AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS – AZ EGÉSZSÉGES
ÉLETMÓD MEGALAPOZÁSA
XI. évfolyam
1–2. szám,
2007. január–február
Kulcsszavak
egészség,
helyi testnevelés és sport,
mozgásigény,
testnevelési tantervek
Kako zasnovati zdrav život
pod uticajem fizičkog
vaspitanja u školi,
razmišljanja su autora
napisa, kojim se svestrano
osvetljavaju segmenti od
uticaja na sve to. Ni pitanje ni
odgovor nije jednostavan.
Brojne opasnosti, od bolesti
mogu lakše da nastupe ako
organizam nije
blagovremeno pripremljen i
kontinuirano održavan.
Ovo ilustruje nizak prosečni
vek života stanovništva, a
posebno kod muškaraca od
62 godine. Struktura bolesti,
gojaznost i visoki krvni
pritisak su upozoravajući.
Evidentna je potreba za
izmenom životnog stila, koji
je trenutno kod nas
zapostavljen. Brojnim
zahtevima koji se postavljaju
pred mlade neće biti
udovoljeno ako se ozbiljno
ne promeni odnos prema
imperativima kretanje,
bavljenje sportom i
promenjenim odnosom
prema fizičkom vaspitanju u
obrazovnim institucijama.
Prema autoru postoji ozbiljna
potreba koreliranja reformi sa
adaptiranjem i usklađivanjem
planova fizičkog
obrazovanja.
U tom cilju on navodi
osnovne principe, razvijanje
sposobnosti i sistem
zadataka.
Felhasznált
irodalom
1. Dr. Arday László: dr. Farmos
István: Testnevelés és sport.
Budapest, 2001
2. Josip Lepeš: Vajdaság
Autonóm Tartomány
sportjának fejlesztési
lehetőségei. Doktori
disszertáció. Újvidék, 2004
3. Szerb György: A jövő sportja
a középiskolában. Új
Pedagógiai Szemle,
Budapest, 2001
4. Szerbiai Oktatási és Sport
minisztérium vitaanyaga.
Le pe š J o sip
„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket,
mert ő a jövő. Őrizd szüleid egészségét! – mert a múlton épül f el
a jelen és a jövő.” (Bárczi Gusztáv)
A RÖVID ÉLET T IT KA
A z egé s zs é g ne m minden, de egé s zs é g né lkül minde n s e mmivé vá lik. A ha zá nkba n
be köve tke zett tá rs a dalmi, gazda s á gi vá ltozá s ok, a z e rkölc s i é rté kve s zté s , a s zoc iá lis
bizonytala ns ág, az új (A ID S, vírus fe rtőzé s e k, pá nikbe tegs é ge k) és újra tá ma dó
(tüdőba j) be tegs é ge k las s an társ a da lmi mére tekbe n is ne heze n ke ze lhe tő he lyze te t
idé zne k e lő.
A z egé s zs é ge t befolyás oló e gyik le gfontos abb éle tmódbeli je lle mző a z, hogy e gy
tá rs a dalom tagja i me nnyi re nds ze re s fizika i a ktivitás ba n, te s tmozgá s ban ve s zne k rés zt.
A c ivilizá lt társ a da lma kra egyre jelle mzőbb a z ülő, mozgá s s zegé ny é le tmód má r
gye rme k és fia talkorban is .
A z egé s zs é gi á lla pot romlá s á na k le gkife je zőbb muta tója a s züle té s ünkkor vá rha tó
é le tta rta lom. Ez ma férfia knál 62 é v. A felnőtt la kos s á g négyötöd rés zéne k
rizikófaktorai a z elhízá s , a dohányzás , a ma gas vé rnyomás , a ma ga s kole s zterins zint.
Ma gas a z e rős za kos halálozá s ok s zá ma : az öngyilkos s á g, va la mint a c s e c s e mőha lá l.
Re nds ze re s a lkoholfogya s ztó a fe lnőtt la kos s ág ötöde . A 14 é v fe le ttie k e gyharma da
dohányzik.
A z óvodá s ok 20 s zá zaléká ná l mozgá s s zervi e lvá ltozás figye lhe tő me g, a mit fokoz a
mai is kola re nds zer, mert féke zi a krea tivitás t, az öná lló gondolkodás fejlődés é t, a
gye rme ke t na pi 10-12 órá t s zékhe z köti, kia la kítva e zze l na pja ink s a já tos
e mbe rtípus á t, a homo s e dens t.
Korá n muta tkozna k a fe s zülts é g, a fá ra dts á g, az idege s s é g je le i, é s me gje le nnek a
ps zic hos zomatikus pa na s zok is . Ije s ztő, hogy a lá nyok 20%-a már a z ötödik
os ztá lyba n pa na s zkodik erre . Vajon milye n ta nulá s i e re dmé nye ke t várhatunk e l tőlük,
ha a 15–17 é ves lányok közel fe le , a fiúk e gyha rma da re nds ze re s e n fáradt, ide ges ?
Mive l a s port a z ifjús á g neve lé s éne k e le nge dhetetlen ré s ze , a je le nle g é le tbelépő
okta tá s i re form ke rete in be lül je le ntős mé rté kbe n tá moga tni ke ll a diá ks portot é s a
s za ba didős portot.
G ON D OLAT O K A MIN Ő SÉG I ÉLET ST ÍLUSRÓ L
A jövő is kolá já ban me gha tá rozó fela da t les z a s ze lle mi, fizikai é s le lki te rhe lé s
ös s zhangjá nak me gte re mtés e , a z óra te rhe lé s további cs ökkenté s e , a s za ba didő
növelés e . Remé ljük, c é llá vá lik az e gé s zs ége s diá kéle t-s tílus kia la kítá s a , a tanulók
fitts égne k ja vítá s a . A je lenle giné l s okka l nagyobb ha ngs úlyt ka p ma jd a ne velés , a
s ze mélyis é gfe jle s zté s . Kre a tivitá s , kita rtás , küzdőké pe s s é g, konce ntrá c ió,
á ldoza tvá lla lá s , hűs é g, ős zintes é g, bec s üle te s s é g, önis me re t, bá tors á g nélkül s enkiből
s em lehe t a jövő s ikeres jogá s za , orvos a , ta ná ra , közga zdás za. E fe lis me ré s
rá irányítja a figye lmet a ta ná rra (kieme lte n a ta nítóra, te s tne ve lő ta nárra ), a
ta nte s tületi közös s ége kre , a zok é le tmódjá ra , his zen s ze mé lye s példáva l lehe t hiteles e n
é rté ke ket közve títeni. A jövő is kolá jába n a tes tne velé s nek, az is kola i s portna k – mint
a fizika i, ps zic hikai ké pes s égfe jle s ztés e gyik me gha tá rozó te rüle té ne k – a je le nle giné l
s okka l nagyobb s ze re pe le he t. A la pvető c éllá vá lik a zon műve lts é gta rtalma k, fizikai,
ps zic hika i ké pe s s é ge k ha té kony fe jle s zté s e, a me lye k e lős egítik a fe lnőttkori önálló,
e re dmé nye s re kre ác ió me gva lós ítás á t. E folya mat motorja ké nt a ta nító, tes tne ve lő
ta ná r, mint ma gas a n képze tt „re ne s zá ns z e mbe r” , példa ké pként és s e gítőtá rs ként
je le nik me g.
A tá rs a da lom s zámá ra a fizika i a ktivitá s e gyik, ta lá n épp le gfontos a bb te rüle te a z
is kola i te s tneve lé s .
A te s tne ve lé s é s a s port a lka lma s a ka pc s ola tte re mtő ké pe s s é g fe jle s zté s ére , a
s zolida ritá s , a tole ra ncia é s a fa ir play s ze lle mé ne k megis merte té s é re . Az is kola i
te s tneve lé s é s s port a ktíva bb s ze re pválla lás ra ne ve l, s a já tos es zköze in ke re s ztül,
önkife je zé s re , önmegva lós ítá s ra ad le he tős é ge t.
A te s tne ve lé s é s a s port hozzá já rul a z is kola i te he ts é ggondozás é s
há trá nykompe nzá lá s problé ma köré nek me goldá s a ihoz is , his ze n va nna k, a kik
ps zic homotoros te rüle te n „ugra s ztha tók” ki.
A z is kolai te s tne ve lé s és s port cé lja a hos s zú tá vú é s enne k me gfe le lőe n fe nnta rtha tó
ps zic homotoros fe jlődé s biztos ítá s a a ta nuló s zá mára . A progra m ös s zetevőine k
ös s zhangba n kell le nniük a he lyi é s e gye di igénye kkel é s a ré s ztve vők
motivá lts ágá va l. A fe jlődé s a fizika i te rhe lés he z való s ike re s a lka lmazkodás t és a
ta na nya gba é píte tt mozgá s anya g e gyé ni é s c s oportos formá ina k els a já títá s át je le nti.
C él a z is , hogy a ta nulók igénye i minős é gile g vá ltozza na k, é s motivá lts á guk is
növeke dje n, a za z a s portmozgá s ok végre ha jtá s a s orá n a telje s s ze mé lyis é gük
fe jlődjön.
A z oktatás i re form é s a he lyi te s tneve lé s i ta nte rve k ké s zíté s éne k ös s ze függés e .
A helyi ta nte rv ké s zítés e a te s tneve lé s e s e té be n s a já tos a n ös s zete tt fe la da t, mive l
Minisztériumi anyag. Belgrád, a z is kolatípus és a z is kola s zint á lta lá nos peda gógiai c élja inak els ős orba n a
2003
ps zic hos zomatikus fe jle s zté s s orán ke ll megva lós ulniuk. Ez a he lyze t ada ptá c iós
fe la da tok e lvé gzé s é t igényli, s nem e gy e s etbe n a s porttudomá nyok társ - é s
há tté rtudománya inak is me re té t, fe lha s zná lá s át is fe lté te le zi. A he lyi tante rv
a la pvetőe n me gha tá rozza a fizika i fe jlődé s , fe jles zté s cé lta rtalma it.

A LAPELVEK

A he l yi ta nte r v be n e l ké s zí te ndő a z i s kol a tí p us r a é s i s kol a s zi ntr e , a z é l e tko r r a

j e l l e mző ké pe s s é ge k fe j l e s zthe tő s é gé ne k o p ti má l i s üte mte r v e , a me l y a l a pj á n a
ta na nya g ki v á l a s ztha tó, a te r he l é s na gys á ga me gte r v e zhe tő é s a mo zgá s a nya go k
ös s ze á l l í tha tók.
Az e gye s ta nul ó i kö zö s s é ge k a l a p v e tő mo zgá s i gé nyé ne k ki e l é gí té s e me l l e tt a
fi zi ka i fe j l őd é s l e he tő s é ge i ne k mi né l j o b b ki ha s zná l á s á v a l ke r ü l j ö n s o r a ki v á l tott
a l ka l ma zko dá s o k s o r o za tá r a .
Az a l ka l ma zko d á s fo l ya ma tá t tö b b s ze mp o ntr e nds ze r e gyü tte s fi gye l e mbe v é te l é ve l
s zü ks é ge s me gte r ve zni .
A ta nul ó e gyü ttműkö d é s e é r d e ké be n fo nto s a fo l ya ma t me gi s me r te té s e , moti vá c i ó k
ki a l a kí tá s a , a p e d a gó gi a i p r o gr a mna k me gfe l e l ő é s ko ns ze nzus os mód o n tö r té nő
é r té ke l é s e , me l ybe n a z ö nma gá ho z mé r t fe j l ő dé s mé r té ke a z i r á nya d ó .
A mo zgá s a nya g ki v á l a s ztá s á r a , ö s s ze á l l í tá s á r a c s a k a z a nya gi , tá r gyi é s s ze mé l yi
l e he tős é ge k fe l mé r é s é t kö v e tő e n ke r ü l he t s or .
Ki e me l te n fo ntos a z i s ko l a ne ve l é s i p r o gr a mj á na k, e l ké p ze l é s e i ne k b e é p í té s e a
te s tne v e l é s s a j á to s fo l ya ma tr e nds ze r é b e .

A KÉPESSÉGEK FEJ LESZT ÉSE

Cs e l e kvő ké p e s s é g– mo tor i kus a d a p tá c i ó ké p e s s é g, mo zgá s os kr e a ti v i tá s .

A ta nul t mozgá s ké p e s s é ge k a l ka l ma zá s a .
J á r ta s s á g a s p o r tké p e s s é ge kb e n, s p o r tá ga k mo zgá s a nya gá na k a l ka l ma zá s á b a n.
Re kr e á c i ós ké pe s s é g a l ka l ma zá s a e gyé ni i nd í tta tá s b ól .
Az e l té r ő kl i ma ti kus v i s zonyok kö zö tti v a gy ne hé z munka fe l té te l e k me l l e tti fi zi ka i
te v é ke nys é ge k ma ga s s zí nv o na l ú v é gzé s é ne k ké pe s s é ge .
Es zté ti kus mo zgá s , ki fe j e zőké pe s s é g.
Va l a me nnyi ké p e s s é g- ö s s ze te v ő á tl a go n fe l ü l i mi nő s é ge , v e r s e nys p o r t műve l é s e .
Egy- e gy v á l a s zto tt s p or tá g mo zgá s a nya gá na k e me l t s zi ntű e l s a j á tí tá s á ho z a fol ya ma t
kö zb e n tö b b s p o r tá g mo zgá s ké s zl e té ne k fe l ha s zná l á s a .

FELA D AT REN DSZER

1. E gé s zs é gügyi fe ladatok

A te s ti fe j l ő dé s e l ő s e gí té s e a z é l e tko r na k me gfe l e l ő te r he l é s s e l .
A ke r i ngé s i é s l é gzé s i r e nds ze r fe j l ő dé s e .
A tá ma s ztó r e nds ze r a ktí v é s p a s s zí v ös s ze te vő i ne k fe j l e s zté s e .
A hi gi é ni a i s zo ká s ok ki a l a kí tá s a é s e r ő s í té s e .
Az o r to p é d i a i e l vá l to zá s o k me ge l ő zé s e v a gy e gye ns ú l yozá s a .
Me gfe l e l ő műv e l ts é g e l s a j á tí tá s a a s zí v é s é r r e nd s ze r i me gbe te ge d é s e k
me ge l ő zé s é he z.
A ká r o s s ze nv e dé l ye k ki a l a kul á s á na k me ge l őzé s e .

2. MO ZGÁ SMŰVELT SÉGI FELA D AT O K

A ko o r d i ná c i ó s ké p e s s é ge k ös s ze te v ői ne k fo l ya ma to s fe j l e s zté s e .
A ko nd i c i o ná l i ó ké p e s s é ge k fe j l e s zté s e : gyo r s a s á g, á l l óké pe s s é g, e r ő,
ha j l é ko nys á g, l a za s á g.
A te r mé s ze tte l , a kö r nye ze tte l , a z a ka d á l yokka l é s s p o r ts ze r e kke l v a l ó ta l á l ko zá s ,
ha s zná l a tukb ól , fe l ha s zná l á s ukb ó l é s ta pa s zta l á s ukb ó l fa ka d ó fe l i s me r é s e k
me gé r té s e é s e l s a j á tí tá s a .
Egyé ni é s tá r s a s j á té ko k, s p or tte v é ke nys é ge k s ze r v e zé s é he z s zü ks é ge s i s me r e te k é s
ké p e s s é ge k e l s a j á tí tá s a .
A mo zgá s kommuni ká c i ó s o kol d a l ú fe j l e s zté s e .
Az é l e tr e é s te s ti é p s é gr e v e s zé l ye s he l yze te k e l ke r ü l é s e v a gy a he l yze te kbő l v a l ó
ki me ne kü l é s ( má s o k ki me nté s e ) ké pe s s é gé ne k ki a l a kí tá s a .
A te s tne v e l é s ó r á ko n ta nul ta k é s a z o tt e l v é gze tt gya kor l á s e r e d mé nye ké nt a ta nul ó k
vá l j a na k e d ze tté , c s e l e kvő ké p e s s é .
A gya ko r l á s s o r á n a l a kul j o n ki a ta nul ó kb a n a z e gymá s s e gí té s é ne k, me gó v á s á na k
é s a tá r s a kka l s ze mb e n ta nú s í ta nd ó tür e l e mne k a ké s zs é ge .
A te s tne v e l é s ó r á k kö v e te l mé nye i a l a kí tj á k ö nfe gye l mü ke t, e r ő s í ti k a ka r a tuka t. A
j ól v é gze tt munka , a va l ó s te l j e s í tmé ny é s a fe l s za b a d ul t j á té k fö l ött é r ze tt
ör ömbő l fa ka d j o n v i d á ms á guk, ta r tó s j ó ke dé l yü k.
A te s tne v e l é s ór á ko n ta nul t j á té k é s s p o r ttud á s uk, me gs ze r ze tt ügye s s é gü k a d j o n
s zá mukr a e gé s zs é ge s ö nbi za l ma t, ki e gye ns ú l yo zotts á go t.

Ö SSZEG ZÉS

Mind e lte rjedtebb vé le mény, hogy a z is kolá k többs é ge még mindig ne m is me rte fe l,
hogy mi a mozgá s iga zi s ze re pe a gyerek életébe n, e gés zs é gé ne k me gőrzé s ébe n,
fe jles ztés é ben. A mozgás mé g mindig egye t jelent a te s tne ve lé s s e l, a mely egy
ta ntá rgy a s ok közül. N incs ke llőe n feltárva a mozgá s biológiai je le ntős é ge.
A mozgá s ugya nolyan ve lünk s zületett lé ts züks é gle t, mint a tá plá lkozá s va gy a
fa jfennta rtá s . A mozgá s a foga ntatás tól ke zdve je le n van. Egy újs zülöttne k ugya nannyi
izomros tja van, mint egy fe lnőttnek. A mozgás hoz va ló kés őbbi vis zonyt na gyba n
megha tá rozza , hogy e zt a z igényt a környeze t, a s zülő, a z óvoda , az is kola me ge rős íti
va gy e lnyomja .
Ha na gyon e gys zerű módon ka te gorizá lná nk a z is kolá ka t, a kkor a zt le het monda ni,
hogy e gyha rmadá ba n tá moga tjá k a gye re ke ket a bba n, hogy mozgá s igé nyüke t
kie lé gíts ék. A má s ik e gyha rma dban va la hogy működik ez, míg a ha rma dik ha rma dba n
s zinte ne m törődne k e nne k a s züks é gle tnek a kie lé gítés é vel. Sa jnos a z intézménye k
je le ntős hánya da nem rende lke zik a mozgá s kielégíté s é he z s züks ége s tá rgyi, a nya gi é s
s ze mélyi fe ltéte le kke l, s őt s ok e s etbe n mé g a meglé vő feltételeke t, lehe tős ége ke t s e m
ha s ználja ki. Érde me s e lolva s ni S ZEN T - G YÖ RGYI A LBERT e gyik megle he tős e n rége n írott
c ikké t, a mely e gy korabe li te s tne ve lé s i la pban jelent me g, s me lyben ezt írja : „Ha az
is kolá na k a te s tne velés he z va ló vis zonyát a ka rjuk megvizs gá lni, e lős zör a rra a
ké rdé s re kell fele lnünk: mi tulajdonké ppen az is kola . ” A kkor is é s ma ta lá n még
inká bb a z is kola oktató s kevé s bé neve lő inté zmény, me ly döntő rés zbe n a gye re ke k
kognitív dime nziójá t, s zfé rá já t kívánja fejle s zte ni. Minde n e gyé b ne ve lé s i funkció a
ké s zs égtá rgya k, a rajz, az é ne k a te s tne ve lé s kere tébe cs oportos ul. Ez a s ze mlé le t
önma gá ban torz. N em világos a z is kola s zá má ra, hogy a tes tne velés ne m e gys zerű
ké s zs égtá rgy, ha nem talán a le gfontos a bb megha tá rozója anna k, hogy milyen
e gés zs é gben éli le a fe lnövő embe r a z é le té t, ne m vilá gos , hogy a z itt történő ne velés
e ldöntheti, hogy ötven vagy he tve n é vig é l-e e gy e mbe r. A mozgá s önma gá n túlmuta tó
s ze re pé t a zonba n ne mc s ak a z is kola , ha ne m a tá rs ada lom s em is me ri fe l a ma ga
te lje s s é gé ben.
A z is kola ebbe n a vona tkozá s ba n c s ak le képe zi a z a dott tá rs a dalma t.