ASTR ID FOSS

Hóhercegnôk
A KRISTÁLYRÓZSA
 ASTR ID FOSS

Hóhercegnôk
A KRISTÁLYRÓZSA

Rajzolta: Monique Dong

 A könyv a következő kiadvány fordítása alapján készült:
Astrid Foss: Snow Sisters – The Crystal Rose

First Published in the UK in 2018 by Nosy Crow Ltd

The Crow’s Nest, 14 Baden Place
Crosby Row, London SE1 1YW
Nosy Crow and associated logos are trademarks and/or
registered trademarks of Nosy Crow Ltd

Text © Hothouse Fiction, 2018

Cover illustration © Sharon Tancredi, 2018
Bevezetés
Interior illustrations © Monique Dong, 2018
Hungarian translation © Erényi Mónika, 2020

Minden jog fenntartva. Tilos a kiadvány bármely részét

a kiadó írásos engedélye nélkül adatrögzítő rendszeren tárolni, Amint a nap felkelt Nordovia gyönyörű szigete
elektronikus, mechanikus, fénymásoló vagy más technikai
eszközzel sokszorosítani, illetve terjeszteni! fölött, és sugarai a jeges hegycsúcsokra vetültek,
Fordította: Erényi Mónika
minden aranysárga fényben ragyogott. A sarki
ISBN 978 963 324 722 8
nyulak a síkságon ugrándoztak, a jegesmedvék
előmásztak barlangjaikból, és boldogan hem-
peregtek a vastag hóban.
Megjelent a Central Kiadói Csoport gondozásában, 2020-ban
1037 Budapest, Montevideo u. 9. A városlakók is ébredeztek már: meleg ruhát
Felelős kiadó: Szemere Gabriella
Felelős szerkesztő: Pavlovic Tijana öltöttek, és nekiláttak teendőiknek. Ez a nap is
Korrektor: Keszthelyi-Kiss Judit
Tördelő: Bublik Zita
pontosan úgy indult, mint bármelyik másik –
Nyomtatta és kötötte: Central Dabasi Nyomda Zrt.
Felelős vezető: Balizs Attila vezérigazgató valami mégsem stimmelt.

5
 A mágikus fények, amelyek mindig Nordo-
via fölött örvénylettek az égbolton – a Nyugha-
tatlan Fények, amelyek fenntartották az egyen-
súlyt, és különlegessé tették a szigetet –, már
nem a szokásos rózsaszín, lila és kék színükben
ragyogtak, csupán halványan pislákoltak.
A sziget északi részén, egy dermesztően hideg
jégbarlangban, amelyet sötét varázslattal egy
csipkézett hegybe vájtak, egy tűzvörös hajú nő
raboskodott jeges cellájában.
– Jaj, Magnus! – nézett aggodalmasan a férjé-
re. – Szerinted a lányaink megtalálják a gömbö-
ket, és képesek lesznek helyreállítani a Fények – És ugyanolyan bátrak, mint az apjuk – mo-
erejét? solygott a királynő Magnusra. – De a varázs-
– Hinnünk kell benne – szorította meg a erejük még csak nemrég ébredt fel. Hónapokba
király a felesége vállát. – Ha valakik, hát ők telhet, amíg megtanulják uralni! A húgom vi-
biztosan le tudják győzni az Árnyboszorkányt. szont napról napra erősebb. Hatalomra vágyik,
Elvégre ugyanolyan elszántak, mint az anyjuk – és ha ő találja meg előbb a gömböket…
nyomott puszit Freya homlokára –, és sohasem Freya hirtelen elhallgatott, és hétrét görnyedt
adják fel. a fájdalomtól.

6 7
 – Drágám, mi a baj? – szorította meg Mag- – Nem! – húzta ki magát Freya, smaragd-
nus a kezét. zöld szeme villámokat szórt. – Ezt nem ha-
– Veronika… Bűbájt próbál rám bocsátani, gyom! Nem engedem, hogy árts Nordoviá-
amivel elszívhatja az erőmet. Érzem, hogy itt nak!
van! – zihálta a királynő eltorzult arccal. – Csakhogy kénytelen leszel! – harsant az
– Tarts ki, szerelmem! – kérlelte Magnus. – Árnyboszorkány hangja, aztán lassan előlépett
Időt kell nyernünk a lá- az egyik sarokból, és egy vékony jégszőnyegen
nyainknak, hogy biz- a cellához ment. Lehunyta
tonságba helyezhessék a szemét, és furcsa szavakat
a Nyughatatlan Fé- kezdett kántálni, mire ké-
nyeket! pek jelentek meg a jégen.
Ekkor diadalmas ne- – Ismerek olyan varázs-
vetés töltötte be a jég- latot, amivel kémkedhe-
barlangot: tek a drága kislányaitok
– Add fel, nővérem! után – nevetett, aztán
– sziszegte valaki. – a nővérére pillantott. –
Úgysem tudod örökre A varázserőmnek hála
elzárni az erődet elő- el sem kell hagynom ezt
lem. Az enyém lesz! a barlangot, hogy legyőz-

8 9
zem őket. Engem senki sem állíthat meg! És
nemsokára enyém lesz a Nyughatatlan Fények Aztán minden varázserejét nővére ellen for-
ereje! – nevetett teli torokból. A hangja vissza- dította, aki fájdalmában felsikítva a földre ro-
verődött a jeges börtön faláról. gyott.

10 111

Első fejezet
Hanna Aurora meredten bámulta a hógömböt
a hálótermük közepén álló asztalon. Smaragd-
zöld szeme visszatükröződött az üvegben.
„Világíts! Kérlek, világíts!” – kérlelte a lány
gondolatban a hógömböt, amelyben finom,
fehér hópelyhek kavarogtak egy kristálytiszta
vizű vízesés körül, ami a jeges tengerbe öm-
lött.
A hópelyhek rózsaszínes fénye bevilágítot-
ta az egész gömböt. Gyönyörű látvány volt.
12
A KRISTÁLYRÓZSA
Hanna és testvérei, Ida és Magda mindig is
imádták a hógömböt, de amióta a szüleiket
foglyul ejtette az Árnyboszorkány, még na-
gyobb becsben tartották, ugyanis az anyuká-
juk ezen keresztül üzent nekik. Freya a fogság-
ba esése óta kétszer lépett kapcsolatba velük,
de a varázsereje rohamosan fogyott.
Hanna türelmetlenül várta, hogy ismét meg-
jelenjen a gömbben anyjuk arcképe. Olyan sok
minden történt az elmúlt napokban! A lányok
gonosz nagynénje mindenáron meg akarta
kaparintani a Nyughatatlan Fények erejét, de
Freya királynő a varázserejét használva három
gömbbe – egy rózsaszínbe, egy kékbe és egy li-
lába – zárta őket, és elrejtette a szigeten, hogy
megvédje az Árnyboszorkánytól. Az ikrek sze-
rencsésen megszerezték a rózsaszín gömböt,
pedig a nagynénjük mindent elkövetett, hogy
megakadályozza őket ebben. Bárcsak megtalál-
nák már a másik két gömböt is! Akkor végre
13
 HÓHERCEGNÔK
megmenthetnék a szüleiket, és visszaállíthatnák
a békét Nordoviában.
Hanna továbbra is a hógömbre meredt, és
közben visszaemlékezett arra az öt nappal ez-
előtti izgalmas éjszakára, amikor ő és a testvé-
rei éjnek évadján bemerészkedtek az erdőbe,
hogy megkeressék a rózsaszín gömböt. Ott
egy óriási farkas, amit az Árnyboszorkány
szabadított rájuk, megtámadta őket, de sike-
rült megvédeniük magukat és hazahozniuk a
gömböt. Fantasztikus kaland volt! A rózsa-
szín Nyughatatlan Fény erejét őrző gömböt
végül a hógömbbe tették, hogy biztonságban
legyen.
„Meg fogjuk szerezni a kék és a lila gömböt
is – határozta el Hanna gondolatban. – Sza-
badjára engedjük a Fényeket, és megmentjük
anyáékat.”
– Én ezt nem bírom tovább! – szökkent
talpra, és beletúrt kócos, vörös hajába. – Ten-
14
A KRISTÁLYRÓZSA
nünk kell valamit! Nem ülhetünk itt csak
úgy, ölbe tett kézzel, amíg anya nem üzen
nekünk.
A testvérei ránéztek: Ida szokás szerint rajzolt,
Magda pedig az ölében szundikáló Oszkárt,
a házi jegesmedvebocsot simogatta. Habár a lá-
nyok hármas ikrek voltak, nagyon különböz-
tek. Ida figyelmes és kissé visszahúzódó volt,
kedvenc időtöltése a festés és a rajzolás. Magda
remekül értett a problémák megoldásához, és
rajongott minden állatért, az apró pillangóktól
a hatalmas jegesmedvékig. Hanna pedig imá-
dott nyüzsögni, új dolgokat kipróbálni és ka-
landozni. Ő nagyon nehezen viselte a várako-
zást.
– Hanna, ezt már megbeszéltük – mond-
ta Ida, és hátradobta szőke fonatát. A három
lánynak ugyanolyan zöld szeme volt, de a ha-
juk másmilyen: Hannáé az őszi falevelekre em-
lékeztető sötétvörös, Idáé mézszőke, Magdáé
15
 A KRISTÁLYRÓZSA

meg csokoládébarna. – Muszáj megvárnunk,

hogy anya megint üzenjen, különben nem fog-
juk tudni, hol keressük a gömböket. Nem in-
dulhatunk el úgy, hogy nem is sejtjük, merre
kell menni!
– Miért nem? – ellenkezett Hanna.
– Mert nem lenne okos dolog – felelte Ida.
– Hát még mindig jobb, mint itt malmozni,
vagy madame Olga óráin ülni. Azon kéne len-
nünk, hogy megmentsük Nordoviát!
– De ehhez útmutatásra van szükségünk
– csitította Ida. – Vagy legalább egy nyomra,
amin elindulhatunk.
– Idának igaza van – szólt közbe Magda. –
Addig semmit sem tehetünk, amíg anya nem
üzen újra.
– Hihetetlenek vagytok! – toppantott Han-
na dühösen. – Kevesebb mint két hét múlva
itt a fehér éjszaka, és ha addig nem találjuk
meg a másik két gömböt, Veronika varázsere-

16 17
 HÓHERCEGNÔK
je annyira megerősödik, hogy magához tudja
hívni őket – járkált fel-alá a hálóteremben.
– Akkor ő fog uralkodni Nordovia fölött, és
mindent elpusztít! És mi van anyával meg
apával? Nem akarjátok megmenteni őket?
– Dehogynem! – vágta rá Ida. – Én is meg
szeretném állítani Veronikát, akárcsak te.
– Hát nekem nem úgy tűnik – pufogott
Hanna.
– Ne veszekedjetek, légy szíves! – kérte test-
véreit Magda. – Figyeljetek… Azt tudjuk, hogy
hamarosan újabb kaland vár ránk, amikor elin-
dulunk megkeresni a következő gömböt. Mit
szólnátok hozzá, ha a varázserőmmel besurran-
nék a konyhába, és keresnék valami ennivalót,
amit magunkkal vihetünk?
– Szuper ötlet! – bólintott Hanna lelkesen.
Néhány nappal ezelőtt, a tizenkettedik
születésnapjukon mindhármuknak felébredt
a varázsereje. Az Aurora-család tagjai voltak
18
A KRISTÁLYRÓZSA
a Fények Őrzői, és a tizenkettedik születés-
napjukon tettek szert egyedi varázserejükre.
Azóta Hanna képes az elméjével mozgatni
dolgokat, Ida bármit rajzol, az igazivá válto-
zik, Magda meg bármilyen állattá át tud ala-
kulni, amit meglát. Az ikrek édesanyja, Freya
képes megállítani az időt, nagynénjük, Ve-
ronika pedig fákat és egyéb növényeket tud
növeszteni. Mint az Aurora-családban min-
denki, anyjuk és nagynénjük is újabb varázs-
latokat tanult az évek alatt. Ám míg Freya
mindig jóra használta az erejét, Veronika
a sötét mágia felé fordult: hatalom utáni vágya
tette őt a gonosz Árnyboszorkánnyá, Nordo-
via ellenségévé, amelynek védelme egykor az
ő feladata is volt.
– Milyen állattá fogsz változni? – kérdezte
Ida Magdát.
– Egérré! – mosolygott a lány, és a füle mögé
simította a haját.
19
 HÓHERCEGNÔK A KRISTÁLYRÓZSA

Ahhoz, hogy át tudjon alakulni valamilyen milyen lehet egérnek lenni: hosszú farokkal és
állattá, látnia kellett egyet, így hát odament folyamatosan mozgó bajusszal. A testén a szo-
az ágya melletti asztalhoz, ahol egy konzerv- kásos bizsergő érzés futott végig, és érezte, hogy
nyi kenyérmorzsát tartott. Titokban lakott összezsugorodik. Mire egyet pislogott, a szobá-
egy egérke a hálótermükben, akit Magda ta- ban minden hatalmasra nőtt, neki pedig kéz
lált még régebben, az udvaron. Hazavitte, helyett apró mancsa volt.
otthont rendezett be neki egy meglazult sze- Hanna és Ida letérdelt mellé.
gélyléc mögött, és kenyér- és sajtdarabkákkal – Magda? – szólította meg bizonytalanul
etette. A kis állat szemmel láthatóan szerette Ida a kis egeret.
új lakhelyét.
Magda letérdelt a lyuk mellé, és néhány mor-
zsát tett a padlóra.
– Erik! – hívta a kisegeret, mire az kidugta
pici, bajszos orrát a lyukból.
Miután megérezte a kenyér illatát, és meglát-
ta Magdát, előbújt az odújából. Az ennivalóhoz
szaladt, a mancsába vette, és gyorsan majszolni
kezdte – apró, csillogó szemével közben végig
a lányt figyelte.
Magda Erikre összpontosított, és elképzelte,

20