A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZATA
2
 TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ................................................................................................................................................ 5
1. A szabályzat elkészítését meghatározó jogszabályok, szakmai dokumentumok .................... 5
2. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, hatálya .................................. 5
3. Az intézményi adatok az Alapító okirata alapján .................................................................... 6
4. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása, a vezetők közötti feladatmegosztás ............. 8
4.1. Az iskola igazgatósága .......................................................................................................... 8
5. A vezetők helyettesítésének rendje ....................................................................................... 11
6. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével ........... 12
6.1. Alkalmazottak közössége ................................................................................................... 12
6.2. Technikai dolgozók ............................................................................................................. 18
6.3. Szülők közössége ................................................................................................................ 18
6.4. Tanulók közössége.............................................................................................................. 18
7. A Károli Gáspár Református Egyetem tanárjelölt hallgatóinak fogadási rendje ................... 20
8. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ........................ 21
8.1. Igazgatóság és nevelőtestület kapcsolattartásának fórumai ............................................. 21
8.2. Nevelők-tanulók ................................................................................................................. 22
8.3. Nevelők-szülők ................................................................................................................... 23
8.4. Diákönkormányzati szerv, a diákképviselő közötti kapcsolattartás ................................... 24
9. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolata ............................................. 24
10. Az intézmény működési rendje.............................................................................................. 25
10.1. Heti munkarend................................................................................................................ 25
10.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje .......... 27
10.3. Az alkalmazottak munkarendje ........................................................................................ 27
11. Az intézmény épületeinek, helyiségeinek használati rendje ................................................. 27
11.1. Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................ 28
12. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje ... 30
13. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................... 31
13.1. Az igazgató........................................................................................................................ 32
13.2. Nevelőtestület .................................................................................................................. 33
13.3. Munkaközösség-vezetők .................................................................................................. 33
13.4. Megbízás alapján végzett ellenőrzési tevékenységek ...................................................... 33
13.5. A kibővített vezetőség ...................................................................................................... 34
13.6. Az igazgató által megbízott ellenőrzési tevékenység ....................................................... 34
14. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei és elismerése ......................... 35
15. Védő, óvó előírások ............................................................................................................... 36
15.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében .... 36

3
 15.2. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek esetén ........................................ 37
15.3. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok a kollégiumban ...................... 38
16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők .............................................. 38
16.1. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők ................................. 38
16.2. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell .............................................................. 38
16.3. Intézkedés bombariadó esetén ........................................................................................ 39
17. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ................................................... 40
18. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága....................................................................... 40
19. Reklámtevékenység ............................................................................................................... 40
20. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................... 41
20.1. A hagyományok célja........................................................................................................ 41
20.2. Hitélettel, ünnepélyekkel és hagyományápolással kapcsolatos feladatok ..................... 42
20.3. Intézményünk jelképei ..................................................................................................... 42
21. A tankönyvellátás rendjéről ................................................................................................... 42
Egyéb ............................................................................................................................................. 43
Záró rendelkezések ............................................................................................................................... 44

4
 BEVEZETÉS

A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium a Dunamelléki Református

Egyházkerület 1993-ban újraalapított/újraindított iskolája, egyben a magyar állami oktatási rendszer
része. Alapításának és működésének célja, hogy a rábízott növendékeket a Szentírás útmutatásai
alapján becsületes, tettre és áldozatra kész, művelt keresztyén emberekké, szűkebb és tágabb
közösségeik: egyházuk, magyar nemzetük és hazájuk felelős és hasznos tagjaivá nevelje.
E célok megvalósításában támaszkodni kíván a magyar református iskolák több évszázados
pedagógiai hagyományaira éppúgy, mint tanárainak a mai kor követelményeinek megfelelő
pedagógiai-módszertani kultúrájára.
Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata az a helyi dokumentum, amely a magasabb
jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését,
működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket.
Elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, dokumentumaihoz.

1. A SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK, SZAKMAI

DOKUMENTUMOK

Jogszabályi háttér:
- 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai
- 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet - a nevelési-oktatási intézmények működéséről
- A Református Közoktatási Törvény (1995. és annak módosításai)

Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumok

- Alapító okirat
- Pedagógiai Program
- IMIP
- Házirend
- Éves munkaterv, tantárgyfelosztás
- Belső szabályzatok, igazgatói utasítások

2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA

a) A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium szervezeti felépítésére és működésére

vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2010.
március 29-én elfogadta. Elfogadásakor a jogszabályokban meghatározottak szerint egyetértési
jogot gyakorolt a DÖK és a Szülői Tanács.
b) SZMSZ időbeli hatálya: Jelen szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba,
és ezzel az ezt megelőző szabályzat érvénytelenné válik. A szabályzat határozatlan időre szól.
c) Jogszabály-változtatás esetén a törvény szerinti kötelező rendelkezéseknek megfelelően
módosítjuk.
d) Az SZMSZ személyi hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a mellékletben foglaltak
betartása és betartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának,
alkalmazottjainak, az iskola tanulóinak és azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt

5
 vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit,
létesítményeit.
e) Az SZMSZ területi hatálya: Kiterjed az iskola teljes területére. A szabályzatban foglaltak
megszegése fegyelmi büntetést vonhat maga után.
f) SZMSZ nyilvánossága: Megtekinthető az iskolatitkárnál, az iskolai könyvtárban, az
igazgatóhelyettesi irodában, valamint az iskola honlapján.

3. AZ INTÉZMÉNYI ADATOK AZ ALAPÍTÓ OKIRATA ALAPJÁN

1. Az intézmény neve: Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium

2. Az intézmény székhelye: 1092 Budapest, Kinizsi utca 1-7.
3. OM azonosító száma: 034949
4. Az intézmény alapítása: 1859. (újraalapítva: 1992. dec. 21.)
5. Az intézmény alapítójának neve: Magyarországi Református Egyház Dunamelléki
Egyházkerülete
6. Székhelye: 1092 Budapest, Ráday utca 28.
7. Az intézmény fenntartójának neve: Magyarországi Református Egyház Budapest-Északi
Református Egyházmegyéje. Székhelye: 1091 Budapest, Kálvin tér 8.
8. Típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény:
 öt évfolyamos gimnázium nyelvi előkészítő osztállyal
 négy évfolyamos gimnázium
 hat évfolyamos gimnázium
 nyolc évfolyamos gimnázium
 kollégiumi ellátás (diákotthon)
9. Az intézmény felügyeleti szervei, a fenntartói ellenőrzés rendje:
a. Szakmai és törvényességi felügyelet: a Budapest-Északi Református Egyházmegye
közgyűlése, tanácsa és a református közoktatási törvényben meghatározott
esetekben az igazgatótanács.
b. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Budapest Főváros Főjegyzője
(1052 Budapest, Városház u. 9-11.)
c. Gazdálkodási felügyelet: az iskolafenntartó Budapest-Északi Református
Egyházmegye tanácsa, gazdasági bizottsága, az intézmény igazgatótanácsa.
- Az ellenőrzések rendje: Az iskolafenntartó évenkénti beszámoló jelentések
bekérése útján ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét,
szabályosságát és szakmai minőségét. Az éves intézményi költségvetést és
záró beszámolót az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá.
10. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy.
11. Az intézmény tevékenységei:
TEÁOR- szám szerinti besorolással:
- alaptevékenységei: iskolarendszerű oktatás keretén belül
 GIMNÁZIUM (5 évfolyamos)
8531 Általános középfokú oktatás
9-13. évfolyam – a középfokú általános oktatás (második szint 2. foka, az
általános műveltséget megalapozó, a kétszintű érettségi vizsgára, a felsőfokú
képzésre való felkészítés nyelvi és informatikai előkészítéssel) (Iskolai oktatás
a 9-13. évfolyamokon).
 GIMNÁZIUM (4 évfolyamos)
8531 Általános középfokú oktatás

6
 9-12. évfolyam – a középfokú általános oktatás (második szint 2. foka, az
általános műveltséget megalapozó, a kétszintű érettségi vizsgára, a felsőfokú
képzésre való felkészítés) (Iskolai oktatás a 9-12, évfolyamokon).
 GIMNÁZIUM (6 évfolyamos)
8531 Általános középfokú oktatás
7-8. évfolyam – az általános alapoktatás befejező része (második szint első
foka)(Iskolai oktatás a 7-8 évfolyamokon);
9-12. évfolyam – a középfokú általános oktatás (második szint 2. foka, az
általános műveltséget megalapozó, a kétszintű érettségi vizsgára, a felsőfokú
képzésre való felkészítés) (Iskolai oktatás a 9-12. évfolyamokon).
 GIMNÁZIUM (8 évfolyamos)
8531Általános középfokú oktatás
5-8. évfolyam – az általános alapoktatás befejező része (második szint első
foka) (Iskolai oktatás az 5-8. évfolyamokon);
9-12. évfolyam – a középfokú általános oktatás (második szint 2. foka, az
általános műveltséget megalapozó, a kétszintű érettségi vizsgára, a felsőfokú
képzésre való felkészítés) (Iskolai oktatás a 9-12. évfolyamokon).
 KOLLÉGIUM
5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás általános középfokú oktatásban részesülő
diákok kollégiumi nevelése és ellátása (Kollégiumi, externátusi nevelés,
oktatás, tanulók szállásnyújtásával összefüggő feladatok).
 EGYETEMI TANÁRKÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL
8542 Felsőoktatás: külső gyakorlóhelyként a 2003. február 1-jén a Károli
Gáspár Református Egyetemmel kötött külön megállapodás alapján
közismereti (magyar nyelv és irodalom, történelem, tanulás módszertan, élő
és holt idegen nyelvek) és hittan tantárgyak oktatására, valamennyi képzésre
vonatkozóan.
12. Nem magyar állampolgárságú tanulók oktatása
- Amennyiben nem magyar állampolgárságú tanuló után az intézmény nem
jogosult normatív támogatás igénylésére (azaz a tanuló tandíj és térítési
díjköteles), a tandíj és térítési díj mérsékléséről, ill. elengedéséről a fenntartó
határoz.
13. Az intézménybe felvehető tanulók maximális létszáma: 676 fő.
14. Gimnáziumban összesen: 616 fő
15. Kollégiumba összesen: 60 fő
16. Évfolyamok száma: nyolc, hat, illetve négy vagy négy + egy évfolyam, nappali munkarend
szerint.
17. Az intézmény gazdálkodása: önálló gazdálkodást folytat.

7
 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA, A VEZETŐK KÖZÖTTI
FELADATMEGOSZTÁS

4.1. Az iskola igazgatósága

4.1.1. Az igazgató

Felelős:
A közoktatási tv. 54. §-a alapján az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az
ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény
működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az
iskola vezetését szóbeli intézkedések, igazgatói utasítások vagy egyéb más rendelkezések formájában
gyakorolja.
Képviseli az intézményt.
Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény
más alkalmazottjára átruházhatja.
Az igazgató a saját hatáskörébe tartozó döntéseket, állásfoglalásokat mind az igazgatósággal,
mind a tantestülettel a döntés erkölcsi értékének növelése érdekében megerősíttetheti.
Döntési jogköre kiterjed:
Tanulói jogviszony kérdésében:
- felvétel, átvétel
- áthelyezés iskolán belül másik osztályba
- többnapos távolmaradás engedélyezése
Dolgozói jogviszony kérdésében:
- pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör álláshelyek betöltésében a református
közoktatási törvény szerint gyakorlása
- gazdasági ügyintézők, technikai dolgozók felvételében, kinevezésében
Gazdasági kérdésekben:
- költségvetési előirányzatok meghatározásáról, felhasználásáról
- béralap és jutalomkeretek felhasználásáról
- kiadmányozás
Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az intézmény képviselete
- a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása
- a nevelő-oktató munkát segítők alkalmazása, munkaviszonyok megszüntetése
- az alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása
- az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás
- a minőségirányítási rendszer működtetése
- a szabályzatok felügyelete
- az IMIP gondozása
További feladatai:
- felelősség az oktató-nevelő munkáért
- a nevelőtestület vezetése
- kapcsolattartás az Igazgatótanáccsal, a DÖK-kel és a Szülőtanáccsal, valamint a Károli Gáspár
Református Egyetemmel
- a tanulók felvétele
- rendkívüli szünet elrendelése
- felelősség a vagyon rendeltetésszerű használatáért
- a gazdálkodás irányítása, tervezése
- kapcsolattartás a fenntartóval

8
 4.1.2 Igazgatóhelyettesek (általános ig.h., nevelési ig.h.)

Az igazgatóhelyetteseket az Igazgatótanács egyetértésével az igazgató bízza meg. A megbízás

határozott időre szól, de legkésőbb a következő igazgató munkába állásával megszűnik. A megbízást
az igazgató a határozott időn belül az igazgatótanács egyetértésével visszavonhatja. Feladat- és
hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása
tartalmaz.
Feladatuk:
Az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Javaslatot tesznek a
tanárok erkölcsi és anyagi elismerésére, és felelősségre-vonásra, illetve munkaköri leírásuk szerint
végrehajtják azt. Vezetik az osztályozó értekezletet, közreműködnek a nevelési értekezletek
előkészítésében, lebonyolításában.
Irányítják a szakmai munkaközösségek munkáját. A mindenkori beosztás szerint ügyeletet
látnak el. Vizsgatanításon részt vesznek. A nevelési igazgatóhelyettes felelős az intézmény újabb vagy
hiányzó dokumentációinak elkészítéséért és törvényességéért.
Az igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással
együttműködve látják el munkaköri leírásuk szerint. Az igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető,
kollégiumvezető, belbiztonsági vezető jelenlegi feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A
balesetvédelmi megelőző intézkedések megtételét és a baleset vagy rendkívüli esemény
bekövetkezésekor szükséges intézkedés megtételét az igazgató hatáskörét és kötelezettségét
egyetemlegesen az általános igazgatóhelyettesre és belbiztonsági vezetőre ruházza át. Ez utóbbi
különösen a késő délutáni időszakban, illetve hétvégén köteles ellátni, illetve megszervezni
beosztottjaival ezen kötelezettség ellátását. Az iskolavezetés tagjai munkamegosztáson alapuló
munkaköri leírás szerint, önállóan, személyes felelősséggel végzik a munkájukat. Az
igazgatóhelyettesek munkaköri leírásának alapja:
a. Az általános igazgatóhelyettes feladatai
- tantárgyi szervezés
- tantárgyfelosztás, órarend előkészítése
- az órarend változásainak kivitelezése
- vezetői ügyelet ellátása
- pedagógusok távolléte okának számontartása
- nevelési feladatok felügyelete
- a szabadidős programok szervezése
- az iskolai tanulmányi versenyek, kompetenciamérés megszervezése
- az iskola évkönyvének szerkesztése
- a nemzeti és az iskolai ünnepek megszervezése
- a nyílt napok programjának, felvételi szervezése,
- ellenőrzi, értékeli és összehangolja, a munkaközösségekben folyó nevelő-oktató munkát,
- felelős a tanulók jogainak maradéktalan érvényesüléséért, kapcsolatot tart a
diákönkormányzattal,
- kapcsolatot tart a Szülőtanács választmányával
- felügyeli a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatokat,

b. A második (nevelési) igazgatóhelyettes feladatai

- az osztályfőnöki munka irányítása
- a nevelési feladatok felügyelete
- az iskolába érkező tanárjelöltek fogadása, munkájuk nyomon követése
- statisztikák elkészítése
- a továbbtanulás, az érettségire való jelentkezés koordinálása, szervezi a belső vizsgákat,

9
 érettségi vizsgákat
- a törvényi változások követése
- az iskola éves munkájának dokumentálása,
- a tanári ügyelet szervezése,
- előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket és ellenőrzi azok végrehajtását,

Az igazgató az igazgatóhelyettesek részére további állandó, és eseti feladatokat is

megállapíthat.
Az igazgatóhelyettesek döntésük előtt szükség szerint konzultálnak az igazgatóval. Az
intézkedésről és az információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást.
A feladat elosztásának alapelvei: a szakértelem, az arányos terhelés és a folyamatosság
biztosítása.
Az iskolavezetés tagjai rendszeresen tanácskoznak.
Megállapodás szerint tartózkodnak az iskolában, ez általában naponta 7:30-15:30 közötti időt
jelenti. Ettől eltérő, ha iskolai verseny, vagy rendezvény van (az igazgatóhelyettesek mindegyike
köteles az iskolában tartózkodni 9-14 óráig).
A szünidei ügyeleti napokon is mindig van vezető, aki teljes jogkörrel rendelkezik.
Az iskolavezetés munkája fölött a nevelőtestület ellenőrzést gyakorol, beszámoltat, számon
kér, értékel.

4.1.3 Gazdasági vezető

Feladata: munkaköri leírás szerint

Szervezi, irányítja az iskola gazdálkodását, biztosítja a költségvetési tervezéssel,
pénzellátással és a gazdasági folyamatba beépített belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok
végrehajtását.
Középtávú és éves fejlesztési tervjavaslatok, gazdasági, költségvetési tervek készítése, és
amivel az igazgató megbízza.
Felelős a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért.
Irányítja az irodai és technikai dolgozó munkáját.

4.1.3.1. Gazdasági ügyintéző, belső ellenőr

Az gazdasági vezető irányításával felelős az intézmény ésszerű és takarékos
gazdálkodásáért, beszerzések összehangolásáért.
A számviteli és az egyéb nyilvántartásokat naprakész állapotban vezeti, ill. vezetteti.
Felelős a költségvetési tervvel és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások
helyességéért.
Gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről.
Ellenőrzi az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítését.
Feladata a költségvetésben a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök
keretszámainak negyedévenkénti közlése a szakmai munkaközösség-vezetőkkel.
Gondoskodik arról, hogy az iskola gazdálkodása a jóváhagyott költségvetés keretein belül
történjék. Pályázati lehetőségek figyelése és kihasználásának leellenőrzése.
A gazdasági csoport más dolgozói: pénztáros, tb- és munkaügyes, könyvelő.

4.1.4. A kollégiumvezető

A nevelőtanári közösség elkészíti az intézményi munkaterv kollégiumra vonatkozó részét.

Jóváhagyja a nevelőtanárok foglalkozási tervét, saját munkabeosztását, a helyettesítést megszervezi.
A kollégiumi munkaterv és a foglalkozási tervek végrehajtását, tapasztalatait megbeszéli az
érintett nevelőtanárokkal, útmutatást ad a további munkához.

10
 Gondoskodik a saját, valamint a nevelőtanárok tervszerű és folyamatos pedagógiai
továbbképzéséről. Segíti az újító, korszerű pedagógiai törekvések kibontakoztatását, az
engedélyezett kísérletek eredményes végzését.
Figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységüket, önkormányzati
és érdekvédelmi feladataik megvalósítását. Együttműködik az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel a
hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók patronálásában.
Szabályozza a kimenők, hazautazások rendjét, engedélyezését.
Elkészíti a nevelőtanárok csoportbeosztását és meghatározza reszort feladataikat.
Együttműködik az iskolaorvossal a beteg tanulók ellátásában.
Együttműködik a gondnokkal, javaslatot tesz a kollégiumi költségvetés elkészítésére, a
kollégium gazdasági, karbantartási munkálataira.
Ügyel a munka- és tűzvédelmi szabályok betartására.
A szándékosan kárt okozó tanulókat felelősségre vonja, vagy ügyüket az igazgató, illetve
fegyelmi bizottság jogkörébe utalja.
Az iskola igazgatójának állásfoglalásával dönt a tanulói felvételek és kimaradások ügyében.
Javaslatot tehet a nevelőtanárok és más kollégiumi dolgozók béremelésére, jutalmazására,
kitüntetésre történő felterjesztésre, illetve fegyelmi felelősségre vonására.
A kollégium ügyviteli munkájának irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos teendői során a
kollégiumvezető tervszerűen figyelemmel kíséri és segíti:
- a nevelőtanárok adminisztrációs munkáját, külföldi állampolgárok és gyermekeik
dokumentumait
- a napos-könyv, csoportnaplók vezetését,
- a törzskönyv, a leltárak vezetését, a selejtezési munkát,
- a nyomtatványok megrendelését,
- a kollégiumi dokumentáció megőrzését,
- a tanulók ideiglenes be- és kijelentkezését,
- a kapcsolattartást a szülőkkel.
Munkaideje heti 15 óra, munkaidejének nagyobb részét beosztás szerint olyan időpontban
kell eltöltenie, amikor a tanulók a kollégiumban tartózkodnak (14 óra és 20 óra között).

4.1.5. Belbiztonsági vezető és gondnok:

- munkaköri leírás szerint

5. A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJE

Az igazgatót tartósabb távolléte, továbbá akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő

kérdésekben a munkáltatói jogok és gazdálkodási-pénzügyi kérdések kivételével az általános
igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti.
Legalább három hétig tartó távollét esetén a helyettesítés kiterjed a teljes intézményvezetői
jogkörre.
Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató
helyettesítése a második igazgatóhelyettes feladata, mindhárom vezető akadályoztatása esetén
azonnali döntést igénylő kérdésekben megbízott személy helyettesít.
Ez a helyettesítés általános rendje, kivételt képez, ha az igazgató valamilyen feladatának
ellátását más alkalmazottjára bízza írásban.
A kollégium működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői
feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a nevelők benntartózkodásának
rendjét az alábbiak szerint határozom meg:

11
 Kollégiumi vezető és nevelők Az intézményben való
tartózkodásának rendje
Kollégiumi vezető A munkaköri leírásban rögzítettek alapján.
Kollégiumi nevelőtanár Minden nap 14-től-20-ig.
Éjszakai nevelőtanár Minden nap 20-tól-8-ig, vasárnap 17-től 8-ig.
Nevelőtanárok A munkaköri leírásban rögzítettek alapján.

A helyettesítés rendje: az intézmény vezetője akadályoztatása esetén a vezetői feladatok

ellátására a nevelőtanárok közül kijelöl egy pedagógust.

6. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY

VEZETÉSÉVEL

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek
révén és módon érvényesíthetik.
Az iskolavezetés munkáját segítő közösségek:
a) a nevelőtestület
b) az osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek
c) munkaközösség-vezetők testülete
d) a gyermekvédelmi felelős
e) az egy osztályban tanító pedagógusok közössége
f) a Szülőtanács
g) a DÖK

Az iskolai közösségek saját működési rendjük és programjuk alapján működnek.

Mindkettőt saját hatáskörben hozzák és érvényesítik.
Iskolai szintű feladatot lát el megbízás, vagy kijelölés alapján a fegyelmi bizottság.
Az iskolai közösségek meghívás alapján képviseltetik magukat egymás értekezletein, és
összehangolják programjaikat.

6.1. Alkalmazottak közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

Az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit, juttatásait magasabb jogszabályok (Munka
Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény bizonyos rendelkezései, a közoktatási
törvény, a református közoktatási törvény és rendeletek) rögzítik.

6.1.1. A nevelők közössége

Kinevezett református gimnáziumi tanárként elsősorban református vagy evangélikus vallású,

vallását gyakorló, kifogástalan életvitelű, szakképzett pedagógus alkalmazható. Más vallású
pedagógus akkor alkalmazható, ha vállalja az iskola elkötelezettségét és értékrendjét. A nevelők
alkalmazásához és munkaviszonyuk megszüntetéséhez – óraadók kivételével – az igazgatótanács
hozzájárulása szükséges a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. A nevelő köteles tárgyában és
annak szakmódszertanában a tudomány fejlődésével lépést tartani, hivatalában hűséggel eljárni, a

12
szolgálati titkot megőrizni, a tanórákat pontosan megtartani, az iskola által megállapított és
elfogadott tanterv alapján tanítani, s az ifjúság valláserkölcsi és református nevelésére gondot
fordítani. Tanítványaival köteles szelíd szigorral bánni, s őket a tanítási órákon kívül is szeretettel
nevelni és irányítani, mind magán, mind családi életével, az egyház iránti töretlen ragaszkodásával,
tisztes magaviseletével példát mutatni. A nevelő köteles tiszteletben tartani elöljáróit, azok
utasításait, és a diákokat is erre nevelni. Aki a diákokat vagy az iskolavezetés, vagy a fenntartó illetve
azok intézkedése ellen hangolja, az rendkívüli felmondási ok. Az osztályfőnök, illetve akadályoztatása
esetén a helyettesük kötelesek az áhítaton részt venni, a tanulók részvételét ellenőrizni, és a tanulók
között a rendet fenntartani.

6.1.1.1. A nevelőtestület
A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az
iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú
végzettséggel rendelkező alkalmazottja.
Nevelési- és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.
A nevelőtestület döntéseit tantestületi értekezleteken többségi szavazással hozza.
Feladata: az iskola pedagógiai programjának kidolgozása, elfogadása és végrehajtása,
módosítása.
Döntési jogköre: a működési szabályzat, pedagógiai program, munkaterv elfogadása. A
házirend rendjének meghatározása, elfogadása. A tanulók egyes fegyelmi ügyeinek, ill. az osztályozó
vizsgára bocsátásuk eldöntése. Képviselő-választás az igazgatótanácsba.
Véleményezési és javaslattevő jogköre: kiterjed az iskola nevelő-oktató munka közoktatási
törvény által meghatározott minden területére.
Jogköreit gyakorolja: nevelőtestületi értekezleten, választott képviselői útján, szakmai
munkaközösségben.

6.1.1.2 A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések

Általános rendelkezések
A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatási törvény 19. §-a és a vonatkozó
egyházi jogszabályok rögzítik, a pedagógusok munkakörébe tartozó feladatok leírását a munkaköri
leírás tartalmazza. A pedagógusok az iskola nevelési-oktatási feladatait látják el, az igazgató
kinevezése, ill. megbízása alapján. Oktatott tantárgyuknak megfelelően az igazgatóhelyettesek
közvetlen irányításával dolgoznak.
A pedagógusok törvényes munkaideje a közoktatási törvény 16. §-a szerint a kötelező
óraszámból valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásából áll.
A pedagógus munkája kötelező heti 22 óra tanítási órából és szaktárgyi ismeretet igénylő
munkaköri kötelezettségekből áll. Tekintettel a tantestület összetételének változásaira, szükséges a
munkaköri kötelezettség részletes megfogalmazása.
A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az
igazgatóhelyettesek állapítják meg és ellenőrzik (vagy az igazgató által kijelölt személy) az iskola
tanóráinak függvényében.
A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén
megjelenni.
A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén – legkésőbb az adott munkanapon – 7.30-ig
köteles jelenteni, ha első órája van, ezt követően az órája megkezdése előtt minimum egy órával, az
intézmény vezetőjének vagy helyettesének. Betegség esetén orvosi vizsgálat, igazolás szükséges.
Az igazolatlan késés munkafegyelmi vétségnek számít, és fegyelmi eljárást von maga után.
Óracsere csak az iskolavezetés előzetes hozzájárulásával történhet.
A pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt – legalább annyival előbb, hogy az iskolában ne
okozzon szervezési /órarendi/ problémát – a tanóra elhagyására, illetve iskolán kívüli tanóra

13
megtartására (pl.: múzeum, színház, kiállítás látogatás). A tanórák elcserélését az
igazgatóhelyettes(ek) engedélyezhetik.
A nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokat a
pedagógusok számára az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők
javaslatai alapján.
Nevelőtestületi értekezletekről, iskolai ünnepségekről, rendezvényekről való távolmaradást
csak az iskola igazgatója engedélyezheti.
Feladata az éves munka írásos megtervezése, felkészülés a tanórákra, azok megtartása, a
pontos órakezdés és -befejezés, dolgozatok íratása, javítása, értékelése, a tanulók személyiségének
formálása.
Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Figyel az iskolai élet
problémáira, a közösség tagjainak emberi és pedagógiai nehézségeire. Segíti a helyes
kezdeményezéseket, a hibák megszüntetését. Bírálataival és javaslataival előmozdítja az iskola elvi-
pedagógiai céljainak megvalósítását. Részt vállal a módszertani kísérletekben.
Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejleszti szaktárgyi és általános műveltségét.
Hétévenként összesen 120 órában köteles tanári továbbképzésen részt venni.
Kötelezhető helyettesítések, túlórák ellátására. A szaktárgyaiban szakszerű helyettesítést lát
el.
A tehetséges tanulók külön gondozása, az elmaradottak felzárkóztatása.
A tanulók vizsgáztatása külön kiírás szerint.
Az iskola munkával kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása. Tanmenet elkészítést és
leadása jóváhagyásra a szakmai munkaközösség vezetőjének. Párhuzamos osztályok számára közös
tanmenet is készíthető, de saját példánnyal minden tanárnak rendelkeznie kell. Tanmenetét az
ellenőrző személynek kérésre bemutatja. A tanulók osztályzatait a tanár az osztálynaplóban, a tanuló
pedig az ellenőrzőjében vezeti. Az 5-8. osztályosok ellenőrzőjében lévő jegyet a szaktanár aláírja.
Tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában. Kétheti óraszámnál nagyobb
elmaradásnál módosítja a tanmenetét, azért, hogy a törzsanyagot el tudja végezni.
Felmérő dolgozatok, témazárók megíratását a tanulóknak előrejelzi. Az írásbeli dolgozatokat,
feladatlapokat legkésőbb 15 munkanapon belül kijavítja. Ha a megírt dolgozat értékelése, kiosztása
15 munkanapon túl történik meg (indokolt esetet kivéve), a tanulónak joga van az osztályzatot nem
elfogadni, mivel ezen osztályzat kijavítására már nincs lehetőség
A félévi és a tanév végi osztályzatok megállapítása előtt – az érdemjegyek
figyelembevételével – megbeszéli az osztály, a csoport tanulóival a tantervi követelmények
teljesítésének mértékét. A tantárgyi érdemjegy és osztályzat csak a tényleges tudást minősítheti, nem
lehet a fegyelmezés eszköze. Az osztályzás, az értékelés a szaktanár joga. Szabálytalanság esetén, ha
nem a tantervi követelmények alapján értékel, vagy az osztályzatait megtorlásként használja, akkor
az igazgató a tantervi követelmény alapján módosításra kötelezheti. Ha a tanuló nagyon gyengén áll
negyedévkor, ill. háromnegyedévkor, a tanár értesítse erről a szülőt.
Értekezleteken, ünnepélyeken és egyéb iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező.
Ügyeletet lát el külön beosztás szerint: szünetben, ebédeltetésnél, írásbeli vizsgákon,
versenyeken, érettségin, rendezvényeken, táborokban, kiránduláson stb.
Kapcsolatot tart a szülőkkel.
Tanártársaival és a tanulókkal való kapcsolatában a kulturált érintkezés szabályai
érvényesülnek.
Segíti a diákmozgalmat, a tanulók szabadidős tevékenységét. Végzi az ezzel kapcsolatos
adminisztrációs feladatot: programkészítést, szakköri napló vezetését, stb.
Szaktárgytól függetlenül minden tanárnak kötelessége a helyes magyar beszédre és írásra
nevelés.
Etikai kötelessége: a tanár köteles megtartani a szolgálati titkot, a közösségi határozatokat, és
a nevelési problémákat sem beszélheti ki. Nem élhet vissza a tanuló és a szülő bizonyos függési
viszonyával, nem fogadhat el a szokásosnál értékesebb ajándékot, személyes szolgálatot, stb.

14
Bejelentési kötelezettség: lakáscím vagy telefon változása esetén, más munkahelyen való
munkavállalás esetén.
Más munkahelyen főfoglalkozású, és az iskolában megbízási jogviszony alapján
foglalkoztatott és óraadó tanárnak is ismernie kell a legfontosabb iskolai dokumentumokat, a
működési szabályzatot, meg kell őriznie a hivatali titkot. Foglalkoztatásának ideje alatt részt vesz a
nevelőtestület munkájában.
Egyéb tennivalók: a tanítás előkészítése; szertár, kabinet gondozása, szakleltározásban való
részvétel.
Pedagógiai vezetési és szervezési feladatok, amelyeket a pedagógus kijelölés, vagy az
igazgatóval való megállapodás alapján külön díjazásért vagy órakedvezményért is elláthat.
Megbízások lehetnek: osztályfőnöki, osztályfőnök-helyettesi, vezetőtanári, gyermekvédelmi
felelős, diákmozgalmat segítő tanár, szakkörvezető, sportkörvezető, könyvtáros, énekkarvezető,
klubvezető, munkavédelmi megbízott, tűzvédelmi megbízott, pályaválasztási felelős, újság- és
rádiófelelőst, stb.
A megbízások alapelvei: szaktudás és rátermettség, az arányos terhelés.
A megbízás több évre is szólhat, nem megfelelő munkavégzés vagy indokolt kérés esetében a
megbízás visszavonható, ill. a megbízott elmarasztalásban részesíthető, a munkakörtől függően
felelősségre vonható.
A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség választja, és az igazgató bízza meg lehetőleg
három évre.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés:

Adható egy évre, de meghosszabbítható.
Az igazgató dönt, de kikéri az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők véleményét.
Szempontok:
- aki tantervet készít, vagy a rendelkezéseknek megfelelően módosítja az előzőt, aki szerepet
vállal a szakmai munka tartalmi megújításában
- aki szakmai munkáját kiemelkedő színvonalon látja el (pl. pedagógiai vagy szaktárgyi
kérdésekről előadásokat tart, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a
pályakezdő fiatalokat, diákjai sikeresen szerepelnek versenyeken, vizsgákon, nyelvvizsgát
tesznek)
- aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetséggondozás területén
- aki hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozva képes azokat felzárkóztatni, vagy az átlagosnál
magasabb szintű tanulmányi eredményt elérni velük
- különösen, aki osztályfőnöki nevelő munkájában, közösségteremtő tevékenységében
eredményes
- aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős tevékenységének szervezésében és
lebonyolításában (pl. szakkört vezet, kirándulásokat vezet stb.)
- aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (pl. az órarend,
helyettesítési rend, ügyeleti rend elkészítésében stb.)
- aki szerepet vállal a gyerekek szünidei táboroztatásában stb.

6.1.1.3. Pedagógusok megbízáson, megállapodáson alapuló tevékenysége

6.1.1.3.1. Osztályfőnöki munka:

Feladata: a diákok személyiségének nevelése, formálása keresztyén elvek alapján, az
osztályban tanító pedagógusok nevelő-oktató munkájának koordinálása. A szülők folyamatos
tájékoztatása a tanulók tanulmányi előmeneteléről, hiányzásáról. Fegyelmező beszélgetések és
fegyelmi tárgyalások kezdeményezése, a diákszociális juttatások (segélyek, tankönyvtámogatás,
ebédkedvezmény, stb.) előkészítése és ellenőrzése.

15
 Munkájáért a rendeletben megadott mindenkori pótlékalap, igazgató által meghatározott
százalékában részesül.

6.1.1.3.2. Osztályfőnök-helyettesi tevékenység:

Feladata: az osztályfőnöki munka segítése, illetve az osztályfőnök távollétében feladatainak
elvégzése.

6.1.1.3.3. Ifjúságvédelmi felelős:

A gimnázium ifjúságvédelmi felelőse teljes jogú tagja a tantestületnek, s a jogszabályban
meghatározott feladatainak elvégzését, intézkedési tervének végrehajtását az igazgatónál
kezdeményezheti.
Feladata: az iskolai ifjúságvédelmi munka tervezése, szervezése és végrehajtása.
A veszélyeztetett és állami gondozott tanulókkal való kiemelt foglalkozás (megelőző
intézkedések, segélyezések, stb.). Fegyelmi tárgyalásokon való részvétel. Kapcsolattartás a
Gyermekjóléti Szolgálattal. Munkájáért órakedvezményben részesül.

- Felméri a veszélyeztetett diákokat minden osztályban,

- tájékoztatja a tantestületet, a diákokat és a szülőket a gyermekvédelmi szolgáltatásokról,
- látogatja az arra rászorult családokat,
- tájékoztatja az érintett tanárokat, szülőket a szükséges gyermekvédelmi intézkedések
lehetőségeiről, azok eredményeiről,
- szükség esetén kezdeményezi az illetékes önkormányzatnál az arra rászorulók számára a
szociális támogatást,
- rendszeres kapcsolatot tart az érintett önkormányzatok jegyzőjével, szociális osztályával,
vagy a területileg illetékes gyermekvédelmi intézményekkel, gyermekjóléti szolgálatokkal.

6.1.1.3.4 Szertáros:
Feladata: a szertárhoz tartozó leltári anyagok rendezése, karbantartása, fejlesztési és
selejtezési tervnek egyeztetése a munkaközösség-vezetővel. Felelősségvállalási nyilatkozatra
kötelezett.

6.1.1.3.5 Szaktanterem felelős:

Feladata: a szaktanterem leltári anyagainak folyamatos karbantartása, a szaktantermi oktatás
feltételeinek biztosítása. Fejlesztési és selejtezési tervek készítése és egyeztetése a munkaközösség-
vezetővel.

6.1.1.3.6. Diákkörök vezetője, felnőtt segítője:

Feladata: szakkörök, öntevékeny csoportok munkájának irányítása, munkájának felügyelete.

6.1.1.3.7. A diákönkormányzatot segítő tanár

A diákönkormányzat javaslatára az igazgató bízza meg.
Feladata: a diákönkormányzat, az iskolavezetés és a tantestület közötti kapcsolattartás.

6.1.1.3.8. A vallástanár
A gimnázium vallástanára lehet, akinek a jogszabályban előírt végzettsége, van. A vallástanár
teljes jogú tagja a tantestületnek, felette a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja,
de alkalmazásához és felmentéséhez az igazgatótanács hozzájárulása szükséges.

6.1.2. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, a beszámolási kötelezettség

16
 A nevelőtestület átruházza a szakmai munkaközösségekre: az alábbi véleményezési
jogokat:
- a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására
vonatkozó,
- a felvételi követelmények meghatározásában biztosított véleményezési jogosultságát.
A szakmai munkaközösségek évenként írásbeli beszámolót készítenek az átruházott
hatáskörben végzett tevékenységükről.
A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogát fegyelmi bizottságra ruházza.

6.1.2.1. A szakmai munkaközösség

A nevelő-oktató munka és a tanárok pedagógiai tevékenységének javítása, a módszertani
kultúra fejlesztése, az egységes követelményrendszer kialakítása és önképzés elősegítése érdekében
az iskolákban szakmai munkaközösségek működhetnek.
A szakmai munkaközösségeket az azonos szakos vagy a közös rendszerbe sorolható szakok
oktatását ellátó tanárok részvételével lehet létrehozni, amennyiben a tanárok száma meghaladja a 3
főt. A gimnázium szakmai munkaközösségei az alábbiak:
Osztályfőnöki, magyar, hittan-történelem, idegen nyelvi, matematika-számítástechnika-
fizika-kémia-biológia-földrajz, ének-rajz-testnevelés-egyéb készségtárgyak-kollégium.
A munkaközösségek feladatait az iskola pedagógiai programja, illetve annak éves
konkretizálása, a munkaterve tartalmazza. A munkaközösségek részt vállalnak az ellenőrzési
munkában, a kialakítandó minőségbiztosítási rendszerben, a tanárok továbbképzésében, új oktatási
módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek, évközi, tanév végi beszámolók készítésében,
lebonyolításában, más feladatok közös megoldásában.
A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják, akiket
tanévenként a munkaközösség tagjai javasolnak, és az igazgató bíz meg. A szakmai munkáért, a
tantervi lemaradás pótlásáért a munkaközösség-vezetők személyükben is felelősek. Az ellenőrzésben
az Igazgatóság munkáját segítik. Munkájukért pótlék illeti meg őket és órakedvezmény is adható.
Feladatuk a munkaközösség munkatervének elkészítése, munkaközösségi foglalkozások
előkészítése, vezetése, a pályakezdők segítése, óralátogatások.
Félévkor és/vagy tanév végén beszámol a munkaközösség-vezető az általa vezetett közösség
munkájáról. Számon tartja és értékeli a nevelők munkáját, eredményeit.

A munkaközösség döntési jogköre:

- évente meghatározza és elfogadja munkatervét, egységes követelményrendszerét.
Figyelembe veszi a külső szakmai szervezetek által szervezett pedagógiai és szakmai
programokat, valamint a kompetenciamérések és a vizsgák eredményeit. A munkatervet az
éves munkatervben meghatározott szerinti időpontig be kell nyújtani az intézmény
vezetőjének.
- dönt az intézményi szaktárgyi felvételi vizsgák és versenyek programjáról, megszervezéséről
és lebonyolításuk módjáról
- dönt a munkaközösségen belüli feladatok egyenletes elosztásáról az esélyegyenlőség
megvalósulása érdekében
- figyelemmel kíséri az adott tantárgy, tantárgycsoport oktatásának eredményességét
- dönt a tankönyv választásáról
- évfolyamszintű felmérések szervezéséről

A munkaközösség véleményezési és javaslattevő jogköre:

- javaslatot tesz a differenciált képzési formák indítására (kezdő és haladó csoportok, emelt
szintű érettségire felkészítő kurzusok) és a tanulók csoportba sorolásának elveire
- véleményével és javaslatával segíti a szaktanárok döntését a tankönyvek választásában,
alkalmazásában

17
 - javaslatot tesz kiegészítő szaktárgyi programokra, taneszközökre, különféle tanulmányi
segédletekre és módszerekre
- javaslatot tesz az iskola költségvetésében a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök
felhasználására
- véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra
- az osztályfőnöki munkaközösség véleményezési jogköre kiterjed mindazokra a kérdésekre,
amelyekben a diákönkormányzatnak döntési hatásköre van
- dönt a szakterületére vonatkozó továbbképzési rendről
Kapcsolatot tartanak a református iskolák szakmai munkaközösségeivel. Részt vesznek azok
szakmai munkájában (pl. szaktárgyi versenyek szervezésében, megrendezésében való
közreműködés), továbbképzéseken.

6.2. Technikai dolgozók

A technikai dolgozók közül az iskolatitkár közvetlenül az igazgató irányítása alatt dolgozik, a

többi irodai és technikai dolgozó pedig a gazdasági vezető alá tartozik. A gazdasági vezető a közvetlen
irányítással megbízhatja más beosztottját. Az egyes technikai dolgozók munkájukat a munkaköri
leírásuk alapján végzik.

6.3. Szülők közössége

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, ill. kötelességeik teljesítése érdekében

Szülőtanács működik.
Az iskola szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a szülői
munkaközösség számára:
- döntési joga van saját SZMSZ-ének rendjéről, valamint saját képviseletéről
- egyetértési joga van az emelt szintű tárgyak meghatározásában,
- kirándulások megszervezésében, minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában
- véleményezési joga van a közoktatási törvényben meghatározott kérdésekben

6.3.1 Osztályok szülői munkaközössége:

Munkájukat az osztályfőnökök segítségével végzik, véleményüket, állásfoglalásukat a

választott Szülői Tanács elnöke vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola
vezetőségéhez.

6.3.2 Intézményi Szülőtanács

Tagjait az osztály SZMK választják, évfolyamonként egyet. Feladata a legfelsőbb szintű

kapcsolattartás az iskola vezetőségével, az intézmény igazgatójával.
Elnöke közvetlenül tart kapcsolatot az iskola igazgatójával.
Tanévenként legalább két alkalommal hívja össze az igazgató azzal a céllal, hogy tájékoztassa
a szülők közösségét az intézmény munkájáról és feladatairól.

6.4. Tanulók közössége

6.4.1 A tanulók felvétele és mentesítése

18
 A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és
az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Az
intézmény a felvételre jelentkezőnél érdeklődik a hitbeli elkötelezettségéről. Két, azonos képességű
diák közül az elkötelezett református vagy protestáns családi hátterű tanulót veszi fel. Református
intézmény tanulója nem lehet, aki nem veti alá magát a Magyarországi Református Egyház
közoktatási törvényében foglaltaknak. Az iskola felvételi előkészítőt tarthat. Felvételi vizsgát az iskola
pedagógusaiból álló bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg. A református
gimnáziumba felvett tanuló tanulmányai megkezdése előtt fogadalmat tesz.
Az iskola magasabb évfolyamára különbözeti vizsga (magyar, matematika, nyelvek,
történelem) alapján kerülhet a tanuló.
A tanuló felvételéről a tankötelezettség, illetve a továbbtanulás szabályozása szerint kell
eljárni.
Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat.
Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról a fennálló jogszabályok alapján,
illetve szükség szerint az Oktatási Minisztérium illetékes főosztályának véleménye alapján az igazgató
dönt.
Idegen nyelvórák alóli felmentésről, a Nevelési Tanácsadó javaslata, alapján az igazgató dönt,
valamint a Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján jár el. Saját diákjaink iskolánkban
maradásának lehetőségéről a 8. félévkor letett osztályozó vizsga eredménye, az illető osztályában
tanító tanárok véleménye alapján az Igazgatóság dönt.

6.4.1.1.A tanuló felvétele a kollégiumba:

- az iskola útján, vagy
- közvetlenül

A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmet külön kérelemben kell benyújtani a kollégium

vezetőjének.

A felvételről:
- a kollégium igazgatója,
- a kollégium vezetőjének egyetértésével az iskola igazgatója dönt.

A kollégiumi ellátás ingyenes.

A kollégiumi felvétel szempontjait a Házirend tartalmazza.

6.4.2. Osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.

Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza
meg. Az osztályfőnök munkáját munkaköri leírás alapján végzi.

6.4.3. Diákkörök

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Diákkört

szervezhet a tanuló, a pedagógus. Megalakulásához 12 tanuló nyilatkozata szükséges. Felkért
pedagógus védnökség vállalása esetén működik. Megalakulásának feltétele az igazgató engedélye.

6.4.4. Iskolai diákönkormányzat

19
 A tanulók érdekeik képviseletét diákönkormányzat útján látják el, az iskolai
diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik.
Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének
javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg.
Az iskola legmagasabb szintű diák-önkormányzati testülete. Működési feltételeit az iskola
vezetése biztosítja (helyiség, számítógép, eszközök előzetes egyeztetés alapján).
A DÖK elnöke állandó meghívottja a diákságot érintő ügyek megvitatásakor az
iskolavezetőségi és nevelőtestületi értekezleteknek. Saját SZMSZ-e alapján dolgozik, melyet a
nevelőtestület hagy jóvá.

6.4.5. Diákközgyűlés

Az iskolai diákmozgalom és a nevelőtestülettel való kapcsolattartás legfelső fóruma, amely a

tanulóközösségek által megválasztott vagy delegált küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon
minden tanuló megteheti észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit.
Évente legalább egy alkalommal kerül megrendezésre a diákönkormányzat működésének és
a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából a házirendben foglaltak alapján.

7. A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM TANÁRJELÖLT HALLGATÓINAK FOGADÁSI

RENDJE

Célkitűzés
A Károli Gáspár Református Egyetem tanárjelölt hallgatóinak fogadása a gyakorló tanításra és
a záró tanításra. A felkészítést a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium vezető tanárai
végzik.
Résztvevők köre
- a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói
- a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium vezető tanárai
- a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium vezetősége és megbízott tanárok

A folyamat leírása:
Az iskola csoportos pedagógiai-pszichológiai gyakorlaton fogadja a hallgatókat a felelős
igazgatóhelyettes beosztja őket az iskolai élet különböző színtereinek, eseményeinek látogatására,
azokon tevőleges részvételre.
1. A Károli Gáspár Református Egyetem (továbbiakban egyetem) és a Lónyay Utcai Református
Gimnázium és Kollégium (továbbiakban gimnázium) közötti megállapodás megkötése.
2. Az egyetem és a gimnázium közötti megállapodás értelmében az egyetem minden év
májusában írásban közli a következő tanévre szóló gyakorlati igényt (hallgatók száma,
szakok).
3. Az igény alapján a gimnázium igazgatója megbízást ad a vezetőtanári munkára a
pedagógusok körében. A gimnázium évente szakonként egy gyakorlatvezetőnél évente 5-8
hallgató önálló tanítási gyakorlatát biztosítja.
4. Az évente 5 főnél kevesebb hallgatót fogadó tanár teljes óraszámban tanít, munkáját nem
órakedvezménnyel, hanem megbízási szerződéssel végzi.
5. A tanév elején az egyetem megküldi a gimnáziumba a tanárjelöltek névsorát, egyeztet az
illetékes igazgatóhelyettessel. Időpontot jelölnek ki a kötelező eligazításra, ahol az
iskolaigazgató (vagy megbízottja) a vezetőtanárok jelenlétében tájékoztatja a hallgatókat az
iskolai házirendről, a szokásokról, elvárásokról, a gyakorlati követelményekről. Megtörténik a
hallgatók beosztása a vezetőtanárokhoz.

20
 6. A tanárjelölt a munkanaplójában vezeti:
a. a hospitálások óraszámát
b. a gyakorlótanítások óraszámát
c. munkatervet készít
d. a zárótanítás óratervezetét 5 példányban készíti el
e. az osztálynaplóban is jelölni kell, ha hallgató tanít
7. A vezetőtanár az illetékes igazgatóhelyettessel közli a zárótanítás időpontját, témáját, az
érintett osztályt és a teremszámot. A gimnázium írásban közli az egyetem Tanulmányi
Osztályával a fentieket.
8. A zárótanításon részt vesz: vezetőtanár, egyetem képviselője, a gimnázium igazgatója,
helyettesei vagy megbízottja.
9. A zárótanítást óramegbeszélés követi, majd a munkanapló aláírása.
10. A hallgató a következő dokumentumokat adja le az iskolának:
a. zárótanítás óravázlata
b. igazolás a könyvtári tartozás rendezéséről
11. A hallgató munkájához szükséges másolási lehetőséget az iskola nem tudja biztosítani.

8. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE,

FORMÁJA

8.1. Igazgatóság és nevelőtestület kapcsolattartásának fórumai

- igazgatósági ülések,
- értekezletek,
- megbeszélések.
Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriba elhelyezett hirdetőtáblán, valamint egyéb
módon értesíti a nevelőket.
A nevelők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy a
munkaközösség vezetőjén keresztül közölhetik az igazgatósággal.

8.1.1. Nevelőtestületi értekezletek formái: az értekezletek időpontja általában hétfő,

ill. az éves munkatervben meghatározott idő.

- alakuló – a tantestület tagjainak számbavétele

- tanévnyitó
- félévi osztályozó
- félévi tantestületi
- év végi osztályozó
- tanévzáró
- nevelési
- rendkívüli

Tanévnyitó értekezlet
Az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti
az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A
tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról.

Félévzáró értekezlet

21
 Eltérő rendelkezés hiányában ezen az igazgató vagy helyettese elemzi az első félév munkáját
és tájékoztatást nyújt a következő félév kiemelkedő feladatairól. Időpontját a tanév rendje szerint a
Munkaterv tartalmazza.

Tanévzáró értekezlet
A tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató – a munkaközösség-vezetők véleményének
figyelembevételével – elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok
végrehajtását.

Nevelési értekezlet
Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezletet kell tartani. A
nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha
- az igazgató kezdeményezi
- a szülőtanács, az érdekképviseleti szervek, az iskolai diákönkormányzat
kezdeményezi, és azzal a nevelőtestület egyetért
- a nevelőtestület legalább egyharmada javasolja.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról az igazgató intézkedik.

Fontos, aktuális kérdések megbeszéléséhez a tanítási órák közti szünetek is felhasználhatók.

8.1.2. A Nevelőtestület határozatképessége:

A Nevelőtestület határozatképes, ha nevelőtestület tagjainak 2/3-a jelen van. A határozatuk

jogerős, ha a határozatképes testület jelenlévő tagjainak legalább 50%-a és egy fője támogatja azt.

8.1.3. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos

rendelkezések:

- A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos

előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv,
az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi
pontokat.
- Ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti
el.
- A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért
2 tanár írja alá.
- A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a
nevelőtestület tagja betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet
utólag tanulmányozhatják. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része /többnyire az
azonos beosztásban dolgozók/ vesz részt egy-egy értekezleten.

8.2. Nevelők-tanulók

A tanulókat az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a hirdetőtáblán, a hétfői áhítat

után élőszóban, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon és a szülői értekezleteken vagy más
módon tájékoztatják.

22
 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak
folyamatosan szóban vagy írásban tájékoztatniuk kell.

8.3. Nevelők-szülők

A szülők tájékoztatásának formái:

- Az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az
általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezlet, fogadóóra).
- Szülői értekezlet
- Az osztályok szülői közössége számára az értekezletet az osztályfőnök tartja. A tanév
rendjéről, feladatairól a szeptemberi értekezleten kapnak tájékoztatást.
- Az iskola a tanév során 2 értekezletet tart.
- Szülői fogadóóra
- Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 2 alkalommal tart fogadóórát a szülők
részére.
- Rendszeres tájékoztatás az elektronikus naplón keresztül, illetve személyesen.
- Az oktatással kapcsolatos valamennyi dokumentumot (haladási és osztályozó naplók,
tanórán kívüli tevékenységek naplója, tanulók ellenőrzője és üzenő füzete) az (SAS
fantázianévvel ellátott) elektronikus Iskolai Adminisztrációs Rendszerben végezzük.
- E rendszer használatát és szerzői jogainak tisztaságát a rendszer fejlesztőivel
szerződésben rögzítettük.
- Az Iskolai Adminisztrációs Rendszer hozzáférhető mindenki számára, aki iskolánkkal
jogviszonyban van (pedagógus, adminisztratív dolgozó, tanulók és szüleik). A hozzáférés
területeit illetékesség szerint korlátoztuk. A pedagógusok hozzáférnek az általuk tanított
tanulók haladási és osztályozónaplójához, az osztályfőnök az osztálya tanulóinak
adataihoz és hiányzásának dokumentálásához, a tanulók és szüleik pedig a tanuló saját
adataihoz, illetve saját haladási naplójához és osztályozó rovatához. A hozzáférés
jelszóval biztosított. A szülők és a tanulók – a rendszer bevezetését követően – a
beiratkozáskor kapnak hozzáférést.
- A rendszer működtetéséért az iskola igazgatója a felelős. A rendszerben tárolt adatokról
kétnaponta mentés készül elektronikus formában, amelyet a szerverszobában és a
szerverszobától különböző helyiségben is tárolunk. A mentéseket havonta DVD-re írjuk,
amelyet az irattárban tárolunk.
- Tanév végén az elektronikus formában tárolt adatokat kinyomtatjuk (haladási és
osztályozó naplók) és a naplókezelés szabályainak megfelelően kezeljük.
- Az alsó tagozaton (5-8. évfolyamon) valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó
minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrzőjében
is feltüntetni.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi

lehetőségek szolgálnak:
- családlátogatások
- szülői értekezlet
- fogadóórák
- nyílt tanítási napok
- írásbeli tájékoztató
Szülői értekezletek, fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.

A szülők és más érdeklődők számára az iskola alapdokumentumainak egy példánya

megtekinthető az iskolatitkárnál, az iskola könyvtárában:
Pedagógiai Program (nevelési program és helyi tanterv)

23
 - SZMSZ
- IMIP
- Házirend
Szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról az általános igazgatóhelyettestől az iskolai
munkatervben meghatározott tanári fogadóórán kérhetnek.

8.3.1. A kollégium és a szülők közötti kapcsolattartás rendje

A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok vezetőjükkel együtt fontosnak tartják a szülőkkel való

folyamatos kapcsolattartást, melynek formái:
- tanév elején szülői értekezlet tartása
- szorgalmi időben telefonon értesítés, konzultáció
- indokolt esetekben levél küldése a szülőnek
- személyes beszélgetés

8.4. Diákönkormányzati szerv, a diákképviselő közötti kapcsolattartás

Havi rendszerességgel, előre egyeztetett időpontban, évfolyamonként 1-1 fő, valamint a

kollégium képviseletében 1 fő vesz részt a megbeszélésen.

8.4.1. Diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás:

Rendszeresen részt vesz minden olyan értekezleten, megbeszélésen, ahol a diákokat érintő
kérdésekről döntenek.

8.4.2. Diákönkormányzati szerv valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás:

Az igazgató a diákönkormányzat képviselőit bevonja azon tervezetek előkészítési munkáiba, a

melyekben a diákönkormányzatnak véleményezési joga van.
A tanulói véleménynyilvánítás és tájékoztatásának legfőbb fóruma a diákközgyűlés.
Diákközgyűlést évente legalább egyszer kell rendezni, időpontját az éves munkaterv rögzíti.
Napirendjét az igazgató és a diákönkormányzat képviselője közösen állapítja meg.
Az iskolavezetés a diákokat az őket érintő aktuális kérdésekről az osztályfőnökök és a
diákönkormányzatot segítő tanár útján tájékoztatja.
Bizonyos esetekben hangosbemondón keresztül is tájékoztatjuk a diákokat. A tájékoztatás
eszköze az iskolaújság vagy az iskola honlapja is.

9. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGÉNEK KÜLSŐ KAPCSOLATA

Az iskolai működése érdekében az iskola igazgatósága különböző intézményekkel,

szervezetekkel tart fenn kapcsolatot.
- Magyarországi Református Egyház Budapest-Északi Református Egyházmegyéje
- a területileg illetékes Főjegyző, illetve a szakhatóságok,
- az iskolát támogató alapítványok: Alapítvány a Lónyay Utcai Református
Gimnáziumért; Alma Mater Lónyay Alapítvány
- Budapesti Öregdiákok Török Pál Egyesülete
- az iskola beiskolázási körzetében levő általános iskolák
- az iskola számára szolgáltatást nyújtó szervezetek (pl: vagyonvédelem, építkezés stb.)

24
 - a gyermekvédelem és gyermekjóléti szolgálatok területi intézményei
- a helyi társadalmi szervezetek
- testvériskolák: cserelátogatások
- a hazánkon kívül élő magyarok iskoláival
- Református Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény
- az érettségi, OKTV, kompetencia-mérés, illetve független vizsgáztatás lebonyolítása
során kapcsolatot tartunk az Oktatási Hivatallal,
- iskolaorvos
- Családsegítő Intézet
- református iskolák szakmai munkaközösségeivel

10. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

A tanév rendjét az oktatási miniszter és a Magyarországi Református Egyház rendelkezései

alapján a nevelőtestület éves munkatervben határozza meg, amitől az iskolavezetés indokolt esetben
eltérhet. Az ebben engedélyezett tanítás nélküli napok felhasználásáról a tanévnyitó értekezleten a
tantestület dönt az iskolai diákönkormányzat javaslatainak figyelembevételével.
A szorgalmi időszak ünnepélyes tanévnyitó istentisztelettel kezdődik, és tanévzáró
istentisztelettel fejeződik be.
Az iskola a munkáját saját Pedagógiai Programja, valamint ennek végrehajtására készült éves
Munkaterve alapján végzi.
Az éves Munkaterv a Pedagógiai Programra épül. A Munkatervre a tanév végén a
munkaközösségek vezető testülete, az iskola szülői és diák képviseleti szervei javaslatot tesznek, ez
egészül ki az iskolavezetés és a felügyeleti szervek ellenőrzési tapasztalataival. Ezek alapján az
iskolavezetés készíti el az éves Munkatervet. A tanévnyitó értekezleten az igazgató ezt jóváhagyásra a
tantestület elé terjeszti.
A tanítási órák rendjét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza.
A szorgalmi idő előkészítése augusztus utolsó hetében történik. Ebben az időszakban kell
megszervezni a különbözeti-, beszámoltató- és javító vizsgát.

10.1. Heti munkarend

A tanítási rend a hétfő reggeli istentisztelettel kezdődik és öt napig tart. A munka heti
órarend alapján folyik.
1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7:30-16:00 óráig tart nyitva a
tanulók számára. Az iskolában szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon csak az
iskola vezetése által engedélyezett programok lehetnek. Rendezvények esetén a nyitva
tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől az iskola igazgatójának döntése alapján
esetenként ettől eltérő időpontban is nyitva tartható. Vezetők benntartózkodása: A
nyitvatartási időben az iskola felelős vezetői közül az egyik az iskolában tartózkodik 8:00-
16:00 óráig. A 16:00 óra után tartott sportköri óráért, rendezvényért a rendező tanár
felel.
2. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután
távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola
működésének rendjéért, valamint ő jogosult a szükséges intézkedések megtételére.
Amennyiben a vezetők egyike sem tud az intézményben maradni, a nevelőtestület egyik
tagját kell megbízni a szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozó
tudomására kell hozni.

25
 A tanítási órákat 8:00 óra és 16:00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45’, a
csengetési rend a következő:
1. óra: 8:00-8:45
2. óra: 9:00-9:45
3. óra: 10:00-10:45
4. óra: 11:00-11:45
5. óra: 11:55-12:40
6. óra: 12:50-13:35
7. óra: 13:45-14:25
8. óra: 14:30-15:10
A tanítási órákat órarend szerint kell megtartani, ezeket lerövidíteni, illetve elhagyni,
elcserélni, vagy más napra áttenni igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel lehet.

1. Az iskolában az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a
rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének,
tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A szünetekben a
folyosókon, az udvaron, továbbá az ebédeltetés alatt tanári ügyelet működik.
2. A tanuló az épületet tanítási órák ideje alatt nem hagyhatja el, csak a szülő személyes, vagy
írásbeli kérésére, vagy az osztályfőnök vagy igazgatóhelyettes, ill. a részére órát tartó szaktanár
írásos engedélyével.
3. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári szobában történik az adott
osztály tanítási napjának végeztével, de legkorábban 13:00 órától 15:00 óráig.
4. Tanítási szünetekben, tanítás nélküli munkanapokon a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti
rend szolgál, melyet az igazgató határoz meg és a szülők, nevelők tudomására hoz. Nyári
szünetben ügyelet 2 hetente szerdán van 9:00-12:00-ig.
5. A kollégiumi tanév helyi rendjét a kollégiumi munkaterv határozza meg. A tanév, ezen belül is a
tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg.
A kollégiumi tanév helyi rendjében meg kell határozni az iskolai munkatervvel összhangban:
- a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapokat,
- a szünetek időtartamát,
- a megemlékezések, a nemzeti, a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját,
- az évi rendes diákközgyűlés idejét,
- a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

A kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók

felügyeletéről.

1. A kollégisták fogadásának rendje, napirend:

A kollégiumot tanítást megelőző napon 16:00 óráról foglalhatják el a tanulók.
A kollégium napirendje:
6:45 ébresztő
6:45 – 7:10 tisztálkodás, szellőztetés, takarítás (szemét összegyűjtése)
7:15 – 7:30 reggeli
7:40 szobaszemle
7:45 indulás az iskolába
8:00 – 13:00 kollégium zárva
13:00 – 15:00 ebéd
15:00 – 16:30 szabad foglalkozás
16:30 – 18:00 szilencium
18:30 – 19:00 szünet
19:00 – 19:30 szilencium
19:30 – 20:00 vacsora

26
 20:30 – 21:30 szabad foglakozások, csoport foglalkozások, engedélyhez kötött esti tanulás
21:30 készülődés a takarodóra
22:00 takarodó, villanyoltás.

10.1.1. Tanítási szünet (őszi, karácsonyi, tavaszi, egyéb) alatti munkavégzés

Pedagógusok
Az iskola éves pedagógiai programja és naptári ütemterve alapján szervezett foglalkozásokon
/korrepetálás, vizsga, előkészítő, tábor/ vesznek részt. Szervezett foglalkozások hiányában
szabadságot vehetnek ki, vagy heti kötelező óraszámuknak megfelelően egyéb iskolai feladatokra
vehetők igénybe.

10.1.2. Tanítás nélküli munkanapokon való munkavégzés

(a munkatervben meghatározott napok)

Tanítás nélküli munkanapokon a munkavégzés minden iskolai dolgozó számára kötelező. A
mindenkori feladatnak megfelelően elkészített beosztás szerint, illetve, akinek esetlegesen nincs
konkrét, az iskola vezetői által definiált feladata, és egyéb feladatait nem az iskolában végzi, az
köteles az iskola igazgatójával egyeztetni a munkavégzése helyét, vagy ha szabadságra megy.

10.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak

munkarendje

A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a Munka Törvénykönyve és a Magyarországi

Református Egyház Közoktatási Törvénye (1995. évi. I.) szabályozza.

10.2.1. Tanítási szünet (őszi, karácsonyi, tavaszi, egyéb) alatti munkavégzés:

Heti munkaidőnek megfelelően dolgoznak vagy szabadságot vesznek ki.

10.3. Az alkalmazottak munkarendje

Az alkalmazottak körét a Ktv.15.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a

16.§ és 17.§ a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19.§-a, valamint a Magyarországi
Református Egyház Közoktatási Törvénye (1995. évi. I.) 47. 55.§ -a rögzíti. Az alkalmazottak
munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a munkaszerződések és a
munkaköri leírások tartalmazzák, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Magyarországi
Református Egyház Közoktatási Törvénye (1995. évi. I.) rendelkezéseivel.

11. AZ INTÉZMÉNY ÉPÜLETEINEK, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE

Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

- az iskola tulajdonának megóvásáért
- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért
- tűz- és balesetvédelmi, munkavédelmi szabályok betartásáért
- az iskolai SZMSZ-ben és a Házirendben megfogalmazottak betartásáért

27
 - Az iskola munkanapokon reggel 7:00-20:00 óráig tart nyitva. A tanári felügyelet 16:00
óráig biztosított. Az intézményben 24 órás portaszolgálat működik.
- A tanulóknak minden tanítási órára időben kell megérkezniük.
- Az épület helységei kulcsának kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza, melyet a
mindenkori portaügyeletes füzetbe vezet.
- A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével
- használhatják.
- Az iskola épületébe érkező szülők, ill. idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az
iskolában a dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők
tartózkodhatnak. Az idegenek tartózkodási helye az aula, ahol a megnevezett személy
fogadja őket.
- Az egyes helyiségekben, létesítményekben található eszközök, felszerelési tárgyak csak
tanári engedéllyel vihetők más helyiségbe. Visszaszállításukról a foglalkozás után azonnal
gondoskodni kell.
- Az iskola berendezéseit, felszereléseit csak igazgatói engedéllyel lehet elvinni.
- Az iskola helyiségeit külső igénylőnek külön szerződés alapján át lehet engedni, ha ez az
iskolai foglalkozásokat nem zavarja. Az igénybe vevő csak a szerződés szerinti időben és
helyiségben tartózkodhat.
- Az iskola helységei magáncélú oktatásra, korrepetálásra nem használhatók.
- Az üresen álló helyiségeket zárni kell, ezért az ott órát tartó tanár a felelős.
- A könyvtár nyitvatartási időben fogadja a tanulókat.
- A délutáni vagy esti rendezvényeket az iskolavezetés engedélyezi megfelelő felnőtt
felügyelet mellett. A felügyeletről a rendezvényekért felelős igazgatóhelyettes
gondoskodik.
- A szaktanteremben, számítógépteremben a felszereléseket, műszereket csak szaktanár
irányításával lehet használni.
- A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik.

Kártérítési kötelezettség:
Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak meg kell téríteni, melyben a Ptk.
előírásai az útmutatók.
Az épület helyiségeire vonatkozó kiegészítő szabályok a Házirendben találhatók.
Az iskola által működtetett kollégium az intézmény szerves része, az épület egyik
folyosószárnyán került kiépítésre, ennek megfelelően működésének szabályozottsága tekintetében
érvényesek az iskolai SZMSZ-ben megfogalmazottak.

11.1. Tanórán kívüli foglalkozások

11.1.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje:

A gimnáziumban az alábbi tanórán kívüli, de a benntartózkodási lehetőségen belül szervezett

foglalkozási formák is vannak: bibliakörök, szakkörök, diákkörök, énekkar, diáksportkör, korrepetálás,
tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás stb. A tanórán kívüli
foglakozásokért az iskola térítési díjat is kérhet, amelytől a szülő kérésére, az osztályfőnök javaslatára
esetenként eltekinthet. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezéséről a munkaközösség-vezetők
javaslata alapján az igazgató dönt. A foglalkozásokat általában a tanítási órák után tartják.
Iskolavezetői engedéllyel más időpontban is lehet, este vagy hétvégén, ill. tanítási szünetben, és az
iskolai Munkatervvel összhangban. A tanítási órán kívüli foglalkozásokra a tanuló jelentkezése
önkéntes.

28
 - Bibliaköröket a diákok és tanárok is szervezhetnek a vezető lelkész és az igazgató
felügyelete alatt akár osztály vagy évfolyam szinten is. Ezekre az alkalmakra minden
érdeklődő diák jelentkezhet felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A
foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli
órarendben, terembeosztással együtt.
- Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek
figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani, legalább 8
tanuló részvételével. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges. A
jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A
foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a
látogatottságról szakköri naplót kell vezetni.
- A diákkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik
lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti
tehetséggondozását. A diákkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív
tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. A diákköröket az intézmény a tanulók
érdeklődésétől függően indítja kimagasló felkészültségű pedagógusok és az intézménnyel
szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével, legalább 12 résztvevővel. A
diákköröknek megalakulásukkor saját SZMSZ-t kell, hogy létrehozzanak, melyben
szabályozzák tagdíjukat és gazdálkodásuk rendjét.
- Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik, működését az
iskola anyagilag támogatja. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető
javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a
kórusvezetőtől kérheti. Az énekkaros tanuló iskolájáért végzett munkája, a tanuló
magatartás, szorgalom és szaktárgyi osztályzatában is figyelembe vehető.
- Tanfolyamokat (pl. előkészítő, ECDL vizsgára felkészítő) az iskola a tanulók
érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indíthat. Az iskola által
szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A
tanfolyamokon való részvételért évente meghatározott térítési díj fizetendő. Az ECDL-
vizsga térítésköteles, amelyet a szülőnek kell fizetni.
- A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való
felzárkóztatás.
- A tanulmányi- és sportversenyekre való felkészüléshez a kiemelkedő teljesítményt nyújtó
tanulók ingyenes szaktanári felkészítést vehetnek igénybe.

11.1.2. A mindennapos testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola

vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az iskolai sportszakkörök szakcsoportonként működnek.

Az előző tanév végén felmérjük a tanulói igényeket, ez alapján hirdetjük meg szeptemberben
a sportköröket. Jelentkezni az osztályfőnököknél, és a testnevelőknél lehet. Pl. a következő
sportkörök indulhatnak:
Labdarúgás (fiú, lány)
Röplabda (fiú, lány)
Kosárlabda (fiú, lány)
Kézilabda (fiú, lány)
Floorball (fiú)
Atlétika
A sportköri foglalkozások szervezésénél (időkeretek meghatározásánál) az iskolavezetés a
közoktatási törvény 52.§ 9-es bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
A sportköröket testnevelő tanárok tartják.

29
 Az intézmény a mindennapi testedzésre – amely felügyelet melletti, többnyire szabad vagy
szabadidős sportolási lehetőség a tanulók részére a fenti alkalmakon túl – naponta egy órát biztosít,
ugyancsak délutáni időpontban.
Az iskolai sportkörök szervezése, működtetése a testnevelés munkaközösség feladata,
felelőse a munkaközösség vezető. Az iskolai szervezetben ezt a területet a nevelési igazgatóhelyettes
irányítja, ellenőrzi és értékeli.

11.1.3. A tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó szabályok:

- a tanulói jelentkezés önkéntes

- a jelentkezés tanév elején történik és egész tanévre szól
- a felzárkóztató foglalkozásra a tanulókat a szaktanárok jelölik ki
- a foglalkozások megszervezése, óraszám, vezetője a tantárgyfelosztásban kerül rögzítésre
- Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesítésére a nevelőmunka elősegítése
érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára osztálykirándulást szervezhetnek.
Az iskola éves munkatervében kell meghatározni a rendelkezésre álló napok számát. Az
osztálykirándulás költségeit a szülők fizetik. Nehéz anyagi körülmények között levők
kérhetnek alapítványi támogatást.
- A nevelők az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat,
táborokat szervezhetnek szorgalmi időben és a nyári szünetben.
- A tanulmányi versenyek, vetélkedők megszervezéséért a szakmai munkaközösségek, a
szaktanárok felelősek.
- Tanórán kívüli iskolai rendezvényeket szervezhet bármely tanulói közösség - felnőtt
segítségével -, bármely munkaközösség, az iskola könyvtárosa és a diákönkormányzatot
segítő tanár.
- A rendezvény megszervezéséről a nevelési igazgatóhelyettest előzetesen tájékoztatni
kell.
- Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít.
- A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár
működik. A könyvtári SZMSZ és Gyűjtőköri Szabályzat az iskolai SZMSZ 3. sz. melléklete.

12. AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK BELÉPÉSÉNEK ÉS

BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE

Az intézménybe idegenek csak – az intézmény rendes nyitvatartási idején belül, -

személyazonosságuk igazolása után, az ügyeletes portás kellő tájékozódása után, külön engedéllyel
léphetnek be, és tartózkodhatnak az aula kijelölt részén.
Az intézmény minden alkalmazottja, aki idegen érkezésére számít, ezt lehetőleg előzetesen a
portán jelentse be, háromnál több vendég együttes érkezése esetén köteles az igazgatónak is
előzetesen bejelenteni. Az idegent a meglátogatott alkalmazott az aulában fogadhatja.
Az SZMSZ alkalmazása szempontjából idegen:
Minden természetes személy, aki nem áll:
- alkalmazotti, vagy
- egyéb munkavégzésre irányuló, illetve
- tanulói jogviszonyban az intézménnyel.

Az idegenek közül speciális idegennek minősül az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló

tanuló gondozója, szülője, törvényes képviselője – a továbbiakban szülő – aki ezen mivoltának kellő
igazolása után, a portás vagy más kísérő ellenőrzése nélkül tartózkodhat az intézmény erre kijelölt

30
területén: ezek az intézmény közlekedésre, illetve csoportos rendezvényekre szolgáló helyiségei,
aulája, illetve a gyermeke osztályterme.
Az egyéb helyiségeket, illetve a nevelőtestület számára kizárólagosan rendelkezésre álló
helyiségeket csak az igazgató, illetve a felelős vezető engedélyével látogathatja.
Ha a szülő e szabályt megszegi az intézmény bármely alkalmazottja – figyelmeztetés után –
jogosult a szülőt az intézmény ezen helyiségeiből kiutasítani és ellene a szükséges eljárást
kezdeményezni.
Az egyéb engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén
alkalmazni kell a rendkívüli eseménykor követendő szabályokat, illetve szükség esetén kérni kell a
rendőrség közreműködését.
Az illetéktelenül bent tartózkodóval szemben intézkedésre – figyelmeztetés után – az
intézmény bármely alkalmazottja jogosult és köteles!
Nem vonatkozik a rendelkezés az iskolavezetés vendégeinek fogadására, illetve az igazgató
által engedélyezett rendezvényekre és esetekre.
Az e pontban foglaltakat indokoltság esetén az igazgató rendezi, kiegészíti, illetve módosítja,
igazgatói utasítás formájában.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kollégiumba lépése és ott tartózkodása a

következők szerint történhet:
- külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a tanulót kísérő
hozzátartozó a kollégiumba érkezéskor és távozáskor a tanuló csomagjainak szállítására
szükséges időtartamig,
- ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott
rend szerint tartanak ügyeletet,
- külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat a kollégiumban a bentlakó tanuló által
meghívott vendég a kollégium házirendjében meghatározott időtartamig és feltételek
betartása mellett,
- külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat a kollégiumban a kollégiummal
jogviszonyban nem álló személyek a házirendben részletezett feltételek és időpontok
szerint.

Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét az iskolában működő

portaszolgálat biztosítja. A portaszolgálat működését a házirend tartalmazza.
A kollégium területén (szobák, mellékhelységek, kiszolgáló helységek) engedély nélkül
idegen, a kollégiummal jogviszonyban nem álló tanuló nem tartózkodhat.

13. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik.

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:

- biztosítsa az iskola és a kollégium pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a
Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja, kollégiumi
nevelési program szerint előírt) működését
- segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét,
hatékonyságát
- az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok
munkavégzéséről
- szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával
kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

31
 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
- igazgató
- igazgatóhelyettesek
- kollégiumvezető
- a tagozatvezetők
- munkaközösség-vezetők.

13.1. Az igazgató

– az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit

meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:

- a pedagógusok munkafegyelme
- a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása
- a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága
- a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja
- a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása
- a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon
- az órára történő előzetes felkészülés, tervezés
- a tanítási óra felépítése és szervezése
- a tanítási órán alkalmazott módszerek
- a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a
tanítási órán
- az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése
- a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata

alapján az iskola vezetősége határozza meg.
Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül
ellenőrzi az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a
beszámoltatás.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógussal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség

tagjaival meg kell beszélni.
Az általános tapasztalatokat a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

13.1.1. A kollégiumvezető -

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény

valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:

- szóbeli beszámoltatás,
- írásbeli beszámoltatás,
- értekezlet,
- foglalkozás látogatás,
- speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

32
 Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet
készíthet.

13.2. Nevelőtestület

Testületileg ellenőrzi a működési szabályzat gyakorlati végrehajtását.

Szaktanárok
Ellenőrzik:
- a tanulók részvételét a tanítási órákon,
- értékelik a munkájuknak színvonalát a tanítás-tanulás folyamatban,
- a füzetek és egyéb oktatási eszközök vezetését tartalmi és formai szempontból,
- az ellenőrző könyv folyamatos használatát,
- a házirend betartását, a tanulói ügyelet működését.

Osztályfőnökök
Ellenőrzik:
- a tanulók neveltségi szintjét, szorgalmát, részvételét a közösségi életben,
- a diákközösségek véleményének figyelembe vételével értékelik a magatartást, a
tanuláshoz való viszonyt,
- a tanulók mulasztását és az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartás folyamatosságát,
- a házirend betartását és az osztály tanulói ügyelet működését,
Látogathatják a szaktanárok óráit, dokumentációs munkáját (napló, ellenőrző).

13.3. Munkaközösség-vezetők

Szakmai munkaközösség-vezetők
Ellenőrzik:
- a munkaközösség tagjainak szakmai alkalmasságát, pedagógiai, szakmódszertani
tevékenységük színvonalát,
- a tantervi követelmények feldolgozásának formáit, az elsajátítás színvonalát, a
teljesítménymérés gyakoriságát, sokszínűségét, a munkatervben vállalt feladatok
végrehajtását,
- a pedagógiai dokumentumok elkészítését, használatát
- Rendszeresen látogatják a munkaközösség tagjainak óráit.

Osztályfőnöki munkaközösség-vezetők
Ellenőrzik:
- az osztályfőnökök nevelőmunkájának tartalmát, folyamatosságát, az osztályfőnöki munka
hatékonyságát,
- az osztályközösség és az osztályfőnök kapcsolatát,
- a mulasztás egységes elbírálását, a szülők tájékoztatásának rendszerességét,
- az osztályfőnöki dokumentációt /napló, anyakönyv, ellenőrző/,
- Látogathatják az osztályfőnöki órákat.

13.4. Megbízás alapján végzett ellenőrzési tevékenységek

Ifjúságvédelmi felelős
Ellenőrzi:

33
 - az osztályfőnökök feltáró tevékenységét, nevelési intézkedéseit és a folyamatos
dokumentálást,
- az iskolai segélyezés elosztásának elveit és gyakorlatát.

Munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott

Ellenőrzi:
- a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásainak betartását

13.5. A kibővített vezetőség

Testületileg ellenőrzi a működési szabályzat gyakorlati végrehajtását, a testületileg elfogadott

elvek következetes megvalósulását.
Értékeli a szakmai és az osztályfőnöki munkaközösségek, valamint a bizottságok munkáját.

13.6. Az igazgató által megbízott ellenőrzési tevékenység

- kollégiumvezető

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény

valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:

- szóbeli beszámoltatás,
- írásbeli beszámoltatás,
- értekezlet,
- foglalkozás látogatás,
- speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet

készíthet.

13.6.1 Iskolatitkár

Ellenőrzi:
- az iskola Iratkezelési Szabályzatának megfelelően az irattárat, gondoskodik az iratok
szakszerű tárolásáról, a selejtezési határidők betartásáról, és amivel az igazgató megbízza

13.6.2 Munka-, tűz- és polgári-védelmi megbízott

Az intézmény munka- és tűzvédelmi szabályzatának elkészítése, végrehajtásának ellenőrzése.

Új dolgozók munkavédelmi, tűzvédelmi oktatásának és vizsgájának megszervezése és lebonyolítása.
Az iskolai polgári védelmi oktatás megszervezése dolgozók és tanulók számára, valamint
kapcsolattartás a kerületi Polgári Védelmi Parancsnoksággal.

13.6.3 Gazdasági vezető:

Ellenőrzi:
- az iskolai munkaközösségek, a tanügyi és gazdasági adminisztráció rendelkezésére álló
pénzeszközök, oktatáshoz igényelt anyagok tervszerű és folyamatos felhasználását

34
 - az intézmény gazdaságos anyag és energia felhasználását, a fejlesztési tervek célirányos
megvalósítását
- az intézmény dolgozóinak gazdasági dokumentációját
- az irányításával dolgozók munkájának hatékonyságát, színvonalát

13.6.4 Igazgatóhelyettesek:

Ellenőrzik a munkaköri leírásuknak megfelelő területeken:

- a hozzá tartozó munkaközösségek, az irányításával dolgozó munkatársak pedagógiai
tevékenységét, adminisztrációs munkáját, célirányos szakszempontú fejlesztő
tevékenységét
- a munkaközösség-vezetők, az irányításával dolgozó munkatársak vezetői tevékenységét
- szaktanárok tanítási óráit, szakköri előkészítő konzultációs foglalkozásait
- a tanórán kívüli tevékenység rendjét, színvonalát
- az iskolai dokumentációk elkészítését
- a tanulói létszám folyamatos nyilvántartását
- az osztályfőnöki munka gyakorlati megvalósítását, adminisztrációs munkát
- a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban meghatározott feladatok végrehajtását
- vizsgák előkészítését, lebonyolítását
- közismereti és szakmai versenyek előkészítését, lebonyolítását

14. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI ÉS

ELISMERÉSE

A közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott

munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását,
így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli
foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó
keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható – a közoktatási
intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A
meghatározott időre szóló keresetkiegészítés havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-
kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus
munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A keresetkiegészítésre való
jogosultság legfeljebb egy tanítási évre szólhat. A keresetkiegészítést ugyanaz a személy több
alkalommal is megkaphatja.
A keresetkiegészítésre való jogosultság megállapítása során a minőségirányítási programban
elért pedagógusteljesítmény az alapvető elbírálási szempont, illetve a tanítási év során végzett, a
munkakörhöz szigorúan nem kapcsolódó feladatok ellátásának mennyisége és minősége, ezek
önkéntes jelleggel történő vállalása, valamint a nevelés-oktatást segítő tevékenységek
kezdeményezése, szervezése és kivitelezése, illetve az intézményhez való lojalitás.
*Ktv. 118. § (13) alapján: az intézményfenntartó megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó
keresetkiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről
szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus
munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.]

35
  Azon alkalmazott, aki az előző tanév IMIP szerinti értékelés alapján a kiválóan
alkalmas minősítést érte el, a költségvetési törvényben meghatározott érték
háromszorosa illeti meg havonta az érintett tanítási évben.
 Azon pedagógus, akinek diákja a tanév során országosan meghirdetett verseny
döntőjében az első tíz helyezés egyikét érte el, alkalomszerűen jogosult a
Költségvetési törvényben meghatározott érték háromszorosa összeggel történő
elismerésre.
 Azon pedagógus, aki osztályfőnökként a kötelező feladatok felett kiemelkedő nevelő
és közösségformáló tevékenységet végez, alkalomszerűen jogosult a Költségvetési
törvényben meghatározott értékkel történő elismerésre.
 Pedagógusnap alkalmából, azon pedagógus, aki az előző tanév IMIP szerinti értékelés
alapján a kiválóan alkalmas minősítést érte el – az intézmény költségvetése e célú
előirányzatának határáig – a költségvetési törvényben meghatározott érték
háromszorosa összeggel történő egyszeri elismerésben részesülhet.
Ha az intézményi költségvetés e célra rendelkezésére álló előirányzata a fentieket nem teszi
lehetővé, úgy a rendelkezésre álló, a Költségvetési törvényben meghatározott előirányzatot a fentiek
arányában kell felhasználni.

15. VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

Az intézményi védő, óvó szabályzat hatálya kiterjed a gimnáziummal munkaviszonyban álló

személyekre (főállásban, másodállásban, mellékfoglalkozásban, részfoglalkozásban alkalmazottakra
egyaránt).
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az
egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a
tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A
balesetről felvett jegyzőkönyvet be kell küldeni a fővárosi főjegyzőnek.

15.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek

megelőzésében

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági

(munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi és a tűzriadóterv rendelkezéseit.
Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók
biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és
viselkedési formákat.
A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje
alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet
megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
Az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük
védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat,
valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.
Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló
szabályokkal a következő esetekben:
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:
- az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
- a házirend balesetvédelmi előírásait,

36
 - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.)
bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,
- a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
- Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.
- Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.
- A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve
tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés
szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell
ismertetni.
A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az
osztálynaplóba be kell jegyezni. A balesetvédelmi oktatásban való részvételt a tanév elején a tanuló
aláírásával igazolja.
A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a
szükséges ismereteket.
A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó,
valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri
leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.
A korábban leírt munkaköri átruházás szerinti vezetők az egészséges és biztonságos
munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen
ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe
bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

15.2. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy
rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
- a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,
- ha szükséges orvost kell hívnia,
- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
- a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.
- E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi iskolai dolgozó is
köteles részt venni, így a baleset, vagy rendkívüli esemény jellegétől függően a
szolgálatban levő biztonsági őr, portás, karbantartó vagy konyhai dolgozó, takarító stb.
- Szülő értesítése indokolt esetben.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt

teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor
feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján:

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni
és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát
meg kell küldeni a fenntartónak és a fővárosi főjegyzőnek, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak
(kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset
kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

37
 15.3. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok a kollégiumban

A kollégium vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze a háztartási gépek megfelelő üzemképes

állapotát, haladéktalanul jelezze az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melyek a zavartalan
és biztonságos működést befolyásolják, és gondoskodjon a tanulók biztonságáról.
A nevelő pedagógusok feladata, hogy munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el,
ügyelve a gyerekek biztonságára, testi épségére.

16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem
látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokások menetét akadályozza, illetve az iskola
tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését
veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
- természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.),
- a tűz,
- a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a

benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a
tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, és a belbiztonsági vezetővel, illetve
valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

16.1. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők

- elsőrendben átruházott jogkörben: belbiztonsági vezető

- igazgatóhelyettesek
- gazdasági vezető

16.2. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

- tűz esetén a tűzoltóságot,

- robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
- személyi sérülés esetén a mentőket,
- egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve
katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
- az intézmény fenntartóját, lehetőleg az igazgatón keresztül.

A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az

épületben tartózkodó személyeket csengetéssel kell értesíteni (riasztás módja: szaggatott csengő),
valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett
épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv alapján kell
elhagyniuk.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen

történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy
foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

38
 Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg –
felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
- a kiürítési terven szereplő kijáratok kinyitásáról,
- a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
- a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
- az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
- a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek
stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a belbiztonsági

vezetőnek tájékoztatnia kell az alábbiakról:
- a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
- a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
- az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
- a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
- az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
- az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a

rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a
további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv
vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az igazgató vagy helyettesei által
meghatározott szombati napokon be kell pótolni.
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv”
tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal
történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért a belbiztonsági vezető a felelős.
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv
alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolnia kell. A gyakorlat megszervezéséért a
belbiztonsági vezető a felelős.
A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden
tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

16.3. Intézkedés bombariadó esetén

Bombariadó esetén az belbiztonsági vezető, biztonsági őr vagy az ügyeletes igazgatóhelyettes

értesíti az illetékes rendőr-főkapitányságot.
Utasítja az iskola portását a bombariadót jelző csengetésre (szaggatott).
Az órát tartó tanárok gondoskodnak arról, hogy a tanulók a tűzriadói tervnek megfelelő
módon elhagyják az iskola épületét. Az iskola épületén kívül névsorolvasással ellenőrizzék, hogy
minden tanuló jelen van-e. A tanárok jelentik az ügyeletes igazgatóhelyettesnek a
létszámellenőrzések eredményét. Az iskola épületébe való visszavonulásra a kerületi rendőr-
főkapitányság engedélye alapján az ügyeletes igazgatóhelyettes ad engedélyt.
A bombariadó miatt elmaradt órák pótlására az igazgató vagy helyettesei által kijelölt
szombaton a megfelelő órarend szerinti tanításra kerül sor.
A csoportot kísérő tanár figyelmezteti a tanulókat, hogy táskájukat, kabátjukat, egyéb
felszerelésüket magukkal kell vinniük, azokért a bombariadó idején nem mehetnek be az épületbe.
Az 5-6. évfolyamokban az év elején az osztályfőnökök a következő szöveget íratják be az
ellenőrző könyvekbe: „Ha a tanítás bármely ok miatt az órarendben meghatározott időpont előtt
véget ér, gyermekek egyedül hazamehet/nem mehet haza.” Az osztályfőnökök nyilvántartást

39
vezetnek a fenti kérdésre adott válaszokról, a napló „jegyzet” rovatában feltüntetik azon tanulóknak
a nevét, akik nem mehetnek egyedül haza.

17. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

Az intézmény főállású vagy részfoglalkozású iskolaorvosokat alkalmaz, aki a rendelési idő

alatt orvosi ellátást biztosít a tanulók és az alkalmazottak részére. Ugyancsak rendelési időben
védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban.
Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:
- a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése,
- a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,
- a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,
- színlátás és látásélesség vizsgálat,
- pálya- és katonai alkalmassági vizsgálatok végzése,
- a konyha, az étterem, a tornaterem és a mosdó helyiségek közegészségügyi ellenőrzése,
- tüdőszűrés megszervezése,
- a fogászati szűrés és kezelés az iskolán kívüli rendelőben, osztályonként történik.
A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni,
hogy az a tanítási időt a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az időpontokat az éves munkaterv
rögzíti.
Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az osztályfőnökök feladata osztályuk
tanulói az orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése.

A kollégium-egészségügyi ellátása:
- az iskolaorvos és
- a védőnő
együttes szolgáltatásából áll.

18. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

- Az intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, IMIP, Házirend

az igazgató titkárságán, az iskolai könyvtárban kerülnek elhelyezésre, és az intézmény
honlapján olvasható.
- A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási
idejében megtekinthetők felügyelet mellett.
- Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes
időpont egyeztetés után az igazgató, vagy az igazgató helyettesei adnak.

19. REKLÁMTEVÉKENYSÉG

Az intézményekben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám

az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja:
1) A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám
engedélyezhető, amely az intézményi használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen
belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési,
oktatási, művelődési célt szolgál:

40
 - a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti,
- a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti,
- az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást,
testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti,
- a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (pl.: a közművelődési,
közgyűjteményi intézmények, Állat- és Növénykert stb. programjainak,
műsorfüzeteinek terjesztése).
2) Az intézményben hirdetéseket, plakátokat, reklámokat csak az iskolavezetés
engedélyével lehet kitenni (a tanárok hivatalos szervezésében zajló eseményekre
vonatkozóak kivételével). Az osztályokban levő plakátokért, feliratokért az osztályfőnök
felel.

20. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

20.1. A hagyományok célja

- a jó közösségi élet kialakítása,

- a közösségek közötti kapcsolat,
- az egymásra figyelés erősítése,
- a rászorulók segítése,
- megőrizzék és öregbítsék az iskola hírnevét,
- járuljanak hozzá az egészséges versenyszellem kialakításához,
- fórumot teremtsenek a kiemelkedő teljesítmények bemutatására,
- teret adjanak a tanulói kezdeményezéseknek,
- segítsék a kulturált szórakozás elsajátítását,
- kössék a tanulókat érzelmileg az iskolához
Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének
megőrzése, az alkalmazotti és gyerekközösség minden tagjának kötelessége.
A nemzeti ünnepélyek (március 15; október 6., október 23.;) megemlékezések megtartása a
fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyítik. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a
közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre
neveli.

A hagyományok éves programját, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét előrelátható

idejét az éves munkatervek tartalmazzák. Az egyházi ünnepek, csendesnapok megtartása a tanulók
hitéletének mélyítését szolgálják.

Iskolai élettel kapcsolatos ünnepélyek:

- tanévnyitó ünnepély
- tanévzáró ünnepély
- ballagás
- szalagavató

Történelmi évfordulókkal kapcsolatos ünnepélyek:

- Megemlékezés az Aradi vértanúkról (október 6.).
- Megemlékezés az 1956-os forradalomról (október 23.). Megjelenés a tanulóknak ünnepi
ruhában.
- Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól (február 25.) osztályfőnöki
vagy történelemóra keretében.

41
 - Megemlékezés március 15-ről. Megjelenés a tanulóknak ünnepi ruhában.
- A holokauszt áldozatainak emléknapja április 16. A megemlékezés osztályfőnöki vagy
történelemóra keretében.
Kulturális rendezvények:
- Iskolai diáknapok
- Diákbál
- Közös színház-, hangverseny- és operalátogatások
- Klubdélutánok (egy vagy két osztály, illetve egy-egy évfolyam rendezésében)
- Egyéb aktuális rendezvények

20.2. Hitélettel, ünnepélyekkel és hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv ütemezi be, melyet indokolt esetben az

iskolavezetés megváltoztathat. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő
színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés – a képességeket és rátermettséget
figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű hitéleti alkalmakon, ünnepélyeken
és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő, és gondozott
öltözékben.

20.3. Intézményünk jelképei

Intézményi zászló leírása: fehér selyemzászló körbe arany bojttal, közepén a színes eredeti
címer, felirat arany betűkkel: Lónyay Utcai Református Gimnázium

Intézményi jelvény leírása: a jelvény az intézmény jelképével díszített kitűző, melyet minden
tanuló az iskolába érkezésekor megkap.

Kötelező viselet: a hétköznapokon az iskola területén, tanítási idő alatt kötelező a köpeny
viselése, amelynek készíttetési költségeit a szülő fedezi. A köpeny ép állapotban tartása, javítása a
tanuló és a szülő feladata és felelőssége. Amennyiben a köpeny javíthatatlanul megrongálódott, vagy
elveszett a szülő köteles újat vásárolni, évente akár többször is.

21. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJÉRŐL

1. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a hatályos jogszabályok figyelembevételével a

nevelőtestület dönt.
2. Az iskola minden év november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a
következő tanévben – tankönyvet kölcsönözni, hány tanuló jogosult ingyenes
tankönyvhasználatra, hány tanuló igényel tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl
és milyen tartós tankönyvekre van szükség az iskolai oktatáshoz.
A szaktanárok tankönyvet csak a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvekből
választhatnak.

42
 3. Az iskola az osztályfőnökön keresztül teszi közzé az ingyenes tankönyvhasználaton túli
további kedvezmények körét, feltételeit, az igény jogosultságának formáját és az igénylés
elbírálásának elveit.
4. Az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet az iskolai
szülőtanácsot és az iskolai diákönkormányzatot. Ekkor bízza meg a tankönyvfelelőst.
5. A nevelőtestület minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját és
erről írásban értesíti a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót.
6. Az iskolai tankönyvtámogatás alapja az éves központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott normatív támogatás.
7. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25%-át tankönyv,
illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón
rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. Amennyiben az
iskolának az ingyenes tankönyvhasználat és a fenti 25% biztosítása után még marad pénze a
központi támogatásból, úgy azt azoknak a tanulóknak a támogatására fordítja, akik
szociálisan rászorultak. Ezt a támogatást is igénylő lapon kell kérni, a család jövedelmének
igazolása mellett. A támogatásról az iskola ifjúságvédelmi felelőse és az intézmény vezetése
dönt az osztályfőnök javaslata alapján.
8. December 1-je és a téli szünet kezdete között a tankönyvfelelős minden munkaközösség-
vezetővel megbeszéli a rendelést, és február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést. A
továbbiakban a tankönyvfelelős intézi a felmerülő kéréseket a terjesztőkkel (szerződés,
visszaigazolások, időpont-egyeztetések stb.). Adott időben átveszi a tankönyveket.
9. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, tartós tankönyveknek ajánlott és
kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók
kölcsönözhetnek.
10. A tankönyvek árusítása augusztus utolsó hetében történik. Ezután a tankönyvfelelős
előkészíti a visszárut, elszámol a különböző terjesztőkkel.
11. Az ingyenesen biztosított, kölcsönzött tankönyveket a tanév végén, de legkésőbb a
tankönyvvásárláskor vissza kell hozni. Ellenkező esetben a tanuló nem kapja meg az új
tanévre a kölcsönözhető könyveket.
12. Ha a tanulónak egy adott tankönyvre egy tanévnél hosszabb időre van szükséges a
kölcsönzési idő meghosszabbításával a tankönyvet tovább használhatja. Legkésőbb a tanulói
jogviszony megszűnésekor minden kölcsönzéssel biztosított könyvet vissza kell hozni a
könyvtárba.
13. Amennyiben a kölcsönzéssel biztosított ingyenes tankönyveket a tanuló használhatatlan
állapotban hozza vissza vagy elveszíti, azt pótolnia kell.

EGYÉB

Felmentést jelent valamely tárgy óráinak látogatása alól az adott tárgyból tett előrehozott
érettségi vizsga. Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e
tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés
esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni. Azonban nagyon ajánlott, hogy különösen hittanból,
idegen nyelvből, testnevelésből (a többi készségtárgyból) továbbra is részt vegyenek a tanórákon. A
tanórán való részvételt az igazgatóhoz benyújtott kérelemben lehet igényelni. A kérelmet a szülőnek
az igazgatóhoz kell benyújtania, és a bizonyítvány másolatát (amennyiben nem a gimnáziumban tett
érettségi vizsgát) is mellékelni kell. (Állami nyelvvizsga bizonyítvány alapján nem lehet kérni a
felmentést a nyelvórákról.)
A tanuló megjelenése kötelező az iskola által szervezett minden rendezvényen (pl. kirándulás,
erdei iskola, gyülekezetlátogatás, színház, opera, hangverseny stb.). Hiányzását a tanuló – az adott
évfolyam heti óraszámának egy napra eső matematikai átlaga - köteles igazolni.

43
 Családlátogatás szükség szerint, de súlyos esetekben kötelező, ez utóbbi esetben az
osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel közösen látogat.
Óralátogatást a tantestület tagjai az igazgatónak tett bejelentés nélkül végezhetnek, külső
óralátogatót viszont előzetesen be kell jelenteni az igazgatónak.
A beérkező és a kimenő iratokat iktatni kell, rá kell vezetni az ügyirat érkezési idejét, témáját.
Amennyiben az ügyirat intézkedést igényel, szükséges rávezetni a felelős nevét és a határidőt.
A gazdasági vezető az eszközfejlesztési beszerzések előtt konzultál a munkaközösség-vezetők
testületével.
Az intézményben csak olyan plakát, vagy reklám tehető ki, amit az igazgatóság engedélyez, s
ennek jeleként az iskola körpecsétjével ellátja a hirdetményt. A reklámok az aulában, az erre a célra
kijelölt faliújságra kerülhetnek.

Munkakör átadás-átvétel szabályai

Távozó tanár a könyvtári könyveket a könyvtárosnak leadja. A tanügyi dokumentumokat a

megfelelő munkaközösség-vezetőnek adja át.
Amennyiben a pedagógus év közben távozik, a tanítás folyamatosságához tartozó minden
dokumentumot (tanterv, dolgozatok, osztályzatok) át kell adnia.

Az információszolgáltatás szabályai

A nevelőtestület az igazgató által tartott értekezleteken, röpgyűléseken, valamint a tanári

szobában található faliújságról értesül az új információkról. A munkaközösség-vezetők és az
igazgatóhelyettesek is közölhetik az új tudnivalókat az igazgatóval egyeztetve.
A diákok az osztályfőnöki órákon, vagy a DÖK-ön keresztül értesülnek az őket érintő
kérdésekről, feladatokról.
A szülők a szülői értekezleteken, az ellenőrző által és az SZMK útján jutnak információkhoz.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása a nevelőtestület elfogadásával, a

szülőtanács és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával válik hatályossá.

A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: az igazgató.

Mellékletek:
1. melléklet: Könyvtári SZMSZ, Gyűjtőköri Szabályzat
2. melléklet: Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai
tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata

Budapest, 2010. március 29.

……………………………………
Gócz Éva
igazgató

44
 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A szervezeti és működési szabályzatot az iskolai diákönkormányzat megismerte és

egyetértett az abban foglaltakkal.

Budapest, 2010. április

…………………………………
az iskolai diákönkormányzat képviselője

A szervezeti és működési szabályzatot a Szülőtanács megismerte és egyetértett az abban

foglaltakkal.

Budapest, 2010. április

……………………………………
az iskolai Szülőtanács elnöke

A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület elfogadta.

Budapest, 2010. március 29.

……………………………………
a nevelőtestület képviselője

A Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát

napján jóváhagyta.

Budapest, 2010.

……………………………………
a fenntartó képviselője

45