ZR�NYI MIKL�S

�������������

Dalm�t eredet� csal�d sarja. 1620-ban sz�letett. A nagy m�ltra

visszatekint� csal�d tulajdon�ban l�v� Zerin /Zrin/ v�r nev�b�l
fakad a Zr�nyi csal�dn�v. Zr�nyi Mikl�s nevel�je a jezsuita
P�zm�ny P�ter, aki a hazai ellenreform�ci� vezet� szem�lyis�ge
volt. Zr�nyi a grazi, b�csi �s a nagyszombati egyetemen tanult,
majd Olaszorsz�gban tett tanulm�nyutat. Zr�nyi Mikl�st a
jezsuit�k a voluntarizmus, az akvatszabads�g szellem�ben
nevelt�k. Azt tan�tott�k sz�m�ra, hogyha az ember nagyon akarja
c�lj�t, akkor azt el�bb-ut�bb el�ri. Zr�nyi �lettapasztalatai
azonban szemben �lltak ezzel a gondolattal. �let�ben
sz�mtalanszor jelenik meg a kudarc mot�vuma. Ujra �s �jra vissza
kell fordulnia a siker kapuj�b�l. Ez�rt m�r fiatalon
megfogalmazta jelmondat�t.
" Sors bona nihil alind. "
" J� szerencs�t �s semmi m�st. "
Zr�nyi Mikl�s jelent�s harcokat ind�tott a t�r�k ellen, bevetve
politikai �s katonai tapasztalatait. �letfeladat�nak, �let�lj�nak
a t�r�k ki�z�s�t tekintette. Ezzel kapcsolatban jelenik meg �r�i
tehets�ge; az�rt �rt, hogy buzd�tsa a nemzetet. Zr�nyi tudta,
hogy a t�r�k sebezhet� Magyarorsz�gon. A politikus �s hadvez�r
c�ljainak el�r�s�hez szolg�latba �ll�tja �r�i tehets�g�t.
Igy sz�letnek meg hadtudom�nyi munk�i /T�bori ais tracta, Vit�z
hadnagy/ �s f� m�ve a Szigeti veszedelem /1945-46 tele/.
A Szigeti veszedelem a m�eposzok k�r�be tartozik. Zr�nyi tartja
mag�t a Hom�rosz nyom�n kialakult eposzi saj�toss�gokhoz, b�r
egyes esetekben alt�r azokt�l.

A m� barokk von�sai
�������������������

A barokk kor�ban az eposz rendk�v�l kedvelt m�faj volt, mint az

irodalmi m�fajok k�z�tt a legmonument�lisabb. Teh�t m�r a m�faj
barokk von�s. Zr�nyi ezzel a m�vel buzd�tani akarja a nemzetet.
Azonban a m� t�m�j�ul egy vesztett csat�t v�laszt. A koncepci�
ellentmond�soss�ga a m�sik alapvet� barokk elem.

A szerkezet
�����������

Zr�nyi a strukt�ra alak�t�s�ban elt�r a hom�roszi eposzkezd�s

hagyom�nyait�l. Az ab ovo /"toj�st�l"/ kezd�st haszn�lja. Igy
mire eljutunk a v�r ostrom�hoz, m�r sz�mos esem�nyr�l szerz�nk
tan�s�got. A Szigeti veszedelemben fogalmaz�dik meg el�sz�r az a
gondolat, hogy a magyar n�p b�n�s, Isten a t�r�k�ket szemelte ki
a magyarok megb�ntet�s�re. A v�tkeik�rt b�nh�d� nemzeti k�z�ss�g
mot�vuma itt jelenik meg el�sz�r. Ez a gondolat tov�bb �l,
�s################## ##
k�s�bb a reformkorban jelenik meg K�lcseyn�l, V�r�smartyn�l,
Berzsenyin�l.
Ezt k�vet�en Zr�nyi megeml�t k�t kisebb jelent�s�g�, de gy�ztes
v�llalkoz�st: Thury Gy�rgy v�rpalotai �s Zr�nyi Mikl�s /d�dapa/
si�foki gy�zelm�t.
Ez is az �r� koncepci�j�nak a r�sze: elmondja, hogy a t�r�k sereg
milyen nagy, hatalmas, er�s �s rettenthetetlen, azonban
legy�zhet�.
Az eposzok centrum�ban mind�g valamif�le harc, k�zdelem �ll. Ezek
a harcok k�z�ss�gek, nemzetek sors�r�l d�ntenek, ebben az esetben
a magyar nemzet sorsa a t�t.
Zr�nyi tudatosan �r egy v�rostromr�l. Tiszt�ban van azzal, hogy
az egy�ni h�siess�g p�ld�j�n kereszt�l kell el�rnie a t�meges
helyt�ll�st.
Ilyen elemekkel pr�b�lja a nemzetet �sszefog�sra buzd�tani.
Zr�nyi kor�ban �lt k�t jelent�s eposz szerz�: Tasso �s Marino.
Mindketten nagy hat�ssal voltak Zr�nyire �s a m�v�re. Tasso a
Megszabad�tott Jeruzs�lem c�m� eposz�ban megjelen� szerelmi
sz�lat rettenetesen t�l�rja, mintegy g�zsba k�ti a cselekm�nyt.
Ez a mot�vum pedig "�tment�dik" a barokk �tlageposzokba. Zr�nyi
m�v�ben is megjelenik Cumilla �s Delim�n szerelme, az �r� azonban
szak�t a tasso-i modellel. Ez ugyancsak a koncepci� r�sze.
Zr�nyi a m� f� terjedelm�t d�dapja h�siess�g�nek, az egy�ni
h�siess�gnek a bemutat�s�ra haszn�lja. Megtartja a hom�roszi
eposzok egyik jellegzetes elem�t, a seregszeml�t. Szulejm�n a
szigeti v�r ellen kilenc rohamot vezetett, de a v�rostromot
Zr�nyi egyetlen csat�ba vonja �ssze. Ez a heroikus megfogalmaz�s
brokk eleme a szerkezetnek. A m� z�rlat�ban, az ostrom folyam�n a
t�r�k�k �s a magyarok is egyar�nt kimer�lnek. Ezt k�vet�en zajlik
le a postagalamb jelenet. A magyar sereg gy�z�tt, hiszen a
t�r�k�k abba akarj�k hagyni az ostromot. Azonban a balsors
szembesz�ll ezzel a gy�zelemmel. Megjelenik az �r� �let�nek
alapmot�vuma: a kudarc �s a szerencs�tlens�g.
Zr�nyi k�t t�rt�nelmi t�nyt haszn�l fel a m� lez�r�s�ra.
- A v�rostrom sor�n j�rv�nyban meghalt a t�r�k hadvez�r. Zr�nyi
ezt a t�nyt a saj�t koncepci�j�nak a szolg�lat�ba �ll�tja.
Megv�ltoztatva a t�rt�nelmi igazs�got, szembe�ll�tja Zr�nyit �s
Szulejm�nt. V�g�l Zr�nyi �li meg Szulejm�nt.
- A m�ben maga Zr�nyi is meghal sok yt�rs�val egy�tt.
A f�h�st azonban csak egy orvl�v�sz goly�ja tudja meg�lni, mert
k�zelharcban nincs p�rja. Ezt a t�rt�nelmi t�nyt az �r� szint�n a
koncepci� r�sz�v� teszi. A v�rv�d� Zr�nyi Mikl�s olyan m�don hal
meg, hogy k�zben nem szenved veres�get. A m� v�gkifejlete,
lez�r�sa ilyen szempontb�l hasonl�t a Roland-dal megold�s�ra.
/legy�zhetetlen�l meghalni/ Az eposz v�g�n saj�ts�gos deus ex
machin�val tal�lkozunk. Megmozdulnak a transzcendens er�k. Zr�nyi
lelk�t angyalok emelik az �gbe. T�bb szempontb�l is
megfigyelhetj�k azt, hogy a szerz�nek minden szerkezet�talak�t�si
t�rekv�se arra ir�nyul, hogy feloldja mondanival�j�ban
rejl�################### ##
ellentmond�st.

Jellemkezel�s
�������������

Az eposzi kell�kek k�z� tartozik a jellemek statikuss�ga. Ezt az

eszk�zt Zr�nyi is alkalmazza. Egy polariz�lt k�pet t�r el�nk az
�r�. A magyarok mindv�gig pozit�v, a t�r�k�k pedig negat�v p�lust
k�pviselnek. A k�t csoport k�zt nincs kevered�s, �tmenet, k�t
ellent�tes v�gletet alkotnak. A magyarok j� kapcsolatban �llnak
vez�r�kkel, esk�t tesznek, hogy ak�r az �let�k �r�n is megv�dik a
v�rat �s a haz�t. Nem riadnak meg a sokszoros t�ler�ben l�v�
ellens�gt�l. Fondorlatos, ravasz cselekkel pr�b�lj�k gyeng�teni
az ellenfelet. Ebben a maroknyi csapatban az egy�n k�pviseli az
er�t. M�sik oldalon a t�r�k�k rettegnek vez�r�kt�l, sz�mukra
egyetlen d�nt� elem az, hogy t�ler�ben vannak. Itt a t�meg
jelenti az er�t. A k�t ellent�tes p�lus tet�pontj�n �ll a k�t
hadvez�r.
Szulejm�n negat�v jellem, Zr�nyi el�t�li �t. Azonban ezt a
kem�nykez� uralkod�t tisztelettel eml�ti meg m�v�ben. Ez
�sszef�gg Zr�nyi abszol�t, teljhatalm� uralkod� eszm�ny�vel. A
magyar t�rt�nelemben ezt M�ty�s kir�lyban fedezte fel. Ezt az
eszm�nyt l�tja Szulejm�nban is. Ett�l azonban a t�r�k hadvez�r
nem v�lik pozit�v jellem�v�. A m� v�g�n minden gonosz
megtestes�t�je lesz.
Zr�nyi a kezdetekt�l pozit�v h�s, jelleme a cselekm�ny folyam�n
fokoz�dik. A Szigeti veszedelem v�g�re szinte emberfeletti
tulajdons�gokkal rendelkez� h�ss� v�lik. B�tors�g, harcban val�
j�rtass�g, testi er�, �gyess�g, ezek a katonai er�nyek jellemzik
Zr�nyit �s a magyar sereget. Jellem�t azonban nemcsak a
katonaember, hanem a m�lys�gesen vall�sos, a h�v�ember alkotja.
Ilyen m�don Zr�nyi lelki tulajdons�gaival is fel�lm�lja a
t�r�k�t.
Egy maroknyi csapat �l�n k�pes volt arra, hogy veres�get m�rjen a
t�r�kre. Ha ez az embert�pus v�lik meghat�roz�v� haz�nkban, akkor
a t�r�knek nincs marad�sa.

A Szigeti veszedelem a maga kor�ban visszhangtalan maradt, csak a

XVII. sz�zadban jelent meg �jra.

Az �r� hal�l�nak eset�ben �jra megjelenik a kudarcmot�vum. Zr�nyi

�s t�rsai a t�r�k ellen szerveztek �s ind�tottak egy hadj�ratot.
1664-ben azonban a magyar barokk legkiemelked�bb szem�lyis�ge,
Zr�nyi Mikl�s egy vad�szbalesetben meghalt.