Hold — Nagyon régen talán a Föld Hubble űrtávcső New Horizons (2006)

Mimas Szaturnusz
része volt, de egy óriási ütközés követ- (1990) Először közelítette és figyelte
Cluster II. (2000) Egy viharos bolygó, amelyen minden Egy eddig még felfedezetlen
keztében kilökődött onnan. Az űrben lévő égitestekről Beceneve: „Halál- A Szaturnusz gyűrűi között vagy azok széleinél meg a Plútót és a Charont.
Négy műhold vizsgálja szélfúvás és villámlás ezerszer erősebb Voyager–2 (1977)
A Nap egy csillag – vagyis forró gázokból álló, óriási készít felvételeket. a Nap hatását a Földre.
csillag-hold”.
a Földön tapasztaltaknál.
kis terelőholdak keringenek, amelyek össze-
Az űrszonda 11 új holdat fedezett
bolygó talán hatással van
Hyperion a Neptunusz keringésére.
gömb –, amely több mint egymilliószor nagyobb Jupiter
Juno (2011)
Az űrszonda a Jupiter
terelik a részecskéket.
fel az Uránusz körül, valamint
gejzíreket a Tritonon.
a Földnél. A Nap a Naprendszer központi csillaga, Vesta A legnagyobb bolygó. A Nagy Vörös szerkezetét és gravitációs
Plútó
Folt (a jobb alsó részén) egy több
és olyan erős gravitációs erővel rendelkezik, amellyel Apollo–11 (1969) száz éves vihar, amelynek átmérője
terét vizsgálja.
Jeges törpebolygó.
több milliárd kilométer távolságban képes keringetni Ez az űrhajó juttatott első-
ként embereket a Holdra.
1,3-szor nagyobb a Föld széles- A Jupiter és a Szaturnusz gázóriások
gázóriások:
hatalmas, kavargó gömbök, amelyek a
2006-ig a Naprendszer
kilencedik bolygójaként
ségénél.
maga körül az égitesteket. Föld
Az enyhe hőmérséklet, a víz és
két legkönnyebb elemből, hidrogénből és Huygens leszállóegység tartották számon.
héliumból állnak. (2005) — Elsőként szállt le a külső
az oxigén miatt tudott kialakulni Naprendszerben, a Titánon.
rajta az élet. Iapetus

Hajabusza (2003)
STEREO (2006) Az űrszonda anyagmintát hozott
Űrszonda, amely képeket készített SOHO (1995) egy Föld közeli kisbolygóról. Charon
a Napról és a Nap felszínén végbemenő A napkutató űrszonda Nemzetközi Űrállomás A Plútó legna-
gázkitörésekről. eddig több mint 3000 (1998) A Szaturnusz gyűrűi talán Az Uránusz és Neptunusz gyobb holdja.
üstököst fedezett fel. Föld körüli pályán kering, egy olyan hold jeges marad- jeges óriások, nehezebb
Mars Global ványai, amely túl közel
emberi személyzettel. elemekből állnak, mint
Surveyor (1996) került a bolygóhoz. Triton
a Jupiter és a Szaturnusz.
Feltérképezte és tanulmá- Jeges gejzírjei
nyozta a Mars felszínét. Curiosity Mars-járó (2011) Dawn (2007) nitrogéngázból álló
Élet jelét keresi a Marson. A Vestát vizsgálta, most gázcsóvákat lőnek ki.
a Ceres körül kering. Titán
Olajos vegyi anya-
Ulysses (1990) Magellan (1989) gokból álló folyók Haumea
Az űrszonda a Nap Radar segítségével feltér- és tavak vannak Olyan gyorsan forog,
Mariner–2 (1962) képezte a Vénusz felszínét Tethys Neptunusz
sarkvidékeit vizsgálta. a felszínén. hogy az alakja tojás
Az űrszonda megmérte a látható fényt visszaverő Titania A rajta fújó szelek a legerő-
Merkúr formájúra torzult.
a Vénusz légkörének hőmér- felhőtakarón keresztül. Mars sebbek a Naprendszerben,
A bolygó olyan lassan forog, hogy
sékletét. Vöröses, sivatagos felszí- sebességük elérheti akár
egy nap kétszer olyan hosszú
rajta, mint amennyi idő nén hatalmas homokviha- a 2100 km/h-t is.
alatt megkerüli a Napot. rok dúlnak.
Vénusz
Olyan forró, hogy a fémek Callisto Rhea Voyager–1 (1977)
Philae leszállóegység A Naprendszer kráterek- Oberon
(2014) Elsőként landolt sikeresen azonnal megolvadnának rajta. Dione Elhaladt a Jupiter és a Szaturnusz
A légkörében még az autók is
Ceres kel legsűrűbben fedett, mellett, és most ez a Földtől leg-
egy üstökösön. Törpebolygó A Szaturnusz holdjai közül sokat a görög
szétmorzsolódnának. jeges felszínű égiteste. Enceladus távolabb lévő űreszköz.
a kisbolygóövben. mitológiából ismert titánokról és óriásokról
Csurjumov–Gera- Déli pólusánál hideg
MESSENGER (2004) Mars Express (2003) neveztek el.
szimenko-üstökös gejzírek törnek fel. Umbriel
Az űrszonda feltérképezte A Mars légkörét, felszínét és Kuiper-öv
a Merkúrt, és megfagyott vizet szerkezetét vizsgálja. A Neptunusz pályáján kívül lévő szé-
Wild–2-üstökös
talált az északi pólusán. Uránusz les, jeges törmelékekből álló gyűrű,
Kisbolygóöv Az oldalára van dőlve. Élesen amelyben talán további több száz
Sziklás és fémeket tartalmazó Galileo (1989) Miranda
eltérő évszakok váltják rajta törpebolygó található.
égitestekből álló gyűrű, amely Az Iót, az Europát,
Rosetta (2004) Pioneer–11 (1973) egymást, miközben a Nap Eris
a külső és belső Naprendszer a Ganymedest és
Az űrszonda közelről vizsgálta A kisbolygóövet tanulmá- körül kering. A felfedezése
között található. a Callistót vizsgálta. Ariel
a Csurjumov–Geraszimenko- Venus Express (2005) nyozta, és elhaladt a Jupiter után sorolták
Az űrszondának hála tudjuk, hogy Stardust (1999) Europa és a Szaturnusz mellett.
üstököst. Io át a Plútót
a Vénuszt régen talán óceánok Anyagmintát hozott vissza A felszíne alatti vízrétegben
A Halley-üstökös 74–79 Forró felszínű hold, Cassini (1997) a törpebolygók
A Hale–Bopp-üstökös 1996 borították. a Wild–2-üstökös csóvájából. egyszerűbb életformák Ganymedes A Shoemaker–Levy 9 üstökös a Jupiterrel ütközött
évenként látható a Földről. amelyen több mint A Szaturnusz gyűrűit Az Uránusz holdjait Shakespeare és Alexan- Makemake közé.
májusától rekordideig, tizennyolc létezhetnek. A Naprendszer legnagyobb holdja, 1994-ben. Az ütközés ereje hatszázszor nagyobb volt,
400 működő vulkán és holdjait vizsgálta. Tava- der Pope műveinek szereplőiről nevezték el.
hónapig volt látható szabad nagyobb, mint a Merkúr. mint a világ atomfegyvereié.
található. kat talált a Titánon.
szemmel is.

Kulcsfogalmak Nap Merkúr Vénusz Föld Mars Kisbolygóöv Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz A Kuiper-öv törpebolygói (1 cs. e. – csillagászati egység – a Nap és a Föld távolsága)
Bolygó: Nagy, gömb alakú égitest, amely a Nap körül kering. Év: Annyi idő, amíg egy bolygó egyszer megkerüli Átmérője: 1,4 millió km Naptól való távolsága: 58 millió km Naptól való távolsága: 108 millió km Naptól való távolsága: 150 millió km Naptól való távolsága: 228 millió km Naptól való távolsága: 329–479 millió km Naptól való távolsága: 778 millió km Naptól való távolsága: 1427 millió km Naptól való távolsága: 2871 millió km Naptól való távolsága: 4498 millió km Plútó: Átmérője: 2377 km Naptól való távolsága: 29,7–49,3 CSE
Törpebolygó: Kisebb, a bolygókhoz hasonló égitest. a Napot. Bolygóinak száma: 8 Átmérője: 4880 km Átmérője: 12 100 km Átmérője: 12 742 km Átmérője: 6794 km 1 km-nél nagyobb átmérőjű kisbolygóinak Átmérője: 142 984 km Átmérője: 120 536 km Átmérője: 51 118 km Átmérője: 49 528 km Haumea: Hosszúsága: 2322 km Naptól való távolsága: 34,9–51,5 CSE
Hold: A bolygók és törpebolygók körül keringő égitest. Légkör: Egyes égitesteket körülvevő felhők és gázok. Felszíni hőmérséklete: 5527 °C Holdjainak száma: 0 Holdjainak száma: 0 Holdjainak száma: 1 Holdjainak száma: 2 száma: 0,7–1,7 millió Holdjainak száma: több mint 69 Holdjainak száma: több mint 62 Holdjainak száma: több mint 27 Holdjainak száma: több mint 14 Makemake: Átmérője: 1420 km Naptól való távolsága: 38,6–52,8 CSE
Nap: Két egymást követő napkelte között eltelt idő. Maghőmérséklete: 15 millió °C Nap: 175,9 földi nap Év: 88 földi nap Nap: 116,8 földi nap Év: 224,7 földi nap Nap: 24 óra Év: 365,256 nap Nap: 24 földi óra plusz 40 perc Év: 687 földi nap Legnagyobb égitestei: Ceres, Vesta, Pallas, Hygiea Nap: 9 földi óra plusz 56 perc Év: 11,9 földi év Nap: 10 földi óra plusz 33 perc Év: 29,5 földi év Nap: 17 földi óra plusz 14 perc Év: 84 földi év Nap: 16 földi óra plusz 7 perc Év: 165 földi év Eris: Átmérője: 2326 km Naptól való távolsága: 37,9–97,7 CSE
 Hold — Nagyon régen talán a Föld Hubble űrtávcső New Horizons (2006)
Mimas Szaturnusz
része volt, de egy óriási ütközés követ- (1990) Először közelítette és figyelte
Cluster II. (2000) Egy viharos bolygó, amelyen minden Egy eddig még felfedezetlen
keztében kilökődött onnan. Az űrben lévő égitestekről Beceneve: „Halál- A Szaturnusz gyűrűi között vagy azok széleinél meg a Plútót és a Charont.
Négy műhold vizsgálja szélfúvás és villámlás ezerszer erősebb Voyager–2 (1977)
A Nap egy csillag – vagyis forró gázokból álló, óriási készít felvételeket. a Nap hatását a Földre.
csillag-hold”.
a Földön tapasztaltaknál.
kis terelőholdak keringenek, amelyek össze-
Az űrszonda 11 új holdat fedezett
bolygó talán hatással van
Hyperion a Neptunusz keringésére.
gömb –, amely több mint egymilliószor nagyobb Jupiter
Juno (2011)
Az űrszonda a Jupiter
terelik a részecskéket.
fel az Uránusz körül, valamint
gejzíreket a Tritonon.
a Földnél. A Nap a Naprendszer központi csillaga, Vesta A legnagyobb bolygó. A Nagy Vörös szerkezetét és gravitációs
Plútó
Folt (a jobb alsó részén) egy több
és olyan erős gravitációs erővel rendelkezik, amellyel Apollo–11 (1969) száz éves vihar, amelynek átmérője
terét vizsgálja.
Jeges törpebolygó.
több milliárd kilométer távolságban képes keringetni Ez az űrhajó juttatott első-
ként embereket a Holdra.
1,3-szor nagyobb a Föld széles- A Jupiter és a Szaturnusz gázóriások
gázóriások:
hatalmas, kavargó gömbök, amelyek a
2006-ig a Naprendszer
kilencedik bolygójaként
ségénél.
maga körül az égitesteket. Föld
Az enyhe hőmérséklet, a víz és
két legkönnyebb elemből, hidrogénből és Huygens leszállóegység tartották számon.
héliumból állnak. (2005) — Elsőként szállt le a külső
az oxigén miatt tudott kialakulni Naprendszerben, a Titánon.
rajta az élet. Iapetus

Hajabusza (2003)
STEREO (2006) Az űrszonda anyagmintát hozott
Űrszonda, amely képeket készített SOHO (1995) egy Föld közeli kisbolygóról. Charon
a Napról és a Nap felszínén végbemenő A napkutató űrszonda Nemzetközi Űrállomás A Plútó legna-
gázkitörésekről. eddig több mint 3000 (1998) A Szaturnusz gyűrűi talán Az Uránusz és Neptunusz gyobb holdja.
üstököst fedezett fel. Föld körüli pályán kering, egy olyan hold jeges marad- jeges óriások, nehezebb
Mars Global ványai, amely túl közel
emberi személyzettel. elemekből állnak, mint
Surveyor (1996) került a bolygóhoz. Triton
a Jupiter és a Szaturnusz.
Feltérképezte és tanulmá- Jeges gejzírjei
nyozta a Mars felszínét. Curiosity Mars-járó (2011) Dawn (2007) nitrogéngázból álló
Élet jelét keresi a Marson. A Vestát vizsgálta, most gázcsóvákat lőnek ki.
a Ceres körül kering. Titán
Olajos vegyi anya-
Ulysses (1990) Magellan (1989) gokból álló folyók Haumea
Az űrszonda a Nap Radar segítségével feltér- és tavak vannak Olyan gyorsan forog,
Mariner–2 (1962) képezte a Vénusz felszínét Tethys Neptunusz
sarkvidékeit vizsgálta. a felszínén. hogy az alakja tojás
Az űrszonda megmérte a látható fényt visszaverő Titania A rajta fújó szelek a legerő-
Merkúr formájúra torzult.
a Vénusz légkörének hőmér- felhőtakarón keresztül. Mars sebbek a Naprendszerben,
A bolygó olyan lassan forog, hogy
sékletét. Vöröses, sivatagos felszí- sebességük elérheti akár
egy nap kétszer olyan hosszú
rajta, mint amennyi idő nén hatalmas homokviha- a 2100 km/h-t is.
alatt megkerüli a Napot. rok dúlnak.
Vénusz
Olyan forró, hogy a fémek Callisto Rhea Voyager–1 (1977)
Philae leszállóegység A Naprendszer kráterek- Oberon
(2014) Elsőként landolt sikeresen azonnal megolvadnának rajta. Dione Elhaladt a Jupiter és a Szaturnusz
A légkörében még az autók is
Ceres kel legsűrűbben fedett, mellett, és most ez a Földtől leg-
egy üstökösön. Törpebolygó A Szaturnusz holdjai közül sokat a görög
szétmorzsolódnának. jeges felszínű égiteste. Enceladus távolabb lévő űreszköz.
a kisbolygóövben. mitológiából ismert titánokról és óriásokról
Csurjumov–Gera- Déli pólusánál hideg
MESSENGER (2004) Mars Express (2003) neveztek el.
szimenko-üstökös gejzírek törnek fel. Umbriel
Az űrszonda feltérképezte A Mars légkörét, felszínét és Kuiper-öv
a Merkúrt, és megfagyott vizet szerkezetét vizsgálja. A Neptunusz pályáján kívül lévő szé-
Wild–2-üstökös
talált az északi pólusán. Uránusz les, jeges törmelékekből álló gyűrű,
Kisbolygóöv Az oldalára van dőlve. Élesen amelyben talán további több száz
Sziklás és fémeket tartalmazó Galileo (1989) Miranda
eltérő évszakok váltják rajta törpebolygó található.
égitestekből álló gyűrű, amely Az Iót, az Europát,
Rosetta (2004) Pioneer–11 (1973) egymást, miközben a Nap Eris
a külső és belső Naprendszer a Ganymedest és
Az űrszonda közelről vizsgálta A kisbolygóövet tanulmá- körül kering. A felfedezése
között található. a Callistót vizsgálta. Ariel
a Csurjumov–Geraszimenko- Venus Express (2005) nyozta, és elhaladt a Jupiter után sorolták
Az űrszondának hála tudjuk, hogy Stardust (1999) Europa és a Szaturnusz mellett.
üstököst. Io át a Plútót
a Vénuszt régen talán óceánok Anyagmintát hozott vissza A felszíne alatti vízrétegben
A Halley-üstökös 74–79 Forró felszínű hold, Cassini (1997) a törpebolygók
A Hale–Bopp-üstökös 1996 borították. a Wild–2-üstökös csóvájából. egyszerűbb életformák Ganymedes A Shoemaker–Levy 9 üstökös a Jupiterrel ütközött
évenként látható a Földről. amelyen több mint A Szaturnusz gyűrűit Az Uránusz holdjait Shakespeare és Alexan- Makemake közé.
májusától rekordideig, tizennyolc létezhetnek. A Naprendszer legnagyobb holdja, 1994-ben. Az ütközés ereje hatszázszor nagyobb volt,
400 működő vulkán és holdjait vizsgálta. Tava- der Pope műveinek szereplőiről nevezték el.
hónapig volt látható szabad nagyobb, mint a Merkúr. mint a világ atomfegyvereié.
található. kat talált a Titánon.
szemmel is.

Kulcsfogalmak Nap Merkúr Vénusz Föld Mars Kisbolygóöv Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz A Kuiper-öv törpebolygói (1 cs. e. – csillagászati egység – a Nap és a Föld távolsága)
Bolygó: Nagy, gömb alakú égitest, amely a Nap körül kering. Év: Annyi idő, amíg egy bolygó egyszer megkerüli Átmérője: 1,4 millió km Naptól való távolsága: 58 millió km Naptól való távolsága: 108 millió km Naptól való távolsága: 150 millió km Naptól való távolsága: 228 millió km Naptól való távolsága: 329–479 millió km Naptól való távolsága: 778 millió km Naptól való távolsága: 1427 millió km Naptól való távolsága: 2871 millió km Naptól való távolsága: 4498 millió km Plútó: Átmérője: 2377 km Naptól való távolsága: 29,7–49,3 CSE
Törpebolygó: Kisebb, a bolygókhoz hasonló égitest. a Napot. Bolygóinak száma: 8 Átmérője: 4880 km Átmérője: 12 100 km Átmérője: 12 742 km Átmérője: 6794 km 1 km-nél nagyobb átmérőjű kisbolygóinak Átmérője: 142 984 km Átmérője: 120 536 km Átmérője: 51 118 km Átmérője: 49 528 km Haumea: Hosszúsága: 2322 km Naptól való távolsága: 34,9–51,5 CSE
Hold: A bolygók és törpebolygók körül keringő égitest. Légkör: Egyes égitesteket körülvevő felhők és gázok. Felszíni hőmérséklete: 5527 °C Holdjainak száma: 0 Holdjainak száma: 0 Holdjainak száma: 1 Holdjainak száma: 2 száma: 0,7–1,7 millió Holdjainak száma: több mint 69 Holdjainak száma: több mint 62 Holdjainak száma: több mint 27 Holdjainak száma: több mint 14 Makemake: Átmérője: 1420 km Naptól való távolsága: 38,6–52,8 CSE
Nap: Két egymást követő napkelte között eltelt idő. Maghőmérséklete: 15 millió °C Nap: 175,9 földi nap Év: 88 földi nap Nap: 116,8 földi nap Év: 224,7 földi nap Nap: 24 óra Év: 365,256 nap Nap: 24 földi óra plusz 40 perc Év: 687 földi nap Legnagyobb égitestei: Ceres, Vesta, Pallas, Hygiea Nap: 9 földi óra plusz 56 perc Év: 11,9 földi év Nap: 10 földi óra plusz 33 perc Év: 29,5 földi év Nap: 17 földi óra plusz 14 perc Év: 84 földi év Nap: 16 földi óra plusz 7 perc Év: 165 földi év Eris: Átmérője: 2326 km Naptól való távolsága: 37,9–97,7 CSE
 Hold — Nagyon régen talán a Föld Hubble űrtávcső New Horizons (2006)
Mimas Szaturnusz
része volt, de egy óriási ütközés követ- (1990) Először közelítette és figyelte
Cluster II. (2000) Egy viharos bolygó, amelyen minden Egy eddig még felfedezetlen
keztében kilökődött onnan. Az űrben lévő égitestekről Beceneve: „Halál- A Szaturnusz gyűrűi között vagy azok széleinél meg a Plútót és a Charont.
Négy műhold vizsgálja szélfúvás és villámlás ezerszer erősebb Voyager–2 (1977)
A Nap egy csillag – vagyis forró gázokból álló, óriási készít felvételeket. a Nap hatását a Földre.
csillag-hold”.
a Földön tapasztaltaknál.
kis terelőholdak keringenek, amelyek össze-
Az űrszonda 11 új holdat fedezett
bolygó talán hatással van
Hyperion a Neptunusz keringésére.
gömb –, amely több mint egymilliószor nagyobb Jupiter
Juno (2011)
Az űrszonda a Jupiter
terelik a részecskéket.
fel az Uránusz körül, valamint
gejzíreket a Tritonon.
a Földnél. A Nap a Naprendszer központi csillaga, Vesta A legnagyobb bolygó. A Nagy Vörös szerkezetét és gravitációs
Plútó
Folt (a jobb alsó részén) egy több
és olyan erős gravitációs erővel rendelkezik, amellyel Apollo–11 (1969) száz éves vihar, amelynek átmérője
terét vizsgálja.
Jeges törpebolygó.
több milliárd kilométer távolságban képes keringetni Ez az űrhajó juttatott első-
ként embereket a Holdra.
1,3-szor nagyobb a Föld széles- A Jupiter és a Szaturnusz gázóriások
gázóriások:
hatalmas, kavargó gömbök, amelyek a
2006-ig a Naprendszer
kilencedik bolygójaként
ségénél.
maga körül az égitesteket. Föld
Az enyhe hőmérséklet, a víz és
két legkönnyebb elemből, hidrogénből és Huygens leszállóegység tartották számon.
héliumból állnak. (2005) — Elsőként szállt le a külső
az oxigén miatt tudott kialakulni Naprendszerben, a Titánon.
rajta az élet. Iapetus

Hajabusza (2003)
STEREO (2006) Az űrszonda anyagmintát hozott
Űrszonda, amely képeket készített SOHO (1995) egy Föld közeli kisbolygóról. Charon
a Napról és a Nap felszínén végbemenő A napkutató űrszonda Nemzetközi Űrállomás A Plútó legna-
gázkitörésekről. eddig több mint 3000 (1998) A Szaturnusz gyűrűi talán Az Uránusz és Neptunusz gyobb holdja.
üstököst fedezett fel. Föld körüli pályán kering, egy olyan hold jeges marad- jeges óriások, nehezebb
Mars Global ványai, amely túl közel
emberi személyzettel. elemekből állnak, mint
Surveyor (1996) került a bolygóhoz. Triton
a Jupiter és a Szaturnusz.
Feltérképezte és tanulmá- Jeges gejzírjei
nyozta a Mars felszínét. Curiosity Mars-járó (2011) Dawn (2007) nitrogéngázból álló
Élet jelét keresi a Marson. A Vestát vizsgálta, most gázcsóvákat lőnek ki.
a Ceres körül kering. Titán
Olajos vegyi anya-
Ulysses (1990) Magellan (1989) gokból álló folyók Haumea
Az űrszonda a Nap Radar segítségével feltér- és tavak vannak Olyan gyorsan forog,
Mariner–2 (1962) képezte a Vénusz felszínét Tethys Neptunusz
sarkvidékeit vizsgálta. a felszínén. hogy az alakja tojás
Az űrszonda megmérte a látható fényt visszaverő Titania A rajta fújó szelek a legerő-
Merkúr formájúra torzult.
a Vénusz légkörének hőmér- felhőtakarón keresztül. Mars sebbek a Naprendszerben,
A bolygó olyan lassan forog, hogy
sékletét. Vöröses, sivatagos felszí- sebességük elérheti akár
egy nap kétszer olyan hosszú
rajta, mint amennyi idő nén hatalmas homokviha- a 2100 km/h-t is.
alatt megkerüli a Napot. rok dúlnak.
Vénusz
Olyan forró, hogy a fémek Callisto Rhea Voyager–1 (1977)
Philae leszállóegység A Naprendszer kráterek- Oberon
(2014) Elsőként landolt sikeresen azonnal megolvadnának rajta. Dione Elhaladt a Jupiter és a Szaturnusz
A légkörében még az autók is
Ceres kel legsűrűbben fedett, mellett, és most ez a Földtől leg-
egy üstökösön. Törpebolygó A Szaturnusz holdjai közül sokat a görög
szétmorzsolódnának. jeges felszínű égiteste. Enceladus távolabb lévő űreszköz.
a kisbolygóövben. mitológiából ismert titánokról és óriásokról
Csurjumov–Gera- Déli pólusánál hideg
MESSENGER (2004) Mars Express (2003) neveztek el.
szimenko-üstökös gejzírek törnek fel. Umbriel
Az űrszonda feltérképezte A Mars légkörét, felszínét és Kuiper-öv
a Merkúrt, és megfagyott vizet szerkezetét vizsgálja. A Neptunusz pályáján kívül lévő szé-
Wild–2-üstökös
talált az északi pólusán. Uránusz les, jeges törmelékekből álló gyűrű,
Kisbolygóöv Az oldalára van dőlve. Élesen amelyben talán további több száz
Sziklás és fémeket tartalmazó Galileo (1989) Miranda
eltérő évszakok váltják rajta törpebolygó található.
égitestekből álló gyűrű, amely Az Iót, az Europát,
Rosetta (2004) Pioneer–11 (1973) egymást, miközben a Nap Eris
a külső és belső Naprendszer a Ganymedest és
Az űrszonda közelről vizsgálta A kisbolygóövet tanulmá- körül kering. A felfedezése
között található. a Callistót vizsgálta. Ariel
a Csurjumov–Geraszimenko- Venus Express (2005) nyozta, és elhaladt a Jupiter után sorolták
Az űrszondának hála tudjuk, hogy Stardust (1999) Europa és a Szaturnusz mellett.
üstököst. Io át a Plútót
a Vénuszt régen talán óceánok Anyagmintát hozott vissza A felszíne alatti vízrétegben
A Halley-üstökös 74–79 Forró felszínű hold, Cassini (1997) a törpebolygók
A Hale–Bopp-üstökös 1996 borították. a Wild–2-üstökös csóvájából. egyszerűbb életformák Ganymedes A Shoemaker–Levy 9 üstökös a Jupiterrel ütközött
évenként látható a Földről. amelyen több mint A Szaturnusz gyűrűit Az Uránusz holdjait Shakespeare és Alexan- Makemake közé.
májusától rekordideig, tizennyolc létezhetnek. A Naprendszer legnagyobb holdja, 1994-ben. Az ütközés ereje hatszázszor nagyobb volt,
400 működő vulkán és holdjait vizsgálta. Tava- der Pope műveinek szereplőiről nevezték el.
hónapig volt látható szabad nagyobb, mint a Merkúr. mint a világ atomfegyvereié.
található. kat talált a Titánon.
szemmel is.

Kulcsfogalmak Nap Merkúr Vénusz Föld Mars Kisbolygóöv Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz A Kuiper-öv törpebolygói (1 cs. e. – csillagászati egység – a Nap és a Föld távolsága)
Bolygó: Nagy, gömb alakú égitest, amely a Nap körül kering. Év: Annyi idő, amíg egy bolygó egyszer megkerüli Átmérője: 1,4 millió km Naptól való távolsága: 58 millió km Naptól való távolsága: 108 millió km Naptól való távolsága: 150 millió km Naptól való távolsága: 228 millió km Naptól való távolsága: 329–479 millió km Naptól való távolsága: 778 millió km Naptól való távolsága: 1427 millió km Naptól való távolsága: 2871 millió km Naptól való távolsága: 4498 millió km Plútó: Átmérője: 2377 km Naptól való távolsága: 29,7–49,3 CSE
Törpebolygó: Kisebb, a bolygókhoz hasonló égitest. a Napot. Bolygóinak száma: 8 Átmérője: 4880 km Átmérője: 12 100 km Átmérője: 12 742 km Átmérője: 6794 km 1 km-nél nagyobb átmérőjű kisbolygóinak Átmérője: 142 984 km Átmérője: 120 536 km Átmérője: 51 118 km Átmérője: 49 528 km Haumea: Hosszúsága: 2322 km Naptól való távolsága: 34,9–51,5 CSE
Hold: A bolygók és törpebolygók körül keringő égitest. Légkör: Egyes égitesteket körülvevő felhők és gázok. Felszíni hőmérséklete: 5527 °C Holdjainak száma: 0 Holdjainak száma: 0 Holdjainak száma: 1 Holdjainak száma: 2 száma: 0,7–1,7 millió Holdjainak száma: több mint 69 Holdjainak száma: több mint 62 Holdjainak száma: több mint 27 Holdjainak száma: több mint 14 Makemake: Átmérője: 1420 km Naptól való távolsága: 38,6–52,8 CSE
Nap: Két egymást követő napkelte között eltelt idő. Maghőmérséklete: 15 millió °C Nap: 175,9 földi nap Év: 88 földi nap Nap: 116,8 földi nap Év: 224,7 földi nap Nap: 24 óra Év: 365,256 nap Nap: 24 földi óra plusz 40 perc Év: 687 földi nap Legnagyobb égitestei: Ceres, Vesta, Pallas, Hygiea Nap: 9 földi óra plusz 56 perc Év: 11,9 földi év Nap: 10 földi óra plusz 33 perc Év: 29,5 földi év Nap: 17 földi óra plusz 14 perc Év: 84 földi év Nap: 16 földi óra plusz 7 perc Év: 165 földi év Eris: Átmérője: 2326 km Naptól való távolsága: 37,9–97,7 CSE