BALOG GYRGY c1cERO-FORDTSA

A szveget gondozta Bartk Istvn Kecskemti Gbor

[Alrz]

A' MARCUS TULLIUS C I C E R O NAK

NGY KNYVEL
MELLYEK STLIRZVIILIS IAKAB1 ltal szve szedegettetterek.

Most pedig a' tnulo iffjaknak kedvekrt, Magyar nyelvre fordttattanak Balog Gyrgy ltal.

LTSN, M. Dc.c1V.

A2r` 1

Nemes Nemzetes j indulatu s j erklcs jfjaknak mint szerelmes tantvnyimnak, tiszta szeretettel ezen munkmnak Zngcskjt ajnlom.

Leopoldo Reichenhallerz Iohanni Andreae Preining3 S-ebastiano Ferdinando Dobner4 Mjchali Virth _ Iohanni Vilhehno Artners Theophilo Fridl Georgio Kraner Leopoldo Pamer7 Abraharno Trks Iohanni Vilhelrno Trk Georgio Christiano Trk Abrahamo Keller Gabriel Ksfaludi Emerico Kisfaludi Matthiae Unger Matthiae Hakstokg ~ Samueli Liebeczeitw Reichardo Dobner

Sigismundo Petrcz [A2v:] Leopoldo Pauer Conrado Volmuth Joharmi Poch Ionae Kecsks Theophilo Ranner Georgio Harlander Samueli Hueber Andreae Czauner Andreae Gillign Iohanni Mann Abrahamo Komromy Martino Csaykalg' Melchioria Kbothyu Tobiae Engells Michali Mr Leopoldo Ernstl

a Melehiori

[A3r:]

STURMIUSb IANOS STURMIUS ]AKABNAK, kedves csnek sok jt kvn! GYakorta, kedves csmf jakab, hallottad n tlem, a' mint re emlekezem, hogy a' mi tanulsunknakfl ttt vige minden dolgoknak megismrise, s azoknak kessen val kimondsa kll lennyi. Es hogy a' dolgoknak tudomnnya az Isten gjnek ismrete nlkl igen keveset hasznllyon; a' szollsnak modgyat pedig leg job knyveknekd s Authoroknak szorgalmatos olvassa s az irsban s szollsban valo mestersges kvetse nlkl meg nem szerezhettyk ollyatnformn, a' mint kivnynyuk. Annak okrt gyakorta mondottam, ha re emlkezel, hogy a' tanulo i_/jfialcat srkengetnnk kll az Istennek igjere, s eleikbe adnunk a' Cicerot az oskolban, mellyek kzl egyike, tudnyi illik az Istennek igje legjobban oktathattya az elmt, a' masika, tudnyi illik a' Cicero a' nyelvet. De szorgalmatossan vigyznunk kll a' nyelvekre val tantsban, nem csak az jciaknak dejekre, hanem erejekre s elmjekre. Meltn teht leg elsben az Epistolk-[A3v:]rul kezdhettyk el, ha ki valogatatnak azok, a' mellyek legknnyebbek, s ollyatn dolgokat foglalnak b magokban, a' mellyek ismretessekf s ollyatn szokkal iratattanak meg, a' mellyekkelf szoktunk lnyi. Ennek a' ngy knyvnek szve szedegetisben arra vigyztam s ollyatn Epistolkat avagy Leveleket valasztottam, a' mellyek nem igen mestersgessek, sem nem igen homlyossak s nehezek, hanem a' mellyeket az if ak megrthetnek; s a' mellyekben ollyatn szk vannak, a' mellyekkel mi elnk, s a' minden napi szollsnak szp formacskai s' sententiai, s ollyatn formn iratattanak, a' mellyekkel mi ugyan nem elnk, de mind azon ltal vilgossak, kessek s szpek. Ezeket n tenked kldm, hogy lthassad s rthessed, hogy n meg abban az rtelemben vagyok, a' mellyben ez eltt voltam. Krlek tgedet, legkedvesseb Atymg fia czm, szorgalmatoskodgyl a' te tanulsodbanh Semmit sem hallok a' te tanulasod fell, tvul vagyok te tled, igen flek, midn gondolkodom arrul, hogy knnyen meg trtnhetik, hogy az n kivnsgomnak, s a' te /-ltyd remnsgnek meg nemfelelsz. Vrom a' te Leveledet, hogy meg rtsem mind mennyit nevelkedtl, s' mind minem remnsgben lehetnk te felled ennekutnna. Lgy jo egessgben."
b [Az A2v lapon az rszz] Sturc csm d knyveknek ismretessk, 7

f zE'mz1yz<kz<

5 Arym h tanulsohan.

198

ELSO1 KONYV A' MARCUS TULLIUS CICERO A' Terenczinak az felesginek

sok jt kivn!18

.M4221

HA j egssgben vagy, jl vagyon, n mg j egssgben vagyok. Mi minden nap a' ti Postaitokatlg Vrjuk, kik ha eljnek, taln bizonyossabbakk lesznk, mit kllessk mi nknk cselekednnk, s mindgyrt tenked tudtodra adgyuk. Egssgedre lgyen szorgalmatos gondod. Lgy jo egssgben,2 klt szent Mihly havnak elsdik napjn. 2. A' M. T. C. a' Terencinak az feleseginek sok jot kvn! HAjo egssgben vagy, jol vagyon, n mg jo egssgben Vagyok. Azon lgy, hogy meg gyogyulhas, a' mi szksges lszen, a' mint a' dolog s az id kivnnya, vigyz, s meg szerezzed, s n hozzm minden dolgokrul nennl gyakortb Levellet kldgy. Lgy jo egssgben. [A4v:] 3. A' M. T.' C. a' Terenczinak az felesginek sok jot kvn! HA j egssgben vagy, jl vagyon, n ugyan mg j egssgben Vagyok. Krlek, a' te egssgedre szorgalmatos gondod lgyen. Mert ennkem mind meg irtk, s' mind meg izentk, hogy te hirtelen hidegllsben estl. Hogy engemet sietsggel bizonyoss tettl a' Caesr levele fell, kedves dolgot czelekedtl ennkem; Hasomlokppen ennek utnna is czelekedgyl, ha mi szksges lszen, ha mi uysag trtnik, ad tudtomra. Meglsd, hogy jo egssgben lehess. Lgy jo egssgben. Klt szent Ivn havnak msodik napjn.

'_ [Az A3v lapon az rszz] Els* Knyv. [A fejlc A4v-C8v kztt a Verso lapokonz] ELS [A5r-D11' kztt a recto lapokonz] KNYV. [Az Av s A8v lapon tvesenz] ELSE k bizonyorsabbak I [Az A4r lapon az rszz] A M. T.

199

4. A' M. T. C. a' Terenczinak az felesginek sok jot kvn! HA j egssgbenm vagy, jl vagyon, n mg j egessgben vagyok. Mi meg sem a' Caesrnak eljvetele fell, sem a' Levelek fell, a' mellyek, azt mondgyk, hogy a' Philotimusnl vannak, semmi bizonyossat nem tudunk. Ha Valami bizonyos lszen, mindgyrt tenked tudtodra adom. Meglsd, hogy a' te egessgedre gondod lgyen. Lgy jo egssgben, klt szent Iakab havnak tizen harmadik napjn. 5. A' M. T. C. a' Terenczinak az felesginek sok jot kvn! HA j egssgben vagy, jl vagyon, n meg j [A5r:] egssgben vagyok. Meg-adattatot mr ennkem vgtre a' Caesrnak kegyelmes levele, s azt mondgyk, hogy hamareb elj, hogy nem mint valaki meg gondoln. Kinek ha eleibe mennyek-e', avagy itt megvrjam tet, midn elvgezem magamban, tenked tudtodra adom. Krlek, mennl hamarb kld Viszsza n hozzm a' postkat. A te? egssgedre szorgalmatos gondot visely. Klt szent Iakab havnak harmincz egyedik napjn. 6. A' M. T. C. a' Terenczinak az

felesginek sok jt kvn!

HA valami ollyan Volna, a' mellyet irhatnk tenked, meg czelekednm azt, mind bveb szokkal s' mind pedig gyakortb. Most ltod, minm dolgok legyenek. En minm elmivel legyek, a' Lepttul s Trebatiustul meg rtheted. Te meglsd, hogy mind a' te magad s' mind a' Tullinak egssgre gondod lgyen. Lgy jo egssgben! 7. A' M. T. C. a' Terenczinak az felesginek sok jot kvn! HA j egssgben vagy, jl vagyon, n mg j egssgben vagyok. Elvigeztk vala magunkban, a' mint ennekeltte meg-irtam vala tenked,
B
23
O

egzsgben egssgben viszka

1-:(D

'O

200

hogy a' Caesrnak eleibe kldgyk a' mi Fiunkat a' Cicerot, de meg-vltoztattuk tanacsunkat, mivel az eljvetele fell semnit nem hallottunk vala. Egyb dolgok fell noha semmi ujsg nem vala, mindazonltal mit akarunk, s' mit vlnk szksges-[A5v:]nekq lenni mostani idben, a' Sicctul meg rtheted. A' Tulia mg n nlam vagyon. Lgy jo egssegben. Klt sz. Ivn havnak huszadik napjn. 8. A' M. T. C. a' Terenczinak, az felesginek sok jot kvn. AZ n leg nagyob fajdalmimban gytr engemet a' mi Tullia Lenyunknakf egssgtelensge. A ki fell nem szksg, hogy tenked bvebben irjak: Mert bizonyossan tudom, hogy tenked szintn olly nehezen essik, mint ennkem. Hogy ti azt kivnnytok, hogy n kzellyeb mennyek ti hozztok, ltom, hogy ugy kl czelekednem, ennek eltte-is meg czelekedtem volna, de sok dolgok akadlyoztanak meg, a' mellyeket meg most sem vittem vghez. De vrok Levelet a' Pomponiustul, a' mellyet, krlek, mentl hamarb n hozzm ltal kldgy. Azon lgy, hogy jo egssgben lehessf 9. A' M. T. C. a' Terencinak az felesginek sok jot kvn. HOgy rlsz azon, hogy mi frissen s egssgesen Olasz orszgban jttnk, kvnom, hogy mindenkoron rly. De hbortatvn szivemnek fajdalmval, s nagy boszusgokkal, flek azon, hogy mi ollyatn tancsot vettnk el, a' mellybl knnyen ki nem feitznk. Minek-okrt a' mennyire lehet, segly bennket. Mikppen pedig seglhetz, elmmbe nem jn. Az utra hogy induly, [A6r:] mostani idben, nem szksg, az ut hoszu, s nem btorsgos. Nem-is ltom, mit hasznlhatsz, ha el jvendesz is. Klt
szent Andrs havnak negyedik napjn Brundusium vrosba.

10. A' M. T. C. a' Terenczinak az felesginek sok jt kvn! HA j egessgben vagy, jl vagyon, n mg j egessgben vagyok. A mi Tullia Lenyunk jt n hozzm szent Ivn havnak tizen kettdik napq sksgesnek ' Leuyunknak S lehesz. .

201

jn; a' kinek szp erklcsn s kivltkppen valo embersgin igen meg szomorottam, de meg nehezzebben eset, hogy a' mi gondviseletlensgnk avagy rstsgnk miatt ltt, hogy sokkal msab llapotban volna, a' mint az kegyessge s tisztessge* kivnnya vala. Akarnk vala a' mi unkat Cicerot a' Caesrhoz s vle a' Cneus Salustiust kldeni. Ha elmgyen, tenked tudtodra adom. A te egssgedre szorgalmatos gondot visely. Lgy jo egssgben." Klt szent lnos havnak tizen nyoltzadikv napjn. 11. A' M. T. C. a' Tronak sok jt kvn! HEtedik napja immr, hogy mi Corcyra nv szigetiben tartoztattunk vala; a' Qvintus pedig, az n btym, s az fia Buthrotusbanw 24 tartoztattanak vala. Fltte igen busultmk vala a' te egssgedx miat, nem-is czudlkoznk vala, hogy mi semmi levelet nem vettnk te tled, mert illyen szelekben mennek el onnt hajokon, a' melly szelek ha nem [A6v:] volnnak, mi itt Corcyra szigetiben nem lnnk. Annak okrt gondod lgyen magadra,Y ersdjl meg, s ji mi hozznk te szeretidhez, a' midn alkalmatossanz eljhetz hajon, s a' te egssgeda s az id engedi. Senki nem szeret minket, a' ki nem szeressenb tgedet-is. Neknk mindnyjunknak kedves s kellemetes lszen a' te eljveteled. Kedves Tironk, azon lgy szorgalmatossan, hogy j egssgben lehess. Lgy jo egssgben, klt Corcyra szigetiben Mind szent havnak tizen nyolczadik napjn! 12. A' M. T. C. a' Tironak sok jt kvn! NEm akarok, nem is rhatok tenked, minm elmivel legyek; czak azt irom meg, a' mi nagy rmnkre lszen mind tenked s' mind ennkem, memel hamarbd ltlak tgedet egssgessen. Harmadik nap Alyzia vrosban rkeztnk, minekutnna te tled eljttnk. Az a' hely szz husz
I-I'

C
<

w x Y z a b c d

tisztezsge egzsgben. nyoltizadik Buthrosusban egzsged majadra, alkalmatozsan egzsged szerezsen Tironok hanrab

202 '

futamatnyi fld a' Leuca vrostul. Azt altottam,26 avagy vltem, hogy Leuca vrosban avagy tgedet ltlak, avagy a' te leveledet el vszem. Valamennyire engemet szeretz, annyival azone lgy, hogy jo egssgben' lehess, avagy menyireg tudod, hogy n tgedet szeretlek. Klt Alyzia vrosbanh szent Andrs havnak tdik napjn. 13. Az fiu Cicero a' Tronak

sok jot kvn!

NOha igaz s illend mentsggel ltl a' Levelek-[A7r:]nek el mulatsban, mind azon ltal krlek, azt ne cselekedgyed gyakortb. Mert noha a' kznsges jnak llapottya fell, hrek s postk ltal bizonyos leszek, s az Atym meg-irja ennkem mindenkor az s Atyai n hozzm valo akarattybul, mind azon ltal a' te akar melly kis dologrul ennekem rt leveled mindenkor igen kedves volt. Annak okert midn kvnom fkppen a' te leveledet, ne czelekedyed, hogy az rsnak tisztt inkb mentsggel, hogy nem mint leveleknek gyakorlatos rssival btlczed. Lgy jo egssgben. 14. A' M. T. C. a' Sulpitiusnak sok jot kvn! A Larssa vrosbl Hagesaretus, a' kivel az n Polgr Mesteri tisztemben sok jot tetem, meg emlkezet rola) s hla ado-is volt, annakutnna-is szorgalmatossani meg bczlet engemet. Ajnlom tet tenked flttek igen, valamint vendgemet,28 s ennkem jo akaro bartomat, s mint egy hla ado embert, jmbor frfiat, s az vrosnak mint egy eltt jrojt,29 s a' te bartsgoddal valo elsre mltot.1 Igen kedves dolgot czelekeszel ennkem, ha azon lszeszfn hogy meg ismrhesse azt, hogy ennek az n ajnlsomnak nagy haszna volt te nlad. Lgy jo egssegben.
annyivalnazon egzsgben menryie Alyrosban ola, szorgalmatossar flttn mlrot lsesz,

H-:FO

1 J < 1 m

203

15. A' M. T. C. a' Trebatusnak

sok jot kvn!

A te leveledet, a' mellyet vettem volt a' L. Aruntustul, rtatlanul elszaggatam. Mert semmi ol-[A7v:]lyan nem vala benne, a' melly el nem olvastathatnk, mg az egsz gylekezet elt-is.3 De mg az Aruntius-is azt mondgya vala, hogy te ekppen parancsoltad, s hogy te azt hozza rtad vala. De ez br ugy lgyen, en czudlkozom, hogy te annak utnna ennkem semmit sem irtl, kivltkppen ennyi sok uysgok fell. Lgy jo egssgben. 16. A' M. T. C. Q. Valerusnak sok jot kvn! A Publus Cornelius, a' ki tenked ezt a levelet meg adta, commendltatot ennkem a' Publus Cuspustul, kinek az gyt, melly igen kivnnam, s' klletnk elmozdttanom, bizonyra n tlem knnyen megrthetted. Fltt igen krlek tgedet, hogy azon lgy, hogy az Cuspus ennkem mennl hamarb mennl gyakortb ez n ajnlsomat, igen megksznhesse. Lgy jo egssgben. 17. A' M. T. C. a'Memmusnak sok jt kvn! AZ Aulus Fusiussal,P mint egyel az n legkedvessebq bartim kzl, a'

ki engemet meg-bczl, s ennkem igen j akarm, a' ki tudos ember, s

igen embersges, s' a' te bartsgodra valo lsre igen mlto, krlek, ugy bnnyal, a' mint te ennkem jelenltedkor fogadtad. Ez olly kedves lszen ennkem, mint akar melly legkedvesseb dolog. Ennek fltt nagy bcslettel mind ltig ktelezed. Lgy jo egssgben. [A8r:]

" P q

Publicus knyyen Fusuzsal, legkedvezseb

204

18. A' M. T." C. a' Cornficusnak

sok jot kvn!

A Sextus Aufidius mind engem meg-bczlsvel Atymfia lehet, s' mind Romai nemesneksl mltosgval mindeneket fllyl hallad. Olly jo erklcs pedig s embersges, hogy a' nagy mltosg az embersggel egyetembe talltassk. A kinek Africban lv dolgait ugy ajnlom tenked, hogy szorgalmatossabbans szvessebben nem ajnlhatom. Igen kedves dolgot cselekeszl* ennkem, ha azon szorgalmatoskodol, hogy megrtse s' ismrje, hogy az n Levelemnek igen nagy haszna volt te nlad. Erre tgedet, des Cornificiusom, fltt igen krlek. Lgy jo egssgben. 19. A' M. T. C. a' Baslusnak sok jot kvn! j TEnked jt kivnok, s' magamnak rlk, szeretlek tgedet, oltahnazom a' tiedet, te tled szeretni s mit mivelsz s' mit mivellyenek s' a' dolgok mint follynak, tudnyi akarom. Lgy jo egssgben. 20. A' Decus Brutus mezzef Hadnagy a' Cceronak sok jot kvn! HA a' te hozzm valo jo akaratod fell ktelkednm, bveb szokkal krnlek tgedet, hogy oltalmaznd az n mltosgomat. De bizonyra ez ugy vagyon, a' mint magammal elhitettem, hogy tenked gondod vagyon n rem. En a' hadsereggel az Havasukontul mntem, nem annyira a' f-[A8v:]kapitnsgot34 kvnvn, mint a' vitzeknek eleget akarvn tennyi, s ket a' mi dolgainl<nak oltalmazsra meg-erstteny; a' mellyet, ugy vlem, megnyertem: mert mind az n b adakozsomat s' mind az n jo akaratomat tapasztaltk. Mndeneknl leghadakozobb npekkel hadakoztam. Sok kastlyokat vettem meg, sok helyeket puszttottam el. Nem ok nlkl kldettem Levelet a' Tancsnak.3 Segely meg minket a' te tancsoddal. A mellyet midn meg-cselekeszl, igen nagy hasznra lszesz a' kznsges jnak. Lgy j egessgben.
r [Az A7v lapon az rszz] A M. T. 5 szorgalmatorssabban t zselekesl

feder,
V

mvelz

205

21. A' M. T. C. a' Servius Sulpitiusnak sok jot kvn! AZ Asclapoval, Patras vrosban lako orvossal,W igen bartsgossan lek, a' kinek mind az velem valo bartsga, trsalkodsa ennkem kedves gynyrsges Volt, s' mind pedig az tudomnnya, mellyet n meg probltam az enyimeknek egessgtelensgekben, betegsgekben. A' mellyben eleget ttt ennkem mind tudomnnyval, s' mind pedig hsgvel s j akarattyval. Annakokrt commendlom ajnlom tet tenked, s krlek tgedet, hogy azon lgy, hogy meg rcse, avagy ismrje, hogy n szorgalmatossan irtam felle, s az n ajnlsom commendlsom nagy hasznra volt nki. Ez ennkem igen kedves lszen. Lgy jo egessgben. 22. A' M. T. C. az Appusnak sok jot kvn! ELhiszem, hogy meg rtetted* a' te letedrt s [B1r:] boldogjaby llapotodrt valo szorgalmatosgomat fradozsomat a' tiednek levelekbl, a' kinek, bizonyossan tudom, hogy bvsgesen eleget tettem. Meg sem engedem nkk, noha kivltkppen val j akarattal vannak te hozzd, hogy tenked szerencssseb llapotodat inkb kivnnyk, mint n. k ennkem szksg meg engedgyk, hogy n tbbetz hasznllyak tenked mostani idben, mint k. Mellyet noha nem szntem meg cselekedni, meg sem sznk, s immr egy igen nagy dologban meg cselekedtem, s szerencsdnek fundamentomot vetettem. Te azon lgy, hogy j s vg kedvela avagy btor elmvel lgy, s el is hdgyed, hogy semminm dologban el nem hadlak tgedet. Klt sz. Ivnb havnak negyedik napjn. Lgy jo egssgben. 23. M. T. C. Marcus Mariusnak sok jot kvn! SZ. Ivnc havnak 23. napjn Cumanumi vrosba jttem, a' te j bartoddal, avagy inkb a' mi bartunkal Libonnal, s mindgyrt a' PompeW X Y Z orvozsal, rretted boldagjab [javtva az A8v lap rszava szerint] tobbet vgskedvel jvn C Ivn

206

janumi majoromba igyekezni. De elb tudtodra adom tenked. Kvnom, hogy mind mindenkoron j egssgbend lgy, s' mind bizonyossan mig itt vagyunk. Mert jol ltod, melly hamar ez utn egyt lsznk. Annak-okrt ha a' kszvnnyel valami dolgod vagyon, azon lgy, hogy azt ms napra hallaszad. Azrt jol meglsd, hogy jo egssgben lgy, s engemet kt avagy harom nap alat oda vrj. Lgy jo egssgbenf [B1v:] 24. Ccerof Plancus mezzef nagynak elvlasztot Polgr-Mesternek39 sok jot kvn! O kedves s kellemetes hir, a' mellyet hoztak mi nknk a' gyzdelem eltt kt nappal, a' te segtsged, szorgalmatossgod, gyorsasgod, hadi sereged, s a' meggyzettetet ellensg fell. Minden remnsg te benned vagyon. Mert azt mondgyk, hogy a' gylksoknak leg-nevezetesseb Hadnagy4 el szalattak a' Mutina vros eltt valo harczrul. Mert szintn olly hasznos a' tbornak utollyt meg rontani, mint az elejt meg verni. Bizonyra vrom vala immr a' te leveledet, s azt sokakkal, remnlem vala-is, hogy az idk ltal meg intetet Lepidus te veled, a' kznsges jnak eleget tenne. Annak-okrt, des Plncusom, szorgalmatoskodgyl azon, hogy ennek az szonyu gonosz hadnak valahol csak szikrja se maradgyon, melly ha meglszen, mind a' kznsges joval nagy jt tszesz, s' mind te magadnak rkkn valo dicsssget szerzesz Klt Pnksd havnak 13. napjn. Lgy j egssgben. 25. M. T. C. Papyrus Paetusnakh sok jot kvn! TEgnapi jttem Cumanumi majoromban, holnap talm te hozzd jvk. De midn bizonyossan tudom, egy kevess az eltt hiredd adom. Noha Marcus Ceparius midn elmbe jtt volna, [B2r:] a' tyukos' erdben/*1 s krdeztelek volna, hogy mit mivelnl, azt mondotta ennkem, hogy az gyban feknnl, azrt, hogy lbaid fajnnak; a' mellyet bizonyara
C' egsgben egzsgben. [A B1r lapon az rsz:] A Cicero g szerzez. h Paecusnak ' TEgnag

207

nem hallottam jo kedvel, a' mint hogy ugy-is kllt cselekednem. De mind az ltal elvgesztem, hogy te hozzd jjek, hogy mind megltnlaki tgedet,

s' mind meg ltogatnlak, s vacsorhkk is veled: Mert nem vlem, hogy
tenked kszvnyes szakcsod volna. Annak-okrt vrj olly vendget, a' ki nem nagy ehet, s a' drga vacsornak ellensge. Lgy jo egessgben. 26. M. T. C. Cneus Plancusnak sok jot kvn! ELvettem a' te igen rvid leveledet, mellybl nem ismrhettem meg azt, kill kvntam vala tudni; megismrtem pedig azt, kit n nem ktelkedtem. Mert melly bkessges trssel szenvednd a' kznsges nyomorusgokat avagy nyavalkat, nem rtettem; engemet pedig melly igen szeretnl, knnyen meg rtettem, de ezt mr tudtam vala; ha n azt tudtam volna, tudniillik mikppen vsehd magadat a' nyomorusgban, az n Levelemet a' szernt rendltem voha. De noha ennek-eltte irtam volt, a' kit szksgesnek tltem vala az rsra, mind az ltal ez mostani idben rvideden akartalak inteni, ne vlnd azt, hogy csak magad forognl a' veszedelemben. l\/Linnyjan nagyban, de mindazon ltal kznsges veszedelemben vagyunk. Minek-okrt [B2v:] nem kl magnossan avagy kivltkppen valo szerrencstm kivnnod, avagy a' kznsges szerencstlensget megvetned. Annak-okrt azon jo akaratal legynk egy mshoz, kivel voltunk mindenkoron. A' mellyet te felled remlhetek, es n meg mutathatok.

Lgy jo egssgben. 27. M. T. C. Dolabellnak

sok jot kvn! R'.ilk a' Bajae vrosban lv meleg frdnl<nek, mivel hertelen, a' mint rod, egssgessek lttenek, hanem ha tgedet taln szeretnek, s hizelkednek tenked, s annyi ideig elfeleitkeztenek az termszetekrl, a' miglen te jelen vagy. A' ki ha ugy vagyon, nem csudlkozom rajta, mert a' Leveg s a' flds az erejt elhadgya avagy vltoztattya, ha tenked igy hasznos s egssges. Az oratio,42 a' mellyet Dejotarus kirllyrt tartottam,
li megltnlk

I vacosrlnk kn m szerrenct " mntathatok.

208

a' mellyet kivntl n tlem, nlam vala, a' mellyet nem vltem vala, azrt tenked kldttem; kvnom, hogy ugy olvasd, mint kicsiny s nem igen derekas dolgot, s a' melly nem igen mlto a' le rsra. De n akartam kldeni az n regi gazdmnak,P 43 s Bartomnak, egy igen kicsiny s csekly ajndkotskt, a' minm ajndeki szoktanak nki lenni. Krlek, lgy okas s btor elmvel, hogy a' te magad vselsed s embersged egyebeknek boszusgtiteleket s hamissgokatq meggyalzza. Lgy jo egessgben.
[B3r:]

28. Mf T. C. f mezze Hadnagy a' Marcus Coelus pti Mesternek sok jt kivnlf
1

Igen nagy bartsgom vagyon ennkem a' jmbor s tudos Fabiussal, s igen szeretem tet, mind az szp elmejert, s tudomnnyrt s' mind az kivltkppen valo jmborsgart. Annak-okrt krlek, ugy vegyed fl az dolgt, mint ha az n dolgom volna. Tudom, hogy nagy Proktorok vadtok/15 szksg, hogy gyilkos lgyen az, s f vitelre valo igye lgyen annak, a' ki lni akar a' ti szolglatokkal. De semmi mentsget nem veszek ebben az emberben. Ha szeretz engemet, teht mindeneket elhadcz, midn Fabius a' te szolglatoddal akar lni. En fltt igen Vrom, s kvnom a' Romai dolgokat tudni, s legfkppen kvnom tudni, mit mivelz. Mert immr rgtl fogva semmi uysg ide mihozznk nem hozatot Rombul a' tlnek nagysga avagy kemny volta miatt. Lgy jo egssgben. 29. M. T. C. Trebatanusnak" 46 sok jot kvn! MEgnevettl engemet tegnap az ital kzben, hogy azt mondottam vala, hodgy vetekeds volna arrul, ha az rks vdolhatn igazn az lopst, a' mely lops mg az eltt estt volna, minekeltt rkss ltt. Azrt noha jo itason s ksn mentem vala-is haza, mind azon ltal megjegyeztem
0 l

P q ' 5

gazdmnk, hamssgoka [A B2v lapon az rsz:] 28. A M. pto

' kvan!
rebatanusnak

209

azt a' Ttulust avagy artculust/17 a' hol [B3v:] meg vagyon ez a' vetekeds, s le irva kldttem tenked, hogy tudnd azt, mivel azt mondod vala, hogy senki azon ertelemben nem volna, a' Sextus AElius, M. Manlus, s a' Marcus Brutus ugyan azon rtelemben voltanak. En azrt egyet rtek a' Scaevolval s Testval. Lgy j egssgben.

30. M. T. C. Brutus j mezze

Hadnagynak sok jt kvn! NOha igen kedves s kellemetes ennkem a' te leveled; mind azon ltal kedvesseb volt az, hogy a' Plancusnak a' te tisztitrsadnak," 48 a' te nagy foglalatossgodban azt parancsoltad, hogy tegedet mentegetne n nlam Levele ltal; a' mellyet szorgahnatossan meg cselekedet, kedvesseb dolog pedig n elttem nem lehet a' te tisztedenw s szorgalmatossgodon kivl. A' te tiszti* trsaddal valo bartsgod, s a' ti egyessgtek, melly minden levelekbl ki teczet, a' Romai Tancsnak s kssgnek nagy rmre volt. A' mi mg htra vagyon, des Brutusom, jarj el benne, s immr nem msokat, hanem te magadat gyzzedl' meg. Nem szksges, hogy tbbet irj ak kivltkppen tenked, mivel kvetni akarlak tgedet az rsban. Fltt igen vrom a' te leveledet, s ugyan ollyant, a' minmt fltt igen kivnok. Lgy j egssgben. 31. M. T. C. Purfanus Praetornak Sicilai tisztvsel Bronak49 sok jt kvn! AZ A. Caecnnval ennkem mindenkor olly [B4r:] nagy bartsgom volt, hogy nagyob nem lehetne.{\,/lert az Attyval mint hires nevezetes emberrel, s jeles frfuval sokat tarsalkodtam: s ezt n gyermeksgemtl fogva mindenkor ugy szerettem, hogy semminm emberrel bartsgossabban nem ltem, mivel olly nagy remnsgem vala ennkem felle, hogy igen jmbor, s kessen szollo ember lenne, s ezenkvl igen bartsgossan is l vala n velem, nem csak bartsgnak tisztiben, hanem meg az egytt valo tanulsban-is. Nem kivntatik, hogy tbbeket avagy tbb szokkal rjak, ltod, melly szksges ennkem az lett, elmenetelit
V tiszeitrsadnak,
W X

Y z

tsteden tszei gyozzed Sltt

210

s javat oltalmaznom mindennm dolgokban, a' mennyire tlem lehet. Csak ez vagyon mg htra, minekutnna sok dolgokban megismrtem, minm rtelemben volnl mind a' jmbor embereknek llapotyokrul, s' mind a' kznsges jonak nyomorusgrul, hogy n tetled semmit egyebet nem krjek, hanem hogy azon jo akaratod az n commendatom s ajnlsom ltal annl-is nagyob lgyen, a' mellyet ksz akaratodbul a' Caecinnhoz megmutatz, a' mennyire rtem, hogy te engemet megbcsllesz Semmit ennkem ennl kedvessebbet s kllemetessebbet nem cselekedhetl. Lgy j egssegben.

32. M. T. C. Corn `cusnak5

sok jot kvn! A te Leveled n nkem igen kedves s kellemetes volt, hanem hogy megutltad az n Sinuessa-[B4v:]nomi szllsocskmat. A' melly meg-utlst nem veszi ugyan j neven a' kis major, hanem ha a' Cumanumi s Pompejanumi majorban megtrited mind azokat, a' mellyeket elmulattl. Ezt azrt gy megcselekedyed, s engemet szeress, s vallamelly rsra fl ingrly. Mert n knnyebben felelhetek meg, hogy nem okat adhatok az rsra. Ha pedig megsznsz az rsban, a' mint hogy szoksod-is, flingrlek teht az rsra, hogy a' te henylised ennkem-is ne szerezzen vagy hozzon rstsget. ressgemb lvn tbbet irok te nked. Irm ezeket, midn a' Tancsban volnk. Lgy jo egssgben. 33. M. T. C. Cornficusnak sok jot kvn! A' Cajus Antonius az n j Bartom, minden dolgockal fl kesittetet frfu, dolgainak vigben vtelirt, kvetsgben kldetet Africban szabad kvetsg ltal. Krlek, segitsed tet minden dolgaiban, s azon lgy, hogy az dolgait mennl hasznossaband vghez vigye. Es legfkppen ajnlom tenked az bcsletit s mltosgt, a' melly nki legkedvessebb. Es krlek tegedet erre, a' mellyet magam szoktam cselekedni az n Provincimban, avagy Tartomnyomban, nem kretvn, hogy mindenik Tancs
a b c d

megbctllesz. kllemeressebbet Uressgem tbbetirok hasnossaban

211

Ur51 mell vros szolgjt52 adnm: a' mellyet rtettem s hallottam, hogy a' f emberek-is cselekedtk. Armak-okrt, des Cornfciusom, eztet meg cselekeszed, s ha szeretz engemet, minden ms dolgaban, bcsletiben, mltosgban [B5r:] s joszgban-is elmozdtod tet. Ez lszen ennkem

igen kedves, kllemetes dolog. Azon lgy, hogy jo egssged lgyen.

34. M. T. C. Cassusnak sok jot kvn! A' te levelednek rvidsge engemet-is rviddebb tszene az rsban, s hogy igazn meg-mondgyam, elegendkppen nem jut eszembe, mit rjak. Mert bizonyossan tudom, hogy a' mi dolgainl< te nked megiratatnak, a' te dolgaidat pedig nem tudgyuk. Mert mint ha Asia bvolna zrva avagy rekesztve, akkppen semmi nem hozattatk hozznk, az egy hren kivl, mikppen tudni illik Dolabella az hadi npvel megverettetet, a' melly hir elg lhatatos ugyan, de meg nincsen' bizonyos mondoja. Midn mi azt vlnnk, hogy az hadnak vge volna, hertelen a' te Lepidusod ltal igen nagy busulsban esnk. Azrt hidd el, hogy a' Romai kssgnek igen nagy remnsge vagyon te benned, es a' te hadi seregedben. Vagyon ugyan szp avagy ers hadi seregnl<, de mind azonltal igen szksges, hogy te Olasz orszgban jj, hogy mindenek szerencsssen follyanak, a' mint remnlem. Mert a' kssgnek kicsiny remnsge vagyon: Mert nem mondom azt, hogy semmi remnsge nem voha, de akar minem lgyen, azt a' te Polgr mesteri tisztednek esztendjere grjk magunknak. Lgy jo egssgben.
[B5v:]

35. M.3 T. C. az Aclius Tisztrtonak53 sok jt kvn.I Vagyon Susa vrosban egy Lucus Manlius nv ember, ez Catina Vrosban polgr volt, de Romai polgrra ltt, egyb Neapolis vros bliekkel egytt, s Neapolis vrosnak Tancs Urv.54 Mert a' Vrosi polgrok kz irattatot, elb, hogy nem mint a' polgari igassg az szvetsg trsainak s Deakosnak adattotot volna.55 Ennek az bttya minap Catina vrosban meg-holt. Mi azt vllyk vala, hogy nki semmi prlekedse nem lszen az ott lv rksg miatt, s immr a' joszgban l. De mivel
E tsen ' inncsen 5 [A B5r lapon az rsz:] 35. A

212

meg ezen fllyl vannak nki a' Sicilia szigetiben rgi prlsi, ajnlom tenked mind ezt az Battyai rksgt, s' minden dolgait, s leg f kppen magt, mind jmbor bcsletes embert, s leg job bartomat, s a' ki ugyan azokkal a' Nemes tudomnyokkal flkesittetet, a' mellyekben n leg inkb gynyrkdm. Armak-okrt krlek tgedet, akar jjn, akar ne jjn Siciliaban, hogy tudgyad, hogy az n legkedvessebb s leg jobb bartim kzl egyik lgyen, s hogy vle ugy bnnyal, hogy szre vegye, hogy nki az n Commendatom avagy ajnlsom nagy segtsgre avagy hasznra volt. Lgy jo egssgben. 36. M. T. C56 az embersges s jmbor Tiro szolgjnak sok jot kvn! TEkncs meg, melly nagy gynyrsg lgyen te [B6r:] benned, kt orig voltunk Grg Orszgban lv Tyraeumban. A mi ott lv Xenomenes gazdnk ugy szeret tgedet, rnintha sokig te vled egytt lt volna. arra grte magt, hogy mind azokat meg-szerzi, a' mellyek a' te egssgedre szksgessek lennnek. Azt vlem, hogy azt megcselekeszi. Ennkem ugy tetzik, hogyha knnyebben lennl, Leucs vrosban vitetnd magadat, s hogy ott tellyessggel meggyogyulnl. Megltod a' Curiusnak, Lysonnak, s az orvosnak mi tessk. Akaram vala az n szolgmat a' Mariot te hozzd viszsza kldeni, a' kit n hozzm kldenl, midn megknyebednl. De annakutnna azt gondolm, hogy a' Mario csak egy Levelet hozhatna, n pedig sok s gyakorta valo Leveleket vrnk te tled. Annakokrt azt cselekedheted, s meg is cselekeszed, ha szeretz engemet, hogy az Acastus minden nap a'h rvparton lgyen: Sokan lesznek a' kiknek adhatod a' Levelet, a' kik ennkem rmst elhozzk. En ugyan senkit el nem bocstok, a' ki Patras fel migyen. Ennkem minden remnsgem a' te gyogyitsod fell a' Curiusban vagyon, a' ki igen embersges ember, s senkit jobban nem szeret, mint engem. Bizzad tellyessgessen magadat re; n inkb akarlak ezutn egy kis dvel egssgessen, hogy nem mindgyrt ertelen s betegen ltni. Minek-okrt semmi egybre ne lgyen gondod, 'hanem hogy egssged lszen. Lgy mg-is jo egssgben. Leucs vrosbul midn kmennk sz. Andrs havnak hetedik napjan irtam ezen Levelemet. [B6v:]

h ,, a

213

37. Mind' a'M. T. C. s' mind az ijf u Cicero a' Tro szolgnak sok jt kvnnk! EZen harmadik Levelemet ugyan azon a' napon rtam te hozzd s azt inkb azert cselekedtem, hogy az rsban valo szoksomat megtartanm, mivel postra akadtam, a' kire bzhattam levelemet, s' nem hogy valamm ltt volna az rsra. Annak okrt irom n most ezeket, a' mennyire szeretz engemet, annyira lgyen gondod te magadra, hogy meg gyogyulhass. A te nhozzm valo megszmllhatatlan szolglatodhoz adgyad ezt, a' melly mndeneknl legkedvesseb lszen ennkem, hogy midn eszedbe veszed jobbulsodat, a' mint remnlem) lgyen gondod az el evzsre-is. Adgy ennkem szollo Levelet mind azoknak, a' kik Olasz orszgban mennek; valamint n nem eresztek senkit-is ressen, a' ki Patras fel mgyen. Edes Tirom, lgyen gondod te magadra. Mivel nem eshetet ugy, avagy az alkalmatossg nem engedte, hogy n velem egyt hajozhatnl avagy evezhetnl, nincs-is mirt ses, s semmire egybre ne lgyen gondod, hanem hogy egssged lgyen. Lgy j egessgben. Klt sz. Andrs havnakk hetedik napjn estve Actium Vrosbul. 38. M. T. C. a' Tronak az szolgjnak sok jot kvn! N bzonnyra kvnom, hogy te n-hozzm ji,' [B7r:] de flek az ttul: Igen nehz betegsgben voltl; az tlensg, a' purgtiok s a' betegsgnek ereje ltal meg-ertlenettl. A' nehz betegsgekbl nagy srtsekm avagy nagy krok szoktanak lenni, ha itelben s italban az ember mrtkletessen nem l. Maid aval a' kt nappal, a' mellyeken az uton voltl, miglen az n Cumanumi majoromban jvendesz, tt egsz napok mulnak el, miglen elerkezl, n karcsony havnak harminczadk napjn Formianumba akarok lenni. Kedves Tirom, azon lgy, hogy n ott tgedet frissen s egssgessen talllyalak. Az n, avagy inkb a' mi tanulsnk meg lankattanak, a' te l<ivnsgod miatt. Mind azon ltal ez Levl ltal, a' mellyet Acastus
'_ [A B6r lapon az rsz:] 37. Mind
J remnlm

k havnnak 1 joi, III szrtesek n /1 a

214

hozot, egy keves megvidmultam. A Pompejus nlam vala, a' mil<`or ezeket ram; a' kinek, mivel a' mi llapotunkat rmst s kedvessen kvnn hallani, azt mondattam, hogy te nlad nlkl igen keveset vnnk vgben. Te ugy kszly el, hogy viszontag megjobbitsad azt, a' mit elmulattl. A mit n tenked fogadtam, a' meg hagyot napra meg-lszen. Mert meg-tantottalak arra tgedet, mi lgyen a' hsg. Tellyessggel azon lgy, hogy egssgben lehess, mi igen jol vagyunk. Lgy jo egssegben. Klt karcsony havnak 19. napjn. ' 39. M. T. C. Curonak sok jot kvn! ]Ol tudod, hogy a' Leveleknek sok nemei vannak, de ez egyike legbizonyossab s legfjeb, a' mel-[B7v:]lyre nezve maga a' dolog, tudnyi illik a' Levl rs talaltatot, hogy a' tvul lvket bizonyoss tennnk, ha valamelly ollyan lenne, a' melly ket avagy minket illetne hogy tudnnk. Bzonyra effle levelet n tlem ne vrj: mert vannak tenked ro Dekd s postid, a' kik meg-rjak tenked a' te othon lv dolgaidat. Semmi ujsg pedig nincs az n dolgaimban. Kt nemei vannak ezen kivl a' Leveleknek, a' mellyek fltt igen gynrkdtetnek engemet. Egyik neme bartsgos s nyajas;57 a' msodik haragos s nagy dolgokrul valo.58 Nem tudom, ez kett kzl mellykkel rtkban llyek. Nyjaskodgyam- te veled Levelem ltal? bzonyara nem tartom bcsletes Polgrnak, a' ki ez nyomorusgos idkben nevessen; avagy valamelly nagy dologrul rjak tenked. Mi lehet nagyob, a' melly fell a' Cicero a' Curonak rjon, mint a' kznsges jonak llapottyrul. Es ebben a' nemben, ez az n okom, hogy meg azt-is, a' minm rtelemben vagyok most a' Romai kznsges jonak llapottya fell, nem irom meg. Annak-okrt mivel ennkem semmi rsra valo materiam59 nincsen, lek azzal a' brekesztssel, a' mellyel szoktam lni, s intlek tgedet a' legnagyob dcsretnek szeretetire. Mert teneked nagy ellenkezd rendltetet, az az fltt igen szorgalmatoskodnod kl s hihetetlen nagy remnsg vagyon te felled, mellyet knnyen egy dologgal meggyzhetz, hogy ha fl teszed? magadban, hogy azokban a' tudomnyokban akarsz fradozn, a' mellyek ltal dicsretet szerezhetz ma[B8r:]gadnak, melly dicsretet te mindenkor fltt igen szerettl. Irnk tbbeket ezekrl, ha nem hinnm azt,'1 hogy te magadtl elegendkppen

fltte
P tesed q zt

215

fl indultl a' dicsretre. Es valamit el szmlltam, nem a' vgre cselekedtem, hogy n tgedet jobban fl indttanlak ingrlenlek, hanem hogy n te hozzd valo szeretetemet megbizonetanm. Lgy jo egessgben. 40. M. T. C. Brutusnak sok jot kvn! A' Romai Nemes Lucus Ttius Straboval igen bartsgossan lek, avagy nagy bartsgom vagyon, a' ki legfkppen igen embersges, s minden josgokkal flkessttetet' ember. Stt ennkem mindenekben az n legjobb s bzodalmassab bartom. A' te tartomnyodban lakozo Publus Cornelius tartozik nki pnzel. Ez a' dolog Volcatustul, a' ki Romban trvnt szolgltat, Francza Orszgbal gazttatot: krlek tgedet erre szorgalmatossan, mint ha az n dolgom volna, st mennyivel bcsletesseb jo Bartinknak pinze-rt fradozn, hogy nem mint az embernek maganak penzert, azon lgy, a' dolog elvgeztessk, te magadra fl vlallyad azt, segllyed a' dolgott vgre viselni, s azon szorgalmatoskodgyl, a' mennyire te nked igaznak s jonak ltattik lenni, hogy a' Strbonak szabados szolgja,62 a' ki ezen dolog vget kldetet, mennl alkalmatossabban vgre vigye a' dolgot, s a' pnzhez avagy fzetshez jusson. A' melly nem csak igen [B8v:] kedves lszen elttem, hanem magad-is meg-smred tapasztalod, hogy a' L. Ttius a' te bartsgodra valo lsre igen mlto lszen. A' mellyre hogy tenked gondod lgyen, a' mint hogy tenked mindenekre szokot gondod lenni, a' mellyeket tudcz, hogy n akarok, mg-is fltt igen krlek. Lgy jo egssgben. 41. M. T. C. Ttus Fabusnak ` sok jot kvn! ]Ollehet n magam-is vigasztals nlkl szkll<dgyem, a' ki tgedet vigasztalni akarlak, azrt mivel rgtl fogva semmi olly nehezen nem eset ennkem, mint a' te vletlen s remntelen eseted: mind azonltal nem csak intlek tgedet fltt igen, hanem ugyan krlek-is bartsgossan, hogy te magadnak vigasztalst s btorsgot vgy s firfiunak, az az lhatosnak s btor sziv embernek mutasd magadat lenni, jol meg-gondollyad, minm vltozo llapottal, s minm boldogtalan dkre mi mindnyjan nyavals emberek szlettettnk. A' te erkltsds s magad viselse tbbet adott te' flkessstietet
S erl<ll<Sd

216

nked, hogy nem mint a' mostoha szerencze te tled elvett. Annak-okrt

mivel hogy ollyatn bcsletet' s tisztet nyertl, a' mellyre igen kevesen
az also Polgri rendbli' emeltettenek fl, elvesztetted pedig azt, a' mellyet f f renden lv emberek64 elvesztettek (tudni illik a' te des hazdat),65 vgezetre ollyan llapottya s vltozsa lttatik kvetkezni a' trvineknek tlet tteleknek, s az [C1r:] dknek, hogy annak az dolga fltteb jol lttassk lenni, a' ki ettl a' Romai Polgri trsasgtul s ebben lv tisztektl knny bntetsel megvlhatott. Te pedg, a' kinek annyi javai varnak, hogy minden szksgnlkl azokbul el lhetz, azon fllyl sok gyermekid, a' kikkel vgasztalhatodu magadat, stt mi .magunk-is sokkal egyetemben Attyafisggal, bartsggal, jo akarattal te hozzd ktelessek vagyunk, el annyira, hogy n velem s mndenekkel, a' kik te hozzd tartozunk, bartsgossan lhetz, s mivel hogy ez az egy tlet sokak kzl tgedet tallt, a' melly feddsre mlto, azomban csak egy embernek ktsges tancs adsval trtint, meg klletk engednnk, ez egy ember er szak titelinek. Es mind ezekre az okokra nzve engedelmes s jo szivel klletk szenvedned ezt a' te szmkivettetet sorsodat s llapotodat. En te hozzd s a' te gyermekidhoz mindenkoron olly szivel szndkkal s igyekezettel lszek, rninmt n tlem kivnhatz, s az minmvel klletk ennkem lennem. Lgy jo egssgben. 42. M. T. C. Trebatusnak sok jot kvn!

DOlabellt ennek-eltt csak szerettem vala, s semmivel nem valk hozz kteles. Mert nem trtnt vala semmi olly dolgom, a' mellyben szolglattya nlkl szkll<ttem vohia, hanem inkb Dolabella kteles volt n hozzm, mivel nem hattam el tet az veszedelmben. Most el an[C1v:]nyra elktelezet az jo titeminnye ltal, hogy senkhez jobban kteles nem lgyek, bsgessen eleget ttt, s' mind ennek eltt a' te dolgodban s' mind most a' te letednek megtartsban. A' mellyben olly igen kivnok tenked szerencst, hogy te-is ennkem az n illyen rmmrt szerencst kivnnl, hogy nem meg-ksznnd. Az egyiket tellyessggel nem kvnom, tudnyi illik, hogy ennkem meg ksznnyed, a' msikat pedig, tudnyi illik, hogy ennkem szerencst kvnsz, sok okokra nzve meg cselekedheted. Vgezetre mivel a' te josgod, s mltsgod ismt sza-

* bcuefe
u vgasztalkatod

217

bad utat nyitot tenked a' tieidhez, illik tenked, mint blcs s okos embernek, hogy elfeleitkezzl arrul, a' mit elvesztettl s meg-gondollyad, mit nyertl viszontag. Elhetz a' tieiddel, lhetz mi velnk. Tbb bcsletetv s mltosgot nyertl, hogy nem mint joszgid kzl elvesztettl, a' melly bcsilet s mltosg kedvesseb mind azon ltal volna, ha olly j krba volna a' Romai kznsges jnak llapottya. Nestorius a' mi jo bartunk irt ennkem, hogy te igen ksznd ennkem. Ez a' te az n j ttemnyemet valo nagy dicsretedw igen tetzik ennkem, s knnyen meg engedem, hogy te lsz effle dicsrettel s magasztalssal, nem csak egyebeknl, hanem mg bizonyra a' mi Sirox nv jo bartunknl-is. Mert valamit mi cselekesz`l<,Y avagy a' mit n mivelek, azt akarom, hogy az minden okos embernek tessk. Kivrlak mentl hamarbb tgedet ltni. Lgy jo egssgben. [C2r:] 43. MP T. C. Trebtiusnak sok jot kvn! CHrysippus Vectius a' Cyrus Ept mesternek szabados szolgja cselekedte, hogy n nem vlhetnm azt magamban, hogy te n rolam elfeleitkeztl volna. Mert ksznttt engemet a' te neveddel. Te most igen knyes avagy kevly vagy, a' ki nehesztelsz ennkem Levelet irni, f kppen ollyatn jo Bartodnak. Hogy ha elfeleitkeztl irnya, nem vesztik mr olly sokan el a' trvnyben az dolgokat, ha te Proktorok lszesz;68 hapedig el feleitkeztl mi rulunk, azon lszek, hogy n te hozzd mennyek, minekeltt ki esem a' te elmdbl, avagy minekeltt n rolam el feleitkezl. Ha pedig a' nyri hadtul tborozstul flsz, gondolly valamelly okot avagy mentsget, a' melly miatt hadban tborban el nem mehetz, a' mint cselekedtl volt az Anglia Orszggal-is,9 a' hova nem akartl evezni. Halottam ugyan ezt is nagy rmmel azon Chrysippustul, hogy a' Caesrnak kedves
embere vagy. De bizonyra inkbb akarnm azt, a' melly igazab illendb

volna a mi Atyafisgunkhoz, hogy a' te dolgaidat te tled gyakortb Levelek ltal megrthetnm. A' melly bizonyra ugy lenne meg, ha te inkb az atyafisgnak bartsgnak, mint a' prlekedsnek s' patvarkodsnak meg felehil. De ezeket csak trfban irtam, mind a' te szoksod szerint, s' mind
V bcsletett

W X Y Z

dicreted siro cselekesiink, [A Clv lapon az rsz:] 43. A M.

218

valamennyire az n szoksom szerint. Igen szeretlek tgedet, s nem csak akarom, [C2v:] hanem bzom-is te hozzd, hogy n hasonlokppen te tled szerettetem. Lgy jo egessgben. 443* M. T. C. a' Cassusnak sok jt kvn! Ugy gondolom, hogy meg rtetted a' te Lepidus sogorodnak gonoszsgt, s az nagy latorsgt s lhattlansgt a' hirekbl avagy actakbul,7 a' mellyek bizonyossan tudom, hogy tenked megkldettettenek. Annakokrt a' hborusg utn, a' mint vllyk vala, ujonnan kezdnk a' hborusghoz, s minden remnsgnk a' Decus Brutusban s Plancusban vagyon. Ha az igazat meg-akarod tudni, te benned, s az n Brutus bartomba vagyon bizodalmunl<, nem csak a' jelenvalo oltalomra nzve, ha valami szerencstlensg trtinnk, a' mellyet nem kivnok, hanem mg az rkkn valo szabadsgnak meg ersttsre s tartsra nzve-is. Mi itt Dolabella fell ollyanokat hallnk vala, a' mellyeket kivntunk, de bizontalanok voltanak. Es ugyan hdgyed, hogy jeles embernek tartatol, nem csak hogy jo remnsgben most legyenek te felled, hanem hogy annak utnna is minden jot vrjanak. Ezt fl tvn magadban meg-lasd, hogy nagyob mltosgra erkdgyl. Nincs semmi olly nagy dolog, a' mellyet az egsz Romai kssg nem remnlene te felled, hogy te ltalad vgre nem vitettessk, meg ne nyerettessk, s meg-tartatassk. Lgy jo egssgben. [C3r:] 45. M. T. C. Lepidusrak sok jot- kvn! Mlvel ennkem nagy gondom vagyon arra, a' te hozzd valo nagy szeretetem s jo akaratomrt, hogy mennl nagyob bcsiiletben lehess, nem jo kedvel vettem, hogy a' Tancsnak meg nem mutattad hla ado Voltodat, mivel attul a' f rendtl fl kesitettve s meg-ajndkozva voltl nagy tisztelettel, s nem csak az Antonius ellen mezze kapitnnya vlaszttattl, hanem tenked mg rkkn valo bcsletedre aranyos oszlopot rendltenek fl emelni. rlkb azon, hogy te bkessget akarsz szerezni a' Romai Polgrok s az Antonius kzt. Ha te ollyan bkessget szerezhetz, hogy mi nem lsziink az Antoniusnak kegyetlensge alatt, nem csak a' szabad

a 43. b orak
219

vrosnak, hanem mg a' te mltosgodnak is ezzel hasznlni fogsz. Hapedig ez a' bikessg a' rosz meg-veszet embert, tudni illik az Antoniust az elbbeni kegyetlen birodalmban hellyhezteti, tudgyad, hogy minden okos s bcslet szeret emberek az rtelembend vannak, hogy inkb kivnnyk az hallt, hogy nem mint szolglatban legyenek. Annak-okrt okossabban cselekszl az n itletem szerint ugyan, ha te magadat ez bkessg szerzsben nem kevered, a' melly bkessg szerzs sem a' Tancsnak, sem az egsz kssgnek, sem valamelly bcsletes embernek nem tetzik. De ezeket meg-hallod msoktul, avagy Levl ltal megtudod. Te mind okos s tudos ember meglthatod [C3v:] s rtheted, mint kllessek cselekedni, a' melly eleg lgyen. Lgy j egssgben. 46. M. T. C. Plancus mezze F hadTagynak elvlasztot Polgr-mesternek sok jt kvn! Nem ltt volna haszontalan az n szorgalmatossgom a' te bcsletednek elmozdtsban, a' mi bartsgunkrt, ha a' Tancs kz mehettem volna, vagy btran vagye bcsletessen. De senki nem lehet letinek veszedelme nlkl, a' ki szabadon s btran ki mondgya a' kssg fell valo rtelmet,71 a' gyilkosoknak ollyatn nagy szabadsgok miatt, nem-is lttatik illendnek lenni az n bcsletemhez, hogy ott ki mondgyam a' kssg fell valo rtelmemet, a' holot az Antoniusnak vitzi jobban s kzellyeb halhatnak engemet, mint a' Tancsbliek. Annak-okrt nem lszen semmi fogyatkozssod az n szolglatomban, nem csak a' magnossan valo dolgaidra nzve,72 hanem mg ms kznsges dolgaidban-is,73 ha valami olly lszen, a' mellyben a' te bcsletednek elmozditsban az n ksz voltom s szolglatom kivntatik, meg nem vonyom szolglatomat, mg magam krommal-is. Azokban a' dolgokban pedig, a' mellyek mind azltal vgre vitethetnek, ha szintn n nem lszek-is jelen, krlek tgedet, hogy lgyen gondod az n elmenetelemre s bcsletemref Lgy jo egssgben [C4r:]

bclet d ertlemben G f nagy bcsuletemre. g egssgben. 220

47. M.h T. C. Papyrius Paetusnak' sok jt kvn! Mg sem tvozol el a' rgi csintalansgodtul: azt jelented, hogy a' te vendged Balbus igen kevs kltsggel megelegedet. Ugy lczik ennkem, mint ha azt mondand, mivel a' f s jeles emberek olly mrtkletessek az itelben s italban, sokal inkb illik a' Tancsbliekhez, hogy hasomlo ke-

vssel meg-elegedgyenek. Nem tudod, hogy n tle mindeneket ki tudakoztam, mert egyenessen a' kaputul jtt n hzamhoz. Nem-is csudlkozom ezen, hogy nem ment inkb a' te hzadhoz, hanem azon csudlkozom, hogy mg a' maga hzba sem trt be. En pedig hrom els szokkal krdeztem tle: mit csinl a' mi bartmk Paetus? Erre azt mondotta nagy eskvssel Balbus, hogy sohol nem vendgeskedet soha rmstyeb, mint te veled. Ha te ezt beszdekel szerzetted, az az, ha okos szp nyjas szockal a' Balbust olly vigg tetted, teht hozok n is te hozzd rsen llo fleket, az az n is rmst halgatlak tgedet. Ha pedig vendgsg ltal nyerted ezt a' dicsretet, krlek tgedet, hogy nagyobra ne bcsllyed a' hbgket, mint az kessen szollokat. Engemet minden nap egyik a' msik utn meg akadlyoz. De mihelt magamat kifeithetem, hogy n erre a' hellyre jhessek,75 meg nem engedem, hogy azt vllyed, hogy n tgedet ksre tudostottalak. Lgy j egessgben. [C4v:] 48. Cf' Trebonius Marcus Tullius Cceronak sok jt kvn! HA jo egssgben vagy, jol vagyon, avagy rmst hallom, n ugyan jo egssgben vagyok, Pnksd havnak XXI. napjn jttem Athenas vrosban, s az n kivnsgom szerint lttam ott a' te fiadat, a' ki ppen a' tanulsnak adta magt, s a' kegyessgnek jmborsgnak hirvel igen tndklik. Ez dolog mennyire meg rvendesztetet engemet, magadtul meg tudhatod, ha szintn e' fell nem irok-is. Mert jl tudod, mennyire bcsllm tgedet, s melly igen rllyek a' mi rgi s igaz bartsgunkrt, rninden te, mg-legkisseb szerencsden-is, nem hogy illyen nagy szerencsden nem rlnk. Kedves Cicerom, ne vllyed azt, hogy n hizelkedem te nked. Nincs mind azok kzt, a' kik Athenasban vannak, kedvesseb a' te
' J k [A C3v lapon az rsz:] 47. A. M. Petusnak rmst [A C4r lapon az rsz:] 48. C.

221

fiadnl, avagy inkb a' mi fiunknl (mert semmi engemet te tled el nem vlaszthat), nincs is szorgalmatossab nla azokban a' tudomnyokban, a' mellyeket te fltt igen szeretz, az az a' leg jobbakban. Annak-okrt mellyet igazn meg cselekedhetek, kivnok rmst nked szerencst s' nem kedvesbet magamnak, hogy a' te fiad ollyan lgyen, a' kit mltn szerethetnk, a' kit ugyan szeretnnk kllt volna, akar minm ltt volna. A ki midn tbb beszdek kzt el hozta volna, hogy tudnyi illik Asit meg-akarn ltni, nem csak hitam, hanem mg krtem-is, hogy meg cselekedne, kivltkp-[C5r:]pen mivel mg n birom a' tartomnt. A kihez Atyai szeretettedet s affectusodat76 hogy meg ne mutassuk, azon nem kll ktelkedned. Arra is lszen gondom, hogy az Praeceptora a' Cratippus vle lgyen, hogy ezt ne vllyed, hogy Asiban hivalkodnk s azoktul a' tudomnyoktul, a' mellyekre a' te intsed ltal srkengettetik, elszakasztannk. Mert nem sznnk meg tet azokra inteni, a' mellyekre a' mint ltom, hogy kedve vagyon, s mr hozz-is kezdet, hogy naprul napra tanulsban s maga gyakorlsban ne nevelkedgyk. Midn ezen levelemet irm, nem tudtam vala, mit csinlnatok Romban. Hallk vala nmelly zurzavart78 a' Caesrnak halla utn, s a' mi ehnenetelnk utn, hogy tmadot volna, a' mellyet inkb kvnom, hogy hamis avagy kltt lgyen, hogy valaha nyugodalmas s bkessges szabadsgunk lenne, a' mellyet n meg nem irtem. En mind azon ltal llvn egy kevs nyugodalmat, a' mi hajozsunkban, ksztettem tenked egy ajndkocskt, az az egy knyvet irtam az n vgezsem szerint; s vgire tettem azt a' mondst, a' mellyet ennkem nagy dicsretemre mondottl, s alaja irtam tenked az n elmmet. A melly rend irsimban,79 ha ugy lttatom tenked, hogy n nmelly szokban igen mersz voltam, s tbbet szolottam, a' mint illet volna, meg ment engemet annak a' szemllynek utlatossga, a' melly ellen egy keves szabadon irtam. Megbocss az n haragomnak-is, a' melly igaz s mlto illyen emberek s polgrok ellen. Tovbb mennyivel inkb [C5v:] szabad volt a' Lucus Poetnak, mint minknk. Noha mlto haraggal volt azok ellen, a' kiket meg-bntot, mind azon ltal nem voltanak bizonyra rdemessebbek, a' kik jobban meg rdemlettk volna, a' kik ellen tmadna ollyan merszen. Te a' mint ennkem fogadtad, el nem feleitkezl n rolam a' te knyvedben. Mert azon nem kitelkedem, hogy ennkem, ha valamit irni fogsz a' Caesrnak hallarul, mind a' dolognak, s' rnind a' te szeretednek valami kis rsze dicsretemre ne essik. Lgy jo egssgben, mind Anymra s' mind az enyimekre gondod lgyen. Klt Pnksd havnak huszonnegyedik napjn, Athenas vrosban.

222

49. M. T. C. Curusnak sok jt kvn! Knnyen meg rtettem a' te Leveledbl, a' mellyet mindenkoron kivntam, s a' mellyre igyekeztem, hogy tudni illik te engemet nagyra bcsly, s hogy te megrtted, melly kedves lgyen nlam. Mellyet mivel mind a' ketten meg nyertnk, htra vagyon, hogy egyik a' msikhoz mindenfle szolglattal igyekezzk lenni, a' mellyben vagy n gyzlek meg tgedet, vagy n tetled gyzettetem meg. Knnyen elszenvedem, hogy nem kivntatot az n Levelem, hogy az Aciliusnak adassk. Ertem Leveledbl, hogy tenked nagy szksged nem volt a' Sulpitiusnak szolglattyra s segtsgre, a' te dolgaidnak annyira valo szv keveredsek miatt, a' mint irod, hogy azoknak sem kezek, sem lbok [C6r:] nincsen, az az sem eleje, sem utolya vge.8 Bizonyra akamm, hogy lbok volna, az az elmenetelek,81 hogy valaha meg trnl. Mert ltod, hogy a' beszdben val rgi nyjasg megsznt, s a' mi Pompejusunk mltn s igazn azt mondhatn, ha mi kevesen meg nem tartannk a' rgi nyjasgot. Azrt kvet tgedet, s mi tet kvtyk. Annak-okrt krlek, jj el immr, hogy a' beszdben valo nyjassgnak ennyi magva, az egsz Romai vros-

sal el ne vszen. Lgy j egssgben.

50. M. T. C. Acilius Tsztartmk sok jt kvn! A' szp kes hires s nevezetes Alcza vrosban vannak ennkem mind a' szllsra s' mind bartsgra nzve' jo akaroim, tudnyi illik a' M. Clodius, Archagatus, s Philo. De flek attul, mivel kivltkppen sokakat ajnlok tenked, hogy valamelly kevlysgbl avagy tisztessg kivnsblm ne lttassamn rnindeneket egyenlkppen ajnlani; noha ugyan bven eleget tszez ennkem s az enimeknek. De krlek, ugy rtsed, hogy ez a' nemzetsg, s amazok-is ennkem igen jo akaroim, a' rgi ismretsgre, szolglatra s j akaratra nzve. Azrt fltt igen krlek tgedet, hogy szolgly ezeknek az embereknek minden dolgokban, a' mennyire a' t mltsgod s hsged engedi. Ha ezt meg cselekeszed, kedves dolgot cselekeszl en-

nkem. Lgy j egssgben! [C6v:]

, nevez m kivnsbl lattassan szolgltra
n 1

223

51. M. T. C. Acilius Tisztartmk sok jt kvn! Cneus Otacilius Nasoval igen bartsgossan lek el annyira, hogy senkivel bartsgossabban nem lek abban a' rendben lvk kzl. Mert a' minden napi trsalkodsban az embersgben s jmborsgban fltt igen gynyrkdm. Nem szksg, hogy immr vrjadfl minem szokkal ajnlyam commendllyam n tet tenked, a' kivel ugy lek, a' mint meg irtam, vannak nki dolgai a' te tartomnyodban, a' mellyekre gondot viselnek az szabados szolgai, ugymint Hilarius, Antigonus, Demonstratus, a' kiket, s a' Nasonak-is minden dolgait nem klmben, mintha enyimek volnnak, ajnlom tenked. Igen kedves dolgot tszesz nvelem, ha megrtendem, hogy ennek az n ajnlsomnak nagy haszna volt te nlad. Lgy jo egssgben! 52. M. T. C. Acilius Tisztartnak sok jt' kvn! VAgyon ennkem rgi bartsgom a' Lilybaemn vrosban valo Lysonnak fival a' Lysonnal, nagy bcsletben is tartom tle, meg-is ismrtem, hogy az Attynak s nagy Attynak nyomdokat kvetn. Mert nemes s igen bcsletes familia. Minek-okrt fltt igen ajnlom tenked az dolgt s egsz hzt? Es krlek is fltt igen tgedet, hogy azon lgy, hogy meg rtse, hogy [C7r:] az n ajnlsom avagy commendatom nki nagy segtsgire s bcsletire volt te nlad. Lgy j egssgben. 53. M. T. C. Aclius Tisztartmk sok jt kvn! CAjus Avianus Philoxenus' sokig n nlam mint egy vendg szllst tartott, s a' szllson kivl-is ennkem igen jo bartom, kit a' Caesr az n kirsenre a' Novocum vrosbl polgrok kz bvtt, pedig azrt neveztetik Avianusnak, mivel egy emberrel-is nem tartott olly bartsgot, mint Fabius Avinussal, a' ki ennkem leg job bartom, a' mint vlem, hogy
P [A Cr lapon az rsz:] M. T.

I vqa
' jt

S hzat. t Philexenus

224

te ezt jl tudod. A melly okokat n mind szv szedtem s elhoztam, hogy meg rtend, hogy az n commendatom avagy ajnlsom nem kznsges. Krlek azrt tgedet, hogy szolgly nki minden dolgaban, a' mellyet magad megbntsa avagy kra nlkl megcselekedhetl, s tet tarcsad a' tiednek szmok kztt s azt cseleked, hogy eszbe vegye, hogy az n irsom avagy Levelem neki nagy hasznra volt. Ez ennkem igen kedves s kllemetes lszen. Lgy jo egssgben. 54. M. T. C. Plancusnak mezze f Hadrag]/nak sok jt kvn! Mlhelt alkalmatossgom adatot ennkem a' te bcsletednek s mltosgodnak regbitsre, semmit el nem mulattam a' te bcsletednek s' tisztessgednek lmozdtsban, a' melly helyhezte-[C7v:]tet volna vagy a' josgnak meg-jutalmazsban, vagy a' mindenek eltt valo dicsrsben fl magasztalsban. Azt a' Tancsnak vigezsbl meg-rtheted. Mert akkppen irattatot meg, a' mint n az n voxomat az n irsombul olvastam,82 mellyet a' Tancsbliek kzl sokan szorgalmatossan s egyenl akarattal kvettek. Noha n eszembe vettem vala ugyan a' te hozzm kldtt Leveledbl, hogy te inkb a' tudos embereknek felled valo j tletekben, hogy nem mint valamelly vilgi dicssgnek jeleiben gynyrkdl; mindazon ltal ugy gondoltam, hogy meg kllene gondolnunk, noha te semmit nem kivnnal, mennyivel tudni illik tartoznk tenked a' Romai kssg. Te az utlsot elsve teszed, s vget vetz a' hadakozsban. Mert a' ki az Antoniust meg gyzendi, az vget vetend a' hadakozsban. Annak okrt ama Grg Poeeta Homerus nem az Ajacest, sem az Achillestv (noha mind a' ketten jeles vitzek voltanak), hanem az Ullyssestw nevezte a' Troja vrosa elpusztittojnak.83 Lgy j egssgben. 55. M. T. C. Cassusnak* sok jt kivan! Mlnm allapot volt akkor, midn n ezt a' Levelet irtam, mg-rtheted a' Cajus Titius Strabotul, mint j embertl s a' vrosnak igen j akarojtul. Mert mit mondgyak, a' ki tgedet igen szeret, a' ki hzt s joszgt elhagyvn egyedl csak te hozzd ment? Annak-okrt nem-is ajnlom com z V Acehillest W ullyssest

x Casiusnak

225

mendlom tet tenked, az te hozzd [C8r:] valo menetele elegendkppen fogja tenked ajnlani. Krlek, igy gondoll<odyl s elhitessed magaddal, hogy minden jmbor emberek az oltalmakat te benned s a' Brutusban hellyheztetik, a' mellyet nem kivnok, valami szerencstlensg trtnnk. Midn n ezeket irtam vala, igen nagy veszedelemben vala akkor a' mi dolgunk, mert Brutus alg lhattya vala el irunr a' Mutina vrosnak meg szllst. Ki ha el nem vesz, gyzedelmessek lesznk, ha pedig, kit Isten ne adgyon, ott meggyzettetik, mindenek te hozzd folyamodnak. Annak okrt meglsd, hogy lgyen annyi btorsgod s hadi kszleted, a' mennyi szksges a' kznsges jnak meg tartsra. Lgy j egssgben. 56. M. T. C. Corm ciusnak az tszttrsnak sok jt kvn! IGen kedves ennkem, hogy n rolam emlil<ezetben vagy, a' mellyet irsidban meg jelentettl, melly n rolam valo emlikezetet hogy ennek utnna-is meg tarts, krlek, nem hogy kitelkednm a' te lhatatossgod fell, hanem mivel gy szoks egyik a' msikat krni. Megirtk ennkem, hogy nmelly zndlsek s part tsek tmadtanak Syriban, mellyek mivel te hozzd kzellyeb vannak, mint n hozzm, megindultam inkb te miattad, mint magam miatt. Romban szp bkessg s csndessg vagyon, de mind azon ltal ugy, hogy inkb valamelly hasznos s tisztessges munkt kivnnal, a' mellyet remnlek, hogy meg lszen, mi-[C8v:]vel ltom, hogy erre a' Caesrnak gondgya vagyon. Tudgyad, hogy n alkalmatossgot s szabadsgot lltem a' te tvul valo ltedben a' btrabban valo irsra, s ugyan talm egyb dolgoknak-is, a' mellyeket te-is meg engednl. De nem rgen az kessen valo szollsrul egy knyvet irtam, a' mellyben sokszor gyanakodtam, hogy te valamennyire klmb rtelemben volnl, mint n,84 tudnyi illik mind egy tudos ember, ms tudos emberrel. Evel a' knyvel igen akarnm, ha szvessen, ha pedig nem, csak bartsgnak okrt egyet rtenl. Meg mondom a' te emberidnek, hogy ezt a' knyvet, ha akarjk, le rjk, s tenked meg-kldgyk. Mert ugy gondolom, hogy ha szintn a' dolog magban nem mindenben teczil<-is, mindazon ltal kedves lszen tenked, a' mint ebben az n kesersgemben irok. Hogy te ennkem a' te bcsletedet s mltosgodat ajnlod, te ugy cselekeszl ugyan, a' mint minden emberek szoktanak cselekedni. De krlek, olly itletben lgy n fellem, hogy n mind a' szeretetnek s j akaratnak, a' melly mi kztnk egyenl, sokat tulajdontok, s' mind a' te szp elmd s' tudomnyod, 8' mltosgodnak gyarapodsa, regblse s nevelkedse fell ollyatn r226

telemben vagyok, hogy senkit tenlad nagyobra nem tartok, keveseket pedig hasomltok te hozzd. Lgy j egssgben. 57. M. T. C. Qvntus Tremonek sok jt kvn! NOha ennkem sok dolgok kedvessek s klle-[D1r:]metessek, a' mellyeket te az n ajnlsomra nzve cselekedtl, de legfkppen ez, hogy Marcus Mrciliust, az n j bartomnak s tohnczornnak fit olly derekassan tartottad. Mert n hozzm Laudiceban jtt s tenked, n nlam a' te joakaratodat igen igen ksznte, s nhozzm-is a' te kedvedrt hlado volt. Annak-okrt fltt igen krlek tgedet, mively azokkal az emberekkel, a' kik hladok, jt tszesz, hogy evel annyival-is inkb jt tgy, s

azon lgy, a' mennyire a' te tiszted engedi, hogy ennek az iffimak Napa trvnybe ne idztessk. En a' mint ennek eltt szorgalmatossan ajnlottam vala tenked a' Marciliust, s' most annyival-is inkb szorgalmatossabban ajnlom, mivel a' Marcilius Attynak sokig valo szolglattyban kivltkppen valo s ki mondhatatlan hsget, mrtkletessget s embersget meg ismrtem. Lgy j egssgben.

Y mivl 227

MSODIKZ KNYV?
1. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! A' Te Leveledbl s magban a' dologbul ltom, hogy tellyessgessen oda vagyunk. Krlek annak-okrt tgedet, hogy a' melly dolgokban az enyimeknek szksgek lszen te red, el ne haggyad ket nyomorusgokban. En, a' mint rod, majd meg-ltlak tgedet. Most tbbet nem irok. Meg lsd, hogy j egssged lgyen. [D1v:] 2. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! HArminczadik nap vala, midn n ezen Levelemet irm, melly napok alat semmi Levelet te tled vettem. Szndkoztam vala pedig inunr, a' mint ennek eltte tenked meg irtam, Epirus nv tartomnyba menni, s ott kivltkppen a' dolognak minden ki menetelit meg vrni. Krlek annak-okrt tgedet, hogy ha valami lszen, a' mellyet te eszedbe Viszesz, akar mellyik rszrl, vilgossan megirjad ennkem, s az n nevemmel irj azoknak, a' mint irod, a' kiknek itled szksgesnek lenni. Lgy j egssgben. Klt szent Andrs havnak elsdik napjn. 3. M. T. C. Ttus Pomponus Atticusnak sok jot kvn! EN mivel ha Epirumss tartomnnyba Thessalonin ltal mennk, sokig semmit sem hallank, s mivel Dyrrachinum vrosban nkem j akaroim vannak, hozzjok mentem, midnoez eltt valo Levelemet Thessalonica vrossba irtam volna. Onnt midn viszsza fordulok, tudostlak tgedet, s krlek, hogy te is ennkem mindeneket mennl szorgalmatossabban meg irj, akar minmek legyenek azok. En immr el vrom avagy a' dolognak ki menetelit, avagy semmire sem vrakozom. Klt szent Andrs havnak huszon hatodik napjn Dyrrachium vrossba. [D2r:]
Z MSODIK a [A fejlc Dlv-Fv kztt a Verso lapokonz] MASODIK [D2r-F6r kztt a recto lapokonz]

KNYV.
b [A Dlr lapon az rsz:] M. T. C. '

228

4. M. T. CP Ttus Pomponius Atti-

cusnak sok jt kvn!

NOha annak eltt azt altottam, hogy igen hasznomra volna ennkem, hogy n velem volnl, de kivltkppen most, minek utnna olvastam az n szmkivetsem fell valo trvnt avagy vigezst, meg rtettem, hogy az n elrendlt tamra seruni kedvesseb ennkem nem lehet, hanem hogy mennl hamarb n utnnam ji, hogy midn Olaszd Orszgbul ki mennk, a' te s a' tiednek segtsgekkel avagy oltalmokkal lhetnk, avagy ha Epirums tartomnnyn ltal klletnk mennem, avagy valami mst cselekednem, bizonyos tancsot vehetnk te tled. Annak okrt krlek tgedet, azon lgy, hogy majd utnnam ji, a' mellyet annl is inkb meg cselekedhetl, mivel trvny adatot ki a' Macedoniai tartomny fell, s meg engedtetett. Tbb s bvebb szokkal rnk, ha nnn maga a' dolog kivnna s szszollo nlkl szklkdnk. Lgy j egssgben. 5. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! AZ n elmenetelemnek avagy utamnak oka volt, mivel nem vala bizonyos helyem, a' holot szabadon s bizvst az n igassgom szerint meg maradhatnk, mint az n bartomnak a' Siccnak joszgban; kivltkppen mivel a' vigezs, a' mellyet a' kssg eleibe kllene terjeszteni, mg el nem iga-[D2v:]zttatot; s mivel egyszers-mind megrtettem, ha n ez hellybl tovb mennk, hogy Brundusiumba mehetnk, te nlad nlkl pedig azon a' helyen nem maradhatnk az Antonius rniatt. Annak-okrt a' mint ennek-eltte irtam, ha hozzm jvendesz, az egsz dologrul tancskozni fogunk. Iol tudom, hogy az ides'tova valo jras nehz s nalmas, de az n nyavalys letem tellyes nyomorusgokkal. Tbbet nem irhatok, annyira meg jedtem s ktsgben estem. Azon lgy, hogy jo egssged lgyen. Klt szent Gyrgy havnak nyolczadik napjn Narycium vrosban, a' melly vagyon Grg orszgi Locris nv tartomnyban.

[A Dlv lapon az rsz:] M. T. C. d olasz e iga- / ttatot: avtva a D2r lap rszava szerint.]

229

6. M. T. C. Pomponius Atticusnak sok jt kvn! VAjha lthatnam s rhetnm azt az rvendetes napot, a' mellyen tenked meg ksznhetnm, hogy engemet akaratom ellen vigasztalsiddal letemben megtartottl; meg ntam valoban igen az n letemet: De krlek tigedet, hogy ji n hozzm nindgyrt Viboban, a' hova n utamat sok okokra nzva rendltem. De ha eljvendesz arra a' helyre, az n egsz utamrul, s el szaladsom fell Tancsot tarthatok te veled. Ha pedig azt nem cselekeszed, csudll<ozsra veszem a' dolgot. De bizom, hogy te azt meg cselekeszed. Lgy jo egssgben. 7. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! AZ n felesgem a' Terentia gyakorta s igen [D3r:] kszni' tenked, velem ttt tudnyi illik jo ttemnyidet, ez ennkem igen kedves; mert ugy lek, mint egy leg nyavalyssab ez vilgon, s nagy fajdalom miatt meg emsztetem. Te hozzd mit irjak, nem tudom, mert ha Romban vagy, immr nem irhetz el engemet; ha pedig az ton vagy, midn irsz el engemet, szemtl szembe beszlgetnk azokrul, mellyek szksgessek. Csak ez egyre krlek tgedet, hogy a' minm szeretettel mindenkoron n hozzm voltal, ugy azon szeretettel lgy ennek utnna-is n hozzm, mert n ugyan azon vagyok s maradok mindenkor te hozzd, a' ki mindenkoron voltam. Az n irigyim s ellensgim az n javaimtul meg fosztottanak engemet, de letemet el nem vehettek. Azon lgy, hogy egssgedre gondod lgyen. Klt Szent Gyrgy havnak hatodik napjn Thuriumbul. 8. M. T. C. Pomponius Atticusnak o sok jt kvn! NEm ktelkedtem vala abban, hogy n tgedet Tarentumban, avagy Brundusimnban meg ne ltnlak, s az sok dolgoknak hasznra lett volna az n nyomorusgos llapotomban, nem csak hogy Epirusban meg maradnnk, hanem hogy egyb dolgokban-is a' te tancsoddal lnnk. Mivel pedig az meg nem ltt, ez-is az n szerencstlensgim kztt nem legkisseb. Mi Asiban akarunk menni, s ugyan Cyzicum87 vrosba. Ajnlom ten' [A D2v lap rszava] zksni

230

ked az enyimeket, n nyomorutul s nyavalssan tengdm. [D3v:] Lgy j egssgben. Klt szent Gyrgy havnak tzen nyolczadik napjn Tarentumban.

9. M. T. C. Pomponius Attcusnak
sok jt kvn! A te n tlem valo elmeneteled utn Levelek hozattattanak ennkem Rombul, a' mellyekbl eszemben veszem, hogy n ebben az n nyomorusgomban meg emsztetem. Mert bizonyra (de krlek jora magyarzzad) ha valami j remnsg lett volna letem fell: a' te hozzm val szeretetedrt ez mostani idben el nem mentl volna tlem. De ezeket el hagyom, hogy ne lttassam hlaadatlannak lenni, avagy mint ha akarnm avagy kivnnm, hogy rnndenek n velem egytt elvesznnek. Csak ez egyre krlek, hogy azon lgy, hogy a' mellyre gretet tettl vala, az uj esztend nap eltt akr hol lgyek, hozzm j. Lgy jo egssgben. 10. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn!

AZ n egsz tamat a' te Levelednek vrakozsa, a' melly kis Aszszony havnak elsdik napjn rattatott, bizontalann teszi s ktsgesse, s semmi nem egyb. Ha j remnsg lszen, Epirusba megyek, ha pedig nem lszen, Cyzicumba avagy valami mst kvetek el. A' te Leveledet ugyan mennl gyakortb olvasom, annl keveseb remnsgt [D-4r:] szerez ennkem, mert midn olvasom, bizontalann teszi azt a' remnsget-is, a' melly annak eltt tpllt, a' mellybl knnyen kteczik, hogy mind a' kettre vigyzsz,h mind a' vgasztalsra s' mind az gassgra. Erre-is krlek tgedet, hogy tisztn megird ennkem, a' mellyeket tudsz, hogy ennkem szksges megtudnom. Klt kis aszszony havnak XXI. napjn. 11. M. T. C. Pomponius Atticusnak sok jt kvn! NEm kicsinY remns 8 et szerzettl ennkem, a' mikor azt ird vala, hogy a' Varro az ktelessge szerint tenked azt mondotta bizonyossan,
Cycicumba, vigysz,

231

ha a' Pompejus bizonyossan magra vlallya az n gyemet, s egyszersmind Proktorom szollom is akarna lenni, mhelyen a' Caesrtul az a' Levl, a' mellyre vrakozik, elrkeznk. Volt valami ebben? avagy a' Caesarnak Levele Volt n ellenem? avagy vagyon valami remnsg? Azt is rtad vala, hogy a' Pompejus akkor mondotta lgyen, midn a' Romai kssg egy mstul elvlt volna. Krlek, cselekedgyed, ha ltod, hogy n nagy veszedelemben forgok, s ha ugy gondolod, hogy a' te embersgedhez fr, tgy bizonyoss engemet az n egsz gyem fell. Mert Qvntus az n Btyam csudlatos ember, a' ki engemet igen szeret, s kld ennkem biztatssal s vigasztalssal tellyes Levelet, tartvn attul (a' mint eszembe veszem), hogy ktsgben ne essem. A' te leveleid pedig klmb k[D4v:]lmbflek. Mert nem akarod, hogy ktsgben essem, sem hogy ok nlkl remnysgben lgyek. Krlek tgedet, azon lgy, hogy tudgyam meg mind azokat, a' mellyeket te elre meg ltsz s eszedbe viszesz. Lgy j egssgben. ' 12. M. T. C. Pomponius Atticusnak sok jt kvn! Mind a' te Leveled, s' mind nmelly j hirek, a' mellyek noha bizontalanok, kivltkppen a' ti Leveleitekre val vrakozsom, s mivel ugy teczet vala tenked, engemet mg eddig Thessalonika vrosba tartoztattnak. Ha el veszem azt a' Levelet, a' mellyre vrakozom, s ollyatn remnsg lszen, a' ninmt hallottam kz hir ltal, te hozzd megyek, ha pedig semmi hir nem lszen, azonnal bzonyossa tszlek az n dolgaim fell. Te engemet, a' mint szoksod, cselekedettel, tancsal, s jo akarattal seglly meg. Sznnyel meg mr engemet vigasztalni, s' ne is dorglly. A' mellyet midn meg cselekeszl, mind a' te szeretetedet, s' mind knyrletessgedet ohaytom, s kvnom, s ugy gondolom, hogy ollyatn busulsban vagy az n szerencstlensgem miatt, hogy senl<i tgedet meg-nem vigasztalhat. Az n Qvntus Batymat, a' l<i igen jmbor s embersges, tplllyad. Krlek tgedet, hogy minden bizonyos dolgokat rj meg ennkem. Lgy j egessgben, klt szent Iakab havnak huszon nyolczadik napjn. [D5r:]

' [A D4r lapon az rsz:] lmbfliek.

232

13. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! Krlek, inkbb a' mi nyomorusgunknak, mint valamelly lhatatlansgnak tulaydontsad, hogy Vbo vrosbul, a' hov hivatnk vala tgedet, olly hertelen elmentnk. Mert elhozattatott ennkem az n veszedelmem fell valo trvny, a' mellyben hallottuk vala, hogy el vigeztetet, illyetnkppen, hogy ennkem Roma vrostul negyven mlly fldnyre szabad volna lennem. Minekutnna nem szabad voha ennkem Vboba mennem, mindgyrt Brundusium fel indultam, mg a' trvny ttelnek eltt, hogy az n gazdm-is Sicca, a' kinl valk, veszedelembe ne forgana, s mivel Melita vrosban sem maradhatk. Sies te mostan, hogy el irhess bennket,
ha valaki bfogad minket. Mg minket jo kedvel fogadnak, de nind azon

ltal flnk attul, a' mi mg ide htra vagyon. Ennkem, des Pomponiusom, nalmas az n letem, a' mellyet te leg inkb meg-vigasztalhattl nnekeltt. De ezekrl szemtl szembe szollunk, csak azon lgy, hogy el jhess. Lgy jo egssgben. 14. M. T. C. T. Pomponius Atticusnak sok jot kvn! HAllottad, hogy az Asia tartomnnya az n kedves Battymra Qvintusra esett, az az nki adattatott. Mert nem kitelkedem, hogy ezt tenked a' kz hir elbb meg nem vitte, mint mi kzlnk va-[D5v:]lamellyiknek Levele. Mivel mi pedig mindenkor a' dcsretnek kivnoi voltunk, s egyebeken kvl a' Grgknek szeret vagyunk, s azoknak-is tartatmk, sokaknak gyllsgeket s irgysgeket a' kznsges j miatt mimagunkra vettk, minden josgokban gyakorollyad magadat, s' azon lgy s' szorgalmatoskodgyl-is, hogy mindenektl dicsrtessnk s szerettessnk. Ezen dolog fell tbbet irok tenked abban a' Levlben, a' mellyet a' Qvntus Battymnak kldk. Krlek, tudosts engemet, mit vgeztl a' red bzot dologban, egyszers-mind magad dolgban. Mert ennkem, minekutnna Brundusiumba mentl, te tled semmi levelem nem jtt. Igen kvnom tudnyi, mit csinlsz. Bjt ms havnak tzen tdl< napjn. Lgy j eges-

sgben.

[A D5r lapon az rsz:] lemel-

233

15. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! AKarom, hogy szeressed az n lhatatossgomat, a' jtkoknak nzsre Antiunban nincs kedvem. Mert rendetlen s' nem-is illik; mivel minden gynyrsgeknek gyanakodsat el akarom tvoztatni, hogy tudnyillik olly hertelen, a' ki bujdosom, gynyrsgnek okrt idegen helyre ne lttassm mennyi. Annak-okrt Pnksd havnak hetedik napjig a' Forminum majorbanss elvrlak. Most azon lgy, hogy tudhassam, melly napon lthatlak meg tgedet. Appus nv forumtul nem mesze ngy orakor rtam vala,k msik levelemet nem sokkal ez eltt a' hrmas Tabernbul.89 Lgy j egssgben. [D6r:] 16. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! AZt mondhatom tenked, ugy teczik ennkem, mint ha tellyessggel szmkivetsben zettettem volna, multa Formianum nv majorban vagyok. Mert csak egy nap sem mulik vala el, midn Antium nv vrosban valk, a' melly nap jobban nem tudnm, Romban mit mivelnnek, mint azok, a' kik Romban voltanak. Mert a' te Leveleid nem csak azt, mi Romban, hanem mg a' kznsges jonak llapottyt minm krban volna, s csak a' mi trtnnek, hanem mg mi kvetkeznk, s lenne jvendben, meg jelentik vala. Most semmit sem tudhatok meg, hanem ha valamit az uton jroktul tudakozok. Annakokrt noha mostan vrlak tgedet, mind azonltal ennek az ffiunak, a' kinek meghattam, hogy mindgyrt n hozzm vszsza jjn, adgy b szokkal irott Levelet, a' melly tellyes lgyen nem csak minden trtnt dolgokkal, hanem mg a' te azok fell valo jo teczseddel-is, azt a' napot-is, a' melly napon jsz ki Rombul. En Formianum nv majorban akarok maradni egsz Pnksd havnak hatodik' napjig, oda ha az eltt valo nap nem jvendesz, Romban megltlak tgedet. Arpinum nv vrosban mrt hinlak tgedet? Kedvetlen hely; s hogy az Ulyssesnek szavaival llyek, a' ki Homerusnl hazja fell azt mondotta, kedvetlen helly ugyan, de alkalmatos az iffiusgnak fl nevelsre, s kedvesseb helyet az n hazmnlm nem llhetek s' tallhatok.9 Ezeket azrt, hogy tudnad. Azon lgy, hogy jo egssgben lehess. [D6v:]
R
[TI

' hawaig
hazamnal
1

, vala,

234

17. M. T. C. T. Pomponius Atticusnak sok jt kvn! HOgy n azt rtam vala tenked, hogy Epirusban lennk, minekutnna eszembe vettem volna, hogy az n remnsgem naprulnapra kissebednkn s semmiv lenne, szndkomat meg-vltoztattam, Thessalonika vrosbul sem akartam el menni, a' hol mulatni akartam vala, miglen ennkem valamit rnl arrul, a' mellyrl utlso leveledben rtl vala, hogy az egsz Romai kssgnek gylekezetiben a' Tancs eltt valami vgezs s el gaztas lenne mi fellnk, s hogy azt a' Pompejus mondotta tenked. A' melly dolog fell mivel az egsz Romai kssgnek gylekezete megvolt, s te seminit sem rsz ermkem, szintin annynak tartom, mint ha azt irtad volna, hogy semmi sem lenne belle, s ennyi idtl fogva jo remnsggel valo heban tpllst nehz neven veszem. A melly modalits fell pedig irtl vala,91 a' mellynek olly ltattya volna, hogy ennkem hasznomra szolglna, azt mondgyk azok, a' kik hozznk jnek, hogy semmi sem lszen belle. Az n utolso remnsgem a' vrosnak igazgatojbangz vagyon, a' melly remnsgre ha kll-is vrakoznom, nem lszen oka, hogy te azt vllyed, hogy n nem szorgalmatoskodtam volna az n gym krl, s nem cselekedtem volna az n jo bartim akaratok s kvnsgok szerint. Hogy engemet gyakorta dorglsz, tudnyi illik mert hogy n olly nehezen szenvedem az n szerencstlensgemet, meg bocsss en-[D7r:]nkem, mivel ltod, hogy ugy nyomorgattatom, hogy soha senkit sem lttl, sem nem hallottl ugy nyomorgattatni. Hogy pedig azt rod, hogy tudnyi illik azt hallod, hogy n elmemben-is megtibolodtam az n busulsom miatt: az n elmm mg bizonyra helyen vagyon. Es vajha olly helyen lett volna az n elmm az n veszedelmemben, midn ennkem azok legnagyob ellensgim voltanak, s n hozzm legkegyetlennyebbek, a' kiknek azt gondoltam vala, hogy az n letem legkedvesseb volna: a' kik minekutnna lttak s eszekbe vettk, hogy n mg csggednk flelem miatt, elannyra ellenem tmadtak, hogy minden gonoszsgokkal s tklletlensgekkel s hamissggal az n veszedelmemre igyekeztenek. Most pedig mivel Cyzcum nev vrosban? kll mennem, a' hov ritkbban mint ennekeltt hozatattnak a' te leveleid, krlek tgedet, hogy minden dolgokat, a' mellyeket gondolod, hogy ennkem szksgessek meg tudnom, szorgalmatossan meg irjad. Azon lgy, hogy az n Qvntus Btymat szeressed, a' kit ha n szegny
kissebednek kossgnek P vrosban

235

nyavals ember mg szerencss llapotban hagyok, nem vlem azt, hogy tellyessggel elvesztem volna. Irm kis Aszszony havnak tdik napjn. Lgy j egssgben. A 18. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn. A Te nkem kldtt leveleid jo remnsggel tpllnak a' Pompejus fell, mit akarjon s minm [D7v:] rtelemben lgyen n fellem. Mert elhiszem, hogy a' kssgnek szv gylse meg volt, mellynek el oszlsa utn, azt rod, hogy teczet nki, hogy az n dolgamq el vtettetnnek. Ha tenked nem okosnak lttatom, hogy tudnyillik mg jot remnlek, a' te parancsolatod szerint cselekeszem, s tudom, hogy te ezen leveleid ltal a' te szoksod szerint inkbb tartoztatz engem, es az n remnsgemet. Krlek, rd meg ennkem tklletessen, mit remnlesz az en dolgam fell. Tudom, hogy sok vitkem miatt estem ez nyavalban: Ha azt trtnet szerint valamennyire valami meg orvosolhattya, nem bnom, hogy illyen nyomorusgban eckorg ltem, s most-is lek. En a' sok uti jrok miat, s a' minden napi ujsgoknak vrakozsra nzve mg Thessalonika vrosbul el nem mentem; de most elzettettem nem a' Plancustul (mert ugyan mg nla trt), hanem a' helytl, a' melly alkalmatlan az n nyomorusgomnak elszenvedsre, illy nagy busulsomban. Epirusban azrt nem mentem, a' mint megrtam vala tenked, mivel szomoru kvetek s levelek rkeztenek, l<ihezkpest nem vala szksges, hogy n kzel lennk Olasz' orszghoz. Innt ha a' Romai kssgnek szv gylse fell valami ollyat hallunk, a' melly minknk hasznunkra szolglna, Asiban megynk; n ugyan mg el nem vigeztem vala magamban, hov kivltkppen akarnk mennyi; de tudtodra lszen. Klt szent Iacab havnak huszon egyedik napjn, Thessalonika vrosbul. [D8r:] 19. MF T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! A Mi jo Bartunk a' Vestorus azt rja levelben, hogy te azt gondolod, hogy ksbben mentl el Rombul, a' mint mondotta vala, Pnksd havnak nyolczadik napjn, okat is adgya vala, hogy tudnyi illik egssgtelen
q dolgiam ' olasz S [A D7v lapon az rsz:] 19. A M.

236

voltl; s ha' mr jobb egssgben vagy, azon igen rlk. Krlek, irj haza a' te emberidnek, hogy n szabadon lhessek a' te knyveiddel, nem klmben, mint ha magad jelen volnl, mind a' tb knyvekkel, s' mind a' Marcus Vrronak knyveivel. Mert azokkal a' knyvekkel nmely dolgokban lnem kll, azoknak a' knyveknek, a' mellyek kezem kztt vannak, hasznossabb meg-rsra, a' mellyek, a' mint remnlem, tenked igen fognak teczeni. Krlek, ha trtnet szerint valarni uysgod vagyon fkppen az n Qvintus Btym fell, a' Caesar fell, s ha szerencsere az egsz kssgnek gylekezete fell, a' kznsges jonak llapottya fell (mert te csak hamar meg rted ezeket), rd meg ennkem. Ha ezek fell semmid nem lszen az irsra, mind azon ltal irj valamit. Mert a' te leveled soha nem volt ernkem vagy alkalmatlansgomra, vagy nehzsgemre. Fkppen pedig arra krlek, hogy mennl hamarb meg ltogass minket, ha a' te dolgaidat, s a' te utadat elvigezted a' te kivnsgod szerint. Kszncsed az n nevemmel a' Dyonisiust. Azon lgy, hogy jo egssgben lehess. [D8v:] 20. M." T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! Pnksd havnak tizedik napjn jttem a' Trebulanum majoromban a' Pontushoz, ugyan ot kt leveleid adattattanak ennkem, a' mellyeket harmad nappal az eltt irtl. Ugyan azon nap Pompejnum majorombul adtam vala a' Phlotmusnak nked szollo Levelet, s' most is bizonyra nem vala ollyan dolog, a' melly fell irnk. Krlek, ird meg ennkem, minm hrek folynak a' kznsges jonak llapottya fell. Mert ltom, hogy a' mezz vrosokbangs nagy flelem vagyon, kihezkpest akarnm tudni, mit gondolsz te azok fell, nem tudom, mellyik leveledre kvnsz vlaszt n tlem, mert mg egyet sem vettem vala, azon kt levlen kivl, a' mellyek egyszers-mind adattattanak ennkem Trebulanumi majoromban, a' mellyek kzl egyikben vala a' Publus Liciniusnak parancsolattya (irattatot vala pedig Pnksd havnak hetedik napjn), a' msodik levl az n levelemre szollo levl vala, mellyet Minturna vrosban irtam vala. Igen busulok azon, ha valami olly derekas dolog tallt benne lenni, abban a' levlben, a' mellyet meg nem adtanak, s a' mellyre feleletet kvnsz. A Lentulusnak grtiajban94 b szerezlek. A Dionisiust igen szeretem. A' te
ha [A D8r lapon az rsz:] 20. A. M. V Igen
z

237

Bartod a' Nicanor szorgalmatos az n szolglatomban. Immr nemtudom, mit rjak, s noha Beneventtunbanw kszlk vala-is; ez elg lgyen a' mi mrtkletessgnkrl s szorgalmatossg-[E1r:]unkrul. Az n gazdmnak a' L. Pontiusnak jo akarattyt meg hllom; irtam Trebulanum majorbul ezen levelemet Pnksd havnak tizedik napjn. 21. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! Jttem Tarentum Vrosban Pnksd havnak tzen nyolczadik napjn, azrt mivel magamban elvigeztem vala, hogy a' Pontiust vrnm. Leg alkalmatossabnak tltem lennyi azokat a' napokat a' Pompejussal elmulatni, tudnyi illik mg a' Pontus eljne, annyival is inkb, mivel eszembe vettem vala, hogy nki ez igen kedves lenne, stt kivnnya vala is tlem, hogy n minden nap nla s vle lennk, a' mellyet nki rmst meg is cselekedtem. Mert n sok jeles beszdeket hallok tle a' kznsges jonak allapottya fell, hasznos tancsot-is adhat ennkem az n mostani dolgomra llapotomra nzve. De most rvidjeb kezdek lenni a' te hozzd valo rsban, kitelkedvn azon, ha Romba vagy, avagy mr elmentl. Mellyet mind azonltal niglen bizonyossan mg nem tudok, annl is inkb irok valamit, hogy nem mint elmulatok, hogy levelet adgyak, miglen adhatok, noha most semmi ollyatn nincsen, a' mellyet vagy parancsolhatnk tenked, avagy mondhatnk. Mindeneket megparancsoltam, a' mellyeket te ugyan vigben vendesz, a' mikppen fogadsts tszesz. Ertsedre adom, ha mi ujsgom lszen. Mndazon ltal nem sznk meg tgedet arra krni, mivel ltom, hogy [E1v:] deje vagyon, a' Caesrnak adossga fell, hogy jo krban hadgyad. Nagy kivnsggal vrom a' te Leveledet, s kivltkppen mivel tudom az te elmenetelednek dejt. Lgy jo egssgben! 22. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! Dlonysiust, a' ki igen kvn tgedet ltni, te hozzd kldttem, s bzonyra nem jo kedvel bocstottam el tet, de engednem klltt nki: mivel meg ismrtem vala tet, mind tudos (mellyet mr annak eltt is tudtam vala), s' mind tklletes s kegyes, szolglatra valo, s' az n dicsW Benevertumban X hallom: 238

retem s bcsletem kivno s szeret, mrtkletes, s hogy szabados szolgt ne lttassam dicsrnem, tellyessggel jmbor s bcsletes embernek lenni. Lttam a' Pompejust szent Andrs havnak tizedik napjn, s majd kt org voltunk eggytt, ugy teczet ennkem, hogy igen rlt az n eljvetelemen, int vala-is engemet, a' gyzdelem fell, s' kr vala-is, hogy n az rszrl lennk, s hogy elbb ne mennk a' tancs eleiben, mig el nem vigeztem volna a' dolgot, hogy valakit a' kssg kzl ellensgemm ne tennk az n sententimnak95 ki mondsval; Nem szksg, hogy sokat krdezskdgylz ebben a' dologban s beszlgetsben mindenek kedvessek voltanak. A kznsges jonak llapottya fell pedig ugy szollot n velem, mint ha bizonyos hborusgunk volna: az egyessgnek remnsge fell semmit sem. Mivel annak eltt mind meg rtette volna, [E2r:] hogy a' Caesr tellyessgessen a' Pompejustul el idegenedet volna, s' mind pedig annakutnna is eszbe vette volna: Mert a' Hrcius meg rkezvn a' Caesrtul, a' ki a' Caesrnak igen jo barttya vala, s hozz, tudnyi illik a' Pompejushoz nem ment vala, s midn a' Hrcius karcson havnak hatodik napjn estve mg jtt volna, s a' Blbus elvgeszte volna magban, hogy karcson havnak hetedik napjn mg virratta eltt a' Scipiohoz, a' ki a' Caesrnak kedves embere vala, menne, s vle az egsz dolog fell vigezne, mg jflkor a' Caesrhoz ment; Ez lttatik nki az degensgnek bizonyos jelenek lenni. De nem szksg, hogy sokat szollyak. Semmi egyb nem vigasztal engemet, hanem hogy nem gondolom azt, hogy a' Caesr olly bolond s esztelen lgyen, kire mg az ellensge is msodszor a' Polgrmesteri tisztet adtak, s a' szerencse leg nagyob mltosgra fl emelte, mind ezeket veszedelembe hozza. Hogy ha a' Caesr meg tallna botlani,bizonyra n sok dolgoktul flek, a' mellyeket nem merek meg irni. De mivel ezek most gy vannak, Roma vrosba Boldog Aszszony havnak harmadik napjra gondolkodom menni. Lgy jo egssgben! 23. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kvn. NEm tudom tellyessggel, mit rjak tenked. Te mindeneket tudcz, nincs is mit vrjak te tled. Annak-okrt csak a' mi rgi szoksunk mellet maradgyunk meg, s senkit az oda menk kzl res-[E2v:]sen Levl nlkl ne bocsssunk. A kznsges jonak llapottya fell igen nagy flelemben vagyok, nem is akadtam meg egyre-is, a' ki ollyatn rtelemben nem volna, hogy inkb a' Caesrnak meg-kllene azt engedni, a' mit kivnna, hogy nem mint vele meg hadakozn. Az a' szemtelen s illetlen kvnsg
239

ugyan tbbet foglal magban, hogy nem mint mi meg gondolhatnnk. De mirt llannk mostanban ellene fegyveressen, mivel nagyob szerencstlensg nem kvetkezhetik, mint akkor, midn mg tt esztendtt engednnk az birodalmnak, avagy midn azt vgeznk vala, hogy vigyzs lenne re tavul valo litben-is a' Polgr Mestereknek vlasztsakor. Hanem ha akkor valami modon szarvat adtunk nki s ellennk meg ersitettk,% hogy gy most vele mint jo kszlt ellensggel megharczolylyunk. Te azt mondhatod: mit vlsz teht hogy cselekedgynk? Nem azt, a' mit mondandok. Mert ollyatn rtelemben vagyok, hogy inkb mindeneket elkvessnk, mint meg harczollyunk. Ugyan azt mondom, a' mit a' Pompejus mond. Nem is cselekeszem azt ktsgben essbl. De viszontag igen nagy veszedelmire vagyon ez a' kznsges jonak, s fkppen ennkem msokon kivl. Nem illik annak-okrt, hogy n illyetin nagy dolgokban a' Pompejussal klmb rtelemben legyek. Lgy jo egssgben. 24. M. T. C. Titus Pomponius Atticusnak sok jt kivan! HErtelen elvigeztem vala magamban, hogy innt [E3r:] minekeltt megvrradna elmennk, hogy meg ne ltnnak, avagy velem ne szolhatnnak kivltkppen a' Vros szolgai, a' kik tudnyi illik a' triumphusra vrakoztanak.97 A' tbbirl n bizonyra nem tudom, mit cselekedgyem, avagy mit cselekedend lszek, annyira meg hborodtam a' mi esztelen s bolond tancsunknak vakmersge miatt. Mit javallyak pedig tenked, a' kinek tancsaty magam-is vrom. A mi Cneus Pomponusunk mit vgezet, avagy mit vigezzen, nemtudom, mivel mg a' mezz vrosokban szorongattatik, s rnindnyjan flnek s rtteg s rttgnek. Ha a' Pompejus meg marad Olasz orszgban, egytt lesznk; ha pedig elmgyen Olasz orszgbul, bzontalan dolog s nem tudgyuk, mit kllessk cselekednnk. Ltom, hanem ha nem rtem a' dolgot, hogy bolondul s nem okossan cselekszik mindeneket a' Pompejus. Krlek, irj gyakorta ennkem, akr mi eszedbe jutis. Lgy jo egssgben.

Y tancat

240

25. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jot kivan! Nlncsen semmi ollyatn, a' mellyet tenked irhatnk, st mg a' tenked szollo Levelet sem kldttem el, a' mellyet gyertya vilgnl rtam vala. Mert tellyes vala jo remnsggel, mivel mind az egsz Romai kssgnek bkessgre valo akarattyt rtettem vala, s' mind pedig mivel azt gondolam vala, hogy a' Caesr lni fogna azokkal a' Conditiokkal s czkelekkelf 98 a' mellyeket kivltkppen ma-[E3v:] ga szabot s rendlt vala. De ime bjt el havnak msodik napjn regvel vettem a' te Leveledet, a' Philotimusnak, Furniusnak, s Curonak, a' Furiusnak szollo Leveleket, a' mellyekben nevetik a' Lucus Caesrnak kvetsget. Ugy lttatunk, mint ha tellyessggel meg gyzettettnk volna, nem is tudom, mit cselekedgyem, s bizonyra magam miatt annyira nem busulok, az n gyermekimmel pedig mit cselekedgyem, nem tudom. Mndazon ltal n ezeket irvn, Capua Vrosa fel menk vala, hogy knnyebben s hamarb meg tudhatnm a' Pompejusnak llapottyt. Lgy jo egssgben! 26. M. T. C. Ttus Pomponius Atticasnak sok jt kvn! MAga a' szomoru id cselekeszi azt, hogy illy rvid vagyok az rsban, avagy az id tszen engemet rvid szollov, mert a' bikessg fell ktsgbena estem. A mieink semmi hadakozshoz nem kszlnk. S' ne-is villyed, hogy valami kissebre bcsltessek ez kt Polgr mestereknl, a' kiknek parancsolattyokbul jttem Capuban leg nagyob Zporessben Bjt el havnak negyedik napjn, a' mint megb parancsolak vala, olly remnsggel, hogy n valamit hallank s rtenk a' mi hadainknak kszletek fell. Ek pedig, tudnyi illik a' Polgr mesterek mg el nem jttenek vala, de eljvendk valnak ressen s kszletlen. A Cneus Pompejus fell pedig azt mondgyk vala, hogy Luceriban volna, s hogy segtsget krne a' kzelvalo Le-[E4r:]gioktul, a' mellyek nem erssek volnnak. Ellenben pedig ama, tudnyi illik a' Caesr fell azt mondgyk, hogy igen siet az npivel, s hogy imrnr igen kzel vagyon mi hozznk, nem a' vgre, hogy megtkzzn (mert kivel tkzzn meg, mivel immr a' Pompejus szalad), haZ csikelekkel E ktsgbn meg Pompejns

241

nem hogy nki uttyt elrekesze. En pedig Olaszorszgband a' Pompejus mellet, ha el nem szalad, letemet fl teszem s' nem is krek tancsot te tled. Ha pedig a' Pompejus Olasz orszgba nem lszen, mit cselekedgyem? A meg maradsra knszerittenek engemet az ers tl, a' vrosnak szolgai, s a' gondviseletlen s rst hadnagyok; az elszaladsra pedig indttanak engemet a' Cneus Pompejusnak bartsga, jmboroknak igaz
gyk, s a' kegyetlen mell valo llsnak gyalzattya. A ki ugyan, tudnyi

illik a' Caesar Philarisnak kegyetlensget, avagy Pisistratusnak kegyessget kvetende, bzontalan nem tudhattyuk. Krlek, magyarzde meg ezeket, s segly meg engemet tancsal; noha ugy gondolom, hogy te ottan most magad szklkdl tancs nlkl. De mindazon ltal seglly engemet, mennyire lehetsges tled. En ma ha mi ujsgot halhatok, meg irom. Mert
a' Polgr mesterek immr jelen lesznek az hagyot idejekre, ugy mint Bjt

el havnak harmadik napjn. Minden nap el vrom a' te Leveleidet, meg felely pedig ezen levelemre, ha rkezl, felesgnket, gyermeknket, atymfiait Formianumi majorban hattam. Lgy jo egssgben. [E4v:] 27. M. T. Cf a' Ttus Pornponias Atticusnak sok jt kvn! UGy ltom, hogy Olasz orszgban csak egy lb, az az csak egy ember sincsen,99 a' ki nem volna a' Caesrnak hatalmban s birodalmban. A Pompejus fell semmit sem tudok, n azt vlem, hogy a' szaladsban elfogattatik, ha hajoban nem szl. Oh a' Caesrnak halhatatlan gyorsasgat, a' Pompejusnak pedig lassusgat s ksedelmet! De fjdalom nlkl nem vdolhatom tet, a' ki miatt busulok s gytrdm. Te nem ok nlkl flsz a' Caesrnak kegyetlensgtl, nem azrt, hogy a' Caesrnak hasznra elmenetelire nem volna a' gyzdelemnek s az urasgnak hoszu ideig voltrt: hanem mivel ltod s eszedbe veszed, melly embereknek akarattyok szerint akarja a' Caesr szndkat vgben vnnyi. Inak s hasznosnak itlem lenni, hogy azokbul a' vrosokbul ki mennynk, a' mellyekben btorsgossan meg nem maradhatunk; n tancs nlkl szklkdm, ktsg kivl te azt fogod el kvetni, a' mi leg hasznossab lszen. A Philotimussal beszlgess, az n felesigem a' Terentia ezen holnapnak tzen harmadik napjn hozzd mgyen. En bizonyra mit cselekedgyem, nem tudom? szra .. . olaszorszagban E magyarsd f [Az E4r lapon az rsz:] M. T. C.

242

zonn avagy vzen mennyek utnna, mivel nem tudom, hol lgyen? szrzon mennyek utnna, nem cselekedhetem. Mivel a' Caesr olly hertelensggel jn. Vizen pedig ha utnna akarnk menni, nem tudom, merre mennyek? Annako-[E5r:]krt br ugy lgyen-is, hogy n a' Caesrnak rszerl btorsgos lehetnk,g sokan is intenek engemet, hogy tudnyillik meg adgyam magamat, de vallyon megcselekedheteme azt bcsletessen? En ugyan semmi kppen tancsot nem krek te tled az n szoksom szerint, ezen dologban el nem gazodhatunk; mind azon ltal a' mi eszedben jn, krlek, ird meg, s magad mi cselekedendh lszesz. Lgy jo egssgben! 28. M. T. C. Ttus Pomponius Atticusnak sok jt kion! A' Phlotmusnak levelei engem nem igen gynyrkdtettenek, hanem azokat, a' kik ezeken a' helyeken (tudnyi illik a' Forminomi majorban) voltanak. De me msod napon a' Cassusnak Levele rkezk Capua Vrosbul az jo barttytul a' Lucretiustul, a' mellyben irva vala, hogy tudnyi illik a' Nigidius a' Domtiustul Capuaba ment, ki azt mondgya: hogy a' Vibulliusi a' Pompejusnak jo barttya kevs vitzl nppel szalad Pcens1 tartomnnybul Cneus Pompejushoz, s a' Caesr mindgyrt siet utnna. Es hogy a' Domitiusnak kevs npe vagyon. Ugyan a' Cassius azt rta, hogy a' Polgr Mesterek Capua Vrosbul elmentenek. Nem kitelkedem, hogy a' Cneus Pompeuslm ne szaladgyon, csak elszaladhasson. En az n
szemilem szerint el nem szaladok. A' mint te jnak itled. Lgy jo egessg-

ben. [E5v:] 29. M. TJ C. Ttus Pomponias Atticusnak sok jt kvn! ` Midn rtam volna tenked szomoru Levelet, s flek vala azon, hogy igaz ne lgyen a' Lucretiusnak Cassushoz kldtt Levele, a' melly kldetet Capuba, a' Cephalio ti tletek mi hozznk jtt, hozott-is ugyan magval te tled vgassgossab Levelet, de mindazon ltal nem bizonyossat, a' mint szoksod, semmi bizonyossat ez dolog fell nem irsz. Knnyebben s hamarb el hiszek mindeneket, hogy nem mint azt, a' mit irsz leveledben,
g IT J lehetnek, cselekedend Vibullus [Az E5r lapon az rsz:] 29. M. T.

243

hogy a' Pompejusnak hadi npe volna. Senki ekkppen nem hozza ide a' dolgot, stt inkb mind ollyan dolgokat hoznak ide, a' mellyeket nem rmst hallok. O nyomorusgra mlto dolog! bzontalan gyben dolgban mindenkoron triumphlt a' Pompejus, a' leg job gyben nincsen szv btorsga.12 Mit mondgyak mast, ha nem azt, hogy nem tudta azt, mikppen kllessk az igaz gyet oltalmazni, mert nem-is vala nehz dolog, hogy azt ne tudta volna, mivel a' kznsges jot hasznossan igazgatni nehz mestersg vala. De n rvid id alat mindeneket meg tudok, s mindgyrt meg irok tenked. Lgy jo egssgben! 30. M. T. C. Ttus Pomponus Atticusmk sok jt kvn! Mg egy vagyon htra, a' melly mi Pompejus j Bartunknak szgyenre s gyalzattyra szolgl, [E6r:] hogy tudnyi illik a' Domitiusnak segtsgre nem jn az npvel. De senki sem kitelkedhetik a' fell, hogy segtsgre ne jjn, n pedig nem vilem azt, hogy meg cselekedne. El hadgya annak-okrt az illyetink jeles Polgr embert a' Domitiust, s azokat, a' kik vele vadnak, kivlt kppen harmincz sereget, a' mellyek az maga hadi seregbl vlasztattanak. A' Domitius (hanem ha elmmben meg csalattatom) ki mondhatatlan kppen meg iedet, s semmire egybre nem vigyz, hanem csak az elszaladsra, a' kihez te (mert jol ltom, mi lgyen szndkodban) azt viled, hogy trsul adgyam magamat. De vagyon ennkem ollyatn emberem, a' ki eltt szaladgyak, ugymint a' Caesr eltt, ollyan emberem pedig nincsen, a' l<i utn mennyek, avagy siessek. Hogy pedig te az n szndkomat avagy tancsomat dicsred, s azt dicsretre mltonak mondod, hogy tudnyi illik n azt mondottam, hogy n inkb akarnk a' Pompejussal meg gyzettetni, mint ezekkel, ugy mint a' Caesral s az trsaival gyzedelmes lenni. Meg vallom, n inkb akarok meg
gyzettetni, de aval a' Pompejussal, a' minm akkor volt, avagy ennkem

lttatott, mersznek s btorszvnek. De ha evvel a' Pompejussalf a' ki elbb szalad, mint minek eltt tudgya, ki eltt szaladgyon, avagy hov szaladgyon, a' ki minden joszgunkat az ellensgnek el adta, a' ki hazjt elhadta, Olaszorszgot oltalom nlkl hadta, akartam meg gyzettetni, igy meg trtnt rajtam, hogy vele meggyzettettem. Mi vagyon htra, hanem
hogy azo-[E6v:]kat nem lthatom, a' mellyektl soha nem irtoztam, hogy
R illyetim 1 Pompejussal

244

valaha lthatnm, s bizonyra mg a' Caesrt sem vltem, hogy ekkppen lssam, a' ki miatt nem csak az enyimektl kll meg valnom, de mg magammal sem brok, mivel a' szalads ltal nyomorusgra kll jutnom. lrtam a' Phlotmusnak az uti kltsgrl, a' mellyet nkem kldgyn vagy a' pnzvalto helyrl,13 mert senki nem d mostan pnzt, vagy az Oppiusoktul, a' te polgr trsaidtul, a' tbbit alkalmatos idben meg parancsolom tenked. Lgy j egssgben. 31. Cneus Pompejus Proc. M. T. Ciceromk sok jt kvn! Rmst olvastam a' te Leveledet, mert meg ismrtem abbul ujonnan a' te elbbeni jo akaratodat, a' mellyel ennekeltt is voltl a' kznsges jonak elmeneteliben. A Polgr Mesterek ahoz a' hadi sereghez erkeztenek, a' mellyet Appulia tartomnyba hattam; Fltt igen intlek tgedet, a' te kivltkppen valo jo akaratodrt, a' mellyel voltl a' kznsges johoz, ji mi hozznk, hogy egyenl tancsal segtsk a' nyomorult s meg romlott kznsges jtt. Azt tancslom, hogy az Appiai uton ji, s sietsggel ji Brundusiumban. Lgyen gondod egssgben. _ 32. Cneus Pompeiusm 104 Tisztarto Domitius Tisztartomzk sok jt kvn!

CSudlkozom azon, hogy te ennkem semmit [E7r:] sem irsz, s n inkb msoktul, mint te tled Roma vrosnak llapottyt megrtem. Mi hadi npnk el sziledvn, az ellensgnek meg nem felelhetnk. szv szedvn s' gyitvn pedig a' mi hadi sereginket, remnlem, hogy mind Roma vrasnak s' mind a' kznsges Polgrsgnak hasznlhatunk; Annak-okrt midn magadban el vigezted, a' mint ennkem Vibullius meg irta vala, hogy Corfinium vrostul a' hadi nppel Bjt el havnak kilenczedik napjn elmennl, s n hozzm jnl, csudlkozom, mi lehetet az oka, mirt vltoztattad meg tancsodat. Mert aza' mentsg, avagy az az ok, a' melly fell ir ennkem Vibullius, igen csekly, tudnyi illik te azrt maradtl s vrakoztl egy helyben, mivel azt hallottad vala, hogy a' Caesr Tirnum vrostul Truentinumi vrhoz ment volna.15 Mert mennl inkb kezdet mi hozznk kzelgetni az ellensg, annl inkbb klltt volna tenked sietned, hogy meg egyezhettnk volna hadainkal, minekeltt a'
m Pomponius

245

Caesr vagy a' te utadat meg akadlyozhatta, avagy engemet te tled el rekeszthetett volna. Minekokrt krlek s intlek tgedet, a' mellyre ez eltt valo levelemben sem szntem meg tgedet krni, hogy mennl hamarb a' te hadi npeddel mi hozznk Luceriban ji, minekeltt a' hadi np, a' mellyet a' Caesr szv vnnyi igyekezik, egy helyre szv vitetvn, minket egy mstul el rekeszen. De ha valakik talltatnnak, a' kik meg tartoztatnnak tgedet, hogy k azt a' hadi npet, a' mellyet szv vittenek, egytt meg tarthassk,P mlto, hogy ki-[E7v:]rsemnek helet adgy, s azokat a' seregeket, a' mellyek Picenumbul s Camerinumbul jttenek, a' kik minden joszgokat el hadtk, n hozzm kldgyed. Lgy j egssgben! 33. Cneus Pompejus L. Domitiusnak sok jt kvn! A' te Leveled meg adatott ennkem Bjt el havnak tzen hatodik napjn, a' mellyben azt rod, hogy a' Caesr Corfinium vrosnl tborba szllott.1 A' mellyet viltem vala, hogy ugy lszen, s ez eltt tigedet errl eleget meg intettelek. A mellyet ktsg kivl a' vgre cselekeszik, hogy most te veled meg nem akar tkzni s harczolni, hanem hogy minden hadi npet egybe Vivn tgedet krnyl vigyen, hogy semmikppen n hozzm ne jhess, s a' leg job Polgrokbul valo npet a' kt Legiokhoz ne vihessed, a' kiknek hivsgek s lhatatossgok fell kitelkednk; ezen fllyl a' te Leveledre igen meg indultam: mert azoknak a' vitzeknek, a' kik velem vadnak, eleget nem hiszek, hogy meg merjek tkzni s harczolni az ellensggel a' Romai kznsges jnak hasznrt, s mg azok a' Vitzek-is nincsenek egytt, a' kik fogattattanak a' Polgr mesterektl. Annakokrt azon lgy, hogy ha mg most-is valami modon lehetsges, hogy azokbul a' Corfiniumi tartomnyokbul ki menekedhessel, s mentl hamarb ji ide mi hozznk, minekeltt az ellensgnek minden seregi szv mennnek. Mert nem jhetnek olly hertelen ide szv az n vitzim, [E8r:] s ha szv jnnek-is, jol tudod, mennyit klln nkiek hinnyi a' rgi vitzek miatt, mivel magok kztt egy mst ismrik. Lgy j egessgben.

n utalat rekeszen. P tarhassak,

O 1

246

34. M. T. C. Ttus Pomponius At-

ticusnak sok jt kvn! AZ n Irodekomnak keze jele lgyen az n csips szemeimnek s rvid Leveleimnek; s noha most ugyan semmi sem volt, mi fell irhatnk, minden remnsgnkket a' Brundusium vrosbul jvend postkba helyheztettk. Ha a' Julius Caesr a' mi Cneusunkat meg gyzt volna, ktsges volna a' bikessg. Ha pedig a' tengeren elb ltal kltzt volna, a' hadnak Veszedelmes ki menetelit vrhattuk volna. De ltod, minm tudos, gondvisel, s mindenre alkalmatos emberre szllot a' birodalom. Bizonyra ha ez senkit meg nem lend, s senkitl semmit el nem veend, azoktul, a' kik tl igen filtenek, igen igen szerettetik. Sokat szolnak n velem a'
vrosbliek, sokat a' parasztok is; semmire egyebre nem viselnek gondott,

hanem csak az sznto fldkre, majorokra, s pnzecskjekre. Es gondold mg, minm visza fordult dolog lgyen ez, attul, a' kiben annak eltte biztanak, s helyheztettk volt remnsgeket, mostan flnek; eztet szeretik, a' kitl fltenek annak eltt. Ez pedig melly nagy roszasgunk s gondviseletlensgnkq miatt lett lgyen, elmimnek haborusga nlkl meg nem gondolhatom; az minm szerencstlensget pedig nyakunkra szllani vltem, azokat ten-[E8v:]ked meg irtam, s immr minden napon a' te leveledet vrtam. Lgy jo egssgben. 35. Cneus Caesr Po' hadnagy Mrcus Tullius Cceronak sok jt kvn! Mldn a' mi Furniusunkat csak lttam volna, s n velem sem szolhatott, sem semmit n tlem derekassan nem halhatott volna, mivel n sietnk, s az uton volnk, s immr a' hadi npet elkldttem volna: mindazon ltal el nem mulathattam, hogy tenked nem irnk, s tet hozzd nem kldenm, s tenked meg nem ksznnem,' hogy a' Pompejus utn nem mentl. Noha n ezt gyakorta meg cselekedtem, s gyakortb-is meg cselekeszem, mivel ugy meg rdemled. Kivltkppen arra krlek tgedet, mivel mentl hamarb Roma vrosaba valo ltelemet remnlem, hogy ott lssalak tgedet, s hogy minden dolgokban a' te tancsoddal, jo akaratoddal s mltossagoddal lhessek. Meg bocsss az n sietsgemnek, s az n rvid irsomnak: a' tbbit a' Furniustul meg rtheted. Lgy jo egssgben.

q gondviseletsgnk ' ksznnem,

247

36. Cneus Caesr Cajus Oppiusnak s Cornelius Blbusmk sok jt kvn. . Blzonyra rlk azon, hogy rtisemre adgytok irs ltal, mely igen tessenek tinktek azok a' dolgok, a' mellyek trtintenek Corfinium vrosnl. Ermst lek a' ti tancstokkal, s annl is rmstyeb, mivel magamban elvigeztem vala azt ksz-[Flrzjakaratombuls megcselekedni, hogy mindeneknek igen engedelmesnek mutatnm magamat, s azon lennk, hogy a' Pompejust ismt meg engesztelnm, s szv bikltetnm. Probllyuk meg ekkppen, ha lehetsges, mindeneknek az akarattyokat megnyerni, s sokig valo gyzdelemmel lni, mivel a' tbbiek, ugynint a' Cinna s Marius kegyetlensgek miatt a' gyllsget s irigysget el nem tvoztathattkf az egy L. Syllan kivl, a' kit nem akarok kvetni. Ez lgyen uj mestersge s modgya a' meg gyzsnek, hogy irgalmassggal s adakozssal, mint valami ers payssal erstsk meg magunkat msok ellen. Melly dolog pedig mi modon lehessen meg, sok fliek jutnak eszemben, s sok dolgok talltathatnak fl. Ezen dologrul, krlek titeket, gondolkodgyatok: mert meg fogtam a' Cneus Magiust, tudnyi illik a' Pompejusnak Praefectust, s' ltem az n szndkommal, s mindgyrt elbocstottam tett. Immr a' Pompejusnak kt fegyver tarto mesteri17 vannak hatalmomban, s ismt elbocstottam ket. Ha hla adok akarnak lenni, inteniek kllene a' Pompejust, hogy inkb lenne az n Bartom, mint azoknak, a' kik mind nki, s' mind ennkem mindenkor nagy ellensgink voltanak, a' kiknek titkon valo prktikjok s csalrdsgok ltal ltt, hogy a' kznsges Romai llapott jutna illyetin llapotra. Lgy jo egssgben! 37. M. T. C. a' Caesrnak sok jt kvn! Mlnekutnna meg olvastam a' te Leveledet, a' [Flvz] mellyet a' mi Furnius Bartunktul vettem vala, a' mellyben n velem azt vigezed, hogy n Romba hamarsggal mennk, mivel te az n tancsommal s mltosgommal akarnl lni, igen csudlkozom rajta. Az n jo akaratommal s segtsgemmel mit akarnl, busulok s magamban vetekedem vala; mind azon ltal illyetn gondolkodsban esem, hogy azt vhim, hogy te azt akarnd, a' te csudlatos es kivltkppen valo blcsessged szerint, hogy a' nyugodalomnak s az csndesz bkessgnek megllsben s a' Romai
S kszakaratombnl ' tvoztathattak, " gondokodsban

248

polgrok kztt valo egyessgnek meg szerzsben fradoznnk s munklkodnnl<, mellynek meg nyersre s meg szerzsre az n termszetemetv s szemlyemet alkalmatosnak tlem vala lennyi. Ha ez ugy vagyon, s ez a' te akaratid, a' mi Pompejusunknak meg oltalmazsa s meg maradsa, te veled s a' kznsges vrossal valo szv bikeltetse fell, bizonyra nem tallhatz erre a' dologra n nlam alkalmatossabbat, a' ki mindenkor mind a' Pompejus s' mind a' Tancs kztt tehetsgem szerint, mhelyen lehetsges volt, a' bikessg szerzsnek szeretje voltam. Midn fl fegyverkeztenek s hadban kszltenek voha, nem is voltam te ellened semminem hadban rszes, mert n azt tltem, hogy te ez haborusg ltal meg sertetnl, a' kinek az egsz Romai kssgnek engedelme s jo Akarattybul meg engettetet bcslete ellen az irigyek s irigykedk tmadnnak. De valamint n akkor nem csak oltalmazoja voltam a' te tisztessgednek s bcsletednek, hanem mg msokat is intettem, hogy segtsggel lenniek, igy a' Pom-[F2r:]pejus mltosga s bcslete int engemet, hogy n segllyem oltalmazni. Mert vagyon egynyhny esztendeje, minekutnna n ti ketttket magamnak el vlasztottalak, a' kiket kivltkppen bcslnkw s' tisztelnk, s a' kiknek leg job Barttyok volnk, a' mint vagyok is. Annak-okrt fltt igen krlek tigedet, hogy a' te gondaid s foglalatossgidx kztt Valami kevesy idtt vgy a' bikessg fell valo gondolkodsra, hogy n a' te jo akaratod ltal jmbor, hlado s kegyes ember lehessek, mikor meg emlikezem a' leg nagyob jo ttemnyrl. A mellyek ha csak engemet illetnnek, mind az ltal remnlenmf hogy meg nyerhetnm azokat te tled. De a' mint vilem, mind a' te hsgedet, s' mind az egsz vrost illeti, hogy n te ltalad meg tartassam, a' ki igen illend s alkalmatos vagyok mind a' te kzttetek valo bikessgnek s egyessgnek megszerzsre, s' mind a' Polgroknak az egyessgre valo hozsra. Es noha tenked ennek eltt megkszntem, hogy a' Lentulust letiben meg tartottad, minekutnna a' Corfinium nv vrosnak meg dasakor rabba eset volna, a' ki engemet is meg szabadtot, s meg tartott; mindazonltal minekutnna az Leveltb meg olvastam volna, a' mellyet hl ado nvel kldt ennkem, a' te kegyessged s jo tterninyed fell, ugy
V termszetemet W bclnk X foglatossgid Y kedves Z remnlenem, a rbba b Levelet

249

tartottam, mintha n te tled azt a' jo ttemint vettem volna, a' mellyet a' Lentulus vtt. A kihez ha elg hl adonak itlsz engemet lenni, krlek cselekedgyed, hogy a' Pompejushoz hl adonak talltassam. Lgy jo egssegben! [F2v:] 38. LP Cornelius Balbus M. T. Ciceronak mezze hadnagynak sok jt kvn! A Caesr minknk igen rvid Levelet kldtt, mellynek mssat ezen levelem al irtam. Ez levlnek rvidsgbl ki tanulhatod, mennyi foglalatossgi legyenek a' Caesrnak, a' ki illy derekas dolog fell illy rvideden irt. Ha ezenkvl valani ujsg trtinik, leg ottan meg irom tenked. ; 39. A Caesr Levelnek mssa. ,,CaesT Oppius, s Corneliusnak sok jt kvn! Bjt ms havnak l<ilenczedik napjn Brundusiumba jttem, a' Vros Kfalaihoz tborba szllottam. A' Pompejus Brundusium vrosban vagyon. Hozzm kldtt a' Cneus Magiust a' bikessg fell. Meg irtamd nki, a' mellyeket viltem feleletre valoknak lenni. Akartam, hogy ti ezt mindgyrt megtudgytok. Mihellyt olly remnsgem lszen, hogy valamit az egyessge fell vigezhetek, midgyrt tuttotokra adom. Legyetek jo egssgben!" Gondolod, des Cicerom, mint busulok n most, minekutnna remnsgem vagyon a' bikessg fell, ne valamelly szerencstlensg egyezseket azoknak meg akadlyozza. Mert n szivem szerint kvnom kztk az egyessget, bikessget, a' mellyet tvul letemben knnyen meg cselekedhetek. Hogy ha a' Caesrral egytt lehetnk, taln vihetnk valamit vgre szerencsssen. En a' nagy vrakozs miatt nagy busulsban Vagyok. Lgy jo egssgben! [F3r:]

C [Az F2r lapon az rsz:] 38. L. d irtm e egessg

250

40. M. T. C. Titus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! EN midn szent Gyrgy havnak tdik napjn a' te Leveledet elvettem volna, a' mellyet a' Cephalio hozott vala, s msod nap azutn Minturna nv vrosban akarnk maradni, mindgyrst n Qvintus Btymnak Arcnum nv hzanl tartoztattam magamat, hogy igy magnossan s titok helyen lennk, mig valami bizonyossabbat hallank a' Pompejus fell, s hogy ugyan azok a' dolgok mindazonltal vighez vitetetnnek, a' mellyek mi nlunk nlkl el vigeztethetninek. Ksz vagyok mr s kedvem vagyon az elmenetelre, de semmi alkalmatossg nincsen, hov, s melly uton mennyek. De ez az n, s az okos hajosok gondgya lszen; te mind azon ltal seglly tancs adasoddal a' mennyire tled lehet, a' mint eddig cselekettl. A dolgok ugy vannak szv Zurva zavarva, hogy ember ki nem fejtzhetik bellk: mindeneket a' szerencsre kll biznunk. Minden remnsg nlkl fogunk a' dologhoz. Ha valami jobban szerencsssebben esik, hogy semmint' remnlennk, elcsudlkozunk rajta. Akartam volna, hogy a' Dyonisius soha nem is jtt volna n hozzm, a' ki fell az n Tullia Lenyom irt ennkem. De mg az id-is alkalmatlan, s nem akarnm, hogy a' mi szerencstlensgnkn, a' melly kivltkppen olly nagy, gynyrkdnk, a' ki nem a' mi bartunk, a' kinek mindazon ltal nem akarom, hogy ellensge lgy n miattam. Lgy jo egssgben! [F3v:] 41. A' Caesrg M. T. Cceronak sok jt kvn!

NOha n azt vltem vala, hogy te semmit vakmerkppen, vagy esztelenl nem cselekeszl, mindazonltal a' kznsges hir ltal fl indtattvn el vigeztem magamban, hogy tenked rnk, s az n jo akaratom szerint tigedet kirnlek, hogy valahov Olasz Orszgbul ki ne mennl, mivel mr a' Pompejusnak dolgai meg csggedtenek, kinek mg midn szerencsssen folynnak-is, ms helyre menni nem szndkoztl. Mert te nem csak a' mi bartsgunk ellen vitesz, hanem magadnak is rtasz, melly ennkem semmikppen nem teczik, ha a' szerencst nem kveted, s az idhzh magadat nem alkalmaztatod, a' mint kivntatik. Mert nyilvn valo, hogy a' mi rsznkrl minden dolgok mg szerencsssen folytanak, a'
' semmit g [Az F3r lapon az rsz:] 41. A Caesr
h idhoz

251

Pompejus rszrl pedig mindenek szerencstlenl estenek; s ha te a'

Pompejushoz adod magadat, nem lttatol kvetni az igaz dolgot (mert akkor egyenl sorsa s' szerencsje volt az n dolgomnak a' Pompejus dolgval, midn te a' mi tancsunkba jelen lenni nem kivntl), st az n cselekedetemet krhoztattad s' nem igaznak itlted; melly dolognl ennkem semmi nehezebben nem eshetet. Mellyet hogy mgint el ne kvess, fltt igen krlek tgedet a' mi bartsgunkrt. Vgezetre mi illet jobban bcsletes jmbor s csndesz embert s' jmbor polgrot, mint hogy minden polgri veszekediseket s visza vonysokat el tvoztasson.18 Mellyet midn nmellyek elkvetni akartanak, [F4r:] mindazon ltal a' jelen valo veszedelem miatt el nem kvethettenek. Minekokrt te az n egsz letemnek folysat tudod, s a' mi bartsgurkat, nem tallsz te mostan semmi btorsgossabbat, semmi tisztessgessebbet, mint minden veszekedsnek eltvoztatst. Klt szent Gyrgy havnak XVII. Napjn az utrul. Lgy jo egssgben. 42. M. T. C. Ttus P. Atticusnak sok jt kvn! SEmmi hir mg nem volt a' Caesrnak Alexandria Vrosbul valo el menetele fell, stt inkb ellenben az emberek ollyatn rtelemben vannak, hogy (tudnyi illik a' Caesr) nagy veszedelemben lgyen. Annak-okrt az n fiamat a' Cicerot nem kldm a' Caesrhoz, a' mint magamban elvigeztem vala, krlek tgedet, hogy engemet Brundusiumbul ki szabadts. Mert minden l<inzst s bntetst knnyebnek itlek az' itt (tudnyillik Brundusiumba) valo maradsomnll Irtam ezn dolog fell mind az Antoniusnak, Balbusnak s Oppiusnak. Mert ha Olasz orszgban hborusg tmad, avagy a' tengeren avagy vizen, semmikppen nem illik, hogy n itt Brundusiumba legyek; melly mind kett ugy trtnhetik, meg lszen; Egyikt bizonyra az Oppiusnak beszdbl minden bizonyossan meg rtettem, a' melly fell te ennkem irtl, melly fel tudnyi illik az utyok s menetelek lenne. De krlek tigedet, hogy azoknak az uttyokat tricsed vala hova msfel. En immar semmi egyebet nem vrok, hanem [F4v:] csak az egy nyomorusgot. De nagyob nyavala nyomorusg nem lehet ennl, a' mellyben n most vagyok. Minek-okrt krlek tgedet, hogy szolly az Antoniussal, s ama kettvel, az Oppiussal s Balbussal, s a' dolgot, a'
i

azt J maradsomnal.

252

mennyire tled lehet, vighez vigyed, s ennkem mennl hamarb lehet

minden dolgokrul irj vlaszt. Lgy jo egssgben! szent Ivnk havnak huszadik napjn. 43. M. T. C. Titus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! Mldn n a' tiednek Levelet adhatnk, el nem mulattam, noha az rsra semmim nem vala; Te minknk mind ritkbban, s' mind rvidjebben irsz szoksodon kivl. El hiszem, hogy csak azrt cselekeszed, mivel nincsen senmid az irsra, a' mellyet gondolnd, hogy n rmst olvasnk avagy hallank. De mindazonltal ha valami lszen, akrminm legyen-is az, krlek, ird meg ennkem. De egy vagyon mg, a' mellyet kivnnom kll, ha tudnyi illik valami vigeztethetnk a' bikessg fell. A melly fell ennkem bizonyra semmi remnsgem nincsen. De mivel nha csak rvideden jelented, azt szerzed, hogy azt remllyem, a' mellyet alg kivnhatok. A Philotimus' fell azt mondgyk, hogy kis Aszszony havnak tizen harmadik napjn el mgyen. Semmi egyebet nem tudok felle. Krlek, felely meg ennkem azokra, a' mellyeket n tenked ennek eltt irtam. En annyi idvel meg eligszem, csak valamit el tvoztathassak, a' mint [F5r:] a' legm roszab dolgokban el tvoztathatunk, mivel ennek eltt semmitl magamat nem riztem. Lgy jo egssgben! 44. M. Antonius Romai Polgr Mester Ciceronak sok jt kvn! SOK foglalatossgim, s a' te hertelen valo elmenised miatt ltt, hogy te veled nem szolhatnk s vigezhetnk ezen dolog fell. Mellyre nzve filek, hogy az n tvul valo litemet meg ne vessed s utllyad, ha pedig j
akaratodat, mellyel mindenkoron voltl hozzm, az n itletem szerint meg

mutatandod n hozzm, rlnyi fogok azon. Krtem a' Caesrt, hogy a' Sextus Clodiust Roma vrosba ismt b bocsssa, melly kirsemet meg-is nyertem. Akartam vala ennek-eltt is a' Caesrnak jo akarattyval ugy lni, ha te meg engedted s megnyugottl volna rajta. Azrt annl is inkb fradozok, hogy ennkem szabad lgyen meg cselekednem, a' te engedel, Ivan ' Ph o nus m [Az F5r lap els szavaz] a' lg [javtva az F4v lap rszava szerint.] 1<

253

med ltal. Hogyha kemnnyebnek s irgalmatlannyabnak mutatod maga-

dat hozz az nagy nyomorusgban s szerencstlensgben, nem lszek ellened, noha ktelesnek tartom s' tlem magamat lenni a' Caesr Commentriusnakwg oltalmazsra. De bizonyra ha n velem bcsletessen, okossan s blcsen akarsz bnni, s engemet szeret s' bcsll akarsz lenni, lgyabban bnsz a' dologgal, s jo akaroja lszesz a' Clodiusnak, s' ollyatn rtelemben s' itletben is lszesz, hogy az iffiu Clodius, a'

kinek meg jobbtsa fell jo [F5v:] remnsgben vagyunk, hogy tgedet ellensgeskppen nem ldztt, noha te ldzhetted volna az Attynak Bartit j akaroit. Krlek, engedgyed meg, hogy te ugy lttassal s tartassal, hogy a' kssg miat voltl gyllsgben az attyval, s arra nzve ne vesd meg ezt a' familit. Mert rmstyeb s tisztessgessebben teszk le a' kssg neve alat fl vett ellenkeziseket, mint valamelly vakmersgbl magnossan valo irigysgbl s gyllsgbl szrmaztakat. Annakutnna engedgyed meg, hogy a' gyermeket vezethessem s hozhassam arra az utra s vilekedsre, s az gynge elmijvel el hitethessem, hogy a' gyllsg s irigysg j idejn le titessk, s maradkinkra ne hagyattassk. Noha bizonyossan tudom, des Cicerom, hogy a' te llapotod minden veszedelemtl tvul lgyen, mindazonltal ugy vilem, hogy te vnsgedben rmstjeb akarnl nyugodalomban s' bikessgben lnyi, mint buval gondal s bnattal. Vgezetre krlek tgedet, hogy ezen j akaratodat Clodiusnak mutassad meg, mivel n te kedvedrt mindeneket megcselekettem. Mellyet ha n te tled meg nem nyerendek, a' Clodiusnak meg nem engedem, hogy meg rthesse, mennyire bcsllyelek n tgedet, mellyre nzve annyival-is inkb engedelmessebnek mutassad hozz magadat. Lgy jo egssgben. 45. M. T. C. u' Plancusnak elvlasztot Bironuk o sok jt kvn! MEg bocsss ennkem, hogy n gyakorta irok [F6r:] egy dolog fell, holott ennekeltt irtam vala tenked szorgalmatossan a' Buthrotumi allapot fell. Mellyet, kedves Plancusom, bizonyra nem azrt cselekeszem, hogy keveset hinnk vagy a' te jo akaratodnak, vagy a' mi bartsgunknak. Hanem mivel a' mi Atticus Bartunknak illyen nagy dolga forog fn, s immr a' mi az bcsletit s tisztessget illeti, hogy ugy lttassk, mintha
azt meg nyerhette voha, a' mit a' Caesr jonak ismrt s tlt lenni a' mi

jelen ltnkben, mint bizonsgok eltt, s a' kik pcsetnkel-is annak nagyob bizonsagra meg-erstettk, a' kik jelen voltunk a' Caesrnak vigezsben s fleletiben, kivltkppen mivel ez egsz dolog a' te hatalmadban
254

vagyon, hogy te azokat a' dolgokat, a' mellyeket a' Polgr mesterek a'

Caesrnak akarattya s felelete szerint elvigeztenek, nem csak jonak tllyed, hanem mg-is nyugodgyl azokon, s azok szerint szorgalmatossan el jrj. Ez olly kedves lszen ennkem, hogy semmi kedvesseb nem lehet. Es noha immr ollyatn remnsgben valk, hogy midn ezen levelet elvetted volna, meg nyertem volna azt, a' mellyet kirtem vala te tled ez eltt valo levelemben: mindazonltal meg nem sznm krsemmel, miglen nem hallom, hogy te azt meg cseleketted, a' mellyet n igen vrok s ohajtok. Annak utnna remlem, meg lszen, hogy ms moddal lnk a' Levl rsban, s a' te hozznk valo nagy jottemminyedett megksznnyk. Melly ha meg lszen, krlek, elhigyed, hogy nem csak az Atticus, a' kit ezen dolog illet, [Fvz] hanem n-is, a' ki szintin ugy fradozok ezen dologban, mint , kteless lszek te hozzd. Lgy jo egssgben! 46. M. T. C. Capitonak sok jt kvn! NEm kitelkedem, hogy nem csudlkoznl s fl nem haborodnl azon, hogy gyakorta tenked egy dolog fell rjak. Az Atticusnak, az n j Bartomnak s akarorrmak igen nagy dolga forog fn. En meg ismrtem j Bartdhoz valo j akaratodat s ksz Voltodat, s' Bartidnak is te hozzd valo j akarattyokat. Igen meg segthetsz s' elmozdthatsz minket a' Plancusnl. Ismrem a' te embersgedet. S' jol tudom, melly kedves lgy Bartidnak, s melly igen szeressenek tigedet a' te jo Bartd. Senki minket ez dologban jobban meg nem segthet, mint te, s a' dolog olly igaz, a' mellynl igazab nem lehet, a' mint tudnyi illik a' Polgrmesterek a' tancsnak vgezse szerint elrendeltk: minekutnna meg ismrtk volna mind a' trvnynek, s' mind a tancsnak vigezsbl. Mind az ltal azt gondollyuk, hogy mindenek a' te jo akaro Plancusodnak akarattyba hellyheztettve legyenek, a' kinek, a' mint vllyk, a' Polgr mestereknek vigezsek teczeni fog, rsz szerint a' kznsges jrt, rsz szerint pedig mi rettnk-is rmst meg cselekeszi. Annak okrt krlek, des Capitom, seglly meg minket, mellyet hogy meg cselekedgyl, fltt igen krlek.

n az en

255

[F7r:] __

HARMADIK KoNYv.
1. Servius Sulpitius Cceronak sok jt kvn! Mlnekutnna a' te Tullia lenyodnak hallt? megrtettem volna, bizonyrafl azon, a' mint illet, igen meg szomorodtam, s kznsgesnek tartottam ezen szomoru s viletlen esetet, s ha jelen lehettem volna, el nem hadtalak, hanem vigasztaltalak volna, s kesersgemet s' szvbli fjdalmamat eltted kifakasztottam volna. Noha ezen vigasztalsnak neme, melylyel tgedet vigasztallak, nyavals s keserves, azrt, mivel rokonyid s Bartid, a' kiknek tgedet vigasztalnok kllene, veled egytt keseregnek, s hasonlo szomorusggal lletettnek, s sok zokogs s knyvhullats nlkl nem vigasztalhatnak, s gy magok-is inkbb ms embereknek vigasztalsok nlkl szklkdni, hogy nem mint msokat vigasztalni lttatnak: mind azon ltal elvigeztem magamban, hogy mind azokat, a' mellyek eszembe jttenek, tenked rvideden megirjam, mellyet nem a' vegre cselekeszem, mint ha azt gondolnm, hogy te nem tudnd, hanem hogy a' nagy szbl kesersgnek fajdalomnak miatta elmdbe nem jnek. Mit hasznl, hogy annyira szomorkodol s keseregsz magadban a' te Tullia lenyodnak halln? gondollyad meg, mint bnt mg eddig velnk a' mostoha szerencse, hogy mind a-[F7v:]zokat elvesztettk, tudnyi illik a' mi des haznkat, tiszteletnket, bcsletnket, mltosgunkat, s' minden tisztessgnket, a' mellyek szintn olly kedvessek minknk, mint a' mi des magzatnk, gyermeknk. Br szintn ezen viletlen eset hozz jrulnais, hogy tudnyi illik a' te lenyod megholt, mind azon ltal az elbbeni kesersghez, fjdalomhoz nem hasomltathatik, avagy minm szv lehet az, a' melly mr sok eseteket s nyomorusgokat' meg kostolt s elszenvedet, illyetin esetet s nyomorusgot meg nem szokot volna, s mindeneket kiczinre nem bcslnes s meg nem utlna. Avagy taln azrt kseregsz, hogy meg holt! szksg, hogy gyakorta meg gondollyad, mi is gyakorta meg gondollyuk, hogy ez nyomorusgos idkben azoknak dolgok igen jl
[A fejlc F7v-H8v kztt a Verso lapokon] HARMADIK [F7r-H8r kztt a recto
lapokonz] KNYV.
|

P hlt Cl bizoynra ' nyomrusgokat bcsslne

256

eset, a' kik bnat s fjdalom nlkl ez vilgbul ki multanak. Vallyon mi

lehet az, ez mostani idben, melly okokra nzve inkbb kivnhatta volna letit, micsoda dolog? minm remnsg? minm vigassg? Taln az, hogy valamelly Romai iffiuhoz frhez menyvn, lhetet volna? Br mind ezek ugy lttenek volna is, s tenked szabad ltt volna egyett a' Romai iffak kzl a' te mltossgod szerint Vdnek vlasztani, kire merted volna bzni a' te gyermekdet? Avagy taln' azrt kvnt vohia inkb tovbb lni, hogy attul magzatokat szlt volna, kiknek jo szerencsjeket ltvn, rlt volna, a' kik az Atyoktul maradott rksgeket megoltalmazhattak, s rend szerint valo tsztekre menendk lehettenek, s' Atyafioknak ktelessgek szerint szolgl-[F8r:]hattanak volna? Vallyon mind ezek kzl mi lehetet, a' mellyet elbb el nem veszhettnl<, s a' Caesr el nem vehetett volna, mg minek eltt szleinktl el vettk volna? De taln azt mondand, hogy nehezen essek, hogy magzatidtul meg kll vlnod, igaz s valo dolog, hogy nehz, ha ez nehezebben nem esik, a' mellyet el kl szenvednnk, tudnyi illik, hogy a' mi haznk ugy elpusztult s romlott. El szmllom tenked, a' melly engemet nem kevese meg vigasztalt, taln tigedet-is azon dolog megvigasztalhat, s fjdalmadat meg enyhtheti s' knnyebbitheti. Asibul visza trvn: midn AEgina szigetibl Megra vrosa fel eveztem volna, krs krnyl szemllni kezdettem az orszgokat. Htam meget vala az AEgina szigete, elttem Megra Vrosa, job fell Pireus vala, bal fell Corinthus, melly vrosok rigenten hires nevezetessek valnak, most pedig elpusztultanak s fldig lerontattanak. Magaban igy gondolkodom vala: boldog Isten, mi nyavals emberek, boszonl<odunk azon, ha mi kzlnk valaki meg hal, avagy meg lettetik, kiknek noha az lettyek rvidgyebb, mint ennyi sok vrosoknak, a' mellyek elpusztulvn szv dltenek, s egy raksban vannak. Kedves Serviusom, nem tartoztatod magadat, s nem gondolkodol arrul, hogy te is ember vagy?" El hdgyed, kedves Cicerom, ezekrl valo gondolkodsimv ltal igen meg vigasztaltattam. Ha
tenked is ugy teczik, gondolkodgyl ezekrl, a' mellyekrl n, tudnyi illik

mostanban mig a' Pompejus s Caesr egy mssal [F8v:] hadakoztanak, mennyi sok hires nevezetes frfiak el estenek; ezen kivl a' birodalom anynyira megertlenedet s kissebbedet, s minden Tartomnyok elpusztultanak s romlottanak. Annyira keseregsze teht egy hallando embernek, tudnyi illik a' te egyetlen egy lenyodnak halln, a' ki ha most meg nem holt

* faln
L' Isten, V gondolkodsin

257

volna is, egy kevs id mulvn ugyan nkie meg klletet volna halni,

mivel hallando ember volt. Minek okrt had el te is a' te kesersgedet, s inkbb azokrul gondolkodgyl, a' mellyek illetnek tgedet, tudnyi illik, a' te Lenyod annyi ideig lt, a' mennyi ideig lhetet, s hogy ugyan mind addig lt, mig Romban csndessg s bikessg volt; ezenkvl, hogy tigedet mint Birot, Polgr Mestert s jvendlttm lthatot ltben, tovbb, hogy nki kt jeles frjei voltanak, s minden jokkal rszeslt ez vilgon valo ltben, s hogy ugyan akkor eset volna halla, a' midn a' Romai birodalom pusztulshoz s romlshoz kzelgetne. Mi lehet teht, hogy te, s a' te lenyod a' szerencsnek forgsan panaszolkodhasstok. Vgezetre meg emlikezzel arrul, hogy te Cicero, az az okos s blcs ember vagy, s hogy ugyan a' lgy, a' ki msoknak vigasztalst s tancsot adhattal. Ne-is kvessed a' tudatlan orvosokat, a' kik avval krkednek, hogy msokat nyavaljokban meg gyogyithatnak, s' magoknak nem segthetnek; hanem inkbb meg emlikezzl arrul s meg gondollyad magadban azokat, a' mellyeket msoknak tancsul adtl s egyebeket vgasztaltl. Nem lehet olly fjda-[G1r:]lom, mellyet az idnekw hoszu volta meg ne knnyebbitsen s enyhtsen. Nem illik te hozzd, hogy te erre az idre vrakozzl, hanem hogy inkbb a te blcs itleteddel eleit vegyed, s ne vrakozzx arra az idre, a' melly tudnyi illik a' te fjdalmodat meg knnyebbitti s enyhitt. Ha ez let utn ms let vagyon, bizonyra a' te megholt Lenyodnak hozzd valo szereteti, s az nnn magihoz valo jo akarattya s' ktelessge nem kivnnya azt, hogy keseregy szivedben. Engedgyed meg ezt, a' te megholt Lenyodnak, cselekedgyed a' te Bartidrt s joakaroidrt, a' kik te veled egytt szomorkodnak. Cselekedgyed meg a' te hazdhoz valo szeretetedrt,Y hogy a' te tancsoddal s segtsgeddel lhessen, ha a' szksg ugy kivnnya. Vgezetre mivel ollyatn llapotra jutottunk, hogy az idhez kllessk mi magunkat szabnunk, alkalmaztatnunk, ne engedgyed meg, hogy valaki azt gondoln, hogy te nem annyira siratod a' te Lenyodnak hallt, mint a' kznsges jonak nyomorusgos llapottyt, s egyebeknek, msoknak gyzedelmeket. Most tbbet ezen dologrul te hozzd irni szgyenlem, hogy ne lttassam a' te blcsessgedben ktelkedni. Annak-okrt hogy ha mg ezt az egyet eldbe terjesztem, vget vetek irsomnak; gyakorta lttuk, melly csndessen viselted magadat a' szerencss llapotokban, s hogy ez ltal is nagy dicsretet nyertl. Krlek, mutassad
W idonek X 1 varakozza Y szerettedrt,

258

meg most is, hogy rthessk meg, hogy a' szerencstlen llapotokban is szintn ollyz csndeszen viselted magadat, s hogy ez sem lttassk te[G1v:]nked, a' mint klletk-is nehezebnek lenni, hogy annyi sok jo erklcsk kzl, a' mellyekkel fl kesitettl, ez egyedl (tudnyi illik a' trdelmessg) kivntassk. A mi engemet illet, mi helyen meg rtem, hogy csndeszeb elmivel lgy, azonnal azokrul a' dolgokrul, a' mellyek itt esnek, s minm llapotban lgyen a' mi Tartomnyunk, rtisedre adom. Lgy j egssgben. 2. M. T. C. Servius Sulpitiusnak sok jt kvn! EN bizonyra, des Serviusom, igen akartam volna, ha az n szomoru esetemben jelen lettl volna, a' mint rod. Mert ugyan is mennyire meg enyhtthetted volna szomorusgomat jelen litedben, mind vigasztalsoddal, s' mind velem egytt valo szomorusgoddal, knnyen eszemben veszem, mert leveledet el olvasvn valamennyire meg szntem. Mert azokat irtada vala, a' mellyek szomorusgomat meg enyhithettk; s engemet vigasztalvn, magad-is nem kevs szbli fjdalmodat kifakasztottad. A' te Servius Fiad pedig hozzm valo ktelessget, a' mint az id engedte, meg mutatta, nem csak abban, hogy mennyire bczllene engemet, hanem mg melly kedvesnek tln lenni tenked, hozzm valo ebbli ktelessget s' jo akarattyt. Kinek hozzm valo j akarattya noha mindenkoron ennkem kedves volt, mindazon ltal soha kedvesseb nem volt, mint ez mostani szomoru esetemben. Vigasztal engemet pedig nem csak a' te szp vgasztalssal tellyes [G2r:] leveled, s szbli sznakodsod, hanem mg a' te mltosgod is. Illetlenb dolognak tlnm lenni, hogy ha az n szomoru eletemet olly trdelmessen nem szenvednm, a' mint te okos s blcs ember gondolod. De ollykor meg gyzettetem, s alg llok ellene a' fjdalomnak; mivel azon vigasztals nlkl szklkdm; a' mellyel msok, a' kiknek hasomlo szomoru esetek volt, birtanak, kiknek peldjokat elmmbe forgatom. Mert a' Qvintus Maximus Fabius is, ha kinek fia Polgr Mester, s hres nevezetes ember volt, s jeles dolgokat cselekedet, meg holt, s a' Lucius Paulus, kinek kt nap alat kt fia, s a' mi Gallus Sulpitius Atynk fia, s a' Marcus Cato, a' kinek szp indulatu s minden erklcskZ ollz a irrad

b Jeuen
259

kel fl kesittetet fia is ez vilgbul kimult, abban az idben ltenek, a'

mellyben szomorusgokat mltosgok, a' mellyet a' kznsges jonak igazgatsa ltal nyertenek, vigasztalhatot. En pedig kessgemtl, mellyrl szollasz, meg fosztatatvn, s mind azoktl, a' mellyeket nagy fratsgim s munkim ltal nyertem s' szerzettem, csak ez egy vigasztalsom marad vala, a' melly is el vitettetet ragadtatott tlem. Nem az n jo akaroimnak s' Bartimnak dolgai vagy a' kznsges jonak gondgya viselse akadlyozott meg engemet, trvny eltt nem vala sernmi dolgom, a' Tancs hzra nem is nzhettem: mert azt gondoltam vala, a' mint hogy ugy is vala, hogy minden szerencsmtl s bcsletemtl meg fosztattatam. De midn igy gondolkodnm, hogy ezek kznsgessek vohnak, [G2v:] s tgedet s' msokat is szintn ugy illetne. Es midn igy magamban trekednm s mr trdelmes szivel szenvedni knszeritetnm, mind azon ltal vigasztalsom vala, tudnyi illik az n Tullia lenyom, a' kihez folyamodnk s meg nyugodnm. Kinek beszilgetsre s kegyessgre minden gondaimrul s fajdalmimrul elfeleitkeznm. Most pedig ez nagy esettel s nyomorusggal, mivel az n Tulliam megholt, mg azok a' sebek-is, a' mellyek mr b gyogyultanak s a' mellyekrl elfelejtkeztem, meg ujulnak. Mert most, nem ugymint az eltt, ha szomorkodtam s busultam a' kznsges jonak llapottyn, az n Tullia Lenyom othon hzamnl vigasztalt, s szomorusgomat enyhitette, mig lt, de mostanban, mivel Lenyom meg holt, s hzomnl szomorkodom, a' kznsges jonak llapottyval nem vigasztalhatom magamat, mivel igen megromlott s fl hborodott. Azrt elhagyatattam, sem hzomnl, sem a' Tancs eltt vigasztalst nem llk, mivel ha a' Tancshzra megyek, insgemet, ha pedig haza jvk, szivem fjdalmat ltom, s gy sohul semni knnyebsgemet nem tallom. Minekokrt fltt igen vrlak tgedet, s mentl hamarb ltni kivnlak, nagyobb knnyebsgem vigasztalsom nem lehet, mint a' te jelen lteled, beszilgetsed s' vigasztalsod. Vrom vala ugyan eljveteledet, mivel ugy rtettem vala, n nem csak sok okokra nzve kvnom ltni a' te eljveteledet, hanem mg azrt is, hogy egy mssal beszilgessnk, mikppen s mi modon mulassuk el ezt az [G3r:] idtt, mellyben magunkat egy embernek, tudnyi illik a' ]ulius Caesrnak akarattya szerint kll szabnunk, alkalmaztatnunk, a' ki blcs s adakozo s a' mint ltal lttam, hogy ennkem j akarom, s te hozzd-is nem idegen. Melly gy lvn, mindazon ltal sokat kll gondolkodnunk; mit kllessk cselekednnk, hogy valamit a' Caesr ellen ne cselekedgynk, hanem hogy csndessgben, bikessgben az engedelmibl lhessnk s meg maradhassunk.

260

3. M. T. C. Lucus Qvintus Piliusnak sok jt kvn! SZemtl szembe gyakorta igyekeztem te veled azokrul beszilgetni, a' mellyeket most tvul ltemben btorsgossabban meg irok; de a' paraszti szemrmetessg iezgetet. Mert tudom, hogy a' Levl semmit sem szgyenel. Kimondhatatlan kppen kvnom, melly kivnsgomat ugy gondolom, hogy nem szidalmazhattyk, hogy tudnyi illik az n nevem a' te rsidban hirdetessk s dicsrtessk. Mellyet noha gyakorta fogattad, hogy meg cselekeszl, mindazonltal krlek, bocssd meg, hogy ugy szorgalmazom. Mert noha mindenkoron igen kvntam a' te irsodnak nemet, de ltom, hogy sokkal jelessebb, hogy nem mint gondoltam, s ennkem igen teczet, s annyira fl grjesztet, hogy kivnnm, hogy mentl hamarb a' mi jeles cselekedetink a' te irsid ltal hirdetetnnek s dicsrtetnnek. Mert engemet nem annyira a' mi maradkinknak fellnk valo emlikezete halhatatlansgomnak nmi-[G3v:]nm remnsgre knszerit, hanem mg az-is, hogy letemben mind a' bizonsgodnak mltosgval, s' mind a' te jo akaratodnak jelensgvel, avagy a' te szp elmdnek blczessgvel lhetnkf Igend jol tudtam vala, midn ezekete irnm, mennyire terheltetnl azokkal a' dolgokkal, a' mellyeket magadra vlaltl, s a' mellyekhez mr hozz is kezdettl. De mivel lttam vala, hogy te mr az Olasz orszgi, s a' Sylla s Marius kztt valo hadrul irot knyvedetm elvigezted volna; s azt mondd vala, hogy ms dolgokhoz kezdenl, el nem felejtkezhettem magamrul, hanem eszedbe akartam jutatni, hogy el ne feleitend, hogy ha inkb akarnd az n dolgaimat a' tbbi dolgok kzebe irni, hogy gy egyms utn kvetkeznnek, avagy klmb knyvet rnl, a' mint ezt sokan a' Grgk kzl cselekedtk; tudnyillik a' Calisthenes,' a' ki a' Trojai hadat leirta,g Timaeus a' Pyrhus kirlyrul, Polybius az Africai Scipiorul, melly hadban Numantium vrost elpusztitotta. Kik mindnyjan ezeket a' fllyl emlitet hadakat az irsoktul elvlasztottk, s klmb rtk; s igy te-is az benlv prttseketm azoktul a' hadaktul, a' mellyeket az ellensggel s az orszgon kivl valokkal viseltnk, elvlasztandh Iollehet a' mi az n dicseretemet illeti, nem annyira szksgesnek ltom lenni, de a'
lhetnek. E Jgen ezket f Calisohenes leijrta, elvlaasztand.

261

mi a' historiknak valo lerst, hasznos, mert te nem vrakozol addig, mig

arra a' historiknak rszre jutz, a' mellyben nfellem helyessen emlikezhetl, hanem mindgyrst hozz kezdesz az egsz dologhoz, s [G4r:] annak az idnek le rshoz, a' mellyben Polgr-Mester voltam. Ezen fllyl tudom, s mintha szemeirnmel ltnm, ha csak egyfle dologban foglalatoskodol s egy szemlyrl irsz, mely szpen s ekessen mindenekrl fogsz irni. Es noha eszembe veszem, mely szemtelenl cselekedgyem elsben-is, hogy tenked olly nagy terhet szerezzek (s mivel mltn meg tagadhatod ennkem sok foglalatossgid miatt), msodszor pedig ebbl kitetzik szem.telensgem, hogy dcsretemeti kvnom, mert taln az n cselekedetemet dicsretre mltonak nem tled lenni? de mindazonltal a' ki a' szemrmetessget egyszer elveszti s azon egyszer ltal hg, az utn semmit sem szgyenel. Annak-okrt fltt igen krlek, hogy jobban, a' mint gondolod, diczrjed s fll magasztallyad cselekedetimet, s az n diczretemnek ki terjesztsben ne gondolly azokkal, a' mellyek a' historiknak lersban kvntatnak, s azt a' jo akaratott meg ne utllyad, a' mellyrl egy el jro beszdbenm szpen irtl vala, hogy tudnyi illik a' te historikrul irt knyvedben az igassgott meg akarnd irni, s attul senki jo akarattya avagy bartsga ltal el nem akarnl szakadn, s' tvozni, nem klmben, mint a' Hercules a' Xenophonnl a' vilgi gynyrsgek ltal el nem szakasztathatott, el nem vitethetet a' dcsrettl s tsztessgtl, krlek annak okrt, ha az n kirisemnek helet adcz, es meg nem utlod az n kirisemet, hanem a' mi bartsgunkrt, az igassgon kvl is ennkem kedveznyi fogsz, hogy ha re birhatlak tigedet, hogy ezen [G4v:] historinak le rst magadra vlallyad, lszen, ugy gondolom, elg b materid, a' mellyben a' te elmidet, s blcsessgedetl meg mutathatod. Mert a' prttsnek kezdetitl fogva az n szmkivetsemblk valo viszsza jvetelemig, ugy gondolom, hogy nagy knyvet irhatz, a' mellyben meg is rhatod, minm prttsek s vltozsok estenekl a' Romai birodalomban, meg magyarzvn, minm okokbul indttatot a' Catilina trsaival egytt, hogy illyetn elprtolst szrztt, s minl<-is minm okokbul indttattunk, hogy ez gonosz prt tket meg bntettk, szidalmazvn egyszers mind s gyalzvn azokat, a' mellyeket szidalomra mltonak tlsz lenni, diczrvn pedig bizonyos okokkal meg mutassad, a' mellyek dicsretre mltok. Es ha vii

dicsretemer J blcessgedet

1
m

szarakvetesembul estemek dcseretre

I

262

lgossabban s' bvebben szoksod szerint minden dolgokat meg irandasz, sokaknak n ellenem valo httlensgeket, utnnam valo leselkediseket, rulsokat fl jegyezzed. Az n sok fle szerencstlensgem b materiat szerez tenked az rsra, s ugyan gynyrsggel tellyesset, mellynek olvasssa az olvasoknak elmjeket gynyrktetni fogja. Mert semmi nem lehet kedvesseb s vgassgossab az olvasonak, mint az idknek vltozsa, s' szerencsnek forgsa. Mellyek noha minknk nem kedvessek voltanak a' meg problsban s' elszenvedsben, mindazon ltal kedvessek lesznek az olvassban. Mert az elmult nyomorusgokrul valo emlikezet kedves. Egyebeknek pedg, a' kik semnnm nyomorusgot meg nem kostoltanak, s semminm szerencstlen-[G5r:]sget meg nem probltanak, msoknak nyavalyjokat s' szerencstlensgeket minden fjdalom nlkl olvasvn s' arrul gondolkodvn, mg a' knyrletessg is kedvessen esik. Mert vallyon, kicsodt nem gynyrkdtet, nem kevs knyrletessggel egytt, az Epaminonds Thebnusok hadnagya, ki midn Mantnaea vrosnal meg akarna halni, hallos sebben esvn az tkzetben, annak utnna parancsolta meg, hogy testibln kivonnyk a' nyilat, minekutnna krdezvn, meg mondottk volna nki, hogy paisat az ellensg el nem nyerte, s hogy a' nagy fajdalomban csndeszen dicsretes halllalP holt volna meg.115 Vallyon kinek elmje nem gynyrkdik olvasvn a' Themstoclesnek szmkivetsben kldettetst s visza jvetelit.116 Mivel mg az esztendnknt ltt dolgoknak rendel valo fl jedzsek is mint egy Calendrium gynyrkdtet minket.n7 De az hires nevezetes frfiaknak ktsges s Veszedelmes esetek gyakorta csudlkozst, vrakozst, rmt, szomorusgot, remnsgt, filelmet szerez minknk, ha pedig azoknak szerencss s kvnatos ki menetelek trtnt, megeligedik a' mi elminl< a' vigassgos olvassnak gynyrsgvel. Melly ennkem annyival is inkb kedvessebben sik, ha re birhatlak arra, hogy a' te historikrul irt knyvedben, a' mellyben meg ltt dolgokrul egsz historikat irsz,118 az n dolgaimnak kezdeteket s ki meneteleket, nem klmben, mint egy klttt dolgotm el vlasztasz. Mert a' mi cselekedet dolgainknak, s' tancsinknak csudlatos folysi s' ki meneteli valnak. De nem [G5v:] gondolom, hogy hizelkedsbl lttassam kivnnyi a' te jo akaratodat, mivel meg jelentem, hogy n inkb kivnok te ltalad dicsrtetni s hirdettetni: mivel nem is vagy te olly esztelen, a' ki ne tudgyad, ki lgy; s hogy azokat, a' kik tenked nem jo akaroid
n tesibl dicretes P halllat

263

s te felled keveset tartanak, szintn ollyatn rigyeknek altod lennyi,

mint azokat hizelkedknek, kik tigedet dicsrnek. De nem is vagyok olly esztelen, hogy n az ltal mind rkn dicsrtetni kvnnyak, a' ki az n dicsretem ltal magnak dczretet ne szerezzen szp okossgrt s elmjrt. Mert mg a' nagy Sndor is nem azrt kvnta, hogy az Apelles kpt le irja, s a' Lysippus ki faragja,12 mint ha ket igen szerette Volna, hanem hogy azt tlte vala, hogy azoknak Mestersgek nem csak nkik magoknak, hanem magnak is a' Sndornak nagy dczretireq fogna szolglni. Es ez a' kt jeles Mester emberek Apelles s Lysippus azt szerzettk, hogy a' kik a' nagy Sndort nem ismrtk, kpe ltal meg ismrnk, melly kpek ha szintn semmit sem irnnek-is, mindazon ltal a' hires nevezetes frfiak hreket, neveket azok ltal el nem vesztik. Agesilaus a' Lacedaemonijaknak kirlyok is, a' ki kpt sem le irva, sem pedig ki faragva el nem szenvedte,121 szintn ugy dicsrtetk, mint azok, a' kik magokat le irattk s kpeket ki faragtattk. Mert Xenophonnak egyik knyve, mellyet irt felle, minden kpeket s fl emelt oszlopokat fllyl halladott,122 az az szintn ollyatn nagy dicsretire szolglt nki, mint ha minden kpiroktul s kp farag-[G6r:]oktul le rattatott, s ki faragtatott volna. Es ez ennkem annl is dicsretesseb lszen, s' egyszer s' mndf mind rmmre s' mind hremnek s' nevemnek dicsretire, ha a' te irsid ltal dcsrtetem, s nem msok ltal: hogy tudnyi illik nem csak a' te kessen valo rsod ltal szolgltl ennkem, valamint a' Timolcontusnak a' Timeus avagy a' Themistoclesnek a' Herodotus, hanem hogy mltosgoddal is, mint hires nevezetes frfiu, ki a' kznsges jonak igazgatsban, nagy s nehz dolgoknak vigben vitele ltal meg ismrettl s meg probltattl, hogy tudnyi illik nem csak az a' szp dicsiret, (mellyets midn a' nagy Sandor' Sigaeum vrosban irkezet volna,123 a' Homerustul az Achillesnek adattatni mondatot), hanem hogy hires nevezetes frfiunak szp bzonsga is velem kznsgesnekv lenni lttassk. Mert ugyan is teczik ennkem a' Hector a' Nevius Poetnl, a' ki nem csak azon rl vala, hogy tet dicsmk, hanem hogy azt is mondgya vala, hogy inkbb rlne azon, hogy tisztessges s dczretes frfiu ltal dicsrtetet volna. Mellyet ha te tled meg nem nyerek, az az ha valamelly dolog tgedet meg akadlyozna (illetlen dolognak tlnm' ugyan
q d czretre ' egyers s' mind,
S (mel- / (yet

t sandor mondsot) V kznsgesuek W tlnem

U

264

lenni, ha valamit krnk te tled, s meg nem nyernm), taln ollyan dologra fakadok s ollyant kvetek el, a' mellyet gyakorta sokan meg feddenek. Magam irok magam fell, ms sok jeles frfiaknak pldjokat kvetvn. De a' mint magad tudod, hogy mindeneknek eltt ezek kivntatnak azokban, a' kik magok fell rnak valamit, hogy tisztes-[G6v:]sgessen s mirtkletessen rjanak magok fell, a' mi dicseretre valo, az mi feddsre
valo pedg, azt elhadgyk. Ezen fllyl az is hozz jrul, hogy annak a'

dolognak, a' mellyet rnak, kevesseb hitele, s mltosga vagyon, vgezetre sokan is meg feddik s kromlyk, s azt mondgyk, hogy az kszkd jtk helyben mrtkletessebbek a' ki hirdetk s ki kiltok,124 mint az illyetin irok, kik midn ms diadalmasoknak fejekre koront fl tttk, s azoknak neveket fl szoval ki kialtottk, magok pedig, midn a' jtknak elvigezdse eltt koronval meg ajndkoztatnak, ms hirdett avagy kikiltot vlasztanak, hogy gy nnn magokat mint diadalmasokat magok ne hirdessk. Mind ezeket n el akarom tvoztatni, s ha az n dolgaimat magadra vllalod, eltvoztatom, s arra is krlek, hogy meg cselekedgyed. Es hogy azon ne csudlkozzl, mert tudnyi illik olly fltt igen, s olly sok szokkal krjelek tgedet, mivel gyakorta azt fogadtad ennkem, hogy szorgalmatossan meg irod az n dolgaimat s azoknak ki meneteleket; annak a' siettetsnek avagy sietsgnek kvnsga, a' melly fell elb irtam, srkenget engemet, mivel mindenben gyors vagyok termiszet szerint, s azt akarnm, kvnnm, hogy a' mihez egyszer kezdek, azon mentl hamarb ltal esnm ' s hogy ms egyebek is mg letemben a' te irsidbl meg ismrjenek, s mi magunk is a' mi hirnknek s' nevnknek dicsretivel ez vilgon rszeslhessnk. Ezen dolgok fell, ha nehzsgedre nem lszen, krlek, ird meg ennkem, mit tv [G7r:] avagy cselekedend lszesz. Mert ha magadra vllalod ezen dolgot, minden dolgaimot, a' mellyeket cselekedtem, rvideden szv foglalom; ha pedig ms idre hallasztasz engemet, szemtl szembe bvebben szollok ezekrl. Te mindazon ltal meg ne sznnyel, hanem mind azokat vigben vigyed, a' mellyekhez kezdettl, s engemet mint jo akarodat szeress. Lgy j egssgben! 4. M. T. C. Titus Pomponius Atticusnak sok jt kvn! AZ n nagy s nyavalys gyemben igen meg szomorodtam, hogy szemtl szembe te veled nem vigezhetek, mindazon ltal lni akarok a' te
X esnem,

265

tancsoddal. Az n elmm pedig ott jr. Ha a' Pompejus Olasz Orszgbul

ki mgyen (a' mint hogy meg is cselekszi, ugy gondolom), te mit gondolsz, hogy cselekedgyem? s melly knnyen tancsot adhass, mind a' kt rszrl, tudnyi illik ki mennyek vagy meg maradgyak Olasz orszgban, valami elmmbe jvend, meg magyarzom. A Pompejusnak mind hozzm valo sok j ttemnny, s' bartsga, a' mellyel lnk, s' mind a' kznsges
jonak gye arra knszerit engemet, hogy az n tancsomat az tancshoz,

vagy llapotomat az llapottyhoz szabjam s alkalmaztassam. Ez is hozz jrul, ha meg maradok Olasz orszgban, s a' jmbor polgroknak s jeles frfiaknak trsasgoktul el szakadok, a' Caesrnak hatalma al kll adnom magamat, a' ki noha sok dolgokban jelenti s' mutattya magt [G7v:] jo akaromnak lenni, s hogy ugyan az-is lgyen, n (a' mint magad tudod) ennek a' kvetkezend haborusgnak gyanusgrt rgen ennekeltte eltvoztattam; mindazon ltal mind a' kettt jol meg kll gondolnunk, mind, mennyit kll hidnnk a' Caesrnak, s' mind, ha mr tudgyuk is, hogy a' mi jo akaronk lend, illete jeles frfat s jmbor polgrt ollyatn vrosban laknyi, mellyben az eltt nagy tisztessgben mltosgban volt, tiszteket viselt, jeles dolgokat vigben vtt, az hires nevezetes jvendlknek is trsasgokban lt, szabadsgval s' gassgval n lhessenz nagy veszedelembe adn magt, s ugyan taln valami nagy gyalzattal, ha a' Pompejus mg egyszer a' vrast elfoglalna. Ez az elsrl elg lgyen, vigyz mr a' tbbire, mi kvetkezik a' msikrul. A mi Pompejusunk okossan s jelessen mg semmit vigben nem vtt, ezenkvl mindeneket az n tancsom s mltosgom ellen cselekedet. Nem szollok rgi dolgairul, hogy tudnyi illik tplltay s tartotta a' Caesrt Roma vrosnak nagy krra, nagy mltosgra tet fl emelte, mltosgba meg-erstette. A Pompejus volt azoknak a' trvnyeknek szerzje, a' mellyek szereztettenek az erszak s jvendlisek ellen. A Pompejus segtette egyik, hogy a' Caesrnak tovbba is engednek a' Franczia Orszgott, a' Pompejus a' Caesrnak Vje, a' Pompejus vala jvendl, az n ellensgemnek a' Publus Clodiusnak abban a' trsasgban valo bvitetelekor; a' Pompejus szorgalmatossabban munkalkodott az n Roma vrosba valo visza jvetelemen, [G8r:] mint szmkivetsemnek eltt Roma vrosban valo meg marasztsomon; A Pompejus segtette a' Caesrt, hogy tovbb uralkodott Franczia orszgban; A Pompejus a' Caesrt tvul ltben dolgaiban elmozdtotta, ugyan a' Pompejus fradozott abban, midn harmadszor Polgr Mesterre vlasztatot,

minekutnna a' Romai kznsges jonak llapottyt oltalmazni elkezdette volna, hogy a' vrosnak igazgatoi meg engednk, hogy ennekutnna a'
Y tgllta 266

Polgr Mestereknek vlasztsban a' Caesrnak tavul ltelekor is a' Caesrrul el ne feleitkeznnek; mellyrl Pompejus ugyan magnossan valo trvint szerzett, s a' Mrcus Mrcellusnak, a' ki akkorbli Polgr Mester volt, ellene llott, a' ki azt mondotta, hogy a' Franczia Orszgban valo uralkodsnak ideje Bjt ms havnak elsdik napjn ki volna. De hogy mindezeket el hadgyam, mi lehet gyalzatossab, mi lehet esze veszettyeb, ennl az Roma vrosbul valo el menetelnlf avagy inkb az rut elszaladsnl? Vallyon melly czikkelekre s okokra nem klletet volna nkie inkb llani, a' mellyeket eleibe adott a' Caesr, a' ki a' bikessgre hajlott, mint hazjbul ki merni, s azt elhadn. Meg vallom, hogy nem jo czikkelek s okok voltanak, a' mellyeket a' Caesr eleibe terjesztet, de most vallyon mi lehet ennl gyalzatossab, tudniillik a' hazjbul valo ki mensnl? De itt valaki azt ellen vethetn, hogy Roma vrost hatalma al veti. De mikor? avagy micsoda kszlettel vagyon, hogy viszontag meghaithassa hatalma al hazjt. Nem de nem vesztet-[G8v:]tk el a' Picenumi orszgot, a' Roma vroshoz valo utat vallyon nem ujitottak meg nki; avagy a' vrosnak minden kincse s pnze nem adatott kezibe a' Caesrnak, a' mi ellensgnknek. Vgezetre nincsen gyk s oltalmok, nincsen hadi erejek, nincsen btorsgos helyek, a' hov azok, a' kik hazjokat oltalmazni akarjk, folyamodgyanak. A Pompejus Apulia tartomnyt vlasztotta, a' melly Olasz orszgnak a' tbori eledelre nzve leg szkebb rsze, s ettl a' hadtul s' haborusgtul leg meszebb vagyon, ktsgben ess miatt, mivel nagy hadi kiszletnk nincsen, az alkalmatos elszaladsnak kedvrt a' tengerhez sietnk. Akaratom ellen kezdettem a' Ca-

pua vrosban valo birodalomhoz, nem arra nzve, mint ha flnkzs annak a' tisztnek viselstl, hanem hogy ok nlkl ltom, hogy sem a' f renden valok, sem a' Polgrok nem szomorkodnak a' Pompejusnak veszedelmen s' szerencstlensgen, de a' jmbor emberek szomorkodtanak, mindazon ltal nem fltt igen, a' mint a' vilgnak szoksai' s a' mint eszembe vettem, a' vrosnak nagyob rsze s az alacson renden lv Polgrok a' Caesrnak rszire hajlottanak. Sokan vltozsokat kvannak a' vrosban: Meg mondottam mind ezeknek, hogy n semmihez nem kezdk az Caesr ellen, oltalmazo hadi segtsg, s kltsg nlkl. Annak-okrt serrun dolgom nem volt, mivel mindgyrst kezdetitl fogva eszembe vettem, hogy az el szaladson kivl semmi egybre nem aggannak s' vgyznnak. Ha
Z menetelnl, 'S flnek il z szokasa,

267

szintn a' Pompejus utn szaladok is, de hov krdes? [Hlrz] a' Pompejus utn szaladgyak, nem cselekeszem? ht kihez folyamodgyam, midn Formianumbulb eljttem volna, rtettem, hogy a' Caesr az hadi npvel azokon a' hellyeken volna, s btorsgossan Lucernum vrosba a' Pompejushoz nem mehtnk. Olasz Orszgban lv tengeren knszerittetnk kemny tlen mennyi, s' nem is tudgyuk, merre. Krlek, mondgyad meg, hogy ha az n Btymmal mennyek, vagy nla nlkl? avagy az n fiammal, avagy mikppen s mi modon? Mert mind a' kt rszrl nagy kntelensg lszen s nagy szomorusg. De minm nagy haragra grjed fl mi ellennk s a' mi joszgunk miatt, jelen nem ltnkben a' Caesar? Ktsg kivl hamarbf mint msd embereknek joszgok miatt: azt gondolvn, hogy ez ltal a' kssgnek joakarattyt maghoz kapcsollya mi rajtunk valo erszak titel ltal. Kerlek, mondgyad meg mr, melly nehezen essk, Olasz Orszgbul ezeknek az akadkoknak msova valo vitettetsek, akarm mondani a' Birodalmi plcznak,125 a' melly a' Polgr Mesterek eltt vitettetk vala. De vallyon melly helly lszen minknke btorsgos, hogy mr jo szllyel evezznk, avagy szl fujtban mennynk, minek eltte a' Pompejushoz jvendennk. De hov, s mely fel siessnk, a' Pompejus utn, nem tudgyuk. Ha pedig a' Caesr ellen leszek, s a' Pompejus rszre llok, azt fogom cselekedni, a' mit a' jeles frfiak, tudni illik a' Lelius Martius Philippus, L. Flaccus s a' Qvintus Mutius Scaevola cselekedtenek, midn a' Cornelius Cinna uralkodnk, s a' [Hlvz] kegyetlen Marius kegyetlenkednk, akar minm ki menetele ltt lgyen a' Philippus dolgnak; a' ki noha azt szokta vala mondani, hogy mr mint egy elre ltna s' eszbe venne a' Cinnnak kegyetlensget, a' melly kvetkezet avagy meg is ltt, mindazonltal inkb akarn azt, hogy a' Cinnt Roma Vrosba b bocstank, mint hogy a' Philippus, Mutius, s Flaccus a' vrost ellensges kzzel meg szllank, s a' Cinnt ki znek. Sokkal klmben cselekedet a' Thrasybulus, a' ki Athenas vrosbul ki zettetet, s taln is, de mind
azon ltal a' Mutius Scaevolnak tancsa s szndka helyes s illend, a'

L. Philippusnak igyekezete is nem rendetlen. Mivel pedig az idhz kll szabnimk magunkat, s a' jo alkalmatossgot, midn jelen vagyon, el nem kll mulatnunk. Es noha az elszaladsra alkalmatossgunk vagyon, mind azon ltal az a' tisztessg, bcslet, a' mellyre vrakozom, unalmas. Lgyen ugyan a' Caesr a' mi jo akaronk, a' melly bzontalan, de br a' legyen-is,
b c d e

Formiumbul hamazrb my minknk

268

Vallyon ennkem tulajdonttya a' diadalmat. Es ha ugy lenne is, vallyon nem Veszedelmes Volna, hogy ha el nem vennm, s ha elvennm is, nagy irigysget Vlalnk magamra minden fell. Te taln azt mondand, hogy nagy s sullyos dolog, s az ember knnyen vigire nem mehet, mind azon ltal ebbl ki kll fejtznnk, de mikppen s micsoda formn lehet meg? s hogy azt ne gondollyad, hogy n rmst meg maradok Olasz Orszgban, mivel bvebben szollottam ezen dolog fell, meg is trtnhetik az, a'

mint meg is [H2r:] trtnik sok fle krdezsekben, hogy ezen dolgot (tudni illik Olasz Orszgban valo meg maradsomat) sok vilgos szokkal s argumentomokkal ki jelentettem, mindazonltal a' msikat, tudnyi illik Olasz Orszgbul valo ki menetelemet vlgossabbakkal. Annak okrt krlek tgedet, ugy adgy tancsot ennkem, mint nagy s derk dologban tancsot krnek. Mind Cjetban s' mind Brundusiumba ksztet hajonk vagyon, a' mellyen Pompejus utn szaladhatunk. De ime ugyan azon czakn, midn ezen Levelemet Callenum vrosban irnm, kvetek irkezinek s Levelek, a' kik azt jelentik vala, hogy tudni illik a' Caesr Corfinium vroshoz irkezet, s hogy a' Domitius Corfniumnl kszen vlogatot hadi sereggel tborba lgyen, s meg tkzni akarj on. Nem gondolom, hogy Pompejus a' Domtiustul elfeletkezzet, tet elhadgya s meg ne seglye,f s noha a' Scipiotg Brimdusium vrosba fl kt sereggel elre elkldtte, ugyan azon Levelibe rt vala az akkorbli Polgr Mestereknek, hogy nkie teczenk, ha egyik a' Polgr Mesterek kzl azt a' hadi sereget, a' mellyet a' Polgr Mesterek szv gyjtttenek, a' rgi Legoval egytt, mellyet a' Cornelius Faustus gyittt vala, Siciliban hozna. De rutt dolog lszen, ha a' Domitiust, a' ki segtsget kvn, el hadgyuk. Vagyon ugyan egy kis remnsgem, hanem nagy is mindazonltal ezekben a' helyekben bizonyos, hogy tudnyi illik az Afrnius a' Prenaeus hegyn a' Treboniussal meg tkztt, s a' Trebonius meg verettetet, s hogy a' te Fabius-[H2v:]sod a' Caesrnak hadnagya, kapitnnya az seregivel azon a' helyen ltal ment. De egy szoval az a' hir foly, hogy Afranius nagy nppel kzelgessen. Es ha ugy vagyon, taln Olasz Orszgban meg maradhatunk. En pedig, mivel nem tudgyuk bizonyossan a' Caesrnak utyt, melly fel mgyen s hov, mivel azt gondollyuk vala, hogy Capua avagy Luceria Vrosa fel menendene, Leptat a Levelekkel egytt Pompejushoz kldttem; magam pedig, hogy valami szerencstlensgben ne esnm, visza trtem Formianumbah
Ezeket akartam rtesedre adnom, hogy tudgyad, rvendetesseb s vigabb
, segeslye, scipiot Formiumba. f

269

elmivel rtam ezen levelemet, mint ez eltt valott, nem kvetvn mindazonltal az n magam tancsomat, hanem a' tiedet szorgalmatossan keresvn s' visglvn. Lgy j egssegben! 5. M. T. C. a' Dollubellnak sok jt kvn! NOha, kedves Dolabellam, n a' te bczleteddel meg eligedtem vala, s az nagy rmmre vigassgomra volt, mind azon ltal nem tagadhatom, hogy fltt igen rvendezek azon, hogy az emberek a' te diczretedben engemet kznsgessen rszess tesznek. Senkire nem talltam mg (sokakkal szollok ugyan minden nap, mert sok embersges emberek vadnak, a' kik egssegeknek kedvrt, ezekre az egsseges hellyekre jnek; ezenkvl sokan a' szomszdsgban lv helyekrl az n rokonyim s jo akaroim kzl), a' kik midn tgedet igen di-[H3r:]csrnnek,' ennkem azonnal meg ne ksznnk. Mert el hitettk magokkal, mivel te az n ntsemnek helyt adcz s az n tancsomat meg nem Veted, hogy jeles polgrnak s Polgr-Mesternek meg mutatod magadat lenni; kiknek n noha igazn megfelelhetnk, hogy te magad tancsval s magadtul cselekeszl mindeneket, valamellyeket cselekeszl, s hogy senkinek tancsa nlkl nem szklkdl, mindazonltal tellyessggel nem rtek egyetl vlek, hogy a' te dicziretedet meg ne kissebbitsem, ha mindenek az n tancsommal ltatnnak lenni, s' nem is igen ellenzem s' tagadom. Mert hogy megvallyam, a' tisztessgnek jobban, hogy nem mint illenk, kivnoja vagyok. Mind azon ltal nem gyalzatos tenked, a' melly a' hatalmas Agamemnon kirlynak dicsretes volt, hogy tudnyi illik nki a' tancskodasban ollyatn okos s blcs tancs adja volt, a' mint a' Nestor; ennkem pedig nagy dcseretemre szolgl, hogy te mint if u Polgr Mester, nagy dicsretbe vagy mindenek eltt, a' k n alattam nevelkedtl s emberre lttl. Ezen kivl midn n Neapolsba rkeztem volna a' Lucus Caesrhoz betegsgben, noha egsz testiben nagy fajdalmokat Srelmeket szenvedne, mind azon ltal minek eltt ksznne ennkem, azt mondgya vala: ,,Edes Cicerom, rlk azon, hogy a' Dolabellnl ollyatn nagy bcsletben vagy, ha n az n Nnm finl Marcus Antoniusnl ollyatn bcsletben volnk, jobb krban volna a' kznsges jonak allapottya. A te Dolabelldnak mind rlk s' mind [H3V:] ksznm,126 a' kit n egyedl igazn Polgr-Mes'_ [A H2v lapon az rsz:] csrnek ' egyed,

270

tersged utn."127 Annak utnna sokat beszillet a' Caesrnak halla fell,

s a' dolognak kimenetele fell. Eszekenkivl meg vallotta, hogy soha semmi jelessebben, semmi dicsretessebben nem eshetet, semmi a' kznsges jonak elmenetelire hasznossab nem trtnhetet; s hogy minden emberek azt mondyk. En pedig arra krlek tgedet, engedyed meg, hogy n is rszess lehessek a' te dicsretedben, ha szintn meg nem rdemlettem is. Noha, des Dolabellam (ezeket trefa gyannt irtam), minden dicseretemet, ha valahol mg vagyon, kszebb volnk veled kzlenem, hogy nem mint a' te dicsretednekk leg kisseb rszt kivnnom: l\/livel n tigedet mindenkoron mind szerettelek, a' mint magad is tapasztalhattad s' mind a' te cselekedetid ltal annyira fl grjedtem a' te hozzd valo szeretetre) hogy tgedet soha jobban, a' mint mostan, nem szerettelek. Mert (elhidgyed) hogy a' tklletessgnl s embernek jo magaviselsnl semmi szebb, semmi kessebb, semmi kedvesseb nem lehet. Mindenkoron, a' mint jol tudod, szerettem a' Marcus Brutust, az szp elmjert, kedves erklcsjrt, s' kivlt kppen valo jmborsgrt s lhatatossgrt, mindazon ltal bjt ms havnak 15. napjn, mellyen a' Iuliusm Caesr meg lettetet, az n hozz valo szeretetem annyira meg regbedet, hogy n magam is csudlkoznm rajta, hogy n azt jobban szerethessem, a' kit ennekeltt igen szerettem. Vallyon ki vala az, a' ki azt gondolhatta volna, hogy az n te hozzd valo szerete-[H4r:]tem jobban nevelkedhessek s meg regbdhessek. De olly nagy, azt mondhatom, hogy az eltt csak jo akarod voltam, de most szeretlek is. Annakokrt nem szksg, hogy n tigedet incselek, hogy a' te bcsletedre s mltosgodra vigyz s gondot viselly. El hozok (szmllok) hires nevezetes frfiakat, mikppen tudnyi illik szoktanak azok cselekedni, midn valakit inteni akarnak: Hiressebbet nevezetessebbet te nladnl nem tudok, szksg, hogy te magadat kvessed s magaddal tusakodgyl. Nem is illet tigedet, a' ki ennek eltt olly jeles dolgokat vigben vittl, hogy magaddal meg hasomlanl. Melly mivel ugy ligyen,
nem szksg az ints, hanem inkb sok jokat kll tenked kivnnunk. Mert

a' trtnt meg te rajtad, mellyet nem tudom, trtnt valaha Valakin, tudnyi illik hogy az a' kemny bntets, mellyel a' prt tket meg bntetted, nem hogy gyllsges lett volna, de inkbb a' kssgnek kedves s kellemetes volt, s nem csak minden tisztessges bcsletes polgrnak, hanem mg a' leg alb valonak is tetczet. Ha ez te rajtad trtnet szerint trtint volna,
k dicretednk 1 szeretedre,
m Iullius

" akarad

271

minden jot kivnnk a' te szerencsdnek; de a' te btorsgodbul, szp el-

mdbl, s okos tancsodbul szrmazott. Olvastam a' te ortiodat, mellynl semmi blcseb, okossabb nem lehet, mert olly csndeszen lptl jrultl a' dologhoz, s Vgezetre olly szpen be fejeszted, hogy maga a' dolog mindeneknek egyenl rtelmekkel siettetetn veled a' prt tknek meg bntetsekre. Meg szabadttad annakokrt a' Vrost a' veszede-[H4v:]lemtl, a' polgrsgot pedig a' flelemtl. Melly cselekedeted ltal nem csak nagy hasznra voltl az egsz vrosnak, olly rvid id alatt, hanem mg szp emlikezetet-is szerzettl magadnak. Melly cselekedetedrt, el hitessed magaddal, nagy remnsgt helyhezteti bermed a' Vros, hogy tudnyi illik azokat, a' kik a' Caesrnak kegyetlensgbl megszabadtottk a' Vrost, s elbbenyi szabadsgra hoztk, nem csak oltalmazod, hanem mg tisztekkel is megajndkozod s nagy mltosgba helyhezteted. De a' mint remnlem, ezekrl szemtl szembe egyik nap bvebben szollok. Te mivel a' vrost s a' kznsges jonak llapottyat oltalmazod, s minket is, azon lgy, kedves Dolabellam, hogy magadrul-is el ne feleitkezzl. Lgy j egssegben! 6. M. T. C. Brutusnak sok jt kvn. A Mi dolgaink jobb llapotban lttatnak vala lenni, mert bizonnyal tudom, hogy tenked meg irattattanak, a' mellyek trtntenek. A kt Polgr-Mesterek, tudnyi illik a' Hrcius s Pansa ugy viseltk magokat, a' mint gyakorta fellk irtam. Az iffiu Caesrnak, az Octavius Augustusnak ki mondhatatlan szp indulattya vagyon a' jo erklcskre s tisztessgre. Vajha olly knnyen igazgathatnnk s vezethetnnk tett, a' ki olly nagy tisztessgben s mltosgban vagyon mindenek eltt, melly knnyen mg ekkorig vezettk. Nehz ugyan, de mindazon ltal jo remnsgben vagyunk fell. Mert elhitette magval az iffiu Caesr, kivltkppen [H5r:] n ltalam, hogy mi az segtsge ltal marattunk meg, s bizonyra ha az Antoniust ervel a' Vrostul el nem zte voha, mindenek veszendben lttenek volna. Hrom nappal avagy ngy nappal ez eltt, minek eltt ez a' jeles dolog trtnt volna (az az, az Antonius meg vrettetet volna), az egsz vros meg iedvn, felesigestl, gyermekestl te hozzd folyamodik vala. Meg rlvn pedig (mert segtsge rkezk), szent Gyrgy havnak
20. napjn inkb kvnta a' te ide valo jveteledet, mint hozzd valo mene-

telit. Melly napon n-is az n fratsgomnak nagy s sok izbli munkm-

Hsy
272

nak szp jutalmt vettem, ha lehet valami jutalma az igaz tisztessgnek s

bcsletnek. Mert az egsz Roma vrosban lv kssg n hozzm todult, s engemet nagy kiltssal s tapsolssal a' Capitoliumba b kisirt, s ott a' kssgnek eleibe a' trvny tv helyre alltot.128 Nincsen n bennem semmi meg feddsre dorglsra valo, nem is kll lenni. Mind azon ltal minden renden lvknek egyenl akarattyok, ksznsek, s jot kivnsok indt engemet, azrt, mivel dicsretes az, hogy n a' polgrsg eltt kedves s kllemetes vagyok, a' kznsges jonak elmozdtsrt. De ezeket inkbb akarom, hogy msok ltal rcsed meg; krlek tgedet, mennl szorgalmatossabban lehet, tudosts engemet a' te dolgaid s tancsid, vigezsid fell, azt is jol meg gondollyad, hogy a' te ksz voltod heban valonak ne lttassk. A Nemes Tancs s az egsz Romai kssg ollyatn rtelemben vagyon, hogy soha sem-[H5v:]minem ellensg jobban meg nem rdemlette a' bntetst, mint azok, a' kik ebben a' hadban hazjok ellen tmadtanak es fegyvert fogtanak, kiken n egyl egyikm boszutllok, minden jmbor embereknek az tiletek szerint. Te ezen dolog fell minm itletben lgy, magad jol tudod. En ugy gondolom, hogy a' hrom Atyafiaknak egyenl gyk lgyen. Kt? jmbor Polgr Mesterek elestenek a' Mutina vrosa alatt valo harczon, kik egyebet a' jmborsgon kivl nem tudtanak. A Hrcius az tkzetnek helin eleset, a' holott egy kevs nappal az eltt diadalmas volt. Mert a' Pansa, minekutnna igen meg sebesittetet volna, a' nagy fajdalom miatt, mellyet el nem szenvedhetet, el szaladot. A tbb meg maradot ellensget a' Decius Brutus s az Octavius Caesr kergeti. Mind azokat ellensgnek hirdettk s kiltottk lenni, valakik az Antoniusnak rszrl voltanak. Annak okrt nagyob rsze azt mondgya, hogy a' Tancsnak vigezete a' tieidet is illeti, akr azok ervel fogattattak el, akr sznszndkkal magokat megadtk. Ugy gondolom, hogy igen kemnnyen nem szollottam, midn nevezet szerint az Antonius fell tletemet meg mondottam, hogy tudnyi illik n ugy gondolnm, hogy a' Tancsnak tetled kllene azon dolgot meg rteni. Klt szent Gyrgy havnak huszonkettdikfl napjn.

P Kr q szuszonkettdik

273

7. A Marcus Brutus a' M. T. Ciceromk sok jt kvn! MEnnyire meg rltem lgyen, rtvn a' mi Bru-[H6r:]tusunknak' s a' kt Polgr Mestereknek, tudnyi illik Pansa s Hirciusnak dolgokat, knynyebben el gondolhatod, mint n meg irhatom. Nem csak dicsrem s rlk azon, hogy mr egyb effle dolgok trtntenek, de mg hogy a' Decius Brutusnak Mutina Vrosbul valo kirohansa nem csak hasznra volt az egsz vrosnak, hanem mg a' gyzdelemnek is nagy elmozdetsra. Hogy pedig rod, hogy a' hrom Antonius atyafiaknak egyenl gyk lgyen, s hasomlo bntetsek, s minm itletben legyek ezen dolog fell, jol tudom: Nem egyebet itlek, hanem azt, hogy a' Tancsnak s a' Romai
kssgnek tletiben vigezsben helyheztetve lgyen, a' mint tudnyi illik

vigeznek azok a' polgrok fell, a' kik a' harczon el nem estenek. De taln azt mondod ennkem, hogy nem jols cselekeszem, hogy n azokat polgroknak nevezem, a' kik hazjok ellen tmadtanak, stt n azt mondom, hogy mltn s igazn; mert, valamellyeket a' Tancs meg el nem igaztot, s a' Romai kssg meg nem parancsolt, azokat n kevllyen meg nem
itlek, s az n akaratom szerint nem rendlk. Azt ugyan nem tagadom,

hogy attul, a' kit n meg nem lettethettem, semmit erszakkal el nem vettem, semmit engedelmessgembl nem engedtem nki, noha hatalmamban volt, valameddig a' hborusg tartott. Mert ugyan is sokkal bcsletessebnek tlem azt lenni, a' mellyet a' kznsges vros is jobban meg engedhet, hogy tudnyi illik a' szegnyeket nyomorusgokban jobban nem kll hborgatni, s hatal-[H6v:]masoknak sok okokat nem kll adni, a' mellyek ltal az uralkodsnak kivnsgra s a' kevlysgre fl ingereltessenek. Melly dologban, des Cicerom, te, a' ki jmbor s tklletes frfiu vagy, s ennkem, mltn mind n magamra nzve, s' mind a' kznsges vrosnak kedvrt, kedves emberem vagy, ugy teczik ermkem, hogy sokat bizol a' te remnsgedben; s azonnal, ha valaki valamit jol cselekesztget, annak mindenben engedni s kedve szerint jrni akarsz, mint ha az, a' ki ajndkok ltal meg vesztegettetet, rosz utra nem vitettethetnk. Olly remnsgben vagyok pedig, hogy Te, a' te embersged szerint jo szivel meg engeded, hogy incsnk tgedet, kivltkppen az egsz vrosnak hasznra szolglando dolgokban, mindazon altal azt fogod ell<vetni, a' mellyet jonak tlsz lenni, a' mellyet n is elkvetek, ha engemet meg tanttandasz. De des Cicerom, most vagyon deje, hogy Vigyzzunk, hogy tudnyi illik
[A H5v lapon az rsz:] tusnak
S

274

mi nem heban rltnk s rvendeztnk azon, hogy az Antonius minden

hadval meg verettetet, s hogy valamelly kezddtt gonosznak eltvoztatsa valami modon ne okozza, hogy mr annl is gonoszabb annakutnna kvetkezzk. Semmi olly szerencstlensg nem trtnhetik, mellyet mi ha szintn nem remnlnk is, avagy el nem szenvednk is, a' mellynek nem annyira a' kssg, mint te lszesz oka, a' kinek ollyatn nagy mltosgat
a' Tancs s a' Romai kssg nem csak elszenvedi, de mg kivnnya is, s

ugyan ollyatn mltosgot, melly valamelly szabad vrosban vala-[H7r:]kinek lehet, melly mltosgot te nem csak a' Vrossal valo egyet rtiseddel is, hanem minden dolgokat blcsen valo rendeliseddel is kll meg oltalmaznod. Blcsessgedben pedig, a' mellyel brsz, semmi egyb fogyatkozs nincsen, hanem hogy te semmi modot s rend tartst nem tartasz* ms emberek tisztessginek s bcsletek valo meg adsban. Minden ms egyb ajndkokkal annyira fl kesitettl, hogy te jo erklczdre nzve a' rgiek kzl akr kihez is hasomlitathatol. Ez az egy, a' melly te tled hlado s adakozo szibl szrmazott, okossab, mrtkletesseb adakozst kvn. Mert a' Tancsnak semmit ollyatnt nem kll cselekednie msokkal, melly egyb ellenkezknek pldajokra s ersittisekre szolglhat. Annakokrt a' mi a' Polgr Mesteri tisztet illeti, flek attul, hogy a' te Caesrod azt ne gondollya, hogy a' te vigezised ltal nagyob mltosgra emeltett fl, mint onnt alb szlhatna, ha Polgr Mesterre vlasztatot volna. Ha az Antoniusnak volt oka az uralkodsra, mellyet ms mint egy uralkodsra valo eszkzt hagyot nkie, minm elmivel gondolod lenni azt, a' ki azt gondollya, hogy akr minm mltosgos tiszteket kirhet, mellyre tet segtheti elmozdthattya nem valamelly kegyetlen, a' ki mr meg lettetet, hanem maga a' Tancs. Annak-okrt akkor dicsrem a' te boldogsgodat s blcsessgedet, midn rtendem, hogy a' Caesr meg eligedet avval a' tisztesseggel s bcslettel, a' mellyel a' rend tartson kivl illettetet. Annak-okrt azt mondhatnd, ms vitkvel [H7v:] vdolsz engemet, igen is ms vitkvel, ha ezt el tvoztattyuk, hogy meg ne trtnnyk, vajha te lthatnd az n miatta valo flelmemet. Midn ez en levelemet irnm, azt hallottuk, hogy te Polgr Mesterre lttl. Akkor osztn igaz, illend s lhatatos dolgokban foglalatoskodom, ha ltandom ezt a' hirt igaznak lenni. A' te fiad friss s egssges s elrev Macedoniban a' lovas sereggel el kldettetet. Klt Tborban Pnksd havnak tizen tdik napjn.
' tartasz, [A H7r lapon az rsz:] vadolsz V elre

275

8. M. T. C. Q. Tronak sok jt kvn. MI, a' mint tudod, te tled szent Andrs havnak msodik napjn eljttnk, hatodik napjn Leucades Vrosban, hetedik napjn Actium vrosban rkeztnk; s ott a' szl vszek miatt egy nap mulattunk. Innt ezen holnapnak kilenczedik napjn szerencsssen Corcyra szigetiben eveztnk, Corcyra szigetiben ezen holnapnak tizen hatodik napjig tartoztattunk a' szlvszektl, huszadik napjn pedig a' Corcyraeablieknekm rv partyoktul meg indulvn a' Cassiopennekm partjig szsz husz stadiumnyira mentnk, ott azon helybe ezen holnapnak huszon harmadik napjig tartoztattunk vala a' szelektl. Azzomban a' kik sietsggel mentenek, sok hajo triseket szenvedtenek, mi vacsora utn az nap onnt el indulvn,
jtkkppen jo dli szllel s j dvel azon czaka ms napra virradora

Olasz Orszgban Hydrumm vrosba rkeztnk, ugyan azon szllel msod nap, a' melly huszon tdik vala, ngy [H8r:] orakor Brundusium vrosba rkeztnk, ugyan azon idben velnk egytt az n Terentia felesgem, a' ki tigedet nagyra bcsl, bjtt a' Vrosba. Ezen holnapnak huszon tdik napjn a' Cneus Plancusnak szolgja mr egyszer Brundusium
Vrosba adta meg ennkem a' te leveledet, mellyet igen vrtam vala, a'

mellyeket ezen szent Andrs havnak tizedik napjn irtl, mellyek szomorusgomat igen meg enyhitettk, kvntam volna, hogy tellyessgessen meg mentettenek s szabadtottanak volna szomorusgomtul. De az Asclapow orvos bizonyossan azt mondgya, hogy te egyik nap meg gyogyulsz, meg is ugyan krlek s intelek, hogy szorgalmatossan azon lgy, hogy meg gyogyulhass. Ismertem* a' te okossgodat, mrtkletessgedet, s hozzm valo szeretetedet. Tudom, hogy te mindeneket meg cselekeszl, hogy mentl hamarb Velnk lehess. De mind azon ltal ugy kvnom, hogy fltt igen ne siess. A Lysonak musikjt kivntam voha, hogy eltvoztattad volna, hogy igy a' holnapnak negyedik hetire, az az, utolso napjaira ne eset volna eljveteled. De mivel inkbb akartl szemrmetessgednek engedni, s a' Lysonak kirset nem akartad meg szegni, mint egssgednek kedvezni, azrt ennekutnna jobban vigyz egssegedre. A Curonak meg irtam, hogy az orvosnak ajndkot adasson,Y s hogy tenked annyit adgyon, a' mennyi kivntatik, n gondot viselek arra, hogy annak megadatassk, a' kinek parancsolta, hogy adassk. A Lovat s az OEszvrt Brundusiumba hattam, filek attul, hogy Romban nagy zndlisek ne [H8v:] tmadgyanak
W Asblapo X 1 Ismertem Y adassan,

276

Boldog Aszszony havnak elsdik napjn, midn tudnyi illik Polgr Mes-

ter vlasztatik. Mi mindeneket mrtkletessen cselekesznk. Vgezetre csak arra krlek s intelek tigedet, hogy vakmerkppen a' tengerre ne adgyad magadat. Mert a' hajosok nyeresgnek okrt sietni szoktanak, okos lgy des Tirom, nagy s Veszedelmes tengeren kll ltal menned. Ha lehetsges, a' Mesceniussalm meny, okossan szokot a' tengeren jrni, ha nem, ms valamelly bcsletes emberrel, kinek mltosgtul tarcson a' hajos. Ha mind ezekbenz szorgalmatosson eljrsz, s mi hozznk jo egessegben jvendsz, mindenekben meg elgitesz Lgy jo egssgben, des Tirom. A Curius Lyso Orvosnakm te felled szorgalmatossan irtam. Lgy jo egssgben.

Z ezekben elgetesz.
a I

277

NEGYEDIK KNYVP
1. A Marcus Tullius Cicero a' Servius Sulpitiusnak sok jt kvn. A Marcus Curiust, a' ki Ptras vrosban kereskedik, sok s nagy okokra nzve szeretem. Mert ennkem mind rgi bartsgom vagyon vle, rnihelyen a' trvinkedshez kezdettem, azonnal bartsgot vetettem vle, s' mind pedig Patrs vrosban, mind annak eltt egynhanszor, s'-mind ez mostani nyomorusgos hboru idben az [I1r:] hzhoz b szllottam, mellyel, ha a' szksg ugy hozta volna, szintn ugy lhettem volna, mint magam hzamnl. Nagy ktelessgem vagyon pedig ennkem vle, s ugyan mint egy rokonsgom, hogy tudnyi illik a' mi Atticusunknak legkedvesseb barttya, s hogy tet a' tbbi jo barti kzl egyedl tiszteli s bcslli, kit ha te taln mr meg ismrtl, ugy tlem, hogy n ksbben cselekeszem azt, a' mellyet cselekeszem. Mert olly embersges s tisztessges, hogy azt gondolom, hogy maga magt elgsgeskppen ajnlya tenked. Melly ha ugy Vagyon, fltt igen krlek tgedet, hogy azon jo akaratodhoz, a' mellyel hozz Voltl, minek eltt ezen Levelemet vetted, annak utnna a' mi ajnlsunk ltal annl nagyob jrullyon hozz. Ha pedig szemrmetessge miatt te hozzd nem jtt, avagy mg tet jol meg nem ismrted, avagy ha mg-is szksg, hogy tenked szorgalmatossabban ajnlyam tet: ugy ajnlom, hogy soha senkit szorgalmatossabban s illendbb okokra nzve nem ajnlhatokf El-is kvetem azt, a' mellyet elkvettek azok, a' kik tisztn, igazn, s tisztessg kivns nlkl ajnlanak valakit. Mert azt fogadom tenked, avagy inkb arra ktelezem magamat, s'-arra felelek, hogy a' M. Curius ollyatn erklcsel bir, s olly jmbor s'embersges, hogy tet mind bartsgodra s'-mind az n szorgalmatos aj nlsomra, ha meg ismred, s'-mltonak tiled lenni. Ennkem bizonyra kedves dolgot fogsz cselekedni, ha rteni fogom, hogy az n Levelemnekd annyi ereje volt, a' mint n [I1v:] el-hitettem magammal, midn ezeket irnm. Lgy jo egssgben!

b [A fejlc I1v~K8v kztt a verso lapokon:] NEGYEDIK [Ilr-K8r kztt a recto lapokon]

KNYV.

C ajnlhattok. d Levelmnek

278

2. M. T. C. P. Silonakm sok jt kivan. Mennl inkb naponknt Levelek s hirek ltal a' Syriba lv nagy hborusgot rtem, annl inkb krlek tgedet a' mi bartsgunkrt, hogy a' Marcus Annejus kvetet mentl hamarb visza kldgyed. Mert ltal lttam n, hogy segtsge, tancsa, s vitzsge ltal leg inkb segthet meg engemet s az Roma vrosat. Hogy ha illyetn nagy dolga nem forogna fn, re nem vehettk volna, hogy el ment volna tlem, sem engemet, hogy tet el-bocstottam volna. En Ciliciban szndkozom ugy mint Pnksd havnak elsdik napjn, szksg, hogy az Annejus n hozzm visza trjen. Arra, a' mellyrl szemtl szembe szollottam, s Levelem ltal-is szorgalmatossan fradoztam, fltt igen krlek, hogy gondod lgyen, hogy az dolgt, a' melly a' Sardinia szigetiben lakozok ellen vagyon, ugy ennek igassga s Mltosga szerint vighez vihesse. Ertettem a' te beszdedbl, midn te veled Ephesusba szollottam volna, hogy te az M. Annejusrt mindeneket elkvetnl. Mind azon ltal elhitessed magaddal, hogy ennkem semmi nm kedvesseb dolgot nem cselekedhetl, mint ha rtendm, hogy te ltalad az gyet kvnsga szerint vighez vitte, a' mellyet hogy mentl hamarrb vigy, mg-is fltt igen krlek. Lgy jo egssgben. [I2r:] 3. M. TJ' C. Q. Thermusnakf 136 sok jt kivan! NEm gondoltam, hogy megtrtnhessk, hogy n a' szollsban meg fogyatkozzam, de mind azon ltal a' Cjus Leniusnak ajnlsban meg fogyatkoztam. Annak okrt a' dolgot rvideden meg magyarzom, de mind azon ltal hogy vilgossan meg ismrhessed az n akaratomat. Ki mondhatatlan, mennyire bcsllyk a' Cneusm Leniust, mind n s'-mind az n bttym, a' ki ennkem legkedvesseb, mind az sok szolglatyrt, s'-mind az jmborsgrt s kivltkppen valo embersgert s'-jo maga viselsert. En tet nem rmst bocstottam el, mind az bartsgrt s'-nyjas trsasgrt, s' mind mivel az h s hasznos tancsival rmst ltem vala. De flek attul, hogy azt ne gondollyad, hogy n eleget szolhatok, mivel azt mondm, hogy a' szollsban meg fogyatkoztam. Ajnlom tenked ezt az embert, a' mint ltal rted, nem klmben mint ha magam
embert klletnk ajnlanom, a' ki fell ez eltt valo Levelemben irtam.

Fltt igen krlek tgedet, hogy a' minm dolgai vannak a' te Tartom' [Az Ilv lapon az rsz:] M. T. ' Tlremusnak

279

nyodban, el igaztsad, s a' mi tenked igaznak lattatik lenni, mond meg

nl<i: Embersges s adakozo embernek meg ismred lenni. Annak okrt krlek, hogy tet nyertessen szabadon dolgaitul meg menekedvn mentul hamarb visza bocsssad. Ebben ennkem s az Btymnak igen kedves dolgot cselekeszl. Lgy jo egssgben. [I2v:] 4. M. T ' Cicero, a' Terentia felesge s az Tullia Lennyam a' Q. Tronak sok jt kvnnak! NOha a' te munkdnak hasznos voltat minden nm helyekben kivnom, mind azon ltal nem annyira n rettem, mint te retted bnom, hogy j egssgben nem vagy. De mivel mr a' betegsgedbl negyed napi hideglls szrmozott (mert ugy irja a' Curius), ugy remnlem, hogy szorgalmatos orvosls ltal meg gyogyulsz. Csak azt cselekedgyed, a' mi embersgedet illeti, s semmi egybre ne vgy, hanem hogy mennl jobban mostani idben meg gyogyulhass. Tudom, hogy kvnsz minket ltni, de mindenekhez knnyebben juthatz, ha meg gyogyulsz. Nem akarom, hogy sies, hogy ertelen s beteges llapottal lvn meg ne csmllyel,139 s tlen a' vizen szerencstlenl ne jrj. En a' vroshoz rkeztem boldog aszszony havnak negyedik napjn, a' hov olly szpen jttenek elmben ki, hogy mr tisztessgessebben nem lehetet. De szntn a' Polgrok kztt lv egyenetlensgnek avagy inl<b hborusgnak szlvszei kze irkeztem, mellyet midn le csndestteni akarnk, s a' mint gondolom, le-is csndesthetnk: nmelly embereknek kvnsgok (mert mind a' kt rszrl vannak, a' kik hadakozni akarnak) meg akadlyoztanak. Es ugyan maga-is a' mi kegyelmes Caesrunk fenyeget s haragos Levelet irt a' Tancsnak, ezen fllyl meg szemtelen-is vala, a' ki a' vitzl rendet a' Tancsnak akarattya ellen [l3r:] tartoztatna, s a' Tartomnyban uralkodnk. Erre pedig az n Curiom grjeszti vala fl tet. A' mi Antoniusunk ugyan s a' Q. Cassius semmi erszak ttel ltal ki nem zettetvn a' Curioval a' Caesrhoz mentenek, minek utnna a' Tancs a' Polgr Mestereknek, tisztvisel Biraknak s Vros igazgatoinak s mineknk Polgr mester kpjnek14 parancsolta s'-imponlta volna, hogy szorgalmatos gondot viselnnek, hogy valami krvalls a' kznsges jonak llapottyban ne esnk, trtnnek. Sohah nagyobb veszedelemben nem forgot a' vros, st a' gonosz

g [Az I2r lapon az rsz:] M. T. h soha

280

Polgaroknak soha kszebb Hadnagyok nem volt. A' mi rsznkrl-is szorgalmatossan kszlnek a' hadhoz; s ugyan a' mi Pompejusunknak mltosga s szorgalmatos vigyzsai ltal, a' ki a' Caesrtul ksn kezdet flnyi. Ennkem mind azon ltal a' Tancs ebben a' Zurzavarban igen kvnt triumphust, de a' Lentulus Polgr Mester, mennl inkb az tisztiben s'-hivatallyban el jrna s jo akarattyat meg mutatn, s'-egyszer s'-mind a' mellyek szl<sgessek volnnak, ki szolgltatna, azt mondotta, hogy a' kznsges jonak kltsgbl tartatni Mi semmit nem cselekesznk kvnatossan, s ezrt-is nagyobra bcsltetik a' mi mltosgunk. Az Olaszk Orszgnak tartomnyi fl osztattanak, ki ki minm rszt birja annak. l\/li Capua tartomnnyt vlasztottmk. Ezeket akartam rtisedre adnom. Te szorgalmatossan azon lgy, hogy jo egssgben lehess, levelet is irj n hozzm, valamikoron alkalmatossgod lszen az elkldsre. Meg is lgy jo egssgben. Klt Boldog aszszony havnak tizen kettdik' napjn. [I3v:] 5. M. TT Cicero C. Pompejusnak sok jt kvn! Mldn te hozzd Levelet kldttem, a' melly tenked Canusium Vrosba meg adattatot, semmi gyanusgom nem vala, hogy te a' kznsges jonak llapottyrt a' tengeren ltal mennl, s'-nagy remnsgben is valk, hogy meg lenne, hogy Olasz orszgban avagy bikessget, egyessget szerezhetnnk, mellynl n semmi hasznossab dolgot nem lttam vala, avagy a' kznsges jonak llapottyt bcsletessen oltalmazhatnnk. Azomban mg el nem rkezvn ez az n Levelem te hozzd, abbul a' te parancsolatodbul, a' mellyet AElius fell a' Polgr Mestereknek adtl vala, a' te tancsodat meg rtettem, nem vrakoztam, mig ennkem Leveled el rkeznk, hanem rnndgyrast az Q. Battymmal s az n magzatimmal Apuliaban indultam. Midn Theanum Sidicinmn Vrosba rkeztem volna, a' Cneus Messius, a' te jo Bartod azt mondotta ennkem, s msok is tbben, hogy a' Caesr Capuba menne, s hogy az nap Eserniban maradna. Bizonyra igen meg indultam azon: mert hogy ha ugy volna, azt gondoltam vala, hogy nem csak az n utam el rekesztetet, hanem mg magam is tellyessg'_ Vigysa J tarratn. K olasz

' keftdig
m [Az l3r lapon az rsz:] 5. M. T. " szerezhlnnk,

281

gel kzben estem volna. Annak okrt midn Cales Vrosba rtem volna, hogy ott kivltkppen meg szllank, mig bizonyossan azt, a' mit Esernia fell hallottam vala, meg rthetnm. De ennkem, midn Cales Vrosban volnk, egy leveledet ho-[I4r:]zk, a' mellyet te a' Lentulus Polgr Mesternek kldttl; a' melly igy vala irva: Hogy tudnyi illik bjt ms havnak tizen hetedik napjnm L. Domitiusnak Levelet vetted volna, s annak mst leveled al irtad volna, azt-is irad vala, hogy a' kznsges jonak nagy hasznra volna, ha minden seregek mentl hamarb egy helyen szv gylnnek, s hogy oltalmazo sereg, a' melly elegend volna, Capua Vrosban hagyatatnk. Ez levelet elP olvasvn, azon rtelemben voltam: hogy onnt a' tbbiek mindnyjan minden seregekkel egytt te veled Corfnium Vroshoz jnnek. A' Hova ennkem, mivel a' Caesrnak tbora a' vrosnl volna, nem gondoltam, hogy btorsgos utam lgyen. Midn nagy vrakozsban volna a' dolog, mind a' kettt egyszer s' mind hallottuk, tudnyi illik mind azokat, a' mellyek Corfiniumba trtntenek, s'-mind hogy te Brundusium fele indultl volna. Midn sem n, sem az n Btym nem kitelkednnk, hogy Brundusium fele ne mennnk, sokak ltal, a' kik Samenium s Apulia Vrostul jnek vala, meg intettettnk, hogy riznnk magunkat, hogy a' Caesrnak kezibe ne esnnk, mivel azokra a' helyekre, a' hov mi mennnk, ment volna, s hogy gyorsabban-is oda rkeznk mint mi, a' hov szndkozik vala. Melly mivel igy volna, sem ennkem, sem az n Btymnak, sem msnak valakinek a' mi jo bartnk kzl nem teczet arra mennyi, hogy a' mi vakmersgnk nem csak mi magunknak, de mg a' kznsges jonak-is ne rtana; Kivltkppen mivel nem kitelkednk vala, hogy ha [I4v:] szintn btorsgos utunk lett volna is, mind azon ltal tgedet el nem irhettnk volna. Azomban bjt els havnak 20. Napjn el-vettk Canusium vrosban irt kt Leveledet, a' mellyekben minket intesz vala, hogy hamarb Brundusium Vrosban jjnk. Mellyeket midn el vettnk volna bjt el havnak 17. Napj nm nem kitell<ednk vala, hogy te mr Brundusium Vrosba ne rkeztl volna. Mi pedig azt gondollyuk vala, hogy a' mi utunk tellyessgessen el rekesztetet volna, s hogy rnink-is nem klmben, mint azok, a' kik Corfiniumba mentenek, kzbe estnk volna. Mert azt vllyk vala, hogy nem csak azok el fogattattanak, a' kik a' fl fegyverkezet ellensgnek kezben estenek, hanem mg azok-is, a' kik a' tartomnyokban b rekesztettvn a' vrakban, msoknak hatalmokban

kldotrlz
P l

q rkenznk

282

estenek volna. Melly midn igy lgyen, inl<b akartam volna, hogy eleitl fogva veled lettem volna, mellyet hogy tenked meg mutatnk, Capua vrosbul eljttem. A' mellyet nem a' terhnek gondnak el-tvoztatsrt cselekedtem, hanem mivel ltom vala, hogy azt a' vrost vitzl rend nlkl meg nem tarthatnnk: Mert nem akartam, hogy a' trtnnyek n rajtam, a' mi bnom, hogy sok jeles frfiakon meg trtnt. Mivel pedig te veled egytt nem lehetek, vajha a' te tancsodat rthettem Vohia, mert gyanusggal vigire nem mehettem: Mivel mindeneket elre meg lttam vala, hogy meg lennnek; s hogy ez a' kznsges jonak llapottya Olasz orszgban te hadnagysgod alat meg nem maradhatna. Nem-is vettem meg tancsodat, hanem a' [I5r:] kznsges jonak llapottyt siratom, s'-nem-is gondolom azt, hogy ha te mit el-kvettl, s' n nem hallom, hogy blcsen s'-okossan nem cselekedted volna, a' mellyet n mindenkoron tltem, tudnyi illik elsben a' bikessgnek ha szintn nem igaz czikkelykkel s conditiokkal valo meg tartsa fell; Msodszor a' vrosnak meg maradsa fell (mert Olasz Orszg fell soha ennkem semmit nem jelentett vala) ugy gondolom, meg emlikeztl rola. De n nem tulajdontom magamnak, hogy az n tancsomnak hellyesnek klltt lenni, a' te tancsodat kvettem, s' nem is a' kznsges jnak kedvert, a' melly fell ktsgben esem, a' melly mg most nyavals s Veszedelmes Orszgban ben lv hborusg nlkl helyre nem allttathatik; hanem tged kereslek vala, te veled kvntam vala lennyi, s' el sem mulatom, ha alkalmatossgot llhetek. En knnyen ltal lttam vala mind ezeket, hogy a' hadakozsra vgyodo' embereknek eleget nem tehetek. Mert elsben elttem viseltem, hogy semmit egyebet a' bikessgen kivl n nem kivnnk, nem a' vigre, mint ha attul flnkf' a' mellytl amazok, hanem hogy azokat az Orszgban ben lv hborusgnl kisebbre tartottam vala. Innt' ha szintn a' haborusg el kezddnk is, midn ltnm, hogy a' bil<essgnek czikkelei s' conditioiu te hozzd hozatatnnak, s te azokra tisztessgessen s elgsgessen meg felelnl, az n okaimat elhoztam, gondolvn, melly knnyen meg nyugodnm n azon a' te hozzm valo jo akaratodrt; meg emlikezvn rola, hogy csak egyedl volnk, a' ki a' [I5v:] kznsges joval ttt sok jo titeminyimrt szonyu s rettenetes bntetiseket el szenvedtem volna; n egyedl volnk, ki ha szintn meg bntottam volna tet, a' kit mr akkor, mikor fegyverben volnnk, msodszor a' Polgr mestersggel s triumphussal meg kinltanak vala, rszesse
r S t U vjodo flnek, Innt condititi

283

tenne azon hborusgban, hogy n a' gonoszoknak erszak titelekkel egyeznyi s rtenyi lattatnk. Es ezeket n elbb meg nem gondoltam, mint mig ennkem nyilvn meg nem izentk, s'-nem-is iedtem meg azoktul anynyira, ha el klletnk-is szenvednem, mint el-tvoztatnyi akartam, ha tisztessgessen el tvoztathatnam. Ltod azon idre valo, mig a' bikessget remnlettk, rvid okaim;' 143 a' tbbi idnek alkalmatossgat a' dolog meg akadlyozta? Azoknak pedig, a' kinek kiknek eleget nem teszek,Y knnyen meg felelek: Mert n sem voltam a' C. Caesrnak soha job akaroja, mint azok, sem k a' kznsges jonak jobban szeret, mint n. Ez a' klmbsg vagyon n kztem s kztk, mivel hogy k-is leg jmborabbz polgrok, s engemet-is illet az a' dicsret, n conditiokkal, a' mint ertettem vala, hogy t-is azt kivnnad, k fegyverrl inkb mg harczohii kivntanak. Mellyeket mivel az okossg meg gyz, meg cselekeszem bizonyra, hogy mind a' kznsges jonak, s'-mind tenked meg felelhessek. Lgy jo egssgben. 6. Cneus Pompejus M. Marcellus s Lentulus Polgr Mestereknek sok jt kvn! [I6r:] ENa a' mint gondoltam vala, hogy ti el sziledvn sem a' kznsges jonak, sem ti magatoknak sgtsgl nem lehettek: Annakokrt a' L. Domitiushoz levelet kldttem, hogy elsben minden seregivel mi hozznk jn, ha maga fell kitelkednk s nem biznk, hogy a' XIX sereget,144 a' kiknek Picenumbul n hozzm klletet jnyi, mi hozznk kldene. A mitl filtem s tartotam, meg ltt, hogy tudnyi illik a' Domitius b rekesztetik, s hogy maga elgtelen volna a' tbornak fl versre, mivel az n XIX, s az XII sereget hrom mezz vrosokra fl osztotta (mert egy rszt Album Vrosba, s' ms rszt Salmo Vrosba helyheztett), s ha szintn akarn is, el nem hozhatn. Most akarom, hogy tudgyad, hogy n nagy szorgalmatossgban foglalatoskodom: mert ennyi s illyetin frfiakat veszedelemtl s meg szallastul meg akarok mentenyi. Segtsgekre sem mehetek, annak a' kt legionak pedig nem gondolom, hogy meg paran<

redi okatim: X akadtyozta. Y leszek, Z jmbori E! [Az I5v lapon az rsz:] En

284

csoltassk, hogy oda vezettessk; Mellyekbl XIV seregnl tbbet szv nem vihettem, mellyeket Brundusiumba bocstottam; Canusium vrosat sem gondoltam tvul litemben vitzl np nlkl hagynyi. D. Leliusnak meg hattam, mivel nagyob sereget vrnk, hogy ha ti nktek ugy teczenk, hogy valamellyik ti kzletek n hozzm jne, a' msik Siciliba menne aval a' sereggel, a' mellyet Capua Vrosa krl fogadtunk, s azokkal a'
vitzekkel, a' kiket Faustus fogadot. A' Domitius az XII seregivel egytt

azok melle llana, a' tbbi seregek mind Brundusium [I6v:] fel mennnek, s onnt Dyrrachiumba hajokon ltal vittettetnnek. Most mivel ez mostani idben sem n, sem ti a' Domitiusnak segtsgire nem mehetnk, sem a' hegyeken ltal nem vihettyk, azon kll lennnk, hogy ehez a' VIII sereghez, a' mellyek velem vadnak, az ellensg neb frjen, avagy az uton el rjen? Annak-okrt ugy teczik ennkem (ugy ltom, hogy a' C. Marcellusnak is s egyb tiszt viselimnek, a' kik itt vannak), hogy Brundusium fel vigyem ezen sereget, a' melly en velem vagyon. Intlek titeket, hogy valamennyi vitzeket gyithettek, gyitsetek, s azokkal mentl hamarb Brundusium Vroshozd jjetek. Avval a' fegyverrel, mellyet hozzm kldenyi akartok, azt tancslom, hogy a' vitzeket fl fegyverkeztesstek, a' kik veletek vadnak; a' minm fegyver pedig meg marad, azt ha ltal hozztok, nagy hasznra lesztek a' kznsges jonak. Akarnm, hogy ezen dolog fell a' mienket tudosttanatok. En a' P. Lupushoz s Q. Coponiumhozms kapitnyokat kldttem, hogy mi mellnk llannak, s valamennyi vitzek volna, mind mi hozznk hoznak. Lgy j egssgben. 7. M. T. C. Marcus Mariusnak sok jt kion!146 GYakorta gondolkodvn a' kznsges nyomorusgokrul, a' mellyben egytt voltunk, st mg azt a' napot is elmimben forgatom. Mert Pnksd
havnak tizen harmadik napjn ndn a' Lentulus s Marcellus Polgr

Mesterekkel estve Pompejanum majoromba rkeztem volna, leg ottan busult elmivel [I7r:] jelen voltl. Busulst szereznek vala pedig tenked mind a' te hozzm valo ktelessged, s'-mind az n veszedelmem fell valo gondolkodsid, mert ha Olasze orszgban maradnk, fltl vala, hogy tisztemnek ktelessgemnek meg nem felelnk, ha el mennk az hadba, az n
b c z Ile

erjn. , , Varosadoz olasz

285

veszedelmemen meg haborodtl vala. Melly idben lttad bizonyra, hogy n-is ugy meg hbarodtam, hogy fl nem tudnm tallnyi, mit klletnk cselekednem. Mind azon ltal szemrmetessgemnek s'-hremnek nevemnek inkb akartam engednyi, mint hasznomat keresnem. Melly cselekedetemet megbntam, nem annyira veszedelmemre nzve, mint sok vitkekrt, mellyeket ott lttam s'-hallottam, a' hova rkeztem vala. Elsben nem nagy
sereget lttam, nem is vitzeket, msodszor a' hadnagyokon kvl, ezen-

kvl nmellyeket (a' fejedelmekrl szollok), a' tbbiek elsben a' hadban ragadozok, annakutnna a' szollsban olly kemnyek, hogy a' gyzdelemtl eliednk; legkvltkppen pedig hires nevezetes frfiaknak pnzeket lttam, mit krdezed? Semmi jt az egy igaz gyn kivl nem lttam. Melylyeket midn lttam volna, ktsgben esvn a' gyzdelem fell, leg elsben a' bikessget javallottam, mellynek mindenkor kivano szerzje voltam, annakutnna midn a' Pompejus ettl az rtelemtl igen rtoznk, javallanyi kezdettem a' hborusgot' Ez nyeha nyeha teczik vala nki, s ezen rtelemben lttatik vala lennyi, s taln abban-is lett volna, ha nmelly tkzet utn vitziben el nem bzta volna magt. Az idtl fog-[I7v:]vst az a' hires nevezetes frfiu semmi dicsretre valo avagy fejedelemhez llend dolgot nem vt vigben: az gylevesz s szv szedegettetet npvel ers s vlogatot legiokkal meg tkztt, rutul meg gyzettetvn mg a' tbort-isg el hadta, maga egyedl szaladott el. Ezt a' hadnak ki menetelit meg jvendltem vala n, nem-is gondoltam, hogy meg trtnhessek, mivel meg az tkzet eltt sem valnk hozzjok hasomlok,h hogy az tkzet utn fllyl halladnnk. Eljttem abbul a' helybl, a' mellyben avagy az tkzetben elklltt volna esnem, avagy valami ls helyekben' jutnom, avagy a' gyzdelmesnek kezibe kerlnm, avagy a' Iubai krlyhoz szaladnom, avagy szmkivetsre valo helyet vlasztanom, avagy magamat meg lnm. Bizonyra ezenkvl ms okot nem tallhattl, ha a' gyzdelmesnek nem akarnl, avagy nem mernl kezibe esnyi. Mind azok a' szerencstlensgek kzl, a' mellyeket elszmlltam, nincsen el szenvedhetbb a' szm kivetsnl, l<ivltkppen az rtatlannak, a' hol nincsen semmi rutsg; hozza-is teszem, midn azon vrosban nem lhetz, a' mellyben mindeneket, valamellyeket ltsz, szved faydalmval ltod. En az n rokonsgimmal s jo Bartimmal (ha mg valal< valamivel bir) inkbb az enyimek kztt akarok lennyi. Valamellyek meg trtintenek, mindeneket meg jvendltem, haza
f bborusgot. g tbort-is 11 _ hasomlom, 'juba

286

jttem, nem hogy leg job alkalmatossgom volna az lsre, de mind azon ltal, ha a' kznsges jonak valami formja volna, mint hazmban, ugy volnk, ha nem, teht mint szm-[I8r:]kivetsben. Hallomat magamnak mrt kvnnam, nem ltom semmi okt; mert ohajtanm, sok okai vannak. Mert rgi kz monds: A' hol nem az vagy, a' ki voltl, s nem ugy lsz, a' mint kllene lned, nem tudom, mrt kivannad letedet. De mindazon ltal bntelen s' rtatlan lennyi nagy vigasztals, kivltkppen mivel kt dologgal vigasztalom magamat, tudnyi illik a' Nemes tudomnyoknak mestersgvel, s nagy dolgoknak dicsretivel; Mellyek kzl egyiktl ltemben soha meg nem fosztathatom, a' msktul mg hallom utn sem. Ezeket bvebben irtam, s tenked nehzsgedre voltam, mivel tigedet mind ennkem s' mind a' kznsges jonak szeretjnek ismrtelek lennyi. Minden tancsomat veled kzlenyiakartam, hogy leg elsben tudnd, hogy n soha nem kvntam, hogy valaki erssebb s hatalmassabb volna az egsz Romai kznsges jonak llapottyn kvl, minek utnna pedig egy embernek vtke ltal csak egy volna a' mltosgban, hogy ellene nem lhatnnl<, n a' bikessget kvntam, a' hadi sereget elvesztvn, s azt a' Hadnagyot, a' kiben egyedl a' remnsg helyheztetett vala, a' tbbinek azt javallottam, minekutanna pedig re nem brhattam, ltem magam tancsval, s a' hborusgnak le mondottam. Most pedig, ha ez vros, inkbb Polgr akarnk lnyi, hanem szml<ivetet akarnk lennyi, s'-nem-is alkalmatossab helyen, mint ha Rhodus s Mitylenas vrosba mentem volna. Ezekrl te veled akark szemtl szembe beszlgetnyi, de mivel sokra halladna, levelem
ltal [I8v:] akartam rtsedre adnom, hogy tudnl azoknak felelnyi, a' kik

engemet rgalmaznnak, ha valaha rejok akadnl. Talltatnak nmellyek, kik vitekl tulajdontsk az n letemet, mivel az n hallom semmit sem hasznlt volna a' kznsges jonak. Kik, bizonyra tudom, nem gondollyak meg, hogy sokan elestenek: Kik ha az n tancsomat kvettk volna, noha egyenetlen bikessgben lninek, mind azon ltal tisztessgessen. A' hadakozsra alb Valok lttenek volna, de nem gykre nzve. Taln bvebb

szokkal irot Levelet kldttem, mint kivnnal, a' melly ugy gondolom, hogy hoszszunak lttassk tenked, ha hoszszabbat ennkem nem kldenddesz. En ha azt, a' mit akarok, vigben viszem, ugy remnlem, hogy rvid id mulvn ltny foglak tigedet. Lgy jo egssegben.

287

8. M. T. C. Marcus Marcellusnak sok jt kivan! NOha jol tudom, hogy olly j s f tancsal elsz, hogy n azt meg nem merem vetnyi, nem olly formn, mintha n attul klmbznk, hanem mivel hogy tigedet olly blcs embernek itllekl lennyi, hogy az n tancsomat a' te tancsodnl fllyeb nem merem tartany. Mind azon ltal a' mi rgi bartsgunk, s az te n hozzm valo jo akaratod, a' mellyet gyermeksgemtl fogva meg ismrtem, engemet arra vtt, hogy n azok fell rnk te hozzd, mellyeket mind te nked hasznosoknak lennyi vlnek, s' mind pedig a' te bcsleted ellen [K1r:] nem volnnak. Il emlikezem n re, hogy te lgy az, a' ki ezeknek az hborusgoknak eleit mg annak eltt-is ltal lttad, s az Polgr mesteri tisztet jelessen s nagy mltsggal viselted. De azt is lttam, hogy te sem a' bels fl tmadsokk fell valo tancsot, sem a' Cneus Pompejusnak az sok npet, sem a' hadnak nemt nem javallod, s hogy mindenkoron nagy flelemben voltl. Ugy vilem, hogy mostan is jol emlikezzel rola, hogy n-is ollyan rtelemben voltam. Ez okrt sem te nem forgattl igen az hadban, n is ugyan azon voltam, hogy n
bel ne keverjem magamat abban a' hadban. Mert nem illy formn har-

czoltunk, a' minm kppen gyzdelmessek lehettnk volna, ugymint hasznos tancsal, f mltsggal, s igaz igynkel, mellyekel fkppen birtunk, hanem karainkal, s minden ernkel, mellyekben a' mi ellensgnkhez hasomlok nem voltunk. Annakokrt meg gyzettettnk, avagy ha a' mltosgot avagy flsget meg nem gyzhetnyi, mind azon ltal meg flemlettnk, s elvetet elmjke lettnk.148 Melly dologban a' te tancsodat mltn minden ember dcsrheti, hogy az gyzdelem fell ktsgben esvn, nem-is akartl meg tkzny; s meg mutattad, hogy az ki haznak igaz fia, a' bels prttsekhez nem rmst kezd, sem pedig vigiglen meg nem marad azokban. Az kl< te veled azon tancsot nem kvettek, azokat' ltom, hogy kt rszre oszlottanak: Mert nmellyek ujonnan hborusgot indttanyi akartanak, s ugyan ezek Africban mentenek; avagy nmellyek, valamint mi cselekedtnk, a' gyzdelmes Caesrnak magokat meg adtk. A' [K1v:] te tancsod kzp szerint valo volt, ugy mint a' ki ezt flelmes, amazt pedig el talkodott s kemny elmhez illendnek alttand. Meg vallom, a' te szndkodat sokan,m avagy azt merem mondany, hogy min' k 1 m itllyek tmadosok zokat sokn,

288

denek jeles, mersz frfiu tancsnak tlk lennyi. De mind azonltal illyetin szndkodban, a' mint vlem, modot tarthatz, kivlt kppen azrt, hogy a' te joszgodnak visza nyersre, az te jo akaratodon kvl semmi sem heanyos. Mert n ugy rtettem, hogy semmi ms oka nem volna, a' melly kitelkedst szerezne nki, hanem hogy flne azon, hogy aztot te j ttemny gyannt nem is fognd fl vennyi. Melly dolog fell micsoda rtelemben legyek, nem szksg, hogy sok szo szaporitst tegyek, holot ki teczik, n magam mit cselekedtem. Es noha ugyan immr elvigezted volna magadban, hogy inkb el akarnl lenni ez a' vros nlkl, hogy sem ltnyi azokat, a' mellyeket nem kedvelsz; de mind azon ltal meg kllenk gondolnod, hogy akr lgy msut, mindenkor ugyan annak, a' ki elt szaladsz, az birodalmba fogz meg maradny; Az ki ha szintn elszenvedne, hogy te minden joszgodtul meg fosztatvn, msut csndessen s bkessgessen lnl, mind azon ltal tenked meg kllenk gondolnod, inkb Mytilene s Rhodus szigetiben, hogy sem mint Romban, s hazdban, akr micsoda llapotlegyenis, lni akarnle. De rnidn ez olly nagy Ur, az kit fltnk, hogy immr csak az egsz vilgot be nem fogta. Nem de inkbb veszedelem nlkl, hzadnl akarnle lennyi, hogy nem veszedelemmel msnl. Ugy vagyon, ha ugyan? [K2r:] czak meg kllenk halnom, n inkbb hazmban akarnk, hogy sem kn valo s idegen Orszgban. Mindnyjan ugyan azon rtelemben vadnak, a' kik tigedet szeretnek, kik az te f s nagy cselekedeted szerint sokan s szamossan vadnak. Igen nagy gondom vagyon az te hzi eszkzdre,149 a' mellyet el pusztttanyi nem hattam; Mert noha azon sokig tarto mltatlan kr valls nem eshetik, mivel aztot sem az hatalmas Caesr, sem penig az egsz Roma vrosa nem engedn, mind azon ltal egyltallyban meg nem engedem, hogy a' koborlok erszakkal a' te joszgodat fl dullyk. Azok pedig kik legyenek, meg mernm irnya tenked, ha bizonyos nem volnk benne, hogy magad-is re tudnd rtenyi. Itten a' vrosban egyetlen egy leg kedvesseb csdnek Cneus Marcellusnak eretted valo nyughatatlansgi s' sok knyhullatsi s' esedezsi re brhatnnak, a' te csd utn n vagyok, a' ki busulok s fradozok; Noha te eretted valo knyrgsemmel a' te czdnl ksedelmesseb vagyok, mivel magamnak nincsen szabadsgom a' Caesrhoz valo b menetelre. I akarattal annyit tehetek, valamint a' meg gyzettetet emberek. Mind azon ltal tancsomat, s btorsgos szolglatomat C. Marcellustul meg nem tagaIl

maradny:

szomban,

P ngyan

289

dom. A' te tbbi smrid n tlem tancsot nem krnek, mind azon ltal minden szolglatra ksz vagyok. Lgy jo egssgben. 9. A M. Marcellus M. T. Cceronak sok jt kvn! [K2v:] HOgyq n a' te tancsodat mindenkor nagyra bcsllettem, mind ebbl s' mind pedig ms fle' dologbul meg rthetted. Midn ennkem az n szerelmess csm, a' Cajus Marcellus nem csak tancsot adott, de azon fllyl knyrgessel is esedezet volna: elb n velem azt el nem hitethette, mig a' te Leveled n nlam aztot vigben nem vitte, hogy kivltkppen az te tancsoddal lnek. Valamikppen pedig ez az dolog lett lgyen, az te n hozzm kldtt leveledbl meg rtettem. Az te rvendetes kszneted noha n nlam el hitt dolog, mivel hogy olly jmbor s tklletes ehntl szrmazott, mind azon ltal az n nkem sokkal kedvesseb s gynyrsgesseb, hogy az n illy keves Bartim, rokonyim, s hiv trsaim kzl, az kik ennkem igazn jt kvnnak, meg ismrtem, hogy te lgy az, a' ki engemet flttb nlad kvnsz s hozzm kivltkppen valo jo akaratodat s'-szeretetedet meg mutattad, s n velem sok jt tettl. A' tbbiek, a' mellyekrl irtl, ollyanok, hogy n azok nlkl, mivel hogy ugy hozta az d, knnyen s csndesz elmivel el lehettem volna. De eztet, a' mellyet javallsz, ollyannak alitom lennyi, hogy az illyetin emberek s bartok jo akarattyok nlkl sem az gonosz, sem pedig az jo llapotban senki el nem lehet. En azrt ezrnt boldognak tartom magamat, te pedig hogy nyilvn meg rthessed, hogy jo s bartsgos emberrel tttl jt, azrt n is viszontag igyekezem szolglnyi. Lgy j egssgben. 10. Servius Sulpitius M. Tulius Cceronak sok jt kvn! [K3r:] Illehet' tudom, hogy rvendetes hrt nem hozok tenked, mind azon ltal, mivel a' szerencstlensg s esetek al vettettnk, jnak itltem lennyi, hogy tenked rtisedre adnm, a' dolog mikppen trtnt volna. Midn Pnksd havnak huszon harmadik napjn Epidaurom vrosbul
q' ' S t U [A K2r lapon az rsz:] Hogy fel szetelrnes [A K2v lapon az rsz:] Iolleszerencsstlensg

290

Piraeumba15 hajon rkeztem volna, ott az n tiszti trsamhoz Marcellushoz mentem, s azt a' napot ott el mulattam, hogy vele volnk. Msod napon, midn tle el mentem voha, azon szndkkal, hogy Athenas Vrosbul" Boeotiba mennk, s a' tbbi trvnyeknek ki szolgltatsat el vgeznm, Pnksd havnak harmincz egyedik napjn,151 a' mint mondgya vala, Olasz Orszg fele akar vala mennyi. Msod nap azutn, midn Athens Vrosbul el akartam volna mennyi, etzaka tz ora tajba, Posthumius az jo barttya n hozzm jtt, s ennkem azt mondotta, hogy a' mi tiszti trsunk M. Marcellus az j barttytul P. Magustul .vacsora utn egy handszrral ltal verettetet,152 s kt sebben eset, egyik a' gyomran, msodik a' fejen a' flenl, de mindazon ltal remnli, hogy meg nem hal bel. A Magius maga magt meg lt annakutnna, hogy a' Marcellustul n hozzm kldettetet volna, a' ki ennkem ezeket meg beszllene, s krne, hogy orvosokat keresnk. Kerestem s azonnl j reggel oda mentem. Midn nem mesze volnk a' Piraeumtul, az Acidinus szolgja elmbe jtt levelekkel, a' mellyekben irva vala, hogy Marcellus egy kevsw hajnal eltt meg holt; gy a' hires nevezetes frfiu gonosz embertl rutul meg lettetet, s a' kinek ellensgi mltosgra nzve [K3v:] meg kegyelmeztenek, bartytya talltatott, a' ki meglt. En mindazonltal az storhoz siettem, s ot kt szabadosat, s kevs szolgjat talltam; kik azt mondottk, hogy a' tbbiek filelem miatt el szaladtanak, hogy az Urok a' Stor eltt meg lettetet volna. Knszeritettem azon Lecticmban,153 a' mellyben magam vtetettem, magam szolgaim ltal, a' kik a' Lectikt hordozzk vala, a' Vrosba tet b vitetnyi; s ott az szoksok szerint, a' mint Athenas Vrosba vala, bcsletessen eltemetettem. Az Athenas Vrosbliektl hogy a' vrosban temet helt engedtenek volna, meg nem nyerhettem: l\/Iivel azt mondgyk vala, hogy szoksok ellen volna, s hogy annak eltt senkinek meg nem engedtk volna. A mi ez utan volt, meg engedtk, hogy tet akar mellik Gymnasiumban akarnnk, eltemetnnk. Mi az egsz vilgon lv hires nevezetes Gymnasiumaba helet vlasztottunk, s ott tet meg igettk, annakutnna ugyan azon helyen egy mrvny kbl valo Oszlopot allttattunk az Athenas Vrosbliekkel a' Marcellusnak. Es gy minden ktelessgnket, a' mi tisztnkhez s bartsgunkhoz illet, a' Marcellusnak mind ltiben s' mind halla utn meg mutattuk. Lgy jo egssgben, klt Piraeumban szent Ianos havnak elsdik napjn.154
Vrosbus kevese X tisztnkkez

291

11. M. T. C. Qu. Ligariusnak sok jt kvn! ]Ollehet illyetin szomoru llapotodban ktelessgem azt hozta volna magval, hogy vagy vigasztalsodra, vagy meg maradsodra nzve, a' mi bart-[K4r:]sgunkrt valamit irtam vohia te hozzd: Mind azon ltal mg azt meg nem cselekedtem, mivel fajdalmadat ez ltal meg nem enyhithettem; minekutnna pedig j remnsgem kezdet lennyi, hogy tigedet rvid id mulvn Roma vrosba ltnnk: el nem mulathattam, hogy tenked mind tancsomat s' mind elmmet meg ne magyarznm. Leg elsben annak okrt meg irom, a' mit tudok, s hallok; a' Caesr te hozzd nem lszen kemny: mert mind a' dolog naprul napra, mind az id, ps' mind az embereknek vilekedisek, s a' mint n ltom, az nn maga termiszete szelidde s engedelmesse teszi tet, s ugyan mind msok fell ugy rtem, s' mind te felled azt hallom az jo bartitl, kiknek n mind az idtl fogyst, mhelyen Africbul kvet irkezet, knyrgnyi a' te attyadfiaival egytt meg nem szntem, kiknek fradozsok, jmborsgok, s te hozzd kivltkppen valo szeretetek, s szntelen valo hasznodrt s'-meg maradsodrt s'-meg tartsodrt valo szorgalmatossgok annyit hasznlt: hogy semmi nem lehet ollyan, a' mellyet el ne hdgyem, hogy meg ne adgyon a' Caesr. Hogyha pedig ksbben lszen, mint mi akarjuk: sok foglalatossgi miatt, a' kitl mindenek kiretetnek, nehezen mehetnk eleiben, egyszer s'-mind az Africban lv dolgokon igen meg haragudvn azt kivnynya, hogy tovb fradozzanak azok, a' kik nki sok nehzsgre s nagy unalmra voltanak, de ugyan ezen dolgot ugy ertyk, hogy naprul napra engedelmessebben s csndessebben szenvedgye s el trje. Kihezkpest elhigyed s jl re emlikezzel, hogy n [K4v:] .te nked azt mondottam, hogy ezen szomoru llapotban tovb nem lszesz, mivel minm rtelemben volnk, meg magyarztam, stt inkb tehetsgemmel meg mutatom, minm szndkban legyek te felled, mint irsommal. Es ha annyit vihetnk vigben, mint abban a' vrosban, a' mellyel annyi sok jt tettem, a' mint te gondolod, vigben klltt volna vinnem, ebben a' szomoru llapotban nem volnl. Ugyan ezen dolog krasitotta meg az n joszgomat, a' melly tgedet veszedelembe hozot. De mind azon ltal valamit az n rgi mltosgom, valamit az n hozzd valo szeretetem hasznlhat, fratsgomat, tancsomat, segitsgemet, hsgemet semmi nm idben meg nem vonyom az n atym faitul. Te azon lgy, hogy btor elmivel lehess, a' mint mindenkoron voltl, leg fkppen azon okokrt, a' mellyekre nzve irtam; annakutnna mivel mindenkoron a' kznsges Roma vrosnak azt ki-

292

vntad s akartad, hogy most nem csak jt remnlhess; hanem ha szintn mindenek szerencstlenl esnnek-is, mind azon ltal a' te jo llkd ismreti szerint valo cselekedetidbl s tancsidbl valamellyek szrmaztanak, mind azokat btor szivel el kllenk szenvedned. Lgy jo egssgben. 12. M. T. C. Qu. Ligariusnak sok jt kivan! TUdgyad, hogy n minden munkmat, fratsgomat, gondomat, s szorgalmatossgomat a' te meg maradsodban helyheztettemz mivel mindenkoron tigedet mind szerettelek; s'-mind atyd fiaihoz valo [K5r:] (a' kiket szinten ugymint tigedet, fltt igen szerettem) kivltkppen valo szeretetem, s'-atyafiui ktelessgem semminm szolglatot s fratsgot, avagy dtt meg nem tagady te tled; de a' mellyeket-cselekeszem s' cselekedtem te retted, inkb akarom, hogy azoknak Levelekbl, mind az n Levelembl meg smrjed; mit remnylek pedig, avagy micsoda bizodalomba legyek, s a' mit bizonyossan rtettem a' te meg maradsod fell, azt tenked jelentenyi akarom. Mert ha valaki flelmes lehet a' nagy s Veszedelmes dolgokban, s' mindenkoron inkb a' dolog szerencstlen ki menetelitl tartvn, mint szerencss' ki menetelet remnlvn, n vagyok az! s ha ez vtek, meg vallom, hogy n vagyok az. En mind azon ltal bjt el havnak elsdik napjn, midn a' te atyd fiainak kirsekre regvel a' Caesrhoz mentem volna, s midn hozz valo menetelnek mltatlansgat s nehzsget elszenvedtem volna, midn a' te atydfiai s rokonyid trden lva knyrgnnek nki, s n meg mondottam volna, a' mit a' te dolgod, s a' te dd -kvnt volna, nem csak a' Caesrnak beszdbl, a' melly engedelmes s nyjas volt, hanem meg tekintetibla s brzatytybul s ezenkvl sok jelekbl, mellyeket knnyebben eszembe vehettem, mint meg rhatok, illyetin gondolkodsra ereszkettem, hogy a' meg maradsod fell nem kitelkednm. Annak-okrt azon lgy, hogy btor elmivel lgy,b s ha a' szerencstlen dolgokat okossan elszenvedted, a' csndessebbeket s rvendetessebbeket vg kedvel szenvedgyed. En mind azon ltal a' te dolgaidat ugy el segittem, [K5v:] hogy a' legterhessebbekben-is, nem csak a' Caesrnak, hanem mg minden jc akaroinak, a' kiket j akaro? tgad Z szerencs E! tekintetsibl legy, 8 O

293

imnak tartok lennyi, te retted, a' mint mg eddig meg cselekedtem, rmst knyrgk. Lgy jo egssgben. 13. A D. Brutus M. T. Cceronak sok jt kvn!
Mr n tenked nem ksznm: mert a' kinek cselekedettel meg nem

szolglhatom, annak szoval meg nem ksznhetem; akarom, hogy vigyz arra, a' mi a' hatalmadban vagyon, mert a' minm blcsessggel, okossggal brsz, semmi nem lszen ollyan, a' mellyet meg nem tudcz, ha az n Levelemet szorgalmatossan el olvasandod. En Cicerom, az Antoniust hertelensggel ezen okokra nzve el nem rhettem, lovgosok s terh hordozo barmok nlkl voltam. Nem tudtam vala, hogy Hrcius el veszet, a' Caesrnak elb el nem hittem, mig hozz nem mentem, s vle beszilgettem volna, ez nap igy mult el. Harmad nap mulvn reggel a' Pansatul hivtattam Bononiba, midn az utban volnk, azt izentk ennkem, hogy meg holt; az n kevs hadi seregernhezd visza trtem, mert gy mltn nevezhetem azt, igen meg kissebbedet a' szksg, s minden dolgokban valo meg fogyatkozsok miatt. Kt nappal elb ment elttem el Antonius, sokkal nagyob utakat ttt, mint n utnna men, mert fl s' al ment, n egyenessen; valamerre ment, a' fogsgnak s' szolglatnake hzait fl verte,155 az embereket elvitte, elb sohun meg nem llot, mig Vada' nv helyre nem [Krz] irkezet; Mely helyen, akarom, hogy tudgyad, az Apeninus nagy hegye s a' havasok kztt vagyon, igen alkalmatlan az uti jrsra, midn harmincz ezer lpsnyre volnk tle, s a' Ventidius-isg mr hozz adta volna magt: Az beszde ennkem meg hozattatot; A' mellyben az vitzit kir vala, hogy tet a' havasokon ltal kvetnk, s hogy a' M. Lepidussal meg akarn egyeznyi; fl kiltottnak, s gyakorta a' Ventidius vitez (mert az vitez kevesebben voltanak, mint mi), hogy vagy Olasz Orszgban el kll veszniek, vagy diadalmasoknakh lennyiek; Kirik-is vala, hogy Pollentia fele menne. Midn ket meg nem tarthatna, msod napra uttyt hallasztotta. Ezen dolgot ennkem meg izenvn, azonnal tt sereget Pollentia fele kldttem, s az n utamat arra rendltem, egy orval elbb az n segt seregem Pollentiba irkezet, mint Trebellius az lovag sereseregemezh

szorglatnak vada DCIQ (D I--. Ventidius-is h diadalmasokak

294

gvel; bizonyra igen meg rltem, mert ebben alitom llanyi a' diadalmat; remnsgekre jttenek, mivel sem a' Plncusnak az ngy legioi minden seregvel egytt hozzjok hasomloknak nem altatnak vala, el sem hiszik vala, hogy Olasz Orszgbul olly hertelen hadi sereg ltal kltzkdhetnk; a' kiket magok az Allobrogusok elg kevllyen, s az egsz Lovas sereg, a' melly mi tlnk oda kldettetet, tartoztattanak; s bzunk, hogy a' mi eljvetelnk ltal knnyebben meg tartassk, mind azon ltal, ha valami modon Isara folyovizen ltal mentenek, hogy valami szerencstlensgre ne lgyen a' kznsges jnak, szorgalmatossan azon vagyunk. Hogy ti jo remnsgben legyetek, s a' kznsges jnak llapottya fell minden jt [Kvz] vrjatok, akarjuk, mivel mind minket, mind a' mi hadainkat egyenl szvel, llekkel mindenekre kszeknek erettetek lttytok, de mindazonltal a' szorgalmatossgban meg nem kll czggednetek, hanem azon lennetek, hogy mennl job kszlettel' a' ti hasznotokrt a' gonosz prttk ellen meg harczolhassunk, a' kik azokat a' hadi seregeket, a' kiket alatomban a' kznsges jnak hasznra gyitenek, hertelen az haznknak veszedelmire rendltenek. Lgy jo egssegben. 14. M. T. C. Brutusnak sok jt kvn. MEg irvn s bpcstelvn mr Levelemet, meg adatattanak ennkem a' te ujsggal tellyes Leveleid, s igen csudlatossok. Hogy tudnyi illik a' Dolabella tt sereget kldtt Chersonesusba. Annyira bvelkedike seregekkel, hogy az, a' ki fell az mondatik vala, hogy Asibul szaladna, Europba kivnkozzk? Az t sereggel pedig mit gondolt hogy cselekedend lgyen, mivel tenked azon kivl is tt Legioid, leg job lovagos seregid, leg nagyob segtsged volna? Melly seregeket, ugy remnlem, hogy mr a' tieid, mivel az a' koborlo olly esztelen volt; s a' te tancsodat igen dicsrem, hogy a' te hadi seregedet Apollonia s Dirrachiumtul elb el nem vitted, mig az Antoniusnak el szaladst, a' Brutusnak kitst, a' Romai kssgnek diadalmat nem rtetted. Hogy pedig azt irod, hogy annakutnna Chersonesusba hadi npedet vinnyi el rendelted lgyen, s' meg sem engednd, hogy a' leg gonoszszab embernek csufsgul lenne a' kznsges, Romai [K7r:] birodalom, a' te mltosgod szerint cselekeszl. Hogy pedig a' prtts fell irsz, a' melly a' negyedik Legio kzt tmadot, az Antoniusnak legioja fell (hogy mondgyam, jra magyarzzad), inkb teczik ennkem a' vitzeknek az lhatatossgok, mint a' tied. Hogy a' vitzeknek s a' Lovas
i

kszlettl

295

seregeknek j akarattyokat meg ismrted, azon igen rlk. A' Dolabella fell, a' mint rod, ha mi ujsgod vagyon, tudosts engemet, igen gynyrkdm abban, hogy n elre meg lttam, hogy a' te tancsod a' hadakozsban a' Dolabellval egyezzen, s az nagy hasznra volt, a' mint n ltal lttam vala akkor, a' kznsges jnak, s a' mint most itilem, a' te mltosgodnak. Hogy azt rod, hogy n nagy gyllsggel cselekedtem azt, hogy az Antoniusokat szidalmaztam, s hogy dicsred, elhiszem, hogy ugy lttatiki tenked, de azt a' te klnzsedetk 156 semikppen nem javallom. Mert azt rod, hogy a' bels fl tmadsokat kemnnyebben meg kll tiltani, mint a' meg gyzetteteken kegyetlenkedni. Te tled, Brutusom, igen klmbzik s' nem is engedek a' te kegyelmezsednek; de a' hasznos kemnsg meg gyzi a' kegyelmezsnek heban valo szvet.1 Hogy ha kegyelmesek akarunk lenni, soha meg nem sznnek a' fl tmadsok, prttsek. De te ezekrl lssad. En fellem azt mondhatom, a' mint a' Plautinusnak fbuljban lv egy Attya157 fell: n mr az n letemnek javtm megltem, ez kivltkppen tigedet illet. Meg gyzettettek (higgyed ennkem), Brutusom, ha jl nem vigyztok: mert nem lszen az a' kssg, sem az a' tancs, sem a' tancsnak vezre, hadnagya.158 [K7v:] Ezeket ugy elhdgyed, mintha az Pithius Apollo mondotta volna, semmi bizonyossab nem lehet. Lgy jo egssegben. Klt szent Gyrgy havnak 18. napjn. 15. M. T. C. Titiusnak sok jt kivan! NOha n egyedl a' tbbiek kzl semmikppen nem vagyok alkalmatos a' te vigasztalsodra, mivel a' te szomoru eseteden el annyira meg szomorodtam, hogy magam vigasztals nlkl szklkdgyem, mindazon ltal mivel n nem annyira szomorkodom, mint ktelessgemnek s bartsgomnak tltem lennyi, hogy olly sokig ne halgassak illyetin szomoru eseteden, hanem valami kis vigasztalssal meg vigasztallyalak, mellyel a'
te szomorusgodat meg enyhithessem, avagy valamennyire megorvosol-

hassam. Kznsges vigasztals ugyan az, mellyet mindenkoron elminkbe s szinkba forgatnunk kll, hogy tudnyi illik mi emberek vagyunk, s a' vgre szletettnk, hogy a' mi letnk minden szerencstlensgek al vet-

' lttta k 1* klnzaei

1 m n sznet. javdt [A K7r lapon az rsz:] Ezeekt szerencsstlensgek

296

tettet lgyen, s gy nem tagadhatod, hogy a' szerint kllene lned, a' mi

vgre szlettettl, s azokat a' szomoru eseteket nem olly nehezen kll elszenvednnk, a' mellyeket meg nem vltoztathatunk, meg gondolvn, hogy msokon is ugy trtnt, s igy mi rajtunk is semmi ujsag nem eset. De sem ezek, sem ms vigasztalsok, mellyekl<el a' blcs? emberek ltenek, s fl jedzettettenek s iratattanak, annyira nem vigasztalhatnak meg bennnket, mint a' mi vrosunknak llapottya, s ez mostani gonosz idknek fl hborodsok: mivel [K8r:] boldogjabbak ezek, a' kiknek magzatok nem szlettetet, valamennyire ugyan boldogtalannyabbak azok, a' kik ez mostan idkben azoktul meg fosztatattanak, mint azok, a' kik a' kznsges jnak j llapottyban avagy annak bal sorsban azoktul megvltanak. Hogy ha kivnsgod hborgat tgedet, avagy a' te dolgaidnak busulasi miatt szomorkodol, ugy itlem, hogy knnyen ezen szomorusgodat elmidbl ki nem verhettyk; ha azon a' dolgon kesergesz, a' melly inkb tgedet illet, tudnyi illik hogy azoknak, a' kik megholtanak, nyomorusgokat sirassad: hogy azokrul ne szollyak, a' mellyeket gyakorta mind olvastam s' mind hallottam, tudnyi illik, hogy semmi gonosz nem lgyen a' hallban, a' mellyben ha valami rzkensgwg talltassk, az inkb halhatatlansgnak, mint hallnak mondatathatik; ha pedig az erzkensgtl meg fosztatunk, semmi nyomorusg abban nem talltatik, mivel nincs erzkensge,16 azon pedig nem kitelkedvn azt mondhatom bizonyossan, hogy ollyatn vltozsok kvetkeznek Roma vrosban, mellyektl a' ki hall ltal megvlhatot, semikppen nem ltom, hogy meg csalattatot. Mert valylyon mostanban hol vagyon a' j rend tarts, jmborsg, josg, a' Nemes Deki tudomnyok,161 st inkb a' szabadsg s igassg? bizonyra nem hallottam ez nyavals s dgletes idben, hogy csak egy iffiu avagy gyermek is, a' ki meg holt, hogy ne mondanm, hogy a' halhatatlan Istenektlq ez nyomorusgokbul s nyavals letbl ki nem ragattatot volna. Annakokrt ha ezt az egyet kiverhettyk elmdbl, tudnyillik hogy azt ne gondollyad, hogy azoknak valami szerencstlensgek trtnt, a' kiket szerettl,

a' te szomorusgodat sokkal megkissebbitettk s a' te magnassan eseteden valo szomorusgod [K8v:] hagyattatik, a' melly azokkal nem kzltetik, hanem egyedl csak tgedet illet. Nem illik teht mr a' te mltosgodhoz s blcsessgedhez, mellyet gyermeksgedtl fogyst meg mutattl, nehezebben szenvednyi a' szomoru eseteket, a' mellyek azoknak, a' kiket szerettl, nyavaljoktul s szerencstlensgektl tvol vagyon, mert minP blcss q Jstenektl

297

denkoron mind a' magnossan valo s' mind a' kznsges dolgokban

ollyatnnak mutattad meg magadat, hogy mltosgodat meg tartand, s az lhatatossg ellen nem vittenl. Mert az idnek hoszszu volta mit hozzon magval, melly tudnyi illik leg nagyob kesersgeket s fjdalmakat rgisegivel el felejtet, azt mi okossagtmkal s tancsunkkal meg kl elznnk; mert ha soha magzatitl meg fosztatot ollyatn kicsin sziv Aszszonyi llat nem volt, a' ki valamikor meg nem sznt sirstul: bizonyra mi azt, a' rnit az id hoz magval, tancsunkal azt meg kll elznnk s' nem is kll vrnunk az idnek az orvossgat, mellyet okossgunkal fl irvn, elre megcselekedhetnk. Ezen Levelem ltal ha valamit vigben vihettem volna, kvntam vala ugyan, hogy kivnsgomat megnyerhetnm, ha nem, taln ktelessegem szerint tisztemnek s' joakaratomnak eleget tettem, a' mint hogy akarom-is, hogy elhitessed magaddal, hogy mindenkoron jo akarod voltam, s' maradok is, mg lek. Lgy jo egssgben.
VEGE.

' kem 298

BALOG GYRGY LETRAJZA

Floret Nobilissima nostris temporibus stirps Balogorum, ex qua et belli et pacis tempore celebres, et de Hungaria eximie merti Vri prodiverunt" - olvashat Hornyi Elek Mernoria Hungarorumnak els ktetben (Bcs 1775. 109-110). Mr Czvittinger Dvidnak arrl volt a legterjedelmesebb mondanivalja Balog Gyrgy kapcsn, hogy a Balog nv kt Hont vrmegyei nemesi nemzetsget idzett az emlkezetbe. Nem mondja azonban, hogy Balog Gyrgy valban rokonsgban llott volna ezekkel (Specimen. RMK III. 4767. 29). Annyi bizonyos, hogy azonos nev desapja a Sopron vrmegyei Szplakon volt eskdt, amikor Balog Gyrgy, valsznleg 1659-ben, megszletett. Korn rvasgra juthatott, mert Unger Ioachim soproni polgr (+1664) zvegye, Prndtel Katalin neveltette. Tanulmnyait a soproni magyar iskolban kezdte, majd a gimnzium utols ngy osztlyt Naumburgban vgezte el. 1680-ban a nyri flvet a jnai egyetemen tlttte (Haan Lajos: jena Hungarica. Gyula 1858. 29. Mokos Gyula: Magyarorszgi tanulk a jnai egyetemen. Bp. 1890. 27). 1682-ben hvtk meg a 70-es vek protestnsldzse utn jbl megnyl soproni evanglikus iskola konrektornak. vi jvedelme 100 forint s t ak bor volt (Mszros: Iskolaiigy 402). Tanri llst kzel hrom vtizeden t tlttte be; 1709-ben mondott le rla, betegsge miatt. Kzben, 1692. mrcius 26-n megszerezte a soproni polgrjogot. Pontosan a gyszv letelte utn, 1691. oktber 2-n ment hozz felesgl Thyr va Zsfia, Gilly Andrs
polgr zvegye (frje 1690. oktber 1-jn vgrendelkezett). Tz s fl vi

hzassg utn felesge 1702. prilis 25-n vgrendeletet ksztett. Balog Gyrgy nem vrta ki a gyszvet, mr 1703. februr 13-n jabb hzassgot kttt, Paur Mtys kls tancsos zvegyt vette felesgl. Egyttes vgrendeletk 1712. februr 2-n kelt. (Hzi ]en: Soproni polgrcsaldok 15351848. Bp. 1982. I. 50, 493.) A soproni iskolban ebben az idben kt fehitt tanr vezetsvel t tanulcsoportban folyt az oktats. A tanulmnyokat Fridelius Inos rektor 1693-ban letbe lpett j tanulmnyi rendje szablyozta. Az els hrom osztlyban a latin nyelv alapjait vetettk meg, Phaedrust s Terentiust olvastak, hasznltk Comenius Orbis pictust, szmtant is tanultak. A konrektor, azaz Balog feladata az sszevont szintaxis-potikai osztly irnytsa volt (a kt osztlyt csak 1718-ban vlasztottk szt). Itt fknt Cicero, Cornelius Nepos s Ovidius mveit tanulmnyoztk. Tanultak mg geo-

704

metrit, s elkezdtk a grg nyelvtant is. A legfels, retorikai-logikai osz-

tllyal a rektor foglalkozott. (Mszros: Iskolagy 576-577.) Balog Gyrgy soproni tantskodshoz kt iskolai auktorfordts kapcsoldik. Olyan mveket jelentetett meg magyarul, amelyeket mint konrektornak tantania kellett, s amelyeket bizonyosan mr dikkorban vele is olvastattak tanrai. Cicero-fordtsa 1694-ben jelent meg Lcsn, Cornelius Neposa 1700-ban kszlt s 1701-ben ugyanott ltott napvilgot. Korbban egy Francke-m fordtst is neki tulajdontottk, errl azonban kiderlt, hogy tveds: annak fordtja Brny Gyrgy (1682-1757) volt. (Lsd Danielik ]zsef: Magyar rk. letrajz-gyjtemny. II. Pest 1858. 14.

szab Kroyz RMK 1. 1782. Kiss mnz MKSz 1879. 4~s. szab Kmyz

uo. 131. Szinnyei I. 457.) Balog Gyrgy letnek 67. vben halt meg, 1726. prilis 8-n. prilis 15-n temettk. 9 Kecskemti Gbor

705

BALOG GYORGY c1cERo-FORDTASA

IV.

1. Afordts
Cicero leveleit szltben tantottk a 16-18. szzadi magyarorszgi iskolkban, amint errl bvebben szlunk ktetnk jegyzeteinek nll fejezetben. Ugyanott mutatjuk be Iohannes Sturm elszr 1539-ben megjelent vlogatst, amelyet Balog Gyrgy magyarra fordtott (RMK I. 1458). Fordtsa pontosan kveti a Sturm-fle kiadsokat: az azokban szerepl leveleket ugyanolyan beosztsban, hinytalanul lefordtotta, valamint Sturmnak a kiads bevezetsl szolgl, fivrhez rott levelt is, amelyet a latin kiadsok ltalban szintn tartalmaznak. Sturm kiadsnak klnbz lenyomatai anyagukban megegyeznek egymssal, de szmos apr eltrs mutatkozik a bennk olvashat levelek szvegben. Igazn pontosan akkor lehetne rtkelni Balog Gyrgy fordti teljestmnyt, ha meghatrozhatnnk azt a kiadst, amelybl a fordts kszlt. Termszetesen felvetdik a krds, hogy ez nem Sturm ngy knyvnek valamelyik magyarorszgi kiadsa volt-e. 1711 eltt a kvetkez hazai edcikrl tudunk: 1. Szeben 1594. RMK II. 2440 = RMNy 754. Ez ma csak tredkekbl ismert. 2. Lcse 1656. A Szab Kroly ltal mg nem ismert kiads egy pldnya az Orszgos Szchnyi Knyvtrban van RMK II. 852a jelzet alatt. 3. Lcse 1664. A Szab Kroly ltal szintn nem ismert kadsnak Pekr Kroly a lcsei luthernus egyhz knyvtrban tallt pldnyt ismertette (EPhK 1904. 522-523). Lersa alapjn valszn, hogy az jabb lcsei kiads vltozatlan utnnyomsa az elznek (amelyrl Pekr egybknt nem tudott). 4. Nagyszombat 1680. A Szab Kroly ltal nem ismert kiads egy pldnya az OSZK-ban van RMK II. 1468a jelzet alatt. Sturmnak fivrhez rott, bevezetsl szolgl levelt e kiadsbl elhagytk. 5. Lcse 1684. RMK II. 1545. A Szab Kroly ltal jelzett egyetlen pldnya (OSzK) a vgn csonka. 6. Lcse 1690. RMK II. 1663. Egyetlen pldnya Szab Kroly jelzse szerint: segesvri ev. gymn.

706

7. Nagyszombat 1694. RMK II. 1782. Egyetlen pldnya Szab Kroly

szerint: pozsonyi ev. lyc. 8. Lcse 1700. RMK II. 2002. Az MTAK pldnyt hasznltuk. 9. Csksomly 1702. RMK II. 2101. A Szab Kroly ltal ismert egyetlen pldnya az OSZK-ban. Ezek kzl eredetiben vagy msolatban a kvetkezkhz tudtunk hozzfrni: 1, 2, 4, 5, 8, 9. Az 1. sz. kiads rszletesebb vizsglatt tredkessge miatt elejtettk. Balog Gyrgy fordtst gy a maradk t ltalunk ismert latin szveggelvetettk egybe. A 8. s a 9. sz. kiads ugyan vekkel a Balog-fordts utn ltott napvilgot, de Balog szvegt ezekkel is sszehasonltottuk, felttelezve egy esetleges olyan elzmnyt, amit Balog is hasznlhatott. A szveg tbb pontjn az derlt ki, hogy a fordts ezeknek a ksbbi kiadsoknak - pontosabban nyilvn egy korbbi rokonuknak - felel meg, s nem a megjelense eltt kiadottaknak. Ugyanezen okbl a szveget egyes kritikus helyeken mg az 1711 utni, igen kiterjedt kassai latin kiadscsoport els tagjval is egybevetettk (Kassa 1718). Ahol a trgyi jegyzetekben indokoltnak bizonyult a klnbz szvegvltozatok prhuzamos kzlse, ott az idzett edcikra a kapcsos zrjelbe tett fentebbi

sorszmukkal hivatkozunk. Ezek kztt az tnzett latin kiadsok kztt nincs olyan, amelyet a Balog-szveg forrsnak tekinthetnnk. A fordts alapja nyilvn egy ltalunk ismeretlen hazai vagy klfldi kiads volt. Balog Gyrgy a latin Sturm-kiadsokban szoksos minimlis filolgiai
appartust nem vette t kiadsba, vagyis nem jelli a Cicero-levelek le-

lhelyt. Mivel ma mr Sturm-edcihoz sem knny hozzjutni, radsul a latin kiadsokban kzlt lelhelyekben igen sok sajthiba rkldik, a modern kritikai kiads alapjn a levelek lelhelyeit azonostottuk. A kvetkez kiadst hasznltuk: M. Tulli Ciceronis Epistulae. Vol. I. Epistulae ad familiares. Recogn. Ludovicus [Louis] Claude Purser. 7. kiad. Oxford 1964. Vol. II. Epistulae ad Atticum. Pars I. Libri I-VIII. Recogn. W[illiam] S[mith] Watt. Oxford 1965. Pars II. Libri IX-XVI. Recogn. D[avid] R[oy] Shackleton Bailey. Oxford 1961. Vol. III. Epistulae ad Quintum fratrem, ad M. Brutum, Fragmenta epistolarum. Recogn. W[illiam] S[mith] Watt. 2. kiad. Oxford 1965. (Scriptorum Classicorum Bibliotheca Oxoniensis.) E kiads szmozsa egybknt a Teubner-kiadstl (M. Tulli Ciceronis Scripta quae manserunt Omnia. Epistolae ad farniliares. Lipcse 1925. Epistolae ad Atticum. Epstolae ad M. Brutum. Lipcse 1905) csak a Brutushoz rott levelek esetben klnbzik. Mivel itt a Teubner-kiads rzi a hagyomnyos szmozst, mig az oxfordi kiads

707

j beosztst alkalmazott, e hrom levl esetben a Teubner-kadas level-

szmt adjuk meg, az oxfordi kiadst pedig szgletes zrojelbe tettuk Balog Gyrgy eszerint pontosan a kvetkez Cicero-leveleket fordtotta le
1. knyv: 1 Ad fam 2 Ad fam 3 Ad fam 4 Ad fam 5 Ad fam 6 Ad fam 7 Ad fam 8 Ad fam 9 Ad fam 10 Ad fam 11 Ad fam. 12 Ad fam
4. '-3 I'

Ad fam 13,30.

14,22. 14,21. 14,8. 14,24. 14,23. 14,17. 14,15. 14,19. 14,12. 14,11. 16,7. 16,2. Ad fam 16,25. 14 Ad fam 13,25. 15 Ad fam 7,l8,4. 16 Ad fam 13,6a. 17 Ad fam 13,3. 18 Ad fam 12,27. 19 Ad fam 6,15. 20 Ad fam 11,4. 21 Ad fam 13,20. 22 Ad fam 10,29. 23 Ad fam 7,4. 24 Ad fam 10,14. 25 Ad fam. 9,23. 26 Ad fam 4,15. 27 Ad fam 9,12. 28 A d Jfam 2,14. 29 A d Jfam 7,22. F 11,15. 30 Ad jam 31 Ad fam 6,9. 32 Ad fam 12,20. 33 Ad fam 12,21. 34. Ad fam 12,9.

Ad fam 16,5.
Ad fam Ad fam Ad fam Ad fam Ad Jfam. Ad fam Ad fam Ad fam Ad fam Ad fam Ad fam. Ad fam
Ad f6lTl'l

16,6. 16,10. 2,4. 13,14. 5,18. 6,11. 7,14. 12,8.

10,27. 10,2. 9,19.

12,16. 7,31. 13,32. 13,33. 13,34. 13,35. 10,13. 12,6.

Ad fam Ad fam Ad fam Ad fam Ad fam Ad fam Ad fam. Admm. J 2. knyv: 1 Ad Att. Ad Att. Ad Att. Ad Att.
Ad Att.

12,17. 13,54.

Ad Att. Ad Att. Ad Att. Ad Att. Ad Att 3,16.

Ad Att. 3,18.

3,27. 3,21. 3,22,4 3,1. 3,2. 3,3. 3,5. 3,6. 3,25.

708

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

Ad Att 3,11. Ad Att 3,4. Ad Att 1,1 . Ad Att .2,1 . Ad Att 2,1 . Ad Att 3,1 . Ad Att 3,1 . Ad Att 4,1 >l 1-l>bJl-*CDU.1 Ad Att . 5,3. Ad Att . 5,6 Ad Att 7,4. Ad Att 7,6 Ad Att 7,10. Ad Att 7,19. Ad Att 7,20. Ad Att 7,22. Ad Att 7,24. Ad Att 7,25. Ad Att 8,7. Ad Att 8,11C. Ad Att 8,12B. Ad Att 8,12D. Ad Att 8,13. Ad Att 9,6A. Ad Att 9,7C. Ad Att 9,11A. Ad Att 9,13A,1. Ad Att. 9,13A,1-2. Ad Att 10,2. Ad Att 10,8B.

42. Ad Att. 11,18. 43. Ad Att. 11,19. 44. Ad Att. 14,13A. 45. Ad Att. 16,16E. 46. Ad Att. 16,l6F.

3. knyv: 1. Ad fam 4,5. 2. Ad fam 4,6. 3. Ad fam 5,12.

4. Ad Att. 8,3.

5. Ad Att. 14,17A. = Adfam 9,14 6. Ad Brut. 1,3. [Ep. 9-10.] 7. Ad Brut. 1,4. [Ep. 11-12.] 8. Adfam. 16,9. 4. knyv: 1. Ad fam 13,17. 2. Ad fam 13,57. 3. Ad fam 13,63. 4. Ad fam 16,11. 5. Ad Att. 8,11D. 6. Ad Att. 8,12A. 7. Ad fam 7,3. 8. Ad fam 4,7. 9. Ad fam 4,11. 10. Ad fam 4,12. 11. Ad fam 6,13. 12. Ad fam 6,14. 13. Ad fam. 11,13-13a 14. Ad Brut. 1,2. [Ep. 7-8.] 15. Ad fam. 5,16.

Balog Gyrgy fordtst korntsem a knny olvashatsg, a grdlkeny eladsmd jellemzi. A magyaros megfogalmazs helyett latinizmusokkal van tele, sz szerint adja vissza pldul az igeneves szerkezeteket vagy a consecuto temporumban hasznlatos formk magyar megfelelit, tekintet
nlkl a magyar nyelvrzkre. Felttlenl igaza van teht Toldy Ferencnek,

amikor gy rtkeli: Cicero azon elegancia s finomsg nlkl [adatik], mely leveleit jellemzi." (A magyar nemzeti irodalom trtnete a legrgibb idktl a jelen korig rvid eladsban. [1864-1865.] Kiad. Szalai Anna. Bp. 1987. 121.)
709

A fordts e nyelvi sajtossgai azonban elksztsnek kitztt cljval is magyarzhatk. A magyar Cicero-levelek stlusa alapjn sejthet, hogy a m elssorban iskolai ,,pusknak" kszlt. Legfbb clja bizonyra az volt, hogy a latin textus megrtst elsegtse, nemcsak tartalmilag, hanem - mindenekeltt - grammatikailag. Ezrt nem sorolhatjuk a mfordtsirodalom gyngyszemei kz - sokkal inkbb az iskolai nyelvtantst elmozdt segdknyvek sorban van a helye. Ennek a clkitzsnek viszont, gy tnik, igen kivlan megfelel. rdekesen keveredik Balog Gyrgy szvegben a purizmusra val trekvs s a korabeli magyar nyelv ,,dekos" mivoltnak hatsa. A fordt egyrszt szemmel lthatan azon igyekezett, hogy a latin terminusokat vagy ppen fldrajzi neveket magyartsa. gy lett a consulbl polgrmester, a tribunus plebisbl a vros igazgatja, az mperatorbl mezei fhadnagy; az Alpokon tli vidk (Transalpinum) a Havasokontl, a silva Gallinaria tykos erd. Ugyanakkor gyakran elfordul, hogy Balog azokat a szavakat meghagyja latinul, amelyek a magyarban is kzkeletek voltak a korban: ilyen pldul valakinek a sententija. Az is megesik, hogy az egyik latin kifejezst egy olyan msik latinnal fordtja, amelyik a korabeli nyelvhasznlatban - megfelel magyar sz hjn - ugyancsak kzhasznlat volt. gy lesz a scribendi argumentum rsra val materia. A mai olvast mosolygsra ksztet anakronizmusok is azt bizonytjk, hogy Balog Gyrgy a korhsgnl fontosabbnak tartotta a pontos megrtst. Arra gondolhatott, hogy tantvnyai jobban el tudjk kpzelni, mirl van sz, ha az eredeti textusban szerepl Britannia vagy Gallia helyett a fordtsban Angliai Orszgot s Franczia Orszgot tallnak. gy minden klnsebb magyarzat nlkl vlnak rthetv a korabeli olvas szmra az kori krlmnyek. Ugyanez az eljrs mr Baranyai Decsi Jnos fordtsban is megfigyelhet. (Kurcz gnes: Baranyai Decsi Inos Sallustius-forditsa. Ksrtanulmny a m hasonms kiadshoz: Bibliotheca Hungarica Antiqua X. Bp. 1979. 19-20.) Ugyancsak megmagyarostjk mindketten szvegk latin hnapneveit. Balog kvetkezetesen s pontosan adja vissza Cicero valamennyi dtummegjellst a magyar hnapnevekkel. A dtumok ilyen feloldst rendszeresen tanthattk az iskolkban a Sturm-gyjtemny alapjn. Erre utal az 1718-as kassai latin kiads egyik pldnya (az Orszgos Szchnyi Knyvtrban, jelzete 286.121), amelynek hts szennylapjra egyik 18. szzadi dik tulajdonosa, Tth Istvn feljegyezte a latin hnapnevek magyar megfelelit, a dtumok tszmtst rgzt memoritert, a szvegben szerepl dtumok mell pedig szmos helyen berta magyar feloldsukat. 710

A lcsei nyomtatvnyban Cicero leveleinek s Sturm bevezet level-

nek fordtsn kvl kizrlag egyetlen ktlapos bevezet rsz tallhat, ahol Balog soproni tantvnyait sorolja fel, akiknek munkjt ajnlja. Hibajavt jegyzk sincs a kiadvnyban, pedig igen sok sajthiba terheli a szveget. Ennek az egyik oka az lehetett, hogy a szerz e-z, 1'-z, -z, egyni nyelvjrs szvege teljesen megzavarhatta a nyomdszokat. (Trcsnyi Zoltn: rk egyni nyelve a XVII-XVIII. szzadban. In: Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv s stlus trtnetbl. Szerk. Pais Dezs. Bp. 1960. 36-39.) Bartk Istvn - Kecskemti Gbor 2. A szvegkzls s a jegyzetek A nyomtatvnyt teljes egszben kzlm ktetnk kiadsi elveinek mindenben megfelelen. A trgyi jegyzetekben a latin szveget az idzett oxfordi modem kiads szerint hozom. Az tnzett 17-18. szzadi magyarorszgi latin Sturm-kiadsok szvege ettl termszetesen szmos helyen klnbzik. A latin szveg eltrsei kztt sok olyan van, amely eltnik a fordts sorn (fknt szrendi vltozatok s egyszerbb szcserk hasonl jelents szavak kztt). Ms esetekben azonban a magyar fordts alapjn eldnthet, hogy a latin szveg jellegzetes eltrsei kzl melyik lehetett a fordt eltt. Ilyen esetekben a Balog fordtsnak megfelel 17-18. szzadi vltozatot is megadom a jegyzetekben, ezekre mindig figyelmeztet kurzivlsuk is. Trgyi jegyzeteket a szvegnek ltalban csak azon pontjaihoz ksztettem, ahol az tnzett kiadsok egyikben sem tallhat a fordtsnak megfelel latin. Ha a felsoroltak kzl brmely latin kiadsban a fordtsnak megfeleltethet szveget talltam, gy gondoltam, az a Balog eltt fekv ismeretlen kiads Balog ltali h fordtst bizonytja. Klnsen jelents eltrsek vannak a latin kiadsokban a keltezsek megadsban, gyakran nyilvnval nyomdahibk ismerhetk fl. ltalban tallhat azonban a kiadsok valamelyikben olyan keltezs, amely

megfelel a Balog-fle fordtsnak. Ugyanez vonatkozik a Balog szvegben szerepl tulajdonnevekre. Ezekhez is csak akkor kszlt jegyzet, ha egyik latin kiads sem rta ket olyan alakban, mint Balog. gy a Balog szvegben olvashat idpontok s nevek termszetesen sokszor nem azonosak a ma autentikusnak tekintend Cicero-szvegben tallhatakkal, de a Cicero-Sturm szveghagyomny alakulsnak rszletes vizsglatt nem tekint-

hettem feladatomnak. Bartk Istvn

711

Trgyi jegyzetek
1 Elrs vagy nyomdahiba folytn kerlhetett a ktet cmlapjra Sturrnius jakab neve a gyjtemny sszelltja, Sturmius jnos helyett. jakab a szerz fivre volt, akihez a ktetet bevezet levelet intzte, amint az Balog fordtsnak ln is mr helyesen olvashat. - A lcsei nyomdt 1665-tl hallig, 1699-ig Brewer Lrinc fia, Smuel vezette. (K. G.) 2 Balog Gyrgy tantvnyai ltalban jl ismert soproni polgrcsaldok gyermekei. Kzlk csak azok nevhez fzk magyarzatot, akiknek nemcsak csaldjt, hanem szemly

szerint magukat is ktsgtelenl vagy valsznen azonostani tudtam. Valamennyi magyarzatom Hzi jen idzett munkjn alapul. Reichenhaller Lipt azrt ll a tantvnyok listjnak ln, mert Sopron egyik legtekintlyesebb csaldjnak sarja. Apja, Reichenhaller Richrd 1685-tl bels tancsos, 1690-91-ben vrosbr, 1692-93-ban polgrmester. pp a nyomtatvny megjelensnek vben, 1694. mjus 20-n halt meg. Lipt a msodik felesgtl, Artner judittl szletett, aki 1704-ben ment jra frjhez Dobner Ferdinnd akkori polgrmesterhez. Lipt 1714-ben hzasodott meg, egy fia szletsrl tudunk. 1728-ban vgrendelkezett. (K. G.) 3 Preining jnos Andrs: szintn tekintlyes csaldbl szrmazott. Apja, Preinng jakab Erhard 1676-tl bels tancsos, 1686-87-ben vrosbr, 1688-89-ben polgrmester, 1694-95ben ismt vrosbr, 1699-ben halt meg. Reisinger Margittal kttt hzassgbl 11 gyermek szletett, kztk jnos Andrs, akit 1678. szeptember 15-n kereszteltek meg. (K. G.) 4 Dobner Sebestyn Ferdinnd: apja, Dobner Ferdinnd 1689-tl bels tancsos, a kilencvenes vek vgtl egszen az 1720-as vekig tbbszr vrosbr s polgrmester. Els

hzassgbl szletett Sebestyn Ferdinnd, akit 1685. oktber 20-n kereszteltek meg. 1704-ben apja jra meghzasodott; Sebestyn Ferdinnd mostohaanyja imnt emltett diktrsnak, Reichenhaller Liptnak desanyja, Artner judit lett. Balog tantvnyai kzl az, aki latin disszertcit is megjelentetett, Altdorfban, 1711-ben (RMK III. 4756). 1717-ben kirlyi megbzst kapott rmai kori kvek s emlkek sszegyjtsre. Nyilvn tanultsgt ismerte el apja is, amikor 1729. vi vgrendeletben knyvtrt r hagyta. Sebestyn Ferdinnd elszr 1707-ben hzasodott meg, kt felesgt temette el, akiktl sszesen 8 gyer-

meke szletett. 1747-ben halt meg. A Dobner csald ksbb emltett msik tagja valsznleg jnos Richrd, Dobner Erhard a, akit 1685. mrcius 25-n kereszteltek meg. A csaldnak ez az ga nem viselt magas vrosi mltsgokat, ez fejezdik ki abban, hogy t jval htrbb talljuk a listn. (K. G.) 5 Artner jnos Vilmos: apja, Artner Vilmos a kvetkez vben, 1695-ben lett a bels tancs tagja, majd vrosbr s polgrmester. Nyolc gyermeknek egyike volt jnos Vilmos, aki
1725-ben maga is bels tancsos lett. 1733-ban halt meg. Ktszer nslt, t gyermeke

szletett. (K. G.) 6 Valsznleg Kalmr (Kramer) jnos Gyrgy, Kalmr Gyrgy fia, 1721-tl a bels tancs tagja, majd vrosbr s polgrmester 1742-ben bekvetkezett hallig. Hrom felesge volt. (K. G.) 7 Famer Lipt: Pamer Gyrgy nemes volt az apja, aki 1666-ban tette le a soproni polgreskt. Msodik felesgtl szletett Lipt 1681 mjusban, pontosan akkor, amikor a kirljwl pr bevonult Sopronba, az orszggyls sznhelyre. A finak gy I. Lipt s felesge lettek a keresztszlei, nevt is fejedelmi keresztapja utn kapta. Csak annyit tudunk rla, hogy a vrosban lte le az lett. (K. G.)

712

8 Lehetsges, hogy a hrom lrk fi testvr volt, de csak brrhmot ismerjk nv szerint. 1685. mrcius 13-n szletett. 1709-ben hzasodott meg, hrom gyermeke szletett. 1730tl bels tancsos. 1738-ban halt meg. (K. G.) 9 Valsznleg fia annak a Hackstock Mtysnak, aki 1687-ben kapott nemessget s cmert az uralkodtl. (K. G.) 10 Alighanem Lebezeit jnos Smuel, aki 1702-ben hzasodott, 1703-ban tette le a polgreskt. (K. G.)

11 Gilly (oi11ig)Aamza.- ehezaegee, hogy azenee nev apjnak Thyr va ze af szletett

fia (1681-ben hzasodtak ssze). Ha ez gy Van, akkor Balog Gyrgy a mostohaapja volt; a fi desapja ugyanis 1691 oktberben meghalt, s az zvegy 1692. oktber 2-n Balog felesge lett. (K. G.) 12 Lehet, hogy az a Man jnos ruszti polgrfi, aki 1700. oktber 18-n szerezte meg a soproni polgrjogot. (K. G.) 13 Csika Mrton: apja, Csaika Mihly timr pp ez v, 1694 nyarn halt meg. A finak kt btyja volt, egyikk ekkor mr hzas. O maga 1702-ben nslt, is tmr lett. 1732. november 18-n halt meg. (K. G.) 14 Kabdy Inos Menyhrt: Kabdy Istvn nemesnek az elbb emltett Csaika Mihly Zsu~ zsanna lnytl szletett fia (1684-ben hzasodtak ssze). Menyhrtnek kt felesge Volt, 1747. november 21-n halt meg. (K. G.) 15 Engel Tbis Menyhrt: Engel Tbis vendgls negyedik, 1680-ban kttt hzassgbl szrmazott fia. gyvd lett, a vrosi kancellria alkalmazottja. 1745. oktber 2-n halt meg. G.)

16 Eme: Lz`p.- Emaf Jakab kefeaked fia 1679-bea kfu maaedik hazaaaagab. Apja
1687-ben nemessget szerzett. Lipt elszr 1711-ben hzasodott, kt felesgt temette el. Frdsknt lt igen hossz letet; 1770-ben mg letben volt. (K. G.) 17 A lat`m kiadsokban ltalban Sturm levelnek keltezse is szerepel: Strassburg, 1539. janur 30. (K. G.)
18 Sok jt kvn: S. P. D. (salutem plurimam dicit), gyakori ksznt formula rvidtse.

19 A' ti Postatokat.` tabellarios oestros", levlhorditokat, azaz a levelek tovbbtsval megbzott embereiteket. (Valamennyi hivatkozott hazai 17-18. szzadi Sturm-kiadsban ez a forma ll. A modern kiadsban Viszont: ,,nostros".) 20 Lgy jo egssgben: Vale, gyakori bcsz formula. 21 Olasz orszg: Italia. 22 Szent lnos hova: elterjedtebb nevn Szent Ivn hava, vagyis jnius. 23 Corcyra nv szigetiben: a kifejezs kt forma kontamincijnak tnik: Corcyra szigetiben vagy Corcyra nv szigetben. 24 Buthrotusban: Balognak ragozott alakbl kellett az alanyesetet kikvetkeztetnie. Helyesen: Buthrotum. 25 Putmatnyifld: stadium. Lsd Dobai Szkely Andrs Cicero-fordtsnak 67. sz. jegyzett. 26 Altottm: gondoltam, vltem. 27 Polgr Mester: consul. Lsd a Nepos-fordts 127. jegyzett. 28 Vendgemet: hospitem meum; a vendgbartsgi viszonyra (hospitium) utal.

713

29 Vrosnak [. . . ] eltt jrojt: principem civitatis suae"; ebben a szvegsszefggsben a polgri kzssg egyik legtekintlyesebb, legkivlbb polgrt jelenti. 39 Az egsz gylekezet elt-is: in contione, a npgylsen. 31 Romai nemes: eques Romanus. 32 Mezzei fo' Hadnagy: imperator. 33 Havasukontul: ad Transalpnos", az Alpokon tlra. (Ez olvashat a {2, 4, 5, 9}-ben; a {8]-ban s a modern kiadsban: ,,ad Inalpinos".) 34 Fkaptnsgot: ,,nomen imperatorium, a fparancsnoki cmet, hatalmat. 35 Kastly: castellum. Nem annyira a mai rtelemben vett kastlyt jelent, hanem inkbb megerstett teleplst vagy erdtmnyt. 36 Tancs: senatus. 37 A' kznsges jnak: ,,communi commodo", a kzjnak, az llamrdeknek. 38 Szerencsdnek fundamentomot vetettem: megalapoztam a szerencsdet, elksztettem dolgaid szerencss alakulst. 39 Elvlasztot Polgr-Mester: consul designatus. 40 Hadnagy: dux. 41 A' tyukos' erdben: in silva Gallinaria; erd Campaniban, Cumae kzelben. 42 Oratio: oratiuncula, rvid beszd, sznoklat (kicsinyt kpzs szrmazk). 43 Gazdmnak: ,,hospiti", lsd a 28. sz. jegyzetet.
44 Ept Mester: aedilis curulis.

45 Tudom, hogy nagy Proktorok vadtok: Novi ego vos magnos patronos; tgabban rtelmezve valamilyen gynek vagy bizonyos embernek a prtfogi, vdelmezi. 46 Trebatianusnak: ,,Trebatio", teht Trebatiusrl van sz. (Mind a 17-18. szzadi Sturmkiadsokban, mind a modern latin szvegben ez tallhat.) 47 Azt a' Ttulust avagy articulust: id caput", a vonatkoz rszt (fejezetet, ,,cil<kelytt, paragrafust). 48 Tisztitrs: collega. 49 Tisztvsel Biro: praetor. Lsd a Nepos-fordts 138. jegyzett. 50 Corn c'usnak: ,,Cornificio. Az tnzett rgi kiadsokban azonban Cornificio Collegae ll (tbb esetben a tisztsg vagy a nv is rvidtve van). 51 Tancs Ur: senator. 52 Vros szolgja: lictor. 53 Tisztrto: proconsul. 54 Tancs llr: decurio. A vrosokban hvtk gy a helyi senatus tagjait. Balog Gyrgy helyesen fordtja ugyangy Tancs llrnak, mint a senatort, mert szerepk ugyanaz, mint rmai megfeleliknek. 55 Mert a' Vrosi polgrok kz irattatot, elb, hogy nem mint a' polgari igassg az szvetsg trsainak s Deakosnak adattotot volna: ,,erat enim adscriptus in id municipium ante civitatem sociis et Latinis datam. (A {2, 4, 5} kiadsokban municipium helyett mancipium ll.) A specilis fogalmak magyarzata nlkl aligha lehet vilgos a mondat rtelme; ez Balog Gyrgy fordtsbl sem tnik l<i. Valjban a kvetkezkrl van sz: egy rmai vros polgrainak listjra azt lehet felvenni (adscriptio), akinek rmai polgrjoga (civitas) van, Ezt megkaphatja valaki Rma szvetsgeseknt is (socius), vagy akkor, ha rendelkezik a

714

latinoknak jr joggal (ius Latii), ami eredetileg az italiai latin npeket (Latinus) illette meg. A levlben vzolt bonyolult jogi helyzet a fentiek meg nem tartsbl addott. 56 Br klnbz rvidtsek s romlsok elfordulnak bennk, abban valamennyi 17-18. szzadi kiads egysges, hogy a levelet Cicero nem egymaga kldte, hanem msod- ({2, 5, 9} kiads) vagy harmadmagval ({4, 8} kiads). A modern szvegben: ,,Tullius et Cicero et Q. Q. Tironi humanissimo et optimo S. P. D." 57 Bartsgos s nyjas: ,,familiare et iocosum. 58 Haragos s nagy dolgokrul valo: ,,severum et grave". 59 Irsra valo materia: scribendi argtunentum. 60 Brekeszts: clausula. 61 Franczia Orszg: Gallia. 62 Szabados szolga: libertus. 63 Az also Polgri rend: homines novi. 64 P f renden lv emberek: homines nobilissimi. 65 Tudni illik a' te des hazdat: a latin szvegekben nincs benne, Balog Gyrgy rtelmezse. 66 Ettiil a' Romai Polgri trsasgtul s ebben lv tisztektl: ab hac re p.". 67 Ept mester: architectus; itt valban ptszrl van sz (v. 44. sz. jegyzet). 68 Ha te Proktorok lszesz: te advocato"; itt valban ,,prktorrl, gyvdrol van szo (v. 45. sz. jegyzet). 69 Angliai Orszg: Britannia. 70 A' hirekbill avagy actakbul: ,,ex actis. 71 A' ki [] ki mondgya a' kssgfell valo rtelmet: ,,de re p. sentiens". 2 A magnossan valo dolgadra nezve: in prvats rebus, maganugyedben.
7 1 1 1 . e 1 z

73 Kznsges dolgaidban: in publicis", a kzgyekben.

74 Hozok n is te hozzd rsen llo fleket, az az n is rmst halgatlak tgedet: aures ad te
adferam non minus elegantes"; a magyarzat Balog Gyrgytl szrmazik. (A modern ki-

adsban: auris [...] elegantis".) 75 Mihelt magamat kifeithetem, hogy n erre a' hellyre jhessek, meg nem engedem, hogy azt vllyed, hogy n tgedet ksre tudostottalak.' sed si me expediero ut in ista loca venire possim, non committam ut te sero a me certiorem factum putes. 76 Szeretettedet s ajfectusodat: et caritate et amore". 77 Az Praeceptora: ez Balog Gyrgy magyarzata; szksgesnek rezte megemlteni, hogy ki az a Cratippus.

78 zzazzzzzzzfz a haagaakfa aea TEsz 111. 1206. (K. G.)

79 Es alaja irtam tenked az n elmmet. A melly rend irsimban [ ,,[...] et tibi infra subscripsi. In quibus versiculis [...] 80 Azoknak sem kezek, sem lbok nincsen, az az sem eleje, sem utolya vge: nec caput nec pedes"; a magyarzat Balog Gyrgytl szrmazik. 81 Hogy lbok volna, az az elmenetelek: ,,uti pedes haberent; a magyarzat Balog Gyrgytl szrmazik. 82 A' mint n az n voxomat az n irsombul olvastam: ut a me de scripto dicta sententia est". 83 Homrosz: Odilsszeia 9,504. stb. (K. G.)

715

84 Gyanakodtam, hogy te valamennyire klmb rtelemben volnl, mint n: ,,suspicatus sum te a iudicio nostro [. . .] paulum dissidere. ` 99 A Balog Gyrgy szvegben Epirus helyett ll Epirum a latin szvegben szerepl in Epirum" forma mechanikus tvtele. 96 Epirum: per Epirum; lsd az elz jegyzetet. 99 Cyzcum: helyesen Cyzicus. 89 Forminumi majorban: valjban a Formiae-ban lv Villban. 99 Hrmas Taberna: Tres Tabernae helysg a via Appia mentn.

911 Hemefeezz oazzaazeza 9,27-28. (K. G.)

91 A melly modalits fell pedig irtl vala: quem autem motum [...] scripseras" - a {4, 8, 9} s a modern kiads szerint, mg a {2, 5} kiadsban: quem admodum". Balog fordtasa leginkbb arra enged kvetkeztetni, hogy az szvegben- quem autem modum" llhatott, ilyen vltozatot az tnzett kiadsok kztt nem talltunk. 99 A' vrosnak igazgatoja: tribunus plebis designatus. (A modern latin szvegben tbbes szmban ll, valamennyi tnzett rgi kiadsban azonban rvidtve szerepel, amibl egyes s tbbes szm is kvetkeztethet.) Lsd a Nepos-fordts 159. jegyzett. 99 Mezz vros: oppidum. 94 A Lentulusnak grtiajban: Lentulus jindulatba, figyelmbe. 95 Sententimnak: vlemnyemnek. 96 Szarvat adtunk nki s ellennk meg ersitettiik: ,,haec illi [.. _] arma dedimus". 97 A' Vros szolgai, a' kik tudnyi illik a' triumphusra vrakoztanak: ,,lictoribus [. . .] laureatis". 99 Conditiokkal s czikelekkel: ,,conditionibus", felttelekkel, kvetelmnyekkel. 99 Csak egy lb, az az csak egy ember sincsen: ,,Pedem [...] esse nullum. 100 Picens: Balog Gyrgy szvegben a latin szvegben ll ,,e Piceno" formbl helytelenl Visszakvetkeztetett alanyeset, helyesen Picenum. Albb, a 32. levlben Balog helyesen rta le a nevet. 191 Pompeus: Pompeius. 102 Bizontalan gyben dolgban mindenkoron triumphlt [...], a' leg job gyben nincsen sziir-F btorsga: ,,malas causas semper obtinuit, in Optima concidit. 103 A' pnzvalto helyriil: ,,a Moneta", a klasszikus latinban pnzverdt jelent. 104 Pompeius: Balog Gyrgy szvegben felteheten a nyomdsz figyelmetlensge miatt szerepel Pomponius. ~ 10 . , , . . , . . 5 Tirnum varosatul Truentinumi varhoz ment volna: Frmo progressum n Castrum Truentinum venisse - a [8} s a modern kiads szerint. Balog Gyrgy a Firmo szt vagy vletlenl olvasta Tirno-nak, vagy az ltala hasznlt szvegben is ez volt - ebbl kvetkeztethette ki a Tirnum vrosnevet. Valjban a picenumi Firmum vrosrl van sz (a mai Fermo . (A tbbi ismert kiadsban ,,firmo progressu" ll, vagyis: erltetett menetben".) 196 Tborba szllott: ,,castra posuisse, tbort vert, letborozott. 107 Fegyver tarto mester: praefectus fabrum. 199 Minden polgri veszekediseket s visza vonysokat el tvoztasson: ,,abesse a civilibus controversiis". 109 A' Caesr Commentriusnak: ,,commentarium Caesaris". 110 Elvlasztot Biro: praetor designatus. 716

111 vendl: augur. 112 Az Olasz orszgi, s a' Sylla s Marius kztt valo hadrul irot knyvedet: ,,Italici belli et civilis historiam"; Balog Gyrgy magyarzata. 119 Benlv prtittseket: ,,civilem coniurationem. 114 Egy el jro beszdben: quodam in prooemio. 119 Arra az idre, amikor a 17. szzadi dikok ezt a hossz ciceri levelet olvastk az iskolban, az itt elbeszlt trtnetet mr bizonyosan ismertk a msik kedvelt (Balog ltal szintn lefordtott) iskolai szerz, Cornelius Nepos (XV,9) egyszerbb nyelvezet eladsbl. (K. G.)

116 E azamzeiea feezeieif ie iamezheaek a eiakek cemeiae Nepeeb (IL8-10). (K. G.)
117 Mg az esztendnknt ltt dolgoknak rendel valofljedzsek is mint egy Calendrium gynyrkdtet minket: ,,ordo ipse annalium mediocriter nos retinet quasi enumeratione fastorun. 119 Meg ltt dolgokrul egsz historikat irsz: ,,perpetuam rerum gestarum historiam complecteris.

119 Nem klmben, mint egy klttt dolgot: quasi fabularrr". ' 120 Kivnta, hogy az Apelles kpt le irja, s a' Lysippus ki faragja: ab Apelle [...] pingi et a Lysippo fingi volebat. 12' Kpt sem le irva, sem pedig ki faragva el nem szenvedte: neque pictam neque fictam imaginem suam passus est". 122 Minden kpeket s fl emelt oszlopokat fllyl halladott: ,,onnis imagines omnium statuasque superavit" - a modern kiadsban. ({8}: omnes imagines omnium statuasque superavit"; {2, 4, 5, 9}: ,,omnes imagines hominum statuasque superavit.) 129 A 17. szzadi dikok, miutn megismerkedtek Cicero leveleivel, a retorikai osztlyban Cicero beszdei kztt az Archias klt vdelmben mondott beszdet is tanulmnyoztk, 8 abban (10,24) bvebben is olvashattak Nagy Sndor e szavairl. (K. G.)

114 Az kaazka jatek helyben [. _ .J a' ki mi-aezk ee ki kntekz ,,pzaeeeaee1aaezam gymaieeram".

125 Birodalmi plcza: fasces. 126 Ksznm: ,,gratias ago; mai szhasznlattal inkbb: hls vagyok neki, ksznettel tartozom neki. 127 kit n egyedl igazn Polgr-Mestersged utn: quem quidem post te consulem solum possumus vere consulem dicere." Balog Gyrgy szvegbl - felteheten a nyomdsz figyelmetlensge miatt _ kimaradhatott egy rsz. A mondat valahogy gy lenne teljes: ,,a' kit n egyedl igazn [nevezhetek Polgr-Mesternek a' te] Polgr-Mestersged utn." 128 A' trvny tv helyre alltot: in rostris conlocatus sum.

119 Egyez egyik- 'egytl egyig: A ezaakfa aaa Nysz 1. 579. (K. G.)
190 Corcyraeabliek: a corcyraiak (Corcyraei). 131 Cassiopen: helyesen Cassiope (,,ad Cassiopen"). 132 Hydrum: valjban Hydruns vagy Hydruntum (,,ad Hydruntem"). 199 Mesceniussal: a {4, 8, 9} s a modern szvegben cum Mescinio, a nv teht L. Mescinius Rufus. ({2, 5}: cum Messinio".) 194 A Curius Lyso Orvosnak: ,,Medico, Curio, Lysoni. Balog Gyrgy flrertette; nem egy szemlyrl van sz, hanem hromrl: az orvosrl, Curiusrl s Lysrl. Hasonl szerkezetet korbban, az 1. knyv 36. levelben helyesen fordtott le Balog.

717

155 A msodik s a harmadik levl cmzettje Balog Gyrgynl fel van cserlve: a rgi s az j kiadsok egybehangz tansga szerint a msodik levl szl Q. Minucius Thermusnak s a harmadik C. Silius Nervnak. 155 Lsd az elz jegyzetet. 157 Cneus: az egyms utn ktszer emltett szemly cognomenje az egyik ismert kiadsban mindktszer rvidtve van ({8}: ,,C. Laenio [...] C. Laenium), a tbbi kiadsban legalbb az egyik elfordulsnl szerepel a teljes forma ({4}: ,,Cajo Laenio [...] C. Laenium"; {2, 5,
9}: ,,Cajo Lenio [...] C. Lenium"). A helyes nvalakot Balog is lerta az els esetben (Cjus),

a msodik alkalommal azonban valsznleg figyelmetlen volt a feloldsnl. (A modern kiadsban: M. Laenius Flaccus.) 155 Valamennyi rgi latin kiads e cmben a Balog Gyrgy ltal emltetteken kvl mg Cicero fia s fivre is szerepel. A modern szvegben: ,,Tullius et Cicero, Terentia, Tullia, Q. Q. Tironi S. P. D." 159 Meg ne esmllyel: ne nauseae molestiam suscipias", nehogy el kelljen szenvedned a tengeribetegsggel jr kellemetlensgeket. 144 Polgr mester kpe: proconsul. 141 Bjt ms havnak tizen hetedik napjn: itt Balog Gyrgy bjt el helyett rt vletlenl bjt mst, ugyanis a latin szvegben szerepl ,,a. d. XIII Kal. Mart." nem mrcius, hanemfebrur 17-t jelenti. 149 Bjt el havnak 17. Napjn: nyilvnval nyomdahiba; a 27. naprl lehet sz, ezt igazolja a latin keltezs: ,,a. d. III Kal. Mart.", februr 27. 145 Ltod azon idre valo, mig a' bikessget remnlettitk, rvid okaim: Brevem illius temporis, dum in spe pax fuit, rationem nostram vides". 144 Sereg: cohors. 145 Coponium: helyesen Coponius. Balognak az ,,ad [. . .] Coponium" kifejezsbl kellett az alanyesetet megllaptania. 146 Ez a levl a {2, 5, 8} Sturm-kiadsban a harmadik knyv utols darabjaknt szerepel, 9. sorszmmal; a negyedik knyvbl hinyzik. A (4, 9} s az 1718. vi kassai kiadsban a sorrend megegyezik Balog Gyrgy sorrendjvel. 147 Valami ls helyekbe: in aliquas insidias", les, kelepce. 149 Meg filemlettnk, s elvetet elmjke lettnk: siunus [...] fracti certe et abiecti." 149 Igen nagy gondom vagyon az te hzi eszkzdre: a {2, 4, 5, 8}-ban s a modern szvegben: ,,Habemus etiam rationem rei familiaris tuae"; a hzad tjara, birtokodra, vagyonodra. Ez a hely jellemz plda az olyan esetre, amikor az ltalban jobbnak bizonyul {9} Sturm-kiads kzl rtelmetlen vltozatot: ott ugyanis ,,rei militaris" ll. Az 1718-as kassai kiadsban is ez olvashat. 155 Ebben a levlben Balog sorozatosan hasznlja a latin szvegbl helytelenl Visszakvetkeztetett Epidaurom s Piraeu m alanyese teket, kvetkezetes hasznlatuk miatt ezeket nem javtottuk. Helyesen Epidaurus s Piraeus. 151 Pnksd havnak harmincz egyedik napjn: Balog Gyrgy nyilvn olyan vltozatbl fordtott, arniben ,,supremo Majo" llt, ilyen a {4} s a {9}. ] plda egybknt ez a hely az ersen romlott szvegre; a modern kiads szerint a ,,supra Maleas" olvasat a helyes, ami Manutius javtsa a kdexek Kal. Maias-a helyett. Ez a ,,supra Maleas" van a [8}-ban is, a {2, 5} kiadsokban pedig - az elbbiben hibs helyesrssal -- grgl: imp Motkotg. gy a szveg jelentse: Sulpitius a Malea hegyfok irnyba hajzva kszlt Italiba.

718

152 Azt mondotta, hogy [ egy handszrral ltal verettetet: ,,nuntiavit [...] pugione percussum esse"; rvid szrfegyver, Ppai Priz sztrban is handsr. 155 Lectica: gyaloghint-szer hordszk. 154 Szent Ianos havnak elsdik napjn: ismt Szent Ivn havrl van sz. 155 A' fogsgnak s' szolglatnak hzait fl verte: ,,ergastula solvit"; dologhz, rabszolgkat vagy adsokat knyszermunkra ktelez bntet intzmny. 155 Azt a' te klnzsedet: ,,illam distinctionem tuam". 7 157 A' Plautinusnakfbuljban lv egy Attya: a {2, 5, 8} s a modern kiads szerint: Plautinus pater in Trinummo". ({4}: ,,Plautinus trinumo"; {9}: ,,Plautinus pater in Trinu1no".) Balog Gyrgy (vagy a nyomdsz) elrta; a Plautinus nem a szerz neve, hanem abbl kpzett mellknv, jelentse: plautusi, Plautus darabjban szerepl. Afabula Cicero szvegben nem fordul el; nehezen kpzelhet el, hogy a fordt a kifejezst kori terminus technicusknt hasznlta volna (a fabula palliata, togata klnbz mfajokat jellt). Sokkal valsznbb, hogy a szt a rgi magyar nyelvhasznlat szerint alkalmazta, azt akarvn rzkeltetni, hogy kitallt, komolytalan dologrl van sz. Erre utal, hogy a darab cmt sem tartotta szksgesnek megemlteni. (V. Pirnt Antal: Fabula s histria. = ItK 1984. 137-149.) 155 rthetbb lenne a mondat, ha Balog Gyrgy az eundem szt ugyanaz-nak fordtotta volna: neque enim populum semper eundem habebitis", nem mindig ugyanaz lesz a np - azaz Brutusknak fel kell r kszlnik, hogy megvltozhat a helyzet, ha msokkal kerlnek szembe. 159 rzkensg: sensus. ' 160 Nincs z z non sentatur. . erzekensege: 151 Mert vallyon mostanban hol vagyon a' j rend tarts, jmborsg, josg, a' Nemes Deki tudomnyok: ,,Quid est enim [. . .] pudori, probitati, Virtuti, rectis studiis, bonis artibus [_ . .] loci?

Bartk Istvn

719