Professional Documents
Culture Documents
Szabvanyok Az Epitoiparban
Szabvanyok Az Epitoiparban
Szabvanyok Az Epitoiparban
Szabványok az építőiparban
A szabványok előírásainak betartását az építési engedélyezési eljárás keretében, illetve a kivitelezés alatt –
helyszíni ellenőrzések alkalmával –, valamint a használatbavételi eljárás keretében vizsgálnia kell az
építésügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, munkavédelmi és más szakhatóságoknak. Mindezek alapján a
szabványok és a szabványosítás helyének szerepének ismerete nélkülözhetetlen a ma szakembere számára.
A szabvány definícióját a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény adja meg. A szabvány
elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai)
dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik és olyan általános és ismételten
alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás
az adott feltételek között a legkedvezőbb.
Az ipari méretű termelés és kereskedelem alapvető követelménye, hogy gazdaságos anyag-, energia- és emberi
erőforrás-felhasználást tegyen lehetővé az alkatrészek és termékek csereszabatossága által. A szabványosítás
révén az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés
korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának emelését, a kereskedelem akadályainak elhárítását, a műszaki
fejlesztés eredményeinek széles körű alkalmazását lehet elérni. A szabványosítás elősegíti az élet, az egészség,
a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot. A nemzeti szabványosítás célja
továbbá a nemzetgazdasági igények érvényesítése a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben,
a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetése. A szabványok – különösen a harmonizált európai
szabványok – a megfelelőség-tanúsítás alapjául szolgálnak és a termékek, eljárások, szolgáltatások minőségét
biztosító előírásokat rögzítik, hogy azok a felhasználási, alkalmazási szándéknak megfelelőek legyenek.
A szabványosítás elvei
tenni a hatályban lévő szabványok módosítására. Az önkéntesség egyszerre jelenti azt, hogy a szabványok
kidolgozásában a részvétel nem kötelező, ugyanakkor a szabványok alkalmazása is önkéntes. A tárgyszerűség
lényege, hogy a szabvány jól körülhatárolt szakterületen lényegre törő és egyértelmű legyen. Az összefüggőség
és ellentmondás-mentesség azt jelenti, hogy egy meghatározott témát csak egyszer kell szabványosítani, más
szabványokban már csak hivatkozni kell rá. Az egyes szabványok nem lehetnek egymásnak ellentmondóak, az
egy témakörben készülő szabványsorozatoknak, gyűjteményeknek egymással összefüggő rendszert kell
alkotniuk. A tudomány és a technika élenjáró eredményei általában csak szűk körben ismertek és
használatosak, ezért a szabványok a tudomány és technika mindenkori állását, az általános eredményeket
tükrözik, figyelemmel a gazdasági adottságokra is.
Egy termékre vagy építési, vizsgálati eljárásra, tervezési módszerre vonatkozó műszaki specifikáció különböző
szabályozási szinteken jelenik meg.
A szabványosítás alsó szintje a vállalati szabványosítás, ahol a műszaki dokumentum típusa a vállalati
szabvány. A szabványt kidolgozók és a felhasználók köre is az adott vállalaton belül marad. Többnyire a
nyilvánosság számára nem hozzáférhető dokumentum. Jellemző példái az építőanyagok gyártására kidolgozott
vállalati szabványok.
A legmagasabb szint a nemzeti szabványosítás szintje, ahol a dokumentum típusa a nemzeti szabvány, amely a
nyilvánosság számára teljes mértékben hozzáférhető. A kidolgozók az összes érdekcsoportot képviselik
(gyártók, ipari felhasználók, fogyasztók, állami szervek, tudományos kutatók, oktatási intézmények, stb.), a
kidolgozás államilag kizárólagosan elismert nemzeti szabványügyi szerv keretein belül, műszaki
bizottságokban történik, részletesen szabályozott eljárási rend szerint. A nemzeti szabványok alkalmazási köre
országos.
1994. előtt a szabványosítás rendszere többszintű volt, a jogszabályokhoz hasonlóan az összes magyar
szabvány betartása kötelező volt. Ezek mellett léteztek ágazati érdeket képviselő (az építésügy területén MSZ-
04 jelzetű), de szintén országos hatályú ágazati szabványok is, amelyeket is kötelezően kellett alkalmazni.
Ezeket kiegészítették a nem kötelező, de szerződési alapul szolgáló országos és építésügyi ágazati műszaki
irányelvek (MI, illetve MI-04). A műszaki előírások (ME-04) vezették be építési ágazatban az új építési
módokat, technológiákat és eljárásokat. Ezek a műszaki szabályozások kiegészültek országos típustervekkel
(MOT), tervezési segédletekkel (TS), útmutatókkal, technológiai utasításokkal, építőipari műszaki feltételekkel
(MF). A szabályozás az elvektől a legapróbb részletekig lefedte az építőipar teljes műszaki területét.
A Magyar Szabványügyi Hivatal megszűnését követően létrejött Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) már
nem államigazgatási szerv, hanem önkéntes tagsággal és önkormányzattal rendelkező köztestület, amely a
törvény alapján önállóan gazdálkodó nonprofit szervezet. Az MSZT-nek bármely intézmény, szervezet vagy
vállalkozás tagja lehet. A tagok képviselőket delegálhatnak minden érdekeltségükhöz tartozó műszaki
bizottságba. A műszaki bizottságok állítják össze a szabványok kidolgozásának, módosításának,
átdolgozásának, visszavonásának munkaprogramját, valamint ezekben a bizottságokban történik a
szabványjavaslatok részletes megtárgyalása és elfogadása.
Az Európai Unió tagországaiban is önkéntes szervezetek foglalkoznak a szabványosítással, ezeket a
szervezeteket az egyes országok kormányai a nemzeti szabványok kizárólagos kibocsátójaként ismerik el. A
szabványosításról szóló törvény hazánkban az MSZT-t ismeri el kizárólagos joggal rendelkező nemzeti
szabványügyi szervezetnek. Így az MSZT joga a magyar nemzeti szabványok elfogadása, közzététele és
forgalmazása. A magyar nemzeti szabványok, egyes nemzetközi, európai vagy más nemzetek
szabványkiadványai az MSZT Szabványboltjában szerezhetők be, illetve a Szabványtárban helyben
olvashatók (cím: 1091 Budapest IX., Üllői út 25.).
Nemzetközi szabványosítás
A szabványosításban nemzeti kereteken kívül is több szintet lehet felállítani. Az egyes régiók, országcsoportok
belső piaci integrációjának érdekében jött létre a regionális szabványosítás. Ilyen regionális szabványosítási
szint volt korábban a KGST keretében működött szabványosítás, de ide tartozik az Európai Unió
szabványosítási tevékenysége is.
Az európai politika lényeges eleme a belső piac megszilárdítása és az Európai Unió ipara versenyképességének
fokozása. A belső piac működését az áruk tekintetében a szabályozási politika és az iparpolitika támogatja. A
szabályozási politika a jogszabályok és szabványok összehangolása mellett a termékek megfelelőség-
igazolásának eljárásaira, a tanúsító szervezetek működésére és a piacfelügyelet működtetésére is nagy
hangsúlyt helyez. Az Európai Unió vezető szerve a Tanács és a Parlament, amelyek képviseleti és jóváhagyó
szervek. Az általuk kiadott irányelveket az egyes tagországoknak bele kell építeniük nemzeti jogszabályaikba.
A jogszabályok alkalmazása kötelező. A jogszabályok összehangolása az ún. “új megközelítésű irányelveken”,
a szabványok összehangolása pedig az európai szabványokon keresztül valósul meg.
Az Európai Unió operatív irányítását a Bizottság végzi, amely végrehajtó testület. Az európai szabványügyi
szervezetek az EU Bizottságtól kapott megbízás (mandátum) alapján dolgozzák ki a tagországokkal minden
részletében egyeztetett ún. “harmonizált” szabványokat. A megbízás a témára vonatkozó irányelvben rögzített
alapvető követelményekre épül. A harmonizált szabványok tartalmazzák azokat a részletes előírásokat és
vizsgálati módszereket, amelyek biztosítják, hogy az alapvető követelmények teljesüljenek. A nemzeti
hatóságok kötelesek elismerni, hogy a harmonizált szabványoknak megfelelően gyártott termékek kielégítik az
alapvető követelményeket. Az irányelveknek való megfelelőséget nemzeti szinten kijelölt és az Európai
Bizottságnak, valamint az EU tagállamoknak bejelentett (notifikált) szervezetek ellenőrzik. A szabványok
alkalmazása önkéntes, még a harmonizált szabványoké is, de az irányelvben előírt követelmények betartása
kötelező. A harmonizált szabvány alkalmazása nélkül a legtöbb termék esetében a forgalomba hozatal
feltételeként a megfelelőség értékelése bonyolultabb eljárással történik.
5
Mikor tekinthető egy építmény megfelelőnek, és mikor tekinthető egy építési termék megfelelőnek?
Az Európai Unióban az építési célú termékekre vonatkozó 89/106/EGK irányelv (ismert angol nyelvű
rövidítése után a továbbiakban CPD) szabályozza, hogy mikor tekinthető egy építmény a tervezett
felhasználásra alkalmasnak. Amíg más termékdirektívák a termékre magára vonatkozva állapítják meg az
alapvető követelményeket és a megfelelőség-igazolás módját, addig a CPD a lényeges követelményeket a
használatba vett létesítményekre fogalmazza meg, amelyeket a termékek segítségével építenek meg. A lényeges
követelményeknek a létesítmény normális karbantartása mellett, a gazdaságilag ésszerű élettartamának teljes
időtartama alatt meg kell felelniük. Annak érdekében, hogy a létesítmények eleget tegyenek az alapvető
követelményeknek, a termékeknek alkalmasnak kell lenniük a tervezett felhasználásra. Az egyes
termékcsaládok alapvető követelményeit az irányelv "Értelmező Dokumentumai" és számos más magyarázó
irat állapítja meg részletesebben.
A terméket akkor lehet felhasználásra alkalmasnak tekinteni, ha megfelel valamely harmonizált szabványnak,
európai műszaki engedélynek vagy más, nem harmonizált, de a Közösség által elismert műszaki
specifikációnak. Csak az a termék hozható forgalomba, amelyik megfelel a rá vonatkozó összes direktívában
meghatározott alapvető követelménynek. A termékek megfelelőségének értékelésére a CPD felsorolja azokat az
értékelési rendszereket, amiket alkalmazni lehet egy termék vagy berendezés megfelelőségének igazolására. Az
építési termékek esetében a CE megfelelőségi jelölés alkalmazása kissé eltér a más termékeknél szokásostól.
Csak az a termék viselheti a CE jelölést, amelyre vonatkozóan van európai szinten harmonizált műszaki
specifikáció (szabvány vagy európai műszaki engedély), a termékcsoportra meghatározott
megfelelőségértékelési eljárást lefolytatták és a termék a műszaki specifikáció szerint megfelelőnek bizonyult.
Az EU tagállamok a saját területükön belül engedhetik más (nem harmonizált) műszaki specifikációk alapján
gyártott építési termékek forgalomba hozatalát is, azonban ezekre a termékekre tilos elhelyezni a CE jelölést.
A CE jelöléssel ellátott termékeket minden EU és EFTA tagállamban korlátozás nélkül lehet forgalomba hozni,
míg más, pl. nemzeti szabvány szerint gyártott termék esetében a fogadó ország hatóságai vagy jogszabályai
előírhatnak további vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket.
A CE jelölés tehát nem minőségi jel, önmagában nem garantálja, hogy a termék a kívánt célra a legjobb. Azt
jelenti, hogy a termék megfelelt minden rá vonatkozó irányelv alapvető biztonsági és egészségvédelmi
követelményeinek, van rá európai szinten harmonizált műszaki specifikáció, valamint ez alapján a
megfelelőség értékelése megtörtént.
A megfelelőségértékelés eljárása nem választható önkényesen. A terméknek vagy termékcsaládnak az alapvető
követelmények, különösen az egészségügyi és biztonsági követelmények szempontjából játszott szerepe; a
termék jellege; a termékjellemzők változása esetén a termék használhatóságára gyakorolt hatása; és a gyártás
során keletkező hibák valószínűsége alapján határozzák meg és a műszaki specifikációkban rögzítik (vagy
harmonizált szabványban, vagy az európai műszaki engedélyben).
Azokra a termékekre, amelyekre vonatkozóan nincs jóváhagyott műszaki specifikáció (magyar szabványként
közzétett európai vagy magyar szabvány, illetve ETA), építőipari műszaki engedélyt (ÉME) kell kérni az arra
kijelölt szervezettől. ÉME kiadására jogosult szervezet magasépítés területén jelenleg az Építésügyi
Minőségellenőrző Innovációs Kht; A megfelelőség-igazolást a szállító köteles a felhasználónak átadni. A
megfelelőség-igazolás meglétét a fogyasztóvédelmi hatóság a gyártónál, az építőanyagot árusító üzletekben és
telepeken, az építésfelügyelet pedig az építkezéseken vizsgálja.
Hogyan lehet megtudni milyen szabványok vannak hatályban egy témakörre vagy termékre
vonatkozóan?
A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) által elfogadott, a Szabványügyi Közlönyben közzétett szabvány:
nemzeti szabvány – magyar szabvány. Minden magyar nemzeti szabvány kibocsátói jele “MSZ”-szel kezdődő
betűcsoport, amely után a kiadvány azonosító száma következik. Ezek együtt adják a szabvány azonosító
jelzetét. A szabvány kibocsátási éve az azonosító jelzethez mindig kettősponttal kapcsolódik és ezek együtt
jelentik a szabvány hivatkozási számát. A szabvány lehet európai vagy nemzetközi szabvány megfelelője is,
7
akkor “MSZ EN”, “MSZ ISO” vagy “MSZ EN ISO” kibocsátói jele van. Figyelni kell arra, hogy milyen
kibocsátói jelű szabványt keresünk, mert az építéssel kapcsolatos szabványok között is előfordul, hogy
megegyezik a szabványok azonosító száma: és eltérő kibocsátói jel mellett egészen más tartalmú szabványokat
találunk (például az MSZ EN ISO 140-3:1998 akusztikai szabvány, míg az MSZ-04-140-3:1987 fűtési
hőszükséglet számítására vonatkozó szabvány). Előfordul, hogy egy szabványt korszerűsítenek és azt az
előzővel azonos azonosító számmal adnak ki. Ilyenkor a szabvány közzétételének évszáma megváltozik, ezért
a szabványok egyértelműen a teljes hivatkozási számmal azonosíthatóak. Évszám nélküli hivatkozás esetén a
szabvány legutolsó kiadását kell figyelembe venni.
Mi a teendő, ha a szabvány értelmezésével kapcsolatban viták merülnek fel? Reméljük erre nem kerül sor, de
ilyenkor a szabvány rendelkező hivatkozási részét célszerű áttekinteni. Gyakran előfordul, hogy a szabványok
más szabványokra utalnak és lehet, hogy a vitatott részt egy másik szabványban részletesen tárgyalják.
Amennyiben további kérdések merülnek fel, akkor a szabvány kibocsátójához kell az értelmezésért fordulni,
célszerű a szabványosító műszaki bizottság elnökét megkeresni a szakkérdéssel. Ha európai vagy nemzetközi
szabvánnyal kapcsolatban merülnek fel például hibajavítási igények, akkor az MSZT-n keresztül az európai
vagy a nemzetközi szabványügyi szervezethez lehet fordulni. Hatályos magyar szabvány módosítását bárki
kezdeményezheti, erről, illetve a szabványok korszerűsítéséről, valamint elavultság esetén visszavonásukról a
szabványosító műszaki bizottság dönt.
A szabványok alkalmazása
Azoknak a miniszteri rendeleteknek a többsége, amelyek korábban kötelezővé tették a legfontosabb élet-,
baleset,- környezet- és egészségvédelmi szabványokat [a 30/1994. (XI. 8. IKM rendelet; a 96/1999. (XI. 5.)
FVM rendelet; az 58/1999. (XI. 26.) EüM rendelet; a 27/1994. (IX. 29.) KHVM rendelet; a 12/1999. (XII.
25.) KöM rendelet stb.] 2001. december 31-ével hatályukat vesztették, míg az 1/1995. (II. 10.) BM rendelet
hatálya 2004. II. 29. volt. A nemzeti szabványok kötelező alkalmazásának megszüntetéséről szóló
kormányhatározatnak megfelelően a rendeletek hatályát nem hosszabbították meg, illetve azokat többségében
még vissza is vonták.
Igen fontos azt tudatosítani, hogy csak a kizárólagosan kötelezővé tett szabványok szűntek meg, helyettük
azonban lehetőség van a szabványokra példaként hivatkozni. A kormányhatározat szerint a miniszterek
feladata, hogy a visszavont rendeletek helyett más elvek szerint megalkotott, új jogszabályokról
gondoskodjanak A hatóságok ezért – különböző megoldásokat alkalmazva – továbbra is hivatkoznak a
korábban kötelezővé tett szabványokra. Ennek egyik, bár nem feltétlenül szerencsés módja az, hogy a
szabványok tartalmát egy az egyben idézik a jogszabályban, így azokból tulajdonképpen jogszabályt
készítenek.
Az 1/1995. (II. 10.) BM rendeletet felváltotta a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek
megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet. A rendelet mellékleteibe gyakorlatilag a korábban
kötelezővé tett tűzvédelmi szabványok szövegét emelték be, így azok jogszabályokká alakultak át, betartásuk
most ezért kötelező. Például az építmények tűzvédelmi követelményeit tartalmazó MSZ 595 szabványsorozat a
8
rendelet 5. számú mellékletébe került. Mindezeken túl, a rendeletben található még nemzeti szabványokra való
általános hivatkozás is.
Az útügyi szakterületen is több hasonló jogszabályt adtak ki. Ezekbe a jogszabályokba is bele van építve több,
korábban kötelezővé tett szabvány szövege. A jogszabályok kiadásával egyidejűleg ezeket törölték is a
kötelező szabványok listájáról, majd a későbbiekben magukat a szabványokat is visszavonták.
Az egészségügy és a környezetvédelem szakterületén találkozhatunk több olyan rendelettel, amelyben
vizsgálati-mérési módszerek leírása is része a jogszabálynak. Ez ellentmond annak az elvnek, hogy az egzakt
vizsgálati módszerek kidolgozása tipikusan szabványosítási feladat, nem pedig jogalkotási kérdés.
Az előzőekben ismertetett megoldásokkal szemben, az építésügyben azt az alapelvet követték, hogy
összhangban a szabványosításról szóló módosított törvénnyel, jogszabályban hivatkoznak a szabványokra.
Megjelent az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 2/2002. (I. 7.) FVM rendelet, amely
elsősorban a szabványok alkalmazásáról szóló előírásokban módosítja a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletet
és a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletet.
Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1977. (XII. 29.) KTM rendelet
módosítása kimondja, hogy az építési törvényben rögzített – Építési termék irányelv szerinti – alapvető
követelmények teljesítését a vonatkozó nemzeti szabványok vagy azokkal legalább egyenértékű műszaki
megoldás alkalmazásával kell biztosítani. Ez példaként való, általános hivatkozás szabványra. Az alapvető
követelmények emlékeztetőül a következők: a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia,
egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság
és hővédelem. Az ily módon alkalmazandó szabványok köre gyakorlatilag a korábban kötelező alkalmazású
építésügyi szabványokkal megegyezik, illetve annál szélesebb, hiszen például a zaj- és rezgésvédelmi
követelményeket tartalmazó szabványok is ideértendők.
A rendeletmódosítás alapján az építési engedélyezési tervdokumentációkban, a műszaki leírásban a tervezőnek
minden esetben ki kell térnie arra, hogy betartotta-e az alapvető követelmények teljesítését szolgáló
szabványok előírásait. Ha azoktól eltért, meg kell adnia, milyen más, a szabványossal legalább egyenértékű
megoldást alkalmazott. Az építési engedélyezési tervdokumentációhoz igazoló műszaki számításokat is kell
csatolni. A rendeletmódosítás kiemeli, hogy a számításokat a nemzeti szabvány szerint, vagy azzal legalább
egyenértékű módon kell készíteni. Ez az előírás a tartószerkezetek méretezésére, és a hővédelem, valamint a
zajvédelem követelményeinek teljesítésére vonatkozik elsősorban.
Mivel a szabványok alkalmazását nem lehet kizárólagosan kötelezővé tenni, a szabályozás kiterjed arra az
esetre is, ha az alkalmazott műszaki megoldás eltér a hivatkozott nemzeti szabványoktól. Ilyen esetben, az
építési engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet módosítása szerint, az építési engedély
kérelemhez építésügyi szakértői véleményt kell mellékelni. A szakvéleménynek kell igazolnia azt, hogy a
nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás legalább egyenértékű a szabványossal, és kielégíti az építési
törvény szerinti alapvető követelményeket. Az EUROCODE előszabványok alkalmazása esetén a
szakvéleménynek arra kell kitérnie, hogy az előszabvány az adott tervezési feladatra teljes körűen ki van-e
dolgozva (beleértve a kapcsolódó szabványokat is), és a tervező kizárólag azt alkalmazta, nem keverte más
szabványrendszerekkel.
Az építőipar, illetve az építésügy területét szabályozó más jogszabályokban is találhatók még
szabványhivatkozások, amelyek továbbra is a szabványok előírásainak betartását célozzák.
Fontos, hogy világosan megkülönböztessük egymástól a szabványokra való hivatkozás különböző módjait.
Ha dátummal (azaz a szabvány teljes hivatkozási számával) hivatkoznak egy szabványra, akkor a hivatkozás
a szabványnak csak az évszámmal jelzett, meghatározott kiadására vonatkozik. Ezt szokás merev
hivatkozásnak is nevezni.
A dátum nélküli hivatkozásban nem szerepel a kiadás éve, azaz a szabványnak csak az azonosító jelzetét adják
meg. Ekkor a hivatkozás mindig a szabvány legutolsó érvényes kiadására vonatkozik. Ezt szokás rugalmas
hivatkozásnak is nevezni.
Általános hivatkozás esetén a szabványnak még a jelzetét sem adják meg, csak általánosságban utalnak, pl. az
adott tárgykörben létező nemzeti szabványokra.
A válasz természetesen igen. Sőt a szabványok többségét, tudatosan és önkéntesen kell alkalmazni azért, mert
a szabványok a tudomány és technika olyan elismert eredményeit testesítik meg, olyan követelményeket és
módszereket tartalmaznak, amelyek a gyakorlatban beváltak és egy-egy szakterület legjobb szakembereinek
alapos és körültekintő munkájával készültek. A szabványok nem kötelező jellege abból a szándékból fakad,
hogy a tudomány és technika fejlődését ne akadályozzák a szabványok előírásai. Ha egy gyártó műszaki
fejlesztése révén más, jobb megoldásokat, eljárásokat is tud alkalmazni, mint amilyeneket a szabványok
elismernek, akkor ebben nem akadályozza a merev szabályozás.
A szabványok önkéntes alkalmazása egyáltalán nem jelenti tehát azt, hogy a szabványokban rögzített
követelményektől negatív értelemben el lehet térni. A műszaki fejlesztés pedig értelemszerűen nem
eredményezhet visszalépést, azaz pl. nem csökkenhet a terméknek a tervezett célra való alkalmassága vagy
biztonsága.
A termékek speciális, laboratóriumi vizsgálatát leíró szabványokat nem ismertetjük; azonban egy-egy
termékcsalád európai vizsgálati szabványai szerepelnek a listában, mert ezek kevéssé ismertek és a
megfelelőség értékeléséhez szükséges előírásokat is tartalmazhatnak.
ÁLTALÁNOS, AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI
TERVEZÉST ÉRINTŐ SZABVÁNYOK
MINŐSÉGÜGYI SZABVÁNYOK
HŐTECHNIKAI SZABVÁNYOK
HANGSZIGETELÉSI SZABVÁNYOK
követelményei
MSZ-04-601-5:1989 Épületakusztika. Homlokzati szerkezetek
léghangszigetelési követelményei
MSZ E 184:2004 Zajkibocsátás és zajterhelés vizsgálata.
Fogalommeghatározások
MSZ EN 12354-1:2000 Épületakusztika. Épületek akusztikai minőségének
becslése az elemek teljesítőképessége alapján. 1. rész:
Helyiségek közötti léghangszigetelés
MSZ EN 12354-2:2000 Épületakusztika. Épületek akusztikai minőségének
becslése az elemek teljesítőképessége alapján. 2. rész:
Helyiségek közötti lépéshang-szigetelés
MSZ EN 12354-3:2000 Épületakusztika. Épületek akusztikai minőségének
becslése az elemek teljesítőképessége alapján. 3. rész:
Homlokzatok hangszigetelése külső zajok ellen
MSZ EN 12354-4:2003 Épületakusztika. Épületek akusztikai minőségének
becslése az elemek teljesítőképessége alapján.
4. rész: Hangátvitel a belső térből a szabadba
MSZ EN 12354-6:2004 Épületakusztika. Épületek akusztikai minőségének
becslése az elemek teljesítőképessége alapján. 6. rész:
Hangelnyelés helyiségekben
MSZ EN ISO 11821:2001 Akusztika. Mozgatható válaszfal hangcsillapításának
(angol nyelven) helyszíni mérése (idt ISO 11821:1997)
MSZ EN ISO 140- Akusztika. Épületek és épületelemek
1:1997/A1:2006 hangszigetelésének vizsgálata. 1. rész: Kerülő utas
hangátvitel nélküli laboratóriumi mérőhelyiségekre
vonatkozó követelmények. 1. módosítás: Könnyű
szerkezetű kettős falak vizsgálati nyílásának keretére
vonatkozó követelmények
MSZ EN ISO 140- Akusztika. Épületek és épületelemek
3:1995/A1:2006 hangszigetelésének vizsgálata. 3. rész: Épületelemek
léghangszigetelésének laboratóriumi vizsgálata. 1.
módosítás: Könnyű szerkezetű kettős falak beépítési
útmutatója
MSZ EN ISO 140-4:2000 Akusztika. Épületek és épületelemek
hangszigetelésének vizsgálata. 4. rész: Helyiségek
közötti léghangszigetelés helyszíni vizsgálata
MSZ EN ISO 140-5:2000 Akusztika. Épületek és épületelemek
hangszigetelésének vizsgálata. 5. rész: Homlokzati
elemek és homlokzatok léghangszigetelésének helyszíni
vizsgálata
MSZ EN ISO 140-6:2001 Akusztika. Épületek és épületelemek
hangszigetelésének vizsgálata. 6. rész: Födémek
lépéshang-szigetelésének laboratóriumi vizsgálata
MSZ EN ISO 140-7:2001 Akusztika. Épületek és épületelemek hang-
szigetelésének vizsgálata. 7. rész: Födémek lépéshang-
szigetelésének helyszíni vizsgálata
MSZ EN ISO 140-11:2005 Akusztika. Épületek és épületelemek
(angol nyelven) hangszigetelésének vizsgálata. 11. rész:
Könnyűszerkezetű referenciafödémen lévő
padlóburkolatok lépéshangszigetelés-javításának
laboratóriumi vizsgálata
MSZ EN ISO 140-12:2001 Akusztika. Épületek és épületelemek
hangszigetelésének vizsgálata. 12. rész: Álpadlók
egymás melletti helyiségek közötti léghang- és
lépéshang-szigetelésének laboratóriumi vizsgálata
20
TŰZVÉDELEM
csoportosítása (F 07)
MSZ 274-3:1981 - A villámhárító berendezés műszaki követelményei
MSZ 274:1981/1M:1985
MSZ 9904:1984 Éghető folyadékok tárolása és szállítása 300 literig
(G 26)
MSZ 15631:1985 Tűzvédelmi jelzőtáblák
MSZ 2364-482:1998 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 4. rész:
Biztonságtechnika. 48. kötet: Védelmi módok
kiválasztása a külső hatások figyelembevételével. 482.
főfejezet: Tűzvédelem fokozott kockázat vagy veszély
esetén
MSZ 14799:1988 Kéményszerkezetek tűzállósági követelményei,
laboratóriumi vizsgálata és minősítésük tűzállóság
szempontjából
MSZ EN 1363-1:2000 Tűzállósági vizsgálatok. 1. rész: Általános
(angol nyelven) követelmények
MSZ EN 1363-2:2000 Tűzállósági vizsgálatok. 2. rész: Alternatív és
(angol nyelven) kiegészítő eljárások
MSZ EN 1364-1:2000 Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 1. rész:
(angol nyelven) Falak
MSZ EN 1364-2:2000 Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 2. rész:
(angol nyelven) Mennyezetek
MSZ EN 1365-1:2000 Teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 1. rész:
(angol nyelven) Falak
MSZ EN 1365-2:2000 Teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 2. rész:
(angol nyelven) Födémek és tetők
MSZ EN 1365-3:2000 Teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 3. rész:
(angol nyelven) Gerendák
MSZ EN 1365-4:2000 Teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 4. rész:
(angol nyelven) Oszlopok
MSZ EN 1365-5:2005 Teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 5. rész:
(angol nyelven) Erkélyek, függőfolyosók és kezelőjárdák
MSZ EN 1365-6:2005 Teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 6. rész:
(angol nyelven Lépcsők
MSZ EN 1366-1:2000 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata.
(angol nyelven) 1. rész: Szellőzővezetékek
MSZ EN 1366-2:2000 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata.
(angol nyelven) 2. rész: Tűzgátló csappantyúk
MSZ EN 1366-3:2005 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 3.
(angol nyelven) rész: Átvezetések tömítései
MSZ EN 1366-6:2005 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 6.
(angol nyelven) rész: Kettős és üreges padlók
MSZ EN 1366-7:2005 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 7.
(angol nyelven) rész: Konvejorrendszerek és záróelemeik
MSZ EN 1366-8:2005 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 8.
(angol nyelven) rész: Füstelvezető csővezetékek
MSZ EN 1634-1:2000 Ajtók és nyílászáró szerkezetek tűzállósági vizsgálata.
(angol nyelven) 1. rész: Tűzgátló ajtók és nyílászáró szerkezetek
MSZ EN 1634-3:2005 Ajtók és nyílászáró szerkezetek tűzállósági vizsgálata.
(angol nyelven) 3. rész: Füstgátló ajtók és nyílászárók
MSZ EN 14135:2005 Burkolatok. A tűzvédő képesség meghatározása
(angol nyelven)
MSZ EN ISO 9239-1:2002 Padlóburkolatok tűzveszélyességi vizsgálatai. 1. rész:
(angol nyelven) Az égési viselkedés meghatározása sugárzó hőforrás
használatával
23
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK
sorozat
MSZ EN 470-1:1998 Hegesztéshez és hasonló műveletekhez használatos
védőruházat. 1. rész: Általános követelmények
MSZ EN 341:1994 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás
megelőzésére. Ereszkedőeszközök
MSZ EN 353-1:1994 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás
megelőzésére. Merev rögzített vezetéken alkalmazott
vezérelt típusú lezuhanásgátlók
MSZ EN 353-2:1994 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás
megelőzésére. Hajlékony rögzített vezetéken
alkalmazott vezérelt típusú lezuhanásgátlók
MSZ EN 354:1994 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás
megelőzésére. Rögzítőkötelek
MSZ EN 355:1994 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás
megelőzésére. Energiaelnyelők
MSZ EN 358:1994 Személyi védőeszköz munkahelyzetekhez és magasból
való lezuhanás megelőzésére. Munkahelyzet rendszerek
MSZ EN 360:1995 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás
megelőzésére. Visszahúzható típusú lezuhanásgátlók
MSZ EN 361:1995 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás
megelőzésére. Teljes testhevederzet
MSZ EN 362:1995 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás
megelőzésére. Csatlakozók
MSZ EN 363:1995 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás
megelőzésére. Lezuhanásgátló rendszerek
MSZ EN 365:1995 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás
megelőzésére. A használatra és a megjelölésre
vonatkozó utasítások általános előírásai
jelölései
MSZ EN ISO 6412-1:2003 Műszaki rajzok. Csővezetékek egyszerűsített
ábrázolása. 1. rész: Általános előírások és a merőleges
ábrázolás
MSZ EN ISO 6412-2:2003 Műszaki rajzok. Csővezetékek egyszerűsített
ábrázolása. 2. rész: Egyméretű axonometrikus
ábrázolás
MSZ 1228-1:1999 Építési tervek. Építészeti tervrajzok általános
követelményei
MSZ 1228-2:1985 Építési tervek. Mérnöki építmények terveinek
általános követelményei
MSZ 1228-4:1982 Építési tervek. Kémények és szellőzők
MSZ 1228-5:1980 Építési tervek. Berendezési tárgyak rajzjelei
MSZ 1228-8:1982 Építési tervek. Fűtési berendezési tárgyak rajzjelei
MSZ 1228-12:1985 Építési tervek. Tetők, födémek, áthidalók és
álmennyezetek ábrázolása és rajzjelei
MSZ 1228-15:1986 Építési tervek. Tereprendezés ábrázolása és jelölése
MSZ 1228-16:1999 Építési tervek. Építmények alapjainak ábrázolása és
jelölése
MSZ 1228-17:1986 Építési tervek. Kőszerkezetek ábrázolása és jelölése
MSZ 1228-20:1989 Építési tervek. Épületszerkezetek jobbos és balos
alakjának megkülönböztetése
MSZ 1228-21:1989 Építési tervek. Külső hőszállító vezetékek rajzai
MSZ 3540:1979 Ideiglenes és felvonulási létesítmények elrendezési
terveinek rajzjelei
MSZ 7141:1986 Ácsszerkezeti rajz
MSZ 14753-1:1965 Építési tervek. tartószerkezeti tervrajzok. Építmények
vasbetonszerkezeti tervének ábrázolása
MSZ 14753-3:1988 Tartószerkezeti rajzok. Szegecsek és csavarok
elhelyezésére való lyukak gyökméretei
acélszerkezeteken
MSZ 23023:1992 Modelles műszaki tervezés
28
5. Építőgépek
11. Keverékkészítés
(angol nyelven)
MSZ EN 12620:2003 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz
(angol nyelven)
MSZ EN 14647:2006 Kalcium-aluminát cement. Összetétel, követelmények
(angol nyelven) és megfelelőségi feltételek
MSZ EN 196-1:2005 Cementvizsgálati módszerek. 1. rész: A szilárdság
(magyar nyelven) meghatározása
MSZ EN 196-2:2005 Cementvizsgálati módszerek. 2. rész: A cement kémiai
(magyar nyelven) elemzése
MSZ EN 196-3:2005 Cementvizsgálati módszerek. 3. rész: A kötési idő és a
(magyar nyelven) térfogat-állandóság meghatározása
MSZ EN 196-5:2005 Cementvizsgálati módszerek. 5. rész: A
(magyar nyelven) puccoláncementek puccolánosságának vizsgálata
14. Víztelenítés
(angol nyelven)
MSZ EN 12812:2004 Állvány. Működési és általános tervezési
(angol nyelven) követelmények
MSZ EN 74-1:2006 Csatlakozások, központosító csapok és talplemezek
(angol nyelven) munka- és zsaluzóállványokhoz. 1. rész:
Csőcsatlakozások. Követelmények és vizsgálati
eljárások
36
23. Síkalapozás
24. Mélyalapozás
injektálóhabarcsok előírásai
MSZ EN 12839:2001 Előre gyártott betontermékek. Kerítéselemek
(angol nyelven)
MSZ EN 12190:2000 Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére
MSZ EN 1767:2000 és javítására. Vizsgálati módszerek
MSZ EN 1771:2005;
MSZ EN 1799:2000
MSZ EN 1877:2000
MSZ EN 12188:2000
MSZ EN 12189:2000
MSZ EN12192:2000
MSZ EN 12504-3:2005
MSZ EN 12614:2005;
MSZ EN 12615:2000
MSZ EN 12617-2:2005
MSZ EN 12618-2:2005
MSZ EN 12618-3:2005
MSZ EN 12636:2000
MSZ EN 12637-1:2005
MSZ EN 13894
szabványsorozat (angolul)
MSZ EN 13579:2003
MSZ EN 13580:2003
MSZ EN 13581:2003
MSZ EN 14117:2005
MSZ EN 14406:2005
MSZ EN 14497:2005
MSZ EN 14498:2005
(angolul)
MSZ EN Előre gyártott betontermékek általános szabályai
13369:2004/A1:2006 (MSZ EN 13369:2004 helyett)
(angol nyelven)
MSZ EN 1337-1:2002 Szerkezeti saruk. 1. rész: Általános tervezési
(angol nyelven) szabályok
MSZ EN 1337-2:2004 Szerkezeti saruk. 2. rész: Csúszóelemek
(angol nyelven)
MSZ EN 1337-4:2004 Szerkezeti saruk. 4. rész: Gördülő saruk
(angol nyelven)
MSZ EN 1337-6:2004 Szerkezeti saruk. 6. rész: Billenő saruk
(angol nyelven)
MSZ EN 1337-7:2004 Szerkezeti saruk. 7. rész: Teflonbetétes gömbsüveg-
(angol nyelven) és hengeres saruk
MSZ EN 1337-9:1999 Szerkezeti saruk. 9. rész: Védelem
(angol nyelven)
MSZ EN 1337-10:2003 Szerkezeti saruk. 10. rész: Felülvizsgálat és
(angol nyelven) karbantartás
MSZ EN 1337-11:1999 Szerkezeti saruk. 11. rész: Szállítás, tárolás és
(angol nyelven) beépítés
MSZ EN 1504 Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére
szabványsorozat és javítására. Fogalommeghatározások,
(angol nyelven) követelmények, minőség-ellenőrzés és megfelelőség-
értékelés.
MSZ EN 1169:2000 Előre gyártott betontermékek vizsgálati módszerei
MSZ EN 1170:2000
szabványsorozat
44
MSZ EN 1737:2000
MSZ EN 1738:2000
MSZ EN 1739:2000
MSZ EN 1740:2000
MSZ EN 1741:2000
MSZ EN 1742:2000
(angol nyelven)
MSZ CR 13962:2000 A LAC (könnyű adalékanyagos beton)-építőelemek
(angol nyelven) szerkezetekben való alkalmazásának irányelvei
MSZ EN 1520:2003 Előre gyártott, vasalt építőelemek könnyű
(angol nyelven) adalékanyagos nagy hézagtérfogatú betonból
MSZ EN 12843:2005 Előre gyártott betontermékek. Oszlopok
(angol nyelven)
MSZ EN 13224:2005 Előre gyártott betontermékek. Bordás födémelemek
(angol nyelven)
MSZ EN 13225:2005 Előre gyártott betontermékek. Lineáris szerkezeti
(angol nyelven) elemek
MSZ EN 13693:2005 Előre gyártott betontermékek. Különleges tetőelemek
(angol nyelven)
MSZ EN 14474:2005 Előre gyártott betontermékek. Faforgács
(angol nyelven) adalékanyagos beton. Követelmények és vizsgálati
módszerek
MSZ EN 12794:2005 Előre gyártott betontermékek. Cölöpök alapozáshoz
(angol nyelven)
MSZ EN 1168:2005 Előre gyártott betontermékek. Üreges födémpanelek
(angol nyelven)
MSZ EN 13978-1:2005 Előre gyártott betontermékek. Előre gyártott
(angol nyelven) betongarázsok. 1. rész: Monolit vagy szobaméretű
egyedi részekből álló vasbeton garázsok
követelményei
MSZ EN 14649:2005 Előre gyártott betontermékek. A cementben és
(angol nyelven) betonban lévő üvegszálak szilárdságtartásának
vizsgálati módszere (SIC-vizsgálat)
MSZ EN 13747:2005 Előre gyártott betontermékek. Födémrendszerek
(angol nyelven) födémlemezei
MSZ EN 14650:2005 Előre gyártott betontermékek. Fémszálas beton üzemi
gyártásellenőrzésének általános szabályai
MSZ EN 14651:2005 Fémszálas beton vizsgálati módszere. A hajlító-húzó
szilárdság mérése (arányossági határ (LOP), maradó
hajlítóhúzó szilárdság)
MSZ EN 14840:2006 Hézagkitöltő szalagok és anyagok. Előformázott
hézagkitöltő profilok vizsgálati módszerei
MSZ EN 680:2006 Autoklávolt pórusbeton száradási zsugorodásának
meghatározása
MSZ EN 14188-3:2006 Hézagkitöltő szalagok és anyagok. 3. rész:
Előformázott hézagkitöltő profilok előírásai
MSZ EN 40-4:2006 Lámpaoszlopok. 4. rész: Vasbeton és feszített beton
(angol nyelven) lámpaoszlopok követelményei
35. Ácsmunka
38. Cserépkályhák
39. Szárazépítés
V. SZAKIPARI MUNKÁK
41. Tetőfedés
(angol nyelven)
MSZ EN ISO 9239-1:2002 Padlóburkolatok tűzveszélyességi vizsgálatai. 1. rész:
(angol nyelven) Az égési viselkedés meghatározása sugárzó hőforrás
használatával
MSZ EN 984:2002 Tűnemezelt padlóburkoló anyagok Vizsgálat
MSZ EN 1969:2000 Sportpályaburkolatok. Műanyag sportpályaburkolatok
(angol nyelven) vastagságának meghatározása
MSZ EN 1516:2000 Sportpályaburkolatok. A benyomódási ellenállás
(angol nyelven) meghatározása
MSZ EN 1517:2000 Sportpályaburkolatok. Az ütési ellenállás
(angol nyelven) meghatározása
MSZ EN 1569:2000 Sportpályaburkolatok. Gördülő teher alatti viselkedés
(angol nyelven) meghatározása
MSZ EN 12228:2003 Sportpályaburkolatok. Műanyag felületek
(angol nyelven) összeillesztési szilárdságának meghatározása
MSZ EN 12234:2003 Sportpályaburkolatok. A labdarúgási viselkedés
(angol nyelven) meghatározása
MSZ EN 13865:2004 Sportpályaburkolatok. Szög alatt érkező labda
(angol nyelven) viselkedésének meghatározása. Tenisz
MSZ EN 12235:2004 Sportpályaburkolatok. A merőlegesen érkező labda
(angol nyelven) viselkedésének meghatározása
MSZ EN 13745:2004 Sportpályaburkolatok. A szabályos fényvisszaverési
(angol nyelven) tényező meghatározása
MSZ EN 13746:2004 Sportpályaburkolatok. A változó víz, fagy és hő
(angol nyelven) hatására bekövetkező méretváltozások meghatározása
MSZ EN 13864:2004 Sportpályaburkolatok. Szintetikus fonalak
(angol nyelven) szakítószilárdságának meghatározása
MSZ EN 13744:2005 Sportpályaburkolatok. Gyorsított öregítési eljárás
(angol nyelven) meleg vízben való tárolással
MSZ EN 13817:2005 Sportpályaburkolatok. Gyorsított öregítési eljárás
(angol nyelven) meleg levegővel
MSZ EN 13672:2005 Sportpályaburkolatok. Nem töltött műgyep
(angol nyelven) kopásállóságának meghatározása
MSZ EN 259:1993 és Tekercskiszerelésű, nagyszilárdságú falburkoló
MSZ EN 259:1991/ anyagok előírásai
A1:2000 (angol nyelven)
MSZ EN 266:1993 Tekercskiszerelésű, textil falburkoló anyagok
előírásai
MSZ EN 233:1992 Tekercskiszerelésű, kész, papír, vinil és műanyag
falburkoló anyagok
MSZ EN 234:1993 Tekercskiszerelésű, utólagos kezelést igénylő
falburkoló anyagok előírásai
MSZ EN 234:1989/ Tekercskiszerelésű, utólagos kezelést igénylő
A1:2000 falburkoló anyagok előírásai
(angol nyelven) Az MSZ EN 234:1993 módosítása
MSZ EN 235:2002 Falburkoló anyagok. Fogalommeghatározások és
(angol nyelven) jelképek
MSZ EN 12149:2000 Tekercskiszerelésű falburkoló anyagok. Nehézfémek és
bizonyos más elemek migrációjának, a vinil-klorid
monomer tartalomnak és a formaldehid
felszabadulásnak a meghatározása
MSZ ISO 7361:1992 Az elemekből álló homlokzatok építőipari
teljesítményjellemzői
MSZ-04-181:1979 Épülethomlokzati hézagtömítő kittek
termékkategóriái és általános előírásai
62
43. Bádogozás
MSZ 14776:1977/1978
szabványsorozat
MSZ EN ISO 7438:2006 Fémek. Hajlítóvizsgálat
(angol nyelven)
46. Üvegezés
vizsgálati módszerei
MSZ EN 1096-3:2001 Építési üveg. Bevonatos üveg. 3. rész: A C- és D-
osztályba tartozó bevonatok követelményei és
vizsgálati módszerei
MSZ EN 1096-4:2005 Építési üveg. Bevonatos üveg. 4. rész: A megfelelőség
(angol nyelven) értékelése. Termékszabvány
MSZ EN 13541:2001 Építési üveg. Biztonsági üvegezés. A robbanáskor
fellépő nyomással szembeni ellenálló képesség
vizsgálata és osztályozása
MSZ EN 1288:2000 Építési üveg. Az üveg hajlítószilárdságának vizsgálata
szabványsorozat (angolul)
MSZ EN 12543:2000 Építési üveg. Rétegelt üveg és rétegelt biztonsági üveg
szabványsorozat
MSZ EN 12898:2001 Építési üveg. Az emissziós tényező meghatározása
(angol nyelven)
MSZ EN 12833:2001 Felülvilágítók és üvegházi görgős árnyékolók.
(angol nyelven) Hóteherrel szembeni ellenállás. Vizsgálati módszer
MSZ EN 1279-1:2004 Építési üveg. Szigetelő üvegegységek. 1. rész:
(angol nyelven) Általános előírások, mérettűrések és a rendszer
leírásának szabályai
MSZ EN 1279-2:2003 Építési üveg. Szigetelő üvegegységek. 2. rész:
(angol nyelven) Hosszú idejű vizsgálat és követelmények a
nedvességbehatolásra
MSZ EN 1279-3:2003 Építési üveg. Szigetelő üvegegységek. 3. rész:
(angol nyelven) Hosszú idejű vizsgálat és követelmények a
gázszivárgás sebességére és a koncentráció tűréseire
MSZ EN 1279-4:2003 Építési üveg. Szigetelő üvegegységek. 4. rész: A
(angol nyelven) peremtömítések fizikai tulajdonságainak vizsgálati
módszerei
MSZ EN 1279-6:2003 Építési üveg. Szigetelő üvegegységek. 6. rész: Üzemi
(angol nyelven) gyártásellenőrzés és időszakos vizsgálatok
MSZ EN 12758:2003 Építési üveg. Üvegezés és léghangszigetelés.
(angol nyelven) Termékleírások és a tulajdonságok meghatározása
MSZ EN 13024-1:2003 Építési üveg. Termikusan edzett boroszilikát
(angol nyelven) biztonsági üveg. 1. rész: Meghatározás és leírás
MSZ EN ISO 14438:2003 Építési üveg. Az energiamérleg értékének
(angol nyelven) meghatározása. Számítási módszer
MSZ EN 13363-2:2005 Üvegezéssel társított napvédő eszközök. A
(angol nyelven) napsugárzás- és fényátbocsátás kiszámítása. 2. rész:
Részletes számítási módszer
MSZ EN 12600:2003 Építési üveg. Ingás vizsgálat. Ütésvizsgálati módszer
(angol nyelven) és a síküvegek osztályba sorolása
MSZ EN 12603:2003 Építési üveg. Eljárások az üvegszilárdsági adatok
(angol nyelven) Weibull-eloszlása illeszkedési jóságának és
megbízhatósági tartományának meghatározására
MSZ EN 12150-1:2000 Építési üveg. Termikusan edzett, biztonsági nátrium-
kalcium-szilikát üveg. 1. rész: Fogalommeghatározás
és leírás
MSZ EN 12150-2:2005 Építési üveg. Termikusan edzett biztonsági nátrium-
(angol nyelven) kalcium-szilikát üveg. 2. rész: A megfelelőség
értékelése. Termékszabvány
MSZ EN 12337-2:2005 Építési üveg. Kémiailag erősített nátrium-kalcium-
(angol nyelven) szilikát üveg. 2. rész: A megfelelőség értékelése.
Termékszabvány
MSZ EN 13024-2:2005 Építési üveg. Termikusan edzett biztonsági
72
47. Felületképzés
(festés, mázolás, tapétázás, korrózióvédelem)
MSZ EN 12618-3:2005
MSZ EN 12637-1:2005
MSZ EN 14117:2005
MSZ EN 14406:2005
MSZ EN 14497:2005
MSZ EN 14498:2005
(angol nyelven)
MSZ ENV 927:2001 Festékek és lakkok. Bevonóanyagok és
szabványsorozat (angolul) bevonatrendszerek kültéri fafelületre
MSZ EN ISO 7783:2000 Festékek és lakkok. Bevonóanyagok és
szabványsorozat bevonatrendszerek külső falazatokra és betonra.
Vizsgálatok
MSZ EN 13300:2001 Festékek és lakkok. Vizes bevonóanyagok és
(angol nyelven) bevonatrendszerek belső falakra és mennyezetekre.
Osztályba sorolás
MSZ EN ISO 1520:2001 Festékek és lakkok. Mélyhúzási vizsgálat
(angol nyelven)
MSZ EN ISO 3668:2001 Festékek és lakkok. Festékek színének vizuális
(angol nyelven) összehasonlítása
MSZ EN ISO 8502:2000 Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek
szabványsorozat felhordása előtt. Vizsgálatok a felületi tisztaság
(angol nyelven) értékelésére
az első rész előszabvány
MSZ EN ISO 11124:2000 Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek
szabványsorozat felhordása előtt. Fémes szemcseszóró anyagok műszaki
leírása
MSZ EN ISO 11125:2000 Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek
szabványsorozat felhordása előtt. Fémes szemcseszóró anyagok
vizsgálati módszerei
MSZ EN ISO 11126:2000 Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek
szabványsorozat felhordása előtt. Nemfémes szemcseszóró anyagok
műszaki előírásai
MSZ EN ISO 11127:2000 Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek
szabványsorozat felhordása előtt. Nemfémes szemcseszóró anyagok
vizsgálati módszerei
MSZ EN 1062-6:2003 Festékek és lakkok. Bevonóanyagok és
(angol nyelven) bevonatrendszerek kültéri falazatra és betonra. 6. rész:
A szén-dioxid-áteresztő képesség meghatározása
MSZ EN 1062-11:2003 Festékek és lakkok. Bevonóanyagok és
(angol nyelven) bevonatrendszerek kültéri falazatra és betonra. 11.
rész: A vizsgálat előtti kondicionálás módszerei
MSZ EN ISO 8504-1:2001 Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek
(angol nyelven) felhordása előtt. Felület-előkészítési módszerek.
1. rész: Alapelvek
MSZ EN ISO 8504-2:2001 Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek
(angol nyelven) felhordása előtt. Felület-előkészítési módszerek.
2. rész: Szemcseszórás
MSZ EN ISO 8504-3:2001 Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek
(angol nyelven) felhordása előtt. Felület-előkészítési módszerek.
3. rész: Kézi és gépi szerszámos tisztítás
MSZ EN ISO 12944- Festékek és lakkok. Acélszerkezetek korrózióvédelme
1:2000 festékbevonat-rendszerekkel. 1. rész: Általános
bevezetés
MSZ EN ISO 12944- Festékek és lakkok. Acélszerkezetek korrózióvédelme
2:2000 festékbevonat-rendszerekkel. 2. rész: Környezetek
osztályozása
75
48. Szigetelés
jellemzők
MSZ EN 13956:2006 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Műanyag és
(angol nyelven) gumilemezek tetők vízszigetelésére.
Fogalommeghatározások és jellemzők
MSZ EN 12691:2006 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Bitumenes, műanyag
(angol nyelven) és gumilemezek tetők vízszigetelésére. Ütésellenállás
meghatározása
MSZ EN 14223:2006 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton
(angol nyelven) hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak
kitehető betonfelületek vízszigetelése. A vízfelvétel
meghatározása
MSZ EN 14224:2006 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton
(angol nyelven) hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak
kitehető betonfelületek vízszigetelése. A
repedésáthidaló képesség meghatározása
MSZ EN 14909:2006 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Talajnedvesség elleni
(angol nyelven) műanyag és gumi szigetelőlemezek.
Fogalommeghatározások és jellemzők
MSZ EN 1428:2000 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A
bitumenemulziók víztartalmának meghatározása.
Azeotrop desztillációs módszer
MSZ EN 1429:2000 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A
bitumenemulziók szitamaradékának meghatározása és
tárolási stabilitásának meghatározása szűréssel
MSZ EN 1431:2000 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A
bitumenemulziókból desztillációval visszanyerhető
kötőanyag és olajpárlat meghatározása
MSZ EN 12846:2002 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A
bitumenemulziók kifolyási idejének meghatározása
kifolyásos viszkoziméterrel
MSZ EN 12847:2002 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A
bitumenemulziók ülepedési hajlamának meghatározása
MSZ EN 12848:2002 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A
bitumenemulziók keverési stabilitásának
meghatározása cementtel
MSZ EN 12849:2002 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A
bitumenemulziók penetrációs képességének
meghatározása
MSZ EN 12850:2002 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A
bitumenemulziók pH-értékének meghatározása
MSZ EN 13075-1:2002 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A törési
tulajdonságok meghatározása. 1. rész: A kationaktív
bitumenemulziók törési értékének meghatározása,
ásványi töltőanyagos módszer
MSZ EN 13075-2:2002 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A törési
tulajdonságok meghatározása. 2. rész: A kationaktív
bitumenemulziók keverési idejének meghatározása
MSZ EN 13614:2004 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A
bitumenemulziók tapadóképességének meghatározása
vízbe merítéses vizsgálattal. Zúzottköves módszer
MSZ EN 14967:2006 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Bitumenes falszigetelő
(angol nyelven) lemezek. Fogalommeghatározások és jellemzők
összehangolt méretei
MSZ EN 14749:2005 Lakásbútor- és konyhabútor-tárolóegységek és
(angol nyelven) munkapultok. Biztonsági követelmények és vizsgálati
módszerek
MSZ EN 14749:2005 Lakásbútor- és konyhabútor-tárolóegységek és
(angol nyelven) munkapultok. Biztonsági követelmények és vizsgálati
módszerek
MSZ ISO 8555-1:1992 Bútorszerelvények fogalommeghatározásai.
Összehúzó- és rögzítőszerelvények
MSZ ISO 8555-2:1992 Bútorszerelvények fogalommeghatározásai. Pántok
MSZ ISO 8555-3:1992 Bútorszerelvények fogalommeghatározásai. Fiók- és
tolóajtó-vezetékek
MSZ ISO 8555-4:1992 Bútorszerelvények fogalommeghatározásai.
Csappantyúk, reteszek és támasztószerkezetek
MSZ ISO 8555-5:1993 Bútorszerelvények fogalommeghatározásai. Szintezők,
bútorlábak, állványok
MSZ ISO 8555-6:1993 Bútorszerelvények fogalommeghatározásai. Tartó- és
függesztőszerelvények
MSZ ISO 8555-7:1993 Bútorszerelvények fogalommeghatározásai. Külső
szerelvények
MSZ ISO 8555-8:1993 Bútorszerelvények fogalommeghatározásai. Görgők és
csúszótalpak
MSZ 8350:1987 Szekrények
MSZ 8420:1988 Szekrények funkcionális méretei
MSZ 8865:1987 Bútorok minősítése
MSZ 8868:1986 Bútorok igényességi fokozatai
MSZ 8899:1985 Szekrények tartóssági fokozatai
MSZ 8900:1986 Szekrények tartósságának vizsgálata
MSZ 9050:1986 Szekrények szilárdsági és stabilitási fokozatai
MSZ 9051:1986 Szekrények szilárdságának és stabilitásának vizsgálata
MSZ 9911:1989 Bútorszerelvények általános fogalommeghatározásai
MSZ 9912-2:1989 Bútorzárak fogalommeghatározásai. Szerelési típusok
MSZ 9912-3:1989 Bútorzárak fogalommeghatározásai. Beépítési típusok
MSZ 9912-4:1989 Bútorzárak fogalommeghatározásai. Kulcsok,
kilincsek, hengerzárbetétek
MSZ 9924:1986 Bútorfelületek vegyi hatásokkal szembeni ellenálló
képességének fokozatai
MSZ 9925:1986 Bútorfelületek vegyi hatásokkal szembeni
ellenállóképességének vizsgálata
MSZ 9926:1986 Bútorfelületek hőállósági fokozatai
MSZ 9927:1986 Bútorfelületek hőállóságának vizsgálata
MSZ 9928:1986 Bútorfelületek mechanikai igénybevételekkel szembeni
ellenálló képességének fokozatai
MSZ 9929:1986 Bútorfelületek mechanikai igénybevételekkel szembeni
ellenállásának vizsgálata
MSZ 9930:1986 Bútorfelületek klímaállósági fokozatai
MSZ 9931:1986 Bútorfelületek klímaállóságának vizsgálata
MSZ 12579 Bútorszerkezetek és szerkezeti elemek
szabványsorozat fogalommeghatározásai.
83
Típusvizsgálat
MSZ EN 13108-21:2006 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 21. rész: Üzemi
gyártásellenőrzés
MSZ EN 13108-1:2006 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 1. rész:
(angol nyelven) Aszfaltbeton
MSZ EN 13108-2:2006 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 2. rész:
(angol nyelven) Aszfaltbeton nagyon vékony rétegekhez
MSZ EN 13108-3:2006 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 3. rész: Lágyaszfalt
(angol nyelven)
MSZ EN 13108-4:2006 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 4. rész: Érdesített
(angol nyelven) homokaszfalt
MSZ EN 13108-5:2006 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 5. rész:
(angol nyelven) Zúzalékvázas masztix aszfalt
MSZ EN 13108-6:2006 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 6. rész: Öntött
(angol nyelven) aszfalt
MSZ EN 13108-7:2006 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 7. rész: Porózus
(angol nyelven) aszfalt
MSZ EN 14187-9:2006 Hideg hézagkitöltő anyagok. Vizsgálati módszerek. 9.
(angol nyelven) rész: Hézagkitöltő anyagok funkcióvizsgálata
MSZ EN 14227-10:2006 Hidraulikus kötőanyagú keverékek. Előírások. 10. rész:
(angol nyelven) Cementtel kezelt talaj
MSZ EN 14227-11:2006 Hidraulikus kötőanyagú keverékek. Előírások. 11. rész:
(angol nyelven) Mésszel kezelt talaj
MSZ EN 14227-12:2006 Hidraulikus kötőanyagú keverékek. Előírások. 12. rész:
(angol nyelven) Salakkal kezelt talaj
MSZ EN 14227-13:2006 Hidraulikus kötőanyagú keverékek. Előírások. 13. rész:
(angol nyelven) Hidraulikus útépítési kötőanyaggal kezelt talaj
MSZ EN 14227-14:2006 Hidraulikus kötőanyagú keverékek. Előírások. 14. rész:
(angol nyelven) Pernyével kezelt talaj
66. Hídépítés
készítése
MSZ EN 13596:2005 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton
(angol nyelven) hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak
kitehető betonfelületek vízszigetelése. A tapadási
szilárdság meghatározása
MSZ EN 13653:2005 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton
(angol nyelven) hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak
kitehető betonfelületek vízszigetelése. A nyírási
szilárdság meghatározása
MSZ EN 14691:2005 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton
(angol nyelven) hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak
kitehető betonfelületek vízszigetelése. Az
összeférhetőség meghatározása hőkondicionálással
MSZ EN 14692:2005 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton
(angol nyelven) hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak
kitehető betonfelületek vízszigetelése. Az aszfaltréteg
tömörítéssel szembeni ellenálló képességének
meghatározása
MSZ EN 14694:2005 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton
(angol nyelven) hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak
kitehető betonfelületek vízszigetelése. A dinamikus
víznyomással szembeni ellenálló képesség
meghatározása előkezeléssel végzett károsítás után
MSZ ENV 1090-5:2001 Acélszerkezetek megvalósítása. 5. rész: Kiegészítő
szabályok hidakra
MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 2. rész:
Hidak forgalmi terhei
MSZ ENV 1992-2:2000 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 2. rész: Hidak
(angol nyelven)
MSZ ENV 1993-2:1999 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése. 2. rész: Hidak
(angol nyelven)
MSZ ENV 1994-2:1999 Eurocode 4: Betonnal együtt dolgozó acélszerkezetek
(angol nyelven) tervezése. 2. rész: Hidak
MSZ EN 1995-2:2005 Eurocode 5: Faszerkezetek tervezése. 2. rész: Hidak
(angol nyelven)
MSZ ENV 1998-2:1999 Eurocode 8: Tartószerkezetek földrengésállóságának
(angol nyelven) tervezési előírásai. 2. rész: Hidak
MSZ 17200-3:1999 Nyomvonalas távközlő létesítmény megközelítési és
keresztezési előírásai. 3. rész: Utak, hidak, felüljárók,
aluljárók, alagutak
MSZ-07-2307:1987 Magassági alappont hidakhoz
MSZ-07-3700:1991 Közúti hidak létesítésének általános szabályai
MSZ-07-3701:1986 Közúti hidak erőtani számítása
MSZ-07-3702:1987 Acélhidak tervezése
MSZ-07-3709:1987 Beton, vasbeton és feszített vasbeton közúti hidak
tervezése
MSZ-07-3710:1987 Közúti öszvérhidak tervezése
MSZ-07-3711:1986 Fahidak tervezése
MSZ-07-3603:1981 Úttartozékok
MSZ EN 12767:2002 Úttartozékok tartószerkezeteinek passzív biztonsága.
Követelmények és vizsgálati módszerek
90
rész: Videóátvitel
MSZ EN 50133-2-1:2001 Riasztórendszerek. Beléptető rendszerek
biztonságtechnikai alkalmazásokhoz. 2-1. rész:
Részegységek általános követelményei
MSZ EN 50133-7:2000 Riasztórendszerek. Beléptető rendszerek
biztonságtechnikai alkalmazásokhoz. 7. rész:
Alkalmazási irányelvek
MSZ EN 50134-1:2002 Riasztórendszerek. Segélyhívó rendszerek. 1. rész:
Rendszerkövetelmények
MSZ EN 50134-2:2000 Riasztórendszerek. Segélyhívó rendszerek. 2. rész:
Jelzésadó eszközök
MSZ EN 50134-3:2001 Riasztórendszerek. Segélyhívó rendszerek. 3. rész:
Helyi egység és vezérlő
MSZ EN 50136-1-3:2000 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és
berendezések. 1-3. rész: Nyilvános, kapcsolt
távbeszélő-hálózatot használó, digitális
kommunikátoros rendszerek követelményei
MSZ EN 50136-1-4:2000 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és
berendezések. 1-4. rész: Nyilvános, kapcsolt
távbeszélő-hálózatot használó, beszédkommunikátoros
rendszerek követelményei
MSZ EN 50136-2-2:2000 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és
berendezések. 2-2. rész: Bérelt (dedikált) riasztási
útvonalakat használó rendszerekben alkalmazott
berendezések követelményei
MSZ EN 50136-2-3:2000 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és
berendezések. 2-3. rész: Nyilvános, kapcsolt
távbeszélő-hálózatot használó, digitális,
kommunikátoros rendszerekben alkalmazott
berendezések követelményei
MSZ EN 50136-2-4:2000 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és
berendezések. 2-4. rész: Nyilvános, kapcsolt
távbeszélő-hálózatot használó, beszédkommunikátoros
rendszerekben alkalmazott berendezések követelményei
módszerei
MSZ EN 681:2002 Rugalmas tömítések. A vízellátás és –elvezetés
szabványsorozat területén alkalmazott csőkötés-tömítések anyag-
követelményei
MSZ EN 682:2002 Rugalmas tömítések. A gázt és cseppfolyós
szénhidrogéneket szállító csövekben és csőidomokban
alkalmazott tömítések anyagkövetelményei
MSZ EN 12763:2001 Csövek és idomok szálerősítéses cementből, épületek
(angol nyelven) vízelvezető rendszeréhez. Méretek és a szállítás
műszaki feltételei
MSZ EN ISO 9080:2003 Műanyag csővezeték- és csatornarendszerek. Cső
(angol nyelven) alakjában levő, hőre lágyuló műanyagok tartós
hidrosztatikus szilárdságának meghatározása
extrapolálással
MSZ EN ISO 2505:2005 Hőre lágyuló műanyag csövek. Hosszváltozás.
(angol nyelven) Vizsgálati módszer és paraméterek
MSZ EN ISO 3126:2005 Műanyag csővezetékrendszerek. Műanyag
(angol nyelven) alkotóelemek. A méretek meghatározása
MSZ EN ISO 580:2005 Műanyag csővezeték- és csatornarendszerek.
(angol nyelven) Fröccsöntött, hőre lágyuló műanyag csőidomok.
Vizsgálati módszerek a hőhatások vizuális értékelésére
MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok
szabványsorozat szállítására. Polietilén (PE)
MSZ EN 12201 Műanyag csővezetékrendszerek vízellátáshoz.
szabványsorozat Polietilén (PE)
(angol nyelven)
85. Hűtés
86. Uszodatechnika
Zavarkibocsátás
MSZ EN 12016:2005 Elektromágneses összeférhetőség. Felvonók,
(angol nyelven) mozgólépcsők és mozgójárdák termékcsaládszabványa.
Zavartűrés
MSZ EN 12158-1:2002 Építkezési teherfelvonók. 1. rész: Kezelőszemély által
(angol nyelven) használható emelőlapos felvonók
MSZ EN 12158-2:2002 Építkezési teheremelők. 2. rész: Ferde pályás emelők
személyek szállítására nem használható teherszállító
eszközökkel
MSZ EN 12159:2002 Függőlegesen vezetett fülkéjű építési személy- és
(angol nyelven) teherfelvonók
Felvonók és mozgólépcsők karbantartása. A
MSZ EN 13015:2002
karbantartási utasítások követelményei
MSZ ISO 4190-1:2006 Felvonók létesítése. 1. rész: I., II., III. és VI. osztályba
(angol nyelven) tartozó felvonók
MSZ ISO 4190-2:2006 Felvonók létesítése. 2. rész: IV. osztályba tartozó
(angol nyelven) felvonók
MSZ ISO 4190-3:2006 Felvonók létesítése. 3. rész: V. osztályba tartozó
(angol nyelven) kisteher-felvonók
Felvonók és kisteherfelvonók. 5. rész: Vezérlőszervek,
MSZ ISO 4190-5:1994
jelzőszervek és egyéb szerelvények
MSZ 6701-9:1976 Anyagmozgató berendezések elnevezése. Felvonók
Felvonók létesítése. A felvonók épülettűzzel
MSZ 9113:2003
kapcsolatos kiegészítő követelményei
Felvonók létesítése. Teherfelvonók műszaki
MSZ 9114:2003
követelményei
MSZ 15696:2003 Felvonók létesítése meglévő épületben
MSZ 15700:2005 Mozgólépcsők és mozgójárdák karbantartása
Felvonók létesítése. Személyfelvonók forgalom
MSZ-04-11-2:1985
ellátásának követelményei
Felvonók létesítése. Körforgó személyfelvonók
MSZ-04-11-4:1985
műszaki követelményei
Felvonók létesítési szabványaiban előírt egyes műszaki
MSZ-04-76:1990
követelmények vizsgálati módszerei
MSZ-04-77:1988 Felvonók üzembehelyezési vizsgálata
MSZ-04-78:1988 Felvonók ellenőrző vizsgálata
MSZ-04-79:1988 Felvonók évenkénti fővizsgálata
MSZ-04-80:1984 A felvonó karbantartás szakszerűségének ellenőrzése
MSZ-04-81:1980 Felvonók karbantartása
Építkezési személy-teheremelő berendezések. Létesítés,
MSZ-04-91:1988
telepítés, üzemeltetés
Személyemelésre ideiglenesen felhasználható
MSZ-04-93:1990 emelőberendezések biztonságtechnikai kiegészítő
követelményei
Építő- és szerelőipari villamos vezetékek és
MSZ-04-805-2:1981
berendezések. Felvonóberendezések
MSZ ISO 7465:2006 Személyfelvonók és kiteher-felvonók. Fülkék és
(angol nyelven) ellensúlyok vezetősínjei. T-típus
90. Takarítás