ÉPÜETTERVEZÉS IV..

SGYMTET204XXX 1

Építési hely a városban

01.előadás: – A „hely” és paraméterei

Tartalom:

1. Bevezetés
2. Az építési hely megismerése – vizsgálatok, kutatások
3. Történetiség
4. Beépítési struktúra
5. Társadalmi, szociológiai és gazdasági környezet

Fogalom meghatározások:

Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai

által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az
övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).
A hitelesség: vizsgálatok alapján kialakított építészeti magatartás.
A város: fizikai és szellemi dolgok egysége, amely magába foglalja összes
földterületeket, az épületeket, a természeti és művi környezet elemeit,- a levegőt, a
talajt, az élővilágot, táji környezetet, - a lakókat, a helyi közösségeket, továbbá a
múlt emlékeit, az intézményeket, a hagyományokat, a kialakult kultuszokat.
Övezet: a beépítésre nem szánt területek terület felhasználási egységein belüli
egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó
besorolás.
Világörökség: globális felelősségvállalás a világ kulturális javainak, természeti
értékeinek védelmében.

1: Bevezetés

Mintegy száz évvel ezelőtt a föld lakosságának 10% élt városokban. Az ENSZ adatai
szerint ez a szám 2050-re megközelítheti a 75 %-ot.
Ebből a két egymástól meglehetősen távol álló adatból egyértelműen látszik a Föld
urbanizációs folyamatainak intenzitása és iránya.
A városok fejlődésének kérdése jó ideje összekapcsolódik a
társadalomtudományokkal, és egyéb, a fenntartható fejlődést vizsgáló
interdiszciplináris alapokon álló kutatásokkal. A föld lakóssága gyors ütemben válik
a város adta lehetőségek fogyasztójává, ezzel egyre nagyobb népesség kapcsolódik
be abba az elosztási rendszerbe, amely ki, és elhasználja az értékes területeket, a
Föld szinte minden fosszilis energia tartalékát.
Ökológiai problémák láncolatát generálja ezzel, amely végül a földi élet eddigi
evolúciós rendjét is befolyásolhatja.
A negatív hatások ellenére a népesség nagyvárosokba történő koncentrálódása,
olyan szellemi kapacitások felszabadulását eredményezi, amely biztosítja az eddigi
civilizációs értékek védelmét és tovább fejlődését.
Ennek a globális folyamatnak, meghatározó részét képezi az építés. Kiemelt
felelősség terheli az építészeket, várostervezőket, mérnököket.
A föld meglévő és a jövőben megtermelt értékeit csak az igazságosság elve alapján
szabad elosztani és felhasználni, mert különben olyan migrációs, szociális, vallási,
gazdasági feszültségek jönnek létre, amelyek veszélyeztetik a „VÁROST”, mint
fogalmat, és mint élő organizmust.
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 2

2.Az építési hely megismerése – vizsgálatok

-környezet vizsgálat, helyi építészeti értékek számbavétele, a korábbi korok,

építészeti rétegeinek vizsgálata és kutatása az adott építési helyre vonatkozóan.
(tervtár, irattár, fotótár)
-fontos tudni milyen fejlődési, átalakulási szakaszok voltak az építés helyén
-az építési hely közelében lévő épületek funkciójának ismerete
-zöldfelületek nagysága és helyzete az építési helyhez viszonyítva
-fontosabb közlekedési irányok feltérképezése, és elemzése
-gazdaságossági vizsgálat, a megvalósulás mennyire reális, ár-érték arányok
kalkulációja (általában a megrendelő kéri a saját számításainak ellenőrzésére)
-egyéb vizsgálatok, mint például régészeti kutatás, van olyan építési hely, ahol ez
előfeltétele a tervezésnek, építésnek
-geodéziai felmérés
-talajmechanikai vizsgálat
-az építési hely szomszédságában lévő épületek szerkezeti rendszereinek
vizsgálata, alapozási síkjainak, szintjeinek magassági meghatározása
-az építési helyen lévő korábban épített pincék, mélypincék feltárása.
-közművek vonalának ismerete
-szomszéd épületek füstelvezető rendszerei

3.Történetiség

-meg kell határozni a környező épületek stílusjegyei után azt a kort, amely jellemző
a területre
-fontos számításba venni a műemléki környezetet, műemlék épület érintettségét
-a világörökségi területen lévő építési hely kiemelt felelősséget jelent a tervezésben

4.Beépítési struktúra - szabályozás

-az utca rendszer, mint alapinformáció, utcaszélesség, nyomvonal vezetés

-telekformák és telekméretek, domborzati adottságok, egyéb természeti értékek
-az építési hely környezetében lévő beépítési sűrűség, az épületek egymáshoz
kapcsolódásának módozatai, beépítési paraméterek
-a környező épületek magassági viszonyai
-a tetők vonalának jellemző iránya az utca tengelyére

5.Társadalmi, szociológiai és gazdasági környezet

-vizsgálni kell az építési hely környezetében élők társadalmi helyzetét

-megélhetési lehetőségek
-a területre jellemző eltartó, önfenntartó gazdasági rendszerek vizsgálata szükséges
a későbbi működtetés szempontjából
-kiknek, miért, hogyan, mennyiből történik az építés
-az építés technológiák, rendszerelvűség
-korszerűség és korszellem, az építési piac nemzetközivé válása szükségessé teszi
a követelmények egységesítését. (Nemzetközi Szabványosítási Szervezet: ISO; az
EU területén: EURONORM előírások.)
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 3

Építési hely a városban

02. előadás: – A „hely” és a funkcióválasztás

Tartalom:

1.Általánosan az épületek funkciójáról, a jelen kor elvárásai

2.Több lakásos házak
3.Iroda, kereskedelmi, oktatási funkció
4.Tárolási, raktározási funkció
5.Parkolóházak

Fogalom meghatározások:

Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény, vagy

annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági,
tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész,
szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység,
illetve annak hatása

1.Általánosan az épületek funkciójáról, a jelen kor elvárásai:

-a kifejezett eredetiség, individualitás, felcserélhetetlenség;

-a környezetbarát, energiatudatos gondolkodás;
-a léptékhelyesség és tudatos részletformálás, a konstruktív tisztesség.
-feladat: gazdaságosan építeni
-az építési költségek és a fenntartási ráfordítások összefüggése az épület teljes
élettartamára kiterjedően vizsgálandó.
-Az energetikai és környezetvédelmi szempontok a szerkezetekkel kapcsolatos
védelmi igények fokozódásában jelentkeznek, ami a hagyományos
épületszerkezetek felülvizsgálatának szükségességességét veti fel.

2.Több lakásos házak

-olyan lakóépület, amelyben egymás mellé és fölé szervezve alakítanak ki önálló

rendeltetési egységeket, azaz lakásokat.
-ezeknek az önálló rendeltetési egységeknek a megközelítése horizontális (szélfogó,
folyosók stb.) illetve vertikális (lépcsőház, felvonó) közlekedő terekben keresztül
történik.
-a több lakásos lakóépületek tartalmazzák azokat a közös, és egyéni használatú
tereket, amelyek szükségesek a lakások kiszolgálásához
-a városi szövetben létesülő több lakásos épület a komfort érzet és az emberi
lakókörnyezet jobb minősége érdekében ki kell, hogy egészüljön a lehetőségek
szerinti belső, önálló zöldfelülettel
-a légtér arányok és a benapozás alapvetően az egészséges környezet kialakítás
szempontjai szerint kell, hogy megtörténjen az építési hely adottságainak
mértéktartó kihasználásával, az erre vonatkozó szabályok betartásával
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 4

3.Iroda, kereskedelmi, oktatási funkció

-az építési hely hasznosulásának egyéb közösségi funkciói:

a) iroda házak – legrövidebb megtérülési idő, viszonylag egyszerű sematizált
alaprajzi struktúrával, rendszerint több szintes mélygarázzsal, ha a szabályozás
engedi, akkor szinte teljes, az építési hely beépítési maximumának kihasználásával

b) áruházak, kereskedelmi létesítmények – foghíjbeépítés esetén csak kisebb

léptékben jellemző, mivel a feltöltés, árumozgatás valamint a megtérülési mutatók
problémát jelentenek, a parkolás, a gépjárművek intenzív forgalma külön
forgalomtechnikai kérdéseket vet fel

c) szálloda és vendéglátás – gazdaságosan jól megoldható feladat, jellegében

hasonlít a több lakásos épületekhez, de a szállodai, éttermi működést biztosító
kiszolgáló kiegészítő terek miatt bonyolultabb feladat, a gépjármű elhelyezés

d) oktatás és kultúra – rendszerint nagyobb terület igénnyel bíró feladat, ahol az

alapfunkcióra ráépülnek egyéb kiszolgáló, kiegészítő funkciók, gazdasági
értelemben megtérülési idővel nem lehet számítani

4.Tárolási, raktározási funkció

-önálló funkcióban, a városi szövetben nem jellemző, kiegészítő igényként

jelentkezhet

5.Parkolóházak

-az építési hely egyik olyan hasznosulási fajtája, ahol a terület felhasználást telje
egészében ez a funkció foglalja el
-probléma, hogy a jó adottságú felszíni, vagy felszín feletti szinteken alárendeltebb,
tárolási funkció jön létre
-pozitívum a viszonylag egyszerű építés és gyors megtérülés
-forgalom technikai, környezetvédelem, zaj és emissziós kibocsátási terhelés sok
esetben nem kívánatos megoldásként állítja be a felszín feletti parkolóházakat
-akkor indokolt a telepítése, ha műszakilag más nem jöhet számításba, valamint ha
a terület ingatlan piaci értéke lehetővé teszi a beépítést
-építészeti eszközökkel egyszerűen formálható homlokzata jól illeszthető a már
meglévő struktúrába
-kiegészíthető egyéb funkciókkal, mint üzemanyagtöltő állomás, esetleg
javítóműhely vagy autómosó

a) változat: felvonóval létesített tárolás – jó helykihasználás, de költségesebb

működtetés kevesebb káros anyag kibocsátással

b) változat: rámpával történő vertikális közlekedés a gépjárművek önerejével, ami

kisebb működési ráfordítást, karbantartást igényel ugyan akkor intenzívebb a
környezet szennyezés
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 5

Építési hely a városban

03. előadás: – A foghíj (I.)

Tartalom:

1.A foghíjak kialakulása

2.A hely erkölcsi és fizikai értékének meghatározása
3.A foghíj beépítés építésjogi környezete (RRT, HÉSZ, BVKSZ, stb.)

Fogalom meghatározások:

Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek terület felhasználási

egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és
módját meghatározó besorolás.
Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési
szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak),
amely(ek)re az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal külső síkjával - a
telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell.
Önálló rendeltetési egység: helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő-
és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból
vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van. Meghatározott
rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethető (pl.
üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület).
Középmagas építmény: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65
és 30,0 m között van
Magas-építmény: melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t
meghaladja.
Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb
13,65 m.
Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe.
Szintterület: az épület - egy padlószintjéhez tartozó - épületszerkezetek által
elfoglalt területtel növelt alapterülete.
Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes terület felhasználási
egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a terület felhasználási
egység területének viszonyszáma.
Telek beépített területe: a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél
magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek
összege.
( A vetületi területek számítása során figyelmen kivül kell hagyni
- az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es
gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a
melléképítmények,
- a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő és az építmény
tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető,
továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.)
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 6

1.A foghíjak kialakulása

-a településfejlődési periódusokban, a városszerkezetben beépítetlenül maradt

építési hely (ritka)
-elemi károk, vagy háborúk, esetleg gondatlan építési tevékenység következtében
elpusztult épület helyén kialakuló építési hely
-átalakuló beépítési struktúra következtében kialakult beépítésre alkalmas építési
hely jön létre akkor, ha az építési hely fejlesztése elmarad a környezetében folyó
változásoktól
-meglévő épület bontása, erkölcsi és fizikai avulás következtében (ez a
legjellemzőbb)
-új építési vonal meghatározása során kialakult építési hely új városrendezési
koncepció kialakításkor és véghezvitelekor

2.A hely erkölcsi és fizikai értékének meghatározása

-az erkölcsi érték meghatározása alatt olyan kulturális, szellemi, történeti,
műtörténeti értékek számbavételét értjük, amely az építési helyet körülvevő terület
egészére érvényes-értéknövelő tényező egy-egy kiemelt műemlék közelsége, akár
szomszédsága (Várnegyed – Buda)
-az épített környezet általános színvonala (pl. Andrássy út)
-olyan kulturális, szellemi, vallási, történelmi koncentráció, amely a területet kiemelté
teszi (pl. Esztergom - Bazilika és környezete)
-szerves fejlődést mutató, egységes terület, település (pl. Sopron)
-fizikai érték a korábbi építés anyag és szerkezet minőségének meghatározásával
írható le.
-az építészetileg kevésbé értékesnek mondható, de jó állagú környezet
meghatározója lehet az építési helyen létrejövő új épületnek

3.A foghíj beépítés építésjogi környezete (OTÉK, RRT, HÉSZ, BVKSZ, stb.)

-az építési hely beépítési paramétereit különböző szinten szabályozzák

-az OTÉK részletes rendezési terv (RRT), a helyi építési szabályzat (HÉSZ) olyan
alapvető kereteket adnak a beépítésnek, melyben meghatározzák a telek
beépíthető területét , a szintterületi sűrűséget, a zöldfelületi mutatót, az építmény
magasságot, az önálló rendeltetési egységek számát az azokhoz tartozó gépkocsi
elhelyezéssel, rendelkeznek a beépítési vonalról, a épület szint számáról, a tetők
formájáról, fedéséről. Kitérhetnek olyan speciális paraméterekre, mint az épületek
homlokzatának, tetőfedésének anyaghasználata és színe.
-abban az esetben ha az építési hely területén nincs érvénye rendezési terv, akkor a
kialakult állapotnak megfelelő paraméterekkel kell a tervezést végezni, annak
figyelembe vételével, hogy az arra a területre jellemző építési övezeti besorolások is
teljesüljenek
-a foghíjbeépítés érinti a szomszédos ingatlanokat, mivel azok állagában,
szerkezeteiben változások alakulhatnak ki, ezért az építési eljárás során a
szomszédok jogait és védelmét az elsőfokú építési hatóság az építési eljárásban
egyértelműen garantálja
-a munkák megkezdése előtt az úgynevezett állagfelvételi jegyzőkönyvet el kell
készíteni a szomszédos épületekről
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 7

Építési hely a városban

04. előadás: – A foghíj (II.)

Tartalom:

1.Telepítés, illeszkedés
1.1Azonos traktusszélességű beépítés
1.2 Különböző traktusszélességű beépítés
3.Magassági illeszkedés
3.1Közel azonos magasságú beépítések
3.2Eltérő magasságú beépítések
4.Középmagas és magas épületek

Fogalom meghatározások:

Középmagas építmény: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65

és 30,0 m között van
Magas-építmény: melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t
meghaladja.
Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb
13,65 m.
Építménymagasság ("H"): Az építmény valamennyi, a telek beépítettsége
meghatározásánál figyelembe veendő építmény-kontúrvonalára állított függőleges
síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület
vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (FIL) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső
teljes építményszint záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy
érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti
magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a
tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0
m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az
építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb
építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra, vagy
érintővonalra az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45 fok
alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi
síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő
vetítéssel meghatározott magasságával.
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit,
valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen
kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell
megállapítani.

Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott

rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl: pinceszinti, alagsori, földszinti,
emeletszinti) van vagy létesül.
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 8

1.Telepítés, illeszkedés

-a beépítés helyzetének vizsgálata horizontális és vertikális irányban, a terepszint a

alatti beépítések mértékének tisztázásával kezdődik
-alapesetek:
a) egy irányban zárt foghíj, ikres beépítés
b) két párhuzamos irányban zárt foghíj
c) két merőleges irányban zárt foghíj (sarok)
d) három irányban zárt foghíj

1.1Azonos traktusszélességű beépítés

-a kialakult állapotban a csatlakozó épület traktusok szélessége szinte vagy teljesen

azonos, ez például a budapesti eklektikus városmagban körülbelül 12 méter utcai és
6 méter udvari szélességet jelent (bruttó méret)

1.2Különböző traktusszélességű beépítés

-traktus szélesség eltérése 0,5 méter felett van, ez már befolyásolja az illeszkedést,
az épület tömegét, a tetők csatlakozását
-a nagy szélesség eltérés érinti a benapozást, a telekhatárra fektetett 45 fokos
vonalból kieső tömegek szerkesztését

3.Magassági illeszkedés

-az épület magassági paramétereit a szabályozások az építmény magasság

számításával kérik igazolni, a párkányok eltérési lehetőségét egyéni szabályozással
adják meg. Általában 0,9 m-nél nagyobb eltérés nem javasolt

3.1Közel azonos magasságú beépítések

-kis eltéréssel azaz 0,0 - 0,5 m közötti párkány magasság különbséggel az utcai
fronton

3.2Eltérő magasságú beépítések

-0,5 m-nél nagyobb párkány magasság különbséggel az utcai fronton

4.Középmagas és magas épületek

-a beépítési intenzitás növelése a szintszám emelkedésével érhető el

-jellemző kategóriák a középmagas és magas épületek
-a több önálló rendeltetési egységet magában foglaló épületek gazdaságosabban
létrehozhatók, illetve működtethetők a fajlagos közmű és szolgáltatási rendszerek
tekintetében, az építési hely jobb kihasználásának függvényében.
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 9

Építési hely a városban

05. előadás: – A foghíj (III.)

Tartalom:

1.A foghíjbeépítés szerepe a városrészek rehabilitációjában

2.A foghíj beépítés és a műemléki környezet viszonya
3.A fassade-izmus, mint felkínált alternatíva

Fogalom meghatározások:

Műemlék: minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan jellegű
alkotás, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese (rendszere), vagy
annak része, illetőleg romja vagy töredéke, amely hazánk múltjának kiemelkedő
jelentőségű építészeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és
iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti)
emléke, annak rendeltetésszerűen szerves történeti alkotórészeivel, tartozékaival,
berendezéseivel, valamint a hozzá tartozó vagy valaha hozzá tartozott, részben
vagy egészben még létező melléképületekkel és ingatlanterülettel (területrésszel)
együtt, amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, és amelyet
ilyenként védetté nyilvánítottak.
Műemléki terület: a műemlék, illetve a műemléki jelentőségű terület közvetlen
környezete, amelynek területén minden - e törvényben meghatározott - változtatást,
beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei
érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak
Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely
során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával,
korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok
új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak
megfelelő színvonalra emelése.
Rekonstrukció: zömében avult városrész olyan korszerűsítése, amelynél az
épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás
is módosul a jelen igényszintnek megfelelő állapot elérése érdekében.
Revitalizáció: a különösen értékes, elsősorban sok műemléki adottsággal
rendelkező, elavult, élettelen városrész "újraélesztése", a történeti érték
megtartásával, minimális, kiegészítő, nagyrészt helyreállító beavatkozással.
Helyreállítás (újjáépítés): sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény,
építményrész, eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett
építési munka.
Homlokzat: az építménynek a terepcsatlakozása felett látható része.
Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység,
helyiség használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése
érdekében végzett építési-szerelési munka.
KÖH: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (jogelődök: Országos Műemlékvédelmi
Hivatal – OMVH, Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség – OMF)
Charta-k: Atheni Charta (1933), Velencei Charta (1964)
ICOMOS: A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 10

1.A foghíjbeépítés szerepe a városrészek rehabilitációjában

-a foghíjbeépítés minőségi változást eredményezhet az építési hely környezetében

akkor, ha építészeti értékben, használati értékben és szerkezeti megoldásaiban
fölénő a környezetének, esetleg annak fejlesztését segíti, folyamatokat indít el.
-a foghíjban épülő ház, több funkciót magába foglalva azok ésszerű átgondolásával
funkcionál.
-célszerű gépjárműparkolásra felhasználni a terepszint alatti szinteket, kereskedelmi
illetve szolgáltató szintet kialakítani a földszinten nagyobb belmagassággal
-iroda funkciót tervezni a földszint + max. 2. emeltig, majd a felső szinteken izolált
lakóegységeket építeni nagyobb erkélyekkel, esetleg tetőterasszal.
-a foghíjbeépítés során megjelenő újabb funkciók segítik a terület revitalizációját,
mivel olyan más működtetésű egységeket hoz létre az adott területen, amellyel a
régebbi beépítési formák is hasznosulnak.
-a nagyobb összefüggésű rekonstrukciós programok során ügyelni kell, hogy a
beépítési mód és funkcióválasztás, ne tegye a területet kizárólagos használatúvá
ezzel gátolva a későbbi szerves fejlődést.
-a tömb rehabilitáció és foghíj viszonya összetett kérdéskör, mennyi maradjon meg a
régi struktúrából, hol húzzuk meg az új határait – városrészek tűnhetnek el ha az
újító szellem kontroll nélkül, működik (ÓVÁS, pesti zsidó negyed )

2.A foghíj beépítés és a műemléki környezet viszonya

-a műemléki területen lévő foghíjak esetében hatványozottan ki kell emelni az

illeszkedés kérdését
-a jó beépítés az, amely nem akar rátelepülni a műemlékekre, azokat nem nyomja el
sem tömegében, sem pedig megjelenésével, ugyan akkor nem akar történetieskedni
-használja de nem szolgaian alkalmazza, azokat az építészeti formákat amelyek a
műemlékeken találhatóak
-a műemléki területen történő tervezés elkerülhetetlen olyan társtudományok
képviselőinek bevonása nélkül, mint a művészettörténet, régészet esetleg
történettudomány
-a magyar műemlékes gyakorlat viszonylagos szigorúsággal védi a kialakult
állapotokat ezzel gyakran akadályozva a fejlődés újabb irányait, de keretek között is
tartja azokat
-a műemléki charták szövegének ismerete és értelmezése elkerülhetetlen a
műemléki környezetben épülő foghíjak tekintetében
-az ICOMOS folyamatosan napirenden tartja történeti környezet és a modern építés
közötti párbeszédet

3.A fassade-izmus, mint felkínált alternatíva

-az átalakulóban lévő területeken jellemző törekvéssé kezd válni a meglévő

homlokzat mögé bújtatott, új funkcióval bíró, új szerkezeti rendszerű épület
elhelyezése
-a régi homlokzat az egyetlen megmaradó érték e szerint a felfogás szerint
-ezzel a gyakorlattal egyfajta hamisítást követünk el, amivel sok esetben a
megrendelői igényként jelentkező beépített terület maximalizálást szolgálja ki az
építészet
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 11

Építési hely a városban

06. előadás: – A foghíj (IV.)

Tartalom:

1.Lakófunkció és a foghíjbeépítés
2.Megközelítés, horizontális közlekedő rendszerek
3. Bejárat, szélfogó

Fogalom meghatározások:

Fogatolt alaprajzi rendszer: egy lépcsőházhoz kapcsolódó zárt közlekedőhöz

kapcsolódó lakásokkal (önálló rendeltetési egységek) kialakított szekcionált
rendszer
Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére szolgáló közös
használatú közlekedő.
Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek,
helyiségcsoportok határolják.
Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe.

1.Lakófunkció és a foghíjbeépítés

-a városi élet leginkább elterjedt egységei a több szintes épületekben található

lakások
-a fejlett társadalmak munkahelyekkel, áruszállítással, közlekedéssel, kulturális
lehetőségekkel, szolgáltatásokkal legjobban kiegészülő lakhatási formája a több
lakásos lakóépület
-a kedvező elhelyezkedésű, ezért nagy értékkel bíró építési városi építési helyek
általánosan elfogadott egyik beépítési formája a több lakásos foghíj, mely igény
szerint kiegészülhet más funkciókkal is
-a többlakásos épületek szervezési formáinak fő egységei a lakások, amelyek az
összes alapterület legalább 2/3 részét adják, ezeket egészíti ki 1/3 részben a közös
használatú közlekedők, tárolók és egyéb funkciók. A magasabb anyagi lehetőségek
és igényszint szerint az alapfunkciókat kiegészíthetik még olyan közös használatú
terek, mint az uszoda, szauna, testépítő terem, vagy a gyermekmegőrző és egyéb
közösségi célokat szolgáló helyiségek, a pihenést szolgáló közös használatú
tetőteraszok. Ezek a lehetőségek a hazai gyakorlatban még nem érvényesültek kellő
mértékben, mivel a lakáspiac az ilyen jellegű minőség változást nem érte el
-megemlíthető, hogy egyes esetekben a lakóépületen belül eltérő rendeltetésű
egységek is szerephez jutnak, főként a földszinten elhelyezett iroda, kereskedelmi
funkciók esetében.

2.Megközelítés, horizontális közlekedő rendszerek

-a tervezés egyik legfontosabb alaprajz szervezési szempontja a lakások

elérhetősége
-követelmény a közlekedő terek nagyságának és hosszának optimalizálása, a
beépíthető nettó területek figyelembevételével
-ha az épületnek egyetlen vertikális közlekedési lehetősége van, akkor célszerű az
un. folyosós rendszert alkalmazni
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 12

-amennyiben több megközelítés lehetséges, az épület szekcionált akkor a fogatolt

elrendezés az indokolt
-törekedni kell a minél rövidebb közlekedési útvonal kialakítására
-két közlekedő rendszert különböztetünk meg:

a) fogatolt
b) folyosós

A fogtolt épületekben általánosan 2-3-4 lakás megközelítése lehetséges, eszerint

nevezzük, ezekez két,- három,- négyfogatú épületeknek. A négyfogatúnál több
önálló egység megközelítését engedő 5 vagy 6 fogatú épület tervezése már nem
gazdaságos.

2 fogatú – kétfrontos szintenként 2 nagylakás elhelyezésére alkalmas

3 fogatú – kétfrontos közepes lakás és egy egyfrontos kisebb lakás lehelyezésére
alkalmas, az egy lakásra jutó közös használatú közlekedők aránya ebben a
szervezési formában a legoptimálisabb
4 fogatú épületben korlátozottan tájolható négy kis lakás helyezhető el
A fogatolt rendszert főként több lakás megközelítésének érdekében kombinálni
szokták a folyosós rendszerrel.

A folyosós rendszer előnye, hogy kevesebb lépcsőházat kíván, mint a hasonló

méretű fogatolt épület, hátránya hosszabb közlekedési út vezet a vertikális
rendszerekhez. (lépcsőház)

Két alapvető folyosós elrendezést ismerünk:

-az oldalfolyosóst (nyitottan, részlegesen nyitottan és zártan)
-a középfolyosóst

Az oldalfolyosós rendszerben befelé nyíló lakásajtók estén az oldalfolyosó szabd

szélessége 1,1 méter kell, hogy legyen
Az oldalfolyosóra csak alárendeltebb funkciójú helyiség tehető, az is csak a belátást
korlátozó magasabb parapet magasságú nyílással. (pl. konyha pm:1,50 m)
Az oldalfolyosós rendszerben egyfrontos kis lakások helyezhetők el gazdaságosan.
A zárt, vagy részlegesen zárt oldalfolyosó, ilyenkor a lakások semmilyen része nem
nyitható meg a bejáraton kívül a folyosóra.

A középfolyosós rendszerben a folyosó mindkét oldala zárt, innen mindkét irányban

nyílnak az egyfrontos lakások. Mivel a középfolyosós rendszerben a közlekedő tér
természetes világítást nem kap, így 30 méterenként oldalsó bevilágítást kell
biztosítani.
Ez a megoldás nem túl kedvező, nem véletlen, hogy elterjedése alkalmazása nem
lett általánosan elfogadott.

A tervezés során kialakulhat olyan kétszintes lakás elrendezés, ahol nem minden
szinten van szükség a vízszintes közlekedőre. Az így kialakult lakásokban a szintek
közötti közlekedést egy lépcső biztosítja. Ezeket a lakásokat „maisonette”
rendszerűnek nevezzük.
Ha a lakásokban a szintek félszint eltolással követik egymást „semi-duplex”
rendszerről beszélünk.
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 13

3.Bejárat, szélfogó

-a közös közlekedő terek közé tartozik a bejárathoz csatlakozó belépő vagy

szélfogó.
-igényesebb kialakításnál előtérrel, vagy akár előcsarnokkal is találkozhatunk

A középmagas és magas épületek esetében a menekülési útvonalon minden

ajtószárnyat és kaput kifelé kell nyitni.
Minden magas és középmagas épületet két bejárattal kell tervezni, fogatolt épületek
esetén a két szekció legfelső szinten történő összekötésével jöhet létre a
menekülési út alternatívája.

A magas épületek bejáratait szélfogóval kell tervezni. A mennyiben bármilyen több

lakásos épületben szélfogó létesül azt a következők szerint, kell méretezni:
a benyíló szárnyaknál egy lépéssel min 60 cm-rel nagyobb legyen a szélfogó.
ha a szélfogóban szintkülönbséget kell áthidalni, akkor legalább 1,50 méter távolság
legyen a lépcső és a benyíló ajtószárny között.

A bejárat közelében kell elhelyezni a postaládákat, házi hirdető felületet, valamint a

lakók névjegyzékét.
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 14

Építési hely a városban

07. előadás: – A foghíj (V.)

Tartalom:

1.Megközelítés, vertikális közlekedő rendszerek, követelmények

2.A felvonó létesítés szabályai

Fogalom meghatározások:

Lépcső: a lépcsőfokokból álló lépcsőkar(ok) és a lépcsőpihenő(k) összefüggő

együttese. A lépcső szintkülönbségek leküzdésére szolgáló, „fogazott lejtő”.
Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között
mért legkisebb vízszintes távolság.
Kiürítés számítás: tűzvédelmi szabályzatban megadott képletek alapján történő
számítás, melyben a tervező igazolja, hogy az építményből a biztonságos kiürítés
feltételei adottak

1.Megközelítés, vertikális közlekedő rendszerek, követelmények

-a lépcsővel szemben támasztott követelmények: építészeti, tartószerkezeti,

esztétikai, gazdaságossági, kivitelezés technikai és tűzvédelmi értelműek

A lépcsőház mindig megvilágított, szelőzéssel ellátott jó minőségű tér legyen,

Többszintes épületek esetében a szabad lépcsőkar szélességnek legalább 1,1
méternek kell lenni, a szokásos mérete 1,2 méter(nettó).

A lépcsőházban a szabad belmagasság mindenhol érje el a 2,20 métert. A fellépő

magassága 15 és 17 centiméteres határ közt lehetséges. Általános követelmény,
hogy egy 2,00x18,0x0,60 méter méretű tárgy akadálymentesen szállítható legyen. A
lépcsőkar u.n. „hegyes” lépcsőfokot nem tartalmazhat, ahol a legkisebb belépési
mélység nem éri el a 15,0 centimétert. Egy lépcsőkar max. 1,8 méter
szintkülönbséget hidalhat át, ha pihenő szakítja meg annak minimális mérete 0,60
méter lehet mélységi értelemben. A korlátok magassága 1,0 méter, rácselemek
közötti távolság max. 12,0 centiméter

A többszintes épületek szabadba történő kiürítését lépcsőházakon keresztül oldják

meg. A lépcsőkre és lépcsőházakra vonatkozó előírások szerint nem éghető anyagú,
I. tűzállósági fokozatú, és öt szintnél magasabb II. tűzállósági fokozatú épületben
legalább 1 óra tűzállósági határértékű, 2-5 szintes II. tűzállósági fokozatú épületben
legalább 0,75 óra tűzállósági határértékű szerkezetből készítendők a lépcsőkarok és
pihenők.
A lépcsőházak falainak követelményei megegyeznek a tűzgátló falra előírtakkal,
vagyis I. tűzállósági fokozatú, és öt szintnél magasabb II. tűzállósági fokozatú
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 15

épületben legalább 1,5 óra tűzállósági határértékű, 2-5 szintes II. tűzállósági
fokozatú épületben legalább 1,0 óra tűzállósági határértékű szerkezetből építendők.
A lépcsőkarok szélességének, illetve a lépcsőházi ajtók szabadnyílásainak
megfelelőségét számítással kell ellenőrizni.

A magyar tűzvédelmi előírások, a kiürítés biztonsága érdekében preferálják, ha az

épületben egy vagy több füstmentes lépcsőház található. A biztonságos kiürítés
feltételeként kell megemlíteni, hogy a lépcsőház folyosóra nyíló kijárata és a
lépcsőházból elérhető legtávolabbi lakás bejárata közötti távolság legfeljebb 30
méter lehet.

A helyiségek, tűzszakaszok, épületek, építmények kiürítését képletekkel kell

számítani. A mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek
eltávozásának, eltávolításának feltételeit a BM OKF állásfoglalása alapján kell
meghatározni.

A lépcsőházak egyéb jellemzői és elhelyezkedés szerinti lehetőségek:

a) a lépcsőház a lakássor egyik elemeként helyezkedik el, probléma lehet a jó

tájolású terület vesztesége
b) függőleges közlekedő az épület végén helyezkedik el, tervezési szempontból jó
lehetőség a homlokzati ritmus megbontására, negatívum a lépcsőház
hatékonyságának csökkenése a megközelítési távolság növekedésével.
c) a lakássorral ellentétes lépcsőház elrendezés kedvező, mert a rosszabb tájolású
épület részen helyezkedik el. Minden szempontból a legkedvezőbb megoldás.
a független lépcsőház, felvonó izolálása, nem kell fűteni. Bármilyen alaprajzi
helyzetbe integrálható
d) lejtős terepen a fél szint eltolásos elrendezés két szárnyra osztja az alaprajzot,
melyek között helyezkedik el a vertikális közlekedést biztosító mag. (ritka megoldás).

2.A felvonó létesítés szabályai

Az épületmagassága illetve szintszáma határozza meg a felvonó létesítését. A

jelenlegi is érvényben lévő előírások szerint minden olyan magasságú épületben
felvonót kell működtetni, ahol a legfelső használati szint padló vonala az épülethez
csatlakozó járdavonalhoz képest magasabb mint 11,60 méter. Kétszintes lakások
esetén a bejárati szint magasságához rendelten kell a szabályt alkalmazni.

Egy négyfős felvonó helyigénye 1,30 / 1,40 méter, úgy hogy a liftakna előtt 1,0 /1,0
méter szabad hely áll rendelkezésre.

Hat fős lift befoglaló mérete szerkezetekkel együtt minimum 1,60 / 1, 80 méter,
melyhez a lift közlekedő tere kapcsolódik min 1,60 6 1,0 méter területtel.
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 16

Építési hely a városban

08. előadás: – A foghíj (VI.)

Tartalom:

1.Gépkocsi tárolás
2.Gyermekkocsi és kerékpár tárolás
3.Hulladék tárolás

Fogalom meghatározások:

Parkoló igényszámítás: önálló rendeltetési egységek szerinti parkolóhelyek igazoló

számítása, lakóépületek esetén lakásonként egy gépjármű telken belüli
elhelyezésének megoldásával.
Parkoló megváltás: amennyiben a telken belül nincs lehetőség a parkolók
telepítésére akkor helyi szabályozás lehetőséget ad a pénzbeli megváltásra
egységenként számítva
Parkoló tartós bérleti formában: ha az ingatlanon nincs lehetőség a gépjárművek
elhelyezésére, és a parkolók pénzbeli megváltására sincs lehetőség akkor 500
méteren belül 20 év, tartós bérletű szerződéssel lehet kiváltani a parkolást, melyet
egy másik megfelelő számú gépkocsi tároló hellyel rendelkező, ingatlannal kötött
szerződéssel kell igazolni.

1.Gépkocsi tárolás

-ha csak mód van rá a gépjárműveket a saját telken a főépületben, kell elhelyezni

-a telken belüli elhelyezés legoptimálisabb módja a több szintes mélygarázs

kialakítása, ez ugyan költséges és műszakilag sem könnyű, de a helykihasználás
legjobb formája.
A pinceszintre való lejutás rámpa esetén 12% lejtéssel készül a rámpa alján és
tetején kialakított 6% lejtésű átmeneti rész beiktatásával.

-melléképületben való elhelyezés nem támogatott

-a telken szabad gépkocsi biztosítása lehetséges, problémát jelenthet, a szabd

zöldfelületben történő veszteség

-megoldás az épület alatti, földszinten történő gk. elhelyezés, ebben az esetben az

épület lábakra állítása szokványostól eltérő épületet eredményez. Ez a megoldás
nem vált általánossá az elérhető kis parkoló szám és a belső kert utcára nyitási
miatt.

-egy gépkocsi tárolására 1db/25 m2 helyigényt célszerű számítani, amely magában

foglalja az autó elhelyezését, illetve az ahhoz tartozó fajlagos közlekedő területeket
is.

-egy gépkocsi elhelyezési minimum helyigénye 5,50 / 2,50 méter, akkor ha a

közlekedő útra merőleges beállással történik az autók elhelyezése, az út
szélessége 6,0 méter.
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 17

Ferde beállás esetén (45 vagy 60 fok) a beállási távolságok és a beállók szélessége
csökkenthetők.

-az egyterű gépkocsi tárolók helyiség kialakítása és helyigénye megfelel a

parkolóházaknál előfordulókkal, azonban a gépkocsi tároló eltérő rendeltetéssel
szerepel egy adott lakóépületbe 20 gépkocsi felett önálló tűzszakasz kialakítása
válik szükségessé.

-a gépkocsi tárolókat minden esetben egy közbenső térrel kell elválasztani a több
terektől, illetve gondoskodni kell a megfelelő szellőztetésről.

2.Gyermekkocsi és kerékpártárolás

-10-12 lakásnál nagyobb lakóépületek esetében indokolt a bejárati zóna közelében

egy olyan önálló tároló létrehozása, ahol a lakók a gyermekkocsikat illetve a
kerékpárokat helyezhetik el.
-ha a gyerekkocsi és a kerékpártároló külön helyiségben kap helyet, akkor az
alapterületként 0,2 m2/ lakás állapítható meg.
-amennyiben a két funkció közös helyiségben kap helyet akkor 0,30 m2 / lakás
értéket célszerű megállapítani

3.Hulladék tárolás

-a kommunális hulladék kezelése és összegyűjtése külön helyiségben történik,

melynek méreteit a gyűjtőedények űrmérete, és száma határozza meg.

a) 130 literes edény un. kis kuka

b) 240 literes edény un. nagy kuka
c) konténer 1,0 m3

-a szabadban, kapualjban vagy lépcsőházi előtérben történő hulladéktárolás minden

esetben rossz és nem kívánatos megoldás.
- hulladéktároló helyiség elkülönített kialakítása elegáns megoldás, ilyenkor a közös
használatú előtérből nyíló tároló helyiségből a szabadba nyíló ajtóval a
hulladéktároló edény a főbejárat megkerülésével mozgatható
-a szemétledobók használata a több szintszámú magasabb terhelésű épületekben is
kérdéses megoldás (hangos, szagok, stb.) mérete egyébként 40 cm körátmérő.
-a szeméttárolóban mindig legyen egy olyan vízvételi lehetőség, amely a tároló
edények tisztításához biztosítja a vizet, illetve egy olyan lefolyó, ahol a mosó lé
eltávozik, a falak és padló mosható burkolattal legyen kialakítva.
-a tároló minimális méreti: belmagasság 2,0 méter, esetleg minimum 1,50 ha a
mélység nem több 0,8 méternél
-a tároló hely és a gyűjtő kocsi leállása közötti távolság max 10 méter legyen, úgy,
hogy ezen az úton lépcső nem lehet és legalább 1,0 méter kemény burkolat borítja.
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 18

Építési hely a városban

09. előadás: – Utcakép -A foghíj (VII.)

Tartalom:

1.Az új és a régi épületek viszonya

2.A lábazati zóna
3.Homlokzati struktúrák

Fogalom meghatározások:

Lábazati zóna: az épületek első emeleti szintjéig tartó homlokzati felület, magában
foglalja a tényleges lábazati burkolatot (pozitív, vagy negatív lábazatként) valamint a
kaput a portálokat
Piano nobile: az első emelet, amely
Főpárkány: tetőt a homlokzattól elválasztó rendszerint erősen hangsúlyos, a
homlokzat síkjából előlépő építészeti tagozat – mintái későbbi korokban az antik
klasszikus építészeti alaktanból jönnek létre
Osztópárkányok: kevésbé erőteljes kiülésű az egyes emeleteket, vagy nagyobb
homlokzat felületeket elválasztó tagozat
Ornamentika: díszítmény, az építészetben stílusokra jellemző jegyekkel, az
épületen megjelenő díszítő elemek összessége

1.Az új és a régi épületek viszonya

Alapelvek:
-az építési előírások követelményeinek teljesítésével a foghíj épület nem válik önálló
építészeti jelentéshordozóvá, tervezői invenciók a megrendelői igények és a
környezet adottságai együttesen hozzák létre a házat
-az új épületnek, ahogy a korábbi korokban megszületett házaknak hordozniuk kell a
kor jegyeit
-a stiláris illeszkedés nem feltétlen követelmény, de a léptéki igen
-meg kell találni a környező, korábbi beépítéseken azokat az építészeti jegyeket,
értékeket, amelyekkel a jelen kor építésze párbeszédet folytathat, az építészeti
motívumok szolgai másolása tilos! Modulált formában való alkalmazásuk lehetséges
eszköz.
-az anyag és színhasználatban, a helyre jellemzően kell viselkedni ha csak nem cél
az új épület valamilyen okból történő elkülönítése a meglévő házaktól (pl. figyelem
felhívás egy más funkcióra)
-az őszinte építészi magatartás alapja a szerkezet, funkció és forma egységes
kezelése
-törekedni kell arra, hogy az új épület ne elvegyen, hanem gazdagítsa környezetét,
emelje annak minőségét
-az építés mindig a leggazdaságosabban, az erőforrások minél jobb kihasználásával
történjen, így törekedve a minél kisebb szerkezeti vastagságok (anyag és
energiatakarékosság) és az így létrehozott lehető legnagyobb épített tér
létrehozására
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 19

2.A lábazati zóna

-az épületek nézőpont szerinti, hozzánk legközelebb lévő része a lábazati zóna
-a lábazati zónát érő hatások (időjárási, mechanikai, szennyezés, stb.)
erőteljesebben jelentkeznek, mint a ház egyéb részein
-a lábazati zóna kiemelten fontos, mivel ebben kapnak helyet a bejáratok, az épület
úgynevezett feltárása ezen keresztül történik, a kapuk és portálok kialakítása
alapvetően meghatározzák az épület kerekterét
-a lábazati zóna optikai értelemben adja meg a ház alapját, anyaghasználatban
ennek célszerűen meg kell jelenni
-a lábazati zónában lakó funkciót kialakítani nem célszerű
-a lábazati zóna szabadon hagyásával árkádos, lábakon álló épület jön létre, ez a
városi szövetben sokszor jó megoldás lehet, ha oldani szeretnénk a beépítés
zártságát

3.Homlokzati struktúrák

-a nyílászárók
-a tagozatok, párkányok, oszlopok, lizénák stb.
-az ornamentika
-különböző anyagok és azok váltakozása

-a nyílászárók formája, anyaga, színe, mérete, homlokzat felülethez viszonyított

aránya, a homlokzat síkjához történő elhelyezkedése, kiegészítő szerkezetei,
redőnyök zsaluk, árnyékolók döntő szereppel bírnak az épület karakterének
meghatározásában

-a tagozatok és párkányok a korábbi építészeti korokban az egymásra épülő

szinteket vetítették ki a homlokzatra, a mai építészet nem feltétlen igényli ezt a
didaktikus magatartást, de számolni kell azzal, hogy a foghíjbeépítéseknél a
szomszéd épületeken erőteljes vonalként jelennek meg, ezzel esetleg
diszharmonikus állapotot hoznak létre, a meglévő és az új épület között, külön
gondot jelenthet régi épületek nagykiülésű főpárkányához való csatlakozás

-az oszlopok és egyéb vertikális elemek az új épület homlokzati ritmusára is hatnak

- az ornamentika a korábbi korokban fontos homlokzatdíszítő elem volt, plasztikája,

motívumai stílus besorolásra alkalmasak, a jelen kor ezt az eszközt elveti, vagy
teljesen átalakítja

-az épület modern korszerű formálásán kívül, fontos eszköz a különböző karrakterű
anyagok kizárólagos, vagy együttes alkalmazása, így a fém, a fa, a kő, a tégla, a
különböző nagytáblás előre gyártott homlokzati rendszerek külön lehetőséget adnak
az építésznek arra, hogy a homlokzat plasztikáját, kompozícióját kialakítsa. Az
egyes anyagok logikus alkalmazásával, a felületek egymáshoz illesztésével olyan
minőség érhető el, amely az épület formáját hangsúlyosabbá teszi

-az anyagok divatos, öncélú alkalmazását kerülni kell

ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 20

Építési hely a városban

10. előadás: – Emeletráépítés és tetőtérbeépítések (I.)

1. Többlakásos épületek bővítése, igények és lehetőségek

2.Magastetős épületek emelettel, tetőtérrel történő bővítése
2.1Műszaki kérdések és követelmények
2.2Építészeti kérdések
3.Lapostetős épületek magastetős bővítése

Fogalom meghatározások:

Bővítés: meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függőleges

irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér beépítés,
emeletráépítés).
Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó függőleges irányú
bővítése új építményszint létesítése érdekében.
Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a
magastető közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás).
Tetőtérbeépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok), vagy önálló
rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.
Magastető: olyan tető, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tetőteret
képez.

1.Épületek bővítése, igények és lehetőségek

negatív tényezők:
-ha kevés a hely a bővítés iránya már csak vertikálisan képzelhető el
-egyes városi területek felértékelődése a befektetői oldalról generálja a bővítéseket
-a társasházi rendszer kialakulásával a problémák megoldása helyett azok
konzerválása következett be
-a társasházak anyagi lehetőségeinek egyetlen komolyabb belső erőforrása a közös
osztatlan tulajdonban lévő épületrészek (pince, padlástér, tárolók) eladása
-növekszik a laksűrűség, infrastuktúrális igénynövekedéssel jár az új épületrész
megépítése
-parkolószám növelés a saját telken történő parkolás lehetősége általában csekély
-változhatnak a benapozási feltételek
-romolhatnak a légtérarányok – belső udvaros épületek esetén
pozití tényezők
-városkép szempontból indokolt beépítés, például egy-két emeletszinttel magasabb
épületek között alacsonyabb épület egalizálása a szomszéd házakkal
-nem feltétlen bontással kezdődik az építés, a régebbi korok építészeti lenyomat is
megmarad
-rendszerint az új ráépítést fogadó épület fizikai állapota javul:
a) a homlokzat tatarozással ( jellemző)
b) a teljes felújítás olyan mértékű, hogy korszerűsítik gépészeti rendszereket, a
nyílászárókat, a villamos hálózatot, megtörténik a homlokzat és a közös használatú
terek
tatarozása (kívánatos lenne)
-általánosan javul a lakók komfort érzete
-növekszik az ingatlan általános értéke, így az egyenkénti önálló egységek értéke is
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 21

2.Magastetős épületek emelettel, tetőtérrel történő bővítése

2.1Műszaki kérdések és követelmények

-a tervezés megkezdése előtt el kell végezni a 80 évnél idősebb épület (független)

tartószerkezeti vizsgálatát
- a fa zárófödémek, beépítés után is megmaradó fa szerkezetek faanyagvédelmi
szakértői vizsgálatát, ez kiváltképpen a beépített padlásterek esetére igaz
-mivel a szintek számának növekedésével a talajra és az alapszerkezetekre is
többlet súly kerül, talajmechanikai vizsgálatot kell végezni, valamint az alapozási
síkok tisztázása érdekében az alapokat fel kell tárni, ez a szomszéd épületeket is
érinti
-a felmenő szerkezetekre jutó többletterhelés a beépítés szerkezeti megoldásai
alapján 10-15 % lehet az eredeti terhelés függvényében
-vizsgálni kell a közművek állapotát, bővítési lehetőségeit, megoldás lehet, ha az új
beépítés rácsatlakozik a már az épületben meglévő hálózatokra, vagy ha azok
állapota azt nem teszi lehetővé (keresztmetszet, állag) akkor új független rendszer
épül ki, úgy, hogy a csatlakozás csak a belépő ponton következik be
-a meglévő égéstermék elvezető rendszerek vizsgálatát el kell végezni, a szomszéd
házak kéményeinek a magasítását ha szükséges meg kell oldani
-középmagas,- és magasépület kategóriákban a tetőtéri, emeletráépítési
szerkezetek tűállósági határértékét, a kiürítés számítást, a tűzoltási felvonulás
biztosítását ellenőrizni kell, amennyiben valamelyik paraméter objektíve nem
teljesíthető a megfelelő kiváltó megoldásról gondoskodni kell
-fontos kérdés a száraz, vagy nedves tüzivíz vezeték kiépítési helyének
meghatározása
-meglévő lépcsőház folytatása az új szintre, szintekre
-amennyiben szükséges (11,60 m felett) a felvonó utólagos elhelyezéséről
gondoskodni kell

2.2Építészeti kérdések

-vertikális közlekedés biztosítása a fogadóépület és az új beépítés között

-szint magasságok összehangolása, a régi épület szintjeinek szabad belmagassága
3,6 - 4,2 méter közötti az új beépítés 2,70 m mérettel számol
-az új és régi épületrész helyiségkiosztásának összehangolása, alaprajzi
megfeleltetés
-problémát jelenthet főként a régi(eklektikus) épületek emeleti, tetőtéri bővítésének
esetében a a 12 méter körüli traktusmélység
-vizesblokkok helyének meghatározása, strangok
-épület és homlokzat arányok megváltoznak, a jól megválasztott anyaghasználat
oldhatja ezt a problémát
-a tetőformának és felépítményeinek harmonizálni kell az alatta lévő épülettel, vagy
esetleg teljes kontrasztot alkotnak, a félmegoldásokat kerülni kell
-nyílászárók a régi és új részen
-homlokzati síkból kilépő elemek, úgymint erkély, zárterkély integrálása

3.Lapostetős épületek magastetős bővítése

-probléma felvetés: ”nagy ház kis tető, vagy kis ház nagy tető”
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 22

Építési hely a városban

11. előadás: – Emeletráépítés és tetőtérbeépítések (II.)

Tartalom:

1.A bővítés és a fogadó épület közötti kapcsolat

2.Szerkezeti és alaprajzi összhang megteremtésének problematikája a régi és
új épületrész között

Fogalom meghatározások:

Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség

eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett
építési-szerelési munka.
Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére szolgáló közös
használatú közlekedő.
Légakna: közel azonos légszennyezettségű mellékhelyiségek közvetlen
természetes szellőzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a
szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.
Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására
szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a
szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.
Szabad belmagasság: előírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól
vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló
épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható.
Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához vagy tűzgátló előteréhez
vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó.

1.A bővítés és a fogadó épület közötti kapcsolat

A lépcsőház:

-bővítéseket fogadó épületek rendszerint kettő, vagy több lépcsőházzal

rendelkeznek (főlépcső és melléklépcső, un. cselédlépcső)
-ha az új lépcsőház a meglévő főlépcső tovább vezetésével jön létre ez csak az
eredeti karszélesség megtartásával lehetséges, ha nincs a két lépcsőházi rész
között közvetlen vizuális, térbeli kapcsolat (pl. egy közbenső közlekedő
beiktatásával) akkor az új lépcsőház a szerkesztési, szerkezeti, tűzvédelmi
szabályok keretei belül lehet eltérő geometriájú, vonalvezetésű
-a fellépések mérete közvetlen folytatású lépcsők esetén nem változhat, a lépcső
karok hossza viszont igen

A folyosók:

-a beépítés során változhat a horizontális közlekedés rendszere, a jellemzően

körfolyosós megoldású épületek emelet és tetőtéri beépítésénél az
alaprajzszerkesztést úgy célszerű végezni, hogy legalább egy oldalon szakadjon
meg a körfolyosó ezzel olyan terület, belső homlokzat nyereség jön létre, amely
éppen a kedvezőtlen tájolási helyzeteket tudja feloldani
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 23

-a belső, tűzfalak vonalára húzott, zárt közlekedők ugyan kiszabadítják a belső

homlokzatokat az oldalfolyosós rendszer kötöttségeiből de belső területvesztéssel
járnak főként a meglévő tetőgeometriában történő beépítések esetében

A felvonók:

-a meglévő felvonók hatótávolságának magassági értelmű bővítése nem okoz

semmilyen műszaki problémát
-az újonnan létesülő lift elhelyezése általában problematikus, külön alapozási
szerkezettel, tartószerkezettel, süllyesztékkel és túlfutást biztosító aknával kell
számolni, a működést jelentő hidraulikus rendszer elhelyezésére a felvonótól
legfeljebb 5 méteren belül kell helyet biztosítani (felvonó gépház), a felvonók
általában alsó, vagy felső gépházzal létesülnek

a)általánosan követet példa a főlépcső orsóterében kialakított felvonó, ez nem

mindig sikeres megoldás, ha csak a beépülő szerkezet esztétikai, műszaki
színvonala átlagon feletti, de még így is elrontható a lépcsőházi tér esztétikája

b) megoldás lehet még az udvarban lévő felvonó telepítése a lépcsőház közelében,

vagy egy teljesen új kialakítású felvonóhely, amely korábbi alárendelt terek
felhasználásával készül

-külön problémát jelent a lakhatóvá tett tetőtérbe érkező felvonó hang és rezgés
csillapítása, ezt kedvező alaprajzi elrendezéssel befolyásolni lehet

2.Szerkezeti és alaprajzi összhang megteremtésének problematikája a régi és

új épületrész között

-a tetőterek beépítésnél fontos paraméter az 1,90 méteres vonal meghatározása, ez

a paraméter befolyásolható a térdfalak elhelyezésével (külső vagy belső térdfal),
illetve összefüggésben van a hasznos beépítés mértékével
-a bővítésre váró épületek általánosan hosszfőfalas rendszerben épületek, erre a
szerkezeti rendszerre kell az új ráépítést elkészíteni.
-a zárófödémek általában csapos gerenda födémek (XIX. sz. - XX. sz. eleje) a
későbbi időszakokban épült házakban (1930-as évektől) a födémek idomtestes,
gerendás, tálcás, vagy éppen vasbeton anyagúak
-a fa zárófödémek ha bent maradnak célszerű egy új vendégfödémet építeni föléjük,
ezzel elérhető a régi ház szerkezeti rendszerétől független tartószerkezeti kialakítás
és ezzel az alaprajzi struktúra is kötetlenebbé tehető
-a fafödém és a vendégfödém között célszerű egy legalább 40 - 50 cm légrést
biztosítani a faszerkezet, amelyet ki kell szellőztetni, és amelyben a strangokhoz
védőcsövezett vezetékeket lehet vezetni
-a teljes födémcsere kedvező megoldás, de az addigi felső lakószint teljesen
használhatatlanná válik
-a legoptimálisabb ha a födémcsere és a teljes új beépítés egy rendszerben készül
ilyenkor egy teljesen új ház épül a régi fölé
-a tetőterek beépítésének kedvező megoldása az úgynevezett koporsó födém, mert
az így kialakított terek komfortja jobb, mint az egyéb megoldásoké
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 24

Építési hely a városban

12. előadás: – Emeletráépítés és tetőtérbeépítések (III.)

Tartalom:

1.Légtér arányok megváltozásából adódó problémák, benapozás és tájolás

2.Kertek a tetőn, tetőteraszok

Fogalom meghatározások:

Tetőfelépítmény: a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát

biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével. (pl.
felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata).
Tűzfal: az épületnek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös
telekhatárán álló - olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tűzállósági határértéke
megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tető héjazat fölé
emelkedik.
Telek aktív zöldterülete: a telek azon növényzettel borított területe, amelynek talaja
szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talajszelvénnyel és így az élővilág
számára potenciális élőhely.

1.Légtér arányok megváltozásából adódó problémák, benapozás és tájolás

-a tetőterek beépítésével ha azok a meglévő tetőben készülnek el a légtér arányok

és benapozási mutatók, nem változnak, viszont minden egyéb esetben igen.
-a tájolási adottságok a tetőterekben a legkötöttebbek, ezt feloldani tetőtéri
tömegben pozitív adiciókkal és negatív visszaléptetésekkel lehet ha kismértékben is
befolyásolni
-a különböző formájú, és helyzetű tetőfelépítmények alkalmazásával a tetőterek
zártsága feloldható
-tetőfelépítmények a ferde határoló felületeket megtörik, a hasznos 1,9 m feletti
terek aránya növekszik
-az általánosan kedvezőnek ítélt déli,- délnyugati tájolás nem mindig tartható az
önálló egységek kialakításánál, ezeket a tájolási problémákat jól kezeli a nagyobb
üvegezett felületi arány alkalmazása a kedvezőtlenebb tájolású egységekbe, ahol a
nagyobb üvegezési arány nem párosul a tetőterekre jellemző a soláris túlterheléssel
-az emeletráépítéseknél az alsó szinteken lévő lakások hátrányosabb benapozási
helyzetét a homlokzaton elhelyezett fényvisszaverő felületek alkalmazásával lehet
javítani (üvegfalak), vagy ha ilyen költséges szerkezeteket nem sikerül beépíteni,
akkor a minél világosabb vakolatszínezéssel lehet kedvezőbb fényviszonyokat
létrehozni.
-a beépítetlen tűzfalak sok lehetőséget rejtenek magukban, a letisztított felületű
nyerstégla fal keretet adhat az új beépítésnek, akár mint határoló, akár mint
dekorációs felület.
-a tűzfalak másik teret moduláló lehetősége azok zöldesítése, esetleg színezése,
vagy más módon történő kombinációja az új és a meglévő beépítéseknek (pl.
tetőteraszok és tetőkertek határoló falaiként)
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 25

2. Kertek a tetőn

-a hazai építési gyakorlatban bár a szabályozások előírják az adott építési övezetre

megfelelő zöldfelületi arányt, mégsem sikerült mennyiségi, minőségi javulást elérni a
városi környezetben lévő zöldfelületi arányokban

-ennek okai a kertépítés jellegéből adódó sajátosságok, a vegetációs idő,

kertgondozás stb.

-a kertépítés költségei, azok közvetlen megtérülésének hiánya rontja telepítés

esélyeit

-a beépített terület maximálási igény kiszorítja az emberi közérzet javítását szolgáló

tetőkertek telepítését, pedig a város így adhatná vissza azoknak a területeknek egy
csekélyke hányadát, amelyet a természettől elvett

- a tetőkertek elhelyezése célszerűen a rosszabb tájolású, beépítésre kevésbé

alkalmas tető szakaszokon célszerű

-két fajta kialakítást ismerünk:

a) extenzív zöldtető
b) intenzív zöldtető
-mind a kettő kombinálható járható, hasznosított terasz tetőkkel

-az extenzív zöldesítés vegetációs rétege vékonyabb, így a tető szerkezeteinek

kevesebb terhet kell viselniük, ahhoz, hogy intenzív zöldtetőben nagyobb ültetési
mélységgel, erőteljesebb vegetáció jöhessen létre legalább 60 cm vastag élőtalajra
van szükség, ha még nagyobb növényeket szeretnénk ültetni akkor ez a réteg akár
1,5 méter is lehet. Láthatóan ez komoly többletterhet jelent az épület teherhordó
rétegeire

-a tetőkerteket, rekreációs, pihenő területekként is kialakíthatjuk, akár egy adott

lakóközösség olyan izolált helye lehet, amely magában foglalhat olyan funkciókat is
amelyek jelenleg a luxus kategóriájába tartoznak de természetessé válhatnak a
fejlődés során (pl. kondicionáló terem, gyermekmegőrző – játszó tér, stb.)

-a városi környezet zaj és por terhelésétől jól elkülönítve kialakított kertben külön kis
mikroklíma alakulhat ki

-a tetőkert minta város integráns része még nem elfogadott dolog, pedig a porlekötő,
és oxigén termelő képessége, még a legcsekélyebb felületen is értékelhető

-az épített környezet értékét növeli a zöldfelületek minél nagyobb aránya egy adott
területen, természetesen a teraszokon, tetőkben kialakított kertek nem pótolhatják
azokat az aktív zöldterületeket, ahol a természetes állapotú talajokban a vegetációk
a legoptimálisabban fejlődhetnek, és élhetnek, viszont jól kiegészíthetik azokat. A
mediterrán országokban kialakult kultúrája van a tetők kertszerű hasznosításának,
amely kultúra elterjedése a globális klímaváltozás okán a közép-európai térséget is
elérheti
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 26

Építési hely a városban

13. előadás: – A „rozsdás zóna” mint az új alapja

Tartalom:

1.Az ipari területek általános jellemzése

2.Az értékek felismerése és megtartása a „rozsdás zónában”
3.Ipari területek és a környezetük kapcsolata
4.A jövő városa
5.A többszintes város
6. Alternatívák, autonóm város, parazita építészet
7.A fent tartható fejlődés

1.Az ipari területek általános jellemzése

- a XIX. század végi és XX. századi intenzív iparosítás Budapesten ugyan úgy
létrehozta azokat az ipari területeket, mint amelyek jellemzően megtalálhatók
Európa számos nagyvárosában.
- A fejlődő XIX. századi város és a kissé távolabb eső kisebb bolygó települések közé
ékelődtek be azok az ipartelepek, amelyet a jelen kor ipari szerkezetváltása már
nem tud életben tartani
- ezek a telepek mind a két irányból foglalkoztatták a munkaerőt, így mind a két
irányban kialakultak azok a közlekedési, termelési kapcsolatok, melyek később, az
1950-ben létrejövő nagy Budapest közigazgatási, gazdasági alapját megadták

- a rozsdás zóna szinte gyűrűt von a város köré, jellemzően ezek az ipari
létesítmények telepszerűen épültek, egy-egy nagyobb gyár fejlődéseként jellemzően
egy iparágon belül, nem egyszer saját munkás - tisztviselőtelepükkel együtt (pl.
Óbudai Gázgyár)

- a városi szövetben időnként fellelhetők olyan ipari objektumok, melyek egyedi,

kisebb önálló üzemként funkcionáltak, vagy működnek ma is (pl. Trafó – Bp.IX ker.
Tűzoltó utca)

- az ipari területek jellemzője sok esetben az erős környezetszennyezés és a rossz

infrastruktúrális adottságok, amely tényezők igen megdrágítják a fejlesztésüket

- az elhagyott, romló állagú de építészetileg értékes, vagy technika történeti

objektumok védelme mára már intézményesített kategóriákban realizálódik (KÖH –
ipari műemlékek), de a befektetői körök egyelőre kivárnak, mivel egyszerűbb a
terület fejlesztése abban az esetben, ha minél kevesebb értékkel kell számolni a
hasznosítás során, így a lassú pusztulás kedvezőbb lehetőségeket teremt

2.Az értékek felismerése és megtartása a „rozsdás zónában”

-az értékek felismerése nem mindig egyértelmű

ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 27

a)épített érték, az olyan épület amely magában hordozza az adott kor építészeti
gyakorlatát, akkori magas színvonalát (pl egy ipari csarnok)

b)technika történeti berendezések, daruk, kémények, transzformátorok stb.

c)érték lehet egy terület elhelyezkedése, környezethez való viszonya (pl. Duna
part)

-a megtartás egyedüli eszköze a hasznosítás lehet (Millenáris Park)

- ugyanakkor félő, hogy a halott funkcióba, időszakossága okán az egy nemű

hasznosítás nem hoz teles megújulást.

3.Ipari területek és a környezetük kapcsolata

-legjobb megoldás a környező városi rendszerekbe kapcsolt komplex hasznosítás

lehet, ahol az épületek állapotának felmérése után egy olyan összetett hasznosítási
modell jön létre, ahol megtalálható a lakó, kereskedelmi, szolgáltató, kulturális
rétegek teljes körűsége ezzel minőségi javulást eredményezve nem csak az adott
ipari területnek, hanem annak tágabban vett környezetének is.

-ezzel újabb centrumok alakulhatnak ki városban, amelyek kialakítása egyébként is

időszerű lenne a túlterhelt budapesti belváros védelmében, valamint a városi
regionalizmus és több póluság elérésének érdekében

-az ipari területek jó lehetőséget adnak olyan újfajta építési hely hasznosításra, mint
a LOFT lakás, az iroda, vagy éppen az úgynevezett szellemi ipar működése
(computer technológia, ipari fejlesztő központok) ahol a hight tech megjelenésének a
múlt építészeti megoldásai méltó keretet biztosítanak

-a zsúfolt és felülértékelt belvárosi területek ezzel „levegőhöz” juthatnak, az így

kialakult építési hely a városba integrálódik
ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 28

4.A jövő városa - tézisek

-az építési hely fogalma megváltozik

-a funkciók és a térbeliség egyértelmű rangsort kap

-a közlekedés eszközei és a közlekedési szokások átalakulnak

-a város már nem csak egy jól körülhatárolt, közigazgatási, gazdasági, spirituális
egység, hanem egy olyan régionális egység, amely magába integrálja mindazokat
az értékeke, javakat szellemi anyagi értelemben egyaránt, amely képes fenntartani a
szerves fejlődést

-a városok általános magassága nő, magas házak problematikája, ezzel egy időben
csökkenteni kell az erőforrások felhasználását

-szerkezeti forradalom, új anyagok és technológiák bevonás az építésbe

-a városba integrált zöldfelületek aránya nő

-új energia politika

-kialakulnak a több szintes városok

5.A többszintes város

A XX. század elején jelentkező futurista művészeti és társadalmi mozgalmak

egyértelműen kiálltak a technika fejlődésének mindenek felett állósága mellett.
A városokról ekkor született ideák mára realitásokká értek. De addig, amíg az akkori
gondolatok szabadon formálódva, nagyvonalúan kezelték a jövőt, mára olyan az
emberiség létét fenyegető valósággal kell szembenézni, mint a globális
felmelegedés, a szociális, egzisztenciális okokból beinduló migráció, vagy a fosszilis
energiák végessége, kimerített tartalékai és a globális környezet szennyezés.
A város többszintes kialakítása, nem jelentheti egy modernkori kasztrendszer
kialakulását, ahol a kiemeltek a jó levegőjű, javakban jól ellátott építési helyeket
foglalják el, míg a nagyobb többség visszasüllyed a városi fejlődés alapszintjére,
ahol az egészségtelen környezet és a társadalmi ellehetetlenülés beágyazódása
zajlik.

A többszintes város a következőt jelenti:

-lakó és pihenő réteg (az emberi erőforrások reprodukálódásának helye)
-mobilitást segítő réteg (közlekedés)
-termelő, szolgáltató, oktatási, kulturális réteg (munka)
-mindezeket összefogó igazgatás

Ezek a rétegek fizikailag is megjelennek az egyes építési helyeken, épületek, épület

komplexumok tereiben.

6. Alternatívák, autonóm város, parazita építészet

ÉPÜETTERVEZÉS IV.. SGYMTET204XXX 29

-az ezredfordulóra kialakult az a probléma térkép, melyen egyértelműen látszanak

az emberiség feladatai, de a feladatok megoldásához kapcsolódó módszerek még
koránt sem világosak.

-az építészet keresi azokat az alternatív megoldásokat, mint például azok az

autonóm rendszerek, amelyek ellentétes mozgásba hozzák az építés folyamatát

Az autonóm város:
-önellátó rendszerekben vélik felfedezni a jövő zálogát, ahol nem a nagy globális
elosztórendszerek tehetetlensége a meghatározó, hanem a helyi erőforrások „Öko-
Logikus” felhasználása élvezi az elsőbbséget, éppen az ott élők hasznára és nem
kihasználására. Ez az elképzelés jó alapot adhat a fejlődő, vagy éppen felzárkózó
területeknek, mivel nem a források elszállítása, hanem helyi felhasználása a cél,
ezzel megtartva az ökoszisztémát, fenntartva a fejlődést.

A parazita építészet:
-érdekes kísérlet az a fajta megközelítés, hogy a kialakult helyzeten változtatni olyan
tárult rendszerekkel lehet, amelynek példája lépten nyomon megvan az élővilágban.
-a parazita organizmusok a nagyobb rendszerek megcsapolásából, azok
hulladékaiból élnek
-építészeti értelemben egy már meglévő szerkezetre (épület) települ rá egy annál
jóval kisebb de hatékonyabb rendszer, hogy az őt fogadó épülettel egységben
létezzen.

7.A fent tartható fejlődés

A fenntartható fejlődést szolgáló egyik legfontosabb elem a területekkel (valójában

e vonatkozásban ez a beépítésre szánt területek jó kihasználását és lehetőség
szerinti minimális növelését jelenti) való takarékos bánás.
A másik fontos elem a hatékonyág és magas hozzáadott érték, ahol a primer anyag
a szellemi befektetés révén magasabb kategóriákba sorolódik.
Mindezek mellett a városokban koncentrálódó emberi populáció ne veszítse el a
közvetlen viszonyát az evolúciós fejlődését biztosító természettel annak biológiai és
szellemi értelemben része maradjon. A regionális gondolkodás fontosságának
hangsúlyozása.