RGI MAGYAR SZLSOK S KZMONDSOK

TARTALOM FORGCS TAMS: ELSZ DUGONICS ANDRS: MAGYAR PLDA BESZDEK S JELES MONDSOK ERDLYI JNOS: MAGYAR KZMONDSOK KNYVE DR. MARGALITS EDE: MAGYAR KZMONDSOK S KZMONDSSZER SZLSOK SIRISAKA ANDOR: MAGYAR KZMONDSOK KNYVE

Digitlis kiads: Arcanum Adatbzis Kft. 2004.

A MEK-vltozat az ISZT tmogatsval kszlt

Elsz
Mg a kzmves technikkban csak meglehetsen ksn, fknt a 20. szzadban kezdett el az emberisg elre gyrtott elemeket, paneleket hasznlni (gondoljunk pl. az elektrotechnikra vagy a paneles ptkezsi formra), addig a beszd, a mindennapi kommunikci sorn mr vezredek ta l ilyenekkel. Ha szvegeket alkotunk, akkor ugyanis nem pusztn szavakat kapcsolunk ssze mondatokk, hanem nagyon sok esetben olyan ksz "ptelemeket" is alkalmazunk, mint pl. egy fst alatt; cstrtkt mond; Amilyen a mosd, olyan a trlkz. Ezeket az ptelemeket sszefoglal nvenllandsult szkapcsolatoknak nevezhetjk. Hogy ezeknek a (gyakran szrtk) kapcsolatoknak valban msok a "hasznlati szablyaik", mint a szabad szszerkezeteknek, azt knnyen bizonythatjuk olyan pldkon, amelyek sz szerinti, de tvitt rtelmkben is hasznlatosak, pl. Mikor Peti hazart a jtsztrrl, tele volt a haja homokkal, ezrt jl megmostam a fejt. Ez a mondat magban ktrtelm, csak a szvegkrnyezetbl derlhet ki, hogy szabad szszerkezetrl van-e sz 'fejet, hajat mos' jelentssel vagy llandsult szkapcsolatrl 'megfedd, leszid' jelentssel. Mint ms nyelvek, a magyar is rendkvl gazdag ilyen "elre gyrtott" elemekben. Klnsen a kznyelv s a szleng l gyakran velk, de rk s kltk is gyakran idznek fel mveikben szlsokat s kzmondsokat. Pzmny Pter (1570-1637) bboros s esztergomi rsek vitairatainak s prdikciinak gyjtemnyei pldul a korabeli magyar szlskincs szinte kifogyhatatlan trhzt jelentik. Ez persze nem is annyira meglep, hiszen a szlsok szemlletes kpi megfogalmazsaik miatt lnktik, sznestik a stlust, a kzmondsok pedig erklcsi tanulsgokat ntenek tmren szavakba, ennlfogva kivlan alkalmasak egyes eszmefuttatsok lezrsra. Ugyangy, ahogy a szavaknak, az llandsult szkapcsolatoknak is megvan a maguk lete: vannak kztk olyanok, amelyek elavultak, esetleg mr ki is vesztek nyelvnkbl (pl. feltette az Orbn svegt 'nagyon j a kedve ill. bergott'), vannak olyanok, amelyek rgen keletkeztek, de ma is nagyon gyakorta lnk velk (pl. nagy feneket kert vminek 'krlmnyesen kezd hozz vmihez', krmre g a dolog vkinek 'el van maradva vmilyen munka befejezsvel'), st ma is folyamatosan keletkeznek ilyenek (ahogy a csvn kifr 'teljes gzzal', mr a spjzban van 'nagyon kzel, esetleg mr birtokon bell van'; Az let nem habostorta stb.). Eredetket tekintve is nagyon vltozatos a kp: tbbsgk a mindennapi let klnfle tevkenysgi kreibl szrmazik (hossz lre ereszt vmit, egy gyknyen
2

rul vkivel, dlre jut, nem rul zskbamacskt, vargabett csinl stb.), esetleg bizonyos npszoksokra (kiteszik a szrt, bektik a fejt, prtban marad, pnksdi kirlysg stb.) vagy babons elkpzelsekre (meg van ktve a keze, megolddik a nyelve, minden hjjal megkent, falra festi az rdgt stb.) vezethet vissza. Rajtuk keresztl a figyelmes olvas nemcsak a rgi korok hangulatt idzheti maga el, nemcsak a rgi idk embereinek blcsessgt tanulmnyozhatja, hanem megismerheti a hasznlati trgyaikon, eszkzeiken keresztl munkafolyamataikat, szoksaikat s mveltsgket is. Ezrt is volna igen nagy kr nemzeti mveltsgnk szempontjbl, ha ezeket a szlsokat veszni hagynnk. Plczi Horvth dm, a hres polihisztor 1819-ben kziratos kzmondsgyjtemnynek elszavban ezt gy fogalmazza meg: "Egy nemzeti kzmondst rkre meg-hagyni halni, nagyobb kr, mint amikor a' Hdoltat Tbor egy gyt el-veszt". Sokan gondoltk ezt gy a rgmlt szzadokban, ezrt az llandsult szkapcsolatoknak a gyjtse, sztrazsa nyelvnkben mr nagyon rgen megkezddtt. Az els ismert ilyen jelleg gyjtemny Baranyai Decsi Jnos Adagiorum Graecolatinovngaricorvm chiliades quinque cm vlogatsa, amely 1598-ban jelent meg Brtfn, s kzel tezer latin, ill. grg szlsmonds (adagium) magyar megfelelit igyekezett megadni. Az azta eltelt 400 v alatt szmos szls- s kzmondsgyjtemny ltott napvilgot. Ezekben rendkvli terminolgiai sszevisszasgot tapasztalunk, az llandsult szkapcsolatokat igen sokfle elnevezssel illetik, pldul szentencia, adagium, proverbium, pldabeszd, szlsmonds, szoksmonds, szls, kzmonds stb. Ez azonban nmikpp rthet is: egyrszt, mert az llandsult szkapcsolatokkal foglalkoz nyelvszeti tudomnyg, a frazeolgia csak a 20. szzadban alakult ki, msrszt a vizsglt egysgek maguk is igen sokflk, ezrt nem is lehet ket egysges csoportknt kezelni. Az azonban ktsgtelen rdeme ezeknek a gyjtseknek, hogy ltaluk szmos olyan szls s kzmonds is az utkorra hagyomnyozdott, amelyek a nyelvhasznlatbl kivesztek. Szemelgetvn kztk, knnyen megrtjk azt is, mirt neveztk mr rgen is a szlsokat nyelvnk virgainak. Szzval, st ezrvel tallunk ugyanis kztk alapos s tall megfigyelsekbl vagy a fantzibl szletett nyelvi kpeket, kifejez s szemlletes hasonlatokat, az embereket s a vilg dolgait lnyegkben megragad jellemzseket, blcs tancsokat, intelmeket s vszzados vagy vezredes mltjuk ellenre manapsg is megszvlelend letvezetsi elveket. A 19. szzadban a romantika mltba fordulsa klnsen a tudomnyos rdeklds kzppontjba lltotta a rgi magyar szls- s kzmondskincs kzzttelt: szmos nagy terjedelm gyjtemny ltott napvilgot. Kzlk a kvetkez ngy munka tekinthet a legismertebbnek s a legjelentsebbnek:

Dugonics Andrs: Magyar plda beszdek s jeles mondsok. Szeged 1820. Erdlyi Jnos: Magyar kzmondsok knyve. Pest 1851. Sirisaka Andor: Magyar kzmondsok knyve. Pcs 1891. Margalits Ede: Magyar kzmondsok s kzmondsszer szlsok. Budapest 1896. A Margalits-fle sztrt leszmtva, amely azta reprint kiadsban is megjelent, mindegyik gyjtemnyhez igen nehz ma mr hozzfrni, korntsem minden knyvtrban lelhetk fel, s ha igen, akkor sem klcsnzhetk. Ha mgis kzbe tudjuk venni ket, akkor pedig egy tovbbi nehzsggel szembeslnk: igen nehz ket kutatsi clokra hasznlni. Szerkesztsi elveik ugyanis igen kezdetlegesek: van olyan, amelyik rendkvl egyszer fogalomkri mutatk szerint igyekszik rendezni anyagt, van amelyik egyszeren a szls kezdbetje alapjn, s van olyan is, amelyik - noha kiss kvetkezetlenl - a szls legjellegzetesebb eleme, az n. vezrsz szerint. Ebbl kvetkezen egyes kifejezsek megtallsa gyakran igen bonyolult feladat: nha szinte az egsz gyjtemnyt t kell lapozni, mire megtalljuk a keresett szlst vagy kzmondst. Szlskutatknt ppen a nehz kezelhetsg miatt rgta foglalkoztatott a gondolat, hogy ezeket a munkkat digitalizlni kellene. Ez a korltozott knyvtri hozzfrs gondjt is megoldja, hiszen a nehezen elrhet gyjtemnyek gy kzkinccs lehetnek, egy teljesszveg keresprogram pedig knyelmesen hasznlhatv is teszi a rgi magyar szlsok s kzmondsok e szinte kimerthetetlen trhzt: nemcsak egyes kifejezsek, de azok varinsai, esetleg hasonl szerkezet formk is knnyedn fellelhetk a segtsgvel. Ezrt kerestem meg az e tren mr igen komoly tapasztalatokkal rendelkez Arcanum Adatbzis Kft.-t, hogy segtsenek ennek a clnak a megvalstsban, felajnlva ehhez doktori iskolnk, a Szegedi Tudomnyegyetem Magyar Nyelvszeti Doktori Programjnak anyagi tmogatst is. Kzs munknk gymlcseknt adjuk most kzre ezt a CD-t, mely remlhetleg elnyeri a kznsg tetszst is. Hisszk, hogy ezzel nemcsak nemzeti kultrnk egy fontos rszt sikerlt trktennk a modern kor digitlis vilgba, hanem egyttal szrakoztat s tanulsgos olvasmnyt is nyjtunk a program hasznlinak. Forgcs Tams

Dugonics Andrs: MAGYAR PLDA BESZDEK S JELES MONDSOK

SZVESZEDTE, S MEG VILGOSTOTTA DUGONICS ANDRS KIRLYI OKTAT.

I. RSZ.

SZEGEDEN. Nyomtattatott Grnn Orbn Betivel s Kltsgvel. La voix de mon cur s est leve en faveur de tous les Hongrois, sans distinction de secte ni de contre. L Esprit de Dugonics.

A HAZAFI OLVASHOZ!
Szmos munkibl boldoglt Dugonics Andrs rnak rsban maradt, s kzel negyven esztend le folysa alatt, klns szorgalommal szve szedett MAGYAR PLDA BESZDEIT, S JELES MONDSAIT sajt al botstvn Szegedi Knyvnyomtat Grnn Orbn r, azzal akarta e munknak betst nevelni, hogy egyszersmind a tuds Szerznek lett nmely szre vtelekkel kzre botstan. Nem annyira tselekszi ezt az egykoriakra nzve, kik tbbnyire Dugonicsot esmrtk, mint sem hogy a maradk eltt rdemess tegye magt, melly hlad szvvel fog emlkezni ama derk frfiakrl, kik des nyelvnket bajnoki tusakodssal mltbb tiszteletre emeltk. De ms tekntetbl is ditsretet rdemel, a fellebb emltett Knyvnyomtat rnak kltsgt nem sajnll szndka; mivel hogy a leg jobb idt, s a leg alkalmatosabb helyet vlasztotta az el hunyt Dugonics Andrs r emlkezetnek fen tartsra. Nem tbb tizennyoltz hlnapnl, hogy ez a nevezetes Hazafi az rkk valsgba ltal kltztt: ez egy ollyan id szakasz, mellyben annak plyafutsa mg nem tsak friss emlkezetben vagyon, hanem minden gyllsg s kedvezs nlkl meg is itltethetik. Helyet pedig nyugodalmra, s nevnek rks virgzsra hol lehet illendbbet mg tsak gondolni is, mint ezen Magyar Plda Beszdek s Jeles Mondsok, az az a Magyar nyelvnek azon hervadathatlan virgai kztt, mellyeket kedves Haznknak klmbfle vidkein olly nagy gondba kerl munkval szve gyjttt? Maga az igazsg kivnnya, hogy az el fradt s mr el is aludt szedjk azon koszork kztt, mellyeket Nemzete hasznlt fzgetet t, tsendesen nyugodgyk, s azokkal egygytt a halhatatlansgban rszesllyn. Szemlyemre nzve, Hazafi Olvas, meg jegyezheted, hogy valami szorgos bartsgban s szvekttetsben soha Dugonics Andrs rral nem ltem, noha tbb kedves rt tltttem trsasgban. Szerettem egyedl buzg Hazafisgt, szp s nyjas elmjt, hasznos tudomnnyt: egybirnt semmivel nem tartoztam nki. A mit msok letrl fel jegyeztettek, n azt nem hasznlom: meg elgszem azzal, a mit tle hallottam, s ltben tapasztaltam. Szletett ez a jeles Hazafi s tuds, Szeged Vrossban Ns. Tsongrd Vrmegyben 17-dik Octob. 1740. eszt. des attya emltst s tiszteletet rdemel, hogy a terhes Sentori s Kapitnyi hivatala mellett szp elmj fit mind a tudomnyokban, mind az erkltskben klns figyelemmel nevelte. Hogy als
6

iskolit ditsretesen el vgezte, az annya, egy okos aszszony, s boldog hzas trs rmest meg tartotta volna kedves fit a vilgi letben: de ez, vagy az akkori el itletbl, hogy tuds s btsletes ember nem lehet, ha Pap nem lesz, vagy a tudomnyok s tants szeretetbl a Piristk kz llott, kiknek trsasgokban fel is nevekedett. Eleinten noha sanyar volt lete, mg is azzal nem gondolt, mint hogy a tudomnyokat kedvelte, s azoknak dessgek, vele minden kesersget el felejtetett. A Philosophit s Theologit a Szerzetben vgezte: a tbbi Gymnasiumok kztt tantott Medgyesen is Erdly orszgban, hol a Poesis a Rhetorica volt re bzva. A hajdani Dcinak emlkezte annyira gyulaszt benna a Grg s Romai rgisg kivnsgt, hogy akkori minden res rit annak ki elgtsre fordtan. A mostani Dcit, vagy Erdly orszgot sem mulasztotta el meg esmrni, mellyben szinte olly jratos volt, mint Hazjban. Viszsza kerlvn Erdlybl 1770 esztend. Nyitrn kis Papokat oktatott a Philosophiban ngy esztendeig. Az akkori Nyitrai Pspk, tuds Gusztini Jnos r, igen meg elgedett szorgalmatos tantsval, mellynek azzal nyerte rdemlett jutalmt, hogy minekutnna 1773 eszt. a Jsus trsasga XIV. Kelemen Ppa ltal a mi orszgunkban is el trltetett, s a Nagyszombati Universitsban resen maradott taniti szkeknek meg tltsekre, Felsges kirlynnk, a nagy nev Maria Theresia parantsolattybl concursus hirdettetett, azon is meg jelenvn szp tudomnyra s taniti tehetsgre nzve, a nagy mltsg kirlyi Biztosok ltal leg rdemessebbnek talltatott, ki a Mathesis tantsban az Universitsnl a kvetkezend esztendben szket foglallyon. Mr most mint kirlyi oktat tgassabb hatrt ltott maga eltt tudomnynak s tekntetnek terjesztsre. Sem egyikben, sem msikban leg kevesebbet nem mulatott el, a mit tle az ifisgnak j nevelse kivnhatott. Taniti rit mindg a pertzentsig szentl meg tartotta: oktatsa mdgyt pedig gy intzte, hogy a mg akkor kedvetlen Mathesist, nem tsak hasznosnak tantan, hanem halgatival meg is kedveltetn. Ha trtnt, hogy ezeknek figyelmek el tsggedne, a mi tsak ugyan a hoszszas eszmlkedsben meg szokott esni, az tsinos s furtsa esze ezer mdot tallt, mellyel azokat jjabb figyelemre gerjesztette. Kznsgesen szerettetett, leg inkbb azoktl, kiket a termszet jobb agyagbl alkatott. Mert tsupn a j, elms, s a tudomnyokat szeret ifiak esmrhetik a nemes tantn ak talentumt, s btslhetik fradozsit. Ellenben, kik kntelen, vagy szoksbl jrjk az iskolt: kiket minden lpsben ngatni, vagy az erkltstelensgrt inteni szksges; ezektl valamint az elmenetelben, gy a hladatossgban keveset vrhat a j lelk tant. Amazok Dugonics szp nevt most is hirdetik,[1] magasztallyk b tudomnnyt, s okos tantst ditsrik. Tekntett nem klmben, mint tudomnyt egszen a kz jnak elmozdtsra fordtotta. volt egyik a blts s gondos Eljrk kzl az anya -oskolnl, kik leg inkbb gyeltek a szksges fenyitkre. A lelki esmret, mellyel hivatalt viselte; az ifisg s haza szeretete nygodni tet nem hagytk a romlotsg, s fesletsg gtlsban. Vigyzott szntelen a jkra, hogy el ne tvedgyenek: az el tvedteket
7

okossga s tekntete ltal iparkodott jobb tra trteni. Jl tudta azt, hogy tsak akkor nevelnk a Haznak hasznos Polgrokat, mikor a tudomnyt, s erkltst egytt plntljuk. Stt mivel a tudomny erklts nlkl szmtalan pldkban a kz jra s boldogsgra nzve rtalmasnak talltatott, elbb j Polgrokat, azutn tudsokat szksges nevelnnk. Azrt soha nem engedett ez az okos s jmbor tant nmely helytelenl gondolkoz hazafiaknak, kik azt tartyk, hogy az ifisgnak termszeti tzt nem kellene zaboln tartani, mint hogy szksg idejben a szilaj ifiakbl vlnnak gyzhetetlen vitzek. De hogy is engedett volna? A mostani idben nem a miveletlen s vad indulat formlja a j katont, hanem a haza szeretet, a btslet, s hadi tudomny, mellyekre a j nevels, az erklts, s okossg fklja nyit tat. Azomban hadgyuk meg katoninkban a szilaj s fktelen indulatot, s krdjk min szrnysgek fognak trtnni a hborkban? Viszsza trnek a Trk puszttsnak irtoztat s fertelmes tsapsi, mellyeknek srelmeket, tbb szz esztendnl, hogy Haznk sirattya: holott a mi idnkben a szelidebb s tsinosabb Nemzetek hoszszas hborit ngy, t esztend alatt el felejti Nmet orszg. Krdjk tovbb: akarja igazn meg fojtani az ifisg tzt, ki az iskola fenyitket srgeti? mg gondolni sem lehet egy blts oktatrl illyen kptelensget, ki igen jl tudgya, hogy az ember tzes indulat nlkl semmi jeles s nagyobb dolognak vghez vitelre nem alkalmatos: de gy, ha az okossgnak s virtusnak tzllyra vezettetik. Vgre ha gyenge korban az ifi meg veti a szksges fenyitket, vrhatni , hogy id folytval, midn eltte a fesletsgnek kapu trva nyitva lesznek, az okossghoz s engedelmessghez tr? Lssk, a kik gy ketsegtetik magokat, s rettegjenek, mert az ellenkez pldk mindennapiak, ne talntn szilaj s tzes magzattyaik ksn knszertsk ket a jzanabb okoskodsra. Tellyestette teht hven s bltsn hivatalt Dugonics r, midn a tudomnyokban s erkltskben az ifisg javt s elmenetelt srgette: azrt az Universitsnl mindenektl btsltetett: az orszgban pedig hre, neve el terjedett. Volt Decanus, Rector, s Senior szmos esztendeig: fnyes hatalmval soha viszsza nem lt, hanem inkbb diszt kereste az anya-oskolnak. Tbb szegny sors ifiaknak, klnsen az orvosi karban, kzbe vetse ltal segedelmet nyer, hogy akadly nlkl vgezzk tanulsok idejt. Ha valami meg resedett szkbe tant kvntatott, egsz erejvel azon volt, hogy valamikp a gyva kedvezs, vagy fene rszre hajls ltal a mltatlanabb ne lpjen a mltbb elejbe. Onnt trtnt, hogy Haznknak f iskoliban valsgos derk, s tuds emberek viselnk a taniti hivatalt. ltaljban: akr ktelessgben, akr magnos letben tekntsk Dugonicsot, fradhatlan barttya vala a munknak. Mikor hivatala nem knszertette, tsak tizenkt ra szltotta ki tet szobjbl, akkor is olly vdm, olly nyjas tekntetben mutatta magt, mint ha egsz nap azon trte volna fejt, mikp mulassa j bartit. Dlutn ha az id engedte, rmest fel ldozott egy, kt rt
8

mulatsgra. A jtk sznbe gyakorta, de leg rmestebb akkor szokott be fordlni , midn a Grg vagy Romai trtnetbl valami el adatott, hogy lssa, el talltk az illend ltzetet, mellyben sok j tantsot adott a jtszknak; mivel e rszben igen esmrte a rgisget. szi idben tanitst vgezvn, tbbnyire Szegedre sietett testvr tstshez Dugonics dm rhoz, ki kzel negyven esztendeig Sentor s Polgr Mester volt e vrosban. Az a kzmonds, hogy a testvrek ritkn egygyeznek, hozzjok nem illett; mert k a leg szorosabb bartsgban s egygyezsben tltttk napjaika t. Ha mondom, hogy e dologban remekjei voltak a termszetnek, semmit nem hibzom. Dugonics Andrs r tstsvel egytt hlad Polgrja Szegednek, mellyben szletett s neveltetett, nem utols eszkzlje volt annak az okos s hasznos felttelnek, mellyet 1791. eszt. a jzanon gondolkod, s kz jra treked Nemes Magistratus vgre hajtott, az elbbeni iskolit Philosophival gyaraptvn, melly azolta des gymltsel kedveskedik anya vrosnak.[2] De ez a tuds Professor r, a Magyar rgisgnek mg nagyobb buvrja, mint a Grgnek s Romainak; szi idejt egszen Szegeden nem tlttte, hanem az orszgnak klmbfle rszeire tazott, s a dledez vrok s templomok szirtfalaik kztt kereste az srgisg nyomait. A ki holtakot srjaikbl hoz el, hogy azoknak kedves emlkezetekkel meg lepje hazafi trsait. Tuds plyjt kezdette a Magyar vilgban Trja Veszedelmvel 1774 eszt. melly munkjt gy lehet nzni, mint jeles elmje zsengjt. Mg akkor nem lvn ms eredeti pldny eltte a Magyar Poesisban, Gyngysi Istvnnak verselst kvette. De hogy jobb izlssel is birna, vilgosan meg mutatta azokban a leg fbb Romai kltkbl ki szedett darabokban, mellyeket a Trja Veszedelmhez fggesztett, s szinte ollyan mrtkben, mint eredetekre nzve valnak rva, Magyarra fordtott. Ngy esztend mlva ki adta Argonauticon nv alatt esmretes Dek munkjt, mellyben szndka vala meg mutatni, melly nehz ton kellene egy Vitznek a ditssg fnyre fel jutni: s hogy ha valami titkos er s hathatossg nem breszten mg a nagy lelket is, lehetetlen volna annak oda rni. A virtus birtoknak tulajdonttya egyedl, minden ms trekedseink mellett, hogy vg, s ldott legyen letnk sorsa. Ksbb a Gyapjas Vitzek nevezete alatt kzltte Magyarl ugyan ezen nevezetes munkjt. Ulissesnek, ama hres Grg kirlynak tsudlatos trtneteiben, mellyeket 1780 eszt. adott ki, olly szerentssen adgya el az emberek viszontagsgait, hogy rajzol tbljn a leg nagyobb kp r sem festhet valamit elevenebben. A Magyar Tudkossggal (Mathesissel) egszen meg halladta Hazja remnsgt s vrakozst: pedig azzal azt akar tudtunkra adni, hogy ha egy ollyan tudomnyt, mellyrl mg akkor igen kevesen gondolkodtak, Magyar kntsbe lehet ltztetni, mrt nem lehetne hasonl, vagy nagyobb szerentsvel a knnyebbeket
9

is Magyarl ki adni, s Magyar nyelven tantani? F Tisztelend s tuds Haznkfia, Molnr Jnos, Szepesi Kanonok s Apt r; nem klmben Hannulik Chrysostom, orszgunk hres Dek Lyricussa, szp verseikben az egekig emeltk Dugonicsnak ezen munkjt.[3] Kvetkezett 1787 eszt. a kedves Etelka, mellynek harmadik ki adst ltta ltben a Szerz. Mltn szerette meg Nemzetnk ezt a munkt, melly rpd idejt a mi korunkkal egybe tsatollya, s meg esmrteti velnk az si szoksokat, a rgi politikt s taktikt, mellynek szerentss kvetkezse lett boldog Haznk hdlsa. Klns haza szeretetnek, s lngal tznek kellett annak lenni, melly ollyan munkt, s ppen azon idpontban szlt, millyent akkor nemzetnk, leg fltbb kintse, s leg fbb disze a Magyar nyelv veszlyei kztt, tulajdon vdelmre i gen foganatosnak tapasztalt. Gyngysi Istvnhoz, nemzeti kltink nagy Attyokhoz, azzal mutatta tisztelett Dugonics r, hogy annak minden kltemnyes maradvnyit, a mi mg eddig nem trtnt, szveszedte, s a leg rgibb nyomtatvnyok s kziratok utn meg szemelve az eredeti psgben ki adta; s Gyngysinek mind kpvel, mind lete viszszontagsgaival minket kzelbbrl meg esmrtetett. Errl az s Poetnkrl tbbszr szokta Dugonics mondani, hogy meddig a Magyar anyk, Magyar fiakat nevelnek, addig az szp neve dits emlkezetben fen tartatik. Igaz, hogy kerek ajka mellett is, mellyel tet a Musa meg ldotta, nem lehet rla lltani, a mit Raynl monda Homerusrl, hogy a Grg betket el tnhetetlenekk tette, de a mit a mostoha idk mitt nem tehetett, azt majd a Kisfaludi s Berzsenyi gazdag er unokik tellyesteni fogjk. Tbbi munkit a tuds Szerznek itten nem emltem; mert alkalmatosabb helyen fognak rendbe szedetni s eladatni. Azokra inkbb botstkozom, mellyek rsiba figyelmnket meg rdemlik. Ritka plda Tudsainkban, a mit Dugonicsnl lehet szre venni. Noha minden munkit nemzete hasznra s id tltsre szentelte, mg is azokrt soha jutalmat nem krt, sem panaszra nem fakadott, hogy szolglattyt s rdemt elesmrtk: mert nemzetnek s Hazjnak szolglni leg fbb ktelessgnek tartotta. Senkinek szemlyesen azokban nem kedvezett; sem valami nagynak prtfogshoz nem folyamodott; annl inkbb hizelked ditsretekkel a nyomtatsra segedelmet nem keresett. Az emberi ditsretnl nagyobbra btslte a lelki esmret szavt, s a szp tselekedetnek vigasztal emlkezett. Az Ortographiban, vagy helyesrsban valamit a Tiszamellki szoksbul meg tartott: de tbbet a maga esze utn kvetett. Tselekedetnek okt soha fel nem fedezte: mikor vittatsra kerlt rsmdja, a helyett hogy mentegette volna magt, el mosolodva azt szokta mondani: Br meg tehetnm, hogy holtom utn se vltoznk rsom. Mind e mellett nem lehet tagadni, hogy a Magyar rsnak minden klnzseiben az v leg rvidebb s leg egygybb a nlkl, hogy homlyostan a beszd rtelmt. Ha ltszik is az eleintn szemet szrni, kt hrom

10

levl tolvassval meg esmrkedik vele az okos olvas, s mosolyog klns gondolattyn. Trgya rsnak tbbnyire a Magyar nemzet trtnetbl vagyon kltsnzve, vagy azzal szveszve mg akkor is, midn idegen dolgokrl r. Pldja ennek az Argonauticon, egyetlen egy Dek munkja, mellynek foglalattya, noha hrom ezer esztend eltt trtnt dolgot feszeget, mg is Almusnak, a Scythk kirlynak, ki abban az idben Chersonesus tjn uralkodott, viselt dolgait elhordja, hogy dits Eleink emltsekkel irsnak trgyt nlunk Magyaroknl kellemetesebb tegye. gy ltszik, mintha Argonauticon munkjt nem ms vgre botstotta volna Dek nyelven a vilg elejbe, hanem hogy meg mutassa, melly knny lett volna nki tbbi dolgozsait is ezen a nyelven ki adni, ha meszsze lt kinzseitl el llani nem irtzna. Bkessgben lt nemzetnk, s boldognak tartotta magt Nagy Thersia idejben, mikor mr Dugonics felrte eszvel, a mit msok ksbb nmely brongos fellegek kztt kezdettek rebesgetni, hogy a Magyar nemzet, ha hrt, nevt ki nem ragadgya a felejdkensg rvnybl, s azt tulajdon nyelvn emlkkre nem vsi, a kvetkezend vilg azt sem fogja tudni, hol laktak a Magyarok, valamint mi most bizonyosan nem tugyuk, honnt kerekedtek fel Haznk fel vitz Eleink. A melly emlkek mg most lakfldnkn talltatnak, tsupn arra mutatnak, hogy a rgi Ltziumnak valami szkevny, vagy ki vndorlott maradki tenysztek itten sok ideig, s azok hadtk imitt amott Haznkban el kortsosodott s meg vsott Latn nyelveknek nyomdokait. De a Magyarrl sz nem lesz, mivel nintsen emlkje. Ltta tovbb az les elmj Dugonics, hogy a nemzeti nyelv kitsinosodsval s haszon vtelvel egygytt nyomuljanak el a tudomnyok, s szp mestersgek, a halhatatlansgnak azon drga eszkzei, mellyeknek Grg orszg s Roma is kszni remek miveiben fenn maradt emlkezett. Kinzsnek valsgt mr tsak azok a kevs esztendk is nyilvn mutattyk, mellyekben Anyanyelvnk serdlni kezdett. Mert seink felett el rplt nyoltz szz esztend annyi hasznos esmreteket nem adhatott, mennyivel bennnket az utols emberikor meg gazdagtott. Ezeket forgatta elre Dugonics elmjben, s gy fogott szent Hazafisggal nemzete s nyelve culturjhoz. Tretlen s akadlyos volt az t, mellyen nki mennie kellett. A nemzet szne az idegen nyelvekhez kapkodott: a tudsok, keveset ki vvn, a Dekhoz rgi szoks szernt, melly Europa mostani elevn pldjnl sokkal hathatsabb vala, annyira ragaszkodtak, hogy a Magyarrl nem tsak leg kissebbet sem akarnnak tudni, hanem azon felll tsfolnk a kirlyi Oktatt, hogy nem tallana a kznp szmra enyelg knyveket rni, s Magyar szkat koholni, mellyek azrt sem tetszettek, mivel jjak s Magyarok voltak. Felelt ezekre a nemes lelk Dugonics hol tbbet, hol kevesebbet, s a mint azt leg jobbnak tallta. Tellyes vlaszt az idre bzta, melly rette eleget fogna tenni. gy is trtnt: naprl napra szaporodik
11

azoknak szmok, kik Dugonicsal a kzjra gyelvn ltal lttyk, hogy a dekos tudomnyok mellett, br mg ezer esztendeig gy follyanak, Nemzetnknek tsak parnyi rsze juthat a culturra, arra is erltetettre, minthogy a mi nem sajttya a nemzetnek, az nem is vlhat termszetess: a kznp pedig, vagy dereka a nemzetnek, mellytl ennek ereje s hathatssga fg, leg kissebb vtke nlkl a hasznos esmretektl rkre meg fosztatik, s az orszgnak irtoztat krval a leg gyetlenebb tudatlansgra krhoztatik. Ezen a fogyatkozson akart Dugonics segteni, midn minden ms plnumokat flre tvn, tulajdon erejhez nylt, s Magyar knyveket rt, pedig a kznp szmra s izlsre; mivel gondolta, hogy ha az egyszer a mulatsgos knyveket meg szereti, majd a hasznosabbakot is elveszi, s a szksges vilgosodsra s kiderlsre vezet hasznos esmreteket gyjtgetni fogja. Ez volt msodik oka, hogy Magyarrl rt, s hogy a kznp szksgre tzlozott. Az j szokbl dogmt nem tsinlt; szabadsgra hadta mindennek, hogy azokkal ljen kedve szernt: ha lni nem akar, jobbakot s alkalmatossabbakat gondoljon: a mi nki rmre, a nemzetnek pedig hasznra szolglna. Mg egy jegyzsemet el nem halgathatom, mert szksgesnek ltom. Hogy mi egy nagy embernek rdemt mltn btslhessk, azon idbe, s krnylllsokba kell magunkat helyheztetnnk, mellyekben az jeles elmjt s szolglattyt nemzete ernt ki mutatta. Mert mr most nem nehz meg fogni a nemzeti nyelv culturjnak szksgt, mellynek vilgositsn negyven esztendtl fogva dolgoznak a tuds Hazafiak. Hanem mikor ez az igazsg a mi Nemzetnknl borzaszt homlyban s settsgben fetrengett, s az ellenkez tletek mg tapogatni sem engedtk, akkor, mondom, nem kznsges elme kivntatott arra, hogy az akadlyokat meg gyzze, s a sokfle haszonnal bvelked igazsgot napfnyre hozza. Beszlhet mr ma nlunk a tanlt ember az gitestek plyafutsokrl, szinte gy mint Kepler s Newton; btran mutogathattya szerentstlen Galileussal a fldnek nap krl val forgst:Lockval az emberi esmretnek ktfejeit: Besenyei, Brtzi, Grg, Ptzeli, Rvay, Dcsi, Teleki, Vedres s Gti utn kesen, s hathatosan fejtegetheti nemzeti nyelvnknek, a kznsges s magnyos boldogulsra szksges elmozdtst: azrt az emltett nagy emberek s Magyar Hazafiak kztt helyet nem foglalhat, ha tallmnyos elmjnek jeleit mskp is ki nem mutattya: s mind ezekben ha tanlt ember is , egyedl tsak annyiban marad ditsretes tanitvny, a mennyibe ket kveti, s a szp esmreteket nemzete hasznra terjeszti. Dugonics Andrs r termetre nzve, magos, tmtt, egyenes szl ember volt. Szp s eleven kpnek klns diszre szolglt gynyr fodros haja. desen de egyszrsmind frfiasan hangz szava, gyors lpse, knny mozdulsa, bels tzre s nemes indulatra mutattak. Feje termszetesen az gnek szegve, tsupn az rdemnek s mltsgnak hdult: hizelkedsre, alatsonysgra soha nem hajlott. A sok beszdet kerlte, elmsen mulatni szeretett. Mind hasznos, mind fontos vala a mit mondott: leg inkbb a tuds trsasgokban mly ltssal s jzan tlettel klmbztette szemlyt. Az ifiakkal hozzjok ill vidmsggal mulatott: mellyre
12

nzve taljban szerettetett, s trsasga kerestetett. Felebarttya szerentstlensgn, ha ellensge volt is, soha nem rvendett, senkinek nem rtott; annl inkbb szvben, alatson s gonosz lelkek mdgyra, boszszllst nem forralt. Felebartinak bkessgt, boldogsgt[4] hajtotta s eszkzltte. Elmje eredeti, hv, s termkeny annyi kintsel brt, mennyit keze, akr mihez fogott, le rni alig gyztt. Vele szletett nyelvnek bsgt igen vilgosan mutattyk azok a szmtalan sznek, mellyekkel klmbfle munkiban az elfordlt trgyokat tulajdonkppen festi. gy tetszik a b elme, s gazdag nyelv, Dugonicsnl szve tallkoztak, s kezet fogtak. Harmintzngy esztendeig oktat hivatalt viselte az Universitsnl, meddig tudniillik egssge engedte: ennek hanyatlsval vgkppen Szegedre vette magt 1808 eszt. kedves ttse hzhoz, hol unoki kztt munks[5] jzan, mrtkletes s vg lett tz esztendvel szaportotta, mg vgre egy el rett gymltshz hasonl az letftl nknt s minden erszak nlkl el vlt 78-dik esztends korban. Egy derk Hazafia, mg Budn volt tanitvnnya, azutn j barttya, meg illetdve rta a boldogltnak srhalmra: HLT. PORA. ITT. NYUGSZIK. DUGONICSNAK. LELKE. AZ. GBE. SZITTYA. MAGYAR. HSK. DITSLT. SEREGBE. RPLT. FL. 25 Juliusban 1818 eszt. Ezen Magyar Plda Beszdek, s Jeles Mondsok gyjtemnyt Dugonics Andrs r mg lt, mindenkor szp kintsnek tartotta a Magyar nyelv s erklts tsinosodsra nzve, s valaki azt figyelmesen ltal olvassa, meg fog vele egyezni tletben. Mert nem tsak napkeleti nyelvnknek a pldkra s hasonltsokra plt kes szollsit foglalja magban, hanem mg azokkal az erkltsi Maximkkal is bvelkedik, mellyek minden esetre az emberi letben, szp, rvid s sarkalatos oktatst adnak. ezeket nagyobb rsznt Nemzete szjbl, rsz szernt a bltsek s tsinosabb npek knyveikbl arra vgre szedegette szve, hogy minden rend, s mg az alatsonyabb sors Hazafi trsainak is plsekre szolgljanak. Mert tudta, hogy a huzomos erkltsi beszdek, kornt sem hagynak a kznsges embernl olly mly b nyomst magok utn, mint a vels s rvid mondsok. S valban meg kell vallani, hasznokra nzve vetekednek, nmelly bv beszd, erltetett, s gyakorta alakos moralistkkal, kiket se meg szerezni, se olvasni nem szeret a np: ellenben a rvid s knnyen meg foghat igazsgot gy nzi, mint az oraculumot, mellyet mivel szntelen elmjben forgat, meg szegni vteknek tart. Sok ideig hasznra s diszre fog szolglni ez a gyjttt kints Nemzetnknek az kes

13

szllsban, jtksznben, s kzhaszn knyvekben. Mert a Philosophia nyelvt a szp halmi Magyar Mzsval felleng tuds Hazafiakra bizzuk. Dugonics Andrs rnak dits lett a Nemes Magyar Nemzet eltt ezen krdssel fejezem be: vallyon diszre vlna Haznknak, ha ennek a buzg Litertornak, s derk Vezrnek srhalmra egy ollyan kszll emeltetne fel rk emlkezetl, millyen Nemzetnk kedves Dallosa, Csokonay Vitz Mihly mint egy hsz esztendvel ez eltt bjal tollval szentelt nki, s a Szeretsenyek nevezete alatt ki jtt munkban le is festett? Europnak tsnosabb Nemzetei mr akkor meg hatroztk ennek a krdsnek felelett, mikor nagy elmj, s hasznos fradozs tudsaiknak olly szndkkal lltottak emlkjeleket, hogy ezek nem tsak az rdem ernt viseltet kzhladatossgot hirdessk: hanem mg inkbb a nemes lelk Hazafiakot, a szp s jeles pldk kvetsre brjk. Mennyire mentek illyen, s ehez hasonl fogsokkal fel tett tzljokban, hoszszas erstssel vitatni nem szksges, minekutnna e vilgnak leg tvolabb fekv npei esmrik mr szp mestersgeiket, tsudljk az mly tudomnyokat, s rettegnek irtoztat hatalmoktl. Mind ezek nem kevs szgyennkre, valban minket is nagy lmlkodssal tltenek el. Ha teht velek valaha versent futni, s virgzsokban rszeslni akarunk, ugyan azon az ton kell meg indlnunk, mellyen k annyira halladtak mr, hogy a tklletessgnek tsak nem vgs pontjhoz jutnnak. Mennl elbb s mennl hathatosabb iparkodssal kvettyk ket, ktsg kivl annl hamarbb s bizonyosabban kzeltnk hozzjok, s neveljnk nemzetnk ditssgt. Ha pedig szoksunk szernt htra vetett karokkal semmihez sem nylunk; tsak az idre s szerentsre bizzuk sorsunkat; vagy valami hatalmas kzre vrakozunk, melly minket a culturra knszertsen; igen fl lesz, ne hogy ez inynk szernt ne trtnnyen, vagy amazok mitt rkre kitsinyek s esmretlenek maradvn, minden ditssg nlkl sok ms nemzetekkel a fld htrl el enyszsznk. Minden effle flelmek s aggodsok meg elzsekre, a tbbi eszkzk mellett, mellyekrl nintsen tzlom szollani, leg szebb s leg illendbb alkalmatossgot nyjt Dugonicsnak nemzetnk ernt val klns rdeme, mellyet ha btslni, s a fenn emltett krds szernt meg hllni akarunk, nem annyira a boldogltnak halhatatlansgt keressk, mellyre mg ltben rsaival szert tett, mint tulajdon ditssgnket regbittyk, hogy nemzeti culturnk elmozdtsnak ttyba e rszben is ditsretesen belevgtunk. Kik illyeneket forgatnak elmjekben, s nem tsak Dugonicsot tiszteltk, hanem nemzetnk javt, s tsinosodst is szveken hordozzk, ezennel meg kretnek, hogy Dugonics neve alatt ugyan, de a Magyar nemzet ditssge elmozdtsa vgett, tetszsk szernt valamit fel ldozni ne terheltessenek. A rszt vevk neveik rzre metzve a Monumentumba ttetnek: maga az emlk-k a leg jobb izls szernt kszl el; s ha a kltsg engedi, annak rajzolatja a Haznak minden rszeibe el kldetik.
14

E vgre ajnlott pnznek szve gyjtsre klns tisztelettel meg kretnek, Pesten Tek. s Tuds Horvth Istvn r, a nemzeti Knyvtr rzje; s T. Kultsr Istvn r, a Hazai Tudstsok kiadja: Szegeden pedig Tek. Bene Antal r, T. Ns. Tsongrd Vrmegye Tbla Birja, s Fjegyzje, ki egyszersmind a Monumentum fel lltsa ernt val egsz gondoskodst Nemes Szeged Vrossa Inzsenrjvel Nemzetes Vedres Istvn rral magra felvllalta. Klt Szegeden 25 Januar. 1820. K. Chrysostom.

[1] Ezek kzl vala Ts. Kir. Vitz F Hadnagy Tekntetes Bebesi Bebesy Ferencz r, ki Dugonicsnak ajndkba tlle nyert brzolattyt illy fel irssal tisztelte meg: Ki nem mondhat, csak gondolhat lmlkodssal kpzeldhetnek azok rgi Magyar Vitz eleinknek embersgeikrl, a kik ezen derk frfinak munkit olvassk! melly tiszta magyarzatokat tapasztal azokban a figyelmetes olvas! melly igaz Magyar pldzsokkal vannak rakva rott trtnet knyvei? Dugonics!. a te homlokod, a hol az a nagy sz el rejtve lakozik, minden szrt, mellyek azokba rva vannak, tskot rdemel!! T e vagy mg azon rgieknek lelkbl szakadott derk unokk kzl egygyik, a ki azoknak rdemeikrl hangzol a mi idnkben is! Tged mlt Hazdhoz, s Nemzetedhez vonz nagy szeretetedrt, s azoknak javokrt szntelen folytatott fradhatatlan szorgalmatossgodrt igaz Hazafinak mondani. ly!!! s lgyen
15

lhatatos s tntarthatatlan ugyan dits Hazdhoz s Nemzetedhez viseltet szeretedtl lngal szved. Gcson Bjtms Havnak 28-dik napjn 1811-dik esztendbe. [2] Itt emltst rdemel Nemes Szeged Vrosnak az a klns szivessge, mellyel a Tudomnyoknak terjesztsekre esztendnknt j pnzben tbbet hat ezer forintnl szokott fel ldozni. Ha valaki foganattyt akarja tudni ennek a kltsgnek, elsben vegye szmba, hogy a Szegedi Polgrok az idegen tanul ifiaktl, leg albb hat ezer helyett, harmintz hat ezret vesznek be: ez egy ollyan nyeresg, melly minden hrom esztendben a hat ezernek tke pnzt viszsza szerzi, s mozgsba hozza. Azutn magokra a Polgrokra nzve mit nem mivelnek a jltev Tudomnyok? nem tsinosodnak k ezek ltal? nem vlnak alkalmatosabbakk a mestersgekre s az industria gyaraptsra? nem nyjtanak mg a szegnyebb sors lakosoknak is alkalmatossgot gyermekeik szerentssebb nevelsekre? az eltt harmintz vagy negyven esztendvel a tisztviselk tbbnyire jvevnyekbl llottak: a valamire val mester emberek idegenek valnak: a jrs, kels Pestnl s Bajnl tovbb nem terjedett. Ki hinn? egy valamire val kerti gymltst, melly itten termett volna, a piatzon soha ltni nem lehetett: ha tsak egy halsz haj kivntatott is, a mi a vizek mellett el kerlhetetlenl szksges, Pestre kellett azrt menni. Mi nap pedig, boldog Isten! melly ellenkezkppen vagyon a dolog? maga a Vros nem tsak tuds Hazafiak ltal kormnyoztatik, hanem mshov is rtelmes Papokkal, Fldmrkkel, Orvosokkal, hadi Tisztekkel szolgl; jl tanlt mester emberekkel s legnyekkel maga is bvelkedik, ms Vrosokat is segt: halsz hajk mellett leg szebb s leg hresebb glya hajkat pt; szraz s vizi malmokkal Bntot s Btskt meg rakja: zsindelt, ltzet, deszkt milliomknt kszit s adogl az idegeneknek: szekeresseinl az Ausztriai Tartomnyok nak nagy rsze esmretes. Mg tsudlatosabb ezeknl a npszaporods, mellybl minden szomszd Vrmegykbe a kertszsgek el terjedtek, s gyarapodtak. Kznsges monds az: hogy ha Szegednek szlltvnyi szvegylnnek, hrom Szeged kerekedne bellk. Piatza ennek a Vrosnak termkenyebb esztendben, a kellemetesebb s ritkbb gymltsk mindenfle nemeivel Olasz orszgot inkbb, mint az Alfldet brzollya. Egy szval: az emltett idszaktl fogva Szeged dupplzta lakosinak szmt, s egy kt szz mest er embereit ezrekkel szaportotta. Mi ennek az oka? a szorgalmatos nevels, s a szelid Tudomnyoknak szerentss b folysok minden gaira az emberi boldogsgnak. [3] Az elst, azoknak kedvekrt, kik a Magyar versekben gynyrkdnek, ide iktatom: Meg lett a mit rgen vrtam, A tudomny fnye
16

Szinte Haznk l nyelvn Ditssgre lpe. Viszi dits hirt nevt rott s nyomtatott knyv. Tisztul s gig emelkedik, Hegygy vlik a vlgy. A tudkos, bet-vet, Gpelyes fldmr, Newton szernt bltselked Orvos, trvny fejt. A sz tv, a trtnet s id-rend r Klt, s (egy szval mondvn) Mindenre tant. Meg ereszt Magyar tollt. Dugonics munkja Elegend plda ebben S mly Tudkossga. Itt azt feszegeti, fejti, A mit a ki meg fog: Minden bltselked knyvhz Ksz rtelemmel fog. A szm titkt fel tallja, Tsudkat indthat, A ki jl fel kapja mind azt, A mit e knyv vittat. Mrtkbe szorthat mindent, A mit szem elrhet, A mit gen, fldn szgre S krre knszerthet. j fradsg, nyelv jts Kellett, s nagy elme, Mind ki tellett Dugonicstl S el llott erre Magyar Fibonaci Thales, s Magyar Euklides. ly, rly! im nagy neved mr, Mly, hoszsz, s szles. [4] A tbbi jttemnyei kztt ezer forintot le tett, hogy annak interesst a leg regbik Szerzetes trsa esztendnknt kedve szernt hasznlja.

17

[5] lett a Magyar orszgi Vrok le rsokban vgezte, mellyekbl ktharmad rszt szerentssen ki is dolgozott. Kz ratban vagyon egsz az S-ig.

18

ELS SZAK. A bkes emberrl.

1

Egy kukkot sem szll. Sok j Bart el fr egy parnyi helyenn A lgynek se tudna rtani. szegny, vizet sem tud fel zavarni. rtatlan liba termszet El lehet vele egy kuckban hlni. rtatlan Bak ged Rosz dben a kutyt se kell ki verni. A roszszrt is jval fizet. Csak s s kapa vlasztya el egymstl. Senkinek se vt. Lehet egy kenyren akr ki fival. Azt se tudgya mg : ki mostan a Bir. Ismeretlen nla a Vrosnak hza. Krd tle svegt, subjt is od adgya. Nem szoksa a fszkelds. szsze bjnak, mint a szegny ember malaccai. Taln epje sincs.
19
[1]

Meg bkl maga kenyern. Nyakon vgod; mg se szll.

2 [2]

Minden ember barttya.

Minden ember bolondgya. A szalmt se hajtya lbod elejbe. El mehec, el is lakhac mitta. Nem szll, ha a kerk ki esik. Ne szlly nyelven, nem fj fejem. Lb nyomon is hzat pt a csnds. Csomt kttt mg j nyelvn is. Bkes malaccai egy lban kilencen is el frnek. Bkkel szenvedi, ha htrl szjat szelnek is. des embernek epje se keser. Ft vghatni htn. Tr olajjal keni sebeit. Egy Fcske fszekben el lakhatni vele. Sztalan; mint a hal. Sztalan; mint a nma. Nagy tr, nagy szenved.
3 [3]

Ki a rgi boszszsgot elszenvedni, magt jra ksziti.

Lb tntorit kvet mg egynek elejbe se vetett.

20

Semmi ki nem fakad bellle. Erltetni kll a boszszra. Mindegy nki: akr std, akr fzd. Akr mit is trve r el az ember. Ha le tagolod se szl. Meg hagygya magt mind stni, mint piritani. Pacientia, Bart tnc. rni a trsrl knnyebb; mint trni. thec rajta, mg egygyet jajdl. Szjat szelhec a hti brrl. A pnz, s difa verve j. A hhr is ki fradna rajta. El szenvedi mostohjt is. rt a Vargnak.
[4]

Mennl jobban hevitik a vasat; annl jobb acl. Ellensg, nem ellensg; nki egy patvar. Vlik ollyas, ki egeret se hajt ki a szobbl. Mennl jobban tapogyk a kposztt; annl hamarbb rik, s jobb is. Ha nem mssal is: lgy egy kis vrakozssal. A Sajt all is nha j a bor.
21

A ki nem tud trni, nem tud uralkodni.

4

Van valaki, a ki nem szenvedett?

Az isten is el szenvedi bolondsgainkat. Sajt alatt vlik a sajt. Ha mennyit vtnk, annyit menkvezne, a tgas gben egy mennyk se lenne. Kettre se felel egygyet. jat mg senkivel se vont. Senkivel tengelt nem ttetett. Mg a Zsidnak is ki tr. Hatonn krd, tnn adgya. Szelid: mint a brny. Nincs epje, mint a galambnak. Ha lehetne; vrvel ltan el a tzet. Tzre olajt nem nt. Szikrt tapod, hogy tze ne tmadgyon. Isten fia volt Krisztus, mg is szenvedett. Bkessg, s Felesg Istennek ldsa. Bkkel lhet eltte a szunyog is. A Bkessget az Angyalok is hirdettk. Leg jobb Bkes Vrmegyben lakni.
22

Nagy Patvar a Zavar. Akr min viznek leg jobb a csendesse. Nem hborodik fel, mint a bs tengr. Ha bibje van, azt se fjlallya. Csizmjban a kvecset is el szenvedi. Ennl a csillapodott d se csendesebb. sd meg egy pofjt, a msikat adgya. Szlanknt szedeti ki szeme szrt. jjadra vonhatod, mint a gyrt. Krsztl dughatod a t foknn. Szmba se veszi a boszsz tevket. Maga szjt is b lakatolta.
5

Egygyenknt verheted ki zbfogt.

[5]

Nem szll: mintha szjja se volna. Azt se mondgya: hogy cserllynk pipt. Borst trhec rcjnn. Szmot nem tart ellensgeire. Bkt vethec lbra. Orrrl a legyet se hajtya el. Ha meszsze nem volna, a vilgbl is ki zhetnd. Az rnyknak se rt.
23

Azt se mondgya: hogy templom. A gyermeknek se vt. Meg nem li mg a bolht is. lni hagygya a sznyogot is. A legyet se bntya. Elre lt, mit tegyen; de htra nem: hogy valamit meg boszszllyon. Hat krdsedre alig felel egygyet. Enged az ebnek is. Kt szalma szlat se tesz krsztl. Nem j mindent Ppa szemmel nzni.
6

Nem minden tlban kanl.

Nem vakarja ahol nem viszket. Nem tapogattya, ahol nem fj. Nem vgy a pcra, le se esik onnt. Nem hasogatta a haj szlat. Minden marakod tlatos. Nem csak a haj szlat, de a szlft se hasogatta meg valaha. Cseresnyt egy tlbl nem eszik Urakkal. Meg elgszik magval. Nem nyjtozik tovbb lepedjnl.
24

Maga hza eltt spr. Nem bojgattya a rgi hatrt. Szl ellen nem hugygyozik. Ms szemetn nem kapar. Ms szekrnnyben nem kotorz. El jr a csap zsinor mellett. Ha geti se fjja. Nem piszkllya a gant. Ms orra al tormt nem reszel. Meg eszi, a mit tlba aprtott. Az sztn ellen nem rugdaldzik. A csendes vizet fel nem zavarja. Maga svnnyhez kti a lovat. Ha crnra ktnd, azt se szakasztan el. Ms szemben a gerendt se ltn. Trdb fejt; mg se haragszik. Sokat hall; de keveset szll. A hsos koncon se veszekedhetik. A Macskt se klti fel lmbl. Soha kanca rgst nem szenvedett. Sehol nem ll keresztl.
25

Az res szekrnek is ki tr.

7

Se a rszeget, se a garzdt nem szidta.

Fszkn kivl nem terjed. Fszkn kivl nem tollasodik. Bven meg ri a magjval. Msra nem hsitozik. Kebelben talllya a j meleget. Maga kebelben talllya a cipt. Otthon talllya, a mit msok kin keresnek. A Jnak, t szomszdgya a J. gy is elegend a civdk szma. Csendesnek csendes a barttya. Nincs mit ellene vetni A nyughatatlant is bcslni. Meg alkuszik egy gyknyen mindennel. Csnds, mint az olaj. Csnds, mint a hldvilg. Csnds, mint a sik mez. Csnds, mint a hltt. Allla a gyknt el nem rntottk. Fel nem pattan, mint a Sajt kukac.
26

Szelid, mint a Gerlice. rti a trft.

[6]

Meg fr hvelben pallosa. Nem piszkllya a hamvazott tzet.

8

Senkinek hrben nem gzol.

A gyermeknek is ki tr. Semmiben semmi gyanja. A lud mreg fell semmit se tud. lete csupadon liba szeldsg. Mivel semmiben nem tuds, semmiben nem gyans. Egy rtelemben mindennel. Sok j hetik egy tlbl. Egy duda mellett sok j tncolhat. Ki nem mutattya foga fehrrt.
[7]

Nha az eb is meg alkuszik a macskval. Zab kenyrrel is bkvel el lakik. Nem bnnya, ha htat fordtaszsz is nki. Be ri egy ugorkval. El hl a mezitelen fldn is. Nem morog mint a kan kutya. Nem kpds, mint az ijedett macska.
27

A bkes legelst a Juhok is szeretik. Bkkel lnek az angyali karok. Hbor pokolban, bkessg az gben. Bkkel szenvedi a farba rugst is
9 [8]

A bkessg szeret, Istent kedvell.

Soha nem rtem bkessges szlvszt. Kt les pallos nem fr egy hvelben. Bkkel jr, a ki nem olhkodik. A mi tenger, az soha nem Bk. A csendes dben knny a kormny. A zrzavarokban nehz csendel lni. A bkes alvs, jobb a bketlen tncnl. Az arany szp s j; de mg se bkessg. Pokolban is esik nha napjn egy vsr. Nha az rdgnek is gyertyt kell nyjtani. Bkkel lehetne a tolvaj is, ha nem bntank. Knny a lncoltt kutyval bket tartani. A bknek res helyt az rdg foglallya el. Nha a bkkel minden elvsz. A meg bkeltt bart, soha se volt bart. Taln az rdggel is el tunna lakni.
28

Szerencsssek a hlttak: mert bkkel nyugszanak. A tellyes Bk, ritka madr ezen a vilgon. A bk angyal kvesse az tast. Bkkel mint szrazon, mind vizen. Bket kvn mg az ellensg is. Br soha meg nem kellene bklnnk. Ms udvarba se nz. Elbb ll a lcsel.
10

Ki jjt kapja, annak karjt is nyjtya.

A Ppt se kergetn lcsel. A ludat se tudn szsze zavarni. Ellensgnek is kszn. Az ellenkeznek rnykhoz se kzelt. Ha kpnyegjnek szlre lsz; annak azt a szlt elvgja, sem hogy tet fel klcse. lmban is bkll. Ki bkvel fekszik, maga bkvel kl. Senki fiba bele nem kteldzik. Meszszirl is ki tr. Szent a bkessg. Dicssg Istennek, bkessg embernek.
29

Istennek bkvel jr mindentt. Ha ki mondod mindg, a mit akarsz; Azt hallhatod a mit nem akarsz. Ha bkkel akarsz lni, sokat ne szlly. Ha a bket szereted; ellene ne mondgy senkin e Bkkel jrnak a csillagzatok is. Csak az gben az lland bk. Bkes vrosban a rosz is jra fordl. Ha haragszol; hamar meg bklly. Ha bkessg tmad; romol a hbor. Bk a hadat, a had szli a bket. Bkes Gazda, fele nyeresg a hznl. Az Isten is bkessg Istene. Ha a Kirlyok szsze nem vesznnek; a katonk se kapnnak stkbe. Vannak, kik bkkel nem lehetnek. Bket az Isten, civdst az rdg szereti. Akr miben vtnek a nagyok, a szegny embereket rntyk el.
11

Akr miben vtenek a Fejek, a lbak adgyk meg annak az rt.

Bor, bza, bkessg, s felesg kes; Szna, szalma, szalonna, s a ruha kkes. Sokszor a Br se tehet bkessget.
30

Jobb egy bkessg szz hadnl. Ha csak egy ember teremtetett vlna; taln az is szsze veszhetett volna, ha nem mssal, legalbb magval. Ki a bket nem becsli, hadakozni sem tud. A kutyk kztt is szp volna a bkessg. Ms kezhez bkllett. Ha meg bkltek, kz a kezet mossa. A Fazekak is hamar szsze zrdlnek, de hamar meg bkllenek. Soha brnnyal a farkas meg nem bklhet. Knnyebb a bkltets, mint a bklls. Nha pedig knnyebb a bklls, mint a bkltets Kt k kztt jn ki a liszt. Ha akarod, a ht szmot is prosnak mondgya. Adgyunk kezet egymsnak. Meg lehet fejni egy tl korpnl. Eb, a ki haragszik. Csak eb a kutyval haraghatik szsze. Az embert hordozza a l, teti az kr ruhzza a Jh vdelmezi a kutya kveti a majom meg eszi a Pondr.
31

Ha bkkel lhec, ne add a vilg veszekedseirt. Nha nha magaddal is meg bklly.
12

Szeresd a bket, ha sokig lni kvnsz.

Bk orvossg, a civds mreg.

[1] Simonides (elg gazdag lvn) egy kis hzat pt vala magnak. Okt krdezknek azt felel: Vajha ezt is igaz bartimmal meg lehetne tltenem! [2] Leg nevezetesebb (s tulajdonsgai kztt leg hresebb) erklcscse vala Sokratesnek (ama leg szelidebb Grg Blcsnek) hogy soha valakire meg nem haragudott. Egyszer egy alval ember (valami szoros gylekezetben szemllyt nem smervn) pofon vgta tet. Erre a Blcs (semmi haragot nem mutatvn) ezeket mondotta: kr hogy nem tudtam, mikor kllessk sisakossan jrnom. [3] Nagy trnek lehet egy Paraszt embernek gyermekt mondani, ki (attynak akarattya ellen, s annak semmi klcsge nlkl) egszszen a Filozofiig magt fel segtette. Ekkor osztn haza rkezvn, attynak szidalmazssait, tkozdssait iszony kppen halhatta, de el is hallgatta. Meg nvn a haszontalan kromkodsokat, utllyra azt vetette a finak szemeire: hogy Filozofijnak semmi hasznt nem veszi: veszem (felele a Fi) mert az tantott a szidalmazsoknak el trsre. [4] Midn valami telrl, vagy italrl azt mondgyk, a betegesnek: hogy nki rt, erre azt szokta felelni: rt a Vargnak. Tudniillik: nem meri mondani: hogy az tel nem rthat; hanem (ezt el flelvn) csak azzal enyeleg: hogy r (subula) a Vargnak kezeibe illik. [5] Ebben a szban, Zbfog, mit tegyen a sznak eleje Zb; nem tudgyuk. Mondgyk nmelyek: hogy Zabfognak kellene mondani, mellyel a l a Zabot meg rgja; innt is szvrkodik a Zablls. A lnak Zabolja is (vagy Zablja) innnt veheti eredett. De akr mit tegyenek ezen okoskodsok; mg is kznsgessen a Magyarok Zbfogaknak, nem Zabfogaknak nevezik az rl htls fogakat. Fen van mg nlunk a Zptojs, az az meg bdsdtt, meg bszdtt, meg veszedett tojs Egy ez a kt sz: Zb s Zp, ki hatrozza meg? Zab gyermekeknek mondgyuk a fattyukat is. Igaztsk el ezeket a sztrosok. [6] Egy szegny vndorl kis dekot, ebdre hittak egy hzban. Ez az akkori szokst jl tudvn, meg ksznte az els kinlst, s a msikra vrakozott. De
32

hogy mszszor nem kinltk, gy szlla: elbb valamit mondottak az Urak. Semmit se (felelnek amazok) Ezzel az asztalhoz l, s velek nni akar. Elhajtottk kst is, de azzal se gondolt valamin, az fel vevn; rtem n (gymond) a trft. [7] rtssre esett egy nagy rdem embernek: hogy egy rgalmaz sok roszat szllott legyen fellle. Krtk is barttyai: hogy foga fehrt mutassa meg nki. Erre a Blcs csak azt mond j bartinak: meg nem rdemli a czudar: hogy fogam fehrrt lssa. Stt (a mi tbb) meg kell az illyen embereknek engednnk, kik (mivel kevs dt tltttek az kesen szllsban) a czudar szavakon kivl mst ejteni nem tudnak. [8] Egy valakit (sok becsletes embernek lttokra) farba rugott egy ostoba ifi. Ennek bkessges trsst ltvn amazok; ha mltn nem haraghatna amarra: s tet nem ldzn az tletre? Erre azt felel emez, ha engem egy szamr farba rugott vlna; el vihetnm s a dolgot az tll szknek elejbe? Ht az a szemtelen ostoba mivel klmbzik a szamrtl?

MSODIK SZAK. Bntetsek.

Ez a szak ht rszekre oszol; mert a bntetseknek nemeik heten vannak; gymint: I. A ht versek. II. A far versek. III. Az orr versek. IV. A nyak versek. V. A f versek. VI. A fl akaszts. VII. Ms bntetsek.

ELS RSZ. A ht versek.

33

Viszket feklyes hta; rez valamit. Meg egyengettk a darabos htat. Meg pufogtattk a re szokott htat. Meg simogattk a szmrcss htat. Ugyan meg izzasztottk a hti brt. Volt baja a ki tsvlt hti pacalnak. Somfa hjjal kenegettk a hti brt. Meg egyenestettk a grbe htat. getlen somfa hamuval hintegette a htat. Jl lakott klnyi galuskkkal, mellyektl nem hasa, hanem hta puffadozott fel. Szjat szabtak a hti brbl. Le gyalltk a hti dombot. Le faragtk a hti grcst.
13

Fel ruhztk htt hupi kkkel, s jaj vrssel.

Htt fejt egy arnt. Le se fektettk, mg is jl el vertk. A famenyk ttte meg a htt. Meg kongattk az oldal kzt. El futotta a hromszz katonk hoszszt. Mikor meg patkoltk, meg is nyilaztk.
34

Meg lditottk az ebet. Elg jutott az klnyi mjbl. nge mocskt ki szappanyoztk. Ingre verik, nem az inget a katonn. Nem gy verik nlunk a Czignt. Meg pholtk. Jl hozz lttak az ingen all.
14 [2] [1]

Htalt volna, ha hast vertk volna.

Htra fizettk a brt. Meg adtak a has ellennek. Hejbe hagytk a hti brt. Ki csvltk a hti brt. Meg fdoztk a kutya brt. Be vertk a lapockt. Meg egyenlettk derekt. Eleget rakta a derkra csak brja. Derekas emberre vgtk a korbcsot. Le trtk taln derekt is. Htt derekval vltottk.
[1] Egy vtkes kz katona fell azt rendelte a Kapitny hogy a kprl huszontt vgjon a htra. s (hogy a dolmnyt meg kmllye) azt le vettette
35

vle, s az ingre vgni parancsolta. A katona (trfra vevn a dolgot) le vetette az ngt, s a kprl elejbe vetette. De a kprl azt felel: hogy a Kapitny nem az inget, hanem az ingre vgni parancsolta. Meg is esett a parancsolat szernt. [2] A Beregszszi Brnak lovra fel kapott egy Czigny. Alatta lovt meg smervn egy vsrban a Br, egy kezvel a kantrt, msikkal bottyt kapvn, keservesen phollya a hti brt. Erre a tolvaj: Uram (gymond) nem gy verik nlunk a Czignt. Ht hogy (krdez a Br)? mind a kt kzzel (felele a Czigny). Erre meg boszszonkodvn a Br (midn a Czignt kt kzzel verni akarja) a kantrt el eresztette, s a botot kt kzzel fogta ellene. Ezt szre vevn a Czigny, ersen meg sarkantyzza a lovat, s szerencssen lb ell el illantott.

MSODIK RSZ. A Far versek.

Ks botnak nagyobb a sullya. A pca (ha meg aranyozzk is) sjost t. Meg laptottk fart. Farbl fejbe vertk az szt. J hozz lttak az aldihoz. Ki poroztk a nadrgot. Jl laktattk somfa kbszszal. Meg verte a botnak sebes esje. Meg ttte a grcss famenyk. Veres nadrgjra kk ftot varttak. Meg adtk tnyrjt a vrs nadrgnak. Ki hntk a Salavargyit.
36

Jl laktattk tatr korbcscsal.

15

[1]

Meg adtk bllst a posztnak.

Fenekiben llott a dolog. Farval fizette a brt. B ftttek nki. Meg nadrgoltk. Nem szeretnk bolhja lenni. Nem szeretnk tetje lenni gatya rncban. Hupi kk a fara. Jaj vrs a combja. Nem szeretnk brben lenni. Le rttk a rovst. Meg szalasztottk a hiba gatyt. Keser nki a lejt. Meg fenekeltk a nadrgot. Meg ugrattk alatta az ebet. Meg ltettk vele a piaczon a fa lovat. Meg jrta (arcl fekve a deresen) a lapocks tncot. Le cspeltk, mint a Tt bzt. Fa hjjal kentk meg a feneket. Fa olajjal gygytottk fart.
37

Hasra ltettk, s fart egyengettk. Meg ingattk fart. Meg raktk a fart. Meg ltogattk nemes fundusst.
16

Nagy viasz gyertykat tspgtettek alapjba

[2]

Meg trtk farn a mogyort. Meg szeleltk. Jt szeltek a farbl. Ki bolhztk a gatyt Le fektettk a deres lra. Jl meg hnytatta a derest. Alig rte b maga brivel. Meg piritottk a Far pofkat. Ki tmtk farban a rncokat Farba rugtk. Keser a bot sajt A Fart bottal mrtk ltal. j nadrgot szabtak szles farra. Botbl ktttk fara koszorjt. Mrtk nlkl is meg szabjk a nadrgot. Ugy farra szradott: hogy a melk kutya se nyallya le rlla.
38

gy farra sltt, hogy a Duna se mossa le rlla. Mogyorfa olaj, furcsa olaj. Jl meg egyengettk fart. gy meg van verve, mint a zsup. Ki szeleltk a nadrgot. Meg adtk farnak az vt Meg ingattyk az embert deres nlkl is.
17

Ha ki sznnya vegye el rlla.

Meg ijesztettk hgyke fart. Meg vert hsst rostjra tehettk volna. Soha se hgy bket a j kplr. Kecske tr, bors trs. Meg hamuztk fart egetlen hamuval. Fa sindellel fdztk b fart
[1] Mi lgyen a Tatr korbcs, meg tudtam 1799-dikben: midn a Tatr kozkok a Frantzia ellen Pesten krsztl lovaglottak. Nyele annak egy knyknyi, hasonl a korbcsnak hoszsza is. Maga a korbcs olly kemnyen van fogva: hogy annak fonysa drtokkal lcatik elegytve lenni, egy nnyinl se igen vastagabb sjossabbat t vele a somfnl. Azzal verik mind lovoka t, mind nha ellensgeiket is. [2] Ez Turci Jnosnak kz mondsa (Chronic. P. II. C. 63.) Midn II. Istvnrl (Klmn kirlyunk firl) e szavaival emlkezik: Istvn Kirly teht sok roszszakat tett, mellyeket tennie nem klletett. Krisztina aszszont meg gettette. Az emberek hasn ganjjal fzetett. Nagy g viasz gyertykat az emberek alapjba cspgtetett.
39

HARMADIK RSZ. Orr versek.

Fl vgtk az orrt, mint a Tatr lnak. Meg tttk az orrt Fl pckltk az orrt. Nem a kend orrra biztk. Nem ktttk a kend orrra. Jl ki fttk az orrt. Meg laptottk az orrt. Orron fogva vittk. Diszn orra arany perec. Vrt fujtak orrbl. gy nyak szirtbe tttk, hogy orrn szjn folyt a vr. Ki tttk orrbl a piszkot. Mint ha orra vre fojna. Taln orrra esett. rl, mint a kinek orra vre cspg. A mi elre van; ahhoz leg hamarbb frhetni. Ki orrra bukik, nagyot esik. Eleget dugdosta, de orrra talltak. Orron fogva hurcollyk.
40

Nem orrodra val az arany perec. Orron fogva viszik akr hov. Orron fogva vezetik.
18

Szagldik, mint a visla.

Orra utn jr. Bzre tallt orra. Nem rodra bztk. Diszn rjval j a lencse.
[1]

Meg ltogattk rmandi Uramat. Vrs r szll lvnek jele. Vrs mind nevre, mind hajra nzve. Eb is flti orrt. Meg fogta az orrt. Mindent msnak orrra ne kss. Ki orra utn jr, sokszor tat veszt. Soknak orra az orja. Mindent magad orrodra ne vgy. Ha bds a gan, vedd el az rod. Nked is kett az orrod, mint ms szegny ember malaccnak. Tudgya: hnyat ttt az ra. Cspg az orra, mint a kazny.
41

Tovbb lt orrnl. Flti nagy orrt. rmest melegedne tznl a kutya, ha orrt nem flten. Eb se szenvedi, ha meg tik az orrt. Ne turkj mindenben, mint a sovny diszn.
[1] Tsudlatos dolog: hogy minden llatnak orra van, csak a disznnak van rja. Pedig bizonyossan rja annak nem gybb, hanem orra, melly utn feje, nyaka, s hti gerince kvetkzik. Ezt nem gybbnek; hanem a szoksnak tulajdonthatni. Mert gy mondatni rja s orra, mint sorja, s sorra.

NEGYEDIK RSZ. Nyak versek.

Meg nyakaztk mint a cskot. Agyba nyakazzk a lopt.
19

Meg agyabugyltk.

Klnct ktttek a nyakra. Nyakon tik a Fejest. El kapta a nyak levest. Nyakra fre szalad a gonosz. Hamar nyakt trik a nyakasnak. A fejesnek hamar nyakt szegik. Pnyvt vetettek a nyakra, mint a szilaj lnak. Karikt is vetnek a haramja nyakra.
42

A vas nyakat is meg lgytja a tz. Bolond, a ki maga nyakra vgja a ft. Ha msknt nem is, nyakon kapjk a tolvajt. Nyakas az ember, mg meg nem ijesztik. Nyakat a kalodbl nehz ki hzni. Inkbb lbad, mint nyakad trjn. A flnk nylnak nyaka leg gyengbb. Nyakn tik el a gombot. Nincs ms baja, csak hogy nyaka torka vres. Magad nyakra a ktelet ne fojtsd. Nyaka meccett brnnak sohajts a vge. Csiklands a nyaka, nem szenvedi a ktelet. Nyakban bzik a tolvaj. Fejszt a nyakra. Az krt szarvn, a lovat nyakn fogdossk. Nyakonn vgta a hhr pallossa. Ki a nyakt rzi; nyaka nem fj. Nyakasok a Bikk, midn klelnek.
20

Nyak szirtedet ha meg szrjk, inadra esel.

Nyakn vgtk meg az eret. Nyak borbly a hhr.

43

Nyakn kezdettk, torkn vgeztk. Nyaktl talpig veret a Trk. Ki nyakt nem flti, hamar meg mecceti. Nyakra fre ne tekints.
[1]

Ugyan re illik a nyakl. Ers a nyaka, mint a tevnek. A Tevnek mind nyaka, mind szre haszon.
[1] Ez akkori trtnet, midn a madarak kirlt vlasztottak magoknak. Mind egygyike valamiben bizott. A Sas rpllsben, az kr szem virgancssgban. A Bagoj semmiben. s mivel feje nagy, benne a szemek irtztatk; azrt krte ket: hogy szemre fre ne tekincsenek.

TDIK RSZ. Fej versek.

Agyba fbe a szkevny katont. A tolvajnak hamar el tik a gombjt. Lba kz tttk a fejt. Meg ktttk koszorjt. Vrt vettk a tyknak. Jl meg tapogattk az ert, vr is jtt bellle. Hhr pallosra akadott. Kardra kerlt rosz feje. Lba elejbe hullott a feje.
44

Egy fvel kissebb lett. Fejt szeltk le, derekt pen hagytk. Nem j embernek fejvel jtszani.
21

rkre ktttk b szemeit.

Szem b ktve llott a hall elejbe. gy le csaptk a fejt, mint a kposztt. Vgtk a nyirtt fejeket, mint a nyers tkt Nem fj immr foga. Mintha torkt meccettk volna meg. Fejre telt a pr lg. Nem csak tkkel, hanem kllel is tttk fejt. Feje immr nem szdeleg, meg gygyitotta a hhr. Nem ugyan egy lbbal, hanem egsz fvel kissebb. Fejt immr nem vakarhattya. Fvel jtt a vilgra; de fejetlen ment ki. Ugyan fejre mondottk m a Birk. Feje vesztett ember. Nem minden ftelen ftlen. Semmi ms baja, csak a torka vres. Feje nlkl jr. Mint ha feje se volna, gy andalog.
45
[1]

Kevs van a fbe. Kinek kinek feje leg jobban illik maga nyakra. Keress br magadnak fejet, nkem az enyim is j. Hhr pallos cimere. Ez fben jr dolog. Fejre vakarta a port. A Juhsz fejre tanitotta bujtrjt.
[1] Ez a nevetlen rnoknak kedves szava vlt (C. 8.) Midn Szittyibl ki jtt magyarok a Rutnokat s a Kunokat kergettk, azoknak fejeket gy vgtk, mint a nyers tkt. Et tonsa Cumanorum Capita mactabant Almi Ducis milites, tanquam crudas cucurbitas. l Turci is ezzel a kzmondssal.
22

HATODIK RSZ. Fl akaszts.

A Vrmegye temettette el. Fnn felejtettk. Ki tttk a szellre

[1]

gy lg, mint az akasztott ember. Akaszt fa sdora. Fel fztk, mint a koppt. Almnak is a szpt ktik fel. Meg adtk a lovak rt. Nha akasztssal is el hiresedik az ember.
46

Meg flt a hhr madzagn. Jl fel hgott a vros szeme lttra. Nem ri lba a fldet. g s fld kztt lakik. Fl vittk a flleg vrba. Fl magasztaltk az g fel. Lajtorjn ment a sirba. Egy ptrn vettk nyakra valjt
23 [2]

Ki vittk, de a fn felejtettk.

Savany vzre vittk, s ott itattk. B ktttk a zsk szjjt. Meg terhelte a ft. Akaszt fa cmere, hohr pallos levele. Jl lakott a savany ktbl. Nem hal a vzbe, kinek fel kell akadni. Jl meg nyjtottk; ki is nyjtoztattk. El lehet lba alatt jrni. A hoszszas tmlcnek akaszt fa vge. Hurokra akadt a torka. Nyakra fujtottk a ktelet. Hollk s varjak eledelv lett.
47

El temettk szemfdl nlkl. Akaszt fra termett. Akasztani val. Az akazts se esik ingyen.
[3]

Szemeit a hollk vgtk ki. Fn szradt csuka.

24

B fogadta a hhr oszlopos palotjba.

Fel nyakra valztk. Hoszszabb lett, mint ez eltt volt. Szl fjja a talpt. Hoszsz btt csinllottak bellle. Egy egsz btv vltozott. A varjak, verebek trsasgjokban lakozik. Ki tettk a szrt fra. Hhr falattya lett. Akaszt fa virgja Szellztetik
[5] [4]

Knny az akaszt ft meg szokni Meg ette a hhr.

[6]

Pap volt halln, de nem temetssn. Hollk vendgeskednek szeme koponyjn.

48

Fl ktttk a b felejtre.
25

Meg ktttk a torkt, mint a zsknak.

Szl hnyogattya a Cser fn. Oly magosra emeltk: hogy el se rhetni. Fl hgott a lpcsn, de le nem jhetett. Bele keverdztt a kenderbe. Meg ktttk a kender ingnek gallrjt. Csak el nem kerlhette a szl ft. A fogasra akadt. Vezetni klltt a srba. A csiklnds nyakat is meg kthetik. Nyakra fujtottk a ptrst. Fel emeltk a pcra.
[1] Minek eltte egy Tolvajt szi dben fel akarnk akasztani, csak azrt esedezett a hhr eltt: hogy nyakn hagygya bundjt: mert hives szell meg rthatna nki. [2] A Magyaroknak nyakra valjokrl ezeket rja Altorjai Br Apor Pter: Nyakra valt soha mskor nem viseltek; hanem, mikor tra me ntenek. Akkor nmelyike szp gycsbl val nyakra valt kttt fel, melynek kt vge kinek skfiummal, kinek arany fonllal, kinek elegyesen, kinek tiszta selyemmel vala meg varva. Az vig fggve le eresztette vig, vagy pedig htra vetette a vlln a htra, s ott! lebegett. De rend szernt (a F emberek, midn taztak) Portai selyem nyakra valt viseltek. Az albb rend emberek pedig kznsges Portai nyakra valt. Tbb illyen szoksokat fogok Apor Pter kz rssbl el adni.

49

[3] Nem tudni: hov val tl szknek nem vala hhrja, ki egy tolvaj Cignt fel akasztana. Azt javaslottk teht a Cignnak: hogy mennyen valahov, s akasztassa fel magt. A Cigny (tovbb ltvn orrnl) azt mond: hogy tet ingyen soha se fognk fel akasztani. Ezrt ht forintot adtanak nki, mellyekkel el ment ugyan a Cigny; de fel akasztatta magt? avvagy nem; eddig senki se tudgya: mert a jegyz knyvekben fel nem tallhatni. [4] Ltvn Diogenes: hrom aszszont fel akasztva egy fn; Oh (gymond) br minden fa tbb illy gymlcst hozna Mert Diogenes nagy gyllje volt a Fehr npnek; ugyan azrt soha meg nem hzasodott. [5] Midn egy Cignt akasztani akarnnak; krte a hhrt: hogy pipjt kezben hagyn. Mert (igen nedves termszet lvn), ha e nedves dkben nem pipzhatna, magnak nagyon rthatna. Az utn nagyon meg is szokta a dohnyozst. Vgtre el unn magt az akaszt fn egyedl; a pipa ideje tltsse lenne. [6] Szabdott a Cigny: hogy az akasztft meg nem szokhattya; mert ezt a rosz szokst leg nehezebbnek tartan. Fel akasztssa szempillantssban szre vette : hogy a szoks nehz; de lttk a ki kisrk: hogy el enyiszte utn gy meg szokta a ft, mint ha mindg rajta fggtt volna.

HETEDIK RSZ. Ms Bntetsek.

Fel olvastk nki a leckt. Meg mostk szappan nlkl. Sujokkal mostk, azzal a Tt szappannyal. Meg jrta szrazon a tncot. El nem viszi szrazon. Ki vettk a bolondgyt. Bele kevertk a csvba. Vlt kelete a Bika csknak. Az lt a hltak hgdossk.
[1]

50

Viszsza adtk a klcsnt. Meg szegtk a szalonnt.

26

Meg kezdettk a szalonnt, re is jrnak.

Tette zsrja torkra forrott. Meg buzognyoztk.

[2]

Torkba vertk fogt. Meg adtk levt a koncnak. Meg emlegette a Magyarok Istent. Eszbe jutott ds annya tejje. Rncba szedtk. Meg nzegettk minden rnccait. Meg lakolt. gy meg ijesztettk; hogy aratsig se j eszre. Meg lakolta tettt. stkbe kaptak, osztn hurcoltk. Laksz ma a garasrt. Egersz szemt, mint a pipa szrt, ki stttk. rdgt fogott; azt is j flest. Oda vrnak a fekete lvre. Meg szegtk br kssel a kenyeret.
27 [3]

Meg olvastk az oldal bordt mind a kt fell.

51

Meg adtk nki. Farhoz ktttk a sarkt. Ki vetettk eb rdon.

[4]

Hrt kamltak blbl. Egygyenknt szedtk ki szeme szrt. Egygyenknt vertk ki zb fogait. Lakatot vetnek locsog szjjra.
28

Egy ll helyben jl meg stkltk.

Jl meg borsoztk nki a levet. Jl meg kopintottk a krmt. Re re ddgltek a korcsmn. Rosz z falatokat tlalgattak elbe. Sarkra hgtak. Bellyebb falattk vele a spot. El rt az Eb ijeszt Pntekre. Meg ltettk vele a fa lovat. Bele slt. El vgtk az int, mint a szilaj tehnnek. Le tttk inrl, mint vgn a bikt. Le tttk szarvt. Feszesen fel hztk a rmra.
52
[5]

[6]

Hozz lttak a fordt fval. Szoros a kapca. Elevennyre hgtak.

29

Meg talltk az ert.

Meg vetettk az gyt. Horogra akadt. Meg vettk rajta a lcs rrt. Meg szegtk a hjat, re jrnak. Meg jrta az Alpri tncot.
[7]

ltal nem esett mg az Ebek harmincadgyn. Ki vettk a rncbl. Szemmel tartyk, mint a roszra indlt. Meg adtk a Bak rrt. Fl adtk a fekete levest. Korn ksn; de orcjra kerl. Meg szappanyoztk, mint a hetes vsznot. Meg vettk nki a vsrfit. Meghnytattk vele a kecske bakot. Meg zskoltk. gy el vertk, mint a lisztes zskot. Ki poroztk nadrgjt, mint a lisztes zskot.
53

B nem rte egyszerre maga brvel. B ftttk a kemence szjjt. Re prkltek. Meg adtk rosz tettnek az rrt. Taknyt nylval szve folytattk. Fejre parancsoltak. Tele lett volna szeme szjja. Meg adtk nki a ftylls rrt.
30 [8]

Fejre esett a sulyok.

Meg se lmodta, mg is el kapta. Feje lgygyra esett a tgla. Rab szjra fztk. Addg vadszott, mg maga kerlt a trbe. Krmre hgtak. Meg jrtattk vele a borj tncot. Le forrztk, mint a kutyt.
[10] [9]

Kurta Frsng utn, negyven napi bjtre fogk. B vgtk az ttyt. Meg cspte dr az orrt. Ki vetettk a moly ette kucsmjt. Ebl jrt.
54

Ebl forog malma. Ki iktattk az reg szrt. Oda mind Farka, mint Fle. Ebestl macskstl oda lett. Fszkestl tyukmonyostl oda van.
31

Ki trlttk szemt.

B horpasztottk a ft. Ott is vakarja, ahhol nem viszket. Ott is tapogattya, ahhol nem fj. Torkig van benne, mind szaros gyermek a szalma bcsben. Ki adtak rajta, mint Pataiak a szrn. gy van: mint ht macska a zskban, maga a cscsban. A Pnteki klbsz meg akadt a torkn. Ell vz; hatl tz. Ki adtak rajta. Isten verte ember. Htra van mg a fekete leves Flig van a csvban. Le rontottk hsz krmrl. Egy szlig ki fizettk az adssgot. Knba van, mint az Undi kutya a kalodban.
55
[12] [11]

32

Eb ksznnye a j tartst.

Meg lasnakoltk. Meg kongattk a harangot. Oda tttk, ahhol a kutya ki nem kapja kezbl a kenyeret. Hadd rezze, ha hallani nem akarja. Alkusznak immr a Rka brre. Elevennyire talltak az rral. Az aranybl se lesz gyr, ha meg nem verik. Elbb llitottk a Jh rval. gy meg rdemlette a verst, mint Szz a koszort. Krmre gett. Re vrjk a kutya porcira. Ahhol a szegny Urr akar lenni, ppen ott vsz el. Nha a kolompost is el rndittyk. El csapta hast a pca.
[1] Midn az embert Bika cskkal verik, az ember l, a Bika csk pedig hlttnak maradvnnya. Ez a monds igen kedves Plantusnl: dum vivos homines mortui incursant boves. [2] A Buzognyok viselsekrl ezeket rja Altorjai Br Apor Pter: Az Ifi legnyek (a kitl kitelt) viseltenek ezst aranyos buzognyokat. Brsonnyal volt bortva a nyele. A vge penig ugyan ezsts aranyos. A kitl penig ollyan ki nem telt; vas buzognt viselt. A nyele ezsts aranyos volt. n is ilyet viseltem kicsin koromban. Nmellyek pedig, hasonl nyel, vagy cifra baltt, vagy csknt viseltenek. A melly ifi legntl a se telt ki; Tatr korbcsot viselt.
56

Tamariskus fa volt a nyele; kt vgn fehr csont; vagy csak vkony hoszsz nyel. Kt hrom bog a korbcscsn. Az hoszsz volt. Nohajknakhvtk. [3] Vletlen vendgje rkezett egykor egy Gazdnak. Ennek szp kenyert ltvn a gyermek, sznet nlkl kiltott a kuckbl: szegje meg neki, adgyon is bellle egy szeletet. Meg neheztelt Fira a Gazda; de (a vendgtl val szgyelletben) semmit se szllott; hanem (minekutnna a vendg ki ment), hogy kenyerhez sodort is hozzon: ekkor el vette a Gazda nadrg szjjt, s fit unalmas paraszt kunyorlssa miatt jl meg nadrgolta, ezzel a szobbl ki ment. Csak hamar osztn b ment sdorval a jvevny vendg; s (ott nem ltvn a Gazdt) annak fit maghoz szlltotta: hogy meg fogn szegni a kenyeret, melybl nki is adandana egy darabot. A gyermek erre: deiszen (gymond) szelt mr nkem Apm Uram egy br kssel fehr kenyeret. [4] Az al fldi lakadalmakban sok kutyk gylekznek szsze: hogy az el hnytt vetett koncon rgdhassanak. Marakodssokat el nvn a legnyek lukat csinlnak a nd falon. Ketten osztn egy hoszsz rddal az udvarbl ki mennek, s gy a rudat a luk alatt tartyk. Intenek osztn az udvarban maradott suttyknak: hogy a kutykat lukra hajcsk csupn ezen egy szval: lukra. Ezt rtvn a kutya, midn a lukon ki bvik, ezek a rudat (hasok alatt) fel kapjk, s gy a kutyt a levegbe lvik. Az eb rdon ki hnyattatott kutya, nem egy knnyen megyen b ismt a lakodalmi udvarba, meg elgedvn azzal: hogy p lbbal, fvel, oldalbordval haza szaladhatott. [5] Hsvt utn a leg els Pnteket a Magyarok eb ijeszt Pnteknek mondgyk. Erre hamar el jutvn az ebek, azon gondolattal vannak: hogy ismt az el mltt negyven napi bjtre rkeztek. [6] Nmelly tolvajt a fa lnak meg lsre krhoztattk a Brk: hogy (a piac kzepn lvn) tolvajsga ki tessk. Sokan szemllgettk a fa lovas katont, de meg nvn a hitvnt, mindnyjan haza mentek, ki vvn egygyet, ki (amazoknak el menttok utn is ott marada, s a lovasra gy nz ett: mintha szemnek minden erejt abban akarn el vesztegetni. Erre meg haragudvn a tolvaj, tarajos szavakkal meg intette az csorgt: hogy is a tbbi utn takarodgyk el. De ennek merszsgt csudlvn az csorg, re meg neheztelt, s ezeket mondotta nki: ha nem akarod hogy lssalak; mirt nem nyargalsz ms ccra lovadon? [7] Ez a rgi kz monds akkor szrmazhatott: midn Zalnt Alprbl ki verte rpd, s miden jszgt (melly a Duna s Tisza kztt vala) magjv tette. Meg jrta ekkor Zaln az Alpri tncot, de srva s mindene utn nagyon bnkdva.

57

[8] Kt tolvajok lopni indlvn, meg egygyeztek abban hogy, ha valamely udvarba mennnek, egygyike a kapuba llyon. A msika (ha valamire tallt) a zskmnt ftylssel jelencse. Az udvarba b ment tolvaj, hamar egy kan pujkra tallt, s ftylssel jelt adott a msiknak. Erre a kan pujka (szokss a szernt) el hurukkolta magt, s gy a tolvjokat kzre kertette. [9] A borj (mikor tncol) nagy s szapora ugrlsokat viszen vgbe. Hasonl kppen a gyermek is (midn egygyik kezt meg fogjk, a msikkal korbcsollyk) ugrik, mint a borj. [10] Nmely kutyt (hogy ki mennyen) erre a dek szra szoktattak Ura: Foras, az az: ki te. Ezt hallvn egy dektalan ember, s a kutyt ki is menni ltvn, gy szlla: taln ezen ebet leforrztk valaha a konyhban, s most is attl fl. [11] Ennek a kz mondsnak szerzett 1685-dikre vihettyk. Nagy Vradon trtnt Szirmai Andrsnak jelen lttben, ki a trtnetet igy jegyzette fel Tkli Imrt minden zenebona nlkl el akarvn fogatni, a Nagy Vradi Bassa tet maghoz ebdre hivatta, Inassnak azt parancsolvn: hogy el ksztvn kteleket, s lncokat akkor fognk meg Tklit, mikor az asztaltl fl kelnek. Tkli (a slttet meg vn) szabadsgot kre az el menetelre. De a Basa azt mond: vrakoznk egy keveset: mivel htra lenne mg a fekete leves. Az pedig a kv vlt. Ennek meg ivsa utnra vala rendelve Tklinek meg fogattatsa. Le fleltk osztn tet; s Drinpolba vittk. [12] Midn Undon gylst tartottak az Eskdtek, a Birnak hojag ersznnyt el kapta a kutya, s a fk kztt a zsros hjagot meg evn a pnzt el szrta. A kutynak viszsza jttekor azt gondoltk az Eskdtek hogy a zatskval a pnzt is meg ette (mivel a kutya j volt, azt fel hasitani nem akarvn) a pnznek ki vvssrl tanakodtanak. Meg llapodtak abban: hogy a kutyt a kalodra hzzk, s addg korbcsollyk, mg a pnzt el nem adgya. Ennek pedig (mondk egy rtelemmel) hamar meg kllenk esnie: ne hogy a pnz gyomrban el emisztdgyk. A kutyt teht addg korbcsoltattk a kutya pecrekkel: mg magt el rezellette. Akkor sajnlottk a Brk hogy a tanakodsban annyi dt vesztegettek el.
33

HARMADIK SZAK. Csekjsgek.

A cinegnek kr a nyrssa. Egy hrpents.

58

A Ttnak vad alma, vad krtvly fgje. Krm feketnyi. A Brsonyra is re csppenhet egy kis zsir. Hasogatott haj szlnyi. Mg a leg szebb bznak is van egy kis allya. Egy mk szemnyi. Nha apraja utn a nagygya is el hll. Sok kicsinbl szrmazik a nagy halom. Nem sok kilenc medve finak egy vad krtvly. Egy parnyi
[1]

ugyan azrt falba nem veri m fejt. Egy maroknyi. Tudgya m az Isten ki lopta el mg a kis fejszt is. Nha a varj is elg szpen krkog. Egy falat.
34

Szunnyog csipsben is meg halhat az ember.

Ez a szalma szlat se teszi krsztl. Karika a vgre. Nem tudni: hny zskkal telik. A tmtt Trhz is aprdonknt el fogy. Apr muslinca.
59

A kecskk kztt Bak a Bika. Egy nyalb. A Hld vilgnl meg nem rik a szll. Dgltt lgy. Nincsen m minden nap zabll cstrtk. Semmit se nyom. Egy napot nem lehet egsz vilgnak mondani. Egy cspp
[2]

Csupa hjag hamar fel lehet fnni. Egy gondolatnyi. Maga a Jrce ki kaparhatn bellle. Zb fogra is kevs. Semmin vettk, mert nincsen rlgattk. Rk lb ebdre. Egy orr lukba se lehet elgnek mondani. Lukas fogba is kevs. Ha kicsin a madr, kicsin az fszke is.
35

Ember lappang a kis brben is.

Egy harapsnyi. Kis embertl a kutya se fl. Knnyen ll.

60

Inog, mint a fa szeg. Kisded

[3]

Fl lhetne szinni

[4]

Apr, mint a pozdorja. Apr, mint a mk szem. Apr, mint a dohny mag. Kis lztl is meg ijed a madr. Apr barom a Kecske. A fillr is pnz. rnyk az, a mitl tartaszsz. Ha nem csurog, cspg. Kis brben is ember lappang. Egy ember csak egy szm. Kicsin a bors, de ers. Alig ltni szemmel.
36 [5]

A kis ember se szalma szl.

Nha a nagy oroszln kis madarak prdja. Elg az lomra. A madarsz se hint tbbet a csrbe, hanem a mennyivel oda csalhassa a madarat. Lator a kis Br.
61

A Pk hln fel akad a lgy, de azon a darzs krsztl veri magt. Kevs karban nem szokott nagy lenni a haszon. Egy Fcske tavaszt nem csinl. Sz fi beszd. Van a haj szlnak is rnyka. Nincs fara meszsze a fldtl. Nd szlra tmaszkodik le hajlik. Hideg ruha a csk. Kis folyokbl erednek a nagy vizek. Nha kis boszsz nagyra viszi az embert.
37 [6]

Nha a rongyot is fl szdik.

A leg nagyobb folynak is kicsin a kt feje. Ez csak szraz korty. kr szem.

[7]

Nha a maradk is el kl. Ki emberbe bzik, knnyen le rogyik. Csppenknt a hord is meg telik. A tiszta des gyermeknek val.
38

Egy dl fldnyi.

Nem j minden aprlkot arany tollal rni.

62

Felinl is kevesebb. Kkom bkom ember

[8]

Az Oroszln is leg kissebb madaraknak eledelv vlhat Szij az hadd ragodgyk rajta. Nem lenne egy szab gyszvel. Annyi, mint a semmi. Meg nem rdemli a szt. Ez nkem se munka, se dolog. Nha a hgy is mk szemnyinek teccik. Medve gummi piritva. Szllott valamit, de a levegbe el enyisztett. Kis Pista lenya.
[10]

[9]

Annyit iszik egyszerre, mint a verb. Nem vlna, ha vlna. Kevesebb a semminl. Ikra nem tojs.
39

Ltnm, ha lthatnm.

Egy szem pillantatnyi d. Nagyobb annl a vastag Panna fara is. Mk ez, nem mak. Bocsnand vtek.
63

Szr az; nem bajsz. Lengyel Lszl kis kirlyunk. El frne a zsebbe. Ettl meg nem rszekedhetik. dm se hlt meg ettl. Hozz foghatsz, a mi el nem fraszt. Mellette az kr szem, rjs. Nem fl dolog. Kissebb az Erzsk orrnl
[11]

Szz is alig tenne egy szmot. El vlik: hny zskkal telik. Szemre se vehetni. Alig ltni benne valamit. A kutya ugatst el hordgya a szl. Hrom zab szem nem tesz egy jnyit. Egy kis szl is el hajtya. Neme sincs pnzznek: hogy ki fizethess. Egy zsebbel se telik. Kis szl is hajtya a malmot. Crna szl, nem haj ktl. Szmba se lehet szortani.
64

Nem galamb kosr a vilg. Csak a Farkas martta utn ahstozik. A Tol fosztsban meg nem szakad az ember.
40

Fel brtja a kis jjval.

Semmirt is od adhattya. Hanga fra fl nem akaszthatn magt. A kicsinnl is kissebb. Ppa szemmel is alig lthatni. Vkonyabb a haj szlnl. A kanl vizbe is bele lakhat a lgy. Igen kevs kell a sznyognak. Kicsinnek kevs az rra. A nagy disznk mellett, apraja is el kl. Nagyra nagy; kicsinre kicsin illik. A gondolattl vmot nem vesznek. Ki teccik egybl tbb is. Ki sokat kvn, kevssel is b ri. Ki keveset kvn, kevssel ri b. A krt semmirt is oda lehet adni. Senki se adgya azt: a mie nincs. Csak csont a jvedelem.
[13] [12]

65

Sokbl sokat, kevsbl keveset.

41

Nem kell a l kuk, ha tehn gan van.

A mit kis helyen meg fordithacc, annak szles helyet nem kell kerteni. Kt pnzes szatyornak egy pin bor az rra. Sznyognak vrt csbrrel nem mrhetni. Ha temn nem telik, lisztet is ldoznak. El se fradott bele. A freg is meg tekeri magt, ha re hgnak. A polyva meg g a tzben; az arany pedig ott tisztl. Nem r egy hagyt ft. A koszos malacbl vlik nha rtny. Bolha csps. Egy pnz ra haszon nincs a leg nagyobb krban. Hoszszabb a Pntek, mint a Szombat. A vasat el emiszti a rozsda.
[15] [14]

A klcsn korpt is meg szoks adni. Szunyog dall. Meg esik egy ember nlkl a vsr. Nha a vak is patkra tall. Vletlen bokorban fekszik nha a nyl.
66

Nha kis flhbl nagy es lehet. Lgy kps. Veszet fejsznek is nyele j.
42

kr nyl.

Sogorsg, komasg nem nagy atyafisg. Nincs oly rakott szekr, mellyre tbb nem fr. Nincs oly rakott szekr, melyre egy villa szne fl ne frhessen. Nem fl a kirly udvar brjtl. Nagy az gy, kicsin a leped. Taknyt is Zsebben hordozza
[16]

Rosz csikbl is vlhat mg j l. Bizontalan adssgnak szalma az interesse. Vkonyabb a pille szrnynl. Szalma adssgnak prnye az interesse. Knnyen el fr kt vkony egy ms mellett. Szrnyn a lgy is el viheti. A szerezd meg ne legyen nagyobb a koncnl. cs ott az ember, ahhol sokan vannak. Haj szlat hasogat. A szrt is gerendnak lttya. Szzbl, egygyet csinlhatni.
67

Eltte a haj szl is dorong. Remetv ltt Jancsi.

[17]

rullya az rdg gant is. El beszll egy rig a kutya farkrl. El megy a fcske, itt marad a tzok. Ezt vagy amazt tenni leg knnyebb.
43

Ember a lenben, de nem a kenderben.

Kt hrom tehn nem csorda. El fr egygyik a msik mellett. Elg: hogy htra maradott, ha kevs is. Nha a vak Pujka is meg leli a magot. Annyi a Bcscse, mint a ki tol ksnak. Ez a sz: NEM, rvid ge, de nagy gondot d. Se nem ritka, se nem drga, a mi kzs. A mi egynek sok, msnak kevs lehet. Fogyatkozssban, nem tellyes volttban nzik a napot. A mit ott annak, meg lhetd ks nlkl. Kicsin a sz, de elg krt teszen. A vakok kztt az egy szem. A hojagnak lass apadssa nem minden csekly bele fuvssal potrohosodik meg.
68

El vitte kt sznyog egy rudon. Egy ember halla ki nem ti a vilg fenekt. Egy varga nlkl meg eshetik a vsr. Most egy ember hall nem igen nagy csorba a vilgon. Egy kis jg is fel szedetheti a hidat. Nem Istened: hogy imdd. Talp alatnyi jszga sincsen. Egy kt ember szavn nem lehet vrat pteni. Mg a tele tojs is kevs. kis jammal se bntottam. A vadsz kutynak derce is j. Ez csak gondolom leves.
44 [18]

Az ztelen cklhoz is hozz szokhatni.

Nem sokat lt ki az ugorka fra hg. Ez a birodalom csak a kert allyig terjed. Szz temets se r egy lagzit. Krm szlkja alig vlt. Lencse szem a csizmban, nagyobb egy hgynl. Kirly Mtys, s Mtys Kirly.
[19]

Egy ice lencse krrt, a Brhoz megy. Az orra szrt fjlallya.

69

A przsenst is hall vli. A sznyogbl is bikt csinl. Szmba se veszi, mint kerten a rst. Kprl utn harmadik Tiszt. Vagy Generl, vagy kplr. cson vettk, cson adtk. Trd b fejt, mg haragszik. Csontra hzik. Tbb m a fal, mint a vros. cs hsnak hg a leve. Nem sokat adnak egy pnzen. Hivatlan vendgnek ajt megett helye. Mivel hsra nem tallt csonton rgdik. Nagynak is apr a kezdete. Cserp tlhoz Fa kanl.
45

Nagyobb Fle mint Farka.

[20]

Nha a kertsz is jvendt mondhat. A cigny rajk is kedves az annynak. Rt s csekly a trgya; de szp cipt d. Nha a Paraszt is Vitz. Kopasz a mentsg.
70

Ha j lett vlna, rgen elkelt vlna. Szalma tznek szene is hitvny. A likacsos abraktl nem fickndozik a Pej. A trpe csak trpe, ha a brcen ll is. A hetes vszonnak se nagy az rra. Diszn a pocstba rmest viszsza tr. Mennl rhesebb a diszn, annl inkbb vakardzik. Nem derk ebd, melynek vacsorja nincsen. Az hes Nmetnek kecske-bka csibe. A klcsn korpa nem hjasttya a disznt. Cigny is a maga lovt dicsri. A Ttnak Pohnak manna. Kz lnak trs a hta. cs ott az ember, ahhol nem smerik. Nyakon csaps utn esik stk vons. Majom is szereti a maga fit. Rka is dicsri a maga farkt. A le esett bikt a gyermek is rugdossa. A tudatlanok eltt kiki mutogathattya magt. St a nap fny, de a kenyeret mg se stheti meg.
46

Az rlkods hitvn kereset.

71

A szem is (elsben) a ruton akad fel. Koca gyermeknek koszos a feje. Tet a biborban is meg nevekedik. A meg rltt Pohnkra ksa nevet fognak. A hitvn lovakat leg inkbb szllya meg a lgy. Nem nagy munka egy jszaki gomba. Szegny legny nem nagy r. Nagy az ble, de vkony a dongja. Fehr a hz, de kenyere fekete. Egy kis flleg is nagy est hozhat. Nem sznnya fagyos lbt a Kalmr, csak j legyen a vsr. Egy kt napi dinom dnom, hlttig val sznom bnom. Millyen a mosd, ollyan a kend. Akkora, mint a kakas ugrs. Akkora, mint a verb lps. Apr homok porokbl vlik a nagy domb. Ezer varjuk ellen elg egy k. Ki lbe sokat fog; keveset szort. Egy csak egy karika hagyts. Ennl a kicsin is nagyobb. Kis brnybl vlik a nagy Kos.
72

Puska por gyjtsra elg egy szikra. Egy szikra a vrost is meg emisztheti. Kicsin a kocka, de sok bt okozhat. Ha nagy vlt is kukacca, de kicsin a legye. Kicsin a mustr, de nagy a dereka. Egy nap nem egy esztend. Kis brzsnbe is elg fr. Egy hvejknyi. Egy btnl is kissebb.
47

Szzban szmot nem tenne.

Nem egszszen, hanem fele bart.

[1] Cicernak cscse Kvintus (igen kisded ember lvn), (abban a tartomnyban, a hol Igazgat vlt), egy kp r ltal, magt egy tblra vedzetig festette elg nagy formban, s azt a tblt Cicerhoz ajndkl vitette. Ezt ltvn Cicer, gy kiltott fel: Itt csmnek fele nagyobb, mint amott az egsz csm. [2] Rgi kz monds, mely ltal cseklysget rtnk, pldnak okl; ha volna egy cspp vizem! Ha jl mondatik : egy cspp kenyerem sincs? egy morzsa vizem sincs? egy szikra borom sincs? Erre azt felelem: hogy jl. Ha Aristophanes grgl mondhatta: egy cspp bkessg sincs; Plantus dekl: hogy egy cspp Tancs se vlt ennek eszben, se pnzze ersznnyben: mrt nem mondhatnnak mi is? [3] Kisdednek kellett lenni Ertisnek is, kirl azt mondgyk a Lelemnyesek: hogy, midn rzskat szedett; tet az ly csirknek vlte, s el ragadta. [4] Egy kisded ember fell mondgyk ezt, ki, ha nagy orr embert ltott, el szaladott: ne taln a levegvel fel szivattassk. Ezt gy vette versekbe Barti Szab Dvid.
73

Kis Mrk! ember kztt Mert vvn, fel sz tgedet egy valaki.

ne

forogj,

llekzetet

orrn

[5] Errl ezen verseit rta Barti Szab Dvid. Hrom kisded kztt minapban tmada nagy pr: Kissebb, s vknyabb volna Hermon az els vlt, ki (fokn Vkony crna gyannt, ltal hatotta magt. ki a tbbi tnek) kztt. azonnal,

Dms egy szikra Pk hlcskra fel le tet akaszt fl, szl fonalval, a Pk. Szozipater pedig: n llek vagyok! engemet Nem lt. A Laurus (monda) bizonnyal enyim. a szem

[6] Barcsai Aksnak Erdlyi Fejedelemnek, olly igaz szolgja vala Cserei Endre hogy (Ura letnek meg tartssa vgett) magt nagy veszedelmekbe avatta. Ennek meg hitt igaz lelkrl semmit se ktelkedvn a Fejedelem; sokak eltt azt vitatta fellle: hogy ennl hivebb embert soha nem lthat, soha nem remllhet valaki. Ekkor hozzja fordlvn, meg krdezte tlle: mi vihetn arra: hogy tlle el llyon, s Fejedelmt el adgya? Erre azt mondotta Cserei: Uram! nincs a vilgnak annyi kincscse: hogy rette Fejedelemsgedet el adgyam. De higygye meg: hogy egy Pnz ra Boszszsg arra vihetne: hogy rette a Fejedelemsgedet is el annm. Ekkor tapasztalta Aks a Magyaroknak azon tulajdonsgjokat: hogy mindent rmest el szenvedhetnek a Fejedelmektl; de ha boszszontatnak, azt ki nem llhattyk. [7] kr szemnek mondgyk a Magyarok azt a kis madarat, melly a raks fk kztt rmest mlatoz, s az krnek szemnl nem nagyobb. Ezt a Dekok Regulusnak, az az: Kirlyknak nevezik. Ez a nevezet illyen alkalmatossggal tulajdonittatott nki Egyszer a Madarak (kirlyt akarvn magoknak vlasztani) abban egygyeztenek meg: hogy a melyik kzllk leg magosabbra szll, a Kirlysgra aztat emelnk ok vetetlenl. Ezt hallvn az kr szem; jl is tudvn: hogy a Sas (mindnyjok kztt) leg magosabbra fogna szllani, annak farkba kapaszkodott, de (hogy szre ne vtessk) nagy vigyzssal. Midn immr a Sas leg magosabbra vitte magt, s ertlensge miatt fllyebb nem mehetne; ki jvn farka all az kr szem, m g magosabbra szllott. Ezt a ravaszsgot nem trhetvn a madarak, az kr szemet zbe vettk. Ezt mondgyk oknak lenni: hogy mindg alattomban, s magnossan jr. De a Madarak Kirllynak nevt mind eddig meg tartotta. Elg az: hogy a fortly nagyra viheti az embert is.
74

[8] Az emberek emlkezetnek meg prbllsra sokat gondoltak ki a Magyarok. A tbbi kztt ezt is: Htomon a Zskom Zskomba a mkom Makomba a rkom. Ki rgta a Zskom ki hllott a rkom el szllyedtt a mkom Ki sznnya e karom, fogja fl a rkom Szedgye fel a mkom Ezt sokan meg nem tanlhatvn, azt mondgyk hogy: azrt vetik meg: mert az egsz beszd csupa Kkom bkombl ll. [9] A Scitknak ezen kz mondsokat fen tartotta Curtius. L. 7. C. 21. [10] Ezt a lenyt olly kicsinnek lenni mondottk: hogy tet a hangya (sajt kukacz gyannt) el vitte. [11] Klmn rzse orrrl azt hirlelik: hogy csak helyt lttk, hol kellett volna lennie. [12] Egy Ppa szem csinl arra jutott: hogy mestersgbl nem lhetett immr. Kntelentttett a kirlyhoz menni, s nki a fell knyrgni: hogy (mivel ennek eltte a Ppa szemek csinlsval annyi jt ttt az Orszggal) esztendbeli annyi jvedelmet mltoztatnk adni, a mennyivel az hsget meg gyzze. Erre a Kirly el csudlkozvn, krdezte tet: hogy hogy mlhatott el ezen szksges mestersg? felele a mester; mert mr az emberek nem a Ppa szemen, hanem jaikon nznek krsztl. [13] Krtyval a Magyarok rgen mlatsgbl jtszottak. Osztn hoztk b a pnzt. Most vgtre csontokra jtszanak, mely a magyar gyomorba nem fr. [14] Noha Pntek a Szombattal, egy hoszszasg nap, mg is a Magyarok (ha valamivel egyenetlensget ltnak) elbb emltett kzmondssal lnek, az aszszonyoknak ruhzattyokra tekintve. F kppen: ha als szoknyjok a fls all ki teccik. [15] Hogy ezen kz monds is a Scitktl jn hozznk, bizonttya Curtius. L. 7. C. 21. [16] Krds a Magyaroknl, mi lenne az, amit a paraszt el vt, az r zsebben hordozza. Erre azt szoktk felelni, hogy az a takony lgyen melyet, r fuvs utn, el vet a paraszt. [17] Fonta Jnosrl hallottam Nyitrn beszlleni, ki (magyar lttre) Zaborban Kam Idulenziss akart lenni; de a mely fertlyba b llott, ki is jtt. [18] Ahhoz az dhz kppest tudni illik, midn Kin meg lte vlt belt, s gy az akkori embereknek egyszerre egy negyedt ttte agyon.

75

[19] Egy Budai varga (Kirly Mtys) fel kvnkozott menni Mtys kirlynak Palotjba; de az rktl meg llttatott, s tllk fel menetelnek oda krdeztetett. Azt felel: hogy ma Sz. Mtys napja lgyen, ugyan azrt hoszszas letet akarna nki kvnni gymint attyafinak: mivel magt is Kirly Mtysnak neveznk. Ekkor az r azt mondotta nki: hogy Kirly Mtys s Mtys Kirly kztt az a klmbzet lenne, a mi egy varga, s egy Kirly kztt vagyon. [20] Azt a nylban valsgosnak lenni lttyuk, hogy flnek kissebb a farka. Ugyan csak, ha valami kurtt akarnak a Magyarok mondani, azt a nyl farkhoz szoktk hasonltani. A kurta, s jl ki nem dolgozott beszdeket is nyl farknak nevezik.

NEGYEDIK SZAK. Eb kutya.

Eb a varga talp nlkl.
[1]

Eb a Pap tanls nlkl. Eb a Br kaloda nlkl. Eb a dek knyv nlkl. Eb a kalmr partka nlkl. Eb a cigny csere nlkl. Eb a Tt vszon nlkl. Eb a kirly Orszg nlkl. Eb a vsznos rf nlkl. Eb a zsid kereskeds nlkl. Eb a Olh diszn nlkl. Eb a Olasz fa macska nlkl. Eb a Nmet kutya nlkl.
76

Eb a vsr vev nlkl. Eb az let egszsg nlkl. Csak eb a kutya.

48 [2]

Eb a zacsk pnz nlkl.

Eb a Juhsz bunda nlkl. Eb a Csiks suba nlkl. Eb a szab gysz nlkl. Eb a bika tehn nlkl. Eb a brka hal nlkl. Eb a mszrszk hs nlkl. Eb a gatya rnc nlkl. Eb a Mester tantvn nlkl. Eb a konyha edny nlkl. Eben gubt cserlt.
[3]

Ebet se tucc fellle. Ugat a kutya, de a szl el hordgya.

49

Eb ksznnye azt nki.

Egy hgys trrt agyon nem verik az ebet. Eb ura kurta. Eb ura fak. Fekete kutya, tarka eb, mind egy rdg.
77

Ebnek parancsolly. Ha a kutya rnykhoz kap, el ejti a koncot. A lncoltt kutya csak azt marja meg ki hozz kzelt. Eb csont szsze forr. Eb csont hamar b heged. Ki ms ebt ktve tartya, ktelt talllya. Ebet szrrl, madarat tollrl, embert trssrl. Ebhendi, az az: semmire val. Eb helye. Kt ebnek is lehet egy neve. rigy, mint a kutya.
50 [4]

A koncot el nem ejti nylazatlan a kutya.

Ki kopott mint eb szar a hbl. Eb oda fa nlkl. A ki ebbel fekszik, bolhsan kl fel. Mind egy eb. Eb ebnek barttya.
[5]

Eb vagy kutya mind egy tatr. Alzatos mint a le forrzott kutya. Ragadoz, mint a kapsi eb. Eb utn kutyt lltani.
78

Hst venne az eb is, ha pnzze volna. Ebrl ebre, Paprl Papra.

51 [6]

Ebnek eb a munkja.

Ha az ebnek pnzze volna, hjat vltana rajta. Nyalakodik, mint az eb. Mindg ugat mint a lncoltt eb. Mindg morog, mint a henye eb. Mely eb egyszer a Dunt ltal szsza, Balatont is meg prbllya. J klkbl vlik a j eb. A kutya (ha az asztalra hzod is fejt) asztal al bvik. Eb, a ki nem bart. Ebl gyltt szrdknek, ebl kell el menni. Ebl gyltt szrdknek, komondor a sfrja. Eb utbb ki e vilgbl. Fogas ebnek val a konc rgs. Egygyik eb, msik kutya. Kt eb szarnak egy a bzze. A ki ebbel jtszik botot tarcson kezben. Eb ugats nem hallik menyorszgba. Ha a kutya meg nem marhattya az embert, a kvet is rgja. Helybe hagyta, mint eb a ganjt.
79

Ha az ebene llana, sok l hall trtnne. Ebsz. Msknt kutya pecr. Farkval az eb is parancsol. Ebl is, kutyl is, komondorl is.
[7]

Nem csak egy kutynak neve Fari.

52

gy bnt vele mint eb a ganjval.

[8]

Eb ugatsra nem hajt a paripa. Eb fjja, kutya jrja. A vn ebnek ugatsra j nha ki tekinteni. Ebek a kutyk. J , csak a kutyk roszszak: hogy elbb meg nem ttk. A ki ebbel jr, ugatni tanl. Eb, a ki bnnya. Kutya utn ugat a kuty. Bolondsg eb utn lovat veszteni. Ugat mint az eb. Ugat a flnk eb, de meg nem mar. Mennl tbbet ugat az eb, annl kevesebbet rt. Eb is, kopp is, agr is. Hamarbb ton rik a hazugot, mint a snta ebet. Eb higyen mindent.
80

gy stl, mint kunok ebe a homokon. Eb sgor, kutya koma. gy nyjtzik, mint eb a pozdorjn. Eb annya terhe. Fel tartja fejt, mint a szllsi kutya; midn a tejes fazkon meg tttk orrt. Br csak azt krdezte volna: eb vagy , vagy kutya? Csak egyszer esik Bcsben eb vsr.
53 [9]

Mely kutyt meg akarnak lni, veszedtt nevt kltik.

Ne tarcs ebet, ha kenyr hajad sincs. Ne tarcs ebet, ha korpd sincs. Ne tarcs ebet, ha konyhd nincs. Ne higygy annyit az ebnek, a mennyit farka hzelkedik. Eb ebet bolhz. Nem ebre bztk a hjat. Nem mind bors, a mit a Kalmr ebe hllat. Nem ebre bztk a marha mirgyet.
54

Kutya lakodalom.

Kutynak kuty a fia, kecsknek Ged. Minden embert meg ugat, mint az hes kutya. A kutya (ha ms nincs) a hldat ugattya.
81

A kutya a maga visz hangjt is meg ugattya. Mindent meg tmad, mint szilaj komondor. Eb tudgya, eb is mondgya. A flnk kutynak hasa alatt farka. Br koplal a farkas, mg se cserlne Kalmrnak ebvel.
55 [10]

Nem csak egy vrs kutya van e vilgon.

Eb szembe nem megy a fst. A kutya egy koncrt a prdikczit is el hagygya. Eb ebre fogja a krt. Eb is konccal lmadozik. Szrirl smerik meg az ebet. Nem szereti az eb a bjtt. Tudgyuk mr: mitl dglik az eb.
56

Ha ebre biznk a nagy bjtt!

Ebet tudsz fellle. Ebl gyltt marhnak Farkas a gazdja. A kis luk rostn vak eb se lt krsztl. Vess kenyeret ebnek, meg harap rette. Addg, jtszik az eb, mg kuty a neve. Elg egy ebre egy klnc. Ember fogad fogadst, eb a ki meg llya.
82
[11]

57

Kt hz ebe.

Eb a klkt meg nem szi. Kt eb meg nem alkhatik egy koncon. Ha az alv ebet fl kltd, s meg mar; azt nyerted vele, a mit kerestl. A j eb se kaphat mindenkor j koncra. Engedni kll nha az ebnek is. Eb a macskval nha meg alkhatik. Szp volna ha a kutyk meg bkllhetnnek. Meg ugrattk alatta a kan ebet. A kutya is melegenne a tznl, ha orrt nem flten. Eb rdon ki vetettk a Tancsbl. ltal esett az ebek harmincadon. Ebestl macskstl oda lett. Ebl van dolga. Ebl forog malma. Le forrztk mint a kutyt. Eb ksznnye a j tartst. Olly helyre tettk a hol a komondor el nem kapja kenyert. Ebet tud hozz. Kis embertl az eb se fl.
83

Kis kutytl a macska se fl.

58

Eb lncon vannak mind a ketten.

Kis kutya, nagy konc. Ha a kutybl egygyet meg tnek, szjjel mennek, a disznk pedig szsze rhgnek. Fzik, mint az eb. Reszket, mint a kutya az ajt eltt. Fojik a nyla, mint a veszett ebnek. Meg szorlt, mint eb a gt kztt. Mindg nevet, mint fa kutya az oltron. Bolhs mint az eb. Pondrs, mint a dgltt kutya. Annyi, mint a kurta kutya. Szrs, mint Juhsz kutynak a farka. A Nagy ht kutya gytrelem. rvvel ers a kuvasz. Eb, a ki haragszik. Eb fjja a ntt; kutya jrja a tncot. Eb se ragdik a koncon; ha hsra tall. Nem illik hintba az ag eb. A kutya nha j kedvbl is rgdik a csonton.
84
[12]

A kutya, ha meg nem szi is a dgt; leg albb krl heveri.

59

A hamarkod ebnek vakok a klkeik.

Ne higygy a szjnak, mint a kutynak. A dgltt eb meg nem marja az embert. Kutya brzatbl nem vlik orca. Soha meg nem pirl a kutya. Az ebre nem vetnek hmot, a gondolattl se vesznek vmot. Ott ott az ebet a Pap rttyn
[14] [13]

Csak akkor bsl az eb, ha nincs mit nnie. A vn ebre, korpa is vesztegets. Eb ebtl tanllya az ugatst. A kutya nha j kedvbl is ugat. Nha a kutya gannak is hasznt vehetni. Ebnek se bds maga ganja. Az m: a kutya farka. Fl ll, mint a kutya fark. Ha a kutyra hagynk, egy legyecske se lenne ezen a vilgon.
60 [15]

A kutynak is van nha agyara, mint a disznnak.

Kutya se szereti, ha az orrt verik. Kutya pecr nem nagy r. Eb a ki bnnya, kutya a ki sznnya.
85

Nem tarts cvek a kutya fark. Nem lesz kutybl soha szalonna, ha meg przslik is. Soknak nemessge nem a szvben, hanem a kutya brn fekszik. Eb a kutynak soha nem hizelkedik. A kutynak leg kedvesebb falattya a dg. Nehz ebeken szntani. Eb a kutyval egy alomba, nem egy jromba illenek. Kutya is fl a bttl. Meg kutya meg harapta, meg gygyl annak szrvel. Veszedtt kutya haraps, ms vilgra talpals. Eb a kutyval hamar szsze bartkozik. A kutya se venn fel orrra. Kutya zsrnak hasznt veszi a hhr. Ez a munka ebnek se kll. Kutya a farkassal szsze nem szvetkezik. Kutynak se j az els klke. Nha el hnyt eb klkbl vlik a j kutya. A leg jobb kutynak alig jut valami a Bocskortkbl. A leg haszontalanabb ebek asztalrl lnek
61 [16]

Ebes falvi.

Kutya vr ember.
86

Csak addg hisznek az ebnek, mg lttyk. Ne higygy eb szdnak. Eb is szereti a kszet. Nem ebre val a guba. Kutya tettnek, eb a jutalma. Hnyszor kellene meg pirlni a kutynak, ha orcja volna. Eb a sokadalomban is hst venne. Eb a bibor kztt is hst keres, vagy koncot. Jl nyugszik, mint eb a pozdorjn. Ha a kutynak oly szarva volna mint mrge; senki se maradhatna mellette. Kutya brre rjk, a mit meg tartani akarnak. Eb a kutyt knnyen meg smri. Szapora, mint az eb kapor. Nem j sdor r a kutya. Kutya gyomornak pacal a fttya. Eb a sebt nyalva gygyittya. Eb is fl hg a hz tetejre, ha az udvarban nagyon meg szalasztyk. Kutya utn ugat a kutya, br semmi oka ne lgyen. Kutya martalk. Kutya bz.
87

Ebendes kutyndes. A kutya hazugsgnak eb a hitele. Eb anynak is kuty a lenya.

62

Karhoz kti az ebet.

Sokat hzelkedik a kutya, de nem hisznek nki. Eb az, a mi ms. Eb krdinek kutya a felelete. Akr fehr akr fekete, elg hogy kutya. Nked is kett az orod luka.
[1] A Magyaroknl ez a monds eb a varga talp nlkl, nem valami gyalzatos monds; hanem csupn annyit tszen: mint, semmit sem r a Varga, ha talpas bre nincsen, mert ez a saruhoz szksges. [2] Eb sznak akkor lnk, midn valamit cselekedni nem akarunk: Pldul: eb megy oda. Ismt: eb cselekszi azt. Eb szval akkor is lnk; midn kvetkezend sz magn hangz elejt viseli. Pldl. Eb ikra, nem mondgyk kutya ikra. Ellemben kutya parancsolta; nem eb parancsolta. Msok ebeknekmondgyk a kicsinyeket, kutyknak a nagyobbakat. A nagyobbak nemeik ezek: I. Komondor, hzat rz. II. Kuvasz barmot rz. III. Melk, barom fog. Agr, nyl fog. V. Visla, fr fog. VI. Kopp, nyl vagy z hajt. VII. Pulya, borz fog. Az ebeknek nemeik sok fle. Mindazltal akr az ebeknek akr a kutyknak rjeiket, egy szval ebszeknek nevezik. [3] Egy gubs kotsis ebet akart lopni. Hogy annak fogsa knnyebb legyen, le vetette gubjt; s (a kutynak morgoldssai kztt) ott is felejtette. Haza
88

jvn a kutynak Ura, ebt ugyan nem, de a gubt a kocsi mellett lelte. Ennek haza jtte utn, viszsza nem mert menni a lop. Midn Paj trssai tlle ms nap krdeztk: hova tette gubjt? az igazat meg mondani szgelvn, azt felel: hogy ez jjel ezt az ebet cserlte a gubn. [4] A kutya rgysgnek nincsen nagyobb tanja, mint az: hogy mg klkeinek konct is rigyli. Szemeimmel lttam Szegedi szllsunkon (szn napjaimban) azt: hogy, midn a vjba (az ebek szmra) korpt tltttk, s re vizet ntttek; a kuvaszok meg se mozdltak eleinte, hanem a kis klkk neki estek a fen sz vznek, azt ersen habsoltk a gondolattal lvn, hogy: a vznek el ivsa utn, jut majd a korpbl is. De mihelyt szre vettk a kuvaszok: hogy a klkk korpt nni kezdennek; egygyet kromkodtak mellettk, s gy (el vervn a klkket) magok laktak a korpval jl. Ezek a kis klkk ez utn a napra terltek, s (vzzel tltt nagy hasokat ltvn) azt gondoltk: hogy igen sokat is ttek, s nagyon el laktak. De osztn vttk szre: hogy (az elbbi j laks utn) csupn csak vizellenek, egyebet se tesznek. [5] Ezt a kz mondst gynyr szp verseivel kestetett meg Csepcsanyi Gbor, Tantvnyom: Nem teccik a A szomor Nem kell a Trfld Henylk a Gnyolssal Gyors lbnak Meg tlva Vitz kell Paraszt sznt Snta teccik Bojtr a Esze veszett Ezt leg jobb Igaz teht (a Hogy eb ebnek barttya. vg rosz szveknek trsasg kedveknek nyjassg. sernyeket illetik. resteket nevetik. katonnak vetnek. Bnnnak rznek. bolondnak lttya. mondgyk)

a a a Jh a szvvel mint

[6] Itt a kutynak rvve, s a Papnak imdkoz knyve adatik el. Az rv kutyrl kutyra, a breviriom pedig Paprl Papra marad. Ms hasznt nem veszi. [7] Egy vak ember, egy beteg emberre tkztt az ccn. Meg smervn szavrl a vak: mint van kend des komm Uram? A mint lttya kend (felele a beteg) ebl is, kutyl is, komondorl is.
89

[8] Az az: el rugdosta, mert a kutya ganjra rugdossa a port. [9] Midn leg elsbben Bcshez szoktak a fuvaros Magyarok: egyik kzlk szre vette: hogy nmely Nmetek lbe val kis kutykkal kereskednnek, s azokat drga pnzen el annk. Fogta magt, s (haza jvn) vagy hsz nagy komondorokat vlasztott. Azt gondol pedig: hogy (mivel ama kis ebek kzl egygyik hat aranyon el kelt) ezek (mivel kt hrom akkork) el kelhetnnek tizenkettn is. Hogy Komondorjaival Bcsbe rkezett, egy vendg fogadban azt a szobt brlelte, ki magnak, melyben Bl tncokat tartanak a tli jtzakkon. A nyughatatlan komondorok (a hoszsz jtzaknak dejn) ugatni kezdvn, oly lrmn indtottak: hogy a krl bell lv hzakban ppen nem alhatnnak a le nygodott lakosok. A Palota krl lv vendgek pedig fleiket a paplan al dugtk, mert azokat nagyon nyughatatlantottk. De gy se szenvedhetvn a kegyetlen ugatsokat, a vendgfogadsra estek: a kutykat pokolba kergesse. Ezt meg tette a fogads. A kutyk szerte szjjel szaladtanak a vroson. El is fogattk, s agyon verettk. Kr vallst a Policia eleibe vivn a Magyar, a fogadst arra knszertettk, hogy a komondorok rt gy adgya meg egszlen a mint a Magyar krte. Ily szerencss lvn, ismt ms komondorokat hajtott vala Bcsbe; de senki b fogadni nem akarta tet. Az a fogads is, kinek elbbi komondori laktanak; azt mondotta nki: hogy csak egyszer esik Bcsben Eb vsr. [10] Ezt a kz mondst gy kestette a klt: Egy h Farkas kinek borzadtt minden szre Prdjt keresni mne az erdre. Csak hamar is akadtt egy kvr kutyra. Oh hogy rvendezett kvnt lttsra. De flt bele kapni, mbr folyt a nyla. Tartott: hogy a kutya ersebb lesz nla. Valban: a vivs lett volna ktsgs. Vala a Komondor izmos egssgs. Inkbb kvnt teht beszdbe eredni; Mint sem bizontalan harcba keveredni. Krdi: mit kereszsz itt? mit vrsz? mit remllesz? Oh Te bldog llat! ki ily szpen fnleszsz. Oh mond meg igazn: hogy lsz? ki tart tgd? Hogy ily szp kvr vagy, s ily fris egssgd. Felele a kutya: csak heversemrt Tartanak engemet, nincs gondom tkemrt. Szm elbe vetik a j zsros koncot, Kenyeret is hst is, hol egy, hol kt fontot. Mond erre a Farkas: szeretnk gy lni.
90

Az hhel halstl nem kne gy flni. Ha teccik (mond az eb) ez knnyen meg lhet. A ki engm el tart, veled is jl thet. Velem egygytt nlla azt fogod csinlni: Gondod lesz a hzra, eltte fogsz llni. El is fogod zni a rosz tolvajokat. Nappal a Zsidkat, s holmi koldsokat. Meg smered ket rongygyokrl bottyokrl. lttemben a Pundrt le hztam mr sokrl. Felele a Farkas: csak hogy bldog legyek (Mint tgedet ltlak) rmest el megyek. Mennyivel knnyebb lesz nkm ott vigyzni, Mint itt az erdben hezni s fzni. Oh hogy szenvedem itt a havas hideget! Mg is alig eszem tz htben eleget. rm knyvek hulttak a farkas szembl. Midn ki szabadlt az hsg helybl. J meszsze mennek; a midn sokra R teknt a Farkas a kutya nyakra. Mi az oka (gymond) hogy ott semmi szrd? E fltt meg is van trdve a brd. Felele a kutya: nha lncra tsznek, De arrl esttre mindenkor le vesznek. E kis dolog semmi: mert az egsz jjel Fel al jrhatok ide tova szjjel. Felele a Farkas: de (lelkem) veleje A szabadsg minden jnak, s kt feje. Menny el. Nem kvnok tbb veled menni. Nem kll a j let, ha lncon kell lenni. Nincsen szebb kincs, vagy drgbb si szabadsgnl Jobb a zsros koncnl, s egyb gazdagsgnl. [11] Ennek a mondsnak igazsgt el adta Gellrt, kit gy magyarzott meg Hatvanyi Istvn. Vlt egy, fsvny a ki bra Sok pnzes gazdagsggal. rkk lni szeretett, De nem lt orvossggal. Magt se merte gygytni. Mert Pnzzt kmllette. Semmi orvost nem hozatott. Mert arannyt fltette.
91

A lelki Psztort hvat Teht orvoslssra. Kri: vele knyrgne Hamar jobblsra. Igrte: hogy (ha meg gygyl) Rlla nem feletkezik, Eskszik is: hogy fellle Majdan meg emlkezik. Imdkozott a szegny Pap, (Azt n el gondolhatom) De a meg gygyltt fsvnyrl Vgre csak azt mondhatom: Hogy vele jt tv Papot. Tetzte sok ldssal; De nem forgott krltte Semmi adakozssal. Azt az: fogadta de fogadsst meg nem llotta. Bocskai Istvn is (a mint rja Istvnfi L. 35.) midn meg hallotta: hogy a Hajd vrosiak a Csszrnak adott hitet meg jtattk, hozzjok ment. Krdeztk a Hajdk: ha azzal az eskvssel tartoznnak ? csak azt felelte: nem tudgytok: hogy ember fogad fogadst, ag eb, ki meg llya. Ezzel ket arra vihette: hogy az eskvsnek meg szegsse (a kz monds erejre tekintve) nem csak szabad, hanem szksges is lenne. [12] Mert a Nagy hten nem jrhatnak a templomba. Virg vasrnap a Brkabotoktl, vagy veszszktl flnek. Nagy Pnteken a Piltust verik. Nagy Szombaton magokat csapdossk az emberek. Flnek a toronyi kereplktl is. s (ha a Rcoknak nagy hetek a Katholikusokval egy dre esett, irtztak a deszka kolompozstl is. Hst a Mszrszkben nem lttak, otthon nem fztek az emberek, avvagy nem is vltak. Ezen gytrelmeket rezvn, be vonnyk magokat otthon egy lukba. Egy ugatst ki nem venni bellle egsz Hsvtig. [13] Azt szoktk rgenten a Magyarok mondani; gondolkodhacc, a mennyit akarsz, mert a gondolattl vmot nem vesznek: mivel lthatatlan. De ne beszlly sokat, mert szavadon meg fogjk a szrt, s a lukba rntanak. Ki k most is ezen tlettel lnek, senkitl se flnek. [14] A kutya ott tartzkodik, ahhol valamit hetik. A rtre nem sokat szoktak hordani, ugyan azrt a kutyt ottan, hjjba keresni. [15] Mert eb a legyet hallbl gylli. Orrt flit leginkbb ostromollyk. Farkval, lbaival dolgozik ellenek; de ha el hajtya is, ismt ott teremnek rajta. Kapdossa ket szjval is; de noha egygyet meg nem kaphat. El nvn ket, ms helyre igyekszik, de csak, ott is legyekre tall.
92

[16] Kznsges tapasztals ez ezen a vilgon: hogy az arra val embert nem mindenkor ri a jutalom. Az kr se sznt magnak a Zab al. A lovak kztt az szi meg az abrakot, mely leg kevesebbet dolgozik. Sok j atyknak jszgjokat finak here trssai kltik el, utollyra a fi koldulsra szorl.

TDIK SZAK. Egyenlsgek.

Egy hron pendlnek. Egy gyknyen rlnak. Egy hajban eveznek. Egy malomban rlnek. Egy ntt fnnak. Egy oskolba jrnak. Egy mestertl tanlnak. Egy bakot nyznak. Egy lukba jrnak. Egy szrn nyomtatnak. Egy szelen szelelnek. Egy szn alatt hevernek. Egy disznt przslnek. Egy rnn jrnak. Egy vgsra tallnak. Egy szemmel nznek. Egy fllel hallanak.
93

Egy kzzel tapogatnak. Egy tra indlnak. Egygytt jrnak kelnek.

63

Egy fba vgnak.

Egy tehenet fejnek. Egy horgat vetnek. Egy ggyt trnek. Egy kilincset rntanak. Egy hjagba fnnak. Egy fazk mell sztanak. Egy bogrcs al tzelnek. Egy rht vakarnak. Egy bibt fjlalnak. Egy kemencbe stnek. Egy tlba morzsolnak. Egy dudra ugranak. Egy tban halsznak. Egy tanyn dolgoznak. Egy lovat nyergelnek. Egy kuckba bjnak. Egy patkn lnek.
94

Egy terht vlalnak. Egy tombcon faragnak. Egy gzst ktnek. Egy levet hrplnek. Egy koncon rgdnak. Egy kesztybe fjnak. Egy igt vonnak. Egy lapttal szelelnek. Egy hjagbl dohnyoznak. Egy szekr farkon lnek. Egy sznon cssznak. Egy szem b ktsdit jtszanak. Egy macskt smogatnak. Egy szllt kaplnak. Egy kpolnba jrnak.
64

Egy dgt hntanak.

Egy tkrbe nznek. Egy kanllal sznek. Egy kssel szelnek. Egy villval szrnak. Egy tlba aprtanak.
95

Egy dobot vernek. Egy csvt fordtanak. Egy kvet hengertenek. Egy pokolba bjnak. Egy szemeten kotorznak. Egy pocsban locsklnak. Egy bzt aratnak. Egy zabot kaszlnak. Egy regt dallanak. Egy kemence mellett ftznek. Egy pnzen vesznek. Egy kenyeren lnek. Egy disznt hzlalnak. Egy szegen fgnek. Egy kemenct pemetelnek. Egy kovszszal lnek. Egy tsztt dagasztanak. Egy tekenben gyrnak. Egy kemencbe hnnak. Egy kdba frdnek. Egy tehenet fejelnek.
96

Egy kst fnnak. Egy tnyrt nyalnak. Egy vallst tartanak. Egy Urat szolglnak. Egy rten kaszlnak. Egy lantot vernek.
65

Egy ktelet gyrtanak.

Egy lisztet szitlnak. Egy Bogrcsba hnnak. Egy lcn fekszenek. Egy kcscsal lnek. Egy bakot hajtanak. Egy paripn nyargalnak. Egy nyeregben lnek. Egy korpn hznak. Egy csordban vannak. Egy gnrt mellyeztenek. Egy svnyen jrnak. Egy falatot sznek. Egy faluban zsidskodnak. Egy tncot jrnak.
97

Egy rdgt szolglnak. Egy part fznek. Egy talpat cserzenek. Egy rmn varnak. Egy hrt penditenek. Egy jromban jrnak. Egy fazkban fznek. Egy anya terhbe Egy rmba van vonva. Egy przra van fzve. Egy pnyvra van ktve. Egy szabs. Egy jromi. Egy bordba van szve. Egy kaptra van hzva. Egy stor allyiak. Egy Istlli lovak. Egy kz a msikat mossa.
66

Ha egy kz a msikat mossa, gy lszen.

Egy szoba a kemencvel. Egy rendben van storjok.

98

Egy lukon bvnak krsztl. Egy (ms kettvel is) egy lehet. Egy a msikra kszni a hjagos poharat. Egygyik rszeg, a msik tntorog. Egygyik tizen kilenc, msik egy hjjn hsz. Egygyik tehn a msikt nyallya. Egygyik Kapsi, a msik Hapsi. Egygyik gubs, msik subs. Egygyik csillag meg nem elzi a msikat. A htls kerk el nem ri az elst. Egygyik sr, a msik r. Egygyik nap gy vilgt, mint a msik. Egygytt szelik leves al a kenyeret. Egygytt jrjk a tncot. Egygytt lttek a vilgra. Egygytt szntyk a fldet. Egygytt stik a Fnkot. Egygytt csplik a Bzt. Egygytt jrjk a bcst. Egygytt verik a hideg vasat. Egygytt tartanak.
99

Egygytt frdenek. Egygytt taznak. Egygytt krtyznak. Egygytt kereskednek. Egygytt vadsznak. Egygytt stlnak. Egygytt boroznak. Egygytt kenyereznek. Egygyik kansz, msik kondsz.
67

Egygyik olyan, mind a msik.

Egygyik lbom meztelen, a msikon semmi sincsen. Egygyik dl, msik fl. Egygyik klt, msik prda. Csak olyan mint maga. Te bds vaj, ama kukacos szalonna egybe illetek. Mind a ketten szeretik a porcogst. Mind a ketten el vgjk a hol meg slt. is olyan, mint a tbbi. szsze szrtk a levet. szsze gyltek a j slttek. is tudgya: hnyat ttt az ra.
100

Meg tallta zsk a foltyt. Bds hord szagos hdjt. Kt lbnak egy a kapta fja. Olyan a cserp, mint a fazk. Lasnakosnak pokrcos a trssa. Min az annya, olyan a lenya. Tt aszszonnak tt a lenya. Min a mag, olyan a gymlcs. Min a tke, olyan a bor. Te se vagy jobb a Dekn vsznnl.
68 [1]

Min a legny, olyan a gatyja.

Kinek Gzen gz az Ura, ktyon fitty a szolgja. Min a mozsd, olyan a kend. Min a vendg olyan a vendgsg. Min a kapta, olyan a csizma. Nlunk is t pnz egy garas. A szamr arany lanton is szamr ntt dall. Gonosz eredetnek gonosz a vge. Vad fnak vad a gymlcscse. Nem esik az alma meszsze a fjtl. t jaid kztt egyenl kett. Rosz fnak frges a gymlcscse.
101

Ki mint rl gy st. Ki miknt vet gy arat. Hgyn vlgyn egy arnt. A ki ton pt sok brra tall
[2]

sztvr hsnak vkony a leve. Ocs hsnak hg a leve. J a jnak kenyeresse. Gonosz a gonoszt hamar meg smeri. Kik egy ton jrnak, egy helyre rnek.
69

Se krom se hasznom benne.

Hrom Grg, hrom Trk, hrom Zsid kilenc Pogny. Egyenetlen tlkok nem jk egy jromban. Rknak Rka a fia, Farkasnak Farkas. Te is azon forrsbl bugygyantl. Te se rezelsz cifrbbat. A hamis, s csalrd, egy fnak gai. szsze sgnak, mint a fradtt lovak. A szerelem, s esztelensg csak nvvel klmbznek egymstl. Milyen a munka, olyan a jutalom. Milyen a dolgos, olyan bre is. Tudgyk egy ms dolgt.
102

Hll a hllnak ki nem vjja a szemt. Pap a papot nem dzmllya. A bojtorjn meg egygyez a lapuval. A csaln, s brk j pajtsok. J trzsk nem csfolhattya a Tkt. Szn von nem nevetheti a pemetet. Kazn a fazknak nem hnyhattya szemre a feketesget. szsze akadt Hrcsk a Borzzal. Kiki maga talpn jr. Kiki maga brt viszi a vsrra. Kiki maga lba al vgja a forgcsot. Szr dolmn, vagy dolmn szr mind egy. Ma nkem hnap nkem. Embernl munka; Istennl lds. Akr a fldn, akr a levegben poshadni.
70 [3]

Akr a Dunba, akr a tengerbe halni.

Mind egy pokol. Mind egy rdg. Mind egy patvar. Mind egy guta. Mind egy tatr.
103

Mind egy fene. Isten se tudgya a klmbsget

[4]

Ugyan azon egy lnak farkba kapaszkodtak. A vak merszsg a bolondsgnak szele. A fel fvalkods szl dagads. Ezek is amazoknak napszmossai. Vak vezeti a vilgtalant. Sok jt szl az egyenlsg. A tmlcbe gyilkos vezeti a tolvajt. Eb lncot ktttek egy ms kztt. Nked is rendben a hzad.
71 [5]

Min a Jhsz, olyan a bundja.

Sejpes a sejpest jl s hamar rti. A ki lator, latrl veszi hasznt. A ki jl kt, jl ldoz. A ki mint keresi, gy veszi hasznt. Az Isten is munkra fizet. A ki nyrban nem gyjt, tlben nem igen ft. Sok jmbor szava, Isten szava. Ki mindenbe kap, minenben himpellr. Min a Rz, olyan a hang.
104

A ki mit keres, azt leli meg. Harmad napra mind a hal, mind a vendg bds. Min a grcs, olyan legyen az k is. Varga vargnak ha barttya, csuda. Ki hol bzik, ott hzik. Bart barthoz nem idegen. Pap a paptl nem kr llek pnzt. A mint kttte bocskort, gy jrt. A mint ntik a harangot, gy szll. A mint fjjk a ntt, gy tncol. A mint vgzed dolgodat, gy veszed hasznt. A mint veted gyadat, gy aluszol. A mint veted a hllt, gy fogsz. A mint szgld gyoprod, gy cc bel. A mint tanltad, gy tudod. A mint krted, gy vtted. A mint ttttl, gy lttl. A mint iparkodtl, gy rtl. A mint vgtad, gy hastottad. A mint fztl, gy laktl. A mint fzd, gy szd.
105

A mint tanlsz, gy veszed hasznt. A mint lsz, gy halsz meg.

72

A hogy rdemletted, gy laktl.

A mint fohszkodol, gy dvezlsz. A mint gyjtd, gy osztogatod. A mint mveled a kertet, gy termi a zldet. A mint tartod Endet, gy ihatod tejedet. A mint vgod a ft, gy hll a forgcs. A mint mosod kezed, gy veszed le a szenyt. A mint rakod a tzet, gy forralod a vizet. A mint szaladsz, gy haladsz. A mint krdezed, gy tudstatol. A mint veted a Pndl hlt, gy fogod a keszeget. A ki birja, a marja. Ki ifjanta jl gyt, vnsgre jl ft. A ki akar nyerni, annak fel kell tenni. Addig nyujthatni a kezet, a mig r. Az kr csak kr, ha Bcsbe hajtyk is. Aki csal, bizonnyal meg csalattatik. Csak a szabad, a mi illik. Ki ersen fjja orrt, vrt fj ki bellle.
106
[6]

Nem esik forgcs vgs nlkl. Nyess nlkl a fa se n nagyra. Ki mennyit farag, annyi forgcscsa. Ha szk a konyha, minden falat j z. Ki sokig szi a levest, sokig l. Igaz monds, nem ember szlls. Kit az Isten valahov rndl, el is kszti. Ki a lapon fekszik, le nem hengeredik. Kiki maga dolghoz lsson. Kiki maga hza eltt sprjn.
73

Ha el vszd lenyt nzd meg elsbb az annyt.

Kz monds nem hazug szlls. Ki a srban jrkl, sros a papucscsa. A Szakcs is kis Kirly maga konyhjban. A mi lehetetlen, annak kezdete sincs. Ki mssal jt tszen, az magnak keres. Keze gett gyermek irtzik a tztl. Nem lmonna, ha nem alunna. A gzsnak termszettye a grbesg. Min a Gazda, olyan a bor.

107

Min az aszszony, olyan az ecet. A rosz tancs a tancslnak leg roszabb. Szle hoszsza egy forma. Hol a mz leg desebb, a fullnk leg keserbb. Ahhol nincs bntets, szarvat vesz a Fesletsg. Addg a barcsg, mg zsros a konyha. Ki szurokkal bnik, meg szurkollya kezt. A kecske leg tbbet rugdaldzik, midn meg dglik. A hizelked alattomos ellensg. Szolgl a gyertya; de magt emszti. Drgn szerzett rm, hamar rmm vlik. Ki a singet el vitte, rft is el lopta. Minden goromba otromba. Knyv pnz olvasva, rosz aszszony verve j. Ki msnak vermet s, maga esik bel. Lv tplllya a disznt, korbcs a rosz szolgt. Ki az lni nem akart, meg lteti, annyit tesz mint azt meg lni. Roszszl sodrott ktl magtl is viszsza sodrdik. Bolond a bolondot neveti.
108

A fak is von, de a fakt is vonnyk.

74

Mennyi az ember, annyi a teccs.

Ki szenvedni nem tud, magt se trheti. Ki mindent, senkit se szort. Ki mindenikre vigyorog, senkit se szeret. Igen mzes szlls alatt, alig a fullnk nincs. Ki nyilvn sokat dcsr, alattomban gyalz. A roszak, a templomban is szsze lhetnek. Trt csinlt, maga akadtt bel. Ha a szeretett el mlt; soha se volt igaz. A keser babot is dess teszi az hsg. J kormnyos igazthattya a hajt. Minden napi hideg lels, hagymst szl. Ms galambjt clozta, magjt ltte. Ki ms konyhjra tart, nem mindenkor lakik egygyet a hasval. Minden trfnak fele is igaz szokott lenni. A ki zabl, maga fogval s magnak srt. Ritka a szp s nem kevly.
109

Valamit el tagadni, annyit tesz, mint lopni. Ki a gyzedelem eltt tapsol, alig, ha utnna nem bsl. Ki msnak j tetemnnyeibl l, el vesztette maga szabadsgt. Mind egygyiken meg eshetik, a mi egygyen meg esett. Nincs oly kedvetlen magnossg, mint minden j akar nlkl lni. Talpon ll kocsis nagyobb a le trdelt kirlynl. A krtya mutatssal, a leg jobb jtk el vsz. A fejthetetlen mese a hirre kaphat. Addg ros a mestersg, mg titkos. Ki a tehenet ersen fejti, vrs tejet fej. Kinek akaszt fa helye, nem hal a Dunba.
75

Magosrl nagyobbat esik az ember.

Ki felesgt nem flti, nem is szereti. Ki a pnzt nem keresi, nem is bcsli. Ha szvka sok vrt hzott; tlle el veszik. Egy a vel a fvel. Ha csikorog a kerk, kocsis itta meg a hj rrt. Ki lator paript l; zabolbl itat. Ki hazjrt meg hlt, elg sokig lt. gnek rendelsse, kinek hov mensse.
110

Ki a tiszbl nem ivott, nem tarthattya magt valsgos Magyarnak. Elg nehz a s, ha drga. Hazja embernek hol jl folyik dolga. Nem is hal, ha nem csuka. Ki madarat tart, gan a fizetsse. Min a psztor, olyan a juh. J psztornak gyapjas a juhha. Milyen a mosd, olyan a medence.

[1] Deknak neveztk hajdan a Falukon azokat, kik Dekl tudtak, avvagy tantottak. Egy ilyen Oskola mesternek felesge igen tiszteletes vala; ellemben a Dek leg roszabb erklcscs. Az aszszony sokkal tenyeres talpassabb lvn, Urt gyakran meg kongatta meg is sujkozta, azt mondvn nki: hogy az hetes vszonnya, s ugyan azrt gyakran kllene meg mosni a Tt szappannyal. Msok eltt is csak ugyan azt mondotta: hogy Urt (valamint a hetes vsznot) jl meg bggzta. Ez utn mindentt gyalztk a Dekn vszonyt. A roszat a Dekn vsznhoz hasonltottk. [2] Ezt egy Prdiktor mondssnak lenni mondgyk. Ht kzben (ms dolgai mitt) nem tanlhatvn, egy Vasrnap kszletben megy vala a Prdikll szkbe. Vletlenl a templom mell rkeztek kt f Urak, s (mivel a templom t mellett pttetett) d vesztssrt a templomba toppantak. El ijedvn a Pap , egygyett se szllott. Hanem a templombl mindenek utn maga ki jvn, azt mondotta otthon: hogy a ki ton pt sok brra tall. [3] Theodoruson (egy kemny Filozofuson) ki fogvn egy Tirannus (n knyes); tet hallra tlte. Szabadsgot adott pedig nki: hogy hallnak nemt maga vlaszthassa. Erre nagy llhatatossggal azt felelte: Theodorusnak mind egy akr a fldn akr a levegben poshadgyon. Re az n knyes meg
111

haragudvn ezen feleletrt tet mozsrba trette. A mozsrba is nagy btorsggal le lvn (midn egygyet a lbra tttek: ss (gymond) n knyes, de tudd meg: hogy nem Theodorust, hanem annak csak testt knzod. [4] Ez az a mit a szent rs gy d el: az Isten semmi vlogatst nem tesz a szemlyek kztt. [5] A rgi magyar katonasgtl vvdtt ez a kz monds. A kz katonknak storjaik renden voltanak, a Tisztek klnsen. Etelknak szava is: rendben storod, azt teszi: te csak kz ember vagy. [6] Ennek hivjk a rgi Magyarok, azt a borjas tehenet, melyet a csordra ki nem hajtanak, hanem otthon az istllban tartanak.

HATODIK SZAK. Ellenkzk.

Harmat nem es. Gysz nem v.
76 [1]

Pis nem hgy.

Suba nem bunda. T nem tenger. Rnc nem gallr. Guba nem suba. Kank nem dolmny. Szr nem palst. Sveg nem csk. Szr nem gyapj.
[2]

Kucsma nem kalpag.

112

Tarka nem szarka. Egres nem szll. Paripa nem kanca. Karvas nem heged. Bicsak nem ks. Gzs nem kolbsz. Falu nem vros. Veszsz nem fa. Kemence nem velence. Ft nem ruha. Nyl nem borz. Gond nem jtk. Kapta nem csizma. Bot nem fegyver. Egy virg nem tavasz. Egy fcske nem tavasz.
77

Egy tehn nem csorda.

Egy tehn nem glya. Szolga nem r. Tt nem ember.

[3]

Taliga nem szekr.

113

Madzag nem ktl. Paraszt nem nemes. Egy ember nem szm. Egy stor nem vsr. Egy nap nem a vilg. Egy sz nem ember ls. Pnz nem garas. Marok nem vka. Egy juh nem nyj. Egy kanca nem mnes. Egy kr nem glya. Egy malac nem csrhe. Ksa nem tek.
78 [4]

Egy bart nem szerzet.

Egy katona nem sereg. Egy vros nem orszg. Egy ggy nem kve. Egy szoba nem hz. Egy kpolna nem templom. Egy Tizedes nem r. Villa szna nem petrence.
114

Petrence nem vontat. Vontat nem bagja. Bagja nem kazal. Aszszony nem ember. Gyermek nem sutty. Lbra val nem gatya. Bakkancs nem csizma. Vask nem kard. Kdmen nem mente. Kve nem krszt. Krszt nem asztag. Cip nem kenyr. Aba nem Poszt. Szl fa nem erd.
79 [5]

Lgy nem madr.

Torok nem brdn. Heged nem bgg. Salak nem arany. Vrs nem vres. Bak fing nem gy. Szennyes nem kormos.
115

Lnc nem tnc. Flh nem pra. Hat hz nem falu.

[6]

Hol Istennek templomot ptenek, ott mindgyrt az rdgnek is kpolnt lltanak.

[7]

Nem minden ember embersges ember. Nem minden gomba j gomba. Szp, mint a ki fordtott hurka. Kvr, mint a csuka. Kvr, mint a hzlaltt deszka. Kvr, mint a fel ftt lapocka. Piros, mint a lisztes zsk. Gmbly, mint a nyrs. Egszsges, mint a mtelyes Jh. Fris, mint a tekens bka. Knny mint az lom madr. Hgys, mint a gmb. Kerek orcj, mint a csik. rtatlan, mint pemt a kemenctl. Szp, mint a tuls sor az innenttshz kppest.
80

Fl fel n, mint az kr fark.

116

rl, mint kinek a hza g.

[8]

rl, mint a ki hzba szorlt, midn teteje g. Szokta a dolgot, mint Cigny a szntst. Szpen enekel, mint szkor a tprcsk. Oly kllemetes szava, mint annak az erdei Flemlnek, mely a brnyokat nyeggeti. Kondor haj, mint a vas szeg. Meszsze orszgot jrt b, mint a tehn fark egygyik far poftl a msikhoz. szik, mint a fejsze. Fehr a hza, de fekete a kenyere. Hints kocsi, kender hm. Nemes ember, szr dolmn. Nem olyan rt az rdg, a mint festik. Sr mhely ritka knts. Vak veti vilgtalannak szemre. Ms hzban szemes, magjban vaksi. Vizre visz szomjan ereszt viszsza. Olyan az rdg: sokat igr, keveset d. Tud hozz, mint Lantosa tiz parancsolathoz.
81 [9]

Vajudnak a hgyek, de ime csak egeret szltek.

117

Kicsin a kldus, de elg nagy a bottya. Hogy nagy korst csinl oly fogadst tve, Korong forgs utn egy kis csupor lve. Ha ily drga a szalma, mint lszen a szna. Srn vetik a jt, de ritkn kl. Acllya j, de kohja rosz. Szemesnek a jtk, vaknak alamizsna. Kicsin csupor, nagy kanl. Melegen kezdette, hidegen vgzette. Tzesen kezdette, fagyosan vgzette. Fekete hllnak fekete a tojssa. Kt les pallost nem ltni egy hvelyben. Az d nha anya, nha mostoha. Az egszsgnek izt a betegsg adgya el. Nagy szem bza, mint a mk. Ha j nem volna, a napot nem szeretnnk annyira. Kicsin a nagy mellett mg kissebb. Tz vz, vigyzz. Nagy a kicsin mellett jobban ki teccik. Nem tarthat rkk, mint a Lvai kemence. Nha a fehr, s fekete meg egygyeznek.
118
[10]

Csak egy mdon jvnk e vilgra, ezer mondunk a ki menetelben. Kurta az id a szerencss embernek, de a szerencstlennek hoszsz.
82

Magyar volnk, ha d lnne hozz.

Ha csak el halgattk meg nem bocstottk. des m, de mrges. A kevs nem rt, a sok nem hasznl. Ksznm de nem iszom. Ha a szksg b kszn az ajtn, a szeretet akkor az ablakon ugrik ki. Minden sg elszr jsg vlt. Mindg mst beszll, mint Bodn, mikor a bor rt krik. Az j mindennek ellensge. A mi bvben redves, szkben kedves. Nem hjag: hogy fel fjjk. Nem falu: hogy fel dujjk. Lovagnak mondgya magt, de a kenderbl se teccenk ki. Meg jobblt, mint a Farkas klk. Okos, mind a ndi verb.
[11]

Haj mellett szni hvsg. L mellett gyalogolni bolondsg.

119

Akkor beteg az orvos, mikor msok egssgesek. Akkor lesz roszl az orvos, mikor msok gygylnak. El jn a hajnal, ha nem kukorikol is a kakas.
83

Ha el fogy is a hold, neve meg marad.

Hol az rzkensg nyertes; vesztes a nyugodalom. Nem mind lencse, a mi lapos. Nem mind arany, a mi fmlik. Nem mind gomba, a mi hamar n. Nem mind bartod, a mi hizelkedik. Nem mind katona, a ki kardot hordoz. Nem mind r, ki oldalba szr. Nem mind kvr, a mit hizlalnak. Nem mind Jhsz kinek bottya van. A Sajtot hmozza, a lovat hntya. Nha az aszszony is ember.
[13] [12]

Nem mind kicsin, a mi cs. Nem mind Pap, kinek fejn a korona. Nem mind ml a mi pite. Nem mind hint, a mi hntz. Nem mind bors, a mi gmbl. Nem mind kasza, a mi horgas.
120

Nem mind tyk, a mi kodcsol. Nem mind okos, a mi tanlt. Nem mind gysz, a mi nyelves. Nem mind harang, a mi szll. Nem mind hal, a mi szik. Nem mind kutya, a mi ugat. Nem mind oroszln, a mi ordt.
84

Nem mind Nmet, a mi nmetl beszl.

Nem mind Tt, a mi hizelked. Nem mind Cigny, a mi cignykodik. Nem mind Olh, a mi olhkodik.
[14]

Nem mind Orosz, a mi oroszkodik. Nem mind Rusnyk, a mi Rusnya. Nem mind flh, a mi pra. Nem mind klds, a mi kr. Nem mind j, a mi jnak teccik. Nem mind f, a mi b. Nem mind rosz, a mi kosz. Nem mind kka, ami csomtlan. Nem mind reg, a mi vn. Nem mind ers, a mi vastag.
121

[15]

Nem mind szegny, a mi ftosan jr. Nem mind kevly, a mi nneplt visel. Nem mind arany, a mi srga. Nem mind Cigny, a mi barna. Nem mind patyolat, a mi fehr. Nem minden nap, vagyon nap. Nem mind pcst alatt hever az igazsg. Nem mind szakcs, kinek kezben a nagy kanll. Nem mind vgig szp a szp. Kntelen nha a szemes, hogy a vaktl vezettettessk.
85

Msnak kalcsot igr, maga kenyerbe se eszik eleget.

Az emberisget srn vetik, de alig kl. Rt lennak is szp a pnzze. Halad, mint a Rk.
[16]

Jl tttd helybe roszat vrj.

[17]

Hadd homlosodgyk a hold, csak a nap tarcson igazat. Ha nincs szekered, kszen tarcsd talpadat. Trd b fejt, mg haragszik. Nem csak ezst tlbl De hitvn tskbl. Szednek vajas pogcst. Mondgy igazat; b trik a fejed.
122

Az atyt (ha j) szeretni kell; ha rosz, trni. Msnak sokat, magnak leg kevesebbet kell engedni. A rk vsben tbb a munka, mint a jl laks. Elg cseresnyje, de frges. Elg ruhja is, de rongyos. Sokat akar a szarka, de nem birja farka. Ha gyekszik is a rst, kevsre megy napjban. Szolgl az d, de senkire se vrakozik. Apja is ember volt; vas villval tte a szrdket.
86

Okos az Alpri ember

[18]

Szereti, mint kecske a kst. Szereti, mint rdg a tmnt. Szereti, mint Zsid a krsztt. Szereti, mint eb a gereben nyalst. Lassan jr, mint fenk a kaszn. Lptet mint a nyil. Szuszogva jr, mint a Villm. les, mint a beretva fok. Kemny, mint a tehn gan. Tarts, mint az szi virg. Alzatos, mint a Pva.
123

rl, mint a fogba esett egr. rl, mint a macska krmbe esett patkny. rl, mint a kalickban a csizik. Tz viz nem ellenkezik gy egymssal, mint ez amazzal. Soha Farkasbl brany, Cignbl Paraszt. Re akadtt kasza az kvecscsre. Uri bicsak, fa nyele.

[1] Gysznek (avvagy msok tsznek) mondgyk azt a varrott ketts szjjat, melybe pnzzket tszik, s magokat vele ltal vedzik. Most mr a papiros pnzet nyakra valjokban hordozzk, kik azt el rejteni akarjk. [2] Nagy vetekeds volt rgen a tanl Filozofusok kztt arrl: ha a kecsknek gyapja lenne , vagy szre. Az regekhez menvn e krds (ha valami hasztalan vetekedst hallottak) csak hamar azt szoktk mondani: iterum de lana caprina? ismt a kecske gyapjn a vetekeds? [3] A kuruc jrsban ide tova nyargaldzvn a kurucok; egy Tt emberre vetettk szemeiket, ki ugyan szalad vala elre. Utnna a kurucok azt kiltottk: Meg lly ember! Melyre amaz a szalads kztt azt felelte: Nem vagyom n ember, mert n Tt vagyom. Ez utn mg jobban elre hnta a grcsket. [4] Ezt a szavat tek, vagy tel nem igen szrogattya a Magyar minden eledelre: hanem mind egygyikt maga nevn nevezi, pldl: add el a levest, a tehn hst, a gombcot. Csupn csak egyhez ragasztya az tek, vagy tel szt; gymint: add el a trs telt, az akr galuska, akr metlt, vagy akr mi ms lgyen. Azt tartyk teht: hogy a Magyarnak csak egy tele vagyon. Jl mondgyk teht: hogy a ksa nem tel; mert soha se hallani: hozd b a ksa telt.
124

[5] A Parasztoknak meg vala tiltva az Urasgtl: hogy (mivel amgy is kevs a fa) szltiben az erdt ne vagdallyk; hanem ft az Urasg embertl krjenek. Minden parancsolat utn is el ment az erdbe egy paraszt, s egy szl ft le vgott. A Csszk egyszeribe meg ragadtk tet, meg is krdeztk; hogy merszlette az erdt vgni? n Uram (felele az egygygy paraszt) a parancs ellen nem vtettem, mert az erdt nem bntottam, hanem egy szlft vgtam. Hallottam is az apmtl: hogy a szl fa nem erd. [6] Igaz is: mert van egy mez vros, melyet Hat hznak neveznek. Ez teht nem falu. [7] Ezen rdg kpolnjn rtdik a kocsma, vagy faluban a csap szk. A templomok mellett vannak. [8] Nmely embernek hza meg gett, s ezen szrny kppen nevetett. J kedvnek okrl krdeztetvn, gy szlla: Bolond volnk: ha azokrt, melyek meg gtek, inkbb sirnkoznm, mint azokrt, melyek meg maradtak, nem rvendeznm. [9] Bcsjtl fogva, egsz koporsjig tanitottk Lantost a tiz parancsolatra; de meg nem tanlta. Mert: ha annak csak nevt is hallotta, nem volt er mely tet helybe tarthatta vlna. Ha ttyt tudta volna, taln e vilgbl is ki szaladott volna. Hallani: hogy mg most is szalad. [10] A Lvai Brk el hivattattk Pestrl egy kemence lltt, ki a vros hzba fel llitotta a drga kemenct. De le is dlt azon jjel. Meg haragdvn a Brk, tlle a le dlsnek okt krdeztk: erre csak azt felelte: hogy nem tarthatott rkk. A te bred is (mondanak amazok) egy prcentsig. [11] A Hzi verbtl abban klmbz a ndi verb, hogy ez amannl kissebb, feje pedig fekets. A hzi verebeket hllba kerteni, nagy csuda, a ndasiakat knny: gy is teccik, mint ha a hziak okossabbak lennnek. Ellenzl mondgyuk teht, midn a ndasi verbnek okossgot tulajdontunk Mondgyk azt is: hogy a ndi verb oly ostoba, hogy jjeli ganjt reggel meg eszi. Igaz ? nem ? lssk a madarszok. [12] A lovat szoktuk fel hmozni, a Sajtot pedig s kenyeret hntani, vagy hjjazni. [13] Az aszszonyt akkor mondgyk embernek, mikor meszszirl lttyk, s nem tudgyk: mi. Imhol (mondgyk) amott j egy ember. [14] Az Olhnak tulajdonsga az a roszban: hogy alattomban msz, mg az embert agyon ti.
125

[15] rpd dejben hres tolvajoknak kelletett lenni az Oroszoknak (vagy az akkori irs szernt Orozoknak) mivel mg most is Orozva jr annyit tszen, mint lopva jr. A tiz parancsolatban is a helyett ne lopj, gy vagyon a Katolikusoknl: ne oroz. [16] A mit a Tudkossgban henyos mekkorasgnak (vagy is adssgnak) mondunk; azt a rknak jrsval vilgosttyuk. Mert ez nem hogy elre mnne, hanem htra msz, gy a hnyosok is vagy is az adsok nem elre, hanem htra lpnek. [17] Hny ezer pldnk van, melyekbl vilgosan lttyuk: hogy j tetteinkrt roszszat fizetnek. Itt egy pldt se hozok el: mert mindenik ezret tud. [18] Ez a kz monds rpd dejben szrmazott. Min esztelensgeket vitt vgbe Zaln, az a hires Alpri fejedelem, tudgyk a tuds Magyarok. Egy embernek esztelensge re szrad az egsz helysgre.
87

HETEDIK SZAK. El mlttak.

Hegedlt arrl szent Dvid, el is magyarzta. Rgen volt az, taln nem is igaz. El mltt, mint a tavaszi h. El ment egyszer egy vn aszszony, soha se jtt viszsza. Rgen trtem n ott a jeget. Rgen ki talltam, a mit fzni akarsz. Onnnt a Rsnyg is meg trt.
88 [1]

Rgen meg jttem onnant, a hov indlsz.

Mg akkor a vilgon se voltl.

89

El mlt esnek nem kell kpnyeg.

A tavaszi h trdig rt.

126

A Zsid se d valamit a voltra. A Farkas is ki hullatta eddig. El mosta a vz. Volt, de nincs. Meg vdtt, meg ivdott. Meg hlt a gyermek; oda a komasg. Voltunk Mtys dejben Magyarok. Rgen mg tted, a mitl meg kell halnod. Soha a Villm tbb viszsza nem trt. Nem kell annak tbb a reggeli leves. Ki vgta a hall lte bordjbl. Se hire se hamva. Szrin szln oda lett. Taln az Annya is meg feletkezett rlla. A volt m, a mi volt. El mosta mr annak hrt is az es. Ezt mg nagy Apmtl hallottam. Ez mg ezer ht szz elsben trtnt. Eddig a tyk is ki kaparta volna. Az a vrs kpnyeg mg a vrs Papok volt. Voltak a vrs Papok is.
127

Ez a dolog a vrs Papok idejkben trtnt. Voltak a Jsuvitk is. Fel fordl a vilg.
90 [3] [2]

Mg akkor dm is fiatal volt.

Mg akkor a Birnak se volt m bajuszsz. Mg akkor a Papok is bajuszt hordoztak. Sok viz le fojt az olta a Dunn. Az olta a fk sokszor le hllattk leveleiket. Sok arats volt az olta. Mg akkor Debrecen is falu volt. Mg akkor emberek se voltak Magyar orszgban. Hirt se hallottuk annak. Mg akkor a farkas is a fldn jrt.
[5] [4]

Ha tudtam volna is, eddg el felejtettem volna. Hamvbl sincs eddg. Port is el hordottk a szelek. Sok szret volt az olta. Eddg taln meg is hlt. Akkor az is meg hlt, ki utnna volt. Maradkjbl se maradott annak egy is. Rgen oda van mind fszkestl, mind kukostl.
128

91

Gallrja se maradtt.

Sok leny ment az olta frjhez. Ki szolglta immr Gazdjt. Isten tudn meg mondani, mikor volt. Knnyn neveltt kutya is ki ugatta eddg. Mg akkor a Magyarnak is volt deje: hogy magyarl beszllyen. Az oltal a nap is ms oldalra fordlt. J volna, ha volna
[6]

Mg akkor talpt a medve is nyalta. Akkor a kutya is kuty volt.

[7]

n is biztam egy nd szlhoz. Ki (fl nylvn) hajlott mshoz. Az akkor volt, mikor a tehn meg elltt. Mg akkor a fal temploma is kpolna volt. Mr ekkor az akkori hegeds minden ntit el felejthette. Akkor ez a fa se vetett ekkora rnykot. Eszembe se jut: hogy valami volt. Mint a hltt, gy meg feletkeztem rlla. Tndklttem, mint az st. El enyisztem mind a fst. Jnos btya is Jank volt mg akkor.
92

Trssa volt Mathuzalemnek is.

Taln mg akkor a Fcske se fcsgtt annyit.

129

Akkor a nap is melegebbet sttt. Mg a hld is nagyobb volt. Az lta a csillag szm is meg fogyott. Akkor a faluk se voltak oly kzel egy mshoz. Mg akkor szp volt m Vnus is. De mr az egyszer meg esett. Meg volt, csak meg ne tudgyk. Meg lett, meg esett. A mi meg lett, nem tehetni tbb meg nem lettnek. Egy rgi frgeteg futta mr azt el. Meg ette a Farkast, ki is adta immr. Ktszer se mondom: hogy oda nincs. Meg rt akkor a cseresnye, ki is klt a magva. Templom volt m ez valaha. Ifisg szpsgnek csak tredkje lccik. Eddig a dlledkeket is el hordttk. Voltam, a mi voltam, de nem leszek, a mi lehetnk. Mi is virgzottunk valaha. Nknk is nevetett valaha a vak l. Nkem is volt gesztenye szn hajam. Haladnak a hetek, mlnak az esztendk.
130
[8]

93

Nap a napot zi.

Tegnap volt az. Nem lesz ez tbb. A mi rgi nem mi. Rgen volt gyermek. Mintha soha se lett volna. Nkem is volt valaha egyenes htom. Istenem mire jutnk. Holl voltam; hattyv lettem. Jobb volt ez eltt. Kr: hogy eddg is lt. Akkor ltem vilgomat, hogy szl ftta pntlikmat. Mg akkor Barta Erzszk is prtt hordozott. Van mr annak tizen hsz esztendeje. Mg akkor a pszt szsznek mondottk. g nyelte el, vagy a fd, nem tudni. Meg rgta a Szent Mihly lova, soha ki nem gygyl. Remnsgn kvl meccettk el a fonalat. Meg is ittk az ldomst. Eddg a tengern is tl lehet. Eddg taln a vilgbl is ki ment.
131

Eddg sr helye is el veszett. Meg hlt az olta a ht Trk csszr. Nem fjlallya mr fogt. Se hire, se helye. Beteg volt valaha a dek is.
94 [9]

Rgen irtk, le kopott.

[10]

Sokszor hzta nagy bjtben a trzskt. Volt, de el klt. El mlt a szomjsg, nem bart a kt. Ki tudn ezt oly sokig fejbe tartani.

Ha kptalan lett volna feje, eddg el felejhette volna. Bottal theted nyomt. B lepte azt immr a h is. B hzta a ld hr. Piros csizmjnak nyomt ha hogy a h el lepi. Viseltt abrosz szszsz vlt. dm ltott ilyen dolgot, ntelen korban. El jrta meny aszszonyi tncct. Himl se volt mg akkor Magyar orszgban. Nem tudtuk mg akkor: mi a kukorica. Mg akkor a Huszrok is kalpagot viseltek.
132

dvel a vas is meg vsott. dvel a Nespolya is meg rt. Kefld br az avit ruht, nem lesz j bellle. El ugrotta (mint a Peri leny) a frjhez menst. Rgen volt gazdag. Mi is voltunk valamik. Mi is voltunk gyermekek. Mg akkor va is meny aszszony volt. El mosta az r viz. Eddig gykerestl ki veszett.
95

Gykstl, gykerestl ki veszett.

Sok viz le cspg addg az eszterhejrl. Sokszor meg szarvasodott mr attl fogva a teli hld. Eddig szent Gellr hgyt is el hordottk volna. Mg akkor a kutykat is nyirtk. Meg voltak mg akkor Eugenius snccai. Akkor mg a Tisza fl fel fojt. Ki tudgya, mikor volt az. dvel a tetbl is lapos lesz. Eddig a bolha is meg fehredett volna. Sok szent Mrton ldgya kelt mr el az ta.
133

Mr a cserfa is meg vnhedett az olta. Kr: hogy oly hamar rt meg a tk. Mg akkor a Balatonyi cserfa is mak volt. Ki sok mzet nyalt, sok mrget is falt. Mg azt szent Magdolna siratta. Rgi bzbl is vlik j kenyr. Mg akkor a Maros se folyt a Tiszba.
[1] A Rsnykrl mr ennek eltte is rtam, de mivel fkppen ide tartozik; ide is iktatom. Ez az llat csudllatos teremtsse az r Istennek. Test-te lladalma ez: nem nagyobb a majomnl. Feje olyan, mint az emberek. Orcja szrs. Fle hejett gyapja ottan bokrosabb. Szemei b nve homjosok. Szjja nem dundorodik ki, mint a kutynak hanem, mint az emberek, lapos. Lapos annak orra is, mint a majmok. Farka igen kurta. Els kt lbai a kt htulsnl hoszszabbak. Mind egygyik lbn (melyben klnc) hrom jjai, hrom krmi vannak. Krmei nagyok, hoszszak, horgasok, ersk. Fogai aprk s kicsinek. A mi ennek termszett illeti: mi se gondol magval. Akr ssk, akr hnnyk, akr fel vessek, akr le hagyittsk, nem gondol vle, magt ne vdelmezi. Ha htl zgst hall is, htra tekin mert elenlensgt szmba se veszi. Ha azt lttya is, ellle el nem fut. Ha rstsge ellen korbcsot fognak, azzal semmit se mozdtanak. Tredelemmel szenvedi a leg nagyobb csapsokat. Ha blt, tdejt, vagy mjjt ki veszik; el l egy deig. Szvvnek krsztl szrssa utn se enyiszik el mindgyrt. Az rstsgt mlt le rni, melyel fll halad minden llatokat. Jrsst egy nyomorltt mszklsnak lehet mondani: mivel a csiga menetelnl lassbb. Mert a csiga (egy els prcents alatt) meg msz egy padot, ezt a Rstnyk kt rig se vgezhetn el. Innent kvetkezik: hogy egsz nap nem megyen tovbb negyven lpsnl.

134

Lusta arra is: hogy magnak eledelt keresen gy el hitvnyl: hogy csontya brnl rajta egyebet nem ltni. Ekkor osztn fa levelek utn lt. Ezeket leg rmestebb szi; de (hogy rettek a fra hgjon) nagyon sajnllya. Mind az ltal: a fnak meg hgssra az hsgtl knszerttetvn; ha egygyik lbnak horgas krmeit a fnak hjjra tette; el gondolkozik kt rig is, mg a msik lbt fllyebb emeli. Bele telik hrom nap, mg egy kis fra fl hg. Egy grl le vn a leveleket el mlik kt nap: mg magt meg gondollya, ha vajjon a msikra hgjon ? Az d alatt (mg a levelekben tart) le nem j a frl, akr min vltozsai legyenek a borongs dnek. Rajta tlt hrom holnapot; mely d alatt semmit sem iszik. El emisztvn minden leveleket, irtzik, ha a frl val le menetel eszbe jut. Sem hogy le mszszk, leg flsbb grl (ahhoz a fa levl vssnek vge lett) magt inkbb le veti. Meg marad azon egy helyen, mg ismt csontya bre marad, s jra knszertetik az eledel keressre. [2] A Jesuvitk kznsgesen el trltettk 1775-dikban XIV Kelemen Pptl, Gangallenitl. [3] Nmely haldokl arra krte j barttyait: mondank meg gisnak (Sparta kirllynak) hogy nem sokra fel fordlna a vilg. Erre gis (magt el nevetvn). Jt vrhatunk (gymond) mert gyermek koromban azt hallottam apmtl: hogy az dejben midenek fel fordltanak, s roszszabbak kvetkeztenek. Ha most viszsza fordlnak mindenek, mindenek elbbi jobb helykre llanak. De mg is igaz az: Aetas Parentum (pejor Avis) tulit nos nequiores, mox datura progeniem vitiosiorem. Az az: Atyink deje (seinknl roszabb) minket hamisabbakat szlt, nem sokra gonoszabb nemzst adand. [4] A Papi bajusznak kznsges le tevsse nem rgi 1770-dikben lttam mg bajuszos Plbnusokat, s Kanonokokat. [5] Igaz ugyan, hogy ezen kz mondssal a rgen el mlttakat jelentyk: s (ha krdezik) hol jrt teht most a farkas? Azt felelik: hogy rgen ugyan a fldn jrt, de mr mostanban a talpn jr. [6] Egy szegny de szp legny el akarta venni egy birtokos lent: azzal hizelkedvn nki: hogy kt jszgai lennnek: egygyikt J volnnak a msikat ha vlnnak nevezvn. Minekutnna a mennyegz meg lett; akkor vette szre a meny aszszonyt: hogy Urnak kt jszgbl nem lhetne gy, mint maga egy falujbl. [7] Krdezik az embert: mit nyal most a medve: azt felelik: hogy talpa brt.

135

[8] Mondgyk: hogy (minekutnna Gyngysi Istvn, ki, Szcsi Mrinak kedvirt, a Murnyi Venust szerzette) meg vnhedett volna, azt mond Szcsi Mria: des Gyngysim, midn nkem a Murnyi Venust rtad, nem vall ilyen tprt. Erre Gyngysi hamarjban azt felel: bizonnyra Nagysgod is akkor Venus volt, nem pedig (mint mostanban) vn hs. [9] Egy vndorl dek j ebdre kapvn egy vagyonos parasztnl, igen j izn vtt. El csudlkozott a gazda, s krdezte tlle: ha rgen volna ily j kvncscsa? betegsgemtl fogva, felele a dek: krd a gazda: rgen volt beteg? azt mondotta a dek: hogy tiz esztend eltt. [10] Azzal ijesztik a lenyokat: hogy ha a Farsangon frjhez nem megy: bjtben trzskt ktnek utnna.

NYOLCADIK SZAK. Ersk.

A dl falat is meg tartotta vllval. Csupa oroszlnnak mondhatni. Meg llya a kos szarvat. K szl r habok ellen. Gykstl vonnya ki a bk ft. Nem veszedtt meg a Pjban.
96

Ember, a ki rajta ki fog.

Nincs ersebb az egsz krnykben. Ha maga van is, msok magval lenni lccatik. Minden tkzetben els. Nem szeretnek vele jat vonni. Nem szeretnk vele tengejt ttetni.
136

Nem kvnnk krme kz esni. Munkra termett ember. Nagy kvet hengerget. Nem szeretnk vele stkbe kapni. Maga rnyktl meg nem ijed. Fl a maga rnyktl is.
[2] [1]

Szrs melly, nagy erej. Nem bodzafa kardgya. Herkules (hozz kpest) semmi.
97

Ers a foga, az m a konc rg.

Ugyan meg ragadta m a kapa nyelt. Meg felel a zsk bznak. Meg markollya az eke szarvt. A piszkot ki nem tik az rrbl.
[3]

Ers, mint az Olh ecet, melly az Olhba a hallos vtket is el li. Nem minden harasztban terem ily oroszln. Ers, mint a viz.
[4]

Nincs oly ers, kinek trssa ne vllyk. Hrom katona, kilenc puska. rvvel ers a kutya. Ersen fel vontt ij hamar el pattan.
137

Csupa acl, csupa vas. Az ers szl meg tromfollya a tornyot is. Meg llya a sarat. ll prbllya meg a vasat. Szl a tlgyet le dnti, de a nddal nem bir. A hgy a leg nagyobb szelektl se fl. A nagy hgyeket S gig ment brceket. Mennyk tromfollya. Vagy trik, vagy szakad. rcc vlt a szve. Nem flhet a nyertes, a meg verettetett hadtl, ha br kevesebbel legyen is.
98 [5]

Kszikla a nyaka. Ha ers a zr, nem sjos a kr. Le nem thetik a lbr. Szembe mer nzni akr kinek. Nem farol, mint a szn. Nem hajtya maga utn az ellensget. Bele mer harapni a koncba. Talpig ember.
[6]

Nem fenyfa kardgya. kti fel a kolompot.

[7]

138

99

Neki esik a foly dereknak.

Nem fl homra a kakuk szllstl. Neki merne menni az eleven rdgnek. A kirly szembe is mer nzi a Macska. Ketttl se fl. Btori nemzetsgbl val. Meg lttya kicsoda micsoda. Meg nem ijed a harang sztl. Meg felel magrt.
[8]

Ha bajszszt fl pdrti; ember a ki bncsa. Sokakat meg tantott a Magyarok Istenre.

[9]

Sokakkal meg emlegettette des annya tejt.

100

A btor szvvel trsalkodik a szerencse.

Btor katona az, kinek vitz barttya az Isten. hadi menykve a drg csatnak. keze s lba a nagy tkzetnek. Hejre ember. Meg ntt immr mind szaklla, mind bajuszsza. Tbb kllene illyen. Ember kell a gtra. Ember nem csak a lenben; hanem a kenderben is.
139

Nem minden szemeten tallsz illy embert. Ez m az ember.

101 [10]

Jl fl kt gatyjt.

Ki nem tttk mg kardot a kezbl. Nem veszi trfra a dolgot. Nki meri htt vetni. Van vlla, melyel a kbl bzt el birja. Magyar Aptl szletett. Ennek az Apja is ember vlt. Ertlen, ki csak maga erejben bzik. Magyar anya szlte ezt e vilgra. Emberl fog mindenhez. Kett tri a Patk szeget. Ers az ertlen, hamar zskba rakja. Emberl lt a dologhoz. Aklot ugrik.
[11]

A fejekt tarisznyra rakja. Apja fia.

102 [12]

Taln a halllal is ldomst ivott.

Vajmi ers katona az rdg. A vitz emberrel a trfa se trfa.

140

Nem minden bokorbl ugrik fel illyen nyl. Nem hernybl lett pille. Igaz Hazafi.
[13]

Jobbra balra egy arnt. K vr.

[14]

Ha Isten akarja, Pk hl is k fal. ttila fajta. Nem inog, mint a fa szeg.

103

Maga trengeti hajtya is az ellensget.

Vllaira vehetn taln az eget si. Elre egy lpssel fiam.

[15]

A dl hgyet vllaival meg tmaszthatn. Tenyeres talpas, nagy Inas. Somfa , nem kka. Ruhja is acl.
[16]

Egy hgyet a msikra hnyhat. Nem Ppa szr annak a lba. Szles melly. Comb annak karja is. Ell htl vas.

[17]

Kakas is hatalmas a maga szemetn.

141

Ha rd lehel; le omlaszsz. Tz prbllya meg a vasat. Az ers fonlbl tarts az ng. Az ers kenderbl vlik ers ktl.
104

Nincs olly ers, ki veszedelmt ne vrhassa az ertlentl is.

[19]

[18]

Szaladgy Trk, inadba Jnos vajda. Egsz Atls.

[20]

Az reg katona zskba hnnya az joncot. Szembe szkik a fene vaddal is. Mind vgig, mind vrig. Markban hordozza lelkt. A vitz embernek Pk hl k vr. Terem az ember mint a suba gallr. A veszedelem mutattya: ki lgyen ember. jjval is krsztl dfi az embert. Gncsot vet, le tesz akr kit. Kr az ers vitznek meg halni.
105 [21]

Jl tudgya a le vetsdit jtszani.

Orszgoszlopa. A dl egek se vehetnk ki szvvt. Hatalmas hat farkas.

142

Tbbre megy kardgya, mint szava. Drg menyk. re bizzk, kit a menyk agyon nem thet. Klkkt oltalmaz Oroszln, hozz kppest fitty. Mi nki egy medve? Egy kzzel a Bika szarvt tartya, a msikkal agyon ti azt. Toldi Miklsnak unokja minden bizonnyal. Nem szeretnk kezbe kerlni. Nki megy a sebes oroszlnnak. Ha annyi ereje se volna, mg is elg volna. Nem lehetne vele gmbt hajtani. Meszszebbre terjed lndzsja, mint szava. Nem nyelvvvel vitzkedik, mint az aszszony, hanem karjval bajnokoskodik, mint a vitz. Kn kts. lmban is az ellensggel harcol. Kr hogy az kr erejt nem tudgya. Szrs a Medve, ugyan azrt ers is.
[1] Midn Hunyadi Jnostl (a Magyaroknak hres vezrjktl) azt krdezte a Tiszt: sokan lennnek a Trkk, kik ellen ekkor hadat inditottak? azt felel: ezt nem krdezheti az, ki rnyktl nem fl. Ms Tiszt is volt nlam, de nem azt krdezte sok az ellensg? hanem azt: hol van az ellensg? Midn azt javallank nki nmelyek: hogy (mivel a Trkk szmosan lennnek) velek
143

meg ne tkzzk, erre azt felel: sokkal klletik annak harcolni, a ki sokat akar meg gyzni Vgtre csak azt krdeztk tlle, hnynak gondoln lenni vitz katoninak szmt? annyinak lenni mondotta, a mennyien az ellensgnek meg verssre elgsgesek, ha mg annyian volnnak is. [2] A mi lomha kis aszszonyainkat, nyolc kilenc ra veti fel az gybl. Hamarbb fel kelni flnek, mert a reggeli rnyk igen hoszsz, nagyon meg ijednnek tlle. [3] Telekesinek egy magyar vezrnek hrtelen meg jelentette a km: hogy a Trkk kzel lennnek a Magyarokhoz; erre Telekesi (ki rntvn kardgyt) mi is kzel vagyunk a Trkkhz. [4] Nmely krdeztetvn: a bor lenne ersebb, vagy a viz? a vizet mondotta ersebbnek lenni, mivel ez malmot is hajtana, mely erejt a bornak nem ltta. [5] Midn Kinisi Pl (Mtys kirlynak neves Hadi vezrje) a Kenyr mezn meg verte a Trkt; ezek pedig jra szsze szedvn magokat, nagyobb fenesggel akarnnak a Magyarokra tni; ltn is Kinisi: hogy vitzzei kzl sokan meg ijedtek, meg is hborodtak; noszsza rajta (gymond) vitz Baj trssaim, j szivvel legyetek: mert ha mi (kik ez eltt gyzedelmesek voltunk) gy flhetnk; el gondolhattytok: miknt flhetnek a Trkk, kiket imnt meg vertnk. Ezeket el vgezvn ki rntotta kardgyt, s mg azon nap a Trkkre esvn, azokat gy annyira meg verte, hogy hr mondl csa k egynek engedte meg lett. [6] Lacedemonbl Athenba viszsza trvn Diogenes; meg krdeztetett honnant jnne? s hov indulna; a talpig emberektl (gymond) a csupa aszszonyokhoz viszsza. [7] Az egerek nagyon flvn a macsktl, tancsot tartottak a fell: mikpp kellene azt vgre hajtani: hogy annak alattomos jvsst ki tanulhatnk? egynek javallsbl meg llapodtak azon: hogy nyakra kolompot kssenek. Hogy ezutn haza ballagnak, elejkbe kerl egy mezei egr, ki meg rtvn a hzi egereknek vgezssket; azt ugyan helybe hagyta, meg is dicsrte; de meg krdezte osztn: kire biztk a kolompnak fel ktsst? erre az egerek bba estenek. [8] Mtys kirly mg kisded korban kirlyosdit jtszvn a gyermekekkel, mivel magrt mindenkor ki tett, a tbbitl kirlynak ttetett. Ezt nem j szvvel vvn a Jtk mester, ki a gyermekek kztt leg ltesebb vlt, s maga vgyott a kirlysg utn, maga lt a kirlyi szkbe; Mtyst pedig egy alacsonyabb szkre maga mell ltette. Erre Mtys fl nem hborodott; hanem csendessggel csak azt mondotta: hogy magrt mindenkoron meg fogna
144

felelni, meg is mutatni azt: hogy nem a hely teszi az embert nagygy; hahem a nagyra menendtl veszi minden bcslett a hely is. [9] Ennek a kzmondsnak meg mutattam Etelka nevezet Knyvemben az Vilgosi Egyhznak fel szentelsse alkalmatossgval. [10] Midn az anya medve (klkke eltt) sokat beszllett az embereknek azon fortllyaikrl, mellyekkel a medve ern is ki fognak; krte tet a fik, hogy nki embert mutasson. Sok esedezssei utn ki vitte fit az erdre, s nki egy Remett mutatott. Erre a kis medve re rohanvn, s szjjel tpvn annyhoz viszsza futott, s az embernek ertlensgt nevette Ismt ki vitetvn mskor szinte gy bnt egy vak koldussal, s annak vezetkjvel annya eltt azzal dicsekedvn: hogy mr embertl se flne Harmadszor ki menvn egy lovagl huszrra talltak. Ezen emberi nemet jl smervn az anya medve; javallotta finak: hogy bele ne kapjon. Erre az anya medve barlangjba szaladott. A fik pedig nem fogadvn a szt, a Huszrnak esett. A huszr ezt ltvn, neki sti a Karabnt, s egy flt el lvi. Utnna a Pistolokat, mellyekkel fart nyakt ersen meg liggatta. Ltvn a medvnek meg talkodsst, lovrl le szllott, s kardot rntvn, fejt, orrt, derekt jl meg szabdalta. A mg kvetkezhet csapsoktl tartvn, annyhoz szaladott vresen. Anya (mondvn)! bezzeg ez m az ember! Hogy hogy fiam krd az anya medve. Felele a fiok leg elsbben tzet kpdsdtt rem hromszor, de evvel nem gondoltam: De midn htlybl egy nyelvet hzott ki, s azzal engemet nyaloganti kezdett; azt immr ki nem lhattam. [11] Nmely Juhsz midn, mg ntelen korban az akolbl ki ugrasztotta a Farkast maga is aklot ugrott utnna, s a Farkast bottynak hajtssval el rte, le is fektette. Nem sokra az utn meg hzasodvn, hogy a Farkast az akolban rzette, a Farkast ugyan valamint ez eltt ki ugrasztotta, de maga az aklot ltal nem ugorhatta; hanem a szalad Farkast ezzel fenyegette: Vrj csak Farkas vrj; majd ha te is meg hzosodol, nem fogod az aklot ltal ugorni; akkor bezzeg kedvemre bnok veled. [12] Mtys kirlynak attya Hunyadi Jnos, ki akarvn fit a tanls vgett kl orszgokra kldeni, e feleletet vette: hogy annak akarna tantvnnya lenni, kinek fia lenne. Mr kis korban ltal ltta Mtys: mi haszna a kborlsoknak, s min fesletsgekkel jnnnek az Ifiak orszgjokba viszsza. [13] Nagy Sndornak (az kesen szllsban) mestere volt Lampsakomi Anaximenes. E dolog hasznra vlt, osztn Lampsakomnak. Midn ezt a vrost (mivel egygyet rtett Driussal) fel akarn dlni Nagy Sndor, ltn pedig: hogy a vros kapujn Anaximenes jnne ki (a kirlynak gondolattya szernt) a vgre: hogy a vrosnak meg tartssrt esedezne eltte; jl elre azt kiltotta nki (pedig az Istenekre is eskdvn) hogy azt bizonyosan nem fogn
145

cselekedni; a mit tlle Anaximenes fog krni. Hogy ez a kirly elejbe rkezett, s ennek ismt azon elbbeni szavait hallvn, okos ember mdra, eszvel lt: s mindnyjok hallotokra azt krte Sndortl, hogy: Lampsakomot fel dllya. Ez eskvvssrl meg emlkezvn s Mesternek okossgt is nagyra bcslvn, meg kegyelmezett Lampsakomnak. [14] Krdeztk Agesilaust: mrt nem kertteti b k falakkal Spartt. ezt hallvn, fegyveres Polgrjaira mutatvn: Ezek (gymond) Sprta vrossnak k falai. Igy rta ezt meg (a tbbi kztt) ama hres Plutarchus. [15] Egy mltsgos aszszonnak fia katonv lvn, midn annya a kardo t oldalra kttte, mely rgenten igen kurta vala, s ennek kurtasgrl a fi panaszolkodk; az annya: elbbre (mond) egy kt lpssel fiam! elg hoszsz lesz. [16] Egy rszeges katona a vrosnak ccjn rszegen ment jjel. Az ccnak vgn egy k hz vala krsztl, az is mr dlledkjeire omolvn. Azt gondolvn a katona: hogy valaki el llotta ttyt; ki rntya kardgyt, s erssen meg vagdallya a k falat. Ennek szikrit ltvn: micsoda ember ez gymond, kinek ruhja is acl. [17] Ezt a Lelemnyesek a rgi Ciklopokrl mondottk: hogy midn Jupitert ki akartk az Egekbl vetni, hogy az gbe rhessenek Pelion hgyet Ossra tettk. De Jupiter ket agyon menykvezte. [18] Ezen okos mondssal oktattk N. Sndort a Scitk, midn ellenk hadat indtani akart, a mint ezt rva hatta Curcius L. 7. C. 21. [19] Akkori kz monds: midn Hunyadi Jnos akkori Erdlyi Vajda meg szalasztotta a Trkt. Mert e szavakkal ltek a csata eltt. [20] Atlsrl azt kltttk a rgiek: hogy egykor le omlani akarvn az gi mennyegzet, azt tmasztotta meg vllval, s azt mig is vlln hordozza. [21] Magyar orszgunknak ama blcs Igazgatja Hunyadi Jnos, midn Zimonyi vrban hallos betegsgben feknne; hozzja jtt S. Kapisztrnus. Az oda gyltt Magyarok azt sgtk egy ms flben: Istenem! min nagy Igazgat! min nagy vezr ! min sok gyzedelme vlt a Trkn! ugyan mirt klletik az ilyen nagy magyarnak meg halni? Ezeket hallvn a haldokl vezr: csuda dolog (gymond) Fleim: hogy azt vszitk fl dicsretemre, melyet n nem magamnak, hanem vagy a szerencsnek, vagy Katonim btor szvknek ksznhetk. Ha hlttom utn dcsrni akartok, azokrt dcsrjetek, miket magam cselekedtem. Ezek pedig azok: hogy
146

letemben Hazmat mindenkoron szerettem, hogy letemnek napjaiban senki fival igazsgtalansgot nem tttem. llyon el azon zvegy ki n miattam gyszba ltztt volna; llyon el, ki szemembe mondgya: hogy valaha hazm ellen dolgoztam!
106

KILENCEDIK SZAK. Esztelenek.

Mindg kuckban l, mg sincs otthon. Ki felejti kposztbl a szalonnt. Hoszsz a haja, rvid az esze. Fa Jank. A szrba szllott, a mi kis esze volt. Zsros zsatskban van esze.
[1]

El rejtette magt, mint Vszon Pl. Viszszra beszll. rnykval v.

[2]

Hat puszta falut is el tart tancscsval. Frtt fej. Nem tud eszvel szmot vetni.
107

Frtt velej.

Ngy puszta vrmegyben nincs nagyobb sz. Kcsagos esz. Bcst vett esztl. Csuda: ha fl szemre eleget aludtt.
147
[3]

Sok bolond krn se tanl. El szalasztotta eszt. Legelni kldtte az eszt. Esze veszedtt ember. Feje fordlt csavarg.

[4]

Fel fordlt Pincjben a bor. Sltt bolond. Majom mdra lelgeti a fit.
108 [5]

Fut bolond.

Meg bomlott esze kereke.

109

Flre beszll.

Azt se tudgya: mitl dglik a lgy. Meg fordlt fejben a vel. Kevs van a s tartban. Szg a zskbl hamar ki teccik. Kcsagos agy veleje. Nagyon alant jr a fogssal. Meg botlott az esze. El esett az esze. Egy morzsa esze sincs. Meg bomlott az esze.
148

Egy szikra esze se volt valaha. Bolondsg frt az eszhez. Szl malommal vetekedik az esze. Meg csmrltt az esze. Nem lt tovbb orrnl.
110 [6]

Annya hasban se volt esze.

Hagymszban van az esze. Boh ngy! meg lte a leg jobb toj gnrt. Bujdosik az esze. Al fldn szarndokoskodik esze. Bomlik a stni valja. Se oka, se foka. Forg szl a fejben. Elment az esze. Heted fl Balzsnak csak egy az esze.
[7]

Meg rugaszkodott az esze, taln viszsz se tr. Bucst se vtt esztl. Isten hozzdat se mondott esznek. Futkos az esze. Egy mk szemnyi esze sincs. Tk a feje, gan a veleje.
149

Oda haza felejtette eszt. Isten hozzd des eszem. Nem tall ttyra az esze. Nked is volt valaha eszed.
111

B rattatott a Bolondok knyvbe.

[8]

J, ha embernek esze nincs, mert nem veszdik vele. Jobb ha embernek esze van, mert tud vele lni. Bolond gombt vtt. Nincs esze, mint a lnak. Betegsge utn esze haja el ment. Interesre adta az eszt, tke pnzzvel oda lett. El futotta a bolondgya. Ads a Balzsnak.
[9]

Nem br az eszvel. Ert vett rajta az esztelensg. ltal esett az esznn. Sokbl is alig rt valamit. Nem jhet eszre. Veszdik eszvel, mint a nyavalval.
112

Vas villval eszi a szrdket.

[10]

Udvari bolond.

150

Szr jjban tartya az eszt. Hat pnteken se jhet eszre. Minden hjjval van, ki esze hjjn van. Fl meder. Tele pincjbl szomjan j. Trj viszsza egyszer magadhoz. Szllel bllelt esz. Olyan mint ki a szappant meg ette. Esze kerekei el koptak. Soha nem volt stni valja, nem is lesz. Esze veszett vrmegynek bolond az Ispnnya.
113 [11]

Egsz nemzetsgnek nincs esze.

Bolondok hzokban szletett. Kinek esze nincs, aranyon se fordthat valamit. Magval egygytt eszt is el adta. El itta az eszt. Hitelbe adta eszt. Magt is el adta a piacon. Fejbe nem trhet esze. Asztal bolondgya. Ki ficamodott az esze.
151

Fst rn szelet akar venni. Egy bolond olyan kvet vethet a ktba, melyet tiz okos se hzhatna fl. Nagy a feje, de kicsin a veleje. Moly ette meg a rgi eszt. Oktondi.
[12]

Nagy az Istll; de parnyi a l. Tizenkt kr fel nem rne eszvel. Nincsen feje jl szsze iszkblva. Gymbrt viszek, flre bolondok, nem nktek val.
114

B tekintett, mint bolond Istk Debrecenbe.

[14]

[13]

Esze nlkl van, mint Mucak lova. Tl van immr eszn.

Mindent klcsn adhat, eszn kvl. Romban volt, s a Ppt nem ltta. Hat bolond fl nem rhet eszvel. Szele burgyi. El klt sava, stalan a szava. Szeleverdi ember. A szeles ember fl bolond. A bolondnak fa pnz is j; ha el veszti se kr.
152
[15]

Szl hordtta esz. Maga magt rllya el a bolond.

115

Gzen gz ember.

Bolondnak is teccik az fa sablja. res kamarnak bolond az gazd aszszonya. Ktyon fitty ember. Krn tanl a bolond, mg se eszes. Bolond, ki egy kbe ktszer tkzik meg.
[16]

Bolond, ki haj trst msodszor szenved. J nki a Tk mag is.

[17]

Meg tbolyodott esze, ttyra nem tall. Bolondsg a Papsg ha dekul nem tud. Bolondnak b a jrssa. Kit az Isten meg akar bntetni, elsben annak eszt veszi el. A kr valls a bolondnak is fel nyittya szemeit. Bolond ki eb utn a lovat el veszti. Nincs annak esze, kit a le lncolt medve meg kap.
116

Ki futott esze velstl.

Bolond, a ki magt nem smri. Suhai malom az esze. Szamr f.

[19] [18]

153

Puszta malom, szraz gton, vmot nem vesznek. A bolondnak b a jrssa, kr trssa. Se kovszsza kenyernek, se vize malmnak. Bot ftl, grcs a gondolat. krtl szamr tancs. Tbbet szll keze, mint nyelve. Tkkel tttk fejt. Sletlen ml az esze. kr ikra, Rk fagygy. Buta szlemny. Hamarbb meg sl a ml, mint az esze. A kba is tbbet tud nla. lmot hvelyez. rendba adta az eszt. Nyl fark az esze.
117

Fl nem r eszvel.

[20]

Meg tallta szarva kztt a tgyet. Nem tudhattya esznek hasznt venni. Bolond, ki a fnak gymlcsre nz, magossgt pedig nem tekinti.
[21]

Nyrson sti a tejflt.

154

Van lova, de nincs kocsissa. Azt se tudgya: tk ? vagy trs tel. Korpja sincs, mg is lisztet akar rlni. Ki mentek a fls vrbl. Maga nevt is el felejtette. Nem fr a tk fejbe. Kemny a fej bre. Ks nlkl akarja szelni a kenyeret. El adta a szllt, s sajtot vsrlott. krn dederunt, szamron tulerunt. res a Fl hz.
118 [22]

Nem mehetett tovbb az A, B, Cnl.

[23]

Nem akart tovbb menni az nl. res a szekrny. Semmi sincs a pallson.

Azrt boldog a bolond, mert esze nincs. Tk mag. Nincs otthon a gazda. Zsellrt fogadott a fejbe. Kinek Isten nem d, a Kovcs nem kohol. Tk kolop.
155

Az krnek sincsen terjedttebb veleje. Mindg htra, elre soha se gondolkodik. A fatty csemete mly gykeret nem vr. Meg nem rt mg se sajtya, se turja. Egy verembe kt tms.
119 [24]

Nki a nem gond is gond.

Szraz vm a feje. dtlen a turja. Se fle szamarnak, se farka. Fogytn van az esze, mint az ecetes bor. Lotyog a feje, mint a zp tojs. Mg kt holnapig klltt volna annyban maradnia, taln jobban meg rt volna esze. Sokszor el vti az ugrst. Szlrl kttte a derest. Bolond, ki orvosst rkssv teszi. Nem j se keze, se ksse. Bolond mesternek eszels tantvnnya. Vlogatva se jk szavai. Csupn szarva hjja. Fl tehenet se r az esze.
[25]

156

Tbb pnzze, mint esze. A vgsban fordttya meg a szekeret. El d eszbl, de nem pnzzbl. Tmi a zskot, noha feneke lukas. Fl tallta, mint Balzs a vecsernyt.
120 [26]

Szz esztends gyermek is fl bolond.

Ksn hzasodott. Ksre virgzik az szi kikirics. Ostoba, mint a szamr. Minden ellenzbe bele tkzik, mint a vak lgy. Mestere lehetne a Cign l. Mindennek neki megy, mint a vak l. Tokorcsra mentek ecetet rlni. Nem minden fd termi az szt.
[27]

[28]

Eminens, mint Juhok kztt a szamr. gy mondgya a mint tanlta. Nyrban szaggattya a tli Bundt. Tud hozz, mint kosis az orgonhoz.

121

Tud hozz, mint a tyk az A, B, Chez.

157

Tud hozz, mint bres a harang ntshez. rt hozz, mint Balzs Mt a tnchoz. Elg az: hogy Balzs a neve. Vsr utn vesz. Akkor vet lakatot az istllra, mikor mr lovt ki loptk. Soha nem vet szmot, noha lapos az erszny. Akkor keresi a puskt, mikor a varj el szllott. Tele korpval feje. Nincs veleje.
[29]

Esztl tancsot nem krhet. Azon egyenl ostobast mindennek mindent, mint senkinek semmit se engedni. Nem hihet esznek, ha krdezi is. krt vesztett, borjat keresett. Nagy hr; de vkony dongj. Dlben is vakoskodik. Minden lpssben egy botls. Knykbe szllott az esze. Lapockja al szorlt az esze. Kt pnzzel ment a vsrra, hrman akart venni.
158

Mst keresi, magjt veszti. Msnak szr, maga szomjan marad. Nsz legny nem kmlli a kltsgit. Serpenyre lvldz.
122

Akkor kmlli a kolbszt mikor el fogyott.

Akkor abrakollya lovt mikor harcra indl. Az kr csak kr, ha Bcsbe hajtyk is. El llott az esze.
[30]

A szamr nagyobbra bcsli az szalmt, mint az aranyat. Vakabb a vaknl. Vakabb a vakundoknl. Tgas az istll, csak ngy markos a l.
123

Kr: hogy szt nem rlnak a vsrban.

Csak annyira lt, a mennyire tapnt. Hvellynek slt a kardgya. A vak verb ttova szik a vizben. Tanlatlan Ifj, mg ifjsgban. A klds tarisznyt viszi a nyakban. Torkig tanlt; de fejben semmi se ment. Ms szlljt kapllya, magjt kapltattya. Elre kri a brt.
159

Tud hozz, mint tyk a reghez. A szem mindent lt, csak magt nem. Venne egy pnzen szt, de nem kaphat. Ha nagy fle vlna, ppen csacsi lenne. Ajtstl dl a tanyba b. Barom ostoba ember. Msra bml; magrl meg feletkezik. Oda fut az ember, a hov a tbbi tdl. krfi, Szamrfi. Htl van a szeme. Ki csak akkor gondollya meg magt, mikor merl ksn bnnya meg: hogy a vre ment. Nem mrik itt vkval az szt. Simon Br hajtya a lovat. Bszli ember.
[31]

Pnzze rje a vak undok. Tz ellen svnnyel vdelmezi magt.

124

El ri a kv.

[32]

Kakas alatt tojst keres. Stalan Leves. Csak egy hjjval van az esztelen.
160

Ki lehet szjbl a kenyeret lopni. Verd ki fogt, bele fektetheted a bcsbe. Nagy a homloka, vagy ember, vagy kr. Nem sokat gyertyzott a knyvek mellett. Tbbet koptatta talpt, mint fart. lve tanl az ember. Hogy el ne lopjk szekrnybe zrta eszt. Akkor tiszta a kt, mikor bkt hagynak. Okos a bolond is, ha meg nem szllttyk. Ms birja a fels vrat. Nagy bolond.
[33]

Ha szarva volna, sznthatnl rajta. krbl lett szamr. Fehrrl a krds, feketrl felel. Tud hozz, mint vak kolds a tet fogshoz. Sarkbl eszt ki dtlen veleje. Csupa csriz a fejben.
125

Tbbet jrt az oskola mellett, mint az oskolba.

Lvs utn clozza a madarat. Oldal tarisznyban hordozza az eszt. Meg mentettk az sztl.
161

Nha ember koponya szamr vel takarja. Tk annak koponyja, nem csont. Egy bolond tizet is csinl maga utn. Nagyobb a csizma, mint a lb. Ksa annak esze. Azt se tudgya, hny az jja. Egr bka csatrl (mint igazrl) gy szll. Mindg ksn babon az esze. Sokan rmest ki annk, a mit el nyeltek. Egy kzzel pt, a msikkal ront. Tj gyannt a meszet itta meg. A Tt is meg nyugszik, mikor a frl le esik. Szpen dglik a marha: cs lesz a br. Ki magnak bolond, msnak se okos. Szp a legny, kr: hogy esze nincs. A szamrtl tancsot nem krhetni. Ha az krt meg szlltod, bggst veszed. Ha nagyobb nyelve volna, egsz kr volna. Gondollya: hogy elegen vannak okosak. Hat pnteken se jhet eszre.
126 [34]

Mr tizenegygyed f.

[35]

162

Ml, meg malaj. Ha a Patikba rlnnak, ott is venne szt. Kevs a s a s tartban. Nha a bolond is szll igazat. A bolondok s gyermekek leg hamarbb ki mondgyk az igazat. Semmit se tud dekl, noha eleget jrt az oskola mellett. Nincs esze, ki letvel jtszik. Nma a bolond, nem szll. Az esztelennek knny szeget tni fejbe. A bartsg l hton jr a bolonddal. A bolond mly vizbe veti a kert hlt. Kptalan volna feje, ha meg volna sinderezve. Bolondnak szeme lbn van: mert (midn valahov jut) talpn lttya: hogy gyalog lovaglott. Egsz Baranyai embert csinlt bellle. Mindent magra vesz, mint a ludas aszszony. Pali pap krsztlmnnye.
127

Hti a szjt minden haszon nlkl.

Tk az agya, gan a veleje. Azt is jra tmi, a mi mr a lukon ki hllott. Tehent vesztette, midn borjt kereste.
163

Tizenkt kr se br eszvel. Forg szllel tele a feje. Mindent egy kvbe akar ktni. Ha okosra megy is a fst, ha ki llya, bolond. Mindent egy lvben akar fzni. Meg trsodott az esze. Minden vizet maga malmra kvn. El trtt a s tart, nincs sava. Trtt fejbl ki ugrott az esze. Nha az esztelen tbbre mehet az eszesnl. Ktszer mond egy mest. Az oktalannak semmi szgyenne. Vel nlkl szletett. Nincs veleje, mint a gilisztnak. Nem tud magnak kenyeret keresni. Csak nha van eszin. Csak hlni jr bel az sz, egsz nap kdorog. Nem lehet vele okossan szllani. Tbb esze van egy cserebogrnak. Ki prllott az esze. Ki vgtk Bedn az erdt.
[36]

164

[1] Ezt a kz mondst a rgi Verselk ezekbe a versekbe szortottk. Btym a szakllt fl vlra vetette, A mi kis esze volt zsatskba kttte. A zsatsk zsros volt a kutya meg ette, Mr szegny Btymnak oda minden esze. [2] Az olyanokrl mondgyuk, kik immr meg haltak. Vszon Pl bujklsdit jtszvn trssaival, azt fogadta elttk: hogy gy el bvik, hogy soha nem akadnak re. Ezzel el hagyvn trsait, a kt rovson le ment, s a ktba esvn, bele halt. Ennek vagy esztelennek vagy szerencstlennek lenni kllettt. [3] Ezen ostobasgot rt Pzmny III. Knyv. IV. Rsz. 10 . Pter. Lsd Hodgust, vagy is Kalazt

[4] Ennek a kz mondsnak valsgt magyar mesre fordtotta Hatvanyi Istvn; de Le noblbl vette. Egy Juhos gazda a sajtyt Pincbe le tette; Mg szre vette j formn Az egr majd meg ette. Azrt macskt bocsta b A Pince gtorba Hogy az ottan gynyrkdgyk Az egerek torban. De sajtra kapvn a macska Bkt hagyott, s gy a Sajtbl Semmit se hagyott msnak. [5] A majmok kznsgesen kt flk: Farkatlanok s farkasok. A farkatlanokhoz kzelebb vannak az emberi hasonlatossghoz. Mind az ltal ez is, amaz is igen hasonlt az eszes llatokhoz. Mellykn vagyon emljk. Van karjok, kezkn jok s krmk. A kzp j is hoszszabb a tbbinl. De lbokkal meg klmbznek tllnk: mert noha elre hoszszak, de magok utn nem lb, hanem tenyr nyomokat hagynak. Valamint az emberek kt lbaikon fl merevedve jrhatnak; kezekkel pedig sok fle munkra lhetnek. Csudlatos bennk a szorgalom. A miket az emberektl ltnak; azt utnnok majmozzk. Talltak olyanra, mely (midn az embert maga magt beretvlni ltta) annak el menetele utn is meg beretvlni akarta magt, de a beretvval lni nem tudvn, torkt meccette Ugyan csak ezen majmozssaikkal hasznokra lnek a vadszok, midn ket kzhez kerteni akarjk. Azoknak lttokra tiszta vizzel
165

meg mossk orcjokat; ezutn meg ftt lpet hagynak egy ednyben, mellyel midn szmket meg mossk; nem ltnak, s gy meg fogattatnak. Nha sarujokat hagygyk ottan, melyet meg ltvn a majom, fel hz, s gy fel nem mszhat a fra Nincs oly llat, mely gy szeresse fiait. ket a nagy lelsek kztt, meg fjtyk. Semmi jele bennk az okoskodsnak. Br sokig lakjanak az emberek kztt, a szllst meg nem tanlhattyk, stt tapasztalni bennk: hogy valsgos barmok. Pldl: lttyk Amerikban: hogy az emberek meg gyjtyk a raks ft, s mellette melegszenek. Ezeknek el menttek utn, melegszenek k is, de egygyiknek se jut eszbe: hogy ft rakjon a tzre. Ha a tz el alszik; k is elmennek Leg tbb majmok vannak siban, s frikban. Az erdben prasan lnek. Eledellyk a gymlcs, s fa levl. sznek magot is. Szeretik mind a Ris, mind a kznsges kst. Meg eszik nmely madaraknak tojssokat is. Azokat elevenen meg fogni nehz. Ha meg sebeslnek; farkokat a fa gra gy r tekerik: hogy a meg dglttek se eshetnek le. De ha egyszer annyokat meg fogtk, knny meg fogni fiokat is, melyek osztn hamar meg szelidlnek. Ezeket kszltt telekkel is tarthatni, gymint: pppel, levessel Szeretik a cukrot is. lve sznek. Kezkkel nylnak az eledelhez. Azt szjjel tpik, s szjjokba teszik. Itallyok vz; de meg iszszk a tejet is, a srt is; s nmely des borokat. Nagy sernysgjk vagyon a fa mszsban. ket az Indok mg szik. [6] Egy ostoba grg hoszsz deszkt visz vala fejn, melynek elejvel az eltte men Diogenes fbe ttte azt kiltvn: vigyzz magadra. Viszsz tekintvn Diogenes, nagy csendessggel azt krdezte tlle: ha mg egyszer meg akarn tni? vgtre azt javallotta nki a blcs: hogy mszszor elbbre nzze mind az orrnl, mind a deszknl. [7] Nmely Falunak nevezetes Kovcscst (nagy, s tbbszri tolvajsgok okrt) az Urasg szke akasztfra tlte. Ezt hallvn a Falu eleje, heten kzlk (kik mindnyjan Balzs nembl eredtek, s egy kzlk mg igen fiatala vala) szsze gylekeztek: hogy tet az akaszt ftl meg mencsk. Minekutnna minden el hordott okait hasztalanoknak lenni lccattak, vgtre arra krtk az Urasg szkt: hogy (mivel csak egy Kovcscsok lenne, volna pedig kt borbly) ezek kzl egygyet akasztassanak fel a Kovcs helyibe. Ezt pedig mg a fiatal Balzs krsnek is lenni mondottk. Erre az Urasg szke: Ti teht hetedfelen vagytok? de ti heted fl Balzsok egy bolondot tesztek. [8] Alfonzus (Spanyol kirly) nagy rmmel hallvn: hogy Dniba klns szpsg lovak volnnak, szz ezer forinttal oda kldtt egy Nmet szlets embert, ki akkor a kirlynl szolglt. Azomban a kirlynak Udvari bolond gya (ki az orszgban trtnt bolondsgokat le szokta rni) el vette a knyvet, s a kirlynak e tttt bele iktatta. Oka krdeztetvn azt felel: hogy annyi pnzt egy degenre bzni, nagy bolondsg lenne. Ht ha (monda a kirly) viszsza trend
166

vagy a lovakkal, vagy pedig a pnzzel. Ekkor az Udvari bolond: akkor Flsged nevt a knyvbl ki trlm, s annak az idegennek nevt fogom bel iktatni. [9] Az esztelen Balzsokrl elbb vala a sz (Lsd a 110-dik Lapon) ha azok sz nlkl szkldtek, a ki tllk klcsn krt, s adss lett, annak mg esztelenebbnek lenni klletett. [10] A Spanyolok kzl egy kirly ki mne kedves Udvari bolondgyval stlni. Midn szre vette: hogy a htlrl jrni szokot bolond bal oldala mell rkezett; azt mond nki: hogy bal keze mellett nem szenvedheti a bolondot. Erre a bolond a kirlynak jobb kezhez ltal szaladvn, hirtelen csak azt mondotta: hogy rmest el szenvedi bal oldala mellett. Erre a Spanyol kirly (ki akkor sok gondolatokat forgatvn, igen bs s gondolkoz vala) magt el nevetvn, bolondgynak szp gondolattyt csudltta. [11] Egy helysg szmra Tz locsolt csinltatott a Vrmegye. De mivel osztn semmi tz nem tmadott; az eszkz gy meg rozsdsodott: hogy a hirtelen trtnt lngban semmi hasznt nem lehetett venni. Ezt tapasztalvn az ott lak Kasznr, a F Ispnhoz menvn a trtnetet el beszllette. Azt javallotta a F Ispny: hogy a tz eltt gyakran meg prbllyk az eszkzt. Ezzel haza menvn a Kasznr: azt mondotta, hogy F Ispny azt javallotta lgyen: hogy a tz eltt hrom nappal mindg meg prbllyk a tz locsolt. E parancsolatnak ostobasgt ltal ltvn a Falu akkor mondotta ellene azt: Esze veszett Vrmegynek bolond az Ispnnya. [12] Oktondi nevezet gazdag ember (midn gyakorta tapasztalta volna: hogy, kik bzt rlnak, a bza szemeket mutatl markokban hzrl hzra hordoznk: hogy annak jsgt szemeikkel lthatnk a bza kupecek. is teht el akarvn adni k hzt annak oldalbl egynehny tgla darabocskt le kalaplt, azokat kvecsek gyannt aprra verte, s markba szortvn azzal jrt hzrl hzra a vrosban: hogy tletet tehessenek a vevk min j tglbl lgyen a hz ptve. [13] Lvai szlemnyektl hallottam: hogy ez a bolond Istk Lvn szletett volna, egsz letben nem is lett volna ms ingerje; hanem: hogy minden esztendben meg lssa egyszer Debrecen vrosst. Nem is ment tovbb az els hznl benne, ismt haza trt, s kborlssval meg elgedett. [14] Mucak lovnak bolondoskodsa abbl llott: hogy sznetlen kerengett, ha szabadon volt. De hogy osztn F ktre vettk, elsben ugyan meg gondolta magt; de ehhez is hozz szokott, s ismt kerenget. Midn vgtre b fogtk, akkor eszre jnni lccatott, de nem sok d mulva ismt kerenget. Mondgyk a L orvosok: hogy e nyavalya a lban gygylhatatlan.
167

[15] Kik ennek eltte (gymint Szarndokok) Rma vrossba mentenek (mert e mostani dnkben ez a jrs is meg tiltatott), ha a Ppt nem lttk, ostobknak tartattak. De mg egy Szarndokot ostobbnak lenni tapasztaltak: kitl midn krdeztk ltta magt Rma vrosst? azt felel: hogy a sok hzak miatt azt se ltta. [16] Ksantus Filozfus a frdbe akarvn menni; elre kldtte szolgjt zpust: ltn meg: ha sok emberek mosdnak benne. Hamar viszsz trvn, azt mond, hogy egy se lenne, a ki frdne. Szaporn meg indlvn Ksantus, hogy oda rt: benne temrdek sokakat ltott. Ht egy sincs benne gaz szlga? nincs Uram? mert ugyan embernek mondhatod azt ki ama kbe (mind mikor a frdbe megy, mint mikor ki j) bele tkzik, s el nem taszttya. [17] A munkrl haza jtt gazda, a galuskt j izen ette felesgvel. Kis fia Tk magon rgdott a kuckban, alig vrhatvn: hogy a galuskhoz szlcscsk. De ezek rlla meg feletkezvn, csak eddegltk a galuskt. Az tel vsnek ltssa mg jobb kvncsot advn a gyermeknek; fel kilta nagy szval: nem kll nkm a galuska, j nkm a tk mag is. [18] Nagy lrmval ki ugrik a molnr a Suhai malombl, azt kiltvn: hogy a kerekek mind meg bolondltak. Tudniillik: meg ijedtek valamitl a lovak, s a kerekeket szinte szsze trdeltk. [19] Egy Csiks b tekintvn egy nmet btba pipt keresett. A btos legny keveset gondolvn a vsrlval azt tallta mondani: hogy tt csupa szamr fejek lennnek el adandk. A csintalan Csiks krl nzvn az egsz btot azt mondotta nki: ugyan szerencss vagy legny; ki a szamr fejeket oly hamar mind el adhattad; mert immr egy szamr fnl tbbet e btban nem ltok, az pedig a te fejed. Ez utn nem sokat szemetezett a btban ama csintalan Csiks. [20] Egy ostoba gazdnak hordajbl melyet csapra vetett sznetlen fogyott a bor. A szolgknak lop tkzsekrl gyanakodvn, fll a hordnak szjjt b pcstelte. Mivel gy is csak ugyan fogydogla a bor; el beszllette szomszdgynak az egsz trtnetet. A csapot ltvn a szomszd: ht azt (gymond) fl nem rheti kend eszvel: hogy e csapnl fogydoglna a bor. Az lehetetlensg (monda a gazda) hogy a csapnl fogygyon: mert n ott mindenkoron elg bort tapasztalok; fll kll teht a bornak kevesebbedni, mert ott mindg nagyobb az ressg. [21] Ezzel a kz mondssal oktattk Nagy mint Curcius rva hagyta. L. 7. C. 21. Sndort a Scitk, a

168

[22] Egy magos szl bolondnak igen gynyr vala termete. E dolgot midn csudlan egy r, azt mondotta szolgja: Nagysgod fl hznak szobiban is nem szoktanak lakni az eszes emberek, hanem vagy szolgi, vagy bolondgyai. [23] Egy gyermeket ervel olvasni akart tantani az annya, de a Mester tet mg az btt se mondhathatta ki vele. Krdezte az annya, mrt nem mondgya ki az t? azrt felele a gyermek, mert osztn a Bre fogna a Mester; n pedig azt nem akarom. [24] Nmely ri de ugyan, gyva ember, sok lovakat tartott. Meg gylvn udvarban a gan; meg krdeztk a Kocsisok: ha a gannak hasznt kvnn venni? avvagy mit parancsolna fellle? sznta b fogatni a lovakat, hanem azt parancsol: hogy vermet ssanak, s abba hnnyk a gant. Krdk ismt a szolgk: ht azzal a flddel, melyet a verembl ki fognnak hnni, mit fognnak tenni. Erre a gazda meg boszszonkodvn: olly nagy vermet ssatok (gymond) hogy mind a gan, midn a ki sott fld bele frhessen. [25] Egy Falusi mszros (kit hentesnek is mondanak) tehent a falu szmra le vgta ugyan, de mivel a np kevs volt el nem adhatta, stt meg bszdsse mit a kutyknak is vetette. El menvn a Falu birjhoz, mestersgt le tette. A Bir el szlltvn az eskdteket azon llapodtak meg: hogy a mszros ezutn csak fl thenet vgjon egy htre, a msik felt vgja le ms hten. Ezekrl mondottk, hogy az egsz falunak esze nem r egy fl tehenet. [26] Balzs Kntor a templom napjn jl fel borozvn magt; midn a vecsernyre ment, a Dixit Dominus helyet, Miserert kezdett, ekkor mondotta a vecsernyz Pap, a mellette lv Papoknak: el tallta Balzs Kntor a vecsernyt. Szirmai ezt e kpen magyarzza: rzsbet Kirlyn udvari Papja Balzs, Leleszi Apt, egykor tbbet ntvn a garatra, a vecsernye helyet, a Mist kezdi nekelni. [27] Ennek eltte Tokorcson sok vad gymlcs teremvn, abbl ecetet csinltak, s vele gy kereskedtek, hogy a vvknek annyi ecetet adtak, a mennyi bzt hoztak. Ezt ltvn ms falubl val ember, azt gondol: hogy Tokorcson meg rlik a bzt, s ecet lesz bellle: haza rvn, meg rakott bzval egy szekeret s midn krdeztk: hov menne? Tokorcsra (gymond) ecetet rlni. [28] Egy kirlynak bolondgya magot vetett a szntatlan fdbe. Krd a kirly: mit cselekedne? felele az Udvari: magam flt vetek. El nevetvn magt a kirly: ismt meg krdette: mrt nem vetne inkbb okossakat? erre a bolond: mencsen meg (gymond) az Isten; hiszen azokat meg nem termen ez a fld. [29] Egy Paraszt a veszekedk kz avatvn magt fbe tssel jve el elllk. Hivattatvn az orvos csak azt krdezte: ha vallyon meg srtdtt annak veleje?
169

egy csintalan fick azt mond: hogy annak veleje meg se srtdhetett, mivel soha se volt. Mert ha veleje lett volna, magt a veszekdk kz nem avatta volna. [30] Egy j gazd aszszony tiz ak bort hagyott Testamentomban a Kntornak s Harangoznak. Egygyiknek se lvn hordja a boron is pnzt akarvn fordtani; meg egygyeztek abban: hogy kiki csapot ssen a hord fenekre all, egygyik innen, a msik amonnan. Az el ads dejt ki hirleltk a faluban. A hordhoz ltek mind a ketten. Az icnek rrt krdezvn a parasztok; azt a Kntor egy garasra szabta. Ezt csnak lenni vlvn a Harangoz, magjt egy hetesre hatrozta. Valamennyien mind a Kntortl vettek. Stt maga is a Harangoz (vagy meg szomjhozvn, vagy petkos csapjt meg tekerni sajnlvn) a Kntorbl ivott, meg is fizette. A Kntor hamar el advn bort pnzzvel haza takarodott. Ekkor nagy rmben lvn a Harangoz le lt csapja mell, s vrta a j szerencst. Jnnek ismt az emberek, s a bor rrt krdezik. Egy hetesen tartya. Mit cselekedgyenek a szomjhoz parasztok? re llottak arra is. De minekutnna a csapot meg fordtotta, a bort ki csurogni nem ltta. Ezen meg boszszonkodvn, midn az emberek el takarodni akartak vrjatok (gymond) el llott a bor, de tstnt meg indtom. Addg vrtk a meg indlst, mg egy az eskdttek kzl, nem a bor llott el (gymond) hanem kendnek az esze llott el des Komm Uram. [31] Szent Sebetynt Vsztlinak hivjk a Nmetek, a Magyarok pedig Bszlinak. Nmet orszgbl hozznk kerltt egy Bszli, minden ganba pnzt ltni lccatott. Minden pityert magra vllalt, s ingyen ki tisztitotta. Egsz nap el keresglt abban, a mit jjel ki hordott. [32] Kvt vesz vala magnak egy esztelen, melybl nyerssen egyszerre meg vtt egy ict. s mivel hallotta: hogy, kik sok bort isznak, azokat utllyra el szokta rni a bor hirtelen kocsijra fel lt meg hagyvn kocsiskod finak: hajcsa a lovat, hogy a kv el ne rje ket. [33] Egy magos izmos tenyeres talpas embernek nem igen sok vala fejben; mg is azt merte egyszer mondani: soha se ltott olyat, kit ha az Isten szp magos testtel meg ldott, annak szp eszet ne ajndkozott volna. Erre egy halgat: Nem ltott teht az r? magt teht soha a tkrbe nem nzte. [34] Homrus rt Grgl egy csom verset; melyet gy nevezett: Batrachomiomachia, az az: a kecske, vagy ugr bkk s az egerek kztt trtnt vres harcols. Ezt mondgyk nki els munkjnak lenni, melyben mivel a versek mindenek eltt, teccettek; nki ms munkkra is kedve tmadott. gy irta Ilisst s Odissejt. Az emltett csom vers csupa kltemn, kik azt valsgnak tartyk, esztelenek.
170

[35] Mindg gy intzik a mneses gazdk: hogy a kanck rpilisben ellyenek, midn immr haraphatni az j fbe, s gy az anya lnak elg teje legyen. Ekkor a csik nem igen kapkodgya a fvet, meg elgedve lvn annya tejvel; ugyan csak ezrt nem szoks fellle mondani: hogy els f csik lgyen. Midn a msodik prilist el ri, akkor mondgyk tet msad f csiknak: az az egy esztendsnek. A A harmad f csik kt esztends, az az mindenkor kevesebb egygyel mint az prilisi f. Itten tizenegyed f gyermek (az az tiz esztends fi) ostobasga mit lnak lenni gondoltatik. [36] Bed Olh falu Biharban. Sok erdjk volt; de az egsz Vrmegyei varjuk oda szoktanak. Ezt tapasztalvn az Olhok, azt is gondolvn: hogy az erdt meg akarnk enni, egy szlig ki vgattk a fkat: hogy a varjuk el ne emiszszk. Az esztelenekrl mondgyuk: hogy az erdt ki vgattk.
128

TIZEDIK SZAK. Fcsgk.

gy jr a szja, mint a kerepl. gy jr a nyelve, mint a malom korong. Soha szja b nem ll. Van m j fen kve. Soha nyugtta nyelvnek. Ki frn oldalt, ha meg nem mondan. A tyk is ki kaparhattya bellle. Pstn jr a nyelve. Nem nylt inyhez nyelve. Jl fl vgta nyelvt a bba. Minden tlban kanl. Kotty bele szilva lv, tged borsolnak.
171
[1]

Tudsabb nyelve mint feje. v az utls Kirie eleison.

129 [2]

Locska fcske.

[3]

A szt (a mint teccik) pnzen nem veszi. Jl ment, kentk a kereket, forog a kerk. Meg eresztette a pnyvt. Habzik bele a szja. Csak azt bnnya (midn le fekszik) hogy aludttban nem szllhat. rvend, ha lmban beszllhetett. A sok locsogsban fehret kp, mint a Prpost. Jl meg oldotta nyelvt. Nagy a szja, mint a Bcsi kapu. Kt fog, kt ajak zrta b a nyelvet, mg is ki szkhetik rajtok. Jl meg kszrlte bicskjt. Elg les a kasza. Hgyet is mozdthat nyelvvel. Csuda: hogy eddg el nem kopott nyelve. Nincs mg fl fstlve nyelve. Meg tmad, mind a mrges kutya.
130 [4]

Tornyot pithetne, ha szbl lehetne.

Knny a szavakat szsze hordani.

172

131

gy hangzik a nyelve, mint az res malom.

Nem szstl krik a tancsot. Nyelve leg frissebb az egsz testtben. Egsz testte nyelv. A rst szolgnak leg frissebb tagja a nyelv. Minden tagjval beszl. Srt el, de szrt nem megy a szomszdba. J helyen van nyelve. Szapora nyelv. Cscsog, mint a szajk. Szabad szj. Csrg, mint a szarka. Rakonctlan a nyelve. gy jr nyelve, mint a vn kof. Kajl bajl. Nem sajnllya nyelvt. Sz veszteget. Sok a sz, de kevs benne a s. Szabad nyelv. Sz fi beszd. Tlen se fagyhat b szja.
173

Sokat hti szjjt.

132

Mely tyk sokat kodcsol, keveset tojik.

Hangzik az res hord. Sokat szll, de keveset mond. Mely juh sokat bekeg, kevs gyapjat d. B nem ll a malom.
[5]

Ugat az eb, de el viszi a szl. Az krnek nagy a nyelve, azrt nem szllhat. Ujjval is szll.
[6]

Szll a harang; de templomba nem mgy. Ki sokat cscsog, sokat hazud. Tele van szval, mint a duda szllel. Br a nyelvt vgta volna el a bba, midn nyelvt fl meccette. Annyit locsog: hogy ms bcsletes ember nem is fcsghet mellette. Az aszszonnak fegyvere a nyelve. Nyelve evedzje nem tallhat partra.
133

Nagy a szja, mint a Rc orszg.

Soha meg nem rgja a szt. Egyszer veszi fontra a mit szzszor nyelvre. Semmi saroglja nyelvnek.
174

Nincs knnyebb a sznl.

[7]

Nem fontollya meg a szt. Jr a nyelve, mint a prg rokka. Egy ld, kt aszszony egsz vsr. Rsa ajaka, tvis nyelve. Kilt jjel nappal, mint a sovny haris. Szjjt koptattya, minden haszon nlkl. Kicsin a bka, de nagy a szjja. Nem titok, a mit kt aszszony tud. Apr a ptrcsk, de hangos a szava. tnak, sznak nincs vge. Sz szaport.
134 [9] [8]

Leg tbb sz esik a vsrban.

[10]

Ludas aszszony.

B nem dughatni nagy szjjt. Mocsokba kevern a szz Dint is. Magda Magdnak, Magda az egsz vilgnak. Nyelvre csalhattyuk szvnek jrsst. Ki adgya magt mindennek. Nyelv apr tag, de nagyot mozdthat. Bldog ember ki nyelvvel nem hibz.
175

Ne szlly nyelven, nem fj fejem. Sz csaplr, sz csapodr. Ki magt a szllsban erlteti, szll vlik szava. Jobb lbbal meg botlani, mint nyelvel. Zsid vecsernye.
[11]

Jr a szjja, mint a Hadroncnak

135

[12]

Ha kire nyelvel tzl valamit, nehz le fosztanod.

Msnak bcsletben nyelvvel gzol. Az el mondott szavat nem lehet viszsz nyelni. Nincs markolattya a sznak, meg nem foghatni. Semmit se nyom szava. Fontolhatatlan szava, mint a leveg. Leg hangosabb deksg a fcske. A fcske fszek krl leg tbb a sz. Ha annyi pnzze lenne, mint szava; Eddg a Dzs gazdagot is meg elzte volna. Ingyen d a szban. Tudgya szval el hmezni hmozni. Ha szra kerl a dolog, ki nem foghatni rajta. Se vge, se hoszsza, csoportos szavnak. Szava adgya el az embert.
176

Szavrl smerik meg a harist. Nyelves harkly.

[13]

Oroszln brbe ltztt szamarat is szava vdollya el. Egsz sz tr a szjja. Szava rullya el a bakcst.
136 [14]

Priz Ppaiban sincs annyi sz.

Pkdsi a szavakat. Fldre hllanak a haszontalan sok szavak. Ha tbb szja lenne, el nem trhetnk. Fel van fva a duda, egyszeriben meg ered. Ha nem szllott volna, okos maradt volna. Szval rltk el Urunkat is. Hoszsz beszdgye, mint Sz. Ivn neke. A Pap se papl ktszer. Ha Pap volna egsz nap prdikllana. lmban se szereti, ha nem beszll. Bnnya: hogy (le fekvn) senkivel se beszllhet. Attl fl: hogy nyelve meg peniszedik, ha gyakorta nem hnnya. Ide tova hnnya veti rosz nyelvt. Kurv az annya rosz embernek Egy sz, gy mint szz. A ki engem htam megett Nem szemben gyalz.
177

Hadd koptassk nyelvket Haszontalanl. Hiszem Istent nem hgy el engem Gymoltalanl. Hol szval, hol bottal az ember ellen. Elbb szll a ludas aszszony. J fen kvet vett a vsrban. Nem sajnllya a szt. A szemttel mindent ki hord a hzbl. Prg a nyelve, mint kecske bogy a jgen. Csupa szalmt cspel, semmi bzt nem d. Kinek posta a szja Meszet gyttnak alja. B nem falhattya a spot.
137

Elbb tojik a tyk, osztn kodcsol.

Kt hrom aszszony egsz sokadalom. Nincs gyb hibja, csak a szja nagy. Oly nagy a szja, mint a harcsnak. Nagy a kodcsols, kicsin vkony a tojs. Br csak tlen fagyna b a szja. Nem akarnk nyelve lenni. Nyelvnek felt el koptatta immr. Br csak el harapn egyszer a nyelvt. Br csak fogai ki hullannak, hogy ne szlhatna.
178

Ha feje nem volna, szavt csak akkor nem hallank. Oly nagy a nyelve: hogy ktszer lakhatnl jl bellle. Ha feje be fr is az ablakon, de nyelve b nem frhetne. Akr egsz nap egy szt se szlly mellette. Ha kerepl lenne szjja, eddg a vros meg sketlt volna. Be j volna nyelve a szllbe. Egygyik vge nyelvnek jl oda van nve. A nyak csikhoz van a nyelve forrasztva. J hogy kt nyelvet nem adott nki az Isten. Meg nem eheti rozsda a nyelvt. Jl meg edzette nyelvt. Ha esze nincs is; de van nyelve. Ha brt dobra vonnk, ktszer jobban szllana. A gonosz nyelv, bika al is borjat tehet. A gonosz nyelv, nagy tzet gyjthat a hzban. Ki kis korban ki beszlli magt, vnsgre hallgat. Ki folt nagy lrmval a bor, res maradt a hord. Esze hre nlkl csak prg a nyelve.
138

Szabadgyban eresztette szabados nyelvt.

Nincs oly tilalmas, a hov b nem cszsna a nyelv. Leg nagyobb krvalls a nyelvben.
179

Ha ez az ember sznyog volna is, nyelvvel mg is jl lakhatna az ember. Se fle se farka ronda beszdgynek. Egsz hr harang a vrosban. Nem kell nlnl nagyobb hr mond. Csak azrt kap a hren: hogy ismt el szrhassa. Nem vethet hsz ember annyit, a mennyit egyedl be boronl. Csuda, hogy nyelvbl csak annyi is maradt. Harcsa szj nagy inas. A mit egsz nap hall este ki fcscsenti. El rekedt a locsogsban. Szamarat fln, embert szavn. Sz a sz, de a val is val. Minden gazdagsga a sz vets. Ha lmban nem beszlhetett: azt mondgya: nem alutt. Ha szjjt b varnk, taln a fln szllana. Van egsz nap dolga tgas ggjnek. Az krnek nagyobb a ggje, mg se bg annyit. Ha szajk lett volna, nem kelletett volna nyelvt fl vgni. Ha a toronyban kilt, el hallik egy mrt fldnyire. Ha fel ktnk, se llan meg a halgatst.
180

Szja nagy, de les foga nincs.

[1] Kt fazk telt fztt egy gazd aszszony, egygyikben kst magok szmokra, msikban szilvt, a cseld szmra. Midn a ki tlalt kst, borsollya, re kottyant a szilva lvbl valami. Meg boszszonkodvn mond: kotty bele, taln azt akarod: hogy tgedet is borsollyalak? s a t. [2] Csfoldva mondgyk: hogy az aszszonyokat azrt nem hagygyk ministrlni a Misn: mert a kilenc Kirie eleiszont a Pap kezdvn, a kilencedik is az v. Az aszszony pedig mg a tizediket is re adn. [3] Haj fodort (nagyon szs lvn) krdezte az Urat: miknt akarja a haj fordtst? felele az r: minden locska a fcsgs nlkl. [4] Sok van a kutykban, a mik fl jegyzsre mltk. Leg jobb trssa az embernek ez is, a l is. Tudgyuk: hogy Urt a haramjk ellen vdelmezte a kutya; s midn meg letett testt el nem hagyta; hanem vadak ellen oltalmazta is Eprusban meg smerte a kutya Ura gyilkosst, szntelen re ugatott. Erre a gyilkos meg fogattatott, s meg vallsa utn feje vtetett. Voltak oly kutyk, melyek Urok halla utn nni nem akartak, meg is dglttek. Midn Lizimakus kirly hogy meg gettessk egy raks fra ttetett, annak leg kedvesebb kutyja bele ugrott a tzbe. gy jrt Hieron kirlynak ebe is. Ulisesnekkoppja (a hsz esztend utn) meg smerte az Urt, s rmben meg dgltt. Csak magok az ebek, kik Urokat smerik. Ha idegen jn a hzhoz, meg smerik azt is; s ha csinosan vannak fel ltzve nki hizelkednek is. Ellenben a szurtos Zsidkat, a rongyos koldsokat tzesen meg ugattyk. rtik nevket, s a hzi szavakat. Meszszirl is haza tudnak jnni. Minden llatok kztt leg jobb emlkezettyk vagyon. Ktszer fiadzanak minden esztendben szmos klkket. Ezek vakon szletnek, s mennl ksbben szopnak, annl ksbbre nyilnak szemeik. Ht nap eltt soha se ltnak, huszonegy nap utn soha se vakok A veszedt kutyk Julius vgn, s Augustus elejn kzel egy holdnapig veszedelmesen harapnak. A meg harapottban szomjsgot gerjesztenek, de e mellett a viztl, s szltl val indegensget is ltni bennk. Ezeknek a fel gygylshoz kevs remnysgjk lehet. Csak az segthet a meg haraptakon: ha ket hirtelen egy halas tba, vagy ll vizbe taszittyk. A veszedt kutya, Urt se kmlli. Verettessenek agyon. Az egszsges kutyk, ha minden nap jl nem tartatnak a tizent esztendt is fll haladhattyk. Semmi fle llatok kztt nincs annyi nem, mint a kutyk kztt. Ezeket leg jobban lehet fel osztani. I-szr: a vadszokra. II-szor: a psztorokra. III-szor: az udvarokra. Mind a hrom flkben leg jobbak az egy szinek. Mennl tbb bennk a szin, annl roszszabbak. Mind a hrom flkben leg jobbak a nagyok, temrdekek, s a mlyen ugatk. A psztori kutyk fehrek legyenek:
181

hogy ket a Farkasok meg ne klmbztessk a juhoktl. Az udvarikban a fekete szn jobb: mert ezek nappal irtztatbban, jjel lthatatlanok, ugyan azrt a tolvajokhoz kzelebb frhetk. Az udvari ebek elsben se kegyesek ne legyenek; mert gy a tolvajokkal enyelgethetnnek, msodszor: se nagyon mrgesek; mert az otthonosokat is, fkpen ha lncon vannak, hamar meg marhatnk. Ezeket az udvaron kivl ne ereszsze a Gazda; mert meg szokja a csavargst, s (vigyzatlanabb lvn) a tolvajokra nem gyel. [5] Nmely r ki mervn inassainak nap szmra a bort, egyszer ket (a bornak szke miat) csuppa vizzel kezdette tartani. A tbbiek kzl egy inas trsainak kromlsaikat hallani nem gyzvn, Urnak eleibe ment, s annak fleit mindenfle haszontalan sok beszdekkel gy annyira el frasztotta: hogy az r nem gyzvn tbb sz szaporitsait hallani, azt krdezte tlle: ugyan krlek: mikor fog immr b llani malmod? erre az inas hamar azt felelte: akkor Uram mikor vize nem lesz. [6] A Szabra re vallott hitesse: hogy a paszamntot meg lopta. Feddette Ura, de hasztalan. Hajnl fogva a ktba tartotta; de ott is fel emelvn kezt, ujjait meg jrtatta, mint az ollt, a paszamntnak el vgsst jelentvn. [7] Arioszt (az a hres Olasz klt) egy kis hzat pttetett magnak, noha pnzze klletinl is tbb lenne. Krdeztk tlle: mrt valami nagyobbat, s szebbet nem pittetett? mert knyveiben szp Palotkrl emlkezvn, jl tudott az pitshez. A szavakat gymond knnyebb szsze hordani, mint a kveket. [8] Krdztk: mrt lenne oly hoszsz az az Evangeliom, melyben Krisztus a Szamariaia aszszonnal a kt mellett szllott. Erre azt felelik: mert aszszonnyal vala a beszd, kik termszettyek szernt sz szollk. Ehez hasonl a ld, s mind a vv, mind az elad, kik szval nem gyzik egymst. [9] Mtys kirlyhoz (szoks szernt) sok kls orszgi tanlttak iparkodtanak. El jtt a tbbi kztt olyan is, ki orszgunkban az kesen szllst akarta tantani. Hogy ez magt a kirly eltt nevezetess tegye; azt igrte: hogy akr min csekly dologrl is hoszszasan tudna szllani. El fordlvn tlle Mtys, azt mondotta magyarl: (melly nyelvet ama nem rtett) mg a Csizmadiban se szeretem, ha egy kis lbra nagy csizmt varr. Ezzel ki adott a hoszszasan szll Tantn. [10] Ezen plda beszddel azon aszszonyok ellen lnk, kik nem vrhattyk, hogy valamirl krdeztessenek, hanem (valamint a ludak) magoktl is meg szlamlanak.

182

[11] Oly gylekzet, melyben a flnek semmi gynyrsge nincsen, mint a Zsid templomban. [12] Barca falvi Szab Dvid utn Hadroncnak mondgyuk a Rekturt. Hadrnak a Verbunkot. Hadrsznak a Verbunkost. Ezeket, s ms e fle szavakat, melyeket el adott azon emltett tuds, a vle ls az emberekkel meg kedveltetheti. [13] A Harkly madaraknak sok fle nemeik vagynak. Egy kzllk ollyan, melynek nyelve akkora, mint maga a madr. Ez a mheket nagyon pusztittya. A kaptr ajtajba b ereszti nyelvt, melyre a mhek mint valami eledelre szllanak, egyszerre b hzza nyelvt, s a mheket el nyeli. [14] Bakcs madrnak tulajdonsga: hogy egsz rkat tlt, a kis halak utn leselkedvn (ugyan azrt Dn gubinak hvjk a Rcok, az az nap vesztegetnek.) Nha szjt a vzbe ereszti, s bika szav hangot d. Ugyan ezrt vizi biknak is nevezik.
139

TIZENEGYGYEDIK SZAK. Flnkek.

Brben is ugyan, de fkppen lelke krl jr a dolog. Flenkebb a nylnl. Szrba szllott a szve. A flnk kutya tbbet ugat, mint mar. A meg ijedt ember rnyktl is fl. Oldozza a kereket. Ki vettk a szvt.
[2] [1]

Senkivel se mer szeme szllani. Csak a szja nagy; szve egy mk szemnyi. Sarkval fenyegeti az ellensget.

183

140

Flel: mint a nyl.

Ijedttben el ttte magt. A Flsz, a hasat is el csapja. Gatyjban szve. gy meg ijedt: hogy nagy Pntekig se jn eszre. gy meg ijedt: hogy ha hsz esztendk utn eszbe jut, akkor is szalad. Izzadsz most Dobozi
[3]

141

gy meg ijesztettk: hogy nevt is el felejtette.

184

Reszket: mint a kocsonnya. A flnk oroszlnnak is hasa latt a farka. Aprra rgtk szvt. El halt ijedttben. Szz vitzeket is hajt maga utn. Nincs maga szne orcjn. Egy szt se szllhatott, gy annyira meg ijedt. Meljkn acl, htokon vas, De kztte a nyl, nem penig sas. Mondhatni nyl volt futalkos apja. Az inban bizik. El hnnya mindent, gy szalad. zbe vettk. A flnk katonnak htl van a szeme. A flnk katonnak htl van a sebe. Nincs szve, hanem csak zzza. A vilgbl is ki szaladna flttben. Szr alatt hnnya a fittyet. Ijedttben neki ment a tengernek is. Veri a hall vrejtk. Trtt lvbe fel lehetne adni kis szvt.

185

gy tekereg flve: mint nagy vrosoknak nem szokott Ura hagyta komondor. Nlla az egr nem lehet flnkebb. Kit a kgy meg mar, a gyiktl is fl. Kinek szjjt meg gette a kssa, a viztl is irtzik. Kinek szjjt meg gette a meleg tj, a tarht is fjja. Mely galambot meg mellyesztett a kny, annak tollaitl is fl. Hallhat, mint tet a vr alatt.
142

Fl, mint Samu a nadrgjtl.

[4]

Nyl aptl szrmazott. Le laplt, mint gyomban a tyk. Ijedttben egygyik a msikba bjt. Szgyen a futs, de hasznos. Farol, mint a szn. Mint a Rk htra szalad. Mint ha kt kasza kz esett volna nyaka. A holtt oroszlntl a nylak se flnek. Akasztott embertl nem fl a hll. Kt annyit fl, ki lhetetlenl fl. Lbra bizza, nem karjra lett. Maga rnyka ellen se vitz.
186

Egy egr lukba b lehetne kergetni. Flti, mint beteg Blint, a hajt.
143 [5]

A fel nyrsoltt ember egy idig lzza a varjnak.

A flnk katonn, a melj vas is reszket. Csak a vrban bzik, nem katoniban.
[6]

A leg forr nyrban is, rszkedt ijedttben. L farknl kantroz az ijedt katona. Ijedttben azt se tudgya fi ? vagy leny. A flnk katona jobb lbval keresi a kengyelt. Ijedttben meg aludt benne a vr is. Hogy az gy lvst hallotta, le esett a lrl. Ijedttben (lova helyett) tehent kantrozta. Nha a katnn is ert vesz a flsz. A katonnak leg nagyobb ellensge a flsz. Nha a flsz gykr hasat is csap. Nem fl a Nmet, hogy gatyjt el lopjk. Az res szv leg hamarbb meg telik a flelemmel. Ms brbe ltzne, ha lehetne. Szvve egy mk szemnyire trdtt. Nincs rajta emberi szn. Hideg vette szeret.
187

Ha az orvos fl, rettegni kell a betegnek. Flti a brit.

144 [7]

Nyl vitz.

Ijedttben el halt. Nem ver ereiben a vr. Datum hasra. Szaladgy Kuruc, jn a Labanc. Illa berek, nd a kert.
[8]

Van d, melyben a nyl leg jobban fl. Viszsz se tekntett hazig.

145

[9]

Felesgtl is fl.

[10]

Csak kopasz fogt mutattya.

[11]

Tzes piros az orcja, valamint a lisztes zsk. Vitzsgjk miatt a pad al bujtak. Nagyobb a szjja, mint vitzsge. Egy pnzen meg vehetni szvt. Egy pnz ra flelem meg vesztegetheti. Elre htra teknt. Ugyan el hordta a stor ft. Szaladsra vette az tat. A hoszsz rnykoktl is reggelenknt meg ijed.
188

Fl a kakuk szllstl is. Fl h gyomorral a Fcske fcsgsstl. Flnk vitznek szaladgy a vra. Azt se tudgya melyik lbra llyon. Szent Gergely vitze.
[12]

Szive a szamrnak nagy, de nagyon flnk. Nyl vitznek bokor a vra. Ha tudn: hogy nge tudgya a titkot meg getn.
146

gy fl, mint ha a tvisen lne.

gy fl, mint kit az itlet elejbe visznek. Csak szemten vitz, mint a kakas. Csak egyszer megyen kecske a jgre. Le forrzott kutya az esstl is fl. A Rsa gyban is flhetni a tvistl. gy fl, mintha el akarnk nyelni. gy fl, mint rdg a tmntl. gy fl, mint Zsid a krszttl. gy fl, mint egr a macsktl. gy fl, mint kecske a kstl. Fl, mint Nmet gyermek a Szent Miklstl. Fl tlle, mint mostohjtl.
189
[13]

Fl jjel ki menni csak a pitvarba is. Fl maga hlni az gyban. A flnk katona, a rendnek botrnkozssa. Leg hamarbb el vsz a flnk vitz. Flhet a tltl, ki tavaszkor nem gyjttt. Isten is a btor katona mellett hadakozik. Ki a halltl fl, ne legyen katona. Ki a halltl fl, alig ha fiatal korban sokat nem botlott. Hjjba attl flni, melynek meg kell lenni. ppen nem illik: ha az oroszln fl. Ha a hangya fl, annak is van oka.
147

Van mg a nylnl is flnkebb.

[15]

[14]

Vitzek, mint Berta kutyi.

A nagy flsznek fele is sok. Flni rettegni nem tud a Magyar. Tart attl de nem fl. Fllyen a kansz, kit meg somfa botoznak. Jobb elre flni, mint utllyra rettegni. Fl, mint farkastl a brny. Fl, mint bka a drtl. Fl, mint Cigny a Szent Mihlytl.
190
[16]

gy retteg, mintha akasztani vinnk. Fl, mint kormnyos a szltl. Fl, mint eb a bottl. Fl, mint vakundok a naptl. Fl se fzhette bocskort, el szaladott. Kit a meleg vas meg getett, a hidegtl is fl. A ki sokat fenyeget, soktl flhet.
148

Attl tarthat a j vezr: hogy az ellensget nykakal nem gyzi.

Nem fl a Magyar: hol el veszeszsze a Plundrjt. Szem fnnyt veszit, gy szalad. Oly flnk: hogy mg a nyl is taszigllya. Ki mit szeret; azt flti. A tyk is le lapl, ha knyt lt. Ki a menydrgstl fl, attl fl, a minek meg klletik lenni. Ha a villmls agyon nem t, annak mennydrgse se bnt. Vitz a Poharak kztt. Btor a kemence mellett. Btor katona a kv hzakban. Btor a kocsmkon. Btor, ahhol senki sincs. Btor, ahhol stkt nem flti.
191

Btor katona, ha a k hd al juthat. Meg szalasztya a nyl. Szalagy vrmegybl val. Btor, ahhol puskt nem hall. jjel a gyermektl fl. Btor a katonk htok utn. Btor a kenderben. Btor mint nyl az agarak eltt. Terem a btor, valamint a flnk. Btort kevesebbet, de flnket eleget ltni. Nem Btorban, hanem Futakon lakik.
[1] A Baktrinusokhoz kzel laktak a Scitk. Stt Bessusnak kirlysga alatt, ki Dariust meg lvn, magt meg koronzta, N. Sndor ellen Bessussal is tartottak. Azt mondgya pedig Curcius L. 7. C. 6. hogy ama kz mondssal a Baktrianusok ltek, kvetkezend kppen ltek azzal a hatros Scitk is. [2] Ezt fkppen a bikkrl, s kakasokrl mondgyk a Magyarok. Bika a biknak szvt els veszekedse utn annyira ki veszi: hogy a meg nyerettett bika a gulya fel se mer immr menni. [3] Dobozinak neveztek egy Tiszttartt, ki Urnak igen meg hitt embere volt: mivel a lusta Parasztokat rncba tudta szedni. Ezt nem szenvedvn egy Paraszt (ki a faluban leg lustbb, s mg is fen hjjz vala) egyszer a Tiszttartnak hre nlkl el illantott a falubl, s egyenesen a vrosba ment, holott Ura eltt a Tisztartt ersen b vdolta: hogy gy s amgy bnik a szegny jobbgyokkal, s gy amgy hzza maga hasznra a szegnyeket. A Fldes r (mr ennek eltte jl tudvn eme Parasztnak tklletlensgt) nki ugyan j szavakat adott, meg is grte: hogy e fell levelet is r a Tisztartnak. Le is lt hamarjban a levl rsra, melyeben a Tisztartnak meg parancsollya: hogy ennek a levl viv Parasztnak, mihelyest el olvassa a levelet farra huszon tt
192

vgasson. Evvel a levllel haza sietvn a Paraszt, midn azt Dobozinak kezeibe adta, alig vrta: hogy el olvassa. Hogy azt Dobozi olvasta, meg mrgeldtt a Parasztnak vakmerszsge miat, s mrgben szne is meg vltozott. Ezt nagy rmmel ltvn a Paraszt, ezt mondotta hozzja: Izzadsz most Doboziki, fordcsd csak a bebelet, tunnan is nked szll. Ezt nem trhetvn Dobozi, mindgyrt itt lesz az izzaszt (gy mond) Urnak parancsolattya szernt le vonatta a Parasztot, s (sznetlen azt rgta fleibe, izzadsz most Dobozi) jl meg fenekeltette. [4] Samu nev egygy sutty irhs nadrgot csinltatott magnak. Midn egyszer az ton nagyon meg zott, s el fradta utn szunnyadozni is kezdett; B ment egy kzel lv erdbe: hogy magt ki nyugdgya. Mg ott igen j zn aludt; addg az irha ki szradt, s midn meg fordlt zrgni is kezdett. Samu, valami vad llatnak zrgsst hallani lccattatvn, gy meg ijedett: hogy szaladsra vette a dolgot. Mennl jobban szaladott, annl inkbb zrgtt az irha. Ezzel a vadnak utnna jttrl gondolkodott. Csak alig volt benne a llek, midn a faluba b rt. Itt midn trtnett el beszllette, ki nevettetett. [5] Blint betegsgbe esvn, meg hallotta a mellette suttog barttyaitl: ho gy hagymsz betegsge utn a haja bizonyosan el megyen. Fl lbballsa utn (hogy a haj szkst meg gtolhassa) mind ajtajt, mind ablakjait b zratta. [6] Egy vr mellett el menvn Magyar Balzs Mtys kirlynak hires vezrje, midn bstyinak erssgt ltta, kivlrl pedig semmi katonkat. Ebben az erssgben, csupa aszszonyoknak lenni klletik gymond. [7] Ezen kz mondsnak eredete azon dkre vitetdik fel, melyekben (Mhcs veszedelme utn) Magyar orszgot a Trkk brtk. Ekkor egy rgykd Zsid egy keresztny mszrosnak szerencsjn meg tkzvn (ki a Bassnak engedelmbl maga vgott hst Szegeden, mind a vrosnak, mind aSzregi helysgnek, magra akarta e szerencst hrtani. Ugyan azrt el mne a Basshoz, s ama keresztny mszros fell azt mondotta: hogy roszszl mri a hst, s hamissggal gazdagodott lgyen meg. A Bassa ki azon mszrosnak embersge fell rgen meg vala gyzdve gy tettette eleinte magt: mintha azon rlkod Zsidnak szavai fell nem ktelkednk. Meg parancsolta teht nki: hogy llicscson el egy tant, ki a mszrosnak csalfasgt maga tapasztalta. Utnna vetette mindazltal azt is: hogy ha a Zsid hazudna farrl a brt le fogn hzatni, s rlla annyi font hst le vgatni, a mennyit a keresztny mszros ellen fillenteni merszlett. Vrta Basa a Zsidt: de a vrosbl is ki szktt: mert valban flte tte is brt. Soha tbb nem lttk. [8] Illa, a rgi magyaroknl kik a szavt egszszen ki mondani rstellettk annyit tett: mint szalagy. Ha igazn ki akartk volna mondani: gy mondottk
193

volna illancs: de flelmkben erre r nem rtek; a tbbi is mind darabolva van. Igazi rtelme ez: illancs amott van a berek, avvagy ha oda futni nem akarsz eme nddal kertett kertet ltal ugorhatod. [9] Az akkor van, midn a nylat kt fel vgjk: mert akkor kt fl van a testben, ugyan azrt leg jobban lehet flnek mondani. [10] smertem egy hires Generlist, ki a Burkus hborban hsz ezer ellensgtl se flt, hanem neki vitte seregt. Itthon ha felesge egygyet tapintott szinte oda lett. [11] Az az: fogait vigyoritvn, azokkal fenyegeti az embert; de bele kapni nem mer. [12] Ezt az olyan vitzekrl mondgyk, kik ertlenek. Sz. Gergely napjn rgenten a kisdedek katonsdit jtszottak, s a vrost krl jrtk vagy lovon, vagy nmelyek gyalog. Villogtattk kardgyokat, de senkit se vgtak. Ezt mg meg tartottk Erdlyben Megygyesen, s szemeimmel lttam, midn ott 1767 dikben a hatodik oskolt tantottam. [13] Mg mig is fen a Nmeteknl az a szoks: hogy Sz. Mikls eltt val nap Pspk ruhba fel ltzik egy, mellette lvn Klerikussai, s az rdg. El jrjk a hzakat. Oktattyk a kisdedeket, bntetik a roszszakat. Midn a csngetseket, s lncok zrgsseit elre hallyk a Nmet gyermekek, szinte ki ti ket a nehzsg. [14] A gondolattal lvn magok fell a nylak: hogy szles e vilgon nincsen nlloknl flnkebb llat; magokat egy tba akarjk vala veszteni. Midn annak elejre szaladtak: hogy mr mr bele ugranak; szre vettk: hogy tllk a bkk meg ijedtek, s a tba ugrostak. Meg llyunk monda egy reg nyl me a bkk flnkebbek mi nlunknl. Mr most rmestebb lhetnk. [15] Midn Bertnak Juhait ldsi a farkas; a kutyk a hz tetejre szaladtak, s onnant ugattak re. [16] Szent Mihly tjban a derek kezddnek, Cignyok a stor all ki szorlnak azt mondvn: hogy egy Sz. Gyrgy napot nem adnnak szz Sz. Mihly naprt.
149

TIZENKETTEDIK SZAK. Fsvnyek.

194

Meg lehet fejni egy tl korpnl.

Egy pnzrt Bcsbe hajtan a tett. A hajszlat is meg hasttya, s gy adgy el. El adgya a diszn lmot. jjel torkt is b kti, hogy prjt hasztalnl ne fjja. Fontra d mindent, mint katona a sznt. Hatszor is mri az ice lisztet. A tiszta vizet is meg szri: hogy zsrt talllyon benne. J formn lehelni se mer. Csak azrt nem szll, mert a szban is fsvny. Pnze is peniszes, hogy ne gnyja? Kupjt se bliti meg; fl: hogy vize el fogy. Meg olvassa: hny falatot nyel a cseld. Szmba veszi a viz kortyokat. Stt a szraz kortyokra is vigyz. Lidrc li pnzt. Egsz nap olvassa a pnzt. gy l a pnzes ldn, mint a kotls tyk. Konc nlkl adgya a levet. Nadrgjra se zsnort, se bllst nem ttet. Gatyjt is maga mosogattya.
150

Azt akarja: hogy j lakjk, brnnya is meg maradgyon.

195

Ki nem zsarolhacc tlle egy fillrt. Mg od adgya, hatszor is meg olvassa a pnzt. Hatszor is meg nzi a garast, ha nem hatos ? Le hzn a tetnek is brt, ha valaki meg venn. Mindenkor viszket a fle.
[1]

Soha a magjbl jl nem lakik. Otthon vizzel l, de msutt borral. Soha kmnnyt fstlni nem lttk. Magtl is sznnya a szalonnt. Panaszos a kenyr. Hess ms az udvarrl.
[2]

Kposztjt gyertya fagygyval zsrozza. Van pnzze, de nem tud vele lni. Mindg marka viszket. Soha meg nem meri rakni az oldal kztt. A fsvny kt annyit kt. Egy nap tzszer is vet szmot. Mg a moslkot is ms napra tartya. A sznyogban is hjat keres. Mente posztajt tzszer is meg fordtan. A rkban fagygyt nyomoz.
196

krben is ikrt keres.

151

A disznnak, a fsvnnek holtok utn hasznok.

[3]

kpnyegjbl j dolmnt csinltat. Maga szi meg a tojst, levt szolgjnak adattya. Ha a szelet le nyeletnk, azzal tartan a cseldet. Maga le nyelt falattyt is bnnya. Fl pofra tet. Alig d egy zb fogra. Nem icvel, hanem gyszvel mri a bort. Egy rk lbbal akarja jl laktatni bresst. Nem diszn komm Uram; hogy a rkot lbastl meg egye egyszerre. Sajnllya a szenet, hidegen veri a vasat. A nyeresgnek j a szaga akr honnat j.
152 [4]

Kinek kinek ebdgyre egy ugorkt szmll.

A hallt se vltan meg pnzen. rmest venne mindent, csak pnzbe ne kerlne. Pnzrt hitt is meg tagadgya. Maga fel horglt mind a kt keze. Lova ganjjt is pnzz tenn, ha valaki meg venn. Egy pnzbl, ha lehetne, kettt csinlna.
197

Oly szken ereszti, mint a kotyog. Oly vkonyan foly, mint a crna szl. A fsvny gazdaszszony mindent drgbban vesz. A fsvn kvnsga aranyos szegnysg. Meg hal inkbb szomjan, mint egy kupt igyk. Isten koporsjt se rzik ingyen. lre veri a pnzt. A gant is meg nn, ha bds nem volna. A holttaktl is adt kr. Hlt embernek brt is le akarta hzatni. Sznnya koporsra a deszkt. Minden nap meg ltogattya pnzt. Dcsri az adakozkat, ha nki is jut valami. Fldbe sta pnzt. Nem nzheti a kldust. Szidgya a szerzeteseket, mint tenyeres talpas koldusokat. Hogy felesget nem vesz, annak is fsvnsge oka. Re nem vehetni: hogy Testamentomot csinllyon. rmest oda ajndkozn mindent, ha el nem vnnk. Egy kzzel d, kt kzzel ragadgya viszsza. A fsvny magnak se j: hogy lenne msnak.
198

153

Meztlb jr, hogy csizmjt ne szaggassa.

Kpnyegjt ldba zrta. Inkbb molyal teti ruhjt, semmint hordozva el koptassa. Ha a vilg kincscse az v lenne, ms vilgot remllene, melyben mg valamit nyerne. Pnz szennyel piszkos a keze rkk. El kopott jja bre a pnz olvassban. El nem msz szobja mellett: hogy pnz hangot ne hally. Pnzrt az rdgnek is al rn magt. A lidrcet imdgya, csak pnzt hozzon. Kevs nki a magj. Bnnya: hogy a szomszd tehnnek nagyobb a tgye. Mint a bka, a fdbe se mer eleget nni. Bort hord a l is, mg is vizet iszik. Aranyat hord a szamr, bogncs krt eszik. Ganjnak is hasznt akarja venni. Meg fejn az gast is, ha tejet adna. Senkit se maraszt ebdre. Sok egy tojs srgstl. Szomszd falat jobb darab. Pnznek rabja.
199

Drgn rullya a diszn brt. Egy fsvnnek sincs soha elege. A nap vilgot msnak se ereszten szembe rmest. Lapt httal meri a borst. Gyertyt se gyjt, flti: hogy el fogy. Minden emberre re fogja: hogy tolvaj. Hznak ablakn senkinek se hgy b nzni. Fl a varjtl: hogy ki krkogja az el sott pnzt.
154

Sokallya msnak kt szemt.

Minden gyjtnek esik tkozlja. Nem kaparhat annyit a fsvny, melyet el nem tkozolhatna korhely fia. Az bcslli a pnzt, kinek krme kopik utnna. A fsvny a nlkl is szklkdik, a mie van, a nlkl is, a mie nincs. Fsvnnek kznsgesen tkozl a fia. A bakot is meg fejetn. A fsvny ember bika alatt is borjat keres. Csak azrt halt meg dl eltt: hogy az ebdet ne fizesse. A fsvny tbbet kt, a rst tbbet jr. Diszn szjjal kttte az ersznyt. A kvet is meg nyzn, ha bre lenne.
200

Mg a prnybl is pnzt teremtene. Sznnya a pnzt, flhvel takardzik. Hajt a Parksnak el adta: hogy holta utn vgja el. Ha nylval j lakhatna, soha se kpn ki. Hogy a fs ne kopjk; borzasan jr. A tengelt se kenetn meg, ha el nem kopna. Csak azrt nem hzik; mert telt sajnllya. Ss babot eszik, vizet iszik re. A pnzes bort is drgnak llittya. Ablakjn a pnzt ki nem szrja. Sokat koplal: hogy kenyert meg ne bnnya.
[1] Midn egy fsvntl valamit krtek, a flhez nylt, s azt vakargatta, mint ha valami ms dolgai lennnek. [2] A fsvny Gazd aszszonyoknak szavok jrssok, midn a tykoknak eledelt hintenek. Szntelen arrl gyanakodnak: hogy a szomszdnak tykjai is jelen lennnek. Tapasztalsbl mondgyk: hogy a Hess ms szra ki takarodnak a nem oda valk. [3] Midn Magyar Balzsot (ama nagy emlkezet vezrt) Kosztoln ellen kldtte Mtys kirly: hogy onnan a Cseh ellensget ki verje; nem tudhatta mennyi deig tartandana a vetekeds (akkor pedig a Magyar Tisztek nem sokat tudtak a haza vgyodsrl) fira bzta a hzi gazdasgot. A szerencss bajoskods utn haza jvn Balzs, szv szomorodva ltta: hogy fia Istvn (magnak itthon nem lttben) temrdek sok pnzt gyjttt. Erre nagyon meg neheztelvn, fit e szavaival (maga b kez s adakoz lvn) meg dorglta: fiam! a pazorls az esztelensgnek gymlcscse, de a fsvnsg alacson lelksgnek jele. Fiam! a fsvnyek hasonlk a hizlalt disznkhoz; mert mind a kettnek csak holtok utn vehetni hasznokat.
201

[4] Vespazianus Csszr adt vetett a pityerkre is. Midn ezt fia Titus bds keresetnek lenni mondotta; finak orra al tartotta a pnzt, s meg krdezte: ha az emberi gannak szagt rezn rajta.
155

TIZENHARMADIK SZAK. Gazdagok.

Vkval mri a pnzt. Tele van kincscsel, mint Cszi jvendlssel. Soknl tbb van a dzsnak. Ezerrt nem megy a szomszdba. Kis, vagy semmi krval nagy haszna mindenkor. A pnz li vilgt. Kinek pnzze van, mindene van. Meg penszedik pnzze, mivel nem forgathattya. Tbb taln pnze, mint polyvja. Bven adgya a kanta. Tmve iszkja. Jl lakott a pnzzel. Vlogat a pnzben, mint jl lakott medve a vadzkorban. Vlogat a pnzben, mint jl lakott diszn a makban. Szalonnra is kolbszszal hajgl. Elg gazdag, ki a magjval meg elgedhetik.
156 [1]

Adott Isten! Van!

202

Van mit aprtani a tlba. J szarvas tgyes a tehene. Se szle, se hoszsza kvr gblynek. Hat krs szekerek jnnek ki udvarbl. A gazdagnak akr ki is rokonnya. A gazdagnak egere is kvrebb. Ott leg tbbet szokott s akkor esni, a hol amgy is nedves a gazdag fld. Nem otthon gazdagodik a kalmr. A gazdagsg nem teszi szerencsss az embert. A pnz mind rtalmra, mind javra vlhat a gazdagnak. Tbb szegnt ltni jt, mint gazdagot.
[2]

Szavbl is ki teccik: hogy pnzze van. Van a gazdagnl is gazdagabb. Kinek mennyi pnzze; annyi hitele. Tudgya Pl, hol kaszl. Urak a Papok. A ki j magot vt, j aratst vr. Ott telik a hol van.
157

Hamarbb ugattya meg kutya a szegnt, mint a gazdagot.

A ki pnzes knyes.
203

Ha HA nem volna, minden szegny gazdag volna.

[3]

Nincs oly nagy gazdag, ki nha valakire ne szorllyon. Nem mlt mltatlant pnzzjrt dcsrni. A gazdagsg j szolgl, de rosz uralkod. Mondgyk: hogy egy se gavallr, a ki nem ads. Hamisan gyjttt pnzt el emszti a maradkot. Fa pnzel vrat nem pithetni. Mindene van, madr tejen kvl. Van csrjben mint szi, mint tavaszi. Bressei is tke pnzesek. Dzs gazdag.
[4]

Nagy rtk ember.

158

Van ennek pnzze is, esze is.

Pnzt terem a polyvbl is. Igyekezeten ll a gazdagsg. Van, mibl adgyon. Torkig szik a pnzben. Van: mint htkz napi, mint nnepl ruhja. Minden nap ms ruhba ltzik. Van m annak a mosban szennyesse. Annyi a pnzze, mint fsvnnye.
204

Annyi a pnzze, mint a hangya. Szmba se veheti pnzzt, mint a csillagot. Hordkra veri a pnzt. Krzusnl gazdagabb.
[5]

Dzsnl is gazdagabb. Tmve van nem csak egy zskkal. Nincs szma gblys marhinak. Minden ersznnynek ketts is a lelke. lire van verve ldjban a pnz. Van annak a szr jjban.
159

Magn ll a j emberen, hogy gazdag lgyen.

Okossg szli a gazdagsgot. Szorgalom gazdagsg, henyls szegnysg. Van kenyere mellett sajttya is. Van mind mhhe mind pnzze. Tbb pnzze, mint pk hllja. Nincs res zsacskja. Inkbb pnzt adhat klcsn, mint zsacskt. Maga se tudgya mie van. Maga se tudgya pnzznek szmt. Tbb pnzze, mint esze.
205

Pnzen eszt mg nem vehetni. Addg tndklik a hld, mg a nap helyre r. Pnz szli a pnzt. Pnztl szrmazik a pnz. Pnz a pnznek attya. Elg mind kenyere, mind bora. Roka torok mentjnek kertelete. Nem aba nadrgja. Van annyi pnze: hogy ki fizethesse. Vlogatva veszi a leg szebb lovakat. Lehet felesget is pnzen venni. Aranyat d a koldsnak alamizsnl. Apjtl is maradt, maga is szerzett. Ha rlnnak, pnzen vrakat is vehetne. Nem olvassa, hanem mzsllya a pnzt. Nem j mindenkor csak a pnzre nzni. Nem minden arany, a mi fmlik. Tmr, Srfz, Mszros, Szappanyos tudnak m valamit a pnzrl szllani.
160 [6]

Pnzel vrakat is vesznek.

Sokat tud a pnz.

206

A pnzes embert, rtkesnek is szoktk mondani. szbl pnzbl ll a kereskeds. A dzs gazdag ember kvr krt hizlal. Nincs annyi hjag: hogy pnzel meg ne tlten. Mi nki kt hrom ezer? A dekos ember, hamar gazdag is. Senkire se szorlt. Kincsre tallt kertyben.
161 [7]

Sokszor el mondotta Kristf imdsgt.

[8]

A lidrc is tudgya, hov vigye a pnzt. Kinek Isten akarja, az ablakon is b veti. Jkor rkztt a pnz osztogatsra. Tbbrl tbb gyl a csrbe. Mr ersznnyben arany, msban ezst. Fl puffadott ersznnye. Elg a pnz, mert mindentt verik. Ott a pnznek leg kevesebb bcse, ahhol verik. A pnz is tartva tenyszik. Ha a lnak pnze volna, abrakot fordtanak rajta. Ki pnz nlkl vesz, hamar fel akad. Isten gyzn pnzes mlval.
207

Ingyen veszi, pnzen adgya. A patk szeg is pnz. Pnzen pnzt fordtanak. Ha pnzemben kerl is, legyen gy. Ha a piac nem j pnz nlkl, hogy lenne a sokadalom. A bcs s vsr pnzel jr. Fl tartya magt a szatyor, ha pnzes is. Ki a pnzt nem bcslli, meg se rdemli. Ha adhacc, maradhacc. Annyi az lds rajta, mint az gi harmat. Kbl is pnzt csinl a magyar.
162 [9]

Itt ha a vilgot szsze keresed, gazdagabbat nem tallsz.

[10]

Pnzen menny orszgot is vehetni. Pnz vezeti a hadat.

Fel tartya magt, mint a pnzes szatyor. Mindennek d, mg is marad nki. Fldes r. Arany gyapjas vitz. Ha a srts pnzt rezelne; a kansz is gazdag lenne. Drius kincscse.
163 [11]

Hat gyrje egy jjn.

208

Egy nap el nem szllya fldgyt egy knya. gy rl a gazdag ha sokat, mint a szegny, ha keveset nyer. Ki a gazdagsgot meg tlhattya, az annl gazdagabb. Csordlttig tele van. J ez ingyen.
[12]

Mindene van, a mit ki gondolhat. Meg van, a mit szeme, szja meg kvn. Tetzve adgya viszsza csapott vkt. Van mind vaja, mind zsirja. Nha a gazdagsg is szemtelen.
164 [13]

Tbb a mze, mint salakja.

Van mind viaszsza mind fagygya. Szolglja alamizsnt d. Van mihez kapni a szksgben. Van mire tmaszkodni a skon. Zabll a cseldgye. Nlla a cseld is koldsokat tet. Adhat a szegnyeknek bven. Van mit morzsolni a tej al. Gazdag lehet, ha neve Lzr is. Borral mosdik, kolbszszal trlkzik.
209

Van itt minden nagy szita, kis szita. tallta fel az arany bnykat. Re se nz a lencsre. Gazdag lennak btben is esik farsangja. A gazdag zvegy aszszony mindenkor harminc esztends. Van mindenkor fonni val lennye, mind szvni val crnja. Ksz mr akkor ebdgye, midn msok ahhoz ltni akarnak. Bven talllya azt otthon, a mit msok kint keresve nem ltnak. Bocskorban kereste, csizmban gyjttte. Nem volt, de van. Taln az ablakon hnnyk be nki azt, a mitl meg gazdagodik. Pofjn is ki csordl a zsr. Kvr, mint a mongolica. Nem tettk ezt zskkal, hanem korpval. Mikor izzad is, zsrt izzad. Ha a lennak sok a pnzze, ritkn van esze. Jaj kinek se esze, se pnzze.
165

Pnz a bolondot is ki segti a bajbl.

Van annak, a ki meg nem iszsza. Nem csak eszem iszombl ll a gazdagsg.

210

Nem kereshet annyit a j gazda, a mit a rosz gazd aszszony el nem tkozolhat. Fl termeszti az aranyat is. Bnya vrosi gazdag. Mint ha pnzt sott volna az apja. Tbb ckora mint sava. Ura aranyba, szolgja ezstbe jr. Elg gazdag, ki senkinek se ads. Ks a takarkossg, mikor res a szekrny. Nincs mg fogytn arannya. Mg az orvossgot is meg aranyozhattyk nki. Farkas fog is vgre aranyat smt. Kocsia is meg van aranyozva. Szllejben is terem az arany.
[1] Krdeztk Diogenest: lenn szolgja? azt felel: hogy nem volna. Midn ismt krdeznk: ha meg tallna halni, ki fogn el temetni? az (gymond) ki hzamban lakni kvnkozik. Ugyan csak egy szolgt ajndkoztak nki j barttyai, kinek Mantes vala neve. De ez hamar szre vvn j Urnak hideg vette konyhjt, mg az nap el szktt. Krdeztk tlle, mrt utnna nem esik, s fl nem keresteti? rendes volna (gymond) ha szolgm nllam nlkl el lhetne, n nlla nlkl el nem tudnk lni. Ezt a szegny Filozofust elg gazdagnak lehet mondani; mert magjval meg elgedett, tbbet nem kvnt. [2] Krisztus mondssa: hogy a gazdag nehezen mgyen a Menyorszgba; ellemben a szegnyeknek hirdettetik az Evangliom.

211

[3] Midn Flp (N. Sndornak attya) hoszsz levelet rt volna a Spartaiaknak, s azzal fenyegetn ket: hogy HA hozzjok viszi tbort, nagy vr ontsokat, s pusztitsokat fogna vrosokban tenni. A Spartaiak (szoksok szernt) kurtn feleltenek; csak azt rvn viszsz: HA. [4] Dzs gazdagnak mondgyuk azt, kinek klletinl is tbb jszga s pnze van. Gazdagnak azt: kinek mindene, csak a szksgn fll van. Szegnnek azt: kinek csak szksges holmie van. Szklkdnek azt: kinek szksgre sincs elg. Koldsnak azt: ki magt csak krssel tpllhattya. Nyomorltnak azt: ki fekv betegsge miat nem is krhet valamit, hanem msok hoznak lelmre valt. El hagyatottnak, kinek semmit se hoznak, s meg hal. [5] Krzus Lidiban tdik s utls kirly, leg gazdagabbnak tartatott lete napjban. Midn minden kincseit meg mutatta egy Filozofusnak (Slonnak) ez azt mondotta nki: holta eltt, senki se mondhattya magt boldognak. Nem sok d mlva Cirstl meg veretett Krzus; kit is midn egy katona meg akart lni; Krzusnak fia (egy nma herceg) gy szlltotta meg ket: katona! ne bncsd azt atymat, mert kirly. Cirus hallra itlte Krzust, s midn ki vitetett, s sznetlen azt mondani: oh Slon! Slon! be igazat mondottl; a trtnetet tlle meg rtvn Cirus, nki nem tsak meg kegyelmezett, hanem ezutn leg nagyobb barttynak tartotta. [6] Az az: addg mondgyk az embert gazdagnak, mg ms gazdagabbat nlnl nem ltnak. [7] Romban a keresztny Anyaszentegyhznak mindgyrt elejn azokat az embereket, kik rni tudtak, s arra vlasztattanak: hogy mind a trtnt dolgokat fkppen a szent Tanknak halllokat fel jegyezzk, mind a templomokban Papjaiknak szolglatot tegyenek, s ket az ldozat dejn segicscsk,Diakonusoknak neveztk. Mg most is a Grg Anyaszentegyhziak azon mesterjeket, kik a gyermekeket rni s olvasni tanittyk, s a Papnak a templomban szolglnak, gy nevezik k: Diakon. Meg lehet: mivel hozznk a Magyarokhoz igen b jtt, mg Sz. Istvny dejben, a Rmai szertarts azon embereiket, kik Rmai nyelven rni, s mindent (mint a Jegyzk) fel tenni tudtak; mi is gy nevezhettk, I-szr: Diakon, az utn Dik. Vgtre Dek. Mivel csak nem minden tudomny az ilyetn r embereink kztt forgott, a tanltt embereket Dekoknak, neveztk. Innent eredett: hogy nha azon embereinket, kik rni tudtak vezetkjekrl is meg feletkezvn ket Pl Deknak, Andrs Deknak mondottuk. Innent szrmazott teht az is: hogy (d jrttval) ez a sz: Dek, vezetk nvre vltozott, kiket osztn dekl Literatusoknak hvtanak. Stt: ezen Dek vezetk alatt Nemes embereink is vannak.

212

[8] Sz. Kristf imdsgrl azt tartottk rgenten: hogy ki azt mindennap reggel ajtatosan el mondgya azon nap pnzre tall, de dvel ezen gondolatnak mdgya meg vltozott, el is mlt. [9] A rgi Scitk eltt pnz nem volt; hanem csere cservel ltek. Leg elsk voltak ezek, kik a kre valamijelt vgtak, s ezen kveken vsroltak. Ltvn pedig: hogy az kveket sokan majmozzk: a fld gyomrba mentek, s a mi kveket ottan talltak, s klnsk voltak, azokat azon kveknek lenni gondoltk, melyek, a villmmal le hllanak, s kilenc singnyire el rejtik magokat. Ezekre a kvekre nyilat meccettek, mivel k is nyilasok voltak. Innent szrmazott a menyk sz; innent az Isten nyila is. [10] Tudniillik: a ki alamizsnlkodik, hzi szegnyekkel jt tesz, ennek hasznt mennyorszgban veszi. [11] Ez a Drius (kinek nagy kincscst mig is emlegetik a Magyarok) ezen nv alatt els kirly vala Persiban, a Krisztus eltt t szz, huszon t esztendvel. Zorobabelnek meg engedte: hogy a Jeruslemi templomot fel pthesse; mely vgre ldozatokat is kldtt. Babilont Zopirusnak ravaszsga ltal meg vette, kincscsbl ki pusztitotta. Kirlysgnak hetedik esztendejben, a Scitk ellen szndkozott, ugyan azrt a mostani Konstancinapol mellett (ad Bosphorum Thracicum) a szorltt tengeren hidat csinltatott. De a Scitktl kegyetlenl meg verettetett. Tbora el fogattatott, minden kincscse a Scitktl el vtetett. Maga Persiban viszsza ment. Annyinak lenni mondottk az ezs t arany pnzt; az arany ezst lncokat: hogy mind azokat szz kocsikon el nem vihettk, pedig azokon kivl, melyeket a Scitk magok kztt gazdagon fel osztottak. Ezutn a Scitk arany tlakbl ettek. Soha osztn Drius a Scitkat nem bntotta, noha tbb ms orszgokat hdtott. [12] Egy Szolga Brval kocsizvn egy Nmet orszgi Generlis, szemre vetette Magyar orszgnak: hogy ttyai grngysk, ktysok, hidgyai csorbk, rvjk disztelen, egy szval oly darabosok az tak, hogy a kocsi szinte ki rzza lelkt a leg ersebb embernek is. Erre a Szolga Br csak azt felelte: Uram! j ez ingyen. Tudniillik Nmet orszgon csak nem mindentt pnzt krnek az takon. [13] Ezt a valsgot meg smertk a rgi blcsek. Krdeztetvn egy: mrt mondan szemtelennek a gazdagsgot? azrt (gymond) mert az nha a vak (ugyan azrt szemtelen) szerencsnek adomnnya.

TIZENNEGYEDIK SZAK. Gyarlk.

213

A gyarlnak hetven htszer is meg engedhetni. A ld is meg esik a jgen. A lnak ngy a lba, mg is meg botlik. gy el felejtette, mint a hltt. gy alszik, hogy fejt szinte el veszti.
166

A mit a szem nem lt, a szv hamar felejt.

Kap rajta, mint vak kolds a fa garason. Nem csuda, ha meg botlik a vak l. A majom hamar ki mutattya mennyaszszonsgt. Egrrel lmadozik a macska. Kiki egymsnak kezet adhat. Egyedl csak az Isten j. Ha gyarlk nem volnnak, vtkesek se volnnak. Ki ki mutattya foga fehrt a Cigny. A gyermek szeretetben is lehet gyarlsg.
167 [1]

Ki teccik tvis a zskon.

Az sztvr diszn makkal lmodozik. A ki nagyot hg, nagyot esik. Az desre rmest jr a lgy. Ha a mzet meg szaglotta a medve, abban nem hagygya. A rt is szereti a szpet.
214

A ki retket eszik, kt fell hurtol. Kiki kegyes birja magnak. Ki keveset gyr, kevs kalcsot eszik. A ki mind frad, gy nygszik. A ki nem sznt, gazt arat. Feledkeny gyjtt a tl hozza szre. Brvel fizet, kinek pnzze nincs. A ki nagyot esik, nehezen kl fel. A gynyrsgnek nem arccal, hanem httal smertetik magokat. A hoszszas tmlcnek akasztfa vge. Hoszsz betegsgnek hall a vge. Szemrmes koldsnak res a tskja. Henyl Prktort nem szeret a prs.
168

Szn getnek tkn a szeme.

Kiki maga bibjt fjlallya. Skrlt, grnt, nyust. Lva, Tata, Sust. Kiki ott vakarja, ahhol viszket. Van kinek kinek mit vllalni. Mindnyjunknak kett az orrunk luka. A leg jobb bornak is van spreje. A leg szebb bznak is van allya.
215
[2]

Azt kiki jl tudgya, hol nyomja sarja. Beteg embernek imdsga se egssges. Rszeg ember eltt Krisztus is ki trt. Mindnyjan egy rosz vilgban lnk. Mennl nagyobb a hg, annl flelmesebb a lejt. Mennl nagyobbra mgy, annl nagyobbra eshecc. Gyakorta be esnk, valamint a hamvak. Kiki kzllnk dm fi. Van mit spreni a hz eltt. Apnk vtt almt, a mi fogunk zsibbad. A ki rtatlan, vessen a roszra kvet. Kiki jl bele harapott az almba. Nha az ember az t mellett is el jr.
169

A konkoly ott is terem, a hol nem vetik.

ton is ugyan, de t flen is elgszer. A leg szebb bza kztt is ltni pipacsot. Nem mindg talllyuk a trgyat. Nha a cl mellett is el lvnk. Nha kurtn lt az ember. Mindnyjan emberek vagyunk. Fehr liliomnak is fekete az rnyka.
216

A napban is ftokat tapasztalni. A nap is hld is fogyatkozik. A haj szlnak is vagyon rnyka. A frjfiak ha roszszak is, de nem sznetlen. Gyarl az ember, mint az rett nd szl. A kirly is csak ember. A Pap is hsbl ll s vrbl. Az orszg ttyt is el lehet hibzni. Nem csak a skoson esik el az ember. Meg ltogattyk nha a Siktorokat is. Nha a csap zsinr is kllyebb t. Nha a pnyva is el szakad. A vn hegeds minden nap egy ntt felejt, a mit hz is, azt is hibsan hzza. Nha a kasza a tilalmasba is bele csap. Az tbl is el lphet a l. A j gymlcs mellett, a rosz is el kl. Valami van ezen a vilgon, mind vegyes. Egybl nha kettt is tesznek az emberek. A ma szletett gyermekekben is ben a vtek. Ircsd ki, ha ki telhetik, a roszszat.
217

Ha mindnyja j volna, nem lenne tarka a vilg. Az Angyalok kztt is voltak prtosok. Apostolok kztt is vala egy Jds. Az egek ellen a hgyek is fel emelkednek.
170

A jk kztt is, egygyik a msiknl gyarlbb.

Olykor a mester is el hibzza a vecsernyt. Nha a cimbalmosnak is el szakad az reg hrja. Nha a brsonyra is re csppen. Kinek kinek van valami a rovson. A rovsrl se rnnak le mindent egyszerre. Kiki vtl szrmazott. Egygyike se rezel cifrbbat. Nha Istennk se bartunk. Egygyik olyan, mint a msik. Van mit le rnni akr kinek. A mszros szkben hasztalan csont is talltik. Senki sincs a ki valamivel ads ne lenne. A leg szebb alma is frges. A leg lesebb ksben is van egy kis csorba. A tiszta pofra is hll nha egy kis mocsok. Leg hamarbb piszkosodik b a fehr.
218

Nha a jl fel kttt prta is el esik. A bokor a tolvajt is b fogadgya. Nha az egyenes is meg grbl. Olykor a tz is magtl el alszik. Nha a vn aszszonnak is piszszenik. Tiszta bza kztt ltni a bza virgot. Olykor a bujtr a tilalmasba is b hajt. Olykor a j katona is meg szalad. Nha tilos fegyverrel is l az ember. Kevs jobb a Dekn vsznnl. Van a brnyok kztt is rhes. Mg jjaink kztt se ltunk egyenl nagysgot. A leg nagyobb vilgossgban is vagyon egy kis homly. A harangok se szllanak egyformn. Le potyot az ember, mint a vaczkor.
171

Nha a tmasz is meg dl.

A leg vastagabb falban is ltni repedst. Magtl is olykor el slhet a puska. A szemetet soha ki nem sprhetni egszszen. A ki porzott nadrgban is meg marad egy kis por. Minden phlbl ritkn keflhetni ruht.
219

Ki bolhzta ki egyszerre a rncokat. A ktat se lehet egszszen ki merni. Csak ember marad az ember. Ember lesz emberbl hlttig. Te szobd se csinosabb a msnl. Nlunk is vizezik a bort. Nha a hzban a szemetet is el szenvedik. Az ifjsg arany alma, mlt meg rizni. Orvos s gyntat eltt kros a titkols. Tl a fazkkal knnyen szsze zrdlhet. Nem a hangykrt vagyon a mennyorszg. Papnak lnk, Papnak halunk. Mg a csonka bnna se l mindg otthon. Nem mind tiszta, a mi a jmbor flgyn terem. Nincs egy pusks, a ki nem hibzott. Mindennap egy nap mlik rajtunk. Nem mindenkor nevet m a vak l is. Nem mindenkor Pap sajt. Az Isten se tehet mindennek eleget. Ki a ver fnyen jr, meg barnl. Kinek kinek hall a bntetsse.
220

Az ltal vetnek csak elejt lttyuk. Szll harangy lbon a harang, de templomba nem mn. Ki a templomhoz kzel lakik, leg utls benne.
172

Nha mist se hall a segrestys.

A meg tiltott almra sokkal tbben vagynak. Akkor tncolnak az egerek, mikor a macska nincs otthon. Kvrebbnek teccik a szomszd aszszony ludgya. Ki Papjt, ki Papnjt, ki pediglen palasztyt. Ksbbre jr a templomba, mint a csap szkbe. Ki vdrrel, ki csbrrel. Csak gy jr a vilg. Nem tudgya az ember: mire jut. A leg jobb fnak is ben a bajja. Kiki maga fazka mell szit. Kiki maga bogrcscsa al taszt. Jgre meccett kp, nem sokig p. Ki magt dicsri; jele rosz szomszdgyai vannak. Mit tesz az eleven, ha holttak is vigannak. Ungvri bor, Beregi bza, Nyiri mak, nem tesz bvsget. Ha az l fval gy bnnak, mint tesznek a le vgottal. Fordttya hitt, mint a kst.
221

Adoms szv is, viaszknt meg olvadhat. Nha a fcnt is meg unnya az ember. A repedt fazk leg rgibb a hznl. A mocskot ugyan ki vehetni a selyem ruhbl; De elbbi fnyessgt viszsz nem adhatni. Kiki maga zskjt hordgya a malomba. Nha magval se bir az ember. Te se bncs, n se bncs. Olykor a serny lovat is meg tik. krk kzl azt tartyk jnak, melyet le vgnak. Kiki rl az ingyennek. Szereti ms almjt nni. Akkor rugdalzdik leg jobban a kecske: midn meg akar dgleni.
173

Kiki maga szemvel lt. Maga szembe a gerendt nem, msba a szlkt meg lttya. Nem kka: hogy valami csomt ne tallly benne. Mg a kapk kztt is tallhatni kajlt. A hgys tkkel tompakat is vesznek. rtt szll retlennek megy egy csbrbe. Halak mellett a bka is el kl. Kiki maga vsznt merti.
222

Nem csuda, ha az retlen nd meg hajlik. Az aranybl is el csppen flre. Van a garasok kztt is Cigny. Olykor a bibor is meg mocskosodik. Ki vizben jr, meg nedvesedik. Ki szurkot forgat, meg szurkosodik. Kiki magjbl dzsml. J dohny kztt rosz is van a blban. A j borba rosz is vagyon mertve. A srt is vizzel keverik. Nha a j is jnos Mikor bjtorjnos.
[1] Ennek pldja e lehet. Ama (minden ki vtel, minden ktelkeds nlkl) nagy, s halhatatlan emlkezet negyedik Henrik (Francia kirly) nem csak gyermekeinek nevelskben foglalatoskodott; hanem magt velk egygytt leg rmestebb mlatta. Midn egyszer elttk pcn lovagolna, rajta kapta a Spanyol kvet (kinek magnak vala szabad b jelents nlkl val b menetel). Ezt hogy a kirly ltta, el fordlt gyermekeitl, s ugyan azon pcjn lovagolvn, csak azt krdezte a kvettl: lennnek fiai. A kvet maga is pcjra lvn lovagolni kezdett azt mondvn: hogy hrom gyermekei lennnek. Egygytt lovaglottak osztn mindnyjan. Ha a dolgot igazn fel veszszk: egy rtelmes kvet eltt igen rendetlennek techetett az, midn az a rettent Bajnok (az a vilg csudllotta kirly) nem lccatott azzal dcssgnek mltsgt le alzni; midn azt az atyai szeretettel szsze kapcsolhatta. Ez a plda elgsgs lnne azoknak a szlknek meg szgyenttetsekre, kik nem hogy magok nevelnk fel gyermekeiket, hanem, vagy bizontalan erklcs Tantkra bzzk azokat, vagy (semmi alkalmatossgot nem akarvn magzattyoktl szenvedni) ket a pajkos cseld, vagy a hajdk kztt nevelik, kiktl minden feslett erklcst gy annyira magokba szvnak, hogy azzal rkre meg vesztegettetnek. Illyeneket adnak osztn az oskolkba. s mg is nagy
223

mltatlanl szidalmazzk a Tanitkat, s a vrost is: hogy abba n fiaik meg romlottanak, Oda haza rontotttok meg azokat j szlk. Mrt okdtok teht kgyt, bkt, vagy az rtatlan Tantkra, vagy az rtatlanabb vrosra? mennl fnyesebb a vros, annl tbbet lthat s tanlhat a jban neveltetett ifi (tapasztalsombl mondom: mivel vagy hsz ezer tantvny kezemen ltal ment) de a gonosz nevels gyermek (mivel mr egyszer a dg rovsra van meccve) Dorosmn is el veszhet. [2] Orszgunknak nagygyai kzl egy a rgi dkben az orszg gylsre kszlvn, magnak oly ltzetet csinltatott, hogy arra klttte hrom falujt. Posztja Skrlt, gombja grnt, prmje nyust. Ezekre zlogba esett falui: Lva, s Tata, vgtre Sust. Ezt ltvn az akkori Magyar f Pap (Prims) gy ksznttte tet: Skrlt, grnt, nyust; Lva, Tata, Sust.

174

TIZENTDIK SZAK. Hamar esttek.

Meg lesz egy tojs slttig. Ktszer se mondom: hogy nem. Hamar mlik, mint a Pnksdi kirlysg. Mikor azt gondolom: hogy ott vagy, akkor itt lgy. Ne tedd a vlladra lbodat. Egy picin vrva. Be se jtt, mg is itt termett. Hamarbb jr hrinl. Sebes, mint az Isten nyila. Sebes, mint a menyk. Sebes, mint a nyl. Sebes, mint a szl.
224

gy jr, mint a gondolat. Szaporbban megy az dnl. Lbhoz kpest a zivatar lass. Egy szava szz parancs. Jl fel kttte a gatyt. Csak jelre vrakozik. Fel szjjazta a bocskort. Meg kente a talpt. Nem gy jr, mint ha epret szedne. Agarat elzhet sebes futssval. Szl hordotta lb. Ersen fel vontt ij, nagy hamar el szakad.
175

Hamar el tnt, mint a szvrvny.

Hamar el kerl, mint a Pntek. Siet, mint a borbly: hogy ksn ne jrjon. Hetet havat szsze hord. Kr a j vitznek Serny paripnak d eltt meg halni. Hamar el nnya, ki a farkason sznt. Hamar hamvas, ks kedves. Egy szem pillanatban ott terem. Nem fogja a kakuk szavt hallani.
225
[1]

El nem ri a husvti brnt. Meg nem szi a Karcsonyi szilvt. Hip hop hrvel jr. Ki dejn kezdi, dejn vgzi.
176 [2]

ltal futott rajta, mint tyk a szemen.

Szapora, mint a poroszka l. Siet, mint ki a panaszra mgyen. Fut, mint az agr. Siet, mint Varga a vsrra. El enysztett, mint a fst. Mg helye se hlt meg. Hirtelen, mint a zpor. Sebes, mint a rr madr. Fzik a kapct. A zpor hamar mlik. Egyszeriben oda lett. Meg se melegedett hellye. A tjnek elejn teccik meg a tr. Elg hamar lett, ha j volt. Alkalmatossgnak kopasz a htullya. Alig: ha rmest nem bntet, a ki hamar bntet.
226

Hoppot mond, minekeltte az rkot ltal ugrotta volna. El hoppozta az eskdtets eltt. El se fogta a madarat, mr is mellyeszti. Elre ivott a medve brre. A j kocsis hamar meg fordittya a rudat. Hamar tancs, hamar bns. Jl meg ragadd a szerencst. Igen cssz. Klletlen meg nem tartatik. Zabolzd fl szerencsdet is. Knnyebben meg tarthatod.
[3] 177

Eb csont hamar szsze forr.

Farkast emlegetnek, a kert alatt kullog. Hamar bele akad, mint tz a puska porba. Hamar munka, ks haszon. Semmi itletben nem j a hamarsg. Hamar lett, roszszl lett. Egyszeriben ott termett. Ne vigy magad utn szket. Nem kell nyavalrt kvetet kldeni. Ha ksn jn is a hall; mgis korn jn. Lbra lmot nem kttt. Egy esztend, mint egy nap. Mely mv hamar ksz, hamar vsz.
227

A sok kz hamar ksz. A hamarkod kutya, vak klkket fiadzik. A mi leg albb val a bnyszoknl leg hamarbb rik. Hamar n, valamint a gomba. Mi gomba, benne a freg. Ki nagyon szomjan hamar iszik, hamar zabl. A ki hamarkodik, hamar botlik. Kengyel fut.
178 [4]

Meg bnsra siet, a ki hamar szll.

A pkhl hamar el szakad. L hallban siet. Szelek szrnyn jr. Mintha tz volna bokjban. A skos sarkon fordlhatni hamar. A rosz hr, s szerencstlensg leg hamarbb terjednek. A sz, s korbcs hamar tantanak. Jnni se lccatott; mg is itt termett. Hamarbb jrt a gondolatnl. Srg forog. Szllel bllelt. Elg hamar eszik, a ki jl lakik.
228

Kt pofra eszik, mint a dolgos betyr. Ki hamar jr, hamar rkezik. Vak lgy, ha hamar akarsz jrni. Szedd elre lbod. Hamarbb a grcskkel. Hord el a stor ft. Alig ltni a lbt. Szrnyon szll, nem megyen. Ki hamar hiszen; hamar meg csalatkozik.
179 [5]

Hamarbb lehet nyelni, mint ki okdni.

Nem j a fra hamar fel hgni. Nem j a hgyn hamar le jnni. Hamar orrra bukik, ki gondatlanl lp. Hamar meg esni a lejtn. Hamar Mise, kurta Prdikci, hoszsz kolbsz. Mennl kissebb a gysz, annl hamarbb telik. Hamarbb rik a gomba, mint az otromba. Mennl vkonyabb a hr, annl hmarbb szakad. Ha a bzt korn veted, hamar virt. Ha korn hzasodol, korn bnod meg. Korn fztt kposzta estre is hamar j.
229

Ha a csikt hamar fogod b, hamar el rontod. Ha hamar nyugszol, hamar ki nyughatod magadat. Hamar meg hal, ki ksre kezd lni. Eleget lt a nyomorlt, ha hamar meg halt is. Hamar ebdnek, hamar a vacsorja. A hamar rt sz, hamar el vsz. A tk mag hamar rik. A kora es hamar ki szrad. A hamarkodsnak kora meg bnssa. Kora magzatnak, kora haszna. Hamar vvs, hamar ns.
180 [6]

Hamar szre veszi magt az okos.

A mi hamar rik, hamar el fogy. Isten e vilgot se teremtette hamar. Hamarbb meg fl a lgy, mint a kemny tojs. Tlen a nap is hamarbb alkonyodik. A vkony vesszk hamarbb el gnek. Szrnyat kttt lbaira, mint Merkr. Ha hjagot hamar fel fujjk, nagyon meg gyengtik. A fk sokig nnek, de egy ra alatt gykerestl ki vonattatnak. Ki hamarbb r a malomba, hamarbb rl.
230
[8] [7]

Ki hamarbb mer, hamarbb nyer. Sietsg nyeresg. Meg elzs gyzs. A j fnak ga dejn virgzik. Azt se mondta: Papot. Kr a fiatalt le vgni. Ki mjjt kapkodta, ki zzzt. Hamarbb meg lesz, mint a kakuk szll. Jr az d, senkire se vrakozik.
181 [9]

Hamar el ment, mint a tavaszi h.

Se hete, se hava; mg is parancsol. Hamar krt vall, ki ttva tartya a kincset. dejn ki teccik: melyik fbl vlik bot. Ki hamar kl; hamar szll. A harmakodsnak el vlhatatlan trsai a hiba s a meg bns. Hamar el kerl, mint akasztandnak a nap. Hamar el kerl, mint a Pntek s Szombat. A kedves napok leg hamarbb folynak. Eb, a ki leg utbb ki e vilgbl. Aki utls megy ki e vilgbl, tegye b az ajtt. Hamar jr, ki valakit ton akar rni.
231

Ki tobzdva l, hamar l. A kappant is el nni, ha gyakran tetik. A gondolat hamar el ml. Ki frisen szik, frisen l. Hamar kezdetnek hamar a vge. Ki egyms utn lmodozik; keveset nyugszik. A hazugon leg hamarbb ki fognak. Hamarbb utol rik a hazugot, mint a snta kutyt. Jl fel szedi a kapct. Ki hamar szik, tstnt dolgozhatik. Ki hamar kezdi a lopst, hamar fl akad. A hamar tolvajsgnak hhr a meg lltja. A hamar v j dolgos. Ki mint szik, gy dolgozik. Hamar fel fhatni a hjagot. A szelid tyk hamar meg lapl. Hamar jr, hamar frad.
[1] Egy knnyn neveltetett ifi trtnetbl feje brt egy keves fel harcolta, s tstnt borblyrt szalasztotta inassait. El rkezvn a borbly, s a karcolsnak cseklysgt ltvn, tettette magt, mintha a seb veszedelmes lenne: ugyan azrt parancsolta az rfi inassnak: szaladgyon a borb mvhelybe, s mennl elbb hozza el az rt, msknt az rfinak meg kelletik halnia. Erre az rfi azt mond: hogy a halltl nagyon fl. n is (gymond)
232

attl: hogy az rfinak feje hamarbb meg gygyl, mint az orvossg el rkezik msknt semmi jutalmt nem vrhatta volna. [2] Kannius Revilius csak egy nap vala Polgrmester: mivel (gonoszsgai miat) a mint reggel vlasztottk dejn, gy dejn este fel tisztsgtl meg is fosztottk. dejn kezdette, dejn is vgezte. Errl azt mondotta Cicer: hogy soha oly virraszt Polgrmestert nem ltott Rmban, ki egsz Polgrmestersgben egyszer se hnta b szemeit. [3] Ezek is a Scitk oktatssaik, melyeket N. Sndornak elejbe tettek, midn ket meg tmadni akarta. Lsd Curciust L. 7. C. 21. [4] A rgi dkben (a mint Etelkmban meg jegyezve hagytam a 48 -dik jegyzetben) lovaglottak nem csak a frjfiak, hanem a fehr szemlyek is. De: hogy ezek a nyeregrl le ne fordllyanak, mind a kt fell kt inasok rendeltettenek, s mivel a kengyelt kezekkel tartottk, kengyel futknak neveztettenek. Mr e mostani dnkben az aszszonyoknak kengyel futik el maradtanak; de lovaglssaik (fkppen a bszkket rtvn) el nem hagyattanak. n leg albb lovagolni a Magyar aszszonyok kzl Pesti s Budai laksomnak dejn egygyet se lttam. Lttam klfldieket, de felllk nem sok jt gondoltak a kacagnyos Magyarok. A kengyel futs osztn a kocsis lovak eltt gyakoroltatott; de ez is el mlt immr, kiket a csatlsok kvettk. Mr ezek is nem a kocsi ajt mellett szaladnak, hanem htulrl llanak. [5] Az az: a ki hamar akar valahov el rni: ide s tova ne nzegllyen, hanem mint ha vak volna elre iparkodgyk. [6] Egy igen reg ember hallvn egy hat esztends gyermeket mindenfle dologrl igen okosan beszlleni, azt mond: fiam! te ddre nzve igen okos vagy, nem lsz sokig. Erre a gyermek: kennek teht j Aps (gymond) nem klletett fiatal korban okosnak lenni, mivel ily sokig l. [7] Az az: a szelid indulat gyermeket hamarbb lehet jra vinni, mint a kemny szvt. [8] Ezen kz mondsnak fen tartst is Curciusnak ksznhettyk L. 7. C. 21. ki azt a Scitknak tulajdonittya, kik azzal N. Sndort oktattk. [9] Az az: vletlen betegsge utn, oly hamar meg halt: hogy azt se mondhatta: Papot hozzatok. Msok enyelegvn, gy is mondgyk: azt se mondhatta Papucs, azt se mondhatta csere bogr.

233

182

TIZENHATODIK SZAK. Haragosok.

Tzrl pattant gesztenye. Mreg ette ember. Habzik a szja, mint a veszedt kutynak. Nem tud mit tenni mrgben. Vres a szikrt hny szeme. A ki mreggel jr, meg is mrgesedik. Be j: hogy szikrz szeme eltt pora nincs. Szna van a szarvn. Mint a glya, kgyt, bkt okd ms ellen. Sznetlen mrgeldik, mint a lncolt komondor. Pattog, mint a szraz feny. Kt l pallos. Acl is egyszersmint, koha is. Csikorgattya fogait. Alig, ha meg nem eszi a mreg. Meg ette a mreg. Kicsin a bors, de ers. Kicsin a bors, de tzes. Ma farral kllettt fl kelnie az gyban.
234

Kis csupor hamar forr. Meg mutatta kicsoda micsoda. Tzes, mint a puska por. Hamar lobban, mint a puska por.
183

Mrgesen feni a fogt.

Szeretik magokat, mint a macska, s kutya. Marja a nyelvt. Komor kedv.

[1]

Mg a brnyban is benn a mreg. Agyaras vad kan. Nem rti a trft. Tzes nyrssal llott ellene. Rgja marja krmeit. Hnnya szeme szikrit, mint az edzett vas. Fl ftta magt, mint a plhs bka. Hamar fel lobban, mint a szraz szalma. Fel hborodott mint a bs tenger. Ki mutatta foga fehrt. Alig fhat, gy mrgeldik. Fel forrott benne a mreg. Csunya ld mrg.
235

Maga magra is boszszonkodik. Mg a tiszta vizet is fel zavarja. Senki sincs bkkel mellette. Gt ront zpor. A jr kel ember se hagygya bkkel. Haragos menk. Tzes menk. Bokjban is tz van.
184

Reszket mrgben, mint a kocsonya.

[2]

Boszszt llani nem vitzsg. Trk fajta. Tatr fajta.

Fel, borzad mint a mrges Komondor. Semmi se fr fogra. Tajtkszik szjja, mint a vad kannak. Dl, fl mrgben. Dl, fl magban. Az okos harag, nha az ernek le. Marakodik mint a kutya. Mzet vn mreggel telik. Mz helyett a virgbl is mrget sznna.
236

Apja tz, annya puska por, fia csupa lng. Minden falat mregg vlik benne. El hal mrgben. Fog csikorgatsban foga is el kopott. Mindent orrra vesz, mint a diszn. Mrgben szinte minden fogait ki tri. Haragos tenger.
185

Kardot kttt.

[3]

Hamar fel rottyan, mint a forr ksa. rdggel hatros. Pogny terms. Mindenbe bele kteldzik. Garzda, mint a rszeg ember. Vres szj Farkas. Mindent szsze szaggat. Ruhjt is le szaggatn, ha mdiban volna. Semmit se hgy helyn. Mindennel tengelyt akaszt. Mindennel jat von. Szeldebb nllnl mg a vad ember is.
186 [4]

A tmlcben is adtz.
237

Flet hasogatnak mrges szidalmazssai.

187

Haragszik a fnyes napra is.

Mrgben ajakt is el rgta.

188

Vrcse szem.

Agyarkodik, mint a leg dhsebb vad kan.

189

Nincs a kinek ne vcsen.

A viz is mregg vlik benne.

190

Harag tte ember.

Annya mhhben is magt rzva haragudott.

191

Tbb epje mint vre.

Mreg emsztette gyk. Epe sppasztotta. Szeme szja vrzik. Vigyorittya fogt, mint a mrges kutya. Semmi rokoncja mrgnek. Mindenfel rugdos, mint a szilaj csik. J sz se vehetni tlle. Haragos Tgris. Nem lehet vele gyalog beszlleni. Flnek haragjtl, valamint a tztl. Mindenbe bele kapcskodik.
238

Hozz kpest szelid a menyk. Senkinek se embere. Fel lobban, mint a szsz. Msnak orra al tormt reszel. Fittyet hny msnak orra al. Ha el ri, szemeit is ki krmli. Vr helyett (lete ereiben) mreg a mi szkik.
192

Tz szikra kt szeme.

Ki tesz akr min marakod kutyn. llel ll akr ki ellen. El nem lakhatni vele egy vrosban. Ebnek se barttya. Mikor gynik, akkor is veszekszik. szsze vsz maga magval is. faragja a menykvet. Ki teccik szemeibl az epe. Prrel kezdi, patvarral vgzi. A narancs, ha nagyon facsarjk keser. Rncos homlok, pislog szem. Senkinek se Rokona, se barttya. Senkivel se alkhatik meg az egsz vrosban.
239

A dobosra is mrgeldik: hogy jobban nem veri. A haragos, ha maghoz tr, magra haragszik. Tz kvhez vagyon acllya alkalmaztatva. Okdgya a szikrt, valamint a lidrc. Meg jrta az epe, tdejt s mjjt. El futotta az pe, mint juhot a trog. Tzes lncos menyk. Nagyobb haragja, mint maga. Mrges gomba. Taln csalnra vizellett. Kakas pujka. Tz van a hz fdeln. Egy szt ezerrel tromfol. Lngot vetett orcja. Fjja immr pofjt. Tstnt ki szrja szemedet. Mindennel civakodik. H a tzre teszed, ki pattan. Tzben a kukorica nem pattogosabb.
193

A kis bgre hamar forr ugyan, de hamar is apad.

Egygyik vrban haragszanak, A msikban nem tartanak.

240

Szava des, de fullnkos. Mrgben meg repedt. Rosz tancsos a haragos. Hol a harag nyertes, vesztes a nyugodalom.
[1] A herlt bikt (egy szval) Komornak nevezik az alfldiek. Ennek mrge akkor teccik ki, midn (herjnek el vtele utn) fl eresztetik. A fkra aggatott subkat le szarvallya. Minekutnna mrgt ki ftta, bmblve el bjdosik. Soha tbb vg kedvt nem tapasztallyk. B bnattal tele van, akkor is, midn jrmon hz. [2] Pekri Lrinc az a hires Erdlyi vitz sok jt tett a Megygyesi Szszokkal, midn vrossokat az ellensgeknek kezei kzl ki csikarta. Vitzsgt folytatvn, midn hozzjok diadalommal viszsz jtt, kt napot krt tllk katona ki nyugtatsra. De kzllk egygyet se eresztettek b a vrosba. Midn Tiszttyei arra ingerelnk Pekrit: hogy llyon boszszt a hladatlanokon: akkor mondotta: hogy boszszt llani nem lenne vitzsg. Ezen fll gy szllott: ha midn velek jt tettnk, egy napot engedtek a vrosban, ha most velk roszszl bnnnk, mskor egygyet se engednnek. [3] Midn msodik Soliman Trk Csszr Sziget vrt ostromolni kezdette; azt az erssget Zrnyi Mikls (az a halhatatlan emlkezet Magyar vezr) ersen vdelmezte. Bassival tancsot tartvn a Csszr, meg egygyeztek abban: hogy mivel a vr fl adssnak akkori jele az lenne: ha a vrbl maga kardgyt a Trk Csszrhoz vitettetn Zrinyi, levelet rand nki: hogy azt cselekedgye. A levl ily kurta volt: Kld el kardodat, ha lni akarsz: De Mikls is ily kurtn: Magad gyere a kardrt, ha halni akarsz. Ezutn fl kttte kardgyt, s vitzzeivel ki trt a vrbl, s a Trkkre esett Solimannalegygytt, is meg halt. [4] Csudlkozsra mlt trtnet: hogy mg 1781 -dik esztendben (Brass vros mellett Erdly orszgban) egy vadembert talltanak, kinek krnyl llsait rsba foglalta Frnius Mihly, ekppen: Brassnak egy Olh lakossa (a kls vrosban) abba az erdbe ment, mely (Brass, s Olh orszg kztt) szlesen, s hoszszan el terjedett. A mint abba elg mlyen b hatott, szemeit egy magos fra trtnetbl vetette, melyen valami mozogni lccatott. Azt eleve medvnek lenni gondolta; ugyan azrt
241

sokig nem mere hozzja kzelteni. Osztn nki btorkodvn szre vette: hogy az emberhez nagyon hasonlitanak. Hozz szllott; de feleletet nem vett; stt mindenkor fllyebb ment, s fllyebb mszott. Osztn fa levelekrt nylt, s azokat j zen meg tte. Btrabb lvn az Olh, utnna mszott a fra, s minekutnna lbait, nagy nehezen el rte azokat szsze ktzte, s a frl le vonta. Lbait ugyan meg oldotta osztn; de (kezeit htra ktvn) Brassba b hajtotta, holott is ms nap hzrl hzra hordozta, s pnzrt mutogatta. Ekkor tet n is meg lttam. Termete kzpszer. Tekntete vad. Szemei mlyen b estek, s szilajon forogtak. Homloka nem dombos, hanem inkbb b horpadt keskeny volt, s b ntt. Haja (mint a ham) szrks. Szmldkt srtnek mondhatni. Mind a kett szeme eltt csggtt. Orra pisze, s nagyon b laplt. Szjja ttott, melyen a llekzetet nem annyira szvta, mint hrplte. Nyaka nem kvr, hanem fel puffadott. Ggje mellett gelvs. Nyelve lusta, s nehezen forg. brzattya elre nyl. Orca pofja inkbb b esett, mint gmbly. Ez is (valamint egsz kpe) mocskos srga szinnel futtatott. Ennek az allatnak els lttattya is meg mutatta azt nkem: hogy benne az okoskod sz gy volna el altatva, mint a gyermekekben, s a bolondokban. Ezen gondolatomat jv hagytam akkor: midn a bolondok hzokat meg ltogattam Bcsben. Itt is semmi nyomt nem lttam az okoskod sznek; holott rjkben annak nyilvnsgos jelei magoktl is ki teccenek. Testtye (fkppen htn s mellyn) egszszen szrs. Mind karjai, mind lb szrai sokkal hsosabbak, s izmosabbak voltak, mint a szeld emberek lenni szoktanak. Egsz bre toporodva rncos, s ppen oly srgs szin, mint az orcja. Markban a bre vastag. Krmei flttbb hoszszak. Knykn, s trdn fontos talphoz hasonl volt bre. Kt lbon jrt ugyan fel egyenesedve; de lpssei lomhk, s rstek. Minden lptben magt egygyik lbrl a msikra lkte. Feje elre hajltt. Ez onnant eshetett: hogy taln (erdei lakssban ngy kzlbakon jrt. Eleintn bocskorban, vagy csizmban ppen nem akart jrni. Beszlleni semmit se tudott; hanem mormolt valamit. Midn tet az Olh klletinl tovbb hajtotta; rthetetlen hangzatot ejtett. Ez osztn (midn ft vagy erdt ltott) srnkoz nyifogsokra vltozott. Ez trtnt vele abban a hzban is, melyben n laktam: midn ablakombl egynehny fkra vetette szemeit. Nkem gy teccett mintha oda val nagy vgydsst jelentette volna. Semmit se mutathattak nki ollyast, a miben leg kissebb gynyrsgt tapasztalhattk volna. Se szt, se intst, se ms jelet nem rtett. Mind egy volt eltte: akr nevett, akr haragost ltot. Ezeket (minden meg indls nlkl) egykppen szemllte. Nem vala benne semmi termszeti gyorsasg, vagy valami
242

irnt leg kissebb hajlandsg; a mit msknt a vad aszszonyokban ltni, a mint Condamine a magjrl beszlli. Rszt semmin se vett. Nem avatta magt semmibe. Nem kapott semmin, s (fkppen fogsgban els esztendeiben) semmivel se gondolt. Ennek oka a lhettt: hogy j lladalmval egszszen smeretes nem vala; s gy bsonkodva kvnkozik vala ama rgire. ppen ennek tulajdonthatni azt is: hogy (fogsgnak elejn), kzelebbrl ltvn a fehr szemlyeket, irntok semmi indlatot nem rzett. De osztn (fogsgnak harmadikban) ki teccbb sztnei lccattak, melyet klns nevetsseivel is mutogatott vala. Valami kedvetlensget csak akkor mutatott, ha fjdalmt valsggal rzette. A mi msok eltt els ltrra is borzadozst, vagy flelmet okoz; azt, minden hborods nlkl, szemllte. A leg nagyobban is semmi veszedelmet nem ltott. Pldl: ha valaki egy gmbs tvel elevennyre szrt; futsnak adta magt. Azt is minden irtzs nlkl szemllte: midn a meztelen kardot nyaka krl hordottk, vagy mellyinek szegeztk. Klns volt benne az is; mely tet a tbbi vad llatoknak tulajdonsgjoktl meg klmbztette: hogy az idegenektl ppensggel nem flt. Nki mind egy volt: akr csoportosan gylekeztek hozzja a ltogatk; akr magra hagytk a hzban. A muzsiknak semmifle neme nem vditotta tet; nem is gynyrkdtette szvt. Csupn azt lehetett benne szre venni: hogy midn a dob szt hallotta meg rettent, s ms valahov gyekztt. Taln ekkor a menydrgs jutott eszbe, melytl az erdben flhetet. Azon leg kevesebb indlatok kzl (melyeket a dekok Passiknak neveznek) csak az az egy tapasztaltatott benne: hogy rkk az erdbe, haza kvnkozott. De dvel (minekutnna mostani llapottyt meg szokta) ez is vagy meg enyhlt benne, vagy pediglen elmlt. szre vehet kedvetlensgt, s valami har agot jelent indlatot csak akkor tapasztaltak benne: midn vagy hsgt vagy szomjsgt annak dejben ki nem elgthette. Ekkoron mindent meg marni akart, holott egybkor se embert, se msllatot nem bntott. Termszett se meg nem vltoztatta, se hogy baromnak tessk le nem allyastotta. Stt ki teccettek emberi rzkenysgei fkppen akkor midn az Olhtl hzrl hzra vitetett. Eltte szomoran erre s amarra bicegett, s vad szeme forgatssa utn, morgott is. Semmiben soha semmi rszt nem vvn, akr mit ltott, csak arrl lccatott gondolkozni, elbbi szabadsgt hogy nyerhetn viszsz. Ezt az utn szre vvn az Olh, valahnszor vele a vroson ki ment, mind annyiszor jl meg ktzte tet, s minden prz nlkl maga eltt hajtotta.

243

Fogsgnak fl esztendejben csupa fa levelet vtt, s fvet, nha nyers hst is. Ez utn az emberi eledelekhez szoktattk, s fkppen a ftt telekhez. s me tstnt tapasztaltk rajta: hogy vadsga szemltomst mlnk, s emberi mdra meg szelidlne. Hny esztends lehetett pedig, midn meg fogattatott? nehezen akadhatni re. n tet huszonegy, vagy huszonkettnek lenni azrt mondottam: mert nvsse meg llapodott. Semmifle beszdet meg nem tanlhatott. Hrom esztendvel az utn ismt meg ltogattam tet: akkor is szinte akkora, s valamint ennek eltte sztolan is vala. De sokkal szelidebbnek, s nyugodtabb elmjnek tapasztaltam tet. Jrsa is frissebb, s rendesebb. Ekkor leg kedvesebb eledele vala a ksa, azt mr kanllal is tte. Lassan lassan hozz szokott a ruhzatokhoz is. Vtettettek fl vele csizmt is. De ezeknek vagy rongyossgjokkal, vagy kopottsgokkal semmit se lnccattatott gondolni. dvel (magra hagyattatvn) meg tallta az Olhnak gunyhjt, hlni haza is jrt minden nap. Ha res kors t adtak kezbe; a ktra ment azt meg is tlttte, viszsz is vitte. E volt ez az egy szolglat, melyet az Olhnak tett. Egyenesen el tudott azokhoz a hzakhoz is menni, melyekben tet jl tartani szoktk. Noha sokfle tetteibl elgkppen ki lehetett azt venni: hogy az embereknek nmely cselekedeteiket kvetni: vagy is (igazabban szlvn) majmozni tudn; mg se lehet mind az ltal mondani: hogy azon termszeti munkkon kvl, melyek az tel, ital, alvshoz igen kzel jrnak ms egyebet gy tanlt voln a meg: hogy azt el ne felejtette volna. jtszakra gyt maga kszitette el, azutn le fekdt. Nlla a pnzzel val ls smeretlen vala. El vette ugyan azt; de csupn azok okra nzve: hogy azzal valamint a gyermek jtszhasson. Nem mutatta semmi kedvetlensgt, ha vagy el vesztette, vagy ha tlle el vettk. Mindenkor, s mindenben hasonl volt azokhoz a gyermekekhez, kikben a termszeti tehetsgek ki fejtzni akarnak. De ez abban semmi szembe tn elmenetelt nem tehetett, hanem mindenkoron ugyan azon egy llapotban maradott. Abban is igen hasonltott a gyermekekhez: hogy minden cseklysgre el bmlt. De hamar bmllsa utn ismt msra fordtotta szemeit, hogy ismt bmlhasson, s ez neki vigasztalssra lenni lccatott. Midn maga eltt a tkrre tekntett, a benne ki tecc kpet a tkr megett kereste. Gynyrkdve hallotta Klavromnak hangjt; de flve vonta vala el magt, midn a vastagabb drtokat arra knszertettem: hogy nagyobb hangot vessenek. A dob sz lccatott tet hborgatni ekkor is. Midn Brassvrost
244

1784-dik esztendben el hagytam, tet letben hagytam. De az lta nem rtekeztem fellle.

TIZENHETEDIK SZAK. Hasonlk.

A hasonlatossgokkal igen lnek, rmest is a Magyarok. Azokbl eleget adtam immr el az elbbi Szakokban. Iktatok a kvetkezendkbe is eleget, ha a Szakoknak cmjeikhez illenek. Ide csak azokat hagytam, melyek a cmekbe nem illenek. Ezt a Szakot leg termszetesebben kt Rszekre oszthatni. Az elsben azok a hasonlatossgok foglaltatnak, melyek valami cselekedetrl szllanak. A msikban azok: melyek valami tulajdonsgokrl emlkeznek.

ELS RSZ. Cselekedeti hasonlsgok.

gy lp, mint a Tldi Mikls lova. Vigyz, mint grn a psztor.
194

Helybe hagyta, mint Viski szakcs az telt.

[1]

Forog, mint a karika. szik, mint a tk a vizen. Zrg, mint macska az res katlanban. Zrg, mint rdg a lmpsban. Kerli, mint rdg a kpolnt. Nem szereti, mint rdg a tmnt. El vesztette szjja zt, mint a Ppai Br.
[2]

245

El szjjednek, mint az tst hull kutyk. szsze rhgnek, mint a Bakonyi disznk. Termszete ellen van, mint rabnak a siralom hz. Ezen is ltal esett, mint Bak a hzn.
[3]

Oly kedve van, mint komornak a jromban. Ehetnk, mint a farkas. Ihatnk, mint a szraz kert. Mindg eszik, mint a l.
195

Annyit iszik, mint a tehn.

llva alszik, mint a l. Iszik, mint a Bernyi Trk.

[4]

Mohon kapja, mint h tyk a taknyot. Szalad, mintha Tatr korbcscsal lennnek utnna. Morog, mint az eb. Eskszik, mint a rpa. Eskszik, mint a veres hagyma. Biztattya, mint katona a szolgjt. Forog, mint macska a meleg ksa krl. Kilt, mint a haris. Kong, mint a repedt fazk. Zrg, mint a fa tarisznya.
[5]

246

Lg, mint az akasztott ember. Jr, kl, mint Orbn lelke.

196 [6]

Mindg kszl, mint az el ad leny.

[7]

Pislog, mint Undvri nyl a nyrson.

Pislog, mint a Rimci nyl a kandallban. ll, mint a blvny. ll, mint ha oda szrtk volna. Bele bvik, mint ijedt egr a lukba. Jrja az orszgot, mint a csipks Tt. Gyengn bnik vele, mint a tojssal. Meg kttte a zskot, mint a rabot. Kap rajta, mint Cibak a kulacson. El emelte, mint glya a fit. Fszkeldik, mint a tormba esett freg. Emiszti, mint ft a sz. Ki kopott, mint mogyor a tokbl. Ki kopott, mint kutya szar a hbl. Siet, mint kecske a zant utn. Vlogat, mint rosz lencse a vzben. Jtszik, mint macska a farkban. Esik, mint ha csatornn ntenk.
247
[9] [8]

197

Kntelen vele, mint cigny diszn az getssel.

Forog, mint a kerk. Forog, mint a forg szl. Kosztban tartya, mint ebt a koldus.
[10]

Le hordta, mint zpor a homok halmot. Kapdos hozz, mint Bernt a menykhz. Meg nyzta, mint rszeg ember a rkt. Le verte, mint jg a bzt. Keveset iszik, mint a verb. Trik, mint az veg. Hajlik, mint a jg. krdik, mint a diszn. Alszik, mint a hlt. Ugrik, mint a kecske. Nyert, mint a l. Ordt, mint az oroszln. Ordt, mint a szamr. Bg, mint a bika.
198 [11]

Csiripel, mint a verb.

[12]

Morog, mint a medve. Mkog, mint a nyl.

248

Bekeg, mint a kecske. Mekeg, mint a juh. Ugat, mint az eb. Bmmg, mint a medve. Hurukkol, mint a pjka. Cincog, mint az egr. nekel, mint a sznyog. Bernykol, mint a macska.
199

Kukorikol, mint a kakas.

Kotlik, mint a tyk. Dong, mint a bogr. Zeng, mint a mh. Zg, mint a darzs. Cseng, mint a tprcsk. Krkog, mint a varj. Csrg, mint a szarka. Cscsog, mint szajk. Fityl, mint a rig. Kilt, mint a haris. Sivit, mint a knya. Sziszeg, mint a sn diszn a bzban.
249

Svit, mint a kigy. szsze sgnak, mint a Gyergyi lovak. Bagzik, mint a kecske bak. Srt, mint a kanca. Hg, mint a csdr. Ivik, mint a hal. Koslat, mint a kutya. Fojat, mint a tehn. Csp, mint az h sznyog. Mar, mint a kutya. Krml, mint a macska.
200 [13]

Meg esz, mint a farkas.

Meg szr, mint a mh. Meg vg, mint a knya. Meg krml, mint a vrcse. Mejjeszt, mint a kakas. Le nyom, mint a medve. Df, mint a szarvas. klel, mint az kr. klel, mint a tehn. Krsztbe szr, mint a bika.
250

Le tapod, mint a bival. Rug, mint a l. Harap, mint a diszn. Hast, mint a vad kan. Kapl, mint a j lakott l. Hever, mint a diszn. Meg bcslte, mint Prda a nadrgjt. Rhg, mint abrakjnak a l. Hll, mint a zpor. Hll, mint a menyk. Neki esett, mint Tt gyermek a trs szaggatotnak. Lakoznak, mint Ttok a pohnkval. El veti magt, mint juhsz kutya a homokon. Hnnya, veti fejt, mint a legyes l. Szalad, mint a szl. Halgat, mint a hal.
201 [14]

Tndklik, mint az st.

Enyiszik, mint a fst. Ide tova nz, mint a tolvaj. Ide tova nz, mint az r. Szll, mint a madr.
251

Hnnya a fldet, mint a bika. Kullog, mint farkas a kert mellett. Farkt csvllya, mint a rka. Hizelkedik, mint az eb. Minnyog, mint a macska. Krdzik, mint az kr. Tollya a kereket, mint a j szomszd. Fradt, mint habok kztt a haj. Kt fel kap, mint a Dunba hal ember. gy megy, mint a parancs. rizkedik, mint ld az eszterhjtl. Fl, mint a tztl. Ugrl, mint a No bakja. Kerli, mint bak a pocstt. Tengdik, mint a Tldi Mikls lova a szemeten. Tnkre tesz mindent, mint a sska. Csal, mint a Zsid.
[15]

Semmi kedve, mint Cignnak a fel akasztsra. Fl, mint Cigny a korbcstl. Hnnya veti magt, mint lpes madr.
202

Halgat, mint a tojson l tyk.

252

Halgat, mint tet a var alatt. Sokig tartott, mint a Rkci lakodalma. Szuszog: mint Olh diszn a bzban. Ki martk, mint a ms ldgyt. Ki nyiltt szemmel alszik mint az oroszln. El dicsri, mint Trk a lova farkt. Tekereg, mint szszel a dar. Fl led mint lgy a ver fnyre. Fl tartya az orrt, mint a harangoz disznaja. Ugrl, mint a verb. Ugrl mint a szarka. Szmba se veszi, mint kerten a rst. Danolnak, mintha a hzat fel akarnk venni. szik, mint a fejsze lefel. Tudgya mestersgt, mint a paszamntos. Fl tlle mint tzes vastl.
203 [16]

B huzza magt, mint a tli csiga.

Lapl, mint knya eltt a csirke. Nyugszik, mint a Somogyi gyermek.

[17]

253

Csendes, mint a hld vilg. Csendes, mint tyuk a gyomban. El ment, mint a tavali h. Fzik, mint az eb. Reszket, mint a kutya. Sorba jr, mint a Tabnyi brsg. g, mint a fkja. Meszsze el lccik, mint a Kecskemti gatys fa. Magtl is el alszik, mint a mcs. Cssz, mint j ton a szn. Farol, mint rosz ton a kocsi. Ki nem vehetni, mint fias farkast a cserbl. Csgg rajta, mint lbon az Ivka.
[18]

gy le esett az ugorka frl. Mint Ttok kirllya a fehr kancrl. Olyat esett, mint a zsk. jon forgathatni, mint a gyrt. gy meg fagyott, mint a csont. Mindent magra vesz, mint a ludas aszszony.
204

Bizik, mint a bak a szarvhoz.

Hazudik, mint a rosz tkr.

254

El felejtette mint a tegnapi lmot. Hnnya veti kezt, mint a cspet. Zrg mint a kolompr. Lop, mint a szab. Lop, mint a molnr. csorog, mint a btos legny. Jr a lba, mint ha a korongot hajtan. Nyughatatlankodik, mint ha mozsarat trne. Ki adtak rajta, mint Patakiak a szrn. Le forrztk, mint a kutyt. Vrr vlik, mint Bartban a lencse.
205 [20] [19]

Ugy van, mint hat macska a zskban, maga a cscsban.

gy l, mint hal a vizben. Oly tvl esik, mint g a fldtl. Meg fesztette hast, mint dobos a dobot. Olyan a hasa, mint a dob. Olyan a feje, mint a vka. Olyan az orra, mint a Bcsi torony. Srn kl, mint a srn vetett bza. Lngol, mint a tz. Fl ftta, mint hojagot.
255

Csszik, mint a j bor. Csszik, mint hord a korcsojn. Lassan g, mint a mcs. Bizik, mint hohr a pallosban. Bizik, mint katona a lovban. Bizik, mint betyr az klben. Bizik mint rosz katona a lbban. Bizik, mint kis tolvaj a farban. Lityeg, fityeg, mint vn csk a svegen. Nincs mjja, mint a Csri csuknak.
206 [21]

Meg kvnta, mint a terhes aszszony.

Meg kvnta els hasval. Sr r, mint a pogny gyermek. Jr kl a farval, mint a szits malom. Folyik a nyla, mint a veszedt ebnek. Ki ll, mint tvis a tskn. Szereti, mint a medve a mzet. Csp, mint a mi rgen a bundban ldik. Puffasztya pofjt, mint az orgona hz. Csikorog, mint a Temesvri vrban a talicska. El fjja, mint aszott sznt a szl.
256

Re tdl, mint kpre a Rajk. El vertk, mint a lisztes zskot. Ki nz a btbl, mint a Mori Zsid.
[22]

Ki poroztk nadrgjt, mint szcs a brket. Krl nzte magt, mint bika a vg hdon. gy fzik: hogy a foga is vacog bel. Nyikorog, mint a kukorica malom. Mindg kell igaztani rajta, mint a rgi orgonn.
207

ldegl, mint Mike malacca a piacon.

[23]

Zrg, mint a nyrfa levl. Vakardzik, mint a rhes diszn. Ki hlt, mint tokjbl a di. Meg szorlt, mint eb a kt fal kztt. Be cssz, mint t utn a crna. Csavarog, mint a tudatlan kocsis. Fohszkodik, mint a kereke trtt kocsis. Haboz, mint a tenger. Kr: hogy puska el fogyott, mint a Nagyidai Cignyoknak. Ingadoz, mint a nd szl. Retteg, mint a nyrfa levl. gy ll a szeme, mint a dgltt birknak.
257
[24]

Mindg nevet, mint fa kutya az oltron. Vltozik, mint a szivrvny.

[25]

Tudgya, mint a Mi atynkot. Nem tud hov lenni, mint a tkbe esett egr.
208

Meg fordttya fogadsst, valamint a zskot.

Halgat, mint nagy htben a harang. Verik, mint a Piltust.

[26]

gy hnnya, mint rdg az annyt. Egszsgre vlik: mint Cigny lnak a rakonca. Fl, mint nagy Pnteken a Zsid.
[27]

Ksn kszl, mint a Luca szkje. Tipeg topig, mint a toj galamb.

[28]

Meg becslli, mint Balzs a hurkt.

[29]

Csavarog, mint sav az eb seggben. Tud hozz, mint vak a him varrshoz. Tud hozz, mint tyk az A, B, Chez. Tud hozz, mint kocsis a harang ntshez. Ragad a rosz, mint a bojtorjn. Ragad a vtek, mint az enyv.
209

Ki nem fogy, mint a Rokus kobakja.

[30]

Tudgya, mint az t jt.

258

gy nz, mint ha apjt annyt meg lted volna. Kullog, mint a ki epret szed. Annyit szenved, mint a farmatring. Meg szappanyoztk, mint a hetes vsznot. smerik, mint a rosz pnzt. Hamar jr, mint fenk a kaszn. Hnnyk vetik, mint a dzsma bzt. Nem emelkedik, mint a szrnnya szegett ld. Tapogatva jr, mint Mtys utn rka a jegen. rl, mint kinek pajtja g, maga bele szorlt. El ugrotta, mint Perki leny a frhez menst. Sr r, mint kinek sssal meccik az a felit. rl, mint a mst el verte gnr. Csuklik, mint az, a kit emlegetnek.
210 [32] [31]

Ttogattya szjt, mint a harcsa.

Gazda nlkl vet szmot, mint az esztelen szolga. gy l a szkben, mint a Tmrdi Br. Szereti: mint kutya a gereben nyalst. Nagy bcslete, mint a tli agrnak. Bell a haja, mint olh kecsknek.
[35] [34] [33]

Csak otthon j, mint a Komromi leny.

259

Heten vannak, mint a Markotai rdgk. get, mint a bjti boszorkny.

[37]

[36]

Nincs orcja, mint a ki csapot ringynak. Le dl az ton, mint a Mt tehene.

211 [38]

Msz, mint a Patai szr.

[39]

Ttova szll, mint a vak lgy. R r kezdi, mint Bosnyk a tncot.

[40]

Csak imigy amgy beszll, mint lovval a kocsis. Fel tartya az orrt, mint a Zmolyi borj.
[41]

Haragba van, mint Varga Ferenc az inassval. Ki ttt magrt, mint Tci kutya az Urrt. Haza jr, mint Buki lova az abrakra.
[44] [43]

[42]

Mint rzshoz az illat, gy szzhz a szemrem hozz terem. B esett, mint a kis keszty.
212

Ugrndozik, mint a trbe szorltt madr.

Nevet, mint fazkas, ha korongja ki ugrik. Olyan a bot, min a tke. Szereti, mint hajd a pocstt. Kerli a sarat, mint kinek j srga csizmja vagyon. Gondolkodik, mint a verembe esett farkas. Mst beszll, mint Bodn, mikor a bor rt krik.
260

[1] A Viski lakodalomban (Hont vrmegyben) meg parancsolta az Urasg: hogy mi nap helybe hagygya szakcs az tkeket. Tt lvn a szakcs, azt gondolta: hogy taln ms szakcsot fogattak, magnak pedig azt parancsoltk lgyen: hogy a helyet el hagygya. Ebdkor lttk a tvelygst. [2] Egy rgi Ppai Birnak Tokai bort javasolt vala az Orvos, gyomrnak meg erstse vgett. Midn jjel inni akart, el vette a bor mellett lv olajt, s azt fel hajtotta. Okdott osztn, s meg dcsrte a Tokai bort, hogy gyomrt meg gygytotta. [3] Baknak (egy Makai lakosnak) hza mellett gs tmadott. A mennyire lehetett, szorgalmatosan vdelmezte hzt. Hogy osztn ez is meg gyulladott, a szorgalmat el hagyta, azt mondvn: hla Istennek, ezen is ltal estem immr. [4] A Trkknek bort inniok nem szabad: egy mindaz ltal a Bernyiek kzl egsz nap a kandzs mellett lt, egsz nap ivott, egsz nap rszeg volt. [5] Tarisznyt egy boh fbl csinltatott magnak, s vele lopni ment a vsrba. Midn a fa kanalakat, s ms egyebeket bele hnt, a zrgs el vdolta tet. Ki vettk bellle a holmit, a fa tarisznyt pedig fejhez vagdaltk, azt mondvn nki: hogy most a fa tarisznya leg jobban zrgne. [6] Orbn (egy falusi Notrius) meg hallozott. Felesgnek ellensge (a Kntor) hogy maga mrgt az aszszonyon ki ncse; jfl tjban lepedt vvn magra, a Notriusnak hza eltt sltlgatott. Az aszszony gy meg ijedett: hogy a nehzsg is trte. Azt a falusiak (a Kntor szava utn) valsgosanOrbn lelknek lenni gondoltk. [7] Hallvn az Undvriak: hogy a nyulat soha se szoktk a konyhba meg lni; mert ha ezt cselekednk, azon jjel viszsza jvendene, s a tykokat mind le ldsn. Otthon neveltt nyllyokat brtl meg fosztvn, elevenen a nyrsra hztk. Oda menvn egy j bart, csudllotta, hogy mg nyrson pislogna. [8] Azt mondgyk egy Cibak nevezet korhelyrl: annyira szoktatta lgyen magt a bor italra, hogy ha bora nem volt, az res kulacsot lbaihoz akasztotta, s knnyebben trte a hideglelst. Ha ki pedig nki akkor egy tele kulacsot hozott, a hideglelst is el hagyta. [9] Azt llittyk a tormba esett fregrl; hogy soha nem nyugszik, hanem szntelen fszkeldvn, szik.

261

[10] A mely hzban a koldust tartottk, abban az kutyjt nem szenvedhettk. Mshov vitte teht, meg igrvn j gazdjnak: hogy a kutynak lelmre, minden nap kenyeret fogna hozni. Hozott is, de a gazda a kenyeret csirkinek advn, a kutya oda lett. [11] Mivel ahhoz szoktunk kapdosni, mely nem egyszerre mlik el, jele: hogy ez a kzmonds annak a bal itletnek folyadka, melyel a menykvet meg foghatnak lenni gondoltk. Azt is mondgyk: hogy egy Nmet (Bernt) mikor meg haragudott, minden zsebjeihez kapdosott: ha valamelyikbe menykvet nem tallhatna ? hogy amannak, a kire meg haragudott, fejhez vghassa. Mondgyk a Magyarok is ide tov tekintvn: oh nincs egy menykvem! [12] A medvnl nincsen morgbb, s bmmgbb llat. Igen szemesek. Klnsen jl hallanak, s szaglanak. Termetek ormtlan. Lb szrai hsosok. Szrk fekete is, barna is, fehr is. Kt els lbval (segre lvn) vdelmezi magt, kegyetlenl pofozvn a re esett ebeket. Htuls lbian jrhat is, s ha meg tanttyk, tncol is. Mivel a mzet nagyon szeretik, rette a fra is fel msznak. Kznsges eledellyk a vad hs; ennek henossgban a l, s juh. Nmely nemk makot szik. Szereti a tejet is. Fejk nagyon gynge. Ugyan azrt: ha meg szalasztatnak, els lbokkal b burkollyk fejket, s gy a fkrl, a ksziklkrl is le ugorhatnak. Nem knnyen tmadgyk meg az embert; ha csak nem ingereltetnek. Leg rmestebb laknak a hideg tajakon, itt is erdkben. Szeretik a magnossgot. A lrmtl futnak. A fehr szr medve (melyet tengeri medvnek is mondanak) leg tbbnyire a fagyos tengernek partyain mulat. Nagyobb a kznsges medvnl; de karcsbb. Ezek a fehrek klnsek az szsban. Stt a tenger fenekre is le mennek, s ott keresglnek, ha valamit kaphatnak. szik a halakat; szik a tengeri borjakat is. [13] Gyergyn Erdlyben lovakat vett vala egy Magyar: melyekkel Magyar orszg szllre rvn, szre vette: hogy tovbb menni nem akarnnak. Stt a lovaknak, midn el fradnak, szoksok szernt a rdon krsztl tettk egymsra fejeket. Azt gondolvn a Paraszt: hogy egygyik a msiknak a nem hzst sgna: majd adok n (gymond) egyms flbe sgni. Meg korbcsolta ket, el is ment. [14] Mg j volt, esben is a kocsi ldba zrta. Otthon a szgre akasztotta. Bort inni nem mert, ne tn vele a srba essk. De egyszer meg rszegedvn, s a srba esvn, nadrgjval a diszn lba is hevert. [15] Minden ellen vets nlkl igaz az: hogy a Talmud meg engedi az Zsidnak: hogy a keresztnyeket meg csallyk, s azt vteknek ne tarcsk. Mert (gymond) mind azok, melyeket most a keresztnyek birnak, a Zsidktl erszakosan el vettk. Csudllani lehet: hogy a politika ennek a tantsnak gtot nem vet.
262

[16] Ez a Rkci (els Ferenc nv alatt) Erdlyi Fejedelemsgnek (gy szllvn) csak cimjt viselte. Felesge Zrinyi Ilona volt, annak a Pternek lenya, kit a Csszr (els Leopold), a tbbi szsze eskdttekkel egygytt, le nyakaltatott. Hogy ennek a Grfi kis aszszonnak fejbl a nyomorsgnak emlkezett ki verhesse Rkci Ferenc, egsz hat holnapig tartotta lakodalmt, ki osztn azt a hires msodik Rkci Ferencet szlte, kinek tetteivel tele vagyon a Magyar s Erdlyi krnika. Zrinyi Ilona ez a hoszszas lakadalm aszszony Urnak (Rkci els Ferencnek) halla utn, Tkli Imrhez ment frhez. Fia (msodik Ferenc) sok viszontagsgok kztt meg holt Konstancinpolhoz kzel Rodostyban, s Smirnn temettetett el egy katholikus templomban. [17] Egy Somogyi gyermek le esett egyszer a pallsrl, s szrnyet halt. Ki jvn dolgra az annya, meg se gondolhatta szp finak hallt; hanem azt tlte fellle: hogy aluszik. De osztn ltta, hogy rkre el aludt. [18] Ivka az, a mit msok vrszvnak, vr szpnak, s nadlynak mondanak. Ezen llat nem ritka a tavakban. Ha a vrbl sokat sz; meg poshadik. A borblyok ki erltetik bellle a vrt, gy mszszor is hasznokat vehetik. [19] A Patai parasztok egy szrt talltanak az ton. Meg nem tudvn rajta egygyezni; a falu hzhoz vittk. szsze gylvn, lttk a parasztok: hogy helyrl el mszott a szr. ltal ltvn az eskdttek: hogy iszony tetves lenne; nem egyebet tettek vele; hanem k vetettk az ablakon. [20] Azt mondgyk Mtys kirlyunk fell: hogy kt Bartot csak azrt zrattatott b szobinak egygyikbe: mert nlla elljrjok ellen azt mertk meg panaszolni: hogy tet rkk lencsvel tartya. Ezeket a kirly egy kt nap meg koplaltatvn; harmad napra lencst adattatott nkik, meg parancsolvn a lencse hord inasnak: vigyzna a Frterekre: mit szllannak egygytt. Ezek a lencshez hozz ltvn, azt j izen meg ettk. Hogy az inas (ki dekl nem tudott) szavokat meg ne rten; azt mondottak magyaros deksggal: Vr vlet; az az: bizon j zen meg ettk legyen a lencst, sznetlen azt mondvn: hogyvrr vlik bennk. [21] A Csri vendg fogadban (mely Fehr Vrmegynek egy Magyar falja) soha a vendgek csuka mjjt nem ehettenek; mert a szakcsn (igen szeretvn a meg sltt mjat nni) maga emisztette el, azt akarvn a vendgekkel el hitetni: hogy a Csri csuknak semmi mjja nem lenne. Mtys kirly semmi mjat nem evett, nem ugyan azrt, mintha nem szeretn, hanem (Galeottusnak rssa szernt) kis korban kt embert ltvn, kik a csuka mjon vr folytig szsze vesztenek, meg fogadta lgyen: hogy soha nem fogja azt nni. Egyszer mg is a Csri vendg fogadba (midn a csukt b hoztk) a szakcsntl a csuka mjat krdezte. Akkor mondotta a szakcsn: hogy a
263

Csri csuknak nincsen mja. Ekkor a kirly is; de a palotai pcnak se lesz szma. Ekkor el adta a mjat. [22] Egy l hton men Zsidt, ton rtek a tolvajok. Mindentl meg fosztottk, de lovt el vinni nem mertk: mert (klnssge miat) re smertek volna. Azt teht ki hasitottk, s gy vartk bele a Zsidt: hogy farka alatt szakllas s borzas feje jl ki teccenk. tet az arra men emberek csudllottk: hogy valamint lova, gy bttya is klns. [23] Oda haza semmit se kapvn a diszn, a piacra szokott. Ott minden asztalokat fel dnttt, s gy vtt. De neki is elgszer jutott a dorongokban. [24] A Labancok ellen igen vitzl viseltk magokat a Nagyidai Cignyok, gy hogy az ellensgnek el klletett tllk menniek. Azoknak el menssk alkalmatossgn azt talltk a Cignyok mondani: ksznnytek Labancok: hogy puska porunk el fogyott. Ezt a Labancok meg tolmcsoltatvn magoknak, s a Cignyokat rtl el emisztettk. Ennek keserves emlkezetre meg vagyon mg a siralmas Nagyidai nta. [25] A szivrvnt sok helyen kegyeletnek nevezik, Istennek kegyelmrl, mely rajta rtettetik. [26] A gyermekek (fkppen Szegeden) irgalmatlan pattansokkal verik a fldet nagy Pnteken gyknnyel, s azt mondgyk: hogy Piltust verik, ki Urunkat Jruslemben fel akasztatta. [27] A rgi Magyar gyermekek Urunk knszenvedssrl azt hallvn: hogy mind azoknak okaik a Zsidk voltak: ha valakit kzllk nagy Pnteken meg foghattak, azt siralmasan meg vertk. Ennek okrt nagy Pnteken hzokbl ki nem jttenek. [28] Rgi Babonasg. Luca napjn 15-dik Decemberben kezdettek egy kis szknek faragsshoz, s rajta mindennap valamit dolgoztak egszszen Karcsonyi jfli az jfli Misn llvn, meg lthattya a vrosban lakoz boszorknyokat. De mr nincs kelete. [29] Balzs a hurkt ki fordtotta, s azt a kutyknak adta. Maga a brit leg inkbb szerette. [30] Rokus kobakjt nem is smerik az emberek, mita a Szarndokok el mlttak. Mg Sz. Rokusnak oldaln fgg. A Szarndokok mindg tele tartottk. [31] A vsznoknak klmbsgjket a bordk hatrozzk meg. Leg els borda a hetes, osztn nyolcas, kilences, tizes, hszas s a t. A hetes vszon teht leg
264

keskenyebb; leg vastagabb, leg ritkbb. Ennek szvst az inasok viszik vgbe. Szappant re nem vesztegetnek, hanem sulyokkal mossk. Ugyan ezrt sok nem tarthat. [32] Perken (Nyitra vrmegyei falun) hallvn azt egy Tt szolgl: hogy ha Szent Ivn napjn estte a tzet ltal ugordgya; minden bizonnyal a jv farsangos Urat kap. gy ugrotta ltal: hogy a tz kzepn egy ers ifival szembe tkzvn, a tzbe esett, s egsz kpt szsze gette. Osztn frjhez soha se mehetett. [33] A Tmrdi Br md nlkl kvr, s hasas ember volt. A kar szkbe a falu hznl alig frt, s benne nem is mozdlhatott. [34] Nyron de fkppen szkor, s tavaszkor leg fkppen bcslik az agarakat: mert leg nagyobb hasznokat vehetik a nyl fogsban. Tlen nem sokat tesznek, hanem inkbb hevernek. [35] Az Olh kecsknek szre egszszen el ment hajastl; s mikor rba bocstotta az Olh, azt hazudta: hogy haja szre mind bell vagyon tlen, mint a bundnak: mert gy jobban meg tartya a meleget. [36] Markotn Gyr vrmegyben ht nevezetes tolvajok voltak; kiket mivel soha kzre nem kerthettek, ket rdg fiaknak lenni mondottk. [37] A rgi mese szernt, a boszorknyok jjel sprre szoktak lni, s szent Gellr hgyre getni. Mivel ez bjtben szokott esni, ket bjti boszorknyoknak hivtk. [38] Mtnak sovny tehene volt; mskpp nem is lehetett tlle, hanem mikor a vsrra hajtottk az ton le dlt. Az olyanokrl mondgyk, kik hamar fradnak, s az ton mindgyrt le dlnek. [39] Meg van ez a 204-dik Lapon vilgostva. [40] reg ember lvn Bosnyk, a tncban hamar el szokott fradni. De hogy ppen regnek ne tartassk, meg meg indtotta magt, s r r kezdette a hoppot. [41] Zmolban (Gyr vrmegyben) szre vvn egy gazda, hogy sznjban a fldtl fl lnyivel fll lukat vjtak a marhk, s gy ettk sznjt. A lukba oly csaptat vasat tett, mely a marhnak orrt meg csiphette, el se eresztette. Ms nap reggel ltta: hogy egy rugott borj tartya fent az orrt. [42] A gazda ostoba, az inas bolond volt.
265

[43] A gyilkosokat Urtl el kergette mardosva. [44] J paripja mellett egy hitvn lovat is tartott a gazda. Midn a jobbikat abrakoltk, ha nem lttk fel ttte orrval a szekrnt, s jl lakott. Mikor osztn a fre hajtottk, akkor is haza jrt az abrakra, s derk l vlt bellle.

MSODIK RSZ. Tulajdoni Hasonlatossgok.

Alzatos, mint a macska. Alzatos, mint az el csapott szolga. Alzatos, mint a bart. Alzatos, mint a kin ki fogtak. Alzatos, mint a klds. Alzatos, mint az gye vesztett. Alzatos, mint a lukban fogott farkas. Alzatos, mint a tejen kapatott agr. Alzatos, mint az itlet eleibe hozattatott. lland, mint a k szl. lland, mint a szerencstlensg. lland, mint a rosz hr. lland, mint a pityernek szaga. lland, mint a g forgs. lland, mint a szentsg. lland, mint a pokol.
266

lland, mint a szikla. lland, mint a k vr.

213

lland, mint a bstya.

lland, mint a k fal. lland, mint a bk. lland, mint a hall. lland, mint a mennyorszg. lland, mint az igaz hit. llhatatlan, mint a storos Cigny. llhatatlan, mint az szi d. llhatatlan, mint a zpor. llhatatlan, mint dm fi. llhatatlan, mint a frgeteg. llhatatlan, mint a gyermek. llhatatlan, mint a gyermek jtk. llhatatlan, mint a fld vr. llhatatlan, mint a nd fal. llhatatlan, mint a Brsg. lmos, mint a macska. lmos, mint a hrcsk. lmos, mint a rst szolga.
267

lmos, mint a kutya. lmos, mint a beteg pujka. rtatlan, mint a brny. rtatlan, mint a bak ged. rtatlan, mint a ma lett gyermek. rtatlan, mint a szz. rtatlan, mint kemenctl a kerk. Bolhs, mint a kutya. Bolhs, mint a pndl. Bolhs, mint az el hagyatott gunyh.
214

Bolhs, mint a cseld szoba.

Bolhs, mint a rnc. Bs, mint a krvallott Cigny. Bs, mint a kereke trtt kocsis. Bs, mint ki hat krt vesztette. Bs, mint kinek szki meg halnak. Bs, mint a vert had. Bs, mint a szret utn a szl. Bs, mint a jg verte bza. Bs, mint a dr sttte dohny. Bs, mint a tlre jtott szegny.
268

Bs, mint az ervel szedett katona. Bds, mint a dg. Bds, mint az rdg. Bds, mint a kecske bak. Bds, mint a gerny. Bds, mint az egr hgy. Bds, mint az aszag. Bds, mint a t. Bds, mint a halas viz. Bds, mint a banka. Bszke, mint mint az jonc katona. Bszke, mint a pnzes szatyor. Bszke, mint a Kompodi kis aszszony. Bszke, mint a kan pva. Bszke, mint a paripa. Bszke, mint a tudatlan gysz. Bszke, mint a borbly legny. Bszke, mint az el has menyecske.
215

Bszke, mint a pajkos dek.

Bszke, mint a gazdag leny. Cifra, mint a Rc oltr.

269

Cifra, mint a bolond. Cifra, mint a pntlika. Cifra, mint a komdis aszszony. Cifra, mint a bb. Cifra, mint a nyak szj. Cifra, mint a Blint nadrgja. Cifra, mint a remek kr. Cifra, mint a el ad leny. Cifra, mint a jegy ruha. Csendes, mint a hld vilg. Csendes, mint a csillagos g. Csendes, mint btben a mszr szk. Csendes, mint a t. Csendes, mint a holt test. Csendes, mint a bka a lukban. Csendes, mint tlen a mez. Csendes, mint btben a csap szk. Csendes, mint, tlen a selyem bogr. Csendes, mint herny a levl alatt. Csendes, mint tet a vr alatt. Csendes, mint a bk fa lng.
270
[1]

Csendes, mint az sznek munkja.

216

Csendes, mint a puszta malom.

Csendes, mint az res kocsma. Drga, mint a heged sz. Drga, mint a j bres. Drga, mint tlen a nap fny. Drga, mint vargnak a br. Drga, mint a gyngy. Egssges, mint a mak. Egssges, mint hal a fris vzben. Egssges, mint a vakundok. Egssges, mint a pisztrng. Egssges, mint a csont. les, mint a ss. les, mint a Sachter ks. les, mint a borotva. les, mint a hhr pallos. les, mint a Trk ks. les, mint a szlka.
217 [4] [3] [2]

les, mint a nd.

les, mint a nyelv.

271

les, mint a kasza. les, mint a Tatr kard. Ers, mint a medve. Ers, mint a szikla. Ers, mint a rjs. Ers, mint Tldi Mikls. Ers, mint a viz.
[6] [5]

Ers, mint az Olh ecet. Ers, mint a hit. Ers, mint a bika. Ers, mint az oroszln. Ers, mint a k fal. Ers, mint az kr. Ers, mint a jg. Ers, mint a csont. Ers, mint az gett bor. Ers, mint a gnr. Ers, mint a vas. Ers, mint a mrvny k. Ers, mint az l vas. Ers, mint Herkules.
272

Ers, mint a szlvsz.

218

Ertlen, mint a gyermek.

Ertlen, mint a beteg. Ertlen, mint brt vetette kgy. Ertlen, mint a kka. Ertlen, mint a nd oszlop. Ertlen, mint a csirke. Ertlen, mint a brny. Ertlen, mint a Tt kaszs. Ertlen, mint a dgltt oroszln. Ertlen, mint a hold vilg. Fehr, mint a msz. Fehr, mint a h. Fehr, mint Svatoplugnak lova. Fehr, mint a liliom. Fehr, mint a galamb. Fehr, mint a patyolat. Fehr, mint a bibor. Fehr, mint a tyk tojs. Fehr, mint a gycs. Fehr, mint az alabastrom.
273

Fekete, mint a tnta. Fekete, mint a Cigny. Fekete, mint az rdg. Fekete, mint a kazny. Fekete, mint a katlan. Fekete, mint a Szerecsen. Fekete, mint a korom. Fekete, mint a kulimz. Fekete, mint az jfl. Fekete, mint a kmny.
219

Fnyes, mint a nap.

Fnyes, mint a tkr. Fnyes, mint a hld vilg. Fnyes, mint Mojzes orcja. Fnyes, mint a bogrcs. Fnyes, mint az st tnyr. Fnyes, mint a lmps. Fnyes, mint az veg. Fnyes, mint a brilint. Frges, mint a sajt. Frges, mint a di.
274

Frges, mint a mogyor. Frges, mint az alma. Frges, mint a gymlcs. Fojts, mint a vad alma. Fojts, mint a pnyva. Fojts, mint a nyak ktl. Fojts, mint az retlen gymlcs. Fojts, mint a torok fjs. Fris, mint a szz leny. Fris, mint a korong. Fris, mint a hal. Fris, mint a nyelv. Fris, mint a malom k. Fris, mint a tolvaj lb. Fris, mint a csk. Fris, mint a karika. Fris, mint a prg rokka. Fris, mint a pereszlen.
220

Hegyes, mint az Isten nyila.

Hegyes, mint a Tt sveg. Hegyes, mint a Dorosmai tr.

275

Hegyes, mint a tzes mennyk. Hegyes, mint a harmat hast Tt bocskor. Hegyes, mint a tr. Hegyes, mint a nyrs. Hegyes, mint a nyl. Hegyes, mint a torony. Hideg, mint a jg. Hideg, mint a saltrom. Hideg, mint a vas. Hideg, mint a kgy. Hideg, mint a bka vr. Hideg, mint a tl. Hideg, mint a mrvny. Hideg, mint a farkas ordt. Hideg, mint a fagyos szeret. Hideg, mint a kocsonya. Hig, mint a tiszta viz. Hig, mint a halsz lv. Hig, mint a cs hsnak leve. Hig, mint a kaszs lv. Hig, mint a leveg.
276

Hig, mint az esztelennek veleje. Hig, mint a koldus leves. Hig, mint a sav. Hig, mint a jh hgy. Hitetlen, mint a pogny. Hitetlen, mint a bor mr.
221

Hitetlen, mint a szab.

Hitetlen, mint a kalmr. Hitetlen, mint a Zsid. Hoszsz, mint a tli nap Karcsony fele. Hoszsz, mint a Sz. Ivn neke. Hoszsz, mint a kolbsz. Hoszsz, mint az esztend. Hoszsz, mint az esztendei tmlc. Hoszsz, mint a parancsolat. Hoszsz, mint a feny. Hoszsz, mint a szl. Hoszsz, mint a kpnyeg.
222 [8] [7]

Hoszsz, mint a nyrs.

Hoszsz, mint a hegyes tr. Hoszsz, mint a Nmet ng.

277

Hoszsz, mint a Trk szakl. Hoszsz, mint a szamr fl. Hoszsz, mint az kr nyelv. Hoszsz, mint a harkly nyelv. Hoszsz, mint az ri szoknya. Hoszsz, mint a Rkci lakodalma. Hoszsz, mint a Magyar nadrg.
223 [9]

Hoszsz, mint a nagy bjt.

Hoszsz, mint a ponyva. Hoszsz, mint az jjeli t. Hoszsz, mint a suba. Hoszsz, mint aszszonnak haja. Hoszsz, mint a hrmas tnc. Hoszsz, mint az orszg hza. Hoszsz, mint a palota. Hoszsz, mint a Rmai t. Hoszsz, mint a nyri nap. Hoszsz, mint a brny bl. Irgy, mint a kutya. Irgy, mint az rdg. Irgy, mint a mostoha.
278

Irgy, mint a kolds. Irgy, mint a lakodalmas leny. Kajla, mint a bajusz. Kajla, mint a szmldk. Kajla, mint az kr szarv. Kajla, mint az eke szarv. Kajla, mint a nyak. Kedvetlen, mint a beteg ember. Kedvetlen, mint a lucskos sz. Krked, mint a Lengyel. Keser, mint az retlen szll. Keser, mint az epe. Kemny, mint a k. Kemny, mint a gymnt. Kemny, mint a a k.
224

Kemny, mint a fontos talp.

Kemny, mint a karcsonyi hideg. Kemny, mint a csont. Kemny, mint a fa. Kemny, mint a borj br csizma. Kemny, mint a konc.
279

Kemny, mint a jg. Kerek, mint a disznnak orra. Kerek, mint a kalap. Kerek, mint a vilg. Kerek, mint a kpnyeg. Kerek, mint a nyomtat. Kerek, mint a pais. Kerek, mint a tallr. Kerek, mint a pogcsa alma. Kerek, mint a gyr. Kerek, mint az g. Komor, mint a herlt bika. Komor, mint a kr vallott. Komor, mint bika a jromban. Komor, mint a deresre hzott. Komor, mint a pnzetlen pazorl. Kondor, mint a gcsr fark. Kondor, mint a brke. Kondor, mint a Cigny. Kondor, mint a gyerek f. Kondor, mint a poszt.
280

Kopasz, mint a tk. Kopasz, mint a mentsg.

225

Kopasz, mint a koponya.

[10]

Kopasz, mint a Trk. Kopasz, mint a tenyr. Kopasz, mint a hgy. Kopasz, mint a sltt mez. Kopasz, mint a nmet ajak. Kopasz, mint a lengyel. Kopasz, mint a hagymsz utni beteg. Kopasz, mint ha le kaszltk volna. Kopasz, mint az rtott erd. Kopasz, mint a gyallt deszka. Kopasz, mint a krm. Kvr, mint a harcsa. Kvr, mint a mongolica. Kvr, mint a hj. Kvr, mint a szalonna. Kvr, mint a diszn. Kvr, mint Sz. Mrton ldgya. Kvr, mint a galambfi.
281

Kvr, mint a lakadalom. Kvr, mint a fl ftt lapocka. Kvr, mint az r. Kvr, mint a hizlalt deszka. Kvr, mint a a juh hs. Kvr, mint a gbly. Kvr, mint a glya.
226

Kurta, mint a kutya.

Kurta, mint a kgy. Kurta, mint a nyl fark. Kurta, mint a pndl. Kurta, mint a Bart gatya. Kurta, mint a Szegedi szoknya. Kurta, mint a huszr mente. Kurta, mint a baka kpnyeg. Kurta, mint a gyk les. Kurta, mint a Francia haj. Lgy, mint a ksa. Lgy, mint a gan. Lgy, mint a tszta. Lgy, mint a sr.
282
[11]

Lgy, mint a rosz psztor. Lustos, mint a tehn fark. Lustos, mint a szoknya. Lustos, mint a hoszsz kpnyeg. Lustos, mint a ktny. Lustos, mint a kender raszt. Lustos, mint a juh fark. Lustos, mint a szret. Lustos, mint a tmlc. Lustos, mint a sztat. Lustos, mint a Cignn.
227

Meleg, mint a tz.

Meleg, mint a pokol. Meleg, mint a farkas bunda. Meleg, mint a nyri nap. Meleg, mint a forr vz. Meleg, mint a ksa. Meleg, mint a tzes vas. Meleg, mint a tarhonya. Meleg, mint a kemence. Meleg, mint a kazny.
283

Mly, mint a kt. Mly, mint a tenger. Mly, mint a Tisza. Mly, mint a Vilgosi kt. Mly, mint a bza verem. Mrges, mint a kutya. Mrges, mint a darzs. Mrges, mint kinek esze nincs. Mrges, mint a kgy. Meztelen, mint a kis ujjam. Meztelen, mint a parasztlb. Meztelen, mint a Cigny purd. Meztelen, mint a kll. Meztelen, mint az Olasz szj. Nyakas, mint a bika. Nyakas, mint a kszikla. Nyakas, mint a meg talkodott. Nyakas, mint az acl. Nyakas, mint a bival.
228

cs, mint a rosz kender.

cs, mint a rosz hs.

284

cs, mint a polyva. cs, mint a cigny hal. cs, mint a kurafi. Ostoba, mint a tulok. Ostoba, mint a szamr. Ostoba, mint az kr. Ostoba, mint a borj. Ostoba, mint a l. Piros, mint a rsa. Piros, mint az alma. Piros, mint a vr. Piros, mint a karmin. Piros, mint a hajnal. Piros, mint a karmazsin. Piros, mint a kend. Piros, mint a csizma. Piros, mint a szz. Rncos, mint a gallr. Rncos, mint a vn pofa. Rncos, mint a Somogyi pndl. Rncos, mint a Szsz csizma.
285

Rncos, mint a gatya. Ragads, mint a kosz. Ragads, mint a tt fene. Ragads, mint a kolds tet. Ragads, mint a bojtorjn. Ragads, mint a tli zld.
229

Ragads, mint a vadc.

Ragads, mint a kullancs. Ragads, mint a lp. Ragads, mint a szurok. Ragads, mint a mirgy. Ragads, mint a vr has. Ragads, mint a rh. Ragads, mint a phj. Ragads, mint a himl. Ragads, mint a Francia fene. Redves, mint a sajt. Redves, mint a vn fog. Redves, mint a di. Redves, mint a mogyor. Redves, mint a fa.
286

Rt, mint a hallos vtek. Rt, mint az rdg. Rt, mint a Szerecsen. Rt, mint a pisze orr. Rt, mint a Francia ette orr. Rt, mint az Ispinda. Rt, mint a bezzeg. Rt, mint a szepl. Rt, mint a vn szeret. Rt, mint a fiatal kolds. Rt, mint a Pntek. Szjas, mint a harcsa. Szjas, mint a haris. Szjas, mint a telekes bocskor.
230

Szjas, mint a Temesi kap.

Szjas, mint a farkas. Szapora, mint a dara. Szapora, mint a ksa. Szapora, mint a tarhonya. Szapora, mint a eb kapor. Szapora, mint a kis lb.
287

Szapora, mint a poroszka. Szapora, mint a locska szj. Szapora, mint a burjn. Szapora, mint a kukorica. Szapora, mint a mk. Szraz, mint a csuka. Szraz, mint a nd. Szraz, mint a szll veszsz. Szraz, mint a len. Szraz, mint a szsz. Szraz, mint a kender. Szraz, mint a prnye. Szraz, mint a puska por. Szraz, mint a pozdorja. Szraz, mint a rzse. Szraz, mint a szalma. Szraz, mint a tzhely. Szraz, mint a gykny. Szraz, mint a katlan. Szraz, mint a torok. Szraz, mint a gge.
288

Szraz, mint a poros t.

231

Szelid, mint a brny.

Szelid, mint a liba. Szelid, mint a gerlice. Szelid, mint a galambfi. Szelid, mint a kis nyl. Szemrmes, mint a Magyar menyszszony. Szemrmes, mint az res tskj kolds. Szemrmes, mint a szz. Szemrmes, mint az rtatlan. Szemrmes, mint a j leny. Szrs, mint a juhsz kutynak farka. Szrs, mint a medve. Szrs, mint az erszny. Szrs, mint az ers ember. Szrs, mint a Magyar bajusz. Spadt, mint a bka. Spadt, mint a hideglelte. Spadt, mint a beteg. Spadt, mint a pite. Spadt, mint a ml.
289

Sett, mint a barlang. Sett, mint a pince. Sett, mint a pokol. Sett, mint a Francia poszt. Sett, mint az jfl. Sett, mint a rnyk. Sett, mint a flleg. Sett, mint a fst.
232

Sett, mint a rosz llek.

Sett, mint a tmlc. Sk, mint a szn. Sk, mint a tenyr. Sk, mint a jg. Sk, mint a mrvny. Sk, mint a mez. Sima, mint a milling. Sima, mint a brsony. Sima, mint a nyl szr. Sima, mint a selyem kalap. Sima, mint a padlat. Sovny, mint az agr.
290

Sovny, mint a tszta. Sovny, mint a deszka. Sovny, mint a csuka. Sovny, mint a hering. Sovny, mint a stokfis. Sovny, hogy rnykot se vet. Sovny, mint a kolds leves. Sovny, mint a Francia. Sovny, mint a Svb lb szr. Sr, mint a zpor. Sr, mint a mz. Sr, mint ha szitlnak. Sr, mint a szita. Sr, mint a rnts. Sr, mint a csillag. Sr, mint a juh gyapj.
233

Sr, mint a berek.

Sr, mint a nd erd. Sr, mint a tvis. Sr, mint a sjts. Sr, mint a trtt lv.
291

Sr, mint a lucs pocs. Sr, mint a rosta. Sr, mint a rosz. Tgos, mint az orszg t. Tarka, mint a szarka. Tarka, mint a szrcsa tojs. Tarka, mint a vrcse tojs. Tarka, mint a vilg. Tarka, mint a pjka. Tarka, mint a pujka tojs. Tarka, mint a brny flh. Tarka, mint a babuka. Tarka, mint a kr. Tarka barka, mint az Isten madarkja.
234 [12]

Tetves, mint a szr.

Tetves, mint a koca gyermek. Tetves, mint a szarndok. Tetves, mint a rnc. Tetves, mint a kolds. Tetves, mint a tyk. Tetves, mint a diszn.
292

Tetves, mint a bunda. Tetves, mint a koszos. Tetves, mint a beteg szegny. Tiszta, mint a tkr. Tiszta, mint a nap fny. Tiszta, mint a papiros. Tiszta, mint a risksa. Tiszta, mint a szemen szedett bza. Tiszta, mint a galamb szedte bza. Tiszta, mint a kristly. Tiszta, mint az veg lmps. Tiszta, mint a szz leny. Tiszta, mint az g. Tiszta, mint a csillag. Tiszta, mint az kovita. Tiszta, mint a bibor. Tiszta, mint a patyolat. Tiszta, mint az veg. Tzes, mint a mnyk. Tzes, mint a lidrc. Tzes, mint a puska por.
293

Tzes, mint Ills szekere. Tzes, mint a szn. Tzes, mint a szikra.
235

Tzes, mint a vas.

Tzes, mint a kemence. Tzes, mint a harag. Tzes, mint a harc. res, mint a lapos erszny. res, mint a hjag. res, mint a pankrt bttya. res, mint a hord. res, mint az l orca. res, mint a tk f. res, mint az orgona sp. res, mint a barlang. res, mint a frges di. res, mint a frges mogyor. Vastag, mint a fa. Vastag, mint a comb. Vastag, mint a fal. Vastag, mint a tlgy.
294

Vastag, mint a bstya. Vastag, mint a hurka. Vastag, mint a gmbc. Vastag, mint a Debreceni kofa. Vastag, mint a bival br. Vastag, mint a talp. Vkony, mint a hagyma hrtya. Vkony, mint a pille szrny. Vkony, mint a papiros. Vkony, mint a haj szl. Vkony, mint a leveg.
236

Vkony, mint a jg.

Vkony, mint a crna szl. Vkony, mint a szr szl. Vkony, mint a selyem szl. Vkony, mint a vajatlan leves. Vkony, mint a bibor. Vkony, mint az veg. Vkony, mint a gycs. Vkony, mint a patyolat. Vrs, mint a rka.
295

Vrs, mint a ftt rk. Vrs, mint a paprika. Vrs, mint a Jds haja. Vrs, mint a tenger. Vrs, mint a papucs. Vrs, mint a csizma. Vrs, mint a pipacs. Vrs, mint a Budai bor. Vrs, mint az Angliai poszt. Vrs, mint a nadrg. Vrs, mint a lng. Vrs, mint a flh. Vrs, mint az alma. Vrs, mint a Szekszrdi bor. Zavaros, mint a Tiszta. Zavaros, mint a meg fordlt bor. Zavaros, mint a rosz sr. Zavaros, mint a moslk. Zavaros, mint a maros.
237

Zsros, mint az iszk.

Zsros, mint a hjag erszny.

296

Zsros, mint a szalonna. Zsros, mint a juhsz bunda. Zsros, mint a csiks haj. Zsros, mint a gulys ng. Zsros, mint a mszros nadrg. Zsros, mint a cigny orca. Zsros, mint a hurka. Zsros, mint a gulys hs.
[1] Blintnak nadrgja olyan volt, hogy a temrdek sok sjts mit annak posztaja ppen nem lccatott. [2] Azrt mondgyk a heged szt drgnak, mert el is frasztya a tncolt, meg is kell rette fizetni. [3] Mivel a vakundokok sznetlen a fld alatt lnek, s lelmekre gilisztkat keresnek, a fld sznn soha dglve nem lccattak, ugyan ezrt ket, nem csak leg egssgesebbeknek, hanem halhatatlanoknak is tartyk. [4] A Sachter ks a Zsidknl az, mellyel az llatoknak torkokat vgjk, hogy meg ehessk. Leg kissebb csorbnak se kelletik benne lenni, msknt az eledel tilalmas. [5] Tldi Miklsnak lett, fkppen fiatalkorban rettent erssgt el adtam a jeles trtnetekben. [6] A vizet azrt mondgyk ersnek, mert malmokat hajt, a mit a bor nem tehet. [7] Ezen kzmondsnak eredett el adtam azon knyvemben, melyet (Etelka nv alatt) leg ell 1788-dikban osztn ismt 1790-dikben, harmadszor, s letemben utlszor 1805-dikben ki adtam, s Pesten, Posonban s Kassn ki nyomtattattam. Lsd a II-dik Knyvemben a III-dik Szakaszt, VII-dik Rszt, az utls ki adsban a 324-dik Lapot.
297

[8] A valsgos Magyar kpnyegnek ezen tulajdonsgai vagynak: hogy vagy egsz kerek, vagy csak fl kerek. Osztn vl takarja ngy szeglet, ismt bokig r. Meg is, nincs is ktve a toroknl, j nlkl. Ezen forma kpenyeget hszrjaink viseltek. Kiktl a Nemzetek is meg tanlhattk, mert az Anglus, Francia, Orosz nem rgtl fogva ily kpnyeget hordoz. De mr most benne sok vltozsokat tettek. Trdig r, jjai vannak, hti posztja kerekes, s szinte trdig r; leg albb addg, mg kz jjai rnek. Azrt rtam meg a Magyar kpnyeget, hogy utink tudgyk, miben llott. Mert mr is kiki maga nemzetnek tulajdonttya a Magyar formt. [9] A Magyar nadrgnak tulajdona az: hogy az embernek csipitl kezdvn gsz bokig rjen. Ilyen nadrgokat ennek eltte csupn csak a Magyarok hordoztk, mr most hordozzk mind a Francik, mind az Anglusok, csupn azon klmbsggel: hogy a szij helyett gombokkal lnek, s ltal vetvel is, mivel nadrgjokat kdkn fltt ktik meg. Ezen nadrgrl a Szegedi Grnn Orbn Kalendriomban 1809-dik esztendben e kvetkezend versek talltattak: ttila s rgi seink, ilyen ruhzatot, Nem viseltek mint gyermekek felkt nadrgot. Sem csucsos kalapot Fetske fark Frakot Hanem dolmnyt, vet, s nagy kalpagot. Ugyan azrt elmsen mondgyuk hogy a mostani ifiak szvket nadrgjokban hordozzk. A hoszsz Magyar nadrg napkeleti viselet. A tbb Europai nadrgok trdig rnek. A Magyar s Trk bokig. Ki trhetn azt: ha az Anglus szemnkre vetn; hogy tllk vettk a hoszsz nadrgot. [10] Nmely helyet orszgunkban kaponynak mondgyk a koponyt; de helytelenl. Mert a koponya a kopasz sztl veszi bizonyos eredett, valamint a dekoknl is a Calvaria sz (mely koponyt tszen) Calvus sztl ered, mely kopaszt tszen. [11] A mi ennek eltte leg gyalzatosabbnak tartottak, midn valakinek hajt el nyrtk, azt a Francik (az n dmben) dszre vinni kezdettk. Immr orszgunkban is b hatott ez a viselet. Nagyainknak mind frjfiok, mind aszszonyaik kurta hajat viselnek. [12] A Bankt, (vagy a mint msutt nevezik: bds Bankt) nmely helyeken Babuknak nevezik. Ez a Babuk sz bizonyosan abbl vette eredett: mivel ezt a madarat (mely kznsgesen a gan mellett ldik), a szarba bukni lttk. gy vlem teht: hogy azt a madarat eleinte szarbabuknak neveztk. Osztn (ocsmny elejt el
298

hagyvn) Babuknak mondottk. A Lelemnyeseknl ez az llat Terens kirly volt ennek eltte. Lsd Gyngysinek tllem ki adott Kupdjt: a harmadik Rszt.

TIZENNYOLCADIK SZAK. Hasztalanok.

Ezt a Szakot hrom rszre fogom osztani. I-szr: A hasztalan emberekre. II-szor: A hasztalan cselekedetekre. III-szor: A hasztalan holmikre. ELS RSZ.

Hasztalan emberek.
tte haszna, aludta bre. Fele vz, fele voda.
238

Fele Nmet, fele Tt.

[1]

Vn szz.

Mg a kutynak se kell. Egy pnz ra elevensg sincs benne. Kr szentl. Annyi haszna, mint dgltt lovon a patknak. Szoptatra ne tekincs, hogy ha annak teje nincs. Kz szegny. Ebd utn forgattya a nyrsot.
299

Nem r egy fa pnzt.

[2]

Semmi se lett bellle, mint a Tt fibl.

[3]

239

Nha az el hntt macska fiak jobbak.

Nem r egy lukas mogyort. Nem r egy hagyt ft. Nem r egy frges dit. Nem r egy moly ette kucsmt. Nem r kopott rokka talpat. lhetetlen kodrg. Azt hallottam fellle, semmi se lesz bellle. Ebet se r. Pips nemes ember. A kntor se r valamit nekes knyve nlkl. Vas rozsda.
300

Boldog aszszony katonja. Pemt rongy. Nha a nagy Orjs is trpe. Lb mosadk. Nem posztba, hanem zskba illik feje. Fld terhhe.
[4]

Nem adgya meg a sznt fld mindenkor a magot.

240

csak kamat tke pnz nlkl.

Moslkos dzsa. Konyha vakark. Mg a diszn l, semmi hasznt venni nem lehet. Kalamsz dugasz. Szmot is alig tesz. csak ott j katona, holott gombcokkal lnek. Semminek se embere. Soha se lesz a kkbl oszlop. Tetves bunda. Kotsi por. Mit hasznl a vaknak, hogy az apja ltott. Kci por.
[5]

Rongyos szr. Hamu pipke.

301

Illyet minden bokorban lehet tallni. Kutya martalk. Eszem iszom ember. Alpri ember.
[6]

Nagy bibasz ember. Hideg lakatos. Soha ltemben oly nagy mi haszna embert.
241

Semmire val. Semmire kell.

[7]

Aszszonyi vigasztals.

Hideg kovcs. Torma freg. Csvba, vagy is inkbb cserbe val ember. Se kuk, se pizse nem lesz bellle. Scitiai magnossg.
[9] [8]

Csere bogr rosz csszsze a csernek. Hitvn disznnak bre se j. Fst farag.
242 [10]

Akr hov tr, rak s ront.

Otthon is porban hevert. Tli nap.

[11]

Sri vari Labanc.

[12]

Pozdorjnak haszna az el temets.

302

Ppa katonja.

[13]

Semmit se ltni, se keze, se esze utn. Vakarcs. Szemt domb. Ki szegnybe bzik, ndra tmaszkodik. Gyk les.
[14]

gy terhhe.
243

[15]

Tt klnc. Kolds tet.

Tet vr. Here a kaptrban.

[16]

Szemt ember. Izk ember. Ill fill cinkos. Mcs cserp. Szemt szekrny. Kofic ember. Kenyr rg veszteget. Szalma trk. Lz.
[17]

Lb mosadk. Korom mocsok. Aluszkony.

244 [18]

Koszos malac.

Ttott szj. Kutya pecr. Lomha bres. Htl keze, elre lba.
303

Egy szalma szlhoz se nyl. Felesgnek keresettybl l lhetetlen ember. Kebelben keze, egy ms mellett lba. Kra katona.
[19]

Sznyog tapod r. Hdon csorg kamasz. Szalmbl van kopija. Zsebben keze, lben lba. Mind a kt kezre henyl. Egy jjal nem illetne valamit. Maga kenyerre se erlkdik. Minden nap nnepe van. Minden nap b harangoznak nki. Egy napot egsz esztendnek gondol. smerem az abroszt, szszbl fontk. Kuckja vra, tetje tbora. Azt vli: hogy szjjba szll, a sllt galamb. Dolga miatt mindenre r r.
245

Kinek semmi dolga, akaszsza fel magt.

Lajha nki mg a lpsse is. Nem bizhacc embersgre egy haj szlat.
304

Semmire r nem vehetni. Btos legny vev nlkl. Semmivel se gondol. Hid rends. Fzfa dek. Vakundok llya az rt. Kutya tej a homokon. Vadc, s Tarackos fd egy haszn. Albb val a sajt kukacnl. Albb val a pondrs kutynl. Albb val a fa sznl. Albb val az l hsba esett nyvnl. Kles fr. Olyb tartyk, mint a bka csigt. Ha taszittyk tovbb ll. Fz fba oltott alma. Kutynak els klkke. Se korongja, se sara. Se rja, se szelencje. Se foga, se agyara. Se tntja, se tolla. Se knyve, se esze. Se vize, se medencje. Se ijja, se trgygya. Se ekje, se kre. Se felesge, se fia. Se ze, se foga.
305

Se kre, se szamara. Gytt mint kereng. Egy vn leny annyit r, mint egy meg rott, de el nem kldtt levl. Ki adtak rajta, mint sr fzk az rmn. Szvetsget akart a halllal ktni. Fvet keres a hall ellen. Es utn ntt gomba, benne a freg. Nem r egy fa poturt.
246

Ruha rz (az az: olyan, ki a ruht hamar rongyostya).

Maga se tudgya, mire nzi a nap fnyt. gy ll ott hasztalanl, mint ha le szegeztk volna. Bka lencse. Semmi ember.
[1] Grf Haller Jnos (Erdlynek kormnyozja) hromfle embereket trhetetleneknek lenni mondott. I-szr: A vn Irszt: mert ha valamit rt volna elbbre mehetett volna. II-szor: A dekos koldst: mivel csak azrt lccattatott az oskolkat jrni: hogy dekl koldlhasson. III-szor: A vn szzeket: mert ha jk lettek volna, bizonyosan frjhez mehettek volna. Bizony mondott is ezekrl valamit azon tapasztalt ri ember. [2] Nmely azt mondta veteked trssnak: n tged tzszer hamarbb el adhatnlak, mint te engm egyszer El hiszem (mond emez) mert te oly al val vagy: hogy egy fa pnzt nem kaphatnk retted. [3] Egy Tt fit a szomszd faluba akarvn krsztlsre vinni tet tarisznyjba ersen bele dmcsklte, s htra vetette. Tl lvn (az is a csikorg) a gyermek meg fagyott, s semmi se lett bellle. A Pap eltt ki vvn tet a tarisznybl, s meg horgadott jjait ltvn, csak azrt sajnllotta
306

hallt, mert a mint jjai mutattk akr min korcsmban j duds lett volna bellle. De ime mostanban (gymond) semmi se lett kedves fiambl. [4] Ez a kz monds rgibb, sem mint gondolnnk. lt vele Homrus. De Athenens ily trtnetet ragaszt hozzja: Stratonik nev hrfs iszony tenyeres talpas zmk ember volt, mg se adta magt valami dologra; hanem vrosokrl vrosokra, ott is hzrl hzra kborlott, s hrfzssal kereste kenyert. Midn egyszer Korinthusba (Grg orszgnak egy f vrossba) rkezett, egy okos, s tisztessges aszszony igen lmlkodva nzett vala reja. Mely dolgot amaz hasznra akarvn fordtani: szeges szemllssnek okt meg krdezte tlle. Krdssre az aszszony ezen felelett adta: azon csudlkozom: hogyan hordozhatott anyd kilenc holnapig, mivel vrosunk mr is vajudik, hogy benne csak egy napot tltttl. [5] Kc, vagy Kcs. Komrom vrmegyben egy fal, arrl nevezetes, hogy a szekereket leg elszr ott kezdettk faragni, s azokat Kci, vagy Kcsi szekereknek, vgtre csak kocsiknak mondottk. Lsd Etelkmban ennek bvebb le irsst a 48-dik Jegyezetben. Kci falurl sok el kszltt kocsikat vivn, annak haszontalan port nem szerettk az emberek. [6] Ezen egygygyeket rtnk, azon trtnetrl, hogy Alpron meg hagyta magt csalattatni Zaln, midn a fehr lovakon orszgjt is el adta. [7] Egy klns erklcs aszszonnak frje meg tallt hrtelen hallozni, kit szeretni lccattatott, s nagyon szivre venni hallt. Sok rdemes aszszonyok jttek hozzja: hogy kedves Urnak halla utn vigasztallyk tet. De ezt mondotta nkik: hogy most nki az aszszonyi vigasztalsra nincsen szksge, mivel egy frfi az illyenekben tudsabb volna szz aszszonnl. [8] Rohonc mellki kz monds: holott kuk tojst tszen; pizse pedig csirkt. Midn finak azt mondgya az annya: se kuk, se pizse nem lesz bellled, azt akarja mondani: hogy semmit sem r. Ott teht kznsgesen kuknak nevezik a tojst; s ha valakire meg haragszanak, azokat l kukval, az az: l tojssal knllyk. A kuknak ezen szerkeztetsse msutt is kelend. [9] Azt mondgya N. Sndor eltt egy Scita: a Scitiai magnossgot, mr rgtl fogva nevetik a Grgk. Mi mg is inkbb lakunk szllsainkon, hol kevesek az emberek, mint a vrosokban, avvagy gazdag falukban. Curcius L. 7. C. 21. [10] Az al fldn a kmny spr olaszt fstfaragnak nevezik. Hasztalannak is mondgyk, mivel magok tudgyk krtjket ki spreni. [11] A tli napot fkppen a kds dkben, midn krsztl nem verhette magt a temrdek homlyon, nem szenvedhetvn a Jobbgyak, arra krtk
307

Urokat: hogy a munkra ms napot csinltattasson; e mostani j lenne msodik hldvilgnak. [12] Az az: oly haszontalan gyalog katona, ki maga vdelmre srbl vrat ptett. [13] Ezekrl azt mondgyk: hogy ha kds az id, vagy csak egy csp esst reznek a kaszrnybl ki nem mennek. Stt: ha holnapra harcot zennek, azt mondgyk, el megynk szvesen, ha az Isten s az d engedi. [14] Ama kis kardokat, melyeknek e fitogtatsnl egyb hasznok nincsen, gyk lesknek csfoltk az igazi Magyarok. Nagy kelettyk volt ennek eltte. De 1790-dikben fel llvn a Banderiumok nem csak a fiatalok, hanem ezeknek pldjok utn az ltesebbek is szles kardokat csinltattak magoknak. [15] Nmelyet ki az aluvsban telhetetlen vala, meg krdezte j barttya: mrt alunnk annyit? azrt (gymond) hogy henylnek, az az: semmit se tvnek ne mondgyanak. [16] A mhek kztt temrdek sok a kan, melyeket herknek neveznek. Egy pedig a nystny, melyet kirlynnak mondanak. Ezeken kvl vannak harmadszor olyas mhek, melyeket dolgosoknak hvnak. Ezek se kanok, se nystnyek, hanem csupa mz gyjtk. Ezek a kan herket minekutnna hasznokat immr nem lttyk, hogy a mzet hjjban ne egyk, mind le ldsik. A herknek nincsen fullnkjok. [17] A lz, s vz kztt klmbsg vagyon. Vznak azt nevezik a Boncolk: melyben a hlt embereknek meg fztt csontyait oly rendbe ragasztyk szsze, melyben letyekben voltak. Lz pedig annyit tszen mint az az ijeszt, melyet a kertekben fel lltanak, a madarak ellen. Ezzel a madarakat fel is lzttyk. [18] Csuda dolog: hogy a mint Marcius Galeottus rja, Mtys kirly az akkorbli orszg nagygyainak aluszkonysgokrl szllvn, azt nehezteli: hogy reggel hat rig is alusznak. Mr mostan azt se mernnk mondani aluszkonnak, kit az gybl kilenc ra vet fel. Taln kt szz esztend mlva dl tjban fognak fel kerekedni alv gyokbl, a hivalkod emberek, mg se fogjk ket aluszkonyoknak tartani. Vltozik a vilg, vltoznak a szoksok is, de nmelyeknek tapasztalsok szernt mindenkor roszszabbra. [19] Kra katona nevezet madarak, Szeged krl a Tiszban eleget szklnak. Nevezett alig, ha a Trkktl nem vettk, kiknl Kra annyit tszen, mint fekete. gy a fekete tengert is Kara dengisnek nevezik. Ez a madr is fekete, s hegyes orr. Haszonra nem vadszszk, mert hsst nem eszik. Kis halakkal l szsban. Akkora, mint egy hll.
308

MSODIK RSZ. A hasztalan cselekedetek.

Szelet kapdos. Tkre hnnya a bojtorjnt: hogy bele akadgyon. Szalmt cspel. Mezn halsz. Farkasnak szjban keresi a libt. Levegbe horgsz. Pnzt gyjt lmban. Vaknak mutogattya a tkrt. Beteg volt az rdg, Bart akart lenni, De hogy fel lbadott, viszsz tudott menni. Kakas alatt keresi a tojst, bika alatt borjat. Szerecsent mos. Tglt szapl. Rkt fogja a jromba. sztn ellen rugdaldzik. Nddal vdelmezi magt. Kopott helyen kaszllya a fvet. res kvt cspel. Mind a kt flre aluszik. Hollt mossa, hogy fehr galamb lgyen bellle. Falra hnnya a borst.
309

veg ltal nyallya a mzet. Lapt httal szrja a borst. Rostval mert.
247

Szelet fontol. Kopaszt beretvl.

Ldra vesztegeti a sznt. Nyl utn bottal hajtya az agarat. Olyan szekr utn fut, mely tet se meg vrni, se fel venni nem akarja. Krl gondolta, mint Prda a Bartok sznjt.
248 [1]

A ki nem akarja, annak bjtt szab.

[3]

[2]

Legyet vadsz.

Trkket szalasztott. Bottal ti nyomt. res kalszt morzsol.

[4]

Kopaszt fsl ritka fsvel.

249

Ms fogval rg.

Ms szjjval eszik. g ellen csapdos. Kakast lteti a pjka tojsra. lmot fejt. Ft viszen erdbe. Mi haszna a mely versnek, ha bell nem rzeszsz.
310

Vz ellen trekedik. Nmval beszll.

[5]

Minek a fj, ha a vasat hidegen verik. A tengerbe vizet hord. Kgy nyomt visgllya a kszikln. A sasnak ttyt nzi a levegn. A haj nyomt keresi a tengeren. Sketnek mondgya a mest.
250

Heged szval tartya a vendget.

Sznyogban hjat keres. Lukas hordba tlti a bort. Azt tmi, melynek feneke ki esett. Piszkot vj. lmot fejteget, nem tud pedig hozz. Mese mese beszdgye. Nincsen ms dolga, ujjait grbti. Taknyt nyelegeti. Szamr kvnsg. Lbt lgattya. Akar is valamit, nem is. is csak olyan: tedd ide, tedd oda.
311
[6]

Csak vllt vonogattya. Bele bj a szalmba, ki se j dlig. li a zp tojst. Maga al hozta a kis szket. Holl fszkn hattyt keres. Dlben gyertyt gyjt. rnykval v. A kkn csomt keres. A rten keresi a Pap ebt. A fk miat az erdt se lttya. Disznrl nyri a gyapjat.
251

Szmot akar a gazda nlkl vetni.

Vrat gondol a levegn. A szamarat A, B, Cre tanttya. Nd szlra tmaszkodik. A sast tanttya rplni. Bak al teszi a fejs dzst. Kopron arattya az szi bzt. A malomban vonnya leg cifrbb ntit. Vaktl krdezi a leg egyenesebb tat. Nyakon kti a gatyt.
[7]

312

Bolondtl kri a j tancsot. A tengert kanllal hrpgeti. Szarva kztt keresi a tgyet. A kmnyben korommal jegyez valamit. Csiga biga az dolga. Haj szlat hasogat. Jgre mecci a kpet. Erdt mutat a farkasnak. lk kztt keresi a hltat. Kecskre bizza a kertet. Ebre bizza a hjat. Prktorra hagygya a lelkt. Orvosra bizza a pnzzt. Farkasra hadgya a brnt. Mostohjnl teszi le panaszt. Trzskt ruhz.
252

Karn mutattya a Tar vajat.

[8]

Az oroszlnt rnykval ijeszti. Szl ellen vizel. Pnzt a dunba veti. Szllel veszekszik.
313

Asztagban keresi az el veszett tt. l nlkl vette kovcs a vasat. Ha frdik is a cska, nem lesz fehr galambb. Egsz tette lba kulcsolssa. Vaknak mutattya, hogy meg virradott. Zsebbe akarja a tevt rejteni. Hangya fszket bojgat. Botbl csinllya a kst. A csillagokat szmlllya. A homok szemeket olvassa. Szjjba a slt galambot vrja. Egy ttal tartozott az rdgnek, azon volt. Az eget mri. Otthon l a farn. A kdkt otthon vakargattya. A k falaknak papol. Fbl faragja a beretvt.
253 [9]

Cignnak tiltya a lopst.

Otthon sti a makot. Gatyra szoktattya a Nmetet. A pohnktl tiltya el a Ttot.

314

A Magyart srre szoktattya. Hhrnak adgya a szp szt. Hasztalan vdollya a vizet, ki ismt bele bukott. Ott vakarja, ahhol nem viszket. Nyjtdzik, mint eb a pozdorjn. Ott tapogattya, ahhol nem fj. Ott keres, ahhol nincs. Akkor vet, mikor aratni kell. Kn Mikls kertybl ldik.
[10]

Akkor zrja istlljt, mikor el loptk a lovt. Kt klre tmasztya fejt.

254

kr nyllal takardzik.

[11]

Fogait vjja nincs gyb dolga. Vasrt vette meg a kocsit. Nem a vn aszszont, hanem pnzzt vette el. Olyan mire li vilgt. Olyan mire nzi a nap fnt. A fel ftt holyagot tollya a viz al. A halat szni tanttya. A rkot egyenes jrsra tanttya. Vargt kri az acl edzsre.
315

Pecsenye forgatssal laktattya a szolgt. A fcn metlssel se lakik jl az ember. Tarkn kurtt cserlt. Minden lmat ki alunni se hasznos. A kopasz is egyszer fst vett vsrban. A k sziklnak hizelkedik. Hitelbe adatott gyertyjra rtta. A napnak gyertyval vilgit. Katona volt, legyet se ltt. Ponciustl Piltushoz ment. Hld vilgon szedi az epret. Hld vilgra ugat. A libt ggogni tanttya. Azt akarja: hogy mr a csirke is kodcsoljon. A Cignt szapullya. A flhkn horgsz.
255

Kett a vr, egygyikben morognak, msikban nem flnek.

Ag ebnek, vn szolgnak egy a fizetsse. Vak eltt viszi a lmpst. A szelet fenyegeti. A macskt egerszni tanttya.
316

Fnyes nappal lesi a tolvajt. A gonosz lelket akarja meg jobbtani. Hamarbb forrott vize, mint csirkt meg fogt Harapna a szelindek, ha foga volna. Tudgya a tengernek cspjeit. Ki sokban foglalatoskodik, keveset hajt vgre.
[1] Prda nev hibs ember (kit n gyermek koromban koros szemlyben smertem) a Szegedi Bartoknak udvari szolgjok lvn, azt hall egyszer a Gvrdinnak Prdikcijban: hogy az ember nem klmben vtkezik gondolattyval, mint cselekedetvel: mivel a gondolat egy a cselekedettel. Ezt sokig fzte, de el is hitte, mivel a Gvrdint okos embernek hallotta. Hallya azomban a Gvrdin: hogy a Bartok sznjokat meg kezdettk a bikk. Meg parancsollya Prdnak: hogy (magval elgend elesget vvn) a kazalt krl rkollya. Ki ment ugyan Prda, de mg az elesgben tartott, a szna mellett hason lakozott, s semmit se dolgozott. Ezek utn a Klastromba viszsz jvn, s ha dolgt el vgezte ? meg krdeztetvn, azt felel: hogy a kazal krl, gy krl gondolta az rkot, hogy jobban soha se lehetne. Kevs id mlva, ismt izenik a Gvrdinnak: hogy sznjnak harmada sincsen immr. Erre a Gvrdin ki vivn magval Prdt, mivel semmi rkot nem ltott, neki esett a rst szolgnak, s hazugsga miat nagyon le hordta. Nem hazudtam Uram (mond Prda) hiszen a Prdikci szernt, a gondolat egy a cselekedettel. n pedig a kazalt helyen krl gondoltam. Ezt hallvn a Gvrdin,krl rkoltatta vele a sznt. Haza menvn, Prdnak fart is krl akarvn gondoltatni, egy cdulval a Vros hzhoz kldi, krvn a Strzsa mester: hogy Prdt (e levl hordozt) fogattassa le, s rajta huszon tt vgasson: fradsgnak bre ama kulacs bor lenne, melyet Prda magval visz vala. Szerencsjre vlt Prdnak: hogy ttyt a Palnki Oskolk fel vette. Amgy is gyanakodvn a cdulnak foglalattya fell, el szllt egynehny Tanlkat, s velek a cdult szrl szra el olvastattya. Meg rtvn a fenkben jr dolgot, le ltette a Dekokat, s vele egygytt a bort el klttte. Haza menvn, gy ttette magt, mintha alig brn fart. tet ltvn a Bartok el nevettk magokat, de is nevetett, midn eszbe jutott; a huszon t pct hogy gondolhatta ily okosan krl.

317

[2] Nmely helysgekben oly krokat tettenek a hernyk, hogy minden gymlcs fjokat el ettk azoknak, kik azokbl kenyrjket kerestk. Ezen Isten ostort el kvnvn tvultani a Brk, az egsz faluban bjtt hirdettettek. Ezt meg halvn egy paraszt: azt javallotta a Brknak: hogy ne az emberekre, hanem a hernykra vesse a bjtt. [3] A volt Domicinus Csszrnak otthonosi foglalatossga: kezbe vvn egy t hoszszasg nyilat kis eszkzbl, oly szerencssen ki ltte, hogy a falon lv legyet mindg meg tallta. Hozz akatvn menni egy Romai Tancsnok, meg krdezte inasst, lenne valaki a Csszrnl? azt felel : egy lgy sincs. [4] Azoknak a Trkknek, kiket II. Jsef el fogattatott Szabacsban, s fogsgba a Szegedi vrban tartott, azt hnta egy Nmet (flem hallatra) szemkre: hogy Bcs alatt ktszer szalasztottk meg ket a Nmetek. Tudom: nem szeretntek, ha harmadszor is meg szalasztatnnak. Erre azt felelte Ibrahim: (Trk Kadia, vagy is nllok egy trvnyt szolgltat F ember) igaz, hogy mi ktszer meg szaladtunk Bcs alatt, de Tikteket egyszer se szalaszthattunk meg Konstantinpol alatt. [5] Ezt Eleink igazn haszontalannak lenni mondottk, mivel a nmkkal beszlleni nem tudtak. De, minekutnna a sket nmknak oskoljok 1 802dikban Vcra hozattatott, szemeinkkel lttyuk: hogy a nmkkal is szinte gy beszlhetnk, mint akr ki mssal, s bennnket is jl meg rtenek. Lttam, kik osztn mestersgekre llottak. Lttam r dekokat, knyv szdket, s nyomtatkat. Kznsgesen mrgesek szoktak lenni, f kppen, ha szre veszik: hogy sketsgjk s nmasgjok miat ki nevettetnek. [6] Szamr kvnsgnak mondgyuk az olyan kvncsisgokat, melyeknek b tltsk szinte lehetetlen. Pldl: szamr kvnsg az, midn valaki azt hajtya: hogy hsz esztendvel fiatalabb lenne. Szamr kvnsg az is, midn valaki azt hajtya: hogy minden munka nlkl meg gazdagodgyk; minden tanuls nlkl a Polgri rendben f r; a katonasgban Generalis, a papsgban Pspk lgyen. [7] A Magyar akkor kti nyakon gatyjt; midn se nadrgja, se gatya madzaga nem lvn, egygyik szlt gatyjnak a msikba szorttya. Ezt hasztalannak tartyk: mert hamar fel dzik. [8] Tar varjnak neveznek a Magyarok egy fekete madarat, mely nagysgra a varjhoz hasonlt, ama feketre. Mivel vak, soha karra nem szll; ha szll azt csudnak tartyk. jjel frtelmes kiltsokat visz vgbe: mivel ekkor ember szt nem hallvn, magt el nnya.

318

[9] Fbl a beretva farags mint addig haszontalannak lenni llitatott, mg meg nem mutatdott az: hogy fa borotvval is lehet beretvlkozni. Ez pedig gy esik. Egy vas kanlba egy dinyi ltott meszet annyi vizzel elegtenek: hogy a kzen meg llyon: Ebbe elegyit az Auripigmentumbl annyit, a mennyit a ks hgyre ktszer fel frhet. A habarkot a sznre tvn meg melegti, s valami forgcscsal a szaklra keni. Csak hamar osztn midn meg szradni lccatott a fa kssel a szaklnak esik, s azt gy le veszi: hogy egy kt htig se n meg. Ennek oka az: hogy az Auripigmentum (maga lvn) a szrt el emiszti ugyan, de sokra mivel annak ereje felnem oldatik. Az tott msz fel oldgya azt, ugyan azrt a szakllat szinte gykstl eszi meg. A fa beretva csak arra val, hogy a meszet le hordgya. Msknt csak drglssel is meg tisztl az ll. [10] Kn Miklsnak vagy soha kertye nem volt, vagy ha volt is semmit se ltetett bel. gy teht a ki bellle ldtt, eleget koplalt. Vagy a mint egy bartomtl hallottam, annak kertye a piac volt. gy maga hzra pnzzt el ktgetvn bt szerzett. [11] Kik a termszetet visgllyk, azt mondgyk: az kr nyl nem egyb, hanem nmely kis pokolnak hlljok. Ezt a nehezebb leveg valamint a fstt, fl knszeriti, a gyenge szl pedig ide s tova viszi. Prbltk a fonl fonyst bellle. Ha sok volna; taln vszon lenne.

HARMADIK RSZ. A hasztalan holmik.

t mellett vetett bza. Nem egybb az ajakon termett sznl. Udvarokban nevekedett lenyz. Fa koha Fa garas. Kutynak se j az els klkke. Trfs embernek okoskodssai. Frges di. Mogyor. Rszeg embernek gyarl imdsga.

319

A szerelmeseknek eskvsseik. Mcs cserp. Vz ally. Vak ember rra a Ppa szem. A beteg embernek egsz napi bttye. Lusta gazdaszszonnak jfli munkja. Sr spr. Pk hl. Egy pnz ra szatyorrt kt kupa az ldoms. Egy garasos malacnak ptrs ktele.
256

Pemt rongy. Trtt fazk.

Udvari kegyelem, lom, ess d. Arany tmlbl is csak szl, a mi ki j. Ebnek fa kreg. Medvnek egy vackor. Kevs hazzna, mint a Kecskemti szl malomnak. Moly ette kucsma. Szraz toroknak res kos. Nem egybb tdik kerknl a kocsiban. Szalma prnye. Szs embernek minden napi tlete. A vn embereknek sznetlen morgssok. A Zsidnak bizony mondsa.
320
[2] [1]

Politikusnak lelke smerete. Kopott bunda. Nytt bocskor.

257

Kereskednek hazja.

A ppa szrnak bds mocskka. Pujka f. Bika fing. Lennak hirtelen kezddtt szerelme. Keszg hjag. A koldsoknak fenyegetsseik. Pivoda regementye.
[3]

Lukas mogyor. Szalma szn. Diszn lon a cserp fedl. Pajkos ifinak blcs tancs ads. Heged pengets. Pnz pengets. Ifi embertl a vnnek adott oktats. Szerelem zs. L cscs.
258

Szamr rnyk.

[4]

Trtt ppa. Vn szatyor. tel szag.

259 [5]

Disznnak ri palota.
[6]

Cerk nekls.

Lukas gysz erszny.

321

Turha szekrny. Trtt ppa szr. Fstbe ment. Takony pc. Mufli szikra. Rothtt torzsa. Ringy rongy. Tt htn ft. Lukas kpnyeg. Romlott ra. Ppa szr mocska az orron. Kz szeny. Krm szlka. Le beretvlt szakll. Kpedk. Trtt mcs. B vgott t. Liba szr. Irha talp. Kka gyomor. Ld aprolk. Kutya krm. Gaz embernek sr tkai. Szamrra brsony nyereg. Szarvas bunda. Ludra sznt. Emberre makot. Disznra gymbrt. Madrra trkly plinkt. Kopaszra haj port. Szpre pirostt. Fra arany hrtyt. Mostohra szp szt.
322

Kanszra brsony nadrgot. Kanca tj. szi macska, tavaszi mnyecske. Szemt domb. Nyl f.
[1] Arra vette valaki a Kecskemtieket kiknek se igazi dombjuk, se oldalaslag hgyk, hogy mivel semmi folyjok nincsen, s nha a marhk is szkek, szl malmot csinltassanak. Mr rgen csinltattak egygyet,; de leg albb n ki taln szzszor is krsztl menten Kecskemt vrossn, azt a malmot forogni nem lttam. Azrt mondottk a tbbi Szegedi fuvarosok is: hogy soha annak hasznt nem lttk Mondgyk azon kz mondst gy is: Okos, mint a Kecskemti szl malom. Ezt olyanokrl mondgyk, kik mindenkor halgatnak: hogy okos embereknek tartassanak. A Kecskemtieknek tbb plda beszdgyeikrl is szllottam azon Knyvemben, melyeknek ezen cimet adtam: Jeles trtnetek. Lsd az I. Kny. 282-dik Lap. [2] Kocsiban az tdik kereket, mind addg hasztalannak lenni gondoltk, mg azt a hintkba hogy hamarbb fordllyk, bele nem csztattk a kerk gyrtk. [3] Meg halvn II. Kroly Spanyol kirly annak rksge az Austriai hzra klletett volna szllania. Ugyan ezrt a Borboniai s az Austriai udvar kztt nagy viszontagsgok voltanak. Kszltek a hadra Magyar orszgban is. A tbbi kztt Pivoda egy Lipt vrmegyei szlemny, mr ennek eltte magt az obesteri tisztsgre mltnak tvn, 1700-dikban a Csszrtl szabadsgot nyert: hogy Erdlyben Fraipartistkat az az: minden gylevszekbl szsze kapart regementet llicscson, azon llamny alatt: hogy a mit pusztithatnak, magok kztt el is oszthassk. Remntelen vge lvn a hadi kszleteknek; az llamny szernt is, semmi zsoldgyok nem lvn; hogy lelmekre valamit kaphassanak: a faluk, s vrosok puszttshoz kezdettek. Ezt mivel alattomban cselekednik klletett; rejok fogtk a Magyarok: hogy se spjok, se dobjok nem lvn, a hadi ragadmnyokat itthon kezdettk: innent szrmazott az a kz monds: se spja, se dobja, mint a Pivoda regementynek. [4] Ennek a kzmondsnak szamr rnyk Demostenes ama hires beszd Grg adhatott alkalmatossgot. A trtnetet gy irjk le a rgiek Demostenes egy hallra itlt embernek lett meg akarvn tartani; a Brk eltt szp beszdgt kezdette. De ltvn: hogy ezek magok kztt susognnak, s beszdgyre nem gyelnnek; hirtelen meg szakasztotta beszdgyt, s
323

amazoknak is fel bredtekre, gy szollott: Br Urak! nmely Athenai ifi szamarat fogadott: hogy, re rakvn a terhet, Megarba vigye. Az tazs nagy meleg dbe trtnt, ugyan azrt a mi Athenai ifink meg lltvn a szamarat, annak rnykba le dlt. A szamrnak gazdja ezt nem szvelhetvn, azt mond: hogy szamart ugyan ki brlelte lgyen, de annak rnykt nem. Annyira jtt a dolog: hogy haza rkezvn, egygyik a msikat a vros hzhoz dzte. Ezeket el mondvn Demosthenes, le jtt szkrl, s a tancs hzbl ki akara menni. A Tancsbliek az egsz dolgot elrtvn viszsz hivattk tet; krtk is: hogy elbbi beszdgyt folytassa. Erre Demostenes: lssa az ember! a szamr rnykrl min rmest hallottatok valamit. De annak a szegny embernek hallval semmit se gondoltatok. [5] Egy polgr aszszony ebd eltt nagyon hezvn, ugyan azrt jl meg is rakvn az odal kztt, ebdnl semmit sem ehetett. Urnak tbbszri knlssra azt mond: hogy a konyhban az telnek szagval is jl lakott. Erre az asztalnl l kis lenya: igaz (gymond) a mit des anym mondott, mert magam lttam, mikor a darab szagokat ki hzogatta a fazkbl. [6] A halsz madarakat Cerkknak hivjk szegeden azon Czer szrl, melyel lnek, midn meg ijednek.
260

TIZENKILENCEDIK SZAK. Hazugok.

Ki mestersgesen eskszik, mg mestersgesebben hazudik. Hazudik, mint a rosz tkr. A sznetlen trfa hatros a hazugsggal. Akkor se hisznek nki: mikor igazat mond. Cigny stor alatt szletett. Mint a sebes viz, gy foly eltte a hazugsg. Grbn beszll. Meszsze hajtotta a nyrfa sulykot. Flre van a szjja.
324
[1]

Egy ll helyben ezret hazudik. Lepeds Cigny. Cigny stor allya j helyi. Meszsze vetette a fa baltt.
261

Eb hidgye.

Szfi beszd. Akkor se hisznek a hazugnak, mikor aluszik. Asztal hazugja. Bomlott hazugsgnak jeles ednnye. Higygye a kurta. ppen gy beszll, mint Sam, mikor hazudik. Bres hazug. Sma szj. A hazgnak szavt, gyakran meg rostlyk. Egygyik hazugsg a msikat ton rheti. Hazugabb a Kis Ilus finl.
[2]

Nyelvn fogjk meg a hazugot. Flre llott a lcscsel. Nincs annyi ereje: hogy igazat mondgyon. El hagyta az orszg ttyt. Hamarbb ton rik, a hazugot, mint a snta ebet.
262

A Szentesi mester a Sz. rsbl is hazudott.

325

[3]

Cigny storban rl. El odzott a bocskor szijja. Nem iszkbszta jl szsze a hajt. Maga se hiszi, a mit mond. Ha nma volna, akkor is hazunna. Mennyi sz, annyi hazugsg. B illene vajdnak a Cignyoknl. Mg lmban is hazudik. Olyat hazudott, mint a Bcsi torony. Meszsze az igaztl, mint Mak a Jeruslemtl. El hibzta a szjja. Akr soha se mondgyon igazat. Budai vkval fizet. Fl az igaztl, mint a tztl. Hazudik, mint a kalmr. Dzsmt kell venni minden szavaiban. Nincs szerencsje az igaz mondshoz. Cigny cimbora. Csak a szomszdba se mehet egy parnyi igazzal. El vtette az ugrst. Els bresnek a hazughoz szegdtt.
326

Hidegen veri a vasat. Fonkl fordtotta az mgt.

263

Hol sokat igrnek, keveset nyjtanak.

[4]

Ritka fog. Kt szn. Sokat rncigllyk a mente jjt. Fa bcsbe ringattk. Sokszor meg kongattyk nkie a kolompot. Kt fel sntt. Gyakran szsze kell ftozni szakadt szavait. Szjja se ll arra: hogy igazat mondgyon. Nagyot fillentett. El llott az igaztl. Az egyenes ton soha tet nem ltni. Apja se mondott igazat. Ki a Siktorokon kdorog, hir hallgat. Viszszra fogta a kaszt. Hadd albb j Szsz.
264 [5]

Ftos szj.

Borbly mhelyben, faragtatott jsg. Szines kend egy szint se mutat igazn. jjbl szopta.
327

A mennyiszer szjt tttya, mind annyiszor hazudik. Ha mennyiszer hazudott, annyiszor egy haj szla veszett volna el, mg annya hasban meg kopaszodott volna, s e vilgra parkssan jtt volna. Azt gri, a mi se nla nincs, se otthon nem hagyott. Cigny ccra tallt. Egy kzzel hozzdra, msikkal tledre mutat. Cstrtkt vetett szjja. Muhart vetett.
[6]

Vros hazugja.
265

Addg llya meg az igazat, mg az ajtn ki lp.

Botlkony szj. Ha most igazat mondasz, a lgy is szamr. El csuszamodott a nyelve. Meg lmodta: hogy fogadsst meg tarcsa. Prktor mester ember. A meszszirl jttek, szabadabban hazudnak. Tizedelni szavait. Nem jr hazug nyelve egy ton szjval. Vlogatva se jk hazug szavai. Semmi rakoncja szabados nyelvnek. Mskor is ton rtk immr.
328

Ha egyszer erltetve igazat mondatnak a Brk, csak hamar ki ptollya szz hazuggal. Gyakran ki fogtak immr kegyelmn is. Botlik a nyelve egsz tvig. Tldgya a kdment. Mr maga is hiszi, a mit hazudik. Sok benne a sz, de kevs a j. A ki hamar hiszen, hamar csalattatik. A Cigny se mond mindenkor igazat. Soha se ltni rongyost j ruhban. Nem sokat iszik hitelben. Meg szakanna bele, ha igazat mondana. Nem gy fzik, a mint reszket. Nem gy adgya, a mint rullya. Senki se vehet tlle hitelbe. Ritka fog, ritkn mond igazat. Ki rmest hazud; rmest lop.
266 [7]

Hamis pnz ver.

Egy szava se igaz. Nem jr a vgsban egy kereke is. Nem mind igaz, a mit hazudik.
329

Rgen el locsogatta az igazat. Majd el vlik, mint hjja a ftl. Hazudgy egygyet; lly elbb. gy gjt Nem-re lehet rteni. Kofsan rullya a hazug vakarcsot. A mit lovon fogad; gyalog meg nem llya. Ember fogad fogadst ag eb ki meg llya. A merre fj a szl, arra fordttya a kpnyeget. Csuda: egy kis szjbl, hogy oly nagy hazugsg ki frhet. A hazug csak akkor mond igazat, midn magt hazugnak mondgya. Annyi benne a hazugsg, mint kolds kpnyegen a ft. Ha igaz gyed van; meg eskszik egy mrjsrt. De ha hamis egy forinton all nem. Ki nem llya az igazat. Igaz, vagy hazug: egy ron kl nlla. Csikt nyakn, hazugt szavn. A hazugsgban kopott el nyelve. Mikor maga van, magnak is hazudik. Sebes futtban is hazudik. Akkor is hazudik, mikor gynik. Rovs nlkl hazudik.
330

Az egek rovssra is hazudik.

267

Grbe szj ritkn szll egyenest.

Sok fle fbl farag. Szve msutt, nyelve msutt jr. Meg rgztt hazugsg, idvel igazsg. Els kerk utn forog a msik is. Leg kissebb gondgya az: horgasan esik ? avagy egyenesen. Sok mende monda esik a hznl. Kenyere a hazugsg. Inkbb el hiszem, sem hogy oda mennyek. Annyit hazudik, mint a meg bomlott ra. A flttbb val nagy dcsret, s a hazugsg azon egy fnak gai. Markban szakadt a hazugsg. Pnzen vett dcsret, cifra hazugsg. Pnzen vett dcsret ri hazugsg. Tudgya nagyra vinni az kr szemet is. Cigny lovon sznt. Kutya hazugsgnak eb a hitele. Fst rn szelet d. Nem illik ms a hazugsgra, csak a nyakon csaps.
331

Oly igaz: hat Cigny is le tehetn hitt mellette. Bizonsgl nmt hv. Ritkn hazudik, ha igazat mond. A hazugnak szjjbl az igazsg is hazugsg. Az rdg se hazudik maga gyalzattyra. Ritka hitel Parasztban, Mint az hal a harasztban. Nem minden pecst alatt hever az igazsg. A hazug csak ugyan hazug marad, ha az igaz mondnak ruht veszi is fel. A hazugnl hazugabb.
[1] Ezt tapasztalta egy bujtr, ki a juhok mellett lvn, gyakran fel kiltott: Itt a farkas, szaporn. Erre a Jhsz a korcsmbl gyakran ki ugrott, a kzel lv psztorok is gyakran oda gylekeztenek; de mivel a gyermeket gyakran hazgsgban kaptk, akkor se hittek nki, s ugyan azrt felje se jttek, midn valsggal el rkezett a farkas, s a nyjat szsze szaggatta. [2] Kis Ilus finak ezek voltak leg hiresebb hazugsgai I-szr: Azt tallta valaki eltte mondani: hogy a nylat szaladtban el fogta; Kis Ilus fia ezt csudlkozsra mltnak lenni nem mondotta; mivel maga a fut nylat simogatni szokn, stt midn kedve tartan farkn fogva maga eltt zn, mg annynak udvarba nem vinn. Ezt maga Kis Ilus igaznak lenni mondotta. IIszor: Midn egy lovas katona azzal krkednk: hogy Pirk lova oly szalads lenne: hogy ha egyszer, sarkantyba venn br zporosan esnk is az ess se magra; se lovra egy csppet esni nem hagyna, mert kardgyt is gy tudn forgatni, hogy azzal a csppeket mind el hrtan. Ezt Kis Ilus fia nem tagadta; hanem a katontl csak azt krdezte: ha valyon arrl a Pirk lovrl lenne a beszd, melyet tegnap eltt sebes futssban, meg patkolt. [3] A Katholika Anyaszentegyhzban virg Vasrnapra rendeltetett Passiban ez nekeltetik Jsus szemllyben: tudgytok: hogy hrom nap mlva Husvt lszen. Ezt hallvn egy tanlatlan ember, azt mondotta mellette l paj trssnak: hogy a Kntor a Szent rsbl is tudna hazunni:
332

mert ezen mostani virg Vasrnap utn nem hrom, hanem ht nap utn lenne a Husvt. [4] Az hes farkas krl jrt mindeneket hogy valami eledelre talllyon. Vgtre a faluba is b lopdzvn meg hallotta egy paraszt hznl a gyermek srst; s midn az ablak al rt a gyermek annynak ezen szavait: vrj vr j! ha csak mg egyszer is sroz, ki vetlek az ablakon: hadd egyen meg a farkas. Erre a farkas meg rlt, s egsz jjel vrta a gyermeket. De ez el hagyvn reggelre a srst des annynak karjai kz vtetett, s halgatssa miatt meg dcsrtetett. Ne flly fiam (mondgya vala az annya), ha a farkas el j annak int le trjk. Erre meg boszszonkodvn a farkas, el ment e szavaival; ennl a hznl is sokat grnek, de semmit se nyjtanak. [5] Egy Erdlyi Szsz azzal krkedett: hogy szz trkt vgott. De addg fartattk, addg mondtk nki: Hadd albb j Szsz: hogy vgtre egy Trkre szllott. Stt utllyra ktelkedni kezdett arrl is: ha vallyon meg lte tet. Mert (gymond), midn a sr bokorban futottam egsz futsomban htra tartottam kopis lndzsmat. A kopia pedig nagyon suhogott. Nem tudhatom teht minden bizonnyal mondani: ha bele tkztt a mersz Trk, vagy tsak a bokros fnak gai s levelei suhogtak. Ezt pedig s inkbb hiszem, mint amazt. Ezt az egsz trtnetet (keveset vltozva) gy adgya el Pzmn PterEsztergomi f Pap. Hodaegus L. III. C. 2. . 10. [6] Muhart vetett, annyit tesz a Magyaroknl: hogy valsggal hazudott. Mert egy sznt vet ember igazn bzt vetett. Hallotta pedig valaha a muharnak hrt: hogy msok eltt magt tanltabbnak lenni mutassa, azt hazudta a tbbi eltt: hogy muhart vetett. Csak vrtk a muhart, s ime bza lve bellle. A muhart vetnek soha se hittek tbb. [7] Igen sokszor hallani a tapasztalt Gazd aszszonyoktl: hogy ha a szolgt, leg fkppen pedig a szolglkat, csak egyszer is hazugsgban kapjk; orrok ell mindent el zrnak, a kcsokat se bzzk kezkre, mert minden bizonnyal sokat flre tesznek.
268

HUSZADIK SZAK.
Illendk.
[1]

Kzelebb az ng, mint a suba.

Rosz tkr a hzelkeds, hamisat mutat.

333

269

Fel fordtott krtyval jtszani se mulatsg, se haszon.

Nem lehet a sznyognak vrt csbrrel venni. Szr vgja a ft, kdmen hozza haza, palst rakja a tzet, bunda nyugszik mellette. Igaz bartsgot bogrcsban nem fzik. Trval j a rosz kposzta is.
[2]

Nem a jmborokrt raktk a vrakat. Az idegen kr is haza fel bg. A teve, ha rhes is, tbbet r a leg jobb szamrnl. Tbbet r a vn sas az ifi bagojnl. A majom, ha leg szebb is, mg is rt. A mi rt, csak rt az. A ki pojvt rostl, nem szolglja meg a napszmot. Sr fazkra sr, vasra vas fd. A kemny ft kemny kkel hasttyk. Fsvnnek, disznnak holttok utn hasznok. Nem ftt tojsbl kl ki a csirke.
334

Nincsen a hadban semmi Pter btya.

270

[3]

A liszt is el fogy, ha sok markon megy ltal.

Ki konct meg ette, levt is hrpllye. Ki Rmba nem szndkozik, keveset rtekezik ttyrl. Eb se rgdik a csonton, ha hsra tall. Minden nagynak apr a kezdete. Ha a Dekot ktve viszik az Oskolba, nem lesz Pap bellle. Ha fejt b trd a tojs meg llhat.
271 [4]

A halllal senki se ivott ldomst.

Senkit meg nem szgyentett az gret. A j macska tisztn tartya a kamart. Minden koldus maga bottyt rzi. Bojtorjnos csikbl vlik a j paripa. Kellemetes az olyan arany, melyet a vrbl hoznak ki. Klcsn hejbe klcsnt vrnak. Ember emberrel j. Nincs annl nagyobb gan, melyet a gazda maga lbn viszen ki a sznt fldekre.
[5] 272

Nsz legny nem kmlli a kltsget.

Van a nagy rnak is Ura. Minden mestersgre meg tant a nyomorsg.

335

A kenyr mellett a tr is el cssz. A szolga is tall, kinek parancsollyon. Csak utllyra ne vessnk szmot. A fradt l is, farka eltt jr. Kakasokbl vlnak a kappanyok. Hol a flelem, ott a szemrem. A szent forrsnak gbl az eredete. A leg jobb trvnyt leg roszszabb erklcskbl szrmazik.
273

Farkrl smeretes a rka.

Nem a szvbl ered az ajakon ntt sz. Tbb a fa mint az erd. Szomjnak kezben illik a pintes kors. Illik a konc utn a levet is hrplni. Nem az a nyl, ki azt e bokorbl ki ugrattya, hanem a ki el fogja. Sokszor az llatok is hladatosak. Adgyon Isten minden jt. Felesget szpet s jt. Di fbl koporst.
274 275 [6]

Tudgya az Isten, kinek subt, kinek gubt.

Meg vlik, kinek lova futsabb. A mely kutyt ri a k, az rivakodik el.

336

Ha a jvendt tudnnk, kevesebbet hibznnk. A mn l ritkn rugja meg a kanct. Nyugodt fd jobban termi a bzt. El tri a papiros, akr mit rnak re. Nem minden fld terem meg mindent. Nem minden hallnak orvos az oka. A nap az rnyk szkbe is b szolgl. Minden tehn maga borjt nyallya. Rvssrl smrik meg a szamarat. Kinek mi szvben, ki teccik szinben. Nem terem a tvisen fge. A szelid almnak nagy, a vackornak kevs a bcse. Az ri bicsak se illik mindg a ldba. Ki magt a korpa kz keveri, meg eszi a diszn. Akr mit is tanlva tud az ember. A napot nem klttn, hanem esttn dicsrik. Nem mindennek Pap sajtya. Nem minden nap Pap sajtya.
276

Ugyan farra illik m a Rsa.

[7]

Hasonlk a hasonlkkal hamar szsze bartkoznak.

277

[8]

Hall hallnak, let letnek barttya.

337

A srnek is bor az annya.

278

A meg esett dolognak, leg jobb orvossga az el felejts.

Valaki meg szakad az Urasg dolgn. Olyat br haranggal fizetnek ki Budn.

279

Az ezst korsnak cserepe is j. Minden mestersgnek arany a feneke. Ki hideget d, subt is d hozzja. Nem minden kevly, ki nneplben jr. Ha a t ki szrad magtl is ki ugrik a bka. Nem minden klcs nyit meg minden ajtt. Minden szamr maga terhht rzi. Vak, ki a rostn ltal nem lt. Kinek kinek maga ntja.
[10] [9]

A mi bvben bds, szkben j illat.

280

[11]

Se a hal uszsst Se a nap forgsst. Soha el nem felejti.

Szidgyk a lenyt: hogy a menny is tanllyon. Nagyobb az embersg a kposzts hsnl. Kinek nem haj, annak nem jaj. Kinek Isten nyulat d, fvet is d hozz. Adl Isten fogat! adgy kenyeret hozz. A gyngy csak gyngy, ha a srba esik is.
338

Az el felejtsnek s a nem rtsnek. Csak egy brt szabhatni. A vr vizz nem vlik. Az Isteni gondvisels tovbb terjed a csirknl a tojsbl val ki pattansnl.
[12]

Fld is ki okdgya a titkoltt dolgokat. Ha meg fogy is a hld; meg marad neve. El jn a hajnal, ha a kakas nem kukorkol is. Ki rtani akar, nem fenyegetdzik. A ki jl l, kirlyt nem fl.
281

A kit kt nylat hajt, egygyet se vr.

Ki a mzet nyeli jjt nyalogattya. Ki mindenben tuds, mindenben gyans. Ki mindennek barttya, mindennek bolondgya. Ki mit szeret; azt flti. A hamis lelkt, a snta kolds is uton ri. Kinek gyapj kll, utnna jr. Kinl nincs baj, annl nincs jaj. Ki Urval prl, prktora Isten. Ki a fstt nem szenvedi, meg nem melegszik. J lakhatni a fa tlbl is. A mestersg addg ros, mg titkos.
339

A bart meg hal Szamara meg dglik. Apt urasga vltozik. Rzshoz az illat, szzhz a szemrem. gret adomnt vr. A fekete fldben terem a j bza. Munkja dcsri meg a mestert. A nagy dologban az iparkods is dics. A lelki smret ezer tan. A dicssg a kerest kerli; a kerlt keresi.
282 [14] [13]

A bnt nyomban ri a bntets.

A ft b nem tri a sz. Fekete kzzel is keresik a fehr pnzt. A ki nem klt, olyan, mint a ki keres. Ha a parszt nem dolgozik a j bart meg nem hizik. A tarka ltl, s a vemhes szamrtl vmot nem vesznek. A szksg beteg gyadbl is ki ugraszt. A szksg vasat tr. Tz s a tudomny j eledelt kvn. Ki minden ruhjt fel veszi, nem fzik.
[16] [15]

A lopott lrl a tenger kzepn is le szlltanak. Az Istennek szavt meg vetni nem alku. Egygytt tttk a tzhz, egygytt egyk meg.
340

El tart mindent a fd, csak ennie legyen. Minden nyavalynak leg jobb orvossga a tr olaj. Puha hsban terem meg a pondr. Hol az rzkenysg nyertes, vesztes a nygodalom. Fazkas korongrl, varga kaptjrl. Minden madr gy szll; mint az orra ntt.
283

Nha e paraszt is vitz.

Iziben minden j. Keser a trs, de des a gymlcs. Lny gra szllott jszg, egy a bitanggal. Magtl is megyen a szekr, csak hjas legyen a kerk. Meg nem llya szrdek a nyrsat. Nem a mreg szli a szeretetett. Kt hig tojsnak kzepe egy pohr bor. Tbb a nap, mint a kolbsz.
[18] [17]

A pnz tartva tenysz; kltgetve vsz. Kinek trssa van, Ura is van. Minden htnak egy a hasa. Vrtt leny vrat vesz. lom utn j a nyugodalom. Nem rt fllyebb arnzani a lvsben.
341
[19]

[20]

Kiki maga mestersgt leg jobban tudgya. A kabnak nincsen zablja. Az arany, ganban is csak arany. Kiki j szllel indl a tenger parttl. A hall szekere, minden b bnatot el visz.
284

Ember vlt, meg hlt.

Az el sott kincsnek mi hasznt se venni. Foly re a nyla, de nem kopik lla. A vad krtve is akkor j, midn meg rik. J az Isten jt d, kopasznak is hajat d.
[21]

Vad a szeld gymlcs is, mg meg nem rik. Mely kvet sokszor hengergetnek, meg nem mohosodik. Ki kposztjt nem szereti, hst se rdemli. Nem kell a serny lnak sarkanty. Nincs a bagolynak slom fia. Nem lehet a szt al nyelni. A borjnak (mg szopik) nincs neve. Ha borjait meg eszed, keveset szntasz a Szkn. A sz zsebbe nem fr: nem hordozhatni. A j zvegyeket mlt meg bcslni. Nem minden sovny alatt terem a szarvas gomba.
342

Nem mind szakcs, kinek nagy a ksse. Dologra szegdik a szolga. Viznek regben fogjk a nagy halat. Ahhol l nincs, szamr is el kl. Hasznos munkban soha nem nagy a fradsg.
285

A mester embernek ha piszkos is keze, mg is aranyos.

A j mester embernek egsz vilg hazja. Egy j lnak csak egy a lba.
[22]

Ki msra bml, magrl feletkezik meg. Magyar kr, Nmet kutya, Olh diszn.
[23]

Ha tunn a diszn: mrt hizlallyk, taln meg dglene bjjban. Ha az kr tudn maga erejt; fl nem trn nyakt az iga. Msutt is sval sznak a szakcsok. A maga gyben senki se hiteles tan. Nem minden virgbl lesz gymlcs. Meg nyugszik a Tt is, ha a frl le hll. Addg kapar a tyk, mg szemre tall. hsg a farkast is ki hajtya a bokorbl. Gyermek jtszk, leny dolgozzk. Ott is emlegetik az embert, a hol szidgyk. A szomj krnek zavaros vz is j.
343

Szgyenlik nevket Varga, Tt, s Hhr. A fehr tehn is jjel fekete. Se nyl az agarat Se lgy a madarat Nem szenvedi mellette.
286

A j szappanyozs fl beretvls.

[24]

Hideg a szl tlen, ha a meleg kohbl jn is. Nem minden flhbl hll a menyk. Nem mindenkor t b, midn menydreg. Nem minden lvs talllya a trgyat. Nem krdi a gyomor: hnyat ttt az ra. Az j neket rmest neklik.

[25]

Nincs oly magos hg, melynek lejtje nem lenne. Pallost pallossal, kopit kopival vernek viszsza. A le borlttakat nem bntya az oroszln. A difnak verssel venni hasznt. Fehrnek nem mutat fekett a tkr. Panaszos teltl csak a koca hizik. Vasrnap font fonl pntekig meg nem ll. Ksn r alma tovbb tart. Nha a sztalan hal is mondhat igazat.
[26]

A vkony gyapjnak is vagyon rnyka.

344

287

Egy Nmet, egy Bart csak egy Magyar

[27]

A rgisget senki se ette mg meg csontostl brstl. Rvid torkossg hoszsz f fjs. Ki ebl kezdi, komondorl vgzi. Egy kis gynyrsg sereges jajjal jr. Kinek csizmja nincs, bocskort kssn. A mreg kstolva se j. Mg a fldben vagyon, nem hasznl az arany. Lassan jr az Isten, de mg is el rkezik. Annak teccik a katonasg, a ki nem prblta. Egy hz nlkl a koldus is el lehet. Nincs oly tklletes mester, melynl tklletes sebbet nem tallhatnl.
[28] 288

A ki nem vet, nem arat.

A mit az Istentl sznsz, el viszi az rdg. nnn mestert is agyon vgja a kard. Msott is esznek bza kenyeret. Nincs fle a hasnak. Nem elg a sz; ha nem elg a cip. A brnynak zzt a fel falsban veszi a farkas. A teve zsebbe nem fr.
345

Kecskt szakllrl, szamarat flrl. A Magyar szjbl a Nmet sz is magyarl esik. Bor s pnz tartva tart, kltve fogy. Maga orrt mg senki se harapta el. Az idegen szakcs jobb z levest fz. Ha bottal tik, nem fogja a fegyvert. Ha nem lttya magt, de rezi szagt. Jobb a trvnt fel bontani, mint a rgi szokst el hagyni.
289

Inkbb meg teccik mocsok a tisztn, mint a fazk kln.

Mennl nagyobb a dr, annl csikorgosabb az t. A knnyen fut se rhet mindenhov. Ha eredett nznd, sok forrst meg kellene tlnod. Jmbor fiatalbl vlik a csnds reg. Ha vastag a fa, meg kell brdolni.
[29]

Nem fzik a babot csupn csak levjrt. Ki elbb jn, elbb rl. A j partka vsr nlkl is el kl. A kpet nem az aranyozs, vagy fests, hanem az imds teszi blvnny. Kinek lova nincs, Bcsbe is gyalog jr. A ki msnak vermet s, maga esik bel.
346
[30]

Nem minden Pap, ki hoszsz ruht kap. Kinek foga fj, rajta tarttya a nyelvt. Ki kzsgnek szolgl, egynek se szolgl. A szktt szolgnak bot a fizetsse.
290

Igazsg a birsg.

Szabad a gazda maga hznl, ha az gy al fekszik is. Ifisgban ernkkel; vnsgnkre esznkkel. Tkozlnak ruhja vgre kolds tskja. A mit az sz meg nem gygythat, meg gygyttya az d. A nagy foly vizek csendessggel folynak. A zporok pedig lrmval rohannak. Munknak j eleje, a dolognak veleje. Az rjs csak rjs, ha a vlgyben ll is. Az engedetlen beteg kegyetlenn teszi az orvost. Nem hasznl a j l, ha a kocsis nem j. Szebb az el esett, mint a meg szktt katona. Lv tartya a gazdt, tok szitok a szolgt. Hrman csendesen, ketten szerelmesen. Hol a poharak cssznak, sikmlanak a titkok. Minden svnyek egy tra tartanak. Minden folyk vgre a tengerbe omlanak.
347

Ha a zabla szakadgya, a pca meg vgja.

[31]

Mely juh a brnt szereti, a kost se gylli. Szz esztends kan verbnek htl van a farka. Ha fel nem oldhatni a csomt, el vghatni.
291 [32]

krk nlkl csak a Gncl szekere fordl.

Nem az a slt, a ki forgattya. Csak j katona a Plfi. A settben minden fehr fekett mutat. Nem tud uralkodni, a ki engedelmeskedni nem tanlt. A fekete tehnnek is fehr a teje. Fortj z minden mestersget. Fttyrl is meg smrik a zskot. A nagy asztag alatt meg nem tikkad az egr. Magyar az zre, Nmet a sznre. Tbbre szszel, mint ervel. A holnapi nap senkinek sincs homlokra rva. A blesnek nem rt a vaj. A haldokl is szereti az letet. Vassal is lestik a vasat. Egy telet se evett mg a farkas. Egy ngbe gatyba se fzik meg az ember; csak d legyen hozz.
348
[33]

Nem minden tarisznyba illik a kenyr. A polgr, s paraszt kztt csak a fal van kzben.
292

A templomhoz kzelebb a sekrestye, mint a Br hza.

[34]

Egy rkrl kt brt nem lehet le nyzni. Noha lehet azt is hrom kssel nyzni. Szegdtt br, osztott konc. Az rtatlansgnak egsz vilgon egy a szava. El jn az d, meg zik a td. Fi magzat, hadi szerencse, j hzassg, csak az Isten dolga. Hrom dolog rtalmas a hznl: a haragos aszszony, a sr fst, s a lukas tl. El j taln szp szra. A nagy bajusz ktszer iszik. Tbb szem tbbet lt. Tbb kz hamar ksz. A zsros tskbl szp pogcsa esik ki. Cserp tlhoz fa kanl. Bocskorhoz fa pca. Szekrhez veszsz kas. Oly tiszta a tkr: hogy a lehellet se foghattya meg. Mszszorra is kell az ember. Pap se papol ktszer egy Prdikcit.
349

Ruha kessg, pnz tisztessg. Fttal tarts a ruha, de ha itt is ft htn ftot tesznek, el nevettetik. Sokat vgeznek Bcsben, de el rontyk az gben. Nha a titok el rejts tbbet r a szllsnl.
293

Ha Isten akarja az ablakon is b veti.

Nem mindenkor fj az jszaki szl. A bagoj is Br maga barlangjban. Szembe monds, nem ember szlls. A ki nem prbl, nem nyer. A leny vsr tnccal vgezdik. Dlben kmlt ebd j vacsora. Kiki jmbor, midn aluszik. Nem j a tr, ha nem j a gyr. A hadban leg tbb a vgott hs, leg kevesebb a kposzta hozz. Ha Papot versz, rdd fel a napot. Legyen ld ha fehr, egyk meg, ha kvr. Nmetnek Bcs, Magyarnak Pcs. Mikor Isten nyulat teremtett, a bokorrl is gondoskodott. A J Pap holtig tanl.
[35]

Hoszsz zsk hamar el dl.

350

Kurta zsk hamar fel fordl. Ki bogr utn indl, kerengbe kszl. Ki bogr utn indl, ganba vezettetik. Ki diszn utn indl, srba kvnkozik. h a j lakottal nem egy arnt ddol. Otthon lakjk, ki kedvre akar lni.
294

A mi egynek vtek, msnak se erklcs.

Kinek mit d Isten, azt ms el ne fallya. Sok j zt ettem: hogy meg kvredtem. J a trfa, de nem egsz holtig. Mikor a tjfl ikrdzik, rajta a kpvel. Nem minden rosz, a mi szokatlan. Nem minden j, a mi rgi. A reggeli vendg alkalmasint dlig. De dlen rkezett meg marad estvlig. Ha estefel jn, nem tvoz reggelig. A ki tovbbra vgy, nem igen szenvedik. A j mag porban is ki kl. A j l tlben is kapl magnak. A vr, s pnz leg drgbb. A leg jobb legny is csak a gazdjval j a mhelyben. Kinek Isten nem adott, attl ember se vrhat.
351

A kirlynak sincsen mindenkor egy arnt. Verik a klkt, hogy a medve rezze. Nha a hz falnak is van szeme. Leg ksbbre rik, a mi leg drgbb. Szegedre dohnyrt, Debrecenbe piprt. Parlagon terem a gaz. Mosdatlan lb nem csuda szag. Van oka, mrt mozdl cserfn a levl. Nem veszik a lovat csupn csak szrjrt. Kinek a meleg tj meg gette szjt, a tarht is fjja. A j nevels soha se drga. Lehet nagy r, ha Lzrnak hvjk is. Nem rlnek a nyulak, midn az agarak fiadzanak. A hol leg tbb a tudomny, leg tbb a titok.
295

Nincsen a fst tz nlkl.

Mely fbl horog akar lenni, dejn n lefel. Nem indl meg a nd szl fvs nlkl. Nem rpl a madr, mg tolla nincs. A ktszeri sts a liszten is el ml. Nem szll a harang is, ha nyelve nincs. A macskt brjrt szoktk meg lni.
352

Nem esik a forgcs vgs nlkl. Koncon vesznek szsze a kutyk. A tjnek sincs fenkig fle. Minden mvest mvje dcsri. A kzp t leg btorsgosabb. A j lovat az istllban is meg keresik. A ki gyalog jr, annak lovai mindenkor kszek. Nem kell a j bornak cgr. A mz maga magt nyalattya. A j leny farsang utn is el kl. Embert csinl nha az kes ruha is. El szakadhat a ktl, ha vastag is. Nem levirt fzik a kukorict. Ha a sast lttya, le lapl a tyk. Kinek hol fj, ottan sajnllya. Mz mellett fullnkot is tallni. Van a szelid galambban is epe. Mennl puhbb a hs, annl kemnyebb csonttya. A szl se fjhat mindg kedvre. A foly vz vezeti embert a tengerre. Az les kasza btrabban vgja a fvet.
353

Az les borotva frisen bnik a szakllal. Mzet akarsz enni, mhht kell meg lni. Nem mindenkor g, mikor a harangot flre verik. A j hegeds nem szenvedi az nekest. A Varga ksnek nincs tokja, nem is lesz.
296

A psztor nyrni szokja, nem nyzni a juhot.

Nagyobb a bcslet, mint a fordtott ksa. J gyomor kll soknak meg emsztsre. A rgi klcsnzs se ajndk. Drga konyha a patika. A j bor hoszsz mesje az iszkosnak. Nem egsz vilg baranya, laknak Somogyban is. Trfbl is lehet igazat mondani. El veszett bcsletet nem tallni fel a bokornl. A farkasok meg nem eszik egymst. Azt jelenti az lom, hogy aludtl. Sokba telik, a mit nagyra bcslnek. Nha libbl is ki tr a ld mreg. Kzelebb az ng, mint a mente. J a jmborsg, de azzal magval el nem lhetni. Minden madr smeri a maga fszkt.
354

l lnek, a hlt hltnak barttya. Tt a Szabnak, rt a Vargnak. A sas legyet nem fogdos. Meg rgd a koncot, osztn vesd el a csontot. Annyit a szjnak, a mennyire ersznyed engedi. A hamis szn ritkn igazl. Bor mellett hamar ki ugrik az igaz. Vtek titkols flig meg bocsts. A vilg lpcsin emez fel, amaz al jr. Szegnnek ajtajn nem rzi a Man. Szalma frfi meg rdemel egy arany aszszont. Szemes a bizonsg.
297 [36]

Ajndk a szemest is meg vakttya.

Tbbet hisznek a szemnek, mint flnek. A borsnak Sz. Mrtony a brja. A sveg ckor senkit se svegel. Svegben is meg bcsllik a ckort. Szagdnak bot az abrakja. Ki anni, ki venni megyen a vsrba. J, hogy mindennek szarva nincs. Nem vrhatni a vad ftl szelid gymlcst.
355

Nem kvnnyk tlle, mint az r dolgt. Dolognak a vgn vrhatni a butykt. Szomjsgnak orvossga a kandzs. Leg tovbb tart, a mi bcsletes. Es ellen kpnyeg. Sr ellen pall. Kinek kros, kinek hasznos a vsr. A poszt szl szken van a Varga ccn. Tudgya minden szamr a maga terht. Mi se szrmaztunk bogaraktl. Nem mind lencse a mi lapos. Mr a msz, ha nem cssz.
[37]

Nem hajjrt, hanem hjjrt hizlallyk a disznt. Francinak haj por, Magyarnak j bor. nekel elbb a dek osztn kap alamizsnt. Nem rug patkt a bakkancsos lova. Nem kell a mszros kutynak korpa. Frsng farkn cssz a fa szn.
298

Nem szemeten szedik a gyngyt.

Nem minden kovcsbl telik lakatos. A hetes vszon nem vlik tizenkettess.
356

Vannak, kiknek csak a ms vilgon vehetni hasznokat. Nagyobb a bcslet, mint a vels konc. tel ital lom Szksges e hrom Mindenfle llatnak. Szllnek kapa a bikja. A hasznos fradsg utn esik a j hevers. Az alkonyod nap fradtak prtfogjok. Ha a Cseh kre leg szebb pecstet meccenek; mg se vlik gymnt bellle. Remnysg, nyersg nincsenek mindg egy vgsban. Ajndk marhnak nincs odva fognak. Ki tassal eszik, iszik, ldozik.
[38]

A rgi szolgnak, a sz is veresg. Ki lnoksgot vt, bt arat. A farkas utn a holl is akar lni. Csak ugyan meg vkonyodik az ember, ha gyakran faragjk. Az gret szp sz, ha meg adgyk akkor j. Ahhol a csva, ott a tilalmas.
299

Kovcs is azrt tartya a fogt: hogy kezt meg ne gesse.

Koszos a pr lugot gylli. A fld anya, a viz mostoha.

357

Az a vilg, a ki lheti, az a menny orszg, a ki el nyerheti. Ki mennl kevesebbet aluszik, annl tbbet l. Se nem nyer, se nem veszt, a ki nem jtszik. Elg egy templomban egy papol. El fogy a vagyon; ha nem keresnek re. El tart a fd, csak legyen a ki mvellye. El lheti, csak legyen mit enni. Ckor rgs, gyermek szoks. Korn ksn Orcjra kerl embernek a nem j, ha alattomban cselekedte is. A crnhoz t is kell, ha valamit varnak. J meg rett gymlcs, melyet a darzsok meg dongnak. Eleget tesz a kutya ktelessgnek, ha nem mar is; hanem ugat. Ki Istenben bzik, meg nem csalattatik.
300 [39]

A kvt fzik csak a levirt.

Ha a kerk jr, forog a malom is. A veszedelmes igazsgnak leg jobb rejtkje a szoros hallgats. Eb a klkkt h korban se szokta meg enni. El jr a Pap a krsztel csendesen. A lencse se lencse mindenkor. Vge az Els Rsznek.
358

[1] Midn a Trkk ellen tancsot tartana Mtys kirly: azt mondotta Btori Istvn: (egy hadi Vezr) hogy valamit tancsot akarna anni e katonasgnak. De tancscsnak hasznt mskppen nem lehetne venni, hanem: ha egy kt nap nagy titokban maradna. Krte is a kirlyt: hogy nevezzen ki egygyet f emberei kzl, kivel a tancsot kzllye. Erre a kirly Magyar Balzst rendelte; mert ennek embersgrl rgen meg vala immr gyzdve. Ki mentenek ekkor ezek ketten a gylekezetbl, s Btori igy kezdette el adni tancst: ha mi egy kt nap re beszllhetnnk falusi lenyainkat: hogy a trkkhz szkvn, ket szerelmeskedseikkel meg gyngthetnk, akkor jjeli dben rejok eshetnnk, s ket bizonyosan meg vernnk. Ezt halvn Magyar Balzs, viszsz trt a gylekezetbe, s a kirlynak azt mondotta: hogy Btorinak tancscsa haszno s ugyan, de nem tisztessges. Erre a kirly: kzelebb az ng, mint a suba, azt rtvn ez ltal: a suba hasznos ugyan akrmikor, de az ngnek hordozssa tisztessg, ha br nem annyira haszon is, mi Balzs maradgyunk meg a tisztessg mellett inkbb, mint a haszon mellett: mert a bcsletes emberhez kzelebb van a tisztessg, mint a haszon. [2] A tr nv alatt disznt rtenek a Magyarok, mivel az is tr orrval. A kz monds is csak azt akarja ki jelenteni: hogy akr min rosz legyen a kposzta, csak abba szalonnt jl rakjanak, s gy fzzk meg, j vlik bellle. Kznsgesen gy rtdik: akkor j minden, midn minden hozz val meg adatik nki. [3] Midn Szabacs alatt Mtys kirlyt elsben meg vertk a Trkk, gyanakodni kezdett Vezrjei ellen: hogy akr ki kzllk, de a titkos rendelseket alattomban a Trkknek meg jelentette. Eleget mentegettk magokat a Vezrek, azt advn a kirly elejbe: hogy a hadban semmi Pter bttya nem lenne; az az: egy formn mind nyerhetnnek, mind veszhetnnek mind a kt felek. De ezen haszontalan beszdekkel nem sokat gondolvn Mtys kirly, mivel az rlnak ki nyomozsra mskppen nem juthatna, meg parancsolta valamennyi jelen lv Vezrjeinek, hogy a kvetkezend napon hozzja jjjenek, s hogy a katonasg fel adssban rtatlanok lennnek, keresztnyi mdra meg eskdgyenek. Az esknni akark kztt vala Tldi Mikls is, ki midn le trdelt, tet a kirly fel emelte, azt mondvn: hogy eskvsse nlkl is el hiszi nki, hogy fel nem adta a tbort. Lsd a Jeles Trtnetekben az n Tldi Miklsomat, holott ennek a trtnetnek bvebb le rsa talltatik. [4] Midn Vespcius a vilg negyed rszt meg tallta: ezen dolgt (magnak jelen lttben) nem igen nagyra bcsllettk egy gylekezetben, azt mondvn: hogy ezt ms is hasonl kppen fel tallhatta volna. Erre semmit se szllott, hanem kevs id mlva, minekutnna azt gondolhatta: hogy az szsze gylttek
359

az elbbi versengst el is felejtettk, ltvn a vacsorra hozott tojsokat, egygyet fel vett, s krdezte csl trsait, ki tudn ezt gy fel lltani, hogy minden tmasz nlkl merevedten meg llyon. Eleget gondolkodtak amazok; de eszkbe semmi se jutott. Stt voltak ollyak is, kik azt lehetetlennek lenni lltottk. Ekkor Vespcius tnyrjra ti a tojst, s annak fejt b trvn, szpen fel lltotta. Ekkor azt mondottk a tbbiek: hogy ez igen knny mestersg lgyen. Igen is felele Vespcius midn immr meg vagyon, Amerikt is knnyen fel tallhatottnak lenni mondhattytok; mivel azt n fel tallhattam Ennek a Vespciusnak vezetek Amerikus vala. Ettl vette nevt Amerika. [5] Az az: ha a gazda maga lt dolghoz; mindenkor tbbet mozdt. Ez igen szpen ki vilgosodik egy Haris madrnak mesjbl. Ez egyszer eledelnek keressse okrt ki akarvn a kaszllbl szllani, meg hagyta tollatlan fiainak: hogy halgatva maradgyanak, s ha valami magt el adandgya viszsz trssekor egyenesen meg mondgyk. Azomban a gazda fiastl, oda rkezett, s a fnek meg rttt ltvn, azt mond: fiam, a f meg rt, izennyk meg j bartinknak, hogy hlnap ide jjjenek, s minket a kaszlsban segicscsenek. Ezt haza jtt annyoknak el beszllvn a Haris fiak, nkik az annyok azt mondotta: semmit se fllyetek, mert holnap a kaszllsbl bizonyosan semmi se lesz. Ms nap ismt eledelrt menvn az anya Haris elbbeni parancsolattyt ismt meg jjtotta. El jtt msadszor is a gazda fiastl, s barttyait jelen lenni nem ltvn, finak gy szlla: avval az izenettel hogy bartink segteni jjjenek a kaszllsban semmire se mehetnk: mennynk hozzjok magunk, s szpen krjk ket a segt kezekre. Ezeknek haza menttek utn, szrl szra el beszllettk a fi harisok a msodik beszdet is, de ismt azt mondotta az anya Haris: hogy a kaszllsbl semmi nem lesz holnapig. A harmadik reggelre ki jvn a gazda fiastl, ismt nem ltta a kaszllnl a barti segt kezeket. Ekkor a gazda azt mondotta vgtre: fiam bartainkban hasztalanl biztunk. El se adtk magokat. Holnap reggelre (ha Isten segt) magunk fogjunk a dologhoz. Ezek haza mentenek ezutn; de el jvn az anya Haris, minekutnna a gazdnak beszdgyt fiaitl meg rtette, nagy hamarjban azt mondotta fiainak! mr most ne mlassunk fiaim: mennynk mshov: mert a f le kaszltatik. [6] Voltak Romban olyan jtkok, melyekben az arra rendeltetett helyre egy fene llatott ki erltettek a kerecsbe (Circus) utnna egy hallra tltetett gonoszt, ki vele veszekedgyk; ki, ha meg nyerte a fent, lete meg maradott. Ezt az irtztat mszrlst leg rmestebb nztk a Romaiak Egyszer aRomaiak egy oroszlnt erltettek ki, melynek termete irtztat vala. Forgatta szikrz szemeit, sernnyt meresztette. Fogait csikorgatta. Utnna a viadalra ki tasztottak valami Androklus nev szolga embert kit Ura, ki a hadban tbornoksgot viselt az ilyetn el vesztsre krhoztatott. Ezt az oroszln mg meszszirl meg ltvn elg deig nzte. Ingereltk tet: de az lmlkodva, csak
360

llott. Az utn lassan lassan mint egy rvendezve hozzja indlt, farkt csvlta, s, mint hizelked kutya, annak lbt s kezt nyalogatta. Ekkor Androklus ijedttbl fel eszmlkedvn, viszsz venni lccattatott el andalodott lelkt. Mr az oroszlnnak szemben is nzni merszlett. Meg smertk egy mst, s egy msnak rvendettek is. Tapsolt osztn a np, s Androklust ki szabadlttnak hangozta. A Csszr maghoz hvn Androklust, meg krdezte az oroszln meg szeldlssnek okt. Erre gy szllott: midn az n Uram frikban mindennapi hallos fenyegetssei miatt tlle el illantottam; s hogy valaha kezre ne kerthessen, a skeretlen homokoknak trjeiben, a k sziklknak vad barlangjaiban kerestem biztos helyemet. El vgeztem azt is magamban: hogy, ha eledelt nem tallhatnk; hhel hallyak meg. Dl tjban egy barlangra akadtam, mely settes volt, s el hagyattatottnak lccatott. Le tertettem magamat, ki is nyugtattam fradt testemet. Nem sok d vrva, b jtt azon barlangba egy rtztat oroszln: melynek egygyik lbbl csurog vala a vr, mely miat el lankadva lenni lccatott. Sznetlen morgott magban, s gy teccett, mintha ezzel bajt adn elmbe. Az oroszlnnak el ltssra (hogy igazn ki mondom) nagyon meg ijedtem. De minekutnna benne azt tapasztaltam: hogy nagy szelidsggel kzeltene hozzm, s lbt emelgetn elttem, mintha tllem orvossgot vrna: magamat meg btortvn, bal kezembe vettem bal lbt. Lttam: hogy egy goromba tvis lenne talpban, pedig immr rgi, mivel gnyetsget is gyjttt. Ki hztam a tvist, ki nyomtam a gnyetsget is, s gy lassan lassan gondot viselvn re egszszen fel gygytottam. Ez utn hrom esztendeig ltnk egymssal. azon prdnak melyet vadszattyban, le vertt leg szebb rszseit n elmbe hordotta. n azokat mivel semmi tz szerszmom nem volt a napon meg stttem, s gy velek jl laktam. El ntam utllyra vad letemet, s gy minekutnna szokott vadszattyra meg indlt az oroszln a barlangbl ki szktem. Hrom napi fldnl tbbet nem tehetvn; a Romai katonktl el fogattattam, s gy a Tbornoknak (elbbi Uramnak) kezeibe jutottam; s Romba ide hozattattam. Uram engemet meg szksm miat erre a viaskodsra krhoztatott; mert frikban egy oroszlnt fogvn, annak erejt rajtam akarta meg prbltatni. Ez volt az az oroszln, melyel n hrom esztendeig a barlangban oly bartsgosan ltem. Meg smertem a talpan a seb helyt: mert hogy a kerecsben hozzm kzeltett, mutogatta talpt. Nkem gy teccik: mint ha ebben a viaskodsban is gy rem smert, valamint n rajta. s hogy e jelen val viaskodsban azzal kvnta volna meg hlalni el mltt j tetteimet: hogy engemet nem bntott El vgezte szavait Ki szabadlt a veszedelembl. Az oroszln tbb el tvozni nem akart. Vele jrt a Romai cckon. rmest lttk tet az emberek, de nem szerettk a kutyk, kiket sokszor meg tpet. [7] A rgi szoknykrl gy r Br Apor Pter: abban az dben nagy f aszszonyoknak Rsa szoknyjok volt. Az vk reg rend fekete klrisbl fzve. A nagy lakodalmakban, s nagy Solemnitsokban magok rend szernt
361

cifrn ltztek; de mindennap meg rtk a Rsa szoknyval. Igyekezzl fogadni egy loty szolgllt (vagy nzd meg a paraszt leny szolgllkat is) ne is emlitsd nki a Brassai, vagy Szebeni egyszer vnyoltt Poszt szoknyt, vagy mentt; hanem j fle Rsabl. Annak is az allyra hrom rendel arany msa csipkt, galandot, rokval prmzett, selyem gombokkal rakott Rsa mentt, hrom forintos prtt, arra szles ezsts pntlikt kvn. rtem: hogy a nemes aszszonyokon kvl, nem volt (hrom aszszonyokon kvl) mente. Azoknak is Brassai posztbl, brny brrel prmezve, s bllelve. rtkes (gymint szabad l f darabont Jobbgy embernek felesge s lenya) tlben zekben, nyrban abroszt vagy kendt kertvn nyakok krl gy mentenek a templomba. Gylcs rokojnak, selyem pntliknak hre se volt kzttk. Most sok aszszony s le ny kiknek frjek vagy apjk hznl nincsen egy falat kenyr, cifra mentben, gylcs rokjban jrnak. Drga a prta. Drga az aszszonyoknak aranyos szl gyenge patyolattyok. Jobb volna: ha: a mit erre kltenek, porciba llanak, s jrnnak, gymint a rgi jmbor aszszonyok, s lenyok. [8] Ezzel a kz mondssal immr Mtys kirlyunk is lt egy alkalmatossggal, melynek krnylmnnyeit gy rja le Marcius Galeottus. Mivel Magyar orszg ennek eltte a Keresztny hitben llhatatlan volt, a szentsges Ppktl, s azoktl a kirlyoktl, kik a Szenteknek szmok kz rattattnak, valami meg jobbitst vettenek. Mert a mint mondgyk a Magyar Fejedelmek azt a rndlst tettk: hogy, kik a keresztet el nem fogadnk, nagy bntetsre krhoztassk azokat. Mert a keresztnek tisztelete, a keresztnsgnek vilgos jele s bizonytssa. Innent vagyon mely szoks most is meg tartatik: hogy a Magyar orszgi helysgeknek ccikon a meredt gerendkra sok feszletek vannak fel fggesztve, gymint b vtelnek jelei. A mi tbb: hrom kirlyok napjn, szoksba jtt a Magyaroknl: hogy a szent ruhkba ltztt Papok (minden embernek hzba kezkben tartvn a krsztt) b mennyenek, mint egy meg akarvn a hznak lakosit ksrteni: ha a rgi szoks szernt a szent keresztet el fogadgyk ? vagy nem? Akkor valami imdsgokat mondanak, s alamizsnt szednek Tolna nev helysgben valnk egy dben. Ez nagy Mez vros a Dunnak partyn, hrom kirlyok napjn a mint ott szoksban vagyon b mentenek a Papok a kirlyi hzba is. Imdkoztak, s osztn alamizsnt gyjtttek. A flstkmre mert ezen a tjon itallal is lnek nmelyeket a nagy Urak kzl nmelyeket kzen fogva visz vala Mtys kirly arra a rszre, melyet a Pspknek, s a vilgiaknak klnsen el rendelt. Ezek kztt viszi vala a kirly Tz Jnost is a Pspkknek rszkre. (Ez az ember okos lvn, dekl, magyarl, s ttl, beszllvn nagy dolgokban nagy mltsg gal forgott valaha. Leg hlaadbb volt mind a kirlyhoz, mind a kirly attyhoz. A kirlynak leg kedvesebb embere, kinek dolgban sok s terhes hivatalokat viselt. De most immr, meszsze hazjtl, Veneciban magnos letet l felesgvel s gyermekeivel egygytt, mely trtnetnek valsgos okt soha nem vehettem). Midn mindnyjan csudlkoznnak: mit akarna ezen erszakjval a kirly:
362

hogy amazon emltett vilgiakat a Papoknak rszszkre vitte: a kirly azt mond: hasonlk a hasonlkkal knnyen szsze gylekznek. Erre amazok azt mondgyk: hogy k se Pspkk, se Papok nem volnnak, mg is hozzjok hosonlknak mondattatnnak. Knnyen se gylnnek szsze, mivel hozzjok erszakkal vitettenek lgyen. Erre a kirly ezeket mondotta. Igazat szolottatok ugyan: mert a vilgiak klmbznek a Papoktl, de csak a szentsgben. Kzletek egynek sincs felesge mert ekkor Tz Jnos is mg ntelen vala, ntelenek a Papok is. Titeket teht nteleneket a ntelen Papoknak rszszkre vittetek, trsasgunkba b nem vittelek gymint msflket, s hozznk nem hasonlkat. Hogy pedig knnyen is jttetek a Papok gylekezettyekbe, azt n leg jobban rzettem, mert midn benneteket a Papokhoz vittelek, oda vittemben semmi fradsgomat nem rzettem. Igaz teht a kz monds: hogy hasonlk a hasonlkkal (tik a Papokkal) knnyen szsze bartkoztatok. Mtysnak e szavai utn meg vidmtak minnyjan. Mert ebben a kirlyan igen kellemetes a trfs beszd. brzattyt, szavt, s testte lladalmt mindenkor a dologhoz alkalmaztattya. Eddig Galeottus A mi pedig hrom kirlyok napjn a hzak b szentelsst illeti, az Mtysdejtl fogva egszszen II. Jozsef dejig fenn maradott Magyar orszgban. Ez azon rgi szokst (melyet gyermek koromban kolednak neveztnk) egszszen el trltte. Hallom mindazonltal: hogy orszgunk, nmely helyein, azt a szokst mig is gyakorollyk. [9] Errl ily verseket rt Barthi Szab Dvid. Meg betegle nagyon Bor iszk Borbla. S azomban gnek (m ilyen szk kztt) emelti kezt: Szent Isten! nyavalymat ha meg gygytod ez egyszer, Sznni ha testemben engeded ezt a hevet; Nem fog ltni szemem valameddig szz napot gen; Mind addig fogadom (Jehova)! bort nem iszom. Fl lbbal. Fogadst hogy tett Borbla; trdik s fortlyt (ne mi bt hozna a fejre) kohol. Rostt fog. Sr lukain a napra tekintget. s: gen (gymond) nzd imhol a szz nap! igyunk. [10] Nmely gylekezetben egy a hrfa hangot dicsrte; msik a heged zngst, harmadik a duda zajt, msok pedig mst. Egy a trsasgban hallgatvn; midn tlle is meg krdeztk, min hangot szeretne leg inkbb? azt felelte: hogy a pecsenye forgatnak hangjt. [11] Ltvn egy fogadban Diogenes: hogy az akkori tkozl fiak kzl a leg hiresebb, csupn csak sajtot s kenyeret enne vacsorra, hozz kiltott e szavaival ha gy ebdeltl volna ez eltt, most gy nem vacsorlnl.

363

[12] Ez igen gynyr kz monds azon Magyaroknl, kik az Isten hatalmt jl rtik. Ezzel azt akarjk mondani: hogy az Isteni gondvisels nem csak addig tart, mg az ember e vilgra jn, hanem az utn is mind addg, mg letben marad. Nem csak addg, mg a csirke a tojsbl ki pattan; hanem az utn is mindenkor. Ha teht a csirkre gy vigyz az Isteni gondvisels; hogy ne vgyzna nemessebb termetsseire. Ezzel az Istennek rk hlval tartozik az emberisg. [13] Nmely gytt ment Francia Gavallr el akarvn venni egy rgi vrbl eredett nemes kis aszszont azt krdezte tlle: ha mindg jmborl fogna lni, erre a kis aszszon: ha el nem veszel is. Ezzel kosarat adott a Francinak; s nki hogy soha tbb felje se jjjn ersen meg parancsolta. [14] Evvel a kz mondssal fkppen a fekete emberek, s fkppen a barna menyecskk szoktanak lni: hogy feketesgjket, s barnasgjokat vdelmezzk, s azt hasztalannak ne tartattassk. [15] Ez a kz monds csak abban igaz: hogy se a tarka l, se a vemhes szamr vmot nem fizetnek: hanem azoknak Uraiktl krik meg a pnzt. [16] Ezt egy szolga mondotta volt Urnak, midn tlen egygytt vadsztanak. Az r nagyon meg fzvn, csudllotta szolgjt: meg is krdezte! az fzttban, mrt nem fznk ? erre a szolga: ha az r is minden ruhjt gy fel vette volna magra, mint n; meg nem fzott volna. Mert az rnak temrdek sok ruhja vala de otthon, ennek csak kett volt, de itthon a vlln. [17] Mert minden hig tojsnak meg evsse utn b hozta azt a szoks: hogy egy poharat igyanak. [18] Az az: egyszerre nem j a holnapit is fel falni. Mert holnapra is kell valami. [19] Mert a trs eltt se lehet mindenkor minden titkot btran ki nyilatkoztatni. [20] Ezt fkppen azoknak szoktk mondani: kiknek mindenkor szjokban vagyon ez a sz: ht. Pldl: ha mondgyk ezek ht hov lett ez, vagy amaz? ezeknek ez a felelettyk: minden htnak egy a hasa. [21] Egy Alfldi nemes ember sokaknak, de nem mindeneknek tudtokra meg kopaszodott. Ezt a kopaszsgot nem szenvedhetvn, fel talla Pestre menni, hogy ott magnak ms j bartainak javallsokbl vendg hajat csinltattasson, melyet nmetl parknak neveznek. Ezt j pnzen meg csinltatvn; vele haza ment, s ms nap a fejre tvn meg jelent Sz. Dmtr templomban. Ekkor

364

azok, kik kopaszsgt tudtk, a gondolattal valnak: hogy nki az Isten hajat adott. [22] A lnak ugyan egy a lba; de, ha csak egyre meg sntl, a tbbi hrom pnek is semmi hasznt nem vehetni. Ezt az emberekre fordtvn, ha valaki egy dologban embersges embernek nem talltatik, attl mindg tarthatni ; mert mskor is meg csal. [23] Az az: a Magyaroknl leg szebb krket tallni; a Nmeteknl leg szebb kutykat, az Olhoknl leg jobb disznkat. [24] Ennek a kz mondsnak valsgt a beretvsok tudgyk. Mindazltal mskpp is valakit meg szappanyozni annyit tesz mint meg feddeni. Ugyan azrt, amazt a kz mondst: a j szappanyozs fl beretvls; az erklcsre vvn gy esik: A meg fedds utn; knnyebben bnni az emberrel. [25] A Cignyok, kovcsok, lakatosok Kohnak nevezik azt a lukat, melybe a fvval fnnak. gy teht k a vasat kohollyk, midn (arra a tzes lukra tvn) lgyittyk. Csufollyk is a dudsokat, hogy ezek a hideg lukba fnnak, k pedig melegbe. Innent ket elsben Kohcsoknak mondottk. Osztn csupa knnyebb ki monds vgett Kovcsoknak nevezik. [26] Nmely furcsa esz ifi ebdet evett Pnteken Plbnos attyafinl. Mivel pedig a fel adattatott hal igen bds vala, tnyrjra vett halhoz le le hajlott nha, mintha tlle valamit krdezne; nha a tnyrt jobb flhez tartotta, mintha felelett akarn hallani. Ennek okt krdezvn a Pap bcsi; e felelett vette cscsnek: egy nap eltt nkem bele hltt a Tiszban egy igen j bartom. Azt krdm a haltl: hallott fellle valamit? erre azt felel: hogy semmit se hallott: mert tbb egy hetinl: hogy ki fogattatott. [27] Mert a Nmetnek csak inge van, a Bartnak csak gatyja; a Magyar pedig mind a kettt viseli. Ama kettt teht csak fl Magyaroknak tartya, magt pedig egsznek. [28] Zeuksis a Grgknl azt gondolta maga fell: hogy a kp festk kztt leg tklletesebb. Volt is oka hogy ezt gondolta, mert gy festette ki a gerezdet: hogy a sereglyek re szllannak, s meg akarnk enni. Ezt Parrzius ( is hasonlkppen kp r) nagyra bcslltte, nagyobbra is maga remekjt. Tudniillik: gyallt tblra egy lepedt festett, s nem egyebet. Midn ezen munkt Zeuksis ltta, vedd el (gymond) tbldrl a lepedt: hadd lssam mit festettl re. Felele: magad is szint gy el veheted mint n. Hogy hozz nylt maga meg csalattatsst szre vvn Zeuksis; gy szllott. n tgedet nlamnl tklletesebb kp rnak tartalak. Mert n a festet gerezddel az oktalan llatokat csaltam meg; te pedig engemet, n magamat okos llatnak lenni tartottam.
365

Azutn vettl mg ms hibt az n gerezdes tblmban? nem vettem felele Parrzzius. Nagy ott a hiba. Nem vetted szre: hogy a gerezdet egy garabojba festettem, s mellje egy fiatal embert bottyval lltottam ki rva, mint ha a gerezdet valahov vinn. Lttam igen is felele Parrzius s azt a fiatal embert hasonl remeknek lenni mondhatom. ppen abban vtettem monda Zeuksis, mert ha azt a fiatalt igazn ki festettem volna, tlle a madarak, mint valami szll psztortl meg ijedtek volna. [29] Diogenesnek igaz kz mondssa. Midn hozzja egy nemes Grg el hozta volna fit, s annak gorombasgirl szrnykppen panaszolkodnk, csak azt felelte nki Diogenes: hogy ha goromba vastag a fa, meg kell brdolni. El fogta osztn (attya eltt) a gyermeket, s kegyetlenl meg pholta. Viszsza advn atytynak, tet arra krte: hogy ha mg gorombskodik, hozzja hozza. A gyermek meg javlt. [30] Ezt tapasztalta a szerencstlen rka, mely hogy a madr husbl egyszer desdeden ehessk, magra gy csalta a madarakat, hogy magt egszszen srba keverte, szemeit is b hunvn, mint a dgt a trre el tertette. Meg szaglotta azomban tet a Jhsz kutya, re toppant, el is szaggatta. [31] Ez a kz monds nincs jl mondva magyarl, de egy Olhtl hallotta Pzmny Pter. Lsd Hodoegus L. III. C. 4. . 10. Azt akarta azzal mondani: ha a zabla el trik, pcztatik meg. Kik zabla helyett szablt mondanak; a kz mondst gy rtik: ha el trvn a szabla, meg nem kard lapztatik is, a pct mg se kerli el. [32] Ezt N. Sndor mondotta: midn Gordiusnak szjbl fztt csomjt kezbe vette. Meg vala jvendlve: hogy a ki azt fel oldan, egsz orszg az v leendene. Semmire se mehetvn a fel oldssal, a csomt kardgyval el vgta. [33] Antistenes Filozofus meg betegedett egyszer. Tudvn azt Diogenes: hogy nem trne semmit, senkit se szenvedne mellette; egy kardot vivn kpnyegje alatt, hozzja ment. Midn b ment, ezeket hallotta Antistenestl: vallyon ki szabadthatna meg engemet ezen nyavalmtl? el hzvn Diogenes a kardot: e szabadthat meg, gymond. Erre Antistenes: nyavalmtl mondm, nem letemtl. [34] A kurafinak ajtajra szatyorba akasztatta fit egy aszszony. Ez a Brhoz menvn, kurafisgt tagadta, azomban a kurafinak gyermeke meg hlt, akkor mondta a Br: hogy annak keresztelsre kzelebb lett volna a sekrestye, mint a Br hza. [35] J Plnak hivtanak egy Plbnos Urat kit valahnszor ablakja eltt az emberek el mentek, mindg olvasni lttk; innent tet hlttig tanlnak lenni
366

mondottk Msok gy beszllenek errl. Hogy egy Plbnos r (ppen mikor breviriumbl imdkozott) a guta ltal agyon ttetett. Ezt hallvn a np oda csdlt, s mellette a knyvet ltvn, ezt a j Papot hlttig tanlnak lenni mondottk. [36] A l lopson rajta kaptak egy Cignt. S midn tagadn, azt mondottk a Brk: hogy hatan teszik le a hitelt, a kik lttk. azt krte: ereszszk el tet, hatvant is hoz, a kik nem lttk. [37] Ezt a kz mondst e helyett szoktk mondani: De mr az ms. [38] Midn mg orszgunkban vendg fogadk nem vltak, az tas emberek, vagy a pusztn, vagy az erdkben hltak, vagy valami hzba b mentek. rmest fogadtk ket; elejkbe tettk a miek volt, s ezt ldozatnak lenni gondoltk. [39] Ez utn a kz monds utn, azt szoktk a trflkodk krdeni: hogy lehetett az: hogy ngyen jtszottak egy alkalmatossggal pedig igen hres jtszk, s egygyik se vesztett kzlk, hanem mind a ngyen nyertek. Ezt ennek eltte lehetetlensgnek lenni llitottk; de most meg igazodott ngy hires Cignyokon, kik a korcsmn jtszottak hegedjkkel, kik semmit se vesztettek, hanem mind a ngyen nyertek.

HUSZONEGYGYEDIK SZAK. Illetlenek.

Gazdag hzik, a szegny pedig fzik. Sok krt tesz a kocsmros, mg rajta kapjk. Minden szereti a hasznot, kevs a munkt. Addg hamis az ember, mg eleven. Csak eleinte vlogat az ember a szilvban, osztn a frges is el kl. A jszg gy jr egygyikrl a msikra, mint a koldus tet egygyik szrbl a msikba. Diszn lra cserep fedl.
367

Diszn orra arany perec. Szamrra brsony nyereg. Egy kocsmba kt duds. Egy konyhba kt szakcs. Egy hajlkba kt gazdaszszony. Egy hzba kt gazda. Egy jszgba kt r. Egy tanyn kt sfr. Nem szamrra val a kantr. Az ltal vetnek csak elejt ltni. Ha a Ttnak szllst adsz; mg mutat tat. Varga a vargt gylli. Sok j fogja az eke szarvt.
4

gy ll rajta a ruha, mint ha a vas villval hnytk volna reja.

[1]

Sok j l megszakad addg a hmba, mg erklcst ki tanulhattyk. A diszn meg eszi a makot; de a fval nem gondol. Nem mindenkor des gykr a szerelem. Ritkn egygyeznek meg a kontyok. A macska szereti a halat, de kerli a vizet. Jn, mn, mint Aptiban a szatyor.
368
[2]

Igrni Urasg, meg anni parasztsg.

5

Majom szeretet.

[3]

Ha a farkast Mi atynkra tanitod, brny lbat kilt. gben kt nap, hvelyben kt pallos. Ki a forrsbl eleget ivott, httal fordl hozz.

[4]

Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jrce ki ne kaparhassa. A nagy erklcs urn sntt az rigysg. Mennl kissebb, annl frissebb. Mennl nagyobb, annl fagyosabb. Mennl hoszszabb, annl roszszabb. Mennl kurtbb, annl kutybb. Vakok kztt sanda a kirly.
[5]

Mindenek eltt msnak ganja sokkal bdsebb. Az egr se fut mindg egy lukba. Torban danlni, lagziban srni. Verebek vannak a sveg alatt.
[6]

A leg kissebb pompa is elg nagy kltsg.

6

Eben mlt psztorsg falu vgn dgt rg.

[7]

Jelen a nyoma; a farkas mg is tagadgya. Nyomorltt az olyan mester, ki tanitvn nem volt. Jl nem lakik, ki msnak szjval eszik.
369

A hoszsz ruha sok szgyent el takar. Nem vagy Bart: hogy a pnzt el ne vedd. A diszn se mozsdik, mg is meg hzik. Ki a szomszdnak lepedjt nem rzi, maga lasnakjt se bcslli. Csap szkbe a Cignt be is rntyk ugyan, de ki is taszigllyk. A beteg imdsgra se j, ht msra hogy volna? Nagy mester a nyomorsg. tkozottabb a krimi Tatrnl.
7 [8]

Hallotta: hogy lttek; de nem tudgya hol.

Nem titok a mit hrman tudnak. A rosz hr szrnyon rpl, a j pedig kullogva is alig jr. A le dltt fnak fejt a gyermek is rncigllya. Gyapjrt szoktk a kost is meg nyirni. A nagy Urak keveset adni szgyenlenek, sokat adni pedig nem akarnak. Nem iszszk a mrget fa kupbl. Ne flcsd az rdgt: hogy a tba vsz. Az udvari let nem csak fehr kalcsot, hanem borsos levet is tlal. A vak koldsnak is alamizsnn szeme. j szita szegen fgg. j sepr j seper.
370

Az j kpnyegnek nem ldban helye. Mikor sr van, kezn hordozza a csizmt. Piros csizma tncba val, srga csizma srba val. Hetes es, hrmas nnep, j gyomor. Gazda morgs, bres alvs, komondor.
[10] [9]

Kalapjt hnna al teszi, hogy meg ne zzk.

8

Gyermek kezben les ks.

Nincs rokoncja a tengernek. A l llva lmodozik. Ha aszszony volnk, eddg meg csudltalak volna. Beszll a Bart, alamizsna a vge. Farkas is a brnyok kvreit szereti. Ott vgja leg rmestebb, a hol meg slt. Nem ltni meg szelidlt farkast. A rka is csak addg j, a meddg lttyk. Viszsz tr pocstjba a diszn. Az Astrologus is nha felejtkezik; Juhsz pedig tudgya, ha d vltozik. Forg a szerencse. Kit a dombon nem rmest ltunk, Olyat a vlgybe tasziglunk. Nem mind bartod, a ki red mosolyog.
371
[11]

Van annak is dolga, kit fel akasztanak. Az rdgk kztt is leg hamisabb a snta. Jbb z a szomszd aszszony kappannya. Meg fizet a nagy harang.
9 [12]

Nem ltni meg jobblt embert.

[13]

Adl Uram est, nincs ksznet benne.

Nha a fcnt is meg nnya a vadsz. Mn l mellett a kanca fallya fel az abrakot. Tatr tel, Trk tnc; Magyar adta, rdg lnc.
[14]

Tt adta, Tt el vette, Tt eb adomnnya. A rosz mag lovat fel rugdossa a kanca. dvel a leg kedvesebbet is el felejthetni. El szenvedni szamr a verst, csak jl lakhassk. Mennyi az ember; annyi az rtelem. Kinek kinek maga fel horgasl keze. Nha arany lncot adnak a latornak. Nha vas bilincset nem ismrt jmbornak. Ha szrnya lenne, leg jobb madr volna a diszn. A mszerszm heverve rosdsodik meg. Midn leg szebben g a fkja, leg inkbb fogy akkor. A mcs is maga magt emiszti.
372

Sznnel, zzel klnbznk egymstl. Ms ltte, mint kpe.

10

Nha az rdgnek is gyertyt gyjtanak.

[15]

A trombita nmelynek rks hrt, nmelynek halottas ntt fj. Tilalmas fegyverrel rmest jr a rosz. Nmely embereket soha se emlegettek volna, ha roszszak nem lettek volna. Kurta az let, de a nyomorsgokkal nagyon hoszszabbodik. Nha sokat vetnek, de keveset aratnak. Vzre visz, szomjan hgy. Csirke oktattya a tykot. Fi tanttya az apjt. Tojs parancsolgat az annynak. Borj vezeti a tehenet. Aszszony veszi fel a nadrgot.
11 [16]

Akasztfa virgbl is lesz nha gymlcs.

[17]

Papot tanttya a mester Vecsernyt mondani. kr hzza az igt; l lakik jl a zabban. Apnk tte meg az egrest, s a mi fogaink zsibbadnak. A Szentsggel is viszsz lhet az ember. Pnz embersg, ruha tisztessg.
[18]

373

12

Fl lhet a mrget ckorban is adni.

Sokat enni, a mzbl se j.

13

A jt is roszra magyarzza a gonosz.

Szent irsbl jnnek az eretnekek. Az imdsgos knyvbl is imdkoznak ms ellen.

14

A hizelkd nyelv, nyalva ejti a sebeket.

Ciroklssal is lehet rtani. Fa bicsakkal is lhetni. Kaln vizben is el veszhet a sznyog. Egy kaln viz tenger a muslincnak. Dicsri a rgi dt, de a mostani szernt l. Magasztallya a napfnyt stt pincben ivn. A szksg vagy katont, vagy bartot tesz a dekbl. Nem minden szent ki templomba ment. Az arany fegyver nha tbbet gyz a vasnl. A nyavalk l hton nyargalnak hozznk, de tllnk gyalog is alig mennek el. Mst fenyeget, maga reszkettben alig ll. Vak mutat a szemesnek tat. Fl klti az alv macskt. A szomszd nem mindenkor j bart.
374

A mit spolva nyert, el vesztette dobolva. El esik a harcon, vagy egy, vagy ms. Orrod eltt van, r fenheted fogad. A szksg smrteti meg a mennyeket. A szksg faragta az Isteneket is. Nincs hall ellen btor snc. Hall ellen nincs f a patikban. A rosz ads, roszszabb a farkasnl: mert annak brre se lehet valamit tartani. Ksre rkezett annak szerencsje, kit csak halla tett nagygy. Msnak vilgt, maga a settben l.
15

Nha a vak tbbet lt a szemesnl.

[19]

Nem szr maga a rsa, hanem a mellette val. Varj hst se evett; mg is krkog. Tanitvny se volt, mg is tant. Ki se nyitotta szemt, mg is kenyeret kr. Nagyobb a kapu, mint a vros.
[20]

Lbt is alig emeli, mg is hoppot mond. t garassa sincs, mg is kevly. Pondrs, nem hjjba fickndozik. Kenyere nem lvn, kalcsra vgydik.
375

Az h sznyog nehezebbet szr. Mondgya a gyermek: hogy meg vertk, de okt nem adgya.
16

Ember embernek farkassa.

Fl adta levt, taln maga tte meg konct. Tz, aszszony, tenger ltal sokan el vesztek. Hladatlansggal fizet a vilg. Ki az igazat hangosan hegedli, vonval a feje hamar meg vonittatik. A csp s a kapa szrny nyavalya. Szegny a kenyert alig falhattya. A vrat orszgrt vjjk A jhot gyapjrt nyrjk. Az embert pnzzrt szjjk. Nem illik minden mindenre.
[21]

Ajndk, a j barttal is ntt fordthat. Ha Ptrkjt (kvncscst) el veszti, akkor se szalad enni, mikor viszsz veszi. Ha a citrombl ki facsarjk a levet, osztn el vetik. A bujtr tett ki a Jhsz bundn. Nagyobb fstye mint lngja. Nagyobb fstye mint sltye. Nem minden ft illik minden ruhra.

376

Nincs rtalmasabb mreg, mint melyet orvossg gyannt adnak b.

17

Nem szves, a mi sznes.

Egy szikra a vrat meg gyjthattya. Nha egy kis flleg nagy est hoz. A menyecsknek (ha mzbl van is) rm kesersg a napa. Csak az jr haza, a mit a farkas meg nem emszt. Nha egy sz egsz hbor. J tettedrt jt ne vrj.
[22]

Ki teccik farka a rknak, akr mint dugdossa. A hol nyjas az any, knyes a leny. Szolga nyerte meg Urt. Hol gyva az aty, ott a fik anyok nevn hivattatnak. Nagy apja varga volt; mg is rpdtl mondgya magt eredettnek lenni. Pnzze sincs, mg is alkuszik. Csizmba kereste, bocskorba vgzette. Csbrbl vdrbe. Lrl szamrra. Forintya sincs, ezerekrl beszll. A kirlyt is atyafinak mondgya. Valaki nagy, vagy sgora, vagy komja.
377

18

Se ki, se be, mint Tt Jan a lakodalomba.

Gyilkos vezeti tmlcbe a tolvajt. A farkas mennl vnebb, annl marbb. Ringy rongyban terem meg a tet. Ttnak kkny a bora, vad alma fgje. Adgy szllst a Ttnak, hatrt mutat, menny el. Sr gazda ritka gatya.
[23]

Csak egygyet szlly ellene, tzes nyrssal eldbe. Fzik, mikor bzt arat. Szrt pcval fizet. Htl kt lmps, ell egy se. Nyrra kt bunda, tlre kank se. Egyszer vtt cifrn, meg bnta egy htig. Vize is (ha hoznak) akkor van; mg is a leg finomabb borokrl beszll. res a kamara, mg is tizenkt tl telt parancsol. A hol kedvre l a gazda, lusta a szolga. A hol a szolglk cifrk, dologtalan a gazd aszszony.
19 [24]

Htn hz.

[25]

A hol vigyzatlan a leny, csirkt ellik a knya. Rszeg a szolga, a hol ksedelmes a gazda.
378

Jobb az Isten ltte, mint az ember vgta. Egy rkrl kt br. Egy stsben kt lepny.

[26]

A Zsoltr szmot se tudgya, mg is elre nekel. Halszbl lett bnysz. A vakarcs a kenyeren ki akar tenni. A Tokai bort gyalzza a Becki lre. Nd szl akar a fokossal ki kelni. Szamr llott a l elejbe. Inas se volt, mg is remeket kszit. Az A, B, Ct se tudgya, mg is papolni akar. Ebet se festet, mg is kirlyt akar rajzolni. Kt Pap egy papol szkbe.
20

Egy oltrnl hrom ldoz.

Sokig lt, halni meg nem tanlt. Inas se volt, legny akar lenni. la sincs, mg is disznt akar hizlalni. Se hza, se tze, mg is vendgeket hiv. Hoszsz a mestersg, rvid az let.
[27]

Nemessgt csak a kutya brn, nem szvben hordozza. Nemes a neve, de nem a szve.
379

Ha a kutya brre eleve innnak, el kevelyednk. Trhetetlen, midn az esztelen szs is. Kovcs akar ki tenni a lakatoson. Szene sincs, mg is lakatos. Beretvja sincs, mg is borbly. Barttya volt; ellensge lett. Szoknyja Rsa; ktnye tafota. Levest se tud fzni, mg is udvari szakcs. Haj por a zsiros hajon. Ksse, ktnnye nincs, mg is szakcs. Utls betegsgnek Isten az orvossa. Lehet a szentelt vizzel is roszra lni. Lehet a templomban is roszszat tenni. Knyve sincs, mg is tanltnak mondgya magt. Borblybl lett orvos. Maga ruttott a temetbe, mg is halottakra fogja.
21

Se irja, se szelencje, mg is gygyit.

Mst rostl, maga lvn konkolyos. Ktszer egy vtekbe esni, nagy gondatlansg. Ki lett meg vetheti, soha blcsen nem lt. Mst kefl, maga leg porosabb lvn.
380

Se hete, se hava; mr is szemre hny. Mst smt, maga borzs lvn. A vetekedsnek veszekeds a vge. Tehn a borjt ell htl nyallya. Mst vakar maga rhes lvn. Akr hogy smttyk a darabost, mg is ki teccik. Jele: nem szereti: mert szembe dcsri. Rszegre, gyermekre, s aszszonyra a titkot nem bizzk. Csak hatot az almnak regbl egy pnzen.
[28]

Kinek nincs ellensge, klcsnzzn valakinek valamit, tstnt arra tall, ha kri. Minden vallsok kztt leg roszszabb a kr valls. Tehnre sallangs nyereg. Tejes fazk mell macska r. Pap se lvn, papol. Papot bartsgrt. Kntort imdsgrt Brben nem tart az ember.
22

Csald meg a Ppistt, lopd el olvasjt. Minden ember ember, de nem minden ember embersges ember. A lusta szolgll nem farn, hanem fln l. Vn szolgnak vn kutynak egy a fizetsse.
381

Meg hltt Mtys kirly oda az igazsg. Leg ksbbre r gymlcs a gyermek. A mi sr illik, de a tegnapi nem illik a csizmra. Kis gyerek, nagy mreg. Kis luk a torok; de egsz falut el nyelhet. Msnak lovt inkbb meg hajtya a fuvaros. Msnak tehene a magj mellett koplal. Illetlen kt molnr egy malomban.
[1] Mtys kirly Szabacsot meg vvn mind a vrban, mind krl bell lv helysgeken sok Trk katonkat el fogott. Mivel ezek a kirly tbornak ki kemlelsse fell gyansgba estenek, ket Mtys rba bocstotta de ktszeribe. Ruhjokat elsben, az utn magokat. Ruhjokat az emberek csak hamar el kapdostk: mert azok fnyesek, selyemmel suhogk, arannyal s ezsttel terhesek voltanak; ugyan azrt rajtok sokan kaptanak. De a raboknak testtyeikre nzvn a venni akark, azt mondottk: hogy mintha ruhjokat vas villval hnytk volna rejok. rnykos duttynokban nevekedtek, munkra nem szokott herk sima brk voltak. Mtys kirly mind ezeket embereitl hallvn, el ment az r piacra, s midn az el adott ruhkat ltta, fel kiltott: fiaim! me mirt hadakoztunk. Osztn a meztelen Trkkre mutatvn, ime (gymond) kikkel hadakoztunk. [2] Aptiban ki vitte volt a gazda szatyor nevezet kutyjt a szllsra, ahhol meg is klkztt, nem lvn mit nnie, Urval haza ment; de ha otthon jl lakot, ismt klkeihez a szllsra ment. Jrt kelt mind addg, mg fiai meg nttek. [3] A majom gy szereti fit: hogy lelssei kztt gyakorta meg li. [4] Msok ezt kurtbbra vvn, gy mondgyk: Mi atynk Isten brny lb. [5] Sandnak olyat nevez a Magyar, ki igen keveset lt nappal, este fel semmit se.

382

[6] Ezt a kz mandst azokra a fiatalokra alkalmaztattyuk, kik svegket le nem veszik a bcsletesebb emberek eltt. Taln verebeket rekesztettek svegjek al, vagy azt a fejekbe szegeztk. s ezrt le venni vagy nem merik, attl flvn: hogy a verebek ki szllnak, vagy nem lehet az oda szegezs miatt. Az ilyen gyermekek hgykk, s a pajkossgra hajlandk. [7] Ha a psztron ki adnak, ebn is ki mlik a psztorsg; akkor a szegny kutya nem kap a dgltt jhba; hanem a falu vgn minden dgn rgdik. [8] Krimet a rgi dekok Krimenak neveztk. A Grgknl Taurica Chersonezus nv alatt emlkeznek fellle. Ezen fl sziget (Peninsula), a rgieknl, egy a leg fbb trtneteknek, s kltemnyeknek virgz helye. A Grgk utn a Tatrok birtk, de a Trknek vdelme alatt. Leg els volt Herceg Potemkin II. Katalinnak, Muszka Crnnak, f vezre ki a Tatrokat a Trk jrombl ki szabadtotta, s az Oroszoknak vdelmk al vitte. Ha ezutn az Oroszokkal bkessgben lnk. A Tatroktl nem flhetnk. Fltnk ped ig ennek eltte, s azoknak minden pereputtyokat rksen tkozzuk: mert min krokat tettek orszgunkban igen jl tudgyuk. gy ez annak az oka: hogy mind mig a leg kegyetlenebb embereket Krmi, vagy Kirmi Tatroknak mondgyuk. [9] Ebbl a kz mondsbl is ki teccik: hogy a Magyar valsgos atyafia a Trknek. Lttyuk a Trkknl: hogy mg most is leg rmestebb viselik a piros csizmt. Szemeimmel ltom ezt (csak Szegeden is) hogy a fiatal lenyok a vrs csizmra, cipre vgynak. [10] A hetes es ellen morog a gazda: mivel szolgi semmit se dolgoznak. A hrmas nnepen szntani, vetni nem lehet, alszik teht a bres. Mg is a j gyomor meg kvnnya a j tartst, melynek ha semmit, vagy keveset adnak, valamint a komondor gy morog. [11] Igaz ugyan: hogy az dnek vltozsait igen tudgya a Juhsz, mivel ms dolga nincsen. De a napnak s holdnak fogyatkozsain el bmlnak. Ezen el bmlst meg jelentette egy Juhsz a msiknak, azon csudlkozvn: hogy, hogy tudhattyk k azt elre meg jvendlni, s bizonyos dre szabni. A msik Juhsz azt leg knnyebbnek lenni mondotta, mivel (gymond) a Kalendriomokban nzik; s ha n olvasni tudnk, magam is meg jvendlnm neked. [12] Az az: semmi se lesz bellle. Mert kik sokkal adsok, mit vehetni tllk: A nagy harangnak hangja (midn ki mlnak) minden adssgot ki fizetni mondatik.

383

[13] Az az emltett es igen rosz vala. Mondgyk: hogy akkor szrmazott ez a kzmonds: midn a sok krs utn es helyett jg es lett, s az mindeneket el vert. [14] Valamik itt emlegettetnek, mind bntetsek. Tatr tel a Tatr korbcs. Trk tnc a talp vers, melyel a Trkk lnek, midn jobbgyaikat bntetik. A Magyar adta mi lgyen, tudgyk azok, kik vele lnek: hogy azt haragbl hnnyk. Az rdg lnc, azok az reg szem bilincsek, a tolvajoknak arany pereccek. [15] Ez a kz monds a gyertya tncbl vette eredett. Ezt rja arrl B. Apor Pter: kt ifi legnyek kt gyertyt vettek kezkbe. Egymssal gy tncoltak sokig, arra vigyzvn: (mikor egymst forgattk) hogy a gyertya tzvel egymsnak hajt, vagy kntsst fel ne gyjtank. Azutn oda mentenek holott a fehr szemlyek ltenek. Mind a kt legny szpen trdet hajtott, a kt g gyertyt kt fehr szemlynek adtk. Azok egymsnak kezt fogvn (a gyertya ms kezben lvn) gy tncoltanak. Azutn oda menvn, a hol a frfiak llottanak, trdet hajtvn, a kt g gyertyt azoknak adtk kezekben. Azok ismt gy tncolvn, jjabbra kt fehr szemlynek adtk. [16] A kurta letnek hoszszasgt nagyon is tapasztallyk azok, kik a tmlckben snlenek. Ezeknek egy nap egy holdnapot tszen. [17] Egy fsvny gazdag ember flti vala pnzt a tolvajoktl. Se magval hordozni, se ldjba tartani, se el sni nem merte. B ment teht egy erdbe mlyen, a hol magnak egy alkalmatos ft szerzett. J magos volt, s cllyra elgsges. Fel hgvn re kt g kz egy kis odba el rejtette a zacsk pnzt. Lakik vala attl az erdtl nem meszsze egy nha gazdag, de most el szegnyedett ember, ki rszsznt el advn, rszsznt el zlogostvn minden jszgt; ezeken fll mg magt nagyobb adssgokba is vervn, az utols szksget alig trhette. Meg unvn lett, el tklltte hallt. Ktelet vivn magval, a fkat nzegette, melyikre illenk leg inkbb. Meg teccett egy magos fa, s ppen az, melynek kis odjba ama fsvny gazda el rejtette pnzt. Midn mr a ktelet nyakra egyengette, vletlenl egy zacsk tkzik szemeibe, melyet hogy ki nyitott, benne csupa aranyokat ltott. Haza menvn, adssgt ki fizette. Hogy a fsvny az erdre ment, s pnzt meg nem tallta, az ott hagyott ktlre fel akasztotta magt. El menvn mellette az emberek, azt mondottk: soha egy akasztfa se hozott mg ily kellemetes virgot. [18] Mikppen kedvellettk seink a tiszta, s minden mocsok nlkl val tisztessges ruht, ki teccik abbl, a mit Marcius Galeottus r Mtys kirly fell, kinek udvarban lakott. Szavai ezek: szoksban vagyon a Magyaroknl: hogy az asztalhoz val lsben ngy szeglet asztalokhoz llyenek. Ez a Romai rgisgtl szrmazhatott ide, avval egygytt: hogy mindent levesessen adgyanak
384

fel, de az eledeleknek klmbsgjk szernt vltoztatvn a levet is. A libk, rck, kappanyok, fcnok, foglok, sereglyek (melyeknek sokasgok ottan), osztn a tehn, brny, kecske, diszn, Vadkan hs, ismt sokfle halak, s ms eflk mindenkor klns s tulajdon levkbe vagy csinltatnak, vagy leg albb mrtogattatnak szoks az is nem mint mostanban Olasz orszgban mi nlunk: hogy egy tlbl mindnyjan egyenek Senki se hoz villt magval: hogy azzal a hst ki vegye (valamint most Pdva vizn tl szoksba jtt az Olaszoknl) hanem kinek kinek kenyrbl tnyrja lvn eltte a kz tlbl azt veszi ki jjval, a mi nki teccik, s ott, darabokra vgvn, ismt jjaival a szjhoz viszi. A Magyaroknl nincs igen szoksban az tel osztogats: ugyan azrt alig eshetik meg: hogy az ebdl sokasg kztt, a kvr vendgsgekben egy valaki vagy jjait, vagy ruhjt meg ne piszkollya: mivel nha csppenknt folynak le a sfrnyos levek. Mert ezzel, osztn szekfvel, fahjjal, borssal, gymbrrel s ms eflkkel igen bven lnek. Tudniillik: mivel a Magyarok hevesebb s kemnyebb termszetek az Olaszoknl, nem ok nlkl v an: hogy az ilyen fszerszmokkal lnek. Mert (A vicennnak tansga szernt) a heves a heveshez illik, s a gyarapods hasonlkbl szrmazik. Hogy pedig azok az eledelek, melyek e heves fszerszmokkal fzetnek, hevesebbek legyenek, ki ki tudhattya. A sfrnyos lvtl pedig hogy az embernek fkppen krmei, s jjai meg srglnak, abba sincsen kcsg De Mtys kirly mindeneket kezvel illetvn soha meg nem mocskoldik, noha mindenkor a beszdekre figyelmez. Mert az asztalnl, mindenkor, vagy vetekednek, vagy valami tisztessges, vagy valami trfs dolgokrl beszllenek, vagy nekeket dallanak: Vannak ott musikusok, vannak hrfsok is, kik a bajnokoknak cselekedeteiket anyai nyelven kopzk mellett neklik az asztal felett. Ez a Romaiak szokss ok vala, s tllk szrmazott a Magyarokra. nekeltetik pedig mindenkor valami jeles cselekedett, de nem is szklkdik m ezek nlkl a Magyarsg. Tudniillik: mivel Magyar orszg klmbbfle nyelv ellensgeknek kzepn vagyon mindtig a hadi dolgok szikrja az foglalatossga. Fkppen a Trkkkel val csatk jnnek el igen szp Magyarsggal. Szerelmes versek ritkn nekeltetnek A Magyarok (akr nemesek akr nemtelenek legyenek) szinte egyenl szavakkal lnek, s minden klmbzet nlkl szllanak. Egyenl mindentt a nyelv, egyenlk a szavak, hasonlk a sz ejtsek. De nlunk (Olasz orszgrl szllok) a beszllsben nagy a klmbsg. Polgr s paraszt, Kalabrus s Tuskus oly klmbsggel vannak egy ms kztt: hogy egygyik a msikat meg nem rtheti. De a Magyaroknl (a mint tapasztalva mondm) egy a beszdnek mdgya; vagy igen csekly a klmbsg. Innent vagyon: hogy Magyar nyelven, szerzett versek egyenlkppen meg rtetnek a parasztoktl, Polgroktl, a vg lakosoktl, a kzp lakosoktl. De (hogy az elbbeniekre viszsza trjnk) csudlkozva hallottam Mtys kirlyt beszlleni, vagy fleit a versekhez, vagy a beszdhez nagy figyelemmel alkalmaztatni: holott magt soha meg nem mocskostotta. A mi valban csudlkozsra mlt dolog, mivel
385

msok leg nagyobb vigyzssal, s szorgalmatosggal meg nem tehetik: hogy vagy kezeket, vagy gnyjokat meg ne piszkollyk. [19] Sok pnzze lvn egy vak koldsnak, azt alattomban a mezre ki vitte, s el sta. Ezt komja ltvn, mg azon nap ki sta. Egy ht utn kincscshez menvn a vak kolds (mivel azt helyn nem tallta) komjnak tolvajsgrl nagyon gyanakodott. Hozzja sietvn; azt mond: hogy egy ht alatt szz aranyat kldlt, szeretn tudni: hov kellene el rejtenie. Erre a koma azt felel: hogy oda tenni leg jobb volna, a hov tbbi pnzzt tette. Ezt helybe hagyvn a vak: meg grte: hogy holnap oda viszi. A koma hamarbb vitte oda az el lopott pnzt, s ismt el sta, hogy a szz aranyokat is kezhez kaparicscsa. Ott tallvn pnzzt a vak, fel vette, s komjnak hza eltt el menvn: a vak (gymond) tovbbra ltott a szemesnl. [20] Mindushoz rvn Diogenes, midn annak a kis vrosnak nagy kapujt ltta; magt a kapuba helyheztette. Vrta a vrosblieket: hogy vagy ki, vagy b mennyenek. Csoportyokra vetvn szemeit: oh Mindusiak (gymond) tegytek b a kaput, mert a vros rajta ki szalad. [21] Mtys kirly igen kedves embert Kinisi Plt oly kvetsgbe akarta kldeni a Trkkhz, melyben inkbb hallt, mint kvettsgnek skert remlhette. Hogy nagyobb kedvvel menne Kinisi, azt fogadta a kirly: hogy, ha a Trk az fejt le talln ttetni, tstnt a Trkkre esne, meg se llana addg, mg az feje helybe harmincz ezer Trk fejet le nem vgat. gy m mond Kinisi de azon harmincz ezer fejek kzl egy se illik gy a Palknak fejre, mint e mostani fejem. [22] Nmely Psztor Juhai mellett el alvn, csak alig mlatta el: hogy tet az spis kgy agyon nem marta, mert mr feni vala re fogait. A psztor szerencsjre arra szllott egy sznyog, s a psztor szemt meg csipvn tet fel bresztette, de a psztor tet agyon csapkodta. Egszszen fel eszmldvn, s a kgyt meg ltvn, azt ugyan le verte, de a j tv szunyognak halln meg keseredett. Ennek rk emlkezetre mrvnybl egy kvet csinltatott, ilyen fl irssal: des sznyog! j tettedrt roszszal fizettem. [23] Azokrl a szolgkrl szoktk azt mondani: kik gazdjokat sokszor vltoztattyk. gy teht sr azoknl a gazda; de mit nyernek vele? egygyiktl se vesznek valami gnyt. Ugyan azrt ritka a gatya is. [24] Rend szernt ugyan meg nem esik, hogy aratskor fzzk az ember. Ugyan azrt a kz mondsban tette illetlensg (a kznsges dkre nzve) szpen fenn marad. De n 1799-dik esztendben oly hideg nyarat rtem: hogy az aratk magok jjokra fjtak, s hogy meg melegethessenek tzet is raktak. Ennl hidegebb esztendt nem tapasztaltam, minden rszszeire nzve: Alig volt hrom
386

napunk Juliusnak vgn, melyekrl azt mondhattuk volna! hogy izzadhattunk bennk. [25] Ezt kznsgesen a csigrl szoktk mondani: hogy htn hordozza hzt. De ez a szerencstlensg meg esett egy tkozl Magyar Uracscsal, ki hogy egy klns lakodalomban tisztessgesebben meg jelenhessen, maga hzt el adta, s mr zsellr lvn benne, olly ruht csinltatott magnak, melynek posztaja az aranytl nem lccatott, ugyan azrt nehezecske is volt. Hogy osztn a tncban, szrnykppen izzadott, s ezt nmelyek csudlnk, azt mond ez fura esz ifi: hogy a csuda nem lenne, mivel hzt vllain hordozza. [26] Ez a csintalankod Cignyoknak kedves szavok jratytya, midn (hogy a dg hst meg ettk) szltiben csfoltatnak. Azzal vdelmezik magokat: hogy a dgt az Isten lte meg, ms llatokat pedig a mszrosok. [27] A rgi dkben minden Patika ajtajra azt szoktk rni: Ars longa, vita brevis, Magyarl a mestersg hoszsz, az let rvid. Ezt ltvn egy elms, s frke ember: ezeknek a Patiksoknak hoszsz mestersgjk (gymond) arra cloz: hogy letnket meg kurtithassk. [28] Csak az n ltemben (70 esztendk alatt) hogy ment fellyebb mindennek ra, rtztatsg. Egy Kecskemti pogcsa almt t garason rlnak Pesten, holott ennek eltte (a mint a kz monds tartya) hatot adtak egy pnzen, pedig a leg nagyobbak kzl. Egy pr kordovny csizma kt forintrl tizenhromra ment. Pr csirke t krajcrrl tizent garasra. A leg finomabb poszt trl hsz forintra ugrott. Egy nyl ez eltt ht garas; most hrom forint. Ez eltt a brny ht garas; most hrom forint. Ezek gy vannak 1809-dikben.

HUSZONKETTEDIK SZAK. Jobbak.

Jobb az el esett, mint az el szaladt katona. Jobb ell egy seb, mint htl egy se.
23 [1]

Jobb egy ld nyak, mint kt tyk nyak.

[2]

Csak a tjnek leg jobb a fle. Jobbnl jobb is lehet, van is. Jobb ma egy verb, mint holnap egy tzok.
387

Jobb a hzrt lni, mint blcstelenl meg halni. Jobb a hazrt meg halni, mint henylve lni. Mindentt j, de otthon leg jobb. Jobb a teli l, mint az res csr. Jobb egy rigy ember szz sznakodnl.
24 [3]

Kiki leg jobban tudgya, hol szorttya bocskora.

Egy kes szlls ti trs, jobb a hat lovas hintnl. Jobb egy szraz falat nyugodalomban, mint tizenkt psttom veszekedsben. Jobb a ftos, mint a semmi ruha. Leg jobb a viz tulajdon forrsban. Jobb a vrakozs, mint a ktsgben ess. Leg jobb az a garas, melyben tallrt vlthatni. Jobb a fszekkel annyt is meg fogni. Jobb egy lmps ell, mint kett htl. Egy fehr kenyrnl jobb kett. Jobb helyre jobb kell, ide ez is j.
[4]

Jobb elbb flni, mint osztn rettegni. Jobb a gazda szeme, mint a szomszd szeme. Jobb lesz, ha meg iszszuk az ldomst.
25 [5]

Jobb az elg, mint a sok.

388

Leg jobb ti trs a tele erszny.

26

Tulajdon konyha jobb a ms palotjnl.

Jobb a fokhagymt slttel enni, mint magt. Jobb magnak hamut, mint msnak lisztet takarni. J a sr, de mg is bor annak az annya. Jobb magn, mint rosz trsal jrni. Jobb tvrl szeretni, mint kzelrl gyllni. Jobb lbbal meg botlani, mint nyelvel. Jobb halszat esik a zavaros vzben. Jobb a nagy bokor mellett. Jobb egy rongyos szr, kt semmnl. Jobb a szna, mint a szalma. Jobb ma itt, mint holnap ott. Nha a vsron jobb a szp sz, mint a pnz. Jobb ms kttybl merteni. Jobb a kormnyoz haj trs utn. Jobb a ftos, mint a lukas zsk. Jobb a hajatlan, mint a veltlen f. Jobb a vn tknl ftzni. Jobb nha a hamar hall a hoszsz letnl. Jobb fldbe jobb bza terem.
389

Jobb a j sz mint a nagy sz.

27

Lovat is d Isten a jobbiknak.

[6]

Jobb fa jobb gymlcst hoz. Ez jobb egy nyakon csapsnl. A tele erszny jobb az esztelensgnl. Taln jobbra fordl a vilg. Jobb a le fekvs, mint a henyls. Jobb nha egy j bart, mint szz atyafi. Jobb az enyim egy, mint ms kett. Jobb vastagon meg dfni, mint vkonyan agyon szrni. Jobb magt ki doboltatni az embernek, mint mindentl meg fosztatni.
28

Ha a Magyar bor olyan nem volna, a micsods, minden bornl mg is jobb volna.
[7]

Kinek kinek leg jobban fj maga sebe. Kinek kinek leg jobb zn esik, ha maga iszik. Jobb a vad krtvly is, ha meg rik. Jobb egy krdezskeds hat napi haszontalan jrsnl. Jobb a j szomszd rosz atyafinl. Jobb egy erszny, mint kt Bart. Jobb egy Isten szz Papnl. Leg jobb kutya, melynek szeme utllyra nylik.
390

Leg jobb szakcs az hsg. A leg nagyobb szksgben, leg kzelebb az Isten. A jt is el hagygyuk a jobbrt. A tiszta ruhn leg jobban ki teccik a mocsok. Jobb egy szp Amika, mint a leg szebb Processus. A leg jobb fa leg utls a gymlcs hozsban. Jobb a vas lnc, mint a gzs. Nha jobb a fl, mint az egsz.
29 [8]

Jobb ott lni, a hol inkbb bcslete, mint pnze van a jmbornak. Jobb a sok s, mint a sok sz. Jobb az l kutya, a hlt oroszlnnl. Jobb a mrtkletes let, mint az orvos. Jobb a diszn malacostl. Leg jobb a kzp t. Jobb az tnak felrl viszsza trni, mint el tvedni. Jobb a tehn borjastl. Leg jobb test rk a meg hitt bartok. A szolgnak panaszos lete leg jobb z. Jobb az zvegy, ha fia nincs. A panaszos teltl kvredik a koca is.
391

Jobb a gunyh, mint a galiba.

[9]

Jobb ksn, mint soha se tanlni.

[10]

Jobb az aszony, ha Bucefalust kveti. Jobb a tyk csirkstl. Jobb valami, mint semmi. Jobb a kanca csikstl. Jobb a juh brnyostl.

[11]

Jobb szp szerrel el menni, mint ki taszigltatni.

30

Jobb egyszer meg halni, mint hltig knldni.

Mindg jobbaknak tartatnak az elmltt esztendk. Jobb a kevs des mienk, mint a sok ms. Te se vagy jobb a Dekn vsznnl. taln a jobbik? Jobb hall eltt, mint soha meg nem jobblni. A j jobbal trsalkodik. J a verb j, de jobb annl a tzok. Leg jobb szomszd a j svny. Mikor leg jobban csp az Ivka, akkor leg jobban hasznl. Jobb egy marok szerencse, mint egsz puttony sz. Leg jobb elsbben Magyar orszgban, azutn Mennyorszgban. Jobb lbbal jdszani mint fvel.
392
[12]

Jobb itthon, mint otthon.

[13]

Jobb magnak szalma, mint msnak derek allyas gyat vetni. Jobb magn lenni, mint rosz trssal mlatni. Jobb a lovat ellensg svnnyhez, mint maga karjhoz ktni. A j ember (akr honnant kerl) az Isten igazsgnak tulajdona. Szraz dben teccik ki a forrsnak jobbika.
[1] Mind a Romaiaknl, mind a Grgknl nagyra bcsllttk azt a katont, kinek sebt ell lthattk: mert az illyet (az ellensg ellen) arccal llottnak lenni gondoltk, el futamodottnak pedig azt, kinek sebe a htn volt. Midn II. Fridrik (az a Borussiai nagy kirly), egy kocsma mellett Berlinben estte fel stlvn, hallott volna egy katonjt azzal dicsekedni a kocsmban: hogy nki az orcjn ell lenne sebe; tet ki hivatta, s enyelegve tlle azt krdezte: melyik kocsmban kapta lgyen a sebet? erre a katona mint egy meg neheztelvn, borosks is lvn: abban a kocsmban (gymond), melyben Flsgd a hitelbe vettet jl meg fizette Planien mellett. Itt a Burkus kirly a legnynek btorsgt ltvn, gy szlla: hallya kend, n kendet hadnagysgra emelem. Erre a katona: tiszti ruhmmal egygytt ? avvagy a nlkl: tiszti ruhddal (monda a kirly). Mr most hadnagysgot is ksznm. [2] Ezt a kz mondst arra szerzettk: hogy meg prbllyanak egy valakit: ha vallyon ezt tizszer egyms utn, hiba nlkl ki mondhattya ? ez ritkn esik. [3] Ha az embernek egy vagy tbb irigygyei vannak, jele annak: hogy azon irgysgre ki ttetett emberben tallkozik valami j, mert az roszszat irgyelni nem szoktk. Ellemben a ki valakin sznakozik, ezen sznakodsra mltnak szerencstlennek kellet lennie. [4] Grf Kohri Istvnhoz nagy rdem, s mg nagyobb emlkezet Magyarhoz kveteket kldttek a Kecskemti eskdtt ek. Nem teccettek Kohrinak az kvetek. St nyers nyakasgjok miatt meg is bosszonkodvn rejok, azt krdezte tllk, ha nem volnnak Kecskemten okosabb emberek, kiket hozzja kvetl kldttek volna? vannak vannak (felelnek amazok) elegen: de jobb helyre jobb kell; ide mi is jk vagyunk.

393

[5] Ez a kzmonds rgi Magyar eleinktl igen gyakoroltatott Elsben bizonyos az: hogy a rgi Magyarok (ms nemzeteknek szoksok szernt) valamint a Zsidk, gy ldoztanak, ki vvn azt: hogy a Zsidknak nem volt szabad lovat ldozni, melyel mind ms nemzetek, mint fkppen a Magyarok kznsgesen ltenek. Ezt bizonyttya Bla kirlyunknak nevetlen rnokja ezen szavaival: ugyan azon a helyen pogny mdra meg lvn a leg kvrebb lovag, nagy ldomst tettenek. Az az: annak a fel ldozott lnak hsbl j laktanak. s (mivel a j laksra az ivs is kvetkezik) ldomst tenni annyit tett a Magyaroknl: jl enni, jl inni. Mr mostanban el mlvn az ldozatok (ugyan azrt a l hsbl val evs is) csupn az ivs maradott fel a Magyarok utinl, s gy az ldoms sz is, csak az ivsra hromlott Herodotusnak, s Strhnak bizonytssok szernt: valakik, a nemzetsgek kzl, lovat ldoztanak, gymint a Persk is azoknak fehr sznekre fkppen vigyztanak. Ezt bizonyttya Tacitus a regi Nmetek fell. Az utn Saxo Grammaticus is sokat szll a Ruginoknak szentsges fehr lovokrl; s a Dnusoknl a fehr lovaknak nagy rdemeikrl hogy a fehr lovat a Magyarok is nagyon bcsllttk mindenkor, onnnt is ki techetik: hogy ha mikor valakinek nevezetes ajndkot kldeni akartanak arra fehr lovakat vlasztottak. Blnak nevetlen rnoka Alpri Fejedelemhez Zalnhoz kldtt ajndkok fell szllvn: leg is leg elsben a tizenkt fehr lovakrl emlkezik. gy gondolkozom teht: hogy midn Magyarjaink Isteneiknl ldoztanak; azoknak azt mutattk b, a mit leg mltsgosabbnak lenni gondoltanak. A vlt a fehr szr l, az is a leg kvrebbik: hogy azutn hst annl desdedebben el klthessk. Mert rgenten a l hs nem vala oly tlatos a napkeletieknl, mint most a nyugotiaknl. Szksgben ugyan (fkp a vrakban) mostanban is el kl Azt mondgya Keisler: hogy ennek elltte a l hst sok nemzetek meg ettk. A Magyarokrl leg albb bizonysgot tszen Otto Frisingensis. Az utn az is hogy Pter kirlyunk alatt a pognysgra viszsz trvn Magyarjaink, (Turcinak bizonsga szernt) a tbbi szertatsok kztt, a l hsban val zabllst is viszsza hoztk. Stt: azon Magyarjaink is, kik siban maradtanak, s a kikhez, kt szz egynehny esztendk utn a Dominiknus Bartok prdikllani mentenek, l, s farkas hssal ltenek. Ezek most tlatosok, de akkor nem voltanak. Az d, a szoks, s a nevels ebben sokat tehetnek. Nem csak lovat pedig, hanem krt is, juhot is, brnt is ldoztanak a Magyarok, a mint Theofilaktus mondgya. [6] Ama gyzhetetlen Magyar vezr Hunyadi Jnos, (kit a Konstancinpoli Grg rk nem rtvn a Magyar nvnek erejt, gy neveznek Hunniados Jangos) minekutnna meg rtette: hogy tborban egy nemes eredet (de szegny) ifi Tisztnek nem volna j lova, (s azt maga pnzn meg se vehetn) ebdre hvta maghoz. Ebd utn magt tallvn, gy szlla: egy krsem volna, ha meg engedn pajts Uram. Ime mr n fiatal nem vagyok, ugyan azrt tapasztalom is: hogy nkem a fiatal serny lovak
394

veszedelmesek. Hanem pajts Uram alatt lttam minapban egygyet, gy is tartottam: hogy az nkem leg alkalmatosabb lenne. n mst adnk pajts Uramnak, helyette pedig sokkal sernyebbet, s jobbat. Erre a Tiszt semmit se tudott felelni, hanem mlyen meg hajtvn magt, meg ksznte a j akaratot. El ment osztn Hunyaditl, s lovt maga vitte b a vezrnek istlljba. Re lvn a lovszok tantva, meg knltk tet kettn kivl akr melyik paripval. De egygyet se vett el. Ugyan ezrt ms nap egygyet ltott maga istlljban a kt leg jobb paripk kzl. Ez az ajndk, s annak mdgya oly ritka, mely ritkk Hunyadi Jnoshoz hasonl emberek. [7] Ezt versekben ily gynyren foglalta egy: Bjjon el a Nmet Rnusi borval. Hallgasson az Olasz Falernomval. Igya meg Francia buzg Sampnerjt. Egy hord fel ri boraik tengerjt. Halhatatlansgnak mennyei nektrja. Vagy ez volt, vagy annak valsgos prja. [8] Bntetsek alkalmatossgval szoktk mondani, hogy jobb a szz pcnak fele, mint egszsze. [9] Gunyh olyan hajlk, melynek mind oldala, mind fdele van, ugyan azrt se a szl, se az es bele nem hat. Galiba az, melynek vagy fdele, vagy oldala nincsen. [10] Ktnak (ama Romai nagy embernek) mondssa, ki a Grg nyelvet regsgben tanlta. [11] Bucefalustl (N. Sndornak paripjrl) azt rjk: hogy Urn kivl senkit se engedett htra. [12] Mr ezt a kz mondst meg vilgostottam elbb. Lsd I. Rszt 67 -dik Lapot. [13] Egy fiatal menyecske (Urnak engedelmbl) meg ltogatta ms falban lak szlit. Eleget tartoztattk, de egy nap tovbb meg nem tarthattk. Hamar haza jvsn csudlkozvn Ura, krdezte: jl tartottak otthon? Felele emez, jl tartottak jl; de csak jobb itthon, mint otthon.
31

HUSZONHARMADIK SZAK. Krhoztatk.

395

Hallyon meg a szemt dombon. Verje meg a Jehova. Hogy a kutyk veszekedgyenek koncain. Hogy a varjak krkogjanak feje fltt. ton talllya a jg es. tn meg a guta.
32 [1]

Patvar vigye.

[2]

Eb szlte. Eb fiadzotta klk. Egye meg a napon sltt mlt. Beste kurafi.
[3]

Egye meg a napad vajt. Bj a lba, jrsz hintba. Eb ugatta, Tt klncce. Kutya parancsolta hitvnya cudarja. Eb gybl esett. Eb tartotta zsivnnya. Vilg csfja. Pokol ttelkje.
33 [4]

Borzs haj bti boszorkny.

[5]

Szemfnyveszt hitvny alakos.

396

Veszett volna annyban. Veszett volna csfos orszgban. Kutya hordotta rosz kolompja. rdg cinkossa. rdg sgora.
[6]

Kurvanyd Bcsbe. Eb gyban telelt. Szekr szitok nyakadba. Vigyen rdg, tarcson pokol. Maradt volna kurvannyban. Te bds zp tojs. Flre farl rosz szerszm.
[7]

Br ne ltta volna a nap fnyt. Trk fajta. Tatr fajzotta.

34

Kutynak is leg hitvnyabb klke.

[8]

Eb fiadzotta.

Pokol lehetne szem fdele. Hogy farkasnak gyomra lgyen koporsja. Kutynak veszedt martalkja. Eke szarv inkbb, mint tol a kezedbe. Tt klnc a malac lba eltt.
397

Soha boldog Elizium mezejt ne lakja. Veszszen el pereputtyostl. Pogny lelk, semmi irgalom benne. Eb szv. Kutya vr. Harcollya a Man a cserfk tetejn. Egye meg a pondr, az is a nagyobbik. Egye meg a farkas blestl. Pokol slttye. ldgya meg az Isten, mint a Szuhai malmot. Meztelen tet Koldus kutya, se tke se lasnakja. Valsgos, nem Patikai medve szar. Tetves kolds. Kutya perec orrra.
35 [9]

Rosz anynak roszszabb terhhe.

Eb anya terhhe. Ennl meg a kukac, nem is msra val. Eb fi, kutya fi, komondor fi, Tmtt gmbc. Szajha, ringy, sandra. Kain fajta.
398

Gaz anynak vltott gyermeke. Vilg spredkje kintl. Orszgos lator. Ht orszgbl ki csapott. Br csak mg knnyebbthetnm szalmjt. Hat regementnek hires pndlsse. Br meg enn egyszer a Francia. Szrs erszny, res kz. Makon hizott mongolica diszn. Kutya cimbora. Hogy a Varga cserezze ki brt Ksz ette. Rosds puska csv. Egye meg a penisz. Verje meg a hjagos himl. Egye meg a lidrc. Egye meg a rozsda blestl. Pernahaider.
36 [10]

Egye meg a fd.

Egye meg a Tt fene. Tet ette, eb inge.

399

Eb teregette porontya. Hhr falattya. Krt sbredk.

[1] Guta Jakab igen hres Haramja Ungvr Vrmegyben, a tizennegyedik szzadban. Szletett Szabolcs Vrmegyben Komorban egy Magyar faluban. A parittybl gy tudta ki hagyitani a galacsint; vagy ms gmbly kveket: hogy a trgyat el nem hibzta. Elsben Komor mellett kezdette gonosz mestersgt zni, a hol is alattomosan sok j embereket le parittyzott az ton. A parittyzs utn le laplni szokvn; azt a kz mondst szerzette: le laplt, mint Komorban a Guta. Mikor az embert vagy a szl meg ti alattomosan, vagy a korsg bntya, azt is guta tsnek nevezik. Midn ki nyilatkozott gonoszsgirt nyomozni kezdettk, Ungvr tjjkra szaladott. Itt mg nagyobb haramjasgokra vetemedett. lt, nyzott, a kit el tallt, kiknek osztn brkbe is ltztt. Sokat hajhsztk, mg kzre kertettk. [2] rtam errl Etelkmban I. Knyv. 77-dik Jegyzetben. Vgtre aludttban meg nyomtk, s a Palatinusi tlet al adtk. Minekutnna minden gonoszsgait (nagy knzsok alatt) ki vallotta; 1391 -dik esztendben (Illsvai Leustch Palatinussgban) karba huzattatott. [3] Ltvn Diogenes: hogy egy kurafi (msknt fatty gyermek) sok emberek kz kvel hagyigl; fen szavval (gy hogy azt amazok is meg halhattk) meg intette tet: vigyzna magra; azt a hagyiglst hagyn el; mert meg eshetne: hogy apja fejre menne a k. [4] Klmbsg vagyon a Zsivny, s Sivny szavak kztt. Zsivnyoknak mondgyuk azokat az embereket, kik tolvajsgokkal imitt amott keresik kenyereket: jhokat, borjakat, malacokat lopnak, de senkit se lnek. Sivnyoknak nevezzk azokat a homokokat, melynek semmi hasznt (skeretlensgjek miatt) nem vehetni. A szl is mindenfel fjja. [5] A rgieknl mst tartottak csupn boszorknyoknak, mst bjti boszorknyoknak. A csupa boszorknyok csak a vrosokban falukban nyomtk meg a fekvket. A bjti boszorknyok nagy bjtben a szent Gellr hgyre jtszaknknt sprn nyargaltak. s gy a nyargalsban borzas hajat nyertek. [6] Nmely gonosz aszszony, Urt (ki fogvn rajta) oly fajtalannak lenni mondotta, hogy maganak hollta utn ksz lenne arra: hogy az rdgnek hgt
400

venn hzassgba. Erre a frjfi: ne hidd des felesg, mert egy ms utn kt testvrt nem szabad el venni. [7] A Szjgyrtk (kiket kznsgesebben, Szjjrtknak mondanak) ha mestersgeket nem jl tudgyk; oly hmokat ksztenek, melyek a lnak egygyik farrl a msikra flre farlanak. Ezzel a tiszttalan leteket szoktk ki jelenteni a Magyarok. [8] Mivel Diogenes igyen btran ki szokta az igazat s ugyan a f embereknek is mondani; azt szoktk kznsgesen mondani: hogy tet valami kutya fiadzotta lgyen: mivel mindg ugatna. Ezt mondottk nki mg a gyermekek is egyszer: midn a fldre tvn valami koncon rgdott. pedig semmit meg nem neheztelvn, erre: ti vagytok inkbb kutyk, kik a koncon rgd melle tt llotok. [9] Nagy Szuha Tt falu Hont Vrmegyben. A Szuhai s Pongyeloki patakok kztt a menyk meg ttte a malmot. Ezt egy kzlk Isten ldssnak tartotta. [10] rpd dejben rgi Magyarjaink kecske, vagy jh brt vetettek vllaikon krsztl: hogy azokat fel fjvn a folykat krsztl szhassk. Ezeknek hasonlatossgjokra a nemesebbek prduc brrel ltek. Kik mg szegnyebb szletsk voltak, medve brrel kertettk krl vllaikat. Hogy ezt a medve brt a Nmetek lttk: ket Bern-Heitereknek az az medve brsknek neveztk. Ezt a Magyarok gyalzatos sznak lenni lltvn; amazokat hivtk magyarosan Pernahaidereknek.

HUSZONNEGYEDIK SZAK. Kegyetlenek.

Srkny tjen hzott. Ftl szakadt. Vad tigrisek kztt neveltetett. K szikltl fajzott. Vad oroszlnyok alatt szopott. A rabokat se hagyn ingben.
401

Vrrel hzik; mint a nadly. Fele se emberisg, a mit cselekszik. Fele se bartsg tlatos dolga. Haramjt mellette kegyesnek mondhatni.
37

Ember ellensg.

[1]

Fogantatssra nzve poroszl. Szletssekor egsz hhr lett. K szv, szikla gondolat. Meg tkozott llek. Istennek jeles ostora. Magra is boszszonkodva haragszik. Maga titkaival ntig meg elgszik. Bribl is ki vetkztetn az embert. Istentelen gyilkos. Tncolva gzol msnak meleg vrben. ton ll tolvaj. rdghz szegdtt tlatos bres. Pogny termszet. rdngs kegyetlensg fajzat. rdggel bllelt. rdg l a szvn, ott is a kzepn.
402

38

rdggel hatros.
[2]

Akkor nevet: midn vagy maga jl jrt, vagy ms valaki ebl. Msnak veszttre, magnak nem hasznra l. Ember brbl fzn bocskort. rdg hadnagygya. Ember blbl kamollya a hurokot. rdg z Fbin.
[3]

Nem allhatik, ha csak valakinek derekt le nem ti. Vilg latra.

39

Egygyenknt szedeti ki a szem szrt.

Egygyenknt vereti ki a zb fogakat. Furkssal olvastattya meg az oldal bordt. Knz palota. Minden emberisgnek kegyetlen gyllje. Msnak javn aggd. Msnak veszttvel hz. Mindent maga akar egyszeriben el nyelni. Huz von. Bnnya: hogy (magn kvl) ms valaki lehel. Porci szd kegyetlen katona. Tzet tzzel olt.
403

Mivel az rdg maga a pokolban lakik; mst is oda kvn. Vrbe fagyva hagyn a szeld embert. Tromfot tromffal viszll. Szereti felebarttyt, mint kecske a kst. Alattomban mar kutya. Ksz msnak ggjt trfbl is meg meccenni. Egy csapssal kettt akar agyon sjtani. Gyilkos akasztya a lopt. Fejszvel lt hozz, ha kssel nem rthat. Ember hssal hjasodik. rdg mdon tartya az embert; ennie d, de innia semmit se. Az rdg is gy tartotta rebbik lenyt; heringet adott ennie egy csp vizet se re. Csak azrt kvn egy fertig menyk lenni, hogy minden lt agyon thessen. Bnnya: hogy nem rdg, pokolba vinne mindent. Vas szjnak olom a szvve. Kny hllatsokkal tplltatik rosz szivve. Angyal kpben is rdg.
40

Istentl is el prtoltt.
[4]

Semmi hite, mint a szkevnnek.

Oly csfos a hre, mint a Tatr jrsnak.

404

[5]

Angyal l a szmldknt, rdg szeme alatt. Istentl rugaszkodott. El veszten egy kanl vizben, ha szerit tehetn. Soha az Istennek nevt nem hallani szjjbl. Llek veszt. Oly barttya, mint macska az egrnek. Annya knnya. Oly barttya, mint eb a macsknak. Lelkem knnya. Tarisznyra rakja a sok fejeket.
41 [6]

Gonosz pra.

Oly barttya, mint farkas a brnnak. Szvem gytrelme. Tbb veszett Buda alatt. gy fenyegetdzik, mint a terhes flh. Kirmi Tatr fajta. Addg jtszik macska az egrrel, mg meg eszi. Pokolban kotlottk, s e vilgra kltttk. Kin fajzattya. A trvnt is maga rmjra feszti. Jds Iskrites.
[7]

405

Eb anyban fogantatott. Pogny freg. Magt nyal barom.

[8]

Denevr szrnyakon ide tova rpds. rdg ln koholt vas drda.

42

Meg nyzza, minekeltte meg li.

Haramjk eskdtye. Se pokla, se rdge, se menyorszga. Vadon fajzott bika. A vadon llatokkal egy gyban hever. Vadak brkbe ltztt ijeszt. Meg lt egy gyermeket, vitz nevet kvn. Nem sznn az embernek szemt ki vjni. Sas krmkkel br, s nyl mindenhez. Mg ltl kergettl, meg haltl, meg fogtl, mi hasznod van benne.
[9]

Szr jjban hordozza lelke smrett. Szemei is vas villk. Egy csp mzhez csbr ept kever. Blcsjt is az rdg fiak ringattk. A hltakon is kegyetlenkedik.
406

rdgt forral eszben. rtalmasabb a menydrg gynl. rdg van bgyben. Ha r bznk, mindent ki vgezne a vilgbl. Ki fog a snta rdgn is.
[10]

A Krmi Tatroknak igaz maradkja.

43

A nagy Apja is rdg volt.

Knkves mnyk. Azokat a knyveket, melyeket attyoknak sirattatsra tartottanak az rvk, elre ki szrtotta szemekbl. Mint a ssnak, hrom le nyelvnek. gy szereti farkas a brnt, hogy szeretetbl meg eszi. Csak akkor nem eszi meg farkas a brnt, midn el nem ri. A rosz eme fiait is meg szi.
[11]

Mi van mit tenni, mikor meg kell lenni. Ha roszszat tehet, el nem mlasztya. Kzel van fstye a lnghoz.
44

A tolvajnak gyilkos az rksse.

Vigyz gazdnak rmest kegyetlen nevt klti a cseld. Serny tantnak kemny a neve. Az lom szj vas kardnak hvellye.
407

Nem lvel a ksnek, hanem fokval nyzza az embert. Ftl szakadt. Ki a kegyetlennek kegyelmez, annl kegyetlenebb.
[1] Timonrl egy Grg emberrl Athenban azt rjk a rgiek: hogy ember gyll lett lgyen. Ezen emberi gyllsgt a tbbi kztt ezzel az alkalmatossggal jelentette ki. Volt egy nagy l fja hza eltt, melyre magokat (ktsgbe esvn) sokan fel akasztottk. pedig ebben nagy gynyrsgt lelte. El mlvn egy d, egy se akasztotta fel magt a fra. Ezrt Timon szokssa ellen gylst hirdetett, annak helyt udvarba rendelte. Ennek szokatlansgt hallvn az emberek, sokan oda gylekeztenek. hozzjok gy szllott: Athenai Polgrok! erre a fra sokan fel akadtak ez eltt. s me a j szokst egyszeriben el hagytk a gondatlanok. Tudtotokra adom: hogy meg akarvn hzamat hoszszabbitani, a ft ki vgatom. Mg hrom napot engedek: hogy magatokat fel akaszthasstok. Ezutn ks lesz. El mehettek. [2] Muciust Romban egy kegyetlen, s mindg komor tekintet rosz embert egykor igen szomornak ltvn Publius, azt mondotta egy barttynak: vagy Mucius ebl, vagy ms valaki jl jrt. [3] Fbin egy tanlt s okos Plbnos nem sokat tartvn azoknak fcsgsseikre, kik magokat az rdgtl meg szllottaknak lenni hazudtk, a tbbi kztt egyre akadott. Ez magt mint ha nma lenne gy tettetvn, csak jelekkel mutogatta a benne lak rdgt. A Plbnos vgre akarvn jrni a valsgnak, is gy tettette magt: mint ha az rdngsnek szavait el hinn, s nyomorltt lladalmt is szvvre venn. Nap esttre a kemence mell ltette, s ers borral igen jl tartotta tet. Hogy egszszen el zott, mellje lvn a Plbnos mint egy trfbl meg krdezte tet: hny esztendeje lehetne, miolta benne ez a nma rdg lakozik? a szegny rdngs meg feletkezvn magrl hirtelen azt felel: hogy immr hrom egsz esztendeje lenne, milta egy szt se szlhatnak. Nem kellett a Plbnosnak tbb, el vette a Tatr korbcsot, s azt meg szentelttnek lenni mondvn, gy el verte tet: hogy tbb re nem is frhetett. Meg vallotta az rdngs: hogy soha mg ily rdg zt nem ltott. [4] A ht esztends hborban ltal szktt hozznk 1758-dik esztendben nevezetes Szlknek gyermekek, kik a Burkus tbornak egy rszt igen ertlennek lenni mondotta. Krte is a f tiszteket: hogy nki katonkat adgyanak, kikkel az ellenkz vrost bizonyosan meg veszi. Erre a tisztek

408

kzl sokan re llvn; azt mondotta Ndasdi Ferenc akkori egy vezr: nem llhatni annak a Pribknek szavra, ki hazjt az ellensgnek rullya. [5] Ez a hires Tatr jrs IV. Bla alatt trtnt Urunknak 1242 dik esztendeje tjjn. Sok krokat tettek. Mivel Buda hgyn melyen most a vr vagyon az Budai Prpostnak kastllyt meg nem vehettk, arra a gondolatra vettk Blt: hogy egy vrnak fel pttetst, arra a hgyre hatrozta. Melyet vgre is vitt nagygyb; a tbbit ms kirlyok (fkppen Sigmond) vittenek tkletes vgre. [6] A volt Magyarjainknak rgi szokssok mely mostanban is a Trk atyafiaknl meg maradt, hogy ki mennyi ember ft hozott a vezr eleibe; annyi aranyat kapott vitzsge miatt. Ezt ltvn a Magyarokkal hadakoz Morva, szaporn el futa, s egy kezet hozott a vezr elejbe. Krdezte tlle: mrt inkbb fejt nem hozta ide, annak az ellenkez embereknek? rmest cselekedtem volna (felel a Morva katona) de mr akkor feje nem volt, midn kezt le vgtam. [7] Ezt a hladatlan gaz embert, mltn lehet a kegyetlenekk szmllni: mivel j tv Urt harminc Nmet forintokon el adta. Iskrioti Judsnak mondhatn tet a Magyar, mivel Zsid orszgban egy Iskriot nev faluban szletett. [8] Egy vn csips leny valamit b takarva rlvn a piacon, maghoz csalogatott egy gynyr ifiat: hogy nki meg mutathassa az el adni valt. Midn teht meg krdezte tet az ifi: mit rulna? azt sgta annak flbe: hogy magt. Az ifi is azt sgta flbe: kr: hogy a barom vsr el mlt. [9] Egy madarsz flemlt akarvn fogni, mivel ms fogra nem tallt, egy rgi koponyt vett el, s azt helyessen el igaztvn, meg fogta a madarat. A koponyra meg haragudvn a b zrattatott flemle, azt mondotta nki: m g ltl kergettl: meg haltl, meg fogtl, mi hasznod van benne. neklhetik azt azon fiak is, kik attyoktl kemnyen tartatvn, a Testamentom ltal nha a jszgbl is ki rekesztetnek. [10] Pedig ezt a snta rdgt leg hamisabbnak tartyk a vn aszszonyok. [11] Ez a sz em annyit tett rgi eleinknl, mint mostaniaknl a cscs sz. Innent szrmaznak ezen szavak is. Ems gyermek, az az: szop gyermek. Cscsems gyermek, ki cscsel s emmel l. Emllem az az: szoptatssal tpllom. Ht ha ezen szbl em szrmazott az ember is, gymint: a ki valaha emmelvagy is cscscsel lt: mert hogy eml az embl szrmazik, ktsg kivl vagyon. Tisztesgesebben is mondhatni az fehr szemlyeknek cscsket emlnek Rgi Magyarjaink igy ejtettk a szavakat aty, any, bty,
409

nn, a mostaniak igy: atya, anya, btya, nne. Rgenten teht em disznnak mondottk azt, melyet mostanban eme disznnak neveznek, az az oly disznnak, melynek eme, vagy emje vagyon. Mivel pedig ezek kzl az eme disznk kzl vannak oly durvk, hogy magok malaccaikat is el szaggattyk, s meg eszik; mltn szmlltatnak a kegyetlenek kz.

HUSZONTDIK SZAK. Ksedelmesek.

Sok viz le folyik addg a Dunn. Rk hton jr. Hamarbb el szalad a tekenys bka. Csiga paripn jr. Meg gygyul az jja, mg meg hzasodik. Nem fj mr akkor a fogam. Ksn lesz abbl valami. Akkor lesz az, mikor az egek meg fordlnak. Soha napjn. Meg lesz az, borj nyz Pnteken. Meg lesz az, diszn nyr Szombaton.
45

Meg lesz az, a Trkk Hsvttyokon.

Sok brnt el hord addg a farkas. Cspd fel, ha meg leled. Nem ma lesz az.
410

Sok csp le esik addg az eszterhjrl. Idvel vlik a szolga. Szedd fel, ha el vetetted.
[1]

Sok halat fognak ki addg a Tiszbl. Deszkt rl addg Fldvron. Nem rt a vrakozs. Lasan lpj, tovbb rsz. Mr akkor a csvban is szsze kerlhetnek. Azt taln soha meg nem rjk. Sok pnzt vernek addg Krmcn. Nem lesz meg egy tojs sltig. A ki ksn jr, j volna hallnak. Sok pipkat adnak el addg Dehrecenben. Lbaihoz nem szrnyat, hanem lmot kttt. Az rdg mrte azt a mrt fldet, akkor is ktele el szakadt. Nem holnap lesz az. Sok bakot meg nyznak addg. Meg fizeti a nagy harang.
46 [2]

A messze villmnak ksre jn menydrgse.

[4]

[3]

Egy mrt fld, mg egy darab.

Sok tt el ltenek addg a Szabk.

411

Halad, mint a rk (viszsza fel.) dvel szalmval rik a Nespula. El ment egyszer egy vn aszszony, soha se jtt viszsz. dvel mlik a leg nagyobb nyavalya is. d a bolondot is szre hozza. A hjagot se fjjk fel egy llekzettel. dvel a hangya nyom is ki teccik a szikln. dvel rik a gymlcs. Ksn r almt leg tovbb tarthatni. Nincs deje, ki dre vrakozik. Egsz nap dolgozik, mg se mozdt valamit. a mennyorszgba is ks fog rkezni. dvel az es csp is lukat vj a kbe. dvel a csoroszlya is el kopik. Sok bzt lophat addg a molnr, mg rajta rik. dvel vlik a lapos tet. Ks akkor a bort meg kmlleni, mikor immr az annyra (sprejre) szllott.
47

Kesbbre szl a bajusz, mint a haj. Meg is szl addg az ember.

[5]

Ksre bntak azzal, ki csak halla eltt kapott az Urasgra.

412

A tanltt ember holtta utn hres. A fa is nagyobbnak teccik, ha le dlt. Nem oly hamar mlik, mint a Tatr jrs. Mint ha soha e vilgon se lett volna. Nem oly hamar ksz, mint a puska pornak lngja. Ksre rik a j. Ksre akarja meg tanlni a hallt az, a ki lni nem tudott. Ksre rni fl a brcre. A meszsze harangnak ksre jn hangja. A nap fogyatkozs se esik meg egyszeribe.
48 [7] [6]

Ksre mlik, noha hamar vltozik a vilg.

Sok diszn torok esnek addg. Nem lehet az ember hrtelen gaz ember. A rosznak is dvel kell vlni. dvel vlik a j katona is. A j tantvny se mindgyrt mester. Hamar lehet valaki r, de ksre j. A gonosz is ksre rgzik meg. Ksre lesz a fiatalbl vn cser. Sokra ntt annyira a tenger is. Ksn r a hangya is a torony tetre.
413

Meszsze Buda snta ebnek. A hoszsznak vgt ksre rthetni. Ksbbre gyzhetni a vrst, mint a vrost. Ksre rhetni Budra. Lehet nagy vrssal vrakat is venni. Ez a vros valaha fal volt. Az retlen is sokra meg rik. Ksbbre lesz a lenybl vn aszszony, mint a malacbl diszn. Ksbbre lesz az ifibl reg ember, mint a lenybl vn aszszony. A mihez ksbbre kezdenek, ksbbre vgzik. Csupn csak az tlet ttelben hasznos a kseldelmessg. Mennl blsebb a zsk, annl ksbbre telik. Vrt leny vrat vesz. Ksre vsz a kikirics. A majom brzatbl ksre vlik orca. Kutya brzatbl soha se lesz orca. Nem egy hamar lehet fbl gzst tekerni. Ha a farsang hoszsz, ks a Hsvt. Ksn a Pap sajtyra jnni nem alku.
49

Sok el patkol addg.

[8]

414

Ksn r mindenre, mint a vn leny. Ksre szeldl meg a farkas. Az ostoba fi, anya mhben is ksbbre rik. A kansz, bjtr is ksre r a diszn psztorsgra. Mennl vastagabb a fa, annl ksbbre frszelik el. Mennl meszszebb a forrs, annl ksbbre r a tengerre. A fog is vgtre el kopik.
[9]

El tart a vilg egsz vgig. Mennl tovbb az gy, annl ksbb a vas gmb. A hegedben is ksbbre vlik a j. Az reg hr ksbbre szakad. Ksn vetett bza, ksbbre csirdzik. Ki ksre hzasodik ksre bnnya meg. A Templomba is ksre rnek a lomhk. Ki ksn fekszik, ksn kel. Ksn fz, ksn lak. Orrt a sas ksre veszti el.
50 [10]

Ksbbre f a kemny, mint a lgy tojs.

Ksn evett ebd, ks vacsort d. Ksn nyiltt rsa, ksn fonnyad el. Ksn nyiltt sz, ksbbre vsz el.
415

Ks essnek nagyobb a sara.

[11]

Nha a ksnek kora meg bnssa. Krn tanl a bolond. Ksi gyermeknek ks haszna.
[12]

A ks tncnak hborgs az eleje. Hall utn ks a bnat.

[13]

Ksre bnnya a kutya: hogy kilencet fiadzott. Rgen meg etted, a mitl meg kell halnod. Ksre bnnya azt a leny, a mitl le betegedett. J a j tancs, ha ksre is. Ksre bnod, a minek rt meg adtad. Ksbbre szll el a gja, mint a verb.
51 [14]

Ksn veszi szre magt a bolond.

[15]

A vilg is ksre teremtetett.

Nyron a nap is ksre megy feknni. A nyugodalom ksre is j. Fel fordl a vilg, ha ksre is. A vastag trzsk ksbbre g el. Kr: hogy a hamarra val ksbbre rkezik. A levelek utn vgtre a fa is le esik. Oly ksedelmes mint a faragk.
416

Ksre f a j vels leves. Ksre jtt az asztalhoz. Vge vlt mr akkor a Kompltnak is. Soha semmire se rhet. Fiatalnak a hzassg hamar, az regnek ksre esik. Br siessen a hangya, mg is ksn rkezik. El ragadta a szent Mihly lova.
52 [17] [16]

Lass, mint a csiga.

[18]

Lassbb a Rstngnl.

Halad, mint terhhvel a szar bogr. Tet frissesg. A ksedelem unalom.

[19]

A mrvny lpcs is ksre el kopik. El l az ember leg albb hlttig. Ksre vlik az igazi j. d alkalmatossg mutattya ki a j szolgt. Nem minden hamar tancs j. Ksn indlsz, ksre rsz.
53 [20]

Vgtre maga nevt is el fejti az ember.

[21]

Vgtre a vad kannak agyarai is el kopnak. Ksbbre kopik a diszn orr, mint a sznt vas.
417

Az rett sz nem egy napi munka. Sok mk szemek nyomnak egy mzst. A krm se nyl meg egyszeriben. Taln a vilgnak sarka is el kopik. Minden j maga dejben. Ksre esik meg a szoks is. Mely mag a drtl fl, ksbbre kl. Ksre vlik a tlgy, de annl tartsbb. A veszsz sokra lesz fa. Ksre se vlik a vinyegbl fa. A fiatal fa hamarbb vsz a vnnl. Ksn nyilik szeme az esztelennek. A csips szem is dvel ki nyilik. Vgtre a fogak is meg rnek. Nem mindgyrt terem az ember. Nem gomba a vitz, hogy minden ganba teremjen. A kuty se mindgyrt kutya. A nap sgr sincs nlunk egyszeriben. A kank dvel se vlik szrr. Sok hrokat szakaszt a vn hegeds. Sokat talpal a gyalog katona mg lra kap.
418
[22]

Nem lesz aranybl egyszeriben hrtya.

54

dvel a szikla is meg reped.

dvel a hgyek is kissebbek. A hamarban egy btje sincs a jnak. A fa levl is annak dejben hll le. A szp remeket is utllyra hagygyk. Mg akkor a Man is gatyban jrt. Sokszor ksedelme vala veszedelme. Ht tl, ht nyr vlasztya meg a hzassgot. A ki soha nem kezdi, soha nem vgzi. Ide htra mg ennek a ntnak ugordja. Ks bnat eb gondolat. Ldd meg a medvt osztn igyl brire. Ks szken klteni a kevsbl. Mr a hatodik falt jrta a kolds, mikor te gyadbl fl keltl. Ks az ag ebet tncra tanitani. Meg fizetnek, mikor az akcnak levelei le hlnak. Ksn kezdi a jt, nem tancsos. Sokszor meg jrjk addg Budt.
[1] Ezt a Cigny mondotta annak, ki tet aratni hitta. Azt gondol: hogy valamint szemenknt hnytk el a bzt, gy szemenknt fel kellene azt nki
419
[24] [23]

szednie. Mr akkor szre vettem (gymond) min munkval fogod te azt fel szedni. [2] Az az: meg hal, mert ezeknek koporsjokat mg most deszkkbl csinltattyk, mely is velek a fldbe (gymint Fldvrba) temettetik el. [3] Ha ki a villmlst meg lttya, s tstnt akkor keznek hvejkjt az ugr rre teszi, a mennyi ugrst tszen, annyi mrtfldnyire vagyon tlle a menydrg flh. Ha csak egy ugrssa van is az rnek a villm, s drgs kztt; az a menyk nem rthat, mert az akkor ott van immr, a hol lennie kelletik. Egy szval, kit a menyk, meg t, az a drgst nem hallya; valamint kit agyon lnnek a puska pattanst flre nem veheti. [4] Ekkor ez a sz darab leg albb egy mrtfldet tszen. [5] Hogy a bajsz ksbbre szl mint a haj, tapasztalsbl tudhattyuk. Ennek okl azt tartyuk: mert a bajsz leg albb hsz sztendvel fiatalabb a hajnl, a fiatalabb pedig ksbbre szl. Van ennek oka a szrnek minmsgben is, mely minden msnl ksbben szl; a hajat pedig nem mondhattyuk szrnek. [6] IV. Bla kirlyunk alatt a Tatr jrs csak addg tartott, mg az orszgot krsztl futottk. Oka hamar viszsza meneteleknek az vala: hogy Tatr orszgban a kebeles hborsg kezddtt. [7] A napnak fogyatkozssa akkor esik meg, midn a nap kztt s a ltnak szeme kztt egyenesen ttetik a hold mindenkor jsg tjjn, de nem minden jsgban. Mivel a hold ksn jr, jele: hogy a napot ksn hagygya el. [8] Sokan trtk fejeket abban, mrt mondgyk a fell a Magyarok, a ki meg hlt: hogy el patkolt. n ennek okt a patkos csizmkban keresem, melyet rgen mind a frjfiak, mind az asszonyok viseltek. [9] Lttam egy tisztessges reget, kinek fogai gy el koptanak, hogy gykerei alig lccottak iniben. [10] A termszet visgl tudsok azt mondgyk a sas fell: hogy hrom szz esztendeig is el l, ha hegyes rrt, mely gy meg szokott horgoslni: hogy szjjt az telre ki nem nyithattya a sziklba vgja, s azt el ejti. Ekkor ifisga meg meg jjl mint Dvid Zsoltrja mondja: meg jjl ifjsgod, mint a sas. [11] Ezt az szi eskrl rtik a Magyarok: mert bizonyra nagy sarat csinlnak, valamint most ebben az 1809-dikben tapasztallyuk, melynl n nagyobb sarat soha nem lttam. Igaz az: hogy ily dben egy kanl vz, egy dzsa sarat csinl, tavaszkor pedig, vagy nyrban egy dzsa viz csak egy kanl sarat.
420

[12] Ksi gyermeknek azt mondgyuk, ki attynak hlta utn szletik. Dekul Proles posthuma. [13] Mikor a tncrl semmi rendelsek nem ttetnek, a tnc eltt fognak hozzja; ekkor pedig a hirtelensg miatt knnyen szsze hborodhatni. [14] Azt akarjk ezzel a Magyarok mondani: hogy a nagy test lustbb, mint a takarkos. Ha az szi el szllsrl rti is ezt valaki: mg is igaz, mert a verebek nem vndorlk aves migratoriae ezeknl teht mindenkor ksbbre szll el a gja. [15] Ki ezzel a kz mondssal leg els lt a Magyaroknl; annak csudlatos gondolattya lehetett az drl. Hallvn a Prdikciba: hogy a vilg hat ezer esztendk eltt teremtetett, azon csudlkozott: hogy mrt nem ht ezer eltt. Ez akkor azt gondolta: hogy a vilgnak kezdete eltt: (noha d nem volt) mg is ezer esztend el folyt. [16] Pestrl Szegedre hozott le engemet egy als vrosi ember, kinek orra vre reggel el eredt, s azt mond: hogy Kompltig se sznik meg. Ksn vettem magamat szre: hogy a szrke Bartok mellett lakik, kik a Vecsernye utn Completoriumot is tartanak. [17] Mit neveznek Sz. Mihly lovnak a Magyarok, tudgyuk mindnyjan, fkppen az alfldn. Kik taln nem tudgyk: az ltal azt rcsk: egy ngy lb ptmny, melyen a holt testeket temetni viszik. Igy faluban lv kapitny (meg hallvn egy katonja) a Sz. Mihly lovnak el krsjrt oly kz katonjt kldtte, ki arrl ennek eltte semmit se tudott. Ugyan azrt azt valsgos lnak lenni gondolvn, ers kantrt vive magval. A Plbnos r azt mond nkie, hogy a kantrra nem lenne szksge. Amaz azt felel: hogy ha az Tatr l lesz is, ezzel a kantrral fel l annak htra. Szgyenlette osztn: hogy a meg mutatott Sz. Mihly lovt htn kellett el vinnie. [18] Azon llatrl, melyet Rstngnek neveznek, ez utn fog el fordlni a sz. [19] Ezek a bogarak a ganbl gmbket csinlnak; kett egygyet v isz de igen lomhl, s ttvzva. Ha a kerk vgsba rnek, onnant ki nem szabadlhatnak. Ezeket e gmbket tli eledellykre lukba hordgyk. [20] A tancs adk hrom flk. I-szr: olyanok, kiktl tancsot krnek. IIszor: olyanok, kiktl tancsot nem krnek, mg is rmest adnak. III-szor: olyanok, kiktl tancsot nem is krhetnek.

421

[21] Vannak mind a fiatalokban, mind az regekben: kik minden emlkezettyeket egszszen el felejtik. Ezekrl mondgyk a Magyarok: hogy nevket se tudgyk. [22] Ki ezt a kz mondst szerzette, bele tekintett taln a Cizinak asztronomijban. De a kz monds igaz: a mint a Fizikban is meg vittattatik. [23] Nem az alfldiek mondhattk ezt a kz mondst, kiknek falujok hat mrtfldnyire is tvolnak el egymstl, hanem azok, kiknek falujok a falut ri. [24] Zsid fogadsnak mondgyk ezt lenni. Az akc fnak levelei soha se hllanak le addg igazn, mg az j levelek helyekbl ki nem taszittyk. Akkor ismt levelei vannak, a Zsid a Zsidnak nem tartozik.

55

HUSZONHATODIK SZAK. Kevlyek.

Ezt a Szakot kt Rszre fogom osztani. I-s: Lszen a kevly emberekrl. II-dik: A kevly embereknek szavok jrattyrl.

ELS RSZ. A kevly emberekrl.

Fel ugrott a pcra, talpra is lltotta magt. Mindent nyelve harangjra kt. Pki a markt. Meg nem frhet a maga brben. Hgyke, bgyke. Gangossan pdrgeti kajla bajszszt.
422

Nem is ri talpa a fldet gy lp. Borkly legny.

[1]

Ldd ldd! nem is porzik utnna.

56

Fenn hjjz.

Fel hgott az ugorka fra. Fl szmldk. Minden al val kis mvt dobra ttetni. Flre tette cskjt.
[2]

Minden csinnyt a kar hgyre ki teszi. Fnn szik, mint a tk. Fen jrkl, mint a vzi bubork. v mind, a di fig. Fl ll tarajja. Hnnya veti magt, mint Magyar Balzs lova. El adta bzjt.
57

Re tartya magt mint a Kompoldi kis aszszony.

[3]

Hangos a szava, mint a nagy harangnak. El has Grdin. Ki el bizza magt, knnyen meg szgyenedik.
58

Kazalban sznja.

El ugrotta a szz t hoszszt.

423

Szz Pap se parancsol nki. gy re tartya magt, mint a pnzes szatyor. Nem tudgya: hov tegye lbt.
[4]

gy re tartya magt, mint fekete lv, az asztal kzepn. gy re tartya magt, mint az olajos kors a szegen. Jl meg eresztette a kantrt. El szakasztotta a kt fket. Ki trte a jrom szeget. Semmi tartalkja. Ugyan porzik utna. El ri taln a csillagot is. hajtya a Gncl szekeret.
59 [5]

A Br kocsissa nem kevlyebb nlla.

[6]

Ppes bubos.

Mg a bolha cspst se szenvedheti. Orrn a legyet se trheti el. Mindenbe bele kteldzik. szsze jrta Tnt Baranyt. Mindennel szembe szll. Nincs mssa szles e vilgon. Eltte mk szem a hgy is.
424
[7]

Meg mutatta kicsoda s micsoda. Fel tartya az orrt. v a vilg.

60 [8]

Fel tette fejt.

Fel ftta pofjt. Nagyra tartya az orrt. vezeti a kaszst.

[9]

Nagy a kajla szarva. Tarajosan beszll.

61 [10]

Hgys a szarva; vgyzz: meg klel.

verte el a gnrt: hangosan ggog. Semmi sem fr fogra. Emelgeti a szmldkt. Fel puffasztotta magt, mit a plhs bka. Fel ftta hast.
[11]

Kbllel mri a szitkot. Ersen fjja az adtt. Lepln kvl a lba. Pattog: mint a szraz feny. Nagyobb fstye, mint sltye. Se vge, se szle parancscsainak.
425

Minden embert lba kapcjnak tart. Nem beszlhetni vele gyalog. Fel fvalkodott kolds.
62

ltette a fias tykot.

[12]

Hnytatta knyes paripjt. Fl lt a pariprra.

[13]

Ki ugrott a Rig mezre.

[14]

Fl kttte a Telekes bocskort. Szent Gellrt hgyi tncos.

63 [15]

Fldn lba, gen feje.

risknt tmadgya meg az eget is.

64

A tengert bkval fenyegeti.

Cspjn keze, szemten szeme. Krsztl lti a t fokn, ha haj ktl lesz is. Nma lakatoknak fel nyithattya zrjt. Bolhbl lett tet, nagy ggsen stl. Es utn ntt gomba; benne a freg. Ki rztam mr az oskolk port. gy stl, mint Kunok ebe a homokon. Kedvre nyjtdzik, mint eb a pozdorjn. Turkl mindenben, mint a jl lakott diszn a makban.
426

Annyit se gondol vele, mint a mk szem. Kevly, mint a pva. El hitte magt.
65 [16]

Parittya szjbl hnnya a galacsint.

Fen hordozza fejt, mint az a kutya a szllson, melynek a tejes fazkon tttk meg orrt. Csfot z mindenbl. Fl ttte az Orbn svegjt. Mindennel ki kt. Fel dundortotta kis orrt. Mindent tvel, hgygyel fel forgat. gy re tartya magt, mint a pnzes malac. Meg nem frhec vele egy padon. az els minden korcsmban. Eltte a Br is csak fity. Fl szemt se veti msra. Mely leny soknak kosarat d, vgtre is csak ahhoz mgyen, a ki el veszi.
[18] 66 [17]

Csak vlrl felelget.

Mindennek bajuszszt akarja pdrteni. Nyalka szarka. Flre teszi kontyt.

427

j sejem kend a nyakn. Fel hzta a bakancsot. Isten hozzd bocskor.

67

[19]

A szent Hromsg utn els szemly.

l has menyecske. Parasztbl lett Tancsnok. Kz katonbl lett Tiszt. Fel hzta a piros csizmt. Inasbl lett legny. Dzsks ember.
[21] [20]

Fl klttebb a kovsznl. Tantani akar minden embert. Mindent tud, a mi soha se volt is.
68

El olvasta az egsz Biblit.

Jrtas, kltes a vilg knyveibe. Azt is tudgya, mit sgott Mtys kirly felesgnek fleibe. Fele is sok volna, a mit tudni akar. Alig lehet meg szlltani. Fen az erny kas nlkl.
[22]

Ma is akkora rnyka, mint tegnap. Nagy szj prktor.

428

[23]

Mint ha lenne a kis kirly. a csorda kztt a bika. a ludak kztt a hatty. Se hete, se szava; mg is parancsol. Ha a tudska nem kevly, a vilgnak nyolcadik csudja. Mg a fvek nvsst is hallani lccatik. A bogncs kr is el bzta volt magt, midn a tlgy fnak lenyt meg krte.
69

Nha a juh is kevly. rti a madr szt.

[24]

Kevly, mint Bartoknl az orgona hz. Ha rplni tudna, Babilon tornyra rakn a fszkt. Se Pterre, se Plra nem hajt. Fl pittyeszti ajakt. Hgyset hugygyozik. Szarva ntt. Fl hjagzott, mint a sovny lngas. Pomps temets; pnz vesztegets. Brbe is alig fr. Cifra lakodalom, kevs jutalom. nes ember.
[25]

429

70

Nagyon fen kp, ha csendesen evez.

Parancscsra az egr is talpon ll. Nem szllhatni vele. Semmi se frhet fogra. A kevlysg, a romlsnak kalazza. Fel kapott a kocsira. Parzsban sltt pogcsa. Nem mind kevly, ki nneplben jr. Red se nz, ha melletted el megyen. Azt se mondotta: cserllynk ppt. Azt se mondotta: eb vagy ? vagy kutya. A ksznetet se fogadgya el. A kevly fl bolond. Kevlysg a tudatlanok hibja. Az Angyaloknak is a kevlysg rtott. Ha a pnz nem volna, sok kevly el mlna. Nem kevly a tet; mert se pnze, se ugr lba. Tudgya, mit vgeztek az gbe. A kolds is kevly lenne, ha pnze lenne. Fel kapott a kerkre.
[26]

Hatot krdel, egyre se felel.

430

71

Nyelve nnyhez ntt.

Senki fell jt beszlleni nem szokott. Nem kaphat trsra. Mikor a bnykban pnzt vernek, sok kevlyet is tmasztanak. Kevlysg, s esztelensg testvr atyafiak. Kevly a kevllyel meg nem alkhatik. Nyjas anynak kevly a lennya. Tbb a gazdag, mint a szegny kevly. Ha kevly a kakas, trhet. A kevly kappan trhetetlen llat. Nem ltni kevly tehenet; de bikt eleget. A madarakban is kevlyebb a hm. A szegnt (ha kevly) az rdg is neveti. Mind addg rpds a madr, mg szrnya sgrjt ki nem rngattyk. Mind addg kevly a kos, mg szarvt le tik. Kevlynek orvossga a le gyalzds. Sok gyalzatokon kell a kevlynek is ltal menni, mg meg alzdik. Mltn kevly az annya, ha szp a lenya. Mltn kevly az attya, ha j a fia. Mltn kevly az oktat, ha sok j tantvnyi vannak.
431

A Pap is kevly, ha szp temploma van. Igen szp a rsa, mg se kevly. Nem tudom: ha a vak kevlykedhetik vaksgban. A gazdag (ha vak is) kevly lehet. A gazdag (ha snta is) kevlyen jrhat. Nem mind kevly, a ki re tartya magt. Kevlysget, rszegsget, szegnysget nehz titkolni.
72

Mentjnek prmje is ki mutattya a kevlyt.

Nem mind kevly a ki parancsol. Nem kevly, ki a roszszat meg szidgya. Kevly kolds, tudatlan Pap, flnk katona, ostoba vezr. Minden cseklsget msnak lelkre kt. Ha a disznnak szarva volna, kanszt se lehetne mell fogadni. Hallya ked, nem egsz fenkig tej fl. dvel a kevly alzatos is lehet. Lesz mg valaki, ki sarkra hg. Fen kp.
[1] Ezeket tartottk rgenten a tbbi mester legnyek kztt leg csinosabbaknak, s leg pallrozattabbaknak. De mr most sokat el vesztettek rgi diszszkbl. A szab legnyek jnnek utnnok. [2] A rgi csks svegekrl ezeket hagyta rsban B. Apor Pter: fekete sveget is igen viseltek. I-szr: A nagy emberek selyembl volt csinlva: II432

szor: A nemesek szp fekete brny gyapjbl. Mikor a frfi meg hlt; olyan sveget vontanak fejbe, gy tettk koporsjba, gy temettk el. A mint hogy most is a temetben, mikor j srt snak, s rgi testeket tallnak olyan sveget lthatunk el rothadva, a mint n magam is sokat lttam. III-szor: Az ifiak nyrban ugyan hasonl fekete sveget viseltenek, de cskst; abban szintn gy az oda fel rt forgkat. A svegnek cskjt ezst tvel srn meg raktk. A tnek gombja aranyos volt. Rend szernt a svegnek als karimjn a zsinrnak helye volt, a melyen ki eresztvn a zsinrt, meg cifrztk. A zsinor vge hoszsz volt. Azt a mellye mellett jobb fell ki eresztette. Egy kevs az vin ltal rt. Szp vitz kts lvn annak vgn. Ketts volt a zsinor. Ezeken fel s al jr gomb vala. Mikor nyargaltak, hogy a forg svegeket le ne vonnya fejekbl azt a zsinort torkok al tettk, s az emltett fel s al jr gombbal meg szortottk. [3] Ezt a kz mondst hromfle kppen vltoztattyk a Magyarok. I-szr: Pompdi. II-szor: Kompolti. III-szor: Kompoldi Kik az elst szeretik; semmi gybre nem nznek, hanem a sz divattyra, mely pompst s kevlyet jelent. Ha kinek a Kompolti kis vagy nemes aszszony teccik, az erre tmaszkodhatik: volt valami Kompolti Urasg (e falu Heves Vrmegyben fekszik, most immr Herceg Grassalkovich Uradalmaihoz tartozik), kinek Mtys kirly maga j viselete miatt ms falut is ajndkozott, mely ugyan csak Heves Vrmegyben fekszik, s Nnnak mondatik. Innnt az Urasgot gy neveztk: Kompolti de Nna. Ezen j ajndkkal meg gazdagodvn a nemes aszszony, gy re tartotta magt: hogy gyalog senkivel se beszllett. Ezt gy csfoltk a Magyarok: re tartya magt, mint a Kompolti nemes aszszony, Nna jszg az utn ktfel osztatott: fls Nnra, s Tisza Nnra. Ki hallvn a Kompolti Urasg, fls Nnt mostanban a Br Bruderek birjk, Tisza Nnt; az Egri Pspksg Kik a Kompoldi nemes aszszonyokkal tartanak, azok Hevenesinek kz rssaiban is bizhatnak. (Tomo 80. Sub litteris ZZ. pag. 10). Itt az vagyon rva: hogy V. Istvn IV. Blnak fia 1264-dik esztendben mg attynak letben ifiabbik kirlynak nevt nevezvn egy Kompold nevezet katont meg nemesitvn kik azutn Grfsgra is fel hgtak, neki Ers nevezet jszgot ajndkozott. Ekkor a Kompoldi kis aszszony, vagy taln maga a nemes aszszony re tarthatta magt. [4] Ama nevezetes Plt (egy a kirlyi nembl eredett Grg blcs) i gen tisztessgesen l vala maga hznl. Selyem sznyegekkel valnak b vonva szobinak falai. Selyem posztval fdve azoknak padlattyai. Pltnak ezen pomps maga viselett kevlysgre magyarzvn Diogenes, jl b srozvn meztelen lbait, annak szobiba b mne. Krdeztetvn Plttl: mit cselekednk? felele: Pltnak hgykesgt tapodom. Erre Plt: de taln nagyobb kevlsggel: mivel azt se tudod: hov kllessk lbaidat raknod.

433

[5] A Gncl szekere (Septem Triones) elg nevezetes a Magyaroknl. Ennek csillagjai jszak fel vannak, ngy kerekekkel, s egy meg grbedett hrom csillag rddal. A fldnek szne al soha ezen csillagzat le nem szll. Ugyan azrt, minden nap lehet azt ltni, ha tiszta az g. [6] A Pps madr, pipis szavval l, bbos is, azon kvl kevlyen jrni lccatik, a kevlyeket pipes bbosoknak nevezzk. Ezek kzl egy, Diogenes elejbe jvn, tlle valamit krdezett; de Diogenes nem felele nkie addg semmit, mg elre ki nem adn magt: frjfi lenne ? vagy aszszony? [7] A Tiszn tl lv Magyarok, ha Tolna, s Baranya Vrmegyket meg jrtk, magokat igen forgott jrtas embereknek tartottk. [8] Ama vilg br N. Sndor hirt hallvn ama hres Diogenesnek meg kvnn ltogatni tet. Hallvn pedig: hogy a vroson kvl, egy hordban laknk; s ott szntelen vagy tanlna, vagy okoskodnk: hozzja mne, s elejben llvn meg gr nki: hogy akr mit krendene a szegny nki bizonyosan meg adn. Diogenes felje se tekintvn, nem is akarvn tudni: ki lgyen gy felele: csak azt el ne vedd tllem, a mit nem adhacc, a tiddel mit se gondolok. Azt akarta ezzel mondani: menne el hordaja ell, s gy a napfnt mely az olvassra szksges vala tlle el ne venn. Erre Sndor el csudlkozvn; nzz (gymond) felm. n Sndor kirly vagyok. Erre Diogenes felje se tekintvn, n pedig Diogenes vagyok. Ekkor Sndor Generlissaihoz fordlvn: ez (gymond) az egsz vilg nem az enyim. Bizonyosok legyetek abban: ha Sndor nem volnk, Diogenes lennk. [9] A kaszs (Orion) igen smeretes csillagzat a kaszllknl. Mert midn ez Juniusnak kzepe tjjn, reggelenknt fel emelkedik nem meszsze a hajnal. Januriusnak kzepn, dlre lccatik. Egy katonnak formjt viseli. Kt vllait kt fnyes csillag li. ve helyet hrom csillag fmlik. vrl fgg le annak kardgya hrom elg fnyes csillagokkal ki rakva. Trdgye kt kalcscsain ismtt kt fnyes csillagok. Nem szenvedheti a j nevels ember, midn a kaszst kasza hgynak nevezik. Ezt mi okra nzve mondgyk? taln azrt: hogy a kaszsnak kardgya vast, a kaszs hugynak lenni kpzelik? Ez nemtelen kpzelds. Midn ezt a kasza hgyott a szent rsba Krolyi Gspr b vette; gondolom: az akkori kz embereknek szavok jrattyra tmaszkodott. Krolyira tmaszkodott osztn Kldi Gyrgy is, ki hasonlkppen az Oriont kasza hgynak nevezi. De a hugyos parasztok mg azt is, midn a kszvn ki fakad, kszvn hgynak mondgyk. [10] Ezt a plda beszdet a dek gy mondgya: Cristas erigit, tarajt emel. gy is: Cornu petit, szarvra kapott.

434

[11] A kevlyeknek durcasgjokat ezen mesvel rja le egy tuds. Egy szp kvr kedvire mlat vala a zld pzsitton. tet egy bka meg ltvn, monda magban: bezzeg szp nagy llat m ez! n is lehetnk ilyen, ha rncos brmet ki feszthetnm. Rajta teht: fel ftta jl ki is terjesztette magt. Meg krdezte osztn fiaitl: ha lenne immr akkora, mint az ott ll kr? korn se felele a bka fi; ha csak jobban fel nem fvod hasadat. Ekkor a bka leg nagyobb erejvel ersen fel fvn, fel is puffasztvn magt, hangosan meg is repedt. Ebbl a mess trtnetbl azt hozza ki azon emltett tuds: hogy mindennek klnset adott a gondos termszet; ezt ervel, amazt szpsggel, mst szszel vagy gazdagsggal kestett fel. Ugyan azrt nagy esztelensg ha egy valaki msnak adomnynyt rgyli. Ha ki az emberek kzl vagy ers, vagy gazdag, vagy okos; azzal ne kevlkdgyk. Ha ki alacson szlets (a mellett ostoba) nagyra ne vgygyon: mert knnyen meg reped. [12] A fias tykot is gyakran emlegetik a Magyarok (Pleades) smerik is tet az egeken. Fel szokott Oktobernek feln tmadni napkelet fell. Ht apr s srn szsze rakott csillagjai vannak, ugyan azrt Hetevnnek is mondatnak. Nem meszsze a fias tyktl vannak mg V bt mdra el osztatott csillagok (Hyades), melyeket bika orrnak lehet nevezni, mivel valjban a bika nevezet csillagzatnak orrra vannak aggatva. Kzttk egy fnyeset ltni, mely a bika szem (Oculus Tauri, vel Aldebaran). A fias tyk is hasonlkppen a bika csillagzatban vagyon, s a biknak lapockjn kotlik. [13] Nmely Plbnost ki a vrosban igen kes s drga paripn szokott lovagolni, meg intette egy hgyke Kancelista, azt javallvn nki: hogy inkbb Krisztust kvesse, ki Jruzslmbe menvn, meg elgedett egy szamrral. Magam is meg elgedtem volna felele a Plbnos, ha kaphattam volna. Mindentt kerestettem szmomra; de mindnyjt Kancelistknak vittk. [14] A Rig mezeje (Campus Merularum) igen hres mez Olh orszgban azokrl a csatkrl, melyek rajta trtntek. A kevlyek s krkedk magokrl szoktk mondani: hogy ksz volna a Rig mezre is ugratni. [15] Ezt a kzmondst, a szegny vn aszszonyoknak gytrelmekre, s boszontsokra emlegetik azok a pajkos emberek, kik ket vn boszorkny nevezettel illetik. Szemkre hnnyk azt: hogy a napnak le szllta utn (fkppen jflkor) meg nyergelik a seprt, s Buda mell Szent Gellrt hgyre lovagolnnak. Itt az rdgkkel arrl tancskoznnak: mi mdon lehetne a fllegeket el tvulitani, s semmi est nem adni. Ha ezt a tancs szerencssen el vgezhette; osztn az rdgkkel szsze fogdzottak, s ersen tncoltak. Azok a pajkos emberek ezen locsogsaikkal arra vittk az oktalan Brkat: hogy az esnek szkjben meg frsztenk a vn aszszonyokat, s addg restomban tartottk, mg est nem ltnnak. De ez immr el mlt. A boszorknyoknak szsze gylekezettyket pedig mrt fogtk csupn Sz. Gellrt
435

hgyre, s nem msra? azrt: mert egsz Magyar orszgbl Budra szoktak jrni a Magyar prlekedk, gymint az ott lak kirlyhoz, s a tbla Brkhoz; a prlekedk kztt rdemes reg aszszonyok is voltanak, kik, ha nyertesek lettek, ellenek az gye vesztettek kgyt, bkt okdtak, vn boszorknyoknak is neveztk. Errl a nevezetes hgyrl mlt tbbet is mondani. Ezt elsben Lt hgynek mondottk a rgi Magyarok. Mert annak tetejre llvn, Szeged s Debrecen fel minden akadly nlkl el lthatni. Minekutnna Sz. Gellrt Csandi Pspkt errl a Lt hgyrl le tasztottk a pognsgra viszsza trt Magyarok, Lt hgy nevt el vesztette, s az dtl fogva Sz. Gellrt hgynek neveztetett. Arrl a hgyrl nevezetes az is: hogy azon pogny Magyaroknak ivadkaik kzl, kik Sz. Gellrtet meg ltk, egy se mehetett b azon templomba, mely azon Sz. Pspknek tiszteletre a hgyn, vagy nmelyek szernt a hgy mellett pttetett. Ennek valsgt meg akarvn Mtys kirly prblni, egy Krogi nevezet inasst, ki azon pogny embereknek sarjazattyok vala, a Pspk templomba fel vitt. Eleget szabdott az inas, de minekutnna ervel b vontk, mivel a re vetett rgi tkot jl tudta, has menst meg nem brhatta. Ennek ki sprssre egynehny vn aszszonyokat kldettetett fel Mtys kirly. Ez a trtnet a boszorknsgot a sepr hordozs miatt mg inkbb el hitette a rgi Magyarokkal. [16] Egy klns kessg Dma, midn a farsangi napokon a tncolba rkezett, igen rt ifiat vlasztott tncos trsnak. gy el kevlyedett pedig ebben ama rt: hogy az kes aszszonnak hozzja val hajlandsgrl nem ktelkednk. A tncnak elegre rkezvn, mindnyjoknak hallottakra (j feleletet remlvn a szp aszszontl) hangosan meg krdezte tet: mi okra nzve nem adta magt ms ifiakhoz is, kik a blban elegen lennnek? erre a kedves aszszony (gy: hogy mindnyjan meg rtenk) vilgosan gy felelt: annak oka az n Uram, ki ha engemet szp ifival tncolni ltott volna, tlle meg nem maradhattam volna. [17] Mhsz Orbn egy nevezetes falusi Br maga mltsgos beszdgyeivel arra vitte a falunak eskdtyeit: hogy maga svegesen szllott; a tbbi tet sveg le tve hallotta. Sokig brta a falusi elssget: mert valban meg is rdemlette. Minden esztendben gyarapod mltsgt nem szenvedhetvn tovbb az irgyked eskdtek, Brnak mst vlasztottak, de az elbbinl sokkal albb valt. Ki is tapasztalvn azt: hogy annyi bcsletet nem adnnak nki, mint az elbbinek, el krte annak svegt, s vele a falusi gylsben meg jelent. Mondgyk: hogy Orbn svegnek lttra, tiszteletre hajtotta az egsz gylekezetet. [18] gy jrt hajdan egy Nmet kis aszszony, ki sok szp ifiakon ki advn, vgtre egy grbje lve. Hzassga utn, ki ment egyszer az erdbe elbbi szeretji kzl egygyikkel, ki is a beszd kzben meg krdezte tet: mivel
436

annyi imdi voltak, hogy hogy mehetett egy grbhez frjhez? erre semmit se felelvn az aszszony, ide tova nzett a fk kztt, mint ha magnak egy pcnak val veszszt akarna vgni. Ezt a munkt magra vllalvn az rfi, mennek a beszlgets kztt; ltnak is elg szp veszszket, de az rfinak egy se techetett meg: mivel azok kzl nmelyek rvideknek, nmelyek igen hoszszaknak, nmelyek vastagoknak lccattak. Addg addg vlogatta a szpet, mg a mogyorsnak vge lett, s gy kntelen lett az utls bokorbl egygyet mecceni. Micsoda ez rfi, krd az aszszony? hiszen ez a veszsz nem egyenes, nem is illik kezembe. Ennl sokakat hagyott htra a mogyorsban, melyek szzszorta szebbek lettek volna. Az mr igaz, felel az rfi: de, mivel haza fel sietnk, viszsz mennnk taln nem tancsos. Erre az aszszony: lttya az rfi (gymond) mi kettnknek egy hibnk vagyon. n a frjekbe, az rfi a veszszkbe vlogatott, mind a ketten grbre akadtunk. [19] Egy f vrosnak templomba gylekeztek egy nnepen mindenfle kes ruhzat frjfiak, de fkppen aszszonyok. Ezeknek fnyessgjket ltvn egy Isten fl kegyes Remete, meg nem llhatta: hogy ket kevlyeknek lenni ne tllye. Meg jelentette pedig nki az Isten angyala: hogy egynl tbb kevly nem talltatna e sokasg kztt, az is egy szolgl lenne, kinek nyakn selyem kend lenne. [20] Az alfldi fiatal aszszonyok eltt, de fkppen minden lenyok eltt oly nagy bcse a piros csizmnak: hogy a nlkl ritkt lt az ember. Nem kmllik a nagy sarakban is. Nem nagynak tartyk az olyan lenyokat, kik fekete csizmval be rik. [21] Dzsoknak mondgyk azon gazdag embereket, kiknek pnzzk klletinl is gy annyira tbb vagyon: hogy az, akr minm pazorlsok ltal, soha el nem fogyhat; hanem szntelen gyarapodik. Az illyetn Dzsksok a rgi Grgknl, s a Persknl sokan talltattak. Midn Diogenes egy k Blvntl alamizsnt kre; egy a Dzsks Grgk kzl meg krdezte tet: mit cselekedne? mivel jl tudn: hogy az a blvny semmit se adandana nki. Nem is azrt krem: (monda Diogenes) mint ha attl vrnk valamit, hanem csupn arra szoktatom magamat, hogy bkvel el trhessem azt: ha ily Dzs gazdagok, a min te vagy, semmit se adtok; noha szpen krnk benneteket. Ugyan csak ezen Diogenes, midn valakitl valamit krt, gy szokott hozz szllani: vagy adtl immr valakinek valamit, vagy senkinek semmit. Ha nem adtl, adakozsgodat rajtam kezd; ha pedig adtl, rajtam folytasd. [22] Az alfldiek nagyon csfollyk az olyan embereket, kik feledkenyek lvn sokat el visznek magokkal, de tbbet felejtenek otthon. Ilyenek a kocsisok, kik a szksges holmikbl nmelyeket kocsijokra raknak, gymint az Ernyt (es ellen a gyknt, vagy ponyvt) azomban el felejtik a kast, mely nem klmben szksges, valamint az erny.
437

[23] Nagy Sndor felette kis ember lvn, meg gyzte Archidmust ama hres Agezilaus vezrnek leg vitzebb fit, kinek magossga szinte az orjsok kz szmlltatott. Ezen nem remllett gyzedelme utn nagyon fel fuvalkodott Sndor. Mely dolgot meg hallvn Archidamusnak attya Gezilaus; ezt rta Sndornak; hallom: hogy gyzedelmed utn kevlyebb lettl. Azt (ha eszd van) ne cselekedd, mert ma is csak akkora rnykod, mint tegnap. [24] A gazdnak elejbe iparkodott a jh, s a kutyk ellen a tbbi juhoknak nevben panaszolkodott. me (igy mondvn) mi nked brnt, gyapjt, tejet, hst, bundt, s ezer efflket adunk, mg se adsz valami klnst eledelnkre, hanem csupn azzal lnk, a mit magunk szedegetnk a mezn. Ellenben a kutyknak szmokra mindent magad ksztel, s (noha tgedet semmivel se tpllnak) minden nap jl tartogatod ket. Ezt hallvn a jelenlv juhsz kutya, a juhnak okoskodst gy tromfolta viszsz: ha mi nem volnnk, tikteket a farkasok rgen el szaggattak volna, s gy a j gazdnak semmit se adtatok volna. Ekkor a juhok le tettk elbbi kevlysgjket, s a kutyknak oda engedtk az elssget. [25] nes embernek azt mondgyk a Magyarok: ki szntelen magt magasztallya, ezeket mondvn: n vagyok, ki vagyok n cselekedtem azokat A tbbi mind szamr. A Dekok ezeket Egoistknak nevezik. Ezekrl az nes emberekrl azt szoktk kznsgesen a tanltt, s tapasztalt Magyarok mondani: hogy rosz szomszdgyaik vannak; mert (azoknak halgattokban) magok magokat kntelentetnek dcsrnik. [26] Ez a kzmonds jnak lenni lccatik, de valban a hgyke haramjk el len mondatik: midn kzre kerlvn, kerkkel szsze trettetnek, osztn a kerkre ttetnek.

MSODIK RSZ. A kevlynek szava jrattyai.

Otthon parancsollyon kend. Bakot nyztl, bds vagy. Flre Putri, jn a gunyh. Flre gunyh, jn a hz. Flre falu, itt a vros.
438
[1]

73

Elbbre e lcscsel.

Htrbb az agarakkal. Ksre lesz az is, a mit anydtl oly desen szoptl. Ebet se tud fellle. Nyomomba se hghacc. Eb a fa szekere. gy nzz a szemembe. ppen bizony, Orondinak tarht. Ki vagyok, n vagyok. Msszor velem gy eredhecc szba. Nem arra kurta a bzba. Hk meg tompa.
[4] [3] [2]

Igyl kr, t viz.

[5]

Hord el a stor ft. Sros lbom se trlnm hozz. Lra katona, tehnre hajd. Tudgya a cudar, kivel van dolga. Ha kend diszn; ms is ember. n se vagyok kemence ft Uram hzban.
74

Ha kend ember ms se diszn.

Urad vagyok Isten utn.

439

jsg hasamba, hideg lels bokorban.

[7]

[6]

Nked is kett az orrod luka, mint a szegny ember malaccnak. Kinek tehene alatt szoptl. Ki lova fia vagy? Nem arra kanca a bzba! Akr soha se lssalak. Akr akkor lssalak, mikor a htam kzept. Ha flem nem volna; nem is hallanm. Kr hogy nyele nincs.
75 [9] [8]

Se hremmel, se tancsommal nem esett.

ngyod trdgye. Se testemnek, se lelkemnek nem kll. Ezrt egy j szt nem adok. Ember vagy kecske.
[11] [10]

Ki tudgya honnant van keze lba? Testem lelkem meg nta. Vigyzz magadra: mert stkbe kapunk. ppen bizony, kedre biztk az orszg dolgt.
76 [12]

Ez nem egybb; hanem ki tol ksa.

Te egy jjel ntt gomba.

440

Madzag, nem kolbsz.

[13]

Vgyzz magadra tengelt ttetnk. Milta gyalog jrok, nem hallottam ilyet. Ki szemetn nevelkedtl, hogy gy rugdaldzol? Kinek mi gondgya re. Te bokorbl ugrott j lepny. Lesz bellled vagy fr, vagy kalapcs. Er r mond r; ha nem hiszi fogd r. Eb a ki bnnya. Leg kissebb gondom is nagyobb annl. Ezzel jl nem lakom m. Ha t lettl volna, eddg fel talltalak volna. Inkbb a srba vetem, mint nked adom. Taln te talltad fel a puska port. Hallod ez nem Cski szalmja.
77 [14]

Kutya fark inkbb a szjjba.

[15]

Se ze, se bze. Lb all sznakodk.

[16]

Hallod ? Mg szpen szllok. Kinek borja nyallya meg. A ki bnnya; vegye el rlla.
441

A ki sznnya; tegyen rlla. Ldly, kotrdgy, vakardgy.

78

A terebly fnak fejsze van a tvn.

Hanyadn vagyunk mi ketten. Abronczold b fejt, mert a tanlsban meg reped. Mit tehet az eleven; ha a hltt is ugrl. Inkbb szamara, mint brja. Mi slt ki belle? Se szvem, se szemem rajta. Bogr anytl szrmazott. Mind szrazon a vizig. Egy nap alatt orszgombl ki takarodgy.
[18] [17]

Vagy trik, vagy szakad; de meg kell lenni. Ha trik a lbod, nem szakad. Flre taliga, jn a kocsi. Flre kocsi, jn a hint. Jut, ha marad. Tudsz hozz, mint hajd a harang ntshez. A tk is estte virgzik. Tovbb van mg kom a nagy oltr. Meg jttem n mr onnt, a hov iparkodol.
442

Nincs mindentt a Cignnak csontya.

79

[19]

Apdnak is fekete a koponyja.

[21]

[20]

Nem oda bunda.

Ki is talltam, a mit fzni akarsz. Eb sgor, kutya koma. Annyit tudsz hozz, mint tyk az A, B, Chez. A szomj krnek zavaros viz is j. Hopp itt is, amott is, a mi hzunk eltt is. Lencse, bors, ksa, Istennek ldssa. A Tt meg ne lssa, mert szemed ki ssa. Cini fini Pter btya nked hegedlnek. Vak koldusnak fa garas is j.
[22]

Ezrt csak hajam szla se fog meg szlni. Kard ki kard. Csirke se okossabb az annynl.
80

Nem arra Buda.

[23]

Oda oda Pokolba.

[24]

szsze tiporlak, mint a taknyot. Bezzeg sajt, nem tr. Ltd : mibl lesz a herny. Ebtl tanltt cudar.
443

Ez az atyafisg kzttetek: egygyik a dombra msik a vlgybe rakodott, el jtt a zpor es; szsze hordotta ket. Minden botnak kett a vge. Minden botnak van fogssa. Minden botnak vgn a feje. Magyarnak kors, Nmetnek bors, Ttnak kopors. Fst farag, annak is leg gyvbbja.
81 [25]

Bugyor a vilg, szatyor a vn aszszony.

[26]

gy meg szidtk: hogy ugyan fstlgtt. Vigyzz: mert egyszer egy ms utn futunk, de te lszel az els. Derk ember a kocsis: hogy elre l. Ki tecc (eminens) vagy, mint jhok kztt a szamr. Ez a verem olyan verem: Ha nem hiszed gyere velem Orrodat is bele verem. Ha jttk itt lesztek, ha hoztok ehettek. rnykom se lehecc. Nem a te kezedben termett az a szp virg. Cspre, kapra termettl. Nem pcra, hanem eke szarvra. Vas villa inkbb kezedbe. Ttva nyitva az ajt.
444

Eltted az t takarodgy. Szna ? vagy szalma.

[27]

Csak magam vagyok kakas az udvarban.

82

A hov a csszr is gyalog jr.

[28]

Otthon tarcsd az orrod. Lassabban a Lcs rval. Eb krdi Uram. Azt is tudom: a mi soha se trtnt. Tudgya a k: hol jr. Tudgya a Man, hov lett. Flre bokor; jn az erd. Ppa szem.
[29]

Soha disznkat nem rzttem veled. Gyermekeknek fegyverk a srs. Aszszonyoknak fegyverk a fenyegets. Flre phl, jn a bajsz.
83

Flre bajsz; jn a szakl.

Igen finom ember volt, j: hogy tllnk el patkolt. Ne flly a vaksgtl, mg engem lcc. Tdd le sveged, ha nevem hallod. Hallottam szamr rivst; de el nem futk tlle.
445

Nincs egyebed fene testednl, s bns lelkednl. Flre bokor; itt a fa. gy pofon vglak, hogy nylad az gig megy. szsze folytatom taknyodat a nyloddal. Meg tantalak a Magyarok Istenre. Meg emlegettetem veled a Magyarok Istent. Nem a krmd kopott ezrt. Meg tantalak trs szaggatottat nni.
[30]

Vigyzz: mert trtt lvbe adatom fel szved. Lt fa. Ha garas van szjjban, nem r egy pnzt. Tbbet tud ehhez a Cigny purd is. Csak az bcslli, a ki nem lttya. Apd se vlt j. Tged ltni, s meg vetni mind egy. Cudar a nemzetsge is. Az arany el veszti divattyt, hogy kezedbe fogod.
84

A hasznos fldnek haszontalan terhhe.

Ijesztnek se volna j. Be filegrm munka vagy. Folyik (gy ) nlad utnna.

446

Ham pipke.

[31]

J volna gy a katona bles? Nem kentem jl meg kerekeidet? Taln meg kvnta els hasval. Es az s, fj a fj. El vesztette a rovst.
[33] [32]

Tams vagyok benne.

[34]

Pap jszg: nem tarts. Mi hir Budba? Nmet van vrba. Kirlyfi Kis Mikls beszdgye.
[35]

[1] Tudni val dolog, hogy a Magyarok Putrinak nevezik az olyan hzakat, melyek a fldnek szinn all vannak ptve. Ennek el ksztse oka a szksg. A rgi Magyar katonk is ily Putriban laktak, laknak most is az Oroszok, midn tli dben vrat ostromolnak. Ha hzat a fld szinre ptenek a Magyarok, azt fl hznak mondottk, s egyszersmind els emeletnek. Mivel a Nmeteknek Putriok soha se volt; fl hzaik lehettek: de a mi nlunk els emelet azt k els emeletnek nem mondhattk. Ugyan azrt klmbznek velnk az emeleteknek szmokban. [2] Egy rfinak ki a tarht igen szerette Inassa volt Orondi, ki a tarht hasonlkppen szerette. De midn az rfi rajta kapta orrt meg ttte. [3] Igen Istenfl vadsznak kelletett annak lenni; ki midn kurta vislja a bzba kergette a nylat meg intette azt: hogy a bzba ne mennyen, s krt ne tegyen. [4] A jrmos krknek szokta a bres mondani: midn elejkbe ll, s viszsza ngattya. [5] A t vizet mind a folynl, mind a kt viznl inkbb szeretik az krk. Ezt a kz mondst olyan emberekre is szoktk fordtani, kik egszszen el ztak.
447

[6] Akkor szoktak a torkosok ezzel a kz mondssal lni, midn retlen gymlcst, (mert annak meg rttt el nem vrhattyk) nni akarnak. [7] Egykor Diogenes ama hres N. Sndort ltvn maga fel jnni; egyszeriben a temetnek azon plettybe szaladott, a hol sok hltt embereknek koponyi tartattak, s ott hnyogatta azokat. N. Sndor frke ember lvn meg krdez tet: mit cselekednk? erre Diogenes: Flpnek (gymond) a te apdnak koponyjt keresem, de meg nem tallhatom, mert holttak utn is a mint ltom kett minden embernek orra luka. Ezzel azt akarta rtssre adni: hogy egyenl lesz is ms emberekhez. [8] Az olyan esztelen, oktalan ifiakrl szoktk ezt a kzmondst mondani, kik, valamint a borjak, gy neveltetnek fel; s mikor valami beszdre fakadnak, a tudatlansg ki teccik szjokon. [9] Ezt a kzmondst akkor gyakorollyk a Magyarok, midn valakit fitylni hallanak. Kr: hogy fitylskre nyele nincs, mert mlt vala meg fogni, s haza vinni. [10] Markalfot Salamon kirlyunknak bolondgyt ebdre hivta a Zimonyi Br; pedig oda nem ment. Okrl krdeztetvn, azt mond: hogy a minapiban is nla volt; mg se volt annyi embersge: hogy fradsgt meg ksznte volna, az olyan ebdrt j szt nem adok. [11] Egy Papnak Templomi beszdgye alatt szundiklni kezdett a Templom ajtajban l kolds aszszony, erre a papol nagyon csvlta volt fejt, s mivel alatta alunnnak a hallgatk beszdgynek haszontalansgrl gyanakodni kezdett. Nem meszsze a vn aszszontl vala egy kecske, mely midn szre vette volna: hogy a vn aszszony fejt le le hnn eltte, azt gondol: hogy tet trklsdire hvn. Neki ment teht nagy erszakkal a kecske, s e szegny alvt fbe ttte. Ezt ltvn a papol, akarattya ellen is el nevette magt, s azt kiltotta: ember vagy kecske. [12] Az az Urasg, mely Bajmcot 1637-dik esztend eltt birta (attl fogva Grf Plfiak) vacsorjt iszony nagy palotjban magossan vn, mly gondolattyai utn gy fohszkodott: Istenem! mire jutnk; ezt hallvn hta megett az Inas, azt mond: bizony Nagysgos Uram! elg ebl vagyunk. Erre az r. Ejnye (gymond) beste llek kurafi: taln re bztk az orszg dolgt. [13] Kolbszokat ltvn a rka, melyek a kmnyben fggttek, minekutnna minden mestersgt meg vetette: hogy azokhoz frhessen, s mg se mehetett volna valamire; azt mondotta felllk, hogy madzagok lennnek.

448

[14] Ez a kz monds Lva vrossban szrmazott. Ezt ennek eltte Grf Cskiak birtk, kik termszettyek szernt igen j szvek, s adakozk lvn, a parasztoknak patvarsgjokat knnyen el flelhettk. Egy patvarsgjok abban llott: hogy a bzt felibl nyomtattk el, arra tartvn szmot: hogy az Urasg szokssa szernt nkik ajndkozn, melyet osztn oda haza jra ki cspelvn, abbl felinl is tbbet ki cspeltenek. Cski nemzetsgrl Eszterhziakra kerlvn a jszg; a parasztok evvel az Urasggal is egyenlkppen akarvn bnni, s a kvt felibl ki cspelni; de a Tisztartk azt mondottk nkik: hogy ez a szalma nem Cski szalmja immr, hanem Eszterhzi. [15] Nmely tiszteletes Prdiktor noha br ktelessgnek eleget tenne mg se vihette magt arra: hogy a gonosz nyelvek alattomban, stt nha vilgossan is ne harapdltk volna. Eleget gondolkodott minden vdelmezssei fell; de semmire se mehetett. Vgtre arra tkllette magt: hogy hzi komondorjnak farkt el vgattatta. Krdezvn osztn az embereket: mi hr lenne a faluba? azt mondk: hogy kutyjnak farkrl beszllene az egsz falu. Inkbb arrl (monda a T. r) mint sem n rllam. [16] Markalf Salamon kirlyunknak pajkos Inassa igen szerette a dcsretet. s ha tet meg szntk abban is gynyrkdtt. Egykor Visegrdon mid n leg nagyobb volt a csikorg tl, egy pre gatyba a kirlyi palota eltt llott, s keze lba meg gebedve lccatott. szsze csdltek erre a bunds emberek; s tet nagyon sajnllottk. Oda rvn a kirly midn a krnylllktl meg rtette: hogy k Markalfon sznakodnnak: mennyetek el (gymond) innent, ha tet igazn sznni akarjtok: mert utnnatok is el takarodik. [17] Nmely kevly Kancelistcska azt mond egyszer: hogy inkbb szamara lenne a vrosnak, mint Brja. Okl azt adta, hogy ha szamara volna holttig az maradna; ha pedig Brja, minden egy kt esztendben vltozna. [18] Egy Nmet orszgi kis Herceg meg haragdvn titoknokjra: meg parancsolta nki: hogy egy nap alatt egsz orszgbl ki takarodgyk. Ez huszonhrom ort el tlttt a vrosban, ugyan azrt j barttyaitl meg is intetett: hogy siessen. Minek sietnk monda a titoknok, hiszen fl ra alatt, tl vagyok a hatoron. [19] Midn a Cignt lopson kapjk, s keresetlen fval meg verik; semmiet nem sajnllyk; b trik annak fejt is, azt mondvn: hogy ott a Cignnak csontya nincs, s gy mindenfell verhetni. [20] Szolgjval tazvn nmely r, minekutnna oly helyre mentek, a hol sok koponykat lttak, meg krdezte szolgjtl: meg tudn a f embereknek koponyjokat, az al rendektl klmbztetni? hogy erre a szolga nem
449

tudommal felelt; ltd (gymond) ama fehr koponyk a nagy Urak; a barnk pedig olyan parasztok, mint te vagy. Ez utn egy akasztfa mellett el menvn; fel kiltott a szolga: gy Uram, azon a fn mind nagy Urak: mert mindnyjoknak koponyjok fehr. [21] A Jhszoknak vagyon Bundjok, a tbbi psztoroknak Subjok. Ha ki pompsabban ltzik, annak mondgyk, ha szemllyhez nem illik, nem oda Bunda. [22] Ennek okl azt szoktk mondani: hogy ha el veszti is; semmi kra nincs benne. [23] Toldi Miklstl mg mikor szekeres ember volt meg krdezte egy taz: ha j ton menne Budra. Azt felel Toldi: Nem arra Buda. Hanem egy dal ft a szekrrl le vvn, annak vgt egy kzzel meg fogta s azzal Buda fel mutatott. El csudlkozott erre az taz. Emlkezetem errl Toldi Miklsomban a 7-dik Jegyzet alatt N-ro V. [24] Egy kplr gyakoroltatta gyalog katonit a tzellsben. Meg mondotta pedig nkik: hogy az ellensgre ljjenek. Egy pedig kzllk sznetlen az g fel ltt. Erre a kplr meg haragudvn; Oda oda (gymond) pokolba. [25] Fst faragknak hivjk Szegeden a mint tudva vagyon a kmn sprket. Ezeket nem igen hasznosoknak tartyk az aszszonyok, mivel kmnnyeiket magok is le tudgyk spreni. Mindazltal; milta k kmnyekhez szoktak a szegnnyebbek is, lassan lassan hozz desltek a fst faraghoz, leg albb azrt: hogy csintalan gyermekeiket azoknak jvend itt termttekkel ijesztgethessk. [26] A vilgot bugyornak nevezik: mert a bugyornak gmbl formja vagyon. Ezt butornak is mondgyk nmely helyeken, btyornak is, bjtornak is. A vn aszszont szatyornak mondgyk sok rncaik, s srgasgjok miatt. [27] Ezzel akkor szoktak a Magyarok lni, midn valami smers aszszony le betegedik. A sznn fi gyermeket, a szalmn leny gyermeket rtenek. De ezt ms akr mirl is mondgyk az alfldiek, a sznn szerencss eseteket, a szalmn szerencstleneket rtenek. [28] Ezen kz mondssal akkor lnek a Magyarok: midn szksgjkre mennek. A helyet pervtnak (ez a sz a privet szbl sarjadzott) rnyk szknek, pityernek nevezik. Az Erdlyiek Budnak mondgyk. Nlunk a parasztoknl semmi pervtkat nem ltni; mg is a Magyarnak udvara sokkal tisztbb, mint akr mely ms nemzetek: ahhol hrom is a pervta.

450

[29] Nmely ri ember gazdagsgnak meg ltogatssa okl szrjre rkezvn, ppa szemen nzte a bzt, s a szp nagy szemnek teccett; de mg is kevsnek lccatott. A nyomtatk soha mg eddig ppa szemet nem ltvn meg krdeztk: minek hivnk azt az orr nyerget: eb szarnak (gymond) Mskor, ismtt oda rkezvn az r, akkor zabot nyomtattak; a garmadbl egy maroknyit ki vevn, s polyvjt el fjvn, gy teccet: mint ha a szemek sovnyok s kicsinek lennnek. Javallottk nkik a nyomtatk: hogy, ha az eb szart az orrra tenn, tstnt nagyobbaknak lccattatni fognnak. [30] Ha a szaggatottat okosan a fazkba nemhnnyk; ketten hrman is szsze ragadni szoktanak. Egy Plbnos Urnak kplnnya, az ilyeneket mind a Plbnos elejbe tasziglta, maga az egygyeseket ette. Erre a Plbnos meg neheztelvn: csn Uram (gymond): meg tantom n kendet trs szaggatottat nni. A kpln: soha se lttam ily veszeked szaggatottakat, szinte mindny ja egygyik a msiknak stkbe kapot. Ki velk. Egygyenknt a kettsket az ajtn ki vetette. [31] Nemezetes mese a Magyaroknl, melyet ham pipknek neveznek. Ezt rkk a tzhelyen lni mondgyk, s szjba furcsa beszdeket adnak. [32] Re fogjk az aszszonyokra, kik els terhben vannak: hogy mindent meg kvnnak, s ha kvnsgjokat b nem tlthetik; meg betegednek. [33] Azokrl az aszszonyokrl szoks mondani, kik terhesek lvn, a szlsnek dejt el hibzzk, akr min okbl essk az. [34] Az annyit tszen: hogy: nem hiszem. Sz. Tams Apostoltl vette eredett, ki midn Krisztusnak fel tmadst msoktl hollotta; hinni nem akarta. [35] Ezt a Kist a Magyar rk Istvnnnak de a hagyomny Miklsnak nevezi. Leg els vlt, ki a Reformcit Szegedre b akarta hozni. Oly kes beszd Szegedi fi: hogy hatalmas szavaira nzve, kis kirlynak, vagy kirlyfinak neveznk. Lss tbbet rlla Toldi Miklsomban, a 15-dik Jegyzetben.

85

HUSZONHETEDIK SZAK. Knnyek.

Knny a j borbl ecetet csinlni. Ha a kntor jl kezdi az neket, jl viszi a np. Egyszer meg cserltt l, knnyen cserbe megyen.
451

Fradt embert knny meg haragtani. J marhnak knny vvt lelni. Knny a lgy kvet faragni.
[1]

Mg egy beteg snldik, szz egssges is meg halhat. Knnyebb a lent fel nevelni, mint frjhez adni. Knny a jt nevelni. Knny msnak tancsot adni. Knny az akart re beszlleni. Knnyebb a pokolba menni, mint onnant ki szabadlni. Az el vetett gyerek knnyebb kortyot iszik. Ki keveset fz, knnyen meg eszi.
86 [2]

Knnyebb a tlba aprtani, mint bel keresni.

[3]

Nincs knnyebb, mint msba hibt tallni. Knny mst inteni. Knnyen n a leny, ha gy al vetik is. J lc j! tartya a svnt. Karc tartya a nd falat. Tavaszkor minden bokor szllst d. Knny meg rhesedni. Kakas is hatalmas maga szemetn.
[5] [4]

Lgy psztor eltt gyapjat rg a farkas.

452

Lnak ngy a lba, mg is meg botlik. J bornak nem kell cgr.

[6]

Knny a tej al morzsolni. Ki nagy Urral prl, knnyen tarisznyt ll. Egyszer eshetik meg, a mi soha se volt. Kenve jr a kerk.
[7]

A kencse mellett, knny meg piszkoldni.

87

[8]

Knnyebb a nszs, mint a ktszer fzs.

Leg knnyebben esik, a mi j szvbl tvdik. Ki knnyen hisz, knnyen meg csaldik. Knny a j hrt el veszteni, de nehz viszsz nyerni. Knny tele hassal a bjtrl papolni. A mz maga magt nyalattya. A ki szt nem fogad, knny azzal bnni.
[9]

Kinek Isten barttya, knny annak dvzlni. Knny szp dben hajt kormnyozni. Fz fbl a spt knny meg csinlni. Nem csuda, ha meg botlik a vak l. Ki veszni indl, knny annak el veszni. Ki veszni indl, annak a szl is rt. Ki veszni indl, annak lgy vz is rt.
453

Rka a rkval knnyen meg alkuszik. A macskafi rmest egersz. Knnyebb egygyel meg alkunni, mint tbbel. Knny ms brbl szles szjjat vgni. Knny haj trst a partrl szemllni. Knny a nagy gst toronybl szemllni. Knnyebb a vrat meg venni, mint meg tartani. Knnyebb a vrat meg gyzni, mint magt.
88 [11] [10]

A dgltt oroszlnt a szamr is rugdossa.

[12]

Knny az j s kis gylladst el oltani. Knny a szegnt ki nevetni, de nehz fel ruhzni. Knny a kis festst b varni. Knny a kis szjt b tapasztani. Mindentt terem a gyom. Knnyen trik a cserp edny. Nem szksg a tett kdmenedbe venni, Maga j sznttbl bele tud menni. A ki knnyen lop, knnyen fel akad. Knny Katit tncba vinni. Knny asztag alatt bza kalszt bengzni. Knnyen ballag el a Jh, de nehezen tr viszsz.
454
[13]

A szraz fa mellett a nyers is meg g. A tz mellett minden fa meg g, ki vvn a trft. Csak korpd legyen, knny ebet kapni.
[14]

A pokolnak ttyt szem b ktve is fel tallni. A poklot a vak kolds is lthattya. Knny el esni; de nehz fel kelni. Knny a szegnybl csfot zni.
89 [15]

Knny a forg szelet el rni.

[16]

Knny a kepe mellett bzra tallni. Knny azt vgbe vinni, melynek ms jl meg vetette az gyt. Ha Isten akarja, villa nyl is el sl. Knnyebb a bklls, mint a bkltets. Patkra a vak is tallhat, de tre nem. Knny rontani, de nehz pteni.
[17]

Knny vkony veszszbl gzst tekerni. Knny a vizet kard llel kett vgni. Knny a bolondot meg csalni.

[18]

Knny a dudt fel fnni, de nehz billegtetni. Knny a rostn ltal ltni. Knny a kis lukat b dugni. Knny az evedz le fel.
455
[19]

90

Knny az oly vrat oltalmazni, melyet nem vnnak.

Knnyebb a frl le esni, mint re menni. Knny a lncolt ebbel bkessgben lni. Knny onnant venni, a hol van. Knny a telit meg fejni. Knny a lngot krsztl szelni. Knny a mestersg, a ki tudgya. Ki valakit verni akar, knnyen tall botra. Knny a flnket meg ijeszteni. Knny a nagynak nagyobbra menni.
[20]

Kinek remnnye nd szlra tmaszkodik, knnyen le hajlik. Ki a tzhz kzel ll, knnyen meg pirl. A turra vizet ntnek; domiknak mondgyk. A parasztra kardot ktnek, katonnak hvjk. Knny a meleg vizet fel forralni. Knny a tojst kemnyre fzni. Knny a roszat roszabbnak tenni. Knny ruha a csk. Knny az rles, csak vz legyen hozz. Knny az retlen mrvnt frszelni.
91 [22] [21]

Knnyen hll az rett gymlcs.

[23]

456

Knnyebb a hzassg, mint a gyermek tarts. Knnyen vtkezik az ember egyszer, mg knnyebben elszr. Knnyebb a barom emberrel meg alkunni, mint a nem-emberrel. Knny a billegzett lovat meg smerni, de nehz meg tallni. Knnyen gygyl az j seb, de a rothadsra menend mg knnyebben el fenl.
[24]

Az rdg is knnyen ll egy deig a lncon. Knny a pohr mellett vitzkedni. Knny az ellensget maga utn hajtani. Hat kr utn knny a szekeret tolni. Szurok mellett kiki mocskos lehet. Knny a vizet mrni.
[26]

[25]

Knnyen li vilgt, kinek sok a pnze. Ha egyszer a kutya a marha belet meg kstolta a hst se haggya abban.
92 [27]

Knny el lni, csak kenyr legyen. J kemence mellett knny a telels. Knnyen jtt pnz, knnyen el kltdik.
[28]

Knnyebb a szamr htra, mint a paripra fl kapni. Knny bunda alatt, knny meg fzni. Knny legny, knnyen ugrik. A szalma prnye knnyen el aluszik.
457
[30]

[29]

Knny a jegen egybe meg fordlni. Knny a csekly vizet meg lbalni. Knny az vs, de nehz a keress. Knny a magos pcrl le hllani. Knny a rosz lrt az alku. Knny a homokot szntani. Knny a pct ki szabni, de nehz tartani. Knny a lgyba harapni.
93 [31]

Kenett szekr gyorsabban jr.

[32]

Knny a kolbszt zre vgni.

Knny a fld alatt a meleget trni. Knnyen d, a kinek van. Knny a vakars, ha viszket.
[34]

[33]

Knnyebb a kenyerezs, mint a sznts. Knnyen folyik a vz le fel.

[35]

Dombrl a skra knnyen le hemperegni. Magtl is le esik, a mi nehz. Knnyebb tncolni, mint a hegedbe keresni. Knny a pnzrl a penszt le trleni. Knnyen ugrlhat, ki az annyt meg fogta. Knny a brnt meg szelidteni.
458
[36]

Knny a sokbl sokat le lnni. Knny a lgy sarat gyrni. Knnyen meg g a szraz forgcs. Knny a szraz szalmt fel lobbantani.
94 [37]

A kis egr kis csapssal is oda van.

Knny a mlt krsztl harapni. Knny a hat krs szekeret a porban le rni. Bolond a ktba knnyen vethet kvet. Knny a gombt le tapodni.
[39] [38]

Knny a pk hllt el szakasztani. Knny a frget le tiporni.

[40]

Knny hlttnak flt gy el mecceni: hogy meg ne rezze. Knny az erszny, ha res. Knny a s, ha cs. Knnyen l, ki kevssel ri b.
[41]

Knny a hever disznnak meg hzni. Knny a kis szlnek ellene llani. Knny volna a disznt meg nyrni, ha malac korban re szoktattk volna.
[42] 95

Knny az veget el trni.

Knny a vkont el szakasztani.

459

Knny a kst meg rgni. Az lomban, a szerelemben nincs lehetetlensg. Knny a nagy terh is; ha sokan emelik. Knny a Cignyok kztt lopni tanlni. A malmon, s ifi aszszonyon gyakor az igazits. Knny szent Mihly lovt abrak nlkl tartani. Knnyen gyltt, knnyen hltt. Knny a keveset el trni. Csak a vros kapujn ki mehess; annak utna knnyen tazol. Knnyebb a knyv, mint a prly. Knny a maga pnzzt olvasni. Knny a kontyot fel tenni. Knny a sokbl keveset mrni. Knny a hideg ksval knlni. Knny a skon el esni.
[45] [44] [43]

Knny kuvarcot nyerni.

96

[46]

Knny macskt az egrre szoktatni.

A veszendt a lgy viz is el veszti. A szegny ember knnyen meg olvashattya malacct. Knny a szpet meg szeretni. Knnyen l, kinek mindene van.
460

Knny a vizbe, de nehz ki szni. Knny a pohr mellett vitzkedni. Knny kalaz utn jrni.
[48] [47]

Knny a holttat rgalmazni.

[49]

Knny annak tncolni, kinek apja hegedlt. gett bor utn a flnk is vitz.

[50]

Knny a Magyart lra ltetni, de nehz le szlltani. Knny a szegnyen kockzni. Knny a szegnyt remnnyel tartani. Knnyebb a balht, mint a halat meg fogni.
97 [51]

Knny a szt meg fordtani: mert nem terhes szekr.

[52]

Knnyen terem a j bor, ha kapa a bikja. Knny annak ddolni, kinek apja nekelt.

Knnyen klti, kinek krme nem szakadt rette. Msnak nyavalyjt knny felejteni. Knny a kocsmn vitznek lenni. Knny a kopaszt beretvlni. Knny a bajszt meg pdrteni. Knny a prtt el ejteni.
[54] [53]

Knny a csekly vizben el esni.

[55]

Knny a macskt a szrdkre szoktatni.

461

A haj magtl is le megyen a folyn. A flh magtl is meg ered, ha terhes. Knny a sntt el rni. Knny adni abbl, a mi nem kell. Knny a vz csapot le trni. Knny a vakot meg csalni. Egy tznl tbb fazk is fel forr. Knnyebb az aszszont tncba vinni, mint rncba szedni. Knnyen volnk, ha volnk.
98

Knnyebb (de nem jobb) a hallomnak, mint a ltomnak hinni.

[57]

[56]

Knnyebb nnepet szabni, mint meg tartani.

Knny a borbl ecetet csinlni, de nehz az ecetbl bort. Knnyebb a monds, mint a viszsza vons. Knnyen veszik fel, mint a bcs jrst. Knnyebb l mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolni. Knnyen kpi markt, ha tollyk szekere farkt. Knny a szalma szlat ltal ugrani. Knny a cinegt meg fogni.
[61] [60] [59] [58]

Knny a brnnak vrt venni.

[62]

Knny a bzt el hnni, de nehz fel szedni. Knny a szprl sokat szllani.
462

99

Knny a bolondot el mtani.

Knny az egygyt re szedni. Knny nnit tncba vinni. Knny a nagy fazkbl soknak nni. Knny a rosz bort meg nem szokni. Knny a mkot el szrni, mint szsze kaparni. Knny a tiszta fehret b mocskolni. Knny az ertlennek orrt meg tni. Knny a psztorsg farkas nlkl. Knny az el fradottnak el alunni. Knny dvezl kinek Isten barttya. Knnyen foganszik az egszsges mag. Knny a vz folyttban szni. Knny j csikbl j lovat nevelni. Knny annak osztani, kinek apja keresett.
[63]

Knny annak stlni, kinek ms dolga nincs. Knny a jval szpen bnni. Knny a keszeget meg fogni. Knny a vkt el csapni.
[65] [64]

A jl fel keltt tsztt knny dagasztani. Knnyen tenysz a j fajta.

463

Knny kt hjagon szni.

100

A kenyrnek leg jobb dagasztja az Isten.

[66]

Knny kt kobakon nagy vizet is meg gyzni. Knny a ritka hajat meg fslni. Knny a szegnnek jhait meg olvasni. Knny ft vgni, ha egyszer a bk le esett. Ha Mria akarja az aludtt tj is el sl. Az rett kels magtl is fel pattan. Knny a vkt le csapni, de nehz bele keresni. Knny szz dzsnak egy arany. Knnyebb el alunni, mint fel kelni.
[1] Az az: az oly ifiat, kinek termszete szeld, knny hibjbl ki menteni, mert hamar engedelmeskedik. [2] Igaz ugyan: hogy a nevels is nehz, fkppen annak, kinek sok gyermekei vannak; de lenynak j frfiat tallni, valsggal nehezebb. [3] Az olyas rfiaknak szoktuk azt mondani, kik abban tartyk leg nagyobb dicssgjket: hogy elg pnzzek vagyon: arrl nem emlkeznek: hogy az az attyok keresete. [4] Annyit tszen: mint a j fenytk erklcsben tartya, a ki kap gyermeket is. Az is annyit tszen: hogy a nd falat a karc tartya j lladalomban. [5] Csak a hadban jobb a msn dolgozni. [6] Azokrl a lenyokrl mondgyk: kik ha j nevelsk van jszg nlkl is el kelnek.

464

[7] Az alprskrl mondgyk, kik ha a brknak adnak valamit gyket knnyebben meg nyerik. [8] A rosz trs rosznak teszi az ifiat. [9] A sz fogadatlan gyermekeket, verssel szoktk jra hozni. [10] Mert magjt az ember inkbb sajnllya, ejtik: Vicinumque pecus, grandius uber habet. ezt a Dekok gy

[11] Ezt a Dek is ppen gy ejti: Fortior est qui se, quam qui fortissima vincit moenia. [12] Ezt azoknak oktatssokra mondgyuk, kik kevlyek, s msokat meg vetnek. [13] Kis szjnak azt mondgyuk, mely minden meg fontols nlkl fcsg; ilyeneket knny meg torkolni. [14] Nmelyek nem merik szolgljokat meg szidni, csupn azrt: hogy el ne szkjenek. Ezt a j gazdaszszonyok nem gyakorollyk, ama kz mondssal lvn. [15] Ez a termszetben is igaz; de az erklcskre is lehet egyengetni. Vteni knny, de meg jobblni nehz. [16] Nmely forg szlrl lehet ezt rteni, mely egy helyben szokott forogni; ezt a gyakran forg tolvajokrl is lehet rteni. [17] Mondgyk ugyan ezt a kzmondst kznsgesen; de az is igaz: hogy a rgi j pleteket el rontani se gyermek munka. Macedoninak kirllya Flp (N. Sndornak attya) flttbb dcsrtetett azrt: hogy kevs napok alatt Olintus vrosst fel forgatta, el is puszttotta. Erre azt mondotta Agezipolis (Kleombrotusnak fia) sok ily ideig ilyen vrost fel nem pthetne Flp. [18] Az az: mg fiatal a gyermek, addg kelletik hajtani minden jra. [19] Azokrl mondgyk, kik adssgokban verik magokat. Ha akkor fizetnk ki, midn az adssg kevs, meg se rzenk. Nincs a pokolbli knnak nagyobb terhhe, mint a nagy adossgot-sarkalknak eleget tenni. [20] Szegny ember annyira ment: hogy miliomokkal brt. Okrl krdeztetvn azt mond: hogy midn ezerre ment, (ez pedig nehz volt) osztn a gyjts knnyebb volt.

465

[21] Az az: knny a kereskeds, a vagy akr mi ms; csak pnz legyen hozz, melyel a dolgot kezdik. [22] Akr min k, (a mrvny is) mg meg nem rik, igen lgy szokott lenni, ugyan azrt: knnyen lehet vle bnni. [23] Az reg emberekrl mondgyk, kik, valamint az rett alma magoktl le hllanak a frl. [24] Azoknak szoktk mondani, kik, ha meg betegednek, az orvos utn nem ltnak; hanem midn immr nyelveken vagyon lelkek, s igy a patika szerek semmit se hasznlhatnak. [25] Azok ellen szoktk ezt mondani: kik a pokollal se gondolnak valamit. Az rkkn tart kn, nem egy rig tart lncon ls. [26] Azon korcsmrosok ellen van, kik pokol szoksok szernt, a bort vzzel vegytik. Egynek azt mondotta egy taz: hogy maga jobban tudn, mennyi vz szksges magnak, ugyan azrt tltene inkbb magnak, nem az ros. [27] Az olyan ifiakat rtenek ezen a Magyarok, kik az alkalmatossgokat el nem oldaltvn, mindenkor nagyobb gonoszsgokba merlnek. [28] Igaz az: hogy azok, kiknek attyaik gyjtttk a pnzt, knnyen el pazorollyk azokat. [29] Az az: knnyebb juhsznak lenni, ki szamron jr, mint gazdnak, ki paripn jr ki a tanyra. Knnyebb al valnak; mint nagynak lenni. [30] Az az: a magt hitvny mdra hnyogat ifi, szalmhoz hasonltatvn; ha pnzt el vesztegeti meg g; s a hitvny prnyhez hasonl. [31] Azokrl mondgyk, kik minden dologban a knnyebb vgt fogjk. [32] Mivel a diszn farkat fogadsbl zre szoktk vgni; egy valaki azt mondotta; hogy azt nem tudn, hanem a kolbsznak zt mindenkor el talln. [33] Mind a meleget, mind a hideget minden fts nlkl el trhetni; mivel a leveg nem mozdl. [34] Mert nem minden vakars kellemetes, stt fjs is; de a hol viszket, ott kellemetes. [35] Az az: knnyen el vesztheti az ember akr min Tisztsgt; a skra is knnyen le hempereghet a dombrl.
466

[36] Az annyt meg fogni annyit tszen, mint jl meg gazdagodni; a vagy elssgre kapni. [37] Az olyan ktelen, oktalan ifiakrl mondgyk, kiknek pnzk elg van; ugyan azrt hamar fel pattank. [38] Msok ezt a kz mondst gy mondgyk: Egy bolond oly kvet vethet a ktba, melyet kt okos se birhatna ki. [39] A leg cseklyebb gombnak oly ereje vagyon egymsutn: hogy a Templomban a padlatnak kveit fel emeli. Magban oly gyenge, hogy egy gyerek is el tapodgya. [40] Az olyan trvnyekrl mondgyk, melyek egy rtl fogva kettig tartanak; az az gyvktl hozattatnak. [41] Nmelyek ezt a plda beszdet magokra fordtvn, gy szllanak: hogy oly tulajdonsgaik vannak, hogy ha egyszer jl laknak, kevssel rik b. [42] Ugyan csak azrt mondgyk trfldva: hogy mikor a disznt le flelik, s meg akarjk lni, nagyon rikt: mert a nyrst nem szokta, mint a Jh. [43] Ezt a tolvajoknak szoktk mondani. Mert: mivel az akasztfk nem igen szoktak meszsze lenni a vros kapujtl, ha egyszer a krhoztatott tolvajt azon ki viszik; knnyen mehet osztn az akasztig. [44] A kovcs embernek Oskolba jr fia, mihelyt az Oskolbl haza jtt el fogta a prlyt, s a legnyekkel dolgozott; ezt az attya meg ltvn, tet tanlni hajtotta, azt mondvn: hogy knnyebb a knyvet mint a prlyt forgatni. [45] Az az: ha alkalmatossga van a gonosznak, az annyit tszen: mint a skos jg, melyen hamar el esni. [46] Kuvarcoknak mondgyk az alfldiek azokat a gmbket, melyek a Jhsz kutyknak farkokon lgnak. [47] Azokrl a katonkrl mondgyk, kik a kv hzakban sisakostl meg eszik az ellensget; ellemben ha re kerlnek a k hidnak allyt keresik. [48] Kalaz bizonyosan Trk sz, mely annyit tszen: mint az tasokkal jr vezetk. [49] Az Egiptomiaknl meg vala engedve: hogy a holttnak testte eltt (ha br kirlyok voltak is) minden ember ki mondhatta azoknak hibjokat, stt
467

gonoszsgjokat is. Azt gondoltk: hogy ezzel eszekre hozattatnak az l Uralkodk, s a halotti hrnek gyalzattytl tartvn magokat embersgesen viselendenk. [50] Knny annak jl lni, kinek apja keresett. [51] Magok a halszok szoktk azt a lusta halsz gyermekeknek mondani. [52] Flem hallatra mondotta ezt egy j szll mves gazda Vcon egy szerzetes Elljrnak, ki szlljben gyakorta musikltatott, s vendgeskedett. [53] Mivel ez amgy is nem nagy fradsgba kerl; melytl igen tartanak a henylk. [54] Ezt mondgyk lenyaiknak a szorgalmatos paraszt anyk, ahhol mg a prtnak viselse fen tartatik. Viselik mind addig, mg szzek. [55] Mert annak feneke csupa sr. [56] Ezt a Grgk s Dekok gy mondgyk: jobb egy lt, mint tz hall tan. A vagy gy is: jobb egy szemes, mint tz fles tan. [57] Az oly mester embereknek mondssok: kik Szombatrl Vasrnapra is hagygyk a munkt. [58] Akr min roszszat valakirl mondani leg knnyebb; de azt vissza mondani nehz. [59] A szavakat fontolva mondani meg szokta a blcs; de az esztelen, inkbb a l mellett gyalogol. [60] Kinek sok barttyai vannak knnyen l. [61] Az olyan vrmegyz fogmegeknek mondgyk, kik akr mennyiszer ki lovagolnak, egy gonoszszat se fognak; inkbb a cinege fogsra alkalmatosok. [62] Mert nem vdelmezi magt se sikojtssval, se erejvel. [63] Igaz ugyan: hogy azt cselekenni knny a gazdagon hagyott finak; de fsvnyek nmelyek. [64] Mert a halak kztt leg ostobbbnak tartatnak. Kevesebbel jobb esze van a viznak, s toknak.

468

[65] Rgi eleink midn valamit vkval mrtek azt gy meg tltttk: hogy tbb bel nem frhetett. Meg romolvn az emberisg; a vkt kis deszkval el csaptk. gy romlott meg msban is. [66] Az az: ha j bzt d az Isten, abbl esik a j dagaszts, mert ezt minden bza nem engedi.

HUSZONNYOLCADIK SZAK. Nehezek.

Viz ellen nehz az szs. A tli laks nehz a leveles sznben. Nehz a kopasznak stkbe kapni. Nehz a fbl gzst tekerni. Nehz az ag lbl poroszkt csinlni. Krm szakad mg ezrt. Hideg ellen nincs vitz.
101

Nehz a fut szarvast el rni.

Nehz a zport meg gtolni. Nehz az oroszlnt meg brni. Nem fba vgta a fejszt. Nagy kvet vetett a ktba. A hld; hol n, hol fogy, hol meg szarvasodik, nehezen lehetne re kntst szabni.
[1]

Egy bolond oly kvet vethet a ktba, melyet tiz okos nehezen hzhat ki.

469

A beszdnek nagy feneket kertett, nehezen bontakozik bellle. Nehz a vastag jeget meg trni. A nma gyermeknek maga annya se rti szavt. Minden erltets viszsz ls. Nagy ft mozgat, nehezen br vele. Nem hjag: hogy fel fjjk. Nagy ft rz, nehezen kapja gymlcscst. Nem egy nap plt Buda vra. Mly gykeret vert, nehz ki hzni. Nehz az l fnak le dnttt vrni. Nehz a nagy tlgynek meg szradtt vrni. Vak embernek lova nehezen hzik.
102 [2]

Nehz a lncban tncot jrni.

Nehz a macskt arra szoktatni: hogy az egr lakozsban gyertya tart lgyen. Nehz a hoszszas remny.
[3]

A mi derk tzz vlt; nehz el oltani. Nehz a vn embernek akr min lejtsdi. Nagy szget vertek fejbe; nehz ki hzni. A ki sokat hordozskodik, nehezen gazdagl. Nehz a kakuk szt (annak nem dejben) vrni.
470

Nagy lb t kvet grditett elejbe. Itt m a bekken Itt m a hadd el hadd. Nehz a vastagot meg hajtani. Knny, mint az lom madr. Nehz a dombra viszsz hemperegni. Bele kvnna harapni, de foga nem les. Nehz a br, ha a szolga lusta.
103

Leg nehezebb az igazat trni.

[4]

Konc m ez; rgd meg, ha tucc hozz. Nehz a fldrl a fra ugrani. Ez nem gyermek jtk: hogy hamar elkezdgyk s hamar vgezzk. Ez nem rnyk, hogy vele ki kss. Ez m, a mi. Nehz a vasat krsztl harapni. Bezzeg sajt; nem tr.
[5]

Nehz a meredekre fel hgni. Nehz a bikt jromba fogni. Nehezen lesz abbl bak szekr. Csont ez nem pohnka ksa. Nagy vznek eredett, bele hal.
471
[6]

Meg mohosodott nagy kvet hengert. Nagy terht vllalt, meg szakad.
104

Tz esztendeig ostromlottk Trjt.

[7]

Nehezen ri el a kakuk szt. Nagy fa al vetette vllt, el nyomja. Nem szalma szl: hogy el hnd. Nehz a tenger ltal gzolni. Nem oly: hogy semmirt is el add. Nagyon meg erltette magt. Gond ez, nem jtk. Sokat raktak a kutya farkra. Nehezen l, a ki sznetlen kvn. Gondolkozik, mint ha re biztk az orszg dolgt. Nehz a hoszsz nyelvel kaplni. Nehz sok sas finak fszkkben alkunni. Nehz a borjakkal bnni.
[8]

Nehz kt rnak szolglni. Nagy nehz egy farral kt nyerget meg lni. Van nehezebb a szna szekrnl. Haddal nyghatatlansgot, tengerrel veszedelmet, bartsggal szidalmat nehezen keresik, mg is meg lelik.
472

Nehz orrot fjni, levest is hrpenteni.

105

El jtt immr Simon Jds; jaj te neked pre gatys.

Nehz az aclt meg hajtani. Nehz a hegedbe keresni. Nehz a kevsbl sokat anni. Meg krdik: kit szolgltunk a nyron. A ft se vgjk le egyszerre. Nem minden botbl lszen beretva. Nem minden bokorban fekszik a nyl. Nem minden lencse, a mi lapos. Nem mind arany, a mi fmlik. Nem gy keresik, a hat krt.
[9]

Kt les pallos nehezen fr egy hvelybe. Meszsze Belgrdba kldlni. Nem felejti kgy farka el vgsst. Kecske se menne a vsrra, ha nem hajtank. Nehz a vn fognak a koncba harapni. Nehz a vn farkast szeldsgre venni. Nehz a j marhjrt az alku. Nehezen lesz kutybl szalonna, ha br meg hzlallyk, meg przslik is.
473

Nehz vn kecsktl a st el tiltani. Nehz l embernek orrt gy el mecceni: hogy meg ne rezze. Nem minden fbl lszen gerenda. Sok rt ktl nehezen szakad. Szz fonalu ktl soha el nem szakad.
106 [10]

Nehz a farkast a brnnyal szsze bkltetni.

Fradt lnak farka is nehz. Ki a munkt kerli, gyomrt nehezen tlti. Nehz attl venni, kinek el ad szndka nincsen. Az Isten gyzn pnzes mlval. Kt eb nehezen alkuszik meg egy koncon. Rosz katona, kinek fegyvere nehz. Nehz a vn kuvaszt tncolni tantani. Nagy csuda hz hjjn a gnr. A meg nylazott koncot nehz a kutynak szjbl ki venni. Nehz sokkal meg alkuni. A kit minden szeret, nehz meg rizni. Kt hajd nehezen rzi a vrat. Nehz minden embernek szjt b tmni. Nehz minden embernek szja krjt el tallni. Nehz hnek a vrs.
474

Szamr se brja az asztagot. Nehezen tojik a kvr.

[12]

[11]

A rozsda se fog az aranyon. Nehz ott lopni; hol a gazda tolvaj. Nehz a Ppista varjt hsra szoktatni.
107 [13]

Nehz a konkolt mind ki gyomllni.

A ki nyrban nem gyjt, tlen keveset ft. A cseveg embert a szakcs se szereti. Nehz dolog haragos aszszony az asztalnl. Nehz a szemet meg csalni. Nem minden veszszbl j a gzs. Nehz a tncot zskban jrni. Nehz a horgas ft meg egyenesteni. A rosz edny nehezen trik. Az el hnytt koca nehezebben vsz el. Nehz mindennek orrt ki fnni. A zr zavarokban nehz csenddel lni. A rosz pnz nehezen vsz. Ki a mzet meg zlelte, nehezen hagygya abban. Nehz a konyha lnak meg hzni. Gyakran hengergetett k, nehezen mohosodik meg.
475

Nehz a nagy szlnek meg felelni. Nehz a vgsban szekeret fordtani. Ki knnyen gr, nehezen d. A trtt tojst a kovcs se forrasztya szsze.
108 [14]

Szerelmet, horutot, szegnsget nehz el titkolni.

Nehz a macskt zskban rekeszteni. Vn rkt, vn verebet, vn parasztot nehz meg csalni. Keser kalodban a lejt. Bart zsk, kntor torok nehezen telik. Ag ebnek a szekr melletti gyalogols nehz. Nehz ott a tapogats, a hol nem annyira viszket, mint fj. Nehz a csnyt szpnek ki mondani. Minden szamr leg jobban rzi maga terht. Ez barack mag, nem krtvly. Mennl nehezebb a ruha; annl melegebb. Mh dongs nlkl, mzet nem vehetni. A ki veszni indl, nehz meg tartani. Nehz hirtelen (s igazn) meg gazdagonni. Nehz szenvedni, midn a tet is khg. A dl tornyot nehz meg tmasztani. Nehz meg bcslni a ftot.
476

Nehz a holtat fel tmasztani. Nehz bikkon szntani.

[15]

Ez m a fel oldhatatlan csom. Ez m az az tok, melyet nehz ltal ugrani. Nehezebb ez, mint a phlt el fnni. Mindennek krjre nem kotyvaszthat a szakcs.
109

Ki tudna mindennek eleget tenni.

Nehz annak parancsolni, ki el parancsolhat valakit. Nehz az evetet hznl meg tartani. Nehz abba lelket nteni; kinek szve el veszett. Nehz a fa szeggel vas szeget ki verni. Ha magos is a hgy, csak re lehet mszni. Nincs oly magos fa, melyre fl nem kapaszkodhatni. Egy sveg alatt nehezen egygyeznek kt fejek.
[16]

Sok esztendei b, gond egy pnz rnyi adssgot se fizethet ki. Nehz ms fonalt cserzeni. Ms pnzt nehz olvasni. Nehz a nmnak szavn el jrni. A mcsrtl nehz el szoktatni a disznt. A zaboltlan lovat nehz meg tartztatni. Nehezen j a gyermek, ha szli roszak.
477

Nehz a csillagokat szmba szortani. Nehz a tenger fvnnyeit meg olvasni. A ml nem knnyen sl meg a napon. Nehezen jr a kenetlen kerk. Nehz a krget cserzeni. Nehezen felejti el Magyar a boszszt. Nehz a koprt kaszlni. Nehz az agyagot sni.
[17]

Nehz meleg tarhonyt fuvatlan el klteni.

110

Nehz a sebes szlnek gtot vetni.

Nehezen megy az ember magosra, de nehezebben nagyra. A fradt lnak patkja is nehz. A szraz kortyot is alig nyeli a beteg. Nehz a rszegesnek vzzel ptolni a bort. Nehezen tanl a vn kr. Nehezen lehet a vaknak felesge jmbor. Nehezen hresek ottan a holtak, ahhol lk nincsenek. Nehz kllel a fal ellen llani. Nehz az okost meg tntortani. Nehz a farkasnak magvt szakasztani. Nehz a knyt a csirkrl szoktatni.
478

Nehz a kutya tejbl sajtot csinlni. Nehz az ers szarvat le trni. Nehz egy lbbal tncolni. Szrdkes macskt nehz meg jobbtani. Nehz krm nlkl a fra fel mszni. Az rdg se lakodalmaz rmest fehr szemly nlkl. Nehz a Tisztsg sz nlkl. Nehz a Papsg, ha dekl nem tud. Nehz a hatalmasnak parancsolni. Nehz a fenk kvet bojgatni. Nehz egy nemzetet el trleni. A ktszeres gzs nehezebben szakad. A snta lbat nehz el titkolni. Nehz egy kortyal az egsz Tiszt b nyelni. Nehz az ebet a hjrl el szoktatni. Nehz a semmibl teremteni. Az egssgesnek holttt nehezen vrni. Nehz a szl ellen hugygyozni.
111

Szktt szolga nem beszll jt Urrl.

Nehz a grbn nttet sgrra ntetni. Nagy rkot sott maga elejbe.
479

Nehezen ugrani a szlest krsztl. Fl trte nagy nehezen a dit. tnak, sznak nehz vgt vrni. A szakcs nehezen hal meg hhel. Nehz a bikt le vgni. Nehz a meg aggott roszszat jra fordtani. Nehz a diszn brbl szattynt kszteni. Nha a leg jobb dek leg roszabb mester. Nehz kett ellen egynek. Nha egy is sok. Nehz a vadat meg szelditeni. Nehz a szokst el hagyni. Nehz csbrbl vdrbe szllani. Nehz a magos pcrl le esni. Nehz a cimbalomba keresni. Nehz eke szarvval gazdagg lenni. Nehz az retlen kelst fel pattantani. Nehz a hallt meg gygytani. Nehz a kedvest el felejteni. Nehz az ag ft gykerestl ki rntani. Nehz a k sziklba harapni.
480

Nehz a szabnak magt ki szabni. Nehz a kovcsnak meg nem kormosodni. Nehezebb ktszer kaplni, mint egyszer meg hzasodni. A mi nehz nem knny. A kntelen terh nehezebbet nyom. Nehz a szamarat kutyasgra tantani. Az el szrtt dohny magot nehz fel szedni.
112

Nehz a sokat el trni.

A dolgot vgre hajtani leg nehezebb. Nehz a koppaszts meleg viz nlkl. Nehz a magosan fgg szalonnbl szelni. Nehz a fehrbl a mocskot ki venni. Nehz gzszsal tormt sni. Egyszerre a szegnsget s vnsget nehz szenvedni. Minden tncok kztt leg nalmasabb a Bart tnc. Meg eshetik ngy kirlyok napjn. Som mag az, nem fog al val. Nehz meg gygytani a Szent Mihly lovnak rugsst. A vargasgot se tanlni meg egy nap. Kasza, kapa, nyavalya. Csak az tudgya micsoda: Ki ezeket prbllya.
481

A llekre aszodt vtket nehz le vakarni.

[1] Az az nehz a szeles bolondokkal bnni, kiket a Sz. rs a holdnak vltozsshoz hasonlit: Stultus, ut luna, mutatur. [2] Nmely Tanit komdit csinlvn ezen kzmondssal lt egy helyett: a nma gyermeknek maga annya se rtheti szavt. Azon szemly, kinek ezt mondania klletett, el andalogvn, minekutnna a ki mondsra erltetett, hamarjban gy habarta el a kz mondst: a Nmet gyermeknek Magyar annya se rtheti szavt. [3] Nmely fiatal (de nagyra menend) nemes a kirlynak udvarban valami tisztsgrt fradhatatlanl esedezett. Ezt szegnt (szokssok szernt) csupa remnsggel tplltk az udvarnokok. Ezt szre vvn egyenesen maghoz Mtys kirlyhoz ment, s eltte ugyan csak egy hivatalrt esedezett. A kirly annak lehetetlensgt vttatta. Meg ksznte ezt az ifi, s magt nagy rmmel meg hajtvn, ki jve szobjbl. A kirly azt gondolvn: hogy taln a vlaszt nem jl tallta rteni, viszsza hivattya tet; s tlle azt krdezi: mit ksznt meg lgyen ez eltt? felele az ifi: Flsgednek j akarattyt kszntem meg. Mert engemet udvarnokok kzel kt esztendeig csupa remnsggel tplltak; Flsged bizonyoss tett: hogy a hivatalt meg nem nyerhetem. Most teht ms kenyeret keresek. Teccett ez Mtys kirlynak, s az ifiat meg boldogtotta. [4] A rgi dben midn Urunknak knszenvedsst komdia mdra, cckon jrva, nagy Pnteken jtszottk, egy molnrt ki Krisztusnak szerepjt viselte, a vroson kvl, fel fesztettek. Gonoszsgokat hntak szemre: hogy csbt, a Csszr ellen ki kel, a npnek fel zendtje. Ezeket a molnr Urunk szerepjben lvn, minden morgolds nlkl szenvedte. De egy tall mondani: hogy bza, liszt lop tolvaj. Erre gy fel pattant a Molnr, hogy a halgatst se trhetvn tovbb ezekre fakanna: no varga! ha majd a krsztrl le szllok; meg nem ksznd. Ime nem szenvedhette az igazat. [5] A fogatlanoknak mondgyk, kik a sajtot nehezebben rgjk mint a trt. [6] Az orszgnak nmely rszn bak annyit tszen; mint ers. [7] Trja veszedelmrl rtam egy Knyvet, ugyan ezen nevezet alatt. Itt ki vannak tve azon tz esztendeig tart nagy csatk. [8] Egy reg kplr hat lovas joncokat visz vala az ezredhez, mind fiatalokat, s eleinte csiksokat. A kplr gymint meg trdtt rgi katona igen lustl li vala a lovat; mely dolgot egygyik Csiks ltvn, gy l kend (gymond)
482

kplr Uram a lovon, mint a mszros. Ugyan azrt (gymond) n se lhetek mskp a lovon, mivel hat borjt viszek mostanban a mszr szkre. [9] A Szegedi Polgroknak oktat szavok ez a kzmonds, midn fiokat a korcsmbl ki tntorogni lttyk. [10] Az az: nehz az okos embert meg csalni: mivel a csalsnak elejt is eszkre viszik amazok. [11] Az az: a mi sok, csak sok. Az ilyen mondsok gyakrak a Magyaroknl. [12] Egy zvegy aszszonynak tykja mindennap egy tojst hozott. Mivel az aszszony b nem rn egygyel, a tyknak tbb eledelt adott, azt gondolvn: hogy ms napra kettejivel is tojna. De remnnyben meg csalatkozott, mert a kvr tyk semmit se tojott. [13] A varjak kztt ama feketket (melyek a hollktl meg is klmbznek) az alfldiek azrt nevezik ppista varjknak: mert semmifle hst, ha csak a szksg re nem hajtya, soha se esznek. A sznt fldeken is soha a gabont nem bntyk. Ezt azok tapasztallyk, kik azokat, a lvs utn fel bontyk. Gyomorjokban elg bogarakat, de egy szem letet nem tapasztalnak. A ham sznt, vagy is a tarka varjt, klamista varjknak mondgyk. Ez a hst meg eszi, meg eszi a gabont is. Ezek, amazoknl krtkonyabbak. [14] Az az: ha a meg vnhedett ember utllya fel van, ha minden Patika szerekkel lteti is tet az orvos, fl nem lbbal tbb. [15] Nehz azoknak, kik nem prbltk, s mskppen neveltettek. A Zsid kirlyoknak dejkben, nem mssal esett, meg mind a sznts, mind a szekerezs. Oka volt Moyzesnek, az Testamentomban, hogy minden llatnak, mg a kakasoknak ki herlst is meg tiltotta. Ezzel ertlenebbek lesznek az llatok. A Zsid katonk is csdrkn ltenek mindnyjan. [16] Olyan gazd aszszonyoknak mondgyuk, kik Urokat meg vetvn, magok akarnak uralkodni. [17] Annyit tszen: hogy a fsvny embert, akr mint kred, vele semmire se msz.

HUSZONKILENCEDIK SZAK. Nyakasok.

Nem akarsnak nygs a vge.
483

Fel tette fejt, nem hajl.

113

A meg talkodott szll veszsz tlben se fagy meg.

Ki feje stve ll; mlt a pofra. B fogta mind a hatot.

[1]

Vagy trik vagy szakad, de meg kell lenni. Nyers nyakas. Inkbb trik, mint szakad. Gymnt nyak. Meg kttte magt, mint a nyakas l. Akaratos kanca. Hat kr se mozdthattya ki helybl. Nehz a vastag jeget meg trni. rcc vlt szve, ksziklv nyaka. Ha kemny a fagy; nem enged. Knnyebb az aclt el trni, mint meg hajtani. Nehz a vastag nyakat meg trni. Hasogatott hajszlnyira se tvozik. Krm feketnyit se gondol valamivel. Semmire se hajt. Szz Pap se parancsol nki. Fejes apnak, nyakas a fia.
484

Acl annynak, tz k a lenya. A jrom szeget ki tri. Kard ki kard; drda ki drda. Nyakas, mint a vad bika. Egsz teste nyakbl ll. Fejes kutya, nyakas eb. Acl feje, vasaltt a nyaka. Kv kemnyedett nyak nem hajl.
114

Kivel senki se br, azt az rdg se prblgattya.

Minden ostrom ellen k szl. Vasas katona se veri viszsza. Meg llya helyt, ha el vsz is. Nincs annyi por: hogy helybl ki vesse. Mondott szava mer k bstya. Se meg nem hazuttollya, se meg nem hazuttoltattya se szndkt, se szavt. Semmire se vehetni meg talkodott eszt. Szlfa; nem nd szl. Mind a jban, mind a roszban llhatatos. Eb nyak. llandbb a Mtra hgynl.
485

K szikla se trheti meg nyakt. A vad kan se hajthattya meg nyakt. Knnyebb a tengerrel, mint a nyakassal bnni. Ha a nyakas fejet le vgjk; jobban ki dundorodik nyaka. Nyakas volt apja; hogy ne lenne fia? A nyakasnak ha nem hoszsz is, de tmtt a nyaka. Tapodsnyira se lehet vele el menni. Hejbl egy szikrt nem mozdl. Mintha azon egy helyre le pecsteltk volna. Enyv a talpn, tapodst se tszen. Inkbb meg hal, mint magt meg adgya. Nem kell a Magyarnak pardon. Az Istennek se hajtya meg fejt. Akaratos menyaszszonnak eb rd a farra. Ha feje nem volna, mg is fejes volna. Kemnyre ntt a nyak szirt. Az igazi nyakasnak, hltta utn is merevedten ll a nyaka.
115

A nyakas a fej hajtst meg nem szokhattya.

Pzna a nyaka, nem hajl. Ki a nyakast meg akarja jobbtani, nem tudgya: mi a nyakas. A nyakasnak csak a hhr pallos a kencsje.
486

Nem tudni: melyik roszszabb a nyakas ? vagy fejes? Nagyobb nyaka, mint a tevnek. A ki nyakas, fejes is. Ers a nyaka, mint a vad biknak. A nyakassal az rdg se br. Az rdg is jobb volna, ha nyakas nem volna. A nyakas csak akkor hagygya el nyakassgt, midn le nyakazzk. Fl kttte a nyakra valt. Ha a gyermeket nyakon nem vgjk, meg nyakasodik. Nyakasnak val az akasztfa. A Trk is nyakra szorl, ha zsinrozni akar. A nyakas lnak nyakba hnnyk a ktelet. Leg tbb csont a nyakban. A nyakasok meg rdemlik a nyak levet. A nyakasokra illik a nyakon hurcols. Nyakra fre indltt. A nyakasokat nyak levessel kell hzlalni. A nyakasoknak nyakokra kell hgni. Nha a nyakasokat is nyakon kapjk. Nincs nyak nlkl egy llat.
487

Akkor leg meg talkodottabb a fa is, mikor meg nyakasodik. A csk is akkor leg jobb, mikor meg nyakazzk. A tolvaj is nyakba bzik. Ki nyakba bizik, akasztfn hizik.
116

Nyakas a Cigny is mikor akasztani viszik.

A halat is, ha nyaka volna, nyakn akasztank fel, nem pedig farkn. Ha nyakasan tagadgya, nyakt szabadttya. Mindennek nyakra maga feje leg jobban illik. Nyakat fvel, vagy fejet nyakkal cserlni nem alku. Ha a gyilkosnak nyaka nem volna, le se nyakazhatnk. Ktfel l, mint a nyaka szegett lgy. Az akaszt ktl nyakrl nyakra szll. L fejbe illik a nyakl. Meg bdlt, mint kit nyakon szelnek. Maga nyakra is fjthatni a ktelet. A fel akasztandra leg vkonyabb nyakra valt adnak. A tolvaj meg nem rdemli a gycs nyakra valt. Kender nyakra val nyakra. Nha a nyakasgrt meg fenekelik az embert. A nyakasnak csak a hhr trheti meg a nyakt.
488

Egynek nyaka, msnak nyak nyaka van. Egy vezetket se hallani nyakast. A nyaknak is van szirttye.
[1] Az az: mind a hat lovat b fogta, a mint cselekenni szoktk, attyok parancsok ellen, a nyakas fiak.

HARMINCADIK SZAK. Okosok.

Mindenkor okosabbak a Tancsnokok, midn a tancsbl fel kelnek.
117

Kinek esze van, hamar szre veszi magt.

B ntt immr feje lgygya. Nem tttk tkkel a fejt. Bele vet a latba. Egsz Diogenes az esze. Egsz kptalan az esze. Mer Arisztoteles. Csupa Plt. Meg rt mind sajttya, mind trja. Dekos ember. Jtszva vgzi a leg sjosabb dolgot. Szrnyas szem.
489
[1]

Tudgya: mi sajt, mi tr. Meg tudgya adni savt a lvnek. Mindenhez hozz foghat. Tud mindenhez szllani. Talpra esik szava. Egygyet mond, kett lesz bellle. Meg felel akr kinek. Nem esik egy szava hjjba. J az okos ember a hznl.
118 [2]

Egsz kptalan a feje.

Keveset szll, de sokat mond. Fl tancs a feje. Re szorltak, mint a j Brra. Terem az ember, mint a suba gallr. Fontra veszi a szt. Tud hozz, mint tyk a takony vgshoz. Tz az esze, mint Viski borbly finak. Ha keveset szll is, de sokat mond. Meg rgja a szt.
[4] [3]

Ksd fl a gatyt, ha vele akarsz ki ktni. Ki nem felejti kposztbl a szalonnt.

490

119

Egy ttal kt dolgot is vgez.

Szem fles a vilg. Ht orszgra szll, mint a Lcsei Kalendriom. Arany elmnek gyngy a gondolattya. Hrom levelet is rat egyszerre. A nagy szakl okoss nem teszi az embert. Tykmony nem okosabb a tyknl. Csirke se okosabb annynl. A vadat is meg szelditi az sz. Okos diszn mly gykeret rnt. Fdtl rad a vz is. Okos a Magyar harc utn. Nem sokig l ki fiatalkorban okos. Nlunk is sval sznak. Az okos embernl probltt dolog mind a s, mind a mz. Egygyik nap a msiknak mestere. Okos mesternek okos a tantvnnya. Ki j mester alatt tanltt, nem csuda, ha vros brja. Hov a madr is szrnya fradva szll. Oda az okos sz nem nagy munkval ll. Az okos embert csak egyszer lehet meg csalni.
491
[5]

Sval j a kposzta. ltal lt nem csak a rostn; hanem a szitn is.

120

Nem molnrbl lett Br.

[6]

Okos embernek mester a neve. Sok knyvekbe b ksznt. Fiatal ugyan, de sok reg knyvekbe forgott. Egsz knyv tr a feje. A cink jtkban leg nagyobb mestersg a vets. Az okos madarsz annyi eledelt hint, a mennyivel b rik az oda csaltt madarak. Kiki j szllel indl a partrl. Abban termkeny az okossg, kiben szaportlan a trfa. Kinek lete tellyes trfa, nem tellyes ember. J a trfa; de nem holttig. Gazda nlkl szmot nem vet okos szolga. Fenkig b lt az emberbe.
[7]

A napnak fogyatkozsst a paraszt is szre veheti. A vidm elme, gyakran el megy stlni; de az okos sz tbbnyire otthon marad.
121

Az okos ember szerencsre kezet nem fog. Jl fogant gondolat okosan szletik. Tbbszr gyz az okos, mint a btor.
492

Tettl talpig ki smeri az embert. Feln tl a veszedelmen, ki azt meg sajdttya. A szilaj paripn zabolbl itatnak. Ms krn tanl az okos. Meg mondgya a mondkjt.
[8]

Sznetlen a knyvekben lakik. Okos malom.

[9]

A holttakkal trsalkodik.

[10]

Az a kormny, a ki tanlta. Magban szll, ki az okos nvre vgyodik.

122

Budra is b illene Brnak.

Kevs van nlla hozz foghatbb. Szeretnk a kolompot macska nyakn az egerek. Okos tbbet fordt egy pnzen, mint ms egy aranyon. Magyarnak a kutyja se rmest veretteti magt. Csak annyit beszll, a mennyi elg. Nem a kr nyittya fel eszt. Mindennek elbb gondollya el vgt. Elre lt, mint a tanltt ember. Tovbb lt az orrnl. Ki kevsnek barttya, kevsnek bolondgya.
493
[11]

Kilenc Vrmegyben nincs prja. Ha szll, halgat a tbbi. B illene a tancsba. Okost ha kldenek, keveset szllanak nki. Okos prblhattya meg az okosat. Tbb sava, mint szava. Tovbb nyl esze, mint nyelvve.
123

ltal lttya a gondolatot is.

[12]

Okos varga.

Az okosnak minden dolga szerencss. Elg volna: ha oly okos se volna. Az oktalan nem szenvedheti az okost. Utnna indl az egsz Vrmegye. Okossg vezrli az egsz vilgot. A nem jt is jra fordttya az okos. Nem minden okos, a ki tanltt. Mind a kt prst meg halgattya az okos Br. Nha a Papn okosabb a Papnl. A gyakorls okoss teszi az embert. dvel vlik az okos is. Nem mind okos a tokos.
494

Az okossg sttben is vilgt. Az okos tkzik ktszer egy kbe. Az okos, nha az oktalannak is barttya. Szemesnek val a jtk. Okosnak val a pnz is.
124 [13]

Az okos nem vr a szerencstl.

Nem mind d d vagy Hunyadit, vagy Kinisit. Mind a kecskt, mind a kposztt meg tartya. Hov tovbb, mindenkor okosabb a vilg. Sas szemekkel kell nzni mindenhez. Az okos engedni szokott. Olvasva tanl az ember. Jrva is tanl az okos. Helyn esze. Mg a szlltt meg nem szedhettk. Van esze nem csak egyre, hanem mindenre. Ki nem vetik sarkbl. Hallgatva is tbbet mond, mint ms szllva. Minden trt el kerl az okos madr. Nem lt bolondgyba mindenhez. Sval j mg a hal is.
495
[14]

A blcsessg leg jobb ti klcsg.

125

[15]

Blcsebb a reggelre halasztott tancs.

Szem hj alatt is vigyz az okos. Mozog az ember, mg eleven. Addg kapar a tyk, mg szemre tall. A j lovat nem az ostor, hanem a zabola vezeti. A j avl is ugyan, de javl is. Hol tisztl, hol borl az d. Az okos ember mindenkor otthon van.
126 [16]

B gygyl a seb, de meg marad a seb hely.

A mst ne bncsnak nevezik. A lncon egygyik szem a msikt tartya. Nha az okos nem-felelet is felelet. gy tudgya: mint az t jjt. A kenyr is annl jobb, mennl tbb a szeme. Tudgya az Isten, mrt nem adott szarvat a disznnak. Egy hvvel, egy lvvel vgez az okos. A mit mond, meg van az mondva. Se tlben szalonnt Se nyrban bundjt El nem hagygya az okos.

[17]

Az reg fnak rnykban nyugszik az okos.

496

[18]

Van az szavnak mind keze, mind lba. A j gazda hajnal eltt gyaz. Volt kt pnzzel a vsron.
127

Az reg katonnak kardgya is lesebb.

Kevsbl is sokat rt az okos. Kinek oka vagyon, okosan beszllhet. Az kr se fogatn b magt, ha esze volna. Gyermek sz hajtya a hat krt. Ha erejt tunn a medve, magt nem tncoltatn. Kgyk, bkk kztt is btran jr az okos. Az okos br el felejti a komasgot. Az okos (magnl nagyobbnak) klcsnt nem d. Az okos ott veti a vas macskt, a hol feneket ri. A dohos lisztet nem szeleli az okos, mert a mi j vagyon benne, azt is el veszti. A haramjk eltt nem tancsos aranyba ltzni. Okos a kecskt nem teszi kertszsz. Okos a farkast bjtrr nem teszi. Az okos ember tovbb lt az orrnl.
[19]

Az okos maga hzza eltt is tall ki sprni valt. Az okos psztor nyri a jhot, nem nyzza.
497

Az okos (ha br vendg is) ki mondgya az igazat.

128

Azrt keresi az okos az tat, hogy kerlbe ne jjjn.

A mit kicsin helyen meg fordthat az okos, annak nagy kerletet nem csinl. gy keresi okos a borjt: hogy mellette a tehenet el ne veszeszsze. Az okos nem nyit annak kaput, a mi az ajtn is be frhet. Sznyogot tevnek nem tartya az okos. Ott ttya az okos, a hol g. Nem fogja az okos hahotval a madarat. Izben minden j az okosnak. Az okos nem tartya kt ajt kztt az jjt. Ha keveset jrt, kelt az okos, az orszg ttyt el nem hagygya. A festett virgot nem szagllya az okos. Minek mr a testamentom is?
[20]

Prktorra penzzt nem bzza az okos. Orvosra a lelkt nem hagygya az okos. Kovcstl a szenet nem veszi az okos.
129

Okos borbly nem gygyt minden sebet egy rral.

Az okos szakcs lggal forrzza le a keser fvet. Ha az okosnak gyapj kll; utnna jr. Nem fjtya az okos maga torkra a ktelet.
498
[21]

Az okos ember semmit se ereszt hoszsz przra. Az okos vadsz eleve nem iszik a medve brre. Okos gazda nem klt tbbet a fakra, mint fara meg rdemli. Okos gazda a szomszd hzt is vdelmezi a tztl. Nha az okos maga kebelbe is be tekint. Okos, mint a Tordai malac.
[22]

Vigyz az okos: hogy hrben, nevben csorba ne essk. Okos az orrt nem ti mindenbe. Az okos nem fogja mindg a knnyebb vgt. Az okos, ha tlle ki telhetik, el kerli a sarat. Az okos nem avattya magt mindenbe. Okos a tzet ppen nem piszkllya.
130

j bartrt a rgit el nem hagygya az okos.

Az okos gysz hasznrt tartya a Dekot. A vets eltt nem arat az okos. Nem szll az okos, ha bizonyosan nem tudgya. Kis daganatrt kezt el nem vgattya az okos. Nem tlen, hanem nyron kaszltat az okos. Rsen tartya flt az okos. Bogr utn nem indl az okos. Az okos gazda nem tartya a galambot csupn ganjrt.
499

Nem keveri magt korpba az okos. Az okos gazda nem ll kzel a tzhz. Ha az okos nem rti a jtkot; nzi. Az okos Br a rszeg embert jzan korban bnteti. Nem vet az okos magnl ersebb nyilat. Az okos gazda hza elejtl vgig lt. A klletlen srsnak nem hisz az okos. A mit kzzel r az okos, nem hagyttya bottal. Az okos, diszn elejbe nem hnnya a gymbrt. Sebes jjt nem igen mutogattya az okos. Az nneplt nem hordozza minden napra.
131 [23]

Az okos szakcs nem sz mindent egy lvbe.

Az okost nem ijjeszti az, a mitl meg ijedhet. Okos madarsz dejben szedi fel a lpet. Okos gazda, ha dlni kezd hza, el bontya. Az okos addg jja magt a szilaj marhtl, mg meg nem kleli. Az okos gazda nha a krt is hasznra fordttya. A szksg okoss teszi az embert. Hallgats, fontols annya az okossgnak. Az okos ember nagyra bcsli a hazt.
[24]

Nha a gerny is ordt, nem csak a szamr.

500

Meg felelt a rka farkaknak.

[25]

Jobb: ha az okos hamar meg hal, mint ha a bolond sokig l.

132

Gazdag pnzzel; szegny szszel megyen elre.

Okossg az embert ritkn hagygya el. Az okos ember hza eltt spr. Az okos ember hamar vr szemet kap. Az okos ember eltt kerek szmba van minden. Az okos nem jr gondolom szernt. Szert tesz az okos ember akr mire. Mind ember, mind Isten eltt kel az okos. Okos a vilg. A tz is nyjasabban g az ember eltt. Az okosnak nem sokat kell a szjba rgni. Mindg okoskodik a vilg. Nincs az okosnl semmi katona dolog. Az okosnak fia szeme vilga. Tudgya az okos, mikor kll lra lni. Szemes a jtk, vak az alamisna. Leg jobb rksg az okos mrtkletessg. Csalssal a diszn se hzik. Ki okosan farag, forgcsol.
501

Az okos embert egy szavrl is lehet meg smerni. Az okos parancsol, az oktalan dolgozik. Sok egy hzban kt okos. Nha az okossg se hasznl. Annyira ne vgy, a mennyire nem lehet.
[26]

[1] Diogenesnek eszessge fkppen akkor teccett ki, midn eltte azokat az embereket dcsrtk, kik nki valamit ajndkoztak. Ht n (gymond) nem vagyok nagyobb dcsretre mlt, ki azokat meg rdemlettem? [2] Mtys kirlyunknak ama hres vezrje Magyar Balzs ltal vitettetvn a Balaton vizn egy llek veszt csnakban, szre vette a napnak fogyatkozst, melytl mivel az evez legny is irtznk, s szinte kcsgbe esnk; Balzs maga kpnyegjt annak fejre vetette, s azt krd tlle: ha csuda volna : hogy most a napot nem lttya? erre az evez azt felel: hogy ebben semmi csudt nem ltna: mivel a kpnyeg ellenzen a napnak vilgossgt. Ekkor le vonta a vezr amannak fejrl a kpnyeget, azt mondvn: az se csuda fiam: hogy most a napot nem ltod: mivel annak vilgssgt kpnyeg gyannt fdzi el a hold. Ha az el vonattatik ellle, tstnt meg ltod tet maga kpben. Ez ltal meg btortotta a rvszt s szerencssen ltal vivdtt a vizen. [3] Viski borblynak fia a pajkos borbly legnyektl meg tanlvn a kromkodst; minden embereket szsze ebadtzott. Azt mondottk fellle: hogy tz annak az esze. [4] Klns termszettyk az az: nemzeti szokssok vala a Scitknak; melyel beszdgyk igen fontos, de kevs szllsbl llott. rpd eltt a Gothusoknak kvettyk, mely nemzet tele szokott lenni sok hjjba val szavakkal, hoszsz beszddel hozta el kvetsgnek velejt, osztn azt krdezte: mi vlaszt adna ezen kvetsgre? erre rpd; mond meg (gymond) otthon: hogy mg te beszltl, n addg a szt rgtam s hallgattam. [5] Nmely magrl gy okoskodott s taln nem helytelenl: ha ki engemet leg elsbben meg csal; n embersges ember vagyok, de a csal gaz ember. Ha engem msodszor is meg csal, az embersges, n pedig ostoba. Ha pedig harmadszor is meg csal; mltk vagyunk mind a ketten: hogy a vrosbl is ki csapattassunk, amaz mint orszgos gaz ember, n mint legostobbb teremts.
502

[6] A molnrbl lett Brt igassgtalansgnak tartyk: mivel gyermeksgtl fogva a lopshoz szokott; az ilyenbl pedig nem vrhatni igazsg szerett. [7] Bbek Istvn Mtys kirlynak szkevny tiszttye, a Csehekhez Podiebrg mell llvn kemnyen hadakozott Mtys kirly ellen. Vgtre tet hadnagygya rozva meg lte; rssait szsze szedte, melyekbe sok levelek voltak azon Budai f emberektl, kik Mtyst gyalztk, s Bebket hogy ellene kardot rntott felette magasztaltk. ltal kldtte mind ezeket Mtysnak, azon rvendetes hrrel: hogy Bebket leg nagyobb ellensgt storban meg lte. Krte is tet: hogy a Budai levelezkn boszszt llyon. De Mtys fenkig be ltvn az emberekbe a hadnagyot maghoz hivatvn meg lette. A leveleket pedig tstnt meg gette; a vros nagygyainak nevket ltni se akarta. [8] Marottit igen hres Olasz kp rt maghoz hivattatvn Mtys kirly; ki adta parancsolatban: hogy tet senki se merje le festeni Marottin kvl. Midn ez a kpeket festette, gyakran hozzja mne Mtys s semmit se tudvn a kp rshoz el kezdette gyenge beszdgyeit a kp r mestersgrl; a festkeknek klmb szinkrl, s tulajdonsgokrl; az azoknak leg jobb meg trsskrl. Erre elsben el nevette magt Marotti; mivel a kirly csak ugyan folytatn gyva beszdgyt, arra krte alattomban tet: hogy hallgasson: mivel a festk tr gyermekek mr is ki nevetnk tet. [9] Nmely egy malmot ltvn, mely a folynak kzepn nem forgott; azt okos malomnak lenni mondotta fcsg trssa eltt: mivel (gymond) hallgat. [10] Azokrl mondgyk, kik rkk olvasnak. A knyveket holtt tantknak lenni tartyk. [11] Nmely Fejedelemnek tellyes gynyrsge vala a klmbbfle kutyknak szsze szedegetsben. A tbbi kztt, egy nagy Magyar komondorra is tett szert, melyet klns vas kalickba ttetett, s klns gondgyt viselte. Egyszer veszszt vvn kezbe a kutykhoz ment, a kissebbeket meg is tgette, meg is smtgatta vele. Meg alztk magokat, s farkokkal hizelkedtek neki. A Magyar komondorhoz rvn, ezzel is sznte gy akara bnni. De ez a pct szemllvn fogait ki vigyortotta, s mrgesen gy nki szktt, s gy meg ijesztette tet, hogy htra esne, s fl alig kelhetne. Ekkor mond : hogy a tbbi kutyval gy lehetne bnni, a mint akarna, a magyar kutya nem szenvedn a verst. [12] Nmely nagy Urasg ember, sok vrosi Urakat ebdgyre hivattatott ki kzel falujra. Kihivattatta a vrosi vargt is, kinek komja vala, s tet az asztalnak vgre ltette. Esznek azomban s isznak, s igen vgan vannak. Az ri Gazda meg akarvn komjhoz is szvessgt mutatni. tet polgri md
503

szernt ersen knll mindennel. Amazokat az Urakat knllya komm Uram (gymond a varga), nknk elg esznk van, knlls nlkl is j lakhatunk. [13] Nmely gazdag atya halln lvn okosabbik fira hagyta minden jszgt. Az oktalannak semmit se advn, azt mondotta a Testamentomban: hogy ez az oktalan vilgban a bolondok kztt knnyen el lketne. [14] Nagy krds volt valaha: hogy hogy vihetn az ember egy vizen krsztl, a farkast, a kecskt, s a kposztt egy hajban, melybe nem frhetett tbb a rvsznl, s mg vagy a kecske, vagy a farkas, vagy a kposzta. Kecskt a kposztval a parton hagyni nem lehetett, se farkast a kecskvel: mert a meg vs miatt veszedelmes volt. Azt, a ki az ltal vitelnek mdgyt ki tallta, okosnak mondottk a Magyarok, mivel mind a kecskt a farkas fogtl, mind a kposztt a kecske szjjtl meg mentettk. [15] Diogenes a tengeri tolvajoktl el fogattatvn, Krta szigetbe vitetett, hogy pnzen el adatassk. A tbbi oda gylekezett rabokat nagysgjokra, s erejkre tekntvn a vvk elg csoportosan alkudtk. Hogy Diogenesre jtt a sor; meg krdezk tlle: mit tudna? tudok (felele ) blcsen parancsolni; javallom is mindnyjatok eltt, hogy engemet az vegyen meg, kinek tantra vagyon szksge: mert msknt a vv embert le fogom tlni. Egy rabtl eredvn ez a felelet, igen klnsnek teccett. De az mg csudlatosabbnak lccatott mindenek eltt: hogy vvre tallhatott. Meg vette tet Kseniades egyKorintusi gazdag, s haza vitte nagy rmben. Blcs beszdgyeit gyakorta hallvn, s meg kedvelvn, nem csak gyermekeinek nevelssket bzta reja; hanem maga is gyakran hallotta oktatssait, azt mondvn fiai eltt: hogy azon a pnzen jobbat se vehetett volna; magasztalta is ezen ti kltsgt. Ltni: min bcse vagyon az igazi tanlmnyoknak. [16] Nagy Sndornak udvarban meg nem egygyezhettek Ptolomus hadi vezr, s Apelles udvari kp r. Sndornak halla utn, giptomnak kirllyv vlasztatott Ptolomus. Apelles az udvarbl ki hlvn, a tengereken csavargott, s szerencstlensgre giptomba vettetett. Ennek gaz rgygyei,Ptolomusnak egy szolgjt arra brleltk: hogy tet a kirlynak nevvel ebdre hvja. Csudlkozott Apelles: hogy ezt cselekenn vle leg nagyobb ellensge. El jtt az ebdre mg is, nem akarvn tet a boszszra hozni. Kit hogy a kirly meg ltott meg dbbent; s meg krdezte: mit akarna nlla? felele emez: ebddre jttem: mivel hivattattl. Ugyan mi bolond ember ltal (krd a kirly) hivattattalak volna hozzm? szre vette Apelles: hogy az egsz hivatal a kirlynak hre nlkl esett, a szolgnak nevt se tudta; de mivel esze mindenkor otthon volt; el fogott egy kormot, s az hv szolgnak vonssait el lltotta. Els vonssbl meg smrte Ptolomus a szolgt, kit ki csapott, Apellessel pedig meg bklt.
504

[17] Tlen csak a kenyrre intetik, vagy is szalonnjra az okos paraszt, hogy otthon ne felejcse; mert akkor ruhjt otthon nem felejtheti. Nyron bundjra emlkezteti, mert sokszor hidegek vannak. Kenyert a hoszsz napokon el nem felejti. [18] Azoknak a lenyoknak mondgyk ds szljk, kiket reg, de gazdag emberekkel akarnak szsze hzastani. [19] Azon Grassalkovics Antal, kit n szemllye szernt is jl smrtem, ki nemes nemzetsgt Grfi mltsgra fel emelte, s kinek egygyetlen egy fia ppen Hercegsgre vitte, engedelmet adott a Reformtosoknak: hogy Gdlln templomot csinltassanak hveiknek szmokra. Erre a Ppista Plbnos meg neheztelvn, a Grfot ktelessgre meg emlkeztette, s tet le akarta szndkrl verni. Midn erre a Grf azt feleln: hogy ez Flsgnek engedelmbl trtnt, s ugyan ezrt illene: hogy az ember orrnl tovbb lsson; felele a Plbnus: tovbb Uram tovbb, ne csak Bcsig, hanem az gig. [20] Egy gazdag reg embert holta eltt arra knszertettk j barttyai: hogy a testamentomot mennl hamarbb meg csinllya. ezt cselekenni ppen nem akarta azt az okt advn: hogy azt meg tartani nem fognk se a vrosnak nagygyai, se hladatlan maradkjai. Arra barttyai azt felelk: hogy mivel a testamentomnak igen nagy bcse lenne mindenfle nemzeteknl Magyar orszgban is meg lenne annak divattya, s bizonyosan meg fognk maradkjai tartani. Ezek utn a fal fel fordla el tllk a gazda, s amazok eltt csak azt morgotta: hogy az Isten kt testamentomot csinlt az embereknek, s egygyiket se tartyk meg igazn. [21] Ha kit a nagyok kzl meg akar a Trk csszr letni, hozzja kldi a selyem zsinrt, melyet midn nyakra hurkol, kt vgt meg fogjk a szolgk, s amazt meg fjtyk. Magnak elmenvn esze, ki akarja fejt a zsinrbl venni; de mennl jobban hzza a zsinrt, annl inkbb nyakra fjtya azt. [22] Nmely sebesen kocsiskod Erdlyi, el tapodtatott a Tordai ton egy aluv malackt. A Br elejbe hajtatvn, a malacnak gazdja tbbet akarvn a kocsison nyerni, azt mondotta a Tancs eltt: hogy az immr esztends malac volt lgyen, ugyan azrt meg rn a kt Magyar forintot. A Br a malacnak annyi dejt lehetetlennek lenni mondotta; mert ha a Tordai malac esztends, lenne annyi esze: hogy a kocsi eltt fel ugordana. Adattatott nki t garast. [23] A rgi Scitk, midn vagy sznra a mezn, vagy a ndason ndra vala szksgjk, meg llottanak az ton, s kinek kinek annyi kaszllt adtak, a mennyire el lhette nyilt. Ugyan azrt: az ilyetn fldet nyilasnak is mondottk. Kik a rgi Scitknak ezen rgi szokssokat nem tudgyk; azt a nyert fldet nyilsnak (de tudatlanl) mondgyk: mint ha az: ki a nyilat el ltte,
505

nyilst csinlt volna a ndban: hogy hatrjt meg smrhesse. Mert a nyilst most se teszik a Magyarok, hanem a hatrra csvkat szoktak ktni. [24] A hladatlan Athniak hallra tltk ama gyzhetetlen nagy vezrjket Fciont. Midn a mreggel teli poharat kezeibe vette, hogy azt meg igya; egy j barttya azt krdezte tlle: mit zenne finak, ki akkoron az ellensgen diadalmaskodott? azt zenm: (felele Fcion) hogy soha errl az igazsgtalansgrl, melyel engem a hladatlan Tancs meg let, meg ne emlkezzk; meg se boszszllya soha, ha mindgyrt ki telhetne is tlle: mert az n fiam tbbel tartozik a haznak, mint az attynak. [25] Az agaraktl kergettetett rka, midn barlangjba be rt, meg krdezte tagjait, mint segtettk tet a szaladsban: a szem elre ltott, s a barlangot kereste. A lbak szaladtak. Csupn a fark azt mond: hogy magt csavargatta az agr szja eltt, hogy elfogattassk. Erre a rka meg neheztelvn: ki ki (gymond) a lukbl, egyen meg a kutya. A farkat meg fogta az ott leselkd agr, s vele egygytt a rkt is ki hzta. [26] Ezt a tekens bka meg nem tartotta, mivel a sast sokig arra krte: hogy tet rplni tanicscsa. Eleget intette a sas: hogy ilyeket ne krjen: mert hozzja nem illenek; de hasztalanl frasztotta magt. Mivel teht sok esedezseit el nta, fl emelte tet a levegbe, melyen gy meg rlt: hogy szinte tekenjbl is ki bjt. Krte osztn a sast: hogy szrnyra ereszsze. El ereszt szegnt, de egy ksziklra esvn, tekenjbl valsggal ki bjt.
133

HARMINCEGYGYEDIK SZAK. Oktatsok.

[1]

Ne borly lbhoz; ha fejvel szlhacc. Ellensgeddel trs poharat ne igyl. Ott gyl, a hol dolgoztl. Ne nevesd a bnnt, ha te snta vagy. Dl falhoz ne tmaszkodgy.
[2]

Ha szakcs vagy, kanalat fogj, az oltrhoz ne nylly. A mi eltted van; arra vigyzz.
506

Ha se szelencd hozz, se rod; ne borblkodgy. Tanlly tin kr lesz bellled.

134 [3]

Ne rzd a ft, mely nknt hllattya gymlcst.

A hol nem viszket, ott ne vakard. Ne ncs tzre olajat. Ktve higy a komnak.
[4]

gy fogadd, a mint ksznnek. Addg zrd be istlldat, Mg el nem loptk lovadat. A szint sznnel szneld. A hol nincs, ott ne keress.

[5]

Okost kldgy, keveset szlly nki. Lasan jrj; tovbb rsz.

135

Kros bnkdgyk.

[6]

Tarcs a szaklas aszszonytl. Lesz (fiam) bza; ha terem.

[7]

A mit kzzel el rsz, fval ne hajcsd. A jnak ne hagygy, rosznak ne keress. Hol malacot igrnek, zskkal forgoldgyl. ngednek se higygy.
[8]

Addg verd a vasat mg meleg.

507

Ne jrj a daraboson, ha nyomot ton jrhacc. Nagy rral egy tlbl cseresnyt ne egyl.
136

A tkrt ne okozd.

[9]

Msnak orra al tormt ne reszelly. Addg hajcsd a ft mg veszsz. Az orszg ttybl ki ne trj. Ne kss mindent msnak orrra.

[10]

Ne bojgasd a darzs fszket; meg szr. Ne nyald, ha nem borjad. Ha madrra trgyalsz; ijadat ne pngessd. A szl ellen ne pesely. Kgyt kebeledben ne nevelly. Addg tekerd a gzst, mg hajlik a veszsz. Macskt zskba ne vgy. Kaparj kurta, nked is lesz. Tapogatva jrj.
137 [11]

Fogd meg az orrod.

rizkdgy a farkatlan kgytl. Korpd lgyen elbb, sem mint kutyt tartaszsz. J bornak cgrt ne kss. Ha ms gallrjbl ki veszed a tett, magad rnccba ne tedd.
508

Ha papucsba kezded, meztlb ne vgezd. Mind addg nem hisznek az aszszonnak, mg a kerk vgst ltal lpheti. Bocskorban gyjthetel, csizmban klthetel. Igyl kr, t vz. Ne piszkld a gant, ha nem bds.
138

Minekeltte meg fogtad, ne mellyezd.

Lopott marhbl oltrra ne rakj. Kirly vlaszts, Had vezrls, Felsg vevs gi dolog. Mostohdnl panaszod le ne tedd. Nd szlra ne tmaszkodgy. Eb ugatsra ne hajcs. Ne krd a parasztot: mert el bzza magt. Ha aprtottad; edd meg. Ha tzt szereted, fsttyt is szenvedgyed. Bagolyt a slyomnl nagyobbra ne bcsld. Szamarat l mell ne fogj.
[12]

Vigyzz magadra: ne hogy midn a fnak tetejre rsz azon gokkal, melyekbe kapaszkodol, egyszersmind le ess.
[13]

Magadnl ersebbel kvet ne vess.

509

Ne rlly, ha szomszdod hza g. Ne csak vajasst a ksnak. Otthon parancsolly, msutt hallgass. Ne mosd, ha nem kezed szennye.
139

Ne parancsolly, mert tn meleg ess lesz.

Ha a tejnek flit szereted, dd meg a szrdket is. Ha higygy az ebnek, ha szomornak ltod is. Eb lbon ne jrj. Annyira higygy a bresnek, a mennyire ltod. Magad fejre port ne vakarj.
[14]

Ha eb szlld sincs, ne vlogass a borban. Sznyogot a bikhoz ne hasonlicsd. Fl ne fdd magad; meg repedsz. Ha f vagy; ne kvny lb lenni.

[15]

Ha vendged van, meg ne edd magad a javt. Ha kutyval jtszol, bot legyen kezedben. Ha tra kapsz, svnt ne keress. Ha gypt se sznthacc; erdre ne vgy. Ha jat nyjtanak, ne fogj egsz kezet. gy kerld az esst: hogy a vizbe ne hally.
140

Ha szolga vagy, kt pofra gyl.

510

[16]

Csapd pofon az rdgt.

[17]

Ne tovbb a kszbbnl. Szem b ktve ne vij.

[19]

[18]

Ha tlban a konc, ne nz az aszszonyra. Az ra jrsbl tld meg a vrost. Ne hajcsd marhd a tilalmasba. Ha hes vagy, sokat ne papoly. Az krt vonsn Fazkat kongsn smeri meg az okos. Inasi esztendben remeket ne csinlly. Fogd el az egeret.
141 [20]

A harcols eltt abrakold a lovat.

Ne vedd azt forinton, a mit garason vehecc. Trgy nlkl ne ljj. Tzet tzzel ne lcs. A Fejedelmet ne oktasd.
142 [21]

J borod, szp kncsed meg hitt emberekre bzd.

Mosdatlan kzzel ne nylly semmihez. Addig rizkedgy a baktl mg segre nem taszt. A tisztt (ha lehet) meg ne mocskold. zskba j bzt ne tlcs.
511

Ne piszkld a gant, ha mindgyrt rgi is. Kzzel hincsd a magot nem vkval. Addg fdd a kst, mg szdat meg nem gette. Ne lgy senkinek lba kapcja. Ne higygy a szdnak, mint az h kutynak. Fszkeden kvl ne tollosodgy. Kevssel rd b.
[22]

Ne szaggasd nyrban a tli subt.

143

gre kvet ne vess: mert fejedre fordl.

Ha tzesen kezded; hidegen ne vgezd. Tdd meg: mi fehr? mi fekete? Bal szemmel semmire se nzz. Mely eb meg harapta, ksd b annak szrvel. Ne fizess, ha vele nem ittl. Ha bort nem tallsz, srt, vagy vizet igyl. Urad fejt ne kvnd fel kantrozni. Ha magad dnttted el a teli fazekat, ne kend msra annak zsrjt. Varga a kaptnl ne tovbb.
[23]

Magadra az ajtt ne csukd; meg bnhatod. Fejedre ne szlly. Gyakran fztt part j lvbe fel ne add.
512

Mst fejedre ne tancs. gy jrd a tncot, a mint hzzk. Pnzen bolondot ne vgy, ne is tarcs. Haj szlat ne hasogass.
144

Ha vastag a fa; hasicsd meg.

Kvet ms ellen ne fjj: mert meg rt. Az arany lncot el ne szakazd. Viszsz vrd, a mit mssal cselekszel. A farkast aklodba ne zrd. A kecskt kertedbe ne felejcsd. Ha koncct meg etted; levt is hrpllyed. Ms brbl szjat ne mess. Ha el aludtl fel ne bredgy a bles szagra. Ne vess tbbet, sem mint szntottak. Ne szncs tbbet, sem mint b vetheted. Mindent ms bgybe ne dugj. Tancsot ne adgy, ha nem krnek. Urrt a kutyt is meg bcsld. Minn bslsz, midn semmid sincs. Ms szemben a szlkt ne keresd; ha magadban a gerendt nem ltod.
513
[24]

A serny lovat ne sarkantyzd.

145

Ne szlly mindennel bot nlkl.

[25]

Tromfot tromffal.

Eget poklot szsze ne keverj. Ne tarcsd szpnek a cifrt. Ha slttt eheted, ne lakj jl fok hagymjval. Kutya farkbl derk szeget ne csinlly. Meg bcsld az reget.
146 [26]

A cspn csomt, tojsban szrt ne keress.

[27]

Egy csapssal kettt agyon tni ne iparkodgy. Addig hanycsd a hrst, mg hmlik. Kap ftl bcst ne vgy. Magad nevt msra ne add. Ne hmezd hmozd a dolgot. Ne mondgy hoppot, minekeltte az rkot ltal ugordod. Ne sznd a Papolt, egy Miatynkot se mond hejjba. Papucsrt a brnt el ne veszeszd.
147 [28]

A nyomtat krnek szjjt b ne ksd.

Ms abroszszhoz ksed ne igen trld. Inkbb szegj, mint cspj. Ne hzd a gyengt ersen: el szakad.
514

Kezes fizes, vagy ges. Ha lovon mehecc, gyalog ne jrj. Apdat ne tancsd. Kt fel ne sntics. Vigyzz: hogy nagyot ne ess.
148

Ha hamar estl, hamar kelly fel.

Egy lbbal ktfle templomba ne jrj. Ha meg ittad; add meg az rrt. Ne vgj tbbet ft, sem mint haza brod. Az ugrst el ne vcsd; el trheted lbod. Ne sd minden ganba orrod. Ne lgy mindenben kanl. Kotty bele szilva lv, tged borsolnak. Ne fogj hozz, ha nem mestersged. Igyl bort, de ne sok flt. Hasztalanl (ha lehet) ne szenvedgy. rnykodra is vigyzz.
[30] [29]

A jrtt tat a jratlanrt el ne hadd. Diszn lt cserppel ne fedgy. Ne hncsd, ha nem hmlik. Ne mindent aprra, nha hasbra is.
515

Gyermek eltt a macska farkt el ne vgd. Ne vakard a rhest, hadd vakardzk. Sntval ne jrj.
149

J bornak, j embernek eredett ne keresd.

Jobban mozdt: ha szre menttbe lcc hozz. Le nem esel, ha a fra nem msz. Ne kvnyd az aranyat, ha hezst szerez. Kt roszbl a kissebbiket vlaszd.
[32] [31]

gy verd a kemny fba kedet: hogy szemedbe viszsz ne pattonnyon. Kinek szrnya alatt nyugszol, azt ne boszszoncsd. Kinek szekere farkn lsz, annak ntjt hallgasd. Arra vigyzz: melyik lukon jn ki az egr. Ne tarcs ebet, ha kenyr hajad sincs. Bzd el magad, ha szgyent akarsz vallani. Ms kosarba epret ne szedgy. Tancsra hallgass; dtl vrj. Szved kulcst msra ne bzd. Ha rajta lsz; lovad ne keresd. Meg rgd, osztn vesd el a koncot. A mesztelen koncon ne veszekedgy.
516

Minden vizet magad malmra ne kercs. Adgy pnzedbe, de ne eszedbe.

150

Elbb apd anydnl.

[33]

Csak annyit aludgy, a mennyi elg.

[34]

Ne egyl abbl, a mitl meg fiadzol. Ne kvny mindent egyszerre meg enni.
151 [35]

Ne adgy annyit az ebnek, a mennyit farkval hzelkedik. Msnak kalcsot ne grj; ha magad a kenyrbl haraphacc jt.

152

Ha j vagy, magadnak vagy j. Vesztg ll vznek Hallgat embernek Ne adgy mindenbe hitelt. A vn eb ugatsra nha ki tekncs. Ajndk lnak fogt ne nzd. Hres eperre ne jrj kosrral. Farkasnak berket ne mutass. Ne fogd hll eltt a csukt. Farkas fiat magnak ne tarcs. Idegen ebnek kenyeret ne hny. Jt a roszszal egy lvbe ne szd. Terhes szekr eltt reseddel ki trj. A hatron kvl ne lpj.
517

gy bocssd kardodat a hvelybe, hogy annak dejben ki rnthasd. Ne ereszd lggra a kantrt szrt. Be ne fald azt egy nap A mit esztend nap Meg nem emszthet gyomrod.
153

Ne krd klcsn a mit otthon tallsz.

Vesd meg eleve, a mit egyszer el veszthec. A haragost kevs, de a mrgest sok deig kerld. Ne kss mindent egy kvbe. Az oroszlnt ne ijeszd, mert meg ijeszt. Ha magadat nem smered, mst ne visgld. Ne lgy Tank, ha eszeddel lhecc.
[36]

Fogd a fogd: hogy meg ne gesd kezedet. Kesztybe ne ddoly.

[38]

[37]

Egy dologbl kettt ne csinly. A vn ft ltal ne ltesd. Szemeld a magadt, a mst ne cspeld. Szlly, ha kll; hallgass, ha nem kll. Ki nyilt szemmel aludd minden lmaidat. Magad fejre sujkot ne csinlly.
154 [39]

Khencs egygyet, taln torkodra j.

518

[40]

Ne szlly nyelvem, nem fj fejem. A jl el takart roszszat ki ne sd. Egybl tbbet is tanlly. Fszkeden kivl ne terjedgy. Nagyot ne hsitoz.
[42]

[41]

Kaparj kurta nked is lesz.

155

[43]

rd meg magaddal.

Sarat srral ne moss; nem tisztl.

156

gy lgy msnak barttya: hogy magadnak ellensge ne vlly.

Ne vedd hamvt, ha jl g. Ne vgj eret, ha nem fjt. Kinl laksz; annak trvnnyvel lly. Bcsld meg a ftot; hasznt veheted. Az j sebet ne krmld. A tykot tojni ne tancsd, ha csirke vagy. Beszlly, de ne hblj. A rhes kutyt ne koppazd. Meg llyon nha malmod is. Ne fend az lest. A macskt egerszni ne tancsd. Az embert el ne nyeld.
519

Minden lehecc, ha bcsletesen sokig lsz. Magtl is megy a szekr, csak hjazd. szszel hozz fiam, ha erd nem brja. Ki tz esztends korig rtatlan Hszig nem szp, Harmincig nem ers, Negyvenig nem okos, tvenig nem gazdag, Hatvanig nem szent Azutn se lesz.
157

Ha hes vagy, ne vlogass a lvben.

A flnkre nagy dolgot ne bzz. A billeges orcnak ne higy. dvzsgedet a kszl fuvsra ne hadd. Vigyzz, ha skon jrsz. Fejtsd fl, a mit ebl vartl. Elre lsd: kivel lgyen dolgod.
[44]

Ha lb vagy, ne kvny f lenni.

[45]

Meg nzd elre: hgys ? vagy horgas. A borostyn koszort tnkre ne tedd. Ha forrsod vagyon, ne igyl patakbl. Vzbe ne hgj, ha kvet nem lcc. Magad csbrjbl vedd a dzmt.
520

Szved hre nlkl kezet ne adgy. Ha egy ttal el vgezheted, ne hadd kettre. Ha ablakkal b red, kaput ne nyiss szveden. Ms szjjbl a kst ne kvnd. Hadd el a jt jbbrt. gy add, a mint vetted. Elg a szemt hzad eltt is, csak gyzd sprni.
158

A mi vagy, a lgy.

Ms rttybe ne vgd a kaszt: el veszted. A holttakkal ne hadakoz.

[46]

Ne csak tudd a jt; hanem tedd is. Menydrgj, de b ne ss.

[47]

Eb marsnak kutya szr az orvossga. Ha lovadat jl tartod, magadnak hasznlsz. A mit kis helyen meg fordthacc, nagy helyet ne kvny. Ha magad pondrs vagy, mst tetvesnek ne mondgy. A leg jobb bartod, leg jobb ddet vesztegeti. Otthon lakj, ha kedvedre akarsz lni. Mg szrnyaddal nem brsz, ne rplly.
159

J tttdrt jt ne vrj.

[48]

Ms erdejt szabadgyba ne vgd.

521

A forrst fel ne zavard. Ms rksgt torok mecve ne brd. Meg lsd: kinek higygy.
160 [49]

Ha valamihez kzd nincs, igazsgod sincs.

rkold b a rst. Ha igaz nyomon jrsz; nem fradsz. A nadrg szjat ne tovbb a csat luknl. Ms fejre gyknt ne gyjts. Titkod, tancsod felesgednek is nehezen. Magadnak rkot ne ss. Fordcsd a brt, csizma lesz bellle. Vz htn nyulat ne less. Gynygys szekercvel ft ne vgj. Frdjvel egygytt a gyermeket ki ne ncsd. Jrt ha roszat kapsz, kz jnak tulajdoncsd. A kvet s holdat egyarnt ne ugasd. Minden hjjba valsgrt ms orszgba ne menny. Jl meg rgd, osztn nyeld. Meg hasonlly, minekeltte meg vszsz. Ha sas vagy, sznyogot ne vadszsz. Kinek szrnya alatt nyugszol, azt tiszteld.
522

Ha msnak szrsz, magad szomjan ne maradgy.

161

Svegen sapkt ne cserlly.

Tanlly a szomszdnak hza szgn. Dgltt mh mzet nem hord. A szp patakrl bka lencsre ne menny. Kinek savval lsz; fttt meg dcsrd. Akkor felelly, mikor krdeznek. Minden aprlkra ne csirippely. Kakas alatt tojst ne keress. A nagy rnak orrt ne piszkld. A tvisen fgt ne nyomoz. Ms konyhjn ne nyalakodgy. Mindent trfra ne vgy. Magad alatt a ft el ne vgd. Sokat egy fn ne nyess. B ne vaklly mg a knyvbe is. A remnt se a hra ne fektesd, se a ndra ne tmazd. Mely fnak rnykban nyugszol, azt ne nyesd. Nappal gyertyt ne gyjcs. Rabja ne lgy, ha Ura lehecc felesgednek.
162 [50]

A fnyes gretnek leg kevesebbet higygy.

523

Egy hitvn lasnakrt el ne hadd gyadat. Msnak krn ne rlly. Tudd meg: honnan fj a szl. A fnyes flhnek Mosolg Fehrnek. Mennykvtl retteghecc. A mi ms nem a tid. Nevess; de ne mindg.

[51]

Nincs jg alatt gerenda, se a vizen rakonca. Ha fel kttted a harangot; harangozz. A macskt ne llsrl, hanem ugrssrl tld. Morogjon Varga Pl, csak j csizmt varjon. Ha a l rugdos, vgy el az abrakbl. Ha kzsg vagy, mg azt a brnt se szeresd, mely akkor is hallgat, midn meg nyrik. Bcsld ellensgedet: mondgya ki hibdat. Hadd bsllyon a l, elg nagy a feje hozz. Adgy kevshez tbb kicsint, garmadd is lesz. Bds kvet tzbe ne hincs: meg flladsz. Magadtl ne sznd. Mst ne rgyeld. A hatalmasnak htat ne fordcs.
524

Magadval b rd, msra nagy szorlly. Ha eszed van adssgot ne csinlly, el veszted a hitelt.
[1] Egy kevly Filozofus a kirlyhoz menvn maga gyben, mivel krssben meg nem halgattatott, a kirlynak lbaihoz borlt; ezrt a kirly b tlttte krsst, de a tbbi Filozofusnak meg jelentette annak meg alzdsst. Midn ezrt tet a tbbiek ki nevettk, n (gymond) errl nem tehetek: mert a kirlynak fle lbba szllott. [2] A sntnak csak egygyik lba rosz; a bnnak mind a kett. Csonka az, kinek egygyik keze rosz; csuta pedig, kinek egygyik keze se j. [3] Tuloknak mondgyk azt a fiatal krt, mely mg jromba nem fogattatott. Tinnak pedig, ha egyszer jrmot hz. [4] Kt koma Nagy Pnteki Prdikcin lvn, kzllk egygyike gy meg illetdtt: hogy a falujok fel viszsz menvn, a msiknak azt mondan: hogy az Istennek firt ksz volna mindeneket el trni, s, ha a koma nem hinn, tenne prbt rajta. A msik trfra nem vvn a dolgot, csak azt mond nki: hogy mivel Urunkat is meg ktztk a Zsidk, s gy knszertettk a nagy szenvedsre, is magt ktztesse meg; mivel a kvetkezend csapsokat knnyebben el szenvedhetn. Erre a koma azt felelte: hogy minden meg kts nlkl el szenvedi nem csak a meg nyzst, melyre tet venni akarja vala a koma; hanem letnek el vesztst is. Erre le oldotta a koma amannak bocskort, s letlen bicskjval egygyet hastott a talpn. Erre az hirtelen fel ugrott, s el szaladott. Ekkor mondta a hast koma: ezutn nked ktve hiszek koma. [5] Kt kis aszszonyok a rten stlgatvn, lttak egy kopasz embert, s hozz (csfolni akarvn) enyelegve mondottk: hogy a hgynek brccrl le mentenek immr a havak. Igen is le mentenek (gymond) mert ltom: hogy a rtre ki jttenek a kanck legelni. [6] Egy tolvaj Cigny sok vtkeit a knzsok alatt meg vallvn arrl krdeztetett: ha viszsz fogn adni az el lopott jszgokat. Erre rgi szokssa szernt azt felelte: hogy mivel mindent el klttt, a viszsz ads lehetetlen lenne. Ht ha (gy szlla a Br) meg ld valaha az Isten, viszsz szolgltatod akkor? erre a Cigny: az Isten ldsst (gymond) csak arra vrhatom: hogy kvetkezend szksgemet ki elgcscse, nem pedig: hogy az elbbenibe viszsz sodorjon. Leg albb (gymond a Br) sznod bnod tolvajsgodat? eleget
525

sznnya bnnya (felele a Cigny), az az ember, a kitl el loptam. Innent szrmazott a kzmonds. [7] Marcius Galeottusnak rssa szernt: hrom dolgot tartozott Mtys kirly kellemetlennek: a ktszer fztt levest; a meg bklt Bartot; s a szakllas aszszont. A ktszer fztt levesben mindenkor benne volna az zetlensg; a meg bekltt Bartban valami harag. A szakllas aszszonyokban valami firfisg, mely utllyra az aszszonyokban kutyasgg vltozik. [8] Mert: a ki ngnek hiszen, azt jjelre ki nem frkszi, s gy a benne lappang bolhtl, vagy nha tettl is alkalmatlansgot szenved. [9] Egy tprdtt rncos br vn aszszony a tkrbe nzvn, szidta a mostani tkr csinlkat, s tudatlansgjokat: hogy nem tudnnak oly tkrt csinlni, mint ennek eltte hetven esztendvel, melyben magt szpen meg lthatta az ember. [10] Egy szllel bllelt ifi a trsasgban egy lemedett embert ltvn attl ezt krdezte: ki lenne kettjk kzl regebb? regebb az rfi (mond az lemedett): mert a hsz esztends szamr regebb lehet egy tven esztends embernl. [11] Erre tantotta az anya pujka kedves fiait; s ezt a tantst gy rta le versekben egy tuds: Egy pujka fiait vivn legellre Szavnak hangjra szoktatta elre: Hogy ez zsinr mrtk, s ints gyannt lgyen, Vg s bs esetekben, kiki mit, s hogy tegyen. Ha kotyogok (gymond); hamar hozzm gyertek. Mert tllem valamely ritka telt nyertek. Mikor srva nygk; a fbe bjjatok; Mg a ravasz knya ltal megy rajtatok. Minden veszly nlkl, sok nap gy leheltek. Estte meleg gyat annyok alatt leltek. De hogy ersdni kezdettek sokra. Keveset hajtottak mr annyok szavra. Hogy egyszer szkdcstek a hves trsgen. Annyok egy ftot lt a vilgos gen. Fl se vette tn ezt ms llatnak szeme, De tudta: hogy ez nem j flh neme. Sr, le lapl, nyg, fut, fbe dugja fejt Hogy kiki keresse ott menedk helyt. A meg ijedtt pujkk noszsza hasra dlnek.
526

Hol a f leg srbb; oda le laplnak. De kett (a tbbit nevetvn) meg llott. Azomban a hjja (mint a nyl) le szllott. Ezt orrra, emezt krmre szort, gy: hogy mind a kettt a vr el borit. A mint fel vette volt ket csattogssal, Srssokra Annyok gy szll zokogssal: Javatokra voltam; szavam meg vettek: Makacssgtok brt m meg is leltek. [12] Egy rgi tantnak sok lusta tantvnyi voltanak, s velek szz intssei utn is semmire se mehetett. Vgtre bottal zte el mindnyjokat magtl. El szaladtanak egygyen kvl. Erre is re tmadvn a tanit azzal fenyegette htt: hogy grcss essvel meg rakja. Erre a tantvny azt mond: nincs annyi grcss botod, hogy annak sr esi tlled elhajcsanak, mg valamit nem tanlok, s magamat egszszen ki pallrozom. Ekkor a mester: vtkeztem (gymond) hogy veled egy serny lval ama szamarakat b fogtam. [13] Ezt az oktatst egy Scita adta N. Sndornak, a mint Kurcius bizonyttya. L. 7. C. 21. [14] Egy krked hitvn Dek mutogatni akarvn magt egy gylekezet eltt, Pithagorsnak ama lelemnnyt helyben hagyta, melyben az tanttatik: hogy az embernek lelke holtta utn ms emberbe, vagy llatba buvik, s gy a vilg vgeztig ms ms testet leszt. Hogy pedig ezt hamarbb el hihessk az okos hallgatk; azt mondotta maga fell: hogy sok ezer esztendk eltt azon arany borj volt, melyet ron f Pap a Zsidk eltt oszlopra lltatott: hogy a np imdgya. Erre gy szllamlott meg egy az rdemes regek kzl: el hiszem fiam hogy valaha azon arany borj vall, mert me attl az dtl fogva a borjbl kr lettl, s magadrl semmi egyebet el nem vesztettl, hanem csupn az aranyat. [15] Eb szllnek mondgyk Magyar orszgnak nmely rszn a mit a Dekok Labrusknak neveznek; minden mvels nlkl nevekedett vad szllt. [16] Midn az alfldn psztorval eszik a bujtr, ennek azt mondgya a psztor: hogy kt pofra egyk, az az: hamar gyugdossa gyomrba, az utn dolghoz lsson. [17] Annyit tszen: mint mondgy igazat. [18] Nmely szeles ifi szsze veszvn des attyval tet a fldre le verte, s sz hajnl fogva ki akarta tet az udvarra hajtani. Hogy attyval a kszbre rt; lly meg (gymond) fiam! a kszbnl tovbb ne hurcolly: mivel n se
527

hurcoltam tovbb atymat. Tellyesen meg adztam fiatalkori gonoszsgomrt. Erre a fi el hlvn, meg fogatta: hogy soha meg nem hzasodik. [19] A Grgknl azokat, kiket Andabatknak neveztk, arra szoktattk: hogy szem b ktve kegyetlenl harcoltak egy ms ellen. Ennek okrl soha se olvastam valamit, noha jl tudtam azt a mit Homerus is mond: hogy a ki nagyon haragszik; szem b zrva valamint a vak, rohan ellensgre. [20] Ez a kzmonds a Magyaroknak rgi tnccokbl eredett, melyet gy r le Altorjai B. Apor Pter. Egy sorban llott kilenc, vagy tz frfi, kivlt ifi legny. Elttk oly spacium volt, melyet egy pr tncol knnyen el mehetett. Egygyik legny el vitte a msik sorban ll lent. Vagy ktszer tncolt, meg kerlvn mind kzben, mind kvl a kt sorban llkat. Azutn a lennak kezt el bocstotta. Kln kezdettek tncolni; de csak abban a lneban. Ekkor kezdettk mondani: macska fogd el az egeret Ha jl tanlt leny vlt, gy el frasztotta a legnyt: hogy minden egyet mssa a testtn meg zzadott: mert ell a leny utnna a legny; gy kerltk kvl bell a kt sorban llkat Midn a legny szembe rkezett a lenynyal; s kezt meg akarta fogni; a leny akkor viszsza, ervel pedig nem volt szabad kezt meg fogni; hanem szp mestersggel kezre vehette. Mikor osztn meg fogta; akkor jlag ktszer, hromszor a lennyal egygytt tncolva a sorban llkat meg kerlte. gy osztn a leny maga helyre, a fi is maga helyre llott. Mindgyrt osztn a mellette ll legny a ms sorban ll lent el vitte. Azok is gy jrtk. s a tnc mind addg tartott: mg valahny legny s leny volt a kt sorban. Azokat is egy mst tncolva meg prbltk. [21] Ama nagy Kinsi vezrnknek kzmondssa volt ez, fkppen akkor midn Mtys kirlynak azon cselekedetrl emlkezetet tve, melyel Szilgyi Mihlt, a tbbi kztt, arra az okra val nzve is a Vilgosi tmlcbe zratta, mert a kirlyt mindenekben oktatni akarta. Erre lccattatott gyelni a rgiek kztt Temistokles is; ki az akkori Fejedelmeknek csak azt javallotta maga is Fejedelem lvn, hogy knyveket olvassanak, s bennek a trtnetekre jl vigyzzanak. Ezekbl tanlhattyk k meg: a mit senki se merszel nkik szemekbe mondani. [22] A Magyaroknak rgi egygy eledeleikrl ezeket hagyta rsban Altorjai B. Apor Pter: mikor valaki az embereknek nagygya tra ment ha felesge s gyermekei nlkl tazott csak paripn ment. Ottan konyha szekr nem volt; hanem a vezetken vagy a szolgnl viaszos palackban bor, fehr cip: nmelyeknek tarisznyjban sztvres szalonna, a mell fokhagyma; egy pr sdor, vagy mogyor hagyma; sltt tyk. Stt nmelykor s gyakrabban ezek kzl csak egy is j volt. Nyrban mihelyet j fvet kaptanak meg szllottak a fre; vagy ha szna baglya volt a baglya mell le tertettk kpnyegjket, s jobb zt ttek bellle: mint most esznek az Alapatrtbl. Stt az reg Haller
528

Jnos (nagy r vala) mg is mikor ton ment, ha talln volt is, mikor az ra tz volt, meg llott az ton, s ett. [23] Ezt gy mondottk a rgiek: varga! a bakkancsnl ne tovbb, s ezen kz mondsnak eredett ppen Apellesig viszik el. Ez a hres kp r egy kpet festvn, azt a piacra azon vgre ki tette: hogy maga a kp htllyra rejtvn szemllyt btorsgosabban hallhassa az embereknek tlettyket; s ha mi hibt tallnnak benne a tudsok; meg jobbitan. A tbbi kztt oda furta magt a varga is; azt tallta a bakkancsban: hogy egygyikben egy lukkal kevesebb volna, mint a msikban. Ezt hallvn Apelles; haza vitte kpt; s a bakkancsot meg jobbitotta. Msnap ezt a meg jobbtst ltvn a varga el bizta magt, s mr a nadrgot is kezdte vsglni, ekkor a kp all ki jvn Apelles azt mond nki: varga! bakkancsnl ne fellyebb. [24] Ezt nagyobb vilgossgban teszi az oroszlnnak mesje Ezt midn aludt, krs krl futkostk az egerek; stt a merszebbek kzl az egygyik htra is fl ugrott. Ezt az oroszln meg kapta. Krte az egr: engedne meg szelessgnek. De semmire se mehetvn, arra intette: hogy viszsz vrja, a mit vle cselekszik. Noha boszszonkodott az oroszln az egrnek tantssra nzve; meg engedett mg is nki, s el eresztette. Nem sok d haladva midn prdlsra mene az oroszln egy hurokban meg akadott; ki se szabadlhatott. Hogy osztn nagyot ordtott: hozzja futott az egr, s a hrkot el rgta; vgtre azt mondotta az egr; lm jl mondm: hogy viszsz vrd, a mit vlem cselekszel. Ltod is: hogy az egr mg az oroszlnnl is jt tehet. [25] Egy vrosban szamron vitte fjt a paraszt. Azt krdezi tlle egy hgyke borbly legny: hogy ann el a szamart? erre cson meg alkudvn, a szamrnak nyergt is kvnta a legny, mert ezt is a szamrhoz illendnek lenni mondotta Ezt el nygvn a paraszt s a nyereget is, s ms egyebt is oda engedni knszerttetvn a kvetkezend Szombaton b jn a borbly mhelybe, azt krdezvn a hgyke legnytl, mennyirt beretvln meg tet ti trssval egygytt? meg alkudtak a beretvlsnak akkori bre szernt kt ptrba. Minekutnna magt a paraszt meg beretvltatta, szamart is el lltotta, azt mondvn: hogy ez lenne ti trsa neki. Ezt hallvn a legny, s mire cllozna szre is vvn, inkbb viszsza adta nki a nyerget, mint trvnyre kelvn az egsz trtnet, a szamarat meg beretvlni knszertessk. [26] Nmely reg igen rmest nzte volna az Olimpusi jtkokat. De minden fel jrna kelne, sehol se tallt olyas helyet, melyre le lhetett volna. Vgtre el tklltte magt, s oda ment, ahhol a Sprtai ifiancok ltenek. Ottan nem csak az ifiak, hanem az idsebbek is fel llottanak egyszerre, s nki a helyet oda engedtk. Az ifiaknak ezen cselekedettyeket igen meg dicsrtk a tbbi Grgk; de arra az reg azt mondotta: hogy a Grgk; tudnk ugyan mindnyjan: mi az embersg; de azt csupn
529

a Sprtaiak gyakorolnk. Credebant hoc grande nefas et morte piandum, si juvenis vetulo non adsurrexerit; azt nagy, s hallos vteknek lenni lltottk, ha az ifi az reg eltt fl nem emelte magt. [27] Ezt a rgi kzmondst dekra is fordtotta Rogerius Vradi Kanonok, nodum in stupa, pilum in ovo ne quaesiueris. C. 11. in fine. [28] Nmely ifi ember elms tolvajsgokban gyakorolvn fiatal esztendeit szvvre vette bcstelen lett, s egy ri emberhez szegdtt, kinl is igen hven inaskodott. Hallvn az r elbbeni lett, csak ppen azon csudlkozott: hogy rajta nem kapattatott. Ennek lehetsgt meg akarvn mutatni az Inas: hogy fel fogadta: hogy azt a brnt melyet akkor egy mszros Urtl meg veve haza fogja hozni, s nki mg egyszer el adni. Ezt hogy vgre hajcsa; el krte Urnak egy pr j papucscst, s a berekbe a mszrosnak elejbe kerlt; s a papucsok kzl egygyet gy hogy szre nem vette elejbe le tett, a msikkal vagy kt szz lpsnyire elre szaladott, s az tra le tette. A mszros meg ltvn a papucscsot, azt ugyan meg szerette, de mivel pratlan vlt bellle hasznot nem vrhatott, azt t flen el vetette, s elre ballagott. Azomban kt hrom szz lpsnyit haladvn meg tallta a msik papucsot is. Ekkor hirtelen le veti vllairl a brnt, s mivel ktzve vala egy fa alatt hagyta, tudniillik mg e papucsnak prjval viszsz rkezik. Addg is az ott vrakoz Inas fel kapta a brnt, s azt Urhoz viszsz is hozta. Alig ereszthettk ezt a brnt a tbbiek kz, me ott terem a mszros, szgyenletben semmit se akarvn szllani az el veszettrl, ms brnyra alkudott. Meg ltvn az elbbeni brnt, azt az elshz igen hasonlnak lenni tapasztalta, ugyan azt j pnzen ismt meg vette. Meg grte az Inas: hogy ezt ismt viszsz hozza hzhoz. A prbra szabadsgot kapvn, el ment ismt a berekbe, s a mszrosnak azon el menetele dejn bekegni kezd, valamint a brny. A mszros hirtelenben azt gondol: hogy elbbeni brnya bekegne, mivel a berek sr volt, hogy szabadabban mehetne, le veti ismt vllairl a brnt, de hogy el ne szkjk egy fhoz le ktelezte azt. Azomban az Inas ezt is hasonlkppen fel kapta, s viszsz vitte Urhoz, s krte tet: hogy a mszrosnak kldgye el a kt brnt, melyenek rrt meg adta. Maga pedig mg a prbkat se gyakorlotta tbb. [29] Meg hallvn azt Mtys kirly: hogy egy Csiks nagy tolvajsgban kapattatvn semmit se akarna vallani, stt a leg keservesebb knzsokon is ltal esett lgyen, azt mond: nem tudta a rosz ember: hogy ki hasztalanl szenved, nincs elegend esze. Erejt, egszsgt melyel a kzjnak tartozik, ily haszontalansgban vesztegeti. Ebbl j katona vlt volna, ha magt meg bcslte volna. [30] Macedoninak kirllya Flp N. Sndornak attya nyertt diadalmban szer felett dicsekedett. Ezt meg hallvn Sprta vrossnak kirllya Archidamus; azt
530

zente nki: mretn meg rnykt, hoszszabb lenne a diadalom utn, mint ez eltt vala? [31] Ezt mondottk vala N. Sndornak a Scitk, midn ellenk hadot indtott. Kurcius L. 7. C. 21. [32] Ha ezt az ember nem cselekszi, llapottyt roszszabbra fordthattya. Ennek vittatssra e mest szerzettk: egy gazda nagy terhet rakott mind lovra, mind szamarra. A Szamr nagyon el fradvn; krte a lovat: venne fel valamit slyos terhbl, msknt nem sokig vihetn. De szavt fel se vette a l. Ugyan azrt: nem sok d mlva le rogyott, s a terh alatt meg dgltt. Ekkor osztn a lra rakta a gazda nem csak terht a meg dgltt szamrnak; hanem a meg nyzottnak brt is. [33] Ezt a kzmondst Csongrd vrmegyben hallottam Szegvron ilyen alkalmatossggal: egy paraszt lakodalomba hvattatunk, s a szer tartsokat ltni hajtvn, rmest el is mentnk. Egy a paraszt ifjoncok kzl a Nsznagynak hire, s akarattya nlkl maga szja rndtsst kvetvn el kezdette a tncot. A Nsznagy (Szlabik) a vendgeknek akarvn a tnc elejt engedni, azt mondotta nki: elbb apd anydnl. Ezzel azt akarta rtssre adni: hogy lennnek nlla rdemesebbek. [34] Tbbet akartak alunni, mint sem elg lett volna, egy zvegy aszszonnak tunya szolgli. Ez fonyssal tltvn dejt, s tpllvn lett, a kakasoknak kukorikulsokra flklteni szokta a szolglkat. Ezek a kakasra (egy alkalmatlan kltra) meg boszszonkodvn, hogy tovbb alhassanak, a kakast alattomban meg ltk. De ezzel szndkjok ellen is meg kurttottk aluv rikat: mert az zvegy aszszony nem tudvn az dnek tjjt, ket jfl eltt is sokszor fl verte. [35] Ezen intsnek meg nem tartssa miatt porl jrtak egy vad emnek malaccai. Versekbe foglalta egy tuds. Egy koca kilencet elltt egy dben, Mikor a mak szken termett az erdben. Hven tart ket, mg gyzte szoptatni. Osztn ersebbre kvnta szoktatni. Egy terebly bkhz ket el vezette, Ott a le hlt makot elttk meg ette. Melybe a malackk hogy bele haraptak; rezvn j zt; nem sok r kaptak. Lassan hllott a mak. Azt el nk vrni; Azt is: hogy gyakran kell a fa al jrni. Mondgyk: ki dnteni hogy a ft kellene
531

De bolond eszknek annyok llt ellene. Mondvn: hogy az tel tovbb kll mg mnl. Nincs pedig az erdn tbb ezen mak fnl. Fl llttak mrgkben vllokon a sertk. De mg is a bkt illetni nem mertk. Oh! de csak hamar trtnt annyoknak halla; Melyet a malacsg azrt nem sajnla: Mert mr a mi teccett a fval tehettk. Az el terlt makott bvebben hettk. Ms nap trni kezdtk egy akarattal. Csatzott a vn fa az ifj fajzattal. Le dle vgtre rettent zgssal. S gy svtott a fa morgssal. Esztelen malacok! hamar meg bnnytok: Hogy hv dajktokat bennem ki trttok. Hogy ez utn el tltt makkal a fa allya, S el terlt a fldn annak szmos gallya; rlt a malacsg meg nyertt lakodalmon, J lakva hevertek vgan a mak halmon. Mihelyt fl serkentek; azt szabadon ettk. Zsmbeld annyok (hogy meg hltt) szerettk. De a vg bkessg nem sokig tarta: Meg szkle a mak, egygyik a mst marta. Kilenc nap ezutn hogy tkk el fogyott. hen az rva nyj lbrl le rogyott. Sok szlk javai mint a bk gy jrnak, Melyeket a roszszak kezek kz vrnak. Csak alig dugatott fldbe hideg testtyek, Mr pompra kltik, azt a mit kerestek. Minden nap vendgsg, tnc, musika nllok. Szp kntst a szebbek, a blt vltyk blok. A szlk prblvn: mely sok trdssel S gonddal gylt a Jszg be rtk kevssel. J helyre az aranyt tke pnzre adtk. A sarjazatot is blcsen takargattk. De a sarjazattal ezek b nem rik. Hamar a tkt is nagy szjjal fel krik. Klcsnre is jutvn, sznak vgassgban. Mg lassanknt flig buknak adssgban. Mely miatt rtatlan gyermekeit vgre. Pompa pcrl hllnak a nagy szegnsgre.

532

[36] Ez a rgi sz Tan annyit tett eleinknl: mint monds. Innent szvrdik elsben: Tan, az az valakinek igazsgt mond. II-szor: Tancs, a vros dolgrl szll gylekezet. III-szor: Tanlk a mondshoz kszitem magamat. IV-szer: Tantk, valakit a szllsra oktatok. V-szer: Tanakodok: a mit szllanom kll, arrl mssal okoskodom. VI-szor Tank, beszlleni se tud. VII-szer: ht ha a Tanya is ettl van? [37] Az az: mindenben magadra vgyzz, s kvesd abban a majmot, mely hogy a gesztenyt a tzbl ki vehesse fogv tette a macsknak lbt. [38] Az az: semmit ravaszl s alattomosan ne cselekedgy, mint azok, kik ddolni akarnak, de a krnyl llk miatt nem mernek. [39] A nylakrl mondgyk, hogy ki nyiltt szemmel, az az vigyzva alusznak. [40] Az az: gondolkodgy egy keves, taln eszedbe jut, a mit mostanban nem tucc. [41] Midn Varnnl Ulaszl kirlyunk el esett; Hunyadi Jnos kt hrom embereivel id tova szkdsvn egy Olhoz szllott, s tlle valamit enni krt. Adott nki, a mie volt, s tehetsge szernt jl is tartotta tet. Midn a j akaratnak meg kszntte utn el akarnnak menni; re smert Hunyadira az Olh,s taln feje fajva gy szllott nyelvve: msszor is hozzm jhecc des Hunyadim szvesen ltlak. Alig mentek ki a gunyhbl; meg parancsolta egy katonjnak Hunyadi: hogy viszsz mennyen, s az Olht le vgja. Flt ne hogy tet el rllya az Olh. [42] A szjnak nagy ki ttssa okozza azt: hogy az l kapck helyekbl ki ugranak, s helyre nehezen ttetnek. Ez az oka: hogy az hsitsban nagy szjokat veregetik az emberek, vagy a keresztnyebbek krsztt vetnek arra: hogy e mddal a szjnak nagy ki ttsst htrllyk. [43] Ennek a kzmondsnak meg vilgosstst gy adta el versekben egy tuds Magyar: Ha nmely gazdagok szegnyekk lsznek, Oh min lrmkat orszgunkban tsznek! Egygyik kt szemeit srssal apasztya. Msik meg bolondl, s magt fel akasztya. Taln emberek se voltak eddig ezk. Taln nincs munkra (mint nknk) kt kezk? J r vgy egy kapt maradt egy mrjsod. El tart tged a fd, ha kaplod sod. Hallyad: egy oroszln mg klk korban
533

ldtt a kirly gazdag udvarban. Hol sok esztendkig gondgya nlkl vala. Kirlyi tkekbl rakatott asztala. Sok Inas azt tart f szerencsjnek. Ha kedvt tlthette a vadak fejnek, Becslett minden egy szval meg adta. Maga a kirly is tet smogatta. A mit szve kvnt, azt bven meg lelte. Innent volt: hogy sorsst sok eb rgylette. Ezen boldogsga sokig nem tarta. Ura kegyelmbl egy kutya ki marta. Ltvn: hogy nincs tovbb Urnak kegygyben. Az erdnek klcst ragadta kezben. Ms nap meg hezvn, bnatba borla. Hogy ribl paraszt konyhra szorla. Sebes vz mdgyra knyveit nttte. Valamivel gyomrt hogy meg nem tlttte. Mondgya fnek, fnak keserves esett. Beszlli mely vgan tlt ott lett, Hol karcs derekt brsonnyal b vontk. Gyngys laplikkkal sernnyt b fontk. Hogy ert vett rajta zokog srssa; Ily szavakat mondott, egy rg; pajtssa: Ej mit srsz: tn hogy ltod rgi szabadsgod? Jobbgysg volt eddig minden Urasgod. Kegyelem kenyeret nem tudom hogy het Egy oroszln, a ki maga Ura lehet. Lb, fog, krm nlkl ha csonkn ltnlak. Hidd el llek szernt akkor meg sznnlak. De ltom: hogy p vagy. Mi szksg ht flnd? Szabad rr lettl. Knnyebb lesz el lnd. Te a skon rplsz; tudsz hgyre is mszni. Ha gy teccik: mennynk a brcre vadszni. Csak hamar egy szre tallnak, el kapjk, Hsos tetemeit nagy hen fel csapjk. Ekkor az oroszln minden bt felejttt, Mondvn: hogy mg r volt ily j zt nem tt. [44] Elre nem ltott a szamr, midn az erdbl ki jtt vad kannak ki dltt agyart ki nevette. De elre ltott m a vad kan, midn azt mondotta nki: bizonnyra (te nevet llat) mltn haragudhatnk red; ha nem tudnm; hogy szamr vagy.

534

[45] Ennek magyarzattya ki teccik a Magyaroknl azon kz mesbl, melyben a szamr ltta: min jl tartyk a lovat, nem is kmllik tlle az abrakot, holott az izkbl se ehet eleget. De midn ez utn szemeivel ltta: miknt viszik tkzetbe a lovat, miknt lvik agyon; akkor osztn szamr lttre nem kvnkozott l lenni. [46] Annyit tszen, mint a Szerecsenekben ama mondsom: nemtelen haragok, melyek a sr fltt is lebegnek. A harag addg tarthat, mg az ellenkz l, noha igazn szllvn addg se; de az embert hltta utn is gyllni, nagy embertelensg. [47] A Lacedemonbli szorosan kteleztettek arra: hogy minden alkalmatossgban, az regekre nzve, nagy bcslettel legyenek, s fkppen az els helyeket nkik engedgyk, ezen ifiak kzl ketten Athnba kldettek: hogy ott valami fontos dolgokat el vgezzenek. Trtnetbl esett: hogy k is a tbbiekkel egygytt a jtk sznbe jttenek. ppen akkor rkezett oda egy reg Athnai Polgr, midn immr minden helyek el foglaltattak. Senki se mozdlt meg az Athnai fiatalok kzl; de hirtelen fel ugrottak a Lacedemonbliek, s az reget oda vezettk. Meg dicsrtk ezen ifiakat magok az Atheniaiak, s nagyon tapsoltak. Erre az reg ezen fiatalokhoz: lttytok (gymond) fiaim: hogy az Athnaiak tudgyk a jt, hanem tenni nem akarjk. [48] Ezt meg vilgosttya Le versekbe Hatvanyi Istvn: Egy fa vg szegny ember Nyeletlen fejszjvel Egy gallyat se vghata le Minden mestersgvel. Azrt is a szomszd erdt Mind addg keregette: Mg krsst nyelet advn Egy fa tellyestette. Ekkor az erdnek esvn A farag j bart; Egyszerre le aprtotta Mind a kt erd fart. Ellensgnek fegyvert teht Annyit tszen kszitni. Mint embernek maga ellen Vres hadat indtni. Fontnak mesje, melyet gy foglalta

535

[49] Egy dar barcsgot szerzett a varjval, s meg grte nki: hogy tet minden llatok ellen vdelmezni fogja, csak hogy is fura eszessge szernt jvendllye meg nki az emberektl kvetkezhet veszedelmeket Meg lvn az ldoms, egy gazdnak szntjra llottak, s ott szlanknt huzogattk ki a gynyr vetst. Ezt ltvn a gazda, finak azt kiltotta: hogy e tolvajoknak el kergetsskre kvet szedgyen valahol. Meg intette a varj dar pajtsst, el is szllottak. Ms nap ismt gy esett a dolog. gy esett harmadszor is. Gyanakodni kezdett a gazda hogy egygyik kzllk a szavat rten. Meg hagyta finak: hogy ez utn bzt fogna krni, mindazltal kvet hozzon hozzja. Hogy negyedszer is a szntn tapasztalta volna a tolvajokat: bzt ide fiam fel kiltott a gazda: hadd vessem b jonnan a fldet. A fi azomban kvet hozott attyhoz, melyel a darnak lbt jl meg srtette. El szllottak mind a ketten, s minekutnna biztos helyre rkeztek a dar keservesen panaszolkodott a varj eltt: hogy grete szernt az utls veszedelmet meg nem jelentette. A varj azzal mentette ki magt: hogy az szve igaz volt; de ama gazdnak nyelve hazugsgra termett. Ezzel meg engedett ugyan nki a dar, s ismt barcsgba llvn arra krte a varjt: hogy ez utn jobban ki lssa, kinek szavt higygye. [50] Mtys kirly a szolgknak locsogssait el nvn, meg parancsolta nkik: hogy csupn csak akkor szollyanak, mikor ket valamirl krdezi. Egykor el kld az egygyikt az akkori trnokhoz: hogy tet ebdre hvja. El jvn az ebdnek deje, jelen voltak mindnyjan a trnokon kvl. El szlttya Mtysa szolgt, s meg krdi tlle: el hitta a trnokot? El hittam Uram felele a szolga. Ismt a kirly: ht el jn ? erre a szolga: azt mondotta: hogy sok foglalatossgai miatt ma nem jhet. Fel pattanvn Mtys: ht te (gymond) errl nem szllhattl valamit? Nem (felele a szolga) mivel errl nem krdezett nagysgod. [51] Lasnak sz minden azon hitvnsgot bundt, gyknt zskot tszen, melyet hogy rajta heverjen magunk al tesznk.
163

HARMINCKETTEDIK SZAK. rvendzk.

rl, mint Tt a pogcsnak. rl nki, mint Olh Geci a fl szemnek. rl, mint ki bzjt el adta. rl nki, mint vak koldus a fa garasnak.
536

rl, mint gyermek a jtknak. Ki van flig a zskbl. Az rm svnyn b bnat is lptet. Egsz letben rm anya. rl nki, mint Olh Jutka piros papucscsnak. rmben bribe is alig fr. rl nki, mint Ezopus ebe az rnyknak. gy teccik: hogy rendben immr sznja. rm vigassg egsz lete. rl neki, mint Balzs a hurknak. Alig, ha kancja meg nem csikodzott. A Pnteki rm Vasrnapi rm. rl nki, mint gyermek a bbnak. rl nki, mint gyermek a vsrfinak. gy meg ugrndozik, mint a szilaj marha.
164 [1]

rl nki, mint Tt gyerek a bka snak.

[2]

letben mindg Uszu-b. gy rl, mint az istllbl ki szabadott borj. szsze veri bokjt. Vgig nevet egy Vrmegyt. Nem rl a macska jobban az egrnek.
537

Mind egyre hahotz. Csekj dolog, mely a gyermeket meg nem nevetteti. Tl a b gondnak tartomnnyain.
165

A ki sokat nevet, keveset elmlkedik.

rm orszgban neveltetett. A sok nevets az okosbl is bolondot tehet. Sznetlen igyorog vigyorog. Kiben szapora a trfa; termketlen az sz. Nem tudgya: mi a b gond. Soha senki tet, szomornak nem ltta. Csak jtszik a vilggal. Addg ltem vilgomat, mg szl fjta pntlikmat. Mg lmban is nevet. A madr minden fa levlknek rl. El nem alszol, ha vele vagy. Mikor a vzbe halt, akkor is ki nevette magt. A nagy rm nem mindg orvossg. A l rhgs is rm. Majd meg fakad nevettben. A kutyban a fog vicsorts is nevets. A gyermek hamar rl, hamar sr.
538
[3]

A ki hamar el neveti magt, nem meszsze a bolondsgtl. Igyunk b el felejtsre. Ki se nevette magt, ha csak egy htig nem tartott. Soha bslni nem tud. Nem mindenkor nevet a vak l.
166 [4]

rlve nevetve vgja a jajol ellensget.

Vg apra ttt. Minden nap rm napja van. Min bslsz, midn semmid sincs. Bslok vagy rvendek egy a fizetsem. Tncolva megy ki a vilgbl. Drga a heged sz, de rvendetes. Vg szv lgy, de ne hbe hba. rvendene a szamr is, ha szmra szntannak a zab al. rmmel kerltnk szsze, rmmel vllyunk el. rl a Varga, ha kapta fjt ki hzta. Tele nevette msnak kebelt. rl mint a hajs, ki haj trsse utn a partra r. Egsz testtel, tehetsggel nevet. Reggel kezdi a nevetst, estte nem vgzi. rmnek tengerben evez.
539
[5]

gy rl, mint h l az abraknak. A ki rl, van oka. szsze rhgnek, mint disznk a bakonyban. gy ugrl rmben, mint a No bakja. rmben nem tud hov lenni, mint egy egeret fog fiatal macska.
167

rmben majd meg rl.

Ha a gyerek lependket fog, nem adn egy sveg rdgrt. rl mint a vadsz, ha egy szarvast le ejtett. rl az anya, ha meg szltt. rl, mint gyermek a lpes madrnak. rl, mint a vizbe esett hal. rl, mint a vizbe krhoztatott Rk. A diszn is rl, ha pocstt lt. rl a szraz fld, ha a terhes flht lttya. rl, mint kecske a zantnak. rvend a mh, ha kakuk fvet rez. rl, mint tprcsk a harmatnak. rl, mint a frjhez men leny. rlt Blint: hogy a haja meg jtt. rl a dek, ha szn napjai kzelgetnek.
540

rl a bial, ha vizet lt. rl, mint szomj szarvas a forrsnak. rl, mint madr a fregnek. rl, mint varj az akasztott embernek. rl a flemle, ha hangya tojst lt. rl a nyl, ha bokrot lt. rl, a gerlice fel talltt prjnak. rl az el fradt ember a fa rnyknak. rvend a kutya, ha klkkeit lttya. Ha fszkt fel talllya, rvend a fcske. rl a sas, ha dgt lt. rvend a farkas, ha csikba akad. rm napjaiban vgan mlatozik. gy rl; mint ha lbnak minden jjain egy Olh duds lne. A nagy rm is meg lheti az embert. ppen nem brhat rm znvel.
168

rmnek tartomnnyban szletett.

A vg Angyalok is rmet hirdettek. Annyit l az ember, a mennyi dt rmmel tlt. rmmel minden dolog knnyebben mn. rm rezteti meg emberrel az letet.
541

A cinege is rl a tk magnak. rmben majd fel vette a hzt. rl a hjja, ha csirkt lt. rl, mint karvaly a frnek. rm tartya a mennyorszgot is. Ha rm nem volna, g is pokol lenne. rl a gnr, ha mst el marta. A vad tyk is rl, ha magra tall. Vak kolds is rl, ha patkra tall. A b gonddal hatros az rm. Nem volt eddg oly rm, mely utn b, gond nem kvetkezett volna. rmest cselekszi az ember, a mi rvendetes. Az rm dk, egyszersmind arany dk is. Tele rmmel, mint a hjag szllel. Szakadgyon a ruha, maradgyon az ra. Nsz legny nem kmlli a pnzt. A lakozsnak rl a szab legny. rl, mint rosz szolga az esztend vgnek. rl a kocsis, ha j lovakat hgy az elbbi. rl, mint kinek hza g.
542

rl malac a maknak. rl, mint az a kocsis, ki az tat el vesztette. rl kutya a koncnak. rl, mint kinek pnzze nincs.
[1] Rgi mese zopusbl. Ennek kutyja konccal szott ltal a folyn. Midn rnykt meg ltta; azt gondol: hogy ms kutya lgyen a konccal. Hogy ezt el marhassa, utnna kapott, s gy a magjt is el eresztette szjjbl, el is vesztette. [2] Miknt rl a Tt gyerek, midn bka sra tall: magam tapasztaltam Nyitrn. 1772-dik esztendben a Piristk templombl ki mennk nagy pompval r napjn. Harsogtanak a trombitk; nekeltek a sok dekok; a Papsgnak aranyos ltzete a nap fnyen gynyren tndkltt. Fl fel mennk jobb kzre, a hol az els rongyos hznak ajtajban egy nylc vagy kilenc esztends Tt gyerek l vala. Fejn egy rongyos, s minden fell le eresztetett kopott rgi kalap, melyet valaha a kmivesek hajtottanak el. Ingben gatyjban a sok lukak miatt kilenc macska egy egeret meg nem foghatott volna; stt mg a mi tbb, egy pnz ra st bel nem lehetett volna ktni: annyira meg valnak hasogatva rajta mindenek. Ez a gyermek teht, egy rozsds acllal, mely taln rgi patk darab lehetett, mert mi lttt igazn ki nem vehettk, egy trtt bka sn kalaplt. Midn ppen mellette mentnkben egy szikrt ki erltetett; azt a porban kereste, pedig rzkensggel: mint ha kincst el vesztette volna. Ismt a kaplshoz fogott oly figyelemmel: hogy szmba se vette az rnapi cifra jratot. Ez a szikra, melyet nagy iparkodssval ki ttt el nyomhatta az g fkja, s gyertya vilgot. Errl mg mostan ban is 1810dikben bmlva emlkezem. [3] Azokat az embereket rtyk ezen, kik fogokat vicsorttyk, s nevetnek, azomban nevetsgket nem lehet msnak mondani; hanem kutya harapsoknak. [4] A Dek gy szll: non semper ridet Apoll, ezt egy fzfa dek gy fordt: nem mindenkor nevet a vak l. De ez a nevetsges fordts annyira ment, hogy a kz mondsok kz szmlltatott. [5] Egy rszeges ember maga viseletvel addg nyomorgatta embersges hitesst: hogy hallra vlt, s immr haldoklott. Rszeges Ura b vitte hozzja a Cignyokat. Ersen hegedltetett, maga pedig tncolt. Az Istenre krte tet az
543

aszszony, leg albb bkvel hagygya meg halni. Erre a rszeges: des felesg heged szval jttnk egybe, heged szval vllyunk el egy mstl.

169

HARMINCHARMADIK SZAK. Ravaszok.

Meg rzette a sfrny illattyt. Ravasz rka. Egy ll helyben tizszer is meg csal. Hamis Kaifs. Csalka Pternek igaz ivadkja. Merre fj a szl, arra fordttya kpnyegt. Ha nem ltta is magt, meg rzette szagt. Szren nek. Ritkn vsz el maga ddegben a rka. Vizre visz, szomjan ereszt. Alzatos macsknak nagy az ugrssa. Szeme se ll jra. Alzatos macska hamar el kapja az egeret. Nem oda csap, a hov nz. A jgre taszt; s ott hgy.
544
[1]

Rka a rkt igen smeri. Rka a rkval hamar szsze bartkozik.

170

Rkval bllelt, rka mllal prmzett.

A ravasz nyely bika al is borjat tehet. Szrazon mosdik.

[2]

Rknak rka a fia, farkasnak farkas. Mzes madzagot hzott a szjjn. Egy jjval hozzdra, a msikkal tledre mutat. Kt szn kend. Nincs oly meg aggott ravasz rka, mely utllyra kzre ne kerllyn. Kevs rka kerli el a csvt. Egy szjbl hideget is meleget is fj. Egy cspp Magyar vr nem foly erejben. Rka beszll szjjbl. Tudgya a rka farkt csvlni. Csalrdi Rkt szopott. Szeme se ll Isten igazban. Csapja a levet.
[3]

Rka mllat szeret mente bllsnek. Tapogatva jr; mint rka a jegen Sz. Mtys tjjban.
545

Szrazon mossa lbt is.

171

Holl a hollnak nem vjja ki szemt.

Ravaszsgnak jeles ednnye. Az rks srs alattomban val nevets. Csalfa ember. Rkval forgott. A khgs igen j mentsge a ravasz kntornak. Kposzts kertbe nz tele ravaszsggal. Hallgat, mint tet a var alatt. Be illene ravasz embernek. Egy se Cigny, a ki nem csere csal. Ravasznl is ravaszabb. Mennl jobban sr az aszszony, annl hamarbb akarja a frfiat meg csalni. Vigyz a szra, mint diszn a cseresnys ganra. Az rdgt is b tudn meszelni. Rka most a vilg, blcs a praktikban. Asztal alatt keveri a krtyt. Gyjtott lmpssal is mittyk a verebeket.
172 [4]

Gyakran el eb lbbalt.

Nem brt, hanem csak szrt vltoztattya el a rka. Rkbb a rknl.

546

Csal mint a Zsid. Ravasz a szerelem, arany bkval jr. Jl tud a cign lovon szntani. Nha (az az: dvel) a ravaszsg is okossg.
173 [5]

B esett orcja; de ki dlt ravasz szeme.

Eb lbn jr csintalan gyermek. Meg hlt Mtys kirly, oda az igazsg. Cigny kanllal eszik. Ravasz hjjal kentk al felit. Soha igazn nem csal. A szer felett hizelked vagy meg csalt, vagy meg akar csalni. Mikor az zvegy aszszony egy szemvel Urt kesergi, ms szemlvel mtkjt keresgeti. Nem minden pecst alatt hever az igazsg. Meg vonnya magt, mint a szegny ember malacca. A srs, aszszonyi fogs. A lpet is zldnek hagygyk: hogy hamarbb meg csalhassk a madarat. Ugyan azon kt lbbal kt fel jr. Hogy a hamissg talpon maradhasson; annak sok ravaszsgra kell tmaszkodnia.
174

Kr: hogy a szven ablak nincs.

547

Madarsz sp szval, A halsz horoggal Csal halat s madarat. Ki a dolgot erteni nem akarja; viszsz magyarzza. Az aszszonyoknak knyv rjok, hamar ki szrad. Ravasz bbja volt. Addg ravasz az ember, mg eleven. Ravaszabb a ravasznl. Ravasz embernek ravasz a kalazza. Lass viz partot moss. Ravaszabb a kalmr legnynl. Ravaszabb a Grg kalmrnl. Ravasz annak minden porcikja. Csere csalval jr. Ki lnoksgot vt bt arat. Krimi Zsid. Szemet hintenek, hogy a madarat meg fogjk. Egy farral kt nyerget l. Gyszte krsz, nincs ksem. Olhkod ravasz. Hizelkedik, mint a kutya fark. Cignkod leventa.
548
[6]

Ki emberbe bzik, ndra tmaszkodik.

175

mts egsz lete.

Ha felesget veszel, ravaszt veszel a hzhoz. Hamar veti meg az gyat. rdg ebdre, farkas vacsorra hv. Hamar cselt vet az reg nyl.
[8] [7]

Ha aszszonyok srnak; meg nyrnak. Meg kttte a koszort. Kt kezbe nem frt a nagy ravaszsga. Soha egyenesen nem llanak szavai. Erre int, arra mutat. Ktfel sntt.
[9]

Jobban tud reszketni, mint fzni. Ell htl szem fles. szsze bartkozik a konc mellett.
176

Csald meg, ha lehet.

A hamis cm knyvnek nincs bcse. Ez is nem egybb a rka luknl. Jl lt a macska, ha br a talpt nyallya is. Jl tud a mrtk mellett szabni. Hamar meg fordttya a kaszt.
549

szre se veszed, Rka van eltted. A hol l nincs, a szamr is el kl. A rezet is arany gyannt adgya. Ravasz mint a Grg-Zsid. Nem gy fzik mint reszket. Karhoz kti az ebet.
[10]

Olykor brny, olykor rka. Tall a rka rst magnak. Ki azt gri: hogy aranyat csinl, ezstt akar csalni. El illantott a lcs rrval. Vallsbl is ki veszi az embert. A snta csak sntt, mg ton rheti a ravaszt. Ott vakarja, a hol nem viszket. Ott tapogattya, a hol nem fj. Rkval bllelt, farkassal prmezett. Szaladgy rka; inadba az igazsg. A kis rka is csvllya a farkt. A ki rkt tart, ravasz tykszt tart. Minden nap rka mjjal lakozik.
177

Brbe szegdtt a rkhoz.

Rka a rkt meg nem csalhattya.

550

Rka koma, kutya sgor. szsze kerlnk a csvba.

[11]

Nem ravasz a rka, ha ki csvllyk. Smra kti a kereket. A ravasznak ravaszsg a bgyben. A ravaszt mindenkor, j lelkt ritkn tallni. Azrt ajnlya Uraknak rsst: hogy konccokat nyalhassa.
[1] Nmely kancsal mszrost ki a vg fejszt kezeibe fogta: hogy az krt le sse, meg krdezte egy segt, s a ktelet tart barttya: ha oda tne , a hov nzne? mert gy teccet nki, mint ha reja nzne; noha amaz az krnek fejt mregeti vala. Minekutnna a mszros erre azt felelte volna: hogy igen is oda vgn, a hov nzne, a j bart el eresztette a ktelet, s el szaladott. [2] Az olyan ravasz politiks emberekrl mondgyk, kik szp beszdekkel, s des szavakkal lven egygyik kezket sznetlen a msikra forgattyk, s szrazon mosdani lccattatnak. [3] Midn a Magyar aszszonyok vagy hzelkedni, vagy j bartt yaiknak kedveskedni akarnak; ket ebdre hvn, oly levessel szolglnak, melybe tojs srgjt vervn azt kanllal csapkodjk, s ezt leg jobbnak llttyk. Mihelyt szre veszik teht: hogy a gazd aszszony csapja a levet; tstnt szre veszik: hogy ezt nem ok nlkl cselekszi. [4] A rka minden llatoknl ravaszabb. Hasonlt a kutyhoz, mg ugatssal is. De testtye hoszszabb, s lgyabb szrrel vagyon b fdve. Farka is tmttebb, s srgbb. Karcsbb a farkasnl. A mit a farkas ervel visz vgbe; azt a rka ravaszsggal vgzi. Lukakat vagy csinl magnak; vagy a borzzt foglallya el; vagy ha annak erejvel nem bir bdsset csunyit lak helyben, s ezzel a borzot ki kergeti. Eledele a ravasznak sokfle. Tyk, galamb, fogoj, fiatal nylak (mert a vneket el nem rheti), szik tojst, mzet, sajtot, almt. Meg eszi az egereket is a kgykat is (ha hes). Gykokat is vadsz, rkokat is. Szereti a szllt. Lukai tbben vannak: hogy a kutykat meg csallya, s hamarbb el illanthasson. jszakon fehrek, vannak feketk is, melyeknek brk leg drgbb.
551

[5] Kolumbus Kristf 1422-dikben Gnuai tartomnyban szletett hres tengeri taz, ki Amerikt, a vilgnak akkori negyed rszt leg is leg ell fel tallta, ki szllott egyszer Jamajka szigetbe: hogy ott hzomos hajzzsa utn magt ki pihenhesse. Ezeket ltvn a szigetbliek; elsben is azoktl az idegen teremtsektl meg ijedtenek; a partot is oda hagytk, s a szigetbe bellyebb mentenek; stt tllk minden lelemre valt el rejtettenek. Nagy szksgben lvn Kolombus, ltta: hogy valami ravasz fortly nlkl velek nem boldoglhatna. Tudta mivel sok tanlt embereket vive magval, hogy azon a helyen este fel a holdnak tapasztalhat fogyatkozssa lszen. Kvetsget kldtt teht a npnek elljrjhoz, azt zenvn nki: hogy vele szksgkppen beszllenie kellene. El jtt nem sokra az elljr, ki eltt a npnek kemn szvsgje fell panaszolkodott, s ellenek ezeket mondotta: azok a te rosz embereidet nem sok d vrva meg fognak bntetdni attl a Spanyoloknak nagy Istentl, kit n imdok, s kit ellenek embertelensgjk miatt, tellyes szvem szernt, segtsgl hvtam. Ezt a npet bizonyosan meg fogja ostromozni. Hogy pedig n igazsgot mondok, a lesz szavamnak igazi tanja: hogy mg ma vr szinbe ltzik a hold vilg, s szemetek lttra el sttdik. De ezt kvetkezend bntetsteknek csupa jell tarcstok, ha csak intseimet meg talllytok vetni, s nem kvnnytok hasznotokra fordtani A holdnak fogyatkozssa voltakppen azon estte meg esett. Ugyan azrt: vgs rmls szllotta meg a Jamajkai lakosokat. k teht mindnyjan Kolumbushoz jvn lbaihoz borltanak, s ersen meg eskdtek eltte: hogy semmiben szklkdni nem hagygyk. Ezek utn azt cselekedte Kolumbus: hogy tllk jl el tvozott, viszsz se jtt egy darabig. Hogy osztn viszsz rkezett; nagy mltsggal azt mondotta nkik: hogy immr meg bkltette az Istent, ki is a meg rdemlett bntetst el fogn hrtani, s nem sok d mlva a hold fogyatkozs is el mlna. Hogy ez meg esett, azt gondolk a Jamajkiak: hogy nki az egsz termszet engedelmeskednk, nem hagytk osztn szklkdni a Spanyolokat. [6] Nmely Tt gyermek, egy krszt fogvn a picn, azt a Tisza szln meg akarta hntani; de viszsza csszott a krsz. A gyermek htra dugvn bicskjval kezt, gyere ki (gymond) des krszom, nincs mr bicsakom. [7] Az rdgkrl azt hrlelik: hogy gy tartyk az rdg fiakat: enniek adnak, inniok semmit se. Ellemben a farkasok eleget inniok, de semmit ennik. [8] Az az: kiugranak, s flre csapnak, ott hagyvn az igazi tat: hogy az agarakat meg csallyk. A tekergket is cselleg bellegknek mondgyuk. Mondgyuk msrl hogy cselleg. [9] Ennek krt vallotta a Denevr, vagy a mint msok nevezik a br egr. Mert midn egyszer a szrnyas, s szrnyatlan llatok kztt nagy veszekeds tmadott a Denevr ahhoz a rszhez llott, melyet nyertesnek
552

ltott. A madarak kztt szrnyasnak lenni mondotta magt; a szrnyatlanok kztt egrnek. Midn osztn mind a szrnyasok, mind a szrnyatlanok szsze bkltek, mind a kett jl szre vette a Denevrnek ravaszsgt. gy mivel ravaszl mind a kt fel snttott, egygyiknek se teccik. Mondgyk: hogy az lta nem mer nappal jrni. [10] Az olyan emberekrl szoktuk mondani, kik tele telvn ravazsgokkal s a vigyzkat is magok mellett ltvn, magokban az dvssges el illantsrl gondolkodnak. Ha kutyjok van hogy biztosabban szaladhassanak azt a karhoz ktik, s inkbb azt fogattyk el, mint magokat. [11] Midn az anya rka el bcszott fiaitl azzal vigasztalta ket: hogy mg egyszer szve fognak kerlni, tudniillik a szcsnek csvjban.

HARMINCNEGYEDIK SZAK. Rszegesek.

Ezt a Szakot kt fel fogom osztani. I-szer: magokrl a rszegekrl szllandok. II-szor: A rszegeknek kznsges szavok jrattyrl.

ELS RSZ. A rszegekrl.

Jl fel nttt a garatra. Csizmjban se szereti a vizet.
178

Nem tlti csizma szrba a bort.

El llott az esze. Azt se tudgya: fi ? vagy pedig leny. Pintes kors. Bor korcsola. Bor gazda frt az eszhez.
553

Krsztl ll szeme. Flre tette konttyt.

179 [1]

Krisztus palstyt is b inn.

A bor szll bellle. Soha nagy torka b nem telhet. Teli hord. Frtk faragtk, mg is torkt feneketlen hagytk. Gyermeksgtl fogva ki nem jzanodott. A sok hzsban ki llott esze. Bor kulacs. Bor csutora. Kicsin ugyan a csik, de jl hz. El rte a bor. Nem elre, hanem htra tntorog. A leg frissebb vznek szagtl is irtzik. El itta az eszt. Jobban smeri a cgreket, mint a krsztket. Meg itta magt. Ersen veszekszik a tele bugyogkkal. Csizma szr a torka. Jl fel hrpenttt Urunk vrben. Jl b vett a szentelt vzbl.
554

Szraz tork. Sima ggj. Meg jrta fejt a Budai Trk vr. Bor csszr. gy iszsza a bort, mint a vizet. Tele a feje. Taln tbb bort ivott; mint te vizet lttl. A fls vrat meg vette a bor. Versent iszik akr kivel.
180 [2]

Gdny a torka.

Jl meg tanlta bor az ttyt. Taln a gdnnek torkt bllelte ki. Meg ltogatta szent Pter szakllt. Hanyatt dlt. Tizszer is ki jzanodik esttig. Csap szk. El zott. Ugyan tntorog m Moharaj Uram. Fl a vzi krsgtl. A Bcsi kapun se tudna b menni. A szles cca is keskeny. Minden cgrhez kszn csulaj. Hatszor is okdik, utnna megmeg iszik.
555

Fejbe ment a bor.

[3]

Ha jjel jn is; ki nem tr a bor ell. Boros hord. Tele kupa. Hamarbb kszn a cgrnek, mint az embernek.
181

El rte a nyl nylas piszszents.

gy lgattya rszeg fejt: hogy szinte el veszti. Meg taknyosodott Dme. Tntorog; mg se esik. Nehezebb feje, mint fara. Tele hordban lakik Diogenes. Kocsmrosn kpolnja, a kocsmros Kplnnya. Kevs vizet ltott ma. Ser, bor mind itala, mind tke. Tbbet ivott mint n. Mihelyt a palackot lttya, tstnt ihatnk. Tele immr a bor rovs. Inkbb Herkulesnek kezbl a buzognt, mint ennek a palackot facsarhatod ki. homra iszik.
[4]

Kors fenekire veti a krsztt.

[5]

Vrt vette Budn a vrs korsnak.

556

Idejn reggel b kszn a csap szekbe. Meg nem veti a kstolt.

182

Szeret ttgetni.

[6]

Ugyan jl meg tudgya fejni a palackot. Bor iszk. Krges mr a torok. Ez is tbbet ivott, mint a verb szokott. Mind elre, mind htra ersen tmaszkodik. Jl meg vetette magnak az gyat. Ktszer se ksznd re. Nemes levelt is b itta. Tbbet jr a korcsmba, mint a templomba. Nem kap immr hitelbe. Minden adssga a kocsmkon vagyon. Nem brja a lba.
[7]

El temettk a tele hordkat. Reggel kezdi az italt, este nem vgzi. Jl b tekintett a korsba. Mg a vr ejtke is bor. Ki verte bor himl pillangos orcjt. Tisztbb feneke, mint szjja.
183

Szaga utn borra, mint j visla nylra.

557

Meg hzta a korst nagy szv buzgsggal. Meg meccik a torkt; ha el veszik a borkt. Meg lehet fejni egy kupa bor mellett. Midn a bort nyeli, semmi akadly a torkn. Csinlt t a torka. Pogny lesz egy kupa borrt. Orszg ttya a torka. Csak innia adgy, apjt is el tagadgya. Bor-sval tele a torka. Mind egygyik szeme egy egy kulacs. Vrs ft az orcja. Reggeli izzadsga is bor szag. A korcsmban lakik.
184 [8]

A bajuszos ktszer iszik.

[9]

Dlben is jszaki hajnal az orcja.

185

Minden nap rkt nyz.

Mi atynk Isten: nagy kors. Holt rszeg. Hjagos pohr. Mi lehet torknak a Budai szll? Vszon kors a torka, de lukas. Tudgya: melyik korcsmn rllyk a j bort.
558

gy habarja a szavakat, hogy alig rthetni. Nem nyeli; hanem cssztattya a bort. Gyakran lttya a kors fenekt. Mst beszll Bodn: mikor a bor rrt krik. Sokat szrt a foga kztt. Meg verte tet a sok meg ldgy Isten. Szemvel is iszik. Gyakran meg rt a Sz. Jnos pohara. Nagyobb ehet, mint ihat. A mi telt illeti; knnyen el frne az egy cgren; a mi pedig italt, nem keveset iszik, hanem sokszor. Ki verte orcjt Sz. Antal tze. Szemeibl bor szikrkat hny. Szemeibl is ki teccik a vrs bor. Aprzza immr a szavakat. Tele hzta magt borral, mint j pica vrrel. Nem is beszll, hanem hbg. Feneketlen torka, mint a szab gysz, Szaporn ejti egyms utn a szavakat. El zott a malom kerk kvestl.
186

Nem rteni: Trkl beszll ? vagy Tatrl.

559

Fllyebb jrt a viznl. Sokszor az orrval turkllya a fldet. El brja a poharat; de a gyszt nem. Ecetes gy a gyomra. Csak szerencsre jzanodik ki Vasrnap. Fejbe ment a bor szesz.
187 [11] [10]

Iszik: mint a Bcsi Nmet.

Borral mosdik, kolbszszal trlkdik. Iszik mint Bernyi Trk. Hol a poharak cssznak, a titkok sikmlanak. El kopott, mint a dob. Rszeg ember eltt terhes szekr ki tr. Ihatnk: mint a szomj kert. Rszeg ember eltt mi Urunk is ki trt. Nagy mester a bor. Jzan a mit gondol, rszeg arrl csahol. Sokat tud m a bor. Gyermek, rszeg, bolond mondgyk az igazat. Gazda kapllya a szllt kurvannya a vendgnek. Nem kt csomt ggjn. Kt pint bor alig sztattya meg torkt.
560
[12]

A bor leg ell is lbrl ejti le az embert. A borban is lakik igazsg. Rszeg ember imdsga; beteg ember bttye. Ki rszegen lop, akadgyon fel jzanon. Torkig telt. Kaprozik a szeme, mint a holtt rszegnek. Ki jozanodott valaha? Szdeleg a lba, tntorog a feje. Nem irtzik ms pokoltl, hanem: ahhol ki nem ktik a cgrt.
188

Oly ers bort kedvell, mely benne a hallos vtket is meg li.

A srnek is csak bor az annya. Zknyos ember.

[13]

Borbski Urasgtl szrmazott. Fl a mregtl.

[15]

[14]

Pnzzt, eszt a kocsmban hagyta. Szomjnak a vz is z. Nehz jzanon viszsz adni annak az embernek orrt, melyet rszeg korban el harapott valaki. Annyit ivott: hogy foga is ki zott. Aszszony fn is el kl a bor.
189 [16]

El bsl nap esttig tele kors mellett.

561

Sok j borocskt el morzsolt letben. A molnr akkor iszik leg tbb bort, mikor vize leg tbb. Inkbb szereti a kocsmt, mint a vendg fogadt.
190 [18] [17]

Nehz a rszegnek szjra lakatot vetni.

Holtta utn teli hordba temettetni magt. J a bor, de mrtkletessggel iva. Tgla get kemence a torka. Ha borba feresztenk, bre is el inn a bort. Egy ice gyomrban, kanl vz a tengerben. Inkbb olvasjt, mint korsajt felejti el. Viz italtl nd termett orrban. Els frdjt is borbl kszitettk. Mindenkor van oka az ivsra. Ha az ess esik; essk (gymond) nkem is. Ha szraz az d: ide (gymond) a korst, hadd essk. Szz malmot hajtana el az a bor, melyet letben le eresztett torkn. Ha fris vize volna, abba hagyn a leg jobb srt, s csupn bort innk. Ki a rszeggel veszekszik, nem az otthon valval veszekszik. Nki mindennap Dmtr napja vagyon.
191

Nlla mindennap csikkat billegzenek.

Sokat vesz ki emberbl a bor.

562

El kl a j bor cgr nlkl is. Leg inkbb a koldsok tudgyk: hol a j bor. Kik sorra isznak, egy mst meg nem csallyk. El klti: hogy krba ne veszszen. Torknl fllyebb ivott. Nem sznnya fl klteni a csaplrost. Rszegesnek a bor des annya teje. Fel tette szent Anna kontyt. Csak azrt iszsza meg: hogy ms meg ne igya. Nem is ital; ha nem bor. Ki a szllt fel tallta, nem csupa ember volt. Ki a szllt kapllya; pnz mellett ldst is nyer. Szeget szeggel kell ki verni. Ersen borozik a legny. Addg iszik, mg egy egyenest lphet. Addg iszik, mg valakit lt. Tele borral, mint a spongyia vzzel. Apja se tlttte a bocskorba a bort. Konty al val. Jobb a Krisztus fztte, mint Kristf melegtette. Akr mirt se adna egy kupa bort.
563

Eszem iszom trzskbl szrmaztak elei. Mindent fel poharazta. Ha ruhja rongyos, kocsmban vette a posztt. Mindent el kocsmzta. Nem fl a vzi betegsgtl. Azt se tudgya mi a vz. A rszeg ksn virrad, hamar alkonyodik. Akr a rszeg Nmetnek beszlly. Van annak, a ki meg nem iszsza.
[1] A rgi kontyokrl gy r Altorjai B. Apor Pter: Ne hagygyuk el a rgi Szkely aszszonyokat is. Minden l f (vagy darabant) embernek felesge nagy kontyot viselt. Abban nagy kt tt szrt fel, mint ha kt szarva lett volna. Azt a konty kvl hagyta. A kinek jobb tehetsge volt, annak ezst vagy arany tje volt, holyagosan. Nmelyeknek holyaga is aranyos. A tbbinek olyan volt, a micsods tlle ki telt. De az akkori aszszonyoknak s lenyoknak nagyobb dicsrettyek az: hogy kurvt ritkn hallott az ember, kivlt a Magyarok kztt. Jut eszembe gyermek koromban: hogy egy fattyaz kurva vala Torjn, ki a szlsben meg is halt. Annak: hogy kurva volt; oly nagy hre vala, mint ha valami nagy csuda trtnt volna. De most bizony nem csuda. s taln olyan ritka most a jmbor, mely ritka volt abban az dben a kurva. Nzd meg Erdlyi ember: hogy bizony nem a Csszr adja szkti meg Erdlyben a pnzt, hanem felesgtekre, lenyotokra val haszontalan cifrzs. Mind a kt Hemisfrium Politikjt el olvastam; de majd mindenben rend vagyon az aszszonyoknak, s a lnyoknak kntsseikrl; csak mi kztnk nem ltok. Nzd meg csak Erdlyben az Alma natio Szakszonikt. Az aszszonyok s lenyok kntsseikben, mely szp rendet tart. Azrt is tele m ott a lda. De mivel hogy a mostani sok cifrasg krepn, paszamn, s a tbbi, a frjfi kntskn is nem kevs, ki spri Erdlybl a pnzt. [2] Ezt a kzmondst sok fle kppen rjk a Magyarok. gy is: versent iszik. gy is: versett iszik: n e mellett maradok: versent iszik, mert nkem gy teccik: hogy ettl vette eredett: versengve: az az: vetekedve iszik a Trkok
564

szernt ki ihatik tbbet? Ebben a szban versent, n btt t btre fordttyk a Magyarok a szebb ki monds vgett. gy teht versent helybe versett tesznek: valamint e helyett innent ezt rjk nmelyek nnett, s nem roszl. [3] Egy igen rszeg ember le menvn a k lpcskn, gy el tntorodott, s esett: hogy mind fejt, mind orcjt rtl szsze trvn, alig pihenne. Hozzja futvn a j szv emberek, bort krtek a kocsmrostl, hogy orcjt, fejt a vrbl ki mossk, s a sebeknek hevessgjket meg engesztellyk. El hozattatvn a bor, azt mondotta a rszeg: hogy azt fejre, orcjra nteni haszontalansg volna, adk csak kezeibe a kandzst: azt inni meg fogn, mert szoksba vette nla a bor: hogy gyomrbl fejbe, s orcjra szkjk. [4] Egy valakit, ki homra szokott inni meg dorglt ms valaki. De ez is viszsz dorglta amazt, midn tet homra enni ltta; azt advn hozzja: hogy reggel a madarak is elbb vizet isznak, osztn mennek az eledelekre. [5] Egy igen hres rszeges vn aszszony, minekeltte ivott, mindenkor a kandzs nem flire, hanem allyra vetette a szent keresztet. E cselekedetnek okrl krdeztetvn, azt felel: hogy ha flrl vetn a keresztet, az rdg a kandzsnak fenekn trekednk ki fel, s gy a kandzsban krt tehetne. De ha all veti a keresztet, fll az rdg a bornak ki folytta nlkl ki takardhatna. [6] A Vci Cignyoknak nincs egyb dolgok a Pspki Urasgnl, mint a hordkat a kt emelet pincbe le ereszteni, s annak dejben ki hzni. Ezzel a Cignyok meg nem elgednek: hanem azt akarnk, hogy ket (a mint mondgyk) ttegetni is hvnk. [7] Nmely gazda tudvn: hogy a kocsmban meg szoknk rszegenni, meg parancsolta szolgljnak: hogy utnna mindenkor lmpssal jjjn. El jvn a tbbi kztt egyszer; hallya az Urt igen okosan beszlleni hallgati eltt. Ezutn haza ksri tet, de tapasztallya: hogy fltte nagyon tntorogna. Erre a szolgl nagyon el nevette magt; nevetsgnek okl krdeztetvn; azt felel: csudlom: hogy az r mi napon a lbba, nem fejbe vette lgyen a bort. [8] Azokat az apr legyeket, melyek a boros hord szjjt el lepik, muslincknak hvjk az alfldiek. Nmely aszszonnak szer felett rszeges Ura lvn; sokat trte fejt: miknt cselekedhetn meg: hogy vele a bort el tltassa. Tancskozott errl aszszony pajtrsaival, kik azt javallottk nki: hogy egy kandzs borba fjcson bele vagy hat egeret, s gy adgya nki innia: mert az egereknek bze meg fogn vele tltatni a bort. Ezt jnak lenni itlvn a szomor aszszony; mivel amgy is egy kt ice borral kelletett haza vrnia Urt, noha egsz nap a kocsmkat lakta, a korsba lte a hat egeret, s szokott helyre helyheztette. Haza rvn szoksa szernt a gazda, nem adhatott annyi dt az aszszonnak: hogy az egereket le szrhette volna, hanem a boros
565

korsnak esvn, azt egereivel egygyttt fel hajtotta, s ez utn le fekdt. Ms napra kelvn az d, mg krdezte Urt az aszszony: ha a borban nem rzett valamit, a mi torkt akadlyoztatta volna. rzettem (gymond) valami muslinckat. [9] A bajuszosnak mikor iszik, bajuszszra is ragad a bor; azt le hrpentvn, ktszer inni mondatik. A Magyaroknak bajuszszokrl mvelt itt emlkezetet tettem felllk, mltnak lenni tlem azt: hogy Altorjai B. Apornak kz rsibl valamit el adgyak. Ezek teht annak szavai. Mind als, mind fls rendbli emberek mihelyt meg hzasodtak, szakllokat meg hagytk, s holttig gy viseltk. Az egy Bldi Pl sznetlen beretvltatta szakllt, s midn controvertltk, azt mondotta, hogy midn a Tatroknak rabjok volt, nagy szaklla lvn; ha Tatr Ura meg haragudott, annl fogva hzta, hurcolta. Akkor tett lgyen fogadst: hogy ha meg szabadl, soha szaklt nem visel, s nem is viselt holttig. Ha valaki abban az dben szakllt le beretvltatta, s hajt nem; csf volt. Fejket majd mindnyjan beretvltk. Ha valaki kopasz lett; nem viselt idegen kurta hajat, melyet mostanban Baroknak hvnak. Mert ha akkor el hoztad volna a Baroka nevet; ms taln azt gondolta volna: hogy Bak rka. A kinek pediglen semmi hajja nem volt, szp fekete biborbl, vagy brsonybl val sapkt viselt. Nmelynek bajuszsza egszlen b fogta szjjt. Abban soha semmit el nem vgtak. Stt mikor ivott nmelyik, meg tlt a bajuszsza, s b szopintotta. A nagy haj igen igen ritka volt. Soha nem emlkezem: hogy ifi legnyt nagy hajjal lttam volna. De hogy azt htl zsinrral, vagy pntlikval meg kttte volna, hre helye sem volt. Ha akkor kttt hajjal, vagy zacskba varottal el llott volna valaki; azt tudtk volna: hogy farsangos; mert ottan abban az dben lttattak bolond farsangos kntsben jrk. Hanem: a kinek (igen ritkn) nagy haja volt; azt szpen le bocstotta. Ki ki inkbb le beretvltatta; s gy stkt hagytak magoknak. Azt szpen fel ktttk; s abban gynyrkdtek (fkppen a fiatalok) mennl nagyobb csomt kthettek az stknn. Ritkn vala nmelyeknek abba fzve, vagy kevs pntlika, vagy kevs zsinr; kivlt a gyermekeknek. [10] Tapasztaltt dolognak mondgyk azt nmelyek: hogy ha egy szab gyszt vszen valaki hetvenszer tele tlti borral s egy pohrba ereszti; azt a pohrbl egyszer meg ihattya, s semmi baja nem lszen. De ha gysznknt hrpgeti; s gy egy ms utn iddogllya, ugyan annyi bortl ersen meg rszegszik. [11] E mostan foly 1810-dik esztendben Februriusnak elejn olvastam a Pesti Magyar jsgban: hogy egy ri ember tven forint jutalmat grvn, ennek a Dek sznak Spiritus Magyar rtelmt rmest tudn. Dcsretre mlt az iparkods. De ha ez a meg lelend sz re illik s a Spiritus Sanctusra a mint azon ri ember kvnnya nem csekly krds. A szokst nehz meg vltoztatni. Re szoktunk a szent Llekre, nem is tancsos jsgokat b hozni,
566

s ezt meg msolni. Mr most a dologhoz kzelebb. Ennek a sznak Spiritus valsgos Magyar neve ez: Leh; innt szrmazik lehelek, spiro. Mit tehetnk arrl; hogy Magyar eleink leh sznak lttt nem tudvn, azt lleknek neveztk? De a blcsessgnek szabssai szernt a valsgos Spiritust mely Chemice nem egyb; hanem a testekben el rejtetett, azutn ki knszertetett er szesznek mondgya a Magyar, a mint az emltett kzmondsban vagyon, melyet n midn a kzmondsoknak egybe gyjtsskben negyven esztendtl fogva dolgozik rgen fel jegyzettem. [12] Nmely csizmadia Mester ember paj trsait hvn ebdre: azt hagyta egygyik legnnyre: hogy a borra vigyzzon. Ez a gazdnak leg jobb bort adott; a tbbieknek albb valt. Ezt midn szemre hnytk az el takarodott Mester emberek, azt mondotta a legny: gazda kaplta a szlltt, kurvannya kennek. [13] Szeged vrossnak Zkn pusztjn, egy hres csap szk vala rgenten: melyben egsz heteket vesztegettk a psztor emberek. gy a henyl iszkosokat Zknyosoknak neveztk. [14] Ezzel a nvvel azokat a rszegeket nevezzk, kik annyit isznak: hogy azt ki is okdgyk. A Borbski szt valsggal rvn, gy esik: Bor b s ki, az az: a bor b megy, s ki is j. [15] Egy nagy Magyar ember meg akarja vala fel serdlt fival a bort itatni: hogy hozzja mrtkletessen szokjk. De a fi azt cselekedni nem akarta, azt advn okl: hogy a borban valami el rejtett mregnek lenni kellene: mivel minapiban ltott lgyen egygyet, ki a bor ital utn nem csak tntorg ott, hanem Isten ellen kromkodott is. [16] Aszszony fnak nevezik a csap szkekben azt a trzskt, melyen l az aszszony, midn bort ereszt; de is nha rszeges, s az aszszony fn klti el a bort lve. [17] Mert ha sok vize van a molnrnak, gazdagon rl; ihatik is bort a jvedelembl. [18] Mert a korcsmban btorsgosabban ihatik, meg is rszegedhetik a bornak szokott korhely. A vendg fogadokrl jutott eszembe: hogy valamit rjak Altorjai B. Apor Pternek kz rssaibl. Annak szavai ezek: 1687-dik esztendben olyan embersges orszg vala Erdly: hogy egy pnz nlkl krsztl mehettl volna rajta, mg is mind magad, mind lovad jl lakhatott volna. Nem vala hre a vendg fogadknak Csudlkozva nztk Kolozsvratta a kzp ccban midn mondottk: hogy vendg fogad. Azon egy nagy szakcs vala le rva kssel, a tzhely, s az rott fazkak eltt
567

vala egy rongyos hzMiroszlnl is, melyrl hallottam: hogy vendg szllott volna bel. Taln mg Basta Gyrgy csinltatta volt, mikor ottan Mihly vajdt meg verte. Hanem: ha meg indltl volna abban az dben, s elre kldttl volna a faluba; adtak volna sznt abrakot lovadnak, s magadnak enni valt. s ha bor volt a faluba azt is adtak volna. Stt: a Szszsgon br magad lovadon se jrtl volna, noha ezt az orszg rticulussa limitlta volt; de avval bizony keveset gondoltak Posta lovat eleget adtanak. Stt ha a szegny Felnagyok, Brk gy nem viseltk magokat, a mint az tan jr kvnta jl meg vertk a htt, s rajta slt. De mikor az Urak kzl valamelyik meg szllott valamely Szsz faluba, melyben hres bor termett: akr mint tartotta a szegny Felnagy de ha az r meg haragudott; csak ne haragudgyk kt hrom hord borra meg alkudott vlle. Ha pedig vagy szegny atydfihoz, vagy pedig bcsletes nemes emberekhez szllottl volna; az olyan szvvel ltott: hogy rmben taln a lelkt is ki tette volna retted. Mg is a mi csudlatra mlt dolog, az Urak se voltak pnzesebbek, mint most: mert a mi kppen most nincs pnznk gy abban az dben az Urak a pnz gyjtsre ppen semmit se vgydtak; hanem csak az egy embersgre, s a bcsletre. A paraszt ember is, se Magyar, se Szsz, sem Olh szegnyebb nem volt, mint most. Stt: sokkal gazdagabbak voltak, mint most.

MSODIK RSZ. A rszegnek szava jrattya.

192

Br gatymat is borba mosnk. Ej dinom dnom, tlcs: bizony nem bnom. J: hogy ggmet el nem vgta a bba, midn kldkmet el mecceste. Nkem csak bort.
[1]

Br holtom utn is pincbe temetnnek. Bolond volt Diogenes, hogy res hordban lakott. Klcs fl ha ihatnm. Ej kors kis kors. Torkomat jjt
568
[2]

Kocsmrosnt bst Ruhm rongyost. Angyal szll bellled, ha bort emlegetel. Igyunk egygyet. Tlcs kocsmros nem apdrl maradt.
193

Isten hozzd des eszem.

Tlcs az ecetes korsra, el jn a Man, el viszi korsstl. Igyl mg lsz; adnak ms vilgon. Igyl torok, nincs pokol. Ha hogy hrom a tnc, hrom a kupa bor is. Noszsza mg egygyet. Hallod csaplros fdd fel az ict. llynk mi ketten, kurvannya a harmadiknak. Meg kotyogsodott.
[4] [3]

Igyl, egyl; mg eszeden vagy. Rgi nta itt hallottam: igyunk egygyet ma. Igyunk mg egymst lttyuk. Ne henylly: ksznd rm. Igyunk, mg a gyertya g. No mg egygyet igyunk karaknsgbl.
194

Ki vilgos ki virattig.
569

Igyunk mg egygyet j jtszaka fejbe. Igyunk egygyet orszgunk boldogulssrt. Adgyon Isten minden jt Nkem csak egy kors bort. Itt van Buda, itt hegedlly.
[5]

Oly rosz bort ittam: hogy ha azt az krnek torkba tltenk meg hideglne vre, s (hal gyannt) meg lehetne enni Pnteken. Igyuk le esznket. Igyl, ne hrpgesd a bort. Igyuk le magunkat. Kldust kell a j borrt kldeni. Igyl mg hrom jjadat ltod. Idd meg egszlen. Apm akr hol jrt A vizben nem tett krt. Evett ivott, sok knlst nem vrt. Lssunk hozz. Ide a bort, hadd lssam. rlly, mint gatyjnak Garai.
195 [6]

Br csak mindenkor bennem maradhatna a bor.

[7]

Fel tette az Orbn svegt. Bor a bogara.

[8]

Igyuk meg mg szent Jnos ldsst.

570

Szabad a Patak, de nem a palack. A bor meg hajtya a dallost. Sr, bor, mint a tenger, ihatik az ember.
[1] Nmely rszeges vn aszszonnak ppen akkor volt lngban a hza, midn rszegen a szobjban aludtt. Kvl az emberek nagy lrmval vizet vizet kiltottanak. Bent a vn aszszony magban, mint a medve drmgvn szntelen azt mondotta: nkem pedig csak bort. [2] Nmely rszeges katona szllson lvn egy vn aszszonynl, vagy kt kupa bort hozattatott magnak. S amgy is mr elg rszeg lvn, minekeltte le fekdtt, arra krte a vn aszszont: hogy ha szomjsgt eszre venn, tet fl klten. A vn aszszony azzal mentegette magt: hogy azt nem tudhatn, mikor lenne szomj a katona. Erre a rszeges azt mond: valahnszor magad fl fogsz bredni, mindenkor fl klcs, mert n akkor tudd meg mindenkor szomjhozom. [3] Ez kedves szava jrattya vala Br Mrtonnak egy nevezetes Veszprmi Pspknek: midn pohart ms j barttyra ksznte a harmadikon vagy a poharat, vagy az rgykdt rtvn. Jtszott is nha a pohrral arra mutatvn, ki ellenben lt. Ez nha nem rtette a trft, stt azt gondolta: hogy tovbbra kel adni a ksznst; re ksznte is a Pspkre, azt mondvn: llynk mi ketten kegyelmes Uram kurvannya ehen ! Krdi Uramnak. Mert ppen Krdi r lt vala ellenbe a Pspki asztalnl, s azt gondol: hogy egygyet neveznie kellene. [4] Md tjjan azokat a korskat, melybl a bor lassan lassan ki bugyog; Kotyogknak nevezik. A bor abbl nagyon itattya magt, s hamar le ti lbrl. A rszeget ottan meg kotyogosdottnak mondgyk. Kz monds ott ez a vers is: Mdi barom hidegen, a kotyogba legyen. [5] Midn 1790-dik esztendben a Magyar Banderistk rzttk Budn a Sz. Koront s egyszermind Dita is lenne, minden fell szsze jvnek a muzsikl Cignyok, s a hallgatkat igen gynyren mlattk. Egy a tbbi kzl azt mondotta (flem hallatra) Szegeden: hogy nlnl nem volt lgyen jobb hegeds egsz Buda vrossban. A mellettem l r kinek nem igen teccett lusta muzsiklssa azt mond nki: itt van most Buda (kutya vr) itt hegedlly.

571

[6] Garai egy nevezetes gazda tbbet ivn a vrosban sem mint ki fizethette volna, midn jflkor haza akarna menni, s elegend pnzze a ki fizetsre nem volna, le vetkeztette tet a korcsmros ingre s gatyra. De haza tntorgssban gatyjt el veszt; mivel az ilyen jrst mg soha se prblta. Krdez: ruhjt hov tette a felesg? a tbbirl ki vallotta: hogy a korcsmrosn az adssgrt le hzta. Gatyjrl azt mond: hogy az tbl ki nem trhetett. Utnna kldtt az aszszony, s egy szolga ltal azt haza hozatta. Ezen nagyon rlt Garai. [7] Midn II. Ulszl koronztatott; mindnyjan a Pspkk Pspki svegjkben llottanak mellette ki vvn Dci Orbnt, az akkori Egri Pspkt. Ennek svegt Ura utn viszi vala annak Inassa, oly rszeg ifi, hogy a Pspki sveget fejben hordozn, s arrl semmit se tudna. Ez utn a Magyarok ha valakit lttak, ki igen nagyon meg rszegedett azt mondottk fellle: hogy ez is olyan, mint ki egyszer az Orbn Pspknek svegt fel tette. [8] Bor a bogara, az az: bor emiszti meg benne az telt. Bizonyosan ez a hasonlatossg a bogaraktl szrmazott, melyek nem csak meg dongjk, hanem meg is emsztik az rett gymlcst.
196

HARMINCTDIK SZAK. Ritkk.

Ezt a Szakot hrom rszre fogom osztani. I-szr: Lesznek a hasonlatos ritkasgok. II-szor: A tulajdonos ritkasgok. III-szor: A kz ritkasgok.

ELS RSZ. A hasonlatos ritkasgok.

Ritka, mint a kakuk a mezn. Ritka, mint a ld az eszterhjon. Ritka, mint a j ember a kalodban. Ritka, mint a meg szelidltt mkus.
572

Ritka, mint a vg komor. Ritka, mint a fehr holl. Ritka, mint a sznyog hll. Ritka, mint a tli napfny. Ritka, mint a j trs. Ritka, mint a j kocsis. Ritka, mint a Fniks madr. Ritka, mint a j cseld. Ritka, mint az stks csillag. Ritka, mint a rosta. Ritka, mint a Cigny stor. Ritka, mint a j mostoha.
197

Ritka, mint a Palota.

Ritka, mint a szent korcsmrosn. Ritka, mint a csuda. Ritka, mint a hv szolga. Ritka, mint a vzzn. Ritka, mint a tiszta Tisza. Ritka, mint a zavaros tenger. Ritka, mint a j gatya. Ritka, mint a j borotva.
573

Ritka, mint a sska. Ritka, mint a tiszta spr. Ritka, mint a j zsk. Ritka, mint a darzs mz. Ritka, mint a sznyog tej. Ritka, mint a kakas zsr. Ritka, mint a sznyog hj. Ritka, mint az kr ikra. Ritka, mint a rk fagygy. Ritka, mint az reg hll. Ritka, mint a tok viza. Ritka, mint az jszaki hajnal. Ritka, mint a fcske a kalickban. Ritka, mint a hladatos tantvny. Ritka, mint a j vezr. Ritka, mint a lidrc. Ritka, mint a csk. Ritka, mint a reznek. Ritka, mint a j suba gallr. Ritka, mint a szegny ember bzja. Ritka, mint a kopasznak hajja.
574

Ritka, mint a rosz gycs. Ritka, mint az arany pnz. Ritka, mint a csnds gyerek.
198

Ritka, mint a pnzes leny.

Ritka, mint az j temetben a sr halom. Ritka, mint a pk hll. Ritka, mint a szraz fnak rnyka. Ritka, mint a vn aszszony foga. Ritka, mint a vertt had. Ritka, mint a meg jmborodott rka.

MSODIK RSZ. A tulajdonos ritkasgok.

Ritka knyv hiba nlkl. Ritka leny szerelem nlkl. Ritka Nmet kutya nlkl. Ritka Pap knyv nlkl. Ritka rnc tet nlkl. Ritka pndl bolha nlkl. Ritka asszszony fenyegets nlkl. Ritka gatya hiba nlkl. Ritka ing sfrny nlkl.
575

Ritka puska fogs nlkl. Ritka Tt strela nlkl. Ritka bza konkoly nlkl. Ritka tyk kakas nlkl. Ritka kgy mreg nlkl. Ritka Cigny heged nlkl. Ritka Magyar adta nlkl. Ritka kolds bot nlkl. Ritka krajcr piszok nlkl. Ritka reg morgs nlkl. Ritka kutya eb ugats nlkl. Ritka gazdag kevlysg nlkl.
199

Ritka vn fsvnysg nlkl.

Ritka kolds tet nlkl. Ritka paraszt csals nlkl. Ritka brny kullncs nlkl. Ritka Francia dalls nlkl. Ritka molnr lops nlkl. Ritka szab csips nlkl. Ritka sznyog nekls nlkl. Ritka nagy lgy dongs nlkl.
576

Ritka kasza prba nlkl. Ritka Trk ks nlkl. Ritka Olasz macska nlkl. Ritka Olh v nlkl. Ritka diszn srte nlkl. Ritka galamb epe nlkl. Ritka varj kr nlkl. Ritka rvsz gorombasg nlkl. Ritka Magyar bajsz nlkl. Ritka zsk ft nlkl. Ritka plundra piszok nlkl. Ritka kocsis babona nlkl. Ritka kocsi zrgs nlkl. Ritka madr fszek nlkl. Ritka pondr dg nlkl. Ritka kukac sajt nlkl. Ritka ny eleven hs nlkl. Ritka sz fa nlkl. Ritka pille levl nlkl. Ritka hll luk nlkl. Ritka kovcs szenny nlkl.
577

Ritka rka csva nlkl. Ritka kocsma bor iv nlkl. Ritka kert burin nlkl.
200

Ritka t gyom nlkl.

Ritka szakll kc nlkl. Ritka va dm nlkl. Ritka bocskor tk nlkl. Ritka juhsz rovs nlkl. Ritka juhsz bunda nlkl. Ritka Csiks suba nllkl. Ritka kmny korom nlkl. Ritka pityere szag nlkl. Ritka csere csala nlkl. Ritka Cigny csere nlkl. Ritka konyha fst nlkl. Ritka Bart fa talp nlkl. Ritka Szent prba nlkl. Ritka ra hiba nlkl. Ritka gysz lukak nlkl. Ritka Zsid csals nlkl. Ritka harang szv nlkl.
578

Ritka huszr paripa nlkl. Ritka borj ugrs nlkl. Ritka kecske szks nlkl. Ritka gyalog talpall nlkl. Ritka Dek papiros nlkl. Ritka tanl veszsz nlkl. Ritka mese hazugsg nlkl. Ritka hz ajt nlkl. Ritka fa sz nlkl. Ritka gazda b nlkl. Ritka szoba kemence nlkl. Ritka rzsa tvis nlkl. Ritka madr pr nlkl. Ritka egszsg betegsg nlkl. Ritka hivatal baj nlkl.
201

Ritka tz fst nlkl.

Ritka szoba szemt nlkl. Ritka nadrg tnyr nlkl. Ritka ld sereg gnr nlkl. Ritka rdg pokol nlkl. Ritka hajd garabonca nlkl.
579

Ritka hm nystny nlkl. Ritka rca gcsr nlkl. Ritka csorda bika nlkl. Ritka szpsg rgy nlkl. Ritka szls bba nlkl. Ritka tisztsg rgalmaz nlkl. Ritka rt meg tls nlkl. Ritka kansz bunk nlkl. Ritka tolvaj bicsak nlkl. Ritka torony harang nlkl. Ritka nyj rh nlkl. Ritka vsr bicsks nlkl. Ritka kutya bolha nlkl. Ritka kvr rstsg nlkl. Ritka vsr lop nlkl. Ritka foly hal nlkl.

HARMADIK RSZ. A kz ritkasgok.

Ritka a j kerk a rgi szekrben. Ritkn szraz a halsz. Sr gazda, ritka knts.
[1]

580

202

A j mess ritkn j dolgos.

A hamar munka, ritkn j. Ritkn tiszta a fazkas, noha mindg mossa kezeit. Ritkn gazdagl a jtkos. Ritkn eszik ftt hst a farkas. Ritkn vannak vetve a j bartok. Ritka madr a j szerencse. Ritkn vgzdik a vsr ess nlkl. Ritka madr az igazi bart.
203 [2]

A hamar r fnak ritkn nem frges gymlcscse.

Ksn virgz fnak ritkn rhetik meg gymlcscse. Ritka ember ki msnak krn szemeit ki srja. Fehr konyha ritka vendgsg. Rosz atynak ritka j fia. Rosz anynak ritka j lenya. Rosz kovszszal ritkn gyrni j tsztt. A hol sr a pp, ritka a fog. A mi ritka, kedves. Ritkn jrjk immr a bcst. A roszbl ritkn vlik j. A ritka ksa, nem gybb levesnl.
581

Ritkn alkuszik meg kt gonosz. Ki ritkn szll, tbb jt hall. Ritkn jrj, jobb szvvel ltnak. A tncos lenybl, ritkn vlik jmbor. Ritkn vlik tudss, kire birsggal vetik a leckt. Az erltetett gymlcsben van valami vadsg.
204

Ritkn ltni meg jobblt embert.

Ritkn vetik a jt; mg is alig kl. Ritka hegeds, kit Bormegiszsznak ne hvjanak.
[1] Ki gazdjt sokszor vltoztattya, annak gazdja sr. De az ilyen szolga egygyiktl se kaphat kntst, mert azt esztendre alkuszszk, ugyan azrt a knts ritka. [2] A Magyar bartsgnak pldit is el hozhatnm, ha egygyet a Grgk kzl, olyat nem tudnk, melyet ebben a mostani meg romlott bartlan vilgban alig tarthatnk arra alkalmatosnak lenni: hogy hitelt rdemellyen. De mg is igazn gy trtnt. Damon s Pithis voltak azok az egybe lelkeztetett j bartok. s Dmon ugyan Sirakuzban Sicilinak f vrossban trssval egygytt Pithissal mlatvn, valamit tallt Dionizius ellen szllani, ki akkori dben Siciliai kemny fejedelem vala. Ez Dmont hallra tltette: hogy harmad nap mlva, dl eltt fel akasztassk. Ezt a hrom napot hasznra akarvn fordtani Dmon; szabadsgot kre Dioniziustl: hogy addg is haza mehessen, s hzt el rendelhesse; bizonyosan itt leendene pedig a fel akasztsnak ki szabott dejre. Midn errl gondolkodnk Dionizius; Pithis magt arra ajnlotta: hogy Dmon helyett maga menne a tmlcbe, s ha az el rendeltt dre viszsz nem trne, Dmon helybe tet akasztassa fel a Fejedelem. El jvn a harmad napnak reggele; Dmon csak ugyan el nem rkezett. Csak nem mindnyjan krhoztattk Pithisnak vakmer bizodalmt; de Pithis meg maradott llhatatosan abban: hogy bizonyosan el jvend, s nem fogn nki azt a dicssget hagyni: hogy rette meg hallyon. Csak ugyan dlre se rkezett el Dmon. Pithis teht az akasztfa fel vitetett, ki azon ki mondhatatlankppen rvendezett: hogy j barttyrt lett el vesztheti. Mr is
582

az akasztfra vontk az rvendz Pithist; midn llek szakadva el rkezett Dmon; s semmi mssal semmit se gondolvn bocsnatot kre Pithistl ksedelmessge miatt: a nagy szlvsz meg gtolta lgyen hajjt, msknt mg dl eltt rkezett volna. Eme kt bartoknak cselekedettykn el hltenek mg a hhrok is, s mltnak tltk, hogy a trtnetet Dioniziusnak meg vigyk. El bmlt erre Dionizius is. Maghoz eresztvn ket, Dmonnak meg engedett, de ezen llamny alatt: hogy tet magt is bartsgjokba vegyk: hogy a vilgnak csudlttra hrman legyenek.

HARMINCHATODIK SZAK. A roszszak.

Ez a Szak is kt fel oszolhat. I-s lesz: A rosz emberekrl. II-dik: A rosz pldkrl.

ELS RSZ. A rosz emberek.

Egy j haj szl sincs fejn. Rosz ft tett a tzre. Nyers ft tett a tzre. El dnttte a tele fazkat. El mocskolta a kalapcs nyelt. El mocskolta a korbcs nyelt. El trte a macska szarvt. El vgta a macska farkt. Utnna hordttk a sindelt. Be se szegdtt, mr is ki szolglt.
583

A heti probt se llhatta ki. Pecstet vittek re. Sokszor tapodgya a Brnak kszbt. Fl kopott az lla. B rtk immr a fekete knyvbe.
205

Kereskd; mr ez elg.

[1]

Krmre gett a tapl. Brn kvl bell nem egybb a rosznl. Fogra kerltt, jl szsze mardostk. Egy pnz ra bcsletet nem hagytak rajta. Hurkot vetettek elejbe, b varjk. Taln pecstes levllel szabadttatott fel a roszra. Ki fogtak rajta.
[2]

Egy szl bcslet nincs rajta. A rosz f leg nagyobbra n. Ha krajcr van is szjjba, nem r egy pnzt. Ha toronybl le hajtank, se veszne el. Roszszabb a rosznl.
206 [3]

Olyat mondott: hogy maga is meg bnta.

ton rtk. Fejre telt a pr lg.

584

l, mint a fa, nevekedik mint a barom. Sokszor knszertettk a Br elbe. Ki egy embernek rt, sokat fenyeget. Meg ette a szurkot. Nem csak brben, hanem nha az embereknek lelkben is jr a dolog. Rosz apnak, mg roszabb a fia. Gyenge a bre, azt flti.
207 [5] [4]

Ki rgta az iszkot.

Rosz katona, ki Generlissgra nem vgy. Szemre hnnak sokat. A rosz cseldnek kett a mestere, a sz, s a korbcs. Szemek elejbe hivtk. Ott hagyta, mint szent Pl az Olhokat. El llottk ttyt. Meg velsdtt, meg is ersdtt a roszban. Rajta tttek. Rajta kaptk. Meg ugrattk alatta a bak kecskt. Akkor leg roszszabb a rosz, midn magt jnak tetteti. Soha mg az annya hasba se volt j.
585

Meleg nyomt zik. Rosz jh, mely maga gyapjt nem birja. Kutya termszet.
[6]

Nha a rosz hordba is bort tltenek. Ki aludt benne a j.

[7]

Rosz puska, melynek nincsen fogssa. Ersznt fej alakos.

208

Rosz kt, melybe vizet kell hordani.

Esti bagoly. Kutya hit. Kutya vr. Hamarbb vlik a jbl rosz, mint roszbl j. Rosz szolgnak leg roszabb tagja a nyelve. Mennl hitvnyabb a tet, annl inkbb harap. Rosz Psztor, ki ell a marht el hajtyk. Kerli a jt, mint rdg a temnt. Galiba ember. Minden moslkban locskl. Semmi roszszabb a sajtnl.
[8]

Csonttyhoz forrott a gonoszsg. gy illik homlokra a kerk, mint szz lennak fejre a koszor. Mg a gonosz kocsmrost rajta kapjk, sok krt tehet addg. A rosz psztor nyj brrel kereskedik.
586

Rosz madr, mely maga fszkt undokttya. Kutya lakadalom. Akkor j az aszszony, midn nyilvn rosz.
209

A meg talkodott rosz mag, a ganban se kl ki.

[9]

Rosz a roszszal, de roszszabb a rosz nlkl. A rosz kntor a j orgona mellett se j. Az aszszony vagy szeret, vagy gyll. Ki az tlettl fl, ki mutattya gonoszsgt.

Aszszonnak knyve, gonoszsgnak fszerszma. Csmr ember Hhr falattya. A leg roszszabb fnak, leg roszszabb gymlcse. smerik, valamint a rosz pnzt. Hhr pallossa al val. Se hite, se oltrja, mint a pognnak. Szarka fszek. Serhnak bizonyos martalkja. Tz esztends hadronc nem pajkossabb nlla. Jl el hengrdtt alma a fjtl. Lb mosadk. Nem kereshet annyit a j gazda, mennyit a rosz gazdaszszony el tkozolhat.
587

Krl hajas, kotty nyeles.

210

[10]

Margit aszszony, deres l. Ritkn vlik abbl j. A rosz fi attya koporsjnak egygyik szege. Gonoszsgban zablt. Ottis terem a rosz, a hol nem vetik. Hamis apr llek fekszik meljben. Rosz glya, melynek dereglyi nincsenek. Rosz szolgnak minden rban ki telik esztendeje. A fal kalodjt nem szabjk a rosznak lbhoz. A teremtsnek gyalzattyra l. Hladatlan kakuk el szllott. A rosz szem az erklcst is gncsnak nzi. Vltott gyermek. Nemzetsgnek csfja. Ki ttt az egsz nemzetsgbl. Rosz ember, ki bcsletvel nem gondol. A rosz erklcs meg vesztegeti a j szt is. Eb marad a kutya mindenkor. Ebl jrt. Untig elg a parj, de annl kevesebb a zab.
588

Tatrral hatros. Sokszor rozszsal s rpval ki vsz a bza, a konkoj pedig ki n. Rosz gazda, ki maga hzzra egy fa szeget faragni nem tud. Rosz cseld, mely a sajtot meg hntya. Rosz tancsnok a harag. Csak egy mostoha volt j, abba is bele szeretett a Man s hamar el vitte.
211

Rosz fnak rosz a tze. El terjedett bcslete, mint szalonna br a parzson. A rosz gyomornak bcslete a kevs eledel. Sok van mr a rovson, le rovjk. Rosz fnak tbb levele, mint gymlcse. Rosz lukbl rosz a bz. A hetes vszon kz szmlltatik. Mennl roszabb, annl flnkebb. Orszgunknak nem oszlopa, hanem trtt fa szege. Kzel a fst a tzhez. Vgtre a rosz kntorhoz is hozz szokik a falu. Rosz kezdetnek roszabb a vge. A rosz ing sok ftot el emszt. Eb lbon, kutya kezen jr.
589

Elbb fordl roszra a dolog, mint jra. Fogatlan, mg is marni akar. Iszsza a gonoszsgot, mint a vizet. Rosz is gylli a roszat. Roszab a kvrtlosnl. A rosz kutya maga magt is ugattya. A roszasg nem tarts eledel. A rosz kntor a szp neket is el rutttya. Sok a rosznak mentsge. Kinl vkony az embersg, vastag az embertelensg. A rosz aszszony nagy gytrelem a hznl. Eb lnc illene nyakra valjnak. A fatty gak mly gykt nem vernek. Magval se fr egybe. A roszban jobb htra menni, mint elre.
212

Nyvek termettek az al felben.

Mennl roszabb a st, annl szaporbb a cip. A rosznak kevs rra-bcse. Nincs oly rosz kert, melyben ne teremjen j f. Szp, de mi haszna, ha rosz.

590

A hzassgi eskvst nem oly knnyen lehet fel bontani, mint a rosz varrst. Nem kell a roszrt szomszdba menni. A rosz mag mindentt terem. Ki magnak rosz, msnak se j. Tele szjja Istennel, szve pedig rdggel. Rosz dolog a rosz szomszd.
[11]

Rosz hz, melyben kpnyeg kell az ess ellen. Mg a rosz anya is szereti j lenyt. Rosznak ne hagy, jnak ne keress.

[12]

A rosz szolgt nem fln; hanem htn tanttyk. Sok szem lnc a rosz ember. A rosz ember eltt csak azrt is rosz a j, mert tudtra nem vtett. Kutya apnak eb a fia. Eb anynak kutya a lenya. Egygyik eb, msik kutya.
213

Egygyik bds vaj, msik kukacos szalonna egybe illenek.

Egygyik tizenkilenc, msik egy hjjn hsz. A jk kztt a rosz leg roszabb. Tizenkt Apostolok kztt is volt egy rosz. Akasztfra se j.
591

A leg roszab ember leg roszabb here. Senki se volt j, kirl roszat nem beszllettek volna valaha: ime a fehr liliomnak is fekete az rnyka. Elbb tallkozik hsz rosz, mint egy j. Kr azokrt a korbcsokrt, melyek mellette esnek le. A roszat a vak is szemre vetheti. A rosz magnak se j. A rosz magnak leg roszabb. Roszat a rosz is fel adgya. Rosz a roszat hamar meg smeri.
[1] Nmely gazdag, de hgyke kereskd ign meg szokta vagdalni a Papokat gyarlsgjok; s leg kissebb hibjok miatt, mondvn: hogy Urunknak csak tizenkt Papjai voltanak, mg is Jds rosz vala. Erre a Plbnos: Jds se volt (gymond) hamarbb gazember; hanem mikor a kereskedsbe avatkozott. [2] Nmely gazdag, de rosz erklcs ember nagy hzat ptetett magn ak. Annak kapujra ezeket ratta fel goromba nagy btkkel: Ezen semmi rosz b ne mennyen. Ezt olvasvn Diogenes, azt krdi vele ott ll bartaitl: vallyon a hznak ra hol megyen b. Ezen ugyan ki fogott Diogenes. [3] Midn Dionizius Siciliban egy knyes Uralkod mindenektl krhoztattatnk, s kegyetlensgei miatt minden llat szapora veszttt kvnn; egy vn aszszony annak hoszszas letjrt sznetlen s fen szval esedezett Istenei eltt. Ezt meg hallvn az Uralkod, imdsnak okt krdezte. azt felel: azrt cselekedtem Uram, mert midn mg leny voltam mindennap imdkoztam egy kegyetlen Uralkodknak hallrt. Ki is imdkoztam tet: mert nem sokra meg ltk. Azt gondolm: hogy majd jobbra kapunk; de mg roszabbra talltunk. Ennek is veszttt kvntam. Meg hltt; de utnna mg roszszabb Uralkodott. Te pedig des Dienesem mindazoknl, kik eltted ki mltak, roszszabb lvn, attl flek: hogy ha tgedet is ki imdkozlak m g roszszabbra akadgyunk. A vn aszszonnak ezen jeles egygysget szgyenlette Dionizius meg boszszllani.
592

[4] Nmely szlket kik, hogy fiok legyen, az Isteneknek ldoztak meg krdezte Diogenes: ha azrt nem ldoznnak : hogy jt adgyanak? [5] Nmely katona a kovcshoz menvn, midn tet egy vas dorongnak koholssban foglalatoskodni ltta, meg krdezte tlle: mit akarna ezzel. A kovcs azt felel: hogy mostanban oly vas rudat vett lgyen munkba, mely a menykveket el hrttya a hzrl. Erre a katona azt mond: hogy nki nem volna szksge a menykveket el hrt rdra; mivel hza nem lenne, volna pedig oly rudra szksge, mely farrl a kplr pckat el tudn hrtani. Azt nagy pnzen meg venn: mert nki a bre igen gyenge lenne. [6] A kutykban az a termszet leg csfabb: hogy mindnyjan arra az ebre tmadnak, melyet ms kutya meg gyzvn lba al fektetett. Nem hogy vdelmeznk azt; hanem ha rik szsze szaggattyk. Ellemben a disznk vdelmezik a sikojt disznt. Erre clozott egy valaki: midn azt mondotta hallgat barttyainak, hogy ne legyenek olyanok, mint a kutyk; hanem mint a disznk. [7] Olyan roszszakrl mondgyk, kiket j intsekkel szre akarnak hozni. [8] A mint Martius Galeottus bizonyttya ezen kzmondssal: semmi roszabb a sajtnl, gyakorta lt Mtys kirlyunk is. Mivel pedig ezen Magyar kzmondsnak valsgrl nmelyek azrt ktelkedhetnek: hogy sajtt al sokan lnnek, s ugyan csak ezen okra nzve azt rosznak nem tarthatnk az emberek, ezen kivl sok ms eledelek lennnek, melyek a sajtnl sokkal rtalmasabbak volnnak. Mtys kirly ennek a kzmondsnak valsgt ismt lltotta, de egyszersmind azt is mondotta: hogy annak velejt az ellene mondk nem rtenk. Ennek rtelme az igazi Magyaroknl e lenne: a semmi sokkal roszabb lenne asajtnl, az az: ha valakinek semmie sincs, ez a semmi szszorta roszabb volna a sajtnl. [9] Nmely Csizmadit meg szlltott egy Polgr: hogy oly rosz csizmt varrott, melynek hasznt alig vehette. Erre azt felelte a Csizmadia: hogy annak oka a legny, ki igen rosz lenne. Krdezte tet ismt a Polgr: mrt pokolba nem hajtya azt a rosz legnt? Ekkor mondotta a Csizmadia ama fllyebb emltett kzmondst, melynek rtelme ez: rosz ugyan a rosz legnnyel valamit dolgoztatni; de mg roszabb volna, ha tet el hajtan, mert akkoron mindent magnak kellene vgre hajtani. [10] Azokat, kik parkt viselnek, krl hajasoknak hvjk a Magyarok: mert fejkn krl lehet azt forgatni. A parknak farkt nyelesnek mondgyk, a szll nyelesrl vvn a hasonlatossgot. Az ilyen jtt, ment kls emberkket haszontalanoknak, stt henye lettyk miatt, roszra menendknek is tartyk a
593

Magyar emberek; fkppen akkor, midn hogy magokat el rejthessk, s btrabban kutykodhassanak, a paroknak nyelt orrokra kottyantyk. [11] Mondgyk: hogy a Zsid is: midn a keresztnyre meg haragszik, nem ms roszat kvn: hanem rosz szomszdot. Tapasztalt dolog: hogy a rosz szomszd ki pusztthattya j szomszdgyt. Ludgyt, csirkit, pujkit, tykjait el fogdossa, meg eszi. [12] Belgrdnak meg vtele utn (mely trtnt Laudon f vezrnek igazgatsa alatt 1789-dikben) magam is le mentem oda, s lttam a Trk hzaknak fertelmessgjeket. Ha az ess szobjnak egy szegletn b esik, az gyat ms helyre viszi, ben is kpnyegben ll.

MSADIK RSZ. Rosz pldk.

Szrdk prbllya meg a macskt. A ki bogr utn indl, ganba vezettetik. A bartsgrt egykor egy bart is meg hzasodott. Ki sntval jr, sntiklni tanl. Egy rhes jh egsz nyjat meg veszteget. Ha egy kr neki veti magt a Tisznak; a tbbi is utnna szik. Ki diszn utn indl, pocsba vezettetik. A halnak elsben is a feje bszdik meg. Ki kencse mellett jr, meg piszkosodik. Ki ebbel jr, ugatni tanl.
214

Fit a macska egerszni tanttya.

Molnrnak tolvaj a fia. A ki rhessel hl, meg rhesedik.

594

Kutya utn get a kuty. Min a Juda, olyan a Judka. J katona mellett szvet vesz az jonc. J paripa mellett szpen jr a csik. Ebnek gyn eb hl.
[1]

J Papnak j a Papnja is. Kinek gzengz az Ura, kottyon fitty a szolgja. Lsta gazdaszszonnak lusta szolglja.
215

Nyakas apnak fejes a fia.

Serny kancnak serny csikja van. Annya utn szalad a borj. Ki kutyval hl, bolhsan kl fel. Min az attya, olyan a fia. Kutya apnak eb a fia. Min az annya, olyan a lenya. Eb anynak kutya a lenya. gy krkog a varj, mint az annya. Rosz hollnak rosz a tojssa. Fekete hollnak fekete a fia. J roszsz vlik a rosz mellett. Lasnakosnak pokrcos a trssa.
595

Egy rodhadt szll szem, egsz gerezdet meg veszt. Kezn marad, a ki szurkot forgat. Az j fazk meg tartya els szagt. Ha a psztor rhes, nem csuda, ha meg koszosodik a nyj. Tt anynak Tt lenya. gy mondta, a mint annytl hallotta. gy mondta, a mint tanlta. gy varja a bakkancsot, a mint ltta. Jtl jt tanlni, rosztl roszat. Mint nevelik a kutyt, gy veszik hasznt. A kis medve, annya utn ragad. Fcsknek fcske a fia. Nma halnak nma a fia. Tolvajtl tanl a lop. Egygyik d a msiknak mestere. Ksbb d a msiknak tantvnnya. Annya utn csirippel a verb. A rosz kutya mellett a j is el tanl. Egygyik utn hsitozik a msik.
216

A kakas tyk utn kodcsol.

A szavak oktatnak, a pldk knszertenek.

596

Annya utn jrja templomot a leny. Tncos anynak tncos a lenya. Mstl vrd, a mit msnak teszel. Tbbet ront egy rosz plda, mint hsz pthet. Pldtlan gonoszsgnak plds bntetsse. Pldt adni jsg; venni okossg. Szerencss, ki ms pldjn tanl. A rosz hzban is j a j plda. Ha pldk nem volnnak, roszszak se lennnek. Kr a j hzban valami rosz plda. A Papnak plds lete Prdikci. J a j plda, ha nem kvetik is. Azrt verik a kutyt: hogy a kuty tanllyon. Azrt intik a lenyt: hogy a meny is tanllyon. Pldkkal vlik a j. Mindez plda beszdek, annyi igazsgok. Vitz kpitnnak, vitz a szzadgya. A flnk tyknak csirkje is el bv. Harcsa szj apnak locska a fia. Fa mell esik az alma. Atynk utn haraptunk az almba.
597

A virgok is a kertsznek pldjt kvetik. Merre forog a nap, arra az rnyk is. Napra forog a tnyr virg is. Vad fnak vad a gymlcse.
217 [2]

Ha a nap le hanyatlik, a virg is alkonyodik.

A kis hangytl is lehet pldt venni. Csuka fog tantotta frszelni az embert. Egygyik tehn a msik utn megy a vzre. Kegyetlen anynak kegyetlen lenya. Az rdgfi is rdg atytl szrmazik. Az rdg leny is rdg anytl tanl. Ebtl tanlt ember ebl veszi hasznt. Eb ebet bolhzza. Merre fj a szl, por is arra terl. Annyok utn pipelnek a pjkk. Annyok utn kaparnak a csirkk. J kalaz utn nehz el tvedni. A nyl ezredesnek bokor a mezeje. Ebtl ebet tanlhatni. Kiki, a mint tanlta a tncot, gy jrja. Kis kutya is pozdorjt keres.
598

Ha a kutyk szllannak A kutyk se ugatnnak. Egygyik kalmr a msiktl tanl. Kanca utn nyert a csik. Egy utn mennek a darvak. Egy kakas az egsz falunak kakassait fel lrmzza. Kolompos vezeti a mnest. r utn mennek a juhok. krtl tanl a tin. A htuls kocsi knnyebben forog az els utn. Elre szzados tizenkt porcival. Elre a szzlval.
218 [3]

Mersz katona mellett a flnk is vitz.

A btor vitznek kalaz az orra. A flnk juhoknak is elre a java. Min a kirly, olyan a np. Nha a szp pldt is rtl festik. Egy seregly utn mozdl a tbbi. Annya utn szik a kcsa. J pldt d a tyk; de klttt kcsai nem akarjk szavt fogadni. Ki kr utn jr tra vezettetik.
599

A bbic szavra szllnak a madarak. A csillagok is egyms utn jrnak. Eb utn ll a kutya. Eb utn ugat a kutya. Annya nyelvn beszll a gyermek. A macskafi se szereti az szst.
219 [4]

Plinks apnak boros a fia.

Ldtl tanl a liba. Ha egy tyk szni tudna, a msik is meg tanlna tlle. Henyl gazdnak lmos a brese. Vargnak varga a fia. Az igazi magyar nem csak beszll, hanem lmodozik is magyarl. A nappal kelnek a madarak, s nappal mennek feknni. Br minden tas a madarak trvnnyt tartan. El megy szszel a fcske, de tet a verb nem kveti. Urtl tanl a menyecske. Ha az anya jajgat, sikojt a leny is. Hzrl gyl a hz. J szomszd a roszbl is jt csinl. Kznsgesen: j szomszdnak j a szomszdgya is. Egy ms utn vsz az ember is.
600

Kinek apja akasztfn szradott; azt a fia se kerli el knnyen. Annynak pldja pallos al veti a lent is. Fit az apja kezn fogva viszi akr merre. Jgre is ms vezeti az embert. Ha annyi roszat nem ltnnk, nem cselekednnk. J a rosz plda is, de csak a jnak. Eb munknak kezdje a kutya. Min a mester, olyan a tantvny. Els kufr utn megy fel a tojsnak rra. Orra utn megyen a kecske is. Min a tke, olyan a bor. Komondor utn mozdl a kuvasz. Jobbak lennnk, ha annyit nem ltnnk.
220

A kis aszszonyok kztt is vagyon hetes vszon.

Kinek szl a hite, tmlc az orszga. Kinek feje rosz; lba se j. A rosznak (korn ksn) fejre kerl. Maga rosz, mg is mst rostl. Maga rhes, mg is mst tisztt. Mindent farkas kaszra vet. A tejes fazknl nem hv szolga a macska.
601

Annya csalogattya a kecske gedt a kertbe. Rosz kcsr, ha szomjan meg hal. Bds kvet vetett a tzbe. A rosz is meg javl, ha roszat tbb nem tehet. A rosz maga magt emszti, mint a rozsda. Rosz madrnak fszke se j. A rosz tyk csirkivel se gondol valamit. A rosz tyk csirkit is agyon vgja. A rosz lelkek jjel jrnak. A rosz brja lehet a rosznak. A rosz fzelknek szakcscsa se j. Rosz gymlcsnek freg a szve. Pldt szeret a vilg.
[1] Ezt, s ehez hasonl tbb kzmondsokat evvel a mesvel lehet meg vilgostani: meg neheztele egyszer egy paraszt ember: hogy a vad ludak, darvak, varjak vesztegetik vala vetemnnyeit. Erre az okra nzve, fldgynek minden rszszeit trrel, kelepcvel, hllval b tlttte, hogy gy a tolvajokat meg fogja. Trtnetbl gjt is fogott a tbbivel. Ez szegny, hogy elbbi szabadsgt viszsz nyerhesse, gy szlla a paraszthoz: A mi azokat illeti, kik velem egygytt hlldba kerltenek, (nyilvnos gonoszsgjokat ltvn) ket nem mentegetem. De n se daru, se vad ld nem vagyok, se krodra soha se voltam; mivel a vetemnyi magokkal nem lek; hanem a bkktl ki tisztogatom udvarodat, kgyktl sznt fdedet. Ezeken fll: szlimnek nagy tisztelje vagyok. Ha azok meg regszenek, n ket ppen mint fiamat nagy szorgalommal tpllom A paraszt ember a helyett: hogy knyrlt volna a szegny gjn, nevetsre fakadott, s azt felelte viszsz: bartom! n ugyan mentsgedre el hordott okaidat helyeseknek lltom, de ki a gonoszoknak
602

trsasgba avatkozik; ugyan csak egyenl bntetsre krhoztattatik. Eb az, ki az ebnek gyn hl. Ez utn a tbbiekkel egygytt a gjt is meg lte. [2] Ezen kzmondssal kesen mondgya azt ki a Magyar a mit Dek gy mond: non procul a proprio stipite poma cadunt, nem meszsze esik fjtl az alma; de ezt is hozz lehet adni, de nha meszsze el hengeredik. [3] A rgi Magyar seregnl, melyben mindnyjan lovas katonk, avvagy huszrok voltanak, egy svadromban nem valnak tbben szz kz legnyeknl. Ugyan azrt szzadnak neveztk a mostani svadront. Volt pedig ennek a szzadnak valami jele, melyel magokat a szzadok meg klmbztettk. Ezt szz lilobognak mondottk. Azutn kurtbbra vvn a hoszsz szavat, szz lnak neveztk. Ebbl lett vgtre zszl, melyel (eredett nem tudvn) mostanban lnek mint a lovas, mind a gyalog katonk. [4] Ha a macska gy szeretn a vizet mint a halat; taln a leg szorgalmatosabb halszok se foghatnnak egy halat a halas Tiszba. Sokszor ltom ket a Tisznak marttyain ide tova stlni. Oh min szv dobogssal nzik azokat a kis halakat, melyek a vz szinn szklnak! de a vztl kimondhatatlan kppen irtznak. Midn a hal vik; nmelykor meg esik: hogy egy kett magt a martra ki veti: Oh min rmmel szaladnak oda, min rmmel eszik a keszegeket.
221

HARMINCHETEDIK SZAK. A rstek.

Ott tttya a szjjt, semmit se mozdt. A rst bres gyakran nzi a napot. A rst ktszer jr. A rstnek minden nap nnepe van. szszel minden lusta aszszonnak hideg az itala. Aluszkony llat. Azt kvnnya: hogy szjjba is rgjanak. Alamusta teremts.
603

Kitl ki telik, s nem aluszik; rst ember. A kvr has lomha. A kvr, tbbnyire egszsgtelen. Vas szget vr, mint a bial. A rst l sarkantyval j. Rstebb a Rsnknl.
[1]

Oldal sztn frissebbiti a lbakat. Lbait is vllaira vetn, ha gy mehetne.

222

J vlna hallnak: mivel ksn rkezik.

A tekens bka agr hozzja kpest. Arra is rst: hogy gygyt meg vesse. Midn eszik, rstelli a szjjt mozgatni. Mindennek a knnyebbik vgt fogja. Rst, mint rdg a jra. Nincs annak deje, ki mindenkor dre vrakozik. Csuda ha lehel. Kinek nincsen dolga, leg albb lbt lggassa. Krmt nem vgja, hanem rstsgbl rgja. Csak egyszer volt dolga, midn fl akasztottk. Rstelli az imdsgot. Az telt is rstelli rgni, csak nyeli.
604

Azt, a mit eszik, meg nem rdemli. Ember a dologra, madr a szllsra termett. Szeret a kszhez lni. Ha lehetne, msnak szjjval enne. Inni is mst kldene, ha neki hasznlna. Ha kr volna, rstellen a krdzst. Ebnek mondgyk, eb a farknak, farka azt feleli eb mennyen. Nlla mindg b harangoznak. A lusta kutya, istllt keres. A Zsid aszszonyon mindenkor fityeg valami. Vrja: a sltt galamb szjjba rpllyn. Dlve eszik, mint a marha. Azt gondolm, hogy viszsz is jttl mr. Rst szolgnak pca a bre. A rstnek a kzel faluban sincsen smersse. Rst a jra, friss a nem jra. Ha csintalan a szoba, lusta a gazd aszszony. Egsz nap krszben lba. Lusta Kati rst annynak a lenya.
223

Hoszsz a nap.

[2]

Ott csorog a fa kpnl.

605

Lustbb a disznnl, mert ez meg veti lomjt. Ezt felibl, amazt harmadbl. Felit felibl, felit harmadbl. Lusta lnak korbcs az abrakja. Rst, mint a Rt szamara.
224 [3]

Mikor hstozik, sajnllya szjjt ki ttani.

Ktszer mondod, egszer se indl. A lusta aszszony krt vall mindenben. Neki dlt a fnak, taln ki akar dlni. Lustnak a kenyr is kr. A templomba azrt nem jr, mert mennie kell. Lustos a gatya fenk is. Lusta bialnak vas villa a korbcscsa. Rst bresnek henyls az ebdgye. B hzta magt, mint macska a tz helyen. A rst kr nyeregre vgydik. Mindenkor gy jr, mint ha le akarna lni. tte haszna, aludtta bre. Hogy nem rstel beszlleni.
[4]

Nappal alszik, jjel lmodozik. Egsz nap az cckon jrva dolgozik.

606

225

A hever ember, szerencsjt is el heveri.

Krjt se emeli fel. Nki dl az asztalnak, mint kr a jromnak. Magval hordozza a szket. Ha fl kl; menten le l; sajnllya az llst. Rst mint a Papok szolgja. Vagy hever, vagy dglik. Lusta Kati rst Ferkval Srg forog egy korsval. Nem is mozdl helybl. Rstelli kalapjt le venni, taln verb van alatta. Meg marad egsz nap egy ll helyben. Tbbit mindent, csak a henylst nem rstelli. Fl nem kelne, ha ny esne is husba. Neki fekszik, mint a l. Nem csuda: ha bolha ltal ugordgya a tett. Annak j volna: hogy Bcsbe a vsrra tett hajcson. Hzza a lbt, rstelli fel venni. Egsz nap hsitozik, mint Pruszkai gyereke.
226 [5]

Szamr , nem szarvas.

csorog, mint Jszok ebe a dombon.

607

Frissen jr, mint a rk. Ha szalad se ri el a stl kullncsot. Meg kergette a varas bka. Kaszjt se feni: mert ismt meg tompl. Fl nem verhetni lmbl. A crna vgn rstelli ktni a csomt. gy terhhe. Egy zsk al valt egy htig sznt. A rst kz meg nem zzasztya az eke szarvt. Egsz nap a kuckban. Rst, mint a kolompos.
[6]

A rst a mennyorszgba se iparkodik. Egsz nap a hti brn. Hogy ha viszket, a vakarst is rstelli. Friss mellette a szamr. Csipi a kenyeret, mert a szelst restelli. Egy htig varr egy inget. Kezt emeli, mikor lbt kllene. tet a snta knnyen meg elzi. Alig hzza a lbt. Rstelli gatya rnccban a visglst.
608

J lenne tet psztornak. Leg nagyobb haszna kt oldala. Az rdg se sznt, se vt; mg is el l.
227

Rstel meg mosdani, mint a diszn, mg is meg hizik.

Rst a tol fosztsban is meg szakad. Tegnapi sr a csizmjn. A rst lovon nem fog a sz. Hopp kntelen, nem rmest. Fekve vizel. letben keveset vette lbnak hasznt; keznek pedig mg kevesebbet. Egsz nap jr a rst, lba utn mg se lt az ember valamit. Szksgre se menne; ha msra bzhatn. Egsz nap a kdkt vakarja. Csak ne dolgozzk, el lakik a diszn lban. Rpt vethetni keznek szennybe. gyrl is rstl esik le. Nyomja az gyat, mint ha le szegeztk volna. Ha rst a szolga, sztvr a marha. Akkort lp, mint a verb. Ha rostjra fektetnd. S tzet tennl alja.
609

Msra alig vehetnd, Gzlgne parzszsa. El heverne a sn disznkkal egy gyban. Inkbb vakardzik, mint tetvt lye. Rst, mint a meccet bika. Rst arra is: hogy bds lbt meg mossa. Frissen rpl: mint az lom madr. Soha a kel napot letben nem ltta. Kutya se teszi b maga utn az ajtt. Keze, lba kszvnyes. stkn vezetik, mint a lusta lovat. Fejt lgattya, nincs egybb dolga.
228

Fekv krn holdat nem szntanak.

Aratsnak dejn meg fagy a munkban. Szr szlat tallt a dologban, meg undorodott. A leg lustbb l is farka eltt jr. Tavaszi dejt gyban el henylte; szit ispitjban rmest tlttte. A kis csik nagy derestl Hmot hzni tanl restl. A teli has nem rmest tanl.

610

Meg ijedne reggeli hoszsz rnyktl; azrt nyomja tiz rig az gyat. Mintha minden lb jjn hat tyk szemet hordozna. Szjjba rgatn, ha nem szgyenlen. Flti az arany gyrt.
229 [7]

Meg rstl a l is, ha nem abrakollyk.

Egy slt mlejrt el alszik egsz nap. A lusta l meg indttya ugyan a kocsit, de ismt abba hagygya. A rst munks inkbb szereti a napot nyugttn, mint klttn. Nem szrnyat, hanem lmot kttt lbhoz. Ksn kl kovszsza. Rst rknak termszettvel br; mihelt a dolgot lttya, tstnt htra jr. Napra panaszolkodik: hogy rstl jr. Nappal se nyittya ki szemt: hogy hamarbb aludgyk. A rst l kvrebb a sernynl. A diszn is azrt hzik, mert nem dolgozik. A kutya leg albb ugat, ha nem dolgozik. Ebdre is hatszor hvjk a rstet. Rst l mellett romlik a serny. Gyomorban se j a rstsg. A rstnek mg szja se gyors.
611

lom tarisznya. lom tska.

[1] A Rsnkrl (rstnknek is nevezik). Ez az llat Amerikban terem. Dekl Tardigrada. Nmetl Faulthier. Amerikai nyelven Aja nevezete. Lsd az I-s Rszt hetedik Szakot 87-dik Lapot, melyrl tbb rva vagyon. [2] A rst embernek ezen panaszszokat e gynyr versseivel vilgostotta meg Csepcsnyi Gbor. Hoszsz a nap a rsteknek Unalmas az jszaka. Halkkal lccik a heteknek. Aluszkony nyomdoka. Ht egy hnap, s egy esztend, Mely unalmat okozhat; Ha oly hamar el menend d annyi bajt hozhat. gy mlik el lettyknek Tunya plya futssa. Mindeniktl csak azt hallyuk, Lassan megy napunk hetnk Mg is mindnyjan azt vallyuk Hogy rvid az letnk. [3] Rt nevezet gazdnak oly rst vala szamara: hogy egy kt lpsnyire alig mehetett, tstnt le fekdt; fl se kelt, hanem, ha jl meg botoztk. Hogy gazdja errl felibl el szoktatta, meg rakta sval, s egy folyon magt ltal knszeritette: hogy az ott vrakoz emberek tlle el vehessk. Hogy a csekly viznek kzepre jtt szokssa szernt le dlt a vizbe. Urnak, s a re vrakoz embereknek sok kurjantssaik utn fl kelvn; szre vette terhhnek knnyebbsgt. Mivel akkor a sbl sokat el vesztegetett, ezt gazdja meg boszszlni akarvn; banya taplt, s spongyit rakott htra, s gy knszertette ismt az elbbeni vizen ltal kltzni. A szamr elbbeni terhhnek meg knnyebblssrl meg emlkezvn ismt szokssa szernt le vetette magt a vizbe. Senki egy szt nem szll vala hozz. Magtl fel akara kelni, de nem lehetett. Rstsgnek bre ott trtnt meg dglsse lve. [4] Urok eltt a sok dologrl panaszolkodott kt paraszt. Az r mega akarvn hitvn szavaikat cfolni, meg gre nkik: hogy ha kastlyban lakni akarnnak, s ott lakvn, nem gyebet tennnek, hanem ennnek s innnak hlttig el tartandgya ket. Meg lett. A leg szebb gyban hevertek, vlogatott eledelekk el, s italokkal ltek. Egygyik magn kvl lvn, oh pajts (gymond) be j
612

vagyon dolgunk! a msik: ugyan (gymond) nem rstelled a beszdet? De nem sokig tartott ez a boldogsg. Ismt ki kvnkoztak: hogy dolgozhassanak. me, mivel az ember dologra termett, s annak neki szokott; el nem szvelhette sokig a henye letet. [5] smertem egy Urasgot Erdlyben: ki midn szolgt akart maghoz venni leg elsbben azt kvnta tlle meg tudni: kinl szolglt lgyen leg utllyra. Nha a szolga vagy a Bartoknl, vagy Plbnusnl, vagy valami Kptalanblinl. Ezt hallvn az Urasg, rajta tstnt ki adott; mint olyan haszontalan szolgn, ki a rstsget meg szokta. [6] Midn egyszer a mnes kz ttt a menyk; a kolompos lovat agyon ttte. Midn azt kvrsge, s delisge miatt mindnyjan sajnllank; ne sajnllyk (monda a Csiks): mert meg nem rdemli. Harang a nyakn; mg se harangozott a flh ellen az ostoba. [7] A rgi Magyarok hasonlkppen mg a mostani Trkk is mindenkoron gyrt viseltek jjokon. A szegnyebbek vasbl volt. A gazdagabbak ezstbl. Aranybl a f nemek. E gyrk pedig nem a mostani md szernt vkonyak, hanem igen vastag s ers karikk voltanak, akr mibl kszittettenek. Ezt bizonyittya Hunyadi Lszlnak (Mtys kirly testvrnek) Belgrdi trtnete; midn Cillej Grfnak oroszva dolgozva akar kardgyt gyrjnek kemnsgbel hasztalann tette. Bizonyttya az is: hogy nmely veszekdket gyrjkkel tttk fbe az izmosabbak, le is vertk ket. Ha a moss kzben jjaikban tgan lggattak az aszszonyoknak arany gyrjk; hamar ki estek, s lggal egygytt az ccra ntettek, el is veszhettek. A rst, lustt teht azzal csfollyk a Magyarok: hogy taln azrt nem akarna dolgozni; hogy az arany gyrnek ki essstl flnek. Mg csfabbl esik, ha a szegny rst, mivel arany gyrje sincsen, mg se akar a munkhoz fogni.

HARMINCNYOLCADIK SZAK. Sokak.

Annyi, mint tlen a hideg vette lgy. Srn vetik a jt, de ritkn kl. Se hoszsza se vge. Nem tudom t ? vagy hat? de tbb szznl.
230

Nem sok a mi nem elg.

613

Annyi, mint Inas nadrgon a sjts. Annyi, mint a kurta kutya. Szma sincs, mint Kis Ilus finak. Soknl is tbb. Szma sincs. Elg sok a konkoly, de az mg se bza. Annyi mint a tenger. A kedvesnek igen sok a neve. Elg sok a hangya, de kevs a haszon benne. Annyi, mint a sska. A ki sokat cscsol, sokat hazudik. Klletinl is tbb. Annyi, mint az reg tenger vize. Annyi, mint az reg tenger fvnnye. Se szle se hoszsza. Se kezdete se vge. A sok hazugsg se tesz egy igazat. Tenger sokasg. Sok darab kenyeret kvn egy esztend. Knnyebb meg olvasni a sok csillagokat. Annyi mint a mk szem. Sok j bart fr meg egy csekly kis helyen. Annyi, mint a dohny mag.
614
[1]

Elg sok az ember, de kevs a jmbor. Sokat a szekr se br. Ha mcsben a zsr sok, mcset is el ltya. Sok ld a disznt is meg gyzi. Sok kutya nyl halla. A ki sokat kr, keveset d. Sok kz hamar ksz.
231

Sokat akar a szarka, de nem brja a farka.

Sok pipe ldat gyz. Meg sokasodott a Nem-ett, senki se br vele. Sok sz esik a vsrban. A sok bba kztt el vsz a gyermek. Ki sokat fldoz, keveset klt. Sok szakcsok kztt ss a leves. Nem j sokat enni a sajtban. Elg sok az ember, de kevs a Magyar. Sok nki egy rk lbastl. Hol sok a parancsolat, sok a fogyatkozs. Hol sok a tudomny, leg tbb a titok. Nha egy is sok.
[2]

Nehz soknak eleget tenni.

615

Sokat viseltt abrosz vgre szszsz vlik. Jobb az elg, mint a sok. Sok jmbornak szava, Isten szava. Sok a zsk, kevs a bza. Ki sokat kvn, kevesebbel is b ri. Sok cspp kvet vj. Sok leny krnek tbb szma, mint haszna. Elg egy falon egy rs. Mg a mzzel is jl lakhatik az ember. Elg egy stsben egy lngas. Mg is kevs lehet a szalonna, ha sok is a diszn. Elg egy stsben egy lepny. Elg egy stsben egy cip. Ki gyzn a szegny hzat tykkal kalcscsal. Elg egy malomban egy molnr. A ki sokat igr, keveset d.
232

Szz sznak is csak egy a vge.

A ki sokat szll keveset mond. Sokakat meg csal a Cigny mg ton rik. Sok verb sok kbl bzt el hord. Egy sz, mint szz.
616

Sok vz ment le immr a Dunn. Tbb fia, mint csirkje. Sok van annak, a ki tbbet nem kvn. Van annak, ki meg nem iszsza. Annyi, mint a Mtra szele. Sokra verik a dobot.
[3]

A mi sokra bcsltetik, sokba is telik. Annyi, mint a Nem-ett. Sokat gr a vilg, de keveset d. Sok f sokat fz. Sok kl a nagy hordba. Sokkal parancsol, kevssel br. Sok szem sokat lt. Ha sok az ember: sok a halott is. Nha a soknak fele is elg. Sok a somfa pca, a mogyor mg tbb. Lehet a sokbl keveset is venni. Sokan krik a szpet; de csak egygy lesz. Sok brnt visz el addg a farkas, mg verembe kerl. Sok pojvban kevs a bza.
233

Tbb veszett Buda alatt.

617

Nem egy ember mondhat sokat s jt. Knny terh nem sok pnz. Sok ld, sok zsr. Hol sok a szolga, titkolt a gyilkossg. Sokat a kutya farkra se lehet ktni. Sok hangya az oroszlnt is, meg emszti. Sok cspbl ered az ess. Sok darzs a leg futbb paript is meg li. Sok a gyermek, kevs a cip. A sok kalapcs a leg vastagabb vasat meg gyzi. Sok szj sokat emiszt. Sok fonalakbl sodorjk szsze a vastag ktelet. Sokat szik a farkas. Hol sok a szj, sok a kenyr. Sok nap van egy esztendben. Sok prbval vlik a j kapa. A sok gdny a tavat is el hordgya. Sokan szeretik a szpet. Sokat az rdg se gyz. Sok petrenckbl vlik a j bagja.
234 [4]

Nem a sok duda sz, hanem a sok kapa termeszti a szlltt.

618

Tbb kll a verem sshoz. Sok fttal tarts a ruha.

[5]

Isten gyzn pnzes mlval. Sok lb nyomja addg a fdet, mg tnak nevezik. Sok kll egy esztendre. Ft htn ft. Sokat kll addg a jgen el esni, mg valaki jl sznksz. Nagy munkt visz vgbe a sok munks. Annyi mint szkor a hull levl. Sok fecske sznek jele. Annyi, mint nyrban a napfny. Annyi, mint a polyva. Sok klds fordl meg a pnzes vrosban. Sok kr terhet mozdt. Mennl tbb a kaszs, annl tbb a rend. Annyi, mint a sajt kukac. Annyi, mint szkor a fcske. Sok kposzta f kell egy tgas hordba. Annyi, mint a seregly. Sok tt lt a szab, mg a nadrg el kszl.
235

Annyi, mint az szi kr nyl.

619

Sokat fordl a kerk csak egy nap is. Annyi, mint a Szegedi kofa. Egy nyron sokat vihet vgbe egy gazda. Annyi, mint a Svb gyerek. Sok jh adgya a sok mzsa gyapjt. Sokat hall az okos. Annyi, mint sznyog a ndasban szkor. Sok a kltsg, kevs a haszon. Sok hangya jrs kll a kszikln, mg t lccik rajta. Sok verb tej kll egy latra. Sok sznyog se d egy lat hjat. Sok sas, sok dg. Sok rdg se r egy Angyalt. Lehet a sokbl vlasztani. Sok kll nha, hogy elgnek mondgyuk. Sok vs kopik a sziklban. Sok haj szlat kell addg a fnek el veszteni, mg meg kopaszodik. Sok nha a kt nnep is egy ms utn. Sok nyustos fonl kell egy hoszsz vg vszonra. Sok mk szem egy fontra.
620

Sok jja az embernek, mg se egyenl. Sok ikrbl lesz a sok hal. Sokat lt ki hazjrt meg halt. Sokat lt a nyomorlt, ha hamar meg halt is. Sok szszbl kevs a vszony. Sok hj kvntatik a szraz tengelyre. A meddig jl lakik, sokat fal a bres. Sok hangynak sok a tojssa. Sok a csillag, de fel nem r egy nappal. Sok kposzta f kell egsz esztendre.
236

Sokat kell a mrvnt sprolni, mg sima lesz.

Sok is a pokolban egy rs. Sokat kell trni mg a kirlynak is. Sok krban kevs a haszon. A sok nnep se j az esztendben. Sokbl ll a sereg. Sok j z falatot evett, mg annyira meg hzott. Sokszor fzheted a part, mg se j z. Sok a szj, de tbb a kz lb. Beszll a Bart, alamisna vge. Sok pnzen sokat lehet keresni.
621

Sok gyet hamar vgezhet el egy okos Br. Sokadalmakban a sok pnz. Sok az res hord. Sok lapt sokat szr. Sok d telik, mg a gyermekbl ember lesz. Sok Pap sokat mond. Sokat l az ember, mg l. Sok csizma szakad egy esztendben. Sok hjjval van a j erklcsnek rra. Sok trgyt kvn a sovny fld. Sok hjjval van a szegny. lttben sok jt el veszteget az ember. Sok ugyan az alma; de frges. A boszsz sokra viszi az embert. Elg a gnya; de rongyos. Sokra mehetne az ifi, ha eszvel mindenkor tudna lni. Sok er szakad mg ezrt. A sok jrom hordozs meg tri a nyakat. Sokat kvn, ki a tykot tojsostl kvnnya. A sok pnz is tehet drgasgot. A betegnek kevs is sok lehet.
622

237

Sokszor vttk Budt.

Sok vlik a fiatal tetbl lapos. Nem tbb a csillag. A Tiszt is el lehetne ezzel tlteni. rtalmas a sok. Sok luk a hlln, ha j is. Sok ft kell a rosz zskra. Sok d el mlik, mg j vlik belle. Sok jt meg evett, mg annyira ntt. Ki sokba kap, keveset vgez. Ha papucsot adsz nki, csizmdat is kri. Sok mentsge a gonosznak. Szz kis pnz egy Renes. A mzben se j a sok. A nem akarsnak sok oka lehet. Sok j ehetik egy tlbl. Mely tehn sokat bgg; kevs tejet d. Er munka sokat gyz. Ki a keveset meg nem kszni, a sokat meg nem rdemli. Rk evsben sok a munka, kevs az tel. Sokat a szamr is le rz.
623

Sokat kvn a beteg, de az egszsges nem d nki. Sok darab ml kl el egy esztend alatt. Sok sgor, sok drda. A fldbe se mer eleget enni a bka. Sok j tncolhat egy duda mellett. A szekr csinlsra sok fa kvntatik. A sok nem hasznl; a kevs nem rt. A sok beszd el nem kszl hazugsg nlkl. Sok s a lvben, sok sz az aszszonyban trhetetlen.
238

Sok k st ettek egymssal.

Sok Kis viseli a Nagy nevet. Sok Nagy viseli a Kis nevet. A sok se tarthat rkk. A sokbl a mennyit akarsz, a kevsbl a mennyi lehet. A tenger csepp se vgetlen sok. Reggeli dnek sok pnz a szjjban. Sok a bart, de kevs a j tv. Ki kevssel b nem ri; sokra nem rdemes. Sokat frad a vadsz. Sokan jk egy kevs dre. Ki sokat parancsolgat, keveset tesz.
624

Soknak sok kell. Nmely a keveset is sokallya. A sajtban se j a sok. Sok jt evett, mg meg hjasodott. Van soknl is tbb. Nem kvn sokat, kinek elege van. Sokat a teve se bir. Sok rt pogcsa Istennek ldssa.
[1] A tbbi kztt azt is mondgyk Kis Ilus fiairl: annyian voltak: hogy kdkig jrt bennek. Micbannnak sok fiairl szllottam Etelkmban. Lsd II. Knyv. III. Jegy. [2] Azokrl szoktk mondani, kiket meg botolnak. Mert ekkor egy ts is sok a gynge br embernek. [3] Ez a ktya vetybe mondatik: mert ott akkor verik el a dobot, midn sokat, vagy is leg tbbet lccattatnak igrni a vevk. De honnan jtt e nem Magyar sz ktya vetye. Taln a Szerbusoktl, kik illyen alkalmatossggal azt hvjk ko otye vetye ki akar tbbet adni. [4] Romban egy nevezetes tancsnoknak szz Inassai voltanak. Ezek kzl egynehnyan szsze beszllvn, Urokat egy jjel meg ltk. Senkire se slhetett ki a gyilkossg. Az regek azt az tletet hoztk rejok: hogy minden tizedik szolga akasztassk fel. Ktnak ama hres fenyitnek e volt tlete: hogy mind a szzan fel akasztattassanak. Ennek okl azt adta: minden nagy pldban (gymond) vagyon valami igazsgtalansg, mely mg is a kznsgre nz haszonnal kiptoltatik. Fel akasztattak mindnyjan, ezutn btrabban ltek a tancsnokok. [5] Nmely gazdag meg szedvn szleit, s szolgit a borral haza kldvn, krte az arra men Cignt, hogy szokott brrt ssa ki azt a vermet, melyet ez eltt a boros kocsinak ki s b jrssal vgett b kell vala vonni. A Cigny erre azt mond: hogy tbb ember kllenk a verem sshoz: mert ha ezt csupn
625

magra vllaln, attl tartana, ne hogy fejre tellyk az, a mit okos emberektl mindenkor hallott: hogy a ki msnak vermet s maga esik bel.

HARMINCKILENCEDIK SZAK. Szabadosok.

Ki trte a jrom szeget. El szakasztotta a ktelet, mint a szilaj marha. Mindent le rz a vllrl.
239

Szabad vros.

[1]

Ki kap. Se pokla, se mennyorszga a szabad letnek. Se Istene, se lelke, hanem csak prja.
240

Sokkal hamarbb jr lba, mint esze.

Se Ura, se kirllya. A trvnyeket Papok lelemnnyeinek tartya. Se jobbgygya, se fldgye, mg is szabados. Az ccn se maradhatni meg tlle. Se hite, se oltrja. Neki megy mindennek, vagy nyer benne, vagy veszt. Se rdge, se Angyala. Hgyivel forgat fel mindent. Se hite se remnnye, mint a pognnak.
626

Minden trvnt oly pk hllnak tart, mely a gyenge sznyogot meg fogja, a darzs pedig krsztl tri magt. Ha rajta kapjk is; ki vgja magt. Vilg fia. Ha ki theti a flelmet, minden per patvarra mg lmban is ksz. Zab szrja az al felit. A templomban se hagygya bkvel az embert. Egy llektl se tart. Zabola nlkl val futalkos l. El jr a tilalmasba, s fel se veszi. Porz nlkl tekerg mn l. Mindentt rdg szabadgyban lakik. Nem tri a pnyvt. ton, t flen nem ms, hanem ugyan maga. Szz Pappal is ki kt. Vilg kerl szeles kltemny. Szz Pap se parancsol nki. Senkire se hajt, maga minden vrosban. Orszg vilg az v. Semmi fegyver nem fogja.
241

Van fegyver ellen valja.

627

Knnyn, kedvn neveltetett pondr. Se Papja, se barttya. Se fia, se felesge, maga se terhes. Vagy fldn, vagy szegen. Ksz a poklot fenkkel fel fordtani. Ha az g (minden terhhvel) vllaira szakad, azt se igen bnnya. Meg rgja; ha foga bele trik is. Neki megy, ha a jg le trik is alatta. Akr ki mit tarcson fellle. gysz helyett az rdgt veszi. Szjra eresztett l. Akr g, akr pokol, nki mind egy. Fel tette fejt, akr hogy veszi le. Nem gondol a Trk Csszr fival. A nagy mogol csak fitty eltte. Akr miknt essk, de fel kelt ellene. Nyalod vagy falod, egygyet rsz azzal. Akr mire fordl a kocka, de el veti. Trk vagy szakad, de keresztl el veti. Hgyn, vlgyn egy arnt. Szabad az ember a magjval.
628

Nla, a mi lehet, szabad is. Szabadon eresztette a lovat. Hgyet mozdt, ha mskpp nem lehet. Meg teszi, ha br rdggel kzli is. Akr trjk, akr gyrjk, mind egy. Akr zuhog, akr puhog, egy dolog. Nyelve helyett szeme szll. Neki megy a tengernek, ha br bele vsz is. El vigye a Man, azzal se gondol. Ha ksse bele trik se bnnya.
242

Azt se bnnya, ha letvel fizeti.

Ha meg adgya rrt is, nem gondol vele. Ha benne veszt is, el kezdi. Nem bnnya, ha bele sl is. A jgre mn, ha mindgyrt bele hal is. Ha meg bnnya, se bnnya.
[1] Szabad vrosoknak azokat tartopttk a meg romlott Grgk, melyekben minden szabad volt, az igazgatkat knyes akarattyok szernt le tehettk; ket meg is lhettk. Ilyen volt Athna ama derk Focion ellen. Ezt minekutnna meg lettk, azt se engedtk meg nki: hogy tetemei Athnba temettessenek el. Meg parancsoltk azt is: hogy tettnek meg getssre senki se merszellyen tzet adni. A rgieknl e volt leg tisztessgesebb temets. Egy Knopion nev bcsletes Polgr htra vvn Focionnak testtt, ki vitte Athenbl, s Megara mellett le tette. Ft keresett osztn, s az oda hordott raksra el tertette. Tzrt
629

b futott Megarba. Szolglt abban nki egy aszszony, ki is szolglival egygytt ki menvn, kz szorgalommal meg gettk a tetemet. Meg rtvn Knopiontl az aszszon: hogy ez a test az a Focion lgyen, kinek el temetssre fldet se akartak engedni a hladatlan Athnaiak. Elsben: azon a helyen, melyen meg gettetett annak rk emlkezetre egy oszlopot pttetett; azutn: csonttyaibl azokat, melyek hamv gettettek; magval haza vitte, s tzellje alatt tisztessgesen el temettette, gy szllvn zokogssai kztt: nagyra bcsllend tzellm! viseld gondgyt ennek a nagy ember maradvnyinak mind addg, mg viszsza nem krik a hladatos Polgrok, kit szm kivetettek a hladatlanok. El nem hitethetem magammal: hogy valaha eszkre ne trjenek a meg bolondltak. gy is lett. Mert ltal ltvn Foc ionnal rtatlansgt a Polgrok: tet viszsz vltottk, s nagy pompval Athnba el is temettk.

NEGYVENEDIK SZAK. Szegnyek.

Meg ttte ersznnyt a lapos menyk. Szegny ember csupa vizzel fz. Jeget eszik, vizet iszik, lapuval takardzik. Ringy rongy.
[1]

Tbb tetve, mint pnzze. Ma is csak akkora rnyka, mint tegnap. Ms szekere farkn l. Mindenhez lt, semmivel br fldes Ur. Madr hs.
243

A teremtett g alatt lasnak sincsen.

Szegny az rdg: mert nincs lelke. Meztelen, mint a kis jam.

630

Tet vr. Htn hza, kebelben kenyere, mint a csignak. rva, mint a le hllott levl. Lelke sincs, hanem prja. Nyert benne, mint Bertk a cskban. Minden zsrjt ki szvtk. Ebestl macskstl oda lett a gazda. Se hza; se tze. A tetnek leg albb hajlka, ennek semmie. rva leny hajja. Arra jutott; hogy szitjt is sveggel fltozza. Testte lelke. Torkig ads. Suba gallrjnl tbb se maradott. Arra jutott: hogy azt se tudgya: hov hajcsa fejt. Szegny pra. Szllel l. Mindenbl (mg a hldbl is) ki kopott. szsze bjnak, mint a szegny ember malaccai. Se gyszje, se tje. Se kre, se szamara. gy van: mint szegny legny a gazdag vrosban. Nincs a szegnnek flt marhja. Szegny egr, melynek csak egy luka van.
631
[2]

244

Se felesge, se gyermeke.

Kinek mesze nincs, srral tapaszt. Egr sincs hznl, mert morzsra se tallhatna. Kinek lova nincs, Bcsbe is gyalog jr. Se rja szegnnek, se szelencje. Alamizsnn szeme.
[3]

A meztelent nem foszthatni meg. Ft a ftot ri. Avt szrjn ft htn a ft. Htrbb halad, mint a rk. Kolds tskra szorlt. Tengdik: mint Toldi Mikls lova a szemeten. Roszabb a koldusnl. Eleget lt a szegny, ha hamar oda lett is. Csontya bre. Olyan, mint kit a koporsbl ki vonnak. Heted szaka se lakik egygyet a hasval. Egy pnz rra st nem kthetni ngbe. Alig van hti bre, az is mr kopasz. A koldsnak mg maga apja se barttya. Gerincjhez szradott a hasa.
632

A szegny nha (tele helyett) aluszik. Nem igen cifrt rezel. Nki is sorban hzza, mint ms szegnnek. Tz sincs konyhjban. Sajt s kenyr, kt tl tel a szegnynl. Ms konyhjn ldik.
245

Ht macska egy egeret meg nem foghatna lukas gatyjban.

Teste lelke, s a sodr fja. Volt, de el klt. Alig takarhattya b hitvn mindenkjt. Fagygyas, mint a rk. Mint madr az gon hol itt hol amott. A duda szl btrabban nyargaldzik. A hideg lukba fj. Soha nem fstlg kmnnye. Ne csfoldgyk a kolds, ha szegny. Ikrs, mint az kr. gy stl, mint a krvallott Grg az res btban. Leny gra szorl. A hzakat kerlgeti. Bart garas.
[5] [4]

633

B esett, mint a kis keszty. Tejes, mint a sznyog. Al nyl a szegny, mint az kr fark. Isten fldgyn lakik. Kevssel ri b.
246 [6]

Szegny legny nem nagy r.

Msnak keze lba. Jaj nkem egyedl senki se hegedl. Ss levet se ehetik. Tk magot se ehetik knnyre. Vgy el engem kincsem Kilenc ngm kszen jja hjja, gallr hjja Egy cspp allya sincsen. Se hazja, se orszga, se vrossa. A mint az Urak fel rtk, gy kell meg lenni. El has gazda. Egygyik lba mezitelen A msikon semmi sincsen. Nyomorltabb a nylnl.
247 [7]

Nem fl a Nmet: hogy gatyjt el lopjk.

Minden hjjn van, ki pnz hjjn van.

634

Mankval segti lbait. Senki se irgyli a pad alatt. Egy pnz nlla forint. Ott szakad le a jg, ahhol leg vkonyabb. Mostani vagy is tegnapi gazda. Annyi a fldgye: hogy krsztl ugorhattya. Krl bell semmie sincs. Akr ide, akr amoda nz; ressget lt. Test-vretlen lependk. Oly szegny, mint a templomba szorlt egr. A szegny embernek szerencsje is szegny. Ki ll bocskorbl a lba. Nemes ember volna, ha fldgyt el nem hordottk volna a Fazekasok. A szrben termett tet sokkal jobban csp; mint a rka torkos mentben neveltetett. res mind szekrnnye, mind ersznnye. A rz is kel pnz nlla. Nem lhetnk mindnyjan ri mdon.
248

Se pnzze, se posztja, nadrgja sincs.

A hol semmi sincs, ott a Br se vehett el valamit. Drga ma a pnz.

635

Hitvn kolds, ki egy hzat el nem tud kerlni. Eb szll se terem kertyben. Ott vsz a szegny, a hol rr akar lenni. Nagy a gulya rnccban. Az rnykbl is alig ehet valamit. Nha a szegnsg dicssges.
[9] [8]

Addg kereste seinek nemessgjket, mg sra, s kapra tallt. Kinek semmie sincs, attl vette, kinek nem volt. Rongyos szr a nyakban. Itt a tl, jaj kinek nincs fteni valja. Gallrja is alig maradott. A remn levest kiki fel adhattya a szegnnek. Mindentt szegny, a ki szegny. Knny a szegnyen kockzni. Knny a szegnt ki nevetni, de nehz meg ruhzni. Szegny embernek kevs prtfogja. Nem tudgya; kihez vigye gyt.
249

Knny a szegnyt remnnyel tpllni.

Mind a kt fel sntt. Nem is l; hanem a szegnsggel bajldik. Nem hzik a pofja.
636

Laci konyhja.

[10]

A sok gret nem teszi gazdagg a szegnyt. Ki nem telel a maga kenyern. gri urasg, meg adni embersg. A szegnt nem hajtogattya ms, hanem a has. A szegnsget el nem titkolhatni. Mint vas szg a zskbl, gy szegnsg a hzbl. Se fdele, se hza. Hzi kolds. Oldal bordjt is meg lehet olvasni. Kapor se terem kertyben. Kapcja is rongyos. Nem sokat erezget kt oldala kz.
250

Maga se keresett, apjrl se maradt valami.

Szegny a szraz fldn is el alszik. Nem mindenkor gyalzat a szegnsg.

[11]

Kinek jvedelme kt forint napjra, s hrmat klt (ha vak is) ltal lthattya: hogy koldssgra szorl. A szegnnek nincs mirl adzni. Szegny a koldus, ha br neve kirly is. Lehet a gazdagbl is szegny, s viszont. Ha a gyknt allla el rntyk, meztelen farn l.
637

Oldaln kamarja, mint a Baranyi embernek. Ebek konyhjn ldik. Holmit a szegny knnyen szmba szedi. Sznn is lmadozhatik a szegny. Hideg konyha, res tl. Sok vendget nem tall.
251

[12]

A szolga nem r. Szegnt az g is hzza.

[13]

Az Jszga a koldsval hatros.

[14]

A koldus soha se kerl, akr hol koldl. rkon kvl hgy mester. Szegnybl lett gazdagot, az rdg se trheti. Pnz nlkl kerli meg a vsrt. Fzfa paripn nyargal, mg is gyalog jr. Minden jszgt el ktya vetyltk. Csak keszegekkel fordl fl nki a piac. Nincsenen veszi a semmin adottat. Szegny ember hamar meg olvashattya malaccait. Tele ersznnye pk hllval. Ember pnz nlkl, vak bot nlkl.
252

Egy hibzik a szegnyben.

638

Avval ktzgeti sebt, a mivel lehet. Orvossg nla a lap is. Szegny hztl sztvr brny. Szegny rnak galamb hz a mszr szkje. Farhoz szradt a gykny. Tbbszr jn szobjba a napfny, mint a kenyr. Talp alatnyi fldgye sincs. Az embernek oldaln is ki fakad a szegnsg. Htn btya, mint a csipks Ttnak. A szegny (Hsvt napjn is) fekete Vasrnapot l. Ktelet se vehet: hogy magt fel akaszsza. Anya szltt meztelen. rnykot se vt. Embert a nyomorsg s rnyk, soha el nem hagygyk. A szegnnek se pnzze, se hitele. Ks a kolbszt akkor kmlleni, midn el fogyott. A hol semmi sincs, ott ne keress. A kevly szegnt a Man is csudlva nzi. Szegn a szegnt hamar ki csfollya. Senki se rgyli a szegnnek sorsst. A szegnyrt is meg halt Krisztus.
639

Vrosnak hatrn kvl, Br. Ott parancsoll, a hol nem fogadgyk szavt. Holtta eltt brt is el adta. Kinek mesze nincs fehr flddel meszel. Istennek hta megett lakik. Szegnyen lni, s gazdagon halni, esztelensg. Min a kalap, olyan a ksznet. Nincs Budnak mrje. Kopija szalmbl vagyon. El fogy a vagyon, ha nem keresnek reja. n is voltam kt pnzzel a vsron; de nem adtak rtte hrom pnzt.
253

Fak kocsi, kender hm. Nemes ember, szr dolmny. Nincs oly Nagy r, ki meg nem szorl. Szegny hztl ml. Kutya is a szegnt hamar meg ugattya. Nlok a kenyeret Pitnak nevezik.
[1] Nmely gazdag jt akarvn tenni a szegnyekkel roppant hzat pttetett szmokra, s bel hordatta a ringy rongyos koldsokat. A hznak ltssra sok kls Urak oda jttenek. Krdezte a gazdag: mi hjjn ltnk a hzat? egy azt felel; hogy mg csak egy papiros malom hjja lenne a szp pletnek. Krdeztetvn mondssnak okl: azt felel: hogy azokat a rngy rongyokat, melyekkel tele lenne a hz, oda lehetne hordani, s papirokra fordtani.
640

[2] Bertk nev paraszt meg rigyelvn szomszdgynak: hogy a csk el adsban sok nyeresggel trne falujba viszsz. Maga is a csk kereskedsre adta magt. Cskokat szedvn egy puttonnyal, midn azokkal a folyn ltal gzolna, egy csk a puttonbl ki fickndozott. rette le hajlvn Bertk, ki nttte a tbbit is. gy teht ki is nevettetett, mivel vesztett is a cskban. [3] Krdeztetvn Diogenes: a koldusoknak mrt adnnak rmestebb az emberek, mint a szegny Filozofusoknak? Mert (gymond) ezeknek nincsen alamizsnn szemek. Osztn hamarbb el hiszik, hogy koldsokk lesznek, mint Filozofusokk. [4] Diogenes a hzakat kerlvn, alamizsnl egy darab kenyeret kapott. Azt az ccn tstnt meg ette. Krdeztetvn: ha nem szgyellen az ccn evst? azt mond: szgyenellye gyomrom, mert ehetnk az ccn. [5] A Fogadgy Isten a Bartoknak garassa, mert nekik pnzzk nincsen: hogy valamit ki fizethessenek; hanem a Fogadgy Istennel lnek. [6] Nmely Pspk Sz. Mrtony templomba jvn, meg krdezte (a Plbnusnak otthon nem lttben) a templom attytl: az reg oltron mrt irattk Sz. Mrtony kpt katona ruhban? hiszen katonasga utn Pspkk lett Francia orszgban Turonban. Erre amaz azt felel: Uram: ennek oka a templomunk szegnsge. Mert midn Sz. Mrtont katona ruhban festeti, nem kellene a kp rnak fizetnie, mint egy lnak rrt. Ha Pspk ruhba festetn, arra hat lovas hint kellene, osztn mg egy kt lovsz elre, kengyel futval, hrom ngy liberis inasokkal, s tbb efflvel. Ezek pedig sok pnzzben kerlne a templomnak, melynek mostani szegnsgire nzve kevssel kelletik be rnie. [7] A nyl mindentt terem; de kevesen tudgyk annak lladalmt. Oly nyomorodott: hogy ellensge elg, vdelmezje senki. Nyomorsgt regbti a szaporods. Egy esztend alatt htszer is fiadzanak, hrmat ngyet egyszerre; mind szsze huszonnyolcat. Hsz napokig szoptattya, azutn ismt meg terhesedik. A nylfiak knszerttetnek magoknak keresni, mert annyok keveset; apjok soha velek semmit se gondol, stt meg is eszi ket, ha el kaphattya. Sokszor annyoktl is meg tettetnek, mg se oly mohon. Esznek zldsget, gykeret, vetseket, fvet, kposztt, fa levelet, s tlben fa hjjat is. Tartzkodnak az erdkben, cserkben, kertekben, s a mezkn. Nappal nyugszanak tanyaikban; este ki mennek enni, ugrlni. Hold vilgnl jtszanak, egymst kergetik. Ki nylt szemmel alusznak, mert szmk hjja kurta. Tanyjtl meszsze nem tvozik. Leg jobb slttet d a hta. Brvel ruhkat bllelnek, kalapot csinlnak a szrbl; ezt a Francik meg fonnyk, s bellle minden fle materikat ksztenek.
641

[8] Midn egy valaki igen fekete kenyeret ltott, krdezte a gazdtl: hol a kenyr, mert csak rnykt lttya? felele a gazda: edd meg a fehrit, n az rnykbl is alig ehetek. [9] Az a hres Rmai Tancsnok Regulus a ki Karthgt meg vette, oly szegny ember volt: hogy minekutnna sjt s kapjt egyszersmind el loptk, msokat nem szerezhetett. Ezt meg rtvn a Tancs; fldgynek mvellst magra vllalta. gy teht (Seneka szernt) a kznsges Trsasg,Regulusnak rendssa lve. [10] Msodik Ulszl kirlyunk, kit, mivel Cseh ltre ezt a szavat dobzse (jl van) szntelen szjjban hordozta, a flfldiek dobzse kirlynak, az alfldiek pedig (csupa meg vetsbl) csak Lacinak neveztk; felette j ember volt. Magjbl is sokat ajndkozott. Sok pnzt fel vett; s azrt jszgokat adott. Ekkor gazdagodott meg annyira Bakacs Tams, a tbbivel egygytt; kik a kirlynak gyngesgvel viszszra lvn, tet gy el szegnytettk: hogy az orszg Nagygyai kztt leg szegnyebbnek tartatnk. Utollyra arra jutott: hogy a mszrszkben hst nem vehetett. A Budai vsrok dejn, Inasst azon storok al kldtte, melyekben diszn hst stni, s juh hssal rlni szoktanak; s gy lakott jl kirlyi palotjban. Ezen storokat elsbben Inassai, osztn az egsz orszg Laci konyhjnak neveztk egszen e mi napig. [11] A rgisgnek leg nagyobb emberei, nknt akartak szegnyek lenni: hogy tiszta erklcsket annl inkbb meg rizhessk. A Szamnusok bkessget akarvn a Rmaiakkal, kvestyeik ltal, nagy somma pnzt kldttek Fogas Kriusnak akkori tancsnoknak ki ket sok izben meg verte: most pedig hogy tet magok rszkre hajcsk. Midn a kvetek hozzja b eresztettek, fa tnyr vala eltte, s azon valami csekly eledelkk gymlcsbl, melyel vacsorra kznsgessen lni szokott. Hogy osztn tet a hozott ajndkkal meg knltk a kvetek; ezeket mondotta Krius: ktsg kvl az n szegnysgem hitette azt el veletek: hogy pnzzel meg vesztegessetek. De sokkal inkbb szeretek n a gazdagoknak parancsolni, mint magam gazdagsggal birni. [12] A Baranyai paraszt szobjbl ki nem mn tarisznya nlkl, melybe nehny dit, s hagymt tszen. Add ide, gy szll, felesgem a tarisznyt, hadd ltzzem fl. [13] Jneitl (Szegedi kocsisomtl) hallottam ezt, midn Pestrl Szegedre le hozott. Kocsival egy fa alatt menvn; mind kalapjt elkapta az g, mind ngbe bele kapaszkodott. Csak jl mondgyk, monda erre Jenei) a Magyarok: hogy a szegnyt embert az g is hzza. [14] Egy Szeleverdi ifi bele szeretett egy tisztessges kis aszszonyba; s hogy knnyebben el vehesse azt hazudta maga fell: hogy jszgos nemes ember
642

volna. s ha ezt nki nem hinnk ti trsst bizonysgl hozta, kinek hitelt fel vehetn akr ki. smertk pedig a trsat a kis aszszonnak szli, s tudtk is: hogy igen szegny, de tisztessges ember. No ht gy szlla hozz Szeleverdi igaz trs Uram: hogy n nkem jszgom vagyon? igen is Uraim felele a trs: fldes r; s a mi tbb az jszga az enyimmel hatros.

NEGYVENEGYGYEDIK SZAK. Szemtelenek.

Bal krm kis aszszony, flre csap. Bja ember. Szemtelen koldsnak tele nagy tskja. Gazdagsg bikja. Kanca rgsokat gyakran el nygte mr. Nincs szgyene. Nincs semmi orcja, valamint az ebnek. Bocskor br orcja. Kerlvn a tisztt, gnnyecsgben zabll. Kajn ember. Beldes bele bt, mint kullncs a brbe. is szereti a porcogst. Akr miknt szidgyk, soha meg nem pirl. rmest el szeli, ahhol meg slt. Vlogat a koncban. Szmos gonoszsgt vtkvel fdzi.
643

254

Gyakran meg veszik rajta a bika pnzt.

[1]

Pndl kovcs. A menyecsks legny nem hzasodhatnk. Srga kanca. Tiszta bza, tiszta rozs. Menten szsze mennek most. A szelid tyk, hamar meg lapl. Verb termszet. Kinl a papucsra akadnak, azon mst is keresnek. Koslat mint a kutya. Sokkal szebb termete, de lucskos a hre. Mindennek pndlsse. Hol jmbor szemly nincs, bal krm a tncos. Nyert mn l. Loty. Frl fre, orcrl orcra stl. Uratlan menyecske. Akkor jr szaporn nyelve, midn Urnak moslkban locskl. Galamb termszet, szapora. El ejtette a prtt.
255 [2]

El sovnyodott a szerelembe.

Sok veje, kinek lenya szemtelen.

644

Bagaria az orcja. Cinkos Flandra Sandra. A kerteletlen virg hamar el enyisz. Bele krmlt, mint vadc a kapcba. Nyjtozkodhatnk, mint a Rima-Szombati Papn. Nem mind szz ki fejre prtt kt. Bele ragaszkodik, mint tli zld a falba. Gofs ember Ispinda. A j csdr utllyra meg vakl. Diszn a mocsrban. Orctlan leny. Meg ingattk a tejflrt. Sokszor szaladsra vetetik az ttyt. Szrdken kaptk a gonosz kan macskt.
256 [3]

Szemtelen Orszg. Vilg.

Hre van az egsz vrosban. Nmely hgyek akkor is gnek bell, midn berccket a h el lepte. ppen nem hrlelik fellle: hogy szent. Bernkol s nyifog macska. Nincsen semmi bre, mely meg pirlhatna.
645

lete ppen nem jmbor. Ringy. Szajha. Kurta mr a vros bikja. Gyakran leli a zld hideg lels. Kerit. Flre farl. A mohon ebeknek vakok klkkeik. Cudar Orszgi. Egybtl nem igen; hanem a rajta kaptktl fl. Ms kertyben kaplgat. Nyalakodik mindentt, valamint a kutya. Flre billent. Flre rug. Sovny tekintete is botrnkoztat. Ellenznek ellene teszi magt.
257 [4]

Szokssa szernt re jtt a bona ra.

rm leny. Ura gyalzattya. Fel szabadlt minden gonoszsgra. ppen nem tudhattya: micsoda a szegny. Kint hagyta (szolgjval egygytt) szemrmetessgt a kszbnl. Mindenre (mg meszszirl is) vigyorog. Nyallya, fallya az eleven kpeket.
646

B hunyorodott tklletlen szeme. Tarajas kakas. Nyert mnl. A pras vilgban meg nta a pratlan letet. Fogantatssakor bika jelben volt a nap. Szletssekor a bds kecske bakban. Arany brny arany kos, Mindgyrt szsze mennek most. Csaln, nem liliom kezbe. Korpa hvely.
[5]

Rosz szl fj Komrom fell Temesig. Verbunkos katona. Nincs semmi psg fene ette testben. Borbly inas. Vak ablak. Pkostos. Knnyen ltal hgja j Urnak gyt. A szerelmeskeds henylknek dolgok. A meleg nap hamar meg indittya a bimbt. Jl tudgya: hnyat ttt az ra. Bak nemzetbl szrmazott. Hogy nem szgyenled a pelengrt? Ms szemetn kotorz. A jtt ment hamarkod szeretet, h halom.
258

Gonosz tetteivel krkedik.

647

Jl tudgya: mi a rfnek az rra. Veszta szzeinl el nem alszik a tz. Lefel termett alacson llek. Meg indult benne az egere. Flig a lvben. Nem aludt tj; hanem meleg vr folyik ereiben. Meg szalasztottk a hiba gatyt. Meg ette a Francia. Sppal, dobbal, trombtval jn a bordelybl. Nagy melegben is viseli a kankt. Falu bikja. Egsz csordban az els parancsol. Komromi szz. Ht Vrmegynek szolgllja. jjeli nappali Nimfa. Mezitlbos szz. Vnus tborba a leg els vitz. Fajtalan szemly. Igyorog vigyorog. Egsz nap nyert a srga kanck utn. Hozz ragad, mint bojtorjn a l sernyhez. Szereti a tjnek flt. Csp a hol lehet.
648

Szemtelennl szemtelenebb is lehet. Mennl tovbb tart a vilg, annl szemtelenebb. Arra ugyan mg nem jutottunk: hogy (egy szznek fel tallssa okrt) az egek lemessbe hgjunk. Apr szem szz. Sok hasztalan gondolatok fordlnak meg egy lbty ktsnl. Mennl munksabb a leny, annl tisztbb. Malacnak diszn az annya. Verbnek verb a fia, galambnak galamb.
[1] Ennek eltt az n gyermeksgemnek dejn a szabad kirlyi vrosokban a volt szoks: hogy a szemtelen ifiakat ha valamin rajta kaptk elsben a tmlcbe vittk, az utn tizenkt pcra krhoztattk. Kinek pnzze nem volt, azt a sort el is vgtk rajta. A nevezetesebb Polgroknak fiait kinek gyngbb brk voltanak, vagy attyaik, vagy rokonyaik a tizenkt pct tizenkt forinttal vltottk fel. s ezeket a tizenkt forintokat bika pnznek neveztk. [2] A prta visels fen volt a Magyaroknl, s a szzessgnek mutatja volt. Ki azt le tette; az egyszersmind szzessgt is el hagyta, s gy kontyot klletett fel ktnie. A gazdagoknak prtjok is gazdag volt, gy hogy ezerekbe is kerlt. A szegny lenyok b elgedtek egy forintos prtval. Korona formja volt, s tisztessget jelentett. Ugyan csak koronnak neveztk a frfiak (Cinctus) a magokt. Mr a prtt csak a Tt lenyok viselik; holott ennek eltte a leg nagyobb kis aszszonyok dcsekdtek vele. [3] Olyan a szemtelen ember, valamint a diszn. Ezt ha mindennap meg mosnd, s fehr ptyolat gyban tartand is; semmire se mehetnl: mert minden iparkodsod ellen is valahol mocsrokat ltna, vagy sarat tapasztalna, egyszeribe bele feknne. Ezt kvnnya az termszettyk; mert mind szrk kztt alkalmatlankod tetvk, mind a levegben sok agyarkod bogarak lvn, ha magokat a srban ki heverik, minekutnna ez rajtok meg szrad a tetk is hozz szradnak s el vesznek. A bogarak ellen pedig fkp hasokon pais gyannt vagyon a meg szradt mocsr.
649

[4] Negyedik Henrik a Francia kirlyok kztt nevezetes Fejedelem nem akarta Sllit (f titoknokjt) maghoz ereszteni, noha jl tudta: hogy az orszg dolgnak el igaztssra rkezett. Azt zente nki: hogy a hideg leln. d mlva, b eresztette tet, s nki ismt azt mondotta: hogy a hideg lels ppen most hagyta el tet. Slli titoknok mr ennek eltte neheztelvn a ksedelmes b eresztsrt azt mond: hogy ltta lgyen a hideg lelst, csak ppen ez eltt zld ruhba ki jnni a kirlynak kabnttybl. Tudniillik a kirlyi vadsznak lenya jtt onnat ki, kit Henrik szeretett. [5] Egy szval diszn: midn a korpt gyomrba habsollya. Re fr a tiszttalan let emberekre is, kiket sokakban a disznkhoz hasonltanak a Magyarok.

259

NEGYVENKETTEDIK SZAK. Szpek.

A szprt, s jrt meszsze kell fradni. Knny a szpet szpen le festeni. A rt is szereti a szpet. Ha az gre nzel rtnak tecchet a fld. Szebb festkje, mint orcja. Nehezen egygyeznek meg a szp aszszonyok. Szp, mint a tuls sor, innencshz kppest. Inkbb is szeretem egy cifra tehnnl. Remek munka. A tvis is szp volt, mg fiatal volt. Ha ollyan nem volna, mg is szp volna. A mi igen szp, nem tarts.
650

A szp tavasz is hamar el mlik. Kp al val leny.

[1]

Szp ugyan termete, ha hre is volna. Ha szp, a lgy is madr. A trzsk is szp, ha szpen fel ruhzzk. Nem adnm egy sveg rdgrt. Elg szp a firfi, csak azrt: hogy firfi.
260

Nincs oly szp, kiben gncsot ne lellyenek.

A szp leny (ha meg vnl) rosz dben l. Akr min szp a virg; de dvel el hervad. Nincs a szpsg, mely szebb ne lehessen. A rzsa is addg szp, mg fiatal. A szp nem mind vgig szp. Akkor volt szp a diszn, mikor malac volt. Nincs se kedvesebb, se rvidebb a szpnl. Nincs oly szp virg, mely el ne hervadgyon. Ki sok szp szt d, keveset segt. A szp sz pnzbe nem kerl. A majomnak is szp a maga fia. A szp Isten ldgya megnek, szp a fogadgy Istene is. A szp almkban is vannak savanyk.
651

A leg szebb virg leg hamarbb oda van. Szp a kmny fsts hssal. Le szedi az d orckrl is a rzst. Almnak is a szpt klti fel. Szp volt Grg (vagy Tndr) Ilona, de irtztat sok krokat is ttt.
[2]

Szp a vros egy hjjn.

[3]

dvel levele is le hll a rzsnak. Srt tvisek kztt szedik a szp rzst. A rzst akkor kell szedni, mikor virgzik.
261

Szp, mint (liliomok kztt) a piros rzsa.

A szpsg se tart rkk. Szp volt tven esztend eltt. Szp voltam n is valaha. Isten eltt. Szebbnl szebb. A rzsa Pnksd tjban leg szebb. Kiki akarna a fehr tyknak fia lenni. Ez is a szke tehnnek borja. Egsz teste bre mer brsony. Az rdg is szp volt hat ezer esztendk eltt. Rzsa orca. Liliom homlok.
652

A nyri szp almk szkor tlen szpek. A gynyr testben szp llek lakhatik. Aludt tejnl fehrebb a nyaka. Szp a szne, de szebb a szve. Elefnt csont foga. A szp g is a szpeket szenvedi. Szp, mint lgy az aludt tjben.
[4]

Szpnek szp a neve, ha Rtnak nevezik is. Szp mint a ragyog csillag. g szn szeme. Szp, mint fvn a harmat gyngy. Szke hajja, kk szeme.

[5]

Szp, mint Pnksdkor bimbjbl ki nyil rzsa. Dereka gyertya, keze gmbl.
262

Szp, mint a virgos kert.

Szpnek lehet mondani a rutak kztt. Szp, mint a rendes hadi sereg. Szp volt annak annya is. Szp, mint a tavasz. Sokan imdgyk a szpet. Szp, mint a tavaszi reggelek.
653

Szp, mint a hajnal. Szp s j, nem kis csuda. Szebb az eleven, mint a festett kp. Szp, mint a srga rig. A szprl szpen szoktak szllani. Ki magt szpen viseli, ha rt is, szpnek tartatik. Szp, mint a csigs kantr.
[6]

Szpsg a jsggal Istennek nagy adomnnya. Szp a szpet hamar re veheti. Szp volt a komor is, mg bika volt. Elg szp, ki mindennek szp szt d. Szp is, j is, kegyes is. A gymlcsnek is a szp kellemetes. Szpnek szp a barttya. A fekete fldben terem a szp bza. Szp, ki a szp szt soha nem sajnllya.
263

Az igen fnyes nap se szp.

Szp lehet az lorca, de nincs veleje. Rt apnak ritkn szp fia. Szp anynak szp a lenya. Szp volt Kleopatra is de meg hlt.
654

Hjjban szpitik, a mi rt. Szp aszszonnak akkor szp a fia is, ha r t. Hjjba szapulod a szerecsent. Szp sp sz.
[7]

Hjjba festik szp festkkel az rdgt. Szebb a remeknl. Nem minden szp, a mi tndklik. A szp is utllyra rt. A szpnek szjjba Cigny nyelv is illik. Szp mint az eleven kp. A szp aszszony I. A szemnek paradicsoma. II. Az ersznnek purgtoriuma. III. A Lleknek pokla. A rtbl lehet cifrt csinlni, de nem szpet. A szpet el nem rtttya a srs, hanem kesebbnek mutattya, ellemben a rtat mg rtabbnak ltattya. A szppel szpen kell bnni. Szp a leny deig, huszonngy esztendeig.
264

Szp a legny deig, harmincngy esztendeig.

Hres a szp. Ha szp a menyaszszony, arrl is panaszolkodhatni.

655

Leg knnyebb a szpet szeretni. Ha a szpnl szebb nem lenne, a szp magt el bizhatn. Annak szp a rt, ki szpet nem ltott. Mrtva szpl a vszony. A szp teremtsnek mg rnyka is kellemetes. A varas bka mg kis korban se volt szp. Szp lehetett valaha a vn aszszony is. A mi igen szp, kzel van a cifrhoz. Szp volna a hall is, ha letben volna. Szp a liliom, ha br szaga rt is. A szpnek knyvei is szpek. A farkasok kztt is egygyiknek szebb a bre, mint a msiknak. Trl vgott ember.
[8]

Nincs oly rt, ki magt szpnek ne tarcsa. Isteneknek kezeik kztt is remek lehetne. Akkor szp a katona, mikor vres. Orcjn hordozza a lpet. Orcjn hordozza az ajnl levelet. Szp a rt is, ha teccik. A szpen mg a rongy is szpen ll.
265

Pratlan szpsg volt ez eltt, de mr most pratlan.

656

Vgtre a szp hm is el kopik. A l is a szpre nyert. Szp a gyermek annya eltt, ha taknyos is. Szebb a szp kp is, ha kis rnykot festenek mellje. Szp sz az arany pngs, ha nem hangos is. A leg szebb rzsk arany bimbk voltak. Akkor szp a dek mikor rongyos. Azt a halat tartyk leg szebbnek, mely a hllbl ki ugrik. A szp sz az ellensget is meg bklteti. A szp is rt, ha taknyos. Szp lehet a trzsk, ha fel ltztetik. Szp a tulipn; de nincs illattya. A szp piros alma gyakorta frges. Szp azoknl, a kik nem rtik. Szp ott adni, a hol senki se kr. Szp dolog, ha szjjal a szv egygyet rt. A szp sz nem elg a hasnak. Szebb, a ki magt szpnek nem smeri. Ha a szp szpen szll, mg egyszer olyan szp. Ha a szp rtl beszll, minden szpsgt el veszti.

657

Ha a rt szpen s okossan szll, ne adnd, azrt ki szp lvn ostobl beszll. Ha a rt rtl beszll, hasonl az rdgkhz. Elg szp a leny, ha j. Szp fnak szp a levele. gy szp a leny, ha otthon l, s dolgozik. Csak azrt szp a festett rzsa, mert el nem hervad.
266

Csak addg szp akr mi, mg szebbet nem ltni.

Szp rknak szp a farka is. Ha szp a leny s rosz, hasonlt a fehr liliomhoz, melynek szaga rt.
[1] Minekeltte Orszgunkban a Processik meg tiltattak; azon Processikban a Boldogsgos Szz anynknak kpt szoktk hordozni a falunak leg szebb lenyai. Ugyan azrt: ha valami szp lenyrl akartak szllani; azt Kpalvalnak lenni mondottk. [2] Errl a Grg Ilonrl eleget rtam azon knyvemben, melynek ilyen Cmje vagyon: Trja veszedelme. [3] Az az: ha nem disztelen rongyos, ha benne a hzaknak tetejk nem krsztl lthat. Itt az alfldn a falut a hz fdeleknek minmsgrl tl ik. A vrosokat pedig az ra jrsrl. [4] Ennek a kz mondsnak egy fekete leny adott alkalmatossgot, ki csupa fehr gylcsba ltzvn; meg krdezte leny trssait: ha szp lenne ? [5] A szent rsban neveztetik egy szp aszszony Rutnak; kitl szrmazott Obed, Krisztus Urunknak nemz szlei kzl az egygyik. [6] A kantrokrl gy r Altorjai Br Apor Pter kivlt: az ifiak igen szerettk viselni lovakon a csigs kantrt, szgyellt, farmatringot. Az rfiak oly apr csigkkal, mint a bab rakattk meg szj szerszmjokat, melyet gyngys
658

csignak hvtk. Kzben kzben sokfle szn reg (mint egy kis alma) tengeri csigk lvn re csinlva. A nemes ifiak msfle szerszmot csinltattak csigssan. Ez lcsbb volt. [7] Ezt a kzmondst csalogatnak mondgyk a Magyarok. Azt az embert, ki ezt tzszer egyms utn, minden hiba nlkl el tudgya mondani; meg dcsrik, mint olyas embert, kinek nyelve helyn van. Nmelyek nehezebbre csinllyk ezt a kzmondst, gy bvitvn meg elbbit: soha se lttam oly szp sp szt, mint a szsz Sebesi szp sp sz. [8] Hogy a le vgand fa szebb is, hoszszabb is legyen, ott szoks el vgni, hol ott a fld sznn gykerhez vagy tvhez ragad. Ezt a hasonlatossgot az emberekre alkalmaztattk a Magyarok, kikkel oly vlekedsben vannak, mintha a fld sznn vgattattak volna le.

NEGYVENHARMADIK SZAK. Szerencssek.

Alig hnta el a lpes veszszt, mr is meg fogta a madarat. Bele szakadt ugyan a jgbe, de kezei fll maradtak. El tallta a trgygyat. Ki vonta lbt a srbl. Akr hov mgyen, kt karral fogadgyk. Nagyra ment: mint Kandnnak fia. Ki fel ll mr a rd. Szerencss hz, melyben a szalonna meg avasodik. Ki llotta a prba hetet. Bzban mr a nyl, farka se lccik ki. Ki kttt a partra.
659
[1]

267

Addg ltem vilgomat, mg szl fujta pntlikmat.

[2]

El nyerte az arany almt.

Meg jtt Antal Budrl; zld gat hozott. Sokat szllott nki a kakuk. El nyerte az arany perecet.
[4]

[3]

Meg cserlte a prtt, kontyot tve fejre. Kzzel, lbbal vrjk minden vigassgba.
268

J helyre tette gatyjt.

Annak dejn jtt a Papnak sajtyra. Meg trte a jeget. A szlnek se hagytk lbait meg fnni. Jl imdkozott. Tjben, vajban feresztik. Szpen el kapta a sveget.
[5]

A svnt kolbszbl fonnya, sdorral tmogattya. gy jtszik a vilggal, mint tenger a szalma szllal. Ha dolga gy nem esett volna is, mg is elg szerencssen esett volna. Hajja nylne, ha kopasz lenne is?
269

Szerencss csillagzatban szletett.

Jl forog malma.
660

Mindent az ablakon vetnek be nki. Szerencss malomban rltt. Fel tette a brsony sveget.
270 [6]

Akr mindennap fttet egyen.

rdg bajja sincs. Vastag rendet vgott jl meg fentt kaszja. J szl fjja vitorljt. Pnzre tallt. Szerencss rban szletett. Szerencss srt, melyet a slt nylban tallni. El adta bzjt. Meg ette hrom szgyen nlkl a tojst.
271 [7]

Az Isten nyila is csak mellette csap le.

J vize kerekeinek. Roszszl bnt volna vle a szerencse, ha egy rval ksbbre tallt volna rkezni. A csupa szerencsre tmaszkodni, vakmerszsg. Ki van a bart csuklbl. Nagyobb szerencsje, mint maga. Kazalban sznja. Glyjt igen j szellk fujdogllyk.
661

Feje se fjt soha. Szerencse fre tallt. zbe nem vette a szerencstlensg. J rendben sznja. Tud valamit a szerencsrl szllani. Tl mr a habokon. Hold vilg nlkl is szerencssen el jr. Jl meg szarvasodott. Nem mindg fj a vak Tams.
[8]

Htn kamarja, mint Ttnak a bltya. Nem j a szerencst meg boszszontani. Torkig telik mindennel.
272

A szerencsnek hzelkedni se alku.

Tl mr a Tisznak feln. A leg nagyobb szerencse leg nagyobb flelem. Fel mondotta a leckt. Tarts a szerencstl, ha nagyon hzelkedik. Ki van flig a zskbl. Nincs nagyobb szerencse, mint a j hzassg. Annyi szalonnja: hogy re avasodik. Ne vgy oly szerencsre, melyet el nem brhacc.
662

t ttt a t fokn. Az a szerencst meg nem tudgya bcslni: ki csak egyszer is szerencstlen nem volt. Almt szed a szraz frl is. Semmire sincs gondgya. stkbe mer kapni szerencstlensggel. Meleg nyomt zte, fel is tallta. A ki ll; vigyzzon: hogy el ne essk. Tele tarisznyja mindennel. Gyrt vltott a szerencsvel. Meg bklt leg nagyobb ellensgvel. El lakott a forrsbl. Boldog, ki a hajt a partrl nzheti Midn vitorljt a szl erlteti. J tehn alatt szopott. Mg a terhet is knnyen hordozza. is a Szke borja.
273 [9]

Egy Bartot se ltott, midn vadszni ment.

Kis kirlly lett. Markban a szerencse. Leg szerencssebb hajzs a part mellett. Van hza tze.
663

Leg kellemetesebb stls a tenger parton. Eredgy j szelek fttval. J szlnek eresztette a vitorlt. J fel fzte bocskort. Fel kapaszkodott a brcre. Szerencse magzattya. A szerencsnek stkbe kapott; nem kopasz htullyhoz kapdosott. A varj a tlgy fn nki krkogott. A partra szott. theti mr nyomt a menyk. Vetett gyba fekszik. Akr mit mozdcscson, knnyen el emeli. Szerencse velence.
[10]

Hamar kezet fogott a j szerencsvel. Elre vrjk a kedvest. Van m annak mind mhhe, mind mzze. Tud annak dejben lni. Senki se gondolhatta meg maga szerencsjt. Hlljt is szerencssen veti. l l az ember, ha nem tovbb, is leg albb hltig.
664

274

El kerlte a szelet.

Kint van immr a hinyrbl. Mind eddg a skon el nem skamodott. Jl el lte vilgt. A leg nagyobb gombojagnak is van vge. rigy nlkl szerencss. Ritka nagy szerencse kis kevlysg nlkl. Nagyrl nagyobbra megy. Jl tncol, kinek hegedsse a szerencse. Nincsen mindg tl A vets is ki kl, Nzd az erdket. szsze szik tskt, bogarat.
[11]

Ritkn bnik a szerencse halkkal az emberrel. Ha sebes a lbod, meg gygyl. J helyen tapogat. A betegsg se tart mindenkor holttig. Ki llotta a sarat. A szerencse mind fel lsdit, mind le vetsdit szokott jtszani. A szerencss gazdaszszonnak tykja nagyobbat tojik, mint a szerencstlennek ldja. A szerencse prblva j.
665

Elg szerencssen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadlyt nem tszen. A szerencse nd szl, knnyen el trik. J helyen kereskedik. J helyen vetette meg a hllt.
275

Jtszik a vilggal, ppen mint laptval.

A szerencsnek ajndka, lom-kncs. Noha nem is kereste, re tallt a szerencse fre. Nha vaktban is szemre fordl a kocka. Majd el olvad a h. gy dcsrik a szerencst, a mint szolgl. Nem mindg fj az jszaki. A gymnt is el olvad, nem csuda, ha a jg. A kr is hasznra fordl. Kinek Ppa barttya; knnyen lesz nagy Papp. Kinek Isten barttya, semmi ellensge. Szerencse kerk. Szed fel vitorld, ha Isten nagy szlt d. A mreg se rt nki. Ki szerencss, annl kapa nyl is el sl. H htn is kincset s, s tall.
666

Ha madarat farkon kapnak, s el szll; elgedgyk meg farka tollval. Borral mozsdik, kolbszszal trlkzik. El lakott, mint a dob. Senkinek sincs szerencsje gallrjhoz ktve.
[1] Krdeztetvn Kandn: min tisztsgben lenne katona fia. Azt mond: hogy a mint hallya nagyra ment lgyen. Tisztsgnek vgezete gy esne: r, vagy kplr teht, vagy Generl. [2] Atalnta Senusnak hres kessg lenya a futsban klns gyorsasg lvn arra krte attyt: hogy szzessgben lni engedgye. Mivel pedig sok kri volnnak hogy azokat el ijeszthesse, a hzassgot azon fel ttellel engedte meg az attya: hogy a leg futbb lgyen. A kr elre futna fegyver nlkl, utnna a leny fegyveresen, s ha el rheti, le is vghassa. Sokaknak el veszttek utn, Hipomenes hrom ritka szpsg arany almkat vivn kebelbe, azokat egyms utn a lennak elejbe vetvn, annak sebessgt meg gtolta; gy nyerte el Atalnta az arany almkkal egygytt Hippomenest is. [3] Akkori kzmonds, mikor mg Kis Mria Celben Budn fll azon kpe tiszteltetett a Boldogsgos Szznek, melyet msodik Jsef Csszrunk a Templomot msra fordtvn az Budai szent Pter s Pl Templomba ltal vitette. Ezen kpnek tiszteletre Magyar orszgnak minden rszeirl, Pnksd napja tjjn, mskor is sok Magyarok oda jttenek, s hazjokba viszsza menvn pcjokra sok gakat ktttek. Azt szerencssnek lenni mondottk: ki a zld gakkal haza rkezett. [4] Azt tartyk a knnyen hivk: hogy magoknak annyi esztendt grhetnek, mennyi kakuk szt, kikeletkor leg elszr hallanak. [5] Ez a kzmonds a Magyar tncnak egygyik nembl vette eredett, melyet sveges tncnak neveztek. Ezt gy rja le Altorjai B. Apor Pter: volt sveges tnc is. Itt egy frfi sveget vett kezbe, s fel tartotta. Egygyet kettt tncolva fordlt; az utn: a mellyik aszszont, vagy lent akarta, azt tncba vitte. Kettt hrmat fordltak. Azomban az aszszont, vagy lent a sveggel addg csalogatta: mg ez a sveget el kapta. El kapvn a sveget az asz szony, vagy leny, mg kettt hrmat fordlt vle, mint egy dcsekedvn a gyzedelmen, azutn megnt olyan legnt vitt magnak, a kit akart. Kettt hrmat fordlvn
667

vle, a sveggel kezdette a legnt csalogatni mind addg: mg a frfi is el kapta. El kapvn, szinte gy tncolt a frfival. Mikor j mesteri voltak mind a legnt a leny, mind a lent a legny alkalmasint el frasztottk. Most az illyeneknek semmi kelete, sem a szp lassu Magyar tncnak, hanem azt kiltyk: vonnyad a Nmet, Francia, Tt tncot, s ekkor gy ugordanak mind a leny mind fkppen a legny, mint a kecskk. [6] Az kes svegnek hordozssban mi gynyrsgjk volt a rgieknek; el adgya B. Apor Pter e szavaival. Lssuk a frfiakat is: Erdlyben rgen mint jrtak, s micsods kntskben. A frfiak azrt ez eltt nagygya az embereknek nyuston sveget viselt pompra. Medaly rajta, s abbl kcsok toll llott ki. A kznsges f emberek j fle gyngybl csinlt bokrtt viseltek. Nyrban pedig az ifiak virgbl val bokrtt viseltek. Nyrban pedig az ifiak virgbl val bokrtt is tettek fejkbe, vagy svegjkbe fll tvn a gyngys vagy kves bokrtt. De a kznsges f emberek egy nyustos sveget viseltek. Az rfiak kt hrom nmelykor ngy szn nyest, farkas sveget viseltek. Abban forg, vagy kerecsen, vagy rr toll volt ktfel ki fordlva; nha szsze menve. Nmelyek sas toll forgt. De az rfiak tbbnyire egy pr rr, vagy kerecsen tollat, aranyba csinlt, s drga kvekkel meg rakott forgban. Olyat viselt Grf Gyulafi Lszl f Brsgban. De mindenek fltt gynyrsges volt, midn hrom szl dar tollat kves medalyba rakva tettek az ifiak svegkbe. Akkor sok darkat tartottak a Fejedelmi Urak f emberek udvarjokban. Mivel pedig a dark tbbnyire szrkk; kiki szedtk tollokat szp gyengn, s fa olajt ntttek a toll tokjba, s ismt helyre raktk a ki szedett tollakat, gy fehredtenek meg. Mikor az olyas ifiak dar tollas svegekben, ldingosan, tarsalosan fel ltenek a szle brzsnnyel veresen festett kves, gyngys, kalarisos arannyal sztt portai szerszmokkal cafrangokkal fel ltztt lovakra, annak is homlokn, stk nyomtatnak hivtk, brsonyra drga medlyban rakott kt hrom szl daru tollal, ezst kengyelekben, lbainak csizmjn aranyos sarkanty, gymnttal, vagy rubinttal, vagy smaragddal meg rakott, utnna a sok sas tollas parduc tigris, farkas brs szolga: azokon nagy arany, ezst gombok, egynehny rend ezst lncokra szortva; ell az el ksztetett sokflekppen cifra vezetk paripk: meg ugratta magt szp mddal a lovon, fttk a Trk spot, trombitt; bizony akr mely kirly udvara Eurpban cum recreatione meg nzhette volna. s hogy pldt hozzak el: mikor Szkely Lszl hzasodott, a mely hintt vtetett mtkjnak szmra, mind a hat szerekes lnak, a hint eltt, egy egy dar toll volt medalyba csinlva az homlokn. Maga fejben is hrom szl dar toll. A mely festett portai paripn lt maga; annak kt szl daru toll volt a homlokn akasztva. [7] Ezen kzmondsnak eredett fel talltam Altorjai B. Apor Pterben. Szavai ezek: nem akarom el mlatni azt is: hogy noha nem rtem, de a rgi emberektl
668

hallottam: valamikor valami lenyhoz len nz ment; tyk tojst fztek, s azt a legny elejbe tettk. Azt ennek hrom szgyen nlkl kelletetett meg ennie. Elsben: azt kelletett nkie meg tudni: hg ? avvagy kemny? mert, ha a hig tojst kemn gyannt, vagy a kemnyet hig gyannt bontotta fel, els szgyene volt. Msodszor: mikor meg szta, s fel keverte, s valami ki folyt, a tojsbl; msodik szgyene volt. Harmadszor: a tyk tojshoz is annyi kenyer et kellett szelnie, hogy meg rte vele; s meg is ette vle a tojst: msknt ez lett volna a harmadik szgyen. [8] Azt a szelet, mely jszak, s kelet fell f kzp helyen, Vak Tamsnak nevezik mindentt; abbl az okbl: hogy valamelyik Magyar vrosban a vrosnak vge fel Tams nevezet ember lakott, kit mivel osztn meg vaklt, vak Tamsnak neveztk. [9] Nmely bor iszk hallos betegsgben esvn, midn azt hallan a Paptl: hogy nem lenne annak tancsos meg halni, ki ellensgvel meg nem bkllene. Erre felesgt maga elejbe hvattya, s neki azt mondotta: hozz egy pohr vizet, mert tellyes letemben e volt leg nagyobb ellensgem. [10] Midn valaki meg se lmodott szerencsre jut, akkor mondgyuk ezt. Eredett Velence vrossnak hirtelen fel plssbl. Azon emberek, kiket Attila oda zaklatott, hamar tettek egy vrosra szert, s magokat azzal igen szerencsseknek tartottk. [11] Szerencssnek mondgyk a Magyarok azokat, kiknek egssges gyomrok vagyon, s minden tskt, minden bogarat meg emszthetnek.

NEGYVENNEGYEDIK SZAK. Szerencstlenek.

Egyik szomszd ki veti, a msik fel szedi. El szedtk orra eltt az epret. El vgtk alatta a ft.
276

Csak a mindennapi imdsg tartya.

Lrl szamrra. Ebet fogott. Hta gerinchez nylt hitvn hasa.

669

Csbrbl vdrbe hgott. Mzes madzag helyett is kgyra tallt. Bal oldaln alszik el. Sokat vlogatvn a mogyorba, vgtre frgest tallt. Egy krbl kettt csinlt. Hr harangot hztak nki. Szegny tprcsk ugyan meg szortanak.
[1]

A ki egyszer szerencstlen, az egyenesen is el trheti lbt.

277

Ki szrtk a szemt; akr mi j nki.

Kt szk kztt a fldn maradt. Meg akadt a srba. rdgt fogott, azt is pedig flest. tet egygyik a msiknak elejbe grdti. Veszttre harapta el az egr fejet. Mg a magjval se szabad. Jtszanak vle, mint a br laptval. Oda van des mindene. Fris vizre vittk, s szomjan hagytk. Nem kopik benne a foga. Rt homlyba borlt hajnali csillaga. Bele veszett a vizbe.
670
[2]

Pnzt keresett, l kukra tallt. Nem vsik benne a foga. Apr szeleteket szelt maga elbe. El vesztette ersznnyt. Nem kldenek kvetet a szerencstlensgrt. Pad alatt a remny. Hnnyk, vetik, mint a dzma gabont. El trt alatta a jg. Lepnt keresett, tehn ganra akadt. Magos pcrl pad al.
278

Fejre tantotta, mint bujtrjt guba.

[4]

[3]

Cserben maradt.

A szerencstlen gazdaszszonnak tykja is kissebbet tojik, mint a szerencssnek jrcje. Farba rugtk. Nagy trl szerencssen haza rvn, kapujban trtt el a lba. Az Urak vesznek szsze, a Jobbgyaknak hajok tpdik. Nyersett evett; gyomra nem emsztheti. A tykok ettk meg szelet kenyert. zbe vette a szerencse.

671

Jaj annak a hznak Nyakba biknak Hol jrmot vet a tehn. Ki veszni indlt, annak a lgy viz is rt. Jgre csaltk Krmre hgtak.
279

Csupa harangoz nz ki a szembl.

Meg gette krmt. gy re szradt: hogy a kutya se nyallya le rlla. Saraglyba hagytk. Kuvarcot nyert vele.
[5]

Otthon felejtettk a kemencnl. Cstrtket vetett puskja. Meg olvasta fogt a bka. Bele vsott a foga.
280 [6]

Adl Uram esst, nincs ksznet benne.

[7]

Fiatal lvn, bele frad a munkba. Bele trtt bicskja. A mit a vmon nyert, el vesztette a harmincadon. Jl lakott a nagy semmivel. Bocskora a srban maradott. Ki maradt a szmbl. A Bartok zskjba jutott.
672

Bele trtt a foga. El kopott a foga. Addig jdszik macska az egrrel, mg meg nem eszi. Ina szakadt ember. Addg jrnak a korsval a vzre, mg nem trik. Hanyat esett ember. Addg szik a tk, mg el nem merl. Ki vettk a szvt. Nha a j l is Cigny kzre szorl. Szerencstlen madr a gyerek kezben. El nem talllya a trgyat.
281 [8]

Ott hagytk a fa kpnl.

Kt fel kapdos, mint a Dunba hal ember. Mindenhez, mg a szalma szlhoz is kapdos, mint a Tiszba hal ember. Lts utn mosojgs, Ez utn a karols Ezt kveti a nem j Nem j utn a sok h! Mennyit fordl a kerk fel, annyit al. Prtjt sirattya. Nha reggel tnc, estte pedig lnc.

673

El rezelte minden bcslett. Bele kverdztt a sr hinrba. Meg bukott szerencsjvel egytt. Fel fordltt kocsija. El aludta minden szerencsjt. B trtk re az ajtt. Prl jrt.
282 [9]

A j meleg ksa meg gette szjjt.

B vgtk az ttyt. Ersen vakarja koszos fejt. El rte a sok Pntek.

283 [10]

Trkt fogott.

Meg fordlt a szerencse kerk. t vesztett szegny. Csak egy crna szlon fggtt lete. A srba veszett. Hzban minden szeglet meg bomlott. Meg esett nki a Diszegi vsr. Ki vetettk sarkbl. Porba esett slttye. Egygyrt kettt hztak a fogban.
[12] [11]

674

Vakott vetett kockja. Magnak az kr nem sznt a zab al. Markba szakadt a vge. Vastag a szalonnja, mint a tjnek pillje.
284

Meg akadott a tengely.

Esst kerlvn a vizbe holt. Semmire se mehet. Mg a dolognak elejn is bele sl. Ha sveges mestersgre adn is magt, e vilgra a gyermekek taln fejetlenl jnnnek. Kalapja a pallson maradott. Bocskornak szjja el dzott. A ki mellett gyakran el mn a szerencstlensg; egyszer bele tkzik. Szerencstlen ember, ki a szomszd fazknak csak fenekt nzi. Az se volt m mtka tl. Tbbrl tbb a kr. k vernek minket, minket is k. Bcsbl srva. Holttan jtt az lk kz. Taligra szorlt. Kezben trtt a drda.
675
[13]

Bal szelek fttval szerencstlenl jrt. El ejtette a koncot. Ki szeleltk a forgt. El hordottk szegnt a tyk lrl. Fel zott stora. Kezben trtt a kormny. Olyan j a bora, mint a leg jobb ecet. Kezben trtt az g. Nem mindennap ragyog a nap.
285

Bele trtt a ksse.

Mindenbl ki forgattk. Bajt a b ri. Csak a Cigny stor lett menedk helye. Cselt vetett a forg szerencse.
[14]

Mindenkor be borlva vagyon deje. Minden sznts nlkl maradott. Se hre se helye. A szerencstlensg nem bnik az emberrel halkkal. Se helye, se hamva. Nem jr trs nlkl a szerencstlensg. Se szre, se bre.
676

Repedt az rboc, meg llott a glya. Se kutyja, se macskja. Mind le pattant hordajrl az abroncs. Koppanik az lla. Nagy konc esett ki a szjjbl. Meg nyergeltk mint a trs ht lovat. Re szorlt a Tt vendgsgre. Minden l fel rugja a szerencstlent. Nem des, hanem mostoha anya a szerencse. Pnzen vesznek kenyeret; mg se esznek eleget. Virg helyett krt szedett. Gonosz oldal bordra tallt. Rosz szalmn fekszik. Szerencse a mankt utnna hajtotta.
286

Fl trtt a talpa.

[15]

Ki forgattk a rncbl. Ki ugrott brbl; az az: meg hlt. Ki esett a derk szeg. Ki nevette a lelkt, az az: nevetve hlt meg. Roszszl slt el a puska. nnepl orcjt otthon felejtette.
677

Meszsze ment a cltl. A szerencstlennek hall se barttya. Nincs oly lngol szerencstlensg, melyben egy szikra j szerencse ne lenne. Bzt vetett, konkojt aratott. Sarkban a veszly. Ksz a lakodalom, de nincsen meny aszszony. A szegnnek ajndka drga. gy meg verte az Isten: hogy a botot is rajta felejtette. A szegny emberrel morzst se gondolnak. Bal kezre fogta a knyes szerencse. Hamar fejre tlt a Trk tok. Rosz fre tapodott.
287 [16]

A szegnnek ha nincs is baja, mg is van.

Meg adtk a kos rrt. Futtya a farkast, oroszlnba akadt. Bartot ltott, semmi vadat se hoz. Akkor szokja meg a hal a horgot, midn leg elsben fel fallya. Hints kocsi kender hm Herceg rfi, szr dolmny. Kn Lszl szekerre szorlt.
[17]

Ott trik el nha a jg, a hol leg vastagabbnak teccik.

678

Ezt is meg kormostotta a plinka gz. Rosz dben vetette rpjt. Krmre gett a tekercs. Fel dlt a tele fazk. Mindentt el kerli a szerencse. Meg holt a gyermek, oda a komasg. Leg utllyra rkezik a j. A szerencstlennek a nap is ksn kl. Nem tall hzra a gonosz szerencse. Hs hagyn tkt huzattattak vele.
[18]

El trtt a cserp. Az az: srva fakadt a gyermek. Kalodba vette a szerencstlensg. rm helyett a csalnra tall a szerencstlen.
288

Kosarat kapott.

[19]

Csizmban kereste, meztlb klttte. Annya se segthet a szerencstlenen. Kenyert a kutya el kapta kezbl. Jgre vittk szegnt, s ott felejtettk. ton rtk.
[20]

Meg ette a szappant.

289

[21]

El tvesztette az orszg ttyt.

679

Az tban trtt el csikorg kereke. gy al temette minden szerencsjt. Isten hozzdat mondott nki a szerencse. Mg gyermek korban meg vaklt. Ppa szemen se lt. Meg nyergelte a szerencstlensg. A ki szerencstlen, bottal is agyon lvi magt. Akr mihez kap: bele veszt. Szerencstlensgnek bokros az svnnye. Ha egy fel szabadt, veszt ms tekervnnye. Fejre gzlgt a pr lg. Nem tudni: az g emelte fel, vagy a fld nyelte el. Meg van mr lve. Meg ette a szurkot. krt kereste, lovt is el vesztette. Fara fj, fejt nem brja. Srssal toldgya panaszszait. Magossan szlt, mlyen esett. Nagy konc esett ki szjjbl. Sokszor meg mutattk: merre van az ajt. Puska nlkl lhettk agyon.
680

Tz nlkl is meg ghetett. Igaznl igazabb, hogy egy szlig oda van. Ki szedtk szeme szrt. B csngetett nki, mint Derecsknek a Tatr.
290 [22]

Fl koptattk az llt.

Farkas kaszra jutott brny. Csuda freg a bolha, ha a tzhelyre ugrik. Addg addg szkdecsel, mg vagy a vizbe, vagy a tzbe ugrik. Addg hnnya a rka a cselt, mg a csvba esik. Jaj innen is, jaj tl is. Jaj ell, jaj htl is. Jaj oldalam, jaj fejem, Jaj tomporm, jaj mejem. A sok jtk, a sok bl, Nekem bizony sokban ll. A malmon, s az j felesgen sznetlen kell igaztani. Nha le vetsdit is jtszik a fejes szerencse.
[1] Nmely ember igen el hresedett a faluban, mintha az emberek titkait tudn. Pedig okossgra nzve csak azokat tette: melyet minden ms tehetett volna. ltal ltta nmelyeknek gonosz gyekezeteiket, s ebbl knnyen ki hozta roszra menend cselekvnnyeiket. Nmelyeknek tolvajsgjokat nem ok nlkl gyantvn, azokat a Brknak fel adta. Ennek tudomnnyt probra akarvn tenni hrom gonosz ifiak, midn tet egyszer az erdre ki menni lttk, utnna mentenek. Ketteje tet a fhoz ktzte, egyik a markba sznyogot szortvn, elejbe llott, s tet meg krdezte: mi lenne markban? ha el nem talln, a leg keservesebb halllal fenyegettk tet. Ez ktsgbe esvn, le trdelt, s magt a hallra ksziteni kezdette. Knszertetvn a feleletre, mivel maga neve Sznyog Jnos vala, maga fell gy sopnkodott: szegny sznyog ugyan
681

meg szortanak. Ezt hallvn ama gonosz hrom ifiak: azt gondoltk: hogy a sznyogot valban ki tallta. Haza menvn az ifiak, az egsz falu eltt el mondottk az egsz trtnetet. Mg jobban fltek osztn tlle a gonoszok. [2] Meg van azon babonasg a Parasztok kztt: hogy annak az egrnek fejt, melyet ki keletkor foggal el harapnak, a hideglels ellen nyakokba kssk. El akarta azt egy harapni, de az egr annak torkn le csszott. Ez a trtnet az jsgban is ki jtt, s krettettek az emberek: hogy j fizetsrt segtsgre jnnnek. El jtt egy Cigny aszszony, ki a segedelmet knnynek lenni mondotta, azt javasolvn: hogy az egr utn macskt ereszszenek b az embernek torkba ez azt bizonyosan meg fogn. [3] Sokat lopott Guba bjtrjval egygytt, ki is a mestersgt gy meg tanlta: hogy fel kapvn is a gulyssgra, Gubnak minden marhit el lopta. [4] A cserfnak bogyoibl s hjjbl kavarkot csinlnak a vargk, s a tmrok. Ebbe a cserbe bele vetik a brt, s fontos talpakat; s ezt cserzsnek nevezik. Meg esik: hogy a nagy darabok kz a frfiak apr talpakat, az aszszonyok fonalat is hannak. Midn osztn, az igazi meg cserzs utn, mindeneket ki vesznek, meg esik: hogy nmely aprlkok szndkjok, s akarattyok ellen is a cserben marad, s a csernek erssge miatt egszszen el romlanak. Ezekrl szoks mondani: hogy cserbe maradtak, az az: el romlottak. Ezt ltal vivn az emberekre, ezeket is akkor mondgyuk cserbe maradttaknak, midn azt el nyernik nem lehetett, a mire vgydtak. [5] Kuvarcot vallani, s kuvarcot nyerni kt dolog. Most a kuvarc nyersrl fogok szllani. ltallyban: ez a sz kuvarc azokat a csomkat jelenti, melyek a lombos Juhsz kuvaszoknak farkokon lgnak. A Juhsz bujtrok Karcsonkor dikat nem hengerthetvn, le rngattyk kutyjoknak farkrl a kuvarcokat, s azokat egy menedkes deszkn le eresztvn, mint a dikat, ppen gy jtszanak, mint a vrosi gyermekek a dikkal. Ha osztn ket krdezik: mit nyertenek a jtkban? azt felelik, hogy nem gyebet kuvarcnl, az az cseklsgnl. Az utn: ha valamely Juhsz tolvajsga miatt vallattk a Brk, s semmit se hozhattak ki bellle, fellle azt mondottk: hogy kuvarcot vallott, az az semmit se. Ezeket gyakorta ms rtelmekre is hzzk. Pldl: midn valaki szgyenben maradott, vagy roszszl jrt, kuvarcot vallani mondgyk orszgunknak nmely rszein a kuvarcot gy szoktk: kudarc. De a kuvarcsz a kuvaszoktl eredvn, jobban meg felel eredetnek. [6] Szjt tt fiatalnak szoktk ezt mondani, hogy ha szjjt b nem fogja meg olvassa fogait a bka, s mind ki hllanak. Midn osztn ht esztends korban a tj fogak, ki hllanak, eszkbe juttattyk ki ttott szjokat.

682

[7] Akkor mondgyk ezt a Magyarok: midn az egektl esst kvnnak, azomban a jg ess el veri minden vetemnnyket. [8] Szoksban volt az a rgieknl: hogy magokat a nyilazsban gyakorollyk. Ki tvn a trgyat, ki azt leg elszr tallta, annak a vros nagy ajndkot adott. Egy Scita ltvn: hogy sokan lnnnek, de egygyik se talln el a trgyat, hirtelen fel ugordott szkbl, s a trgy elejbe llott. Midn a sznakozktl meg intetett volna, hogy magra vigyzna, mert igen knnyen meg eshetne: hogy agyon lvettetnk a grgktl; gy m, felele a Scita ha a nyilazk Scitk volnnak; de engem a Grgk akr hol meg tallhatnnak inkbb, mint a trgynl. [9] Nmet orszgbl csoportosan le szoktak ennek eltt, jnni a Svbok, kiket fkppen a Bntba teleptettk le Nmet fejedelmeink: hogy a pusztasgokat meg raknk s annak zsrjbl meg potrohosodnnak. k magokat Magyarjaink eltt Paueroknak az az fld mvelknek nem pedig vagy parasztoknak, vagy gazdknak neveztk. Ezen tllk hallott Pauer szt gyakran hallvn a Magyarok, ket elsben Paueroknak, vgtre Proknak neveztk. Meg esett egyszer: hogy nmely Praszszony a csikorg tlben este fel a ktra menne, mely a falunak kzepn kz haszonra sattatott volna. A kutnak eleje vizzel meg locsolva menedkesen meg fagyott. Ezen a Pr aszszony nem csak el sikamodott; hanem fejre is esett, el is jlt szerencstlensgre. Sok deig magnosan ottan maradvn; el szrdott hoszsz hajt a csikorg hideg a jghez fagyasztotta. Maga a Pr ember felesgnek ksedelmessgt tovbb nem trhetvn, a ktnak indlt. Meg lelte a szerencstlen aszszont fel nem kelhettnek okt is tanlvn annak feje mell le gunyorodott. Midn osztn amannak le fagyott haj szlait meleg lehelletvel fel olvasztani gyekszik, addg magnak szaklla is a jghez ersen le fagyott gy kelletett mind a kettnek egsz reggelig ott maradniok. Ekkor a Magyarok fel segtettk ket; de akarattyok ellen is mind a Prnak torzomborz szaklla, mind a Prnnak el szrdot hajja a fagyban maradott. Ilyen szerencstlensgben fetreng emberek fell szoktk az utn is a Magyarok mondani: hogy prl jrt; az az: hogy ppen olyan szerencstlenn lett, mint ama kt mellki prok. [10] Kik nem rmest bjtlnek, azt mondgyk: hogy az ernek d eltt val el vesztegetssel, az utn a vnsg, vgtre mindenfel nyavalya, a bjtlsnek sanyarsgtl szrmazik. Sokan vannak pedig kik velek tartanak. A tbbi kztt, nmely Kardinlisnak Inassa is talltatott, ki, ha rajta llott volna, minden btnek vgt szakasztotta volna. Meg halvn az akkori dben a Romai Ppa, sznetlen imadkozott azon emltett szolga: hogy az Urt ama Kardinlist vlasztank a meg hlttnak helybe. Ennek okrl krdeztetvn, azt felel: hogy az elbbi Ppk, fkppen pedig az elsk csupa, halszokbl vlasztattanak, ugyan azrt: a Keresztnsg elbe ervel toltk a halakat.
683

Ellemben: az Kardinlis Ura egy gazdag mszrosnak fia lvn, hamarbb meg engedn a hst. [11] A Diszegi vsroknak bizontalanok voltak napjaik: azrt a kereskedk, s koldsok azok idejt el tvesztvn sokszor vsr utn jelentek meg, s minden haszon nlkl el menni knszerttettek. [12] Nmely borbly legny egy fognak helyette kettt rntott ki a parasztna k szjjbl. Ennek boszszonkodsst le nem csillapthatvn a legny; a jelen lv Inas azt mondotta a parasztnak: hallgasson: mert ha e lrmra ki tallna jnni a mester, ama msik fognak rrt is meg vevenden rajta. Ezzel le csilapodott a paraszt, meg fizetvn az egy fogrt. [13] Ezt a kzmondst olyanokrl, szoktk mondani, kik alatt a jg le trik, kalapjok pedig, avvagy svegjk a jgen fenn marad. Ezt a jeget paglsn ak is nevezik. [14] Cselt vetni annyit tszen: mint az igazi tbl ki trni. Az krket is cselre hajtyk, midn az tbl jobbra trtik. Cselt vet a rka is, midn csavargssaival l utakra lopdzik. Az ide tova tekerg emberekrl is azt szoktuk mondani: hogy csellegnek, bellegnek. [15] Azzal dcsekdtt egykor Cicer: hogy tet midn a szmkivetsbl Romba viszsz jtt, lkbe hoztk a Polgrok, s mindentt rm jelentssel fogadtk. Ezt hallvn Vatinius, csak azt krdezte tlle: mrt hojagzott fel teht mind a kt talpad? [16] Midn 1686-dikban a Trkk Magyar orszgnak nagy rszszbl ki zettettek: mondgyk; hogy ezt az tkot mondottk lgyen ellennk: verjen meg benneteket az Isten roszabb szomszdokkal, mint a micsodsok mi voltunk. [17] Kn Lszl kirlyunk dejben oly szegnysgre jutott orszgunk: hogy a sok hadak miatt lovaikbl ki fogyvn, embereket fogtanak b a kt kerek taligkba. Ezen taligkat nevezik Kn Lszl szekernek. [18] Rgenten azokkal az el ad lenyokkal, kik frsngi napokon frjhez nem mehettenek, mint valami szilaj kanckkal hus hagy Szerdn tkt hzattattak a Magyarok. [19] Egy kosr csinl szegny embernek igen szp lenya vala. Ezt nem csak a kznsges; hanem nha f emberek is meg ltogattk, s tet magoknak felesgl krtk. Maga a leny azon kosrkibl, melyeket maga kezeivel igen mdosan csinlgatott, azoknak szokott egygyet ajndkozni, kiket magtl el tvltani gyekztt! mert nem szeretett. s gy nem rtette volna: mi okra
684

nzve jttek hozzja, fradsgjokat e kosarkval meg hllni. Ez a tbbi elt t jell vala: hogy a lent el nem vehette, mivel tlle csak kosarat kapott. [20] Ha a tolvaj el szkik; fkppen az edknek tart: mert attl fl: hogy az ton ne rjk. gy kellettik teht mondanunk: hogy a tolvajt ton rik; nem pedig utl rik. Mondgyuk ugyan ell utl, mondgyuk ezt is ell htl; de ki teccik: hogy ezeket a megversre alkalmazhattyuk: ell utl egy arnt pholtk; nem pedig arra: hogy ton rik a tolvajt. [21] Szcsi Mrinak Murnyban egy kedves kis kutyja vala. Erre a Grfnnak otthon nem lttben rosz gondot viseltek a cseldek; s mivel ennie se adtak, szappannyal klletett egyszer lopva jl laknia. Nem sok d mlva, haza jve a Grfn, szomorn nzett el bdgyadott ebre, s azt fel vvn gyba helyheztette. Midn, a szappan maga ktelessgt meg tette osztn szre vette a Grfn: hogy a szerencstlen kutya meg ette a szappant. [22] A Tatr jrsban 1240-dik esztend tjban, midn azoknak egy felekezettyk Derecske al jtt, mely mez vros Bihar vrmegyben fekszik, nem meszsze Debrecen vrosstl, hogy a Derecskeiek a npet az ellensg ellen fel lzcscsk, a templomokban mind flre vertk a nagy harangokat. A harangoknak ezen flre kongatsok csudlatosnak teccett a Tatrok eltt. Ugyan azrt azt igrtk nkik: hogy jobban tudnnak b csnge tni a Derecskeieknek. B rontvn a vrosba, alig hagytak egy nehnyat letben.

NEGYVENTDIK SZAK. Szoksok.

A hol a nyl fel nevelkedik, ott leg rmestebb lakik. A mihez szokott a Jancsi, azt cselekszi a Jnos is.
291

A szoks msodik termszet.

Meg szokta, mint Cigny purd a prlyt. A j nevels leg jobb szoks. Elg ebl szoktad. A j nevels (ha br sok pnzbe kerl is) nem drga. Kutya szoks a marakods.
685

Nem szokta, mint dek a kapt. A macskafi egersz. Nem szokta: mint hajd a kaszt. A mint szokta, gy mondtta. A ki mihez szokott, ott akad meg szve. Meg szokta, mint Cigny aszszony a szikrt. A l is szoksbl rugdos. Eb szoks.
[1]

A mint szokta, gy fogta. Re szokott az r borra. Termszett vlik a szoks. Hozz szokott, mint szamr a bjthz. J szoks, gazda a hznl. Re szokott, mint macska a szalonnra. A mint szokta, gy marta. Meg szokta, mint kutya a tengely nyalst. A sveges aszszony, eb szoks.
292

Meg szokta, mint a vn leny a prtt.

Szoks a jhot meg nyirni. Az aszszonnak tulajdon fegyvere a fenyegets. Ki nem szokja, nem nyallya.
686

Mihez Prke szokott, rzse el nem felejti. Re szokott a pnzes borra. Meg nem szokhattya, mint diszn a nyrst. Meg szokta, mint jh a st. Meg szokta, mint rhes a vakarst. Kzre szokik a szilaj is. Meg szokta, mint baka a talpalst. Meg szokta, mint diszn a pocstt. A verb is meg szokja a lzt. Szoks a ruha, nem szksg. Meg szokta, mint reg tyk az lt. Knnyebb a mihez szokunk. Nem szokta, mint ld az esterhjat. A harag is szoks. Neki szokott, mint gilice a szraz gnak. Ki minek szokik, azzal l. Neki szokott, mint farkas a nd erdnek. tel, ital, lom, nem puszta szoks. Meg szokta, mint kalmr a hazugsgot. Kicsin korban szokjk a bnt. Meg szokta, mint Cigny a lopst.
687
[2]

Csak addg, mg hozz szokol. Neki szokott katona az adtnak. A viz is meg szokja maga rkt.
293

Meg szokta, mint aszszony a cifrt.

Meg szokta, mint rongyos kpnyeg a ftot. Szab is csupa szoksbl csp. Meg szokta, mint rosz szolga a szidst. Tet is szoksbl van a var alatt. Meg szokta, mint lusta bres a henylst. Gatya is meg szokja a bzt. Meg szokta, mint a Cign l a korbcsot. Tet is szoksbl lakik a rncban. Meg szokta, mint rgi sar a sarat. Szokni kll a jra. A j anya meg szokja gyermeknek szeretett.
294 [3]

Meg szokta, mint Bart kukta a szennyet.

Medvefi szokva megy a mzre. Meg szokta mint hall madr a huhogst. Meg szokta hal a vizet, ember a levegt. Neki szokott, mint fcske a repdesshez. Ifi szoks, reg gyokorls.
688

Neki szokott, mint hetes vszon a sujokhoz. Neki szokott, mint rosz gyermek a veszsznek. Nem szokhatik hozz a gyomra. Neki szokott, mint molnr a dzmnak. Meg szokta bolha a kutyt. Nki szokott, mint pndl a sfrnnak. A tyk is szoksbl kapar. Meg szokta, mint mn l a kapllst. A Nmet is szoksbl eszi a levest. Meg szokta, mint farkas az ordtst. Kati is csak szoksbl tncol. Meg szokta, mint brahm Zsid a csalst. Kutya is szoksbl ugat. Meg szokta, mint Trk a pipt. Tyk is a szra szoktattya csirkit. A mely j fazkba fagygy volt, fagygy szagt alig vesztheti el. A rosz szoks ki vgzi az embert minden szp erklcsbl. Le hnnya szrt a farkas, de brhez igen hozz szokott. Fr is meg szokja a tallt.
295

Ki a kocknak szokott; azt lmban is veti.

A szerencse is szokott jtszani.

689

Re szokott: mint a farkas a jh akolra. Szoksbl is lehet hzasodni. A rk is szoksbl jr viszsza.

[4]

Nehz a rgi meg rgztt szokst el hagyni. Szoksbl nyalakodik a kutya. Meg szokta, mint medve a vadzkort. Cigny is szntana, ha meg szokhatn. Fban is meg van a szoks. Az el fjlt gonosz nem szokik a jhoz. Csik is annya mellett szokik. Ki az Istent szvbl ki veti, nehezen tr viszsz. A mi atyink nem valnak bolondok, ha valamit meg szoktak. A j letet hamar meg szokja az ember. Ki ebbel lakik, ugatni tanl. A szoks j termszetet nt az emberbe. Eleinknek szokssaikat meg kell bcslnnk. A mit az emberek jl szoknak, nem mondhatni eb szoksnak.
296

Ha a verebek a kazalra szoktak, a lz se veheti el ket.

Ha a rgi szokst vas villval kergeted is ki udvarodbl, mg is viszsza tr. A (horog veszszkorban) szokja a grbt.
690

Nem szokta Cigny az eke szarvt. A j szoks tbbet r hrom j cselekedetnl. Szokva tanl szllani a szarka is. A Szerecsen hamarbb vltoztathattya meg brt, s Prduc maga tarkasgt; mint tk jt tegyetek, kik a nem jnak szoktatok. Nha csupa szoksbl ugat a kutya. A pad al szokott kutynak, ha fejt asztalra hzod is; a pad al vonnya. Nem szoks a disznt meg nyrni. Ki fiatal korban meg szokta a tncot, vnsgre is ugrl. Vgtre a szokott tolvajnak bre vagy bot, vagy fa. Kutya szokst vesz fel a l, ha re nem tnek. A vn embernek morgs a szokssa. A meg kezdett hjra, hamar re szoknak. A ruhnak is szokni kell az emberhez. Kvr has meg nem szokja a jrst. Cifrn adtz a ki meg szokta. A jrs is szoksbl ll. Macskval a kutya is szsze szokhatik. A l farkat is lehet fel fel szoktatni. Macska az egeret nagyon meg szokhatta. Szoks a ludat meg mellyeszteni.
691

Nha az aszszonyok csupa szoksbl vakarjk fejket. Ha a hall szoks, nem tudni ki szokhatta meg. A Cignyt is mihelyest fel akasztyk, meg szokja a ft.
297

Lehet az akasztfhoz is szokni.

A szoksrt is fel akasztyk az embert. Az szoks, jjal zettetik el. A szoks meg knnyti a nehz munkt is. Knnyen vgzi a ki meg szokta. A tmlct is meg szokja a gonosz. A zab kenyr is j annak, a ki hozz szokott. Minden terh szokssal meg knnyedik. Knny az dest meg szokni. Knny az cs vrosban meg szokni. Nem szoks a kutyt meg przslni. Szoks a nyl brt is meg veszszzni. Hajt hzsra is szokni kell a lnak. Szoks a hst meg ijeszteni, osztn a rostjra tenni. Vadszni a kutyt a szoks tanttya. Az aszszony is szoksbl fekszik le beteg gyba. A mint szokunk, gy lnk. Meg szokta a tehn: hogy borjt ell htl nyallya.
692

Lbhoz szokott bocskor jobb a leg jabbnl. A j szoks tartya az orszgot. Szoktatni kell a cseldet, ha hasznt akarjk venni. Sznra szokott bika, el j hlnap is. Meg szokhati (noha nehezen) a botokat is. A vz is rmestebb jr a szokott ton. Korcsmnak szokssa, templom tlssa. Ki a viznek szokott, ha bele esik, se fl. Meg kell szokni, ha meg nem szoktad. Szoksbl nyrik meg a bajszt is. A hti br is meg szokja a bundt. Vgtre a tzet is meg szokja az ember.
298

Re szokott, mint kr a bres szavra.

Re szokott a porcogsra. A kutya is re szokik a csirkre. Meg szokta az des mlt. Nehz attl el llanod, a mihez hozz szoktl. Meg szokja az ember a koporst is. Olh utn szokik a diszn. Az akasztfn is csak addig nehz lgni, mg hozz nem szokik a tolvaj.
693

Meg szokta, mint Bart a lencst. Nha (a mihez a kjha mellett szokik az ember) az pirthattya meg orcjt. Gyapjrt szoktk csak a jhot meg nyrni. Meg szokta eb az ugatst, el nem hagyhattya. Utllyra a kutya se fl a botos blvntl. A szntatlan fldn gazt szoktak aratni. A szamr az arany lant mellett is szamr ntt ordit. A meg rgztt szoks, meg kti a jzan rtelmet. A vad madr is meg szokja a kalickt. Szoks meg dcsrni a jt, a roszat meg fedni. Szamr a flrl, Bolond beszdgyrl Szoksbl smertetik. Rgi szoks, rgi erklcs. A nap is szoksbl kl fel. J szoks, mely sokig tart. A bagoly is meg szokja a fnt. J a gyermeket jra szoktatni.
[1] Eb szoksnak mondotta Mtys kirly a rgi Morvknak tettket, kik a barmokat, s ms marhkat, melyektl rgtl fogva, Marahnoknak neveztetnek igen nagy szorgalommal neveltk, fiaikkal pedig igen keveset gondoltak. Azt is mondotta: hogy a Morvknak inkbb barmok akarna lenni, mint fiok.
694

[2] gy van a mese a rkrl is; mely egsz letben soha oroszlnt nem ltott. Els ltssra szinte le rogyott. A msodikra csak ppen meg dbbent. A harmadikra hozzja is ment, s vele beszdbe eredett. [3] Egy igazi anyai szeretetnek kitecc pldjt adta egy aszszony. Ez midn Martinikvbl viszsz trt, s immr a ki kttl nem meszsze lenne cscsms gyermekvel haj trst szenvedett. Midn mindnyjan kik a hajban voltanak, a veszedelemnek kpzeldssbl hallos flelemben lennnek, mert akr hogyan trekedtenek a kegyetlen haboktl el mertettek. Ez a szerencstlen anya is a tengernek dagjos habjaiban, a hall s let kztt lebegvn, karjn hordozta szerelmes gyermekt. Egy Szerecsen ember ki ennl az ri aszszonnl szolglatban vala, igen jl tudvn szni, s kegyes aszszonyjnak siralmas llapottyn el keseredvn, midn ppen akarna merlni utnna szott. Meg ragadta tet fiastl. Mind a kettt karja kz vevn, lbaival szott, s kettztetett gyekezettel a part fel tartott. De midn a tornyos haboktl mind a hrman szinte el merttetnnek, a j anya mind magnak, mind gyermeknek ki szabadtssra elgtelennek vlvn a szegny Szerecsent hozzja nagy szv szorongatssaival ezeket mondotta: kedves szolgm, lt om az n ki szabadlsomat lehetetlennek lenni. Csak arra krlek, hogy fiamra gondod legyen. Mond meg neki, (ha az Isten meg tartya) hogy des annya rette holt meg. Ezek utn el bocstotta a szerecsennek karjt, s a vizekbe merlt, fia meg szabadlt. [4] Ezt a kzmondst igen szp Magyar versekbe foglalta egy tuds hazafi. Versei ezek: Egy kecske rk fik rkjt Gyakran azzal ntatta. Elre msz, ne htra, Mindenkoron ngatta. J apm! menny te elre (Mond a kis rk) meg ltod: Hogy (mint n) te is lbodat Gyakran htra bocstod.

299

NEGYVENHATODIK SZAK. Szomorak.

Szomor, mint a meg szedett szllben az el hagyattatott gunyh. Fohszkodik, mint a krvallott Cigny.
695

Bnak eresztette fejt. Bsl, mint a kereke trtt kocsis. Szomor, mint szszel a lgy. Szomor, mint Bjtben a korcsma. Biceg bjban, mint a szrnya szegett liba. Srga, mint a pite. Szomor, mint a meg szedett szll. Komor kedv. Szomor mint a tl. Bsl, mint kinek hat krt szekerbl el loptk. Nincs maga brzattya rajta. Ne bsicsad fejemet. gy bsl, mint ha a macska ette volna meg kenyert. Nincs rajta emberi brzat. Fel hborodott, mint a bs tenger. szsze zsugorodott szve. Bsl, mint a Cigny Sz. Mihly napjn.
300 [1]

Bsl mint a fl tekert mn l.

Oda immr az arany dk. A bs vad kan a tlgyfa gykernek is nki vgja agyart. Bs, mint az el rugdosott mn l. Szomor, mint a kotls tyk.
696

Meg bnta mint az eb, mely egyszerre kilencet fiadzott. Bnnya bka a deret. Ki nem vehecc egy szt bellle. Aggdik, mint a trbe esett madr. Bsl mint a koldtlan kntor. Az dk is szomork. Bsl mint Tt a kurvannya utn. Igyunk egygyet b el felejtsre. Minn bslsz, mikor semmid sincs. Meg emszti a b. Embert, mint ft a sz. Nincs rm egsz letben.
301 [2]

Bjban el lehet az rzkensgnek bujdosni.

Vas napokra jutottunk. B gond orszgban nevelkedett. rl, mint kinek a hza g. gy rl, mint kinek a szemt ki tik. Bsl, mint a verembe esett farkas. Rajtad ll: hogy ne bslly. Bt bval el nem verhetni. Bsl mint Gilice a szraz gon. Nehz a bt el tagadni.
697

B kztt szletett, gond kztt vnhedett. Sok esik, a minn rvendhetni; de tbb omol, a minn bslhatni. Szomor, mint a Fancsali feszlet.
302 [3]

Bsl, mint kinek bzjt el verte a jg.

Bsl, mint kinek szlljt meg cspte a dr, vagy pedig el verte a jg. Egsz ltte szomor. Bsl, mint kinek fejre mondgyk a krhoztatst. Soha nem ltni nevetve. Keveset lt a szomor, ha ksn halt is meg. El emsztette magt bjban. Meg ette a b. Bsl, mint kit bell kis birja hhrol. rkre el veszhetett kedve. Bsl, mint a varga rosz vsrja utn. A bnak fenekbe esett. gy bsl, mint a magn maradt bika. Se eszik, se iszik bjjban. Bs, mint a siralom hzba ki ttetett rab. Bsl, mint orszga vesztett kirly. Bsl, mint a terhbe esett leny.
698

Keser nki a lejt. Bsl, mint a csonka vitz. Bsl, mint ki minden remnnyt el vesztette. A hhrsg szomor mestersg. Isten is a vgat szomorval vltya fel. Szomor, mint a sr mellett llk. Szp napok utn kvetkezik a mennydrgs. A felnyi b is sok. Bsl, mint a ki szomort lmodott. A kirly sincs b nlkl.
303

Bsl, mint ki els gyermekt halva szemlli.

A b se tart rkk. Akarat ellen is ki teccik a szomorsg. Sok sz hajat szerez a b-gond. Meg orvosollya az d, a mit az sz meg nem gygyithat. A j llek smret nem szokott szomorkodni. Ha nincs b gondod; hzasodgy meg. Egy j bart a szomorsgban, fel r szzzal a vgassgban. Kt szomor is vgasztalhattya egymst. Mord tekntet.

699

Klletlen vigassg a szomorsgban. Kzs izetlensg minden trsasgban. A szomorsg is hasznos, ha nem tarts. Nha egy szomorsg fl r egy halllal. Szomor nap, Fekete Vasrnap. Egygyik b a msikat ri. Mennl nagyobb az ember, annl nagyobb a b-gond. Gond a maga kpre szli a gondot. Ki magt sokba avattya, sok b-gondot tall. Ki knyveket vt, siralmakat arat. Nincs bsabb let, mint j akark nlkl lni.
304 [4]

Bsllyon, a ki magra akarja venni.

Ha bt ltni nem kvnsz, senkinek se mondgy ellene. Bjt ltod, ha msba kapcskodol. Nagy szomorsg kurvs vnet ltni. Ki a b gondot keresi, fel is talllya. Szomorsggal telik az emberi let. Lukas bocskor tlben, nem igen vg dolog. Sznom, de nem bnom. Erdet (atyafiaidnak nyakazssokra) vesztegetni szomor munka. Sok emberek kedvt meg msollya az sz.
700

Szomor munka kevly koldst ltni. Nha csak egy sz is lelket zavarhat. Szomor munka a gazdagot fsvnnek ltni. El hagyta magt, el is fogyott bjjban. Rettent dolog a vrosi viszsza vons. Trhetetlen szomorsg a kebeles hbor. Szomor dolog a kirllyal hadakozni. Egsz brzattya frgeteg. A jtknak henossga, gyermek szomorsga. A mit meg jobbtani nem lehet, bkkel trd. Bsl, mint a pankrt az res btban. Semmi kedve a Cignnak, ha r dolgra hajtyk. Csak akkor szomor az eb, midn hes. Hadd Istenre dolgodat, bbl vgasztalst hoz. Bs, mint a szrnya csgg ld. Bsan nekel, mint a szrnya prkltt sznyog. Szomor, mint a havaz sz. Bsl, mint ki Trk rabsgba esett. Szomor, mint vrt vesztette Basa. tlet napja. Tbb okunk a szomorsgra, mint a vgassgra.
701

305

Van a bnak is deje.

Szomor, mint j hitessg vesztette frj. Szomor, mint az annyt el vesztette magzat. El szomorodott srga orcja. Ne higy az ebnek, ha szomornak ltod is. Bsnak bs a ntja, vgnak vg. Szomor mint a dr cspte dohny. Nem nagyon vg a Magyar. Szomor, mint szkor a levele vesztette fa. Szomor ltomny az el gett hz. Boldog, ki nem tudgya: mi a szomorsg. Vn apdat meg ne szomorcsd. Nincs esze, ki a leg nagyobb szomorsgban is ktsgbe esik. Szomorkodni gyarlsg; ktsgbe esni bolondsg. Nehz a mzet meg bnni. Szomor dolog: senkit meg nem bntani; mg is ellensgre tallni. Egy szomor, kt bs; hrom hall kp. Szns, bns Isteni ldoms. A haramjnak is meg esik szve, midn egy rtatlant meg gyilkolt; de bnattya nem sokig tart. Nha a lator is szomorkodik.
702

Szomornak srssa, szve knnyebblse. A Pnteki rm, Vasrnapi rm. Ha nagy a szomorsg; knyvekre nem oszolhat. Elg egy szomor egy hzban. A szomorra (csak nzni is) nagy szomorsg. Ne adgy a szomornak tbb rmet. Oly szomor: hogy magt is meg sznnya. A zr zavar meg szomorttya a kvr jszgot is. Ha a jh szomoran legel, dg rovson van.
306

Mr nem bsl, mint a tiszba holt ember.

Bs: mint ha haldokolna. Sznom, bnom, de meg nem llom. Knnyebb a szegnt meg sznni, mint jl tartani. Jobb egy rgy ember, szz sznakodnl. Lpj hivatalra, ha kevs a gondod. Olyat mondok: hogy magam is meg bnom. Sok a gyermek, kevs a kenyr. A ki sokat vgad, azt is meg bnhattya. Sok a szj, kevs az rltt. Mindent utllyra bn meg az ember. Ne bnd, ha jl ejtetted.
703

Ha szomor a gazda, van oka. Szomor dallosnak, szomor a dallya. Ne bscsad anydat. A szomort nem vgasztallyk hirtelen. Szomorbb a bs tengernl. Csak a pntek is szomorbb, mint a Vasrnap. Szraz gon l. Ha a bs bjban meg rszegszik, meg engedhetni. Bsl, mint a tkbe esett cinege. A magnossgot keresi. Ha a szomor bjban meg rszegszik; bsabb lesz, ha fel jzanodik. Bs, mint ki a tengerbe vesztette minden jszgt. Oly rosz kedv, mint ki a csalnba hugygyozott. Szk szret, szk arats; egsz hz bomls. Bsl, mint a kit a tmlcbe gy vittek, hogy lba se rte a fldet. Ha az rigy szomor, vagy tet valami rosz, vagy ms valami j lelte. Ha bs a gazda, nha annak a gazdaszszony is az oka.
307

Bs, mint a fogba esett egr.

Hadd bsllyon a l; elg nagy a feje hozz.

704

[1] Ez a kzmonds az akkori dkre szolgl, midn mg a Cignyoknak szabad volt stor alatt lakni, s egygyik falbl a msikba hordozskodni. Sz. Gyrgy napjt, gymint ki keletnek erejt igen nagy rmmel vrtk: mert a telet meg nyertk. De vgasztalhatatlanl bslnak Sz. Mihly napja fel, mert az szi derek meg cspkedik orrokat. Mria Thersia kirlynnknak dejben el rontattak storaik. B vtettek a Magyarok kz. Az olta katonasgra is alkalmaztatnak. De ket kt tulajdonsgjok miatt nem szeretik a tisztek. Elsben: midn az egsz ezred rendben ll; mindgyrt ki teccik trhetetlen feketesgjk, valamint a csok a fehr galambok kztt. IIszor: flnek a pusktl. Azt akarnk: hogy ne pattanna el; mg is oda lenne az ellensg. [2] Az a viz krszt napi alamizsna szeds, melyet kelednak hivtanak sok helyeken meg tiltatott immr, noha nmely helyett gyakoroltatik. Az elbbi trtnetre mind a Pap, mind a kntor, meg szomorodhatott: mivel jvedelmknek nagy rszsze oda lett. [3] Fancsalban egy Aba j vrmegyei Tt falban feszletet csinltattak a falusiak. Krtk pedig a faragt: hogy a kpet ne f meg hajtva, s halva: hanem l brzattal csinllya. Ez meg lvn a feszlet fel is llttatvn, a kvetkezett jjel, oly menydrgsek lettenek, hogy az egsz falu hatrt el vern a jg. Reggelre kelvn a szomor id; egybe gyltek az eskdttek, s magok kztt, ezen iszonyatos krnak valsgos okrl tanakodtanak. Azt mond a Lelki Psztor: hogy ennek nem ms oka lenne; hanem: hogy ama lt feszlet meg szemllte gonoszsgjokat s rejok e bntetst hozta. Ezt hallvn a falusiak, a lelki atynak hre nlkl arra vetemedtek, hogy a feszletnek szemt ki ljjk, s a tbbiekkel ezt a feszletett is egy formra vegyk. gy szsze puskztk pedig: hogy rajta az emberi brzatnak semmi helyt nem hagytk. Mr akkor szomornak teccett a feszlet Ezt a kz mondst a rt brzat emberekre is alkalmaztattyk msok, fkppen azokra, kit a himl szsze szaggatott. Ezeket is Fancsali feszleteknek nevezik. [4] Husvt eltt kt httel a Vasrnapot a Dek Anyaszentegyhz gy nevezi: Dominica Passionis, az az: A szenvedsnek Vasrnapja. Ezt a Vasrnapot a Magyarok Fekete Vasrnapnak mondgyk. Mondgyk szomor napnak is: mert ekkor kezddik Krisztus Urunk szenvedssnek emlkezete. Ettl szrmazik teht az: hogy ha valami bs embert, bjtn kvl is ltunk, azt Fekete Vasrnapnak nevezik.

NEGYVENHETEDIK SZAK. Telhetetlenek.

705

Jl lakssa utnis, a szeme hezik. Telhetetlen, mint a Bart zsk. gy eszik, mintha soha jl nem lakott volna. Gdnnek a torka soha meg nem telik. Csak azt bnnya: hogy (mint az krnek) kt gyomra nincs. Gyomra a patk szeget is meg emsztheti. Nagy ehet, ihat. Kutya gyomor a csontot is meg emszti. Tbbet l a farkas, sem mint egyszerre el emszthet. Nincs soha elege. Pokol gyomor. Telhetetlen, mint a pokol. Knnyebb hat bresnek hast meg tlteni. Soha meg nem telik, mint a l. Farkas gyomor. Tz gyomor. Meg emszti a cserepeket is. Krdzik, mint az kr. Mindent maga akar el nyelni, mint a farkas. A koncot a kutya finak se engedi. Hasa az Istene. Istent is meg tagadgya hasrt.
308

Ha egyszer maga jl lakik; osztn felesge szemllyben eszik.

706

Meg nem telik, mint a kolds tska. Ha meg zabll, inkbb tlen ki heveri. Ha egyszer jl lakik kevssel ri b. Soha nincs elege, mint a kolds gyomornak. Csizma szr a torka. Mennl tbbet eszik, annl inkbb hes. Kpllvel tmi magba. Nem kt csomt ggjn. lmban is a bokrcshoz l. Elg ebdgyre egy madrka, s egy borjucska. Nem iszik keveset, hanem sokszor. Nem rgja a falatokat, hanem csak nyeli. A mit eszik, knnyen el vihetni egy szatyorba. A Struc madr gyomra vasat is meg emiszti. Soha sincs elg az oldal kztt. Akr a tgla get, akr az gyomra. Msz get kemence annak tzes gyomra. Oldala kztt irgalmatlan nagy a verem. Addg eszik, iszik, mg jjal el ri. Kietlen nagy gyomra patk szeget emszt. Hogy jra ehessen, mem-meg ki okdgya.
707

Kt pofra eszik, mint a jhsz bujtr. Alig hogy meg nem flladt, gy zablt. Pintes kors pohara. Az kr se eszik tbbet egyszerre. Tmi az iszkot. Kevs zp fogra egy nagy tepszi rtes. Tepszi trs lepny lukas fogt tlti. Egy l helyben hatszor lakhatik jl. Fel puffasztotta hast. Meg lhedt a hasn nagy lapos tett.
309

Harmad nap eltte gondolkodik mit egyk.

Kt gyomrnl tbbnek kelletik lenni. Ebd tn egygyet fordl, ismt ehetnk. Nehezen telik a vmos szekrny. Farkasnak kell laknia tgas gyomrban. A mindennapi lakadalmat meg nem nn. Soha se mondgya: hogy elg. Otthon is jl lakott, msott is ebdelt. Egygyest lakik a gyomrval tizszer egy nap. Keresve se tallsz ily tel bitangot. Kolbszszal szalonnzza az krt.
708

Egy falu keresttt egy nap meg ehetn. Gmbckkel tlti az res gyomrot. Kenyrrel hl az gyban. Nyrson sti az egsz krt. Isten gyzn ket pnzen vett mlval. Gyakran nedvesti ki szradott torkt. Meg feszlt a bend. Nem hjjba kvredett meg. Bnnya: hogy torka nem szlesebb. Azt mondgya: hogy lukas a gyomra. Soha meg nem telik, mint a lukas hord. Jaj nki: ha ppre szorl. tel, ital korcsjn. Le szaladhat sk szjn. Csak csupa szoksbl nem eszik mindtig. Soha szjja b nem ll. Nla a pujka slt cinege. Keze lba csupa szj. Nem keres annyit, a mennyivel b rhetn. Els s utls az asztalnl. Le rzza az telt, meg meg eszik.
709

Hjastl eszi a fvetlen rkot.

310

Oly nagy a hjja, valamint az abrosz.

Feszl a has br. Egy lddal lukas fogt se tlti b. Mindennap meg van a j kvncs. Ha malacot mutacc, disznd is el kri. Hat hzja az olban, maga hetedik kin. Kbszszal f szerszmozza a levest. Ki nem veszik kezbl a sdort. Levesben is azt szereti, a mit meg rghat. Orrval eszik, valamint a diszn. Tyk termszet, soha se lakik jl. Nagy kortyandi. Egsz nap azon van: mit vessen szjjba. Maga fogval ssa magnak a srt. A nagy karabn szj, nagy gmbkkel telik. Hoszsz torok a gja. Kinek sok zabll Cstrtkje; annak sok hamvaz Szerdja, s bttye. A sznyogot csak azrt nem szereti, mert zsrjt nem veheti. Oly szorgalmatosan eszik, mint ha aranyat kvnna termeszteni bellle.
710

Tbbet klt hasra, mint fejre. Semmi feneke gyomrnak, mint a krtnek. Versent iszik, ha br rszeg is. Ha jat adsz, karod kri a telhetetlen. Nem gyzi brrel a hasa. Mint ha kapta fra vertk volna gyomrt. Minden (szerencssen) krsztl megy rajta. Apja is nagy ehet volt. Azt hajtya: hogy az krnek vre (valami rosz bor italtl) meg hideglyn, s hal gyannt meg ehesse Pnteken.
311

Cscsms korban hat rg dajkja volt.

Oktalannak mondgya, ki a bjttt szerzette. Minden tagja gyomor. Bza verem gyomra. A ksa nla nem tek. Bart zsk. Kocsis torok.

NEGYVENNYOLCADIK SZAK. Tolvajok.

Csak alig volt: hogy (mg annya mhben) fl nem akadott a kldk zsinorra. A meg jegyzett jhbl el viszen a farkas. Pengeti bilincscst. Reszket szg a falban, ha a hzba b j.
711

Szurkos kez kolomprnak fia. Harmadik ccrl is meg ugattyk az ebek. tn vesz a vsrban.
[1]

A mit kt szeme lt, kt keze ott nem hagygya. Eb keze ltta, Eb szeme vette Akaszszk fel a ki keresi.
312

Pnz nlkl vsrol.

A tolvaj olvasatlan is el viszi a pnzt. Ha templomot keres is; akasztfra tall. Vrmegynek hza lak paltja. Ha lttyk; trfa. Ha nem lttyk; valsg. Holl termszet. Ugrik a szve, ha a csikt lttya. Enyves kez Tmr. Egybe fel veszi, a mi lb alatt van. Heveri az als tmlct. Kt lba is akasztfnak formjra mered. Nagy krm. Bicsks.
[2]

Ha lehetne, szemvel is lopna. A vros hznl vasas katona. Cignosan veszi a lovat.
712

Ha tvl esik is tlle, maghoz szvja az akaszt. Homlokn az akasztfa anyai jegy. El csipi, a mire tall. A leg nagyobb tolvajnak leg tbb a neve. Semmit helyn nem hgy. A paszamn nem illik gy a nadrgra, mint tolvaj a fra.
313

Ha szerit teheti, szemed is ki lopja.

El hajtotta a marht. Mint ha csak most esett vlna le az akasztfrl. Mg lmban is kerti a marht. Attl fl az erdben: ne hogy magtl is fel akadgyon a fn. Semmi meg nem maradhat szemtl, s keztl. Oda a vese; de itt a szaga. gy meg rdemli az akasztft; mint szz leny a koszort. Viszsz is lopjk a tolvajtl.
[3]

A j tolvaj a gyva tolvajt meg lopja. Ki egyszer lop; osztn tolvajkodik. Fel fogta a lovat. Az els akasztfa nki kszlt. A hvsre tettk. Kerteletlen virg tolvaj kzre kerl.
713

[4]

A hoszsz tmlcnek akasztfa vge. Ott kuruttyol a hvsn. Mi atynk Isten brny lb. Loptam is, nem is; csak a hre nagy.
314

Fle meccett tolvaj.

[5]

Ritka vsr tolvaj nlkl. Kegyes tolvajnak hegyes nyrs a farba. Egy fa se teccik senkinek: hogy re akadgyon. Lajtorjn vittk a srba. Mennl irgalmasabban bnnak a tolvajjal, annl kegyetlenebb. Mennyi molnr, annyi tolvaj. Elg van a rovson. Tolajnak igazsga inban vagyon. Ms keresmnnyn hzik. Ki a singet el lopta, a rft is nla keresik. J tolvajbl vlik a j haramja. Nem nzi farkas a billeget. Nem mlt a tolvaj: hogy a fldn jrjon. Ragadoz farkas.
315 [6]

Almnak is a szpt ktik fel.

Ki egy tt lop; krt is prbl.

714

316

Nem gondol a farkas brnyok szmval.

Mg a tolvajt rajta kaptk, sok krokat tszen. Akasztfn rottk le a rovst. Orgazda.
[7]

Hol a kolompot talllyk, ott keresik az krt is. Fiatal korban tanllya az orgazda. Btor ember volt; maga ment a hallra. Kicsin korban kezdi a tolvaj is. Szem nyitva nzte hallt. Krms bojtorjn.
317 [8]

A vros kltsgn takarttatott el.

[9]

Az akasztfa senkit se h; mindent maghoz fogad. Fnyes nappal lopja ki istllbl a lovat. B illik a hhr palotjba. Nem hal vizbe, kinek fel kell akadni. Szemed eltt meg lop. Akaszszk fel a cserfa tetejre. Ms embernek vr-ejtkjt nyallya. Holttig val kenyr a tolvajsg. Meg rdemli a ktelet.
[10]

715

Ha a tolvajnak szzszor meg engednek; mg is szz egygyedikszer az akasztfra kerl. Az egerek is el szaporodnak, ha el nem vesztetnek. Nem ott keres, a hol nincs; hanem a hol van. Nehezen ereszti el az akasztfa prdjt. Mint a zsknak, meg ktttk a torkt. Orszg vilg lttra fel magasztaltatott.
318

Az lta szaporodnak a tolvajok, milta nem akasztatnak.

A h htn nyomoztk, meg is kaptk. Nehz ott lopni, hol a gazda orgazda. Az orgazdt nagyobbra bcsllik egy singgel. Ragads a keze, mint a lp. Hoszsz jj. gasra val. Tolvaj a tolvajnak nem hiszen. Szokott kvrtllya a tmlc. Az oltrrl is le lopn. Ms bzjt is csepli. Flhez mri a paszamntot.
[11]

Ripsz rapsz; csak az n zskom tellyk. Nem igaz jratbli ember. Ott is tall, a hol senki se vesztett el valamit.
716

Az tdik: ne lly, szll az orvosoknak. A hetedik: ne lopj a prktoroknak.

319

Ott is arat, a hol nem vetett.

Egy fra hrom tolvaj is fel fr. Egy bagoj se szereti a nap fnt. Akr lopjon, akr a zskot tarcsa, egy tolvajsg. desebb az alma, ha a psztor ott nincs. Utnna hordottk a fa darabokat. Addg lesznek tolvajok, mg marhk. Segcs Uram, hat krik. rmest hozz nyl a nem talltthoz. Mas zsebben kotorz. Korpja sincs; mg is lisztet rl. Nem mindent visz el mindenkor a tolvaj. Ottis s, a hov semmit se tett. J harap fog. A Cigny a billegzet lra is fel l. Cigny kereset. A hal se akad fel a horogra, ha nem lop. Ms szekrnnyre szokott. Nyomba akadtak a szalma hordnak.
717
[12]

Tolvajt kiltottak ellene. A hol leg tbb a rka; leg kevesebb a nyl. A halaknak csukk a farkassaik. Hogy btrabban lopjon, szomszd hzat gyjt fel. Szl kerekedik, alig ha nem akasztottak. Egy fld kztt van.
320

g fld kztt jrtattya a szell.

A szab is (csak a molnrra nzve) lop. Ms ember vrt szvja mint a pica. Ki a mst lopja, magjt kmlli. Ott kapar a hol szemre tall. Ott csavarog, a hol valamit rez. Nha meg esik: hogy a nagy tolvajok viszik a tmlcbe a kissebb lopkat.
[13]

Ne sznd a tolvajt; ha kerken ltod is. Ki jszgot lop, ksz az letnek el lopssra is. Akkor lop a macska, mikor nincs mit nnie. Nem azrt akasztyk fel a tolvajt: mert lopott; hanem azrt: mert nem tudta jl el rejteni. Le sttt szeme is rllya a tolvajt. Szeretnnk a pockot is, ha nem lopna. Annytl tanllya egerszst a kis macska.
718

Tolvajnak, fia lop. Ha Jancsi lop, bizonyosan Jnos fel akad. Ha mennyi tolvajok vannak, mind egyszerre egy egy gasra fel akadnnak, fval nem gyznk magokat. rt a gazdnak, ki a tolvajt sznnya. Ki a tolvajokat vdelmezi, maga nagyobb tolvaj. Tbbet emszt el a tolvaj; mint a mit meg eszik. A madarak kztt is vagyon tolvaj holl. Mennyi Cigny, annyi lop. Csonttyhoz forrott a tolvajsg.
321

A lopott barmokat, de a szabadokat nehezen felejti el a tolvaj.

Apjrl semmi se maradt, maga se keresett semmit; mg is ds gazdag. Tolvaj gz.

[14]

Meg fogja, ha lehet, szomszdgya tehent. Meg feji (ha lehet) akr ki tehent. Nem lttam meg jobblt tolvajt. Herceg (a tolvajok kztt), a ki leg fbb. Nmely tolvajoknak sokig fj nyers fejk. Meg lopja (ha lehet) az Isten koporsjt is. Ki mennl tbbet lop, annl hamarbb fel akad. Vannak tolvajok, kik kevssel rik be, ha mr sokat loptanak.
719

A leg lesebb szem tolvajnak is szemt, ki lopja utllyra a varj. Ha valakit fel akasztanak, csak a varj mondgya feje fltt: hogy kr.
322

Leg szemesebbnek kell lenni a tolvajnak.

[15]

Ha tizenkt tolvajt akasztanak fel egyszerre; a tizenharmadik mg se fl. Vannak vak tolvajok is.
[16]

Illik a kender hm a tolvaj nyakra. Fl a gonosz tolvaj nyakra valtl. A tolvajnak elsben kezt, lbt azrt ktzik meg: hogy azutn torkkhoz (ha mindgyrt csiklands is) btrabban frhessenek. Ebnek se kll a tolvaj, ha a fn meg szrttyk. Sdora se j a hzott tolvajnak. Leg jobb olyan aszszont el venni, kinek Urt fel akasztottk: mert msodik Urnak soha szemre nem veheti: hogy nlnl jobb volt az els. Egy hegyes trrt fel nem akasztyk az embert. A mit a lopsra el lptl; nehz viszsz lpni. Leg hamarbb nyakon kapjk a tolvajt. Fejesnek kell lenni annak is, kit fel akasztanak. Msn tanl a tolvaj.
323

Ms krn tanl a tolvaj.

720

El lopn az Isten palsttyt is. Az ezst Angyalokat szllni tanttya. A szrnyatlan ezst szenteket is el szrnyaltattya. Az esztelen s tolvaj kztt a klmbsg: hogy az esztelen maga krn; a tolvaj pedig msnak krn tanl.
[1] Egy varga igen panaszolkodott a msiknak: hogy munkja ltal semmire se mehetne: noha a fontos talpat mindenkoron lopn; a brt pedig tizentn venn. Nem csuda (monda a msik) ha n gazdagabb vagyok, ki mind a brt, mind a talpat tn veszem. Az az: t jjval lopja. [2] Bicsksoknak hvjk Szegeden az olyan tolvajokat, kik vsroknak dejkben a zsebekbe kotorsznak, s ms aprlkokat is lopnak. Egy ezen bcsksok kzl 1790-dikben nagyon panaszolkodott, az akkoron fel llott, s a koront riz Banderistk ellen: kik a kurta mentt s dolmnt kznsgesen b hoztk. Jobb volt (mond a bicsks) midn ez eltt hoszsz mentbe, s dolmnyba jrtak az emberek: mert a zsebbe knnyebben frhetett mind maga az ember, mind ms bcsletes emberek. [3] A vros szolgi lopson kapk a Cignt. Az tlet elejbe vitetvn, ppen nem tagadta cselekedett. Midn a lnak hol lttt tlle krdeznk; azt felel: hogy a vros szolgi tstnt viszsz loptk tlle. Ezzel tuddott meg: hogy a Cignyoknl egy rtelemben lenne az el lops, s el vevs. [4] Kt trvny tudk meg nem egygyezhetvn egymssal, Diogenes elejbe jttek. Ez mind a kettt krhoztatta. Egygyiket azrt: hogy a valsgos tolvajt vdelmezn. A msikat azrt: hogy annak vdelmezsbe merne fogni, kivel a jszgot el lopta. [5] Nmely orszgokban ez a szoks: hogy midn a tolvajt els lopsban kapjk, bal flt vgjk le, a msodikban a jobbat; a harmadikra fel is akasztyk. Egygyet kapvn a brk, mivel ezt els lopssnak lenni gondolk tet egy fle el vesztssre krhoztattk. Midn a hhrnak legnnyei ezt cselekedni akarnk, egygyet se talltak hajja alatt. Midn erre nevetnnek a legnyek; mg a tolvajnak llott fllyebb; gy menydrgtt ellenk; tik vagytok ennek oka (gazemberek) hogy a bcsletes embernek fle se maradhat a fejn. Avvagy azt gondollytok (spredk emberek) hogy a bcsletes fiatalnak fle (valamint a rk lb) minden esztendben meg nyl?
721

[6] A farkas a mint tudgyuk igen hasonl a kutyhoz. Csak hogy ennl hoszszabb, farkassabb s ugyan ettl a hoszsz farktl neveztetnek farkasoknak. Feje is szlesebb. Szja ttottabb s pirosabb. Szeme kissebb. Fle kurtbb, s merevedtebb. Noha a kutya a kutynak se barttya; de a farkassal ppen meg nem egygyezhet Ennl ragadozbb llat szles e vilgon nincsen. Klkkeit nagyon szereti. A hideg tjakon sokkal kegyetlenebb. Teht giptomban nem oly vadak, mint Moskoviban. Ereje nagy. Szjjba vehetvn a jhot, futva megy vele, oly sebesen: hogy a psztorok el nem rhetik. Mind hallsok, mind hllsok igen j. De szaglsok klns. A szl ellen fordtvn orrt; mg meszszirl meg rzik mind az l llatnak illattyt; mind a dglttnek bzt. Nha csoportosan jrnak, s ekkor minden bizonnyal a barmokra trgyalnak. Ha a psztort meg ijeszthetik, s el kergethetik; a baromnak kvrit egyszeribe le ldsik. Mikor az aklra tnek; kznsgesen csak ketten vannak. Egygyik az akolba ugrst veszi magra; a msik kinn leselkedik; el dugja magt: s a szerencsre vr. Ha a kutya az akolba ugrik, a ben lv farkas ki ugrik. Utnna a kutyk minden erejkbl. Ezzel az elbvott farkas semmi rje nem lvn a nyjnak az akolba ugrik, s iszony krokat tszen. Ha ezt nem teheti a juhsztl tartvn; ki ugrik is, s pajtssa utn nyargal. Ketten lvn, ha egy kutyt meg fognak, azt szrpstl fel fallyk . Ha elevent nem kaphat, dggel lakik jl. Az ember hst is szereti. A lovakat elre, a szarvas marhkot (szarvaiktl flvn) htulrl tmadgya meg. Futnak a tztl. Haszon benne a br. Fogakkal az tvsk smitanak. Hssokat egy llat se eszi meg. Ha a szksg re veszi, a friss srokat is ki ssa. Nappal nyugszik; jjel dolgozik. Ha nem tall; meg li az aszszonyokat, s a gyermekeket. Szeretvn a kecske hst, b veszi magt a bokorba. s mivel azt a kecske is szereti, szsze jnnek, s a el nyomatik. Hrom esztend alatt ktszer fiadzik, egyszerre hetet. Anglibl ket rgen ki irtottk. Nmet orszgban sincsenek sokan. [7] Kt psta kocsisok sebesen nyargaltak egyms utn. Ki az els kocsiban lt, annak nagy orra volt; a msikban kis orr sietett. A sebes nyargalsnak okt akarvn tudni egy taz; meg krdezett egy mellette lltt. Ez azt mond: nem ltod teht: hogy az els orgazda, s a msiknak orrt el kapta. Ez utn iparkodik: hogy el lopott jszgt viszsz vehesse. [8] A Br egr (msknt Denevr); osztn a Br s a Bojtorjn (a rgi mesk szernt) egy trsasgba szegdtek, s kereskedni egygytt akartak. A Denevrre azt biztk: hogy pnzt klcsnzzn. A Br egy gymnt gyrvel kereskedett. A Bojtorjn kpnyeget rlt. Ezen holmijkkel a tengerre szllottak; de haj trst szenvedvn mindenkbl ki pusztltanak. Innnt szrmazik: hogy a Denevr nem mer nappal szllani, flvn azoknak erszakjaiktl, kiktl a pnzt fel vette. A Br szntelen a vizekbe bukdos, ha

722

valamikppen a feneken fekv gymntot meg tallhatn. A Bojtorjn a kpnyegre ragad; hogy egyszer az el veszettbe akadgyon. [9] Nmely Cignt hallra tlt a vros. De hhrt tizenkt Nmet forint all nem kaphatott. Hogy ezt a vros drgllan; s tet felvel ki akarn elgteni; csak egy forintot krt a Cigny, azt mondvn: hogy smerne egy cs hhrt, ki ezrt tet (ha hozz menne) fel akasztan. [10] Nmely Tisztart kocsijnak kereke a falu eltt el trtt. Ezt hallvn a parasztok oda szaladtanak, s jl meg ktzvn a kerekeket, tet haza segtettk. Itt a Tisztart meg ksznte a j akaratot; fkppen pedig azt: hogy a ktelekkel haza segtettk. Ezt hallvn egy a csintalanabbak kzl nincs (gymond) mit ksznnyn az r; mivel tbb kteleket is meg rdemlett tllnk. [11] Nmely ember egy paszamntos btba menvn, meg krdezte a btost: mennyirt adna egy oly hoszsz paszamnt, mely egygyik fltl a msikhoz rne. Ezt a legny (akkori b dben) egy aranyra szabta. Azt a vev ki is fizette. De hogy az egsz vget kezeihez vette azzal el szaladott. Noszsza utnna a tolvajnak. El fogtk, s a vros hzhoz vittk. El rkezvn a rab visgls deje; mg ama vevnek llott fllyebb: hogy meg fizette lgyen az egsz vg paszamnt, a btos legny mg se adott legyen oly hoszszt, mely egy fltl a msikhoz rne. Oka krdeztetvn, azt mond: hogy egygyik fle fej n lenne, a msik a Drezdai akaszsztfra volna fel szegezve. gy mg a btosra tmadott: hogy tet meg akarta csalni. [12] Nmely ri aszszony az asztaloshoz menvn jjeli szksg ldra alkudott. Sokat talla az asztalos krni azrt az hitvnsgrt. De az asztalos annak ers s szp zrjait mutogatvn, azt mond: hogy annak lakattya is tbbet rne a meg grt pnznl. Erre az aszszony: a lakatra (gymond) semmi szksgem, mert, a mit benne tartok; nem fltem: hogy el lopjk. [13] Ezt mondotta Diogenes a vros szolginak; kiket hres tolvajoknak lenni tudott, midn egy szegny legnt nagy lrmval hajtottak a vros hzhoz: mivel egy hitvny kanl lopson kaptk. [14] A gz (msok gznek rjk) az egerek kztt leg kissebb. Orra klns hgyssg: azrt is a Nmetek gy nevezik: Spitzmaus. Szre vilgos pej. Istllkban, pajtkban, gan dombokon tartzkodik. Lakik nha az erdkben is, a mezkn is. tet a macska meg fogja ugyan; de meg nem eszi: mivel a szaga (eltte) tlatos. A tbbi egerek kztt, legtolvajabb, leg krtkonyabb. Fkppen a gabont rongllya. Br szaga trhetetlen lgyen is; mg se mrges llat, mint ms tlatos szag llatok Van vzi gz is, az elbbeninl valamivel nagyobb. Szre az ilyennek sett szrke. Forrsok, s patakok mellett
723

lakik. Uszik is a vizekben, ottan el is bukdosik. Eledele ennek vizi bogarak, apr halak, s mikor a halak vnak hal ikrval l. [15] Saxoniban egy hres tolvajt akasztfra tltk; pedig el veszttettsnek dejt harmad napra szabtk. Ezt hallvn a tolvaj; igen jajgatott, s a birknak rgysgjket szemeikre hnyvn el keseredve azt mond: hogy harmad nap mlva nagy vsr esne Lipsiban. maga leg albb kt ezer tallr ra krt vallana, ha akkor tbb trssaival egygytt jelen nem lenne. [16] Ezeket a vak embereket fkppen orgazdknak vlasztyk; mert nem flnek: hogy a tolvajokat fel adgya. Osztn otthon lvn a holmiknak j gondgyokat viselheti.

NEGYVENKILENCEDIK SZAK. A Vnek.

A vn hegeds minden nap egy ntt felejt. A mit von is, azt is roszszl vonnya. Meszsze lt.
[1]

Rgtl fogva gondolkodik immr. Vn dg. Vn kuvasz. Mg a bodza fnak is j napot mond. Inba van immr a lotyog nadrg. Meg ette immron kenyernek javt. Keveset hagyott htra.
324 [2]

Eleget prbllya, a t fokot mg se talllya.

[3]

Nha a vn aszszonnak is piszenik. Vn szatyor. szbe csavarodott.

Vn lennak mindenkor kurta a farsang.

724

Egygyik lba a koporsban vagyon immr. Vn csoroszlya, kopott sztk. A leg jobb futt is el ri az regsg. A mlt se rghattya. Pp az tke. Nehz az regnek a frisset el jrni. Nehz vn aszszonnak a koncba harapni. Liszt malomba rltt. Ki nem kvn meg vnlni, akaszsza fel magt. A fradt kr ersebben rakogattya lbt. Testthez is aszlt halhatatlan lelke. Vn bocskor. Hantos ht. A vn kr mlyebben hgdossa a sarat. Hatty Aptl, galamb anytl szrmazott. Vn csaz. Vn lcs. A vn kecske is meg nyallya a st. A vilgnak rgisgvel vetekedik. Szjjban kt foga tartya az istrzst. Rncos bre (mint a szalonna) tprdtt. Vn suba. Vn bunda. Vn borotva. A vn bba az Man rdgnek hadnagygya. dm atynknak els szltt gyermeke.
725

Tar szrke.
325

Rgen van immr dg rovsra meccve.

Msodszor gyermek. A vn fa sokkal nagyobb rnykot vet. Nem ezen a vilgon; hanem a msikon lt. Csszg, de nem jr. Mr hold a nappal egszszen szsze ment. Vn kofa. Deres l. Rncos ble egszszen szsze fonnyadott. Zsellrt fogadhatna bvlt nadrgjba. Az sz haj meg srglt. Az sz haj duda zaj; de a rnc mr nem tnc. Fgg az lep. Fogatlan gereblye. Vn embernek bor a levesse; ksa a slttye. Utls lbon jr. Nincs utlatosabb, mint lni kezd vn. Meg szlt a hajja minden bcslettel. Tprt orcj. Rncsos pofa. Nem minden ag rka kerli el a csvt.
326 [6] [5] [4]

Fehr gylcs. Vn szerszm.

Fejrl nyron se akar el menni a h.

726

Csgg a feje bal fel. A nyulat (ag lovon) nha agyon verik. A grblt ag nnek, ag regje is. Bgyor a vilg, szatyor a vn aszszony. Hrg mr a mellye. A vn szakcsn is meg fzi a j levet. Sokat parancsol.
[8] [7]

Elg egy reg ember a hznl. Egy vn aszszony sok is a hznl. Hrom lbon jr. Rgen volt az, mikor az annya emljt szopta. Nem birhattya mr fart. Volt valaha annak egyenes dereka. Fogai el koptak. Ki nem akarja: hogy feje szllyn; vgassa le. Elg nyavala a vnsg. Nehz a vn rkt trbe kerteni. Rgen volt fiatal. Szinte annyi borj brt adnak el, mint kr brt. El kopott. Vn heveder. A vn szolgnak a sz is veresg.
727

327

regek vezrlik a hadat.

Nehz a vn Aszszont szpnek le festeni. El rte a sok pntek. Vnebb a kt esztends malacnl. Korpt a vn ebre vesztegetni nagy kr. Sok szombatot lt. Hrom lbra, egy pr szemre szorlt. Vn kupak. Vn lajtorja. Nincs oly meg aggott vn rka, mely trbe ne kerllyn. Nem rncos a nyelve. Holl volt ez eltt, mr most hattyv vlt. regszik a legny. Ag ebnek, vn szolgnak semmi bcscse. Holtomiglan holtiglan.
[9]

Rgen visele maga brbl csizmt. Csf dolog ha a vnnek esze ksn rik. Cstlik, botlik. Mihelyt botlik, mindgyrt esik. Rgen pdrti immr sgros bajszszt.
328

A vn leny mindenre ksn rkezik.

se mi ember.
728

ppensggel oly vn, mint az orszg ttya. E szzad eltt szletett. Bds immr annak, mind tdeje mjja. A szszt is psznek mondgya. Olyb tarthattya, mint ha zsebben volna. El bomlott galiba. Sok karcsonyi szilvt emsztett meg nlunk. Vn gunyh. Vn dada. is le fel jr immr a hgyn. A vn farkast a brny is neveti meszszirl. Tudgya: mikor veszett Belgrd. Erre kzelebb; amarra hamarbb.
329 [11] [10]

s, kapa, cmere.

Sokszor meg ette mr a Hsvti brnt. A temet kertnek rdemes virga. Nem meszsze van immr a srnak szltl. Vn parka. Aba poszt. Nem gyzi testtye a llek parancscst. Vannak mr lenynak is szmos unoki. Avas szalonna. Szraz fa. Nincsen oly vn kutya az egsz vrosban.
729

Rongyollott kpnyeg. Vnsg terhe alatt elre horgaslt. Tbbet l mr otthon, mint a kertbe ki jr. Kezn a keszty tra indl. Reszketnek az inak. Rgen volt az, midn Pnksdi kirly volt. Rgen el mlt a Pnksdi kirlysg. Attl is flt; hogy rnykban meg botlik. Gmbly lett, mint a csiga.
330 [12]

Minden vtek el alszik a vnben csupn a fsvnsg bred fel.

bornak, s lennak nem egy ron icje. Arra jutott: hogy maga rnyknak is kszn. Lenya is vn aszszony. Nincs oly reg, ki tovbb ne kvnnyon lni. Nagy drl emlkezik. El felejtette eddg az acl levest.
[13]

Nehezen hal meg az reg ember: mert az lethez nagyon hozz szokott. Se haraphat, se rughat. Hitt a vn ember ritkn cserli meg. Odvas trsk. Vn hatr k.
730

rendba adta fogait. A vn leny a rzsn se igen kap immr. A Fodor, akr Mnta; elg hogy banya virg. El nta a frisset, csak a lasst jrja. Ki az reget meg nem bcsli, jele annak: hogy reg lenni nem akar. Roszabb a vn aszszont, mint a vn kutyt ingerleni. J immr nki a banya virg is.
331

A vn l (ha meg nem eheti is az abrakot) leg albb meg rhgi.

A vn falusi mester is vgtre ki kotlik a tanitsbl. m-rd.

[14]

Az letet inkbb szereti az reg, mint a A

fiatal.

kriptnak klcst keresi.

Pokolba se veszik b: mivel fogai nincsenek. Vn palnta ksz kposzta. A

vn darzs (ha meg nem haraphattya is mr az rett gymlcset) leg albb meg dongja.
A A

vn kutya ebl szokott meg szlni. szamr (az annynak hasban is) sz.

Rgen el koptatta fiatal fogait. Rgen volt hajadon. Acl pennnak is el kopik a

foga.
731

Bcsld meg az sz szaklt. Nem mind tuds, kinek Ppa szem az orrn. Le ldozott a Estte fel van.
332

nap.

Nem megy tbb oda, a hov az Angyalok se jrnak.

[15]

Gyakran el t immr a t foka mellett. Le alkonyodott a nap. A vn ember mindenben las, csak a koporshoz jrsban gyors. Sokig lni (s meg nem vnhedni) mestersg. Le szllot a nap. Ha letnek annyi esztendei lennnek, mennyi haj szlai vannak a fejn; gy teccene: mint ha mi napon szlettetett volna. Mr krsztl fordlt mellyben a llek. Kopasz a mez. A vnet vinyegvel is agyon thetni. El lt a verb. ntig be ri hrom singnyi flddel. Az lnek vagy nincs, vagy ritkn van fldgye; de a hltnak mindenkor elegend vagyon. Fejbe slt a prta. Nem jdzik mr tbb felest s feletlent.
732
[16]

A vn leny (ha frjhez megyen) egybe vn aszszony lesz bellle. Sok szomor trssai vannak a vnnek. Klletlen vendg a vnsg. A harangozsnak pnzzt ltni ki szembl.
333

El nyelte a horgot.

Az abrosz is vgtre szszsz vlik. Nem disdi mr a jtk. Ki a mt meg adta, holnapot nem grt. Cinterem virg a fejn. Kevs napok utn bele hal a fldbe. Oda a fiatal piros.
[17]

Soha nem ll fiatalabb korban. Szem hegygyel lt, fl hegygyel hall. Fut szemmel tekint immr letre. Hall eltt immr le tett sveggel ll. Csak a van mg htra: hogy szjjba rgjl. Jl meg kentk (a sr fel) kt kerekt. Lba is a temet fel ll. sra, kapra nem sok fog vrakozni. Nyomban a hall les kaszjval.
733

Vkony a remnsg a hoszsz letre. A hall kezre adtk. Feslik immr a hrs. Elre meg fttk immr a kszlt. Semmiben nem vsik immr annak foga. Szemmel tartya a hall. Kezet adott immr a hall verbunknak. Szent igaz: el megynk. Mint ha kst tnnek szvbe, ha eltte a hallt emlegetik. Nem sok kszbt fog ezutn koptatni.
334

Mindenkor flel, ha nem neki hzzk meg a llek harangot.

Ki kopott a storos nnepekbl. A cinterem fel fordlt imr rdgya. Abban tri fejt, hogy nyjcsa lett. Knyv nlkl tudgya azt: hogy meg kell halnia. Magba szllott; el hiszi: hogy rkk nem l. El kell menni az r dolgra. A vn aszszony (ha nem egybb is), elg tlle, hogy (msoknak ki mentekben) lakat a hznl. Lba se j msra, csak dit hajtani. Nem remlhet sokat a vn.
734

Maga a vnsg elg betegsg. Esik ess, nyl a sr. A vn leny mr mit vr. ton ri az a kr. B foglallya a nagy zr. Mr a birsgbl is ki aggott. A vn birka el li a tli takarmnyt, kikeletkor hal meg. Vn embernek ksa a pecsenyje, bor a patikja. Vn mszros kutya (ha meg nem foghattya is a brnt) leg albb meg nyallya.
[1] Ennek a kzmondsnak ktfle az rtelme. Egygyikkel a vnsg allyastatik: mivel kzelrl nem olvashat. Msikkal dcsitetik: mivel a jvendbe is bele tekinthet. [2] Az az: hamar el frad, s a bodza fa mell, hogy testtt ki nyugtassa, knnyen le l. [3] Dioniziusnak ama Sziciliai knyes uralkodnak des annya igen lemedett vn lvn frjhez akart menni. Ezt finak meg jelentette, s a trvnnek fel bontsst ebben is srgette. des anym (monda a kirly) n ugyan az orszgnak trvnnyt fel bonthatom, de te a termszett nem. [4] rebbik Kt nyltzvan esztendket el lvn, a tancs eltt b vdoltatott. Maga rtatlansgrl bizonyos lvn, azt mondotta: hogy ms emberekkel lt, s ms emberek eltt vdoltatik. Eleibek nem mgyen. [5] Az az: bajszsza s szaklla, mint a hold vnsge miatt meg fehredett; kopasz feje bre is mint a nap fnyess lett; s gy hold a nappal szsze ment. [6] Ennek a kzmondsnak ez az rtelme: kinek sz haja van, azt regne k ppen nem mondhatni, mivel harminc esztends korokban is meg fehrednek nmelyek, ugyan azrt a fiataloknak szokssok szernt a duda zaj mellett el is tncolhatnak. De midn a br mind az orcn, mind a kezeken rncasodik, mr akkor a vnsg b rontott, a tnc el mlt.
735

[7] A vilgot kereknek tartyk, mint a bugyort; a vn aszszony koldssgra szorlvn szatyort szokott hordozni. A vnsget ki nevet pajkosoknak mondssok ez. [8] Az regnek hrom tulajdonsgai vannak. Mind szeme, mind ereje, mind szava hatalmasabb, mint fiatalsgban. Szemvel Ppa szemen kt akkort lt. Le szllvn a lrl, a nyerget is maga utn rntya. Tbbet parancsol: mert els szavra meg se indl a cseld. Msikra is nehezen mozdl. [9] Dionizistl ama knyes Uralkodtl gy fltenek a Sziciliabliek: hogy sokan ott hagyvn minden jszgjokat el szknnek a hladatlan szigetbl. El szktt (a tbbi kztt) Poliksenes is, ki Dioniziusnak testvr hgt (Teskt) felesgl tartotta. Ezt meg hallvn Dionizius: Teskt maghoz hivatta, s tet kegyetlenl meg szidta: hogy tudvn Urnak szndkt azt nki meg nem jelentette. Erre Teska ily nemes btorsggal felelt: teht te engem (Bty) oly alval aszszonnak lenni gondolsz: hogy ha szre vettem volna el gyekz szndkt, n vele el nem mentem volna, s minden szerencsjben, hlttomiglan hlttiglan, ti trssa lenni nem kvntam volna. [10] Mtys kirly ama hres fekete seregnek egy kapitnnyt erklcstelensgei, de fkppen lustasga miatt a seregtl el eresztette. Midn pedig emez esztendbli jutaloml szz forintot krne, nem ugyan azrt, a mint mond; mint ha arra nki szksge volna; hanem csupn azrt: hogy az emberek ne vlekedgyenek fellle: mint ha tisztsgtl meg fosztatott volna; hanem, gyengesge miatt el eresztetettnek mondhassk, Mtys ppensggel semmit se akart neki jvedelml adni. Hanem hogy minden vigasztals nlkl el eresztetettnek lenni ne lccattassk, arra intette: hogy minden esztendnek vgn dicsekedgyk az emberek eltt: mint ha zsebben volna immr; pedig azt nem fogn tagadni. [11] Sietvn a faluba egy ordinnc katona; el tallt egy vn aszszont, meg is krdezett: hol rhetne leg hamarbb a brhoz? az aszszony kt tat mutatott: erre (gymond) kzelebb; de amarra hamarbb. A kzelebb tat vlasztvn a katona, iszony nagy pocstra tallt, melyben mennl tovbb ment, annl inkbb sllyedett. Ekkor az aszszonnak mondsst fejtegetvn, igaznak tapasztalta azt lenni: hogy erre ugyan a merre meg indlt kzelebb lenne a falu; de amarra a j t miatt knnyebben, s ugyan azrt hamarbb is rhetett volna a brnak hzhoz. [12] Ez a kzmonds annyit tett a rgieknl: mint ez regsge miatt kzelt a hallhoz. B. Apor Pter a kesztykrl gy szll: teli kesztyt, ki a parduc brbl, ki hiz brbl, ki rka brbl viselt. Ha valakinl nyri kesztyt lttak volna, bolondnak tartottk volna. Jut eszembe: egy valaki viselni kezdegette a
736

nyri kesztyt: tet csfolni, s ki kacagni kezdettk vala. Szgyenletiben le tette. [13] Nmely katona krdezte a hzi gazdasszont: tudna e acl levest csinlni? Az aszszon (j szakcsnnak tartvn magt) sajnllotta: hogy csupn csak ezt nem tudn. Krte a katont: tantan meg. A katona teht bogrcsba vetette az aclt, forgatta is kevs deig. Szalonnt krvn az aszszontl, azt bel aprtotta, s el olvasztotta. Erre szp halkkal kst krt, azt bele vetette, s meg szta, vgtre vizet ntvn reja, meg fzte hgan a kst, s az aszszonnak (acl leves gyannt) elejbe adta. [14] Ez a vadszoknak szoksba vett szavok, midn a vad valamelyiktl el tvozik, s ms valakire fordl. lt ezzel Gyngysi is Kemny Jnossban gy rvn: Vigyzz: m-rd a nyl, azomban kiltyk. Kergetik a koppk Dcseire hajtyk. De cselt vt ott nkik. Ms fel szalasztyk. Az asztalnokra tr. Ott jl meg ingattyk. Mindazltal: m-rd szval akkor is lnk, mikor bujklsdit jdzunk, s valakire tallunk. lnek a csintalanok akkor is: mikor valaki haldoklik: mrd a hall. [15] Ezen kzmondssal akkor lnek az emberek: midn tisztessgesen azt akarjk ki mondani: hogy szksgre megyen. [16] Ez az: a mit a Dekok gy mondanak: ludere par impar: magyarl gy: Pras ? vagy pratlan? de nmelyek gy is: feles? vagy feletlen. [17] Pittistl ristotelesnek tanlt lenytl krdeztk egyszer a blcsek: min sznt szeretne leg inkbb? Azt a fiatal pirost (gymond) melyet egy szznek orcjn ltok.

737

ERDLYI JNOS: MAGYAR KZMONDSOK KNYVE

CMLAP ELSZ A. . B. CZ. CS. D. E. . F. G. GY. H. I. J. K. L. M. N. NY. O. . . . P. R. S. SZ. T. TY. U. . V. Z. ZS. PTLK. KZMONDSOKRUL.

738

Erdlyi Jnos: MAGYAR KZMONDSOK KNYVE

A Kisfaludy-Trsasg megbizsbul Szerkeszti s kiadja Erdlyi Jnos.

Pesten, nyomatott Kozma Vazulnl. 1851.

739

ELSZ.
E gyjtemnynek mr ezeltt hrom esztendvel kellett volna megjelenni, s vele bezratni, legalbb egy idre, azon munklatoknak, melyekkel a KisfaludyTrsasg engem bizott meg a npi irodalom krl. Az idk ersebben hangzottak, mint hogy a npi elme ily naiv szlttei avagy fl kedvvel is vtessenek vala s ime csak most lp vilg el e knyv. Noha irodalmunk azeltt s azta is vett mr ily nem gyjtemnyt, de velem parancsolt a ktelessg egyfell, mig a kezdett vllalat kiegszitse msfell. S br volt is gyjtemny, mind a mellett magam valk gyjt eredetileg a npbl elszr, s csak azutn folyamodtam tisztelt eldimhez, s jegyzeteimhez. Ide valk Szenczi Molnr Albert, Kresznerics s legujabban Czuczor sztri dolgozataik, aztn a valdi gyjtk: Kis-Viczay, Kovcs Pl, Barti Szab, Faludi, Szirmay Antal, Dugonics, s elvgre Ballagi Mr, kiket, tbb irkkal egytt e knyv vgire fggesztett rtekezsemben szives hlval emltek, s irodalmilag mltatni ktelessgemnek tartok. Az egyes kzmondsok vgn feltl betk mr eme tisztelt nevek kzl egyik vagy msikra val vonatkozsok; miben czlom volt divatt s egyuttal urt is adni nmely kzmondsoknak, s feltartani ama nevek emlkezett, mint e rszben tiszteletnkre mltkt. E szerint M. Molnr Albert; P. Pzmn;KV. KisViczay; ML. Mikes Levelei; F. Faludi; K. Kovcs Pl; Sz. Szirmay Antal; D. Dugonics; B. Ballagi Mr - neveik s illetleg munkik els beti. Knyvem trgyas betrendben van adva, kikeresvn, a mint jnak lttam, a fszt, melyen az rtelmi sulyt fekdni hittem. Szmok a kzmondsok utn jelentik a rokon vagy tbbnyire ugyanazon jelents kzmondsokat. Nhol latin, nmet s franczia kzmondsokat is oda mellkeltem, mennyiben a mink egyforma szerkezet egyikkel vagy msikkal. Igen sokat nlllag magyarztam leginkbb nemszletett magyar olvaskrt; hol msok vilgtst elfogadhatm, megjellm s emltm; de nmely kzmondsokat magam fejtl mskpen is irtam le, hallomsbul vagy msoktl vett adomkkal az lethez s trtnethez ktttem. A mit irodalmi szempontbul el kellett mondani, rviden egy rtekezsbe foglalm; nzetek, az itszet figyelmt ignylk. Mert vajha ne maradna e knyv, mint maradt a "Npdalok s mondk" hrom ktete, kritikai sz s birlat nlkl mind e
740

mai napig. Azt kellene hinnem: magamnak gyjtk, magyarzok, ha kritiknk hanyagsgban okot nem lelnk. Azonban ez mg szomortbb; holott klcsns felvilgostsok mi szp fejlsbe hozhatk vala 1846 ta az irodalom e nemt, mely neknk igen uj s rkleg megifjul; nismei s aesthetikai tekintetben gymlcszbb minden eurpai np- s szptanoknl. Tisztelettel veszem ki Henszlmann Imrt, ki a npmesket sszehasonlt kritikval kisrte, mltatta s a tudomny vilgba felavatta. Szivesen emltem Fekete Jnos s Kelecsnyi Jzsef urakat elvgre, kik e knyv megjelenendsnek hire utn, amaz fehrmegyei, emez nyitravidki npbl leirt kzmondsokat kldnek azonnal s midn nekik ksznetet mondok, egyszersmind felhivom a npi irodalom bartit: jegyezzenek ssze minden ily elemi tredket hogy legalbb meglegyenek azon idre, mikor isten jobban adja. Pest, marcz. 15. 1851. Erdlyi Jnos.

741

A. .
1.

Aba nem poszt. D. (2085. 4230.)

Aba kznsges durva poszt, melybl hajdan a cseldek ruhi kszttettek. Aba faj, poszt nem. Mikor a faj s nem (species et genus) a tagad nem (non) szval kttetnek szve, az mindig roszat, kevs becst jelent a magyar kzmondsokban, p. "ksa nem tel; egres nem szl" stb., mintha mondatnk: a ksa rosz tel, az egres rosz szl.
2.

Lesz mg Abn bucsu.

3.

Abajgat, megabajgat.
Szirmay szerint Aba kirly idejbl maradt fel, ki elbb Pter kirlyt, t pedig ez zte el a magyar trnrul. Jelent mltatlan, kegyetlen bnsmdot.
4.

Abaujba kldeni.
Veszprm megyei szjrat. Egy ifju, levelet irvn egy leny szlinek, krte ket nyilatkozsra: hozz adjk-e vagy nem lenyukat, mert ha igen, Pesten marad lakni, ha nem, akkor megy Abaujba, hol re hivatal vr. A szlk rviden igy vlaszoltak kitrleg: csak menjen Abaujba. Ezta "Abaujba kld eni "am. kosarat adni.
5.

A ki a-t mond, b-t is kell mondani.

6.

Az reg a-t sem ismeri.

7.

Az csak abc-e.
Knnyen tudhat dolog. Mi is tudjuk az abc-t. ML.
8.

Az abc-t sem tudja, mgis katedrba ll./papolni akar.

9.

Annyit tud hozz, mint tyuk az abc-hez. (455.)

742

10.

Nem teszi az ablakba.

Oly levlre mondjk, mely haraggal, szemrehnyssal van irva.
11.

Ha ablakkal bered, ne nyiss kaput sziveden.

12.

Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.

13.

Ablakon hnyjk be neki.

Nem is tudja, honnan s hogyan boldogul. Szerencss.
14.

Tli ablak.
Azaz ppaszem.
15.

Se kin, se ben mint az ablakfa.

16.

Legjobb ostor az abrak.

17.

Sokat viselt abrosz vgre/A mely abroszt sokan viselnek, szszsz vlik. D.
18.

Ismerem az abroszt, szszbl fontk.

Alacson szrmazsu kevlyre mondatik.
19.

Ms abroszhoz trli kst.

20.

A shos abrosznak szebb a szine mint a viszja.

21.

Keskeny az abrosz.
743

Nagyobb a pompa, mint megbirn a hz.

22.

Aczla j, de kovja rosz.

Mintha mondatnk: "a czl, a j, "mit a msik, hivn, hogy aczlrl van sz, igy ptola ki: "de kovja rosz." Jelentse: a czl j, de roszak az eszkzk, vagy egyik eszkz j, a msik rosz.
23.

Aczl anynak tzk a lenya.

24.

Azt se mondta: cserljnk aczlt.

25.

Knnyebb az aczlt eltrni mint meghajtani.

26.

Aszonynak minden fazkoldal aczl.

27.

A ki krdi, kell-e? nem rmest ad. K.

28.

Ha adsz, adj j szivvel.

29.

Adj, uram isten, de hamar.

Van nhny km., mely el vagy utn mindig oda teszi az idz: "mint a czigny mondja. "Ez is olyan.
30.

Nem ugy adja a mint rulja.

Nem akarja maga se, hogy mind higyk, a mit beszl.
31.

Ha adhatsz, maradhatsz. (4047.)

32.

Knny adni, a mi nem kell.

744

33.

Szp ott adni, a hol senki se kr.

34.

Ugy adom a mint vettem.

35.

Ki nem akar adni, azt mondja: nincs.

36.

A mit ott adnak, ks nlkl is megeheted.

37.

Add ki, a mit bevettl.

38.

Minem az "adjon isten, "olyan a "fogadj isten."

39.

Knny a msbul adakozni.

40.

Flig ads.
Nmet: Verschuldigt bis ber die Ohren.
41.

Lelkvel is ads.
Latin: Animam debet.
42.

Ads, fizess. (734.)

43.

Sarkalssal szokott ads jl fizetni. KV.

44.

Ki vagyonnl tbbel ads, semmie sincs.

45.

745

Ha valaki egy krajczrral ads, meg kell krni; ha egy kis pnzzel ads, azt mr nem illik megkrni, hanem mindig grbn kell nzni az olyan emberre. Sz.
46.

Adsa vagyok.
Vtett ellenem, boszut kell llnom rte.
47.

Szalmaadssgnak polyva szalma a kamatja. K.

48.

interese./Bizonytalan

adssgnak

Pnzzel, nem busulssal fizetik az adssgot.

49.

Rgi adssg annyira flmegy, hogy utoljra el sem red.

50.

Szrja, mint katona az adtt. (4177.)

51.

Czifrn adtz, a ki megszokta.

Nmely kromkodsaiban "adta "igt hasznl a magyar; innen adta am. szitok; adtz am. szitkozdik.
52.

Tmlczben is adtz.
53.

Nem addig van a!

54.

Kan agr a vendg, komondor a gazda. (445.)

55.

Nyul utn bottal veri az agarat. (1942.)

56.

Nem rlnek a nyulak, midn az agarak fiadzanak.

746

57.

Htrbb az agarakkal.
58.

Nagy bcslete mint a tli agrnak.

59.

Mint az agr a pozdorjn.

Azaz nincs dolga.
60.

Aggn-beszd. P.
61.

A grblt aggnnek agg regje is.

62.

Aggsz, de igaz. P.
Igy nevezi Pzmn tbb helyen a kzmondsokat.
63.

Az agyveleje sem uborka. P.

64.

Igen fen kezdesz hezni, elszdl agyad. P.

65.

Agyafurt.
66.

Agyba fbe.
67.

Nehz az agyagot sni.

Nehz a fsvnytl valamit kikrni. D.
68.

Ajndk-elvtel szabadsg-lettel./Ajndk-elfogads szabadsgelads. B.

747

Ez utbbi inkbb alkalmazkods a franczia kzmondshoz: Qui prend se vend. Az els jobb.
69.

Ajndk a j barttal is ntt fordttat.

70.

Ajndkkal mindent meg lehet hajtani. Cz.

71.

Az ajndkot is felirja.
72.

Ajndk marhnak nem kell fogt nzni./Ajndk marhnak nincs odva fognak. D.
Latin: Equiti dentes Nmet: Geschenktem Gaul sieh nicht in's Maul.
73.

inspicere

donati.

Ajakba harap.
74.

Rgja marja ajakt.

Latin: Mordere labrum.
75.

Lepityedt az ajaka.
Megszgyenlt.
76.

Ajakon termett, nem szivben fogant sz.

Azaz res beszd.
77.

Megcsuszamodik ajka. P.
Hibsan szl; hazud.
78.

Nyitva az ajt, akr fl akr al. M.

79.
748

Ajt kz nem teszem ujjomat. P.

Nmet: Zwischen Thr und Wand leg'Niemand seine Hand.
80.

Nem sokat vstom ajtajt.

81.

Kivered az ajtn, bejn az ablakon.

82.

Ha egy ajtn kiverik, a msikon bemegy. B.

Szemtelen, tolakod.
83.

Ajtt mutat.
Kiutast a hzbl.
84.

A ki vgl maradt, tegye be az ajtt.

Azok vezrszava, kik a jvre Nmet: Der Letzte macht die Thr zu.
85.

semmit

nem

gondolva

lnek.

Ksn jttl, hanem mosdjl s kendjl ki az ajtn. K.

Jtk a mosdik s kendik (honnan: kend) igkkel. Mosdjl, azaz mentsd magad ne szval, hanem futssal, s mintha a mosdik ignek ez utols rtelemben is megfelelne a kendik ige, mert mosdsra kvetkezik a kends, azaz trlkzs; mikor ajtn kikendeni am. kimenni az ajtn.
86.

Htuls/Kibuv ajt.
Elmben maradt gondolat vagy fogs a ravaszoknl, melylyel magokat kimentsk. Nmet: Hintere Thr.
87.

Ajtt sem nyitottak r.

Senki sem ltogatta meg beteg korban.
88.

Nagy ur s kutya utn teszik be az ajtt.

749

Nmet: Hunde und Edelleute lassen die Thr auf.

89.

Bebukott az ajtn, mintha gbl potyant volna le.

90.

Ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes.

A czigny szamarat rult s krdezvn egy venni akar: vemhes -e? a czigny felel: nem. Akkor nekem nem kell, mond a vev s elment. Erre a czigny llit, hogy vemhes. Mikp lehet az? krd a vev. Knnyen, felel a czigny, ha akarom vemhes stb. Olyanra illik, ki most igy majd ugy beszl, hisz, cselekszik.
91.

Nem mint akarnk, hanem a mint lehet.

Latin: Ut possumus, quando ut volumus, non licet. Ter.
92.

Akarom is nem is.

93.

A ki akar, lel okot.

94.

Nagy benne az akarat mint a rosz lban./vn lenyban.

95.

Nem akars fejvakars. Cz.

96.

Knny az akart rbeszlni. (4187.)

97.

A knny is nehz a nem akarnak.

98.

Nem akarsnak nygs a vge.

99.

Ki nem veheti hasznodat, rtse jakaratodat.

750

100.

Ha jakaratot veszek, mg azrt is ads leszek.

101.

Akaszszanak fel neved napjn.

102.

Ki nem akar lni, akaszsza fel magt.

103.

Kinek semmi dolga, akaszsza fel magt.

.... Ott az A ki Akaszsza fel re magt. Npd.
104.

akasztfa megunta

faluvgen, rgen, vilgt,

Felakasztotta magt valaki.

Akkor mondjk, ha nagy szl tmad hirtelen.
105.

sszeakasztottak.
Pld. kt sznok, mikor egyms ellen kikel, s megmri erejt.
106.

Az akaszts sem esik ingyen.

107.

Akasztssal is elhiresedik az ember.

108.

Akasztfa czimere, hhrpallos levele.

109.

Akasztfa virga.
Akasztfra val. Npnk e szomor ltvnyt a virg eszmjvel ruhzza fl, pldaul: Szegny Barna Pter, gyolcs inge, gatyja, Vrrel virgozik a testi ruhja.
110.
751

Akasztfa-virgbl is lesz nha gymlcs. D.

A rosz gyermekbl is, kit akasztfra itl a kzhit, vlik nha j.
111.

Ha tvol van is tle, maghoz szvja az akasztfa. D.

Hasonlati km. a delejtl (magnes), mely a vasat maghoz szvja.
112.

Kinek akasztfa helye, nem hal a Dunba.

Az ltalnos elvgzet (absoluta praedestinatio) Nmet: Was am Galgen vertrocknen soll, ersuft nicht im Wasser.
113.

hite.

Akasztfa senkit nem h, mindenkit elfogad.

114.

Akasztfa nem sodrfa.

115.

Akasztft is megszokhatni.
A czigny akasztfra itltetvn, azzal ment magt, hogy soha meg nem szokja, de mgis felhuzatvn, a mint meg se mozdult, r mondk, hogy bizony megszokta , mert igen csendesen viseli magt.
116.

Mintha akasztfrl loptk volna szabadult/szktt volna le az akasztfrul.

117.

el./Mintha

most

Akr ide, akr oda.

Azon kzmondsok, melyek akr akr ktszkon sarkallanak, egyenlt jelentenek; p. akr pofon, akr nyakon; akr a tojst a khz, akr a kvet a tojshoz stb. Melyek el fognak jni a magok betrendi helyn.
118.

Szembe mer nzni akrki finak.

"Akrki fia "jelent vlogats nlkl brkit.
119.

Nincs savanybb az alamizsnakenyrnl. Cz.

752

120.

Alamusztasgnak nem kell hinni. Cz.

121.

Bezzeg albbhagyta mostan. M.

Elbb hs volt, most gyva.
122.

Jl hozz lttak az aldihoz.

Aldi am. alfel.
123.

Sok kszbt nyalt az alfele is. KV. (3533.)

124.

Alfelre tttk a nemes pecstet. Cz.

125.

Kiporoltk az alfelt.
126.

stkn kell ragadni az alkalmat.

Azaz mig eltted van, mikp az stk a fej ells rszn.
127.

Alkalmas tavalyiban. M.
Tavalyiban (elmultban, jelen nem levben) alkalmas ember az, ki mintegy ki van esve az idbl, vagy nem a maga helyn s idejn az, a minek lennie kellene. Ilyen az, ki okosak kzt tudatlan, tudatlanok kzt okos. Latin: Inter pueros senex, inter senes puer.
128.

Alkalmatossgnak kopasz a htulja.

Ha egyszer elment, azaz httal van feld, az alkalom, tbb meg nem foghatod.
129.

Maga alkalmatossgn.
Azaz gyalog.
130.

desebb az alma, ha nincs ott a psztor.

753

Latin: Dulce pomum, quum abest pastor.

131.

Tiltott alma jobb iz. (3242.)

Nmet: Verbotene Frucht schmeckt am besten.
132.

Bel harapott a savanyu almba.

Olyanba fogott, mit meg is bnhat, mi ktes kimenetel.
133.

Ksn r alma tart sokig.

134.

A piros alma is gyakorta frges.

135.

Almbl is a szpt ktik fel.

Legnyt is a legletrevalbbat, szebbet akasztjk fel.
136.

Nem esik messze fjtul alma.

Milyenek a szlk olyanok a gyermekek. Latin: Non procul a proprio stipite poma cadunt. Nmet: Der Apfel fllt nicht weit vom Stamm.
137.

Akrkinek vadalma, nekem des alma.

138.

A tiltott almra sokkal tbben vgynak.

139.

Alpri ember. D.
Egygy; ezen trtneti adattl, mikor Alpron meg hagy csalatni magt Zaln, fehr lovon eladvn orszgt.

D.
140.

Megjrta az alpri tnczot.

754

Szinte a feljebbi trtnettl. Tncz kzmondsainkban sorsot, llapotot jelent igen sokszor.
141.

Bdsen fuj az alszl.

142.

Egyet alszom r.
Latin: In Nmet: Guter Rath kommt ber Nacht.
143.

nocte

consilium.

Akrki is jmbor, mig aluszik. BSz.

144.

Csuda ha flszemre eleget aludt. P.

Egygy, flkegyelm.
145.

Ugy aluszik mintha krbrt huznnak a fagyon. KV.

Hortyogva alszik.
146.

Mind a kt flre alszik.

Mlyen alszik. A rgi orvosok ugy tartk: az els lmot jobb fln kell aludni, a msodikat kinyujtzva balon. A ki pedig bren akar aludni, fekdjk hanyatt. Ezzel ellenkezt jelent a magyar km., azaz igen mly lmot.
147.

Flszemre alszik mint a nyul.

148.

Addig alszik mig hasra nem st a nap.

149.

Ki mennl kevesebbet alszik, annl tbbet l.

150.

Eleget alhatunk, ha meghalunk.

151.
755

Az aluszik legjobban, ki nem rzi, mily kemnyen fekszik. KV.

152.

Olyat aludtam mint egy juhszbunda.

153.

hes embernek tel gyannt esik az alvs.

154.

Akkor j elhagyni az alvst, mikor legjobban esik.

155.

Ez is a ht alvk kzl val.

156.

Ha isten akarja, aludttej is elsl.

157.

sszement mint az aludttej.

158.

Az aludttejet is megfujja. (4235.)

159.

Alul derl, bocskor merl.

160.

Kend az az Alvinczy?
Mondani szoktuk, mikor valaki tancsot vagy eszkzt s mdot ajnl, mit nem lehet hasznlni. E km. eredett vette az 1809-ki flkelskor Alvinczy tbornokrl, ki a flkelt nemessgnek rosz fegyvereket osztogata ki s egy nemes vitz ltal ugy szlttatott meg, tudtra akarvn adni, hogy roszak a fegyverek. Innen Alvinczy-fegyver am. rosz fegyver.
161.

Ez volna amaz? KV.

162.

Anda Pl hadba val. Sz.

Anda Pl lovas kapitny s hzas ember volt Miskolczon, s az 1598. 31. trv. czikk rendelete tiltvn hogy aszonyok a tborral jrhassanak, felesgt
756

ltogatni minden hten haza kredzett. Jelent felesge akaratn jr, papucs alatti frjet. Sz.
163.

Angyal szl belled.

rvendetes hirt mondasz.
164.

Angyalok kzt is voltak prtosok.

165.

Kvr mint a trombits angyal.

166.

Fltette szent Anna kontyt.

Megborosodott hlgyekre mondjk, alkalmasint Anna napi mulatsgoktl.
167.

Antal a fejed. M.
Antal fleszt kpvisel a magyar kzmondsokban.
168.

Megjtt Antal Budrl. K.

Prbltam mr n azt.
169.

Megjtt Antal Budrl, zld gat is hozott. D.

170.

Ki hinn hogy Antal is bjtljn. KV.

171.

Antal harasztjra bocstotta. Cz.

172.

Van benne mdja mint Antalnak az ebtsben.

173.

Legjobb prktor a tokaji Antal. B.

Azaz tokaji boros antalag. B.

757

174.

Kiverte a szent Antal tze.

Ez betegsg, melyben vad pirossg fogja el az orczt. Kzmondsilag jelent bortl hevltet, pirosat.
175.

A milyen az anya, olyan a lenya.

176.

Anyja lnya.
177.

Nzd meg az anyjt, vedd el a lnyt.

178.

Hol nyjas az anya, knyes a lenya./Hol nyjas az any, knyes a leny./Nyjas anynak kevly a lenya. D.
179.

Szp a gyermek anyjnak.

180.

Taknyos gyermeke is szp az anynak.

181.

Keserves anynak potrohos gyermeke.

182.

Nmnak anyja sem rti szavt.

183.

Gaz anynak vltott gyermeke.

184.

Anyja hasban sem volt jobb dolga.

185.

Kevs ideig volt anyja hasban.

Idtlen alaku, esz.
186.
758

Ne bustsd anydat.
187.

Legjobb tek az anyatej./Az anyai tej legdesebb.

188.

Eb anynak kuty a lenya.

189.

Vagyon anyja, de ki tudja, ki az apja. K.

190.

Anyd kinja.
Tagads. Pldaul: krdi gyermektl az anya: "hol voltl? "A gyermek hazud: "itthon"; de az anya tudja oly bizonyosan mint a maga szlsi kinjt, hogy itthon nem volt s igy felel czfollag: "voltl az anyd kinjt. "Innen maradt a km.
191.

Anym aszony beczje.

Elknyeztetett gyermek.
192.

Anym aszony katonja.

Gyva, elpuhult katona.
193.

Megfogta az anyjt.
Gazdagg lett; mint az, ki pnzrt oly vn lenyt vesz, ki anyja is lehetne.
194.

Ugy beszl mint anyja tejvel beszopta.

195.

Elbb apd mint anyd.

196.

Apja fia, anyja lnya.

Latin: Patris est filius.
197.

Klnb ember lgy apdnl.

759

198.

Ne lgy jobb apdnl.

Azaz hzasodjl meg.
199.

Nyakas apa fejes fia./Nyakas volt apja, hogy ne lenne fia.

200.

Hol gyva az ap, any nevn hjk a fiukat.

201.

Apd, anyd ide jjn.

Ezt szoktk mondani azon pnzre, melyet legelsben rulnak be a vsron.
202.

Ne tanitsd apdt gyermeket csinlni.

203.

Ugy nz rm, mintha apjt, anyjt megltem volna.

204.

Apd se ltott olyat.

205.

Apja tz, anyja puskapor, fia csupa lng. D.

206.

Apja sem volt harangnt.

Azaz nem volt okos ember. A harangnts npnk szerint nagy mestersg.
207.

Apnk evett almt, a mi fogunk vsik.

208.

Apk ettek egrest, fiak foga vsik.

209.

Kutya apnak eb a fia.

210.
760

Kinek apja akasztfn szradott, fia sem kerli el.

211.

Apja is ember volt, vas villval ette a szerdket.

212.

Ha nincs, teremjen; apja is ezzel kereste, a mi nincs. BSz.

Oly emberrl maradt, ki mindent elette, elitta.
213.

Apjrl is maradt, maga is szerzett.

214.

Apja szabta csizmban jr.

Azaz mezitlb.
215.

Kikapta apait, anyait.

Hasonlatkp az rksdstl. Jelents: minden bntetst elvett, a mi csak re vrt.
216.

Vak apd.
Tagad km., e. h. nem igaz, nem ugy van. Pldaul ily prbeszdben: "te dugtad el a sapkmat?" "dugta biz apd," azaz nem n. Vagy: "nem ltod, vak vagy?" "Vak, apd," azaz nem n. Innen maradt a fentebbi tagad km.
217.

Apagyra kszl a szeme.

Apagy, szabolcs megyei helysg. A kzmonds alapja itt, az apad ige s Apagy helynv kzti rokonsg s szjtk.
218.

Apczt anyczasgra szabadt. M.

219.

J megy mint Aptiban a szatyor. D.

220.

Meghal a bart, l a szent, vltozik az aptursg. K.

761

221.

Hal bart, hal szamr, vltozik az aptursg. Sz.

222.

Tizenharmadik apostol.
Flsleges, ismeretlen blcs, kire nincs szksg.
223.

Apostolok kzt is volt egy Juds.

224.

Apostolok lovn jr.

Azaz gyalog.
225.

Egsz aprilis.
Azaz vltoz esz ember.
226.

Megjrtam az aprilist.
Szoks april elsejn egymst mtva tovbb tovbb kldzni, mint tudatik. A km. akkorra szl, mikor valaki bolondjba, hiba jr sokat.
227.

Van mit aprtni a tejbe. (2709.)

Nmet: Er hat wohl in die Milch zu brocken.
228.

Ha aprtottad, meg is edd. KV. (2884.)

229.

Aprstul, cseprstl, iastul, fiastul. BSz. (2034.)

230.

Nem j minden aprlkot arany tollal irni. D.

231.

Nem mind arany, a mi fnylik.

Nmet: Es ist nich alles .... nem mind arany, Az egyenes sziv is lehet tekervnyes. Npdal.
762

Gold, a

was mi

glnzt. fnyes,

232.

Aranybl is cseppen el.

233.

Fillrrel szoktk az aranyat kimlni.

234.

Az aranybl sem lesz gyr ha meg nem verik. D.

Trni kell, mig valamire megy az ember.
235.

Ki jkor kel, aranyat lel. (3403.)

236.

Salak nem arany.

237.

Rozsda nem fog aranyat. P.

238.

Arany srban is csak arany. K.

239.

Szlben is terem arany.

240.

Ki azt igri, hogy aranyat csinl, ezstt akar csalni. K.

241.

lire veri az aranyat.

242.

Farkasfogas arany. Sz.

Jelente j pnzt, ennek kpben tarts becs vagyont a Btoriak aranya szerint, melyre hrom farkasfog, a csald czimere, volt verve.
243.

Vkval mri az aranyat.

244.
763

Fa pnzt vesz arany gyannt.

245.

Arany tmlbl is csak szl a mi kij.

246.

Arany elmnek gyngy a gondolatja.

247.

Kinek esze nincs, aranyon se fordthat valamit. D.

248.

Nem hasznl az arany, mig a fld gyomrban hever. K.

249.

Ne hagyj arany irt kenni kezedre.

Ha bir vagy, ne hagyd magad megvesztegettetni.
250.

Flti az arany gyrt.

251.

Nem esik le ujjrul az arany gyr.

Nincs rangjn alul ezt vagy azt megtenni.
252.

Elnyerte az arany pereczet.

253.

tallta fel az aranybnyt.

254.

Szp sz az aranypengs, ha nem hangos is.

255.

Tiszta mint az arany./a mosott arany.

256.

Ott is arat, a hol nem vetett.

257.
764

Nincs arats.
Nincs kereset, haszon. Npnk fldmivel szellemt tanusitja e km. is.
258.

Blyeges arcznak ne higy.

Latin: Quem natura notavit.
259.

Nincs arcza, hanem csak pofja.

260.

Ha egyik arczt td, a msikat is oda tartja.

Bketr, gyva.
261.

Nehz a bnatos arcznak vig kedvet mutatni. Cz.

262.

Arcza bre bocskortk.

263.

Arszln.
Gunynv az ingyen l uracsokra.
264.

Bds mint az aszag. Cz.

265.

Hzban az aszony helye.

266.

J aszony a hznak koronja.

267.

Dicsrtessk a szp aszony.

268.

Szp aszonynak szp a lnya.

269.

Mrges aszonynak haragos lenya. Cz.

765

270.

Nehezen egyeznek meg a szp aszonyok.

271.

Eljr a szja aszonyembernek.

272.

Az aszony nem ember.

Rgi nyelvben s mg ma is a npnl "ember "gyakran am. frfi.
273.

Nha az aszony is ember.

Mikor frfiasan viseli magt.
274.

Az aszony csak oldalborda.

Az aszony teremtsnek hitregje szerint Egy kt tehen nem Az aszony csak oldalborda. Npd.
275.

dm oldalcsontjbl. egy csorda,

Pnz olvasva, aszony verve j.

Nmet. Nuszbume und ... az Mint a di trve j. Npd.
276.

Weiber aszony

wollen

geschlagen verve

seyn. j,

Aszonyversbl ember nem sok becsletet nyer.

277.

Knnyebben felejti kigy farka vgst mint egy aszony legkisebb boszusgt.
278.

Nincs harag aszonyok haragja felett.

279.

Tz, aszony, tenger ltal sokan vesznek el.

Latin: Ignis, mare, mulier tria mala.

766

280.

Nyelve veri meg az aszonyt.

281.

Sveges aszony ebszoks.

282.

Nem jl foly a hz dolga, hol aszony visel gatyt.

283.

Tlban koncz, ne nzz az aszonyra. M.

Az aszony vagy rdg vagy angyal.
284.

Hallgatssal szp az aszonyember.

Latin: Mulierem ornat silentium.
285.

Ksznjetek ludak, n is aszony vagyok. B.

286.

Az aszonynak albb egygyel.

287.

Hrom aszony egy vsr./Kt hrom sokadalom./Kt aszony, hrom lud egsz vsr.
288.

aszony

egsz

A nmet km. mg hrom bkt ad hozz, ugy lesz sokadalom.

Ha aszonyok sirnak, megnyirnak. D.

289.

Nincs hamisabb viz aszonyok knyhullatsnl.

290.

Mennl jobban sir az aszony, annl hamarbb akarja megcsalni a frfit.

291.

Aszonyok knyrja hamar kiszrad.

767

292.

Aszonynak s lnak sohasem kell hinni.

293.

Mind addig nem hisznek aszonynak, mig a kerekvgst tlpheti.

294.

Mosolygs aszonynak, grhs lnak, vilgos felhnek nem kell hinni.

295.

Igen ficzrezed magad mint az aszonyember. KV.

296.

Ma menyaszony, holnap aszony, holnaputn komm aszony. Cz.

297.

Okos aszony nem marad gyermek nlkl. K.

298.

Megdd magad szaklas aszonytl. M. (534.)

Mtys kirly hrmat nem szerete: ktszer ftt levest, megbklt bartot s szaklas aszonyt. Elsn mindig marad valami izetlensg, msodikban harag, utolsban killhatlan frfiassg. D.
299.

Sohasem lehetne eltrni az aszonyt, ha a vilg ftul is szaporodhatnk.

300.

Min az aszony olyan az eczet.

301.

A mely aszony hnyja veti jmborsgt, fekszik ott valami.

302.

Legjobb olyan aszonyt elvenni, kinek az els urt felakasztottk.

Mert soha sem fog pldzgatni msodik frjnek az els fell.
303.

Az aszony a lnyt nem magnak tartja.

768

304.

Egy aszony sem szemrmes a sttben.

Latin: Sublata lucerna nihil interest inter mulieres.
305.

Ha szemrmes is az aszony, ne bizd idegen kzre.

306.

Tbb egy aszonyt rizni mint szz bolht.

307.

Aszonyok fegyvere fenyegets.

308.

Ha a hrcsks aszonyt meg akarod szelidtni, jrd meg vele a tnczot a mogyorsban. K.
309.

Kt aszony kzt legjobb a tojst eltenni.

Azaz kt boldogaszony napja aug. 13. s sept. 8. kztt, tlre eltenni.
310.

Aszonyfn is elkel a bor.

Mintha falut akarna rteni a km., min Brtfa, Btfa stb. Jelentse: asszonyok is megiszszk a bort.
311.

Hov az rdg nem mehet, vn aszonyt kld maga helyett.

Nmet: Wo der Teufel nicht hin mag, da schickt er ein alt Weib.
312.

Tz a vn aszony.
313.

Szp aszony is ha megvnl, csunya idt r.

314.

A vn aszony drdur.
315.
769

A vn aszonynak is van ugy hogy szeszenik.

316.

Elment egyszer egy vn aszony, soha se jtt vissza.

317.

Vn aszonyok nyara.
Szerelmes vn aszonyokra mondjk. Igy nevezik a sz. Mihly nap krli meleg idket. Innen van vve a km.
318.

Jaj oly szegny sorsa, ki gazdag aszonyt vesz.

319.

Megennm a szp aszony fztt.

320.

Szp aszony a hz szemefnye.

321.

Az aszony kt oszlopot tart a hznl.

322.

Megkivnta/Teli van kivncsisggal mint a terhes aszony.

323.

Aszonyt, vsznat ne vgy gyertyavilgnl.

Nmet: Weib und Leinwand kauft man nicht bei Licht.
324.

Knny asztag mellett kalszt szedni.

325.

Mikor lt meg asztag egeret?

Nmet: Kleine Maus erstickt unter einem Fuder Heu
326.

Asztagban tt keres. F.
327.

Tavalyi asztag nem szerez szksget. B.

770

328.

Asztal hazugja. KV.

Tnyrnyal.
329.

Magas az asztala.
Roszul l, sovny.
330.

Szles az asztal, keskeny az abrosz, vkony a vacsora. (21.)

331.

hen marad, ki asztalnl szemrmeskedik.

Latin: Apud mensam verecundari neminem decet. Plaut.
332.

Asztal alatt keveri a krtyt. (4227.)

333.

Els s utols az asztalnl.

334.

Alacson asztalrl btorsgosb enni. K.

Azaz pompa, fny nlkl lni.
335.

A mint atyk fujjk, a fiak ugy ropjk.

336.

Mint atyk dudolnak, fiak ugy tnczolnak. B.

337.

Jobb ma az idegen, mint az atyafi.

338.

Egy j szomszd jobb egy atyafinl.

339.

Olyan atyafia mint kr a lnak. K.

771

340.

Olyan az atyafisg kztk: egyik a dombra rakodott, msik a vlgybe s a viz sszemosta.
341.

Sgorsg, komasg nem nagy atyafisg.

342.

Az volt m a mi volt.
343.

Akkor volt az, ez meg most van.

344.

Annyit mint az: legyen.

345.

Nem ma lesz az.

346.

Csak azrt se.

347.

Mg a nagy -t se tudja.
348.

Megmutatom hol hagyott rst az cs.

349.

dm ltott ilyet sheder korban.

350.

Akkor mg dm is gatyaszrban jrt./kis inas volt.

Azon kzmondsok, melyekben "akkor mg "fordul el, rgi dolgot jelentenek.
351.

Kiverte szemt az g.
Hej! mig a szememet Hej! nem is igy forgott a vilg! Npd.
352.
772

ki

nem

verte

az

g,

Kezbe szakadt az g. ML.

353.

Zld gra jut. (2511.)

Nyugalmas, kivnt llapotra jut.
354.

Szegnyt az g is huzza.
355.

grl szakadt.
Nyomoru, gyefogyott.
356.

gcsap, uram, gcsap. Cz.

Nem bor csap, azaz borcsap, hanem gcsap, azaz: nyomorusg.
357.

gon mutat madarat. M.

Bizonytalant igr.
358.

Egybkor is lttam gon tar varjat. M.

Azaz: nem ritkasg az n elttem.
359.

llsz mint gas, mig egy bolond nmet hozzd nem kti lovt.
360.

gy terhe.
361.

Nyomja az gyat.
362.

Hitvny lazsnakrt el ne hagyd gyadat. D.

363.

Knnyebbtse isten gya szalmjt.

364.
773

A mint veted gyadat, ugy alszol./ugy aluszod lmodat.

365.

J gyat vetett magnak. Sz. (4162. b.)

nz, maga hasznt nz.
366.

Megvetni az gyt.
Pldaul hogy jl essk a bor, jl kell lakni elbb. Teht: megtenni az elkszleteket.
367.

Nagy az gy, kicsin a leped.

368.

kom bkom: szentirs.

Emlkezeti gyermekversbl maradt rimhangok. Arra ill km., ki minden cseklysget, mihelyt komolyan mondatik, szentirsknt hisz.
369.

Lerntottk az larczot.
370.

R fr az lds.
Szegny.
371.

Nincs rajta istenlds.

372.

Egy pnz ra szatyorrt kt kupa ldoms.

Kevs az adott vett portka, mgis nagy az ldoms. Npnknl ez oly fontos, hogy megllaptott alku is felbomlik, ha meg nem ittk mg az ldomst. Innen rthet a kvetkez km. is:
373.

Megittuk az ldomst.
Azaz tkletessgre ment az alku, mr visszavonhatlan.
374.

ldoms ldomssal j.
774

375.

Felkopik az lla.
376.

Ugyan derk llapot, beittuk a kalapot.

377.

lom, ess id.

378.

lmban beszl.
Meggondols nlkl mint az alv.
379.

lmot hvelyez. KV.

Hibavalt beszl. Pzmnnl: lomhvelyez hazug.
380.

lomban, szerelemben nincs lehetetlensg.

381.

Kinek mihez kedve, azrt lmt felejtse. KV.

382.

lmban is elmondja.
Azaz ugy tudja, mint leczkjt a j tanul.
383.

Egy j lom minden fradsgot helyrehoz. Cz.

384.

Az nekem csak lom.

Azaz nem kerl Azt tudod te, Hogy te tled Nekem bizony Szivemet msnak ajnlom. Npd.
385.

nagy hogy el csak

munkba, n kell egy

gondba. bnom, vlnom. lom,

lomszuszk.
775

386.

lomtska.
387.

Megjttek az atyafiak lmosdrl.

Arra mondjk, kire rjn az lom. Jtk lmosd helynv (Biharban) s lmos szavakkal.
388.

Ki lnoksgot vet, but arat. F.

389.

ltalvetre szorult.
390.

Az ltalvetnek csak elejt ltjuk. (3949.)

Rgi mese szerint kt tarisznyt vete rnk a sors, elre egyiket, htra a msikat. Ebben magunk hibja, abban msok, s mi csak az elst ltjuk, vagyis a msok hibit, de nem a magunkt. Latin: Non videmus manticae quod in tergo est.
391.

Azt sem mondta: men.

392.

men neki.
Azaz vge van, oda van.
393.

m-rd!
Vadszok figyelmeztet szjrsa, mint km. int valami megtrtnend dologra. n soha nem hallottam, de Dugonics s Szvornyi egyirnt kzmondsnak hiszik.
394.

Boh ngy, meglte a toj gunrt. D.

395.

Ne jtszl ngyoddal. KV.

776

396.

Ne tanitsd ngyodat gyba szllni. KV.

397.

ngyod trde.
Tagads. Pldaul krdez a tanit a tanitvnytl s az egszen mst mond mint a mit kellene, ilyenkor mondhatn amaz: ngyod trde, azaz nem ugy van.
398.

Megadja az rt.
Fog lakolni rte.
399.

Nem iszik bort, csak az rt.

Trfs vdse a boriszkosnak.
400.

Beszlhet annak az rkangyal is.

Nem hallgat senkire.
401.

Mi lesz abbl? rnyel.

Szoks igy felelni, mikor nem akarjuk megmondani, mi lesz abbl, mit munkba vettnk. Pldaul ha tsztt gyur is az aszony s krdik: mi lesz abbl? feleli trfsan: rnyel.
402.

rnyk.
Rgen rnyk (umbra) volt, ki valakivel, ha nem httk is, lakomba ment. Nlunk rnyk az, ki mindenben mst utnoz, kisr.
403.

Hajszlnak is van rnyka.

Minden kicsi j Latin: Etiam capillus unus.
404.

hasznl,

minden

kicsi

rosz

rt.

rnykot sem vet.

405.

rnyktl is fl.
777

406.

Nem ijed meg a maga rnyktul.

Latin: Umbram Nmet: Seinen eigenen Schatten frchten.
407.

suam

metuere.

rnyka sem lehet.

408.

rnykkal v. F.
409.

rnykot lel.
410.

rnyk utn kapdos. F.

411.

Szeplsnek j az rnyk.
412.

rnyknak se vtettem.
413.

Ma is akkora rnyka mint tegnap. D.

414.

rnykkal ijeszti az orozlnt. KV.

415.

Maga rnyknak is kszn.

Igen vn, mert az reg ember, feje mozogvn, mintegy a maga rnyknak ltszik ksznni.
416.

Fordul mint az rnyk.

417.

Olyan mint az rnyk.

Beteges, elhalvnyodott alakra mondjk.
778

418.

rkot s. Sz.
Lest hny, ellene tr. Sz.
419.

Nagy rkot sl, nagy a szkellje. P.

Olyat mondasz, mit nehz bebizonytani.
420.

Ne ugorj ott, a hol rok nincsen.

421.

Ne ugrndozz rkon, nem esel belje. BSz. (2495.)

422.

Akkor mondj hopot, ha tugrottad az rkot. (3694.)

rvendj, mikor mr tul vagy a bajon.
423.

rkon kvl hegymester. KV.

Jogn, krn tul terjeszked, min volna p. a szlpsztor, ha a kertsen tul is akarna parancsolni.
424.

rkon, bokron tul vannak.

Tul a bajon, ugy hogy nem knny lesz ket utlrni.
425.

Hetvenkedik mint rpa czip a kemenczben.

Nmelyek a "hetvenkedik "helyett jobban szeretik a "hevenkedik "igt. A np mindig az elst hasznlja.
426.

Ki rtani akar, nem fenyegetzik. F.

427.

Vsr nlkl is elkl a j ru. KV. (1569.)

428.

Hitvny kereset az rulkods. M. (4106.)

779

429.

rva voltl, rva maradsz, rvban is halsz meg.

Mtys kirly mond Pter nev irnoknak, midn az rvai vrban hagy. Ezt a dik irk igy fordtk t: rva fuisti, Petre, arva eris, et in rva morieris. Jelent szegnyt, kinek se multja se jelene se jvje.
430.

rva az rva, ha arany is kapufja.

431.

Nehz kenyr az rva.

432.

Verje meg az isten, ki az rvt bntja.

433.

ldja meg az isten, ki az rvt sznja.

434.

rvizhozta ember.
435.

Deliberatum tnyon, hogy a dik gyalog jrjon.

tny hevesmegyei falu. Rfogtk, hogy itt hozatott az a hatrozat, miszerint a diknak gyalog kell jrni. A km. jelenti, hogy a mi mskp nem lehet, annak ugy kell lenni.
436.

Egsz tilla./tilla fajta.

Pajkos, tr, zuz gyermekre mondjk.

B.
437.

Adjon isten hrom b-t. (1002.)

438.

Babot sem r./Egy babot sem adnk rajta. M.

Nmet: Es ist keine Bohne werth.
439.
780

Babot sem levert fzik. M.

440.

Babszem Jank.
Mondai szemlyisg. Jelent kis embert; eljn "Borsszem Jank" nv alatt is.
441.

Bds babuk berzenkedik a hattyuval. Sz.

Tudatlan versenyg az okossal. Sz.
442.

Megvonja a bagarit. P.
Ertetett okoskodssal l; hazud.
443.

sszehuzta a bagarit.
Szkebb kltsgre fogta magt.
444.

Ksznttt a bagi bart.

A bagi bart krtya kzben ksznteni szokta azt, ki flvette a skartot, ha j krtyja jtt, vagyis megkontrzta. Am. ha te ers vagy, n is az vagyok.
445.

Bagoly is bir barlangjban. (54.)

446.

Nem lesz bagolynak slyom fia.

447.

Bagoly a kpe, slyom a szeme.

448.

Bagolyszemmel nz.
449.

Bagolynak is szp a maga fia.

450.

Bagoly is azt vli hogy slyom fia.

781

451.

Bagolyhoz kapvn, elszalasztotta a slymot.

Bagoly s slyom ellenttek a m. kzmondsokban. Amaz gyenge, rut, ostoba; ez ers, szp, okos. Teht megfordtva mint a rgi grgnl, hol a bagoly, pusztn jjeli virasztsart, blcsesg madara, Palls jelve, volt.
452.

A bagoly is fnyre nz. F.

453.

Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj.

454.

Te rted is leesett a bagoly a frul. (4004.)

Te is rdemelsz valamit.
455.

Tud hozz mint bagoly az Ave Marihoz. KV. (9.)

456.

Egsz jjel virraszt mint a bagoly.

457.

Ugy nz mint a bagoly.

458.

Fles bagoly.
459.

Bagolyfiu.
460.

jjeli bagoly.
Sokat jszakz.
461.

Keser mint a bag.

462.

Meginn a baglevet is.

782

463.

Egymst ri a baj.
464.

Kinek kinek megvan az baja.

Nmet: Ein jeder hat sein Kreuz.
465.

Bajt bu ri.
466.

Aj, baj! Mi a baj?

467.

Bajjal jr a baj.
468.

Kis bajt kerl, nagyba esik.

469.

Tbb a baj mint a vaj.

470.

Ezer a bajom, meg kett.

471.

Tud hozz mint bajcsi aszony a kvfzshez. K.

A bajcsi aszony ugy fzte meg s tlalta fel urak el a kvt mint a babot. K.
472.

Flre bajusz, jn a szakl. (928. 2240.)

473.

Flre pehely, jn a bajusz.

474.

Bajusz s szakl frfiembert illet. KV.

475.

Szr az, nem bajusz.

783

476.

Azt gondolod hogy csak szr a bajusz? K.

477.

Se bajusza, se pnze. Sz.

Mintha mondatnk: nincs bajusza, hogy volna pnze. Teht: nincs hitele.
478.

Bajuszomra mondom. ML.

479.

Bajuszod n.
Szinlett fenyegets. Mikor a lny-gyermek frfit cskol vagy cskoltatik, ezzel szoktk ijeszteni.
480.

Bajuszt rdemelt.
Tajtk pipk kapnak bajuszt; ez nem szp. Ha hlgynek n bajusza, ez sem szp. Ha valaki elhibz oly vadat, melyet meg lehete lni, azt mondjk: bajuszt rdemelt, azaz frfiatlanul, oly csuful viselte magt, min a hlgy bajuszszal.
481.

Bajuszrl msodszor iszik a magyar.

482.

A bajuszos ktszer iszik.

Igy ir altorjai b. Apor Pter Dugonics szerint a bajuszviselsrl: Nmelynek bajusza egszben befogta szjt. Abban soha semmit el nem vgtak; st mikor ivott nmelyik, megtlt a bajusza s beszopintotta. (Pldabeszdek 2. k. 184. l.) Ez a szoks legujabb idben ismt visszajtt.
483.

Bakot tesz kertszsz. (1976.)

Nmet: Bock zum Grtner machen.
484.

A bakot is megfejn. (4756.)

485.

Kecskk kztt bak a bika.

784

486.

Nehz a baktul tejet fejni.

487.

Bak al teszi a fejs dzst.

488.

Egyik bakot fej, a msik rostt tart alja.

Latin: Alter hircum mulgere Jelent hasztalan, skertelen munkt.
489.

videtur,

alter

cribrum

supponere.

Megittk a bak rt.

490.

Addig rizkedj a baktl, mig segre nem taszt.

491.

Bakot l.
Nmet: Einen Bock schiessen.
492.

Egy bakot nyuz.

Ugyanazon dolgot ismtli, beszli. Pzmnnl: Azon bakot nyuzza.
493.

Bakot nyuztl, bds vagy.

Bak kzmondsilag jelent mg elkelt, erset. Pldaul: ismerem n a megye urait, trsalkodtam n velk, ott is a bakjval.
494.

Felhuzta a bakancsot, isten hozzd bocskor.

495.

Nem rug patkt a bakancsos lova.

496.

Taln csak srral l, mint a bakancsos lova.

497.

Akkor csinos a bakancsos, mikor a nadrga rongyos.

785

498.

Szava rulja el a bakcst.

499.

Ugy nz mint a bakcs.

500.

Nehezen lesz abbl bakszekr.

Nem fog az sokat rni.
501.

ltalesett mint Bak a hzn.

gs idejn Bak, makai lakos, ersen vdte, mig vdhette, a maga hzt, de vgre nem tarthatvn, abbahagyta s a hz hamuv lett. ekkor a fjdalom sarcasmusval mond: ezen is ltalestem. A km. szerencstlensg utn szinlett rmet fejez ki, melyben nincs ksznet.
502.

Adsa Balzsnak.
Balzs a m. kzmondsokban most szeles, majd bolond, majd gyenge. Ki Balzsnak ads, bolondsggal ads, mert tle nem klcsnzhetni egyebet. D.
503.

Elg az hogy Balzs a neve. Sz.

504.

Hetedfl Balzsnak csak egy esze. D.

A Balzsokrl ily adoma (anekdota) l: Egy falu kovcsa hallra itltetvn, hat s fl Balzs (mert egy igen fiatal volt mg) mint a falu elkeli, oda okoskodtk ki az itletet, hogy levn a faluban borbly kett, kovcs pedig csak egy: inkbb egyik borbly akasztassk fel. Ezt hallvn a birk, mondk a feljebbi szrevtelt, mi kzmondss lett. D. Egyforma esz emberekre illik, kik kztt egyiknek sincs tbb esze mint a msiknak, azaz bolondok.
505.

Szllj ki Balzs, a hintbul, mert nem pnzed ra.

506.

Hh bel Balzs mdjra.

507.
786

Hh bel Balzs, lovat ad isten. KV.

508.

Amugy Balzs mdjra.

509.

rl neki mint Balzs a hurknak.

510.

Megbecsli mint Balzs a hurkt. D.

Balzs a hurka tltelkt kiforditvn, kutynak vet, maga meg a brn vagy boritkon rgdott. D.
511.

Balzs vitze.
Katonnak ltztt gyermekek jrtak volt hzrul hzra Balzs napjn mint most is nhutt Gergely napkor; innen a km., mely gyenge katont jelent.
512.

rt hozz mint Balzs Mt a tnchoz. D. (3275.)

513.

Jkor j mint Balzs pap a vecsernyre. BSz.

514.

Igen talld mint Balzs pap a vecsernyt. KV.

Balzs pap Erzsbet kirlyn kplna s leleszi prpost volt 1335. vben Budn. Bortl hevlve dlutni istentiszteletkor vecsernye helyett a mist kezdte nekelni; min meglepetve a kznsg, kzmondsul hagy fel tvedst. Sz.
515.

Balra tekints, jobbra nzz.

Katonai veznysz, de arra int: lgy szemes, vigyzatos.
516.

Hol jmbor szemly nincs, balkrm a tnczos. M.

Nmet: Wenn man keine Jungfer hat, musz man mit Huren tanzen. ... Jobb holtig tart rvasgban lenni, Hogy sem mint balkrm durczs asszonyt venni. Npd.
517.
787

Balis bicsak fa nyel, ha elvesz is, megkerl.

518.

Bds mint a banka.

519.

Tbb a bank mint a rongy.

520.

ltalesett rajta, mint Ban a szentesi parkhin.

521.

Akr fodor akr menta, elg hogy banyavirg.

A fodormenta sokkpen hasznltatik fleg vn aszonyok ltal falun orvossgul, azrt: banyavirg. A km. ilyen forma: akr fehr akr fekete, elg az hogy kutya.
522.

Kell-e baraczk?
Ha hvelykujjunkat a gyermek fejre feszlten oda szegezzk, s a tbbi, kll fondott, ngy ujjal megtjk a koponyacsontot: ez a baraczk, mi fj. Igy a km. fenyegets gyermekre.
523.

Rg hogy ezen baraczkfa al jr. BSz.

Rg zi ezt a mestersget.
524.

Nem egsz vilg Baranya, laknak Somogyban is.

525.

Egsz baranyai ember lett belle.

526.

Oldaln kamarja mint a baranyai embernek.

A baranyai npnl a tarisznya szksges ltny. Igy a Tiszahton is. Add ide felesgem, mond a paraszt, add ide a tarisznyt, hadd ltzzem fel.
527.

Ritka madr a j bart.

528.
788

Sok a bart, kevs a jtev.

529.

Nem igaz bart, ki csak annyibl az hogy nem rt. K.

530.

Uj bartrt el ne hagyd a rgit.

531.

Ne vesd meg bartod kis fogyatkozsrt.

532.

A megbklt bart soha sem volt bart.

533.

Egy j bart szz atyafi.

534.

Szksg prblja meg a bartot.

535.

Legjobb bartod legjobb idd veszi el.

Latin: Amici fures temporum.
536.

Ugy lgy msnak bartja hogy magadnak ellensgv ne vlj. D.

537.

Ki mindennek bartja, mindennek bolondja. KV.

Nmet: Allermanns Freund, Allermanns Narr.
538.

Ha bartodat titkon fedded is, de msok eltt dicsrd.

539.

Szegnynek szegny, ebnek kutya a bartja.

540.

Nem minden bokorban fekszik a j bart.

541.
789

Nem mind bartod, a ki red mosolyog. M.

Nmet: Es ist nicht Jeder dein Freund, der dich anlacht.
542.

Egy istened, de bartod tbb legyen. K.

Latin: Unus deus, sed plures amici.
543.

Jobb nha egy bart mint szz atyafi.

544.

Eb, a ki nem bart.

Igyunk! eb, a ritse minden pohart. Csokonai.
545.

ki

nem

bart!

Bart barthoz nem idegen.

546.

Bartodrt se tagadd az igazat.

547.

Egy kt pohr borban sok j bart lakik.

548.

Ha bartom, nem uram, ha uram, nem bartom.

549.

Bartom az erszny, rokonom a kas.

550.

Erszny pnznl drgbb a j bart.

551.

Bartot bor kzt.

552.

Kin a bart a csuklybul.

553.

Lassan, bart, a keresztvel.

790

554.

Nem illik, nem szabad bartnak tnczolni.

555.

Tobd le bart, a vakart. M.

Ne vidd el, a mit el akarsz, s nem szabad, elvinned.
556.

Bart beszl bjtrl, de hasa teli van.

557.

Beszl a bart, alamizsna vge.

A debreczeni birhoz csak hrom szra kivnt bemenni a bart, mit megnyervn, ennyit monda: bort, buzt, szalonnt.
558.

Nem vagy bart, hogy a pnzt el ne vedd.

559.

Hal bart, l a szent.

560.

Hal bart, hal szamr is. M.

561.

Bartot ltott. (4754.)

562.

Kopog, mint a fa talpu bart.

563.

Bartirs. Sz. (3120.)

Oly dologra mondatik, mit az ember nem tud, mikp nem tud kzpkorban a szerzetesek irst, nyelvt a np. Mondjk igy is: Grg irs az nekem.
564.

Patienczia, barttncz.
Nincs roszabb tncz a barttncznl. ML.
565.
791

Kurta mint a bartgatya.

566.

Megszokta, mint bartkukta a szenyet. D.

567.

Bartzsk, kocsistorok nehezen telik. F. (4548.)

568.

Bartgaras.
Azaz szval fizets. Itt a "garas" sz a bart "gratias" ksznsbl van tvve.
569.

Kaps kapssal, ur urral bartkozik.

570.

Nem igaz bartsg, mely knnyen elmulik.

571.

Az igaz bartsg nem ll a sok boritalban.

572.

Nincs, szebb dolog az llhatatos bartsgnl. ML.

let, let, kedvess csak Az rm is dess pen Vedd ki a bartsgot Nem tallsz boldogsgot, e vilg sszedl.
573.

bartsg tesz, ez ltal lesz. a teremtettsgbl,

Addig a bartsg, mig zsiros a konyha.

Latin: Fervet olla, fervet amicitia.
574.

Nem j a felettbb val nagy bartsg. K.

575.

Bartsgban egy kis veszekeds olyan j mint tekben a bors. ML.

576.

Nehezebb a bartsgot feltartani mint ktni.

792

577.

Nem jmbor bartsg, melyrt megbntod istened. K.

578.

Az igaz bartsgot nem fazkban fzik.

579.

Bartsgrt a bart is meghzasodott.

580.

A hol megegyezs nincsen, eskl ott a bartsg. Cz.

581.

Tz az esze, mint a bari czignynak. Cz.

582.

Stt mint a barlang.

583.

Szr mentiben simogasd a barmot.

584.

Akkor mg Bartk Erzsi is prtt hordozott. D.

585.

Bastallek Karafia. Sz. (702.)

Basta s Caraffa trtnetileg ismert kinzk; amaz 1602 eltt Erdlyben s fels Magyarorszgon; emez 1686-7-ben szinte a felfldn. Karafia azaz Caraffa fia, ki olyan mint Caraffa.
586.

Batkt sem r.
587.

Batkt sem adnk letert.

Ez igen kis pnz, II. Lajos alatt jtt divatba, a mohcsi napok ideje krl.
588.

Azt sem tudja: b-e vagy b. Se bt se bt nem mondott. Bb val mg neki, nem frfi.
793

589.

Sok bba kzt a gyermek is elvsz.

590.

Vn bba rdgk hadnagya. KV.

591.

Semmi bba nem r a nyelvvel.

592.

Akkor ltott vizet, mikor a bba megmosdatta.

Mondjk piszkosra; s olyanra, ki nagyon fl a viztl, azaz szereti a bort.
593.

Kurva legyen a bbd./volt a bbja.

594.

Mikor pap nincs, bba is keresztel.

Rgi szoks, de mailag el van tiltva, mind a mellett megtrtnik. rtelme hasonlt ezhez: A hol l nincs, szamr is elkel.
595.

Egsz vasorru bba.

Mondkbl ismeretes szemlyisg. Jelleme: rendesen kegyetlen anya, kinek lenyai vannak s hozzjok kirlyfiakat csbt, prbra tesz hogy elveszthesse ket. Mondatik formjokbl kiaszott, hzsrtos vn aszonyokra.
596.

Kifingotta fogt a bba.

A gyermek els fogainak hullsra mondjk.
597.

Flti mint beteg Blint a hajt. D.

Blint hallvn hogy forrlz utn kimegy a haj, magra zrt ajtt, ablakot, mintha igy meggtolhatn haja kimenst. D.
598.

Czifra mint a Blint nadrga. D.

Blint nadrga ugy ki volt sujtsozva, hogy posztja is alig ltszott. D. Daglyos eladsu sznok beszdre illik.

794

Klcsey, a magyar sznokok czifra beszdbl itlve szokta volt mondani: uraim, sujtsos nemzet vagyunk.
599.

Kpet nem arany hanem imds tesz blvnyny.

600.

Utoljra kutya se fl a botos blvnytl.

601.

ll mint a blvny.
602.

A ki bnja, tegyen rla.

603.

Nem bnja, ha megbnja is.

604.

Csak azt bnja, hogy kt gyomra nincs.

605.

Sznom, bnom, de megllom.

606.

Megbnta, mint a mely kutya kilenczet fiadzott.

607.

Ki csak akkor gondolja meg magt, mikor merl, ksn bnja meg hogy vizre ment.
608.

Hogy dolgod meg ne bnd, a nyomorultat sznd.

609.

Ks bnat ebgondolat.
610.

Nem mindenkor rt a gyengn val bns. K.

611.
795

A mst nebntsdnak hjk.

612.

Te is j katona, n is j katona, ne bntsuk egymst. K.

613.

Nem bntok n senkit, engem se bntson ms.

614.

Bnyavrosi szlets. D.
Azaz gazdag.
615.

Brny s farkas egytt.

616.

Olykor brny, olykor rka.

617.

Hol kevs a brny, nehezebben vesz.

Azaz nehezebben esik, ha vesz.
618.

Lopott brny nem kedves ldozat isten eltt.

619.

Mg brnyban is ben a harag. KV.

620.

Nyakametszett brnynak sohajts a vge.

621.

Arany brny, arany kos mindjrt sszemennek most. D.

622.

Azt akarja hogy jllakjk, brny is egszen maradjon. KV.

623.

Nehz brnyt farkassal sszebkltetni.

Franczia: Ce serait accoupler le loup et la brbis.
796

624.

Nem lesz farkasnak brny fia.

625.

Brny hagyja vrt csapoltatni.

626.

Kin a brny, ben a farkas.

Npi jtkbl vett km. Jelentse: a nem igaz ember felkap, a becsletes pedig szenved.
627.

Tr, szenved mint a brny.

628.

Szelid mint a brny.

629.

Nyalja mint brny a kst.

Kimli ... nyalja Mind a kezet Mely nem sok Az rtatlan teremtst. Kisfaludy S.
630.

a mind nyakba

ellensgt. brnyka kst, metszi

Tarka mint a brnyfelh.

631.

Ha brnyos az g, harmad napra es lesz. Cz.

632.

Juhszbundra brsonyfolt.
633.

Puha mint a brsony.

634.

Nem illet szamrt brsony nyereg.

635.
797

Ers mint a bstya.

636.

Btor, a hol senki sincs.

637.

Btor a kenderben. (2201.)

638.

Btor a kemencze mellett.

639.

Nem kell a btornak biztats. Cz.

640.

Isten is a btor katona mellett hadakozik.

641.

Terem a btor, valamint a flnk.

642.

Legbtrabb ember volt, ki a rkot elszr megette.

643.

Nem Btorban lakik, hanem Futakon. (2899.)

644.

Btori nemzetsgbl val.

A Btori nvhez vitz emlkezetek csatlakozvn, a km. derket jelent.
645.

Inba szllott btorsga.

Latin: Animus in pedes decidit.
646.

Nem tallta fel a btorsgot.

647.

Falu nevben kardot ktni nem mindenkor btorsgos. Cz.

648.
798

Btym itthon marad, mert nem udvaros. ML.

Menjen tisztelegni, elszobzni, kinek abban kedve telik.
649.

Lgy magadnak, btya. KV.

Nem gondolok nnel, veled.
650.

Ki mst becsl, magt becsli meg.

Latin: Honor est honorantis, non honorati.
651.

Sokba telik, a mit nagyra becslnek.

652.

Becsld meg magadat.

653.

Becsld meg magadat, ember lesz belled.

654.

Azt becsld, a mi van.

655.

Elbb val a becslet a szalonns kposztnl.

656.

Mindenki szereti a becsletet. Cz. (4881.)

657.

Nagyobb a becslet a vels koncznl.

658.

Nagyobb a becslet mint a fordtott ksa. D.

659.

A becslet a kerest kerli, a kerlt keresi. K.

660.

Elveszett becsletet nem tallni meg a bokornl. D.

799

661.

Nem minden svny alatt leli meg ember egyszer elvesztett becslett. KV.
662.

Mind j ott lakni, hol becslete vagyon a jmbornak. M.

663.

Nem hagytak rajta egy szl becsletet.

664.

Aszonyversbl ember nem sok becsletet nyer.

665.

Kiment a becslete.
Azaz kivilgosodott gazsga.
666.

Elterjedett becslete mint szalonnabr a parzson. D.

667.

Becsletes emberek sorba lpett.

Mailag flkomoly szlsmd arra, ki meghzasodott; rgen komolyabban vettk. Azrt irja emltett Apor Pter, hogy "mind als mind fels rendbeli emberek, mihelyt meghzasodtak, meghagyk szaklokat." Ime szakl s hzassg, kt kezessge a becsletnek seink szerint.
668.

Kivgtk Bedn az erdt. D.

Esztelenekre ill km. azon esettl hogy Bed (Biharban), olh falu az erdt, melyre sok varju jrt, elpusztulstl fltvn, nehogy a varjak ezutn is rszlljanak s elpuszttsk, kivgatta. D.
679.

Nincs a befalni val harapsa. (904.)

Nincs egy falat kenyere, azaz igen szegny.
680.

Befalattk vele a szt.

El kellett hallgatnia.

800

681.

Azt se mondta: befellegzett. (24. 1929.)

682.

Befizettek neki.
683.

Beftttek neki.
684.

Megtelt a begye.
685.

Begyibe vette.
Megharagudt rte.
686.

Begyiben van.
Mg el nem felejtette.
687.

Mly beltsu a kancsba.

688.

Belnmagot evett.
Megbolondult.
689.

Bel slt. (4403.)

Pldaul beszdbe, vllalatba.
690.

Belga frater.
Sebes beszdre mondjk.
691.

Oh Belgrd!
Csekly panaszra, min a gyermek, p. hogy nem akar vele trsa jtszani, szl felkilts, rtetvn alatta: beh nagy dolog, mint Belgrd elvesztse, ironice.
692.
801

Messze Belgrd koldulni.

Messze azaz pen az orszg szln, mint volt mg Belgrd e km. keletkeztekor.
693.

Benedek zskkal hordja meleget. Cz.

694.

Berekben a farkas. (2579.)

695.

Sr mint a berek.
696.

Nem volt mg nekem ily foltos berhm. KV.

697.

Csinjn beretvlj, mert megszaladsz.

E kzmondsban nmelyek irjk: megszakadsz, msok: megakadsz. Molnr Albert igy vilgostja: Sub omni lapide scorpius dormit.
698.

Kapkod mint Bernt a mennykhz.

Bernt, egy klfldi vilgcsal, a mennyktst utnozand, mutatvnyra sok pnzt felszedvn, el akara osonni, ha meg nem fogatik. "Majd adok n neked mennykvet," mond a bir. Szegny Bernt bot al kerlt s kapkodvn az tlegekhez s farhoz, felmaradt rla e km.
699.

Vitzek mint Berta kutyi. D.

Berta kutyi, mig a farkas ldse akolban a juhokat, a hz tetejre menekltek s onnan ugattak le. D.
700.

Belevesztett, mint Bertk a csikba.

701.

Nyertnk benne mint Bertk a csikban. ML. (754.)

702.

Beste llek, karafia. (585.)

Beste kurafi. ML.
802

703.

A beszd nem enni, hanem hallani val. K.

704.

Sok beszd nehezen kszl meg hazudsg nlkl.

705.

Szfia beszd, aggnrege. P.

706.

Czifra beszd, hegedsz.

707.

Sok beszd, sik nyelv. ML.

708.

Cspelt szalma beszde.

709.

Se fle, se farkas beszd.

710.

Annyit tanultam beszdbl mint az gdrgsbl. K.

711.

A beszdnek egyenese j, a manknak horgasa. BSz.

712.

Mesebeszd.
713.

Bolondot beszdrl.
T. i. ismerhetni meg.
714.

Sok beszdnek sok az alja.

715.

pen ugy beszl mint van, mikor hazud.

803

716.

Ugy beszlsz mint a jl rltt. KV.

717.

Ugy beszl mint a szlkelep.

718.

Ki sokat beszl, van ideje.

719.

Ki sokat beszl, vagy sokat tud vagy hazud.

720.

Beszlj vele, ha tudsz nmetl.

721.

Mocskos/Ocsmny beszlgets erklcsvesztegets.

Latin: Corrumpunt bonos mores colloquia prava.
722.

Hzassgrl val beszlgetsnek nincs vge.

723.

Mst orvosol, maga beteg. P.

Azokra szl, kik ms hibit, erklcst feszegetik s magok torkig vannak benne. Latin: Aliorum medicus, ipse ulceribus scates. Plut.
724.

Beteg se volt, mgis megholt.

725.

Kt beteget nem szeret az gy: rszeg beteget, s haragjban beteget. Cz.

726.

Beteg ember imdsga.

727.

Beteg ember bjtje. KV. (2392.)

728.
804

Mig egy beteg sinyldik, szz egszsges is meghalhat.

729.

Elg beteg az is, ki beteget emel.

730.

Ha az orvos fl, ktsgbe kell esni a betegnek. K.

731.

Akkor van legroszabbul a beteg, mikor nem rzi hol fj.

732.

Beteg embernek imdsga sem egszsges. D.

733.

Sokat kr a beteg, de az egszsges nem adja.

734.

Ads fizess, beteg nygj.

735.

Nem mindig orvos az oka, ha meghal a beteg. K.

736.

A ki betegen l, sokig vonaglik.

737.

Betegnl betegebb.
738.

Jaj szegny beteges, nem eheti a levest.

Szerelmes ifjakra mondjk.
739.

Az egszsg izt a betegsg adja.

740.

Hoszu betegsgnek s, kapa vge./hall a vge.

741.

Utols betegsgnek isten az orvosa.

805

742.

Hallos betegsg.
Ha valaki meghal s krdik: min betegsgben halt el, felelni szoktk: hallos betegsgben.
743.

Betegsget nem lehet titkolni.

744.

A bet megl.
745.

Az az megl betje.
746.

Kt pofra eszik, mint a dolgos betyr.

747.

Ez m a bezzegje!
Ezen indulatsz figyelmet kt, jelentvn hogy fontos dologrl lesz sz. Innen am. nagy, nehz figyelemre mlt dolog.
748.

Rut mint a bezzeg.

Mondjuk: bezzeg megjrtam; innen bezzeg am. rut, rutul, mibl aztn lett a km.
749.

Magyarnak Pcs, nmetnek Bcs.

750.

Sokat vgeznek Bcsben, de elrontjk az gben.

751.

Egyszer volt Bcsben ebvsr.

752.

Kinek lova nincsen, Bcsben is gyalog jr. Cz.

753.

kr kr marad, ha Bcsbe hajtjk is.

806

Nmet: Der Esel bleibt ein Esel, und km er gen Rom.

754.

Nyertnk Bcsben mint Bertk a csikban. Sz. (701.)

Bertk csikkal kereskedni ment Bcsbe, s megszllvn egy fogadban, ott minden kedvre ment s mr dicsrni is kezd a fogads szivessgt, mondvn: "derk ember nmet uram," de mennyire elbmult, midn haza akarvn indulni, oly nagy szmlt adtak elibe, hogy nyeresgn fell szekere s lova is flment a fogadi kltsgekre, s temrdek krral kellett visszatrni hazjba. Sz.
755.

Kurvanyd Bcsben.
756.

Kurjongat mint bcsi tyuksz az utczkon. Cz.

757.

Olyan az orra mint a bcsi torony.

758.

Olyat hazudott mint a bcsi torony.

759.

Nagy a szja mint a bcsi kapu.

760.

Teli van mint a bcsi bolt.

761.

Bnja bka a deret.

762.

Nehz a dr a bknak. P.
763.

Lesz mg a bkra dr.

Fordul mg a koczka ellene is.
764.

ll tban lakik a bka.

807

765.

Ha a t kiszrad, magtul is kiugrik a bka.

766.

Kicsin a bka, nagy a szja.

767.

Kiolvassa fogaid a bka.

Szjtti gyermeket ijesztenek vele. Jelent haszontalan fenyegetst.
768.

Nmetnek, olasznak kecske, bka csibe.

769.

Bkval jrjon kigyelmed.

E helyett: bkvel; oly vendgtl, kit nem igen szerettek, de inkbb trfs bucsuvtel.
770.

Felfujja magt mint a bka. (2857. 2858. 3112.)

771.

Pffeszkedik mint a bka. (2857. 2858. 3112.)

772.

Erkdik mint a bka. (2857. 2858. 3112.)

773.

Fldet eszik mint a bka.

774.

Behuzza fejt, mint a tekens bka.

775.

Neki fujja magt mint a poczokos bka.

Nmet: Er blht sich auf, wie der Frosch im Mondschein.
776.

Bk orvossg, a czivds mreg. D.

777.
808

Jobb egy bke szz hadnl.

778.

Ki bkvel fekszik, magabkvel kel.

779.

Ki a bkt nem szereti, hadakozni sem tud. D.

780.

Jobb a szraz kenyr bkvel mint a hizlalt borju perlekedssel.

781.

Ha bkvel akarsz lni, sokat ne szlj.

782.

A bknek res helyt rdg foglalja el. B.

783.

Legjobb Bkes vrmegyben lakni.

Azaz bkes helyen.
784.

Szent a bkessg.
Akkor mondjk, mikor kt veszeked kibklt.
785.

Az arany szp s j, de mg sem bkessg. D.

786.

Kutyk kzt is szp vn a bkessg.

787.

Pokol a ble.
788.

Pokol a ble, annyit eszik.

789.

Nagy a feje mint a beledi ebnek.

790.
809

Blesstshez uri nvhez sok kivntatik.

Turs bles, Kostolja kend, beh j des. Npd.
791.

vastag,

szles,

Megadta bllst a posztnak.

Mintha kivl volna bllse a posztnak, mikor re vertek.
792.

Ne higy a blyeges embernek. (258.)

793.

A bna rajk is kedves az anynak. Cz. (180.)

794.

Ne nevesd a bnt, ha te snta vagy.

795.

Mg a csonka, bna sem l mindig otthon.

796.

Szegdtt br, osztott koncz.

Latin: Clara pacta, boni amici.
797.

Papot bartsgrt, kntort imdsgrt brben nem tart az ember. D.

798.

Nehz a br, ha a szolga lusta.

799.

Rest bres gyakran nzi a napot.

800.

Sokszor tekinti bres a napot.

801.

Rest bresnek henyls az ebde.

802.
810

Eszik mint a bres.

803.

A bial, ha sohajt is, messze fu.

804.

Vakon fu mint a bial. P.

805.

Ers mint a bial. Haragszik mint bial a veresre.

806.

Bialborju hozz kpest.

Azaz nem is hasonlthat szpsgben valakihez.
807.

Szp mint a bialborju,

808.

Vastag mint a bialbr.

809.

Ez a bibje. (1175. 2140. 2627.)

810.

Kinek kinek az bibje fj. M.

811.

Nem talltad el a bibjt.

"Bibe" gyermeknyelvbl vett sz, jelent fjs rszt, bajt, gyenge oldalt. Eredetileg bibi. Gyermeknyelv az, melyet a dajkk terjesztenek el, midn knnyebben kimondhat szkat hasznlnak az irodalmi szk helyett. E czlbl az s gyk, mely rendesen egy tagu, megkettztetik. Ilyen sok fog eljni a kzmondsokban: bibi, papa, kaka stb.
812.

Biblia is csak hat betbl ll.

Biblia kzmondsilag jelent olyat is, mivel az ember szivesen foglalkozik, mirl szivesen beszl, p. iszkosnak kancs a biblija, msnak a trgr beszd stb.
813.
811

Beszljnk a biblibl.
Azaz fordtsuk msfel a beszdet, mely taln komolysga miatt elvileg valakit bnt. Mintha mondatnk: ne politizljunk, hanem szljunk az eszem iszomrl, stb. Teht ironia.
814.

Paraszt ember biblija a "hiszek egy isten."

815.

Bibor, brsony, vendgsg: jobb egy napi egszsg. BSz.

816.

Biborban szletett.
817.

Akr a bibor.
"Akr" magban jelenti: "olyan mint."
818.

Uri bicsak, fa nyele. D.

ssze nem illk.
819.

A bicska is kinyilik tle.

Rosz borra mondjk.
820.

Flre bicsak, hadd tasztsak.

821.

Igen feni a bicsakjt. Cz.

Igen kszl valamire.
822.

Bicsaklik mr, reg a legny.

823.

Sznra szokott bika eljn holnap is. D.

824.

klels biknak szna a szarvn. K.

812

825.

Buzban a bika, csak a farka ll ki.

826.

Bika al borjut tesznek.

Azon esettl, mikor valamely frfi nyakra gyermeket visznek.
827.

Bika alatt borjut keres.

Fsvnyre mondjk; Szirmay pedig egyenesen az gynkre viszi.
828.

Klesben a bika.
Ezzel csufoljk a turaiakat Szabolcs megyben, minek valami helyszer jelentse elttem ismeretlen.
829.

Csppel a bikt.
Ugy hiszik, hogy ha csppel verik meg a sznra szokott bikt, tbbet vissza nem j. Egybirnt azt teszi: el kell verni a latrot.
830.

Szabad neki, mint a falu bikjnak.

831.

Busul mint a kivert bika. Busul mint a magn maradt bika.

832.

Bmbl mint a bika.

Nagyon sir gyermekre mondjk.
833.

Bikapnz.
Ha tarokjtkban egyik fl se nyer, ezt mondjk bikapnznek.
834.

Letette a bikapnzt.
Frfiak birsga, mit a megesett lenynak kell fizetnik. E birsg nha pnz, nha bot.

813

835.

Bikavr.
Igy nevezik az ers veres bort, pldaul az egrit.
836.

Billeg, ballag, meg-megll.

Juhszlet fstse. Mondjk olyanra, ki restl forog a dologban.
837.

A bimbbul virg lesz.

838.

Terepes rzsk is apr bimbkbul erednek. Cz.

839.

Olyan mint a bimb.

Pldaul a kis gyermek; A gyermek mint a Feddhetlen s rnzni gynyr.
840.

fiatal

gyngd arcz. bimb, gmbly,

A ki birja, az marja. (2253.)

Ers a hatalom.
841.

Vn birka elli a takarmnyt s kikeletre hal meg.

842.

Birkakp.
Ostoba, gyva kinzs.
843.

A j lelkismretnek nem kell itl bir.

844.

Senki sem lehet bir a maga gyben.

845.

Kki kegyes bir magnak.

846.
814

Rosz bir, ki ajndkra nz. Cz.

847.

Ha birv lettl, flre a komasggal.

848.

Okos bir a rszeget jzan korban bnteti.

849.

Molnrbul lett bir. (4686.)

Azaz lelkismeretlen.
850.

Ha birv lettl, ne hagyj arany irt kenni kezedre.

851.

Neki a bir is csak fity.

852.

Ms bir jrsa.
853.

Azt is tudja, hanyat tojt a bir tyukja.

854.

Azt sem tudja, ki most a bir. D. (5031.)

855.

Bir kocsisa sem kevlyebb nla.

856.

Bir lenya.
Azaz kevly leny.
857.

Furdalja a kisbir.
858.

Kiki magval hordja a kisbirt.

859.
815

Bir htn.
Azaz nagybul vgzett valami, p. bir htn vgott dohny, bir htn trt s.
860.

Szerelem s harag nem igaz birk.

861.

Grbe kezt szeretnek a birk.

862.

Re szorultak mint a j birra.

863.

Sorba megy mint a falusi birsg.

864.

Igazsg a birsg.
865.

Ritkn vlik tudss, kire birsggal vetik a leczkt. K.

866.

Ki hol bizik, ott hizik.

867.

Bizd el magad, ha szgyent akarsz vallani.

868.

Ki elbizza magt, knnyen megszgyenl.

869.

Bizhatni benne, megkorczolva.

870.

mint

ndkertsben,

mely

ktszer

van

Nem lehet ertetni a bizodalmat.

871.

Jobb a bizonyos.
872.
816

Bizonyost bizonytalanrt el ne hagyj.

873.

Nem kell ott bizonysg, hol maga szl a dolog. Cz.

874.

Bizonyos mint a hall.

875.

Szemes a bizonysg.
876.

Fogas bizonysg.
Azaz ers. Innen Kovcs Plnl: nem huzta ki fogt ennek a bizonysgnak vagyis: nem gyngtette meg.
877.

Bocskorhoz fa plcza. Cz. (2615.)

Egymssal sszeillk.
878.

Bocskornak tkja nem leszek.

Nem leszek nlam albbvalnak szolgja.
879.

Csisz el, csosz el, bocskor.

regre mondjk, kinek mr Ht most hogy A bocskorom azt Csisz el, csosz Onnan meg a koporsba. Npd.
880.

bocskora is megregedtem, csoszogja, el a

alig

van. oda! oda! templomba,

Lbhoz szokott bocskor jobb a legujabbnl.

881.

Bocskorban kell keresni s csizmban klteni.

882.

Felkttte a telekes bocskort.

Kevly.
817

883.

Eloldzott a bocskorszj. (77. 2491.)

Nincs rendben a beszd; hazudsg van benne.
884.

Isten hozzd, bocskor!

885.

Szjas mint a telekes bocskor.

886.

Kinek csizmja nincs, bocskort kssn.

887.

Tszg mint bocskor, mikor nagy a por.

888.

Utczu bocskor! ne tszgj. Cz.

889.

Utczu bocskor! meg ne mocskolj.

890.

Hegyes mint a harmathasit tt bocskor D.

891.

Bocskoros.
Gunyneve nem rg multban nlunk az als rend, semmivel nem bir, nemessgnek.
892.

Hozz uram isten, csak ne bocskorost.

Mikor cseld vagy gyermek befut s jelenti hogy j valaki a hzhoz, ezt szoktk mondani.
893.

Mst beszl Bodn, mikor a bor rt krik.

Bodn, ha megszlt a korcsmros hogy fizesse meg a bor rt, ugy szinl mintha nem is hallan, mit kr, s msra fordt a beszdet. Innen, ha

818

valakinek gynge oldala rintetik, s ms egybrl kezd szlani, e km. van helyn ellene.
894.

A bodzafnak is kszn.
Vnekrl mondjk, kik rvidlts miatt mr nem tudjk egymstl jl megklnbztetni a trgyakat.
895.

A brktl a bodzig. (1701.)

Kevs tr, azaz kevs tapasztals.
896.

Az n kardom sem bodzafa.

897.

A bogcskor is elbizta magt, mikor a tlgyfa lenyt megkrte.

898.

Sok bogr gyl ott ssze, hol sok a tej. Cz.

899.

Bogr utn indul.

900.

Bogara van.
Szeszlye Nmet: Er hat Grillen.
901.

van,

klncz,

rgeszms.

n sem szrmaztam a bogaraktl. BSz. (3105.)

902.

Bogrbl freg.
rtatlanbl rtalmas.
903.

Bogr bujt a seggibe.

904.

Bogara sincs. (679.)

819

905.

Akr a bogr. Fekete mint a bogr.

906.

Bogr utn sz.rba.

907.

Sok petrenczbl vlik a j boglya.

908.

Ritka rend, sr boglya.

Azaz derekasan vgbe vitt munka.
909.

Igaz bartsgot bogrcsban nem fzik. Cz.

910.

Hamar n, ragads is a bojtorjn. P.

911.

Tkre hny bojtorjnt.

Hasztalant mivel.
912.

Ragad mint a bojtorjn.

913.

Csont a boka.
Azaz rzkenyen esik valami, mikp bokn mindjrt csontot r az ts.
914.

Csonttal ti bokjt. P.
915.

Megti bokjt.
Lakolni fog rte.
916.

sszeti bokjt.
Mikp tnczban, azaz vigan van.
820

917.

Szl verje ssze bokjt.

Azaz akaszszk fel.
918.

Flre bokor, jn a fa. (472.)

919.

Tskn, bokron keresztl.

920.

A bokor a tolvajt is befogadja.

921.

Minden bokor szllst ad.

Igy jellemzik a kikeleti s nyri idt.
922.

Flre bokor, jn az erd.

923.

Nyul ezredesnek/vitznek bokor a mezeje./vra.

924.

Mikor isten nyulat teremtett, bokorrl is gondoskodott. (3100.)

925.

Bokorral egytt lvik a nyulat.

926.

Kiugratni nyulat a bokorbl.

Vilgossgra hozni valamit.
927.

Nem minden bokorban lelni prjt.

928.

Jobb neked a nagy bokor mellett.

Franczia: Il faut se tenir au gros de l' arbre.

821

929.

Bokorbl ugrott ember. M.

Ismeretlen, uj ember. Pzmnnl mg erteljesebben: Bokorbl kiugrott nem tudom ki.
930.

Fl minden bokorzrgstl.
931.

Mint a bokrot, minden veri.

932.

Szidjk mint a bokrot.

933.

Bokros (baj, bnat, foglalatossg).

934.

Boldogaszony katonja.
Gyva katona.
935.

Boldog az, kinek kezben kacska. M.

Kacska vagy kacscska, ebbl rvidtve kacska azaz kis kz, gyngd kz. Pzmnnl: Boldogok azok, kiknek kezben kacsk. E kzmonds annyit tesz: boldog, kinek van egy biztos hite, szeretete, a min egsz lelkvel fgghet.
936.

Boldog, ki ms krn tanul.

Latin: Feliciter is sapit, qui alieno periculo sapit.
937.

Els boldogsg a j sz. KV.

938.

Nem ismeri jobb kezt, ki a boldogsgot bal fell keresi. K.

939.

A boldogsg ott kezddik, hol a tbbrevgys sznik.

940.
822

Nem csuda, ha bolha tugorja a tett. D.

941.

Csuda freg az a bolha, addig szkdcsel hogy vagy a vizbe esik vagy a tzbe. P.
942.

Azt is tudja, hny bolha megy egy fontra.

Azaz nem sokat tud, mert egy bolha sem megy, hanem sztugrik, ha szz volna is.
943.

Bolhapohr. BSz.
Lefekvs eltti azaz lompohr.
944.

Bolond.
Htul tve fnvhez, jelent olyat, ki valamibe igen bel szeret, bel bolondul mintegy; p. ruhabolond, lbolond, aszonybolond.
945.

Okos bolond.
946.

Udvari bolond.
Ki trfaczgr, a hol enni adnak.
947.

Fut bolond. (4683.)

948.

Slt bolond.
949.

Sok bolondja van az ur istennek.

950.

Okos a bolond is, ha meg nem szltjk. d.

951.

Terem a bolond, ha nem vetik is.

823

952.

Bolondnak lbn a szeme.

Csak azt ltja, miben felbotlik.
953.

Azrt van annyi bolond, mert kiki okosnak hiszi magt.

954.

Bolondnak is tetszik fa szablyja.

955.

Krn tanul a bolond. M. Kr nyitja bolondnak szemt. KV.

Latin: Malo accepto stultus sapit.
956.

A bolondnak bu jrsa, kr a trsa.

957.

Bolondnak fa pnz is j, ha elveszti sem kr.

958.

Egy bolond szzat csinl.

Nmet: Ein Narr macht zehn Narren.
959.

Egy bolond oly kvet dob a kutba, hogy szz okos sem veszi ki.
Pzmnnl: Olyan kvet vethet egy bolond a kutba, hogy gond leszen tiz eszesnek is kivenni.
960.

Bolond azzal is krkedik, mit szgyelnie kellene.

961.

Bolond s gyermek leghamarbb mondjk ki az igazat.

Nmet: Kinder und Narren sagen die Wahrheit.
962.

Bolond neveti magt.

963.
824

Bolondabb, ki neveti a bolondot.

964.

Bolondok bolond dologban fzik fejket.

965.

A gazdag, ha bolond is, szerencss.

966.

Ki magnak bolond, msnak sem okos.

967.

Maga magt rulja el a bolond.

968.

Bolond, kit a kttt eb megharap.

969.

Kr a bolondra szp szt vesztegetni.

970.

Bolond is mond nha okosat.

971.

A bolond is tudja.
972.

Okosra megy a fst, bolond a ki llja. (2945.)

973.

Bolond tkzik ktszer egy kbe.

974.

Ki bolondhoz teszi magt, maga nagyobb bolond.

975.

Bolondnak guba, nem szp suba.

976.

Bolondot ha mozsrban trnk is, bolond.

825

977.

Bolond ki egy zabszemrt lba bujik. BSz.

978.

Bolond, ki elhagy erdt szl fart.

979.

Bolond, ki orvost teszi rkss.

980.

Bolond, ki jobban tnczol, mint a hogy tud.

981.

Bolondnak ad enni.
982.

Bolondot tet, mikor maga eszik.

983.

Keress magadnak bolondot, kit orrnl fogva hurczolj. BSz.

984.

Azrt boldog a bolond, mert esze nincs.

985.

Jr a bolond Budapesten, azt sem tudja hny az isten.

986.

Bolondok hzba val.

987.

Vilg bolondja.
988.

Jrja a bolondjt.
989.

Rjtt a bolondra.
990.

Nem bolondsg az urasg. Cz.

826

991.

Bolondsg ebrt lovat veszteni.

992.

Fele sem bolondsg.

993.

Bolondsgbl tanulni blcsesg.

994.

csorog mint a boltos legny.

995.

Nehezen bontakozik.
Alig tudja magt kifejezni.
996.

Keresztelt bor.
Azaz vizzel vegytett.
997.

Pogny bor.
Melyben nincs viz.
998.

Szegny bor. M.
Rosz bor.
999.

Hrom emberes bor.

Nmet: Drei Egy inni ad, kett fogja az ivt, hogy el ne szaladjon.
1000.

Mnner-Wein.

Bornl borabb.
J bor.
1001.

Konty al val bor. M.

Aszonyoknak val, des bor.
827

1002.

Bor, buza, bkessg. (437.)

1003.

Bor, buza, szalonna, gnek f adomnya. BSz.

1004.

J bor, pnz, szp aszony embert kivn rzsre. Sz.

1005.

J borod, szp kincsed, meghitt emberre bizd. D

1006.

J bor, szp felesg, csendes lelkismeret drga dolgok.

1007.

Bor nlkl szegny a vendgsg. (2048.)

1008.

A bor meghajtja a dallt.

1009.

Czgr nlkl is elkl a j bor. Nem kell a j bornak czgr.

Nmet: Guter Wein bedarf keines ausgesteckten Reifs.
1010.

Bds bornak nagy czgrt szoktak emelni. P.

1011.

Nagy mester a bor.

1012.

J legny a bor. BSz.

1013.

Sokat tud a bor.

1014.

Kardot kt a bor.
less azaz eczett lesz.
828

1015.

Nincs kormnya a bornak. BSz.

Latin: Vinum caret clavo.
1016.

Ki a bort megiszsza, ura legyen.

1017.

Bor mellett hamar kiugrik az igaz. B.

1018.

Borban lakik az igazsg. Sz.

Latin: In vino veritas. Nmet: Wein sagt die Wahrheit. Vallatsnl terhel esetekben az igazsg kitudsa vgett bort hasznlnak a persk s ily mdon hamarbb rnek czlt, mint sok ujabbi, mestersgesen ksztett eszkzkkel, melyektl borzad az emberisg. Krte.
1019.

Megmutatja a bor, kiben mi lakik. K.

1020.

Nincs a bornak titka.

Ki bort iszik, elrulja a titkot.
1021.

Van a bornak titka.

Tudni kell a borhoz.
1022.

Tbbet beszlnek bor mint tel mellett. K.

1023.

Nem gyermeknek val a bor, nem tudja megrgni. BSz.

1024.

Legjobb a bor a tvin.

Azaz pinczben vagy kocsmban. Azrt mondjk: gyernk a tvire, azaz pinczbe vagy kocsmba, borozni.

829

1025.

Jl tudja bor utjt.

1026.

Bort sajt utn. (2902.)

rtsd utna: ne vlaszsz, mert sajtra hitvny bor is jl esik. Bartot bor kzt, bort sajt utn, lovat istllban, lenyt blban, nagyurat mulat frdben ne vlaszsz, ne keress. Fy A.
1027.

Bor ez! megli a hallos vtket is.

Ers borra mondjk.
1028.

Bor s pnz tartva tart, kltve fogy.

1029.

J bornak, j embernek eredett ne keresd. D.

1030.

A j bor hoszu mesje az iszkosnak.

1031.

Rszegesnek a bor des anyja teje.

1032.

Vn embernek bor a patikja.

1033.

Mg a vn embert is tnczba viszi a bor.

Latin: Vinum senem etiam vel nolentem saltare compellit.
1034.

Nincs oly blcs, kit a bor meg nem bolondt.

1035.

Knny a j borbl eczetet csinlni. P.

1036.

Knny borbl eczetet csinlni, de az eczet borr nem vltozik. P.

830

1037.

bornak, lenynak nem egy az ra.

1038.

Ks a bort akkor kimlni, mikor mr anyjra szllott. K. (4410.4411.)

Azaz seprejre Latin: Sera in fundo parsimonia.
1039.

szllott.

A bornak szent Mrton a birja.

szi id rleli meg a szlt.
1040.

Bort sem ltott, mr is rszeg.

1041.

Ebszl sem terem kertedben, mgis bort vlogatsz. KV.

1042.

A srnek is bor az anyja.

1043.

Ki levesre bort iszik, nem krnek attl tancsot.

1044.

Ha fris vize volna, abban hagyn a legjobb srt s csupn bort innk. (1507.)
1045.

J a bor, meleg a foltos nadrg. Cz.

1046.

J a bor, meg a foltos nadrg.

Mindkett melegt.
1047.

Tbben halnak borban, hogysem a tengerben. KV. (2301.)

Nmet: In Becher ersaufen mehr als im Merre.
1048.
831

Egy kt pohr borban sok j bart lakik.

Kevs de szives jakarat Franczia: Les petits prsents entretiennent l'amiti.
1049.

szerez

bartokat.

Valamely bort a czignyok szeretnek, j bor az. KV.

1050.

Lrn bort cserl.

1051.

Jobb a szin bor mint a lre.

1052.

Vagy bor vagy viz.

Erdlyiesen: vaj bor, vaj viz. Jelentse: dljn el vagy jobbra vagy balra.
1053.

Bor beszl belle.

1054.

Lkd meg, bor bugyan belle.

1055.

Borral mosdik, kolbszszal trlkzik. (4540.)

Gazdag.
1056.

Vizet sem ltsz, hol n bort.

1057.

Nem szenvedheti szjban a bort.

Mert lenyeli, azaz szereti a bort.
1058.

Bor s kenyr nlkl a test nem finczrozik.

Latin: Sine Cerere et Baccho friget Venus.
1059.

Meghasznlt neki a bor.

Azaz megrtott. Ironice, zalai km.
832

1060.

J a bor mindenkor.
J a Hajnalkor, jflkor. Npd.
1061.

bor

mindenkor,

Utlrte a bor.
1062.

Borbski urasg.
Dugonics szerint azon urakra illik, kik be is veszik, ki is adjk a mit ittak.
1063.

Ha a magyar bor nem volna olyan mint a min, mgis jobb volna minden bornl.
1064.

Tbb bort ivott, mint te vizet lttl.

1065.

Bor a bogara. D.
1066.

Borbogr.
1067.

Borcsiszr.
1068.

Borkirly.
1069.

Borkulacs.
1070.

Boriszk.
1071.

Bortml.
Nagy borivk kzmondsi nevei.
833

1072.

Borkorcsolya.
Nmely tkek, p. di, sajt, mandola, melyekre jlesik a bor, neveztetnek igy.
1073.

Minden borczgrnek kszn. Zavaros mint a megfordult bor.

1074.

Bork van a gyomrban.

1075.

Ha titkot akarsz kitanulni, jrtasd a boros korst. Cz.

1076.

Ha nincs ired s szelenczd, mirt teszed magad borblyly. KV.

Sem irek sem szelenczjek, mgis borblyly tettk magokat. Pzmn.
1077.

Borotvja sincs, mgis borbly.

1078.

Okos borbly nem gygyit minden sebet egy irral.

Latin: Eodem collyrio mederi omnibus.
1079.

Hazud mint a borbly.

1080.

Siet mint a borbly, hogy ksn ne jrjon. D.

1081.

Kevly mint a borblylegny.

1082.

Szeles mint a borblylegny.

1083.

Azon bordban szttek. M.

Egyformk, mint ugyanazon bordban sztt vsznak.

834

1084.

Nem nyalja, kinek nem borja. M.

Kinek semmi kze valamihez, nem is gondol vele.
1085.

Kinek borja, nyalja.

1086.

A borjunak, mig szopik, nincs neve.

Nem tudni, mi lesz a szops gyermekbl.
1087.

Szalmn hizott borju nem sokat finczl. K.

1088.

Nem sokat ugrndozik az h borju. Cz.

1089.

Azt gondolom, borju repl. K.

Arra mondjk, ki nagyot hazud. K.
1090.

Kifagy borju tehnbl.

Trfs krlirsa nagy hidegnek.
1091.

Kicsaln tehenbl a borjut.

Igen tud krni, kunyorlni.
1092.

Megfordult a borju benne. BSz.

Arra mondjk, kinek mr elmult haragja.
1093.

Rugott borju.
Maga sorsra hagyott gyermek.
1094.

Megbdl a borju benne. (1488.)

Ostoba, mint a borju.
835

1095.

Adj neki, hogy el ne vesse borjt. Cz.

Azaz tvgyt.
1096.

Borjuval adjk a ktelet.

Nmet: Schenkt man einem die Kuh, Schenkt man ihm auch den Strick dazu.
1097.

Borjat keres, krt veszit.

1098.

Knyn szokott gyermek borju neven bred.

1099.

Jobb szraz kenyr bkessggel, mint hizlalt borju prlekedssel. K.

1100.

Bmul, mint borju az uj kapura.

Nmet: Er sieht mich an, wie die Kuh das neue Thor.
1101.

Neki esik, mint bolond borju az anyjnak.

1102.

Ugy reszket mint a rszeg borju. KV.

1103.

Farkhoz rug mint a borju. (2554.)

1104.

Feltekerte eszt, mint dgltt borju farkt.

1105.

Megjrta mint nmet a borjuval.

A kis borju igen tud nyargalni. Ezt ltvn egy nmet, igy gondolkozk: ebbl lesz a j paripa s megvette. De min volt csudlkozsa, midn lusta tehn lett belle utoljra.
1106.
836

Ostoba mint a borju.

1107.

Borjuktelen tartani.
Gyermeki fenytkre mondjk.
1108.

Szintannyi borjubrt visznek a vsrra mint krbrt. K.

Annyi hal meg ifjonta, mint Nmet: Eis sind eben so viel Kalb- als Kuhfelle feil.
1109.

reg

korban.

Megjrattk vele a borjutnczot.

Ugrlt mint a borju, mikor megvertk.
1110.

Holnaputn kis kedden, borjunyuz pnteken.

Azaz soha.
1111.

Szeret a borkt.
Azaz borocskt s Borkt. Szjtk.
1112.

Nem minden botbl lesz borotva.

Latin: Non e quovis ligno fit Mercurius.
1113.

Bcsben borotva a btyja.

Dicsret a j l ksre.
1114.

les mint a borotva.

1115.

Ritka mint a j borotva.

1116.

les mint a borotvafok.

1117.
837

Kicsin a bors, de ers. (2177. 2179.)

1118.

Borsot tr az orra al.

1119.

Nem mind bors az, mit a kalmr ebe hullat. BSz.

1120.

Veszik mint a borsot.

Valaki mond: Magyarorszgban veszik a knyvet, nem ugy br mint a borsot, hanem mgis borsot takarni bel.
1121.

Borsos az ra.
1122.

Maradk pecsenye borslben ms tek.

1123.

Borsval teli a torka.

Jtk a "bor" s "s" szavaknak egyv mondsval.
1124.

Lencse, bors, ksa, mind isten ldsa. (4989.)

1125.

Falra hnyja a borst. M.

1126.

Taln borsn toltk el. (3117.)

Mikor valaki utazik s tvolabb van, mint hitte, a falu, szokta mondani: hol van mr ez a falu olyan messze, taln borsn toltk el? Alkalmat adott erre a grgeiek (Torna megyben) fell jr adoma, kik meg akarvn bvteni templomukat, borst hintnek a falak bels tvibe s toltk kifel s mikor mindnyjan htra csuszamlottak volna a borsn, azt gondoltk hogy a falak mentek kiebb, s megnyugodtak templomuk bvlse fell.
1127.

Borst trtek az orczjn.

Ragys.
838

1128.

Lapt htval mri a borst.

Skeretlen munkt tesz; ajndkoz semmit, nyujt de nem ad mint a fsvnyek.
1129.

Borszik a hta.
1130.

Irtzik, fzik valamitl. Borura der. Boru utn felderl mg.

Nem leszek Boru utn derlt az g. Npd.
1131.

rva

mindg,

R r kezdi, mint Bosnyk a tnczot. D.

Bosnyk reg ember volt s hamar elfradt a tnczban, de hogy regnek ne lssk, megint neki neki indult. D.
1132.

Boszonts minden embertl kitelik. Cz.

1133.

Borzas haju bjti boszorkny. D. (1283.)

A levegben lovagolvn, a sebes menstl lesz borzass hajuk.
1134.

Boszut llni nem vitzsg.

Pekri Lrincz vezr mond azt, midn tisztjei arra beszltk hogy ervel trjn a megyesi szszokra, kik, br jt tett velk, nem akark bebocstani vrosukba. D.
1135.

Kis boszu nagyra viszi az embert. (3367.)

Mg lyos szvet is nagyra visz boszusg. Zrinyi. XI. nek.
1136.

Bot nem fegyver. (1. 4230.)

1137.

Ha bottal tik, nem fogja a fegyver.

Mert a bot nem fegyver. Trfs.

839

1138.

Bot al fogni. M.
1139.

A botnak kt vge van.

Ha ver engem, n is t, mert a botnak csak egyik vgvel t, n a msikkal t fogom.
1140.

Minden botnak vgn a feje. M.

Vge vlasztja meg.
1141.

Ks botnak nagyobb a sulya.

1142.

Ugy megverte isten, hogy a botot is rajta felejtette.

Arra mondjk, ki elnyomorodott a betegsg miatt.
1143.

Koldustl a botot kri.

Azt kri valakitl, mi nlkl el nem lehet.
1144.

Ki ltott botbl beretvt? P.

1145.

Bottal theti nyomt.

Elillant, csak nyoma maradt, azt se tudni: hol.
1146.

A bot, ha megaranyozzk is, sulyost t. D.

1147.

Olyan a bot, min a tke.

1148.

A ki verekedni akar, knnyen tall botra.

1149.

A ki ebbel bolondozik, bot legyen kezben. Cz. (1906.)

840

1150.

Ki bottal kszn, annak doronggal felelnek.

1151.

Bot a sarokban.
Azaz kptelensg; min volna, ha azrt esnk es, mert sarokban van a bot. Latinnak ez: Baculus in angulo.
1152.

Botba futsz.
1153.

Bot a tegezhez. P. Igen illik, mint bot a tegzibe. KV.

ssze nem illk.
1154.

Hegyes mint a bot butykja. BSz.

Tompaelm.
1155.

Olyan mint a bot.

Ostoba, buta.
1156.

Botfejtl grcs a gondolat.

1157.

Botlik a neve. (1534.)

Azaz bukdcsol, ki sokat hibz.
1158.

Alig botlik, mindjrt esik.

1159.

Botlsban legjobb a tancsvltoztats. K.

1160.

A ki soha nem botlik, soha egyenest nem jr.

1161.
841

Flledt mint a bozaczibere. Cz.

Azaz j kedvben csintalankodik.
1162.

Kis bgre, nagy kanl.

1163.

Knny teli hassal a bjtrl papolni./bjtt dicsrni.

1164.

Minden farsangnak van egy bjtje.

1165.

Kinek nem kell, annak bjtt szab.

Elszaporodvn a hernyk egy falu hatrn, a tancs, hogy e csapstl menekljn hatruk, vezeklsl bjtt rendele a lakosokra. Ekkor mond egy elmncz pr: inkbb a hernykra szabnnak bjtt, az volna m a mestersg.
1166.

Duna pontya, Tisza kecsegje, Ipoly csukja legjobb bjt, ha szermi borban ftt. Cz. Ha ebre biznk a bjtt.
1167.

A tz bjtn bakzik.
1168.

A ki sok zabl cstrtkt tart, hoszu bjtre szorul. Cz.

1169.

Se bjti se tli.
1170.

Ugy nz mint a bjti boszorkny. (1133. 1282.)

1171.

Sohajt mint a bjti szl.

1172.

Sovny mint a bjti szl.

1173.
842

Ez a bkkenje. (809.)
1174.

Ne kerengesd annyit, mondd ki a bkkenjt. Cz.

1175.

Tudatlanok kzt knny blcs nevet szerezni.

1176.

Ki blcset kld, kevs szval kldi.

1177.

A blcs ember mindentt otthon van. K.

Nmet: Alle Land' sind des Weisen Vaterland.
1178.

Lm oly blcs, mint az n macskm. KV.

1179.

Blcs embernek bajos tudatlanok kzt szlani.

1180.

Blcset beszdrl.
1181.

Blcset is megvakt szerelem.

1182.

A blcsesg legjobb uti kltsg.

1183.

Bben bds, szkben des. KV. (1288.)

1184.

A mi bviben nedves, szkiben kedves.

1185.

Rszeg ember az eget is bgnek nzi. Cz.

1186.

Brire megy.
843

Az kra, haszna forog fen.

1187.

Brben ll.
rdekben ll.
1188.

Brivel fizet. (2792.)

Nmet: Er muss es mit der Haut bezahlen.
1189.

Rhlt a br.
Meghalt.
1190.

Nem fr bribe. ML.

1191.

Nem gyzi brrel a hast.

1192.

Nem szeretnk brben lenni.

1193.

Megvagyok a rgi brmben.

1194.

Rosz brben van.

Nmet: Steckt in keiner guten Haut.
1195.

Majd kibujt/kiugrott a bribl.

Nagyon rlt.
1196.

Flti brit.
Nmet: Sich seiner Haut wehren.
1197.

Uj brbe bujt.
Uj ruhba; stb. vitetik vlemnyre is.
844

1198.

Nehz a molyos brt kicsvlni. Cz.

1199.

Nem lehet egy rkrul kt brt huzni. (5586.)

1200.

Knny ms brbl hrsat hastani.

1201.

Az aszonynak ht bre van.

Vagyis: ha szemtelenn lesz a n, igen sok szgyent elbir.
1202.

Kis brben is ember lappang. (2177.)

1203.

Fordtsd a brt, csizma lesz belle.

1204.

Szijat vgna ms brbl.

1205.

Brt is lehuzn.
Adsnak a hitelez, jobbgynak az ur.
1206.

Csak a csontja, bre.

1207.

Valaki megszakad az urasg dolgn, olyat brharanggal fizetnek ki Budn. D.

1208.

Ha nincs szre, vagyon bre.

1209.

Kiki a maga brt viszi vsrra.

1210.
845

Szrstl brstl.
Azaz mindenestl, ugy a mint vagyok.
1211.

Ungvri bor, beregi buza, nyiri mak nem szerez bsget.

1212.

A vn brugs mindennap egy ntt felejt.

1213.

Megemszti a bu embert, mint ft a szu.

1214.

Egy pnz ra haszon sincs a legnagyobb buban.

1215.

Hadd istenre dolgodat, bubl vigasztalst hoz.

1216.

Sok esztendei bu sem fizethet ki egy pnz rnyi adssgot. (48.)

1217.

A felnyi bu is sok.
1218.

Sok sz hajat szerez a bu.

1219.

A bu sem tart rkk.

1220.

Nehz a but eltagadni.

1221.

A bunak is van ideje.

1222.

Minden bunak vge boldog hall szekere. (3311.)

1223.

Nem tud hov lenni buvban.

846

1224.

Verje meg a bubnat.

1225.

Mi tev legyen bufeje.

Erdlyies. Nlunk: szegny feje.
1226.

Ha nincs bugondod, hzasodjl meg.

Nmet: Wem zu wohl ist, der nehme ein Weib.
1227.

Felktttk a bufelejtre.
Felakasztottk.
1228.

Pnzzel jrjk a bucsut.

1229.

Kapuftul vett bucsut.

1230.

Fakptl vesz bucsut.

Senkinek sem ksznve, bucsu nlkl megy el, mikor nem is tudjk.
1231.

Knnyen veszik mint a bucsujrst.

1232.

ll Buda mg.
l magyar, ll Buda mg. Kisfaludy K.
1233.

J hely Buda.
1234.

Mi hir Budn?
1235.

Mi hir Budban? Trk a vrban.

847

1236.

Hajh Buda, hajh!

1237.

Tbb is veszett Buda alatt.

Igy vigasztalja magt ellegesen s utlagosan, ki vesztett, vagy ki olyan vllalatba fog, melyen veszthet.
1238.

Sokszor vttk Buda vrt.

1239.

Sokszor megjrjk addig Budt.

1240.

Nem egy nap plt Buda vra.

Az olasz Romra, a nmet Klnre mondja ugyanezt.
1241.

Budra is beillenk birnak.

1242.

Messze Buda sntnak./snta ebnek.

1243.

Egyszer volt Budn kutyavsr.

Mondjk igy is: Bcsben ebvsr. Az adoma szerint lbeli kutykon szpen nyert valaki Budn, mire egy alfldi ember, nagy komondorokat vive fl, remlvn hogy ezek mg kapsabbak lesznek. De biz azok nem kellettek, s az ember haza menvn, mond boszusan: egyszer volt Budn kutyavsr! mely kzmondss levn, ennyit tesz: megtrtnt egyszer, de tbbet nem fog megtrtnni.
1244.

Nem oda Buda! ML.

Toldy Mikls paraszti munkval foglalkozvn a rten, egy csoport katont lta menni Buda fel, de a j utat eltvesztve, ms irnyba trket. ekkor a kezben volt sznarudat egyenesen kinyujtva, utnok kiltott: nem oda Buda! s megmutat, mely irnyban menjenek. E km. jelentse: nem ugy lesz, a mint te jnak hiszed, akarod.
848

1245.

Tkkel harangoztak minapban Budn. Cz.

1246.

Ha Budrl jtt volna, sem hinnm.

1247.

Megjtt Antal Budrl, zld gat is hozott. D.

E km. els fele annyit jelent: prbltam mr n azt, tudok n ahoz. (168.) Ha most a msodik felt utna vetjk, ez am. adtam jelt is; s igy az egsz km. jelentse: Tudok n ahoz, mint mr meg is bizonytottam, mikp a mess Antal Budn ltt azzal, hogy zld gat vive haza az nnepi fk lombjbl.
1248.

Nincs Budnak mrje. D. (1856.)

Gazdagra illik, ki magt szegnynek vallja. Mintha mondatnk: nagy dolog volna, ha Budnak nem volna mrje.
1249.

Meglttam Budapestet.
Pldaul ily leirsban: hire futamodott Miskolczon, hogy a disgyri t kinttt. A kofk megrmltek, szedtk vettk storfjukat a piaczrl, futkostak ide oda s csupa flelembl ugy felfogztak, hogy meg volt ltni Budapestet.
1250.

Annyira jrsz tle, mint Buda Bcstl.

1251.

Budai mrtkkel fizet. K.

1252.

Budai vkval mr.

Oly b beszd, azaz hazug, min nagy a budai vka.
1253.

A budai bor nyeliz. Cz.

Oly iz hogy nyel-ni lehet, azaz j nyelni.
1254.

Buga mgns.
849

Nmet: Viertel-Magnat.
1255.

Szorgalmas munka felejteti a bujasgot.

1256.

Bujasgot z soha blcs nem lehet. K.

1257.

Ervel nem bujhatom a fldbe.

1258.

Haza jr mint Buki lova az abrakra. D.

1259.

Nem oda bunda.

Ki rangjhoz nem ill czifrn ltzik, arra szl.
1260.

Kifordtom, befordtom mgis bunda a bunda.

Igy dicsrik meg a bundt, mely kifordtva nyron hvs, befordtva tlen meleg.
1261.

Nyron kt bunda, tlre kank se.

1262.

Ez a bunkja.
Azaz sulya, pldaul valamely ktsnek; aztn az sznek is mintegy frsze, innen: esze bunkjra adni, am. igen rtsre adni.
1263.

Burokban szletett.
Szerencss.
1264.

Busuljon, a ki tud hozz.

1265.

Mit busulsz, midn semmid sincs.

850

Mit busulsz kenyeres, midn semmid J az isten, jt d, lgy j remnysgben. Buga Jakab neke.
1266.

sincsen,

Busulssal nem fizetsz adssgot.

1267.

Busul mintha elkapta volna kenyert a kutya.

1268.

Kr utn ks a busuls.
1269.

Ritka buza, kiben konkoly nincsen.

Ritka az a buza, kiben Ritka a szerelem, kiben hiba nincsen. Npd.
1270.

konkoly

nincsen,

Sokszor kivsz a buza, megmarad a konkoly. K.

1271.

Buzba konkolyt hint.

Istenem uram, Mennykveiddel A ki a Buzba konkolyt hinteget. Npd.
1272.

az ms hta

olyat paskoljad, megett

Kevs j vlik az szgs buzbl.

1273.

Ms buzjba veti sarljt.

Latin: Alienam metis messem.
1274.

Nem mind tiszta buza, mi az fldjn terem.

1275.

Nem fldje a tiszta buznak. (2491.)

1276.
851

Rosz buzbl is vlik j kenyr.

1277.

Tiszta, mint a szemen szedett buza.

1278.

Nem oda kancza, a buzba.

1279.

Knny a kepe mellett buzafejet szedni. (324.)

1280.

Buzafreg.
Henye, fogyaszt ember. Nagy buzafreg a henye ember.
1281.

Buza viasz a markodba.

Olyanra szl, ki nem tud megfogni, megkapni valamit, pldaul lapdt.
1282.

Elnyomott a buzgsg.
Arra mondjk, ki templomban ellmosodik, aztn kivtel nlkl mindenre, ki idejn kivl elalszik.
1283.

Bdi boszorkny. (1133. 3059. 3072.)

Igy nevezik a fehrnpben a veszedelmesnek hitt vn aszonyokat, de mg a kis lnyokat is, ha eljelei vannak benne a hamis vn aszonynak. Bd, Abauj megyei falu, volna e boszorkny szlhelye, de Szatmr vidkn mr gczi boszorknyt hallunk, mint a Peleskei notarius irjtl is, ki szinte onnan val. E szerint a boszorknyokat is vidkileg nevezik el, noha tulajdonaik tbbnyire mindentt ugyanazok. Mondkban a boszorknyok (a bosz, bosz-u gykbl) mint nevk is mutatja, boszull, krrvend szemlyisg kpviseli. Az alvkat megnyomjk, az ifjusgot megrontjk, kmnyen jrnak ki pemetn vagy seprn lovagolva, melyet elbb valami bds s bvs zsirral megkentek. Vezrszavuk "hip hop! ott legyek, a hol magam akarom." Jrnak a szent Gellrt (npnl Czengellr) hegyre tnczolni s borsrt. Aligha Dugonics "bjti boszorknya" is nem pen ez. Mert a Tisza mellett "bt" -nek mondjk a bjtt, melylyel rokon hangzsu Bd, s azt taln btnek rtvn, bjt alakban adta t az irodalomnak.
1284.
852

get mint a bdi boszorkny.

1285.

Ne bizgasd, nem bds.

1286.

Ne piszkld, ha nem bds. KV. (2243.)

Ne srgess olyat, a mi rtalmadra Nmet: Je mehr man den Dreck rttelt, je mehr stinkt er.
1287.

lehet.

Bdsben maradt. (4723.)

Kudarczot vallott.
1288.

Bben bds, hben des. (1183. 1184.)

1289.

Bdskvet rak a tzre.

1290.

Hh, bh, bh! P.

Alvalra mondjuk.
1291.

Ez mg nagypnteken sem bn. Cz.

1292.

Annyi mint a bn.

1293.

Meguntam/Utlom mint a bnmet.

1294.

Bnhdik, ki ebl cselekedik.

1295.

Ki nem bns, ne vegye magra. (3858.)

1296.

Ki egyet bntet, szzat trthet meg.

853

1297.

Brk is nagyobbra n mint a lher. (2900.)

1298.

Senki sem rzi a maga bzit.

Latin: Suus cuique crepitus bene olet.
1299.

rzik a bze.
1300.

Rut bzzel vagyon a jmbor. M.

1301.

Bzbe keverni. P.
Rosz hirbe hozni.
1302.

Bzre tallt.
Arra illik, ki lelt magnak szerett.
1303.

Bzl valamit.
Hasonlatkp a vadsz ebtl, mely nyom utn megy. Fiatalokra mondjk, kik valahol sejtenek rmalkalmat.
1304.

Bzi.
Azaz husa p. kposztnak. Bzivel j a kposzta.

Bzn keresd, feltallod.

CS.
1305.

Egyik csra, msik hajszra.

Csa: jobb, hajsz: bal fel. Bresek mondjk az krknek. Azokra illik, kik ellenkez irnyt vesznek akaratjok s tetteikben.
1306.

Ne vidd csra.
P. neket. Ne rontsd a rendet, a sort.
854

1307.

Flharagba j, mint a kis csacsi.

1308.

Ki senkit nem csal, knnyen msra bizza dolgt. K.

1309.

Ki emberben bizik, knnyen csalatkozik.

1310.

Ki istenben bizik, meg nem csalatkozik.

1311.

Csaln kezbe, nem liliom.

1312.

Csalnra vizellett.
Mrges.
1313.

Nyilvn csalnra vizellett, hogy oly komor.

1314.

Nem messze megy ember csalrdsggal.

1315.

Csalssal diszn sem hizik.

1316.

Csalka Pter.
Mondai szemlyisg. Jelent csalt egyszeren.
1317.

Csalkzi szerencse. Cz.

Helyszer km. Csalkzn nagy szerencse, mikor valaki a rvhez rvn, legottan kompba szllhat. Cz.
1318.

Ugy van, mint Csank Teleken.

Nem tudja, hol jr, p. a ki eltvedt.

855

1319.

Nem oda csap, a hova nz. (4209.)

Eggy kancsal mszrosrl maradt km. ugyanis mikor le akarta tni a marht, ugy ltszott, mintha trsra nzett volna, ki a marht ktelen tart tse al. Akkor ll helyn, mikor valakinek esze jrsra vitetik t.
1320.

Csapon veszi a lisztet.

Eladja borrt a lisztet.
1321.

Iszik mint a csap.

Eszik nha Iszik re mint a csap. Npd.
1322.

egsz

nap,

Olyan mint a csap.

Rszeg.
1323.

Egy csapssal kettt t. M.

1324.

Egy csapsra kt legyet.

Nmet: Mit einer Klappe zwei Fliegen schlagen.
1325.

A szerencse ritkn elgszik meg egy csapssal.

1326.

Eljr a csapsinr mellett.

Szfogad, rendszeret, vagy ironice, ennek ellenkezje.
1327.

Nha a csapsinr is kiebb t.

1328.

Csata utn okos a magyar. Cz.

1329.

Csak a csattig vonjad. P.

856

Ne ertesd az okoskodst.
1330.

Mindegy, ha cskny hull is. (2294.)

Semmi akadly, mg csknyes sem fog ellent llani, hogy el ne menjek.
1331.

Nem Cski szalmja.

Lvt a Cskiak birtk s lgyan fogtk a jobbgyokat, kik aztn az urasgi tartozsokkal ugy bntak, mint a csplett szalmval. Ksbb Eszterhziak al kerlvn, szinte folytatk ez eljrst, de a tisztek ltal rendre intettek ily szval: nem Cski szalmja ez! Cski szalmja am. rendetlen, bitang jszg. Sz. D.
1332.

kleld csk, kuraaszony lovt, ha isten fia vagy. K.

Igy biztat egy paraszt az elre fogott lovak utn kt krt. Jelent biztatst.
1333.

Aligha baja nincs a csknak, hozik a brit.

Egy paraszt akkor mond ezt felesgnek, mikor a csords pen tehene brvel ment udvara fel. Arra illik, ki veszett gyet is megtarthatnak vl.
1334.

Lityeg, fityeg, mint vn csnk a svegen.

1335.

Ki a legny a csrdban?
lljon el, a ki legderekabb.
1336.

Ki a csrdbl!
Azaz n parancsolok.
1337.

Kt duds nem fr meg egy csrdban.

1338.

Nincs nehezebb a csszr kenyernl.

1339.

Csszr madr. ML.

857

1340.

Csti fia.
Akrmely ers bot.
1341.

Pattog, mint a csti paraszt.

Csti paraszt pattog, szekernek az Itt jn az egri grg, rz karikja csrg. Parlagi v.
1342.

oldala

csattog;

Csvba esik. P.
1343.

Csvba val ember.

1344.

Bel kevertk a csvba.

1345.

Ki csvlja rkafarkt, nem kerli el a csvt.

1346.

Egyv akadtak mint rkabr a csvban.

1347.

Csecs mg a te szdba.
1348.

Ha a csehkre legszebb pecstet metszenek is, mg sem vlik gymnt belle. Cz.
1349.

Csehl vagyunk.
Azaz roszul. Mg Zsigmond kirly idejbl maradt km.
1350.

Hamar cselt vet az reg nyul.

1351.

Cselefinta ember. KV.

858

1352.

Cselefinta eblbon jr. Sz.

1353.

Ki mint cselekszik, ugy veszi hasznt.

1354.

Mit mssal cselekszel, azt vrjad fejedre.

1355.

Rosz cseldnek kett a mestere: sz s korbcs. D.

1356.

Ismert cseldet ht vtekkel inkbb, mint ismeretlent egygyel.

1357.

A j cseld mindig tall magnak dolgot.

1358.

Olyakat pillant, mint egy cseldkenyr.

Mint egy cseldkenyr, Mikor nyomta hen a krassai hantot. Parlagi vers.
1359.

olyakat

pillantott,

Csendes mint a temet.

1360.

Nagy a csendessg mint nagypnteken a mszrszkban. Cz.

1361.

Gyakor esssel a kicsin csep is lyukat ver. (3364.)

1362.

Sok csep kvet vj.

1363.

Sok csep likat vr a kvn. P.

Latin: Assidua stilla saxum excavat.
1364.
859

Sok csepbl nagy es vlik.

1365.

Csepeg, csopog. Csepegve, lopogva.

1366.

Esbl a csepeg al.

Nmet: Aus dem Regen unter die Traufe kommen.
1367.

Ha nem csordul, cseppen.

Azaz nem sok ugyan, de mgis van egy kis haszon, jvedelem valamibl.
1368.

Cseppenknt a hord is megtelik. (3335.)

Tzre olajat cseppenteni.
1369.

Mint a cseppentett vr.

Azaz legtisztbb vr.
1370.

Haja, mint a csep.

1371.

Csepn csomt, tojsban szrt keres. D.

Amabban nem kell keresni, mert knny r akadni, itt hiba keresnl mert nincs. Hasztalan munka.
1372.

Izetlen mint a csepregi ital. K.

1373.

Cserben hagyta mtkjt. Cserben hagy valakit. M.

Bajban hagyni, rkre elhagyni. Cser am. timrfstk, mely a brt, ha sokig benne maradt, haszonvehetlenn emszti.
1374.

Cserben maradt.
Megcsaldott, nem slt el akarata.
860

1375.

ltess engem oda, majd kz cserdtek n.

Kocsisoktl vett km. Jelentse: adj nekem hatalmat, majd lek n vele.
1376.

Csere csalval/csalssal jr.

1377.

Egyszer megcserlt knnyen megy cserbe.

1378.

Cserebogr nem j cssze a cserjnek. (1978.)

1379.

Tbb esze van egy cserebogrnak. D.

1380.

Cserebogr.
A losonczi dikok gunyneve; a patakiak "sska," a debreczeniek "spirite."
1381.

Elg cseresznyje, de frges.

1382.

Cseresznyt az urnak, magvt a tnyrnak. K.

1383.

Nem j nagy urral egy tlbl cseresznyt enni.

Nmet: Mit groszen Herren ist nicht gut Kirschen zu essen.
1384.

Nem j nagy urral cseresznyt enni, mert meglvldz a magvval. KV.

1385.

Cserepn ismerem, minem fazk volt.

1386.

Eltrt a cserp.
Sirva fakad gyermekre mondjk.
861

1387.

Uj cserpbe avult szag tarts szokott lenni. BSz.

Latin: Quo semel est imbuta recens, servabit odorem testa diu. Horcz.
1388.

Rtartja magt, mint a mcses cserp. (5378.)

1389.

Cserptlhoz fa kanl. (877.)

1390.

Magrul kel a cserfa is. (5627.)

1391.

Cserfaerdben almt keres. (4323.)

Elment az n Cserfaerdbe almt keresni. Npd.
1392.

uram,

bolond

kurafi,

Ers mint a cserfatz.

rted g Olyan mint a cserfa tze. Npd.
1393.

szivem

heve

Egy talpat cserzenek. (4700.)

1394.

Cseszk.
Csizmadia. Kzmondsilag: politikus csizmadia Dunn tul.
1395.

Csetneki csizma.
Csetnek vidke hires a vasgyrtsrl. Jelent lnczot, rabbilincset. Csetneki csizmt a lbra.
1396.

Csettet vetett a szja.

Hazudott.
1397.

Csp, kapa nyavalya, ki nem hiszi prblja. (4158.)

862

1398.

Felkti a cspet. B.
Olyanra mondjk, ki elhireszteli a mihez fog. B.
1399.

Cspre, kapra termett ember. M.

1400.

Jr a nyelve, mint a csphadar.

1401.

Eszik, mint a cspl.

1402.

Csicsba menni.
1403.

Oly czifrn ltzik, mintha Csicsba kszlne. Sz.

Csics vrban, Szirmay szerint, pomps lakomk tartattak, mit e vers is bizonyt: Lva, Ttika lejtt jr, de Csics is vendget vr. Nmely falukban ma is "csics" azon hz neve, hol estnknt legtbbszr gylnek ssze mulatni a helybeliek. Kecskemten: czcz.
1404.

Csigabiga. P.
Csekly dolog. Csigabiga az dolga.
1405.

Csigabiga told szarvadat, n is tolom talicskdat.

Gyermeki dalbl vett km. Jelentse: mozogj brmi lassan valamiben, n is segtelek.
1406.

Csigabiga, nyujtsd ki szarvad.

Gyermekek szlnak igy a csighoz. Jelentse: akrki lgy, mutasd meg ki vagy. Csigabiga, nyujtsd ki szarvad; Ihol jnek a tatrok, Majd a sskutba vetnek. Gyermekdal.
1407.
863

Csign sem mondhatnk egyebet. Cz.

Csiga am. kinz eszkz.
1408.

Lassan msz, mint a csiga.

1409.

Megvonja magt mint a tli csiga hajlkban.

1410.

Magval hordja hzt, mint a csiga. (3525.)

1411.

Csigaparipn jr. (3822. 3314.)

Csigavr.
1412.

Alval csigrt isznak bartsgrt. KV.

1413.

Ki csikot akar fogni, rakja ki a varst.

1414.

Csapja a csikot a lencsvel. (2491.)

Egymssal ssze nem fr dolgokat kever ssze. Ltod-e mint csapja a csikot a lencsvel? Pzmn.
1415.

Legjobb a csik, ha megnyakazzk.

1416.

Siklik mint a csik.

1417.

Forog mint a csik.

1418.

Eleven mint a csik.

1419.

Eltalltad a csikljt.
864

A disznfark csikljt eltallni gyessgl vtetik, innen gyessget jelent e km. is.
1420.

Knny eltallni a kolbsz csikljt.

1421.

hes csik abrakkal lmodik. (5373.)

1422.

Abrakos csik knnyen viczkndozik.

1423.

Csik is anyja mellett szokik.

1424.

L elli a csikt, de abrak az anyja.

1425.

A csik is Jnos, mikor bojtorjnos. D.

Akkor mondjuk, mikor nehezen hisznk el valamit, de mgis megengedjk hogy nagy ritkasgkp az is megeshetett.
1426.

Kicsin csik nagy derestl hmot huzni tanul restl. (3985.)

1427.

Dlczeg/Bojtorjnos csikbul vlik a j paripa. (5375.)

1428.

Mr mi nlunk csuda esett, a csiknak lfoga lett.

Korn okosnak ltszani akar fiatalra mondjk, gunyosan.
1429.

Nem adnm egy csikrt. (5376.)

1430.

Reszket rte, mint farkas a kis csikrt.

1431.

Elhnyta mr a csikfogt.
865

Lehetne mr esze, nem gyermek tbb.

1432.

Kromkodik, mint a csiks.

1433.

Feljtt a csillaga. (5653.)

1434.

Leszllt a csillaga. (5652.)

1435.

Sok a csillag, de fl nem r egy nappal.

1436.

Csillagnak is van tisztulsa. (5655.)

Tiszta lleknek is van egy kis szenye.
1437.

Csillagokba nz.
Feltartja fejt; kevly.
1438.

Csillaga van.
1439.

Egyik csillag meg nem elzi a msikat.

1440.

Csillagot nz vacsorra.
Vacsora helyett koplal; mint a dli koplalsra mondjk: napnl ebdel.
1441.

Csillagot rug.
Szoks a tanulk kzt azon trsuknak, melyik leghamarabb elalszik, papirszeletet vonnak lbujjai kz s meggyujtani, mire az alv flbred s flfel rugdos. A km. hasznlsa ilyforma: akrmit megtesz, csillagot is rug, ha jl bnunk valakivel.
1442.

Szerencss csillag alatt szletett.

866

1443.

Fnyes/Tiszta mint a csillag. Ment, mint a csillag.

Biztosan, sebesen.

Annyi mint csillag az egen.

1444.

Szerencssebb a csillagvri krknl.

A komromi ostrom alatt pumk (igy nevezi npnk a bombt) s golyk zpora a csillagvr udvarban csak egy krt talla s nem tbbet; innen a km.
1445.

Csimbkot ktk r.
Zsebkendre szoktak csimbkot ktni, emlkeztetl. Szchenyi oly dolog vgett kte csimbkot, minek elfelejtse nem nagy kr.
1446.

Csimbkot kthetne r.
Azaz megrvidthetn, mert igen hoszu; pldaul beszde, nyelve.
1447.

Tudom minden csinjt, binjt.

Jl tudom krl a fld csinjt. Zrinyi.
1448.

Csinlom a csinljt.
J kedv kifejezs, ltszlagos kromkods.
1449.

Ki csinlt hogy be nem szegett?

Ruhn vgs munka a beszegs. E km. olyanra illik, kin mg mindig hibzik valami, kin mg van valami tkletlensg.
1450.

Tisztasg s csinos viselet msod egszsg.

1451.

Trld ki szemedbl a csipt.

Mihelyt a csipt kitrlik szemeikrl (Pzmn); azaz vilgosabban kezdenek ltni, felvilgosodni.

867

1452.

Csipagyjt.
Haszontalan, here ember.
1453.

Aggatzik, mint a csipkebokor.

1454.

Hol csipkefn terem az ra.

Kiszolglt katonk mesiben egyik jelvonsa ez, az ismeretlen boldog orszgnak.
1455.

Csipogj neki, hadd keljen ki.

Hasonlatilag a tojson l tyuktl, mely mg a tojsban lev csirkket mintegy hni ltszik mr. Jelentse: igyekezzl valamit, ha bel kezdl, letbe lptetni. Akkor is mondjk, ha valamely gondolatot nehezen birunk kifejezni.
1456.

Csipjn keze, szemten szeme. (4461.)

Munktlan, gondatlan hetyke aszonyra illik.
1457.

Megntt a csirja.
Kevly lett.
1458.

Leslt a csirja.
Megalztatott.
1459.

Csiri biri rosz emberek.

Bl M. szerint Mtys kirly mond ezt a mdiakrl Csallkzben.
1460.

Csiriz a markodba.
Olyanra mondjk, ki nem tud megfogni valamit, pldaul labdt.
1461.

Csupa csiriz a fejben.

Ostoba.
868

1462.

Csirizes marku. (4469.)

Kinek knnyen a kezhez ragad valami. Tolvaj.
1463.

Ne legyen csirke okosabb a tyuknl.

1464.

Csirke akar tyuknl okosb lenni.

Nmet: Das Ey will klger sein als die Henne.
1465.

Csirke csipog a nd alatt.

Elrult titok, mely fdzve volt, s kezd napfnyre jni, leginkbb szerelem dolgban, mikor anynak rzi magt a leny.
1466.

Ftt tojsbl nem sok csirke kl. (3128.)

1467.

n sem vagyok mai csirke.

1468.

Hamarbb forr vize, mint a csirkt megfogta. (5483.)

1469.

Csirkefog.
Munka nlkl l.
1470.

Csitt vsr! bikafings! a ki egyet szl, mind megiszsza.

1471.

A te neved: csitt.
Aszonyra, gyermekre parancsol szjrat.
1472.

rl mint kalitkban a csizike.

1473.
869

Teli van kincscsel, mint a Csizi jvendlssel.

1474.

Szort az uj csizma.
Uj hivatalban knyesen jr nmely hig velej, mint az uj csizmban.
1475.

Kiki legjobban tudja, hol szort csizmja. (818.)

1476.

Minden csizmt egy kaptra ver. KV.

1477.

Uj csizma feltartja sarkt, majd flre trik.

1478.

Csizmjban kvet is elszenved.

Oly trelmes.
1479.

Csizmban kereste, mezitlb klttte.

1480.

Csizmban kezdte, bocskorban vgezte.

1481.

Ha csizmd nincs, bocskort hordasz. KV. (5161.)

1482.

Ha csizmm talpt nyalja sem.

1483.

Piros csizma tnczba val, srga csizma srba val.

A szines csizma kzdivat volt haznkban ezeltt mg szz s nhny esztendvel frfiaknl is. Az Egyetem kziratai kzt (M. S. A.) van egy jegyzk hov beirattak mind azon ltzetek, melyeket a jzsuita szerzetbe felavatott ujonczok, a rend ruhit flvevn, letettek. 1712 vben tizenegy ujoncz kzl nyolcznak volt srga csizmja, kettnek fekete, egynek vrs. 1722. Nyolcz kzl ngynek vrs, kettnek fekete s ugyanannyinak srga, s mg 1760 -ban is van vrs, de mr srga nincs. Jelenleg csak a npnl, ott is a nmbereknl van meg a piros csizma; uraknl csak igen ritkn, nem rg mult ideig a srga, mint
870

nemzeti jelmez. Mi a piros s srga csizma kzti klnbsget illeti, megmondja a kzmonds. Amaz tnczba, emez srba val. "Srga csizms Miska srban jr." Egybirnt a km. rtelme am. a maga helyn s idejn kell hasznlni mindent.
1484.

Csizmjban sem tri a vizet.

Trfs; rtsd utna: nem hogy a szjba; azaz szereti a bort.
1485.

Nem tlti csizmjba.

1486.

Csizmm se trlnm hozz.

1487.

resen hagyta csizmjt.

Meghalt.
1488.

Megbdl a csizmja. (1105.)

Azaz borjubr a csizmja, vagy is maga borju: ostoba.
1489.

Vargt rntott a csizmja.

1490.

Csizmadia isten fia.

1491.

Akkor rl a csizmadia, mikor fradt muzsikust lt. Cz.

1492.

Csizmadit fogott. (2588. 5455.)

Mikor lbt melegti valaki s csizmja megg, erre mondjk hogy csizmadit fogott a csizma. A km. jelentse arrl szl, ki ellenmond beszddel mintegy magt geti meg, magra pergel; innen aztn ltalnosan: megjrta.
1493.

871

Ritka csizmadinak j csizmja. Ember vagy-e vagy csizmadia?Trefs krds az irnt: hogy van, mint van valaki.
1494.

Csizmaszr a torka.
1495.

Csizmaszrba szllott az esze.

1496.

Kemny mint a csizmatalp.

1497.

Megkti csomjt. P. (4130.)

Bevgzi, derekasan Latin: Ad umbilicum perducere.
1498.

vghez

viszi.

Egy csomba kt vele. P.

Egyenlnek tart engem valakivel.
1499.

Kkn csomt keres.

Latin: Nodum in scirpo querit.
1500.

Mg a csonkabna sem l mindig otthon. D.

1501.

Csonkatoronyba zrni.
Csonkatorony egy rsze volt fleg a budai vrnak, hov a hallra itltek zrattak, innen a km. am. hallra itlni.
1502.

Msutt is le szoktk csontrl enni a hust.

1503.

Csont melll j a hus. Csonton van a j hus.

Az des, a mi munkba kerl.
872

1504.

Csont ez, nem pohnka.

Kemnyebb, aztn nehezebb munka, mint gondold.
1505.

Meztelen csonton veszekednek. (4571.)

1506.

Egy csontot rgnak.

1507.

Csontig hatott.
1508.

Csak a csontja, bre. M.

1509.

Taln csont van a hasban.

Nszemlyre rtve: terhes; ltaln pedig arra szl, ki rest a munkban, nem akar hajlani. des csontom. Gonosz csont. Hamis csont.
1510.

Akkor mr dit doblnak csontaimmal. (2807.)

Azaz mr akkor halva leszek.
1511.

Csont, rgd.
Ha p. kemny czf, ok, vagy vd hozatik fel valamely sznok ellen, akkor hasznlhat.
1512.

Csontra!
Igy szokott felkiltani estveli tzeknl a mesl, hever trsaihoz, mikor, a ki nem alszik, vlaszolja: ,rgd.' A km. jelentse felhivs, am. rajta! csontra, fiuk!
1513.

Kemny mint Ugy megfagyott, mint a csont.

873

csont.

1514.

Ha utnak indultl, trd, a hol csoportos. Cz.

1515.

Egy kt tehn nem egy csorda.

1516.

Derk dolog, hrom tehn egy csorda.

1517.

Ha nem csordul, cseppen. M. (1553.)

1518.

Csordultig van.
Megtelt a mrtk; nem lehet tovbb trni.
1519.

Idvel csoroszlya is elkopik.

1520.

Varghoz viszi a csoroszlyt lesteni.

1521.

Knny/Hideg/Karcsu ruha a csk.

1522.

Jobb a szeretnek sebe, mint gyllnek a cskja. Cz.

Nmet: Besser des Freundes Wunden, als des Feindes Kusz.
1523.

Szapora csknak mi a vge?

1524.

Cska csknak nem vjja ki szemt. (2005.)

1525.

Hiba frdik a cska, nem lesz hattyu belle.

Hiba frdik Nem lesz fehr galambocska. Npd. a cska,

874

1526.

Csknak is sok volna.

Egy ur igen hazudott sebes utazsa fell, mondvn: oly sebesen hajtattam, hogy a kocsi htuls bakjt rte az es; de a kocsit mr nem. Erre mond egy elmncz: ez mr csknak is elg volna.
1527.

Fekete mint a cska.

1528.

Csri csuknak nincs mja. D.

A csri fogadban megszllt egyszer Mtys kirly, s hallvn, hogy a szakcsn igen szereti a csukamjat, trbful ezt parancsolt ebdjre. A szakcsn most is azzal llt el, hogy nincs mja a csri csuknak. Erre a kiraly: "de ha ugy, a palotai plcznak sem lesz szma." Gondolhatni, a csukamj asztalon termett. D. Akkor mondjk, mikor valaki nem akarja adni, mie van, fenyegetssel s ervel kell tle kicsikarni azt.
1529.

Hol a csva, ott a tilalmas.

1530.

Csbrbl vederbe hg. M.

Hasonl llapotbul hasonlba, mi sorsn semmit nem vltoztat.
1531.

Csbrrel szunyognak vrt nem vehetni.

1532.

Kivertk a csmrt htbul.

1533.

sszemegy mint a csrge. Cz.

1534.

Cstlik, botlik. (1157.)

Bukdcsol az letben, hol jra, hol roszra fordul sorsa.
1535.

A j csdr vagy megsntul vagy megvakul. (5518.)

875

1536.

Tudja kt kzre ugratni a csdrt. Cz.

1537.

Nha a cssz is lop.

1538.

Ksznje meg, ha csszkve jut neki. K.

Azaz ha kevs rsze lesz benne.
1539.

Megnyomta lbt a csszkr. K.

Tapasztalta a nyomorusgot.
1540.

Szabadon jr, mint a cssz lova.

1541.

A csufoldst hevenyben legjobb flbe szakasztani. Cz.

1542.

Ks akkor csuknod lat, mikor mr a tehn oda.

1543.

Pnzes ldt, pinczt j csukva tartani.

1544.

Ugyan megtallta egyik csuka a msikat. Sz.

Akkorra illik, mikor kt, egyforma szikr jn egyv a hzassgban.
1545.

Csuka csukval Csukafog tant embert frszelni. D.

A termszet adott utastst a mestersgekre.
1546.

l.

Csuklik: emlegetik a verebek.

1547.

Nehz a csunyt szpen kimondani.

876

1548.

Nem sokat r a csupa hallom, mondom. Cz.

1549.

Piczin csupor hamar Kis csupor hamar forr.

Nmet: Kleine Hflein laufen bald ber.
1550.

felforr.

BSz.

Fld csupor, fakaln. BSz.

Egymshoz illk.
1551.

Csuporbl iszik.
Sokat iszik. Paraszt aszonyok, hogy ne lssk, menynyit hajtanak ki egyszerre, csuporbl szeretnek inni.
1552.

Csurgra ll kalapja.
Esben lehajtjk a kalap karimjt, hogy folyjon le a viz rla; de a km. nem viz hanem bornedvessget rt, s kinek a kalapja csurgra ll, vagy ihatnk vagy ivott mr eleget.
1553.

Ha nem csurog, csepeg. D. (1517.)

1554.

Skrlt, grant, nyuszt: Lva, Tata, csuszt. Cz.

Alkalmasint Cski Lszlrul 1649-ben orszgbir maradt fel e km., ki, midn igen pompsan jelent volna meg az orszggylsen, egy fpap mond re, hogy a htn uradalmak vannak.
1555.

Csutora nlkl is elkl a j bor.

Megiszom a j bort lelem a rzsm nyoszolya nlkl is. Npd.
1556.

csutora

nlkl

is,

Jobb a teli l, mint az res csr.

1557.
877

Csrben az egr nagy fszket alig vr.

1558.

Hiba csrd, csavarod.

Kzbeszdben mondjk: "mi trs, tagads;" taln helyesebben: mi csrs, tagads.
1559.

Egy malacz nem csrhe.

1560.

Visszaadom csstl.
Azaz sulyostva czfot, vdat, megtmadst. Hasonlatilag a kukoricztl, mely csstl tbbet nyom, mint a nlkl.
1561.

Cstrtkt mondott.
A mi el nem slt, pldaul a puska; aztn terv is.
1562.

Nincsen m mindennap zabl cstrtk.

Zabl azaz legutols cstrtk farsangon.
1563.

Kinek sok zabl cstrtke, sok hamvaz szerdja.

1564.

Cstrtk csribe.
Ismeretes a npnl effle elrimes jellemzse a ht napjainak, u. m. Hetf hetibe. Kedd kedvibe. Szerda szerelmibe. Cstrtk csribe. Pintek pitvarba. Szombat szobjba. Vasrnap ktszer az isten hzba. Ezek alkalmasint csak emlkezet segtsert vannak igy sszehozva, hogy a gyermek annl knnyebben tartsa meg a napok rendit; de igen jl emlkszem: pen azrt viszik iskolba pldaul kedden a gyermeket, hogy kedve legyen a tanulshoz, ha vasrnap kellett volna is flmenni; s ugy gondolom, hogy e csonka mondatok mindnyjnak van valami jelentse.
878

CZ.
1565.

Czerk-nekls. D.
Dugonics szerint a halszmadarakat hjk Szegeden czerkknak azon czer sztul, melyet kiltani szoktak. - De Ung-Bereg vidkn czerknak hjk az orosz vagy rusznyk templomokat ezen rcz sztul: czerkva, mi egy a nmet Kirche s angol church szkkal. Orosz atynkfiainl igen kevss van kimivelve az egyhzi nek, s innen a km.
1566.

Nagy czgrt emelt.

Azaz rosz a portkja, de annl szebb, nagyobb a czgre.
1567.

Virgos czgrt kt, ki mrget rul.

1568.

Hamarbb kszn a czgrnek, mint az embernek.

1569.

Czgr nlkl is elkel a j bor. (427.)

1570.

Hol czgrt lt, oda siet.

Az n uram j volt, a mire kellett, Kasza, kapa neki sohasem kellett,A hol czgrt ltott, oda sietett. Npd.
1571.

Izetlen czklt is megszokhatni. Cz.

1572.

Nem gyzi czrnval. BSz.

Azaz czrnagombolyagknt messze kinyujthat ervel, trelemmel.
1573.

Becsusz, msz mint t utn a czrna. P.

1574.

Czrnaszl nem hajktl.

879

1575.

Czrnaszlon fgtt lete.

1576.

Kap rajta mint Czibak btya a kulacson.

Ismeretlen szemly, ki szerette a bort, s kzmondss lett iszkossga.
1577.

Cziczka, macska! fogd meg az egeret.

Gyermekjtkbl maradt, serkent sz.
1578.

Cziczus! mutass neki tkrt.

Arra mondjk, ki idejn, idn kivl szereti magt tkrben nzni.
1579.

Rutbl lehet czifra, de nem szp.

1580.

A mi czifra, mg nem szp.

1581.

A czifra semmit sem r.

Czifrnak (cifra) hjk latinul szmtanban a zerus (0) szmjegyet, mely magban semmit sem r. - A km. izlsi, erklcsi czifra ellen szl.
1582.

Megeszi a czifra ruht, mint tehn a poklt. K.

1583.

Czifra mint a rcz oltr.

1584.

Czifra mint az elad leny.

1585.

Czifra mint a jegyruha.

1586.

Czifrzza mr.
880

Hasonlatilag a tnczolrul. Ki a kzplyn ide oda kezd sztni, kapkodni, magt szptgetni: ez van vele kifejezve.
1587.

A czigny nem hal a vizbe.

Jtk a "hal" (Fisch, stirbt) sz ketts jelentsvel.
1588.

Nem is czigny, hanem cserecsal. D.

1589.

Mennyi czigny, annyi lop.

1590.

Nem szokta czigny az eke szarvt./a szntst.

1591.

Czignyt szapul, szerecsent mos.

1592.

Czigny mdra eskszik. Sz.

Azaz hamisan. Trtnt ilyen Szabolcs megyben, hol hatrjrskor az egyik fl tanui megeskdtek, hogy az a fld, melyen llnak, az urok. Ugy is volt, mert mg otthon fldet raktak csizmjukba, s azon lltak, arra eskdtek. Ez czigny esk.
1593.

Mint a czigny mondan.

Magyar ember ha olyat ejt ki, mit neki, magyar ember ltre, szgyen kiejteni, e szjrst veszi el, hogy szava szgyent a czignyra tolja.
1594.

Hozz szokott czigny lovon nyargalni.

Megszokta a hazudozst.
1595.

Jl tudja a czigny, mitl dglik a lgy.

1848-ban, mikor minden rdek fel volt izgatva, krelmet irtak a czignyok is a monda szerint, mg pedig hrom pontbul llt, ugymint 1) ezutn ne "czigny" legyen nevk, hanem "uj magyar"; 2) minden magyarorszgi szinhzban a

881

felvonsok kzt k zenljenek; 3) mikor krl hordjk a tnyrt, csak huszast szabadjon re vetni. - Erre mondtk e kzmondst.
1596.

Mitl fehr a czigny foga?

Ez nagy talny, s nem is fejtette meg ms mint czigny, ki, mikor hall a krdst, egyenesen r mond: mert sok fehr kenyeret eszik. - Jelentse: nem a mestersg, hanem termszet ad nmely dolgokat.
1597.

Marakodnak a czignyok.
Egy falu alatt storozvn a czignyok, sok minden stt, bogrcsot szedtek ssze s jnak lttk elillanni velk, de mgis nem akarvn hir nlkl elmenni, az reg vajda jelentst tn az urasgi tisztartnl ily szval: Marakodnak a czignyok. "Hadd marakodjanak", felel amaz. - "Teht jl van!" mond a czigny, n megtettem a jelentst." - Azzal tovbb llottak. - A km. jelent kt rtelm, furfangos beszdet.
1598.

llva stl mint a czigny.

Egy urilakba belopdzott a czigny szp nyri nap, mikor az urasg a kertben mulatozott. A nagy pitvar kzepn megllvn, nzte, mit lehetne csenni, mikor lpteket hallott kivlrl s megugrani mr nem volt id. Egy nagy fali ra vala ott pen, s kinyitva tokjt, bel vonult, de az ra elllott azalatt. Belpvn az ur, legelsben is oda vet szemt s csudlkozva lt hogy nem jr. - Mi baja ennek az rnak? - Fel akarta teht huzni, s ott lel a czignyt. ,Ht te czigny, mit csinlsz itt?' - "Stlgatok, nagysgos uram", felel magt feltallva. - A km. jelenti a lehetlensg kpzelhetsgt.
1599.

Czigny is szntana, ha megszokhatn.

1600.

Jl tud szntani a czignyok lovn. BSz.

Jl tud hazudni.
1601.

Czigny sem mond igazat mindenkor.

Azaz legtbbszr hazud.
1602.

Hozz szokott mint czigny gyermek a szikrhoz.

882

1603.

Czigny blyegzett lra is fell.

1604.

Czigny is hozott tanukat.

A czignyt vdoltk s pedig tizenkt tanu vallsval, a ki ltta, hogy lopott. "Ha csak tizenkett," mond a czigny, "hozok n ezeret is, a ki nem ltta."
1605.

Hat czigny is megeskdhetnk r.

Azaz oly kevss igaz. Trfs.
1606.

Czignynak tilt lopst.

1607.

Czigny kereset.
Azaz lops.
1608.

Czigny kzre kerlt.

Elaljasodott.
1609.

Nha j is czigny kzre kerl.

1610.

Nincs a czignynak pondrs szalonnja.

1611.

Azrt tart harapfogt a czigny hogy kezt meg ne ssse.

1612.

Nincs ott a czignynak csontja.

Mintha mondatnk: akrhol td a czignyt, nincs neki ott csontja, azaz ne kimld.
1613.

Czigny is dicsri a maga lovt.

883

1614.

Fl czigny szent Mihlytl.

Mert akkor mr hvsdik az id.
1615.

Nem ugy verik a czignyt.

A beregszszi bir lovra felkapott egy czigny s el akart illanni vele, de gazdja megismervn a lovat, kantron fog, mig ms kezvel ttte a czignyt. "Nem ugy verik a czignyt" mond a tolvaj, "hanem kt kzzel." A bir most kt kzre akarvn fogni a botot, elereszt a kantrszrat, ekkor a czigny sarkantyu kz kap a lovat s odbb llott. - E km. akkor van helyn, mikor ersebb, szigorubb mdon akarunk bnni a szelidsget nem becsl vtkessel. D.
1616.

Nyakas a czigny is, mikor akasztani viszik. (5743.)

1617.

Riktj czigny! jn a kirly.

Trfs, rendre int sz. Czigny ujonczrl maradt, ki mg katona korban is jobban flt a szolgabirtul mint brkitl, azrt mikor jelentk hogy "jn a kirly," rllsra sietvn, rvendve mond: "de nem a szolgabir."
1618.

Czignyrajk is kedves az anynak.

1619.

Szokta a dolgot, mint czigny a szntst. D.

1620.

Nincs szerencsje hozz, mint czignynak a buzavetshez. Cz.

1621.

Megszokta mint czigny a fstt.

1622.

Czigny is addig szoktatta lovt a koplalshoz, mig bel dgltt.

Azaz van oly llapot az letben, mit megszokni nem lehet a nlkl hogy ldozatul ne essnk miatta.
1623.

Biztatja mint czigny a lovt.

884

res igretek, biztatsokra mondjk.

1624.

Busul mint a krvallott czigny.

1625.

Fohszkodik/Sohajt mint a krvallott czigny.

1626.

Olyan vagy mint a ragl czigny.

1627.

l hal rte mint czigny a veres nadrgrt.

A czignynak elszeretete a veres nadrg irnt szl a kzmondst ily trtnet utn. Egy urnak veres nadrga volt, s oda igr a czignynak, ha kitart rte tven botot. "J!" - felel a czigny, s elvgata magn huszontt, de mr ekkor felkilta "soha ki nem llom!" s flkelt; a nadrgot el nem kap. Msodszor megint igy jrt: kapott huszontt ujra, de nem a nadrgot mg se. Vgre harmadszor neki fanyalodvn, kitart egyszerre az tvenet, s megkap a nadrgot, tven helyett, sszesen szz botrt.
1628.

Szomor mint bjtben a czigny.

Mikor nem szabad muzsiklni.
1629.

Rtarts mint az hes czigny.

1630.

Elldztk a puskaport mint a nagyidai czignyok. (5630.)

1631.

Hozz fog mindenhez mint golopi czigny a harangntshez. (3275.)

1632.

Knytelen mint czigny malacz az getssel.

1633.

Egszsgre vlik mint czignynak a rakoncza.

885

1634.

Be is rntjk, ki is rntjk mint czignyt a csapszkbl.

1635.

Szuperlta mint czigny lelke a menyorszgot.

1636.

Alkuszik mint czigny a lra.

1637.

Meztelen mint a czigny gyermek.

1638.

Olcs mint a czignyhal.

1639.

Czignykereket hny.
Nem bnom ha czignykereket hny is, azaz ha fejre ll is.
1640.

Czignyosan vesz. (4468.)

1641.

Markban kaptk czignysgt. P.

Rajta rtk a hazudsgon.
1642.

Czignystor alatt szletett.

1643.

Ki ellensggel czimborl, forrt ntenek alja, ha eszn nem jr. Cz.

1644.

Czinegnek kr a nyrsa.
Haszonvehetlen jszg.
1645.

Czinege is rl a tkmagnak.
1646.
886

rl mint czinege a tkmagnak.

1647.

Czinkt fog a feje. (2698.)

Azaz tk a feje; mert tkbl Van ember, a Tulajdont s vizzel l Czinkk leszllannak. Bordal.
1648.

csinljk ki

gyermekek a czinkefogt. blcs eszet magnak, s fejre a

Czinkjtkban legnagyobb mestersg a vets. Cz.

1649.

Ill, fill czinkos. Cz.

1650.

Meg van mrve mint a czinkotai itcze.

1651.

Czinteremvirg veri a fejt. K.

sz, kzel van a hallhoz.
1652.

Nem elg a sz, hanem elg a czip.

1653.

Kenyrrel eszi a czipt.

Azaz egygy, mint az egyszeri palcz, ki fekete kenyervel ugy ette a fehr czipt, mint a szalonnt.
1654.

Msutt is esznek fehr czipt.

1655.

Madrltta czip.
Messznnen hozott kenyr, kalcs.
1656.

Fehr czip, ss tur hsg ellen igen j.

887

1657.

Czip van a htn.

Pupos htu.
1658.

Czipszju paripa.
Trfs neve az krnek.
1659.

Czippnzre kelt a hza.

1660.

Htkznap meztlb, vasrnap czipben.

1661.

Hallotta hirt, mint Czirkos a rtesnek. (3631.)

Czirkos krdeztetvn, ha j-e a rtes? "igen," felel. - ,Honnan tudod?' - "A nagy apm btyja hallotta attl, a ki ltta hogy ettk."
1662.

Ne czirgasd.
Ne kimld.
1663.

Czirgatssal is lehet rtani.

1664.

Kifacsart czitrom.
Elhasznlt jszg.
1665.

Czo! Jzus!
Mikor pldaul hidasbl magas partra kell kikapaszkodni a palcz kocsisnak, a lovakat is ngatvn, Jzus nevt is segitsgl hvn egyszersmind, e kt rvid szt mondja egyms utn. - Mint km. igy jn el pldaul valakinek elbeszlsben: mikor aztn j utra rtnk, akkor "czo! Jzus!" azaz sebesen akadlyt nem nzve, haladtunk.
1666.

Nz mint a slt czomp.

888

1667.

Czudar nemzetsgbl val.

Czudar hajdan csaldnv, de itt a "czudar" csak rendes mellknv gyannt rtetik.
1668.

Svegben is megbecslik a czukrot.

1669.

Mintha czukorbl fujtk volna.

1670.

des mint a czukor.

1671.

Czukorrgs gyermekszoks.
1672.

Czukros szju.
Azaz szereti az deset.
1673.

Akkor volt boldog a haza, mikor egy ujjnyi volt a Corpus juris, de most szekeren kell hordani. Sz. (3878.)

D.
1674.

Olyan mint a nagy D.

ktelenl pohosra mondjk. Hasznlta Szchenyi.
1675.

Egy kis daganatrt nem kell vgni kezet.

1676.

Nem adja dajka gyermeknek a legjobb falatot. KV.

1677.

Ki vn korban hzasodik, dajkt keres magnak.

1678.

Dajkarege.
889

Hasztalan elbeszls.
1679.

A bor meghajtja a dallt.

1680.

Hrman sem tesznek egy damaki emberszmot.

Damak, falu fels Borsodban. A km. gyvkra szl.
1681.

Sok darab fa kivntatik egy szekr csinlshoz.

1682.

Szapora malom, sokat darl.

Sok s sebes beszdre mondjk.
1683.

Vn darzs legalbb megdongja.

rtsd utna: ha meg nem eszi is a gymlcst. Vn szerelmesekre szl.
1684.

Darzst ne szurklj. M. (5909.)

1685.

Sok darzs a legfutbb paript is megli.

1686.

Mrges mint a darzs.

1687.

Dong mint darzs a tcskk kztt.

1688.

Megleptk mint Darzsfszekbe nyult.

1689.

darzsok

dgt.

Olyanba kezdett, mi sokakat flingerelt ellene.

Goromba mint a darcz. (6428.)

1690.
890

A hug daru prostul.

Igen fiatal lenyra szl, ha mr szeretje van, egy falusi gunydal szerint: Levendula gastul, A hug daru prostul.
1691.

Grbn hordja nyakt mint a daru.

1692.

is ltott darut.
Ritkasgot.
1693.

Hozdsza gazdaszony, a gyermeket, ne neked a drda. M.

Visszjra rtve azaz nekem a drda, neked, aszonynak, a gyermek jelenti hogy nem kell flcserlni a szerepeket.
1694.

Drius kincse.
Sok kincs. Azrt mondjk a bven kltre: elklten a Drius kincst is.
1695.

Hegedlt arrl szent Dvid. nekelt arrl szent Dvid, el is magyarzta. Rgen elhegedlte azt szent Dvid, el is nekelte.
Azaz nem fog az megtrtnni, vagy rgen elmult mr az.
1696.

Szent Dvid tncza.

Azaz ntval megegyez igazi tncz. Csak az igaz magyar tncz A szent Dvid tncza. Npd. Hogy igy szljak szent Dviddal. Magyar ember, ha restelli magban hogy kromkodott, illetlenl vagy gorombul fejezte ki magt, fleg ha tkozdott, e mondatot szokta, mintegy mentsgel, utna vetni; p. akaszszon fel a pocsaji hhr, hogy igy szljak szent Dviddal. Ismeretes t. i. mikp Dvid nagyon tudott tkozdni, nvszerint a CIX. zsoltr tele vn tokkal. Ezrt ily km. is gyakran hallhat: verjen meg a szz kilenczedik zsoltr.
1697.

sem jobb a dekn vsznnl. (3728.)

891

Nem jobb a tbbinl. Adoma szerint a dekn vagy falusi mestern, a frjt nevezte vsznnak, kit, mint ezt, meg is sulykolt nha, korhelysge miatt.
1698.

Debreczenbe piprt, Szegedre dohnyrt.

1699.

Akkor mg Debreczen is falu volt.

1700.

Nincs prja Debreczenig.

Klnsen gazdk szoktk mondani pldaul szp gabnra, buzra; aztn egybre is tvitetett.
1701.

Debreczentl Kis-Vrdaig. (895.)

E tren egyforma levn az let s vidk, nem sokat tapasztalni. Azrt mondjk gunyosan: te utaztl Debreczentl Kis-Vrdaig?
1702.

Arra, arra Debreczen fel.

Debreczen vidkn bizonytalanok levn az utak, knny az eltveds. Ki rosz nyomon indul, arra szoktk mondani. Egybirnt minden ellenkez irnyu tvedsre illik.
1703.

Debreczeni hideglelsben szenved.

Azaz hizik.
1704.

Vastag mint egy debreczeni kofa.

1705.

Nagy mint a debreczeni hatr.

1706.

Meddig hordd teli, addig leszesz deli.

1707.

Denevr.
892

Mr a rgieknl "vespertilio" volt az, ki se egyik se msik felekezethez nem tartozott.

1708.

Estve jr mint a denevr.

Szerelmesek s adsokra illik, kik szeretik a flhomlyt.
1709.

Becsngettek neki, mint Derecsknek a tatr. D.

Flrevertk Derecskn a harangot a tatrok ellen, mit ezek szrevevn, mondk: majd mi is becsngetnk Derecsknek; a mint csakugyan meg is trtnt. D.
1710.

Rosz haj az, melynek dereglyje nincs. Cz.

1711.

Beadja a derekt. (4537.)

Birkozknl a melyik beadja derekt, meg van gyzve. Ilyet jelent a km. is.
1712.

A szalonnt ha egyre fstlik sem vlik belle derellye. Cz.

1713.

Szlrl/Oldalt kttte a derest. (4543.)

1714.

Margit aszony, deres l, ritkn vlik benne j. Cz.

1715.

Kiesett a derkszeg.
Azaz baj van, mint a szekrben, ha kiesik a derkszeg.
1716.

Deszkt rul Fldvron.

Azaz deszka kzt .... a ki Nem j haza a vsrrul. Npd.
1717.

van ily

fldben; deszkt

meghalt. rul,

Ngy deszka kz tettk.

Meghalt.
893

1718.

Lapos mint a deszka.

1719.

Sovny mint a deszka.

1720.

Dlben gyujtasz gyertyt.

Latin: Lucernam adhibes in meridie.
1721.

Dlben sem lt.

1722.

Reggeli vendg nem marad dlig.

Reggeli esre mondjk.
1723.

Ha dlig nem, dlutn sem.

Ha ifjan nem tettem, ezutn mr ugy se teszem.
1724.

A ki dlig kurta, dlutn is az lesz.

1725.

Dlig Rest.
1726.

alv.

Nla gyakorta dlutn van. ltalteszi magt a dlesti rkra.

Azaz leiszsza magt.
1727.

Dlutni kzfogsnak rovs a dija.

1728.

Kifogtk a dlczegbl. P.
1729.

Dr utn meghugyozza magt az id.

894

1730.

Mihez karddal frhetsz, nem kell ahoz sok dvn. KV.

1731.

Kiadta a dzmt.
Csaldra mondjk, ha mr egy vagy tbb tag halt ki belle. Aztn egybre is, a minek ha van.
1732.

Hnyjk vetik mint a dzmabuzt. (1331.)

1733.

Nem mind dik, a kinek tints az ujja.

1734.

nekel elbb a dik, azutn kap alamizsnt.

1735.

Dikot hasznrt nem rdemes tartani. Cz.

1736.

Szemrmes diknak hi a tskja. M. (4549.)

1737.

Ma dik, holnap katona.

Azaz a dik minden lehet.
1738.

Szksg vagy katont vagy bartot tesz a dikbl.

1739.

A pap is csak egy dik volt.

1740.

Ugy szp a dik, ha rongyos. K.

1741.

Beteg volt egyszer a dik is. D.

Mikor valami, rgen elmult dolog hozatik fel mint ok a jelen krlmnyekben, holott semmi befolysa ezekre: ez a km. hasznlhat. Az ismert adoma szerint
895

ugyanis a dik jl falatozvn, krd a gazda: "mita van ily derekas tvgya?" ,Betegsgem ta,' felel a dik. "Mikor volt beteg?" ,Ezeltt tiz esztendvel.'
1742.

Jobb a magyar konyha a dik konyhnl.

Dik konyha azaz gygyszertr.
1743.

Lencse, bors, ksa dik tpllsa.

1744.

Vagy dik vagy diszn. (3686. 4099. 6147.)

Toronybul nzte egy paraszt az nnepi dikot, s ltvn valami fekett, krdezk tle: "bizonyosan a dik jn-e ott?" Amaz felel: vagy dik vagy diszn.
1745.

Tints segg dik.

Igy csufoljk trsai a dikbl lett katont; aztn brmi knyves, de letben nem gyakorlati, embert.
1746.

Nyri kocsis, tli dik.

Falusi gyermek, ki nyrban lovat riz s tlben megy csak iskolba.
1747.

Szp szeret a dik.

1748.

Nem diktalannak val a knyv.

1749.

Nehz a papsg, ki dikul nem tud. BSz.

1750.

A ki dikul tud, a pappal is szlhat.

Semmit sem tud dikul, noha eleget jrt az iskola mellett. D.
1751.

Maga dicsri magt.

Azaz rosz szomszdja van, vagy a rosz szomszd, klnben az dicsrn, nem maga magt.
896

1752.

Szembe dicsr, htul gyalz.

1753.

Pnzen vett dicsret czifra hazudsg.

1754.

Nagy dicsret s hazudsg egy fnak gai.

1755.

ndicsret gyalzat.
Latin: Propria laus sordet.
1756.

Rosz ember dicsrete nem nagy becsletedre vlik. Cz.

1757.

Ki nem llom a dicssget.

Pldaul a nagy meleget, aztn a hol megszorul az ember, a mire szoktuk mondani: melege van.
1758.

Kemny diba harapott.

1759.

Egy frges dit sem adnk rte.

1760.

Trd meg a dit, ha belt meg akarod enni. BSz.

1761.

A j, meg a di.
1762.

Dit trne homlokn, ugy szereti. BSz.

1763.

res di, res pohr ha eltrik sem nagy a kr.

1764.
897

Difnak, szamrnak, aszonyembernek verve veszik hasznt. KV.

1765.

Adjon isten minden jt, difbul koporst.

1766.

Nincs annyi esze, mennyi egy dihjba bele frne.

1767.

R tartja magt, mintha v volna a difaig. (3112.)

1768.

Mintha dihjban jrna.

1769.

Dihjba szortva.
Azaz rviden, a beszd velejt egybe fogva.
1770.

Nem disdi mr a jtk. Nem jtszik mr dist. (2676.)

1771.

Megesett neki a diszegi vsr. D.

Ezt egy, a diszegi vsron megkrostott, emberre Megesett nekem a diszegi Mert elloptk komm fekete Fekete pipjt, brs csutorjt. Npd.
1772.

mondtk. vsr, pipjt,

Diszn is megeszi a makot, de fl nem nz a fra.

1773.

Diszn is gyakorta buzalisztet eszik. KV.

1774.

Nem dglik meg diszn a maga almtul. K.

1775.

Eszes/Okos diszn mly gykeret rnt.

1776.
898

Disznra gymbrt. Nem disznnak val a gymbr. (2209.)

1777.

Nem illik diszn orrra aranyperecz. KV.

Latin: Annulus aureus in naribus suis.
1778.

Nem riztnk egytt disznkat.

1779.

hes diszn makkal lmodik.

1780.

Ha tudn a diszn, mire hizlaljk, megdglenk buvban. K.

1781.

Tudja isten, mrt nem adott szarvat a disznnak.

1782.

Ha a disznnak szarva volna, kanszt sem lehetne mell fogadni. D.

1783.

Ha a disznnak szarva volna, egy kazal sem maradhatna.

1784.

Njn szarva a disznnak.

rtsd: ha n meghalok, nem bnom, akrmi trtnik.
1785.

Akkor volt szp a diszn, mikor mg malacz volt.

1786.

Mennl koszosabb a diszn, annl inkbb vakarzik.

1787.

Disznn gyapjat keres.

Fsvny; huzavona.
1788.

Disznrul is gyapjat nyir.

899

Minden szerencssen t ki neki.

1789.

Kicsin az l, nagy a diszn.

Mondjk: ha szk csizmt hord valaki; aztn: ha kevs jvedelm a hivatal s tbbet kivn.
1790.

la sincs, mgis disznt akar hizlalni.

1791.

L tpllja a disznt, kolbsz a rosz szolgt.

1792.

Knny volna megnyirni a disznt, ha malaczkorban r szoktattk volna.

1793.

Ha replni tudna, legjobb szrnyas llat volna a diszn. (3245. 3246.)

Ezt egy czigny mond, mikor krdezk tle: melyik a legjobb szrnyas llat. A "ha" ktsz ezta czigny praepositinak hivatik.
1794.

Zld disznrul mest mondok.

Olyanrl fogok beszlni, mirl soha sem hallottatok.
1795.

Ne legyetek mint a kutyk, hanem mint a disznk.

Azaz rtsetek egyet. Ismeretes, hogy a kutyk mindig a gyngbb kutyt marjk, azt, mely maratik; ellenben a disznk sszerffennek, azaz egyetrtenek, egymst vdik.
1796.

Esznek urak disznmdra, szegny ember krmdra.

Vagyis az urak tbbszr isznak tel kzben, a paraszt pedig csak tel utn egyszer, ktszer.
1797.

Disznnak, fsvnynek holta utn haszna. (3651.)

900

1798.

Ha kend ember, ms se diszn.

1799.

Sok lud disznt gyz.

1800.

A diszn sem mosdik.

Igy mentik a piszkost, szenyest; mit visszjra kell rteni, mintha mondatnk: a diszn sem mosdik, mgis piszkos. Ez ironia.
1801.

Olh utn szokik a diszn.

1802.

Nem vagyok tn diszn.

1803.

Turkl mindenben, mint jllakott diszn a makban.

Vlogats, finys.
1804.

Flel/Hallgat mint sket diszn a buzban.

1805.

Hallgat mint a hugy diszn.

1806.

Szereti mint diszn a pocstt.

1807.

Mohn esl neki, mint diszn a maknak.

1808.

sszerffennek mint a disznk.

1809.

A disznalmot is el akarn adni.

Fsvny, zsugori.
1810.
901

Mi atynk, isten, disznlb. (2576.)

Mintha mondand: lleknek szksges az imdsg, testnek az tel.
1811.

Ugy ll a haja mint a disznserte.

1812.

Disznlra cserpfdl.
1813.

Ott marad, a hov dobjk.

Bks, trelmes.
1814.

Dobra vontk a brt. (6523.)

Szigoruan vallattk, knyszertettk.
1815.

Dobbal megy nyulszni.

1816.

Sokra verik a dobot.

Arra, mikor valaki legtbbet igr.
1817.

Dobra ti. (4138.)

Elhireszteli.
1818.

Dobra tik mindent.

rvers utjn eladjk.
1819.

Megtik a dobot.
Indulra jelt adnak.
1820.

Ellaktam mint a dob. (1876.)

1821.

Elvertk mint a ktfenek dobot.

902

1822.

Dobosnak termett.
Kicsi legny.
1823.

Dobszra megy ott.

Van rend a hznl.
1824.

Add meg magad, Dobozi! (5919.)

Alkalmasint a kltink, Kisfaludy S. s Klcsey, ltal megneklett Dobozi Mihlyrl maradt km.
1825.

Izzad most Dobozi. D.

Igy httak egy tiszttartt, ki ellen panaszkodni ment egy jobbgy a fldesurhoz. Ez, tudvn ki a vdl, megigrte hogy irni fog a tisztartnak. Irt is, de ellenkezt, mint a paraszt hitte, ki, midn a levelet megvitte volna, mr rlt a tisztart szorongsn s mond: "Izzad most Dobozi." Azonban a levlvivre huszontt rendele a fldesur, s a tisztart a kimrt bntetst ama szavak ismtlse alatt veret el rajta. D.
1826.

Nem r egy pipa dohnyt.

1827.

Ki markolja a dohnyt ms zacskjbul s magba teszi.

nzre mondjk.
1828.

Rongyos dolmnyban is van okos legny. (6402. a.)

1829.

A dolog nem szgyen.

1830.

Elmult dolognak felejts a Megesett dolognak legjobb orvossga az elfeleds.

1831.
903

vge.

Kinek semmi dolga, akaszsza fel magt.

1832.

Nem tri tollt a dolognak. K.

Nem erteti meg magt a dologban.
1833.

Egy dologbl kettt csinl.

1834.

Ezer a dolgom, meg kett.

1835.

Dolga fell mindenre r r.

Azaz nincs semmi dolga.
1836.

Minden dolga: ujjait grbti.

1837.

Dologra szegdik a szolga.

1838.

Szp dolog, ha istentl van.

Nem rmest hallott hirre, esetre mondjuk.
1839.

Csunya dolog a hboru. Cz.

1840.

Ez bizony kutyadolog.
1841.

lj veszteg, ha jl van dolgod.

1842.

Ki a dolgot rteni nem akarja, visszamagyarzza.

1843.

Jmbornak hazja, hol jl vagyon dolga. M.

904

1844.

dolga: lssa.
1845.

Van j dolgod.
Van eszed hogy....
1846.

Ott egyl, a hol dolgoztl.

1847.

Ki nem dolgozik, ne is egyk.

Nmet: Wer nicht arbeitet, soll auch nicht essen.
1848.

Kutya is rdg is a dombra tojik.

Gazdagnak kedvez a szerencse.
1849.

dombra

sz..ik.

Nehz a dombra visszahmprgni.

1850.

Domoszli franczia. BSz.

Hitvny tt katona.
1851.

Vkony dongju.
Gyenge alkotsu.
1852.

Ki mst dorglni akar, maga feddhetlen legyen.

1853.

Hzi doromb.
Azaz prl, veszeked felesg.
1854.

Ha a pofoncsapst elszenveded, mskor dorongot hoz red. Cz.

1855.
905

Dorongot vetettek elibe. K.

Akadlyt grdtettek elibe.
1856.

Anticiplta mint Dzsa a macskt.

Ily nev ember ltvn hogy ablaknak ugrik a macska s azt ki fogja trni: maga trte ki eltte. Jelentse: eleit venni valaminek, miben nincs ksznet.
1857.

A hol dg van, oda gylnek a sasok.

1858.

Dge van.
Azaz bsge, p. halnak. Dge van a halnak: igen sok a hal.
1859.

Dgre jr.
1860.

Dglik.
Azaz hever, semmit nem lendt.
1861.

Ha a juh szomorun legel, dgrovson van. Cz.

1862.

Bds mint a dg.

1863.

Neki mindennap Dmtr napja.

Nincs biztos sorsa; minden rn vltozik sorsa, mint a juhszok Dmtr napjn.
1864.

Hadd drgjn, csak ne ssn.

1865.

Neki dleszkedik, mint egsz telkes paraszt. Cz.

1866.

Garzda mint a rszeg dragonyos.

906

1867.

Kedves a drga.
1868.

Nincs drgbb az idnl.

1869.

Legksbbre rik, a mi legdrgbb. D.

1870.

Legdrgbb, mit knyrgssel kell megnyerni.

1871.

Nem lesz abbl duda.

Mondjk, ha nem hisznek valamely vllalat, kezdet skereben.
1872.

Knny a dudt felfujni, de nehz billegtetni.

1873.

Sok j tnczolhat egy duda mellett.

1874.

Minek olyan duda, a mi nem szl.

1875.

Teli van szval mint a duda szllel.

1876.

Olyan mint a duda. (1820.)

Jl van lakva.
1877.

A mint dudlnak, ugy tnczolj.

1878.

Majd megtantlak keztyben dudlni.

1879.

Kt duds nem fr meg egy csrdban. (6141.)

907

1880.

J dudol, j kppent. KV.

Latin: Bonus cantor, Nmet: Guter Singer, guter Schlinger.
1881.

bonus

cupediarius.

Dudvt hny a tkre. (911.)

1882.

Dugba dl.
Valamely vllalat, terv megbukik, abban marad, mint mikor bedlnek a hord dugi vagy dongi.
1883.

Dunba hord vizet. (2235.)

1884.

Dunban keres vizet.

1885.

Sok viz elfoly addig a Dunn.

1886.

Nagy dolog volna, ha a Dunban nem volna viz. (1251.)

1887.

Nem egyszer uszta t a Dunt.

Eleget tapasztalt mr, elg bajbl kimeneklt mr.
1888.

Mely eb egyszer a Dunt ltaluszta, neki megy a tengernek is.

1889.

Duna sem mossa le rla. tuszsza mint kutya a Dunt s megrzkodik.

Nmely ember lerz magrl minden szemrmet, elfelejt mindent, a min okulhatott volna, s lesz, a ki volt.

908

Ktfel kap mint a Dunba hal. Kipez, kapoz mint a Dunba hal. K. Dunntul glzlibul.
A tiszai vidk vdolja ezzel a dunntulit, hogy nem beszl tisztn magyarul, mint a glzli sz mutatja, melyet a np is hasznl ott.

1890. A dusok nem sok uralkodnak. Cz. 1891. Jl tudja a drgst.

Tudja valahol a jrst, kelst, p. vidken, hivatalos helyeken.

E. .
1892.

Adjon isten hrom e-t.

eszet, ert, egszsget.
1893. a.

Eb a czigny csere nlkl.

1894.

Eb a nmet kutya nlkl.

1895.

Eb a kirly orszg nlkl.

1896.

Eb az olh diszn nlkl.

a) "Eb" s "nlkl" szavak kz igy tve kt fnevet, melyek egymssal rokonszenvi vagy letbeli sszekttetsben llanak, mint: olh s diszn, czigny s csere, tmrdek km. ll el, mikor "eb" am. "semmit sem r," jl megjegyezvn, hogy ily kzmondsokban az els fnv mindig szemly, p. olh, nmet stb.; mirt "eb a zacsk pnz nlkl" s ms ilyfle alkatu kzmondsok, ha nem lehetlenek is, de szokatlanok; aztn megjegyzend hogy a sztagok szma rendesen kzpen megszakasztva egyenl legyen a kzmonds els s msodik rszben; p. eb a magyar bajusz nlkl; eb a pap knyv nlkl; noha ez ellen is van kivtel Faludinl: eb a varga br nlkl; de amugy mgis hangzatosabb a km.
909

1897. b.

Eb, a ki nem bart.

Igyunk! eb, a ritse minden pohart. Csokonai.
1898.

ki

nem

bart!

Eb, a ki bnja.
1899.

Eb, a ki bnja, kutya, a ki sznja.

b) Ezen kzmondsok megint typicus alakuak, szerintk ujra lehet akrmennyit formlni, megjegyezvn itt is hogy az "eb" sz utn ismt szemlyes viszszahat nvms (a ki) j, mint a flebbiekben szemly. Azrt mondhatjuk: "eb, a ki sir; eb, a ki verekszik" stb. vgetlenl, de nem mondjuk soha: "eb, a mi sir, eb, a mi verekszik," mert az eb csak ugy lesz igazn kzmondsi alany, ha magnl feljebb valt, pen szemlyt, kpvisel. Azrt jelentse ennyi: "nem n vagyok az," a ki nem bart, azaz n bart vagyok, szeretem a bartsgot; "nem n vagyok az," a ki sznja, azaz n nem sznom stb.
1900. c.

Eb haragszik.
1901.

Eb hiszi. (3637.)
1902.

Eb fl, kutya fl, mig az reg ipam l.

1903.

Eb utl ki a vilgbl. BSz.

1904.

Agg eb utl. KV.

1905.

Eb lesz Budn kirly.

1906.

Eb oda fa nlkl. (1149.)

Latin: Absque baculo ne ingreditor.

910

1907.

Eb ksznje a jtartst.
1908.

Eb ura fak.
1909.

Eb ura kurta.
1910.

Eb szeme ltta, eb keze vette, akaszszk fel, a ki keresi.

Arra mondjk, ki olyat keres, mit maga tett el s nem leli.
1911.

Eb helye, mi nem n dolgom. M.

1912.

Eb az, a mi ms.
1913.

Ebnek mondjk, eb mondja farknak, farka mondja: eb menjen.

1914.

Ebnek parancsolj.
1915.

Ebnek papolj.
1916.

Ebnek add, ha megnylaztad. KV.

1917.

Ebet vgy tbbet Ebem volna snta, ha ugy folyna dolgom. K.

r.

A c) alatti kzmondsok utn ttessk tagadlag az els szemlyes nvms oly formban, mint az "eb" sz, azaz hol ennek trgyesete ll, az els szemlyes nvmsnak is trgyesete lljon, s kij az igazi rtelem, p. eb haragszik, nem n, azaz n nem haragszom. Ebnek parancsolj, ne nekem, azaz nekem ne parancsolj; ebet vgy tbbet r, ne engem, azaz engem tbbet nem veszesz r. s igy tovbb az "eb" sz minden utoljrkkal egytt tmrdek kzmondsi alakot llt el, p. ebtl hallottad (nem n tlem); ebbel szltl (nem n velem), melyek
911

mind kifogs nlkliek, az letben gyakorta hallhatk, a beszdnek ert klcsnzk.

1918. d.

Ebet tud hozz.

1919.

Ebet hallott felle.

1920.

Ebet sem tud felle.Ott, az ebet, a pap rtjn. K.

Azaz nem egyez az igazsggal.
1921.

Ebet volt ott.

d) E kzmondsokban az "ebet" sz egyszer, de nyomatkos, tagadst jelent, p. Ebet tud felle, am. nem tud, vagy "ugyancsak nem" tud felle. A np szinte igy hasznlja igen gyakran a "fene" sz trgyesett, p. fent tud felle; ott, a fent, a pap rtjn. Ilykpen megint sokfle, nyomatkosan tagad, kzmondsfle szjrat, formlhat.
1922. e.

Eb anyja.
1923.

Eb az inge.
1924.

Eb a lelke.
e) Knny kromkodsok; tagadssal vagy nem helyeslssel, mi az "eb" sz f jelentse a magyar kzmondsokban.
1925. f.

Csak eb a kutya.
Rosz a rosz.
1926.

Mind egy eb az. KV.

Nincs kztk semmi klnbsg a roszasgban.
1927.
912

Sem eb sem kutya. KV.

Sem egyik sem msik rosz, hanem mg roszabb.
1928.

Eb vagy kutya, mind egy tatr.

1929.

Azt se mondta: eb vagy kutya.

Sem jt sem roszat nem szlott, s elment.
1930.

Eben kutyt.
1931.

Eb kutyval hamar sszebartkozik.

Latin: Malus cum malo colliquescit voluptate.
1932.

Eb fujja, kutya jrja.

1933.

Eb fujja ntjt, kutya jrja tnczt.

1934.

Nosza eb utn, komondor.

1935.

Ebrl ebre, paprul papra. D.

Hasonlrul hasonlra marad valami, mint ebrl ebre az rv, papul papra a breviarium.
1936.

Ebmarsnak kutyaszr az orvossga.

Kevsbb jl igy is mondjk: a mely eb megharap, annak szre gygyt.
1937.

Ebsgor, kutyakoma.
1938.

Ebszoks, kutyaszoks.
913

1939.

Eb ebet bolhz. Cz.

1940.

Ebnek, eb Eb kri, eb adja.

fia.

(3667.)

f) Ezen kzmondsokban "eb" s "eb", vagy "eb s kutya," ugyanazonsgot jelentenek.

1941.

A mely ebet bottal hajtnak a nyul utn, eb eszik annak fogtbul. (865.)
1942.

A mely ebet bottal hajtnak a nyul utn, nem fogja az meg. M.

Latin: Invitis canibus venari.
1943.

lben vitt eb nyulat nem fog. BSz.

1944.

Addig jtszik az eb, mig kuty a neve.

1945.

Ne higy az alv ebnek.

1946.

Ne higy az ebnek, ha szomorunak ltod is.

1947.

Soha ne higyen ember az eb szjnak.

1948.

Ne higy annyit az ebnek, mennyit farka hizelkedik.

Latin: Cauda blandiri.
1949.

Mikor kt eb sszemarakodik a tl felett, a harmadik knnyen jllakik.

1950.
914

Eb is megalkuszik egyszer a macskval.

1951.

Nehezen alkuszik meg kt Kt eb nem alkhatik meg egy csonton.

Nmet: Zwei Kommen selten berein.
1952.

eb
an

egy
einem

csonton.
Bein

Hunde

Ki ebbel hl, A ki ebbel fekszik, bolhsan kl fel.

1953.

bolhsan

kl.

Nmet: Wer mit Hunden zu Bette geht, steht mit Flhen wieder auf.

A ki ebbel jtszik, bot legyen kezben.

1954.

Ki ebbel bolondozik, bot legyen kezben. Cz.

1955.

Magadra vess, ha megharap az eb, mikor vele jtszol. K.

1956.

Tarts ebet, ha veszned kell. KV.

1957.

Ne tarts ebet, ha kenyrhajad nincs.

1958.

Csak korpd legyen, knny ebet kapni. (3727.)

1959.

Ki ms ebt tartja, csak a ktl marad nla. K.

Igy van grgl is szrul szra. Ki hltlan irnt van jakarattal, hiba fradott. Latin: Qui canem alit externum.
1960.

Ki idegen ebnek hny kenyeret, nem veszi jutalmt.

Nmet: Wer fremde Hunde aufzieht, erntet schlechten Dank.
915

1961.

Bakz ebnek sok a lyuka.

1962.

Fanos ebnek gubs a trsa.

1963.

Az ebet is megbecslik urart.

1964.

Akkor busul/szomoru az eb, ha hes./mikor hes.

1965.

Vess kenyeret ebnek, megharap rette.

1966.

Tgy jl ebbel, mg rd mordul.

1967.

Agg ebnek, vn szolgnak egy a fizetse.

1968.

Ks agg ebet tnczra tantani. (5132.)

1969.

Vn ebre korpa is vesztegets. (841.)

1970.

J a vn eb ugatsra kitekinteni. (4569.)

Nmet: Wenn alte Hunde bellen, ist's Zeit, dasz man ausschaut.
1971.

Eb is bnja orrt.
1972.

Eb is haragszik orrart.
Senki sem szereti, ha gynge oldalt rintik.
1973.

Nem ebre biztk a lhallt. KV.

916

1974.

Ha eben llana, sok lhall esnk.

1975.

Ha ebre biznk a nagy bjtt!

1976.

Ebre bizni a hjat. (483.)

1977.

Az ebnek ha aranya volna is, hjat vltana rajta. (1996.)

Ki hasnak l, re klti mindent.
1978.

Elg egy ebre egy koloncz./klncz./czlnk.

Elg egy embernek egy hivatal.
1979.

Nem egy ebnek kurta a neve.

Kevsbb nyomatkosan: kt ebnek is lehet egy neve.
1980.

Megadtk neki az ebek vacsorjt.

1981.

Majd elfujja az ebek dalt.

Mindkt km. olyat jelent, mit a megjrs, baluljrs alatt rtnk.
1982.

Ugat a flnk eb, de meg nem mar.

Azokra szl, kik jobban gyzik Latin: Canes timidi vehementius latrant.
1983.

szval

mint

tettel.

Eb is, kop is, agr is.

Az egri pspk utazvn egy falun, valamelyik fldesur inasa krdez a bakon ll huszrt: ki legyen ura, s a huszr igy felelt: episcopus agriensis, mit a brgyu szolga a fentebbi kzmondss vlt szavakkal vitt hirl urnak. Mikor jt vrunk, s rosz, st rosznl is roszabb az eredmny, p. prben az itlet, akkor mondjuk e kzmondst. Jelent sok czimet is. Ha pedig llapotjegyzleg akarunk szlani: ebl is, kutyul is, komondorul is.
917

1984.

Eb a macskval. (2267.)
Azaz ugy vannak egytt mint eb a macskval, vagyis roszul p. hzasfelek s ms trsak.
1985.

Eben gubt cserlt.

E kzmondsnak adomja van, de sajt rtelme nincs; hanem alkalmasint egy az "eben kutyt" kzmondssal, melyhez hangrokonsgban is igen kzel ll.
1986.

Eben hiba.
1987.

Ebet szrirl, madarat tollrul, embert trsrul.

1988.

Feltallni szrin az ebet.

Kevsbb nyomatkosan: szrirl ismerni az ebet.
1989.

Eb htn megfordult. (3496.)

1990.

A mely ebet meg akarnak lni, dhs nevt kltik.

1991.

A hamarkod ebnek vakok a klykei. Cz. (4822. 3339.)

1992.

Bolond, kit a kttt eb megharap.

1993.

Ebnek se j az els fia. (2169.)

1994.

Fogas ebnek val a csontrgs.

1995.

Nem hallik eb ugatsa mennyorszgba. KV. (3663.)

918

Nem ragad ebugats az derlt Nmet: Was kmmert's den Mond, dasz die Hunde bellen.
1996.

gre.

Zrinyi.

Eb a bibor kzt is konczot keres. D. (1977.)

1997.

Harmadik utczrul is megugatjk az ebek.

Mint a peczrt, ki kutyknak ellensge levn, ltaluk rosz embernek tartatik. Ilyenre szl a km. is.
1998.

Kti az ebet a karhoz.

1999.

Az ebre nem vetnek hmot, a gondolattul sem vesznek vmot.

Ebbe a gondolkozsi szabadsgot foglaltk be seink.
2000.

Vess az ebnek, csrja farkt.

2001.

Nem egy eb rugja a tkit.

Tbb oldalrul van segtsge, prtfogsa.
2002.

A j ebet nem tik agyon egy turrt. K.

2003.

Ebnek vonszk asztalra fejt, pad al vonsza. M.

Kevsbb nyomatkosan: hiba huzod eb fejt az asztalra. Azaz hiba mltatsz mltatlant, mindig aljas marad.
2004.

Visszatr eb az okdsra.
Ki aljasul szokott, Latin: Canis reversus ad vomitum.
2005.

visszaesik

mindig.

Nem eszi meg eb maga fit. KV. (3666.)

919

2006.

Eb is parancsol maga farkval.

2007.

Eb is felhg a hz tetejre, ha udvarban megszortjk.

2008.

Eb is kvet harapdl, mikor embert nem marhat.

Azokra szl, kik bajaik valdi okozi helyett ms ellen dhngenek. Latin: Canis saeviens in lapidem.
2009.

Eb sem rgdik csonton, ha husra tall.

2010.

Hol az ebet leforrztk, nehezen megy tbbet oda.

2011.

Leforrzott eb estl is fl.

Nmet: Begossene Hunde frchten das Wasser.
2012.

Ebem volna snta, az is meggygyulna. BSz.

Semmi bajomat se mondanm.
2013.

ltalment az ebek harminczadjn.

Sok prbt killott, sokat tapasztalt.
2014.

Eben mult psztorsg falu vgin csontot rg. D.

Ki a jltbl vagy j hivatalbl kiesik, nem vlogat sokat, mint nem a szolglatbl kiesett psztor kutyja.
2015.

Bujdosik ide s tova, mint az gett lbu eb. KV.

2016.

Nyalakodik mint az eb.

2017.
920

Szereti mint eb a macskt./gereben nyalst.

2018.

Oldalog, mint eb a gyolcsos tttul.

2019.

Megszorult mint eb a gt kztt.

2020.

Tiszteli mint eb a vermet.

2021.

Szapora mint az ebkapor.

2022.

Kikopott mint eb...r a hbul.

2023.

Kiadott rajta mint eb a talign.

2024.

Nyujtzik mint eb a pozdorjn. (4897.)

2025.

Eb gybul esett.
2026.

Ebbrbe ltzni. KV.

2027.

Ebcsont beheged./beforr.
Trfs. Mondani szoktk, ha valaki megvgja kezt, s ms aprbb srlsek alkalmval.
2028.

Ebeladban hagyta felesgt. BSz. (1373.)

R sem gondolva hagyta el nejt, kit akr megvegyen brki, mint az ebet.
2029.

Egy ebfutson van.

Egyenl tvedsben, bnben van.
921

2030.

Ebhjjal kentk alfelt.

Hamis, ravasz, gonosz erklcs.
2031.

Ebkrdi uram!
Lenz, megvet czime oly embernek, kit senki sem krdez. Azrt mondjk: "ebkrdinek kutya a felelet", azaz kit nem krdeznek, annak minden felelet az, mi a kutynak, ha elkezd stozni: hallgass!
2032.

Ebrudon vetni ki. M.

Gyalzatosan adni ki valakinek az utat, mint konyhbul a kutynak, t. i. pitvarajtban kt ember egy rudat tesz keresztl s mikor az eb keresztl lpn, flvetik rajta, hogy a kutya nha ktszer is megfordul a levegben.
2033.

Csak egyszer esett Bcsben ebvsr. D. (1243.)

2034.

Ebestl, macskstul. (229.)

Azaz mindenestl, p. a ki elhordozkodik s mindent elviszi, az ebestl, macskstul ment el.
2035.

Ebl llunk. (1349.)

2036.

Ebl jrt.
2037.

Ebl gylt, ebl klt.

2038.

Ebl gylt szerzknek ebl kell elveszni.

2039.

Ebl gylt marhnak ebl kell elveszni. M.

Latin: Male parta male dilabuntur.

922

2040.

Ebl gylt szerzknek komondor sfra.

2041.

Ebl kezdi, ebl vgzi.

2042.

Ebl kezdi, komondorul vgzi.

2043.

Ebl is, kutyaul is, komondorul is. D.

g) Mind e kzmondsokban "ebl" am. roszul, hamisan, gonoszan; st mg a kt utbbiban a "komondorul" mint fokozata a rosznak, adatik flibe. a) Adta ebadtval fr ssze. (Lsd: kutya.)
2044.

Hol az ebd, ott a vacsora.

Rgi, vendglt szivessgre emlkeztet km. melynl fogva mintegy trvnyny vlt hogy a vendg ott egyk vacsort, hol ebdet evk. Erre czloz a kvetkez kzmonds is.
2045.

Nem derk ebd, melynek vacsorja nincsen. D.

2046.

Hamar ebdnek hamar a vacsorja.

2047.

Dlben kimlt ebd j vacsora.

2048.

Szegny ebd, a hol bor nincs. KV. (1007.)

2049.

A mely szolga elfelejt ebdet enni, megrdemli a vacsort. K.

2050.

Ebdet nem eszik, vacsort nem is lt. (4739.)

Igen koplal, igen szegny, nincs mit ennie.
2051.
923

Ebd eltt van.

Mg eszn van. Rszegesre mondjk. (L. vacsora.)
2052.

Eczetre maradt. (2129.)

2053.

Eczetre val.
Azaz igen savanyu, flig eczetes bor.
2054.

Eczetgy a gyomra.
Sokat tud inni.
2055.

Lesz belle eczetgy.

Akkor mondjk, mikor a segtsg nem segt, p. krtyban a flvtel, vagy letben a klcsn, mely csak kellemetlent, savanyut rlel mint az eczetgy.
2056.

Eczetes kors megtallta dugjt. (4871.)

Hasonl hasonlra, neki valra, tallt hzassgban vagy ms trsi viszonyokban.
2057.

Nem kell arany ednyt pad al tenni. Cz.

2058.

Egr sem fut mindig egy lyukba.

Jelentse: igyekezz tbb mdjait tallni fel az letnek; igyekezz szerezni tbb bartokat, vagy akr bartnkat, mert hzas ember nfeledseit is vdi nmelyeknl ez a kzmonds. Latin: Mus non uni fidit antro.
2059.

Egr nem fr lyukba, tkt kt a farkra. Cz.

Oda akar bevinni mst, hov magnak sincs szabad jrsa.
2060.

Macska mikor szunyad, egerek tnczolnak. Sz.

2061.
924

Nincs otthon a macska, czinczognak az egerek.

Nmet: Wenn die Katze auszer dem Hause ist, tanzen die Muse.
2062.

Vesztre harapta el az egr fejt. D.

A mivel segteni akart magn, az volt vesztire, mint ama parasztnak, ki, hogy elejt vegye a hideglelsnek, megevett egy egr fejet (mert ezt igy tanitja a parlagi gygytudomny), s roszul lett tle. "Mr most mit csinljunk?" ,Macskt kell bekldeni rette', mond egy nemokos.
2063.

Egere ntt. (4776.)

Megrtott neki a jlls, mint lnak a sok zab.
2064.

Egrut. (3828.)
Azaz menekl ut, min eger a rt fvei tvben.
2065.

Megindult az egere. (1161.)

Azaz jobban kezd lenni, mr megint pajkos, mint a l, mikor drzslssel elmulni vagy megindulni kezd a nyakn nni szokott, egr forma, daganat.
2066.

Czinczog mint az egr.

2067.

rl mint a fogba esett egr. (2624. 6110. a.)

2068.

Nem tud hov lenni mint a tkbe esett egr. P.

2069.

Jobb az egsz mint a fl.

2070.

Tbb az egsz mint a rsz.

2071.

Nincs jobb mint a j egszsg.

925

2072.

Bibor, brsony, vendgsg: jobb egy napi egszsg.

2073.

Kelletlen ott a kincs, hol j egszsg nincs. K.

2074.

Kinek szkn elesge, annak van j egszsge.

Kinek Szkn Annak van egszsge.
2075.

bora,

elesge, sre,

Tisztasg fl egszsg.
2076.

Akkor becsli ember az egszsget, mikor a betegsget rzi.

2077.

Az egszsg izt a betegsg adja.

2078.

Egszsggel, szajk!
Egszsggel Ne lgy szivszakajt. Npd.
2079.

szajk,

J egszsget kivnok.
2080.

Vljk egszsgre.
Gunyosan szl arra, ki maga kereste bajt, mint az elbbi km. jelentse is ugyanaz.
2081.

J egszsget hozz!
Arra mondjk, ki nagy vagy nem igaz, nem szive szerinti hivatalba, vllalatba fogott.
2082.

Elgsg, egszsg.
926

2083.

Hrom dolog egszsges: eleget nem enni, munktl nem flni s nem bujlkodni. M. (1255.)
2084.

Egszsges korban harangoztak neki.

2085.

Egres nem szl (1. 5298. 5422.)

2086.

Savanyu/Fanyar mint az egres.

Ms a verb, A dong lgy, A bkavirg A vad egres nem malozsa. Npd.
2087.

ms a nem

fecske, mhecske. rzsa,

Elnyerte/Felkapta az egri nevet.

Az egri vitzektl ered km., kik Dob parancsnoksga alatt pratlan hsisggel oltalmaztk Eger vrt 1552-ben a trk ellen. Egri am. hs, vitz. Lsd Vrsmarty hskltemnyt: Eger.
2088.

Egy, rik a megy.

Rimjtk, de szl lenyokra, kik a frjhezmenetelre ma holnap megrnek. Utczu bizony megrett a megy. Mennl jobban krik a lnyt, Annl jobban megy, megy, megy, megy. Npd.
2089.

Nha egy is sok.

P. versbl.
2090.

Egy letem, egy hallom.

Azaz lettel, halllal sem gondolva, mindent megteszek; egy letem van, re sznom. Ezen mondsban ers elhatrozottsg fekszik. Egy letem, egy hallom, K...y nem viczespnom. Hevesi kortesdal.
927

2091.

Egy szivvel llekkel.

2092.

Egyet mondok: kett lesz belle.

Azaz fontosat mondok.
2093.

Egyet harap, hrmat nyel.

2094.

Egy kaparja, kett falja.

Kevesebb a keres mint a fogyaszt, fal.
2095.

Egy kt ember szavn nem lehet vrat pteni. D.

2096.

Egy ember csak egy szm.

2097.

Egy: titok, kett: tancs, hrom: szles isten adta vilg.

Mig egy tudja, titok; msnak mondod, tancskozs; ha harmadiknak is, tudni fogja egsz vilg. Az reg rmai Caecilius Metellus felel egy ifju tisztjnek, ki hadi terveirl tudakozdott: ha hinnm, hogy ingem tudna bennk, azonnal levetnm s a tzbe dobnm. Bem hasonlan tudakozd tisztjtl krd: "tud n hallgatni?" ,Tudok,' felel a tiszt. "De n is tudok," volt az agg vezr vlasza.
2098.

Vilgos, mint az egyszer egy.

2099.

Nincs egyebe mint a teste, lelke. (904.)

Rvidebben: csak a teste, lelke.
2100.

Ki egyedl iszik, az mr utols.

928

Ez a legnagyobb elkesereds jele, mert nem bartsgbl, kedvbl iszik az ember, hanem azrt hogy rszeg legyen.
2101.

Jaj nekem egyedl, senki sem hegedl.

Agg legnyek panasza; aztn magnczok.
2102.

Legjobb az egyenes ut.

2103.

Egyenes mint a nd.

2104.

Egyenl osztly nem tmaszt hadat.

Latin: Aequalitas haud parit bellum.
2105.

Sok jt szl az egyenlsg. K.

2106.

Az egyes let bu nlkl nem lehet. Cz

2107.

Szp egyessg emel zszlt mezben. KV. a) Csak abban nem egyeslhetnek: ha a sznt kaszval kaszltke vagy ollval ollltk. P.
Azaz tudja hogy a sznt kaszval kaszljk. mgis vitatkozik ellene.
2108.

Szp dolog, mikor a szj s sziv egyet rtenek. KV.

2109. a.

Egyik mint a msik.

Egyik mint Ha lefekszik, elalszik. Npd.
2110.

msik,

Egyik gubs, msik subs.

2111.
929

Egyik kapzsi, msik habzsi.

2112.

Egyik kkny, msik galagonya. BSz.

2113.

Egyik kutya, msik eb.

2114.

Egyik tizenkilencz, msik egy hin husz.

a) Az "egyik msik" szavakon megfordul kzmondsok jelentse: egyenlsg. Egyik olyan mint a msik, egyformk, egyenlk, mg pedig a roszasgban rend szerint, mert taln soha senki nem hallott ilyfle kzmondsokat kt j ember fell, hanem rendesen roszakrl. Jkra igy ll a kzmondsi forma: egyik derekabb a msiknl, vagy: egyik derekabb mint a msik.
2115.

Egyfell kiverik, msfell bemegy. (78. 79.)

2116.

Elfrhetnk egyms mellett.

Tudjuk egymst nlklzni.
2117.

Majd egymsba bujtak. (1195.)

2118.

A tojs is csak egyszer trik el.

Becslet, szzessg elvesztsre mondjk.
2119.

Egyszer l az ember.
Azaz igyekezznk lehet jl lni az letet.

3694.)
2120.

Ugy jrt mint az egyszeri ember. (5142.)

930

Az egyszeri ember, monda szerint, kereste a fehr lovat, melyen lt. E km. akkor hasznltatik, mikor valaki keresi azt, mi nla, zsebben stb. van, mi gyakran megtrtnik.
2121.

Kinlta mint egyszeri ember a papot.

"Tessk, tisztelend ur! a tbbinek ugy is van esze, ket nem kinlom." Ez az egyszeri ember kinlsa.
2122.

Egygy ember ritkn megy bir elibe.

2123.

Egytt tettk a tzhz, egytt emszszk. (2885.)

Kzsen csinltk, kzsen vegyk hasznt, krt.
2124.

Sok j fogja az eke szarvt.

Sok Mert Fogja az eke szarvt.
2125.

rdemes rtke

legny, szegny,

Nem tud az n ekmen szntani.

Nem dolgozik kedvemre, szoksom szerint.
2126.

Nehz eke szarvval gazdagg lenni.

2127.

Knny hat kr utn tolni az ekt.

2128.

is szeret szntani a szegny ember ekjn.

Szeret a ms munkja utn boldogulni.
2129.

Ekklzsia szmra maradt. (2052.)

Vn lenyra mondjk, ki gyakran jrvn a templomot, vet a perselybe.
2130.
931

Szegny az ekklzsia.
P. adnk tbbet a haza javra, de szegny az ekklzsia; azaz magam vagyok szegny; adnnk tbbet, de szegny az ekklzsia; azaz mi vagyunk szegnyek, igy tovbb minden szmban s szemlyben.
2131.

Szegny az ekklzsia, maga harangoz a pap.

2132.

Se eleje se veleje.
2133.

Jl meg kell ktni elejt, vgt a dolognak.

2134.

Munknak j eleje a dolognak veleje.

Latin: Principium dimidium totius. Jl meggondold rzsm, elejt, utjt, Hogy kivel ktd be kt szemed vilgt. Mert nem klcsn kenyr hogy visszaadhatnd, Sem nem tarka kend hogy megfordthatnd. Npd.
2135.

Egynek elesse msnak felkelse. KV.

2136.

Ki fl az elesstl, ne menjen a jgre.

2137.

Megygyen az eleven, ha mg a holt is mozog? KV.

Azaz "mit tegyen", melybl van sszehuzva "megygyen." "Akrmegygyek", azaz akrmit tegyek, Pzmnnl s tbb rgieknl igen gyakran jn el. Metszek azaz mit teszek, Priz Ppainl.
2138.

Hogy ne ugrlna az eleven, mikor a holt is mozog.

Ha nyomoru is lbra ll, mit kell teni az pnek, egszsgesnek, vagyonosnak.
2139.

Hamis az ember, mig eleven.

Sok bohsgot elkvet az ember, mig fiatal.
932

2140.

Elevenre tapint. (1183. 2140. 2627.)

2141.

Csak eleinte vlogat ember a szilvban. (2762.)

2142.

Jobb az elg mint a sok.

2143.

Nem sok, a mi nem elg.

2144.

Sok j ember elfr egy kis helyen.

2145.

Elhoppozta az eskvs eltt. (2664. 4912.)

Frj nlkl lett anya.
2146.

Mindent elkanyart. KV. (4452.)

2147.

Tz, viz nem ellenkeznek ugy egymssal.

2148.

Ellenkez dologban vlik meg, ki mire val. (534.)

2149.

Kicsin ellensget sem j megvetni. K.

2150.

Hzi ellensg a test, fris a roszra, jra rest. Cz.

2151.

Fut ellensgnek arany hid.

Hunyadi Jnos Nmet: Fliehendem Feinde baue goldene Brcke.
2152.
933

mondsa.

Becsld ellensgedet, mondja ki hibdat.

2153.

Ellensgeddel trspoharat ne igyl.

2154.

Mosolyg ellensgnl nincs rtalmasabb.

2155.

Ellensgemnek sem kivnom.

Nagy bajra, krra mondjk vagy szerencstlensgre.
2156.

Mit az elme bren forgat, avval jtszik lom idtt is. BSz.
2157.

Vn elme, fiatal er veri meg a hadat.

2158.

Hever testben bujdosik az elme. Cz.

2159.

A vidm elme gyakran elmegy stlni, de az okos tbbnyire otthon marad. D.

Azaz okos ember soha sem felejti el magt.
2160.

Jobb szp szerrel elmenni mintsem knytelensgbl.

2161.

A mi elmult, arra minek vsik fogad.

2162.

A mi elmult, elmult.
2163.

Ha ma egy rt hiban elmulasztottl, holnap egsz nap fl nem tallod.

2164.

Ki hamar elneveti magt, nincs messze a bolondsgtl.

934

2165.

Ki elbb, elsbb.
Latin: Prior tempore, potior jure.
2166.

Ki elbb jn, elbb rl. (5384.)

2167.

Legszebb szin az elpiruls.

2168.

Aggsz szerint: egyfle llatnak sem j az els klyke. P. (1993.)

2169.

Azt gondolja: els szemly a szenthromsg utn.

2170.

Elvgja a meddig megslt. (6881.)

Hasonlatkp a pusztai nptl, mely azonnal elszeli, a mi megslt, a pecsenybl. Jelenti azt, ki a mit lehet, lvez; mondjk leginkbb szerelmi kalandorokra.
2171.

g nyelte, fld nyelte: elveszett.

2172.

El nem viszi szrazon.

2173.

Rosz eme fiait is megeszi.

Eme azaz fias diszn. Rosz anykra rtetik.
2174.

Ember emberrel j. KV.

Latin: Homo homini deus.
2175.

Embernek embertl mindig kell tartani. K.

2176.

Ember embernek farkasa. KV.

935

Latin: Homo homini lupus.

2177.

Kis ember nagy bottal jr. (1117.)

2178.

Nagy ember nagyot botlik. Cz. (2281. 5879.)

2179.

Kis ember sem szalmaszl.

2180.

Nem tudja ember, mitl hizik.

Mondjk olyanra, ki tcskt, bogarat megeszik; jobban olyanra, ki kedve, elve ellen val mdjait is megkisrti az letnek, mert knytelen vele.
2181.

Addig ll ember, mig isten akarja.

2182.

n is ember vagyok. (5949.)

2183.

Mindnyjan emberek vagyunk.

2184.

Nincs ember hiba nlkl.

2185.

Nem tudja ember, mire jut./virad. (2299. 4928.)

2186.

Nem singgel mrik az embert.

2187.

Embert szavn, krt szarvn. (3398.)

Azaz szoktk megfogni.
2188.

Embert illet a sz. KV.

936

2189.

Embere szavnak.
Nmet: Ein Mann, ein Wort.
2190.

Ember fogad fogadst, agg eb, ki Ember teszen fogadst, eb a ki megllja. Sz.

megllja.

D.

Bocskai, midn a csszr hsgre megeskdtt hajduk nem akartak hozz llani, e kzmondst hasznlta Istvnffy szerint s megnyerte ket tovbbi rbeszls nlkl.
2191.

Nem lehet az ember hirtelen gazember. D.

2192.

Nem lakik jl ember a pecsenyre val nzssel. KV.

2193.

Olcs ott az ember, a hol sok van. D.

2194.

Ember a fogval s magnak vermet. ML.

2195.

Minden ember ember.

Eredetileg minden ember okos llat s nemes teremtmny.
2196.

Nem minden ember.

T. i. mikor elfelejtkezik a becsletrl, az emberisgrl, stb.
2197.

Minden ember ember, de nem minden embersges ember.

2198.

Srn vetik magvt az embersges embernek, de vkonyan kel. Cz.

2199.

Elg sok az ember, de kevs a jmbor. D.

937

Mintha mondatnk: elg sok az ember, de kevs a j ember, mert "jmbor" szavunk ebbl van sszehuzva s hangrokontva.
2200.

Ell az ember holtig.

Mintha mondatnk: megl, ell az ember valahogy, nehezen, ugy a hogy.
2201.

Ember a lenben, de nem a kenderben. (637.)

Azaz kis dologban, min a len a kenderhez kpest, helyn van, de nagyobbakban nincs.
2202.

Embernl munka, istennl lds.

2203.

Emberen szokott az megtrtnni.

Ha valaki p. lerszegszik vagy ms olyanba vegyl, mit maga sem szeret, vigaszul hasznljk e kzmondst, s a ki hasznlta, mr azzal egyszersmind meg is engedett, mert az rajta is megeshetik. Teht pen az, mit a latin igy tesz ki: homo sum, humani nihil a me alienem puto.
2204.

Ember kell a gtra. (4963.)

Nehz, fontos dolgot derk frfira kell bizni. Hasonlatkp a talpfk szlltitul, kik midn tavaszi nagy vizzel a malmok vgett csinlt gtakon leeresztik a szlfkat, elveszik minden erejket, hogy a kormnyt megtarthassk, s rvnybe ne sodortassanak, mert ilyenkor a talpfk gyakran egszen viz al merlnek. Ki e prbt killja, megmutatta gyessgt, elmebersgt, innen aztn a km.
2205.

Ember a talpn.
2206.

Esend az ember, hajland a pendely. (2212.)

2207.

A milyen az ember, olyan a munkja.

2208.
938

Zknyos ember.
Zkny a borban, mig meg nem llepedik, forg szemet, apr gaz. Hasonlatilag emberre vive, zknyos az, kinek nem tiszta a feje, gondolkozsa, hanem apr minden viszketeg kvlyog benne, mint gaz a borban.
2209.

Emberre makot, disznra gymbrt. (1776.)

2210.

Zinr ember. KV.

Zsinr vagyis hinr, alval ember.
2211.

Terem az ember, mint a htibr./subagallr. (3536. a.)

2212.

Gyarl az ember. (2206.)

2213.

Ember volt, megholt. (6434.)

E km. csaknem ellentte a sznakozsnak, azaz fl sem veszi, ha valaki megholt, mivel az igen termszetes.
2214.

Tl, fazk sszezrdl, hogy ne az ember.

2215.

Nincs rajta emberi kp.

Megijedt vagy betegsg ltal elcsigzottra mondjk.
2216.

Vkony embersg, vastag embertelensg.

2217.

Nagyobb az embersg a kposzts husnl. KV.

2218.

Tbb vele az emberszm.

2219.

A mint tartod endet, ugy ihatod tejedet. D. (364.)

939

2220.

A mi enym, enym.
2221.

Jobb egy enym mint kt ms. (L. ms, mienk.)

2222.

Ott is emlegetik az embert, a hol szidjk.

2223.

Csuklik: emlegetik.
2224.

Ugy ragad a vtek mint az enyv.

2225.

Enyves kez.
Azaz ragads kez, kinl hamar megragad valami, vagyis tolvaj.
2226.

Epje sincs. (2957.)

2227.

Elfutotta az epe, mint juhot a tlyog.

Rosz kedve van, komor.
2228.

Tbb epje mint vre.

2229.

Epje sincs mint a galambnak.

2230.

Szedi az epret.
Azaz hasznot. Elszedtk az epret elle. Maga kebelbe szedi az epret. BSz. (2146.)
2231.

Hires eperre nem kell kosrral menni. M.

940

2232.

Lassan kullog mintha epret szedne. KV.

2233.

Erd nincsen zld g nlkl.

Azaz nincs, ki ne szeretne, mig fiatal.
2234.

Nem ltja ftul az erdt.

2235.

Erdre tkt, tengerbe vizet. (1883.)

Latin: In silvam ligna, Nmet: Holz in den Wald tragen.
2236.

in

mare

aquam

deferre.

Vletlen erdben gyakorta nyul fekszik. Cz.

2237.

Erdt sznt, gyept sem sznthat. KV. (5331.)

Alig l, mgis ebeket tart.
2238.

Szl fart erdt.

Oly fiatalok mondjk, kik nem akarnak meghzasodni. "Majd bizony! elhagyjak erdt egy szl fart."
2239.

Attl flhet erdben hogy magtul is felakad.

Rosz emberre szl.
2240.

Flre bokor! jn az erd. (474. 475. 928.)

Trfsan magrul is mondja az ember, de csak ismersnek. ltalban jelenti a kisebb s nagyobb ranguak kzti klnbsget.
2241.

Gonosz eredetnek gonosz a vge. F.

Latin: Mali principii malus finis.
2242.
941

J bornak, j embernek eredett ne keresd. D.

2243.

Szentirsbl jnek az eretnekek. D.

2244.

Ergo: vigyorg.
Ki okoskodsa utn kimond az "ergo": "teht" kvetkeztetst, vigyorogni szokott. Rimjtk.
2245.

Szp kntst inkbb mocskol rosz erklcs mint a sr.

2246.

A megpiruls festke a j erklcsnek.

2247.

Erklcss ember is tekint a parancsolatra. K.

2248.

Fenn az erny kas nlkl. D. (3539. 6431.)

Azaz a lnyegest, min szekrben a kas, a mellkesrt, min az erny, elfelejteni, mi fonksg. Rangtarts vagyon nlkl.
2249.

Er s pribk ellen nincs pecstes levl. BSz.

2250.

Fontonknt fogy az er, latszmra j vissza.

2251.

Ha er nem hasznl, ravaszsggal hozz. KV. (2402.)

2252.

Se ereje, se veleje.
2253.

A ki ersebb, az a hatalmasabb. ML. (840.)

2254.

Nincs oly ers, kinek trsa ne volna. M.

942

2255.

Ertlent az ers csak a zskba rzza. KV.

Mailag s roszabbul: ers az ertlent hamar zskba rakja.
2256.

Minden ertets visszals. D.

2257.

Ertlen, ki elbizza magt.

2258.

Majd elfujja szl, oly ertlen.

2259.

Erre int, arra mutat.

Kt szin, lnok ember.
2260.

Erre kzelebb, arra hamarabb.

"Merre menjnk itt, fldi?" ,Erre.' "Ht ha arra mennnk." ,Arra kzelebb, erre hamarabb.' Nem ritkn halljuk ily prbeszdben e kzmondst. "Kzel" jelenti a trt, "hamar" a jobb utat. Az okos emezt vlasztja. Politikai prtokat is jellemeztek e kzmondssal, Szchenyi s Wesselnyi a feldunasoron stlgatvn, amaz mond: "nekem Budra kellene flmenni." ,Nekem is', mond emez. "Ugy isten veled!" mond az els, "te egyenest szoktl jrni, n majd csak a hidra kerlk."
2261.

Bartom az erszny. (4156.)

2262.

Jobb egy erszny mint kt bart.

2263.

Legjobb utitrs a teli erszny.

2264.

Kinek res az ersznye, res a szekrnye. Cz.

2265.
943

Kinek teli az ersznye, elg tuds az.

2266.

Ks a takarkossg, ha res az erszny. (1038.)

2267.

Egyik csinl ersznyt, msik lemetszi azt. KV.

Egyik dolgozik, a msik veszi hasznt.
2268.

Knnyebb tancsot adni mint erszny pnzt.

2269.

Szerelem, bor, koczka ritik az ersznyt.

2270.

Ha res ersznyed, vendgsget kerld. KV.

2271.

Ketts a lelke ersznynek.

Igen teli van ersznye.
2272.

Nincs knnyebb a teli ersznynl.

2273.

Megttte ersznyt a lapos guta.

2274.

Lapos az ersznye.
Azaz res.
2275.

Lyukas az ersznye.
Kihullott belle, azaz nincs benne.
2276.

Ebszjjal kttt erszny. (2305. 4253.)

Fukar, zsugori.
2277.
944

Levontk orrrul az ersznyt. P.

Elvettk tle a bizalmat.
2278.

Megfejtk ersznyt.
Mint a tehen tlgyit. Leginkbb krtysoknl van divatban mind a sz mind a dolog.
2279.

Kisebb az Erzsk orrnl. D.

2280.

rmestebb esik, a hol nedves.

A hol sok van, oda tbb megy, mint pnz a gazdag kezbe.
2281.

Magasrl nagyobbat esik ember. (2178.)

2282.

Ki a fldn l, nem nagyot esik. (4870.)

Szegny embert a sors sem alzhat meg igen, mert a nlkl is meg van mr alzva.
2283.

Hadd essk nekem is. D.

Egy iszkos, ha es esett, mond: "hadd essk nekem is," ivott, ha szraz id volt, ekkor is elvette a korst s ivott; igy neki ekkor is esett. A km. jelenti azt, mikor valaki mindenben okot lel arra, mit cselekszik, s gyarlsgait ily formn lelt okokkal vdi.
2284.

Sok esik, a min rvendhetni, de tbb, a min busulhatni.

2285.

Egyszer eshetik meg, a mi soha nem a) A ki mestersgesen eskszik, mestersgesen hazud. Cz.
2286.

volt.

Adtl, uram, est, nincs ksznet benne.

Mondjk, mikor rosz kvetkezse van annak, mit kivnvn kivnt az ember, mint a hoszas eszsnek arats idejn.
945

2287.

Vka es, kbl sr.

szi id jellemzse, mikor kis es is nagy sarat vet. Azrt mondjk novemberben a fuvarosok: szeker alatt van a teher, nem a szekeren.
2288.

Ks esnek nagyobb a sara. D.

2289.

Sokat r egy alfldi csendes es.

Egy bkesi paraszt Bcsben levn, krdeztetk ismerse ltal: mit gondol, mennyit rhet meg ez a Bcs vrosa? "Sokat", felel a j paraszt, "de mg sem r fl egy alfldi csendes esvel."
2290.

Hetes es, hrmas nnep, Gazdamorgs, bresalvs, komondor.

gyomor,

Hetes es miatt morog a gazda, hrmas nnepben alszik a bres, de azrt ennie kell mgis, klnben a gyomor ugat mint a komondor.
2291.

Es utn kpnyeg.
Idejben elmulasztott dolog, ha ksbb teszed, mint kellett volna, hasonl a kpenyhez es utn.
2292.

Elmult esnek nem kell kpenyeg.

Nem kell elhozni a mi megtrtnt, elmult, mivel mr most ugy nem hasznlsz vele mint es utn a kpenynyel.
2293.

Ki az est kerli, sokszor vizbe tapod. (1366.)

2294.

Ha varrt es volna is. ML. (1330. 2706.)

2295.

Es lesz.
Rosz nekre mondjk, mintha szamrbgs volna, mi est jelent a kzhitben; innen a szamr: idprofta.
946

2296.

Sirt mint az es./a sebes es.

Sir az A msik Sirjon mind Mint a sebes es. Npd.
2297.

egyik a

szemem, knyezik. kett,

Csak ugy dl az es, mintha zsajtrbl ntenk.

2298.

Este van a faluban, farkas a) Nha reggel tncz, estve pedig lncz. KV.
2299.

bokorban.

Eszesnek val a jtk. M. (5880.)

2300.

Eszem-iszom ember.
Ki minden idejt Eszem-iszom Szrmaztak Ezt mutatjk Ads leveleim. Gunydal.
2301.

vagyont

evsre a

ivsra

klti. trzskbl eleim, kocsmkon

Tbbet l meg a rendetlen eszem-iszom, mint a kard. K. (1047.)

2302.

Abban ugyan nem eszel.

Azt nem teszem meg; az nem fog megtrtnni.
2303.

Addig eszik, mig ujjval el nem ri.

2304.

Elg hamar eszik, ki jllakik.

2305.

A mit egyszer esik, ktszer is megenn. (2276.)

947

2306.

Nem sok k st esznek meg egytt.

Leginkbb hzasokra mondjk, jelentvn hogy nem fognak egyezni, klnbz levn termszetk.
2307.

Soha sem eszik egyest a hasval.

Egyest azaz egyarnyost. Arra mondjk, kinek soha sem telik be kivnsga.
2308.

Ilyet mg nem ettem. (6384.)

Ilyet mg nem tapasztaltam, nem lttam.
2309.

Ettl tegnap, egyl holnap.

2310.

Egyl, ne hezz mint otthon.

Trfs kinls, mely azt teszi, csak ugy mint otthon.
2311.

Ne egyl benne, megfiadzol tle. K.

2312.

Megette, a mivel meg kell halni. KV.

Szerelmes.
2313.

Ette haszna, aludta bre.

Szolglat utn kevs jutalom; levn minden haszna az hogy evett, s bre hogy aludt.
2314.

Ha sokat akarsz enni, keveset egyl.

Ha sokat enni, azaz sokig enni, vagy sokig lni akarsz, keveset egyl, vagyis lgy mrtkletes.
2315.

taludnk hrom jszakt, csak enni ne kellene.

948

2316.

A hol ennek adnak, egyl, a hol tnek, fuss.

2317.

Nem kr enni.
Oly vagyon, a mire nem kell klteni az ltal hogy tartjuk.
2318.

Ugy eszik mint a ki soha nem evett.

2319.

Nincs oly hitvny eszkz hogy hasznt ne lehetne venni.

2320.

Csak egynek van hival az esztelen.

2321.

Esztend, veszend.
2322.

Sok darab kenyeret kivn egy esztend.

2323.

Egy esztendvel idsb mint ma esztendeje.

Trfs felelet arra, ha krdik: hny esztends valaki. Egybirnt jelent oly vlaszt, melybl semmivel sem tudunk tbbet, mint azeltt.
2324.

Tovbb lek szz esztendvel.

Vigasgot kifejez km.
2325.

Ki husz esztendeig nem okos, negyvenig nem gazdag: soha se is lesz.

2326.

El ne mondd, hny esztends vagy.

Gyermeknek mondjk, mikor valahov kldik, hogy ne sok jrjon.
2327.

Mulnak az esztendk.
949

2328.

Milyen az evse, olyan a dolga.

2329.

Csak evskor izzad, mint a pap szolgja. Cz. (6186.)

Nmet: Pfaffen-Knechte Von Arbeit werden sie nicht heisz.
2330.

essen

mit

Schweisz,

Nehz az evetet hznl megtartani. (5283.)

2331.

Fris mint az evet.

2332.

Ez m a valami.
2333.

A tiszta des csak gyermeknek val. (1671.)

2334.

g a fldhz. (5371.)
Oly messze vannak egymstl, mint g a fldhz, mskpen: gfld klnbsg.
2335.

gnek rendelse, kinek hov mense. D.

2336.

gre kvet ne dobj, mert fejedre fordul. KV. (3925. 3930.)

2337.

Hol voltl, mikor az g zengett?

Azaz hol voltl, mikor szksg lett volna rd? Trfs.
2338.

Mintha gbl esett volna.

Vletlen jelenetre mondjk.
2339.

Szraz gbl mennyk.

950

2340.

Az eget is bgnek nzed.

rtsd utna: ugy megtlek.
2341.

Nem mindenkor g, mikor a harangot flre verik. D.

2342.

A hol get, ott fujjad.

2343.

Mi nem geti nyelved, ne fujjad. KV. (1285.)

2344.

Ha geti se fujja. (2226. 2957.)

2345.

Ugy l mint az gi madr. (5082.)

Se nem sznt, se nem vet, mgis ell.
2346.

h a jllakottal nem egyarnt dudol. D.

Kevsbb jl: nem egyirnt nekel az hez a jllakottal.
2347.

Nehz hnek a vrs.

2348.

Nem j hnek az nek.

Nem j h gyomorral nekelni.
2349.

Legjobb szakcs az hsg. Legjobb fszer az hsg.

Latin: Optimum condimentum fames.
2350.

Keser babot is dess tesz az hsg. D.

2351.

hsg a farkast is kihajtja cserjbl. (5462.)

951

2352.

Kenyrhaj is mzes falat gyannt esik hes embernek. K.

2353.

Nagy nyavalya az helhals.

2354.

jtszaka virad neki.

Tolvajok, korhelyek s szerelmesekre illik.
2355.

ket verjnk bele, ha mskp nem lehet. BSz. (2403. 2708.)

2356.

Az l sok, a ki jl l.
2357.

Sokat l, ki igazn l.
2358.

A ki jl l, kirlyt sem fl. BSz.

2359.

Nem l vele, mint kajriak a Jzus nevvel.

2360.

Nem lek vele.

Ha pldaul krtyzni hnak valakit, nmi knnyed neheztelssel akarvn jelenteni, hogy nem is szereti a krtyt, nem is fog jtszani, e ketts rtelemben jl hasznlandja e kzmondst.
2361.

Sokat lt, ki meghalt a hazrt.

2362.

Annyit l az ember, mennyit rmmel l.

2363.

A ki lni tud, tud az valamit.

952

2364.

El nem l holtig.
Gyva, letre nem val.
2365.

Hogy lnk el, ha meghalunk?

Azaz nyomoruan lnk, mintha mondatnk: min lesz a hall, ha letnk is ilyen nyomoru.
2366.

ljnk mi ketten, kurvanyja a harmadiknak. D.

Ne gondoljunk msra, csak mi ellhessnk. Poharazs kzt, Dugonics szerint, kedves szavajrsa volt Bir Mrton veszprmi pspknek.
2367.

llel llnak ssze. (1984.)

2368.

Ne fend az lest. D. (1684. 5909.)

Ne haragtsd a rosz kedvt, haragosat.
2369.

Egy garas: les, kt garas: fnyes. (2954.)

Kevesebbet klteni a hasznosra, tbbet a csillogra.
2370.

Az let, pnz, szalonna fogyton fogy. BSz. (6215.)

2371.

Rvid az a) Ez az let vilglet./a gyngylet.

2372.

let.

Ez az let a mink; a msik is az lesz mg.

2373.

Ez az let dikok, a msik a bartok.

2374.

Ez az let ugy sem sok, hasznljk az okosok.

953

2375.

Nincs busabb let mint jakark nlkl lni.

2376.

l lnek, holtnak holt bartja. (3309.)

zvegyeket szoktak ezzel vigasztalni.
2377.

lnek nincsen, a holtnak van.

Fldje. Van l, kinek nincs fldje, de halott nincs, kinek ne volna, mert fldbe temetik.
2378.

Nehz l embernek orrt ugy elmetszeni, hogy meg ne rezze. D.

2379.

Ha lfval igy bnnak, mit tesznek a levgottal?

2380.

lfnak dltt vrni.

Azaz rksdsre szmolni az l utn, vagy vn hzastrsnak vrni hallt.
2381.

Ott leszek n akkor.

Nem fog az megesni nlklem.
2382.

Ki vagyok, n vagyok.
Rtart, parancsolgat egynre illik, p. ily eladsban: ,Egytt voltunk a falu hznl pen, mikor oda jtt. N. N. eskdt ember, s "ki vagyok, n vagyok," elkezd parancsolgatni.'
2383.

n is voltam valaha vn aszonynak kocsisa.

J multnak emlkezete.
2384.

Szomoru ntra vlik meg az nek. KV.

2385.

Minden neknek van ntja.

954

Minden dolognak megvan a maga mdja.

2386.

Jl kezdett nekls kntornak nem nehz.

Azaz a mi jl van kezdve, knnyebb annak folytatsa.
2387.

Szp nekszval.
nekszvali temets egyszerbb mint predikczival; igy a kzmonds is annyit tesz: kevs szertartssal, nneplylyel, rviden. P. a casint szp nekszval eltemettk azaz eltrltk.
2388.

Elg szp, a ki p.
2389.

Ki utflen pt, sok mestere van.

Utfelen, azaz hol mindenki megltja. Teht: ki nyilvnos plyra lp, sok ember lesz birja. Nmet: Wer an den Weg bauet, hat viel Meister.
2390.

Malmon, ifju felesgen untalan kell pteni. Cz.

2391.

Erre tapint.
Mikp az orvos, ki az rverst tapogatvn, megtudja, kinek mi baja. Ezt jelenti a km. Is.
2392.

Rszeg ember imdsga, beteg ember bjtje nem sokat r. Cz. (726. 727.)
2393.

Tbbet r teste mint lelke.

Szp, de kevsbb j aszonyra mondjk.
2394.

Nyalod vagy falod, egyet rsz vele.

2395.
955

Kit egyben rajta rnek, msban a) Feltartja orrt mint az rsek disznaja.
2396.

is

gyantjk.

Ki mihez nem rt, gyilkosa az annak. (5508.)

2397.

sz jobb a) Els boldogsg a j sz.

2398.

ernl.

KV.

Az rett sz nem egy napi munka.

2399.

Fajra jr az sz is.
2400.

Fajtja vlogatja az szt is.

Mert van j sz, rosz sz. Azaz hasznos s kros.
2401.

Mind esze, mind mesze.

2402.

szszel hozz, fiam, ha erd nem birja. (2251.)

2403.

Ha nem szszel, kzzel. P. 2355.)

2404.

A kinek esze nincs, nagy marhja sincs.

2405.

Tbb sz mint er.

2406.

Tbbre szszel mint ervel.

2407.

Nem minden fld termi az szt.

956

2408.

szszel indulj, okkal jrj.

2409.

Fl nem ri szszel. (6016.)

2410.

szt nem rulnak a vsrban.

2411.

Venne szt, ha kaphat volna.

2412.

Kinek esze nincs, aranyon se fordthat valamit.

2413.

Kinek van esze, van pnze.

Kopcsi Jzsef volt esztergami rsek kedvencz mondsa.
2414.

Szp, a kinek az isten szt adott.

2415.

Szp a kinek esze van, de mg szebb a kinek nincs: nem veszdik vele. K.
2416.

Mit az sz meg nem gygythat, meggygytja id.

2417.

Eb a lelke, faszekere, ugyan helyn van az esze.

2418.

Addig jrt a maga esze utn, hogy neki ment a falnak.

2419.

Ne adj eszedben, csak adj pnzedben.

2420.

Rvid az esze. (2809. 3262.)

957

2421.

Csak prblni akartam eszedet, j volnl-e kirlynak.

2422.

Van annyi esze mint egy eskdt ember sapkjnak.

2423.

Neked is tbb eszed van kt nap mint egy nap.

2424.

Kinek esze van, hamar szre veszi magt.

2425.

Ha zacskba ktn eszt, megenn a kutya.

Azaz kvr, ostoba az esze, mirt az ostobt "hjfej"-nek is mondjk. Hasonlt a latin szlsmdhoz: pingvis Minerva.
2426.

Kinek esze nincs, a kovcs sem csinl. (3943.)

2427.

A kit isten meg akar verni, eszt veszi el.

2428.

Jaj mi nehz azt szre hozni, a kinek isten okossgot nem adott. P.
2429.

Mindennek hin van, ki esze hin van.

2430.

Tz az esze, mint a viski borbly finak. D.

2431.

Nyulfark az esze.
2432.

Esze bunkjra adni.

sz bunkja vagy is leghatsb rsze min botnak a bunkja. Teht: igen eszre adni. Frjnek tudtra, Esze bunkjra, Adja. Gunydal.
958

2433.

Szrba szradt/szllott az esze.

2434.

Betegsge utn esze, haja elment.

2435.

Feltekerte az eszt, mint dgltt borju a farkt.

2436.

Megbomlott esze kereke.

2437.

Isten hozzd, des eszem.

P. ily eladsban: mindenki fel volt ingerlve, uj hirek ltal izgatva, mikor aztn "isten hozzd des eszem!" ment egyik egy, msik ms fel a vlemnyekben. Isten hozzd, des eszem, Mr ma hasznodat nem veszem. Bordal.
2438.

Nincs kocsisa esznek. (5102.)

Nem tudja eszt igazgatni; szenvedlyes, meggondolatlan.
2439.

Szuhai malom az esze.

Szuhai malom az, melynek vize nincs, mi forgatn. A km. jelenti: megllott vagy nem tud mozdulni esze.
2440.

Begyepeslt az esze.
Oly emberre mondjk, ki elmjt nem gyakorolvn, ez a hanyagsg miatt eltompul, begyepesedik mint udvar, melyen senki nem jr.

a) Beitta eszt.
Azaz rszeg, mintha eszt hagyta volna nem pnzt is, a kocsmban.
2441.

Elveszi a jobbik eszt. (4896.)

Van esze, csak akarja; megjavthatn magt, csak akarn.
2442.
959

Fl tehenet se r az esze.
2443.

Ttgast ll az esze.
Ttgas a gyermekjtkokban, mikor kt kezt a fldnek fesztve, fejre ll valamelyik. A km. e termszetlen llstl van vve, jelent megfordult, megfonkult szt, gondolkozst, esztelensget.
2444.

Hat bolond sem r fl eszvel.

2445.

Knny annak bolondozni, kinek egy csep esze sincs.

P. ha valaki snta bna ltre hetykn mondan, hogy nem fl a katonasgtl s ezzel hsnek akarna ltszatni: e kzmondst gyesen lehetne hasznlni ellene.

F.
2450.

Adjon isten hrom f-et. (3560.)

fris fiatal felesget.
2451.

Nagy fa, nagy gykr.

Az ersnek, hatalmasnak sok titkos tartalkai vannak.
2452.

Egy fa nem erd. (1515. 2636.)

2453.

Vn fa alatt j nyugodni.
2454.

J a vn fa rnykban pihenni.
Oly lenyra mondjk, ki vn emberhez megy frjhez.
2455.

Vn fa magtl is kidl.
2456.

Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledlt.

Holtval tudjuk becslni a nagy embert.
960

2457.

Levelek utn vgre a fa is leesik.

Egyes bnei utn vgre a nagy gonosz is megdl. Rzmnnl: apr boszantsok utn mg nagyobbak is jhetnek, mintha levelek utn a fa dlne rd.
2458.

Nyess nlkl fa sem n nagyra. (234. 6694.)

Szigor s fegy nlkl senki sem lesz nagy ember.
2459.

Aszu/Szraz fa mellett a nyers is megg.

Kzlelkesedsben a hideg elme is elragadtatik.
2460.

Korn virgz fnak ritkn eszel gymlcsbl. (3198.)

2461.

Egy fa sem tetszik senkinek, hogy re akadjon.

Van md a meghalsra, de azrt nem rmest halunk meg.
2462.

Fnak haszna gymlcsn tetszik meg. P.

Latin: De fructu arborem cognosco.

a) Sok kemny fnak lgy a gymlcse.

2463.

J fnak ga idejn virgzik.

Az egszsges elme idejn fejlik.
2464.

Ledlt fnak fejt a gyermek is rncziglja. A ledlt ft a gyermek is kopcsolja. K. (5946.)

A megbukott nagy emberen minden Latin: Arbore dejecta quivis ligna colligit.
2465.

alval

keresztl

gzolhat.

Rosz fnak tbb levele mint gymlcse. D.a) Termketlen fra kvet senki nem hajt.
Bir az valami j tulajdonnal, a kit bnt a vilg.
961

2466.

Rosz fnak frges gymlcse. a) Min a fa, olyan a gymlcse.

Nmet: Wie der Baum, so die Frucht.
2467.

Egy fnak gai.

Egy eredetek. "A nagy dicsret s hazudsg egy fnak gai."
2468.

A nagy fnak nagy rnyka.

Nagy embernek messze terjed prtfogsa.
2469.

Fban is megvan a szoks.

2470.

Fnak is van szive.

2471.

Addig kell a ft egyenesteni, mig fiatal.

2472.

Addig hajtsd a ft, mig vessz.

2473.

Nehz agg fbl guzst tekerni. (5132.)

Ifjonta kell szoktatni az embert.
2474.

Ne rzd a ft, mely nknt hullatja gymlcst.

Ne jrj oly hlgy utn, ki nem vr sok krst.
2475.

J fnak is van rosz gymlcse.

J szlknek rosz gyermekk.
2476.

A ft gymlcsrl, embert erklcsrl knnyen megismerheted. (5277.)

962

2477.

A ft se ejtik le egy vgsra.

Hlgyet nem nyersz meg egyszeri krsre, sem hadat vagy ms ellenfelet egyszeri megtmadsra. Nmet: Es fllt kein Eiche von einem Streiche.
2478.

Nagy fba vgta fejszjt. (4707 b.)

2479.

Nagy ft mozgatsz.
Nagyot akarsz kivinni.
2480.

A legjobb fbl soha nem ptenek. (2449. 5275.)

Ez alatt a szlft rti a np.
2481.

Szr, hozz ft, palst, rakj tzet, bunda, nyugodjl. BSz. Szr vgja a ft, kdmn hozza haza, plst rakja a tzet, bunda nyugszik mellette. D.
Ki ft vg s hoz, szrben, kdmnben jr; tzet mr vknyabb ruhban is rakhatni, a ki pedig mellette nyugszik, oly j melege van, mintha bundban volna. Ezek egymshoz illk vagy egymsnak kvetkezmnyei.
2482.

Rosz ft tett a tzre. (1300. 4698.)

Csint tett, hibt kvetett el.
2483.

Mely fk virgzanak, gymlcst nem hoznak, nincs blk.

Blk, azaz valdi becsk.
2484.

Grbe fhoz a hja legegyenesebben hozz ll.

Ha esetlen is valami, mgis van, a mivel sszeilljk, mint a grbe fa s hja.
2485.

Raktam a ft a tzre.
Srgettem, tdtottam a dolgot.
963

2486.

Maga alatt vgja a ft. (2690. 6439.)

2487.

Ft vghatni htn.
2488.

Egy fval tbbet tett a tzre.

Szaportotta az ebdet.
2489.

Grbe volt a fja.

Rosz kenyeret sttt.
2490.

Ftl szakadt ember. M.

Bizonytalan eredet.
2491.

Sok fle fbul farag. (1274. 1275. 1414. 5607. 5981. 6354. 6877.)
2492.

Idejn kitetszik, mely fbl vlik bot.

2493.

A mely fbl horog akar lenni, idejn a fld fel n az. a) Nem ltja ftul az erdt.
2494.

Ftul faig.
Azaz biztosan. Erdhti szlsmd. "Elmegynk ftul faig" azaz oly biztosan, hogy senki meg nem lt.
2495.

Ne menj a fra, nem esel le. (421.)

Az egyszeri pap halott feletti beszdbe sztte volt be ez igazsgokat: ne menj a fra, nem esel le; ne menj a vizbe, nem halsz bel.
2496.

A mely fnak rnykban nyugszol, ne nyesegesd.

964

2497.

rnykart becsljk a vn ft.

2498.

Fn akadt.
Felakasztottra mondjk, de a kifejezsben semmi sajnlkozs nincs, teht: megrdemlette az akasztft. Ilyen ez is: fn szradt; fn felejtettk.
2499.

Hallgat/Nem szl mint a fa.

2500.

Fbul csinlt vas karika.

Maga magval ellenkez, kptelen valami. Quadratura circuli.
2501.

Nem r egy fa garast./pnzt./kovt.

2502.

Btrabb fa kannbl inni, mint arany pohrbl. KV.

Mivel ugyanazt iszod egyikbl, mint a msikbl. Azaz jobb az egyszer mint a pomps let.
2503.

Ott hagytk a fa kpnl. KV. (6241.)

Taln azon magnos kereszteknl, melyek a faluk hatrain, mesgyjn vannak fellltva a sikon. Fakpnl azaz egyedl, mikor az emberhez senki se szlhat.
2504.

Csupa fa Jank.
Azaz rzketlen, mozdulatlan mint a fa.
2505.

Fa hz.
Azaz szegny hz; aztn lenyos hz is, a hov szokott mr jrni a legny. "Gyernk oda a fa hzhoz." Nem bnom legyen, ha szegny is, Fa hztul val vagyok n is. Npd.
2506.
965

Inog mint a fa szeg.

2507.

Zrg mint a fa tarisznya.

2508.

Majd ha fagy, h lesz nagy. (1110.)

2509.

A j faj idejn kimutatja magt./nem hagyja el fajt. KV. a) Fajra jr az sz is.

2510.

Annyit hasznl mint ebnek a fakreg.

(A bosporos) bor Egye meg Annyit r mint ebnek a fakreg. Npd.
2511.

nlkl a

mreg, freg,

Fakra jutott. (353.)

Kedvezett neki a szerencse.
2512.

Fakt is vonjk, de fak is vonja. KV.

2513.

Tbbet klt a fakra, mint rdemli a fara. (2369.)

2514.

Fak kocsi, kender hm, nemes ember, szrdolmny. (6431.)

Szegny llapot, melyben czim van, de egyb semmi.
2515.

Esend az ember mint a fa kutya.

Fa kutya gyermekjtk, nhol bug csiga.
2516.

Nevet mint a fa kutya.

2517.

Ngy fal kztt sok trtnik.

966

2518.

Falnak se mondd.
2519.

A falnak is van fle.

Franczia: Les murs ont des oreilles.
2520.

Falnak megy.
Bolond, esztelen, ki magnak rt.
2521.

Akr a falnak beszlj.

Ugy nem hallgat Latin: Parieti loqueris.
2522.

rd,

nem

felel,

mint

fal.

Falra hnyja a borst. M. (488.)

Hiba hnyod falra Mit hnysz falra borst. KV.
2523.

borst,

nem

ragad

r.

Dl falhoz ne tmaszkodj.
Ne bizd magad buk hatalomra, stb.
2524.

Megtmasztja a falat.
Restrl mondjk.
2525.

Nem bnom, ha falra msz is. (2670.)

Nem gondolok vele, akrmi bolondot csinl.
2526.

Nem hagyom faltul magamat. (5029.)

Ki falnl l a templomban, legutoljra j ki. A km. "faltul" alatt ezt rti, azaz nem hagyom magam utoljra haszon dolgban.
2527.

Nem verem falba fejemet. (3093.)

967

2528.

Vakarj falt. M.
Add meg magad, engedj.
2529.

Megltettk vele a fa lovat. (7261.)

Kzszgyennek tettk ki, valamely fa lfle alkotvnyra lltvn a bnst.
2530.

A falu kanjt is meglik olykor, de csak vlik ms helybe. K. (3727.)

Igy biztatta haldokl atyjt, ki bir volt s azon tprengett, ki lesz mr helybe a bir, sajt fia.
2531.

Tbb a falu mint a vros. D.

2532.

Oda vagyunk falustul.

Azaz mindenestl.
2533.

Szabad neki mint a falu bikjnak.

Falu bikja czimmel nevezi a np rendesen azt, kinek legtbb szabad a faluban.
2534.

Vn falusi mester vgtre a tantsbl is kikotlik. (3568.)

2535.

Ht/Kilencz puszta faluban sincs prja.

2536.

Este van a faluban.

2537.

Ritka falu, kiben k...a nincsen.

2538.

ll/Szomoru mint a fancsali feszlet.

Elktelenlt, szomoru arczra, alakra mondjk.
968

2539.

Jl birja mg a fart.
Elgg ers.
2540.

Hnyja a fart. (2554.)

2541.

Ugyan farra illik m a rzsa. D.

2542.

Farval fizet. (1188. 2792.)

2543.

Farba rugta mtkjt. (1373.)

Gyalzatosan hagyta el, min a farba rugs.
2544.

Egy farral kt nyerget lni. (6763.)

Nem lehet egy farral kt nyerget lni.
2545.

Ugy jr a fara mint az isten nyila.

2546.

Jr kel a farval mint a szits malom.

2547.

Se ide se oda mint a riszlt far. (3740. 4861.)

2548.

A ki sokat farag, sok forgcsot ejt. Sz. (704. 714. 7474.)

2549.

Csakugyan megvkonyodik az ember, ha gyakran faragjk. D.

2550.

Fur, farag a farag (5325. 5511.)

Kiki azt teszi, a mi rendes dolga, mint faragnak a farags stb.

969

2551.

Kin vagyon a farka. P. (6632.)

Nem Latin; Cauda de vulpe testatur.
2552.

lehet

eltitkolni.

Nagy farka van annak.

Azaz kvetkezse.
2553.

Sok annak a farka alja.

Sokba kerl.
2554.

Farkhoz rug. (2540.)

Hasonlatkp a szalad borjutl, csiktul; azaz j kedv, eleven.
2555.

Behuzta a farkt. (3165.)

Megalztatott; hasonlatkp a meghunyszkodott ebtl, mely hasa al vonja be farkt.
2556.

Farkban tri a kst. BSz.

2557.

Farkba ti a kst. KV.

Mindkett jelentse: vgin ront el valamit.

a) Csvlja b) Farkacsvl.
2558.

farkt.

Farkas nem nzi a blyeget.

2559.

Megjegyzett juhbl is elviszen a farkas.

Nmet: Der Wolf friszt auch von gezhlten Schaafen.
2560.

Lehnyja szrt a farkas, de brhez igen hozz szokott. D.

970

Latin: Lupus pilum mutat Nmet: Der Wolf ndert sein Haar, aber nicht seine Art.
2561.

non

mentem.

Nem knnyen ejted meg a vn farkast. BSz. (6626.)

2562.

Farkas, ha koplal sem cserl a kalmr ebvel. Sz.

Mivelhogy szabad, ha hezik is; innen farkasszabadsg: hez szabadsg.
2563.

Tbbet l le a farkas mint egyszerre elemszthet. D.

2564.

Farkas megeszi a brnyt, ha bget is.

2565.

Csak akkor nem eszi meg farkas a brnyt, ha el nem ri.

2566.

Nem eszi meg farkas a telet.

Azaz nem marad el a hideg, ha Nmet: Die Wlfe fressen keinen Winter.
2567.

ksre

ll

is

be

tl.

Ers tlnek kell akkor lenni, mikor egyik farkas a msikat megeszi.
Szigoru ott az igazsg, hol egyik gonosz a msik ellen tmad.
2568.

Farkas nem vlogat.

2569.

Ugy szereti farkas a brnyt, hogy szeretetbl meg is eszi.

Latin: Ut lupus ovem.
2570.

Szaladj, farkas, inadban az igazsg. P. (3990.)

Bnsre, olyanra mondjk, ki csint tett, komolyan, trfsan, s a bntets nyomon megy utna.

971

2571.

Farkas utn a holl is lni akar.

Sok a huzvon, s annak mind lni kell.
2572.

Akkor mg a farkas is a fldn jrt.

Ht most hol jr? A talpn.
2573.

Brnygyapjuba Brnybrben farkas.

2574.

ltztt

farkas.

P.

lszent, ki csak tetteti jmborsgt.

Nem l a farkas pnzzel. KV.

Hanem brnynyal; ugyanazrt a brny fogyhat, a pnz pedig csak nvekszik kamatjaiban.
2575.

Ha a farkast (1818. 5548.)

2576.

miatynkra

tantod,

brnylbat

kilt.

D.

Farkasnak mondjk: Pater noster; azt mondja: brnylb. M. (1818. 4609. 5848.)
Termszetet hiba hajlandsgnl.
2577.

erteted,

az

mindig

megmarad

vele

szletett

Farkasnak berket mutatsz./mutatsz erdt. (6723.)

Olyat tantasz valamire, ki jobban tudja nlad.
2578.

Sok brnyt elvisz addig a farkas, mig verembe kerl. D. (4530. 5583.)
2579.

Farkast emlegetnek, kert alatt jr./kullog. (694.)

Szoktk mondani, ha pen akkor j valaki a szobba vagy hozznk, mikor rla beszlnk. Egybirnt jelentse: ha emlegeted a bajt, mg el is jhet.
972

Latin: Lupus in Nmet: Wenn man den Wolf nennt, so Franczia: Quand on parle du loup, on en voit la queue.
2580.

kommt

er

fabula. gerennt.

Farkasra bizod a brnyt. (483. 1978.)

Latin: Ovem lupo commisisti.

a) Nem bizzk farkasra a brnyt.

2581.

Farkasnak farkas a Farkasnak soha sem lesz brny fia.

2582.

fia.

(6722.)

Az hes farkasnak lesebb a krme.

2583.

Hamar elunja, ki farkason akar szntani. K.

2584.

Vn farkast a brny is neveti.

2585.

Nehz a farkasnak magvt szakasztani.

2586.

Bakonyi rfgs farkasnak rettegs.

2587.

Farkast tet. KV.

Telhetetlent vendgel.
2588.

Farkast fogni. Megfogtam a farkast. KV. (5455.)

KV.

(1492.)

Kis Viczay igy vilgostja: haerere in vado, azaz se elre se htra; teht bebonyolodni valamibe, kigzols nlkl. Farkast fogni nehz dolog, mert ha akarod hogy ne harapjon, flt kell fogni, ez pedig kicsin. Elereszteni szinte oly nagy baj; teht mindenik nehz, akr fogod akr elbocstod.
2589.
973

Komor/Alzatos mint a verembe esett farkas.

2590.

Ehetnm mint a farkas.

2591.

Mint az h farkas, ugy vrja.

2592.

Kerli mint farkas a kutat. (6087.)

2593.

get mint a farkas.

Egy nagy farkas Keresztl a Fogai kzt fel Egy nagy hallfejet vitt. Kisfaludy S.
2594.

trt srn a

getve itt, brcznek

Megjobbtja magt mint a farkasklyk.

2595.

Ki nem vehetni, mint a) Ennek csak farkasmarta kell.

Alval, kevs becs.

fias

farkast

cserjbl. koporsja. farkas!

b) Farkas gyomra legyen c) Egye meg a d) Farkasnl is kegyetlenebb. KV. (6751.)

2596.

Farkasfog is vgre aranyat simit. D.

2597.

Farkaskaszra Farkasfogra kelt. K.

vetni.

rkre elveszett, p. juh, csik; innen aztn mondjk egybre is, a mi ugy elveszett hogy vissza nem kerlt.
2598.

Farkashlyog van a szemn.

974

Arra mondjk, ki napszllat utn nem lt.

2599.

Farkasnevets. K.
Ertetett, kelletlen kedv.
2600.

Farkasnyakat vonszanak egymssal. P. (3132.)

2601.

Farkasszemet nzni.
Pillants nlkl nzni egymsra; egymst szemtl szembe, kzelrl nzni. Innen mondjk: "farkasszemet nzett a halllal"; p. hadban a katona, vagyis kzel volt a hallhoz.
2602.

Farkasvacsora, rdg ebd. D. (6056.)

Farkasvacsora: hol inni val van, enni val nincs; az rdg pedig, ugy tartjk, enni ad, inni nem.
2603.

Hideg mint a farkasordt.

Igy hjk a tli ftetlen vagy roszul fl szobkat.
2604.

Szenved mint a farmatring. a) Megszokta mint farmatring a f..got.

2605.

K.

Minden farsangnak van egy bjtje. (4039.)

2606.

Farsangon kivl is esik lenyvsr.

2607.

A szeretet nincs a farsang hatalmban.

2608.

Fattyu csemete mly gykeret nem ver.

Idegen szoks nem honosodik meg.

975

2609.

Nosza, rajta, kis fazk, ugyan felrotyantl. K. (1549.)

2610.

Trtt fazk tovbb tart.

A beteges ember gyakran sok elhuzza; mig az ers, p ember egyszerre oda van. Latin: Malum vas non frangitur.
2611.

Tudja: kinek mi f fazekban. (4621. a. 5015.)

2612.

Repedt fazk legrgibb a hznl.

2613.

Repedt fazk.
Rosz nekes.
2614.

Fazekat kongsn, madarat szlsn. (2476.)

2615.

Sr fazkra sr, vas fazkra vas fed. D. (887.)

2616.

Fld fazkhoz fa kaln.

2617.

Fazekak hamar sszezrdlnek, hamar megbklnek.

2618.

Kiki a maga fazeka mell szt. (2146. 4452. 4762. 5337.)

2619.

Magam fazekban ftt.

Tudom a dolgot hogy van, mert elttem, hzamban, tudtommal trtnt.
2620.

Tejes fazknl hivtelen szolga a macska. (483. 1978. 2580.)

976

2621.

Az igaz bartsgot nem fazkban fzik.

2622.

Fazekas korongrl, varga kaptjrul. (2550. 5511. 5325.)

Kiki arrl beszljen, itljen, a mihez rt; a mi mestersge, mint fazekasnak a korong stb.
2623.

rl mint fazekas a feldlsnek. (6110.)

2624.

Nevet mint a fazekas, ha korongja kiugrik. (6110. a.)

2625.

rdgz Fbin. D.
Vigkltszeti alak, ki j bnsmddal ki tudja venni a kedly titkt, hamissgt. Fbin nev okos plebnusrl maradt, ki egy szinlett nmt borral jl megvendgelvn, azt krdez tle: hny ve mr hogy nem beszl? A fiu elfelejtvn magt "hrom" felel. Mire a plebnus korbcsot vn s elver isten igazban a fiut s kiz belle az rdgt vagy hamissgot. D.
2626.

Kinek hol fj, ott tapogatja. M. Nlunk is, kinek hol fj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja. P.
2627.

Re akadtak a fjsra. (819. 1183.)

2628.

Ms a kitol fnk, ms a kitol ksa.

2629.

Fntonfnt. M. (4638. 6746.)

Hasonlra hasonl, mint volt a rgi trvnyekben, p. szemet szemrt; poena talionis. Fntonfnttal (azaz hasonlt hasonlval) fizetnek. Pzmn. Latin: Par pari referre.
2630.

Fradt embert knny megharagtani.

977

2631.

Fradt embernek des mz az lma.

2632.

Ftyollal trlik a sebet. BSz.

rzkeny sziv gyngd bnsmdot kivn.
2633.

Nincs j ftyol.
Azaz a ftyol gyenge portka, de, ha viselik, gysznak jele, s igy se j.
2634.

Nem ugy fzik a mint reszket.

Tettet.
2635.

Fzom tle. (1129.)

2636.

Egy fecske tavaszt nem szerez. KV./nem csinl nyarat./nem mutat tavaszt. P./nem hoz tavaszt. Cz.
Latin: Una hirundo non facit ver.
2637.

Nyri szllsrt meg nem telel veled a fecske.

2638.

Hirmond fecske tavaszt nekel. BSz.

2639.

Nem sirat egy fecskt egy nyr.

2640.

Sok fecske sz jele.

2641.

Elmegy a fecske, itt marad a tuzok.

2642.

Idvel a fecske mg hzadra szllhat. BSz.

Meghozhatja a j szerencst, mint tl utn a tavaszt.
978

2643.

Csacsog mint a fecske.

Szp madr a Mikor a reggeli harmat csepeg. Npd.
2644.

fecske,

szpen

fecseg,

Siptanak mint az hes fecskefiak.

2645.

Nem fogja a fegyver.

Nem indul meg knnyen a boszantsra, megtmadsra.
2646.

Erssgel nem fegyverrel KV.

Vallst, meggyzdst okok erssgvel, nem fegyverrel vni.
2647.

Egyik fegyver tartztatja a msikat hvelyben. KV.

Nmet: Ein Schwert erhlt das andere in der Scheide.
2648.

Sttben minden fehr fekett mutat. (7687.)

2649.

n fehret krdek, te fekett mondasz. a) Fehrrl a krds, feketrl felel. (5381.)

2650.

KV.

(1305.)

Fehret kp.
Mr sokat beszlt.
2651.

Tudja, mi fehr, mi fekete.

Latin: Novit, quid album, quid nigrum.

a) Fehret is feketnek b) Ha akarom fehr, ha akarom fekete. (90.)

2652.

mond.

Belfagyott mint fehrvri bka a kocsonyba. (5571.)

979

2653.

Mennyi fej, annyi A hny fej, annyi gondolat.

Latin: Quot capita, tot sensus.
2654.

sz.

(2877. 3538.)

Mondj igazat, betrik a fejed.

2655.

Hallgass nyelvem, nem fj fejem. (3329. 3786.)

2656.

Kt fejre egy kalap.

2657.

Egy sveg alatt nehezen egyezik kt fej.

2658.

Nem lehet minden fejet egy kalap al vonni.

Nem lehet minden embert egy vlemnyre Nmet: Man kann nicht alle Kpfe unter einen Hut bringen.
2659.

knyszerteni.

Nem az Nem sl ki az fejtl...

Nincs annyi esze.
2660.

fejbl

ftt

az

ki.

Fejn trtnt.
Maga tapasztalta.
2661.

Fenhordja fejt.
Kevly.
2662.

A fej szdl, a lb inog. a) Kinek reggel fj a feje, jele hogy mult este nem tartott j mrtket.
980

2663.

A kezbl a fejbe.
rtsd utna: ment, ttt, p. a bor, azaz megittasodott.
2664.

Bekttte a fejt. (2145.)

2665.

Fejt rzza.
Azaz nem szeret, nem rmest hall valamit.
2666.

Fejvel jtszik.
Nagyot mer, mi miatt fejt azaz lett is elvesztheti.
2667.

Roszban tri a fejt.

2668.

Viz van a fejben.

2669.

Megmosom a fejt.
Nmet: Einem Franczia: Laver la tete.
2670.

den

Kopf

waschen.

Ha fejre ll sem bnom. (2525.)

Ha fejre llsz, Nem mgy hozz, lenyom. Npd.
2671.

sem

bnom,

Megrdemli hogy posztba varrjk a fejt. KV. Nem arra val hogy posztba varrjk fejt. M. Mlt volna hogy szzrt paczalba varrjk fejt. KV. Bezsindelyeztem a fejt. Okos ember: j volna fejt befdelezni. J volna fejt megaranyozni.
Gunyos kifejezse okos embernek, mi alatt leginkbb "rvid esz" rtend. Trfs.
981

2672.

Azt se tudja, hol a feje. (2676.)

Sok a dolga; azt se tudja, mit csinl, vagy mit csinljon.

a) Nincs hol fejt lehajtani.

Latin: Non habet cui indormiat.
2673.

Fltancs/Kptalan a feje.
Okos ember, sok van fejben, mint oklevelek a kptalanban.
2674.

Feje sem fjt soha.

Egszsges volt.
2675.

Nem fj tbb a feje. (2807.)

Azaz meghalt. "Akkor mr nem fj az n fejem."
2676.

Fstl bel a Fsti megy a) Bentt a feje lgya. (1770.)

2677.

fejsze.

(2672.) fejnek.

Feje lgyra esett.

Gyngelm.
2678.

Szget ttt a fejbe.

Gondot szerzett neki.
2679.

Nem fr a fejbe.
Nem tudja felfogni, sszeegyeztetni gondolatban. Egy falusi lelkszt, ki mr nem volt pen oly fiatal, figyelmeztetnek, hogy vigyzzon ifju felesgre, mert aligha mst nem szeret. A kocsonyavr lelksz ajka fl mosolyra vonult, mintha mondta volna: bolondsg, mesebeszd. Vgre ujabb ints mulva gondolkozba esett, s felkilta: nem fr a fejembe. "Mr pedig ugy van!" ,Lehetlen!' mond a lelksz, ,n hittel vagyok hozz ktve, mgsem szeret, ht mst hogy szeretne!'
982

a) Maga fejvel tesz. (4893.)

2680.

Megvakarod bel a fejed.

A fejvakars nemtetszs jele. Teht: meg fogod te azt bnni.
2681.

Nem teszi feje al.

Nem viszi pnzt a fsvny msvilgra.
2682.

Mkos a feje. (2668.)

Hbortos.
2683.

Jobb: fejem essk el. M.

2684.

Fejemet a) Fejembe fogadok.

2685.

ktm/teszem

r.

Fejrl van a sz.

Hallra keresik.
2686.

Fejt keresni a dolognak. KV.

Okt, lnyegt.
2687.

Keress br magadnak fejet, nekem az enym is j.

2688.

Senki feje nem illik ugy az ember nyakhoz mint a mag.

Mtys kirly kvetsgbe akarta kldeni Kinizsit a trkhz bizonyos gyben, mi taln fejbe is kerlhetett volna, s egyszersmind biztat hogy azon esetre ha tn meglik, haddal megy a trkre, s fejert harmincz ezeret vgat le. ,Igen m,' felel Kinizsi, de a harmincz ezer kzl egy sem fog illeni az n nyakamra. D.
2689.
983

Maga fejre csinl sulykot. P./hny fldet.

2690.

Maga fejre gyjt szenet./vakar port. KV.

Magnak szerez bajt.
2691.

Fejjel jtt a vilgra, fejetlen ment ki.

2692.

Nyirpznval fejt pznlni. M.

Vnhedre mondjk, kinek feje szl, fehrlik, min a nyirfa hja, haja.
2693.

Rosz leny leveszi des anyja fejt.

Megszomoritja. Ne vedd le a fejemet, azaz ne szomorts.
2694.

Ha fejt betrd sem leled kedvt.

Trfs, e h. Akrmint keresed is mgsem leled, kedvt.
2695.

Kinek feje nem kcsagos, a) rti az, kinek feje nem b) Megkcsagosodott a feje. P.
Igy is mondjk: ktyagos a feje.
2696.

rti. koszos.

P. P.

Szrazvm a feje.
2697.

Nagy a feje, kicsiny a) Nagy a feje mint a beledi ebnek. KV.

2698.

veleje.

Ha fal mellett lne, r futna a feje. (1647.)

Azaz tk a feje, mert a tk szokott felfutni svnyre, nvnyre.

a) Inkbb beszlek a fejvel mint sem a lbval. Cz. (4889.) b) Feje mint egy vka. c) Feje mint egy hord, esze mint egy di.
984

d) Nehz fej; nehz e) Vasfej; vasfej: f) Tkfej; tkfej: ostoba.

2699.

fej: tompa kemny

elmj. akaratu.

Milyen a fejedelem olyan a jobbgy. KV.

2700.

Ki kemnyen fej, vrt ereszt.

2701.

Fejesnek kell lenni, kit felakasztanak.

2702.

Ha feje nem volna, mgis fejes volna. D. (5749.)

2703.

Veszett fejsznek nyele fordul. (5399.)

2704.

Minden fejsznek akad nyele.

2705.

Fejszvel kell agyon tni hogy meghaljon.

2706.

Ha reg fejsze esik is, eljvk. (1330. 2294.)

2707.

Rosz fejsze el nem vesz a faragrul. BSz. (6319. 6777.)

2708.

Fejszvel lt hozz, ha kzzel nem rthat. (2403. 2355.)

2709.

Van ott kis fejsze, nagy fejsze. (227. 4639.)

J karban lev, vagyonos hzra rtetik.
2710.

Tudja isten, ki lopta el mg a kis fejszt is.

985

2711.

Uszik mint a fejsze.

2712.

Ki fel, ki al. M.
2713.

Mennyit fel, annyit le. (4337.)

Az ember sors vltozandsga szerint, nha jl, nha roszul.
2714.

res a felhz. (6002.)

Felhz azaz fej.
2715.

Akkor felelj, a) Felelek b) Megfelel magart.

2716.

mikor n

krdeznek. arrl.

Min a krds, olyan a felelet.

2717.

Feles feletlent jtszik.

Gyermek mdra cselekszik. Ludere par impar.
2718.

Felesg flellensg.
2719.

Felesg, flsegitsg.
2720.

Nem mindenkor nyeresg a felesg.

Hej felesg, Beh nincs benned nyeresg. Npd.
2721.

felesg,

Ki felesgt nem flti, nem igen szereti.

Latin: Qui non zelat, non amat.
986

Uj hzasoknl (a magyar np kzt) igen gyakran a szeretetnek egyik jele, ha frje megveri felesgt, legalbb ha krdezed az uj aszonyt: szereti -e frje? meglehet, szomoruan fogja vlaszolni: nem tudom, mert mg nem vert meg.
2722.

Ifju felesgem, malmon mindig van igazitani val.

2723.

Okos felesg nagy istenajndka. (2450. 3560.)

2724.

Sokszor egy kis felh nagy est vet. BSz. (1289. 5627.)
2725.

Nem minden felhbl leszen es.

2726.

Fehr lnak, vilgos felhnek nem kell hinni. Cz.

2727.

Ha felkttted, rzzad.
Ha felkttted a kolompot, azaz valamibe kezdtl, rzzad, azaz lgy utna.
2728.

Kiszktek a fellegvrbl.
Fellegvr vagy fels vr, azaz fej.
2729.

Fene is szereti a kis malaczot.

2730.

Ha n fene volnk!
2731.

Egye meg a fene, meddig kivan a csizmjbl.

2732.

J a fene, a ki megeszi.
Akkor s az mondja, ki nem helyesli, ha valakit eltte jnak mondanak, dicsrnek. Kvetkez szlsmdok "mindegy fene; vigyen a fene; kell a fennek; fszkes
987

fene; a fent," (tagads) gyakoriak a npnl, s a "fene" sz rtelmt valami gonosz lny, tagad, ront szellem (principium negativum) fogalmval azontjk.
2733.

Nagy feneket kert a dolognak.

2734.

Fenekre a) Fenkfszek.
2735.

tekint

kancsnak.

Legkisebb s utols gyermek a csaldban; mondjk vakarnak is.

Halkkal jr, mint fenk a kaszn. Cz.

2736.

Fenszval gondolkozik.
Arra mondjk, ki elfelejtvn magt, elrulja gondolatit.
2737.

Ki sokat fenyeget, a) Ki rtani akar, nem fenyegetzik.

2738.

soktul

flhet.

Pattog mint a szraz feny.

2739.

Nha jobb a fl mint az egsz.

Ezzel a mrtktartst ajnlja a kzmonds, pldaul: jobb felnyit enni, mint kt annyit. Bntetsre is rtik. Latin: Dimidium plust toto.
2740.

Fele nmet, fele tt./magyar, fele tt.

2741.

Ne neked fele, szaladj el fele.

Akkor mondjk, mikor valaki csak flig beszl vagy tesz valamit, aztn elszalad vagy abban hagyja mint a bolond. a) Fele sem trfa. b) Fele sem bolondsg.
988

2742.

Fele sirs, fele nevets.

Min az rksk gyszolsa.
2743.

Ezt felibl, azt harmadbul. D.

2744.

A ki fl, l.
2745.

Nincs veszedelemben, ki btorsgban is fl. BSz.

2746.

Ez az let a gyngylet: senkitl sem flni.

2747.

Jobb elre flni mint utoljra rettegni.

2748.

Bolondsg attl flned, mit el nem kerlhetsz.

2749.

Flni j, de megijedni nem.

2750.

Reszkess, de ne flj.
Flnkre mondjk gunyosan; megengedvn neki, hogy reszkessen, csak ne fljen. Ironia.
2751.

Elcsapta hast Nha a flszgykr hasat is csap.

2752.

a flsz.

A nagy flsznek a) Flsz van a seggiben.

fele

is

sok.

Flsz azaz flelem; teht ige nv helyett; ilyen ez is: nincs "meri"e, azaz merszsge, btorsga. Aztn "hallom, mondom," halls, monds helyett stb.
989

2753.

Ki fltben meghal, tudod, annak mivel harangoznak. KV.

Nmet: Wer vom Drohen stirbt, den soll man mit Eselsfrzen zu Grabe luten.
2754.

Flek mint a tztl.

2755.

Flnk nem gyz ellensget.

2756.

Flvllrul beszl az emberrel. (5167.)

Fl sem vve; minden illdelmes figyelem nlkl.
2757.

Freg is meggyremlik, ha re hgnak.

Nmet: Wenn man den Wurm tritt, so krmmt er sich.
2758.

Tormba esett freg.

Rgi, avas, roszba vsott elme, ki a megszokottat el nem hagyhatja.
2759.

Minden szpnek, jnak vagyon a) Van frge az szerencsjnek is.

2760.

rg

frge.

K.

Sivt mint a) Egye meg a freg.

2761.

fba

szorult

freg.

Hadd hulljon a frgese.

Pldaul ha mulatsgbl egy kt ember eloson, mondani szokta a j kedv trs: hadd hulljon a frgese. Akkor is mondjk, ha kevss becsletes ember hal meg. Hasonlat a frges s azrt hamarbb lehull, gymlcstl.
2762.

Utoljra a frgese is elkel. (2141. 6036.)

2763.

Nincs rut frfi.

990

2764.

Elg szp a frfi, csak azrt hogy frfi.

2765.

Frfi, ha szebb az rdgnl, mr elg szp.

2766.

Szalmafrfi is aranyaszonyt rdemel.

2767.

Nem illik a) Lgy frfi.

2768.

frfinak

magt

csimogatni.

KV.

Azaz tudj magadon uralkodni, magadat ne hagyd el.

Kitr rajta a frfiszellet.

2769.

J frj hna all ugrik ki a kvr menyecske. Cz.

2770.

Fszken kivl tollszkodik. KV. (367. 4996.)

2771.

Maga fszkbe csunyit. (5273.)

Rosz madr az, mely maga fszkbe csunyt.
2772.

Egy fszekbl valk.

Testvrek.
2773.

Ki apja fia vagy?

Hoszan: ki az apja annak, a ki az apd fia? Trfs krds; de krds nlkl am. ismeretlen; p. mit tudom n, ki apja fia.
2774.

Ki lova fia vagy? Sz.

Ki fia vagy? Gunyos, megvet krds, e nlkl pedig nyers kifejezse az ismeretlennek. Mit tudom n, ki lova fia. Azaz nem ismerem.
991

2775.

Fia sem lehet. (6719.)

Nem is hasonl hozz.
2776.

Finak szlott, menye is rthet belle. (4956.)

2777.

ltette a fiastyukot. D. (4163.)

2778.

Nem sokig l, ki fiatal korban okos. D. (2460. 3198.)

2779.

Jmbor fiatalbl vlik a csendes reg.

2780.

Soha nem szolgl fiatalabb korban.

Ha p. hzi kisaszony szolgl a vendgnek s ez sajnlkozik: a szle vagy testvr szokta mondani.
2781.

Fillent regimentjbe val. BSz. (77. 4630. 6877.)

2782.

A fillr is pnz.
Ha pnzemet Egy fillrem sincsen. Npd.
2783.

megszmllom,

Fillrrel szoktk az aranyat kimlni.

A blcs Franklin mond: lgy szigor apr kltsgeidre. Franczia: Economisez les dniers, le Louis auront soint d'eux mmes.
2784.

Aranyakat nem gyjt, ki a fillrt meg nem becsli.

Nmet: Wer den Pfennig nicht achtet, gelangt auch nicht zum Thaler.
2785.

Fingnak, sz..nak nincs ura.

992

2786.

Pnzen vett fingnak drga az illatja.

2787.

Finggal mrik ott az embersget.

2788.

Fingnak se fle se farka, mgis dudolva jn a vilgra.

2789.

Nyugtalan mint fing a frdben.

Nmet: Er fhrt auf, wie ein Furz in Bade.
2790.

Fityet hny.
Knnyed fl sem vevs, Vrjatok csak Rtok mg fityet se hnyok. Npd. vele mg, nem gondols. lenyok,

a) Fityet hny az orra al.

Boszant fl sem vevs.
2791.

klnyi fiu tbbet r egy nagy lenynl. a) Fiu tanitja apjt. (1464.) b) Rosz fiu apja koporsjnak utols szege. c) Azt sem tudta: fiu-e vagy lny.
Ugy megijedt, vagy: oly rszeg volt.
2792.

Brvel fizet, kinek a) Kifizet. b) Apr pnzzel kifizet.

2793.

pnze

nincs.

(1188.)

Busuljak vagy rvendjek: egy a fizets.

2794.

Utczn fodros, otthon rongyos.

993

2795.

Trd ki fogad, fekdj a blcsbe. KV. (6355.)

2796.

Adtl isten fogat, adj kenyeret hozz.

2797.

Kinek foga fj, tartsa rajta nyelvt. (4224.)

Latin: Ubi quis dolet, ibidem et manum teneat.
2798.

Kimutatta foga fehrt. (5367.)

Elrulta: kicsoda, micsoda.
2799.

Fogam van r.
Haragszom r.
2800.

Fogat fogrt.
Franczia: Dent pour dent, oeil pour oeil.
2801.

Ers a foga, ez m a konczrg.

2802.

Fj r a foga.
Vgyik re.
2803.

Nem fr a fogra. P.
Nem tudja felejteni, szenvedni.
2804.

Hiba feni r fogt.

Hiba kszl, hiba haragszik.
2805.

Nem vsik/kopik benne a foga.

Nem lesz benne rsze.
994

2806.

Nem val az a te fogadra.

Nem neked val.
2807.

Nem fj a foga tbb. (1510. 2675.)

Nmet: Dem thut kein Zahn mehr weh.
2808.

Fl fogamra is kevs. (3073. 5449. 6522.)

2809.

Azt sem tudja: hny foga van. P. (2420.)

2810.

Csak a fogt vjja. (3536. 4662.)

Egy falusi ficsrnak szoksa volt dlutn killni a kapu elibe s fogt vjni. "Mit ettl," krd egy ismerse, "hogy fogadat vjod?" ,Halat, igen j halat,' felel ez. "Ltom", mond a krdez, "pen ruhdon a szlkja.' A ficsr ekkor vette magt szre, mert ruhjn csakugyan rajta volt mg az elcsorgatott lencse.
2811.

Ott hagyta fogt.

Ott veszett, p. harczban, verekedsben.
2812.

Vaczog a foga.
Fzik.
2813.

Foga kzt hozott.

Azaz igen kevs vagy pen semmi. Ha valaki vendgsgbe megy, igy szoktk mondani: "hozz nekem valamit." ,Hozok a fogam kzt.'
2814.

Ritka a) Foghegyen vette.

Nem igen kedvesen.

fogu.

(77. 2781. 6877.)

b) Foghegyrl beszl.
Knytelen, kelletlen beszl az emberrrel.
995

c) Ember a fogval s magnak vermet. ML.

2815.

A mit tvn kellene fogni, hegyn fogod.

2816.

El sem fogtad, mr melleszted. (5447.)

Visszjra, a vgn Latin: Priusquam mactaris, excorias.
2817.

kezdesz

dologhoz.

Pnzzel jr a fogads. (1128.)

2818.

Megforditja fogadst, valamint a a) Meg nem fordithatni a fogadst, mint a zskot. BSz.
2819.

zskot.

Fogatlan harap konczba. (3725.)

2820.

Kovcs is azrt tart fogt hogy kezt meg ne gesse.

2821.

Senki sincsen fogyatkozs nlkl. (3608. a.)

2822.

A mint fohszkodol, a) Neki fohszkodik.

2823.

ugy

dvezlsz.

Folt htn folt.

Folt htn folt, egy ingem van. Npd.

a) Kitelik a maga foltjbul.

Pld. ha megsrl a lbod, maga foltjval lesz befoldva. Igy a jszgban szenvedett krt is helyre ptolhatja a jszg maga.
2824.

Becsld meg a foltot, hasznt veheted.

2825.
996

Nem minden folt illik minden ruhra.

2826.

Jobb a folt mint a lyuk.

2827.

Drgbb a folt a ruhnl. (2991.)

Pldaul darczot ha brsonynyal foldasz; kevs becsre sokat kltesz.
2828.

Minden foly vgre a tengerbe mlik.

Nmet: Alle Flsse laufen in's Meer.
2829.

Legnagyobb folynak is kicsin a feje. D. (1390. 5627.)

2830.

Folyviz vezet a tengerre.

2831.

Vasrnap font fonl pntekig meg nem ll. Sz.

2832.

Elvesztette/Elejtette a fonalat. (6812.)

Beszdben, vagy egyb dologban elveszteni a rendet, megzavarodni.
2833.

Egyszer veti fontra, a mit szzszor nyelvre. D.

2834.

Fontols, hallgats anyja az okossgnak. D.

2835.

Nem esik a forgcs vgs nlkl. KV. (5009. 5669.)

Nmet: Wo Holz gehauen wird, da fllen Spne.
2836.

Kiki lba al vgja a forgcsot. K.

2837.

Forgott ember nem csak htra, hanem elre is nz. (4345.)

997

2838.

Knny a forg szelet elrni. K.

Vagyis az egy krnyken forg embert, szegny legnyt elfogni.
2839.

Forintja sincs, ezerekrl beszl. (2985. a.)

2840.

Nem adnm szz forintrt hogy semmim sincs.

Ezt mondta gs idejn egy dik, kinek semmie sem volt, mi megghetett volna. Szl olyanokra, kiknek nagy vltozskor semmi veszteni valjuk nincs.
2841.

Ne vedd azt forinton, mit garason vehetsz.

2842.

Jttnk, mentnk: szz forint; ettnk, ittunk: szz forint; kerkkops: szz forint; summa: hromszz forint. (6031.)
Gunymondat az egykori prs eljrsokra, melyekbl csak a prre tett kltsg nvekedett.
2843.

Ki a forrsbl eleget ivott, httal fordul fel. (3955.)

Nmet: Wenn der Wand'rer getrunken hat, wendet er dem Brunnen den Rcken.
2844.

Forrs jobbika, szraz idben tetszik ki.

2845.

Sehol nem jobb a viz mint tulajdon forrsnl. (187.)

2846.

Tiszta mint a forrs.

2847.

Alja ntttk a forrt. BSz. (6427.)

Azaz mindent megtettek veszedelmre; megbuktattk.
2848.

Hol karddal nem lehet, fortlylyal neki.

998

2849.

Flit szedi a kcsgnek.

Az uj hzasok ugynevezett mzes heteire mondjk; de ltalnosa jelenti hogy uj helyzetben, uj hivatalban mindenki jl rzi magt eleinte.
2850.

Ha leszedted flit, edd meg az aljt is.

2851.

Fl is veszi, le is teszi.
Szeszlyesekre mondjk, kik valamivel most igen sokat majd semmit nem gondolnak.
2852.

Mg neki ll flebb.
2853.

A fld anya, a viz mostoha.

2854.

Eltart a fld, csak legyen mit enni. K.

2855.

Ki a fldn l, nem nagyot esik. (4870.)

2856.

Kt szk kzt fldn marad.

2857.

Ha lehetne, fldre sem hgna. KV. (1437. 2777. 4163.)

2858.

Fldn lba, gen feje. (1437. 1767. 3112.)

2859.

Fekete fldben terem a j buza.

Barna lenyok igy szoktk magokat trfsan vdeni.
2860.

Hantos fldben j buza. K.

999

Faragatlan testben okos, szp llek.

2861.

Nyugodt fldnek szp termse.

2862.

Szntatlan fldn gaz szokott teremni.

2863.

is megri hrom sing flddel.

T. i. mikor meghal. Azaz is csak olyan mint ms, mert neki sem kell tbb hrom sing fldnl, ha meghal.
2864.

A fld is regszik.
2865.

Sztalan/Hideg mint a) Fldnek se b) Fldbe ttte orrt. c) Tapossa krlte a fldet.

Lenynak udvarol.

fld. mondd. (1716. 2906.) fld.

ember.

d) Egye e) Fld terhe.

Hltlan; Latin: Telluris onus.
2866.

meg
aztn

a
haszontalan

Egy flstk lesz a) Szraz flstk.

2867.

neki.

A ki flteszen, jtszani a) Ha fltettl, jtszl is. KV.

2868.

is

kell

annak.

M.

Fsvny tbbet klt. (6543.)

2869.

Fsvny kivnsga aranyos szegnysg.

1000

2870.

Fsvnynl nincs vtek.

2871.

Fsvnynek a mie van a) Fsvny magnak se j, hogy volna msnak.

2872.

sincs.

Nem gyjthet annyit a fsvny hogy korhely fia el ne tkozolja. D.

2873.

Fsvnynek sohsem elg.

Nmet: Dem Geiz ist nichts zu viel.
2874.

Fsvnynek, disznnak holtok utn hasznuk.

2875.

Fsvny maga sem mer eleget enni.

2876.

Sok f sokat Sok f, sok rtelem. (2653.)

Latin: Quot capita, tot sensus.
2877.

fz.

Ha f vagy, ne kivnj fark lenni.

2878.

Fbir prediklt temetsen.

Szolgabir szokvn kihirdetni az itletet, a kit felakasztanak, annak fbir predikl.
2879.

R akadtam a fttjre.
Azaz javra. Hasonlatilag a kukoricza s burgonyafzstl, mikor a mi hamarbb megftt, kiszedik a fazkbl.
2880.
1001

A ki keveset fz, hamar elklti.

2881.

Nlunk is vizben fznek.

2882.

Szjnak, nem szemnek szoktak fzni.

2883.

Itt mzet ott mrget fz.

2884.

A ki fzte, egye meg. (228.)

Nmet: Hast du wohl gekocht, magst du wohl essen.
2885.

Egytt fztk, egytt egyk. (2123.)

2886.

Francinak hajpor, a magyarnak j bor.

2887.

Unja mr a friset, csak a lassut jrja. (822. 5637.)

2888.

Vakon fu. (804.)

Nem tudja, mirt dhng.
2889.

Hadd fujja ki magt.

2890.

Ki fulnkjt knnyen bocstja, nyilakat vrhat helybe.

2891.

get mint a) Fulnk minden szava.

2892.

fulnk.

Minden botnak vgn a furkja. (1140.)

1002

2893.

Furjk szjt, oldalt, mgis feneketlen hagyjk.

Talnyos kifejezse a kemnynek; egybirnt tkletlen munkrl, mrl szl.

a) Szerencstlen furulys.
2894.

Oda fut az ember, hov a tbbi tdul. D.

2895.

Futunk egyms utn, de te leszesz ell.

2896.

Fuss vagy fizess.

2897.

Szgyen a futs, de hasznos.

2898.

Knnyen fut sem rhet mindenhov.

2899.

Futakon lakik. (643. 6936.)

Futak am. futk lakhelye szjtk szerint; s igy a km. jelent olyat, ki megfut, btortalan.
2900.

Rosz f nagyra n. (1298.)

2901.

Rosz fre hgott. (1300.)

Hibs lpst tett.
2902.

Harmattal nem kell nzni a fvet. (1038.)

2903.

F nhet kszbn./udvarn.
Ha hazddal Rozsda fogja F nje be udvarodat. jt be nem teszesz, kardodat,

1003

2904.

Kutya is fvet eszik, mikor beteg.

2905.

A keser fvet luggal forrzzk le. KV.

2906.

Fbe harapott. a) Fhz fhoz b) Fnek fnak panaszkodik.

2907.

(5973.) kapaszkodik.

A f nvst is hallja.
2908.

Fvelni, lefvelni.
Azaz magnak megnyerni, elbb: magnl ersebbnek elismerni. Latin: Herbam dare. Festus Pomponius szerint szoks volt a psztori npeknl hogy a kit magoknl ersebbnek, gyznek elismertek, jtk vagy nyert verseny utn azonnal fvet szakasztnak a hely szinn, s azt tadk a gyz flnek. A magyar trtnetekben is elj ez rpd s Zaln kztt.
2909.

Fgt mutat.
Azaz fl sem venni, nevetni valakinek fenyegetzst, mi az ersek szoksa; pen ezrt a komromi vr egyik sarkn ily "fgt mutat" szz vagyon kifaragva jelel a vr erejnek. Fge az kl, ha mutat s kzp ujjaink kzt kidugjuk a hvelyket.
2910.

Nem terem tvisen fge. KV.

2911.

Eredj, tallj fgefalevelet, ha nem akarsz pirulni.

2912.

Kit isten meg akar gygytani, egy szraz fgvel is meggygythatja. ML.
2913.
1004

Fl prblja meg a szt.

2914.

Se fle se farka.
Se eleje, se vge, pldaul beszdnek, azaz esetlen, formtlan beszd, s egyb.
2915.

Flt, farkt elereszti.

Teljesen elhagyja magt.
2916.

Flivel szmol.
Psztorok a hinyz marhnak csak flt mutatjk el annak bizonytsra, hogy k j psztorok, s kvetkezskp a kr nekik nem tulajdonthat. Igy a km. is olyan knny szmadst jelent, melyben ha van hiba, nem a szmad hibja, hanem a krlmnyek.
2917.

Rsen a fle.
Azaz ersen hallgat.
2918.

A flin alszik.
2919.

Fle dobjt sem hajtja r.

2920.

Egyik fln be, msikon ki.

Azaz hallja, de meg nem hallgatja a feddst, intst. Az elbbi km. is ily rtelm.
2921.

Nagyobb fle mint farka. D.

Pldaul beszdben vagy egybben is a kezdet nagyot igr, s a vge haszontalan semmisgre megy ki.
2922.

Ha flem nem volna, meg se hallgatnm.

2923.

letre val ember nem fekszik a flin.

1005

2924.

Rgni a flt. KV.

Sznetlen Latin: Aurem vellere.
2925.

ngatni.

Flt sem fogjk a dolognak. P.

A knny rszit sem rtik valaminek.
2926.

Mrt nem billegteted a fledet. Cz.

2927.

Mozgasd a fled.
Jelentsd hogy lsz, itt vagy.
2928.

Beszegni a flt.
Hogy jl halljon. Beszegs jelenti a munka teljes bevgzst.
2929.

Flhegygyel hallottam.
Nem egsz bizonyosan, messzirl hallottam.
2930.

Cseng a flem.
Jelenti a nphitben hogy Cseng a flem, Viszket szemem, tn sirni fog. Npd.
2931.

valamit tn

fogok hirt

hallani. hallok,

Beszakad a flem dobja.

Nagy a lrma, hogy szinte rt a flemnek.
2932.

Fln fogtam.
Azon hevenyben, mintegy a flit fogva, el nem eresztm addig, mig szksgem volt r.
2933.
1006

Flig van.
Igen szerelmes.
2934.

Majd kifurom a fledet.

Mintha be volna dugulva fle s nem hallana, mirt ki kellene furni azt.
2935.

Letk a fle mellett.

2936.

Meleg volt mr a fle tve.

Azaz mr akkor sok bort ivott.
2937.

Sok fl, hoszu kz.

2938.

Ordit mint az erdei flemile.

Trfs neve a farkasnak, mely mintegy fln fogja az llatokat.
2939.

nekel mint a flemile.

2940.

Flep a flt.
Szjtk. Flep jelent akrkit, de mivel valaminek, mint llatnak, flt kell fogni, azaz hozz ltni: e nv ll akrki helyett. Jelent intst.
2941.

Ugy nz mint a flesbagoly.

2942.

Nem kell a gyermeket frdvel kinteni.

Nmet: Das Kind mit dem Bade ausgieszen.

a) Frszporbul aranyat szed. (1788.)

2943.

Fris/Frge mint a frj.

2944.
1007

Frj is megszokja a tarlt. D.

2945.

Szpre megy a fst.

2946.

Okosra megy a fst, bolond, a ki llja. (7308.)

2947.

Kzel van a fst a lnghoz.

Latin: Flamma fumo proxima.
2948.

Fst nem megy tz nlkl.

Nmet: Kein Rauch ohne Feuer.
2949.

Nagyobb fsti mint lngja./a pecsenyje. Sz./a sltje.

Nagyobb a hire mint a valsga.
2950.

Hol tzet gyujtanak, fsti megy a) Ki melegedni akar, fstit is szenvedje.

Nmet: Man leidet den Rauch des Feuers wegen.

kivl

is.

P.

b) Fstbe megy.
Semmiv lesz terv, munka, fradsg.

c) Fstt farag.
Sikertelen dolog. Fstfarag: a kmnysepr trfs neve.

d) Fst rn szelet akar venni. e) Egy fst alatt. (5689.)

Egy fst alatt azaz egy konyhn fzni, p. mikor kt lakodalom tartatik egytt, Azrt mondjk: kt lakodalmat tartunk egy fst alatt, azaz egyszerre.

f) Fst rn szelet ad. K. (77. 2781. 6877.) g) Fstnyomon rtk.

Tetten kaptk.

aa) A ki ftben hl, mst is ott keres. BSz. bb) Megadtk neki a ftyls rt. cc) Fzfa hegedhz nd vonu illend. Sz. (1150.) dd) Megjn az, mint a fzfa sip.
1008

Megrik, alkalmas lesz, mint a fzfa, mikor hajtul elvl, arra hogy belle sipot lehessen csinlni.

G.
2951.

Dlt gabona nem csinl hsget.

2952.

Egyik kkny, msik galagonya.

2953.

Mskor galagonyn is kapna, most csak turkl benne. BSz.

2954.

Vrja, mig szjba repl a slt galamb. (4420. 5611.)

2955.

Senkinek sem repl szjba a slt galamb.

Nmet: Tauben fliegen Einem nicht gebraten in's Maul. Franczia: Il attend que les alouettes lui tombent toutes rties dans le bec.
2956.

Szelid a galamb. mgis van epje. (619.)

2957.

Szelid mint a galamb. (2226.)

2958.

sz mint a galamb. (2226.)

2959.

Gmbly mint a tlttt galamb.

Leginkbb kvr fiatal lenyokra mondjk.
2960.

Szereti mint galamb a mzes buzt.

2961.

Tipeg, topog mint a toj galamb.

2962.
1009

Galambhz ksz a) Szegny urnak galambhz a mszrszke.

2963.

mszrszk.

Nem galambkosr a vilg. (524.)

Elg tg a vilg, msutt is ellhetni.
2964.

Gallr al pk. P.
Megszgyenit, megront.
2965.

Gallron ragadta.
2966.

Nem tlti gallra mell.

T. i. bort, hanem torkba tlti, azaz rmest megiszsza.
2967.

Nincs gallromhoz varrva./ktve.

2968.

Gallromnak sem hiszek. (2097.)

2969.

Csak gallrja is alig maradt. M.

2970.

Rnczos mint a gallr, kerekes mint a tallr.

2971.

Gamn jr.
Leginkbb hamis Nmet: Auf Stelzen gehn.
2972.

pathsu

irkra

mondjk.

Nincs annl jobb ganj, melyet a gazda csizmjn visz a szntfldre. (3010.)
Nmet: Kein Mist dngt so wohl, als der Koth, den des Herrn Fusz auf den Acker bringt.
1010

2973.

Feltallod bzn a ganjt.

2974.

Csunya a ganj, de szp czip terem utna. K. (6327.)

2975.

Az ganjt ne piszkld. (3164.)

2976.

rett ganj, reg lny hamar hasznot hajt. Cz.

2977.

Jr mint a garabonczs dik.

A garanboczs dik a npmese szerint tizenhrom iskolt vgzett s valahol Alfldn bizonyos fldalatti regben tizenharmad magval a szerencsekerkre lt, melyrl, miutn egyet elvitt kzlk az rdg (a szerencstlen "tizenhrom" szm mesje szerint), szerencssen leszllvn, csudlatos s babons tnemnyek elidzsre kpess ln. srknyon nyargal, kpenye hoszan nyulik utna szlvsz formban, mely az pletek tetejt leszaggatja s dht, boszujt egyedl fris des tejjel lehet megengesztelni. Neve gara s boncza (am. gar, bont) szavakbl van sszetve, teht: ki garol s bont . Gara am. fenhjz, veszeked, hnyakod, zajong. Megvan a latin nyelvben is. Gargaro verbum significat perstrepo prae multitudine.
2978.

J garad mindent lejr.

J gyomorra mondjk leginkbb.
2979.

Felnttt a garadra.
Sokat ivott.
2980.

Mindene lejrt a garadjn.

Mindent elette, elitta.
2981.

rl mint gatyjnak Garai. D.

2982.
1011

J garas, melyen aranyat a) Az j garas lehet, ki aranyat b) Legjobb garas az, melyen tallrt vlthatni.
2983.

nyerhetni. nyerhet. KV.

Segts rajta, j garas, ne lgy grbe se varas.

2984.

Ha garas van szjban sem r egy pnzt.

2985.

Garas a markodba.
Egyszer jutalom-igrs, aztn dicsret. Vannak talls mesk versbe szedve, melyeket az elmond rendesen igy vgez: "a ki kitallja, garas a markba."

a) Garasa sincs, mgis kevly. (2839.)

2986.

n tettem le a garast.
n kvetkezem szlani.
2987.

Mit garason vehetsz, ne adj rte tallrt.

2988.

Penszes garas, reg erszny.

2989.

Neki is hrom krajczr egy garas.

2990.

Van a garasok kzt is czigny.

2991.

Egy garas les, kt garas fnyes. (2827.)

2992.

Sok kzen fordult meg mint a kopasz a) Ugy megijedt hogy garas se maradt zsebben.
2993.
1012

garas.

Cz.

Annyit r mint a) Poltrs malacz, garasos ktl.

2994.

rgi

kt garasos.

Tehnre gatya. (1153.)

2995.

Hordd el a gatydat. Sz. (3881.)

2996.

Jl felksse gatyjt, ki vele kikt.

2997.

J helyre tette gatyjt.

Gazdag lenyt vett el.
2998.

Gatyjban szive. (645.)

2999.

Rnczba szedni a gatyt. (3144.)

Szigoruan fogni valakit.
3000.

Rnczos mint a gatyakorcz.

3001.

Nem adnm egy gatyaszr huszasrt.

3002.

Nosza neki/rajta b gatys!

3003.

Nem gavallr, ha nem ads.

3004.

Nem is gavar, ki minden reggel kt gombot nem varr.

3005.

Elvittk a gazra.
1013

Gaznak hjk a bokros helyeket, hov szokott rendesen leszllni a sas, knya, stb. az elvitt csirkvel s ms madarakkal. A km. jelent eltitkolst, lopst.
3006.

Gazt vetek r.
Azaz ellopom. Szoks t. i. a munksoknl hogy mikor gymlcst, burgonyt, szlt szednek, gyom s egyb dudva al rejtik egy rszt a szedett gymlcsnek, mit jtszaka elvihessenek.
3007.

Terem a gazember, a hol nem is vetik.

3008.

Maga gazos, mst rostl.

3009.

Min a gazda, olyan a bor. (300.)

3010.

Gazda szeme hizlalja a jszgot. (2972.)

Latin: Oculus domini Nmet: Des Herrn Auge macht das Pferd fett.
3011.

saginat

equos.

Sr gazda, ritka gatya./knts.

Azaz ha gyakran vltoztatja gazdit a cseld, rongyosan marad.
3012.

Rosz gazda, ki maga hzra egy szeget faragni nem tud.

3013.

Nyomorult gazda, kit a szolga tant.

Nmet: Trste Gott den Herrn, den der Knecht lehren musz.
3014.

Gazda nlkl vet Nem j gazda nlkl szmolni. KV.

3015.

szmot.

M.

Okos gazda, ha dlni kezd hza, elbontja. D.

1014

3016.

Okos gazda krt is jra fordt.

3017.

Rszeg a szolga, hol ksedelmes a gazda.

3018.

Henyl gazdnak kegyetlen a hire.

3019.

Vigyz gazdnak kegyetlen a hire.

3020.

rt a gazdnak, ki a tolvajt sznja.

3021.

Nincs otthon a gazda. D. (4735.)

3022.

Kutya gazda, eb szolga.

3023.

Nem kereshet annyit a j gazda, mennyit a rosz aszony el ne tkozlana. (4077.)

3024.

Szabad a gazda maga hznl, ha gy al fekszik is. D.

3025.

Gazda kaplja a szlt, kurvanyja a vendgnek.

3026.

Ugy l mint a hat krs gazda. (3302.)

3027.

Gazdasg szemet kivn. (3010.)

3028.

Rosz gazdaszony, ki a hz krl dolgot nem tall.

3029.
1015

Szerencss gazdaszony: nagyobbat tojik tyukja mint msnak a ludja. D.

3030.

Ha szomoru a gazda, gazdaszony is oka.

3031.

Elg gazdag, ki senkinek nem ads.

Latin: Felix, qui nihil debet.
3032.

Gazdag hizik, szegny a) A gazdagnak sok a kisrje.

3033.

bizik./fzik.

K.

A gazdagnak knnyen akad/mindenki rokona.

Latin: Felicium multi Franczia: Qui assez d'argent, assez de parents.
3034.

cognati.

Hirtelen gazdagg semmi jmbor nem lett.

3035.

Nincs oly gazdag, ki msra ne szoruljon.

3036.

Gazdag akkor eszik, mikor akarja, szegny mikor kaphatja. ML.

Nmet: Der Arme iszt, wenn er was hat, der Reiche, wenn er will.
3037.

Leggazdagabb, a ki semmit nem kivn.

Nmet: Reich ist genug, wer sich gengen lszt.
3038.

Szegnybl lett gazdagot rdg sem trheti.

3039.

Gazdagnak is kett az orra lika, mint a szegny ember disznajnak. M.

3040.
1016

Tbb gond vagyon a gazdag fejben mint szrszl nyusztos svegben. K.

3041.

Gazdag ember gyermeke ritkn sir igazn apja halln.

3042.

A gazdagnak egere is kvrebb. D.

3043.

Gazdag szval s tetvel, de nem egybbel.

3044.

Gazdag: pnzzel, szegny: szszel.

Gazdagot pnze, szegnyt esze viszi el.

a) A gazdagnak borban veszik vrit. b) Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz.
Latin: In sinu manum habere.
3045.

Kevly s fsvny ajndka nem igen gazdagt. K.

3046.

Igyekezeten ll a gazdagsg.
3047.

Semmi gazdagsg nem r a jmbor aszonynyal.

3048.

Gazdagsg j szolgl, de rosz uralkod.

3049.

Ugy kell gazdlkodni, hogy jusson is, maradjon is.

3050.

Gndr mint a gcsrfark.

3051.

Nincs oly szp szemly, kiben valami gncs ne volna.

1017

3052.

Mindenben gncsot tallsz. M.

3053.

Ha birkozol, tanulj gncsot vetni. (4906.)

3054.

Gspr van a sajtban. KV.

Kukacz esett a sajtba.
3055.

Tultenni a gton.
Elveszteni valakit.

a) Ember/Legny kell a gtra. (2204.)

3056.

Gebbl lesz a ttos. (1427.)

Mesinkben rendszerint a legroszabb, szemeten fekv csikbul vlik a legjobb paripa s ez a ttos vagy tltos. Keleti npeknl a l klnsen kedvelt, st napimdknl napnak szentelt, llat vala. Henszelmann szerint a mesk hsei, klnsen a legkisebb kirlyfiak, kirlykisasszonyok stb., a napistent kpviselik a legrgib b mythosokban; s ezen llits utn knny tudni, mirt van nekik mindig a legjobb lovuk.
3057.

Nem vagyok n gebei pap. (3084. a.)

3058.

Hozz rugott mint gebei pap a szamrhoz.

A gebei papot vsrban a szamr megrugta, mi fjvn, is visszarugta, de ez is csak neki fjt.
3059.

Szentgellrthegyi tnczos. (1140. 1282.)

3060.

Mintha gerebenen lnk.

3061.

A mit villval felrak, gereblyvel lehuzza. (4445.)

1018

3062.

Nem kell minden szlkbul gerendt csinlni. (5026. 6050.)

3063.

Ms szemben megltja a szlkt, magban nem a gerendt.

3064.

Szent Gergely vitze. (6251.)

Azaz gynge vitz. Szoks falukon Gergely napjn, katonv ltztetni fel az iskols gyermekeket, mikor zszlval, kardosan, szalagos svegekben a falut bejrjk, neket s verset mondva iskolba hivogatnak, mintegy toborzanak. Innen: Gergelyt jrni.
3065.

rva mint a gerlicze.

3066.

Turbkol mint a gerlicze.

3067.

Bus mint a gerlicze.

Csak egy gerliczcske, rtatlan Ha trstul elvl, jaj, mit nem Md nlkl bnkdik, zld gra nem Vizet felzavarja, ugy marad szomjazva. Npd.
3068.

madrka, cselekszik. is szll,

Heten vannak, mint a gersei rdgk. Cz.

3069.

Ms kezvel kaparja ki a tzes gesztenyt.

3070.

Otthon sti a gesztenyt. (4278. 5369.)

3071.

Nekem is volt gesztenyeszin hajam.

3072.

Gczi boszorkny. (1282.)

1019

Gczi boszorknyok Bkfa laptjaikon, Szikrz pemett. Arany.

3073.

mentek legell, forgatvn bal

lovagolvn kezeikben

Szz husz gmnek hatvan keszeg. (5449. 6522.)

Azaz igen kevs, mennyivel lehetlen jllakni.
3074.

Kinek gzenguz az ura, ktyonfity a szolgja. KV. (3018.)

3075.

Fletlen gomb.
Haszonvehetlen jszg.
3076.

Hrom gombig volt.

Azaz fell csak hrom gomb nem volt begombolhat mellnyn, annyit evett, ivott.
3077.

Eltttk a gombjt.
3078.

Csekly dolog gombhz, ha leszakad, lesz ms. Cz.

3079.

A gomba mag nlkl is terem. K.

3080.

Mai gomba, benne a freg.

3081.

Nem mind gomba, a mi hamar j.

3082.

Minden gomba j gomba, csak az ember goromba.

3083.

Nem minden svny alatt terem a szarvas gomba.

1020

3084.

Bolondgombt evett.
Elment az esze.

a) Nem ettem bolondgombt. (3057.)

3085.

Gombamdra n.
Azaz igen hirtelen, magtul szaporodik.
3086.

Szapora mint es a) Gomba nem gombcz.

3087.

utn

gomba.

Legnagyobb gombolyagnak is van vge.

3088.

Ott j lni, hol gombczczal hajigljk az embert.

Gyere pajts, Nem megyek n, Dehogy vgnak, Csak gombczczal hajiglnak. Npd.
3089.

mert dehogy

katonnak. levgnak. vgnak,

Gond id eltt megvnheszti az embert.

3090.

Gonddal jr a gond.
3091.

Gond nem jtk.

Azaz jtkban nem sokat kell dvnkodni.
3092.

Gond maga kpre szli a gondot.

3093.

Kisebb gondom is nagyobb annl. (2527.)

Nem sokat gondolok vele, mert az n legkisebb gondom is nagyobb annl.
3094.
1021

Annyi a gondom, majd fejem fsti megy.

3095.

Szgre a gonddal.
3096.

Jl fogant gondolat okosan szletik.

3097.

Ugy jr/megy mint a gondolat.

Pldaul j paripa, aztn hzi rend, munka.
3098.

Gondolkozik, mintha r biztk volna az orszg dolgt.

3099.

Senki nem ad gondolkozstul vmot. (8263.)

3100.

Az isteni gondvisels tovbb terjed a csirknek a tojsbul val kipattansnl. D. (924.)

3101.

Gonosz a trvnyt, jmbor a szerencst flti. BSz.

3102.

Sok szem lncz a gonosz.

3103.

Azon gonoszsg mindenkinek senkinek semmit. Cz.

3104.

mindent

megengedni,

mint

Ksbbre szll el a glya mint a verb.

3105.

t sem a glya klttte. (901.)

3106.

Elvitte kedvt a glya.

1022

Alkalmasint szerencstlenl jrt, magt anynak rz lenyra mondjk. Nincsen kedvem, elvitte a glya, Mert ott jrtam, hol nem kellett volna. Npd. Glya gocza, glya, Ki lnyt viszed el? A kis birnjt, Sippal, dobbal, nnihegedvel. Gyermekd.
3107.

rva mint a glya.

rva vagyok Kinek nincsen prtfogja. Npd.
3108.

mint

glya,

Elemelte mint fiait a glya.

3109.

Gondolkodik mint fllbon Gondolkozba esett mint a glya.

3110.

glya.

Ciconia, meg a glya.

Latin: Idem per idem.

a) Sokszor megjn addig, el is megy a glya.

3111.

kr nlkl csak a gnczl szekere fordul.

3112.

Azt vli: hajtja/Kevly mintha hajtan a gnczl szekert. (770. 1767. 2857. 4163.)
3113.

Hogy ne trne, mikor grbe.

3114.

Grbeorszg.
Igy hja alfldi ember a hegyes felfldet.
3115.

Nehz a grbn nttet sugrr ntetni. (1968. 5132.)

1023

3116.

Bds mint a grny.

3117.

Grgei ember. (5023. 6227.)

Ostobt jelent. Mindazon mondk, s adomk, melyek Dunntul a rttiakra, Nyitrban a ldecziekre, Szepessgen a blaiakra, Erdlyben a szkelyekre fogatnak, fels Tisza mentn a grgei emberre vannak illesztve. Grgei ember tolta ki borsn a templom oldalait, tette le falu bikjval a torony prknyn ntt fvet, vitte keresztben a ltrt fk kztt, fekdt haza Kassrul, nzte pataknak a torony rnykt holdvilgnl, felejtette otthon a fit, stb. Klnsen a haza fekvs ily trteneten alapul: Grg helysge bekld az adt Kassra; a pnzzel, hogy el ne sikkadjon, fl falu bement, s roszul levn a szmadsok, mindnyjan megverettek. Haza fel vett utjokban egyszer lefekdtek pihenni. A legszls, ki Kassa fell esett, flkelt hogy biz nem lesz a legszls, nem akar legkzelebb lenni a vroshoz, melyben most is megvertk. Igy utna a msik, harmadik az ellenkez oldalra mentek fekdni, mig utoljra a haza fekdtek.
3118.

Okos mint a grgei malacz. BSz.

3119.

A grg mindig grg, mgsem malaczozik.

3120.

Grg irs az nekem. (563.)

3121.

Ravasz mint a grg.

3122.

Stl mint krvallott grg az res boltban.

Kecskemt, Szeged tjn grgnek hjk a kereskedt, mint msutt zsidnak, mert azon helyeken e kt faj zi fleg az apr boltos kereskedst. Azrt mond a szegedi ember, midn egy zsidt boltosnak vitt, hogy zsidt viszen grgnek. Grg am. boltos.
3123.

Alszik mint a gz.

Nmet: Er schlft wie ein Dachs.
1024

3124.

Gzhordta.
Azaz tiszta, egszsges, p. mogyor.
3125.

Sok gdny a tavat a) Iszik mint a gdny.

3126.

is

elhordja.

D.

(6038.)

Gritti Lajos halla. M.

Megyesen, Erdlyben, veszett el Gritti Lajos. Reggel kt keze, dlben kt lba, este feje csapatnak el. A km. jelent siralmas, kegyetlen trtnetet. Latin: Admeti naenia.
3127.

Grf is nemes, ha hazafi.

3128.

Tojsbul soha sem lesz grf. (1466.)

3129.

Grf, kadenczai srf.

3130.

Guba nem suba.

Tagadod a mit nem lehet, mintha mondand: a guba nem suba.
3131.

Guba alatt fricskt hny.

Fenyegetzik, de senki se fl tle.
3132.

Egyms gubjt hurczoljk. Vonszk egymson a gubt. P. (2600.) Ellenkeznek, veszekednek egymssal.
3133.

P.

(2600.)

Ne hagyd magad, Guba Jakab.

Igy biztatk Guba Jakabot, midn felesge verte; azrt e km. gyvk biztatsa.
1025

3134.

Fejre tantotta, mint bojtrt Guba. D.

Gubnl mg nagyobb zsivnyny lett bojtra, ellopvn tle minden marhit. D. Jelentse: a tantvny nagyobb lett mesternl a roszban.
3135.

Guba vrmegye.
Ung megye gunyneve.

a) Egyik gubs msik subs. (2114.)

3136.

verte el a gunrt.
a gyzedelmes, az ersebb.

a) Azt vli hogy lte meg a gunrt. KV.

3137.

rl mint a) Gunrmrg.
3138.

mst

elverte

gunr.

Tulajdon gunyh jobb a ms palotjnl.

3139.

Simtsa meg a lapos guta.

3140.

sszehuzta magt mint Komor vgin Guta. Sz.

Van emlkezet Guta Jakab hires haramiarl, ki, mint tudni lehet, Ung megyei szlets Komorbul Ungvr melll, s oly gyesen tudott bnni a parittyval, hogy hallosan is tall az utasokat. A mese szerint a falu melletti cserjs, boztos helyen szokott meglapulni, elbujni, honnan jne a gutats betegsgre is a "lapos" jelz: lapos guta. Szirmay szerint 1393-ban Ilosvai Leustk ndor birsga ltal elitltetvn Guta, Ungvron oldalbordnl fogva akasztatott fel.
3141.

Meghuzta magt mint Guta mellett a mennyk. Cz.

Guta csallkzi falu.
3142.

A ktszeres guzs nehezebben szakad.

1026

3143.

Addig tekerd a guzst, mig hajlik a vessz.

3144.

Guzsba tenni. (2999. 6525.)

Guzsba teszik az oly tehenet, mely rug, ha fejik, ekkp: egy guzskarikt tesznek htul a trde mg, a mint ez elre hajlik, itt pedig egy botot ugy dugnak ltal a guzs karikn hogy a tehn lbt szortsa s az ne rugdalzhassk. Mondani szoktk: "majd guzsba teszlek;" azaz rendbe szedlek, megtantlak.
3145.

Guzs az nem kolbsz.

3146.

Szraz/Sovny mint a guzs.

3147.

Guzszsal tormt sni.

Nehz azaz lehetlen dolog.

GY.
3148.

Gyakorls mesterr teszen. Cz.

3149.

A gyakorls legjobb mester.

Latin: Usus est Nmet: bung ist der beste Lehrmeister.
3150.

magister

optimus.

Ki gyalog jr, lova mindig kszen. (7121.)

3151.

Nem is beszl gyalog az emberrel. (5167.)

3152.

Okos volnl te, ha gyalog nem jrnl.

3153.

Gyalogosan, bot mellett. (6136.)

1027

Szoks mondani, mikor mezre vagy valahov indul a magyar ember: botot vett a kezbe, hogy ne menjen gyalog.
3154.

Szz gyanu kzt kilenczven kilencz helytelen.

3155.

lt a gyanuperrel.
Azaz sejtvn, hogy baja lehetne valamirt, elvonult, odbb llott.
3156.

Ki miben tuds, abban gyanus. P.

3157.

Abban gyanus, ebben tuds. (5497.)

3158.

Kinek gyapju kell, utna jr.

3159.

Karcsu mint a gyapjuzsk.

3160.

Ha gyarlk nem volnnk, vtkesek se volnnk.

3161.

Gyarlnak hetvenhtszer is megengedhetni.

3162.

Szksg idejn a gyva is megbtorodik. Cz.

3163.

Megtetszik hogy az hzt sem forogja sok ember, mert felfogta a gyep. KV.
3164.

Ne bolygasd a rgi gyept, kigy jn belle. (2975.)

3165.

Szedd beljebb a gyeplt. (2555.)

Zabolzd nyelvedet, indulatodat.
1028

3166.

Kz/Utna vetni a gyeplt.

Szabadjra engedni a fut lovakat, mikor a kocsist elragadjk s nem bir velk. rtetik elljrkra, kormnyzkra.
3167.

sszesugnak mint a gyergyi lovak. D.

A lovak, ha elfradtak, egyms nyakra teszik fejket. Egy magyar ember pen lovakat hozott Erdlybl, s azok ugy tevnek, mit valamely brgyu pr ltvn, nagy ujsg gyannt mond el, mikp sugnak ssze a gyergyi lovak.
3168.

Gyermek, rszeg, bolond mondanak igazat.

Nmet: Kinder und Narren sagen die Wahrheit.
3169.

Nem mondja a gyermek, ha nem beteg.

Nem mondja magt betegnek, ha nem az.
3170.

Legksbb r gymlcs a gyermek.

3171.

Otthon kedvre nevelt gyermek vgre borjubl krr vlik. K. (1098.)

3172.

Gyermek nem sutty.

3173.

Megholt a gyermek, oda a komasg. KV./elklt a komasg. M.

Nmet: Wenn's Kind todt ist, hat die Gevatterschaft ein Ende.
3174.

Kezegett gyermek irtzik a tztl. D.

Nmet: Verbrannt Kind frchtet's Feuer.
3175.

Nehezen j a gyermek, ha szli roszak.

1029

3176.

Mondja a gyermek, hogy megvertk, de okt nem mondja./nem mondja: mirt.

Nmet: Das Kind sagt wohl, dass man's schlgt, aber nicht warum.
3177.

Ha gyermek lependket fog, nem adn egy sveg rdgrt. D. (4934.)

3178.

A gyermek hamar rl, hamar sir. D.

3179.

Gyermek fegyvere a sirs.

3180.

Nem j Nem gyermek kezbe val a ks.

Latin: Ne puero gladium.
3181.

gyermeknek

ks.

Jobb a gyermek sirjon, hogysem szli.

Nmet: Es ist besser, das Kind weine, denn der Vater.
3182.

Meg kell nevezni a gyermeket.

Meg kell mondani nyiltan, tisztn, mit akarunk.
3183.

Szra kell szoktatni a gyermeket. (8046.)

3184.

Gyermeknek legjobb felesg a nyirfa kisaszony. K.

3185.

Ksn val gyermek korn val rva.

3186.

Gyermek vagy, tikmonyhoz gynjl. K.

3187.
1030

Egyetlen egy gyermek akasztani val.

Nmet: Ein Kind Angst-Kind.
3188.

Szz esztends gyermek is flbolond. D.

3189.

Csekly dolog, mely a gyermeket megnevetteti.

3190.

Sok volna gyermeknek rk lbastul.

3191.

Kedves gyermeknek sok a neve.

Nmet: Dem liebsten Kinde giebt man viele Namen.
3192.

Gyermeket szoktak kankussal ijeszteni. K.

3193.

Ha tudn a gyermek mire nevekedik, fincza helyett inkbb sirna. K.

3194.

Vessz nem tri csontjt a gyermeknek.

3195.

Zratlan kapu a gyermek szja. BSz.

3196.

Szerencss gyermek, kinek apja elkrhozott.

3197.

Sok id eltelik, mig a gyermekbl ember vlik.

3198.

Korn okosod gyermek ritkn szokott meglni. (2460. 2778.)

Nmet: Frhweise Kinder leben nicht lange, oder es werden Gecken daraus.
3199.

Olyan mint a vltott gyerek.

1031

Azaz kicserlt gyerek, kin megtetszik hogy nem des anyja kebln csgg, mert szintelen, beteges kinzs.
3200.

rtatlan, mint a ma szletett gyermek.

3201.

rl mint gyermek a vsrfinak. a) A mely gyermek megijed, anyja lbe siet. b) Nma gyermek bajt anyja sem rtheti. c) Zabgyerek. d) Vizhozta gyerek. (8065.)
Olyan gyermek, kinek szli nem tudatnak.
3202.

Gyermeknevels sok gondot ad.

3203.

Szolgl a gyertya, magt megemszti.

3204.

Meggyujtott gyertyt nem kell csudlni, ha fogy ML.

3205.

Gyertyval kell keresni a) Dlben gyujtasz b) Rm virtott a gyertya.

prjt. gyertyt.

Ha g gyertya kanczbul rzsa n (igy teszik ki, s innen a virt) vagy is hoszu hamva van a gyertynak, s ez a gazda fel fordul: annak jelensge hogy pnzt vesz be; ha pedig ajt fel fordul a rzsa: kiad.

c) Kire fut a gyertya?

Azaz kit fognak megverni? Mert iskolsok ugy tartjk, hogy a kancz tve krl sszegylt olvadk lefolysa megmutatja, ki fog kapni holnap.
3206.

Gyertyatart nem megyen mennyorszgba.

Trfs mondat, mikor valaki a gyertyt tartja, vilgt vele.
3207.

Egy gyknyen rulnak. M. (5014.)

1032

3208.

Ki tudja, mikor rntjk ki allunk a gyknt. (3321.)

3209.

Gymnt is elolvad, nem a) Gymnt hasad vrtl. KV.

3210.

csuda,

ha

jg.

Gyikles. (6361.)
3211.

Gyilkos vezeti a tolvajt foghzba. K.

3212.

J gyomor kell hozz.

Azaz sok Nmet: Es gehrt ein guter Magen dazu.
3213.

trelem.

Gyomra fj a betegnek s fogt huzza. (2815.)

3214.

Korg gyomornak nincs fle.

Franczia: Ventre affam n'a pas des oreilles.
3215.

A gyomornak is van fle.

3216.

Nem krdi a gyomor, hnyat ttt az ra.

3217.

Rosz gyomornak becslete a kevs tel.

3218.

Egy itcze gyomrban, kanl viz a tengerben.

3219.

Gyomorbl szl.
1033

Azaz egsz meggyzdsbl. "n velem el nem hiteted hogy gyomorbl szlasz. Pzmn.
3220.

Gyomrombl utlom.
3221.

Minden tagja gyomor.

3222.

Gyomrban van. (686.)

3223.

Eczetes gyomru. BSz.

Eps, haragos.
3224.

A mint szgld gyoprod, ugy tsz bel. Cz.

3225.

Nem gyorsak csak a futs.

3226.

Gyntat eltt kros a titkols. (5987.)

3227.

Elszaladt mint a gyri gombcz Czirkra. Cz.

3228.

ll mintha gykeret vert volna.

3229.

Nem mind gymbr, mit a kalmr ebe hullat. BSz.

3230.

Gymbrt viszek, nem neked val.

3231.

Gymbrt viszek, flre bolondok, a) Gyngy olvad eczettl. KV.

1034

nem

nektek

val.

3232.

Helyn van mint Gyngys.

Alkalmasint Gyngys szp fekvstl a Mtra alatt.
3233.

Parnyi gynyrsg, sereges Egy kis gynyrsg sereges bajjal jr.

3234.

baj.

Nem kell a gyzelem eltt tapsolni.

Latin: Ante victoriam encomium canis.
3235.

Feledkeny gyjtt a tl hozza szre. D. (5798.)

3236.

Minden gyjtnek esik tkozlja.

3237.

Az a gymlcs legdesebb, melyet a freg megrg. Cz.

3238.

Idvel rik a gymlcs.

3239.

Rosz gymlcsnek freg a szive.

3240.

Knnyen hull az rett gymlcs.

Az reg ember mindennap a sir szln ll.
3241.

Vad a szelid gymlcs is, mig meg nem rik.

3242.

Tiltott gymlcs desebb. (131.)

3243.

Az aranybl sem lesz gyr, ha meg nem verik.

Szenvedni kell, mig ember lesz az ifjubl, brmi jeles is. .... ki a plyn czlt akar rni,
1035

Tr sokat s munkl, izzad, hol fzik az ifju. ja magt bortl, szerelemtl. Horcz,
3244.

Elbirja a poharat, de nem a gyszt.

Azaz ugyanannyi bort sokkal nehezebb kis mrtkkel, min a gysz vagy kanl, elfogyasztani, mint pohrbul. A km. jelenti: nagy bajokat knnyebb szenvedni, mint apr boszantsokat.

a) Gysznyit iszik.
Azaz igen keveset.

H.
3245.

Csak az a "ha" ne volna!

3246.

"Ha" czigny praepositio. (1793.)

3247.

Ha "HA" nem volna, minden szegny gazdag volna.

Nmet: Wenn das Wrtlein Wr' mancher Bettler ein reicher Herr.
3248.

"wenn"

nicht

wr',

Lenne, ha volna.
3249.

Vizbe hal ember habokhoz is kapdos. P.

3250.

Habbal menni.
3251.

Hab ellen uszni.

Mindkett jelentse a vlemnyeks kzhitre vonatik. Latin: Contra torrentem niti. Galilei, a hires olasz tuds, midn a vilg vlemnye daczra vitat hogy a fld forog a nap krl, nem tudvn biri eltt kzzel foghat ms bizonysgot adni llitsa fell, ersen a fldre dobbantott s mond: "Csak azrt is a fld forog," mintha dobbantsa is tett volna valamit forgatsra.

1036

3252.

Nincs a hadban semmi Pter btya.

3253.

Hadban legtbb a vgott hus, legkevesebb a kposzta hozz. D.

3254.

Vn elme, fiatal er veri meg a hadat. (3778.)

3255.

Hadakozsban jobb, ha lovad ellensg svnyhez ktd mint a magadhoz.

3256.

Hadakozs s gonoszsg egytt jr szomszdok. Cz.

3257.

Hzassg, hadvers, fiu magzatot, j hzassgot isten vlasztja.

3258.

A hadi szerencst, fiu magzatot, j hzassgot isten vlasztja.

3259.

Az volt/Mg most lesz/Ez m a hadd el hadd. (5687.)

3260.

Uram, bntesd meg a hagymt.

3261.

Nem fogjk hahotval a madarat. (1815. 3384.)

3262.

Hoszu haj, rvid sz. (2420.)

Aszonyokra Nmet: Langes Haar, kurzer Sinn.
3263.

mondjk.

Fodor a haja, sik a szja. Cz.

3264.

Az sz haj dudazaj, de a rncz nem mr tncz. D.

1037

sz haja lehet harmincz ves embernek is, mi mg nem oly id hogy tnczolni mr nem lehetne; teht az sz haj: dudazaj; de kinek arcza, keze mr rnczos, ez nagy id, vnsg jele s igy a rncz: nem tncz. D.
3265.

Haja nne, ha kopasz volna is. (1788.)

3266.

Bell a haja, mint az olh kecsknek. D.

Egy olh, vsrra vivn kecskjt, melynek minden szre elment, azt hazudta hogy kecskje olyan mint a bunda, melynek szre tlen be fel vagyon, mert igy jobban megtartja a meleget. D.
3267.

Hajba kapni.
Azaz leghevesebb vitba, veszekedsbe elegyedni.
3268.

Hajnl fogva.
Termszetlen levn hajn fogni az embert: a km. is oly hasonlatokra s pldk s egyebekre szl, melyeket irsban, beszdben ok nlkl s helyn kivl hasznl az ir s sznok. Nmet: An den Haaren herbeiziehen.
3269.

Hajszlon fggtt/mult lete.

Latin: De Nmet: Es hngt an einem Haare. pilo pendet.

a) Hajszlnak is van rnyka.

Nmet: Jedes Haar hat seinen Schatten.
3270.

Vkony mint a hajszl. (4712.)

3271.

Hajszlat Hajszlhasogat.
3272.

hasogat.

(4195. 7529.)

Cseklysgekkel bibeld, babra ember.

Egy paraszt hajszlnyi klnbsg.

1038

3273.

Felll az ember hajaszla.

Azaz borzaszt, irtztat. Pldaul: felll az ember hajaszla, midn olvassa, min kegyetlensggel folyt a kt szomszd np kzt egyms marczonglsa.
3274.

Krl hajas, kotnyeles. D.

Azaz parks; kirl a magyar km. nem sokat tart.
3275.

Igen tud hajdu harangot nteni. M. (1631. 4867.)

3276.

Sokat talpal hajdu, mig lra kap. (4888.)

3277.

Nehz kt hajdunak vrat oltalmazni. KV.

3278.

Hajdut fogott.
A czigny lopott a vsrban, de rajta kapatvn, egy hajdu nyaka csigjn fog s tol maga eltt a czdulahz fel. Valaki krdezvn: "ht czigny, mit csinltl?" ,Hajdut fogtam,' felel nagy knnyedn. Hajdut fogni am. kzre kerlni a bnsnek.
3279.

Tehenre hajdu.
3280.

Szereti, mint hajdu a pocstt.

3281.

Nem r egy hajit ft. (4476.)

3282.

Vkony mint a hajmahrtya.

3283.

Eljn a hajnal, ha kakas nem kukorikol is.

Nmet: Es wird doch Tag, wenn auch der Hahn nicht krhet.
1039

3284.

Szp mint hajnal a kmnyen. (3732. 6841.)

3285.

Haj lesz, ha j lesz. Cz.

Jtk a "haj" s "ha j" szavakkal. Mondjk akrmire, hogy az lesz, a minek lennie kell, ha ugyan j lesz.
3286.

Egy hajban eveznek. P. (4289. 7841.)

Latin: In eadem es navi.
3287.

A trtt hajt elhagyjk az egerek.

3288.

Knny haj mellett uszni. (7114.)

3289.

Inkbb hajt huznk. (4072.)

3290.

Veszedelmes a hal harmadik vizben.

Nmet: Wenn gekochter Fisch in's dritte Wasser kommt, wird er ungesund.
3291.

n fogom az aranyhalat.
3292.

Azt a halat tartjk legszebbnek, mely a hlbul kiugrik.

A mit az ember elhalaszt, mindig jobban sajnlja, mint klnben.
3293.

Halat szlka nlkl, embert hiba nlkl, nem lehet tallni. (2821.)
3294.

Viznek regben fogjk a nagy halat. D.

3295.

Nagy halat fogott.

1040

Hogy nagy halat foghasson, nagy vizbe veti hljt. Pzmn.

3296.

Sztlan hal is mondhat igazat. D.

Azaz bzvel tudtra adhatja az evnek hogy rgi.
3297.

Fejn rohad a hal.

Az elsbbek, fbbek Latin: A capite foetet piscis.
3298.

erklcse

kezd

elbb

romolni.

Akkor szokja meg a hal a horgot, mikor legelsben elnyeli.

3299.

Megf a maga levben, mint a hal.

Azaz sajt bnei, hibi lik meg az ember becslett.

a) Hal hallal l, ember emberrel l.

3300.

Hallgat/Sztalan mint a hal. (2499.)

Nmet: Stumm wie ein Fisch.
3301.

Egszsges/Frge mint a hal.

Latin: Tam sanus es quam piscis.
3302.

Ugy l mint hal a vizben. (3026.)

3303.

Vergdnk mint hal a harasztban. P.

3304.

A mi halad, el nem marad.

3305.

Pofon csapom/tm Halasit.

Azaz elejt veszem. Pldaul igy szl valaki: ejnye be sok zsirost ettem, mg meg tallok csmrleni, de biz n "pofon tm Halasit", megiszom egy findzsa fekete kvt.
1041

3306.

Hoszu halaszts megveszti izt nagy ajndknak is. K.

3307.

Nem akkor j a hall, mikor mi akarnk. K.

3308.

Kora hall jobb nha hoszu letnl.

3309.

Szp volna hall is, ha letben a) Hall hallnak, let letnek bartja. (2376.)
3310.

volna.

Ha a hall szoks, nem tudni, ki szokhatta meg.

3311.

Hall szekere minden but, bnatot elvisz. (1226.)

Legyen lom, legyen Btran megyek Mint egy A vadon Mert ha lom, Mert ha bir, nem furdal vd. Berzsenyi.
3312.

bir, elfradt

(a

nyugalmat

hall) elbe, utaz enyhelybe. d,

Hall ellen nincs orvossg./f kertben. ML.

3313.

Ks akkor idvezlni, mikor a hall kzelget.

3314.

J volna hallnak. K. (1411. 3822.)

Ki lassan Nmet: Er ist gut nach dem Tod zu schicken.
3315.

jr.

Hall a) Hallra kr.

1042

fia.

3316.

Ha ksn j is a hall, mgis korn j.

3317.

Mg a hall hza is kittt rajta. M.

3318.

Hall kutyi ugatnak ki belle. K. (6099.)

3319.

Hoszu ut a hall utja.

Most indulok Honnan tbb ne vrj vissza. Npd.
3320.

olyan

utra,

Halllal senki nem ivott ldomst.

3321.

Senkinek sincs homlokra irva halla rja. (3208.)

3322.

Egy szomoru, kt bus, hrom hallkp. D.

3323.

Srga/Spadt mint a hall.

3324.

Akr Dunba, akr a tengerbe halni. (7808.)

3325.

Szp halni a hazrt.

3326.

Halsz, vadsz hen krsz.

Nmet: Fischen Macht hungrigen Magen.
3327.

und

Jagen

Hl eltt halsz nem fogja csukjt. K.

3328.
1043

Ritkn szraz a halsz. (7543.)

3329.

Sokat hallj, de keveset szlj. a) Nem sokat r a csupa hallom mondom.

3330.

KV.

(2655.)

Azt hallottam felle, semmi sem lesz belle.

Mondani szoktuk oly tervre s akaratra, mi ellenkezik a magunkval, vagy kptelennek ltszik elttnk.
3331.

Hallgats senkinek be nem tri fejt. (2655.)

3332.

Hallgatssal szp az aszonyember.

3333.

Figyelmes hallgat teszi a papot szorgalmatoss. Sz.

3334.

Halkkal jobb cselekedni, hogysem mint hirtelensggel. M. (3352.)

3335.

Sok kicsinbl halom n. Cz. (1368.)

3336.

Elg hamar, ha elg jl.

3337.

Hamar hamvas, ks Hamaru hamvas, ks kedves. K.

3338.

kedves.

D.

Nem hnak engem Hamarnak.

3339.

A hamarban egy betje sincs a jnak.

3340.
1044

Hamar m hamvas szokott lenni.

Ritkn szokott a hamar munka j lenni.
3341.

Kt hamar nem j: hamar inni s hamar itlni.

3342.

Hamar kezdi, hamar vgzi KV./unja. Cz.

3343.

Hamar szl, hamar bn.

3344.

Hamar lett, roszul lett.

3345.

Hamar fekszik, Hamar indul, hamar r.

3346.

hamar

kl,

Hamar jr, hamar frad.

3347.

Megbnsra siet, ki hamar szl.

3348.

Fiatalnak hamar, az regnek ks.

T. i. a hzassg.
3349.

Semmi itletben nem j a hamarsg.

3350.

Hamar munka, ks haszon.

3351.

Hamar poru. BSz.

Azaz hirtelen haragu.
3352.

Hamari hamvasnak kormos a kt fle. (3334. 6787.)

1045

3353.

Hamis embert elbb megfogjk a hamissgban, mint snta ebet a lopsban. Cz. (6738.)
3354.

A hamis s csalrd egy fnak gai.

3355.

A ki snta csak sntikl, de a hamist utlri.

3356.

A hamissgot hamissgnl egybbel senki be nem boronlhatja. P.

3357.

Nehz a hamissgot ugy szpegetni hogy csontja ki ne tessk.

3358.

Hogy a hamissg talpon maradhasson, sok ravaszsgra kell tmaszkodnia. D.

3359.

Trvnyben nem j a hamissg.

3360.

A hamut is mamunak mondja. (6418. 7511.)

3361.

Hamupipke.
Mondai szemly, nmetl Aschenbrdel. Kzs legtbb npekkel, melyek mindnyjan egy forrsbl meritk azt, de sajtsgait nemzetisgek szerint ltjuk talaktva. Nlunk azt hiszik felle, hogy sokig stoz, suton l letet l, hamu kzt fetreng a tzeln, de ha kell, elll, s csudadolgokat mivel. E vonsokbul van valami a magyar nemzeti jellemben; mert mi is rmest feksznk a hvsn, mig valami ki nem kerget a nyugalombl. Kzmondsilag mr, mi legyen a hamupipke, vagy -pepelyke, rthet.
3362.

Hangynak is van haragja. BSz.

1046

3363.

Nem hangykrt van a mennyorszg.

3364.

Hangyanyom idvel megtetszik a kvn. (1361. 1363.)

3365.

Annyi mint a hangya.

3366.

Szorgalmas mint a hangya.

a) Hangyamunka. 3367.

Nagyra viszi embert a harag. (1146.)

3368.

Rosz tancsad a harag.

Nmet: Zorn thut nichts mit Rath.
3369.

Hol a harag nyertes, vesztes a nyugalom.

3370.

Okos harag nha az ernek le.

3371.

Haragnak megbns a vge. KV.

3372.

Nagyobb haragja a) Le ne menjen a nap haragodon.

3373.

mint

maga.

Szakcscsal, kulcsrral nem j haragot tartani. K.

3374.

Haragos, ha maghoz tr, magra haragszik. D.

3375.

Haragosnak kett a rsze: meg is verik, enni sem adnak. M.

1047

3376.

Ki nehezebben haragszik meg, tovbb tart haragja. Cz.

Nmet: Wer langsam zrnet, zrnet schwer.
3377.

Ki haragszik, harapjon sz..t.

3378.

Szl a harang, de templomba nem megy.

Sok ember papol jt, de azrt nem teszi.
3379.

Megkondtottk felette a harangot.

Mikp tzre, mi veszlyt jelent; ugy neki is veszedelmre jrnak.
3380.

Meghuzzuk neki a hrmas harangot.

Azaz vgveszlyre Huzd meg neki azt Ne tanulja mstul a csalfasgot. Npd.
3381.

jrunk, a

hrmas

megbuktatjuk. harangot,

Megfizet az reg/a nagy harang. (3610.)

Azaz soha senki Mi a A nagy harang megfizeti. Npd.
3382.

meg vltsgot

nem

fizet. illeti,

Nem mindig g, mikor a harangot flreverik. (5489.)

3383.

A mint ntik a harangot, ugy szl.

3384.

Harangszval megy nyulszni. (1815. 3261.)

Elre kihireszteli, mit akar; elrulja tervt.
3385.

Egy harangot ver. (492. 3729. 6529.)

1048

3386.

Hallgat mint nagyhten a harang.

3387.

Hallotta hogy harangoznak, de nem tudja hol. (1661.)

Nmet: Er hat luten gehrt, weisz aber nicht, wo die Glocken hngen.
3388.

Beharangoznak neki. (3379.)

3389.

Orrban hordja a harangoz pnzt. (4593.)

Kzel van a hallhoz.
3390.

Hozz fogna harangntshez a) Apja sem volt harangnt.

3391.

is.

Harapfogval sem huzhatnl belle szt. (5603.)

Makacs hallgatagra mondjk.
3392.

Azrt tart harapfogt a kovcs, hogy meg ne ssse kezt.

3393.

Nem zrg a haraszt magtul. (5009.)/szl nlkl. (2835.)/ha szl nem fu. (5669.)
3394.

Zrg mint a haraszt.

3395.

Ttog mint a harcsa.

3396.

Egy harcz nem gyzelem.

3397.

Harcz s hboru!
1049

3398.

Harist szavn fogjk meg. M. (6029.)

3399.

Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnya ktsnl.

3400.

Harmad napi vendgnek czoki legyen neve.

3401.

Harmad napra mind a hal mind a vendg bds.

3402.

Harmat nem es.

3403.

A ki jkor felkl, harmatot szed. (235.)

3404.

Harmincz kt ok.
Igy nevezi a magyar a lnyeges okot, mely maga flr harminczkt okkal. Egy pspk egyszer falurl falura jrt ltogatni az egyhzakat s csudlkozk hogy eleibe nem harangoztak valamelyik egyhzban. Krdre vevn az egyhzfit: mirt nem harangoznnak, ez egyszeren felel: "annak, mltsgos uram, harmincz kt oka van. Els, mert nincs harangunk" ... "Elg!" mond a pspk. Ez harmincz kt ok.
3405.

Istene a has.
3406.

Nem krdi az hes has, hnyat ttt az ra.

3407.

Keveset hall az h has.

3408.

res hasnak nem elg a szp sz. (7447.)

3409.

Legtbb gondot ad embernek a has.

1050

3410.

Nincs a hasnak fle. (3214.)

Latin: Venter auribus caret.
3411.

Nincs a hasnak lelkismerete.

3412.

A teli has nem tanul rmest.

3413.

Tizenkettt ttt a hasamban.

3414.

Akkor fjjon a hasam, mikor magam akarom.

3415.

Knny teli hassal a bjtrl papolni.

Nmet: Voller Bauch lobt das Fasten.
3416.

Hasra esik.
Megrt neki.
3417.

Hasra esett.
Azaz rosz, nem sikerlt valami, p. hasra esett hasonlatossg, plda, bizonyts.
3418.

Hasbl beszl.
Azaz kszletlenl, p. a pap, sznok.
3419.

Inkbb hask fjjon, mint leveske maradjon.

3420.

Hasonl hasonlval hamar sszebartkozik. D.

3421.

Korom koromhoz nem hasonlbb.

1051

3422.

Semmi haszon munka nlkl. (3868. 3869.)

3423.

Szeretn a hasznot, de fut a munktl. (5237.)

3424.

Ki mint keresi, ugy vegye hasznt.

3425.

Nagy mi haszna.
3426.

Nzi maga hasznt, nem bnja ms vsznt.

3427.

Ha kevs becs dolgot jl hasznlunk, sokkal tbbet r a drgnl.

3428.

Olyat aludtam/Ugy jllaktam mint hat.

A "hat" szm, ugy-e mint a hromnak kt annyia, vagy egszen eredeti szoksbl, kedves a magyar np eltt. Szokta ezt vg nlkl hasznlni, p. ugy ment mint hat; ugy uszott, ivott, mint hat, stb. azaz igen jl. Meglehet ez a kpessg van meg a "hat, hatni," ige jelentsben is.
3429.

Vagy hatra vagy vakra. K.

Azok mondjk, kik jra roszra elsznvk, mintha koczkt jtszannak.
3430.

Megtette a hat vgst.

Azaz megtette, a mit kell. A hat vgs igen hires. A magyar gyermek mindennl inkbb igyekszik ezt megtanulni, mint a huszr f mestersgt. Szerintk a huszr els vgst tesz a l jobb fle mellett le s oldalvst htra, a msodikat ugyanott alulrl flfel, a harmadikat a l bal fle mellett flfel, a negyediket ugyanott lefel, az tdiket feje fltt krl kanyartva, a hatodikat szurssal elre. Els ngy vgssal vdi lova kantrt s vgja oldal felli megtmadjt; az tdikkel vdi magt htulrl, a hatodikkal elre tr s tmad.

1052

 Ez a hat vgs falusi magyarzata. Rzsavlgyi, elhunyt jeles hangszerznk, zenemveit is czimezte "hat vgs"nak.
3431.

Befogta mind a hatot.

Divat volt egykor hat lovon jrni, csupa nagyuras fnyzsbl. Ezt a npi elme flhasznlta, s kevlyre, bszkre alkalmazta.
3432.

Hatot vet a koczka.

Szerencssen fordult.
3433.

Hat hz nem falu. D.

Jtk a "hat hz" s Hathz vagy Hadhz, hajduvros szavakkal.
3434.

Kevs hat krtvly kilencz medvnek.

3435.

Haton adjk, tn veszi.

ron adnk s tn (azaz t ujjval) veszi vagyis lopja.
3436.

Tudatlan hatalmas mindennek rtalmas.

3437.

Ne hnyd fel a hatrt, a melyen sd jrt.

3438.

Nem hatvan ht, hanem hatvannyolcz.

E km. azokra szl, kik mrtk feletti nagytssal hazudnak, mint az egyszeri inas, kinek ura megparancsol hogy a mit mond, nagytsa msok eltt. Trtnt pedig, hogy ura s vadszaton voltak. "Nos mit lttetek?" krd valaki. "Hat vagy ht nyulat," mond az ifju. Az inas a "hat vagy hetet" hatvanhtnek hallvn, mond: nem hatvanhetet, uram, hanem hatvannyolczat.
3439.

Nem fehr hattyu az, kinek tarka tolla.

Nem tiszta jellem az, kinek cselekedetei klnflk, mink a tarka tollak.

1053

3440.

Hattyu a ludak kztt.

3441.

Ritka mint a fekete hattyu. (3671.)

3442.

Feljtt a hava. (6009.)

3443.

Haza, mostoha. (6462.)

3444.

Hazja embernek, hol jl folyik dolga.

Igazn npi km. Anyagi, meglehet, de a szellem nincs anyag nlkl e fldn, azrt parancsol is msfell, mert kilt szava az a jlt s boldogsg utni epedsnek. Egybirnt legtbb npnl megvan. Sokratestl krdezk egyszer: micsoda orszg volna hazja? "Ez a vilg," felel.
3445.

des, haznk szerelme. KV.

3446.

Szp a hazrt meghalni.

Szp, azt mondjk, a De mgis szebb bkessgben maradni. Npd. hazrt meghalni,

a) Sokat lt, ki meghalt a hazrt.

3447.

Haznak fstje is kedvesebb mint idegen orszgnak tze. K.

Latin: Patriae fumus igni alieno luculentior.
3448.

Haza jr.
Holtra rtve: kisrt.
3449.

Haza vitte.
Azaz megnyerte.

1054

3450.

Igyunk, a ki r r; ljen a haza!

3451.

Idegen kr is haza fel bg.

3452.

L is jobban get haza fel. (6023.)

3453.

Nincs becse a hazafinak.

3454.

Szjhazafi, szhazafi.
3455.

Maga ersznye mellett hazud. K.

Dicsekszik abban, mie nincs, mert csak ersznyt akarja tlteni.
3456.

Ki rmest hazud, rmest lop. D.

Nmet: Wer lgt, der stiehlt; wer stiehlt, der lgt.
3457.

Ki hazudni szokott, lopst sem szgyenli.

3458.

Ritkn hazud, ha igazat mond.

3459.

Hazud mintha olvasn.

Nmet: Er lgt, als wenn gedruckt wre.
3460.

Hazudj egyet, llj elbb.

Ez ugy adatik, mint nmely hazugok elve. Pldul: " csak olyan ember: hazudj egyet, llj elbb."
3461.

Ki btran akar hazudni, bizonyitson. K.

messze orszgi bizonysgokkal

1055

Ha valaki, pldaul idegen orszgrl haza kerlt katona, hazud s igen eskszik hogy szrul szra igaz, mit beszl: szoktk r felelni: inkbb elhiszem, mintsem oda menjek.
3462.

Messznnen jttnek szabad hazudni.

Mert senki sem tudja megczfolni.
3463.

Ritkn hazud, de ha igen: igen nagyot.

3464.

Akkor is hazud, mikor gynik.

3465.

Ki nem hazud, hamar hisz.

3466.

Akkor is hazudna, ha nmn szletett volna.

3467.

Olyat hazudott: maga is elhlt bel.

3468.

Hazud mint a kalmr.

3469.

Olyat hazudott mint egy hz.

3470.

Olyat hazudott, majd leesett alatta.

3471.

Hamarbb megrnek egy hazug embert hogysem egy snta embert. M.

3472.

Knnyebb egy hazugot hogysem egy snta ebet elrni. P. Hamarbb utlrik a hazug embert, mint a snta kutyt.
3473.
1056

Sok hazug ember van innen s tul a Tiszn.

3474.

A hazug csak akkor mond igazat, mikor azt mondja: hazudok.

3475.

J fejnek kell lenni a hazugnak, hogy mindentt egyformn hazudhasson.

3476.

Asztal/Vros/Piacz hazugja.
3477.

A hazug csak ugyan hazug, ha igazmond ruhjt veszi is fel. D.

3478.

Hazugnak beszlek n?
Mikor valaki nem ltszik hinni elbeszlsemet, trfsan ily krdst tehetek: hazugnak beszlek n? s ezt rtem alatta, t is legyintvn: ht hazugnak hisz engem?
3479.

Hazugnl hazugabb.
3480.

Akkor se hisznek a hazugnak, mikor igazat mond.

3481.

Nyelvn akad fel a hazug.

3482.

Sok hazudsg sem tesz egy igazat.

3483.

Tisztessges hazudsg nem vtek.

Pldaul: mikor gyermek enni kr az asztalnl, s anyja azt mondja hogy mr nincs: ez tisztessges hazudsg, mert a gyermeket semmi egyb ok el nem trti kivncsisgtl, s ez nem vtek. Az ilyet Rousseau is helybenhagyja.
3484.

Nem n ssze a hazudsg. KV.

1057

3485.

Markba szakadt a hazudsg.

3486.

Huszat szl, tizenkilencz szava hazudsg. ML.

3487.

Egyik hazudsg ott ri a msikat. KV.

3488.

Egygynek kell lenni, ki minden hazudsgot elhisz.

3489.

Nincs Ellehet nla nlkl.

3490.

hazudsg

nlkl?

Az els sor krds; a msodik felelet, bizonyit, hogy igazat mond.

Jobb a tisztessges hborusg mint a szines bartsg. Cz.

Nmet: Besser offener Krieg, denn vermummter Friede.
3491.

Ki nagyot hg, nagyot esik. M.

3492.

Minden hgnak vagyon lejtje. Cz.

3493.

Nagy hgnak nagy a lejtje. (5341.)

3494.

Nincs oly magas hg, melynek lejtje ne volna.

3495.

Kivl a hja. BSz. (6019.)

Czifrbb mint gazdagabb.
3496.

Hamis hjjal kentk a segge tjt. (1989.)

1058

3497.

Jl esett, mintha hjjal kentk volna seggit.

3498.

Megette a kutya a hjat.

Csikorg tengelyre mondjk.
3499.

Csak a hjt nveszti. (2810.)

3500.

Hadd kssn a hjunk.

Azaz ljnk mg asztalnl egy kicsit, mikor mr vge van is az ebdnek.
3501.

Ha n kirly megvnm, hjas pirts megennm.

Igy fejezte ki egy szegny tt inas azt a lehet jt, mely re kirlysgban vrna.
3502.

Sok a lyuk a hln, ha uj is.

3503.

Nagy vizbe veti hljt.

3504.

Hlba esett./kerlt.
3505.

Hlval takarzik.
3506.

Hlyog van a szemn.

3507.

Kirugott Kirugott a hmfbl.

3508.

hmbl.

P.

Ne hntsd, ha nem hmlik.

3509.
1059

Hnyd el, vesd el mdra.

Gond, rend, figyelem nlkl vgezni valamit.
3510.

Egyik sem hnyja a msikat.

Ha krdenk szegny fiutl, kinek semmie, senkie: hny prnd van neked? , puszta fldn hlvn, igy felelne alkalmasint: egyik sem hnyja a msikat, azaz egy sincs.
3511.

Hrom a szent szm.

3512.

Hrom a tncz.
A "hrom" szmot tnczra is tvitte a magyar. Az els tncz lassu, csendes, komoly. Ezt magok kezdik s jrjk a legnyek, a krben ll lenyok kzl vlasztgatva tnczosnkat. A ntt ekkor inkbb magrt mint tnczrt huzzk, ez hallgat ntnak neveztetik. A test mozgsa mg csak kszlet a tnczra, hol fiu, leny illesztgeti, egyengeti magt. A msodik nta mr elevenebb, toborzi tempval. Ebben fejldik tnczcz a mozgs, s kifejezv a tncz. Harmadik a fris, mely a j kedv tncza, s a tagok kltszete. Benne semmi egyb szably mint a lelkeseds tactusa. A kt els tnczot krlbell egyenlen jrjk mindentt, a friset klnbzleg. Mert ms a gyries mrtogat, ms a csongrdi topog (helyszerleg: kutyakopog), ms a nyiri ugrs, pedig a nta ugyanaz. Ugy ltszik: a vidki sajtsgok a frisben tkrzdnek, mig az elsben ltalnos npnemzeti, a msodikban dlczeg katonai mozdulatok olvashatk. A km. jelentse: Omne trinum perfectum. Hrom a tncz mind hallig, Ki vilgos kiviradtig. Npdal.
3513.

Hrom grg, hrom trk, hrom zsid: kilencz pogny.

3514.

Mg a katona is hrom tyukmonyat szeret.

3515.

Hrom fa virga. (109.)

Azaz akasztfa Mustafa, Karafa s Mind ezen hromfa mind a hrom rosz fa. Npd.
1060

az

virga. akasztfa:

a) Adjon isten hrom (1892. 2450. 437.)

3516.

-t,

hrom

f-et,

hrom

b-t.

Kett helyett hrmat lt.

lmosra, borosra, korosra Latin: E duobus tria videt.
3517.

mondjk,

ha

nem

jl

lt.

Hrman csendesen, ketten szerelmesen.

3518.

Nem titok, a mit hrman tudnak. (7794.)

3519.

Feslik neki a hrs.

Azaz knnyen megy dolga.
3520.

Addig hntsd a hrsft, mig hmlik. (8343.)

3521.

Hrsat hntok htbul.

3522.

Ms a ht, ms a krds.
Mivel a krdst sokszor igy kezdik: "ht" p. ht te hol jrsz? ht te mit csinlsz? innen a km. "Ms mr a ,ht', a krds is msfel msz." Psahzi.
3523.

Minden htnak van egy hasa. D.

Azaz minden krdsre van felelet. Jtk a "ht" sz ketts (krd s Rcke) jelentsvel, mikor ez utols esetben htnak megfelel a "has."
3524.

Viszket a hta.
Azt akarja taln hogy megverjk. Aggatz legnyekre mondjk.
3525.

Htn hza, kebelben kenyere. (1410.)

1061

3526.

Prduczbr a hta.
Seb vagy tlegfoltok miatt.
3527.

Hupikk a hta, jajvrs a czombja.

3528.

Htamon is kivinnm.
Pldaul: a mennyi becsletes ember van itt s itt, htamon is kivinnm a vrosbl. Teht: kevs.
3529.

Mintha hta meg hnyn.

P. telt. Olyanra mondatik, ki knytelen, kelletlen tesz valamit.
3530.

Akr akkor lssam, mikor a htam kzepit.

3531.

Htat fordt.
Azaz gyll vagy legalbb nem szeret.
3532.

Htalt volna, ha hast vertk volna.

3533.

Sok kszbt nyalt az hta vge. (123.)

3534.

Fordtja a htibrt. (4657.)

Als Borsodban szokott viselet a htibr, mely tulajdonkp nem egyb szradt brnybrnl, a kt els krmnl sszektve s nyakba vetve. Mezn szntskor, a mint szlnek fordul az eke, ugy a htibr is. A gyermek iskolban egsz telet is kihuz vele, fordtvn szl fel a htibrt. Innen a km.
3535.

Htibr is megszokja a bundt.

3536.

Egsz nap a htibrn. (4662.)

1062

Heves, lustlkodik.

a) Terem az ember mint a htibr.

3537.

Roszabb a htramensnl.
3538.

A mennyi hz, annyi szoks. (2653.)

Igaz ez a A mennyi hz, annyi szoks. Npd.
3539.

rgi

szls:

Fehr a hz, fekete a kenyr. (6431.)

3540.

A mit a hz ellop, el is adja.

3541.

Hz nem templom.
Hzasok kzt megesik olykor a szvlts.
3542.

Nagy hz mellett kis hz.

Bizonytalan utasts, mely bennnket el nem igazt, hanem annl tbbet hagy krdezskdni. Pld. "menj keresd fel ez s ezt. Hol lakik? Tudakozdjl: nagy hz mellett kis hz.
3543.

g a hza, de nem ltszik fstje.

Olyanra mondjk, ki j arczot mutat a szerencstlensgben.
3544.

Se hza se tze, mgis vendget h.

3545.

Kiment a hz az ablakon.
Megtudtk mi trtnt a hzban; kiment belle a titok. Egybirnt ez talls mese, s jelenti "hz" a vizet, "ablak" pedig a bel vetett gyalmot, hlt, melynek lyukai ugyanannyi ablakok.
3546.
1063

Ha a kutya megvsz, elhagyja a hzat.

Ezzel a kutya sztnszer hls voltt akarjk rteni, mintha veszett korban azrt kerln gazdja hzt hogy jtevi kzl valakit meg ne marjon.
3547.

Kr a j hzban valami rosz plda.

3548.

Rosz hzban is j a j plda.

3549.

Kiki maga hza eltt seperjen.

Nmet: Jeder kehre vor seiner Thr.
3550.

Sok egy hzban kt okos.

3551.

A ki hzat pt, meghal.

A hzpts sok gonddal, kltsggel jr; az pts bajait nevezi hallnak a magyar. Mgis van plda hogy nmely pitkez csak azrt nem vgzi be teljesen hzt, hogy fejre ne teljk a km.

a) Rosz hz, melyben kpenyeg kell es ellen.

3552.

Tovbb egy hzzal.

Azaz tovbb; pldaul ki nem akar enni valamelyik telbl, mondja: tovbb egy hzzal.
3553.

Hznl egy oszlopot tart a frfi, de az aszony kettt.

3554.

Jaj annak a hznak, hol tehen biknak jrmot vethet nyakba.

3555.

rtalmas a hznl: haragos aszony, sr fst, lyukas tl. K.

3556.

Kt hz ebe.
Ktszin, kt helytt nyalakod.
1064

3557.

Ms hznl szemes, magnl vaksi.

3558.

Korn hzasodol, korn bnod meg.

3559.

Szoksbl is lehet hzasodni.

3560.

Nincs nagyobb szerencse mint a j hzassg. (2450. 2723.)

3561.

Hoszu alku a hzassg. a) Utnak, sznak, hzassgrul val tancskozsnak nincs vge.
3562.

Hzassg: rabsg; zvegysg: mentsg; szzessg: nemessg. B.

3563.

Ht tl, ht nyr vlasztja meg a hzassgot.

3564.

Hzassgi eskvst nem oly knny felbontani mint a rosz varrst.

3565.

Egsz hzhelyes.
Kvr, szles alakra mondjk
3566.

Uti czifra, hzi ronda.

3567.

Hztz ltni.
Lnynzbe menni, krlnzni a hzat, tzet, mi a gazdaszony fell bizonysgot tegyen.
3568.

Szpen szl a heged, mert res bellrl. (706.)

1065

Szp zengs, res beszdre illik.

3569.

Vn hegeds minden nap egy ntt a) Ritkn vagyon hegedsben bornemisza. Sz.
3570.

felejt.

(2534.)

Hegedszval tartja a vendget.

Mulattatja, de ennie nem ad.
3571.

Hegedszban szp mese.

3572.

Nincs drgbb a hegedsznl: el is frad az ember, meg is fizet rte.

3573.

Tzfa hegedhz nd vonu illend.

3574.

Drga mint a hegedsz.

3575.

Roszul hegedlnek, ebl tnczolnak ma.

3576.

Hegynek hajts, vlgynek tarts.

Nmet: Berg auf, sachte, Berg ab, achte, grad' aus, trachte.
3577.

Hegyen, vlgyn lakodalom.

Pldaul ily eladsban: ha egy kis pnze van, mindjrt "hegyen, vlgyn lakodalom." Azaz nem kimli a pnzt, kedvre l.
3578.

Hegyen, vlgyn egyirnt.

Akadlyt nem nzve.
3579.

Nincs hely a vilgon, honnan pokolba ut ne volna. K.

1066

3580.

J helyen tapogat.
3581.

Mit ember kicsin helyen megfordithat, ne keritsen annak szles feneket.

3582.

Helyt sem leli.

Igen rl, kedvez neki.
3583.

Helyn keresd, feltallod. (1371. 6037.)

3584.

Csak hlt helyt leltk. (1145. 3629.)

3585.

Helyt is megtrlnd mg valaha.

Igen jl fogsz r emlkezni.
3586.

Ne henylj; kszntsd rm.

Borozk mondsa.
3587.

Herczehurcza let.
Bizonytalan, nem lland let.
3588.

Nem sok plmja van here embernek. KV.

3589.

Sovny mint a hering.

3590.

Megharagudt Hermn, kvr ludat kivn. ML.

3591.

Ltod-e mibl lesz a herny?

1067

Ltod-e, mibl mi lesz?

3592.

Szent heverdelnap.
Az, mi a nmet "blauer Montag."
3593.

Hever ember szerencsjt is elheveri. D.

3594.

Hevet, havat sszehord.

sszevisszabeszl, min a hv s h, meleg s hideg egytt.
3595.

Majd elvlik mint hj a fjtul. D.

3596.

Elkelt mintha hkre vetettk volna.

Pldaul a vizcsep, ha meleg kre esik, azonnal elprolog.
3597.

Nlok is tbb ht nyolcznl. BSz.

3598.

A nagyht kutyagytrelem. D. (6306.)

Azaz nem vgvn hust a mszrszkben, nincs koncz.
3599.

Heted ht orszgra szl. (3628.)

3600.

Heted ht orszgon tul. (5284.)

3601.

Sem hete sem hava, mr is parancsol. KV.

Alig jtt a hzhoz, mindjrt urat jtszik.
3602.

Heti bre hat nap, a hetedik rads.

3603.
1068

Isten is megpihent a hetedik napon.

3604.

Hetedik gyermek.
A hetedik gyermekrl sok csudt tud a np; legnevezetesebb hogy megltja fld alatt a rejtett kincset.
3605.

Hetvenkedik.
Hnyja veti magt; kevly, rtart.
3606.

Hi szrke, hi fak! itt semmit sem adnak.

3607.

Hiba van a tavasziba.

3608.

Knny hibt keresni.

Knny A gyolcs jgen elesni. Npd. hibt keresni,

a) Nincsen ember/Nem tallni embert hiba nlkl. (2821. 3293.)

3609.

Btor a k hid alatt.

3610.

Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. (3381.)

3611.

Se hideg se meleg.
3612.

Ki hideget ad, subt is Ki a hideget adja, mentt is ad mell. ML.

3613.

ad

hozz.

Varrj himet rla.

Vgy pldt, vagy utnozd; ne varrj himet rla: ne kvesd.
3614.
1069

Nincs ennek hime hogy eszedbe ne foglalhasd.

Nem szvevnyes dolog.
3615.

Ne himezd, ne hmozd, mondd ki igazn.

3616.

Gyngn bnik vele, mint himes tojssal.

3617.

Ragads mint a himl.

3618.

Verje meg a himl.

3619.

Ki mindenbe kap, mindenben himpellr.

3620.

Benne van a hinrban.

Latin: Haerere in vado.

a) Kin van a hinrbl.

3621.

Egyszer hincs, a) Hip hop hirvel jr.

3622.

msszor

nincs.

(3694.)

Hip hop! ott legyek, a hol magam akarom. (1283.)

3623.

Drga kincs a j hir, valaki azzal bir.

3624.

Rosz hir jobban megy.

3625.

Rosz hir szrnyon jr, a j alig kullog.

3626.

Hirbe akarsz jni, akaszd fel magad.

1070

3627.

Nagyobb hire volna annak.

Azaz nem igaz, a mit beszlsz, mert mr nagyobb hire volna. Csekly gunynyal czfol km.
3628.

Nagy a hire, mint a tatrjrsnak.

3629.

Se hire se hamva. (1145. 3584.)

Sem hir sem hamu nem maradt utna, mint szokott maradni ez utbbi a tz utn.
3630.

Hirt sem hallotta.

Ugy elmegyek, Hogy hiremet Nem hogy De levelem sem kapjtok. Npd.
3631.

sem hirem

meglsstok halljtok. hallantok,

Hallotta hirt mint katona a kvnak. (1661.)

3632.

Sprtt szemttel nem j a hirt is kihordani a hzbl. K.

3633.

Hirharang.
Szviv, szhord, pletyks.

a) A j hirnevet nem gtolja svny.

3634.

Tbbet hisznk a szemnek mint a flnek.

Latin: Oculis magis habenda fides Franczia: Les yeux ont plus de crdit, que les oreilles.
3635.

quam

auribus.

Akkor hiszem, ha ltom.

3636.

Hiszem is, nem is.

1071

Azaz oly beszd, mi ktsges hitel. Erre szl a km.

3637.

Hiszi biz a piszi. (1901.)

Piszi am. kutya.
3638.

lj a hiszem farkra, addig hordjon, mig el nem hiszed.

3639.

Meglsd/Jl megnzd kinek higy.

Latin: Fide, Nmet: Trau', schau wem.
3640.

sed

cui,

vide.

Veszteg ll viznek, hallgat embernek nem kell hinni. a) Inkbb hiszem, hogy sem oda menjek.
3641.

Hit nem szell.

Akkor mondja ezt a magyar ember, mikor mr megeskdtt, mintha mondan: letettem a hitet, s a hit nem szell, nem jtszom vele.
3642.

Szl a hite.
3643.

Kinek szl a hite, tmlcz az orszga.

3644.

A hit boldogit.
Nmet: Der Glaube macht selig.
3645.

Se hite se lelke. (5178.)

3646.

Se hite se oltra.
Latin: Quibus nec ara, nec fides.
3647.
1072

Nem veszi pnzen a hitet.

Knnyen eskszik.
3648.

Csep fonalon ll az hite.

3649.

Tarka hit.
Azaz vltoz hit, meggyzds.
3650.

Hivatal sohsem csal.

3651.

Rosz tkr a hizelkeds.

3652.

A szerfelett hizelked vagy megcsalt vagy meg akar csalni. K. a) Nem tudja az ember, mitl hizik.
3653.

Hat hizja lban maga a hetedik. (1797.)

3654.

Hol volt hol nem volt fle beszd. (1548.)

Igy kezdik rendesen a npi mesket. A km. alaptalan beszdet nevez igy.
3655.

Ha megfogy is a hold, megmarad a neve.

Derk ember, ha veszt is a tmeg eltt, hirt el nem veszti.
3656.

Addig tndklik a hold, mig a nap helyre r. D.

A kisebb elmk ragyogsa addig tart, mig nagyobb ltal el nem homlyosttatik.
3657.

Hadd homlyogjon a hold, csak a nap tartson igazat.

3658.

Sokszor megszarvasodik addig a hold.

1073

3659.

A hold hol n, hol fogy, hol megszarvasodik, de azrt nehezen lehetne r kntst akasztani.
Vltoz emberben nem sokat bizhatni.
3660.

Mr a hold a nappal egszen sszement.

Mikor a fej els rszrl lemegy a haj, akkorra szoktk mondani. Hold a kopaszsg, nap az arcz. Azrt mondjk az igen magasan kopasznak, hogy nyaka csigjn van a homloka.
3661.

Feljtt a holdvilg.
Azaz kopasz mr a fejtet.
3662.

Holdvilgnl meg nem rik a szl. D.

Latin: Lunae radiis non maturescit botrus.
3663.

Holdra ugat. (995.)

Azaz olyan ellen patvarkodik, kinek nem rthat mint holdnak az eb. Nmet: Was kmmert's den Mond, dasz die Hunde bellen.
3664.

Vltoz mint a hold.

3665.

Spadt mint a hold.

3666.

Holl hollnak nem vjja ki szemt. (8231.)

Nmet: Eine Krhe hackt der andern die Augen nicht aus.
3667.

Rosz hollnak rosz tojsa. (1940.)

Latin: Mali corvi malum ovum.

a) Fekete hollnak fekete tojsa./a fia.

3668.

Nem fl holl akasztott embertl.

1074

3669.

Holl volt, hattyu lett. (4628.)

3670.

Hollfszken hattyut keres. D.

3671.

Ritka dolog a Ritka mint a fehr holl. (3441.)

Latin: Corvo quoque Mr ma holnap a Ritka mint a fehr holl. Kisfaludy K.
3672.

fehr
rarior magyar

holl.
albo. sz

Holl hozta semmihzi ember.

3673.

Holmiben kiki megesik. BSz.

3674.

Holnap is nap lesz.

3675.

Holnap lesz a napja.

Azaz nem halasztom tovbb holnapnl.
3676.

Holnaprl hdra halaszt. Cz.

3677.

Ki tudja mg a holnapot.
3678.

Holnap utn, kis kedden, borjunyuz pnteken. (6814.)

3679.

Senkinek sincs homlokra irva a holnapi nap.

3680.

Ma pnzrt, holnap ingyen.

1075

3681.

Holt hagyja, l osztja.

3682.

Holtnak szemfdelt venni el.

3683.

A holt is mozog.
3684.

Holtra semmit vagy igazat.

3685.

Hadd nyugodni b) Megfelejtkezik mint a holt.

3686.

holtakat.

KV.

Nagy a homloka: vagy ember vagy kr. (1744. 6147.)

3687.

Ird homlokodra.
Hogy mikor tkr el llasz, meglsd, mit tettl ellenem, s el ne felejtsd. Szmot tarthatsz tlem is olyanra.
3688.

Senkinek sincs homlokra irva, mi lakik benne.

3689.

Homlokn viseli a gazsg blyegt. Cz. (258.)

3690.

Homok is eliszsza az est, de azrt nem terem.

3691.

Ha csak a homokfld terem, szken telik meg a verem. B.

3692.

Homokra pit.
Latin: In Nmet: Auf Sand bauen.
1076

arena

aedificat.

3693.

Honn lakjk az, ki kedvre akar lni. M.

Latin: Domi manere oportet belle fortunatum.
3694.

Egyszer hop, msszor kop. (3621.)

Hop s kop ellenttek. Hop a vigasg, bsg jelszava; kop a nlklzs, bnkds.
3695.

Hop itt is, amott is, a mi hzunk eltt is.

Csapodrra szl.
3696.

Hopon maradt.
Csak a biztat remnysgnl maradt, mibl semmi be nem teljesedett.
3697.

Flre gondok! hopot mondok.

3698.

A ki sokat hordozkodik, nehezen gazdagul meg.

3699.

Ht hordozkods egy gs.

3700.

res hord jobban kong.

Nmet: Volle Fsser klingen nicht, leere desto besser.
3701.

Nha rosz hordba is bort tltenek. D.

Roszakra is vesztegetik olykor a j intseket.

a) hordban uj bor, kt kr lesz belle.

3702.

Elnyelte a horgot.
Latin: Vorare hamum.
3703.
1077

Horogra akadt.
Mint a hal, azaz meg van fogva.
3704.

Mennl hoszabb, annl roszabb.

3705.

Se hosza se vge.
3706.

Szle, hosza egy.

3707.

Ha hoztok, esztek.
3708.

Ha hoztl, bejhetsz, ha nem hoztl, maradhatsz. (31.)

3709.

Hoz familia ez, nem Kri. BSz.

3710.

H htn is kincset s. (1788.)

3711.

Legtbb h van aratskor. (3725.)

Mert igy lltjk meg minden kereszt vagy csom let mellett a lovakat, krket: h vagy h.
3712.

Hhrnak ad szp szt.

3713.

Hhr falatja.
3714.

Maga eszik mint a hhr.

3715.

Veres mint a hhr.

1078

3716.

Nem hlyag hogy felfujjk.

3717.

Felfujt hlyagot tol viz al.

Latin: Utrem mergis vento plenum.
3718.

Egy hlyaggal vilgbl kizheted.

Latin: Utre territas.
3719.

Ne kaparszsz a hnom alatt.

Ne csiklants, ne boszants.
3720.

Hres mres, mark fles. Sz.

Aszonyainkra is ragadvn a dikos vilgbl valami, k e kzmondst ebbl fordtottk flmagyarra: honores mutant mores. Ugyancsak ezt is rtjk alatta orszgosan.
3721.

Hri horgas nagy inas. M.

A debreczeni ficzk lta egy nagy termet embert s megllvn utna nze s mond: ejnye be nagy hrihorgas sovb: kitelnk belle egy ember meg egy kutya.
3722.

sszeakadt hrcsk a borzzal.

3723.

Szeme szktibe mint a hrcsk.

3724.

Hrcsk is nha megkergeti a lovas embert.

3725.

Magyarorszgban legtbb h vagyon. (3711.)

3726.

Hk meg, vills!
1079

Bressz az krkhz, mikor visszatolatjk velk a szekeret. Mint km. visszatartztatsi jelsz heves emberekhez.
3727.

Akad hunczut. (1958. 2530.)

Ha birsg vagy ms hivatal megrlt, szoktk mondani: ki lesz mr a bir. Erre hasznljk e kzmondst feleletl.
3728.

Egy huron pendlnek. ML. (1083.)

3729.

Egy hurt penget. (3385.)

Nmet: Immerzu auf einer Saite zu raspen.
3730.

Ha elszakad az a hur, a) Elszakad a hur. (1518. 5526.)

3731.

megfizeti

ez

az

ur.

sszeesett mint az res hurka.

3732.

Szp mint a kifordtott hurka.

3733.

Hurokra kerl.
3734.

Olcs husnak hig a leve.

3735.

Itt a husa, itt a leve.

3736.

Egyet kettt mrts, mindjrt hust rnts.

3737.

El nem ri a husvti brnyt.

3738.
1080

Huszas, mrjs nem apr.

3739.

Hsg csak a kutyhoz illik. ML.

I.
3740.

Se ide, se oda. (2547. 4861.)

Vlemnyekben kznys emberre mondjk, ki sem egyik sem msik felekezettel nem tart; rszvtlen.

a) Jobb ma az idegen mint az atyafi.

3741.

Az id nha anya, nha mostoha.

Latin: Ipsa dies quandoque parens, quandoque novercca.
3742.

Az id jr, senkit nem vr.

3743.

Id szolgl, senkit nem vr.

Nmet: Zeit, Ebbe und Fluth warten auf Niemand.
3744.

Az id folyton foly, meg nem Az id jrton jr, semmi szra nem vr.
3745.

eszi

moly.

Az id mindent kidert.
Azaz tisztba hoz, flfedezi az igazsgot. Szoktk mondani valami ktes dologra: majd kiderti az id.
3746.

Egyik id a msiknak ellensge.

3747.

Egyik id a msiknak mestere.

3748.
1081

Mulik az id.
3749.

Ms idk, ms erklcsk.
Minden nagy trtneti szaknak megvan a maga uralkod eszmje, mdja, mondhatni: egszen sajt levegje, mely mg az erklcsket is ltalvltoztatni ltszik. Az ez, mit Berzsenyi igy tesz ki: minden kornak van istene.
3750.

lj az idvel.
Minden rdnak A jvendsg Bizd az istensg lj az idvel. Berzsenyi.
3751.

leszakaszd sivatag vezet

virgt, homlyit kezre;

Mindennek van ideje.

Nmet: Alles hat seine Zeit.
3752.

A vas is megvsik idvel.

3753.

Idtl vrj.
3754.

Nincs drgbb az idnl.

3755.

Nincs ideje, ki az idre vrakozik.

3756.

Legjobb gazda az id.

3757.

Legjobb orvos az id.

3758.

Az eltlttt id soha vissza nem j.

Latin: Fugit irreparabile tempus.

1082

3759.

Idvel, szalmval a naszpolya is megrik. F.

Nmet: Zeit und Stroh macht die Mispeln reif.
3760.

Mit sz meg nem gygyt, meggygytja id.

3761.

Id a bolondot is szre hozza.

3762.

Lesz mg id szpen jrni, csak legyen ki felltzni.

3763.

Rosznak is idvel kell vlni.

3764.

Minden j annak idejben.

3765.

Elmult idt ne sirass.

3766.

Kinek b az id, mg kifogy belle.

3767.

Elj az id, ha megzik a td.

Elmehetnk, ha eleget ittunk.
3768.

Ingre is rhl az id.

3769.

Ki idejn kel, harmatot szed. (235. 3403.)

3770.

Ki idejn kezdi, idejn vgzi.

3771.

Idvel, pnzzel lgy takarkos.

1083

3772.

Tisztelem az ifiaszonyt.
Akkor mondjuk, mikor valami nem birja tetszsnket. Pldaul: dicsrnek egy hegedjtszt. Ha meghallgatom s nem tetszik, mondhatom re: tisztelem az ifiaszonyt.
3773.

Kit isten szeret, ifjanta vesz el.

Az "ifjanta" formja szerint ilyet is hallani a npnl: "lnyta", azaz lnykorban. Nmet: Was Gott am liebsten hat, fhrt er jung heim.
3774.

Ifju ur, uj csizma kedvesebb az nl. K.

3775.

Ifju szoks, reg gyakorls.

Nmet: Jung gewohnt, alt gethan.
3776.

Sokra mehetne az ifju, ha eszvel mindenkor tudna lni.

3777.

Ifjusg bolondsg.
3778.

Ifjusgban ernkkel, vnsgnkben esznkkel. (3254.)

3779.

Az ifjusg arany alma, mlt megrizni.

3780.

n huzom az igt, ms penderl.

3781.

Igba fogtk.
rtik alatta a hzassgot is. Egybirnt oly hivatalt, mely semmi mulasztst nem enged.
3782.

Egsz nap igban.

1084

3783.

krnek az iga kemny nyakacsiga.

3784.

Fradt mint az igavon barom.

3785.

Kitri az igaszeget. (3994.)

3786.

Szlj igazat, betrik a fejed. (2655. 3329. 4686.)

3787.

Szlj igazat, ne hazudj rovsra.

Azaz ne hazudj kvetkezetesen, inkbb czfold meg elbbi szavadat, csak most szlj igazat.
3788.

Ha vendg vagy is, mondd ki az igazat. K.

3789.

Rgen volt, tn nem is igaz.

Mikor az embernek, pldaul ifjusgi apr botlsait hozzk el, de szemrehnys nlkl: szokta hasznlni e kzmondst; de egybkor is, gyngd tagadssal.
3790.

Legnehezebb az igaz sz.

3791.

Bartodrt se tagadd az igazat.

3792.

Trfbl is lehet igazat mondani.

Azaz a nlkl hogy srteni akarnnk vele.
3793.

Olyan igaz hogy tizenkt czigny is megeskdhetnk r.

3794.

Ha most igazat mondasz: a lgy is madr.

1085

3795.

Igaz jszg el nem vsz.

3796.

Igazmonds nem emberszls.

3797.

Nem sok mestersg/mentsg kell az igazmondshoz./igazsghoz.

3798.

Ifju aszonyon s malmon gyakori az igazits. (2390.)

3799.

Igazsg a birsg.
3800.

Tisztelet, becslet, de igazsg is.

pen az, mit a dik ezzel tesz ki: amicus Plato, amicus Aristoteles, sed magis amica veritas. Szchenyi igen jl hasznlta gyakran.
3801.

Nem minden pecst alatt hever az igazsg. F.

3802.

Ha nincs igazsg, sz.r a vilg, tk a tromf.

3803.

Nincs igazsg.
3804.

Ha nincs igazsg, veszszen a vilg.

El kell veszni Vagy gyzni az igazsgnak. Npd.
3805.

vilgnak,

Els az igazsg.
3806.

Legtovbb rni az igazsggal.

3807.
1086

Ide igr, oda kinl.

Hasonlatkp a sntktl. Teht a ki hitben, vlemnyben is sntikl.
3808.

Knnyen igr, nehezen ad.

3809.

Sokat igr, keveset ad.

3810.

Hol sokat igrnek, keveset nyujtanak.

3811.

Igri, mit magval sem hozott, otthon se hagyott.

3812.

Igrni urasg, megadni embersg./parasztsg.

Nmet: Versprechen ist herrisch, halten ist burisch.
3813.

Knny megigrni, de nehz megadni.

Nmet: Halten beschwerlich.
3814.

Versprechen

ist

ehrlich,

Igret adomnyt vr.

3815.

Az igret szp sz, ha megadjk igen j.

3816.

Igret senkit meg nem szgyenit. K.

3817.

Fnyes igretnek legkevesebbet higy.

3818.

Sok igret nem gazdagt.

3819.

Igzt ne legyen. M.
1087

lszemremre szl, mely tetteti magt, ha r nznek. Egybirnt erklcsileg oly embert illet, kinek van oka flni az egyenes nzstl. "Igzt volt neki," azaz szrevette hogy lelkbe lttam.
3820.

Ugy nz rm mint az igzet.

3821.

Kinek nem j igye, azt ki ne peczegje. KV. (8138.)

3822.

Ugy igyekszik, majd lefekszik. (1411. 3314.)

3823.

Ihot venni. B.
Valakin fell kerekedni, szmba se venni. B.
3824.

ha madrra trgyalsz, ijadat ne pengesd. (1815.)

3825.

Ugy megijedt, majd elslyedt.

3826.

Megijedt ember rnyktul is fl.

3827.

Ijedtben meghalnak tkkel harangoznak. (2753.)

3828.

Illa, berek, ndak, erek. (2064. 4740.)

"Illa" rgi sz s fnv, azrt mondjk: illra vette a dolgot, azaz futsban keresett meneklst, s jelent ugyancsak menhelyet (refugium, Zufluchsort). Utna vetve "berek, ndak, erek," mind oly dolgok, melyek a meneklst biztostjk, s ki csak egyszer hall tiszavidki npnk elbeszlseit a hborus idkrl, fleg a tatrjrsrul: mikp futottak el az emberek a Tisza erei, gai kz, ndasok s berkekbe, s tavaiban ugy rejtezkedtek el, hogy a vizilapu al bujvn, a tatroktl is el voltak rejtve, llekzetet is vehettek stb., legott rismer hogy ez a fels tiszai szjrs igen rgi, de mutatja , egyszer s rimes formja, melyben legtkletesebben van meg az ugynevezett "lengedez" magyar zenei mrtk is egyszersmind. E km. igy van jl s ez az igaz formja. Elbbi gyjtknl onnan jtt a tveds, hogy roszul szaggatk meg, midn leirtk, a
1088

nptl hallott szkat; s e km. ma is igy hangzik: illa berek, n d a kerek; mely utolst nem rtvn, csinltak belle valami rthetbbet: "nd a kert"; de erre igen ers a magyarzat; hanem jl megszaggatva a szkat, elll az igazi forma: illa, berek, ndak, erek. Debreczen, Szabolcs, Borsod, Zempln, Ung vidkn ma is igy l a np szjban csonktatlanul. Faludinl: l a berek, nd a kert.
3829.

A mi tged nem illet, ne trd azon fejedet.

3830.

Szabad, de nem illik.

Egy uri ember kocsin s pipzva menvn be egy faluba, krdez utczn tmen helybelitl: szabad-e itt pipzni? A paraszt egyenesen, nyersen vlaszol: szabad, de nem illik.
3831.

Kukaczos szalonna, bds vaj egybe illenek. KV.

3832.

Koldustska vlln, arany gyr ujjn nem illenek ssze. (1162.)

3833.

Leltette, mint Ilosvai a szenthromsgot.

3834.

Hogy imdjam, a) Jl imdkozott.

3835.

mi

nem

istenem.

BSz.

Imdsg a munka.
3836.

Az imdsg tartja.
Legelbb rosz pits templomra mondtk, aztn egyb hzakra, most emberekre is, kik gyngk, ertlenek. Mivel emberre tvittk, most mr pletre is mondjk visszahatlag: csak az imdsg tartja benne a lelket.
3837.

Reggeli imdsg.
Ha valaki korn reggel kromkodik, szoktk re gunyosan megjegyezni: mondja mr a reggeli imdsgot.
1089

3838.

Imdsgos knyvbl is imdkoznak ms ellen.

3839.

Imdsgos knyve az itcze.

A juhsznak a Imdsgos knyvecskje az itcze. Npd.
3840.

temploma

pincze,

Inban vannak.
ldzik, nyomn vannak.
3841.

Inban bizik.
3842.

Megti az int. (915.)

3843.

Ina-szakadt ember tnczot akar jrni. a) Inba szradt az esze./szllott btorsga. (2998.)
3844.

(2819.)

Tgul az ina. (822.)

3845.

Elhordta az int. (1713. 4534. 6756.)

3846.

Inas se volt, legny akar lenni.

Kora eltti okos.
3847.

Inas esztendben remeket csinlni.

3848.

Kiki j szllel indul a tenger partjrul.

3849.

Indulj pajts! nagy a hajts.

1090

3850.

Indulatos, puskaporos.
3851.

Kzelebb az ing a csuhnl. KV. /mint a suba. D.

A mi kzelebb van, az elsbb. rtetik rokonokra, bartokra msok felett, magunkra rokonok felett, de legszebb jelentse: ha pldaul becslet s haszon krdsben alkalmazzuk e kzmondst. Latin: Tunica pallio propior est. Nmet: Das Hemde liegt mir nher an, als der Rock. A trkk ellen jrvn tbort Mtys kirly, Btori Istvn fvezr haditancsot akara tartani s krte a kirlyt, rendeln hozz valamelyik meghitt embert. A kirly Magyar Balzst kld, mint a kinek embersgrl rgen meg vala gyzdve. Btori fortlyt gondola, mondvn: j volna rbeszlni falusi lenyainkat, hogy tmenvn a trk tborba, foglalnk el a katonk idejt, mi pedig azon jjel rejok rohanvn, ket bizonyosan megvernk. E tervet meghallvn Magyar B. indult azonnal a kirlyhoz, s elad szrul szra. Most a kirly: kzelebb az ing mint a suba; (mintha mondotta volna: elbb val a becslet, mint a haszon), mi, Balzs, maradjunk meg a becslet mellett.
3852.

Egy ingben maradt./hagytk.

Kifosztott vagy gs ltal tnkre jutott szerencstlenre mondjk.
3853.

Inged gallrnak se higy.

3854.

Se ingem se gallrom. (8145.)

Azaz semmi kzm vele.
3855.

Se ingem se gatym. (904.)

3856.

Ingre eskszik. KV. (2491.)

3857.

Ingt is odadja.
Termszete Hogy a jusait
1091

nem

magyarnak, hagyja,

De ha Az ingt is odadja. Npd.

3858.

vele

bnni

tudnak,

Kinek nem inge, ne vegye magra. (1295. 7567.)

3859.

Ingre verik, nem inget a katonn.

3860.

Egy ingben, gatyban sem fzik meg az ember, csak id legyen hozz. D.
3861.

Felgyrte az ingt.
Neki kszlt valaminek; tvve a birkozni, emelni akarktul.
3862.

Ig az ing a htadon.
Ijeszts, mely debreczeni tjszls szerint (g, g) van ejtve, egybirnt az g s ing szavak rokon hangja teszi benne a jtkot, mert a ki mondja, igy szokta rteni: Ing az ing a htadon, mi hasztalan ijeszts.
3863.

Ing bing, csra fing. (1707.)

3864.

Legjobb az ingyen.
3865.

Ingyen veszi, pnzen adja.

T. i. a lopott jszgot.
3866.

Ingyen ad szban.
3867.

Nem adjk azt ingyen. (234.)

3868.

Krisztus koporsjt sem riztk ingyen. (3422.)

1092

3869.

Ingyen, nincsen.
3870.

Ingyen fejben ritkn hajlik ember a msikhoz. B.

3871.

Inyhez ragadt a nyelve.

Nem szl. Alkalmazni szoktk a nagyhti harangsznetre; sznokra, kinek bedugtk a szjt.
3872.

Tul van mr az innenen.

Pldaul, a ki mr lete jobb rszt tlte, szval a ki tul van a kzepn valami dolognak.
3873.

Ne szlj neki, csak ints neki.

3874.

Elg szerencssen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadlyt nem tesz.

3875.

Nem lehet minden sebet egy irrel gygytani.

3876.

Nem hazud az irs, hanem a ki irja.

3877.

Rgi irs, elkopott. M.

3878.

Sok irs, kevs igazsg. (1673.)

3879.

Arrl hallgat az irs.

3880.

Fogas irs. KV.

1093

Rgalmazs.
3881.

Hordd el Elvitte az irht. (5001.)

3882.

az irhdat.

(2995.)

Flti az irht. (1198.)

3883.

Ha az irigy szomoru, vagy t rte baj, vagy mst szerencse.

3884.

Veszett szerencse az, melynek nincs irgye.

3885.

Adjon isten sok irgyet, kevs sznakodt. Sz.

Latin: Praestat invidiosum esse Nmet: Besser zehn Neider als ein Mitleider.
3886.

quam

miserabilem.

Nem j annak dolga, kinek nincs irigye. Sz.

3887.

Oly irgy szemmel nzte, majd kicseppent szembl a vr.

3888.

Irigyebb a kutynl.
3889.

Irigy mint a mirigy.

3890.

Irigy eltt csak azrt is vtkes vagy mert nem vtettl. K.

3891.

Sokakat irigysg emelt becsletre.

3892.

Irigysg sem tallna benne hibt.

1094

3893.

Nagy erklcs utn sntit az irigysg. (2465. a.)

3894.

Puha mint az irsvaj.

3895.

Eljrt az iskola mellett.

3896.

Jrt a fekete iskolban.

Tapasztalt jt, roszat.
3897.

Tizenharmadik iskola.
Az iskola utni let: hivatal, katonasg, stb.
3898.

Legjobb iskola a tapasztals.

3899.

Ismerd magad.
Azaz lgy mindenben figyelemmel magadra, msok s magad irnti ktelessgeidre, csaldi s trsadalmi viszonyaidra, elmd, erd mrtkre. Legtbb nyelven megvan; eredetileg grg.
3900.

J az isten, jt d.
3901.

J az isten jt d, kopasznak hajat d. D.

3902.

Mit d isten, azt d.

Ktes vllalat, kezdet eltt mondjk, megnyugodva istenben.
3903.

Isten velnk, ki ellennk. ML.

3904.

Isten igaz bir.

1095

3905.

Jobb az isten szz papnl.

3906.

Kinek isten adja, pap is annak adja.

3907.

Ad az isten, kinek nincsen.

3908.

Kinek isten mit ad, ember el ne vallja.

Rgibb gyjtknl "falja" ll "vallja" helyett, mbr az sem rosz vagy rthetlen, hanem ez jobb. "Elvall" am. magnak mond, eltulajdont. Ezt mutatja a sznyomozs is: van, vanol, mint dan, danol, han, hanol, aztn: dall, hall, vall.
3909.

Se istene, se hazja.
3910.

Se istene se lelke, hanem csak prja.

3911.

Kit isten meg akar verni, eszt veszi el.

Nmet: Wenn Gott ein Land strafen will, nimmt er den Herren die Weisheit.
3912.

Kit az isten megver, nem hajdu veri meg.

3913.

Kit meg akar isten verni, nem bottal veri meg.

3914.

Nem rvidl meg isten keze. KV.

3915.

Hiszem az istent: nekem is felvirad mg.

3916.

l mg a rgi isten.
Latin: Adhuc aliquis deus nos respicit.
1096

3917.

Minden horgast, borgast isten fordt jra.

3918.

Isten sem tehet mindennek eleget.

Pldaul, mikor az utas j idt, a gazda est stb. kivn. Jelenti egybirnt e km. az emberi szksgek sokflesgt.
3919.

Hol isten riz, pkhl is kvr.

3920.

Mit istentl sznsz, elviszi az rdg.

Nmet: Was man Gott entzieht, fllt dem Teufel zu.
3921.

Adjon isten, a mi nincsen.

3922.

Bizzl istenben, elgymolt.

3923.

Ha isten akarja, kapanyl is elsl.

3924.

Lassan j isten, de ugyan elrkezik azrt. KV.

3925.

Nehz istennel ujjat huzni. (2336.)

3926.

Nha isten se bartunk.

3927.

Gazdag az ur isten.
3928.

Kenyrnek legjobb dagasztja isten.

t. i. ha j termst ad.

1097

3929.

Isten a szivet tekinti. ML.

Nmet: Gott sieht das Herz an.
3930.

Nehz istennel kvet vetni. (2336.)

3931.

Tudja isten, kinek subt, kinek gubt.

3932.

Tudja isten, minek hogy kell lenni.

3933.

Tudja isten, mrt nem adott szarvat a disznnak.

3934.

Hol istennek hzat pitenek, kpolnt guggaszt mell az rdg.

Kpolnt azaz kocsmt, hol egszen mst tanul ember mint templomban. A km. jelentse: ha kezd plni a hit, az rdg vagy a roszllek azonnal ellene dolgozik itt, mint egyebt is minden jnak. Nmet: Wo der liebe Gott eine Kirche baut, da baut der Teufel eine Kapelle daneben.
3935.

Ha isten akarja, veled leszen karja. KV.

3936.

Kintt az isten markbul.

Igen nagyra ntt.
3937.

Isten hta megett lakik.

Tvoli, flre val helyen.
3938.

Isten nevben, fonsrt. B.

Ajndk a neve, de sokat kelle dolgozni rte. B.
3939.

Jobb az isten-lte mint az ember-vgta.

1098

Igy nevezi czigny az esett hust.

3940.

Ha isten ugy ismeri mint n, soha sem veszi krdre bneirt.

3941.

Isten is kitrt volt rszeg ember Ganajos szekrnek, rszeg embernek isten is kitrt.
3942.

eltt.

M.

Ki fell isten elvgezte hogy felakaszszk, nem hal vizbe.

3943.

Kinek isten nem adja, Kovcs Istk meg nem koholja. KV./Jnos kovcs sem koholja. BSz. (2426.)
3944.

Isten szavt nem alku megvetni.

3945.

Jaj istenem! mire jutnk: kilencz gyermekbl tiz maradt. B.

3946.

Mindentt Istk.
Nmelyek Istkot oly typicus nvnek veszik a magyar nemzetre nzve, min a nmetnek "Michel," honnan "der deutsche Michel" czim al sorozvk a nmet np sajtsgai, de leginkbb egygy vonsai. (5360.)
3947.

Rajk vt, Istkot verik. (6153.)

Bns helyett bntelent r a bntets.
3948.

Betekintett mint bolond Istk Debreczenbe. (507.)

E bolond Istkot lvai szletsnek hirli a hagyomny, kinek semmi egyb kivnsga nem volt mint Debreczent megltni. Ezrt elutazott s a mint megltta Debreczent, visszatre azonnal. Az orszg nmely vidkn bolond Mihkot mondanak Istk helyett.
3949.

Nem ltjuk htunk megett az iszkot. M. (390.)

1099

3950.

Keveset iszik, de Nem keveset iszik, hanem sokszor.

3951.

sokszor.

Csak azrt issza meg, hogy ms meg ne igya.

3952.

Avagy igyl avagy vakarj falt. KV.

3953.

Azt tartjk: egy ebd felett ngyszer inni elg;

Az elst A msodikat A harmadikat A negyediket ellensgnkrt. ML.
3954.

minmagunkrt. jakarnkrt. vigasgrt.

Inni akar, ki az ev embert ksznti.

3955.

Mikor az ember a csorgbul inni akar, meghajol eltte, de azutn htat fordt neki. ML. (2843.)
3956.

Az des italnak keser az ra. KV.

3957.

Igen eljr is az oly itczvel. KV.

Szemtelen, buja ember.
3958.

Ne itlj, hogy ne itltessl.

3959.

Ne tgy arrl itletet, a mihez nem rtesz.

3960.

Ki az itlettl fl, kimutatja gonoszsgt.

1100

3961.

Hoszu mint a szent Ivn neke.

Kzhitt vlt e pldabeszd magyarzatnl Kovcs Pl utn, kinek vlemnyt Szirmay, Dugonics, Ballagi egyirnt elfogadtk, hogy lett volna bizonyos szent Ivn nev remete, ki a maga istenes nekeit rkk zengedezte, minek aztn se hosza se vge nem volt. Kis-Viczaynl is megvan e km., de nem magyarzta. A "Npdalok s Mondk" 3. ktetben 148. lapon van kzlve egy dal ily czim alatt: "Szent Ivn neke" s egyuttal magyarzat is adva kevs szval e kzmondsra vonatkozlag. Hogy az egszet rthessk, el kell mondani a kvetkezket. Szent Ivn vagy nyri, mskp virgos szent Jnos napja nhutt az orszgban, nevezetesen Nyitra megyben, Kolony vidkn, bizonyos npi mulatsgok nnepe igen rgi szoks szerint, mikor a helysgtl tvol es, leginkbb halmos helyeken, tbbnyire szalma s rzse tzeket rak a falubeli ifjusg fleg a lenyok, mert a fiuk inkbb csak nzk, vivn magukkal prlsra szksges "virgos" fveket, s a tznek lngjt neksz alatt keresztlugrljk. Ilyen nek mr: Virgos szent Jnos, jszakd vilgos. Mig eltted leszek, Tiszteletet teszek. Csak addig vilgos, Lgy aztn homlyos. Aztn: Hajtsuk, hajtsuk a cseresznye gt, Mert most li szp vilgt. Hadd szakaszszak szpbl, Szeretmnek szinbl. (Regl 1837. 2. k. 922. l.) Abbl, hogy s mikp ugorja ltal a tzet valamelyik, jsolni szoktak a frjhez mensre. Innen van aztn Kovcs Plnak egy kzmondsa: "Elugrotta mint Perki leny a frjhez menst," (t. i. a tzbe esett, s sszegett magt), mivel Perk hasonlan nyitrai falu; Dugonics szinte emliti a szent Ivn tzt (Pldb. 1. k. 209. l. jegyzetben), de nem a szent Ivn nekt is. Ez az nek mr, melyrl a kzmonds van, azrt hoszu, mivel az nnep vagy mulatsgos szoks, kt htig szokott tartani, melynek szent Ivn napja pen kzepre esik s innen hoszusga termszetes. Az adott magyarzatbl vilgos, mikpen ez nnep hzassgszerz nnepek maradvnya, s az orszg egyb rszeiben, nevezetesen Ung als vidkn, is divik nem pusztn csak Nyitrban, s ugy tekinthet mint rokon a rgi mythsok tzvel, melytl vette divatjt a rmai vesztatz, s a napimdssal, mely seink egyik hitgazata volt.
3962.

Dugba dlt mint az ivnyi ember kutyja. Cz.

1101

3963.

Csgg rajta, mint lbon az ivka. D.

3964.

Sem ize, sem bze.

3965.

neki is iziben esett. KV. (6486.)

3966.

Jratlan Izrelben.
Mondjk ltalnosan tapasztalatlanra, de a krlmnyek szerint alkalmazva leginkbb oly ifjura, ki nem tud mg a kalandok szvevnyeihez.

a) Kemny nyaku Izrel. (7341.)

J.
3967.

Jaj, baj.
3968.

Jaj neki.
Pld. jaj neki, ha kezem kz kerl.
3969.

Tditsd Jakab.
Vigkltszetbe val, leginkbb szolga szemly, ki hasa, ersznye rdekben mindig bizonyt, st nagyt, tdt valamit, honnan a neve is van.
3970.

Jakabolni valakit. M.
Parancsolni vele.
3971.

Jkb prnja.
Azaz k. "Jkb prnjn is elalunnk."
3972.

Jkb szava, zsau keze.

3973.
1102

Sok jmbor szava isten szava. M.

Nem szszerinti forditsa a "vox populi, vox dei" latin kzmondsnak, mert a magyar am. sok j ember szava isten szava.

a) Akrki is jmbor, mig aluszik. Bsz.

3974.

Jmbor is napjban htszerte vtkezik.

3975.

Mindentt otthon van ember jmborok kzt.

3976.

Nem jmborokrt raktk a vrakat.

3977.

A jmbort jromba fogjk. BSz.

3978.

Rgi jmborokfle.
Azaz nem ujsg mr elttem.
3979.

J a jmborsg, de el nem lhetni vele.

3980.

Jmborsg tisztest, szemrem kest. KV.

3981.

Akrki mit szljon, csak te jmborul lj. BSz.

3982.

Elveszi szegny Jnos azt is. KV.

3983.

Ha Jancsi lop, Jnos bizonynyal fenn akad.

3984.

reg ember, ifju menyecske, ott terem Jancsika. K.

3985.

A mint Jnos fujja, Jancsika ugy ropja. KV. (1426.)

1103

3986.

Jnos pap orszga.

Kpzelt vilg.
3987.

Jnos pap itlszke.

"Egyiknek jobb egszsge vagyon, a msika tbbet ehetik, ihatik, a harmadiknak jobb lba levn, tbbet stlhat a tengerparton. Ha mr ezek mltk az egyenetlensgre s az irigysgre, vigyk a Jnos pap itlszke elejbe, hadd itlje meg." ML. 274. l. Kpzelt itlszk, melyre leginkbb eligazthatlan gyeket, szerelmesek szvltsait felebbezhetni stb.
3988.

Gyakran megrt szent Jnos pohara.

3989.

Pedig hogy az isten Jnos ...

... napjt rnnk megengedte. Annyit tesz: neved napja van, meg kell tartanod lakomjt.
3990.

Szaladj trk, inadban Jnos vajda. (2570.)

E km. Hunyadi Jnosrl maradt.
3991.

Jrjad, jrjad, majd elunod.

3992.

Ugy kell jrni, a mint fujjk.

3993.

Kicsin tin, nagy a jrom.

3994.

Kitrte a jromszeget. (3785.)

3995.

Okosnak a jtk, vaknak alamizsna.

3996.
1104

Ki nem jtszik, se nyer, a) Ki jtszani akar, fl is kell tennie. (5836.)

Nmet: Wer spielen will, musz aufsetzen.
3997.

se

veszt.

Sok a jtsz, egy a nyer. (5842.)

3998.

Ne jegess. M.
Ne beszlj affle ijeszt dolgokat.
3999.

Jg htn is ell. (4710.)

4000.

Jgre vinni.
Veszlybe vezetni.
4001.

Hideg mint a jg.

4002.

Jeget eszik, vizet iszik, lapuval takarzik. (4891.)

4003.

Jeget tr.
Ki valamely plyn Latin: Scindere glaciem.
4004.

els

indul,

jeget

trni

mondatik.

n rtem is meghalt a Jzus. (454.)

A palcz e kzmonds jelentst llatokra is tviszi, pldaul: vess annak a csikak is egy kis zabot; azeert is meghalt a Jeezus.
4005.

Bucsuzzk el tle a Jzus Krisztus.

Azaz ne legyen boldogulsa.
4006.

Megrzlak mint Jzus a vargt.

1105

4007.

Voltak a jzsuitk is. D.

4008.

Zsid jobbgy tr kincs, tt jobbgy zsiros konyha, magyar jobbgy prl trs. K.
4009.

Sok j fogja az eke szarvt.

4010.

Vajki nehz sok jnak lenni. K.

4011.

Jnak tszomszda j.
4012.

Jnak ne hagyj, rosznak ne keress. K.

4013.

Vgl marad a j.
Mint a ki evs kzben a legjobb falatot utoljra hagyja.
4014.

Ha j vagy, magadnak vagy j.

4015.

Jnak j a kenyerese. D.
4016.

A nem j roszabb mint a semmi.

4017.

Ksre rik a j.
4018.

A j avul is, javul is. D.

4019.

Nincs jobb a jnl.

1106

4020.

Jnl van jobb.

4021.

Mi neked nem j, msnak sem j az.

4022.

Mg jhoz is fr sz.
4023.

Ne csak tudd a jt, hanem tedd is.

4024.

Nem jkrt van a trvny.

4025.

Jk kzt inkbb utols mint roszak kzt els.

4026.

Srn vetik a jt, de ritkn kl.

4027.

J volna, ha volna.
4028.

Ki mssal jl teszen, az magnak keres.

4029.

Hamarbb vlik jbul rosz, mint roszbul j.

4030.

J a jakar mindentt. ML.

4031.

Jobbra, balra egyirnt.

Olyat illet, ki egyformn szt ugy ide mint oda.
4032.

Se jobbra se balra.
Azaz egyenes jellem, akarat.

1107

4033.

Te vagy az a jobbik?
4034.

Jkor jsz, elkelt a szret. KV. (6112.)

4035.

Ha jllakik, kevssel beri.

4036.

Jllaktam vele.
Azaz meguntam teljesen.
4037.

Hol t, hat ember jllakik, a hetedik sem marad hen.

4038.

Jllaksnak jhagys a vge.

4039.

Minden jllaksnak meg kell adni rt. (2605.)

4040.

Jtt helybe jt vrj.

Azaz ugy remlj msoktl jt, ha te is jtteszesz velk.
4041.

Jtt helybe jt ne vrj. M.

Azaz tgy jt, a nlkl hogy vrnl rte jutalmat.
4042.

Jttemny semmit nem veszt, ha hladatlanra esik is.

4043.

Semmi sem agg el oly knnyen mint a jttemny. K.

4044.

Jzan a mit gondol, rszeg arrl csahol.

Latin: Quod in corde sobrii, id in lingva ebrii.
4045.
1108

A ki nem j, ne is egyk. KV.

4046.

A mint jtt ugy ment. BSz.

4047.

Ha jsztk, lesztek, ha hoztok, esztek. (31.)

Nem ugy mentem, Nagy klnbsg volt kzttem. Kisfaludy S.
4048.

mint

jttem,

Jtt ment.
4049.

Megjttem n mr onnt.
Rgen tudom mr n azt.
4050.

Jvedelme kt pnz, mgis hrmat klt.

4051.

Tizenkt apostol kzt is volt egy Juds.

4052.

Judscsk.
4053.

Judst fogott.
Felakasztotta magt.
4054.

Vrs mint a Juds haja.

4055.

Tartja mint Juds az ersznyt.

4056.

A j juh nem sokat bget, sok gyapjat ad. KV.

4057.

Rosz juh mely sajt gyapjt el nem birja.

1109

4058.

Juhoz te!
Kutykat szoktk igy maguktl elkergetni a juhszok; kzmondsilag ez goromba, nyers embereket illet.
4059.

Megeszi a juh a farkast.

Felfordult vilg.
4060.

Ostoba/Bamba mint a juh.

4061.

Tolongnak mint az esztengra hajtott juhok.

4062.

Elfutotta az epe, mint juhot a tlyog. a) Juhszl.

Pld. juhszlre pteni, azaz flre, uttl messze es helyre pteni.
4063.

Jut, ha marad. F.
4064.

Jusson is, maradjon is.

K.
4065.

Megintette mint Kabai a malaczot.

4066.

Kacsatalpon forog.
Tndri meskbl ismeretes kifejezs, hol vrak mondatnak kacsatalpon forogni. Mint km. tvitetik knnyre testben, knnyre llekben, ki igen gyes mindenfel hajolni, fordulni.

a) Boldog, kinek kezben kacs.

4067.
1110

Nagy kaja, baja. KV.

Kaja, melytl "kajt" azaz kilt ige j. Zaj, lrma. Kis-Viczay szerint latinul: Cyclopica musica. Dugonicsnl: kajl, bajl.
4068.

Elmszott mint a kajdi kdmn.

4069.

Nagy a kajla szarva, le kell trni.

Olyant illet, ki hatalomra lpvn, azzal visszal.
4070.

Ha nem kaka, nem papa.

Ha nem trgys a fld, nem terem gabona, s ekkor nincs papa, azaz enni val.
4071.

Egy kakas az egsz falu kakasait fellrmzza.

4072.

Kakas is kiveszi tojsbul a vmot.

Azaz semmit sem tenni jutalom nlkl. Kakas vmja az a hiny, mely a slt tojs egyik vgn lthat, miutn feltretik.
4073.

Minden kakas maga Kakas is hatalmas maga szemetjn.

szemetjn

hatalmas.
multum est.

Latin: Gallus in suo sterquilinio Nmet: Der Hahn ist khn auf seinem Mist.
4074.

Ha kevly a kakas, trhet.

4075.

n a kakas, kend a tyuk.

n vagyok a hatalmasabb, nekem van tbb jogom.
4076.

Kakaskirly. KV.
4077.

1111

Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jrcze ki ne kaparhassa. D. Nem kaparhat annyit a kakas, hogy a jrcze ki ne vakarja. Sz. (3023.)
Nmet: Der Hahn kann nicht so viel zusammentragen, als die Henne verscharren mag.
4078.

Kakastej. (5293.)
Jelent nagy bsget, pldaul: van ott kakastej is; vagy ritka, becses dolgot.
4079.

Vrs kakas.
Mikor valaki vrs kakassal lmodik, oda magyarzzk hogy az tzet jelent. Azrt fenyegetseknl mondjk: "hzn lesz a vrs kakas", vagyis meg fog gni hza.

a) Szemten vitz mint a kakas.

4080.

Nehz a kakukszt vrni.

4081.

Kakuknl is ravaszabb. KV.

Nmet: Listiger denn ein Kuckuck.
4082.

Hladatlan kakuk, elszllott.

4083.

Sokat szlott neki a kakuk.

Azaz sokat, nagy jvendt igr magnak, mint falusiak hite szerint annyi esztendt l valaki, mennyit szlt neki a kakuk. Kakuk, kakuk! Sokat kakukolj, mert meghalni flek.
4084.

Hamarbb meglesz mint a kakuk szl.

4085.

Nehezen r tbbet kakukszt.

Nmet: Er wird den Kuckuck nicht wieder rufen hren.
1112

4086.

Sokszor hallott mr kakukszt.

Lenyra szl, Nmet: Sie hat den Kuckuck schon oft gehrt.
4087.

ha

vn.

Kakuk nyerte. KV.

4088.

Ritka mint kakuk a mezn. K.

4089.

Elverte a kakukot. (3136.)

A palcz hallvn szomszd falu erdejben a kakukszt, elhagyta szekert, lovt s flmene egy fra s mindaddig kakukolt feleselve, mig a msik erd kakukja elszllott. rvende diadaln, de csikjt azalatt levgta a farkas. Haza menvn a faluba, gyt a tancs el viv, s srget hogy kra trttessk meg, mivel, ugymond, megmentette a falu becslett, s e miatt kelle krt szenvednie.
4090.

Ms fszkben klt mint a kakuk.

4091.

Min kalappal ksznnek, olyannal fogadjk.

4092.

Min a kalap, olyan a ksznts.

4093.

Le a kalappal!
Azaz tisztelet, becslet.
4094.

Megntt a kalapja.
4095.

Hov megy az a kalap?

Azaz kis ember; mivel nincs arnyban testvel a kalap.
4096.

Kalapot tett a fejbe.

1113

Aszonyra rtve: ur a hznl.

4097.

Flre csapja kalapjt.

Azaz vig.
4098.

Nem lehet minden fejet egy kalap al vonni. (2656.)

4099.

Pap vagy kalap. (1744.)

4100.

Ha kalcs nincs, kenyr is j.

4101.

Adnak kalcsot, de nem adnak tancsot.

Azaz szivesen ltnak, de nem gondolnak veszteddel.
4102.

Elsz..ta a kalapcsnyelet.
Elrontotta hitelt, becslett.
4103.

A kalnt elbb viszik tlba mint szjba. (7025.)

4104.

Minden sz..ban egy kaln.

4105.

Nem szokott a kalmr otthon gazdagodni.

4106.

Rosz kalmr, ki lelkismeretvel kereskedik. (428.)

4107.

Nem sznja fagyos lbt a kalmr, csak j legyen a vsr. D.

4108.

Hazud mint a kalmr.

Nmet: Krmer lgen gerne.
1114

4109.

Nem esik vigan kalodban a lejt. K.

4110.

Falu kalodjt sem szabjk egy ember lbhoz.

4111.

res kamarnak bolond a gazdja./gazdaszonya.

4112.

Kanja.
Azaz nagyja.
4113.

Elesik mint kan a tkitl.

4114.

Nagy kanllal eszik.

Ebdre van hva. Ha vendget h a magyar aszony, rendszerint kitesz magart. Innen a "nagy kanalas" km.
4115.

Elejtette a kanalat.
Azaz ks ment ebdre, mikor mr vge volt az evsnek.
4116.

Elvesztene egy kanl vizben.

Igen nagy ellensgem.
4117.

Kanl vaj el nem olvadna szjban.

Hlt szju, hlye, gyva.
4118.

Minden lben/tlban egy kanl.

4119.

Fl fl kanlkval a purgynak.
Azaz mdjval, kevesenknt, mint a czigny, ki gyermekt ugy tette, hogy egsz kanl helyett mindig felet adott.
1115

4120.

Vlogat mint kansz a pergben.

4121.

Kancs fenekre veti a keresztet. D.

Igen szereti a bort. A keresztvets meglds. Ha res a kancs, megldja hogy legyen benne, ha teli van, megldja, mert van benne.
4122.

Kanczarugs nem oly fjs.

4123.

Nagyra ment mint Kandn fia.

4124.

Bven adja a kanta.

4125.

Mg lovad sincs, mr kantron busulsz.

4126.

Rvidebbre fogjuk a kantrszrat.

Nagyobb rendre, fegyelemre szoritkozunk.

a) A ki kapja, az marja.
4127.

Sok prbval vlik a j kapa.

4128.

Szlnek kapa a bikja.

Kapa azaz j munka teszi termkenyny a szlt.
4129.

Nem a sok dudasz, hanem a sok kapa termeszti a szlt.

4130.

Megadta mind a hrom kapjt.

4131.

Nha mg a kapanyl is elsl. (6063.)

1116

4132.

Mit isznak a kapsok?

Azaz kevs lesz a bor. Mintha mondand: bezzeg nem lesz terms; mit isznak a kapsok?
4133.

Kaps kapssal, ur urral.

Hasonl hasonlval trsalkodik legszivesebben.
4134.

ste, kapte.
Dikos vgzet km. Azaz dolgozni kell sval, kapval.
4135.

Bezzeg Szorul a kapcza.

szoros

most

a kapcza.

Mindig kellemetlenebb vlik a helyzet, mint a kapcza, ha egyszer sszegyrdik.

4136.

Fzik a kapczjt. (5299.)

Arra mondjk, ki lenyos hzhoz jr, s a szokott idben akrmely trsasgot is elhagy miatta.
4137.

Lba kapczja se lehet. (6720.)

Nem is lehet hasonltani hozz, oly nagy kztk a klnbsg.
4138.

Kapra ti. (1817.)

4139.

Egy kaptra t mindent. (6524.)

Egyenlv, egyformv tesz mindent, p. munkjt valamely ir, mint a csizmadia.
4140.

Kapuczinust nyelt.
Elrekedt.

1117

4141.

Ne nyiss annak kaput, mi az ajtn a) Ha ablakkal bered, ne nyiss kaput sziveden. D.

4142.

befr.

Kapuftl vett bucsut. (6242.)

4143.

Egyik kapzsi, msik habzsi. (2114.)

4144.

Kr cson a karcson. Sz.

Ilyenforma jelents: kr neked a j, nem rdemled.
4145.

Lesz mg nekem karcsonyom.

Azaz j dolgom.

a) Fekete karcson, fehr husvt.

4146.

Kard ki! kard.

Azaz kardra kerlt a dolog. tvve: megkezddtt a vita, ellensgeskeds.
4147.

Ki kardot kt oldalra, vasat vrhat a lbra. BSz.

4148.

Ha rvid lesz kardod, toldd meg egy lpssel.

Kardod ha Toldd meg, fiam, egy lpssel.
4149.

nem

rhetn

el,

Ugy bocssd hvelybe kardod, hogy idejn kirnthasd.

4150.

Kt l kard.
Olyan okoskods vagy eljrs, mi ellene is mellette is harczol a dolognak. Kt l kard a nyelv is.

a) Az n kardom sem bodzafa./hl hvelybe. KV.

4151.
1118

Karjt metszhet. (227.)

4152.

Karika a vgire.
Alkalmatlan ftylknek mondjk.
4153.

Zld karikt hnyt a szeme.

Ez mint kvetkezse p. tsnek, jelenti hogy kemnyen bntak vele, meg volt szorulva.
4154.

Kti az ebet a karhoz.

Fogad, igr mindent, de pen oly bizonytalan, ha megllja-e szavt, mint a karhoz kttt ebrl, ha megmarad-e mellette. A km. klnben is oly igrt rt, kirl fltehetni, hogy nem igen tartja szavt.
4155.

Teli van a kas.

4156.

Rokonom a kas, bartom az erszny. BSz.

4157.

Kasza, kapa nyavalya. (1397.)

4158.

Ms rtjbe vgni a kaszt.

4159.

Kasza is becsap a tilalmasba.

4160.

Re akadt kasza az kvecsre.

4161.

Visszafogni Visszaszegi kaszjt. P.

4162.

kaszt.

M.

Megvltoztatja gondolkozst, beszdt; ravaszkodik.

1119

Elfogy a) Kasza-kapakerl.
n sem Kasza-kapakerl. Npd.

mint
leszek

a kaszafn.
henyl,

b) Maga hasznra kaszl. (365.)

4163.

vezeti a kaszst. D. (2777.)

T. i. a kaszs csillagot, azaz kevly.
4164.

A katona hall fia.

Sirhat az Kinek katona Mindig van jjel, nappal sirathatja. Npd.
4165.

az annak

des a

anya, fia. halottja,

Szenvedni katona dolga.

4166.

Vn katona gyakran megveri az ifjat. KV.

4167.

reg katonnak lesebb a kardja. K.

4168.

Flnk katonn a mellvas is reszket.

4169.

Flnk katonnak htul van a szeme. D.

4170.

Leghamarbb elesik a flnk katona.

4171.

J katona mellett szivet vesz az ujoncz. D.

4172.

Szebb az elesett mint a megszktt katona.

1120

4173.

Htul van a sebe, vitz katona volt.

4174.

Lra katona, tehnre hajdu.

4175.

Hust a katonnak, sznt a lovnak.

4176.

A katonnak olcs a vre.

4177.

Neki szokott mint adtnak a katona. (50.)

Szchenyi, lovas kapitny korban, igen botrnkozva hall sokszor a huszrok kromkodsait, mind a mellett egy aranyat tze jutalmul annak, ki ugy fog kromkodni, mint mg nem hallott. Erre a huszrsg czifrnl czifrbb adta teremtettket szra, de egy sem nyer a jutalmat. Vgre egy huszr pen sznt, zabot hoza, mint szoks, gyalog, s megbotolvn, elkromkodja magt: "Ejnye bakom a...!" Ennyi volt az egsz. Szchenyi mg ilyet nem hallvn, neki ad az egy aranyat, mig a tbbi kacskarings teremtettj huszr egszen megszgyenlve sullogott vissza.
4178.

Ott lenne j katona, hol gombczczal lvldznek.

4179.

Katonnak szp a neve, eb az lete.

4180.

Szktt katonnak nincsen bre. Cz.

4181.

Flkeny katonnak nem sir az anyja.

Latin: Mater timidi non flet.
4182.

L farknl kantroz az ijedt katona.

4183.

Ki a halltl fl, ne legyen katona.

1121

4184.

Fiatal katonbul vlik a vn koldus. a) Te is j katona, n is j katona, ne bntsuk egymst. b) Isten is a btor katona mellett hadakozik. c) Hallotta hirt mint katona a kvnak. d) Biztatja mint katona a szolgjt. Cz.
4185.

Czifra nyomorusg a katonalet.

4186.

Katonadolog.
Oly dolog, mi, p. ha faragsz, megtrtnhetik rajtad, hogy megvgod kezed, mit el kell szenvedni, mint katonnak a hboru nyomorait, fjdalom jele nlkl.
4187.

Knny Katt tnczra vinni. (96.)

4188.

Kis Kati is megteheti./tudja.

4189.

Lusta Kati rest anynak a lenya. D.

Lusta Kati Srg forog egy korsval.
4190.

rest

Ferkval

Katuska frfi.
Aszonyok dolgba avatkoz frfi, ki konyhra, enni valra is szeret gondolni.
4191.

Kazalban tt keres.
4192.

Kazalban sznja. (7301.)

4193.

Kazn a fazknak nem hnyhatja szemre a feketesget.

Nmet: Der Hafen straft den Kessel, dasz er russig ist.
1122

4194.

Kiki maga kdjrul dzml. ML.

4195.

Kkn csomt keres. P. (3271. 7529.)

Latin: Nodum in scirpo quaeris.
4196.

Kkabl.
Finnys. Aztn tvitetik az izls trgyaira is.
4197.

Eljrja mg a kllai kettst.

Mg elg ers. A "kllai ketts" tncznem.
4198.

Vastag nyaku klvinista.

Makacs jellemekre mondjk.
4199.

Klvinista mennyorszg.
Igy nevezik Valaki ezt Ajakt Klvinista mennyorszgnak vallja. Gunyd.
4200.

kaszslevet. falja, megnyalja,

Nha mihez klyha mellett szokik ember, az piritja meg orczjt. Mihez klyha mellett szokol, asztal fejn pirulsz rte. K.
4201.

Lyukas klyha, mennl tovbb srozzk, annl foltosabb. Cz.

4202.

Hiba Kmba bucsura B.

Hiba oda menned valamirt, a hol az pen ugy nincs mint Kmban pap.
4203.

Rosz kntort is megszok a falu.

1123

4204.

Kntorok, j borok, nem szrad meg a torok.

4205.

Bus mint a koledtlan kntor.

4206.

Templom mell guggaszt kpolnt az rdg.

4207.

Szagval j a kposzta.
4208.

Kposztbl a szalonnt kifelejti.

4209.

rdg vigye a kposztt, ha diszn eldgltt.

4210.

Kposzts kertbe nz. (1319.)

Kancsal. Aztn tvitetik a llekre, mikor jelentse ravasz, szinlel.
4211.

Kposzts kertbe nz teli ravaszsggal.

4212.

Annyit tud mint egy kptalan.

4213.

Baj van a kptalanban.

Kptalan am. fej, ezen kzmondstl:
4214.

Kptalan a feje.
4215.

Tbbrl tbb a kr.

4216.

Nincs flpnzen szz arany kr.

1124

4217.

A krt semmirt is oda lehet adni. D.

4218.

Egy pnz ra haszon sincs a legnagyobb krban.

4219.

Kevs krban sem nagy a haszon.

4220.

Szerencssen tanul, ki ms krn tanul. BSz.

Latin: Feliciter is sapit, qui alieno periculo sapit.
4221.

Kr nyitja bolond szemt.

4222.

Se krom se hasznom benne.

4223.

Kr is Haszonba ment a kr.

haszonra

fordul.

Pldaul ha valakinek rosz plete, mit le akart rontatni, megg, ilyenkor mondhatja flkomolyan: haszonba ment a kr.
4224.

Kros bnkdjk. (2797.)

Viselje kiki a maga bajt, s gondoljon enyhitsvel.
4225.

Jszte krsz! nincs ksem.

Azaz neflj, nem bntalak mr. Azon egyszeri embertl, ki hen krszvn a vizparton, krszt fogott, s rlvn a j szerencsnek, azonnal kssel ltot hozz s vakarni kezd. Azonban a hal kiugrott krme kzl pen a vizbe, s tova uszott. A j hes ember a fentebbi, kzmondss lett, mdon csalogatta, de biz a krsz nem hallgatott re.

a) Mulat mint Krmncsi a kutban. B.

4226.

Legroszabb valls a krvalls. (8203.)

1125

4227.

Keveri a krtyt. (332.)

Azaz terveit szvi, rendezi.
4228.

Kiki a maga krtyjbul jtszik.

4229.

Krtyjba nzett.
Azaz terveibe kiss bepillantott.
4230.

Ksa nem tel. (1. 1136. 7600. 7861.)

4231.

Lassodj ksa, nem tged tlalnak. BSz.

4232.

Meggette szjt a forr ksa.

4233.

Fujd meg a kst.

4234.

Nem ksa, ne fujjad.

4235.

Kinek a ksa meggeti szjt, mg a tarhjt is megfujja. KV.

Kinek egyszer meggette szjt a ksa, az aludttejet is megfujja.
4236.

Csak a vajast eszi a ksnak. KV.

4237.

Czoki/Kitol ksa. (6411.)

4238.

Szoktat ksa.
Amaz els jelenti azt a vgs ebdet vagy vacsort, melyet utljra eszik gazdjnl a szolga; innen tvive jelenti hogy valakinek el kell menni a hztul s pedig csufosan: megfztk neki a czoki kst. Szoktat ksa ellenben az els
1126

ebd vagy vacsora uj hznl; tvive pedig kedv keres bnsmdot jelent, p. "e mg csak a szoktat ksa," azaz mg most mindent kedved szerint tesznek.
4239.

Megfztk a czoki kst.

4240.

Ez mg csak a szoktat ksa.

4241.

Czoki ksa, nem szoki ksa.

4242.

A kvt fzik csak levirt.

A fekete kvrl ezt tartjk: fekete legyen mint az rdg, meleg mint a pokol, des mint a szerelem.
4243.

Vn kecske is megnyalja a st.

Vn szerelmesre Nmet Alte Ziegen lecken auch gern Salz.
4244.

mondjk.

Kecske se menne vsrra, ha nem vinnk.

4245.

Kpes hogy kecske, mert kurta a farka.

4246.

Kecskt szaklrul, szamarat flrl.

4247.

Kecskrl gyapjut, szerecsenbl hattyut. BSz.

4248.

Azt akarja hogy a kecske is jllakjk, a kposzta is megmaradjon.

4249.

Mind a kecskt, mind a kposztt megrzi.

Azaz gyes, letreval, ildomos, ezen talnytl: hogy lehet tvinni kecskt, farkast, kposztt a vizen s oly csnakban, melybe nem fr tbb mint a rvsz
1127

meg egyik a hrom kzl? Kecskt a kposztval, farkast a kecskvel egytt hagyni nem lehete, mert akkor kecske megeszi a kposztt, farkas a kecskt. Teht mikpen? Legelsben ltalmegy a rvsz, tviszi a kecskt, ott marad a farkas s kposzta. Aztn ltalviszi a farkast s visszahozza a kecskt; most itt hagyja a kecskt s tviszi a kposztt s utoljra mg egyszer j s tviszi a kecskt.
4250.

Kecske is legtbbet rugdaldzik, mikor dgl flen van.

4251.

Kecskre bizni a kertet. (483.)

4252.

Apr barom a kecske. KV. (1290.)

4253.

Kecskt is kitoln krajczrrt a srbl. (2276. 6347.)

4254.

Ember vagy kecske, megdfted a juhot.

rtelme: nem nagy dicssg gyngn, gymoltalanon hatalmaskodni. De a dfs tallssal jrvn, akkor is hasznljk ironice e kzmondst, mikor valaki nem tallja el a sz rtelmt, valaminek okt, mdjt, szmt.
4255.

Ember vagy kecske. D.

Papols alatt a templom pitvarban szunyoklni kezdvn egy aszony, fejvel blingatott. A pap kecskje, a keritsbl oda megy s hivn hogy az aszony klekedni akar, neki szkik s fejbe kollantja. Erre az aszony flbred, a pap pedig elkilt magt: ember vagy kecske! jl tetted, hogy flbresztd.
4256.

Mikor fut a kecske, akkor fehrlik a segge. K.

4257.

Ha kecske seggibe tltenk, elrivanna.

Savanyu borra mondjk.
4258.

Siet mint kecske a zant utn.

1128

4259.

Szereti mint kecske a kst. (8191.)

4260.

Ugrik mint a kecskebak.

4261.

Bds mint a) Kecsketur, borstrs. D. (2542.)

4262.

kecskebak.

Messzi elltszik mint a kecskemti gatys fa.

4263.

Kevs haszna mint a kecskemti malomnak.

4264.

Ne kedvem, ne!
4265.

Kinek mihez kedve, azrt lmt felejtse. KV.

4266.

Kinek mihez kedve, ott akad a szive. K./nincs ott rvidsge. BSz.
4267.

Olyan kedvem van mint a lisztlng.

4268.

Krvallsra nem kr, ki maga kedvn jr.

4269.

Legkedvesebb, a mit nknt adnak.

4270.

Kedvesnek sok a neve. (3191.)

4271.

Iszik mint a kefekt.

Nmet: Er suft wie ein Brstenbinder.
1129

4272.

Nem ugy kelt fl, a mint lefekdt.

Azaz egszen ms trtnt mint a hogy remlette; mert roszul ttt ki vrakozsa.
4273.

Akaratos Kelemen.
Fejes emberre mondjk.
4274.

Kelemen, kelletlen.
4275.

Ingerlt mint az retlen kels.

4276.

Ha kell, menj magad, ha nem kell, kldj mst.

4277.

J kemencze mellett knny a telels.

4278.

Kemenczt riz. (4897. 5369.)

4279.

Nem nyer a kemencze mellett l koront. KV. (6033.)

4280.

Kemencze, Velencze. K.
Nagy klnbsg. Kemencznek szraz hely kell, Velencze pedig egszen vizben ll.
4281.

Veled jrom, kemencze, mint a gresi ember mondan.

A gresi embernek igen j kedve szotyanvn, tnczolni akart minden ron, ha a kemenczvel is, mi lehetlen. A km. jelenti hogy j kedvben az ember mindent lehetnek hisz.
4282.

Egy a szoba a kemenczvel.

1130

4283.

n sem vagyok kemenczeft uram hzban.

4284.

Kend csak kend, de n kigyelmed./n meg hallja kend.

4285.

Szines kend egy szint sem mutat igazn.

4286.

Nem tarka kend a hzassg. (4304. 6263.)

4287.

Ugyan hoszan kihagyta kendjt.

Tetszelg, begyes n.
4288.

Feladtk neki az utols kenetet.

Azaz elkszlt mr a hallra. E vgs szertarts tvive kzmondsilag arra szl, kinek becslete, ereje mr odavan; megbukott.
4289.

Egy kengyelt nyomni. (3286.)

4290.

Jobb lbval keresi a kengyelt.

Fl, meg van ijedve.
4291.

Kencs mellett knny megpiszkosodni.

4292.

Kenyr; kenyere.
Azaz eltart foglalatossg; aztn szoks, p. kenyere a toll; kenyere a hazudsg, mintha mondatnk: letszksghez tartozik.
4293.

Egy kenyeren vagyunk.

Sorsunk Nyavalyja ha Egy kenyeren van n velem. Czuczor.
1131

egyenl. szerelem,

4294.

Maga Kln kenyrre ment.

4295.

kenyern

van.

Mikor a hzas fiu magnak kezd gazdlkodni s kln l atyjtl. Azaz fggetlen.

Msutt is kenyeret esznek. KV.

4296.

Msutt is j kenyeret enni. KV.

4297.

Tudja, hol szoktk megszelni a kenyeret.

Nmi letgyessgre mutat, ha valaki tudja, hol, melyik oldaln kell megszelni a kenyeret. Hanem, igazn, ott kell megszelni, a hol van kenyr; teht az a f hogy legyen. Azrt a km. ilyforma sszefggsben ll jl: derk, okos ember; tudja hol kell megszelni a kenyeret; azaz keres, szerz.
4298.

Kenyr mell sajtot is kell adni.

4299.

Kenyernek javt megette.

4300.

Kenyr is annl jobb, mennl tbb a szeme. D.

Azaz mennl lyukacsosabb, s tulajdonkp puffadtabb. Klns! a magyar szereti a felklt kenyeret, a duzzadoz beszdet, a duda hangszert, melyrl meg van llaptva: tele van szval, mint a duda szllel, a levegbe lp, tulajdonkp csbrbe hg, lovat. Csupa ressg. Sok helyre kevs tartalom. Nem jellemz ez?
4301.

Lesz mg neknk lgy kenyernk.

A lgy kenyr ugy ismeretes a magyar vendgszeretetben, mint szves lts jele egyfell, mint kedves dolog msfell. Teht a ki lgy kenyeret ad, az kedvez is egyszersmind, mirt a km. jelentse: lesznk mg mi becsben, kedvessgben, ha most nem vagyunk is. Innen aztn rthet a gazdaszonyok effle szivessgtkrz szjrsa: lgy kenyrrel vrt vendg.

1132

4302.

Lgy kenyrrel vrni. (6402.)

4303.

Kenyeret pirtani. (1324.)

A czigny tli idn levelet vitt, s ltszott rajta hogy fzik is ehetnk is. Az ur, ki pen j kedvben, volt a level vtele utn, krdez: no czigny! mit akarsz, enni e vagy inkbb melegedni? A czigny feltallta magt, s mond: csak kenyeret szeretnk pirtani, nagysgos uram! 4304.

Nem klcsn kenyr. (4286. 6263.)

Mondani szoktk a hzassgra.
4305.

Megbkl a maga kenyern.

Azaz magtul, idvrtval.
4306.

A kenyrsts liszt nemltn is elmulik.

4307.

Se kovsza kenyernek se vize malmnak. D.

4308.

Nem ri el az uj kenyeret.
E km. igazsgt onnan tudja meg a magyar gyermek, hogy falat kenyeret fogvn jobb kezbe, ezzel nyaka megett bal oldalrul viszi azt szjba. Kinek jobb keze addig r, elri az uj kenyeret, azaz megl addig. A km. szl akrmire, minek nincs hoszu jvendje.
4309.

Kezbl kenyert nem kapja el kutya.

Olyanra mondjk ki el van zrva: fogoly.
4310.

Ha te nem volnl, meg a kenyr! (6111.)

rtsd utna: el sem tudnk lni, azaz te igen fontos szemly vagy nekem. Gyngd kifejezs a npnl.
4311.
1133

Knny ellni, csak kenyr legyen.

4312.

Sok darab kenyr kell ott.

Nagy a csald.
4313.

Csipi a kenyeret; a szelst restelli.

4314.

Nem csak kenyrrel l az ember.

4315.

Keser a ms kenyere.
4316.

Kegyelemkenyrhez nem sok fog kell. (119.)

4317.

Pnzen vesznek kenyeret, mg sem esznek eleget.

T. i. a vrosiak.
4318.

Egy fehr kenyrnl a) Kenyrnek legjobb b) Kenyrrel eszik c) Fehr a hz, fekete a kenyr.
4319.

jobb dagasztja a

kett. isten. czipt.

ldott mint a darab kenyr.

Emberre szl, s igen szelidet, jmbort jelent.
4320.

Ki mit keres, megleli. M.

4321.

Ki mint keresi, ugy veszi hasznt.

4322.

Tall az, a ki keres.

1134

4323.

Ubi non est, ott ne keresd. P. (1391.)

4324.

Nem szll messze a Hamis kereset ritkn szll ms izre. BSz.

4325.

hamis kereset.

Nincs lds a hamis kereseten. BSz.

4326.

szbl, pnzbl ll a kereskeds.

4327.

Keresked: mr ez elg. D.
4328.

Nem fiadzik meg a hamis keresmny. BSz.

4329.

Hamis keresmny nem szll harmad izre.

4330.

Nem mind kereszt, a mit annak tartunk. K.

4331.

Keresztet vethetsz r.
A keresztvets vd ereje az rdgt tiltja el vgkpen. Ha valakinek klcsn adunk, s nincs remny visszakaphatni azt, szoktk e kzmondst hasznlni, mely am. azt tbb nem ltod.
4332.

Keresztet hny magra.

Igen megijedt, hogy szinte a kereszt oltalmhoz folyamodott. Szoktk ilyenkor mondani: szent kereszt, vesztsd el. S ezt mondjk mindenre, mit nem rmest ltnak.
4333.

Hzi kereszt.
1135

4334.

Leveszem rlad a keresztvizet.

4335.

Mennl jobb keresztyn, annl nagyobb keresztje. KV.

4336.

Ugy forog a kerk, ha kenik. (5410.)

Megy a kerk, ha hjazod.
4337.

Kerk annyit le mint fel. (2713.)

4338.

Ha jr kerk, malom forog.

4339.

Felmszott a kerkre. ML.

4340.

Leesett a kerkrl. ML.

Kerk: az a vltoz rang, melyet a szerencse ad. Mikes igen gyakran l vele.
4341.

Jr a kereke.
Beszl ersen.
4342.

Megbomlott a kereke.
Azaz esze jrsa.
4343.

Oldotta a kereket. (3828.)

4344.

Nem szl, ha a kerk kiesik is.

4345.

Nem csak els kereket kell nzni, hanem htulst is. (2837.)
4346.
1136

tdik kerk.
Nmet: Er ist das fnfte Rad im Wagen.
4347.

Tolja a kereket mint a j szomszd. a) Ott az ut, hol a kerkvgs. BSz. b) Ki bogr utn indul, keringre kszljn.
4348.

Nincs oly rosz kert, melyben ne teremne j f.

4349.

Jl kaplt kiskert msodik mszrszk. KV.

4350.

Ki kesert nem izlelt, nem tudja, mi des.

4351.

A mint veted a pendelyhlt, ugy fogod a keszeget.

4352.

Keszegoldalt megy.
Azaz nem jr egyenest, belsleg rtve.
4353.

Nem ll meg keszcze a nyrson. K. (271. 5342.)

4354.

Tbb kettnl.
Mikor a magyar ember sokat akar mondani, p. boszusgban, mondja a lehet legkisebb szmot, mely csak egygyel tbb egynl.
4355.

Kettn ll a vsr.
4356.

No! mg ez is a) Egyet mondok, kett lesz belle.

4357.
1137

tudhat

kettt.

A kevly flbolond.
4358.

Kevlynek orvossga a lealzds. D.

4359.

Mentjnek prmje is kimutatja a kevlyt.

4360.

Nem mind kevly, ki nneplben jr./a ki parancsol.

4361.

Sok gyalzaton kell a kevlynek tmenni, mig megalzdik. D.

4362.

Szegny kevlyt rdg a) Kevly mintha ltette volna a fiastyukot.

4363.

is

neveti.

Kevlysg lenyomja szerencse tengelyt.

4364.

Kevs nem rt, sok nem hasznl.

4365.

Ki kevssel be nem ri, sokra nem rdemes.

4366.

Ki keveset el nem veszen, sokat sem adnak annak. M.

4367.

Ki keveset kivn, kevssel beri. ML.

4368.

Kevsbl sokat.
Mindent Kevsbl sokat vgy. Kisfaludy K.
4369.

fontolva

tgy,

Keveset szl, sokat mond.

1138

4370.

Keveset szl, de hamar t.

4371.

Sok kevs sokra megy.

Nmet: Wenig zu Wenig, macht zuletzt Viel.
4372.

Hamar kezdi, hamar vgzi. KV.

4373.

Ki soha nem kezdi, a) Jobb alant kezdeni s fn vgezni.

4374.

soha

nem

vgzi.

Rosz kezdetnek roszabb a vge.

4375.

J kezdsnek j hagys a vge.

4376.

Kezes, fizess.
4377.

Ha veszni akarsz, vllalj kezessget.

4378.

Gyere haza, kezken.

4379.

Megtantlak keztyben ftylni.

4380.

Keztyt vetni.
4381.

Flvenni a keztyt.
Rgi lovagi szoks volt keztyt dobni az el, kit prbajra ki akartak hni, minek flvevse a kihvs elfogadsa volt.
4382.
1139

Keztyt szabok neki. (2172. 3144.)

4383.

Beesett mint a kis kezty.

4384.

Kicsi mint a kezty.

Gyermekre szoktk mondani.
4385.

A kmny is szp fsts hussal.

4386.

Felirom a kmnybe.
4387.

Engem dugnak ki a kmnyen. (5017.)

n lakolok msok helyett.
4388.

Derk ember a kmnysepr, azrt nzik annyin.

4389.

Eleven mint a knes.

4390.

Knyes, kelevnyes.
4391.

Knyessg nem esik sanyarusg nlkl.

4392.

Hop knytelen, nem rmest.

4393.

Nagyra viszi embert a knytelensg. P.

4394.

Jgre metszett kp nem sokig p.

4395.
1140

A fekete kpnek fekete fstke.

4396.

Kpire mszni.
Valakit kimls nlkl megtmadni, szemrehnysokkal megrohanni.

a) Kpet nem arany, hanem imds teszen blvnyny.

4397.

A ki kpirsgot akar tanulni, nem megyen kovcshoz. KV.

4398.

A ki sokat krdez, sok feleletet nyer. (2716.)

4399.

Tbbet r egy krdezem szz keresemnl.

4400.

Jobb ktszer krdezni, a) Akkor felelj, mikor krdeznek.

4401.

mint

egyszer

hibzni.

Jobb egy krds egy napi a) A milyen a krds, olyan a felelet.

Nmet: Wie die Frage so die Antwort.

jr

fldnl.

b) Nehz a krget cserzeni.

4402.

A kz sem j a ks sem.
4403.

Bel trt a kse. (689.)

Nem vihette ki tervt, vllalatt; bel bukott.
4404.

Adj kst, n is tudok kast ktni.

4405.

Elejtetted a kst. M.
Azaz ksn jttl.

1141

4406.

Ha vendgsgbe akarsz jrni, ksed legyen. BSz.

4407.

Kst t szivembe, a) Farkban tri a kst.

4408.

azt

is

megforgatja.

Ksedelem veszedelem.
Latin: Periculum in mora.
4409.

Ks szken klteni kevsbl.

4410.

Ks fogytn a szk klts.

Nmet: Auf der Neige ist nicht gut sparen.
4411.

Ks a kolbszt akkor kimlni, mikor mr elfogyott. Sz. (1038.)

4412.

Ksn indulsz, ksre rsz.

4413.

Ksn fz, ksn lak.

4414.

Ksn jrt, mikor isten a szpsget osztogatta.

Mr akkor msok elvettk elle. Mondjk szre is. Azaz nem szp, nem eszes.
4415.

Ksn keltl fel.

Pldaul: ksn keltl fel arra hogy engem megcsalj. Azaz: nem vagy oly okos, nem vagy oly ers stb. a szerint, a mint csals, vagy er, ivs stb. efflrl van sz. Ksn keltl fel, hogy engem leigyl, stb.
4416.

Ksre bntak azzal, ki csak halla eltt kapott urasgra.

4417.
1142

Ki ksre hzasodik, ksre bnja meg. D.

4418.

Jobb ksn mint soha.

4419.

Ks kr utn busulni.
4420.

rl a ksznek. (2955. 5611.)

4421.

Neveti a kszet.
Maga nem indit semmit a mulatsgban, de ha ms mulattat, is elmulat.
4422.

Kszen leszek vele.

Azaz bevgzem. Pld. a j vezr hamar kszen van az ellensggel, vagyis megveri az ellensget s bevgzi a hadat.
4423.

Gyakran csekly vge a nagy kszletnek.

4424.

Nehz kt urnak szolglni. (5952.)

Latin: Nemo potest duobus dominis servire.
4425.

Kt les pallos/tr nem fr egy hvelybe.

4426.

Kt hz ebe.
4427.

Kt kulacsos.
Taln egyetlen km. tudtommal, mely a szinpadrl jtt az letbe, Nagy Igncz "Tisztujits"-bl.
4428.

Kt tskra szerzdtt.
1143

4429.

Ktfel sntikl.
4430.

Ktfel hordja a tkit.

a) Mindezen kzmondsok, mint lthat, a magyar letbl fejlettek ki, leginkbb a frfiak prtok kztti llhatlansgt tanusitjk.
4431.

Ktfel kap mint a vizbe hal. P.

4432.

Ktsgbesni bolondsg.
4433.

Ktsgbestekkel, busult elmkkel nem j jtszani.

4434.

Ne mondjam ktszer.
4435.

Ktszer se mondom, hogy nem.

4436.

res kvt forgat.

Hasztalan munkt tesz, hiba beszl, tancsol valakit.
4437.

Mindent egy kvbe kt. K.

Egyenlnek vesz, pld. engemet is egy kvbe kt vele, azaz hasonlnak, egyenlnek tart.
4438.

Kz kezet mos.
grg km. Jelentse: rdekbl, j remny fejben tesz az ember mindent msok irnyban, visszavrvn mstl ugyanazt, mit vele tett. Latin: Manus manum fricat. Nmet: Eine Hand wscht die andre.
4439.

Sok kz, hamar ksz.

1144

Nmet: Viele Hnde, leichte Arbeit.

4440.

ldott a sok kz, tkozott a sok szj.

4441.

Kzzel hozz, ha a ks nem fogja.

4442.

Egyik kzzel oda huzza, a msikkal eltasztja.

4443.

Kzzel, lbbal.
Nagy igyekezetre mondjk, min az uszk, kik csak kzzel s lbbal dolgoznak.
4444.

szszel, kzzel.
4445.

Egy kzzel pit, mssal ront. (3061.)

4446.

Kz utn keletlen, lapt utn sletlen.

Szoktk mondani roszul slt kenyrre; aztn egyb dologra, vllalatra, mi nem jl kezelve bukott meg.
4447.

Mit kzzel r, nem hajitja bottal.

4448.

Kzrl kzre.
Pldaul poharat kzrl Latin: De manu in manum.
4449.

kzre,

azaz

biztosan

tovbb

adni.

Kz alatt.
Szp szerivel, titokban.
4450.

Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol.

1145

4451.

Egy kzre.
Azaz egy rtelemben, egy czlra dolgoznak.
4452.

Minden embernek maga (2146. 2618. 4762. 5337.)

4453.

fel

hajlik

keze.

Itt a kezem, nem disznlb.

Alkudozsoknl mondja a magyar, azon rgi j szoks szerint, mikor a kz oda nyujtsa, ad vev felek kzt, szerzdsi ervel birt.
4454.

Kezet ide!
Azaz mutasd jelt, biztosts felle, hogy szavad megtartod. Igy a kz, mint er ellen vd, ugy biztost jelve a szerzdsi alkuknak is.
4456.

Re trli keze szenyt. P.

Elpiszkolja.
4457.

Rajta hagyja keze szenyt.

Azaz keze nyomt valamin, p. mesterember a maga kszitmnyn gyessge jeleit. Mondatik igy rendesen; ironice p. arra, ki csakugyan elpiszkolt elrontott valamit.
4458.

Egyms kezre adni. M.

Elvinni, segiteni.
4459.

Kezre adni.
Knnyteni, p. kezre adtam a szt; azaz igyekeztem hogy knny legyen neki a beszd, feltallja magt a vlaszszal.
4460.

szedugja kezeit.
1146

4461.

Zsebben keze, lben Kebelben keze, egyms mellett lba. (1456.)

4462.

lba.

D.

Mit jobb kezed mivel, ne tudja meg a bal.

4463.

Kisujjod mutatod, egsz kezed kri.

4464.

Kezet foghatnak.
Azaz hasonlk a roszasgban. Tudtommal e km. soha nem hasznltatik ms rtelemben mint hasonl roszakra.
4465.

Kezem gybe esik.

Pld. keze gybe esik embernek jobb kezvel jobboldali zsebbe nyulni. Mondatik szellemire is. Pld. igen keze gybe esik neki az irodalom trtnete, mert ott van a Rday-knyvtr.
4466.

Letttk kezrl. (5840.)

Pld. lenyt, valami megszerzendett jszgot; azaz nem lesz tbb az v, elesik tle.
4467.

Keze, lba.
Azaz mindenese, ki mindent tesz valaki helyett, pen ugy mint maga.
4468.

Mit a szeme meglt, keze ott nem hagyja. (1640.)

Tolvaj; az alfldi ltolvajoktl, mert leginkbb szp csik az, mi a magyar betyr szemit annyira csiklantja.
4469.

Hoszu/Ragads/Enyves kez. (1640.)

Nmet: Er hat klebrige Hnde.
4470.

Nem tolvaj, csak szurkos kez.

1147

4471.

A grbe kezt szeretik a birk./az udvariak.

4472.

Kezhez ragad.
4473.

Kezt mossa. (6372.)

Minden vdtl tisztogatja magt, mint Piltus.
4474.

Ki fel, ki al. M.
4475.

Nem ki, de mi. (5591.)

Ne keresd a szemlyt, hanem azt, mit csinl. Ne itlj tekintlyek utn.
4476.

Nem r egy irgalmas kiltst. (3281.)

4477.

Kilt sz a pusztban.
4478.

Se kicsi se nagy.
Mintha gyermekrl volna sz, de aztn tvitetik rtelme olyanra, kinek se gyermeke, se felesge, szval semmi kzelrl rdekelt rokonai.
4479.

Kicsikorban kezdik/szokjk a bnt.

4480.

Kicsinen tultesz a) Sok kicsinbl halom n.

4481.

nagyobb.

Ennl a kicsin is nagyobb.

4482.

1148

Megmutatta kicsoda, a) Nem j mindent kifecsegni.

4483.

micsoda.

Kigy kigyt eszik hogy srkny lehessen.

Azon hatalmasokra szl, kik msok krval mg hatalmasabb lesznek. Latin: Serpens nisi edat serpentem, draco non fiet.
4484.

Kit a kigy megmar, mg a gyiktl is fl.

4485.

Emlkezik kigy farka vgsrul. P.

Nem felejti kigy farka vgst.

a) Knnyebben felejti kigy farka vgst mint aszony legkisebb boszusgt.

4486.

rizkedj a farkatlan kigytul.

4487.

Fedelem, kebelem nem kigynak val. Bsz.

4488.

Kigyt melenget kebelben.

Hltlant Latin: Colubrum in sinu fovet.
4489.

vd,

prtol.

Kigyt, bkt kilt.

Csufsgokkal illet, gonoszul vdol.
4490.

Mrges mint a kurta kigy.

4491.

Sima mint a kigy.

4492.

Sziszeg mint a kigy.

1149

4493.

Ertlen mint a brehagyott kigy.

4494.

Ltod-e hogy kinlgatja?

Snta nre mondjk.
4495.

Elsott kincsben kicsi haszon.

4496.

Kirgja magt belle.

Azaz nem marad meg benne a titok.
4497.

Kirly Mtys s Mtys kirly. D.

Nagy klnbsg, min volt egy budai, Kirly Mtys nev varga, s Mtys kirly kztt. Az ugyanis Mtys napjn meg akar tisztelni a kirlyt, mint rokont, s midn mondta volna az ajtnllnak, ki legyen, ez azt felelte r, hogy nevk ugyan egyenl, de a kirly s varga egymstl igen nagyon klnbz kt dolog.
4498.

A kirly is csak ember.

4499.

Igen fl kirly udvarbirtul. M.

4500.

A kirly sincs bu nlkl.

4501.

Sok szeme, sok fle van a kirlynak.

Latin: Multae regum aures, atque oculi.
4502.

Messzi r a kirly keze.

Nmet: Knige haben lange Hnde.
4503.
1150

Tbbet rt kirlynak a hizelked mint az ellensg. K.

4504.

Nem esik a kirly hirvel.

Azaz nem oly feltn dolog, hogy mg kirly is akarna benne tudni valamit.
4505.

Sokat kell trni mg a kirlynak is.

4506.

Kirlynak sincs mindenkor egyirnt.

4507.

Gonosz kirly nyomt sok jobbgy kveti.

Latin: Regis ad exemplum totus componitur orbis.
4508.

Kirly haragjt hamar hall kveti. K.

4509.

Nincs keserbb a kirly kenyernl.

4510.

Uj kirly, uj trvny.
Nmet: Neuer Knig, neu Gesetz.
4511.

Hol vette kirly a vrat?

E krdssel szoktak felelni, ha valakitl krdik, hol vette ezt vagy azt? Jelentse: mint a kirly szerzett vrat, ugy n is ezt, de hogy mi mdon, azt nem szksg tudni; elg, hogy enym.

a) Hov a kirly is gyalog jr.

4512.

Sok kis viseli a nagy nevet.

4513.

Hazugabb a Kis Ilus finl. D.

4514.

Szma sincs mint Kis Ilus finak. D.

1151

Vagyon npi emlkezet oly hazugrl a szhagyomnyokban, ki, ha valaki hazud, mg nagyobbat hazud. Mondja br egy huszr, hogy neki oly sebes lova van, melyet az es el nem r, a Kis Ilus fiban szemlyestett fhazug azzal ll el, hogy azt a lovat futtban is megvasalja. Innen az hazudsgainak se szeri, se szma. Azaz a szmok vgetlensgig mennek, de Kis Ilus fia mg azokon is tulmegy.
4515.

Kirlyfia Kis Mikls beszde. KV.

Dugonics szegedi finek irja, tulajdonkp Istvn, de hagyomnyilag Mikls. Ritka kesszlsart neveztk ugy. A reformatit akarta bevinni Szegedre.

a) Kir a kezbl. (6511.)

4516.

Sok a kisaszony, de kevs az urfi.

4517.

Mennl kisebb, annl frisebb.

4518.

Aszonybl, roszbul, iborkbul mindig jobb a kisebb.

4519.

Hogy a kisujjod ne fjjon. ML.

Szinleges ok; pldaul: hogy a kisujjod ne fjjon, ujsgot mondok: esik az es.
4520.

Meztelen mint a a) Megnyisd az ersznyt, megleszen a mit kivnsz.

4521.

kisujjom.

Ki a legny Kis-Vrdban.
Ki az ersebb, ki a hatalmasabb. Pldaul: ha n ott vagyok, megmutatom, ki a legny Kis-Vrdban. Krdleg: kinek van kedve, akarata, btorsga. Pld. n ksz vagyok, elmegyek a pokolba is, de hadd lm: ki j velem? ki a legny Kis Vrdban? Az a legny Kis-Vrdban, Ki bort iszik a csrdban. Npd.
4522.

Talpon ll kocsis nagyobb a letrdepelt kirlynl. D.

1152

4523.

Derk ember a kocsis, hogy elre l.

4524.

Lassan kocsis, beteg a l.

4525.

Kocsis itta meg a bort, a l rszeglt meg.

4526.

Megitta kocsis a hj rt. (3498.)

4527.

tkozdik/Fohszkodik a) Nyri kocsis, tli dik.

4528.

mint

kereketrt

kocsis.

Kocsmnak szoksa templom utlsa.

4529.

Inkbb szereti a kocsmt mint a vendgfogadt.

4530.

Mig a rosz kocsmrost rajta kapjk, sok krt tesz. K. (2578. 5583.)
4531.

Reszket mint a kocsonya.

4532.

Kocza gyermeknek koszos a feje.

4533.

Panaszos teltl csak a kocza hizik. D.

4534.

El van a) Vakot vet a koczka.

Szerencstlen kimenetel.

vetve

koczka.

1153

4535.

Ritkn van a koczksban gazdag.

4536.

Nagy a kodcsols, kicsin vkony a tojs.

Nagy lrma, kevs sker.
4537.

Mondj kohit. M. (1711.)

Add meg magad; adj kezet.
4538.

Jo a hoszu kolbsz s a kurta predikczi. Sz. (5495. 5568.)

Nmet: Kurz Gebet, lange Bratwurst.
4539.

A pnteki kolbsz megakadt a torkn.

Pnteki kolbsz, azaz zsirtalan kolbsz, vagyis ktl. E km. bntetst jelent.
4540.

Kolbszszal hajigl a szalonnra. (1055.)

Gazdag, j mdu, Dugonicsnl. Igy is magyarzzk Kis-Viczay s Kovcs egy nyomon: cseklyt ad, hogy nagyot nyerjen. 4541.

Kolbszbl fonjk a Kolbszbl fonjk a svnyt, sdarral tmogatjk.

Ez a magyar Eldorad kifejezse.
4542.

svnyt.

Megrezte a a) Knny eltallni a b) Flbredt a kolbsz szagra.

4543.

kolbsz

kolbszbzt. csikljt.

Minden koldus a maga botjt rzi.

4544.

Koldustl a botot kri.

Bot a koldusnak legszksgesebb szerszma. Mondjk, mikor olyat krnk valakitl, mi nlkl el nem lehet.
1154

a) Koldusbotra jutott. (389. 4932. 7675.)

4545.

Ellehet koldus egy hz nlkl.

4546.

Nyomorult koldus az, ki egy hzat el nem tud kerlni.

Nmet: Es ist ein schlechter Bettler, der nicht eine Thr missen kann.
4547.

Szegny a koldus, ha kirly is neve.

4548.

Soha nem elg a koldusnak.

Latin: Mendici Nmet: Bettelsack wird nie voll.
4549.

pera

non

impletur.

Szemrmes koldusnak res a tskja. (1735.)

4550.

Egy koldusbl kett.

Hasznljk, mikor szegny ifju szegny lenyt Egy koldusbl Vgre tbb is Igy ht n Sok bubnat szllhat. Npd.
4551.

vesz

felesgl. kett, vlhat, fejemre

Nem fl koldus a a) nekel a koldus, ugy kap alamizsnt. (1734.)

4552.

tolvajtl.

Koldus kutyja: se tke se lazsnakja.

4553.

Mr a koldus is harmadik faluban jr.

Azaz mr rgen megviradt. Mondhatni olyanra, ki elksik a flkelssel.
4554.

Van benne mdja mint koldusnak a kord htuljban.

1155

4555.

Egyhangu mint a koldusnek.

Koldusok igen nagy terjedelm vidken szoktk nekelni: adjanak, adjanak, a mit isten adott.
4556.

Kifogy mindenbl mint koldus az nekbl.

4557.

Hideg mint a koldusleves.

4558.

Sovny mint a koldusleves.

4559.

Felkttte a kolompot.
Valamiben kezd, vezr lett. Ilyen az, ki prtot vezet, vllalatokat kezd, stb.
4560.

Hol a kolompot meglelik, mst is keresnek ott. K./ott keresik az krt is.
4561.

Kolompos utn megy a nyj.

4562.

Nha a kolompost is elrntjk. D.

4563.

Mi haszna hel halnak abban hogy Kolozsvrt j kenyeret stnek. ML.

4564.

Ktve higy a komnak. D./komdnak. M.

Ne higy puszta szra, hanem csak ers flttelek alatt olyannak is, ki hozzd kzel van klnben. A nagypnteki elmlkedsek annyira meghatk egy hallgatnak szivt, hogy midn haza fel menne a templombul komjval, ksznek nyilatkozott mindazt eltrni, mit isten fia szenvedett. "Jl van," mond ez "koma is ktztesse meg magt, s prbljuk." Erre az jtatos ember kijelent hogy szabadon is ki fog
1156

llani mindent. Azonban midn a szenveds prbi elkezdettek, j keresztynnk nem llhat ki a dicssget s felugorvn, elszaladt. Erre mond komjrul a koma: ktve higy a komnak. Ezen adoma szerint nyomait lelnk a passik utnzsnak ha nem az letben, de legalbb a np hitben, Magyarorszgon is.
4565.

Miatynkkal nem veszik be Komromot.

4566.

Otthon j mint a komromi leny.

4567.

Termetes mint a komlkar.

4568.

Nosza eb utn komondor. KV.

4569.

Ktfel tekints, mikor az agg komondor ugat. KV. (1970.) a) Kan agr a vendg, komondor a gazda.
4570.

Rtartja magt mint a kompolti kisaszony./nemes aszony.

A kompolti nemes- vagy kisaszony a rtarts, bszkesg, de res bszkesg kpviselje. Errl mondjk azt is hogy igen szeret kicsire huzni szjt, mit elneveztek vasrnapi rncznak, s vgetlen finomul ejt ki szakcsn eltt a "bors, galuska, szalonna" vastag hangzsu szavakat, midn pipersen felltzve, kanapn mozdulatlanul lve, az ebd fell rendelseket tn. Ez alak mlt a vigjtkirk figyelmre.
4571.

Kiesett Elejtette a konczot.

szjbl

a koncz.

Koncz jelent zsiros, azaz jvedelmez llst, hivatalt. Innen a kzmondsok: sszevesztek a konczon. (1505.) Ki a koncz. Kap a konczon. Flti a konczot.
4572.

Illik koncz utn a levet Ha konczt megetted, levt is hrpljed.

1157

is

hrplni.

4573.

Megeszi konczt, msnak hagyja csontjt. KV.

Szedi a javadalmat, de ms frad helyette. Teht koncz s csont itt ellenkez jelentsek. Koncz am. vels csont.
4574.

Nagyobb a szerezd meg a koncznl.

Azaz tbbre megy a mellk jvedelem, mint a rendes fizets.
4575.

Koncz nlkl adja a) Tlban koncz, ne nzz az aszonyra.

4576.

levet.

Elg sok a konkoly, de az mg sem buza.

4577.

Nehz a konkolyt tvestl kigyomllni. (2585.)

4578.

Terem a konkoly, a) Konkolyt hint.

Egyenetlensget, visszavonst szerez.
4579.

ha

nem

vetik

is.

Fltettk a kontyt.
Gunyosan ejtve leginkbb megesett lenyokra szl. Konty am. aszonyny ltel, frjhezmens. Azrt mondjk: szeretne mr kontyot. Nem adna egy kontyot egy koronrt.
4580.

Flre ll a kontya. (266.)

Oly hlgyre mondjk, kinek bortul egy kis kedve kerekedett.

a) Ritkn egyeznek meg a kontyok.

4581.

Ha szk a konyha, minden falat j iz.

4582.

Nem hajt a konyhra.

1158

Nem hoz hasznot; innen tvitetik mint km. olyan dologra, mi nem anyagi rdek. Pld. a kltszet nem hajt a konyhra, azaz nem pen anyagi rdeket mozdt el.
4583.

Fehr konyha, ritka vendgsg. (8303.)

4584.

h kop kaporral.
Kop tel neve, de ily tel nincs; azrt a ki ilyet evett, az ugyancsak koplalt.

a) Htul kopasz, azrt ravasz. Sz.

4585.

Ell kopasz: okos kopasz; htul kopasz: bolond kopasz; fell kopasz: koros kopasz.
4586.

Nem flti kopasz a hajt.

4587.

Knny kopaszt borotvlni.

4588.

A kopasz is egyszer fst vett a vsrban.

4589.

Nehz a kopasznak stkbe kapni.

Latin: Calvum vellere.

a) J az isten, jt d, kopasznak hajat d.

4590.

Sequere Kopcsi.
Igen nagy vidk km., hagyomnyilag azon Kopcsirl maradt, ki a reformlt hitet azonnal elfogadvn, srospataki tanr volt 1530. krl. Jelentse: most te kvetkezel, vagy: te jer utnam.
4591.

Kopr helyen fogott ki.

4592.

Hzad a kopors, helyed a temet.

1159

Azaz mindenkinek meg kell halni.

4593.

Koporsban fl lba. (3389.)

Nmet: Er steht mit Franczia: Il a un pied dans la fosse.
4594.

einem

Fusz

im

Grabe.

Korn kels hajnalt nem szerez. K.

4595.

Kordra bnni. Sz.

Pusztulsra juttatni.
4596.

Kordra mondani. P.
Alap nlkl, biztalanul, sttben tapogatzva lltani, mondani valamit.
4597.

Knny csendes idn kormnyozni.

Latin: Tranquillo quilibet gubernator est.
4598.

Msra keni kormt.

4599.

Fekete mint a a) Korom a koromhoz nem hasonlbb. (7005.)

4600.

korom.

Jer el, kormos!

Kormos, ki bepiszkolta magt, azaz tvive: csint tett, valamit elrontott a hznl.
4601.

Ki korpa kz vegyl, megeszik a disznk.

Nmet: Wer sich mischet unter die Kleye, den fressen die Sue.
4602.

Korpa van a fejben.

Vagyis: nincs elg esze.
1160

4603.

Korpja sincs, mgis lisztet rul.

4604.

Tged is megfejnek mg egy tl korpn.

Nmely tehn rug, mikor fejik, de ha vetnek el valamit, p. korpt: megnyugszik. A km. szl hanyakodra, ki egybirnt ajndk, hivatal, ms kedvezsek ltal lecsendesthet.
4605.

Klcsn korpt is meg kell adni.

4606.

Egy korpn hiznak.

4607.

Csak korpd legyen, Mig korpa van, akad kutya.

4608.

knny

ebet

kapni.

Korpahvely. D.
Hasnak l, henye ember.
4609.

Miatynk, isten! nagy kors. D. (1818. 2576.)

4610.

Elbusul napestig teli kors mellett.

4611.

Az ezst korsnak cserepe is j.

4612.

Kis kors, nagy kors, torkomat ujt, ruhm rongyost.

4613.

Addig jr kors a kutra, mig el nem trik.

Nmet: Der Krug geht so lange zu Wasser, Franczia: Tandis va la cruche a l'eau qu'il s'enfin casse.
4614.
1161

bis

er

zerbricht.

Nyeli a szraz kortyot. ML.

4615.

Gyapjart szoktk a kost megnyirni.

4616.

Okos mint a kos.

4617.

Kosarat kap. (4.)/ad.

Ha Dugonics egy kosrkt szp lenyra viszi e km. eredett, a mennyiben krit maga ltal font csinos kosarakkal elgitette ki, ezzel advn tudtokra, melyiket nem szeret: ez sszevg egy npi kltemnynyel, hol szinte kosrkt lenya szerepel. (Npd. 1. k. 373. l.)
4618.

Nincs nehezebb az res kosrnl.

4619.

J vg kti koszorujt a munknak.

Latin: Finis coronat opus.
4620.

Megktm koszorudat. (8121.)

Megktttk nekem ga boga a vllamra hajult. Npd.
4621.

koszorut,

Van az ur istennek sok olyan kosztosa.

Mintha mondatnk: elg van oly haszontalan ember.

a) Kotnyeles.
Kandi, ki mindenhov beszagol.
4622.

Kovcstl vesz szenet. F. a) Kinek isten nem adja, Kovcs Istk meg nem koholja. b) Azrt tart harapfogt a kovcs hogy a kezt meg ne ssse.
4623.

Ki min kovszt tesz, oly kenyeret eszik.

1162

4624.

Nehz a kczbul szp fonalat fonni.

4625.

Lesz belle kficz.

4626.

A krt nem szoktk fz mell tenni. ML.

4627.

Virg helyet krt szedett.

4628.

Virg voltam, kr lettem. (3669.)

4629.

Ktyomfity ember.
Haszontalan, semmit nem mozdit, res fej ember.
4630.

Toldja a kdmnt. (77. 2491.)

4631.

Hrom kdmnnel melegebb van mint volt.

4632.

Fldhz vgta a kdmnt.

Azaz dhs volt. Emlkezet van egy fiurl, ki anyjval bnk kegyetlenl s trvnybe hivatvn, azzal vdte magt hogy csak anyja kdmnt vgta fldhz. "Igen," mond a vallat, "de anyd is benne volt." 4633.

Kdvg.
Mrnkk gunyneve, mint km. jelent olyat, kinek mkdsben ugy nem bizunk mint nem paraszt a mrnkben. Teht paraszti rtelemmel: bizonytalanba mkd.
4634.

Ltszik hogyan tudod, a) Khents egyet, taln torkodra j.

1163

azrt khgsz.

4635.

Khgs j mentsge rosz a) Idvel, drrel a kkny is megrik. (3759.)

4636.

kntornak.

Rgi klcsn sem ajndk.

4637.

Ne krd klcsn, a mit otthon tallsz.

4638.

Klcsnt klcsnnel. (2629.)/klcsnrt.

4639.

Nem kr klcsn (227. 2709.)

4640.

Egy kt klcsnrt nem megy a szomszdba.

4641.

Nincs roszabb mint a klcsn.

4642.

Ha ellensget akarsz a) Fizet mint a kles.

4643.

szerezni,

adj

klcsn.

Ki nem klt, mintha szerezne.

4644.

Hiba klt, ki egy napra czifrz vendgszobt.

4645.

Fel akarnak klteni, ne hagyjalak?

Igy szoktk klteni a sokig alvt, trfsan. A km. jelenti azt, mikor valaki egszen mst tesz, mint beszl.
4646.

Ugy krt, ugy krt, majd lement knykrl a br.

4647.
1164

Nincs oly hitvny knyv, melybl ember nem tanulhat KV.

Ez j rgi km., mikor mg nem irtak annyi rosz knyvet mint ma. De rteni kell okos emberekre, kik ha mst nem tanulnak a rosz knyvbl, tanulnak legalbb annyit, hogy mit nem kell kvetni. Gyermek s kezd kezbe csak j knyvet adjatok, szigoru vlasztssal.
4648.

Knyvek sokasga fej hboritsa. KV.

4649.

Knnyebb a) Fekete knyv.

4650.

knyv

kalapcsnl.

Mihez knnyen frnk, nem becsljk nagyra.

4651.

Hoszu knts port csinl.

4652.

Nem igen szaggatom kntst.

Nem huzom, csalogatom magamhoz.
4653.

Nagyon fent kp, ha csendesen evez.

4654.

Egyet kp, msnak mondja, tapossa el.

4655.

Elmult esnek nem kell kpenyeg.

4656.

Arra forditja a kpenyeget, honnan a szl fu.

Nmet: Den Mantel nach dem Winde hngen.
4657.

Kpenyegforgat. (3534. 5397.)

E km. jelentst nem igen szksg magyarzni, mivel minden nyelvben vagyon re forma. Franczia: C'est un homme, qui va tout vent.
1165

4658.

Ne kapaszkodj, ha krmd nincs.

4659.

Nem kopott rte krme, knnyen harcsolja.

4660.

Krmre kopintani.
4661.

Krmre g. T.
Mint gyertya, szalma vagy papirszelet krmre g az embernek: ugy az elhanyaglott munka is igen srgetss lesz utoljra.
4662.

Krmt rgja. (3536.)

4663.

Krmt se vgja, hanem csak rgja.

4664.

Krmnfont.
tvitetik, mint jelz, irsmdra, s jelent jl vgzett munkt, min az ostor, ha kiss tbb gonddal, a kendert jl megsodortva, s a balkz hvelykujjra kemnyen tszoritva, fonjk azt.
4665.

Krme szakadtaig.
4666.

Krmre inni.
Ugy kell kiinni a poharat, hogy szjt krmnkhz rintve, csep se folyjon le belle. Ez a krmre ivs. Nmet: Auf den Nagel trinken. Franczia: Faire rubis sur l'ongle.
4667.

Lekaptk a husz krmrl.

4668.
1166

Krmt flhez vonni.

Azaz sanyargatni.
4669.

Krme kz kapni.
4670.

Krms a) Krmfeketnyi.
4671.

kzbe

akadt.

Annyi mint a krmm feketje, azaz keves.

Kisded bimbbul lesz a) Vadkrte is akkor j, ha megrik.

4672.

fontos krte.

Hallgat mint a Ksi malma.

4673.

Ksznm, de nem iszom.

4674.

Nincs a) A szp kszntsnek szp a felelete. KV.

4675.

benne ksznet.

Helyre viszi a kszr.

4676.

Ki jl kt, jl old.
4677.

Nagyot ktk mell. P.

4678.

Ha felkttted a kolompot, zrgesd. (2727.)

4679.

Nem szeretnk kiktni vele.

1167

Kiktni partra, mikp Toldy Miklssal kikttt egy cseh vitz a Duna szigetre, hogy tanu nlkl viaskodhassanak letre, hallra. Kiktni azaz megprblkozni.
4680.

Szakadhat a ktl, ha vastag is.

4681.

Roszul sodrott ktl magtul is visszasodrdik. D.

4682.

Ktl a kezbe, holnap a nyakba.

Trfs tok a harangozra, mikor sokat harangoz.
4683.

Ktelet Ktzni val. (947.)

4684.

neki.

Hol a ktfk, ott a l is.

4685.

R viradt mint a kvesdi farkasra.

4686.

Molnrr lettl, kvesdi Krisztus vagy. Sz. (2655. 3329.)

Mez-Kvesden egy molnr a kinszenveds napjain Krisztus szemlyt brzolta, s midn srral, pkssel hnyn a np, mind j szivvel tr, hanem mikor valaki azt vetn szemre, hogy lisztlop, mi a molnrok gunyos neve, dhss lett s fejt betr. Ha igazsgrt haragszik valaki: e kzmondst vgjk fejhez. Sz. Itt uj nyoma ltszik annak, mi a 4564. km. alatt megrintetett a passik utnzsrul. a) Jl rzem magam, mintha tudnm mi kvetkezik.
4687.

Kvr emberben ritkn ltsz blcset.

4688.

Akarhny mrfld, csak kzel legyen.

4689.

Legjobb a kzepe.
1168

Szoktk kiltani a kocsmrosnak: a kzepbl, kocsmros! A kzepbl egy garasrt.

4690.

Legjobb a A kzp ut legjobb ut. KV.

Latin: Medio tutissimus ibis.
4691.

kzp

ut.

Kt hig tojsnak kzepe egy pohr bor. D.

4692.

Egy sem j kzlegny, ki ezredessgre,/kapitnysgra nem trekszik.

4693.

Mihez kzd nincs, igazsgod sincs.

4694.

Se nem ritka se nem drga, a mi kzs.

4695.

Gazdagot keres a kzvny. ML.

4696.

sszehuzta markt a kzvny. (27. 365.)

4697.

Nagy k esett le szivemrl.

4698.

Kre tett. (2482.)

4699.

Kt k kzl j ki a liszt.
4700.

Egytt fujjk a kvet. (1393.)

Kigykrul az a mese van a npnl hogy szjokat sszedugva fujjk egyv prjokat, s ebbl lesz a drgak. A km. azokat jelenti, kik egy czlra mkdnek.
1169

4701.

Knny a lgy kvet faragni.

4702.

Nehezebb a Inkbb kvet vgnk. (3289.)

4703.

kvgsnl.

Nagy kvet dob a kutba. (959.)

Oly dolgot kezd, mit nehz lesz kivinni.
4704.

Mely kvet sokszor hengergetnek, meg nem mohosodik.

Latin: Saxum volutum non obducitur musco.
4705.

Kvet vetni nlnl nagyobbat. M.

Pratlanul nagyobb ervel mrkzni. Molnrnl: "sus cum Minerva certat.
4706.

Kerli mint meleg kvet.

4707.

Tudja a Hol a a) Minden kvet megmozdt.

Latin: Omnem move lapidem.

k, kben

hol

jr. voltl?

b) Nagy kvet mozgat. (2478.)

4708.

Elveszett mint k a vizben.

4709.

Kemny mint a k.
4710.

Kszikla tetejn is ell. (3999.)

4711.
1170

Neki is hrom krajczr egy garas.

4712.

Vkony mint a krakai czrna. (3270.)

4713.

Tiszta mint a kristly.

4714.

Sokszor elmondta Kristf imdsgt.

Kristf imdsga oly eszkzl vtetik, mely pnzt szerez. A km. azt akarja rteni: sok pnze van.
4715.

Jobb a Krisztus fzte mint a Kristf fzte. BSz.

Kristf, serfznek felkapott neve. (6778. a.)
4716.

Isten fia volt Krisztus, mgis szenvedett.

4717.

Krisztus is kitrt a rszeg eltt.

4718.

Kinek a Krisztus bartja, nem krhozik az el.

4719.

Elinn a Krisztus palstjt./palstjrul a csattot.

4720.

Mi kze Krisztusnak a Belillal. KV.

4721.

Jl bevett a Krisztus a) Krisztus koporsjt sem riztk ingyen.

4722.

vribl.

Krokodiluskny.
Hamis, tettetett knyhullats, fjdalom, rszvt.
4723.
1171

Kudarczot vallani. (4793.)

Hajland vagyok elfogadni, mit Szirmay e kzmondsrul ir: hogy trtneti eredet, mert hallottam a npnl is hagyomnyi formban rla. Jelentse: rutul megcsaldni, repulsam pati. Eleink 934. vben nagy haddal mentek Madarsz Henrik ellen, mivel nekik az esztendei, kicsikart ad helyett rhes kutyt kldtt csufsgbl, min felboszankodvn, sikra szlltak ellene, de szerencstlenl. Ekkor jtt fel a "kutyafogs" s "kutyaarcz", vagy olyan arcz, melyet a kutya is szgyellene, mint km., mely utolsbul alakult volna a rvid kudarcz. Sz.
4724.

Kuhit kap.
Ha a gyermek a msikat kinlja, de mikor emez rte nyulna: kezt visszavonja s azt mondja: ehe! kuhit kaptl. Ha bizik valakiben az ember s bizalmban csaldik: ez kuhikaps. Igy Molnr Albertnl "kohi" "mondj kohit" semmi egyb, mint az a maga meghuzsa embernek, mikor csaldsart elgttelt sem vehet sem kvetelhet.
4725.

Hozzak-e kukoriczt?
Mikor falusi tancs adt vete ki, kukoriczval szmol a trteket. Ha mr valaki nem boldogul a szmvetssel, megvetleg mondjk: hozzak-e kukoriczt? Azaz nem tud a szmadshoz.
4726.

Szem kukoriczn is levgjk a disznt.

gyes kansz dicsrete. Mint kzmonds jelenti: igen kevs csalogats kell nha r hogy veszlybe jusson az ember.

a) Nyikorog mint a kukoriczamalom.

4727.

Kukot sem szl.

4728.

Nem is kukkan.
4729.

Ha nagy volt is kukacza, de kicsin a legye. D.

4730.

Se kuk se pizse nem lett belle. D.

1172

4731.

Vrit vettk a kulacsnak.

4732.

Itt a kulacs, itt igyl.

4733.

Nem minden kulcs nyit meg minden ajtt.

4734.

Beadta a kulcsot.
Legujabb idbeli szlemny. Ki nem tudja fizetni tartozsait, flfedezi vagyon llst, mikor a hatsg nyitja fel szekrnyeit, melyekhez ad a kulcsokat. Jelentse: megbukott.
4735.

Nincsenek otthon, a kulcsot is elvittk. (3021.)

Szoks falun szomszdra bizni a hzat, mikor elmennek otthonrul, nyron t. Ha ilyenkor keresi valaki a tvollevket, a szomszd tkilt vagy leginkbb gyerekkel tkiltat ugy mint a km. hangzik, mi csak azrt trtnik, mert sem r r, kedve sincs hogy a ms hzbl a gazda tvolltben klcsn adjon valamit. Innen a km. nem akarst jelent.
4736.

Rosz boros kulcsr az, ki szomjan meghal. KV.

4737.

Minden bolondra rveszi mint a Kulin a fit.

Kulin rvette fit, hogy, mint protestnsoknl szoks, papoljon egyet a szlfld templomban. A fiu felllott a szszkbe, de az urimdsgban, mi ujonczok szerencstlensge, elakadt. Kijvn a templombul, a fiu szgyenl magt s apjra vetvn, mond: hiszen apm minden bolondra is rveszi az embert.
4738.

Ragads mint a kullancs. (32.)

4739.

Kun Mikls kertbl ldik. D. (2050.)

4740.
1173

Elkelt a kun a Krsn. KV. (3828.)

4741.

Biztos mint a kun kts.

Ugy ktni a ktfk szrt a msik l nyakra, hogy r ne hurkoldjk: ez a kun kts. tvitetik mindenre, a mi biztos, rendes munka.
4742.

Stl mint kunok ebe a homokon.

4743.

Flre putri, jn a kunyh. a) Alacson kunyhbul is tmad nagy ember.

4744.

(918. 2240.)

Kupaktancs.
4745.

Jr a nyelve mint a kupi malom. (5380.)

4746.

Higye a kurta! KV.

Ugyancsak Kis-Viczay igy vilgostja: Credat Judaeus apella.
4747.

Nosza eb utn kurta. KV.

4748.

Ne arra, kurta, a buzba.

4749.

Mennl kurtbb, annl kutybb.

4750.

Kaparj kurta s leszen. KV.

4751.

Szaladj kurucz, jn a labancz./a nmet.

4752.

Kurucz id, kurucz vilg.

1174

4753.

Rgen volt a kurucz vilg.

4754.

Kurvaszerencse.
Ha vadszoknak j szerencst kivnunk, mikor vadra mennek, haragusznak rte; ellenben szeretik ha kurvaszerencst kivnunk nekik. Ha bartot ltnak, mr akkor is kevs remny a szerencshez.
4755.

Kut, kut, de nem apd csinlta.

Egy vndorlegny akart inni Saj-Szentpteren egy kutbl, krdezte, mint tudott, nmetl: Ist das Wasser gut? mutatvn a kutra. A magyar fiu azt hivn hogy kutat emleget, mond: kut, kut, de nem apd csinlta.
4756.

Megfejn a kutgast is. (Lsd: vadhuszr.)

4757.

Kutba esett.
Azaz szerelmes. Van egy jtk, neve: kutba ess. Egy fiu vagy leny ajt meg ll, s mondja: "kutba estem." A szoba fels rszn l ifjusgbl krdi egy: "ki huzzon ki?" Ekkor az nevez valakit a jelenlevk kzl, (fiu lenyt, leny fiut) s a nevezett oda megy s egy cskkal vagy ms gyngd mddal kivltja t a kutbl. Ide czloz e npdal: Kutba estem, ki huzzon ki? A ki szeret, az huzzon ki.
4758.

Sokat hizelkedik a kutya de nem hisznek neki.

4759.

Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiba.

4760.

Kutya van a kertben.

Kertben, azaz kzel van a kutya azaz a veszedelem.
4761.

A konczot el nem ejti nylazatlan a kutya.

1175

4762.

A konczot a kutya finak se adja. (4452. 5337.)

4763.

Kutya konczrt a predikczit is elhagyja.

4764.

Nem csak egy tarka kutya van a vilgon.

4765.

Annyi mint a kurta/tarka kutya.

4766.

Ugat a kutya, de a szl elhordja.

4767.

Lnczolt kutya csak azt marja, ki hozz kzelt.

4768.

Vn kutya ebl szokott megszlni.

4769.

Legjobb kutya, melynek szeme legutoljra nyilik.

4770.

Kutya is melegednk a tznl, ha orrt nem flten.

4771.

Ki kutya, a templombl!
4772.

Akr fehr, akr fekete, elg hogy kutya.

4773.

Akkor a mi kutynk mg kuty volt.

4774.

Kutybl nem lesz szalonna.

4775.
1176

Kutya utn ugat a kuty.

4776.

Kutya is megvesz a jllsben. (2063.)

4777.

Konczon vesznek ssze a kutyk.

4778.

Hadd morogjon kutya, csak meg ne harapjon.

4779.

rizkedjl az alv kutytl.

4780.

Soha nem pirul meg a kutya.

4781.

Kutyabrzatbl nem vlik orcza.

4782.

Hnyszor kellene megpirulni a kutynak, ha orczja volna. (5942.)

4783.

Kutya se ugatja.
Senki se szl Ms is van Mgsem ugati a kutya. Npd. rla; mg teljesen a feledtetik. faluba,

a) Kutya is megugatja.
4784.

Kutya is meghugyozza.
Azt, kinek zsebben egy krajczr sincs.
4785.

Kutynak sem kell.

4786.

Atyjafia a kutynak.
1177

4787.

Ha kend ember, ms se kutya.

4788.

Jobb az l kutya a holt orozlnnl.

4789.

J ; csak a kutyk roszak: hogy rg meg nem ettk. D.

4790.

Kutya nem hagyja el az ugatst.

4791.

A mely kutyt ri a k, az rivanik el. K.

4792.

Sok kutya nyulhall.

Nmet: Viele Hunde sind des Haasen Tod.
4793.

Kutyt fogni. Sz. (4723.)

4794.

A kutya csak kutya, ha tizszer tuszsza is a Dunt.

4795.

Elbeszl rkig a kutya farkrl.

4796.

Az m! a kutya farka. D.
4797.

Ritka kutya bolha nlkl.

4798.

Kr a kutya szrt megaranyfstzni.

4799.

Ha egyszer a kutya megkostolta a marhabelet, a hust sem hagyja abba. D.

Latin: Periculosum est canem intestina gustasse.
1178

4800.

Fehr kutya, nyakas eb.

4801.

Fekete kutya, tarka eb, mind egy rdg. D.

4802.

A mely kutyt meg akarnak lni, veszett nevt kltik.

4803.

A mely kutynak veszett nevt kltik, el kell annak veszni.

4804.

Pad al szokott kutynak ha fejt asztalra vonod is, a pad al rntja.

4805.

Vadsz kutynak dercze is j.

4806.

Ha a kutya brre eleve innnak, elkevlyednk.

4807.

Kutyt is kr kiverni a hzbl.

4808.

Ha kutyra hagynk, egy legyecske se lenne a vilgon.

4809.

Kutynak kuty a fia, kecsknek ged.

4810.

A kutya, ha meg nem eszi is, legalbb krlheveri a dgt.

4811.

Rosz kutya mellett a j is eltanul.

4812.

Nem tarts czvek a kutyafark.

1179

4813.

Kis kutya nagy koncz.

4814.

Az se kutya.
4815.

Szp volna, ha kutyk megbklhetnnek.

4816.

Kutyt vertek ezen a helyen.

Krtysok kztt a veszt szokta mondani.
4817.

Veszett kutyaharaps ms vilgra talpals.

4818.

Sebes kutya futtban.

4819.

Flnk kutynak hasa alatt farka.

4820.

Kutyagyomornak paczal a foltja.

4821.

Feltartja fejt mint szllsi kutya, mikor a tejes fazkon megtttk orrt D.
4822.

Heves kutya vak klykeit hnyja. (1991. 3339.)

4823.

Szkl mint a sarokba szortott kutya.

4824.

Flledt benne a kutyavr.

4825.

Bekapta mint kutya a legyet.

1180

4826.

Csavarog mint falusi kutya nagy vrosban.

4827.

Fradt vagyok mint a kutya.

4828.

Fzik mint a kutya.

4829.

Oda knykl mint kutya a gardjra.

4830.

Irigy mint a kutya.

4831.

Megszorult mint kutya Kar kz szorult mint a kutya.

4832.

kar

kzt.

Felll mint a kutyafark.

4833.

Olyb veszem mint a kutyaugatst.

4834.

Minden embert megugat mint az hes kutya. D.

4835.

Kapkodja mint kutya a legyet.

4836.

Leforrztk mint a kutyt.

4837.

Ugy vannak egytt mint kutya a macskval.

4838.

Szereti mint kutya a macskt. (8191.)

4839.
1181

Reszket mint kutya az ajt eltt.

4840.

Megszokta mint kutya a tengelynyalst.

4841.

Kutyabaja.
4842.

Kutyaszort.
4843.

R vrjk a kutyaporczira.
4844.

Lesz kutyalakzi. (5687.) a) Megbnta mint a mely kutya kilenczet fiadzott. b) Kutya is a dombra sz..ik. c) Ha kutyval jtszol, bot legyen kezedben. d) Kutya is haragszik az orrrt. e) Kutynak se j az els fia. f) Kutya se teszi be maga utn az ajtt. (88.) aa) Nem kapja el kenyert a kutya. bb) Ha a kutya megvsz, elhagyja a hzat. cc) Hall kutyi ugatnak ki belle. dd) Megderekaltk mint a kan kutyt. ee) Utoljra kutya sem fl a botos blvnytl. ff) Egyik kutya, msik eb. (Lsd: eb.)
4845.

A mely kuvasz egyszer ltaluszta a Dunt, nem fl tbb a viztl. P.

4846.

rvvel ers a kuvasz.

4847.

Szalonna nem leszen kuvaszbl. P. a) Fekszik mint kuvasz a sznn. KV.

1182

4848.

Ne tovbb a kszbnl.
Azaz legyen meg minden hznak a maga hzi titka, melynek ne legyen szabad tulmenni a kszbn.
4849.

ltalesik a kszbn.
Azaz szerencstlen, hasonlt a latin "qui in limine impingit" kzmondshoz. Ki a zsidnak nem kszn, ltalesik a kszbn. Lm te pajts, nem kszntl, A kszbn ltalestl. Npd.

L.
4850.

ltalugrotta az L-et.
L rmai szmjegy, am. ltalugrotta Mr hromszor meg is ellett. Gunydal.
4851.

tven. az

tvenen

tul

van. L-et,

Sri vri labancz. D. (4931.)

Haszontalan katona, mink valami srfszekbe vonult labanczok voltak. D.
4852.

Hej Laboda, Laboda! Lbod ide nem oda.

Alkalmasint ily nev embertl; megborosodottra mondjk, kinek keskeny a legszlesebb utcza is. Vrsmarty klti trgyul hasznlta szerencssen.
4853.

Laczi konyha.
Ismeretes a magyar vrosokban, hol stor alatt, stor nlkl leginkbb disznpecsenyt stnek hentesnink. Nevt kzegyezs szerint II. vagy Dobzse Lszl kirlytl vev, ki nagyon elszegnyedvn, ezen konyhkrl hordatott ennivalt inasai ltal Budn.
4854.

Megy bel mint Ladnyba a mennyk.

4855.
1183

g Lagmacz.
Azokra illik, kik estve sok bort ivn, korn reggel mr kivnjk a vizet, mintha meszet kellene oltaniok a lagmacziak pldjra kik mszszel kiterjedt cserekereskedst znek. Lagmacz vagy Ladmacz, zemplni falu, a Bodrog partjn.
4856.

Keresztben viszi a lajtorjt erdben. (3117.)

4857.

Lajtorjn ment a sirba.

Akasztottra mondjk. De mint km. olyat illet, ki magas polczra jutsa ltal szerz veszedelmt.
4858.

Akkor vet lakatot istllra, mikor mr kiloptk a fakt.

4859.

Lakatot vetni szjra.

Azaz megvesztegets ltal elhallgattatni valakit.
4860.

Vn aszony lakat a hznl.

4861.

Hideg lakatos. (2547. 3740.)

4862.

Szene sincs, mgis lakatos.

4863.

Czifra lakodalom, kevs jutalom.

4864.

Ksz a lakodalom, de nincsen menyaszony.

4865.

Utczu bizony, lakodalom, magam is meghzasodom.

4866.

Kinl lakol, annak trvnyvel lj. (7112.)

1184

4867.

Tud hozz mint Lantos a tiz parancsolathoz. D. (3275.)

4868.

Lapjt lire fordtja. BSz.

Tzesti a vitatkozst. Ennek ellentte:
4869.

lit lapjra fordtja. BSz.

4870.

Ki laposon fekszik, le nem hengeredik. (2855.)

4871.

Meghzasodott lapt, elvette a piszkaft. (2056.)

4872.

Lapttal szrjk neki. (12.)

4873.

Lapt htval mr. (6597.)

4874.

Lassan jrj, tovbb Lassan siess, tovbb rsz.

Latin: Nmet: Eile mit Weile.
4875.

jutsz.

KV.
lente.

Festina

Lassan mennek messzire.

4876.

Nem sokat nyom a latban.

4877.

Nincs egy latnyi esze.

Az egsz agyveld nem teszen Bolond volt anyd, hogy telre kapatott. Parlagi vers.
4878.
1185

hat

latot,

Latra vetni; latolgatni.

4879.

Lator latrul veszi hasznt.

4880.

Ki lator paripn l, zabolbul itat.

4881.

Plds lator is szereti a jmbor nevet. K. (656.)

4882.

Nha lator is szomorkodik.

4883.

Latrok szerzettk a j trvnyt. KV. (7928.)

4884.

Latornak arany lncz, jmbornak nehz tncz. KV. (626.) a) Lator a kisbir.
4885.

Hitvny lazsnakrt el ne hagyd gyadat.

4886.

Ki a szomszd lepedjt nem rzi, maga lazsnakjt sem becsli.

4887.

Lazsnakosnak pokrczos a trsa. (1962.)

4888.

Sok lb nyomja addig a fldet, mig utnak nevezik. (3276.)

4889.

Ne borulj lbhoz, ha fejhez szlhatsz. (2698. a.)

4890.

Jobb lbbal megbotlani, mit nyelvvel.

Nmet: Es ist besser mit dem Fusze gleiten, als mit der Zunge.
4891.
1186

Egyik lba mezitelen, a msikon semmi sincsen. (4002.)

4892.

Egyik lbod itt, a msik ott.

4893.

Magad lbn jrj. (2679. a.)

Arra mondjk, ki ms lbra tapod; egybirnt ily formban "maga lbn jr" "nem jr a maga lbn" jelenti azt, ki vlemnyek dolgban fggetlen, vagy nem fggetlen.
4894.

Csak a lbt lgzza. (6352.)

Magyar ember e kzmondst mindig igy kpzeli: lel valaki a nagy ldra, honnan lgzza lbait. Azt a nagy ldt pedig pnzesnek hiszi rkleg; teht a km. oly vagyonos embert rt, kinek mr van elg, ha nem trekszik is.
4895.

Azt sem tudja, melyik lbra lljon. (3791. c.)

4896.

Nem akar jobb lbra llani. (2441.)

4897.

Lba szrn csapja a legyet. (2024. 4460. 4461.)

4898.

Lba szrba szradt/szllott az esze. (645.)

4899.

Lbt is alig emeli, mgis hopot mond. (3694.)

4900.

Hrom lbon jr./lbra szorult.

Npnknl is megvan a hires sphinxi talny, melyet rendesen igy tesz fel a magyar: talld ki, mi az: reggel ngy lbon jr, dlben kt lbon, estve hrom lbon.
4901.

Lbbal fl, fvel al. KV.

1187

4902.

Leesett lbrul.
4903.

Levettk lbrul.
Mondjk lenyra, ki elcsbttatik; de legszebben frfira, ki vesztegets vagy szp sz ltal br, elbbeni gondolkozsmdjtul elll.
4904.

Nagyot szed a lba kz.

Nagyokat lp. Egybirnt arra illik, ki sebesen, ugorva halad p. a hivatali rangfokozatokon.
4905.

Lbat ad neki.
Mintegy men ert; azaz elsegti.
4906.

Lbat vet. (3053.)

Mikor valaki fut s nzi merre szaladjon, ha ilyenkor lbat tartunk lba el: megbotlik s felbukik. A km. jelent megbuktatst. Ettl klnbzik a gncsvets. Ha kt birkoz lre kap, egyms derekt tlelvn, szoktk hasznlni a gncsot, mely abbl ll hogy a birkozk egyike, noha szemben vannak egymssal, jobb lbt a msiknak jobb lba meg horgasan oda feszti, ellent htra tolja, htra tri, s igy rajta knnyen ert vesz.
4907.

Jr a lba, mintha korongot hajtana.

4908.

Nem vagyok lba kapczja.

4909.

Senkinek sem leszek m lbmoslka. KV.

4910.

Kacslbon kivezettk.
Tisztessgesebb mint az "ebrudon kivets." Kacslb az, mikor a gyermeket kt karjnl vagy hnalj alatt fogva tovbb viszik. Mskp igy mondjk: ugy kimgy, lbod sem ri a fldet.

1188

4911.

Ngy lbu is megbotlik. M.

4912.

Elbb volt a lbfog mint a kzfog. (2145. 2664.)

4913.

Lgyan fogja.
4914.

Jobb egy lmps ell mint kett htul. Sz. (8311.)

4915.

Lmpssal mitjk a verebeket.

4916.

Lmps.
Igy hivjk a borral teli veget. "Itt a lmps."
4917.

Vrt lny vrat nyer. F.

4918.

Nem mind lny, ki prtban jr. KV.

4919.

Czo fel, srga! nem adjk a lnyt.

4920.

Csunya lnynak is szp a pnze.

4921.

Mindig kszl mint az elad lny.

4922.

Szp aszonynak szp a lnya.

4923.

Ki ids lnynyal hl, alamizsnt ad. ML.

4924.
1189

Farsang utn is elkel a j lny.

4925.

Mely lny soknak ad kosarat, vgre is ahoz megy, a ki elveszi. K.

4926.

Megrdemli mint szz lny a koszorut.

4927.

Lnygra szllt jszg egy a bitanggal. (L.: leny.)

4928.

Nha reggel tncz, estve pedig lncz.

4929.

Nehz lnczban tnczot jrni.

4930.

rdg mrte, elszakadt a lncza.

Hoszu mrfldre, aztn egybre is mondjk, a mi hoszu.
4931.

Lri fri. (4851.)

4932.

Kun Lszl szekerre szorult. Sz. (389.)

Trtneti km., am. elszegnyedett. Kun Lszl kirly idejben annyira elkoldusodott a fld npe, hogy kt kerek taligit, igavon marha nemltben, maga huzn. Innen Kun Lszl szekere am. taliga.
4933.

Lengyel Lszl kis kirlyunk. D.

Ha valaki nagy terveket emleget, mint ltala kiviendket, mondhatni re: "Lengyel Lszl kis kirlyunk," azaz ugy nem fogsz belle nagyot csinlni, mint nem vitt vghez nagy dolgokat Lengyel Lszl.
4934.

rl mint vak Lszl a flszemnek. (3177.)

4935.

Fellt neki Laczk.

1190

Azaz hvsre ment a nyri munkaidn, nem gyzi a dolgot. Hihetleg Lszl napjtul, mely van jun. 27-n.
4936.

Annyira lt, mennyit tapint.

4937.

Ltom n, a mit ltok.

4938.

Ha ltjk, trfa, ha nem ltjk, valsg. D.

4939.

Lssa meg a sehonnai ember.

4940.

Lts utn mosolygs. (7154. a.)

Latin: Ex aspectu nascitur amor.
4941.

Lehet nagy ur, ha Lzrnak hivjk is.

4942.

Minden koldusnak Lzr a neve.

Lzr nv am. nyomorult, gyefogyott, ki magval jl tehetlen. Azrt mondjk, ha koldus j: adjatok a szegny Lzrnak. Ez a bibliai szegny Lzrra val viszszaemlkezsbl ered.
4943.

Egy vn leny annyit r mint egy megirott s el nem kldtt levl.

4944.

Vn lenynak kurta mindig a farsang.

4945.

Vn leny ha frjhez mn, egybe reg aszony. (6138.)

4946.

Vn leny mindenre ksn rkezik.

4947.
1191

Vn leny rzsn sem igen kap.

4948.

Nem sokat tehetni fel oly leny szzesgre, ki mindig a katonkkal jr. K.
4949.

Nagy leny testamentoma.

Oly dolog, mi sokra kszl el, mint a vn leny vgrendelete, ki mg mindig fiatalnak hivn magt, messze hiszi a hallt, s igy szksgtelennek a testamentomot. Teht am. mg most akar lni.
4950.

Negyven ves lenynyal rdg se tnczol mr.

Zempln megyben egy boszorknyprben is elfordul e km., hol egy vn leny mellett, ki szinte bevdoltatk, mint a tokaji hegynek egyik boszorkny tncsosnja, ezt hoz fel mentsgl az elms megyei jegyz. Sz.
4951.

Knnyebb a lenyt flnevelni mint frjhez adni.

4952.

Sok veje, kinek lenya szemtelen.

4953.

Farsangon kivl is esik lenyvsr.

4954.

Gazdag lenynak bjtben is esik farsangja.

4955.

Megn a leny, ha pad alatt is.

4956.

Lenynak szlott, menye is rthet rla. (2776.)

4957.

Krkedkeny leny, tudod, tnczba mint jr. K.

4958.

1192

Elg szp Legszebb a j leny.

4959.

leny,

ha

j.

Okos ember, lenya van.

Vitzi lleknek, a frfi let fggetlensgnek vagy csaldi ggnek vagy ltalnosan emberi termszetnek tulajdonitsuk, mindegy: elg az hozz hogy a magyar ember igen nagyra van vele, ha legelsben fia szletik. Az oly atykra mr, kiknek elszr lenyuk van, feltalltk azt a mentsget hogy okos embernek lenya szletik elbb, ki aztn a fiut dajklni fogja.
4960.

Czifra mint az a) Frge leny mint b) Lenyvsrnak tncz a vge. (L.: lny.)
4961.

elad a

lny. pereszlny.

Lefosta, lenyalta.
Arra mondjk, ki elbb gyalzott valakit, azutn meg dicsretekkel halmoz.

Vrd el, majd lefstelek.

Latin: Tuis te pingam coloribus.
4962.

Lefzte. (5184.)
4963.

Legny a Legny kell a gtra.

4964.

gton.

(2204.)

Menyecsks legny nem hzasodhatnk.

4965.

Nsz legny nem kimli a kltsget.

4966.

Nsz legny pnznek nagyobb hire mint summja. K.

4967.

Helyre legny.
1193

Ennek megfelelleg mondjk ezt is: helyre leny.

4968.

Vn legnybl fiatal hzas.

4969.

Minem a legny, oly a gatyja is. KV.

4970.

Szegny legny nem nagy ur.

4971.

Szegny legny gazdag vrosban.

Ez igen szokott felelet, ha krdik az embertl: hogy van. Tbb benne a trfa s kedly mint az igazsg, mert olyan is hasznlja, ki szegnynek pen nem mondhat.
4972.

Kicsi legnyt kicsi pallos illet. KV.

4973.

Szegny legny.
ltalnos, orszgos neve pusztai kalandoroknak, kik lelmk megszerzsert fosztogatnak ugyan de nem gyilkolnak, hanem inkbb munkt restelvn, csavarogva lnek.
4974.

Ha nem lehet, csak nem lehet.

4975.

Mi nem lehet, kezdete sincs.

4976.

Lenne, ha volna.
4977.

Sajt, kenyr mellett is megjrjk a lejtt.

4978.

Kalodban keser a lejt.

1194

4979.

A lejtt jrja.
Lefel jr szerencsje, mltsga.
4980.

Nem mind lencse, a mi lapos.

4981.

Csapni a lencst. KV.

4982.

Egybeszrtk a lencst. KV. (5016.)

4983.

Ebl mrik a Kimrik ott neked is a lencst.

4984.

lencst.

BSz.

Roszul fog ott fni lencsje.

4985.

R se nz a lencsre.
4986.

rtem, uram, rtem hogy j a lencse.

4987.

Vlogat mint rosz lencse a vizben.

4988.

Lencseszem a csizmban hegynl is nagyobb.

4989.

Lencse, bors, ksa, mind isten ldsa; dik tpllsa.

4990.

Lencss proktor.
Legujabb idk szerint nmetesen igy mondk: zugproktor (Winkel -Advocat). Jelent oly hajhszt, a mint magyar embernek le sem kell irni.
4991.
1195

Lengyel lop. KV.

Kis-Viczaynl: argivi fures, vagyis czgres tolvajok, milyeneknek tartk rgen az argosiakat.
4992.

Lengyel posta. K.
Oly kvet, ki azt sem tudja, mirt kldik; pldaul: buta cseld gyakran boltajtnl felejti el, mit kellene vsrolnia.
4993.

Leokdia napja.
Jtk a "leokd" s "Leokdia" szavakkal.
4994.

Addig nyujtzzl, meddig a lepel r. (7588.)

Nmet: Strecke dich nach der Decke.
4995.

Szedd el a leplet. KV. (6755.)

Siess, hordd el innen a storleplet, storft.
4996.

Lepln kivl a lba. D. (367.)

4997.

Nem tiszta a leveg.

4998.

Levegbe pit vrat.

Nmet: Luft-Schlsser bauen.
4999.

n sem lhetek levegvel.

5000.

Ne rontsd a levegt.
retlen, esetlen beszdre mondjk elg nyomatkosan.
5001.

Nyomta a levegt. (3881.)

1196

5002.

Htra van mg a fekete leves. Sz. (5629.)

Vagyis htra van mg a dolog nehezebb, bajosabb rsze, nagya; mikp Tkly Imrvel trtnt, ki, Szirmay Andrs szemtanusga szerint, 1685 -ben ebden levn a nagy-vradi trk basnl, a mint slt utn fel akart volna kelni asztaltl, ezen szavakkal marasztatott: htra van mg a fekete leves, azaz kv. Mert ugy volt mr elre kicsinlva, hogy kvivs utn Tkly azonnal fogassk el, a mint meg is trtnt s ktzve rabul vitetett Drinpolyba. Sz.
5003.

Levest sem tud fzni, mgis udvari szakcs.

5004.

Ki levest akar enni, kanl legyen kezben.

5005.

Eldnttte a levest. Sz.

5006.

Inkbb hask fjjon, mint leveske maradjon.

5007.

Vkony mint a vajatlan leves.

5008.

Ki levesre bort iszik, nem krnek attl tancsot.

Leves sszetve nhny szval jelent tleget is, p. nyakleves, pofleves.
5009.

Nem mozog a levl, ha nem fu a szl. (2835.)

Nem indul a levl fuvs nlkl. (3393. 5669.)
5010.

Ez a levl nem nekem szl.

Ez a dolog, ez a hir, nem engem illet.

a) Mintha levelet vinne.

Stlra mondjk, ha neki gyorsult a mensnek.
5011.

Egy kedv szerint irott levl jobb egy tncznl. ML.

1197

5012.

Leveles szinben nehz volna telelni.

5013.

L tartja a gazdt, tok, szitok a szolgt.

5014.

Mind egy lben sznak. P. (3207.)

5015.

Minden lben locs. Minden lben kanl. F. (4621.)

5016.

BSz.

(4611.)

Egybeszrtk a levet. P. (4983.)

5017.

itta meg a levt. (4387.)

5018.

Megborsoztk neki a levet.

5019.

Benne van a lben.

5020.

Feladta levt, elfeledte konczt. KV.

5021.

Csapni a levet.
Pzmnnl, Kis-Viczaynl egy rtk: "csapni a levet vagy lencst, egybeszrtk a levet vagy lencst." Csapni azaz hteni, mit a nmet ezzel fejez ki: treiben. Gyermeknek szoktk hteni az telt, aztn fleg a nk kik rendesen ennivalval kedveskednek legelbb kedves vendgknek. Teht csapni a levet am. kedvt keresni valakinek.
5022.

Keser a leve.
Vagyis keser lesz valaminek a Amott van egy kis hz, Keser a leve, a mit abban fznek. Npd.
1198

kimenetele, arczczal

kvetkezse. napkeletnek,

a) Hvel, lvel. b) Rtartja magt mint fekete l az asztalon. (8533.)

5023.

(508.)

Haza fekdtek mint a ldecziek. (3117.)

5024.

Hess lgy! ne szllj rm.

5025.

Lgy nem madr. (1. 7861.)

5026.

Lgybl is elefntot tntet. BSz. (3662.)

Latin: Elephantem ex Nmet: Aus einer Mcke einen Elephanten machen.
5027.

musca

facis.

Ha szp, a lgy is madr.

5028.

Szrnyn a lgy is elviheti.

5029.

Tudja, mitl dglik a lgy. (2526.)

5030.

Dgltt lgy.
Igen gyva, magval is jl tehetlen.
5031.

Lgynek sem rt. (854.)

Igen rtatlan, szelid termszet.
5032.

Lgynek se mondd: kidongja.

5033.

Tejbe ugrott lgy.

Fekete lenyra mondjk, mikor fehrbe ltzik, s ezt igen izlsnlklinek tartjk kznsgesen.
1199

5034.

Legyet buzognynyal.
Gyngt nagy ervel tmadni meg.
5035.

Olyan mint lgy az aludttejben. (5033.)

5036.

Nyalakodik mint a lgy.

5037.

Alzatos mint az szi lgy.

5038.

Ttova szll/Mindennek neki megy mint a vak lgy.

5039.

Szemtelen mint a piaczi a) Egy csapssal kt b) Lba szrn csapja a legyet. (4460. 4461.)
5040.

lgy. legyet.

Hlni jr Csak alunni jr bel a llek. F.

5041.

bel

a llek.

Lelkvel is ads, az is rdg. (41.)

5042.

Hozz ntt a lelke. KV. (5047.)

Arra mondjk, ki sok betegeskedik, s nehezen hal meg.
5043.

Nincs tbb a lelke krl.

Azaz utols fillrt is kiadta, elklttte.
5044.

Hamis teste, lelke./a lelke.

Maradjon Nem hiszek
1200

magnak, szavnak,

Hamis Szknek, barnnak. Npd.

5045.

teste,

lelke

Ha szz lelke volna, se hinnm.

5046.

Nincsen lelke, hanem csak prja.

5047.

Szarva ntt a lelknek. (5042.)

5048.

Lelkre hal meg.

5049.

Ezer a lelke. (5266. a.)

Igen btor, st vakmer emberre szoktk mondani.
5050.

Van lelke.
Mintha mondank: nem tehetek fel oly roszat felle, hiszen van benne annyi llekismeret. Ezzel ellenkez: nincs lelke.
5051.

Lelke rajta.
Essk minden az rovsra; legyen az bne vagy rdeme.
5052.

Llek, a mi elevent.
5053.

Llekveszt.
Kisded, biztalan csnak neve, min fleg a tiszavidken van sok. Aztn ily ersebb kifejezsek: veszett a lelke, gonosz a lelke, fekete lelk, llekben jr, lelke kinja (190.), lelkemtl lelkezett, nincs annyi lelke, lelkhez nem fr, el nem viszi lelkn, lelkre kti, lelkre szl, lelkre hagyja, lelktl megvlva, lelkem hza, azaz testem, gyomrom (megvertem a lelkem hzt, azaz jllaktam) stb.
5054.
1201

J llekismeret nem fl szz proktortul. Sz.

5055.

Nagy hhr a rosz llekismeret. (5665.)

5056.

Llekismeret ezer tanu.

Latin: Conscientia mille Nmet: Gutes Gewissen ist tausend Zeugen werth.
5057.

testes.

Lelkismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik.

5058.

Szrujjban lelkismerete.
5059.

Rosz lelkismeret ember azt gondolja: minden rla beszl.

5060.

Lpet hny.
5061.

Lpre kerlt.
5062.

Hogy madarat csaljk, lpet zldre hagyjk. (7944.)

5063.

Majd leszakadt a lpem. (8002.)

Azaz igen sebesen s sokig futottam.
5064.

Ms lpe, ms kpe.
Ms a belseje, mint a klseje.
5065.

Elvti a lpst. P.
5066.

Lpst tartani.
1202

Azaz egyenlen haladni, p. mveltsgben lpst tartani az idvel, a kor lelke s erklcsvel.
5067.

J lsza tart j svnyt. KV.

Kis-Viczay ezt teszi ki vele: honos alit artes, becslet tartja fel a mveltsget.
5068.

Ms lte mint kpe. D. a) Lva, Ttika lejtt jr, de Csics is vendget vr. Sz.
5069.

(5064.)

Lvai fejkt.
A lvai piaczi kofkrl am. pof, pofozkods.
5070.

Nem tarthat rkk, mint a lvai kemencze.

Egy fazekas kemenczt llta fel Lvn, mi nem sokra sszedlt. Hivatk teht, de minden szemrehnys ellen azzal vdte a kemenczt: hogy nem tarthat rkk. Innen ment kzmondss: nem tarthat rkk, mint a lvai kemencze.
5071.

Liba, volt most lud.

5072.

Libbul is kitr a ludmreg. (619.)

5073.

Anynyi liba.
Nagy leny, kevs gyessggel, okossggal.
5074.

Libapsztor sem lesz belled.

5075.

Lidrcz is tudja, hov vigye a pnzt.

Lidrcz a magyar np hitben valami tzi man, mely mint a tzet tpll lg, kulcslyukon is befr, s a legelzrtabb helyeket is, csukott ersznyt, csukott ldt, a nlkl hogy gyujtana, megltogatja. Termszete a pnzhords, gazdagts. Ezrt mondjk a hirtelen gazdagvra: lidrcze van. Laksa: posvnyok,

1203

vrdledkek, barlangok, temetk, vagyis dohos, penszes helyek. Ha lidrcz tzekrl hallunk, ez csak ersti a fnebbi vlemnyt.
5076.

Lidrcze van.
5077.

Lidrczet imdja, csak hogy pnzt hozzon.

5078.

Likon kivl j alkudni. KV.

Szabadon j embernek a maga gyt vdeni, nem pedig mikor mr el van zrva.
5079.

Bolond likbl bolond szl fuj.

5080.

Fehr liliomnak is fekete rnyka. (3293.)

5081.

Fehr mint a liliom.

5082.

Ruhzkodik mint a liliom. (2345.)

5083.

Liptai sajtot ad hogy lovat nyerhessen. (6893.)

5084.

Liszt is elfogy, ha sok markon megy keresztl.

5085.

Ha tmjn nincs, liszttel is ldozunk.

5086.

Se liszte, se tiszte.
5087.

Lisztlop. (4686.)
A molnrokat ugy szoktk csufolni, hogy maga kalapjt leveszi valaki s bel nyulvn, kavar, kever benne, mintegy jelentvn ltala a molnrok fogst, kik a
1204

lisztet igen sztmorzsoljk, hogy annl kevesebb menjen a zskba, melyet parzsliszttel szoktak visszaadni. Ezzel egy rtelm: lisztes. Innen: lisztes vagy am. lopsban rszes vagy.
5088.

A ktszer sts liszten is elmulik.

5089.

Piros mint a lisztes zsk.

5090.

Lisztes zsk.
Gunyneve npnl a fehr poszt nadrgos katonnak.
5091.

Olyan mint a lisztlng.

5092.

Hamar lobban. (3850.)

5093.

Templomba is ksn jn a lomha.

5094.

Ki egy tt lop, krt is prbl az. (6040. 7990.)

5095.

Bajos ott lopni, hol a gazda zsivny.

5096.

Nem j volna vele lopni. (4353.)

5097.

Pillants uram, pillants, majd neked is lopok.

Ugy emlkeznek hogy egy tolvaj mond ezt, mikor stt jjel lopni akarvn, igen villmlott. rtelme oda val: mikor f lopt prtolvn valaki, gyanu van re, mintha is vette volna hasznt a tolvajsgnak.

a) Hogy btrabban lopjon, szomszd hzat gyujt fel.

5098.

1205

Lovagnak mondja magt, de a kenderbl sem tetszenk ki. a) Mindig azon lovagol. (3729.) b) Mi nem tud lovsz harangot nteni. KV. (1631.)
5099.

Busuljon a l, elg nagy a feje.

5100.

Holnapra is kell a l. K.
5101.

Lassan kocsis, beteg a l.

5102.

Nem hasznl a j l, ha a kocsis nem j. (2438.)

5103.

Rest l kvrebb.
5104.

Nygbe vetett l nem messze nyargal. P. (6035.)

5105.

Szokst vesz fel a l, ha r nem tnek.

5106.

Fradt l is farka eltt jr.

5107.

Nincs oly rest l, ki elbb ne jrna farknl. K.

5108.

Fradt lnak farkas is nehz.

5109.

J l tlben is kapl magnak.

5110.

Herlt l is megcsikzik nha, mikor leveti Ml Petit.

5111.
1206

A l ktfkkel jr.
5112.

Sok j l megszakad, a mig erklcst kitanuljk.

5113.

Rug l sokszor tulajdon mestert sujtja agyon. KV. (6908.)

5114.

Vn l is megrhgi az abrakot. K.
5115.

Neknk is nevetett a vak l. D.

Dugonics szerint e latin kifejezsbl: ridet "Apoll" lett "a vak l."
5116.

Visszafogni a l szjt. (6675.)

5117.

L hallba.
Igen sebesen p. vinni a hirt, cselekedni vallamit.
5118.

Elfagy a l szarva.
Trfs kifejezse a hidegnek.
5119.

Abrakviv lnak nem trik fel hta.

5120.

Lv tettk.
Elbolondtottk, kijtszottk.
5121.

Egy j lnak csak egy a lba.

5122.

Kzs lnak turos a hta.

5123.

Lnak ngy lba, mgis botlik.

1207

Nmet: Strauchelt doch auch ein Pferd, und hat doch vier Beine. Franczia: Il n'y a si bon cheval, qui ne bronche.
5124.

Lusta lnak korbcs az abraka.

5125.

Zabos lnak j kedv az ostora.

5126.

Fogadott lnak rvidebb a mrfld.

5127.

Lopott lnak nincsen rosz ut.

5128.

Lopott lrul tenger kzepn is leszlltnak.

5129.

Zabos lhoz ne kzelts.

5130.

Tud a lhoz: fejt ti

5131.

Lrul szamrra.
Latin: Ab equis Nmet: Vom Pferd' auf den Esel kommen.
5132.

ad

asinos.

Nehz az agg lbul poroszkt csinlni. (1968. 3115.)

5133.

Bujj a lba, hallgass.

5134.

Bujj a lba, jrsz hintba.

5135.

Kinek lova nincsen, gyalog jr az Pestre.

1208

5136.

Nem alm hoztad ezt a lovat.

5137.

Elragadtk a lovak.
Azaz indulatok, pompa s fnyzs vgya, stb.
5138.

Lovat is ad isten a jobbiknak. D.

5139.

Zabba mennek a lovak.

5140.

Hitvny lovat szll meg a lgy.

5141.

Rest lovon nem fog a sz.

5142.

Lovat keres, rajta l. (2120.)

5143.

Mg lovad sincs, mr kantron busulsz. KV.

5144.

Lovat ad al.
Eszkzt ad neki tovbb menetelre, aztn elsegti. Fellovalni vagy mintegy lval elltni am. felbujtani, flizgatni.
5145.

Lovat is azt zik, ki legjobban huz.

5146.

Ki a serny lovat sarkantyuzza, czigny kzre sznja. K.

5147.

Fehr lovon eladni. (6893.)

A fehr l rendesen megklnbztet jele volt az elssgnek vagy azrt mivel a fehr lovakat jobbnak tartk, vagy mivel a gyzk rgi szoks szerint rendesen fehr lovon ltek.
1209

5148.

Nyomtat lnak nem ktik be szjt.

5149.

Gyakorta agg lovon verik agyon A nyulat agg lovon verik nha agyon. KV.
5150.

farkast.

KV.

Hol a fket megkapjk, a lovat is ott szoktk keresni.

5151.

Nem veszik a lovat csupn szrirt.

5152.

Zaboltlan lovat nehz megtartani.

5153.

Zablt lnak egere n.

5154.

Zab hajtja a lovat, nem ostor.

5155.

Herlt lovat talprl szoktk fejni.

5156.

Herlt lnak csak egy a lba.

Azaz ha egy lba kitrik, semmi hasznt nem vehetni tbb.
5157.

Ki lovat veszen, a fket is vele veszi. P.

5158.

Ki meghiszi lovt, kantr marad nla. KV.

5159.

Van lova, de nincs kocsisa.

Van esze, de nem tud vele lni.
5160.
1210

Njjn kutynak f, ha eldglik a l.

5161.

A hol l nincs, szamr is elkel. (1481.)

5162.

Akr a lval imdkozz.

5163.

n lovat rulok, te bel szursz. KV.

5164.

Lnak fia is csak l. K.

5165.

A mit lovon fogad, gyalog meg nem llja.

5166.

Mindenki lova fia. KV.

Ki tudja, mindennek ki volt atyja. KV.
5167.

Lhtrul beszl az emberrel. (2756.)

5168.

A lrhgs is rm.
5169.

Fingik mint a zabos/szakadt l.

5170.

Igyekszik mint a rosz l.

5171.

llva alszik mint a l.

5172.

Hnyja, veti fejt mint Hnyja fejt mint a l Augusztusban.

5173.
1211

legyes

l.

Bukik mint a l.
5174.

Mindig eszik mint a l.

5175.

Megkttte magt mint a nyakas l.

5176.

Megbaklott mint a l.
5177.

Rhg mint abrakjnak a l.

5178.

Se hite se lelke mint a hajhuz lnak. (3645. 6405.)

5179.

Konyt re mint rosz l az orszgutra.

5180.

Ostoba/Szamr mint a l.
5181.

Ha rugdos a l, vgy el abrakbul.

5182.

Lovon jtt, gyalog ment.

5183.

Szld el, szld; tul lttk, ide ll az ajval. M.

Homlyos szerkezet km. Tul vagy amott lni, s ide llni az ajval vagyis a nyilvessznek kszlt rovtkkal. Molnr igy vilgostja: Alia Menecles, alia Porcellus loquitur. Rzmn pedig ebbl ily rtelmet fejt ki: mikor valaki sokat beszl (szld el, szld) mi semmit sem tartozik a dologra (tul lttk, ide ll az ajval).
5184.

Meg vagyok lve. (4962.)

5185.
1212

Ha grbe nem vn a lcs, nyujt lehetne.

5186.

Elbb llt Elillant a lcs rval.

Lopott s odbb llott vele.
5187.

lcscsel.

Lassabban a lcs rval.

Azaz bns vagy, ne beszlj oly fennyen.
5188.

Kivl a lcs a kereken.

Igy szoktak kiablni szekeresek utn, kik azt gondolvn hogy valamit elvesztettek, szorgalmasan krlnzik a szekeret, de csak idt vesztenek.
5189.

Lcsre kapott mint a pap.

5190.

Rgi hires lcsei forma.

Azaz rgi, divatbl kiment forma.

a) Ht orszgra szl mint a lcsei kalendriom.

5191.

Lrincz van a dinnyben.

Azaz Lrincz napja utn megrothad a dinnye, s nem j enni. Valaha ez igaz lehetett, de mailag nem ugy van, mert Lrincz napkor mg javban a dinnye.
5192.

Sok kszl mint Lucza szke.

Szoks Lucza estvjn szkcsinlshoz kezdeni, minek az a trvnye hogy minden nap egy vgst kell rajta tenni s ugy ksziteni el karcsonestvre vagyis az jfli misre. Kzhit szerint a ki egy ily szket csinl s a misre magval vivn, ott r l, s maga krl bottal a fldn egy krt ir le, mindazokat megltja, kiket ltni ohajt, e bvs krben.
5193.

Megesik egyszer lud a jgen. KV.

5194.
1213

Legyen lud, ha kvr.

5195.

Legyen lud, ha kvr, egyk meg, ha fehr.

Egy kanonok asztalra nem bjti napon halat adott fel a szakcsn, s krdeztetvn: hogy van ez, mikor ma nincs bjti nap? felelte: kvr az mint a hizott lud, (szalonnval levn megtzdelve). "Jl van!" mond rhagyssal a fpap, "legyen lud, ha kvr." Ezta e km. szvitbani rhagyst jelent orszgosan.
5196.

Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhra szll a lud hogysem napestig ott stl a kakas. P.
5197.

Tengeren innen, tengeren tul, csak lud a lud.

Nmet: Flg' Km' eine Gans wieder her.
5198.

eine

Gans

ber's

Meer

Ludra kltesz sznt.

5199.

Ludtl tanul a liba. (1426.)

5200.

Mikor elvitte farkas a ludat, akkor tetszik meg ize.

5201.

Nincsen olyan Nem kell neki gyalog ut.

5202.

mint

lud,

Ludd Ludd tettk. (5120.)

5203.

lett.

Olyan mint a szrnyaszegett lud. M.

5204.

rizkedik mint lud az eszterhtl.

1214

5205.

Ggog mint a lud.

5206.

Ludak trvnye: kiki magnak.

5207.

Te is ludas vagy.
Ludas azaz rszes vagy valami csin elkvetsben.
5208.

Elbb szl a ludas aszony. D.

5209.

Magra vesz mindent mint a ludas aszony. (5844.)

5210.

Majd visszaveri a Ludas Matyi. (46. 5333.)

5211.

Ludvrcz is tudja, hov vigye a pnzt. (Lsd: lidrcz.)

5212.

A keser fvet luggal forrzzk le.

5213.

Kivitte a lugjt. (4387. 5017.)

Nmet: Er musz das Bad austragen.

a) Fejre telt a b) Lutheranus; nagy lutheranus. (5397.)

5214.

prlug.

Bedugni egy lyukat.

Azaz kielgteni egy szksget, helyre tni a fogyatkozst.
5215.

Knny kis lyukat bedugni.

5216.

S lyukamba.
1215

Gyermekek jtka, mit nhutt csikuska vagy diszncska nvvel neveznek, ugy esik hogy krl, annyin a menynyin, lyukat snak, s benne tartjk botjaikat. De snak a tbbi lyuk kzppontjaul egy nagyobb lyukat is. Most az a ktelessge egy ms trsuknak, ki konds nevet visel, hogy egy kemny, l apta forma, fa gmt a kzpponti lyukba behajtson, megjegyezvn hogy a lyukak mellett ll fiuk ez ellen mindent elkvetnek s botjaikkal tovbb tik a fa golyt. Ha e jtk alatt valamelyik elmegy igy mondja: s lyukamba! Azaz e lyukat senki el ne foglalja; teht tiltakozik. Mert ha a konds be tallja hajtani a kzppontba disznajt, ekkor igy parancsol: lyukrl lyukra! Erre a fiuk egyms utn vltoztatjk llsukat, s a konds igyekszik botjval valamelyiknek lyukt elfoglalni, s kinek helye nincs a szls lyukak krl, az lesz a konds; klnben konds marad a rgi; a tiltakoz lyuka elfoglalhatlan.
5217.

Lyukrl lyukra.
Azaz igyekezzl llst foglalni el magad szmra.
5218.

Olyan a lyuk: ha hozz adsz, fogy, ha elveszesz, n.

5219.

Annyi mint aratskor a lyuk. (Lsd: lik.)

M.
5220.

Ma nekem, holnap neked.

Latin: Hodie Nmet: Heute mir, Morgen dir.
5221.

mihi,

cras

tibi.

Ma pnzrt, holnap ingyen.

Nmet: Heute fr Geld, Morgen umsonst.
5222.

Jobb ma nekem egy, kett, mint holnap tizenkett.

5223.

Jobb ma egy verb mint holnap egy tuzok.

5224.

Ki a mt megadta, holnapot nem igrt.

1216

5225.

Mit ma elvgezhetsz, ne halaszd holnapra.

5226.

Ki adott mra, ismt ad holnapra.

5227.

Nem ma lesz az!

5228.

Oly igaz mint a mai nap.

5229.

Ma slt. (Lsd: holnap.)

Azaz uj; p. ma slt grf, ma slt nemesember, ki ebben aztn mr kevly is.
5230.

rd el macska az egeret. D.
Dugonics Apor Pter utn rgi magyar tnczbl hozza le e km. kelett. De a mi Peldb. 2. k. 140-1 lapon ll ama rgi tnczrl, nehezen volt magyar tncz, s ugy ltszik nem egyebet irt le Apor mint az ugy nevezett fzrtncznak (cotillon) egy figurjt, mondvn: "egyik legny elvitte a msik sorban ll lenyt; vagy ktszer tnczolt, megkerlvn mind kzben mind kivl a kt sorban llkat. Ugy aztn a leny maga helyre, a fiu is maga helyre llott. Aztn a mellette ll legny a ms sorban ll lenyt vitte el. s a tncz mind addig tartott, mig valahny legny s leny volt a kt sorban." E km. rtelme am. trekedj czlod utn, s elfordul tbbnyire minden npi jtkban, hol fiunak lenyt, s lenynak fiut kell utlrni, min a bolhcska, koszoru vagy krlll.
5231.

Alamuz/Alzatos macska nagyot ugrik.

5232.

Alamuz macska egeret fog.

5233.

Alamuz macska hamarbb megfogja az egeret./nagyot ugrik, egeret fog.

5234.
1217

Alnz macska. Sz. (4584.)

5235.

Sicz macska! molnr a cscs.

5236.

Macska mikor szunyad, egerek tnczolnak. Sz.

Nmet: Wenn die Katze auszer dem Hause ist, tanzen die Muse.
5237.

Macska is szereti a halat, de kerli a vizet. (3423. 5611.)

Nmet: Die Katze mchte der Fische wol, sie mag aber die Fsze nicht nasz machen.
5238.

Jl lt a macska, noha talpt nyalogatja. K. (6239.)

5239.

szi macska, tavaszi menyecske. (3281.)

5240.

Kirlynak is szembe nz a macska. K.

Nmet: Sieht doch wol die Katze den Kaiser an.
5241.

Minden szin macska, fekete jtszaka. (2648. 7687.)

5242.

Macsknak ktel a kolbsz, ha el nem ri. K.

5243.

Krmetlen macsknak nehz fra hgni. Sz. (2819.)

5244.

Alnz macsknak nem kell hinni.

5245.

Macsknak fia is rmest egersz.

5246.

Zskban macskt nem rulok.

1218

Nmet: Man musz die Franczia: Achter chat en poche.

5247.

Katze

nicht

im

Sacke

kaufen.

Nekem is volt egy blcs macskm, a csvba halt vala. KV.

5248.

Oly blcs mint az n macskm.

5249.

Letrte a macska szarvt.

5250.

Nehz arra szoktatni macskt hogy egrlakozsban gyertyatart legyen.

5251.

Szerdk prblja meg a macskt.

5252.

Szerdkes macskt nehz megjobbtni.

5253.

Tejbe verik a macska orrt.

Azaz tetten kapsnl elbnnak az emberrel, mint macskval, ha egyszer tejen kapjk, mert ugy bel verik orrt, hogy llekzeni is alig tud. Nyalakodjunk, nincs most ben Mdja a banynak, Hogy az orrt a tejbe Verje a macsknak. Horvth A.
5254.

Ugy van mint ht macska a zskban, maga a csucsban. D.

5255.

Bel bolondult/Elszdlt mint macska a fingsba.

5256.

Talpra esik mint a macska.

5257.
1219

R szokott mint macska a szalonnra.

5258.

Zrg mint macska a dihjban./az res katlanban.

5259.

Jtszik mint farkval a macska.

5260.

Busul mintha elkapta volna kenyert a macska. (8049.)

5261.

Trlszkedik mint a macska.

5262.

l mint svnyen a macska.

5263.

Forgoldik mint macska a forr ksa krl.

Nmet: Er geht drum herum wie die Katze um den heiszen Brey. Franczia: Tourner autour du pot.
5264.

Csillog a szeme, mint a kan macsk.

5265.

Alzatos mint a macska.

5266.

Szemes mint a a) Felkttte macskra a harangot. (5049.)

5267.

macska.

Kifizette mint Madali a bartot. B.

Egy (nmelyek szerint Csky gr. nagy-vradi) pspk, ebdre hivat Madalit, egy falusi prediktort, oly meghagyssal hogy a mint lelik, ugy hozzk el udvarba. Vgyvn a trfra melyet vele zni fognak, gondolkodtak a jelenlevk, mint fogadjk. Egyik a vendgek kzl ugy ltszik bart, kikt magnak a fogadst, noha elgg volt figyelmeztetve hogy ne trfljon Madalival. s im j Madali otthonias pongyolban. A bart krdez: mit keres

1220

Saul a prftk kztt? Madali folytat: "az anyjnak szamarait s rl hogy egyet meglele," s ekkor a bartra mutatott.
5268.

Nem az a madr a ki megleli, hanem a ki kiszedi./a ki kiszedi, hanem a ki megeszi. a) Rosz madr az, mely ms fszkbe tojik.
5269.

Ha madrra trgyalsz, ijadat ne pengesd. D. (8236.)

5270.

Kicsi madrnak kicsi fszke. KV.

Nmet: Kleine Vglin, kleine Nestlin.
5271.

Ki madarat tart, ganj a fizetse. D.

5272.

Rosz madrnak fszke se j.

5273.

Nem tiszta madr az, ki fszkt ruttja. (2771.)

Nmet: Es ist ein bser Vogel, der in sein eigen Nest hofiert.
5274.

Reszkets madrnak, oltalom lenynak. Bsz.

5275.

A legjobb madarat soha meg nem lvik. (2449. 2480.)

Legjobb madr a mh. Igen hires talny a npnl, szszefoglalva egyms mell e hrmat: "A legjobb telt soha asztalra nem teszik; a legjobb fbl soha nem ptnek; a legjobb madarat soha meg nem lvik." Mi az?
5276.

Knny ellni madarat, ha rptben egyenes utat tart.

5277.

Madarat szlsn, fazekat kongsn. (2476.)

Latin: E cantu Nmet: Den Vogel kennt man am Gesange.
1221

dignoscitur

avis.

5278.

Ugy szl madr, mint szja ll.

Nmet: Jeder Vogel singt, wie ihm der Schnabel gewachsen ist.
5279.

Nem rak fszket madr oly hzra, mely meg akar gni.
5280.

Ritka madr.
Mondatik minden uj s nehezen talltat dologra; igy tmrdek kzmonds formltatik ltala. Latin: Rara avis.
5281.

Drga (j, szp, gynyr) madr.

Mondatik ironice s feddleg: "itt vagy te gynyr madr." Lumpaci vagabundus vagy a hrom j madr."
5282.

Madr szerencstlen a gyermek kezben.

5283.

Ritka madrnak kedves a kalitka. (2330.)

Az a madr Melynek kedves a kalitka. Npd.
5284.

igen

ritka,

Hol a madr se jr.

E kifejezssel igen nagy tvolsg rtetik. Mesinkben az alvilgba jutott kirlyfiakat, tndrhsket, kik az elrablott kirlykisasszonyokrt szllnak al, rendesen igy szlitja meg az alvilgi, megismervn klsejn idegen voltt: hol jrsz itt, hol (onnan, ti tletek) a madr sem jr.
5285.

Knny mint a madr.

5286.

Szabad mint a madr.

5287.
1222

l mint az gi madr.
5288.

Eleven

mint

a szorult

madr. madr.

a) Ugrndozik mint a trbe b) Madarat fogathatni vele. (1441. 8079.)

5289.

Madarsz sem hint tbbet a csrbe, hanem a mennyivel oda csalhatja a madarat.
5290.

Okos madarsz idejben szedi fel a lpet.

5291.

Madrhusu.
Klnsen lra mondjk, mely nem hizkony, de j vr; aztn emberre is.
5292.

Madrltta.
Azaz mesznnen hozott, p. czip, vsrfia.
5293.

Az egy madrtejen kivl mindene van. (4078.)

5294.

Madrtejet is adhat.
5295.

Madzag nem ktl. (1. 2085.)

5296.

Szakad a madzag.
5297.

Szakadjon a madzag, de kinek szakad szj.

5298.

Madzag gyepl, kender hm, mind a kett rosz szerszm.

1223

5299.

Madzagra Madzagon sem a) Mzes madzag.

lehetne

megtartani.

ktm. (4136.)

Mzes madzagot vinni szjn, azaz egy kis jt izleltetni szoktatul, melyre majd kesersg kvetkezik.
5300.

Minem a mag, olyan a gymlcse.

5301.

J fldbe esik a mag.

Azaz van fogkonysg valamire. Pld. beszlj a npnevelsrl, ott j fldbe esik a meg.
5302.

Marokkal a magot, ne vkval.

Latin: Manu serendum, non thylaco.
5303.

J lesz magnak.
5304.

Nem bnom, ha magva vesz is.

5305.

Nem adja meg magvt.

5306.

Az az ember nincs maga. (6061.)

Tud valami rdgi mestersget. Van olyan ember, ki magban elkezd beszlni, a fldre nzvn, oda fgged tekintetvel, s mintegy fenszval gondolkodik. Ilyenre hasznljk a kzmondst.
5307.

Kiki okosabb ms dolgban mint a magaban.

5308.

Ha kell, menj magad, ha nem kell, kldj mst.

1224

5309.

Magadtul ne kimld, mstul ne sznd.

5310.

Mst ne bntsd, magadt ne engedd.

5311.

Ha ms szereti a magt, mirt ne te a magadt.

5312.

Nyulj a magad kebelbe.

5313.

Maga kilt tolvajt.

a f bns; mert gyakran megesik hogy a tolvaj, elforditnia magrul a figyelmet, szinte tolvajt kilt.
5314.

Nem szgyen magadnak szolglni.

5315.

Magad, uram, ha szolgd nincs.

5316.

Lgy magadnak, ha meghammasztl. KV.

Igy vilgosittatik Kis-Viczaynl: Intra pelliculam se continere; csak addig nyujtzzl, meddig a lepel r.
5317.

Lgy magadnak btyja. KV.

Ily latin kzmondst: "Quin propriam calcans terram, querceta teneto" magyart vele Kis-Viczay. Eljtt mr egyszer 648. szm alatt, hol btyja h. btya olvass ll. n egyebtt soha nem olvastam mint nla; de flvettem a gyjtemnybe, ha ugyan tiszta hatrzott rtelme s formja lne vagy fleleventhet volna mg.
5318.

Jobb magadnak hamut mint msnak lisztet takarni. K.

5319.

Ms szemben szlkt, magban nem rzi a szelemen gerendt. Megltja ms szemben a szlkt, magban nem a gerendt.
1225

5320.

Kevs neki a mag. (7140.)

5321.

Magtul is sajnlja. (1809.)

5322.

Magt tiszteli, ki mst tisztel. (656.)

5323.

Kiki szabad a magval. ML.

5324.

Mit magad tehetsz, msra ne bizd.

5325.

Minden ember lsson maga dolga utn. (5511.)

5326.

Kiki legjobban tudja maga dolgt.

5327.

Ne kivnd a mst, tartsd meg a magadt.

5328.

Ne szemed a mst, cspeld a magadt. BSz.

5329.

Ms falt reszeli, mag fekete.

5330.

Ki magnak rosz, msnak sem j.

Latin: Nec sibi nec aliis utilis.
5331.

Msnak kalcsot igr, maga kenyrben sem eszik eleget. (2237.)

5332.

Msnak szrt, maga szomjan maradt.

1226

5333.

Msnak akarsz patknyt fogni, magadnak egeret sem foghatsz. KV. (2237.)
5334.

Olyat mondok, magam is megbnom.

5335.

Magval jtszik.
Kikerl felelet ily krdsre: mit csinlsz? Magamval jtszom.
5336.

Mindenkinek megvan a maga baja.

5337.

Kzelebb az ember maghoz. (4452. 4762.)

5338.

Kiki legjobban tudja maga bajt. (1475.)

5339.

Megfelel magart. (7495.)

5340.

Ki magasrl nz le, hamar szdl feje.

5341.

Magasrl nagyobbat eshetni. (5393.)

5342.

Magda Magdnak, Magda az egsz vilgnak. (271. 4353.) a) Csak nagybul tudja mint Magics a miatynkot.
5343.

Szbul rt Mondott szbul rt a magyar.

5344.

a magyar ember.

Ne bntsd a magyart.
5345.
1227

tok fogta meg a magyart.

tok fogta meg Mert az soha egytt nem tart. Npd.
5346.

magyart,

A magyar hamar alir, lassan fizet.

5347.

Bajusz kell a magyarnak.

5348.

Krn tanul a magyar. (955.)

5349.

Ritka magyar adta nlkl.

5350.

Egy nmet, egy bart csak egy magyar. D.

Mert a nmetnek csak inge van, a bartnak meg ez nincs, ellenben a magyar mind a kettt viseli. D.
5351.

Magyar szjbul nmet sz is magyarosan esik.

5352.

J jszakt a magyarnak.
5353.

Megemlegeted a magyarok istent. (5210.)

5354.

Magyar kr, nmet kutya, olh diszn.

Kt rtelm km. Teheti: a magyar olyan mint az kr, a nmet mint a kutya, az olh mint a diszn; vagy: legszebb a magyar kr, a nmet kutya, az olh diszn.
5355.

Hromszor iszik a magyar.

5356.

Vakulj magyar, butulj tt.

1228

5357.

Magyar tz, szalmalng.

5358.

Lra termett a magyar.

5359.

Keresztbe nzik a magyart.

Nem magassgt nzik a magyar termetnek, hanem szles, csontos voltt. Ez igen elterjedett vlemny, s azonnal tillt hozzk pldaul, kirl mindnyjan tanultuk: alacson termet, szlles vllu, stb.
5360.

Magyar Magyar Misksan.

Miska

mdjra.

Ugy ltszik, oly dologra szokta ezt hasznlni a magyar, mi ervel, kitartssal jr, p. Magyar Misksan megfogni; Magyar Misksan elvertk, stb. A Miska nvben lusta er fogalma rejlik, min gyakran a sketek, nmk, bolondok. s van bolond vagy boh Mizsi is. Magyar ember azt hiszi hogy megrlt ember nem fl kilencz akrmin ers legnytl, mikp a veszett kutya is megver kilencz magnl ersebb kutyt.
5361.

Ha magyar kenyeret eszel, becsld meg a magyart. K. a) Bajuszrl msodszor iszik a magyar. D. (482.)
5362.

Hnyja veti fejt mint Magyar Balzs lova. D.

5363.

Magyarnt megmondani.
Azaz pen ugy mint van: szintn, kereken, egyenesen.
5364.

Majom is szereti maga fit.

5365.

Mennl csunybb a majom, annl szebb.

Latin: Simiarum pulcherrima deformis est.

1229

5366.

Olvasva elmegy a majmok kzt.

5367.

Kimutatta mint majom a) Majomszeretet.

menyaszonysgt.

P.

(2798.)

Kros szlei szeretet, minvel fia irnt volt a majom, az az addig lelgette, hogy megfojtotta.
5368.

Maknyi mak ember.

Npmesei szemly, igen kis ember, olyan mint egy maknyi mak. Ez ltalnosan ellensge a mese hsnek; igen ers, azrt rendesen meggyzi az idsebb kirlyfiakat, de a legkisebbet soha. Jellemhez tartozik nagy ehetsge, falnksga, hnyivetisge.
5369.

Otthon sti a makot. (4278.)

5370.

Makbl lesz a tlgy. (2724.)

5371.

Oly messze mint Mak Jeruzslemtl. KV. (2334.)

Azon idkre emlkeztet km., mikor a szentfldre tbort jrtak seink II. Endre kirly alatt, teht 1217. v utn es idszakbul eredhet.
5372.

Makra kszl. (3389.)/ment. (2906. 5973.

5373.

Hitvny malacz mak al jr. (1421.)

5374.

Hol malaczot igrnek, zskkal forgoldjl.

Nmet: Wenn das Ferkel geboten wird, soll der Sack bereit sein.
5375.

Koszos malaczbl vlik a j szalonna. (1427.)

5376.
1230

Nem adnm egy zsk malaczrt. (1429.)

5377.

rl mint malacz a maknak.

5378.

Hnykdik mint poltrs malacz a garasos ktelen. (1388.)

5379.

Okos malom. D.
Valaki egy nem forg malmot okosnak monda fecseg trsa mellett, kinek egyre jrt a szja. D.
5380.

Forog a malma. (4745.)

Kedvez neki a szerencse; aztn: sokat beszl.
5381.

Kt malomban rlnek. (1305. 2649.)

5382.

Malomban hegedl. P.
5383.

Malmra jr a viz. (8232.)

5384.

Ki elbb megy a malomba, elbb rl. (2166.)

Nmet: Wer zuerst zur Mhle kommt, mahlt zuerst.
5385.

Se vize malmnak se szava Se kovsza kenyernek se vize malmnak.

5386.

savnak.

BSz.

Csendes mint a a) Malmon, ifju felesgen b) Szapora malom, sokat darl.

5387.
1231

puszta mindig kell

malom. pteni.

Eleget frdik a malomkerk, mgis fekete. K. (1525.)

5388.

Elzott a malomkerk kvestl. (2663.)

5389.

Csikorog a malomkerk, est kilt. Cz.

5390.

Hiszi a man.
Man, rokonnak ltszik a latin "manes" szval, jelent valami hitregs lnyt. Mondjk: mi a man! vigye el a man! hov a manba! Hasonlt re az "iz"; mely megint az "iz" szbul j. "Egye meg az iz." Igen mondjk Gmrben.
5391.

Ha mar, Ha mar, a) A ki birja, az marja.

5392.

n te

is is

harapom. harapj.

K. KV.

J kocsmros lehet az, ki maradkkal l.

5393.

Mennl tbbet hagysz maradkidnak, annl kevsb bnjk hallodat.

5394.

Maradgaradjba menni.
Kis-Viczaynl ez: Maragarodjba menni, latinul: eamus Athenas. Jelenti azt a megbnst, mikor valaki jobb sorst elhagyva olyanba jutott, honnan visszakivnkozik. Rokon vele: mrt nem ltl veszteg, ha ott is j volt dolgod.
5395.

Tzbe jtt mint Marcsek a gombdtl.

5396.

ldegl mint Marczi Hevesen. D.

5397.

Fordtsd Marczi. (4657. 5213. b.)

1232

5398.

Margit aszony, deres l, ritkn vlik benne j.

5399.

Szapora/Szeles Margit.
Szapora Margit a npdal szerint (L. 1. k. 393. l.) vilgismer vrosi leny, ki egyszersmind elms is, pldaul mikor a varkocsos (czopfos) viseletrl igy beszl: "Kalapok alatt lisztes zsk, Hajokat boltbul hordatjk, Magokt eladjk." Kis lenyra mondjk, ha szeles vagy sebesen beszl, de a mellett kedves: h te Szapora Margit.
5400.

Marha marht nyal. (8231.)

5401.

Szpen dglik a marha, olcs lesz a br. (2703.)

5402.

Knny j marhnak rost tallni.

5403.

Nagy marhnak nagy marha a helye.

Nagy ajndkrt nagy ajndk van helyn.
5404.

Dlve eszik mint a marha.

5405.

Marhban van.
Jtkosoknl ismert szjrat. Ki szerencsvel jtszik, szoktk mondani: marhban azaz marha, nagy szerencsben van.
5406.

Mg a rgi Markalf histrijt sem tudja. K.

5407.

Csunya mint a rgi Markalf. BSz.

1233

E Markalfnak egykor elterjedett hir embernek kellett lenni. Mg ma is olvashatni a ponyvai irodalomban rla, mint blcs Salamon udvari bolondjrul, holott t a magyar Salamon kirly bolondjaul ismeri a hagyomny. (L. Dugonics 2. k. 75. l.)
5408.

Pki markt. P.
5409.

Knnyen pki markt, ha toljk szekere farkt. D.

5410.

Megkentk a markt. (4336.)

5411.

Igen szoros marku. (67. 2305. 5321.)

5412.

Mindig viszket a marka.

5413.

Ki sokat markol, keveset szort.

5414.

Heten vannak mint a markotai rdgk. D.

Ht nevezetes markotai rablrul maradt Gyr megybl Markotrl. D.
5415.

Elnyelte Maszlagot evett.

5416.

a maszlagot.

Ott leszek, hol a mdi zsid.

Azaz ott leszek a hol voltam a kvetkez adoma szerint: A mdi zsid igen korn indult el Pest fel s elre rvendett hogy viradatra mr j messzi lesz. De az lom rjvn, elaludt a taligban, s egy szembe jv terhes szekr kocsisa, mert nem trt ki eltte, lovt visszafordt s ez vele hajnalra sajt udvarkapuja eltt llott meg Mdon.
5417.

Mk ez, nem mak. D.

1234

5418.

J volna mkot vetni.

Azt tartjk, minden nagy ebdnl hromszor ll be oly csend hogy szt se szl senki. Ilyenkor mondjk: j volna mkot vetni; mert a mkvetshez igen csendes id kell. A latin ezt igy tev ki: Mercurius supervenit; neknk pedig Kis Viczay igy sajtt el: angyal mulk felettnk.
5419.

Sok mkszem mzst nyom. (3335.)

5420.

Ml.
Ki pldaul kasztul, kaptul trst kap vagy akr vgst kezn, ezt mondjk re: kapaml, sarlml.
5421.

Ml nem knnyen sl meg a napon.

5422.

Ml nem a) Mlszju. (4117.)

5423.

kenyr.

(1. 2085. 5298. 7861.)

Ha Mria akarja, aludtej is elsl.

5424.

Zsid is szereti Mrit krmczi aranyon. K.

5425.

Mrk vagyok, nem Lukcs. KV.

Nem szokom tisztem az nekem. Davus sum, non Oedipus.
5426.

Sok szent Mrton ludja elkelt azta.

5427.

Kvr mint Mrton ludja.

5428.

Kzjra vilgol mint Mrton grammatikja.

1235

Iskolai km. Mrton nmet grammatikjbl egyszerre tbben tanulvn, az kzs volt mindnyjokkal, innen a pldabeszd.
5429.

Ms a czifra ms a szp.
Ms ms szkon megfordul kzmondsok klnbsget fejeznek ki s vgtelen szmig szaporthatk, megjegyezvn hogy a kt trgy egymstul klnbz legyen; p. ms az arany ms a rz; ms a verb ms a fecske; ms a tvis ms a rzsa; ms a leny ms az anyja; ms kemencze ms Velencze stb.
5430.

Ms krn tanulj. (938.)

5431.

Hess el, ms. K.

P. a szomszd tyukja, ludja, a mint udvarunkba j, ugy szoktuk elhajtani.
5432.

Jobb a) Mst nebntsdnak hivjk.

5433.

ms.

Kvrebb a ms ember szalonnja.

5434.

A mi ms, nem tied.

5435.

A mi ms, nem Tams.

5436.

Knny mst megitlni. (L. enym, magad, mink.)

5437.

Mr a msz, ha nem csusz.

Azaz ms, klnbz dolog, de mivel ms helyett msz ll, teht oda jtt a csusz is, mint a 85. kzmondsban mosdik s kendik.
5438.

Ledl mint Mt tehene. D.

1236

Hamar elfradkra Elnyugodott az Mint Mt tehene az utban. Parlagi vers.

5439.

mondjk. urban,

Mosolyog mint Mt tehenborja. Cz.

5440.

Megilleti Mtt a kosz. B.

5441.

Az sem volt m mtkatl. (8528.)

5442.

Annyi mint a Mtra szele.

5443.

Meghalt Mtys kirly, oda az igazsg.

5444.

Voltunk Mtys idejben magyarok.

5445.

Azt is tudja, mit sugott felesge flbe Mtys kirly.

5446.

Mtys ront, ha tall, ha nem tall, csinl.

T. i. jeget Mtys napja.
5447.

Elre iszik a medve brire. (2816.)

Nmet: Man musz die Brenhaut nicht verkaufen, ehe der Br gestochen ist.
5448.

Ha egyszer a mzet megszagolta a medve, abba sem hagyja.

5449.

Medvnek egy Kilencz medvnek hat krte.

5450.

vaczkor.

(6522. 3073.)

1237

Nem j a knykes medvnek fit faggatni. Cz.

5451.

Morog mint a medve.

5452.

Talpt nyalja mint a medve. (7598.)

5453.

Megszokta mint medve a vaczkort.

5454.

Vlogat mint jllakott medve a vaczkorban.

5455.

Medvt Medvje van.

fogni.

Azt a hirtelen est, mely az letet (gabnanemket) gysban kapja, megnedvesti, medvnek nevezik a csplk, s ki nem ismer itt re a meder s medv vagy nedv szavak rokonsgra. Teht tulajdonkp medv -et fogni, mibl szjtkkal lett medvt fogni.
5456.

Soha megadom fejben. (8443.)

5457.

Megverte ket a sok "megldj-isten."

5458.

Majd megbdl.
rtsd el: oly ostoba mint a borju, hogy majd megbdl. Mondjk a jl g tzre is: ugy g, majd megbdl.
5459.

Megelzs gyzs.
5460.

Ha megesz, majd kitesz.

5461.

Meggett vele.
1238

Mondjk olyanra fleg, ki felesgvel roszul l; mondjk rosz szolgra s msra egybre is, mi sok kellemetlensget okoz.
5462.

Kijn, ha meghl. (2351.)

5463.

Meglnk mr, csak az urak lhessenek.

Akkor mondja ezt a magyar ember, mikor sikerlt neki valami, br csekly, dolog, p. ha ket ver a fba, s ez hasadni kezd.
5464.

Megrett mind turja mind sajtja.

5465.

Meggygyul, mig meghzasodol.

5466.

Hamar meghal, ki ksn kezd lni.

5467.

Az ifju meghalhat, az regnek meg kell halni. K.

5468.

Egyszer lettem a vilgra, egyszer kell meghalni.

5469.

Korn meghal, ki hamar kezd lni.

5470.

Ha n egyszer meghalok, kurvanyja a vilgnak. K.

5471.

Meg kell lenni mint a meghalsnak. (7910.)

5472.

Elfelejtette mint a megholt.

5473.

Ugy megmegy, ugy megmegy, jobban se kell.

Eleven regre mondjk.
1239

5474.

Megmutatta, kicsoda, micsoda.

5475.

Megpiruls fstke a j erklcsnek. K.

5476.

Vagy megszokom vagy megszkm.

5477.

A ki megtr, idvezl.
Vendgre alkalmazzk, ha valamirt visszament oda, honnan egyszer mr eljtt.
5478.

Soha nem ks mint a megtrs.

5479.

A ki megyen, halad, a ki sz..ik, marad. (6247.)

5480.

Melege van. (1825.)

5481.

Meg sem melegedett nla.

P. pnz, mindjrt ki kellett adnia.
5482.

Csak a melle kivnja.

Vn emberre mondjk, ha szerelmes.
5483.

Ne melleszd, a mit meg a) El sem fogta, mr melleszti. (1468.)

5484.

nem

fogtl.

Mi haszna a mellversnek, ha bell nem rzesz. D. (7002.)

5485.

Nem veirk ki a mente ujjbl.

1240

P. j beszdet, szval oly dolgokat, mikre tudomnyos s fradsggal jr elkszlet kivntatik.

5486.

Sokat rngatjk a a) Szllel blelt a mentje.

5487.

mente

ujjt.

(6526.)

Kopasz mentsg. Br mint tapogasd, kopasz a mentsg. BSz.

5488.

Szemrmes mint a menyaszony.

5489.

Nem mindig t le, mikor mennydrg. (3382.)

Nmet: Es schlgt nicht immer ein, wenn's donnert.
5490.

Bszke mint az elhasu menyecske.

5491.

Menyecsknek ha mzbl volna, sem kedves napja. (5664.)

Latin: Omnes socrus odere nurus.

a) Tzrl pattant b) J frfi hna all ugrik ki a kvr menyecske.

5492.

menyecske.

A ki meri, a) Nincs merie. (2752. a.)

5493.

nyeri.

(5834.)

Mese, mese, mesd kett.

Azaz mesd kett az res szt mint a kolbszt s lakjl jl vele, ha tudsz. Szjtk.
5494.

Fejtetlen mese vall legtbb becsletet.

5495.
1241

Mest kolbszrt. (4538.)

5496.

Vrjk mint a Messist.

5497.

Ki minek a mestere, annak a hunczutja. (3157.)

5498.

Nyomorult mester, ki tanitvny nem volt.

5499.

Bolond mesternek eszels tantvnya.

5500.

Olykor a mester is elhibzza a vecsernyt.

5501.

Nem lehet a) Nagy b) Ezermester.

5502.

az

ember

mindjrst

mesterr.

KV. mester.

Mesterembernek ha piszkos is keze, mgis aranyos. D.

5503.

Mesterembernek arany a padimentoma. KV.

5504.

Mesterember pnzt lt.

5505.

Knny a mestersg, a ki tudja.

5506.

Minden mestersgnek arany a vge./feneke. D.

Nmet: Handwerk hat einen goldenen Grund.
5507.

A ki hat mestersget tud, hen hal az meg.

1242

5508.

Ne fogj hozz, ha nem mestersged. (2396.)

5509.

Addig ros a mestersg, mig titkos.

5510.

Mestersgnek szerencse a mestere.

5511.

Minden ember a maga mestersgt folytassa. (2550. 5325.)

Vezrszava egy jtknak, mely igy trtnik: Az szszegylt vegyes ifjusgbl egy vlasztatik fnkl. Aztn mindegyik valami mestersget mond, p. n leszek szab, n kovcs, n hegeds stb. Ekkor lelnek asztal kr, mondvn egytt s egyhangon: "minden ember a maga mestersgt folytassa." Ezt ismtlik. A fnk tartozik tudni, ki min mestersget vlasztott s kezvel egyik vagy msik mesterember foglalkozst utnozvn, amazoknak el kell tallni s utnozni t, klnben zlogot kell adniok.

a) Hol nem elg az er, mestersg ljon el. B.

5512.

Kerli mint Mesztegnyei a kpolnt. K.

5513.

Meztelent nem lehet megfosztani. (5708.)

5514.

Eltrt a mcses. (1386.)

5515.

Dgltt mh nem ad mzet.

5516.

Szorgalmas mint a) Mhecske meg nem szll dgn.

5517.

mh.

Nem mlt mltatlant pnzert dicsrni.

5518.

A j mnl vagy megvakul vagy megbnul. (1535.)

1243

5519.

Ktszer mr, egyszer vg.

Legtkletesebb jellemzse a j mesternek. Mieltt vgna, jl megmri, meggondolja: helyesen lesz-e.
5520.

Mreg kostolssal is megrt.

5521.

Nem iszszk a mrget fa kupbul.

5522.

Sok mrget nyel.

Sok boszusgot kell szenvednie.
5523.

A mreg csak mreg arany pohrbul is.

5524.

Mreg sem rt neki.

5525.

rdg mrte mrfld.

Azt mondjk az alvidki mrfldekre hogy azokat az rdg mrte, annak is elszakadt a lncza, s azrt olyan nagyok.
5526.

Betelt a mrtk. (1518. 3730.)

5527.

Megti a mrtket. (6461.)

5528.

Mrtk nlkl is megszabjk a nadrgot.

5529.

A milyen mrtkkel te mrsz, oly mrtkkel kapod vissza.

5530.

J mrtket tartani.
1244

5531.

Mrtkletessg legjobb rksg./kivnt egszsg. KV.

5532.

Msz, bors, csuklya, sok roszat elfedez. K.

5533.

Kinek mesze nincsen, fehrflddel meszel.

Nmet: Wer keinen Kalk hat, musz mit Lehm mauern.
5534.

Mind esze mind mesze.

5535.

Mszros, keze, lba, mind sz..ros, az ersznye aranyos.

5536.

Mszros nem knyrl a brnyon. (2564.)

5537.

Mint a kancsal mszros. (1319.)

5538.

Mz nyalatja magt.
5539.

A ki sok mzet nyal, sok kesert is fal.

5540.

Nincs desebb mint a mz.

5541.

vegen ltal nyalat mzet. BSz.

5542.

Mzbl se j a sok. (6816.)

5543.

Mzbl is mrget sz.

1245

5544.

Ki mzet metsz, ujjait nyalogatja.

5545.

Ha egy kd mz egy pnz volna is, de a kinek nincs, meg nem veheti. K.
5546.

Mziz alatt mreg.

5547.

Mi van mit tenni, ha meg kell lenni.

5548.

Miatynk! brnylb. D. (2575.)

5549.

Tudja mint a a) Sok miatynk, kevs vakarcs. B.

5550.

miatynkot.

ML.

Jobb a kicsin des mink mint a sok ms.

5551.

Szent Mihly utn, ha harapfogval huznk is a fvet, mg se n.

5552.

Elvitte szent Mihly lova.

Az a hordozhat szk vagy akr kt rud, melyen a kopors vitetik. Mr engemet ide s tova Elvisz a szent Mihly lova. Csokonai.
5553.

Fl a czigny szent Mihlytl.

5554.

A mit Miska megtanul, Mihly sem felejti el.

5555.

Meghuzta mint Mihly btym a kalamrist.

1246

Egy Mihly nev reg czigny bement az irnoki szobba, hol nagy fekete veg volt az asztalon tintval teli, s eped szemeket vete r. "Mi az," krd, "veg vagy kalamris?" ,Kalamris,' felele az ifju irnok. "Hadd lenne az kalamris, csak n meghuzhatnm." ,Lehet!' Ekkor a czigny szjhoz tev, de mihamar elkap, mondvn kromkodva: "tinta ez, nem kalamris!" Alkalmazhat: mikor valaki csaldik, nem azt nyervn, a mit ohajtott.

a) Bekukkant mint bolond Mihk Debreczenbe. (3948. 5572.)

5556.

ldegl, mint Mike malacza a piaczon. D.

5557.

Magas Mikls mennybe nz. B.

5558.

Milyen a j nap olyan a fogadj isten.

"Milyen" (min) "olyan" szinte tmrdek kzmondst formlnak, s itt rendesen az kttetik ssze, mi mr magtul is legszorosabb viszonyban ll egymssal, p. ok s okozat, lnyeg s mellk, birtokos s birtok. Legnevezetesebbek: Min a gazda, olyan a bor. Milyen az aszony, olyan az eczet. Milyen az anyja, olyan a lnya. Min a fa, olyan a gymlcs. Min a legny, olyan a gatyja. Min a mosd, olyan a kend. Min a krds, olyan a felelet. Min a kszns, olyan a fogads. Min a tke, olyan a bor. Min a mag, olyan a gymlcs. Milyen az evse, olyan a dolga.
5559.

Nem illik minden mindenre.

5560.

Mindenhez lt, semmivel bir. KV.

5561.

Kirl minden szl, kell abban valaminek lenni. KV.

5562.

Mindentt s mindent mindentl el ne vgy. KV.

1247

5563.

Nehz mindenkinek kedvt tallni.

5564.

Mindenkinek tetszeni lehetlen, akarmi bolondsg.

5565.

Ha mindnyjunk j volna, nem lenne tarka a vilg.

5566.

Mindnyjan emberek a) Mindnyjunknak kett az orra lika.

5567.

vagyunk.

Irigy mint a mirigy.

5568.

Hamar mise, kurta predikcz, hoszu kolbsz. (4538.)

5569.

Kis mise, nagy mise, utoljra semmi se.

Arra mondk, ki hivatalkeressben minden rdeknek ldozott a prtoknl, s utoljra is kimaradt.
5570.

Benne vagyunk mint miskolczi aszony a pinczben.

5571.

Pislog mint a miskolczi kocsonya. (2652.)

5572.

Boh Misi, de hjas.

Bolond ugyan, de vagyonos.
5573.

Mindig egyforma mint a mocsai haraszt. Cz.

5574.

1248

Inkbb megtetszik mocsok egy tiszta ruhn hogysem a fazkon. P. Jobban megtetszik mocsok a tisztn mint a fazkfln.
5575.

Gzhordta mogyor.
5576.

Nem r egy frges/lyukas mogyort. P.

5577.

Nem hordja gz frgest a mogyornak. (135.)

5578.

Ki sokat vlogat a mogyorban, utoljra frgesre tall.

5579.

Kifogyott mint mogyor a tokjbul.

5580.

Mogyorfa olaj, a) Mogyorpej.

5581.

furcsa

olaj.

Moh, boh.
5582.

Mennyi molnr annyi tolvaj.

5583.

Sokat lop addig a molnr, mig rajta rik. (4530.)

5584.

Ha minden molnrt, a ki lop, felakasztannak, kiveszne a mestersg.

Nmet: Mller, Schneider und Weber werden nicht gehenkt, das Handwerk ginge sonst aus.
5585.

Molnr ha vize van, bort iszik, ha vize nincs, vizet iszik.

1249

Els esetben van keresete, azrt bort iszik, ha nincs kereset (vagy mikor malmnak vize nincs), vizet iszik.
5586.

Molnr sem vesz kt vmot. (1199.)

5587.

Neki szokott mint molnr a a) Molnrr lettl, kvesdi Krisztus vagy. Sz. (4686.)
5588.

dzmnak.

Hever mint molnrlegny a zskon.

5589.

Mond valamit.
Mikor a magyar ember meghallgat valakit s jnak ltszik eltte a hallott dolog, e kevssel (valami) szokta kifejezni becslst.
5590.

Mondva csinlt.
5591.

Nem ki mondotta, de mikp mondotta. (4475.)

5592.

Knnyebb a monds mint a visszamonds.

5593.

Elmondja a maga mondkjt.

5594.

Kvr mint a mongolicza.

5595.

Szomoru mint a monyametszett.

5596.

Milyen a mosd, olyan a kend. (2629.) A minem mosdt k tartottak nekem, n is oly kendt nekiek. KV.
1250

5597.

Csak egy mostoha volt j, abba is bel szeretett a man, s hamar elvitte.
5598.

Ki mostoht sirat, vagy nagy erklcs vagy kpmutat.

5599.

Mostohra szp sz.

5600.

Hasztalan panaszkodol mostohdnak.

Latin: Apud novercam queri.
5601.

Ritka mint a j a) Mostohasiratsra vrshagyma kell. K.

5602.

mostoha.

Akrmit mozditson, knnyen elemeli. D.

5603.

Mozsrban trd, szt nem veszesz belle. (3391.)

5604.

Mdjval j minden.
5605.

Kinz a boltbul mint a mri zsid. D.

5606.

Esze nlkl van mint Muczk lova. D.

5607.

Muhart vet. D. (2491.)

5608.

Embernl munka, istennl lds.

Nmet: Wie die Arbeit, so der Lohn.
5609.
1251

Milyen a munka, olyan a jutalom.

5610.

Hamar munka ritkn j.

5611.

Szeretn a hasznot, de fut a munktl. (2955. 5237.)

5612.

Munka utn mz a nyugodalom.

5613.

Igaz szeretet nem rzi a munkt. K.

5614.

Hasznos munknak nincsen fradsga. K.

5615.

Ki kerli a munkt, nehezen tlti meg gyomrt. BSz.

5616.

Isten is munkra fizet.

5617.

Mlt a munks az Mlt jutalomra munks. KV.

5618.

brre.

Apr mint a/Mint egy mustrmag.

5619.

Kikapta a mustrmagot.
Aprszentek napjn el szoktk kldeni a gyermekeket szomszdba s tovbb mustrmagot krni. A hziak mr tudjk, mi az, s elvevn rekettye vesszbl font korbcsaikat, a kr gyermeket jl elverik, mert kzhit szerint ez hasznl az egszsgnek, de f dolog benne annak kibrzolsa, hogy vessz nlkl alig lehet gyermeket nevelni, vagyis szksges neki a mustrls (kedves sz, am. szigor); innen a kzmonds: mustrmag; szjtkkal.
5620.

Nem halottas hzhoz val a muzsika.

1252

5621.

Mely m hamar ksz, hamar vsz. a) Sr mhely, ritka gatya.

N.
5622.

Nadragulyt evett. (688.)

5623.

Megszabtk a nadrgot. (122.)

5624.

Nadrgban szive. (645.)

5625.

Nagya utn apraja is elkel.

5626.

Nagyot kezdett, kicsit vgzett.

5627.

Minden nagynak kicsin a kezdete. (28291390. 2829.)

5628.

Ki nagyot hg, nagyot esik.

5629.

Most jn mg a nagya. (5002.)

5630.

Szomoru mint a nagy-idai nta.

Zpolya idejben a czignyok oltalmaztk Nagy-Idt, Abaujban, s oly vitzl tartk magukat, hogy az ostroml seregnek kudarczczal kelle visszafordulni. k rmtl elragadva kiabltk: "csak el ne fogyott volna puskaporunk, akkor lett volna mg hadd el hadd." Ezt az ostromlk megrtvn, visszatrtek, s megvttk a vrost, mely siralmas sorsnak emlkezetel ma is kzmonds a nagy-idai nta.
5631.

Tbb nap mint kolbsz.

1253

5632.

Szomoru nap fekete vasrnap.

5633.

Nincs oly hoszu nap hogy estje ne volna.

Nmet: Ist der Tag noch so lang, dennoch kommt der Abend.
5634.

Egy nap sem a vilg./esztend.

5635.

Nem hoszu a nap, kinek sok a dolga.

5636.

Hazug napok.
Nyri munkaid. Hazug nevk onnan van, hogy tartozsait a munks nem szereti oly hoszu napi munkval lerni, s igrkezik ugyan, de nem megy, hanem oda tart inkbb, hol a hoszu napot jl megfizetik.
5637.

Minden nap egy nap mulik. (822. 2887.)

5638.

Tbbet csinl kt nap mint egy nap.

5639.

Tbb esze van kt nap mint egy nap.

5640.

Minden napnak tulajdon bibje vagyon. KV.

Nmet: Jeder Tag hat seine Plage.
5641.

Nem minden nap Jakab nap. (6129.)

5642.

Nap nap utn, mulnak az esztendk.

5643.

Nem lehet kt nap az egen.

1254

5644.

Akrmint ragyogjon a nap, de csak nem lt a vak.

5645.

Mennl magasb a nap, annl kisebb rnykot vet. K.

5646.

Nap is beszolgl az rnykszkbe, de azrt meg nem mocskoldik. K.

5647.

A napot akkor nzik Fogyva nzik a napot.

5648.

legjobban,

mikor

fogyatkozik.

Nap fogyatkozst paraszt is szreveheti.

5649.

Napot nyugodva dicsrj.

5650.

Lementvel/Nyugtval/Multval dicsrd a napot.

5651.

Az alkonyod nap fradtak prtfogja.

5652.

Lement az napja. (1434.)

5653.

Felj mg az n napom. (1433.)

5654.

Az alkonyod napot kevesebben imdjk.

Latin: Plures adorant solem orientem quam occidentem.
5655.

Napnak is van foltja.

5656.

Le ne menjen a nap haragodon.

1255

5657.

Nem minden nap ragyog a nap.

5658.

Tbbet r egy a) Megfogta a napot.

5659.

nap

mint

szz

holdvilg.

Arra mondjk, kit megfogott a nap, egszsges barna szint kapott.

Tbbszr j szobjba napfny, mint kenyr.

Nmet: Der Tag ist ihm eher im Hause, denn Brod.
5660.

St a napfny, de a kenyeret mg sem stheti meg.

5661.

Napfnyre hozni.
5662.

Tiszta mint a napfny.

5663.

Napraforg. Napra forog a tnyrvirg is.

5664.

Minden nap gylli menyt. KV. a) Napad nem gondolja hogy is csak meny volt.
5665.

(5491.)

Nappali rettegs, jjeli rmls. (5055.)

5666.

Narancs is keser, ha nagyon facsarjk.

5667.

Nd ttte agyon az urt. K. (2145.)

5668.

Gynge a nd, de mgis a szl hajtogatja.

1256

Azaz el nem tri, hanem csak hajtogatja.

5669.

A nd sem indul szl nlkl. (3393. 5009.)

5670.

Ki nd kzt l, szinte oly sipot csinl, minemt akar. KV.

Nmet: Wer im Rohr sitzt, schneidet sich die Pfeifen, wie er will.
5671.

Ndhoz tmaszkodni.
Latin: Scipioni arundino inniti.
5672.

Nem indul meg a ndszl fuvs nlkl. KV.

5673.

Gyarl az ember mint az rett ndszl.

5674.

Hzi s ndi.
Azaz ktfle, mint a verb: hzi s ndi. Szokta hasznlni magyar ember, mikor nem akarja megmondani min az a ktfle. P. mondjk: a bart is ktfle: hzi s ndi.
5675.

Okos mint a ndiverb. D.

5676.

rmestebb esik, a hol nedves. (1848.)

5677.

A "nem akarom" bntja. (95.)

5678.

Szalmahzi nemes ember. M.

5679.

Nemes volt, de elhordtk fldt a fazekasok. M.

5680.
1257

Nemes vrt dicsrhetni ngatlan. KV.

5681.

Rut dolog nemesnek nemtelenl lni. Bsz.

Latin: Bene natis turpe est male vivere.
5682.

Pips/Ht szilvafs/Jromszeghugyoz nemes ember.

5683.

Becsld meg a nemeslevelet.

Ezt szoktk mondani, ha valaki veri a kutyt.
5684.

Kutynl a nemesleveled.
5685.

Nemeslevelt is beitta.
5686.

Szegny rksg a puszta nemessg. BSz.

5687.

Majd lesz ne mulass. (3259. 4844.)

5688.

A szegny "nescio" csak rosz diknak j. KV.

5689.

Az alatt a nesz alatt. (2950. e.)

5690.

J nevels legjobb szoks.

5691.

J nevels soha sem esik drgn. BSz.

5692.

Keveset van otthon, ki sokat nevet. BSz.

5693.
1258

Ki sokat nevet, keveset elmlkedik. D.

5694.

Elneveti a javt.
Ha ki valamit elbeszl, pldaul valami kis lczes adomt, s a vgin, hol csattanni kellene az elbeszlsnek, maga nevet legjobban.
5695.

Ki magt hamar elneveti, nincs messze a bolondsgtl.

5696.

Sokat nevet.
5697.

Ne nevess: elhl a leves.

5698.

Knny a kszet nevetni.

5699.

Sok nevets okosbul is bolondot csinl.

Nmet: Am vielen Lachen erkennt man den Hachen.
5700.

Ngy fal, ngy szem kztt sok trtnik.

5701.

Ngylbu is botlik. KV.

5702.

Megeshetik ngy kirlyok napjn. (1110.)

5703.

Letette a ngypnzt.
Szoks a birnl falun letenni negyven ezst krajczrt valakinek megidzse vgett, p. ha lovait vetsben kaptk, de eb nem hajthattk, ezt hivjk ngy pnznek is, negyvennek is.
5704.

Nem ugy nha mint nha.

1259

5705.

Nha napjn, seidn. (1110.)

5706.

Bizonysgul nmt h.
5707.

Szaladj kurucz! jn a nmet.

5708.

Nem fl a nmet hogy elvonjk gatyjt. KV. (5513.)

5709.

Eb a nmet kutya nlkl.

5710.

Akr a rszeg nmetnek beszlj.

5711.

Nmet has.
5712.

Fl mint nmet gyerek szent Miklstul. D.

5713.

Megfogta mint nmet a hurkt.

5714.

Nincs, mint a nmetnek gatyja.

5715.

Beszlj vele, ha tudsz nmetl.

5716.

Nnd trde. (397.)

5717.

Np szava, isten szava.

5718.

Egyik np a msiknak mestere.

1260

5719.

Mindennl jobb a j nv.

5720.

Vgtre maga nevt is elfelejti az ember.

Latin: Proprii nominis oblivisci.
5721.

Azt se tudja: mi a neve.

5722.

Nagy dolog hogy varga s tt Szgyenlik nevket varga, tt s hhr.

5723.

szgyenli

nevt.

K.

Kinek veszett neve indult, a szl is rt annak. K.

5724.

Ugy nzte, majd megette szemvel.

5725.

Sok nincs rzi a vagyont.

5726.

Hol nincs, isten se vesz.

5727.

Hol nincs, ne keress.

5728.

Nincsenen veszi a semmin adottat. (1640. 4469. 6115.)

5729.

Oda veszett/Elmaradt mint a No hollja.

5730.

Rgi nta.
5731.

Kln ntt fuj. P.

1261

5732.

Rgi nta, itt hallottam: igyunk egyet ma.

5733.

Szomoru a magyar nta.

5734.

Te is ntt dudolsz, de lnczra mst unszolsz. KV.

5735.

Elvtette a ntjt. Sz.

5736.

Htra mg a nta ugordja.

5737.

Mindig egy ntt fuj. Csak a rgi ntt fujja.

5738.

m nszszk meg vele.

5739.

Knnyebb a nszs mint a ktszer fzs.

5740.

Jobb a ntt mint a sztt.

Jobb a bunda, mely termszetes br, tlben mint egyb akrmi szvet ruha. Szkely km.

NY.
5741.

Csak a nyaka vres. (7852.)

Nagy bajra mondjk trfsan, mintha "csak" (azaz cseklysg) volna, mikor az embernek nyaka van krdsben.
5742.

Nyaknak is van szirte.

5743.
1262

Csiklands a nyaka. (1616.)

5744.

Nyakt szaktja. P.
5745.

Ki nyakban bizik, akasztfn hizik. D.

5746.

Egy nyakkal rvidebbre szabtk.

5747.

Nyakba veszi a vilgot.

5748.

Egsz teste nyakbul ll.

5749.

Egynek nyaka, msnak nyak nyaka van. D. (2702.)

Azaz egynek a nyaka csak puszta rsze testnek, mig a msik ember nyaka mr nyakas is azaz kemny. E szlsmd igen eredeti s fleg vigkltszetben skeresen volna hasznlhat.
5750.

Egy nyakon csapsbl stkvons trtnik. KV.

5751.

Hitvny ebd a nyakleves. (5007.a.)

5752.

Nyakra ntt.
5753.

Lerzni a nyakrl.
5754.

Nyakamon van.
5755.

Ott lt a nyakamon.
1263

5756.

Nyakba varrta magt.

5757.

Nyakra, fre.
Nmet: ber Hals und Kopf.
5758.

Kemny a nyaka mint izrel.

5759.

Nyakon csaps utn esik stkvons. D.

5760.

Nyakra vinni.
5761.

Nyaka kz verni.
5762.

Nyaka kz szedte lbt. (4343.)

5763.

Nyakon csipni, fln fogni.

5764.

Nyaknak hhr a borblya.

5765.

Vas nyakat is meglgyit a tz. D.

5766.

Inkbb lbad mint nyakad.

rtsd utna: trjk ki.
5767.

Jobb nyak ludnyak tyuknyaknl.

5768.

Csiklands a nyaka, nem szenvedheti a ktelet.

1264

5769.

Nyakn tik el a gombot. D.

5770.

Kemny a nyaka; vagy kr vagy okos.

5771.

Nyakat vonszanak egymssal. (3132.)

5772.

A nyakasnak nyaka trik.

5773.

A ki nyakas, fejes is.

5774.

Nyakas a kakas.
5775.

Nyalja, falja.
5776.

Nyaljk, faljk egymst mint az uj hzasok.

5777.

Nyalom a lelkedet; szivedet.

Czignyos kifejezse a kedvkeressnek.
5778.

Nyalod vagy falod, egyet rsz vele. D.

5779.

Addig nyalta, falta,/szopta, nyalta, mig elcsbtotta.

5780.

Nyalja, borja. (1085.)

5781.

Nyalakodnak macskagumi a csemegje.

5782.
1265

Megkivnja a verst mint a nyalkai czigny teste a csigzst.

5783.

Megtant a nyavalya. M.
5784.

Jaj az n nyavalym. KV.

5785.

Nyavalya bel.
5786.

Nagy nyavalya a szerelem.

5787.

A nyavalya prosan jr. (1325.)

5788.

Minden nyavalynak bokros az rvnye. KV.

5789.

Knnyen felejti ember a ms nyavalyjt. (7143.)

5790.

Kiki legjobban rzi a maga nyavalyjt. KV. (1475.)

5791.

Trje ki a nyavalya.
5792.

Nyavalyd nincs, bibt keressz. KV.

5793.

Trfs csufolds nyjassgnak tartatik. K.

5794.

Foly r Foly r a nyla, de nem kopik lla.

5795.

a nyla.

Falatjt a szegny nyllal ereszti fl.

1266

5796.

Ha nylval jllakhatnk, soha se pkn ki.

5797.

Nylval is jllakik.
5798.

A ki nyrban nem gyjt, tlen agg ebl bnkdik. KV. A ki nyrban nem gyjt, tlen keveset ft. (3235.)
5799.

A ki j kocsis volt nyrba, nem dl a lova a srba.

5800.

Nyrban szaggat tli subt. (8323.)

5801.

Reszket mint a nyrfalevl.

5802.

Nyrsat nyelt.
Igen hegyesen, peczkesen tartja magt.
5803.

Oda l a nyrshegyibe.
Oly alkalmatlan helyre min a nyrs hegye volna lsre.
5804.

Kr hogy nyele nincs. D.

5805.

Nyelet csinlok Majd nyelbe tm n azt.

5806.

ebbe.

BSz.

Azaz hasznlhatv teszem, mint fejszt, kapt az ltal hogy nyelbe tik.

Veszedelmes falat a nyelv.

5807.

A nyelv gonosz fegyver. KV.

1267

5808.

Hizelked nyelv nyalva ejti a sebet.

5809.

Leragadt a nyelve.
5810.

Felvgni a nyelvt.
5811.

Botlik/Megsiklott a nyelve.
5812.

Jobb lbbal megesni, mint nyelvvel botlani. KV.

5813.

Esze hire nlkl prg nyelve.

5814.

Hamarbb jr nyelve az esznl.

5815.

Megbotlott nyelv is nha igazat mond.

5816.

Ne koptasd a nyelved.
5817.

Csuda hogy el nem kopik nyelve.

5818.

Harapn el a nyelvt.
5819.

Fogd meg a nyelved, tedd a segged al.

5820.

Mindenki rajta Kiki bel vgja nyelvt. KV.

1268

kszrli

nyelvt.

5821.

Csomt kthetne nyelvn.

5822.

Nyelvt rgja.
5823.

Tbben vesztek el nyelvek ltal mint fegyver ltal. K.

5824.

Nyelvt Ha nyelvt kihnyja is.

5825.

is

kihnyta.

Nem akarnk nyelve lenni.

5826.

Hrom le nyelvnek mint a ssnak.

5827.

Pereg/Jr a nyelve mint a forg/a perg rokka.

5828.

Mi a szivn, az a nyelvn.
5829.

Egyszer veti fontra, a mit szzszor nyelvre.

5830.

Nyelvre veszi.
5831.

Rzsa ajak, tvis nyelv.

5832.

Ha nyelvvel tzd r, karddal se fosztod le. K.

5833.

Nyelvben l a nemzet.
5834.
1269

Ki mer, nyer. (5492.)

Latin: Audaces Nmet: Frisch gewagt ist halb gewonnen.
5835.

fortuna

juvat.

A ki akar nyerni, kell elszr trni. KV.

5836.

A ki nyerni akar, fl is kell tennie. KV. (3996. a.)

5837.

Nyertnk vissza fel. (754.)

5838.

Nyer atyus, knykig nyulkl a zsebbe.

5839.

Minden nyeregbe oda fr. KV.

Nmet: Sich in alle Sattel richten.
5840.

Kitttk a nyeregbl. (4466.)

Nmet: Einen aus dem Sattel heben.
5841.

Nyerget tik hogy a) Kt nyerget lni egy seggel. KV.

5842.

rezze.

Sok a jtkos, de csak egy a nyeresg. (3997.)

5843.

Nyilat huzni.
5844.

Nyilba futni. (5209.)

5845.

Nyilat tompt, ki serpenyt lvldz. F.

5846.
1270

Sebes/Egyenes mint a nyil.

5847.

Nyimmel, nyammal eszik. KV.

5848.

Nyir pznval fejt pznlni. M. (2958.)

5849.

Nyiri pajkos, nyiri a) Nyiri mak. (1211.)

5850.

furk,

nyalka

peczek.

Nyomorult, kinek nem elg a maga.

5851.

Nagy mester a nyomorusg.

5852.

Megtant a nyomorusg imdkozni. KV.

5853.

Egyik nyomorusg ott ri a msikat. K. (1325.)

5854.

Ki dejn re sznja magt, csak eltri a nyomorusgot.

5855.

Czifra nyomorusg.
5856.

Jobb egy szraz falat nyugodalomban mint tizenkt psttom veszekedsben.

5857.

Tudja, hol fekszik a nyul.

5858.

Kicsin a nyul, mgis megfuttatja az agarat.

5859.
1271

A ki kt nyulat z, egyiket sem ri. BSz./hajt, egyet se fog.

Latin: Duos insequens lepores, neutrum Nmet: Wer zwei Hasen zugleich hetzt, fngt gar keinen.
5860.

capit.

Hamar cselt vet az reg nyul.

5861.

Hol a nyul flnevelkedik, ott szeret leginkbb lakni. Sz.

Nmet: Wo der Hase gesetzt wird, ist er am liebsten. Franczia: Le livre revient toujours son gte.
5862.

Nyulat ltnk. F. (561. 4754.)

5863.

Nem az a nyul, a ki kergeti, hanem a ki megfogja.

Nmet: Der eine Fngt den Hasen, der Andere isset hn.
5864.

Nyulat fogathatsz vele.

5865.

bren/Flszemre alszik mint a nyul.

5866.

Hoszu mint a nyul farka. ML.

O. .
5867.

Tgasabb oda ki.

Trfs, mikor ajtn kopogtatnak, "tessk! szabad!" helyett.
5868.

Sokan vannak oda ki.

Tli idben mondjk, mikor rmest huzdik szobba az ember.
5869.

Ha oda van, oda van.

1272

5870.

Egsz odaig van.

Igen szerelmes, igen beteg, vagy igen ittas, a szerint min a krlmny, melyben hasznltatik.
5871.

Oda mondani.
5872.

Kutyabartsg, marha szaporasg hamar oda van.

5873.

Se oka se foka.
5874.

Mindennek megvan a maga oka, foka.

5875.

Kinek oka vagyon, okosan beszlhet.

5876.

Annak is van oka, mirt nem megy a rk a vetsre.

5877.

Okkal, mddal
Bort megissza Jl Okkal, mddal A szeszi. Vrsmarty.
5878.

magyar meg nem

ember, teszi; rthat

J az okos a hznl.
5879.

Okos ha botlik, igen nagyot botlik. (2178.)

5880.

Okosnak ll a vilg. (2299.)

5881.

Se tlen szalonnt se nyron bundjt el nem hagyja az okos.

1273

Tlen hamarbb otthon felejthetni a szalonnt, mint a bundt; nyron pedig hamarbb a bundt, mint a szalonnt. Az okos ember, ki elre nz, egyiket sem felejti el.
5882.

Nem mind okos, a ki tanult.

5883.

Okos mint a kos.

5884.

Nem mind okos a tokos.

5885.

Okos embert egy szavrul is megismerhetni.

5886.

Tbbszr gyz az okos mint a btor.

5887.

Okos nem jr gondolom szerint. D.

5888.

Okost ha kldenek, kevs szval kldik. (1176.)

5889.

Okos nem tkzik ktszer egy kbe.

5890.

Okos volnl te, ha gyalog nem jrnl.

5891.

Okos nem vr szerencstlenl.

5892.

Okosabb enged.
Ha kis gyermekek sszevesznek, rendesen igy szoktk a megbklst ajnlani. Nmet: Der Klgste giebt nach. Franczia: Le plus sage se tait.
5893.
1274

Magba szll, ki okos nvre vgydik. D.

5894.

Okos embert csak egyszer lehet megcsalni.

5895.

Okos emberen is megesik az.

5896.

Ha okosnak gyapju kell, utna jr. D.

5897.

Ritka madr okos ember.

5898.

Okos embernek mester a neve.

5899.

Okos tbbet fordt egy pnzen, mint ms aranyon. D.

5900.

Okos embernl prblt dolog mind a s, mind a sz. D./mind az sz, mind a msz.
5901.

Jobb, ha az okos hamar meghal mintha sokig l a bolond.

5902.

Okosnak a jtk, vaknak az alamizsna.

5903.

Okos ember mindenkor otthon van. D. (2159.)

5904.

Sok egy hzban kt okos.

5905.

Nem okosok a kenyr.

5906.

Abban termkeny az okossg, kiben szaportlan a trfa. (7952.)

1275

5907.

Okossg szli a gazdagsgot.

5908.

Telle, tulla! tedd fel az okulrt. P.

5909.

Olajat nt a tzre. (1684. 2368. 8029.)

5910.

Olyan a kendzstl mint az olajos kors. KV.

5911.

R tartja magt mint olajos kors a szegen. Sz.

5912.

Olasz, ravasz.
5913.

Eb az/Ritka olasz macska nlkl.

5914.

Olcsn vettk, olcsn adtk.

5915.

Az olhnak tenni, magyarnak igrni.

5916.

Ers mint az olh eczet: kilencz itcze egy fzet.

5917.

Felfujjk mint az olh dudt.

5918.

Add meg magad, Olh Geczi. (1824.)

5919.

rl neki mint Olh Geczi a flszemnek.

5920.
1276

Mindennek megvan a maga j oldala.

5921.

Minden dolognak kt oldala, mint a rudas lnak.

Valaki lovat akart venni, s egy ficzktul, ki pen rult egyet, krdez: "Elad ez a l?" Az ht. "Hny esztends?" Egy ids a fejvel. "Hol jrt ezeltt?" Rudnl. "Nekem nyerges kn." Kt oldala van annak. Innen a km. Nmet: Alles Ding hat zwei Seiten.
5922.

Baloldaln alszik el. (6941.)

5923.

Kifurn az oldalt.
5924.

Gonosz oldalborda.
5925.

Ott oltsd, a hol g.

5926.

Tovbb van mg, kom, a nagy oltr.

5927.

Ki oltri szolga, oltrral veszen rszt.

5928.

Mintha oltrrul venn el.

5929.

Mintha oltrra tenn.

Amaz gonosz, emez istenes foglalatossgot, munkt jelent.
5930.

Megesknnm az oltr eltt is.

5931.

Esik hamis esk az oltr eltt is.

5932.
1277

Olyan, a milyen.
Ha valaki fell krdezskdnek: milyen ember, kicsi roszasgt igy fejezhetjk ki: olyan, a milyen.
5933.

Csak olyan mint a tbbi.

5934.

Sok kellene olyan.

Itt az "olyan" dicsr rtelm, amott roszal.
5935.

Olyb veszem mint semmit./a kutyaugatst.

5936.

Omod vra. D.
Abauj s Zempln megye kzti hegysgekben ma is csudljk s emlegetik Omode vrt, melynek romai is alig ltszanak mr. Jelent elpusztult jszgot.
5937.

Fucsra ment, mint az onddi vakarcs.

5938.

Egsz Orbn lelke. Jr mint az Orbn lelke.

Olyanra rtik, kinek soha nyugta nincs, ki most itt majd ott lthat, rkk vndorolvn. E kzmonds az elhunytak lelkeirl maradt babons hit utn van alkotva, legalbb ide vg az a magyarzat, melyet Dugonics ad felle, t. i. egy meghalt falusi jegyz zvegyt ijeszteni a helybeli kntor jrt volt jfelenknt fehr lepedben a laksa krl, mibl az a hir kerekedett hogy a jegyz, kit Orbnnak httak, jr fel sirjbl.
5939.

Fltette az Orbn svegt. Sz.

Dczi Orbn, egri rsek megborosodott szolgja, mig ura, a pspk, hajadon fvel llt volna II. Ulszl koronzsnl 1490. a kezben tartott sveget maga fejre tette nagy kevlyen. Sz. A km. jelent borost, aztn kevlyt.
5940.

Sem orczja sem szgyene. KV.

1278

5941.

Eb is ember volna, ha orczja volna.

5942.

Vlasztviz sem fogja orczjt, hogyan fogn szgyen. (4782.) a) Bagaria/Bocskorbr az orczja.
5943.

Orgazda, tolvaj mind egy zskba valk. KV.

5944.

Orgazdt egy szggel feljebb akasztjk.

5945.

pen bizony Orondinak tarht.

Orondi, vagy is oly egyn, ki mindenbe bel ti orrt, kell nem kell. Az ilyenre nem igen vesztegetik a bizodalmat, ezt akarja rteni a km. is.
5946.

A dgltt orozlnt szamr is rugdossa. D. (2464.)

Latin: Mortuo leoni et lepores insultant.
5947.

Ugy nz mint az orozln. (2698.)

Azaz szamr. "Ugy-e olyan mint az orozln." ,Nem tudom, mert soha nem lttam orozlnt.' "De n lttam." ,Hol?' Hortobgyon, a juhok kztt." ,Szamr volt az.' "Ne beszlj!" Gunyos.
5948.

Ordt mint az orozln.

5949.

Neki is kett az orra lika. (2182.)

5950.

Annak is orra alatt a szja./keresztl a szja orra alatt.

5951.

Fel van ktve orra eltt a hj. P. (2277.)

5952.
1279

Orrot fujni, levest is hrpenteni. (4424.)

5953.

Nehz jzanon visszaadni a rszeg korodban elharapott orrot.

5954.

Inkbb ott hagyja orrt mint sem kivallan.

5955.

Oda ti az orrt.
Vratlan, vletlen, mikor nem kell oda j,
5956.

Fogdmeg az orrod.
5957.

Nem a Nem ktm Nem bizzk a te orrodra.

5958.

te a

orrodra te

val. orrodra.

Nmet: Einem was auf die Nase binden.

Felduzta az orrt.
5959.

Orrban hordja. (686.)

5960.

Orrba vette. (685.)

5961.

Elment mint a kinek orra vre foly.

5962.

Nagyra tartja/Fenhordja az orrt. (3112.)

Nmet: Die Nase hoch tragen.
5963.

Hoszu orral ment el.

Nmet: Mit der langen Nase abziehen.
1280

5964.

Nem hagyom magam orromnl fogva hurczoltatni.

Latin: Nare Nmet: Einen bei der Nase herumfhren.
5965.

trahi.

Tovbb lt az orrnl.
5966.

Menj az orrod utn.

Nmet: Der Nase nach gehen.
5967.

Borsot tr/Tormt reszel az orra al. P.

5968.

Orrod attl, foghagyms.

5969.

Fl hogy elharapjk az orrt.

5970.

tltok az orrn.
5971.

Megnyult az orra.
5972.

Czinkt fogott az orra.

5973.

Felvgtk az orrt mint a tatr lnak. D.

5974.

Olyan az orra mint a bcsi torony.

5975.

Ugy korog az orrod mint a nagyvradi harang. KV.

Hnyd Otthon Orrom orrod tartsd az eltt indult al: orrod: ne el: pen
1281

egyl menj mikor

el oda

hamar. hazulrl. rtem.

Elkaptk az orra ell: Orrot kapott: Bel ti az orrt: Megorrolta: rosz neven vette.
5976.

pen bel

elle. megszgyenlt. avatkozik.

Veszett orszg az, kit szamron dulnak. KV.

5977.

Azonegy orszg egynek szmkivets, msnak des hazja.

5978.

pen bizony! kendre biztk az orszg dolgt.

5979.

Se orszga se hazja.
5980.

Azt gondolja, v orszg, vilg.

5981.

Letreget az orszgutrl. (2491.)

5982.

A ki keveset tud, j annak orszgut.

5983.

Hoszu/Tgas mint az orszgut.

5984.

Vn mint az orszgut.
5985.

Olyan mint az orszgut.

5986.

Csak orvos lheti meg az embert birsg nlkl. BSz.

5987.

Orvos s gyntat eltt kros a titkols. (3226.)

1282

5988.

Nem j az orvost rkss tenni.

5989.

Orvost tesz rkss.

5990.

Akkor beteg az orvos, ha msok egszsgesek.

5991.

Orvos! gygyitsd meg magadat.

5992.

Fbe, fba adta isten az orvossgot. K.

5993.

Hall ellen nincs orvossg.

5994.

Kr az orvossgot megaranyozni.
5995.

Vgin csattan az ostor.

5996.

Minden kedve, esze az ostorra vesze. (1196.)

5997.

Egyenl osztly nem tmaszt hadat.

Latin: Aequalis divisio non conturbat fratres.
5998.

Ott, a hol te nem tudod. KV.

5999.

Otthon vagyok mr. (6006.)

6000.

Mindentt j, de legjobb otthon.

6001.
1283

"Hol lakol?" Jobb otthon.

6002.

Nincsenek otthon nla. (2714.)

6003.

Otthon parancsolj.
6004.

Otthon vizzel, msutt borral.

6005.

Mint az lom madr.

6006.

Tudjuk, hnyat ttt az ra. (6999.)

6007.

Egy ra sincs, mely mindenkinek egyarnt szolglna. K.

6008.

Jobb egy ra szznl. BSz.

6009.

R jtt a bna ra. (3442.)

6010.

Nem lehet annak vig rja, ki vigabbakat kivn. K.

6011.

Hazud mint a bomlott ra.

6012.

ttt az rja.
6013.

rajrsbl is megitlheted a vrost.

6014.

Az ris csak ris, ha gdrben ll is.

1284

6015.

Minden sg ujsg volt elszr.

. .
6016.

Fl nem ri kllel. (2409.)

Oly dolog, a mi nem szszel, de kzzel is megfoghat s mg se tudja megfogni kllel.
6017.

Igyl, kr, tviz. M.

Azaz van elg, ne flj hogy elfogyjon.
6018.

kr sznt a zab al, de a l eszi meg. (6959.)

6019.

Megeszi krt a l. (3495. 2369.)

6020.

kr a fldet nem magnak szntja.

6021.

Ha tudn erejt kr, nem trnk fel nyaka. K.

6022.

kr alatt keressz borjut. KV.

6023.

Idegen kr is haza fel bg. (3452.)

6024.

kr se fogatn be magt, ha tudn erejt.

6025.

Fradt kr ersebben rakogatja lbt.

Latin: Bos lassus fortius figit pedem.
6026.

kr iszik kellve, ember bartsgrt.

1285

6027.

krl lplda./ltancs.
6028.

Hegyes szarvu krnek letrik a szarvt. Cz.

6029.

krt szarvn, embert szavn. (3398.)

Nmet: Den Ochsen beim Horne, den Man beim Worte, die Frau beim Rocke.
6030.

Nem kell egyszerre egy krt elklteni. KV.

6031.

krt vesztett, borjut krt kereste, lovt is elvesztette.

6032.

keresett.

(2842.)

Segts, uram, hat krig. D.

6033.

Nem ugy keresik a hat krt. (4279.)

6034.

krbl szamrt csinlsz. KV.

6035.

Fekv krn holdat nem szntanak. (5104.)

6036.

Szomju krnek zavaros viz is j. (2762.)

6037.

kr ikra, rk fagyu. (1371. 3583.)

6038.

Sok kr terhet mozdit. D. (3125.)

6039.

Rest kr is nyerget kivn.

1286

6040.

Tn kezdi, krn vgzi. (5094.)

6041.

kr marad kr, ha Bcsbe viszik is.

6042.

Hat kr jr ki az udvarbl. (227.)

6043.

Ugy ll neki, mint kr a kazal szalmnak.

6044.

Aln mint az kr farka. M.

6045.

Czifra mint a remek kr.

6046.

Egyenes mint az krhugy.

6047.

krnyllal takarzik.
6048.

Rvid mint az krrugs.

6049.

Rvid az krrugs, de sulyos.

6050.

Nagyra viszed az krszemet. (3062. 5026.)

6051.

Bujkl mint krszem a svnyben.

6052.

Mellette az krszem ris.

6053.

rdg, ha fekete.
1287

6054.

Olyan az rdg, sokat igr keveset ad.

6055.

Segit az rdg a maganak.

6056.

Ordg is ugy lte meg fit: enni adott, inni nem (2602.)
6057.

Kivel senki nem bir, rdg se prblgatja. D.

6058.

Szegny az rdg, mert lelke nincs.

Nmet: Der Teufel ist arm: er hat weder Leib noch Seele.
6059.

Sok rdg sem r egy angyalt. D.

6060.

rdg is knnyen lt egy ideig lnczon.

6061.

rdg van vele. (5306.)

6062.

rdgnek is kell gyertyt gyujtani.

6063.

Nem alszik az rdg. (4131.)

6064.

rdg sgora.
6065.

Beteg volt az rdg s bart akart lenni.

Nmet: Wenn der Teufel krank wird, will er ein Mnch werden. Franczia: Quand le diable deviendra vieux, il se fait moine.
6066.
1288

rdggel hatros.
6067.

Ha rdggel lakol, rdgg kell lenned.

6068.

Ht rdg.
6069.

rdgben is legroszabb a snta.

6070.

Kifog a snta rdgn is.

6071.

Csapd pofon az rdgt, mondj igazat.

6072.

rdggel lmodik.
Ugy tartjk, az fog rdggel lmodni, ki h gyomorral fekszik le.
6073.

rdg rka.
Igy nevezte npnk azt a sok szerencstlen gdrt, rkot, melyet az rtetlensg sott s satott a vizek szablyozsa vgett.
6074.

Ne fltsd az rdgt tba halstul.

6075.

rdgt fogott.
Bnss, bntetsre mltv tette magt, megbnhdtt. Van egy jtk, melyben rdgt fognak. A hz kzepre egy tnyr viz ttetik. Ekkor a ki rdgt akar fogni, bel mrtja ujjt hromszor s homlokra hrmas keresztet von nmi bbjos szavak kztt p. "jvel Smiel, Belial" stb. Most trlkzs vgett egy kalap adatik t neki, mely mr elre bevan hintve korommal, s megtrlkzvn, tkr el vezettetik, hol megltja a fogni kivnt rdgt azaz magt; s kszen van az rdg fogs, nevets.
6076.

1289

Nem olyan az rdg, a Nem oly rettenetes az rdg, a mint irjk. KV.
6077.

mint

festik.

rdgt a falra.
Nmet: Den Teufel an die Wand mahlen.
6078.

rdgnek maradt az ut.

Akkor mondjk, mikor mind a kt, szemkzt jv, szekr kimegy az utbl, s ez resen marad.
6079.

Ez uttal az rdgnek tartoztunk.

mondjk, ha valaki eltved, s vissza kellvn trnie, hiba jrt.
6080.

rdgk czhmestere./hadnagya.
6081.

Vigyen rdg, tartson pokol.

6082.

Angyal a szava, de rdg a szive. (7493.)

6083.

rdg bujt bel.

6084.

Zrg mint rdg a lmpsban.

6085.

Rest mint rdg a jra.

6086.

Irigy mint az rdg. M.

6087.

Kerli mint rdg a tmjnt. (2592.)

Fl tle mint rdg a tmjntl./a szentelt viztl.
1290

6088.

Kerlgeti mint rdg a kpolnt. BSz.

6089.

Rut mint az rdg.

6090.

J az reg a hznl, ha csep esze sincs is.

6091.

Ki nem kivn reg lenni, akaszsza fel magt. (102.)

Nmet: Wer nicht alt werden will, kann sich jung henken lassen.
6092.

Nehezen hal meg az reg, ugy hozz szokott az lethez.

6093.

regnek ajtban, fiatalnak lesben.

t. i. a hall.
6094.

Nincs oly reg, ki tovbb ne kivnna lni.

6095.

reg ember eltt kelj fel.

6096.

Zrg az reg.
6097.

Az reg a kutya.
Olyan regre illik, ki fellmul ifjakat tehetsgben, kedlyben. Vve van e km. a vn vadszkutytl, mely a szl ltal flkapott katangkrval mit sem gondolva, csak akkor kezdett futshoz, mikor a nyul felpattant, fiai pedig a hasztalan futkoss miatt mr elfradtak volt. Ekkor mondk a vadszok: az reg a kutya!
6098.

Legjobb futt is elri az regsg.

6099.
1291

Sok khg trssal jr az regsg. (3318.)

6100.

Se eleje, se vge mint az rkkvalsgnak.

Leginkbb oly knyvre mondjk, melynek eleje, utja hibzik.
6101.

rm, rm.
6102.

rm, rm: csak egy betben klnbznek.

6103.

Drgn szerzett rm, hamar leszen rm.

6104.

Igen sokszor rm a flsleges rm. BSz.

6105.

Nagy rm is meglheti az embert. D.

6106.

Szomorusggal jr az rm. KV.

6107.

rmnek szomorusg a vge.

6108.

Pnteki rm, vasrnapi rm.

6109.

Ha rm nem volna, menny is pokol lenne.

6110.

A ki rl, van oka. a) rl mint kinek a hza g, maga meg benne szorult. (2624.)
6111.

Ha rzsike nem volna, meg a kaln, levest se tudnnk enni. (4510.)

1292

6112.

Vagy rzsike (4034. 6527.)

6113.

vagy

nem

rzsike,

mr

most

mindegy.

Utad volna, svnyt keressz. KV.

6114.

Nehz sztn ellen rugdozni. P.

Latin: Contra stimulum calces.
6115.

tn vesz. (1640. 4468. 5728. 6330.)

6116.

Tudja mint az t ujjt. (382.)

6117.

tl, hatol.
6118.

Gazdag zvegyaszony mindig harmincz esztends.

6119.

ljen !
Igy ksznti szeretjt, megnevezni nem akart kedves embert a vigad ifju.
6120.

Knny az rls, csak viz legyen hozz.

6121.

Ki mint rl, ugy st. M.

6122.

Ugy szlsz mint a jl rltt.

6123.

Sokat rlnek sok korpja vagyon. BSz. (704.)

6124.

Szomoru mint az szi lgy.

1293

6125.

Majd elviszi az szi szl.

6126.

Tarts mint az szi virg.

P.
6127.

Paczalra szokott s psttomra vgyik.

6128.

A ki paczalt akar enni, ne krdje, mi volt benne.

6129.

Nem mindenkor lesz m pacz, pacz. K. (1641.)

Utoljra a kemny szt is elveszik.
6130.

Ki sok fel kap, kt Kt szk kztt a pad al.

6131.

szk

kztt

a pad al

esik.

Senki nem irigyli a pad alatt. KV.

6132.

Ki pad alatt hever is, vetett gyra stozik. K.

6133.

Ha a padra akarsz nyugodni, tanulj elszr alatta fekdni. KV.

6134.

Puszta pajtbul is repl olykor bagoly. (970.)

6135.

Megokosodik negyven esztendre mint a Pajorok. K.

6136.

Elkldte mint Pajzos a papot. (3153.)

1294

Egy vig kedly birtokos neve Zemplnbl, ki tbbek kztt papjt, mikor el akart menni tle, pedig nem rmest eresztette volna, ugy kldte el mintegy szekeren, hogy botot adott kezbe, mondvn: tessk, hogy ne menjen gyalog.
6137.

Megfekszik a kocsiban mint a paksi bir. Cz.

6138.

Vn palnta, ksz kposzta. (4945.)

6139.

Pali pap keresztelje. (167.)

6140.

Pallost pallossal, kopjt kopjval vernek vissza.

6141.

Kt les pallos nem fr egy hvelybe. (1337.)

6142.

Legjobb iz a panaszos.
t. i. az tel.
6143.

Nem a) Siet mint a panaszos.

6144.

eszik

panaszost.

J pap holtig tanul.

6145.

Eljr a pap a kereszttel.

6146.

Nem mind pap az, kinek pilise van.

6147.

Pap vagy kalap. (1744. 3686.)

6148.

Pap se mondja ktszer.

1295

6149.

Elg egy pap egy templomban.

6150.

Urak a papok.
6151.

Azt se mondta: papot.

6152.

Pap leszek n akkor.

6153.

Pap fik lovat, rdg bns. KV. (3947.)

6154.

Addig pap a fra, mig benne van a pra. Cz.

6155.

Papot illet a szentirs.

6156.

Nincs a papnak fldn jusa.

Azaz nem vilgi rdek a papok foglalatossga, hanem a lelkiekre kell gondolniok.
6157.

Nem mindennap pap sajtja. ML.

6158.

Pap is azt dorglja, mit szeme lt, fle hall.

6159.

A pap sem j mindig.

6160.

Paprul papra. (1935.)

6161.

Pap a paptl nem vesz llekpnzt.

1296

6162.

Nem mind pap, ki hoszu ruht hord. Sz.

6163.

Nem knts, nem hoszu suba teszi a papot. Sz.

6164.

Pap hagyja az nnepet, maga meg nem tartja. K.

Mivel neki akkor van legtbb elfoglaltatsa, dolga.
6165.

A pap is kevly, ha szp temploma van.

6166.

Jobb a papn mint a pap.

6167.

Kinek a pap, kinek Kinek a pap, kinek a papn, de Ki papjt, ki papnjt, ki Ki szereti papjt, ki pedig palstjt.
6168.

a nekem pedig

papn. a lnya. palstjt.

Minden papnak van egy bolond Samu fia.

6169.

Tbben hajtnak a pap letre mint sem tudomnyra. Sz.

6170.

Papra lelkedet ne bizd. Sz.

Vagyis: ne vrj mindent csak az imdsgtl, hanem magad is tgy, munkldjl, mert mint egy ms kzmonds hiszi: imdsg a munka.
6171.

Papnak lnk, papnak halunk.

6172.

Papot tanit mester vecsernyt mondani.

6173.
1297

Akkor mg a papok is bajuszt hordtak.

6174.

Elttte a pap tyukjt.

6175.

Lcscsel a papot.
6176.

A pap is vtkezik.
Mg a Ha j kedve rkezik. Npd.
6177.

pap

is

vtkezik,

Fiatal papnak lator a mestere.

6178.

Pap htn vgzett dolog. (859.)

6179.

Pap nem isten.

6180.

Jobb az isten szz papnl.

6181.

Ha bajod nincs, verj papot. K.

6182.

Papot ha versz, gondot Jegyezd fel a napot, melyen vertl papot.

6183.

ad.

(1226.)

Fltette papjt.
Papnak hjk a gabnakeresztek legfels kvjt, mely az alatta levket mintegy fedi; teht: bevgezte.
6184.

Mrt nem lett papp. (6489.)

Ha munkban izzadt szn valaki, vagy habr lovat is, ezt szoktk re mondani meglehets kznyssggel.
1298

6185.

Rest mint a papok szolgja.

6186.

Jl van dolga mint a pap szolgjnak, akkor izzad, mikor eszik. (2329.)
Nmet: Pfaffen-Knechte Von Arbeit werden sie nicht heisz.
6187.

essen

mit

Schweisz,

Ott az ebet, a pap rtjn. M.

Molnr A. igy vilgositja: Es ist der Wahrheit hnlich. Ein Blinder hat ein Hufeisen gefunden. Kis-Viczay: Cancer leporem capit. Kovcs: nem egyez az igazsggal. Dugonics: a kutya ott tartzkodik, hol valamit ehetik. A rtre nem sokat szoktak hordani (?), ugyanazrt a kutyt ottan hiban keresni. n e kzmondsban "az ebet" ugy veszem, mint tagadst. A "pap rtje" pedig olyan mint "pap orszga" (3986.), azaz kpzelt bizonytalan hely, jelentse annyi mint mai szlsmd szerint, sszektve e kt mondatot: ott a fent; ott a pokolban, azaz nem ott. Teht kt tagads, azaz ers tagads. Ha pldaul ott keresne valamit valaki, hol annak pensggel nincs helye, mondhatnm: ott, az ebet, a pap rtjn. Ugyancsak helyn ll e km. ha valaki hihetlen dolgokat beszl valamely vidkrl, orszgrl.

a) Ha a pap mondja, sem.

6188.

Papcsrgt evett.
Csrge azaz tprty; papcsrge: tprty alaku kihnys a szj krl.
6189.

Paphall lesz.
6190.

Papjszg nem tarts.

6191.

Meghalt a papn.
Mondjk, ha valakinek ruhakt galandja ell kifityeg.
6192.

Telhetetlen mint a papzsk. (7705.)

1299

6193.

Ne sznd a papolt, egy miatynkot sem mond hiba.

6194.

Bolondsg a papsg, ki dikul nem tud.

6195.

Bolondsg a papsg, ki dikul tud.

6196.

Eltri a papiros akrmit irnak r.

6197.

Irott papiros.
Azaz nem Hiba Szived irott papiros. Npd.
6198.

tiszta, orczd

beszinezett,

hamisitott. piros,

Vrs mint a paprika.

6199.

Papucs viszi a kormnyt. (162.)

Nmet: Unter dem Pantoffel stehen.
6200.

Papucsban kezdeni, mezitlb vgzeni. KV.

6201.

Ha papucsot adsz neki, csizmdat is kri.

6202.

Annak parancsolj, kinek enni adsz. KV.

6203.

Megy mint a parancsolat. (4153. a.)

6204.

Sok a parancsol, kevs a szfogad.

Nmet: Es wird viel befohlen, aber wenig gehalten.
1300

6205.

Tlben li vilgt a paraszt. K.

6206.

Olykor a paraszt is vitz.

6207.

Ha paraszt nem volna, kenyernk se volna.

6208.

A parasztra kardot ktnek s katonnak hjk.

6209.

Mennl tbbet kred a parasztot, annl inkbb elbizza magt. KV. Ne krd a parasztot, mert elbizza magt.
Nmet: Wenn man den Bauern bittet, grozzelt ihm der Bauch.
6210.

Parasztok teszik a nagy fejedelmet.

6211.

Szp szrt fenyegetst vrhatsz a paraszttl.

6212.

Ritka hitel a parasztban.

6213.

Flre paraszt!
6214.

Pnz megszdti a parasztot.

6215.

Buslakodik mint a kereke trt paraszt. Cz.

6216.

Gyakran fztt parjt uj lben fel ne adj.

6217.

Sokszor fzheted a parjt, mg sem lesz j iz.

1301

6218.

Nem paripa, ha nem szrke.

6219.

Paripa, fegyver, felesg nem kzs jszg.

6220.

Paripa nem hajt ebugatsra.

6221.

Nehezen hizik a paripa, kinek ura vak. K.

6222.

Szz forintos paripa is botlik.

6223.

Lerohant a pariprul mint ttok kirlya hajdan a kanczrul. Sz.

6224.

Parlagi ember.
6225.

Csak a part maljt turbokolja. P.

"Nem csekly vizben tapogat ez a jmbor, hanem ugyan a part maljt turbokolja." Pzmn.
6226.

Csak a partrul nzi.

Maga biztosan levn, semmit sem tesz, pldaul, a vizbe ful mentsre.
6227.

Paszamnt nem illik ugy nadrgra, mint tolvaj az akasztfra. a) Tudja mestersgt mint a paszamntos. D.
6228.

Paszuly se lesz belle. (4625.)

6229.

Kiadtak rajta, mint pataiak a szrn. D.

1302

6230.

Szabad a patak, de nem a palaczk. M.

Molnr A. ezzel vilgostja: noctes atque dies patet atri janua Ditis. Kis -Viczay ezzel is: mindenkor (ksz) az rdg a szolglattal.
6231.

A patak vitte el a mi pnznket.

Sros-Patak igen kedves vra volt a Rkcziaknak, hov sok kincset takartnak fleg Erdlybl. Teht patak s Patak: szjtk; igy eredt a kzmonds is, oly pnzeket rtvn, melyekrl soha senki nem szmolt.
6232.

Drga konyha a patika.

6233.

sszerugtk a patkt. (105.)

6234.

Annyi haszna mint dgltt lovon a patknak.

6235.

Patkszeg is pnz.
6236.

Nem mindjrt bugyan, mihelyt prllik, a pattantyu. P.

6237.

Csak retezt vt pattantyuja. P. (1561.)

6238.

Tiszta mint a patyolat.

6239.

Tudja Pl, mit kaszl. (5238.)

6240.

Ha Pl fordul kddel, ember meghal dggel.

6241.

Ott hagyta, mint szent Pl az olhokat. ML. (1230. 2503.)

1303

6242.

Ez sem volt a Pl rsek udvarban.

Gondolom: Szchenyi Pl kalocsai rsekrl maradt fel.
6243.

Pl fordulsa.
Oly idpont, melyen valaki megvltoztatja vlemnyt, hitt, miknt Pl, ki ldzbl leghivebb apostola lett Jzusnak.
6244.

A plcza, ha megaranyozzk is, sulyost t.

6245.

Adjuk meg a mdjt, mint pliak a csikherlsnek. K.

6246.

Sokan futnak, de csak egy nyeri a plmt. KV.

6247.

Nem nyeri a plmt, ki utjban horgot vet. (5479.)

6248.

Nem tri a pnyvt.

6249.

A ppa is csak dik volt.

Nmet: Auch der Pabst ist ein Schler gewesen.
6250.

Rmban lenni, ppt nem ltni.

Nmet: Er ist in Rom gewesen, und hat den Pabst nicht gesehen.
6251.

Ppa katonja. (3064.)

6252.

Nem kell mindent ppaszemen nzni.

6253.

Elvesztette szja izt mint a ppai bir.

1304

Beteg volt a ppai bir, s tokaji bort rendelvn neki orvos, azt feljavulta utn is iddoglta, hogy, szja izt elvesztvn, visszaszerezhesse.
6254.

Ne higy neki, mert ppista.

6255.

Ppista szin.
Azaz halvny, let nlkli.
6256.

Prjt kell keresni. (927.)

6257.

Gonosz a prja.
6258.

Eskszik mint a prhagyma.

6259.

Pratlan szpsg volt, de most pratlan.

6260.

Priz Ppaiban sincs annyi sz.

6261.

Egy prnn kt valls nehezen fr meg. BSz.

6262.

Addig keressz lgy prnt hogy aszu padon is elhlnl. KV.

6263.

Nem prnahaj hogy megforgasd, mint akarod. BSz.

6264.

A prta mind j. Sz.

Azaz frjhez mens eltt vagy prtban minden leny j.
6265.

Prta, prta, bura termett prta. Sz.

1305

6266.

Fejbe slt a prta.

6267.

Elejtette a prtt. (2145.)

6268.

Prtban maradt.
6269.

Lgy psztor alatt gyapjat rug a farkas.

6270.

J psztornak gyapja a juha.

6271.

A rosz psztor brrel kereskedik.

6272.

Csak a psztor vtke, ha tudta nlkl eszi is meg farkas a brnyt. K.

6273.

Ha a psztor rhes, nem csuda, ha megkoszosodik a nyj.

6274.

Vigyz mint grn a psztor.

6275.

Szp a pva, csuf a lba.

6276.

Bszke mint Kevly mint a pva.

6277.

kan

pva.

Stl mint a) Pvahang. (2613.)

6278.
1306

pva.

Nem esik porba pecsenyje.

6279.

Ha pecsenyd lehet, ne egyl fokhagymt. KV.

6280.

Pecsenyeforgats nem jllaks.

6281.

Pecstet kldtek r. Sz.

Azaz trvnybe idztk, mi hajdan, mint Klmn vgzsei 1. k. 6. fejezetbl tudjuk, puszta pecsttel, minden irs nlkl trtnt.
6282.

Pemete, piszkafa aszonyfegyver.

6283.

rtatlan mint pemete a kemencztl.

6284.

A pendely nem nemest.

6285.

Ne flj tle, nincs pendelye./pentle.

6286.

Pendelyhzi regimentjbe val.

6287.

Minden pereputyostul. ML.

6288.

Iszik mint a Pernyi trkje.

Pernyi Gbor 1557. igen megvendgelt nehny trkt, kinek ivsa aztn pldabeszdl maradt fel. Dugonicsnl: iszik mint a pernyi trk.
6289.

Elugrotta mint perki leny a frjhez menst. (Lsd 3961.)

6290.

Elveti petikt.
1307

Petike, ezen dik szbul: appetitus. Leginkbb terhes aszonyokra mondjk, kik ha megkivnnak valamit, a krlte levk sietnek azonnal teljesitni azt, klnben "elveti petikt."
6291.

Illik r mint petrezselyem a levesre.

6292.

Petrezselymet rul.
Oly lenyra mondjk, kit nem visznek tnczra.
6293.

Eltrt mint a petrahai vsr. (6228.)

6294.

Magyarnak Pcs, nmetnek Bcs. Sz.

E km. Pcs vrosnak rgi hires voltra mutat, s azon idre alkalmasint, midn I. Lajos 1364. Pcsett fiskolt (academia) alaptott, melyet V. Orbn ppa megerstett.
6295.

J a j plda, ha nem kvetik is.

6296.

Rosz plda utn nem kell himet varrni.

6297.

Pldt szeret a vilg. D.

6298.

Pldt adni jsg, venni okossg.

6299.

Nha a szp pldt is rutul festik.

6300.

Pldkkal vlik a j.
6301.

Jobb egy plda szz leczknl.

1308

6302.

Minden pldabeszd annyi igazsg. D.

6303.

Elrte a sok pntek. (822.)

6304.

Csak a pntek szomorubb mint vasrnap.

6305.

Hoszabb a pntek mint a szombat. D.

Hlgyekre szl trfs km., mikor als szoknyjok kiltszik a fels all. E kzmondst a pntek s pendely, a szombat s szoknya szavak elrme, rokonhangja szlte.
6306.

Elrt az ebijeszt pntekre. D. (3598.)

6307.

Sovny mint a pntek.

6308.

Pnteki rm, vasrnapi rm.

6309.

Pnteki vigtnczot vasrnapi lncz kvet.

6310.

Pnteki szapuls, vasrnapi szitls.

E km. azon gazdaszonyok ellen van, kik rendetlenl intzik hzi dolgaikat. Pnteken szapulni fonksg, mert vasrnapig be nem lehet takartani a ruht. A vasrnapi szitls nnepronts.
6311.

Pnz embersg, ruha tisztessg. KV.

6312.

Sokat tud a pnz.

6313.

Trvnyt is gyz a pnz. K.

1309

6314.

Ember pnz nlkl, vak bot nlkl. D.

6315.

Tartva tenysz a Pnz kltve vsz, tartva tenysz. (2370.)

6316.

pnz.

(2370.)

Ura pnz annak, ki nem tud vele lni. K.

6317.

Egy hamisan jtt pnz szz igazat elhajt. BSz.

Nmet: Ein ungerechter Pfennig friszt zehn andere.
6318.

Drga ma a pnz.
6319.

Rosz pnz el nem vsz. (2707.)

Nmet: Schlechtes Geld kommt immer wieder.
6320.

Kinek pnze van, mindent vghez vihet. KV.

6321.

Hogyha nincsen pnzed, nincsenek bartid.

6322.

Kinek mennyi pnze, csak annyi hitele. KV.

6323.

Mindennek hival van, kinek pnze nincs.

6324.

Pnzt krnek a kocsmn. KV.

6325.

Pnzzel jrjk a vsrt./bucsut.

Nmet: Geld macht den Markt.
1310

6326.

Egy pnznek ura nem vagyok. KV.

Jaj be szegny Egy pnznek ura Hejh! klcsn krnk, Mert nagy interest nem adhatok. Npd.
6327.

legny nem de nem

vagyok, vagyok. kapok,

Fekete kzzel keresik a fehr pnzt. (2974.)

6328.

Se pnz se poszt.
Volt Csak "Lm, Mgis Az Adja Elhajtk Vsrolnak egy egy a szegny kk ember, tehene, nem egy vala szp egyebe, felesge. mint n, csizmja." fel a az sinr sztnzi: tet. vsrra, ra. reja.

szomszd aszony van ruhja, aszony el a posztt, az a kket, kket

nem olyan szp szp piros urt ruhzza gyorsan szz forint sem arra

Sem flanr sem poszt, des kk tehenem! hov lett az ra?

6329.

Pnz s difa verve j.

6330.

Pnz nlkl vesz a vsrban. (1640. 6115.)

6331.

A pnznek szerelme gonoszsg gykere. KV.

6332.

A pnzt rut kevlysg szokta kvetni. Sz.

6333.

A kamatos pnz veled egy tlbul eszik. K.

1311

6334.

Volt kt pnzzel a vsron. (3999.)

6335.

n is voltam kt pnzzel a vsron, de nem adtak rte hrmat.

6336.

Ott a pnznek legkevesebb becse, a hol verik.

6337.

Lopott pnzbl alamizsna. (618.)

6338.

Mikor a bnyban pnzt vernek, sok kevlyt is tmasztanak.

6339.

Pnzzel megkerlni. KV.

Megvesztegetni.
6340.

Ha pnzed nincs, vargatorba mehetsz.

6341.

Nincs jobb szag mint a penszes pnz illatja.

6342.

Pnz a pnznek apja.

6343.

Pnz ez, nem tapl.

Pnz van Huszas, mrjs, nem apr. Npd.
6344.

abban,

nem

tapl,

Megnzi, hov teszi a pnzt.

6345.

Srba dobott pnz.

6346.

Annyi a pnze, majd flveti.

1312

6347.

Minden kispnzt foghoz koczogtat. (4253.)

6348.

Ismerik mint a rosz pnzt.

6349.

Forog mint a rosz a) Vkony pnz. (1851.)

6350.

pnz

az

orszgban.

BSz.

A ki pnzes, knyes.
6351.

Nincs vtke a pnzes embernek. Sz.

6352.

l a pnzes ldn, csak lbt lgzza. (4894.)

6353.

Rtartja magt mint a pnzes szatyor.

6354.

Hamis pnzver. D. (1274. 2491. 5607.)

6355.

Pp val mg a te szdba. (2795.)

6356.

Jaj neki, ha ppre szorul. D.

6357.

Nincs a hadban semmi Pter btya.

6358.

Czinu, czinu, Pter bcsi, keednek hegedlnek.

Ezzel csufoljk a rcskl gyermeket.
6359.

Hadd rm, Pter.

1313

6360.

ltalugrottad, Peti btya, a szlt. (1274.)

Tulugrottl valaminek a szlessgn.
6361.

Pter kse. (3210.)

Kis, rvid kard, min a tzrek oldaln van. Azt tartjk, ilyennel vgta le Pter apostol a fpap szolglja flt; innen a nevezet. Gunyos rtelemben hasznljk.
6362.

Se Plra se Pterre nem hajtok.

6363.

Megltogatta szent Pter szaklt. (1570.)

Szent Pter szaklnak hivjk azt a hoszu gyaluforgcsot, mely szalag formban, fodrosan mint borczgr fgg a kocsmk eltt.
6364.

Szent Ptert is megvesztegetn.

Szent Pter, mint rll a mennyorszg ajtajnl, rtetik itt.

a) Csalka Pter.
6365.

Kinek kinek az pterkje fj. KV.

6366.

Megtant a piacz, tudjad vsrlani. KV.

6367.

Kinek nincsen pnze, ne menjen piaczra.

6368.

Piaczra ll vele.
Azaz elhiresztel valamit, mintegy kill a piaczra sznok gyannt.
6369.

Piltus macskja.
Arra mondjk, kin megtetszik az jjeli mulatozs, dorbzols. "Olyan vagy mint Pilatus macskja."
1314

6370.

Vacsorn ri Piltust.
Azaz meghal. Szoktk mondani: ugy megtlek hogy vacsorn red Pilatust.
6371.

Beljtt mint Piltus a credba.

Szndk nlkl, trtnetesen vegylt valamibe.
6372.

Kimosdott belle mint Piltus. (4473.)

6373.

Verik mint Piltust.

Nagypnteken a gyermekek nhol szoktk verni a fldet, s ugy kpzelik hogy az Piltusnak fj.
6374.

Poncziustl Piltushoz.
Ponczius, Pilatus egy ember neve, de a km. kettre viszi t, jelentvn azt az egymshoz kzeli szobkba val jrklst mikor hivatalviselk a krdezt egyiktl a msikhoz (Poncziustl Piltushoz) utastjk.
6375.

Eladta szljt, pinczt vett az rn. (7519.)

6376.

Pipa Jani. Egsz Pipa Jani lesz belled.

Oly dologtalan ifjonczokra mondjk, kik pipzssal tltik az idt.
6377.

Jl gjen a pipa.
Mintha mondand: adjon isten minden jt. Ksznts.
6378.

Nagy pipju, kevs dohnyu. (330.)

6379.

Nem jttem csak pipra gyujtani. K.

Azaz nagyobb czlom van, mint csak a pipagyujts.
1315

6380.

Csunybb a csonka/csmpe pipnl.

6381.

Azt se mondta: cserljnk pipt. (681.)

6382.

Nem r egy a) Feltartja pipjt. (1437.)

6383.

pipa

dohnyt.

Pipasz mellett vigadni.

Azaz beszlgetni csendesen, zaj nlkl, pipzgatva.
6384.

Ilyet mg nem pipztam. (2308.)

6385.

Megntt a pipityje.
Csirknek n pipityje szomjusg miatt. Ezt tviszik lenyra, ki szeretne mr frjhez menni.
6386.

Mikor lesz Pirben vsr?

Vsrra men zsidkat szoktak vele boszantani a falusi gyermekek.
6387.

A kis lnynak pisz! mres.

Mres azaz ktelessge pisz, azaz hallgats.
6388.

Pita ez idn a kenyr neve. Sz.

Igen drga, becses most a kenyr, mintha kalcs, des stemny volna.
6389.

Pivoda regementje: se dobja se zszlja. Sz.

II. Kroly spanyol kirly kimultval rksdsi hboru ttt ki a bourbon s osztrk hzak kzt. Pivoda, lipti fi, 1700. dib db cscselkbl Erdlyben nkntes hadat gyjte, mely zsoldot nem kapvn, a zskmny pedig elegend

1316

nem levn, igen szegnyl volt flszerelve, annyira hogy kzmondss vlnk. Sz.
6390.

Ha nincs pz, igyl viz.

Pz azaz pnz.
6391.

Akaszszon fel a pocsaji hhr.

6392.

Pocsolyakerl.
Gyalogkatona gunyneve.
6393.

Fzfa pota.
6394.

Pofa kell ahoz.

Azaz nagy szemtelensg.
6395.

Nem szenvedhetem a poft.

6396.

Kutynak pofa az orczja.

6397.

brzatnak rosz, pofnak megjrja.

6398.

Elszenvedi a pofja.
6399.

Pofavisel.
Gunyosan, e h. kpvisel.
6400.

Jobb egy pofoncsapsnl. a) Ha a pofoncsapst elszenveded, mskor dorongot hoz red. Cz.
1317

6401.

Sok rt pogcsa istennek ldsa.

6402.

Pogcsval kinl. a) Rongyos tskbul esik nha vajas pogcsa. (1828.)

6403.

(4302.)

rts a pognynak, a mint rthatsz.

6404.

Pogny is megsznn.
6405.

Se hite se oltra mint a pognynak. (5178.)

6406.

A megrltt pohnkra ksa nevet fognak.

6407.

Knny pohr mellett vitzkedni. KV. (638. 2201.)

6408.

Hol poharak csusznak, titkok sikamlanak.

6409.

Muljk el tlem e pohr.

Jzus szava. Ha lehet, ne trtnjk ez meg n rajtam.
6410.

Teli pohr a tancs szaggatja./res tancs.

6411.

Czoki pohr. (4237. 4238.)

6412.

Soha nem ltn tbbszr az istent, mintha pohr fenekn laknk. K.

6413.

Pokol utjt szembektve is eltallni.

1318

6414.

Pokolbul nincs szabaduls. KV.

6415.

Tgas ut a pokol utja.

6416.

Pokolban is megesik egyszer a vsr.

6417.

Pokolban kotlottk, vilgra kltttk.

6418.

Pokolba sem veszik be. (3360. 7511.)

Azaz fogatlan; pokolba pedig olyan kell, kinek foga van, mert ott leszen "fogak csikorgatsa."
6419.

Pokolra kelt mint a csglei knyrgs. B.

6420.

Mindennnen visz ut a pokolba. (3579.)

6421.

Sett mint a pokol.

6422.

Meleg mint a pokol.

6423.

Telhetlen mint a pokol.

6424.

Addig nyujtzzl, meddig a pokrcz r. (7588.)

6425.

Tovbb nyujtzik mint Szeretne klteni, de rvid a pokrcz.

6426.
1319

pokrcz

r.

Rvidebb a pokrcz mint az gy.

6427.

Al tertettk a vizes pokrczot. (2847.)

Eszre hoztk, tlttatk vele hogy gazsga kituddott. Vtetett e km. azon szoksbl hogy az alvajrk gya el vizes lepedt (honnan igy is mondjk: al teritettk a vizes lepedt) vagy pokrczot tertenek, hivn hogy a nedvessg flbreszti krlmbul, mikor megsznik msokat ijeszteni.
6428.

Goromba mint a pokrcz. (1689.)

6429.

Ki polyvt rostl, nem keresi meg a napszmot.

6430.

Szuszog mintha polyvt evett volna.

6431.

Uri pompa, koldus konyha. (2248. 2514. 3539.)

6432.

A nagy pompa erszny koporsja. K.

6433.

Legkisebb pompa is elg nagy kltsg.

6434.

Por seggibe, ms helyibe. (2213.)

6435.

Porban sem kaptk. (1145.)

6436.

Iszom a bort, rugom a port.

6437.

Rosz pora van, nem sl ki.

6438.

Szmtalan mint a por. M.

1320

6439.

Maga fejre vakar a) Eltttk rajta a port. (122.)

6440.

port.

(2690. 2486.)

Ldd, ldd! nem is porzik utna.

6441.

Roszul hasad a poszt.

6442.

Siet mint bka a veres posztra.

Hivatalvadszkat illet.
6443.

Kar kzt a potyka.

Tiszavidki nagy radst fejeznek ki vele.
6444.

Pozdorjnak haszna az eltemets.

6445.

Virgbul is mrget sz a pk.

6446.

Illik mint szgletbe a pk.

6447.

Egy przon futnak. P.

6448.

Nem hagyom hoszu przra. (3675.)

6449.

Rvidebb przra fogni. (4126.)

6450.

Prul jrt.
6451.
1321

Hoszu prn bir a nyertes.

6452.

Prrel kezdi, patvarral vgzi.

6453.

A ki prl, ersen prljn. KV.

6454.

Megbecslte mint Prda a nadrgot. D.

6455.

Krlgondolta mint Prda.

Prda nev ember papok szolgja volt, s hallvn egyszer a papolszkbl hogy a bnt meggondolni s tenni egyenlen gonosz: mikor kikldetk a sznakazalt krlrkolni, lefekdt s gondolta az rkot, de nem sta. Krdre vtetvn, azzal vdte magt, hogy valamit kigondolni annyi mint megtenni, mi kzbeszdd vlvn, jelent olyan embert, ki csak kotlik valamin, de semmit nem tesz rte hogy vgbevigye.
6456.

Nem lesz belle predikczis halott.

Predikczival olyat temetnek, ki vagy meg tud fizetni rte, vagy elkel hivatalt is viselt a kzsgben.
6457.

Fehret kp mint a prpost. (2650.)

6458.

Pribkk ln. a) Er s pribk ellen nincs pecstes levl. BSz.

6459.

P.

Elbb prbra, aztn munkra. BSz.

6460.

Mit tudna, ki semmit nem prblt.

6461.

Tizenhrom prbs. (5527.)

1322

Az ezsttl, melynek rendesen tizenhrom prbja van, azaz tizenkilenczed rszbl tizenhrom az ezstrsz. Innen a km. emberre vive, derket, llhatatost, megprbltat jelent.
6462.

Senki sem profta maga hazjban. (3443.)

Nmet: Ein Prophet gilt nirgend weniger denn in seinem Vaterlande.
6463.

Nem hiszen a proftnak, ki oly darab kenyrt megeszik mint magam.

6464.

Hamis profta.
6465.

Fogadatlan proktor. a) Lencss proktor.

6466.

(8300.)

Proktorra prd ha bizod, egy ingben hagy.

6467.

Fogadatlan proktornak mi a fizetse?

6468.

Egsz nap stozik mint a Pruszkai gyermeke. D.

6469.

Pulyka volt a pecsenyje.

Szoks volt, ha kedvelt fiatal ember ment lnynzbe a hzhoz, telben is tudtul adni a szlk s leny akaratjt. A pulykapecsenye j jel volt; a malacz pecsenye rosz jel. Amaz igen, emez nem.
6470.

Olyan mint a) Pulykamrg. b) Tarka mint a pulykatojs.

Szeplsre szoktk mondani.
6471.
1323

a pulykakas.

sszement mint pukovai poszt.

6472.

ltalment rajta mint a purgczi. ML.

6473.

Rosz puska, kinek fogsa nincs.

6474.

Ritka puska fogs nlkl.

6475.

Nem slt a puskja.

6476.

A mig puskt keressz, a varju el is szll.

6477.

Mintha puskbul lttk volna ki.

Egyenes utra szoktk mondani.
6478.

Magtul is elslhet a puska.

6479.

Puska vgin is meg mernk r eskdni.

6480.

Nem mer a puskval egy szobban hlni.

6481.

Hamar lobban/Hirtelen mint a puskapor.

6482.

Nem tallta fel a puskaport.

Nmet: Erhat das Pulver nicht erfunden.
6483.

Elfogyott a puskapor. (5630.)

6484.
1324

Feszit mint a puskapor.

6485.

Minden rosz pusksnak van egy kifogsa.

6486.

Pnksti kirlysg. Rvid mint a pnksti kirlysg.

(3965.)

Ez csak egy napig tart. Szoks ugyan is Alfldn pnkst els napjn egy szp kis gyermeket, nhutt csak lenyt, csinosan felltztetni, versekre betantani, mikor aztn megy hzrul hzra, hirdeti az nnepet, ajndkot kap. Az egy napi hivatala pnksti kirlysg. A versek ily formn vannak: Mi van ma, mi van ma? Piros pnkst napja, Holnap lesz, holnap lesz a msodik napja. J legny, jl megfogd a lovad kantrt, Ne tpszsza, ne tapossa a pnksti rzst.
6487.

Pspk leszek n akkor.

6488.

Pspkdnek se.
6489.

Mrt nem lett pspkk. (6184.)

6490.

Legjobb a pspk falatja.

R.
6491.

R-, r, mondd r, ha nem hiszi, fogd r.

Arra szl, ki valamit bolondjban bizonyt.
6492.

Nem mind bns, a ki rab.

6493.

Ha rab lettl, trd bkvel.

Rab, azaz szerelmes.
1325

6494.

Szenyes mint a rab.

6495.

Hzassg rabsg.
6496.

Nyomorusg a rabsg.
6497.

Ott ragad. (7263.)

6498.

A mi rem ragadt.
Mit olvassbl, hallomsbl knnyedn tanultam.
6499.

Verje meg a ragya.

6500.

A ki ragyogsa!
Betyrsz, fenhjzst jelent.
6501.

Zug mint a raj.

6502.

Rajk is szereti a kalcsot, de nincs benne mdja.

6503.

Szapora mint a rakamazi krompli.

6504.

Nagy ur, kaps, mind egy raks. KV.

6505.

Ravaszszal ravaszul.
Latin: Vulpinari cum vulpe.
6506.

Vajh ki ravasz vagy azrt te. KV.

1326

6507.

Fltekerje eszt, ki fel akar tenni ravaszszal.

6508.

Ravaszsgnak ravaszsg jutalma. KV.

6509.

Helyn kelt ravaszsg csak mdos okossg.

6510.

Nincs hited mint a rcznak. KV.

6511.

Ugy tartja mint rcz a) Rcz b) Czifra mint a rcz oltr.

6512.

Krisztust.

(4515. a.) fene.

Nagy a szja mint Rczorszg.

6513.

Rk fog nyulat.
6514.

Megbntette a rkot: vizbe vetette. K.

Nmet: Den Krebs straft man nicht mit Ersaufen.
6515.

Hogy a rk a vetsre ne menjen. (4519.)

Szinlett, trfs ok.
6516.

Lgy hnapban kemny a rk.

Lgy hnap az, melyben nincs r bet; kemny a rk, azaz j husa van. Teht r-es hnapokban ne egyl rkot, hanem olyanokban, melyek r nlkliek.
6517.

Nmet rk. (768.)

6518.
1327

Sok volna gyermeknek rk lbastul. K.

6519.

Piros mint Vrs mint a ftt rk.

6520.

holta

utn

rk.

Halad mint a a) Legbtrabb ember volt, ki a rkot legelszr megette.

6521.

rk.

Rkevsben sok a munka, kevs az tel.

6522.

Rklb ebdre. D. a) Rkhton/Rkparipn b) Hoszu mint a Rkczi lakodalma. D.

(3073. 5449. jr.

Els Rkczi Ferencz Zrinyi Ilont, a lenyakazott Zrinyi Pternek lenyt vevn felesgl, hogy ennek atyja emlke miatti gytrelmeit enyhitse, hat holnapig tart lakodalmt. D.
6523.

Rmra vontk. (1814.)

6524.

Egy rmra von mindent. (4139.)

6525.

Rnczba szedni. (3144.)

6526.

Rntsd meg. (5486.)

Ha valaki hazud, szomszdjnak szoktk mondani: rntsd meg, azaz mintegy emlkeztesd hogy nem jl beszl. Innen: sokat rngatjk a mente ujjt.
6527.

Mr ks, Rebeka! (6112.)

6528.

Mint a rtti ember. (3117. 5023.)

1328

6529.

Azon regt dudolni. M. (492. 3385. 3729.)

Latin: Cantilenam eandem canis.
6530.

Nha reggel tncz, estve pedig lncz. KV.

6531.

Reggeli rnak/idnek sok pnz/arany a szjban.

Nmet: Morgen-Stunde hat Gold im Munde.
6532.

Kinek reggel fj a feje, jele hogy mult estve nem tartott j mrtket. K.
6533.

Az lesz nekem j reggel.

Szoktk mondani: bezzeg volt nekem j reggelem! ha t. i. mult jjel elloptak valamit, stb. Hejh bemennk, de megver, Az lesz nekem j reggel. Npd.
6534.

Plinks j reggelt!
6535.

Holtig reml az Addig reml az ember, mig benne a llek.

6536.

ember.

Remnysg tartja az embert.

6537.

A remnysget se hra ne fektesd se ndra ne tmaszd. D.

6538.

Remnysg, nyeresg nincsenek mindig egy vgsban.

6539.

Kitl isten elll, remnysge hibl.

1329

6540.

Ki remnysggel l, ispotlyban hal meg.

Nmet: Wer von Hoffnung lebt, der stirbt am Fasten.
6541.

Remnysg szegnysg.
6542.

Rest tbbet jr. (2868.)/ktszer frad.

6543.

Mondja a rest: eleget dolgoztam, de nem mondja: eleget ettem. K.

6544.

Rest a tollfosztsban is megszakad.

6545.

Rest munks jobban szereti a napot nyugtn mint felkltben.

6546.

Rest kz nem izzasztja meg az eke szarvt.

6547.

Restelni is restel.
6548.

A kinek lehet s nem aluszik, azt a restsg bntja.

6549.

Megjttek az atyafiak Restrl.

Reste, abauji falu. Jtk a rest s Reste szavakkal.
6550.

Jobban tud reszketni mint fzni.

6551.

Mg r sem keltl, mr reszketsz. KV.

6552.

Nem ugy fzik, a mint reszket.

1330

6553.

Veszett volna retek a fekete fldben.

Retek azaz oka valaminek. Ha sz van pldaul valami rosz emberrl, ki sok krt okozott, mondhatjuk re e kzmondst; aztn egybre is, minek jobb lett volna elmaradni krtkonysga miatt.
6554.

A ki retket eszik, kt fell hurutol.

6555.

Retek is kikelne a kezn. (6716. a.)

6556.

Karcsu mint a retek.

A retekrl azt tartjk rgi tapasztals szerint: reggel mreg, dlben tek, este orvossg.
6557.

Rgen volt, taln nem is igaz.

6558.

Legyen ugy mint rgen volt.

6559.

Rgen volt, sok lesz vagy tn soha sem.

6560.

Nem ugy van mr mint volt rgen.

Nem ugy van Nem az a Nem illatozik Ktszinv lett a vilg. Npd.
6561.

mr nap

mint st a

volt az

rgen, gen; virg,

Dicsri a rgi idt, de a mostani szerint l.

6562.

Rsen lenni.
6563.
1331

Szmba se veszi mint kerten a rst.

6564.

Jzan a mit gondol, rszeg arrul csahol. D.

6565.

Isten is kitrt volt a rszeg ember eltt. KV.

6566.

Ki rszegen lop, akadjon fel jzanon.

6567.

Rszegsg, kurvasg egytt jrnak. K.

6568.

A mit a rven nyer, elveszti a vmon.

6569.

Az rvin klt/ment el.

Rv, mint kzlekedsi eszkz a folyvizeken, jelenti e helytt azon egyetlen mdot, mely ltal valami elveszhetett s elveszett.
6570.

Rven, vmon nem fizet. (6761.)

6571.

Hajtrs utn okosabb a rvsz.

6572.

Nincs olyan a Rzig.

A rzhegyeket rti a km. Bihar keleti rszn.
6573.

Meghasadt a szive mint a ricsi kutynak.

Ricse, bodrogkzi falu. Az ide val kutya szive azrt hasadt meg, mert el nem rhette a turt, a mint ki volt a rcs kzt levegre akasztva.
6574.

Igen rvend a rig, felel neki a szajk. F.

6575.
1332

Nem sirat egy rigt egy nyr. (8283.)

6576.

Kiugrott a Rigmezre. D.
Hetyke, eltolakod, szjvitz.
6577.

Nyujtzkodhatnk mint a rimaszombati papn.

A rimaszombati papn mindig szobjban lt vn ura mellett, s unalmt gyakori nyujtzkodssal fejezte ki csak.
6578.

Pislog mint a rimczi nyul.

6579.

Nincs arcza mint a kicsapott ringynak.

6580.

Rips, raps! csak az n zskom teljk.

Nmet: Rips, Raps in meinen Sack.
6581.

Ritka buza kiben konkoly nincsen. F./konkoly nlkl.

6582.

Ritka czigny csere nlkl.

6583.

Ritka magyar adta/bajusz nlkl.

6584.

Ritka lops nlkl.

6585.

Ritka molnr, vsr tolvaj nlkl. F.

6586.

Ritka olasz macska nlkl.

Typicus kzmondsi forma. Szerinte ezerekre men kzmondsokat lehet ellltani. Egybirnt alapja az, mi mr 1893-96 szm alatt elmondatott, de a forma tgabb, mert itt nincs tekintet, mint ott arra, hogy szemly vagy dolog
1333

legyen e az els fnv, hanem csak arra, hogy egymssal megfr kt fnv hozassk szsze, mint "vsr, tolvaj, buza, konkoly" stb.
6587.

Ritka az, a minek ltszik.

6588.

A mi ritkbb, kedvesebb. ML.

Latin: Quod rarum, charum.
6589.

Zld lovat, okos oroszt, klvinista molnrt, dgltt szamarat ltni, ritkasg!
6590.

Rokonom a kas, bartom az erszny. BSz.

6591.

Nha a rongyot is flszedik.

6592.

Hop! rongyos.
6593.

Rongyosban lgy derk ember.

6594.

Nem lyukad ki a rosta feneke. (8426.)

6595.

Tartsa meg az isten mint vizet a rosta.

6596.

Vak, ki a rostn t nem lt. F.

6597.

Rostval mer vizet. (4873.)

Latin: Cribro aquam haurire.
6598.

1334

Knny a) Mst rostl, maga gazos.

6599.

mst rostlni.

Akkor legroszabb a rosz, mikor magt jnak tetteti.

Nmet: Der Bse ist nie schlimmer, als wenn er fromm scheint.
6600.

A ki roszra szokott, azt nehezen hagyja. KV.

6601.

Rosz ember, ki mssal szembe nem mer nzni. KV.

6602.

Nehz a megaggott roszat jra fordtani.

6603.

Roszak a templomban is sszelnek.

6604.

Roszra nem kell mester.

6605.

Rosznak sok a mentsge.

6606.

Rosznl roszabb.
6607.

Roszban jobb htra menni mint elre.

6608.

Rosznak is idvel kell vlni.

6609.

Kt rosz kzl a kisebbet. (4518.)

6610.

Nem kell a roszrt szomszdba menni.

6611.
1335

Rosz is gylli a roszat.

6612.

Roszban tri fejt.

6613.

Jrt roszszal fizet.

6614.

Nincs a rosznak prja.

Rosznak prja azaz hasonlja; mintha mondand: rosz a rosz.
6615.

Roszat roszszal. (7046.)

Pldaul betegsget keser orvossggal gygytani.
6616.

Roszul kelt fel. (2850. 6762.)

6617.

Szitn ltott sok aranynak, dlutni kzfogsnak rovs a dija.

6618.

Elvesztette a rovst. D.
Eltvesztette valaminek a rendit. Vtetett a terhes aszonyoktl, kik az anyaisg megrzstl kezdve szmtanak a szls idejre s azt rovogatjk, jegyezgetik.
6619.

Rovsod van.
Szmvetsem van veled.
6620.

Sok van a rovson.

6621.

Rovs nlkl hazud.

Azaz nem gondolja meg, mit mondott s az elbbenivel ellenkezt llit, teht: ostoba, kvetkezetlen hazug.
6622.

Nincs oly agg rka, kinek a bre csvba nem kerl. KV.
1336

Nmet: Alle listigen Fchse kommen endlich beim Kirschner in der Beize zusammen. Franczia: Tous les rnards se trouvent chez le pelletier.
6623.

Addig hny cselt a rka hogy csvba kerl.

6624.

Hol lttad hogy rka szntson. KV.

6625.

Ritkn vesz el maga brben a rka.

6626.

Nehz az agg rkt trbe ejteni. M. (2561.)

Nmet: Alte Fchse sind schwer zu fangen.
6627.

Kitetszik a rknak farkn ravaszsga. P.

6628.

Rka is dicsri maga farkt.

6629.

Tudja rka farkt csvlni.

6630.

Flti farkt rka.

6631.

Igen evez rka farkval. P.

6632.

Kitetszik a rka farka, akrmint dugdossa. (2551.)

6633.

Rka vgott farka. P.

Oly ravaszsg, mi igaznak akar ltszatni.
6634.

Rka farkt billegeti, nsznagy akar lenni.

1337

6635.

Rkn rkt kell fogni. (6505.)

Latin: Vulpinari cum vulpe.
6636.

Rka mdra kert alatt kullog.

6637.

Rka sem ravasz, ha kicsvljk.

6638.

szre se veszed, rka van eltted.

6639.

Rgi rka hamis cselt vet.

6640.

Kitetszik fle a rknak. P.

6641.

Rosz rka, melynek csak egy lyuka van. (2058.)

Nmet: Es ist ein armer Fuchs, der nur ein Loch hat.
6642.

Tall a rka rst magnak.

6643.

Egy rkrul kt br.

6644.

Sokszor vgbeviszi a rka, miben az orozln hiba munkldott. K.

6645.

Rknak rka fia.

6646.

Rkzik.
Alkalmasint a "revoco" latin sztul, mert revoclni mondatik, ki a megivott bort kiadja, okdja: rkzik.
1338

...ki a Vagy hoszut kp vagy rkzik. Npd.

6647.

bortul

lezik,

Rkt fog.
gstl, perzseldstl a ruha vrhenyt kap, min a rka szine.
6648.

Vn a) Rkval bllett, farkassal prmzett. K.

6649.

rka.

Tapogatva jr mint jegen a rka Mtys utn.

6650.

Egyv akadtak mint rkabr a csvban.

6651.

Elre inni a rkabrre. (2816.)

6652.

Sok rkalyuka van. P.

6653.

Rkamj a/Rka mja lakomja.

6654.

Ki nem fogy mint a Rkus kobakja. D.

6655.

Rmba menni, ppt nem ltni. ML.

6656.

Rmba ment.
Aszonyokat illet; igen csinos, de trfs kifejezse is a lebetegedsnek, gyermekgynak.
6657.

Rzsa volt, kr lett.

6658.
1339

Csak azrt szp a festett rzsa, mert el nem hervad.

6659.

Ki rzsbul veti gyt, alkudjk meg a tvissel.

6660.

Rzs/Rzshoz az illat, szz/szzhz a szemrem. K.

6661.

Igen szp a rzsa, de szebb is lehetne.

Lenyra, ki szp, mondjk, ha kevly.
6662.

Nem szur meg a rzsa, hanem a tvise.

6663.

Bazsarzsa, de csak rzsa. (137.)

6664.

Terebes rzsk is apr bimbkbul erednek.

6665.

Mi volna rzsa illat nlkl?

6666.

Piros mint a rzsa, gynge mint a harmat.

6667.

Rzsaszeds tvissel jr. K.

6668.

Rstnek sok nnepe. (Lsd rest.)

6669.

Rvidebbet Rvidebb szakadt neki.

6670.

huz.

Rosz a rfe.
Azaz mrtke, melylyel az embereket mri; mintha mondand: hamis az elve.
1340

6671.

Rest mint a Rt szamara.

6672.

Kiltszik Ltom mr a rucza orrt.

szrevettem, hov czloz.
6673.

a rucza orra.

R jr a rud.
6674.

Kifel fordtottk a szekr rudjt. BSz.

6675.

Ms fel fordtom a rudat. (5116.)

6676.

Kill a rudja.
6677.

Rugd fel, hagyd ott.

6678.

Ruha tisztessg, pnz embersg. F.

Ruhval, rendessel, csinossal, mst tisztel meg az ember, ha pedig pnze van, embersget tehet, azaz segithet mson.
6679.

Folttal llja ruha.

6680.

Ruha is szokva j.
6681.

Hoszu ruha sok szgyent eltakar.

6682.

Akrmilyen ruha ujjig tart.

6683.
1341

Szakadjon ruha, maradjon ura.

6684.

Kefld br az avt ruht, nem lesz uj belle.

6685.

Jobb a foltos mint semmi ruha.

6686.

Ha ruhja rongyos, kocsmban vesz posztt.

6687.

Moly a ruht, bnat a szivet.

Nmet: Kleider fressen die Motten, und Sorgen das Herz.
6688.

Ugy ll rajt a ruha mintha villval hnytk volna re. a) Zsellrt fogadhatna ruhjba.
6689.

A mi rut, csak rut.

6690.

Akrmely rut is szpet szeret. M.

6691.

Szp a rut is, ha tetszik.

6692.

Nincs oly rut, ki magt szpnek ne tartsa.

6693.

Ragads mint a rh.

S.
6694.

Sajt alatt vlik a sajt. (234. 2458.)

6695.

Bezzeg sajt!
Ez a neheze a dolognak. Sajt: nehz, tur: knny.
1342

6696.

Sajt nem tur.

6697.

Tudja, mi sajt, mi tur.

6698.

A sajtot hmozza, a lovat hntja.

6699.

Van itt sajt is a kenyrhez. (227.)

6700.

Semmi roszabb a sajtnl. D.

E kzmondst, Galeoti szerint, Mtys kirly is hasznlta, s igy magyarzta: a semmi roszabb mint a sajt.
6701.

Sajton korcsolyz a bor. (1072.)

6702.

Sajtban nem j sokat enni. K.

6703.

Sajtot lrt. (5083. 6893.)

6704.

Albbval a sajtkukacznl.
6705.

Felpattan mint a sajtkukacz.

6706.

Fnylik mint Salamon tki.

Mikor Salamon kirly Visegrdon fogva volt, srga tk forma, hlyag vagy ms zsiros hrtybul kszlt lmps gett folyosjn jtszaka, mely kiltszott a dunai vidkre, s innen vette a np e kzmondst.
6707.

Megll mint a Samu nadrga.

1343

Samunak br nadrga volt, s megzvn rajta, ugy sszeszradott, hogy magban is megllt.
6708.

Fl mint Samu a nadrgtul. (6838.)

Samu felhuzvn elszr br nadrgt, hallott maga megett valami rejtlyes kisrteti suhogst, de htra nzvn, nem lta semmit s annl nagyobb ln flelme. Futsnak indult teht, s mikor elvgre haza rt, alig volt mr benne llek.
6709.

Saroglyban hagytk. (5659.)

6710.

Egy sarokban forog. (5014.)

6711.

Majd a sarkra hgok.

Sarkra hgni valakinek, s meglkni, knny a buktats.
6712.

Sarkban van. (3840.)

6713.

Sarkra llj a sarkadra.

ll.

Ne hagyd magad. Hasonlatkp nmely llatoktul, klnsen a sastl, mely egszen htuljra nehezkedve vdi magt.
6714.

Htul ktm a sarkad.

A sarok klnben is htul van; a km. ugy hangzik mintha ez valsgos megkts volna, azonban csak knny fenyegets.
6715.

Sarkval fenyegette az ellensget. KV.

6716.

Knny t a) Repedt sarku. (6555.)

1344

sarkbul

kivetni.

6717.

Szalma sarkantyuja van. Sz.

A sarkantyu mint igen magyaros viselet szinte diszjell volt az arany sarkantyus vitzek rende ltal; mind a mellett mondk ksbben: Az arany sarkantyu pedig holmi kba Embernek illik a csizmja sarkba. Egyedl a zszltartknak nem volt szabad sarkantyut viselni, mint a mohcsi naprl emliti Istvnffy. Kinek sarkantyuja nem volt, gunyosan mondk rla: szalma sarkantyuja van, mi kzmondskp olyat illet, ki nem vitz. De nagy szerepet jtszik a szalma sarkantyu npmesink vgin is, hol a mesl, mikor az egymstl elszakasztott kirlykisaszonyt s kirlyfit a lakodalomra sszehozza, a vigasg leirsa utn rendesen oda veti: "n is ott voltam, szalma sarkantyum volt, kilyukasztottam egy zskot, mely teli volt srga lvel; az engem ide hozott, a mint ltjtok."
6718.

Ne indulj erdre, ha sarud nincs. KV. (7055.)

6719.

Saruja se lehet. (2775.)

6720.

Nem mlt saruja szjt megoldani. (4137.)

6721.

Sok sas, sok dg.

6722.

Sasnak sas a fia. (2581.)

6723.

Sast tant replni. KV. (2577.)

6724.

Tbbet r vn sas ifju bagolynl.

Nmet: Ein alter Adler ist strker als eine junge Krhe.
6725.

Sas legyet nem fogdos.

Latin: Aquila Nmet: Adler fangen nicht Fliegen. non captat muscas.

1345

6726.

Sok sasnak egy fszken nehz megalkudni.

6727.

Vn sas.
Mondjk vigyz regre, ki flt szerelmet, pnzt.
6728.

Hogy a sas rugja szt!

6729.

Megifjul mint a sas.

Nphit szerint a sas, mikor vnsgben orra ugy felhorgasodik hogy mr enni sem tud miatta, sziklhoz veri azt s letri kajmjt, s eljvn, ifjunak ltszik.
6730.

Saul a prftk kztt. KV. (222.)

Latin: Saul Nmet: Ist auch Saul unter den Propheten?
6731.

inter

prophetas.

Mi savanyu nem volt, nem lehet az des. KV.

6732.

Nyughatlan mint kutya seggiben a sav.

6733.

Savn hizott.
6734.

Hig mint a sav.

6735.

Nehezkkel ruljk a sfrnyt. (1867.)

6736.

Mint a sfrnybl. (4119.)

6737.

Megrezte a sfrnyillatot.
rzette a bntetst s eltvozott.
1346

6738.

Snta csak sntt, de a hamisat utlri. K. (3353.)

6739.

Snta sntt ngat. (8145. a.)

6740.

Messze oda sntnak. (1242.)

6741.

Sntasgot nem lehet eltitkolni.

6742.

Ki sntval lakik, sntiklni/sntlni tanul.

Latin: Si juxta claudum habites, claudicare disces.
6743.

Nehz mint a sr.

6744.

Megllni a sarat. (8038.)

6745.

Srban maradt.
6746.

Srt srral csapjuk vissza. (2629. 4638. 7956.)

6747.

Srba vetette.
6748.

Srgaveres, kopikk.
Szokta mondani vsrra men szle klnsen lenynak: "hozok neked szp, srgaveres, kopi kk ruht." Itt a gyermek szineket hall s megnyugszik. Kopi kk, mert a kk leghamarabb veszti szint azaz kopik. Nmelyek irjk: "kupi kk", de az zavar a hupi kkkel, mely hup, hupl (ver, t) igbl van, s jelent tleg miatti kksget.
6749.
1347

Srknyt lt az apja. Sz.

Azaz rgi nemes ember. A srknyok npmeskben jnek el s fogalmuk onnan meghatrozhat. Henszlmann igy ir rluk: a szrnyek klnsen a srkny, mint a tl jelve (symboluma) igen rgi; mire mutatnak mr Kadmos harczai a srknyokkal, Perseus s Bellerophon s Theseus utai, Herakles kzdelme Echydna lernai hydrval, az erymanthi vadkan, stb.; mikp a nmet hitregben Fasner srkny meggyztetse Siegfried ltal. A srkny teht a rgi pogny nemzeti mondbl jtt t a msikba. (Szpirodalmi Szemle. 1847. 2. flv 136-137. stb. ll.) De a magyar elidbl szinte van emlkezet a srknyokrl. Vid, Salamon kirly gonosz tancsnoka fell az a hir maradt fen hogy srknyt lt az ecsedi lpban, s mr IV. Bla kirly alatt srknyrend is tmadt, mikor a tatrok pusztitsa utn tmrdek kigy, egyiptomi csapsknt, lepte meg az orszgot, melyek kiirtsnak jutalmaul llttatott fel az. Igy jtt be sok csaldi czimerbe a srkny, s rgi szrmazsuakra mondk: apja srknyt lt meg taln Bla idejben. (L. Hungaria in parabolis. 81-82. ll.)
6750.

Srknyfog.
rtik alatta azt az okot, mely tmrdek eredmnyben szletik meg ujra. Nphit szerint ugyanis, ha fldbe sod a srknyfogat, tmrdek srkny csirzik ki belle, mint a szemrl val let.
6751.

Srknytejet szopott. (2595. d.)

6752.

S, r, mintha sssal metszenk a seggit.

6753.

Eszik/Annyi mint a sska. (1318.)

6754.

Egy stor al valk.

6755.

Hordd el a storft. (4995.)

6756.

Szedte vette a a) Sebaja, csak a torka vres.

1348

storft.

(3961.)

Nhny szkat igy tesz ssze a np a "se" szcskval, mely neki teljesen tagad. Ez is kzmondsi elem, s elfogadhat kifejezse a nmet un tagadnak nv eltt. Nyelvnkben ez sok rvidsget szlhetne a hoszu "talansg, telensg" (igazsgtalansg, hsgtelensg) helyett. Itt is j pldt vehetnk a nptl a rvidsgben. Ilyenek mr eddigel a senki (semki), sehov, seha (soha), semelyik, stb.
6757.

Ha begygyul is a seb, megmarad a helye. K.

6758.

Nincs nehezebb seb mint a kit rokon kz ejt.

6759.

Htul a sebe. (2899.)

6760.

Sebbel, lobbal. (5117.)

6761.

Kesely a seggi. (8264.)

6762.

Seggel klt fel. (6616.)

6763.

Egy seggel kt nyerget lni. (2544.)

6764.

Zabszem se frt volna a seggibe. (4290.)

6765.

Seggi vgi. (402.)

6766.

Ell, htul semmi sincs.

6767.

Kinek semmie nincs, az semmit se veszthet. KV.

6768.
1349

Nehz a semmibl teremteni.

6769.

Nem lttam semmit, nem hallottam semmit.

6770.

Kinek semmie sincs, attl vette, a kinek nem volt. D.

6771.

Nesze semmi, fogd meg jl.

6772.

Annyi mint semmi.

6773.

Kiszurtk a szemt nagy semmivel.

6774.

Semmibl a) Semmi se lesz belle.

6775.

semmi.

(5569.)

Sohol senki.
Tizen hnyan, hnyan, mind j legnyek, kiknek mind kapitnyuk, mind kzlegnyk sohol senkinek hivatnak. Pzmn. Latin: Nullus et nemo.
6776.

Senki talellenben lakik Senki Pllal.

Azaz nincs szllsa, nincs hova fejt lehajtania.
6777.

Pl.

Rosz sepr el nem vesz a hztul. BSz. (6319.)

6778.

Uj sepr jl seper. (7348.)

Nmet: Neue Franczia: Il fait le balai neuf.
6779.
1350

Besen

kehren

gut.

Nem mindenkor igaz hogy sntit a sereghajt. K.

6780.

Sernyt int szorgalmatossgra. KV.

6781.

Seren hizott. a) Kiadtak rajta mint serfzk az rmn.

6782.

(L.

sr.)

Knny annak stlni, kinek ms dolga nincs.

6783.

A ki siet, nem sokat gondolkozik. KV.

6784.

Jobb mindenkor sietni hogysem mindig elksni. KV.

6785.

Lassan siess, tovbb rsz. (4874.)

6786.

Sietsg nyeresg.
6787.

Sietsg hozhat krt. (3334. 3352.)

6788.

Knny a sikon elesni.

6789.

Ki, a sikra!
6790.

A ki siket, bolond is az.

6791.

Siketnek mondasz mest.

Latin: Surdo narras fabulam.
6792.
1351

Az Sillom az nekem.

csak sillom.

Azaz csekly dolog, p. jl ugr gyermeknek rkot tszkni. A sz eddig ismeretlen az irodalom eltt, de mlt flvtetni azon rtelemben mint als Ung vidkn a np hasznlja: nem sok erbe kerl, knnyen megtehet. Gyke alkalmasint az, mi a sil-ny sz; teht: sil, silol, mint jel, jelel, aztn: sillom mint jellem. Hangzsa szp, szrmaztatsa tkletes; szksg is van re.
6793.

Simon bir hajtja a lovat. K. (162.)

Akkor mondatik mikor valaki vlgynek hajt; s ez termszetlen. De a km. oda vg, mikor aszony viszi a hzi kormnyt, mi szinte visszatetsz volt mindig a magyarok eltt. Szirmay ezt a Simon birt Anda Pllal egy idre s miskolczi birv teszi, ki felesgnek minden aszonyi munkt elvgzett. Mind kett vigkltszeti alak.
6794.

Itt vagyon mr Simon Juds, jaj is neked inges, gatys. Sz.

6795.

Ki a singet elvitte, a rft is ellopta. Kinl a singet meglelik, a rft is rajta keresik.
6796.

(4684.)

Elugrott a sinr melll.

6797.

Sipot ajndkoz hogy lovat nyerjen. K. (6703.)

6798.

Fald beljebb a sipot.

6799.

Sippal, dobbal, nnihegedvel.

Azaz semmi hegedvel, zajjal, teht: titkon. Nni am. a czigny nne sz, azaz nincs. Gyermekek nekben maradt fen. (Lsd 3106.)
6800.

A mint sipolsz, ugy tnczolok.

6801.
1352

Sipos, duds, trombits.

Mondjk hogy mind e hrom nv csaldnv, s igy httak volna hrom dikot az iskolban, kiket megszltvn a tanr egyms utn, mivel semmit nem tudtak, igy itlte meg ket: az egsz banda bolond. A km. pen ilyen rtelm.
6802.

Csendes mint a sir.

6803.

Siromban is megfordulnk.
6804.

Mintha sirbl huztk volna ki.

6805.

Ki hamar sir, hamar nevet.

6806.

Sirs aszonyi fogs. (290.)

6807.

Semmit nem hasznl a sirs.

6808.

Sirs lesz belle.

A gyermek szerfltti vigasgra szoktk mondani.
6809.

Sirssal jvnk a vilgra, sirssal megynk ki.

6810.

Sirsnak is van ideje.

6811.

Olyan sirhatnm van. a) Skarlt, grnt, nyuszt, Lva, Tata, csuszt.

6812.

Kiesett a sodrbl. (2832.)

6813.
1353

Sodrfa nem disznlb.

6814.

Soha napjn. (1110.)

6815.

Soknak sok kell.

6816.

J ugyan, de a mi sok, megrt. (5542.)

6817.

Sok se tarthat rkk.

6818.

Sokat hjz magnak. KV.

Sokat kpzel magrul.
6819.

Sokkal kell annak harczolni, ki sokat akar meggyzni.

6820.

Ki sokba fog, keveset vgez. (3619.)

6821.

Sok van annak, ki tbbet nem kivn.

6822.

Soknl tbb. (4354.)

6823.

A mi sok, csak sok.

6824.

A mit sok ember mond, vagy megvan vagy meglesz.

6825.

Nha soknak fele is elg.

6826.

Sokbl sokat, kevsbl keveset.

1354

6827.

Lehet a sokbl keveset is venni.

6828.

Sokbul a mennyit akarsz, kevsbl a mennyit lehet.

6829.

Kevsbl sokat.
6830.

Nincs oly sok hogy el ne keljen, ha nem kimlik.

6831.

Ki sokba avatja magt, egynek sem felel meg. (3619.)

6832.

A sok jtk, a sok bl nekem ugyan sokban ll. D.

6833.

Marhnak is sok volna.

6834.

Sokat szekr sem bir.

6835.

Sok nem hasznl, kevs nem rt.

6836.

Somfnl fz. KV. (1809.)

6837.

Somogyi ember.
Ha lakomban frj a felesg mell l asztalnl, szoktk re mondani: somogyi ember.
6838.

Meglte mint somogyi embert a nadrga.

A somogyi ember pen hallra futotta magt nadrgtul. (L. 6708. km. mesjt.)
6839.
1355

Nyugszik mint a somogyi gyerek.

6840.

Rnczos mint a somogyi pendely.

6841.

Szp mint a tuls sor. (3283. 6811.)

6842.

Kiki tudja a maga sort.

6843.

Sorban, uram isten!

6844.

Nagy annak a sora./sora van annak.

6845.

A kin a sor, menjen.

6846.

Kinek szegny sorsa, eleven megholt a) Dusnak s szegnynek sorst isten vlasztja.
6847.

az.

KV.

Elgedj meg sorsoddal.

6848.

Gyors mint a sors.

6849.

Sok s lben, kevs s aszonyban, trhetlen.

6850.

Elg nehz a s, ha drga.

6851.

Jaj! be drga ez a s.
6852.

Zsirba zsir a s.
1356

6853.

Knny a s, ha olcs.
6854.

Nlunk is sval sznak. P.

6855.

Egy st, egy kenyeret enni.

6856.

Elkelt sava, stalan a szava.

6857.

Megadja savt, borst. (4130.)

6858.

Tbb sava mint szava.

6859.

Sok sgor sok drda.

6860.

Nlunk is a sgorok fingjra mrik az embersget.

6861.

Kvs van a startban. D. (2420.)

6862.

Oda szni. (5593.)

6863.

Sr, bor mint a) J a sr, de mgis bor az anyja. M.

6864.

tenger.

Oly stt van, hogy a kanl is megllana lenne.

6865.

Sttben tapogatzni.
1357

6866.

Egyiptomi sttsg.
6867.

J hirt, nevet nem gtolja svny.

6868.

Legjobb szomszd a j svny.

6869.

Tz ellen svny.
6870.

Ms svnye alatt halt meg.

6871.

Suba nem bunda.

6872.

Ne nzd a szp subt, de vizsgld az elmt.

6873.

Terem az ember mint a subagallr.

6874.

Ritka mint a subagallr. (3671.)

6875.

Majd n is kieresztem a suhogt.

6876.

Sulykot csinl fejre. P. (2689.)

6877.

Messze hajitja/Elvetette a sulykot. (1274. 5607. 5981. 6354.)

6878.

Megmostk sulyokkal, ama tt szappannal.

6879.

Sulyom; sulymot. (397. 1921.)

1358

6880.

Per sundam bundam.

6881.

Igen susks. (2170.)

6882.

Elmehetsz a sutra.
Gyvra mondjk. "Szp vagy! elmehetsz a sutra."

a) Sketnek val. (4067.)

6883.

Egybegyltek a jl sltek. BSz.

6884.

Nem az a slt, a ki forgatja.

6885.

Akr std, akr fzd.

6886.

Stheted, fzheted, meg is eheted.

6887.

Elkelt a stni valja. (2714.)

6888.

Ssd ki, de ne lj.

6889.

Ssd meg.
6890.

Mennl roszabb a st, annl tbb czipt igr.

6891.

Elg egy stsbl egy lepny.

6892.

Sveg nem csk.

1359

6893.

Sapkt cserl svegen. P. (5083.)

6894.

Kopott sveg pad alatt hever.

6895.

Egy sveg alatt kt fej.

6896.

Fltette a brsony sveget. D.

6897.

Elkapta a sveget. (7856.)

6898.

Gyermeknek jtkrt, lenynak sirsrt ne svegelj. KV.

6899.

Annyi mint a svb gyerek. D.

SZ.
6900.

A mi szabad, redves; a mi tiltott, kedves. KV.

6901.

Nem mind illik, a mi szabad; minden szabad, a mi illik.

6902.

Ne mind cselekedd, a mi szabad. KV.

6903.

Mi szabad trvnynek, nem szabad szgyennek. KV.

6904.

Szabadsg jobb gazdagsgnl. KV.

Nmet: Freiheit ist ber allen Reichthum.
6905.

Szabadsg aranynl is drgbb.

1360

6906.

Legdrgbb kincs a szabadsg.

6907.

Nem pennhoz illik a szablya. KV.

6908.

Mestert a szablya olykor agyon vgja. (5113.)

6909.

n tudom azt, meg Szab Mihly. (7032.)

6910.

Nem szabja ki magt a szab.

6911.

Szent a szab neve, kinl folt nem marad.

6912.

Szaga utn borra mint j vizsla nyulra.

6913.

Ha nem ltja magt, de rzi a szagt.

6914.

Szagval j a kposzta.
6915.

Fonj szajha, inged lesz.

6916.

Tarka barka ruha illik a szajha farra.

6917.

Csacsog/Elmondja mint a szajk.

6918.

Sok szakcs, elszza az telt. (589.)

Nmet: Viele Kche verderben den Brey.

1361

6919.

Sok szakcs kzt stlan marad az tel. KV.

6920.

J szakcs ritkn hal meg hhel. K.

6921.

A szakcs is kirly maga konyhjban. (445.)

6922.

Ha szakcs vagy, kanalat fogj; ne nyulj az oltrhoz.

6923.

Nem mind szakcs, a ki nagy kst hordoz. KV.

Nmet: Es sind nicht alle Kche, die lange Messer tragen.
6924.

Tlben kt szakcs, egy kulcsr, nyrban kt kulcsr, egy szakcs.

6925.

Nincs oly szakcs, ki mindennek szja iznt fzzn. Sz.

6926.

Legjobb szakcs az hsg.

6927.

Szerelmes a szakcsn.
Akkor mondjk, ha igen ss az tel.
6928.

Van szakl.
Szoksban volt a rgieknl a szaklbl kihuzni egy szlat s zlogul adni; honnan a szakl jelkpe a biztostsnak.
6929.

Adnak szaklamra.
6930.

Szabad szaklra hagyni. KV.

6931.
1362

Csak szaklra nzve tisztelend. KV.

Latin: Barba tenus sapientes.
6932.

Szaklamba kapott.
Latin: Barbam vellere.
6933.

Megbecslte szaklt.
Vagyis: tekintett a maga becsletre.
6934.

Becsld meg az sz szaklt.

6935.

Szaklamra veszem.
Jt llok, kezeskedem, biztostom.
6936.

Szaladj vrmegybe val. (2890.)

6937.

A mint szaladsz, ugy haladsz.

6938.

Ha ily drga a szalma, hogy leszen a szna.

6939.

Rosz a szalmja.
6940.

Szalmt/res szalmt cspel.

Nmet: Leeres Stroh dreschen.
6941.

Rosz szalmn alszik. (5922.)

6942.

Nem szalmaszl hogy elhnyd.

6943.
1363

Szalmaszllal se lmodtam hogy megakadna Szalmaszlat sem tettem keresztl utjban.

6944.

benne.

Szalmakopja. P.
Gynge okoskods. "Ezek csak szalmakopjk" Pzmn.
6945.

Szalmatznek szene is hitvny.

6946.

szalonna j a hznl. K.
6947.

Megkezdtk a szalonnt.
Ha iskols gyermeket elszr fenytnek, ha p. hatalomban levt elszr megtmadnak, tekintlyt trni kezdik: ilyekre szl e km.
6948.

Jobb egy ujjnyi szalonna a kposztban mint semmi. KV.

6949.

Legyen kvr a szalonnja.

Azaz szerencssen ssn ki. Mikor disznt l valaki, ugy szoktk ksznteni. Innen a km.
6950.

Uj szalonna, bor.
6951.

R vrjk a szalonnra.
Azaz meglesik, mint a szalonnra kapott macskt, hogy trbe ejthessk.
6952.

Szalonnja hasadna. (1704.)

6953.

Przslheted, nem lesz abbl szalonna. (500.)

6954.

R jr a szalonnra.
1364

6955.

Emberkedik mint szalonnabr a parzson.

6956.

sszemegy mint szalonnabr a tzn.

6957.

Tudja minden szamr maga terht.

6958.

Szamr se bir el asztagot.

6959.

Aranyat hord a szamr, bogcskrt eszik. (6018.)

6960.

Brsony nyereg szamrra.

Szamr htn Nem illet szamarat vrs nyereg. M.
6961.

selyem

nyereg.

Igen rti szamr a szp szt. KV.

6962.

Szamr ll a l elibe.
6963.

Elszenvedi szamr a verst, csak enni adjanak.

Latin: Asinus esuriens fustem negligit.
6964.

Igen kell szamrnak hegedsz. KV.

Latin: Asinus ad lyram.
6965.

Szamr tbbre nzi aranynl a szalmt.

Latin: Asinus stramenta mavult Nmet: Der Esel hat lieber Stroh denn Gold.
6966.
1365

quam

aurum.

Aranyos kantr szamr fejhez: bot a tegezhez. P. (1153. 1812.)

6967.

Szamr arany lant mellett is szamrntt ordt.

6968.

A szamr csak szamr, ha Bcsbe viszik is. (6041.)

Nmet: Ein Esel bleibt Esel und km' er gen Rom.
6969.

Szamarat flrl. (5277.)

6970.

Szamr a juhok kzt.

6971.

Ordt mint a szamr.

6972.

Ostoba mint a szamr.

6973.

Hozz szokott mint a szamr a bjthz.

6974.

Szamrbgs, ebugats nem hallik mennyorszgba.

6975.

Hallottam szamrrivst, el nem futk.

6976.

Megette a szappant. (1155.)

6977.

Nem eszi a szappant.

6978.

Megmostk szappan nlkl.

6979.

Elpattan mint a szappanbubork.

1366

6980.

J szappanozs fl borotvls.
6981.

Csrg a szarka.
Azaz vendg lesz a hznl.
6982.

Sokat akar szarka, de nem biri farka.

6983.

Ugrl mint a szarka.

6984.

Nagy a szarva, csekly az rtelme. KV.

6985.

Szarvat visel.
a frfi, ha szerett tart felesge. Andronikus grg csszr (1183. uralkodott) igen bizalmas trsalgsban lt fvrosa legszebb hlgyeivel, kiknek frjeit, hogy annl inkbb tvol tarthassa, vadszati joggal ajndkozta meg, mit egy szarvastlk brzolt hzaikon. Ily kitntets mellett csalatni jelentse a kzmondsnak.
6986.

Szarva n.
Unja magt.
6987.

Igen tallta szarva kzt a tgyit. M.

6988.

Letttk/Letrtk a szarvt.
Megalztk hatalmt. A szarv, mint nmely llatok fegyvere, keleten a hatalom jelkpel szolglt. A "Jelensek" knyve a szentirsban hemzseg ily kpektl.
6989.

Nehz helytt van szarvas az erdben, levl a kptalanban. a) Olyan mint a szarvas.
1367

6990.

Vn szatyor.
6991.

J szavattyus. a) Ha szbla szakadja, plzza megvgja. P.

M.

Ezt egy szegny olh mond rosz magyarul, s jelentse: ha karddal nem is, de megveretik plczval; azaz igy is ugy is bntets ri.
6992.

Sok szj, sok falat.

6993.

ldott a sok kz, tkozott a sok szj.

6994.

Sok a szj, kevs az rltt.

6995.

Nagy szj nagy falatokkal telik.

6996.

Ne szlj szm, nem fj fejem. (3331.)

6997.

Szjn ember messzi elmehet. (4399.)

6998.

Nem lehet mindennek bedugni szjt.

6999.

Egy szj fu hideget is, meleget is.

Latin: Ex eodem ore calidum Nmet: Warm und kalt aus Franczia: Souffler le chaud et le froid.
7000.

et einem

frigidum Munde

efflare. blasen.

Szja isten, szive rdg.

7001.

Ms szjval lakik jl.

1368

7002.

Mi haszna td szd, ha nem rzi. (5484.)

7003.

Sokat hti szjt. (4785.)

7004.

Soha nem ll be szja.

7005.

Mintha szjbul pkte volna ki. (4599. a.)

7006.

Mosdatlan szju.
7007.

Mg tejes a szja.
7008.

Sima szj.
7009.

Befagyott a szja.
7010.

Megnyalod a szdat utna.

7011.

Eszem a szdat tormval.

7012.

Csak a szjt ttja.

Ttja szjt, semmit nem mozdt. D.
7013.

Majd kiesett a szjn.

Nagyot stott.
7014.

Szjt grbitgeti, herczeg akar lenni.

1369

7015.

Segget csinlt szjbl.

7016.

Megehetn szp szjval.

7017.

Szjba rgni.
t. i. a szt; azaz igen vilgosan megmagyarzni.
7018.

Szja sem ugy ll hogy okosat mondjon.

7019.

Szabad szju.
7020.

Meggette a szjt.
Nmet: Sich das Maul verbrennen.
7021.

Szmbul vetted ki.

Azaz pen mondani akartam n is.
7022.

Jr a szja mint a kerepl.

7023.

Magam szjtul elvonom, azt is neki adom.

7024.

Megtrli szjt.
Nmet: Er wischt das Maul und geht davon.
7025.

Elbb a tlba, aztn a szjba. (4103.)

7026.

Lakat van a szjn.

1370

7027.

Szjn viszik a lovat.

7028.

Szjhegyezs nem ftyls.

7029.

Embernl szndk, istennl ajndk.

7030.

Nem j czgrt ktni titkos szndkunknak.

7031.

Sznom, de nem bnom. (Lsd: bnom.)

7032.

Mindent tud, mint Szntai Pl. (6906.)

7033.

Bolondsg a szntsvets, let csak a szatyorkts.

7034.

A mit kap, rajta szrad.

7035.

Mind a vizig szrazon.

7036.

Tarka mint a szrcsamony. K.

7037.

Maga szrnyra kelt.

7038.

Megnyirtk a szrnyt.
7039.

Szsz embersg nem sokat r.

Ez leginkabb onnan ragadt az erdlyi szszokra, mivel hidegek, nzk s tvol esnek vendgszeretetben a krltk lev npfajoktl. (L. Kazinczy F. Eredeti munki. 2. 240-246. ll.)
1371

7040.

Hagyd albb, j szsz. P.

A krked szsz dicsekedett vele hogy szz trkt vgott le, de utoljra mondk neki: hagyd albb, j szsz! s elvgre is ugy jtt ki hogy egyet sem vgott le.
7041.

Hagyd albb, j szsz, mert nem babodban talltl.

7042.

Rnczos mint a szsz csizma.

7043.

Szedje fel, a ki elszrta.

Ezt egy czigny mond, mikor aratni httk.
7044.

Kitetszik a szeg a zskbl.

7045.

Szeg is reszket a falban eltte.

Nagy tolvajra mondjk, ha bemegy valahov.
7046.

Szeget szeggel. (6615.)

7047.

Fejre t a szegnek.
7048.

Egy szeg miatt sntul meg a l.

7049.

Szeget kiml, patkt veszt.

7050.

Szegedre dohnyrt.
7051.

Kurta mint a szegedi szoknya.

1372

7052.

Eleget l a szegny.
7053.

Eleget lt a szegny, ha korn meghalt is.

7054.

A szegny pokolban is szegny.

7055.

Ha szegny vagy, ne tnczolj. (6718.)

7056.

A szegny husvt napjn is fekete vasrnapot l. D.

7057.

Ki gyzn a szegny hzt tyukkal, kalcscsal.

7058.

Szegnynek mg a csuprbul is kiforr. (8367.)

7059.

Knnyebb a szegnyt kicsufolni mint megruhzni.

7060.

Knnyebb a szegnyt megsznni mint jl tartani.

7061.

Mindentt btorsgos a szegny. KV. (4551.)

7062.

Mindentt szegny a szegny. KV.

7063.

Szegny ajndka drgba kerl.

7064.

Szegnynek a kereszte is szegny. KV.

7065.
1373

Szegnyt az g is huzza. (8367.)

7066.

Ki szegnyben bizik, szalmn hizik./ndra tmaszkodik.

7067.

Nem illik szegnyhez a nagy nedngessg. KV.

7068.

Akrmit adnak a szegnynek, ksznje meg.

7069.

Senki sem bartja a szegnynek.

7070.

Nincs a szegnynek flt marhja.

7071.

Ott vesz a szegny, a hol urr akart lenni. D.

7072.

Sajt s kenyr, kt tl tel a szegnynek. D.

7073.

Szegny ember szndkt boldog isten birja.

Nmet: Der Mensch denkt's, Gott lenkt's.
7074.

Ha a szegnyt szidalmazod, istened kromlod. K.

7075.

Szegny hztul sztvr brny./ml. D.

7076.

Szegny fog madarat, de gazdag eszi meg. ML.

7077.

Nincs gymlcszbb a szegny tenyernl. K.

7078.

Szegny ember tele helyett is aluszik. D.

1374

7079.

Szegnynek ajtajt nem rzi a man.

7080.

A szegnynek kicsin is sok.

7081.

Szegnynek a szerencsje is szegny. ML.

7082.

Szegnynek koppan szeme, szja.

7083.

Vgy el engem, te szegny, ketten lesznk szegnyek. ML. (4550.)

7084.

Brt is lehuznk a szegnynek.

7085.

Szegny a szegnyt hamar kicsufolja. D.

7086.

Szegnyt a lgy is jobban csipi.

7087.

Gyujts r; nem ltszol oly szegnynek.

7088.

Nehz a szegny legnynek becsletet kapni. KV.

7089.

Nehz a szegnynek tisztre hgni. (5243.)

7090.

Senki sem irigyli a szegnynek.

7091.

Ritka mint a szegny ember buzja.

1375

7092.

sszebujtak mint a szegny ember malaczai.

7093.

Szegny legny nem nagy ur. a) Holmit a szegny knnyen szmba b) Szegny, a ki c) Szegny ember vizzel fz. D.
Nmet: Arme Leute kochen mit Wasser.
7094.

D. veszi. ms.

Nem gyalzat a szegnysg.

Nmet: Armuth ist keine Schande.
7095.

Szegnysg nem szerez kardoskodst. KV.

7096.

Szegnysg gyalz. KV.

7097.

Nagy akadly a szegnysg.

7098.

Sokra visz a szegnysg.

7099.

Szegnysg is lehet dicssges.

7100.

Szegnysget el nem titkolhatni. D.

7101.

Mint vas szeg a zskbul, szegnysg a hzbul. D.

7102.

Szegnysg remnysg.
7103.

Lbr a szekernye. P. (913.)

1376

7104.

Flre szekr, jn a kocsi. (922.)

7105.

Hjas szekr, hoszu ut.

7106.

Megy a szekr, ha hjazod.

7107.

Szekr alatt dencz kutya. (4760.)

7108.

Vgsban fordtja meg a szekeret. D. (5130.)

7109.

Nincs oly rakott szns szekr, kire mg egy villa nem fr. KV.
7110.

Minek futsz oly szekr utn, mely nem akar flvenni.

7111.

Ha szekered nincsen, talpad kszen legyen. (2150.)

7112.

Kinek szekere farkn lsz, annak ntjt dudoljad. KV. (4866.)

Nmet: Wess Brod ich esse, dess Lied ich singe.
7113.

Szekeren ment, gyalog jtt.

7114.

Knny szekr mellett gyalogosan. (3288.)

Nmet: Es ist gut neben einem Wagen gehen. Franczia: Il est ais d''aller pied, quand on tient son cheval par la bride.
7115.

Ha mr fujdogl a szell, a) A szell is megrt neki.

7116.
1377

nem

sok

bell

tell.

Tbb szem tbbet lt.

7117.

Kkszem uri Srga szem Fekete szem czigny szem.

7118.

szem, macskaszem,

Felnyisd a szemed, ha mit akarsz. KV.

7119.

Helyn kelt a szeme. (2673.)

7120.

A szem mindent lt, csak magt nem.

7121.

Szemnek minden, kznek semmi. (6771.)

7122.

Ezen is sok a) Szemet szemrt.

Franczia: Oeil pour oeil.

szem ll

kap a

m.

KV. szeme.

b) Keresztben c) Szemet hunyni.

Ltatlann tenni, elnzni, megengedni valamit.

d) Viszket a jobb/bal szemem.

Ha jobb szem viszket, j, kedves dolgot fogok ltni; ha bal, sirni fogok. Latin: Oculus dexter mihi salit.

e) Szemedet is ellopn.
7123.

Nincs szeme. (5942.)

7124.

Bal/Grbe szemmel nz.

7125.

Nem lt a szemitl.
1378

7126.

Majd kiszurja szemt.

Azaz eltte van valami s mgsem ltja.
7127.

Szemet szur.
Fltnik, magra vonja msok figyelmt.
7128.

Kiszurtk a szemt.
Azaz kevssel kielgtettk.
7129.

Kiszedtk a szeme szrit.

Ugy rszedtk, hogy most mr maga is lthatja csalatst.
7130.

Kinyilt a szeme. (6006.)

Csaldsbul flbredt, tisztn lt, fel van vilgostva.
7131.

Flnyilt a szeme. (1437.)

7132.

Szeme fnye.
Azaz legkedvesebb bszkesge; p. atynak gyermeke.

a) Ugy szeretem mint a szemem fnyt.

Franczia: Il l'aime comme la prunelle de ses yeux.
7133.

Kitrlttk a szemt. (7129.)

7134.

Megll a szem rajta.

7135.

Hiszek a szememnek.
7136.

Nehz a szemet megcsalni.

1379

7137.

Szembe, rzsm, ha szeretsz.

7138.

Megvan, mit szeme, szja kivn.

7139.

Szeme sem ll isten igazban.

7140.

Nagyobb a szeme, mint a gyomra./szja. (5320.)

7141.

Ugy nzz a szemembe. (2382.)

7142.

Szp a szeme, de rdg a szive. Sz./az ha. KV.

7143.

Senki sem sirja ki szemt a ms szerencstlensgn. KV. (5789.)

7144.

Nem j ember, ki msnak szembe nem mer nzni.

7145.

Egy szemkkel sirnak, ms szemkkel k tudjk, kire kacsingatnak.

7146.

Kiki maga szemvel lt. (450.)

7147.

Szemre, fre.
Azaz klsre nzve.
7148.

Hidd, a mit szemed lt.

7149.

Koppan a szeme.
1380

7150.

Szemem, szm elllt.

7151.

Szemtl szembe.
7152.

Szem a llek tkre.

Nmet: Das Auge ist des Herzens Zeuge.
7153.

A mit a szem nem lt, a sziv hamar felejt.

Nmet: Was das Auge nicht sieht, bekmmert das Herz nicht.
7154.

Ugy ll a szeme a) Szemrl esett neki. (4940.)

7155.

mint

vasvilla.

Szembektsdit jtszik.
7156.

Fut mint a szemvert.

Szemmel van megverve a gyermek, midn olyan ember nz r ersen, kinek szeme les, haragos; kirl szoktk mondani: szeme sem ll isten igazban.
7157.

Eltemettk szemfdel nlkl.

7158.

Szemhj alatt is vigyz.

7159.

Szemesnek/Szemflesnek ll a vilg. (5880.)

7160.

Szemesnek val a jtk, vaknak az alamizsna.

7161.

Nem knytelen a szemes hogy a vakot kalauzul vegye. K.

1381

7162.

A hol a szemrem, ottan a becslet.

7163.

A szemrmessg nem szokott titokhoz. KV.

7164.

Szemtnek is kell egy kis helyt engedni. K.

7165.

Maga szemetn berzenkedik. KV. (445.)

7166.

Ki szemten nevekedik, mst is rhesnek tart.

7167.

Szemttel mindent kihord.

7168.

Szemtbl mindig marad valami.

7169.

Kinek ms fegyvere van, nem hny szemetet ellensge szembe. K.

7170.

Nem mind szent, a ki templomba jr.

Nmet: Es sind nicht Alle Heilige, die in aller Heiligen Kirchen gehen.
7171.

Minden szentnek van mennyorszgban helye.

7172.

Szentnek is maga fel hajlik a keze. (4452.)

7173.

Se nem rt se nem hasznl mint a szenteltviz.

7174.

Szentesi ember a szentirsbl is hazudott.

1382

7175.

Kutyabaja mint a szentesi halottnak.

7176.

Seggre lt benne a szentllek. (645.)

7177.

Szentsggel is visszalhet az ember.

7178.

Se szeri se szma.
7179.

Szp szervel. (5877.)

7180.

Meg nem llja szerdk a nyrsat; aszony a titkot. BSz. (4353.)

7181.

Villval eszi a szerdket. (2815.)

7182.

Szerecsent szappanoz. P.
Latin: Aethiopem lavare.
7183.

Nem lt a szerelem. KV.

7184.

Ravasz a szerelem, arany bkval jr. K.

7185.

A szerelem veszedelem.
7186.

Szerelem gytrelem.
7187.

Nem mindenben des gykr a szerelem.

7188.
1383

Szerelem bura visz.

7189.

Szerencse prblva j.
7190.

Szerencse ha szolgl, mg ne tartsd szolgdnak. KV.

7191.

Hitvny szerencse, melynek nincs irigye.

7192.

Veszett szerencse az, hol megsznik a remnysg. K.

7193.

Kereken fordul az ember szerencsje. KV.

7194.

Szerencse, ndszl knnyen eltrik.

7195.

Mit a termszet nem adott, megkinl vele a szerencse. K.

7196.

Szerencse ritkn jr kevlysg nlkl. K.

7197.

Senki nem tudja, szerencse kinek adja. KV.

7198.

Derk llapot a szerencsn fekdni. ML.

7199.

Tarts a szerencstl, ha nagyon hizelkedik.

7200.

Olyan a szerencse mint forg Velencze. KV.

Szerencse, Vilgi szerencse vltoz Velencze.
7201.
1384

Velencze.

Ugy dicsrik a szerencst, a mint szolgl.

7202.

Titkold szerencsdet. KV.

7203.

Els a szerencse, msodik az lds.

7204.

Levett is jtszik a szerencse.

7205.

Ritkn bnik emberrel halkan a szerencse.

7206.

Szerencse a mankt utna hajitja.

7207.

Nagyobb szerencsje mint maga.

7208.

Ritka madr a j szerencse.

7209.

Egytt jr a kt szerencse.
7210.

Szerencse fia.
7211.

Szerencst stkn kell ragadni.

7212.

Kiki maga szerencsjnek kovcsa.

Latin: Sui cuique mores Nmet: Jeder ist seines Glckes Schmidt.
7213.

fingunt

fortunam.

Vastag remnysget is megejt a szerencse.

7214.
1385

Nincs gallrunkhoz varrva a szerencse.

7215.

Puszta szerencsre tmaszkodni vakmersg.

7216.

Nem j szerencse az, melyet el nem birhatsz.

7217.

Tud a szerencsrl.
7218.

Szerencst Vagy lek vagy halok, szerencst prblok.

7219.

prblni.

Szerencsje akadt.
Lenyra mondjk, ha frjhez megy, mintha nem pen oly szerencsje volna frfinak is a j felesg.
7220.

Tenyern hordozza a szerencse.

7221.

Vrjuk el, mit hoz a szerencse.

7222.

Forg/Olyan a szerencse, nincs lland kincse.

7223.

Nem alku a szerencsnek hizelkedni. D.

7224.

Tarts a szerencstl, ha nagyon hizelkedik. D.

7225.

Markban volt a szerencse.

7226.

Ritka nagy szerencse kis kevlysg nlkl.

1386

7227.

Nem tudja becslni a szerencst, ki soha nem volt szerencstlen.

7228.

Szerencsehaj.
Azt a hajszlat szoktk igy nevezni, mely legelsben szl meg.

a) Szerencsefre tallt.
7229.

Szerencssnek kiki trsa akar lenni.

7230.

A ki szerencstlen, bottal is agyon lvi magt.

7231.

Szerencstlennek a hall se bartja.

7232.

Minden l felrugja a szerencstlent.

7233.

Szerencstlennek az egyenesen is eltrik lba. K

7234.

Szerencstlennek a nap is ksn kel.

7235.

Szerencstlennek a szeretete is szerencstlen. ML.

7236.

Szerencstlensg mellett j henylni. KV.

Azaz szerencstlennek legjobb semmit nem csinlni, mert minden vllalata roszul t ki.
7237.

Nem kell kvet a szerencstlensgrt.

Latin: Mala ultro Nmet: Dem Unglck braucht man keinen Boten zu schicken.
7238.

adsunt.

1387

Nincs oly lngol szerencstlensg, melyben egy szikra j szerencse ne volna. D.

7239.

Btorsgosb egy szerencstlensg kettnl KV.

7240.

Ki valakit szeret, arra sok szemet vet.

7241.

Szereti, mert neveti.

7242.

Ugy szereti, majd megeszi.

7243.

Ki mit szeret, ha nem szp is, kedves az annak.

7244.

A ki igazn s vigyzva szeret, hallgatst is rti kedvesnek. K.

7245.

J szeretni, de titkosan.
7246.

A kit minden szeret, nehz megrizni.

7247.

A ki vilgosan szeret, megitlik az emberek.

7248.

Jobb tvol szeretni mint kzel gyllni. BSz.

7249.

Ki mit szeret, arra nz.

7250.

A ki szeret, ktszer l.
7251.

Szeretni nem vtek.

1388

7252.

Ha a szeretet elmult, soha se volt igaz.

7253.

Szeretet g tz. KV.

7254.

Szeretetben egy harmadik mindig alkalmatlan. ML.

7255.

Ktfle szeretet nehezen fr ssze.

7256.

Nem lland az erszakos szeretet.

Nmet: Gezwungene Liebe und gemalte Wangen dauern nicht.
7257.

Az igaz szeretet nem rzi a munkt.

Nmet: Lieb' empfindet keine Arbeit.
7258.

Az igaz szeretet fl az a) Jobb a szeretnek sebe mint a gyllnek cskja.

7259.

rulstl.

Fak szekr, kender hm: mind a kett rosz szerszm. Sz. a) Mifle szerzet?
7260.

Tiszta papiros, ir toll nem tudnak szgyent.

7261.

Szgyenkre lltottk.
7262.

Kt szk kztt fldn maradt. P.

Latin: Duabus sedere Nmet: Wer auf beiden Sthlen sitzen will, fllt oft zwischen durch.
7263.
1389

sellis.

Ott felejtette a Magval hordja a kis szket. D.

kis

szket.

(6497.)

Leginkbb hlgyekre mondjk, kik sokig szeretvn beszlgetni, idn tul elmulatnak, elfelejtik magokat.
7264.

Ksd be a szklbat.
Ha gyermek csekly ts miatt sir, azzal mtjk el, hogy a szklbat fogjk bektni, s az fjdalma elmulik.
7265.

A szkely pokolba is elmegy, csak megfizessenek. KV.

7266.

Szkely fogads. (377.)

7267.

Szkely fortly.
7268.

Ostoba mint a szkely.

7269.

Szle, hosza egy.

7270.

Egy szlbe fogni.

Hogy a kocsis jobban rhesse ostorval a lovakat, egy szlbe fogja; igy a km. p. mesternl a fenytk szigoruabb ttelt jelenti.
7271.

Itt fu a szl, oda megy.

7272.

Tudjuk, honnan fu a szl.

7273.

Rosz szl Roszul ver a szl felle.

7274.
1390

fu

felle.

Hallik a szele.
7275.

Hideg a szl tlben a meleg kohbl is.

7276.

Szl a tlgyet lednti, de a nddal nem bir. K. (5668.)

7277.

Szl ellen hugyozni. (6114.)

7278.

Rosz szl fu Komromtl Temesig.

7279.

Szelet fontol.
7280.

Szeleken horgsz.
7281.

A ki aztn veszni indul, a szl is rt annak. KV.

7282.

A szele gonosz.
Azaz a tli hideg nem volna oly killhatlan, de, mint a czigny mond, a szele gonosz.
7283.

Szelt vettem.
Kergettem.
7284.

Tudja szl, hol nyugszik a szunyog.

7285.

Fuv szltl is rizni.

7286.

Nem l az ember szllel.

1391

7287.

Bel szortottk a szelet.

7288.

Rosz szl az, mely szombaton sem ll meg.

7289.

Szelet csap.
7290.

tlpi a szelet. (2491.)

7291.

Minden szl a) Szlnek beszlni.

Nmet: In den Wind reden.
7292.

az

v./utn

fordul.

Sebes Sebesebb a szlnl.

7293.

mint

szl.

Szlvsznek hajadat soha meg ne higyed. KV.

7294.

Ment mint a szlvsz.

7295.

Fekete mint a holt szn.

7296.

Sajnlja a szenet, hidegen veri a vasat. (1274.)

7297.

Eleven szenet gyjt maga fejre. (2690.)

7298.

Szngetnek tkn a szeme. (1779.)

7299.

Sznvonu nem nevetheti a laptot. (4193.)

1392

7300.

Szna-e vagy szalma?

Azaz j-e vagy rosz szerencse? Fiu-e vagy leny a most szletett gyermek? oda adjk-e vagy nem valakinek a lenyt? Ily krdsekre hasznljk e kzmondst.
7301.

Renden van sznja. (4192.)

Azaz j karban van gazdasga, vagyoni llsa, pre stb.
7302.

Sznt, szalmt ennnk.

Vakon engedelmeskednnk.
7303.

Szentelt szna nem hizadalmas.

7304.

Szna van a szarvn.

klels krnek jell sznt szoktak volt rgen a szarvra ktni. Innen a km. Latin: Foenum habet in cornu.
7305.

Szereti huzni a ms sznjt. (7439.)

Msok felesgnek rmest udvarol.
7306.

Ki szp, sirtban is szp.

7307.

Szpnl van szebb.

7308.

Szpre megy a fst. (2946.)

Ha frfira megy a fst, rendesen igy mondjk: okosra megy a fst, de ha nre, akkor "okos" helyett mindig "szp" ll.
7309.

Ki szpen viseli magt, ha rut is, szpnek tartjk.

7310.
1393

Ha a szp szpen szl, mg egyszer olyan szp. D.

7311.

Nincs oly szp, kiben gncsot ne leljenek. D.

7312.

Szprl szpen szoktak szlani. D.

7313.

Sokan krik a szpet, de csak egy lesz.

7314.

Szprt, jrt messze kell fradni. D.

7315.

Szeretjk a szpet, az eleven kpet.

7316.

Szebb a szp, ha magt nem ismeri.

7317.

Akrki is szereti a szpet.

7318.

Szereti a szpet.
Arra mondjk, ki elveszi a gyertya hamvt.
7319.

Addig szp akrmi, mig szebbet nem ltni. (3656.)

7320.

Senkinek a szp nem szakasztja szjt. KV.

7321.

Szpet tenni. (2865. c.)

7322.

Elg szp, csak az brzatja goromba. K.

7323.

Szp volt, j volt, mgis megholt.

1394

7324.

Szp vagy, ha mondom.

Szemrehny dorgls, mikor valaki p. igrkezett s nem ment ltogatni.
7325.

Nincs kedvesebb, se rvidebb a szpnl. D.

7326.

Szp a szpet hamar r veheti. D.

7327.

Szppel szpen kell bnni.

7328.

Knny a szpet szeretni.

7329.

L is a szpre nyerit. D.
7330.

Ha a szpnl szebb nem lenne, mg elbizn magt.

7331.

Ritka szpsg irigy nlkl.

7332.

Szpsg s jmborsg ritkn jrnak egy nyomban. K.

7333.

Szpsg msodik ifjusg.

7334.

Nincs kedvesebb se rvidebb a szpsgnl.

7335.

Szpsg s gazdagsg hamar mul jszg.

7336.

Szpsg nem tart rkk.

1395

7337.

Szpsggel jl nem lakhatni.

7338.

Sztszedni.
Azaz gondjaiban elszrdst szerezni valakinek.
7339.

Megy bel mint Szigyiribe a lgy kenyr. (4854.)

7340.

Knny ms brbl szjat hastani.

7341.

Szilgyi. KV. (3966. a.)

Szilrd, kemny nyaku. Szilgyi Mihlyrl, Mtys kirly nagybtyjrul maradt km.
7342.

Koty bel szilval, majd megborsolnak. Cz.

7343.

benne sincs szilval.

7344.

Szinnel, izzel klnbznk egymstl.

7345.

Szinrl szinre.
7346.

Bizonytalan szin. (3740.)

7347.

Szines szives.
7348.

Uj szita szegen fgg, de vgre pad alatt leszen helye. P. Uj szita szegen fgg, az hever fldn. (6778.)
7349.
1396

tlt a szitn. (5965.)

7350.

Mintha sr szitn ltnm.

7351.

Van ott minden: kis szita, nagy szita. (227. 2709.)

7352.

Kinek szive telve, megnyilik a nyelve.

Nmet: Wessen das Herz voll ist, desz Franczia: De l'abondance du coeur la bouche parle.
7353.

geht

der

Mund

ber.

Kinek mi szivben, megtetszik Kitetszik szembl, mit forgat a szive.

7354.

szemben.

Csak szive ne volna az embernek.

7355.

Meghasad/Megreped a szivem.
7356.

Mi a szivn, az a nyelvn.
Nmet: Das Herz auf der Zunge haben. Az arab szokta mondani: bolondnak nyelvn l szive, okosnak szivben nyelve.
7357.

Nehz a szivet megcsalni.

7358.

Kinek kinek szive tancsad. KV.

7359.

Bnatos szivet akrmi sz szele is megkeserti. KV.

7360.

Kinek mihez kedve, ott akad a szive. KV. (4266.)

7361.
1397

Szivrl esik neki. (7154. a.)

7362.

Ha van disznszived.
p. Jjn velem, a kinek van disznszive, azaz mindenre ksz, elsznt btorsga.
7363.

Kivenni szivt.
Megtudni, mi lakik valakiben: ers-e, gynge-e. Teht t meg tismerni valakit.
7364.

Szrba szllott a szive. (645.)

7365.

Helyn szive. (644.)

7366.

Ott, ott a szivet, a bal oldalon.

7367.

Iszik mint a szivrvny.

Nphit a szivrvnyrul hogy a mint fldre hajlik ivvel, folykbul felszivja a vizet, nehogy kicsapjanak; innen van neve is, mivel igen megegyez az szvetsgi hagyomny, mely szerint a szivrvny annak zloga hogy znvizzel nem boritja el tbb isten a fldet.
7368.

Vltozik mint a szivrvny.

7369.

Illik mint arany rojt szobrnczi gubhoz.

7370.

Ki mint szokta, akkp ropja. KV.

7371.

A mint szokja, ugy fogja.

7372.

A mint szokunk, a) Knnyebb, a mihez szoktunk.

1398

ugy

lnk.

7373.

Nem mind rosz, a mi szokatlan.

7374.

Termszett vlik a szoks. KV.

Latin: Consvetudo Nmet: Gewohnheit ist andre Natur.
7375.

altera

natura.

Rgi szoks trvnyny vlik. K.

Nmet: Gewohnheit will Recht werden.
7376.

J szoks tartja az orszgot.

7377.

A mi szoks, illend is. ML.

7378.

Rgi szoks, rgi erklcs.

7379.

Egy j szoks tbbet r hrom j cselekedetnl.

7380.

Rgi szoks mindig megtr.

7381.

Rgztt szoks megkti a jzan rtelmet. K.

7382.

Nehz a megrgztt szokst elhagyni.

7383.

J szoks gazda a hznl.

7384.

Jobb trvnyt bontani mint szokst elhagyni.

7385.
1399

Szoknyja rzsa, ktnye tafota. (3832.)

7386.

Szolga is tall, kinek parancsoljon. K.

7387.

A ki szolga, nem ur az.

7388.

Szolgnak tele els fizetse.

7389.

Rest szolgnak bot a bre.

7390.

Ha parancsolni akarsz, tarts szolgt.

7391.

Mennyi szolgd, annyi ellensged. KV.

7392.

Nem fln, hanem htn tanul a rosz szolga.

7393.

Rosz szolgnak minden rn telik esztendeje.

7394.

Rosz szolgnak nyelve a legfrisebb tagja.

7395.

Ne jtszl szolgddal: trsul fogad.

7396.

Jvendl szolgt mindenha kerljed. KV.

7397.

Szktt szolga nem mond jt urrul. P.

7398.

Szktt szolgnak nincsen bre./bot a fizetse.

1400

7399.

Ki szolgjt gyenglteti, fejre neveli. BSz.

7400.

Szaklos szolgnak a sz is veresg.

7401.

Vn szolga cska butor.

7402.

Mesl szolgnak ritkn helyn dolga.

7403.

A mely szolga elfelejt ebdet enni, megrdemli a j vacsort.

7404.

Szolga sokat halljon, de keveset valljon.

7405.

Ketts nnep, hetes es: szolganyugodalom.

7406.

Se arany, se brny, de szolglat. KV.

7407.

Lusta szolgl nem farn l, hanem fln.

7408.

Szomjasnak kevs vigasztals az res kors.

7409.

Szomjunak a viz is iz.

7410.

Elmult a szomjusg, nem bart a kut. (2843.)

7411.

Szomjusg ellen ital az orvossg.

7412.

1401

Ha szomoru megrszegszik bujban, mg busabb lesz, ha feljzanodik.

7413.

Szomorunak sirsa szive knnylse. D.

7414.

Keveset lt a szomoru, ha ksn halt is meg. D.

7415.

Szomorunak nehz vig arczot mutatni.

7416.

Kt szomoru is vigasztalhatja egymst. D.

7417.

Szomoru dolog senkit nem bntani, mgis bntatni.

7418.

Szomorunak szomoru ntja.

7419.

Szomorusg is hasznos, ha nem tarts. D.

7420.

Nha egy szomorusg flr a halllal.

7421.

Trhetlen szomorusg a kebles hboru. D.

7422.

Nagy szomorusg kurvs vnet ltni.

7423.

Ne szomorts.
7424.

Szomorkodni gyarlsg, ktsgbesni bolondsg.

7425.

Ne szomorkodj, lgy vig.

1402

7426.

rl mint finak a szomotori takcs, mikor halat fogott.

7427.

Rosz dolog a rosz szomszd.

Nmet: Bser Nachbar tglich Unglck.
7428.

Jobb a j szomszd egy rosz atyafinl.

7429.

Szomszddal j hzat fedni. KV.

7430.

Nem kell azon rvendeni, mikor a szomszd hza g.

7431.

Hitvny szomszda van. (1751.)

7432.

Egy kt hibart nem kell megvetni a szomszd lnyt.

7433.

Tanulj a szomszd hza szgn.

7434.

Jaj, kinek trk, zsid a szomszdja.

7435.

Gyermekrt, ebrt nem egyszer tmad villongs a szomszdban.

7436.

Kvrebbnek tetszik a szomszd aszony ludja.

7437.

Szomszd aszony tyukjnak nagyobb a tojsa.

7438.

Irigy a szomszd szeme.

Latin: Inimicus et invidus vicinorum oculus.
1403

7439.

Szomszdban nyal st a kecske. (7305.)

7440.

Szomszd falat jobb darab.

7441.

Szorgalom: gazdagsg, henyls: szegnysg.

7442.

Szorgalmas ember nem mutat holnapra.

7443.

Sz, a mi sz.
7444.

Sz a sz, de a val is val.

7445.

Egy sz mint szz.

7446.

Szz sznak is egy a vge.

7447.

Nem elg a sok sz, ha nem elg a czip. (3408.)

7448.

A sz zsebbe nem fr.

7449.

Nem j sok sz, sok pnz j. M.

7450.

Sok a sz, de kevs benne a s.

7451.

Nha egy sz egsz hboru.

7452.
1404

Egy sz is lelket zavarhat.

7453.

Nincs knnyebb mint a sz.

7454.

Nincs knnyebb a sznl, fekve is ki lehet azt mondani.

7455.

Szp sz nem elg a hasnak.

Nmet: Worte fllen den Bauch nicht.
7456.

Szp sz ellensget is megbkltet.

7457.

Mdjval ejtett sz enyhti a fjdalmat. K.

7458.

Sok benne a sz, de kevs a j.

7459.

Hogy fr ki szdon ez a kezes lbas sz? K.

7460.

Legtbb sz esik a vsrban.

7461.

Szp sznak szrnya nem szegik. P.

7462.

Szp sz pnzbe nem kerl.

7463.

J szt sem ad.

7464.

Nem r egy rva szt.

7465.

Szrt szt adni nem sokba kerl.

1405

7466.

Szt sem rdemel.

Nem mlt rla beszlni.
7467.

Fecskefszek krl legtbb a sz.

7468.

Ezrt egy j szt sem adok.

7469.

Knny a szt megfordtani: nem terhes szekr.

7470.

Kimondott szt nem lehet visszanyelni.

7471.

Addig szolgd a sz, mig ki nem mondottad.

7472.

Megrgd a szt, ugy kpd ki.

7473.

A ki szt nem fogad, knny azzal bnni.

7474.

Sok sznak sok az alja. (714. 2548.)

7475.

Nincs a sznak markolatja.

7476.

Nyele van a sznak.

Gyakorlatba kell venni azaz letbe kell lptetni a szt, szerinte cselekedni, nemcsak kimondani.
7477.

Ha szbul lehetne, tornyot ptene.

7478.
1406

Pusztba mondott sz.

7479.

Gyzi szval.
7480.

Nem tri csontod a sz.

Nmet: Ein Wort bricht einem keinen Bein.
7481.

A sz is fegyver.
Nmet: Worte sind auch Schwerter.
7482.

Er van a szban.
7483.

Fiam, Smuel, arrul sz se legyen.

7484.

Sem sz, sem tartomny.

7485.

Nem kell minden sz szelnek hitelt adni. KV.

7486.

Befalattk vele a szt.

7487.

Sz a mi sz, de azrt mg nem val.

7488.

Sz szt huz.
7489.

Nem hasznl a sz, ha a kz nem j.

7490.

Szava adja el az embert.

7491.
1407

Sok szava, kevs sava.

7492.

A szavak oktatnak, a pldk vonzanak.

7493.

Szp a szava, de rdg az ha. KV. (6082.)

7494.

Embert szavn, krt szarvn. (3398.)

7495.

Ura lgy szavadnak. (5339.)

7496.

Dzmlni kell szavait.

7497.

Tizedik szavnak se higy.

7498.

Sokat lss, hallj; Sokat hallj; de keveset szlj. KV.

7499.

keveset

szlj.

Sokat szl, de keveset mond.

7500.

Szlott valamit, de semmit se mondott.

7501.

Akkor szlj, mikor a bika fingik, akkor is azt mondd: iszom, iszom, uram.
7502.

Akkor szlj, mikor szltnak. (2715.)

7503.

Szljk, szapuljk.
7504.
1408

Szlj mr te is.
Egy fldes ur behvata kt czignyt, hogy velk dolgoztasson s ilyen krdst tn: ott van egy sonkadarab, ki szedi le rla a hust? "n!" felel az egyik. Van egy kis maradk bor is, ki iszsza meg? "n!" felel ugyanaz. Ott van egy tke, ki hasgatja szt? Ekkor az eddig felelget czigny meglki a msikat, s elkiltja magt: "szlj mr te is!"
7505.

Nem szstul krik a tancsot.

7506.

Szgrl, vgrl.
7507.

Semmi hire mint a szkevnynek.

7508.

Mint a szsz fonatlan.

Ily krdsre: hogy vagy? Ill felelet e km., ha dolgaival rendetlenl van valaki.
7509.

Elg szszt szereztem neki, csak fonhassa.

7510.

Lesz szsze, csak fonja.

7511.

A szszt is psznek mondja. (3360. 6418.)

7512.

Vagy mi a szsz.
Pldaul ily eladsban: emlitette hogy ltogassam meg, htt is, nem is, "vagy mi a szsz."
7513.

lban szke.
Hoszasan: lamban a szke, vagyis birtokomban van a szke. Ha valaki nekem ads tiz forinttal, s szmra letesznek nlam tiz forintot, magamat kielgtem vele, mondvn: lban vagy lba szke.
7514.
1409

Ha borjait megeszed, keveset szntasz a szkn.

7515.

Ez is a szke tehen borja. (353. 2511. 7689.)

7516.

Kedvetlen sznt res hassal a szke.

7517.

Ha elveszted szkt, viselj gondot lra.

7518.

Frt szlrt megzlogol, borral agyon kinl.

Jellemvons a magyar np arczkphez.
7519.

Eladta a szlt, sajtt vett az rn. (6375.)

7520.

Szlben is terem arany.

7521.

Szomoru mint a megszedett szl.

7522.

Szr nem gyapju.

7523.

Nem egy a szr a selyemmel.

7524.

Szr mentiben.
Azaz kimlve, simogatva, kedvt keresve.
7525.

A szrt is gerendnak ltja.

7526.

Min/Egyforma/Magam szr.
Szr azaz tulajdonu, termszet, rangu.
1410

7527.

Nem lehet a szrtl.

Azaz nem lehet valami tilt akadly s ok miatt.
7528.

Szrin szln/lbn elveszett. (2171.)

7529.

Szrszlhasogat. (3271.)
7530.

Szraz fban terem a szu.

7531.

ldja meg isten mint a szuhai malmot. D.

Gmrnek egy vlgye Szuha vlgynek neveztetik, mskp szraz vlgynek. Szuha tt sz, jelent szrzat. Szuhai malom az, melynek vize nincs; igy a kzmonds nem igen nagy lds.
7532.

Az h szunyog jobban csip./nehezet csip.

Nmet: Hungrige Mcken beiszen schlimmer.
7533.

Szunyogban is hjat keres.

7534.

Szunyog vrit nem mrhetni csbrrel.

7535.

Szunyogot megszri, a legyet elnyeli. KV.

7536.

Szunyogot is A szunyogbl tevt csinl. (5026.)

7537.

tevnek

lt.

Csip mint az h szunyog.

7538.

Szunyogcsipsben is meghalhat az ember.

1411

7539.

Ritka mint a szunyoghll.

7540.

Szurok a markodba. (1281.)

7541.

Egye meg a szurkot.

7542.

Nem eszi a szurkot.

7543.

A ki szurkot forgat, meg mocskolja kezt. P. (3328.)

Nmet: Wer Pech angreift, besudelt sich.
7544.

Nem birja/gyzi szuszszal.

7545.

Mig benne van a) Ne higy neki, mig benne van a szusz.

7546.

szusz.

Mondd meg, ne szuszogj, hadd tudjuk mi is.

7547.

Mit szuszogsz vele.

7548.

Mit szuszogsz mintha polyvt ettl volna.

7549.

Szksg trvnyt ront./szeg. KV.

Latin: Necessitas frangit legem.
7550.

Nagy ur a szksg.
7551.
1412

Nincs a szksgnek szabott trvnye.

Nmet: Noth kennt kein Gebot.

a) Szksg b) Szksgbl ernyt csinl.

7552.

trvnyt

csinl.

Megtanit a szksg. KV.

Latin: Necessitas magistra.
7553.

Szksg tesz okoss.

7554.

Ha bekszn a szksg, vge a szeretetnek.

7555.

Nagy dolog a szksg.

7556.

Szksg termi az egszsget. (2074.)

7557.

Nincs ersebb er mint kit a szksg ad. KV.

7558.

Rohadt szl, dlt gabona nem szerez szksget. (227.)

7559.

Mire szksged nincs, egy pnz is sok rte.

7560.

Szksg vlasztja meg az embert.

7561.

Volt szljk is: ttos volt s szemfnyveszt. P.

7562.

Tiszteld a szlket.
7563.

A ki szletett, meg is kell halnia.

1413

7564.

Ki egyszer szletett, ktszer meg nem halhat.

7565.

Szr nem palst.

7566.

Kitettk a szrit.
Bakony vidkn szoks a szrnek kitevsvel adni tudtra kr legnynek, hogy nem adjk a lenyt; t. i. a legny meghl a lenyos hznl s ha reggel flkelvn, szrit nem tallja rendes helyn, akkor mr tudhatja, hogy kitettk s minlelbb tvozzk a hztul. Mondjk ily esetekre is e kzmondst: kitettk a szrit: azaz kitettk a hivatalbl; kitettk a szrit, azaz kivetettk a kocsmbl.
7567.

Kinek nem szri, ne viselje. (3858.)

7568.

Szr alatt fityet hny. (3131.)

7569.

Szrdolmny, vagy dolmnyszr.

7570.

Szrujjban az esze.
7571.

Szrujjbl is pnzt rz.

7572.

Msnak szr, maga szomjan marad.

7573.

Szk szret, szk arats egsz hzbomls.

7574.

Lustos mint a szret.

7575.

Elklt a szret. (8140.)

1414

Franczia: Adieu paniers, vendanges sont faites.

7576.

Nem mind szz, a ki prtt tz.

7577.

A megesett szzet csak feddeni lehet. KV.

7578.

Szksg megvesztett szzesg. KV.

7579.

Szzesg kessg.
7580.

Szzesgnek csak egy a prdja. (2118.)

T.
7581.

Sorba megy mint a tabni birsg. D.

7582.

Mint a tacskk, ugyan felftyszik. M.

7583.

Tacitusbl felel.
Iskolai km. Tacitus a latin trtnsz neve, de hallgatagot jelent, s ki hallgatva felel am. semmit sem felel, nem tud semmit.
7584.

Aggsz, de igaz hogy betegsget, sntasgot, szegnysget senki el nem tagadhat. P.

7585.

Hrom takcs egy ember. K.

7586.

A takarkossg legjvedelmezbb.
7587.

Ks a takarkossg, mikor res az erszny. (4410. 4411.)

1415

7588.

Meddig takard r, addig nyujtzkodjl. (4994.)

7589.

Tall az, a ki keres. (4320.)

7590.

tallta fel.
Azaz igen tud hozz, mintha tallta volna fel.
7591.

Tallomra mondom.
7592.

Ha talltam, kondtom. B.
7593.

Mihelyt a talpt megtik.

Alv szolgjt rendesen ugy klti fel a gazda, hogy egyet rug talpba vagy t rajta.
7594.

Talpig ember.
7595.

Talpra, magyar!
7596.

gett a talpam alatt.

Nmet: Es brennt ihm unter den Fszen.
7597.

Viszket a talpa.
Szeretne tnczot jrni.
7598.

Csak a talpt nyalja. (5452.)

7599.

Talpalatnyia sincs.
1416

7600.

Talyiga nem szekr. (1. 1136. 4230.)

7601.

Hitetlen Tams.
Tams apostolrl maradt, ki mint addig nem hitt a feltmadott Jzusban, mig sebeit nem tapint.
7602.

Tams vagyok n abban Tams vagyok. ML.

7603.

benne.

Nem mindig fu a vak Tams. D.

Helyszer km. Valamelyik vros jszakkeleti rszn legvgl vak Tams nev ember lakott, s az onnan fuv szelet elneveztk vak Tamsnak.
7604.

Hamar tancs, hamar bns.

7605.

Semmire kell a tancs, ha nincs kvetje. KV.

7606.

Tancsot ne adj, ha nem krnek.

Nmet: Rathe Niemanden ungebeten.
7607.

Tetszik a tancs, de izzaszt a munka.

7608.

Blcsebb a reggelre halasztott tancs.

7609.

Hitvny, tancsnak is j a vge nha. KV.

7610.

Ha msnak tancsot adsz, beveheted mgis a ms tancst.

7611.
1417

Tancsra hallgass, idtl vrj.

7612.

Tancscsal ersdnek a mly gondolatok. KV.

7613.

Adnak tancsot, de nem adnak kalcsot.

7614.

Nem minden tancs j tancs.

7615.

Rosz tancs fejedre fordul.

7616.

Knnyebb tancsot adni mint venni.

7617.

Magadnak ksznd meg a j tancsot.

J a j tancs, de legtbbet r magad iparkodsa.

a) Tancscsal tgy mindent, soha nem bnod meg. b) Tancsban sz, harczban er hasznl. c) Sok tancskoz tancsot se nem ad se nem vesz. d) J tancs soha nem ks.
7618.

Ne lgy tank, ha eszeddel lhetsz. D.

7619.

Rosz tanittul tanulhatod, mit kelljen kerlni.

7620.

A ki tanit, tanul.
7621.

Nem lehet a tantvny mindjrst mesterr.

7622.

Addig tanulj mig idd van.

1418

7623.

Senki sem lehet tanu maga gyben.

7624.

Mit ember ifjanta tanul, azt aggodtan is nehezen felejti. KV.

7625.

A mint tanulsz, ugy veszed hasznt.

7626.

Sokat tanult, kinek kedve a knyvekhez. KV.

7627.

Egy tanuvallsra fel is akasztanak.

7628.

Fzi a taplt.
7629.

Kvitt a tapl.
Mindennel tisztban vagyunk. E franczia szlsmdbul: jouer quitte ou double, vagy: quitte on double (mindent jtkra tenni).
7630.

Jl tapogat.
7631.

Ott is tapogatod, a hol nem fj.

7632.

Nehz ott a tapogats, hol nem annyira viszket mint fj.

7633.

Ugyan megntt tarja.

7634.

Tarjt Tarjosan beszl. D.

Latin: Cristas erigit.
7635.

emel.

(1437.)

1419

Tarkn kurtt cserlt. (1530.)

7636.

Min a tartomny, olyan a szoksa. KV.

7637.

Mi A tatr!
Meglepetsbeli csudlkozs.
7638.

a tatr!

Hajtson el a tatr.
7639.

Nem hajt a tatr. (7920.)

7640.

Szegny tatr!
Mondani szoktk frfira, ki nem igen j hirben ll aszonyt vesz felesgl, gunyos sznakozssal. Kisfaludy K. "A bnkd frj" czim kltemnye e kzmonds rtelmbl van igen szpen kikerektve.
7641.

Krimi tatr. ML.

Ez alatt kegyetlen embert rt mindig a magyar; p. a krimi tatr is megsznn.
7642.

Tatr fajta. Sz. (6751.)

7643.

Tatr tel, trk tncz, magyar adta, rdg lncz.

Tatr tel azaz korbcs, mennyiben ez kolbszhoz hasonl; trk tncz, mennyiben talpon forog a tncz, a trk pedig talpverssel is bntet; magyar adta azaz szitok; rdg lncz azaz rabbilincs. Ez a ngy sszehozva tokkp mondatik.
7644.

Szalad mintha a tatr hajtan.

7645.

Hire van mint a tatrjrsnak.

1420

7646.

Tavaly, tavaly, az idn. (1110.)

7647.

Majd tavaly. (3678. 6814.)

7648.

Elmult mint a tavalyi h.

7649.

Fej nlkl a tbor lelketlen sokasg.

7650.

Kitett magrt mint tczi kutya az urrt.

7651.

Tl fazkkal hamar sszezrdl.

7652.

Sok j ehetik egy tlbul. (8026.)

7653.

Knnyebb a tlba aprtani mint keresni.

7654.

Els, utols a tlban.

7655.

Elbb a tlba, aztn a szjba.

7656.

Nha a tmasz is megdl.

7657.

A tncz bolondnak val. M.

7658.

Nem illik tel eltt a tncz. KV.

Latin: Nemo saltat sobrius.

1421

7659.

Nekem az rosz tncz volna. ML. (140.)

7660.

Szrazon jrni a tnczot. (1109.)

7661.

Nem sokat hoz a tncz a konyhra.

7662.

Nehz tnczot zskban jrni.

7663.

Eb fujja ntjt, kutya jrja tnczt.

7664.

Ej hajh! a) Hrom a tncz.

7665.

tnczra

tncz.

Robotban tnczol.
7666.

A mint vonjk, ugy kell tnczolnunk. ML.

7667.

A ki tnczol, az fizet.
7668.

Knny annak tnczolni, kinek apja hegedlt.

7669.

Tnczingerl.
Azaz kezd, rbeszl, vagy pen bujtogat is.
7670.

J tnczos, rosz dolgos.

7671.

Aprdonknt elfogy a tmtt trhz is.

1422

7672.

Kinek trsa van, ura is van.

7673.

Szerelem, urasg nem szenvednek trsat. K.

Nmet: Lieb' und Herrschaft leid't nicht Franczia: Amour et segneurie ne veulent point de compagnie.
7674.

Gesellschaft.

Nem j trs az, ki mindent csak maga hrpent fel. KV.

7675.

Kt tskra szerzdtt. M. (389. 4544. a. 4932.)

7676.

Tzet okd mint a ttos.

7677.

Ttos volt az apja.

7678.

Jobb tvol szeretni egymst. M.

7679.

Tedd ide, tedd oda. (90.)

7680.

A mely tehn sokat bg, kevs tejet ad. (8049.)

7681.

Tehenet kantroz. (4290.)/nyergel. KV.

7682.

Ki tehene alatt szoptl? (1449.)

7683.

Tudjuk, micsoda tehn alatt szopott. D.

7684.

Hamarbb lesz tehnnek csikaja. KV.

1423

7685.

Hol nincs zeked tehn, nem megy oda bika. K.

7686.

Fekete tehnnek is fehr a teje.

Nmet: Ist die Kuh auch noch so schwarz, sie giebt immerdar weisze Milch.
7687.

Sttben minden tehn fekete. (2648.)

7688.

Borjastul tehenet. K.
Nmet: Die Kuh mit dem Kalbe nehmen.
7689.

Riska tehn fia. (353. 2511. 7515.)

Riska tehn alakban ismer a magyar npmese egy olyan vd lnyt, ki a kedvenczel vlasztott psztorfiut a vasorru bba incselkedsei ellen ja; st boldogg is teszi utoljra. Innen a psztorfiut riska tehn finak nevezi a mese; s tle van a kzmonds, mely igen szerencsst jelent, kinek minden sikerl.
7690.

Sir mint a zlogos tehn.

7691.

Tehnre gatya. (1153.)

7692.

Tehnre, hajdu! (4174.)

7693.

Messze orszgot bejrt mint a tehnfark: egyik farpoftul a msikig.

7694.

Egyenl teher senki nyakt nem szegi. KV.

Nmet: Gleiche Brde bricht Keinem den Rcken.
7695.

Nagy teher is knny, ha sokan emelik.

1424

7696.

Kit a tej megget, a tarht is fujja. M. (2011.)

7697.

Ha ikrzik a tej, rajta a kpvel.

7698.

Megltszik, a mely tejben tur leszen. Korn megtetszik, mely tejbl lesz j A tejnek elejn tetszik meg a tur.
7699.

M. tur.

Tejben, vajban frdik.

7700.

Alszik mint a tej.

7701.

Azt gondolja: fenekig tejfl.

7702.

Szereti a tejflt, de nem akarja enni a szerdket. KV.

7703.

Leszedte a tejflt, nekem csak a sav maradt. (4572.)

7704.

Nagyobb a tekintet mint az erszak. KV.

7705.

Kocsistorok, bartzsk nehezen telik. Sz. (6192.)

7706.

Csikorog mint temesvri snczon a taliga. D.

7707.

Szjas mint a temesi kapu.

7708.

Pomps temets pnzvesztegets.

1425

7709.

Sok temets nem nagy becsletre vlik az orvosnak.

7710.

Szz temets sem r egy lakzit.

7711.

Sok temonda van a hznl.

7712.

Azt se mondta: templom.

7713.

Nem mind szent, a ki templomba jr.

7714.

Ki a templom mellett lakik, jobbra utols a szentegyhzban.

Nmet: Je nher die Kirche, je spter hinein.
7715.

Nem adnm egy templom bankrt.

7716.

Ki, kutya, a templombl.

7717.

A ki ksn megy templomba, mgis akkor j ki, mikor a tbbi.

7718.

Szegny, mint a templom egere.

7719.

Iszik mint egy templarius. ML.

7720.

Csak pen hogy teng, leng.

7721.

Megakadt a tengelye. KV.

7722.
1426

Tengelyt akasztottak./ttettek. (105.)

7723.

Tenger se mossa le.

7724.

Ki a tengeren jr, tartson a szelekkel. KV.

7725.

Ss tengerben bajos kaparszni.

7726.

Tengerbe hordasz vizet.

Latin: Mari aquam addere.
7727.

A ki nem tud imdkozni, menjen a tengerre. K.

7728.

Czo ki, tenger!

7729.

Nem lehet a tengert kanllal kimerni.

7730.

Feltrik a tenyere.
7731.

Viszket a tenyere. (3205. b.)

7732.

Tenyern hordja.
7733.

Ha aranyat hordasz is tenyereden.

7734.

Kend meg a tenyert s megnyered gyedet. BSz.

7735.

Tenyeres, talpas. (3565.)

1427

7736.

Ott is terem, a hol nem vetik.

7737.

Azt sem tudja: mi fn terem.

7738.

Termszet nagyobb a szoksnl.

7739.

A termszet kevssel megelgszik.

Latin: Natura parvo contenta.

a) Kitr belle a termszet.

7740.

Test, jra rest.

7741.

Teste, lelke.
7742.

Teste, lelke s a sodrfja.

7743.

Ez teszi meg.
7744.

Teheti s teszi.
7745.

Mi van mit tenni, ha meg kell lenni.

7746.

Nincs mit tenni, el kell menni./meg kell lenni.

7747.

Mit flre nem tettl, el sem veheted. KV.

7748.

Tettl talpig becsletes.

1428

7749.

Nehz mindennek tetszeni. K.

7750.

Mindennek tetszeni lehetlen, akarni bolondsg.

7751.

Tet a biborban is megnevekedik. D.

7752.

Mg a tet is khg.
7753.

Nem szksg a tett kdmnbe rakni. KV.

7754.

Oda tk, hol a tet bakzik.

7755.

Ringyrongyban terem meg a tet.

7756.

Mennl hitvnyabb a tet, annl jobban csip.

7757.

Serkbl lett tet annl jobban csip. (3038.)

7758.

Szegny mint a tet.

7759.

Msz mint a tet.

7760.

Hallgat mint tet a var alatt.

7761.

Teve, ha rhes is, tbbet bir mint az egszsges szamr. K.

7762.
1429

Tevnek mind nyaka a) Grbe mint a teve hta.

7763.

mind

szre

haszon.

Se t se tova. (3620.)
7764.

Tglt szapul.
7765.

Tkozlnak ruhja vgre koldus tskja.

7766.

Egy, kett hin volt a tkozlnl. KV.

7767.

A tl hagyjn! de a szele gonosz

7768.

Ms is tlben csinl hzat.

7769.

Tlben kenyrt, nyrban ruht, bolond, a ki elhagy.

7770.

Tlben kt szakcs, egy kulcsr; nyrban kt kulcsr, egy szakcs.

7771.

Ritka mint a tli fa rnyka.

7772.

Tnyei kezessg. K.
Csalrd kezessg.
7773.

Tren is tntorog gyakran a mltsg. KV.

7774.

Sem ostor sem l nem a tied.

7775.
1430

Tud hozz mint tik a reghez. M.

7776.

Egy tikmonysltig megleszen. M.

7777.

Flnk sziv nem megy a tilalmasba.

7778.

Tilosban jr.
7779.

Tilosba is bevg a kasza.

7780.

Kicsin tin, nagy a jrom.

7781.

Ms tinjn sznt. KV.

7782.

Tanulj tin, kr a) Fekete mint b) Tinta ez, nem kalamris. (5555.)

7783.

lesz

belled. a tinta.

Akkor mg a Tisza vize is ms fel folyt.

7784.

Ki a Tiszbul nem ivott, nem is tarthatja magt igaz magyarnak. D.

7785.

Lassan foly a Tisza, boldog, a ki iszsza.

7786.

Kinek nincsen tiszte, nincsen veszedelme.

7787.

Nem rt, a kinek sok tiszte van. KV.

1431

7788.

Tisztban van.
Mondatik olyanra, ki eszmivel, gyeivel rendbe jtt; aztn jtkosoknl: ki mindent elvesztette.
7789.

Tisztasg msodik egszsg.

7790.

Ha nem szinte tisztesen, legalbb szinesen./eszesen.

7791.

Kinek isten ad tisztsget, menten ad hozz tehetsget.

7792.

lomszakasztssal jr a tisztvisels. KV.

7793.

A tisztvisel szl trvny.

7794.

Nem titok, a mit kt ember tud. (3518.)

7795.

Rszegre, aszonyra, gyermekre titkot ne bizz.

7796.

Titkod, tancsod felesgednek is nehezen.

7797.

Nem j a titkot mindjrt befujni. KV.

7798.

Nincs oly titok, mely idvel ki ne nyilatkoznk. (8041.)

7799.

Titoktarts nha tbbet r szlsnl.

7800.

Szerelmet, hurutot, szegnysget nehz eltitkolni.

1432

Nmet: Liebe, Feuer, Lassen sich verbergen nicht.

7801.

Husten,

Krtze,

Gicht,

Egyik tizenkilencz, msik egy hin husz.

7802.

Tizenhusz.
Sokat mondani akar, bizonytalant mond szm. P. "sokat rultl mr?" ,Oh igen sokat, tizenhusz forintot.' Azaz semmit vagy keveset.
7803.

Ha fejt betrd, megll a tojs is.

Sokat emlegetik Columbus tojst. Mikor csupa irigysgbl kicsinlettk volna nmelyek az tengeri kalandjait, s Amerika flfedezst, mint oly szerencst, mely neki vakon jutott, pen tojst hoztak fel az asztalra s egyet kezbe vn s krd: ki tudn fellltani azt? A trsasgban ez senkinek nem skerlt. betr a tojs vgt s felllt. "Hiszen ugy nem nagy mestersg!" mondnak tbben. ,Az igaz,' felel Columbus, ,de mgis n talltam ki a mdjt.' Ez a Columbus tojsnak trtnete.
7804.

Tojs parancsol atyjnak.

7805.

Tojs akar okosb lenni tyuknl. (1464.)

7806.

Mig egy tojs megsl.

7807.

Trtt tojst kovcs se forraszt ssze. (2218.)

7808.

Akr a tojst a khz, akr a kvet a tojshoz. (3324.)

7809.

Megette hrom szgyen nlkl a tojst. D.

E kzmondst Apor Pter irataibl magyarzza meg Dugonics, mint igen rgit. Ha lenynz a felhozott tojst roszul trte meg, azaz hig gyannt a kemnyet s megfordtva: ez volt az els szgyen; ha megszvn, flkeverte s belle kifolyt,
1433

ez a msodik szgyen; ha tbb vagy kevesebb kenyeret szele fl mint a mennyi hozz kellett, ez volt a harmadik szgyen.
7810.

Mg a teli tojs is kevs. D.

7811.

Piros tojsbul kelt.

7812.

Ugy bnik vele mint a himestojssal.

7813.

Tokaji bort gyalzza beczki lre.

7814.

Nem is bor, ha nem tokaji.

7815.

Tokorcsra rlni. K.
Tokorcs cserekereskedst zvn eczetnek val gymlcscsel, ki oda gabont vitt, nem liszttel ment haza, hanem eczettel.
7816.

Egsz Toldi Mikls.

7817.

Toldi Mikls unokja.

Toldi Mikls, ismeretes kzmondsainkban.
7818.

klttrtneti

egyn,

az

er

kpviselje

Ugy lp mint Toldi Mikls lova.

7819.

ldik mint Toldi Mikls lova a szemeten.

7820.

Ir toll nem tud szgyent.

7821.
1434

Rgja a tollat.
7822.

Ms tollval dicsekszik.
Nmet: Sich mit fremden Federn schmcken.
7823.

Tollat emel. (7634.)

7824.

Tollfosztsban nem szakad meg az ember.

7825.

sszejrta Tolnt. Baranyt. (3896. 8087)

7826.

Kicsi korban kezdi a tolvaj is.

7827.

A tolvaj kerkre, szajha pelengrre. KV.

7828.

Ismeretes tolvajtl legjobban lehet rizkedni.

7829.

A nagy tolvaj leszakad, de a kicsi felakad.

7830.

Azta szaporodik a tolvaj, mita sok a trvny.

7831.

Vissza is lopjk a tolvajtl.

7832.

Tolvajnak gyilkos rkse.

7833.

Hzi tolvajtl nem lehet rizkedni.

7834.

Pnzen ott a kirly kpe, mgis elviszi a tolvaj.

1435

7835.

Ki a tolvajt vdi, maga nagyobb tolvaj.

7836.

Bkvel lehetne a tolvaj is, ha nem bntank.

7837.

Tolvaj olvasatlan is elviszi a pnzt.

7838.

Nem azrt akasztjk fel a tolvajt, mert lopott, hanem azrt, mert nem tudta jl elrejteni.
7839.

Kegyelmes tolvajnak hegyes nyrs az alfelbe. M.

7840.

Akr lopjon akr a zskot tartsa, egy tolvajsg.

Nmet: Es ist gleichviel, ob der eine stiehlt, und der andere den Sack aufhlt.
7841.

Egy tombszon faragnak. (3286. 4289.)

7842.

Torban dalolni, lakziban/nekelni, vendgsgben sirni.

7843.

Torda hasadka a szja.

7844.

Okos mint a tordai malacz, seggel megy a vllunak.

7845.

Lator a torok. KV.

7846.

Nem kell a toroknak hinni. KV.

7847.

Igyl torok, nincs pokol.

1436

7848.

Kis lyuk a torok, de egsz falut elnyelhet.

7849.

Torkn lekorcsolyzott.
A Torkomon lekorcsolyzott.
7850.

pnzem

elkarikzott,

Megmetszik torkt, ha elveszik Borkt. (1057.)

7851.

Torkra forr. (915.)/forrasztani.

7852.

Kutyabaja, csak a torka vres. (5741.)

7853.

Torkn akadt.
7854.

Torka, mint a szabgysz.

7855.

Rvid torkossg, hoszu betegsg.

7856.

tette fl a torony gombjt. (6897.)

7857.

Torony irnyban.
7858.

Toronynl magasabb, ndnl vknyabb.

7859.

Ne tovbb.
Latin: Non plus ultra.
7860.
1437

Sok rszben ll az dolga, mint a Tbis szakla.

7861.

Tt nem ember. (1. 1136. 4230. 5025. 7600.)

7862.

Adj a ttnak szlst,/Fogadd be a ttot, kiver a hzadbl. Adj szllst a ttnak, majd hatrt mutat. Sz.
7863.

Tt szgyenli nevt. (5722.)

7864.

Tt lnoksg. Sz.
7865.

Ttnak bors, nmetnek kopors.

7866.

Tt aszonynak tt a lnya.
7867.

Re szorult a tt vendgsgre.
7868.

Ttnak kkny a bora, vadalma A ttnak vadalma, vad krtvly fgje. D.

7869.

fgje.

Sz.

Megeszi a ttot a maga fenje.

7870.

Tt adta, tt elvette; ebnek adomnya.

7871.

A tt is megpihent, mikor a frul leesett.

7872.

Egyetek ttok, meghalt aptok.

7873.
1438

Maga hatrn a tt is ur. (445.)

7874.

Tt embersg.
7875.

Ttnak dlig esze.

7876.

Tt gast ll.
7877.

Hegyes mint a tt bocskor.

7878.

Tttal ttul kell szlani.

7879.

Tt vszon, tt leped.
7880.

Czo fel, lsz.r, lgy ttt.

7881.

Fltk tt.
7882.

Mit szuszogsz, mint a tt.

7883.

Busul, mint a tt kurvanyja utn. D.

7884.

Semmi sem lett belle mint a tt fibul.

7885.

Htn boltja mint a csipks ttnak.

7886.

Neki esett mint tt gyermek a pohnknak.

1439

7887.

Jrja az orszgot mint a gyolcsos tt.

7888.

Mindenbl kifosztottk mint ttot az embersgbl.

7889.

Szereti mint tt az aludttejet.

7890.

Ragads mint a tt fene.

7891.

rl mint tt a pogcsnak./gyerek a bkasnak.

7892.

Lakozik mint tt a pohnkval.

7893.

Se kinn se benn mint Tt Jan a lakodalomban.

7894.

Tt zefir.
7895.

Tbb kettnl. Soknl tbb.

7896.

Most adjuk meg rt a tbbinek. KV.

7897.

Mit a tbbsg akar, annak kell megllni.

7898.

Addig jr a tk a lkre, hogy Addig uszik a tk, mig egyszer elmerl.

7899.

vgre

oda

szakad.

Igen tudja : ha tk-e vagy turs tek. M.

1440

7900.

Tk is este virgzik.
7901.

Egsz nap a tkit vakarja. (3536.)

7902.

Kit nem tkkel ijesztenek, elfelejt az egyebet.

7903.

Szortjk a tkit. (2999.)

7904.

Nem egy eb rugja a tkit.

Tbbfell van segtsge, prtfogolsa.
7905.

Kopasz mint a tk.

Tkfedel: a kalap gunyos neve. Tkfej. (2698. f.)
7906.

Tkmagnak is sok.
Pldaul: annyi ellensg lepte meg az orszgot, hogy tkmagnak is sok lett volna.
7907.

Ha tmjn nem telik, liszttel is ldozunk.

7908.

Arany tmlbl is csak szl a mi kij.

7909.

l a szkben mint a tmrdi bir.

7910.

Trik, szakad. (5471.)

pen az, mit a franczia igy tesz ki: cote, qui cote.
7911.

Trk, torok sok krt tett az orszgban.

7912.
1441

Trkt fogtam, de visz.

7913.

Fejre telt a trk tka.

Midn a trkk Magyarorszgbul kizettek, ezen tkot mondk re: verje meg az isten roszabb szomszddal mint mi valnk.
7914.

Trk tka ember. (7427.)

7915.

Verjen meg a trk tka.

7916.

Meglesz a trkk husvtjn. (1110.)

7917.

Trk vr, hadd folyjon.

7918.

Dohnyoz mint a trk.

7919.

Eldicsri mint trk a lova farkt.

7920.

Nincs trk a htunkon. (7639.)/nyakunkon.

7921.

A trpe csak trpe, ha hegytetn ll is.

7922.

Trtelre ment.
Pldaul: kors, veg; azaz eltrt.
7923.

Hol sok a trvny, szaporodik a bn.

7924.

Nem mindig tollal, gyakorta fegyverrel is irjk a trvnyt. K.

1442

7925.

Trvnyt soha ne tgy felprsnek.

7926.

Trvnyben tagads j. M.
7927.

Trvnyben nem j a hamarsg. M.

7928.

Legjobb trvny legroszabb erklcskbl szrmazik. (4883.)

7929.

Sok trvny, sok rvny.

7930.

Trvnynek viasz az orra.

7931.

Trzsk is szp, ha felltztetik. a) Trzskt huz. b) A trzsk csak trzsk, brmint csinogassk.
7932.

(7988.) (7942.)

Tvisen keres szlt. KV. (2910.)

7933.

Ms lbbul tvist magaba.

7934.

Trl vgott./fakadt.
7935.

Tvel, hegygyel ll ssze.

7936.

Tvirl hegyire menni.

7937.

Gyernk a tvire. (1024.)

1443

7938.

Leadta a tgyit. (4903.)

7939.

Kisebb tgygyel is megellik mg.

7940.

Szarva kzt a tgyit. (514.)

7941.

Minm a tke olyan a bora is. Sz.

7942.

Tkt huzni. (7931. a.)

Ugy mondjk hogy a farsangon el nem kelt lenyok, csupa csufsgbl, hamvaz szerdn tkt huztak valaha, s igy maradt fel aztn kzmondsul e szoks, mely inteni ltszk a lenyokat, hogy jl viseljk magokat.
7943.

Trrel, paizszsal vitat. P.

7944.

Szp valamit szoktak oda hinteni, hov a trt rakjk. (5062.)

7945.

Kt les tr nem fr egy hvelybe. (1337.)

7946.

Trt a) Trbe ejt.

7947.

hny.

J a trfa de nem mind ltig. M./mindtig. BSz.

7948.

Hir, nv, hit, szem nem tud trft. KV.

7949.

Sznetlen trfa hatros a hazugsggal.

7950.
1444

rti a trft. D.
Azaz trfnak vlvn a nem pen goromba visszautastst, annak rovsra szemtelen, tolakod, ki mentsget a trfban lel.
7951.

Kinek lte teljes trfa, nem teljes ember. D.

7952.

Szapora trfa, medd okossg. (5906.)

7953.

Nem vette trfra.

7954.

Trfa nem rpa.

7955.

A trfa meg nem g.

Szjtk; tlgyfa, trfa. Azrt kedvencz talls mese: melyik fa nem g meg? "A trfa."
7956.

Trfa is maga a) Nagy urral, bolonddal nem j trfldni.

7957.

helyn

j.

Tromfot tromffal tni. (2629.)

7958.

Csak annyit tud ember, mennyit elmondhat.

7959.

Jobb semmit nem tudni mint imigy amugy.

7960.

Csak meg ne tudjk.

Valaki elvgez valamit, p. harisnyaktst leny, s igy szl: ez is megvan, csak meg ne tudjk.
7961.

Ms, a ki jobban tud.

1445

7962.

Nem j mindent tudni.

Kandinak szoktk mondani, ki hirek utn szagll mindenfel.
7963.

Nem szgyen nem tudni, de tanulst futni. KV.

7964.

Mutasd meg, ha mit tudsz. KV.

7965.

Egyik tudatlan hamarabb megrti a msikat.

7966.

Nagy gyalzat embernek a tudatlansg.

7967.

Hol sok a tudomny, sok a titok.

7968.

Nincs a tudomnynak rst gyban fekvse.

7969.

Fradsggal adjk a tudomnyt.

7970.

J uti trs a tudomny. K.

7971.

Tudomny nem veszhet el. KV.

7972.

Tudomny eltart Embert tudomnya mindentt eltartja. KV.

7973.

mindentt.

J utitrs a tudomny.
7974.

Tudomny szegnynek is palott rak. (3044.)

1446

7975.

Tuds is tall, min kszrlje eszt.

7976.

Nem mind tuds, ki ppaszemet hord. (1733.)

7977.

Tudsok becslete ifjak bresztse.

7978.

Ha nem kevly a tudska, vilg nyolczadik csodja.

7979.

Szp a tulipn is, de ha nincs illatja.

7980.

Elloptk a turbt, de nlam a kulcsa. M.

7981.

Akr turjk, akr gyurjk. (117.)

7982.

Nem j a tur, ha nem j a gyur.

7983.

A turra vizet ntnek, domiknak mondjk.

7984.

Turval a rosz kposzta is j.

7985.

Tur tormval.
Tur azaz disznfej eczetes tormval, mint kedves tel. Szjtk.
7986.

Elklt immr az turpissga. M.

7987.

Beh Nem nagy tus.

1447

nagy tus.

7988.

Tusk is szp, ha szpen felruhzzk. (7931.)

7989.

tugorja mg szz t hoszt. (2539.)

7990.

Ki tt lopott, krt is prbl. (5094. 6040.)

7991.

Tn kezdik a tojst.
7992.

Tv tettem mindent rte.

7993.

Nincs t kztnk hogy ssze ne frjnk. Bsz.

Hlgyek pen ezrt nem ajndkoznak sem fogadnak rmest ajndkban tt.
7994.

Thegyre lltani.
7995.

Se tcs ki, se hajts ki. (904.)

7996.

Gynge tcsknek is hangos a szava.

7997.

Tcsk bujt a fejbe.

7998.

sszeeszik tcskt, bogarat.

7999.

Flre td a mjtul. (1052.)

8000.

Mint egy td ugy l. KV.

1448

8001.

Hadd zzk a td.

8002.

Majd kifuvom a tdmet. (5063.)

8003.

Oly tiszta a tkr hogy a lehellet is rt neki.

8004.

A tkrt okozza.
8005.

Tkrt mutat.
8006.

Nem vaknak val a tkr. KV.

8007.

Tkr azt mutatja, mi eltte van.

8008.

Nem mindig tkr oka, ha csunyt mutat.

8009.

Tkr a plda.
8010.

Hazud, mint a rosz tkr.

8011.

Se tled se hozzd.
8012.

Ki nem tr, nem uralkodik.

8013.

Akrmit is trve r el az ember.

8014.

Sokat kell trni, szenvedni.

1449

8015.

Keser a trs, des a gymlcse.

8016.

Mi trs, tagads.
8017.

Ksd be trmfvel./trolajjal.
8018.

Tskn, bokron keresztl.

8019.

Tszklni fog tle.

8020.

Tancscsal nem telik a tsz.

8021.

Tz, tudomny eledelt kivn.

8022.

Ha ms tzbe szalad, bemennl-e te is? KV.

8023.

Tz, viz, vigyzz.

8024.

Tz hasznl fznak, de rt izzadnak. KV.

8025.

Ugy g a tz, ha tesznek r.

8026.

Egy tznl tbb fazk is felforr. (7652.)

8027.

g tzet gerjeszteni. KV.

8028.
1450

Nyjas a tz. M.
8029.

Tzet tzzel olt. (1684. 5909.)

8030.

Vas nyakat is meglgyt a tz.

8031.

Nem j a tzzel jtszani.

8032.

Tzet piszklni. (1684.)

8033.

Tzbe is elmegy.
8034.

Mint rakod a tzed, ugy forralod vized.

8035.

Tzzel, vassal.
Latin: Igni, ferroque minari.
8036.

Hazud mint a tz.

8037.

Knny melegedni, ki a tz mellett l.

8038.

Killani a tzprbt. (6744.)

TY.
8039.

Vak tyuk is tall Vak tyuk is lel gyngyt.

8040.

nha

buzaszemet.

J pldt ad a tyuk, teht a tojs is.

1451

8041.

Tyuk is kikaparja. (7798.)

8042.

Enym a tyuk, teht a tojs is.

8043.

Tyukokkal fekszik le.

8044.

Sast ltva meglapul Mg a tyukfi is meglapul, ha knyt lt.

8045.

tyuk.

A szelid tyuk hamar meglippen.

8046.

Tyuk is szra szoktatja csirkit. (3183.)

8047.

Fekete tyuknak rnyka.

8048.

Elkapta kenyert a tyuk. (5260.)

8049.

Mely tyuk sokat krl, keveset tojik. (7680.)

8050.

Mely tyuk fent kotkodl, alant keresd tojst.

8051.

Elbb tojik a tyuk, azutn kodcsol.

8052.

Tyuk f a fazkban. (227.)

8053.

Oda vagyunk a tyukoknak. ML.

"Mondjk a kozkok nem messze vannak. Ezt hallvn csak gondoltam: oda vagyunk a tyukoknak." (ML. 435. lap.)
1452

8054.

Ha egy tyuk uszni tudna, a tbbi is eltanuln.

8055.

Fekete tyuk s fehr tojs.

8056.

Trvnyt tenni a tyukokra. ML.

8057.

Tyukot lopott.
Azaz pelyhes a ruhja, nincs kikeflve.
8058.

Tyukkal, kalcscsal krlte.

8059.

ltalfut rajta mint tyuk a szenen.

8060.

Bus mint a kotls tyuk.

8061.

Hallgat mint a tyuk a gyomban.

8062.

Nyeli/Mohn kapja mint h tyuk a nylat.

8063.

Tud hozz mint tyuk az abc-hez. a) Tyukszni kedvt. b) Tyukmony is megll az asztalon, ha betrd csucst. c) Ms tyukszemn tiprdik. d) Tyukszememre hgott. e) Tyukltet gavallr.

U.
8064.

Felkapott az uborkafra.
1453

8065.

Leesett az uborkafrul. (3201. c. d.)

8066.

Habz tenger az udvar.

8067.

Pzsitos udvaron lakik a szegnysg.

8068.

Udvari kegyelem, lom, ess id. a) Ott van gonosz udvar, a hol nincs igazsg. b) Az udvari let nem csak borsos kalcsot, hanem kenyrhajat is ad. F. c) Nagy udvarban nehz remetnek lenni. d) Nagy udvarokbl is mentek mennyorszgba.
8069.

Ugocsa nem koronz.

8070.

Elvti az ugrst. P.
8071.

Nincs a) Ugri fles.

8072.

ugrs

termszetben.

Az ugy s nem rvid igk, de nagy gondot adnak. K.

8073.

Nincs uj a nap alatt. KV.

8074.

Azt se tudja, hny az ujja.

8075.

Ujjaink sem egyarnyosak./egyenlk.

1454

8076.

Szjra teszi ujjt.

Hallgatsra int.
8077.

Mit egy ujjal bedughatsz, ne vrj tbbet oda.

8078.

Nem szoptam az ujjombl.

8079.

Ujjodra tekerheted. (1441.5288. a.)

8080.

Ujjat huz.
8081.

Hoszu ujju.
8082.

Mesztelen mint a kisujjom.

8083.

Ugy maradt mint az ujjom.

8084.

Mit kisujjoddal elnyomhatsz, ne nyomd azt a nagygyal.

8085.

Ujsg kedves, sg redves.

8086.

Pislog mint az undvri nyul a nyrson.

8087.

sszejrta Ungot, Berket. (7825.)

8088.

Hamar lehet valaki ur, de ksre j.

8089.
1455

Az urak aprtjk, nyomorultak lakjk. KV.

8090.

Ki sarkalja urt, inkbb veszi hasznt.

8091.

Ki urval prl, isten az orvosa. M.

8092.

Mikor az urak tancsbl flkelnek, mindig okosabbak. KV.

8093.

Nincs oly nagy ur, ki meg nem szorul. KV.

8094.

Nagy urak esete jobbgyok intse. Sz.

8095.

Nagy urnak is van ura.

8096.

Urak krse parancsols.

8097.

Urak szolglata nem lehet lland. KV.

8098.

Vajmi keveset orrukba vesznek az urak. KV.

8099.

Az ur adta, az ur elvette. KV.

8100.

Nagy urak kedve nyulhton jr. K.

8101.

Nagy urak keveset adni szgyenlenek, sokat nem akarnak. K.

8102.

Hunczut az ur.
Jkedvek felszltsa arra hogy egymst ne urazzk, hanem tzzk.
1456

8103.

Senki sem nagy ur szolgja eltt.

8104.

Urak vesznek ssze, jobbgy hajt tpik.

8105.

Urat fogtunk.
Krtyban mondjk arra, ki sokra marad buks nlkl, s el kezd bukni.
8106.

Nem mind igaz, mit a nagy urak fillentenek. K.

8107.

Nem ur az, ki senkit urr a) Ur szine vltozsa b) Rm szoktl mint az ur borra.

8108.

nem

tehet. volt.

Kemny uralkods nem mindenkor hasznos. KV.

8109.

Nem lland az erszakos urasg.

8110.

Urasg oly dolog, mely sok gondon forog. KV.

8111.

Urasg is bajjal jr.

8112.

Uszik, mig el nem l.

Mr benne van valamiben; p. adssgban, gazsgban.
8113.

Usztatjk.
Hasztalan remny igretekkel tartjk.
8114.

J usz hal vizbe leghamarbb.

1457

8115.

letben mindig Uszubu.

8116.

Jrt uton nem terem f.

Mtys kirly mond ezt, midn beszlgets kzben arra jtt a sz: mirt hogy aszonynak, ki sok frfival trsalkodik, nincs gyermeke. Nmet: Auf viel betret'nem Fuszsteige wachst kein Gras.
8117.

Utnak, sznak nincs vge.

8118.

Nem egy uton jrunk.

8119.

Nha ut mellett is eljr az ember.

8120.

rdgnek maradt az ut.

Mikor mind a kt szemkzt jv kitr.
8121.

Bevgni utjt. ML. (4620.)

8122.

Jrt utat jratlanrt el ne hagyj.

8123.

Jobb az utnak felrl visszatrni mint sem rosz helyre menni.

8124.

Nem nyer plmt, ki utjban horgot vet. K.

8125.

Grbe uton jr.

8126.

Uton igazsg, hznl bartsg.

1458

8127.

Az ut kznsges, de csak a gyzedelmes jrhat btran rajta. K. a) Legjobb az egyenes ut.

8128.

Utas embernek nem teher a kenyr.

8129.

Ki utassal eszik, ldozik.

8130.

Akkor j utazni, mikor mind ell mind htul sokan mennek.

8131.

Keskeny neki az utcza.

8132.

Utczn angyal, otthon rdg.

8133.

Utilaput tett a lba al./kttt a talpra. (3828.)

8134.

Nincs nehezebb a knny uti tarisznynl./kltsgnl. K.

8135.

Egy kes szlsu utitrs jobb egy hat lovas hintnl. D.

8136.

Legjobb utitrs a teli erszny.

.
8137.

Az ur akaratjn kell getni. ML.

8138.

Kinek nem j gye, azt ki ne fecsegje. (3821.)

8139.

Okos gysz hasznart tartja a dikot.

1459

8140.

Ks nnep utn kntlni. (4034. 7575.)

8141.

Teli a) Keser mint az rm.

8142.

van ressel.

Hnykdik mint rge a przon.

Karom hnyom, Mint az rge a przon. Npd.
8143.

farom

rzom,

Frge mint az rge.

8144.

Magnak van mint az zvegy rge. P.

8145.

Se stm se komlm. (3834.) a) st korholja a fazkat. (6739.)

8146.

Tndklik mint az st.

8147.

Kezemben az stke.
8148.

stkt stkbe kap.

8149.

vonz.

P.

Rngasd meg az stkt.

8150.

stkn fogni.
8151.

ttt, kopott.
1460

8152.

Ki srga vegen nz, mindent srgnak lt. K.

8153.

Trik mint az veg.

8154.

vegen t nyalat mzet.

8155.

Nem vagyok vegbl.

8156.

zik, fzik.
p. a pletykt, mendemondt.

V.
8157.

Vacsorra is kevs.
P. egyik ellensg a hatalmasabbnak.

a) Vacsort nem b) Csillagot nz c) Vacsorn red Piltust. (L. ebd.)

8158.

is

lt. vacsorra.

Ugy kell vacsorlnunk hogy megtudja ms is.

8159.

Lepotyog az ember mint a vaczkor.

8160.

Ne beszlj oly vadakat.

8161.

Sokat frad vadsz.

8162.

Addig vadszott, mig maga kerlt trbe./magt is megettk kutyi.

1461

8163.

Mosolyog mint a vadalma.

8164.

Vadfnak vad a Nem vrhatni vadftul szelid gymlcst.

8165.

gymlcse.

Vadhuszr.
Vannak mesk, melyekben a fszerepet kiszolglt katona viszi, ki mr ennlfogva sokat tapasztalt embernek tartatik, s mestersgeket is tud. Ez a npnl vadhuszr. Mondjk hogy megfeji a bakot, a kutgast; szolglatba rendesen rosz, vagy fsvny emberekhez ll, s ezeket, leginkbb parancsaik szrul szra teljestse ltal tnkre teszi, megboszulja, min a nmet Eulenspiegel s az olh Bakala. Csinei nincsenek mg egy mesv sszeszedve, de npnk valban ismeri azokat. n szl fldemen, Ungmegyben hallottam felle, mind a mellett a leirt jelvonsokat nem vtatom. Rangban nem ll oly magasan, mint a garabonczs dik, s nem is smerik annyira. Npjellemfest meskben f hs szokott lenni; azrt ohajthat volna, ha oly mese is ltna vilgot, melybl fogalmt meghatrozhatnk.
8166.

Bus vadkan a tlgyfa gykernek is neki vgja agyart.

8167.

Vagy, a) Vagy n b) Vagy let vagy hall.

8168.

vagy

vagy! .

Vagyok, a ki voltam, leszek, a ki vagyok. ML.

8169.

Elfogy a vagyon, ha r nem keresnek.

8170.

Mit rt a vaj a blesnek.

8171.

Csak a vajast eszi.

1462

8172.

Nem csak ezst tlbl szednek vajas pogcst. KV.

8173.

Megszeleli mint vajkai aszony a lisztet.

8174.

Vak vakot Vak vezet vilgtalant. ML.

Latin: Coecus coeco dux.
8175.

vezet.

M.

Vak veti szemre vilgtalannak.

8176.

Vak nevet kancsalt. KV.

8177.

Vak is lthatja.
Latin: Vel coeco apparet.
8178.

Vaktl utat. KV.

8179.

Mit hasznl a vaknak hogy az Nem hasznl a vaknak hogy elei lttak. K.
8180.

apja

ltott.

D.

Vak is lt nha lmban. K.

8181.

Vak is tall garast./tallt olykor patkt.

8182.

Vakok kztt egy szem az els.

8183.

Nha vak tbbet lt szemesnl.

8184.
1463

Vakok kzt sanda a kirly.

Latin: Inter coecos regnat strabus.
8185.

Vak, ha sok is aranya, mgis nyomorult. K.

8186.

Vak a szinekrl.
8187.

Vak lgy, ha hamar akarsz jrni.

8188.

Vaknak mutatsz a) Vak nem veszi hasznt a tkrnek.

8189.

tkrt.

Vak ember lova nehezen hizik.

8190.

Tud hozz mint vak a himvarrshoz.

8191.

Szereti mint vak a gdrt. (4259. 4838.)

8192.

Jobb lett volna neki vakon szletni.

8193.

Ne flj a vaksgtul, mig engem ltsz.

8194.

Vakmersg a bolondsg szele.

8195.

Vakandok mutat utat a szemesnek. Bsz.

8196.

Ott is vakarja, hol nem viszket.

8197.
1464

A hol viszket, megvakarjuk.

8198.

Knny a vakars, ha viszket.

8199.

Vakarcs akar kitenni a kenyren.

8200.

Jobb valami mint semmi.

8201.

Valamint, valahogy, de kitlt azrt. M.

8202.

Vallatni lehetne vele. (4257.)

8203.

Hrom a rosz valls: krvalls, szgyenvalls, buvalls. (4226.)

8204.

Minden valls j valls, csak a krvalls rosz.

8205.

Hitem s vallsom.
8206.

Valsggal, nem trfbul. KV.

8207.

Van is, nincs is.

8208.

Ott telik, a hol van.

8209.

Van annak, a ki meg nem iszsza.

8210.

Van itt mind szi mind tavaszi.

1465

8211.

Van annak a szr ujjban.

8212.

Vanni Hogy ne volna, mikor van.

8213.

van....

Igen tud varga lovat patklni. KV.

8214.

Varga vargnak ha bartja, csuda.

8215.

Nem illet vargt veres krm. KV.

8216.

rl a varga, ha kaptafjt kihuzta.

8217.

Varghoz viszi az ekevasat.

8218.

Varga ne szljon feljebb a kaptnl. P.

Latin: Ne sutor ultra crepidam.
8219.

Eb a varga br nlkl. F.
8220.

Varga cserezze ki brt.

8221.

rt a vargnak.
Betegnek ha mondjk, hogy rt neki p. zsiros tel, szokta mondani: rt (nocet s subula) a vargnak. Azaz nem rt meg.
8222.

Morogjon Varga Pl, csak j csizmt Hadd morogjon a varga, csak Pl j sarut varrjon.
1466

varrjon.

8223.

Siet mint varga a vsrra.

8224.

Ritka vargnak j saruja.

8225.

Haragban van mint Varga Ferencz az inasval.

8226.

Vargabett vet.
8227.

Vargaksnek nincs, nem is lesz tokja.

8228.

Vargasgot sem lehet egy nap megtanulni. K.

8229.

Te rted is leesett frul a varju. (454. 4004.)

8230.

Ezer varju ellen elg egy k.

8231.

Nem vgja ki egyik varju msiknak szemt. Sz. (3666.)

8232.

A varju is neki krkog. (5383.)

8233.

Varju is tud nha kesen krkogni. K.

8234.

Ms is ltott karn varjut.

8235.

hes varju dg utn lt.

8236.

A ki varjat akar lni, nem pengeti kzijt. M. (5269.)

1467

8237.

Ugy krkog a varju mint az anyja. D.

8238.

Varju is csak addig egyforma, mig egszsges.

8239.

Varjutl is fl hogy kikrkogja.

8240.

Nehz a ppista a) Klvinista varju.

8241.

varjut

husra

szoktatni.

Nz mint varju az res konczba.

8242.

Gyanakszik mint a varju.

8243.

Varjun varjut fogni. KV.

8244.

Knnyebb a varrst kifejteni mint az eskvst visszamondani.

8245.

Vas is megvsik idvel.

8246.

Hidegen veri a vasat. (2491.)

8247.

l prblja meg a vasat.

8248.

Vas a feje. (2698. e.)

8249.

Hideg vas neki!

Min fj fognak a kihuzs; ugy e km. is a legvgs v szert ajnlja.
1468

8250.

Vasart vesz kocsit.

8251.

Csupa vas.
8252.

Addig kell a vasat verni, a mig tzes.

8253.

Ki vasat eszik, lnczot sz..ik.

8254.

Ers mint a vas.

8255.

Vas a) Pnteki rm vasrnapi rm.

8256.

kalapos.

Mg senki sem vdol, mr mented magad. KV.

8257.

Ha puszta vdls elg, sok rtatlan kerl hhrkzre.

8258.

Vllat vont.
8259.

sszevetett vllal ers a sokasg.

8260.

A mit a vmon nyer, elveszti a rven.

8261.

Tarka ltul, vemhes szamrtl nem vesznek vmot.

hanem a gazdjtul.
8262.

Puszta malmon, szraz gton vmot nem vehetsz.

1469

8263.

Tarka ltul, gondolattul nem fizetnek vmot. (3099.)

8264.

Rven, vmon nem fizet. (6749.)

8265.

Goromba/Hazug mint a vmos.

8266.

Elre iszik mint vnyaiak a gdnyre.

8267.

Az a vr, ki a mez. KV.

8268.

Knny oly vrat oltalmazni, melyet nem vnak.

8269.

Baj a vrban bizni, nem katoniban.

8270.

Egyik vrban haragszanak, msikban fgt mutatnak. K.

8271.

Egyik vrban haragszanak, a msikban nem tartanak.

8272.

Agg mint a bels vr.

Komromi kzmonds, a rgi, vagyis bels vrtl.
8273.

Szbul vrat.
8274.

Sz..bul vrat.
Latin: Arcem ex cloaca facere.
8275.

Kuczkja vra, tetje tbora. D.

1470

8276.

Kiszktek a a) Levegbe vrat.

8277.

fels

vrbul.

KV.

(2728.)

Nehz Nincs nehezebb a vrakozsnl.

8278.

a vrakozs.

Ha nem mssal, lgy vrakozssal.

8279.

Nagy uraknl, malomban, rvben vrakozni kell.

8280.

Nem bolond a vrmegye. (3084. a.)

8281.

Eszeveszett vrmegynek bolond az ispnja.

8282.

Kilencz vrmegyben sincs prja.

8283.

Megesik egy ember nlkl a vsr. (6575.)

8284.

Kettn ll a vsr.
8285.

Vsr utn vesz.

8286.

Nne haszon, ritka vsr.

8287.

Szabad a a) Legjobb ksz pnzen vsrlani.

8288.
1471

vsr.

Mrtva szpl a vszon.

8289.

Hetes vszon nem vlik tizenkettess.

8290.

Hetes vszonnak se nagy az ra.

8291.

Min a vszon, olyan a) Megszappanoztk mint a hetes vsznat.

8292.

foltja

kerl.

Elrejtette magt mint Vszon Pl. D.

8293.

Vszoncseld.
Kzrend neve a fehrnpnek.
8294.

Olyan mint a vz.

8295.

Vederbl csbrbe. KV.

8296.

Ez Veleje, ble. P.
8297.

veleje.

Reggel jtt vendg nem szokott meghalni.

8298.

Rgen vrt vendg kedvesebb. K.

8299.

Kora vendg hamar megy.

8300.

Hivatlan vendgnek ajt megett helye./czoki legyen neve.

1472

8301.

Vendgek serege gazda nehzsge. KV.

8302.

rdgmdra tartja vendgt.

8303.

Hideg konyha, res tl sok vendget nem tall. (4583.)

8304.

Vendget hsz valamire, magad eszed meg. K.

8305.

Hegedszval ltod a vendget.

8306.

Jobb vendget nem fogadni mint gyalzatosan kivetni. K. a) Alkalmatlan vendg az hsg./a vnsg.
8307.

Ha te verem, n is verem.
Ezt egy nmet mond, mikor intettk hogy ne menjen arra, mert verem van ott.
8308.

Verembe szrik.
t. i. a bort; azaz igen sok a bor, nem gyzik hordval.
8309.

Ki msnak vermet s, maga esik bel. ML.

8310.

Verembe hull. (3504.)

8311.

Jobb ma egy verb mint holnap egy tuzok. (4914.)

8312.

Verb van a svege alatt.

8313.

Elvitte azt a kt szrnyu verb.

1473

t. i. kedvet, vigsgot.
8314.

Verebek is rla csiripolnak.

8315.

Verebekkel csiripolj. (453.)

8316.

Akkor mr ellnek a verebek.

8317.

Emlegetnek a verebek.
8318.

Vak verb ttova uszik a vizen.

8319.

Annyit iszik mint a verb.

8320.

Buja mint a verb.

8321.

Tbbet ugrik mint a verb.

8322.

Fogas verfny. K.
St a nap, de hideg van.
8323.

Verfnyen szaggatsz kpenyeget. (5800.)

8324.

Ki verfnyesen jr, barnn megyen haza.

8325.

Vert viszen veretlent, agya feje-tretlent.

8326.

Oda a vese, de itt a szaga.

1474

8327.

Hamis a vesje.
8328.

Vesjbe ltok.
8329.

Olyan mint a vese.

A vese hj kzt van, mgis sovny.
8330.

A ki vesz, annak lesz.

8331.

Ne vedd el, a mit nem adhatsz.

8332.

Nehz attl venni, kinek nincs elad szndka.

8333.

A mint vettem, ugy adom.

8334.

A ki aztn veszni indul, a szl is rt annak. KV.

8335.

Inkbb veszsszen lted a) Annak vesz, kinek van.

8336.

hogysem

becsleted.

KV.

Veszedelem mutatja meg az embert.

8337.

Egynek veszedelme msnak plse. KV. (2135.)

8338.

Feln tul a veszedelmen, ki azt megsajditja. D.

8339.

Ki magt ktszer adja veszedelemre, a szerencst ne vdolja.

1475

8340.

Ki szereti a veszedelmet, nyaka szakad bel.

8341.

Ki gyermekrt, ebrt veszekedik, pad al bujjk. K.

8342.

Nem asztalhoz val a veszekeds.

8343.

Addig hajlik a vessz, mig gynge. (3520.

8344.

Vessz nem tri csontjt gyermeknek.

8345.

lj veszteg, ha jl van dolgod. Mrt nem ltl veszteg, ha ott is jl volt dolgod. M.
8346.

Sz.

Ki mint vet, ugy arat.

8347.

Akkor vet, mikor aratni kell.

8348.

Nekem itt sem vetnek sem aratnak.

Latin: Mihi istic nec seritur, nec metitur.
8349.

Utczu! vesd el magad.

8350.

Kora vets sokszor csal, ksei mindig rosz.

8351.

Ritka vetsnek vkony aratsa.

8352.

Vets eltt aratsz.

1476

8353.

Vetekedsnek veszekeds vge. KV.

8354.

Attl tarthat a j vezr hogy az ellensget nem gyzi nyakkal.

8355.

J vg kti a munka koszorujt.

8356.

Vge vlasztja meg.

8357.

Utnak, sznak, hzassgrul val tancskozsnak nincs vge.

8358.

Vrd el a vgt.
8359.

Htra mg a vastagabb vge.

8360.

Mind vgig mind vrig.

8361.

sz, fegyver, rtk, mindent vgbeviszen. KV.

8362.

Knny vgbevinni, minek ms vet meg gyt. K.

8363.

Tetzve adni vissza a csapott vkt. (1560.)

8364.

Nap fnyt nem rejthetni vka al.

8365.

Nem kell a gyertyt vka al rejteni.

8366.
1477

Megszakad a vknyad.
8367.

Ott szakad, a hol legvknyabb. (7058.)

8368.

Nem remlhet sokat a vn.

8369.

Vn ember tancsa jobb mint ifju gncsa. KV.

8370.

Vn embernek bor levese, ksa pecsenyje. D.

8371.

Nem fog vnen ravasz tancs.

8372.

Mennl vnebb annl fsvnyebb. KV.

8373.

Jobb a vn rnyka mint az ifju kardja. KV.

8374.

Vn ember mindenben lassu, csak a koporshoz gyors.

8375.

Nagy szomorusg kurvs vnet ltni.

8376.

Nincs utlatosabb mint lni kezd vn.

8377.

Csuf dolog, ha vnnek esze ksn rik.

8378.

Vn embert venyigvel is agyon thetni.

8379.

Elg nyavalya a vnsg.

Latin: Ipsa senectus morbus est.
1478

8380.

Szomoru trsakkal jr a vnsg. KV.

8381.

Vnsg mindenre ksedelmes.

8382.

Khg trsakkal jr a vnsg. (L. regsg,)

8383.

rti mint vneki aszony a sprgafzst.

8384.

Vr vizz nem vlik.

8385.

Vr s pnz legdrgbb.
8386.

Szopni a vrit.
8387.

Vrt pksz tle.

8388.

Vrr vlt mint bartban a lencse.

"Vere valet!" azaz j. Igy szlt a bart dikul mikor lencst evk, s ugy tetszett, mintha azt mondta volna: "vrr vlt." Innen a km.
8389.

Vrszemet kap.
8390.

Nem vt kevesebbet, a ki sokkal vt.

8391.

A ki vtett, pirul. KV.

8392.

1479

Ha mennyit vtnk, annyit mennykvezne, a tgas gben egy mennyk sem lenne.
8393.

Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vtettek volna. K.

8394.

Senki sincs vtek nlkl. KV.

8395.

Els vtek bocsnatot rdemel.

Latin: Venia primum experienti.
8396.

Sok a vtek, hol sok a trvny. K.

8397.

Llekre aszott vtket nehz levakarni. D.

8398.

Mi egynek vtek, msnak sem erklcs.

8399.

A kis vtek otthon tmrdek nagy ottkin.

8400.

Minden vtek tall magnak mentsget.

8401.

Nem vtek, a mi bemegy, hanem a mi kij.

8402.

Maga vtkt msra tolja.

8403.

Ember szokott vtkezni.

8404.

Hajlik mint a viasz.

8405.
1480

Derk ember a viczeispn.

8406.

Vge Vig Andrsnak.

8407.

Vig mint kinek hza g, maga meg benne szorult.

8408.

Nem a vilg.
8409.

v a vilg.
8410.

Elg tg a vilg, elfrnk benne. (524.)

8411.

Vilg htn nincs msa.

8412.

Nagy a vilg, de van vge.

8413.

Sokat igr a vilg, de van vge.

8414.

Mindig okosabb a vilg.

8415.

Ktszinv lett a vilg.

8416.

Az a vilg, a ki lheti, a mennyorszg, a ki elrheti.

8417.

Vilg Vilgrt sem.

8418.

kincsert

sem.

Vilgba beszl.
1481

8419.

Butyor a vilg, szatyor a vn aszony.

8420.

El kell veszni a vilgnak.

8421.

Mi lesz a vilgbl?
8422.

Egyformn jvnk a vilgra, ezer mdon megynk ki.

8423.

Rka most a vilg, blcs a praktikban.

8424.

Nem adnm a vilgrt.

8425.

Vilg vgn lakik. (3937.)

8426.

Nem esik ki a vilg feneke. (6594.)

8427.

Vilgtalan vilgig.
8428.

A vilg tagadva szaporodik. K.

8429.

J ebdet d a vilg, de hallos vacsorja. Bsz.

8430.

Hny ht a vilg? Mval is kevesebb.

8431.

Egynek hatot, msnak vakot vet a vilg koczkja.

8432.
1482

Hadd lje a) Vilg b) Vilg c) Nem galambkosr d) dest keservel egyelt a vilg.
8433.

vilgt. fia. rosza. vilg.

Villm vissza nem tr.

8434.

Messze villmnak ks mennydrgse.

8435.

Ha fnylik Vincze, megtelik a pincze.

8436.

Kerteletlen virg hamar elenysz.

8437.

Egy virg nem hozza meg a tavaszt. K.

8438.

Nem minden virgbl lesz gymlcs.

8439.

Az irott virgot sokan dicsrik, de senki sem szagolja.

8440.

Helybenhagyta mint viski szakcs az telt.

8441.

Fl sem veszi mint Visontai az res kulacsot.

8442.

Vissza nem adom fejben vitte el. (5456.)

8443.

Visszavrd, a mit mssal cselekszel.

8444.
1483

A nagy visszavons lesz hzadban romls. KV.

8445.

Nem gomba a vitz hogy minden ganjban megteremjen.

8446.

A vitz kenyere bizony vres kenyr. KV.

8447.

Vitz az gy alatt./a klyha megett./a poharak kztt.

8448.

Flnk vitznek szaladj a vra. D.

8449.

Vitzre nem szllhat vletlen a szerencse. KV.

8450.

Knny ott vitznek lenni, hol nincs ellensg.

8451.

Vitz embernek pkhl is vr.

8452.

Kevly vitz hamar vsz.

8453.

Kr a vitznek, serny paripnak megvnhedni. KV.

8454.

Lassu viz partot mos.

8455.

rad a viz, meg elapad.

8456.

Vizre vinni. (4000.)

8457.

Vizre viszi, szomjan hagyja.

1484

8458.

Ell viz, htul tz.

8459.

Viz is megszokja rkt.

8460.

Viz is rmestebb jr a szokott uton.

8461.

Forrsnl legjobb a viz.

8462.

Viz ellen uszni. (3251.)

8463.

Megteszem, ha vizet iszom is.

8464.

Ki fell isten elvgezte hogy felakaszszk, nem hal a vizbe.

8465.

Nem sok Vizet sem tud zavarni.

8466.

vizet

zavar.

Fljebb jrt a viznl. D. (1726.)

8467.

Akrmin viznek legjobb a csendese.

8468.

Addig lpj a vizbe, mig kvt ltod.

8469.

Viznek regben fogjk a nagy halat.

8470.

Vizet sem ltott, mita a bba megmosdatta.

8471.
1485

Ksznje meg a viz, ha megmosdol benne.

8472.

Sok j vizet kell megutlni, ha eredett nzed. K.

8473.

Vizet markol.
8474.

Rostval mri a vizet. K.

8475.

Nincs a viznek gerendja./rakonczja.

8476.

Hideg vizzel lenteni.

8477.

Nem csekly vizben tapogat. P.

8478.

A tiszta vizet is megszri. (1809.)

8479.

Nem sok krt tesz a vizben.

8480.

Ne menj a vizbe, nem halsz bele. (2495.)

8481.

Szenes viz neki.

8482.

J viz a malmra.
8483.

Vizbe hal habhoz is kap. K.

8484.

Kapkod mint a vizbe hal.

1486

8485.

Olyan mint a teknben zug viz.

8486.

Hamarbb forr vize, mint a csirkt megfogta. D.

8487.

Ha vize van, bort iszik, ha vize nincs, vizet iszik.

8488.

Istenadta vize, se ize se bze.

8489.

Veszteg ll viznek nem kell hinni.

8490.

Vizitaltl nd terem orrodban. M.

8491.

Tetszik, ha volna, de ugyan nincs. KV.

8492.

J volna, ha volna.
8493.

Voltnak s meglettnek szemrmes orczja. KV.

8494.

Vlgynek lassan, a hegy maga tant. (3576.)

8495.

Vrs kutya, vrs l, vrs ember egy se j.

8496.

Vrs ember ha j, igen j.

Z.
8497.

Zabot hegyez.
8498.
1487

Zab kenyr is j, a ki hozz szokott.

8499.

Zabszalma nlkl nem beszlhetni vele.

8500.

Neki ereszteni a zabolt.

8501.

Ki lopott lovon l, zabolbul itat.

8502.

Zabla nlkl a l soha sem leszen j. KV.

8503.

Sok zaj semmirt.

8504.

Zala hala, Zala rkja, Zala szp aszonya.

8505.

Zavarosban halsz.
8506.

Feltartja orrt mint a zmolyi borju.

8507.

Hirtelen mint a zpor.

8508.

Lehordta mint halmot a zpor.

8509.

Mint a zptojs.
8510.

Ztonyra kerl.
8511.

Kitettk a vrs zszlt.

1488

8512.

Szp egyessg emeli a zszlt.

8513.

Minden zekezukjt elvitte. Sz.

8514.

Kszl a zivatar.
Mikor haragosnak ltszik a zsmbes hziaszony.
8515.

Zokon esett.
8516.

Ne beszlj oly zldeket.

8517.

Gonosz a zuzja.
8518.

Szereti a zuzt. (2491.)

8519.

Zrzavar megszortja a kvr jszgot. D.

ZS.
8520.

Jkor fejhez csaptk a zsajtrt.

Rosz borjura mondjk.
8521.

Zsk meglelte foltjt, olajos kanta dugjt. (4871.)

8522.

Elvlik, hny zskkal telik.

8523.

Tele tlti zskjt, meg nem kti szjt. P.

8524.
1489

Bektttk a zsk szjt.

Teherbe esett nre mondjk.
8525.

Hoszu zsk knnyen dl, a kurta felfordul. K.

8526.

Nem tudom, mi lakik a bekttt zskban.

8527.

Orgazda, tolvaj mind egy zskba valk. KV.

8528.

t sem zskkal ijesztettk. (5441.)

8529.

Zskot Zskkal forgoldik.

8530.

tart.

(5374.)

Konkolyos zskot nem ugatja meg az eb.

8531.

Egy avt zskbl kt uj tarisznya.

8532.

Olyat esett mint egy zsk.

8533.

Tartja magt mint az res zsk. (5022. b.)

8534.

Zskban rul macskt.

8535.

Zsebre teszi.
Elgttel nlkl elszenvedi a srtst.
8536.

Zsebbe akarsz tevt rejteni.

1490

8537.

Az n zsebem bnja meg.

8538.

Villmlik a zsendicze. (7752.)

8539.

Zsid van a hzban.

Gyermeknek mondjk, ha hzba lpve fentartja svegt.
8540.

Zsid is megverte fit, mikor elszr nyert.

8541.

Voltra zsid sem ad.

8542.

Zsidk kzt is legregebb hajtja a lovat.

8543.

Zsid aszonyon mindig fityeg valami.

8544.

Ha te vered az n zsidmat, n is verem a tiedet.

8545.

Zsid kzre kerlt.

8546.

Van, mint a zsidnak szalonnja.

8547.

Megvagyok mint a zsid fontja.

8548.

Se kin se ben mint zsid a lban.

8549.

Benne van mint zsid a lban. Cz.

8550.
1491

Alkuszik mint zsid a gyapjura.

8551.

Fl mint nagypnteken a zsid./zsid a kereszttl.

8552.

Ravasz mint a grg zsid.

8553.

Zsidnak is szent aszony Mria. (5424.)

8554.

Megtantlak a zsid miatynkra.

8555.

Zsid vecsernye. K. (4067.)

8556.

Aszonyok zsidja.
Oly egyn, ki frjk tvolltben szemmel tartja az aszonyokat; trfsan, komolyan.
8557.

Zsindely van a hzon.

Nmet: Es sind Schindel auf dem Dache.
8558.

Zsirodat, mzodat ne vesztegesd rja. Bsz.

8559.

Szni a zsirjt.
8560.

Zsoltr szmt se tudja, mgis elre nekel.

8561.

Verje meg a szz kilenczedik zsoltr.

8562.

Meg van verve mint a zsup.

PTLK.
1492

8563.

Ads embernek sokszor kell hazudni. K.

8564.

Ki mi fell nem tud, azt nem is ahitja.

8565.

Sketnek s nmnak kell lenni, ki alattvalkkal bkesgben akar lni.

8566.

Csak annyit aludjl, mennyi elg.

8567.

Szelid almnak nagy becse, vadnak kevs. KV.

8568.

Angyal mulk felettnk. KV. (5418.)

8569.

Alig veri mg az anyja tolla.

8570.

Ki aprnknt klt, tovbb beri vagyonval. K.

8571.

Arany tzben tisztul, a polyva megg.

8572.

Aranyat vet a koldusnak is. (614.)

8573.

Arany srban is csak arany. K.

8574.

Aranyat adott, rezet nyert.

8575.

Arany hegyet igr.

Latin: Aureos polliceri montes.
1493

8576.

Ki szbeli aszonynyal trsalkodik, hamar kurafi nv ragad r. K.

8577.

Hol sok aszonynp van, sok a pldabeszd.

8578.

Ugy keresd az ltalutat, hogy kerlbe ne akadj. F.

8579.

Mig az ember rnykot vet, mindig lesz nyomorusga.

8580.

rtatlansgnak csak egy a szava.

8581.

Sok okot lel, ki el akar szakadni bartjtul.

8582.

Ne vess mindennel bartsgot.

8583.

Ki brnyt polgat, a a) Egyhangu mint a Bendk notja.

8584.

kost

sem

gylli.

Elfagyott a beszl sipja.

8585.

A beteg, mig piheg, mindig reml. K.

8586.

Flbredt a bles szagra. KV.

8587.

Parnyi bimb, nagy gymlcs.

8588.

Sok ksik mint a birsz.

1494

8589.

Kit a bir gyll, nehezen tesz annak igazsgot.

8590.

Elveszti sirst, ki bir eltt jelenti siralmt.

8591.

Birnak kt flnek kell lenni. a) Gyermekre madarat, vn emberre ifju menyecskt, nmetre bort ne bizz.
8592.

Jobb kevs bizonyos, mint sok bizonytalan.

8593.

Tudja boldog, boldogtalan.

8594.

Bolonddal nem j trfldni. (7956. a.)

8595.

Bolond teszi mindent egy koczkra.

8596.

Nem illik bolondhoz kesszls.

8597.

Minden j bornak ki kell forrni magt. (3777.)

8598.

Kanllal ette a blcsesget.

8599.

Hol nincsen bntets, szarvat vesznek a gonoszra. K.

8600.

Sok csudlkozs tudatlansg jele. K.

8601.

Ha el akarod tallni a czlt, feljebb irnyozz. K.

1495

8602.

Nem nagy hir a czignyokkal val harcz.

8603.

Hozz szokott mint czigny gyermek a szikrhoz.

8604.

Ki diszn utn indul, mocsrba jut.

8605.

Mindennel j mint a disznhus.

8606.

Rongyos dolmny, okos legny. (6402. a.)

8607.

Veszett dolog, mikor aztn foltozsra kerl a dolog. KV.

8608.

Nem sok kalcsot eszik, ki a dolgot kerli.

8609.

Nem knnyen adjk, a mi drga. (6735.)

8610.

Nehz ebet a hjas szjrl elszoktatni.

8611.

tik az ebet, tanuljon a klyk.

8612.

Eb se venn fogra, a mit mond.

8613.

Ebnek eb a munkja.
8614.

Ttika s Rezivr dolgt ebre biztk, ebl vettk hasznt. B.

8615.

Ebkendi; ebugatta.
1496

8616.

Nem egy ebnek fari a neve. F.

8617.

Nem megy a fst eb szembe.

8618.

Ebdelj s megltod, mi lesz a maradk.

8619.

Trtt hajt elhagyjk az egerek.

8620.

Szerelem, mltsg egy szkbe nem frnek. F.

8621.

Knnyebb egygyel megalkudni mint sokkal.

8622.

Egyessg kicsint is nagyra visz.

8623.

Ha elmd nem vigyz, hallsod is elvsz.

8624.

Egygy ember ritkn megy bir el. K.

8625.

Ember gondol, isten vgez. (7073.)

8626.

Rosz ember hamar megijed. K.

8627.

Erklcs szerzi a bartsgot.

8628.

Pkhls az ersznye. (1809.)

8629.
1497

A ki el nem esett, nem szksg hogy flkeljen.

8630.

Ks eset utn okoskodni. (2292.)

8631.

Ott ad isten est, a hol akarja.

8632.

Elmjben eszik, ki az ev embernek kszn.

8633.

Megnyilt az g felette.
8634.

Az eget soha el nem hagyhatjuk.

8635.

Legjobb enni, ha hes vagy.

8636.

Sok van, ki hezik s meghzasodik.

8637.

Adtl nekem j jszakt.

8638.

Ugy verj ket a kemny fba hogy szemedbe ne pattanjon.

8639.

Kr hitvny neket ujra kezdeni.

8640.

Elibe pitek n annak.

8641.

Hol az rzkenysg nyertes, vesztes a nyugodalom.

8642.

Tltul a szjig is elcsorgathatni az telt.

1498

8643.

Gyakorta farkas is juhbrbe ltzik.

8644.

Ki farkastul elfut, orozlnra tall. (1530. 8870.)

8645.

Mit a farkas mivel, tetszik a nstnynek.

8646.

Farkas ritkn a) Farkasnak mutatsz aklot.

8647.

eszik

slt

hust.

lfnak dltt vrni.

8648.

Nyers fnak nehz szradtt vrni.

8649.

Nagy fra akar hgni. K.

8650.

Mit llsz itt? nem kell nekem kt fl fazk.

8651.

Fehr ftyol alatt gyakorta moly vagyon.

8652.

Szp dolog a fehr ftyol.

8653.

Ha mzet akarsz gyjteni, a fecskefszket meg ne szenvedd hzad krl.

8654.

Ki fegyvert visel, felesget is vehet.

8655.

Ki prnn akar fekdni, prblja elbb a szalmt.

1499

8656.

Jmbor felesget csak isten adhat.

8657.

Elfelejtsnek, nem tudsnak egy a fizetse. K.

8658.

Ott fogja, a hol kell.

8659.

Gyakorta fordul mint a pntek, szombat.

8660.

Szntatlan fldet prje bir. (2862.)

8661.

Ugy ll a) Furt nyelt.

8662.

egybe

mint

fvny.

Szoros a gatya. K.
8663.

Mikor lsz a gazdagnak asztalnl, jl foglald eszedbe, mit raknak eldbe.

8664.

Sok kevlyt, bolondot csinl a gazdagsg.

8665.

Rhet vakar, ki a gonoszt dicsri.

8666.

Kard helyett guzsalyt vitat. F.

8667.

Ki a gyepre. (6789.)
8668.

Gyermekhez jtszs, legnyhez dolgozs.

1500

8669.

tkozott a szz esztends gyermek.

8670.

Minden embernek van gyngje.

8671.

A gynyrsg nem homlokkal, hanem httal fordulva ismerteti meg magt. F.

8672.

Szllingznak mint a vert had.

8673.

Tl, viz idejn.

8674.

Tengeren, kis vizen msant kell hajzni.

8675.

Fontolva halad.
8676.

Rohanva halad.
8677.

Nem fog hallon Nem lehet a hallt ajndkkal megkerlni.

8678.

ajndk.

Haszontalan harag, kinek nincs a) Szemtelen harag, mely erejt nem lttatja. KV.
8679.

ereje.

Semmire val a harag, kitl senki sem fl.

8680.

Senki sem fl haragjtul.

8681.
1501

Hatalmasabbra bolondsg haragudni.

8682.

Gynge mint a harmat.

8683.

Jl lovagol, ki hasonlkkal lovagol.

8684.

Hatrjrs, tatrjrs.
8685.

Megrgztt hazudsg idvel igazsg. D.

8686.

Sok hmot, jrmot megrvitott.

8687.

Kit hzban es ver, isten se sznja.

8688.

Szerencss hz, melyben megavasodik a szalonna.

8689.

Sem hza sem tze.

8690.

sszetrdtek mint a rosz hzasok.

8691.

szszel, ne szemmel fogj a hzassghoz.

8692.

Egyenetlen hzassgnak ritka j vge.

8693.

Vajudik a hegy, egeret szl.

8694.

Nincs az a nagy hegy, melyet idvel el ne lehetne hordani. K.

1502

8695.

Hegyre fldet. (2235.)

8696.

Henylnek sok az nnepe.

Latin: Ignavis semper feriae sunt.
8697.

Mie vagyon a herlt embernek, azt adhatja szomszd aszonynak.

8698.

Verbuvlnak, czignynak, kalmrnak nem kell hinni. F.

8699.

Mindent hinni vagy semmit nem hinni, azonegy gyarlsg.

8700.

Hinni vagy fogadni. (2896.)

8701.

Gonosz hirnek sebesb a szrnya. (3625.)

8702.

Hizelkeds mrge a bartsgnak. K.

8703.

Hollt nyelt. (8661.)

8704.

Lyukas hordt tlt. K.

8705.

Hogy hnap j id legyen.

Fogyaszsztok el, mi a tlban van.
8706.

Idtl kell vrni, tancstul hallgatni. F.

8707.

Sok ifju tbbre menne, ha nem tudn hogy gazdag.

1503

8708.

Elfogy az ifjusg mint ama szp virg. F.

8709.

Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell.

8710.

Az isten hatalmas, az rdg nem alszik.

8711.

Ugy vagyunk mint a jgen ll. F.

8712.

Mindenkor van ideje a jmborodsnak.

8713.

Nem gondol a jobbgy ur dolgval.

8714.

Jt a jobbrt el szoktk hagyni.

8715.

Jobb helyre jobb kell, ide ez is j.

8716.

Csak az nem szereti a jt, a ki nem rti.

8717.

Nem j roszabb mint a semmi.

8718.

Ott se volt, a hol a j.

8719.

Szrad mint a Jns tki.

8720.

Lnygra szllott jszgnak nincsen maradsa.

8721.

Ha egy pnz a jvedelmed, kettt ne klts.

1504

8722.

Elballag a juh, de ritkn tr maga vissza.

8723.

Ha nincs fur, kalapcs, nincs a purdnak kalcs.

8724.

Szegny kalmr, ki tartani sem tudja portkjt.

8725.

Szrben szedett pnzt kamukban elitta.

8726.

Kardot kszrl s bkesget kr. K.

8727.

Nem kilenczven esztends kzbe val a kasza.

8728.

Rosz katona, ki el nem birja fegyvert.

8729.

Egy krbl kt kr.

8730.

Hamar krt vall, ki a kincses ldt nyitva tartja.

8731.

Ki szinvel, mutatja krtyjt, a legjobb jtkot is elveszti.

8732.

Felfordult krtyval jtszani se haszon se mulatsg. K.

8733.

Kecsknek gon a szeme. (7298.)

8734.

Kinek mi kedvre, nincsen az terhre.

8735.
1505

Mit j kedvvel tszsz, nem esik nehezen.

8736.

Egy rai tojs, egy napi kenyr, tiz esztends hal, hat esztends bor, tizent esztends leny, harmincz esztends jakar, kellemetes. F.
8737.

Elvesztette a kengyelt.
8738.

Ha kenyered nincs, kalcsot egyl.

8739.

Kenyr mell tur is kell.

8740.

Kenyrtrsre kerl.
8741.

Csuszik a kereszthez.
8742.

Hol fel a talpval a kerk, hol al.

8743.

Nem a kert alatt van az. (2334.)

8744.

Ki kesert nem kstolt, nem rdemli az deset.

8745.

Kt kevly nehezen alkuszik meg egymssal.

8746.

Hol a kmny nem fstlg, nehezen lesz ott nagy ebd. K.

8747.

Jobb kz a balnak segitje.

8748.
1506

Mzes madzag helyett kigyt tallt.

8749.

Nem lenne j kirlynak.

8750.

Fl mint koldus a garastl. F.

8751.

Komondor nem sokat trdik vele, ha megugatja is a pumi.

8752.

Megrgjk a konczot, ebnek vetik a csontot. F.

8753.

Kondr nem sokat hnyhat szemre fazknak.

8754.

Nem hegedszval kormnyozzk az orszgot. K.

8755.

Kirlyi korona szll nha ndhajlkba.

8756.

Ki tbbet klt mint a jvedelme, hamar szegnysgre jut.

8757.

Hogy kzpszert nyerj, nagyra iparkodjl.

8758.

Kzvnyes ember sokat gondolkozik.

8759.

Kurvatarts tkozlssal jr.

8760.

Mig a kutya sz..ik, elfut addig a nyul. K.

8761.

Egy llekzs hevet s hideget nem vehet. F.

1507

8762.

Sernysgrt, nem szrert becslik a lovat.

8763.

J lnak zabla kell, nem ostor.

8764.

Kinek magnak nincs, a ms lovt hajtja.

8765.

Ha valaki nyomja lbod, vedd el onnt, ha bnod.

8766.

Keresztben van a lba valakinek. (8568.)

8767.

Gyenge lbon ll. (3836.)

8768.

Lbat mr a csizmhoz.
8769.

Lbod al nzz, meglsd, kinek higy.

8770.

Nyul agarat, szunyog madarat nem rmest lt.

8771.

Hallos Lzrra ne vesztegess gyngyvizet. KV.

8772.

Rosz llekismeret lidrczczel lmodik.

8773.

Az elvetett macska klyk gyakran legtovbb l. K.

8774.

A j macskt brert meg szoktk nyuzni.

8775.

Nem j a macskt lmbul felklteni. F.

1508

8776.

Nem az a madr, a ki utna jr. (5268.)

8777.

Madr se replhet mig szrnya nincs.

8778.

Ritkn akasztja fel magt valaki a maga vtkert.

8779.

Knny msokat megitlni, de maga vtkt nehz megismerni. (3063.)

8780.

Nagy hzat utl meg, ki magt meg akarn ismerni.

8781.

Jobb magad kunyhja ms palotjnl.

8782.

Madr replsre, ember munkra szletett.

8783.

Sok kis mag kasokat tlt.

8784.

Mire mst ngatsz, magad tedd meg elbb.

8785.

Maga ura.
8786.

Msnak akarsz tancsot adni, magad oktondi vagy. KV.

8787.

Se msnak, se magnak.
8788.

Ki msra bmul, magt felejti el.

1509

8789.

Puszta malom nem sok hasznot hajt.

8790.

Kt malomk rl.
8791.

Ebl jtt, ebl ment. (2039.)

8792.

Annyit r a marha, mennyin eladhatni. KV.

8793.

Egyenlkp meghal mind az hez mind a ki eleget eszik.

8794.

Nem tudott az lni, ki nem tud meghalni.

8795.

A mi egyen megtrtnik, mson is megeshetik.

8796.

Nma mesterektl sok jt tanulhatni.

Azaz knyvekbl.
8797.

Sokig lni s meg nem vnhedni, nagy mestersg. K.

8798.

Nem tudhat egy mester minden mestersget. KV.

8799.

Becsleted srted, ha mltatlant kred. K.

8800.

Sok lomszakasztst kivn a mltsg. KV.

8801.

Mdjval mreg is orvossg.

8802.
1510

Nem minden mreg keser.

8803.

Tbbet r orvosnl a mrtkletessg.

8804.

Ha sok a mogyor, sok kurva lesz.

8805.

Ms let, ms md. KV.

8806.

J md kivnt egszsg. (5531.)

8807.

Keveset adnak munka nlkl.

8808.

Kedvesebb, a mihez munkval jutunk. KV. (1503.)

8809.

Minden nagynak apr a kezdete. K.

8810.

Nincs fehrebb llat a napnl.

8811.

Szivvel beteg, ki sokat nevet.

8812.

Addig nevet red, mig hasznot veheti.

8813.

Knnyen re ragad a nyavalya, ki beteg krl forgoldik.

8814.

Nyomorusgot nyomorusg szokta kvetni.

8815.

Gyenge mint a nyul nyaka.

1511

8816.

Tudja, hol temettk el a nyulat. K.

8817.

Olaj s viz. (1984.)

8818.

Nem mindenkor hasznos flttbb okosnak lenni. K.

8819.

Valban okos nem kpzel sokat magrul.

8820.

Szivnek tolmcsa az orcza.

8821.

Igr az orvos egszsget, de nincs r hatalma.

8822.

Orvos, ha embert l is, nem fl a hhrtl.

8823.

Blcs orvos mregbl is orvossgot csinl.

8824.

Ne adj bort az ostobnak, hallgatni fog. K.

8825.

krt is azt tartjk legjobbnak, kit le akarnak vgni.

8826.

Minden svny egy utra tart.

8827.

Meghurczolta mint rdg a dikot.

8828.

Mind egy rdg.

8829.

rdg veri a felesgt.

1512

Azaz nap is st, esik is.

8830.

Ki rdgnek szolgl, kin a fizetse.

8831.

Veszedelmes sztke ellen rugdozni.

8832.

Inkbb , mint n.
8833.

Knnyen beszl, ki mr megrltt.

8834.

A mely pap j hallgat, vgre ajtnllv teszik.

8835.

Minden kenyr des parzna embernek.

8836.

Ha nagy vizbe nem akarsz halni, patakot is kerld. K.

8837.

Plyn vr ajndk, nyerd el des lovam.

8838.

Templomban, fogadban msoktul vgy pldt.

8839.

Kerekes a pnz, hamar elgurul.

8840.

Ismerik mint a rosz pnzt.

8841.

Rajta pnzen kirly kpe, mgis ellopjk. (2558.)

8842.

Nem az az embersg hogy tbb pnzed vagyon.

1513

8843.

J pihenni olykor, de henylni vtek.

8844.

Fellt a polczra. (3720. 8064.)

8845.

Pompa kltsggel jr.

8846.

Pkhlszakasztsra nem nagy er kell.

8847.

Restelli mint ravaszdi mester az evst. K.

8848.

Mikor az ember rg, akkor nem beszlhet.

8849.

Ki tged megszeret, az tged rgalmaz.

8850.

Nem mind j, a mi rgi.

8851.

Kitettk a rokkjt. K. (7566.)

8852.

Ha roszul t ki a dolog, kiki azt mondja: nem ugy kellett volna.

8853.

Kirgja rka az iszkot.

8854.

Ki Rmba nem szndkszik, keveset tudakozdik utjrul.

8855.

Nem nyilik a rzsa tlen.

8856.

Rzsa nincs tvis nlkl.

1514

8857.

Senki sem nzi mint eszem, iszom, hanem hogyan ruhzkodom.

8858.

Minden szem a ruton akad meg, de a szpen marad.

8859.

Kinek semmie sincs, nem sokat tkozol.

8860.

Elfeslett mint a mozg sereg.

8861.

Se ne kssl, se ne siess.
8862.

A ki nagyon siet, ksbb vgzi dolgt.

8863.

Nem mindenkor hasznl a sirs.

8864.

Soha nem sok, a mi nem elg.

8865.

Nha tbbre becslik a baglyot mint a solymot.

8866.

Slyom madrnak nem lesz galamb fia. K.

8867.

Szerencss srt, melyet a slt nyulban tallni.

8868.

Nem oly szp a suba ujja bell mint a derk bllse.

8869.

Megeskdt a sut a kemenczvel.

8870.
1515

Szakcstul stre tallkozik. (1530.)

8871.

Elment a stni valja. (2614. 2728.)

8872.

Elbb val a sveg a kontynl.

8873.

Elrejtett kincsnek, titkos hegednek kevesen svegelnek. K.

8874.

A szamr ott n, a hol legel.

8875.

Szarknak annyi fehr tolla mint fekete.

8876.

Szarvat emel. (7634.)

8877.

Nehz ms szjval enni, ms szemvel ltni.

8878.

Knny szrazrul nzni a hajtrket.

8879.

Szegny ember halla srga, dusok piros szokott lenni. K.

8880.

Kevs kell arra hogy valaki szegny legyen.

8881.

Ki ms szekere farkn l, nem oda megy, a hov akar, hanem a hov viszik.
8882.

A szem is rthat. (4468.)

8883.

Mennl nagyobb a szemly, annl nagyobb a veszly.

1516

8884.

Felvonja szemldkt.
8885.

Nem igen jut eszbe szerelem, kinek sok a dolga.

8886.

Tbb keser mint des, van a szerelemben.

8887.

Btor szivvel trsalkodik a szerencse.

8888.

Vastag remnysget is megejt a szerencse.

8889.

Urat szolgjtul szerencse vlasztja.

8890.

Szp sz nyeri meg a szeretetet.

8891.

Nem mreg szli a szeretetet. F.

8892.

Ksn, korn orczdra kerl a titkolt szgyen.

8893.

Ki magasb szken l, a f helyet tartja

8894.

Szp annak, ki nem rti.

8895.

Nincs oly szpsg, melyhez tbb ne frne.

8896.

Szomszd tehennek nagyobb a tlgye. (7436.)

8897.
1517

A sz be nem tri embernek fejt.

8898.

A szt elfujja szl.

8899.

Ki megszegi szavt, ne tartsd neki szavad

8900.

Vrd vgre az okos szt.

8901.

Szp vigasztal sz betegnek orvossg.

8902.

Sokat szlani s okosan, ritka egytt.

8903.

Kls szin is tud ugy hazudni mint a szj.

8904.

Ki mihez szokott, rajt akad szive.

8905.

Ha szombatot akarsz rni, lss hozz a dologhoz.

8906.

Jaj, kinek szlje van s kenyere nincsen.

8907.

Szlidnek tka ostort fonhat nyakadra.

8908.

Ki megveti szli oktatst, hhrkzre kerl.

8909.

Tartozunk mi egymsnak valamivel.

Akkor mondjuk, ha egymsutn tbbszr tallkozunk valakivel az utczn.
8910.

Kinek tehene nincs, kecskt fejjen.

1518

8911.

Minden llat visszatr a termszetre.

8912.

Ha nyulat ltsz, sd meg a trded.

8913.

Trden fell, pupon alul.

8914.

Ha flvetted a tisztet, el is jrj benne. KV.

8915.

Tisztvisels gonddal jr.

8916.

Nem okossg a titkot ellensgnek kijelenteni.

8917.

Tojs tojshoz nem hasonlbb.

8918.

Lator a torok, nem kell a szjnak hinni.

8919.

Kinek kelletinl tbb van, hasznt nem veheti.

8920.

Trl szrad a tk.

8921.

A ki tks, nem egszsges.

8922.

Trpt vlgybe llt.

8923.

Ki tvistl flti kezt, ne fogjon rzsaszedshez. K.

8924.
1519

Megette Trajtler a morest. (8705.)

8925.

Tudatlanok kzt akrki is mutogathatja magt.

8926.

Tzet viszek, nem ltjtok.

8927.

Kicsin tzet kevs viz olt.

8928.

Vak tyuk addig piszkl, mig szemre nem tall.

8929.

Nagy udvarokban ritka szp egyessg.

8930.

Ujjain t nzte.
8931.

Ha az ur akarandja s lnk.
8932.

Nagy urakkal nem j trfldni. (7956. a.)

8933.

Szegnybl lett ur mindig kegyetlenebb. (7757.)

8934.

Nagy urnak is tallkozik ura. K.

8935.

Nagy urnak szolgja is kevly.

8936.

Nem mind nagysgos ur, kit annak mond a czigny.

8937.

Vakot tni valakin.

Szgyentve llni boszut.
1520

8938.

Nem fl a verb kbl faragott botos embertl.

8939.

Ms klesrl veri a verebet.

8940.

Nagy pipessg s kendzs Vnust vadsz.

8941.

Hussal l mint a vrcse.

8942.

Megterem a virg gazban is.

8943.

Akrmint siessen a vitz, ks ha megtik.

8944.

A ki barom, nyakn jrom.

8945.

Kire tbbet biznak, tbbrl szmol.

8946.

Egy bolond annyit krdezhet hogy szz blcsnek is gond leszen r megfelelni.
8947.

Szakadj bunda, majd vesz gazda.

8948.

Polyvba takarta isten a buzaszemet.

8949.

Eblvel fzd az ebet.

8950.

Elvenni embersg, adni meg istensg.

1521

8951.

Szabad a csk.
8952.

Nem vonja nagyobb csigra eperjesi hhr a tolvajokat.

8953.

Ers az igazsg, szp aszony s j bor.

8954.

Mg az eszterg is megismeri az idejt.

8955.

Kevly koldus, tudatlan pap, flnk katona mit sem rnek.

8956.

rvendj immr a fahznl.

8957.

Nagy tnk van a farn.

Gazdag leny.
8958.

Idvessges dolog kz ne elegyts fazktrst.

8959.

Fradtsg br eltt jr.

8960.

Elrejtett kincs, rosz felesg ki nem megy eszedbl.

8961.

Ugyan nagy felszkre hgott!

8962.

Fityeg annak, a kinek van.

8963.

Fsvny elgbl sem mer enni.

8964.
1522

A fld munka utn is ha terem, ha nem.

8965.

Szraz frdben uszkl.

8966.

Tudatlansggal egy szllson lakik a gonoszsg.

8967.

Kigrdl belle, mint grgei tkbl a nyul csik.

8968.

Kicsi gyermek, kicsi gond.

8969.

Jtkkal mtjk a gyereket.

8970.

Gyermekesz kivn vgre menni a gyermek szavnak.

8971.

Hadakozs oly orvossg, mely nem lehet veszedelem nlkl.

8972.

Hall nem vltozik ezstn, aranyon.

8973.

Elg veszett, ha elesett a hz.

8974.

Hegyeset hugyozik. (1767.)

8975.

Hrom katona, kilencz puska.

8976.

Kgyi prpostt lett. (6486.)

8977.

Frjhez men leny ruhjnak tbb szekrnye mint szma. (2949.)

1523

8978.

Sok lenykrnek tbb szma mint haszna.

8979.

Htul kti a lovat. (2964.)

8980.

des magam, ne hagyd magad.

8981.

Tromfot tromffal t a magyar. (4638.)

8982.

Megbotlsra eless kvetkezik.

8983.

Nem aggasztja mhecskt a tl.

8984.

Ha sros a mosd, olyan lesz kendd is.

8985.

Igen ksedelmes a nagybtyk segtsge.

8986.

Ha minden hazudsg lngot vetne, nyelve rgen megslt volna.

8987.

Nehz az elltt nyilat visszahuzni.

8988.

Sok kba kzt elvsz az okos. (6918.)

8989.

Nehz az rdgt bemeszelni.

8990.

Nem ltszik az ltzeten, mily karcsu az erszny s sztvr a konyha.

8991.
1524

Parzna jutalma s az ebnek ra nem isten hzba valk.

8992.

Kis patak nem rasztja meg a tengert.

8993.

Szent Pl harmadik gben tanult, mg se mehetett mindennek vgire.

8994.

Bel veszt, ki remnysgbe li pnzt.

8995.

Kiki elgedjk meg a sorssal, melyben isten hagyta.

8996.

Kinek savval lsz, fztt megdicsrjed. (7112.)

8997.

Ers a szamr, ha rest is.

8998.

Ha szegny vagy, kevly lgy.

8999.

Konkolyos szemmel nz. (3887.)

9000.

Illik hozz mint szerecsenhez a fehrsg.

KZMONDSOKRUL.
Hallgasd, szerelmes fiam, a te atydnak blcsesgt, s a te anydnak oktatst el ne hagyjad. Blcs Salamon. I.) Ha igaz, mit a np esze tart, hogy a legjobb telt asztalra soha nem teszik, rtvn az anyai tejet, letnk els tpszert, alatta: szinte azon szerint igaznak ltszik llitanunk hogy a legjobb knyvet, mely a llek els szksgeit fedezi, soha meg
1525

nem irjk. Az a knyv ez, mely a tudomny kenete, az iskola rendszerei nlkl idk folytn kszl meg a npek lelkben, s emlkezet ltal lesz rkv minden ivadknak. E knyvben dalok s tanok, kpek s pldk, intelmek s szablyok vltogatjk egymst gyorsan min a szksg, tarkn min az let, hiven min az igazsg. A magyar irodalom birja mr e knyv egy rszt a dalok s mondkban, most kvetkezik egy msik rsze a kzmondsokkal. Mi a kettnek egyms irnti viszonyt illeti: ugy llanak egymshoz, mint a np klt s gondolkod ereje, s igy indul pontjai a nemzeti miveldsnek, mely akrhonnan veszi is a vezrsugallatot, egyedl akkor szmithat tarts letre, ha npe szja iznt szl, azaz a magasabb eszmket, a tudomny kvetelseit bizonyos hazai leveg szinvel nti be, hogy a szokatlan megszokhatv, az idegen itthoniv legyen avatlan eltt is. Ennl fogva helyes azok vlemnye, kik a nemzeti kltszet elemeit a npdalokban hiszik lerakva, s ezekbl gyekeznek kivirgoztatni amazt; a blcselmisg els alkatrszeit pedig a npi tapasztals s eszmlkeds maximiban, a kzmondsokban keresik; vagyis az egyetemes vilgmveltsgnek, az eszmk ltalnossgnak itthon keresnek trzskt, melybe az olt galyat bekelhessk. Tevn mr nmi elmlked nyomozsokat az els krl, termszetes tmenetnk van a msikra s ezuttal a kzmondsok lesznek vizsgldsunk trgya. Midn a kzmondsokban blcselmi magvakat lelnk: senki ne higye, mintha egyszersmind rendszereket is akarnnk flfedezni bennk. A npnek nincs rendszere, hanem lete, let utn szelleme. lett csak rszenknt lehet adni, mint a nagy termszetet egyes rajzokban; csuda-e ht hogy a legjobb knyvet soha meg nem irjk? s neknk, kik a np lelkt vettk tanulmnyul, f ktelessgnk hogy a mai napig s az let kln pontjai szerint, ugy szlvn, tetten kaptuk s azon hevenynt fogtuk legyen fl a npi szellem mkdst, mely a nemzet letvel folyton irja e knyvet oda vetvn az rzelem s gondolkods hieroglyphjeit, a trtnet stt vagy vidm alakait, a szeszly arabeszkeit, melyekre aztn megtanit reget, ifjat a nlkl hogy elruln magt egszen, mert gyakran olyfle szavakat s igazsgokat tesz kzz, melyekben a gyermek regnek, az reg gyermeknek ltszik, melyeket az sz tapasztals soha el nem hagyhat, a kezd ember azonnal felfog, hogy mint az g a fldet, kisrje letnket az sk blcselete, s mi benne ljnk a firl fira rklt tanitmnyok iskoljban. Teht a kzmondsok czime alatt jr blcselmisg semmi egyb mint az a tr vagy kr, melyre s meddig a np esze kijr, vagyis a npi gondolkozs, eszmlkeds megyje. Ha itt alkalmas pontokat vesznk fl, minden bizonnyal kell tjkozsra, st nll igazsgokra is fogunk emelkedhetni a np bensgnek psychjnek magyarzatai krl. E szerint fogunk szlani a kzmondsokrul ltalnosan s klnsen, azaz tudomnyos s irodalmi szempontbul egyirnt, elmondvn azok termszett, az emberi llekhez val viszonyt s ez ltal roppant nyelvi fontossgt, nemzeti tekintlyt, hov a formai tulajdonok, szerkezet s
1526

md, a npdali s mkltszeti rokonsg s nmely irk eljrsa, rdeme is sorozand. II.) Kzmondsok fogalma alatt gondoljuk mindazon rvid szlsmdokat, melyek a npnl rklt formban mint jelvi rtemnyek (sententiae symbolicae) szjrul szjra lnek. Termszetkhz tartozik ennlfogva hogy a np azokat magyarzat s fejtrs nlkl rtse, mikor szksg, alkalmazni tudja, habr szrul szra val jelentsket rgen elvesztette is. Ilyen rtemny pedig, a legrgibb idk ta, fltte sok van minden nyelvben, melyek ujakkal szaporodvn folytonosan, mint a npi gondolkozs kincses hznak egyes arany pnzei forognak kzttnk. A szszerinti jelentsnek elveszse vagy elhanyaglsa mutatja hogy a kzmondsok lnyege nem a szavakban ll, hanem ms egybben. Ugyanis minden kzmondsnak nknyesen vagy bels szksgbl flvett, de tulajdonkp szfeletti rtelme van, mihz kpest jelentsk mindig jelvi, azaz mi azt rtjk alattok, a mire van vitetsk, nem pedig azt, a mi bennk bet s sz szerint vagyon. Ez uton a symbolika mlyen bejtszik a kzmondsok termszetbe, ketts hatalommal ruhzvn fl a szavakat: hogy legyenek ott a fl s szem eltt mint hang s kp, s a llek eltt, mint az ltalok kifejezett gondolat. Pldaul ezen kzmondsban "addig hajtsd a ft, mig fiatal" korn sem czlunk kertsznek adni tancsot hogy ifjonta bnjk a fval, st inkbb itt a fa s a mi rla mondatik, csak kp, az eszme arcza, s tbbet jelent mint a mennyit mond, s pen ez a tbbet jelent viszony, azaz fokozat, hatrozza meg aztn minden kzmonds becst. Nyelvi hozomny levn a kzmondsok, a nyelvnek pedig minden egyes szavai ugyanannyi jelv, azaz minden sz egy egy trgyat kpvisel: a kzmondsok is kvetik az egsz nyelv sorst a symbolikra nzve. s ha egyes sz, p. "tavasz," ltalvitethetik az letre hogy ifjusgot jelentsen, hasonlkp egyes mondatok is tvihetk ms valaminek jelentsre, szszerinti rtelmkn kivl s fell, melyeket ha elfogad a szoks, felavat az let, kzmondsokk lesznek azonnal. Ez uton s egyedl azrt, mivel ugy s kzegyezs szerint megllaptott s elfogadott formban jelennek meg mindig: kznsgesnl nagyobb rtkkel birnak az letben. De kvetik mg a nyelv sorst abban is, hogy nem tesznek klnbsget szp vagy rut, ill vagy nem ill, erklcsi vagy nem erklcsi dolgok kztt; mikpen a nyelv minden trgyat megnevez: a kzmonds azon szerint mindenfle itleteket hallat, s nem kimli az regsget, megszlja a szpnemet, kifog a hatalmon, olykor paczkz, mskor kedvkeres, nha parancsol, st mosdatlan szju is nem egyszer. Ha nyelvbl kiirtjtok a trgr jelents szkat, a kzmondsok is elhagyjk orczapirt megjegyzseiket; de mig az meg nem lesz, addig trjtek el a kzmondsok pajkossgait is. Ezt jnak ltm korn megjegyezni, nehogy balul rtessem a lepletlen kzls miatt, jl tudvn hogy sok keblet izgat lszemrem a npi dolgok szintesgn, mint a npdalok utn is volt alkalmam egyesektl tapasztalni. Mindez mutatja, mennyire nyers, anyagi a sokasg effle dolgok megitlsben. Ott vesz a szn, s nem birvn elszakadni tle, rgdik rajta,
1527

felejtvn hogy ily gondolkozs utn ntestt is, melyen szinte hagyott szgyelni valt az alkot termszet meg kellene csonktania. Flebbiek szerint a "kzmonds" sz csak ugy veend, mint kzakarat, kzvlemny stb. effle szavak, minden iskolai ajnlatos illat nlkl, s becst nem az erklcsi vagy blcselmi tartalomtul mrjk, mint az illdelmek korban a franczia maximistk, kik leginkbb irkbul gyjtk ssze a jelesmondatokat: hanem az orszgos helybenhagystul, mely a symbolizls alapjn megadta neki a kzkeletet s forgalmat, mint pnznek az orszg s trvny tekintlye. De mieltt e fogalmat tovbb fejtegetnk, lssuk magt a szt, az elnevezst tbb nyelveken, ha ugyan innt is kapna felvilgositst a fogalom. A magyar nyelv nincs tisztban az elnevezssel, mg eddig a sztrirk sem gondoltak vele, maradvn a kzmondsok gyjti s magyarzi mellett, kik kzl Faludi pusztn "kzmondsokat" ira, s utna Kresznerics s Czuczor, mindkett lexiconi dolgozataikban; Dugonics "Pldabeszdek s jeles mondsok"at Kovcs Pl "Plda- s kzmondsokat, Szvornyi "kzmondsokat s pldabeszdeket" egytt, Ballagi fleg "pldabeszdeket;" Barti Sazb pedig "kz - s erklcsi mondsokat" raka be a "Magyarsg virgai" kz. Teht a mennyi gyjt, csaknem annyi elnevezs. De a nmet nyelv sincs e rszben megllapodva. Egyik irja "Sprichwort," msik "Sprchwort vagy Spruchwort." Els, melyben f tekintet hogy a kzmonds orszgosan beszltetik, megfelel a grgs paroemia[1] sznak, mig a Sprch vagy Spruchwort a mondatok erklcsi sulyra tmaszkodik, s am. a magyar jelesmondsok. Ugy hiszem, mindegyiknl helyesebb a dik "proverbium" elnevezs, s ez legtbbet nyom a mi rtelmezsnk helyes voltra nzve is. Ha nem csaldom, proverbium alatt "sz helyett sz vagy szrt sz" (verbum pro verbo; verba pro verbis) rtend, mikp Romban a hivatalok fokainak elnevezsnl: consul, proconsul, s mint ez annak helyettese, kpviselje: igy a proverbium is helyettese a verbum vagy verbiumnak, mely utols mr tbb szk szlett azaz mondatot jelent. A magyar "kzmonds" sz inkbb a nmet Sprichwort s grgs paroemira ttt, a mennyiben ltalnos, orszgos rvnynyel bir mondatot jelent, vevn a kz szt ugy mint ebben: kzhivatalnok. E szban teht f a gyakorlat, a szoks. A "pldabeszd" sz mely a kzmondsnak legersebb vetlytrsa, szorosan vve ugyanegy a pldzattal (parabola), legalbb a szentirs forditi egyirnt pldabeszdnek irk blcs Salamon intelmeit s Jzus parbols eladsait, mink a szoros kapu s szles ut, a gymlcs s fa[2] s magvet[3] pldzatai. De nyelvszoksilag is "pldabeszd," pldzds, pldzat nem lehet egyb mint az a beszd- vagy eladsi md, mikor nem egyenesen, szeme szktibe, hanem krlirva, nagy feneket keritve mondjuk ki gondolatinkat s czlzsokat ejtnk hogy elrtessk akaratunk. Ez rtelemmel a proverbium gyakran homlokegyenest ellenkez, mert rvidebb mindennl, pen mint az egyenes vonal mathematikban
1528

egyb vonalok kzt, s a helyett hogy nagy feneket kertene valaminek, rajtunk t s kimondja a bkkenjt. Teht proverbium s pldabeszd kztt, noha mindkett szt mond sz helyett, mgis az a klnbsg, hogy emez hoszu, amaz rvid; emezt a mente ujjbl rzhatni ki, amarra pedig orszgos gyakorlat kell; hanem viszont, a mennyiben a proverbiumok kztt igen sok van, mely pusztn hasonltson fordul meg a "mint" sszekt szcska segedelmvel (czifra mint a rcz oltr), hol a felhozott kp ugyanannyi plda: jogosan cseleksznk a "pldabeszd" szval, ha meghagyvn pldzatnak a parbolt, a proverbiumok egy rszt, mely pldk s hasonltsok ltal lt alakot, ugy nevezzk el, mert az ilyet: "embernl munka, istennl lds, "ki vagyok, n vagyok," pldabeszdnek soha nem foghatjuk jogosan keresztelni, ellenben a hrom felhozott, de klnbz alkatu s szellem proverbum megfr ez ltalnos elnevezs alatt: kzmonds. Igy ht paroemia, Sprichwort s kzmonds egyrtkek. De megegyezik jelentskkel blcs Salamon leirsa is, mondvn: Az igaz f blcsesg kinn szerlszerte kilt s az utczkon zengedezteti az szavt. A np kztt legmagasabb helyen predikl, a kapuknak bemenetelin minden vrosban az beszdit szlja.[4] Ezen okoknl fogva n a kzmonds szt hasznlom ltalnosan mint nemet; megjegyezvn hogy irodalmon kivl, letben hallunk ily elnevezseket is: "kzbeszd, pldasz," mig Pzmnnl igen gyakran "aggsz," vevn alapul a kzmondsok hagyomnyos lett, rgisgt; halljuk, midn valaki pen kzmondst akar idzni, az effle bevezetst: "jl mondtk a rgiek, mindig hallottam, igaza van a kzbeszdnek, jl mondja a pldabeszd" stb. ugyanannyi nneplyes figyelmeztets a lleknek ill kszletre, hogy tisztelettel fogadja a szt, mely az sk akaratja s vgrendelete, pen mintha szemlyesen jelennk meg kzlk valaki. III.) Teht a kzmondsok elmlete a jelvisg, gyakorlata pedig az let. Amonnan elvt veszi, itt formjt leli s eme kt sarok az, mi krl a kzmondsok lnyege forog. Vilgosabban: lehet symbolicus eladsi formja valamely eszmnek, de ha letben el nem fogadtatik, nem lesz abbl kzmonds; valamint az is igaznak ltszik hogy az let ltal felkapott ilyetn szlsmdok alapja, rendesen mindig valami tapasztals, megtrtnt dolog, mi a kzmondsok termszett ellegesen megklnbzteti a fejben csinlt, blcseleti uton lehozott igazsgoktl. Jelv tulajdonlag minden kpes elads, ha mgtte valamely eszme ll. Az s npek minden tantmnyai jelvekbe voltak foglalva, s nem mondhatni a kora emberisgrl jellemzbbet, mint ha llitjuk, hogy elbb rezte mint tud az igazsgokat isten, vilg s rendeltets fell, s annak, mi elmjben fogant, mihamar meglelte ill kntst a krlte s hozz kzel fekv termszetben, mikor az elvont fogalmakat sz helyett alakkal, bet helyett cselekvnynyel brzolta ki, betltvn
1529

a trgy s gondolat kztti tvolsgot, ha volt, kpzeldse ptlkaival. A gyermek ma is ugyanezt teszi; s bizony a "henye ember" fogalma elbb volt meg alakban, mint puszta elvontan kimondva, mit szval utoljra igy fejeztek ki: sszedugja kezeit. E szlsforma ugyancsak symbolicus s egyszersmind kzmonds; s elemeztetvn, legott felismerjk benne a kezek jelentst, melyek sszetve dologtalansgot, egybirnt munkra val kszsget, ert, aztn hatalmat is brzolnak, azrt mondjuk: "kerlj csak a kezembe," vagyis hatalmamba, "van mg nekem kt kezem," azaz tudok mg n dolgozni. E kzmondsban teht az emberi tagok (kezek) alakja volt a gondolat kpviselje, s miutn a tagnyelv ltalnos: alkalmasint sok nyelvben lesz feltartva kzmondsul e kp, s egyuttal hinni is ugy hiszem hogy az ily szerkezet kzmondsok legrgibbek, mikp a tagnyelv maga szinte megelzi a hangnyelvet. Annlfogva helyn esik megjegyeznem, min szereppel vannak megbizva az emberi test rszei legtbb np kzmondsaiban; fkp a kz, lb, orr, fej, has, gyomor, szem, fl s szj, fog s nyak stb. mirl kiki meggyzdik azonnal, mihelyt e szk kzmondsi csaldjra tekint csak a mi knyvnkben is. De vannak oly kzmondsok, melyeket nem kp utn fogadott el a szoks, melyekben, legalbb tudtunkkal semmi nyoma a symbolismusnak, pldaul: "meglsd, kinek higy; sz jobb ernl," tmrdek ily erklcsi s blcselmi tartalmu mondatok. Ezeket illetleg igy gondolkozunk: mikp az elbbeni, nvszerint az emberi tagokrl vett, kzmodsokat egy egy kpbl vette t az let: ugy az effle szrazabb ttelek valami lefolyt trtnetbl vannak elvonva, s a helyett, hogy puszta szk, ellegesen megllaptott igazsgok maradnnak, ez uton mr tnyi becscsel birnak, mirt nincs effle tartalmu kzmonds, mely kopaszsga mellett is minden ok s alkalom nlkl, egyszerre s akrmikor volna hasznlhat, hanem megkell jni a krlmnynek, a llek hangulatnak hozzjok, mik kztt elpattantva, soha nem hibzhatjk el hatsukat; s ama krlmny rendesen az vagy legalbb hasonl ahoz, mely a kzmondst, valamikor igen rgen, ltre hozta legelszr. Mg vilgosabb lesz e magyarzat a symbolismusra nzve azon alaku kzmondsokbl, melyeket flebb pldabeszdeknek mondnk, hol a megesett trtnet, legalbb rszletesen, maga is l a kzmondsban, pldaul: "kap rajta mint Czibak btya a kulacson." Okkal fogjuk tudakozni, mirt van ez pen igy, mi ennek a mesje, mi adott erre alkalmat vagyis: mi e kzmondsnak symbolismusa? A symbolismus teht, melyben gondolat s jel vannak egygy olvasztva, ama trt foglalja el, mely a szellemi s anyagi vilgot sszekti, szm nlkli fokozatokon vivn ltal egyiket a msikig, hogy kzbenjr s kiengesztel legyen a szellem s anyag kztt, s meghonostsa testben az eszmt, eszmben a testet, s kell egysgre hozza ssze egy szerencss kzpponton az ellenttek vgleteit, azontsa a klnbzket s cserlgesse a hasonlkat. Teht itt eszkzz vlik minden trgy,
1530

eset s trtnet, szabadd lesz minden eljrsa kpzeldsnek, gondolkozsnak egyformn, mert a czl nagyobb mindennl: az eszme, s ennek szolglatra fel van ajnlva, mi csak embertl s emberi kpzeldstl telik; mikp minden sugr a naphoz viszen, ugy minden eszmlkeds az eszmre viszonylik, mint fnyt a lg, ugy az anyag s szellem szszekttetst a symbolismus vezeti most vilgos majd kds terleteken t, hagyvn dert s homlyt, tudalmat s vgyat maga utn. E szerint a symbolismusban minden l, minden mozog s pedig a sz tulajdon rtelmben, mivel rks lebegse van az elmnek gondolatrul gondolatra, kprl kpre, trgyrul trgyra. A trgy jelent gondolatot, a kp trtnetet, a gondolat mindkettt s viszont, mindenfle cserben. Ez a cserlgets, ez a vltoztatgats tndri jtkot llit el. J, megy a kpzelds mint a szv csnakjai, egyms mellett egyms ellen, s nyomain vgre mint egy keleti sznyegen, ki vannak irva g s fld, nap s j, nyr s tl; ki az ifjusg s aggkor, az let s hall. Mondjad hogy ez a tejut, melyen minden kis csillag fnyesebbnek ltszik, mondjad hogy ez Jkb lajtorjja, mely fldrl az eget ri, mondjad hogy finom szl, melyre a llek rmei, mint sor gyngy, vannak sszehozva, s igazad lesz mindenkp: az ez, mi nlkl nincs let, nincs kltszet, teht alapja minden kpes beszdnek, irsnak s az egsz kltszeti nyelvnek. Minden np oly mrtkben klti vagy gondolkod, a min mrtkben jutott neki ez l tndrvilg elevent ajndka. Kzs forrs, melyhez minden np oda jr merteni. Termszetesen annyit mert mindegyik, a min benne a kpessg, a felfog er, ez pedig csakugyan klnbz. s igy mindjrt a kzs forrsnl beoltatik npi egynisgekbe az egymstul eltrs vagyis npi sajtsgok eleme, s abbl, ki mit visz haza s terjeszt el hza tze krl s vi krben, itlhetni a npek lelkre, felfog tehetsgre s izlsre rkleg s kifogs nlkl; s van abban valami hogy az grg np a baglyot vev blcsesg jelkpel, mikor e madr sok ujabb kori npnek pen ostobt, ertlent s rutat kpvisel. De vltozik a symbolika ms krlmnyek szerint is; mink az let, galj, trsi viszonyok. A halszat s vadszatbul l np ha gazdagot akar mondani, krlbell igy fejezi ki magt: "sok vidra vagy medvebre van," sznt vet np alkalmasint igy szl: "hat kr jr ki udvarbul," mig a tengervidki "hajkat" fog mondani gazdagsg helyett. Ha mr vadszatbul l np a medvebrt, fldmivel az krt veszi a gazdagsg jelkpe gyannt, ez mond valamit npnemzeti tekintetben; s br letviszonyok szksgesnek mutattk is e kt klnbz alapbl indult, de egyre men kifejezst: nem szksg mindazltal hogy a gazdagsg eszmjt csak igy s nem mskp lehessen kibrzolni. Teht a symbolika vltozik a npek felfog ereje s kedlye, galji helyzete, s hzi azaz trsas viszonyai szerint. Ez jl megjegyzend, mert itt rejlik a npek sbecsnek igazi mrtke, itt van megerstve az els karika, melybe ltvk aztn a korok s vek lnczolatnak egyes gyri, melyeket vissza fel nyomozvn,
1531

feltalljuk ama rgi kpessget, mibl oly biztosan itlhetni az eldkre mint vizbl a forrsra. Sz sincs rla hogy a kzmondsok ily rgi hagyomny, ily kori lelki kpessg jegyei s nem tartunk azokkal, kik a kzmondsokat valami elveszett rg i philosophia ereklyi gyannt veszik, vagy blcsek s jsodktul hozzk le. Volt id, mikor a nyelvek szrmazst is egyes blcsek agyban kerestk, de nem talltk s elllvn a flvett vlemnytl, okszerbbnek ltk megnyugodni a npek felfog s alkot erejn, galji s trtneti viszonyain, hzi s nyilvnos letnek adatain. Ugyanez ll a kzmondsokra nzve is. Nem ktlem ez okbul hogy ama tiszta ernyre s letblcsesgre vezet jeles mondatok is, mink Pythagorsi, blcs Salamoni, csak az ltal vlhattak kzkincscs, hogy n npk symbolismusbl voltak mertve; s a rgi blcsek, mikor valamely nagy igazsgot akartak elterjeszteni, szksgesnek ltk hogy npk izlse szerint szljanak, magokat ahhoz alkalmazzk, mint Jzus is a pldzatokban; s nem az hogy jsodk s kltk lettek volna a kzmondsok els szerzi, hanem ezek is a nptl tanultk el s vettk t a mdjt: mikpen szljanak hatlyosan a kznsghez, klnben a mennyi blcs mondatokat ira mr ssze a tuds vilg, annak mind a npek fejben kellene zugni ma, holott vajmi kevs ment vrbe nlok a magok ltal szerzett s tapasztalt igazsgokon kivl. Mert van np, melynek blcse soha nem volt, de olyan nincs, melynek kzmondsa ne volna; osztn a symbolismus kzs forrs, nem szksg hozz szabadalom, s az g nem mindenkor tudsok eltt nyilik meg, hanem igen gyakran egygy psztoroknak is. IV.) Ha mondjuk, hogy az eszme jelhez kti magt, helyesen mondottuk, ha pedig igy fejezzk ki magunkat, az eszme hasonlatba ltzik, vilgosabban sz lottunk; de megjegyezzk e helytt, hogy a jel, mi gyakran esetleges, csak annyiban egy most elttnk a hasonlat fogalmval, mi knyszer, hogy szintn ugy esznkbe villantja a szavakan fell lev gondolatot, mint a hasonlat a maga ftrgyt; pldaul e kzmonds alatt "bagoly is bir barlangjban," oly knnyen fltallom a f gondolatot, mikp ebben "ment mint a szl" a sebessg fogalmt. s br min klnbsg van is a jel s hasonlat kztt, mind kett elenysz, vagy inkbb egymsba olvad t a kzmondsokban, mert csak emlkeztet jegyl llnak a llek eltt hogy r vezessk a nem tulajdon szavakkal mondott gondolatra, f rtelemre. Ezt az emlkeztet tulajdonsgot nevezem rviden hasonlatnak, s miutn ez minden kzmondsban megvan, ugy tekinthet mint kzppont, melybl nvi ki magt az a sok s mindenfle beszdalak, mely a trpusokon s figurkon kivl tudomnyos rendszerbe alig foglalhat tmrdek s minden rn nvekv szlsmdokat llt el.

1532

Mert a hol van hasonlat, ott van klnbsg is; a klnbsg fogalmt nknt kveti az ellentt, s ugyanazonsg tudata, melyek is a hasonlsgnak jobb s bal fell es kiszgellsei. E fogalmakat az tviteli szabadsg trvnye szerint egymssal kicserlvn, felvltvn: a hasonl jelenteni fogja azt mire hasonlt, s nem hasonlit egyirnt, a klnbsg jelenthet ellenkezt, az ellenkez pedig pen egyenlt; s ekkor vgetlen tarkasgu, szeszlyes, alapos, a kznsgestl eltr, mdjt birjuk egyszerre a beszdnek. De szljanak a pldk. Mikor kt egyforma jellem egynt akarunk mondani, ekkp szlunk: "egyik subs, msik gubs; egyik kutya, msik eb," vilgos hogy itt a klnbztetssel ugyancsak egyenl s ugyanazon fogalmakat mondottunk ki. Tovbb: ha nmi csekly hivatalra jutott, s dicsvgy emberrl ily megjegyzst tesznk: "felkapott az uborkafra," ezzel nem jelentnk valami nagy elmenetelt, hanem ennek majdnem pen az ellenkezjt; ugy szinte is Kis Viczaynl dicsrtetik a hajdu, hogy "igen tud harangot nteni" ez sem tesz mst mint az ellenkezt, azaz bizony nem tud hajdu harangot nteni. Vegyk ide a pldk halmazt, hol az ellenttes fogalmak, mint "sok, kevs; kicsi, nagy; hideg, meleg; szegny, gazdag," engesztelvk ssze, nevezetesen: "sokbl keveset, kevsbl sokat; sok kis viseli a nagy nevet; egy szj fuj hideget, meleget; gazdag pnzzel, szegny szszel;" hol az egyenl rtelm mondatok, p. "a ki szegny, nem ur az; kevs kell ahoz hogy valaki szegny legyen," mint egyik a msiknak tulajdona, magyarzja hozatik el; hol a hely s id viszonyai egymst mrsklik, kicserlik, p. "erre kzelebb, arra hamarabb;" hol az id rszei mult, jelen s jv, egymsrt llnak, p. "alkalmas tavalyiban; majd soha napjn;" hol a lehetsget mrskli a ltel, a valsg s viszont, pldaul: "hogy ne volna, mikor van; azrt nincs, mert lesz;" hol hangon fekszik a kzmonds ereje, p. "hoszabb a pntek mint a szombat" (6305.) stb. Vegyk, mondom, a pldk halmazt, a bellk elvont legkzelebb es igazsg megmutatja hogy a kzmondsok vgetlenl vltoz s meglep formi a szlsnak, s egsz csillagos egt trjk fel a nyelv szpsgeinek elttnk. V.) De a symbolismus ott ri el tetpontjt a kzmondsokra nzve, hol ezek klncz, daczos formja meghozvn az rtelmet, azon krlmnyek eltallsra i s knyszerit, melyek a kzmondst valaha megszltk. Soha nem volt eszbe semmi blcseletnek vagy ktelessgtannak csrolni a hsget, tanitani az adott sz
1533

megtrst, ajnlani a haza irnti hidegsget, mgis van kzmonds, mely a hsgre nzve megjegyzi, hogy "csak kutyhoz illik," a fogadsrl ezt mondja: "eb a ki megllja;" szemre veti a haznak hogy "senki sem profta benne; haza, mostoha;" hasonlul knnyedn veszi az igret megtartst, paczkzik a szegnyen stb; mindezt soha nem tant erklcs, vagy blcselem, mi jogon tantja ht a kzmonds? Itt a kett szksgkp sszetkzsbe j, s pedig egyedl azrt, mivel a blcselem s erklcstan ltalnos igazsgokat ajnl, a kzmonds pedig egyni llapotokra is alszll, vevn minden tudomnyt az letbl, a tapasztalsbul. Ezt tudva, utna kell nznnk az letnek, s feltallni benne azon llapotokat, melyekben az egyes ember is, mintegy magval jvn meghasonlsba, meghasonlik az ltalnos s egyni, kz s magn dolgok kztt, s igazsgul ismeri azt, mit elbb nem ismert, stb. p. valaki ltal megcsalatva tesz eskt, fogadst, de ksbb tisztba hozatvn eltte a csalnak czlja, lebeszljk t a fogads megtartsrul, mondvn: "ember fogad fogadst, eb a ki megllja." Ilyen eset volt a magyar trtnetekben, mert mikor a csszr hsgre felavatott hajdukat maghoz akarn desgetni Bocskay, minden oka utn vgre ama kzmondst vgta fejkhz s jobban hatott rejok, mint akrmennyi sznoklatval, mert csakugyan hozz is llottak, mikp elbeszli Istvnffy. A hsget gyalz kzmonds hasonlkpen oda emlkeztet, hogy volt eset, melyben valakinek rtalmra volt a hsg, a ragaszkods, annlfogva mint tnyeken alapul igazsg int hogy vigyzzunk a hsggel, ne higynk vakon, mivel krra lehet az emb ernek legjobb akarat mellett is. De nem llitjuk azrt s ezt krjk megjegyeztetni, mintha nem volna helye kzmondsokban minden szp s erklcsi oktatsoknak. Mi csak az egyoldalu s korltozott nzeteket akarjuk ezzel megjavtani, a fogalmat ugy vilgtni fl, a mint van, st inkbb eme tudomnyos rendszerbe vagy iskolai elv al nem foglalhat szabadsg, egynisgig feloszl rszletessg mutatja ki a kzmondsok igazi, mlyebb vizsglatra mlt, becst, azaz ha mind azt veszszk ltalok, mi egy npnek akarva, nem akarva, krlmnyek s alkalmak szerint, ajkra j, s igy maga egsz szintesgben trja ki elttnk gondolkozsa mdjt ill, nem ill, j s rosz fell: legalkalmasban vehetjk ki szelleme arczkpt, s mikor a kzmondsokbul knyvet csinalunk, csak tkrt tartunk a nemzet el, hogy lssa benne sajt erklcsi arczt, jellemvonsait minden rnyklataival. Hogy mr a fogads megtartsa ellen kzmondst tud a magyar, nekem ez, megvallom, tanusg igen sok esetrl, melyekben a magyar np el volt mtva, s jobb szre hozatvn, nem tart bnnek eskje trst, s igy mintegy trtneti igazsgg lett kzte az; de msfell szilrdsg nlkli lengesget, knnyen hivst, egygy meggondolatlansgot is fedez fl elttem; mely llts ha vakmer is nmelyek eltt, de aligha nem volna igazolhat nemzeti letnk sok adataival.
1534

A kzmondsok e nyomon uj stadiumba lpnek a figyelmes vizsgl eltt, azaz, miutn llapotok magyarzathoz lesznek kulcsul, egyszersmind jellemzk is, mely minsgben sznoklat s kltszet s ltalok mindazon neme az iromsnak s beszdnek, mely kedlyhez s kpzeldshez van intzve, hatrtalanul nyer. Sznoknak kimaradhatlan, kltnek nlklzhetlen segd eszkz. Pldkat nem fogok elhozni. Ezeket szrevette s pedig rmmel, az olvas mindig, valahnyszor j helyen volt egyegy kzmonds alkalmazva itt vagy ott. Csak rinteni akarm azt a viszonyt, mely a szlmvszeteknek mintegy alkot rszv teszi a kzmondsokat, melyekbl ezerenknt lehetne idzni, mint fnebb a hsg s fogadsra vonatkozlag tettem. Legyen elg ez ujmutats; okos ember ugyis kevsbl sokat rt. VI.) Teht a kzmondsok nem talnos, ellegesen a tiszta szbl lehozott, igazsgok, hanem leginkbb az llapotokbl s krlmnyekbl kifejlett lltsok, npszer elvek, kzkelet vezrigk. Ezzel megint nem mondjuk mintha egy ltalnos igazsg se volna a kzmondsok kztt. Van ott elg, mg pedig oly lland igazsg mint a mennyisgtan ttelei, p. "a hol nincsen, ott ne keresd; kinek lova nincsen, gyalog jr az Pestre, addig nyujtzzl, meddig a lepel r, mi nem lehet, kezdete sincs," stb. melyek ugyanannyi maximk, kifogs nlkli elvmondatok, pen oly alakban mint a mathematikai ktszer kett ngy s csak az egyenleti jel (=) hinyzik kzlk, s ugyan azrt nzelhet, egy tekintetre felfoghat igazsgok, de nem blcseletiek. St ha blcseleti vagy fogalmakbl alkotott tteleket hoz is a kzmonds, azok sem veendk mskpen mint hoszu tapasztals ltal megersdtt, meghitelesitett igazsgok gyannt, mert fogalmakkal a np nem veszdik, hanem van ugy hogy tudomny s ezer ves npi tapasztals sszejnek s sszejvn ketten tesznek bizonysgot az igazsg fell; s az ez, mit feljebb tnyi becsnek s gyakorlatinak mondnk s mondhatunk. VII.) A kzmondsokat ketts rokonsgban tallom: eredet s kls formra s tartalomra nzve. Eredet szerint rokon a kzmonds a rege s mondakrrel s npdalokkal, mennyiben mindezeknek szrevehetleg sok elemeit tartotta fen az elidbl, a npek ifjusgbul. Ki pldaul egy nemzeti symbolikt akarna irni, a kzmondsok vizsglata egyik forrsul szolglna eltte, ugyszintn a npdalok igen sok kifejezse, mikrl hallgat a nyelv- s sztr, egyedl innen kap fnyt, vilgot. Kls forma s tartalom szerint rokon vele a jelesmondat, de a kzmonds nem csak erklcsi s blcseleti tanokat hoz; st az a kzmonds is, melynek tartalma egyenl a jelesmondatval, klnbzik ettl a kzleti gyakorlat ltal, vagyis: minden ily komoly tartalmu kzmonds egyszersmind jelesmondat is, de nem minden jelesmondat egyszersmind kzmonds is. Ez csupa let, frisesg, mindig uj; amaz iskolai, verejtkes, ehz kpest avas; emez tapasztalat, amaz tan; ez rbeszl, javasol, hizelg; amaz parancsol, knyszerit, dorgl.
1535

Rokon vele az apophthegma, lczes, rvid elmsmondat, leginkbb trtneti szemlyektl, a mint emlkezetben hagyattak kzajk s irk ltal. P. Brutus azt mondja vala: a katona ne lbra, hanem kezre bizza lett; rteni akarvn alatta: ne szaladjon, hanem harczoljon. Ltni val, hogy ez apophthegmbul csak egy mozdulatra mr kzmonds vlhatik, mihz nem is hinyzik egyb mint hogy az let elfogadja, s forgalomba tegye. Hasonlkp: mikor Anaxgors szmkivetsbe kldetnk, azzal ln bustva, hogy immr megfosztatik des hazjtul. felel: "Nem klnben hazm n tlem." Ez is apophthegma, de mr nem oly kzelll a kzmondshoz, s e kett felhozsval meg akarm irni a hatrt, melyben az apophthegma forog. Nmelyek ezzel ugyanegynek hiszik az anekdott, s pedig van kztk klnbsg. Az anekdota vagyis mint n magyaritom: adoma, jr ismert, nem ismert egynek, megtrtnt, nem trtnt, de megtrtnhetett dolgok fell. Teht nem oly igen trtneti mint az apophthegma, hanem rfogott, kigondolt, mindenesetre csattan vgzet, rvid, figyelmet feszt eleven esemnyke, mit el kell tudni mondani. Az adoma veleje igen gyakran vlik kzmondss, egybirnt pedig alapja eredetileg a novellk vagy beszlyeknek, pldaul ha klt ezen kzmondsbl: "Anda Pl hadba val," elolvasvn a rla maradt adomt, beszlyt irna, melynek hse papucshs. Rokon vele a gnoma vagy gondolat, melyben uralkod az erklcsi vagy letszablyi elem, csak annyiban klnbzleg a jelesmondsoktl hogy mig ezek megllapitott igazsgok, a gnoma rendesen csak nzet s vlemny gyannt lp fl, s ltalnos rvny akar lenni komolysgnl fogva, de azrt nincs mgtte valami kln szer trtnet, tapasztalat, nincs hozz forrva krlmny, mint a kzmondshoz mindig. Kzelebb ll hozz az erklcsi mese mr csak azrt is, mert benne szintn ers a symbolizls, midn ltalnos igazsg egyes kis esetkkben, melyeknek szerepvivi leginkbb llatok s lelketlen dolgok, hozatik nzlsnk el, s foglaltatik a trtnet rmi kz. A mese hangja tant, erklcsileg oktat rendesen, a kzmonds, hol a mesbl vette is igazsgt, soha. A mese tapasztalsa klttt, szemlyestett; a kzmonds kzvetlen, gyakorlati. Amott az erklcsi elem s tan miatt szvetik trtnet, itt a trtnetbl merittetik intelem, szably. Az lcz s tlet rokonsga taln leghelyesebben magyarzand, ha llitjuk hogy ezek mint a hasonlit s klnsgeket sszevet llek jtkai s villanatai kzvetlenl, metszleg csapnak renk, mig a kzmonds a maga leplezettsgben ha tall is, de mindig kiml s gyermekded. A maz tudja mirt mond, ez rzi, mire mond megjegyzst; ltalban: a kzmonds hagyomnyzott, az lcz s tlet ujdonsg ltal meglep, gondoalt; igy eredetileg is ellenttes sarkon llk.

1536

Mi legyen a pldzat vagy parbola s kzmonds kzti klnbsg, mr fnebb rintk a "pldabeszd" sz magyarzatnak alkalmval, mind a mellett a f jegy kztk az hogy a pldzat inkbb allegoria, mig a kzmonds inkbb symbolismus. Azaz a pldzatban elvett hasonlat egszen prhuzamos haladst ir le szemnk eltt a lelknkben is fejld, czlra igyekv gondolattal, rtelemmel. A parabola nyoma kinn van, a gondolat lelknkben; de a kett prhuzamban megy el, mint lthat kerkvgs az egyik, lthatlan a msik. A kzmonds egyszerbb, szabadabb, rvidebb. Itt nem prhuzam ll hasonlat s alapeszme kzt, hanem fokozat, azaz fellrl le s alulrl flfel dolgozik egyirnt a llek a jel s jelzett dolgok kztt; a jel nknyes azaz igen gyakran tetszs szerint vlasztott s igy subjectivus; mig pldzatban a hasonlat csak ugy s nem mskp lehet vagy igen korltozott, trgyilagos rvnnyel is kellvn birnia. VIII.) Mi a kzmondsok formjt illeti, az egyszersmind pldnyt lltja el a tkletes eladsnak, mert f kellke a rvidsg. Tartalma, mint ltk, oktat leczkk, tanok s kpek trhza, egybirnt rokon a kltszettel, s igy tartalom mellett a kls alak is oly tisztult mint a tzben prblt arany, melybl minden salak kigett. Kimrtsg, tagba szakadt arny, kerekdedsggel s gyakran rimmel egyeslve, oly kivlv teszik a kzmondsokat, hogy legtbbszr flismerhetk az els hallsra mr. IX. Abbl, mi a kzmondsok fogalmrul eladatott, kitetszik azok rgisge is. Mert egy idejek az rtelmess lett nyelvvel. Mindamellett mint irodalmi trgy, az szvetsgi blcs kirly, Salamon ltal emeltettek ama fokra hogy a szentknyvnek egy s pedig tartalmas rszt tennk a "pldabeszdek," melyekrl tudva van, mint flebb is volt rintve, hogy klnbztek a kzmonds mai fogalmtl, mert azokat szerz maga, legalbb ugy iratik: "szerze hrom ezer pldabeszdeket,[5]" mi pedig a kzletbl szeretjk felfogni s elfogadni azokat. Hogy a rgi grg npnl igen nagy divatjok lehetett, mutatja sok, csaknem minden ujabb nphez tszivrgott, kzmonds. Aristoteles knyvet irt rlok, mint Laertius emliti. Tanitvnyai szerinte cselekvnek, de mind a mester mind a tantvnyok dolgozatai elvesztek. Aspasirul fenmaradt, hogy egy tragikus kltnek szemre vet, miszerint nem rmest l kzmondsokkal, s a klt csupa nemes boszubl legujabb mvt azzal kezdte meg. Az isteni Plato rmest hint be velk tanitsait. A rmai mvek nem kevsbb rakvk ilynem "bizonytalan szerzktl eredt" mondatokkal, melyek, Quintilian szerint, azrt maradtak fen, hogy tisztessgesnek s igaznak ltszottak minden idben.[6] s emez irodalmak voltak mint sok msban, ugy a kzmondsokban is, els eszmlteti az ujbb keresztyni korszak nemzeteinek a nyelv s benne fekv kincsek irnt. Rszint a szentirs terjesztse a reformatio ltal, rszint a kt classicus nemzet czlosabb, mlyebb vizsglata gyujtott szvtneket.
1537

Rotterdami Erasmus, vagy magyarosan Rzmn, nyer az uj idk dicsrett e rszben. Brmin hinyosak, gyakran rfogottak is az grg s rmai proverbiumai, melyek 1500. jelentek meg elszr, mgis tmentek sok nyelvbe, kvetsre s nyomozsra inditk az uj nyelvtudsokat. X. Nem sok id mulva nlunk is megszlaltak a kzmondsok s pedig ugyancsak Rzmn buzdt pldjra decsi Csimor Jnos ltal, ki a rotterdami tuds latin kzmondsait vagy forditsban vagy eredeti magyarral adta vissza. ( Libellus adagiorum latino-ungaricorum. Brtfa. Klsz Jakab. 1583.) n e knyvet nem lttam; legujabban Lugossy Jzsef adott rla egy kt szval ismertetst; Bod Pter szksges s hasznos knyvecsknek irja. s igy a kzmondsok irodalmt Csimor kezdi meg, kit Lugossy szerint, Kis-Viczay, Kovcs br forrsul hasznltak is, de megemliteni feledtek. Id rendit kvetve, nem ugyan mint gyjt, hanem mellkesen mint lexicograph, Szenczi Molnr Albert, s fleg Pzmn Pter mint ir csaknem gyjti ranggal folynak be a kzmondsok irodalmra. Soha senki nem tudta, nem rezte inkbb a kzmondsok becst mint Pzmn; senki nem tudta ugy s annyiszor helyn alkalmazni azokat mint . Hatalmas dialektikja, fordulatos nyelve mellett, znl argumentumai kztt, minden ltala felhozott kzmonds majdnem blcseleti, mondhatnm, absolut becscsel bir. Kalauza megjelensnek ideje 1613. v, teht a kzmondsok divata ez idtjban legalbb oly tekintlyes, frangu ir utn, min Pzmn, itlve, nagyobb volt mint ma, s a nyelv ereje, vidmsga valami betyros s nemes, de igaz magyarsg sztne utn oly szellemben fejldtt, melyet ksbb folytatva nem ltni fj; s mg legujabban is az a csicsoms, urfias nyelv, mi ezeltt vekkel j prznak tetszett, Pzmn nyelve mellett, vajmi halvny rendessg, leterbl kiaszott vnsg, mentve nmileg Szchenyi przjt, ki pen ugy volt kpviselje mai nap a politikai poleminak, mint Pzmn akkor a vallsinak; kpviselje a nyers, igaz magyarsgnak is, de az v mg sem Pzmn nyelve. s a przai nyelvbl, hol igazabb, eredetibb s legalbb knyszertlen, alakban hasznltk a kzmondsokat, klti formkba is ln a magyar kzmonds ltztetve Beniczky Pter, szentelt vitz, ltal. Rhythmusai 1664-ben jelentek meg, advn ily alakot pldaul e npi formnak: "Lgy psztor alatt gyapjut rug a farkas" Mert lgy Farkas S gyapjat hnyhat eltte. psztor lejtt alatt rughat,

Mint rendes gyjt Kis-Viczay Pter lp eltrbe a mult szzad elejn, mert knyve (Selecta Adagia latino-ungarica. Brtfa.) 1713-ban jtt ki, bevezetve egy ajnl levllel, melyben a kzmondsok becst emeli ki, s derk elszval, melyben elmondja nzeteit s forrsait.
1538

Neki fjt az a vtkes hanyagls, melylyel nhutt az iskolkban voltak a magyar nyelv irnt, s igy munkja iskolai ifjusg szmra kszlt. De javasolja is nekiek hogy a nyomott levelek kz tiszta papirost kttetvn, irjk fel "a rgiek emlkezetes mondatait" (memorabiles veterum sententias). Forrsokul megemlti: els helyen Beniczky Pter idzett munkjt, aztn a sztrakat, elre fltevn, hogy mint a npi s kzlet bartja, merite innen is kzvetlenl; irvn tbbek kztt hogy egyszer 1707. vben, egy zemplnmegyei gylsen, mely hrom raig tartott, szznl tbb latin, magyar kzmondst halla tulajdon fleivel, mi tanuja naponknti figyelmnek, trgyn fggsnek. Nla mg f dolog a latin szveg. Ezt vilgostja nha sz szerinti fordtssal, de legtbbszr egyedl csak szletett magyar kzmondssal, megjegyezvn hogy e magyarzatoknl a nmet irodalomba is kikanyarodik, innen klcsnzttekkel advn vissza a latint. Ezt onnan gyantom, mert nmely kzmondsnak rokonsgt a nmettel rgibb korbl nem tudom. Egybirnt feltl nla a kzmondsok igen tiszta, egyszer formja, rvidsge annl inkbb, mert Beniczky kezde mr bannyaskodni velk, midn versekbe nyujt ki a tmr rvidsget. A mult szzad utols felben kedves mulatsg volt irk eltt a kzmondsok jegyezgetse, mert tbbeknl ltjuk az ily tredkes munklatokat. Rajnis "Magyar Helikonra vezrl Kalauzban" (Pozsony, 1781.) szp szmmal idz kzmondsokat nem gyjti szndkbul, hanem hogy kimutassa bennk, mint a magyar np romlatlan szlsformiban, az ltala oly hvvel ajnlott s fejtegetett rmai versformkat. Faludi Kltemnyes maradvnyai (Pozsony 1787.) utn a Jegyzknyv szinte hoz egy pr szzra men kzmondst; nem klnben Molnr Ferencz, bvitskp "magyar pldabeszdeket" kzl Magyar Ktjnak (Bcsben, 1789.) msodik rszben. s ugyancsak egy pr v mulva Noszk Alajos Virg sztra (Pesten, 1791.) j ki betrendi alakban, elmondvn p. e sz alatt "gazdagsg" az ezen eszmre vonatkoz kzmondsokat. Minden mulatsgi kedvtelsek ntudatos munkssgg fejldnek Kovcs Plnl (Magyar Plda- s kzmondsai. Gyr. 1794.), ki negyedfl ezer magyar kzmondst ada ki egyedl magyar szveggel, hol a dik elem csak alig akad meg, vetvn przs magyarzatokat is egyes kzmondsok utn. Az elrendezs nem trgy szerinti, min a Rzmn, min volt eltte Noszk, hanem a mint jn egyms utn kln kln mindenik. Ez az igen becses gyjtemnynek igen nagy hinya. Elljr beszdben rtelmezi a kzmondst Rzmn utn. Elmondja forrsait, kik Kis-Viczay, Beniczky, Faludi, Rajnis; elmondja, mikp Rzmnbl nmelyeket nyelvnkre ltaltett, s Beniczkynek nmely mondsit "a versktlbl" kivette. kzle elszr vilgosit anekdotkat. Fbchich e jelensgen megrvendett s dicsr verset ira, melyben Kovcs Pl magyar Salamonnak neveztetik; mind e mellett alig hangzott neve a legujabb idkben.

1539

E szzad elejn Barti Szabo D. kiadvn a "Magyersg virgait" (Komrom, 1803.), mellkesen kzmondsokat is kzl oly rendben mint Noszk Alajos. Kzlttei szma kevs, de sok van benne uj, letbl kikapott. Ugyan egy idre esik Szirmay jeles munkja: Hungaria in Parabolis (Buda, 1804.). Sok trtneti, letbeli adat van itt, mint alap flfedezve, melyen aztn ez vagy amaz kzmonds plt. Az elads egyike a legjobb magyar vrbl forrt knny, szeszlyes, nedlyes eladsoknak; alig van knyv, mely dikul irva magyarabb legyen, mg Nvtelen jegyzt sem vve ki. Nmely kzmondsinkat egyenesen Szirmay kt ssze trtneti letnkkel. Eldeinl nagyobb gyjtemnyt mutatott fel az irodalomnak Dugonics Andrs a "Magyar Pldabeszdek s jeles mondsok" kt ktetben (Szeged, 1820.), mi kzel negyven esztendei szorgalmas figyelem s jegyezgets gymlcse, mint az elszban emlittetik. Dugonics kzelrl ismer a npet; csaldi viszonyok s hivatal kapcsai a legtisztbb magyar vidkhez, klnsen Szegedhez, csak azrt csatolk, hogy mg inkbb ismerje s szeresse azt. Kt ktet munkja trgyak szerint van felosztva; p. bks emberrl, haragosrl; gazdagok, szegnyek; melyek al rendezvk aztn az rtelemnek megfelel kzmondsok. Azonban ez igen hatrozatlan mdszer; sehogy sem igazodhatni el benne; aztn kzmondsokban "okos, nem okos" s tbb ily fogalmak egy szuszszal kimondhatk, mert vagy lltva vagy tagadva szlok, p. tudja, mitl dglik a lgy, vagy: azt se tudja, mitl dglik a lgy; igy az ismtls, fls beszd kimaradhatla n. A czimekhez kellvn mr alkalmazkodni, Dugonics gyakran ugy csavart a kzmonds nyakt, mint a czim kivnta, vagy knnyen vette a dolgot, p. mikor "bkes ember" al szurt ilyeket is: pnz s difa verve j; sajt all is nha j a bor;" elmdost, phrasiss tette az eredetit, csak hogy oda illjk, p. "szlanknt szedeti ki szeme szrt;" mert a szokott sforma, "kiszedtk a szeme szrt" nem igen felel meg a bks ember czimnek. Ltni val, hogy maga ezen egy md vgetlen szmig viheti de vitte is Dugonicsnl, a szaportst, mirt a mi nla kzmondskp adatik, nem mind az; nem is ritka szer, hanem kigondolt, rfogott szlsmd; tanui az reg ur flttlenl buzg magyarsgnak. Nla krlbell oly arnyban kzlvk a phrasisok vagy phrasiss tett kzmondsok, hogy szzbl egyre msra csak tven a kzmonds; s e szerint sok vigyzatra van szksge olvasnak, irnak, hogy meg ne higye mindazt, mi eltte van. A scythk blcsesge, mennyi rgi irkbul vala merithet, szinte ugy adatik nla mint rsze a magyar jelesmondsoknak. s menthet okbul, mivel Dugonics elve csak nyelvszptsi, erklcsi s oktatsi czl volt, s ezt avval is annl knnyebben rte el. A kzmondsok unalmas egyformasgt igen sok jegyzetekkel frisitget, most anekdott, majd trtneti valamit, s egyb mulattatt vetvn utnok, hazai s nem
1540

hazai, jelen s vilgbul. Magyar anekdoti leginkbb Mtys kirlynl jtszanak, jele hogy Dugonics hallgat a npi eladsokat, melyekben Mtys az egyetlen. A sok oldalu ir taln egy munkjval sem szerze oly tarts nevet, elvlhetlen jogot a ksk mltnylsra mint pldabeszdeivel. Innen volt hogy eldeit teljesen homlyba bort, s az egsz kzmondsi irodalombl legismertebb az neve. Ha kiveszszk hogy imitt amott folyiratokban kerlt egyszer msszor el a kzmondsok gye: hallgatott ez a legujabbi idkig, mikor t. i. a npdalok gyjtse megkezdetett. Igy foglal szket mint akademiai tag, Szvornyi Jzsef 1847-ben egy rtekezssel a kzmondsok s pldabeszdek szelleme s vegyes elemeirl, igrvn hogy azok teljesebb s rszletesb kifejtst kln munkban kisrtendi meg. Ez rtekezs a kzmondsok gyakorlati oldalt fogja fel, s nyelvszetileg vizsglja; amott ersebb, itt gyngbb, mert knynyen enged mulatoknak, mik a nemzeti melegsg rovsra rendesen a legjobb igyekezetet csbitjk el, p. mikor Szvornyi a trk fl hold-tul hozza le hdol, holdol ignket, Szirmay utn; vagy az ismeretes kczipor (kczi pr, Kotzenbauer) szt sszehozza Kocs s kocsi szavak rfogott trtnetvel, Dugonics szerint stb. Ezek csak sejtsekl hagyathatnak fel a kpzelds rszire, de tudomnyi rangot nem kvetelhetnek, mivel ertetsek. Egybirnt Szvornyi rtekezse remnyt hagy kzmondsok krli fggetlen, nll, kimerit munkldsokra. Csak alig nhny h eltt jelent meg Dr. Ballagi Mrtul: Magyar pldabeszdek (bell: kzmondsok s szjrsok) gyjtemnye (kt ktet. Szarvas, 1850.) real rendben flig, s a kezd betk szerint ms felben, bevezet rtekezssel, hol a "pldabeszdek" fogalma, kiterjedse, rokontrsai, haszna, kln nevezetei, irodalma stb. vannak megrintve. Kzmondsai szma nyolcz ezeren fell rug, vilgositva tbb eurpai nyelv kzmondsaival, frisitve trtneti s anekdotai aprsggal. Egyet lehetlen megjegyzs nlkl hagyni e kuyvre nzve. Megltszik rajta a siets, szemet szur a kzmondsok pongyolasga elgszer, csinltsga sokszor, akrhonnan elfogadsa tbb izben. Im a kzmondsok ltalam ismert trtnete irodalmunkban. XI.) Arrl nem sokat fogok szlani, min els szksgi j valamely npnek s nyelvnek a kzmondsok. Mr az, hogy csak is a kzmondsokban egy a nyelv a nppel, a np a nyelvvel, mint utols bir szabvn trvnyeit a kzakarat, a kzrzlet s a nyelv sztne, elgg mutatja, mit lehet bennk nyelvileg flfedezni, mint kell feljk visszahajlani minden nyelvmiveltsgnek rkk, hogy el ne idegenljn, mint kell hozzjok folyamodni sznok vagy irnak hogy illen hasson a npre s megrtessk ltala. Tartalmilag a kzmonds, mint valami Kandi Pl, s Szab Mihly (mind kett sokat, mindent tud egyn magyar kzmondsi neve) hoz hirt a legmagnabb
1541

helyekrl, bekandikl minden fed al, mi f alatta; kimerit oktatst ad egy vagy ms nemben az letnek, legyen az ilyen vagy olyan hivatal kirlytul ke zdve a legutols kzemberig, pptul a templom ajtajban imdkoz koldusig. E szerint nyilvnossgra nem sznt titkokat rul el, s ha nevet nem mond, annl jobb: mindenkit sujthat kivtel nlkl. Egybirnt csufot z a szegnybl, hogy egymst hamar kineveti; epskedik a snta bnra; tkrrel, szinekkel kisrti a vakot, borotvlni akar kopaszt, akasztfra viszi a tolvajt, mert nem tudta jl elrejteni, a mit lopott; neki nekes, hegeds, kereken kimondva, egyirnt iszos; a kalmr hazug, a vmos goromba, a gazdag kevly, a kevly ostoba, az ostoba szamr, mely arany lant mellett is csak szamrntt ordt. Gondolnd, hov mindenv nem ti mg orrt? Hallgatzik a bir lelkismret, vigyzkodik marka, tenyere krl, ha nincs-e megvesztegetve egyik vagy msik vagy mind a kett; ellesi a nk termszett, vgyait sttben; a pap gondolatjt nnepi kntsben; a prlnek javasolja ugyancsak prlni, a hivatal viselnek tisztt ersen viselni. Szval a kzmonds a np hallhat lelkismerete, s uj testamentoma, sze llemi hitbizomnya. XII. A magyar kzmonds nhny aesthetikai s nyelvi sajtsgairl jegyezznk meg ennyit: a) Van benne rim gyakran, mg pedig a mondatok vgin, p. ki jkor k el, aranyat lel; illa, berek, ndak, erek; a mondatok elejn, p. hamar hamvas, ks kedves; bben bds, hben des; vagy dik vagy diszn. Errre nzve a becsnek bizonyos fokt lehet megllapitani, p. van ilyen kzmonds: sr gazda, ritka knts, vagy sr gazda, ritka gatya: ez utols jobb, mert van benne elrim. Van flrim, hol csak a mssalhangzk egyeznek, p. ne csak tudd hanem tedd is a jt; adj kst n is tudok kast ktni; a munknak egyenese j, a manknak horgasa. A rimes tulajdon kisarjazsai az iker szavak, p. csiri biri, immel mmal, inczi finczi, tipeg topog, melyek szma tmrdek a magyarban, s bellk fogyhatlanul gazdagithatja magt nyelvnk rkleg. Ballagi Mr sokat lltott ssze magyarz rtekezse vgin, Czuczor szinte mg 1847. az Athenaeumban. E rimes termszet ad meg kzmondsaink kls rokonsgt a npdalokkal, s kltszettel. Formja mindkettnek oly szivesen mlik gmblyv, kerekk, mint az elcseppent viz, mint a gyngy. Azrt Beniczky s Molnr Ferencz, kevesebb, tbb skerrel csak a kzmondsok kltszeti hajlamra hallgattak, mikor el kezdtk versbe szedni azokat. Van npdal, mely egsz strophkon keresztl csupa ily rvid mondatokkal pereg le, p. a "Npdalok s mondk" msodik ktetben a 73. dal; megjegyezvn hogy egyenknt, elszrva fls szmmal tallhatni kzmondst a npi kltemnyekben, legyenek ezek dalok vagy mesk. Nekem gyakran feltl volt Kovcs Pl s Dugonicsnl daltredkeket tallni kzmonds gyannt, melyeket n csak dalokbul ismerk, p. rzsaszeds tvissel jr; melyhez valaki mg ezt advn: "a szerencst ri kr," lett kt kzmondsbul egy csinos versecske.
1542

De belsleg is alapul szolgl kltszetnek a kzmonds. Sok npi kltemny van, mely vltozatakp tnik fel egy egy kzmondsnak, p. a "Npdalok" 1. k. 309. dala ebbl van kifonva: remnysg tartja az embert. De mi ms az a Kisfaludy K. Bnkd frje, Fazekas Ludas Matyia, Garay Nagyidai czignyai, mint a kzmondsi hagyomnyok sszeszedse, egy kpbe ntve, mozgsba hozva? Mennyi van mg ezenkivl, miket fel nem hasznlnunk, mikbl npi epszoknak kellene, st azt mondom, kell kszlni elbb u bb. Annyi vigjtki alak, mg tbb mondat, melybl egsz cselekvnyt lehet kifejteni, szemlyt, jellemet alkotni, csak olvastassanak figyelemmel. Mi ment t e npi elembl a nemzeti kltszetbe: arrl itt nincs mikor szlani; s annak, rokon-e vagy nem a npdal s kzmonds, elg pldjt olvashatni a fszveg idzeteiben. b) Nevezetes, hogy a fnv gyakran ll hatrzott formban az igvel, p. szegnyt az g is huzza, e h. a szegnyt g is huzza, vagy szegnyt g is huz. E hrom kzl tagadhatlanul legrvidebb az utols, mgis legjobb az els, s pedig mint n gondolom, azrt mivel ott a "szegny" sz tulajdon nv gyannt ll, mintha mondand: "Ptert az g is huzza," ellenben a kt utbbi forma ily szemlyesitett viszonyban nem jrja meg; ms szval: kzmondsainkban a szemlyests igen fontos szerepet jtszik, kifogvn a nyelvtanon, fljebb becslvn az eszmt, a czlt a nyelv klsejnl. c) Tmrdekszer hasznl igt nv helyett; p. nem sokat r a csupa "hallom mondom"; nincs "merie"; nagyobb a "szerezd meg" a koncznl; "tedd" ide "tedd" oda (azaz mindenfel hajthat) ember. Igy a beszd ms rszeivel is, mit elsorolni nem fogok, hanem utasitom az olvast magra e gyjtemnyre, hol szmos pldt fog lelni s Szvornyi J. rtekezsre, melyrl flebb szlottam, hol nyelvi tekintetben igen jl rendezett kivonatok, szrevtelek advk, miknek utols alapjt n egyenesen a szemlyesitsben tallom, lltvn hogy e symbolikai tulajdon egy ltalam ismert np kzmondsaiban sem mkdik oly feltnleg mint a mienkben, s vajjon a nvel gyakori elhagysnak is, p. (a) "megelzs gyzs," mi lehetne ms igazi alapja, tudvn mennyire utlja a magyar nyelv, kivve a dunntuliakt, az ily szlsmdokat: a Pista, a Jancsi: Pista, Jancsi helyett, egyedl azrt, mivel mind Pista mind Jancsi szemlyek, kivve ha dunntulra valk. d) Szereti a szjtkot szinte utlrhetlen btorsggal. n legalbb ugy hiszem, hogy eme kzmondsoknak: aczla (a czl) j, de kovja rosz; mr a msz (ms), ha nem csusz; hoszabb a pntek (pendely) mint a szombat (szoknya); minden htnak (ergo) van egy hasa," egyenesen a szjtk ada ltet. Ht ez: "Futakon, Btorban lakik," azaz "flnk, futs vagy btor," szinte mi egyb mint szjtk? XIII. Olvasunk ily kzmondsokat: "ha nem kaka, nem papa; se kuk se pizse nem lett belle" stb. s bennk szavakat, melyek a sztrakban eddig nem voltak elfogadva. Az ily szavak "gyermeknyelv" szavai, azon nyelv, melyet dajkk
1543

terjesztenek el, midn knnyebben kimondhats kedvert az egyszer s gykt megkettztetik, mi e szavaknak aztn jelleme. A sznyomozs fogn kimutatni, mennyi elem van ebbl a mi nyelvnkben. n elhozk nhnyat. Ilyenek mr baba, babus, bb: kis gyermek, kis alak; bibe, bibi (melynek egyszer gykbl lett a baj sz az i hangnak aj sztagra vltoztval kilt, kajt, hi, haj; fi, faj, fajzik; si, saj, sajog; si, saj; Vida, Vajda, st mg kpzben is: szakit, szakajt) kis baj, srls; bubu, bubus, gyermekijeszt hang; csacs, csacsog; csecse, gyermeki kszer; csucsu, csucsulj, aludjl; cscs, cscslj, lj le; czcz, mulatsg; cziczi, eml, anyatej;czicza, cziczus, kis macska; czocz, czcz, l; dada, dajka; didi, didike, buzavirg, rgi di gykbl, mely sanscritben am. fnylik, ragyog, honnan a mi disz, dics, dij, divat, diadal szavaink is szrmaznak; dudu, hideg van; ggicsl, beszlni kezd; gug, gugol, flig lve, lekusadva ll; haha, hehe, hihi, nevetst jelentk; hoh, llatoknak parancsol sz, fenhanguv is tvltozik; h ne h! hk, (hk meg, tompa. Pzmn; hk meg vills!) s alkalmasint gyke hd vagy hold (jugerum) hdit (subjugat) szavainknak; kaka, gyermeki neve a ganjnak, mocsoknak; kok, kuk, tojs; kuku, kukucsl, nzdegl titkon, rejtekhelybl; kikiriki, kukorikol, kakassz; lala, lele, dalokban elfordul ptlk; lili, igy hivjk a jrni kezd gyermeket magok fel a dajkk, eleikbe terjesztvn karjaikat. Mama, anya; mumu, mumus, ijeszt mint bubu; nne, nen, nnik; nini, odamutat, nz ige gyke; nono, ngat ige gyke; papa, apa; pp, papa, enni val; pipi, pepe, pepecsel, pipi kend; aztn, pi pi! pulykt hiv sz, hol a pi gykbl ugy lett pulyka, helyesebben pujka, mint fentebb a bi bl baj, mivel az i hangznak termszete jo, j, ju, j, aj sztagokk tvltozhatni, p. mondi, mondja, ig jog; ihsz, juhsz;idegen, jdegen, a ki jtt, advena; fi faj; pupu, pup, pupos, a mi gmblyv emelkedik; susu, susog; tata, mondjk a gyermeknek, mikor elviszik valahov jrklni vagy valakihez; tt, ital, ivs; tyutyu, tyuk; zsizsi meleg; zsuzsu, igy hivjk a ludakat nhol. Vannak ezeken kivl egszen sajt szavai a gyermeki nyelvnek, pldaul kacs, kz; bamb, lb; puki (taln bukik, buki igtl) leesel; tenti, tente, aludj; csi, llj; csi, lj; piczi nyelv s hus; beli, altat sz (beli babm, beli! Pzmnnl innen: gonosz blcsben belegetett blyeges profta) gyke rejlik benne a belcs vagy blcs sznak; czinu, hegedsz; pacsi, malacz; csidu, csik; becze, boczi, bocs, borju; pizse, csirke; tcs, hajt sz (se tcs ki, se hajts ki). XIV.) Helyiratilag kzmondsaink kre kihat nhny nemzetre s vrosra, emlegetvn a velnk egy hazban l npfajokon kivl a trkt, tatrt, olaszt, franczit, lengyelt; aztn Jeruzslemet, Rmt, Velenczt, Bcset, a mi ezeken kivl van, az leginkbb perenczia, st mg ezen is tul, vagy nha India, s imperium. Egybirnt tud valamit mondani szkelyrl, olh, szsz, tt, rcz npek fell, sokat trfl a czignynyal, s mintha fenszval gondolkoznk olykor, mert maga ellen is kibffenti az igazsgot s pedig elg szigoruan, midn ama rgi kzmondst "malo accepto stultus sapit," olykpen restaurlta hogy magt tev a bolond (stultus) helyre s most a kzmonds neknk igy szl: krn tanul a magyar.
1544

A hazai vrosok kzt legtbbet hallott s mond Budrul. Debreczenbe eljr pipart, Szegedre dohnyrt, Kolozsvrra kenyrrt. Neki a budai bor nyel-iz, a beczki borral vallatni lehet, klnben nem is bor, ha nem tokaji. Trtneti szemlyekrl keveset tud. tilla s Mtys, Toldi s Rkczi s mg nhny van meg nla; egybirnt Mtys kornak emlegetshez, fleg a kzmondsok anekdotiban, egyiknek emlkezete sem foghat. Hagyott fen nmely trtneti dolgokat is. "Kutyt fogni, htra van mg a fekete leves, hoszu mint Rkczi lakodalma stb. flreismerhetlen adatok. A fszveg folytn sok ilyet lehet szrevenni. XV.) Maradt fel ltala sok szoks, szertarts, jtkok, nneply, pldaul, a gergelyvitzek, pnksti kirlysg, szent Ivn neke czim al sorolt visszaemlkezsek. XVI.) A magyar symbolikhoz feltallni benne hitregekrnk (mythologia) nmely tredkeit. A garabonczs, boszorkny, lidrcz, man, stb. lgi, tzi s hegyi vagy fldi lnyek, klnsen a garabonczs szlisten, a boszorkny leveggi megront, a man kincsrz, a lidrcz pnzhoz, lomszaggat, rtetvn alatta hogy a gazdagnak, kit felboldogtani ltszik, nyugalmt lopta el.[7] Ekkpen bevg kzmondsunk a mese vilgba is. Hamupepelyke, babszem Jank, vadhuszr, a srknyls stb. ilyek, mind a mese krbe tartozk. XVII.) Elvgre hogy pldjt mutassam fel a symbolismus jtknak a kzmondsokban, hogy meglssk, mennyi mindenfell tdulnak ssze az eszme uralkod szke kr a szlsmdok, s mily klnbz kntsb en udvarolnak avagy cask egy np ajkairl is eltte: ide iktatok nhny, ugyanegy rtelm kzmondst: "a tiszta vizet is megszri; kitoln krajczrrt kecskt a srbul; lidrczet imdja hogy pnzt hozzon; sokszor elmondta Kristf imdsgt; szunyogban is hjat keres; elgbl sem mer enni; somfnl fz; magtul is sznja; ha nylval jllakhatnk, soha nem pkn ki; disznn gyapjat keres; mg a disznalmot is eladn, isten oltrrul is elvenn; holtnak szemfdelt is elvenn; a hallt se vltan meg" stb. mind e kzmonds birvgyt, fsvnyt jelent. "Nem mind tiszta buza, mi az fldjn terem; csapja a csikot a lencsvel; muhart vet; letreget az orszgutrl; hamis pnzver; elvetette a sulykot; eldzott a bocskorszij; csettet vetett a szja; megcsuszamodott ajka; sokfle fbul farag, szereti a zuzt," stb. itt rnyka sincs a "hazug" sznak s mgis azt jelenti mindegyik. s ez nem krlirs. Hanem a tiszta buza vtetvn igazsg jelkpe gyannt, kiben az meg nem terem, neve hazug; csik s lencse nem igen frnek ssze, mint nem az ellenmonds azaz hazudsg; orszgut megint kpe az igazsgnak, ki errl letr, hazug; mikor a bocskorszij eldzik, szthull a kapcza, egy hazudsg elszrja hitelt egsz eladsnak; csettet vet a szj, azaz nem azt
1545

teszi, mit kellene, mint a puska, mikor nem sl; ez hazudsg; sokfle fa nem illik egyv, mint nem az, ha fehret, fekett sszebeszlnk, ez is hazudsg. XVIII. Mily kzelsgben voltak atyink sznts vets, psztori let ltal a termszethez, s min hirtelen jtsz be kpzeldsk a hzi s mezei llatokat kzmondsainkba: mutatja tmrdek plda. Magyar ember sokszor itl balul, kicsinysge rzetben-e vagy bvlten, sok dolog fell, nevezetesen arrl is, mi eredeti, mi nem a kzmondsok kzt. Sok hazmfia, ki jobban tud idegen nyelven mint magyarul, szememre fog lobbanthatni egyes kzmondsokat, mintha tudva klcsnztnk volna eldeim is, n is! Nem vagyok oly kis hiszemmel npem nllsga fell hogy szksge lett volna mindig msbul ldni, s kifejtett nzeteim nyomn taln felfoghatv is tettem, mi az, ha egyik vagy msik np mondsaiban egyformasgot vesznk szre. E vgett nhny s jelet fogok elhozni, mink nmely llatok, aztn az emberi test egyes rszei, melyek, mint fljebb volt rla mr sz, szinte ksz lakhelyei az elfogadand eszmnek, igen is, elhozni a magyar s nmet nyelvbl sszehasonlitva. Igy pldaul Krte[8] gyjtemnyben, mely egyike a legteljesebbeknek Simrock utn, melyet mg nem ismerek, s a jelen magyar gyjtemnyben, mely minden rn szaporodhat, ily arny van a kt nyelvi s egy csaldba tartoz kzmondsok kztt, nvszerint: a nmet gyjtemny "Pferd s Rosz" alatt kzl harminczon fell val kzmondst, a magyaraz egy "l" czim alatt nyolczvannl tbbet. Elbbi "Hund" al sorol nyolczvannl tbbet, az utbbi az egy "eb" sz al szz tvenet, "kutya" al kilenczvenen fell; "kr" amott husz, nlunk harminczkt kzmondst hoz, "diszn" amott huszonngyet, nlunk negyvenet; "szamr" amott negyventt, nlunk tizennyolczat; "farkas" amott huszonnyolcz, nlunk tvenngy. A kt els szksgi czikk: "kenyr s bor" s pedig amaz nmetben hoz tizenhatot, magyarban harminczat; emez nmetben negyvent, magyarban nyolczvan krl. Igy a test rszei is. Magyar "orr" van harminchrom, nmet "orr" tizenkilencz; kz, nmet negyvennyolcz, magyar harminczt; fej amotthuszont, imitt tvent; nyak, nmet nyolcz, magyar harminczngy; fog amott tizenegy, imitt huszonngy; szem ott harminckilencz, itt negyvent. Mondottakbl ltszik hogy az s jeleknl kedvezbb az arny rsznkre, s nem szksg hogy ezek akrmelyikben, pldaul a szomszd nmettl, kellett legyen klcsn vennnk; de ltszik egyuttal az is hogy smeretek szerzsben talpra esettebb volt az s magyar mint a mai; esze dusabb, szive fogkonyabb, kpzeldse alkotbb; ellenben az uj id hanyagul tallta sokban, a minthogy ennek eszmi, uralkod rzelmei kevsbb foganzottak meg nla s tartalmassg, taln mlysg tekintetben is a magyar kzmonds ez okbul hihetleg albb fog llni gondolkozbb, szlelbb, s takarkosabb npekinl, mit egybirnt mly tanulmnyokat ignyl, ilyenre nlunk alig vllalkoz, buvrkods fogna eldnteni; de a jelensgek oda mutatnak.
1546

Hogy megint pldval s szmokkal lljak el, a "nemes" fogalmat tul a kutyabrn, azaz erklcsi rtelemben, alig emliti kt kzmonds; holott ez egyike a legmagasb fogalmaknak; melyet nem kls czimer, kutyabr, hanem valdi szivbe t ment, szivtl tmeleglt sz utn kell ismerni, s letsiteni. Mit gondolok n fogalmakkal, melyek rks emlegets utn folynak a vrbe! Kzmondsaink elgg koptatjk a "trvny s igazsg" szavakat, emlegetik a "hit s valls" eszmit: de n olyakban szeretem ersnek ltni a kzmondsokat, melyek kteleztets nlkl, nknt, a legbensbb emberbl fogannak, azaz szeretem npnl a flszinre csalt s csillogsban gynyrkd positivitas helyett a negativ tulajdonokat s ezeknek kifejldst, mikor kedly s mvszet alakjban l pnek el. s igazn arrul lehetne valamit irni, mennyire positiv szellem a magyar faj, mig az is ll ms oldalrul, hogy nem volt mindenben olyan s valamikor, egyszer vagy msszor, meghasonlsnak kelle kitrni bels s kls embere kztt, mely tusban ez ln a gyzelem, s innen klsn kapkodsa, csillogni szeretse. Kzelebbrl szlva kzmondsainkhoz, az emltett jel rtkt is meghatrozhatni egymsutn. A l, mint mr a npdaloknl megjegyeztem, mindig kedves s klnsen a fak szin legkitnbb; azrt "fakra jutni" am. szerencssnek lenni. Az eb jelkpe a falnksgnak, (taln innen van neve is e, e-sz-ik,ev gykbl) hizelgsnek, rosznak, mely rtelembl aztn tagadv lesz, p. "ebet tud hozz," azaz semmit se tud, igy vgre minden roszat r fog a kzmonds, mintha mondan: ki gyomrnak l, az minden roszra kpes, azaz eb. Az kr csendes, dolgos llat, igavon barom, mely msnak sznt, abbul l, mi a ltul megmarad, azrt mondjk "megeszi krt a l; kr sznt a zab al, de a l eszi meg." Diszn jelkpe annak, mi ktelen, disztelen, klnben szinte falnk; czigny szerint, "ha szrnya volna, legjobb madr lenne," mit a magyar egytt vall vele, mondvn hogy "a diszn hus mindennel j." Igy a tbbiek is. A test rszeirl vett kzmondsokbl taln ilyen rtelem kiforgathat: ha neknk harmincz hrom szlsmdunk van az orr fell, mikor a nmetnek tizenkilencz, mi taln finysabbak vagyunk mint k s hamarbb megorrolunk valamit; ha negyvennyolczszor emliti, vagy akr emelinti, kezt a nmet, mig a mag yar nem tbb mint harmincztszr; taln a nmet dolgosabb, tevkenyebb; br nekuk tbb van a fejrl, mgis a nmet gondolkozbb, mi pedig fejesebbek vagyunk tn; a nyakassgot ne vitassuk; mig a szemet tbbszr emlegetve is, alig vagyunk szemesek, nem hogy szemesebbek. Azonban ezek taln gyermeksgek; de ugy hallottuk hogy "rszeg, bolond, gyermek mondanak igazat." Higytek el: mly s bels sszekttets van a npkedlye s annak kifolysa kztt, mikor aztn a gyermeksg nagy dologg leszen. Ki fogja mindezeket kimagyarzni? Hol az elme, ki elsznvn magt nagyszer dolgozatra, tudomnyos vizsgldshoz szksges nyugalommal s knyelemmel
1547

birjon, s ha vgig nzett fajunk trtnetn, ennek a vilg folysra behat vagy nem hat fontossgn, sszevesse a lelket a klsvel minden korszakon t, kijegyezze a hatrvonalokat: meddig s nem tovbb volt rvnye annak, a mi magyar; melyik szzadban volt flepen (niveau) alul vagy fell e sajt faj miveldse, hol, mikor s mirt maradt el kisri mg; egy szval: mi a magyarnak trtneti s npnemzeti psychologija? Hogy ily eredmnyhez a npi llek ismerete is szksges, mondani sem kell. E sorok irja itt, ugy szlvn, fenhangon gondolkozik, s legrgibb vgyait rulja el, mert bizony nemzetnek lehet kitudsa volt a czl, melyrt a npi dolgokat utjba ejtette s minden j szndka mellett ott ll mai nap hogy a nem igen kedvez idben s krlmnyek kztt, fluton kell flbe szakasztani trekvseit. Azonban az irodalom lete megint flpezsdlhet, s nincs ktsgem benne hogy a npi dolgok irnt csak ezutn lesz mg figyelem s fogkonysg. A blcs addig is igy tanit: "hallgasd, szerelmes fiam, a te atydnak blcsesgt, s a te anydnak oktatst el ne hagyjad. rtsk az intst, hiszen ez a nemzeti hagyomnyok tisztelete msszval. XIX. rtekezsem folytn leginkbb oly oldalokat czloztam rinteni, melyekrl eddig nem volt sz az irodalomban. thatlag kimertt adni ezuttal, mikor inkbb csak gyjt vagyok, czlom sem lehetett.

[1] Quod per ora hominum obambulat. Erasmi proverbiorum Epitome; praefatio. [2] Mt. VII. 13-20. [3] Mt. XIII. 3-13. [4] Pld. 20, 21. v. [5] 1. Kir. 4: 32. [6] Institutionum lib. V. [7] Lugossy J. a "szombatosokrl" tartott akademiai rtekezsben ugy hiszi, hogy eleink a negyedik vagy vizi tndrt sell nv alatt ismertk; lltsnak alapjt, melyet a sznyomozs is tmogat, egy rgi versben tallvn fl. [8] Volks-Bibliothek, Dritter Band. Die Sprichwrter der Deutschen, v. Dr Wilhelm Krte. Leipzig. 1847.

1548

DR. MARGALITS EDE: MAGYAR KZMONDSOK S KZMONDSSZER SZLSOK

CMLAP A. . B. C. D. E. . F. G. H. I. J. K. L. M. N. O. . . . P. R. S. SZ. T. U. . . . V. Z. ZS. FGGELK.

Dr. Margalits Ede: MAGYAR KZMONDSOK

1549

S KZMONDSSZER SZLSOK
GYJTTTE S RENDEZTE DR. MARGALITS EDE EGYETEMI TANR.

A MAGYAR TUDOMNYOS AKADMIA S A KISFALUDY TRSASG TMOGATSVAL JELENT MEG. BUDAPEST KIADJA KKAI LAJOS A MILLNIUM VBEN.

A magyar haznak lete ezredves vfordulja alkalmbl mly tisztelettel ajnlja

Nagy rmmre szolgl, hogy a Magyar kzmondsok s kzmondsszer szlsok cm gyjtemnyek a millennium vben lthatott napvilgot, mert ez mint szerny fotogrfia sorakozik a nagyszer alkotsok mell, melyek annak megrkitsre kszltek. A magyar kzmondsokban a magyar nemzet szelleme, jelleme, blcsessge, lettapasztalsa, humora nyilatkozik meg; ezeket knnyen kezelhet alakban kodifikltam munkmban, hogy vele a magam mdja szerint a magyar nemzeti geniuszt megnnepeljem. Ezt a taln nem egszen rtk nlkli fotogrfit a magyar haznak dediklom lete els vezrednek alkonyn s a msodiknak hajnaln, - a haznak, kit teljes letemben nem hangos szval, hanem csendes munkval szerettem. A jelen alkalommal nem szndkom rtekezst irni a magyar kzmondsokrl, noha ez igen rdekes fejtegets volna, mert azoknak ugy alakja, mint tartalma erre bsges anyagot nyjt, - hanem csak egy kis tjkoztatt akarok mvemhez irni. 1864 ta gyjtk tizenegy nyelven kzmondsokat az ugynevezett cdula-rendszer szerint; minden kzmondst kis papirszeletre irtam. 1894-ben a rendezshez fogtam
1550

s 1895-ben megjelent els gyjtemnyem, a latin Florilegium, elsnek azrt, hogy ez utjt egyengesse s mutatul szolgljon a klfldn megjelelend gyjtemnyeimnek. A magyar gyjtemny a millennium vre volt sznva. Ez a legbsgesebb gyjtemnynk, noha mg tvolrl sem teljes. Erdlyinek 9000 szlsa van, gyjtemnyemben 25.336. Az elrendezsben az Erdly i-fle alapszrendszert tkletesebb tettem. Nla egy kzmonds csak egyszer, egy alapsznl fordul el, - azonban egy kzmondsban gyakran kt-hrom jellemz sz van s e tekintetben a gyjt s olvas eltr nzetben lehetnek s ez gyakran msutt keresheti s hiba, mint a hov a gyjt iktatta; ezen gyjtemnyben egy kzmonds annyi alapsz keretben fordul el, a hny jellemz sz van benne s igy az olvas, brmelyiknl keresi, meg is tallja. Ezen alapsz-rendszernek igen nagy elnye az is, hogy egytt talljuk mindazon kzmondsokat, melyek egy-egy alapszra vonatkoznak s igy a mozaikszer kpben megismerhetjk azon egsz eszmekrt, melyben egy-egy fogalom kzmondsilag rvnyeslt, miltal az egyes alapszavak egsz kisebb-nagyobb monogrfiakk bvlnek, a mi sok esetben igen rdekes s tanulsgos. A Dugonics-fle trgycsoportos rendszer kezdetleges; a Sirisaka-fle bczs rend teljesen czlszertlen. Az egyes kzmondsok mell, a hol szksgesnek vlem, egy pr szban magyarz szrevteleket csatoltam, azonban azokat a kptelen cignyadomkat, mesket, stb., melyekkel nmely gyjt a kzmondsok kzlst kisri, mint tudomnyos szempontbl teljesen rtkteleneket, mellztem. Gyjtemnyembe felvettem a kzmondsszer szlsokat is, mert ezek rszben kzmondsok in nuce, rszben itt-ott elfordulhat kzmondsok tredkei - s ezst ednynek cserepe is rtkes! Gyjtemnyemben megvan a rgibb gyjtk sszes anyaga s azt a sajt gyjtemnyemmel kiegszitettem. Minden kzmondsnak megneveztem gazdjt, ki hasznlta irsban elszr. A kzmondsoknak ilyen trtnelmi alapon val csoportositsa uj dolog, nincs msa a kzmondsok egyetemes irodalmban; ez a munka sok nehzsggel jrt s ktsgkivl sok hibval is, de mindenesetre rdekes. Minden szls annak jegyvel van elltva, ki hasznlta irsban elszr; igy pldul ezt: falra borst hny, Decsi Jnos (1583) s utna minden gyjt hasznlta, - a gyjtemnyemben az Decsi nevvel fordul el, a tbbi valamennyi nevnek mellzsvel. Innen van az is, hogy a hires Szirmay nevvel csak kevs van jellve, mert jrszben Kis-Vicay mondsait hasznlta, azrt a kettben kzseket KisVicay jegyvel (KV.) kellett jellnm, mert ennek gyjtemnye 1713 -bl val, Szirmayn pedig 1805-bl. A kzmondsok minden jellemz vltozatt, varicijt is felvettem, a mi hol nyelvszeti, hol tartalmi szempontbl rdekes. Pldul Szenci Molnr Albert (1604) ezt mondja: nmnak anyja sem rti szavt, Kis -Vicay (1713): nma gyermeknek anyja sem rti szavt. A ksbbiek mind KisVicaynak ertlenebb mondst hasznltk Szenci Molnr Albert tmrebb szlsa helyett. Taln nem lesz rdektelen a gyjtemnyben lev kzmondsok statisztikja sem. Decsi Jnostl (1583) van 62, Szenci Molnr Alberttl (1604) van 343, Pzmn Ptertl (1613) van 160, Kis-Vicaytl (1713) van 1697, Mikes Kelementl (1735)
1551

van 66, Faludi Ferenctl (1787) van 36, Kovcs Pltl (1794) van 282, Barti Szab Dvidtl (1804) van 117, Szirmay Antaltl (1805) van 340, Dugonics Andrstl (1820) van 10. 182, Ballagi Mrtl (1850) van 2018, Erdlyi Jnostl (1851) van 4966, Czuczor Gergelytl (1870) van 120, a Nyelvrbl (1872 -1895) van 2184, Sirisaktl (1891) van 1350, npdalokbl van 128, klnbz irktl van 35, a fggelkben van 370, n kzltem elszr 580-at. Ezen statisztikbl kiderl mvei hinyossga, pldul csak az is, hogy Pzmn s a npdalok mg nincsenek kellen kiaknzva. Mg egy pr vig munkm kiegszitsn fogok dolgozni s a msodik kiads teljesebb lesz. Vgl ksznetet mondok azoknak, kik munkm kiegszitshez a fggelkben szivesek voltak hozzjrulni, valamint Gyulay Plnak is, a ki kegyes volt munkmnak az akadmia s a Kisfaludy-trsasg erklcsi s anyagi tmogatst kieszkzlni. Hls ksznet neki s a nevezett intzeteknek! Budapesten, 1896. a millennium vben. Isten velnk! ldsa haznkra! A gyjt.

A trtnelmi szempontbl eszkzlt rendezs rviditseinek magyarzata: DJ. = Decsi Jnos (1583); M. = Szenci Molnr Albert (1604); P. = Pzmn Pter (1513); KV. = Kis-Vicay (1713); ML. = Mikes Kelemen levelei (1735); F. = Faludi Ferenc (1787); K. = Kovcs Pl (1794); BSz. = Barti Szab Dvid (1804); Sz. = Szirmay Antal (1805); D. = Dugonics Andrs (1820); B. = Ballagi Mr (1850); E. = Erdlyi Jnos (1851); Cz. = Czuczor Gergely (1870); Ny. = Nyelvr (1872-95), az Ny. mell tett szm az vfolyamot jelenti; S. - Sirisaka Andor (1891); Np. = Npdal; ME = melyeknek eddig rgibb eredete ki nem mutathat.

A. A ki a-t mond, b-t is kell mondania. E. - Az reg A-t sem ismeri. E. - Mg a nagy A-t sem tudja. E. - Nem akart tovbb menni az anl. D. Aba. Aba nem poszt. D. (Darc nem poszt; paraszt nem r.) Aba poszt. D. (Durva r.) - Nem aba nadrgja. D. Aba. Lesz mg Abn bucsu. E. (Lesz mg nekem is j dolgom.)
1552

Abau. Abauba kldeni. E. (Kikosarazni. A lenykr ifju kijelentette, ha nem kapja meg a leny kezt, elkltzik Abaujba.) Abbahagyni. A lusta l meginditja ugyan a kocsit, de ismt abbahagyja. D. - Ha a medve megszagolta a mzet, abban nem hagyja. D. - Ha friss vize volna, abbahagyn a legjobb srt s csupn bort innk. D. (Iszkos.) Abc. A szamarat abc-re tanitja. D. - Annyit tud hozz, mint tyuk az abc-hez. D. - Az abc-t se tudja, mgis papolni akar. D. - Az abc-t sem tudja, mgis katedrba ll. E. - Ez csak az abc-je. E. (Knny rsze a dolognak.) - rt hozz, mint bagoly az abc-hez. Ny. 14. - Mg az abc-n sem ment keresztl. B. - Nem mehetett tovbb az abc-nl. D. - Szamrt tanit abc-re. KV. - Tud hozz, mint tyk az abc-hez. D. - Mi is tudjuk az abc-t. ML. Ablak. Ablakjn a pnzt ki nem szrja. D. - Ablakon hnyjk be neki. E. (Szerencss.) - Ablakot ugrik. D. (Rosszban jrt, baj rte.) Ha a szksg bekszn az ajtn, a szeretet akkor az ablakon ugrik ki. D. - Ha ablakkal bered, ne nyiss kaput sziveden. D. - Ha feje befr is az ablakon, de nyelve be nem frhetne. D. - Ha Isten akarja, az ablakon is beveti. D. - Hzadnak ablakn senkit se hagyj benzni. D. - Kr hogy a szven ablak nincs. D. - Ks akkor betenni a kalitka ablakt, mikoron a madr kirplt belle. Bethlen Gbor levl. - Kiment a hz az ablakon. E. (Megtudtk mi trtnt a hzban.) - Kinek Isten akarja, az ablakon is beveti. D. Kivered az ajtn, bejn az ablakon. E. - Mindent az ablakon vetnek be neki. D. (Szerencss.) - Nem teszi az ablakba. E. (Nem fog vele dicsekedni.) - Taln az ablakon hnyjk be neki azt, a mitl meggazdagodik? D. - Tli ablak. E. (Ppaszem.) - Vak ablak. D. - Vilgos mint a vak ablak. Ny. 1.

1553

Ablakfa. Se kin se ben, mint az ablakfa. E. - Ugy ll mint az ablakfa, se kinn, se benn. Ny. 8. - Ugy van mint az ablakfa, se kivl, se bell. Ny. 5. Abrak. A likacsos abraktl nem fickndozik a pej. D. (Szalmtl.) Abrak pucolja a lovat. Ny. 6. - Az abrak piszklja az alfelt. Sz. - Az abrakjt hordoz lnak nem trik fel a hta. B. - Biztatja, mint cigny a lovt abrakkal. ME. - hes csik abrakkal lmodik. E. - Ha rugdos a l, vgy el abrakbl. D. - Ha a lnak pnze volna, abrakot forditana rajta. D. - Hazajr, mint Buki lova az abrakra. D. (Visszatr oda, hol jobb dolga volt.) - Knny Szentmihlylovt abrak nlkl tartani. D. (Szentmihlylova a min a holtat kiviszik.) Legjobb ostor az abrak. E. - L elli a csikt, de abrak az anyja. E. Lusta lnak korbcs az abrakja. D. - Mnl mellett a kanca falja fel az abrakot. D. - Rhg mint l az abrakra. ME. - Szabdnak bot az abrakja. D. - Ugy rl mint h l az abraknak. D. - Vn l is megrhgi az abrakot. K. Abrakmr. Felvitte Isten a dolgt, mint az abrakmr katonnak. Ny. 2. Abrakol. A harcols eltt abrakold a lovat. D. - Akkor abrakolja lovt, mikor harcra indul. D. - Ks hegy alatt abrakolni a lovat. Ny. 4. - Megrstl a l is, ha nem abrakoljk. D. - Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell. E. Abrakos. Abrakos csik knnyen fickndozik. E. - Nyakban az abrakos tarisznya. ME. (Jl el van ltva.) Abrakviv. Abrakviv lnak nem trik fel hta. E. Abroncs. Mind lepattant hordajrl az abroncs. D. (Nagy kr rte.)
1554

Abroncsol. Abroncsold be fejt, mert tanulsban megreped. D. (Gny; nem tanul.) Abrosz. A mely abroszt sokan viselnek, szszsz vlik. B. - A shos abrosznak szebb a szine mint a visszja. B. - Az abrosz vgre szszsz vlik. D. - Felrzta az abroszt. Ny. 2. (Nem kap enni.) Hossz az asztal, keskeny az abrosz, rvid a vacsora. Ny. 3. Np. (Rossz gazda.) - Ismerem az abroszt, szszbl fontk. D. (Alacsony szrmazsu kevly ember.) - Keskeny az abrosz. E. (Kls pompa, szegny konyha.) - Ms abroszhoz trli kst. D. (Ms hznl lskdik.) - Oly nagy a hja, mint az abrosz. D. (tkes.) - Szles az asztal, keskeny az abrosz, vkony a vacsora. E. (Rossz gazda.) Sokat viselt abrosz szssz vlik. D. - Vastag abrosz, vkony ebd. Ny. 6. (Szegnysg.) - Viselt abrosz szszsz vlt. D. Acl. Acl anynak tzk a lenya. D. - Acl a feje, vasalt a nyaka. D. (Konok.) - Acl is, koha is. D. (Knnyen haragra lobban.) - Acl pennnak is elkopik a foga. D. - Acla j, de kohja rossz. D. Asszonynak minden fazkoldal acl. E. (Minden cseklysgrt tud megharagudni.) - Azt se mondta, cserljnk aclt. E. (Sz nlkl tvozott.) - Csupa acl, csupa vas. D. (Ers.) - J az acla, de tzkve rossz. B. - Knnyebb az aclt eltrni, mint meghajtani. D. - Mellkn acl, htukon vas, de bell a nyul, nem pedig a sas. D. - Minl jobban hevtik a vasat, annl jobb acl. D. - Nehz az aclt meghajtani. D. - Nyakas, mint az acl. D. - Ruhja is acl. D. Tzkves aclas asszony. ME. (Haragos.) - Vargt kri az acl edzsre. D. Ads. Ads-vevs, nem mind nyers. ME. - Szp az ads, de szebb a titokban marads. Ny. 2. Adat. Maga eszi meg a tojst, levt szolgjnak adatja. D. (Javt
1555

maga eszi meg.) Adakozik. Knny a msbl adakozni. KV. Adogat. Eb adogasson, hogy fogyogasson. Ny. 23. (Nem adok, nem fogy.) Adomny. Bor, buza, szalonna, gnek f adomnya. BSz. - Igret adomnyt vr. D. - Szpsg a jsggal Istennek nagy adomnya. D. (Ritka egytt.) - Tt adta, tt elvette, ebnek adomnya. E. - Tt adta, tt elvette, tt eb adomnya. D. Adoms. Adoms sziv is viaszknt megolvad. D. (Adakoz, lgy sziv.) Adonyi. Adonyi asszony, megcsalja az urt. Ny. 15. (Adonybl val, knnyen d msnak.) - Nem adonyi ember. ME. (Nem ad senkinek semmit). Adorjn. Hrom Burny, hat Adorjn, kilenc huncut. Ny. 23. (Csaldnv; olyan csaldokrl, hol mind rossz.) Ad. A holtaktul is adt kr. D. (Kapzsi.) - A holtakon is adt szedne. ME. (Kapzsi.) - Az ad, rossz sz. ME. Adszed. Rosszabb az adszednl. ME. Adssg. A rgi adssg annyira felmegy, hogy vgre el sem red. B. - Bizonytalan adssgnak szalma a kamatja. K. - Bizonytalan adssgnak szalma az interese. KV. - Bsulssal nem fizetsz adssgot. E. - Csak part meg adssg ne volna. Ny. 6. - Egy szlig kifizettk az adssgot. D. (Vers.) - Ha eszed van, adssgot ne csinlj, elveszted a hitelt. D. - Hrom zi ki az lmot az ember
1556

szembl: a szksg, az adssg s a pr. Ny. 20. - Minden adssga a korcsmkban. D. (Rszeges.) - Pnzzel, nem bsulssal fizetik az adssgot. B. - Sok esztendei b-gond sem fizethet ki egy pnzrnyi adssgot. D. - Szalma adssgnak polyva interese. E. (Rossz adssg.) - Szalma adssgnak prnye az interese. D. (Rossz adssg.) - Szomor mint a ki adssgba jr kaplni. Ny. 2. Adzni. Szegnynek nincs mirl adzni. D. Adta. Ersen fjja az adtt. (Kromkodik.) - Neki szokott katona az adtnak. D. - Neki szokott mint katona az adtnak. E. - Ritka magyar adta nlkl. D. - Tatr tel, trk tnc, magyar adta, rdg lnc. E. (Tatr tel, korbcs; trk tnc, talpvers; magyar adta, kromkods; rdg lnc, rabbilincs. tkok.) Adtz. Cifrn adtz, aki megszokta. D. (Kromkodik.) Tmlczben is adtz. D. (Bajban.) Aggaszt. Nem aggasztja a mhecskt a tl. E. (Szorgalmast.) Aggatzik. Aggatzik mint a csipkebokor. E. (Tvis.) Aggn. A grblt aggnnek agg a regje is. D. - Aggn beszd. P. (Mese.) - Csak szfia beszd s aggn rege. P. (Pletyka.) Aggott. Nincs oly megaggott rka, mely trbe ne kerljn. D. (Vn.) - Mr a birsgbul is kiaggott. D. (Kivnlt.) Aggottan. Mit ember ifjnta tanul, azt aggottan is nehezen felejti. KV. Aggdik. Aggdik mint a trbeesett madr. D. - Aggdik mint a
1557

trbeszorult madr. B. - Kinek nincsen lova, nem aggdik rajta. KV. - Msnak javn aggdik. D. (Szomor, irigy.) Aggsz. Aggsz, de igaz. M. s P. (Rgi szls.) Agy. Igen fen kezdesz hzni, elszdl agyad. P. - Tk az agya, gan a veleje. D. Agyba. Agyba-fbe. E. - Agyba-fbe a szkevny katont. D. Agyba nyakzzk a lopt. D. (tik.) Agyafurt. Agyafurt. E. (Ravasz.) Agyag. Nehz az agyagot sni. D. Agyar. A kutynak is van nha agyara mint a disznnak. D. (Rossz embernek.) - Bus vadkan a tlgyfa gykernek is neki vgja agyart. D. - Kihasadt az agyara. Ny. 2. (Jkedve kerekedett.) - Se foga, se agyara. D. - Vgtre a vadkannak agyarai is elkopnak. D. Agyaras. Agyaras vadkan. D. Agyarkodik. Agyarkodik mint a legdhsebb vadkan. D. Agyonl. A ki szerencstlen, bottal is agyonlvi magt. D. Agyonltte, mint Paska a szamarat. Ny. 1. (P. neszt hallott istlljban; add meg magad tolvaj, mert lellek, a szamr nem felelt, P. leltte.) - Puska nlkl lhettk agyon. D. (Szerencstlent.) Agyonrg. Rg l sokszor tulajdon mestert agyonrgja. KV. Agyonszr. Jobb vastagon megdfni, mint vkonyan agyonszrni.
1558

Agyontni. Vn embert venyigvel is agyonthetni. D. - A j ebet nem tik agyon egy turrt. K. - Fejszvel kell agyontni, hogy meghaljon. E. - Egy csapssal kettt akar agyontni. D. - Csak azrt kivn egy fertlyig mennyk lenni, hogy minden lt agyonthessen. D. - Egy kzzel a bika szarvt tartja, a msikkal agyonti azt. D. (Ers.) - Nagypnteken kereplvel fogjk a nyelvt agyontni. (Nyelves.) - re bizzk, kit a mennyk agyon nem thet. D. - Egy turrt nem tnek agyon egy macskt. Ny. 6. - Nd ttte agyon az urt. K. (Cseklysg okozta hallt.) Agyonvg. Mestert a szablya olykor agyonvgja. E. - A kard nnn mestert is agyonvgja. D. Agyonver. A nyulat egy lovon verik nha agyon. KV. - Egy hegyes turrt agyon nem verik az ebet. D. - Gyakorta agg lovon verik farkast agyon. KV. Agyvel. Az agyveleje sem uborka. P. - Ktyagos az agyveleje. D. Ajak. Ajakba harapott. E. - Ajakon termett, nem szivben fogant sz. E. - Felbigyeszti ajakt. D. - Kt fog, kt ajak zrja be a nyelvet, mgis kiszkhetik rajtok. D. - Kopasz mint a nmet ajak. D. (Nmet nem hord bajuszt.) - Megcsuszamodott ajka. P. (Eljrt szja.) - Lepittyedt az ajka. (Szgyen rte.) - Mrgben ajakt rgja. D. - Nem szivbl ered az ajakon ntt sz. D. - Nem egyb az ajakon termett sznl. D. (res beszd.) - Rgja-marja ajakt. E. Rzsa ajak, tvis nyelv. D. Ajndkoz. Liptvrmegyei sajtot ajndkoz, hogy rte lovat nyerjen. Sz. - rmest oda ajndkozn mindent, ha el nem vennk. D. (Fsvny.) - Sipot ajndkoz, hogy lovat nyerjen. K. 1559

Sipot ajndkoz, hogy rte lovat kapjon. KV. Ajl. Ajlja uraknak irst, hogy koncukat nyalhassa. D. (Dedicatio.) Ajnllevl. Orcjn hordozza az ajnllevelet. D. (Szp.) Ajtfl. Ajtflre van akasztva a kanl. (Vge az ebdnek.) Ny. 11. Ajtnll. A mely pap j hallgat, vgre ajtnllv teszik. E. Akad. A fogasra akadt. (Felakasztottk.) D. - A pnteki kolbsz megakadt a torkn. E. - Futja a farkast, oroszlnba akadt. D. Hohr pallosn akadott. D. - Horogra akadt. D. - Hurokra akadt a torka. D. - Lepnyt keresett, tehnganra akadt. D. - Nem hal a vizbe, kinek fel kell akadni. D. - Nyomba akadtak a szalmahordnak. (Tolvajnak.) D. - Re akadt kasza a kvecsre. D. - Torkn akadt a szlka. Ny. 1. (Rajtakaptk a hazugsgon.) Akadly. Elg szerencssen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadlyt nem tesz. E. - Midn a bort nyeli, semmi akadly a torkn. D. - Nagy akadly a szegnysg. E. Akarat. A nagy dologban az akarat is elg. KV. - Az akarathoz er is kivntatik. KV. - Az ur akaratjn kell getni. (Szerint.) M. L. Akarat ellen is kitetszik a szomorusg. D. - Ki nem veheti hasznodat, rtse j akaratodat. B. - Nagy benne az akarat. (Kszsg.) ME. - Nagy benne az akarat, mint a vn lenyban. D. Nagy benne az akarat, mint a vn lban. E. - Nagyobb benne az akarat, mint az er. ME. - Nincsenek egy akaraton, mint Fodor Mrton lova Kabn. (Egyik jobbra, msik balra huz.) Ny. 11. Akaratos. Akaratos kanca. (Szeszlyes asszony.) D. - Akaratos
1560

Kelemen. (Fejes.) E. - Akaratos menyasszonynak ebrud a farra. (Bot.) D. - Akaratos mint a Bende vgja. (Nem arra vg a merre kellene.) Ny. 8. - Vasfej, kemny akaratu. E. Akars. A nem akarsnak sok oka lehet. D. - Nem akars, fejvakars. Cz. - Nem akarsnak nygs a vge. M. Akar. A knny is nehz a nem akarnak. E. - Knny az akart rbeszlni. KV. (A kinek mihez kedve van azt szivesen megteszi.) Akaszt. Akasztani val. D. - Egyetlen egy gyermek akasztani val. (Nem j az egyetlen.) E. - Gyilkos akasztja a lopt. D. - Hamar elkerl, mint akasztandnak a nap. D. - Mindenkivel tengelyt akaszt. (sszevesz.) D. - Nyakas a cigny is, mikor akasztani viszik. E. - Orgazdt egy szeggel feljebb akasztjk. E. - Szl kerekedik, aligha nem akasztottak. D. - Ugy retteg, mintha akasztani vinnk. D. - L. felakaszt. Akasztat. Azta szaporodnak a tolvajok, mita nem akasztatnak. D. Akasztott. Lg, mint az akasztott ember. D. - Nem fl holl akasztott embertl. D. - rl, mint a varju az akasztott embernek. D. Akaszts. Akaszts se esik ingyen. D. - Akasztssal is elhiresedik az ember. D. - Halogatja, mint cigny az akasztst. Ny. 18. Huzza, halasztja, mint cigny az akasztst. Ny. 5. Akc. Ktszer nyilik az akcfa levele. (Hossz sz, msodszori szerelem.) Np. - Megfizetnek, mikor az akcnak levelei lehullanak. (Szraz levele is sok fn marad.) D.

1561

Akr. Akr al, akr fel. (Elmehetsz.) ME. - Akr g, akr pokol, neki mintegy. B. - Akr ide, akr oda. E. - Akr turjk, akr gyurjk, neki mindegy. B. - Akr zuhog, akr puhog, egy dolog. E. Akrki. A gazdagnak akrki is rokona. D. - Mindegy neki akrki mit tartson felle. D. - Szembe mer nzni akrkinek. D. Szembe mer nzni akrki finak. E. - Van mit lerni akrkinek. (Mindenki bns.) D. Akrhonnt. Akrhonnt legyen, csak legyen. KV. Akkora. Akkora mint a kakasugrs. D. - Akkora mint a verblps. D. Akol. hes, mintha cssz-akolban hlt volna. (Szegny, res.) Ny. 2. - Egy akol, egy psztor. ME. - Farkast aklodba ne zrj. D. Farkasnak mutatsz aklot. E. - Reszokott, mint farkas a juh-akolra. D. - Trelmes birka, sok fr egy akolba. ME. Alabastrom. Fehr mint az alabastrom. D. Alacsony. Alacsony asztalon btorsgosabb enni. B. - Alacsony hzban bartsgosabb lni. ME. - Alacsony kunyhbul is tmad nagy ember. E. - Alacsony llek. D. Alakos. Ersznytfej alakos. (Kicsalja a pnzt.) D. Szemfnyveszt hitvny alakos. D. Alamizsna. A vak koldusnak is alamizsnn szeme. D. - Alamizsnn szeme. D. - Aranyat ad a koldusnak alamizsnul. D. - Beszl a bart, alamizsna vge. D. - Beszl a bart, beszl, alamizsna a vge. B. - nekel elbb a dek, aztn kap alamizsnt. D. - nekel a koldus, ugy kap alamizsnt. E. - Ki ids lnynyal hl, alamizsnt
1562

d. ML. - Lopott pnzbl alamizsna. E. - Nincs savanyubb az alamizsna kenyrnl. Cz. - Okosnak a jtk, vaknak az alamizsna. E. - Szemesnek a jtk, vaknak alamizsna. D. - Szemes a vilg, vak az alamizsna. D. - Szolglja alamizsnt d. (Gazdag hz.) D. - Ugy kellett, mint koldusnak az alamizsna. Ny. 6. Alamuszi. Alamuszi macska hamarbb megfogja az egeret. E. Alamuszi macska nagyot ugrik. E. - Alamuszi macska egeret fog. E. - Alamusta teremts. D. Alamustasg. Alamustasgnak nem kell hinni. Cz. Alant. Jobb alant kezdeni s fnt vgezni. E. - Mely tyk fent kotkodl, alant keresd tojst. E. - Nagyon alant jr a fogssal. (tltok a szitn.) D. Alap. Nagy viaszgyertykat cspgtettek alapjba. (Far.) D. Alatt. Asztal alatt keveri a krtyt. (Csal.) E. - El lehet majd lba alatt jrni. (Akasztfra kerl.) D. - Szr alatt hnya a fittyet. (Gyva.) D. - Verebek vannak a svege alatt. (Nem kszn.) D. Alattomban. Az rks sirsa alattomban val nevets. KV. Alattomban mar kutya. D. - Ki nyilvn sokat dicsr, alattomban gyalz. D. - Korn-ksn orcjra kerl az embernek a nem j, ha alattomban cselekedte is. D. Alattval. Sketnek s nmnak kell lenni, ki alattvalkkal bkessgben akar lni. E. Al. A felfujt hlyagot tolja a viz al. D. - A vilg lpcsin ki fel, ki al jr. D. - Bak al teszi a fejs dzst. D. - Hol fel a talpval a kerk, hol al. E. - Kt szk kztt a pad al. E. - Ki fel, ki al. M. 1563

Kinek psta a szja, meszet gyujtnak alja. (Pletyka megjr.) D. Lbbal fel, fvel al. KV. - Maga al hozta a kis szket. (Sajt knyelmt keresi.) D. - Magas polcrl pad al. D. - Msnak orra al tormt reszel. D. - Mennyit fordul a kerk fel, annyit al. D. Vitzsgk miatt a pad al bujtak. D. Alirni. Pnzrt az rdgnek is alirn magt. (Eladn.) D. Vkonyan fog a pennja, tn mr soknak irt alja. Np. (Sokat szerelmeskedett frfi.) Alnyelni. Nem lehet a szt alnyelni. D. Alnz. Alnz macska. (Alattomos.) Sz. - Alnz macsknak nem kell hinni. E. - Alnz macska szrazon mosdik. (Ravasz.) Sz. Aln. Aln, mint az kr farka. M. - Aln a szegny, mint az kr farka. (sszehuzza magt, meghuzdik.) D. Albbhagyni. Albbhagyott benne. (Olcsbban adja.) B. - Bezzeg albbhagyta mostan. M. - Hagyd albb j szsz. (Htrbb az agarakkal.) P. - Hagyd albb j szsz, mert nem babodban talltk. (Nem vagyok szemt.) KV. Alval. Alval csigrt isznak bartsgrt. (Bartsgbl rossz bort is.) KV. - Albbval a fasznl. D. - Albbval a pondrs kutynl. (Kukacos, koszos.) D. - Albbval a sajtkukacnl. D. Albbval az l husba esett nynl. D. Alzni. Alzni s felezni. (A feles legyen alzatos a gazdval szemben.) B. Alzatos. Alzatos, mint a tejen rajtakapott agr. D. - Alzatos, mint a pva. D. (Kevly.) - Alzatos, mint itlet eltt a bns. D. 1564

Alzatos, mint a lyukba szorult farkas. ME. - Alzatos mint az gyevesztett. D. - Alzatos mint az gyefogyott. ME. - Alzatos mint a koldus. D. - Alzatos mint a kin kifogtak. D. - Alzatos mint a bart. D. - Alzatos mint a macska. D. - Alzatos mint az szi lgy. D. - Alzatos mint az elcsapott szolga. D. - Alzatos mint a leforrzott kutya. D. - Alzatos mint a verembe esett farkas. E. Alzatos mint a pap macskja. B. - Alzatos mint az anymasszony macskja. Ny. 1. - Alzatos macska hamar elkapja az egeret. D. - Alzatos macska nagyot ugrik. D. - Nagyon alzatos, nagyon gyalzatos. ME. - Ritka a kicsiny, ki alzatos. (Kis termet.) KV. - Idvel a kevly alzatos is lehet. D. Alzatossg. Alzatossg nem gyalzatossg. B. Aldi. (Alfel.) J hozz lttak az aldihoz. (Jl elvertk.) D. Alfel. Az abrak piszklja az alfelt. Sz. - Alfelre tttk a nemes levelet. Cz. - Ebhjjal kentk az alfelt. KV. - Kegyelmes tolvajnak hegyes nyrs az alfelbe. M. - Kigyhjjal van megkenve az alfele. (Vers nem fj.) Ny. 2. - Kiporoltk az alfelt. E. - Nyvek termettek az alfelben. (Rossz.) D. - Ravasz hjjal kentk alfelt. D. - Sir-r, mint kinek sssal metszik az alfelt. D. - Sok kszbt nyalt az alfele is. (Sok helyrl kidobtk.) M. - Zab szurja az alfelt. (Nagyon j dolga van.) D. Alfld. Alfldn zarndoskodik esze. (Bolond.) D. - Sokat r egy alfldi csendes es. E. - Lm megmondtam Angyal Bandi, ne menj az alfldre. Np. Alja. A legszebb buznak is van alja. D. - Ha leszedted flit, edd meg az aljt is. E. - Sok beszdnek sok az alja. E. - Sok sznak sok az alja. E. - Viz alja. D.

1565

Alkalmas. Alkalmas tavalyiban. (Divatbl kiment.) M. Alkalmatlan. Alkalmatlan vendg az hsg. KV. - Alkalmatlan vendg a vnsg. ME. - Szeretetben egy harmadik mindig alkalmatlan. (Szerelemben.) ML. Alkalmatossg. Alkalmatossgnak kopasz a htulja. (Meg kell ragadni.) D. - lni kell az alkalmatossggal. B. - Maga alkalmatossgn. (Gyalog.) B. - Id, alkalmatossg mutatja ki a j szolgt. D. Alkalom. lj az alkalommal. ME. - stkn kell ragadni az alkalmat. E. Alkonyodik. Alkonyodik a napja. (Vn.) D. - Az alkonyod nap fradtak prtfogja. D. - Az alkonyod napot kevesebben imdjk. E. - A rszegnek ksn virrad, hamar alkonyodik. D. - Ha a nap lehanyatlik, a virg is alkonyodik. D. - Tlen a nap is hamarbb alkonyodik. D. Alku. Az istennek szavt megvetni nem alku. (Nem nyeresg.) D. A szerencsnek hizelkedni nem alku. (Elny.) D. - Ezen nincs alku; ugy van mint a pknl a zsmlye. Ny. 4. - Hosszu alku a hzassg. E. - Itt nincs alku; szabott r. ME. - Jobb az sztvr alku, hogysem a birnak kvr vgzse. B. - Ksn a papsajtjra jnni nem alku. D. - Knny a rossz lrt az alku. (Szivesen tladnak rajta.) D. - Nehz a j marhrt az alku. D. Alkuszik. Alkuszik mint cigny a lra. E. - Alkuszik mint zsid a gyapjura. E. - Alkusznak immr a rka brre. D. - Likon kivl j alkudni. (Nem szorultsgban, bajban.) KV. - Nehz sok sasfinak fszkkben alkudni. (Megfrni.) D. - Nem j elre alkudni a rka brre. ME. - Pnze nincs mgis alkuszik. D.
1566

Alla. Alla a gyknyt el nem rntottk. (Nem halt meg.) D. Alom. Eb a kutyval egy alomba, nem egy jromba illenek. D. Lustbb a disznnl, mert ez megveti alomjt. (Piszkosabb a disznnl.) D. - Mg a diszn almot is el akarja adni. KV. - Nem dglik meg a diszn a maga alomjtl. K. Alpri. Alpri ember. (Egygy.) D. - Megjrta az alpri tncot. (Megvertk.) D. - Okos az alpri ember. (Egygy.) D. - Sorba mn, mint az alpri birsg. (Mind egyformk.) Ny. 5. Als. Gyors, mint az als malomk. (Mozdulatlan.) Ny. 1. Alszl. Bdsen fuj az alszl. E. Aludttej. Az aludttejet is megfujja. E. - Aludttejnl fehrebb. D. Bajos mr az aludttejbl tejflt csinlni. Ny. 15. - Ha Mria akarja, aludttej is elsl. D. - Ha isten akarja, aludttej is elsl. E. - Kinek egyszer meggette szjt a ksa, az aludttejet is megfujja. E. Megtetztk, mint Bozsvn az aludttejet. (Nem lehet.) Ny. 4. Nekiesett mint tt az aludttejnek. Ny. 3. - Nem aludttej, hanem meleg vr folyik a magyar ember erben. D. - Olyan mint a lgy az aludttejben. E. - sszement mint az aludttej. E. - Szereti mint a tt az aludttejet. E. - Szp mint a lgy az aludttejben. D. Tetejvel mri, mint Bodvn az aludttejet. (Szivesen adja, ha el is szrdik.) Ny. 2. - Ugy mri mint Bodvn az aludttejet. Ny. 6. Alul. Alul derl, bocskor merl. (Lesz es.) E. - Trden fell, ppon alul. (Kldkn alul.) E. Aluszkony Aluszkony llat. D.

1567

Alvs. A bks alvs jobb a bktlen tncnl. D. - Akkor j elhagyni az alvst, mikor legjobban esik. E. - Az alvs evs helyett esik szegny embernek. KV. - hes embernek tel gyannt esik az alvs. E. - Hetes es, hrmas nnep, j gyomor: gazda morgs, bres alvs, komondor (Rossz dolgok.) D. Alvinczy. Kend az Alvinczy. (1809-ben tbornok, rossz fegyvert adott.) E. Alv. Dlig alv. (Rest.) E. - Ez is a ht alvk kzl val. E. Felklti az alv macskt. (Mrges.) D. - Ha az alv ebet felkltd s megmar, azt nyerted vele a mit kerestl. D. - Ne higyj az alv ebnek. E. - rizkedjl az alv kutytl. E. Amaz. Ez volna amaz? KV. (Ez az a hires?) Anda. Anda Pl hadba val. (Papucshs. Az 1598-ik 31 tc. azt rendeli, hogy a tbort kvet asszonyt zskba kell varrni s vizbe fojtani. Anda Pl minden hten engedlyt krt, hogy felesghez mehessen.) Sz. - Anda Pl hadbl val. B. Andalog. Ugy andalog, mintha feje sem volna. D. Andrs. Andrs bcsi mondja: rndnek muszj lenni. (Rendrk gyetlen rendcsinlk.) ME. - Vge Vig Andrsnak. E. Angyal. A bke angyala kvesse az utast. D. - A bkessget az angyalok is hirdettk. D. - A vg angyalok is rmt hirdettek. D. Akkor mg az angyalok a fldn jrtak. (Rgen volt.) Ny. 6. Angyal a szava, de rdg a szive. E. - Angyalbrbe ltztt. (rtatlan). Ny. 2. - Angyal kpben is rdg. D. - Angyal mulk felettnk. KV. - Angyal szl belled. (J hr.) E. - Angyal szl belled, ha bort emlegetsz. D. - Angyal l a szemldkn, rdg
1568

szeme alatt. D. - Az angyaloknak kzt is voltak prtosok. D. - Az angyaloknak is a kevlysg rtott. D. - Az ezst angyalokat szllni tanitja. (Ellopja.) D. - Kvr mint a trombits angyal. E. - Nem megy tbb oda, a hova az angyalok nem jrnak. (Szksgre; meghalt.) D. - Stn szolgjnak nem hasznl az angyal br. (Fehr ruha.) Ny. 2. - Se rdge, se angyala. (Hirtelen.) D. - Sok rdg sem r egy angyalt. D. - Utcn angyal, otthon rdg. D. Angyali. Bkvel lnek az angyali karok. D. Anna. Feltette szent Anna kontyt. (Boros asszony; Anna napi nagy mulatsgok.) D. Antal. Antal a fejed. (Flesz.) M. - Antal harasztjra bocstotta. (Bolondozik.) Cz. - Megjtt Antal Budrl. (Prbltam, kromon tanultam.) M. - Megjtt Antal Budrl, zld gat hozott orrban. (Fleszt kldtem, sok maradt, bolondul vgzett.) Decsi Jnos. Ki hinn, hogy Antal is bjtljn. KV. - Kiverte orcjt szent Antal tze. (Borvirg.) D. - Kiverte a szent Antal tze. (Orbnc.) E. Legjobb proktor a tokai Antal. (Bor antalag; bor beszdess tesz.) B. - Van mdja benne mint Antalnak az ebtsben. (t mint a bolond ra.) KV. Anyajegy. Homlokn az akasztfa anyajegy. D. Anyatej. Az anyatej legdesebb. B. - Legjobb tel az anyatej. E. Olyan des mint az anymteje. Ny. 2. - Rszegnek a bor des anyateje. - Megemlegette des anyja tejt. (Jl megvertk.) - Ugy beszl mint anyjatejvel beszopta. E. Anyaszlt. Anyaszlt meztelen. (Nagyon szegny.) D. Anymasszony. Alzatos mint az anymasszony macskja. Ny. 1.
1569

- Anymasszony katonja. (Gyva.) Ny. - Fohszkodik, mint anymasszony szretkor. Ny. 23. Anys. Anys gyermek. KV. Anynyi. Anynyi liba. (gyetlen nagy lny.) E. Any. Hol gyva az ap, any nevn hivjk a fiukat. E. Anys. Egy anys volt j, azt is elvitte a Man. ME. - Vnek, ha mzbl val is, nem kedves anysa. S. - Zld lovat, okos olhot, kedves anyst nem lehet tallni. ME. Annyira. Annyira van tle, mint az g a fldtl. B. Apad. A kis bgre hamar forr, de hamar is apad. D. - Hol rad, hol apad. ME. Apnyi. Apnyi a bndje, de nincs hozz tehetsge. (Nagy ev, nem szerez annyit.) Ny. 2. Ap. Hol gyva az ap, any nven hivjk a fiukat. E. Apagy. Apagyra kszl a szeme. (Aprt pislant.) E. Apca. Apct anycasgra szabadit. M. Apti. Hallotta a hirt, mint az aptiak a miatynknak. (A trkvilgban ezt is elfelejtettk.) Ny. 1. - Jn-megy, mint Aptiban a szatyor. (Szatyor nev kutya.) D. Apturasg. Hal bart, hal szamr vltozik az aptursg. Sz. Meghal a bart, l a szent, vltozik az aptursg. K.
1570

Apolgat. (Cskolgat.) Ki brnyt apolgat, a kost sem gylli. E. Apostol. Apostolok kzt is volt egy Juds. D. - Apostolok lovn jr. E. - Apostolok oszlsa. ME. - Tizenharmadik apostol. Sz. - Tizenkt apostol kzt is volt egy Juds. E. - Tizenkt apostol kztt is volt egy rossz. D. Aprit. A mit apritottl, magadnak kell megenned. B. - Az urak apritjk, nyomorultak lakjk. (Urak vtenek, szegnyek bnhdnek.) KV. - Egy tlba apritnak. D. - Ha apritottad, egyed is meg. KV. - Holdba apritottak, mint a zleiek. (Az asztalon fnyl holdvilgot tejfelnek nztk.) Ny. 3. - Knnyebb a tlba apritani, mint bele keresni. D. - Megeszi a mit a tlba apritott. D. - Van mit apritani a tlba. D. - Van mit apritani a tejbe. (Gazdag.) D. - Van ott mit apritani a tejbe. Ny. 7 s 10. Apr. A nagy disznk mellett apraja is elkel. D. - Apr a tcsk, de hangos a szava. D. - Apr barom a kecske. M. - Apr homokporbl vlik a nagy domb. D. - Apr mint a dohnymag. D. - Apr mint a mkszem. D. - Apr mint a muslinca. D. - Apr mint a mustrmag. E. - Apr mint a pozdorja. D. - Apr pnzzel kifizettem. (Srtem a srtegett.) E. s Ny. 15. - Apr szeleteket szel. D. - Apr szent. ME. - Apr szem szz. (Hunyorgat.) D. Hamis apr llek. (Kis.) D. - Huszas, mrjas, nem apr pnz. (Meg kell becslni.) E. - Minden nagynak apr a kezdete. K. - Nagynak is apr a kezdete. D. - Hnyan vannak az apr szentek? ME. Nagyja utn az apraja is elkel. E. - Nha apraja utn a nagyja is elhull. D. - Nyelv apr tag, de nagyot mozdithat. D. - Terebes rzsk is apr bimbkbl erednek. E. (Minden szpnek, nagynak apr a kezdete.) Aprra. Aprra rgtk szivt. D. - Megette a fene aprra. ME. 1571

Ne mindent aprra, nha hasbra is. Aprstul. Aprstul, cseprstl, iastul, fiastul. (Mindenestl.) BSz. Aprdonknt. A tmtt trhz is aprdonkint elfogy. D. - Ki aprdonknt klt, tovbb beri vagyonval. K. Aprlk. Ld aprlk. (Kis rtk.) D. - Minden aprlkra ne csiripelj. (Kicsinysgrt ne prlj.) D. - Nem j minden aprlkot arany tollal irni. (Fontoskodni.) D. Aprz. Aprzza a lpst. ME. - Aprzza immr a szavakat. (Rszeg.) D. Arad. Marad, mint Arad. Ny. 2. - Olyan vn mint az aradi orszgut. ME. Aranyos. A fsvny kivnsga aranyos szegnysg. D. - Aranyos hvelyben fzfa kard. B. - Aranyos kantr szamr fejhez: bot a tegezhez. P. - Az zvegynek ha aranyos is a kapufja, zvegy csak. Ny. 21. - Msodik asszonynak aranyos a segge is. (Felesgnek.) ME. - Mesterembernek, ha piszkos is keze, mgis aranyos. D. Mszros, keze-lba mind szaros, az ersznye aranyos. E. Aranyozs. Kpet nem aranyozs, fests, hanem imds tesz blvnny. D. Aranygyapjas. Aranygyapjas vitz. (Gazdag nagy r.) D. Arasz. Ha elhuztad az let, huzd el az araszt is. Ny. 4. - Huncut a paraszt, ha csak egy araszt. ME. - Huncut a paraszt, mihelyt hrom araszt. Ny. 5.

1572

Arat. A ki lnoksgot vet, bt arat. D. - A ki nem sznt, gazt arat. D. - A ki nem vet, nem arat. D. - A mely fldet nem szntanak, azon gazt aratnak. KV. - Akkor vet, mikor aratni kell. D. - Bzt vetett, konkolyt aratott. D. - Egy bzt aratnak. (sszeillk.) D. Fzik mikor bzt arat. (Lusta.) D. - Ki knyeket vet, siralmat arat. D. - Ki mint vet, gy arat. KV. - Ki szken vet, szken arat. ME. Kopron aratja az szi buzt. (A szegny tarln szedeget kalszt.) D. - Nekem itt sem nem vetnek, sem nem aratnak. E. - Nem mindenkor az arat, a ki vetett. B. - Nha sokat vetnek, de keveset aratnak. D. - Ott is arat, a hol nem vetett. B. - Szmtalan fldn gazt aratnak. Ny. 19. - Vets eltt aratsz. E. - Vets eltt nem arat az okos. D. Arats. A ki j magot vet, j aratst vr. D. - Arats idejn megfagy a munkban. (Lusta.) D. - Dlibbon aratst keres. Ny. 1. - Legtbb h van aratskor. (H-h, munka.) E. - Annyi mint aratskor a lyuk. (Sok, egrlyuk.) E. - Nagyot hall, mint a tyk arattskor. (J dolga van, nem trdik hessegetssel.) Ny. 6. Nincs arats. (Kereset.) E. - Nincs arats munka nlkl. Ny. 20. Ritka vetsnek vkony aratsa. E. - Rossz aratsa van. (Keresete.) B. - Sok arats volt azta. (Rgen volt.) D. - Szk szret, szk arats, egsz hzbomls. D. - Ugy megijesztettk, hogy aratsig se j eszre. D. Arnyzani. Nem rt feljebb arnyzani a lvsben. D. Arc. A gynyrsgek nem arccal, hanem httal ismerszenek. (Nem elejvel, hanem vgvel ismerhetk meg.) D. - Arca bre bocskortk. (Szemtelen.) B. - Blyeges arcnak ne higyj. B. Bocskorbr az arca. (Szemtelen.) B. - Ha egyik arct td, a msikat is oda tartja. E. - Leszedi az id az arcrl is a rzst. D. Nehz a bnatos arcnak vig kedvet mutatni. D. - Nincs arca, hanem csak pofja. E. - Nincs arca mint a kicsapott ringynak. E. 1573

Oly vastag az arca bre, mint a bocskortk. B. - Rzsa arc. D. Szomorunak nehz vig arcot mutatni. E. Aszag. (Tzharisl rud.) Bds mint az aszag. D. - Aszagra val a vn szatyor. Ny. 10. Aszal. Elmehetsz Iprityomba jeget aszalni. Ny. 3. - Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni, jeget aszalni. Ny. 12. - rik neki az aszalt szilva. Ny. 3. Asszonyfa. Asszonyfn is elkel a bor. (Kis lcn is jl esik.) D. Aszott. Elfujja mint aszott sznt a szl. D. - Llekre aszott vtket nehz levakarni. D. Asztag. A nagy asztag alatt meg nem tikkad az egr. D. - Asztag mellett kalszt szed. (Knny dolog.) Sz. - Asztagban tt keres. (Hiba val munka.) F. - Asztagban keresi az elveszett tt. D. Knny asztag mellett kalszt szedni. E. - Knny asztag alatt buzakalszt bengzni. D. - Kereszt nem asztag. (Buzakereszt.) D. Mikor lt meg asztag egeret? E. - Nem lehet a szamrra asztagot rakni. KV. - Szamr nem birja az asztagot. D. - Szamr nem bir el asztagot. E. - Tavalyi asztag nem szerez szksget. B. Aszu. (Szraz.) Aszu fa mellett a nyers is megg. E. - Addig keressz lgy prnt, hogy aszu padon is elhlnl. KV. Attila. Attila fajta. D. - Egsz Attila. E. Atya. A milyen az atya, olyan a fia. KV. - Amint atyk fujjk, fiak ugy ropjk. (Tncolnak.) B. - A rossz fiu atyja koporsjnak egyik szege. D. - A j atyt szeretni kell, a rosszat trni. D. - Az rdgfi is rdg atytul szrmazik. D. - Atyink sem voltak bolondok. B. 1574

Atynk utn haraptunk az almba. D. - Br komoran nz is fira az atya, ms van szivben. B. - Hol gyva az atya, ott a fiut anyja nevn hivjk. D. - Kevly az atya, ha j a fia. D. - Mint atyk dudolnak, fiak ugy tncolnak. KV. - Nem gyjthet annyit a fsvny atya, mennyit tkozl fia elpazarolhat. B. - Pnz a pnznek atya. (Gazdag gazdagabb lesz.) D. - Rossz atynak ritka j fia. D. (L. apa.) Atyafi. A kirlyt is atyafinak mondja. (Ggs.) D. - Atyafia a kutynak. (Nem nekem.) E. - Atyafiak dmrl, vrl. Ny. 13. Egy j bart, szz atyafi. E. - Egy j szomszd jobb egy atyafinl. E. - Jobb a j szomszd a rossz atyafinl. D. - Jobb egy j bart szz atyafinl. ME. - Jobb ma az idegen, mint az atyafi. D. - Jobb nha egy j bart, mint szz atyafi. D. - Kevlysg s esztelensg testvr atyafiak. D. - Olyan atyafia, mint kr a lnak. K. Atyafisg. Cicnak macja, kutynak eb atyafisga. Ny. 6. - Ez az atyafisg kztetek: egyik a dombra, msik a vlgybe rakodott, eljtt a zpores, sszehordotta ket. D. - Olyan az atyafisg kztk: egyik a dombra rakodott, a msik a vlgybe s a viz sszemosta. B. - Sgorsg, komasg, nem nagy atyafisg. D. Tvolrl j szeretni az atyafit. Ny. 10. Atyaisten. regebb az atyaisten kertsznl. Ny. 6. Atyus. Nyer atyus, knykig nyulkl (vjkl) a zsebbe. (Veszt.) E. Augusztus. Hnya fejt, mint a l augusztusban. (Van mr uj zab.) E. Avas. Avas bor, avas szalonna. (sszeillk.) Sz. - Avas szalonnt nem lehet megenni, sem vnasszonynak hasznt venni. D.

1575

Avasodik. Annyi szalonnja, hogy re avasodik. D. - Szerencss hz, melyben megavasodik a szalonna. (Sok van; gazdag.) D. Avit. Avit ruhja van, azrt bujik el. Ny. 3. - Egy avit zskbl kt uj tarisznya. E. - Kefld br az avit ruht, nem lesz uj belle. D. Avul. A j avul is, de javul is. D. - Uj cserpbe avult szag tarts szokott lenni. BSz. Az. Az volt m, a mi volt. E. - Nem ma lesz az. E. Azrt. Csak azrt is. ME. - Csak azrt se. E. Azutn. Elbb tojik a tyuk, azutn kodcsol. D. brzat. A malom-brzatbl ksre vlik orca. D. - brzatnak rossz, pofnak megjrja. E. - Elg szp, csak az brzatja goromba. K. - Kutya brzatbl nem vlik orca. D. - Kutya brzatbl soha sem lesz orca. D. - Nincs emberi brzatja. ME. cs. (Falu Gyr megyben.) A kezetek a kulacson, a szemetek a kalcson: kr cson a karcson. (Karcsoni prdikci.) Sz. cs. Isten mentse meg az embert kmivestl, cstl, rszeges takcstl. (Lassu munksok.) Ny. 18. - Megmutattk neki, hol csinlta az cs az ajtt. S. - Megmutatom hol hagyott rst az cs. E. csorog. csorog mint a boltos legny. D. - csorog, mint Jszok ebe a dombon. D. - Hidon csorg kamasz. (Bmsz.) - Ott csorog a fakpnl. D. brahm. Elment brahm kebelbe. ME. - Megszokta mint
1576

brahm zsid a csalst. D. brnd. brnd az let megrontja. Vrsmarty. dm. Atyafiak dmrl vrl. Ny. 13. - Atyafi dmrl vrl, a grbe fzfrl. S. - dm ltott ilyet kis inas korban. Ny. 2. dm ltott ilyet ntelen korban. D. - dm ltott ilyet siheder korban. E. - dm vnl kezdi. ME. - dm sem halt meg ettl. D. - dm evett almt, a mi fogunk vsik. ME. - Akkor mg dm is gatyaszrban jrt. (Rgen volt.) E. - Akkor mg dm is kis inas volt. E. - Mg akkor dm is fiatal volt. D. - Kiki kztnk dm fia. D. - Ritka va dm nlkl. D. gas. gasra val. (Akasztfra val.) D. - ll mint az gas, mig egy bolond nmet hozz nem kti lovt. E. - Megfejn az gast is, ha tejed adna. D. gaskodik. Ne gaskodj a gerenda alatt. Ny. 4. gcsap. gcsap, uram, gcsap. (gcsap ez nem borcsap; gcsaps, baj.) Cz. gyaz. A j gazda hajnal eltt gyaz. (Kszl a nyomtatshoz.) D. gyu. gyu tltelknek val. (Haszontalan.) ME. - gyu torkba val. S. - rtalmasabb a mennydrg gyunl. D. - Bakfing nem gyu. D. - gyulvst hallott, leesett a lrl. D. - Minl tovbb az gyu, annl ksbb a vasgmb. (Goly.) D. hit. Ki mi fell nem tud, azt nem is hitja. E. hitozik. Csak a farkasmarta utn hitozik. (Ksz prda.) D. - Ki pad alatt hever is, vetett gyra hitozik. K. - Msra nem hitozik.
1577

D. jtatos. jtatos mint a koldus zsid. S. kom-bkom. kom-bkom. B. - kom-bkom szentirs. E. kovita. Tiszta mint az kovita. D. (kovita = aqua vitae.) larc. Lerntottk az larcot. E. - Szp lehet az larc, de nincs veleje. D. - res mint az larc. D. leluja. Dagad mint a bartban leluja. Ny. 1. - Tele van mint a bart alelujval. Ny. 22. ll. Felkopik az lla. D. - Flkoptattk az llt. D. - Foly re a nyla, de nem kopik lla. D. - Koppanik az lla. D. ll. A ki ll vigyzzon, hogy el ne essk. D. - A l llva lmodozik. D. - Azt sem tudja, melyik lbra lljon. D. - ll mint a blvny. Sz. - ll mintha odaszurtk volna. D. - ll mint Dczban szent Ferenc. (Mozdulatlanul.) Ny. 9. - ll mint a faszent. ME. - ll mint a klomista hit. S. - llva alszik, mint a l. D. - llva stl mint a cigny. (Kptelen mentsg.) E. - pen ugy ll, mint macska a gardon. Ny. 5. - Gyenge lbon ll. E. - Hazudj egyet, llj elbb. D. - Ms fenyeget, maga reszkedtben alig ll. D. - Mit llsz itt? nem kell nekem kt fl fazk. E. - Ne llj ott, mert valami bolond nmet hozzd kti a lovt. (csorog.) Ny. 14. - Nem akar jobb lbra llani. E. - Ki fejlestve ll, mlt a pofra. (Bns.) D. Knnyen ll. D. - Trpe csak trpe marad, ha hegytetn ll is. S. Ugy ll mint a pecek. Ny. 7. - Ugy ll mint a Sion hegye. Ny. 7. Ugy ll ott, mintha leszegeztk volna. D. lland. Az erszakos szeretet nem lland. KV. - lland mint a
1578

bstya. D. - lland mint az gforgs. D. - lland mint az igaz ht. D. - lland mint a kfal. D. - lland mint a kszl. D. lland mint a kvr. D. - lland mint a pokol. D. - lland mint a pityernek szaga. D. - lland mint a rossz hir. D. - lland mint a szikla. - lland mint a szerencstlensg. D. - llandbb a Mtra hegynl. D. - Csak az gben van lland bkessg. D. - Forg a szerencse, nincs lland kincse. Sz. - Olyan a szerencse, nincs lland kincse. E. - Nem lland a hazugsg. KV. - Nem lland az erszakos urasg. E. - Szpsg muland, csak jsg lland. S. Urak szolglata nem lland. KV. llapot. Egy llapotban van mint a Samu nadrgja. (Mindig rossz.) B. - Ritkn jut embernek elbbeni llapota eszbe. B. Senki maga llapott knnyen meg ne vltoztassa. KV. - Ugyan derk llapot, beittam a kalapot. B. llat. A kevly kappan trhetetlen llat. D. - A vadon llatokkal egy gyban hever. D. - Aggsz szerint: egyfle llatnak sem j az els klyke. P. - Aluszkony llat. D. - Minden llat visszatr a termszetre. E. - Sokszor az llatok is hladatosak. D. lls. A macskt ne llsrl, hanem ugrsrl itld. D. - Ha felkel, menten lel, sajnlja az llst. D. ld. ldja meg az isten mind a kt kezvel. ME. - ldja meg az isten, mint a munkcsi sznt. (rje kr.) S. - ldja meg az isten, mint a szuhai malmot. (Csapjon bele a mennyk.) D. - Hogy minket az isten meg ne ldjon, arrl sz sincs. S. - Isten ldja nem mindig oly j, mint isten hozta. (Sokszor jobb a kezdet, mint a vg; a reggel mint az este.) Ny. 2. - Megldotta az isten, mint Trzsknt a kenyrstssel. (Ngyet betett, sztesett, 16 lett.) Ny. 11. - Ugy ldja meg az isten, mint a trdemiczi malmot. (rje kr.) B.
1579

lds. Annyi az lds rajta, mint az gi harmat. D. - Bettt az isten ldsa. (Kr.) S. - Bkessg s felesg istennek ldsa. (Mert ritkn jr egytt.) D. - Els a szerencse, msodik az lds. E. Embernl a munka, istennl az lds. E. - Igyuk meg mg szent Jnos ldst. (Bucsu pohr. Sz. Jnos evangelistnak a mrgezett ital sem rtott.) D. - Ki a szlt kaplja pnz mellett ldst is nyer. (Ha j a bor, ldjk.) D. - Lencse, bors, ksa, istennek ldsa. D. Lencse, bors, ksa, mind isten ldsa, dik tpllsa. E. - Nincs rajta isten lds. E. - Rfr az lds. E. - Se ne rtson, se ne hasznljon, mint a bart lds. S. - Sokrt pogcsa, istennek ldsa. D. ldott. ldott a sok kz, tkozott a sok bl. (Munka-evs.) Ny. 6. ldott a sok kz, tkozott a sok szj. E. - ldott mint a darab kenyr. (J.) E. - ldott mint a falat kenyr. ME. ldoms. A halllal senki sem ivott ldomst. D. - ldoms ldomssal jr. E. - ldoms ldomssal j. (Visszaadva.) B. Annak mr megittuk az ldomst. D. - Egy pnz ra szatyorrt kt kupa ldoms. D. - Ha mgegyszer tallkozunk, ldomst fizetsz. S. - Ha nem lesz is vsr, csak ldoms legyen. S. - Igyuk meg a szent Jnos ldomst. (L. fent.) ME. - Jobb lesz, ha megisszuk az ldomst. D. - Szns-bns, isteni ldoms. (Bnbnat istennek tetsz dolog.) D. - Taln a halllal is ldomst ivott. (Btor.) D. ldozni. (Dicsri az ldozkat, ha neki is jut valami. D. - Egy oltrnl hrom ldoz. D. - Ha tmjn nem telik, liszttel is ldoznak. D. - Ki utassal eszik-iszik, ldozik. D. - Lopott brnyt ldoz. KV. llhatatlan. llhatatlan mint dmfi. D. - llhatatlan mint a
1580

fldvr. D. - llhatatlan mint a frgeteg. D. - llhatatlan mint a gyermek. D. - llhatatlan mint a gyermekjtk. D. - llhatatlan mint a ndfal. D. - llhatatlan mint a storos cigny. D. llhatatlan mint az szi id. D. - llhatatlan mint a zpor. D. llhatatos. Mind a jban, mind a rosszban llhatatos. D. - Nincs szebb dolog az llhatatos bartsgnl. ML. lmodik. Arrl ne is lmodjl. S. - Busul, mint a ki szomorut lmodott. D. - Diszn makkal lmodik. KV. - hes csik abrakkal lmodik. E. - hes diszn makkal lmodik. E. - hes diszn makkal lmodik, de ha felbred tkkel is megelgszik. Ny. 4. lmodozik. A kocsis szekrrel, a bir trvnynyel lmodozik. KV. Az igazi magyar nemcsak magyarul beszl, hanem magyarul lmodozik is. D. - Az sztvr diszn makkal lmodozik. D. - Eb is konccal lmodozik. D. - Ki sokat lmodozik, keveset nyugszik. D. Macska is egrrel lmodozik. KV. - Nappal alszik, jjel lmodozik. D. - Szegny sznn szalmn is lmadozhatik. D. - A l llva lmodozik. D. lnok. Az lnoknak szive nem ott jr, hol nyelve. KV. lnoksg. Ki lnoksgot vet, bt arat. F. - Tt lnoksg. (Alzkods.) Sz. ll. ll tban lakik a bka. E. - llott tban lakik a bka. Ny. 6. ll vizben terem a bka. S. - Veszteg ll viznek nem kell hinni. E. - Veszteg ll viznek, hallgat embernek nem kell hinni. S. llhely. Egy llhelyben jl megstkltk. D. - Egy llhelyben tizszer is megcsal. D. - Megmarad egsz nap egy llhelyben. (Rest.)
1581

lomkincs. A szerencsnek ajndka lomkincs. D. lomszakaszts. lomszakasztssal jr a tisztvisels. KV. - Sok lomszakasztst kivn a mltsg. KV. lom sszettelei. lomszj. B. - lomszuszk. E. - lomtarisznya. D. - lomtska. lmosd. Megjttek az atyafiak lmosdrl. (Rjtt az lom.) E. lmos. lmos mint a beteg pulyka. D. - lmos mint a hrcsg. D. lmos mint a kutya. D. - lmos mint a macska. D. - lmos mint a rest szolga. D. - Henyl gazdnak lmos a brese. D. ltalvet. ltalvetre szorult. (Koldustskra.) B. - Az ltalvetnek csak az elejt ltjuk. D. (Csak a ms hibjt ltjuk, a magunkt nem. (A koldustska fele ell, fele htul.) men. men neki. (Vge.) E. - Azt sem mondja: men. E. - Htul jr mint az men. Ny. 4. mika. (Bartsgos egyessg.) Jobb egy szp mika, mint a legszebb processus. D. mit. Jtkkal mitjk a gyereket. E. - Knny a bolondot elmitani. D. - Lmpssal mitjk a verebeket. D. mits. mits az lete. D. nglius. Hegyesebb az nglius tnl. Ny. 5. - Vrs mint az ngliai poszt. D.

1582

ng-bng. B. ngy. ngyod trde. (Gunyos tagads.) D. - ngyomnak szlok, hogy menyem is megrtse. S. - Boh ngy, meglte a legjobb toj gunrt. D. - Cifra mint a Ripcs ngya pruszlikja. Ny. 1. - Letrtt az ngya szekere. (Szlt.) Ny. 2. - Ne tanitsd ngyodat gybaszllni. KV. - Ne jtszl ngyoddal. Decsi Jnos s M. prilis. prilist jratni. S. - Egsz prilis. S. - Vltoz mint az prilisi id. S. - Megjrta az prilist. E. r. rt a vargnak. (Varga t.) D. - Elevenjre talltak az rral. D. Tt a szabnak, rt a vargnak. D. r. (Viz-r.) rral uszik. Sz. - r ellen uszik. S. rad. Ftl rad a viz. M. - Hol rad, hol apad. ME. raszt. Tavaszi szl utat szraszt, szi es vizet raszt. Ny. 1. rboc. Repedt az rboc, megllott a glya. D. renda. rendba adta az eszt. D. - rendba adta fogait. (Kihullottak.) D. - Beszedte, mint Berecki az rendt. (Beszedte, megitta.) Ny. 11. rends. Hid rends. (Naplop.) D. rok. rok is van, gdr is van: szp lny is van, csunya is van. Np. - Akkor mondj hoppot, ha tugrottad az rkot. E. - Akkor mondd hogy: hopp! ha tugortad az rkot. Ny. 9. - rkon-bokron tul vannak. E. - rkon kivl hegybir. (Naplop.) Ny. 7. - rkon kivl hegymester. (Msban gazdlkodik.) KV. - rkon tul
1583

hegymester. (U. a.) Ny. 2. - rkot s. (Cselt vet.) Sz. - Ez m az az rok, melyet nehz tugrani. D. - Igaza van, mint a rszeg asszonynak az rokban. Ny. 23. - Magadnak rkot ne ss. D. Mindenkinek t kell ugornia egyszer a bolondok rkn. Ny. 6. Nagy rkot stl, nagy a szkellje. (Nagyot mondtl, nehz bebizonyitani.) Pzmn. - Nagy rkot sott maga eljbe. D. - Ne pislogj, mint Hatvani az rokban. Ny. 5. - Ne ugrndozz rkon, nem esel belje. BSz. - Ne ugorj ott, a hol rok nincsen. E. - rdg rka. (Veszlyes hely.) E. - Spekull mint Hatvani az rokban. Ny. 8. - Viz is megszokja rkt. D. rkol. rkold be a rst. D. ros. A mestersg addig ros, mg titkos. D. - Meddig ros a mestersg, mig titkos. E. rus. Knny j runak rost tallni. KV. - Knny j marhnak rust tallni. KV. rnykszk. A nap az rnykszkbe is beszolgl. D. - Nap is beszolgl az rnykszkbe, de azrt meg nem mocskoldik. K. Piltus konyhja az rnykszk. Sz. rpa. Hetvenkedik mint az rpacip a kemencben. (Megreped.) E. - Porba buzt, srba rpt. (Kell vetni.) S. - Rossz idben vetette rpjt. D. - Sokszor rozszsal s rpval kivesz a buza, a konkoly pedig megmarad. D. - Mosolyog mint az rpacip a lapton. (Keservesen.) Ny. 19. - Mosolyog, mint a miskolci rpacip. (U. a.) Ny. 9. - Mosolyog mint Mzes malaca az rptl. Ny. 5. - Nevet mint az rpacip a kemencben. Ny. 23. - Nevet mint az rpacip a polcon. Ny. 5. rpd. Nagyapja varga volt, mgis rpdtl szrmaztatja magt.
1584

D. rtalmas. rtalmas a hznl: haragos asszony, sr fst, lyukas tl. K. - rtalmas a sok. - Mosolyg ellensgnl nincs rtalmasabb. E. - Nincs rtalmasabb mreg, mint melyet orvossg gyannt adnak be. D. - Tudatlan hatalmas, mindennek rtalmas. E. rtalom. A pnz hol rtalmra, hol javra vlhat a gazdagnak. D. rtatlan. A ki rtatlan, vessen a rosszra kvet. D. - rtatlan bakged. D. - rtatlan brny. D. - rtatlan libatermszet. D. rtatlan mint a ma lett gyermek. D. - rtatlan mint a ma szletett gyermek. D. - rtatlan mint a kemenctl a kerk. D. - rtatlan mint pemete a kemenctl. D. - rtatlan mint a szz. D. - Ha puszta vdls elg, sok rtatlan kerl hohrkzre. E. - Ki tiz esztends korig nem rtatlan, huszig nem szp, harmincig nem ers, negyvenig nem okos, tvenig nem gazdag, hatvanig nem szent: azutn sem lesz. D. rtatlansg. rtatlansgnak csak egy a szava. D. rtny. A koszos malacbl vlik nha rtny. D. ru. Knny j runak rust tallni. KV. - Nem sokat hajtanak a hitvny rura. B. - Vsr nlkl is elkel a j ru. KV. rul. rulja a petrezselymet, sti a makkot. (Senki sem gondol vele.) Ny. 15. - rulja az reg ganjt is. D. - Cigny storban rul. (Hazug.) D. - Drgn rulja a diszn-brt. D. - Deszkt rul mr. (Meghalt.) Ny. - Egy gyknyen rulnak. M. - n lovat rulok s te bel szursz. M. - szt nem rulnak a vsrban. F. - Ha a patikban rulnnak, ott is venne szt. D. - Kr hogy szt nem rulnak a vsrban. D. - Kofsan rulja a hazug vakarcsot. - Korpja nincs,
1585

mgis lisztet rul. (Lop.) D. - Nehezkkel ruljk a sfrnt. E. Nem rulok veled egy ponyvn. (Nem kzs a dolgunk.) Ny. Nem ugy adja, a mint rulja. D. - Petrezselymet rul. (Nem tncolnak vele.) S. - Tudja, melyik kocsmban ruljk a j bort. Virgos cgrt kt, ki mrget rul. B. - Zskban macskt nem rulok. M. rulgat. Semmin vettk, mert nincs-en rulgattk. D. ruls. Az igaz szeretet fl az rulstl. E. rulkods. Hitvny kereset az rulkods. M. - Kapsz vrs nadrgot, rulkod. Ny. 13 rva. A szegny rvt az g is huzza. B. - ldja meg az isten, ki az rvt sznja. E. - rva az rva, ha arany is a kapufja. B. - rva mint a gerlice. E. - rva mint a glya. Np. - rva mint az gon l madr. B. - rva mint az tszli bogncs. S. - rvaleny haja. (Szegny.) D. - rva mint a lehullott levl. D. - rva tehn borja. Ny. 1. - rva vagyok mint a madr, mely az gon prjra vr. ME. Np. - rva voltl, rva maradsz, rvban is halsz meg. (Mtys kirly rva Pternek.) E. - Ksn val gyermek, korn val rva. E. - Kora vets, ks gyerek hamar rvn marad. Ny. 21. - Nehz kenyr az rv. E. - Nem leszek n rva mindg: boru utn derlt az g. Np. - Olyan hasa van mint az rva malacnak. Ny. 1. - Verje meg az isten, ki az rvt bntja. Np. rviz. rviz hozta ember. E. - rviz hajtotta ember. B. - Elcsapta, mint isten az rvizet. Ny. 6. - Elmosta az rviz. D. - Szereti mint a tiszahtiak az rvizet. S. - Vrjk, mint a bodrogkziek az rvizet. Ny. 11. s. A ki msnak vermet s, maga esik bele. D. - Aranyat is fldbl
1586

ssk. S. - rkot s. Sz. - ste, kpte. (Dolgozz.) E. - Ember a fogval s magnak vermet. (Torkos.) D. - H htn is kincset s s tall. (Szerencss.) D. - Maga fogval ssa sirjt. (Torka.) D. Magadnak rkot ne ss. D. - Msnak vermet s. Sz. - Mintha pnzt sott volna az apja. D. - Nagy rkot sott maga el. D. Nagy rkot sl, nagy a szkellje. P. - Ne ss mlyen, beletrik az sd. S. - Nehz az agyagot sni. D. - Ott is s, a hova semmit sem tett. (Lop.) D. ss. Tbb kell a verem sshoz. D. sit. sit mint Kun Istvn agara. S. - sitoz mint kuvasz kutya. Ny. 9. - sitozik mint a falusi kuvasz. S. - sitozik mint kutya a pozdorjn. S. - Egsz nap sitozik mint Pruszkai gyereke. D. - Egyik utn sitozik a msik. D. - Mikor sitozik, sajnlja szjt kittani. D. - Nagyot ne sitozz. D. - Ne sits mint csizmadia a srrt. Ny. 5. sitozs. Ragads mint az sitozs. S. s. Addig kereste seinek nemessgt, mig sra s kapra tallt. D. - s, kapa cimere. D. - sra kapra nem sok fog vrni. (Hall.) D. - Csak s s kapa vlasztja el egymstl. D. Hosszu betegsgnek s, kapa vge. E. - Ne ss mlyen, mert beletrik az sd. S. tny. Delibaratum tnyon, hogy a dik gyalog jrjon. (tny hevesmegyei falu. Mindenki ugy megy, a hogy lehet.) E. spis. Olyan mint az spis kigy. S. taludni. taludnk hrom jszakt, csak ennie ne kellene. D. tellenben. tellenben lakik Senki Pllal. E.
1587

tesik. A ki a zsidnak nem kszn, tesik a kszbn. Ny. tesett az ebek harmincadjn. D. - tesett a bajon, mint az egyszeri szz a gyermekszlsen. Ny. 17. - tesett az eszn. D. tesett a kszbn. S. - tesett mint a Kardos kutyja a keritsen. (Vge. Dgltten tdobtk.) Ny. 2. - tesett rajta, mint mester a borjujn. Ny. 1. - tesett rajta, mint kutya a kerten. Ny. 5. tesett mint Bak a hzn. D. tfut. tfut rajta, mint tyk a szenen. D. tgzol. Nehz a tengert tgzolni. D. thg. Knnyen thgja urnak gyt. D. tkozs. Atyd sirsa, anyd tkozsa ktelet fon nyakadra. Sz. tok. tok fogja meg a magyart, mert az soha egytt nem tart. Np. - Fejre telt a trk tka. (Rossz szomszd.) E. - Gazembernek sr tka. D. - L tartja a gazdt, tok szitok a szolgt. D. - L tartja a szolgt, tok, szitok a gazdt. Ny. 14. - nodi katonnak az tka van rajtok. (Nem vgeznek semmit.) Sz. - Rossz szomszdsg trk tka. Sz. - Szleidnek tka ostort fonhat nyakadra. E. - Trk tka ember. E. - Verje meg a trk tka. E. tkozdik. tkozdik mint a kereketrt kocsis. E. tkozott. ldott a sok kz, tkozott a sok bl. Ny. 6. - ldott a sok kz, tkozott a sok szj. E. - tkozott a hal a harmadik vizben. (Latin.) S. - tkozott a szz esztends gyermek. E. - tkozott fradsg, kinek nincs jutalma. Ny. 6. - tkozott llek. D. - tkozott krimi tatr. D.

1588

tlt. tltja a gondolatot is. D. - tlt a szitn. E. - tlt nemcsak a rostn, hanem a szitn is. B. - tlt a svnyen. S. tltok az orrn. E. - Igen vak az, a ki a rostn ltal nem lt. Decsi Jnos s M. - Knny a rostn ltalltni. D. - Vak, ki a rostn t nem lt. F. tlp. tlpi a szelet. E. (Ugrik.) - Akkor higyj az asszonynak, mikor mr nem birja tlpni a kerkvgst. Ny. 15. - Mindaddig nem hiszek az asszonynak, mig a kerkvgst ltallpheti. D. tmegy. A liszt is elfogy, ha sok markon megy ltal. D. tlt. tlttt a t fokn. (Tul van a nehezn.) D. tugorni. Akkor higyj az asszonynak, mikor mr nem birja tugorni az rkot. ME. - Akkor mondj hoppot, ha tugrottad az rkot. E. - Akkor mondd, hogy: hopp! - ha tugortad az rkot. Ny. 9. - tugrotta az L-et. (Tl van az tven ven. L rmai szm.) E. tugorja mg szz t hosszt. E. - tugrottad, Peti btya, a szlt. (Szlt; nagyobbat kelletnl.) E. - Ez m az az rok, melyet nehz ltalugrani. D. - Hoppot mond, mielt az rkot tugrotta volna. D. - Knny a szalmaszlat ltalugorni. D. - Mindenkinek t kell ugornia egyszer a bolondok rkt. Ny. 6. - Nem csuda, ha a bolha tugorja a tett. D. tuszik. A koszos birka is tuszik a tbbivel egytt. Ny. 5. - A kutya csak kutya, ha tizszer tuszsza is a Dunt. E. - A mely kutya egyszer tuszsza a Dunt, tbbszr is tuszsza az. Ny. 6. - A mely eb egyszer a Dunt ltaluszsza, msszor a tengerre kszl. KV. tuszsza mint kutya a Dunt s megrzkdik. E. - tuszta mint Pap Miska a holdat. (Holdvilgos helyet viznek vlte boros fvel.) Ny. 5. - tusztk, mint a mdiak a hajdint. (Vetst.) - Az eb, ha ltaluszsza a Dunt is, eb marad. Decsi Jnos. - Mely eb egyszer a
1589

Dunt ltaluszsza, neki megy a tengernek is. E. - Mely eb egyszer a Dunt ltaluszsza, Balatont is megprblja. D. - A mely kuvasz egyszer ltaluszsza a Dunt, nem fl tbb a viztl. Pzmn. ltalt. Ugy keresd az ltalutat, hogy kerlbe ne akadj. F. tltet. A vn ft ne ltesd. D. Ave Mria. Tud hozz, mint bagoly az Ave Mrihoz. KV. ztat. Lustos mint a kender-ztat. D. zik. Eljn az id, ha megzik a td. E. - Hadd zzk a td. E. Kalapjt hna al teszi, hogy meg ne zzk. D.

B. A ki a-t mond, b-t is kell mondania. E. - Adjon isten hrom b-t. (Bor, buza, bkessg.) F. Bab. Babot is fznek valahol, nemcsak lencst. (Lesz mskp is.) Ny. 3. - Babot sem r. E. - Babot sem levrt fzik. M. - Egy babot nem adnk rte. M. - Hadd albb j szsz, mert nem babodban talltl. (n sem vagyok hitvny.) Decsi Jnos s KV. - Keser babot is dess tesz az hsg. - Mindg ksn, babon az esze. (Evsen.) D. - Ss babot eszik, vizet iszik re. (Szegny kelletlen bjtl.) D. - Turs lepny, tejes bab, de j volna minden nap. Ny. 22. Babl. Nem a tavalyi babl. (Az idei sem sokat rne.) Ny. 1. Babona. Ritka kocsis babona nlkl. D. - Tt babona, magyar hazugsg. Ny. 6.
1590

Babszem. Babszem Jank. (Trpe.) E. Babkros. Tesz-vesz mint a babkros. (Fontoskodik mint a hzal.) ME. Babr. Babrjain nyugszik. S. - Babrjain pihen. ME. Babilon. Egsz babiloni torony. (Zr-zavar.) ME. - Ha replni tudna, Babilon tornyra rakn fszkt. (Nagyralt.) D. Babuka. Keserves fia a babuknak. B. - Tarka-barka mint a babuka. (Bds banka.) - A bds babuk berzenkedik a hattyuval. (Tudssal tudatlan.) KV. - A bds babuk berzenkedik a hattyura. B. Bacs. Ismeri szemlyesen, mint Bacs az rdgt. Ny. 9. Bagaria. Bagaria az orcja. (Bocskorbr.) E. - Megvonja a bagarit. (Ertetett okoskods, hazudik.) Pzmn. - sszehuzta a bagarit. (Szkebben kezd klteni.) E. Bagzsis. Bagzsis kocsival megy. S. Bagi. Ksznttt a bagi bart. (Kontrz, ha te ers vagy, n is az vagyok, szembeszllok.) E. Baglya. Baglya nem kazal. D. - Sok petrencbl vlik a j baglya. Vontat nem baglya. D. Bag. Keser mint a bag. E. - Meginn a bag levet is. E. - Nem adjk bagrt. S. - Itt a diszn, hol a bag. (A ki bagzik, diszn.) Ny. 5.

1591

Bagzik. A tz bjtn bagzik. (Keveset fznek.) E. - Bagzik mint a kecskebak. D. - Bagz ebnek sok lyuka van. KV. - Oda tk, hol a tet bagzik. E. Baja. (Vros.) Bajnak sok a baja. ME. - Ki egyszer a Sugovica vizbl ivott, visszajn Bajra. ME. - Kit Bajn meg nem szlnak, Szabadkn le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidken rosszra nem visznek: az elmehet az egsz vilgon, sehol ilyes rajta meg nem esik. ME. Bajldik. Nem is l, hanem a szegnysggel bajldik. D. Bajnok. A bor lator bajnok, legelszr is lbrl ejti le az embert. KV. Bajcs. Tud hozz, mint bajcsi asszony a kvfzshez. (Egszben fzte mint a babot.) E. Bajos. Bajos minden ember kedve szerint tenni. S. - Bajos ott lopni, hol a gazda maga is tolvaj. S. - Blcs embernek bajos tudatlanok kzt szlani. E. - Cignytl szemet, macsktl hjat bajos venni. Ny. 5. Bajor. Megokosodik ngyven esztendre, mint a bajorok. K. Bajuszos. Bajszos emberen is megesik. (Gyermek mentsg.) Ny. 5. - Bajuszos ktszer iszik. D. Bajsa. (Bcsmegyei falu.) -Moravicza, jaj Pacsr, tkozott Csantavr, kenyeretlen Bajsa. ME. Bak. A bakot is megfejegetn. (Fsvny.) D. - A bakot is megfejn. E. - A bakot teszi kertszsz. KV. - A baktl rizkedjl, mert seggre
1592

taszit. B. - A kecskk kzt bak a bika. D. - Addig rizkedjl a baktl, mig seggre nem taszit. D. - rtatlan bak nem ged. D. Bak al teszi a fejs dzst. D. - Bak nemzetsgbl szrmazott. (Szemtelen.) D. - Bak-fing nem gyu. D. - Bakot fej. S. - Bakot l. E. - Bakot nyuz. S. - Bakot nyuztl, bds vagy. D. - Bizik, mint a bak a szarvhoz. D. - Bds mint a bak. B. - Csak azon bakot nyuzza. M. - Egy bakot nyuznak. D. - Egy bakot hajtanak. D. - Egyik bajot fej, a msik rostt tart alja. (Hibaval.) E. - Kerli, mint a bak a pocstt. D. - Megadtk a bak rt. D. - Megittk a bak rt. E. Nehz a baktl tejet fejni. E. - Sok bakot megnyuznak addig. D. Ugrl, mint Noe bakja. D. - Ugrl rmben mint Noe bakja. D. Baka. Kurta mint a bakakpenyeg. D. - Megszokta mint a baka a talpalst. (Gyaloglst.) D. Bakancs. Bakancs nem csizma. D. - Felhuzta a bakancsot. (Kevly.) D. - Felhuzta a bakancsot, isten hozzd bocskor. E. - Ugy varrja a bakancsot, a mint ltta. Bakancsos. Akkor csinos a bakancsos, mikor a nadrgja rongyos. E. Np. - Nem rg patkot a bakancsos lova. D. - Szereti mint bakancsos a pocstt. S. - Taln csak srral l mint a bakancsos lova. E. Bakcs. Szava rulja el a bakcst. D. - Ugy nz mint a bakcs. Bakkecske. Bds mint a bakkecske. S. - Megfejn a bakkecskt is. (Fsvny.) S. - Megugrattk alatta a bakkecskt. D. - Ugrl mint a bakkecske. Ny. 7. Bakonyi. Bakonyi rfgs, farkasnak rettegs. E. - sszerfennek mint a bakonyi disznk. D.

1593

Bak. ltalesett mint Bak a hzn. (Leggett: no ezen is ltalestem.) D. Bakszekr. Nehezen lesz abbul bakszekr. (Nem fog sokat rni.) D. Bakta. Nem tarthat mindig, mint a baktai kemence. (Amint elkszlt, sszedlt.) Ny. 4. Bakter. Fl sem veszi, mint a bakter a kalapdarabot. Ny. 21. Furfangos mint a peleskei bakter. S. Bal. Balra tekints, jobbra nzz. (Lgy szemes.) E. - Csng a feje bal fel. (Vn.) D. - Jobbra balra egy irnt. D. (Ktszin.) - Ott ott a szivet, a baloldalon. E. - Se jobbra, se balra. (Egyenes jellem.) E. Nem ismeri jobb kezt, ki a boldogsgot bal fell keresi. K. - Egyik flem bal, a msik nem hall. (Tudni sem akarok rla.) S. - Bal kezemmel vrlak. Ny. 6. - Bal kezre fogta a szerencse. D. - Jobb kz a balnak segitje. E. - Kt balkeze van. (gyetlen.) ME. - Mit jobb kezed tesz, ne tudja meg a bal. S. - Mit jobb kezed mvel, ne tudja meg a bal. E. - Balkrm kisasszony flrecsap. (Ringy.) D. Hol jmbor szemly nincs, balkrm a tncos. M. - Ballbbal kelt fel az gybl. (Rosszkedv.) Ny. 13. - Bal szemmel nzi. (Rossz.) E. - Viszket a balszemem. (rm r.) E. - Bal szelek fujtak, szerencstlenl jrt. D. Balla. Bodor mint Balla, barna mint Vata. (Nem egyformk.) Ny. 2. Ballag. Ballag mint a baranyi koldus. Ny. 5. - Ballagnak a kapsok, mennyk utnok. (Lassan dolgoznak, gazda kromkodik.) Ny. 13. - Billeg-ballag, meg-megll. (Rest.) E. - Knnyen ballag el a juh, de nehezen tr vissza. D.
1594

Ballagi. Haj te no, azt sem tudja, merre van a ballagi t. (gyetlen.) Ny. 1. Balaton. Mg akkor a balatoni cserfa is makk volt. D. - Mely eb egyszer a Dunt taluszsza, Balatont is megprblja. D. Balzs. (Szeles, bolond.) Ads a Balzsnak. (Bolond.) D. - Amugy Balzs modjra. E. - Balzs vitze. E. - Beszlj vele, Balzs neve. (Hiba.) Ny. 4. - Elg az, hogy Balzs a neve. Sz. - Eltallta mint Balzs pap a vecsernyt. B. - rt hozz, mint Balzs Mt a tnchoz. D. - Fltallta, mint Balzs a vecsernyt. D. - Hnya-veti magt, mint Magyar Balzs lova. D. - Hetedfl Balzsnak csak egy az esze. D. - H bele Balzs mdjra. - H bele Balzs, lovad d az isten. Decsi Jnos. - Igen talld, mint Balzs pap a vecsernyt. (B. leleszi prpost 1335-ben rszeg fvel vecsernye helyett mist kezdett nekelni. Sz.) KV. - Jkor jn, mint Balzs pap a vecsernyre. BSz. - Megbecsli mint Balzs a hurkt. (Tltelkt ebnek adta, brn rgdott.) D. - rl mint Balzs a hurknak. (U. a.) D. - Szllj le Balzs a hintrul, mert nem pnzed ra. E. Balogi. Kzs mint a balogi duda. Ny. 22. - Megnyertk mint balogiak a gzt. Ny. 5. Bamba. Bamba mint a juh. (Ostoba.) E. Bandi. Bandi legyek. S. - Lm megmondtam Angyal Bandi, ne menj az alfldre. (Megjrsz.) Np. Bankrt. Busul mint a bankrt az res boltban. D. Bank. Nem adnm egy templom bankrt. E. - Rajta veszett, mint Visnyicin a bank. Ny. 1. - Se apr, se bank, elvitte a Patk.
1595

(Nincs pnz; rabl elvitte.) Np. - Tbb a bank mint a rongy. E. Ban. ltalesett rajta, mint Ban a szentesi parohin. E. Banya. Tapogatja mint banya a hajnalt. S. - Vn banya rdgk hadnagya. ME. - Vn banyk nyara. S. Banyavirg. Akr fodor, akr menta, elg, hogy banyavirg. (Fodormenta banyk orvossga.) D. - J mr neki a banyavirg is. (Vn.) D. Barack. Ez barack mag, nem krte. D. - Kell-e barack? (Gyermek fenyegets.) E. - Rg hogy ezen barackfa al jr. (Hogy ezt a mestersget zi.) E. Baranya. Ballag, mint a baranyai koldus. Ny. 5. - Baranyai embert csinlt belle. (Bolondot.) D. - Egsz baranyai ember lett belle. (U. a.) E. - Baranyai tarisznys, somogyi bicsks, bcskai bugris. S. - l-hal rte, mint a baranyai gyerek a tarisznyrt. Ny. 5. Hadaritja, mint a baranyai bika a fvet. S. - Nem egsz vilg Baranya, laknak Somogyban is. D. - Oldaln kamarja, mint a baranyi ember. (Tarisznya.) D. - sszejrta Tolnt, Baranyt. D. Baranyi. Kesereg, mint a Baranyi dudja. Ny. 4. Bartkozik. Eb kutyval hamar sszebartkozik. D. - Hasonl hasonlval hamar sszebartkozik. D. - Kaps kapssal, ur urral bartkozik. E. - Rka rkval hamar sszebartkozik. D. Barzda. Barzda billeget. (Nyughatatlan.) ME. - Tolvaj barzdt sznt. (lnok.) Ny. 15. Bari. Tz az esze, mint a bari cignynak. Cz. - Tz az esze, mint a
1596

bari cigny lovnak. B. Barlang. A bagoly is bir maga barlangjban. D. - Bagoly is bir barlangjban. M. - Stt mint a barlang. D. - res mint a barlang. D. Barna. Bodor mint Balla, barna mint Vata. Ny. 2. - Hamis teste, lelke szknek, barnnak. Np. - Ki verfnyen jr, barnn megyen haza. E. - Nem mind cigny a mi barna. D. Barom. A ki barom, nyakn jrom. E. - A tolvaj a lopott barmokat elfelejti, de a szabadokat nem felejti el. D. - Apr barom a kecske. M. - Barom ember. (Ostoba.) D. - l mint fa, nevelkedik mint a barom. D. - Fradt mint az igavon barom. E. - Helybe vrja, mint Kti a barmot. Ny. 2. - Halat szlka nlkl, telet fagy nlkl, barmot mocsok nlkl, jeget hideg nlkl, embert hiba nlkl nehz tallni. S. - Knnyebb a barom emberrel megalkudni, mint a nem emberrel. (Ostobval mint embertelennel.) D. - Magt nyal barom. D. - Olyan szja van, megesne benne a csengeri barom vsr. Ny. 14. - Szrmentben simogasd a barmot. E. - Ugy ntt fel mint a barom. S. Barta. Akkor mg Barta Erzsk is prtt hordozott. (Rges rgen volt.) D. Basa. A kinek a basa adja, az isten is adja. Ny. 2. - Kojtol mint valami trk basa. Ny. 5. - Pfkel mint valami trk basa. (Dohny fst.) Ny. 12. - Szomoru mint vrt vesztette basa. D. Trk basa nagy a hasa, ki nem hiszi tapogassa. Np. Batka. Batkt sem r. (Kis pnz II. Lajos korban.) E. - Batkt sem adnk letrt. E.

1597

Batyu. Flvette batyujt, aztn itt hagyta falujt. Ny. 5. Bazsarzsa. Bazsarzsa, de csak rzsa. (Ha nem is szp, mgis leny.) E. B. Se b-t, se b-t nem mondott. S. Bb. Cifra mint a bb. D. - rl neki, mint gyermek a bbnak. D. Bba. A sok bba kztt a gyermek is elvsz. Sz. - A vn bba rdg hadnagya. KV. - A vn bba rdgk hadnagya. KV. - A vn bba Man rdgnek hadnagya. D. - Akkor ltott vizet, mikor a bba megmosdatta. (Piszkos vagy iszkosra.) E. - Br a nyelvt vgta volna el a bba, mikor nyelvt felmetszette. D. - Egsz vasorr bba. (Kegyetlen vnasszony.) E. - Felvgta a bba a nyelvt. (Szjas.) Ny. 3. - J hogy a ggjt el nem vgta a bba, mikor kldkt elmetszette. D. - Jl felvgta nyelvt a bba. (Szjas.) D. - Kifingotta fogt a bba. (Gyermekfog hulls.) E. Kurva legyen a bbd. E. - Kurva volt a bbja. E. - Mikor pap nincs, bba is keresztel. E. - Ravasz bbja volt. D. - Ritka szls bba nlkl. D. - Rosszabb a bbnl. (Hirhord.) ME. - Semmi bba nem r a nyelvvel. E. - Sok bba kzt elvsz a gyermek. KV. - Vizet sem ltott, mita a bba megmosdatta. (Piszkos.) E. Bcsi. Bcsi, kend nem mohcsi. S. Bcskai. Baranyai tarisznys, somogyi bicsks, bcskai bugris. S. Bl. A sok jtk, a sok bl, bezzeg nekem sokban ll. Sz. - A sok jtk, a sok bl, nekem bizony sokban ll. D. - A sok jtk, a sok bl, nekem ugyan sokban ll. E. - Megtrdtt, mint Szab Tecza a blban. (Nem tncolt.) Ny. 7. - Lenyt blban ne vlassz. Fy.

1598

Blm. Ordit mint Blm szamara. Ny. 6. Blint. Cifra mint Blint nadrgja. (Sok sujts; daglyos beszd.) D. - Flti mint beteg Blint a hajt. (Forr lz utn, hogy haja ki ne menjen, ajtt-ablakot bezrt.) D. - rlt Blint, hogy a haja megjtt. D. Blvny. Kpet nem az aranyozs, fests, hanem imds tesz blvnyny. D. - Kpet nem arany, hanem imds teszen blvnyny. E. - Mindenkinek van egy blvnya. B. - Mint a blvny ugy ll. M. - Mit llsz mint a blvny? Sz. - Utoljra kutya se fl a botos blvnytl. D. Bmszkodik. Bmszkodik mint a borju az uj kapura. B. Elbmszkodott mint a fancsali feszlet. Ny. 5. Bmul. A ki msra bmul, magrl feledkezik meg. D. - A ki msra bmul, magrl elfeledkezik. B. - A ki msra bmul, magt felejti el. E. - Bmul mint borju az uj kapura. E. - Bmul mint a jnosi mester. Ny. 16. - Bmul mint malac az ugaron. S. - Bmulj kapu, ordits vros. S. - Msra bmul, magrl megfeledkezik. D. - Ugy bmul, mint a slt hal. Ny. 8. Bnni. (Valamivel.) A szppel szpen kell bnni. D. - A ki szt nem fogad, knny azzal bnni. D. - Az les borotva frissen bnik a szakllal. D. - Gyengn bnik vele, mint a tojssal. D. - Gyngn bnik vele, mint himes tojsal. E. - Ha az l fval igy bnnak, mit tesznek a levgottal? D. - Knnyebb a tengerrel, mint a nyakassal bnni. D. - Knny a jval szpen bnni. D. - Nehz a borjukkal bnni. (Ostoba.) D. - Ritkn bnik a szerencse halkkal az emberrel. D. - Trtt fazkkal va bnunk. B. - Ugy bnja, mint rdg az anyjt. (Trdik vele.) D. - Ugy bnik vele mint a himes tojssal. (Gyengn.) E. - Ugy bnik vele, mint trk a rabjval.
1599

(Kegyetlenl.) Ny. 3. - Ugy bnt vele, mint eb a ganjval. D. Bnat. Hall szekere minden bt, bnatot elvisz. E. - Hall utn ks a bnat. D. - Ks bnat, ebgondolat. D. - Ks bnat, snta l, mindg htul jrnak. ME. - Mint moly a ruhnak s freg a fnak, ugy rt a bnat a szivnek. KV. - Moly a ruht, bnat a szivet. E. - Nagy bnatban nehz vig arcot mutatni. B. - Nehz a bnatot s szomorusgot eltitkolni. KV. - Nincsen rzsa tvis nlkl, nincsen rm bnat nlkl. S. Bnatos. A bnatos szivet akrmi sz szele is megkeseritheti. KV. - Nehz a bnatos arcnak vig kedvet mutatni. D. - Rszeg kocsmros mindig bnatos. (Krt vall.) S. Bns. Hamar tancs, hamar bns. KV. - A hamar tancsnak, hamar bns a vge. Ny. 8. Bnkds. Kr utn ks a bnkds. E. Bnkdik. A ki nyrban nem gyjt, tlen aggebl bnkdik. M. Kros bnkdjk. D. Bnyavros. Bnyavrosi. (Gazdag.) D. - Bnyavrosi szlets. (U. a.) E. Bnyai. Felltztt, mint a bnyai ember. (Tarisznya, bicska.) Ny. 14. - Okos mint a bnyai kos. Ny. 5. Bnya. Mikor a bnyban pnzt vernek, sok kevlyt is tmasztanak. D. - Az tallta fel az aranybnyt. D. - Halszbl lett bnysz. D. Brny felh. Tarka mint a brny felh. - Ha brnyos az g,
1600

harmadnapra es lesz. Cz. Br. Bort iszik az uton jr, akr bolond, akr br. Ny. 1. - Mr ha szab, mindjrt br. (Knyes.) Ny. 9. Brndi. Nagyot lktt rajta, mint a brndi emberen az agr. Ny. 11. (Szp kutyjt eladta s ezen pnzzel fizette ki adjt.) Brdol. Ha vastag a fa, meg kell brdolni. D. Brka. Eb a brka hal nlkl. D. Brsony. A brsony sulya nem enyhiti a kszvnyt. Pzmn. Ny. 16. - A brsonyra is r cseppenhet egy kis zsir. D. - Brsony mellny, res has. S. - Brsony nyereg szamrra. E. - Brsonyt megveszti a zsir, embert a gonosz hir. S. - Bibor, brsony, vendgsg, jobb egy napi egszsg. BSz. - Egsz teste-bre mer brsony. (Szp.) D. - Fltette a brsony sveget. (Szerencss.) D. Illik r, mint szamrra a brsony nyereg. S. - Juhsz bundra brsony folt. E. - Kanszra brsony nadrg. D. - Nem illet szamrt brsony nyereg. E. - Nem illik szamrra a brsony nyereg. KV. Nem szamrra val a brsony nyereg. Sz. - Nha a brsonyra is rcseppen. D. - Puha, mint a brsony. E. - Sima mint a brsony. D. - Szamrra brsony nyereg. D. Bstya. lland mint a bstya. D. - Ers mint a bstya. E. - Vastag mint a bstya. D. Bszli. Bszli ember. (gyefogyott.) D. Btor. Nem Btorban, hanem Futtakon lakik. D. Btori. Btori nemzetsgbl val. (Btor.) D.
1601

Btorodik. Szksg idejn a gyva is megbtorodik. Cz. Btorsg. Csizmaszrba szllott a btorsga. S. - Inba szllott a btorsga. E. - Nem tallta fel a btorsgot. E. - Nincs veszedelemben, ki btorsgban is fl. (Veszedelmen kivl is.) BSz. - Szrba szllott btorsga. KV. - Lbszrba szllott a btorsga. S. Btorsgos. (Biztos.) A kzpt a legbtorsgosabb. D. - A sssal fdtt hzban btorsgos aludni. (Szegny.) KV. - Alacsony asztalon btorsgos enni. (U. a.) B. - Alacsony asztalrl btorsgosabb enni. (U. a.) K. - Alacsony hzban btorsgosb lni. ME. - Btrabb fakannbl innia mint aranybul. Sz. - Btrabb fakannbl inni, mint arany pohrbl. KV. - Btorsgosb egy szerencstlensg kettnl. KV. - Ember embertl, nyul az ebtl nem lehet btorsgos. B. - Falu nevben kardot ktni nem mindenkor btorsgos. Cz. - Mindentt btorsgos a szegny. KV. - Nincs hall ellen btorsgos snc. D. Btran. les kasza btrabban vgja a fvet. D. - Hogy btrabban lopjon, szomszd-hzat gyujt fel. D. - Ki btran akar hazudni, messze orszgi bizonyitvnyokkal bizonyitson. K. - Kigyk-bkk kztt is btran jr az okos. D. Btya. Btym itthon marad, mert nem udvaros. (Nem szeret tisztelegni.) ML. - Bcsben borotva a btyja. (les ks dicsrete.) E. - les, mert Bcsben borotva a btyja. (U. a.) B. - Jnos btya is Jank volt mg akkor. D. - Lgy magadnak, btya. (Maradj magadnak.) KV. - Nincs a hadban semmi: Pter btya. (Trfa.) Be. Se ki, se be, mint a pitvarajt. (Nem javul helyzete.) Ny. 1. - Se ki, se be, mint tt Jan a lakodalomba. D.
1602

Bead. Beadott neki, mint Habi a lnak. (Megdgltt.) Ny. 1. Beadott neki, mint Habi kovcsnak a szamr. (Gygyitotta; dgld szamr hasba rugta.) Ny. 1. - Beadott neki, mint Balog a birknak. (Megdgltt.) Ny. 19. - Beadott neki, mint Jnos dek az isteni tiszteletnek. (Elrontotta.) Ny. - Beadott neki, mint Paska kis Molnrnak. Ny. 5. - Beadta derekt. S. - Beadta a kulcsot. S. Nincs rtalmasabb mreg, mint melyet orvossg gyannt adnak be. D. Beavat. Ki magt sokba avatja, sok bugondot tall. D. Bellit. Bellitott, mint Pap Andi a malomba. (Egy szt sem szlt.) Ny. 9. Beboronl. Nem vethet husz ember annyit, a mennyit egyedl beboronl. (Beszdes.) D. Beborul. Beborult neki. D. - Hol kiderl, hol beborul. ME. (Hol jl megy dolga, hol rosszul.) Bebukik. Bebukott az ajtn, mintha gbl pottyant volna le. E. Becs. A hamis knynek nincsen becse. D. - A rossznak kevs becse. D. - A szelid almnak nagy a becse, a vackornak kevs. KV. - Agg ebnek, vn szolgnak semmi becse. D. - Annyi a becse, mint a kitol ksnak. D. - Nincs becse a hazafinak. E. - Ott a pnznek legkevesebb becse, a hol verik. D. - Sehol sincs kevesebb becse a pnznek, mint a hol verik. KV. Becse. (Bcsmegyei kzsg.) Vnebb, mint a becsei Krisztus. Ny. 22.

1603

Becsenget. Becsengettek neki, mint Derecsknek a tatr. (Derecske biharmegyei kzsg a tatrok kzeledtre flre verte a harangot; a tatrok egszen elpusztitottk, nem hasznlt a harangsz.) D. Becsukni. A kutya, meg az ur, nem csukja be az ajtt. Ny. 3. Becsusz. Becsusz, mint t utn a czrna. D. - Becsusz-msz, mint t utn a czrna. Pzmn. - Nincs oly tilalmas, a hova be nem csuszna a nyelv. D. Becstelenl. Jobb a hazrt lni, mint becstelenl meghalni. D. Becsletes. Annyit locsog, hogy ms becsletes ember nem is fecseghet mellette. D. - Becsletes ember, csak a valaga diszn. Ny. 5. - Becsletes ember, ha zsid nem volna. Ny. 4. - Becsletes ember megtartja szavt. S. - Becsletes ember megszl, huncut megkopaszodik. S. - Becsletes emberek sorba lpett. E. (Meghzasodott.) - Becsletes hazugsg nem szgyen. S. - Ha becsletes asszony nincsen, kurvval is eltncol az ember. Ny. 10. - Knny neki, de nehz a becsletes embernek. ME. - Legtovbb tart, ami becsletes. D. - Pnzes: szp, eszes, becsletes. ME. Sokkal becsletesebb embert felakasztottak mr. S. - Tettl talpig becsletes. E. - Alkudj cignyosan, fizess becsletesen. S. Minden lehetsz, ha becsletesen sokig lsz. D. Becsletessg. J utitrs a becsletessg. S. Becze. Anymasszony becje. (Elknyeztetett gyermeke.) E. Beczk. Tokai bort gyalzza beczki lre. D. - Tokai bort korholja beczki lre. S.

1604

Bed. Kivgtk Bedn az erdt. (Bed biharmegyei falu olhjai kivgtk az erdt, hogy varjak ne szlljanak r.) D. Bedug. A mely lyukat bedughatsz kis ujjaddal, ne dugd azt az klddel. Ny. 2. - Be nem dughatni nagy szjt. D. - Bedugni egy lyukat. (Sok adssgbl egyet kifizetni.) E. - Bedugtk a szjt egy darab subval. (Ajndk.) KV. - Knny kis lyukat bedugni. D. Mit egy ujjal bedughatsz, ne vrj tbbet oda. E. - Nehz mindenkinek szjt bedugni. M. - Nem lehet mindenkinek szjt bedugni. KV. - Nem lehet mindennek bedugni szjt. E. - Nem lehet minden embernek a szjt bedugni. S. Beereszt. Egyik fln beereszti a msikon kiereszti. ME. Beesik. Beesett, mint a kis kezty. D. Ber. Alig rte be maga brvel. (Vers.) D. - Beri egy uborkval. D. - rd be magaddal. D. - Ha ablakkal bered, ne nyiss kaput sziveden. D. - Ha jllakik, kevssel beri. E. - Kevssel beri. D. - Ki aprnknt klt, tovbb beri vagyonval. K. - Ki keveset kivn, kevssel beri. ML. - Ki kevssel be nem ri, sokra nem rdemes. D. - Ki sokat kivn, kevssel is beri. D. - Ki sokat kivn, kevesebbel is beri. D. - Knnyen l, ki kevssel beri. E. Magadval berd, msra ne szorulj. D. - Nem keres annyit, mennyivel berhet. (Mennyit megeszik.) D. Befal. Be ne fald azt egy nap, a mit esztendnap meg nem emszthet gyomrod. D. - Be nem falhatja a sipot. (Nem tud hallgatni.) D. - Befalattk vele a szt. (El kellett hallgatnia.) E. Nincs a befalni val harapsa. (Nincs mit ennie.) E. Befagy. Brcsak tlen befagyna a szja. D. - Befagyott a szja. E. A ki tztl tvol ftzik, befagy a segge. Ny. 4. - Tlen sem
1605

fagyhat be a szja. D. Befellegzik. Azt se mondta: befellegzett. E. - Azt se mondja: befellegzett, majd es lesz. Ny. 2. Befedez. Fa-sindelylyel fdztk be fart. (Vers.) D. Befr. Az okos nem nyit annak kaput, a mi az ajtn befrhet. D. Ne nyiss annak kaput, mi az ajtn befr. E. - Ha feje befr is az ablakon, de nyelve be nem frhetne. D. - Nincs oly tele zsk, melyikbe mg egy szem ne frne. ME. Befizet. Befizettek neki. (Vers.) B. Befog. Befogta a kenyeres zsk szjt. Ny. 3. - Befogta a lepnylest. (Szj.) Ny. 1. - Befogta mind a hatot. (Nyakas. atyja tilalma dacra hat lovat fogott be.) D. - Egyik lovat befogta, a msik kifogta. KV. - Fogd be a szdat. ME. - Ha csikt hamar befogod, hamar elrontod. D. - Ismeretes cseldet ht hibval jobb megtartani, mint ismeretlent egygyel befogadni. ME. - Rkt fogta a jromba. D. Befogad. A bokor a tolvajt is befogadja. D. - Befogadta a hhr oszlopos palotjba. D. - Fogadd be a ttot, kiver a hzbl. E. Beforr. Ebcsont beforr. E. Beft. Beftttek neki. (Vers.) D. - Beftttk a kemence szjt. D. Begy. A ravasznak ravaszsg a begyben. D. - Begyiben van. (Nem felejtette el.) E. - Begyibe vette. (Haragszik rte.) E. - Megrakta mr a begyt. B. - Megtelt mr a begye. B. - Mindent ms
1606

begybe ne dugj. D. - rdg van a begyben. (Telhetetlen.) D. Hegyke-bgyke. D. - Van valami a begyibe. Ny. 2. Begygyul. Begygyul a seb, de megmarad a sebhely. D. - Ha begygyul is a seb, megmarad a helye. K. Behajt. Olykor a bujtr a tilalmasba is behajt. D. Beharangoz. Mindennap beharangoznak neki. D. - Nla mindig beharangoznak. (Eszik.) D. Behny Ablakon hnyjk be neki. E. - Taln az ablakon hnyjk be neki, a mitl meggazdagodik. D. Behzasodik. Behzasodott v olcsbb a korpnl. ME. Beheged. Ebcsont beheged. E. - Ebcsont hamar beheged. D. Behorpaszt. Behorpasztottk a fejt. D. Behuny. Legravaszabb a rka, mikor szemeit behunyja. S. Behuz. Behuzta a farkt. ME. - Behuzta a farkt, mint az idegen kutya. Ny. 8. - Behuzta a ludhur. (Tyukhur, f, el van takarva.) D. Behuzta magt, mint macska a tzhelyen. D. - Behuzza magt, mint a tli csiga. D. Beillik. Beillene a tancsba. D. - Beillene vajdnak a cignyok kzt. (Hazug.) D. Beinni. Beinn a Krisztus kntst is. B. - Beitta eszt. E. - Krisztus palstjt is beinn. D. - Nemeslevelt is beitta. D. - Ugyan derk llapot, beittam a kalapot. S.
1607

Beir. Beirtk a bolondok knyvbe. D. - Beirtk a fekete knyvbe. (Rossz.) D. Beismer. Ne szgyeld beismerni, ha hibztl. S. Bejr. Bejrta Tolnt, Baranyt. S. - Messze orszgot jrt be, mint a tehnfark, egyik farpoftul a msikhoz. D. Bej. Be se jtt, mgis itt termett. D. - Ha hoztl bejhetsz, ha nem hoztl, maradhatsz. E. - Kivered az ajtn, bejn az ablakon. E. - Bejutott mint Piltus a kredba. ME. (Azt sem tudja, hogy keveredett a bajba.) Bekap. Bekapta, mint kutya a legyet. (Mohn.) E. - Jl bekapott. (Rszeg.) B. Bekeg. Bekeg, mint a kecske. D. - Mely juh sokat bekeg, kevs gyapjat d. D. Bekp. Bekpte a lgy. (Bds hs.) ME. - Szegny lgy, kevly lgy, hogy be ne kpjn a lgy. Ny. 4. Bekszn. Ha a szksg bekszn az ajtn, a szeretet akkor az ablakon ugrik ki. D. - Idejn reggel bekszn a csapszkbe. D. Bekt. A nyomtat krnek szjt be ne ksd. D. - Bekttte a szeme vilgt. (Frjhez ment.) Ny. 21. - Bekttte koszorujt. S. Bektttk a zsk szjt. D. - Nem zsk a vilg szja, hogy bekssk. S. - Nem tudom, mi lakik a bekttt zskban. E. - A nyomtat lnak nem ktik be a szjt. Sz. - rkre bektttk szemt. D. - Szemedet bektttk. (Rszedtek.) Ny. 2.

1608

Bekukkant. Bekukkantott, mint bolond Istk Debrecenbe. (Lvai Istk nev ember elment Debrecenig, de csak a kapujig.) ME. Bekukkant, mint bolond Mihk Debrecenbe. (U. a.) E. Beleakad. Hamar beleakad, mint tz a puskaporba. D. - Tkre hnyja a bojtorjnt, hogy bele akadjon. D. - Trt csinlt, maga akadt bele. D. Belert. Ne rtsd magad mindenbe. (Avatkozni.) Ny. 5. Belebujni. Belebuj a szalmba, ki sem j dlig. D. - Belebujt, mint a bart a kmzsba. S. - Belebuvik, mint ijedt egr a lyukba. D. Beldesbelebujt, mint kullancs a brbe. D. - rdg bujt bel. E. Belebukik. Hasztalan vdolja a vizet, ki ismt belebukott. D. Belecsap. Nha a kasza a tilalmasba is belecsap. D. (A ms felesgt is nha elszeretik.) Beledi. Olyan nagy a feje mint a beledi (vagy: belendi) ebnek. KV. Beleesik. A ki msnak vermet s, maga esik bele. KV. - A szilva, ha megrik, a ganba is beleesik. (Vn lny akrkihez is frjhez megy.) Ny. - Bsul, mint a tkbe esett cinege. D. - Ki a viznek szokott, ha beleesik sem fl. D. - Okos mint a tordai kos; seggel megyen a vlyura, mgis fejjel esik bele. Ny. 3. - Ne ugrndozz rkon, nem esel belje BSz. Belefrad. Belefradt a munkba. B. - Fiatal is belefrad a munkba. D. Belefektet. Verd ki fogt, belefektetheted a blcsbe (Gyermekes.) D.
1609

Belefr. Zabszem sem frt volna a seggibe. (Megijedt.) E. Belefog. Ki sokba fog, keveset vgez. E. Beleful. Ne menj a vizbe, nem fulsz bele. S. Belehal. A jgre megy, ha mindjrt belehal is. (Veszedelembe megy.) D. - A kanl vizbe is belehalhat a lgy. D. - Nagy viznek eredett, belehalt. D. - Ne menj a vizbe, nem halsz bele. E. Sokszor a j sz is belehal a vizbe. D. Beleharap. Beleharapott a savanyu almba. E. - Beleharapna, de nincs foga. ME. - Kiki jl beleharapott az almba. D. (Gyarl.) Belej. Belegyn, mint Gubodi a tncba. Ny. 19. - Belegyn, mint kutya az ugatsba. Ny. 9. - Belejn mint kis kutya az ugatsba. Ny. 6. - Belejtt, mint Piltus a krdba. B. - Lassan belegyn, mint Katiba a gyerek. (Vesztre.) Ny. 7. Belekap. Belekap, mint kis lny a szszbe. Ny. 2. - Ki mindenbe kap, mindenben himpellr. E. - Ki sokba belekap, keveset vgez. D. Belekapcskodik. Mindenbe belekapcskodik. D. - Mindenkibe belekapcskodik. S. Belekerget. Egrlyukba be lehetne kergetni. D. Belekeveredik. Belekeverdztt a kenderbe. (Felakasztottk.) D. Belekeveredett a hinrba. D. Belekezd. Ki mibe belekezdett, folytassa. ME.
1610

Belekotyog. Mindenbe belekotyog. S. Belekrml. Belekrmlt, mint vadc a kapcba. (Szemtelen.) D. Belektelzik. Mindenbe belektelzik. D. Belakatol. Belakatoltk a szjt. ME. (Ajndk.) Belt. Beltok a krtydba. ME. - Fenkig belt az emberbe. B. Mly beltsu a kancsba. E. Belesfai. Kinldik, mint a belesfai ember a csap alatt. S. Belep. Belepte azt immr a h is. D. Belelp. Belelpett az rdgk bocskorba. (Rossz ft tett a tzre.) Ny. 1. Belemszik. Belemszott, mint a huntyiak (hontiak) a srba. Ny. 21. Belemegy. Megy bel, mint bgbe a huszas. ME. - Megy bel, mint Szigyiribe a lgy kenyr. E. - Megy bel, mint Ladnyba a mennyk. Ny. 3. - Nem szksg a tett a kdmnbe venni: maga jszntbl bele tud menni. D. Belemelegedik. Belemelegedett mint Aranyi Sndor a hhnysba. Ny. 11. Belemerl. Belemerlt, mint Pips Jutka az imdsgba. Ny. 19. Beln. Beln magot evett. (Megbolondult.) E.
1611

Beleragaszkodik. Beleragaszkodik mint tli zld a falba. (Szemtelen.) D. Belesl. Beleslt. D. - Beleslt a beszdbe. B. - A vgn slt bele. Decsi Jnos. - Mr a dolognak elejn beleslt. D. - Nem bnja, ha belesl is. D. Belespped. Belesppedt, mint a koldus az res zskba. S. Beleszakad. Beleszakadt a jgbe, de keze fell maradt. (Szerencstlensgben is szerencss.) D. Beleszorul. rl, mint kinek pajtja g, maga beleszorult. D. Beleszur. Beleszurdi szeleburdi. (Vak lgy.) ME. - n lovat rulok, s te beleszursz. M. Beletrik. Beletrik a kse. D. - Beletrik a bicskja. Ny. 12. Beletrtt a foga. D. - Ha kse beletrik se bnja. D. - Megrgja, ha foga beletrik is. D. - Hogyha mlyen szntasz, beletrik ekd. ME. Belet. Belettt a szraz mennyk. S. - Belettt az isten nyila. S. - Belettt ersznybe a lapos guta. S. - Mindenbe beleti az orrt. S. Beletkzik. A ki mellett gyakran elmn a szerencstlensg, egyszer beletkzik. D. - Mindenbe beletkzik, mint a vak lgy. D. Belevg. Csincsk belevg. (Mersz.) ME. - Belevg, mintha tudna hozz. B.
1612

Belevsik. Belevsott a foga. D. Belever. Ez a verem olyan verem, ha nem hiszed gyere velem, orrodat is beleverem. D. Belevsz. A ki msnak gonoszt keresi, maga vesz bele. Decsi Jnos. D. - Beleveszett a vizbe. D. - Neki megy a tengernek, habr belevsz is. D. Beleveszt. Akrmihez kap, beleveszt. D. - Beleveszt, ki remnysgbe li a pnzt. S. Belgrd. Messze Belgrd koldulni. (Valamikor haznk hatra.) E. Messze Belgrdba koldulni. D. - Oh Belgrd. (Nem nagy dolog.) E. - Puf Belegrd. M. - Tudja mikor veszett Belgrd. (Vn.) D. Belga. Belga frter. (Sebes beszd.) E. Belial. Mi kze Krisztusnak Belillal? KV. Bell. Bell a haja, mint az olh kecsknek. D. - Bell rm, kivl szomorusg. KV. - Szp kivl, rdg bell. KV. - Kivl bell egyforma, mint a Samu nadrgja. (Lyukas.) Ny. 6. - Kivl fehr, bell fekete. S. - Kivl szp, bell rt. KV. - Kivl tgasabb, bell nyjasabb. (Trfs vendgfogads.) Ny. 3. - Mi haszna a mellversnek, ha bell nem rzesz. D. - Sok hz g bell, de nem ltszik kivl. (Czivds.) Ny. 8 - Ugy van mint az ablakfa, se kivl se bell. Ny. 5. Bemegy. Ha egy ajtn kiverik, a msikon bemegy. B. - Ha egyfell kivernek, msfell bemegyek. M. s KV. - Egyfell kiverik, msfell bemegy. E. - Nem vtek a mi bemegy, hanem a mi
1613

kimegy. E. Bemeszel. Az rdgt nehz bemeszelni. (Ravasz.) D. - Nehz az rdgt bemeszelni. E. Bemocskol. Ki mst srral dobl, bemocskolja magt. S. - Ki szurokkal bnik, bemocskolja kezt. S. - Knny a tiszta fehret bemocskolni. D. Benedek. Benedek, zskban hozza meleget. S. - Benedek, zskkal hordja meleget. Cz. Benz. Hznak ablakn senkit sem hagy benzni. D. Bende. Akaratos, mint Bende vgja. Ny. 5. - Egyhangu mint Bendk ntja. E. Bend. Knny annak, kinek tele van a bendje. ME. - Megfeszlt a bend. D. (Sokat evett.) Benneveszt. Belekezd, ha benneveszt is. ME. Ben. Bentt mr a feje lgya. B. Benyel. Nehz egy kortytyal az egsz Tiszt benyelni. D. Benn. A ma szletett gyermekben is benn a vtek. D. - Benne vagyunk, mint Ftyls a kutban. (Bajban. Kutsk F-t bennehagytk a kutban.) Ny. 3. - Benne van, mint a zsid a lban. S. - Kutynak, gazdnak kinn a helye, asszonynak, macsknak benn. ME. - Ki a templomhoz kzel lakik, legutols benne. D. Kinn tgasabb, benn szorosabb. S. - Se kinn, se benn, mint az ablakfa. E. - Se kinn, se benn, mint tt Jank a lakodalomban. E. 1614

Se kinn, se benn, mint zsid a lban. Cz. - Sem knn, sem benn. M. - Ugy ll mint az ablakfa, se knnt, se benn. Ny. 8. Bereg. sszejrta Ungot, Bereget. E. - Tul van Ungon, Beregen. (Kuruc meneklk.) ME. - Ungvri bor, beregi buza, nyiri mak, nem szerez bsget. D. Beretva. (Borotva.) A vn asszony nyelve lesebb a borotvnl. Ny. 13. - Beretvja sincs, mgis borbly. D. - Botbl nem lesz beretva. KV. - les mint a borotva. D. - les mint a beretvafok. D. Fbl faragja a borotvt. D. - Ki ltott botbl beretvt? Pzmn. Nem minden botbl leszen beretva. M. - Ritka mint a j borotva. D. - Vn borotva. D. - Szles beretva frissen bnik a szakllal. D. les, mert Bcsben beretva a btyja. B. Beretvl. Csinjn beretvlj, mert megakadsz. M. - Csinjn beretvlj, mert megszaladsz. M. - Csinjn beretvlj, mert megszakadsz. ME. - Kopaszt beretvl. KV. - Knny kopaszt beretvlni. KV. - Neki borotvlkozott az id. (Kitisztult.) Ny. Beretvls. J szappanozs, fl beretvls. D. Berek. Az hsg kihajtja a farkast a berekbl. B. - Berekben a farkast. E. - Farkasnak berket ne mutass. D. - Farkasnak berket mutat. E. - Illa berek, nd a kert. D. - Illa berek, ndak, erek. E. Sr mint a berek. D. Bernyi. Iszik, mint a bernyi trk. (Noha tilos neki.) D. Berhe. Nem volt mg nekem ily foltos berhm. KV. Berkenye. Akkor j a berkenye s a naspolya, mikor megf a fja alatt. B.
1615

Bernt. Kapkod, mint Bernt a mennykhz. (B. vilgcsal igrte, hogy a mennykt utnozni fogja; a beszedett pnzzel el akart osonni, de megfogtk, megbotoztk, a deresen kapkodott.) E. Kapdos, mint Bernt a mennykhz. D. - Ugy-e Bernt, most kapkodsz a mennykhz? ME. Bernkol. Bernkol mint a macska. D. - Bernkol, nyifog macska. D. Berta. Vitzek, mint Berta kutyi. (Farkas az akolban, a kutyk az akol tetrl ugattk.) D. Bertk. Nyertnk Bcsben, mint Bertk a cskban. (B. cskot vitt Bcsbe: a szllodban jl kiszolgltk, dicsrte a nmet vendgszeretetet: de a szmlra rment a csk, kocsi, l.) Sz. Belevesztett, mint Bertk a cskba. E. - Nyert benne, mint Bertk a cskba. KV. - Nyertnk benne, mint Bertk a cskban. ML. Belenyert, mint Bertk a cskba. B. - Neki gyrkzik, mint Bertk a kdnek. Ny. 22. Berug. A ki berug, kirug. (Rszeg, garzda.) Ny. 12. Berzenkedik. Bdsbabuk berzenkedik a hattyuval. KV. Bdsbabuk berzenkedik a hattyura. B. - Maga szemetn berzenkedik. KV. Berzsen. Kis berzsenbe is elg. D. Besindelez. Mlt volna, hogy besindelezzk a fejt. B. Beste. Beste llek, karafia. E. - Beste kurafi. ML.

1616

Beszeg. Ki csinlt, hogy be nem szegett? (Ruhn vgs munka a beszegs. Nem ksz munka.) E. Beszegdik. Beszegdtt, mr is kiszolglt. D. - Mg be sem szegdtt, mr is kiszolglt. ME. Beszlgets. Hzassgrl val beszlgetsnek nincsen vge. E. Mocskos beszlgets, erklcs vesztegets. E. - Ocsmny beszlgets, erklcs vesztegets. KV. Betakar. Kitakar, betakar, fene tudja mit akar. Np. Betapaszt. Knny a kis szjat betapasztani. D. Beteges. Jaj szegny beteges, nem kell neki a leves. (Szerelmes.) Ny. Betelik. Soha nagy torka be nem telhet. D. - Soha nem telik be a koldus tskja. KV. Betekint. Betekint, mint Bak Gyulra. - Betekintett mint bolond Istk Debreczenbe. (venkint a vmsorompig ment, de nem ment be a vrosba.) D. - Jl betekintett a korsba. D. - Nha az okos a maga kebelbe is betekint. D. Betesz. A ki utols megy ki a vilgbl, tegye be az ajtt. D. - A ki vgl maradt, tegye be az ajtt. E. - Ks akkor betenni a kalitka ablakt, mikoron a madr kirplt belle. Bethlen Gbor lev. - Ki utols maradt, tegye be az ajtt. ME. - Kutya sem teszi be maga utn az ajtt. D. - Nagy ur s kutya utn teszik be az ajtt. E. Betev. Betev falatja sincs. S.

1617

Betm. Betmtk a szjt. (Ajndk.) S. - Nehz minden embernek szjt betmni. D. Betr. A ft be nem tri a sz. D. - A sz be nem tri embernek fejt. E. - Hallgass senkinek be nem tri fejt. E. - Mondj igazat, betrik a fejed. (Mezkvesdi Krisztus.) KV. - Szl igazat, betrik a fejed. E. - Trd be fejt, mg sem haragszik. D. - Trd be fejt, mg haragszik. Ny. 5. Bet. Az az megl betje. E. - A bet megl. E. - A bet l. (Latin.) ME. - Biblia is csak hat betbl ll. B. - Egy betnl is kisebb. D. - Egy egsz betv vltozott. (Felakasztottk.) D. Hosszu bett csinltak belle. (Nagy I. Felakasztottk.) D. rm, rm, csak egy betben klnbznek. E. - Varga bett vet. (Tntorog.) E. Betyr. Bizik, mint betyr az klben. D. - Kt pofra eszik, mint a dolgos betyr. D. Bet. Bettt az isten lds. (Ikrek.) S. - Mennydrgj, de be ne ss. D. - Nem mindenkor t be, mikor mennydrg. D. Bevarr. Ha szjt bevarrnk, taln a fln szlana. D. - Knny kis feslst bevarrni. D. Bevg. Bevgtk az tjt. D. Bezr. Addig zrd be istlldat, mig el nem loptk lovadat. D. Bevesz. Add ki, a mit bevettl. E. Bevet. Ha az isten akarja, az ablakon is beveti. D. - Jl bevett a szentelt vizbl. (Bor.) D. - Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.
1618

D. - Mindent az ablakon vetnek be neki. D. - Ne sznts tbbet, semmint bevetheted. D. Bezdn. (Bcsmegyei kzsg.) Bezdnba megy bugyogt cskolni. S. Bezzeg. Ez m a bezzegje. (A dolog nehz rsze.) E. - Rut mint a bezzeg. (Rutul megjrt.) D. Bget. A j juh nem sokat bget, sok gyapjat ad. KV. - Farkas megeszi a brnyt, ha bget is. E. Bkacsiga. Olyba tartjk, mint a bkacsigt. (rtktelen.) D. Bkalencse. Bkalencse. (Haszontalan.) D. - A szp patakrl bkalencsre ne menj. D. Bkas. rl mint tt gyerek a bkasnak. Bkavr. Hideg mint a bkavr. D. Bkavirg. A bkavirg nem rzsa, a vad egres nem malozsa. (Mazsola.) Np. Bke. A bkeangyal kvesse az utast. D. - A bknek res helyt az rdg foglalja el. D. - A ki a bkt nem becsli, hadakozni sem tud. D. - A ki mihez nem rt, annak hagyjon bkt. KV. - A mi tenger, az soha nem bke. D. - A teljes bka ritka madr a vilgon. D. - Bke a hadat, a had szli a bkt. D. - Bkt az isten, civdst az rdg szereti. D. - Bkt kivn mg az ellensg is. D. Bke, orvossg, civds mreg. D. - Csak az gben lland bke. D. - Ha a bkt szereted, ellene ne mondj senkinek. D. - Hagyj bkt msnak, magadra viselj gondot. KV. - Jobb egy bke szz
1619

hadnl. E. - Ki a bkt nem szereti, hadakozni sem tud. E. Knny a lncolt kutyval bkt tartani. D. - Soha sem hgy bkt a j Kplr. D. - Sprd magad hza elejt, hagyj bkt msnak. KV. - Szeresd a bkt, ha sokig lni kivnsz. D. Bkessg. A bkessg szeret, istent kedvel. D. - A bkessget az angyali karok is hirdettk. D. - A j egszsgrt, csendes bkessgrt, sokat el kell hallgatni. Sz. - A kutyk kztt is szp volna a bkessg. D. - Az isten is a bkessg istene. D. - Az arany szp s j, de mg se bkessg. D. - Addig a bkessg, mig a szomszd akarja. S. - Bkessg s felesg istennek ldsa. D. Bkessgben kell a hadrl gondoskodni. KV. - Bor, buza, bkessg s felesg kes: szna, szalma, szalonna s a ruha kkes. (Boldogsg.) D. - Bor, buza, bkessg, szp asszony felesg. ME. Dicssg istennek, bkessg embernek. D. - Ha bkessg tmad, romol a hboru. D. - Hboru pokolban, bkessg az gben. D. Jobb egy bkessg szz hadnl. D. - Jobb egy szraz falat bkessggel, mint hizott borju perlekedssel. ME. - Kardot kszrl s bkessget kr. K. - Sketnek s nmnak kell lenni, ki alattvalkkal bkessgben akar lni. E. - Szent a bkessg. D. Bks. A bks alvs jobb a bktlen tncnl. D. - A bks legelst a juhok is szeretik. D. - Bks gazda, fele nyeresg a hznl. D. - Bks vrosban a rossz is jra fordul. D. - Legjobb Bks-vrmegyben lakni. (Bkvel lni.) D. Bkessges. Soha nem rtem bkessges szlvszt. D. Bklls. Knnyebb a bkltets mint a bklls. D. Bk. A tengert bkval fenyegeti. (Kevly.) D. - Bkt vethetsz lbra. D. - Ravasz a szerelem, aranybkval jr. K.

1620

Bl. ldott a sok kz, tkozott a sok bl. (Munka, evs.) Ny. 6. Egye meg a farkas belestl. D. - Egye meg a rozsda belestl. D. Ha egyszer a kutya a marha-belet megkstlta, a hust sem hagyja abban. D. - Hosszu, mint a brny-bl. D. - Hurt kamoltak blbl. D. - Kka bl. E. - Mely fk virgzanak, gymlcst nem hoznak, nincs blk. (rtkk.) E. - Pokol a ble. E. - Pokol a ble, annyit eszik. E. - Trd meg a dit, ha belt meg akarod enni. BSz. Veleje, bele a dolognak. Pzmn. Blel. rdggel blelt. M. - Rkval blelt, rkamllal prmezett. (Ravasz.) D. - Rkval blelt, farkassal prmzett. K. - Szllel blelt. D. - Szllel blelt a feje. B. - Szllel blelt a mentje. S. Bles. A bles szagra felbredt. KV. - A blesnek nem rt a vaj. D. - Bles stshez, uri nvhez sok kivntatik. E. - Ha elaludtl fel ne bredj a bles szagra. D. - Mit rt a vaj a blesnek? E. - J volna ugy a katona bles. D. (sszesodrott katonakpnyeg, ha enni lehetne.) Bls. Megadtk blst a posztnak. (Vers.) D. - Nadrgjra se zsinort se blst nem ttet. (Fsvny.) D. - Nem oly szp a suba ujja bell, mint a derk blse. E. - Rkamlat szeret mente blsnek. (Ravasz.) D. Blyeg. A kendzs rdg zszlja s blyege. Ny. 16. - Farkas nem nzi a blyeget. E. - Homlokn viseli a gazsg blyegt. Cz. Blyeges. A cigny a blyeges lra is fell. (Lopja.) D. - Blyeges brnyt is elviszi a farkas. S. - Blyeges arcnak ne higyj. B. Knny a blyeges lovat megismerni, de nehz megtallni. D. Ne higyj a blyeges embernek. E. Bna. A bna rajk is kedves az anynak. Cz. - Ki a bnt neveti,
1621

maga ne sntikljon. B. - Mg a csonka bna sem l mindig otthon. D. - Ne nevesd a bnt, ha te snta vagy. D. Br. Elfelejtsnek, nemrtsnek egy a bre. D. - Brbe szegdtt a rkhoz. (Ravasz.) D. - Elre kri a brt. D. - Ette haszna, aludta bre. (Ms fizetst nem kap.) KV. - Farval fizette a brt. (Vers.) D. - Fradtsg br eltt jr. E. - Ha brbe adtad a farod, ht tartsad. Ny. 8. Htra fizettk a brt. (Vers.) D. - Heti bre hat nap, a hetedik rads. E. - Mlt a munks az brre. E. Milyen a dolgos, olyan a bre is. D. - Nehz a br, ha a szolga lusta. D. - Papot bartsgrt, kntort imdsgrt brben nem tart az ember. D. - Rest szolgnak bot a bre. E. - Rst szolgnak pcza a bre. D. - Szegdtt br, osztott konc. (Clara pacta.) D. Szktt katonnak nincsen br. Cz. - Szktt szolgnak nincsen bre. E. - Szktt szolgnak kevs a bre. Ny. 5. - Tolvaj bre vagy bot vagy fa. D. (Akasztfa.) Brc. Brcet kerlget a mennyk. ME. - A trpe csak trpe, ha a brcen ll is. D. - Felkapaszkodott a brcre. D. - Ksre rni fel a brcre. D. - Nmely hegy akkor is g bell, mikor brct a h ellepte. (Vn szerelmes.) D. Bres. A meddig jllakik, sokat fal a bres. D. - A rest bres gyakran nzi a napot. D. - Azt kapod a mit a rvsz brese. Ny. 14. - Annyira higyj a bresnek, a mennyire ltod. D. - Bres hazug. D. - Bresei is urak. ME. - Drga mint a j bres. D. - Egy rklbbal akarja jllakatni brest. D. - Els bresnek szegdtt a hazughoz. D. - Eszik mint a bres. E. - Henyl gazdnak lmos a brese. D. - Hetes es, hrmas nnep, j gyomor: gazda morgs, bres alvs, komondor. D. - Jrmas tinnak bres ostor. Ny. 6. Knnyebb hat bresnek hast megtlteni. D. - Lomha bres. D. Megszokta, mint lusta bres a henylst. D. - rdghz szegdtt utlatos bres. D. - Rszokott, mint kr a bres szavra. D. - Rst
1622

bresnek henyls az ebdje. D. - Sokszor tekinti bres a napot. Tud hozz, mint bres a harangntshez. D. Bibasz. Bibasz ember. (Nagy gyetlen.) D. Bibe. Egy bibt fjlalnak. D. - Eltalltad a bibjt. B. - Ez a bibje. E. - Ha bibje van, azt sem fjlalja. D. - Kiki rzi a maga bibijt. B. Kiki maga bibjt fjlalja. D. - Kinek-kinek az bibje fj. M. KV. Minden napnak meg van a maga bibije. KV. - Minden napnak tulajdon bibje vagyon. KV. - Mindg valami bibje van a szegny embernek. KV. - Nem talltad el a bibjt. (Fjst.) E. Nyavalyd nincs bibt keressz. KV. Bibic. A bibic szavra szllnak a madarak. D. Biblia. Beszljnk a biblibl. (Msrl, komolyan.) E. - Biblia is csak hat betbl ll. E. - Elolvasta az egsz biblit. (Kevly.) D. Forgatja a 32 level biblit. (Krtya.) S. - Paraszt ember biblija: hiszek egy isten. E. Bibor. Akr a bibor. (Olyan mint.) E. - Bibor, brsony, vendgsg: jobb egy napi egszsg. BSz. - Biborban is megterem a tet. S. Biborban szletett. E. - Eb a bibor kzt is hust keres vagy koncot. D. - Eb a bibor kzt is koncot keres. E. - Fehr mint a bibor. (Vrs.) D. - J bor, pnz, szp asszony, bibor, jmbort kivn rzsre. KV. - Olykor a bibor is megmocskosodik. D. - Tet a biborban is megnevekedik. D. - Tiszta mint a bibor. D. - Vkony mint a bibor. D. Bicceg. Bicceg bujban, mint a szrnyaszegett liba. D. Bicsak. (Bicska.) A bicska is kinyilik tle. (Rossz bor.) E. - Az uri bicsak sem illik mindig a ldba. D. - Balis bicsak fanyel, ha
1623

elvesz is megkerl. (Kis rtk.) E. - Beletrik a bicskja. Ny. 12. Bicsak nem ks. D. - El van keseredve mint a fanyel bicsak. (Kevsre becslik.) Ny. 18. - Fatalicsakkal is lhetni. D. - Flre bicsak, hadd taszitsak. E. - Igen feni a bicsakjt. Cz. - Jl megkszrlte a bicskjt. (Nyelv.) D. - Olyan savanyu, hogy kinyilik a bicska tle. (Bor.) Ny. 7. - Ritka tolvaj bicsak nlkl. D. Uri bicsak, fa nyele. (ssze nem illk.) D. - Uri bicsak nem heverhet mindig a ldban. Ny. 8. Bicsaklik. Bicsaklik mr, reg a legny. E. Bicsks. Baranyai tarisznys, somogyi bicsks, bcskai bugris. S. Nagykrm bicsks. (Nagy tolvaj.) D. - Ritka vsr bicsks nlkl. D. Bihar. Bihar vrmegybe Debrecenbe piprt. Szegedre dohnyrt. B. Bikacsik. Volt kelete a bikacsiknak. (Vers.) D. Billeg. Billeg, ballag, megmegll. E. Billeget. Rka farkt billegeti, nsznagy akar lenni. (Hizeleg.) E. Billegtet. Knny a dudt felfujni, de nehz billegtetni. D. Bimb. A bimbbul virg lesz. E. - A legszebb rzsk arany bimbk voltak. D. - A meleg nap hamar meginditja a bimbt. (Szerelem.) D. - Kisded bimbbl lesz a fontos krte. E. - Olyan mint a bimb. E. - Parnyi bimb, nagy gymlcs. E. - Parnyi bimbbl nagy gymlcs nevelkedik. KV. - Szp mint pnksdkor bimbjbl kinyil rzsa. D. - Terebes rzsk is apr bimbkbl erednek. E. - A bimb zrgeti a jszolt. (Az kr enni akar.) Ny. 4.
1624

Bir. (Valamit.) A ki birja, az marja. D. - Mindenhez lt, semmivel bir. KV. - Nem birja mr a fart. D. - Rossz l, mely a maga gyapjt nem birja. D. - Sokat a l se bir. S. - Sokat a szekr sem bir. S. - Sokat akar a szarka, de nem birja a farka. D. - Szamr nem birja az asztagot. D. Bir. (Valakivel, mivel.) A nyakassal az rdg sem bir. D. - Kivel senki sem bir, azt az rdg sem prblgatja. D. - Megsokasodott a nmet, senki sem bir vele. (Nmet, nem-ett, szjtk: az hessel senki sem bir.) D. - Nagy ft mozgat, nem bir vele. D. - Magval sem bir. D. - Sokkal parancsol, kevssel bir. Birka. A koszos birka is tuszik a tbbivel egytt. Ny. 5. - Beadott neki, mint Balog a birknak. Ny. 19. - Birka kp. (Ostoba kinzs.) E. - Egy rhes birktl koszos lesz az egsz nyj. S. - Egy sem j birka, a mely nem birja a szrt. Ny. 6. - Krdzik mint a mustra birka. Ny. 6. - Lbrl fejik a lovat, htrl a birkt. (Veszik hasznt.) Ny. 4. - Kitnik, mint birkk kzl a szamr. S. - Kondor mint a birka. D. - Motoz van a fejben, mint a bolond birknak. Ny. 1. - Nz, mint a birka az uj kapura. Ny. 3. - Trelmes birka sok fr egy akolba. ME. - Ugy ll a szeme, mint a dgltt birknak. D. Vn birka elli a tli takarmnyt s kikeletkor hal meg. D. Birks. Farkast birksnak llit. (Psztornak.) B. Birodalom. Ez a birodalom csak a kertaljig terjed. D. Birsg. Kimult mr, mint a falusi bir a birsgbl. Ny. 10. - Mr a birsgbl is kiaggott. D. - Sorba megy, mint a falusi birsg. E. Sorba megy, mint az alpri birsg. Ny. 5. - Sorba megy, mint a tbni birsg. D. - Sorba megy, mint a tbni birsg. D. - Sorba megy, mint a tp birsg. Ny. 1.
1625

Birsg. Csak orvos lheti meg az embert birsg nlkl. BSz. Igazsg a birsg. D. - Ritkn vlik tudss, kire birsggal vetik a leckt. K. Bitang. Lenygra szllott jszg egy a bitanggal. D. Bivaly. A bivaly, ha shajt is, messze f. E. - Bivaly-borju hozz kpest. (Kicsiny.) ME. - Bivaly-borju hozz kpest. (ssze sem hasonlithat vele szpsg dolgban.) E. - Ers mint a bivaly. E. Haragszik mint a bivaly a vrsre. E. - Isten rizzen hzas szolgtl (lop), jrmas bivalytl (lusta), ut melletti fldtl (tapossk), paplny felesgtl (dologtalan). Ny. 4. - Letapod mint a bivaly. D. - Lusta bivalynak vasvilla a korbcsa. D. - Nyakas mint a bivaly. D. - rl, mint a bivaly, ha vizet lt. D. - Szp, mint a bivalyborju. E. - Vakon f, mint a bivaly. Pzmn. - Vas szget vr, mint a bivaly. (Rest.) D. - Vastag mint a bivaly-br. D. Bizgat. Ne bizgasd, nem bds. E. - Ne bizgasd, nem lesz bds. B. Bizodalom. Nem lehet erltetni a bizodalmat. E. Bizony. Zsidnak bizony mondsa. D. - Kt bizony felr egy istenugyseglylyel. S. - Minden bizonynyal - taln S. Bizonyos. Bizonyost bizonytalanrt el ne hagyj. E. - Bizonyos mint a hall. E. - Jobb a bizonyos. E. - Jobb kevs bizonyos, mint sok bizonytalan. KV. Bizonytalan. A hadakozsnak bizonytalan a vge. KV. Bizonytalan adssgnak szalma az interese. KV. - El ne hadd a mit birsz bizonytalanokrt. B. - Jobb a biztos ma, mint a bizonytalan
1626

holnap. Ny. 13. Bizonyit. Ki btran akar hazudni, messze orszgi bizonyitvnyokkal bizonyitson. K. Bizonysg. Bizonysg teszi a trvnyt. Ny. 1. - Bizonysgul nmt hiv. D. - Fogas bizonysg. (Ers.) E. - Nem kell ott bizonysg, hol maga szl a dolog. Cz. - Nem kell ott bizonysg, hol maga szl az igazsg. KV. - Nem vonta ki fogt ennek a bizonysgnak. K. Szemes bizonysg. (Szemtanu bizonysga.) D. Biztat. Biztatja, mint cigny a lovt. E. - Biztatja, mint cigny a lovt abrakkal. ME. - Biztatja, mint olh az krt. Ny. 9. - Csak biztatja, mint katona a szolgjt. KV. Biztats. Nem kell a btornak biztats. Cz. Biztos. Jobb a biztos ma, mint a bizonytalan holnap. Ny. 13. Bocskorbr. Bocskorbr az orcja. KV. M. Bocskoros. Bocskoros nemes. (Vagyontalan.) E. - Hozz uram isten, csak ne bocskorost. (Vendgl.) E. Bocskortk. A legjobb kutynak alig jut valami a bocskortkbl. (Nem enni val.) D. - Bocskornak tkja nem leszek. (Nlam albbvalnak nem szolglok.) E. Bocsnand. Bocsnand vtek. D. Bocsnat. Els vtek bocsnatot rdemel. E. - A ki ritkbban vtkezik, knnyebben bocsnatot nyer. KV.

1627

Bodor. Bodor mint Balla, barna mint Vata. Ny. 2. Bodosi. Olyan mint a bodosi lakodalom. (Kimrt, elg, de nem marad semmi.) Ny. 9. Bod. Mst beszl Bodn, mikor a bor rt krik. D. - Szent, mint a Bodn pulykja, mert kan nlkl tojik. Ny. 1. - ldgl, mint Bodk krk a kut mellett. (Srbl nem tud kikapaszkodni.) Ny. 1. Bodon. Kikapta Bodonbl a rszt. (Vizenys laply; megjrt.) Ny. 1. Bodri. A szomszdok kertje alatt, Bodri kutya szrnyen ugat. Np. Bodrogkzi. Vrjk, mint a bodrogkziek az rvizet. Ny. 11. Bodza. A brktl a bodzig. (Kevs tr, tapasztals.) E. - A kinek a gyomra fj, keressen r bodzt. Ny. 1. (Segitsen magn.) - Fakad a bodza, bds a rokka. (Tavaszszal szobai munka nem.) Ny. 2. Flledt mint a bodza cibere. (Pajkos.) S. Bodzafa. A bodzafnak is kszn. (Vn, nem lt.) E. - Az n kardom sem bodzafa. KV. - Az n kardom sem fzfa, az n puskm sem bodzafa. KV. - Mg a bodzafnak is jnapot mond. D. Bogncs. A bogncskr is elbizta magt, mikor a tlgyfa lenyt megkrte. D. - Aranyat hord a szamr, bogncskrt eszik. D. rva mint az utszli bogncs. S. Bogr. Akr a bogr. (Fekete.) E. - Bogr anytl szrmazott. D. Bogr utn nem indul az okos. D. - Bogr utn indul. E. - Bogr
1628

utn szarba. E. - Bogr bujt a seggbe. E. - Bogara van. (Szeszlyes.) E. - Bogara sincs. (Semmie.) E. - Bogrbl freg. (rtalmatlanbl rtalmas.) E. - Bor a bogara. (Szereti.) D. Borbogr. (U. a.) E. - Dong mint a bogr. E. - n sem szrmaztam bogaraktl. E. - Fekete mint a bogr. E. - Igyl, ez li meg a bogarat. Ny. 6. - Ki bogr utn indul, szarba viszi. B. - Ki bogr utn jr, gyakran kveti kr. KV. - Ki bogr utn indul, srba jut. S. - Ki bogr utn indul, ganjba jut. D. - Ki bogr utn indul, keringbe kszl. D. - Ki bogr utn indul, keringre kszljn. E. - Lpes mzre mindig akad bogr. Ny. 13. - sszebeszl tcsktbogarat. S. - sszeszik tcskt-bogarat. D. - Sok bogr gyl ott ssze, hol sok a tej. Cz. - Van kosara, de nincs bogara. (Semmie.) Ny. 1. Bogaras. Ugy megy, mint a bogaras tehn a srbe. (sszevissza.) Ny. 21. Bogrozik. Akkor lesz nyr, mikor a tk virgzik s a vn asszony bogrozik. Ny. 1. Boglyas. Boglyas mint a sarju petrence. (Borzas.) S. - Ritka rend, sr baglya. E. - Sok petrencbl vlik a j boglya. E. - Ugy ll a haja, mint a sznaboglya. S. Bogrcs. lmban is a bogrcshoz l. D. - Egy bogrcsba hnynak. (Doblnak; sszetartanak.) D. - Egy bogrcs al tzelnek. D. Fnyes mint a bogrcs. D. - Igaz bartsgot bogrcsban nem fzik. D. - Kiki maga bogrcsa al taszit. E. Bogyiszl. Csordultig van, mint a bogyiszli bucsu. S. (Bven van.) Boh. Boh gy, meglte a legjobb toj gunrt. D. - Boh Misi. Ny. 4. - Boh Misi, de hjas. (Bolond, de vagyonos.) E. - Csecse
1629

bohnak, szp esztelennek. Ny. 2. - Moh, boh. E. Bojtr. Fejre tanitotta, mint bojtrjt Guba. (Guba zsivnytl bojtrja marht lopott.) D. - Kenyerez, mint a gulys bojtr. Ny. 2. - Kt bolond egy pr, harmadik a bojtr. Ny. 5. - Kt pofra eszik, mint a juhsz bojtr. D. Bojtorjn. A bojtorjn megegyez a lapuval. D. - Bojtorjnrl fgt nem szedhetni. Pzmn. - Hamar n, ragads is a bojtorjn. Pzmn. - Hozzragad mint bojtorjn a lsrnyhez. (Tolakod.) D. - Krms bojtorjn. (Bregr.) D. - Ragad mint a bojtorjn. E. Ragad a rossz, mint a bojtorjn. D. - Tkre hny bojtorjnt. (Hiba frad.) MV. - Tkre hnyja a bojtorjnt, hogy bele akadjon. D. Bojtorjnos. Bojtorjnos csikbl vlik a j paripa. D. - Csik is Jnos, mikor bojtorjnos. (Alig hihet, de mgis meglehet.) D. Nha a l is Jnos, mikor bojtorjnos. D. (U. a.) Boka. Bokjban is tz van. (Haragos.) D. - Csont a boka. (rzkeny ts, mely csontot r.) E. - Csonttal ti bokjt. (U. a.) Pzmn. - Isten ltesse sokig, mig a Tisza ki nem szrad bokig. Ny. 20. - Megti bokjt. (Lakol rte.) E. - sszeti bokjt. (rl.) E. - sszeveri bokjt. (rl.) D. - Siet, mintha tz volna bokjban. D. - Szl verje ssze bokjt. (Akasszk fel.) E. Bokros. Bokros baj. E. - Bokros krdsre bokros felelet. (Nehz.) Ny. 2. - Minden nyavalynak bokros az rvnye. (Sok jr egytt.) KV. - Szles kocsisnak bokros a lova. S. (Makrancos.) Szerencstlensgnek bokros az svnye. (Sok jr egytt.) D. Bokrval. (Bokrosan.) A nyomorusg bokrval jr. (Tbbed magval.) Ny. 2.

1630

Boldogasszony. Boldogasszony katonja. (Gyva.) KV. Boldogit. A hit boldogit. E. Boldogsg. A boldogsg kevly. KV. - A boldogsg ott kezddik, hol a tbbrevgys sznik. E. - Boldogsgot nem lehet pnzen venni. S. - Cigny cseldsg, galamb majorsg, nem nagy boldogsg. Ny. 7. - Els boldogsg a j sz. KV. - Megverte a rc boldogsg. Ny. 7. - Nem ismeri jobb kezt, ki a boldogsgot bal fell keresi. K. Boldogul. Az ers erdt sznt, a gyenge a mezn sem boldogulhat. Ny. 9. - Boldogul, mint a ki egy lovon sznt, s lova, maga vak. Ny. 5. - Boldogul, mint a szuhai malom. (Egy nyrban htszer belettt a mennyk.) Ny. 1. - Istennel, szszel, szorgalommal boldogulsz. S. - Sok hztl l, kevstl boldogul. (Koldus.) Ny. 8. - Ugy boldogul, mint a ki egy lovon sznt. S. Boldoguls. Igyunk egyet orszgunk boldogulsrt. (Titulus bibendi.) D. Bolhs. Bolhs mint a cseldszoba. D. - Bolhs mint az eb. D. Bolhs mint a kutya. D. - Bolhs mint a pndl. D. - Bolhs mint a rnc. D. - Bolhs mint az elhagyott kunyh. D. - Mozog mint a bolhs kutya. Ny. 1. Bolhsan. A ki ebbel fekszik, bolhsan kel fel. D. - Ki kutyval hl, bolhsan kel fel. D. Bolhz. Eb ebet bolhz. D. - Ki bolhzta ki egyszerre a rncokat? D. Bolondozik. A ki ebbel bolondozik, bot legyen kezben. Cz. 1631

Knny annak bolondozni, kinek egy csepp esze sincs. S. Bolondsg. A ki hamar elneveti magt, nem messze a bolondsgtl. D. - A vakmersg a bolondsgnak szele. D. - Az Isten is elszenvedi bolondsgainkat. D. - Bolondsg a papsg, ha (vagy: ki) dekul nem tud. D. - Bolondsg a sznts-vets, le csak a szatyor-kts. E. - Bolondsg attl flned, a mit el nem kerlhetsz. E. - Bolondsg eb utn lovat veszteni. D. - Bolondsg ebrt lovat veszteni. E. - Bolondsg frt az eszhez. D. Bolondsg hatalmasabbra haragudnod. KV. - Bolondsg orvosod rkss tenned. KV. - Bolondsgbl tanulni blcsesg. E. - Fele sem bolondsg. E. - Ifjusg bolondsg. E. - Ifjusg bolondsg, regsg gyengesg. S. - Ktsgbeesni bolondsg. E. - L mellett gyalogolni bolondsg. D. - Magad blcsnek vlni igen nagy bolondsg. KV. - Mindenkinek tetszeni lehetetlen, akarni, bolondsg. E. - Nem bolondsg az urasg. - Sgorsg nem bolondsg. Ny. 5. - Szomorkodni gyarlsg, ktsgbeesni bolondsg. D. Bolt. Busul, mint a pankrot az res boltban. (Bankrt.) D. Czukrom a boltban, tied a bugyogban. (Szaros.) Ny. 5. - Htn boltja, mint a csipks ttnak. (Szegny.) D. - Htn kamarja, mint a ttnak boltja. D. - Jsz te mg az n boltomba. (Rm szorulsz.) S. - Kinz a boltbl, mint a Mri zsid. D. - Nagy konyha megeszi a kis boltot. Ny. 5. - Pap az oltrrl, rdg a boltbl. (l. Boltos csal.) S. - Stl, mint krvallott grg az res boltban. E. Spekull, mint a grg az res boltban. Ny. 4. - Teli van mint a bcsi bolt. D. - Ugy stl, mint a grg az res boltban. (Rtarts.) Sz. - res, mint a pankrot boltja. D. - Van minden, mint a j boltban. Ny. 13. Boltos. csorog, mint a boltos legny. D. - Boltos legny vev nlkl. D.
1632

Bolygat. Hangyafszket bolygat. D. - Ne bolygasd a darzsfszket, megszur. D. - Ne bolygasd a rgi gyept, kigy jn belle. E. Nem bolygatja a rgi hatrt. D. - Nehz a fenkkvet bolygatni. (Alapk.) D. Bolyong. Bolyong, mint a krvallott llek. Ny. 2. - Bolyong, mint az eltkozott llek. S. - Bolyongnak, mint a vad ludak. B. - Nincs nyugta, mint a bolyg zsidnak. ME. Bomlik. Bomlik a stnivalja. (Esze.) D. - Bomlik a lnyok utn. ME. - Hazudik, mint a bomlott ra. E. - Megbomlott a kereke. (Esze jrsa.) Sz. Bna ra. Rjtt a bna ra. (Bolondjt jrja.) E. Bont. Jobb trvnyt bontani, mint szokst elhagyni. E. - Szksg trvnyt bont. Sz. Bontakozik. Nehezen bontakozik. (Nem tudja magt kifejezni.) E. Borbly. Beretvja sincs, mgis borbly. D. - Borotvja sincs, mgis borblyly teszi magt. E. - Borbly inas. D. (Szemtelen.) Borbly legny. (Kevly.) D. - Borbly mhelyben faragott ujsg. (Hazugsg.) D. - Borblybl lett orvos. D. - Bszke mint a borbly legny. D. - Ha nincs rd s szelencd, mrt teszed magad borblyly? KV. - Hazudik mint a borbly. E. - Kevly mint a borblylegny. E. - Nyaknak hhr a borblya. E. - Okos borbly nem gygyt minden sebet egy rral. D. - Sem rek, sem szelencjek, mgis borblyly tettk magukat. Pzmn. - Szeles mint a borbly-legny. E. - Siet mint a borbly hogy ksn ne jrjon. D. - Uton van mint a borbly pnze. Ny. 21.

1633

Borblykodik. Ha se szelencd hozz, se rod, ne borblykodj. D. Borcgr. Minden borcgrnek kszn. D. Bordly. Sippal, dobbal, trombitval jn a bordlybl. (Szemtelen.) D. Borda. Azon bordban szttek. (Egyformk, mint az egy bordban sztt vszon.) M. - Egy bordban szttek. KV. - Hrom nem j ha sokat hever: kereskednek a ponyvja, fonnak a rokkja, takcsnak a bordja. Ny. 20. - Ne hagyjuk bordban a vsznat. (Mit elkezdettnk, folytassuk.) Ny. 6. Bormr. Hitetlen mint a bormr. D. Boris. Boris a kedvese. (Bor s Boris szjtk. Szereti a bort is, a lnyt is.) Ny. 2. Boriv. Ritka kocsma boriv nlkl. D. Borka. Megmetszik a torkt, ha elveszik a Borkt. (Borka s borocska nlkl nem lhet.) D. - Szereti a borkt. (U. a.) E. Boronl. Nem vethet husz ember annyit, a mennyit egyedl beboronl. D. - Ugy sznts, hogy boronlni lehessen. S. Boros. Boros hord. (Rszeges.) D. - Ha titkot akarsz kitanulni, jrtasd a boros korst. - Plinks apnak boros a fia. D. - Rossz boros kulcsr az, ki szomjan meghal. KV. Borostyn. A borostyn koszorut tkre ne tedd. D. Boroz. Ersen borozik a legny. D. - Egytt boroznak. D.
1634

Bors. Bartsgban egy kis veszekeds olyan j, mint tekben a bors. ML. - Borsot tr az orra al. Pzmn. - Kecsketr, borstrs. (Segberugs, vers.) D. - Kicsiny a bors, de ers. M. Kicsiny a bors, de ers s gyors. KV. - Lapttal mri a borst. (Fsvny: sok legurul.) D. - Megadja savt, borst. E. - Msz, bors s csuklya, sok rosszat elfedez. K. - Msz, bors s csuklya sok rosszat eltakar. KV. - Nem mind bors, a mi gmbly. D. - Nem mind bors, a mit a kalmr ebe hullat. BSz. - Veszik, mint a borsot. E. Borsl. Maradk-pecsenye borslben ms tek. E. Borsos. Borsos az ra. E. - Udvari let nemcsak borsos levet, hanem kenyrhajat is d. KV. - Udvari let nemcsak fehr kalcsot, hanem borsos levet is tlal. D. Borsol. A mit adsz, ne borsold meg. Ny. 1. - Koty bele szilval, majd megborsolnak. (Ki ms beszdbe belekotyog, megjr.) Cz. Koty ide szilval, majd megborsollak. Ny. 1. Borsodi. Tncol mint a borsodi asszony. (Rszeg.) Ny. 3. Boru. Borura der. E. - Boru utn felderl mg. E. - Derre borura. S. - Derre-borura iszik. S. - Nem leszek n rva mindg, boru utn derlt az g. Np. Borul. Hol tisztul, hol borul az id. D. - Homlyba borult hajnali csillaga. (Szerencstlen.) D. - Ne borulj lbhoz, ha fejvel szlhatsz. (Szolga, ur.) D. Borz. sszeakad hrcsg a borzzal. (Kt dhs.) D. - Nyul nem borz. D.
1635

Borza. Kinek hasa fj, keressen r borzt. (Ne jajgasson, keressen rt.) Ny. 5. Borzas. A ki borzas, azt kell simitani. Ny. 1. - Borzas haju bjti boszorkny. D. - Hogy a fs ne kopjk, borzasan jr. D. - Mst simit, maga borzas. D. Bosnyk. R-rkezdi, mint Bosnyk a tncot. (reg volt, nem akart annak ltszani.) D. Bosszankodik. Bosszankodik, ha csak a macska rnz is. B. Maga-magra is bosszankodik. D. Bosszant. Bosszantja, mint a vrs poszt a bikt. S. - Kinek szrnya alatt nyugszol, azt ne bosszantsd. D. - Nem j a szerencst megbosszantani. Bosszants. Bosszants minden embertl kitellik. Cz. - Bosszants minden kis embertl kitellik. B. Boszorkny. Borzas haju bjti boszorkny. D. - Bdi boszorkny. (Bd Abaujban. Veszedelmes asszony.) E. - Gczi boszorkny. (Gcz Szatmrban.) Arany. - Olyan mint a bdi boszorkny. Ny. 6. - Ugy nz ki mint a bjti boszorkny. E. - get mint a bdi boszorkny. E. - Vn boszorkny. S. Boszorknysg. Nem boszorknysg. S. - Gyorsasg nem boszorknysg. S. Boszu. A boszu sokra viszi az embert. - A boszu nem sokat fontolgat. S. - Az asszony csak gyarl, boszullsra hajl. KV. Boszut llani nem vitzsg. (Pekri Lrinc mond, midn biztattk
1636

hogy a hltlan szszokra trjn.) D. - Erltetni kell a boszura. D. Kis boszu nagyra viszi az embert. D. - Ne siess a boszullsra. KV. Nehezen felejti el a magyar a boszut. D. - Szmba sem veszi a boszutevket. D. Boszusg. A boszusg nagyra viszi az embert. KV. - Ki a rgi boszusgot elszenvedi, magt ujra ksziti. D. - Knnyebben felejti kigy farka vgst, mint asszony legkisebb boszusgt. ME. Pappal lmodni, boszusg. S. Botls. Botlsban legjobb a tancsvltoztats. R. - Minden lpsben egy botls. D. - Megbotlsra eless kvetkezik. E. Botlkony. Botlkony szju. (Hazug.) D. Botrnkozs. A flnk katona a rendnek botrnkozsa. D. B. (Bven.) A mi bben bds, szkben jillatu. D. - A mi bvben redves, szkben kedves. D. - Adhat a szegnynek bven. D. - B hideg, b termst hoz. S. - Bben bds, szkben des. KV. - Bben bds, hben des. E. - Bven adja a kanta. D. Bven beri a magval. D. - Kinek b az id, mg kifogy belle. E. - Nem mind f, a mi b. D. - Nossza neki (rajta) b gatys. (Paraszt.) E. - Van bven, mint szab szemetn a posztszl. Ny. 2. - Zsellrt fogadhatna b nadrgjba. (Sovny.) D. Bgre. A kis bgre hamar forr, de hamar is apad. D. - Csurig van a bgre vizzel. (Most mr elg!) Ny. 8. - Kis bgre, nagy kanl. E. Bg. A mely tehn sokat bg, keveset tejel. KV. - A mely tehn sokat bg, kevs tejet ad. D. - Az krnek nagyobb a ggje, mgsem bg annyit. D. - Bg mint a bika. D. - Bg mint a marha. B. - Idegen kr is hazafel bg. D. - Kolompos utn bg a csorda.
1637

S. - Mely kr sokat bg, keveset huz. S. Bgs. Ha az krt megszlitod, bgst veszed. D. Szamrbgs, ebugats nem hallik menyorszgba. E. Bg. Az eget is bgnek nzi. E. - Heged nem bg. D. - Megy belje mint bgbe a huszas. Ny. 2. - Rszeg ember az eget is bgnek nzi. Cz. Bjtl. Bjtl, mint a pap macskja. S. - Ki hinn, hogy Antal is bjtljn. KV. Bkken. Ez a bkkenje. Sz. - Itt m a bkken. D. - Ne kerengesd annyit, mondd ki a bkkenjt. Cz. - Ne nygj, mert htra mg a bkkenje. Ny. 2. Blcsesg. Az urnak flelme a blcsesg kezdete. KV. - A blcsesg a legjobb utikltsg. D. - Bolondsgbl tanulni blcsesg. E. - Kanllal ette a blcsesget. E. - Nagyobb a blcsesg a kposzts husnl. Sz. - Paraszt furfangjt, Isten blcsesgt nincs ki kitanulja. S. - Tudomny s blcsesg legjobb utikltsg. KV. Blcs. Blcsbl sirba. D. - Blcsjt is az rdgfiak ringattk. (Gonosz.) D. - Fablcsben ringattk. ( is hazug.) D. - Ne ringasd a blcst, ha res. Ny. 3. - Trd ki fogad, fekdj a blcsbe. (Rosszabb a kis gyermeknl.) E. - Verd ki fogt, belefektetheted a blcsbe. (U. a.) D. - Torkig van benne, mint szaros gyermek a szalmablcsben. (Bajban.) D. Bmbl. Bmbl mint a bika. Sz. Bmmg. Bmmg mint a medve. D.
1638

Bnd. (L. bend.) Apnyi a bndje, de nincs hozz tehetsge. (Tbbet tud enni, mint megkeresni.) Ny. 2. Bregr. Este jr, mint a bregr. S. Brdn. Torok nem brdn. D. Bsg. Ungvri bor, beregi buza, nyiri makk nem szerez bsget. D. Bske. Mihez Bske szokott, rzse el nem felejti. D. Bregy. Vn bregy. S. Briliant. Fnyes, mint a briliant. D. Brugs. A vn brugs mindennap egy ntt felejt. E. Bbnat. A hall szekere minden bbnatot elvisz. D. - Az rm svnyn bbnat is jr. D. - Megli a bbnat. S. - Verje meg a bbnat. E. Bfelejt. Felktttk a bfelejtre. (Akasztfa.) D. - Igyunk egyet belfelejtsre. D. Bgond. A bgonddal hatros az rm. D. - Bgond orszgban nevelkedett. D. - Ha nincs bgondod, ht hzasodj meg. E. - Ki a bgondot keresi, fel is tallja. D. - Ki magt sokba avatja, sok bgondot tall. D. - Minl nagyobb az ember, annl nagyobb a bgond. D. - Nem tudja mi a bgond. D. - Nincsen rm bgond nlkl. ME. - Sok esztendei bgond sem fizethet ki egy pnz rnyi adssgot. D. - Sok sz hajat szerez a bgond. D.
1639

Bvalls. Hrom a rossz valls: krvalls, szgyenvalls, bvalls. E. Bubork. Eloszlik mint a bubork. Vrsm. - Fenjrkl mint a vizi bubork. D. - Olyan az let, mint vizen a bugybork. Ny. 22. (Rvid az let, hamar vge van.) Bubos. Pipes bubos. (Cifra kevly.) D. Bcsu. A bcsu s vsr pnzzel jr. D. - Bcsu pnzzel jr. B. Csordultig van, mint a bogyiszli bcsu. S. - Egytt jrjk a bcsut. D. - Elindult mint istenes Jancsi a bcsura. (Kerl uton jr. Maktl Szegedre mindig a Maros partjn ment.) Ny. 1. Elmehetsz Kurdra bcsura. (Tolna megye.) S. - Hiba Kmba bcsura. (Kmban se pap, se templom.) B. - Jajgat, mint koldus a bcsuban. Ny. 17. - Lesz mg Abn bcsu. E. - Lesz mg Abn bcsu, magam is ot leszek. S. - Lesz mg Csicsn bcsu, magam is ott leszek. S. - Nem minden nap van Csicsn bcsu. Ny. 3. - Nem mulik el bcsu bkvel. Ny. 4. - Pnzzel jrjk a bcsut. KV. Ritkn jrjk mr a bcsut. D. - Vigyen az rdg szent bcsura Izskra. Ny. 5. Bcsujrs. Bcsujrs, pnzpazarls. S. - Knnyen veszik, mint a bcsujrst. D. Bcsutvesz. A kapuftl vett bcsut. M. - Bcsut vett a kapuflftl. S. - Bcsut vett esztl. D. - Fakptl vesz bcsut. E. Budai. A budai piros bor nyeliz. B. - Budai mrtkkel fizet. (Ilyen nincs. Hazudik.) K. - Budai vkval fizet. (U. a.) D. - Budai vkval mr. (U. a.) E. - Megjrta fejt a budai trkvr. (Bor.) D. - Vrs mint a budai bor. D.
1640

Buga. Buga mgns. (Fertly mgns.) E. Bugris. Baranyai tarisznys, somogyi bicsks, bcskai bugris. S. Bugyelris. Testvr az erszny, atyafi a bugyelaris. S. Bugyli. Bugyli bicska fanyel, ha elvsz is megkerl. (Kis rtk.) S. Bugyog. Bugyog foltozja sem lehet. Ny. 2. - Cukrom a boltban, tied a bugyogban. Ny. 5. - Ersen veszekszik a tele bugyogval. (Rszeg.) D. - Bezdnba megy bugyogt cskolni. S. Bugygyant. Te is azon forrsbl buggyantl. D. Bugyor. Bugyor a vilg, szatyor a vnasszony. D. Buja. Buja mint a verb. E. Bujasg. Bor bujasg oka. KV. - Bor s kenyr nlkl fzik a bujasg. B. - Bujasgot z soha blcs nem lehet. KV. Szorgalmas munka felejteti a bujasgot. E. Bujlkodni. Hrom dolog egszsges; eleget nem enni, munktl nem futni s nem bujlkodni. M. Bujdosik. Bujdosik az esze. D. - Bujdosik ide s tova, mint az gett lbu eb. KV. - Ez a pohr bujdosik, ljen a bartsg. Np. Bujdoss. Bujdoss embernek lete. M. Bujik. A kutya, ha asztalra huzod is fejt, asztal al buvik. D. 1641

Bolond, ki egy zabszemrt lba buvik. BSz. - Bolond, ki egy zabszemrt a l seggbe bujik. B. - Bujj a lba, hallgass. E. - Bujj a lba, jrsz hintba. D. - Egy kuckba bujnak. D. - Egy lyukon bujnak keresztl. D. - Egy pokolba bujnak. D. - Ervel nem bujhatom a fldbe. E. - Ijedtben egyik a msikba bujt. D. - Majd egymsba bujtak. E. Bujkl. Bujkl, mint a fiadz koca. Ny. 6. - Bujkl mint krszem a svnyben. E. Bujtr. (L. bojtr.) A bujtr tett ki a juhsz bundn. D. - A juhsz fejre tanitotta bujtrjt. (L. bojtr.) - A kansz-bujtr is ksre r a disznpsztorsgra. D. - Okos a farkast bujtrr nem teszi. D. Olykor a bujtr a tilalmasba is behajt. D. Bukik. A ki ugrik, bukik. ME. - Bukik mint a l. E. - Hamar orra bukik, ki gondtalanul lp. D. - Ki orrra bukik, nagyot esik. D. Nincs az az okos ember, ki hogy ne bukjon. (Valahogy.) Ny. 5. Buksi. Buksi fej. S. - A ki buksi, tksi. ME. Bunk. Botnak is vgn a bunkja. Ny. 2. - Esze bunkjra adni. (rtsre adni.) Ny. - Ez a bunkja. (Frsze.) E. - Ritka kansz bunk nlkl. D. Burjn. Ritka kert burjn nlkl. D. - Szapora mint a burjn. D. Burok. Burokban szletett. (Szerencss.) E. - Burokban szletett, akasztfn hal meg. ME. Busan. Busan nekel, mint a szrnyaprklt szunyog. D. Busit. Ne busitsd anydat. E.
1642

Buslakodik. Buslakodik, mint a kereketrtt paraszt. Cz. Busuls. A busuls fraszt, a gond bgyaszt. KV. - A busuls mg a nagy elmket is fldhz veri. B. - Busulssal nem fizetsz adssgot. E. - Kr utn ks a busuls. E. - Ks kr utn a busuls. KV. - Pnzzel, nem busulssal, fizetik az adssgot. B. Butor. A vn szolga cska butor. S. Butul. Butulj paraszt. Ny. 23. - Vakulj magyar, butulj tt. E. Butyk. Dolognak vgn a butykja. D. - Hegyes mint a bot butykja. BSz. Butykos. A rossz van benne, mint a zld butykosban, mikor res. Ny. 3. - Felszentelte mint Muter a butykost. Ny. 3. Butyor. Butyor a vilg, szatyor a vnasszony. D. Buzafreg. Buzafreg. (Henye ember.) E. - Nagy buzafreg a henye ember. B. Buzakenyr. Buzakenyr csomogs, klcsnkrs megads. Np. Buzakenyr, uj sajt. B. Buzaliszt. Diszn is gyakorta buzalisztet eszik. KV. - Diszn is nha buzalisztet eszik. B. Buzatrek. rva trek, buzatrek, meghzasodik az reg. Ny. 22. Np. Buzaverem. Gyomra buzaverem. (Sok fr bel.) D. - Mly mint a
1643

buzaverem. D. Buzaviasz. Buzaviasz a markodba. (Szar.) E. Buzavirg. Tiszta buza kztt ltni a buzavirgot. D. Buzgsg. Elnyomta a buzgsg. (Templomban alszik, idn kivl.) E. Buzogny. Legyet buzognynyal. E. B-b. Azt sem tudja, b-e vagy b. - Se bt, se bt nem mondott. S. - Hh, bh, bh! (Alval.) Pzmn. Bdi. Bdi boszorkny. E. - Olyan mint a bdi boszorkny. Ny. 6. Bdsk. Bdskvet rak a tzre. E. - Bdskvet vetett a tzbe. D. - Bds kvet tzbe ne hints, mert megfulladsz. D. Bdsen. Bdsen fuj az alszl. E. Bdsdik. A halnak elsben a feje bdsdik meg. D. - Fejnl kezd a hal bdsdni. B. - Fejtl bdsdik a hal. ME. - A ki ms bdssgt keveri, maga bdsdik. B. Bkkfa. Csendes mint a bkkfalng. D. - Gykstl vonja ki a bkkft. D. - Knny ft vgni, ha egyszer a bkk leesett. D. Bn. A bnt nyomban ri a bntets. D. - A kicsiny bn is csak bn. B. - Annyi mint a bn. E. - Bn, ha sokan kvetik is el, nem lesz kisebb. S. - Cgres bn. S. - Ez mg nagypnteken sem bn. - Ha isten ugy ismeri, mint n, soha sem veszi krdre bneirt. E. - Hol sok a trvny, szapordik a bn. E. - Inkbb vgy ht
1644

bnnel asszonyt hazulrl, mint egygyel mshonnan. Ny. 6. - Jobb egy ismers ht bnnel, mint egy ismeretlen egy bnnel. Ny. 5. Kicsi korban kezdik a bnt. E. - Kicsiny korban szokjk a bnt. D. Meguntam, mint bnmet. E. - Ragad mint a bn. ME. - Sok bn oka a szegnysg. S. - Tbb a bne, mint a hajaszla. S. - Utlom mint a bnmet. E. - Viz csak a bnt nem mossa le. S. Bnbak. Bnbaknak is kell lenni. D. Bnhdik. Bnhdik, ki ebl cselekszik. E. - Bntetlen bnhdik, a bnst nem bntetik. KV. Bns. A ki kros bns is. Ny. 2. - Alzatos, mint itlet eltt a bns. D. - Bns ember a falevl rezgstl is megijed. S. Bntelen bnhdik, a bnst nem bntetik. KV. - Grbe mint a bns tja. S. - Jn-megy, mint a bns llek. (Nincs nyugta.) Ny. 17. - Ki nem bns, ne vegye magra. E. - Megtr bnsnek nincs pokolra utja. Ny. 1. - Nem mind bns, a ki rab. E. - Nincs egyebe bns lelknl. D. - Pap fik lovat, rdg bns. KV. Bntelen. Senkitl nem fl a bntelen. KV. Bntet. A ki egyet bntet, szzat megtrithet. KV. - A kit isten meg akar bntetni, elszr is eszt veszi el. KV. - Az okos bir a rszeg embert jzan korban bnteti. D. - Bntelen bnhdik, a bnst nem bntetik. KV. - Isten hosszu tr, de vgre bntet s fizet. KV. - Megbntette a rkot, vizbe vetette. K. - rmest bntet, a ki hamar bntet. D. - Uram, bntesd meg a hagymt. E. Bntets. A bnt nyomban ri a bntets. D. - Hol nincsen bntets, szarvat vesznek a gonoszra. K. - Hol nincs bntets, szarvat vesz a feslettsg. D. - Az Isten nem siet a bntetssel. KV. - A orgazda s tolvaj egy bntetst rdemelnek. KV. - Bntets
1645

tartoztat a vtektl. B. - Egynek bntetse soknak rettentse. KV. - Kinek-kinek hall a bntetse. D. - Pldtlan gonoszsgnak plds bntetse. D. - Vteknek bntets a zsoldja. S. Vtkesnek bntetst csendesen kell trni. KV. - Vtket bizonyos bntets kveti. KV. Brk. Brk is nagyobbra n mint a lhr. E. - A brktl a bodzig. E. - A csaln s brk j pajtsok. D. Bszke. Bolhbl tet lett, azrt oly bszke. B. - Bszke mint a borblylegny. D. - Bszke, mint a gazdag leny. D. - Bszke mint a kanpva. D. - Bszke mint a Kompolti kisasszony. D. - Bszke mint a pajkos dek. D. - Bszke mint a paripa. D. - Bszke mint a pnzes szatyor. D. - Bszke mint az elhasu menyecske. D. Bszke az ujonc katona. D. Bz. Bzbe keverni. (Rossz hirbe.) Pzmn. - Bzn keresd, feltallod. E. - Bzre tallt. (Szeretre.) E. - Bzre tallt orra. D. Bzi. (Bize, pl. hus a kposztn.) E. - Bzivel j a kposzta. (Hussal.) E. - rzik a bze. E. - Feltallod bzn a ganjt. D. - Gatya is megszokja a bzt. D. - Istenadta vize, se ize se bze. E. - Kt ebszarnak egy a bze. D. - Rgen rzik a bze. B. - Rossz lyukbl rossz a bz. D. - Rut bzzel vagyon a jmbor. M. - Sem ize sem bze. Decsi Jnos. - Se ize se bze mint a pethzi szarnak. Ny. 17. - Se ize se bze mint a rabszarnak. Ny. 14. - Senki sem rzi a maga bzt. E. Bzl. Bzl valamit. (Sejt j alkalmat kjre.) E. Bzsrg. Ha a trgya bzsrg, ht a szalma hogy ne gne. (Ha a hitvny dicsekszik, hogyne ms.) Ny. 22.

1646

Candra. Szajha, ringy, sandra, candra. D. Cgr. A j bor cgr nlkl is elkel. Decsi Jnos. - Bds bornak nagy cgrt szoktak emelni. Pzmn. - Bds bornak szp cgrt szoktak ktni. B. - Cgr nlkl is elkel a j bor. KV. - Elkel a j bor cgr nlkl is. D. - Hamarbb kszn a cgrnek, mint az embernek. D. - Hol cgrt lt, oda siet. E. Ny. - J bornak cgrt ne kss. D. - J bornak nem kell cgr. Sz. - Jobban ismeri a cgreket mint a kereszteket. (Kocsma, templom.) D. - Minden borcgrnek kszn. E. - Minden cgrhez kszn csulaj. (Rszeges.) D. - Nagy cgrt emelt. (Rossz a portkja, szp, nagy a cgre.) E. - Nem irtzik ms pokoltl, hanem a hol ki nem ktik a cgrt. D. - Nem j cgrt ktni titkos szndkunknak. E. - Nem kell a j bornak cgr. D. - Virgos cgrt k, ki mrget rul. B. Cgres bn. S. - Cgres gazember. S. - Cgres gonosz. S. Cgres tolvaj. Chmester. rdgk chmestere. E. Ckla. Izetlen cklt is megszokhatni. - Az izetlen cklhoz is hozzszokhatni. D. Cell. Ugy tlek mellbe, hogy lelked repl Cellbe. (Hogy meghalsz. Cell, Mria-Cell hires bucsujr hely.) Ny. 23. Cl. Cl nlkl lvldz. B. - Cl szentesiti az eszkzt. (Latinbl.) S. - El nem tallja a clt. D. - Ha el akarod tallni a clt, feljebb arnyozz. (Irnyozz.) K. - Messze ment a cltl. D. - Nha a cl mellett is ellvnk. D. - Tlltt a clon. ME. Cloz. Lvs utn clozza a madarat. D. - Ms galambjt clozta, magt ltte. D.
1647

Cerko nekls. (Kezdetleges. Cerkva, templom. A rusnykok templomi neke kezdetleges.) E. Crna. A crna is ott szakad a hol legvkonyabb. Ny. 8. - A crna vgn rsteli a csomt. D. - A crnhoz t is kell, ha gatyt akarsz varrni. B. - A crnhoz t is kell, ha valamit varrnak. D. - Becsusz, msz, mint t utn a crna. P. - Becsusz, mint t utn a crna. D. Ha crnra ktnd, azt sem szakasztan el. D. - Nem gyzi crnval. (Nincs elg pnze a vllalathoz.) Ny. A. - Nem gyzi crnval. (Nincs elg trelme.) BSz. - Van lenje, van crnja. D. Vkony mint a krakai crna. E. Crnaszl nem hajktl. D. - Csak egy crnaszlon fgg. M. Vkony mint a crnaszl. D. Cibak. Kap rajta mint Cibak a kulacson. (Rszeges ember.) D. Kap rajta mint Cibak btya a kulacson. (U. a.) E. Cibere. De legny a cibere, csak kanl kne bele. (Cibere leves, nagyon savanyu.) Ny. 2. - Felledt mint a bozacibere. (Jkedvben csintalankodik.) Cz. Cibil. (Civil.) A cibil-trvnyre nem hallgatnak a katonasgnl. Ny. 18. Cica. Fonj cica, fonj, mindjrt haza visznek. Ny. 2. - Cicka, macska! fogd meg az egeret! (Biztats.) E. - Cicuknak macuka a fia. (Hitvnynak hitvny.) Ny. 2. - Cicus! mutass neki tkrt. (A ki mindg tkrbe nz.) E. Cifrn adtz, a ki megszokta. D. - Egyszer evett cifrn, megbnta egy htig. B. - Felltztt nagy cifrn, mezitlb mint a cigny. Ny.
1648

6. 11. Cifrz. Cifrzza mr. (Ide-oda kapkod.) E. - Cifrzza mint a macska az ugrst. S. - Hiba klt, ki egy napra cifrz vendgszobt. E. Cignyasszony dr-dr, a seggibe szl fj. ME. - Megszokta mint cignyasszony a szikrt. (Kovcs.) D. Cignybecslet, szalmatz. Ny. 8. Cignycimbora. (Hazug.) D. Cignydiszn. Knytelen vele, mint cignydiszn az getssel. (Lopott.) D. Cignyhal. Olcs mint a cignyhal. (Mert nagyon szlks.) D. Cignygyerek. Hozzszoktak mint cignygyerekek a szikrhoz. KV. - Meztelen mint a cignygyerek. E. Cignykanllal eszik. (Ravasz.) D. Cignykereket hny. E. Cignykereset. (Lops.) D. Cignykz. Cignykz, zsidkz, utols kz. (Nem szereti a nehz munkt.) Ny. 6. - Cignykz, zsidkz, utols ksz. (U. a.) Ny. 6. Cignykzre kerlt. (Elaljasodott, elromlott.) E. - Ki a serny lovat sarkantyzza, cignykzre sznja. K. - Nha a j l is cignykzre kerl. E. - Nha a j l is cignykzre szorul. D. Cignyl. Cignylovon sznt. (Hazudik.) D. - Egszsgre vlik,
1649

mint cignylnak a rakonca. D. - Hozzszokott mint cignylova a koplalshoz. S. - Hozzszokott cigny lovon nyargalni. (Hazudozik.) E. - Jl esik mint a cignylnak a rakonca. Ny. 6. - Jl tud a cignylovon szntani. (Hazudni.) D. - Jl tud szntani a cignyok lovn. BSz. - Koplal mint a cigny lova. S. - Megkstolta mint a cigny lovt a farkas. (Megette csak a krme maradt.) Ny. 4. - Mestere lehetne a cignyl. D. Cignymalac. Knytelen vele, mint a cignymalac az getssel. (Lopott.) E. Cignynyelv. A szpnek szjba cignynyelv is illik. D. Cignynyelven beszl. (Hazudik.) MK. Cignyrajk is kedves az anyjnak. D. - A cignyrajk is tetszik az anyjnak. B. Cignypurd. Megszokta mint cignypurd a prlyt. (Cignyok kzt sok a kovcs. D. - Meztelen mint a cignypurd. D. - Tbbet tud ehhez a cignypurd is. (Cigny gyerek.) D. Cignystor alatt szletett. D. - Cignystor lett a menhelye. D. Cigny storban rul. (Hazudik.) D. - Ritka mint a cignystor. D. Cignyutca. Cignyutcba tallt. D. - Cignyutcba ment. (Rosszul nyelt.) ME. Cignylln kalapl. (Hazudik.) B. Cignyvsr fattyustl, minden pereputyostl. (Szedett-vetett np.) Ny. 2. Cignyveszts. Els nyers, cignyveszts. Ny. 2. 14.
1650

Cignykodik. Cignykod levente. (Csal.) C. - Nem mind cigny, a mi cignykodik. D. Cignyn. Lustos mint a cignyn. D. Cignyosan alkuszik. ME. - Alkudj cignyosan, fizess becsletesen. S. - Cignyosan vesz. (Lop.) E. - Cignyosan veszi a lovat. (Lopja.) D. Cignysg. Egy kis cignysg, egy kis ravaszsg sokszor hasznlhat. KV. - Markban kaptk a cignysgt. (Rajtartk a lopson.) Pzmn. Cignyul van ez mondva. (Hazugsg.) Ny. 13. Cimbalmos. Nha a cimbalmosnak is elszakad az reg hrja. D. Nehz a cimbalomba keresni. D. Cimbora. Cigny cimbora. D. - Kutya cimbora. D. - rdgk cimborja. S. Cimborl. Ki ellensggel cimborl, forrt ntenek alja, ha eszn nem jr. Cz. Cimer. Akasztfa cimere, hhr pallos levele. D. - s, kapa cimere. (Kzel van a sirhoz.) D. - Hhr pallos cimere. D. Cincog. Btran cincog az egr, ha macskt nem rez. S. - Cincog mint az egr. D. - Nincs otthon a macska, cincognak az egerek. E. Cinege. A cinege is rl a tkmagnak. D. - A cinegnek kr a nyrsa. D. - Bsul mint a tkbe esett cinege. D. - Knny a cinegt
1651

megfogni. D. - Nla a pulykaslt cinege. (Nagyev.) D. - rl mint cinege a tkmagnak. E. Cini-fini Pter btya, neked hegedlnek. (Knyes, nyafog gyermek.) D. Cinke. Cinkt fog a fej. (Tkfej.) E. - Cinkt fogott az orra. (Vrs-kk a hidegtl.) D. Cinkjtk. (Kockajtk.) Cinkjtkban legnagyobb mestersg a vets. Cz. Cinkos Ill, fill, cinkos. (Erklcstelen.) D. - rdg cinkosa. D. Cinkotai. Meg van mrve mint a cinkotai itce. E. Cinterem. (Cemeterium, temet.) Cinteremvirg a fejn. (sz.) D. - Cinteremvirg veri a fejt. (U. a.) K. - Cinterem felfordult mr a rudja. D. Cip. Htkznap mezitlb, vasrnap cipben. E. - Meginn a Szz Mria czipcsattjt. Ny. 2. Cirk. Elszaladt, mint a gyri gombc Czirkra. (Kemny.) E. Cirgat. Ne cirgasd. (Kimld.) E. - Cirgatssal is lehet rtani. E. Cirklssal is lehet rtani. D. Citrom. Ha a citrombl a levet kifacsartk, elvetik. D. - Kifacsart citrom. E. - Kifacsart citromnak keser a leve. S. Civds. A bke orvossg, a civds mreg. D. - Bkt az Isten, civdst az rdg szereti. D.
1652

Civdik. Mindenkivel civakodik. D. - Ugy is elg a civdk szma. D. Cz! Jzus! (Segitsg, ktyuba jutott szekerem!) E. - Cz fel, lszar, lgy ttt. E. Czoki. Czoki ksa. (Kitol ksa.) E. - Czoki ksa nem szoki ksa. (Kitol ksa nem szoktat, marasztal ksa.) E. - Czoki pohr. (Bcsupohr.) E. - Harmadnapos vendgnek czoki a neve. KV. Harmadnapi vendgnek czoki legyen neve. E. - Hivatlan kutynak czoki a neve. Ny. 13. - Hivatlan vendgnek ajt megett helye, czoki legyen neve. E. - Ksa nem tel, tt nem ember, czoki paszuly. Ny. 3. - Megadtk neki a czoki poharat. B. Megfztk a czoki kst. E. Comb annak karja is. D. - Jajvrs a combja. (Vers.) D. - Hupikk a hta, vrs a combja. E. Comp. Nz mint a slt comp. (Hal.) E. Clnk. (Klnc, kolonc.) Elg egy ebre egy clnk. (Elg egy embernek egy hivatal.) E. Cvek. ll mint a cvek. ME. - Nem tarts cvek a kutyafark. D. Credo. Belejn mint Piltus a credba. E. Cudar. Cudar a nemzetsge is. D. - Cudar nemzetsgbl val. E. Ebtl tanult cudar. D. - Kutyaparancsolta hitvny cudarja. D. Tudja-e a cudar kivel vagyon dolga. D. Cukor. A sveg-cukor senkit se svegel. D. - Akr a cukor, akr a
1653

mz. (des.) Ny. 2. - des mint a cukor. E. - Fel lehet a mrget cukorban is adni. D. - Mintha cukorbl fujtk volna. D. - Svegben is megbecslik a cukrot. D. - Tbb cukora mint sava. D. - Cukros szju. E. - Cukorrgs gyermekszoks. D. Csacsi. A hol l nincs, ott csacsi is j. Ny. 8. - Flharagba j, mint a kis csacsi. E. - Ha nagy fle volna, pen csacsi lenne. D. - Hozz n, mint kis csacsi a flhez. (Minl nagyobb s regebb, annl nagyobb a fle is.) Ny. 4. - is isten teremtse, mint a kis csacsi. Ny. 2. - Szamr csacsit fiadzik. Ny. 2. - Tzbe j, mint a fia csacsi. S. Csacsog. A ki sokat csacsog, sokat hazudik. D. - A ki sokat csacsog, sokat is hazudik az. KV. - Csacsog mint a szajk. D. - Csacsog mint a szajk. M. - Nem tall partot nyelve csacsogsa. B. Csahol. Jzus a mit gondol, rszeg arrl csahol. D. - Kis kutya tbbet csahol. S. Csala. Csere csalval jr. D. - Ritka csere csala nlkl. D. Csalatkozik. A ki hamar hiszen, hamar csalatkozik. D. - A ki knnyen hisz, knnyen csaldik. KV. - A ki knnyen hisz, knnyen megcsaldik. D. - A ki csal, csaldik. D. - Csalatkozik, mint a vn leny. Ny. 1. - Ki emberben bizik, knnyen csalatkozik. E. - Ki istenben bizik, nem csalatkozik. KV. Csaln. A csaln s brk j pajtsok. D. - Bds a guzsaly, ha kibuvik a csaln. (Tavaszszal unalmas a fons.) Ny. 23. - Csaln, nem liliom a kezbe. (Nem szz.) D. - Csalnba nem t a mennyk. Ny. 1. - Csalnra hugyozott. (Rosszkedv.) D. - Csalnra vizellett. (U. a.) E. - Ki flve nyul a csalnhoz, meggeti kezt. S. Nyilvn csalnra vizellett, hogy oly komor. B. - Taln csalnra
1654

vizellett? D. - rm helyett is csalnra tall a szerencstlen. D. Csalrd. A hamis s csalrd egy fnak gai. E. D. - Csalrdi, rkt szopott. D. - Hazug s csalrd egy fnak gai. S. - Nem messze megy ember a csalrdsggal. B. Csals. A kocsmros csalsbl l, haszonbl ruhzkodik. Ny. 13. Csalssal a diszn sem hizik. (Ha kevesebbet adnak ennie a kellnl.) D. - Csere csalssal jr. E. - Megszokta mint brahm zsid a csalst. D. - Ritka paraszt csals nlkl. D. (lnoksg nlkl.) - Ritka zsid csals nlkl. D. Csalfa ember, rkval forgott. D. Csalogat. Anyja csalogatja a kecske-gedt a kertbe. D. Csal. Egy a cigny, a ki nem csere-csal. D. - Nem is cigny, ha nem csere-csal. D. Csalka Pter. (Csal.) E. - Csalka Pternek igaz ivadka. (U. a.) D. Csalkzi szerencse. (A rvben mindjrt kompra tall.) Cz. Csap. Nem oda csap, a hova nz. D. (Sanda mszros.) Csap. Csapon veszi a lisztet. (Eladja borrt a lisztet.) E. - Iszik mint a csap. E. - Eszik nha egsz nap, iszik re, mint a csap. Np. Kinldik mint a belesfai ember a csap alatt. S. - Olyan mint a csap. (Rszeg.) E. - Rszeg mint a csap. S. Csaps. A ft sem lehet egy csapssal levgni. S. - A kis egr kis csapssal is oda van. D. - A szerencse ritkn elgszik meg egy
1655

csapssal. E. - Egy csapsra kt legyet. E. - Egy csapssal kettt t. M. - Egy csapssal kettt akar agyontni. D. - Minl ksbb csaps, annl nagyobb romls. KV. Csapda. A grny is csapdba kerl elbb-utbb. Ny. 2. Csapdos. g ellen csapdos. D. Csapkod mint palc az ostorval. S. Csaplros. Hallod-e te csaplros, fujd fel az itcdet. D. - Nem sznja felkelteni a csaplrost. (Iszkos.) D. - Szcsaplr. D. Csapodr. Szcsapodr. D. Csapott. Tetzve adja vissza a csapott vkt. D. Csapzsinr. Eljr a csapzsinr mellett. (Rendszeret, vagy gnyosan: rendetlenked.) - Nha a csapzsinr is kijebb t. D. Csapszk. Be is rntjk, ki is rntjk, mint cignyt a csapszkbl. E. - Csapszkbe a cignyt be is rntjk, de ki is taszigljk. D. Csendes mint bjtben a csapszk. D. - Idejn reggel bekszn a csapszkbe. D. - Ksbbre jr a templomba, mint a csapszkbe. D. (A templomba mindig a mise vgre r; a kocsmban mindig az els.) Csata utn okos a magyar. Cz. Csatorna. Esik mintha csatornn ntenk. D. Csatt. A nadrgszijat ne tovbb a csattlyuknl. D. - Csak a csattig vonjad. (Ne erltesd az okoskodst.) Pzmn. - Meginn a
1656

Krisztus palstjrl a csattot. Ny. 5. Csattan. Vgn csattan az ostor. E. Csauz. Vn csauz. (Vn hirhord.) D. Csavar. Hiba csrd-csavarod. E. Csavarodott. szbe csavarodott. D. Csavarog. Csavarog mint a falusi kutya a nagy vrosban. E. Csavarog mint a sav az eb seggben. D. - Csavarog mint a tudatlan kocsis. D. - Ott csavarog, a hol valamit rez. D. Cskny. Mindegy, ha cskny hull is. E. (El kell mennem.) Mindegy, ha cskny-frgeteg hull is. (U. a.) Ny. 2. Cski. Cski szalmja. (Bitang jszg, melylyel senki sem gondol. Lvt a Cskiak birtk, kik nem gondoltak vele ha lopjk is; ksbb Lva az Eszterhziak kezre jutott, s midn a jobbgyok ezeket is lopni akartk, a gazdatisztek azzal utasitottk rendre: nem Cski szalmja ez.) KV. - Hallod-e ez nem Cski szalmja. (U. a.) D. - Nem Cski szalmja. (U. a.) E. Csk. Flrecsapta cskjt. (Becsipett.) ME. - Flretette cskjt. (Meghalt.) D. - Lityeg-fityeg, mint vn csk a svegen. (Kopott forg a svegen.) D. - Ritka mint a csk. D. - Sveg nem csk. D. Csnk. Lityeg-fityeg mint vn csnk a svegen. (L. csk. Ezen alak helyesebb mint Dugonics.) E. Csk. (krnv.) Aligha baja nincs Csknak, hozik a brit.
1657

(Hozzk a brt. Mr dgltt s mgis csak azt hiszi kis baja van.) E. - kleld Csk, kuraasszony lovt, ha isten fia vagy. (Biztats. Igy biztatta a paraszt kreit, melyeket a szekrbe a lovak utn fogott.) K. Csnk. Ugy van mint Csnk Teleken. (Eltvedt.) E. Csra. Egyik csra, msik hajszra. (Egyik jobbra, msik balra. Cs, hajsz, krk irnyitsa a szekrben.) E. - Ne vidd csra. (Ne rontsd a rendet, a sort.) E. Csrda. Kt duds nem fr meg egy csrdban. E. - Kt duds egy csrdban, kt asszony egy konyhban meg nem fr. ME. - Ki a csrdbl. (Itt n parancsolok.) E. - Ki a legny a csrdban? (Ki a legderekabb, az lljon el!) E. - Malom vidk nlkl, csrda orszgut nlkl semmit sem r. Ny. 2. Csszr. A csszr kenyert eszi. (Katona.) ME. - A csszr konyhjn fznek neki. Ny. 1. - A hova a csszr is gyalog jr. (rnykszk.) D. - A kommasszony azt gondolta csszr krtt tart, pedig csak vadalma. (Azt hitte, hogy az gyermeke j, pedig az is csak rossz.) Ny. 5. - Add meg a csszrnak, a mi a csszr s az istennek, a mi az isten. KV. - Csszr-madr. (Cifra, tarka.) ML. - Hiba eszi a csszr kenyert. (Katona s nem tudja mi a regula.) KV. - Meghalt azta ht trk csszr. (Rgen volt.) D. Nem gondol a trk csszr fival. (Nem trdik senkivel.) D. Nincs nehezebb a csszr kenyernl. (Katona letnl.) E. Csti fa. (Ers, kemny bot.) E. - Pattog, mint a csti paraszt. E. Csva. Addig hny cselt a rka, hogy csvba kerl. E. - Addig hnyja a rka a cselt, mig a csvba esik. D. - Belekevertk a csvba. (Bajba.) D. - Csvba, cserbe val ember. (Bntetst
1658

rdemel.) D. - Csvba dlt. (Rszeg, bajba kerlt.) Ny. 2. Csvba esik. Pzmn. - Csvba val ember. E. - Egy csvt forditanak. (Egy hron pendlnek, egyforma gonoszak.) D. Egyv akadtak, mint rkabr a csvban. (Egyforma gonoszokat egyforma bntets r.) E. - Flig van a csvban. (Bajban.) D. Kevs rka kerli el a csvt. D. - Ki csvlja rkafarkt, nem kerli el a csvt. (A hamisat elbb-utbb baj ri.) E. - Nekem is volt egy blcs macskm, a csvba halt vala. KV. - Nem minden agg rka kerli el a csvt. D. - Nincs oly agg rka, a kinek bre a csvba nem kerl. (Nincs oly ravasz stb.) KV. - sszekerlnk a csvban. D. - sszekerltek, mint a rkabr a csvban. Ny. 6. Ritka rka csva nkl. D. Csecs mg a te szdba. E. - Sicz macska! molnr a csecs. E. Csecse bohnak, szp esztelennek. (Bolond a szerencse.) Ny. 2. Csecsems korban hat rg dajkja volt. (Telhetetlen.) D. Csehl vagyunk. (Rosszul. Zsigmond korbl val szls.) E. Csehk. Ha a csehkre legszebb pecstet metszenek is, mg nem vlik gymnt belle. D. Csekly dolog gombhz, ha leszakad, lesz ms. Cz. - Csekly dolog, mely a gyermeket megnevetteti. E. - Gyakran csekly vge a nagy kszletnek. E. - Knny a csekly vizben elesni. D. Knny a csekly vizet meglbolni. D. - Nagy a szarva, csekly az rtelme. KV. - Nem csekly vizben tapogat. Pzmn. - Sok j bart fr meg egy csekly kis helyen. D. Cseklysg. Minden cseklysget ms orrra kt. ME.

1659

Csel. Addig hnyja a rka a cselt, mig csvba kerl. D. - Addig hnyja a rka a cselt, mig csvba esik. D. - Addig hny cselt a rka, hogy csvba kerl. E. - Cselt vetett a forg szerencse. D. Hamar cselt vet az reg nyul. - Legnagyobb ern is kifog a csel. ME. - Rgi rka hamis cselt vet. E. Cselefinta. (Ravasz.) KV. - Cselefinta ember. KV. - Cselefinta eb lbon jr. (Hamis, rosszban sntikl. Trfs monds.) Sz. Cselekszik. A mihez szokott a Jancsi, azt cselekszi a Jnos is. D. - A mire mst ngatsz, azt magad cselekedd. KV. - Bnhdik, ki ebl cselekedik. E. - Fele sem embersg, a mit cselekszik. D. - Ha annyi rosszat nem ltnnk, nem cselekednnk. D. - Ki mint cselekszik, ugy veszi hasznt. E. - Korn-ksn orcjra kerl az embernek a nem j, ha alattomban cselekedte is. D. - Mit mssal cselekszel, azt vrjad fejedre. KV. - Ne mind cselekedd, a mi szabad. KV. rmest cselekszi az ember, a mi rvendetes. D. - Visszavrd, a mit mssal cselekszel. D. Cselekedet. Egy j szoks tbbet r hrom j cselekedetnl. D. Cseld. A j cseld mindig tall magnak dolgot. E. - A rossz cseldnek kett a mestere: a sz s a korbcs. D. - Ha a szelet lenyelhetnk, azzal tartan a cseldet. (Fsvny.) D. - Ismeretes cseldet ht hibval jobb megtartani, mint ismeretlent egygyel befogadni. ME. - Ismert cseldet ht vtekkel inkbb, mint ismeretlent egygyel. E. - Jaj a cseldnek, a ki egy gazda nlkl nem tud meglni. Ny. 8. - Kett kros a hznl: rossz pnz s gazcseld. Ny. 20. - Kett kros a hznl: rossz pnz, rossz cseld. S. Megolvassa hny falatot nyel a cseld. (Fsvny.) D. - Milyen a gazda, olyan a cseldje. S. - Nla a cseld is koldusokat etet. (Jmod.) D. - Ritka mint a j cseld. D. - Rossz cseld az, a ki sokat szeret vltozni. Ny. 3. - Rossz cseld, mely a sajtot
1660

meghntja. (Vlogats.) D. - Szoktatni kell a cseldet, ha hasznt akarod venni. D. - Vigyz gazdnak rmest kegyetlen nevt klti a cseld. D. - Zabl a cseldje. D. Cseldes. A j cseldes gazda korn felkeljen, ksn fekdjk le. Sz. Cseldkenyr. Olyanokat shajtozik, mint egy cseldkenyr. Ny. 14. - Olyanokat pillant, mint egy cseldkenyr. (Repedt. Nagyot, lmosat pillant.) E. Cseldsg. Cigny-cseldsg, galamb-majorsg, nem nagy boldogsg. Ny. 7. Cseldszoba. Bolhs mint a cseldszoba. D. Csemcseg mint a malac. S. Csemege tel utn val a csemege. KV. - Nyalakodnak macskagumi a csemegje. E. Csemete. A fattyu csemete mly gykeret nem ver. D. Csempe szju. ME. - Csunybb a csempe pipnl. E. Csendesen. Eljr a pap a kereszttel csendesen. D. - Hrman csendesen, ketten szerelmesen. D. - Nagyon fent kp, ha csendesen evez. (Kevly.) D. - Vtkesnek a bntetst csendesen kell trni. KV. Csendessg. A nagy foly vizek csendessggel folynak. D. Csendessg, csf vendg. Ny. 7. - Hborg tengernek, tolvaj embernek nincs csendessge. KV. - Jobb egy szraz falat, br ne
1661

egyl halat, csak lehess csendessgben. KV. - Nagy a csendessg, mint nagypnteken a mszrszkben. Cz. Csendlt a flem, hirt hallok. ME. Cseng mint a prcsk. D. Csengeri. Olyan szja van, megesne benne a csengeri baromvsr. Ny. 14. Csengs macska nem fog egeret. S. Csep. A tenger-csep se vgtelen sok. D. - Csepbl lesz a foly. S. Egy csep. D. - Egy csep esze sincs. S. - Egy csep magyar vr nem foly erben. D. - Egy csep mzhez csbr ept kever. S. - Gyakor esssel a kicsiny csep is lyukat ver. E. - Idvel az escsep is lyukat vj a kbe. D. - J az reg a hznl, ha egy csep esze sincs is. S. Kicsiny a csep, de ha mindig hull, a kben is lyukat vj. B. - Kivgta a becsletet, hogy egy csep sem maradt rajta. (Megszegte szavt.) Ny. 1. - Knny annak bolondozni, kinek egy csep esze sincs. S. - Sok csep leesik addig az eszterhjrl. D. - Sok csepbl ered az es. D. - Sok csepbl nagy es vlik. E. - Sok csep kvet vj. E. - Sok csep lyukat ver a kvn. Pzmn. - Szret, ha egy csep bor sincs. S. - Tudja a tengernek csepjeit. D. Csepeg-cspg. E. - Csepeg az orra. D. - Csepegve, lopogva. E. Ha nem csurog, csepeg. D. - rl, mint a kinek orra vre csepeg. D. Csepeg. Esbl a csepeg al. E. Csepegtet. Nagy viaszgyertykat csepegtettek alapjba. (Far.) D.

1662

Cseppen. A brsonyra is rcseppenhet egy kis zsir. D. - Ha nem csordul is, cseppen. M. - Ha nem csordul, cseppen. E. - Ha nem csurran, cseppen. S. - Nha a brsonyra is rcseppen. D. - Mint a cseppentett vr. E. - Tzre olajat cseppent. E. Cseppenkint a hord is megtelik. Ny. 19. - Cseppenkint, cseppenkint betelik a hord. KV. Cseprstl. Aprstul, cseprstl, iastul, fiastul. BSz. Csep. A csepn csomt, tojsban szrt ne keress. B. - Csepn csomt, tojsban szrt keres. D. - Csep fonalon ll az hite. E. Haja mint a csep. E. - Kender gyepl, csep hm, mind a kett rossz szerszm. ME. - Megvan mint a csep fonatlan. Ny. 5. Cseprg. ME. - Rbakzi fejnek sem csep a veleje. S Cserdit. ltess engem oda, majd kz cserditek n. E. Csere csal. B. - Csere csalval jr. D. - Eb a cigny csere nlkl. D. Egy se cigny, ki nem csere-csal. D. - Egyszer megcserlt knnyen megy cserbe. E. - Egyszer megcserlt knnyen cserbe megyen. D. - Nem is cigny, ha nem csere-csal. D. - Ritka cigny csere nkl. D. - Ritka csere csala nlkl. D. Cserebogr. (Losonci dikok gnyneve.) E. - Cserebogr rossz cssze a cserjnek. D. - Olyan mint szszel a cserebogr. (tttkopott.) Ny. 22. - Tbb esze van egy cserebogrnak. D. Cseresnye. Cseresnyt az urnak, magvt a tnyrnak. K. Cseresnyt az urnak, magvt a parasztnak. S. - Cseresnyt egy tlbl nem eszik urakkal. (vatos.) D. - Elg cseresnyje van, de frges. D. - Megrt akkor a cseresnye, ki is kelt a magva. D. - Nem j nagy urral egy tlbl cseresnyt enni. D. - Nem j nagy urral
1663

cseresnyt enni, mert meglvldz magjval. KV. - Nem j urral egy tlbl cseresnyt enni, mert meglvldz a magjval. KV. Nagy urral egy tlbl cseresnyt ne egyl. D. Cseresnys. Vigyz a szra, mint diszn a cseresnys ganjra. D. Cserben hagyni. M. (Bajban hagyni, rkre elhagyni. Ha a timr a brt sokig hagyja a cserlben, egszen megromlik.) - Cserben hagyta mtkjt. E. - Cserben maradt. D. Cserzeni. Egy talpat cserzenek. E. - Hogy a varga cserezze ki brt! D. - Nehz a krget cserezni. D. - Nehz ms fonalt cserezni. (Kedvre tenni.) D. Cserl. Azt sem mondta: cserljnk aclt. (Kevly, egy szra sem mltat.) E. - Azt sem mondta: cserljnk pipt. (U. a.) D. - Br koplal a farkas, mg sem cserlne kalmrnak ebvel. Sz. - Eb cserlne vele. Ny. 2. - Eben gubt cserlt. D. - Eben kutyt cserl. ME. - Eszem-iszom, jl lek, senkivel nem cserlek. (Knnyelm.) Ny. 10. - Hitt a vn ember ritkn cserli meg. D. - Lrn bort cserl. E. - Sapkt cserl svegen. Pzmn. - Svegen sapkt ne cserlj. D. - Tarkn kurtt cserlt. (Mind a kett ebnv. Eben kutyt cserlt.) D. Cserls Frjhez mens nem sapka cserls. (Nem csekly dolog.) S. Cserp. Cserepn ismerem minem fazk volt. KV. - Disznlat cserppel ne fedj. D. - Eltrtt a cserp. (A gyermek sirva fakadt.) D. - Eltrtt a mcses cserp. (U. a.) Ny. 2. - Az ezst korsnak cserepe is j. D. - Megemszti a cserepet is. D. - Ms cserp. (rtktelen, haszontalan.) D. - Olyan a cserp mint a fazk. D. Rtartja magt, mint a mcses cserp. E. - Uj cserpbe avult szag
1664

tarts szokott lenni. BSz. Cserpedny. Knnyen trik a cserpedny. D. Cserpfedl. Diszn-lra cserpfedl. (Nem illik.) D. - Diszn-lon cserpfedl. (U. a.) D. Cserptl. Cserptlhoz fakanl. D. - Cserptlhoz fakanl illik. Sz. Cserptnyr, fakanl. (sszeill szegny pr.) Ny. 7. Cserfa. Cserfa-erdben almt keres. Np. - Ers mint a cserfa-tz. E. - Hurcolja a man a cserfk tetejn. (Vesztt keresi.) D. Ksre lesz a fiatalbl vn cser. D. - Magrl kel a cserfa is. E. Mr a cserfa is megvnhedett azta. D. - Mg akkor a balatoni cserfa is makk volt. D. - Szl hnyogatja a cserfn. (Akasztott.) D. Van oka mrt mozdul cserfn a levl. D. Cserje. Cserebogr rossz cssze a cserjnek. D. - hsg a farkast is kihajtja a cserjbl. E. - Ki nem vehetni, mint fias farkast a cserjbl. D. Csepregi. Izetlen mint a csepregi ital. K. Cseszk. (Csizmadia.) E. Csetneki csizma. (Rabbilincs. A csetneki vasgyr hires.) E. Csetneki csizma a lbra. (U. a.) E. Csetlik-botlik. (Vn.) D. - Csetlik-botlik mint a vak l. S. Csettet vetett a szja. (Hazudott.) E.

1665

Csevegs. Kettt utl a hz: haragot az asztalnl, csevegst a konyhban. Ny. 20. - Cseveg embert a szakcs sem szereti. D. Csp. A csp s a kapa szrny nyavalya; szegny a kenyert alig falhatja. D. - Csp, kapa, nyavalya, ki nem hiszi prblja. KV. Csppel a bikt. (Verd.) E. - Cspre, kapra termett ember. M. Felkti a cspet. (Elre hireszteli mihez fog.) B. - Hnyaveti kezt, mint a cspet. D. - Jr a nyelve, mint a csphadar. E. Cspel. Cspelt szalma beszde. (res.) E. - Csupa szalmt cspel, semmi buzt nem d. (res beszd.) D. - Egytt csplik a buzt. D. - Elcspeltk mint a tt buzt. (Vers.) D. - Ms buzjt is cspli. D. - Ne szemeld a mst, cspeld a magadt. BSz. - Szalmt cspel. KV. - Szemeld a magadt, a mst ne cspeld. D. - res kvt cspel. D. - res szalmt cspel. E. Cspls. Kezdjk ujra, mint Pl ur a csplst. (Ha rosszul megy az nek, ujra kell rkezdeni.) Ny. 1. Cspl. Eszik mint a cspl. (Nagyev.) E. Csppai. Elhagyja, mint a csppai gyerek a sirst, ha borral kinljk. (Nem nagy szomorusg, melyet kevssel lehet elhritani.) Ny. 5. Csibafa. (Szeged hatrban risi fkkal.) Szedje ki a csibafai borbly a szemedet. (Holl szedje ki szemedet: juss akasztfra.) Ny. 1. Csibe. Az hes nmetnek kecskebka: csibe. D. - Nmetnek, olasznak kecskebka: csibe. E. - Csibkkel kel fel s fekszik le. (Nmet.) S.

1666

Csics. Cifra ruhba ltztt, mintha Csicsba kszlne. (Csics vra fnyzsrl, fnyes mulatsgairl volt hires.) Sz. - Csicsba megy. (Cifrn ltztt.) E. - Csicsknl g a vilg. (Fnyes mulatsg.) Ny. 13. - Lesz mg Csicsn bucsu, magam is ott leszek. (Nekem is megvirrad mg; nekem is lesz mg jobb sorom.) S. Lva, Ttika lejtt jr, de Csics is vendget vr. Sz. - Nem mindennap van Csicsn bucsu. Ny. 3. - Oly cifrn ltzik, mintha Csicsba menne. Sz. Csiga-biga. Pzmn. - Csiga-biga az dolga. M. - Csiga-biga nyujtsd ki szarvad. (Gyermekjtk.) E. - Csiga-biga told ki szarvad, n is tolom talicskdat. E. - Csiga-biga told ki szarvad, n is tolom taligdat. B. Csiga. Behuzza magt, mint a tli csiga. D. - Htn hza, kebeln kenyere, mint a csignak. (Igen szegny, semmie sincs.) D. Lassan mszik, mint a csiga. E. - Lassu mint a csiga. D. - Magval hordja a hzt mint a csiga. (Szegny.) E. - Megvonja magt, mint a tli csiga hajlkban. E. - Meztelen mint a csiga. S. - Csiga paripn jr. (Lassu.) D. - Csiga postn jr. (U. a.) B. - Csigavr. (Hidegvr.) E. Csiga. (Kinz eszkz.) Csign sem mondhatnk egyebet. Cz. Csigs. (Cifra.) Nem illik vn lnak csigs kantr. (Vn embernek fiatal felesg.) Ny. 2. - Szp mint a csigs kantr. D. Csigzs. Megkivnja a verst, mint a nyalkai cigny teste a csigzst. E. Csigr. Alval csigrt isznak bartsgrt. KV. Csihss teszi. (Flnkk.) Ny. 2.
1667

Csk. A csk is akkor legjobb, mikor megnyakazzk. (Mikor mr meg van fogva.) B. - Belenyert mint Bertk a cskban. (L. Bertk.) Ny. 6. - Belevesztett mint Bertk a cskban. (L. Bertk.) E. - Csapja a cskot a lencsvel. (ssze nem illket sszekever. Csk kposztval j, de nem lencsvel.) Pzmn. - Cskot nyakn, hazugot szavn. (Fogjk.) D. - Eleven mint a csk. E. - Forog mint a csk. E. - Friss mint a csk. D. - Jr a fara mint a csk, mint a kit a bolha csp. Ny. 19. - Ki cskot akar fogni, rakja ki a varst. E. Legjobb a csk, ha megnyakazzk. (L. fent.) E. - Megnyakaztk mint a cskot. D. - Nyert benne mint Bertk a cskban. (L. Bertk.) M. Sz. KV. - Nyertnk benne mint Bertk a cskban. ML. Nyertnk Bcsben, mint Bertk a cskban. Sz. - Vlogat, mint Bertk a cskban. Ny. 3. Csiklandik. Jt rzek, igen csiklandik a jobb szemem. Decsi Jnos. Csiklands a nyaka. E. - Csiklands a nyaka, nem szenvedheti a ktelet. D. - Csiklands nyakat is megkthetik. (Felakaszthatjk.) D. Csikl. Eltalltad a csikljt. (gyes vagy. A disznfark csikljt eltallni nehz.) E. - Knny eltallni a kolbsz csikljt. E. Csikorgatja fogait. (Dhs.) D. Csikorog a kerk, megitta a kocsis a hj rt. M. KV. - Csikorog a szekr, megitta a kocsis a hj rt. S. - Csikorog a malomkerk, est kilt. Cz. - Csikorog mint Kun Lszl szekere. (Taliga. Szegny.) S. - Csikorog mint a talyiga-kerk. S. - Csikorog mint a temesvri sncon a taliga. D. - Mindig csikorog mint a temesvri sncon a taliga. B. - Csikorog mint a temesvri vrban a talicska. D. - Ha csikorog a kerk, kocsis itta meg a hj rt. D. - Nem
1668

csikorog a szekr, ha megkenjk. (Vesztegets prben.) ME. - Ugy csikorog mint a deszks szekr. S. - Ugy csikorog mint az olhfalvi kerk. S. - Az utban trtt el csikorg kereke. D. Csikorgs hideg. ME. - Minl nagyobb a dr, annl csikorgsabb az t. D. Csikfog. Elhnyta mr a csikfogt. (Nem gyermek tbb, mr tbb esze lehetne.) E. - Elhullatta mr a csikfogt. (U. a.) S. Meg van mg a csikfoga. (Fiatal.) Ny. 5. Csiks. Eb a csiks suba nlkl. D. - Kromkodik mint a csiks. E. Ritka csiks suba nlkl. D. - Zsiros mint a csiks haj. D. - Zsiros mint a csiks suba. ME. Csikzik. Aligha kancja meg nem csikzott. (rl.) D. Csillagos. Csendes mint a csillagos g. D. Csillagvr. Szerencssebb a csillagvri krknl. (Komrom ostromakor a bomba a csillagvr udvarban csak egy krt tallt el, a tbbit nem.) E. Csillagzat. Bkvel jrnak a csillgazatok is. D. - Szerencss csillagzatban szletett. D. Csillog a szeme mint a macsk. S. - Csillog a szeme mint a kan macsk. E. Csimbk. Csimbkot ktk r. (Zsebkendre emlkeztetl.) E. Csimbkot kthetne r. (Hosszu beszdnek vgt vethetn.) E. Csimogat. Nem illik frfinak magt csimogatni. (Cifrzni.) KV.
1669

Csinl. Csinlom a csinljt. (Trfs kromkods.) E. - Csinlt t a torka. (B.) D. - Htszer nzznk, egyszer csinljuk. Ny. 15. - Ki csinlt, hogy be nem szegett. (Nem vagy tkletes. Ruhn vgs munka a beszegs.) E. - Kbl is pnzt csinl a magyar. D. Mskp csinlta mint Prs a fit. (Sket fia volt.) Ny. 2. - Nehz a kutyatejbl sajtot csinlni. D. - kpnyegbl uj dolmnyt csinltat. D. Csincsk belevgi. (Mindennek btran neki megy.) ME. Csinja-binja. Jl tudom csinjt-binjt. Zrinyi Mikls. Csin. Minden csinjt a kar hegyre kiteszi. D. Csinjn beretvlj, mert megszaladsz. M. - Csinjn beretvlj, mert megszaladsz. ME. - Csinjn beretvlj, mert megakadsz. M. Csinogat. A trzsk csak trzsk, brmint csinogassk. E. Csinos. Akkor csinos a bakancsos, mikor a nadrgja rongyos. E. Np. - Te szobd sem csinosabb a msnl. D. - Tisztasg s csinos viselet msodegszsg. E. Csintalan. Eblbn jr csintalan gyerek. (lnok.) D. Csintalan. (Nem csinos.) Ha csintalan a szoba, lusta a gazdasszony. D. Csipa. Csipagyjt. (Here ember.) E. - Trld ki szemedbl a csipt. (Hogy jobban lss.) Pzmn. - A csips szem is idvel kinyilik. D.

1670

Csps. Bolha csps. D. - Mg a bolha cspst sem szenvedheti. (Knyes.) D. - Ritka szab csps nlkl. (Lops.) D. - Szunyogcspsben is meghalhat az ember. D. Csipkebokor. Aggatzik, mint a csipkebokor. E. - Fszkeldik mint a verb a csipkebokorban. S. Csipkefa. Hol csipkefn terem az ra. (Boldog orszg; obsitos mesje.) E. Csipks. Htn boltja, mint a csipks ttnak. (Szegny.) D. - Jrja az orszgot, mint a csipks tt. D. Csipog. Csipogj neki, hadd keljen ki. (Segitsd, hogy kimondhassa, a mit gondol.) E. - Csirke csipog a nd alatt. (Elrult titok a szerelemben, mikor gymlcse mr ltszik.) E. Csp. Cspjn keze, szemetn szeme. (Kevly.) D. Csps. Legdesebb tejbl is lehet csps sajt. S. Csira. Csirjban fojtsd meg a rosszat. S. - Leslt a csirja. (Megalzdott.) E. - Megntt a csirja. (Kevly lett.) E. Csirzik. Ksn vetett buza ksre csirzik. S. - Ksn vetett buza ksbbre csirzik. D. Csiri-biri kan verb, a bolondot kld odbb. S. - Csiri-biri rossz emberek. (Bl M. szerint Mtys kirly mondta a mdiakrl Csallkzben.) E. Csirikol. Ellt madr nem csirikol. (Csiripel.) Ny. 1.

1671

Csiripel. Anyja utn csiripel a verb. D. - Csiripel mint a ndiverb. S. - Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj. E. Csiripel mint a szentkuti verb a nagybjtben. S. - Csiripel mint a verb. D. - Mr a verebek is csiripelik. ME. - Minden aprlkra ne csiripelj. D. - Verebek is rla csiripelnek. E. - Verebekkel csiripelj. E. Csiriz a markodba. (gyetlen; nem tudja megfogni, pl. a lapdt.) E. - Csiriz rg. (Csizmadia.) S. - Csizmadia-legnynek, jl van dolga szegnynek, hat krajcr jr egy htre, az is kevs csirizre. Ny. 2. - Csupa csiriz a fejben. (Ostoba.) D. - Csirizes marku. (Tolvaj.) E. Csiszr. Borcsiszr. D. - Lcsiszr. ME. Csisz el csosz el bocskor. (Vn.) E. Csitt. A te neved: csitt. (Hallgass.) E. - Csitt! gyerek van a hznl. (Ne szlj illetlent.) Ny. 6. - Csitt vsr! bikafings, a ki egyet szl, mind megissza. E. Csizike. rl mint kalitkban a csizike. D. Csizio. rti a csizit. (Hamissgban jrtak.) Ny. 1. - Nem rti a csizit. S. - Tele van kincscsel, mint a csizio jvendlssel. D. Csizmadia. Akkor rl a csizmadia, mikor fradt muzsikust lt. (Tncban kopik a csizma.) Cz. - Csizmadia, isten fia. E. - Csizmadia istenfia sse meg az istennyila. Ny. 9. - Csizmadit fogott. (Megjrta.) E. - Csizmadia-legnynek, jl van dolga szegnynek, hat krajcr jr egy htre, az is kevs csirizre. Ny. 2. - Ember vagy-e vagy csizmadia? (Trfs krds: hogy vagy?) E. - Jl van dolga, mint a csizmadia-legnynek. (L. fent.) S. - Knny a csizmadinak
1672

a fesls. S. - Ne sits, mint a csizmadia a srrt. Ny. 5. - Politikus csizmadia. E. - Ritka csizmadinak j csizmja. E. - Ritkn van j csizmja a csizmadinak. B. - Ugy siet mint a csizmadia a vsrra. Ny. 7. Csizmakapca. Csizmakapcmat sem trlnm hozz. S. Csizmaszr a torka. (B.) B. - Csizmaszrba szllott a btorsga. S. - Csizmaszrba szorult az esze. S. - Nem tlti csizmaszrba a bort. (Megissza; iszkos. Torkba tlti az italt.) D. Csizmatalp. Kemny mint a csizmatalp. E. Csizms. Vkony szr kutynak, kis csizms embernek, sokat kell szenvedni. Ny. 22. Csobaj. Kj a vilg kzepe, Csobaj a vgezete. Ny. 3. Csobdi. Elre, elre, mint a Csobdi lre. Ny. 6. Csoda. A gymnt is elolvad, nem csoda ha a jg. D. - Csoda, egy kis szjbl, hogy oly nagy hazugsg kifrhet. D. - Csudafreg az a bolha, addig szkdcsel, hogy vagy a vizbe esik, vagy a tzbe. Pzmn. - Csuda ha lehel. D. - Csuda, hogy eddig el nem kopott a nyelve. D. - Csuda, hogy nyelvbl csak annyi is maradt. D. - Ha a psztor rhes, nem csuda ha megkoszosodik a nyj. D. - Ha nem kevly a tudska, vilg nyolcadik csodja. D. - Mr minlunk csuda esett, a csiknak lfoga lett. (Korn akar okosnak ltszani. Gnyos.) E. - Nagy csuda hzhjn a gunr. D. - Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhra szll a lud, hogysem napestig ott stl a kakas. Pzmn. - Nem csuda ha a bolha tugorja a tett. D. - Nem csuda, ha az retlen nd meghajlik. D. - Nem csuda, ha megbotlik a vak l. Sz. - Ritka mint a csuda. D. - Szp s j, nem kis csuda.
1673

(Ritkn jr egytt szpsg a jsggal.) D. - Varga vargnak, ha bartja, csuda. D. Csodl. A hzhjra hgott ludat tbben csodljk, hogysem az odahgott tyukot. M. - A kevly szegnyt a man is csodlva nzi. D. Csodlatos mint a harapfog. S. Csodlkozs. A sok csodlkozs tudatlansg jele. K. Csodl. Nincs oly hazugsg, melynek nem akadna csodlja. S. Csomogs. Buzakenyr csomogs, klcsnkrs megads. Np. Csom. A csepn csomt, tojsban szrt ne keress. D. - A crna vgn rstel csomt ktni. D. - Csom van a fltvnl. (Akaratos.) Ny. 1. - Csomt kttt az orrn. Ny. 2. (Haragszik.) Csomt kt az orrra. S. - Csomt kthetne nyelvn. D. - Egy csomba kt vele. Pzmn. - Ember hiba nkl, fa csom nlkl nincsen. Ny. 18. - Ez m a csom! ME. - Ha fel nem oldhatni a csmot, elvghatni. D. - Kkn csomt keres. Pzmn. - Kkn is csomt keres. M. - Kss csomt a nyelvedre. S. - Megkti csomjt. (Derekasan bevgzi a munkt.) Pzmn. - Nem kka, hogy valami csomt ne tallj benne. D. - Nem kt csomt ggjn. D. Csomtlan. Nem mind kka, a mi csomtlan. D. Csonka. Busul mint a csonka vitz. D. - Csunybb a csonka piptl. E. - Mg a csonka-bna sem l mindig otthon. D. - Csonka toronyba zrtk. (Hallra itltk. A budai vr egy rszt csonka toronynak neveztk.) E.
1674

Csonopla. (Bcsmegyei kzsg.) Iszik mint a csonoplai tamburs. (Egymagban.) ME. - Hrman vannak mint a csonoplai tambursok. S. Csontrgs. Fogas ebnek val a csontrgs. KV. - Fogasnak, ebnek val a csontrgs. (Ezen utbbi tbbet mond.) M. Csoportos. Ha utnak indultl, trd, a hol csoportos. Cz. - Se vge, se hossza csoportos szavnak. D. Csorba. A leglesebb ksben is van egy kis csorba. D. - Most egy emberhall nem nagy csorba a vilgon. D. - Vigyz az okos, hogy hirben-nevben csorba ne essk. D. Csorbul. Mi nagyon les, hamar csorbul. S. Csorda. Derk dolog, hrom tehn egy csorda. B. - Egsz csordban az els parancsol. (Bila.) D. - Egy csordban vannak. D. - Egy-kt tehn nem egy csorda. E. - Egy tehn nem csorda. D. - Kt-hrom tehn nem csorda. D. - Kolompos utn bg a csorda. S. - a bika a csordban. ME. - Ritka csorda bika nlkl. D. Csordul. Ha nem csordul is, cseppen. M. - Ha nem csordul, cseppen. E. - Ha csordul Vince, megtelik a pince. (Ha Vince napkor az eresz csepeg, sok bor lesz.) Ny. 3. Csordultig van. (Nem lehet tovbb trni; betellet a mrtk.) E. Csordultig tele van. (U. a.) D. - Csordultig van, mint a bogyiszli bucsu. S. Csorg. Mikor az ember a csorgbl inni akar, meghajol eltte, de azutn htat fordit neki. ML.
1675

Csoroszlya. Idvel a csoroszlya is elkopik. D. - Varghoz viszi a csoroszlyt lesiteni. E. - Vn csoroszlya. S. - Vn csoroszlya, kopott sztk. D. Csk. Cskra ll a szja. ME. - Cskra termett a szja. S. - Flre bajusz, csk r. Ny. 5. - Flre bajusz, mert csk r. Ny. 5. - Flre bajusz, cskot kapsz. S. - Hamis lenynak hamis a cskja. S. Hideg ruha a csk. D. - Illik szjra a csk, mint szegletbe a pk. Ny. 1. - Jobb a szeretnek sebe, mint a gyllnek cskja. KV. Juds csk. E. - Karcsu ruha a csk. B. - Ki cskot vet, szerelmet arat. S. - Knny ruha a csk. D. - Nem esik a csk hiba. Ny. 22. Sr csknak baj a vge. Ny. 5. - Sr csknak b... a vge. ME. Sr csknak gyerek a vge. S. - Szabad a csk. E. - Szapora csknak mi a vge? E. Cska csknak nem vjja ki szemt. E. - Csknak is sok volna. (Hihetlent hazudott.) E. - Fekete mint a cska. E. - Ha frdik is a cska, nem lesz fehr galambb. D. - Hiba frdik a cska, nem lesz fehr galambocska. Np. - Hiba frdik a cska, nem lesz hattyu belle. B. - Varj varjnak, cska csknak, holl hollnak nem vjja ki szemt. S. Cskol. Szegny embertl ne krj klcsn, csunya lenyt meg ne cskolj. Ny. 5. Csri csuknak nincs mja. (A csri szakcsn nagyon szerette a csuka mjt, azt soha sem adta fel a vendgnek, Mtys kirlynak is azt mondotta, hogy a csri csuknak nincsen mja. Mtys megfenyegette, ha fel nem tlalja, akkor a palotai plcnak nem lesz szma.) D. Csva. A hol a csva, ott a tilalmas. D.
1676

Csvl. A kis rka is csvlja a farkt. D. - Csvlja farkt. (Hizelkedik.) E. - Farkt csvlja, mint a rka. D. - Ki csvlja rkafarkt, nem kerli el a csvt. E. - Tudja a rkafarkt csvlni. (Tud a hizelgshez.) D. - Vess az ebnek, csrja farkt. B. Cs. A hol a t, ott a cs. (Kukorica.) Ny. 2. - Rozsds puskacs. D. - Teszi magt, mint kt cs kukorica egy zskban. (Rtarts szegny.) Ny. 3. Csbr. Csbrbl vdrbe. D. - Csbrbl vdrbe hg. M. Csbrrel szunyognak vrt nem vehetni. E. - Egy csep mzhez csbr ept kever. D. - hes diszn moslkos csbrbe is belevj. Ny. 4. - rett szl retlennel egy csbrbe megy. D. - Ki vdrrel, ki csbrrel. D. - Magad csbrjbl vedd a dzsmt. D. - Nehz csbrbl vdrbe szllni. D. - Nem lehet a szunyognak vrt csbrrel venni. D. - Szunyog vrt nem mrhetni csbrrel. E. Vederbl csbrbe. KV. - Vederbl csbrbe hgott. Sz. Csdr. A j csdr vagy megsntul vagy megvakul. E. - A j csdr utoljra megvakul. D. - Hg mint a csdr. D. - Tudja kt kzre ugratni a csdrt. Cz. Csgle. Pokolra kelt mint a csglei knyrgs. B. Cskns. Hrcsgs mint a cskns l. (Mrges.) Ny. 6. Csmr ember. (Undok, rossz.) D. - Csmr fz. (Rossz szakcs.) Sz. - Kivertk a csmrt a htbl. E. - A mely malac sok vlubl eszik, azt sem tudja melyiktl csmrlik meg. Ny. 4. Csrge. sszemegy mint a csrge. Cz.

1677

Csrg a szarka. E. - Csrg mint a szarka. D. - Csrg a szarka, vendg jn. S. - Nem hiba csrgtt a haraszt. Ny. 8. - Felvette a csrg sapkt. (Bolondozik.) S. Cssz. Cserebogr rossz cssze a cserjnek. D. - hes, mintha csszakolban hlt volna. Ny. 2. - Ksznje meg, ha csszkve jut neki. (Hitvny.) K. - Mr ha cssz, hant alatt a lelke. (Minden cssz lop, elkrhozik.) Ny. 2. - Megnyomta a lbt a csszkr. (Nyomorusg rte.) K. - Nha a cssz is lop. E. - Szabadon jr, mint a cssz lova. (Ennek nincs tilos vets.) E. - Studrozik, mint Gyurka cssz kutyja, hogy harapja meg az embert. (Bemenet vagy kijvet.) Ny. 1. Cscs. Tyukmony is megll az asztalon, ha betrd cscst. (Tojs.) E. - Ugy van mint hat macska a zskban, maga a csucsban. D. - Ugy van mint kilenc macska a zskban, maga a csucsban. Ny. 7. Csuf. Csendessg, csuf vendg. Ny. 7. - Csuf dolog, ha vnnek esze ksn rik. D. - Csufot z mindenbl. D. - Knny a szegnybl csufot zni. D. - Nemzetisgnek csufja. D. - Szp a pva, csuf a lba. E. - Ugyan belm vertk a csufot. B. - Vilg csufja. D. - Vilg csufjv tettk. S. Csufol. J trzsk nem csufolhatja a tkt. D. - Knny a szegnyt megcsufolni. KV. - Knny a szegnyt kicsufolni, de nehz felruhzni. Ny. 22. - Knnyebb a szegnyt kicsufolni, mint megruhzni. E. - Ne csufoldjk a koldus, ha szegny. D. Szegny a szegnyt hamar kicsufolja. D. Csufos a hire mint a tatrjrsnak. D. Csufolds. A csufoldst hevenyben legjobb flbeszakitani. Cz.
1678

- Trfs csufolds nyjassgnak tartatik. K. Csuha. Kzelebb az ing a csuhnl. M. KV. Csuk. Ks akkor csukni az istllt, mikor a tehenet mr elvittk. S. - Ks akkor csuknod az lad, mikor mr a tehn oda. E. Pnzes ldt, pinct j csukva tartani. E. Csuka. A halaknak csuka a farkasa. D. - Csri csuknak nincs mja. (L. Csri.) D. - Csuka csukval l. D. - Csukafog tanitotta frszelni az embert. D. - Duna pontya, Tisza kecsegje, Ipoly csukja legjobb bjt, ha szermi borban ftt. Cz. - Fnszradt csuka. (Akasztott.) D. - Hl eltt halsz nem fogja csukjt. K. - Kvr mint a csuka. (Sovny.) D. - Ne fogd hl eltt a csukt. D. - Nem is hal, ha nem csuka. D. - Nincs mja mint a csri csuknak. (L. Csri.) D. - Sovny mint a csuka. D. - Szraz mint a csuka. D. Ugyan megtallta egyik csuka a msikat. (Sovny hzaspr.) Sz. Csuklik, emlegetik. B. - Csuklik, emlegetik a verebek. E. - Csuklik, mint a kit emlegetnek. D. Csuklya. Kin van a bart a csuklytl. D. - Msz, bors, csuklya, sok rosszat elfedez. K. - Msz, bors, csuklya, sok rosszat eltakar. KV. Cukor. Cukrom a boltban, tied a bugyogban. (Szaros.) Ny. 5. des mint a cukor. S. Csulaj minden czgrhez kszn. D. Csunya. rok is van, gdr is van, szp leny is van, csunya is van. Np. - Csunya a ganj, de szp cip terem utna. K. - Csunya a vn parzna. Sz. - Csunya dolog a hboru. Cz. - Csunya lenynak is szp a pnze. E. - Csunya ludmrg. D. - Csunya madr az, mely
1679

sajt fszkbe rondit. S. - Csunya mikor a szunyog khg. S. Csunya mikor a tet khg. S. - Csunya mint a rgi Markalf. (Salamon kirly udvari bolondja.) BSz. - Csunya nagyon: rszeges asszony, rongyos pap, grhes diszn, vn szerelmes s gazdag fsvny. S. - Csunya nz legtbbet a tkrbe. Ny. 20. - Csunybb a csempe pipnl. E. - Csunybb a csonka pipnl. E. - Minl csunybb a majom, annl szebb. E. - Nehz a csunyt szpen kimondani. D. - Nem mindig tkr oka, ha csunyt mutat. E. Szebb a csunya ft, mint a szp lyuk. Ny. 8. - Szegny embertl ne krj klcsn, csunya lenyt meg ne cskolj. (Mert nincs benne ksznet.) Ny. 5. - Szp asszony is ha megvnl csunya idt r. B. Csunyn. Jobb szekren csunyn lni, mint gyalog szpen menni. Ny. 17. Csunyit. Maga fszkbe csunyit. E. - Rossz madr az, mely maga fszkbe csunyit. E. Csupa. Nem sokat r a csupa hallom, mondom. Cz. Csupor. Az els telnek izt megtartja a csupor. B. - Csuporbl iszik. (Sokat iszik, ne lssk mennyit.) E. - Egy csuporban kotornak. Ny. 1. - Fld-csupor, fakanl. (sszeillk.) BSz. - Fld csuporhoz fa-kanl. (U. a.) B. - Kicsiny csupor hamar felforr. KV. Kis csupor hamar felforr. Sz. - Kis csupor hamar forr. D. - Kis csupor hamar fut. Ny. 2. - Picziny csupor hamar felforr. BSz. Kicsiny csupor nagy kanl. D. - Szegnynek mg a csuprbl is kiforr. E. Csurgra ll kalapja. (Be van csipve.) E. Csurig van a bgre vizzel. (Mr most elg.) Ny. 8.

1680

Csurom viz vagyok. S. Csurog. Ha nem csurog, csepeg. D. - Ha nem csurran, cseppen. S. Csusza. Neki esett, mint tt gyerek a csusznak. S. Csuszik mint a hord a korcsolyn. D. - Csuszik, mint a j bor. D. Csuszik mint j uton a szn. D. - Egy sznon csusznak. D. Farsangfarkn csuszik a szn. B. - Farsangfarkn csusz a faszn. D. - Hjazza a kereket, hogy jobban csuszon a szekr. (Veszteget.) Sz. - Hol poharak csusznak, sikamlanak a titkok. D. - Jl megragadd a szerencst, igen csuszs. D. - Mr a msz, ha nem csusz. (Mr az ms, ha nem megy a dolog simn.) D. Csuszt. Skarlt, grnt, nyuszt: Lva, Tata, Csuszt. (Cski Lszl orszgbir diszruhjrl mondottk 1649-ben, jelentve, hogy uradalmakat r diszruhja.) Cz. Csusztat. Nem nyeli hanem csusztatja a bort. D. Csuszog nem jr. (Csoszog.) D. Csutora. Bor-csutora. (Rszeges.) D. - Csutora nlkl is elkel a j bor. E. - Megiszom a j bort csutora nlkl is, lelem a rzsm nyoszolya nlkl is. Np. Csgg rajta, mint lbon az ivka. (Pica.) D. Csri-csavarja a dolgot. S. - Hiba csrd-csavarod. E. Csr. A madarsz sem hint tbbet a csrbe, hanem a mennyivel oda csalhatja a madarat. D. - Az egerek nem sok fszket raknak az csrjben. (res.) B. - Csrben az egr nagy fszket alig ver.
1681

(U. a.) E. - Cstrtk csribe. E. - Htf hetibe, kedd keddibe, szerda szerelmibe, cstrtk csribe, pntek pitvarban, szombat szobjban, vasrnap ktszer az isten hzba. E. - Jobb a teli l, mint az res csr. D. - Tbbrl tbb gyl a csrbe. D. - Van csrjben mind szi, mind tavaszi. (Gazdag.) D. Csrhe. Egy malac nem csrhe. D. Cstrtk. A ki sok zabl cstrtkt tart, hossz bjtre szorul. Cz. - Cstrtk csribe. (L. csr.) E. - Cstrtkt mondott. (Nem slt el a puska; nem sikerlt a terv.) E. - Cstrtkt mondott a puskja. ME. - Cstrtkt vetett a puskja. D. - Cstrtkt vetett a szja. (Hazudott, felslt vele.) D. - Kinek sok zabl cstrtke, sok hamvaz szerdja. E. - Kinek sok zabl cstrtkje, annak sok hamvaz szerdja s bjtje. D. - Nincs mindennap zabl cstrtk. (Bjt els cstrtkn fogyasztjk a farsangi husmaradkot.) Ny. 22. - Nincsen m mindennap zabl cstrtk. D.

D. Olyan mint a nagy D. (Potrohos.) Szchenyi. Dada. Vn dada. (Asszony.) D. Dagad mint bartban az aleluja. Ny. 1. Daganat. Egy kis daganatrt nem kell vgni kezet. E. - Kis daganatrt kezt el nem vgatja az okos. D. Dagaszt. A jl felkelt tsztt knny dagasztani. D. - Egy tsztt dagasztanak. E. - A kenyrnek legjobb dagasztja az isten. D. Dajka. Csecsems korban hat rg dajkja volt. (Telhetetlen.) D.
1682

- Dajka mdjra jllakik a gyermek mellett. (Javt megeszi.) Decsi Jnos. - Dajkarege. - Dajkamese. ME. - Ki vn korban hzasodik, dajkt keres magnak. E. - Nem adja dajka gyermeknek a legjobb falatot. (Maga megeszi a javt.) KV. Dajkl. Dajklta, mint a tiszta buzt a ponyvn. (rizte.) Ny. 21. Dal. Majd elfujja az ebek dalt. (Megjr.) E. - Szomoru dalosnak szomoru a dala. D. Dalls. Ritka francia dalls nlkl. D. Dalol. Dalolnak mintha a hzat fel akarnk venni. D. - Egy regt dallanak. D. - Torban dalolni, lakziban srni. (Nem illik.) D. Torban dalolni, vendgsgben srni nem illik. S. Dalos. A bor meghajtja a dalost. D. - A bor meghajtja a dallt. E. Vilgos felhnek, dalos menyecsknek ne rlj. Ny. 16. - Szomoru dalosnak szomoru a dala. D. Damaki. Hrman sem tesznek egy damaki emberszmot. (Borsodmegyei Damak falu lakosai gyvk.) E. Dancshzi. Hasznl neki mint a dancshzi rektornak a plinka. S. Dara. Szapora mint a dara. D. Darab. Egy mrfld, mg egy darab. (Messze van.) D. - Sok darab fa kivntatik egy szekrcsinlshoz. E. - Sok darab ml kel egy esztend alatt. D. - Szomszd falat jobb darab. D. Darabos. Akrhogy simitjk a darabost, mgis kitetszik. D. Megegyengettk a darabos htt. D. - Ne jrj a daraboson, ha
1683

nyomott uton jrhatsz. D. Darlni. Elment Karabukra ecetet darlni, homokot ktzni. (Karabukova bcsmegyei falu.) Ny. 2. - Sokat darl. (Fecseg.) S. Szapora malom sokat darl. (Sok beszd.) E. Darzs. A pkhln felakad a lgy, de azon a darzs keresztl veri magt. D. - A trvny oly hl, mely a gyenge szunyogot megfogja, a darzs pedig keresztl tri magt rajta. D. - Darzs csipje meg. S. - Darzs derek. (Karcsu.) S. - Darzs-fszekbe nyul. E. - Darazsakat piszkl. KV. - Darzst ne szurklj. M. - Dong mint a darzs a tcskk kztt. E. - Jl megrett gymlcs, melyet a darazsak megdonganak. D. - Kit a darzs megcsipett, a szunyogtl is fl. S. - Megleptk mint darazsak a dgt. E. - Mrges mint a darzs. D. - Sok darzs a legfutbb paript is megli. D. - Vn darzs is megdongja a gymlcst. D. - Vn darzs legalbb megdongja, ha meg nem eszi is a gymlcst. (Vn szerelmesrl.) E. - Zg mint a darzs. D. - Darzs fszket piszkl. B. - Ne bolygasd a darzsfszket, megszr. D. - Ritka mint a darzsmz. D. Darnai. Okos mint a darnai kos. Ny. 14. Darc. Goromba mint a darc. E. Daru. Egy utn mennek a darvak. D. - Grbn hordja nyakt, mint a daru. E. - Lss darvat. (Ritkasgot.) M. - is ltott darvat. (U. a.) E. - Levendula gastul, a hug daru prostl. (Igen fiatal leny s mr van szeretje.) Np. - Tekereg mint sszel a daru. D. Drda. Hozdsza gazdasszony a gyermeket, ne neked a drda. (Felcserlt szerep: frfi vgzi asszony dolgt, asszony vgzi frfi dolgt. Helytelen.) M. - Kard ki kard, drda ki drda. D. - Kezben trtt a drda. D. - rdg lln koholt vasdrda. D. - Sok sgor,
1684

sok drda. KV. Drius kincse. (Sok kincs.) D. - Drius kincse van. B. - Elklten Drius kincst is. E. Dtum hasra. (Esett.) D. - Ha dtom ltom, ha nem dtom nem ltom. (Ha gyvdet fizetsz, birt vesztegetsz, tied a per.) Ny. 10. Dvid. nekelt arrl szent Dvid, el is magyarzta. E. - Hegedlt arrl szent Dvid. E. - Hegedlt arrl szent Dvid, el is magyarzta. D. - Rgen elhegedlte azt szent Dvid, el is nekelte. E. - Hogy is szljak szent Dviddal. (Restellem, hogy kromkodtam.) E. - Szent Dvid tnca. (A ntval megegyez igazi tnc.) E. Deli. Meddig hordd teli, addig leszesz deli. E. Denr. Egy denr, kt denr, neked ebbl kevs jr. Ny. 16. - Egy denr, kt denr, neked ebbl semmi sem jr. S. Denc. Szekr alatt denc kutya. (Baj van; kutya van a kertben. Dencz, kutya nv.) E. Denevr sem madr, sem egr. (Ktkulacsos.) E. - Denevr szrnyakon ide-tova rpds. (jjel csatangol.) D. - Este jr mint a denevr. (Fl a vilgossgtl.) E. Derecske. Becsngetett neki, mint Derecsknek a tatr. (L. becsnget.) D. Dereglye. Rossz haj az, melynek dereglyje nincs. Cz. - Rossz glya az, melynek dereglyje nincs. D.

1685

Derekaljas. Jobb magnak szalmagyat, mint msnak derekaljas gyat vetni. D. Derellye. A szalonnt, ha egyre fstlik is, sem vlik belle derellye. Cz. - Galuska, derellye, kapsok ereje. Ny. 20. Deres l. (Vn.) D. - A kis csik nagy derestl, hmot vonni tanul restl. KV. - Kicsiny csik nagy derestl, hmot huzni tanul restl. Sz. - Margit asszony, deres l, ritkn vlik benned j. Sz. - Oldalrl kti a derest. S. - Oldalt kttte a derest. D. - Szlrl kti a derest. D. - Vrs ember, deres l, ritkn vlik abbl j. Ny. 1. Deres Deresre huztk. (Vers.) ME. - Komor mint a deresre huzott. D. - Jl meghnytatta a derest. D. - Lefektettk a deres lra. D. - Megingatjk az embert deres nlkl is. (Megverik.) D. Megjrta a deresen a lapocks tnczot. D. Derk. A mi derk tzz vlt, nehz eloltani. D. - Derk ember a kmnysepr, azrt nzik annyian. E. - Derk ember a kocsis, hogy elre l. D. - Derk ember a viceispn. E. - Hogyne volna derk, mikor dereka van. S. - Nem derk ebd, melynek vacsorja nincsen. D. - Olyan derk ember, hogy kilenc puszta faluban nincs prja. (Gny.) S. - Rongyosban lgy derk ember. (Szegnysgben.) E. Derk. Nem oly szp a suba ujja bell, mint a derk blse. E. Derk. Beadta a derekt. (Le van gyzve, megadja magt. Birkozk kifejezsrl vve.) E. - Darzs dereku. (Karcsu.) S. Dereka gyertya, keze gmbly. (Szp n.) - Derekt, htt lnynak nem szabad fjlalni. (A munkban, klnben lustnak mondjk.) Ny. 6. - Derkon kell megragadni a dolgot. S. - Eleget raktak a derkra, csak birja. D. - Fejt szeltk le, derekt pen
1686

hagytk. D. - Hogy ne volna derk, mikor dereka van. S. - Kicsiny a mustr, de nagy a dereka. D. - Letrtk taln a derekt is. D. Megegyengettk a derekt. D. - Neki esik a foly dereknak. (Ers.) D. - Nem alhatik, hacsak valakinek derekt le nem ti. D. Volt valaha annak egyenes dereka. (Vn.) D. Derekas dologhoz derk ember kell. ME. Derkszg. Kiesett a derkszg. (Ha a szekr derkszge kiesik, nagy baj van.) D. - Kiesett a derkszg, asszony hajtja a kocsit. (Nagy baj, ha asszony ur a hzban.) Ny. 13. - Kutyafarkbl derkszget ne csinlj. D. Derce. Vadsz kutynak derce is j. D. Der. Borura der. E. - Derre boru. S. - Derre-borura iszik. (rmben-bnatban, mindig.) S. - Nagypnteki der j termsnek jele. S. Derl. Alul derl, bocskor merl. (Es.) E. - Dlrl derl, bocskor merl. Ny. 22. Derlt meleg husvt napjn, megltszik szszel a gazdn. S. Nem leszek n rva mindg, boru utn derlt az g. Np. Derzsen csinljk a tarka borjut. (Csufols.) Ny. 7. Deszka kapu, nagy kutya, ott lakik a j gazda. Ny. 3. - Deszkt rul Fldvron. (Meghalt.) E. - Deszkt rul addig Fldvron. (Mig az meglesz, akkor mr nem lesz.) D. - Deszkt rul mr. Ny. 5. Kopasz mint a gyalult deszka. D. - Kvr mint a hizlalt deszka. D. Lapos mint a deszka. E. - Minl jobban gyaluljk a deszkt, annl simbb lesz. B. - Ngy deszka kz tettk. (Koporsba.) E. 1687

Sovny mint a deszka. D. - Sznja koporsra a deszkt. (Fsvny.) D. - Ugy csikorog mint a deszks szekr. S. Dlceg csikbl vlik a j paripa. B. - Ha dlceg a lovad, legyen j a hmod. S. - Kifogtk a dlcegbl. (Mr olcsbban adja, nem rtarts.) Pzmn. - Zabola, fk, ostor, dlceg lovag megtr. S. Dlben. A retek reggel mreg, dlben tek, este orvossg. Ny. 8. Dlben gyujtasz gyertyt. (Vilgos dologban is ktelkedel.) M. KV. - Dlben is vakoskodik. D. - Dlben kimlt ebd j vacsora. D. Dlben kimlt ebd j vacsora lehet. KV. - Dlben sem ltsz. KV. Fnyes dlben is vakoskodik. S. - Ki dlig kurta, dlutn is az lesz. (Ki milyen fiatal korban, olyan lesz reg korban is.) E. - Ki dlig kurta, dlutn sincs farka. (U. a.) Ny. 7. - A ki dlig eb, kutya az dlutn is. Ny. 16. - A ki dlig kutya, dlutn is az. Ny. 8. - A reggeli vendg dlig, a dli estlig, az esteli reggelig szokott maradni. D. - Belebujik a szalmba, ki sem j dlig. D. - Dlig alv. (Rest.) E. - Ha dlig nem, dlutn sem. (Ha ifjukoromban nem tettem, reg koromban sem teszem). E. - Orosznak csak dlig van esze. (Dlutn rszeg plinktl.) S. - Reggeli vendg nem marad dlig. (Es.) - Reggeli vendg ritkn marad dlig. (U. a.) S. - Ttnak dlig esze. (L. fent.) E. Dleltt. Csak azrt halt meg dleltt, hogy az ebdet ne fizesse. (Fsvny.) D. - Ki kutya dleltt, dlutn is az marad. (Ifju-reg.) S. Dlutn. A ki dlig kurta, dlutn is az. E. - A ki dlig kurta, dlutn sincs farka. Ny. 7 - A ki dlig eb, kutya az dlutn is. Ny. 16. - A ki dlig kutya, dlutn is az. Ny. 8. - Dlutni kzfognak rovs a dija. E. - Ha dlig nem, dlutn sem. E. - Nla gyakorta dlutn van. (Leissza magt.) E. - Szitn ltott sok aranynak, dlutn kzfogsnak rovs a dija. (L. arany.) E.
1688

Dlesti rkra ltalteszi magt. (Leissza magt.) E. Dlibbon aratst keres. Ny. 1. Dlrl derl, bocskor merl. (Es.) Ny. 22. Dr. Bnja bka a deret. D. - Bkra is lesz dr. S. - Bus, mint a drsttte dohny. D. - Busul, mint kinek szljt megcsipte a dr. D. - Csipi a dr az orrt. (Megjrt.) Ny. 2. - Dr utn meghugyozza magt az id. E. - Dr utn nem messze a tl. B. Fl, mint bka a drtl. D. - Idvel, drrel a kkny is megrik. E. Lesz mg bkra dr. E. - Lesz mg a kutyra dr. Ny. 5. - Mely mag a drtl fl, ksbbre kl. D. - Minl nagyobb a dr, annl csikorgsabb az ut. D. - Nehz a dr a bknak. Pzmn. Szomoru, mint a drcsipte dohny. D. Dzsa. Moslkos dzsa. D. Dzsma. Dzsmt kell venni minden szavban. (Hazug; csak minden tizedik szavt lehet elhinni.) D. - Hnyjk-vetik, mint a dzsma a buzt. D. - Hnyjk-vetik, mint a dzsma gabont. D. Kiadta a dzsmt. E. - Magad csbrjbl vedd a dzsmt. D. Mosolyog, mint a dzsma brny. (Keservesen. Dzsmba, tizedbe szemen szedett aljt adtk.) S. - Neki szokott, mint molnr a dzsmnak. (Lopkodsnak.) D. - Szomoruan nz, mint a dzsma brny. (L. fent.) Ny. 5. Dzsml. A bart a bartot meg nem dzsmlja. (Szerzetes a szerzetestl nem keres tizedet.) KV. - Dzsmlni kell szavait. (Hazug.) E. - Kiki magbl dzsml. (Fizeti a tizedet, adt.) D. Kiki maga kdjrl dzsml. (A maga borbl ad tizedet.) ML. Magad kdjrl dzsmlj, ne bntsd a mst. (A magadbl
1689

vgy.) Ny. 1. - Pap a papot nem dzsmlja. (L.: fent.) D. Dikos ember hamar gazdag is. (Tuds, kpzett, tanult.) D. Diksg. Leghangosabb diksgu a fecske. (Szapora beszd.) D. Diktalan. Diktalannak nem val a knyv. (Tanulatlannak.) KV. Dikul. A tbbi dikul van. (Disznsg. Ni trsasgban a frfiak azt, mit nem akarnak, hogy az asszonyok rtsk, dikul mondjk.) Ny. 20. - A tbbi dikul van, nem r rtem. Ny. 3. - Bolondsg a papsg, ha dikul nem tud. D. - Ki dikul tud, a pappal is szlhat. D. - Nehz a papsg, ha dikul nem tud. BSz. - Semmit sem tud dikul, noha eleget jrt az iskola mellett. D. Dicsekszik. Ha eszed volna, nem dicsekednl vele. S. - Ezzel bizony nincs mit dicsekedni. ME. - Ms tollval dicsekszik. E. Okos azt is elhallgatja, a mije van, a bolond azzal is dicsekszik, a mije nincs. S. Dicsret. A felettbb val nagy dicsret s a hazugsg azon egy fnak gai. B. - Jutalom dicsrettel jr. S. - Kiki rmest hallja a maga dicsrett. KV. - Nagy dicsret s hazugsg egy fnak gai. E. - Nem a ki jl kezdi, hanem a ki jl vgzi, rdemel dicsretet. S. - Pnzen vett dicsret, cifra hazugsg. D. - Pnzen vett dicsret uri hazugsg. D. - Rossz ember dicsrete nem nagy becsletedre vlik. Cz. Dicsretes. Nagy dologban az iparkods is dicsretes. B. Dicssg. A dicssg a kerest kerli, a kerlt keresi. D. Dicssg bajjal jr. S. - Dicssg Istennek, bkessg embernek. D. - Ki nem llom a dicssget. (Sok a jbl.) E. - Megunta a
1690

dicssget. (Nem gyzte vgt vrni.) Ny. 15. Dicssges. Nha a szegnysg dicssges. D. - Szegnysg is lehet dicssges. E. Dinnye. Fordulj dinnye, ldulj zsk, jn a trk, majd levg. (Itt a veszedelem, szaladj.) Ny. 8. - Lrinc van a dinnyben. (Lrinc napjn kezd romlani a dinnye. Ez rgen igy lehetett, de mai nap csak akkor kezd javban rni.) E. - Ugy bsul, mint a kinek dinnyefld nem jutott. Ny. 3. Dinom-dnom. Egy kt napi dinom-dnom, holtig val sznombnom. (Lakodalom.) D. - Ej dinom-dnom, tlts, bizony nem bnom. D. - Hrom napi dinom-dnom, holtig val sznombnom. (L. fent.) Sz. - Jaj dinom-dnom, ha meghalok sem bnom. B. - Jaj dinom-dnom, mig lek is bnom. B. - Rvid dinom-dnom, hosszu sznom-bnom. Ny. 4. Diogenes bolond volt, hogy res hordban lakott. D. - Tele hordban lak Diogenes. (Rszeges.) D. Di. A j meg a di. E. - Akkor mr idt doblnak csontjaimmal. E. - Di van alul. (A java.) S. - Di trve, az asszony verve. (J.) S. Dit trne homlokn, ugy szereti. BSz. - Egy frges dit sem adnk rte. E. - Ez j, meg a di. S. - Feje mint egy hord, esze mint egy di. E. - Feltrte nagy nehezen a dit. D. - Frges di. D. - Frges mint a di. D. - Kemny diba harapott. E. - Kihullott mint tokjbl a di. D. - Nem r egy frges dit. D. - Trd meg a dit, ha belt meg akarod enni. BSz. - res di, res pohr, ha eltrik sem nagy kr. E. - res mint a frges di. D. - Zrgs di, mogyor, sr gyermeknek val. S. Difa. A difnak verssel veszik hasznt. D. - A pnz s difa
1691

verve j. (A pnz lire verve, kimlve j.) D. - Adjon isten minden jt, difbl koporst. (L. ad.) E. - Adjon isten minden jt, felesget szpet, jt, difbl koporst. (L. ad.) D. - Azt gondolja v mint a difig. B. - Difa verve j. S. - Difnak, szamrnak, asszonyembernek verve veszik hasznt. KV. - Ne verd a dift, mely b gymlcst d. KV. - Oly kevly mintha v volna a difig. M. - Olyan kevly mintha v volna mind a difig. KV. v mind a difig. (Gazdag, kevly.) D. - Rtartja magt, mintha v volna a difig. E. Dihj. Dihjba szoritva. (Rviden.) E. - Mintha dihjban jrna. E. - Nincs annyi esze, mennyi egy dihjba belefrne. E. - Zrg mint a macska a dihjban. E. Dis. (Disdi jtk.) Nem jtszik mr dist. (Mr nem gyermek.) B. - Nem disdi mr a jtk. (U. a.) D. Diszeg. Kjon, Kgyn nincsen kenyr, Diszegre jr a szegny. (Kj s Kgya hatra igen kicsiny, s a mi van az is fldbirtokos urak.) Ny. 3. - Megesett neki a diszegi vsr. (Krosodott.) Np. Megesett m neknk a diszegi vsr. (krt eladta, rt elitta: se pnz, se poszt!) Sz. Disznalom. A disznalmot is el akarn adni. (Fsvny.) E. Eladja a disznalmot is. D. - Mg a disznalmot is el akarja adni. KV. Disznbr. Nehz a disznbrbl szattynt ksziteni. D. - Terjed a becslet, mint a disznbr a tzn. (Kituddott a gaztett.) Ny. 5. Disznhus. Mindenbe j, mint a disznhus. (Hizelg.) Ny. 3. Mindennel j, mint a disznhus. E. (U. a.)

1692

Disznlb. Itt a kezem, nem disznlb. (Kezemet adom r, szavamnak llok. Alku.) E. - Miatynk isten, disznlb. (Lleknek imdsg kell, testnek tel.) E. - Nha a disznlb is elsl. Ny. 3. Sodrfa nem disznlb. (Vers nem tel.) E. Disznl. Csak ne dolgozzk, ellakik a disznlban is. D. Disznlon cserpfedl. E. - Disznlat cserppel ne fedj. D. Disznlra cserpfedl. D. (Pazarls; nem is j, tlen hideg, nyron meleg.) Disznpsztorsg. A kansz-bojtr is ksre r a disznpsztorsgra. D. - Disznpsztor haragszik s a falu nem is tudja. (Senki sem trdik szegny haragjval.) S. Disznserte. Ugy ll a haja, mint a disznserte. E. Disznszj. Disznszjjal kttte az ersznyt. (Fsvny, irigy.) D. Disznszv. Ha van disznszved. (Elsznt, szvtelen.) A diszn a maga klykt is felfalja. E. Diszntor. Sok diszntor esik meg addig. (Mg sokra lesz az.) D. Divat. Az arany elveszti divatjt, ha kezedbe fogod. (Rossz mindent rosszra fordit.) D. - Divatjban van a munka. (Munkaid van.) B. Divn. (Tancskozs.) Mihez karddal frhetsz, nem kell ahhoz sok divn. KV. Dob. Egy bolond oly kvet dob a ktba, hogy szz okos sem veszi ki. E. - Egyszer dobi, msszor kopi. (Egyszer dobja, msszor kapja.) Ny. 4. - gre kvet ne dobj, mert fejedre fordul. KV. - Gyngyt
1693

nem szoks a disznk el dobni. (Szentirs.) S. - Ki tged kvel dob, dobd vissza kenyrrel. (Szentirs.) S. - Nagy kvet dob a ktba. S. - Ott marad a hov dobjk. (Birkatrelm.) E. Dobl. Akkor mr dit doblnak csontjaimmal. E. - Ki mst srral dobl, bemocskolja magt. S. - Kinek vegbl van a hza, ne dobldzk kvel. (Nmet.) S. Dobi. Jllakott mint a dobi kutya a lki piacon. (Kidobtk, kilktk.) S. Dobol. A mit sipolva nyert, elvesztette dobolva. (Aprnkint szerezte, egyszerre elvesztette.) D. Dobsz. Dobszra megy ott. (Ott nagy a rend.) D. Dobos. A dobosra is mrgeldik, hogy jobban nem veri. D. Dobosnak termett. (Kicsi zmk.) E. - Megfeszitette hast, mint dobos a dobot. (Sokat evett.) D. Dobog. Ugy dobog a szive, mint a ricsi kuty. (Fl, szkl.) Ny. 7. Dobos. Pislog, mint a Dobos harcsja. (Rosszban tri fejt. Dobos, halsz csald neve.) Ny. 1. Dobozi. Add meg magad Dobozi. (Vged van, nincs menekls.) Kisfaludy S. - Izzad most Dobozi. (Dobozi nev tiszttartt a jobbgy bevdolta a fldes rnl, ez levelet kldtt ltala a tiszttarthoz. A jobbgy elre rlt, hogy fog a tiszttart megijedni, pedig a levlben az llott, hogy veressen az rulkod jobbgyra huszont botot, s igy nem Dobozi, hanem az rulkod izzadott.) A ki msnak vermet s, maga esik bele. D.

1694

Dcz. ll mint Dczban Sz. Ferenc. (Mozdulatlan mint a szobor.) Ny. 9. Dczi. Fizess Dczi, ha van a lda fibl. Ny. 6. Dczin ldjban van. (Nincs helyn.) Ny. 2. - J helyn van, mint a Dczin ldja. (Fldn.) Ny. 6. Dohny. Bihar-vrmegybe, Debrecenbe piprt, Szegedre dohnyrt. (Itt van a legjava.) B. - Bir htn vgott dohny. (Nagyjbl vgzett munka.) B. - Bs mint a drsttte dohny. D. - Debreceni pipa, szegedi dohny, kassai tubk. ME. - Debrecenbe piprt, Szegedre dohnyrt. E. - Ilyen a vilg, kimarkolja a dohnyt. (Elszerettk a szp felesget.) Ny. 6. - Huncut a vilg, kimarkolja a dohnyt. (U. a.) Ny. 2. - Kevs a vgott dohnya. (sz.) Ny. 7. - Kimarkolja a dohnyt ms zacskjbl s a magba teszi. (nz.) E. - Kitelik a, ha a dohnybl nem, a krbl. Ny. 5. Kiparancsolja az isten, mint Vidnak a dohnyt. (Lesz-e dohny Vida? Lesz, ha isten d. Adott is neki.) Ny. 11. - Nagy pipju, kevs dohnyu. E. - Ne piplj, ha nincs dohnyod. Ny. 7. - Nem r egy pipa dohnyt. E. - Nincs vgott dohnya. (Jzan esze.) Ny. 2. Szegedre dohnyrt. E. - Szomoru mint a drcsipte dohny. D. Dohnymag. Annyi mint a dohnymag. E. - Apr mint a dohnymag. D. - Az elszrt dohnymagot nehz felszedni. D. Dohnyoz mint a trk. E. - Egy hlyagbl dohnyoznak. D. Dohog mint a terhes felh. Ny. 11. Dohos lisztet nem szeleli az okos, mert a mi j vagyon benne, azt is elveszti. D.

1695

Doktor. A gyarmati sintr legyen a doktorod. (Knoz.) Ny. 1. - Bizd papra lelkedet, doktorra testedet, proktorra peredet: pokolba leled helyedet. (Legyen magadnak is gondja magadra, egyedl a pap imdsga nem dvzit stb.) Ny. 1. Dolmny. Egyik dolmnyszr, a msik szrdolmny. (Egyik eb, a msik kutya.) B. - Fak kocsi, kender hm, nemes ember, szrdolmny. (Szegnysg.) D. - Hints kocsi, kender hm, neme ember, szrdolmny. (Uri pompa, koldus konyha: szegnysg.) D. - Hints kocsi, kender hm, herceg rfi, szrdolmny. (Bukott fldesr.) D. - Kank nem dolmny. (Rvid szr nem dolmny.) D. - kpnyegjbl uj dolmnyt csinltat. D. - Rongyos dolmny, okos legny. (Tudsok szegnyek.) E. - Rongyos dolmnyban is van okos legny. E. - Szrdolmny vagy dolmnyszr. E. Szrdolmny vagy dolmnyszr mindegy. D. Dolgos. A hamar ev j dolgos. D. - A j mess ritkn j dolgos. D. - J tncos rossz dolgos. E. - Kt pofra eszik, mint a dolgos betyr. (Szolgalegny neve az alfldn.) D. - Mely szolga sok mest tud, ritkn dolgos. S. - Milyen a dolgos, olyan a bre is. D. Dolgozs. Gyermekhez jtszs, legnyhez dolgozs. E. Dologkerl. A dologkerl hamar koldulsra jut. KV. - A dologkerl nem sok kalcsot eszik. KV. - Dologkerl mint a papok szolgja. Sz. Dologtalan. A hol a szolglk cifrk, dologtalan a gazdasszony. D. - Cifra szolgl, dologtalan asszony. S. Domb. Apr homokrl vlik a nagy domb. D. - Dombrl a skra knny lehemperegni. D. - Ez az atyafisg kztetek: egyik a dombra, msik a vlgybe rakodott, eljtt a zpor es,
1696

szehordotta ket. D. - Kit a dombon nem rmest ltunk, olyat a vlgybe tasziglunk. D. - Kutya is a dombra szarik. (Gazdagnak kedvez a szerencse.) E. - Legyalultk a hti dombot. (Megvertk.) D. - Nehz a dombra visszahemperegni. D. - Olyan az atyafisg kztk: egyik a dombra rakodott, msik a vlgybe s a viz sszemosta. B. - rdg is a dombra tojik. (Gazdagnak kedvez a szerencse.) E. - A lapost lepi a mnes, a dombost nem szereti. Ny. 18. Domika. A turra vizet ntnek, domiknak mondjk. E. - A turra vizet ntnek, domiknak mondjk; a parasztra kardot ktnek, katonnak hivjk. D. Domoszli francia. (Hitvny tot katona.) BSz. Dong mint a bogr. D. - Dong mind a darzs a tcskk kztt. E. res hord jobban kong, hes dong jobban dong. Ny. 1. Donga. Nagy az ble, de vkony a dongja. D. - Nagyhir, de vkony dongju. D. - Vkony dongju. (Gyenge testalkotsu.) E. Dongs. Mhdongs nlkl mzet nem vehetni. D. - Ritka nagy lgy dongs nlkl. D. Dong lgy. ME. - res hord jobban kong, hes dong jobban dong. Ny. 1. Dorong. A ki bottal kszn, annak doronggal felelnek. Ny. 4. Dorongot vetettek elibe. (Akadly.) E. - Eltte a hajszl is dorong. D. - Ha a pofoncsapst elszenveded, mskor dorongot hoz rd. Cz. Dorgl. Ki mst dorglni akar, maga feddhetlen legyen. E. - A pap
1697

is azt dorglja, a mit szeme lt, fle hall. E. Dorgls s vessz, csak ne legyen ks, - jt nevel a gyermekbl. KV. Dork. llj meg avval a krszttel, hadd hugyozzk Dork nni. Sz. Doromb. Hzi doromb. (Prleked felesg.) E. Dorombol. Ne dorombolj mint a macska. (Hangosan beszlj.) Ny. 5. Dorozsma. Hegyes mint a dorozsmai tur. D. - Helyn van, mint Dorozsma. ME. - Rug, vg, mint a dorozsmai tehn. S. Dzsa. Anticiplta mint Dzsa a macskt. (Dzsa nev ember ltta, hogy a macska az ablaknak ugrik, hogy ht ez be ne verje, maga verte be eltte. Megelzi a bajt, de nincs ksznet benne.) E. - Megelzte mint Dzsa a macskt.) (U. a.) S. - Mosolyog mint Dzsa a moslkra. Ny. 1. Df mint a szarvas. D. - Ember vagy kecske, megdfted a juhot. (Gyngn hatalmaskodni nem nagy dicssg.) E. - Ujjval is keresztl dfi az embert. D. Dghall. hsget dghall szokta kvetni. KV. Dghus. A cigny sem rgja a dghust hiba. (Hanem mert msa nincs.) B. Dgls Szamr-dgls, pap-hall ritkn esik. Ny. 2.

1698

Dgrvson van. (A juhsz a beteg birkt rvson megjegyzi.) Ny. 14. - Ha a juh szomorun legel, dgrvson van. Cz. - Rgen van immr dgrvsra metszve. D. Dglik. Akkor rugdaldzik legjobban a kecske, mikor meg akar dgleni. D. - Annak dglik, a kinek van. (Cigny vigasz.) Ny. 6. - Azt sem tudja, mitl dglik a lgy. (Mi az des, mi a j.) D. - Ha marad, gazdnak; ha dglik, kutynak. (Ha a malac megmarad, a gazda haszna, ha megdglik, a kuty.) Ny. 3. - Dglik. (Lustn hever.) E. - Jl tudja a cigny, mitl dglik a lgy. (Mi a j.) E. Kecske is legtbbet rugdaldzik, mikor dglflben van. E. - L dglik, hm rl. Ny. 7. - Mg addig l dglik, hm rl. (Messze tervezgets.) Ny. 7. - Nem dglik meg a diszn a maga alomjtl. K. - Ott dglik, a hol van. (Cigny vigasz.) S. - Szpen dglik a marha, olcs lesz a br. D. - Tudja mitl dglik a lgy. Ny. 15. Tudjuk mr, mitl dglik az eb. (A jllsben a kutya is megvsz.) D. - Vagy hever, vagy dglik. D. Dgltt. A dgltt eb meg nem marja az embert. D. - A dgltt oroszlnt a szamr is rugdossa. D. - Annyi haszna, mint dgltt lovon a patk. D. - Annyi haszna, mint dgltt lovon a patknak. E. - Annyit r, mint dgltt lovon a patk. Ny. 5. 8. - Cigny is addig szoktatta lovt a koplalshoz, mig beledgltt. E. - Dgltt lgy. E. - Dgltt mh mzet nem hord. D. - Dgltt mh nem d mzet. E. - Ertlen mint a dgltt oroszln. D. - Feltekerte eszt, mint dgltt borju a farkt. E. - Luternus cigny, klvinista kmives, okos orosz, dgltt szamr, ritkasg. S. - Pondrs mint a dgltt kutya. D. - rdg vigye a kposztt, ha a diszn eldgltt. E. - Tekeri az eszt, mint dgltt borju a farkt. Ny. 1. - Ugy ll a szeme mint a dgltt birknak. D. - Zld lovat, okos oroszt, klvinista molnrt, dgltt szamarat ltni, ritkasg. E. Dlte. Elfnak dltt vrja. (rksget vr.) E. - Elfnak nehz
1699

dltt vrni. Ny. 18. - Nehz a vn fnak dltt vrni. Ny. 6. Dl. (Dl.) A dl egek sem vehetnk ki szivt. (Rettenthetetlen.) D. - A dl hegyet villval megtmaszthatn. D. - A dl falat is megtartan vllval. D. - A dl tornyot nehz megtmasztani. D. - A fa ott marad, a hov dl. Ny. 4. - Csvba dlt. (Rszeg.) Ny. 2. - Dl mint a zabkve. Ny. 3. - Dl fhoz ne tmaszkodjl. E. Dl falhoz ne tmaszkodjl. ME. - Dlve eszik mint a marha. (Rest.) D. - Hanyat dlt. (Rszeg.) D. - Hosszu zsk knnyen dl, a kurta felfordul. K. - Nekidlt a fnak, taln ki akar dlni. (Rest.) D. - Nekidl az asztalnak, mint kr a jromnak. D. - Nha a tmasz is megdl. E. - Okos gazda, ha dlni kezd hza, elbontja. Dledk. Eddig a dledkeit is elhordtk. (Rom.) D. Dleszkedik. Neki dleszkedik, mint egsz telkes gazda. Cz. Dme. Megtaknyosodott. Dme. (Rszeg.) D. - sszement mint Dme gatyja. Ny. 14. Dmtr, a tl rtok tr. S. - Neki mindennap Dmtr napja van. (Bizonytalan a sorsa; juhszok esztendeje Dmtr napjn telik ki.) D. Drgs. ppen az nem hallja a drgst, kire a mennyk lecsap. S. - Olyan mint a drgs, mindg megy. Ny. 6. - Drg mennyk. D. Drglfa. Nincs oly rhes diszn, hogy ne akadna drglfja. (Csunya nnek is akad szeretje.) Ny. 2. Drglzni. reg csont is szeret fiatalhoz drglzni. S. Drmg mint a fazekas kutyja. S.
1700

Drg. Hadd drgjn, csak ne ssn. B. Dragonyos. Garzda mint a rszeg dragonyos. E. Drgl. A penszes bort is drglja. (Fsvny.) D. Drgn. A fsvny gazdasszony mindent drgbban vesz. D. Drgn rulja a disznbrt. D. - Drgn szerzett rm rmm vlik. S. - Drgn szerzett rm hamar rmm vlik. D. - Drgn szerzett rm hamar leszen rm. BSz. - A mit ember drgn szerez, legkedvesebb. E. - J nevels sohasem esik drgn. BSz. Drgasg. A sok pnz is tehet drgasgot. D. Drgelyi. Sem nem rt, sem nem hasznl mint a drgelyi vendgsg. Ny. 22. Drt. Isten ltesse a ttot, hogy ne hordja a magyar a drtot. Ny. 5. - Ugy mozog, mintha drton rngatnk. S. Drtos is az isten kenyert eszi. Ny. 5. - Jrja az orszgot, mint a drtos tt. S. Duda. Dudaszl. (res beszd.) ME. - Az sz haj dudazaj, de a rnc mr nem tnc. (Fiatalon is lehet megszlni, de a rncos arc a vnsg jele.) D. - Egy duda mellett sok j tncolhat. D. - Egy dudra ugranak. D. - Felfujtk, mint az olh dudt. B. - Fel van fujva a duda, egyszeriben megered. D. - Fujd fel dudnak. S. Hna al fogta, mint Karacs Mrton a dudt. Ny. 3. - Kesereg mint a Baranyi dudja. Ny. 4. - Kicsi hibval a duda is szl. S. - Kicsi hibval a duda is jl szl. Ny. 3. - Knny a dudt felfujni, de nehz billegtetni. D. - Kzs mint a balogi duda. Ny. 22. - Minek
1701

olyan duda, a mi nem szl. E. - Nem a sok dudasz, hanem a sok kapa termeszti a szlt. D. - Nem lesz abbl duda. E. - Nyszrg mint az olh duda. S. - Olyan mint a duda. (Nagyon jllakott.) E. Tele van szval, mint duda szllel. D. - Ugy be van rugva, mint a rc dudja negyvennyolcban. Ny. 23. Dudl. A hogy dudlnak, ugy kell tncolni. KV. - Keztyben ne dudlj. D. - Majd megtanitlak keztyben dudlni. E. Duds. Kt duds egy kocsmban. KV. - Kt duds egy csrdban, kt asszony egy konyhban. ME. - Kt duds nem fr meg egy csrdban. E. - Duds lesz pokolban. (Kis frfi nagy nt vett felesgl.) Ny. 2. - Nem illik kt duds egy kocsmra. Sz. - Nem j egy kocsmn kt duds. KV. - Sipos, duds, trombits. (Bolond banda.) E. - Ugy rl, mintha lbnak minden ujjn egy olh duds lne. D. Ddol. Azon regt ddolnak. M. - Egy regt ddolnak. D. - h a jllakottal nem egyarnt ddol. D. - Fingnak se fle, se farka, mgis ddolva jn a vilgra. E. - J ddol, j kppent. (Iv.) KV. - J dudol, j hrpent. ME. - Kinek szekere farkn lsz, annak ntjt ddoljad. KV. - Knny annak ddolni, kinek apja nekelt. (Szerzett.) D. - Mint atyk ddolnak, fiak ugy tncolnak. (A mit az regebbek tesznek, azt az ifjabbak utnozzk.) KV. Ddols. A ddols szerint kell tncolni. B. Dudva. Dudvt hny a tkre. E. Dugba dl. E. - Dugba dlt, mint az ivnyi ember kutyja. B. Dug. Keresztl dughatod a t fokn. D. - Mindent ms bgybe ne dugj. D.
1702

Dugdos. Eleget dugdosta, de orrra talltak. (Kerlte a verst, de nem kerlte el.) D. - Kitetszik a rka farka, akrmint dugdossa. D. Dug. (Dugasz.) Ecetes kors megtallta a dugjt. B. - Kalamsz dugasz. D. - Kihuzta az rdg a dugt. (Egyszerre sok vendg jn.) Ny. 14. - Kihuztk a dugjt. (Srn jn.) Ny. 2. - Megtallta zsk a foltjt, ecetes kanta dugjt. Ny. 2. - Zsk meglelte ftjt, ecetes kors dugjt. S. - Zsk meglelte foltjt, olajos kanta dugjt. E. Dl. Veszett orszg az, kit szamron dlnak. KV. Dl-fl magban. D. - Dl-fl mrgben. D. - Egyik dl, msik fl. D. - Dl-fl magban, mint a vadkan. B. Dupln fog, mint a korcsmros krtja. S. - Duplt fog a krtja. ME. Duri. Felkttte a duri bocskort. (Haragos.) Ny. 2. Durva mint a hetes vszon. S. Ds. A dsok nem sok uralkodnak. Cz. - Dsnak s szegnynek sorst Isten vlasztja. E. - Dsnl is gazdagabb. D. - Knny szz dsnak egy arany. D. - Soknl tbbje van a dsnak. D. - Szegny ember halla srga, dsok piros szokott lenni. (Szegny hallt insg, dst bsg okozza. Guta.) K. - A dsgazdag ember kvr krt hizlal. D. - Apjrl semmi sem maradt, maga sem keresett semmit, mgis dsgazdag. (Lop.) D. - Ha annyi pnze volna, mint szava, dsgazdag volna. D. Dusks ember. (Bsgben frd.) D.
1703

Duzzog. Fellt a duzzogra. (Kis pad a kemence mellett, onnt parancsolgat.) Ny. 2. Dhs. A mely ebet meg akarnak lni, dhs nevt kltik. KV. Dhs mint a kittt farkas. (Kivert.) Ny. 3. Dl. Egy dl fldnyi. D. Drgs. Jl tudja a drgst. (A jrs-kelst hivatalos helyen.) E.

E. Adjon Isten hrom e-t: eszet, ert, egszsget. E. Ebadta. Adta ebadtval fr ssze. E. Ebanya terhe. D. - Ebanyban fogantatott. D. Ebatyafisg. Cicnak macja, kutynak ebatyafisga. Ny. 6. Ebbr. Ebbrbe ltztt. KV. Ebcsont beforr. E. - Ebcsont beforrad. Ny. 7. - Ebcsont beheged. E. - Ebcsont hamar beheged. D. - Ebcsont sszeforr. D. - Ebcsont hamar sszeforr. D. Ebelad. Ebeladban hagyta felesgt. (Ugy elhagyta felesgt, hogy nem is gondol vele.) BSz. Ebendes kutyndes. D. Ebestl, macskstul. (Mindenestl.) E. - Ebestl, macskstul oda van. KV. - Ebestl, macskstul oda lett. D. - Ebestl, macskstul
1704

oda lett a gazda. D. - Ebestl, macskstul, minden pereputtyostul oda van. Sz. - Ebestl marhstul oda van. Sz. Ebsz. Kutyapecr. D. Ebesfalvi. (Rossz ember.) D. Ebfi, kutyafi, komondorfi. D. - Ebfiadzotta. D. Ebfuts. Egy ebfutson van. (Egy tvedsben, bnben van.) E. Ebhall. Ebhalllal vesszen el. B. Ebbj. Ebhjjal kentk az alfelt. KV. Ebhelye. D. - Ebhelye, mi nem az n dolgom. B. Ebhendi. (Semmireval.) D. Ebijeszt. Elrt az ebijeszt pntekre. (L. eb.) D. Ebkapor. Szapora mint az ebkapor. D. Ebkendi, ebugatta. E. Ebkrdi uram! (Lenzleg; nem trdik vele senki.) D. Ebkrdinek kutya a felelete. (U. a.) D. Ebklyk. Nha elhnyt ebklykbl vlik a j kutya. D. Ebkonyha. Ebkonyhra szorult. B. Eblb. Cselefinta, eblbon jr. (Hamis.) Sz. - Eblbon jr. KV. 1705

Eblbn jr csintalan. D. - Eblbon ne jrj. (Rosszban ne sntiklj.) D. - Eblbon, kutyakzen jr. D. Eblnc illene nyakravaljnak. D. - Eblncon vannak mind a ketten. D. - Eblncot ktttek egyms kztt. D. Ebl. Ebet csak eblvel kell fzni. Ny. 2. - Eblvel fzik az ebet. E. Ebmars. Ebmarsnak kutyaszr az orvossga. D. - Ebmarsra kutyaszr. B. Ebnyak ember. (Konok.) D. Ebrd. Akaratos menyasszonynak ebrud a farra. D. - Ebrdon kidobtk. ME. - Ebrdon vetni ki. (A torkos kutyt a konyhbl ugy zik ki, hogy az ajtban kt ember rudat tart, s mikor a megszorult kutya azon t akar ugrani, a levegbe feldobjk. M. Ebrdon kivetettk a tancsbl. (Gyalzatosan kikergettk.) D. Ebsgor, kutyakoma. E. Ebszar. Fogadatlan prktornak ebszar a fizetse. ME. - Kt ebszarnak egy a bze. D. - Kikopott, mint ebszar a hbl. D. Ebszj. Ne higyj ebszjnak. D. Ebszij. Ebszijjal kttt ersznye van. (Fukar.) Sz. Ebsziv. (Szivtelen.) D. Ebszoks, kutyaszoks. E. - A sveges asszony, ebszoks. (Ha asszony ur a hzban, az rossz.) D.

1706

Ebszolga, kutyagazda. B. Ebszl sem terem kertjben. (Szegny.) D. - Ebszl sem terem kertedben, mgis borban vlogatsz. KV. - Ha ebszld sincs, ne vlogass a borban. D. Ebszr. Feltallni szrin az ebet. E. - Ebmarsnak kutyaszr az orvossga. D. - Ebmarsra ebszr. B. Ebszlte. (Kutyafajzat.) D. Ebugats. A vn ebugatsra nha kitekints. D. - Ebugats nem hallik a mennyorszgba. KV. - Ebugatsra ne hajts. D. - Ebugatsra nem hajt a paripa. D. - Nem rt az ebugats a holdnak. Ny. 2. Ritka kutya ebugats nlkl. D. - Szamrbgs, ebugats nem hallik a mennyorszgba. E. Ebtartotta zsivnya. D. Ebugatta tt klnce. (Klyke.) D. Ebvsr. Egyszer volt Bcsben ebvsr. (L. Bcs.) E. - Csak egyszer esett Bcsben ebvsr. D. Ebedi. Lemondott, mint az ebediek az esrl. Ny. 23. Ebdel. Csillagot nz vacsorra, napnl ebdel. (Koplal.) E. Ebdelj s megltod mi lesz a maradk. E. - Napnl ebdelt, holdnl vacsorlt. (L. fent.) S. - Otthon is jllakott, msutt is ebdelt. D. Ecet. Ecetre maradt. E. - Ecetre val. (Savanyu bor.) E. - Ecettel nem fogunk legyet. Ny. 2. - Ers mint a srecet, kilenc itce egy
1707

fzet. E. - Elment Karabukra ecetet darlni, homokot ktzni. (Karavukova Bcsmegyben.) Ny. 2. - Gyngy olvad ecettl. KV. J borbl j ecet lesz. B. - Kanl mzzel tbb legyet foghatni, mint egy hord ecettel. S. - Knny a borbl ecetet csinlni, de nehz az ecetbl bort. D. - Knny borbl ecetet csinlni, de az ecet borr nem vltozik. Pzmn. - Knny a j borbl ecetet csinlni. Pzmn. - Milyen az asszony, olyan az ecet. D. - Olyan j a bora, mint a legjobb ecet. D. - Tokorcsra mennek ecetet rlni. (Tokorcson vad gymlcsbl ecetet csinltak, s azt buzrt cserltk.) D. - Tokorcson ecetet rlenek. B. Ecetgy a gyomra. (Iszkos.) D. - Lesz belle ecetgy. (Klcsnvevs savanyu dolog; nem segt.) E. Ecetes gyomr. BSz. - Ecetes kors megtallja dugjt. (Csunya lny is akad szeretre.) B. - Fogytn van az esze, mint az ecetes bor. D. - Megtallta zsk a foltjt, (ftjt) ecetes kanta dugjt. (L. fent.) Ny. 2. - Tlts az ecetes korsra, eljn a man, elviszi korsstl. D. - Zsk meglelte foltjt, ecetes kors dugjt. ME. Edny. Eb a konyha edny nlkl. D. - Nem kell arany ednyt pad al tenni. Cz. - Gonoszsgnak jeles ednye. ME. - Ravaszsgnak jeles ednye. D. - Rossz edny nehezen trik el. KV. Edzs. Vargt kri az acl-edzsre. D. Egerszegi. Katakul, mint az egerszegi mennyk. Ny. 3. - tlhatol, habatol, mint az egerszegi mennyk kalakol. Ny. 6. Egersz. A macskafi egersz. D. - A macskafi rmest egersz. D. A macskt egerszni tanitja. D. - A macskt egerszni ne tanitsd. D. - Fit a macska egerszni tantja. D. - A macsknak fia is rmest egersz. E. - A macsknak mg a klyke is rmest
1708

egersz. KV. Egerszs. Anyjtl tanulja az egerszst a kis macska. D. Egsz. Azt akarja, hogy jllakjk, brny is egszen maradjon. KV. - Egsz letben rmanya. D. - Egsz teste nyelv. D. - Egy napot egsz esztendnek gondol. D. - Egy rhes birktl koszos lesz az egsz nyj. S. - Elolvasta az egsz biblit. (Kevly.) D. - Ha ujjat nyujtanak is ne fogj egsz kezet. D. - Jobb az egsz mint a fl. E. Jobb egy marok szerencse, mint egsz puttony sz. D. - Kis lyuk a tork, mgis egsz falut elnyelhet. D. - Kis ujjod mutatod, egsz kezed kri. E. - Magda Magdnak, Magda egsz vilgnak. (Fecseg.) D. - Nehz egy kortytyal az egsz Tiszt benyelni. D.. Nha egy sz egsz hboru. D. - Nha jobb a fl, mint az egsz. (Jobb felnyit enni, mint ktannyit.) D. - Nyelve legfrissebb az egsz testben. D. - rm vigassg egsz lete. D. - Tbb az egsz, mint a rsz. E. - Utna indul az egsz vrmegye. (Okos.) D. Egsz nap. Akr egsz nap egy szt se szlj mellette. D. - Egsz nap a hti brn. (Rst.) D. - Egsz nap a kldkt vakarja. D. Egsz nap a kuckban. D. - Egsz nap a tkit vakarja. E. - Egsz nap azon van, mit vessen a szjba. D. - Egsz nap az utcn jrva dolgozik. (Naplop.) D. - Egsz nap sitozik, mint a Pruszkai gyereke. D. - Egsz nap dolgozik, mgsem mozdit semmit. D. Egsz nap keresztben lba. (Rest.) D. - Egsz nap olvassa a pnzt. D. - Egsz nap prdikl, mint a pap. S. - Egy slt mlrt elalszik egsz nap. D. - Ha pap volna, egsz nap prdiklna. D. Megmarad egsz nap egy ll helyben. D. - Van egsz nap dolga tgas ggjnek. D. Egszen. A kutat sem lehet egszen kimerni. D. - A szemetet sohasem sprhetni ki egszen. D. - Idd meg egszen. D.

1709

Egszsgtelen. A kvr tbbnyire egszsgtelen. D. Egres. A bkavirg nem rzsa, a vad egyes nem malozsa. (Mazsola.) Ny. - Egres nem szl. D. - Fanyar mint az egres. E. Kutynl az egres. (Hetvenked visszautasitsa.) Ny. 2. - Savanyu mint az egres. E. Egri bikavr. (Vrs bor.) B. - Elkapta az egri nevet. (Vitz.) V. Elnyerte az egri nevet. E. - Felkapta az egri nevet. E. - Felkttte az egri nevet. B. - Felttte az egri nevet. Sz. - Ellhetnk mr mint az egri pulyka. Ny. 3. - Faszolsz mint az egri szent. Ny. 5. Vlogat mint az egriek a templomban. S. Egyarnt. A kirlynak sincs mindig egyarnt. D. - h a jllakottal nem egyarnt dudol. D. - Hegyen-vlgyn egyarnt. D. Egybell mint a fvny. B. - Ugy ll egybe mint a fvny. E. Egybegyltek a jl sltek. BSz. Egybeillik. A kukacos szalonna s bds vaj egybeillenek. KV. Vigak s szomoruak nem illenek egybe. KV. Egybeszr. Egybeszrtk a levet. S. - Egybeszrtk a lencst. KV. Egybeszrtk a keszct. K. Egyedl. Jaj nekem egyedl, senki sem hegedl. (Agglegny panasza.) E. - Jobb egyedl, mint rossz trssal lni. S. - Ki egyedl iszik, az mr utols. (Nem bartsgbl, jkedvbl iszik, hanem elkeseredsbl, hogy lerszegedjk.) E. - Nem vethet husz ember annyit, a mennyit egyedl beboronl. (Bbeszd.) D. Egyenesen. (Egyenest.) A ki soha nem botlik, soha egyenesen
1710

nem jr. E. - Grbeszju ritkn szl egyenest. D. - Legkisebb gondja az: horgasan esik-e vagy egyenesen. (Derre-borura hazudozik.) D. - Soha egyenesen nem llanak szavai. (lnok.) D. Egyenetlen hzassgnak ritka j vge. E. - Egyenetlen hzassgnak ritkn van j kimenetele. ME. - Egyenetlen tulkok nem jl vonjk a jrmot. S. Egyenesit. Addig kell a ft egyenesiteni, mig fiatal. B. Egyenget. Hasra ltettk s fart egyengettk. (Vers.) D. - Utjt egyengetni. ME. Egyenkint szedeti ki a szemszrt. (Kimletlen.) D. - Egyenkint vereti ki a zpfogakat. (Kegyetlen.) D. Egyenl. A bartsg vagy egyenlket vesz, vagy egyenlkk tesz. B. - Azon egyenl ostobasg mindennek mindent, mint senkinek semmit sem engedni. B. - Egyenl ostobasg mindent hinni s semmit nem hinni. ME. - Egyenl osztly nem tmaszt hadat. E. Egyenl teher senki nyakt nem szegi. KV. - Mg ujjaink kztt sem ltunk egyenl nagysgot. D. - t ujjad kztt egyenl-e kett? D. - Sok ujja az embernek, mg se egyenl. D. - Ujjaink sem egyenlk. E. Egyenlsg. nem tmaszt hadat. KV. - Sok jt szl az egyenlsg. K. Egyes let bval jr. ME. - Az egyes let b nlkl nem lehet. Cz. Egyeslt ervel. ME. - Csak abban nem egyeslhetnek: ha a sznt kaszval kaszltk-e, vagy ollval lloztk. Pzmn.

1711

Egyezik. Egy sveg alatt nehezen egyezik kt fej. D. - Ritkn egyeznek meg a kontyok. (Asszonyok.) E. - Szive nem egyezik szjval. Ny. 2. Egyessg. A j egyessgrt, csendes bkessgrt sokat el kell hallgatni. Sz. - A polgrok egyessge legjobb kfala a vrosnak. (Latin.) B. - Adjon isten egszsget, magyarok kzt egyessget. Sz. - Egyessg kis dolgokat nagyra emel. KV. - Egyessg kicsit is nagyra visz. E. - Jobb a sovny egyessg, mint a bir kvr vgzse. ME. - Jobb a sovny egyessg, mint a kvr pr. S. Nagy udvarokban ritka szp egyessg. E. - Szp egyessg emeli a zszlt. E. - Szp egyessg emel zszlt mezben. K. - Sovny egyessg tbbet r a kvr prnl. S. Egyforma. Eben guba, mind egyforma, mind egy kutya. Ny. 2. Egyformk vagyunk mint Lgk Szekereskkel. (Addig prskdtek, mig mindenket elvesztettk.) Ny. 1. - Kivl-bell egyforma, mint a Samu nadrgja. (Lyukas.) Ny. 6. - Mind egyforma mint a Paksi gatyja. (Csak kett volt, egy rajta, egy a mossban.) Ny. 2. - Mindig egyforma mint a mocsai haraszt. Cz. Szle-hossza egyforma. D. - Varju is csak addig egyforma, mig egszsges. E. Egyformn. A harangok sem szlanak egyformn. D. - Egyformn jvnk a vilgra, ezer mdon megynk ki. E. Egyetrt. Szp dolog mikor a szj s sziv egyetrtenek. K. Egyetlenegy gyermek akasztani val. (Egyetlen gyermek nagy gond a szlknek, igen fltik.) E. Egyb. Nincs egyebe, mint a teste-lelke. E.

1712

Egyhamar. Nem egyhamar lehet fbl guzst tekerni. D. Egyhangu mint a Bendk ntja. E. - Egyhangu mint a koldusnek. E. Egyms. Elfrhetnk egyms mellett. (Nlklzhetjk egymst.) E. - Kt szomoru is vigasztalhatja egymst. D. - Egymsnak kezet adhatnak. D. - Sok nha a kt nnep is egymsutn. D. Egyszem. Vakok kztt az egyszem. D. - Vakok kztt egyszem az els. E. - Vakok kztt az egyszem a kirly. (Latin.) S. Egytermszetek knnyen sszebartkoznak. B. Egyszeregy. Ugy megy mint az egyszeregy. ME. - Ugy tudja, mint az egyszeregyet. ME. - Vilgos, mint az egyszeregy. E. Egyszeri. Kinlta, mint az egyszeri ember a papot. (Tessk tisztelend ur! a tbbinek ugy is van esze, ket nem kinlom.) E. Ugy jrt mint az egyszeri ember. (Kereste a fehr lovat, melyen lt.) E. Egyszeriben. A krm sem n meg egyszeriben. D. - A napfogyatkozs sem esik meg egyszeriben. D. - A napsugr sincs nlunk egyszeriben. D. - Egyszeriben oda lett. D. - Egyszeriben ott termett. D. - Mindent maga akar egyszeriben elnyelni. D. Egyszerre. A ft sem vgjk le egyszerre. D. - A meggy sem mind egyszerre pirul. Ny. 4. - Az kr sem eszik tbbet egyszerre. D. - A rovsbl sem rnak le mindent egyszerre. D. - Egy gyujtt ktszerre, egy itce bort egyszerre. (Rossz takarkossg.) Ny. 5. Egyszerre a szegnysget s vnsget nehz elszenvedni. D. - Ki
1713

bolhzta ki egyszerre a rncokat? D. - Ne kivnj mindent egyszerre megenni. D. - Nem egyszerre szlettnk, nem is egyszerre halunk meg. Ny. 6. - Nem kell egyszerre egy krt elklteni. KV. - Nem kell egyszerre mindent elklteni. KV. Egygy. Az egygy ember ritkn megy bir elibe. K. - Boldogok az egygyek. ME. - Knny az egygyt rszedni. D. Egytt. A koszos birka is tszik a tbbivel egytt. Ny. 5. Bokorral egytt lvik a nyulat. E. - Egytt boroznak. D. - Egytt csplik a buzt. D. - Egytt frdenek. D. - Egytt fztk, egytt egyk. E. - Egytt fujjk a kvet. S. - Egytt huzzk az igt. B. Egytt jrjk a bcst. D. - Egytt jrjk a tncot. D. - Egytt jrnak-kelnek. D. - Egytt krtyznak. (sszejtszanak.) D. Egytt kenyereznek. D. - Egytt kereskednek. D. - Egytt lettek a vilgra. D. - Egytt stlnak. D. - Egytt stik a fnkot. D. - Egytt szntjk a fldet. D. - Egytt szelik leves al a kenyeret. D. Egytt tartanak. (sszetartanak.) D. - Egytt tettk a tzhz, egytt egyk meg. D. - Egytt tettk a tzhz, egytt emszszk. E. - Egytt utaznak. D. - Egytt vadsznak. D. - Egytt verik a hideg vasat. D. - Nem riztnk egytt disznt. Ny. 8. - Sok egyttltelnek hzassg a vge. Ny. 6. - Sokat szlani s okosan, ritka egytt. E. - Slve-fve egytt vannak. S. Egyiptomi sttsg. E. Eke azt gazdagitja, ki szarvt kzzel szoritja. S. - Ha mlyen szntasz, betrik ekd. ME. - Knny hat kr utn tolni az ekt. E. - Nem tud az n ekmen szntani. (Nem dolgozik kedvemre.) E. - is szeret szntani a szegny ember ekjn. (Szeret ms munkja utn boldogulni.) E. - Se ekje, se kre. (Szegny.) D. Ekeszarv. A varghoz viszi az ekeszarvt lesiteni. Sz. - Ekeszarv
1714

inkbb, mint toll a kezedbe. D. - Kajla mint az ekeszarv. D. Megmarkolja az ekeszarvt. D. - Nehz ekeszarvval gazdagg lenni. D. - Nem plcra, hanem ekeszarvra. (Nem termett birnak, hanem parasztnak.) D. - Nem szokta cigny az ekeszarvt. D. - Rest kz meg nem izzasztja az ekszarvt. D. - Sok rdemes legny, mert rtke szegny, fogja az ekeszarvt. Sz. Sok j fogja az ekeszarvt. D. Ekevas. Varghoz viszi az ekevasat. E. - Varghoz viszi az ekevasat lesiteni. KV. Ekklzsia szmra maradt. (Vn lny a templomot jrja s a perzselyt gazdagitja.) E. - Ekklzsit kvet. (Nyilvnosan vezekel.) B. - Szegny az ekklzsia. (Szegny vagyok, tbbet nem adhatok.) E. - Szegny az ekklzsia, maga harangoz a pap. E. Elad. A disznalmot is el akarn adni. (Fsvny.) KV. - Annyit r a marha, mennyin eladhatni. KV. - Eld eszbl, de nem pnzbl. D. - Eladn a Krisztus koporsjt is. KV. - Eladn istent is. S. Eladta a szlt s sajtot vsrlott. (Bolondul tett.) D. - Eladta a szlt, sajtot vett rn. (U. a.) E. - Eladta szljt, pinct vett rn. (U. a.) E. - Eladta buzjt. (Kevly.) D. - Fehr lovon eladni. (Uri mdon.) E. - Fehr lovon eladta a tt az orszgt. Sz. - Holta eltt brt is eladta. D. - Magt is eladta a piacon. D. - Magval egytt eszt is eladta. D. - Megadja, ha az ebet eladja. (Soha sem fizeti meg adssgt.) Ny. 2. - Nem a lbrl adta el a lovat, hanem a htrl. (Dgltt lnak brt adta el.) Ny. 13. - rl mint a ki buzjt eladta. D. - Sok pipt adnak el addig Debrecenben. D. - Szava adja el az embert. (rulja el.) D. - Szinte annyi borjubrt adnak el, mint krbrt. (Ifjak, regek egyarnt halnak.) D. Elad. Annak Bcsben van az eladja. (Drga.) Ny. 6. - Cifra mint az elad lny. D. - Mindg kszl, mint az elad leny. D. - Nehz
1715

attl venni, kinek elad szndka nincsen. D. - Szegny ember csikja hamar l, gazdag ember lnya hamar elad. Ny. 10. Elagg. (Feledsbe megy.) Semmi sem agg el oly knnyen, mint a jttemny. K. Elalszik. A szalmaprnye knnyen elaluszik. D. - Baloldalon alszik el. (Helyzete kellemetlen.) D. - Egy slt mlrt elalszik egsz nap. (Rest.) D. - Egyik mint a msik, ha lefekszik, elalszik. Np. - Elaludta minden szerencsjt. D. - El nem alszol, ha vele vagy. D. Knnyebb elaludni, mint felkelni. D. - Knny a fradtnak elaludni. D. - Magtl is elalszik mint a mcs. D. - Minden vtek elalszik a vnben, csupn a fsvnysg bred fel. D. - Minden vtek elalszik a vnben, csupn a fsvnysg bred fel. D. Olykor a tz is magtl elalszik. D. - Ringats nlkl is elalszik a fradt. ME. - Szalmatz hamar elalszik. ME. - Szegny a szraz fldn is elalszik. D. Elapad. rad a viz meg elapad. E. Elllott az esze. (Rszeg.) D. - Elllott a szeme-szja. S. - Elllott az igaztl. D. - Nehz attl elllanod, amihez hozzszoktl. D. Elllottk tjt. D. Elmit. Knny a bolondot elmitani. D. Elrul. A bolond maga rulja el magt. KV. - Lesttt szeme is elrulja a tolvajt. D. - Szava rulja el a bakcst. D. - Szval rultk el Urunkat is. D. Elsott kincsben kicsiny haszon. E. - Elsott kincsnek mi hasznt sem venni. D.

1716

Eltkozott llek. ME. - Bolyong mint az eltkozott llek. S. Elzott. (Rszeg.) D. - Elzott a malomkerk kvestl. (U. a.) D. Elballag. Knnyen ballag el a juh, de nehezen tr vissza. D. Elbmult mint a pap tehene a jgen. Ny. 22. Elbeszl egy rig a kutyafarkrl. D. Elbir. A fehrcseld elbirja a molnrt zskostl. Ny. 5. - Elbirja a poharat, de a gyszt nem. (Inni tud, de dolgozni nem.) D. - Ne vgyakozzl oly szerencsre, melyet el nem birhatsz. D. - Szatmr se bir el asztagot. E. - Vlla kbl buzt elbir. D. Elbizni. A bogncskr is elbizta magt, mikor a tlgyfa lenyt megkrte. D. - Bizd el magadat, ha szgyent akarsz vallani. KV. Bizd el magad, ha veszni akarsz. KV. - El ne bizd magadat, se ktsgbe ne essl. KV. - Ertlen, ki elbizza magt. E. - Ha szpnl szebb nem lenne, mg elbizn magt. D. - A ki elbizza magt, knnyen megszgyenl. D. - Ki elbizza magt, knnyen megszgyenl. E. - Minl tbbet kred a parasztot, annl inkbb elbizza magt. KV. - Ne krd a parasztot, mert elbizza magt. D. Elbcszik. Elbcszott a kapuftl. D. - Elbcszott mint Kcsvai a Jzustl. Ny. 4. - Bcszzk el tle a Jzus Krisztus. (Ne legyen boldogulsa.) E. Elbujik. A flnk tyknak csirkje is elbujik. D. - Avit ruhja van, azrt bujik el. Ny. 3. - Elbujt mint Vszon Pl. (Bujdosdi jtkban a ktba rejtztt, de lba megcsszott a faln s belehalt.) B. Elbsul napestig a tele kors mellett. D.
1717

Elcsap. A flsz a hasat is elcsapja. D. - Alzatos mint az elcsapott szolga. D. - Elcsapta hast a plca. D. - Elcsapta, mint Isten az rvizet. Ny. 6. - Knny a vkt elcsapni. D. Elcsbitani. Addig szopta, nyalta, mig elcsbitotta. B. Elcsipi a mire tall. (Ellopja.) D. Elcsorgat. Tltl a szjig is elcsorgathatni az telt. E. Elcsppen az aranybl is. D. Elcssz. A kenyr mellett a tr is elcssz. D. - Elcsuszamodott a nyelve. D. Eldicsri mint trk a lova farkt. D. Eldglik. Njjn a kutynak f, ha eldgltt a l. E. Eldl. A nagy fk sok nnek, de hamar eldlnek. B. - Hosszu zsk hamar eldl. D. Eldnt. Eldnttte a tele fazekat. D. - Eldnttted a levest. (Megharagudtak rd.) KV. - Ha magad dnttted el a teli fazekat, ne kend msra annak zsrjt. D. Eleblbolt. Ny. 2. - Gyakran eleblbolt. D. Eledel. A rossz gyomornak becslete a kevs eledel. D. - A rosszasg nem tarts eledel. D. - Az oroszln is a legkisebb madaraknak eledelv vlhat. D. - Hollk s varjak eledelv vlhat. D. - Hollk s varjak eldelv lett. D. - Tz, tudomny
1718

eledelt kivn. E. - Tz s tudomny j eledelt kivn. D. Elefnt. Lgybl is elefntot csinl. BSz. - Szunyogbl is elefntot csinl. S. Elegyes mint a koldusszar. Ny. 8. 14. - des keservel elegyes. B. Eleink. (seink.) Eleinknek szoksait meg kell becslnnk. D. Eszem-iszom trzskbl szrmaztak elei. D. - Nem hasznl a vaknak, hogy elei lttak. K. Eleinte. Csak eleinte vlogat az ember a szilvban. E. Eleje. A ks tncnak hborgs az eleje. (Rendezetlen tnc.) D. A tejnek elejn tetszik meg a tur. D. - Az ltalvetnek csak elejt ltjuk. (Ketts koldustska, fele ell, fele htul lg - msok hibit az ell levbe rakjuk, a magunkt a htulsba: msok hibit ltjuk, a magunkt nem.) D. - Az eleje mindennek desebb mint az utlja. B. - Az okos gazda hza elejtl vgig lt. D. - Ha a rossznak elejt nem veszed, ert vesz rajtad. D. - Jl meg kell ktni elejt, vgt a dolognak. E. - Mg a dolognak elejn belesl. D. - Munknak j eleje, a dolognak veleje. (J kezds fontos.) D. N a hz eleje. (Terhes asszony.) Ny. 2. - Se eleje, se veleje. E. - Se eleje, se htulja. S. - Se eleje, se utlja. M. - Se eleje, se vge, mint az rkkvalsgnak. E. - Sprd a magad hza elejt, hagyj bkt msnak. KV. - Sz ri a hz elejt. Ny. 19. Elejbe. (El.) A szalmt sem hajitja lbad elejbe. D. - Dorongot vetettek elbe. (Akadly.) K. - Lbtntorit kvet ne vess senki el. D. - Nagy lbtkvet grdt elejbe. D. - Szamr llott a l elejbe. D. Elejt. A ki rnyk utn kapkod, a koncot elejti. ME. - A koncot el
1719

nem ejti nylazatlan a kutya. D. - Elejtette a kanalat. (Meghalt.) D. - Elejtette a koncot. D. - Elejtette a prtt. (Megesett leny.) D. Elejtette a kis kst. S. - Elejtette a kst. M. - Ha a kutya rnykhoz kap, elejti a koncot. D. - Knny a prtt elejteni. (Lsd fent.) D. Elemel. Akrmit mozditson, knnyen elemeli. D. - Elemelte, mint glya a fit. D. Elemszt. A vasat elemszti a rozsda. D. - Elemsztette magt bujban. (ngyilkos.) D. - Hamisan gyjttt pnz elemszti a maradkot. (A tbbit is.) D. - Szz igaz pnz kztt egy hamisan gyjttt a tbbit is elemszti. Sz. - Tbbet emszt el a tolvaj, mint a mit megeszik. D. - Tbbet l le a farkas, semmint egyszerre elemszthet. D. Elenysz. Kerteletlen virg hamar elenysz. (Gondozatlan.) D. Szlott valamit, de a levegbe elenyszett. D. Elereszt. Eleresztette, mint isten a legyet. (ljen a hogy tud.) Ny. 3. - Fogtam trkt, de nem ereszt el. S. - A mit megfog, el nem ereszti. S. - Nehezen ereszti el az akasztfa prdjt. D. Elesg. Kinek szkn elesge, annak van j egszsge. Np. - Kinek szks bora, elsge, annak j az egszsge. ME. - Nincs nehezebb a knny ti elesgnl. (res tarisznya.) KV. Eless. Egynek elesse, msnak felkelse. KV. - Ki fl az elesstl, ne menjen a jgre. E. - Megbotlsra eless kvetkezik. E. Elesik. A ki ll, vigyzzon, hogy el ne essk. D. - A ki el nem esett, nem kell felkelnie. KV. - Elesett az esze. D. - Elesett mint a sndiszn a rten. Ny. 5. - Elesik a harcon vagy egy vagy ms. D. Jobb az elesett, mint az elszaladt katona. D. - Jobb fejem essk el.
1720

M. - Knny a csekly vizben elesni. D. - Knny a skon elesni. (Sikoson.) D. - Knny a skon elesni, de nehz felkelni. D. Leghamarbb elesik a flnk katona. E. - Nha a jl felkttt prta is elesik. D. - Rszeg ember, ha elesik, szz Mria lbe esik. (Isten rzi.) S. - Sokat kell addig a jgen elesni, mg valaki jl sznkz. D. - Szebb az elesett, mint a megszktt katona. D. Tbben estek el nyelv, mint fegyver ltal. S. - Nemcsak a skoson esik el az ember. D. Elevent. Llek a mi elevent. E. Eleget tesz a kutya ktelessgnek, ha nem mar is, hanem ugat. D. - Az isten sem tehet mindennek eleget. D. - Ki tudna mindennek eleget tenni. D. - Kirlynak, jobbgynak eleget tenni terhes munka. B. - Nehz eleget tenni kirlynak is, meg jobbgynak is. KV. - Nehz soknak eleget tenni. D. Elbbjr. Fradt l is elbb jr farknl. B. Elbevgott mint Totya a sereglynek. (Parittyjval messzebbre clzott s a replket eltallta.) Ny. 1. Elg. A tz mellett minden fa elg. B. - A vastag trzsk ksbbre g el. D. - Szraz fa mellett a nyers fa is elg. S. - Vkony vesszk hamarabb elgnek. D. Elgsg, egszsg. (Megelgeds.) E. Ell. Az letreval ember a kszikla tetejn is ell. B. - Az rdg se sznt, se vet, mgis ell. D. - Ell az ember holtig. E. - Ell az ember legalbb holtig. D. - Ell az ember, ha nem tovbb is, legalbb holtig. D. - Ellhetni, csak legyen mit enni. D. - Jg htn is ell. E. - Knny ellni, csak kenyr legyen. D. - Kszikla
1721

tetejn is ell. E. - Vn birka elli a tli takarmnyt, kikeletkor hal meg. D. Elrkezik. Az isten sem nem siet, sem nem ksik, de elrkezik. KV. - Lassan jr az isten, de mgis elrkezik. D. - Lassan jn az isten, de ugyan elrkezik azrt. K. Elfagy. Elfagyott a beszl sipja. E. - Elfagy a l szarva. (Trfsan: hideg van.) E. Elfajult gonosz nem szokik a jhoz. E. Elfrad bele. D. - Ki gyorsan jr, hamar elfrad. S. - rl az elfradt ember a farnyknak. D. - Rest ember mg a pihensben is elfrad. S. Elfraszt. Kicsiny nyul, elfrasztja a nagy kutyt. S. Elfedez. Msz, bors, csuklya sok rosszat elfedez. K. Elfeledkezik. A ki msra bmul, magrl elfeledkezik. B. Elfelejts. Az elfelejtsnek s nem tudsnak egy a fizetse. K. - Az elfelejtsnek s nem rtsnek egy a bre. D. - Igyunk egyet b elfelejtsre. D. - A megesett dolognak legjobb orvossg az elfelejts. D. Elfenl. Knnyen gygyul az uj seb, de a rgi mg knnyebben elfenl. D. Elfr. Bks malacok egy lban kilencen is elfrnek. D. - Elg tg a vilg, elfrnk benne. E. - Elfr egyik a msik mellett. D. Elfrhetnk egyms mellett. (L. egyms.) E. - Elfrne a zsebbe. D.
1722

- Knnyen elfr kt vkony egyms mellett. D. - Sok j elfr egy parnyi helyen. D. - Sok j ember elfr egy kis helyen. E. Elfog. El se fogta, mr melleszti. E. - El se fogta a madarat, mr is melleszti. (Kopasztja.) D. - Fogd el az egeret. (L. egr.) D. - Sok eb egy nyulat knnyen elfoghat. B. Elfogad. A kszntst sem fogadja el. (Rtarts.) D. - Akasztfa senkit sem hiv, mindenkit elfogad. E. - Bolond a ki kinl, szamr a ki el nem fogadja. ME. Elfogads. Ajndk elfogads, szabadsg elads. Sz. Elfoglal. A bknek res helyt az rdg foglalja el. D. Elfoly. Sok viz elfoly addig a Dunn. E. Elfonnyad. Ksn nyilt rzsa, ksn fonyad el. D. Elfucscsolodott mint a pataki asszony perece. Ny. 6. Elfuj. A szt elfujja a szl. E. - Egy rgi fergeteg fujta mr azt el. D. - Elfujja mint aszott sznt a szl. D. - Majd elfujja a szl, oly ertlen. E. - Nehezebb ez, mint a phlyt elfnni. D. Elfut. Ha az els husl elfut, nem r a msodik semmit. (Felesg.) Ny. 4. - Ki a farkastl elfut, oroszlnra tall. E. - Mig a kutya szarik, elfut addig a nyul. K. Elfutja a bolondja. D. - Elfutotta a mreg. ME. Elfrszel. Minl vastagabb a fa, annl ksbbre frszelik el. D.

1723

Elgurul. Kerekes a pnz, hamar elgurul. Elhagyott. Bolhs mint az elhagyott gunyh. D. - Szomoru mint a megszedett szlben az elhagyatott gunyh. D. Elhajt. Egy hamisan jtt pnz szz igazat elhajt. BSz. - Egy kis szl is elhajtja. D. - Orrrl a legyet sem hajtja el. D. - Rossz psztor, a ki ell a marht elhajtjk. D. Elhalt ijedtben. D. - Elhalt mrgben. D. Elhallgat. A j egszsgrt, csendes bkessgrt sokat el kell hallgatni. Sz. - Ha magad kimondod titkodat, hogy kivnod, hogy ms azt elhallgassa. S. - Nem minden ember hallgatja el a titkot. KV. - Az okos azt is elhallgatja a mie van, a bolond azzal is dicsekszik a mie nincs. S. Elharap. Brcsak egyszer elharapn a nyelvt. D. - Fl, hogy elharapjk az orrt. E. - Nehz jzanon visszaadni annak az embernek orrt, melyet rszeg korban elharapott valaki. D. Vesztre harapta el az egr fejt. (L. egr.) D. Elhnya mindent, ugy szalad. D. - Elhnyta mr a csikfogt. E. Hnyd el, vesd el mdra. S. - Knny a buzt elhnyni, de nehz felszedni. D. - Nem szalmaszl, hogy elhnyd. D. - Nha az elhnyt macskafiak jobbak. D. Elhl. Addig keressz lgy prnt, hogy aszu padon is elhlnl. KV. - Elhl a mezitelen fldn is. D. Elhegedlte azt szent Pl. Ny. 6. - Elhegedlte azt szent Dvid, el is nekelte. Ny. 8. - Rgen elhegedlte azt szent Dvid, el is nekelte. E. - Elhegedlte azt mr szent Dvid. S.
1724

Elhervad. Akrmilyen szp a virg, de idvel elhervad. D. - Csak azrt szp a festett rzsa, mert el nem hervad. D. - Legszebb virg is elhervad. S. - Nincs oly szp virg, mely el ne hervadjon. D. Elhever. A hever ember szerencsjt is elkeveri. D. - Elheverne a sndisznkkal egy gyban. (Rest.) D. Elhisz. Akkort hazudik, hogy maga sem hiszi el. S. - Egygynek kell lenni, ki minden hazugsgot elhisz. E. - Inkbb elhiszem, semhogy odamenjek. D. - Mindent elhinni s semmit sem hinni, mind a kett gyarlsg. B. Elhiszi magt. (Elbizza magt.) D. - Hidd el magadat, ha szgyent akarsz vallani. M. - Hidd el magad, ha veszni akarsz. KV. - El ne hidd magadat, se ktsgbe ne essl. KV. Elhibzta a szja. (Hazudott.) D. - Elhibzza, mint macska a fingst. Ny. 6. - Olykor a mester is elhibzza a vecsernyt. D. Elhimez. Tudja szval elhimezni-hmozni. D. Elhiresedik. Akasztssal is elhiresedik az ember. D. Elhoppozta az eskvs eltt. (Megesett lnykorban.) D. Elhord. A kutyaugatst elhordja a szl. D. - A sok gdny a tavat is elhordja. D. - Eddig a dledkeit is elhordtk. D. - Hord el magadat. S. - Hord el a storfdat. D. - Hord el az irhdat. S. Nincs az a nagy hegy, melyet idvel el ne lehetne hordani. S. Porrt is elhordottk a szelek. D. - Sok brnyt elhord addig a farkas. D. - Sok verb sok kbl buzt elhord. D. - Ugat a kutya, de a szl elhordja. D.
1725

Elhull. Nha apraja utn a nagyja is elhull. D. Elhullat. Elhullatta mr a csikfogt. S. - Ne hullasd el, mint a tt a miatynkot. Ny. 14. Elhuz. Ha elhuztad az let, huzd el az araszt is. Ny. 4. - Ilyen ngy l elhuzza a tamsi templomot is helyrl. Ny. 5. Elhl benne a vr. S. - Ne nevess, elhl a leves. E. Elillan a lcs rval. D. Elindult mint Kis Jakab malma. (Elvitte a szl.) Ny. 1. Elissza. Elinn a Krisztus kntst is. S. - Elinn a Krisztus palstjt is. E. - Elinn Krisztus palstjrl a csattot. E. - Elitta az eszt. D. Ha borba frsztenk, bre is elinn a bort. D. - Szrben szedett pnzt kamukban elitta. E. Eljr a szja. S. - Holdvilg nlkl is szerencssen eljr. D. - Eljr a tilalmasba s fel se veszi. D. - Eljrta a menyasszonyi tnct. D. Nehz a nmnak szavn eljrni. D. - Nehz az regnek a frisset eljrni. D. Eljn a hajnal, ha nem kukorkol is a kakas. D. - Eljn az id, megzik a td. D. - Eljn az id, megf a td. ME. - Eljn taln szp szra. D. - Ha reg fejsze esik is, eljvk. E. - Sznra szokott bika elj holnap is. D. Elkanyarit mindent. KV. Elkap. Alzatos macska elkapja az egeret. D. - Busul, mintha
1726

elkapta volna kenyert a kutya. E. - Busul, mintha elkapta volna kenyert a macska. E. - Elkapta a nyaklevest. D. - Kenyert a kutya elkapja kezbl. D. - Kezbl a kenyeret nem kapja el a kutya. (Fogoly.) E. - Nem kapja el kenyert a kutya. (U. a.) E. - Ne lgy hj, mert elkap a kutya. S. - Oly helyre tettk, a hol a komondor nem kapja el kenyert. (Brtn.) D. - Szpen elkapta a sveget. (gyes. Sveges magyar tncrl.) D. Elkrhozik. Kinek Krisztus a bartja, nem krhozik az el. E. Szerencss gyermek, kinek az apja elkrhozott. (Gazdag.) Sz. Elkel. A hol l nincs, szamr is elkel. D. - A j bor cgr nlkl is elkel. Decsi Jnos. - A j gymlcs mellett a rossz is elkel. D. - A j leny farsang utn is elkel. D. - A j portka vsr nlkl is elkel. D. - A nagy disznk mellett apraja is elkel. D. - Asszonyfn is elkel a bor. D. - Csak eleinte vlogat az ember a szilvban, aztn a frgese is elkel. D. - Csutora nkl is elkel a j bor. E. - Elkelt a kn a Krsn. S. - Elkelt sava, stalan a szava. D. - Ha j lett volna, rgen elkelt volna. D. - Hogy ha elkel borod, elkeltek bartaid is. KV. - Nagyja utn apraja is elkel. E. - Nha a maradk is elkel. D. Sok darab ml kel egy esztend alatt. D. - Vsr nkl is elkel a j ru. KV. - Vsr nkl is elkel a j leny s a j l. Sz. - Volt de elklt. (Elfogyott.) D. Elkerl. A ki egy kis nyavalyt el akar kerlni, nagyobba esik. KV. Az okos, ha tle kitellik, elkerli a sarat. D. - Bolondsg attl flned, mit el nem kerlhetsz. E. - Csak el nem kerlhette a szlft. (Akasztft.) D. - Elkerlte a szelet. (Szerencss.) D. Hitvny koldus, ki egy hzat el nem tud kerlni. D. - Kevs rka kerli el a csvt. D. - Ki csvlja a rkafarkt, nem kerli el a csvt. (Ravaszkod bajba kerl.) E. - Kinek apja akasztfn szradott, azt a fia sem kerli el egyknnyen. D. - Minden trt elkerl az okos madr. D. - Nem minden agg rka kerli el a
1727

csvt. D. - Nyomorult koldus az, ki egy hzat el nem tud kerlni. E. - Sorst senki sem kerlheti el. S. Elkeseredik. El van keseredve mint a fanyel bicsak. (L. bicsak.) Ny. 18. Elkeverte a kalapcsnyelvet. (Bepiszkitotta.) Ny. Elkevlyedik. Ha a kutabrre eleve innnak, elkevlykednk. D. Elkezd. Ez nem gyermekjtk, hogy hamar elkezdjk s hamar vgezzk. D. - A mit elkezd, soha sem tud belle kigzolni. (Fecseg.) KV. - Nem elg elkezdeni, vghez is kell vinni. KV. Elkr. Debreceni szoks, ha elkrnek tled valamit, te menj rte. Ny. 21. - Ha malacot mutatsz, disznd is elkri. D. Elksik. Elksett mint a rk az lesztvel. Ny. 3. - Elksik mg a mennyorszgbl is. S. - Jobb mindenkor sietni, hogysem mindig elksni. KV. - Jobb mindenkor sietni, mint egyszer elksni. S. Elkszl. A sok beszd nem kszl el hazugsg nlkl. D. - Istrng tartson, mig a ktl elkszl. S. - Sok tt lt a szab, mig a nadrg elkszl. D. Elkocsmzta mindent. D. Elkopik. A fog is vgtre elkopik. D. - A hazugsgban kopott el a nyelve. D. - A mrvnylpcs is ksre elkopik. D. - A tengelyt sem kenetn meg, ha el ne kopna. D. - Aczl pennnak is elkopik a foga. D. - Csoda, hogy eddig el nem kopott nyelve. D. - Elkopott a foga. D. - Elkopott mint a dob. D. - Elkopott ujjabre a pnz olvassban. D. - Esze kerekei elkoptak. B. - Fogcsikorgatsban
1728

foga is elkopott. D. - Idvel a csoroszlya is elkopik. D. - Nyelvnek felt elkoptatta immr. D. - Rgen elkoptatta fiatal fogait. D. Taln a vilgnak sarka is elkopik. D. - Vgtre a szp hm is elkopik. D. - Vgtre a vadkannak agyarai is elkopnak. D. Elktyavetltk minden jszgt. (Dobra vertk, eladtk.) D. Elklt. A ki keveset fz, hamar elklti. E. - Elklten a Krisztus palstyt is. Ny. 1. - Elklten a Drius kincst is. E. - Elklti, hogy krba ne vesszen. (A bort.) D. - Knnyen jtt pnz, knnyen elkltdik. D. - Nehz a pnzt keresni, de knny elklteni. KV. Nehz meleg tarhonyt fvatlan elklteni. D. - Nem kell egyszerre egy krt elklteni. KV. - Nem kell egyszerre mindent elklteni. KV. Elkvet. Bn, ha sokan is kvetik el, nem lesz kisebb. S. Elkldte mint Pajzos a papot. (P. zemplnmegyei birtokos vendgt nem akarta elereszteni, azrt nem fogatott be neki, hanem botot adott kezbe: tessk, hogy ne menjen gyalog.) E. Ellakik vele egy fecskefszekben is. D. - Ellakott a forrsbl. (Jllakott.) D. - Ellakott mint a dob. (Jllakott.) D. - Csak ne dolgozzk, ellakik a disznlban is. D. - Elmehetsz, el is lakhatsz miatta. D. Ellik. A hol vigyzatlan a leny, csirkt ellik a knya. (Elviszi a csirkt.) D. - L elli a csikt, de abrak az anyja. E. - Tehn csikt ellett. S. Ellp. Az utbl is ellphet a l. (Flre lphet.) D. Ellen. Hall ellen nincs orvossg. E. - Hall ellen nincs f kertben.
1729

ML. - Hideg ellen nincs vitz. D. - Ha isten velnk, ki ellennk. ML. - Nehz a szl ellen hugyozni. D. - Nehz kllel a fal ellen. D. Szl ellen hugyozik. E. - Szl ellen ne peselj. D. - Szl ellen vizel. D. - Termszet ellen nehz rugdozni. ME. - Termszete ellen van, mint rabnak a siralomhz. D. - Viz ellen nehz az uszs. D. - Viz ellen trekedik. D. Ellenkezik. Tz a vizzel ellenkezik. D. - Tz, viz nem ellenkeznek ugy egymssal. E. - Ellenkez dologban vlik meg, ki mire val. B. Ellentll. A hol senki ellent nem ll, ott gyzedelmeskedik. KV. Ellent ll akrki ellen. D. - Knny a kis szlnek ellentllani. D. Tzes nyrssal llott ellent. D. Ellentmond. Ha a bkt szereted, ne mondj ellent senkinek. D. Ha bt ltni kivnsz, senkinek se mondj ellent. D. Ellentvetni. Nincs mit ellentvetni. D. Ellop. A ki egy tt ellop, krt is prbl az. KV. - A mit a hz ellop, el is adja azt. (A mi a hzban elvsz, elkerl.) E. - Addig zrd be istlldat, mig el nem lopjk lovadat. D. - Akkor zrja istljt, mikor elloptk a lovt. D. - Busul, mint kinek hat krt szekerbl elloptk. D. - Ellopn az isten palstjt is. D. - Ellopta a czigny asszony fsjt. (Borzas.) Ny. 1. - Elloptk a turbt, de nlam a kulcsa. (Tskt.) M. - Hogy ne lopjk, szekrnybe zrta eszt. D. Ki a singet elvitte, a rft is ellopta. D. - Ki a singet ellopta, a rft is nla keresik. D. - Nem fl a nmet, hogy ellopjk a gatyjt. (Mert nincs neki, csak plundrt hord.) D. - Rajta pnzen kirly kpe, mgis ellopjk. E. - Szemedet is ellopn. E. - Tudja isten, ki lopta el mg a kis fejszt is. E. Ell. Elldztk a puskaport, mint a nagyidai czignyok. E. - Nehz
1730

az elltt nyilat visszahuzni. E. - Nha a czl mellett is ellvnk. D. Elmarad. A mi halad, el nem marad. E. - Azrt is elmarad a sts, ha liszt nincs. Ny. 7. - Elmaradt mint a Noe hollja. (Oda veszett.) E. - Sokszor azon is elmarad a sts, hogy nincs liszt. Ny. 8. Elmar. rl a gunr, ha mst elmarta. D. Elmszott mint a kajdi kdmn. E. Elme. A busuls mg a nagy elmket is fldhz veri. D. - A rossz erklcs megvesztegeti a j elmt is. B. - A szerencstlensgben legjobb a vig elme. KV. - A vidm elme gyakran elmegy stlni, de az okos tbbnyire otthon marad. (Az okos ember soha sem felejti el magt.) D. - Az asszonyembernek hosszu a haja, de rvid az elmje. M. - Az asszonynak hosszu a haja, rvid az elmje. KV. Az rettebb elme ksbben hisz. (Nehezebben hisz.) B. Elmjben eszik, ki az ev embernek kszn. E. - Gyakorlst kivn az elme. KV. - Ha elmd nem vigyz, hallsod is elvsz. (Ha nem figyelsz oda, nem hallod meg.) E. - Hever testben bujdosik az elme. Cz. - Mit az elme bren forgat, avval jtszik lom idtt is. BSz. - Ne nzd a szp subt, de vizsgld az elmt. E. - Vn elme, fiatal er veri meg a hadat. B. - Vn ember elmje s az ifjak ereje verik meg a hadakat. Sz. - Vn ember elmje s az ifjak fegyvere verik meg a hadakat. KV. - Arany elmnek gyngy a gondolatja. B. Eloldja a kereket. (Fut.) S. - Eloldotta a hajktelet. (U. a.) S. Eloldozott a bocskorszij. (Hazudik.) E. Elolt. A mi derk tzz vlt, nehz eloltani. D. - Ha lehetne vrvel oltan el a tzet. D. - Ha mcsben a zsir sok, a mcset is eloltja. D. - Knny az uj s kis gyuladst eloldani. D. - Gymnt is elolvad, nem csoda, ha a jg. D. - Majd elolvad a h. (Lesz mg
1731

jobb vilg is.) D. Elolvasta az egsz biblit. (Kevly.) D. Eloszlik mint a bubork. Vr. Elbb a tlba, aztn a szjba. E. - A kanlt elbb viszik tlba, mint szjba. E. - Elbb apd anydnl. D. - Elbb jr a nyelve, mint az esze. S. - Elbb rgd meg, aztn kpd ki a szt. S. - Elbb szalmn fekdj, aztn prnn. Ny. 9. - Elbb szl a ludas asszony. D. Elbb tallta meg, mint ms elvesztette. (Lopott.) S. - Elbb tojik a tyuk, aztn kodcsol. (Munka utn dicsekedjl.) D. - Elbb tojik a tyuk, azutn kotkodl. (U. a.) Ny. 22. - Elbb van gyerek mint ruha. (Mint gyermekruha, ilyes az els gyermeknl trtnhetik.) Ny. 5. - Elbb volt a lbfog, mint a kzfog. (U. a.) E. - nekel elbb a dik, aztn kap alamizsnt. D. - Jobb elbb flni, mint aztn rettegni. D. - Ki elbb jn, elbb rl. KV. - Ki elbb, elsbb. E. - Ki elbb megy a malomba, elbb rl. E. - Korpd legyen elbb, semmint kutyt tartasz. D. - Mindennek elbb gondold el a vgt. D. Elbbi. A mocskot ugyan kivehetni a selyemruhbl, de elbbi fnyessgt vissza nem adhatni. D. Elbbval az ing, aztn a ljbli. Ny. 5. - Elbbval a becslet a szalonns kposztnl. E. - Elbbval a sveg a kontynl. (Frfi az asszonynl.) E. - Hallgass ksa! elbbreval a kposzta. Ny. 1. Elgymolit. Bizzl az Istenben, elgymolit. (Megsegit.) E. Elhasu. Bszke, mint az elhasu menyecske. (Ms llapotban lev.) D. - Elhasu gazda. (Szegny.) D. - Elhasu gvardin. (Nagyhasu.) D. - Elhasu menyecske. (Rtarts.) D.
1732

Elkerl. Hamar elkerl mint a pntek. D. - Hamar elkerl mint a pntek s szombat. D. Ell. Ell kopasz, okos kopasz; htul kopasz, bolond kopasz; fell kopasz, koros kopasz. E. - Akkor j utazni, mikor mind ell, mind htul elegen mennek. KV. - Ell viz, htul tz. KV. - Futunk egymsutn, de leszesz ell. F. - Jobb egy lmps ell, mint kett htul. KV. - Kezd ell, mint Nagyidai az utat. (Nem ugy ment hazafel, mint a hogy jtt, azrt ht visszament s ell kezdte.) Ny. 11. - Jobb ell egy seb, mint htul egyse. (Jobb a vitzsg, mint a futs.) D. - Ell-htul semmi sincs. (Nmet.) E. - Ell-htul szemfles. (Ravasz.) D. - Ell-htul vas. D. - Megszokta a tehn, hogy borjt ell-htul nyalja. D. - Tehn a borjt ell-htul nyalja. D. Ell. Ers mint az olhecet, mely az olhban a hallos vtket is elli. D. Ellt. Sok tt eltltenek addig a szabk. S. Elnt. Helyen van mint Gerjen, mikor htszer legett, nyolcadszor meg a Duna elnttte. (Nagyon szerencstlen, sok baj ri.) Ny. 8. Elrnt. Nha a kolompot is elranditjk. D. - Akrmiben vtnek a nagyok, a szegny embereket rntjk el. D. Elrelt mint a tanult ember. (Tapasztalt.) D. Elvesz. Mit flre nem tettl, el sem veheted. KV. - Mikor szksges, el tudja venni eszt. B. Elbbre a lcscsel. D. - Ki szntelen elbbre nem trekszik, htra
1733

marad. B. Elszr lad legyen, aztn vgy disznt. Ny. 1. - Knnyen vtkezik az ember egyszer, mg knnyebben elszr. D. - Minden sg ujsg volt elszr. D. - Zsid is megverte fit, mikor elszr nyert. E. - Zsid is megveri fit, ha elszr nyer. Ny. 3. Eltt. A mi eltted van arra vigyzz. D. - Ki a gyzelem eltt tapsol, aligha nem utna bsul. D. - Orrod eltt van, rfenheted fogad. D. Elmerl. Addig uszik a kobak, mig egyszer elmerl. S. - Addig uszik a tk, mig el nem merl. D. - Addig uszik a tk, mig egyszer elmerl. E. - Mindaddig uszkl az alma, mig elmerl. B. - Uszik, mig el nem merl. (Az ads.) E. Elmetsz. Knny holtnak a flt ugy elmetszeni, hogy meg ne rezze. D. - is elmetszi, a hol meg nem slt. Elmlkedik. Ki sokat nevet, keveset elmlkedik. D. Elmocskolta a kalapcsnyelet. D. - Elmocskolta a korbcs nyelt. D. Elmond. Az elmondott szt nem lehet visszanyelni. D. - lmban is elmondja. (Jl tudja.) E. - Elmondja mint a miatynkot. ME. Elmondja mint a szajk. S. Elmosta az rviz. D. - Elmosta a viz. D. - Elmosta annak a hirt is az es. S. Elmorzsol. Sok j bort elmorzsolt mr letben. D.

1734

Elmulaszt. Ha ma egy rt hiban elmulasztottl, holnap egsz nap fel nem tallod. E. Elenyszik. Tndkltem mint az st, elenysztem mint a fst. D. Elnadrgoltk. (Elvertk.) S. Elneveti a javt. E. - A ki hamar elneveti magt, nem messze a bolondsgtl. D. Elnevez. Mindennek elnevezte, csak jnak nem. S. Elnmult mint a harang nagypnteken. S. Elnz. Ha bs bjban megrszegszik, azt el lehet nzni. D. Elnyal. A nyul elnyalta a jszgot. (Sok vendgsg tnkre juttat.) Ny. 1. Elnyel. Az embert el ne nyeld. D. - Elnyelte a horgot. (Vge.) D. Elnyelte, mint Bork az egy szem meggyet. Ny. 3. - Kis lyuk a torok, de egsz falut elnyelhet. D. - Mindent maga akar egyszeriben elnyelni. D. - Mindent maga akar elnyelni, mint a farkas. D. - Nem tudni az g emelte-e fel vagy a fld nyelte el. D. Nyeljen el a fld, ha nem igaz. S. - Sokan rmest kiadnk, a mit elnyeltek. D. - Szunyogot megszri, a legyet elnyeli. KV. Elnyer. Az a vilg, ki lvezheti, az a mennyorszg, a ki elnyerheti. S. - Elnyerte az arany almt. (Legszebb.) D. - Elnyerte az arany perecet. (Szerencss.) D. - Sokan futnak, de csak egy nyeri el a plmt. KV. Elnyom. Elnyomott a buzgsg. (L. buzgsg.) E. - Ha a konkolyt
1735

nem nyvd, a buzt elnyomja. KV. - Mit kis ujjaddal elnyomhatsz, ne nyomd azt nagygyal. E. - Nagy fa al vetette vllt, elnyomja. D. Elparancsol. Nehz annak parancsolni, ki elparancsolhat valakit. D. Elpatkol. Igen finom ember volt, j hogy tlnk elpatkolt. (Elment.) D. - Sok elpatkol addig. D. (Meghal.) Elpattan mint a szappanbubork. E. Elpazarol. Nem gyjthet annyit a fsvny atya, mennyit a tkozl fiu elpazarolhat. B. Elprolgott mint a kmfor. (Eltnt.) S. Elprtolt az istentl is. D. Elpirult mint a piros pipacs. B. - Elpirult mint a tz. M. Elpiruls a j erklcs jele. ME. - Legszebb szin az elpiruls. KV. Elragadta a szent Mihly lova. (Meghalt.) D. - Elragadtk a lovak. (Elbizta magt.) E. Elrnt. Elrntottk alla a gyknyt. (Meghalt.) Sz. - Ki sem tudja, mely nap elrntjk a gyknyt alla. M. Elrejt. A fld is kiokdja a gyomrbl az elrejtett dolgokat. B. - Az elejtett tudomnynak semmi haszna sincs. KV. - Elrejtett kincs, rossz felesg, ki nem megy eszedbl. E. - Elrejtett kincsnek, titkos hegednek kevesen svegelnek. K. - Elrejtette magt mint vszon
1736

Pl. (A bujosdi jtkban a kutba mszott s belefult.) D. Elrejtztt mint Kani Ruzsa. Ny. 1. - Nha a titok elrejts tbbet r a szlsnl. D. Elrekedt a locsogsban. D. Elrepl. Akkor keres puskt, mikor elreplt a varju. KV. - Nem j fecsknek a verbbel prlekedni, a fecske elrepl, a verb megmarad. (A gyengbb huzza a rvidebbet.) B. - Olyan cifra, majd elrepl. Ny. 5. Elrezelte minden becslett. D. Elrttk azt a Bariak. Ny. 6. - A mely kutyt ri a k, az rivakodik el. D. Elront. Egy rothad alma szzat is elront. S. - Ha a csikt hamar fogod be, hamar elrontod. D. - Sokat vgeznek Bcsben, de elrontjk az gben. D. Elsikamodott a skon. (Elcsszott a sikoson.) D. Elsz. Sok szakcs elszza az tket. Sz. - Sok szakcs elszza a levest. D. - Szerelmes volt a szakcsn, elszta az telt. S. Elsomfordl. (Odbb llott.) B. Elsovnyodott a szerelemben. D. Elsl. Ha Isten akarja, aludtej is elsl. E. - Ha isten akarja a bot is elsl. S. - Ha isten akarja a kapanyl is elsl. E. - Ha isten akarja a villanyl is elsl. D. - Ha Mria akarja az aludtej is elsl. D. - Ki szerencss, annl kapanyl is elsl. D. - Magtl is elslhet a
1737

puska. D. - Nem slt el a puskja. S. - Nha a disznlb is elsl. Ny. 3. - Nha mg a kapanyl is elsl. E. - Rosszul slt el a puska. D. Elslyed. Ugy megijedt, majd elslyedt. E. Elszakad. A pkhl hamar elszakad. D. - Az rdg mrte azt a mrfldet, akkor is a ktele elszakadt. (Hosszu ut.) D. - Elszakad a hr. E. - Elszakadhat a ktl, ha vastag is. D. - Ersen felvont j, nagy hamar elszakad. D. - Ha elszakad az a hr, megfizeti ez az ur. E. - Ne hzd a gyengt ersen, elszakad. D. - Nha cimbalmosnak is elszakad az reg hrja. D. - Nha a pnyva is elszakad. D. rdg mrte, elszakadt a lnca. (L. fent.) E. - Sok okot lel, ki el akar szakadni bartjtl. E. - Szz fonalu ktl el nem szakad. D. Elszakaszt. Elszakasztotta a ktelet, mint a szilaj marha. D. Elszakasztotta a ktfket. (Szilaj.) D. - Ha crnra ktnd, azt se szakasztan el. D. - Knny a vkonyt elszakasztani. D. Elszalad. Elszaladt a kutya a lnccal. S. - Elszaladt mint a Drg kutyja. (Soha se jtt vissza.) Ny. 8. - Elszaladt, mint Kr a malval. Ny. 1. - Ha adnak vedd el, ha tnek szaladj el. Ny. 1. Hamarbb elszalad a teknysbka. D. - Jobb az elesett, mint az elszaladt katona. D. Elszalaszt. Bagolyhoz kapott, slymot elszalasztott. ME. - Bagolyt akart fogni, elszalasztotta a slymot. B. - Elszalasztotta eszt. D. Nem az a madr, a ki elszalasztja. Arany. Ny. 1. - Nem az a nyul, a ki elszalasztja, hanem a ki megfogja. Ny. 2. Elszaporodik az egr, ha el nem vesztik. D. Elszarta a kalapcsnyelet. (Oda van a becslete, hitele.) E.
1738

Elszll. Akkor keresi a puskt, mikor a varju elszllott. D. - Ha a madarat farkon kapod s elszll, elgedjl meg farka tollval. D. Hltlan kakuk elszllott. D. - Ksbbre szll el a glya, mint a verb. (A verebek nem kltzkdk s igy soha sem szllnak el; a glya ksbb tvozik. A nagy test lassubb.) D. Elszedtk orra ell az epret. D. Elszeli rmest, a hol megslt. D. Elszenved. Az isten is elszenvedi bolondsgainkat. D. Csizmjban a kvecset is elszenvedi. D. - Egyszerre a szegnysget s vnsget nehz elszenvedni. D. - Ha a pofoncsapst elszenveded, mskor dorongot hoz red. Cz. Elszenvedi szamr a verst, csak enni adjanak. E. - Elszenvedi mostohjt is. D. - Ki a rgi bosszusgot elszenvedi, magt ujra ksziti. D. - Nha a hzban a szemetet is elszenvedik. D. Elszdlt mint a macska a fingsban. E. - Igen fen kezdesz hzni, elszdl agyad. Pzmn. Elszledtek, mint az tst hall kutyk. D. Elszoktat. A mocsrtl nehz elszoktatni a disznt. E. - Nehz az ebet a hjas szijrl elszoktatni. KV. - Nehz az ebet a hjrl elszoktatni. D. Elszrt dohnymagot nehz felszedni. D. - Csak azrt kap a hiren, hogy ismt elszrhassa. D. - Knnyebb a mkot elszrni, mint sszekaparni. D. - Szedje fel a ki elszrta. (Ezt a cigny mondotta, mikor aratni hivtk.) E.

1739

Eltagad. Aggsz, de igaz, hogy: betegsget, sntasgot, szegnysget senki el nem tagadhat. Pzmn. - Csak innia adj, apjt is eltagadja. D. - Khgst, sntasgot, szegnysget nem lehet eltagadni. ME. - Nehz a bt eltagadni. D. - Valamit eltagadni annyit tesz mint lopni. D. Eltakar. A hosszu ruha sok szgyent eltakar. D. - A jl eltakart rosszat ki ne sd. D. - Msz, bors s csuklya sok rosszat eltakar. KV. Eltakarit. A vros kltsgn (eltemettk) takaritottk el. (rdemes frfiu volt.) D. Eltall. Eltalltad a bibjt. B. - Eltalltad a csikljt. E. - Eltallta mint Balzs pap a vecsernyt. (L. Balzs.) B. - Eltallta mint cigny a buzavetst. (Sznts nlkl elszrta.) Ny. 6. - Eltallta szarva kzt a tlgyt. Ny. 7. - El nem tallja a clt. D. - Ha el akarod tallni a clt, feljebb irnyozz. K. - Knny eltallni a kolbsz csikljt. E. - Nehz minden embernek szja izt eltallni. ME. Nehz minden embernek szja krjt eltallni. D. - Nem talltad el a bibjt. E. - Pokol utjt szembektve eltallni. S. Eltanul. A rossz kutya mellett a j is eltanul. D. - Ha egy tyuk uszni tudna, a tbbi is eltanuln. E. Eltart. Egy ideig csak eltart, mint a kisrkosi ember felesge. Ny. 6. - Eltart a vilg egsz vgig. D. - Eltart addig, mig a szl elll. (Kevs ideig.) (A szl ltalban az ingatagsg, llhatatlansg jelkpe.) Ny. Eltncol. Ha becsletes asszony nincsen, kurvval is eltncol az ember. Ny. 10.

1740

Eltemet. A vrmegye temettette el. (Felakasztottk.) D. Eltemettk a tele hordba. (Rszeg.) D. - Eltemettk szemfdl nlkl. (Felakasztottk.) D. - Meg sem halt, mr is el van temetve. (Oda a becslete.) S. - Pozdorjnak haszna az eltemets. (Semmire sem hasznlhat.) D. Elterl mint a lasponya bokor. Ny. 1. Eltkozol. Nem kereshet annyit a j gazda, mennyit a rossz gazdasszony eltkozolhat. D. Eltp. Knny a pkhlt eltpni. S. Eltvesztette az orszgutjt. D. - J kalauz utn nehz eltvedni. D. - Jobb az utnak felrl visszatrni, mint eltvedni. D. - Ki egyenes uton jr, nem tved el. S. Eltilt. A pohnktl eltiltja a ttot. D. - Nehz vn kecskt a stl eltiltani. D. Eltitkol. A snta lbat nehz eltitkolni. D. - Nehz a bnatot s szomorusgot eltitkolni. KV. - Ngyet nem lehet eltitkolni: tzet, szeretetet, khgst, szegnysget. Ny. 20. - Sntasgot nem lehet eltitkolni. E. - Szegnysget, betegsget, fogfjst nehz eltitkolni. S. - Szegnysget meg a khgst nem lehet eltitkolni. Ny. 10. - Szerelmet s hurutot nehz eltitkolni. Sz. - Szerelmet, hurutot, szegnysget nehz eltitkolni. D. Eltol. Taln borsn toltk el. (Lsd bors.) E. Eltlt. Tiszt is el lehetne ezzel tlteni. D. Eltrdtt mint God Sra a lagziban. (Nem tncolt s
1741

dicsekedett, hogy elfradt a tncban.) Ny. 1. - Eltrdtt mint a kardi menyasszony. S. Eltrl. Nehz egy nemzetet eltrlni. D. Eltnt mint a szivrvny. B. - Eltnt mint a tndr. B. - Hamar eltnt mint a szivrvny. D. Eltr. A kznsges nyavalyt knnyebb eltrni. (ltalnos.) KV. Eltri a papiros akrmit irnak r. D. - Ha tbb szja lenne, el nem trhetnk. D. - Ki idejn resznja magt, csak eltri a nyomorusgot. E. - Knny a keveset eltrni. D. - Nehz a sokat eltrni. D. - Orrn a legyet sem trheti el. D. - Sohasem lehetne eltrni az asszonyt, ha a vilg ftul is szaporodhatnk. E. Eln. A kappant is elnni, ha gyakran etetik. (Ha gyakran azzal etetnek.) D. - Elunta a frisset, csak a lasst jrja. (Tncot. reg.) D. - Hamar elunja, a ki farkason akar szntani. K. - Jrjad, jrjad, majd elunod. (Jrjad csak a bolondjt.) E. Elugrik. Elugrotta a szzt hosszt. (Kevly, noha nincs mire.) D. Elugrotta, mint perki leny a frjhez menst. (Lenykorban megesett.) D. - Elugrotta mint a perki ttlny a frjhez menst. B. Ellt madr nem csirikol. (Csiripel.) Ny. 1. - Ellhetnk mr, mint az egri pulyka. Ny. Elt. A tolvajnak hamar eltik a gombjt. (Fejt veszik.) D. Tromfot tromffal szoktak eltni. S. Elz. Az szokst elzi az uj. D. Elvgja a meddig megslt. E. (Mindent lvez, a mit lehet.) 1742

Elvgta a macska farkt. D. - Elvgtk az int, mint a szilaj tehnnek. D. - Elvgtk alatta a ft. D. - J hogy ggjt nem vgta el a bba, midn kldkt elmetszette. D. - Ha fel nem oldhatni a csomt, elvghatni. D. - Kis daganatrt kezt el nem vgatja az okos. D. - Magad alatt a ft el ne vgd. D. - Mindketten elvgjk a hol elslt. (Szerelmesek lnek az alkalommal.) D. - Nem felejti kigy farka elvgst. D. Elvlaszt. Budt Pesttl csak a Duna vlasztja el, mgis hatvan hat mrfld. (Hatvan Budapesttl hat mrtfld. Szjtk.) ME. Mit isten sszekapcsolt, ember el ne vlassza. Szent irs. - Sem a bart, sem a pap minket el nem vlaszthat. Np. Elvlik kinek lova futsabb. D. - Elvlik, mint a szar a mjtl. B. Elvlik, mint a szrke a faktl. S. - Elvlik, hny zskkal tellik. S. Majd elvlik, mint a hj a fjtul. (Majd kitutdik, mi igaz van ebben.) D. - rmmel kerltnk ssze, rmmel vljunk el. D. Elvr. Vrd el a vgt. E. Elver. A but buval el nem verhetni. D. - Busul, mint kinek szljt elverte a jg. D. - Busul, mint kinek buzjt elverte a jg. D. Elveri a pnzt. D. - Elvertk mint a lisztes zskot. D. - Elvertk, mint a ktfenek dobot. E. - Elvertk rajta a port. S. - Ha a verebek a kazalra szoktak, a vz sem verheti el ket. (Madrijeszt vz.) D. - Le sem fektettk, mgis jl elvertk. D. verte el a gunrt, hangosan ggog. (Kevlykedik.) E. - rl mint a mst elverte gunr. D. Elvesz. (Felesgl.) A ki pacalt akar enni, vagy zvegy asszonyt elvenni, ne tudakozza mi volt benne. Sz. - Az igazsg elvette a becslet lenyt, de magtalanok voltak s kihaltak, csak a hirk maradt. Ny. 4. - Csuhaj retek, be szeretlek, megszlhetsz, mig
1743

elveszlek. Ny. 19. Np. - Ha elveszed lenyt, nzd meg elbb az anyjt. D. - Jaj az oly szegnynek, a ki gazdag asszonyt vesz el. KV. - Jaj az oly szegny sorsa, ki gazdag asszonyt vesz el. E. - Legjobb olyan asszonyt elvenni, kinek urt felakasztottk. (Nem mondhatja, hogy els frje jobb volt.) D. - Mely lny soknak ad kosarat, vge is ahhoz megy, ki elveszi. D. - Nem a vn asszonyt, hanem a pnzt veszik el. D. - Nzd meg az anyt, vedd el a lnyt. Ny. 3. - Pogcsmat megetttek, a lnyomat elvegytek. Np. - Vgy el engem te szegny, letten legynk szegnyek. ML. Elveszteget. ltben sok jt elveszteget az ember. D. Elveszt. (Vesztt okozni.) A mely ebet el akarnak veszteni, dhs nevt kltik. B. - A veszendt a lgyviz is elveszti. D. - Az egerek is elszaporodnak, ha el nem vesztik. D. - Bolond ki eb utn lovt elveszti. D. - Elveszten egy kanl vizben. E. - Elveszten egy kanl vizben, ha szert tehetn. D. Elvet. Adj neki, hogy el ne vesse borjt. (Terhes asszonynak adj, a mit megkivn.) Cz. - Akrmire fordul a kocka, de elveti. D. - Az elvetett gyerek knnyebb kortyot iszik. (A tallt, szltlen.) D. Az elvetett macskaklyk gyakran legtovbb l. K. - Elvetette a sulykot. (Nagyot mondott.) S. - Elvetette magt, mint a szentpli szajha. Ny. 5. - Elveti magt, mint a juhsz kutya a homokon. D. Ha a citromot kifacsartk, elvetik. (Nmet.) D. - Megrgd a koncot, aztn vesd el a csontot. D. - Szedd fel, ha elvetetted. (Cigny mondsa, mikor aratni hivtk.) D. - Utcu! vesd el magad. E. Elvtel. Ajndk elvtel, szabadsg lettel. BSz. Elvgez. Elvgzett dolognak nem kell tancs. S. - Ha egy uttal elvgezheted, ne hagyd kettre. D. - Mit ma elvgezhetsz, ne
1744

halaszd holnapra. E. - Sok gyet hamar vgezhet el egy okos bir. D. Elvt. Az ugrst el ne vtsd, eltrheted lbod. D. - Elvtette a ntjt. Sz. - Elvti a lpst. Pzmn. - Elvti az ugrst. (Hazudik.) Pzmn. Elvonom magam szjtl, azt is neki adom. E. Emberi. Nincs emberi brzata. ME. - Nincs rajta emberi forma, mint a szentpteri tehnen. (Sovny. riszentpter.) Ny. 2. Nincs rajta emberi kp. E. - Nincs rajta emberi szin. (Halavny, fl.) D. - Tvedni emberi dolog. (Latin.) ME. Embersges ember. S. - Nem minden ember embersges emer. D. - Minden ember ember, de nem minden ember embersges ember. D. - Srn vetik magvt az embersges embernek, de vkonyan kel. Cz. Emberhall. Most egy emberhall nem nagy csorba a vilgon. D. Emberhussal hjasodik. B. Emberkoponya. Nha emberkoponya szamr vel takarja. D. Emberls. Egy sz nem emberls. D. Emberszm. Tbb vele az emberszm. E. Emberszls. Igazmonds nem emberszls. D. - Szembemonds nem emberszls. D. - Szoks monds, nem emberszls. Ny. 18. Emberkedik mint szalonnabr a parzson. E.
1745

Embertelensg. Kinl vkony az embersg, vastag az embertelensg. D. - Vkony embersg, vastag embertelensg. E. Emberl fog mindenhez. D. - Emberl lt a dologhoz. D. Emberl megllja a sarat. ME. Emel. Az egyessg a kicsit is nagyra emeli. B. - Egyessg kis dolgokat nagyra emel. (Latin.) KV. - Elg beteg az is, ki beteget emel. E. - Emelgeti a szemldkt. (Fenhjz.) D. - Knny a nagy teher is, ha sokan emelik. D. - Kezt emeli, mikor lbt kellene. D. - Lbt is alig emeli, mgis hoppot mond. D. - Oly magasra emeltk, hogy el sem rhetni. (Akasztfn.) D. - Szp egyessg emeli a zszlt. E. - Szp egyessg emel zszlt mezben. (A harctren.) KV. Emelkedik. Nem emelkedik, mint a szrnyszegett ld. D. Emszt. A mcs is magamagt emszti, mint a rozsda. D. - Az embert emszti a b, mint a ft a sz. D. - Csak az jr haza, a mit a farkas meg nem emszt. D. - Egytt tettk a tzhz, egytt emsszk. E. - Emszti mint ft a sz. D. - Gyertya msnak szolgl, s magt megemszti. KV. - Mreg emsztette gyk. D. - Sok szj sokat emszt. D. - Szolgl a gyertya, de magt emszti. D. Eminens, mint juhok kztt a szamr. D. Emleget. Csuklik, emlegetik. B. - Csuklik, mint az a kit emlegetnek. D. - Csuklik, emlegetik a verebek. E. - Farkast emlegetnek, kert alatt jr. E. - Farkast emlegetnek, a kert mellett kullog. KV. - Farkast emlegetnek, a kert alatt kullog. Sz. - Farkast emlegetnk, kert alatt van. Ny. 7. - Ha adtl felejtsd, ha vettl emlitsd. (Jttemny.) S. - Nmely embert soha se emlegettek
1746

volna, ha rossz nem lett volna. D. - Ott is emlegetik az embert, a hol szidjk. D. - Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vtettek volna. K. - Emlegetnek a verebek. E. Emlkezik kigy farka vgsval. (Nem felejti el a rossz ember a srtst.) Pzmn. Emlit. Isten kztnk, ne emlts vargt. Decsi Jnos. Eml. Rgen volt az, mikor az anyja emljt szopta. D. Emse. Rossz emse fiait is megeszi. D. Ene. Amint tartod endet, ugy ihatod tejedet. D. (Ene, borjas tehn.) Enged. Az okosabb enged. E. - Az okos engedni szokott. D. - A koncot a kutya finak sem engedi. D. - Azon egyenl ostobasg: mindenkinek mindent, mint senkinek semmit sem engedni. B. Enged az ebnek is. D. - Engedni kell nha az ebnek is. D. - Ha kemny a fagy, nem enged. D. - Msnak sokat, magnak keveset kell engedni. (Megengedni.) D. - Nladnl nagyobbnak engedj. KV. - Nem enged a negyvennyolcbl. S. Engedelem. Most mg engedelem, mskor veszedelem. (Most az egyszer megbocstom.) Ny. 7. Engedelmeskedik. Eszes szolgnak nha agazda is engedelmeskedik. S. - Ki nem tud engedelmeskedni, az nem tud parancsolni. S. - Nem tud uralkodni, a ki engedelmeskedni nem tanult. D. Engedetlen beteg kegyetlenn teszi az orvost. D.
1747

Enyhit. A brsony sulya nem enyhiti a kszvny fjdalmt. Pzmn. Ny. 16. - Mdjval ejtett sz enyhiti a fjdalmat. K. Enym. A mi enym, enym. E. - Enym a tyuk, teht a tojs is. (Apasg.) E. - Jobb az enym egy, mint ms kett. D. - Jobb egy enym, mint kt ms. E. - Keress br magadnak fejet, nekem az enym is j. D. Enyszik mint a fst. - Elenyszett mint a fst. D. Enyv a talpn, tapodst sem teszen. D. - Ragad a vtek, mint az enyv. KV. - Ragads mint az enyv. E. - Ugy ragad a vtek, mint az enyv. (Rossz plda ragads; egy rossz plda is sokat elronthat.) E. Enyves kez. (Tolvaj.) M. - Enyves kez timr. (U. a.) D. Zsivnynak enyves a keze, hosszu az ujja. Ny. 2. Epe. Egy csep mzhez csbr ept kever. D. - Elfutotta az epe, mint a juhot a tlyog. (Rossz kedv, komor.) D. - Epe spasztotta. (Mrgben elspadt.) D. - Epje sincs. (Nem kpes haragudni.) E. - Epje sincs, mint a galambnak. E. - des embernek epje se keser. D. - Galambnak nincs epje. S. - Keser mint az epe. D. Kitetszik szembl az epe. D. - Megjrta az epe a tdejt s mjt. D. - Elnttte az epe. ME. - Sok embernek mg az epje sem keser. Ny. 5. - Szelid a galamb, mgis van epje. E. - Taln epje sincs. D. - Tbb epje mint vre. D. - Van a szelid galambban is epe. D. Eper. Elszedtk orra eltt az epret. D. - Epret ad ms keblbe. B. Felszedte az epret. S. - Hires eperre ne jrj kosrral. D. - Hires eperre nem kell kosrral menni. M. KV. - Holdvilgon epret szed. (Alkalmatlan idben dolgozik.) Ny. 14. - Kiki a maga keblbe szedi
1748

az epret. ME. - Kullog mint a ki epret szed. D. - Lassan kullog, mintha epret szedne. KV. - Maga keblbe szedi az epret. Bsz. Ms kosarba epret ne szedj. D. - Nem ugy jr, mintha epret szedne. (Nem jr lassan.) D. - Szedi az epret. (A haszon az v.) E. - Annyi mint egy eperszem. (Kevs.) Ny. 2. - Epreskertbe nz. (Kancsal.) ME. Eperfa. Les, mint Bdi az eperfra. (Mikor rik.) Ny. 0. Eperjes. Nem vonja nagyobb csigra eperjesi hhr a tolvajokat. (Nem kegyetlenebb nla.) E. Eredet. A szent forrsnak gbl az eredete. D. - Gonosz eredetnek gonosz a vge. F. - J bornak, j embernek eredett ne keresd. D. - Ha eredett nznd, sok forrst meg kellene utlnod. D. - Sok j vizet kell megutlni, ha eredett nzed. K. - Sok vizet kell megutlnod, ha eredett nzed. B. Ereszked. Jobb egy ereszked, szz kapaszkodnl. Ny. 2. Eresztk. Sok eresztkje van a beszdjnek. (Sokat hazudik.) S. Ereszt. A napvilgot se ereszten ingyen msnak. D. - Hosszu przra eresztette. S. - Ne ereszd lgra a kantrszrat. D. - Nem sokat eresztget kt oldala kz. (Szegny keveset eszik.) D. - Oly szken ereszti mint a kotyog. (A bort. Fsvny.) D. - Szabadon eresztette a lovat. (Sokat beszl.) D. - Szabadjba eresztette szabados nyelvt. D. - Szlnek ereszteni. S. - Vizre visz, szomjan ereszt. (Sokat igr, keveset d.) D. Eretnek. Szentirsbl jnek az eretnekek. (Mert klnflekp magyarzhat.) D.

1749

Erny. Nagy ernyek utn sntit az irigysg. (Latin.) S. - Nincsen virtus (erny) irigy nlkl. KV. - Szksgbl ernyt csinl. (Latin.) E. Erg: vigyorg. (A ki azt hiszi, hogy jl okoskodott, mosolyog. A kvetkeztetst erg, teht, szval szoks bevezetni.) E. - Erg, morg, vigyorg. (U. a.) ME. Erklcss ember is tekint a parancsolatra. K. Erny. Fenn az erny kas nlkl. (Feledkeny ember, brmint igyekszik semmit el nem felejteni, annl tbbet elfelejt. A feledkeny kocsis felrakta a kocsira az ernyt, a gyknyt az es ellen, de elfelejtette otthon a kocsi kast: azt a mi mindig szksges, elfelejtette, a mi nha, azt magval hozta.) D. - Fenn az erny, nincsen kas. Sziglig. (Rangjra rtarts, de nincs hozz vagyona; van rang, de nincs md.) Ersen. A fradt kr ersebben rakogatja lbait. D. - A ki prl, ersen prljn. KV. - Ersen borozik a legny. D. - Ersen felvont j hamar elpattan. D. - Ersen fjja az adtt. D. - Ersen vakarja koszos fejt. (Bajban van.) D. - Ki a tehenet ersen fejti, vrs tejet fej. D. - Ki ersen fujja orrt, vrt fuj ki belle. D. - Ne huzd a gyengt ersen, elszakad. D. - reg ember ersebben dolgozik, mint a fiatal. Ny. 6. Erkdik mint a bka. E. - Mg a maga kenyerre sem erkdik. B. - Maga kenyerre se erkdik. D. Ertet. Ertetett gymlcsben van valami vadsg. D. - Ertetni kell a boszura. D. - Erteti, mint az olh az krt. S. - Ki magt a szlsban erteti, szll vlik szava. D. - Nem lehet ertetni a bizodalmat. E. - Minden ertets, visszals. D.
1750

Erssggel nem fegyverrel. KV. Erszak az igazsg nyakn. B. - Nagyobb a tekintet, mint az erszak. (Tekintly.) KV. Erszakos szeretet nem lland. KV. - Nem lland az erszakos urasg. KV. Ertlen. Ers az ertlent hamar zskba rakja. D. - Ers az ertlent zskba rzza. KV. - Ertlent az ers csak a zskba rzza. KV. Ertlen ki csak maga erejben bizik. D. - Ertlen ki elbizza magt. E. - Ertlen, mint a brny. D. - Ertlen mint a beteg. D. - Ertlen mint a brehagyott kigy. E. - Ertlen mint a brbl kivetkz kigy. B. - Ertlen mint a brt vetette kigy. D. - Ertlen mint a csirke. D. - Ertlen mint a dgltt oroszln. D. - Ertlen mint a gyermek. D. - Ertlen mint a holdvilg. D. - Ertlen mint a kka. D. - Ertlen mint a ndoszlop. D. - Ertlen mint a tt kaszs. D. Knny az ertlennek orrra tni. D. - Majd elfujja a szl, oly ertlen. E. - Nincs oly ers, ki veszedelmt ne vrhassa az ertlentl. D. Erre int, arra mutat. (Ravasz.) D. - Erre kzelebb, arra hamarabb. (Erre kzelebb, de arra jobb az t.) E. Erzsk. Kisebb az Erzsk orrnl. D. Esend (gyarl) az ember, hajland a pendely. E. - Esend az ember mint a fakutya. (Csigra, gyermekjtk.) E. - Esend az ember mint a famacska. Ny. 4. Eset. Ks eset utn okoskodni. E. - Nagy urak esete, jobbgyok intse. KV.
1751

Esik es, n a sr, a vn leny mr mit vr. D. - Esik mintha csatornn ntenk. D. - Fuj, esik, havaz, ugy lesz tavasz. Ny. 6. Ha a bjt els napjn esik, akkor kicsirzik a kve. S. - Ha reg fejsze esik is, eljvk. E. - Hadd essk nekem is. (Az iszkos mindenben tall okot az ivsra.) D. - Mennnk kell, ha esik is, ha neheznkre esik is. S. - Mindenkor van oka az ivsra: ha es esik, essk ugymond nekem is; ha szraz id van, ide, ugymond, a korst, hadd essk. D. - Ott legtbbet szokott esni, a hol amugy is nedves a gazdag fld. (Gazdag gazdagul.) D. - rmest esik, a hol nedves. KV. - rmesttebb esik a hol nedves. (A hol sok van, oda tbb megy, mint a pnz a gazdag kezbe.) E. Esk. Esik hamis esk az oltr eltt is. E. - Knnyebb a varrst kifejteni, mint az eskvst visszamondani. E. Eskdt. Haramik eskdtje. D. Eskszik. A ki mestersgesen eskszik, mestersgesen hazudik. Cz. - A ki sokat eskszik, kevs igazat mond. ME. - A ki sokat eskszik, annl inkbb nem hisznek neki. B. - Cignymdra eskszik. (Furfangosan, hamisan.) KV. - Eskszik mint a cigny. S. Eskszik mint a prhagyma. (Egy hagymrt is megeskszik.) E. Eskszik mint a rpa. D. - Eskszik mint a vrshagyma. D. Eskszik, szabdik mint a rpa. B. - Ingre eskszik. (Melyet kimosnak.) KV. - Megeskdnm az oltr eltt is. E. - Puska vgn is meg mernk r eskdni. E. - Megeskszik egy vrs hagymrt is. Ny. 6. Eskvs. A hzassgi eskvst nem oly knnyen lehet felbontani, mint a rossz varrst. D. - Elhoppozta az eskvs eltt. (Frj nlkl lett anya.) D. - Szerelmesek eskvse. (Nem sokat r.) D.

1752

Ess. lom s ess id. (Nem kell nekik hinni.) Sz. - lom, ess id magtl elmulik. D. - Udvari kegyelem, lom s ess id. (res s vltozkony.) E. Eszels. Bolond mesternek eszels tanitvnya. D. Eszes. Nha az esztelen tbbre mehet az eszesnl. D. - Eszes diszn mly gykeret rnt. KV. - Eszes diszn, mly gykeret rnta. M. - Eszes szolgnak nha a gazda is engedelmeskedik. S. Eszesnek val a jtk. M. - Ha nem szinte tisztesen, legalbb eszesen. E. - Krn tanul a bolond, mg se eszes. D. - Olyan kvet vethet egy bolond a kutba, hogy gond lesz tiz eszesnek is kivenni. Pzmn. - Pnzes: szp, eszes, becsletes. ME. - Tele erszny tbb az eszessgnl. D. Eszevesztett ember. D. - Eszeveszett vrmegynek bolond az ispnja. (A vicispn azt rendelte, hogy minden faluban a tzeset eltt hrom nappal meg kell vizsglni a vizipuskt.) KV. Eszkz. A cl szentesiti az eszkzt. (Latin.) S. - A cl nem szentesiti az eszkzt. ME. - Nincs oly hitvny eszkz, hogy hasznt ne lehetne venni. KV. Esztelen. Az esztelennek knny szeget tni a fejbe. D. - Az esztelen a maga krn, a tolvaj ms krn tanul. D. - Csak egynek hijval van az esztelen. (sz.) D. - Csecse bohnak, szp esztelennek. Ny. 2. - Gazda nlkl vet szmot, mint az esztelen szolga. D. - Hg, mint az esztelen veleje. D. - Ksn nyilik szeme az esztelennek. D. - Nha az esztelen tbbre mehet az eszesnl. D. Trhetetlen, midn az esztelen szs is. (Bbeszd.) D. Esztelensg. A szerelem s esztelensg csak nvvel klnbznek egymstl. D. - Ertvett rajta az esztelensg. D. - Kevlysg s
1753

esztelensg testvr atyafiak. D. - Szegnyen lni s gazdagon halni esztelnsg. D. Esztenga. Tolongnak mint esztengra hajtott juhok. E. Eszterg. Mg az eszterg is megismeri az idejt. E. Eszterha. Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhra szll a lud, hogysem napestig ott stl a kakas. Pzmn. - Nem szokta, mint lud az eszterhjt. D. - rizkedik, mint lud az eszterhjtl. D. Ritka mint a lud az eszterhjon. D. - Sok csep leesik addig az eszterhjrl. D. - Sok viz lecsepeg addig az eszterhjrl. D. Etet. A kappant is elunni, ha gyakran etetik. (Tlaljk fel.) D. - A nmet mindig hjjal eteti a lovt, mgis sovny. (Veszprm vidki szls.) Ny. 4. - Az embert hordozza a l, eteti az kr, ruhzza a juh, vdelmezi a kutya, kveti a majom, megeszi a pondr. D. Bolondot etet, mikor maga eszik. E. - Farkast etet. (Telhetetlent.) KV. - Flpofra etet. (Fsvny.) D. - Nla a cseld is koldusokat etet. (Gazdag.) D. - Nem etettk ezt dival, hanem korpval. Evet. Fris mint az evet. E. - Nehz az evetet hznl megtartani. D. Evez. Egy hajban eveznek. Pzmn. - Nagyon fentkp, ha csendesen evez. (Kevly, ha jl megy dolga.) D. - rmnek tengerben evez. D. Evez. Knny az evez lefel. D. - Nyelve evezje nem tallhat partra. (Nincs vge beszdjnek.) D. Evs. Az alvs evs helyett esik hes embernek. KV. - Csak evskor izzad, mint a pap szolgja. Cz. - Evs kzben jn meg az tvgy. Ny. 7. - Izzad, mint a pap szolgja evsben. Ny. 10. 12. 1754

Knny az evs, de nehz a keress. D. - Milyen a munkja, olyan az evse. S. - Milyen az evse, olyan a dolga. E. - Rkevsben sok a munka, kevs az tel. D. - Restelli, mint ravaszdi mester az evst. K. - Sora van, mint a rtes evsnek. (Nem knny, mert sokat kell a szegnynek dolgoznia, hogy rtest is ehessen.) Ny. 22. Ev. A hamar ev j dolgos. D. - Elmjben eszik, aki ev embernek kszn. E. - Inni akar, ki az ev embert ksznti. E. Ksz kenyr ev. (A kszet eszi.) KV. Ez m mi. B. - Ez m a valami. E. Ezeltt jobb volt. Ezer. Egy llhelyben ezret hazudik. D. - Egy szt ezerrel tromfol. D. - Egyformn jvnk a vilgra, ezer mdon megynk ki. E. - Ezer a bajom, meg kett. E. - Ezer a dolgom meg kett. E. - Ezer a lelke. (Vakmer.) E. - Ezermester. E. - Ezerrt nem megy a szomszdba. (Neki is van; gazdag.) D. - Ezer varju ellen elg egy k. D. - Forintja nincs, ezerekrl beszl. D. - Mi neki kt-hrom ezer? D. Ezerjf. Csak a tetejt szedi, mint az rdg az ezerjfnek. Ny. 6. Ezredes. A nyul-ezredesnek bokor a mezeje. (Gyva, elbujik a veszly ell.) D. - Nyul-ezredesnek bokor a vra. E. - Egy sem j kzlegny, ki ezredessgre nem trekszik. E. Ezst. A szrnyatlan ezst szenteket is elszrnyaltatja. (Ellopja.) D. - Az ezstangyalokat szllni tanitja. (U. a.) D. - Az ezst korsnak cserepe is j. D. - Beszlni ezst, hallgatni arany.
1755

(Nmet.) S. - Hall nem vltozik ezstn, aranyon. E. - Ki igri, hogy aranyat csinl, ezstt akar csalni. K. - Ms ersznyben arany, msban ezst. (Gazdag.) D. - Nemcsak ezsttlbl szednek vajas pogcst. KV. - Nemcsak ezsttlbl, de hitvny tskbl is szednek vajas pogcst. (Nemcsak gazdag, hanem szegny is lehet boldog, pldul a szerelemben, mely egyenlen boldogit gazdagot, szegnyt.) D. - Ura aranyban, szolgja ezstben jr. D. bren alszik, mint a nyul. E. - Mit az elme bren forgat, avval jtszik az lomidtt is. BSz. breszts. Tudsok becslete, ifjak bresztse. (Buzdits.) E. get. A hol get, ott fujd. Ny. 18. - A mi nem get, ne fujjad. B. - A mi nem geti nyelved, ne fujjad. KV. - A mi nem geti szdat, azt ne fujjad. Sz. - get mint a fulnk. E. - Ha geti, se fujja. D. - Hol nem get, ott ne fujd. S. - Kovcs is azrt tartja a fogt, hogy kezt meg ne gesse. D. gett. Bujdosik ide s tova, mint az gett lbu eb. KV. - Ers mint az gett bor. D. - gett gyermek fl a tztl. (Ha egyszer meggette ujjt.) S. - Keze gett gyermek irtzik a tztl. D. Szomoru ltvny az gett hz. D. gettlen. Meghamuztk fart gettlen hamuval. (Bottal vertk.) D. gs. Ht hordzkods, egy gs. E. - Ht hurcolkods, egy gs. S. - Megszokta, mint Debrecen az gst. Ny. 1. - Sokszor kis szikrbl nagy gs tmad. Sz. g tzet gerjeszt. KV. - Szeretet, g tz. KV.

1756

h. Az h mindennek ellensge. B. - Az h szunyog jobban csip. E. - Az h szunyog nehezet csip. E. - Az h szunyog nehezebbet szr. D. - Bben bds, hben des. E. - Csip mint az hes szunyog. D. Eb a klykt h korban sem szokta megenni. D. - h a jllakottal nem egyarnt dudol. D. - h kop kaporral. (hes tele: koplals kaporral; nem kapott, ht koplal.) E. - hgyomorral fl a fecske fecsegstl. (A ki szeret enni, mindenben tall r okot.) D. Keveset hall az h has. KV. - Mint az h farkas, ugy vrja. E. Mohn kapja, mint h tyuk a taknyot. D. - Ne higyj a szdnak, mint az h kutynak. D. - Nehz az h embernek a vrakozs. KV. - Nehz hnek a vrs. D. - Nem j hnek az nek. (telt akar, nekkel nem lakik jl. (h gyomorral nem esik j az nekls.) E. Nem sokat ugrndozik az h borju. KV. - Mohn kapja, mint h tyuk a nylat. E. - Nyeli mint h tyuk a nylat. E. - Ugy rl mint h l az abraknak. D. ha. (Begye.) Szp a szava, de rdg az ha. KV. - Szp a szeme, de rdg az ha. KV. hen. A szakcs nehezen hal meg hen. D. - hen marad, ki az asztalnl szemrmeskedik. KV. - Halsz, vadsz, henkrsz. E. Hol jllaknak ngyen, tdik sem marad hen. S. - Hol t-hat ember jllakik, hetedik sem marad hen. E. - J szakcs ritkn hal meg hen. K. - Ki hat mestersget tud, hen hal az meg. E. - Mi haszna hen halnak abban, hogy Kolozsvrott j kenyeret stnek. ML. - Rossz szakcs ki hen hal. S. henhals. Nagy nyavalya az henhals. KV. hezik. Akkor egyl, mikor hezel. KV. - Egyl, ne hezz, mint otthon. (Ne szemrmeteskedjl, hanem btran egyl, ugy mint otthon.) E. - Ha jllakott is, a szeme hezik. (Telhetetlen.) E. Legjobb akkor enni, mikor meghezik az ember. B. - Ne sznd, ki
1757

vagyona mellett hezik. (Fsvnyt.) Ny. 9. - Sok van ki hezik s meghzasodik. E. - Ne kivnd az aranyat, ha hezst szerez. D. hetetlen kdorg. D. - lhetetlen ember, ki felesgnek keresetbl l. D. - Kt annyit fl, ki lhetetlenl l. D. - Ktannyit fl, ki hetetlenl fl. D. homra nem fl a kakukszlstl. D. hsg. Az hsg ott veszi, a hol ri. B. - Az hsg jobb zt ad az telnek. B. - Az hsg kihajtja a farkast a berekbl. B. - Az hsg kihajtja a farkast a bokorbl. KV. - Alkalmatlan vendg az hsg. KV. - Dlt gabona nem csinl hsget. (Ha a gabona megdl, gazdag arats lesz.) E. - hsg a farkast kihajtja a cserjbl. E. hsget dghall szokta kvetni. KV. - Fehr cip, ss tur, hsg ellen igen j. E. - J fszerszm az hsg. B. - Keser babot is dess tesz az hsg. E. - Legjobb szakcs az hsg. KV. - Mindent kigondol az hsg. B. j. Az j mindennek ellensge. D. - Ha j nem volna, a napot nem szeretnk annyira. D. - Szerelem, j s bor, sok gonoszsggal forr. KV. jfl. Fekete mint az jfl. D. - J a bor mindenkor, hajnalkor, jflkor. Np. - Lusta gazdasszonynak jfli munkja. (Nem sokat r, a j gazdasszony nappal is elkszl munkjval.) D. - Sett mint az jfl. D. jjel. A fehr tehn is jjel fekete. D. - A rossz lelkek jjel jrnak. D. - Egsz jjel virraszt, mint a bagoly. E. - jjel a gyermektl fl. D. - jjel jr, mint a bagoly. M. - jjel jr, mint a gonosz llek. S. jjel minden tehn fekete. Sz. - Fl jjel kimenni csak a pitvarba is. D. - Ha jjel jn is, ki nem tr a bor ell. D. - Hosszu mint az
1758

jjeli t. D. - Ki mirl nappal gondolkodik, jjel arrl lmodik. S. Ki nappal mit gondol, jjel arrl lmodik. KV. - Ki nappal mit kivn, jjel arrl lmodik. KV. - Kilt jjel-nappal, mint a sovny haris. D. - Nappal alszik, jjel lmodozik. D. - Nappalnak szeme, jjelnek fle. S. - Nem j ha jjelen t a hzban kenyr nincsen. S. - Nincs jobb az jjeli tancskozsnl. KV. - Te egy jjel ntt gomba. D. jjeli bagoly. E. - jjeli madr. S. - jjeli-nappali nimfa. D. - Nappali rettegs, jjeli rmls. E. jszaka. Adtl nekem j jszakt. (Bajt szereztl nekem.) E. taludnk hrom jszakt, csak enni ne kellene. E. - Csendes napnak csendes jszakja. ME. - Esteli vendg jszakra is megmarad. Ny. 6. - jszaka minden tehn fekete. B. - jszaka virrad neki. (Tolvjanak, korhelynek, szerelmesnek.) E. - Igyunk egyet j jszaka fejben. D. - J jszakt a magyarnak. E. - Kevs vacsora, j jszaka. ME. - Minden szin macska fekete jszaka. KV. - Nem j madr, mely jszaka jr. ME. - Senkinek sem bartja az jszaka. KV. jszaki. Nem mindenkor fuj az jszaki szl. (Lesz mg jobb sorsod is.) D. k. ket verjnk bele, ha mskp nem lehet. BSz. - Kemny ft kemny kkel hasitjk. D. - Ugy verj ket a kemny fba, hogy szemedbe ne pattanjon. D. kes. Bor, buza, bkessg s felesg kes, szna, szalma szalonna s a ruha kkes. (Magyar ember vgya.) D. - Embert csinl nha az kes ruha is. D. kesen. Varju is tud nha kesen krkogni. K.
1759

kessg. Gazdagnak kessg, szegnynek segitsg. (Tudomny.) KV. - Ruha kessg, pnz tisztessg. D. - Szzessg, kessg. E. kesszls. Egy kesszlsu utitrs jobb egy hat lovas hintnl. D. - Nem ilik bolondhoz kesszls. E. kesit. Jmborsg tisztesit, szemrem kesit. KV. l. llel ll akrki ellen. D. - llel llnak ssze. E. - lre rakjk az aranyat. ME. - lre veri az aranyat. E. - lre rakja a sok pnzt. S. - lre verve ldjban a pnz. D. - lit lapjra forditja. BSz. Hrom le nyelvnek, mint a ssnak. D. - Lapjt lire forditja. BSz. - Nem lvel a ksnek, hanem fokval nyuzza az embert. D. Okos harag nha az ernek le. D. lesit. Varghoz viszi a csoroszlyt lesiteni. E. - Varghoz viszi az ekeszarvat lesiteni. Sz. - Varghoz viszi az ekevasat lesiteni. KV. - Vassal lesitik a vasat. D. ldegl mint Marci Hevesen. D. - ldegl mint Mike malaca a piacon. (Otthon nem kapott enni, a piacon ldeglt, de sokszor el is vertk, ha krt tett.) D. lelmes mint a zsid. S. leszt. Elksett, mint a rk az lesztvel. Ny. 3. letreval ember a jg htn is megl. S. - letreval ember a kszikla tetejn is ell. B. - letreval ember nem fekszik a fln. E. l. A holtnak mindig van elegend fldje, az lnek soha sincs.
1760

D. - Az lt a holtak hagdossk. D. - l lnek, holt holtnak bartja. (J, rossz.) D. - l fnak dltt vrni. (rksget.) E. - l fnak nehz dltt vrni. (U. a.) Ny. 18. - lk kztt keresi a holtat. D. - lnek nincsen, a holtnak van. (Elegend fldje.) E. Ha lfval igy bnnak, hogy tesznek a levgottal. (J-rossz.) D. Holt hagyja, l osztja. (rksget, vagyont.) E. - Holtan jtt az lk kz. D. - Jobb az l kutya a holt oroszlnnl. D. - Msnak vesztre, magnak krra l. D. - Nehz l embernek orrt ugy elmetszeni, hogy meg ne rezze. D. - Nehezen hiresek ott a holtak, a hol lk nincsenek. D. - Nehz az lfnak ledltt vrni. (rksg.) D. ldik. Csp, mint a mi rgen a bundban ldik. D. - Ebek konyhjn ldik. (Szegny hulladkbl, alamizsnbl l.) D. ldik mint Toldi Mikls csikaja. (Insgesen.) B. - ldik mint Toldi Mikls lova a szemeten. (U. a.) E. - Kn Mikls kertjbl ldik. (Nem volt kertje. Piacrl l.) D. - Ms konyhjn ldik. (Kegyelemkenyren l.) D. ltet. Isten ltesse a ttot, hogy ne hordja a magyar drtot. Ny. 5. - Isten ltesse sokig, mig a Tisza ki nem szrad bokig. Ny. 20. Isten ltesse sokig, az emberi letkor legvgs hatrig. Rth Kroly. lvez. Az a vilg, a ki lvezheti, az a mennyorszg, a ki elnyerheti. S. n sem vagyok angyal. S. - Ha megeszed az n tyukomat, a magadt ktve tartsd. Ny. 9. - Ha te td az n zsidmat, n is tm a tiedet. ME. - Inkbb , mint n. E. - Ki vagyok, n vagyok. (Rtarts ember.) D. - Ott leszek n akkor. (Nem fog az nlklem megtrtnni; nem engedem, hogy megtrtnjk.) E.

1761

nek. A kinek szekere farkn lsz, annak az nekt hallgassad. M. - A milyen a madr, olyan az neke. Ny. 8. - A rossz kntor a szp neket is elrutitja. D. - Az uj neket rmest neklik. D. Egyhangu, mint a koldus nek. E. - Ha a kntor jl kezdi az neket, jl viszi a np. D. - Hosszu beszdje, mint a szent Ivn neke. D. - Hosszu mint a szent Ivn neke. M. - Jl kezdett nek nem nehz a kntornak. B. - Kr hitvny neket ujra kezdeni. E. Kifogy mindenbl, mint a koldus az nekbl. E. - Minden neknek van ntja. (Minden dolognak megvan a maga mdja.) E. - Nem j hnek az nek. E. - sszement, mint Sin Mari neke. Ny. 5. - Rgi nek. KV. - Szent Ivn neke. (Hosszu beszd.) KV. Szp nekszval. (Kevs szertartssal. Az nekes temets kisebb mint a prdikcis.) E. - Szirn nek. (Csbits.) D. - Szomoru ntra vlik mg az nek. (Rossz vge lesz.) KV. - Ugy huzza a szt, mint a szentivnyi koldus az neket. Ny. nekel. Az uj neket rmest neklik. D. - Bsan nekel, mint a szrnyaprklt szunyog. D. - nekel a koldus, ugy kap alamizsnt. E. - nekel a dik, aztn kap alamizsnt. D. - nekel mint a szunyog. D. - nekelt arrl szent Dvid, el is magyarzta. E. Knny annak ddolni, kinek apja nekelt. D. - Nem egyarnt nekel az hez a jllakottal. B. - Szpen nekel, mint szkor a prcsk. D. - Torban nekel, vendgsgben sr. (Illetlen.) KV. Zsoltr szmt sem tudja, mgis elre nekel. D. nekes. A j hegeds nem szenvedi az nekest. D. - A kntor sem r valamit nekes-knyve nlkl. D. - Ebbl sem lesz nekes halott. (nekes temetse sem lesz, nemhogy prdikcis lenne. Ebbl sem lesz valami rdemes dolog.) S. nes ember. (nz.) D. nekls. Cerk nekls. (L. cerk.) E. - Jl kezdett nekls
1762

kntornak nem nehz. (A mi jl van elkezdve, knny azt folytatni.) E. - Siralomra fordul az nekls. KV. - Ritka szunyog nekls nlkl. D. p. Elg szp, a ki p. E. - p s egszsges testtel j aludni. KV. p testben p llek. (Latin.) S. - Jgre metszett kp, nem sokig p. D. - Jgre metszett kp, nem lesz sokig p. KV. psg. Nincs semmi psg feneette testben. (Romlott.) D. pls. Egynek veszedelme, msnak plse. KV. r. Erre tapint. (Megtudja, mi a baja. Orvos.) E. - Illa berek, ndak, erek. (Menekl.) E. - Jl megtapogattk az ert, vr is jtt belle. (Vresre vertk.) D. - Megtalltk az ert. (A hol fj.) D. Ne vgj eret, ha nem fojt. D. - Nem aludttej, hanem meleg vr folyik a magyar ember erben. D. - Nem ver ereiben a vr. (Nincs let benne.) D. - Nyakn vgtk meg az eret. D. - Vr helyett mreg foly ereiben. D. rc a szive. D. - rc a szive, kszikla a nyaka. (Szivtelen, nyakas.) D. rett. Az rett sz nem egy napi munka. D. - rett kels magtl is felpattan. D. - rett ganj, reg lny, hamar hasznot hajt. Cz. rett szl retlennel egy csbrbe megy. D. - rettebb elme ksbben hisz. B. - Gyarl az ember, mint az rett ndszl. D. Knnyen hull az rett gymlcs. D. rettlen. Az rtettlen is sokra megrik. D. - rettlen gymlcs hamar rothad. S. - Fojts az rettlen gymlcs. D. - Ingerlt, mint az rettlen kels. E. - Keser mint az rettlen szl. D. - Nem csuda, ha az rettlen nd meghajlik. D. - Nehz az rettlen kelst
1763

felpattantani. D. rdemel. A mint rdemletted, ugy laktl. B. - Az orgazda s tolvaj egy bntetst rdemelnek. KV. - Azt, a mit eszik, meg nem rdemli. D. - Bajuszt rdemelt. B. - Els vtek bocsnatot rdemel. E. - Ki a keveset meg nem kszni, a sokat meg nem rdemli. D. - Ki a krajcrt nem becsli, a forintot sem rdemli. S. Ki a garast nem becsli, a forintot sem rdemli. ME. - Ki a pnzt nem becsli, meg sem rdemli. D. - Ki dolgozni nem szeret, nem rdemel kenyeret. S. - Ki kposztjt nem szereti, hust sem rdemli. D. - Ki kesert nem kstolt, nem rdemli az deset. E. Megrdemli, mint szz lny a koszorut. E. - Nem a ki jl kezdi, hanem a ki jl vgzi rdemel dicsretet. S. - Nem rdemli, hogy rsssn a nap. S. - Szalma-frfi is arany asszonyt rdemel. E. Tbbet klt fakra, mint rdemli fara. B. - Vizet sem rdemli meg. S. rdemes. Dikot hasznrt nem rdemes tartani. Cz. - Ki kevssel be nem ri, sokra nem rdemes. D. - Sok rdemes legny, mert rtke szegny, fogja az ekeszarvt. Sz. rdemls utn fizet az isten. B. rkezik. A mennyorszgba is ksn fog rkezni. D. - A vn leny mindenre ksn rkezik. D. - Br kiessen a hangya, mgis ksn rkezik. D. - rkezik, mint Buk portkja. (Soha.) Ny. 5. - J volna hallnak, mivel ksn rkezik. D. - Jkor rkezett a pnzosztogatsra. D. - Ki hamar jr, hamar rkezik. D. Legutoljra rkezik a j. D. rsek. Ez sem volt a Pl rsek udvarban. (Szchnyi Pl kalocsai rsek.) E. - Fentartja orrt, mint az rsek disznaja. E.

1764

rtelem. A megrgztt szoks megkti a jzan rtelmet. K. Mennyi az ember, annyi az rtelem. D. - Nagy a szarva, csekly az rtelme. KV. - Nem lt a szerelem, nincs nla rtelem. KV. - Sok fej, sok rtelem. E. rtelmes beszd. (Vilgos.) ME. - J annak a vrnak, melynek rtelmes a vezre. KV. - Ritkn jr a kvr has rtelmes fejjel. KV. rtkes. A pnzes rtkes. D. rts. Elfelejtsnek, nem rtsnek egy a bre. D. rtk. sz, fegyver, rtk, mindent vgbevisznek. KV. - Nagy rtk ember. (Gazdag.) D. rzkenysg. Hol az rzkenysg nyertes, vesztes a nyugodalom. D. tek. A retek reggel mreg, dlben tek, este orvossg. Ny. 8. - A sok szakcs kztt stlan marad az tek. KV. - Az els teknek izt megtartja a csupor. B. - Azt sem tudja tk-e vagy trs tek. KV. - Bartsgban egy kis veszekeds olyan j, mint tekben a bors. ML. - Igen tudja , ha tk-e vagy trs tek. M. - Ksa nem tek. D. - Koldus kutya, se tke, se lazsnakja. (Fekvhelye.) D. Koldus kutyja: se tke, se lazsnakja. E. - Legjobb tek az anyatej. E. - Maradk pecsenye borslben, ms tek. E. - Mi teknek a s, haragosnak a szp sz. KV. - Milyen a vendgje, olyan az tke. Decsi Jnos. - Pp az tke. (Mr reg.) D. - Sok szakcs elszza az tket. Sz. tvgy. Evs kzt jn meg az tvgy. Ny. 7. va. Atyafiak dmrl vrl. Ny. 13. - Atyafi dmrl, vrl, a
1765

grbe fzfrl. S. - dm vnl kezdeni. (Nagy feneket keriteni a beszdnek.) ME. - Kiki vtul szrmazott. D. - Mg akkor va is menyasszony volt. (Rges-rgen volt.) Sz. - Ritka va dm nlkl. D. zsau. Jkob szava, zsau keze. E.

Farnyk. rl az elfradt ember a farnyknak. D. Fabalta. Messze vetette a fabaltt. (Nagyot hazudott.) D. Fabatka. Nem r egy fabatkt. S. Fabicsak. Fabicsakkal is lhetni. D. Fagaras. (rtktelen.) D. - Kap rajta mint a vak koldus a fagarason. D. Fahj. Fahjjal kentk meg a feneket. (Megvertk.) D. Fahz. (Szegny.) Nem bnom ha szegny is, fahzbl vagyok n is. Np. (Szegny lenyt szegny legny szereti.) E. Fajank. Fajank ez. (rzketlen, mozdulatlan tusk.) D. Fakanl. Cserptnyr, fakanl. (Szegny hzaspr.) Ny. 7. Cserptlhoz fakanl illik. (U. a.) Sz. - Fldcsupor, fakanl. (sszeill szegny pr.) BSz. - Fld csuporhoz fakanl. B. - Fldfazkhoz fakanl. E. - Ne lgy mindenben fakanl. (Ne avatkozzl mindenbe.) Ny. 5. Fakanna. Btrabb fakannbl inni, mint arany pohrbl. KV. 1766

Btrabb kannbl inni, mint aranybl. Sz. Fakereszt. Istenneki fakereszt, ha eltrik, msik lesz. Ny. 8. Fakp. Fakptl vesz bcst. (Kszns, bcszs nlkl tvozik.) E. - Ott csorog a fakpnl. D. - Ott hagytk a fakpnl. (S nlkl ott hagytk.) KV. Fakreg. Annyit hasznl, mint ebnek a fakreg. Np. - Ebnek fakreg. D. Fakoha. D. - Nem r egy fakoht. D. Fakupa. Nem isszk a mrget fakupbl. D. Fakutya. Esend az ember, mint a fakutya. (Gyermekjtk, csigra.) E. - Mindig nevet, mint a fakutya az oltron. (Fbl faragott kutya.) D. - Vigyorog mint a fakutya. (U. a.) Ny. 8. Falevl. Bns ember a falevl rezgstl is megijed. S. - A falevl is annak idejben hull le. D. - Nem mozog a falevl, ha nem ingatja a szl. ME. Fal. Ms a fa l s ms a fal. S. - Megltettk vele a falovat. (Derest.) D. Famacska. Eb az olasz famacska nlkl. D. - Esend az ember, mint a famacska. Ny. 4. - Megkezdtk az uj szalonnt, majd rjrnak famacskk. Ny. 2. Famennyk ttte meg a htt. (Bot.) D. - Megttte a grcss famennyk. D.

1767

Fanyl. Balis bicsak fanyel, ha elvsz is megkerl. (Kis rtk trgy.) E. - Bugyli bicska fanyel, ha elvsz is megkerl. (U. a.) S. El van keseredve, mint a fanyel bicsak. (A szegnyt fel sem veszik.) Ny. 18. - Uri bicsak fanyele. (L. bicsak.) D. Faolaj. Faolajjal gygyitottk a fart. (Bottal vertk.) D. Faplca. Bocskorhoz faplca illik. Sz. Fapnz. Bolondnak a fapnz is j. Sz. - Bolondnak bot j s fapnz. Ny. 2. - Bolondnak bot kell s fapnz a markba, ha elveszti, ugy sem kr. Ny. 14. - Bolondnak fapnz is j, ha elveszti sem kr. M. - Fapnzt vesz arany gyannt. E. - Fapnzzel vrat nem pithetni. D. - Nem r egy fapnzt. D. Faptura. Nem r egy fapturt. D. Faszablya. Bolondnak is tetszik az faszablyja. D. - Minden bolondnak a maga faszablyja tetszik. KV. Faszeg. Inog mint a faszeg. D. - Nehz faszeggel vasszeget kiverni. D. - Orszgunknak nem oszlopa, hanem trtt faszege. D. - Rossz gazda, ki a maga hzra egy faszeget faragni nem tud. D. Faszekr. Eb a lelke, faszekere. (Trfs kromkods.) D. Faszent. ll mint a faszent. (Fbl faragott szent.) ME. Fa-sz. Albbval a fa-sznl. D. Fatalp. Kopog mint a fatalpu bart. E. - Ritka bart fatalp nlkl. D.

1768

Fatarisznya. Zrg mint a fatarisznya. (A tolvaj fatarisznyval ment lopni, a mit beledobott, zrgtt benne s rajtaveszett; a lopshoz is sz kell.) D. Fatl. Jllakhatni fatlbl is. D. Fakad a bodza, bds a rokka. (Tavasz belltval kelletlen a szobai munka.) Ny. 2. Facsar. Narancs is keser, ha nagyon facsarjk. D. Fagy. Majd ha fagy, h lesz nagy. E. Ny. 24. - Majd ha fagy, h lesz nagy, rpa terem vastag nagy. (Nem lesz abbl soha semmi.) Ny. 2. - Majd ha fagy, h lesz nagy, terem rpa nagyon nagy. Ny. 7. Fagy. Ha kemny a fagy, nem enged. D. - Halat szlka nlkl, telet fagy nlkl, barmot mocsok nlkl, jeget hideg nlkl, embert hiba nlkl nehz tallni. S. - Isten hirvel a fagyon, mig fel nem enged nagyon. (Nem flek fenyegetsedtl.) Ny. 24. - Ugy aluszik, mintha krbrt huznnak a fagyon. (Hortyog.) KV. Fagyos szent. S. - Flsges, mint a rkusi kntornak a fagyos kerelb. (Vadszaton meghezett; hesnek minden tel izlik.) Ny. 1. - Itt vannak a fagyos szentek. (Pongrc, Szervc, Bonifc napja mjus hban.) ME. - Minl nagyobb, annl fagyosabb. D. - Nem sznja fagyos lbt a kalmr, csak j legyen a vsr. D. - Tekeri magt, mint a fagyos bart. (Knyeskedik.) Ny. 10. - Ugy reszket, mint a fagyos borju. KV. Fagyosan. Tzesen kezdette, fagyosan vgezte. D. Faggyu. Faggyus, mint a rk. (Sovny, szegny.) D. - Kposztjt gyertyafaggyuval zsirozza. D. - Mely uj fazkban faggyu volt,
1769

faggyuszagos marad. D. - kr ikra, rk faggyu. D. - Rkban faggyut nyomoz. D. - Van mind viasza, mind faggyuja. D. Faj. A j faj idejn kimutatja magt. KV. - A j faj nem hagyja el fajt. KV. - Faj fajra huz. Ny. 2. - Faj fajra t, mint a Bacs hegedje. Ny. 14. - Faj fajra t, mint a Pacs hegedje. Ny. 1. - Faj fajra t, mint a tassi diszn. Ny. 22. - Fajra jr az sz is. B. - Fajtja vlogatja az szt is. B. - Fajtja vlogatja az szt is. (Van j is, rossz is.) E. Fajta. Kin fajzata. D. - Kirimi tatr fajta. (Krimi.) D. - Knnyen tenysz a j fajta. D. - Tatr fajta. D. - Trk fajta. D. Fajzat. Kin fajzatja. D. - rdngs fajzat. D. Fajzott. Kszikltl fajzott. D. - Vadon fajzott bika. D. Fajtalan szemly. (Erklcstelen.) D. Fak. (Lnv.) Azt sem mondta, eb az ura fak. S. - Akkor vet lakatot istlljra, mikor mr kiloptk a fakt. E. - Eb ura fak. M. - Elvlik, mint szrke a faktl. (Ha a lovak szthuznak, egyik jobbra, msik balra tartja a fejt a rdtl. Egyenetlenked hzastrsak.) S. - Fakra jutott. (Lra kapott, mr nem jr gyalog; kedvezett neki a szerencse.) E. - Fakt is vrjk, de fak is vrja. (Hogy haza jusson.) M. - Fakt is vonjk, de fak is vonja. (Zsidt t, visszatik.) KV. - Hi szrke, hi fak, itt semmit sem adnak. E. Okos gazda nem klt tbbet a fakra, mint fara megrdemli. D. Tbbet klt a fakra, mint rdemli fara. B. Fak kocsi, kender hm nemes ember szrdolmny. (Titulus sine vitulo.) D. - Fak szekr, kender hm, mindakett rossz szerszm. (Szirmay szerint: fak szekr, vasalatlan faszekr, Kun Lszl
1770

szekere, nagy szegnysg jele.) Sz. - Szegny ember, kender hm, fak szekr, rossz szerszm. Ny. 3. Fal. A csp s a kapa szrny nyavalya, szegny a kenyert alig falhatja. (Napszmos alig kereshet annyit, hogy megev falatja legyen.) D. - A meddig jllakik, sokat fal a bres. D. - A mely ember sok deset nyal, kesert is fal. Ny. 6. - Addig nyalta-falta, mig elcsbitotta. E. - Egy kaparja, kett falja. (Tbb a fogyaszt, mint a keres.) E. - Izzad mikor fal, s fzik mikor dolgozik. S. - Ki sok mzet nyalt, sok mrget is falt. D. - Ki sok mzet nyal, kesert is fal. S. - Kinek mit d isten, azt ms el ne falja. D. - Nyalja, falja. E. - Nyalod vagy falod. D. - Ms a fa l, ms a fal. S. Falusi. sitozik mint a falusi kuvasz. S. - Csavarog mint a falusi kutya a nagy vrosban. E. - Falubeli tudja, minden hznl meddig tejfl. (Ismerik egyms vagyoni llapott.) Ny. 9. - Feszit mint a falusi kutya a flaszteron. Ny. 22. - Legnykedik mint a falusi kutya a vrosi kvezeten. Ny. 6. - Kimult mr mint a falusi bir a birsgbl. (Mindenbl kiregedett.) Ny. 10. - Sorba megy mint a falusi birsg. E. - Szemrmes mint a falusi liba. S. - Vn falusi mester vgtre a tanitsbl is kikotlik. B. Familia. Hoz familia ez, nem kri. (Gazdag.) BSz. Fancsali. ll mint a fancsali feszlet. (Elktelenlt, szomor arcu. Fancsal vidkt gyakran jges rte; a lelksz azt mondotta: ez az isten bntetse, sok vtkkrt, melyeket a hatrban lev feszleten Krisztus szemeivel lt. A falusiak sszevertk a feszleten lev Krisztus arct, kivertk szemeit, hogy bneiket ne lssa s igy hatruk a gyakori jgverstl mentes maradjon.) E. Elbmszkodott mint a fancsali feszlet. Ny. 5. - Fancsali feszlet. Sz. - Szomor mint a fancsali feszlet. D.

1771

Fanos ebnek gubs eb a trsa. B. - Fanos ebnek gubs a trsa. E. Fanyar mint az egres. E. Farol. Flre farol. (Ringy.) D. - Flre farol rossz szerszm. (U. a.) D. - Farol mint a szn. D. - Farol mint a rossz uton a kocsi. D. Farag. A ki sokat farag, sok forgcsot ejt. Sz. KV. - Csakugyan megvkonyodik az ember, ha gyakran faragjk. D. - Egy tombszon faragnak. (Tuskn; egyformk.) D. - Fbl farag beretvt. D. - Ki mennyit farag, annyi a forgcsa. D. - Ki okosan forog, forgcsol. (Nem vg, hanem aprnkint farag.) D. - Knny a lgy kvet faragni. (A jt nevelni.) D. - Rossz gazda, ki a maga hzra egy faszeget faragni nem tud. D. - Sokfle fbl farag. (Nem vlogat az eszkzkben; hazug.) Ny. 8. - Fr, farag a farag. (Kiki maga mestersgt folytatja.) E. - Ksedelmes, mint a farag. D. - Nem hull a forgcs farags nlkl. S. - Rossz fejsze el nem vsz a faragrl. (A farag padrl. A jt szoktk ellopni.) BSz. Faragatlan ember, faragatlan tusk. (Neveletlen.) ME. Fari. Nemcsak egy ebnek neve Fari. KV. - Nemcsak egy kutynak neve Fari. D. - Tbb ebnek neve Fari. B. Farkatlan kigytl rizkedjl. D. Farmatring. Megszokta mint farmatring a fingot. E. - Szenved mint a farmatring. K. Farsang. A szeretet nincs a farsang hatalmban. (Farsangon kivl is szerelmeskednek.) E. - Farsang farkn csszik a fa szn. D. Farsang farkn csszik a szn. (Farsang vgn.) ME. - Farsang utn is elkel a j lny. D. - Farsangon kivl is esik lenyvsr. B. 1772

Gazdag lenynak bjtben is esik farsangja. D. - Ha a farsang hossz, ks a husvt. D. - Hrmat nznek a naptrban: farsangot, nnepnapot, nvnapot. Ny. 20. - Koros szegny lnynak mindig rvid a farsang. B. - Kurta farsang utn negyvennapi bjtre fognak. D. - Minden farsangnak van egy bjtje. E. - Nincs farsang bjt nlkl. S. - Vn lenynak mindenkor kurta a farsang. D. Faszekr. Eb a lelke, faszekere, ugyan helyn van az esze. B. Faszolsz mint az egri szent. (Est krtek, nem jtt, megvertk a szent szobrt.) Ny. 5. Fattyu. Cignyvsr fattyustl, minden pereputtyostl. (Szedettvedett np.) Ny. 2. - Fattyu-gak mly gykeret nem vernek. Pzmn. - Fattyu csemete mly gykeret nem ver. D. - Gonosz anya fattyakat vet. Ny. 2. Favgs. Nyri favgstl, tli kaszlstl isten rizzen. Ny. 16. Fazekas. Drmg mint a fazekas kutyja. S. - Fazekas korongrl, varga kaptrjrl beszl. D. - Nemes volt, de elhordtk a fazekasok a fldjt. (Semmije sincs.) M. - Nemes ember volna, ha fldjt el nem hordottk volna a fazekasok. D. - Nemes ember volna, de a fazekasok elhordottk a fundust. Sz. - Nevet, mint a fazekas, ha feldl. S. - Nevet, mint a fazekas, ha korongja kiugrik. D. - rl mint a fazekas a feldlsnek. E. - Ritkn tiszta a fazekas, noha mindig mossa kezt. D. Fbin felel arra. (Nem lesz belle semmi.) Ny. 1. - rdgz Fbin. (Furfangos ember, tudja mdjt, hogy kell a hamiskodt megfogni. D. szerint Fbin nev plbnos egy nmasgot sznlelt borral jl megitatvn, megkrdezte tle hny ve mr,
1773

hogy nem beszl, mire ez elfelejtvn magt, azt felelte: hrom.) D. Fcn metlssel sem lakik jl az ember. D. - Nha a fcnt is megunja az ember. D. - Nha a fcnt is megunja a vadsz. D. Fjs. Jr mint a zsidban a fjs. (Szrs, szegezs.) S. - Mszkl mint zsidban a fjs. Ny. 22. Fjdalom. A brsony sulya nem enyhiti a kszvny fjdalmt. Pzmn. Ny. 16. - Mdjval ejtett sz enyhiti a fjdalmat. K. Fjlal. Az orra szrt fjlalja. (Cseklysget.) D. - Derekt, htat lnynak nem szabad fjlalni. (Csak a lusta fjlalja, hogy a munkt kerlje.) Ny. 6. - Egy bibt fjlalnak. D. - Egy bibje van, azt sem fjlalja. D. - Kiki maga bibjt fjlalja. D. - Nem fjlalja mr a fogt. (Meghalt.) D. Fjs. Kancargs nem oly fjs. E. - Nincs fjbb seb annl, kit rokon kz ejt rajtad. KV. - Rakadtak a fjsra. B. Fklya. g mint a fklya. D. - Mikor legszebben g a fklya, akkor legjobban fogy. D. Fnk. Egytt stik a fnkot. D. - Ms a kitol fnk, ms a kitol ksa. (A bcs ebden kedves vendgnek fnkot, nem szivesen ltottnak kst tlalnak.) E. Fntonfnt. (Hasonlt hasonlval.) M. - Fntonfnttal fizetnek. (Szemet szemrt; poena talionis.) Pzmn. Fra. (Plbnia.) Addig pap a fra, mig benne van a pra. (Mig l.) Cz. - Sok frn jrt. (Sokon ment keresztl.) B.
1774

Frad. A fsvny tbbet klt, a rst tbbet frad. Ny. 24. - A ki mint frad, ugy nyugszik. D. - Ha igaz nyomon jrsz, nem fradsz. D. - Hamar jr, hamar frad. D. - Ms ember fradott volt azrt. KV. - Ne aludjl, nem lmodsz, ne gyalogolj, nem fradsz. Ny. 22. - Nincs drgbb a hegedsznl: el is frad az ember, meg is fizet rte. (Tncban.) E. - Sokat frad a vadsz. D. - Sokat frad a vadsz, ritkn szrad a halsz. KV. - Sokat frad vadsz, ritkn szrad halsz, ugy keresi kenyert. Sz. - Vadsz sokat frad, halsz ritkn szraz. Ny. 6. - Szprt, jrt, messze kell fradni. D. Fradt. Az alkonyod nap fradtak prtfogja. D. - Akkor rl a csizmadia, mikor fradt muzsikust lt. (A sok tncban szakad a csizma.) Cz. - Fradt embernek des mz az lma. B. - Fradt embert knny megharagitani. D. - Fradt l is farka eltt jr. D. Fradt lnak farka is nehz. D. - Fradt lnak patkja is nehz. D. - Fradt mint habok kzt a haj. D. - Fradt mint az igavon barom. E. - Fradt kr ersebben rakogatja lbt. D. - Fradt rknak a farka is nehz. KV. - Fradt vagyok, mint a kutya. Np. Knny a fradtnak elaludni. D. - Knny fradtat haragra ingerelni. KV. - sszesugnak mint a fradt lovak. D. - Ringats nlkl is elalszik a fradt. ME. Fradsg. tkozott fradsg, kinek nincs jutalma. Ny. 6. - Egy j lom minden fradsgot helyrehoz. Cz. - Fradsg br eltt jr. E. - Fradsggal adjk a becsletet. B. - Fradsggal adjk a tudomnyt. KV. - Hasznos fradsg utn esik j a hevers. D. Hasznos munknak nincsen fradsga. KV. - Hasznos munkban soha nem nagy a fradsg. D. Fraszt. A bsuls fraszt, a gond bgyaszt. KV. - Hozzfoghatsz a mi el nem fraszt. D.

1775

Ftyol. Fehr ftyol alatt gyakorta moly vagyon. E. - Ftyollal trlik a sebet. (A sziv sebeit a felejts orvosolja.) BSz. - Nincs j ftyol. (Ftyol gysz jele.) E. - Szp dolog a fehr ftyol. (rtatlansg.) E. - Vessnk ftyolt a multakra. S. Fzik. Bor s kenyr nlkl fzik a bujasg. B. - Egy ingben, gatyban sem fzik meg az ember, csak id legyen hozz. D. Fzik mikor buzt arat. (Rest, aratskor nagy a meleg.) D. - Fzik mint az eb. D. - Fzik mint a kutya. E. - Fzom tle. (Nem merek belefogni.) E. - Fzott lnak farka is nehz. M. - Gazdag hzik, szegny fzik. K. - Hideg a hvs, fzik a szrs. (Szrn a hideg tszrdik, bundn nem; szrt szegnyek hordanak.) Ny. 13. Izzad mikor fal, fzik mikor dolgozik. S. - Jobban tud reszketni, mint fzni. (Ravasz.) D. - Ki minden ruhjt felveszi, nem fzik. D. - Nem fzik, noha reszket. (Teszi magt.) B. - Nem ugy fzik, a mint reszket. (U. a.) D. - Nem ugy reszket , a mint fzik. (Fl, de nem mutatja.) Ny. 4. - Tz hasznl fznak, de rt izzadnak. KV. Ugy fzik, hogy a foga is vacog bele. D. Fecseg. Annyit locsog, hogy ms becsletes ember nem is fecseghet mellette. D. - Kinek nem j gye, azt ki ne fecsegje. KV. - Nem j mindent kifecsegni. E. - Taln akkor mg a fecske sem fecseget annyit. D. Fecsrel. Ne fecsreld mint Zseni a hurkt. Ny. 14. Fed. Disznlat cserppel ne fedj. D. - Szomszddal j hzat fedni. (J a kinek j a szomszdja, megsegit munkdban.) KV. Feddeni. A jt dicsrni, a rosszat feddeni szoks. D. - A megesett szzet csak feddeni lehet. (Segiteni rajta mr nem lehet.) KV. - Ha bartodat titkon fedded is, de msok eltt dicsrd. B.

1776

Feddhetetlen. Ki mst dorglni akar, maga feddhetetlen legyen. E. Fedez. Szmos gonoszsgt vtkvel fedezi. D. Fedl. Disznlra cserpfedl. D. - Disznlon cserpfedl. D. Fedelem, kebelem, nem kigynak val. BSz. Fed tudja, mi f a fazkban. Ny. 4. Fegyveres. nyelve van. (les.) Ny. 21. - Fegyveres bke. ME. Jobb a hbor a fegyveres bknl. S. Fehrszemly nlkl az rdg sem lakodalmaz rmest. D. - A fehrcseld elbirja a molnrt zskostl. (Mindenre kpes.) Ny. 5. Fehrvri. Belefagyott mint fehrvri bka a kocsonyba. E. Fehrlik. Mikor fut a kecske, akkor fehrlik a segge. K. Fehrnp. Minl magasabb a fehrnp topnkjnak a sarka, annl hamarabb hanyatt esik. (Cifrlkod n hamar elbukik, vagy mr el is bukott.) Ny. 18. Fehrsg. Illik hozz, mint szerecsenhez a fehrsg. E. Fej. Az krt a talprl fejik. (Hajtva veszik hasznt.) Ny. 6. Bakot fej. S. - Egy tehenet fejnek. D. - Egyik bakot fej, a msik rostt tart alja. (Egyik bolond, a msik mg nagyobb bolond.) E. Ersznyt fej alakos. (Kicsalja a pnzt.) D. - J a juhot hajtani is, fejni is. Ny. 1. - J tehenet fej. (Gazdag szeretje van.) Ny. 3. - Ki a tehenet ersen feji, vrs tejet fej. (Vreset.) D. - Ki kemnyen fej, vrt ereszt. B. - Kinek tehene nincs, kecskt fejjen. E. - Knny
1777

a telit megfejni. (A tele tlgyet.) D. - Lbrl fejik a lovat, htrl a birkt. (Veszik hasznt.) Ny. 4. - Megfejnek mg tged egy tl korpn. KV. - Megfejn az gast, ha tejet adna. (A ktgast.) D. Meg lehet fejni egy tl korpnl. D. - Megfejn a ktgast is. E. Nehz a baktl a tejet fejni. E. - Prs tehn tgyt a prktor feji, tejflt a bir nyeli, brt a zsid lesi. S. Fejealja. J helyre vetette a fejealjt. (Gazdagon nslt.) Ny. 23. Fejfjs. Rvid torkossg, hosszu fejfjs. D. Fejhajts. A nyakas a fejhajtst meg nem szokhatja. D. Fejkt al jutott. (Frjhez ment.) ME. - Lvai fejkt. (Kofa pofozkods, pof.) E. Fejsdzsa. Bak al teszi a fejsdzst. D. Fejedelem. A fejedelem legyen vigyz. KV. - A fejedelmet ne oktasd. D. - Milyen a fejedelem, olyan a jobbgy. KV. - Parasztok teszik a nagy fejedelmet. KV. (Sok s jmdu alattval.) Fejel. Okosan van a csizma fejelve. S. Fejes. A fejesnek hamar nyakt szegik. D. - A ki nyakas, fejes is. D. - Fejes apnak nyakas a fia. D. - Fejes kutya, nyakas eb. D. Fejesnek kell lenni annak is, kit felakasztanak. D. - Ha feje nem volna, mgis fejes volna. D. - Nem tudni, melyik rosszabb, a nyakas-e vagy a fejes. D. - Nha levetsdit is jtszik a fejes szerencse. D. - Nyakon tik a fejest. D. - Nyjas apa, fejes fia. S. Nyakas apnak fejes a fia. D. Fejetlen mese is hrre kaphat. D. - Fejetlen mese vall legtbb
1778

becsletet. E. - Fejjel jtt a vilgra, fejetlen ment ki. D. - Ha kalapos volnk, az emberek fejetlen jnnnek a vilgra. ME. Fejt. lmot fejt. D. - lmot fejteget, nem tud pedig hozz. D. Fejsze. Ers fba vgta fejszjt. Decsi Jnos. - Fejsze a fnak bikja. Ny. 24. - Fejszt a nyakra. D. - Fejszvel lt hozz, ha kssel nem rthat. D. - Fejszvel kell agyontni, hogy meghaljon. E. - Ha reg fejsze esik is, eljvk. E. - Minden fejsznek akad nyele. B. - Nagy fba vgta fejszjt. KV. - Nehz fba vgta fejszjt. B. - Nem fba vgta a fejszt. D. - Rossz fejsze el nem vsz a faragrl. (Csak a jt lopjk el.) BSz. - Terebly fnak fejsze van a tvn. D. - Tudja isten, ki lopta el mg a kis fejszt is. D. Uszik mint a fejsze. D. - Uszik mint a fejsze lefel. D. - Uszik mint az reg fejsze. S. - Van ott kis fejsze, nagy fejsze. (Vagyonos hz.) E. - Vesztett fejsznek foka. KV. - Veszett fejsznek nyele. Sz. Veszett fejsznek nyele fordult. (Nyele megkerlt.) B. - Veszett fejsznek nyele is j. D. - Veszett fejsznek mg a nyele is j. B. Nem lopnak annyit fejszvel, mint szszel. Ny. 3. (Tbbet csalnak, mint rabolnak.) Feketesg. Kazn a fazknak nem hnyhatja szemre a feketesget. D. Feketit. Zldre feketit. (Rosszul sznt.) Ny. 2. Fekvs. Nincs a tudomnynak rst gyban fekvse. E. Fekv krn holdat nem szntanak. (Hold fldet.) D. - Nem szntanak fekv krn holdat. KV. Fel. A vilg lpcsin ki fel, ki al jr. D. - Akr al, akr fel. ME. Fel is t, al is t. S. - Fel is veszi, le is teszi. (Szeszlyes, majd
1779

nagyon is gondol vele, majd semmit.) E. - Felnek hajts, le-nek tarts. (Hegynek, vlgynek.) S. - Hol fel a talpval a kerk, hol al. E. - Kerk annyit al, mint fel. E. - Ki fel, ki al. M. - Lbbal fel, fejjel al. (Felfordult vilg.) KV. - Mennyit fel, annyit le. E. Mennyit a kerk fel, annyit al. S. - Mennyit fordul a kerk fel, annyit al. D. Felad. Gyakran fztt part uj lben fel ne add. D. - Rosszat a rossz is feladja. D. Felakad. A hal se akad fel a horogra, ha nem lop. D. - A ki knnyen lop, knnyen felakad. D. - A nagy tolvaj leszakad, a kicsi felakad. E. - A pkhln felakad a lgy, de azon a darzs keresztl veri magt. D. - A szem is elsbben a rton akad fel. D. - Attl fl az erdben, hogy magtl is felakad a fn. (Rossz lelkiismeret mindentl fl.) D. - Attl flhet erdben, hogy magtl is felakad. E. - Ha Jancsi lop, bizonyosan Jnos felakad. (Ki kiskorban lop, ksbb hurokra kerl.) D. - Ki hamar kezdi a lopst, hamar felakad. D. - Ki minl tbbet lop, annl hamarbb felakad. D. - Ki pnz nlkl vesz, hamar felakad. (Lop.) D. - Ki rszegen lop, akadjon fel jzanon. D. - Kis hijja, hogy anyja mhben fel nem akadott a kldkzsinrra. (Tolvaj.) D. - Nem hal vizbe, kinek fel kell akadni. D. Felakaszts. Semmi kedve, mint cignynak a felakasztsra. D. Felll mint a kutyafark. E. - Felll a taraja. D. - Ha a buza megdl, a gazda felll. (B terms.) Ny. 6. Felzott stora. (Kr rte.) D. Felbiggyeszti ajkt. (Duzzog.) D.

1780

Felbont. A hzassgi eskvst nem oly knnyen lehet felbontani, mint a rossz varrst. D. Felborzad mint a mrges komondor. D. Felcsfolta mint Csengei a szamarat. (Hogy jobban fincljon, taplt tett flbe.) Ny. 1. Felderl. Boru utn felderl mg. E. Feldl a tele fazk. D. - Nevet mint a feldlt gerencsr. (Fazekas.) Ny. 2. - Nevet mint a fazekas, ha feldl. S. - Start feldlt, pr lesz a hznl. S. - rl mint fazekas a feldlsnek. E. Felebart. Nem egszen, hanem fele bart. D. - Szereti felebartjt, mint kecske a kst. D. - Szeresd felebartod, mint nnmagadat. Szentir. Feledkeny gyjtt a tl hozza szre. D. Felemelkedik. Az egek ellen a hegyek is felemelkednek. D. Felemel. Felemeltk a polcra. (Akasztfa.) D. - Karjt sem emeli fel. D. Felejtet. Szorgalmas munka felejteti a bujasgot. E. Felejts. Elmult dolognak felejts a vge. B. - Megesett dolognak felejts az orvossga. ME. - Megesett dolognak felejts a vge. B. Felel. A ki bottal kszn, annak doronggal felelnek. Ny. 4. - Akkor felelj, mikor krdeznek. D. - Ebnek mondjk, eb a farknak, farka azt feleli: eb menjen. D. - Fbin felel arra. (Nem lesz belle
1781

semmi.) Ny. 1. - Fehrrl a krds, feketrl felel. D. - Felelek n arrl. E. - Hat krdsre alig felel egyet. (Kevly.) D. - Hatot krdel, egyre felel. D. - Igen rvend a rig, felel neki a szajk. F. - Kettre se felel egyet. (Kevly.) D. - Megfelel magrt. E. - Tacitusbl felel. (Hallgat, nem felel; tacitus, hallgatag.) E. Felelet. A ki sokat krdez, sok feleletet nyer. E. - A szp kszntsnek szp a felelete. KV. - Bokros krdsre, bokros felelet. Ny. 2. - Ebkrdinek kutya a felelete. D. - Fogval sem hznd ki belle a feleletet. B. - Krds feleletet vr. S. - Amilyen a krds, olyan a felelet. E. - A milyen a ksznet, olyan a felelet. KV. - Nha a krds is felelet. S. - Nha az okos nemfelelet is felelet. D. - Csak flvllrl felelget. D. - Fellt a felelgetre. (Kispad a klyha mellett, knny parancsolgatni.) Ny. 2. Feles. Felest feletlent jtszik. (Gyermek.) B. - Nem jtszik mr tbbet felest s feletlent. (Nem gyermek tbb.) D. Felesges. Kt rszt hz, mint a felesges ember. (Kt koldus.) Ny. 19. Felettbbval. A bartsg sem j, ha felettbbval. E. - Nem j a felettbbval nagy bartsg. K. - Semmiben sem j a felettbbval. ME. - Szerelem sem j, ha felettbbval. ME. Felezni. Alzni s felezni. (A feles legyen alzatos a gazdval szemben.) B. Felbred. A bles szagra felbred. KV. - hes diszn makkal lmodik, de ha felbred, tkkel is megelgszik. Ny. 4. - Flbred a kolbsz szagra. E. - Ha elaludtl, fel ne bredj a bles szagra. D. - Minden vtek elalszik a vnben, csupn a fsvnysg bred fel.

1782

Felledt mint a bozacibere. (Pajkos.) Cz. - Flled, mint a lgy a verfnyre. D. Felr. Fel nem ri kllel. (Oly dolog, melyet nem szszel, hanem kzzel lehet felrni; knny dolgot sem rt.) E. - Ksre rni fel a brcre. D. - Kt bizony felr egy istenugysvel. S. - Nha egy szomorusg flr egy halllal. D. - Sok a csillag, de nem r fel egy nappal. D. Felpl. Nem egy nap alatt plt fel Rma vrosa. KV. Felfal. Akkor szokja meg a hal a horgot, midn legelsbben felfalja. D. - Mn l mellett a kanca falja fel az abrakot. D. Mindent maga akar flfalni. S. - Nagy halak felfaljk a kisebbeket. (Nmet.) S. Felfel megy borban a gyngy, jl teszi. Vrsm. - Felfel n, mint az krfark. D. - Lfarkat is lehet felfel szoktatni. D. - Mikor a buza feje felfel ll, akkor a pgr ember orra lefel ll. (res buzakalsz a gazda szomorusga.) Ny. 6. Felfejt. Fejtsd fel, amit ebl varrtl. D. Felfr. Nincs oly rakott sznaszekr, kire egy vella szna fel nem fr. M. Felfogta a lovat. (Lopta.) D. Felfordit. Felforditott krtyval jtszani sem mulatsg, sem haszon. D. - Ksz a poklot fenkkel felforditani. D. Felfordul a vilg, ha ksre is. D. - Felfordult a vilg. D. Felfordult kocsija. D. - Felfordult pincjben a bor. (Bolond.) D. 1783

Hosszu zsk knnyen dl, a kurta felfordul. K. - Kurta zsk hamar felfordul. D. Felforgat. Hegyivel felforgat mindent. D. - Mindent fenekestl felforgat. M. - Mindent tvel-hegygyel felforgat. D. Felforr benne a mreg. D. - Egy tznl tbb fazk is felforr. D. Kicsiny csupor hamar felforr. KV. - Kicsiny fazk hamar felforr. B. Piciny csupor hamar felforr. BSz. Felforral. Knny a meleg vizet felforralni. D. Felfortyan. Hamar felfortyan, mint a forr ksa. D. - Nosza rajta, kis fazk, ugyan felfortyantl. K. Felfuj. A hlyagot nem fujjk fel egy llekzettel. D. - Felfujja magt, mint a bka. E. - Felfujta magt mint a plyhs bka. D. Felfujta hast. (Kevly.) D. - Felfujta a pofjt. (U. a.) D. - Fel ne fujd magadat, megrepedsz. D. - Felfujta mint a hlyagot. D. Felfujtk mint az olh dudt. B. - Fel van fujva a duda, egyszeriben megered. D. - Fujd fel dudnak. S. - Hallod-e te csaplros, fujd fel az itczdet. D. - Hamar felfujhatni a hlyagot. D. - Knny a dudt felfujni, de nehz billegtetni. D. - Kvr mint a felfujt lapocka. D. - Nem hlyag, hogy felfujjk. KV. Felfuvalkods, szldagads. D. Felfuvalkodott bka. S. - Felfuvalkodott koldus. D. - Pffeszkedik, mint a felfuvalkodott bka. S. Felfstl. Nincs mg felfstlve nyelve. D. Felfz. Fel sem fzhette bocskort. (Hirtelen elszakadt.) D. 1784

Felfztk mint a kopt. B. Felgyujt. Hogy btrabban lopjon, szomszd hzat gyujt fel. D. Felhborodott mint a bs tenger. D. Felhg. Eb is felhg a hz tetejre, ha az udvarban nagyon megszalasztjk. D. - Eb is felhg a hz tetejre, ha az udvarban megszoritjk. E. - Felhgott a lpcs, de le nem jhetett. (Felakasztottk.) D. - Felhgott az uborkafra. Sz. - Jl felhgott a vros szemelttra. (Felakasztottk.) D. - Nehz a meredekre felhgni. D. - Nem j a fra hamar felhgni. D. Felhz. res a felhz. (Fej.) D. Felhlyagzott mint a sovny lngos. (Lepny.) D. Felh. A felh magtl is megered, ha terhes. D. - A felhkn horgsz. D. - A fnyes felhnek, mosolyg fehrnek, mennykvtl retteghetsz. D. - Dohog mint a terhes felh. Ny. 11. - Fehr lnak, vilgos felhnek nem kell hinni. Cz. - Felh nem pra. D. - Felhbl nem merhetsz vizet, mert messze van. Ny. 4. Kicsi es, nagy felh. Ny. 6. - Mosolygs asszonynak, grhes lnak, vilgos felhnek nem kell hinni. E. - Mozog mint a rossz felh. Ny. 6. - Nem mind felh, a mi pra. D. - Nem minden felhbl hull a mennyk. D. - Nem minden felhbl leszen es. E. - Nha kis felhbl nagy es lehet. D. - Sokszor egy kis felh nagy est vet. BSz. - Sznja a pnzt, felhvel takardzik. D. - Tarka mint a brnyfelh. D. - Ugy fenyegetdzik, mint a terhes felh. D. Vilgos felhnek, dalos menyecsknek ne rlj. Ny. 16. - Vilgos felhnek, fehr rokolys asszonynak nem kell hinni. Ny. 6. Felhrpent. Jl felhrpentett urunk vrben. (A borbl.) D. - Nem
1785

j trs, ki mindent csak maga hrpent fel. KV. Felhrpl. A ki felhrplte flt, igya a savjt is. S. Felhuzta a bakancsot. (Kevly.) D. - Felhuzta a csizmt, istenhozzd bocskor. ME. - Felhuzta a ms csizmjt. (Elszerette ms felesgt.) Ny. 23. - Felhuzta a piros csizmt. (Kevly.) D. Felhuzzuk akkor a nagy csizmt. (Egsz ervel hozzltunk majd.) Ny. 5. Felir. Az ajndkot is felirja. E. - Amint az urak felirtk, ugy kell meglenni. D. - Felirom a kmnybe. E. - Felirom fekete krtval a kmnybe. S. Feljebb. Mg neki ll feljebb. E. - Nem rt feljebb arnyzani a lvsben. D. Feljebbval. Nem feljebbval a tanitvny a mesternl. KV. Feljegyez. Ha mikor versz papot, feljegyezd a napot. KV. - Jegyezd fel a napot, melyen vertl papot. E. Felj. A napot ott keresd, a hol felj. Ny. 1. - Feljtt a csillaga. (Szerencss.) E. - Napot lementben, nem feljttben dicsrik. Sz. Felkantroz. Urad fejt ne kvnd felkantrozni. (Ne tedd lv, ne csald meg uradat.) D. Felkap. A j diszn kiturja a gykeret s a rossz felkapja. Ny. 9. Felkapott a kerkre. (Kevly.) D. - Felkapott a kocsira. (U. a.) D. Felkapott az uborkafra. ME. Felkapaszkodott a brcre. (Szerencss.) D. - Nincs oly magas fa,
1786

melyre fel nem kapaszkodhatni. D. Felkels. Egynek elesse, msnak felkelse. KV. - Kora felkels nem szerez hajnalt. KV. Felkelt. A macskt sem kelti fel lmbl. D. - Felkelti az alv macskt. (Pajkos.) D. - Ha az alv ebet felkelted s megmar, azt nyerted vele, amit kerestl. D. - Nem j a macskt lmbl felkelteni. F. - Nem sznja felkelteni a csaplrost. (Iszkos.) D. Fellrmz. Egy kakas az egsz falu minden kakast fellrmzza. D. Felleg. Egy kis felleg is nagy est hozhat. D. - Stt mint a felleg. D. Fellegvr. Felvittk a fellegvrba. (Felakasztottk.) D. - Kiszktek a fellegvrbl. (Nincs helyn az esze.) E. Fellobban. Knny a szraz szalmt fellobbantani. D. - Hamar fellobban, mint a puskapor. S. - Hamar fellobban, mint a szraz szalma. D. - Fellobban mint a szsz. D. (Hamar megharagszik.) Felmagasztal. Felmagasztaltk az g fel. (Felakasztottk.) D. Orszg-vilg lttra felmagasztaltk. (U. a.) D. Felmszik mint a tk. B. - Felmszott a kerkre. (Kevly.) ML. Krmetlen macska nehezen mszik fel a fra. Ny. 12. - Nehz krm nlkl a fra felmszni. D. Felmegy. Fel ne menj a fra, nem esel le. B. Felmondotta a leckt. (Tul van a bajon.) D.

1787

Felnevel. Knnyebb a lenyt felnevelni, mint frjhez adni. KV. Sok zsid gyermeket felnevelt mr letben. (Sok kamatot fizetett.) Ny. 6. Felnevelkedik. A hol a nyul felnevelkedik, ott szeret inkbb lakni. Sz. Felnz. A diszn is megeszi a makkot, de fel nem nz a fra. (Hldatlan.) Feln. n is biztam egy ndszlhoz, ki felnvn hajlott mshoz. D. - Feln a leny az gy alatt is. (A gyemekek szrevtlen s hamar megnnek.) ME. - Feln mint a vad kender. S. - Felntt mint a debreceni ktgas. S. - Ugy ntt fel, mint a barom. S. Felnyal. A mit kikptem, nem nyalom fel. (A mit kimondottam, nem vonom vissza.) Ny. 18. Felnyit. Felnyisd a szemet, ha mit akarsz. KV. - Felnyilt a szeme. E. - A krvalls a bolondnak is felnyitja szemt. D. - Nma lakatoknak felnyithatja zrjt. (Bor beszdess tesz.) D. Felold. Ha fel nem oldhatni a csomt, elvghatni. D. Felolvastk neki a leckt. (Megbntettk.) Felltzik. mint Lakatosn Jzus nevenapjn. (Izlstelenl, mint minden ruhjt magra aggatja.) Ny. 7. - Felltztt, mint a bnyai ember. (Tarisznyjt felvette, benne a bicskaks.) Ny. 4. Felltztt, mint urnapkor a dikgyerek. (Szp uj ruhba, de nem volt csizmja s mezitlb jrta a processzit.) Ny. 8. - Felltztt nagy cifrn, mezitlb mint a cigny. Ny. 11. 6. - Lesz mg id szpen jrni, csak legyen ki felltzni. E. - Szp lehet a trzsk is,
1788

ha felltztetik. D. - Trzsk is szp, ha felltztetik. E. Felnttt a garatra. (Sok bort ivott.) E. - Jl felnttt a garatra. (Rszeg.) D. Felpattan. rett kels magtl is felpattan. D. - Felpattan mint a sajtkukac. B. Felpingl. Kend is fel van Csurinl az ajtra pinglva. (Dicsekv, pedig hitelbe iszik.) Ny. 1. Felpoharaz. Mindent felpoharazta. (Elitta.) D. Felpckltk az orrt. D. Felpdrit. Ha bajuszt felpdriti, ember a ki bntsa. D. Felprs. Felprsnek soha ne tgy trvnyt. KV. Felrak. A mit villval felrak, gereblyvel lehuzza. E. Felrzta az abroszt. (Nem kap enni.) Ny. 2. Felr. Ha papot versz, rdd fel a napot. D. Felrug. A rossz maglovat (mnt) felrugdossa a kanca. D. - Minden l felrugja a szerencstlent. D. Felruhz. Felruhztk htt hupikkkel s jajvrssel. (Megvertk.) D. - Knny a szegnyt kicsfolni, de nehz felruhzni. Ny. 21. - Knny a szegnyt kinevetni, de nehz felruhzni. D. - Knny mst gyalzni, de nehz felruhzni. Ny. 10. - Tusk is szp, ha szpen felruhzzk. E. - Trzsk is szp, ha
1789

szpen felruhzzk. D. Felsvr. A fels vrat megvette a bor. (Fejbe szllott a bor.) D. Kimentek a fels vrbl. (Elment az esze.) D. - Kiszktek a fels vrbl. (U. a.) KV. - Ms birja a fels vrat. (Ms eszvel gondolkodik.) D. Felszabadult minden gonoszsgra. D. - Taln pecstes levllel szabaditottk fel a rosszra. D. Felszrad. A kora es hamar felszrad. D. Felszed. Az elszrt dohnymagot felszedni. D. - Egyik szomszd kiveti, a msik felszedi. D. - Felszedte a storfjt. (Elment.) S. Felszedte az epret. (A hasznot.) S. - Jl felszedi a kapct. (Elszalad.) D. - Knny a buzt elhnyni, de nehz felszedni. D. Nha a rongyot is felszedik. D. - Szedd fel a vitorlt, ha isten nagy szelet d. D. - Szedd fel, ha elvetetted. (Cigny mondsa, mikor aratba hivtk.) D. - Szedje fel, a ki elszrta. (U. a.) E. Felszentelte mint Mutter a butykost. (Egyszerre kiitta kstol cimn.) Ny. 3. Felszk. Ugyan nagy felszkre hgott! (Nagy hangon beszl.) E. Felsz. Fel lehetne szvni. (Apr.) D. Felszjazta bocskort. (Elszaladt.) D. Felszemldk ember. (Fenhjz, kevly.) D. Feltall. Bzn keresd, feltallod. E. - Elvesztett becsletet nem tallni fel a bokornl. D. - Feltallni szrn az ebet. E. - Feltallta
1790

magt, mint a megkeritett kuvasz. (Rsre tallt, elmeneklt.) Ny. 1. - Feltallta magt, mint a megkttt kuvasz. (Elrgta a ktelet.) Ny. 1. - Feltallta, mint Balzs a vecsernyt. (Balzs lelesz prpost 1335-ben rszeg fejjel vecsernye helyett mist kezdett nekelni.) Sz. - Ha t lettl volna, eddig feltalltalak volna. D. - Helyn keresd, feltallod. S. - Ki a szlt feltallta, az volt m az ember. D. - Meleg nyomt zte, fel is tallta. D. - Nem tallta fel a btorsgot. E. - Nem tallta fel a puskaport. E. - tallta fel. E. tallta fel az aranybnykat. D. - Pokolnak utjt szembektve is feltallni. D. - Taln te talltad fel a puskaport! D. Feltartja magt a szatyor, ha pnzes. (Gazdag vnasszony rtarts.) D. - Fentartja magt, mint a pnzes szatyor. D. Feltartja az orrt. (Ggs.) D. - Feltartja orrt, mint a zmolyi borju. (U. a.) D. - Feltartja orrt, mint a harangoz disznaja. D. Feltartja pipjt. E. Feltmaszt. Nehz a holtat feltmasztani. D. Feltesz. A ki felteszen, jtszani is kell annak. M. - A ki nyerni akar, annak fel kell tenni. (Annak valamit kockztatni is kell.) D. Feltette a brsony sveget. (Szerencss.) D. - Feltette az Orbn svegt. D. - Feltette fejt. (Kevly.) D. - Feltette szent Anna kontjt. (Boros asszony. Anna napkor nagy mulatsgok szoktak lenni.) D. - Ha feltettl, jtszl is. M. - Knny a kontyot feltenni. D. Feltlttt a garatra. (Ersen borozik.) Sz. Feltr. Az abrakjt hord lnak nem trik fel a hta. B. Abrakviv lnak nem trik fel a hta. E. - Feltrtt a talpa. D. Feltrte a dit. D. - Ha az kr tudn maga erejt, fel nem trn nyakt az iga. D. - Ha tudn erejt az kr, nem trnk fel nyaka.
1791

K. Feltz. Jl feltzte bocskort. D. Felugraszt. Nem az a nyul, a ki a bokorbl felugrasztja. Ny. 8. Felugrik. Nem minden bokorbl ugrik fel ilyen nyul. D. Fell. Ell kopasz, okos kopasz; htul kopasz, bolond kopasz; fell kopasz, koros kopasz. E. - Trden fell, pupon alul. E. Fellt a duzzogra. (Kis pad a kemence mellett. Parancsolgat.) Ny. 2. - Fellt a paripra. (Kevly.) D. - Ne fuss a szekr utn, melyre nem lhetsz fel. Ny. 9. Fellsdi. A szerencse mind fellsdit, mind levetsdit szokott jtszani. D. Felvgta a bba a nyelvt. (Szjas.) Ny. 3. - Felvgtk az orrt, mint a tatr lnak. (Csful megvertk.) D. - Ha szajk lett volna, nem kellett volna nyelvt felvgni. (Szjas.) D. - Jl felvgta nyelvt a bba. (L. fent.) D. Felver. Fel nem verhetni lmbl. D. Felvesz. A hazug csakugyan hazug marad, ha az igazmondnak ruhjt veszi is fel. D. - Egyben felveszi, ami lb alatt van. (Tolvaj.) D. - Fel sem veszi, mint a vadoszai ember a zsidt. Ny. 21. - Fel sem veszi, mint bakter a kalapdarabot. Ny. 21. - Felveszem a keztyt. S. - Felvette a csrgsapkt. (Bolondozik.) S. - Felvette batyujt, azutn itt hagyta falujt. Ny. 5. - Ismeretlen embert ne vgy fel szekeredre. S. - Minek futsz olyan szekr utn, mely nem akar felvenni? E. - Nagy kutya fel sem veszi, ha kis kutya
1792

megugatja. Ny. 9. - Ne kapaszkodjl olyan kocsi utn, mely fel nem vesz. S. - Olyan szekr utn fut, mely t sem megvrni, sem felvenni nem akarja. D. - rmben majd felvette a hzat. D. Urtl, bolondtl mindent fel kell venni. Ny. 1. Felveti a pnz. (Sok pnze van.) S. Felvirrad. Hiszem az istent, nekem is felvirrad mg! E. Felvitte isten a dolgt. S. - Felvittk a fellegvrba. (Felakasztottk.) D. Felzajdultak, mint a mhek a kpben. Ny. 12. Felzavar. A forrst fel ne zavard. D. - Mg a tiszta vizet is felzavarja. D. - szegny, vizet sem tud felzavarni. D. Fen. Feni r a fogt. S. - Igen feni a bicskjt. E. - Kaszjt sem feni, mert ismt eltompul. D. - Mrgesen feni a fogt. D. - Ne fendd az lest. (Ne haragitsd a haragosat.) D. Fenakadt, mint a mindszenti glya. (M. Csongrd m.) Ny. 2. - Ki pnz nlkl vesz, hamar fenakad. (Lop.) S. Fenevad. Szembeszkik a fenevadakkal is. D. Feneketlen kd. KV. - Feneketlen mint a papzsk. S. - Feneketlen torka, mint a szab gyszje. D. - Furjk szjt, oldalt, mgis feneketlen hagyjk. (Tkletlen munka. Talny: kmny.) B. Furtk, faragtk, mgis torkt feneketlen hagytk. (Iszkos.) D. Fenkk. (Alapk.) Nehz a fenkkvet bolygatni. D.

1793

Fenk. Halkal jr, mint fenk a kaszn. Cz. - Hamar jr, mint fenk a kaszn. D. - J fenkvet vet a vsrban. (Nyelv.) D. Lassan jr, mint fenk a kaszn. D. - Van m j fenkve. (Nyelve.) D. Fniksz. Ritka mint a fniksz madr. D. Fentkp. (Kevly.) D. - Nagyon fentkp, ha csendesen evez. D. Fent. (Fenn.) Fennhjz. D. - Fenthordja fejt. (Kevly.) E. - Fent felejtettk. (Felakasztottk.) B. - Fenttartja orrt, mint az rsek disznaja. E. - Fentjrkl, mint a vizi bubork. D. - Fentszval gondolkozik. (Magban beszl.) E. - Fentszik mint a tk. D. - Igen fen kezdesz hjzni, elszdl agyad. Pzmn. - Jobb alant kezdeni s fent vgezni. E. - Mely tyuk fent kotkodl, alant keresd tojst. E. Fenyeget. A ki sokat fenyeget, soktl flhet. D. - A ki sokat fenyeget, ritkn bnt. ME. - A szelet fenyegeti. D. - A tengert bkval fenyegeti. (Kevly.) D. - Ki egynek rt, sokat fenyeget. D. Mst fenyeget, maga reszkedtben alig ll. D. - Sarkval fenyegeti az ellensget. (Fut.) M. Fenyegetzik. Ki rtani akar, nem fenyegetdzik. F. - Ugy fenyegetzik, mint a terhes felh. D. Fenyegets. Az asszonynak tulajdon fegyvere a fenyegets. D. Asszonyoknak fegyverk a fenyegets. D. - Koldus fenyegets. (res, haszontalan.) D. - Ritka asszony fenyegets nlkl. D. Szp szrt fenyegetst vrhatsz a paraszttl. E. Fenyitk. Nem tetszik az ifjaknak a fenyitk. KV.

1794

Feny. Hosszu mint a feny. D. - Nem fenyfa kardja. D. - Pattog a szraz feny. D. - Sugr mint a fenyfa. (Termet.) ME. Ferenc. ll mint Dcban szent Ferenc. (Mozdulatlanul.) Ny. 9. Lusta Kati rst Ferkval srg, forog egy korsval. (Egy hron pendlnek.) D. Fergeteg. llhatatlan mint a fergeteg. D. - Egy rgi fergeteg fujta mr azt el. (Rgen feledsbe ment.) D. - Mindegy, ha csknyfergeteg hull is. (El kell menni, meg kell lenni.) Ny. 2. Fert. Mint a diszn, csak fertben hever. Pzmn. Fesls. Knny a csizmadinak a fesls. S. - Knny a vargnak a fesls. Ny. 6. - Knny kis feslst bevarrni. D. Feslettsg. A hol nincs bntets, szarvat vesz a feslettsg. D. Jmbor szlknek is gyakran feslett a fiuk. S. Feslik. Nem igen feslik nla. (Szegny.) Ny. 3. Fest. Ebet sem festett, mgis kirlyt akar rajzolni. D. - Finggal nem festnk tojst. Ny. 8. - Nem j az rdgt falra festeni. S. Nem oly rettenetes az rdg, amint festik. Sz. - Nem olyan az rdg, amint festik. E. - Nem olyan rt az rdg, amint festik. D. Nha a szp pldt is rtul festik. D. - rdg sem olyan fekete, mint a milyennek festik. S. - Szp a szp kp is, ha kis rnykot festenek mellje. D. Festett. Csak azrt szp a festett rzsa, mert el nem hervad. D. A festett virgot nem szagolja az okos. D. - A festett virgot sokan dicsrik, de senki sem szagolja. S. - Ifju szpsg, jgre festett kp. ME. - Szebb az eleven, mint a festett kp. D.
1795

Festk. A fekete kpnek fekete a festke. B. - Hiba festik szp festkkel az rdgt. D. - Megpiruls festke az erklcsnek. K. Fests. Kpet nem az aranyozs, fests, hanem imds tesz blvnyny. D. Feszeleg mint fene a kosrban. Ny. 5. - Feszeleg mint fing a gatyban. ME. - Feszeleg mint a makkhetes. (Legkisebb rtk krtya.) Ny. 6. Feszesen felhuzzk a rmra. (Szigoruan megbntettk.) D. Feszit, mint a kt krumpli egy zskban. (Hetyke.) Ny. 1. - Feszit, mint koszos Pista Jzus nevenapjn. Ny. 23. - Feszit, mint a falusi kutya a flaszteron. Ny. 22. - Feszit, mint a pozsonyi kutya Nyitrban. Ny. 5. - Feszit, mint a tatai kutya a jgen. Ny. 5. - A trvnyt is maga rmjra fesziti. D. Feszl a has br. (Sokat evett.) D. Feszlet. ll mint a fancsali feszlet. (L. fancsali.) E. Elbmszkodott, mint a fancsali feszlet. Ny. 5. - Fancsali feszlet. Sz. - Szomoru, mint a fancsali feszlet. D. - Tisztessg, becslet, jobb mint arany feszlet. (Jobb mint a kitntets.) S. Ugy kellett, mint az oltrra a feszlet. Ny. 6. Fk. Hol a fket megkapjk, a lovat is ott szoktk keresni. B. - Ki lovat veszen, a fket is vele veszi. Pzmn. - Kzs fknek rongyos a szra. S. - Zabola, fk, ostor, dlceg lovag megtr. S. Flbenhagy. A mikor legjobb a jtk, akkor hagyjad flbe. KV. - A csufoldst hevenyben legjobb flbehagyni. (Flbeszakasztani,
1796

mert utbb mg rossz nven veszik.) Cz. Flegyhzi. Ugy ll a szja, mint a flegyhzi mcs. S. Flelem. A hol a flelem, ott a becslet. Ny. 2. - A legnagyobb szerencse a legnagyobb flelem. D. - Az urnak flelme a blcsesg kezdete. KV. - Az res szv leghamarabb megtelik a flelemmel. D. - Hol a flelem, ott a szemrem. D. - Hol a flelem, ott a tisztessg. S. - Minl nagyobb a hg, annl flelmesebb a lejt. D. Flsz. A flsz a hasat is elcsapja. D. - A katonnak legnagyobb ellensge a flsz. D. - A nagy flsznek fele is sok. D. - Elcsapta hast a flsz. E. - Flsz van a seggiben. B. - Nem tudja mi a flsz. S. - Nha a flszgykr hasat is csap. D. - Nha a katonn is ert vesz a flsz. D. Fltben. A vilgbl is kiszaladna fltben. D. - A ki fltben meghal, annak tudod mivel harangoznak. (Finggal.) M. KV. Flt. A ki felesgt nem flti, nem is szereti. KV. - Btor a hol stkt nem flti. D. - Eb is flti orrt. D. - Flti a brt. D. - Flti az arany gyrt. D. - Flti az irhjt. E. - Flti farkt rka. E. - Flti mint beteg Blint a hajt. (L. Blint.) D. - Flti nagy orrt. D. Gyenge a bre, azt flti. D. - Ki mit szeret, azt flti. D. - Ki nyakt nem flti, hamar megmetszeti. D. - Ki tvistl flti kezt, ne fogjon rzsaszedshez. K. - Kutya is melegedne a tznl, ha orrt nem flten. D. - Ne fltsd az rdgt a tba halstl. Decsi Jnos. - Ne fltsd az rdgt, hogy a tba vsz. D. - Nem flti a nmet, hogy elvesztse a gatyjt. (Nincs neki.) Sz. - Nem flti kopasz a hajjt. E. Flt. Nincs a szegnynek flt marhja. (Flteni val vagyona.)
1797

KV. Fny. A bagoly is fnyre nz. E. - A bagoly is megszokja a fnyt. D. - Fogyunk, mint a kasza fnye. (Idvel elkopunk.) Ny. 22. - Szeme fnye. E. - Ugy szeretem, mint a szemem fnyt. E. - Ugy vigyz r, mint a szeme fnyre. S. Fnyes. A hol fnyes, ott egyenes. (L. egyenes.) Ny. 2. - Az igen fnyes nap sem szp. D. - Arany is fnyesebb, ha kzen forog. S. Egy garas les; kt garas fnyes. (L. les.) E. - Fnyes dlben is vakoskodik. S. - Fnyes igretnek legkevesebbet higyj. D. - Fnyes mint a bogrcs. D. - Fnyes mint a brilint. D. - Fnyes mint a csillag. E. - Fnyes mint a gymnt. B. - Fnyes mint a holdvilg. D. - Fnyes mint a lmps. D. - Fnyes mint a nap. D. - Fnyes mint a tkr. D. - Fnyes mint az sttnyr. D. - Fnyes mint az veg. D. - Fnyes nappal lesi a tolvajt. D. - Fnyes felhnek, mosolyg fehrnek mennykvtl retteghetsz. D. - Szurtos kovcs, fnyes garas. Ny. 6. Fnyessg. A mocskot ugyan kivehetni a selyem ruhbl, de elbbi fnyessgt vissza nem adhatni. D. Fnylik. Fnylik a szeme mint a krisbogr. Ny. 14. - Fnylik mint a Salamon tke. E. - Ha fnylik Vince, megtelik a pince. (Ha Vince napkor felst a nap, sok bor terem.) E. - Nem mind arany, a mi fnylik. KV. Fr. A mi elre van, ahhoz leghamarabb frhetni. (Orr.) D. - A sz zsebbe nem fr. D. - A teve zsebbe nem fr. D. - Brbe is alig fr. D. - Egr nem fr lyukba, tkt kt a farkra. Cz. - Fejbe nem fr az esze. D. - Kt les kard egy hvelyben meg nem fr. S. - Kt les pallos nehezen fr egy hvelybe. D. - Kt les pallos nem fr egy hvelybe. D. - Kt les tr nem fr egy hvelybe. M. KV. - Kis
1798

brzsnybe is elg fr. D. - Meg nem frhet a maga brben. D. Mihez karddal frhetsz, nem kell ahhoz sok divn. (Beszd.) KV. Nem fr a fejbe. E. - Nem fr a tkfejbe. D. - Nem fr bribe. ML. - Nem fr meg egy prnn kt valls. B. - Nincs oly rakott szekr, melyre tbb nem fr. D. - rmben brbe is alig fr. D. - Semmi se fr fogra. D. - Sok j bart fr meg egy csekly helyen. D. Frc. Ruhban hagyta a szab a frcet. (Nem fizette ki.) Ny. 1. Frfi. A frfiak, ha rosszak is, de nem sznetlen. D. Asszonyszemly ne rtsa magt frfiak dolgba. B. - Bajusz s szakl frfi embert illet. KV. - Elg szp a frfi, csak azrt, hogy frfi. D. - Frfi, ha szebb az rdgnl, mr elg szp. E. - Ha frfi vagy, lgy frfi. S. - J frfi hna all ugrik ki a kvr menyecske. E. - Katuska frfi. S. - Kitr rajta a frfiszellet. B. - Lgy frfi. E. Minl jobban sr az asszony, annl jobban akarja a frfit megcsalni. D. - Nem illik frfinak magt csimogatni. KV. - Nincs rt frfi. E. - Szalmafrfi is arany asszonyt rdemel. D. Frj. Falu tudja s a frj nem tudja. (Hogy felesge htlen, azt legksbb a frj tudja meg.) S. - J frj hna all ugrik ki a kvr menyecske. Cz. - Szomoru, mint a j hitvest vesztette frj. D. - J frj mellett van j felesg. Ny. 2. Frjhezmens. Elugrotta, mint a perki tt lny a frjhezmenst. (Megesett lnykorban.) B. - Elugrotta, mint a perki lny a frjhezmenst. D. - Frjhez mens nem sapka cserls. S. Frjhez men leny ruhjnak tbb szekrnye, mint szma. E. rl mint a frjhez men leny. D. - Sok leny ment azta frjhez. D. - Vn leny ha frjhez mn, egybe reg asszony. E. - Vn leny ha frjhez megy, egyben vn asszony lesz belle. D.

1799

Frjhezadni. Knny a lenyt felnevelni, de nehz frjhez adni. S. - Knnyebb a lenyt felnevelni, mint frjhez adni. KV. - Vn lenyt frjhez adjk, menyecsknek hivjk. S. Fs. Ellopta a cignyasszony a fsjt. (Borzas.) Ny. 1. - Hogy a fs ne kopjk, borzasan jr. D. - Hogy llunk a grbe fsvel? (Jobbra fordult-e a dolog.) Ny. 1. - Kenyr nlkl, mint a tt a bont fst. Ny. 5. - Kopaszt fsl ritka fsvel. D. - Kopasz is egyszer fst vett a vsrban. D. - Szpen vagyunk a grbe fsvel. Ny. 7. Fsl. Kopaszt fsl. D. - Knny a ritka hajat megfslni. D. Majd megfsllek. ME. Fszkeldik mint a toj galamb. S. - Fszkeldik, mint a tormba esett freg. D. - Fszkeldik, mint a verb a csipkebokorban. S. Ne fszkeldjl, ha szorit a csizmd. Ny. 13. - Nem szoksa a fszkelds. D. Fiu. Azt sem tudja, fiu-e vagy leny. (Holtrszeg.) D. - Fiu magzat, hadi szerencse, j hzassg csak az isten dolga. D. - A hadi szerencst, fiu magzatot, j hzassgot isten vlasztja. E. - Hol gyva az ap, any nevn hivjk a fiukat. E. - Ijedtben azt sem tudja, fiu-e vagy leny. D. - klnyi fiu tbbet r egy nagy lenynl. E. Fiadzik. A hamarkod kutya vak klykeket fiadzik. - Bujkl mint a fiadz koca. Ny. 6. - Eb fiadzotta klyk. D. - Ksre bnja a kutya, hogy kilencet fiadzott. D. - Megbnta, mint mely kutya kilencet fiadzott. E. - Megbnta, mint az eb, mely egyszerre kilencet fiadzott. D. - Ne egyl benne, megfiadzol tle. B. - Ne egyl abbl, a mitl megfiadzol. - Nem fiadzik meg a hamis kereset. BSz. Nem rlnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak. - Szamr
1800

csacsit fiadzik. Ny. 2. - Ugy nz ki, mint a mely kutya kilencet fiadzott. Ny. 12. - Megzavarodott, mint a macska fiadzs utn. Ny. 11. Fias. Ki nem vehetni, mint fias farkast a cserjbl. D. Fiastyuk. Kevly, mintha ltette volna a fiastyukot. E. - ltette a fiastyukot. D. Ficrez. Igen ficrezed magad, mint az asszonyember. (Cifrlkodol.) KV. Fickndozik. Abrakos csik knnyen fickndozik. E. - Fickndozik, mint a gatyakorcban a bolha. (Szorult helyzetben van.) Ny. 1. - A likacsos abraktl nem fickndozik a pej. (Szalmtl.) D. - Pondrs, nem hiba fickndozik. D. - Fickndozik mint a polturs malac a garasos ktlen. B. Figyelmes hallgat teszi a papot szorgalmatoss. Sz. KV. Filigrm. Beh filigrm munka vagy. D. Fillent regimentjbe val. BSz. - Fillent regimentjben tisztet viselhet. (Igen hazuds.) B. - Nagyot fillentett. D. - Nem mind igaz, mit a nagy urak fillentenek. K. Fillr. A fillr is pnz. KV. - A fillrt becsld, igy gyjthetsz aranyat. KV. - Aranyat nem gyjt, ki a fillrt meg nem becsli. E. Fillrrel kimlik az aranyat. B. - Fillrre, szoktk az aranyat kimlni. KV. - Soha aranyakat nem gyjt, ki a fillrt meg nem becsli. B. Finnc. Szagll a finnc mint az agr. Ny. 5. - Rosszabb a
1801

finncnl. ME. Finca. Ha tudn a gyermek, mire nevekedik, finca helyett inkbb sirna. K. - Bor s kenyr nlkl a test nem fincrozik. - Nem sokat fincl a szalmn hizott borju. B. Fing. Bakfing nem gyu. D. - Bikafing. D. - Feszeleg mint fing a gatyban. ME. - Fingrt nem adnak tyukot. Ny. 6. - Finggal mrik ott az embersget. E. - Fingnak se fle, se farka, mgis dudolva jn a vilgra. E. - Fingnak, szarnak nincs ura. (Mindenki eltagadja.) E. - Krnak, szarnak, fingnak nincs gazdja. ME. - Friss mint gatyban a fing. Ny. 6. - Ki ijedtben meghal, annak fingharanggal harangoznak. Sz. - Maga fingja nem oly bds. B. Megszokta mint farmatring a fingot. E. - Nlunk is a sgorok fingjra mrik az embersget. E. - Nyugtalan, mint fing a frdben. E. - Pnzen vett fingnak drga az illatja. (Patika.) - Sr fingnak szars a vge. ME. Fings. Bel bolondult, mint macska a fingsban. E. - Elszdlt, mint macska a fingsban. E. - Csitt vsr! bikafings! a ki egyet szl, mind megissza. E. - Elhibzta, mint macska a fingst. Ny. 6. Fingik. Akkor szlj, mikor a bika fingik, akkor is azt mondd: iszom, iszom uram. E. - Fingik mint a zabos l. E. - Fingik mint a szakadt l. (A huzsban erlkd.) - Esik a h, fingik a l, iszik a bajai tiszttart. ME. Finom. Finum-fin, mint a Spitkn laskja. (Tsztja.) Ny. 5. Igen finom ember volt, j hogy tlnk elpatkolt. D. - Finom Ruzsi. ME. Fisklis. Azt gondolja a fisklis, hogy az ember is asszony, hogy ht bre van. (Hogy htszer lehet megnyuzni.) Ny. 5. - Vess bele
1802

fisklist, majd kel az! (A mi rossz, az hamar kel, bujn tenyszik.) Ny. 5. Fitty. A nagymgul csak fitty eltte. D. - Eltte a bir csak fitty. D. - Fittyet hny. (Fel sem veszi, nem gondol vele.) E. - Fittyet hny az orra al. (Bosszantja.) E. - Klykt oltalmaz oroszln hozz kpest fitty. D. - Mit nekem, fitty nekem, ha kaplok, lesz nekem. Ny. 2. - Neki a bir is csak fitty. E. - Szr alatt fittyet hny. (Fenyegetdzik, mikor senki sem hallja.) E. - Szr alatt hnyja a fittyet. D. Fityeg. Fityeg annak, a kinek van. E. - Fityeg mint a palc szent a pecstnyomn. (A palc a pecstnyomn egy szentet letnagysgban akart metszeni, ugy, hogy a mi nem fr r, az le is fityeghet rla.) E. - Fityeg mint a palc pecstnyomn a szent. (Helyesebb alaku.) ME. - Lityeg-fityeg, mint vn csk a svegen. E. - Hogy lityeg a fityeg? ME. - Ott fityeg, a hol van. ME. - Zsid asszonyon mindig fityeg valami. D. Fityinget sem r. S. - Nem adnk rte egy fityinget. ME. Fityml. Fitymljk, mint a juhturt a piacon. Ny. 5. Fizets. Agg ebnek, vn szolgnak egy a fizetse. B. - Busuljak vagy rvendjek, egy a fizets. D. - Elfelejtsnek, nem tudsnak egy a fizetse. K. - Fogadatlan prktornak mi a fizetse? E. Fogadatlan prktornak ebszar a fizetse. ME. - Gyttment embernek az a fizetse, mi a srdi fst. Ny. 6. - Ki madarat tart, ganj a fizetse. D. - Ki rdgnek szolgl, kn a fizetse. E. - Minek bsulni, egy a fizets. S. - Szolgnak tele els fizetse. E. Szktt szolgnak bot a fizetse. D. - Szktt szolgnak nincsen bre, bot a fizetse. E. - Vn szolgnak, vn kutynak egy a fizetse. D. - Vn kutynak, agg szolgnak egy a fizetse. S.
1803

Flaszter. Feszit, mint a falusi kutya a flaszteron. Ny. 22. Flts. Szerencstlen flts. E. Fodor. Akr fodor, akr menta, elg, hogy banyavirg. (Fodormenta banyk orvossga.) E. - Fodor a haja, sk a szja. (Fodros haju hamis, hazug.) Cz. Fodros. Utcn fodros, hznl rongyos. S. - Utcn fodros, otthon rongyos. E. Fogad. A mit lovon fogad, gyalog meg nem llja. KV. M. Decsi Jnos. - Fejembe fogadok. E. - Hinni vagy fogadni. E. - Trt karokkal fogadjk. ME. - Ugy fogadd, amint ksznnek. D. Fogads. Ember fogad fogadst, eb a ki megllja. D. - Ember fogad fogadst, agg eb ki megllja. KV. - Ember teszen fogadst, eb a ki megllja. (Bocskai Istvn ezen mondssal birta r a hajdukat, hogy a csszrnak tett hsgeskt megszegjk. Istvnfi 33. K.) Sz. - Jmbor fogad fogadst, agg eb ki megllja. KV. Meglmodta, hogy fogadst megtartja. (Nem szokta megtartani fogadst.) D. - Megforditja fogadst, valamint a zskot. BSz. Pnzzel jr a fogads. E. - Szkely fogads. (Megbizhatlan.) Sz. Fogadj isten. A milyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. ME. - Minem a adjon isten, olyan a fogadj isten. E. - Milyen a j nap, olyan a fogadj isten. E. - A szp isten ldja megnek szp a fogadj isten-e is. D. Fogadatlan prktor. D. - Fogadatlan prktornak tudod mivel fizetnek? Sz. - Fogadatlan prktornak mi a fizetse? E. Fogadatlan prktornak ebszar a fizetse. E.
1804

Fogadott. A fogadott l megrviditi a mrtfldet. (Kimletlenl hajtjk.) KV. - Fogadott lnak rvidebb a mrtfld. E. Fogadkozik. A ki legjobban fogadkozik, az a leghamisabb. Ny. 4. Fogad. Templomban, fogadban msoktl vgy pldt. E. Fogamzik. Knnyen fogamzik az egszsges mag. D. Foganatos knyrgs. (Az, melyet ajndkkal megtoldanak.) KV. Fogant. Ebanyban fogantatott. D. - Fogantatsra nzve poroszl. D. Fogas. Farkasfogas arany. (J arany; a Bthoriak aranyain hrom farkasfog volt.) Sz. - Fogas bizonysg. (Ers.) E. - Fogas irs. (Rgalmaz.) KV. - Fogas verfny. (Szurs napsugr.) K. - Fogas ebnek val a koncrgs. D. - Fogas ebnek val a csontrgs. KV. Fogasnak, ebnek val a csontrgs. M. - Fogasra akadt. (Felakasztottk.) D. Fogat. Madarat is fogathatnl vele. Decsi Jnos. Fogatlan gereblye. (Vn asszony.) D. - Fogatlan harap a koncba. K. - Fogatlan, mgis marni akar. D. Fogs. Minden botnak van fogsa. D. - Nagyon alant jr a fogssal. (Knnyen felismerhet ravaszkod szndka.) D. - Ritka puska fogs nlkl. D. - Rossz puska, kinek fogsa nincs. E. - Rossz puska, melynek nincs fogsa. D. - Sirs, asszonyi fogs. D. - Sirsrivs, asszonyi fogs. ME.

1805

Fogcsikorgats. Fogcsikorgatsban foga is elkopott. D. Fogvicsorits. A kutyban a fogvicsorits is nevets. D. Foghegy. Foghegyen vette. (Nem igen kedvesen.) E. - Foghegyrl beszl. (Kelletlenl beszl az emberrel.) E. Fogdos. Az krt szarvn, a lovat nyakn fogdossk. D. - Sas legyet nem fogdos. D. - Sok fogdossk a kanalat. (Nagy vendgsg.) Ny. 8. Foghz. Gyilkos vezeti a tolvajt a foghzba. K. Foghagyma. Ha pecsenyd lehet, ne egyl foghagymt. KV. - Jobb a foghagymt slttel enni, mint magt. D. - Klns, mint a foghagyma mrts. Ny. 2. - Orrod attl, - foghagyms. (Flre attl.) E. Foglalatoskodik. Ki sokban foglalatoskodik, keveset hajt vgre. D. Fog. Bs, mint a fogba esett egr. D. - rl, mint a fogba esett egr. D. - Fogd a fogt, hogy a kezed meg ne gesd. ME. Fogval sem huznd ki belle a feleletet. B. - Fogval kell tle kicsikarni a szt. S. - Kovcs is azrt tartja a fogt, hogy kezt meg ne gesse. D. Fogta. (Fogsa.) A mely ebet a nyul utn bottal kell hajtani, a fene eszik annak fogtbl. Ny. 3. - A mely ebet bottal hajtanak a nyul utn, eb eszik annak fogtbl. E. Fogyatkozs. Fogyatkozsban, nem teljes voltban, nzik a napot. D. - Hol sok a parancsolat, sok a fogyatkozs. D. - Meg ne vesd bartodat kis fogyatkozsrt. KV. - Nap fogyatkozst
1806

paraszt is szreveheti. E. - Senki sincsen fogyatkozs nlkl. KV. Fogyatkozik. A nap is, hold is fogyatkozik. D. - A napot akkor nzik legjobban, mikor fogyatkozik. E. Fogytn van az esze, mint az ecetes bor. D. - Nincs mg fogytn aranya. D. Fohszkodik. A mint fohszkodol, ugy dvzlsz. D. Fohszkodik, mint anymasszony szretkor. Ny. 23. - Fohszkodik mint a krvallott cigny. D. - Fohszkodik, mint a kereketrt kocsis. D. - Neki fohszkodik. E. Fojt. Magad nyakra a ktelet ne fojtsd. D. - Ne vgj eret, ha nem fojt. D. - Nem fojtja az okos maga torkra a ktelet. D. - Nyakra fojtottk a ktelet. D. - Nyakra fojtottk a ptrst. (Ktelet.) D. Fojts mint az retlen gymlcs. D. - Fojts mint a nyakktl. D. Fojts mint a pnyva. D. - Fojts mint a torokfjs. D. - Fojts mint a vadalma. D. Fok. les mint a beretvafok. D. - Olyan les mint a ks foka. B. Keresztl dughatod a t fokn. D. - Minden dolognak megvan a maga oka-foka. S. - Nem lvel a ksnek, hanem fokval nyuzza az embert. D. - Se oka, se foka. D. - Vesztett fejsznek foka. KV. Fokos. Ndszl akar a fokossal kikelni. D. - Okos mint a tavalyi fokos. (Ostoba.) Ny. 8. Foly. A kedves napok leghamarabb folynak. D. - A nagy folyvizek csendessggel folynak. D. - Akkor mg a Tisza felfel folyt. D. Akkor mg a Tisza is msfel folyt. D. - Egy csepp magyar vr sem foly erben. D. - Foly az orra vre. S. - Foly mint a kerekes tba a
1807

viz. (Mindenfell gyarapszik.) Ny. 3. - Folyik nyla utna. D. Knnyen folyik a viz lefel. D. - Knny a viz folytban szni. D. Lassan foly a Tisza, boldog a ki issza. Np. - Mg akkor a Maros se folyt a Tiszba. (Rges-rgen volt.) D. - Mintha orra vre folyna. D. - Oly vkonyan foly, mint a crnaszl. D. - Sok viz foly mg addig le a Dunn. Sz. - Orrn-szjn folyt a vr. D. Folyat mint a tehn. (Przani akar.) D. Foly. A haj magtl is lemegyen a folyn. D. - A legnagyobb folynak is kicsiny a feje. D. - A legnagyobb folynak is kicsiny a kutfeje. D. - A nagy folyvizek csendessggel folynak. D. Cseppbl lesz a foly. S. - Folyviz vezet a tengerre. E. - Folyviz vezeti az embert a tengerre. D. - Kis folykbl erednek a nagy vizek. D. - Minden foly vgre a tengerbe mlik. D. - Neki esik a foly dereknak. (Ers.) D. - Ritka foly hal nlkl. D. Folytat. Ki mibe belekezdett, folytassa. ME. - Kiki maga mestersgt folytassa. ME. Foltos szju. (Hazug.) D. - J a bor meg a foltos nadrg. E. - J a bor, meleg a foltos nadrg. Cz. - Jobb a foltos, mint a lyukas zsk. D. - Jobb a foltos, mint a rongyos. ME. - Jobb a foltos, mint a rongyos zsk. ME. - Jobb a foltos, mint a semmi ruha. D. - Lyukas klyht mennl tovbb srozzk, annl foltosabb. Cz. - Nem volt nekem mg ilyen fontos berhm. KV. (Mg igy nem jrtam meg.) - Nem volt mg nekem ilyen foltos gatym. (U. a.) M. - Rossz gazdnak foltos a nadrgja. S. - Sokszor szalmahzban s foltos nadrgban tuds ember lappang. KV. - Sokszor szalmahzban s foltos nadrgban tuds legny lappang. Sz. Foltosan. Nem mind szegny, a ki foltosan jr. D.

1808

Foltoz. (Foldoz.) Arra jutott, hogy szitjt is sveggel foltozza. D. Bugyog foldozja se lehet. Ny. 2. - Foldozza a kukorict. (Utna vet, a hol kimaradt.) Ny. 1. - Ki sokat foltoz, keveset klt. D. Veszett dolog, mikor aztn foltozsra kerl a dolog. KV. Fon. Elg szszt szereztem neki, csak fonhassa. E. - Fonj cica, fonj, mindjrt haza visznek. Ny. 2. - Fonj szajha inged lesz. E. - Lesz szsze, csak fonja. E. Fonal. Az ers fonalbl tarts az ing. D. - Csep fonalon ll az hite. (Vkonyan ll, gyenge.) E. - Elejtette a fonalat. E. Elvesztette a fonalat. E. - Nehz a kcbl szp fonalat fonni. E. Nehz ms fonalt cserezni. (Msnak kedvre dolgozni.) D. Pozdorjs kenderbl nem lehet j fonalat csinlni. S. Elmetszettk fonalt. (Meghalt.) D. - Segg fonja a fonalat, segg szvi a vsznat. (Ki dolgt vgezni akarja, otthon ljn.) Ny. 4. Sok fonlbl sodorjk ssze a vastag ktelet. D. - Sok nyustos fonl kell egy hosszu vg vszonra. D. - Szz fonalu ktl el nem szakad. D. - Vasrnap font fonal nem sokig tart. S. - Vasrnap font fonal pntekig meg nem ll. Sz. - Vasrnap font fonl sokig meg nem ll. KV. Fonatlan. Megvan mint a csep fonatlan. Ny. 5. - Mint a szsz fonatlan. (Rendetlen a dolga.) E. - Ugy van mint szsz fonatlan. S. Fons. Isten nevben, fonsrt. (Ajndk, melyrt sokat kelle dolgozni.) B. - Jaj de knny a fons, nehz a vrakozs. Ny. 2. Hrom nem j, ha sokat hever: kereskednek a ponyvja, fonnak a rokkja, takcsnak a bordja. Ny. 20. Fonkul forditotta az inget. (Hazudott.) D. Fondorl. Minden sz szelnek s fondorl hirnek nem j vgre
1809

semmi. KV. Font. Azt is tudja, hny bolha megy egy fontra. (Mind sztugranak. Semmit sem tud.) E. - Egyszer veszi fontra, amit szzszor nyelvre. D. - Egyszer veti fontra, amit szzszor nyelvre. D. - Fontolhatatlan szava mint a leveg. D. - Fontonkint fogy az er, de lassankint j vissza. B. - Fontonkint fogy az er, latszmra j vissza. (Nmet.) E. - Fontra ad mindent, mint katona a sznt. D. Hamis mint a zsid fontja. S. - Igaz vagy te is, akr a zsid font. Ny. 5. - Megvagyok mint a zsid fontja. E. - Megvagyunk mint a zsid funtja: flig meddig. Ny. 21. - Sok mkszem egy fontra. D. Szelet fontol. (Mr; hibavalsg.) D. Fontos. Kemny mint a fontos talp. (Font sulyu.) D. - Kisded bimbbl lesz a fontos krte. E. Fontolgat. A boszu nem sokat fontolgat. S. - Fontolva halad. E. Knnyebb a l mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolni. D. Fontols, hallgats anyja az okossgnak. D. Fordit. A merre fuj a szl, arra forditja a kpnyeget. D. - Az okos gazda nha a krt is hasznra forditja. D. - Ajndkkal mindent meg lehet forditani. E. - Arra forditja a kpnyeget, honnan a szl f. KV. - Arra forditja a palstot, honnt a szl fj. KV. - lit lapjra forditja. BSz. - Forditja a bibt, mint a kst. D. - Forditsd a brt, csizma lesz belle. D. - Forditsd kabai a zszlt. S. - Lapjt lire forditja. BSz. - Nehz a megaggott rosszat jra forditani. D. Nehz a vgsban szekeret forditani. D. - Szl fel forditja a palstot. Sz. Forditsa van minden dolognak. (Rossz oldala.) Ny. 1.

1810

Forditfa. Hozzlttak a fordit fval. (Megvertk, megbntettk.) D. Fordul. A kr is haszonra fordul. D. - A sikos sarkon hamar fordulhatni. D. - Azta a nap is ms oldalra fordult. B. - Ebd utn egyet fordul, ismt ehetnk. D. - Fordul mint az rnyk. E. Kicsi a koczka, de nagyot fordul. S. - krk nlkl csak a gnczlszekere fordul. D. - Nha vaktban is szemre fordul a koczka. D. - Sokat fordul a kerk csak egy nap is. D. - Taln jobbra fordul a vilg. D. Forduls. Pl fordulsa. E. Forgat. Forgatja a 32 level biblit. (Krtyt.) S. - Forgatja mint Vnyi Benedek a hzt. (Vltoztat rajta; a kamarja hol ell, hol htul volt.) Ny. 2. - Kezn marad, a ki, szurkot forgat. D. - Ki szurkot forgat, megszurkosodik. D. - Nem az a slt, aki forgatja. D. - Ujjon forgathatni, mint a gyrt. D. Forgats. Pecsenye forgatssal nem lehet jllakni. D. Forgcs. A ki sokat farag, sok forgcsot ejt. KV. - Amint vgod a ft, ugy hull a forgcs. D. - Ki mennyit farag, annyi a forgcsa. D. Ki okosan farag, forgcsol. (Nem vg nagy darabokat.) D. - Kiki lba al vgja a forgcsot. K. - Kiki maga lba al vgja a forgcsot. D. - Knnyen megg a szraz forgcs. D. - Nagy erdben sok a forgcs. Ny. 2. - Nem esik a forgcs vgs nlkl. KV. - Nem hull a forgcs vgs nlkl. KV. Forgs. lland mint az gforgs. D. Forgoldik mint macska a forr ksa krl. E. - Hol malaczot igrnek, zskkal forgoldjl. D. - Ne forgoldj mint a varga a
1811

nyrsban. Ny. 6. Forg. Cselt vetett a forg szerencse. D. - Forg a szerencse. M. Szerencse forgand. F. - Olyan a szerencse mint forg Velence. KV. - Forg a szerencse, nincs lland kincse. S. - Olyan a szerencse, nincs lland kincse. E. Forgszl. Forog mint a forgszl. D. - Forgszl a fejben. D. Forgszllel tele a feje. D. - Knny a forgszelet elrni. K. Forint. Egy pnz nla forint. (Szegny.) D. - Jobb a sr garas a ritka forintnl. S. - Forintja sincs, ezerekrl beszl. D. - Jttnkmentnk, szz forint; ettnk-ittunk, szz forint, summa 300 forint. (Gnyos jellemzse a perkltsgek felszmitsnak.) E. - Ki a krajczrt nem becsli, a forintot sem rdemli. S. - Ki a garast nem becsli, a forintot sem rdemli. S. - Ki a krajczrt nem becsli, a forintot sem rdemli. ME. - Krajczrbl lesz a forint. ME. - Ne vedd azt forinton, mit garason vehetsz. D. - Nem adnm szz forintrt, hogy semmim sincs. (Ha mst vesztesg, gs stb. r, ezzel vigasztalja magt a vagyontalan, kit, mert semmie sincs, semmi kr nem rhet.) E. - Szz forintos paripa is botlik. E. Forma. Nincs rajta emberi forma, mint a szent-pteri tehnen. (Nagyon sovny. rszent-Pter.) Ny. 2. Forog. A htuls kocsikerk knnyebben forog az els utn. D. Ebl forog malma. D. - Els kerk utn forog a msik is. D. - Els kerk utn forog a htuls is. S. - Forog mint a csk. E. - Forog mint a forgszl. D. - Forog mint a harangoz kutyja. Ny. 9. Forog mint a karika. D. - Forog mint a kerk. D. - Forog mint macska a ksa krl. D. - Forog mint rge a madzagon. S. - Ha a kerk jr, forog a malom is. D. - Ha jr a kerk, malom forog. E. Jl forog malma. (Szerencss.) D. - Jl megkentk a kereket, forog
1812

a kerk. (Nyelv.) D. - Lusta Kati rst Ferkval, srg-forog egy korsval. D. - Merre forog a nap, arra az rnyk is. D. - Srgforog. D. - Ugy forog a kerk, ha kenik. E. Forr. A kis bgre hamar forr, de hamar is apad. D. - Kis csupor hamar forr. D. - Hamarbb forr vize, mint a csirkt megfogta. D. Tettnek zsirja torkra forrott. D. - Torkra forrott a huncutsg. ME. Forral. A mint rakod a tzet, ugy forralod a vizet. D. - A mint rakod tzed, ugy forralod vized. E. - rdgt forral eszben. D. Forrs. A forrst fel ne zavard. D. - A szent forrsnak gbl az eredete. D. - Ellakott a forrsbl. (Jllakott a jbl.) D. - Forrs jobbika szraz idben tetszik ki. E. - Forrsnl legjobb a viz. E. Ha eredett nznd, sok forrst meg kellene utlnod. D. - Ha forrsod vagyon, ne igyl patakbl. D. - Ki a forrsbl eleget ivott, httal fordul hozz. D. - Ki a forrsbl eleget ivott, httal fordul fel. E. - Legjobb a viz forrsban. KV. - Legjobb a viz tulajdon forrsban. D. - Minl messzebb a forrs, annl ksbbre r a tengerre. D. - rl mint a szomjas szarvas a forrsnak. D. - Sehol nem jobb a viz, mint tulajdon forrsnl. E. - Szraz idben tetszik ki a forrsnak jobbika. D. - Te is azon forrsbl buggyantl. D. Tiszta mint a forrs. E. Forr. Alja ntttk a forrt. (Vesztt okoztk.) BSz. - Forgoldik mint a macska a forr ksa krl. E. - Hamar felfortyan, mint a forr ksa. D. - Kerli a forrt. S. - Kerlgeti, mint macska a forr kst. ME. - Ki ellensggel cimborl, forrt ntenek alja, ha eszn nem jr. Cz. - Meggette a forr ksa a szjt. D. Forspont. Kutya forsponton jr. (Gyalog.) S.

1813

Fortly z minden mestersget. D. - Hol karddal nem lehet, fortlylyal neki. E. - Szkely fortly. Decsi Jnos. - Fortlyos lnak j kantr kell. Ny. 1. Foszt. A mezitelent nem lehet kifosztani. D. Fti. Csak ugy ne ftyljenek rd, mint a fti parasztra. Ny. 1. Nevet mint a fti paraszt. Ny. 5. F. (L. fej.) A ft be nem tri a sz. D. - Agyba-fbe. E. - Agybafbe a szkevny katont. D. - Behorpasztottk a ft. D. - Egy a vel a fvel. D. - Ez fbenjr dolog. D. - Ftl rad a viz. M. Fvel jtt a vilgra, fejetlenl ment ki. S. - Ha f vagy, ne kivnj lb lenni. D. - Ha lb vagy, ne kivnj f lenni. D. - Lbbal fl, fvel al. KV. - Nem mind f, ami b. D. - Nyakra-fre. ME. - Nyakrafre ne tekints. D. - Sok f, sok rtelem. E. - Sok f sokat fz. D. Szamr f. D. - Szemre-fre. (Klsre nzve.) E. - Szemre-fre nzz. (Tiszteld, kit tisztelet illet.) Ny. 2. F. Az fejbl ftt az ki. D. - Akr mindennap fttet egyen. (J mod; a szegny np ritkn eszik fttet.) D. - Duna pontya, Tisza kecsegje, Ipoly csukja legjobb bjt, ha szermi borban ftt. Cz. - Fed tudja, mi f a fazkban. Ny. 4. - Ftt tojsbl nem sok csirke kel. E. - Ksre f a j vels leves. D. - Ksbbre f a kemny mint a lgy tojs. D. - Magam fazekban ftt. (Tudom sajt hzamban trtnt.) E. - Nem ftt tojsbl kel ki a csirke. D. Nincs szppel ftt, hanem jval ftt kposzta. Ny. 6. - Rakadtam a fttjre. (A javra; a mi mr ehet.) E. - Slve, fve egytt vannak. (Mindig.) S. - Tudja kinek mi f fazekban. E. - Tyk f a fazkban. (Jmod hz.) E. - Vrs mint a ftt rk. D. Fbir prdiklt temetsn. (Hallra itltk; bir hirdeti az itletet.) E.
1814

Fdl. (L. fedl.) Fdelem, kebelem nem kigynak val. B. - Se fdele, se hza. D. - Tz van a hz fdeln. (g a hz.) D. Flsges mint a rkusi kntornak a fagyos kelerb. (L. fagyos.) Ny. 1. Fldes ur. Mindenhez lt, semmivel bir fldes ur. (Szegny.) D. Fldnfut. Ugy maradt mint a fldnfut. (Minden nlkl maradt.) Ny. 5. Flsleges. Igen sokszor rm a flsleges rm. BSz. Flstkm. (Frstk, reggeli.) A ksn jrnak csont a flstkme. KV. - Szraz flstk. E. - Egy flstk lesz neki. (Kevs.) E. Fsvnysg. tkozott fsvnysg minden rosszra vezet. KV. Fsvnysgbl nem hzasodik. ME. - Minden vtek elalszik a vnben, csupn a fsvnysg bred fel. D. - Ritka vn fsvnysg nlkl. D. Fle. Csak a tejnek legjobb a fle. D. - Flit szedi a kcsgnek. (Mzes hetek.) E. - Ha a tejnek flit szereted, edd meg a szrdket is. D. - Ha leszedted flit, edd meg az aljt is. E. - Szereti a tejnek flit. (Szzet.) D. - Tejnek is a fle j. Ny. 18. - Tejnek sincs fenkig fle. D. Fldvr. Deszkt rul Fldvron. (Meghalt.) E. - Deszkt rul addig Fldvron. (Akkor mr nem l.) D. Fzet. Ers mint az olh ecet, kilenc itce egy fzet. E. - Ers mint
1815

a sr ecet, kilenc itce egy fzet. Ny. 6. - Ki a tiszai asszony fzttsltjt nem ette, az nem is tudja, hogy mi a j. S. - Mr megennm a szp asszony fztt. (hes vagyok.) Ny. 11. Fzelk. A rossz fzelknek szakcsa sem j. D. Fvny. Annyi a pnze, mint a fvnye. D. - Annyi mint az reg tenger fvnye. D. - Egybell mint a fvny. B. - Nehz a tenger fvnyt megolvasni. D. - Ugy ll egybe, mint a fvny. E. Francia. Br megenn egyszer a francia. (Betegsg.) D. Domoszli francia. (Hitvny tt katona.) BSz. - Francinak hajpor, magyarnak j bor. D. - Kurta mint a francia haj. (Hajukat nyirtk, parkt viseltek.) D. - Megette a francia. (Betegsg.) D. - Ragads mint a francia fene. D. - Ritka francia dalls nlkl. D. - Rt mint a franciaette orr. D. - Sovny mint a francia. D. - Stt mint a francia poszt. (Sttkk.) D. Fricska. Guba alatt fricskt hny. (Suttyomban fenyegetzik, senki sem ltja.) E. Frissen. Az les borotva frissen bnik a szakllal. D. - Frissen jr mint a rk. D. - Frissen jr mint az ur. M. - Frissen repl mint az lommadr. D. - Ki frissen eszik, frissen l. D. Frissebbit. Oldalsztn frissebbiti a lbakat. (sztke.) D. Fuj. Minek a fuj, ha a vasat hidegen verik. D. Fucs. Fucsra ment, mint az nodi vakarcs. E. Fulnk. A hol a mz legdesebb, ott a fulnk legmrgesebb. ME. A hol a mz legdesebb, ott a fulnk leglesebb. D. - A hol a mz
1816

legdesebb, a fulnk legkeserbb. D. - get mint a fulnk. E. Fulnk minden szava. E. - Igen mzes falat alatt aligha fulnk nincs. D. - Ki fulnkjt knnyen bocstja, nyilakat vrhat helybe. E. - Mz mellett fulnkot is tallni. D. - Szava des, de fulnkos. D. Ful. Vizbe ful habhoz kap. S. Fundamentum. Szbeszd pipafst, pnz a fundamentum. Ny. 8. Fundus. Nemes fundust megltogattk. (llepre vertek.) D. Furdalja a kisbir. (Lelkiismerete.) E. Furcsa ki szk, csak lba kk. (Csak lba kellene. Klns beszd.) Ny. 7. - Kurtn furcsn. Ny. - Mogyorfa olaj, furcsa olaj. (Vers.) D. Furfang. Paraszt furfangjt, isten blcsesget nincs ki kitanulja. S. - Furfangos mint a peleskei bakter. S. Furk. Minden botnak vgn a furkja. B. - Nyiri pajkos, nyiri furk, nyalka pecek. E. - Tartja magt mint a nyeletlen furk. Ny. 2. - Tudod szval, mint Kokes a furkval. Ny. 3. Furulys. Szerencstlen furulys. E. Fr. Fr, farag a farag. E. - Frjk szjt, oldalt, mgis feneketlen hagyjk. (Kmny.) B. - Frtk, faragtk, mgis torkt feneketlen hagytk. (Rszeges.) D. - Mg kantja sincs s immr frja a bort. Decsi Jnos. Fr. Cignytl vesz frt. S. - Frt nyelt. E. - Ha nincs fr, kalapcs, nincs a purdnak kalcs. E. - Kles fr. D. - Lesz belled
1817

vagy fr vagy kalapcs. D. - Zsid az rdg frja. S. Futak. Futakon lakik. (Gyva, hamar fut.) E. - Nem Btorban, hanem Futakon lakik. D. Futs. A futs szemrem, de hasznos. Ny. 12. - Agarat elzhet sebes futsval. D. - Nem gyorsak csak a futs. E. - Szgyen a futs, de hasznos. M. KV. Futkos az esze. D. Fut bolond. D. - Fut ellensgnek arany hid. Hunyadi Jnos. Fut embert ti agyon a villm. S. - J futt is utlri a hall. S. Knnyen fut sem rhet mindenhova. E. - Legjobb futt is elri az regsg. D. - Legjobb futt is elri a hall. S. - Villm a fut embert sujtja. S. Futs. Elvlik, kinek lova futsabb. D. - Sok darzs a legfutsabb paript is megli. D. Fuvaros. Msnak lovt inkbb meghajtja a fuvaros. D. - Mindig jr mint a fuvaros l. Ny. 1. Fuvatlan. Nehz meleg tarhonyt fuvatlan elklteni. D. Fuvs. Nem indul meg a ndszl futs nlkl. KV. Fvezni. Jl maghoz tudja fveni. (Fzni, fvel ktni.) Decsi Jnos. Fgg. Csak egy crnaszlon fgg. M. - Crnaszlon fggtt lete. D. - Egy szegen fggnek. D. - Hajszlon fggtt lete. E. - Nehz a magasan fgg szalonnbl szelni. D. - Uj szita szegen fgg. D.
1818

Fge. Eredj, tallj fgefalevelet, ha nem akarsz pirulni. (Szgyeld magadat.) E. - Bojtorjnrl fgt nem szedhetni. Pzmn. - Egyik vrban haragszanak, msikban fgt mutatnak. K. - Fgt mutat. (A fenyegetzst nevetni; a komromi vr kbl faragott szze fgt mutat.) E. - Hirt hallotta, mint tt a fgnek. Ny. 8. - Kit isten meg akar gygyitani, egy szraz fgvel is meggygyithatja. ML. - Kpnyeg alatt mutat fgt. S. - Nem terem tvisen fge. KV. - Ttnak kkny a bora, vadalma fgje. Sz. - Ttnak vadalma, vadkrte fgje. D. - Tvisen fgt ne nyomozz. D. - Zsebben mutat fgt. (Suttyomban fenyegetzik, senki sem ltja.) S. Flel mint a nyul. D. - Flel mint a nyul a bokorban. S. - Flel mint a malac a zskban. S. - Flel mint sket diszn a buzban. E. Flemile. nekel mint a flemile. E. - Ordit mint az erdei flemile. (Trfs neve a farkasnak.) E. - rl a flemile, ha hangyatojst lt. D. Flep a flit. (Fogj hozz a dologhoz.) E. Fles bagoly. E. - Hres mres, mark fles. (Honores mutant mores, latin kzmondsnak magyaros elferditse.) Sz. - rdgt fogott, azt is fleset. (Megjrt.) D. - rdgt fogott azt is j fleset. D. - Ugri fles. E. - Ugy ll mint a fles kors. S. - Ugy nz ki mint a flesbagoly. E. Fletlen gomb. (Hasznavehetetlen.) E. Flig a lben. D. - Flig ads. B. - Flig begomboldzott. (Nmet.) S. - Flig van. E. - Flig van a csvban. D. Frdik. Egy kdban frdenek. D. - Egytt frdenek. D. - Eleget
1819

frdik a malomkerk, mgis fekete. K. - Ha frdik is a cska, nem lesz fehr galambb. D. - Hiba frdik a cska, nem lesz hattyu belle. B. - Hiba frdik a cska, nem lesz fehr galambocska. Np. - Tejben-vajban frdik. E. Frd. Disznnak kedves frd a mocsr. B. - Els frdjt is borbl kszitettk. D. - Frdjvel egytt a gyermeket ki ne ntsd. (Nmet.) D. - Frdvizzel a gyereket is kinti. (Tulsgos igyekezet krt okoz.) Ny. - Szraz frdben uszkl. E. - Nem kell a gyermeket a frdvel kinteni. E. - Nyugtalan mint a fing a frdben. E. Frszel. Csukafog tanitotta frszelni az embert. D. Frszpor. Frszporbl aranyat szed. E. - Tengdik mint Pap Jska lova a frszporon. Ny. - Tzbe jtt, mint Pap Jska lova a frszportl. Ny. 5. - Tzbe jtt, mint Pap szamara a frszportl. S. Frge. A lnyasszony olyan frge, mint az rge. Ny. 13. - Frge leny, mint a pereszlny. E. - Frge mint a frj. E. - Frge mint a hal. E. - Frge mint a sajtkukac. S. - Frge mint az rge. E. Frj. Friss mint a frj. E. - Frge mint a frj. E. - Frj is megszokja a tarlt. D. - rl mint a karvaly a frjnek. D. Frszt. Ha borba frsztenk, bre is elinn a bort. D. - Tejben, vajban frsztik. D. Frt szlrt megzlogol, borral agyon kinl. E. Fstl. A szalonnt ha egyre fstlik is, sem vlik belle derellye. Cz. - Soha kmnyt fstlni nem lttk. D. - Fstl bele a feje. E.
1820

- Hol a kmny nem fstlg, nehezen lesz ott nagy ebd. K. Ugy megszidtk, hogy ugyan fstlgtt. D. Fsts. Br szalms legyen a kunyhd s fsts is, jobb ms palotjnl. Sz. - Szp a kmny fsts hssal. D. Fszer. Asszonynak knnye gonoszsgnak fszerszma. D. - J fszerszm az hsg. B. - Legjobb fszer az hsg. E. - Kolbszszal fszerszmozza a levest. (tkes.) D. Ft. A ki nyrban nem gyjt, tlben keveset ft. Sz. KV. - A ki nyrban nem gyjt, tlben nem igen ft. D. - Egy kenyrrt nem ftik be a kemenct. Ny. 6. - Hromszor ftttek be neki, mgis sletlen maradt. Ny. 24. - Itt a tl, jaj kinek nincs fteni valja. D. - Ki ifjanta jl gyjt, vnsgre jl ft. D. - Ki ifjanta gyjt, vnsgben ft. KV. - Ki ifju korban jl gyjt, vnsgben jl ft. S. Ft. Ki ftben hl, mst is ott keres. BSz. - n sem vagyok kemenceft uram hzban. D. Ftzik. A ki tztl tvol ftzik, befagy a segge. Ny. 4. - Egy kemence mellett ftznek. D. - Jobb a vn tknl ftzni. D. Ftyl. Nekem is fttyentett valamikor a srga rig. (Nekem is volt j napom.) Ny. 1. - Csak ugy ne ftyljenek rd, mint a fti parasztra. Ny. 5. - Ftyl mint a rig. D. - Ftyl mint az hes cigny. (Knjban.) Ny. 2. - Knnyen ftyl. (Jl megy dolga.) S. Megtanitlak keztyben ftylni. (Fenyegets.) E. - Merni kne a templomban ftylni. Ny. 11. - Ugy tncol, ahogy msok ftylnek. S. Ftyls. Megadtk neki is a ftyls rt. D. - Szjhegyezs nem
1821

ftyls. E. Fz. Megint fzik mr a bocskort. (Kborol.) Ny. 6. - zik-fzik. (Pletyka.) E. Fzfa. A mi kardunk sem fzfa. D. - Az n kardom sem fzfa, az n puskm sem bodzafa. KV. - Aranyos hvelyben fzfa kard. B. Atyafi dmrl, vrl, a grbe fzfrl. S. - Bs mint a szomor fz. S. - Fzfa hegedhz nd von illik. Sz. - Fzfa-dek. D. Fzfa-paripn nyargal, mgis gyalog jr. D. - Fzfapoeta. E. Fzfa-sulyok ez Mtys! (Ez hazugsg.) Ny. 2. - Fzfba oltott alma. D. - Letette a fzfa-szket. (Sokat fecseg asszony.) Ny. Megeskdtek a fzfa alatt. (Pap nlkl.) Ny. 1. - Megjn az, mint a fzfasp. (Idvel meglesz.) E. - Szomor fzfnak is van virga. S. Fz. A krt nem szoktk fz mell tzni. (Hanem a virgot.) ML.

Gabona. Hnyjk-vetik mint a dzsma gabont. D. - Rohadt szl, dlt gabona nem szerez szksget. E. Galacsin. Parittya szjbl hnya a galacsint. D. Galagonya. Egyik kkny, msik galagonya. E. - Mskor galagonyn is kapna, most csak turkl benne. BSz. Galambhz ksz mszrszk. E. - Szegny urnak galambhz a mszrszke. D. Galambkosr. Nem galambkosr a vilg. (Tg a vilg, msutt is ellhetni.) D.
1822

Galiba ember. (Izgga.) D. Gallr. Csak gallrja is alig maradt. M. - Gallr al pk. (Megszgyent.) Pzmn. - Gallromnak sem hiszek. E. - Gallron ragadta. E. - Ha ms gallrjbl kiveszed a tett, magad rncba ne tedd. D. - Megktttk a kender-ingnek gallrjt. (Felakasztottk.) D. - Neki sincs gallrjhoz varrva a szerencse. E. Nem tlti gallrja mell a bort. (Kiissza.) E. - Nem varrtk ingem gallrjhoz. S. - Nincs gallromhoz varrva. E. - Rnc nem gallr. D. - Rncos mint a gallr. D. - Rncos mint a gallr, kerekes mint a tallr. E. - Sem ingem, sem gallrom. (Sem ismersm, sem rokonom.) Ny. 19. - Senkinek sincs szerencsje gallrjhoz ktve. D. - Vgy el engem kincsem, kilenc ingem kszen, ujjahja, gallrhja egy csepp alja sincsen. (Szegny.) D. - Inged gallrnak se higyj. E. Galuska, derelye, kapsok ereje. Ny. 20. Gamn jr. (Fa lbakon; Steltzen. Nagy h-hval beszl, r, lpthos.) E. Ganjas. Ganjas szekrnek, rszeg embernek isten is kitrt. E. Gangosan pdrgeti kajla bajuszt. D. Garabonca. Ritka hajdu garabonca nlkl. D. Garaboncs. Jr mint a garaboncs dik. (Garolo, bont: azaz zajongva jr s ront-bont. A garaboncis dik a magyar npmesk szerint srknyon nyargal, kpnyege szlvszknt repl, a zivatarok felidzje.) E. - Megy a garaboncis dik, kergeti a felhket. S.

1823

Garai. rl mint gatyjnak Garai. D. Garasos. A te szavad nem jr, mint a rgi kt garasos. (Nincs rtke.) Ny. 6. - Egy garasos emberbe szz forint ra krt ne tegynk. (Gyenge ember nagy terhet ne emeljen.) Ny. 6. Fickndozik mint a polturs malac a garasos ktlen. B. Hnykdik mint poltrs malac a garasos ktlen. E. - Hetvenkedik mint a polturs malac a garasos ktlen. S. - Kreti magt mint a garasos tk. Ny. 5. - Poltrs malac, garasos ktl. E. - Ugy feltartja az orrt, mint a hrom garasos malac a ngy garasos ktlen. Ny. 5. Garat. (Garad.) Felnttt a garatra. (Sokat ivott.) KV. - J garad mindent lejr. E. - Jllakott mint a molnr tykja a garadon. Ny. 8. - Ki elbb megy a malomba, elbb nt a garatra. S. - Minden lejrt a garadjn. (Mindent elette-itta.) E. - Igaz garatos, mint szent Jnos. (Becsletes molnr, nem csal; a molnrok a lisztet dupln is megvmoljk.) Ny. 16. Gard. Kiknyklt mint a kabai kutya a gardon. Ny. 4. - Oda knykl, mint kutya a gardjra. E. Garzda mint a rszeg dragonyos. E. - Garzda mint a rszeg ember. D. - Garzda Pter, garzda Pl. Np. Garmada. Adj kevshez tbb kicsinyt, garmadd is leszen. D. Gatys. Eljtt immr Simon Juds, jaj te neked pre gatys. (Simon Juds napjn bell a hideg.) D. - Itt vagyon mr Simon Juds, jaj is neked inges-gatys. (Csiks, gulys viselet.) Sz. - Itt vagyon mr Simon Juds, jaj mr nked inges, gatys. Sz. Kzeledik Simon Juds, jaj te neked pre gatys. S. - Messze elltszik, mint a kecskemti gatysfa. D. - Nosza neki b gatys! E.
1824

- Rajta, b gatys. E. Gavar. Nem is gavar, ki minden reggel kt gombot nem varr. E. Gavallr. Nem gavallr, ha nem ads. D. - Tyukltet gavallr. E. Gaz. A ki nem sznt, nem arat. D. - A mely fldet nem szntanak, azon gazt aratnak. KV. - Elvittk a gazra. (A lopott jszgot elrejtik a gazban; elloptk.) E. - Gaz esett a szembe. (lmos a fonsnl.) Ny. 2. - Gada a gazban. (Tnkrement.) Ny. 17. - Gazt vetek r. (Ellopom.) E. - Megterem a virg a gazban is. E. - Mindentt felveszi magt a gaz. (Rossz f, bozt.) KV. - Mindentt megterem a gaz. S. - Mindentt terem a gaz. KV. - Parlagon terem a gaz. D. Szntatlan fldn gaz terem. E. - Szntatlan fldn gazt aratnak. Ny. 19. Gaz. (Gonosz.) Gaz anynak vltott gyermeke. D. - Kett kros a hznl: rossz pnz s gaz cseld. Ny. 20. Gazos. Maga gazos, mst rostl. E. Gazsg. Homlokn viseli a gazsg blyegt. Cz. Gazol. Rut madr, mely fszkbe gazol. Ny. 1. Gazdasg szemet kivn. E. - Kis konyha, nagy gazdasg. S. - Nem j a hzbl kifel seperni a szemetet, mert kimegy a gazdasg. Ny. 3. - Szntvet embernek a jv esztendben ll minden gazdasga. S. Gazdlkodik. Ugy kell gazdlkodni, hogy jusson is, maradjon is. E. - Krajcros gazdlkods. S.

1825

Gazdtlan. Jr mint a gazdtlan kutya. S. - Kborol mint a gazdtlan kutya. S. - Tnfereg mint a gazdtlan kutya. S. Gazdagsg. A gazdagsg j szolgl, de rossz uralkod. D. Cigny jobbgysg, galamb majorsg nem nagy gazdagsg. S. Arany s gazdagsg rosszra izgat. KV. - Igyekezeten ll a gazdagsg. D. - Jobb a j hir a nagy gazdagsgnl. S. - Ki a gazdagsgot megutlhatja, az annl gazdagabb. D. - Minden gazdagsga a szvets. D. - Nagy veszlylyel jr a nagy gazdagsg. KV. - Nagyobb a becslet a sok gazdagsgnl. KV. - Nagyobb a j hirnv a sok gazdagsgnl. KV. - Okossg szli a gazdagsgot. D. Semmi gazdagsg sem r fel a jmbor asszonynyal. E. - Sok kevlyet, bolondot csinl a gazdagsg. E. - Szabadsg jobb a gazdagsgnl. KV. - Szpsg s gazdagsg hamar mul jszg. KV. - Szorgalom gazdagsg, henyls szegnysg. D. - Szken kltve, naponta keresve, szaporodik a gazdagsg. S. Gazdagodik. A ki sokat hordzkodik, nehezen gazdagodik. (A ki sokat kltzkdik, hurcolkodik stb.) D. - lombl mg senki sem gazdagodott meg. Ny. 6. - Ha bolond megy a vsrra, gazdagodnak a kalmrok. Ny. 17. - Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz. - Kevly s fsvny ajndka nem igen gazdagit. K. - Nehz hirtelen meggazdagodni. (Becsletes ton.) D. - Nehz jmborul hamar gazdagodni. KV. Nem otthon gazdagodik a kalmr. D. - Nem szokott a kalmr otthon gazdagodni. E. - Ritkn gazdagul a jtkos. D. - Sok igret nem gazdagit. E. Gazember. Cgres gazember. S. - Gazembernek sr tka. D. Ott is terem a gazember, a hol nem vetik. Sz. - Terem a gazember, a hol nem is vetik. E. Gazsi. Kzepn van, mint Gazsi az imdsgnak. (A dolognak.) Ny.
1826

19. Gcsr. Gndr mint a gcsrfark. E. - Ritka rce gcsr nlkl. D. Ggog. A libt ggogni tanitja. D. - Ggog mint a ld. E. Glya. Glyjt igen j szellk fujdogljk. D. - Repedt az rboc, megllott a glya. (Baj.) D. - Rossz glya, melynek dereglyi nincsenek. (Ers is segitsgre szorul.) D. Gncs. Gncsot vet, letesz akrkit. D. - Ha birkzol, tanulj gncsot vetni. E. - Knny gncsot tallni. S. - Mindenben gncsot tall. M. - Nincs oly j, kiben gncsot ne leljenek. S. - Nincs oly szp, kiben gncsot ne leljenek. D. - Nincs oly szp szemly, kiben valami gncs ne volna. E. - Vn ember tancsa jobb mint ifju gncsa. KV. Gnica. Mosolyog mint a zsiros gnica. Ny. 23. - Fj r a foga, mint a kvsi kutynak az rpa gnicra. Ny. 2. Gny. Meglte mint gny a kutyt. (Gny, bolgr kertsz, milyen sok van az alfldn.) Ny. 3. Gspr van a sajtban. (Kukacos.) KV. Gt. Ember kell a gtra. E. - Legny kell a gtra. E. - Legny a gton. E. - Nehz a sebes szlnek gtot vetni. D. - Puszta malmon, szraz gton vmot nem vehetsz. Sz. - Tltenni a gton. (Elveszteni.) E. Gzol. Msnak becsletben gzol. D. - Mind a vizig szrazon, a hol viz van, gzoljon. (Elmehet.) Ny. 4.

1827

Gebe. Gebbl lesz a ttos. E. Gebei. Hozz rugott mint a gebei pap a szamrhoz. (A gebei papot a vsrban megrugta a szamr, a pap visszarugta, de ez is csak neki fjt.) E. - Nem vagyok n gebei pap. E. Ged. Anyja csalogatja a kecske gedt a kertbe. D. - Kutynak kuty a fia, kecsknek ged. D. Gellrt. Eddig szent Gellrt hegyt is elhordottk volna. D. Magas mint a szent Gellrt hegy. S. - Szent Gellrt hegyi tncos. (Boszorkny.) E. Gencsi. Sovny mint a gencsi nyul. S. Generlis. Rossz kplr, ki nem akar generlis lenni. D. - Rossz katona, ki nem vgyakozik generlissgra. D. - Vagy generlis vagy kplr. (Ismerem, de nem tudom kicsoda, micsoda.) D. Gereben. Gondolkodik mint a gereben-csinl. Ny. 1. - Mintha gerebenen lnk. E. - Szereti mint kutya a gerebennyalst. D. Gereblye. A mit villval felrak, gereblyvel lehuzza. E. - Fogatlan gereblye. (Vn.) D. - Ha isten akarja, a gereblye is elsl. S. Gerencsr. Nevet mint a feldlt gerencsr. (Fazekas.) Ny. 2. Gerenda. A szrt is gerendnak ltja. D. - Ms szemben a gerendt se ltn. D. - Ms szemben megltja a szlkt, magban nem a gerendt. E. - Ms szemben szlkt, magban nem rzi a gerendt. E. - Maga szemben a gerendt nem, msban a szlkt megltja. D. - Ms szemben a szlkt ne keresd, ha magadban a gerendt nem ltod. D. - Megltja ms
1828

szemben a szlkt, magban nem a gerendt. E. - Ne gaskodj a gerenda alatt. Ny. 4. - Nem kell minden szlkbl gerendt csinlni. E. - Nem minden fbl leszen gerenda. D. - Nincs a viznek gerendja. E. - Nincs jg alatt gerenda, sem a vizen rakonca. D. - Papot llit a letrt gerenda al. (Oszlopot.) Ny. 8. Gerezd. Egy rothadt szlszem egsz gerezdet megveszt. D. Gergely. Mtys, Gergely, kt rossz ember. (Hideg napok.) S. Szent Gergely vitze. (Gyenge vitz. Gergely napjn iskolba csalogatjk a falusi gyermekeket, katons menetben jrjk velk a falut.) D. Gerinc. Gerinchez szradott hasa. (Sovny.) D. Gerlice. rva mint a gerlice. E. - Bs mint a gerlice. E. - rl a gerlice, ha rtall prjra. D. - Szelid mint a gerlice. D. - Turbkol mint a gerlice. E. Gersei. Heten vannak mint a gersei rdgk. Cz. Gesztenye. Ms kezvel kaparja ki a tzes gesztenyt. E. - Otthon sti a gesztenyt. E. - Tzrl pattant gesztenye. (Haragos.) D. Gesztenyeszin hajam nekem is volt. D. Gczi boszorkny. Arany J. Gge. Az krnek nagyobb a ggje mg sem bg annyit. D. Farkas ggre ment. B. - Nem kt csomt ggjn. D. - Ksz msnak ggjt trfbl is megmetszeni. D. - Sima ggj. (Minden knnyen lecsuszik rajta.) D. - Szraz mint a szomjas gge. ME.
1829

Gm. Fosgm. ME. - Szzhusz gmnek hatvan keszeg. (Apr hal. Kevs.) E. Grd (gard.) pen ugy ll, mint macska a grdon. Ny. 5. Gresi. Veled jrom kemence, mint a gresi ember mondan. (Oly j kedve volt, hogy ksz lett volna a kemencvel is eltncolni, a mi lehetetlen. Szilaj j kedv.) E. Gzenguz az ura, kotyomfity a szolgja. Decsi Jnos. - A kinek gzenguz az ura, kotyomfity a szolgja. M. KV. - Kinek gzenguz a gazdja, kotyomfity a szolgja. ME. Gigeji. Ostoba mint a gigeji kntor. Ny. 5. Gilice (gerlice.) Bsul mint gilice a szraz gon. D. - Neki szokott mint gilice a szraz gnak. D. Giliszta. Kis gilisztval nagy halat foghatni. S. - Kit a kigy megcsipett, fl a giliszttl is. Ny. 8. - Nincs veleje, mint a gilisztnak. D. Gofs ember. (Szemtelen.) D. Golop. Sorba megy, mint Golopon a kutyaugats. Ny. 14. Glya. rva mint a glya. Np. - Ciconia meg a glya. (Idem per idem.) E. - Elemelte mint glya a fit. D. - Elvitte mint glya a fit. B. - Elvitte kedvt a glya. (Teherbe esett lenynak.) Np. Fenakadt mint a mindszenti glya. Ny. 2. - Felakad mint a mindszenti glya a torony tetejn. Ny. 6. - Glya hozta. (A kis gyermeket.) S. - Glynak glya a fia. S. - Gondolkodik mint
1830

fllbon a glya. E. - Gondolkozba esett mint a glya. E. - Iszik mint a rkasiak a glyra. Ny. 5. - Ksbbre szll el a glya mint a verb. (Nagy, nehezebben repl fel.) E. - Meglegyintette mint Bdi a glyt, hogy botra tekerdztt a nyaka. (Agyonttte.) Ny. 1. - t sem a glya klttte. E. - Sokszor megjn addig, el is megy a glya. E. Gomb. Csekly dolog, gombhz, ha leszakad lesz ms. Cz. Eltttk a gombjt. E. - Fletlen gomb. (Hasznavehetetlen.) E. Gombhz, ha leszakad lesz ms. S. - Hrom gombig volt. (Oly sokat evett, hogy mellnynek csak hrom fels gombja volt begombolhat.) E. - Nem is gavar, ki minden reggel kt gombot nem varr. E. - Nyakn tik el a gombot. D. - tette fel a toronyra a gombot. S. Gomba. A gomba mag nlkl is terem. K. - Es utn ntt gomba, benne a freg. D. - Gombamdra n. (Hirtelen.) E. - Gomba nem gombc. E. - Hamar n mint a gomba. D. - Hamarabb r a gomba az otromba. D. - Knny a gombt letaposni. D. - Mai gomba, benne a freg. D. - Mrges gomba. D. - Bolond gombt evett. ME. - Minden gomba j gomba, csak az ember goromba. E. - Neki terl mint az urgomba. Ny. 6. - Nem gomba a vitz, hogy minden ganban teremjen. D. - Nem mind gomba a mi hamar n. D. Nem minden gomba j gomba. D. - Nem minden nvny alatt terem a szarvas gomba. D. - Nem nagy munka, egy jszakai gomba. D. - N mint a gomba. S. Gombol. Gimbelem-gombolom. ME. - Mihelyt gondol, mindjrt gombol. Ny. 7. Gombolyag. A legnagyobb gombolyagnak is van vge. D. Gombostn kezdi, lovon vgzi. S. - Gombostvel szurkl, inkbb
1831

bottal tne. ME. Gombc. Elszaladt mint a gyri gombc Cirkra. Cz. - Gomba nem gombc. E. - Gombcokkal tlti res gyomrt. (Telhetetlen.) D. - Inkbb a has fakadjon, mint a gombc maradjon. S. - Ott lni j, hol gombccal hajigljk az embert. E. - Ott lenne j katona, hol gombccal lvldznek. D. Gondolat. A gondolattl vmot nem vesznek. D. - A hny fej, annyi gondolat. E. - ltalltja a gondolatot is. D. - Botfejtl grcs a gondolat. D. - Hamarbb jrt a gondolatnl. D. - Jl fogant gondolat okosan szletik. D. - Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnyaktsnl. D. - Tancscsal ersdnek a mly gondolatok. KV. - Tarka ltl, gondolattl, nem fizetnek vmot. E. - Ugy jr mint a gondolat. D. - Ugy megy mint a gondolat. E. Gondatlan. Hamar orrra bukik, ki gondatlanul lp. D. Gondolkozik. A ki siet, nem sokat gondolkozik. KV. - Fenszval gondolkozik. E. - Gondolkodik mint fllbon a glya. E. Gondolkodik mint a szalms l. Ny. 17. - Gondolkodik mint a gerebencsinl. Ny. 1. - Gondolkodik mint a verembe esett farkas. D. - Gondolkodik mintha rbiztk volna az orszg dolgt. D. - Gondolkozba esett mint a glya. E. - Kszvnyes ember sokat gondolkozik. (Ifjukori bnk.) E. Gondolkozs. Senki nem d gondolkozstl vmot. KV. Gondoskodik. Mikor isten nyulat teremtett, bokorrl is gondoskodott. D. Gondvisels. Az isteni gondvisels tovbb terjed a csirknek a tojsbl val kipattansnl. D.
1832

Gongyola. (sszehajtott kender.) Nagy gongyolt kt is a guzsalyra. (Messzire megy frjhez.) Ny. 1. Gonoszsg. Asszonynak knye gonoszsgnak fszerszma. D. Azon gonoszsg mindenkinek mindent megengedni, mint senkinek semmit. Cz. - Csontjhoz forrott a gonoszsg. D. Felszabadult minden gonoszsgra. D. - Gonoszsgban zablt. (Tele van gonoszsggal.) D. - Hadakozs s gonoszsg egytt jr szomszdok. Cz. - Henyls a gonoszsg gykere. S. - Issza a gonoszsgot mint a vizet. D. - Ki az itlettl fl, kimutatja gonoszsgt. D. - Pldtlan gonoszsgnak plds bntetse. D. Pnznek szerelme, gonoszsgnak gykere. KV. - Szmos gonoszsgt vtkvel fedezi. D. - Tudatlansggal egy szllson lakik a gonoszsg. E. Gonosztev gylli a napot. KV. Grn. Vigyz mint grn a psztor. D. Goromba. Elg szp, csak az brzatja goromba. K. - Goromba, fuss a toronyba, onnan mg a malomba, onnan mg a pokolba. Ny. 1. - Goromba mint a darc. E. - Goromba mint a pokrc. E. Goromba mint a vmos. E. - Goromba zskra goromba folt val. (Nmet?) S. - Haraps kutynak goromba gazdja. Ny. 2. Minden gomba j gomba, csak az ember goromba. E. - Minden goromba otromba. D. Gorombasg. Ritka rvsz gorombasg nlkl. D. Gbly. Nincs szma gblys marhjnak. (Gazdag.) D. - Se szle, se hossza kvr gblynek. D. - Kvr mint a gbly. D.

1833

Gdny a torka. D. - Iszik mint a gdny. E. - Taln a gdnynek torkt brelte ki? D. - Gdnynek a torka soha meg nem telik. D. Sok gdny a tavat is elhordja. D. - Krkatonnak gdny a pajtsa. (Rossz a rossznak.) Ny. 4. Gdr. Az ris csak ris, ha gdrben ll is. E. - rok is van, gdr is van, szp leny is van, csunya is van. Np. - Nzegl mint vak Pista a gdrparton. Ny. 1. - Szereti mint vak a gdrt. E. Ggsen. Bolhbl lett tet nagy ggsen stl. (Szegnybl lett gazdag, parasztbl ur.) D. Gllei. Utnak vlt, mint a gllei ember bocskora. S. Gmb. A nagy karabinszj nagy gmbkkel telik. (tkes.) D. Hegyes mint a gmb. D. Gmbc. Tmtt gmbc. D. - Vastag mint a gmbc. D. Gmbly mint a nyrs. D. - Gmbly mint a tlttt galamb. E. Dereka gyertya, keze gmbly. (Szp lny.) D. - Nem mind bors, a mi gmbly. D. Gncl. Azt vli, hajtja a gncl szekert. E. - Kevly mintha hajtan a gncl szekert. E. - Elhullatta a gncl szekere a szalmt. (Ltszik a tejt az gen.) Ny. 15. - hajtja a gncl szekert. D. - krk nlkl csak a gncl szekere fordul. D. Gndr mint a gcsr farka. E. Grbe. A grbe kezt szeretik a birk. (Vesztegett, ajndkot hozt.) Sz. - A grbe kezt szeretik az udvariak. E. - A grbe kezt szeretik az udvarnl. KV. - Atyafi dmrl, vrl s a grbe
1834

fzfrl. S. - A horog vessz korban szokja a grbt. D. - Grbe fhoz a hja legegyenesebben hozz ll. (L. fa.) B. - Grbe mint a bns tja. S. - Grbe mint a teve hta. E. - Grbe szemmel nz. E. - Grbe ton jr. E. - Grbe volt a fja. (Rossz kenyeret sttt.) E. - Grbe orszg. (Igy nevezi az alfldi ember a hegyes vidket.) E. - Ha grbe nem volna a lcs, nyujt lehetne. E. - Hogy llunk a grbe fsvel? (Jobbra fordult-e a dolog?) Ny. 1. - Hogyne trne, mikor grbe. E. - Megegyenesitettk a grbe htat. (Megvertk.) D. - Segits rajta, j garas, ne lgy grbe se varas. E. - Szpen vagyunk a grbe fsvel. (Rosszra fordult dolgunk.) Ny. 7. Grbesg. A gzsnak termszete a grbesg. D. Grbn beszl. D. - Grbn hordja nyakt mint a daru. E. - Ha valaki egy krajczrral ads, meg kell krni; ha egy kis pnzzel ads, arra mindig grbn kell nzni. Sz. - Nehz a grbn nttet sugrr nveszteni. D. - Grbn nz. Grbit. Minden dolga: ujjait grbiti. E. - Mit grbited a lbodat, mint a tt a hegyen? Sz. - Nincsen ms dolga: ujjait grbiti. D. Szjt grbitgeti, herczeg akar lenni. (Knyes.) E. Grbl. A grblt agg nnek agg regje is. D. - Korn grbl, ami j kamp akar lenni. (Latin.) S. Grcs. Botfejtl grcs a gondolat. D. - Hamarbb a grcskkel. (Grcs lbakkal. Siess.) D. - Kteked a kkn is grcst tall. Ny. 8. - Lefaragtk a hti grcst. (Megvertk.) D. - Mint a grcs, olyan legyen az k is. D. - Megttte a grcss famenyk. (Grcss, csoms bottal megvertk.) D. Grny is csapdba kerl elbb-utbb. Ny. 2. - Bds mint a grny. D. - Nha a grny is ordit, nemcsak a szamr. D.
1835

Grgei ember. (Ostoba.) E. - Kigrdl belle mint grgei tkbl a nyul csik. E. - Okos mint a grgei malac. BSz. Grhes. Csunya nagyon: rszeges asszony, rongyos pap, grhes diszn, vn szerelmes s gazdag fsvny. S. - Grhes (sovny) lnak, vilgos felhnek, mosolygs asszonynak nem kell hinni. ME. Grg. A grg mindig grg, mg sem malacozik. (Szjtk: grg, prosodik.) E. - Grg irs az nekem. (Nem rtem.) E. Hrom grg, hrom trk, hrom zsid, kilenc pogny. D. Kinz mint grg a boltbl. S. - Ravasz mint a grg. E. - Ravasz mint a grg zsid. D. - Ravaszabb a grg kalmrnl. D. - Stl mint krvallott grg az res boltban. (Grg annyi mint boltos; Szeged, Kecskemt tjn a kereskedk tbbnyire grgk voltak.) E. - Spekull mint a grg az res boltban. Ny. 4. - Ugy stl mint a grg az res boltban. (Rtarts szegny.) Sz. Gz. Plinka gz. D. - Megnyertk mint balogiak a gzt. Ny. 5. Fejre gzlgtt a prlug. D. Gz. (Gz.) Alszik mint a gz. E. - Gzhordta. (Tiszta, egszsges; a gz csak j telt hordja ssze.) E. - Gzhordta mogyor. E. - Hurcolkodik mint a gz. Ny. 2. - Nem hordja gz frgest a mogyornak. E. - Tolvaj gz. D. - Sok van mint a gz. Ny. 8. Guba. Bolondnak guba, nem szp suba. E. - Bolondot guba illet, nem suba. KV. - Egyms gubjt hurcoljk. (Veszekednek.) Pzmn. - Guba alatt fricskt hny. (L. fricska.) E. - Guba nem suba. (Tagadod, a mit nem lehet tagadni, a mi nyilvnval.) D. Guba-vrmegye. (Ung-megye gnyneve.) E. - Guba gubhoz,
1836

bunda bundhoz. Ny. 10. - Illik mint arany rojt szobrnci gubhoz. E. - Kzelebb az ing mint a guba. S. - Kutya kutyval, guba gubval. Ny. 2. - Sr gazda, ritka guba. (A ki gyakran gazdt cserl, rongyos marad.) Ny. 6. - Tudja isten, kinek kell suba, kinek guba. Ny. 4. - Tudja isten, kinek subt, kinek gubt. D. Vonszoljk egymson a gubt. (Veszekszenek.) Pzmn. Gubs. Egyik gubs, msik subs. E. - Fanos ebnek gubs a trsa. E. - Fanos ebnek gubs eb a trsa. B. Guba. (Zsivny neve.) Fejre tanitotta, mint bojtrjt Guba. (Guba nev zsivnytl bojtrja marht lopott.) D. - Ne hagyd magad Guba Jakab. (Gyvt igy biztatnak; Guba Jakabot felesge verte.) E. Guggaszt. Templom mell kpolnt guggaszt az rdg. S. Glya. Kvr mint a glya. D. - Nagy a glya rncban. (Bolhja sok van, msa nincs: szegny.) D. Gulys. Kenyerez mint a gulys bojtr. Ny. 2. - Zsiros mint a gulys ing. D. - Zsiros mint a gulys hs. D. Gumi. Medvegumi pirtva. (Semmi.) D. Gnr. A gnr hazajtt, a jrce mg oda van. (Az asszony rosszabb, kicsapongbb szokott lenni a frfinl.) Ny. 9. - Azt gondolja, lte meg a gnrt. (Szjhs.) S. - Azt vli, hogy lte meg a gnrt. KV. - Boh ngy, meglte a legjobb toj gnrt! D. - Gnrmrg. E. - Nagy csuda hzhjn a gnr. D. - verte el a gnrt. E. - rl mint a mst elverte gnr. E. - Ritka ldsereg gnr nlkl. D.

1837

Gnya. Elg a gnya, de rongyos. D. - Nyron gnya nlkl, tlen kenyr nlkl el ne menj hazulrl. Ny. 8. - Pnze is penszes, hogy ne gnyja. D. - Pnzt vagy gnyt! Ny. 5. Gunyh. (Kunyh.) Flre gunyh, jn a hz. D. - Flre putri, jn a gunyh. D. - Jobb a gunyh mint a galiba. (Koliba szlv sz, rozzanputri.) D. - Tulajdon gunyh jobb a ms palotjnak. E. Vn gunyh. (Vn ember.) D. Gusztus. Sokfle a gusztus, fehr kenyr, ldhus. Ny. 9. Tisztelem a gusztust. (Nem krek belle.) S. Guta. Kerlgeti a lapos guta. S. - Mindegy guta. (Egyformn rossz.) D. - Simitsa meg a lapos guta. E. - sse meg a lapos guta. S. Guta. (Hires zsivny Komorn Ung-megyben 1393-ban; parittyval teritette le az embereket. Szirmay.) Megtalkodott, mint falu vgn a Guta. Ny. 5. - Meghuzdik mint kamara vgbe a Guta. Ny. 20. - sszehuzta magt mint falu vgn a Guta. Ny. 2. - sszehuzta magt mint Komor vgn Guta. Sz. - Ugy meghuzta magt, mint Komor vgn a Guta. Sz. - Ugy l mint Komor vgn a Guta. (Mogorvn.) Ny. 2. - Ugy l mint Gmr vgn a Guta. Ny. 7. Guta. (Falu Csallkzben.) Meghuzta, mint Guta mellett a mennyk. Cz. Gzs. A ktszeres gzs nehezebben szakad. D. - Addig tekerd a gzst, mig hajlik a vessz. D. - Farkasgzsba ktttk. S. - Gzs az, nem kolbsz. E. - Gzs nem kolbsz. D. - Gzsba tenni. (Mint a rugs tehenet, mikor fejik.) E. - Gzsnak termszete a grbesg. D. - Gzszsal tormt sni. (Lehetetlen dolog.) E. - Jobb a vaslnc
1838

mint a gzs. D. - Knny vkony vesszbl gzst tekerni. D. Nehz a fbl gzst tekerni. D. - Nehz agg fbl gzst tekerni. B. - Nehz gzszsal tormt sni. D. - Nem egyhamar lehet fbl gzst tekerni. D. - Sovny mint a gzs. E. - Szraz mint a gzs. E. Guzsaly. Bds a guzsaly, ha kibuvik a csaln. (Tavaszszal nem izlik a fons; szobai munka.) Ny. 23. - Kard helyett guzsalyt vtat. F. - Nagy gongyolt (sszehajtott kendercsomagot) kt a guzsalyra. (Messzire megy frjhez.) Ny. 1. Gyaks. Az inban llt a dolog, mint Kosztolnyinak a gyaks. Ny. 5. Gyakor esssel a kicsiny csep is lyukat ver. E. Gyakorls a legjobb mester. E. - Gyakorls tesz mesterr. KV. Gyakorls mesterr teszen. Cz. - Ifju szoks, reg gyakorls. D. Gyalz. Ki nyilvn sokat dicsr, alattomban gyalz. D. - Knny mst gyalzni, de nehz felruhzni. Ny. 10. - Kurvazanyja rossz embernek, egy sz ugy mint szz, a ki engem htam megett, nem szembe gyalz. D. - Szembe dicsr, htul gyalz. E. - Szegnysg gyalz. KV. - Tokai bort gyalzza a becki lre. D. Gyalzat. Duna vize sem mossa le gyalzatjt. Sz. - Az reg nem hazudik maga gyalzatjra. D. - Nagy gyalzat embernek a tudatlansg. E. - Nem gyalzat a szegnysg. E. - Nem mindenkor gyalzat a szegnysg. D. - ndicsret, gyalzat. E. - Sok gyalzaton kell a kevlynek tmenni, mig megalzdik. E. - Ura gyalzatja. (A rossz asszony frjre gyalzatot hoz.) D. Gyalzatos. Minl alzatosabb, annl gyalzatosabb. S. - Nagyon alzatos, nagyon gyalzatos. ME. - Alzatossg nem
1839

gyalzatossg. B. Gyalogolni. L mellett j gyalogolni. KV. - Knnyebb a l mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolni. D. - L mellett gyalogolni bolondsg. D. - Ne aludjl, nem lmodsz, ne gyalogolj nem fradsz. Ny. 22. Gyalogt. Nincsen olyan mint a ld, nem kell neki gyalogt. Np. Gyalogosan bot mellett. E. - Knny szekr mellett gyalogosan. E. Gyalult. Kopasz mint a gyalult deszka. D. - Minl jobban gyaluljk a deszkt, annl simbb lesz. B. Gyanakszik mint a varju. E. Gyapjas. J psztornak gyapjas a juha. D. Gyapjuzsk. Karcsu mint a gyapjuzsk. E. Gyanu. Szz gyanu kzt kilencvenkilenc helytelen. E. Gyanuper. lt a gyanuperrel. (Sejtette.) E. Gyanus. Abban gyanus, ebben tuds. E. - Ki miben tuds, abban gyanus. Pzmn. - Ki mindenben tuds, mindenben gyanus. D. Gyanusit. Kit egyben rajtarnek, azt msban is gyanusitjk. S. Gyarl. A jk kztt is egyik a msiknl gyarlbb. D. - Az asszony csak gyarl, bosszullsra hajl. KV. - Az asszony gyarl, hamissgra hajl. KV. - Az asszony csak gyarl, hamissgra hajl, ritkn tallsz igen jt. B. - Gyarlnak hetvenhtszer is
1840

megengedhetni. (Megbocsthatni.) D. - Gyarl az ember mint az rett ndszl. D. - Ha gyarlk nem volnnak, vtkesek sem volnnak. D. - Ha gyarlk nem volnnk, vtkesek sem volnnk. E. Rszeg embernek gyarl imdsga. D. Gyarlsg. Lehet a gyermekszeretetben is. D. - Mindent hinni vagy semmit sem hinni, azonegy gyarlsg. E. - Szomorkodni gyarlsg, ktsgbeesni bolondsg. D. Gyarmati sintr legyen a doktorod. (Kegyetlen, ki megknoz.) Ny. 1. Gymoltalanul. Hadd koptassk a nyelvket haszontalanul; hiszen isten nem hagy el engem gymoltalanul. D. Gyva. A j tolvaj a gyva tolvajt meglopja. D. - Fstfarag, annak is leggyvbbja. (Kmnysepr.) D. - Hol gyva az atya, ott a fiut az anyja nevn hivjk. D. - Hol gyva az ap, any nevn hivjk a fiukat. E. - Szksg idejn a gyva is megbtorodik. Cz. Gyenge. A trvny oly hl, mely a gyenge szunyogot megfogja, a darzs pedig keresztltri magt rajta. D. - Gyenge a bre, azt flti. D. - Gyenge lbon ll. E. - Gyenge mint a nyul nyaka. E. - Az ers a gyengt csak a zskba rzza. D. Gyengltet. (Knyeztet.) Ki szolgjt gyenglteti, fejre neveli. BSz. Gyengn bnik vele, mint a tojssal. D. - Nem mindenkor rt a gyengn val bns. K. Gyep. Ki a gyepre. E. - Megtetszik, hogy az hzt sem forogja sok ember, mert felfogta a gyep. K. - Gyepes a hza tja. (Nem
1841

fogad vendget.) KV. - Begyepeslt az esze. (Eltompult.) E. Gyepl. Kender gyepl, csep hm, mind a kett rossz szerszm. ME. - Kz vetni a gyeplt. (A kocsist elragadtk a lovak, szabadjukra ereszti.) E. - Utna vetni a gyeplt. (U. a.) E. Madzaggyepl, kenderhm, mind a kett rossz szerszm. E. Szedd beljebb a gyeplt. (Fkezd nyelvedet.) E. Gyep. A gyepre hordja a venyigt. (Elfagyott.) Ny. 6. - Ne bolygasd a rgi gyept, kigy jn belle. E. - Tekereg mint a kigy a gyepn. (Csri-csavarja.) Ny. 2. Gyerekes asszony, pips ember sok tud elkszlni. (Olyan asszony, kinek gyermeke van.) Ny. 6. Gyerekesz kivn vgre menni a gyermek szavnak. E. Gyermekes hznl le kell lni. (Klnben elveszti lmt a gyermek. (Babona.) S. Gyergyi. sszesgnak mint a gyergyi lovak. (Fradt lovak egyms nyakra teszik fejket. Egy brgyu pr ltvn ezt kt gyergyi lovon, azt mondotta: sszesgnak.) D. Gyertyz. Nem sokat gyertyzott a knyvek mellett. D. Gykny. Farhoz szradt a gykny. (Szegny.) D. - Ki tudja, mikor rntjk ki allunk a gyknyt. (Mikor halunk meg.) E. Kirntottk alla a gyknyt. (Meghalt.) D. - Ms fejre gyknyt ne gyujts. D. - Szraz mint a gykny. D. - Egy gyknyen rulnak. M. - Elrntottk alla a gyknyt. (Meghalt.) Sz. - Ki sem tudja, mely nap elrntjk a gyknyt alla. M. - Megalkusznak egy gyknyen. D. - Nem rulok meg veled egy gyknyen. ME.
1842

Gymnt. Fnyes mint a gymnt. B. - Gymnt hasad vrtl. KV. - Ha a csehkre legszebb pecstet metszenek is, mg sem vlik gymnt belle. D. - Gymnt is elolvad, nem csuda, ha a jg. D. Kemny mint a gymnt. (Az svnyok kemnysgi foka szerint a gymnt legkemnyebb. D. Grammatika. Kzjra vilgol, mint Mrton grammatikja. (Mrton nmet grammatikjbl tbben tanultak egytt.) E. Grnt. Skarlt, grnt, nyuszt: Lva, Tata, csuszt. (Cski Lszl grf 1649-ben oly nagy pompt fejtett ki, hogy dszruhja uradalmakat r volt.) Cz. - Skarlt, grnt, nyust: Lva, Tata, sust. Sz. Gritti Lajos halla. (Rossz ember kegyetlen, keserves halllal hal meg. Gr. Lajost Megyesen ugy vgeztk ki, hogy reggel kt kezt, dlben kt lbt s este fejt vgtk le.) M. KV. Grf is nemes, ha hazafi. E. - Grf, kdencia: srf. E. - Olyan mdja van, mint egy grfnak. S. - Tojsbl soha sem lesz grf. E. Gyk A ki a kigytl megijedt, az a gyktl is fl. Ny. 6. - A kit a kigy megcsip, a gyktl is fl. Ny. 1. - Izeg-mozog mint a gyk, mint a kit a bolha csip. Ny. 6. - Kit a kigy megmar, a gyktl is fl. E. - Szemibe mondta, mint Ime Pista a gyknak. (Nagy vitzsg.) Ny. 5. - Mregemsztette gyk. D. Gykles. (Pangant.) D. - Kurta mint a gykles. D. Gyilkos. A ki minek nem mestere, az annak gyilkosa. (Elrontja.) Ny. 1. - A tmlcbe gyilkos vezeti a tolvajt. D. - A tolvajnak gyilkos az rkse. D. - Gyilkos akasztja a lopt. D. - Gyilkos vezeti a
1843

tolvajt a foghzba. K. - Istentelen gyilkos. D. - Ki mihez nem rt, gyilkosa az annak. E. Gyilkossg. Hol sok a szolga, titkolt a gyilkossg. (Nem vallanak egymsra.) D. Gyim-gyom ember. (Egygy.) Ny. 5. Gyolcs. Az ads, az ads, kinek a gatyja gyolcs. (r.) Np. - Fehr gyolcs. (Vnasszony.) D. - Fehr mint a gyolcs D. - Vkony mint a gyolcs. D. Gyolcsos tt. Jrja az orszgot, mint a gyolcsos tt. D. - Oldalog, mint eb a gyolcsos tttl. E. Gyom. Csendes mint tyk a gyomban. D. - Hallgat mint tyk a gyomban. E. - Lelapult mint tyk a gyomban. D. - Mindentt terem a gyom. D. - Ritka t gyom nlkl. D. Gyomll. Nehz a konkolyt mind kigyomllni. D. - Parlag Pter kaplja, Muhar Maris gyomllja. (Elhagyott szl.) Ny. 6. Gyopr. A mint szgld gyoprod, ugy tsz bel. D. Gyors. A restnek mg a szja se gyors. D. - Gonosz hirnek gyorsabb a szrnya. S. - Gyors mint a sors. E. - Gyors mint a szl. M. - Gyors mint az als malomk. (Mozdulatlan.) Ny. 1. Gyorsak csak a futs. D. - Kicsiny a bors, de ers s gyors. KV. Vn ember mindenben lassu, csak a koporshoz gyors. D. Gyorsan. Kenett szekr gyorsabban jr. D. - Ki gyorsan jr, hamar elfrad. S. - Lassan kezdj, gyorsan vgezz. Ny. 4.

1844

Gyorsasg nem boszorknysg. S. Gygyit. A fjdalmat fjdalmas eszkzzel gygytjk. KV. - Amely eb megharap, annak szre gygyit. E. - A nyavalyt nyavalyval gygyitja. KV. - Eb a sebt nyalva gygyitja. D. - Faolajjal gygyitottk fart. D. - Gygyitotta mint Mar Vera az cscse lbt. (Trtt lbt borogatssal gygyitotta, megszksdtt s az orvos levgta.) Ny. 1. - J orvos magt gygyitja legelbb. (Latin.) S. - Kit isten meg akar gygyitani, egy szraz fgvel is meggygyithatja. ML. - Knny sebet ejteni, de nehz gygyitani. KV. - Megorvosolja az id, amit az sz meg nem gygyithat. D. Minden sebet egy rral gygyit. KV. - Minden sebet egy kencscsel gygyit. KV. - Minl inkbb gygyitjk, annlinkbb regbedik (nagyobbodik) a nyavalya. KV. - Nem lehet minden sebet egy rral gygyitani. E. - Okos borbly nem gygyit minden sebet egy rral. D. - Orvos, gygyitsd meg magadat. Szentir. - Se rja, se szelencje, mgis gygyit. D. Gygyul. Akkor lesz rosszul az orvos, mikor msok gygyulnak. D. - Knnyen gygyul az uj seb, de a rgi mg knnyebben elfenl. D. Gygyviz. Betegnek gygyviznl s orvos keznl jobb a szp vigasztal sz. KV. Gyns. Milyen a gyns, olyan a floldozs. S. Gynik. Akkor is hazudik, mikor gynik. D. - Gyermek vagy, tikmonyhoz gynjl. K. - Hhrnak gyn. KV. - Mikor gynik, akkor is veszekszik. D. Gynpnz. Egyik pap a msiktl nem vesz gynpnzt. KV.

1845

Gyntat. Gyntat eltt kros a titkols. E. - Orvos s gyntat eltt kros a titkols. D. Gyri. Elszaladt mint a gyri gombc Czirkra. (Kemny.) Cz. Gykr. A j diszn kitrja a gykeret, s a rossz felkapja. Ny. 9. ll mintha gykeret vert volna. E. - Bs vadkan a tlgyfa gykernek is neki vgja agyart. D. - Eszes diszn mly gykeret rnta. M. - Eszes diszn mly gykeret rnt. KV. - Fattyugak mly gykeret nem vernek. Pzmn. - Fattyu csemete mly gykeret nem ver. D. - Henyls a gonoszsg gykere. S. - Knnyebb gykrrl nevelni a ft, mint grl. Ny. 4. - Mly gykeret vert, nehz kihuzni. D. - Nagy fa, nagy gykr. B. - Nem mindenben des gykr a szerelem. KV. - Nem mindenkor des gykr a szerelem. D. - Okos diszn mly gykeret rnt. E. - Pnznek szerelme, gonoszsg gykere. KV. - Tormba esett freg azt gondolja, hogy nincs annl desebb gykr. B. - Tudom torma, milyen j des gykr vagy! Ny. 5. Gykerestl. A fk sokig nnek, de egy ra alatt gykerestl kivghatk. D. - Eddig gykerestl kiveszett. D. - Gykerestltvestl. D. - Gykstl, gykerestl kiveszett. D. - Gykstl vonja ki a bkft. D. - Nehz az agg ft gykerestl kirntani. D. Gymbr. Az okos diszn el nem hnyja a gymbrt. D. Disznra gymbrt. D. - Disznra gymbrt veszteget. Sz. Disznra ne vesztegess gymbrt. M. - Gymbrt viszek, nem neked val. E. - Gymbrt viszek, flre bolondok, nem nektek val. D. - Emberre makkot, disznra gymbrt. E. - Nem mind gymbr, mit a kalmr ebe hullat. BSz. - Nem disznnak val a gymbr. KV. - Nem hintik a diszn el a gymbrt. B. Gynge. A part is ott szakad, a hol leggyngbb. (Szegnyt ri a
1846

baj.) Ny. 20. - A flnk nyulnak nyaka leggyngbb. D. - Addig hajlik a vessz, mig gynge. B. - Gyenge a nd, de mgis a szl hajtogatja. (El nem tri.) E. - Az ers erdt sznt, a gyenge a mezn sem boldogulhat. Ny. 9. - Ers erdt sznt, gyenge ugart sem. Ny. 4. - Ne hzd a gyngt ersen, elszakad. D. - Gyenge lbon ll. S. - Gynge mint a harmat. E. - Gynge tcsknek is hangos a szava. E. - Mindenkinek megvan a maga gyngje. ME. (A maga gyarlsga, gyenge oldala.) Gyngesg. Ifjusg bolondsg; regsg gyngesg. S. Gyngn bnik vele mint a hmes tojssal. E. Gyngy. Drga mint a gyngy. D. - Ez az let gyngylet: senkitl sem flni. E. - Gyngylet a legnylet. Np. - Gyngylete van. S. Gyngy olvad ecettl. KV. - Gyngy gyngy marad, ha srba esik is. D. - Gyngyhz, ha leszakad lesz ms. Ny. 10. - Gyngyt nem szoks a disznk el dobni. Szentir. - Nem szemten szedik a gyngyt. D. - Szp mint fvn a harmatgyngy. D. - Vak tyk is lel gyngyt. E. Gyngyviz. Hallos Lzrra ne vesztegess gyngyvizet. KV. Gyngys szekercvel ft ne vgj. D. Gyngys. (Vros.) Helyn van mint Gyngys. (Szp helyen van.) E. - Helyre zkkent mint Gyngys. (Helyn van.) Ny. 18. Gynyrkdik mint majsai ember a svegben. Ny. 5. Gynyr testben szp llek lakhatik. D. Gynyrsg nem homlokkal, hanem httal fordulva ismerteti
1847

meg magt. (A kj a vgn ismerszik meg milyen.) F. - Egy kis gynyrsg sereges bajjal jr. (Kj.) E. - Egy kis gynyrsg sereges jajjal jr. D. - Parnyi gynyrsg, sereges baj. E. - A jmborsg megmarad, a gynyrsg elvsz. KV. Gynyrsges. Mi lehet kedvesebb s gynyrsgesebb a kivnt szabadsgnl. KV. Gyp. (Gyep.) Hiba szarja a gypt. (Rest.) Ny. 1. - Ha gyepet sem sznthatsz, erdre ne vgyakozzl. D. - Erdt sznt, gyept se sznthat. KV. Gytrelem. A rossz asszony nagy gytrelem a hznl. D. - A nagyht kutyagytrelem. (Bjt.) E. - Szerelem, gytrelem. E. Szerelem, szivgytrelem. ME. Gyz. A flnk nem gyz ellensget. B. - Az arany fegyver nha tbbet gyz a vasnl. D. - Er, munka sokat gyz. D. - Hol senki ellent nem ll, ott gyzedelmeskedik. KV. - Attl tarthat a j vezr, hogy az ellensget nem gyzi nyakkal. D. - Gyzi szval. E. Gyzi pnzzel. ME. - Gyzzn a jobb. ME. - Isten gyzn pnzes mlval. D. - Isten gyzn t pnzen vett mlval. D. - Ksbbre gyzhetni a vrst mint a vrost. D. - Ki gyzn a szegny hzt tykkal, kalcscsal. D. - Gyzi a bort. ME. - Nem gyzi borral. ME. - Nem gyzi brrel a hasa. (Nagyev.) D. - Nem gyzi brrel a hast. E. - Nem gyzi crnval. (Nincs elg trelme. BSz. - Nincs elg pnze vllalathoz. Ny. 1.) - Nem gyzi szuszszal. S. - Sok lud disznt gyz. KV. - Sok pipe ludat gyz. D. - Sokkal kell annak harcolnia, ki sokat akar meggyzni. E. - Sokat az rdg se gyz. D. - Tbbszr gyz az okos mint a kntor. E. - Trvnyt is gyz a pnz. K. Gyzedelmes. Az t kznsges, de csak gyzedelmes jrhat
1848

btran rajta. K. Gyzelem eltt nem kell tapsolni. KV. - Egy harc nem gyzelem. E. - Ki a gyzelem eltt tapsol, aligha utna nem bsul. D. Gyzs. Megelzs, gyzs. D. Gyzhetetlen. Tz, viz s asszony pen gyzhetetlen. S. Gyujt. A gonosz nyelv nagy tzet gyujthat a hzban. D. - Az rdgnek is kell gyertyt gyujtani. Sz. - Az rdgnek is kell egyszer gyertyt gyujtani. Ny. 8. - Dlben gyujtasz gyertyt. (Vilgos dologban ktelkedel.) M. KV. - Gyertyt sem gyujt, fl hogy elfogy. D. - Hogy btran lopjon, szomszd-hzat gyujt fel. D. - Hol tzet gyujtanak, fsti megy kivl is. Pzmn. - Kinek psta a szja, meszet gyujtnak alja. (Hirhord megjr.) D. - Ms fejre gyknyt ne gyujts. D. - Nappal gyertyt ne gyutjs. (Vilgos dologban ne ktelkedjl.) D. - Nem gyujthat az, kinek magnak sincs tze. S. - Nha az rdgnek is gyertyt kell gyujtani. D. Gyujts. Puskapor-gyujtsra elg egy szikra. D. Gyujt. Egy gyujtt ktszerre, egy itce bort egyszerre. (Rossz takarkossg.) Ny. 5. Gyl. Hzrl gyl a hz. D. - Knny a kis gyuladst eloltani. D. Gyula. Betekint mint Bak Gyulra. Ny. 3. Gyr. Akr trjk, akr gyrjk. E. - Akr trjk, akr gyrjk, mindegy. D. - Egy tekenben gyrnak. D. - Ki keveset gyr, kevs kalcsot eszik. D. - Knny a lgy sarat gyrni. D. - Rossz kovszszal ritkn gyrni j tsztt. D. - Sok a dolgom mind
1849

szorgos; sok a gyerek mind rongyos; nem rek r meszelek, tsztt gyrok, reszelek. Ny. 5. Gyr. Nem j a tur, ha nem j a gyr. D. - Vasgyur. ME. Gyjt. Csiga-gyjt. (Haszontalansgokat gyjt.) E. - Feledkeny gyjtt a tl hozza szre. D. - Minden gyjtnek akad tkozlja. ME. - Minden gyjtnek esik tkozlja. D. Gyl. A hol van a dg, oda gylnek a sasok. KV. - Ebl gylt, ebl klt. B. - Ebl gylt szerzknek ebl kell elveszni. E. - Ebl gylt szerzknek komondor sfra. E. - Ebl gylt szrdknek komondor a sfrja. D. - Ebl gylt szrdknek ebl kell elmenni. D. - Ebl gylt marhnak ebl kell elveszni. M. - Ebl gylt marhnak farkas a gazdja. D. - Knnyen gylt, knnyen hlt. D. Sok, ha igazn gylt. (Nagy vagyon, ha becsletesen szereztk.) Ny. 2. - Tbbrl tbb gyl a csrbe. D. Gyll. A gonosztev gylli a napot. KV. - Az asszony vagy szeret, vagy gyll. D. - Egyik koldus a msikat gylli. KV. Gyllik egymst, mint a ktvallsu hzasfelek. Ny. 7. - Jobb a szeretknek sebe, mint a gyllknek cskja. KV. - Jobb tvol szeretni, mint kzel gyllni. BSz. - Ki brnyt apolgat (cskolgat), a kost sem gylli. E. - Kit a bir gyll, nehezen tesz annak igazsgot. E. - Koszos a prlugot gylli. (Mert azzal mossk s a lug cspi.) D. - Mely juh a brnyt szereti, a kost sem gylli. D. Minden napa gylli menyt. KV. - Rossz is gylli a rosszat. D. Varga a vargt gylli. D. Gyllsg. Hall utn megsznik a gyllsg. KV. Gymlcss. Szp mint Sgi gymlcsse. (Csak egy kt silny fa volt benne.) Ny. 1.
1850

Gymlcszbb nincs a szegny tenyernl. K. Gyr. Az aranybl sem lesz gyr, ha meg nem verik. D. - Flti az arany gyrt. (Rtarts, kerli a munkt.) D. - Gyrt vltott a szerencsvel. (H hozz.) D. - Kerek mint a gyr. D. - Koldustska vlln, arany gyr ujjn. (Nem illik ssze.) E. - Nem esik le a gyr a kezrl. Ny. 7. - Nem esik le az arany gyr a kezedrl. Ny. 9. - Nem esik le az arany gyr ujjadrl. Ny. 9. - Ujjadra vonhatod mint a gyrt. D. - Ujjon forgathatni mint a gyrt. D. Hat gyrje egy ujjn. D. Gysz. Elbrja a poharat, de nem a gyszt. (Inni tud, de dolgozni nem akar.) D. - Feneketlen torka mint a szab gyszje. (A frfiszab gyszje fell-alul lyukas.) D. - Gysznyit iszik. E. Lyukas gysz. D. - Minl kisebb a gysz, annl hamarabb telik. D. - Nem itcvel, hanem gyszvel mri a bort. D. - Se gyszje, se tje. D. - Torka mint a szabgysz. E. - Eb a szab gysz nlkl. D. Gytt-ment. (Jtt-ment.) Gytt-ment embernek az a fizetse, mi a srdi fest. (Kilkik.) Ny. 7. - Gyttment kereng. D.

Ha. Csak az a ha ne volna. E. - Ha a ha nem volna, a cigny is r volna. ME. - Ha cigny praepositio. E. - J volna, ha volna. S. - Knnyen volnk, ha volnk. D. - Lenne, ha volna. E. Hab. Fradt mint habok kzt a haj. D. - Hab ellen uszni. E. Habbal menni. E. - Fehr mint a hab. ME. - Kszl a habok ellen. D. - Vizbe ful habhoz kap. S. - Vizbe hal ember habokhoz is kapdos. Pzmn. - Vizbe hal habhoz is kap. K. - Tl mr a habokon. (Bajon.) D.
1851

Habzik a szja, mint a veszett kutynak. D. - Habzik bele a szja, ugy jr a nyelve. D. - Habzik mint a tenger. D. Habzsi. Egyik kapzsi, msik habzsi. D. - Habzsolja a levest, mint a kutya. Ny. 12. Hadakozik. A holtakkal ne hadakozzl. (Ne szld meg, hagyj nekik bkt.) D. - Isten is a btor katona mellett hadakozik. D. Szomoru dolog a kirlylyal hadakozni. D. - Ki a bkt nem becsli, hadakozni sem tud. D. - Ki a bkt nem szereti, hadakozni sem tud. D. - Holttal hadakozik, ki holtat rgalmaz. KV. Hadakozs s gonoszsg egytt jr szomszdok. Cz. - Hadakozs oly orvossg, mely nem lehet veszedelem nlkl. E. - A hadakozsban jobb lovadat az ellensg svnyhez, mint a magadhoz ktnd. KV. - A hadakozsnak bizonytalan a vge. KV. Hadi szerencst, fiu magzatot, j hzassgot isten vlasztja. E. Fiu magzat, hadi szerencse, j hzassg csak az isten dolga. D. Hadnagy. rdgk chmestere. E. - rdgk hadnagya. D. - Vn bba a man rdgnek hadnagya. KV. - Vn banya, rdgk hadnagya. ME. Hadronc. Jr a szja, mint a hadroncnak. D. - Tiz esztends hadronc nem pajkosabb nla. D. Hadsereg. Szp mint a rendes hadsereg. D. Hadvers. Hzassg, hadvers, kirlyvlaszts, isten dolga. E. Hadvezrls. Kirlyvlaszts, hadvezrls, felesgvevs, isten
1852

dolga. D. Hadaritja mint a baranyai bika a fvet. S. Hadd el hadd. Az volt m a hadd el hadd. E. - Itt m a hadd el hadd. D. - Most jn csak a hadd el hadd. D. Hahota. Nem fogja az okos hahotval a madarat. D. - Nem fogjk hahotval a madarat. E. Hahotz mindegyre. D. Hagys. J kezdsnek j hagys a vge. E. Hagymval lj. (Hagyj mrl holnapra; takarkosan lj. Szjtk.) Ny. 2. - Megeskszik egy vrs hagymrt. S. - Vkony mint a hagymahrtya. D. - Hagyma lesz holnapra. (Szjtk: Hagyj ma, lesz holnapra.) Ny. 2. - Vrshagyma, foghagyma, az is mindjrt egy nta. (lelmes ember mindig tud magn segiteni. A ki nekelni akar, brmely szval ntzhat.) Ny. 14. - Uram, bntesd meg a hagymt. (Hamisan eskdtt; megeskszik egy vrs hagymrt is.) E. Hagymz. Hagymzban van esze. (Bolondos, - flrebeszl.) D. Mindennapi hideglels hagymzt szl. D. - Kopasz, mint hagymz utn a beteg. D. Hagdos. Az lt a holtak hagdossk. (A jt rgalmazzk a rosszak.) D. Hajszl. A hajszlnak is van rnyka. KV. - Egy j hajszl sincs fejn. D. - Egy paraszthajszl hija volt. ME. - Egy paraszthajszlnyi klnbsg. (Igen csekly.) E. - Eltte a hajszl is dorong. (Flnk.)
1853

D. - Felll az ember hajaszla. (Borzaszt.) E. - Hajaszla sem grbl meg. (Semmi baja sem lesz.) ME. - Hajszla hasogat. (Cseklysgen fenakad.) D. - Hajszlhasogat. (Aprlkossggal bibeld.) E. - Hajszlon fgtt lete. E. - Hajszlon mult lete. E. - Hasogatott hajszlnyi. (Parnyi.) D. - Hasogatott hajszlnyira sem tvozik. D. - Minden haja szla az g fel meredt. (Megrmlt.) S. - Nemcsak a hajszlat, de a szlft sem hasogatja meg valaha. (Neki minden j.) D. - Sok hajszlat kell addig a fejnek elveszteni, mig megkopaszodik. D. - Vkony a hajszl, mgis van rnyka. B. - Vkony mint a hajszl. D. - Vkonyabb a hajszlnl. D. - Tbb a bne, mint a hajaszla. S. Hajadon. Rgen volt hajadon. D. Hajas. Nem red meg hajasan, kopaszan is bajosan. Ny. 1. Krlhajas, kotnyeles. (Parks, cifrlkod, mindenben belertja magt, frfiatlan.) D. Hajatlan. Jobb a hajatlan, mint a veltlen fej. D. Hajpor. Francinak hajpor, magyarnak j bor. D. - Hajpor a zsiros hajon. (Hibaval.) D. - Kopaszra hajport. D. Hajdina. tsztk, mint a mdiak a hajdint. (A virgz hajdint boros fvel jjel viznek nztk.) S. Hajdu. Csak annyi neki, mint a hajdu seggn a kobak. B. - rt hozz mint hajdu a harangntshez. (Ezt nehz mestersgnek tartjk.) KV. - Hajdut fogott. (L. fog.) E. - Igen tud hajdu harangot nteni. M. - Kt hajdu nehezen rzi a vrat. D. - Kit az isten megver, nem hajdu veri meg. E. - Lra katona, tehnre hajdu. D. Megszokta, mint hajdu a kaszt. D. - Nehz kt hajdunak vrat oltalmazni. KV. - Ritka hajdu garabonca nlkl. D. - Sokat talpal a
1854

hajdu, mig lra kap. E. - Szereti mint hajdu a pocstt. D. Tehnre hajdu! E. - Tud hozz, mint hajdu a harangntshez. KV. Hajigl. Kolbszszal hajigl a szalonnra. (Kis ajndkkal kedveskedik, hogy nagyobbat kapjon.) D. - Ne hajigljon az, kinek vegbl a hza. Ny. 13. - Szalonnra is kolbszszal hajigl. D. - Ott lni j, hol gombccal hajigljk az embert. E. Hajit. Annyira hajit az apd, mint a stlapt. Ny. 2. - Messze hajitotta a nyrfa-sulykot. (Nagyot hazudott.) D. - Messze hajitja a sulykot. E. - Amit kzzel elrsz, fval ne hajitsd. D. - Amit kzzel r az okos, nem hajitja bottal. D. - Mit kzzel r, nem hajitja bottal. E. - Termketlen fra kvet senki nem hajit. (A vilg nyelve a jt szapulja.) E. Hajitfa. Nem r egy hajitft. D. Hajland. Esend az ember, hajland a pendely. (Gyarl a frfi, rosszra hajland az asszony.) E. Hajlk. A tetnek legalbb hajlka van, ennek semmie. D. Meghuzza magt, mint tli csiga hajlkban. E. - Uram, nem vagyok mlt, hogy hajlkomba jjj. Szentir. Hajlik. Addig hajlik a vessz, mig gyenge. B. - Addig hajlitsd a ft, mig hajlik. B. - Addig hajlitsd a ft, mig vessz. D. - Addig tekerd a guzst, mig hajlik a vessz. D. - n is biztam egy ndszlhoz, ki felnvn hajlott mshoz. D. - Hajlik mint a jg. D. - Hajlik mint a viasz. E. - Hajlik mint Putnok. (A templomban a nmetek nekeltk: Heilig, heilig! mit a magyar ember arra rtett, hogy: hajlik.) S. - Hajlik mint a nmet imdsg. (Heilig!) Ny. 14. - Hajlik mint a nmet ltnia. Ny. 23. - Minden embernek maga fel hajlik a keze. E. - Minden szentnek maga fel hajlik a keze. D. - Nem
1855

csuda, ha az retlen nd meghajlik. D. - Szentnek is maga fel hajlik a keze. S. - Trik, de nem hajlik. S. Hajlit. Addig kell a vesszt hajlitani, mig gyenge. Ny. 6. Hajnal. A j gazda hajnal eltt gyaz. (Kszl a nyomtatshoz, munkhoz.) D. - Eljn a hajnal, ha kakas nem kukorkol is. D. rzi, mint a juhsz a hajnalt. S. - J a bor mindenkor, hajnalkor, jflkor. Np. - Korn kels hajnalt nem szerez. K. - Kora felkels nem szerez hajnalt. KV. - Piros mint a hajnal. D. - Ritka mint az jszaki hajnal. (szaki fny.) D. - Szp mint a hajnal. D. - Szp mint a hajnal a kmnyen. E. - Szuszog mint a tt hajnalban. S. Tapogatja, mint banya a hajnalt. S. - Tapogatja, mint tt a hajnalt. Ny. 3. - Tapogatja mint vak a hajnalt. Ny. 8. - Tapogatzik, mint tt a hajnal utn. Ny. 7. - Homlyba borult hajnali csillaga. (Vge szerencsjnek.) D. Hajol. Feltette fejt, nem hajol. (Nyakas.) D. - Kv kemnyedett nyak nem hajol. D. - Pzna a nyaka, nem hajol. D. Haj. A haj magtl is lemegyen a folyn. D. - A haj nyomt keresi a tengeren. D. - Boldog, ki a hajt partrl nzheti. D. - Egy hajban eveznek. Pzmn. - Fradt mint a habok kzt a haj. D. Haj lesz, ha j lesz. (Szjtk. Minden ha jl kszl, az lesz aminek lennie kell.) Cz. - Haj mellett j uszni. KV. - Haj mellett uszni hiusg. (Hiba val dolog.) D. - Inkbb hajt hznk. (Inkbb a legnehezebb dolgot vgeznm.) E. - J kormnyos igazithatja a hajt. D. - Knny haj mellett uszni. E. - Knny szp idben hajt kormnyozni. D. - Nem iszkblta (szegezte) jl ssze a hajt. (gyetlenl hazudott.) D. - Rossz haj az, melynek dereglyje nincs. Cz. - Szlvsznek hajdat soha meg ne hidd. (Ne bizd a szlvszre.) KV. - Trtt hajt elhagyjk az egerek. E.

1856

Hajohz. Se hite, se lelke, mint a hajhuz lnak. E. Hajktl. Crnaszl nem hajktl. D. - Eloldotta a hajktelet. S. - Keresztl lti a t fokn, ha hajktl lesz is. D. Hajs. rl mint a hajs, ki hajtrse utn a partra r. D. Hajkz a part mentben. (Hol veszly nincs.) S. Hajz. Tengeren, kis vizen msant (mskpen) kell hajzni. E. Hajtrs. Bolond, ki hajtrst msodszor szenved. D. Hajtrs utn okosabb a rvsz. D. - Jobb a kormnyoz hajtrs utn. (Okult krn, okosabb.) D. - Knny hajtrst a partrl szemllni. D. - Knny szrazrl nzni a hajtrket. E. rl mint a hajs, ki hajtrse utn partra r. D. Hajzs. Legszerencssebb a hajzs a part mellett. (Latin.) D. Hajsz. Egyik csra, msik hajszra. (Egyik jobbra, msik balra. Cs, hajsz szval inditjk jobbra, balra a jrmas krket.) E. Hajt (valakire.) Se Pterre, se Plra nem hajt. (Senkire sem hederit.) D. - Semmire se hajt. D. Hajtogat. A szegnyt nem hajtogatja ms, hanem a has. D. Gynge a nd, de mgis a szl hajtogatja. (Nem tri el.) E. Hajtogassuk a kancskat, feltalljuk benne a jkat. Np. Hajvr. (Kavir.) Drga a hajvr, de meg is ri. (L. drga.) ME. Halpnz. (Hal hja, pikkelye: rtktelen trgy.) S.

1857

Halsz. Zavaros vizben halsz. KV. - Zavarosban halsz. E. - Ha ebl megy az ember halszni, bkt fog. Ny. 5. - Mezn halsz. D. - Arany horoggal halsz. (Veszteget.) Sz. - Egy tban halsznak. D. Halsz, vadsz, henkrsz. E. - Halszbl lett bnysz. (Nem rti dolgt.) D. - Hl eltt halsz nem fogja csukjt. K. - Madarsz sipszval, a halsz horoggal csal halat s madarat. D. - Ritkn szraz a halsz. D. - Sokat frad a vadsz, ritkn szrad a halsz. KV. - Sokat frad vadsz, ritkn szrad halsz, ugy keresi kenyert. Sz. - Vadsz sokat frad, halsz ritkn szraz. Ny. 6. Halsz, vadsz, madarsz. (Rossz dekok.) ME. - Vadsznak, halsznak nem j szerencst kivnni. S. Halszat. Jobb halszat esik a zavaros vizben. D. - J halszat esik zavarosban. Ny. 4. Hallmadr. Megszokta mint hallmadr a huhogst. D. - Sivt mint a hallmadr. S. Hals. Nagy nyavalya az henhals. KV. - Ne fltsd az rdgt a tba halstl. Decsi J. Hallos. Bor ez, megli a hallos vtket is! (Igen ers.) E. - Ers mint az olh ecet, mely az olhban a hallos vtket is elli. D. Hallos betegsg. E. - Hallos Lzrra ne vesztegess gyngyvizet. KV. - J ebdet ad a vilg, de hallos vacsorja. Pzmn. - Rt mint a hallos vtek. D. Halasi. Pofon csapom (tm) Halasit. (Elejt veszem a rossznak.) D. Haldokl is szereti az letet. E. - Sokig haldoklik, mint a kkeszi pap. Ny. 22.
1858

Halott. Ha sok az ember, sok a halott is. D. - Kutyabaja mint a szentesi halottnak. (L. baj.) E. - Kutyabaja van, mint a kisri halottnak. S. - Maga szart a temetbe, mgis halottakra fogja. D. Mikor a szna rendben van, a halottat is a hz hjra kell tenni. (Srgs munkban nem lehet megllapodni.) Ny. 6. - Nem lesz ebbl nekes halott. (Nem sok lesz ebbl.) ME. - Nem lesz ebbl prdikcis halott. (Semmi nagyobb dolog nem lesz belle.) E. Halottas. A trombita nmelynek rks hirt, nmelynek halottas ntt fuj. (A harcban.) D. - Illik mint halottas hzhoz a heged. S. Nem halottas hzhoz val a muzsika. E. Halad. A ki megyen halad, a ki szarik marad. E. - A mi halad, el nem marad. E. - A mint szaladsz, ugy haladsz. D. - Fontolva halad. E. - Halad mint a rk. D. - Halad mint a rk, visszafel. D. - Halad mint terhvel a szarbogr. D. - Haladja, mint cigny lelke a mennyorszgot. (Nem gondol vele.) Ny. 4. - Haladja mint cigny a mennyorszgot. Ny. 3. - Haladnak a hetek, mlnak az esztendk. D. - Htrbb halad, mint a rk. D. - A ki halad, el nem marad. S. Rohanva halad. E. - Halad mint Komls kutyja a homokban. (Keservesen.) Ny. 1. Halaszt. Blcsebb a reggelre halasztott tancs. D. - Holnaprl hdra halaszt. Cz. - Hzza, halasztja, mint cigny az akasztst. Ny. 5. - Mit ma elvgezhetsz, ne halaszd holnapra. E. - Hosszu halaszts megveszti zt nagy ajndknak is. K. Halkal. A szerencstlensg nem bnik az emberrel halkal. D. Halkal jr, mint a fenk a kaszn. Cz. - Jobb halkal, mint hirtelen. KV. - Ritkn bnik a szerencse halkal az emberrel. D. Halls. Ha elmd nem vigyz, hallsod is elvsz. E. - Nagyobb a
1859

lts a hallsnl. KV. Hallgat. Figyelmes hallgat teszi a papot szorgalmatoss. KV. Veszteg ll viznek, hallgat embernek nem kell hinni. D. - A mely pap j hallgat, vgre ajtnllv teszik. E. Hallgats. A ki igazn s vigyzva szeret, hallgatst is rti kedvesnek. K. - Fontols, hallgats anyja az okossgnak. D. - Ha felktnk sem llan meg a hallgatst. D. - Hallgats, beleegyezs. S. - Hallgatssal szp az asszonyember. KV. Hallgats senkinek nem tri be fejt. KV. - Insg tanit hallgatsra. KV. - Nem mindenkor hasznos a hallgats. KV. - Nincs hasznosabb a hallgatsnl. KV. - Nincs jobb a hallgatsnl. KV. - Sokat a hallgats veszt el. KV. Hallik. Annyit r, mintha Budn muzsiklnak, ozt ide nem hallik. Ny. 6. - Ebugats nem hallik a mennyorszgba. KV. - Hallik a szele. E. - Kutyaugats nem hallik a mennyorszgba. S. - Kutyaugats, szamrordits nem hallatszik mennyorszgba. Ny. 8. Szamrkhgs, ebugats nem hallik mennyorszgba. E. Szamrrvs nem hallik mennyorszgba. Pzmn. Halogatja mint cigny az akasztst. Ny. 18. Halom. A jtt-ment hamarkod szeretet: h-halom. D. - Halomra fldet nem kell hordani. (Gazdagot gazdagitani.) Ny. 3. - Lehordta mint halmot a zpor. E. - Lehordta mint zpor a homok halmot. D. - Sok kicsinybl halom n. Cz. - Sok kicsinybl szrmazik a nagy halom. D. Haluskt fznk, ha tr volna, de liszt nincs. Ny. 23. - sszell, mint a Szajli asszony haluskja. (Sokat tereferlt.) Ny. 5.

1860

Hamari hamvasnak kormos a kt fle. (Hamaros munka hibs.) E. Hamarkodik. A hamarkod kutynak vakok a klykei. D. - A ki hamarkodik, hamar botlik. D. Hamarsg. Semmi itletben nem j a hamarsg. D. - Trvnyben nem j a hamarsg. M. Hamisan. Egy hamisan jtt pnz szz igazat is elvisz. BSz. Hamissg. A hamissgot hamissgnl egybbel senki be nem boronlhatja. Pzmn. - Az asszony gyarl, hamissgra hajl. KV. Az asszony csak gyarl, hamissgra hajl, ritkn tallsz igen jt. B. - Hogy a hamissg talpon maradhasson, annak sok ravaszsgra kell tmaszkodnia. D. - Nehz a hamissgot ugy szpegetni, hogy csontja ki ne tessk. E. - Trvnyben nem j a hamissg. E. Hamu. A hamut is mamunak mondja. (Fogatlan vn.) E. - Hamu alatt lappang a tz. ME. - Hamu alatt van parzs. S. - Jobb magnak hamut, mint msnak lisztet takarni. K. - Meghamuztk fart getlen hamuval. (Bot.) D. - Hamupipke. D. Hamv. Hamari hamvasnak kormos a kt fle. E. - Hamvbl sincs elg. D. - Ne vedd hamvt, ha jl g. (A gyertya.) D. - Se helye, se hamva. D. - Se hire, se hamva. D. - Hamar m hamvas szokott lenni. (Hibs.) E. - Hamari hamvas, ks kedves. (Mire vrni kell kedvesebb.) K. Hamvaz. Ne piszkld a hamvazott tzet. D. Hamvaz. Kinek sok zabl cstrtke, sok hamvaz szerdja. E. Kinek sok zabl cstrtke, annak sok hamvaz szerdja s bjtje. D.
1861

Hang. A messze harangnak ksre j hangja. D. - Pva-hang. (Rt.) E. - Min a rz, olyan a hangja. D. - Minden krtnek ms hangja van. Ny. 6. Hanga. Hanga-fra nem akaszthatn fel magt. (Szlas ember.) D. Hangos. Gyenge tcsknek hangos a szava. E. - Hangos a szava, mint a nagy harangnak. D. - Leghangosabb deksgu a fecske. (Beszd.) D. - Apr a tcsk, de hangos a szava. D. - Szp sz az aranypengs, ha nem is hangos. D. Hangosan. Ki az igazat hangosan hegedli, hamar vonval a fejre tnek. D. Hangya. A kis hangytl is lehet pldt venni. (Szorgalmas.) D. Annyi mint a hangya. E. - Br siessen a hangya, mgis ksn rkezik. D. - Elg sok a hangya, de kevs haszon benne. D. - Ha a hangya fl, annak is van oka. D. - Hangya-fszket bolygat. D. Hangya-munka. E. - Hangyanyom idvel megtetszik a kvn. E. Hangyban is van mreg. Ny. 8. - Hangynak is van haragja. BSz. Hangyanyom idvel kitetszik a szikln. D. - Ksn r a hangya a toronytetre. D. - Nem hangykrt vagyon a mennyorszg. D. rl a flemle, ha hangyatojst lt. D. - Sok hangynak sok a tojsa. D. - Sok hangya az oroszlnt is megemszti. D. - Sok hangynak kell a kszikln jrni, mig t ltszik rajta. D. Hangzik az res hord. D. - Ugy hangzik a nyelve, mint az res malom. D. Hant. Mr ha cssz, hant alatt a lelke. (Minden cssz lop, teht elkrhozik.) Ny. 2. - Hantos ht. (Ppos.) D. - Hantos fldben j buza. K.
1862

Hanyatt dlt. (Rszeg.) D. - Hanyatt esett ember. (Szerencstlen.) D. - Minl magasabb a fehrnp topnkjnak a sarka, annl hamarabb hanyatt esik. (Cifrlkod hamar elbukik.) Ny. 18. Haragos. A haragost kevs, a mrgest sok ideig kerld. D. rtalmas a hznl: haragos asszony, sr fst, lyukas tl. K. Haragos, ha maghoz tr, magra haragszik. D. - Haragos mennyk. D. - Haragos tenger. D. - Haragos mint Balzs Mrton kutyja Szigeten. Ny. 18 - Haragost ingerel. KV. - Haragos tigris. D. - Haragosnak kett a rsze, meg is verik, enni sem adnak neki. M. - Mrges asszonynak haragos a lnya. Cz. - Mi telnek a s, haragosnak a szp sz. KV. - Nem j haragos embernek kezbe kst adni. KV. - Rossz tancsos a haragos. D. Haragszik. A ki haragszik, annak nincs igaza. Tisza Klmn. - Az eb is haragszik, ha az orrt bntjk. Sz. - Eb, a ki haragszik. (n nem haragszom.) D. - Eb haragszik. E. - Eb is haragszik orrrt. (Gyenge oldala.) E. - Disznpsztor haragszik s a falu nem tudja. (Szegny haragjval senki sem trdik.) S. - Egyik vrban haragszanak, msikban fgt mutatnak. K. - Egyik vrban haragszanak, a msikban nem tartanak. D. - Haragos, ha maghoz tr, magra haragszik. D. - Haragszik, mint a bivaly a veresre. E. - Ha haragszol, hamar megbklj. D. - Haragszik mint a kinek kenderfld nem jutott. S. - Ki haragszik, harapjon szart. E. - Ki nehezebben haragszik meg, tovbb tart haragja. Cz. - Kutya is haragszik az orrrt. E. - Magra is haragszik. D. - Megharagudott Hermn, kvr ludat kivn. (Nevetsges harag.) ML. - Trd be fejt, mg hargszik. D. - Trd be fejt, mg sem haragszik. D. Nehezen haragvnak haragja tovbb tart. KV. Harangnts. rt hozz, mint hajdu a harangntshez. KV. Hozzfog mindenhez, mint golopi cigny a harangntshez.
1863

(Ahhoz is hozzfog, mihez nem rt.) E. - Hozzfogna harangntshez. (U. a.) E. - Tud hozz, mint hajdu a harangntshez. KV. - Tud hozz, mint bres a harangntshez. D. - Tud hozz, mint kocsis a harangntshez. D. - Apja sem volt harangnt. (Nem volt valami gyes ember.) E. Harangszval megy nyulszni. E. - Nem hallja a harangszt. S. Nem ijed meg a harangsztl. D. Harangozni. A ki ijedtben meghal, annak tudod mivel harangoznak. N. - A ki fltben meghal, annak fingharanggal harangoznak. Sz. - Beharangoznak neki. E. - Egszsges korban harangoztak neki. E. - Felktttem a kolompot, nem tudom, hogy harangozok vele. Ny. 24. - Fstre harangoz. (Elhamarkodva cselekszik.) Ny. 6. - Ha felkttted a harangot, harangozz. D. Hallotta, hogy harangoznak, de nem tudja, hogy hol. E. - Hallott valahol harangozni, de nem tudja hol. ME. - Hol sok a harang, sokat harangoznak. S. - Ijedtben meghalnak tkkel harangoznak. E. - Harangoz a pap kutyjra. (Lgatja, lblja a lbt.) Ny. 22. - Szegny az eklzsia, maga harangoz a pap. E. Tkkel harangoztak minapban Budn. Cz. Harangoz. Feltartja az orrt, mint a harangoz disznaja. D. Forog mint a harangoz kutyja. (Elszdlt bele.) Ny. 9. Harangoz nz ki a szembl. (Nyomor.) D. - Mit a pap mond, le nem tagadhatja a harangoz. S. - Orrban hordozza a harangozpnzt. (Haldoklik.) E. Haramik eskdtje. D. - Haramia mellette kegyesnek mondhat. D. - J tolvajbl vlik a j haramia. D. - Karikt a haramia nyakra. D. - Haramik eltt nem tancsos aranyba ltzni. D. Haraps. Nincs befalni val harapsa. (Falat kenyere sincs.) E. 1864

Veszett kutya haraps, ms vilgra talpals. D. - Egy harapsnyi. (Kevs.) D. Harapdl. Eb is a kvet harapdlja, mikor az embert meg nem marhatja. B. Harapfog. Azrt tart harapfogt a cigny, hogy kezt meg ne ssse. E. - Azrt tart harapfogt a kovcs, hogy meg ne ssse kezt. E. - Csudlatos, mint a harapfog. S. - Harapfogval nem huzhatnl belle szt. E. - J harapfog. (gyes tolvaj.) D. Szent Mihly utn, ha harapfogval huznk is a fvet, mg sem n. E. - Klns mint a harapfog. Ny. 7. Haraps kutya nem ugat. Ny. 2. - Haraps kutynak goromba gazdja. Ny. 2. Haraszt. Nem hiba csrgtt a haraszt. Ny. 8. - Nem minden harasztban terem ily oroszln. D. - Nem zrg a haraszt magtl. E. - Nem zrg a haraszt, ha a szl nem fujja. E. - Nem zrg a haraszt szl nlkl. E. - Ritka hitel parasztban, mint a hal a harasztban. (Parasztnak nem lehet hinni.) D. - Zrg mint a haraszt. E. - Vergdnk, mint hal a harasztban. Pzmn. - Antal harasztjra bocstotta. (Flesz.) Cz. - Mindig egyforma mint a mocsai haraszt. Cz. Harcsol. Nem kopott rte krme, knnyen harcsolja. (Nem szerezte.) E. Harc. Bka-egrharc. Csokon. - Harc s hbor. E. - Nem nagy hir a cignyokkal val harc. E. - Nem nagy hirt nyer az ember a cignyokkal val harccal. KV. - Tancsban sz, harcban er hasznl. E. - Tzes mint a harc. D. - Akkor abrakolja lovt, mikor harcra indul. D. - Elesik a harcon vagy egy vagy ms. D. - Ks
1865

akkor a lovat hizlalni, mikor harcra kell menni. Bethlen Gbor. Harcol. Sokkal kell annak harcolni, ki sokat akar meggyzni. E. lmban is ellensggel harcol. D. - Nyelvvel harcolni asszonyemberhez illend. Bethlen Gbor. - A harcols eltt abrakold a lovat. D. Harcsa. Kvr mint a harcsa. D. - Oly nagy a szja, mint a harcsnak. D. - Pislog mint a dobos harcsja. (Rosszban tri fejt.) Ny. 1. - Szjas mint a harcsa. D. - Ttog mint a harcsa. E. Ttogatja szjt mint a harcsa. D. - Sikos a harcsa farka (Nehz megfogni, drga.) Ny. Harcsaszju apnak locska a fia. D. - Harcsaszju nagy inas. D. Haris. A harist az maga szavn fogjk. M. - A harist is szavn fogjk. KV. - Harist nyelvn fogjk meg. S. - Kilt jjel-nappal, mint a sovny haris. D. - Kilt mint a haris. D. - Madarsz a harist szavn fogja meg. (Utnozza hangjt.) Ny. 6. - Harist a szavrl megismerik. Sz. - krt szarvn, harist szavn fogjk. KV. - Szavn fogjk meg a harist. Sz. - Szavrl ismerik meg a harist. D. - Szjas mint a haris. D. Harisnya. Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnyaktsnl. D. Harkly. Nyelves harkly. D. Harmada. Ezt felbl, amazt harmadbl. D. - Felblharmadbl. D. - Felt felbl, felt harmadbl. (Felletes munka.) D. Harmadik felesg rdgtl val. S. - Harmadik utcrl is
1866

megugatjk az ebek. (Ismert tolvaj.) D. - ljnk mi ketten, kurvanya a harmadiknak. (L. l.) D. - Hamis keresmny kincse, nem szll harmadik rksre. S. - Kprl (kplr) utn harmadik tiszt. D. - Kelj fel, mr a kdis (koldus) a harmadik faluban jr. Ny. 13. - Kt bolond egy pr, a harmadik a bojtr. Ny. 5. - Mikor kt eb sszemarakodik a tl felett, a harmadik knnyen jllakik. E. Nem szereti a hal a harmadik vizet. (L. hal.) - Szent Pl harmadik gben tanult, mg se mehetett mindennek vgire. E. - Mr a koldus a harmadik faluban jr. (Ksn van.) E. - Szeretetben egy harmadik mindig alkalmatlan. ML. Harmadnapos vendgnek czoki a neve. KV. - Harmadnapi vendgnek czoki legyen neve. F. - Rosszabb a harmadnapos hideglelsnl. S. - Harmadnapi vendgnek ajt megett helye. KV. Harmat. Este lenyt, harmaton fvet ne nzz. Ny. 4. - Gynge mint a harmat. E. - Harmat nem es. D. - Harmattal nem kell nzni a fvet. E. - Ki jkor felkel, harmatot szed. E. - rl mint a tcsk a harmatnak. D. - Piros mint a rzsa, gyenge mint a harmat. E. - Szp mint harmatgyngy. S. - Szp mint a fvn a harmatgyngy. D. - Annyi az lds rajta, mint a harmat. D. Elcsapta eltte a harmatot. (Leszedte a flt.) Ny. 1. Harmincad. A mit a vmon nyert, a harmincadon elvesztette. Sz. ltalment az ebek harmincadjn. (Okult krn.) D. - n is voltam az ebek harmincadjn. KV. - Rhuztk az ebek harmincadjra. Sz. - Rkerlt az ebek harmincadjra. S. Hasb. Ne mindent aprra, nha hasbra is. D. Hasad. Gymnt hasad vrtl. KV. - Tempzik mint a hasadt fazk. Ny. 9. - Tempzik mint a hasadt tekny. Ny. 6.

1867

Hasadk. Tordai hasadk a szja. (Nagy szju.) S. Hast. Amint vgtad, ugy hastottad. D. - Hast, mint a vadkan. D. Ha vastag a fa, hastsd meg. D. - Kemny ft kemny kkel hastanak. D. - Knny a ms brbl szijat hastani. E. - Knny ms brbl hrsat hastani. KV. - Szijat hastok a htadbl. S. Hasogat. Flet hasogat. (Kellemetlen beszd.) D. - Hajszlat hasogat. D. - Hasogatott hajszlnyi. D. - Hasogatott hajszlnyira sem tvozik. D. - Nemcsak a hajszlat, de a szlft sem hasogatta meg soha. (Nem akadkoskodott sem kis, sem nagy dologban.) D. - Szrszlhasogat. Sz. Hasonlit. A bagolyt a slyomhoz hasonlitja. KV. - Szunyogot a bikhoz ne hasonlitsd. D. Hasonl. Egy tyukmony hasonl a msikhoz. (Tojs a tojshoz.) Pzmn. - Ha hzasodni akarsz, vgy magadhoz hasonlt. KV. Hasonl hasonlt szeret. KV. - Hasonl hasonlval hamar sszebartkozik. D. - Hasonlt hasonlval fizetni. (Nmet.) S. Korom a koromhoz nem hasonlbb. E. - Magadhoz hasonl felesget vgy. KV. - Tojs tojshoz nem hasonlbb. E. - Tojs tojshoz, viz vizhez nem hasonlbb. S. Hasznos. A futs szemrem (szgyen), de hasznos. Ny. 12. - A hasznos fldnek haszontalan terhe. D. - A mi szp s hasznos, azt munkval adjk. KV. - Hasznos fradsg utn esik jl a hevers. D. - Hasznos munkban soha nem nagy a fradsg. D. - Hasznos munknak nincsen fradsga. KV. - Kemny uralkods nem mindenkor hasznos. KV. - Kinek kros, kinek hasznos a vsr. D. Minden lmot kialudni sem hasznos. D. - Nem mindenkor hasznos a hallgats. KV. - Nem mindenkor hasznos flttbb okosnak lenni. K. - Nincs hasznosabb a hallgatsnl. KV. - Szgyen
1868

a futs, de hasznos. M. - Szomorusg is hasznos, ha nem tarts. D. Haszontalan terhe a hasznos fldnek. D. - Haszontalan harag, kinek nincs ereje. E. - Jobb egy krdezskds hat napi haszontalan jrsnl. D. - Leghaszontalanabb eb asztalrl l. (leb.) D. - A mszrszkben haszontalan csont is talltatik. D. Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnyaktsnl. D. Hadd koptassk a nyelvket haszontalanul, hiszem istent, nem hgy engem gymoltalanul. D. - Haszontalan here ember. M. Hasztalan vdolja a vizet, ki ismt belebukott. D. - Hasztalan ne szenvedj. D. Hatszor is mri az itce lisztet. D. - Hatszor is megnzi a garast, ha nem hatos-e. D. - Hatszor is megolvassa a pnzt. D. Hatalmas. A hatalmasnak htat ne fordits. D. - A ki ersebb, az a hatalmasabb. ML. - Az isten hatalmas, az rdg nem alszik. E. Bolondsg hatalmasabbra haragudnod. KV. - Hatalmas hat farkas. (Ers ember.) D. - Kakas is hatalmas maga szemetn. D. - Minden kakas maga szemetjn hatalmas. Sz. - Nehz a hatalmasnak parancsolni. D. - Tudatlan hatalmas, mindennek rtalmas. E. Hatalom. Nem r a harag hatalom nlkl semmit. Ny. 6. - Igr az orvos egszsget, de nincs r hatalma. E. Hatr. A hatron kivl ne lpj. D. - Adj szllst a ttnak, majd hatrt mutat. Sz. - Bejtt a fene a hatrba. (A rossz, baj.) Ny. 2. Kiki sajt hatrban tartsa magt. Decsi Jnos. - Szomszd hatrba r a nyelve. (A tvol levket rgalmazza.) Ny. 1. - Vros hatrn kivl a bir. (Koldus.) D. - Mindennek van hatra. (Nmet.) ME. - Nagy mint a debreceni hatr. E. - Ne hnyd fel a
1869

hatrt, melyen sd jrt. E. - Nem bolygatja a rgi hatrt. D. Hatrjrs, tatrjrs. E. - Vn hatrk. (Vn ember.) D. Hatros. Az jszga a koldusval hatros. D. - rdggel hatros. KV. - Tatrral hatros. D. Hattyu. A bds babuk berzenkedik a hattyuval. (Tuds tudatlannal.) KV. - A bds babuk berzenkedik a hattyura. B. Fehr holl, fekete hattyu az igaz bartsg. B. - Hattyu a ludak kzt. E. - Hattyu aptl, galamb anytl szletett. D. - Hiba frdik a cska, nem lesz hattyu belle. B. - Hattyudal. ME. - Holl fszkn hattyut keres. D. - Holl volt, hattyu lett. E. - Holl volt azeltt, mr most hattyuv vlt. (Megszlt.) D. - Holl voltam, hattyuv lettem. (U. a.) D. - Kecskrl gyapjut, szerecsenbl hattyut. BSz. - Nem fehr hattyu az, kinek tarka tolla. (L. fehr.) E. - Ritka mint a fekete hattyu. E. Hatvan. Budt Pesttl csak a Duna vlasztja el, mgis hatvanhat mrfld. (Szjtk: Hatvan vrosa hat mrfldre van.) ME. - Nem hatvanht, hanem hatvannyolcz. (Nagyzkrl. Hny vadat lttek? Hat vagy hetet. A nagyz inas azt ugy adta tovbb: nem hatvanhetet, hanem hatvannyolcat.) E. Hatvani. (Hires professzor.) Ne pislogj, mint Hatvani az rokban. Ny. 5. - Spekull, mint Hatvani az rokban. Ny. 8. Hava (h.) Feljtt a hava. E. - Hetet-havat sszehord. D. - Se hete, se hava, mr is parancsol. KV. - Se hete, se hava, mr is szemrehny. D. Havaz. Fuj, esik, havaz, ugy lesz tavasz. Ny. 6. - Szomoru mint a havaz sz. D.

1870

Hazafi. Grf is nemes, ha hazafi. E. - Hazafi Verrai Jnos. (Fzfapoeta.) ME. - Igaz hazafi. D. - Nincs becse a hazafinak. E. Sok hazafi, szjhazafi, szhazafi. E. Haza. A gunr hazajtt, a jrce mg oda van. (Az asszony kicsapongbb a frfinl.) Ny. 9. - Csak az jr haza, amit a farkas meg nem emszt. D. - Haza jr, mint Buki lova az abrakra. (Visszatr oda, hol jobb dolga volt.) D. - Rijesztett, mint Halaburgyi a hazajr llekre. Ny. 1. - Haza jr. (Kisrt a holt.) E. Haza vitte. (Megnyerte.) E. - Idegen kr is hazafel bg. D. - J kutya haza jr. (Elveszett trgy megkerl.) S. - L is jobban get hazafel. E. - Nagy trl szerencssen hazart, kapujban trtt el a lba. D. - Vissza se tekintett hazig. D. Hborits. Knyvek sokasga, fej hboritsa. KV. Hborg tengernek, tolvaj embernek nincs csendessge. KV. Ks tncnak hborgs az eleje. D. Hboru. Csunya dolog a hboru. Cz. - Harc s hboru! E. - Hboru pokolban, bkessg az gben. D. - Hboruban sok a vgott hus, kevs a kposzta. S. - Jobb a hboru a fegyveres bknl. S. Nha egy sz egsz hboru. D. - Trhetetlen szomorusg a kebeles (kebelbeli) hboru. D. - Ha bkessg tmad, romlik a hboru. D. - Rut dolog a hboru. Sz. Hborusg. Jobb a tisztessges hborusg, mint a szines bartsg. Cz. Hg. Csbrbl vdrbe hg. M. - Farkra hgott. S. - Hg mint a csdr. D. - Ki magasra hg, nagyot esik. KV. - A ki nagyot hg, nagyot esik. M. - Elevenjre hgtak. D. - Kutyanyomba hgott. (Rossz tra trt.) Ny. 13. - Krmetlen vagy, nagy fra ne hgj. B. 1871

Krmetlen macsknak nehz fra hgni. S. - Krmre hgtak. D. Lesz mg valaki, ki sarkra hg. (Ki a kevlyt megalzza.) D. - Nagy fra akar hgni. K. - Nyomba se hghatsz. D. - Rossz fre hgott. (Hibs lpst tett.) E. - Sarkra hgtak. D. - Tyukszemre hgtak. D. - Ugyan nagy felszkre hgott. (Nagy hangon beszl.) F. Vederbl csbrbe hgott. Sz. Hgdos. Vn kr mlyebben hgdossa a sarat. D. Hg. Minden hgnak vagyon lejtje. Cz. - Minden hgnak lejtje vagyon. Pzmn. - Minden hgnak van lejtje. KV. - Nem bir a barna a hgra. (Gyenge l.) Ny. 2. - Minl nagyobb a hg, annl flelmesebb a lejt. D. - Nagy hgnak nagy a lejtje. E. Nincs oly magas hg, melynek lejtje nem volna. D. Hjas. Boh Misi, de hjas. (Bolondos, de gazdag.) E. - Gyakran a zsiros tskbl esik ki a hjas pogcsa. KV. - Gyakorta a hjas tskbl esik ki a zsiros pogcsa. (Szegnynek is nha van j dolga.) Sz. - Ha n kirly megvnm, hjas pirits megennm. (A szegny tt inas kivnsga.) E. - Hjas szekr, hosszu t. (Hosszu tra el kell kszlni.) E. - Magtl is megyen a szekr, csak hjas legyen a kerk. D. - Nehz az ebet a hjas szijrl elszoktatni. KV. Hjasit. Klcsn korpa nem hjasitja a disznt. D. Hjasodik. Emberhssal hjasodik. (Kegyetlen.) D. - Sok jt evett, mig meghjasodott. D. Hjaz. Hjazza a kereket, hogy jobban csusszon a szekr. (Veszteget.) Sz. - Magtl is megy a szekr, csak hjazd. D. - Megy a kerk, ha hjazod. E. - Megy a szekr, ha hjazod. E. Hl. A ki ftben hl, mst is ott keres. BSz. - Csak hlni jr bel
1872

az sz, egsz nap kdorog. D. - Ebnek gyn eb hl. D. - El lehet vele egy kuckban hlni. (Trelmes.) D. - Kenyrrel hl az gyban. (Telhetetlen.) D. - hes, mintha csszakolban hlt volna. Ny. 2. Fl maga hlni az gyban. D. - Hlni jr bel a llek. E. - Ki kutyval hl, bolhsan kel fel. D. - Ki rhessel hl, megrhesedik. D. - Reggel jtt vendg nem szokott meghlni. E. Hla a papnak, megellett a bart. Ny. 22. Hladatos. Ritka mint a hladatos tanitvny. D. - Sokszor az llatok is hladatosak. D. Hladatlan kakuk, elszllott. D. - Jttemny semmit nem veszt, ha hladatlanra esik is. E. - Hladatlansggal fizet a vilg. D. Hllkods. Teli van hllkodssal, mint a bart allelujval. Ny. 14. - Hllkodik, mint patika eltt a koldus. (Ms kell neki, nem gygyszer, mivel kinljk.) Ny. 19. - Hllkodik, mint a tehn a jgen. Ny. 8. - Ne hllkodj, mint a pap tehene a jgen. Ny. 3. Hl. A mint veted a hlt, ugy fogsz. D. - Amint veted a pndlhlt, ugy fogod a keszeget. D. - A trvny oly hl, mely a gyenge szunyogot megfogja, a darzs pedig keresztl tri magt rajta. D. - Azt a halat tartjk legszebbnek, mely a hlbl kiugrik. D. - Hl eltt halsz nem fogja csukjt. K. - Hlba esett. E. Hlba kerlt. E. - Hlba keritettk. S. - Hljt is szerencssen veti. D. - Hlval takarzik. (Szegny.) E. - Hogy nagy halat foghasson, nagy vizbe veti hljt. Pzmn. - J helyen vetette meg a hlt. D. - Mly vizbe vetette hljt. S. - Nagy vizbe veti hljt. E. - Ne fogd hl eltt a csukt. D. - Nincsen hl lyuk nlkl. ME. - Ritka mint a szunyoghl. D. - Ritka mint az reg hl. D. - Sok lyuk a hln, ha uj is. D. - Uj hln is sok a lyuk. S.

1873

Hlyog. Farkashlyog van a szemn. (Szrkletkor nem lt.) E. Hlyog van a szemn. (Nem jl lt.) E. Hmfa. Lcsbl hmfa. S. - Nem lehet az ember fbl, ki kell rugni a hmfbl. (Mulatozk mentsge.) S. - Kiugrott a hmfbl. E. Hmlik. Ne bntsd, ha nem hmlik. D. - Addig bntsd a hrsft, mig hmlik. M. Hmoz. A sajtot hmozza. (Vlogats.) D. - Tudja szval elhimezni-hmozni. D. Hny. Azt sem tudja, hny az ujja. D. - Hny ht a vilg? S. - Majd elvlik hny zskkal telik. S. - Tudjuk mr hnyat ttt az ra. ME. Hny. Egy bogrcsba hnynak. D. - Egyik sem hnyja a msikt. (Kitr vlasz. Hny ra van? Erre igy vlaszolnak kitren: egyik sem hnyja a msikt.) E. - Falra borst hny. Decsi Jnos. - Falra hnyja a borst, nem ragad r. B. - Hiba hnyod falra a borst, nem ragad r. E. - Mit hnysz falra borst? KV. - Tkre hny bojtorjnt. (Hiba frad.) KV. - Tkre hnyja a bojtorjnt, hogy beleakadjon. D. (Hiba frad; ostobn cselekszik.) Hnyadn vagyunk mi ketten? D. Hnya-veti ember. S. - Hnya-veti fejt, mint a legyes l. D. Hnya-veti kezt, mint a cspet. D. - Hnya-veti magt, mint a lpes madr. D. - Hnya-veti magt, mint a kleskenyr a tejben. Ny. 5. - Hnya-veti fejt, mint Magyar Balzs lova. D. - Hnya-veti magt, mint Magyar Balzs lova. D. - Hnyk-vetik, mint a dzsma buzt. D. - Hnyd-el, vesd-el mdra. (Gondtalanul, rendetlenl vgzett munka.) E. - Ide-toda hnya-veti rossz nyelvt. D.
1874

Hnykdik mint poltrs malac a garasos ktelen. E. - Hnykdik mint rge a przon. Np. Hnt. Addig hntsd a hrsft, mig hmlik. D. - Addig hntsd a ft, mig mzgs. Ny. 4. - Egy dgt hntanak. (Nyznak.) D. - Hrsat hntok htbl. E. - Ne hntsd, ha nem hmlik. D. Hri. Hazudik mint Hri Jnos. S. Hrs. Addig hntsd a hrsft, mig hmlik. M. - Feslik immr a hrs. (Vge van.) D. - Feslik neki a hrs. (Knnyen megy dolga.) E. - Knny ms brbl hrsat hasitani. E. Hrtya. Fra arany hrtyt. (Hiba val.) D. - Nem lesz az aranybl egyszeriben hrtya. D. - Vkony mint a hajma hrtya. D. Htat fordit. Mikor az ember a csorgbl inni akar, meghajol eltte, de azutn htat fordit neki. ML. - Nem bnja, ha htat forditasz is neki. D. Httal fordul. A gynyrsg nem homlokkal, hanem httal fordulva ismerteti meg magt. (Kj vge keser.) F. - Ki a forrsbl eleget ivott, httal fordul hozz. D. Hti. A hti br is megszokja a bundt. (Szegny a jltet.) D. Egsz nap a hti brn. (Rest.) D. - Forditja a hti brt. (Arra fordul, honnt a szl f. Hti br, szradt brnybr, a kt els krmnl sszektve s nyakba vetve, als Borsodban szokott viselet a hti br.) E. - Helyben hagytk a hti brt. (Elvertk.) D. Lefaragtk a hti grcst. (Vers.) D. - Legyalultk a hti dombot. D. - Somfa-hjjal kenegettk a hti brt. (Bottal.) D. - Szjat szabtak a hti brbl. D. - Terem mint a hti br. Ny. 4. - Ugyan
1875

megizzasztottk a hti brt. D. - Volt haja a kicsvlt hti pacalnak. D. Htra. A bot vastagabb vge mg htra van. B. - A rosszban jobb htra menni, mint elre. D. - Egyet elre, kettt htra. S. - Elrehtra tekint. D. - Elre lt, hogy mit tegyen, de htra nem, hogy valamit megboszuljon. D. - Forgott ember nemcsak htra, hanem elre is nz. E. - Htra ktm a sarkadat. (Gyerek fenyegets.) Ny. 2. - Htra mg a nta ugordja. D. - Htra van mg a fekete leves. (Tklyi Imrnek mondotta ebd vgre a vradi basa 1685-ben.) Sz. - Htra van mg a medve. S. - Htra mg a vastagabb vge. E. Htrbb az agarakkal. Sz. - Ki szntelen elbbre nem trekszik, az htra marad. B. - Keveset hagyott htra. D. - Mind elre, mind htra ersen tmaszkodik. (Rszeg.) D. - Mint a rk, htramegy. D. - Ne nygj, mert htra mg a bekkenje. Ny. 2. - Nem elre, hanem htra tntorog. (Nagyon rszeg.) D. - Rosszabb a htramensnl. E. Htrbb az agarakkal. ME. - Htrbb halad mint a rk. D. Htulja. Alkalmatossgnak kopasz a htulja. D. - Se eleje, se htulja. S. - Van benne mdja, mint koldusnak a kord htuljban. E. Htuls. A htuls kerk el nem ri az elst. D. - Els kerk utn forog a htuls is. S. - Nemcsak els kereket kell nzni, hanem htulst is. E. - Htuls ajt. (Kibuv.) E. Hzal. zsid. ME. - J kutyt is hzalv lehet tenni, ha mindig huritjk. Ny. 2. Hzas. Gyllik egymst, mint a kt vallsu hzasfelek. Ny. 7. Isten rizzen hzas szolgtl, jrmas bivalytl, t melletti fldtl,
1876

paplny felesgtl. Ny. 4. - Isten szerzi a hzasokat egybe. KV. Nyaljk-faljk egymst, mint az uj hzasok. E. - sszetrdtek, mint a rossz hzasok. E. - Vn legnybl fiatal hzas. E. Hzasodik. Ez mindig hzasodik, mint a kll, mg sincs felesge. Ny. 3. - Fsvnysgbl nem hzasodik. ME. - Ha hzasodni akarsz, vgy magadhoz hasonlt. KV. - Ha korn hzasodol, korn bnod meg. D. - Ha nincs bgondod, hzasodjl meg. D. - Ksn hzasodott. (Bolondot tett.) D. - Ki ksre hzasodik, ksre bnja meg. D. - Ki korn hzasodik, korn bnja meg. D. - Ki vn korban hzasodik, dajkt keres magnak. E. - Meghzasodott lapt, elvette a piszkaft. (sszeill pr.) E. - Menyecsks legny nem hzasodhatnk. D. - Menyecsks legny nem rmest hzasodik. KV. - Nem j messzirl hzasodni. S. - Sok van, ki hezik s meghzasodik. E. - Szoksbl is lehet hzasodni. D. Utcu bizony lakodalom, magam is meghzasodom. E. Hzi doromb. (Prl felesg.) E. - Hzi ellensg a test, friss a rosszra, jra rest. Cz. - Hzi s ndi. (Ktfle verb van, igy mindenbl van j s rossz.) E. - Hzi kereszt. (Felesg.) E. - Hzi koldus. D. - Hzi tolvajoktl nem lehet rizkedni. E. - Uti cifra, hzi ronda. E. - Uti cifra, hzi rossz. Ny. 8. Hebeg. Beszlj, ne hebegj. D. - Nem is beszl, hanem hebeg. (Rszeg.) D. - Huncut a hebeg rdg. Ny. 4. Hebehurgyasg semmiben nem j. KV. Hedergl az ton, mint a rossz szekr. Ny. 21. Heged. Dobd le bart a hegedt. (Loptad.) M. - Elrejtett kincsnek, titkos hegednek kevesen svegelnek. K. - Faj fajra t, mint a Pacs hegedje. Ny. 1. - Fajra fajra t, mint a Bacs
1877

hegedje. Ny. 14. - Fzfahegedhz ndvon illik Sz. - Heged nem bg. D. - Hegedpengets. D. - Hegedben is ksbbre vlik a j. D. - Illik mint a halottas hzhoz a heged. S. - Knnyebb tncolni, mint a hegedbe keresni. D. - Nehz a hegedbe keresni. D. - Ritka cigny heged nlkl. D. - Sppal, dobbal, nni hegedvel. (Nne cigny sz, jelentse: nincs. Semmi hegedvel, azaz: titkon.) E. - Szpen szl a heged, de hazug bell. (res.) KV. - Szpen szl a heged, mert res bellrl. (res beszd.) E. Hegedsz. Cifra beszd, hegedsz. (res.) E. - Drga a hegedsz. D. - Drga a hegedsz, mert az ember fizeti is, meg jrja is. (A tncot.) Ny. 6. - Drga mint a hegedsz. D. Hegedszban szp mese. E. - Hegedszval ltod a vendget. (Szp szval mulattatod, de ennie nem adsz.) E. - Hegedszval tartja a vendget. (U. a.) D. - Igen kell a szamrnak a hegedsz. KV. - Nem hegedszval kormnyozzk az orszgot. (Nem res beszddel.) K. - Nincs drgbb a hegedsznl. S. - Nincs drgbb a hegedsznl; el is frad az ember, meg fizet is rte. E. Hegedl. Cini-fini, Pter btya, neked hegedlnek. (Knyesnyafog gyermek.) D. - Cinu-cinu, Pter bcsi, keednek hegedlnek. E. - Hegedlt arrl szent Dvid. (Mr rgen elmult.) E. - Hegedlt arrl szent Dvid, el is magyarzta. D. - Elhegedlte azt szent Dvid, el is nekelte. Ny. 8. - Itt van Buda, itt hegedlj. (Igyunk.) D. - Isten a cignyt hegedre teremtette. S. - Jaj nekem egyedl, senki sem hegedl. (Agglegny.) D. - Keztyben hegedl. E. - Ki az igazat hangosan hegedli, hamar vonval a fejre tnek. D. - Knny annak tncolni, kinek apja hegedlt. (Szerzett.) D. Malomban hegedl. Pzmn. - Megjn az esze, majd ha szent Dvid kt garasrt hegedlni jr. S. - Rosszul hegedlnek, ebl tncolnak. B. Hegeds. A j hegeds nem szenvedi az nekest. D. - Jl tncol,
1878

kinek hegedse a szerencse. D. - Ritka hegeds, ki nem bormegissza. D. - Ritkn vagyon a hegedsben bornemissza. Decsi Jnos. - Sok hurt szakit el addig a vn hegeds. D. - Vn hegeds mindennap egy ntt felejt. KV. - Vn hegeds mindennap egy ntt felejt, a mit hz is, azt is hibsan hzza. D. Rejtett kincsnek, titkos hegedsnek kevesen svegelnek. KV. Hegybir. rkon kivl hegybir. (Dologtalan naplop.) Ny. 7. Hegymester. rkon kivl hegymester. (U. a.) KV. - rkon tl hegymester. (U. a.) Ny. 2. Hegyes. A hegyes tkkel tompkat is vesznek. D. - Egy hegyes turrt agyon nem verik az ebet. D. - Hegyes a szarva, vigyzz, megklel. D. - Hegyes mint a harmathasit tt bocskor. D. Hegyes mint a tt bocskor. E. - Hegyes mint a bot butykja. BSz. Hegyes mint a dorozsmai tur. D. - Hegyes mint a gmb. (pen nem hegyes.) D. - Hegyes mint a nyrs. D. - Hegyes mint a nyil. D. - Hegyes mint a torony. D. - Hegyes mint a tt sveg. D. - Hegyes mint a tr. D. - Hegyesebb az nglius tnl. Ny. 5. - Hegyes mint az isten nyila. D. - Hegyes szarvu krnek letrik a szarvt. Cz. Hegyeset hugyozik. (Kevly.) D. - Hess kakas, mely hegyes. (Bszke.) Decsi Jnos. - Kegyelmes tolvajnak hegyes nyrs az alfelbe. M. - Kegyes tolvajnak hegyes nyrs a farba. D. Megnzd elre, hegyes-e vagy horgas. D. - Minl hegyesebb a kar, annl nagyobb trik el belle. Ny. 2. - Nem fr meg egy hvelyben kt hegyes tr. B. Hegyi. Szent Gellrt hegyi tncos. (Boszorkny.) D. Hegyezi flt. ME. - Zabot hegyez. E. - Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni, jeget aszalni. Ny. 12.

1879

Helyrehoz. Egy j lom minden fradsgot helyrehoz. E. - A mit nem hozhatsz helyre, legjobb elfelejtened. B. Helytelen. Szz gyanu kzt kilenczvenkilencz helytelen. E. Hemperegni. Nehz a dombra visszahemperegni. D. Hencida. Hencidtl Boncidig. ME. - Megtkzik mint a hencidai asszony. Ny. 6. Hengerget. Gyakran hengergetett k nehezen mohosodik meg. D. - Megmohosodott nagy kvet hengerget. D. - Mely kvet sokszor hengergetnek, meg nem mohosodik. KV. - Nagy kvet hengerget. D. - Egy kvet hengeritenek. D. Henye. Mindig morog, mint a henye eb. D. - Nagy buzafreg a henye ember. (Sok kenyeret elpusztit.) B. Henyl. J pihenni olykor, de henylni vtek. E. - Jobb a hazrt meghalni, mint henylve lni. D. - Mind a kt kezre henyl. D. Ne henylj, kszntsd rm. (A bort.) D. - Szerencstlensg mellett j henylni. (A ki szerencstlen, jobb ha semmibe bele nem fog.) KV. - Tavaszi idejt gyban elhenylte, szit ispitlban tlttte. D. Henyls a gonoszsg gykere. S. - Henyls az rdg prnja. (Latin.) KV. - Jobb a lefekvs, mint a henyls. D. - Rest bresnek henyls az ebdje. D. - Nem javal jt a henyls. (Latin.) S. Szorgalom, gazdagsg; henyls, szegnysg. D. - Tbbit mindent, csak a henylst nem resteli. D. - Henyls minden rossznak anyja. ME. - Henyls a gonoszsg gykere. KV. Megszokta, mint lusta bres a henylst. (Lusta knnyen megszokja a henylst.) D.

1880

Henyl prktort nem szeret a prs. D. - Henyl gazdnak lmos a brese. D. - Henylnek sok az nnepe. E. Szerelmeskeds henylknek dolga. D. Hentes. Zsiros mint a hentes-ktny. S. Herceg. Hints kocsi, kenderhm, herceg urfi, szrdolmny. (Uraskodni akar tnkre ment ur.) D. - Szjt grbitgeti, herceg akar lenni. E. Herce-hurca let. E. Here a kaptrban. D. - A legrosszabb ember, legrosszabb here. D. - Nem sok plmja van a here embernek. (Lustnak.) KV. Haszontalan here ember. M. Herls. Adjuk meg mdjt, mint pliak a csikherlsnek. (A herls kzben megdgltt csikra is rstttk a blyeget.) K. Herlt lnak csak egy a lba. (Ha egy lba kitrik, a tbbinek sem vehetni hasznt.) E. - Herlt lovat talprl szoktk fejni. (Lnak haszna lbban van.) E. - Komor mint a herlt bika. D. - Krumplit herl. (A fszek oldaln lopja ki, indjt bennhagyja.) Ny. 12. Mie vagyon a herlt embernek, azt adhatja szomszd asszonynak. (Sem nem rt, sem nem hasznl.) E. - Rst mint a herlt bika. D. Herko. Ha maga Herko pter mondan, mg se hinnm. Sz. Herkules hozz kpest semmi. D. Hermn. Megharagudott Hermn, kvr ludat kivn. ML. Hering. Az rdg is ugy tartotta regebbik lnyt: heringet adott
1881

ennie, egy csepp vizet se reja. D. - Sovny mint a hering. D. Kaps mint a heringfej. Ny. 14. Herny. Csendes mint herny a levl alatt. D. - Ltod-e mibl lesz a herny? (Ltod-e mibl mi lesz?) E. - Nem hernybl lett pille. (Hanem ers ember.) D. Herregets nlkl is mar a j kutya. Ny. 4. Hervad. Csak azrt szp a festett rzsa, mert el nem hervad. D. Mi hamar kel, hamar el is hervad. S. - Minden szp virg meghervad. Ny. 22. Hess el, ms. K. - Hess el ms az udvarrl. D. - Hess kakas. Ny. 2. - Hess kakas, mely hegyes. (Bszke.) Decsi Jnos. - Hess lgy, ne szllj r, tarka kutya szarj r. (Knyes.) Ny. 7. Hetedik. Az tdik ne lj szl az orvosoknak; a hetedik ne lopj a prktoroknak. D. - Hetedik gyermek. (Szerencss; a rejtett kincset is ltja.) E. - Isten is megpihent a hetedik napon. E. Hetes. A kisasszonyok kztt is vagyon hetes vszon. (Rossz.) D. Durva, mint a hetes vszon. S. - Feszeleg mint a makkhetes. (Legkisebb rtk krtya.) Ny. 6. - Hetes vszon. (Rossz.) D. - A hetes vszon nem vlik tizenkettess. (Rossz jv.) D. - A hetes vszonnak nem nagy az ra. D. - Ketts nnep, hetes es: szolga nyugodalom. E. - Megszappanoztk, mint a hetes vsznat. D. Neki szokott mint a hetes vszon a sulyokhoz. D. - Rosszabb a hetes esnl. S. - sszemegy mint a hetesi vszon. Ny. 5. Hetedfl Balzsnak csak egy az esze. D. - Hetedht orszgban nincs prja. S. - Hetedht orszgon tl. E. - Hetedht orszgra szl. E.
1882

Hetevny. A zab akkor fejzik, mikor a hetevnyt megltja. Ny. 2. Hetre fles. S. Hetvenkedik. (Hnya-veti magt.) E. - Hetvenkedik mint a polturs malac a garasos ktlen. S. - Hetvenkedik mint az rpacip a kemencben. (Megreped.) E. Hetyei. Tudja mikor van vasrnap, mint a hetyei pap. S. Heveder. Vn heveder. (Vn ember.) D. Hever. A szerszm heverve rozsdsodik meg. D. - Egy szin alatt hevernek. D. - Hever mint egy kopott ispn. Ny. 6. - Hrom nem j ha sokat hever: kereskednek a ponyvja, fonnak a rokkja, takcsnak a bordja. Ny. 20. - Hever mint a diszn. D. - Hever mint a molnrlegny a zskon. E. - Hever ember szerencsjt is elheveri. D. - Hever testben bujdosik az elme. Cz. - Ki pad alatt hever is vetett gyra hitozik. K. - Knny a hever disznnak meghizni. D. - Mint a diszn, csak fertben hever. Pzmn. - Nem kell az arany ednyt a pad alatt hevertetni. KV. - Nem mindentt hever az arany. KV. - Nem minden pecst alatt hever az igazsg. D. - Otthon is porban hevert. D. - Vagy hever, vagy dglik. D. - Uj szita szegen fgg, az a fldn hever. Sz. - Szent heverd-el napja. (Blau-Montag.) E. - Hasznos fradsg utn esik jl a hevers. D. Heves kutya vak klykeit hnyja. E. Heves (megye.) ldegl, mint Marci Hevesen. D. - Ugy l, mint Marci Hevesben. Ny. 22. - Heves-vrmegybl val. (Heves ember.) S.

1883

Hevet havat sszehord. (Meleget-hideget, sszevissza beszl.) E. Hevl mint a cigny az aludttejtl. Ny. 24. - Minl jobban hevitik a vasat, annl jobb acl. D. Ht. A heti prbt sem llotta ki. (Rossz szolga.) Se hete se szava, mgis parancsol. (Taln helyesebb: se hete, se hava? ME.) D. Csizmadialegnynek, jl van dolga szegnynek: hat krajcr jr egy htre, az is kevs csirizre. Ny. 2. - Egy htig varr egy inget. D. Haladnak a hetek, mulnak az esztendk. D. - Hny ht a vilg? Mval is kevesebb. E. - Hetet-havat sszehord. D. - Se hete, se hava, mr is parancsol. KV. - Se hete, se hava, mr is szemrehny. D. - Heti bre hat nap, a hetedik rads. E. - Kapsz egy htre hat napot, a hetedikkel megtoldjuk. (Rossz cseld bre.) Ny. 2. - Kt asszony heti vsr, hrom orszgos. Ny. 9. - No ez a ht jl kezddik. Mondotta a cigny, kit htfn vittek akasztani.) ME. - Olyan hosszu, mint ide hat ht. Ny. 5. - Ritka, mint a htben a vasrnap. Ny. 22. - Se hete, se hava s immr parancsolsz. Sz. - Egy zsk al valt egy htig sznt. D. Hbe-hba. (Nha-nha.) D. Hj. Grbe fhoz a hja legegyenesebben hozz ll. B. - Fanyar hjban des gymlcs rejtzik. S. - Majd elvlik, mint a hj a fjtl. (Majd kiderl, mi az igaz belle.) D. - Kibujt a kenyr a hjbl. Ny. 10. Hja. rl a hja, ha csirkt lt. D. Htszer. Blcs is htszer botlik napjban. ME. - Htszer nzznk, egyszer csinljunk. Ny. 15. - Jmbor is napjban htszer vtkezik. S.

1884

Htf hetibe, kedd kedvibe, szerda szerelmibe, cstrtk csribe, pntek pitvarba, szombat szobjba, vasrnap ktszer az isten hzba. E. Hk (forr k.) Elkelt, mintha hkre vetettk volna. (Elprolgott, mint a vizcsep a forr kvn.) E. Htkznap mezitlb, vasrnap cipben. E. - Van mind htkznapi, mind nnepi ruhja. D. Hv. Egy hvel, egy lvel. E. - Egy hvel, egy lvel vgez az okos. D. - Egy llekzs hevet s hideget nem vehet. F. Hia (Hija.) Csak egy hijval van az esztelen. D. - Csupn szava hija. (Klnben valsgos kr volna.) D. - Mindennek hijval van, kinek pnze nincs. E. - Mindennek hin van, ki esze hin van. D. Sok hijval van a szegny. D. Hiba. A cigny sem rgja a dgt hiba. (Hanem mert msa nincs.) B. - Ha ma egy rt hiba elmulasztottl, holnap egsz nap fel nem tallod. E. - Hiba attl flni, a minek meg kell lenni. B. Hiba eszi a csszr kenyert. (Gyva katona.) KV. - Hiba feni r a fogt. E. - Hiba festik szp festkkel az rdgt. D. - Hiba frdik a cska, nem lesz fehr galambocska. Np. - Hiba frdik a cska, nem lesz hattyu belle. B. - Hiba hnyod falra a borst, nem ragad r. E. - Hiba hintesz borst a falra, mert nem ragad r. B. - Hiba szarja a gypt. (Rest.) Ny. 1. - Hiba szapulod a szerecsent. D. - Hiba szpitik, a mi rt. D. - Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiba. E. - Ne sznd a papolt, egy miatynkot sem mond hiba. D. - Nem esik a csk hiba. Ny. 22. - Nem hiba csrgtt a haraszt. Ny. 8. - Eben hiba. E. - Hiba Kmba bucsura. (Nincs.) B.

1885

Hibavalsg. Minden hibavalsgrt ms orszgba ne menj. D. Hinyossg. A jtk hinyossga, a gyermek szomorusga. D. Hinyzik egyik kereke. (Hebehurgya.) S. Hibsan. Vn hegeds mindennap egy ntt felejt, a mit huz is, azt is hibsan huzza. (Vn ember feledkeny szokott lenni.) D. Hibzni. A kzps szge hibzik. Ny. 24. - Boldog ember, ki nyelvvel nem hibz. D. - Egy hibzik a szegnyben D. - Ha a jvendt tudnnk, kevesebbet hibznnk. D. - Habr hibztl, mirt nem vigyztl. Np. - Hibzni emberi dolog. S. - Jobb ktszer krdezni, mint egyszer hibzni. E. - Ne szgyeld beismerni, ha hibztl. S. - Nincsen puska, a ki nem hibzott. D. - Orszgtjt is el lehet hibzni. D. Hid. Egy kis jg is felszedheti a hidat. D. - Fut ellensgnek arany hid. Hunyadi Jnos. - Hid rends. (Naplop.) D. - Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. (Soha.) E. - Hidon csorg kamasz. (Naplop.) D. - Szorul, mint Jzus Krisztus a hidon. Ny. 22. Hidegen. Ha tzesen kezded, hidegen ne vgezd. D. - Hidegen veri a vasat. (Hazudik.) D. - Mdi borom hidegen a kotyogban legyen. S. - Melegen kezdette, hidegen vgezte. D. - Sajnlja a szenet, hidegen veri a vasat. D. - Minek a fuj, ha a vasat hidegen verik. D. - Tzesen kezdi, hidegen vgzi. KV. Hideglels. Debreceni hideglelsben szenved. (Hzik.) E. Mindennapi hideglels hagymzt szl. D. - Rosszabb a harmadnapos hideglelsnl. S. - Spadt mint a hideglelte. D. Ujsg hasamba, hideglels bokorba. (Ujsgszmba men tel evsekor mondjk.) D. - Ujsg gyomromba, hideglels pokolba.
1886

Ny. 8. - Kedves mint a mindennapi hideglels. Ny. 1. Hg mint a halszl. D. - Hg mint a kaszs l. D. - Hg mint a koldus leves. (Rntott leves.) D. - Hg mint a sav. D. - Hg mint az esztelennek veleje. D. - Olcs husnak hg a leve. (A mi olcs, nem r sokat.) KV. Him. A madarakban is kevlyebb a him. D. - Ritka him nstny nlkl. D. Hm. (Czifra.) Nincs ennek hme, hogy eszedbe ne foglalhasd. (Nem bonyoldott dolog.) E. - Rossz plda utn nem kell hmet varrni. E. - Tud hozz, mint vak a hmvarrshoz. D. - Varrj hmet rla. (Utnozd.) E. Himes. Gyngn bnik vele, mint himes tojssal. E. - Ugy bnik vele, mint a himes tojssal. E. Himez-hmoz. Ne himezd-hmozd a dolgot. D. - Ne himezd, ne hmozd, mondd ki igazn. E. Himl sem volt mg akkor Magyarorszgban. (Rgen volt.) D. Ragads mint a himl. D. - Verje meg a himl. E. - Verje meg a hlyagos himl. D. Himdi. Lemenne, mint a himdi ember a frl. (De nem tud.) Ny. 21. Himpellr. Ki mindenbe kap, mindenben himpellr. D. Hinr. Bele keveredett a hinrba. (Bajba jutott.) D. - Benne van a hinrban. E. - Kint van a hinrbl. (Bajbl.) D.

1887

Hincs. Egyszer hincs, msszor nincs. (Egyszer bven van, msszor semmi sincs.) E. Hint. Hiba hinted a borst a falra, mert nem ragad r. B. Madarsz sem hint tbbet a csrbe, hanem a mennyivel oda csalhatja a madarat. D. - Port hint a vilg szembe. (Nmet.) ME. - Szemet hintenek, hogy a madarat megfogjk. D. Hinta. Szllj le bart a hintrl, nem a pnzed ra. Ny. 2. Hint. Agg ebet nem illet a hint. B. - Bujj a lba, jrsz hintba. D. - Nem illet agg ebet hint-szekr. Ny. 2. - Nem illik hintba az agg eb. D. - Egy kesszlsu utitrs jobb a hatlovas hintnl. D. - Flre kocsi, jn a hint. D. - Hints kocsi, kender hm, nemes ember, szrdolmny. D. - Hints kocsi, kender hm, herceg urfi, szrdolmny. (Urhatnm szegny nemes ember.) D. - Hints kocsi, kenderhm, nevetsges egy szerszm. S. - J utitrsasg s nyjas bartsg, jobb hat lovas hintnl. KV. - Nem mind hint, ami hintz. D. - Szllj ki Balzs a hintrl, mert nem pnzed ra. E. - Szllj le bart a hintrl, nem a pnzed ra. E. Hipp-hopp hirvel jr. (Igen gyorsan.) D. - Hipp-hopp! ott legyek, a hol magam akarom. E. Hirharang a vrosban. D. - Hirharangot huztak neki. (Hirbe hoztk.) D. Hirhord. Nem kell nla nagyobb hirhord. D. Hirmond fecske tavaszt nekel. BSz. - Hirmond sem maradt. (Mind elvesztek.) S. Hirdet. A bkesget az angyalok is hirdettk. D.
1888

Hires. A tanult ember holta utn hires. D. - Hires a szp. D. - Hires eperre nem kell kosrral menni. M. - Hires eperre ne jrj kosrral. D. - Nehezen hiresek ott a holtak, a hol lk nincsenek. D. - Toldi Miklsnl is hiresebb vitz. Sz. Hirtelen gazdagg semmi jmbor nem lett. E. - Hirtelen mint a puskapor. E. - Hirtelen mint a zpor. D. - Hirtelen mint a zpores. M. - Hirtelen munka sohse volt j. Ny. 13. - Jobb halkal, mint hirtelen. KV. - Hirtelen szerelem. (Nem lland.) D. - Mely szlvsz hirtelen tmad, hirtelen elenyszik. S. - Minden hirtelen vltozs veszedelmes. KV. - Nehz hirtelen meggazdagodni. (Becsletes uton.) D. Hirtelensg, harag, semmi jt nem farag. KV. - Hirtelensg megrt, sietsg hozhat krt. KV. Hiszekegy. Hallotta hirt, mint Csurka a hiszekegynek. Ny. 10. Hallotta hirt, mint cigny a hiszekegynek. Ny. 3. - Hallotta hirt, mint Fris a hiszekegyistennek. (Theologus a papi vizsglaton egy szt sem tudott.) Ny. 5. - Hire sincs, mint Hiripen a hiszekegyistennek. Ny. 14. - Nincs kezegyben, mint Partinak a hiszekegy. Ny. 6. - Paraszt ember biblija a hiszekegy Isten. E. Hitel. Hitelbe adta eszt. D. - Hitelbe beszl. E. - Ha eszed van, adssgot ne csinlj, elveszted a hitelt. D. - Kinek mennyi pnze, annyi a hitele. Sz. KV. - Nem kap immr hitelbe. (Bort.) D. Kutyahazugsgnak eb a hitele. D. - Nem kell minden sz szelnek hitelt adni. KV. - Nem sokat iszik hitelbe. (Nem hisznek neki.) Ritka hitel a parasztban. E. - Ritka hitel parasztban, mint a hal a harasztban. D. - Senki sem vehet tle hitelbe. (Nem hisznek neki.) D. - Szegnynek se pnze, se hitele. D.

1889

Hiteles hely. (Kptalan, hova rgebb idben az okiratokat elhelyeztk. Megbizhat.) ME. - Maga gyben senki sem hiteles tana. D. Hitetlen mint a bormr. D. - Hitetlen mint a kalmr. D. - Hitetlen mint a pogny. D. - Hitetlen mint a szab. (Lop a posztbl.) D. Hitetlen mint a zsid. D. - Hitetlen Tams. E. Hitves. Szomoru, mint a j hitvest vesztette frj. D. Hiv. A turra vizet ntnek, domiknak mondjk; a parasztra kardot ktnek, katonnak hivjk. D. - Akasztfa senkit nem h, mindenkit elfogad. E. - Ebdre is hatszor hivjk a restet. D. - Lehet nagy r, ha Lzrnak hivjk is. D. - Nemcsak egy kutyt hivnak Sajnak. Ny. 1. - Szemk el hivtk. D. - Vendget hivsz valamire, magad eszed meg. K. Hiu. Szemrmes diknak hiu (res) a tskja. M. Hivsg. Haj mellett szni hivsg. (Hibaval.) D. Hivalkodik mint a pap szolgja. S. Hivat. Upr pupos, r hivat. (Upr, szlv sz: elre.) Ny. 3. Hivatal nem csal. ME. - Hivatal sohasem csal. E. - Kikopott a hivatalbl. S. - Kinek Isten hivatalt d, szt is d hozz. S. - Lpj hivatalra, ha kevs a gondod. D. - Nincs hivatal baj nlkl. Ny. 20. - Ritka hivatal baj nlkl. D. Hivatlan vendgnek ajt megett helye. KV. - Hivatlan vendgnek czoki legyen neve. E. - Hivatlan kutynak czoki a neve. Ny. 13.

1890

Hizelkeds. A rt hizelkeds s hazug incselkeds mrge a bartsgnak. KV. - Hizelkeds mrge a bartsgnak. K. - Rossz tkr a hizelkeds. E. - Rossz tkr a hizelkeds, hamisat mutat. D. Hizelkedni. Eb a kutynak soha nem hizelkedik. D. - Hizelkedik mint az eb. D. - Hizelkedik mint a kutyafark. D. - A ki hizelkedik vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. ME. - Ksziklnak hizelkedik. D. - Ne adj annyit az ebnek, a mennyit farkval hizelkedik. D. - Ne higyj annyit az ebnek, a mennyit farka hizelkedik. D. - Nem alku a szerencsnek hizelkedni. D. - Nem mind bartod, a ki hizelkedik. D. - Sokat hizelkedik a kutya, de nem hisznek neki. D. - Tarts a szerencstl, ha nagyon hizelkedik. D. Hizelked. A hizelked alattomos ellensg. D. - A szerfelett hizelked vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. K. - Hizelked ebnek ne higyj. KV. - Hizelked nyelv nyalva ejti a sebet. D. - Nem mind tt, a ki hizelked. D. - Tbbet rt kirlynak a hizelked, mint az ellensg. K. Hzik. A diszn is azrt hzik, mert nem dolgozik. D. - A diszn se mosdik, mgis meghzik. D. - Csak azrt nem hzik, mert telt sajnlja. D. - Csalssal a diszn sem hzik. (Ha kevesebbet a kellnl kap enni.) D. - Csontra hzik. D. - Egy korpn hznak. D. Egyszeri abrakolstl nem hzik meg a l. S. - Gazdag hzik, szegny fzik. K. - Gazdag hzik, szegny bzik. E. - Ha a paraszt nem dolgozik, a bart meg nem hzik. D. - Hzik mint a mangalica. S. - Ki hol bzik, ott hzik. M. - Ki nyakban bzik, akasztfn hzik. D. - Ki szegnyben bzik, szalmn hzik. E. - Knny a hever disznnak meghzni. D. - Ms keresmnyn hzik. (Tolvaj.) D. Ms zsirjn hzik. S. - Nehezen hzik a paripa, kinek ura vak. K. Nem tudja az ember, mitl hzik. D. - Panaszos teltl csak a koca hzik. D. - Restel megmosdani, mint a diszn, mgis meghzik. D. 1891

Vak embernek lova nehezen hzik. D. - Vrrel hzik, mint a nadly. D. - Msnak vesztvel hz. D. Hizlal. A dsgazdag ember kvr krt hizlal. D. - A fldet a gazda lba nyoma hizlalja. Ny. 2. - A marht a gazda szeme hizlalja. Ny. 1. - Az urnak szeme hizlalja a lovat. KV. - Egy disznt hizlalnak. D. Gazda szeme hizlalja a lovat. KV. - Gazda szeme hizlalja a jszgot. E. - Csak a hast hizlalja. KV. - Ha tudn a diszn, mire hizlaljk, megdglenk bjban. K. - Jobb szraz kenyr bkessggel, mint hizlalt borju prlekedssel. K. - Ks akkor a lovat hizlalni, mikor harcra kell menni. Bethlen Gbor. - Kvr mint a hizlalt deszka. D. - Nem hajrt, hanem hjrt hizlaljk a disznt. D. - Nem mind kvr, a mit hizlalnak. D. - la sincs, mgis disznt akar hizlalni. D. - Szemt hizlalja. S. Hizodalmas. Szentelt szna nem bizodalmas. E. Hz. Hat hzja lban, maga a hetedik. D. Hzott. Jobb a szraz kenyr bkessggel, mint a hzott borju perlekedssel. B. - Makkon hzott mangalica diszn. D. - Nem sokat fincl a szalmn hzott borju. K. - Nem sokat ugrik a szalmn hzott borju. KV. - Savn hzott. E. - Srknytejen hzott. (Kegyetlen.) D. - Srn hzott. E. Hol a kben voltl? E. - Hol volt, hol nem volt. S. - Hol volt, hol nem volt-fle beszd. E. - Ott keres, a hol nincs. D. - Kiki ott vakarja, a hol viszket. D. - Mirl tudjuk, hogy hol van, az nincs elveszve. S. - Onnan visznek, a hol van, addig visznek, a mig van. S. - Ott vakarja, a hol nem viszket. D. - Tudja a k hol jr. E. Tudja hol fekszik a nyul. E. Hold. (Fld.) Fekv krn holdat nem szntanak. KV.
1892

Hold. A hold hol n, hol fogy, hol megszarvasodik, nehezen lehetne r kntst szabni. D. - A kvet s holdat egyarnt ne ugasd. D. - A kutya, ha ms nincs, a holdat ugatja. D. - A nap is, hold is fogyatkozik. D. - Addig tndklik a hold, mig a nap helyre r. D. - tuszta, mint Pap Miska a holdat. Ny. 5. - Ha elfogy a hold, neve megmarad. D. - Hadd homlyosodjk a hold, csak a nap tartson igazat. D. - Holdat ugatja a kutya. S. - Holdba apritottak, mint a zlejiek. (L. aprit.) Ny. 3. - Holdra ugat. (Olyan ellen skldik, kinek nem rthat.) E. - Mr a nap a holddal egszen sszement. (Egszen kopasz.) E. - Megtelt mint a hold. S. - Mg a hold is nagyobb volt. D. - Napnl ebdelt, holdnl vacsorlt. (Koplalt.) S. - Nem rt az ebugats a holdnak. Ny. 2. - Olyan az let mint a hold, nha tellik nha fogy. KV. - Spadt mint a hold. E. - Sokszor megszarvasodik addig a hold. D. - Vltoz mint a hold. D. Holdvilg. Csendes mint a holdvilg. D. - Ertlen mint a holdvilg. D. - Feljn a hava a holdvilgnak. (Szeszlyes.) Ny. 8. - Feljtt a holdvilg. (Kopasz.) E. - Feljtt mr nlad is a holdvilg. (Kopasz.) Ny. 1. - Fnyes mint a holdvilg. D. - Fogy mint a holdvilg. S. Holdvilg nlkl is szerencssen eljr. D. - Holdvilgnl meg nem rik a szl. D. - Holdvilgnl epret szed. (Alkalmatlan idben dolgozik.) Ny. 14. - Holdvilgra ugat. (Olyan ellen skldik, kinek nem rthat.) D. - Tbbet r egy nap szz holdvilgnl. E. Holl. A madarak kzt is van tolvaj holl. D. - A saskesely holl fiat nemzett. Sz. - Farkas utn a holl is lni akar. D. - Elmaradt mint No hollja. E. - Fehr holl, fekete hattyu az igaz bart. B. Fekete hollnak fekete a tojsa. D. - Fekete hollnak fekete a fia. E. - Holl fszkn hattyut keres. D. - Holl hollnak nem vjja ki szemt. D. - Holl hozta semmihzi ember. B. - Holl termszet. (Lop.) D. - Holl volt, hattyu lett. (Megszlt.) D. - Hollk s varjak
1893

eledelv lett. D. - Hollk vendgeskednek szemn, koponyjn. D. - Hollt mos, hogy fehr galamb legyen belle. D. - Hollt nyelt. E. - Nem fl holl akasztott embertl. D. - Odaveszett, mint a No hollja. Ny. 8. - Ritka mint a fehr holl. D. - Rossz hollnak rossz tojsa. D. - Szemt a hollk vgtk ki. D. - Holl hollnak, cska csknak, varju varjunak nem vjja ki a szemt. S. - Vrja mint No a hollt. Ny. 2. Holmiben kiki megesik. BSz. - Holmit a szegny knnyen szmba veszi. D. Holtig. A betegsg sem tart mindenkoron holtig. D. - Egy-kt napi dinom-dnom, holtig val sznom-bnom. (Hzassg.) D. - Ell az ember, ha nem tovbb is legalbb holtig. D. - Ell az ember holtig. E. - Ell az ember, legalbb holtig. D. - El nem l holtig. (Gyva.) E. - Ember lesz emberbl holtig. (Gyarl.) D. - Hrom napig dinom-dnom, holtig val sznom-bnom. (L. fent.) Sz. Holtig reml az ember. E. - Holtig tanul az ember. S. - Holtig val kenyr a tolvajsg. D. - Holtomiglan-holtodiglan. D. - J a trfa, de nem egsz holtig. D. - J pap holtig tanul. KV. - Jobb egyszer meghalni, mint holtig knldni. D. Hlyag. Csupa hlyag, hamar lehet felfujni. D. - Felfujt hlyagot tl a viz al. D. - A hlyagot sem fujjk fel egy llekzettel. D. - Egy hlyaggal vilgbl kizheted. (Flnk.) E. - Egy hlyagba fujnak. D. - Egy hlyagbl dohnyoznak. D. - Felfujta mint a hlyagot. D. Hamar felfujhatni a hlyagot. D. - Keszeg hlyag. (Haszontalan.) D. - Knny kt hlyagon uszni. D. - Nem hlyag, hogy felfujjk. KV. - Nincs annyi hlyag, hogy pnzzel meg nem tlthetn. D. Tele rmmel, mint a hlyag szllel. D. - res mint a hlyag. D. Zsiros mint a hlyagerszny. D. - Verje meg a hlyagos himl. D. Felhlyagzott mint a sovny lngos. (Lepny.) D.

1894

Homly. A legnagyobb vilgossgban is van egy kis homly. D. Homlyba borult hajnali csillaga. D. Homlyos. Egy tudja, titkos; kett tudja, homlyos; hrom tudja, vilgos. Ny. 9. Homlok. A holnapi nap senkinek sincs homlokra irva. D. - A gynyrsg nem homlokkal, hanem httal fordulva ismerteti meg magt. F. (Kj.) - Dit trne homlokn, ugy szereti. BSz. Homlokn az akasztfa anyajegy. B. - Homlokn viseli a gazsg blyegt. Cz. - Ird homlokodra. (El ne felejtsd.) E. - Liliom homlok. D. - Nagy a homloka, vagy ember vagy kr. D. - Rncos homloku, pislog szem. (Haragos.) D. - Senkinek sincs homlokra irva halla rja. E. - Senkinek sincs homlokra irva, mi lakik benne. E. Homok. A homokfld termsbl nem igen telik meg a verem. ME. - Apr homokporbl vlik a nagy domb. D. - Elment Karabukra ecetet darlni, homokot ktzni. Ny. 2. - Elveti magt, mint juhszkutya a homokon. D. - g mint a homok Reglyben. S. - Hacsak homokfld terem, szken telik meg a verem. B. - Halad mint Komls kutyja a homokban. (Nehezen.) Ny. 1. - Homok is elissza az est, de azrt nem terem. E. - Homok szemeket olvas. D. - Homokra pit. E. - Huz, mint kszrs kutya a homokban. S. - Izzad mint a kszrs kutyja a homokban. Ny. 12. - Knny a homokot szntani. D. - Kutyatej a homokon. D. Lehordta, mint zpor a homok halmot. D. - Ugy stl, mint a kunok ebe a homokon. (Bszkn.) Decsi Jnos. Homor. Ugy l, mint Homord vgn a mennyk. Ny. 8. - Ugy l, mint Homor vgn a guta. (Mogorvn; l. Guta.) Ny. 2. Hna al fogta, mint Karacs Mrton a dudt. Ny. 3. - J frfi hna all ugrik ki a kvr menyecske. E. - J frj hna all ugrik ki a
1895

kvr menyecske. Cz. - Ne kaparssz a hnom alatt. (Ne csiklandozz, ne boszants.) E. Hnap. Lgy hnapban kemny a rk. (Melyek nevben r bet nincsen.) E. Honn lakjk az, ki kedvre akar lni. M. Hopp. Akkor mondd, hogy hopp ha tugortad az rkot. Ny. 9. Egyszer hopp, msszor kop. (Egyszer bven, msszor szken.) E. Flre gondok, hoppot mondok. (Vig vagyok.) E. - Hopp itt is, amott is, a mi hzunk eltt is. (Csapodr.) D. - Hopp knytelen, nem rmest. D. - Hopp rongyos! E. - Hoppon maradt. (Remnyben csalatkozott.) E. - Hoppot mond, mieltt az rkot tugrotta volna. D. - Lbt is alig emeli, mgis hoppot mond. D. Hord. Aranyat hord a szamr, bogcskrt eszik. D. - Dunba hord vizet. KV. - Ha aranyat hordasz is tenyereden. E. - Ha csizmd nincs, bocskort hordhatsz. KV. - Halomra fldet nem kell hordani. (Gazdagot gazdagitani.) Ny. 3. - Isten ltesse a ttot, hogy ne hordja a magyar a drtot. Ny. 5. - Kiki a maga zskjt hordja a malomba. D. - Tengerbe hordasz vizet. M. Hordoz. Az okos az nneplt nem hordozza minden napra. D. Magval hordozza a szket. (Lusta.) D. - Mg a terhet is knnyen hordozza. D. - Szrujjban hordozza lelkiismerett. D. Hordozkodik. A ki sokat hordozkodik, az nehezen gazdagodik. D. Ht hordozkods egy gs. E. Horgas. A beszdnek egyenese j s a manknak horgasa. Pzmn. - Megnzd elre, hegyes-e vagy horgas. D. - Minden horgast-borgast isten fordit jra. E. - Munknak egyenese j,
1896

manknak horgasa. S. - Nehz a horgasbl egyenest csinlni. KV. Nem mind kasza, a mi horgas. D. - Legkisebb gondja az: horgasan esik-e avagy egyenesen. (Hazug.) D. - Kinek-kinek maga fel horgasul keze. D. - Maga fel horgult mind a kt keze. D. - Hrihorgas, nagy inas. M. Horgsz. Felhkn horgsz. D. - Arany horoggal horgsz. (Veszteget.) M. - Levegben horgsz. D. - Szeleken horgsz. E. Horog. A hal sem akad fel a horogra, ha nem lop. D. - Akkor szokja meg a hal a horgot, midn legelsbben felfalja. D. - Akkor szokja meg a hal a horgot, mikor legelsbben elnyeli. E. - Arany horoggal halsz. (Veszteget.) Sz. - Arany horoggal horgsz. M. Egy horgot vetnek. D. - Elnyelte a horgot (Vge.) D. - Horogra akadt. D. - Horogra kerlt. S. - Madarsz sp szval, a halsz horoggal csal madarat s halat. D. - Horog vesszkorban szokja a grbt. D. - Mely fbl horog akar lenni, idejn n lefel. D. Mely fbl horog akar lenni, idejn meggrbl. B. - Mely fbl horog akar lenni, idejn a fld fel n az. E. - Nem nyer plmt, ki utjban horgot vet. K. Hortyog. Az rdg mikor hortyog sem alszik. Ny. 2. - Hortyog mint a zsigors kutya. Ny. 1. Hossza. tugorja mg a szz t hosszt. E. - Beszdnek se hossza, se vge. S. - Se hossza, se vge. D. - Se vge, se hossza csoportos szavnak. D. - Se szle, se hossza. D. - Szle-hossza egy. E. - Szle-hossza egyforma. D. - Nehz a hosszas remny. D. Hov. Nem tudja hova tegye a lbt. (Kevly.) D. - Rgen megjttem onnan, a hova indulsz. D. - Tudja a man hov lett. D. Hoz. A lidrcet imdja, csak pnzt hozzon. D. - rviz hozta ember.
1897

E. - Foga kztt hozott. (Kevs.) E. - Glya hozta. S. - Ha hoztl, bejhetsz; ha nem hoztl, maradhatsz. E. - Ha hoztok, esztek. E. Ha jsztk, lesztek; ha hoztok, esztek. E. - Ha jttk, itt lesztek, ha hoztok, ehettek. D. - Hoz valamit a konyhra. S. - Hozomra jtszik. (Nincs pnze.) S. - Hoz familia ez, nem kri. (Gazdag.) BSz. Hozzk mr az almt. (Elg volt az ivsbl.) ME. - Hozz uram isten, csak ne bocskorost. (Szegny nemest.) E. - Nem hoz semmit a konyhra. S. - Egy fecske nem hoz tavaszt. Cz. Hozat. Mulassunk, ha kifogy a bor, hozassunk. Ny. 5. Hozzd. Egyik tled, msik hozzd. D. Hozzfr. Mihez knnyen hozzfrnk, nem becsljk nagyra. E. Nem fr hozz, mint a megyaszai ember a kvektshez. S. Hozzfog. Hozzfoghatsz, a mi el nem fraszt. D. - Kevs van nla hozzfoghatbb. (Okos.) D. - Ne fogj hozz, ha nem mestersged. D. Hozzkt. lsz mint az gas, mig egy bolond nmet hozzd nem kti lovt. E. - Maga svnyhez kti a lovat. D. - Ne llj ott, mert valami bolond nmet hozzd kti a lovt. (Ne csorogj.) Ny. 14. Hozzlt. Ha szombatot akarsz rni, lss hozz a dologhoz. E. Jobban mozdit, ha szre mentben ltsz hozz. D. - Kiki maga dolghoz hozzlsson. D. - Lssunk hozz. D. Hozznyul. rmest hozznyul a nem tallthoz. D. Hozzragad mint bojtorjn a lsrnyhez. (Szemtelen.) D. Hozzszokik. Csak addig mig hozz szokol. (Nehz.) D. 1898

Hozzszokott, mint szamr a bjthz. D. - Hozzszokott, mint cigny lova a koplalshoz. S. - Hozzszokott cigny lovon nyargalni. (Hazudozni.) E. - Hozzszoktak a cignygyerekek a szikrhoz. KV. - Lehnyja szrt a farkas, de brhez igen hozzszokott. D. - Nehezen hal meg az reg, ugy hozzszokott az lethez. E. - Vgtre a rossz kntorhoz is hozzszokik a falu. D. Zabkenyr is j annak, a ki hozzszokott. D. Hozztrl. Csizmm sem trlnm hozz. E. - Csizmm kapcjt sem trlnm hozz. S. H. Magyarorszgon legtbb h vagyon. (H-h.) E. Hk meg tompa. D. - Hk mg vills! (krket ezen szkkal szlitjk a bresek a szekr visszatolatshoz. Heves emberek csititsa.) E. Hrcsk. Alszik, mint a hrcsk. B. - lmos, mint a hrcsk. D. Hrcsk is megkergeti nha a lovas embert. E. - Mrges mint a hrcsk. S. - sszeakadt hrcsk a borzzal. (Kt mrges.) D. Szeme szktibe, mint a hrcsk. E. Hrcsks asszonyt, ha meg akarsz szeliditeni, jrd meg vele a tncot a mogyorsban. (Vers.) K. - Hrcsks mint a csknys l. Ny. 6. Hrpent. J dudol, j hrpent. (J nekes, j iv.) ME. - Nehz orrt fujni, levest is hrpenteni. D. - rvendek, mikor veled hrpentek. ME. - Egy hrpents. (Kevs.) D. Hrpl. A tengert kanllal hrplgeti. D. - Egy levet hrplnek. D. - Ha konct megetted, levt is hrpljed. D. - Illik a konc utn a levet is hrplni. D. - Ki konct megette, levt is hrplje. D.
1899

Hug. Levendla gastul, a hug daru prostl. (Igen fiatal lnyra, ha szeretkzik.) Np. Hugy. Bds, mint az egrhugy. D. - Pis nem hugy. D. Hugyozik. Az eb sem hugyozza meg. B. - llj meg avval a krszttel, hadd hugyozzk Dork nni. Sz. - Csalnra hugyozott. (Rossz kedv.) D. - Hallgat mint a hugy diszn. E. - Hegyeset hugyozik. (Rtarts.) D. - Jromszeg hugyoz nemes ember. (Elszegnyedett nemes ember, ki maga hajtja szekert.) E. - Kutya is meghugyozza, kinek pnz nincs a zsebben. - E. Nehz a szl ellen hugyozni. D. - Szl ellen hugyozik. E. Huhogat. Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj. E. Megszokta, mint hallmadr a huhogst. D. Hull. A falevl is annak idejben hull le. D. - A ki frges, hulljon el. Ny. 10. - A tiszta pofra is hull nha egy kis mocsok. D. - Amint vgod a ft, ugy hull a forgcs. D. - Annyi mint szkor a hull levl. D. - Hadd hulljon a frgese. B. - Hull mint a mennyk. D. Hull mint a zpor. D. - Kicsiny a csepp, de ha mindig hull, a kben is lyukat vj. B. - Knnyen hull az rett gymlcs. D. - Mindegy, ha cskny hull is. (El kell menni.) E. - Mindegy, ha cskny frgeteg hull is. Ny. 2. - Nem hull a forgcs vgs nlkl. KV. - Nem minden felhbl hull a mennyk. D. Hullatja mint tt a miatynkot. Ny. 6. - Ne rzd a ft, mely nknt hullatja gymlcst. D. - Nem mind bors az, mit a kalmr ebe hullat. BSz. - Nem mind gymbr, mit a kalmr ebe hullat. BSz. Huncut. Akad huncut. (Ha egy hivatal, birsg megrl, szoktk mondani.) E. - Becsletes ember megszl, huncut
1900

megkopaszodik. S. - Hrom Burny, hat Adorjn, kilenc huncut. Ny. 23. - Huncut a hebeg rdg. Ny. 4. - Huncut a ki haragszik. S. - Huncut a paraszt, ha csak egy araszt. ME. - Huncut a paraszt, mihelyt hrom araszt. Ny. 5. - Huncut a vilg, kimarkolja a dohnyt. (Htlen felesget elszeretnek.) Ny. 2. - Huncut az ur. (Trspohr ivskor.) E. - Huncut az, a ki tbbet d, mint a mennyie van. ME. - Huncut mig meleg. Ny. 5. - Huncut az ember, mig meleg. Ny. 5. - Huncut embernek d enni, mikor maga eszik. Ny. 2. - Ki minek a mestere, annak a huncutja. E. - Mgis huncut a nmet. Np. - Mgis huncut a nmet, ha nglius is. S. - Minden ember huncut, csak a pap nem igaz. Ny. 7. - Sok sgor, sok huncut. S. Huncutsg. Torkra forott a huncutsg. ME. - Tele van huncutsggal, mint a kutya bolhval. S. Hunyadi. Nem minden id terem Hunyadit vagy Kinizsit. D. Huntyi (honti.) Belemsztak, mint a huntyiak a srba. Ny. 21. Hupikk. Felruhztk htt hupikkkel s jajvrssel. D. Hupikk a fara. (Verstl.) D. - Hupikk a hta, jajvrs a combja. E. - Srgaveres, kopikk. (Hupikk.) E. Hr. Az reg hr ksbbre szakad. D. - Egy hron pendlnek. ML. - Egy hrt pengetnek. B. - Egy hrt penditenek. D. - Elszakad a hr. E. - Hmber brbl kamolja a hurokat. (Kegyetlen.) D. - Ha elszakad az a hr, megfizeti ez az r. E. - Hrt kamoltak blbl. D. - Minl vkonyabb a hr, annl hamarabb szakad. D. - Nha a cimbalmosnak is elszakad az rdg hrja. D. - Sok hrt szakaszt a vn hegeds. D. - Tolvaj s hazug egy hron pendlnek. S. Hurcolja a Man a cserfk tetejn. (Vesztt keresi.) D. - Keress
1901

magadnak bolondot, kit orrnl fogva hurcolj. BSz. - Nem hagyom magam orromnl fogva hurcoltatni. E. - Orron fogva hurcoljk. D. Hurcolkods. Ht hurcolkods, egy gs. S. - Hurcolkodik, mint a gz. Ny. 2. Hurt. J kutyt is hzallv lehet tenni, ha mindig hurtjk. Ny. 2. Hurka. Kesereg, mint a fazkban a hurka. Ny. 7. - Kt hurka egy pacal. Ny. 21. - Megbecsli, mint Balzs a hurkt. D. - Megfogta, mint nmet a hurkt. E. - Ne fecsreld, mint Zseni a hurkt. Ny. 14. - Neki sem stnek kln hurkt. S. - rl neki, mint Balzs a hurknak. D. - sszeesett mint az res hurka. E. - Szp mint a kiforditott hurka. D. - Vastag mint a hurka. D. - Zsiros mint a hurka. D. Hurok. Hurkot vetettek neki. D. - Hurokra akadt. ME. - Hurokra kerl. E. Hurukol mint a pulyka. D. Hurut. Szerelmet s hurutot nehz eltitkolni. Sz. - Szerelmet, hurutot, szegnysget nehz eltitkolni. D. Hurutol. A ki retket eszik, ktfell hurutol. D. Hsl. Ha az els hsl elfut, nem r a msodik semmit. (Ha az els felesg elszkik, nem sokat rt kapsz msodik felesgl.) Ny. 4. Hsos fazk. ME. - Hsos koncon veszekednek. ME. Husvt. Derlt meleg husvt napjn, megltszik szszel a gazdn.
1902

(J terms lesz.) S. - El nem ri a husvti brnyt. D. - Fehr karcson, zld husvt. S. - Fekete karcson, fehr husvt. E. - Ha a farsang hosszu, ks a husvt. D. - Kellemes, mint husvt napjn a keszcze. (Keserves, ha ms tel nincs.) S. - Meglesz a trkk husvtjn. (Soha.) D. - Meleg karcson, hideg husvt. ME. - Sok husvti brnyt megevett. B. - Sokszor megette mr a husvti brnyt. D. - Szegny husvt napjn is fekete vasrnapot l. D. Szekeres karcsony, szns husvt. S. - Szelid, mint a husvti brny. ME. Husz. Egyik tizenkilenc, msik egy hijn husz. D. - Elbb tallkozik husz rossz, mint egy j. D. - Huszat szl, tizenkilenc szava hazudsg. MK. - Ki husz esztendeig nem okos, negyvenig nem gazdag, soha sem is lesz. E. - Nem vethet husz ember annyit, a mennyit egyedl beboronl. (Beszdes.) D. - Tbbet ront egy rossz plda, mint husz j pithet. D. - Van mr annak tizenhusz esztendeje. D. Huszas mrjs nem apr. E. - Megy belje, mint bgbe a huszas. Ny. 2. - Nem adnm egy gatyaszr huszasrt. E. Huszr hat vgs. ME. - Kurta mint a huszr mente. D. Huszrosan kromkodik. ME. Huzdozik mint a pap agara. Ny. 17. H mint a kutya. S. - Ritka mint a h szolga. D. H bele Balzs mdjra. H bele Balzs, lovat d az Isten. Sok hh semmirt. S. Hl. Kitette hlni. (Csff tette.) Ny. 2. - Knnyen gylt, knnyen hlt. D. - Mg helye se hlt meg. D. - Csak hlt helyt leltk. E.
1903

Hsg csak a kutyhoz illik. (Gny.) ML. Htelen. Tejes fazknl htelen szolga a macska. E. Hvely. Az n kardom sem hl hvelybe. KV. - Az lomszj vaskardnak hvelye. D. - Aranyos hvelyben fzfa-kard. B. - Egyik fegyver tartztatja a msikat hvelyben. KV. - gben kt nap, hvelyben kt pallos. D. - Hvelybe slt a kardja. (Nem tudja kihzni.) D. - Kt les kard egy hvelyben meg nem fr. S. - Kt les pallost nem ltni egy hvelyben. D. - Kt les pallos nehezen fr egy hvelybe. D. - Kt les pallos nem fr egy hvelybe. D. Kt les tr nem fr egy hvelybe. KV. M. - Korpa hvely. (Buta fej.) D. - Megfr hvelyben a pallosa. D. - Ugy bocssd hvelybe kardod, hogy idejn kirnthasd. D. Hvelyk. Egy hvelyknyi. D. - Ha a kisujjamat megharapom is fj, ha a hvelykujjamat harapom is, fj. Ny. 6. Hvelyez. lmot hvelyez. (Hiba val dolgot beszl.) M. - Nem lmot hvelyezek. Sz. Hvs. Hideg a hvs, fzik a szrs. (Szrn tszrdik a hideg.) Ny. 3. - Hvsn van a prnja. (Tmlcben van.) Ny. 1. - Hvsre kerlt. (U. a.) S. - Hvsre tettk. (U. a.) D. - Ott kuruttyol a hvsn. (U. a.) D.

Ide vele, ha van nyele. Ny. 7. Ide-oda. Akr ide, akr oda. E. - Annyi neki onnt ide, mint nekem innt oda. S. - Ide igr, oda kinl. S. - Se ide, se oda. E. - Se
1904

ide, se oda, mint a riszlt far. E. - Tedd ide, tedd oda ember. D. Ide-tova nz mint az r. D. - Ide-tova nz mint a tolvaj. D. Idegen. Bart barthoz nem idegen. D. - Behuzta a farkt, mint az idegen kutya. Ny. 8. - Ha szemrmes is az asszony, ne bizd idegen kzre. B. - Haznak fstje is kedvesebb, mint idegen orszgnak tze. K. - Idegen ebnek kenyeret ne hnyj. D. - Idegen kutynak lba kzt a farka. (Fl.) Ny. 10. - Idegen kr is haza fel bg. D. Idegen szakcs jobbz levest fz. D. - Jobb ma az idegen mint az atyafi. E. - Ki idegen ebnek kenyeret d, nem veszi jutalmt. B. Idn. Tavaly, tavaly az idn. (Soha.) E. Idtlen a turja. D. - Kszldik, kszldik, de itthon marad mint az idtlen fecske. Ny. 10. - Az idtlen magaments vdols. B. Idejben. Minden j annak idejben. E. - Minden j maga idejben. D. - Okos madarsz idejben szedi fel a lpet. D. Idejn. A j fnak ga idejn virgzik. B. - A mely fbl horog akar lenni, idejn a fld fel n az. E. - Idejn megltszik, mely tejbl leszen tur. S. - Ki idejn kel, harmatot szed. K. - Ki idejn kezdi, idejn vgzi. D. - Idejn kitetszik, kibl mi lesz. KV. - Idejn reggel bekszn a csapszkbe. D. - Nem mindenkor, de csak idejn jrhatsz a pap sajtjra. KV. Ids. Egy esztendvel idsebb, mint ma esztendeje. (Kitr felelet.) E. - Ki ids lnynyal hl, alamizsnt ad. ML. - Minden ember egyids a fejvel. Ny. 7. Ifjantan ervel, vnsgedben eszeddel. KV. - Ki ifjantan gyjt, vnsgben ft. KV. - Ki ifjanta jl gyjt, vnsgre jl ft. D. - Kit
1905

Isten szeret, ifjanta vesz el. E. - Mit ember ifjanta tanul, azt aggodtan is nehezen felejti. KV. Ifiasszony. Tisztelem az ifiasszonyt. (Nem tetszs nyilvnitsa.) E. Ifjukor. Kit az Isten szeret, ifjukorban veszi maghoz. S. - Vn korban is megtetszik, ki milyen volt ifjukorban. KV. Ifjusg arany alma, mlt megrizni. D. - Elfogy az ifjusg, mint ama szp virg. F. - Ifjusg, bolondsg. E. - Ifjusg, bolondsg; regsg, gyengesg. S. - Ifjusgban ernkkel, vnsgnkben esznkkel. D. - Ki ifjusgban dolgozik, vnsgben nyughatik. KV. - Szpsg msodik ifjusg. E. Iga. Egy igt vonnak. D. - Ha az kr tudn maga erejt, fel nem trn nyakt az iga. D. - Egsz nap igban. E. - Egytt huzzk az igt. B. - n huzom az igt, ms penderl. E. - Fradt mint az igavon barom. E. - Felakasztotta az igt a szegre. (Nincs mr szarvasmarhja.) Ny. 1. - Igba fogtk. E. - kr huzza az igt, l lakik jl a zabban. D. - krnek az iga, kemny nyakacsiga. E. Kitri az igaszeget. E. - Sulyos iga van a nyakban. ME. Igazmonds nem emberszls. D. - Legtovbb jut az ember igazmondssal. KV. - Nem sok mentsg kell az igazmondshoz. S. - Nem sok mestersg kell az igazmondshoz. ME. - Nincs szerencsje az igazmondshoz. Sz. Igazn. A ki igazn jr, nem botlik. KV. - Ne himezd, ne hmozd, mondd ki igazn. E. - Sok, ha igazn gylt. Ny. 2. - Soha igazn nem csal. (Hanem hamisan.) D. - Sokat l, ki igazn l. E. Igazit. Ifju felesgen, malmon mindig van igazitani val. E. - Ifju asszonyon s malmon gyakori az igazits. E. - Malmon s uj
1906

felesgen sznetlen kell igazitani. D. - Mindg kell igazitani rajta, mint a rgi orgonn. (Csupa toldozs-foldozsbl ll.) D. Igazgat. J kormnyos igazgathatja a hajt. D. - Pnz igazgathatja a vilg dolgt. Ny. 2. Igazul. A hamis szn ritkn igazul. D. Igret. Az igret szp sz, ha megadjk akkor j. D. - Igret szp sz, ha megtartjk ugy j. S. - A sok igret nem teszi gazdagg a szegnyt. D. - Fnyes igretnek legkevesebbet higyj. D. - Igret adomnyt vr. D. - Igret adss tesz. KV. - Igret senkit meg nem szegnyit. ME. - Igret senkit meg nem szgyenit. K. - Sok igret nem gazdagit. D. Igzet ne legyen. (Ne tetesse magt.) M. - Ugy nz rm, mint az igzet. E. - Ugy rm nzett, taln bizony megigzett. Np. Igrici. Elmehetsz Igricibe paprikrt. Ny. 3. Igyekszik. Ha igyekszik is a rest, kevsre megy napjban. D. Igyekszik benne, mint a spi ember a bundban. (Vsrban bundt prblt, nem fizette ki s ugy elsietett benne.) Ny. 2. Igyekszik mint a rossz l. E. - Ugy igyekszik, majd lefekszik. E. Igyekezeten ll a gazdagsg. D. Ihot vesz. (Fellkerekedik, szmba sem vesz.) B. Ij. Ersen felvont ij hamar elpattan. D. - Ha madrral trgyalsz, ijadat ne pengesd. D. - Nem pengeti az ijt, a ki madarat akar lni. M. - A ki varjat akar lni, nem pengeti kzijt. M. - Ersen felvont ij nagy hamar elszakad. D.

1907

Ijedt. Elhalt ijedtben. D. - Belebuvik, mint ijedt egr a lyukba. D. - Ijedtben azt sem tudja, fiu-e vagy leny. D. - Ijedtben egyik a msikba bujt. D. - Ijedtben megaludt benne a vr. D. - Ijedtben meghalnak tkkel harangoznak. E. - Ijedtben tehent kantrozta. D. - Lfarknl kantroz az ijedt katona. E. - Ne kpdss, mint az ijedt macska. D. Ijeszt. rnykkal ijeszti az oroszlnt. KV. - Az oroszlnt ne ijeszd, mert megijeszt. D. - Az okos nem ijeszti azt, a mitl megijedhet. D. - Gyermeket szoktak kankussal ijeszteni. K. - Gyermeket szoktak bubussal ijeszteni. ME. - Gyermeket szoktak mumussal ijeszteni. S. - Kit nem tkkel ijesztenek, elfelejt az egyebet. E. Knny a flnket ijeszteni. D. - Oroszlnt ijesztgetsz rnykkal. M. - Oroszlnt rnykval ijeszti. D. - t sem zskkal ijesztettk. E. - Te vagy anydnak a legszebb fia, a kivel a tbbit ijesztik. Ny. 7. Illa. (Fuss.) Illa berek, ndak erek. E. - Illa berek, nd a kert. (Az elbbi helyesebb.) D. - l a berek, nd a kert. F. (rtelmk: itt a veszly fuss, ott van a berek, a ndas, a vizerek, hol menedket lelhetsz.) Ijeszt. Elrt az ebijeszt pntekre. (L. eb.) D. - Ijesztnek sem volna j. D. - Madrijeszt. ME. - Olyan mint az ijeszt vz. S. Vadak brbe ltztt ijeszt. D. Ikra boka, ketts hatr, benne balha a betyr. Np. - Ikra nem tojs. D. - Kivagyon, mint a kutya ikra a hbl. B. - kr ikra, rk faggyu. (Bolondsg.) D. - krben is ikrt keres. D. - Sok ikrbl lesz a sok hal. D. - Ikrs mint az kr. D. Ikrzik. Ha ikrzik a tej, rajta a kpvel. E. - Mikor a tejfl ikrzik, rajta a kpvel. D.

1908

Illat. Megrezte a sfrnyillatot. (Megrezte, hogy kikap s elosont.) D. - Mi volna a rzsa illat nlkl. E. - Nincs jobb szag, mint a penszes pnz illatja. E. - Pnzen vett fingnak drga az illatja. (Patika, orvossg.) B. - Rzs az illat, szz a szemrem. K. - Rzshoz az illat, szzhz a szemrem. D. - Szp a tulipn, de nincs illatja. D. - Szp a tulipn is, de ha nincs illatja. E. Illet. Embert illet a sz. KV. - Nem illet szamarat brsony-nyereg. E. - Nem illet szamrt a vrs nyereg. KV. - Nem illet szamarat vrs nyereg. M. - Nem illet vargt vrs krm. KV. - Ami tged nem illet, ne trd azon fejedet. E. Illetlen kt molnr egy malomban. D. Ills. Tzes, mint Ills szekere. D. Ilona. Szp volt tndr Ilona, de sok krt is tett. D. - Van benne mdja, mint a kdisnak a Ilonba. (Sokat nekel rla.) Ny. 3. Ilosvai. Leltette, mint Ilosvai a szenthromsgot. E. Imd. Alkonyod napot kevesen imdjk. E. - Ha a szamrt virgvasrnap imdnk is, ugyancsak szamr . Ny. 2. - Hogy imdjam, ami nem Istenem? BSz. - Lidrcet imdja, csakhogy pnzt hozzon. D. - Mi nem Istenem, hogy imdjam? M. KV. - Nem Istened, hogy imdd. D. - Sokan imdjk a szpet. D. Imds. Kpet nem az aranyozs, fests, hanem imds tesz blvnyny. D. - Kpet nem arany, hanem imds teszen blvnyny. E. Imdkozik. Akr a lval imdkozz, akr evvel beszlj. (Hibaval.) Ny. 19. - Imdsgos knyvbl is imdkoznak ms ellen. D. - Jl
1909

imdkozott. (Szerencss.) D. - Ki nem tud imdkozni, menjen a tengerre. (Latin.) K. - Kicsit lopni, kicsit imdkozni nem rt. Ny. 22. - Lbn van az olvas, ugy imdkozik. (Rab.) Ny. 1. - Megtanit a nyomorusg imdkozni. KV. - Mikor a szl virt, benne imdkozni se szabad. Ny. 4. - Ne sajnld a papot, hisz pnzrt imdkozik. Ny. 6. Imdsgos knyve az itce. Np. - Imdsgos knyvbl is imdkoznak ms ellen. D. Imigy-amugy. Jobb semmit nem tudni, mint imigy-amugy. E. Neki Peti a mcsiknak, imigy-amugy a dolognak. Ny. 2. Ina. Az inba llt a dolog, mint Kosztolnyinak a gyaks. Ny. 5. Az inban bizik. D. - Elhordta az int. E. - Elvgtk az int, mint a szilaj tehnnek. D. - Inba szllott btorsga. E. - Inba szradt az esze. E. - Inban vannak. (Nyomban.) E. - Inban van mr a lotyog nadrg. (Vn.) D. - Letttk inrl, mint vgn a bikt. D. - Megti az int. (Lakolni fog rte.) E. - Nyakszirtedet ha megszurjk, inadra esel. D. - Szaladj rka, inadban az igazsg. D. Szaladj farkas, inadban az igazsg. Pzmn. - Tolvajnak igazsga inban vagyon. D. - Szaladj trk! inadban Jnos vajda. (Hunyadi J.) D. - Tgul az ina. (Vn.) E. - Tenyeres-talpas nagy inas. D. Inaszakadt ember. D. - Inaszakadt ember tncot akar jrni. E. In. Nmet, seggem az ned! (Inod, foghusod.) Ny. 5. Inas. Annyi, mint inasnadrgon a sujts. D. - dm ltott ilyet kis inas korban. Ny. 2. - Borbly inas. (Szemtelen.) D. - Haragban van, mint Varga Ferenc az inasval. D. - Inasesztendben remeket ne csinlj. D. - Inas-esztendben remeket csinl. E. - Inas sem volt, legny akar lenni. D. - Inas sem volt, mgis remeket kszit. D. - Inasa se lehet. S. - Inasbl lett legny. (Kevly.) D. - Nem kell
1910

rajta inas-esztendt tlteni. (Knny megtanulni.) Ny. 3. Incselkeds. A rt hizelkeds s hazug incselkeds mrge a bartsgnak. KV. Indulatos, puskaporos. E. Inges. Itt vagyon mr Simon-Juds, jaj is neked (vagy: jaj mr neked) inges, gatys. (Csiks, gulys ingben, gatyban jr; SimonJuds napjn bell a hideg id.) Sz. Ingadoz mint a ndszl. D. Ingerel. Haragost ingerel. KV. - Knny fradtat haragra ingerelni. KV. - Rosszabb a vn asszonyt, mint a kutyt ingereli. D. Ingerlt mint az retlen kels. E. Ing bing, csra fing. (Htlen asszony.) E. - Olyan mint a teknben ing viz. B. Ingyen. Az akaszts se esik ingyen. D. - Ingyen a zsk se r ssze. (Munkval, fradsggal.) Ny. 7. - Ingyen a zsid sem d. Ny. 10. Ingyen ad a szban. D. - Ingyen fejben ritkn hajlik ember a msikhoz. B. - Ingyen, nincsen. E. - Ingyen veszi, pnzen adja. (Lopja.) D. - Isten koporsjt sem rzik ingyen. D. - J az ingyen. D. - Kiki rl az ingyennek. D. - Krisztus koporsjt sem riztk ingyen. M. KV. - Legjobb az ingyen. E. - Ma pnzrt, holnap ingyen. E. - Nem adjk azt ingyen. E. - Semmin vettk, ingyen adtk. S. - Senki nem tartozik ingyen szolglni. KV. - Szereti az ingyent. KV. Inog. A fej szdl, a lb inog. E. - Inog alatta a fld. S. - Inog mint
1911

a faszeg. D. Innen. Tul van mr az innenen. (A kzepn tul van.) E. - Szp, mint a tuls sor az innenshz kpest. (Messzirl szp.) D. Insg. Gazdag felesg, felette nagy insg. KV. - Insg tanit hallgatsra. KV. Interes. Bizonytalan adssgnak szalma az interese. KV. Interesre adta eszt, tkepnzvel odalett. D. Szalmaadssgnak polyva interese. E. - Szalmaadssgnak prnye az interese. D. Int. Azrt intik a lenyt, hogy a meny is tanuljon. D. - Erre int, arra mutat. (Ravasz.) D. - Knny mst inteni. D. - Megintette, mint Kabai a malacot. (Megrugta, beledgltt.) E. - Ne szlj neki, csak ints neki. E. - Sernyit int szorgalmatossgra. KV. - Ugy megintik, mint Jancsi a macskt. (L. fent.) Ny. 5. Ints. Inkbb intssel, mintsem verssel. KV. - Nagy urak esete, jobbgyok intse. KV. - Szelid intssel, nem plca verssel teheted jv a gonoszt. Sz. Iny. Inyhez ragadt a nyelve. (Nem szl.) E. - Nem ntt inyhez nyelve. D. Ip. Eb fl, kutya fl, mig az ipam, napam l. Ny. 2. - Eb fl, kutya fl, mig az reg ipam l. Np. Iparkodik. Amint iparkodtl, ugy rtl. D. - Elg szerencssen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadlyt nem tesz. E. - Hogy kzpszert nyerj, nagyra iparkodjl. E. - Megjttem n mr onnt, a hov iparkodol. D. - Rest a mennyorszgba se iparkodik.
1912

D. Iparkods. Nagy dologban az iparkods is dicsretes. B. Ipoly. Duna pontja, Tisza kecsegje, Ipoly csukja legjobb bjt, ha szermi borban ftt. Cz. Iprityom. Elmehetsz Iprityomba jeget aszalni. Ny. 3. Ir. Arany rt ken a bir kezre. (Megvesztegeti.) Sz. - Ha birv lettl, ne hagyj aranyrt kenni kezedre. E. - Ha nincs red s szelencd, mrt, teszed magad borblyly. KV. - Ha se szelencd hozz, se rod, ne borblykodj. D. - Nem lehet minden sebet egy rral gygyitani. E. - Okos borbly nem gygyit minden sebet egy rral. D. - Se rja, se szelencje, mgis gygyit. D. - Sem rek, sem szelenczjek, mgis borblyly tettk magukat. Pzmn. - Se rja, se szelencje. D. - Se rja szegnynek, se szelencje. D. Ir. Eltri a papiros, akrmit irnak r. D. - Ird a homlokodra. E. - Irni a trsrl knnyebb mint trni. D. - Jgre irtk a ktelezvnyt. Ny. 2. - Krtval kell a falra felirni. (Gnyos.) S. - Kutyabrre irjk, a mit megtartani akarnak. D. - Ms pennval irtak mg akkor. (Rgen volt.) Ny. 2. - Nem hazudik az irs, hanem a ki irja. E. Nem j minden aprlkot aranytollal irni. D. - Nem mindig tollal, gyakorta fegyverrel is irjk a trvnyt. K. - Rgen irtk, lekopott. D. - Senkinek sincs homlokra irva, mi lakik benne. E. - Senkinek sincs homlokra irva halla rja. E. - Nem oly rt az rdg, amint irjk. B. Irs. Arrl hallgat az irs. E. - Bartirs. (rthetetlen.) Sz. - Fogas irs. (Rgalom.) KV. - Grg irs az nekem. (Nem rtem.) E. Kikopott a szentirsbl. Ny. 2. - Nem hazudik az irs, hanem a ki irja. E. - Rgi irs, elkopott. M. - Sok irs, kevs igazsg. E.
1913

Irnyoz. Ha el akarod tallni a clt, feljebb irnyozz. K. Ireg-forog, mint a fing a gatyban. B. Irha. Flti az irht. E. - Elvitte az irht. E. - Hordd el az irhdat. E. Irha talp. (Haszontalan.) D. Irgalmas. Minl irgalmasabban bnnak a tolvajjal, annl kegyetlenebb. D. - Nem r egy irgalmas kiltst. E. Irgalmatlan pogny llek. D. Irigyel. Mst ne irigyeld. D. - Ami nlkl el lehetsz, azt mstl ne irigyeljed. S. - Senki sem irigyli a nyomorusgot. KV. - Senki sem irigyli a pad alatt. KV. - Senki sem irigyli a pad aljt. B. - Senki sem irigyli a szegnynek sorst. D. Irigykedik. Kovcs kovcsra irigykedik. KV. - Nem tud irigykedni a tuds ember. M. Irigysg sem tallna benne hibt. E. - Nagy ernyek utn sntit az irigysg. S. (Latin.) - Nagy erklcs utn sntit az irigysg. D. - Srga mint az irigysg. S. - Sokakat irigysg emelt becsletre. E. Irdik. Szent Lukcs irdikja. (kr.) S. Irtoll nem tud szgyent. E. - Tiszta papiros, irtoll nem tudnak szgyent. E. Irt. Irts ki, ha kitelhetik, a rosszat. D. - Kopasz mint az irtott erd. D.

1914

Irtzik a legfrissebb viznek szagtl is. D. - Kezegett gyermek irtzik a tztl. D. - Kinek szjt meggette a ksa, a viztl is irtzik. D. - Nem irtzik ms pokoltl, hanem a hol ki nem ktik a cgrt. D. Ir (Irsvaj.) Izzad, mint Dohonyi az irtl. Ny. 2. - Puha mint az irsvaj. E. Irul-pirul, mint a ftt rk. S. Iskola. Addig jrt iskolba, mig a ml kislt. Ny. 1. - Azt tanuld az iskolban, a mi hasznos a vilgban. KV. - Egy iskolba jrnak. D. Eljrt az iskola mellett. E. - Ha a dekot ktve viszik az iskolba, nem lesz pap belle. D. - Jrt a fekete iskolban. (Krn tanult.) E. - Kirztam mr az iskola port. D. - Lerztam mr az iskola port. ME. - Legjobb iskola az let. S. - Legjobb iskola a tapasztals. E. Semmit sem tud dekul, noha eleget jrt az iskola mellett. D. Tizenharmadik iskola. (Az let. Az iskolzst tizenkt vfolyamunak tartja a np.) E. - Tbbet jrt az iskola mellett, mint az iskolba. D. Ismeretes. Farkrl ismeretes a rka. D. - Ismeretes cseldet kt hibval jobb megtartani, mint ismeretlent egygyel befogadni. ME. - Ismert cseldet inkbb ht vtekkel, mint ismeretlent egygyel. E. - Ismeretes tolvajtl legjobban lehet rizkedni. KV. Ismeretlen embert ne vgy fel a szekeredre. S. - Jobb egy ismers ht bnnel, mint egy ismeretlen egy bnnel. Ny. 5. Ispn. Hever mint egy kopott ispn. Ny. 6. - Eszeveszett vrmegynek bolond az ispnja. KV. - sszeveszett vrmegynek bolond az ispnja. Sz.

1915

Ispinda. (Szemtelen.) D. - Rut mint az ispinda. D. Ispotly. (Krhz.) Ki remnysggel l, ispotlyban hal meg. E. Tavaszi idejt gyban elhenylte, szit ispitlyban tlttte. D. Istll. A j lovat az istllban megkeresik. D. - A j tehenet az istllban is megveszik. ME. - A lusta kutya istllt keres. D. Addig zrd be istlldat, mig el nem loptk a lovadat. B. - Akkor vet lakatot az istllra, mikor mr lovt kiloptk. D. - Akkor vet lakatot az istlljra, mikor mr kiloptk a fakt. E. - Akkor zrja istljt, mikor elloptk a lovt. D. - Bartot bor kzt, bort sajt utn, lovat istllban, lenyt blban ne vlassz. Fy. - Egy istlli lnak. D. - Fnyes nappal lopja ki a lovat az istllbl. D. - Ks akkor csukni az istllt, mikor a tehenet mr elvittk. S. - Nagy az istll, de parnyi a l. (Magas ember, kicsi sz.) D. - rl mint az istllbl kiszabadult borju. D. - Tgas az istll, csak ngy markos a l. D. Istp. Kt istphoz j tmaszkodni. KV. Istennyila. Az istennyila is csak mellette csap le. D. - Belettt az isten nyila. S. - Csizmadia, istenfia, sse meg az istennyila. S. Csizmadia, istenfia, sse meg az istennyila. Ny. 9. - Fnyes mint az istennyila. D. - Hegyes mint az istennyila. D. - Jegenyefba leghamarabb bet az istennyila. (Magas.) Ny. 1. - Kushagyj more, megt az istennyila. Ny. 3. - Sebesen hull, mint Dejtrra az istennyila. Ny. 22. - Ugy jr a fra, mint az istennyila. E. Istentelen gyilkos. D. - Igen rvid az istentelenek rme. KV. Istk. Bekukkantott, mint bolond Istk Debrecenbe. (L. bolond.) ME. - Betekintett, mint bolond Istk Debrecenbe. D. - Bolond Istk Debrecenbe. Sz. - Mindentt Istk. (Boh.) E. - Rajk vt,
1916

Istkot verik. (Bns helyett bntelen szenved.) E. Istrng ldja meg. ME. - Istrng tartson, mig a ktl elkszl. S. Kczistrng, kenderhm, mindakett rossz szerszm. S. Istrzsa. Szjban kt foga tartja az istrzst. (Vn.) D. Iszk. Kirgja rka az iszkot. E. - Kirgta az iszkot. D. - Nem ltjuk htunk megett az iszkot. (L. ht.) M. - Tmi az iszkot. D. Zsiros mint az iszk. D. Iszkos. A j bor hosszu mesje az iszkosnak. D. Iszkbl. Nem iszkblta jl ssze a hajt. (Nem szegezte jl ssze. Hazudott.) D. - Nincs feje jl sszeiszkblva. D. Ital. A mrtktelen ital minden betegsgnek anyja. KV. - A mrtkletlen ital minden betegsgnek oka. KV. - Ami borital kzben leszen, borban kell azt irnia. (Elfelejteni.) Decsi Jnos. - Az des italnak keser az ra. KV. - tel, ital, lom, nem puszta szoks. D. - tel, ital, lom, szksges e hrom. KV. - tel, ital, korcsolyn leszaladhat a szjn. D. - Izetlen mint a csepregi ital. K. - Nem is ital, ha nem bor. D. - reg embernek bor az itala, ksa pecsenyje. S. - szszel minden lusta asszonynak hideg az itala. (Nem melegszik meg, nem kell gyakran frisset hozni.) D. - Sem tele, sem itala. E. - Sr, bor tele, itala. D. - Szomjusg ellen ital az orvossg. E. - Vessnk gyat az italnak. (Elbb egynk, aztn igyunk.) S. - Vizitaltl nd terem az orrodban. S. Itat. Itatja az egereket. (Sir.) Ny. 4. - Ki lator paript l, zabolbl itat. D. - Ki lopott lovon l, zabolbl itat. E. - Kit Bajn meg nem szlnak, Szabadkn le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidken rosszra nem visznek (el nem csbitanak): az elmehet az
1917

egsz vilgon, sehol ilyesmi rajta meg nem esik. (Bcsmegyei vrosok jellemzse.) ME. - Szilaj paripn zabolbl itatnak. D. Itce. Egy gyujtt ktszerre, egy itce bort egyszerre. (Rossz, fonktakarkossg.) Ny. 5. - Egy itce gyomrban, kanl viz a tengerben. D. - Ers mint a srecet, kilenc itce egy fzet. Ny. 6. Ers mint az olh ecet, kilenc itce egy fzet. E. - Hallod-e csaplros, fujd fel az itcdet. D. - Hatszor is mri az itce lisztet. D. - Igen eljr is az oly itcvel. (Buja.) KV. - Imdsgos knyve az itce. Np. - Kilenc itcs a gyomrom, tizedikkel megtoldom. Np. Meg van mrve, mint a cinkotai itce. E. - Nem itcvel, hanem gyszvel mri a bort. E. - -bornak, -lenynak nem egy ron itcje. D. Itl. A macskt ne llsrl, hanem ugrsrl itld. D. - Kt hamar nem j: hamar inni s hamar itlni. E. - Ne itlj, hogy meg ne itltessl. (Szentir.) Itlet. Alzatos, mint itlet eltt a bns. D. - Csupn csak az itletttelben hasznos a ksedelemessg. D. - Itlet napja. (Rossz id.) D. - Ki az itlettl fl, kimutatja gonoszsgt. D. - Magadrl kezd el az itletet. Decsi Jnos. - Ne tgy arrl itletet, a mihez nem rtesz. E. - Semmi itletben nem j a hamarsg. D. - Szs embernek mindennapi itlete. (Pletykasg.) D. - Ugy fl, mind kit itlet el visznek. D. Itlbir. A j lelkiismeretnek nem kell itl bir. E. Itlszk. Jnos pap itlszke. (Eligazithatlan gy; szerelmi szvltsok.) E. Itt. Felvette batyujt, aztn itt hagyta falujt. Ny. 5. - Jnni se ltszott, mgis itt termett. D. - Mikor azt gondolom, hogy ott
1918

vagy, akkor itt lgy. (Siess.) D. Itthon. Btym itthon marad, mert nem udvaros. (Az tisztelegjen, kinek kedve telik benne.) ML. - Jobb itthon, mint otthon. D. Ivadk. Csalka Pternek igaz ivadka. (Csal.) D. Ivs. Mindenkor van oka az ivsra: ha, az es esik, essk, ugymond, nekem is ha szraz id van, ide, ugymond, a korst, hadd essk. D. Ivik mint a hal. D. Ivn. Hosszu beszdje, mint szent Ivn neke. (A szentivnyi remete a zsoltrokat jjel-nappal nekelte. Szirmay. - A szls teljesen igy volna: Hosszu beszdje, mint a szentivnyi remete neke.) D. - Hosszu, mint a szent Ivn neke. D. - Szent Ivn neke. KV. Ivnyi. Dugba dlt, mint az ivnyi ember kutyja. Cz. Ivka. (Pica.) Csgg rajta, mint lbon az ivka. D. Iz. A bort nem sznrt, de izrt veszik. KV. - Az egszsg izt a betegsg adja. E. - Az els telnek izt megtartja a csupor. B. - Az hsg jobb izt ad az telnek. B. - Hosszu halaszts megveszti izt nagy ajndknak is. K. - Istenadta vize, se ize, se bze. E. - Magyar az izre, nmet a szinre. D. - Mikor elvitte farkas a ludat, akkor tetszik meg ize. (Elvesztett dolog becse nagyobb, mint meglev.) E. - Se ize, se bze. Decsi Jnos. - Se ize, se bze, mint a rabszarnak. Ny. 14. - Se ize, se bze, mint a pethzi szarnak. Ny. 7. - Se ize, se foga. D. - Szja ize szerint beszl. S. - Szinnel, izzel
1919

klnbznk egymstl. D. - Szomjunak a viz is z. D. Iz. (Tagizlet.) Hamis kereset ritkn szll ms (msodik) izre. BSz. - Hamis keresmny nem szll harmadizre. E. - Knny a kolbszt izre vgni. D. Izetlen mint a csepregi ital. Cz. - Izetlen cklhoz is hozzszokhatni. D. - Izetlen cklt is megszokhatni. Cz. - Beteg embernek a borjuszar is izetlen. B. - Kelletlen vigassg a szomorusgban, kzs izetlensg minden trsasgban. D. Izk ember. (Haszontalan.) D. Izeg-mozog mint a gyk, mint a kit a bolha csp. Ny. 6. Izgat. Arany s gazdagsg rosszra izgat. KV. Iziben minden j. D. - Iziben minden j az okosnak. D. - neki is iziben esett. KV. Izlel. Ki kesert nem izlelt, nem tudja mi az des. E. Izls. Az izls klnbz. ME. - Tisztelem az izlst. (Rossz izls.) S. Izrael. Jratlan Izraelben. E. - Kemny nyaku Izrael. E. - Kemny a nyaka, mint az izrael. E. Izzad. Csak evskor izzad, mint a pap szolgja. Cz. - Izzad mikor fal, fzik mikor dolgozik. S. - Izzad mint a kszrs lova. (Kutyja.) Ny. 3. - Izzad mint a kszrs kutyja a homokban. Ny. 12. - Izzad mint a pap cseldje a tska evsben. Ny. 17. - Izzad mint a pap szolgja az evsben. Ny. 10. - Izzad most Dobozi. (L. Dobozi.) D. 1920

Jl van dolga, mint a pap szolgjnak, akkor izzad, mikor eszik. E. - Mikor izzad is, zsirt izzad. (Kvr.) D. - Tz hasznl fznak, de rt izzadnak. KV. - Izzad, mint Dohonyi az irtl. (Vajalja.) Ny. 2. Izzadsg. Reggeli izzadsga is bor szagu. D. Izzaszt. Tetszik a tancs, de izzaszt a munka. E. Izsk. Vigyen az rdg szent bcsra Izskra. (Nincs temploma s igy bcsja sem.) Ny. 5.

Jaj a tyknak, mely rkt hi komnak. S. - Jaj a brdnek. S. - Jaj annak a hznak, hol tehn biknak jrmot vethet nyakba. (Hol asszony az ur.) KV. - Jaj, baj. E. - Jaj, kinek se esze, se pnze. D. Jaj neked, mint Feri Palknak. Ny. 5. - Jaj neki. E. - Kinek nem jaj, annak nem baj. (Csak annak fj, kinek hajt tpik.) D. - Kinl nincs baj, annl nincs jaj. D. - Felruhztk htt hupikkkel s jajvrssel. (Vers.) D. - Hupikk a hta, jajvrs a combja. E. Jajveres a combja. D. Jajdul. thetsz rajta mg egyet jajdul. D. Jajgat. Ha az anya jajgat, sikolt a leny is. D. - Jajgat mint a koldus a bcsban. Ny. 17. - Jajgat mint a kdis a vsrban. Ny. 6. Jakab, seggem a nyakad. ME. - Nem egy nap Jakabnap. E. - Nem minden nap Jakabnap. E. - Nem minden nap Jakabnap, nem minden nap ragyog a nap. B. - Szoritja, mint Jakab a tehent. Ny. 6. - Tdits Jakab. (Nagyit, hogy hasznt lssa.) E. - Jakobolni valakit. (Parancsolni vele.) M.
1921

Jancsi. A mihez szokott a Jancsi, azt cselekszi a Jnos is. D. - A mit meg nem tanult Jancsi, nem fogja azt tudni Jnos. (Nmet.) Ny. 4. - Elindult, mint istenes Jancsi a bcsra. (Kerl ton jr, bolondjban. Makrl Szegedre indult, mindig a Maros partjn jrvn.) Ny. 1. - Ha Jancsi lop, Jnos bizonyosan felakad. D. Mihez szokott Jancsi, Jnost sem hagyja. B. - Remetv lett Jancsi. D. Jancsika. A mint Jnos fujja, Jancsika ugy ropja. (Ugy tncol.) KV. reg ember, ifju menyecske, ott terem Jancsika. (Biztos gyermek.) K. Jani. Pipa Jani. (Dologtalan ifju, elpipzza a napot.) E. - Egsz pipa Jani lesz belled. E. Jank. Babszem Jank. E. - Jnos btya is Jank volt mg akkor. D. - Fa-Jank. ME. Jan. Se ki, se be, mint tt Jan a lakodalomba. D. Java. A flnk juhoknak is elre a java. D. - Ha vendged van, meg ne edd magad a javt. D. - Htra mg a java. ME. - Msnak javn aggdik. (Szomorkodik.) D. - Megette kenyernek javt. (reg.) D. Javal. Nem javal (javasol, tancsol) jt a henyls. B. Javul. A j avul is, de javul is. D. - Ugy javul, mint a farkasklyk. KV. Jkob prnjn is aludnk. (Kvn.) E. Jmborit. Latort jmborit. KV.

1922

Jmborods. Mindenkor van ideje a jmborodsnak. E. Jmborsg. A jmborsg megmarad, a gynyrsg elvsz. KV. A mely asszony hnyaveti jmborsgt, fekszik ott valami. B. Addig tart, mint a kurva asszony jmborsga. Ny. 2. - Jmborsg tisztesit, szemrem kesit. KV. - J a jmborsg, de el nem lhetni vele. E. - J a jmborsg, de azzal magval el nem lhetni. D. Megtanit a nyavalya a jmborsgra. KV. - Szpsg s jmborsg ritkn jrnak egy nyomban. K. - Szpsg s jmborsg ritkn jr egy uton. KV. Jmborul. Akrki mit szljon, csak te jmborul lj. BSz. - Nehz jmborul hamar gazdagodni. KV. - Nehz jmborul meggazdagodni. B. - Tanulj Istent flni s jmborul lni. KV. Jnosi. Bmul, mint a jnosi mester. Ny. 16. Jrs. A bolondnak b a jrsa, kr a trsa. D. - A jrs is szoksbl ll. D. - A rkot egyenes jrsra tanitja. D. - Jobb egy krdezskeds hat napi haszontalan jrsnl. D. - Kvr has meg nem szokja a jrst. D. - Ms bir jrsa. E. - Tudja a jrst, mint a tarka macska a hzhjn. Ny. 5. Jrdogl. Tapogatva jrdogl, mint rka a jgen. (vatosan.) D. Jrkl. Ki a srban jrkl, sros a papucsa. D. Jr-kel. Egytt jrnak-kelnek. D. - Jr-kel a farval, mint a szits malom. D. - Jr-kel, mint az Orbn lelke. D. - Jr-kel, mint az Orbn lelke a pokolban. Ny. 14. Jratlan Izraelben. E. - Jrt utat jratlanrt el ne hagyj. D.

1923

Jrt uton nem terem f. (Mtys kirly mondsa: sokat szeretkez asszonynak nem szletik gyermeke. E.) Jrtas-kltes a vilgban. D. Jrom. A jmbort jromba fogjk. BSz. - A ki barom, nyakn jrom. E. - A sok jromhordozs megtri a nyakat. D. - Eb a kutyval egy alomba, nem egy jromba illenek. D. - Egy jromban jrnak. D. - Egy jromi. D. - Egyenetlen tulkok nem jk egy jromban. D. - Egyenetlen tulkok nem jl vonjk a jrmot. (Latin.) S. - Elbb legyen krd, aztn csinlj jrmot. Ny. 1. - Kicsiny tin, nagy a jrom. E. - Jaj annak a hznak, hol tehn biknak jrmot vethet nyakba. KV. - Komor, mint bika a jromban. D. - Nehz bikt jromba fogni. D. - Nekidl az asztalnak, mint kr a jromnak. D. - Nincs az a tin, a melyiknek fel nem trn a jrom a nyakt. Ny. 22. - Oly kedve van, mint komornak a jromban. (Komor, krnv.) D. - Rkt fogja a jromba. D. - Sok hmot, jrmot megrvtott. (Lovat, krt, eladott, vagyont elklttt.) E. Jromszeg hugyoz nemes ember. (Szegny.) E. - Kitrte a jromszget. (Szabados.) D. Jrmas. Isten rizzen hzas szolgtl, jrmas bivalytl, t melletti fldtl, paplny felesgtl. Ny. 4. - Jrmas tinnak bres-ostor. Ny. 6. Jsz. csorog, mint Jszok ebe a dombon. D. Jszol. A bimb zrgeti a jszolt. (Az kr mg enni akar.) Ny. 4. A jszol jr a tehn utn. Ny. 4. - Nem a jszol megy az krhz, hanem az kr a jszolhoz. Ny. 5. Jtkos. Ritkn gazdagul a jtkos. D. - Sok a jtkos, de csak
1924

egy a nyeresg. E. Jtszs. Gyermekhez jtszs, legnyhez dolgozs illik. (Minden kornak megvan a maga foglalatossga.) KV. Jegenye. Jegenyefba leghamarabb bet az istennyila. (Magas.) Ny. 1. Jegyez. A kmnyben korommal jegyez. D. Jegyruha. Cifra, mint a jegyruha. D. Jehova. Verje meg a Jehova. D. Jel. Csak jelre vrakozik. D. Jelen. Mindig nagyobbnak ltszik a jvend, mint a jelen val. Decsi Jnos. Jelenet. stks csillag semmi jt nem jelent. S. Jeruzsalem. Annyira van, mint Mak Jeruzslemtl. B. - Messze az igaztl, mint Mak Jeruzslemtl. D. - Oly messze vagy tle, mint Mak Jeruzsalemtl. (Szirmay szerint egy Mak nev rszeg keresztes vitz Endre kirly seregbl megpillantvn 1217-ben Spalatt, azt Jeruzsalemnek nzte.) KV. Jezsuita. Voltak jezsuitk is. D. Jges. Kromkodik mint a jges. S. - Uton tallja a jges. D. Jrce. A gunr haza jtt, a jrce mg oda van. (Az asszony rosszabb a frfinl.) Ny. 9. - Nem kaparhat annyit a kakas, hogy a
1925

jrce ki ne vakarja. KV. - Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jrce ki ne kaparhassa. D. - Szerencstlen gazdasszonynak tykja is kisebbet tojik, mint a szerencssnek jrcje. D. Jzus. Bcsuzzk el tle a Jzus Krisztus. (Ne legyen boldogulssa.) E. - Cz! Jzus! (Segitsg! ktyuba jutott szekerem.) E. - Dicsrjk a Jzus nevit, igyuk meg a szl levit. Ny. 2. - Dicsrjk a Jzus nevit, igyuk meg a tke levit. Ny. 6. Elbucszott, mint Kcsvai a Jzustl. Ny. 4. - n rtem is meghalt a Jzus. E. - Felltzik, mint Lakatosn Jzus nevenapjn. (Izlstelenl, minden ruhjt magra lti.) Ny. 7. - Feszit, mint koszos Pista Jzus nevenapjn. Ny. 23. - Megrzlak, mint Jzus a vargt. E. - Nem l vele, mint kajriak a Jzus nevvel. E. - Szorul, mint Jzus Krisztus a hidon. Ny. 22. Jakarat. A nagy dologban a jakarat is elg. KV. - Ha jakaratot veszek, msnak ads leszek. B. - Ha jakaratot veszek, mg azrt is ads leszek. E. - Hov a szerencse esik, oda fordul az emberek jakarata is. KV. - Ki nem veheti hasznodat, rtse jakaratodat. B. Jakar. Egy rai tojs, egy napi kenyr, tiz esztends hal, hat esztends bor, tizent esztends leny, harminc esztends jakar kellemetes. F. - J a jakar mindentt. ML. - Klcsn hz jakart, visszakrs kart. KV. - Nincs bsabb let, mint jakar nlkl lni. KV. - Nincs oly kedvetlen magnyossg, mint minden jakar nlkl lni. D. Jobbra balra egyarnt. D. - Balra tekints, jobbra nzz. E. - Se jobbra, se balra. E. Jobbkz a balnak segitje. E. - Mit jobb kezed mvel, ne tudja meg a bal. E. - Mit jobbkezed tesz, ne tudja meg a bal. S. - Nem ismeri jobbkezt, ki a boldogsgot balfell keresi. K.
1926

Jobblb. Flnk katona jobblbval keresi a kengyelt. D. - Nem akar jobblbra llani. E. Jobbszem. Jt rzek, igen csiklandik a jobb szemem. Decsi Jnos. - Viszket a jobbszemem. E. Jobbgy. Milyen a fejedelem, olyan a jobbgy. KV. - Milyen a kirly, olyanok a jobbgyai. KV. - Cigny jobbgy, galamb majorsg nem nagy gazdasg. S. - Gonosz kirly nyomt sok jobbgy kveti. B. - Nem urak esete, jobbgyok intse. KV. Nehz eleget tenni a kirlynak is, meg a jobbgynak is. KV. - Nem gondol a jobbgy ur dolgval. E. - Se jobbgya, se fldje, mgis szabados. D. - Urak vesznek ssze s a jobbgyok hajt tpik. KV. - Zsid jobbgy, tr kincs; tt jobbgy, zsiros konyha; magyar jobbgy, prl trs. K. Jobbit. A gonosz lelket akarja megjobbitani. D. - Ki a nyakast meg akarja jobbitani, nem tudja mi a nyakas. D. - Szerdkes macskt nehz megjobbitani. (Torkos; aludttejre szokott.) D. Jillatu. A mi bben bds, szkben jillatu. D. Jiz. A tilalmas alma mindenkor jobbz. B. - Ha szk a konyha, minden falat jz. D. - Idegen szakcs jobbz levest fz. D. Jobbz a szomszdasszony fzte. D. - Jobbzen esik, a mihez munkval jutsz. KV. - Legjobbz a panaszos tel. KV. - Munka utn legjobbz az tel. KV. - Sok jz falatot evett, mig annyira meghzott. D. - Sokszor fzheted a part, mg se jz. D. Szegny ember vizzel fz s jzt eszik; nagy urnak elszzk az telt. Ny. 6. - Szolgnak panaszos tele legjobbz. D. - Tiltott alma jobbz. E.

1927

Jkor. A ki jkor felkel, harmatot szed. E. - Jkor jsz, elklt a szret. KV. - Jkor rkezett a pnzosztogatsra. D. - Mr jkor kurvasgra ll a szeme. Decsi Jnos. Jl. Az l sok, a ki jl l. E. - Elg hamar, ha elg jl. KV. - Jl kente a talpt. D. - Jl megeresztette a kantrt. D. - Jl megoldotta nyelvt. D. - Jl megrgd, aztn nyeld. D. - Jl van, j, de a nagyap se diszn. (Jl van igy is, de jobban is lehetne.) Ny. 24. - Ki jl akar lni, m maradjon veszteg. Ny. 5. - Ki jl kezdi, jl vgzi. S. - Ki jl kt, jl old. E. - Mirt nem ltl veszteg, ha ott jl volt dolgod. M. - Uj sepr jl seper. D. - lj veszteg, ha jl van dolgod. Sz. - lj veszteg seggeden, ha jl van dolgod. KV. - Bolond ember az, a ki jobban tncol, mint a hogy tud. Ny. 8. Jlesik. Akkor j elhagyni az alvst, mikor legjobban esik. E. Hasznos fradsg utn esik jl a hevers. D. - Jlesett, mintha hjjal kentk volna seggt. E. - Jlesik, mint a cigny lnak a rakonca. Ny. 6. - Jlesett neki, mint Cirbusznak az olajos pogcsa. Ny. 6. - Jlesik, mint ebnek a f. (Eb akkor eszi, ha beteg.) KV. Jlesett neki, mint reg ebnek a vajalja. Ny. 5. - Jlesik az ls, mint regnek az ts. Ny. 5. - Karcsonykor kalcs, husvtkor ha lehet, pnksdkor a kenyr is jlesik. (Arats eltt fogyatkn van a paraszt buzja, lisztje.) Ny. 24. Jlelk. Ravaszt mindenkor, jlelkt ritkn tallni. D. Jlls. Kutya is megvesz a jllsben. E. Jllaks. A rkevsben tbb a munka, mint a jllaks. D. Jllaksnak jhagys a vge. M. - Minden jllaksnak meg kell adni rt. E. - Minden jllaksnak van egy bjtje. Ny. 9. Pecsenye-forgats, nem jllaks. E.

1928

Jllakott. h a jllakottal nem egyarnt dudol. D. - Jllakott ember nem hisz az hesnek. S. - Jllakott mhnek nem kell virg. Ny. 2. - Kapl mint a jllakott l. D. - Nem egyarnt nekel az hez a jllakottal. B. - Turkl benne, mint jllakott diszn a makkban. D. - Vlogat a pnzben, mint jllakott diszn a makkban. D. - Vlogat a pnzben, mint jllakott medve a vackorban. D. - Vlogat, mint jllakott medve a vackorban. E. Jltart. Knnyebb a szegnyt megsznni, mint jltartani. D. Jns. Szrad mint a Jns tki. E. Jnap. Mg a bodzafnak is jnapot mond. (Vn.) D. - Milyen a jnap, olyan a fogadj isten. E. Jraval. Ki kocsmban szolgl, ritkn jraval. S. Jreggel. Az lesz nekem j reggel. E. - Annyi neki, mint sketnek a jreggel. Ny. 22. - Plinks jreggelt. E. Jordn brt viszen a htn. Ny. 19. Jsg. Hol a szemrem, ott a jsg. KV. - Pldt adni jsg, venni okossg. E. - Sok a jszg, kevs benne a jsg. S. - Szpsg a jsggal Istennek nagy adomnya. (Ritkn jr egytt.) D. Szpsg muland, csak a jsg lland. S. - Nincsen jsg irigy nlkl. KV. Jszg. A jszg ugy jr egyikrl a msikra, mint a koldustet egyik szrbl a msikba. D. - A nyul elnyalta a jszgot. (Sok vendgeskeds tnkre juttat.) Ny. 1. - Az jszga a koldusval hatros. D. - Egy jszgba kt ur. D. - Egy jszgban kt ur nem illik. B. - Gazda szeme hizlalja a jszgot. E. - Igaz jszg el nem
1929

vesz. E. - Igaz jszg megkerl. S. - Lnygra szllt jszg egy a bitanggal. D. - Lnygra szllott jszgnak nincsen maradsa. E. Minden jszgt elktyavetyltk. D. - Papjszg nem tarts. S. Paripa, fegyver, felesg nem kzs jszg. E. - Rossz uton nyert jszg elvsz nemsokra. B. - Sok a jszg, kevs benne a jsg. S. - Talpalatnyi jszga sincs. D. - Zrzavar megszomoritja a kvr jszgot is. D. Jt tesz. Ki mssal jt teszen, az magnak keres. D. - Tgy az ebbel jt, utbb seggel fordul. Ny. 6. - Tgy jt az ebbel, megugat rette. ME. - Tgy jt ebbel, vgre rd mordul. B. Jltev. Sok a bart, de kevs a jltev. D. Jtett helybe jt ne vrj. M. - Jtetted helybe rosszat vrj. D. Jtett meghozza kamatjt. S. - Jtettedrt jt ne vrj. D. - Soha jtett helybe jt ne vrj. K. Jttemny. Jtt helybe jt ne vrj. M. - Jttemny helybe jt ne vrj. KV. - Jtt helybe jt vrj. E. - Jttemny semmit nem veszt, ha hldatlanra esik is. E. - Ki msnak jttemnyeibl l, elvesztette maga szabadsgt. D. - Semmi sem agg el oly knnyen, mint a jttemny. K. Jzan. Az okos bir a rszeg embert jzan korban bnteti. D. Jzan let a rszegest kerli. S. - Jzan amit gondol, rszeg arrl csahol. D. - Jzan amit gondol, rszeg arrl papol. KV. - Ki rszegen lop, akadjon fel jzanon. D. - Rszeg korcsmrosnak a vendgei sem jzanok. S. - Rgztt szoks megkti a jzan rtelmet. K. - Nehz jzanon visszaadni annak az embernek orrt, melyet rszegkorban elharapott valaki. D. Jzanodik. Ha a bs bjban megrszegszik, bsabb lesz ha
1930

kijzanodik. D. - Ha szomoru megrszegszik bjban, mg bsabb lesz ha feljzanodik. E. - Tizszer is jzanodik estig. D. Jvedelem. Csak annyit klts, a mennyi a jvedelmed. KV. - Ha egy pnz a jvedelmed, kettt ne klts. B. - Ha tbb a kltsg, mint a jvedelem, ksz a veszedelem. S. - Jvedelme kt pnz, mgis hrmat klt. E. - Ki tbbet klt, mint jvedelme, hamar szegnysgre jut. E. - Kinek kt pnz a jvedelme s hrmat klt, nehezen gazdagodik meg. B. - Selyem az let, kc a jvedelem. Ny. 6. - Sok csont a jvedelem. (Hitvny nyeresg.) D. Jvend. Ha a jvendt tudnnk, kevesebbet hibznnk. D. Mindig nagyobbnak ltszik a jvend, mint a jelenval. Decsi Jnos. - Nha a kertsz is jvendt mondhat. D. Jvendl. Isten rd tritse azt, a mit rem jvendlsz. B. Jvendl szolgt mindenha kerljed. KV. Jvendls. Tele van kincscsel, mint csizio jvendlssel. D. Jv. Szntvet embernek a jv esztendben ll minden gazdagsga. S. Judka. Milyen a Juda, olyan a Jutka. (Milyen az reg, olyan a fiatal.) D. - rl neki, mint Olh Jutka a piros papucsnak. B. Juds. Apostolok kzt is volt egy Juds. D. - Juds csk. E. - Juds Iskariotes. (rul.) D. - Judst fogott. (Felakasztotta magt.) E. Tartja mint Juds az ersznyt. E. - Tizenkt apostol kzt is volt egy Juds. E. - Vrs mint a Juds haja. D. Juhozz te. (Flre te juhszkutya; goromba ember.) E.

1931

Juhbr. Gyakorta farkas is juhbrbe ltzik. B. - Nha a farkas is juhbrbe ltzik. ME. Juhtur. Fitymljk, mint a juhturt a piacon. Ny. 5. Juhsz. A juhsz fejre tanitotta bujtrjt. D. - Eb a juhsz bunda nlkl. D. - rzi mint a juhsz a hajnalt. S. - Htul hordja az eszt, mint a juhsz a botjt. (Ksn okul.) Ny. 1. - Kt pofra eszik, mint a juhszbojtr. D. - Maga utn huzza az eszt, mint juhsz a botjt. (Ksn okul.) Ny. 2. - Megbecsli, mint juhsz a szamart. S. - Minden rossz juhsznak van j kifogsa. Ny. 6. - Min a juhsz, olyan a bundja. D. - Nem mind juhsz, kinek botja van. D. - Ritka juhsz bunda nlkl. D. - Ritka juhsz rvs nlkl. D. Tudja juhsz, ha id vltozik. D. Juhszbunda. A bojtr tett ki a juhszbundn. D. - Juhszbundra brsony folt. E. - Olyat aludtam, mint egy juhszbunda. E. - Szrs mint a juhszbunda. S. - Zsiros mint a juhszbunda. D. Juhszkutya. Elveti magt, mint juhszkutya a homokon. D. Szrs mint a juhszkutya farka. D. Juss. Hasznos nha jussbl engedni. B. - Hol semmi sincs, ott a bir is elvesztette jusst. (Nmet.) S. - Nincs a papnak fldn jussa. E. - Nincs a zsidnak mennyben jussa. S. Jut. A hol a sas jllakik, ott a varjunak is jut valami. Ny. 6. - Dicsri az ldozkat, ha neki is jut valami. D. - Hadd jusson vagy egy szemecske a szegny verbnek is. Sz. - Haragszik, mint a kinek kenderfld nem jutott. S. - Jusson is, maradjon is. E. - Jut, ha marad. F. - Jut is, marad is. E. - Ksznje meg, ha csszkve jut neki. K. - Nem tudja az ember, mire jut. D. - Ugy bsul, mint a kinek dinnyefld nem jutott. Ny. 3. - Ugy kell gazdlkodni, hogy
1932

jusson is, maradjon is. E. Jutalom. A ki idegen ebnek kenyeret d, nem veszi jutalmt. B. tkozott fradsg, kinek nincs jutalma. Ny. 6. - Cifra lakodalom, kevs jutalom. D. - Jutalom dicsrettel jr. S. - Kutyatettnek eb a jutalma. D. - Lator latrul veszi jutalmt. S. - Mlt a munks a jutalomra. KV. - Milyen a munka, olyan a jutalma. KV. Ravaszsgnak ravaszsg jutalma. KV. Kabai. Forditsd kabai a zszlt. S. - Kiknyklt, mint a kabai kutya a garadra. Ny. 4. - Mst gondolt, mint a kabai muzsikus. (L. gondol.) Ny. 11. - Mit is mondott a kabai asszony? S. - Nincsenek egy akaraton, mint Fodor Mrton lova Kabn. (Egyik jobbra, msik balra huz.) Ny. 11. - Ugy jrt, mint a kabai asszony. (Hzni akart, sokat evett, beteg s mg sovnyabb lett. Jbl is megrt a sok.) Ny. 11. Kacsingat. Egy szemkkel sirnak, ms szemkkel k tudjk, kire kacsingatnak. E. Kacs. Boldogok azok, kiknek kezben kacsk. Pzmn. (Erdlyi szerint: boldog, kinek van, kit szerethet. Szenci Molnr: boldog az, kinek kezben a kcsa, kacska. Ezt helyesebbnek tartom.) Kacsd varga onnan. Ny. 2. - Kacslbon kivezettk. (Ebrudon kivetettk; ugy kidobtk, hogy lba sem rte a fldet.) E. Kadarka ne tasziglj. (Tntorg rszeg.) B. Kadencia. Erre mondj kadencit. ME. - Grf, kadencia: srf. E. Kaifs. Hamis Kaifs. D. Kain fajzatja. D.
1933

Kajabl. (Kilt.) Nagy kaja, baja. KV. - Kajl-bajl. D. - A ki ludas, az kajabl. (A ki bns.) Ny. Kajn ember. D. Kajr. Nem l vele, mint kajriak a Jzus nevvel. E. Kajdi. Elmszott, mint a kajdi kdmn. E. Kajla. Az Isten tudja azt, meg a kajla tehn. (L. Isten.) Ny. 6. Gangosan pdrgeti kajla bajuszt. D. - Mg a kapk kzt is tallhatni kajlt. D. - Kajla mint a bajusz. D. - Kajla mint az ekeszarv. D. - Kajla mint az krszarv. D. - Nagy a kajla szarva. (Kevly.) D. - Nagy a kajla szarva, le kell trni. (U. a.) E. Kaka. Ha nem kaka, nem papa. (Ha a fld nem trgys, nem terem.) E. Kakuk. Az okos embert nem a kakuk tojja. Ny. 2. - Elverte a kakukot. (A palc kakukszt hallvn, ott hagyta szekert, felmszott a fra s kakukolt, mig az igazi kakuk el nem szllott. Ezalatt a farkas lovt szttpte, mire a falutl krtritst kvetelt, mert kakukolsval a falu becslett megmentette.) E. Hamarbb meglesz, mint a kakuk szl. D. - Hladatlan kakuk elszllott. D. - Kakuk nyerte. KV. - Kakuknl is ravaszabb. KV. Ms fszkben klt, mint a kakuk. E. - Megnyerte a kakuk. B. Ritka, mint kakuk a mezn. KV. - Sokat szlot neki a kakuk. (Hosszu let.) D. - Tarka mint a kakuktojs. S. - Fl a kakukszlstl is. D. - Nehezen r az tbb kakukszt. B. - Nem ri meg a kakukszt. (Nem l tavaszig.) Ny. 6. - Nehz a kakukszt vrni. (Annak nem idejben.) D. - Sokszor halott mr kakukszt. (Vn leny.) E.
1934

Kakukf. rvend a mh, ha kakukfvet rez. D. Kalapos. Ha kalapos volnk, az emberek fejetlen jnnnek a vilgra. ME. - Vaskalapos. E. Kalapcs. Elkeverte a kalapcsnyelet. Ny. - Elmocskolta a kalapcsnyelet. D. - Elszarta a kalapcsnyelet. (Elvesztette becslett, hitelt.) E. - Ha nincs fur, kalapcs, nincs a purdnak kalcs. E. - Kovcsot illeti a kalapcs. B. - Knnyebb knyv a kalapcsnl. E. - Lesz belled vagy fr vagy kalapcs. D. - Nem lesz abbl kovcs, kinek nem kell a kalapcs. ME. - Sok kalapcs a legvastagabb vasat is meggyzi. D. - Ugy fl, hogy kalapcscsal sem lehet egy zabszemet a seggbe verni. B. Kalapl. Cigny lln kalapl. (Hazudik.) B. Kalamris. Meghuzta, mint Mihly btym a kalamrist. (A cigny a tintsvegbl egy nagyot hzott: tinta ez, nem kalamris.) E. Tinta ez, nem kalamris. (Csalds.) E. Kalamsz dugasz. (Kulimsz, szlv sz: kocsikencs.) D. Kalauz. A btor vitznek kalauz az orra. D. - J kalauz utn nehz eltvedni. D. - Kalauz utn nem mestersg eltallni az utat. B. Kevlysg a romlsnak kalauza. D. - Knny kalauz utn jrni. D. Nem knytelen a szemes, hogy a vakot kalauzul vegye. K. - Ravasz embernek ravasz a kalauza. D. Kalsz. Asztag mellett kalszt szed. (Knny.) Sz. - Knny asztag mellett kalszt szedni. E. - Knny asztag alatt buzakalszt bengzni. D. - Knny a kepe mellett kalszt szedni. ME. - res kalszt morzsol. D. - res kalsz fentartja a fejt. S.
1935

Kalerb. Flsges, mint a rkusi kntornak a fagyos kalerb. (Vadszaton meghezett; hesnek minden izlik.) Ny. 1. Kalendrium. Ht orszgra szl, mint a lcsei kalendrium. E. Ht orszgra szl, mint a zsid kalendrium. Ny. 1. - Ugy ll a szja, mint a tt kalendrium. (Ferde.) Ny. 2. Kalitka. Az a madr igen ritka, melynek kedves a kalitka. Np. Jobban szereti a madr a szabadsgot, mint a kalitkban a vendgsget. B. - Ks akkor betenni a kalitka ablakt, mikoron a madr kireplt belle. Bethlen Gbor. - rl, mint kalitkban a csizike. D. - Ritka madrnak kedves a kalitka. E. - Ritka mint a fecske a kalitkban. D. - Szomoru a madr a kalitkban. B. - Vad madr is megszokta a kalitkt. D. Kalocsa. Locsa, locsa, Kalocsa. (Sros. Kalocsa hajdani neve Kadzsacsa, szlv sz: mocsros hely. A honfoglalskor igen npes szlv vros volt.) Ny. 8. Kaloda. Eb a bir kaloda nlkl. D. - Falu kalodjt sem szabjk egy ember lbhoz. D. - Keser kalodban a lejt. (Tnc, vers.) D. - Knban van, mint az undi kutya a kalodban. D. - Nem esik vigan kalodban a lejt. K. - Nyakat a kalodbl nehz kihuzni. D. - Ritka, mint a j ember a kalodban. D. Kalpag. Kucsma nem kalpag. D. Kamara. Htn kamarja, mint ttnak a boltja. D. - J macska tisztn tartja a kamart. D. - Meghuzdik, mint a kamara vgibe a guta. (L. guta.) Ny. 20. - Oldaln kamarja, mint a baranyai embernek. D. - res a kamara, mgis tizenkt tl telt parancsol. D. - res kamarnak bolond a gazdja. E. - res kamarnak
1936

bolond a gazdasszonya. D. Kamasz. Hidon csorg kamasz. (Naplop.) D. Kamat. Jtett meghozza kamatjt. S. - Kamatos pnz veled egy tlbl eszik. K. Kamol. Emberbrbl kamolja a hurokat. (Kegyetlen.) D. - Hurt kamoltak belbl. D. Kamp. Korn grbl, a mi j kamp akar lenni. S. Kamuka. Szrben szedett pnzt kamukban elitta. E. Kan. Csillog a szeme, mint a kanmacsk. E. - Csiri-biri kanverb, a bolondot kldd odbb. S. - Elesik, mint kan a tkitl. E. - A falu kanjt is meglik olykor, de csak vlik ms helybe. (Senki sem ptolhatlan.) K. - Kan-agr a vendg, komondor a gazda. E. Htra van mg a kanja. (Nagyja.) E. - Megugrattk alatta a kan ebet. (Vers.) - Megszabadul tle, mint kan a tkitl. Ny. 15. Mrges mint a kanpulyka. S. - Nem morog, mint a kankutya. D. Szz esztends kanverbnek htul van a farka. D. - Szent, mint a Bodn pulykja, mert kan nlkl tojik. Ny. 1. - Szrdken kaptk a gonosz kanmacskt. (Aludttejen, torkossgon.) D. Kanalas. sszetrte a kanalast. (Civdst keltett a csaldban.) Ny. 2. Kanlis. El a kanlissal. (A zomboriak tiltakoznak az ellen, hogy a Ferencz-csatorna kzvetlen a vros al vezettessk, nehogy gyermekeik bele bukjanak. Oly hatrozat, melyet ksbb megbntak.) ME.

1937

Kansz. Egyik kansz, msik kondsz. (Konds.) D. - Ha a disznnak szarva volna, kanszt sem lehetne mell fogadni. D. Ha a serts pnzt rezelne, a kansz is gazdag lenne. D. - Kanszra brsony nadrgot. D. - Nem parancsol a kansz a birnak. Ny. 18. - Ritka kansz bunk nlkl. D. - Vlogat, mint kansz a pergben. E. - Nzgeldik, mint a vn kanszn. Ny. 3. Kanca. A rossz maglovat (csdrt) felrugdossa a kanca. D. Akaratos kanca. D. - Aligha kancja meg nem csikzott. (rl.) D. - Egsz nap nyerit a srga kanck utn. (Rossz szemlyek utn jr.) D. - Egy kanca nem mnes. D. - Jobb a kanca csikstul. D. Kancarugs nem fj. (A csdrnek.) ME. - Kancarugs nem oly fjs. E. - Kancatej. D. - Kanca utn nyerit a csik. D. Kancarugst gyakran elnygte mr. D. - Lerohant a pariprl, mint ttok kirlya hajdan a kancrl. Sz. - Mnl mellett a kanca falja fel az abrakot. D. - Mnl ritkn rugja meg a kanct. D. Nem arra kanca a buzba! D. - Nem oda kanca a buzba! E. Paripa nem kanca. D. - Srga kanca. (Fajtalan.) D. - Srit, mint a kanca. D. - Serny kancnak serny csikja van. D. - Soha kanca rugst nem szenvedett. D. - Veszett kancnak veszett a fia. Ny. 5. Kancsal nem egyenes sziv. Sz. - Mint a kancsal mszros msfel nz s msfel vg. E. - Vak vezet kancsalt. M. Kancs. Fenekre tekint a kancsnak. E. - Hajtogassuk a kancskat, feltalljuk benn a jkat. Np. - Kancs fenekre veti a keresztet. D. - Mly beltsu a kancsba. E. - Szomjusgnak orvossga a kancs. D. Kandall. Pislog, mint a rimci nyul a kandallban. D. Kandi Pl. (Kivncsi.) S.

1938

Kand. Nagyrament, mint Kandn fia. (Azt mondta: fia mr nagyra ment, valami r-vgzet urr lett, vagy kplr vagy generl.) B. Kank idvel se vlik szrr. D. - Kank nem dolmny. D. - Nagy melegben is viseli a kankt. (Betegsg.) D. - Nyron kt bunda, tlen kank se. E. Kankus. Gyermeket szoktk kankussal ijeszteni. K. Kanta. Bven adja a kanta. D. - Megtallta zsk a foltjt, ecetes kanta dugjt. Ny. 2. - Mg kantja sincs s immr furja a bort. Decsi Jnos. - Zsk meglelte foltjt, olajos kanta dugjt. E. Kantr. Aranyos kantr szamr fejhez: bot a tegezhez. Pzmn. Fortlyos lnak j kantr kell. Ny. 1. - Jl megeresztette a kantrt. (Kevly.) D. - Ki meghiszi lovt, kantr marad nla. KV. - Ki meghiszi lovt, farba rugja urt, csak kantrt hagy kezben. (Ki hisz lovnak, megjr.) Sz. - Mg lovad sincsen s mr kantron busulsz. KV. - Ne ereszd lgra a kantrszrat. D. - Nem illik vn lnak csigs kantr. (Vn embernek szp fiatal felesg.) Ny. 2. Nem szamrra val a kantr. D. - Rvidebbre fogjuk a kantrszrat. E. - Szp mint a csigs kantr. D. Kantroz. Ijedtben lova helyett tehent kantrozta. B. Ijedtben tehent kantrozta. D. - Lfarknl kantroz az ijedt katona. E. - Tehenet kantroz. KV. Kapa. A kapt kapnak, az st snak mondja. (Szkimond.) B. - Addig kereste seinek nemessgt, mig sra s kapra tallt. D. - s-kapa cimere. D. - sra, kapra nem sok fog vrni. D. Csak s, kapa vlasztja el egymstl. D. - Csp, kapa, nyavalya, ki nem hiszi, prblja. KV. - Csp s kapa szrny nyavalya, szegny
1939

a kenyert alig falhatja. D. - Cspre, kapra termett ember. M. Hosszu nyel kapval nehz kaplni. B. - Kasza-kapakerl. Np. Kasza, kapa, nyavalya. E. - Kasza, kapa, nyavalya, csak az tudja micsoda, ki ezeket prblja. D. - Knnyebb a knyv a kapnl. S. Knnyen terem a j bor, ha kapa a bikja. D. - Megadta mind a hrom kapjt. (Kukorict hromszor kapljk. Jl megmunklta.) E. - Mg a kapk kzt is tallhatni kajlt. D. - Neki is elg lesz egy kapa fld. S. - Nem a sok dudasz, hanem a sok kapa termeszti a szlt. D. - Nem szokta, mint dek a kapt. D. - Sok prbval vlik a j kapa. D. - Szlnek kapa a bikja. D. Kapanyl. Ha Isten akarja, kapanyl is elsl. E. - Ki szerencss, annl kapanyl is elsl. E. - Ugyan megragadta m a kapa nyelt. D. Kapar. A tyk is szoksbl kapar. D. - Addig kapar a tyk, mig szemre tall. D. - Anyjuk utn kaparnak a csirkk. D. - Egy kaparja, kett falja. (Tbb a fogyaszt a keresnl.) E. - Kaparj kurta, neked is lesz. KV. - Kaparj kurta s leszen. KV. - Kaparj kurta, lesz poltura. B. - Ms szemetn nem kapar. D. - Nem kaparhat annyit a fsvny, mit el nem tkozolhatna korhely fia. D. - Nem kaparhat annyit a kakas, hogy a jrce ki ne vakarja. KV. - Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jrce ki ne kaparhassa. D. - Ott kapar, a hol szemre tall. D. Kaparsz. Ne kaparssz a hnom alatt. E. - Ss tengerben bajos kaparszni. E. Kapaszkodik fhz-fhoz. E. - Kapaszkodik, mint a krmetlen macska. (Hiba erlkdik.) Ny. 17. - Ne kapaszkodj, ha krmd nincs. E. - Ne kapaszkodjl olyan kocsi utn, mely fel nem vesz. S. - Ugyanazon egy lnak a farkba kapaszkodtak. D. - Vizbehal a fszlhoz is kapaszkodik. S.
1940

Kapaszkod. Jobb egy ereszked szz kapaszkodnl. Ny. 2. Kapl. ste, kapte. (Dolgozzatok.) E. - Egy szlt kaplnak. D. Gazda kaplja a szlt, kurvanya a vendgnek. (Megissza a ksz bort.) D. - J l tlben is kapl magnak. D. - Jl kaplt kiskert, msodik mszrszk. KV. - Kaplj kurta s leszen. Sz. - Kaplj kurta, lesz poltura. B. - Kapl mint a jllakott l. D. - Ki a szlt kaplja, pnz mellett ldst is nyer. D. - Ms szljt kaplja, magt kapltatja. D. - Mit nekem, fity nekem, ha kaplok, lesz nekem. Ny. 2. - Nehezebb ktszer kaplni, mint egyszer meghzasodni. D. - Nehz a hosszu nyelvel kaplni. D. - Parlag Pter kaplja, Muhar Maris gyomllja. (Elhagyatott szl.) Ny. 6. - Szomoru, mint a ki adssgba jr kaplni. Ny. 2. Kaplgat. Ms kertjben kaplgat. (Ms felesgt szereti.) D. Kapls. Megszokta, mint mnl a kaplst. D. Kapldzik mint az rge a madzagon. Ny. 5. - Mg a holt is mozog, ht az eleven hogyne kapldznk. (Ha a vn is tncol, hogyne tncolna a fiatal.) Ny. 2. Kaps. Ballagnak a kapsok, mennyk megy utnok. (Lassan dolgoznak, szidjk.) Ny. 13. - Galuska, derellye, kapsok ereje. Ny. 20. - Kaps kapssal, r rral. E. - Kaps kapssal, r rral bartkozik. B. - Kaps kapssal, r rral lhet j bartsgban. KV. - Mit isznak a kapsok? (A mit kapnak.) E. - Nagy r, kaps, mind egy raks. KV. Kapca. Belekrmlt, mint vadc a kapcba. (Tolakod, szemtelen.) D. - Bezzeg szoros most a kapca. KV. Csizmakapcmat sem trlnm hozz. S. - Fzik a kapcjt.
1941

(Szoritjk, bajban van.) D. - Jl felszedi a kapct. (Szalad.) D. Kapcja is rongyos. D. - Kapcja se lehetne. B. - Lba kapcja se lehet. E. - Minden embert lba kapcjnak tart. D. - Ne lgy senkinek lba kapcja. D. - Nem vagyok lba kapcja. E. - Szoros a kapca. D. - Szorul a kapca. E. Kapcskodik. Bujt ltod, ha msba kapcskodol. D. - Mindenbe belekapcskodik. B. Kapdos. rnyk utn kapdos. F. - Kapdos hozz, mint Bernt a mennykhz. (L. Bernt.) D. - Ktfel kapdos, mint a Dunba hal ember. D. - Mindenhez, mg a szalmaszlhoz is kapdos, mint a Tiszba hal ember. D. - Ne kapdoss, mint Miglczi a mennykhz. Ny. 5. - Szelet kapdos. D. - Vizbehal ember habokhoz is kapdos. Pzmn. Kapitny. Egy se j kzlegny, ki kapitnysgra nem trekszik. E. Rossz katona, ki kapitnysgra nem vgydik. B. - Vitz kapitnynak vitz a szzadja. D. Kapkod. A ki rnyk utn kapkod, a koncot elejti. ME. - rnyk utn kapkod. B. - Fhz-fhoz kapkod. S. - Kapkod hozz, mint Bernt a mennykhz. (L. Bernt.) B. - Kapkod, mint a vizbehal. E. - Kapkodik, mint Zsadnyba a mennyk. (Ide-oda egy kicsit.) Ny. 12. - Kapkodja, mint kutya a legyet. E. - Ki mjt kapkodta, ki zuzjt. D. - Mindenfel kapkod. S. Kappan. A kevly kappan trhetetlen llat. D. - A kappant is elunni, ha gyakran etetik. D. - Kakasokbl vlnak a kappanok. D. Lv tettk mint a kappant. (Este megrszegitettk, idegen csirkkre ltettk s az msnap vezette. Olyan frfira mondjk, ki gyermekes zvegyasszonyt vesz el.) Ny. 13.

1942

Kapor. h-kop kaporral. (Koplal.) E. - Kapor se terem kertjben. D. - Szapora mint az ebkapor. D. Kapra jtt. E. - Kapra ti. E. Kaps mint a heringfej. (Senkinek nem kell.) Ny. 14. - Kaps, mint tlen a szalmakalap. Ny. 5. Kapta. Egy kaptra hzni. D. - Egy kaptra t mindent. E. Fazekas korongrl, varga kaptjrl beszl. D. - Kapta nem csizma. D. - Kt lbnak egy kaptja. B. - Minden csizmt egy kaptra ver. KV. - Min a kapta, olyan a csizma. D. - Nem feljebb varga a kaptnl. KV. - Varga ne szljon feljebb a kaptnl. Pzmn. - Varga a kaptnl ne tovbb. D. Kaptafa. Egy kaptafra t mindent. E. - Egy kaptafra hzni. ME. Mintha kaptafra vertk volna gyomrt. (Tg.) D. - Kt lbnak egy a kaptafja. D. - rl a varga, ha kaptafjt kihuzta. (Ksz a csizma.) D. Kaptr. Here a kaptrban. D. - Ms a npes kaptr, ms a kpes naptr. S. Kaprozik (kprzik) a szeme, mint a holtrszegnek. D. Kapu. A bcsi kapun se tudna bemenni. (Szk neki az t, rszeg.) D. - Az okos nem nyit annak kaput, a mi az ajtn is befrhet. D. Bmszkodik, mint a borju az uj kapura. B. - Bmul, mint a borju az uj kapura. E. - Bmulj kapu, ordits vros. S. - Csak a vros kapujn kimehess, azutn knnyen utazol. D. - Deszkakapu, nagy kutya, ott lakik a j gazda. Ny. 3. - Ha ablakkal bered, ne nyiss kaput sziveden. D. - Kapuba kell a leggyesebb embert llitani. (Ostromkor.) Ny. 4. - Nagy a szja, mint a bcsi kapu. D. - Nagy
1943

trl szerencssen haza rt, kapujban trtt el a lba. D. Nagyobb a kapu az egsz hznl. B. - Nagyobb a kapu, mint a vros. D. - Ne nyiss annak kaput, mi az ajtn befr. E. - Nz, mint birka az uj kapura. Ny. 3. - Szjas, mint a temesi kapu. D. Zratlan kapu a gyermek szja. BSz. Kapufa. Az zvegynek, ha aranyos is a kapufja, zvegy csak. Ny. 21. - rva az rva, ha arany is kapufja. B. - Bcst vett a kapuflftl. S. - Kapuftl vesz bcst. M. - Otthagyta a kapuflfnl. S. Kapucinust nyelt. (Rekedt.) E. Kapzsi. Egyik kapzsi, msik habzsi. D. - Ragadoz, mint a kapzsi eb. D. Kar. Addig lek, a meddig a karom. (Akarom. Szjtk.) S. - Comb annak karja is. D. - Ha Isen akarja, veled leszen karja. KV. - Ha ujjat adsz, karod kri a telhetetlen. D. - Karjt se emeli fel. D. - Ki ujjt kapja, annak karjt is nyujtja. D. - Lbra bizza, nem karjra lett. D. Karabin. A nagy karabinszj nagy gmbkkel telik. (tkes.) D. Karabuka. (Bcsmegyben.) Elment Karabukra ecetet darlni, homokot ktzni. Ny. 2. Karaffa. Beste llek, karafia. E. - Musztafa, Karaffa s az akasztfa, mind a hrom rossz fa. Np. Karatyol. Mindig karatyol, mint a kotls tyk. Ny. 12. Karcsony. A kezetek a kulacson, a szemetek a kalcson, kr
1944

cson a karcsony. (cs, Gyrmegyben.) Sz. - Egyszer esik esztendben karcsony. (Szegnynek j napja.) Ny. 21. - Fehr karcsony, zld husvt. S. - Fekete karcsony, fehr husvt. B. Hosszu, mint a tli nap karcsony fel. D. - Jllakott, mint a tt karcsonyestn. Ny. 9. - Karcsonykor kalcs, husvtkor ha lehet, pnksdkor a kenyr is jlesik. (Minl kzelebb az uj buza, annl kevesebb van a rgibl.) Ny. 24. - Kemny, mint a karcsonyi hideg. D. - Klns, mint karcsonykor a tkkposzta. Ny. 2. Lesz mg nekem karcsonyom. (J dolgom.) E. - Mr sok karcsonyi szilvt evett. (reg.) D. - Meg nem eszi a karcsonyi szilvt. (Nem ri letben a karcsonyt.) D. - Meleg karcsony, hideg husvt. B. - Nincs mindennap karcsony. Ny. 4. - Szekeres karcsony, szns husvt. S. Kardi. Eltrdtt, mint a kardi menyasszony. S. Karc tartja a ndfalat. (Fenyitk a kikapst is rncba szedi.) D. Karcsu mint a gyapjuzsk. E. - Karcsu mint a zsupkve. S. - Karcsu mint a retek. E. - Karcsu ruha a csk. B. - Nem ltszik az ltzeten, mily karcsu az erszny s sztvr a konyha. E. Kardos menyecske. S. - Oda se neki, mint Kardos a fazknak. Ny. 4. - Szegnysg nem szerez kardoskodst. KV. Karjt metszhet. E. Karika. Fbl csinlt vaskarika. (Abszurdum.) E. - Forog mint a karika. D. - Friss mint a karika. D. - Karika a vgre. E. - Karikba fekszik, mint a kutya. Ny. 2. - Karikt a haramia nyakra. D. - Nem lesz abbl karika. Ny. 5. - Zld karikt hnyt a szeme. - Ez csak egy karikahajts. B. - Ez neki csak karikacsaps. B. - Megy mint a karikacsaps. E. - Ugy megy dolga, mint a karikacsaps. Ny. 13.
1945

Karmazsin. Piros mint a karmazsin. D. Kar. A mely kar igen magasra feln, ritkn szokott ers lenni. B. - n is lttam karn varjut. (Nem valami klns dolog.) Sz. rti a kutyt a karhoz ktni. Ny. 8. - Illik, mint karra a varju. Ny. 6. - Jobb a lovat ellensg svnyhez, mint maga karjhoz ktni. (Jobb a tmad harc, mint a vdelmi.) D. - Jl van dolga, mint kutynak a kar kzt. Ny. 8. - Kar kz szorult, mint a kutya. E. Kar kzt a potyka. (Nagy vizrads, baj.) E. - Karn mutatja a tarvarjat. D. - Karn varjut mutat. (res igret.) Sz. - Kart nyelt, mint Bag kplr. (Egyenesen, mereven ll.) Ny. 1. - Klcsn hoz jakart, visszakrs kart. KV. - Kti az ebet a karhoz. D. Megszorult, mint a kutya a kar kzt. E. - Minden csinjt a kard hegyre kiteszi. (Hirdeti.) D. - Minl hegyesebb a kar, annl nagyobb trik el belle. Ny. 2. - reg asszony, rossz vn kar, szegny legny szomorit. (Ha ifju legny idsb zvegyet elvesz.) Ny. 8. Karvaly. rl mint karvaly a frjnek. D. Kas. Adj kst, n is tudok kast ktni. E. - Bartom az erszny, rokonom a kas. E. - Fenn az erny, nincsen kas. Sziglig. - Fenn az erny kas nlkl. (L. erny.) D. - Rokonom a kas, bartom az erszny. BSz. - Sok kis mag kasokat tlt. E. - Szekrhez vessz-kas. D. - Tele van a kas. B. Kast. Megszrad, mint Bzin szoknyjn a kast. (Magn szritotta, lepattogott.) Ny. 11. Kassa. Debreceni pipa, szegedi dohny, kassai tubk. ME. - Majd megfizet, ha Krisztus Kassrl megjn. S. - Kit Rozsnyn meg nem szlnak, Szentpteren meg nem lopnak, Kassn fel nem
1946

akasztanak, btran mehet az orszgon keresztl. S. Kassi. Hallgat, mint a kassi malom Szoboszln. Ny. 5. Kaszl. Egy rten kaszlnak. D. - Egy zabot kaszlnak. D. - Kopott helyen kaszlja a fvet. D. - Maga hasznra kaszl. E. - Nehz a koprt kaszlni. D. - Nem tlen, hanem nyron kaszltat az okos. D. - Tudja Pl, hol kaszl. D. - Tudja Pl, mit kaszl. (Oka van annak, hogy igy tesz.) KV. Kaszls. Nyri favgstl, tli kaszlstl, Isten rizzen. (Tlen meleg, nyron hideg idtl.) Ny. 16. Kaszs. Hig mint a kaszs l. D. - Ertlen mint a tt kaszs. D. Megtalltk a mesgyt, mint az organista r kaszsai. Ny. 4. Minl tbb a kaszs, annl tbb a rend. D. - vezeti a kaszst. (Kaszs csillagot. Kevly.) D. Katakul, mint az egerszegi mennyk. Ny. 3. - tl, hatol, habatol, mint az egerszegi mennyk katakol. Ny. 6. Katedrba ll s az abct sem tudja. E. Kati is csak szoksbl tncol. D. - Kis Kati is megteheti. E. - Kis Kati is tudja. E. - Knny Katit tncba vinni. D. - Knny Katt tncra vinni. E. - Knny Katt tncba vinni, ha neki is kedve van r. B. Lassan belejn, mint Katiba a gyerek. Ny. 7. - Lusta Kati, rest anynak lenya. D. - Lusta Kati rest Ferkval srg-forog egy korsval. D. - Ne gyelegj, mint falu-farka Kata. (Kbor.) Ny. 5. Katicskodik a konyhn. Ny. 6. Katlan. Fekete, mint a katlan. D. - Zrg, mint a macska az res katlanban. D.
1947

Katolikus. A bor legyen rmai katolikus hitben (ers), legyen reformtus (tiszta), legyen zsid (kereszteletlen) s legyen luternus (se hideg, se meleg.) S. Katonasg. A cibil trvnyre nem hallgatnak a katonasgnl. Ny. 18. - Annak tetszik a katonasg, a ki nem prblta. D. - Katonasg, cifra nyomorusg. ME. Katuska ember. B. - Katuska frfi. E. Kazal. Baglya nem kazal. D. - Ha a disznnak szarva volna, egy kazal sem maradhatna. E. - Ha a verebek a kazalra szoknak, a vz se verheti el ket. D. - Kazalban sznja. (Szerencss.) D. Kazalban tt keres. E. - Ugy ll neki, mint kr a kazal szalmnak. E. Kazn. Fekete mint a kazn. D. - Kazn a fazknak nem hnyhatja szemre a feketesget. D. - Meleg mint a kazn. D. Kba. A kba is tbbet tud nla. D. - Sok kba kzt elvsz az okos. E. Kcsa. Anyja utn szik a kcsa. D. - Boldog az, kinek kezben a kcsa. M. - J pldt ad a tyk, de kcsi nem kvetik. E. Kacsatalpon forog. (gyes.) E. - Szive hasadjon meg, mint a Mendi kacsjnak. Ny. 3. Kd. Egy kdban frdenek. D. - Feneketlen kd. KV. - Ha egy kd mz egy pnz volna is, de a kinek nincs, meg nem veheti. B. - Kiki maga kdjrl dzsml. ML. - Magad kdjrl dzsmlj, ne bntsd a mst. Ny. 21. - rzi, mint Veres Miska a kdat. Ny. 6.

1948

Kdrta. Litr mit r? Rtt mg annyit se r. Kdrtba kr kenyr. (Veszprm melletti falvak.) Ny. 1. Kka. Csomt keres a kkn. M. - Kkn csomt keres. Pzmn. Ertlen mint a kka. D. - Kka bl. (Finnys gyomru.) E. - Kka gyomor. D. - Kteked kkn is grcst tall. Ny. 8. - Ki sok vizet iszik, kka n a hasban. S. - Nem kka, hogy valami csomt ne tallj benne. D. - Nem mind kka, a mi csomtlan. D. - Sohase lesz a kkbl oszlop. D. - Somfa , nem kka. D. Kkom-bkom ember. D. Kllai. Eljrja mg a kllai kettst s a debreceni kopogst. S. Klvinista. A rossz asszony klvinista kereszt. Ny. 2. - ll, mint a klomista hit. E. - Klvinista mennyorszg. (Kaszsl.) E. Klvinista olvas. (Pnz.) Ny. 9. - Klvinista varju. E. - Luteranus cigny, klvinista kmves, okos orosz, dgltt szamr ritkasg. S. - Nehz, mint a klvinista dob. Ny. 5. - Nyakas, mint a klomista. B. - Vastagnyaku klomista. (Makacs.) E. Klyht riz. B. - Lyukas klyha, minl tovbb srozzk, annl foltosabb. Cz. - Mihez klyha mellett szokol, asztal fejn pirulsz rte. K. - Nem tarthat rkk, mint a lvai klyha. (Amint elkszlt, sszedlt.) B. - Nem tarthat rkk, mint az ivndi klyha. Ny. 1. - Vitz a klyha mellett. E. Km. Hiba Kmba bcsra. (Nincs bcsja, mert se temploma, se papja.) B. Kmfor. Elprolgott, mint a kmfor. B. Kmzsa. Elbujt, mint a bart a kmzsba. S.
1949

Knci. Az krk seggbe verte a kncit. (Otthagyta az iskolt, krt hajt.) B. Kntl. Ks nnep utn kntlni. E. Kntor. Bartzsk, kntortorok nehezen telik. D. - Bs, mint a koledlatlan kntor. E. - Bsul, mint a koledtlan kntor. D. Ebadta kntorja, br a pntek is utnad esne. Sz. - Felsges, mint a rkusi kntornak a fagyos karelb. Ny. 1. - Ha a kntor jl kezdi az neket, jl viszi a np. D. - Hla legyen a papnak, megellett a kntor. Ny. 7. - Jl kezdett nek nem nehz a kntornak. B. - Jl kezdett nekls kntornak nem nehz. E. - Kntor se r valamit nekesknyve nlkl. D. - Kntorok, j borok, nem szrad meg a torok. E. - Khgs j mentsge rossz kntornak. E. - Khgs igen j mentsge a ravasz kntornak. D. - Ostoba, mint a gigji kntor. Ny. 5. - Papot bartsgrt, kntort imdsgrt brben nem tart az ember. D. - Rossz kntor a j orgona mellett se j. D. - Rossz kntor a szp neket is elrtitja. D. - Rossz kntort is megszok a falu. E. - Vgtre a rossz kntorhoz is hozzszokik a falu. D. Knya egy nap el nem szllja fldjt. (Gazdag.) D. - Hol vigyzatlan a leny, csirkt ellik a knya. D. - Lapul, mint knya eltt a csirke. D. - Megvg, mint a knya. D. - Mely galambot megtpett a knya, az ennek tolltl is fl. D. - Mg a tykfi is meglapul, ha knyt lt. E. - Nyomkodja mint knya a malacot. Ny. 6. - Olyan, mint a knytl megkoppasztott tyk. (Rongyos.) Ny. 6. - Sivit, mint a knya. D. - Tyk is lelapul, ha knyt lt. D. Viszi, mint a knya a fit. Ny. 17. Kpln. Korcsmrosn kpolnja, a korcsmros kplnja. (Rszeges.) D.
1950

Kplr. Kart nyelt, mint Bag kplr. (Egyenesen, mereven ll.) Ny. 1. - Kplr utn harmadik tiszt. (Kzember.) D. - Sohse hgy bkt a j kplr. D. - Vagy generl vagy kprl. D. Kpolna. Egy kpolna nem templom. E. - Egy kpolnba jrnak. D. - Hol Istennek templomot pitenek, ott mindjrt az rdgnek is kpolnt llitanak. (Faluhelyen a nagykorcsma a templom kzelben van.) D. - Hol Istennek hzat pitenek, kpolnt guggaszt mell az rdg. E. - Kerli, mint Mesztegnyei a kpolnt. K. - Kerli, mint rdg a kpolnt. D. - Kerlgeti, mint rdg a kpolnt. BSz. - Korcsmrosn kpolnja. (Rszeges.) D. - Mg akkor a falu temploma is kpolna volt. D. - Templom mell guggaszt kpolnt az rdg. E. Kposzts kertbe nz. (Kancsal.) B. - Kposzts kertbe nz, tele van ravaszsggal. D. - Nagyobb a blcsesg a kposzts husnl. Sz. - Nagyobb az embersg a kposzts husnl. KV. - Nagyobb az embersg a kposzts koncnl. KV. - Sorja van mindennek, mint a kposzts husnak. (Meg kell szolglni.) Ny. 6. Kptalan. Az n fejem sem kptalan. Ny. 4. - Annyit tud, mint egy kptalan. E. - Baj van a kptalanban. (Fejben.) E. - Ha kptalan lett volna feje, eddig elfelejtette volna. D. - Kptalan volna a feje, ha meg volna zsindelyezve. D. - Nehz helytt van szarvas az erdben, levl a kptalanban. (Nehezen hozzfrhet, biztos.) E. Kros tbbet vtkezik, mint a krtev. (Kromkodik.) Ny. 4. - A ki kros, bns is. Ny. 22. - Gyntat eltt kros a titkols. E. - Kros bnkdjk. D. - Kett kros a hznl: rossz pnz s gaz cseld. Ny. 20. - Kinek kros, kinek hasznos a vsr. D. - Orvos s gyntat eltt kros a titkols. D.

1951

Krtev. Vrjk, mint konyhba a krtev kutyt. Ny. 6. Krtvall. Hamar krtvall, ki ttva tartja a kincset. D. - Hamar krtvall, ki a kincses ldt nyitva tartja. E. Krvalls. Hrom a rossz valls: krvalls, szgyenvalls, bvalls. E. - Krvalls a bolondnak is felnyitja szemt. D. - Krvallsa nem kr, ki maga kedvn jr. E. - Legnagyobb krvalls a nyelvben. D. Legrosszabb valls a krvalls. B. - Minden valls j valls, csak a krvalls rossz. E. - Minden valls j valls, kivve a krvalls. Ny. 4. - Minden vallsok kztt legrosszabb a krvalls. D. Krvallott. Bolyong mint a krvallott llek. Ny. 2. - Bs, mint a krvallott cigny. D. - Bsul, shajt, fohszkodik mint a krvallott cigny. E. - Komor, mint a krvallott. D. - Stl, mint a krvallott grg az res boltban. E. Krl. Mely tyk sokat krl, keveset tojik. E. Krsz. Jszte krsz, nincs ksem. D. Krmin. Piros mint a krmin. D. Krhoz. rl, mint a vizbe krhoztatott rk. D. Krog. Addig jr az ember a varjuk kz, hogy vgre megtanul krogni. Ny. 6. Kromkodik. Fele kenyere a kromkods. Ny. 5. Kromkodsnak harag a vge. Ny. 5. - Ha a szegnyt szidalmazod, istenedet kromlod. K. - Huszrosan kromkodik. ME. Kromkodik mint a csiks. E. - Kromkodik mint a jges. S. Kromkodik mint a kocsis. S.
1952

Krtya. Asztal alatt keveri a krtyt. (Ravasz.) D. - Beltok a krtyjba. ME. - Egy krtyra ne tgy fel mindent. ME. Felforditott krtyval jtszani se mulatsg, se haszon. D. Felfordult krtyval jtszani se haszon, se mulatsg. K. - Jl tudja keverni a krtyt. S. - Krtyjba nzett. E. - Krtyamutatssal a legjobb jtk elvsz. D. - Keveri a krtyt. E. - Ki szinvel mutatja krtyjt, a legjobb jtkot is elveszti. E. - Kiki a maga krtyjval jtszik. B. - Nyitott krtyval jtszik. S. Krtyz. Egytt krtyznak. D. Kvsi. Fj r a foga, mint a kvsi kutynak az rpa-gnicra. Ny. 2. Kv. A kvt fzik csak a levirt. D. - Tud hozz, mint bajcsi asszony a kvfzshez. (Egszben fzte.) K. Kvhz. Btor katona a kvhzban. Kebel. Elment brahm kebelbe. ME. - Epret szed ms keblbe. B. - Fedelem, kebelem nem kigynak val. BSz. - Ha kezedet mindig kebledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz. - Htn hza, kebeln kenyere. KV. - Htn hza, kebeln kenyere, mint a csignak. (Szegny.) D. - Htn hza, kebeln szobja. M. Kebelben keze, egyms mellett lba. (Dologtalan.) D. Kebelben tallja a j meleget. (J sziv.) D. - Kigyt kebeledben ne nevelj. D. - Kigyt melenget kebelben. (Hltlant prtol.) B. Kigyt tart kebelben. M. - Ne tarts kigyt kebeledben. KV. - Kiki a maga kebelbe szedi az epret. ME. - Maga kebelbe szedi az epret. BSz. - Maga kebelben tallja a cipt. D. - Nha az okos maga kebelbe is betekint. D. - Nyulj a magad kebelbe. E.

1953

Kebeles. Trhetetlen szomorusg a kebeles (kebelbeli) hboru. D. Kecsege. Duna partja, Tisza kecsegje, Ipoly csukja legjobb bjt, ha szermi borban ftt. Cz. Kecskepsztorsgrl kirlysgra ment. KV. - Kirlysgrl kecskepsztorsgra ment. KV. Kecsketur, borstrs. (Seggberugs.) D. Kecskebka. Az hes nmetnek kecskebka csibe. B. - Nmetnek, olasznak kecskebka csibe. E. Kecskebogy. (Ganj.) Prg a nyelve, mint a kecskebogy a jgen. D. Kecskemt. Okos, mint a kecskemti szlmalom. (Ritkn forgott. Hallgat ember; kevs haszna.) B. - Kevs haszna, mint a kecskemti szlmalomnak. D. - Messze elltszik, mint a kecskemti gatysfa. D. Kedden. Holnaputn kiskedden, borjuvg pnteken. ME. Holnaputn kiskedden, borjunyuz pnteken. E. Kedvesen. Ketten kedvesen, hrman redvesen. (Szerelemben kettnl tbb nem j.) S. Kedvetlen az reg, olyan mint a lnc: ha felveszik is jaj, ha leteszik is jaj. B. - Kedvetlen mint a beteg ember. D. - Kedvetlen mint a lucskos sz. D. - Kedvetlenl sznt res hassal a szke. KV. Kedvez. A jnak rt, ki a gonosznak kedvez. ME. - Kedvez, mint Csti a kutyinak. Ny. 8.
1954

Kefekt. Iszik mint a kefekt. E. Kefl. Kefld br az avit ruht, nem lesz uj belle. D. - Mst kefl, maga legporosabb. D. - Minden phlbl ritkn keflhetni a ruht. D. - Kutyt kefl. ME. Kegyelem kenyrhez kevs fog is elg. (Nmet.) S. Kegyelemkenyrhez nem sok fog kell. E. - Nincs keservesebb a kegyelemkenyrnl. B. - Keser a kegyelemkenyr. B. - Megadta neki a kegyelemdfst. S. Kegyelmes tolvajnak hegyes nyrs az alfelbe. M. Kegyes. Haramit mellette kegyesnek mondhatni. D. - Kegyes tolvajnak hegyes nyrs a farba. D. - Kiki kegyes birja magnak. D. - Szp is, j is, kegyes is. D. Kegyetlen. Az engedetlen beteg kegyetlenn teszi az orvost. D. Farkasnl is kegyetlenebb. KV. - Hhrnl is kegyetlenebb. M. Kegyetlen mint a verembe esett farkas. B. - Ki a kegyetlennek kegyelmez, annl kegyetlenebb. D. - Minl irgalmasabban bnnak a tolvajjal, annl kegyetlenebb. D. - Porciszed (adszed) kegyetlen katona. D. - Szegnybl lett ur mindig kegyetlenebb. E. - Vigyz gazdnak kegyetlen a hire. E. - Vigyz gazdnak rmest kegyetlen nevt klti a cseld. D. Kegyetlenkedik a holtakon is. (Rgalmazza.) D. Kehes. Bna, snta, kehes l, szekeres lnak elg j. B. Kel. Az embersget srn vetik, de alig kel. D. - Ftt tojsbl nem sok csirke kel. E. - Jl kelt a klese. (J kedve van.) Ny. 1. - Magrl
1955

kel a cserfa is. E. - Mely mag a drtl fl, ksbbre kl. D. - Mi hamar kel, hamar el is hervad. S. - Nem ftt tojsbl kel ki a csirke. D. - Piros tojsbl kelt. (Szp piros.) B. - Ritkn vetik a jt, mgis alig kel. D. - Srn kel, mint a srn vetett buza. D. - Srn vetik a jt, de ritkn kel. D. - Srn vetik magvt az embersges embernek, de vkonyan kel. Cz. - Vess bele fiskalist, majd kel az. (Rossz.) Ny. 5. Kel. A szerencstlennek a nap is ksn kel. D. - Alvnak lom, kelnek kalcs. S. - Csibkkel kel fel s fekszik. S. - Hamar fekszik, hamar kel. E. - Ki hamar kel, hamar szll. D. - J gazda korn kel, ksn fekszik. S. - Ki bkvel fekszik, maga bkvel kel. D. - Ki idejn kel, harmatot szed. E. - Ki j reggel kel, aranyat lel. B. - Ki korn kel, aranyat lel. ME. - Ki utra kel, korn keljen. S. Kelemen. Akaratos Kelemen. (Fejes.) E. - Kelemen kelletlen. E. Keletlen. Kz utn keletlen, lapt utn sletlen. (Rosszul slt kenyr; rosszul kezdett, rosszul vgzett dolog.) E. Kelete. Az okos embernek mindenhol van kelete. B. - Volt kelete a bikacsiknak. D. Kelenye. Keskeny gatya, nagy lep, kelenyei viselet. Ny. 22. Kelepcbe kerlt. ME. - Kelepct raktak neki. ME. Kels. rett kels magtl is felpattan. D. - Ingerlt, mint az rettlen kels. E. - Nehz az rettlen kelst felpattantani. D. Friss lgy, kelsen ne lgy. S. Kellemes. A gymlcsnek a szpe kellemetes. D. - A napfny nem volna oly kellemes, ha a stt jszaka fel nem vltan. B. - A szp
1956

teremtsnek mg az rnyka is kellemetes. D. - Egy rai tojs, egy napi kenyr, tiz esztends hal, hat esztends bor, tizent esztends leny, harminc esztends jakar kellemetes. F. Kellemetes az olyan arany, melyet a vrbl hoznak ki. (Gyzelem.) D. - Kellemes, mint husvt napjn a keszcze. S. Legkellemesebb a stls a tengerparton. (Veszlyen kivl.) D. Kelletlen a kincs, ha egszsg nincs. ME. - Kelletlen ott a kincs, hol j egszsg nincs. KV. - Kelletlen srsnak nem hisz az okos. D. - Kelletlen vendg a vnsg. KV. - Kelletlen vigassg a szomorusgban kzs izetlensg minden trsasgban. D. Kettnek nem j sokig mulatni a hznl: kelletlen vendgnek, pnzkrnek. B. Kelletnl tbb. Kinek kelletnl tbb van, hasznt nem veheti. E. Kemnyen. Ki kemnyen fej, vrt ereszt. E. - Az alszik legjobban, a ki nem rzi, mily kemnyen fekszik. KV. Kenet. - Feladtk neki az utols kenetet. E. Kenetlen szekr nehezen jr. D. Kend csak kend, n meg: hallja kend. E. - Kend csak kend, de n kegyelmed. B. Kend. A milyen mosdt k tartottak nekem, n is olyan kendt nekiek. KV. - Ha sros a mosd, olyan lesz kendd is. E. Ktszin kend. (Ravasz.) D. - Milyen a mosd, olyan a kend. D. Nem tarka kend a hzassg. (Melyet meg lehet cserlni.) E. Szines kend egy szint sem mutat igazn. (Ravasz.) D. - Ugyan hosszan kihagyta kendjt. (Begyes n.) E. - Uj selyemkend a
1957

nyakn. (Knyes.) D. - Vigyz magra, mint a selyemkend. Ny. 5. - Zsidszagu a kendd hugom. (Hitelbe vetted.) Ny. 1. Kendzs rdg zszlja s blyege. Ny. 16. - Nagy pipessg s kendzs Vnuszt vadsz. E. - Olyan a kendzstl mint az olajos kors. KV. Kengyel. Egy kengyelt nyomnak. E. - Elvesztette a kengyelt. E. Flnk katona jobblbval keresi a kengyelt. D. - Jobblbval keresi a kengyelt. E. - Ms a kengyel, ms a lengyel. B. Kengyelfut. D. Kencs. Fl tle mint szekrkencstl. B. - Kencs mellett knny megpiszkosodni. D. - Ki kencse mellett jr, megpiszkosodik. D. Minden betegsget egy kencscsel gygyit. KV. - Nyakasnak csak hhrpallos a kencse. D. Kenyerez. Egytt kenyereznek D. - Kenyerez, mint a gulysbojtr. Ny. 2. Kenyeres pajtsok. ME. - Befogta a kenyeres zsk szjt. Ny. 3. Kepe. Knny kepe mellett buzra tallni. D. - Knny a kepe mellett buzafejet szedni. Cz. - Knny a kepe mellett kalszt szedni. ME. Kerek mint a disznnak orra. D. - Kerek mint a gyr. D. - Kerek mint a kalap. D. - Kerek mint a kpnyeg. D. - Kerek mint a pogcsa alma. D. - Kerek mint a tallr. D. - Kerek mint a vilg. D. Kerek mint a zsemlye. S. - Kerek mint az g. D. - Kerek orcju mint a csik. D. Kerekszm. Okos ember eltt kerekszmban van minden.
1958

(Mindent szmon tart.) D. Kerekes a pnz, hamar elgurul. B. - Rncos mint a gallr, kerekes mint a tallr. B. Kerepl. Ha kerepl lenne szja, eddig a vros megsketlt volna. D. - Jr a szja, mint a kerepl. D. - Jr a szja, mint a nagypnteki kerepl. S. - Nagypnteken kereplvel fogjk nyelvt agyontni. (Szjas.) ME. Keresgl. Kopr helyen keresgl. B. - Mikor az zvegyasszony szemvel urt kesergi, ms szemvel mtkjt keresgeti. D. Keres. A becslet a kerest kerli, a kerlt keresi. K. - A dicssg a kerest kerli, a kerlt keresi. D. Kereset. Cigny kereset. (Lops.) D. - Egy falu keresett egy nap megehetn. D. - Hamis kereset ritkn szll ms zre. BSz. - Hitvny kereset az rulkods. M. - Knny a ms keresetben turklni. KV. - Nem sokat fiadzik a hamis kereset. KV. - Nem szll messze a hamis kereset. E. - Nincs ott semmi keresete. B. - Szegnynek szegny a keresete. KV. - Vkony a kereset. S. Keresmny. Hamis keresmny nem szll a harmadik gra. ME. Hamis keresmny kincse, nem szll harmad rksre. S. - Hamis keresmny nem szll harmad zre. E. - Ms keresmnyn hzik. D. - Nem fiadzik meg a hamis keresmny. BSz. - lhetetlen, ki felesgnek keresmnybl l. D. Keress. Knny az evs, de nehz a keress. D. - Tbbet r egy krdezs szz keressnl. Ny. 5. Kereskeds. Eb a zsid kereskeds nlkl. D. - szbl, pnzbl ll
1959

a kereskeds. D. Kereskedik. A hova semmit sem tettl, ott ne kereskedj. (Keress.) Ny. 2. - Kopr helyen kereskedik. (Keresgl.) M. - Rossz kalmr, ki lelkiismeretvel kereskedik. E. - Rossz psztor brrel kereskedik. D. - Egytt kereskednek. D. - Van annak esze elg, csakhogy a zsid kereskedik vele. (Van esze, de nem veszi hasznt.) Ny. 10. Keresked. Hrom nem j, ha sokat hever: kereskednek a ponyvja, fonnak a rokkja, takcsnak a bordja. Ny. 20. Keresked: mr ez elg. (Csal.) D. - Kereskednek hazja. (Hol jl megy dolga.) D. Kereszt (buza) nem asztag. D. Keresztel. Keresztelt bor. (Vizezett.) E. - Mikor pap nincs, bba is keresztel. E. - Pali pap kereszteltje. (Bolond.) D. - Leveszem rla a keresztvizet. E. Keresztben a lba egsz nap. D. - Keresztben ll a szeme. E. Keresztben van a lba. (Rest.) E. - Keresztben viszi a lajtorjt erdben. E. - Keresztben viszi a lajtorjt, mint a szriek. B. Keresztl esett, mint az egyszeri asszony a lakodalmon. (Lakodalmon jrt az esze, ltalesett a dzsn.) Ny. 6. - A kis lyuku rostn vak eb se lt keresztl. D. - Liszt is elfogy, ha sok markon megy keresztl. E. - Sehol nem ll keresztl. D. Kereketrt. tkozdik, mint a kereketrt kocsis. E. - Bsul, mint a kereketrt kocsis. D. - Bslakodik, mint a kereketrt paraszt. Cz. Fohszkodik, mint a kereketrt kocsis. D. Kerkvgs. Akkor higyj az asszonynak, mikor mr nem birja
1960

tlpni a kerkvgst. Ny. 15. - Arra az t, a merre a kerkvgs. Ny. 7. - Ott az t, hol a kerkvgs. BSz. - Mindaddig nem hisznek az asszonynak, mig a kerkvgst ltallpheti. D. - Visszatrt a rgi kerkvgsba. S. Keringl mint a Szlk kotljuk. Ny. 6. - Ne kerengesd annyit, mondd ki a bkkenjt. Cz. - Ne keringesd, ha eltted van. B. Kereng. Gytt-ment kereng. D. - Ki bogr utn indul, kerengbe kszl. D. - Ki bogr utn indul, keringre kszljn. E. Kerget. A ppt se kergetn lcscsel. (Szerb papot ltni, a np babonja szerint, rosszat jelent.) D. - Mig ltl, kergettl, meghaltl megfogtl, mi hasznod van benne. (rksgbl kitagadott.) D. - Ne az a nyul, a ki kergeti, hanem a ki megfogja. E. - Nyulat kerget s medvre tallt. B. - Siet, mintha trk kergetn. S. Kert. Mg lmban is kerti a marht. (Lop.) D. - Minden vizet magad malmra ne kerts. D. - Nagy feneket kert a dolognak. E. Kert. D. - Kertmente. (A kert jutalma.) B. - A bolond mly vizbe veti a kerithlt. D. Kerits. J kerits, j szomszd. S. - Nincs kolbszbl fonva a kerits. (Dolgozni kell.) Ny. 18. - Legjobb szomszd a j kerits. ME. Kerteletlen virg hamar elenysz. (Gondozatlan.) D. - Kerteletlen virg tolvaj kzre kerl. D. Kertsz. A bakot teszi kertszsz. KV. - Nha a kertsz is jvendt mondhat. D. - Okos a kecskt nem teszi kertszsz. E. - regebb az atyaisten kertsznl. Ny. 6. - Virgok is a kertsznek pldjt
1961

kvetik. D. - Kertszkedik, mint a kecske a kposzts kertben. Ny. 4. Kerl. Ha pnzembe kerl is, legyen ugy. D. - Sokba kerlt mint Sima Gernek a tros lepny. (Lepnyre hivtk, krtyztak, pnzt, lovt, tehent eljtszotta.) Ny. 1. - Szrt szt adni nem sokba kerl. E. Kerlgeti a hzakat. D. - Brcet kerlget a mennyk. ME. Kerlgeti, mint a macska a forr kst. S. - Kerlgeti, mint rdg a kpolnt. BSz. - Kerlgeti a lapos guta. S. Kerlet. Amit kicsiny helyen megfordithat az okos, annak nagy kerletet nem csinl. D. Kerl. Ugy keresd az ltalutat, hogy kerlbe ne akadj. F. - Azrt keresi az okos az utat, hogy kerlbe ne jjjn. D. Kesely a seggi. E. Kesely. A saskesely holl fiat nemzett. Sz. Kesereg, mint a Baranyi dudja. Ny. 4. - Kesereg, mint fazkban a hurka. Ny. 7. Keserit. Kdiskenyeret knnyek keseritenek. Ny. 2. Kesersg. A menyecsknek, ha mzbl van is, rmkesersg a napa. D. - Teli torokkal nyeli a kesersget. B. Keserves anynak potrohos gyermeke. E. - Keserves fia a babuknak. B. - Keserves a vren vett kenyr. B. - Kdiskenyr keserves. Ny. 2. - Nincs keservesebb a kegyelemkenyrnl. B. 1962

Megiszom a j bort rmmbe, hej de keservesen nyulok a zsebembe. Ny. 24. Keskeny. Hosszu az asztal, keskeny az abrosz, rvid a vacsora. (Rossz gazdlkods.) Np. - Keskeny az abrosz. E. - Keskeny gatya, nagy lep, kelenyei viselet. Ny. 22. - Keskeny neki az utca. (Ittas, tntorog.) E. - Szles utca is keskeny neki. D. - Szles az asztal, keskeny az abrosz, vkony a vacsora. E. Keszeg. Amint veszed a pndlhlt, ugy fogod a keszeget. D. Annyit r, mint kilenc gmnek egy keszeg. Ny. 6. - Keszeghlyag. (Haszontalan, rtktelen.) D. - Keszegoldalt megy. (Nem egyenes lelk.) E. - Knny a keszeget megfogni. B. - Szzhusz gmnek hatvan keszeg. (Kevs.) E. Keszken. Ktszin keszken. KV. Keszcze. Egybeszrtk a keszczt. KV. - Kellemes, mint husvt napjn a keszce. B. - Nem ll meg keszcze a nyrson. K. Ketrec. g, mint Mesteriben a ludketrec. (Nem nagy kr.) Ny. 5. Ketten. ljnk mi ketten, kurvanya a harmadiknak. (Mssal ne trdjnk.) D. - Hrman csendesen, ketten szerelmesen. D. Ketten kedvesen, hrman redvesen. S. - Nem titok amit ketten tudnak. S. Ketts. Eljrja mg a kllai kettst s a debreceni kopogst. S. Ketts a lelke ersznynek. (Lsd erszny.) E. - Minden ersznynek ketts a lelke. D. - Ketts nnep, hetes es, szolga nyugodalom. B. Kever. Aki ms bdssgt keveri, maga bdsdik. B. - A srt is
1963

vizzel keverik. D. - Bzbe keverni. (Bajba.) Pzmn. - Egy csepp mzhez csbr ept kever. D. - Nem keveri magt korpba az okos. D. Keveredik. Aki korpa kz keveredik, megeszik a disznk. KV. Korpa kz keveredt megeszik a disznk. Ny. 7. Kevlyen. A gazdag, ha snta is, kevlyen jrhat. D. - Knyesen, kevlyen, nem ltszol szegnynek. Ny. 9. Kevlykedik. Ha a kutya brre eleve innnak, elkevlykednk. E. - Nem tudom ha a vak kevlykedhetik-e vaksgban? D. Kevlysg. A kevlysg lenyomja a szerencse tengelyt. E. - A pnzt rt kevlysg szokta kvetni. Sz. - Az angyaloknak is a kevlysg rtott. D. - Bds a kevlysgtl. B. - Kevlysg a harag els oka. KV. - Kevlysg s esztelensg testvr-atyafiak. D. Kevlysg a tudatlanok hibja. D. - Kevlysget, rszegsget, szegnysget nehz titkolni. D. - Kevlysg a romlsnak kalauza. D. - Kevlysggel jr a j szerencse. KV. - Mit r a kevlysg, hogyha vn a felesg. B. - Ritka gazdag kevlysg nlkl. D. - Ritka nagy szerencse kis kevlysg nlkl. B. - Ritkn jr a szerencse kevlysg nlkl. KV. Kezdet. A mi lehetetlen, annak kezdete sincs. D. - Az urnak flelme a blcsesg kezdete. KV. - Hamar kezdetnek, hamar a vge. D. - J kezdet, fl siker. S. - J kezdetnek j a vge. S. Minden nagynak apr a kezdete. K. - Minden kezdet nehz. (Nmet.) S. - Minden nagynak kicsiny a kezdete. E. - Nagynak is apr a kezdete. D. - Rossz kezdetnek rosszabb a vge. D. - Se kezdete, se vge. D. Kezds. J kezdsnek j a vge. S. - J kezdsnek j hagys a
1964

vge. KV. Kezd. Eb munknak kezdje kutya. D. - Nincs utlatosabb mint lni kezd vn. D. Kezddik. A boldogsg ott kezddik, hol a tbbrevgys sznik. E. - No ez a ht is jl kezddik. (Cigny mondta, kit htfn reggel vittek veszthelyre.) ME. Kezes. Ha veszni akarsz, lgy kezes msrt. B. - Kezes, fizess. B. Kezes fizess, vagy gess. D. - Lgy kezes msrt s a ktl a nyakadban van. B. - Lgy kezes msrt, ha veszned kell. KV. - Ott hagyta az gyban a kezest. (Belecsunyitott.) Ny. 4. - Szelid mint a kezes galamb. S. - Hogy fr ki a szdon ez a kezeslbas sz? K. Kezessg. Ha veszni akarsz, vllalj kezessget. E. - Tnyei kezessg. (Csalrd.) K. Kezty. Beesett, mint a kis kezty. D. - Egy keztybe fujnak. D. Felvenni a keztyt. E. - Kezn a kezty, tra indul. D. - Keztyben dudl. D. - Keztyben hegedl. D. - Keztys kzzel nyul hozz. S. Keztyt szabok neki. E. - Keztyt dob, vet. E. - Kicsi mint a kezty. E. - Majd megtanitlak keztyben dudlni. E. - Megtanitlak keztyben ftylni. E. Keszken. Gyere haza kezken. Kk. Felruhztk htt hupikkkel s jajvrssel. D. - Hupikk a hta, jajvrs a combja. E. - Kkbeli ember. (J mdu paraszt kk posztban jr.) B. - Kk nadrgra vrs folt. B. - Kk szem uri szem, srga szem macska-szem, fekete szem cignyszem. E. Kkre vertk. ME. - Szke haja, kk szeme. D. - Veres nadrgra kk foltot varrtak. D. - Veszek neked szp ruht, dali vereset,
1965

hoppikket, lttatlan szint, hallatlan hirt. Ny. 14. - Bor, buza, bkesg s felesg kes; szna, szalma, szalonna s a ruha kkes. D. Kmny. A kmnyben korommal jegyez. D. - Engem dugnak ki a kmnyen. (n lakolok msok helyett.) E. - Fekete mint a kmny. D. - Felirom a kmnybe. B. - Felirom fekete krtval a kmnybe. S. - Hol a kmny nem fstlg, nehezen lesz ott nagy ebd. K. - Ritka kmny korom nlkl. D. - Soha kmnyt fstlni nem lttk. D. - Szp a kmny fsts hssal. D. - Szp mint a hajnal a kmnyen. E. Kmnysepr. Derk ember a kmnysepr, azrt nzik annyian. E. Knes. Eleven mint a knes. E. Knkves mennyk. Knyes. A hol nyjas az anya, knyes a lnya. KV. - A ki pnzes, knyes. D. - Eb is knyes az orrra. S. - Knyes, kelevnyes. E. Nyjas anynak knyes a lenya. B. - Knyesen, kevlyen, nem ltszol szegnynek. Ny. 9. Knyessgtl azt sem tudja hova lpjen. Ny. 9. - Knyessg nem esik sanyarusg nlkl. E. Knyn szokott gyermek borju nevn bred. E. - Knyn-kedvn nevelkedett pondr. D. - Tkmagot se ehetik knyre. D. Knytelen. Hopp knytelen, nem rmest. (Esetlen, rest ugrls.) D. - Knytelen-kelletlen. S. - Knytelen, mint cignymalac az getssel. (Loptk, hajtjk.) E. - Knytelen munka, ketts teher. S.
1966

- Knytelen teher nehezebbet nyom. D. - Knytelen vele, mint cigny az getssel. S. - Knytelen vele, mint cignydiszn az getssel. D. - Knytelen vele, mint cignyl az getssel. B. Knytelensg. Jobb szpszervel elmenni, mint knytelensgbl. E. - Nagyra viszi az embert a knytelensg. Pzmn. Knyszerit. Nem j a knyszeritett hzassg. KV. - Sokszor knyszeritettk a bir elbe. (Rossz.) D. Kp. A fekete kpnek fekete a festke. B. - Bagoly a kpe, slyom a szeme. E. - Birkakp. E. - Fakptl vesz bcst. E. - Jgre metszi a kpet. D. - Jgre metszett kp, nem sokig p. D. - Jgre metszett kp, nem lesz sokig p. KV. - Kp al val leny. (Szp.) D. - Kpet nem arany, hanem imds teszen blvnyny. E. Kpet nem az aranyozs, fests, az imds tesz blvnyny. D. Kpbl kikelt. B. - Kpire mszni. (Kimletlenl szidni.) E. - Ms lpe, ms kpe. (Ms bell, ms kivl.) E. - Ms lte, mint kpe. D. - Nincs rajta emberi kp. E. - Ott csorog a fakpnl. D. Otthagytk a fakpnl. KV. - Rajta pnzen kirly kpe, mgis ellopjk. E. - Szebb az eleven, mint a festett kp. D. - Szeretjk a szpet, az eleven kpet. E. - Szp a szp kp is, ha kis rnykot festenek mellje. D. - Szp mint az eleven kp. D. Kpes. Ms a npes kaptr, ms a kpes naptr. S. - Mindegy, mint a kpesnek. Ny. 1. Kpir sem irhat szebbet. B. - Ki kpirsgot akar tanulni, nem megyen kovcshoz. KV. Kpmutat. Ki mostoht sirat, vagy nagy erklcs, vagy kpmutat. E. - Nem illik az embersges emberhez a kpmutats. B.
1967

Kptelen. Ne szlj kptelent. Decsi Jnos. Kpzel. Valban okos nem kpzel sokat magrl. E. Kpzelds. desek mint a kpzeldsek. B. Kreti magt, mint a garasos tk. Ny. 5. Kretlen ajndk legkedvesebb. S. Krs nlkl adott ajndk legkedvesebb. KV. - Urak krse parancsolat. M. Kreg. Annyit hasznl, mint ebnek a fakreg. Np. - Ebnek fakreg. D. - Nehz a krget cserezni. D. - Krges mr a torok. (Iszkos.) Krdezs. Tbbet r egy krdezs szz keressnl. Ny. 5. Krdezskeds. Jobb egy krdezskeds, hat napi haszontalan jrsnl. D. - Krdezskds a legjobb kalauz. B. Krds. A milyen a krds, olyan a felelet. E. - Bokros krdsre, bokros felelet. Ny. 2. - Fehrrl a krds, feketrl felel. D. - Hat krdsre alig felel egyet. D. - Jobb egy krds egy napi jrfldnl. B. - Krds feleletet vr. S. - Ms a ht, ms a krds. E. - Nha a krds is felelet. S. - Nehz krdsre nehz a felelet. B. Krkedik. Azzal krkedik, a mie nincs. KV. - Bolond krkedik azzal, amit szgyenlenie kellene. KV. - Gonosz tetteivel krkedik. D. - Ha nincs, krkedjl; ha van, panaszkodjl. S. - Knny krkedni, hol tvol az ellensg. KV. - Krked, mint a lengyel. D. - Krked lny
1968

tncban tudod mint jr? M. Kr. Amely leny sok krn kiad, vgtre is csak ahhoz megyen, aki elveszi. B. - Mindenkinek krjre (injre) nem kotyvaszthat a szakcs. D. Krdzs. Ha kr volna, rsteln a krdzst. D. - Krdzik mint a mustra birka. Ny. 6. - Krdzik, mint az kr. D. Ksz. Csak a kszet neveti. B. - Csak a kszet szereti. S. - Cigny kz, zsid kz, utols ksz. (Nem szereti a nehz munkt.) Ny. 6. Eb is szereti a kszet. D. - Hamar munka, hamar ksz, hamar vsz. ME. - Ha nincs szekered, kszen tartsd talpadat. D. - Ksz a lakodalom, de nincs menyasszony. B. - Ksz tel sohse verte meg a gazdasszonyt. Ny. 9. - Kszen leszek vele. E. - A ki gyalog jr, annak lovai mindig kszek. D. - Knny a kszbl lni. S. - Knny a kszet nevetni. E. - Legjobb ksz pnzrt vsrolni. KV. - Mi hamar ksz, hamar vsz. D. - Minden ember rl a ksznek. B. Neveti a kszet. E. - rl a ksznek. E. - Szeret a kszhez lni. D. Sok kz hamar ksz. D. - Tbb kz hamar ksz. D. Kszl. Az els akasztfa neki kszlt. D. - Kszl a zivatar. E. Ksn kszl, mint a Luca szkje. D. - Mindig kszl, mint az elad leny. D. - Sok kszl, mint a Luca szke. (Luca napjn a babons np szket kezd faragni s mindennap, karcsonyestig egy vgst tesz rajta, ki az jfli misn a szken l, megltja mindazokat, kiket ltni hajt.) E. Kszlet. Gyakran csekly vge a nagy kszletnek. (Sok h-h semmirt.) E. Kszldik, kszldik, de itthon marad, mint az idtlen fecske. Ny. 10.
1969

Ktl kard. E. - Ktl kard a nyelv is. E. - Ktl pallos. D. Ktfej sast csinlnak. (Haragszanak egymsra, htat forditanak.) Ny. 4. Ktfenek. Elvertk, mint a ktfenek dobot. E. Ktfel. Hogy vg a bajusz? Ktfel. (Kitr vlasz erre: hogy vagy?) Ny. 1. - Ktfel hordja a tkit. D. - Ktfel kap, mint a Dunba hal ember. M. - Ktfel kapdos, mint a Dunba hal ember. D. - Ktfel kap, mint a Tiszba hal lengyel. Sz. - Ktfel kap, mint a vizbe hal. Pzmn. - Ktfel sntikl. KV. - Ktfel tekints, mikor az agg komondor ugat. KV. - Ktfel vg a kaszja. S. - Mind a ktfel sntit. D. - Ugyanazon lbbal ktfel jr. (Hamis.) D. Ktfle. Egy lbbal ktfle templomba ne jrj. D. - Ktfle szeretet nehezen fr ssze. E. Ktszeres gzs nehezebben szakad. D. Ktszin. D. - Ktszin kend. D. - Ktszin keszken. KV. Ktszin keszken egy szint sem mutat igazn. ME. - Ktszinv lett a vilg. E. - Ktszin, mint a morva poszt. S. Ktsgbeesik. A szomorusgban nem kell ktsgbeesni. D. - El ne hidd (bizd) magadat, se ktsgbe ne essl. KV. - Ha az orvos fl, ktsgbe kell esni a betegnek. K. - Ktsgbeesni bolondsg. E. Szerencstlensgben ne essl ktsgbe. KV. - Szomorkodni gyarlsg, ktsgbeesni bolondsg. D. - A ktsgbeesett vagy katona, vagy bart leszen. KV. - Ktsgbeestekkel, megbsult elmkkel nem j jtszani. KV.
1970

Kve. Dl mint a zabkve. Ny. 3. - Egy ggy nem kve. D. Feltette a papkvt. Ny. 1. - Ha a bjt els napjn esik, akkor kicsirzik a kve. S. - Karcsu mint a zsupkve. S. - Kve nem kereszt. D. - Mindent egy kvbe kt. K. - Ne kss mindent egy kvbe. D. - Nem frek hozz, mint a megyaszai ember a kvektshez. (Hazavitte s otthon ktzte.) Ny. 6. - res kvt cspel. D. - res kvt forgat. (Hiba beszl.) E. Kzfogs. Dlutni kzfogsnak rvs a dija. E. - Szitn ltott sok aranynak, dlutni kzfogsnak rvs a dija. E. Ki. Nem ki, de mi. E. - Nem ki mondotta, de mikp mondotta. E. Ki a csrdbl! E. - Ki a sikra! E. - Ki, kutya a templombl. E. - Ki, kutya, gazda. (Kutynak, gazdnak kint a helye.) Ny. 23. - Se ki, se be, mint a pitvarajt. (Nem javul a helyzet.) Ny. 1. - Se ki, se be, mint tt Jan a lakodalomba. D. Kiabl. Az kiabl, a kinek a hza g. B. - Kiabl, mint a kotlstyk. B. Kiad. Foghoz ver minden garast, mig kiadja. (Fsvny.) Ny. 2. Kiadta a dzsmt. E. - Kiadtak rajta. D. - Kiadtak rajta, mint a pataiak a szrn. (A patai parasztok szrt talltak az uton. Nem tudvn rajta megegyezni, a faluhzhoz vittk; mg k tanakodtak, a szr elmszott helyrl, annyira tetves volt. Az eskdtek ezt ltvn, kidobtk az ablakon.) D. - Kiadtak rajta, mint srfzk az rmn. D. - Kiadott rajta, mint az eb a talyign. (Ott hagyta.) B. - Sokan rmest kiadnk, a mit lenyeltek. D. Kiaggott a birsgbl. D. - Kiaggott belle. B.

1971

Kialudt benne a j. D. - Minden lmot kialudni sem hasznos. (Mindenbl kibrndulni.) D. Kill bocskorbl a lba. D. - Kill, mint tvis a tskn. D. Killan mr az anyja knjt. (rett leny.) Ny. 2. - Killotta a prbahetet. D. - Killotta a sarat. D. - Killotta a tzprbt. E. - Ki nem llom a dicssget. (Sok a jbl.) E. - Nem bnom, killom. S. Kilt. Az kilt elszr, kinek a hza g. ME. - Kilt jjel-nappal, mint a sovny haris. D. - Kilt, mint a haris. D. - Kilt sz a pusztban. E. - Maga kilt tolvajt. ( a bns.) E. - Pusztba kilt. S. - Tolvajt kiltottak r. D. Kilts. Nem r egy irgalmas kiltst. E. Kis. A jl eltakart rosszat ki ne sd. D. - A kutat elszr kissk, aztn megtglzzk. Ny. 21. - A tt meg ne lssa, mert szemed kissa. D. Kibeszl. Ki kiskorban kibeszli magt, vnsgre hallgat. D. Kibkl. Macska az farkval knnyen kibkllik. Ny. 1. Kibrel. Taln a gdnynek torkt brelte ki? (Annyit iszik mint a gdny.) D. Kibicsaklik a nyelve. S. Kibolhztk a gatyt. (Megvertk.) D. Kibjtltk. S. Kibujt a kenyr a hjbl. Ny. 10. - Kibujik a szeg a zskbl. ME. 1972

Majd kibujt a bribl. (rl.) E. - Kibuv ajt. E. - Kibuvt keres. S. Kicsaln a tehnbl a borjut. (Igen tud krni.) E. Kicsapott ringy. D. - Ht orszgbl kicsapott. D. - Nincs arca, mint a kicsapott ringynak. E. Kicsvl. Nehz a molyos brt kicsvlni. Cz. - Nem ravasz a rka, ha kicsvljk. D. - Rka sem ravasz, ha kicsvljk. E. Kicsinyenkint. Akrmily nagy legyen a kincs, kicsinyenkint elfogyhat. S. Kicsinyes mennyk sem rt neki. Ny. 3. Kicsipett mint szalonnabrke a tzn. Ny. 7. Kicsipte magt, mint a hat krajcros Krisztus. Ny. 5. Kicsoda. Megltjuk kicsoda, micsoda. D. - Megmutatta kicsoda, micsoda. D. Kicsordul. Pofjn is kicsordul a zsir. D. Kicsfol. Knnyebb a szegnyt kicsfolni, mint megruhzni. E. Knny a szegnyt kicsfolni, de nehz felruhzni. Ny. 22. Szegny a szegnyt hamar kicsfolja. D. Kiderit az id mindent. E. Kiderl. Hol kiderl, hol beborul. ME. Kidob. Ebrdon dobtk ki. ME. - Kocsmbl, templombl senkit ki
1973

nem szabad dobni. Ny. 3. Kidugtk a szemt. (Kevssel kielgitettk.) Ny. 1. Kidl, mint Mt tehene az tbl. (Fradt.) Ny. 24. - Neki dlt a fnak, taln ki akar dlni. (Rest.) D. - Vn fa magtl is kidl. E. Kiegyenesiti a sr a nyomorkot is. S. Kielgiti, mint Seb Zsiga a koldust. (Telerakta tarisznyjt, hogy sohse jjjn vissza.) Ny. 4. Kiesik. Azt tmi, melynek feneke kiesett. D. - Kiesett a derkszeg. (Asszony hajtja a kocsit.) D. - Kiesett a sodrbl. S. - Majd kiesett a szjn. (sit.) E. - Nagy konc esett ki szjbl. D. - Nem esik ki a vilg feneke. E. - Nem szl, ha a kerk kiesik is. D. Kifagy a borju a tehnbl. (Nagy hideg.) E. Kifakad az embernek oldaln is a szegnysg. D. - Semmi ki nem fakad belle. D. Kifacsar. Ha a citrombol a levet kifacsartk, elvetik. D. - Kifacsart citrom. E. - Kifacsart citromnak keser a leve. S. Kifecseg. Kinek nem j gye, azt ki ne fecsegje. KV. - Nem j mindent kifecsegni. E. Kifejt. Knnyebb a varrst kifejteni, mint az eskvst visszamondani. (Hzassgot felbontani.) E. Kifel ll a rdja. S.

1974

Kificamodott az esze. D. Kifizet. Apr pnzzel kifizettem. (Srtt srtettem.) Ny. 14. - Egy szlig kifizettk az adssgot. (Jl elvertk.) D. - Kifizette, mint Madali a bartot. (Madali prdiktor a bart krdsre, mit keres a katholikus papok kzt, mint Saul a prftk kzt, azt felelte: ugyanazt mit Saul, szamarat, s rl, hogy egyet tallt is.) B. Kifizette, mint Malinger Pter a koldust. (Egsz kenyeret adott neki, hogy tbb ne jjjn.) Ny. 17. - Sok esztendei bgond sem fizethet ki egy pnzrnyi adssgot. D. - Van annyi pnze, hogy kifizethesse. D. Kifog. Egyik a lovat befogta, a msik kifogta. KV. - A hazugon leghamarabb kifognak. D. - Alzatos, mint a kin kifogtak. D. Ember, a ki rajta kifog. D. - Gyakran kifogtak mr kegyelmn is. (Rajtakaptk a hazugsgon.) D. - Ha szra kerl a dolog, ki nem foghatni rajta. D. - Kifog a snta rdgn is. D. - Kifogtak rajta. D. - Kifogtk a dlcegbl. Pzmny. - Legnagyobb ern is kifog a csel. ME. - Tzn, vizen, asszonyon nehz kifogni. ME. Kifogs. Minden rossz juhsznak van j kifogsa. Ny. 6. - Minden rossz pusknak van egy kifogsa. E. - Minden rossz pusknak van valami kifogsa. Ny. 9. Kifogy mindenbl, mint koldus az nekbl. B. - Ki nem fogy, mint a Rkus kobakja. (Zarndok kobakja mindig alamizsnval telve.) D. - Kifogyott a szuszbl. S. - Kifogyott belle, mint a nagyidai cignyok a puskaporbl. B. - Mulassunk, ha kifogy a bor, hozassunk. Ny. 5. Kifolyt a bor, res maradt a hord. D. Kiforditom, beforditom, mgis bunda a bunda. (Tlen j, nyron
1975

j.) Np. - Kiforditotta az ingt. (Kpnyegforgat.) Ny. 2. - Szp, mint a kiforditott hurka. D. Kiforgatta kpnyegt. S. - Kiforgattk a rncbl. D. - Mindenbl kiforgattk. D. Kiforr. Minden j bornak ki kell forrni magt. E. - Szegnynek mg csuprbl is kiforr. E. Kifoszt. A mezitelent nem lehet kifosztani. D. - Mindenbl kifosztottk, mint a ttot az embersgbl. B. - Szerelem, bor, kocka, mindenbl kifoszta. KV. Kif. Az fejbl ftt az ki. B. - Nem az fejbl ftt az ki. E. Kifuj. Hadd fujja ki magt. E. - Jl kifujtk az orrt. D. Kifurn az oldalt. E. - Kifurn az oldalt, ha meg nem mondan. D. - Majd kifurja az oldalt. Ny. 5. - Majd kifurom a fledet. (Majd kinyitom a fledet, ha nem akarsz meghallani.) E. Kifutott esze velstl. D. - Ne nevess, kifut a leves. S. Kigzol. A mit elkezd, soha se tud belle kigzolni. (Fecseg.) KV. Kigondol. Mindene van, a mit kigondolhat. D. - Mindent kigondol a szegnysg. KV. - Mindent kigondol az hsg. B. - Nagy mester, mindent kigondol. B. Kigygyul. Megrugta a szent Mihly lova, soha ki nem gygyul. (Meghalt.) D. Kigyomll. Nehz a konkolyt egszen kigyomllni. KV. - Nehz a
1976

konkolyt mind kigyomllni. D. - Nehz a konkolyt tvistl kigyomllni. E. Kihajt. Az hsg kihajtja a farkast a berekbl. B. - Az hsg kihajtja a farkast a bokorbl. KV. - hsg a farkast is kihajtja a cserjbl. E. - Az rdgt is kihajtan a lyukbl. (Munks, szorgalmas.) Ny. 6. - Vlik olyas, ki egeret se hajt ki a szobbl. D. Kihalt az egsz hz. ME. - Uj hzbl kihal valaki. (Babona.) S. Kihasadt az agyara. (J kedve kerekedett.) Ny. 2. Kihnytk a szalavrgyit. (Megvertk, elfutott.) D. Kihord. Sprtt szemttel nem j a hirt is kihordani a hzbl. K. Szemttel mindent kihord a hzbl. (Hirhord.) D. Kihoztk a kerkvgsbl. S. Kihull. Az is ujra tmi, a mi mr a lyukon kihullott. D. - Kihullt, mint tokjbl a di. D. Kihullat. A farkas is kihullatta eddig. D. Kihuzn a tehnbl a borjut. (Nagyon tud krni.) Ny. 2. - Kihuzta a lutrit. (Megvertk.) S. - Kihuzta a srbl. (Kimentette a bajbl.) S. - Kihuztk a dugjt. (Srn kvetkezik egymsutn.) Ny. 2. Kihuzta az rdg a dugt. (Egyszerre sok vendg rkezik.) Ny. 14. - Mly gykeret vert, nehz kihuzni. D. - Olyan, mint a kit a koporsbl kihuznak. (Rosszul nz ki.) D. - Olyan mintha a sirbl huztk volna ki. (Oly spadt, halovny mint a holt.) S. Kiiktattk az reg szrt. (Kitettk.) D.
1977

Kiirt. Irtsd ki, ha kitelhetik, a rosszat. D. - Konkolyt a buzbl, vtket a vilgbl nem lehet kiirtani. KV. Kiismeri magt. ME. - Tettl-talpig kiismeri az embert. D. Kijrta az utjt, mint Szikra bcsi a vejnek. (Rossz veje brtnbe jutott, ipja kijrta, hogy a piacon botozzk meg.) Ny. 1. Kijzanodik. Csak vasrnap jzanodik ki. D. - Gyermeksgtl fogva ki nem jzanodott. D. - Ha a bs bjban megrszegszik, bsabb lesz, ha kijzanodik. D. - Kijzanodott-e valaha? D. Tizszer is kijzanodik estig. D. Kijn. Arra vigyzz, melyik lyukon jn ki az egr. D. - Belebujik a szalmba, ki sem jn dlig. D. - Egyik flemen bemegy, a msikon kijn. (Nem akarom hallani; nem hederitek r.) Ny. 7. - Kijtt a kerkvgsbl. S. - Kijtt a sodrbl. S. - Knykn is kijn. (Nem tudja elhallgatni.) S. - Nem vtek a mi bemegy, hanem ami kij. (A szjon.) E. Kikapta az apait, anyait. (Megvertk.) E. - Kikapta Bodonbl a rszt. (Megjrt. Osztozskor a vizenys laplybl kapott.) Ny. 1. Kikaps menyecske. D. Kikapar. Aranyat is srbl szoktak kikaparni. KV. - Keddig a tyk is kikaparta volna. D. - Ha ki nem mondan, a tyk is kikaparn belle. B. - Ms kezvel kaparja ki a tzes gesztenyt. E. - Tyk is kikaparja. (Nem marad titokban.) E. Kikel. Csipogj neki, hadd keljen ki. (Segitsd, hogy kimondhassa a mit gondol.) E. - J mag porban is kikel. D. - A megtalkodott
1978

rossz mag a ganjban sem kel ki. D. - Megrt akkor a cseresnye, ki is kelt a magja. D. - Nincsen mindig tl, a vets is kikl. D. - Retek is kikelne kezn. (Piszkos.) E. Kikelet. A vn birka elli a tli takarmnyt, kikeletkor hal meg. D. Kikerget. Ha a rgi rossz szokst vasvillval kergeted is ki udvarodbl, mgis visszatr. D. Kikezdtk az uj szalonnt. (Versre fogtk a gyereket.) Ny. 14. Kikri anyjbl a borjut. (Nagyon tud krni.) Ny. 1. Kikirics. Ksre vsz a kikirics. D. - Ksre virgzik az szi kikirics. D. Kikopott a beszdbl, mint mogyor a tokjbl. B. - Kikopott belle. B. - Kikopott a storos nnepekbl. (Vge ifjukornak.) D. - Kikopott a szentirsbl. (Elfelejtette, felslt idzsvel.) Ny. 2. Kikopott mindenbl, mint kutyaszar a hbl. Ny. 22. - Kikopott, mint ebszar a hbl. D. - Kikopott, mint mogyor a tokbl. D. Mindenbl kikopott. D. Kikp. Amit kikptem, nem nyalom fel. (A mit kimondtam, nem vonom vissza.) Ny. 18. - Elbb rgd meg, aztn kpd ki a szt. S. Ha nylval jllakhatna, soha se kpn ki. D. - Megrgd a szt, ugy kpd ki. E. Kikrml. Ha elri, szemeit is kikrmli. D. Kikttt a partra. D. - Bolonddal ki ne kss soha. B. - Ez nem rnyk, hogy vele kikss. D. - Jl felksse gatyjt, ki vele kikt. E. - Ki ne kss vele. (Nem j vele sszeveszni.) Ny. 3. - Mindenkivel
1979

kikt. D. - Nem szeretnk kiktni vele. E. - Szz pappal is kikt. (Tuds.) D. Kikrkog. Fl a varjutl, hogy kikrkogja. D. Kiltszik a llb. Ny. 13. - Kiltszik a ruca orra. (szrevettem hov cloz.) E. Kilenc. A baj, kilenc tehn, mg sincs vaj. Ny. 1. - Annyit r, mint kilenc gmnek egy keszeg. Ny. 6. - Bks malacok egy lban kilencen is elfrnek. D. - Kevs hat krtvly kilenc medvnek. E. Kilenc medvefinak egy vadkrte. B. - Kilenc vrmegyben nincs prja. D. - Megbnta, mint az eb, mely egyszerre kilencet fiadzott. D. - Megbnta, mint mely kutya kilencet fiadzott. E. - Nem sok kilenc medvefinak egy vadkrtvly. D. - Ugy nz ki, mint a mely kutya kilenced fiadzott. Ny. 12. Kiliti Somorjnhoz egy ht. B. Kilincs. Egy kilincset rntanak. D. - Egyik a msiknak adja a kilincset. S. Kilop. A leglesebb szem tolvajnak is szemt kilopja utoljra a varju. (Akasztfra kerl.) D. - Fnyes nappal lopja ki a lovat az istllbl. D. - Ha szert teheti, szemed is kilopja. D. Kilyukad. Nem lyukad ki a rosta feneke. E. Kimarjk mint a ms ludjt. D. - rl, mint a ludak, mikor az idegent kimarjk. B. Kimaradt a szmbl. (Nem szmitottak r.) D. - Kimaradt, mint Mike a hitrl. (Mtkja mssal eskdtt meg.) Ny. 5.
1980

Kimarkol. Ilyen a vilg, kimarkolja a dohnyt. (Felesgt elszerettk.) Ny. 6. - Kimarkolja a dohnyt ms zacskjbl s magbe teszi. (nz.) E. Kimegy. Csak a vros kapujn kimehess, azutn knnyen utazol. D. - Eddig taln a vilgbl is kiment. D. - Fejjel jtt a vilgra, fejetlen ment ki. D. - Fl jjel kimenni csak a pitvarba is. D. - Ki utols megy ki a vilgbl, tegye be az ajtt. D. - Kiment a becslete. E. - Kiment a htn. (Kidobtk.) Ny. 2. - Kiment a hz az ablakon. (Kituddott, mi trtnt a hzban.) E. - Kimentek a fels vrbl. (Elment az esze.) D. - Tncolva megy ki a vilgbl. D. Csak egy mdon jvnk a vilgra, ezer mdunk a kimenetelben. D. Kimer. A ktban mennyi a viz, mgis ki lehet merni. Ny. 6. - Kutat is ki lehet merni. S. - Kutat se lehet egszen kimerni. D. - Nem lehet a tengert kanllal kimerni. E. Kiml. Akkor kimli a kolbszt, mikor elfogyott. D. - Dlben kimlt ebd, j vacsora. D. - Dlben kimlt ebd, j vacsora lehet. KV. Fillrrel kimlik az aranyat. B. - Fillrrel szoktk az aranyat kimlni. KV. - Ks a bort akkor kimlni, mikor mr anyjra szllott. (Mikor seprjre szllott, vgt jrja.) K. - Ks a kolbszt akkor kimlni, mikor elfogyott. D. - Ks akkor kimlni, mikor mr elfogyott. B. - Ki a mst lopja, a magt kimli. D. - Ki a vesszt kimli, fit nem szereti. KV. - Nincs oly sok, mi el nem fogy, ha nem kimlik. B. - Nincs oly sok, ki el nem kl, ha nem kimlik. KV. - Nincs oly sok, hogy el ne keljen, ha nem kimlik. E. - Nsz legny nem kimli a kltsget. M. - Nsz legny nem kimli a pnzt. D. - Szeget kiml, patkt veszit. E. Kimrtk neki a hzhelyet. (A temetben.) S. - Kimrtk a
1981

lakhelyt. (U. a.) B. Kimond. A mi tilos, nem kimondani val. Ny. 9. - Addig szolgd a sz, mig ki nem mondottad. E. - Ha kimondod mindig amit akarsz, azt hallhatod, a mit nem akarsz. D. - Ha ki nem mondan, a tyk kikaparn belle. B. - Kimondatja a bor az emberrel. Decsi Jnos. - Kimondott szt nem lehet visszanyelni. E. - Ne csorld-morld, mondd ki igazn. (Ne csrjed-csavarjad.) B. - Ne himezd, ne hmozd, mondd ki igazn. E. - Ne kerengesd annyit, mondd ki a bkkenjt. Cz. - Nehz a csunyt szpen kimondani. D. - Rgd meg a szt, ugy mondd ki. B. Kimosdott belle, mint Piltus. E. Kimult mr, mint a falusi bir a birsgbl. Ny. 10. Kimutatta foga fehrt. D. - Ki-kimutatja foga fehrt a cigny. D. Kin. (Kint, knn.) Gazdnak, kutynak kint a helye. Ny. 4. - Knn a brny, benn a farkas. E. - Kin vagyon a farka. (Ltszik, mi a rejtett szndka.) Pzmny. - Kinn tgasabb, benn szorosabb. S. - Kin a bart a csuklybl. E. - Kin van a bartcsuklybl. (Szerencss.) D. - Kint van a hinrbl. D. - Kutynak, gazdnak kint a helye, asszonynak, macsknak bent. ME. - Otthon tallja, amit msok kint keresnek. D. - Se kin, se ben, mint az ablakfa. E. - Se kint, se bent, mint Tt Jank a lakodalomban. E. - Se kin, se ben, mint zsid a lban. Cz. - Se knn, se benn. M. - Sokan vannak odakint. (Tlen akik fznak, mert nincs meleg szobjuk.) E. - Tgasabb odakint. (Kopogtatskor trfsan e helyett: tessk, szabad!) E. Ugy ll, mint az ablakfa, se kinn, se benn. Ny. 8. Kinl. Bolond aki kinl, szamr, aki el nem fogadja. ME. - Elhagyja, mint a csppai gyerek a srst, ha borral kinljk. (Nem nagy
1982

szomorusg.) Ny. 5. - Frt szlrt megzlogol, borral agyonkinl. E. - Ide igr, oda kinl. E. - Jl van Pter, kinld meg Ilont. (Neked elg.) Ny. 2. - Kinlja, mint egyszeri ember a papot. (Tessk tisztelend ur; a tbbit nem kinlom, azoknak ugy is van eszk.) E. - Knny a hideg ksval kinlni. D. - Papot kell kinlni, a tbbinek ugy is van esze. S. Kinlgat. Ltod-e, hogy kinlgatja. (Snta nre mondjk, mert furcsa a jrsa.) E. - Kinlgatjk egymst, mint a mikolaiak. S. (Tatrjrskor a menekl mikolaiak egy hidpadlhoz rtek, egyik sem akart tmenni elsnek, mig k kinlgatztak, oda rtek a tatrok is.) - Ne mikolskodjunk, ne kinlgatzzunk. Ny. 16. Kinls. Apm akrhol jrt, a vizben nem tett krt, evett-ivott, sok kinlst nem vrt. D. Kincses. Hamar krt vall, ki a kincses ldt nyitva tartja. B. Kincses Kolozsvr. ME. Kinderbl. Hogy tetszik a kinderbl? (Cifra komdia; kellemetlen meglepets.) Kinevette a lelkt. (Nevetskzben halt meg.) D. - Knny a szegnyt kinevetni, de nehz felruhzni. D. Kinz a boltbl, mint a Mri zsid. D. - Ugy nz ki, mint a bjti boszorkny. E. - Ugy nz ki, mint a flesbagoly. E. - Ugy nz ki, mint a nyalott borju. ME. - Ugy nz ki, mint egy pcsi szz. Ny. 11. - Ugy nz ki, mint Mzes a moslkban. Ny. 23. Kinizsi. Imdkozzl, hogy Kinizsi Pl krme kz ne kerlj. (Nagy erej hires vezr Mtys korban.) B. - Megugrotta a Kinizsi Pl tnct. (Elvertk.) Ny. 5. - Nem minden id terem Kinizsit. D.
1983

Knos fia leszesz az Istennek! (Fenyegets.) B. Kintt az Isten markbl. (Nagyra ntt.) E. Kinyalta magt. (Cifrn felltztt.) B. Kinyilik. A bicska is kinyilik tle. (Savanyu lre.) E. - Kinyilt a szeme. (Csaldsbl kibrndult.) E. - Kinyilt szemmel alszik, mint az oroszln. D. - Kinyilt szemmel aludd minden lmaidat. (Lgy ber, mint a nyul.) D. - Olyan savanyu, hogy kinyilik a bicska tle. (Bor.) Ny. 7. Kinyit. Nappal sem nyitja ki szemt, hogy hamarbb aludjk. D. Kinyujt. Csiga-biga, nyujtsd ki szarvad. E. Kn. Anyja knja. D. - Jobb egyszer meghalni, mint holtig kinldni. D. - Jobb egyszer meghalni, mint mindenkor knldni. B. - Ki rdgnek szolgl, kn a fizetse. E. - Ki az rdgnek szolgl, knnal fizet neki. B. - Knban van, mint az undi eb a kalodban. (Undon a bir hznl elkapta az eb s megette a zsiros ersznyt, melyben pnz is volt; tttk-vertk, hogy adja ki.) D. Knldik, mint a hetesfai ember a csap alatt. S. - Knldik, mint a kposzta hus nlkl. Ny. 8. Kiokd. Egy se becsletes kutya, a ki a mit megeszik, kiokdja. (A ki nem titoktart, nem becsletes.) Ny. 24. - A fld is kiokdja gyomrbl az elrejtett dolgokat. B. - A fld is kiokdja a titkolt dolgokat. D. Kiolvassa fogaid a bka. (Ne ttsd a szdat, kihullanak fogaid.) E.
1984

Kint. Frdvizzel a gyereket is kinti. (Tlsgos igyekezet kros. Nmetben is megvan.) Ny. 10. - Frdjvel egytt a gyermeket ki ne ntsd. (Nmet.) D. - Nem kell a gyermeket frdvel kinteni. (Nmet.) E. Kipakkolt, mint az egygombu zsid. Ny. 19. Kipattan, ha a tzre teszed. D. Kiprllott az esze. D. Kipeceg. Kinek nem j gye, azt ki ne pecegje. (Ki ne fecsegje.) KV. Kipez-kapoz, mint a Dunba hal. K. Kiporzott nadrgban is megmaradt egy kis por. D. - Kiporoltk az alfelt. E. - Kiporoltk a nadrgjt. (Megvertk.) S. - Kiporoztk a nadrgot. D. - Kiporoztk nadrgjt, mint a lisztes zskot. D. Kiporoztk nadrgjt, mint szcs a brket. D. Kikp. Mintha szjbl kikpte volna. (Hasonlk.) E. Kiprblta, mint Budai Laci a kutyt. Ny. 2. Kirgja magt belle. (Nem marad meg benne a titok.) E. Kirgta az iszkot. D. - Kirgja rka az iszkot. E. Kirlyfi Kis Mikls beszde. (Szirmay szerint: mese. Dugonics szerint, Kis Mikls hires reformtus prdiktor volt Szegeden, kit gynyr beszdeirt kiskirlynak, kirlyfinak neveztek.) M. Sz. KV. - Kirlyfia Kis Mikls beszde. M.
1985

Kirlyi korona szll nha ndhajlkba. E. Kirlysg. Hamar mulik, mint a pnksdi kirlysg. D. Kecskepsztorsgrl kirlysgra ment. KV. - Kirlysgrl kecskepsztorsgra ment. KV. - Pnksdi kirlysg. E. - Pnksdi kirlysg nem nagy urasg. B. - Rgen elmult a pnksdi kirlysg. D. - Rvid, mint a pnksdi kirlysg. B. Kirnt. Be is rntjk, ki is rntjk, mint cignyt a csapszkbl. E. Kirntottk a gyknyt alla. (Meghalt.) D. - Nehz az agg ft gykerestl kirntani. D. Kirepl. Ks akkor betenni a kalitka ablakt, mikoron a madr kirpl belle. Bethlen Gbor. - Kulcslikn is kirepl a sz. D. Kirieleiszon. v az utols kirieleiszon. (Asszony az utols sz, azrt nem szabad a misnl ministrlnia, mert soha sem volna vge a kirieleiszonnak. (Trfs.) D. Kirg. A ki berg, kirg. Ny. 12. - Kirgott a hmbl. Pzm. Kirgott a hmfbl. E. - Nem lehet az ember fbl, ki kell rgni a hmfbl. (Mulatozk mentsge.) S. Kirukkolt. mint Urnapkor a dikgyerekek. (Sokan.) Kisasszony. Balkrm kisasszony flrecsap. D. - Bszke mint a kompodi kisasszony. D. - Gyermeknek legjobb felesg a nyirfakisasszony. K. - A kisasszonyok kztt is van hetes vszon. (Rossz.) D. - Nehezen szabadul, mint katona a kisasszonytl. Ny. 3. Rtartja magt, mint a kompoldi kisasszony. D. - Sok a kisasszony, de kevs az urfi. B. - Vr, mint a kompolti kisasszony. (Rtarts lny hiba vr krre.) Ny. 4.
1986

Kisbir. Furdalja a kisbir. (Lelkiismeret.) B. - Hallgass a kisbir szavra. Ny. 5. - Kiki magval hordja a kisbirt. B. - Lator a kisbir. D. - Vdolja a kisbir. B. Kisegit. Pnz a bolondot is kisegiti a bajbl. D. Kisr. A gazdagnak sok a kisrje. E. Kisrt. Nemcsak egyflekp kisrt az rdg bennnket. KV. Kisir. Senki sem sirja ki a szemt a ms szerencstlensgn. KV. Kiskirlyly lett. D. - Lengyel Lszl kiskirlyunk. (L. kirly.) D. Mintha lenne a kiskirly. D. - Szakcs is kiskirly maga konyhjban. D. - Ugy l, mint a kiskirly. S. Kisrkosi. Egy ideig csak eltart, mint a kisrkosi ember felesge. Ny. 6. Kisujj. Felbirja a kisujjval. D. - Ha a kisujjadat megmutatod, mind a tizet kivnja. Ny. 7. - Hogy a kisujjad ne fjjon. (Legyen meg a kivnsgod.) ML. - Kisujjammal se bntottam. D. - Kisujjban tbb van, mint msnak fejben. S. - Kisujjadat mutatod, egsz kezed kri. E. - Mely lyukat bedughatsz kisujjaddal, ne dugd azt az klddel. Ny. 2. - Mit kisujjaddal elnyomhatsz, ne nyomd azt a nagygyal. E. - Meztelen mint a kisujjam. D. - Mutasd neki a kisujjadat, egsz kezed kri. S. Kis-Vrda. Debrecentl Kis-Vrdig. (Nem nagy utazs, kevs tapasztals.) E. - Ki a legny Kis-Vrdban? Np. - is jrt Debrecentl Kis-Vrdig. S.

1987

Kispr. A szemetet soha ki nem sprhetni egszen. D. Kislt a turpissga. S. - Mi slt ki belle? D. - Nem az fejbl slt az ki. B. Kiszab. Knny a plct kiszabni, de nehz tartani. D. - Nehz a szabnak magt kiszabni. D. - Nem szabja ki magt a szab. E. Kiszabadul. Knnyebb a pokolba menni, mint onnan kiszabadulni. D. - rl, mint az istllbl kiszabadult borju. D. Kiszaladna fltben a vilgbl is. D. Kiszappanoz. Inge mocskt kiszappanoztk. (Megvertk.) D. Kiszrad. Asszonyok knyrja hamar kiszrad. E. - Gyakran nedvesiti kiszradott torkt. D. - Ha a t kiszrad, magtl is kiugrik a bka. D. - Isten ltesse sokig, mig a Tisza ki nem szrad bokig. Ny. 20. Kiszed. Egyenkint szedtk ki szeme szrt. D. - Kiszedtk szeme szrit. (Baj van.) D. - Szedje ki csibafai borbly a szemedet. (Hallj meg akasztfn, holl szedje ki szemedet. Csibafa risi fi Szegeden.) Ny. 1. Kiszeleltk a nadrgot. (Vers.) D. Kiszolgl. Beszegdtt, mr is kiszolglt. D. - Kiszolglta mr gazdjt. D. - Mg el sem szegdtt, mr is kiszolglt. ME. Kiszopta az ujjbl. KV. Kiszr. Ablakon a pnzt ki nem szrja. D.
1988

Kiszktek a fellegvrbl. (Elment az esze.) E. - Kiszktek a felsvrbl. KV. Kiszrtk a szemt. (Kevssel kielgitettk.) E. - Kiszrtk a szemt vele. Ny. 3. - Kiszrtk a szemt, akrmi j neki. D. - Majd kiszrja a szemt. (Eltte van s mg sem ltja.) E. Kitakar, betakar, fene tudja mit akar. Np. Kitalltam mr, amit fzni akarsz. D. Kitanul. Ha titkot akarsz kitanulni, jrtasd a boros korst. Cz. Kitaszigl. Csapszkbe a cignyt be is rntjk, de ki is taszigljk. D. - Jobb szpszerrel elmenni, mint kitaszigltatni. D. Kitt. Mikor sitozik, sajnlja szjt kittani. D. Kitekint. J a vn eb ugatsra kitekinteni. E. - Vn eb ugatsra mlt kitekinteni. KV. Kitelik a, ha a dohnybl nem, a krbl. Ny. 5. - Rossz szolgnak minden rban kitelik esztendeje. D. Kitett magrt, mint a Tci kutya az urrt. (Megvdelmezte gazdjt.) D. - Kitettk a rokkjt. K. - Kitettk a szrt. B. Kovcs akar kitenni a lakatoson. D. Kitetszik a farka, akrmint palstoljk. Decsi Jnos. - Idejn kitetszik, kibl mi lesz. KV. - Kinek mi szivben, kitetszik sznben. D. - Kitetszik a tvis a zskon. D. - Kitetszik egybl tbb is. D. Kitetszik fle a rknak. Pzm. - Kitetsz, mint juhok kzt a
1989

szamr. D. Kitr. A gyermeknek is kitr. D. - Az orszg utjbl ki ne trj. D. Az res szekrnek is kitr. D. - Ganajos szekrnek, rszeg embernek Isten is kitrt. E. - Ha jjel jn is, ki nem tr a bor ell. D. - Az Isten is kitrt a rszeg ember eltt. Sz. - Isten is kitrt volna a rszeg ember eltt. M. - Krisztus is kitrt a rszeg eltt. E. - Kett eltt hasznos kitrni: a terhes szekr eltt s a rszeg ember eltt. B. - Messzirl is kitr. D. - Mg a zsidnak is kitr. D. - Rszeg ember eltt a szns szekr is kitr. B. - Rszeg ember eltt terhes szekr kitr. D. - Terhes szekr eltt reseddel kitrj. D. Kitol. Annyi a becse, mint a kitol ksnak. D. - Kitol ksa. D. Ms a kitol fnk, ms a kitol ksa. E. - Megette mr a kitol kst. (Ideje mr, hogy elmenjen.) B. Kitr belle az olh vr. B. - Kitri az igaszeget. E. - Kitrt a rgi belle. B. - Kitrt szekere rdja. Ny. 3. - Libbl is kitr a ldmreg. D. - Trd ki fogad, fekdj a blcsbe. (Ne gyerekeskedjl.) E. Kitrltk a szemt. (Kevssel kielgitettk.) D. Kitudtk a vagyonbl. S. - Minden kituddik. Ny. 2. Kitr. A zsellr is kitrja az urt. Ny. 4. Kitnik, mint a birkk kzl a szamr. S. Kiugraszt a szksg a beteggybl is. D. - Kiugratni nyulat a bokorbl. (Vallomsra birni.) E.

1990

Kiugrik. Bokorbl kiugrott nem tudom ki. (Ismeretlen ember.) Pzm. - Ha a t kiszrad, magtl is kiugrik a bka. D. - Kiugrott a Rigmezre. (Dicsekszik a hsiessgvel.) D. - Kiugrott brbl. D. - Majd kiugrott a brbl. (rl.) E. - Nevet mint a fazekas, ha korongja kiugrik. (Kelletlenl.) B. - Trtt fejbl kiugrott az sz. D. Kiszni. Knny a vizbe, de nehz kiszni. D. Kitttk a nyeregbl. ME. - Nem ti ki a vak l szemt. (Nem bkez; zsugori s nem gondol vele, ha annak tartjk is.) Ny. 14. Kiz. Egy hlyaggal kizheted a vilgbl. (Gyva, fl.) E. Kivg. A fk sokig nnek, de egy ra alatt gykerestl kivghatk. D. - Ha rajtakapjk is, kivgja magt. D. - Kivgtk Bedn az erdt. (L. Bed.) D. - Kivgta a garast. ME. Kivj. Cska csknak nem vjja ki szemt. E. - Varj varjnak nem vjja ki szemt. B. Kivall. Inkbb otthagyja orrt, mintsem kivallan. B. Kivnatos, mint a terhes asszony. (Mindent megkivn.) B. Kivnsg. Fsvny kivnsga, aranyos szegnysg. D. Szamrkivnsg. D. - Tele van kivnsggal, mint a terhes asszony. E. Kiver. Adj a ttnak szllst, mg kiver a hzbl. ME. - Bsul, mint a kivert bika. E. - Egyfell kiverik, msfell bemegy. E. - Fogadd be a ttot, kiver a hzbl. E. - Ha egy ajtn kiverik, a msikon bemegy. B. - Ha egyfell kivernek, msfell bemegyek. M. 1991

Kivered az ajtn, bejn az ablakon. E. - Kiverte a borhiml. S. Kiverte szemt az g. E. - Kivertk a csmrt a htbl. E. - Kutyt is kr kiverni a hzbl. (Csunya id.) E. - Nehz faszeggel vasszeget kiverni. D. - Rossz idben a kutyt sem kell kiverni. D. Szeget szeggel kell kiverni. D. Kivenni. A megnylazott koncot nehz a kutynak szjbl kivenni. D. - Ha ms gallrjbl kiveszed a tett, magad rncba ne tedd. D. - Kivette a szmbl. (n is ezt akartam mondani.) E. Kivettk a bolondjt. D. - Kivettk a falatot a szjbl. S. - Kivettk a kerekt. S. - Kivettk a szivt. (Fl.) D. - Sokat kivesz emberbl a bor. D. - Szjbl kivettk a koncot. Sz. - Szmbl vette ki a szt. S. (n is pen ugyanezt akartam mondani.) Kivet. Ebrdon kivetettk a tancsbl. D. - Ebrdon vetettk ki. M. - Egyik szomszd kiveti, a msik felszedi. D. - Jobb vendget nem fogadni, mint gyalzatosan kivetni. K. - Ki nem vetik sarkbl. D. Kivetkzteti brbl is az embert. D. - Ertlen, mint a brbl kivetkz kigy. B. - Kacslbon kivetettk. E. Kivnlt belle. S. Kivsz. Gykerestl kiveszett. D. - Nem vsz ki a magja. S. Sokszor kivsz a buza, megmarad a konkoly. K. - Vesszen ki a magja. S. Kivtel. Nincs szably kivtel nlkl. (Latin.) S. - Tisztelet a kivtelnek. (Nmet.) S. Kivilgos virradatig. D.

1992

Kivirit. Majd ha a lcs kivirit. S. Kivisz. Htamon is kivinnm. (Kevs.) E. - Kivittk, de a fn felejtettk. (Akasztfn.) D. Kivonta lbt a srbl. D. - Nehz a brnyt a farkas szjbl kivonni. KV. Kivl. Bell rm, kivl szomorusg. KV. - Fszkeden kivl ne terjedj. D. - Fszkeden kivl ne tollasodj. D. - Kivl a hja. BSz. Kivl-bell egyforma, mint Samu nadrgja. (Lyukas.) Ny. 6. - Kivl fehr, bell fekete. B. - Kivl tgasabb, bell nyjasabb. (Trfs vendgfogads.) Ny. 3. - Kivl szp, bell rut. KV. - Sok hz g bell, de nem ltszik kivl. Ny. 8. - Szp kivl, rdg bell. KV. Ugy van mint az ablakfa, se kivl se bell. Ny. 5. Kobak. Addig szik a kobak, mig egyszer elmerl. B. - Csak annyi neki, mint a hajdu seggn a kobak. B. - Ki nem fogy, mint a Rkus kobakja. (Zarndok kobak alamizsnval telik.) D. - Knny kt kobakon nagy vizet is meggyzni. D. - Rkus kobakja. (Ki nem fogy.) B. Koca. Bujkl, mint a fiadz koca. Ny. 6. - Koca gyermeknek koszos a feje. D. - Koca-koca tarka, se fle se farka. (res beszd.) ME. Panaszos telbl csak a koca hizik. D. - Panaszos teltl kvredik a koca. (Ha sokat eszik, megsokalljk.) D. - Tetves, mint a koca gyerek. D. Kocka. Akrmire fordul a kocka, de elveti. D. - Bizonytalan kocka az ember lete. B. - Bolond, ki mindent egy kockra felteszi. B. Egynek hatot, msnak vakot vet a vilg kockja. D. - El van vetve a kocka. E. - Hatot vet a kocka. E. - Ki a kocknak szokott, azt lmban is veti. D. - Kicsiny a kocka, de sok bt okozhat. D. 1993

Kicsiny a kocka, de nagyot fordul. S. - Kocka, bor s szerelem ritik az ersznyt. B. - Megfordult a kocka. S. - Nem mindenkinek vet hatot a kocka. B. - Nha vaktban is szemre fordul a kocka. D. - Sok kockn fordul meg a dolog. B. - Szerelem, bor, kocka, mindenbl kifoszta. KV. - Vakot vetett kockja. D. - Ritkn van kocksban gazdag. B. - Knny a szegnyen kockzni. D. Kocsma. Btor a kocsmkon. D. - Csendes mint az res kocsma. D. - Ez nem kocsma. (Becsld meg magadat.) ME. - Ha ruhja rongyos, kocsmban vette a posztt. (Elitta.) D. - Inkbb szereti a kocsmt, mint a vendgfogadt. D. - Kt duds egy kocsmban. KV. - Ki kocsmban szolgl, ritkn jraval. S. - Kocsmban lakik. D. - Kocsmbl, templombl senkit ki nem szabad dobni. Ny. 3. Kocsmnak szoksa, templom utlsa. D. - Knny a kocsmn vitznek lenni. D. - Minden adssga a kocsmkban vagyon. (Iszkos.) D. - Nem illik kt duds egy kocsmra. Sz. - Nem j egy kocsmn kt duds. KV. - az els minden kocsmban. D. Pnzt, eszt a kocsmban hagyta. D. - Pnzt krnek a kocsmn. KV. - Ritka kocsma boriv nlkl. D. - Szomoru, mint bjtben a kocsma. D. - Tbbet jr a kocsmba, mint a templomba. D. Tudja melyik kocsmban ruljk a j bort. D. Kocsmros. A kocsmros csalsbl l, haszonbl ruhzkodik. Ny. 13. - A kocsmros fladja a ruhdat, az gyvd meg lehuzza. Ny. 13. - Dupln fog, mint a kocsmros krtja. S. - J kocsmros lehet az, ki maradkkal l. E. - Kocsmros nlkl csinlja a szmadst. (Nmet is.) S. - Mig a rossz kocsmrost rajtakapjk, sok krt tesz. K. - Rszeg kocsmros, mindig bnatos. S. - Rszeg kocsmrosnak a vendgei sem jzanok. S. - Sok krt tesz a kocsmros, mig rajtakapjk. D. - Tlts kocsmros, nem apdrl maradt. D. Kocsmrosn. Ej kors, kis kors, torkomat ujit, kocsmrosnt
1994

busit, ruhm rongyosit. D. - Kocsmrosn kpolnja, a kocsmros a kplnja. (Iszkos.) D. - Ritka mint a szent kocsmrosn. D. Kcsagos. Kinek feje nem kcsagos, rti. Pzmn. - Kcsagos agyveleje. D. - Kcsagos esz. D. - Megkcsagosodott a feje. Pzm. Kocsonya. Belefagyott, mint fehrvri bka a kocsonyba. E. Csak a szeme ltszik, mint a miskolci kocsonynak. (Belefagyott a bka.) Ny. 19. - Hideg mint a kocsonya. D. - Pislog, mint a miskolci kocsonya. D. - Pislog, mint a miskolci kocsonyban a bka. ME. Pislog, mint a szepsi kocsonya. S. - Reszket, mint a kocsonya. E. Kodcsol. A kakas tyk utn kodcsol. D. - A mely tyk sokat kodcsol, keveset tojik. KV. - Azt akarja, hogy mr a csirke is kodcsoljon. D. - Elbb tojik a tyk, azutn kodcsol. D. - Nem mind tyk, a mi kodcsol. D. - A tyk sem tojik mindig, mikor kodcsol. S. Kodcsols. Ki a tojst szereti, a tyk kodcsolst is trje. S. Nagy a kodcsols, kicsiny, vkony a tojs. D. Kdorog. Csak hlni jr bel az sz, egsz nap kdorog. D. hetetlen kdorg. D. Kofa. Annyi, mint a szegedi kofa. D. - Jr a nyelve, mint a vn kof. D. - Jr a szja, mint a bcsi kofnak. S. - Kofk is tudjk. S. - Nyelves mint a piaci kofa. B. - Szemtelen mint a piaci kofa. S. Vastag mint a debreceni kofa. D. - Vn kofa. D. Kofsan rulja a hazug vakarcsot. D.

1995

Kfic ember. D. - Lesz belle kfic. E. Koha. Acl is, koha is. (Hamar haragszik.) D. - Acla j, de kohja rossz. D. - Fakoha. D. - Nem r egy fakoht. ME. Kohol. Kinek Isten nem d, kovcs nem kohol. D. - Kinek Isten nem adja, kovcs Istk meg nem koholja. KV. - rdg lln koholt vasdrda. D. Kj a vilg kzepe, Csobaj a vgezete. Ny. 3. Kojtol, mint valami trk basa. Ny. 5. - Kojtol, mint valami hatkrs gazda. Ny. 5. Kkai lencse. S. Koldul. A koldus sohasem kerl, akrhol koldul. D. - Messze Belgrd koldulni. E. - Messze Belgrdba koldulni. D. - Ugy megtlek, hogy arrl koldulsz. S. Kolduls. A dologkerl hamar koldulsra jut. KV. - A munkakerl hamar koldulsra jut. KV. Koleda. Bs, mint a koledtlan kntor. E. - Bsul, mint a koledtlan kntor. D. Kolera. Hogy a kolera csipje meg. Ny. 7. Kolomp. Elg egy tehnre egy kolomp. S. - Felkttte a kolompot. E. - Felktttem a kolompot, de nem tudom hogy harangozok vele. Ny. 24. - Ha felkttted a kolompot, ht rzzad. Ny. 8. - Ha felkttted a kolompot, zrgesd. E. - Hol a kolompot talljk, mst is keresnek ott. B. - Hol a kolompot talljk, ott
1996

keresik az krt is. D. - Hol a kolompot meglelik, mst is keresnek ott. K. - Sokszor megkongattk neki a kolompot. D. - Szeretnk az egerek, ha kolompot ktnnek a macska nyakra. B. - Szeretnk a kolompot macska nyakn az egerek. D. - Tk-kolomp. D. Kolompos utn bg a csorda. S. - Kolompos utn megy a nyj. E. Kolompos vezeti a mnest. D. - Nha a kolompost is elrntjk. D. - Rst mint a kolompos. D. Kolompr. Szurtoskez kolomprnak fia. (Tolvaj.) D. - Zrg mint a kolompr. D. Kolonc. Elg egy ebre egy kolonc. (Egy embernek egy hivatal.) E. Kolozsvr. Kincses Kolozsvr. ME. - Mi haszna hen a lnak abban, hogy Kolozsvrtt j kenyeret stnek. ML. Koma. Eb sgor, kutya koma. D. - n is ugy, mint komm uram. (Mindent rhagy, tedd-ide, tedd-oda ember.) Sz. - Jaj annak a tyknak, mely rkt h komnak. S. - Komja a dolog. (Kerli.) Ny. 13. - Komja neki a dolog. Ny. 10. - Ktve higyj a komnak. (Decsi Jnos: legyen vele szerzdsed, csak ugy higyj neki. Dugonics: Csak ha meg van ktzve.) - Nem diszn komm uram, hogy a rkot lbastl megegye egyszerre. D. - Rka koma, kutya sgor. (Ravasz.) D. - Valaki nagy; vagy sgora, vagy komja. D. Komasg. Farkas komasg. B. - Ha birv lettl, flre a komasggal. E. - Ha birv lettl, tedd flre a komasgot. B. - J bir felejti a komasgot. S. - Meghalt a gyermek, elklt a komasg. M. - Meghalt a gyermek, oda a komasg. KV. - Okos bir elfelejti a komasgot. D. - Sgorsg, komasg, nem nagy atyafisg. D.

1997

Komagyjt. Hegyen h (szhaj), vlgyben t, harminckett kzl egy se j (fog), a komagyjtfa pedig lenek ll. (reg frfi panasza.) Ny. 21. Kommasszony azt gondolta, csszrkrtt tart, pedig csak vadalma. (Gyermekt jnak tartotta, pedig az is csak rossz, mint a tbbi.) Ny. 5. - Ma menyasszony, holnap asszony, holnaputn kommasszony. Cz. Komzni. Nem lehet vele komzni. S. Komdi. Bsulhat, mint a komdi ember. (Azon bsult, hogy szegny adsa az adssg miatt nem tud aludni.) Ny. 11. Komrom. Csak otthon j, mint a komromi leny. D. - Komromi szz. D. - Mdi ez is, mint Komromban a flszem. (Oktalan szoks, viselet.) Ny. 1. - Miatynkkal nem veszik be Komromot. E. - Rossz szl fuj Komromtl Temesig. D. Kom. Tovbb van mg kom a nagy oltr. D. Komdia. Szegny ember lete csupa komdia. S. Komdis. Cifra, mint a komdis asszony. D. Koml. Se stm, se komlm. E. - Termetes, mint a komlkar. E. Komls. Sztnzett, mint vak Pali Komlson. S. Komondor. Ebfi, kutyafi, komondorfi. D. - Ebl gylt szerzknek komondor sfra. E. - Ebl gylt szrdknek komondor a sfrja. D. - Ebl is, kutyul is, komondorul is. D. - Ebl kezdi, komondorul vgzi. D. - Felborzad, mint a mrges komondor. D. - Hetes es,
1998

hrmas nnep, j gyomor: gazda morgs, bres alvs, komondor. D. - Kanagr a vendg, komondor a gazda. E. - Ktfel tekints, mikor az agg komondor ugat. KV. - Komondor nem sokat trdik vele, ha megugatja is a pumi. (Kiskutya.) B. - Komondor utn mozdul a kuvasz. D. - Mindent megtmad, mint a szilaj komondor. D. - Nosza eb utn komondor. (Rossz utn rosszabb.) KV. - Oly helyre tettk, a hol a komondor el nem kapja kenyert. (Brtn.) D. - Sznetlen mrgeldik, mint a lncolt komondor. D. - Flve tekereg, mint nagy vrosban urahagyta komondor. D. Komor kedv. D. - Komor mint a deresre huzott. D. - Komor mint a herlt bika. D. - Komor mint a verembe esett farkas. M. - Komor mint bika a jromban. D. - Komor mint a krvallott. D. - Komor mint a pnzetlen pazarl. D. - Nyilvn csalnra vizellett, hogy oly komor. B. Komor. (krnv.) Oly kedve van, mint komornak a jromban. D. - Szp volt a komor is, mig bika volt. D. Komoran. Br komoran nzzen fira az apa, ms van szivben. B. Komor. Lelapult, mint Komorban a guta. (L. Guta.) B. sszehuzta magt, mint Komor vgn Guta. (L. Guta.) Sz. - Ugy meghuzta magt, mint Komor vgin a Guta. Sz. Komotizl mint a mszros kutyja a napon. (Lusta.) Ny. 1. Komplta. (Papok esti imdsga.) Vge volt mr akkor a kompltnak is. D. Kompdi. Bszke mint a kompdi kisasszony. D. - Kompdi nemes asszony. (Rtarts.) M. - Rtartja magt, mint a kompoldi kisasszony. Sz. - Vr mint a kompolti kisasszony. (Rtarts
1999

lnynak nehezen akad krje.) Ny. 4. Konds. Egyik kansz, msik konds. D. - Htul hordja az eszt, mint konds a botjt. (Ksn okul.) Ny. 14. - Vlogat, mint konds a pergbe. (szszel tarln szabadon legeltethet, de nincs sok ksznet benne.) Ny. 15. Kondr nem sokat hnyhat szemre fazknak. B. Kondor mint a brke. (Birka.) D. - Kondor mint a cigny. D. Kondor mint a gcsr fark. D. - Kondor mint a gyerekfej. D. Kong az orra, mint a vradi harang. B. - Kong mint a repedt fazk. D. - Minl resebb a hord, annl jobban kong. ME. - res hord jobban kong. E. - res hord jobban kong, hes dong jobban dong. Ny. 1. Kongat. Felkttte a harangot, ht kongassa. (Elkezdte a dolgot, ht csak folytassa.) Ny. 6. - Megkongattk a harangot. D. Kongs. Fazekat kongsn, madarat szlsn. E. - Fazekat kongsn, krt vonsn vlogatjk vsrban. KV. - krt vonsn, fazekat kongsn ismeri meg az okos. D. - Rkt szrin, repedt fazekat kongsn. D. Konkoly. Buzba konkolyt hint. E. - Buzt vetett, konkolyt aratott. D. - Elg sok a konkoly, de ez mg se buza. D. - Ha a konkolyt nem nyvd, a buzt elnyomja. KV. - Konkoly ott is terem, a hol nem vetik. D. - Konkolyt hint. (Viszlyt tmaszt.) E. - Konkolyt hintett kzjk. S. - Nehz a konkolyt tvestl kigyomllni. B. - Ritka buza, kiben konkoly nincsen. Np. - Ritka az a buza, kiben konkoly nincsen, ritka a szerelem, kibe hiba nincsen. Np. - Ritka buza konkoly nlkl. F. - Terem a konkoly, ha nem vetik is. E. - Konkolyt
2000

a buzbl, vtket a vilgbl nem lehet kiirtani. KV. - Sokszor kivesz a buza, megmarad a konkoly. K. Konkolyos szemmel nz. E. - Konkolyos zskot nem ugatja meg az eb. B. - Mst rostl, maga konkolyos. D. Konty. Elbbval a sveg a kontynl. (Frfi az asszonynl.) E. Feltette szent Anna kontyt. (Becsipett asszony.) D. - Feltettk a kontyt. (Megesett leny.) E. - Flre ll a kontya. (Pitykos asszony.) B. - Flretette kontyt. D. - Konty al val bor. (des.) ML. - Konty al szeretne jutni. (Frjhez menni.) S. - Konty parancsol a svegnek. (L. fent.) S. - Knny a kontyot feltenni. D. - Megcserlte a prtt, kontyot tett fejre. (Frjhez ment.) D. Ritkn egyeznek meg a kontyok. (Asszonyok.) D. - Simon bir kontyot feltett. (Felesge dolgt vgzi.) Sz. - Tedd fel a kontyot, vedd fel a gondot. S. Konyit re, mint rossz l az orszgutra. E. - Nem konyit hozz. S. Kopr helyen fogott ki. E. - Kopr helyen keresgl. B. - Kopr helyen kereskedik. M. - Kopron aratja az szi buzt. D. - Nehz koprt kaszlni. D. Kopcsi. Sequere Kopcsi. (Egy Kopcsi 1530-ban reformtus hitre trt s srospataki tanr volt. Errl szl a kozmonds, melynek rtelme: most te kvetkezel, jer utnam.) E. Kopcsol. A ledlt ft a gyermek is kopcsolja. K. Kopik. A hazugsgban kopott el nyelve. D. - Felkopik az lla. D. Csoda, hogy eddig el nem kopott nyelve. B. - A tengelyt sem kenetn meg, ha el nem kopna. (Fsvny.) D. - Ebben ugyan nem kopik a fogad. S. - Egyszer dobi, msszor kopi. Ny. 4. - Elkopott a
2001

foga. (Vn.) D. - Esze kerekei elkoptak. D. - Foly re a nyla, de nem kopik lla. D. - Hogy a fs ne kopjk, borzasan jr. D. Ksbbre kopik a disznorr, mint a szntvas. D. - Nem krmd kopott ezrt. D. - Nem kopott rte krme, knnyen harcsolja. E. - Nem kopik benne foga. D. - Rgen irtk, elkopott. B. - Rgen irtk, lekopott. D. - Rgi irs, elkopott. M. - Sok vs kopik a sziklkban. D. - Vgtre a szp hm is elkopik. D. Kopott. Hever mint egy kopott ispn. Ny. 6. - Kopott bunda. D. Kopott helyen kaszlja a fvet. D. - Kopott knts alatt nha blcs rejtezik. B. - Kopott sveg pad alatt hever. E. - Nem r egy kopott rkatalpat. D. - Sok kzen fordult mr meg, mint a kopott garas. B. - ttt-kopott. E. - Nem mind szegny, ki kopott kntsben jr. B. Kopja. Csak szalma kopjval szurkl. B. - Kopjt kopjval, pallost pallossal szoktk visszaverni. KV. - Szalma kopja. Pzm. Szalmbl van kopjja. D. Koplal. Br koplal a farkas, mg sem cserlne kalmrnak ebvel. D. - Farkas, ha koplal is, mg sem cserlne a kalmr ebvel. KV. Egyl, igyl, ne koplalj, mint otthon. (Trfs kinls.) S. - Koplal mint a cigny lova. S. - Koplal mint a molnr tykja. (Nagyon j dolga van.) Ny. 4. - Msnak tehene a mag mellett koplal. D. Sokat koplal, hogy kenyert meg ne bnja. D. Koplals. Cigny is addig szoktatta lovt a koplalshoz, mig beledgltt. E. - Hozzszokott, mint cigny lova a koplalshoz. S. Legjobb orvossg a koplals. S. - Megszokta, mint koldus a koplalst. S. Kopog mint a fatalpu bart. E.

2002

Kopogs. Eljrja mg a kllai kettst s a debreceni kopogst. S. Kopogtat, de nem nyitnak neki ajtt. S. Koponya. Apdnak is fekete a koponyja. ( is szegny.) D. Nha ember koponyja, szamrvel takarja. D. - Tk annak koponyja, nem csont. D. Kop. Eb is, kop is, agr is. (L. agr.) E. - Felfztk, mint a kopt. B. - Rossz kop az, melyet bottal kell hajtani a nyul utn. B. - Te menj ell Vakar, tged ismer a kop. (Koldus egymst igy biztatta.) Ny. 23. Koppan a szeme. E. - Koppan a szeme tle. S. - Koppanik az lla. D. - Szegnynek koppan szeme, szja. E. Koppaszt. Rhes kutyt koppaszt. D. - Megkoppasztottk. (Elnyertk pnzt.) S. - Olyan mint a knytl megkoppasztott tyk. Ny. 6. - Nehz a koppaszts meleg viz nlkl. D. Koppint. Krmre koppintottak. E. Koptat. Ne koptasd a nyelved. E. - Nem sok kszbt fog ezutn koptatni. D. - Szjt koptatja minden haszon nlkl. D. - Tbbet koptatta talpt, mint fart. (Tbbet jrt-kelt, mint lt s dolgozott.) D. Kora es hamar felszrad. D. - Kora felkels nem szerez hajnalt. KV. - Kora hall jobb nha hosszu letnl. E. - Kora magzatnak kora haszna. D. - Kora vendg hamar megy. E. - Kora vets sokszor csal, ksei mindig rossz. E. - Kora vets, ks gyermek hamar rvn maradt. Ny. 21.

2003

Korn. A j cseldes gazda korn felkeljen s ksn fekdjk le. KV. - J gazda korn kel, ksn fekszik. S. - A rossznak kornksn fejre kerl. D. - Eleget lt a szegny, ha korn meghalt is. E. - Ha a buzt korn veted, hamar virt. D. - Ha ksn jn is a hall, mgis korn jn. D. - Ha korn hzasodol, korn bnod meg. D. - Ksn-korn orcjra kerl. B. - Ksn val gyermek, korn val rva. E. - Ki korn kel, aranyat lel. E. - Ki korn kel, kincset lel. B. - Ki utra kel, korn keljen. S. - Korn grbl a j kamp. S. - Korn kels nem szerez hajnalt. K. - Korn okosod gyermek ritkn szokott meglni. E. - Korn virgz fnak ritkn eszel gymlcsbl. B. Korbcs. Elmocskolta a korbcs nyelt. D. - Fl, mint cigny a korbcstl. D. - Jllaktattk tatrkorbcscsal. D. - Kt tanitmester szksges a hzhoz: a korbcs s a vessz. Ny. 20. L tpllja a disznt, korbcs a rossz szolgt. D. - Lusta bivalynak vasvilla a korbcsa. D. - Lusta lnak korbcs az abrakja. D. Magyarnak kalcs, nmetnek korbcs. S. - Megszokta, mint cigny a korbcsot. D. - Rossz cseldnek kett a mestere: a sz s a korbcs. D. - Szalad, mintha tatrkorbcscsal kergetnk. D. - Sz s korbcs hamar tanit. D. Korc. Fickndozik, mint gatyakorcban a bolha. (Szorult helyzetben van.) Ny. 1. - Rncos mint a gatyakorc. E. Korcsolya. Borkorcsolya. (tel, melyre csszik a bor.) E. - Csszik mint hord a korcsolyn. D. - tel-ital korcsolyn, leszaladhat sk szjn. D. Korcsolyz. Sajton korcsolyz a bor. (Sajtra csszik.) E. - Torkn lekorcsolyzott. Np. Kord. Kordra bnni. (Pusztulsra juttani.) Sz. - Kordra
2004

bocstani. B. - Kordra ment. B. - Kordra mondani. (Alap nlkl, tallomra llitani valamit.) Pzm. - Van benne mdja, mint koldusnak a kord htuljban. E. Korhely. Nem gyjthet annyit a fsvny, hogy korhely fia el ne tkozolja. D. - Savanyu mint a korhelyleves. S. Korhol. Tokai bort korhol a becki lre. B. - st korholja a fazekat. E. Kormny. Az a kormny, aki tanulta. D. - Csendes idben knny a kormny. D. - Kezben trtt a kormny. D. - Knny csendes idn kormnyt tartani. M. - Nincs kormnya a bornak. BSz. - Papucs kormny. S. - Papucs viszi a kormnyt. E. Kormnyos. Fl, mint kormnyos a szltl. B. - J kormnyos igazithatja a hajt. D. - Jobb a kormnyos hajtrs utn. (Okult krn.) D. Kormnyoz. Knny csendes idn kormnyozni. E. - Knny szp idben hajt kormnyozni. D. - Nem hegedszval kormnyozzk az orszgot. K. Korog a numerja. (res a hasa.) Ny. 2. - Korg gyomornak nincs fle. E. - Korog az orrod, mint a nagyvradi harang. KV. Korom. A kmnyben korommal jegyez. D. - Fekete mint a korom. D. - Korom a koromhoz nem hasonlbb. E. - Korom mocsok. D. - Krtre kormos. (Trfsan: flre innt.) Ny. 24. Ms falt meszeli, az v koromfekete. ME. - Msra keni kormt. E. - Ritka kmny korom nlkl. D. Kormos. Czoki kormos, mig csontot vetek. (Civakodk csititsa.)
2005

Ny. 2. - Hamari hamvasnak kormos a kt fle. E. - Jer el kormos! (Hibs llj el.) E. - Szennyes nem kormos. D. - Szent let vasfazk, csak a fle kormos. (Kpmutat.) Ny. 5. Kormosodik. Nehz a kovcsnak meg nem kormosodni. D. Korona. J asszony a hznak koronja. E. - Nem mind pap, kinek fejn a korona. (Tonzura.) D. - Kirlyi korona szll nha ndhajlkba. E. - Nem nyer a kemence mellett koront. KV. Koronz. Ugocsa nem koronz. E. Korong. Fazekas korongrl, varga kaptjrl beszl. D. - Friss (gyors) mint a korong. D. - Jr a lba, mintha korongot hajtana. D. - Nevet mint a fazekas, ha korongja kiugrik. D. - Se korongja, se sara. D. - Ugy jr a nyelve, mint a malomkorong. D. Koros. Ell kopasz, okos kopasz; htul kopasz, bolond kopasz: fell kopasz, koros kopasz. E. - Koros szegny lenynak mindig rvid a farsang. K. Korty. A szraz kortyokra is vigyz. (Irigy.) D. - A szraz kortyot is alig nyeli a beteg. D. - Az elvetett gyerek knnyebb kortyot iszik. D. - Ez csak szraz korty. D. - Nagy kortyandi. D. - Nehz egy kortytyal az egsz Tiszt benyelni. D. - Nyeli a szraz kortyot. ML. - Szmbaveszi a viaszkortyokat is. D. Kos. Arany brny, arany kos, mindjrt sszemennek most. (Przs.) D. - Bor a vn kost is tncra viszi. B. - Gyapjrt szoktk a kost is megnyirni. D. - Ki brnyt apolgat (cskolgat), a kost sem gylli. E. - Kis brnybl lesz a nagy kos. ME. - Kis brnybl vlik a nagy kos. D. - Megadtk a kos rt. (Megjrt.) D. - Megllja a kosszarvat. D. - Mely juh a brnyt szereti, a kost sem gylli. D. 2006

Mindaddig kevly a kos, mig szarvt le nem tik. D. - Okos mint a kos. E. - Okos mint a bnyai kos. Ny. 5. - Okos mint a bcsi kos. B. - Okos mint a darnai kos. Ny. 14. - Okos mint a tavalyi kos. B. Okos mint a tordai kos, seggel megyen a vlyra, mgis fejjel esik bele. Ny. 3. - Okos mint a vn kos. B. Kosr. Feszeleg, mint fene a kosrban. Ny. 5. - Hires eperre nem kell kosrral menni. KV. - Hires eperre ne jrj kosrral. D. Kosarat kapott. Np. - Ms kosarba epret ne szedj. D. - Megfejtk egy kosr korpn. (Cseklysggel sikerlt megvesztegetni.) Ny. 1. - Mely lny soknak ad kosarat, vgre is ahhoz megy, a ki elveszi. D. - Nincs nehezebb az res kosrnl. E. - Van kosara, de nincs bogara. (Semmie sincs.) Ny. 1. Kser. Nem kser ember. Ny. 3. Koslat mint a kutya. D. - Koslat mint a falu kutyja. Ny. 17. Kosz. Koszette. D. - Megilleti Mtt a kosz. B. - Nem mind rossz, a mi kosz. D. - Ragads mint a kosz. D. Koszos. A koszos birka is tszik a tbbivel egytt. Ny. 5. - Egy rhes birktl koszos lesz az egsz nyj. S. - Ersen vakarja koszos fejt. (Baj van.) D. - rti az, kinek feje nem koszos. (A ki nem gyermek.) Pzm. - Feszit mint koszos Pista Jzus nevenapjn. Ny. 23. - Koca gyermeknek koszos a feje. D. - Koszos a prlgot gylli. D. - Koszos malac. D. - Koszos malacbl vlik a j szalonna. E. - Koszos malacbl vlik nha rtny. D. - Megrti, kinek koszos a feje. (Gyermek is megrti.) B. - Minden koszos malacbl lesz diszn. Ny. 6. - Minl koszosabb a diszn, annl inkbb vakardzik. E. - Tetves mint a koszos. D. Koszor. A borostyn-koszort tkre ne tedd. D. - Bekttte
2007

koszorjt. B. - Botbl ktttk fara koszorjt. D. - J vg kti a munka koszorjt. D. - Megrdemli, mint szz lny a koszort. E. - Megktm koszordat. (Megmondom ki vagy.) KV. Kosztban tartja, mint ebt a koldus. D. Kosztos. Van az Uristennek sok olyan kosztosa. E. Kotkodl. Elbb tojik a tyk, azutn kotkodl. (Munka utn dicsekedjl.) Ny. 22. - Mely tyk fent kotkodl, alant keresd tojst. E. Kotlik mint a tyk. D. - Kotlik Zirzabella. (Pipes vn leny.) ME. Kotls. Kiabl mint a kotls tyk. S. - Pokolban kotlottk, vilgra kltttk. D. - Bs mint a kotls tyk. E. - Keringl mint a Szlk kotljuk. Ny. 6. - Mindig karatyol, mint a kotls tyk. Ny. 12. Otthon l mindig, mint a kotls tyk. B. - Szledezik mint a rosz kotl. Ny. 5. - Ugy l a pnzes ldn, mint a kotls tyk. D. Kotnyeles. (Mindenbe avatkoz.) E. - Krlhajas, kotnyeles. D. Mindenbe belekotnyeleskedik. S. Kotor. Egy csuporban kotornak. Ny. 1. - Egy szemeten kotorznak. D. - Ms szekrnyben ne kotorzz. D. - Ms szemetn kotorz. (Ms felesgt szereti.) D. - Ms zsebben kotorz. Kotrdik. Ldulj, kotrdj, vakardj. D. Kotty bel, szilval. (Mindenbe beleszl, beleavatkozik.) Ny. 6. Kotty bel, szilval, tged borsollak. B. - Kotty bel, szilval, tged morzsolnak bel. ME. - Kotty ide szilval, majd megborsollak. Cz.
2008

Kotyog mint a flig telt kulacs. S. Kotyog. Mdi borom hidegen, a kotyogban legyen. S. - Oly szken ereszti, mint a kotyog. D. Kotyomfity. Gzenguz az ura, kotyomfity a szolgja. Decsi Jnos. Kinek gzenguz az ura, kotyomfity a szolgja. M. - Kinek gzenguz a gazdja, kotyomfity a szolgja. ME. - Kotyomfity ember. (Haszontalan, semmirekell.) D. Kovsz. Egy kovszszal lnek. D. - Felkltebb a kovsznl. (Kevly.) D. - Ki min kovszt tesz, oly kenyeret eszik. E. - Rossz kovszbl ritkn gyrni j tsztt. D. - Se kovsza kenyernek, se vize malmnak. D. Kozms szaguak. (Jegyesek.) Ny. 2. - Kozmsodik a ksa. (Baj van.) Ny. 18. Korpusz jurisz. Akkor volt boldog a haza, mikor egy ujjnyi volt a Korpusz jurisz, de most szekren kell hordani. Sz. Kborol mint a gazdtlan kutya. S. Kc istrng, kender, hm, mindakett rossz szerszm. S. - Ers mint a kcmadzag. S. - l-hal rte, mint kteles a kcrt. Ny. 2. Kc esett a szembe. (lmos a fonsnl.) Ny. 2. - Hogyne gne meg a kc, mikor a lganj is bzsrg. B. - Nehz a kcbl szp fonalat fonni. B. - Pozdorjs kcbl nem lehet j fonalat csinlni. B. - Ritka szakl kc nlkl. D. - Selyem az let, kc a jvedelem. Ny. 6. - Kcos csikbl lesz a szp paripa. Ny. 6. Kjon, Kgyn nincsen kenyr, Diszegre jr a szegny. (Kis
2009

hatru kzsgek; fldje egy pr fldesur.) Ny. 3. Kr. A krt nem szoktk fz mell tenni. ML. - Aranyat hord a szamr, bogncskrt eszik. D. - Cinignek kr a nyrsa. D. Kitelik a, ha a dohnybl nem, a krbl. Ny. 5. - Krszentl. (Haszontalan.) D. - Rzsa volt, kr lett. E. - Vn kr. M. - Virg helyett krt szedett. D. - Virg mondja krnak. S. - Virg voltam, kr lettem. E. Kstol. Ki kesert nem kstolt, nem rdemli az deset. E. - A mreg kstolva sem j. D. - A mreg kstolssal is megrt. E. Meg nem veti a kstolt. D. - Ha egyszer a kutya megkstolta a marhabelet, a hst sem hagyja abba. D. Kta. Nem rti a ktt. Ny. 7. Kter. Ugy rzi magt, mint kutya a kterben. Ny. 3. Kvlyog az esze. S. Kbllel mri a szitkot. D. - Nyrban egy kbl esnek egy vka srja; tlben, szszel, tavaszszal, egy vka esnek egy kbl srja. Ny. 1. - Sok verb sok kbl buzt elhord. D. - Vlla kbl buzt elbir. D. - Vka es, kbl sr. E. Kcsg. Flit szedi a kcsgnek. Kcscsei. Nem passzol, mint a kcscsei pap szja. (Csempe szjjal mondta: non possum.) Ny. 12. Kd. Ha Pl fordul kddel, ember meghal dggel. (Pl fordulsa napjn, ha kd van, az egszsgtelen.) E. - Kd elttem, kd utnam. S. - Kdvg. (Mrnk gnyneve, kinek munkjban a
2010

paraszt meg nem bzik. Megbizhatatlan.) E. - Neki dlnk, mint pitiek a kdnek. Ny. 6. - Neki dlnek, mint a zacsalagiak a kdnek. (A bir a falut kirendelte kdt tolni, hogy ne legyen kr a vetsben.) Ny. 17. - Neki gyrkzik, mint Bertk a kdnek. Ny. 22. - Nekimegy, mint tt kr a kdnek. Ny. 7. Kdmn. Elmszott mint a kajdi kdmn. E. - Fldhz vgta a kdmnt. (Azt is, a ki benne volt.) E. - Hrom kdmnnel melegebb van mint volt. E. - Kdmn nem mente. D. - Nem szksg a tett kdmnbe rakni. KV. - Nem szksg a tetvet kdmnbe rakni, magtl is belemsz. KV. - Nem tudom suba-e vagy kdmn. B. - Szr vgja a ft, kdmn hozza haza, palst rakja a tzet, bunda nyugszik mellette. D. - Toldja a kdment. (Hazudik.) D. Khents egyet, taln torkodra jn. D. - Knnyen ll neki, mint a khents. B. Khg. Csunya, mikor a szunyog khg. S. - Csunya, mikor a tet khg. S. - Khg mint a vn juh. B. - Khg a tet. S. - Khg trsakkal jr a vnsg. E. - Ltszik hogyan tudod, azrt khgsz. E. - Mg a tet is khg. E. - Nehz szenvedni, mikor a tet is khg. D. - Ritkn khg a bolha. Ny. 6. - Sok khg trssal jr az regsg. E. Khgs igen j mentsge a ravasz kntornak. D. - Khgs j mentsge rossz kntornak. E. - Khgs vmlesit illet. Ny. 2. Khgst, sntasgot, szegnysget senki el nem tagadhat. ME. Ngyet nem lehet eltitkolni: tzet, szeretetet, khgst, szegnysget. Ny. 20. - Szegnysget meg a khgst nem lehet eltitkolni. Ny. 13. Kkeszi. Sokig haldoklik, mint a kkeszi pap. Ny. 22.
2011

Kkny. Egyik kkny, msik galagonya. BSz. - Idvel, drrel a kkny is megrik. E. - Megrik, mint szre a kkny. Ny. 6. Ttnak kkny a bora, vadalma fggje. Sz. Kldk. A kldkt otthon vakargatja. D. - Egsz nap a kldkt vakarja. D. - J, hogy ggjt nem vgta el a bba, mikor kldkt elmetszette. D. - Kr, hogy anyja mhben fel nem akadott a kldkzsinrra. (Tolvaj.) D. Kles. A ki a madrtl fl, az ne vessen klest. Ny. 4. - Fizess mint a kles. (Bven.) Ny. 13. - Fizet mint a kles. E. - Hnyaveti magt, mint a kleskenyr a tejben. Ny. 5. - Jl kelt a klese. (J kedv.) Ny. 1. - Klesfur. D. - Klesben a bika. E. - Ms klesrl veri a verebet. B. - Tyk is klessel lmodik. S. Klnc. Ebugatta a tt klnce. D. - Elg egy ebre egy klnc. (Egynek egy hivatal.) D. - Klnct ktttek a nyakra. D. - Tt klnc a malac lba eltt. D. Klt. t sem a glya klttte. E. - Ms fszkn klt, mint a kakuk. E. Klt. A mely ebet meg akarnak lni, dhs nevt kltik. KV. Mely kutyt meg akarnak lni, veszett nevt kltik. D. - Sokig l, kinek halla hirt kltik. ME. Kltsg. A milyen a jvedelem, olyan legyen a kltsg. B. - Ha veszed hasznt, ne sznd kltsgt. S. - Ha tbb a kltsg, mint a jvedelem, ksz a veszedelem. S. - Legkisebb pompa is elg nagy kltsg. D. - Nsz legny nem kimli a kltsget. KV. - Pompa kltsggel jr. KV. - Sok a kltsg, kevs a haszon. D. - Sok kltsget kivn egy esztend. KV. - Vrmegye kltsgen temettk
2012

el. (Gaz.) Ny. 4. - Vros kltsgn temettk el. D. Klykes medvnek nem j fit faggatni. Cz. - Olyan sok baja van, mint a klykes macsknak. Ny. 14. Kny. Az asszonyok knyrjuk hamar felszrad. B. - Asszonykny hamar szrad. D. - Asszonyok knye, gonoszsgnak fszerszma. D. - A hamis knynek nincs becse. D. - Ki knyeket vet, siralmakat arat. D. - Kdis kenyeret knyek keseritenek. Ny. 2. - Krokodilus kny. E. - Krokodilus knyeket hullat. S. - Nincs hamisabb viz asszonyok knyhullatsnl. E. - Szpnek knyei is szpek. D. - Sir az egyik szemem, a msik knyezik. Np. Megknnyit. A szoks megknnyiti a nehz munkt is. D. - Isten knnyebbitse az gya szalmjt. (Nagy betegnek jobb ha meghal.) Ny. 2. - Sok kz knnyebbiti a munkt. KV. - Sok kz knnyebbiti a terhet. KV. Knyk. Knykbe szllott az esze. D. - Knykn is kijn. (Nem tud semmit elhallgatni.) S. - Knykig nyul a zacskba. (Szegny.) Ny. 1. - Nyer atyus, knykig nyulkl a zsebbe. E. - Olyan igaz, mint az klm, bizonyitja a knykm. Ny. 2. - Ugy krt, krt, majd lement knykrl a br. E. - Oda knykl, mint kutya a gardjra. E. Knyrgs. Foganatos knyrgs. KV. - Hirt sem hallotta, mint Krd Jnos a reggeli knyrgsnek. Ny. 6. - Legdrgbb, mit knyrgssel kell megnyerni. B. - Pokolra kelt, mint a csglei knyrgs. B. Knyrl. Mszros nem knyrl a brnyon. E. - Ugy knyrlj mson, hogy magad szksgre ne juss. KV.

2013

Knts. Hosszu knts port ver fel. B. - J a knts mind tlben, mind nyrban. KV. - Szp asszony s rongyos knts mindentt megakad. B. - Szp kntst inkbb mocskolja a rossz erklcs, mint a sr. B. - Beinn a Krisztus kntst is. B. - Kopott kntsben nha blcs rejtezik. B. - Kntst a testhez kell szabni. B. - Nem a knts teszi a papot. Decsi J. - Nem a knts, nem a hosszu suba teszi a papot. Sz. - Nem szaggatom igen kntsdet. (Nem nagyon marasztallak.) M. - Nem mind szegny, ki kopott kntsben jr. B. - Sr gazda, ritka knts. (Ki gyakran gazdt cserl mezetlen marad.) D. - Sr mhely, ritka knts. (U. a.) D. Knyv. Beirtk a bolondok knyvbe. D. - Beirtk a fekete knyvbe. (Rossz.) D. - Dektalannak nem val a knyv. KV. - Eb a dek knyv nlkl. D. - Fekete knyv. E. - Hazudik, mintha knyvbl olvasn. S. - Knnyebb a knyv a kapnl. S. - Knnyebb a knyv a kalapcsnl. E. - Knnyebb a knyv a prlynl. D. Knyv, pnz olvasva, rossz asszony verve j. D. - Knyv nlkl tudja. B. - Knyve sincs, mgis tanultnak mondja magt. D. Knyvek sokasga, fej hboritsa. KV. - Knyves Klmn. B. - Nem parasztnak val a knyv. KV. - Nem sokat gyertyzott a knyvek mellett. D. - Nincs oly hitvny knyv, melybl ember nem tanulhatna. KV. - Ritka knyv hiba nlkl. D. - Ritka pap knyv nlkl. D. - Se knyve, se esze. D. - Se knyve, se tudomnya. ME. - Sokat tanult, kinek kedve a knyvekhez. KV. - Sznetlen a knyvekben lakik. D. - Bjja a knyveket. ME. - Tudatlannak nem val a knyv. KV. Kp. A kurvt, ha szembekpik, azt mondja, hogy es esik. Ny. 8. - A sok locsogsban fehret kp, mint a prpost. D. - Apja szjbl kptt pofa. (Hasonlt r.) S. - Egyet kp, msnak mondja, tapossa el. E. - Fehret kp. (Sokat beszlt.) E. - Fehret kp, mint a prpost. E. - Gallr al kp. (Megszgyent.) Pzm. - Ki bortl lezik, vagy hosszut kp, vagy rkzik. Np. - Knnyen kpi
2014

markt, ha toljk szekere farkt. D. - Kpi markt. B. - Kpj egyet, lj r. S. - Mintha egy szjbl kptk volna. (Hasonlk.) ME. Nagyon fentkp, ha csendesen evez. (Kevly, ha jl megy dolga.) D. - Kpedk. D. - Kpds mint az ijedt macska. D. - Kpkd mint a zsid. S. - Vasvellt kpkd. (Ersen kromkodik.) Ny. 5. Kpnyeg. Az a vrs kpnyeg mg a vrs papok volt. (Rgi.) D. - Arra forditja a kpnyeget, honnan a szl fuj. KV. - A merre fuj a szl, arra fordtja kpnyegt. D. - Annyi benne a hazugsg, mint kolduskpnyegen a ft. D. - Bunda, kpnyeg, mindakett j meleg. (Szegny is, gazdag is megl.) Ny. 8. - Elmult esnek nem kell kpnyeg. D. - Es ellen kpnyeg. D. - Es eltt kell a kpnyegrl gondoskodni. B. - Es utn kpnyeg. KV. Kiforgatta kpnyegt. S. - Kpnyeg alatt mutat fgt. S. Kpnyegforgat. E. - Kpnyegt ldba zrta. D. - Uj kpnyegnek nincs ldban helye. D. - Kurta mint a bakakpnyeg. D. - Lustos mint a hosszu kpnyeg. D. - Lyukas kpnyeg. D. - Megszokta, mint rongyos kpnyeg a ftot. D. - kpnyegbl uj dolmnyt csinltat. D. - Rongyos kpnyeg. D. Rossz hz, melyben kpnyeg kell az es ellen. D. - Verfnyen szaggatsz kpnyeget. E. Kp. Felzajdultak, mint a mhek a kpben. Ny. 12. - Ha ikrzik a tej, rajta a kpvel. E. - Kplvel tmi magba. (Telhetetlen.) D. - Mikor a tejfel ikrzik, rajta a kpvel. D. - Retdul, mint kpre a rajk. D. Krmc. Sok pnzt vernek addig Krmcn. D. - Zsid is szereti Mrit krmci aranyon. K. Krmetlen. Kapaszkodik mint a krmetlen macska. (Hiba erlkdik.) Ny. 17. - Krmetlen macska nehezen mszik fel a fra. Ny. 12. - Krmetlen macsknak nehz fra hgni. Sz. - Nehz
2015

krmetlennek fra hgni. B. Krml mint a macska. D. - Az uj sebet ne krmld. D. Krmnfont. (Ravaszul kieszelt.) E. - Krmonfont beszd. S. Krms bojtorjn. (Tolakod.) D. - Krms kzbe akadt. E. Krsbogr. (Krisbogr.) Fnylik a szeme, mint a krsbogr. Ny. 14. Krs. Elklt a kun a Krsn. (Nincs baj.) KV. - Krsi embersge van. Ny. 5. - A solti bor, mint a krsi lny, csak otthon j. Ny. 22. - Se rt, se hasznl, mint a krsi szenteltviz. Ny. 1. Krte. A kommasszony azt gondolta, hogy csszrkrtt tart, pedig csak vadalma. (Az fia sem j.) Ny. 5. - Ez a barackmag, nem krte. D. - Kevs hat krte kilenc medvnek. E. - Kilenc medvnek hat krte. E. - Kisded bimbbl lesz a fontos krte. E. Nyakba vetette mr Peti a krtt. (Lusta.) Ny. 3. - Rszorult a hugyas krtre. (Addig vlogatott benne, a mig a legrosszabb is elkelt.) Ny. 2. - Ttnak vadalma, vadkrte fgje. D. - Vadkrte is akkor j, ha megrik. D. Krlnzte magt, mint bika a vghidon. D. Kszn. A ki a zsidnak nem kszn, tesik a kszbn. Np. - A ki bottal kszn, annak doronggal felelnek. Ny. 4. - A bodzafnak is kszn. (Vn, blingat fejvel.) E. - A milyen kalapod van, olyannal ksznj. Ny. 5. - Min kalappal ksznnek, olyannal fogadjk. E. - Amint ksznnek, ugy fogadd. B. - Ellensgnek is kszn. D. - Elmjben eszik, ki az ev embernek kszn. E. Hamarbb kszn a cgrnek, mint az embernek. - Ksznjetek
2016

ludak, n is asszony vagyok. B. - Maga rnyknak is kszn. (Vn.) D. - Minden borcgrnek kszn. E. - Nehezen ksznt ma neki a pap. (Haragos.) Ny. 2. - Ugy fogadd, amint ksznnek. D. Ugy jr, ki a papnak nem kszn. S. - Ugy jr, ki a zsidnak nem kszn. ME. - Inni akar, ki az ev embert ksznti. E. - Kszntet a bagi bart. (L. bart.) E. Ksznts. A kszntst sem fogadja el. D. - Szp kszntsnek szp a felelete. KV. - Min a kalap, olyan a ksznts. E. - Min a ksznts, olyan a fogads. E. Kszns senkinek sem szakasztja meg szjt. B. Kszn. Eb ksznje. D. - Eb ksznje a jltartst. (Verst.) D. - Ki a keveset meg nem kszni, a sokat meg sem rdemli. D. Ksznje meg a viz, ha megmosdol benne. E. - Ksznm, de nem iszom. (Nem krek belle.) D. Ksznet. A milyen a ksznet, olyan a felelet. KV. - Milyen a kalap, olyan a ksznet. D. - Adtl uram est, nincs ksznet benne. D. - Nincs benne ksznet. E. Kszr. Helyre viszi a kszr. E. Kszrl. les a nyelve, mint a kszrlt kard. S. - Kardot kszrl s bkesget kr. K. - Kszrli a fogt. S. - Mindenki rajta kszrli a nyelvt. E. - Torkt kszrli. S. - Tuds is tall min kszrlje eszt. E. Kszrs. Bcsben volt a btyja kszrs. (Rtarts.) S. - Huz, mint a kszrs kutyja a homokban. S. - Izzad mint a kszrs kutyja a homokban. Ny. 12. - Izzad mint a kszrs lova. (Kutya.) Ny. 3.
2017

Kszvny. A brsony slya nem enyhti a kszvny fjdalmt. Pzm. - Gazdagot keres a kszvny. ML. - Keze-lba kszvnyes. D. - sszehuzta markt a kszvny. (Fukar.) E. Kts. Kun kts. (Gordiusi csom. Decsi. Hamis. KV. Ers. D.) Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnya ktsnl. D. Ktz. Avval ktzgeti sebt, a mivel lehet. (Avval vigasztalja magt, a mivel lehet.) D. - J kedve van, mint a ktztt malacnak. Ny. 19. - Ktzi a sebet, a mint tudja. (Mentegetzik.) Ny. 19. - Ktzni val. E. - Ki hogy kteledzett, ugy oldzkodjk. Ny. 6. Kteked a kkn is grcst tall. Ny. 8. Kteles, minden sarkon fingot les. ME. - l-hal rte, mint kteles a kcrt. Ny. 2. Ktelessg. Eleget tesz a kutya ktelessgnek, ha nem mar is, hanem ugat. D. - Kutya ktelessge. S. Ktelezvny. Jgre irtk a ktelezvnyt. Ny. 2. Ktny. Htul hordja az eszt, mint a szamr a ktnyt. (Szamr a farkt. Ksn okul.) Ny. 22. - Kse, ktnye nincs, mgis szakcs. D. - Szoknyja rsa, ktnye tafota. D. - Zsiros mint a hentesktny. S. Ktfk. Elszakitotta a ktfket. D. - Hol a ktfk, ott a l is. E. - A hol a ktfket megtalljk, ott keresik a lovat is. Ny. 6. - A l ktfkkel jr. E.

2018

Ktnyi. Ugrl, mint a ktnyi diszn. (Rosszul hzott, ha ugrani tud.) Ny. 22. Kvesdi. Molnrr lettl, kvesdi Krisztus vagy. (A molnr a passinekben Krisztus szemlyestette, minden biblis szitkot bkvel trt, de midn egy inas azt sugta neki: lisztlop! elhagyta trelme s a kottatartval fejbe vgta. Mondj igazat, betrik a fejed.) Sz. - Rvirradt, mint kvesdi farkasra. (Elksett; ott rtk.) Ny. 10. Kvet. Knny a j utmutatt kvetni. KV. - A nyomorusgot s szomorusgot rm szokta kvetni. KV. - Elmegy szszel a fecske, de t a verb nem kveti. D. - hsget dghall szokta kvetni. KV. - Ritkn kveti a gonoszt j. KV. Kvet. Nem kell a nyavalyrt kvetet kldeni. D. - Nem kell a szerencstlensgrt kvetet kldeni, magtl is eljn. KV. - Nem kell kvet a szerencstlensgrt. E. - Nem kldenek kvetet a szerencstlensgrt. D. Kvet. Nem hasznl a tancs, ha nincs kvetje. B. Semmirekell a tancs, ha nincs kvetje. KV. - Semmireval a tancs, ha nincs kvetje. KV. Kvetkezik. Jl rzem magam, mintha tudnm, mi kvetkezik. E. Szp napok utn kvetkezik a mennydrgs. D. Kvezet. Legnykedik, mint a falusi kutya a vrosi kvezeten. Ny. 6. Kvredik. Nem hiba kvredett meg. (Sok evs.) D. - Panaszos teltl kvredik a koca. (Ha sokat eszik, megpanaszoljk.) D. Sok jizt ettem, hogy megkvredtem. D.
2019

Kze. Ha valamihez kzd nincs, igazsgod sincs. D. - Mi kzm hozz? S. - Mi kzm hozz; dolga, lssa. B. - Mihez kzd nincs, igazsgod sincs. E. Kzelt. Lncolt kutya csak azt marja, a ki hozz kzelt. E. - Zabos lhoz ne kzelts. E. Kz. Ajt kz nem teszem ujjamat. Pzm. - Kzvgott, mint Topoci a szunyogoknak. (Lapttal, eltrtt, szunyogot nem tallt el.) Ny. 5. Kzpt. A kzpt a legbtorsgosabb. D. - A kzpt legjobb t. KV. - Boldogok, kik a kzputon jrnak. B. - Legjobb a kzpt. KV. Kzepe. Itt a vilg kzepe, ki nem hiszi jjjn be. S. - Kzepn van, mint Gazsi az imdsgnak. Ny. 19. - Legjobb a kzpszerencse. (Kzpszer.) B. - Legjobb a kzepe. E. - Legjobb a kzprend. B. - sem a kzepbl val a posztnak. ( sem a javbl val.) Ny. 18. - rdg l a szivn, ott is a kzepn. D. Kzpszer. Hogy kzpszert nyerj, nagyra iparkodjl. E. Kzkatonbl lett tiszt rtartsabb. D. Kzlegny. Egy sem j kzlegny, ki ezredessgre (kapitnysgra) nem trekszik. E. Kzmonds nem hazugszls. D. Kznsges (ltalnos) nyavalyt knnyebb eltrni. (Kzs sorsot knnyebb elviselni.) KV.
2020

Kzs fknek rongyos a szra. S. - Kzs lnak tros a hta. KV. Kzs mint a balogi duda. Ny. 22. - Kzs mint a ribai mente. Ny. 22. - Kzs mint a szentkirlyi nemes mentje a felesgvel. (Felvltva hordtk.) S. - Kzs mint a szutyori nadrg. S. Kzsnek tart mindent, mint a pap gazdasszonya. S. - Paripa, fegyver, felesg, nem kzs jszg. E. - Se nem ritka, se nem drga, a mi kzs. D. Kzsg. Ki kzsgnek szolgl, egynek sem szolgl. D. - Oszolj kzsg, nincs vendgsg. Ny. 8. - Pap ell a pokolba, utna a kzsg. B. Kbstya, olyan ers. D. Kfalaknak papol. D. - A polgrok egyezsge legjobb kfala a vrosnak. B. - lland mint a kfal. D. - Ers mint a kfal. D. Khid. Btor a khid alatt. E. - Btor katona, ha a khid al juthat. D. Kmives. Isten mentse meg az embert kmivestl, cstl, rszeges takcstl. Ny. 18. - Luternus cigny, klvinista kmives, okos orosz, dgltt szamr - ritkasg. S. Ks. Nem sok kst esznek meg egytt. (ssze nem ill hzasok.) B. - Sok kst ettek meg egymssal. (Jl ismerik egymst.) D. Kszl. lland mint a kszl. D. - Kszl a habok ellen. D. Minden ostrom ellen kszl. D. Kszikla. letreval ember mg a kszikla tetejn is megl. B. 2021

rc a szive, kszikla a nyaka. D. - Kigy nyomt vizsglja a kszikln. D. - Kszikla a nyaka. D. - Kszikla tetejn is ell. E. Ksziklnak hizelkedik. D. - Kszikltl fajzott. D. - Nehz a ksziklba harapni. D. - Nyakas mint a kszikla. D. - Sok hangyajrs kell a kszikln, mg t ltszik rajta. D. Kvr. lland mint a kvr. D. - Ha Isten akarja, pkhl is kvr. D. - Hol Isten riz, pkhl is kvr. E. - Vitz embernek pkhl is kvr. D. Krajcr. Foghoz veri a krajcrt. (Fsvny.) Ny. 7. - Ha krajcr van is szjban, nem r egy pnzt. D. - Ha valaki egy krajcrral ads, meg kell krni; ha egy kis pnzzel ads, arra mindig grbn kell nzni. Sz. - Kecskt is kitolna krajcrt a srbl. E. - Kicsipte magt, mint a hat krajcros Krisztus. Ny. 5. - Krajcrbl lesz a forint. ME. - Krajcros gazdlkods. S. - Megforditva adja, mint a szkely a krajcrt. Ny. 1. - Neki is hrom krajcr egy garas. E. Ritka krajcr piszok nlkl. D. - Ugy megijedt, hogy egy krajcr sem maradt a zsebben. S. Krakai. Vkony mint a krakai crna. E. Krkog. A varju a tlgyfn neki krkogott. (Szerencss.) D. - A varju is neki krkog. E. - Hogy a varjak krkogjanak feje felett. (Akasszk fel.) D. - Krkog mint a varju. D. - Nha a varju is elg szpen krkog. D. - Ugy krkog a varju, mint az anyja. D. - Varjuhst sem evett, mgis krkog. D. - Varju is tud nha kesen krkogni. K. Kredo. Bejutott, mint Piltus a krdba. ME. - Belejtt, mint Piltus a kredba. B. Krta. Dupln fog a krtja. ME. - Dupln fog, mint a kocsmros
2022

krtja. S. - Felirom fekete krtval a kmnybe. S. - Hiba van a krta krl. Petfi. - Krtval kell a falra irni. S. - Nem fog a krtja. S. Krzusnl gazdagabb. D. Krimi tatrnl tkozottabb. D. - Krimi tatr. ML. - Krimi tatr fajta. D. - Krimi zsid. (Csal.) E. Kripta kulcst keresi. (Vn.) D. Kristly. Tiszta mint a kristly. D. Kristf. Jobb a Krisztus fzte, mint a Kristf fzte. (Bor mint a sr.) BSz. - Jobb a Krisztus fzte, mint a Kristf melegitette. D. Sokszor elmondta Kristf imdsgt. (Sok pnze van.) D. Krokodilus-kny. E. - Krokodilus-knyeket hullat. S. Krnika. Errl hallgat a krnika. ME. Krumpli. Egy krumplirt nem oldmeg a zskot. Ny. 6. - des, kedves, krumpli leves. (Trfs szerelmeskeds.) Ny. 5. - Feszit mint a kt krumpli egy zskban. Ny. 1. - Krumplit herl. (Oldaln szedi ki, lop.) Ny. 12. - Nekiszokott, mint svb a ftt krumplinak. Ny. 4. - Se j, se rossz, mint a krumpli. Ny. 8. - Se j, se rossz, mint a krumpli-leves. Ny. 6. - Se j, se rossz, mint a slt krumpli. Ny. 6. - Szapora mint a rakamzi krumplit. E. - Ugy szaporodik, mint a rakamzi krompr. Ny. 7. Kuck. Egsz nap a kuckban. D. - Egy a kuck a kemencvel. (Frj a felesgvel.) Ny. 8. - Egy kuckba bujnak. D. - El lehet vele egy kuckban lni. B. - El lehet vele egy kuckban hlni. D. 2023

Kuckja vra, tetje tbora. D. - Megn a lny, ha kuckban tartod is. Ny. 2. - Mindig kuckban l, mg sincs otthon. (Esztelen.) D. Kucorog, mint Komoll mellett a menyk. Ny. 9. Kucsma. Kivetettk a molyette kucsmjt. D. - Kucsma nem kalpag. D. - Molyette kucsma. D. - Nem r egy molyette kucsmt. D. Kudarcot vall. B. Kuhit kap. (Rszedtk.) E. - Mondj kuhit. (Add meg magadat.) M. Kufr. Els kufr utn megy fel a tojsnak az ra. D. Kukac. Enn meg a kukac, nem is msra val. D. - Ha nagy volt is a kukaca, de kicsiny a legye. D. Kukacos szalonna s bds vaj egybeillenek. KV. Kukkan. Meg se kukkan. E. - Nem is kukkan. E. Kukkot sem mond. M. - Egy kukkot sem szl. D. Kukorict foldoz. (Utna vet, hol kimaradt.) Ny. 1. - Hozzak-e kukorict? (Nem boldogul a szmvetssel.) E. - Nem levirt fzik a kukorict. D. - Nem pattogsabb a tzben a kukorica. D. - Nem tudtuk mg akkor mi a kukorica. (Rgen volt.) D. - Nyikorog mint a kukorica-malom. D. - Szem kukoricn is levgjk a disznt. (Kis csalogatssal is veszlybe dnthetni.) E. - Teszi magt, mint kt cs kukorica egy zskban. (Rtarts.) Ny. 2. - Kukoricafldn ntt a feje. (Tkfej.) Ny. 2. - Ugy nz ki, mint a kinek kukoricafld
2024

nem jutott. Ny. 14. Kukoriczott vele. (Ingerelte.) Ny. 5. Kukorikol. Eljn a hajnal, ha nem kukorikul is a kakas. D. Kukorikol mint a kakas. D. Kuk. Se kuk, se pirse nem lett belle. D. Kukta. Megszokta, mint bart kukta a szenyet. D. Kukutyin. Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni. Ny. 3. Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni, jeget aszalni. Ny. 12. Kukucskl, mint az Epern kenyere a sutban. Ny. 3. Kulacs. A kezetek a kulacson, a szemetek a kalcson, kr cson, a karcson. (Prdikci cson, Gyr megyben.) Sz. - Borkulacs. (Rszeges.) D. - Cifra kulacs, veres bor, mi rnk is kerl a sor. Ny. 5. - Fl sem veszi, mint Visontai az res kulacsot. E. - Itt a kulacs, itt igyl. E. - Kap rajta, mint Cibak a kulacson. D. - Kap rajta, mint Cibak btya a kulacson. B. - Kotyog mint a flig telt kulacs. S. Szrs mint a kulacs. S. - Vrit vettk a kulacsnak. E. - Kt kulacsos. E. Kulcs. A kriptnak kulcst keresi. (Vn.) D. - Arany kulcs minden ajtba beillik. S. - Beadta a kulcsot. (Megbukott.) E. - Egy kulcscsal lnek. D. - Elloptk a turbt (tskt), de nlam a kulcsa. M. Kilenc kulcsa, pince kulcsa. S. - A kulcs lyukn is kirepl a sz. Ny. 2. - Nem minden kulcs nyit meg minden ajtt. D. - Nincsenek otthon, a kulcsot is elvittk. (Nem adnak klcsn.) E. - Prktorok szja arany kulcscsal nyilik. B. - Szived kulcst msra ne bizd. D.

2025

Kulcsr. Rossz boros kulcsr az, ki szomjan meghal. KV. Szakcscsal, kulcsrral nem j haragot tartani. K. - Tlben kt szakcs egy kulcsr, nyrban kt kulcsr egy szakcs. E. Kulimz. (Kocsikencs.) Fekete mint a kulimz. D. Kullancs. Beldesbele bujt, mint kullancs a brbe. D. - Ragad mint a kullancs. B. - Ragads mint a kullancs. D. - Ritka brny kullancs nlkl. D. Kullog. Farkast emlegetnek, a kert alatt kullog. Sz. - Farkast emlegetnek, a kert mellett kullog. KV. - Kullog mint a farkas. (Leskeldik.) Ny. 10. - Kullog mint a farkas a kert mellett. D. Kullog, mint a ki epret szed. D. - Lassan kullog, mintha epret szedne. KV. - Rossz hir szrnyon jr, a j alig kullog. E. - Rka mdra kert alatt kullog. E. Kun. Biztos mint a kunkts. E. - Kunkts. (Ers. D. - Hamis. KV. Gordiusi. Decsi.) - Elklt a kun a Krsn. (Nincs baj.) KV. - Kun Mikls kertjbl ldik. (Piacrl; nincs kertje.) B. - Ugy stl, mint a kunok ebe a homokon. (Bszkn.) Decsi. - Kun Lszl szekere. (Nyomor.) Sz. - Kun Lszl szekerre szorult. (Elszegnyedett. Kun Lszl idejben oly nagy volt a szegnysg, hogy a paraszt l helyett maga huzta taligjt.) Sz. - Csikorog mint a Kun Lszl szekere. S. Kunyh. (Gunyh.) Alacsony kunyhbl is tmad nagy ember. E. Br szalms legyen is kunyhd s fsts is, jobb ms palotjnl. Sz. - Bolhs mint az elhagyott kunyh. D. - Jobb magad kunyhja ms palotjnl. E. - Szomoru mint a megszedett szlben az elhagyatott kunyh. D. - Ugy nz ki, mint szret utn a kunyh. Ny. 6. - Tulajdon kunyh jobb a ms palotjnl. D. - Ugy ll a szd, mint szret utn a kunyh. (Szomoru.) Ny. 13.
2026

Kupa. Akrmirt sem adna egy kupa bort. D. - Egy pnz ra szatyorrt kt kupa ldoms. D. - Ez is ivott a kupai kutbl. B. Hahogy hrom a tnc, hrom a kupabor is. D. - Kupjt sem bliti meg, fl, hogy vize elfogy. D. - Meg lehet fejni egy kupa bor mellett. D. - Nem isszk a mrget fakupbl. D. - Pogny lesz egy kupa borrt. D. - Tele kupa. (Rszeg.) D. Kupaktancs. E. - Vn kupak. D. Kupi. Jr a nyelve, mint a kupi malom. E. - Jr a szja, mint a kupi malom. D. Kurafi. Beste kurafi. ML. - Ki szbeli asszonynyal trsalkodik, hamar kurafi nv ragad r. K. - Olcs mint a kurafi. D. Kurd. Elmehetsz Kurdra bcsra. (Nincs se temploma, se bcsja.) S. Kurjongat mint a bcsi csirkefog az utcn. B. Kurtn-furcsn. Ny. - Nha kurtn lt az ember. D. Kuruc id. E. - Kurucvilg. E. - Kurucvilg rgen volt. B. - Szaladj kuruc, jn a labanc. D. - Szaladj kuruc, jn a nmet. E. Kurutyol a hvsn. (Tolvaj a brtnben.) D. Kuszi pajtsok. S. Kutyasg. Nehz a szamarat kutyasgra tanitani. D. - Tele van kutyasggal. ME. - Tele van kutyasggal, mint a duda satrafkkel. B.
2027

Kutyabaja. E. - Kutyabaja, csak a torka vres. E. - Kutyabaja, mint a szentesi halnak. Ny. 22. - Kutyabaja, mint a szentesi halottnak. E. - Kutyabaja, mint a kisri halottnak. S. Kutyabrbl van az ersznye. (Fukar.) Ny. 2. - Kutyabrre irjk, a mit megtartani akarnak. D. - Megfoldoztk a kutyabrt. D. Nemessgt csak a kutyabrn, nem szivben hordozza. D. Kutyabz. D. Kutyafajta. Rajta magyar, rajta, jn az ellensg, a kutyafajta. B. Kutyafarka. Az m! a kutyafarka. D. - Elbeszl egy rig a kutya farkrl. D. - Felll mint a kutyafark. D. - Hizelkedik mint a kutyafark. D. - Kutyafark inkbb a szjba. D. - Kutyafarkbl derkszget ne csinlj. D. - Nem tarts cvek a kutyafark. D. Sokat raktak a kutyafarkra. D. Kutyaforsponton jr. (Gyalog.) S. Kutyafuttban. S. - Kutyafuttban vgzett dolog. S. - Sebes kutyafuttban. E. Kutyagan. Nha a kutyagannak a hasznt vehetni. D. Kutyahjjal van megkenve. S. Kutyalakzi. Lesz kutyalakzi. E. Kutyanyomba hgott. (Rossz tra trt.) Ny. 13. Kutyalban keres kenyeret. S.
2028

Kutyapecr. D. - Kutyapecr nem nagy r. D. Kutyaperec orrra. D. Kutyaszar. Kikopott mindenbl, mint kutyaszar a hbl. Ny. 22. Kutyaszoks a marakods. D. - Ebszoks, kutyaszoks. E. Kutyaszokst vesz fel a l, ha r nem tnek. (Kocsinak mindig lovn legyen szeme, nehogy rossz szokst vegyen fel.) D. Kutyaszorit. E. Kutyaszr. Ebmarsnak kutyaszr az orvossga. D. - Ebmarsra kutyaszr. B. Kutyatej a homokon. D. - Nehz a kutyatejbl sajtot csinlni. D. Kutyaugats nem hallik a mennyorszgba. ME. - Kutyaugats, szamrordits nem hallatszik a mennyorszgba. Ny. 8. Kutyaugatst elhord a szl. D. - Olyb veszem, mint a kutyaugatst. E. - Sorba megy, mint Golopon a kutyaugats. Ny. 14. Kutyul. Ebl kezdte, kutyul vgezte. B. - Kutyul van. S. Inkbb meghalni, mint kutyul lni. B. Kutyat. (Ha a gratullk egymsnak a kilincset adjk, az, a ki kint van: kutyat.) Ny. 2. Kutyavsr. Csak egyszer volt Budn kutyavsr. B. Kutyavr. Felledt benne a kutyavr. E. - Kutyavr van benne,
2029

mint a palcban. (Lusta.) Ny. 6. - Kutyavr ember. D. Kutyazsirnak hasznt veszi a hhr. D. - Kutyazsirral van megkenve az ersznye. (Fsvny.) Ny. 1. Kutysdi jtk. (A pulykacombot foggal egyms szjbl vonszoljk.) ME. Kuvarcz. Knny kuvarczot nyerni. D. Kuvasz. sitozik mint a falusi kuvasz. S. - sitozik mint a kuvasz kutya. Ny. 9. - A mely kuvasz egyszer ltalszsza a Dunt, nem fl tbbet a viztl. Pzm. - Fekszik mint a kuvasz a sznn. (Irigy, nem eheti, de mst sem enged.) KV. - Felkunkoritotta a farkt, mint a kuvasz. (Haragszik.) Ny. 2. - Feltallta magt, mint a megkttt kuvasz. (Elrgta a ktelet.) Ny. 1. - Feltallta magt, mint a megkeritett kuvasz. (Rst tallt.) Ny. 1. - Flnk kuvaszok tvolrl ugatjk az oroszlnt. Ny. 2. - Kuvasz sznn fekszik. (L. fent.) KV. - Komondor utn mozdul a kuvasz. D. - Nehz a vn kuvaszt tncra tanitani. D. - rvvel ers a kuvasz. D. - Perzselssel szalonna nem leszen a kuvaszbl. Pzm. - Szalonna nem leszen kuvaszbl. Pzm. - Vn kuvasz. D. Ktgas. Felntt mint a debreceni ktgas. S. - Megfejn a ktgast is. E. - Megfejjk a ktgast. (Ha a gyermek tejet kr s tehn nincs.) Ny. 17. Ktf. A legnagyobb folynak is kicsiny a ktfeje. D. Kld. Abaujba kldeni. (Kikosarazni a krt.) E. - Ha kell, menj magad, ha nem kell, kldj mst. B. - Hov az rdg nem mehet, vn asszonyt kld maga helyett. E. - Inni is mst kldene, ha neki hasznlna. D. - J volna a hallrt kldeni. (Lassu.) KV. - Ki blcset
2030

kld, kevs szval kldi. E. - Okost, ha kldenek, kevs szval kldik. E. - Okost, ha kldenek, keveset szlanak neki. D. - Okost kldj, keveset szlj. D. Kll. Ez mindig hzasodik, mint a kll, mg sincs felesge. Ny. 3. - Meztelen mint a kll. D. Kln kenyrre ment. (Elvlt.) E. - Kln ntt fuj. Pzm. - Neki sem stnek kln hurkt. S. Klnbsg. Nagy klnbsg van Mtys kirly s Kirly Mtys kztt. B. - Egy paraszt hajszlnyi klnbsg. E. - Isten se tudja a klnbsget. D. Klnb ember lgy apdnl. E. Klnbzik. rm rm: csak egy betben klnbznek. E. Szerelem s esztelensg csak nvvel klnbznek egymstl. D. Sznnel izzel klnbznk egymstl. D. Klnbz az izls. (Nmet.) ME. Klns mint a foghagyma-mrts. Ny. 2. - Klns mint a harapfog. Ny. 7. - Klns mint a Knn rsja. Ny. 6. - Klns mint karcsonykor a tkkposzta. Ny. 2. Kls szn is ugy tud hazudni, mint a szj. E. - Klszn csal. (Nmet.) ME. Krt. Minden krtnek ms hangja van. Ny. 6. Krt spredk. D. - Krtre kormos. (Trfsan. flre innt!) Ny. 24. - Semmi feneke gyomrnak, mint a krtnek. D.
2031

Kszb. A ki a zsidnak nem kszn, tesik a kszbn. Np. ltalesik a kszbn. (Megjr.) E. - F nhet kszbn. E. - Ne tovbb a kszbnl. D. - Nem sok kszbt fog ezutn koptatni. D. - Sok kszbt nyalt az alfele is. (Sokszor kidobtk.) M. - Sok kszbt nyalt az hta vge. E. - Sokszor tapodja a bir kszbt. (Rossz.) D. Kzkdik mint a luternus gyermek az anyjban. Ny. 4. Kvrtlya a tmlc. D. - Rosszabb a kvrtlyosnl. D. Kvitt a tapl. E. - Kvittek vagyunk. ME. L. tugrotta az L-et. (Tl van az tven ven.) E. Labanc. Sri vri labanc. (Gyva katona, elbujtak a mocsarasba.) D. - Szaladj kuruc, jn a labanc. D. Labda. Jtszanak vele, mint a brlabdval. D. - Jtszik a vilggal, mint a labdval. D. Laboda. Hej, Laboda, Laboda! lbod ide, nem oda. (Tntorog, ittas.) E. Laci-konyha. (Stor alatt hentesek disznhust stnek benne. Dobzse Lszl kirlyunk oly szegny volt, hogy ilyenbl hozatta ebdjt.) D. - Fellt Laci. (Fradt.) Ny. 2. - Fellt Lack a bresek nyakra. Arany. - Olyan ronda, mint az Ovdi Laci. Ny. 5. ltzteti mint Laci a verebet. (Bamba tollat fosztott s krdik mit csinl: ltztetem a verebet.) Ny. 1. - rl neki, mint vak Laczi a flszemnek. Ny. 5.
2032

Ladny. Annyi r, mint Ladnyba a mennyk. Ny. 5. - Megy bele, mint Ladnyba a mennyk. E. Lagmac g. (Este sok bort ivott, reggel kivnja a vizet. Lagmac zemplnmegyei kzsg mszgetsrl hires.) E. Lajtorja. Keresztben viszi a lajtorjt az erdben. E. - Keresztben viszi a lajtorjt, mint a szriek. B. - Lajtorjnak nem egy-kt foga (foka) van. S. - Lajtorjn ment a sirba. (Felakasztottk.) D. - Vn lajtorja. D. Lakat. Akkor vet lakatot az istllra, mikor mr lovt kiloptk. D. Akkor vet lakatot istlljra, mikor mr kiloptk a fakt. E. - Lakat van a szjn. E. - Lakatot vetettek szjra. (Megvesztegettk, elhallgattattk.) E. - Nehz a rszeg ember szjra lakatot vetni. KV. - Nma lakatoknak felnyitja a zrt a bor. D. - Vnasszony lakat a hznl. E. - Ks akkor zrnod, ajtt lakatolnod, mikor oda van a fak. (A szke.) KV. Lakatos. Hideg lakatos. D. - Kovcs akar kitenni a lakatoson. D. Nem minden kovcsbl telik lakatos. D. - Szene sincs, mgis lakatos. D. - Takaros, mint a tri lakatos. Ny. 6. Laks. A tli lakst nehz a leveles sznben. D. Lakik. (Jllakik.) Amint rdemelted, ugy laktl. B. - Amint fztl, ugy laktl. D. Lakoma. Rkamja lakomja. (Ravasz.) E. Lakoznak mint ttok a pohnkval. D. - Lakozsnak rl a szablegny. D.

2033

Lakzi. Eltrdtt, mint God Sra a lakziban. (Nem tncolt, mgis dicsekedett, hogy elfradt a tncban.) Ny. 1. - Nem tallja helyt, mint Farankn a lakziban. (Mindig a tncolk helyre lt, hogy t is hivjk.) Ny. 1. - Lesz kutyalakzi. E. - Szz temets sem r egy lakzit. D. - Torban dalol, lakziban sir. D. Lant. Egy lantot pengetnek. B. - Egy lantot vernek. D. - Szamr arany lant mellett is szamr ntt ordit. E. - Tud hozz, mint lantos a tizparancsolathoz. D. Lap. Lapjt lire forditja. BSz. - Ki a lapon fekszik, le nem hengeredik. D. Lapt. Annyira hajt apd, mint a stlapt. Ny. 2. - Egy lapttal szelelnek. D. - Kz utn keletlen, lapt utn sletlen. E. - Lapt htval mr. E. - Lapthttal mri a borst. (Legrdl. Fsvny.) D. - Lapthttal szrja a borst. D. - Lapttal szrjk neki. E. Lapttal szrjk neki a pnzt. KV. - Meghzasodott lapt, elvette a piszkaft. E. - Mosolyog mint az rpacip a lapton. (Keservesen.) Ny. 19. - Sok lapt sokat szr. D. - Sznvon nem nevetheti a laptot. E. - Ugy flek n aptul, mint a stlapttul. Ny. 3. - Vllas mint a szrlapt. Ny. 1. Lapos. A lapost lepi a mnes, a dombost nem szereti. Ny. 18. Belettt ersznybe a lapos guta. E. - Kerlgeti a lapos guta. S. Ki laposan fekszik, le nem hengeredik. E. - Lapos mint a deszka. E. - Lapos az ersznye. (res.) E. - Megttte ersznyt a lapos guta. E. - Megttte ersznyt a lapos mennyk. D. - Nem mind lencse, ami lapos. D. - Simitsa meg a lapos guta. E. - res mint a lapos erszny. D. - sse meg a lapos guta. S. - Megterem minden a szenthromsg laposn. (Szegedi piac. Pnzrt minden kaphat.) Ny. 1.

2034

Lapostet. Idvel vlik a lapostet. D. - Idvel a tetbl is lapos lesz. D. - Sok vlik a fiatal tetbl lapos. D. Lapu. A bojtorjn megegyez a lapuval. D. - Jeget eszik, vizet iszik, lapuval takardzik. (Szegny.) D. - Orvossg nla a lapu is. D. Utilaput ktttek talpra. B. Lapit mint tet a var alatt. Ny. 19. Lapul mint knya eltt a csirke. D. - Mg a tyukfi is meglapul, ha knyt lt. E. - Sast ltva, meglapul a tyk. E. - Tyk is lelapul, ha knyt lt. D. Lappang. Alacsony bokor alatt lappang a nyul. B. - Ember lappang a kis brben is. D. - Hamu alatt lappang a tz. ME. - Sokszor szalmahzban s foltos nadrgban tuds ember lappang. KV. Laska. Finumfin, mint a Spitkn laskja. Ny. 5. Lassodj ksa, nem tged tlalnak. BSz. Lassu. Elunta a frisset, csak a lassut jrja. (reg.) D. - Lassu mreg, lassu hall. S. - Lassu viz partot mos. KV. - Lassu mint a csiga. D. - Lassu mint az lom-madr. S. - Lassubb a rstngnl. (Lajhr.) D. - Unja mr a frisset, csak a lassut jrja. E. - Vn ember mindenben lassu, csak a koporshoz gyors. D. Lasponya. Elterl mint a lasponya bokor. Ny. 1. Lat. Fontonkint fogy az er, latszmra jn vissza. E. - Nem sokat nyom a latban. E. - Nincs egy latnyi esze. E. - Latra vet, latolgat mindent. E.

2035

Lator. A bor lator bajnok, legelszr is lbrl ejti le az embert. KV. - A ki lator, latrul veszi hasznt. M. - Az rdgnek is a sntja leglatrabb. KV. - Fiatal papnak lator a mestere. E. - Ki lator paript l, zabolbl itat. D. - Knny a latornak a latrot megismerni. B. Lator a kisbir. (Lelkiismeret.) D. - Lator a torok. KV. - Lator a trk. M. - Lator a torok, nem kel a szjnak hinni. E. - Latornak arany lnc, jmbornak nehz tnc. KV. - Latrok szerzettk a j trvnyt. KV. - Latrot jmborit. KV. - Nha a lator is szomorkodik. D. - Plds lator is szereti a jmbor nevet. K. - Orszgos lator. D. Vilg latra. D. Latorsg. Egyik latorsgot a msikkal takarja. KV. - Jobb ms latorsga miatt veszni. KV. - Jobb ms latorsga, mint magad rosszasga miatt szenvedni. KV. Lazsnak. A teremtett g alatt lazsnaka sincsen. (Fekv helye.) D. Hitvny lazsnakrt el ne hagyd gyadat. D. - Ki szomszd lepedjt nem rzi, a maga lazsnakjt sem becsli. E. - Koldus kutyja, se tke se lazsnakja. D. - Lazsnakosnak pokrcos a trsa. D. Lbas. Hogy fr ki a szdon ez a kezes lbas sz? K. Lbfog. Elbb volt a lbfog, mint a kzfog. E. Lda. A Dcin ldjban van. (Nincs helyn.) Ny. 2. - lre verve ldjban a pnz. D. - Fizess Dci, ha van, a lda fibl. Ny. 6. Hamar krt vall, ki a kincses ldt nyitva tartja. B. - J helyen van, mint Dcin ldja. (A fldn van.) Ny. 6. - Az ri bicsak nem heverhet mindig ldban. Ny. 8. - Uri bicsak nem illik mindig ldba. D. Ljbli. Elbb az ng, aztn a ljbli. Ny. 5. - Kifizetheti a ljbli
2036

zsebbl. ME. Lgy. Addig keressz lgy prnt, hogy aszu padon is elhlnl. KV. Bentt a feje lgya. E. - Feje lgyra esett. E. - Feje lgyra esett a tgla. D. - Kemny legny lgy idben. B. - Knny a lgy kvet faragni. (A jt nevelni.) D. - Kny a lgy sarat gyurni. D. - Knny a lgyba harapni. D. - Lgy hnapban kemny a rk. (Oly hnapban, melyben r-bet nincsen.) E. - Lgy kenyrrel vrni. E. Lgy kenyrrel vrt vendg. S. - Lgy mint a ganj. D. - Lgy mint a ksa. D. - Lgy mint a rossz psztor. D. - Lgy mint a sr. D. Lgy mint a tszta. D. - Lgy psztor alatt gyapjat rug a farkas. E. Lgy psztor eltt gyapjat rug a farkas. (Gyengn kifognak.) Ny. 2. - Lgy psztor mellett stb. D. - Lesz mg neknk lgy kenyernk. E. - Lesz mg szl, lgy kenyr. Ny. 23. - Megy bel, mint Szigyiribe a lgy kenyr. E. - Sok kemny fnak lgy a gymlcse. B. - Lgyan fogja. M. Lmps. Fnyes mint a lmps. D. - Htul kt lmps, ell egy se. (Utlagosan nagyon okos.) D. - Itt a lmps. (Telt boros palack.) E. - Jobb egy lmps ell, mint kett htul. KV. - Jobb ha az ember eltt viszik a lmpst, mint utna. Ny. 21. - Lmpssal mitjk a verebet. D. - Vak eltt viszi a lmpst. D. - Zrg mint az rdg a lmpsban. D. Lnc. A lncon egyik szem a msikat tartja. D. - Az aranylncot el ne szakaszd. D. - Eb a lncon ugathat, de nem haraphat. B. Eblnc illene nyakravaljnak. D. - Eblncon vannak mindaketten. D. - Eblncot ktttek egyms kztt. D. - Elszaladt a kutya a lnccal. S. - Kedvetlen az reg, olyan mint a lnc: ha felveszik is jaj, ha leteszik is jaj. B. - Ki vasat eszik, lncot szarik. E. - Latornak arany lnc, jmbornak nehz tnc. KV. - Lnc nem tnc. D. Nehz a lncban tncot jrni. D. - Nha reggel tnc, este pedig lnc. KV. - rdg is knnyen lt egy ideig lncon. D. - rdg
2037

mrte, elszakadt a lnca. (Messze t.) E. - Pnteki vig tncot vasrnapi lnc kveti. E. - Sok szem lnc a gonosz. E. - Sok szem lnc a rossz ember. D. Lncol. Dunig tncolva, Dunntul lncolva. S. - Knny a lncolt kutyval bkt tartani. D. - Lncolt kutya csak azt marja, a ki hozz kzelit. D. - Mindig ugat, mint a lncolt eb. D. - Sznetlen mrgeldik, mint a lncolt komondor. D. Lncos. Nincs annak esze, kit a lncos medve megharap. B. Tzes, lncos, lobogs mennyk. D. Lng. Apja tz, anyja puskapor, fia csupa lng. D. - Ha minden hazugsg lngot vetne, nyelve rgen megslt volna. E. - Csendes mint a bkkfa lng. D. - Knny a lngot keresztl szelni. D. Kzel van fstje a lnghoz. (Knnyen haragra lobban.) D. Magyar tz, szalma lng. E. - Nagyobb a fstje, mint a lngja. D. Nem messze jr a lng a fsttl. B. - Olcs fnak hideg a lngja. Ny. 13. - Ugy kell vigyzni a lenyra, mint a gyertyalngra. Ny. 22. - Vrs mint a lng. D. - Lngol mint a tz. D. Lngos. Elg egy stsben egy lngos. (Lepny.) D. - Felhlyagzott mint a sovny lngos. D. - A ki lngost akar enni, lljon a kemence szja krl. Ny. 6. Lndzsja messzebbre terjed, mint szava. D. Lri-fri. (res beszd.) E. Lrma. Kifolyt nagy lrmval a bor, res maradt a hord. D. - Ugy lrmznak, mint a zsid vecsernyn. Ny. 8. Lszl. Lengyel Lszl kis kirlyunk. (L. kirly.) D.
2038

Ltatlan. Jobb a ltott, mint a ltatlan. Ny. 1. - Ltatlanban teszvesz. ME. Lts utn mosolygs. (Szerelmi fokozat.) E. - Lts utn mosolygs, ezutn a karols, ezt kveti a nem j, nem j utn a sok h! (Szerelem.) D. Nagyobb a lts a hallsnl. KV. Ltszat csal. (Nmet.) ME. Ltszik. g a hza, de nem ltszik fstje. (Bajban van, de nem mutatja.) E. - Sok embernek g a hza, ha nem ltszik is a fstje. Ny. 8. - Sok hz g bell, de nem ltszik kivl. Ny. 8. - Ritka az, a minek ltszik. E. Lz. (Ijeszt.) - A verb is megszokja a lzt. (A madrijesztt.) D. Lzr. Gazdag lehet, ha Lzr is a neve. D. - Lehet nagy ur, ha Lzrnak hivjk is. D. - Hallos Lzrra ne vesztegess gyngyvizet. (Gygyszert.) KV. - Minden koldusnak Lzr a neve. (Bibliabeli koldus: Lzr.) E. - Nagy Isten Lzrja. (Koldusa.) B. - Nagy ur a kirly, ha Lzr is a neve. B. - Rossz vsr ez Lzr! (Nincs haszon benne.) Ny. 10. Le. Felnek hajts, le-nek tarts. S. - Le a kalappal! (Tisztelet, becslet!) E. - Mennyit fel, annyit le. E. Lealzs. Kevlynek orvossga a lealzs. D. Lealkonyodott a nap. (Vn, vgt jrja.) D. - Leldozott a nap. (U. a.) D. Lecke. Felmondotta a leckt. (Szerencss, elvgezte dolgt.) D. 2039

Felolvastk neki a leckt. (Megszidtk.) D. - J lecke ez neki. (Ebbl okulhat.) S. - Jobb egy plda szz lecknl. E. - Ritkn vlik tudss, kire birsggal vetik a leckt. K. Lecsap. Az istennyila is csak mellette csap le. (Szerencss.) D. Lecsapta a reteszt. (Elhallgatott.) Ny. 1. Ledobd bart hegedt. (Mi nem a tied, tedd le.) M. Ledl. Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledlt. (Holta utn becslik meg a jeles embert.) D. - Ledl az uton, mint a Mt tehene. (Gyenge; sovny.) D. - Ledlt fnak fejt a gyermek is rnciglja. D. - Nehz lfnak dltt vrni. (rksg.) D. Lednt. Szl a tlgyet lednti, de a nddal nem bir. (Mert az meghajlik eltte.) K. Lefekszik. A j cseldes gazda korn felkeljen s ksn fekdjk le. KV. - Egyik mint a msik, ha lefekszik, elalszik. Np. - Nem ugy kelt fel, amint lefekdt. (L. felkel.) E. - Mr most lefekdhetnk. (Vgnk van.) ME. - Tyukokkal fekszik le. (Korn.) E. - Ugy igyekszik, majd lefekszik. E. Lefekvs. Jobb a lefekvs, mint a henyls. D. Lefel. Knnyen folyik a viz lefel. D. - Knny az evez lefel. D. - Mikor a buza feje felfel ll (res), akkor a pgr (paraszt gazda) orra lefel ll. Ny. 6. - is lefel jr immr a hegyen. (regszik.) D. - Uszik mint a fejsze, lefel. D. Lefest. Knny a szpet szpen lefesteni. B. - Nehz a vn asszonyt szpen lefesteni. D. - Vrd el, majd lefestelek. E.

2040

Lefoly. Sok viz lefolyt azta a Dunn. (Rgen volt.) D. Leforrz. A hol az ebet leforrzzk, nehezen megy tbbet oda. B. - Alzatos mint a leforrzott kutya. D. - Leforrzott kutya az estl is fl. D. - Leforrztk mint a kutyt. D. - Sompolyog mint a leforrzott kutya. S. Lefosta, lenyalta. (A kit elbb gyalzott, azt most dicsri.) E. Lefzte. (Megszgyenitette, rpiritott.) E. Legel. A szamr ott n, a hol legel. E. - Ha a juh szomoruan legel, dgrvson van. Cz. - Legelni kldtte eszt. D. Legels. A bks legelst a juhok is szeretik. D. Legnykedik mint a falusi kutya a vrosi kvezeten. Ny. 6. Legyen. Akrhonnt legyen, csak legyen. KV. - Annyi mint az: legyen. E. Legyes. Hnyaveti fejt, mint a legyes l. D. Lehajtani. Nincs hol fejt lehajtani. F. Leharap. Maga orrt mg senki sem harapta le. D. - Nem harapjk le az orrodat. S. Lehel. Bnja hogy kivle ms is lehel. D. - Csuda ha lehel. D. Lehellet. Oly tiszta a tkr, hogy a lehellet is rt neki. E. Lehet. Csald meg, ha lehet. D. - Ha nem lehet, csak nem lehet. E. 2041

Mi nem lehet, kezdete sincs. E. - Nagy ur a muszj, de nagyobb a nem lehet. Ny. 22. - Nla a mi lehet, szabad is. D. - Nem amint akarnnk, hanem amint lehet. KV. Lehetetlen. A mi lehetetlen, annak kezdete sincs. D. Lehetetlenre senki sem kteles. KV. - lomban, szerelemben nincs lehetetlensg. D. Lehull. Azta a fk sokszor lehullattk levelket. D. - Idvel levele is lehullt a rzsnak. D. - Knny a magas polcrl lehullani. D. - A tt is megnyugszik, ha a frl lehullik. D. Lehuz. A mit villval felrak, gereblyvel lehuzza. E. - Brt is lehuzn. E. - Brt is lehuznk a szegnynek. E. - Holt embernek brt is lehuzn. D. - Lehuzn a tetnek is brt, ha valaki megvenn. D. Leitat. Kit Bajn meg nem szlnak, Szabadkn le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidken rosszra nem visznek, elmehet az egsz vilgon, sehol ilyesmi meg nem esik vele. ME. Lejt. A lejtt jrja. (Lefel jr szerencsje.) E. - Hamar megesni a lejtn. D. - Minl nagyobb a hg, annl flelmesebb a lejt. D. Minden hgnak lejtje vagyon. Pzmn. - Nagy hgnak nagy a lejtje. E. - Nincs oly magas hg, melynek lejtje nem volna. D. Lejt. (Tnc.) Keser kalodban a lejt. D. - Keser neki a lejt. (Vers.) D. - Lva, Ttika lejtt jr, de Csics is vendget vr. Sz. Nehz a vn embernek akrmin lejtsdi. D. - Nem esik vigan kalodban a lejt. K. - Sajt, kenyr mellett is megjrjk a lejtt. B. Lel. A ki akar, lel okot. E. - Ki korn kel, aranyat lel. B. - Csak hlt helyt leltk. E. - Helyt sem leli. E. - Megfizetem, ha lelek a
2042

lyukas hidon. (Soha.) E. - Vak tyk is lel gyngyt. E. Lelketlen. Fej nlkl a tbor lelketlen sokasg. E. Lelkiismeret. A j lelkiismeretnek nem kell itl bir. E. - A lelkiismeret ezer tanu. B. - A j lelkiismeret ezer tanu. D. - J lelkiismeret nem fl szz prktortl. KV. - J lelkiismeret hamis pnzt nem szeret. S. - J lelkiismeret nem szokott szomorkodni. D. - J bor, szp felesg, csendes lelkiismeret, drga dolgok. E. Lelkiismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik. E. Nagy hhr a rossz lelkiismeret. E. - Nincs a hasnak lelkiismerete. E. - Nyugodt lelkiismeret a legjobb vigasztal. S. - Politikus lelkiismerete. (Lucus a non lucendo.) D. - Rossz kalmr, ki lelkiismeretvel kereskedik. E. - Rossz lelkiismeret lidrccel lmodik. E. - Rossz lelkiismeret ember azt gondolja, hogy mindenki rla beszl. KV. - Szrujjban hordozza lelkiismerett. D. Lemegy. Knny a pokolba lemenni, de nehz feljni. B. Lemenne, mint himodi ember a frl. (Nem tud.) Ny. 21. Lementvel dicsrd a napot. E. - Napot lementben, nem feljttben dicsrik. Sz. Lemondani, lemondani, knny nektek ezt mondani. Tth K. Lemondott, mint az ebediek az esrl. Ny. 23. Lemos. Duna sem mossa le rla. E. - Tenger se mossa le rla. E. Ugy farra lt, hogy a Duna se mossa le rla. D. - Viz csak a bnt nem mossa le. B. Len. Btor a kenderben, de nem a lenben. (L. kender.) ME. Ember a lenben, de nem a kenderben. (Kis termet.) D. - Van lenje is, crnja is. D.
2043

Lencse. Babot is fznek valahol, nemcsak lencst. (Lesz mskp is.) Ny. 3. - Csapja a lencst. (Hizeleg.) KV. - Csapja a cskt a lencsvel. Pzm. - Diszn orrval j a lencse. D. - Ebl mrik a lencst. BSz. - Egy itce lencse krrt a birhoz megy. D. Egybeszrtk a lencst. KV. - rtem, uram, rtem, hogy j a lencse. E. - Kimrik ott neked is a lencst. E. - Kkai lencse. S. Lencse, bors, ksa, dik tpllsa. Ny. 20. - Lencse, bors, ksa, Istennek ldsa. D. - Lencse se lenne mindenkor. D. - Lencse, szerencse. ME. - Lencseszem a csizmban hegynl is nagyobb. D. - Megszokta mint bart a lencst. D. - R se nz a lencsre. D. Rosszul fog ott fni lencsje. E. - Vlogat mint rossz lencse a vizben. (Fzs eltt vizbe ntik; a zsizsikese fent szik.) D. - Vrr vlik, mint bartban a lencse. (Hogy izlik a lencse? Erre a bart ezt felelte: vere valet.) D. - Lencss prktor. (Zugprktor.) E. Lengyel. Adjon Isten minden jt, bort, pecsenyt, olcs st, a lengyelnek sok borst, ellensgnek koporst. Sz. - Bsul mint a lengyel. S. - Lengyel lop. (Cgres tolvaj.) Decsi Jnos. - Krked mint a lengyel. D. - Ktfel kap, mint a Tiszba hal lengyel. Sz. Lengyel Lszl kis kirlyunk. (L. kirly.) D. - Lengyel psta. (gyetlen, ki azt is elfelejti, mirt kldtk.) K. - Ms a kengyel, ms a lengyel. B. Lenne, ha volna. E. Lenyel. Maga lenyelt falatjt is bnja. D. - Sokan rmest kiadnk, a mit lenyeltek. D. - Szunyogot megszri, a legyet lenyeli. KV. Leokdia napja. (Szjtk.) E. Lentttk hideg vizzel. E.
2044

Leped. Nagy az gy, kicsiny a leped. D. - Ki a szomszd lepedjt nem rzi, maga lazsnakjt sem becsli. D. - Nem nyujtzkodik tovbb lepedjnl. D. - Rteriti a vizes lepedt. (Rvall.) Ny. 14. - Tt vszon, tt leped. E. - Lepedn cigny. (Hazug.) D. Lepel. Csak addig nyujtzzl, mig a lepel r. M. - Lepln kivl a lba. D. - Nagyobb az gy a lepelnl. KV. - Szedd el a leplet. (Hordd el a storfdat.) KV. Lependk. (Lepke.) Ha gyermek lependket fog, nem adn egy sveg rdgrt. D. Lepny. A trs lepny j kenyrmentsg. Ny. 14. - Egy stsben kt lepny. D. - Elg egy stetbl egy lepny. ME. - Lepnyt keresett, tehn ganra akadt. D. - Lesi mint Bikn a lepnyt. Ny. 5. - Sokba kerlt, mint Sima Gernek a trs lepny. (Lepnyre hivtk, krtyzott, elvesztette pnzt, lovt, tehent.) Ny. 1. Trs lepny, tejes bab, de j volna mindennap. Ny. 22. Lepnyles. Befogta a lepnylest. (Szjt.) Ny. 1. Lepotyog az ember, mint a vackor. D. Lerntottk az larcot. E. Lerzta a nyakrl. E. - Mindent lerz vllrl. D. - Sokat a szamr is lerz. D. Ler. Van mit lerni akrkinek. D. Les. Fnyes nappal lesi a tolvajt. D. - Konc les. S. - Lesi mint
2045

Bikn a lepnyt. Ny. 5. - Les, mint Bdi az eperfra. Ny. 3. Lesipusks. (Orvvadsz.) S. - Viz htn nyulat les. D. Les. regnek ajtban, fiatalnak lesben a hall. E. Leslt a csirja. E. Leszakad. Csekly dolog, gombhz, ha leszakad lesz ms. Cz. Gyngyhz, ha leszakad, lesz ms. Ny. 10. Leszllt a csillaga. E. - Leszllott a nap. D. - Szllj le bart a hintrl (vagy hintrl), nem a pnzed ra. E. - Szllj le szatyor a szekrrl. Ny. 7. Lesz. Akkor leszen az, mikor a Duna visszafoly. Decsi. - Akkor lesz az, mikor az egek megfordulnak. D. - Lesz a mi lesz. ME. - Nem lesz ez tbb. D. - Ugy kell, ha lesz. Ny. 6. - Voltam a mi voltam, de nem leszek, a mi lehetnk. D. - Voltrt a zsid nem d semmit, de mg a leszrt se sokat. Ny. 10. Leszed. Ha leszedted flit, edd meg az aljt is. E. - Leszedtk mr rla a tejfelt. (Javt.) S. Leszegez. Nyomja az gyat, mintha leszegeztk volna. D. - Ugy ll ott, mintha leszegeztk volna. D. Leszoktat. Nehz a knyt a csirkrl leszoktatni. D. Letagad. Krisztust is letagadn a keresztfrl. S. - Letagadn a napot az grl. Ny. 1. Letapodni. Knny a gombt letapodni. D. - Letapod mint a bivaly. D.
2046

Letesz. Fel is veszi, le is teszi. (Szeszlyes.) E. - Letette a bikapnzt. E. - Letette a fzfa szket. (Sokat fecseg asszony.) Ny. Letrt az orszgtrl. (Igazrl.) Ny. 4. Letrdelt kirlynl nagyobb a talponll kocsis. D. Letipor. Knny a frget letiporni. D. Letr. Hegyes szarva krnek, letrik a szarvt. Cz. - Letrni a szarvt. KV. - Letrtt az ngya szekere. (Gyermeket szlt.) Ny. 2. - Nagy a kajla szarva, le kell trni. E. Lel. Gyermekes hznl le kell lni. (L. hz.) S. - Ha felkel, menten lel, sajnlja az llst. D. - Leltette, mint Ilosvai a szenthromsgot. E. - lj le nlunk, ne vidd el az lmunk. Ny. 13. Letk a fle mellett. E. - Letttk a kezrl. E. - Letttk a lbrl. D. - Letttk szarvt. D. - Tromfot tromffal szoktak letni. KV. Levakar. Llekre aszott vtket nehz levakarni. D. Levg. A ft sem lehet egy csapssal levgni. Sz. - Fordulj dinnye, ldulj zsk, jn a trk majd levg. (Szaladj!) Ny. 8. - Ha l fval igy bnnak, hogy tesznek levgottal? D. - Kr a fiatalt levgni. D. krk kzl azt tartjk jnak, melyet levgnak. D. Leveg. n sem lhetek levegvel. E. - Levegbe beszl. ME. Levegben horgsz. D. - Levegben vrat pit. KV. - Monds, levegronts, a ki hiszi, annak szentirs. S. - Ne rontsd a levegt. (Ne beszlj ostobt.) E. - Nem tiszta a leveg. E. - Nyomta a
2047

levegt. E. - Vrat gondol a levegn. D. Levendula gastul, a hug daru prostul. (L. daru.) Np. Levente. Cignykod levente. (Csal.) D. Levet. A szerencse mint fellsdit, mint levetsdit szokott jtszani. D. - Jl tudja a levetsdit jszani. D. - Levett is jtszik a szerencse. E. - Tri a htad? Vesd le. Ny. 2. Levl. A levelek utn vgtre a fa is leesik. D. - Annyi mint szkor a hull levl. D. - Azta a fk sokszor lehullattk levelket. D. rva mint a lehullott levl. D. - Csendes mint a herny a levl alatt. D. - Idvel levele is lehull a rzsnak. D. - Ktszer nyilik az akcfa levele. Np. - Nem indul a levl, fuvs nlkl. E. - Nem mozog a levl, ha nem fuj a szl. E. - Nem mozog a levl, ha nem ingatja a szl. ME. - Ritka pille levl nlkl. D. - Rossz fnak tbb levele, mint gymlcse. D. - Szp fnak szp a levele. D. Szomoru mint szkor a levele vesztette fa. D. - Zrg mint a nyrfa levl. D. - Van oka, mrt mozdul cserfn a levl. D. Leveles sznben nehz volna telelni. E. Levl. Egy kedv szerint irott levl jobb egy tncnl. ML. - Egy vn leny annyit r, mint egy megirott, de el nem kldtt levl. D. Ers s pribk ellen nincs pecstes levl. BSz. - Ez a levl nem nekem szl. (Ez a dolog nem engem illet.) E. - Mintha levelet vinne. (Siet.) E. - Nehz (biztos) helyen van szarvas az erdben, levl a kptalanban. E. - Nekem is van annyim, mint Vajda Lacinak levele. (L. annyi.) Ny. 2. Lc. J lc jl tartja a svnyt. D.

2048

Ldciek. Haza fekdtek, mint a ldciek. E. Lgyviz is elveszti a veszendt. D. - Ki veszni indult, annak a lgyviz is rt. D. Lk. Addig jr a tk a lkre, hogy vgre odaszakad. KV. - Ne bolondozz Rhel, jjj ki a lk alul. (Izsk felesge beszakadt a jgbe, frje azt hitte, hogy trfl.) Ny. 24. Llekpnz. Pap a paptl nem vesz (vagy kr) llekpnzt. D. Llekzet. A hlyagot sem fujjk fel egy llekzettel. D. - Egy llekzs hideget s meleget nem vehet. F. Llekveszt. (Kis csnak, veszedelmes.) D. Lp. Ms lpe, ms kpe. (Ms bell, ms kivl.) E. - Majd leszakadt a kpem. (Ugy futottam.) E. - Hogy madarat csaljk, lpet zldre hagyjk. E. - Lpet hny. E. - Lpre kerlt. E. - Okos madarsz idejben szedi fel a lpet. D. - Ragads mint a lp. D. Ragads a keze, mint a lp. (Lop.) D. - Szedd el a lpet. M. Hnya-veti magt, mint a lpes madr. D. - Alig hnyta el a lpes vesszt, mr is megfogta a madarat. D. Lp. A knyessgtl azt sem tudja hov lpjen. Ny. 9. - Akkort lp mint a verb. D. - Hov lp, ht vig f sem n ott. S. - Lassan lpj, tovbb rsz. D. - Nyomba se lphet. S. - Ugy lp mint a Toldi Mikls lova. D. Lps. Aprzza a lpst. ME. - Elre egy lpssel fiam. D. - Elvti a lpst. Pzm. - Ha rvid a kardod, told meg egy lpssel. B. Lpst tartani. E. - Minden lpsben egy botls. D.

2049

Lpcs. Felhgott a lpcsn, de le nem jhetett. (Felakasztottk.) D. - A mrvny-lpcs is elkopik. D. - A vilg lpcsin ki fel, ki al jr. D. Lsza. J lsza tart j svnyt. KV. Ltnia. Hajlik mint a nmet ltnia. (Heilig.) Ny. 23. - Hosszu mint a mindszentek ltnija. ME. Ltra. Szamr ltra. (Nmet. Fokozatos ellptets pl. katonasgnl, kptalanokban, rdem nlkl, csak sor szerint.) S. Lvt, Tatt felvagdalta. (Ellakomzta. Cski Lszl grf 1649.) Sz. - Lva, Ttika lejtt jr, de Csics vendget vr. Sz. - Skrlt, grnt, nyuszt: Lva, Tata, Csuszt. (L. grnt.) Cz. - Skarlt, grnt, nyust: Lva, Tata, sust. Sz. - Lvai fejkt. (Pof. L. fejkt.) E. Nem tarthat rkk, mint a lvai kemence. (L. kemence.) D. Liba. A libt ggogni tanitja. D. - Anynyi liba. (Nagy leny.) E. rtatlan liba termszet. D. - Bicceg bujban, mint a szrnyaszegett liba. D. - Farkasnak szjban keresi a libt. D. - Kiki magnak, mint a kis liba. Ny. 8. - Liba volt, most lud. E. - Libbl is kitr a ludmreg. D. - Libbl lesz a lud. S. - Ludtl tanul a liba. D. - Orron verte, mint Gubi a libt. (tleggel trengette, mire haza rtek, elhullottak.) Ny. 9. - Ostoba mint a liba. (Nmet.) S. - Szelid mint a liba. D. - Szemrmes mint a falusi liba. S. - Szp llat a liba, mikor magt megmossa. ME. - Libapsztor sem lesz belled. E. Libaszr. D. Lidrc. Egye meg a lidrc. D. - Lidrc is tudja, hov vigye a pnzt. D. - Lidrc li pnzt. D. - Lidrce van. (Hirtelen meggazdagodott.) E. - Lidrcet imdja, csakhogy pnzt hozzon. D. - Okdja a szikrt, mint a lidrc. D. - Tzes mint a lidrc. D.
2050

Lik. Bolond likb, bolond szl f. E. - Sok csepp likat ver a kvn. Pzm. Likacsos abraktl nem fickndozik a pej. (Szalmtl.) D. Liliom. Csaln, nem liliom kezbe. (Nem szz.) D. - Fehr liliomnak is fekete az rnyka. B. - Fehr mint a liliom. D. - Liliom homlok. D. - Rosszat beszlnek a jrl is: fehr liliomnak is fekete rnyka. D. - Ruhzkodik mint a liliom. E. - Szp a liliom, habr szaga rt is. D. - Szp mint liliomok kzt a piros rzsa. D. Liptmezre val. (Bolond.) S. Lipt. Eb lesz Liptn vicispn. (Ha meg nem vlasztjk.) S. - Liptai sajtot ad, hogy lovat nyerhessen. E. Lisztes. Elvertk mint a lisztes zskot. D. - Kiporoztk nadrgjt, mint a lisztes zskot. D. - Lisztes. (Tolvaj, lisztlop.) E. - Lisztes zsk. (Fehrnadrgos csfneve.) E. - Nem mind molnr, a ki lisztes. S. - Piros mint a lisztes zsk. D. - Piros mint a lisztes zacsk. Ny. 1. - Olyan mint a lisztlng. E. - Olyan kedvem van, mint a lisztlng. E. Litr mit r? Rtt mg annyit se r. Kdrtba kr kenyr. (Veszprmmegyei falvak.) Ny. 1. Lityeg. Hogy lityeg a fityeg? ME. - Lityeg-fityeg mint a vn csnk a svegen. E. Lobban. Hamar lobban. E. - Hamar lobban, mint a puskapor. D. Sebbel-lobbal. E.

2051

Locska. Harcsaszju apnak locska a fia. D. - Locska fecske. D. Szapora mint a locska szj. D. Locskl. Akkor jr szaporn nyelve, mikor urnak moslkban locskl. D. - Egy pocsban locsklnak. D. - Minden moslkban locskl. D. Locsog. Annyit locsog, hogy ms becsletes ember nem is fecseghet mellette. D. - Lakatot vetek locsog szjra. D. Locsogs. A sok locsogsban fehret kp, mint a prpost. D. Elrekedt a locsogsban. D. Lomha. A kvr has lomha. D. - Lomha bres. D. - Templomba is ksn jr a lomha. E. Lops. Cignynak tiltja a lopst. D. - Hamis embert elbb megfogjk a hamissgban, mint snta ebet a lopsban. Cz. - Ki a kslopst megtanulja, nagyobbat is mer. B. - Ki hamar kezdi a lopst, hamar flakad. D. - Ki hazudni szokott, lopst sem szgyenli. E. - Megszokta, mint cigny a lopst. D. - Nem kell cignyt lopsra tanitani. KV. - Ritka molnr lops nlkl. D. - Tn kezdik a lopst. E. - Tn kezdik a lopst, lovon vgzik. B. Lopott. Ki lopott lovon l, zabolbl itat. (Fl, siet.) E. - Lopott lrl a tenger kzepn is leszllitanak. D. - Lopott brnyt ldoz. KV. - Lopott brny nem kedves ldozat Isten eltt. E. - Lopott lnak nincsen rossz t. (Hajtjk.) E. - Lopott marhbl d az oltrra. KV. - Lopott pnzbl alamizsna. E. - Tolvaj a lopott barmokat elfelejti, de a szabadokat nem felejti el. Lop. Ahny cigny, annyi lop. D. - Agyba nyakazzk a lopt. (Verik, a hol rik.) D. - Gyilkos akasztja a lopt. D. - Lengyel lop.
2052

(Cgres tolvaj.) Decsi. - Nagy tolvajok viszik a tmlcbe a kisebb lopkat. D. - Ritka vsr lop nlkl. D. - Tolvajnak fia lop. D. Tolvajtl tanul a lop. D. Loty. Vn loty. (Kurva.) D. Lotyog. Mr lotyog a nadrgja. (Vn.) D. - Lotyog a feje mint a zptojs. (res.) D. Lovagol. Mindig azon lovagol. E. - Jl lovagol, ki hasonlkkal lovagol. E. Lovag s a kenderbl sem tetszik ki. (Apr.) D. Lovas. Hrcsg is nha megkergeti a lovas embert. E. Lovsz. Mi nem tud lovsz harangot nteni. KV. Lbr a szekernye. (Csont a boka.) Pzm. Lca. Egy lcn fekszenek. D. Lcsiszr. ME. Lcscs a markodba. D. Ldulj, kotrdj, vakardj el innt. D. Lfarkat is lehet felfel szoktatni. D. - Lfarknl kantroz a flnk katona. B. - Lfarknl kantroz az ijedt katona. D. Lganj. Hogyne gne meg a kc, mikor a lganj is bzsrg. (Hogyne volna szerelmes a fiatal, mikor mg a vn kecske is
2053

megnyalja a st.) B. Lg. Az akasztfn is addig nehz lgni, mig hozz nem szokik a tolvaj. D. - Lg mint az akasztott ember. D. - Fejt lgatja. D. - Ne ereszd lgra a kantrszrat. D. Lgs. Hadd lssa a lgst is. (A szabadkai paraszt II-ik Jzsefet vivn, hrom lovat fogott be.) ME. Lhton meg nem llja, a mit gyalog igr. B. - Nagy urak kedve lhton jr. (Gyorsan vltozik.) E. - Kett szalad lhton: a rossz hir s a szerencstlensg. Ny. 20. Lher. Brk is nagyobbra n mint a lher. E. - Ngylevel lhert tallt. (Szerencse.) ME. Lkt. Ugrik a lkt szive, ha csikt lt. D. Lkuk. Nem kell a lkuk, ha tehngan van. D. - Pnzt keresett, lkukra tallt. D. Llb. Kiltszik a llb. (Elrulja titkos tervt.) Ny. 13. - Knn lg a l lba. Ny. 7. Lsrny. Hozzragad mint bojtorjn a lsrnyhez. D. Lszar. Cz fel, lszar, lgy ttt. E. Lt-fut mint a brszed zsid. Ny. 19. - Lt-fut mint a kutya gzngsben. Ny. 5. Lkdsi mint a bolond borju az anyjt. Ny. 9. - Nagyot lktt rajta, mint a brndi emberen az agr. (L. agr.) Ny. 11.
2054

Lvs utn clozza a madarat. D. - Nem rt feljebb arnyzani a lvsben. D. - Nem minden lvs tall. D. - Baklvs. ME. Lvldz cl nlkl. B. - Nyilat tompit, ki serpenyt lvldz. F. Ott volna j katona, hol gombccal lvldznek. D. - Serpenyre lvldz. (Bolond.) D. L. A ki varjat akar lni, nem pengeti kzijjt. M. - Amint tltttl, ugy lttl. D. - Bakot ltt. E. - Bokorral egytt lvik a nyulat. E. Cl nlkl ne ljj. D. - Hallotta, hogy lttek, de nem tudja hol. D. Ms galambjt clozta, magt ltte. D. - Meg van lve. D. Mintha puskbl lttk volna ki. E. - Nem lnek avval varjut. Ny. 2. - Nem pengeti ijjt, ki madarat akar lni. M. - Puska nlkl lttk agyon. (Szerencstlen.) D. - Ssd ki, de ne ljj. E. - Szld el, szld; tllttk, ide ll az ajval. (Sokat beszl, de nem tartozik a dologra.) M. Lcs. A ppt (rc papot) se kergetn lcscsel. (Rc papot ltni, szerencstlensg. Babona.) D. - Elbbll a lcscsel. D. - Elbbre a lcscsel. D. - Elillantott a lcs rval. D. - Flrellott a lcscsel. (Hazudott.) D. - Ha grbe nem volna a lcs, nyujt lehetne. E. Kivl a lcs a kereken. (L. kerk.) E. - Lassabban a lcs rval. (Bns vagy, ne beszlj oly nagy hangon.) D. - Lcsbl hmfa. Ny. 2. - Lcscsel a papot. E. - Lcsre kapott, mint a pap. E. - Majd ha a lcs kivirit. (Soha.) S. - Megvettk rajta a lcs rt. (Megvertk.) D. - Odbbllott a lcs rval. S. - Vn lcs. D. - Lcslbu. ME. Lcsei. Ht orszgra szl, mint a lcsei kalendrium. E. Megvertk mint a lcsei rt. (Rszeg bakter hamisan kiltotta az rt.) Ny. 5. - Rgi hires lcsei forma. (Divatbl kiment.) E. Lre. Elre, elre, mint a csobdi lre. Ny. 6. - Jobb a szinbor,
2055

mint a lre. E. - Lrn bort cserl. E. - Tokai bort gyalzza a becki lre. D. Lrinc van a dinnyben. (Kezd romlani.) E. Luca. Kszl mint a Luca szke. (L. kszl.) D. - Sok kszl, mint a Luca szke. E. - Ugy dolgozik mint a Luca szkin. Ny. 15. Lucskos. Kedvetlen mint a lucskos sz. D. - Meghuzza magt, mint a lucskos kutya. S. - Szp a termete, de lucskos a hire. D. Lucspocsos id. D. Lukcs. Szent Lukcs irdikja. (kr.) S. - Mrk vagyok, nem Lukcs. (Ms vagyok n, ez nem szoksom.) KV. Lusta. Ha nem csinos a szoba, lusta a gazdasszony. D. - Hol kedvre l a gazda, lusta a szolga. D. - Leglustbb l is farka eltt jr. D. - Lusta asszony krt vall mindenben. D. - Lusta bivalynak vasvilla a korbcsa. D. - Lusta gazdasszonynak jfli munkja. (Nem sokat r.) D. - Lusta gazdasszonynak lusta szolglja. D. Lusta Kati rest anynak lnya. D. - Lusta Kati rest Ferkval srgforog a korsval. D. - Lusta kutya istllt keres. D. - Lusta l meginditja ugyan a kocsit, de ismt abbahagyja. D. - Lusta lnak korbcs az abrakja. D. - Lusta szolgl nem farn l, hanem fln. D. - Lustbb a disznnl, mert ez megveti alomjt. D. - Lustnak sokszor csikorog a hasa. S. - Megszokta mint lusta bres a henylst. D. - Nehz a br, ha a szolga lusta. D. - szszel minden lusta asszonynak hideg az itala. (L. ital.) D. - stkn vezetik, mint a lusta lovat. D. Lustos a gatyafenk is. (Rest.) D. - Lustos mint a cignyasszony. D. - Lustos mint a juhfark. D. - Lustos mint a kenderztat. D. 2056

Lustos mint a tehnfark. D. - Lustos mint az usztat. D. Luternus. A j bor legyen luternus. (Se hideg, se meleg.) S. Kzkdik mint luternus gyerek az anyjban. Ny. 4. - Nagy luternus. (Ravasz.) E. - Luternus eszt vette el. (Ravaszkodik.) Ny. 5. - Luternus cigny, klvinista kmives, okos orosz, dgltt szamr - ritkasg. S. - Megadta mdjt, mint a luternus pap a szretnek. (Nagy hhval kszlt hozz - s alig volt valami.) Ny. 5. - sszetartanak mint a luternusok. S. Lutri. Kihuzta a lutrit. (Kikapott.) S. Ludas. A ki ludas, az kajabl. (Bns.) Ny. - Elbb szl a ludas asszony. D. - Ludas asszony. D. - Majd visszaveri azt Ludas Matyi. E. - Mindent magra vesz, mint a ludas asszony. D. - Te is ludas vagy. E. Ldhr. Behuzta a ldhr. D. Ludketrec. g mint Mesteriben a ludketrec. (Nem nagy baj.) Ny. 5. Ludmreg. Csunya ludmrg. D. - Libbl is kitr a ludmreg. D. Ludvrc (lidrc) is tudja hov vigye a pnzt. E. Lg. A keser fvet lggal forrzzk le. KV. - Fejre telt a prlg. E. - J Berecnek, ha lg is. (L. j.) Ny. 1. - Kivitte a lgjt. (Megadta az rt, lakolt rte.) E. - Koszos a prlgot gylli. D. Megadja magt, ha cspi a lg a nyakt. (Ha elfogy vagyona.) Ny. 10. - Megtanul, mikor a lg cspni kezdi a nyakt. Ny. 1. - Olyan ember az, ki megeszi a szappant, mg lgot iszik r. (Becstelen, piszkos.) Ny. 4.
2057

Lyukas. rtalmas a hznl: haragos asszony, sr fst, lyukas tl. K. - Jobb a foltos, mint a lyukas zsk. D. - Lyukas a gyomra. (Telhetetlen.) D. - Lyukas a zsebe. S. - Lyukas az ersznye. E. Lyukas bokor tlben. D. - Lyukas fogba is kevs. D. - Lyukas gysz. D. - Lyukas hordt tlt. K. - Lyukas hordba tlti a bort. D. - Lyukas hordba tlt tokai bort. KV. - Lyukas klyha, minl tovbb srozzk, annl foltosabb. Cz. - Lyukas kpnyeg. D. Lyukas mogyor. D. - Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. (Soha.) E. - Nem r egy lukas mogyort. D. - Soha meg nem telik, mint a lyukas hord. D. - Tmi a lyukas zskot. D. - Vszon kors a torka, de lyukas. D.

Mai. Mi rgi, nem mai. D. - n sem vagyok mai csirke. E. - Mai gomba, benne a freg. D. - Mai sr illik, de a tegnapi nem illik a csizmra. D. - Nem mai, mint Barnn tykszara. Ny. 14. - Oly igaz, mint a mai nap. E. - se mai gyerek. D. Madaras. Lop mint a madarasi ember. (Bcsmegyei falu. L. lop.) ME. Madarsz a harist szavn fogja meg. Ny. 6. - Madarsz sem hint tbbet a csrbe, hanem mennyivel oda csalhatja a madart. D. Halsz, vadsz, madarsz - mind rossz dik. ME. - Madarsz, spszval, halsz horoggal csak halat s madarat. D. - Okos madarsz idejben szedi fel a lpet. D. Madrtej. Az egy madrtejen kivl mindene van. Sz. - Madrtejet is adhat. E. Madzag. Ers mint a kc-madzag. S. - Forog mint rge a madzagon. S. - Kapldzik, mint az rge a madzagon. Ny. 5. 2058

Kijtt a sodrbl, mint a vsrhelyi madzag. B. - Madzag-gyepl, kenderhm, mindakett rossz szerszm. E. - Madzag nem kolbsz. D. - Madzag nem ktl. D. - Madzagon sem lehetne megtartani. E. - Madzagra ktm. E. - Mzes-madzag. KV. Mzes-madzag helyett kigyt tallt. M. - Mzes-madzaggal ktttk meg. (Igret.) Ny. 7. - Mzes-madzagot huzott a szjn. (Igrettel rszedte.) D. - Szakad a madzag. E. - Szakadjon a madzag, de kinek szakad szij. (Szerencstlennek.) E. - Zskon fekszenek s a madzagval takardznak. (Szegny.) Ny. 1. Magnyos. Boldog ember, aki magnyosan lhet. KV. - Jobb magn lenni, mint rossz trssal mulatni. D. - Magnyos let nem lehet b nlkl. KV. - Nem jr a szerencstlensg magnyosan. KV. Magas. A mely kar igen magasra n, ritkn ers. B. - Erd, erd, de magas vagy. Np. - Ha magas is a hegy, csak r lehet mszni. D. - Ki magasb szken l, a f helyet tartja. E. - Ki magasra hg, nagyot esik. KV. - Ki magasrl nz le, hamar szdl feje. E. Knny a magas polcrl lehullani. D. - Magas az asztala. (L. asztal.) E. - Magas fn terem a pnz. (Nehezen szerzik.) Ny. 18. Magas fnak hosszu az rnyka. S. - Magas Mikls mennybe nz. E. - Magas mint a szent Gellrt-hegy. S. - Magas polcrl pad al. D. - Magasrl nagyobbat esik az ember. D. - Minl magasabb a fehrnp topnkjnak a sarka, annl hamarabb hanyatt esik. Ny. 18. - Minl magasabb a nap, annl kisebb rnykot vet. K. Nehezen megy az ember magasra, de nehezebben nagyra. D. Nehz (fjdalmas) a magas polcrl leesni. D. - Nincs oly magas fa, melyre fel nem kapaszkodhatni. D. - Nincs oly magas hg, melynek lejtje nem volna. D. - Toronynl magasabb, ndnl vkonyabb. E. Magasan repl a daru, szpen szl. Np. - Magasan szllt, mlyen
2059

esett. D. - Nehz a magasan fgg szalonnbl enni. D. Magassg. Bolond, ki a fnak gymlcsre nz, magassgt pedig nem tekinti. (Ki az akadlyokkal nem vet szmot.) D. Magda Magdnak, Magda az egsz vilgnak. (Pletykasg.) Magdolna. A Magdolnjt neki. (Kis kromkods, trfs.) ME. Azt mg szent Magdolna siratta. (Rgen volt.) D. Magyar Miska mdjra. E. - Magyar Misksan. E. Meggymszltk ugy magyar Misksan. Ny. 5. Magyarorszg. Legjobb elsbben Magyarorszgban, azutn mennyorszgban. D. - Magyarorszgban legtbb h vagyon. (Hh; h h.) E. Magyarnt megmondani. (rtheten, egyenesen.) E. - Mondd ki magyarn, hadd tudjuk mi is. S. Magyarz. nekelt arrl szent Dvid, el is magyarzta. (L. Dvid.) E. - A gonoszt jra magyarzza. KV. Magzat. A hadi szerencst, fiu magzatot, j hzassgot Isten vlasztja. E. - Bagolynak is szp az magzatja. S. - Fiu magzat, hadi szerencse, j hzassg, csak az Isten dolga. D. - Kora magzatnak, kora haszna. D. - Mg a rossz anya is jmbor magzatot szeret. B. - Szerencse magzatja. D. - Szomor mint az anyt vesztett magzat. D. Majd megteszem, ma mg jtszom, iszom, eszem. ME. - Hrom gazember van a vilgon: rrek, elfelejtettem, majd. S.

2060

Majom. A majom, ha legszebb is, mgis rt. D. - Kimutatja a majom menyasszonysgt. Sz. - Kimutatta, mint a majom menyasszonysgt. Pzm. - Majombrzatbl ksre vlik orca. D. - Majom is szereti a maga fit. D. - Majomnak is szp a maga fia. D. - Majommdra lelgeti fit. D. - Majomszeretet. D. - Minl csunybb a majom, annl szebb. E. - Nehz a majmot trbe csalni. KV. - Nem illet majmot brsonyruha. B. - Olvasva elmegy a majmok kzt. E. - Szereti a fit, mint a majom. Sz. - Tudja a majmot vezetni. (Tud elbolonditani.) Ny. 2. - Szrs mint a majom. S. Majorsg. Cigny cseldsg, galamb majorsg, nem nagy boldogsg. Ny. 7. - Cigny jobbgy, galamb majorsg, nem nagy gazdagsg. S. Majsai. Gynyrkdik, mint a majsai ember a svegben. (El akarta lopni, de rajta rtk.) Ny. 5. Maklr. Pihen mint a maklri gyerek. (Leesett a frl.) Ny. 7. Mak. Annyira van mint Mak Jeruzslemhez. B. - Helyn van mint Mak. Ny. 2. - Helyn van mint Mak, mikor a viz elnttte. Ny. 1. - Kzel utjt tallta, mint istenes Jancsi Maknak. (L. kzel.) Ny. 1. - Mak fel tekintett. (Ss az tel.) Ny. 2. - Makra, ha rossz vagy; Trra, ha kopasz vagy. Ny. 2. - Makra kszl (vagy: ment. A vgt jrja.) B. - Messze az igaztl, mint Mak Jeruzslemtl. D. - Oly messze vagy tle, mint Mak Jeruzslemtl. (L. Jeruzslem.) KV. Makog mint a nyul a svny alatt. Ny. 22. Malacozik. A grg mindig grg, mg sem malacozik. (Szjtk: grg.) E.
2061

Malomkerk. Csikorog a malomkerk, est kilt. Cz. - Elzott a malomkerk kvestl. (Rszeg.) D. - Eleget frdik a malomkerk, mgis fekete. K. Malomk. Gyors mint az als malomk. (Mozdulatlan.) Ny. 1. Kt malomk rl. E. Mangalica. Hzik mint a mangalica. (Diszn.) S. - Kvr mint a mangalica. D. - Makkon hizott mangalica diszn. D. Mank. A beszdnek egyenese j, a manknak horgasa. Pzm. Mankn jr az gye. S. - Mankval segiti a lbt. D. - Munknak egyenese j, manknak horgasa. S. - Szerencse a mankt utna hajitotta. (Kolduss lett.) D. Manna. Ttnak pohnka, manna. D. Man. A kevly szegnyt a man is csodlva nzi. D. - Csak egy mostoha volt j, azt is elvitte a man. ME. - Csak egy mostoha volt j, abba is beleszeretett a man s hamar elvitte. D. - Egy anys volt j, azt is elvitte a man. ME. - Hiszi a man. E. Hurcolja a man a cserfk tetejn. (Vesztt keresi.) D. - Mg akkor a man is gatyban jrt. D. - Mi a Man! S. - Szegnynek ajtajt nem rzi a man. D. - Tlts az ecetes korsra, eljn a man, elviszi korsstl. D. - Tudja a man, hov lett? D. - Vn bba, man rdgnek hadnagya. D. - Vigye a man. S. Mar. A ki birja, az marja. D. - Alattomban mar kutya. D. - Amint szokta, ugy marta. D. - A ki kapja, az marja. E. - Csak a farkasmarta utn hitozik. (Prda.) D. - Eleget tesz a kutya ktelessgnek, ha nem mar is, hanem ugat. D. - Minl vnebb a farkas, annl marbb. D. - Flnk eb csak ugat, de nem igen
2062

marhat. KV. - Flnk kutya tbbet ugat, mint mar. D. - Fogatlan, mgis marni akar. D. - Ha mar, te is harapj. KV. - Hamarabb mar az eb, ki nem ugat. B. - Lncolt kutya csak azt marja, ki hozz kzelit. D. - Mar a j kutya herregets nlkl is. Ny. 4. - Mar mint a kutya. D. - Marja nyelvt. (Haragszik.) D. - Szegny embert az eb is marja. S. - Ugat a flnk eb, de meg nem mar. D. Marakodik mint a kutya. D. - Kitesz akrmin marakod kutyn. D. - Marakodnak a cignyok. E. - Mikor kt eb sszemarakodik a tl felett, a harmadik knnyen jllakik. E. - Minden marakod utlatos. D. - Szomszd kutyk marakodni szoktak. Ny. 1. Marakods, kutyaszoks. D. Maradk. Ebdelj s megltod mi lesz a maradk. E. - J kocsmros lehet az, ki maradkkal l. E. - Maradk pecsenye borslben ms tek. E. - Maradkjbl is marad. D. - Nha a maradk is elkl. D. - Minl tbbet hagysz maradknak, annl kevsbb bnjk hallodat. E. Maraszt. Senkit sem maraszt ebdre. D. Marci. ldegl mint Marci Hevesen. E. - Fordits Marci. (Ravasz.) E. Margit asszony, deres l, ritkn vlik benned j. Sz. - Szapora Margit mdjra. (Szeles, de kedves leny.) E. - Szeles Margit. E. Marha. (Vagyon, kincs.) Nagy marhnak nagy marha a helye. (Nagy ajndkrt nagy ajndk jr.) E. - Kinek esze nincs, nagy marhja sincs. E. - Ebl gylt marhnak ebl kell elveszni. M. Lopott marhbl ad az oltrra. KV. - Nincs a szegnysgnek flt marhja. KV.

2063

Maris. A ki Maris, az mind hamis. Np. Markalf. Csunya mint a rgi Markalf. (Salamon magy. kir. udvari bolondja.) BSz. - Mg a rgi Markalf histrijt sem tudja. K. Szp volt, mint a rgi Markalf. Sz. Markol. A ki sokat markol, keveset fog. (Vagy: szorit.) ME. - Vizet markol. E. Markolat. Nincs a sznak markolatja. E. Markodba buzaviasz. (L. buza.) E. - Csiriz a markodba. (L. csiriz.) E. - Csirizes marku. (Tolvaj.) E. - Garas a markodba. (L. garas.) E. Igen szoros marku. (Fsvny.) E. - Keni a bir markt. (Veszteget.) S. - Knnyen pki markt, ha toljk szekere farkt. D. - Kpi a markt. B. - Pki a markt. Pzm. - A liszt is elfogy, ha sok markon megy ltal. D. - Markba nevet. S. - Markba szakadt a vge. D. Markban volt a szerencse. D. - Markban hordozza lett. B. Markban hordozza lelkt. (Ers.) D. - Markban kaptk cignysgt. (L. cignysg.) Pzm. - Megkentk a markt. E. Mindig viszket a marka. E. - Nagy a szja, szk a marka. (Sokat igr, keveset ad.) S. - sszehuzta markt a kszvny. (Fsvny.) E. - Szurok a markodba. E. - Szk marku. S. - Viszket a marka. D. Mark (marok). Egy mark szerencse tbbet r egy zsk sznl. ME. - Egy maroknyi. D. - Ha n nem volnk meg a kanl, markkal enne a vilg. (Sikerlt munkm, ms igy meg nem csinln.) Ny. 24. - Jobb egy mark szerencse, mint egy vka pnz. Ny. 11. Jobb egy marok szerencse, mint egsz puttony sz. D. - Marok nem vka. D. - Marokkal a magot, ne vkval. E. - Tbb egy maroknyi prtfogs egy zsk igazsgnl. S. Markotai. Heten vannak, mint a markotai rdgk. (L. ht.) D.
2064

Maros. Mg akkor a Maros se folyt a Tiszba. (Rgen volt.) D. Zavaros mint a Maros. D. Maszlagot nyelt. E. - Maszlagot evett. E. Matuzalem. Vn mint Matuzalem. D. Mazsola. A bkavirg nem rzsa, a vad egres nem mazsola. Np. Mcsikot kanllal, borst villval. S. - Neki Peti a mcsiknak, imigy-amugy a dolognak. Ny. 2. Mdi. Ott leszek, hol a mdi zsid. (Ott leszek a hol voltam. A mdi zsid kora reggel Pest fel indult s rlt, hogy virradatra ott lesz, de a taligban elaludt. Szembe jtt egy terhes szekr kocsisa s mert a zsid lova nem trt ki elle, visszaforditotta azt - s a mdi zsid kocsija hajnalra sajt kapuja eltt megllott Mdon.) E. - Mdi borom hidegen a kotyogban legyen. S. - Megjrta mint a mdi zsid. Ny. 7. - tusztk mint a mdiak a hajdint. (L. hajdina.) S. - Ott van, a hol a mdi zsid. ME. Mgns. Buga mgns. (Fertly mgns.) E. Mj. Elvlik, mint a szar a mjtl. B. - Megjrta az epe a tdejt s mjt. D. - Flre td a mjtl. E. - Ki mjt kapkodta, ki zuzjt. D. - Csri csuknak nincs mja. (L. csr.) D. Mk ez nem makk. D. - J volna mkot vetni. (Mind elhallgattak az asztalnl; mkvetshez igen csendes id kell.) B. - Knnyebb a mkot elszrni, mint sszekaparni. D. - Nagyszem buza mint a mk. D. - Szapora mint a mk. D. - Mkos a feje. B.

2065

Mkszem. Annyi mint a mkszem. D. - Apr mint a mkszem. D. Egy mkszemnyi. D. - Eltte mkszem a hegy is. (Kevly.) D. Nha a hegy is mkszemnek tetszik. D. - Sok mkszem egy fontra. D. - Sok mkszem mzst nyom. D. Ml. A mlt se rghatja. (Vn.) D. - Addig jrt iskolba, mig a ml kislt. Ny. 1. - Egye meg a napon slt mlt. D. - Elszaladt mint Kr a mlval. Ny. 1. - Hamarabb megsl a ml, mint az esze. D. - Isten gyzn pnzes mlval. D. - Isten gyzn t pnzen vett mlval. D. - Knny a mlt keresztl harapni. (Lgy.) D. - Ml nem kenyr. E. - Ml nem knnyen sl meg a napon. E. - Mlszju. E. - Mlszju szent. ME. - Megszokta az des mlt. D. - Olyan mint a napon slt ml. (Szntelen, halvny.) Ny. 7. - Sletlen ml az esze. D. - Sok darab ml kell egy esztendre. D. - Szegny hztl ml. D. Mndok. Olyan szelidek, mint a mndoki galambok. Ny. 7. Vigyen el a mndoki fene. Ny. 6. Mndruc. hes, hogy a mndruc kvet is megenn. Ny. 1. Mria. Ha Mria akarja, az aludttej is elsl. D. - Zsid is szereti Mrit a mrjson. (Tallr.) ME. - Zsid is szereti Mrit krmci aranyon. K. - Zsidnak is szent asszony Mria. E. Mrc. des mint a mrc. S. Mrciusi hval mosdott. (Nincs szeplje.) S. - Mrciusi por aranyat r. (Vetsre j.) S. Mrjs, huszas nem apr. (Pnz.) E. Mrk vagyok, nem Lukcs. (Ez nem szoksom, n msfle ember
2066

vagyok.) KV. Mrton. Bornak szent Mrton a birja. (L. bor.) D. - Kzjra vilgol, mint Mrton grammatikja. (L. grammatika.) E. - Kvr mint szent Mrton ldja. D. - Sok szent Mrton ldja kelt el mr azta. D. Mrt. Egyet-kettt mrts, mindjrt hust rnts. E. Mrts. Klns mint a fokhagyma mrts. Ny. 2. Mrvny. Ers mint a mrvny. D. - Hideg mint a mrvny. D. Kemny mint a mrvny. ME. - Mrvny-lpcs is elkopik. D. Sima mint a mrvny. D. - Sokat kell a mrvnyt surolni, mig sima lesz. D. Ms a cifra, ms a szp. E. - Ms a fal, ms a fa-l. S. - Ms a kengyel, ms a lengyel. B. - Ms let, ms md. KV. - Ms let ms mdot kivn. KV. - Ms idk, ms emberek. E. - Ms idk, ms erklcsk. E. - Ms lpe, ms kpe. (Ms bell, ms kivl.) D. - Mst beszl Bodn, mikor a bor rt krik. D. - Most ms ntt fjnak. S. Msa. Nincs msa (prja) szles e vilgon. D. - Vilg htn nincs msa. (Prja.) E. Mskor is kell az ember. B. - Korntsem egyszer, ugy mint msszor. Ny. 11. Msvilg. Igyl mig lsz; adnak-e msvilgon? D. - Nem viszi a msvilgra. ME. Msodik. Els a szerencse, msodik az lds. E. - Ha az els husl
2067

elfut, nem r a msodik semmit. (Ha az els felesg elhagyott stb.) Ny. 4. - Msodik asszonynak aranyos a segge is. ME. - Szoks msodik termszet. D. Msodszor. Bolond, ki hajtrst msodszor szenved. D. Msodszor gyermek. (Vn.) D. Msutt is esznek fehr cipt. E. - Msutt is le szoktk csontrl enni a hust. E. - Msutt is sval sznak a szakcsok. D. - Otthon is jllakott, msutt is ebdelt. D. - Otthon parancsolj, msutt hallgas. D. - Otthon vizzel, msutt borral. D. Mszik. Becsuszik, mszik, mint t utn a crna. Pzm. - Kpire msztak. (Megszidtk.) E. - Lassan mszik, mint a csiga. E. - Mr a mszik, ha nem csuszik. (L. csuszik.) D. - Mszik mint a patai szr. (A pataiak szrt talltak, mig azon tanakodtak ki legyen, a sok tet elmszott a szrrel.) D. - Mszik mint a tet. E. - Nem bnom, ha falra mszik is. (Akrmi bolondot tesz, nem trdm vele.) E. Mszkl mint zsidban a fjs. (Szegezs.) Ny. 22. Mt. Ledl mint Mt tehene. (Megdgltt.) D. - Megilleti Mtt a kosz. B. Mtka. Az sem volt m mtka tl. D. - Cserben hagyta mtkjt. E. - Farbarugta mtkjt. KV. - Mikor az zvegy asszony egy szemvel urt kesergi, ms szemvel mtkjt keresgeti. (Frje temetsn.) D. Mtra. llandbb a Mtra hegynl. D. - Annyi mint a Mtra szele. D.

2068

Mtys. Azt is tudja, mit sugott Mtys kirly a felesge flbe. D. - Fzfa sulyok ez Mtys. (Hazugsg.) Ny. 2. - Kirly Mtys s Mtys kirly. (Nagy klnbsg.) D. - Lesz Mtysugrs. (Szalads.) Ny. 15. - Mtys, Gergely, kt rossz ember. (Hideg napok.) S. - Mtys ront, ha tall, ha nem tall csinl. (Jg Mtys napjn.) Nmet.) E. - Meghalt Mtys kirly, oda az igazsg. Sz. Tapogatva jr a jgen a rka Mtys utn. (Felenged az id.) D. Voltunk Mtys idejben magyarok. D. Mz. Tiszta arc nem szorul mzra. S. - Zsirodat, mzodat, ne vesztegesd rja. BSz. Mzsa. Sok juh adja a sok mzsa gyapjut. D. - Sok mkszem mzst nyom. D. - Nem olvassa, hanem mzslja a pnzt. D. Medence. Milyen a mosd, olyan a medence. D. - Se vize, se medencje. D. Medd tehn. (Gyermektelen asszony.) ME. - Szapora trfa, medd okossg. E. Megad. Az igret szp sz, ha megadjk, igen j. E. - Az igret szp sz, ha megadjk, ugy j. ME. - Add meg a csszrnak, a mi a csszr s az Istennek, a mi az Isten. KV. - Igrd meg, ne add meg, nem szegnyit az meg. Ny. 22. - Knny megigrni, de nehz megadni. E. - Megadja, ha az ebet eladja. Ny. 2. Megadtk a bak rt. D. - Soha megadom fejben. E. Klcsnkrsnek megads a vge. Ny. 2. Megadja magt. - Add meg magad, Olh Geci. - A franczia grda meghal, de magt meg nem adja. ME. Megagyabugyltk. (Agyba-fbe vertk.) D.
2069

Megakad. A szp asszony s rongyos knts mindentt megakad. B. - Megakadt a srban. D. - Megakadt a tengelye. KV. Megalz. Sok gyalzaton kell a kevlynek tmenni, mig megalzdik. D. Megalkuszik. Kevly a kevlylyel meg nem alkhatik. D. Knnyebb egygyel megalkudni, mint sokkal. KV. - Knnyebb egygyel megalkudni, mint tbbel. D. - Nehz sokkal megalkudni. D. - Rka a rkval knnyen megalkuszik. D. Megaranyoz. A bot, ha megaranyozzk is, sulyosat t. D. - J volna a fejt megaranyozni. (L. fej.) E. - Kr az orvossgot megaranyozni. E. - Megaranyozta a kezefejt. (Megvesztegette.) Ny. 5. - Meg kellene szjt aranyozni. (kes beszd.) S. - Plca, ha megaranyozzk is, sulyosat t. D. Megld. ldja meg az Isten, ki az rvt sznja. E. - ldja meg az Isten mind a kt kezvel. ME. - Megldotta az Isten, mint Trzsknt a kenyrstssel. (L. kenyr.) Ny. 11. - Megverte ket a sok megldj Isten. (Ivs.) E. Megll. Billeg-ballag, meg-megll. E. - Ha fejt betrd, megll a tojs is. D. - Megllja a sarat. D. - Nem ll meg a keszce a nyrson. K. - Tykmony (tojs) is megll az asztalon, ha betrd csucst. E. Megrt. Gyakran megrt a szent Jnos pohara. (L. Jnos.) D. - J ugyan, de ami sok, megrt. E. - Mikor legdesebb, akkor rt meg. S. - Sok a jbl is megrt. ME. - Sok a mzbl is megrt. S. - Szell is megrt neki. S.

2070

Megtalkodott, mint falu vgn a guta. (L. guta.) Ny. 5. Megzik. Kalapjt hna al teszi, hogy meg ne zzk. D. Megbarnul ki a verfnyben jr. D. Megbn. Egyszer evett cifrn, megbnta egy htig. D. - Ki ksre hzasodik, ksre bnja meg. D. - Ha korn hzasodol, korn bnod meg. D. - Ha megbnja se bnja. D. - Ki csak akkor gondolja meg, mikor merl, ksn bnja meg, hogy vizre ment. E. - Ki sokat vigad, azt is megbnhatja. D. - Megbnta mint a mely kutya kilencet klykedzett. Ny. 8. - Mindent utoljra bn meg az ember. D. - Nem bnja, ha megbnja is. E. - Olyat mondok, hogy magam is megbnom. KV. Megbns. A hamarkods trsa a hiba s a megbns. D. - A hamarkodsnak kora megbnsa. D. - Haragnak megbns a vge. KV. - Megbnsra siet, ki hamar szl. D. - Nha a ksnek kora megbnsa. D. Megbnt. J bartot szval sem kell megbntani. S. Megbecsli. Az ebet is megbecslik urrt. E. - Aranyat nem gyjthet, ki a fillrt meg nem becsli. E. - Becsld meg a ftot, hasznt veheted. D. - Becsld meg az sz hajakat. ME. - Becsld meg az sz szaklt. D. - Becsld meg magadat, ember lesz belled. S. - Gazdjrt a kutyt is megbecslik. Ny. 22. - J zvegyet mlt megbecslni. D. - Megbecsld az reget. D. Megbecsli mint Balzs a hurkt. (L. Balzs.) D. - Megbecsli mint juhsz a szamart. S. - Megbecslte, mint Prda a nadrgot. (L. becsl.) D. - Megbecsltk mint sasiak az agarat. (L. agr.) Ny. 1. Nehz megbecslni a foltot. D. - Svegben is megbecslik a cukrot. D.
2071

Megbetegszik. Abbl ugyan nem eszel, ha csak meg nem betegszel. Ny. 3. Megbkl. Brnynyal a farkas soha meg nem bklhet. D. Fazekak is hamar sszezrdlnek, de hamar megbklnek. D. - Ha haragszol, hamar megbklj. D. - Megbkl a maga kenyern. D. Megbklt bart, sohase volt bart. D. - Megbklt bartoddal vatosan bnj. B. - Nha-nha magaddal is megbklj. D. - Szp volna, ha a kutyk megbklhetnnek. D. - Szp sz ellensget is megbkltet. D. Megbnul. A j mnl vagy megvakul, vagy megbnul. E. Megbocsts. Vtek titkols, flig megbocsts. (Ha az, ki ellen vtnk, nem szl.) D. Megbolondul. Mikor ujhold van, megbolondul. Ny. 11. Megbolondt. Nincs oly blcs, kit a bor meg nem bolondt. KV. Megborsoztk neki a levet. E. Megboszul. Elre lt, hogy mit tegyen, de htra nem, hogy valamit megboszuljon. D. Megbotlik. A j paripa is megbotlik nha. B. - A lnak ngy a lba, mgis megbotlik. D. - Attl is fl, hogy rnykban megbotlik. D. Jobb lbbal megbotlani, mint nyelvvel. D. - Megbotlott nyelv is igazat mond. (Latin.) B. - Nem csoda, ha megbotlik a vak l. Sz. Ngy lba a lnak, mgis megbotlik. Sz. Megbdl. Majd megbdl. (Ostoba mint a borju.) E.
2072

Megbntet. A kit Isten meg akar bntetni, elszr is eszt veszi el. KV. - Uram bntesd meg a hagymt. (L. hagyma.) E. Megcsal. A ki csal, azt megcsaljk. ME. - A ki senkit meg nem csal, knnyen msra bizza dolgt. B. - A szerfltt hizelked vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. K. - Adonyi asszony megcsalja az urt. (Mst is szeret. Ad, adonyi szjtk.) Ny. 15. - Csaljuk meg a zsidt. (L. csal.) Np. 3. - Egyszer hittem, akkor is megcsaltak. S. Kettt nehz megcsalni: a szemet s a flet. Ny. 20. - Ki hizeleg, vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. S. - Knny a bolondot megcsalni. D. - Knny a vakot megcsalni. D. - t is megcsalta a kigy almja. B. - Megcsalta mint zsid a lovt. S. - Minl jobban sr az asszony, annl jobban akarja a frfit megcsalni. D. - Nehz a hasat megcsalni. S. - Nehz a szemet megcsalni. E. - Nehz a szivet megcsalni. E. - Okos embert csak egyszer lehet megcsalni. E. - Rka a rkt meg nem csalhatja. D. - Sokat megcsal a cigny, mig utlrik. D. - Vn rkt, vn verebet nehz megcsalni. B. Megcsalatkozik. Ki hamar hiszen, hamar megcsalatkozik. D. Megcsikzik. Herlt l is megcsikzik nha, mikor leveti Ml Petit. E. Megcsp. Kit a darzs megcspett, a szunyogtl is fl. S. - Kit a kigy megcspett, fl a giliszttl is. Ny. 8. - Kit a kigy megcsp, a gyiktl is fl. Ny. 6. Megcsuszamodott ajka. (Elszlta magt.) Pzm. Megdicsr. Kinek savval lsz, fztt megdicsrjed. D. Megdf. Jobb vastagon megdfni, mint vkonyan agyonszurni. D.
2073

Megdglik. A kecske legtbbet rugdaldzik, mikor megdglik. D. Ha tudn a diszn mire hizlaljk, megdglenk bjban. K. Megegyez. A bojtorjn megegyez a lapuval. D. - Nehezen egyeznek meg a kontyok. D. - Nehezen egyeznek meg a szp asszonyok. D. Megegyezs. A hol nincs megegyezs, eskl ott a bartsg. Cz. Megelgszik. A hol bor nincs, ott srrel is meg kell elgedni. KV. A termszet kevssel megelgszik. KV. (Latin.) - Elg gazdag ki a magval megelgszik. D. - Elgedj meg sorsoddal. E. - hes diszn makkal lmodik, de ha felbred, tkkel is megelgszik. Ny. 4. - Kiki elgedjk meg a sorssal, melyben Isten hagyta. E. Megelgszik magval. D. - Senki nem elgszik meg a maga sorsval. KV. Megellett. Hla a papnak, megellett a bart. Ny. 22. - Ez akkor volt, mikor a tehn megellett. D. - Kisebb tlgygyel is megellik mg. (L. Kis.) E. Megelzs, gyzs. D. Megengedni. Azon gonoszsg mindenkinek mindent megengedni, mint senkinek semmit. Cz. Megeresztette a pnyvt (nyelvt.) D. Megesik. A megesett szzet csak feddeni lehet. KV. - Ami egyen megtrtnik, mson is megeshetik. B. - Bajszos emberen is megesik. Ny. 5. - Egyszer eshetik meg, a mi soha nem volt. E. Knnyen megesik a szerencstlensg az emberen. Ny. 5. 2074

Meglehet, nagy a vilg megeshet. Ny. 5. - Meglett, megesett. D. Mindegyiken megeshetik, a mi egyen megesett. D. - Nagy a vilg, minden megeshetik. Ny. 21. - Okos emberen is megesik az. E. Megeskszik. Hat cigny is megeskdhetnk r. E. - Megeskdt a sut a kemencvel. E. - Megeskszik egy vrs hagymrt is. Ny. 6. - Megeskdtek a fzfa alatt. (Vadhzasok.) Ny. 1. - Olyan igaz, hogy tizenkt cigny is megeskdhetnk r. E. Megg. Aszu fa mellett a nyers is megg. E. - Polyva megg a tzben, arany pedig ott tisztul. D. - Szraz fa mellett a nyers is megg. KV. - Knnyen megg a szraz forgcs. D. - Meggett vele. (Megjrt.) E. - Tz nlkl meggett. (Baj.) D. Megget. Addig fujd a kst, mig szdat meg nem gette. D. Fogd a fogt, hogy a kezed meg ne gesse. D. - Kinek a ksa meggeti szjt, mg a tarhjt is fujja. KV. - A kit a tej megget, az a tarht is fujja. M. - Kinek szjt meggette a ksa, a viztl is irtzik. D. - Kinek egyszer meggette szjt a ksa, az az aludttejet is megfujja. E. - Kinek a ksa meggeti szjt, mg a tarhjt is megfujja. KV. - Kit a meleg vas meggetett, a hidegtl is fl. D. - Meggette a szjt. E. - Meggette a forr ksa a szjt. D. - Meggette krmt. D. - Tzzel nem j jtszani, mert megget. S. Meghl. Majd kijn, ha meghl. E. Megl. A vanbl nem tudott meglni, a nincsbl is muszj. Ny. 4. - letre val ember a jg htn is megl. S. - Jaj a cseldnek, aki egy gazda nlkl nem tud meglni. Ny. 8. - Meglnk mr, csak az urak lhessenek. (Ezt mondja a paraszt, ha kis dolog sikerlt neki.) E.

2075

Megrezte a sfrny-illatot. (L. illat.) D. Megrdemel. A mely szolga elfelejt ebdet enni, megrdemli a vacsort. K. - Azt sem rdemli meg, a mit megeszik. D. Megrdemli, hogy posztba varrjk a fejt. (Rvid esz.) KV. Megrik. A szilva, ha megrik, a ganba is beleesik. (L. beleesik.) Ny. - Idvel a naspolya (lasponya) is megrik. D. - Idvel, drrel a kkny is megrik. E. - Jobb a vadkrte is, ha megrik. D. - Jl megrett a gymlcs, melyet a darazsak megdonganak. (L. gymlcs.) D. - Ksn virgz fnak ritkn rhetik meg gymlcse. D. - Megrik mint szre a kkny. Ny. 6. - Megrett mind turja, mind sajtja. D. - Nincs olyan vad gymlcs, aki meg nem rik. Ny. 9. - Sokra az retlen is megrik. D. - Vad a szelid gymlcs is, mig meg nem rik. D. - Vadkrte is akkor j, ha megrik. D. Megrti, kinek nem koszos a feje. (Aki nem gyermek.) Pzm. Megfagyott mint a csont. D. Megfaggyuz. Tessk megfaggyuzni. S. Megfzik. Fl, hogy megfzik a nyelve. Ny. 6. (Nem szl.) Megfej. A bakot is megfejn. E. - Knny a telit megfejni. D. Megfejn a ktgast is. E. - Megfejjk a ktgast. (L. ktgas.) Ny. 17. - Megfejtk ersznyt. E. - Megfejtk egy kosr korpn. (Cseklysggel megvesztegettk.) Ny. 1. - Megfejnek mg tgedet egy tl korpn. KV. - Meg lehet fejni egy kupa bor mellett. D. Megfelejtkezik mint a holt. E. - Taln az anyja is megfeledkezett rla. D.
2076

Megfelel magrt. D. Megfr. Egy prnn kt vllas nehezen fr meg. BSz. - Kt duds nem fr meg egy csrdban. E. - Kt les kard egy hvelyben meg nem fr. S. - Nem fr meg egy szemeten kt kakas. B. - Nem fr meg egyazon erdben kt tolvaj. B. Megfiadzik. Ne egyl abbl, a mitl megfiadzol. D. - Nem fiadzik meg a hamis kereset. D. Megfizet. Ha elszakad az a hur, megfizeti ez az r. E. - Majd megfizet, ha Krisztus Kassrl megjn. S. - Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. E. - Megfizeti a nagy harang. D. - Megfizeti az reg harang. E. Megfog. A mit kezeddel megfoghatsz, lboddal ne rugd. Ny. 6. Cicka, macska! fogd meg az egeret. (Serkent.) E. - Hamarbb forr vize, mint a csirkt megfogta. D. - Harist nyelvn fogjk meg. S. - Hazug embert hamar megfogjk. S. - Knny a keszeget megfogni. D. - Knny azt az egeret megfogni, melynek csak egy lyuka van. ME. - Madarsz a harist szavn fogja meg. Ny. 6. Megfogta az orrt. D. - Megfogtam a farkast. (L. farkas.) KV. Mg meg sem fogta s mr is mellezi. Decsi. - Mit megfog, el nem ereszti. S. - Ne mellezd, a mit meg nem fogtl. (Ne koppaszd a meg nem fogott madarat.) E. - Nem az a madr, aki megltja, hanem aki megfogja. Ny. 10. - Nem az a nyul, aki elszalasztja, hanem aki megfoghatja. Ny. 2. - Nem az a nyul, aki kergeti, hanem aki megfogja. E. - Nesze semmi, fogd meg jl. E. - Nyelvn fogjk meg a hazugot. D. - Szavn fogjk meg a harist. Sz. Szemet hintenek, hogy a madarat megfogjk. D. Megfontolva tgy mindent. S. - Nem fontolja meg a szt. D.
2077

Megfordit. A vgsban forditja meg a szekeret. D. - Hamar megforditja a kaszt. (Ravasz.) D. - Knny a szt megforditani, mert nem terhes szekr. D. - Megforditja mint Bencsik a kemenct. Ny. 22. - Mit ember kicsiny helyen megfordithat, ne keritsen annak szles feneket. E. Megfordult a borju benne. S. - Megfordult a szerencsekerk. D. Sromban is megfordulnk. E. Megforgat. Nem prnahaj, hogy megforgasd, mint akarod. BSz. Megfoszt. Egyiket megfosztja s a msiknak adja. KV. - Egyiket megfosztja, a msiknak osztja. ME. Megf. Hamarabb megf a lgy, mint a kemny tojs. D. - Majd megf a maga zsirjban. (Haragost legjobb magra hagyni.) Ny. 10. Meggazdagodik. lombl mg senki sem gazdagodott meg. Ny. 6. - Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz. - Jobb becslettel szegnyen lni, mint rossz ton meggazdagodni. S. - Kinek kt pnz a jvedelme s hrmat klt, nehezen gazdagodik meg. B. - Nehz hirtelen meggazdagodni. (Becsletes ton.) D. - Nehz jmborral meggazdagodni. S. Taln az ablakon hnyjk be neki, a mitl meggazdagodik. D. Meggondolta mint a tapolcai ember lova. Ny. 1. - Meggondolta mint Krecs lova. Ny. Meggrbl. Nla az egyenes is meggrbl. D. Meggygyul. A mely eb megharapta, meggygyul annak szrvel.
2078

B. - Ebem volna snta, az is meggygyulna. BSz. - Meggygyul mig meghzasodol. D. - Meggygyul mire bir lesz. Ny. 8. Meggygyit. Kit Isten meg akar gygyitani, egy szraz fgvel is meggygyithatja. ML. - Knny sebet ejteni, de nehz meggygyitani. B. - Mit az sz meg nem gygyit, meggygyitja az id. D. - Nehz meggygyitani a szent Mihly lovnak rgst. (Holtat.) D. Meggyujt. Egy szikra a vrat meggyujthatja. D. Meghajt. Knnyebb az aclt megtrni, mint meghajtani. D. Nehz a vastagot meghajtani. D. - Nehz az aclt meghajtani. D. Meghall. Knny meghallani, a mi nem j peneg. (Hamisat megismerni.) KV. Meghallgat. A j birnak mind a kt rszt meg kell hallgatni. KV. Mind a kt prst meghallgatja az okos bir. D. - Mind a kt rszt (flt) meghallgasd. KV. Megharap. Bolond, kit a kttt eb megharap. B. - Ha a kisujjamat megharapom is fj, ha a hvelykujjamat harapom is fj. Ny. 6. Hadd morogjon kutya, csak meg ne harapjon. E. - Hadd ugasson a kutya, csak meg ne harapjon. Ny. 8. - Magadra vess, ha megharap az eb, mikor vele jtszol. K. - Mely eb megharap, annak szre gygyit. E. - Mely eb megharapta, ksd be annak szrivel. D. Mely kutya megharapta, meggygyul annak szrvel. D. - Vess az ebnek, nem harap meg. Ny. 2. - Vess kenyeret ebnek, meg harap rette. D. Meghasad a szivem. E.

2079

Meghl. Reggel jtt vendg nem szokott meghlni. (Es.) E. Meghzasodik. rva trek, buzatrek, meghzasodik az reg. Ny. 22. - Bartsgrt a bart is meghzasodott. E. - Meggygyul mig meghzasodol. D. - Meghzasodott lapt, elvette a piszkaft. E. Menyecsks legny nem rmest hzasodik meg. KV. - Nehezebb ktszer kaplni, mint egyszer meghzasodni. D. - Sok van, a ki hezik s meghzasodik. E. - Utcu bizony lakodalom, magam is meghzasodom. E. Meghzik. A diszn sem mosdik, mgis meghzik. D. - Knny a hever disznnak meghzni. D. - Rstel megmosdani, mint a diszn, mgis meghzik. D. Meghurcolta mint rdg a dikot. E. Meghuzza magt, mint az rdg az oduban. S. Megifjul mint a sas. (Nphit.) Megigrni. Knny megigrni, de nehz megadni. E. Megijed. A maga rnyktl is megijed. D. - A mely gyermek megijed, anyja lbe siet. B. - Az okos nem ijeszti azt, a mitl megijedhet. D. - Bns ember a falevl rezgstl is megijed. B. Egy szt sem szlhatott, ugy megijedt. D. - J flni, de nem j megijedni. Ny. 8. - Ki a kigytl megijedt, a gyktl is fl. Ny. 6. Megijedt ember rnyktl is fl. D. - Megijedt mint Papk lova a frszportl. Ny. 7. - Rossz ember hamar megijed. K. - Ugy megijedt, hogy a fle is ktfel ll. Ny. 5. - Ugy megijedt, hogy nagypntekig sem j eszre. D. - Ugy megijedt, hogy garas sem maradt a zsebben. E. - Ugy megijedt, hogy egy krajcr sem maradt a zsebben. B. - Ugy megijedt, hogy majd elkeverte a
2080

takcsmunkt. (Gatyt.) Ny. 16. - Ugy megijedt, majd elslyedt. E. Megijeszt. Az oroszlnt ne ijeszd, mert megijeszt. D. - Knny a flnket megijeszteni. D. - Ugy megijesztettk, hogy aratsig sem j eszre. D. - Ugy megijesztettk, hogy nevt is elfelejtette. D. Megindult az egere. (L. egr.) D. - Megindult mint Drmbzi kre. S. - Megindult mint rossz kerk az agyban. S. Megintelek mint Jancsi a macskt. (Megrugta, beledgltt.) Ny. 5. Megitatja egereket. (Sr.) Ny. 2. Megitl. A ki vilgosan szeret, megitlik az emberek. E. - Az rajrsbl is megitlheted a vrost. KV. - Knny mst megitlni, de nehz magt megismerni. B. - Knny msokat megitlni, de maga vtkt nehz megismerni. E. Megjavul a rossz is, ha rosszat tbb nem tehet. D. Megjmborodott rka ritka. D. Megjrta mint a mdi zsid. (L. mdi.) Ny. 7. - Megjrta, mint a nmet a borjuval. (L. borj.) E. - Megjrta mint Csuri Ferk a tinborjval. (L. borju.) Ny. 1. - Megjrtam az prilist. E. Megjobbul. Jobb hall eltt, mint soha meg nem jobbulni. D. Megjobbult mint a farkasklyk. D. - Ritkn ltni megjobbult embert. D. Megjn az, mint a fzfasp. (L. fzfa.) E. - Megjtt Antal Budrl. (L. Antal.) M. - Megjttem n mr onnt, a hova iparkodol. D.
2081

Megkerl. Balis bicsak, fanyel, ha elvsz is megkerl. (L. bicsak.) E. Megken. Ha szekered tengelyt megkened, jobban fordul. KV. Kend meg jl a tenyert, megnyered az eszt. B. - Megkente kerekt. B. - Megkente, mint paldiak a dobot. (L. dob.) Ny. 4. Megkentk a markt. (Megvesztegettk.) E. Megkergette a varasbka. (Rest.) D. Megkezd. Ha megkezdik a szalonnt, rjrnak. (Bntetst.) Ny. 1. - Megkezdett hjra hamar rszoknak. D. - Megkezdtk a szalonnt. E. - Megkezdtk az uj szalonnt, majd rjrnak a famacskk. Ny. 2. Megkrdezik kit szolgltunk a nyron. D. Megkivnja a verst, mint a nyalkai cigny teste a csigzst. E. Megkivnta els hasval. D. - Megkivnta, mint a terhes asszony. D. - Megvan a mit szeme-szja megkivn. D. Megkottyan. Meg sem kottyan. S. Megkttte a koszorut. (Ravasz.) D. - Megkttte magt. (Makacs.) S. - Tele tlti zskjt, meg nem kti szjt. Pzm. Megkszn. Akrmit adnak a szegnynek, ksznje meg. E. - A szp megkszns tbb ajndkra val gerjeszts. KV. Meglakolt. (Bnhdtt rte.) D. Meglapul mint a j toj tyk. (Alzatos.) Ny. 5. - Meglapult mint a
2082

szapult tet. Ny. 6. - Szelid tyk hamar meglapul. D. Meglazsnakoltk. (Megvertk.) D. Meglgyit. Vas nyakat is meglgyit a tz. D. Meglsd, kinek higyj. D. - Mit a szeme meglt, keze ott nem hagyja. KV. Megltszik. Idejn megltszik, mely tejbl lesz tur. B. Megltszik, a mely tejben tur leszen. M. - Megltszik, mely tejbl leszen tur. KV. Megltogatta a szent Pter szaklt. (Rszeg cgrt.) D. Meglel. Csipd fel, ha megleled. D. - Ki mit keres, megleli. M. Kinl a singet meglelik, a rft is rajta keresik. E. - Nha a vak pulyka is megleli a magot. D. - Zsk meglelte foltjt. (Prjra tallt.) M. Megleszen egy tikmony (tyktojs) sltig. M. - Mit van mit tenni, ha meg kell lenni. D. Meglop. A j tolvaj a gyva tolvajt meglopja. D. - Ha Rozsnyn meg nem lopnak, Kassn fel nem akasztanak, btran mehetsz az orszgon keresztl. S. Meglk. Lkd meg, bor bugygyan belle. E. Megmar. A dgltt eb meg nem marja az embert. D. - Ha az alv ebet felkltd s megmar, azt nyerted vele, a mit kerestl. D. - Kit a kigy megmar, mg a gyktl is fl. E.

2083

Megmarad. Azt akarja, hogy a kecske is jllakjk, a kposzta is megmaradjon. E. - Estli vendg jszakra is megmarad. (Es.) Ny. 6. Megmelegszik. Meg sem melegedett helye. D. - Meg sem melegedett nla. (Pnz.) E. Megmr. Meg van mrve, mint a cinkotai itce. (Bsgesen.) E. Megmond. Isten a megmondhatja. Np. - Magyarnt megmondani. (Vilgosan.) E. - Megmondta neki amugy Istenigazban. ME. - Nevetve is megmondhatni az igazat. (Latin.) B. Megmosom a fejt. E. - Megmostk a fejt szappan nlkl. B. Megmostk tt szappannal. E. - Megmostk slyokkal, ama tt szappannal. E. Megmosdani rstel, mint a diszn, mgis meghzik. D. Megmutatom hol hagyott rst az cs. E. - Megmutattk neki, hol csinlta az cs az ajtt. B. - Megmutattk neki, merre van az ajt. D. Megnevezi a gyermeket. (Nyiltan szl.) E. Megnzi hatszor is a garast, ha nem hatos-e? D. - Megnzd elre, hegyes-e vagy horgas. E. - Jl megnzd, kinek higyj. E. - Megnzd kitl mit krsz s kinek mit adsz. S. Megn a nv, ha az gy al teszik is. Ny. 2. - Megntt a kalapja. E. - Ugyan megntt a tarja. E.

2084

Megnyalod a szdat utna. E. - Megnyalta a szjt. (Jl esett neki.) Ny. 1. Megnyer. A kit meg akarunk nyerni, ne verjk meg. Ny. 2. - Kend meg a tenyert, megnyered az eszt. B. - Kend meg a tenyert, megnyered gyedet. BSz. - Megnyerte a kakuk. B. - Megnyertk mint balogiak a gzt. Ny. 5. - Szolga nyerte meg urt. (Szolgnak volt igaza.) D. Megnyir. Ha asszonyok srnak, megnyrnak. D. - Megnyrtk a szrnyt. E. Megnyuzza mieltt megli. (Kegyetlen.) D. Megoldotta nyelvt. S. Megolvassa. Hatszor is megolvassa a pnzt. D. - Knnyebb megolvasni a csillagokat. B. - Knny a szegnynek juhait megolvasni. D. - Megolvassa, hny falatot nyel a cseld. D. Megolvasta fogt a bka. (L. bka.) D. - Nehz a tenger fvnyt megolvasni. D. Megorvosol az id mindent. ME. Megvd magad a szaklas asszonytl. (L. asszony.) M. Megl. A bet megl. (Latin.) E. - A mely ebet meg akarnak lni, dhs nevt kltik. KV. - Az az megl betje. E. - Azt vli hogy lte meg a gunrt. (Szjhs.) KV. - Boh ngy, meglte a legjobb toj gunrt. D. - Csak orvos lheti meg az embert birsg nlkl. BSz. - Megl a bbnat. Np. - Megl a gond. S. - Meglt egy gyermeket, vitz nevet kivn. D. - Megnyuzza mieltt megli. D. - Meglte mint somogyi embert a nadrgja. (Uj brnadrgja
2085

suhogstl megrmlt, futott mig ssze nem esett.) E. - Mikor lt meg asztag egeret. E. - Nagy rm is meglheti az embert. D. Mzet akarsz enni, mhet kell meglni. D. - Sok darzs a legfutbb paript is megli. D. - Tbbet l meg a rendetlen eszem-iszom, mint a kard. K. Megregszik. Ki mindent akar tudni, hamar megregszik. (Nmet.) S. - Szp asszonynak, jnak, a j htas lnak, kr megregedni. Np. - Vitz frfinak, serny paripnak kr megregedni. KV. Meggyeledett mint a vnyai tancs. Ny. 1. Megriz. A kit minden szeret, nehz megrizni. D. - A mi soknak tetszik, nehz megrizni. D. - Knnyebb egy zsk bolht megrizni, mint egy rossz asszonyt. B. Megrl. A j gyomor mindent megrl, a babot is lejrja. Ny. 24. Megrl. rmben majd megrl. D. Megszl. Becsletes ember megszl, huncut megkopaszodik. ME. - Becslettel megszlt. D. - Ki nem akarja, hogy feje megszljn, vgassa le. D. - Meg is szl addig az ember. D. Vn kutya ebl szokott megszlni. D. Megpihen. Isten is megpihent a hetedik napon. E. - Vn fa rnykban j megpihenni. (L. j.) Ny. 12. Megrg. Az a gymlcs legdesebb, melyet a freg megrg. (Jt rgalmaznak.) Cz. - Jl megrgd, aztn nyeld. S. - Konc m ez, rgd meg, ha tudsz hozz. D. - Megrgd a szt, ugy kpd ki. E. 2086

Megrgja, ha a foga beletrik is. D. Megrzlak mint Jzus a vargt. E. - Megrzlak mint Krisztus a vargt. Ny. 9. Megreped a szivem. E. - Fl ne fujd magad, megrepedsz. D. Mrgben megrepedt. D. Megrszegszik. Ha a bs bjban megrszegszik, azt el lehet nzni. D. - Ha a bs bjban megrszegszik, bsabb lesz ha kijzanodik. D. - Kocsis itta meg a bort, a l rszeglt meg. (L. bor.) B. Megront. brnd az let megrontja. Vrsm. Megsajdit. (Megsejt.) Feln tul a veszedelmen, ki azt megsajditja. D. Megsntul. A j csdr vagy megsntul, vagy megvakul. E. Megsegit. Segits magadon, az Isten is megsegit. B. Megsrt. Rgi bartodtl, megsrtett trsadtl mindenkor rizkedjl. KV. Megslt. Elvgja a meddig megslt. (lelmes.) E. Megszabadult tle, mint kan a tkitl. Ny. 15. Megszakad a dologban. ME. - Megszakad a vknyad. E. - Nagy terhet vllalt, megszakad. D. - Rest a tollfosztsban is megszakad. D. - Sok j l megszakad, mig erklcst kitanuljk. D.

2087

Megszalasztja a nyul. (Gyva.) D. Megszn. Knnyebb a szegnyt megsznni, mint jltartani. E. Megszrad mint Bzin szoknyjn a kast. (L. kast.) Ny. 11. Megszegtk a szalonnt. D. Megszelidit. Nehz a vadat megszeliditeni. D. Megszelidlt farkast nem ltni. D. - Ritka mint a megszelidlt mkus. D. Megszenteltk mint potyondiak a sapkt. (Husvtkor a megszentelend tkek kz egy sapka is keverdtt.) Ny. 1. Megszeret. Ki tged megszeret, az tged rgalmaz. (Tlon-tl dicsr.) E. Megszgyenl. Ki elbizza magt, knnyen megszgyenl. D. Megszid. Nem kevly, ki a rosszat megszidja. D. Megszorult mint a kutya a kar kzt. E. - Megszorult mint eb a gt kztt. D. - Megszorult mint eb a kt fal kztt. D. - Nincs oly nagy ur, ki meg nem szorul. KV. Megszl. A kit Bajn meg nem szlnak, Szabadkn le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidken rosszra nem visznek, elmehet az egsz vilgon sehol ilyes rajta meg nem esik. ME. - Ha Rozsnyn meg nem szlnak, Szent-Pteren meg nem lopnak, Kassn fel nem akasztanak stb. S. - Mst szlasz meg s te magad torkig lsz benne. KV.
2088

Megszl. rl az anya, ha megszlt. D. Megszr. A tiszta vizet is megszri, hogy zsirt talljon benne. E. Megtall. Elbb tallta meg, mint ms elvesztette. (Lopta.) S. Knny a billeges lovat megismerni, de nehz megtallni. D. Megtallta a mit keresett. KV. - Megtallta szarva kzt a tlgyt. D. - Megtallta zsk a foltjt. KV. - Ugyan megtallta egyik csuka a msikat. (Sovny pr.) Sz. Megtanitja a szksg a restet dolgozni. KV. - Majd megtanitlak keztyben dudlni (ftylni, hegedlni.) E. - Megtanit az id. KV. Megtanit a nyavalya. M. - Megtanit a nyavalya jmborsgra. KV. Megtanit a nyomorusg imdkozni. KV. - Megtanit a piac, tudjad vsrlani. KV. - Megtanit a szksg. KV. - Megtanitlak a zsid miatynkra. E. - Megtanitlak mresre, ha mg senki meg nem tanitott. Ny. 18. Megtanul. A mit meg nem tanult Jancsi, nem fogja azt tudni Jnos. (Nmet.) Ny. 4. - A mit Miska megtanul, Mihly sem felejti el. E. - Addig jr az ember a varjuk kz, hogy vgre megtanul krkogni. Ny. 6. - Ki mit jl megtanult, nehezen felejti. KV. Knny a rosszat megtanulni, de nehz a jt. KV. - Magtl is megtanulja az ember a rosszat. KV. - Mester nlkl is megtanuljk a rosszat. B. - Vargasgot sem lehet egy nap megtanulni. KV. Megtmasztja a falat. (Rest.) E. Megtelik. Cseppenkint a hord is megtelik. Ny. 19. - Gdnynek a torka soha meg nem telik. D. - Megtelt mint a hold. S. Megterem. Biborban is megterem a tet. S. - Megterem a virg
2089

gazban is. E. - Mindentt megterem a gaz. S. - Ringy-rongyban terem meg a tet. D. - Rossz mag mindentt megterem. D. Megtesz. Ez teszi meg. E. - Megteszem, ha vizet iszom is. (Ha rossz vge lesz is.) Ny. 15. Megtr. A ki megtr, dvzl. E. - Megtr bnsnek nincs pokolra tja. Ny. 1. - Soha nem ks, mint a megtrs. E. - A ki egyet bntet, szzat megtrithet. KV. Megtrte a jeget. (Tli halszatban ez a legnehezebb.) D. - Nehz a vastag jeget megtrni. D. Megtrli szjt. E. Megtud. Csak meg ne tudjk. E. - Megvolt, csak meg ne tudjk. D. - Ugy kell vacsorlnunk, hogy megtudja ms is. E. Megugat. Konkolyos zskot nem ugatja meg az eb. B. - Minden embert megugat, mint az hes kutya. D. - Kutya se ugatja meg. ME. - Rossz kutya az, mely a maga vackt megugatja. Ny. 4. - Tgy jt az ebbel, megugat rette. ME. Megutlta mint Csurgai a bikt. (L. bika.) S. - Sok j vizet kell megutlni, ha eredett nzed. K. Megundorodott dologtl, szrszlat tallt benne. (Rest.) D. Megun. A mindennapi lakodalmat sem unn meg. D. - Az rdg is megunja rkk egy honcsokon lni. Ny. 1. - Hamar kezdi, hamar megunja. KV. - Megunta a dicssget. (Nem gyzte vgt vrni.) Ny. 15. - Meguntam mint a bnmet. E. - Nha a fcnt is megunja az ember. D. - Testem-lelkem megunta. D.
2090

Megt. Feltartja a fejt, mint a szllsi kutya, mikor a tejes fazkon megtttk az orrt. D. - Ha a kutybl egyet megtnek, szjjel mennek, a disznk pedig sszerfgnek. D. - Megti az int. (Lakol rte.) E. - Megttte a grcss famennyk. (Bot.) D. Megtttk az orrt. D. - Ugy megtlek, hogy arrl koldulsz. S. sd meg egy pofjt, a msikat adja. D. - sse meg a lapos guta. S. Megvakar. A hol viszket, megvakarjuk. E. Megvakit. Ajndk a szemest is megvaktja. D. - Ajndk megvakitja a birt. B. - Blcset is megvakt a szerelem. E. Megvakul. A j csdr vagy megsntul, vagy megvakul. E. Megvan mint Katiban a gyerek. Ny. 6. - Megvan mint reg a polyvn. Ny. 5. Megvltoztat. Senki maga llapotjt knnyen meg ne vltoztassa. KV. Megvendgel. Ki a fart emelinti, az a szjt megvendgli. (A ki frad.) Ny. 5. Megvesz. A j tehenet az istllban is megveszik. ME. - Ha egy kd mz egy pnz volna is, de a kinek nincs, meg nem veheti. K. Ki sokat jr a vsrra, annak mindent megveszik. (Ki sokat csavarog, gazdasga elpusztul.) Ny. 14. Megvet. Ha hordd res, megvet minden rhes. ME. - Kicsiny ellensget sem j megvetni. KV. - Semmi ajndkot nem kell megvetni. KV. - Tged ltni s megvetni, mindegy. D.
2091

Megvsz. Kutya is megvsz a jllsben. E. - Megveszett, babot evett. (Ok nlkl haragszik; zsrtldik s tudni mirt.) Ny. 24. Megvnl. Ha nem akarsz megvnlni, akaszd fel magadat. Ny. 5. - Szp asszony is, ha megvnl, csunya idt r. B. - Szp lny ha megvnl, rossz idben l. D. Meggy. A meggy se mind egyszerre pirul. Ny. 4. - Egy, megrett a meggy. Np. - Elnyelte mint Bork az egy szem meggyet. Ny. 3. Megyaszai. Nem frek hozz, mint a megyaszai ember a kvektshez. (L. kve.) Ny. 6. Melegszik. A ki kzelebb van a tzhz, jobban melegszik. Ny. 16. Ki a fstt nem szenvedi, meg nem melegszik. D. - Ki melegedni akar, fstit is szenvedje. E. - Ki tznl akar melegedni, a fstt is szenvedje. KV. - Knny melegedni, ki a tz mellett l. E. - Kutya is melegedne a tznl, ha orrt nem flten. D. Melenget. Kigyt melenget kebeln. (L. kebel.) B. Mell. Csak a melle kivnja. (L. kivn.) E. - Mi haszna a mellversnek, ha bell nem rzesz? D. - Ugy tlek mellbe, hogy lelked rpl Cellbe. Ny. 23. Melleszt. El se fogta, mr melleszti. E. Mellny. Brsony mellny, res has. S. Mencse. Inkbb Mencsre mennk. (Isten ments.) Ny. 6. Mende-monda sok esik a hznl. D.
2092

Ment. Mg senki sem vdol, mr mented magad. KV. Mente. Ki a hideget adja, mentt is ad mell. ML. - Kdmen nem mente. D. - Kzelebb az ing a mentnl. D. - Kurta mint a huszrmente. D. - Kzs mint a ribai mente. Ny. 22. - Kzs mint a szentkirlyi nemes mentje a felesgvel. S. - Mentjnek prmje is kimutatja a kevlyt. D. - Nem verik ki a mente ujjbl. (Nem knny dolog.) Pzm. - Sokat rncigljk a mente ujjt. (Hazudik.) D. - Szllel blelt a mentje. B. Mentsg. Brmint tapogasd, kopasz a mentsg. BSz. - Hzassg, rabsg; zvegysg, mentsg; szzessg, nemessg. B. - Kopasz mentsg. KV. - Khgs j mentsge rossz kntornak. E. - Minden vtek tall magnak mentsget. E. - Nem sok mentsg kell az igazmondshoz. E. - Rossznak sok a mentsge. E. - Sok mentsge van a gonosznak. D. Menny. Ha rm nem volna, menny is pokol lenne. E. - Nincs zsidnak mennyben jussa. S. Mennydrg. Ugy nz mint a macska, mikor mennydrg. Ny. 5. Meny. ngyomnak szlok, hogy menyem is megrtse. S. - Azrt intik a lenyt, hogy a meny is tanuljon. D. - Finak szlott, menye is rthet belle. E. - Lnyomnak szlok, de a menyem is rtse. Sz. - Lnyomat szidom, menyem is rtse. ME. - Megforog vele, mint a spi bir a menyvel. Ny. 11. - Minden napa gylli menyt. KV. Napa ritkn alkuszik meg menyvel. S. - Napad nem gondolja, hogy is csak meny volt. KV. - Nem tallja helyt, mint Csatakn a menynek. (L. hely.) Ny. 7. - Vm nem fiam, menyem nem lnyom. Ny. 5.

2093

Menyasszony. Akaratos menyasszonynak ebrd a farra. D. Ebjrta menyasszonyi tnct. D. - Eltallta mint vlegny a menyasszonyt. Ny. 6. - Eltrdtt mint a kardi menyasszony. S. - Ha szp a menyasszony, arrl is panaszolkodhatni. D. - Kreti magt mint a menyasszony. Ny. 20. - Ksz lakodalom, de nincsen menyasszony. D. - Kimutatja a majom a menyasszonysgt. Sz. Ma menyasszony, holnap asszony, holnaputn kommasszony. Cz. - Mg akkor va is menyasszony volt. Sz. - Szemrmes mint a menyasszony. KV. - Ugy l mint a kompolti menyasszony. (Rtarts.) Ny. 10. Menyecske. Bszke mint az elhasi menyecske. D. - Elhasu menyecske. D. - J frj hna alul ugrik ki a kvr menyecske. Cz. Gyermekre madarat, vn emberre ifju menyecskt, nmetre bort ne bizz. E. - Kardos menyecske. S. - Kikaps menyecske. D. Menyecsknek ha mzbl volna is a napja, nem kedves. Sz. reg ember, ifju menyecske, ott terem Jancsika. (Biztos gyermek.) K. - szi macska, tavaszi menyecske. (Nem j.) D. Szemrmes mint az uj menyecske. S. - Szgyenls mint az uj menyecske. S. - Tli kutya, nyri menyecske. Ny. 5. - Tzrl pattant menyecske. E. - Uratlan menyecske. (Ringy.) D. - Urtl tanul a menyecske. D. - Vn lnyt frjhez adjk, menyecsknek hivjk. B. - Vilgos felhnek, dalos menyecsknek ne rlj. Ny. 16. - Zala hala, Zala rkja, Zala menyecskje. ME. Menyecsks legny nem hzasodhatnk. D. - Menyecsks legny nem rmest hzasodik meg. KV. Mennydrgs. Ha a villmls agyon nem t, annak mennydrgse se bnt. D. - Messze villmnak ks mennydrgse. E. - Szp napok utn kvetkezik a mennydrgs. D. - Mennydrgj, de be ne ss. D. - Nem mindig t be, mikor mennydrg. E.
2094

Mer. A ki mer, az nyer. E. - A ki meri, az nyeri. E. - Ki hamarabb mer, hamarabb nyer. D. - Merni kne a templomban ftylni. Ny. 11. - Nem mer a puskval egy szobban hlni. E. - Nincs merje. E. - Nincs mersze. D. - Prba szerencse: a ki mer, az nyer. S. Mer. (Merit.) Felhbl nem merhetsz vizet, mert messze van. Ny. 4. - Rostval mert vizet. D. Meredekre nehz felhgni. D. Mersz katona mellett a flnk is vitz. D. Merl. Dlrl derl, bocskor merl. (Es.) Ny. 22. - Ki csak akkor gondolja meg magt, mikor merl, ksn bnja meg, hogy vizre ment. D. Mese. Dajka mese. ME. - Fejetlen mese vall legtbb becsletet. E. - Fejetlen mese is hirre kaphat. D. - Hegedszban szp mese. E. Ktszer mond egy mest. D. - Mely szolga sok mest tud, ritkn dolgos. B. - Mese, mese beszdje. D. - Mese, mese, mesd kett. (res beszd, nem r semmit, edd meg.) E. - Mese, mese, mess kenyeret, egyl hozz aludttejet. S. - Mese beszd. E. - Mest kolbszrt. KV. - Olyan nincs, mg a mesben sincs. Ny. 5. - Ritka mese hazugsg nlkl. D. - Siketnek mond mest. KV. - Zld disznrl mest mondok. (L. diszn.) E. - Mesl szolgnak ritkn helyn dolga. E. - J mess ritkn j dolgos. E. Mesgye. Megtalltk a mesgyt, mint az orgonista ur kaszsai. Ny. 4. Messist vr. (Hiba.) Ny. 4. - Vrjk mint Messist. E.

2095

Mesterember pnzre fekszik, pnzre kel. Ny. 2. - A mesterembernek arany pdimentuma vagyon. KV. - Egyik mesterember gylli a msikat. KV. - Inkbb suszter, mint mesterember. Ny. 4. - J mesteremberek egsz vilg hazja. (Mindentt megl.) D. - Mesterembernek, ha piszkos is a keze, mgis aranyos. D. - Mesterember pnzt lt. E. - Prktor mesterember. (Hazug.) D. Mestersgesen a ki eskszik, mestersgesen hazudik. Cz. Mezitlb. Csizmban kereste, mezitlb klttte. D. - Felltztt nagy cifrn, mezitlb mint a cigny. Ny. 11. - Ha papucsban kezded, mezitlb ne vgezd. D. - Htkznap mezitlb, vasrnap cipben. E. - Mezitlb jr, hogy csizmjt kimlje. D. - Mezitlb jr, mint a kutya. S. - Mezitlb jr, mint a Botka kutyja. Ny. 22. Ne rugdalzzl, ha mezitlb vagy. Ny. 1. - Nyakig mezitlb. S. Papucsban kezdeni, mezitlb vgezni. KV. - Mezitlbos szz. (Repedt sarku rima.) D. Meztelen. Anyaszlt meztelen. (Szegny.) D. - Egyik lba mezitelen, a msikon semmi sincsen. D. - Mezitelent nem lehet kifosztani. D. - Meztelen csonton veszekednek. B. - Meztelen mint a cigny gyerek. E. - Meztelen mint a cigny purd. D. Meztelen mint a csiga. S. - Meztelen mint a kisujjam. D. Meztelen mint a kll. D. - Meztelen mint az egr. M. - Meztelen tet. D. Mez. Az erdnek fle van, a meznek szeme van. (L. fl.) Ny. 2. Az ers erdt sznt, a gyenge a mezn sem boldogulhat. Ny. 9. Az a vr, ki a mez. KV. - Csendes mint a sik mez. D. - Csendes mint tlen a mez. D. - Kopasz a mez. (Fej.) D. - Kopasz mint a slt mez. D. - Mezn halsz. D. - Ritka mint kakuk a mezn. KV.

2096

Mcs. Eltrt a mcses. (Sr.) E. - Eltrt a mcses cserp. Ny. 2. Ha mcsben a zsir sok, a mcset is eloltja. D. - Lassan g, mint a mcs. D. - Magtl is elalszik mint a mcs. D. - Mcs cserp. (rtktelen.) D. - Mcs is magt emszti. D. - Rtartja magt, mint a mcses cserp. E. - Trtt mcs. D. - Ugy ll a szd, mint a flegyhzi mcs. S. Mh. Dgltt mh nem hord mzet. D. - Felzajdultak, mint mhek a kpben. Ny. 12. - Jllakott mhnek nem kell virg. Ny. 2. - Mhecske meg nem szll dgn. E. - Mhdongs nlkl mzet nem vehetni. D. - Nem aggasztja mhecskt a tl. E. - rvend a mh, ha kakukfvet rez. D. - Mzet akarsz enni, mhet kell meglni. D. - Szorgalmas mint a mh. E. - Van mze s mhe. D. Van mze, van pnze. D. - Zeng mint a mh. D. Mly. A bolond mly vizbe veti a kerithlt. D. - Eszes diszn mly gykeret rnta. M. - Fattyu gak mly gykeret nem vernek. Pzm. - Fattyu csemete mly gykeret nem ver. D. - Mly gykeret vert, nehz kihuzni. D. - Mly mint a buzaverem. D. Mly mint a kt. D. - Mly mint a Tisza. D. - Mly mint a tenger. D. - Mly mint a vilgosi kt. D. - Mly vizbe vetette hljt. B. Okos diszn mly gykeret rnt. E. Mlyen. Hogyha mlyen szntasz, beletrik ekd. ME. - Ne ss mlyen, mert beletrik sd. S. - Vn kr mlyebben hgdossa a sarat. D. Mltatlan. Becsleted srted, ha mltatlant kred. K. - Nem mlt mltatlant pnzert dicsrni. D. Mlt a munks az brre. E. - Mlt volna, hogy bezsindelyezzk fejt. (Rvid esz.) B. - Mlt volna, hogy szzrt pacalba varrjk a fejt. KV. - Nem mlt sarujnak szijt
2097

megoldani. E. - Uram, nem vagyok mlt, hogy hajlkomba belpj. Szentir. Mltsg. Sok lomszakasztst kivn a mltsg. KV. - Szerelem, mltsg egy szkbe nem frnek. F. - Tren (skon) is tntorog gyakran a mltsg. KV. Mnes. A lapost lepi a mnes, a dombost nem szereti. Ny. 18. Egy kanca nem mnes. D. - Elg egy mnesbl egy csik. Ny. 6. Kolompos vezeti a mnest. D. - Sohse bsulj, van az Isten mnesben. (L. bsul.) Ny. 6. - Van az Isten mnesn. (Vigasz ha a felesg elhagy.) Ny. 24. Mnl. A j mnl vagy megvakul,vagy megbnul. E. - Bsul mint a feltekert mnl. (L. bsul) D. - Megszokta, mint a mnl a kaplst. D. - Mnl mellett a kanca falja fel az abrakot. D. Mnl ritkn rugja meg a kanct. D. - Nyerit mnl. (Kurvs.) D. - Prz nlkl tekerg mnl. D. Mr. A milyen mrtkkel te mrsz, oly mrtkkel kapod vissza. E. - Az eget mri. D. - Budai vkval mr. (L. Buda. Hazudik.) E. Finggal mrik ott az embersget. E. - Ktszer mrj, egyszer vgj. S. - Knny a vizet mrni. D. - Lbat mr a csizmhoz. E. - Nlunk is a sgorok fingjra mrik az embersget. E. - Gyszvel mri a bort. D. - Nem mrik itt vkval az szt. D. - Nem singgel mrik az embert. Ny. 19. - rdg mrte, elszakadt a lnca. (Messze t.) E. Rostval mri a vizet. K. - Rossz rffel mr. B. - Tetejvel mri, mint Bdvn az aludttejet. (Szivesen adja.) Ny. 2. - Ugy mri mint a sfrnt. S. - Vkval mri a pnzt. D. Mr. Nincs Budnak mrje. (L. Buda.) D. Mrges. A haragost kevs, de a mrgest sok ideig kerld. D. 2098

des, de mrges. D. - Felborzad mint a mrges komondor. D. Megtmad mint a mrges kutya. D. - Mrges asszonynak haragos lenya. Cz. - Mrges gomba. D. - Mrges mint a darzs. D. Mrges mint a hrcsg. S. - Mrges mint a kanpulyka. S. - Mrges mint a kigy. D. - Mrges mint a kurta kigy. E. - Mrges mint a kutya. D. - Mrges mint a kinek esze nincs. D. - Vigyoritja fogt mint a mrges kutya. D. - Mrgesen feni fogt. D. Mrfld. Az rdg mrte azt a mrfldet, akkor is ktele elszakadt. (Hosszu t.) D. - Akrhny mrfld, csak kzel legyen. B. - Egy mrfld meg egy darab. (Messze.) D. - Fogadott l megrviditi a mrfldet. (Jobban hajtjk.) KV. - Fogadott lnak rvidebb a mrfld. E. - rdg mrte mrfld. E. Mrtk. A milyen mrtkkel te mersz, olyannal kapod vissza. E. Betelt a mrtk. E. - Budai mrtkkel fizet. (Hazudik. L. Buda.) E. Jl tud a mrtk mellett szabni. (Csal.) D. - Megti a mrtket. E. Mrtk nlkl is megszabjk a nadrgot. E. - J a bor, de mrtkkel. D. - J mrtket tartani. E. - Kinek reggel fj a feje, jele hogy mult este nem tartott j mrtket. K. Mrtkletessg legjobb rksg. KV. - Mrtkletessg, kivnt egszsg. KV. - Mrtkletessg tbbet r az orvossgnl. B. Tbbet r orvosnl a mrtkletessg. E. Mrtktelen ital minden betegsgnek oka. (Vagy: anyja.) KV. Msz. Fehr mint a msz. D. - Kinek mesze nincs, fehr flddel meszel. D. - Kinek mesze nincs, srral tapaszt. D. - Kinek posta a szja, meszet gyujtnak alja. (Hirhord.) D. - Msz, bors, csuklya, sok rosszat elfedez. K. (Eltakar. KV.) - Mind esze, mind mesze. E. Ms falt meszeli, mag fekete. E. - Okos embernl prblt dolog mind az sz, mind a msz. E. - Sok a dolgom, mind szorgos,
2099

sok a gyermek mind rongyos; nem rek r meszelek, tsztt gyurok, reszelek. Ny. 5. - Olyan fehr, mint a kit a meszesgdrbl huztak ki. (Nincs ksznet benne.) Ny. 14. - Tej gyannt a meszet itta meg. D. - Mszget kemence a gyomra. D. Mszros. Komotizl mint a mszros kutyja a napon. Ny. 1. Mszros, keze-lba mind szaros, az ersznye aranyos. E. Mszros nem knyrl a brnyon. E. - Mint a kancsal mszros. (Msfel nz s msfel vg.) E. - Nem kell a mszros kutynak korpa. D. - Timr, srfz, mszros, szappanyos, ezek keze aranyos. D. - Vn mszros-kutya nyalja a brnyt, ha mr meg nem foghatja. D. - Zsiros mint a mszros nadrg. D. Mszrszk. Csendes mint bjtben a mszrszk. D. - Eb a mszrszk hs nlkl. D. - Galambhz ksz mszrszk. E. - Jl kaplt kis kert, msodik mszrszk. KV. - Mszrszkban van haszontalan csont is. D. - Nagy a csendessg, mint nagypnteken a mszrszkben. Cz. - Szegny urnak galambhz a mszrszke. D. Mtely. Egszsges mint a mtelyes juh. D. Mzes. A mi szabad redves, a mi tiltott mzes. KV. - Igen mzes beszd alatt aligha fulnk nincsen. D. - hes gyomornak mzes falat a zabkenyr hja is. KV. - Kenyrhaj is mzes falat gyannt esik hes embernek. K. - Mzeshetek. ME. - Mzeskalcscsal csalogatjk. ME. - Mzes madzag. (L. madzag.) KV. - Mzes madzag helyett kigyt tallt. M. - Mzes madzaggal ktttk meg. (Igret.) Ny. 7. - Mzes madzagot huzott a szjn. (Igrettel rszedte.) D. - Mzes-mzos a beszdje, ugyan hol lesz az ebdje. (L. beszd.) Ny. 5. - Mosolyog mint a mzes kalcs. Ny. 9. - Szjn vgighuztk a mzes madzagot. KV. - Szereti mint galamb a mzes buzt. E.
2100

Mzgs. Addig hntsd a ft, mig mzgs. Ny. 4. Mi. Ez m, a mi. D. Miatynk. Csak a miatynk tartja. Ny. 2. - Csak nagyjbl tudja, mint Magics a miatynkot. E. - Elmondja mint a miatynkot. ME. Elvesztette mint tt a miatynkot. Ny. 3. - Farkasnak mondjk, miatynk; azt mondja: brnylb. KV. - Hallotta hirt, mint az apthiak a miatynknak. Ny. 1. - Hullatja mint tt a miatynkot. Ny. 6. - Miatynk! brnylb. E. - Miatynk Isten! nagy kors. D. Miatynk nlkl nincs kenyr. S. - Miatynkkal nem veszik be Komromot. E. - Ne hullasd, mint tt a miatynkot. Ny. 14. - Ne sznd a papolt; egy miatynkot sem mond hiba. D. - Nem tudod mg a miatynkot sem. Decsi. - Pap sem mondja ktszer, csak a miatynkot. B. - Piszklja, mint tt a miatynkot. Ny. 6. Sok miatynk, kevs vakarcs. B. - Told meg egy miatynkkal. (Mg egy kis ideig dolgozzl rajta, javitsd.) Ny. 2. - Tudja mint a miatynkot. ML. Mihaszna ember. D. - Nagy mihaszna. ME. Mihly. Amit Miska megtanul, Mihly sem felejti el. E. - Bsul mint a cigny szent Mihly napjn. (Bell a hideg.) D. - Elvisz a szent Mihly lova. (Hall.) Csokonay. - Fl mint a cigny a szent Mihlytl. D. - Meglapul mint a lgy szent Mihly napja utn. S. Megrugta szent Mihly lova, ki sem gygyul soha. D. - Szent Mihly utn, ha harapfogval hznk is a fvet, mg se n. E. Mihk. Bekukkant, mint bolond Mihk Debrecenbe. (L. Debrecen.) E. Mikolai. Kinlgatjk egymst, mint a mikolaiak. S. - Ne
2101

mikolskodjunk, ne kinlgatzzunk. (L. kinlgat.) Ny. 16. Miksa. Meghalsz mint Miksa lova. Ny. 5. Mindegy. Akr g, akr pokol, neki mindegy. D. - Akr trjk, akr gyrjk, mindegy. D. - Akrki mit tartson felle, neki mindegy. D. Mindegy fene. D. - Mindegy mint a kpesnek. Ny. 1. - Mindegy neki, akr std, akr fzd. D. - Mindegy rdg. E. - Mindegy patvar. S. - Mindegy tatr. S. - Szrdolmny vagy dolmnyszr, mindegy. D. - Vagy rzsike vagy nem rzsike, mr most mindegy. E. Mindenki. A kit mindenki szeret, nehz megrizni. E. - Egy ra sincsen, mely mindenkinek egyarnt szolglna. KV. - Ki mindenkinek bartja, mindenkinek bolondja. KV. - Ki mindenkit szorit, senkit sem szorit. D. - Ki mindenkire vigyorog, senkit sem szeret. D. - Mg Isten sem tehet mindenkinek igazat. KV. Mindenkinek t kell ugornia egyszer a bolondok rkt. Ny. 6. Mindenkinek tetszeni lehetetlen, akarni bolondsg. E. Mindenkire agyarkodik. S. - Mindenkivel ujjat huz. ME. - Nehz mindenkinek szjt bedugni. M. - Nincs oly szakcs, ki mindenkinek szja iznt (ize szerint) fzzn. Sz. Mindennap. A restnek mindennap nnepe van. D. - Akr mindennap fttet egyen. (L. eszik.) D. - Mindennap egy nap mulik rajtunk. D. - Nem mindennap ragyog a nap. D. - Neki mindennap Dmtr napja van. (L. Dmtr.) D. - Nem mindennap van Csicsn bcsu. Ny. 3. - Nem mindennap van Miskn vsr. (Pestmegye.) Ny. 3. - Nincs mindennap zabl cstrtk. (L. cstrt.) Ny. 22. - Nincs mindennap vasrnap. S. - Trs lepny, tejes bab, de j volna mindennap. Ny. 22. Mindenes tarisznyt tettek a nyakba. (Kolduss tettk.) Ny. 4.
2102

Mindig. A pap se j mindig. E. - J a trfa, de nem mindltig. M. Mindig vadsz, semmit sem fog. KV. - Nem lesz mindig es. KV. - Nem mindig fuj a vak Tams. (L. fuj.) D. - Nem mindig van Pakson vsr. Ny. 7. - Nem tarthat mindig, mint Gombornak hza. (Tmskzben sszedlt.) Ny. 5. Mindszenti. Fennakadt mint a mindszenti glya. (L. glya.) Ny. 2. (A torony tetejn. Ny. 6.) - Megy mint Buza Kata a mindszenti ton. Ny. 6. - Mindszenteket csinlok veled. (Cseld elbocsts.) Ny. 1. Mirigy. Irigy mint a mirigy. E. - Ragads mint a mirigy. D. Mise. Hamar mise, kurta prdikczi, hosszu kolbsz. D. - Kis mise, nagy mise, utoljra semmise. (Minden prtnak szolglt, semmi haszna sem volt belle.) E. - Milyen a malac, olyan a mise. Ny. 8. - Nha mist sem hallgat a sekrestys. D. - Sketnek nem mondanak kt mist. M. Misi. Boh Misi. Ny. 4. - Boh Misi, de hjas. (L. hjas.) E. - Boh Misi mdjra. ME. Miska. Ez csak kis Miska hozz kpest. ME. - Ez csak sipka-miska. Ny. 6. - A mit Miska megtanul, Mihly sem felejti el. E. - Magyar Miska mdjra. E. - Magyar Misksan. (Derekasan.) E. Meggymszltk ugy magyar Misksan. Ny. 5. - Rtallt mint vak Miska az els szkre. Ny. 3. Miske. Nem mindennap van Miskn vsr. Ny. 3. - Szalad mint a miskei malac. Ny. 8. - Vilgnak szaladt, mint a miskei malac. (Miske, Pestmegye.) ME.

2103

Miskolc. Benne vagyunk, mint a miskolci asszony a pincben. E. Csak a szeme ltszik, mint a miskolci kocsonynak. Ny. 19. - Pislog mint a miskolci kocsonya. E. (Kocsonyban a bka.) ME. Mosolyog mint a miskolci rpacip. (Repedt. Keservesen.) Ny. 9. Mocsai. Menjnk neki a mocsai tnak. S. - Mindig egyforma, mint a mocsai haraszt. Cz. Mocsr. Diszn a mocsrban. (Jl rzi magt.) D. - Disznnak kedves frd a mocsr. B. - Ki diszn utn indul, mocsrba jut. B. - Nehz a disznt a mocsrrl elszoktatni. B. - Visszatr eb az okdsra, diszn a mocsrra. B. Mocskol. A szp kntst inkbb mocskolja a rossz erklcs, mint a sr. B. - Utcu bocskor! meg ne mocskolj. E. Mocskos beszlgets, erklcsvesztegets. E. - Mocskos szju. S. Szurok mellett kiki mocskos. D. Mocsok. A mocskot ugyan kivehetni a selyem ruhbl, de elbbi fnyessgt vissza nem adhatni. D. - Nincsen barom mocsok nlkl. ME. - Inkbb megtetszik mocsok a tiszta ruhn, hogysem a fazkon. Pzm. - Nehz a fehrbl a mocskot kivenni. D. - Tiszta pofra is hull nha egy kis mocsok. D. - Tiszta ruhn legjobban kitetszik a mocsok. D. Mogyor. Frges mogyor. D. - Ha sok a mogyor, sok kurva lesz. E. - Gzhordta mogyor. (p.) E. - Kifogyott mint mogyor a tokjbl. E. - Kikopott a beszdbl, mint mogyor a tokjbl. B. Ki sokat vlogat a mogyorban, utoljra frgesre tall. E. - Lyukas mogyor. D. - Nem r egy frges mogyort. Pzm. (Lyukas.) D. Nem hordja gz frgest a mogyornak. E. - res mint a frges mogyor. D. - Zrg di, mogyor, sir gyermeknek val. B. - Ha
2104

a hrcsks asszonyt meg akarod szeliditeni, jrd meg vele a tncot a mogyorsban. (Verd meg.) K. - Mogyorfa-olaj furcsa olaj. (Bot.) D. - Sok a somfa plca, de a mogyor mg tbb. D. Mohcs. Bcsi, kend nem mohcsi. S. - Tbb is veszett Mohcsnl. Sz. Mohn kapja mint h tyk a taknyot. D. - Moh ebnek vakok a klykei. D. - Moh, boh. E. Mohosodik. Gyakran hengergetett k nehezen mohosodik meg. E. Moly. Az ra folyton foly, nem eszi meg a moly. KV. - Fehr ftyol alatt gyakorta moly vagyon. E. - Kivetettk a molyette kucsmjt. D. - Mint moly a ruhnak s freg a fnak, ugy rt a bnat a szivnek. KV. - Moly a ruht, bnat a szivet. E. - Nehz a molyos brt kicsvlni. Cz. Monds. Knnyebb a monds, mint a visszamonds. E. Knnyebb a monds, mint a visszavons. D. - Monds, levegronts, aki hiszi, annak szentirs. (Az res beszd nem res annak, aki elhiszi.) S. Mondka. Megmondja a mondkjt. D. Mony. Szomoru mint a monyametszett. E. - Tarka mint a szrcsamony. K. More. Kushagyj more, megt az istennyila. Ny. 3. Morgs. Hetes es, gazda morgs. D. - Ritka reg morgs nkl. D. - Vn embernek morgs a szoksa. D.
2105

Morg. Ergo, morg, vigyorg. ME. - Fald beljebb morg sipodat. (Hallgass.) Ny. 2. Morog. Hadd morogjon Varga Pl, csak j sart varrjon. KV. Hadd morogjon kutya, csak meg ne harapjon. E. - Macska morog a tzhelyen. (res.) Ny. 13. - Mindig morog, mint a henye eb. D. Morog mint a kankutya. D. - Morog mint a medve. D. Morzsa esze sincs. D. - Egr sincs hznl, mert morzst sem tallna. D. - Szegny emberrel morzst sem gondolnak. D. Morzsol. Egy tlba morzsolnak. D. - Knny a tej al morzsolni. D. - Van mit morzsolni a tej al. D. Mos. Amint mosod kezed, veszed le a szenyet. D. - Cignyt szapul, szerecsent mos. E. - Egyik kz a msikat mossa. KV. - Ha egy kz a msikat mossa, ugy leszen. (Sikerl.) D. - Hollt mos, hogy fehr galamb legyen belle. D. - Kezt mossa. (Nem akar tudni rla.) E. - Mossa kezt, mint Piltus. S. - Kz kezet mos. KV. Ne mosd, ha nem kezed szenye. D. - Lassu viz partot mos. KV. Ritkn tiszta a fazekas, noha mindig kezt mossa. D. - Sarat srral ne moss, nem tisztul. D. - Szrazon mossa lbt is. (Ravasz mint a macska.) D. - Szerecsent mos. D. - Tiszta mint a mosott arany. E. Mosdatlan kzzel ne nyulj semmihez. D. - Mosdatlan szju. E. Mosdik. A diszn sem mosdik. E. (Mgis meghzik. D.) - Alnz macska szrazon mosdik. (Ravasz.) Sz. - Borral mosdik, kolbsszal trlkzik. D. - Ksn jttl, hanem mosdjl s kendjl ki az ajtn. (L. ajt.) K. - Mrcziusi hval mosdott. (Tiszta arcu.) S. Mosd. A milyen mosdt k tartottak nekem, n is olyan kendt
2106

 nekiek. KV. - Ha sros a mosd, olyan lesz a kendd is. E. Milyen a mosd, olyan a kend. D. - Milyen a mosd, olyan a medence. D. - Milyen a mosd, olyan a trlkz. S. Moslk. A moslkot a disznnak hagyd. KV. - Mg a moslkot is msnapra tartja. D. - Minden moslkban kanl. Ny. 2. - Minden moslkban kanl a nyelve. Ny. 1. - Minden moslkban locskl. D. Mosolyog mint Dzsa a moslkra. Ny. 1. - Mosolyog mint Mzes a moslkra. Ny. 5. - Ugy nz ki, mint Mzes a moslkban. Ny. 23. Zavaros mint a moslk. D. Moslkos dzsa. D. - hes diszn moslkos csbrbe is belevj. Ny. 4. Mosolyog. Addig mosolyog rd, mig hasznodat veheti. KV. Mosolyog mint a dzsma brny. (Keservesen.) B. - Mosolyog mint a nyul a vadalmra. Ny. 3. - Mosolyog mint az rpacip a lapton. (Keservesen. Megrepedt.) Ny. 19. - Mosolyog mint Mt tehn borja. Cz. - Mosolyog mint a mzes kalcs. (desen.) Ny. 9. - Mosolyog mint a miskolci rpacip. Ny. 9. - Mosolyog mint Mzes malaca az rptl. Ny. 5. - Mosolyog mint Prcs varga az oltron. Ny. 9. - Mosolyog mint a rimci nyul. Ny. 10. - Mosolyog mint a vadalma. E. - Mosolyog mint a zsiros gnica. Ny. 23. - Nem mind bartod, a ki rd mosolyog. M. Mosolyg ellensgedet kerld. KV. - Mosolyg ellensgnl nincs rtalmasabb. E. - Mosolygs asszonynak, grhes lnak, vilgos felhnek nem kell hinni. E. - A fnyes felhnek, mosolyg fehrnek mennykvtl retteghetsz. D. Mosolygs. Lts utn mosolygs, ezutn a karols, ezt kveti a nem j, nem j utn a sok ! (Szerelem.) D.

2107

Mos. Van annak a mosban szennyese. D. Mostan. Bezzeg albbhagyta mostan. M. - Nem ugy van most, mint volt rgen, nem az a nap st az gen. Np. - Dicsri a rgi idt, de a mostani szerint l. D. - Nem mostani csirke. Ny. 2. Mostoha. A fld anya, a viz mostoha. D. - Az id nha anya, nha mostoha. D. - Egy mostoha volt j, azt is elvitte a man. ME. - Egy mostoha volt j, abba is beleszeretett a man s hamar elvitte. D. - Fl tle, mint mostohjtl. D. - Haza, mostoha. E. - Hasztalan panaszkodol mostohdnl. E. - Hideg mint a mostoha szive. S. Irigy mint a mostoha. D. - Ki mostoht sirat vagy nagy erklcs, vagy kpmutat. E. - Mostoha kztl szakadt. Ny. 1. Mostohasiratsra vrshagyma kell. K. - Mostohnl panaszkodik. KV. - Mostohra szp szt. (Veszteget.) D. - Nem des, hanem mostoha anya a szerencse. D. - Ritka mint a j mostoha. D. Motoz van a fejben, mint a bolond birknak. (Hbortos.) Ny. 1. Moty. Csime-csom, meg egy zsk moty. Ny. 5. Mozdit. Akrmit mozditson, knnyen elemeli. D. - Egsz nap dolgozik, mg sem mozdit semmit. D. - Fle botjt sem mozditja. (L. bot, bojt.) D. - Hat kr sem mozditja ki a helybl. D. - Hegyet mozdit, ha mskp nem lehet. D. - Hegyet is mozdithat nyelvvel. (Szjhs.) D. - Jobban mozdit, ha szre mentben ltsz hozz. (Simn tbbre mgy.) D. - Sok kr terhet mozdit. D. Ttja szjt, semmit sem mozdit. D. Mozdul. Nem mozdul helybl. D. Mozgasd. Mozgasd a fled. E. (Ha valamit akarsz. S.) - Nagy ft
2108

mozgat. E. (Nem bir vele. D.) Mozog a holt is. (A vn is tncol.) E. - Ha a szl nem fujna, az g nem mozogna. Ny. 8. - Hogyne ugrlna az eleven, mikor a holt is mozog. (L. eleven.) E. - Megyen az eleven, ha mg a holt is mozog. KV. - Mig meleg az ember, addig csak mozogjon. Ny. 2. Mit tegyen az eleven, ha mg a holt is mozog. (Vn asszony tncol, ht a fiatal hogyne.) Decsi. - Mozog az ember, mig eleven. D. - Mozog mint a bolhs kutya. Ny. 1. - Mozog mint a rossz felh. Ny. 6. - Mozog mint a sajtkukac. Ny. 2. - Nem mozog a falevl, ha nem ingatja a szl. ME. - Ugy mozog, mintha drton rngatnk. S. - Elfeslett mint a mozg sereg. E. Mozsr. Bolondot ha mozsrba trnk is, bolond. E. - Mozsrban trd, szt sem veszesz belle. E. Md. Ms let, ms md. KV. - Ms let ms mdot kivn. KV. Megadjk mdjt, mint a pliak a csikherlsnek. (L. csik.) Ny. 17. - Megadta mdjt mint Dobra Panna a tncnak. Ny. 4. Mindennek mdja van, mint a perectncnak. Ny. 14. - Mdjval j minden. E. - Nagy a md. S. - Okkal-mddal. E. - Vagyon mdja benne, mint Antalnak az ebtsben. (L. Antal.) KV. Mkus. Ritka mint a szelid mkus. D. Mres. Kis lnynak pisz! mres. (L. lny.) E. - Hres mres, mark fles. (L. fles.) Sz. - Megette Trajtler a mrest. E. - Megtanitlak mresre, ha mg senki meg nem tanitott. Ny. 18. Muhart vetett. (Hazudott. Egy paraszt buzt vetett s midn krdeztk mit vet? fontoskodva azt felelte, hogy muhart. Minthogy ezt csak hirbl ismertk, kivncsiak voltak a vetsre kiderlvn a hazugsg, a hazugnak tbb soha sem hittek.) D.
2109

Muland minden a fldn. S. - Szpsg muland, csak a jsg lland. B. Mulat. Jobb magn lenni, mint rossz trssal mulatni. D. Mulassunk, ha kifogy a bor, hozassunk. Ny. 5. - Mulat mint a tnyi kutya a ktban. Ny. 8. - Mulat mint Bodork kutyjuk a ktban. Ny. 1. - Mulat mint kutya a ktban. Ny. 5. - Mulat mint Krmncsi a ktban. (L. Krmncsi.) B. - Mulat mint Szivs a ktban. Ny. 5. Mulatsg. Felfordult krtyval jtszani se haszon, se mulatsg. K. Mult. Multval dicsrd a napot. E. - Nem mult, a miben halad. Ny. 2. - Zsid nem d a multra. KV. - Vessnk ftyolt a multakra. ME. Mulik. Angyal mulk felettnk. (Mind elhallgattak az asztalnl.) KV. - Haladnak a hetek, mulnak az esztendk. D. - Idejt multa. S. - Idvel mulik a harag. KV. - Idvel mulik a legnagyobb nyavalya is. D. - Mindennap egy nap mulik, az regen pedig kett. Ny. 2. Mulik az id. E. - Mulnak az esztendk. E. - Nap-nap utn mulnak az esztendk. E. - Szpsg s gazdagsg hamar mul jszg. KV. Zpor hamar mulik. D. Mumus. Gyermeket mumussal szoktk ijeszteni. S. - Jn a mumus. S. Munkakerl hamar koldulsra jut. KV. Munkl. Trt-mart munklt fld jl terem. Ny. 3. Munklkodik. Az Isten a munklkodkat segiti. KV. - Egyik munklkodik, a msik veszi hasznt. KV.

2110

Munks. Mlt a munks a jutalomra. KV. - Sok munks nagy munkt visz vgbe. D. - Mlt a munks az brre. E. - Rest munks inkbb szereti a napot nyugtn, mint kltn. D. Munkcsi. ldja meg az Isten, mint a munkcsi sznt. S. Mustr Apr mint a mustrmag. E. - Kicsiny a mustr, de nagy a dereka. (Fja.) D. - Kikapta a mustrmagot. (Apr szentek napjn vesszvel verik a gyermeket: kelses ne legyen. Mustrlni kell a gyermeket; vessz nlkl nem lehet nevelni.) E. Muslinca. Apr mint a muslinca. D. - Egy kanl viz tenger a muslincnak. D. Mustra. Krdzik mint a mustrabirka. Ny. 6. Muszj. Nagy ur a muszj. Ny. 6. - Nagy ur a muszj, de nagyobb a nem lehet. Ny. 22. Musztafa, Karaffa s az akasztfa, mind a hrom rossz fa. Np. Mutat. Ajtt mutat. E. - Egy ujjval hozzdra, a msikkal tledre mutat. (Ravasz.) D. - Erdt mutat a farkasnak. D. - Erre int, arra mutat. D. - Farkasnak berket mutat. E. - Farkasnak mutatsz erdt. M. - Fgt mutat. E. - Ha kis ujjadat mutatod, mind a tizet kivnja. Ny. 7. - Karn mutatja a tar varjut. (L. kar.) D. - Mutasd meg, ha mit tudsz. KV. - Ne mutasd a rvst, nem vagy nekem ads. (L. ads.) Ny. 3. - Vak mutat a szemesnek utat. D. - Vaknak mutat tkrt. S. - Zsebben mutat fgt. S. Muzsika. Nem halottas hzhoz val a muzsika. E. Muzsikus. Akkor rl a csizmadia, mikor fradt muzsikust lt.
2111

(Tnc koptatja a csizmt.) Cz. - Mst gondolt, mint a kabai muzsikus. (L. gondol.) Ny. 11. - Szomoru mint bjtben a muzsikus cigny. S. Muzsikl. Annyit r, mintha Budn muzsiklnak, azt ide nem hallik. Ny. 6. - Muzsiklnak a hasban a cignyok. (Korog.) Ny. 1. M. Hamar m hamvas szokott lenni. (Hibs.) E. - Mve dicsri a mvszt. D. Mhely. A legjobb legny is csak a gazdjval j a mhelyben. D. - Sr mhely, ritka gatya. (L. gatya.) E. - Sr mhely, ritka knts. (L. knts.) D. Mvel. Amint mveled a kertet, ugy termi a zldet. D. - Eltart a fld, csak legyen a ki mvelje. D. Nadly. Vrrel hzik mint a nadly. (Pica.) D. Nadragulyt evett. (Bolond.) Sz. - Maszlagos nadragulyt evett. S. Nagyapmtl. hallottam. D. - J van j, de a nagyap se diszn. (L. diszn.) Ny. 24. - Nagyapja is rdg volt. (Kp.) D. - Nagyapja varga volt, mgis rpdtl szrmaztatja magt. D. Nagybjt. Csiripil mint a szentkuti verb a nagybjtben. S. - Ha ebre biznk a nagybjtt. (Sohse volna.) D. - Hosszu mint a nagybjt. D. - Sokszor huzta nagybjtben a trzskt. (Vn leny. A ki nem ment frjhez a farsangban, azt azzal ijesztettk, hogy a nagybjtben trzskt ktnek utna.) D. Nagyfalusi egrgt, ha nem hasznl, nem is rt. (Prblni kell.) Np.
2112

Nagyfej. Bagoly mondja a verbnek: nagyfej. B. Nagyht, kutya gytrelem. (Bjt.) D. - Hallgat mint nagyhten a harang. D. Nagyidai. Elfogyott a puskapora, mint a nagyidai cignyoknak. Sz. - Szomoru mint a nagyidai nta. (Zpolya idejben 1554-ben a cignyok oltalmaztk Abaujban Nagyidt, az ostromlk kudarccal visszavonultak. A cignyok ezt kiltottk utnok: Csak el ne fogyott volna a puskaporunk, akkor lett volna mg hadd-el hadd. Erre az ostromlk visszatrtek s elfoglaltk Nagyidt.) E. Nagypntek. Elnmult mint a harang nagypnteken. S. - Ez mg nagypnteken sem bn. Cz. - Fl mint nagypnteken a zsid. (Piltusvers.) E. - Jr a szja, mint a nagypnteki kerepl. B. Nagy a csendessg mint nagypnteken a mszrszkben. Cz. Nagypnteki der, j termsnek jele. S. - Ugy megijedt, hogy nagypntekig se j eszre. D. Nagysgos. Nem mind nagysgos r, kit annak mond a cigny. E. Nagyvrad. Ugy korog az orrod, mint a nagyvradi harang. KV. Napfny. A bagoly nem szereti a napfnyt. B. - A napfny sem volna oly kellemes, ha a stt jszaka fel nem vltan. B. - Az id mindent napfnyre hoz. KV. - Annyi mint nyrban a napfny. D. Drga mint tlen a napfny. D. - Egy bagoly sem szereti a napfnyt. (Tolvaj.) D. - Mg a napfnyben is homlyt keres. B. Mire nzi a napfnyt? D. - Ritka mint a tli napfny. D. - Sti a napfny, de a kenyeret mg sem stheti meg. D. - Tiszta mint a napfny. D. Napfogyatkozs sem esik meg egyszeribe. D. - Nap fogyatkozst
2113

paraszt is szreveheti. E. Napsugr sincs nlunk egyszeribe. D. Napraforg. Napra forog a tnyrvirg is. D. Naptr. Hrmat nznek a naptrban: farsangot, nnepnapot, nvnapot. Ny. 20. - Ms a npes kaptr, ms a kpes naptr. S. Napszm. A ki polyvt rostl, nem szolglja meg a napszmot. D. (Nem keresi meg. E.) - Ezek is azok napszmosai. D. - Nemzet napszmosa. (Tanit.) ME. Napa. Eb fl, kutya fl, mig az ipam, napam l. Ny. 2. - Egye meg a napad vajt. D. - Megadta neki, mint kpolnai ember a napnak. (Rszeg volt; felesgnek nzte.) Ny. 2. - Menyecsknek, ha mzbl volna is a napja, nem kedves. Sz. - Minden napa gylli menyt. KV. - Napa ritkn alkuszik meg menyvel. S. - Napad nem gondolja, hogy is csak meny volt. KV. Narancs is keser, ha nagyon facsarjk. D. Naspolya. Idvel, szalmval a naspolya is megrik. F. - Akkor j a berkenye s naspolya, mikor megf a fja alatt. B. Ndi verb. Csiripel mint a ndi verb. S. - Hzi s ndi. (Verb. L. hzi.) E. - Okos mint a ndi verb. (jjel csunyit, nappal megeszi. Ny. 9.) D. Nne haszon, ritka vsr. (L. haszon.) E. - Sppal, dobbal, nni hegedvel. (L. heged.) E. Nsznagy. Rka farkt billegeti, nsznagy akar lenni. (Hizeleg.) E.
2114

Nebnts virg. S. - A msnak nebnts a neve. ME. Nedves. Ott legtbbet szokott esni, a hol amugy is nedves a gazdag fld. (Gazdag gazdagodik.) D. - rmest esik, a hol nedves. KV. (rmestebb. E.) Negdes. Nem illik szegnyhez a nagy negdessg. KV. Negyvennyolc. Nem enged a negyvennyolcbl. S. Nehezkkel ruljk a sfrnyt. E. Nehezen. Ki nehezebben haragszik meg, tovbb tart haragja. Cz. Nehezen haragvnak haragja sok tart. KV. - Nehezen megy az ember magasra, de nehezebben nagyra. D. - Nehezen tanul a vn kr. D. Nekiesik mint bolond borju az anyjnak. E. - Nekiesett mint tt az aludttejnek. Ny. 3. - Nekiesett mint tt gyerek a pohnknak. E. Nekimegy. Addig jrt a maga esze utn, hogy nekiment a falnak. E. - Mindennek nekimegy, mint a vak lgy. B. (Vak l. D.) Nekimegy a tengernek, habr belevesz is. D. - Nekimegy mindennek vagy nyer benne, vagy veszt. D. - Nekimenne az eleven rdgnek. D. - Nekiment mint bolond tehn a finak. (Hebehurgya.) Ny. 1. - Nekiment mint Takcs Kati a szrktlnek. Ny. 3. - Se tud, se lt, csak nekimegy, mint a vak lgy. Ny. 4. Nem. Az ugy s a nem rvid igk, de nagy gondot adnak. K. A nem akarom bntja. (Azrt nem teszi, mert nem akarja.) E. Nemes. Alfelre tttk a nemes pecstet. Cz. - Fak kocsi,
2115

kender hm, nemes ember, szrdolmny. (L. fak.) D. - Grf is nemes, ha hazafi. E. - Ht szilvafs nemes ember. E. - Hints kocsi, kender hm, nemes ember, szrdolmny. D. Jromszeghugyoz nemes ember. E. - Kompodi nemes asszony. (Rtarts.) M. - Kzs mint a szentkirlyi nemes mentje a felesgvel. S. - Kurta nemes. B. - Legyen nemes, a ki nemes. S. Megltogattk nemes fundust. (Vers.) D. - Nemes a neve, de nem a szive. D. - Nemes ember volna, de a fazekasok elhordottk a fundust. Sz. - Nemes ne nevess, nem a tied a leves. Ny. 19. Nemes vrt dicsrhetni ngatlan. KV. - Nemes volt, de elhordtk a fazekasok a fldjt. M. - Pips nemes. (Dologtalan.) D. - Rt dolog nemesnek nemtelenl lni. KV. - Szalmahzi nemes ember. M. - Szegny rksg a puszta nemessg. BSz. Nemeslevl. Becsld meg a nemeslevelet. (L. becsl.) E. Kutynl a nemesleveled. E. - Nemeslevelt is beitta. D. Nemessg. Addig kereste seinek nemessgt, mig sra s kapra tallt. D. - Nemessge csak a kutyabrn, nem a szivben. D. - Pendely nem nemesit. (Ki csak anyai gon az, nem az.) E. Nemzet. Nehz egy nemzetet eltrlni. D. - Nyelvben l a nemzet. E. - Sujtsos nemzet vagyunk. Klcs. Nemzetsg. Btori nemzetsgbl val. D. - Cudar a nemzetsge is. D. - Cudar nemzetsgbl val. (L. Cudar.) E. - Kittt az egsz nemzetsgbl. D. Nemulass. Lesz majd nemulass! E. Nesz. Az alatt a nesz alatt. E. - Nagy neszszel vannak. ME. Nevel. Az otthon knyre nevelt gyermek vgre borjubl krr
2116

vlik. KV. - Dorgls s vessz, csak ne legyen ks, jt nevel a gyermekbl. KV. - Kigyt kebledben ne nevelj. D. - Ki szolgjt gyenglteti (knyezteti), fejre neveli. BSz. - Knnyebb gykrrl nevelni a ft, mint grl. Ny. 4. - Knny a jt nevelni. D. Knny j csikbl j lovat nevelni. D. - Mint nevelik a kutyt, ugy veszik hasznt. D. Nevels. Gyermeknevels sok gondot ad. E. - J nevels, legjobb szoks. D. - J nevels sohase drga. D. Nevelkedik, mint a barom. D. - Ha tudn a gyermek, mire nevelkedik, finca helyett inkbb sirna. K. - Ki szemeten nevelkedett, mst is rhesnek gondol. D. Nevets. Kutyban fogvicsorits is nevets. D. - A sok nevets az okosbl is bolondot tehet. D. - Az rks sirsa, alattomban val nevets. KV. - Farkas nevets. (Kelletlen.) K. - Fele sirs, fele nevets. (rksk gysza.) E. - Hossu nevetsnek sirs a vge. S. - Majd megfakad nevettben. D. Ngy. A lnak ngy lba van, mgis botlik. Ny. 3. - Letette a ngy pnzt. (Megfizette a birsgot. Ha jszgot krban, vetsben rtek: ngy pnzt, negyven krajcrt kelle fietni.) E. - Megeshetik ngykirlyok napjn. (Soha.) D. - Ngy deszka kz tettk. (Meghalt.) E. - Ngy fal, ngy szem kztt sok trtnik. E. - Ngy lbu is botlik. Decsi. Nha. Nem ugy nha, mint nha. E. - Nha a ravaszsg is okossg. D. - Nha a rongyot is felszedik. D. - Nha a vak is patkra tall. D. - Nha az rdgnek is gyertyt kell gyujtani. D. - Nhanapjn, seidn. E. Nhai nevet vett fel. (Meghalt.) S.
2117

Nma. A bor a nmt is megtanitja szlani. B. - Bizonysgul nmt hiv. D. - Ha nma volna, akkor is hazudna. D. - Nehz a nmnak szavn eljrni. D. - Nmnak anyja sem rti szavt. M. (Nma gyermeknek. KV.) - Nma gyermeken az anya sem segithet. KV. - Nma halnak nma a fia. D. - Nma mint a hal. S. Nma mint a sr. S. - Nmval beszl. D. - Sketnek s nmnak kell lenni, ki alattvalkkal bkesgben akar lni. E. Np. Ha a kntor jl kezdi az neket, jl viszi a np. D. - Milyen a kirly, olyan a np. D. - Np szava, Isten szava. (Latin.) E. Nv. A borjunak, mig szopik, nincs neve. D. - Azt se tudja, mi a neve. E. - Botlik a neve. E. - Gazdag lehet, ha neve Lzr is. D. Elg az, hogy Balzs a neve. (Flesz.) Sz. - Kedves gyermeknek sok a neve. KV. - Kt ebnek is lehet egy neve. D. - Kinek veszett neve indult, a szl is rt annak. K. - Magad nevt msra ne add. D. - Mindennl jobb a j nv. E. - Nagy dolog, hogy a varga s a tt szgyenli a nevt. Sz. - Nemcsak egy ebnek neve: fari. KV. - Nevn szlitja a gyermeket. (Nmet.) S. - Tt szgyenli nevt. E. Vgtre maga nevt is elfelejti az ember. D. Nvnap. Akaszszanak fel neved napjn. E. - Hrmat nznek a naptrban: a farsangot, nnepnapot, nvnapot. Ny. 20. Nzegl mint vak Pista a gdrparton. Ny. 1. - Nzgeldik mint a vn kanszn. Ny. 3. Nzs. Nem lakik jl ember a pecsenyre val nzssel. KV. Nicki. El se veszett, meg sincs, mint a nicki ember szre. (L. elvesz.) Ny. 1.

2118

Nimfa. jjeli, nappali nimfa. (Rossz szemly.) D. Nincs. A hol nincs, ott ne keress. D. - A van-bl nem tudott meglni, most a nincsen-bl is muszj. Ny. 4. - Az is baj, ha sok van, az is baj, ha nincs. S. - Ad az Isten, kinek nincsen. E. - Adjon Isten, a mi nincsen. E. - Az Isten sem vesz ott, a hol nincs. KV. Egyszer hints, msszor nincs. E. - Egyszer van, egyszer nincs. E. Ha nincs, teremjen; apja is azzal kereste, a mi nincs. (L. apa.) BSz. - Ingyen, nincsen. E. - Ki nem akar adni, azt mondja: nincs. E. Nagy baj az a: nincs. S. - Nem ott keres, a hol nincs, a hol van. (Tolvaj.) D. - Nincs annak egy csepp tze, se egy szikra vize. (Nagyon szegny.) Ny. 1. - Nincs nagyobb baj a nincsensgnl. Ny. 2. - Nincsen veszi a semmin adottat. D. - Ott keres, a hol nincs. D. - Semmin vettk, mert nincsen rulgattk. D. - Senki sem adja azt, a mie nincs. D. - Sok nincs rzi a vagyont. (Nem ad klcsn.) E. Volt az apjnak, de nincs a finak. KV. - Van is, nincs is. E. - Volt, de nincs. D. No. Elmaradt mint a No hollja. E. (Odaveszett. Ny. 8.) - Ugrl rmben, mint a No bakja. D. - Vrja mint No a hollt. Ny. 2. Noszlop. g mint Noszlop. (Nagy tz.) Ny. 5. Ngat. Sernyt ngat. KV. - A mire mst ngatsz, azt magad cselekedd. KV. - Snta sntt ngat. E. - A gyakor unszols s szp ngats inditja a gyermeket. KV. N. A fk sokig nnek, de hamar kivghatk. D. - A szamr ott n, a hol legel. E. - Es utn ntt gomba, benne a freg. (Kevly.) D. - Felfel n, mint az krfark. D. - Gombamdra n. E. - Hamar n, ragads is a bojtorjn. Pzm. - Jobb a ntt, mint a sztt. (Jobb a bunda, mint a szvtt ruha.) E. - Nem mind gomba, a mi hamar n. D. - N a hz eleje. (Terhes asszony.) Ny. 2. - N mint a vad
2119

kender. B. - Njjn szarva a disznnak. (L. diszn.) E. - Nttn-n, mint td a fazkban. Ny. 11. - Rossz f nagyra n. E. - Hamar nvekszik az uzsora. KV. Nstny. Mit a farkas mivel, tetszik a nstnynek. E. - Ritka him nstny nlkl. D. Nszik. m nszszk meg vele. E. - Nsz legny nem kimli a kltsget. KV. - (Pnzt. D.) - Nsz legny pnznek nagyobb hire mint summja. K. - Knnyebb a nszs, mint a ktszer fzs. (Kettre val fzs.) D. Ntelen. dm ltott ilyet ntelen korban. D. Nyakleves. (Pof.) E. - A nyakasokat nyaklevessel kell tartani. B. Elkapta a nyaklevest. D. - Hitvny ebd a nyakleves. E. Nyakoncsapsbl stkvons trtnik. KV. - Hazugsgra nyakoncsaps illik. D. Nyakonvg. Ha a gyermeket nyakon nem vgjk, megnyakasodik. D. - Nyakonvgod mg se szl. D. Nyakraval. Eblnc illene nyakravaljnak. D. - Egy poltrn vettk nyakravaljt. (Madzag.) D. - Felkttte a nyakravalt. D. Felnyakravalztk. (Akaszts.) D. Nyakas. A ki nyakas, fejes is. D. - A nyakasnak nyaka trik. E. - A nyakassal az rdg se bir. D. - Az rdg is jobb volna, ha nyakas nem volna. D. - Fehr kutya, nyakas eb. E. - Fejes kutya, nyakas eb. D. - Fejes apnak nyakas a fia. D. - Hamar nyakt trik a nyakasnak. D. - Ki a nyakast meg akarja jobbitani, nem tudja mi a nyakas. D. - Megkttte magt mint a nyakas l. D. - Nem tudni
2120

melyik rosszabb, a nyakas-e vagy a fejes? D. - Nyakas a cigny is, mikor akasztani viszik. E. - Nyakas a fejhajtst meg nem szokhatja. D. - Nyakas a kakas. (Klomista.) E. - Nyakas az ember, mig meg nem ijesztik. D. - Nyakas apnak fejes a fia. D. - Nyakas lnak nyakba vetik a ktelet. B. - Nyakas mint a bika. D. (Mint a vadbika. D. - Mint a bivaly. D. - Mint a klomista. B.) Nyakas volt apja, hogyne lenne fia? D. - Nyakas csak akkor hagyja el a nyakassgt, mikor lenyakazzk. D. - Nyakasnak csak a hhrpallos a kencse. D. - Nyakasnak nyakleves. ME. - Nyers nyakas. D. Nyalakodik. Ms konyhjn ne nyalakodj. D. - Nyalakodik mint az eb. D. (Mint a lgy. E.) - Nyalakodnak macskagumi a csemegje. E. - Szoksbl nyalakodik a kutya. D. Nyalogat. Jl lt a macska, noha talpt nyalogatja. K. - Ki mzet metsz, ujjt nyalogatja. E. - Ki a mzet nyeli, ujjt nyalogatja. D. Nyalka legny. ME. - Nyalka szarka (Kevly, kinyalott.) D. - Nyiri pajkos, nyiri furk, nyalka pecek. E. Nyaral. Ha jl telelsz, majd jl nyaralsz. Ny. 11. - Hol nyaralt, ott teleljen. S. Nyargal. Egy paripn nyargalnak. D. - Fzfaparipn nyargal, mgis gyalog jr. D. - Vessz-paripn nyargal. S. Nyavalys. Jobb tled vrjon ms, mint te mstl, nyavalys. KV. - Nyavalys ember az, kire az Isten haragszik. B. Nyj. Egy juh nem nyj. D. - Egy rhes juh az egsz nyjat megvesztegeti. KV. - Egy rhes birktl koszos lesz az egsz nyj. S. - Ha a psztor rhes, nem csuda, ha megkoszosodik a nyj. D. 2121

Kolompos utn megy a nyj. E. - Milyen a psztor, olyan a nyj. S. - Ritka nyj rh nlkl. D. Nyjas. A hol nyjas az anya, knyes lesz lenya. KV. - Kivl tgasabb, bell nyjasabb. (Trfs vendgfogads.) Ny. 3. Nyjas anynak kevly a lnya. D. - Nyjas anynak knyes a lenya. B. - Nyjas apa, fejes fia. S. - Trfs csufolds nyjassgnak tartatik. K. - Eb ebbel nyjaskodik. B. - Nyjas a tz. M. Nyl. Foly re a nyla, de nem kopik lla. D. - Folyik nyla utna. D. - Folyik nyla mint a veszett ebnek. D. - Mohn kapja (nyeli) mint h tyk a nylat. E. - Nylval is jllakik. E. - Ugy nyeli mint az h tyk a nylat. Ny. 6. - Nylas szju. S. Nymog, mint az kr a ssos sznn. (Nem izlik neki a munka, lusta.) Ny. 20. Nyrfa. Messze veti a nyrfa-sulykot. (Hazudott.) Sz. - Reszket mint a nyrfalevl. E. - Zrg mint a nyrfalevl. D. - A nyiresbl a nyrasba jr. (Cltalanul frad.) Ny. 1. Nyrs. Cinignek kr a nyrsa. D. - Ebd utn forgatja a nyrsat. D. - Hegyes mint a nyrs. D. - Kegyelmes tolvajnak hegyes nyrs az alfelbe. M. - Kegyes tolvajnak hegyes nyrs a farba. D. - Ne forgoldj mint a varga a nyrsban. Ny. 6. - Meg nem llja szrdk (aludttej) a nyrsat. D. - Nyrsat nyelt. (Egyenesen, mereven, peckesen tartja magt.) E. - Nyrsan sti a tejflt. (Bolond.) D. Nyrson sti az krt. (Telhetetlen.) D. - Oda l a nyrshegyibe. E. - Pislog mint az undvri nyul a nyrson. (Babonbl elevenen huztk nyrsra.) D. - Srg-forog mint a varga a nyrson. Ny. 3. Tzes nyrssal llott ellene. D.

2122

Nyel. A buza nehz veret, knnyed nyelet. (L. buza.) Ny. 17. Az telt is rsteli rgni, csak nyeli. D. - Egyet harap, hrmat nyel. E. - Furt nyelt. E. - Jl megrgd, aztn nyeld. D. - Kapucinust nyelt. (Rekedt.) E. - Nehezen nyeli a vknyas szalonnt. Ny. 2. Nem nyeli, hanem csusztatja a bort. D. - Nem rgja a falatot, hanem csak nyeli. D. - Nyeli a szraz kortyot. ML. - Sok kesersget nyel. B. Nyeletlen. Tartja magt mint a nyeletlen furk. Ny. 2. Nyelves. Nem mind gysz, a mi nyelves. D. - Nyelves harkly. D. - Nyelves mint a piaci kofa. B. Nyeresg. Egynek nyeresge, msnak vesztesge. KV. - Nem mindenkor nyeresg a felesg. Np. - Nyeresgnek j a szaga, akrhonnan jn. (Latin.) D. - Remnysg, nyeresg nincsenek mindig egy vgsban. D. - Rossz nyeresg hasonl a krhoz. Ny. 7. - Sietsg, nyeresg. D. - Sokan jtszanak, de csak egy a nyeresg. KV. - Sok a jtkos, de csak egy a nyeresg. E. Nyers. Ads-vevs nem mindig nyers. ME. - Els nyers, cigny veszts. Ny. 2. Nyertes. Hosszu prn bir a nyertes. E. - Kt prs fl kzt a harmadik a nyertes. (Latin.) S. - Nem flhet a nyertes a megvert hadtl. D. Nyereg. Brsony-nyereg szamrra. E. - Egy farral kt nyerget l. D. - Egy seggel kt nyerget l. E. - Egy farral nem lehet kt nyerget lni. Ny. 4. - Egy nyeregben lnek. D. - Elbb jr a nyereg, mint a l. Ny. 24. - Illik r, mint szamrra a brsony-nyereg. B. Jobban csuszik ott a nyereg, mint a l. B. - Kt nyereget l egy seggel. M. - Kitttk a nyeregbl. E. - Minden nyeregbe odafr.
2123

KV. - Nem illet szamarat vrs nyereg. M. - Nem illik szamrra a brsony-nyereg. KV. - Nagyon nehz egy farral kt nyerget meglni. D. - Nem szamrra val a brsony nyereg. Sz. - Nyerget tik, hogy a l rezze. E. - Rest kr is nyerget kivn. (Latin.) B. Rest kr nyeregre vgydik. D. - Szamr htn selyem-nyereg. E. - Tehnre sallangs nyereg. D. Nyergel. Egy lovat nyergelnek. D. - Megnyergeltk, mint a trs htu lovat. D. - Tehenet nyergel. KV. Nyerit. Egsz nap nyerit a srga kanck utn. (L. kanca.) D. Kanca utn nyerit a csik. D. - L is a szpre nyerit. D. - Nyerit mint a l. D. - Nyerit mnl. (Kurvs.) D. Nyers. Aszu fa mellett a nyers is megg. E. (Szraz fa mellett stb. KV.) - Nyers fnak nehz szradtt vrni. E. - Nyers ft tett tzre. D. - Nyerset evett, gyomra nem emsztheti. (L. gyomor.) D. Nyes. A mely fnak rnykban nyugszol, ne nyesegesd. E. Nyesve n a fa is. ME. - Sokat egy fn ne nyess. D. - Nyess nlkl fa sem n nagyra. (Szigoru nevels.) D. Nyl. Elkeverte a kalapcs nyelt. Ny. 1. - Elmocskolta a kalapcs nyelet. D. - Elszarta a kalapcs nyelet. (Elvesztette becslett, hitelt.) E. - Elmocskolta a korbcs nyelt. D. - Ide vele, ha van nyele. Ny. 7. - Kr hogy nyele nincs. D. - Ki vele, ha van nyele. (Ha van btorsg.) Ny. 8. - Majd nylbe tm n ezt. (Rendbe hozom.) E. - Minden fejsznek akad nyele. B. - Nyele van a sznak. (Nem csak kimondani, hanem meg is kell tenni.) E. Nyelet csinlok n ebbe. BSz - Uri bicsak, fa nyele. (L. bicsak.) D. Veszett fejsznek nyele. Sz. - Veszett fejsznek nyele fordult. B. Veszett fejsznek nyele is j. D.

2124

Nyikorog mint a koldus taligja. B. - Nyikorog mint a kukorica malom. D. - Nyikorog mint az olh szekr. Ny. 3. Nyilalls. Kevs kell belle, mint a nyilallsbl. Ny. 1. Nyil. Egyenes mint a nyil. D. - Hegyes mint a nyil. D. - Ki fulnkjt knnyen bocstja, nyilakat vrhat helybe. E. - Nem vet az okos magnl nagyobbal nyilat. D. - Nyilat huzni. E. - Nyilat tompit, ki serpenyt lvldz. F. - Nyilba fut. E. - Repl mint a nyil. ME. Sebes mint a nyil. D. - Nehz az elltt nyilat visszahuzni. E. Nyilik. Ksn nyilik szeme az esztelennek. D. Nyimmel, nymmal eszik. KV. Nyir. Az okos psztor nyirja a juhot, nem nyzza. D. - Azt a brnyt se szeresd, mely akkor is hallgat, mikor nyirjk. D. Disznrl is gyapjat nyir. E. - Gyapjrt szoktk a juhot megnyirni. KV. - Nem szoks a disznt megnyirni. D. Nyiri. A nyiresbl a nyrasba jr. (Cltalan frad.) Ny. 1. - Nyiri pajkos, nyiri furk, nyalka pecek. E. - Ungvri bor, beregi buza, nyiri makk nem szerez bsget. D. Nyirfa. Gyermeknek legjobb felesg a nyirfa kisasszony. K. Nyirpznval fejet pznlni. M. Nyit. Ha ablakkal bered, ne nyiss kaput sziveden. D. - Hamar krt vall, ki a kincses ldt nyitva tartja. B. - Ne nyiss annak kaput, mi az ajtn befr. E. - Nyitva az ajt, akr fel, akr al. Decsi. - Trvanyitva az ajt. D. - Megtallja a dolog nyitjt. S. - Minden dolognak megvan a maga nyitja. S.

2125

Nyitra. Feszit mint a pozsonyi kutya Nyitrban. Ny. 5. Nyolc. Nlok is tbb ht nyolcnl. BSz. Nyom. Ha valaki nyomja lbod, vedd el onnt, ha bnod. E. Nyomkodja mint knya a malacot. Ny. 6. Nyom. Bottal theti nyomt. D. - Egy nyomon jrnak. B. - Ha igaz nyomon jrsz, nem fradsz. D. - Haj nyomt keresi a tengeren. D. - Itt a nyoma, farkas mgis tagadja. D. - Meleg nyomt zik. D. - Meleg nyomt zte, fel is tallta. D. - Nyomba akadtak. D. Nyomba sem hghat. D. - theted mr bottal a nyomt. (L. bot.) Ny. 1. Nyomorkot is kiegyenesiti a hall. ME. Nyomorult. Az urak apritjk, nyomorultak lakjk. KV. - Eleget lt a nyomorult, ha hamar meghalt is. D. - Hogy dolgodat meg ne bnd, a nyomorultat sznd. E. - Nincs nyomorultabb a vak embernl. KV. - Nyomorult, kinek nem elg a mag. E. (A mie van. B.) - Nyomorult gazda az a kit a szolga tanit. KV. - Nyomorult koldus az, ki egy hzat el nem tud kerlni. E. - Sokat lt a nyomorult, ha hamar meghalt is. D. - Vak, ha sok is aranya, mgis nyomorult. K. Nyomorusg. Cifra nyomorusg. E. - Cifra nyomorusg a katonalet. E. - Egyik nyomorusg ottri a msikat. K. - Elreltott nyomorusgot knnyebb elszenvedni. B. - Embert a nyomorusg s rnyk soha el nem hagyja. D. - Katonasg, cifra nyomorusg. ME. - Ki idejn resznja magt, csak eltri a nyomorusgot. E. Klcsnzsnek s veszekedsnek trsa gond s nyomorusg. KV. Kurta az let, de a nyomorusg hosszuv teszi. D. - Megtanit a nyomorusg imdkozni. KV. - Mig az ember rnykot vet, mindig
2126

lesz nyomorusga. E. - Minden mestersgre megtanit a nyomorusg. D. - Nagy mester a nyomorusg. D. - Nyomorusg a rabsg. E. - Nyomorusg bokrval jr. (Tbbed magval.) Ny. 2. Nyomorusgot s szomorusgot rm szokta kvetni. KV. Nyomorusg mutatja meg a j bartot. KV. - Nyomorusgot a nyomorsg szokta kvetni. KV. - rm nyomn jr a nyomorusg. S. - Senki nem irigyli a nyomorusgot. KV. Nyomtat lnak nem ktik be szjt. KV. - Nyomtat krnek nem ktik be szjt. D. - Egy szrn nyomtatnak. D. - Knnyen megy neki, mint a ki egy lovon nyomtat, azutn huszonktszerben veri az es. Ny. 21. Nyoszolya. Megiszom a j bort csutora nlkl is; lelem a rzsm nyoszolya nlkl is. Np. Nyg. Ads fizess, beteg nygj. E. - Ne nygj, mert htra mg a bekkenje. Ny. 2. - Nyg mint pokolban a juh. Ny. 4. - Nyg mint a rossz juh a pokolban. Ny. 6. Nygs. Nem akarsnak nygs a vge. M. Nyszrg mint az olh duda. S. Nyugszik. A ki ifjusgban dolgozik, az vnsgben nyughatik. KV. - A ki mint frad, ugy nyugszik. D. - Amint veted gyadat, ugy nyugszol benne. B. - A mely fnak rnykban nyugszol, ne nyesegesd. E. - Hadd nyugodni a holtakat. KV. - Jl nyugszik, mint eb a pozdorjn. D. - Ki mint veti gyt, ugy nyugszik. Ny. 8. - Ki sokat lmodozik, keveset nyugszik. D. - Kinek szrnya alatt nyugszol, azt tiszteljed. KV. - Nyugszik az urban, mint a szovti kposzta a rektorban. S. - Nyugszik az urban, mint Mt tehene az tban. Ny. 23. - Nyugszik mint a somogyi gyermek. (Leesett a
2127

frl.) D. - Napot nyugodva dicsrj. E. - reg fnak rnykban nyugszik az okos. D. - Szerencssek a holtak, mert bkvel nyugszanak. D. - Szr huzz ft, palst rakj tzet, bunda nyugodjl. BSz. - Tudja szl, hol nyugszik a szunyog. B. - Vn fa alatt j nyugodni. E. Nyugodt fld jobban termi a buzt. D. - Nyugodt fldnek szp termse. E. Nyugalom ksre is j. D. - lom utn j a nyugodalom. D. Dolog utn des a nyugodalom. B. - Jobb egy szraz falat nyugodalomban, mint tizenkt psttom veszekedsen. D. Ketts nnep, hetes es: szolga nyugodalom. B. - Munka utn esik jl a nyugovs. KV. - Munka utn des a nyugalom. ME. Munka utn mz a nyugodalom. ME. Nyugta nincs, mint a bolyg zsidnak. ME. - Nyugtval dicsrjk a napot. KV. Nyugtalan, mint a fing a frdben. E. - Nyughatatlan mint kutya seggiben a sav. E. Nyugtalanit a kincs, akr van, akr nincs. S. Nyujtzik. Csak addig nyujtzzl, mig a lepel r. M. (Mig a pokrc r. E. - Mig a takar r. B.) - Nyujtzkodik mint eb a pozdorjn. D. - Nyujtzkodhatnk, mint a rimaszombati papn. (Erklcstelen.) D. - Tovbb nyujtzik, mint a pokrc r. E. Nyulsz. Dobbal megy nyulszni. E. - Harangszval megy nyulszni. E. Nyuszt. Tbb gond vagyon a gazdag fejben, mint szrszl
2128

nyusztos svegben. K. Nyz. Az okos psztor nyirja a juhot, nem nyzza. D. - Bakot nyz. S. - Csak azon bakot nyuzza. M. - Egy bakot nyznak. D. - Egy rkrl nem lehet kt brt nyzni. D. - Nyzza az embert. D. Ny. Albbval az l husba esett nynl. D. - Fel nem kelne, ha ny esne is husba. D. - Nyvek termettek az alfelben. D. Nyves a fle. (Hetyke, flre csapta kalapjt.) Ny. 2. Nyg ez rajtam. ME. - Nygbe vetett l nem messze nyargal. Pzm. Obsit. Istennl van, mint Szenyes Pternek az obsit. (L. Isten.) Ny. 11. - Obsit, a merre a nap st. (Elmehetsz.) Ny. 5. Obsitos katona. (Hazug.) ME. - Hazudik mint az obsitos. S. Ocsmny beszlgets, erklcs vesztegets. KV. Odaadja az ingt is. E. - Semmirt is odaadhatja. D. Oda van. A legszebb virg leghamarabb oda van. D. - Ebestl, macskstul oda van. KV. - Ebestl, marhstul, minden pereputyostul oda van. Sz. - Egsz odig van. E. - Fszkestl, tykmonyostul (tojsostul) oda van. D. - Ha oda van, oda van. E. Kutyabartsg, marha szaporasg, hamar oda van. E. - Oda a vese, de itt a szaga. E. Oda fut az ember, a hov a tbbi tdul. D. - Oda, oda pokolba. D. - Oda mind farka, mind fle. D. - Odamondani. E. - Oda se nz a bajnak. B. - Oda vagyunk falustl. (Mindenestl.) B. - Oda vagyunk kocsistl. S. - Oda vagyunk lovastl. S. - Oda vagyunk a
2129

tykoknak. (Vgnk van, jn az ellensg.) ML. - Rgen oda van mind fszkestl, mind kukostl. D. Odu. Meghuzza magt, mint az rdg az oduban. S. Odvas trzsk. (Vn ember.) D. - Odvas fogamra is kevs. ME. Ok. A ki akar, lel okot. E. - A nem akarsnak sok oka lehet. D. Annak is van oka, mirt nem megy a rk a vetsre. E. - szszel indulj, okkal jrj. E. - Ha a hangya fl, annak is van oka. D. - Ha bs a gazda, nha annak a gazdasszony is az oka. D. - Harminckt ok. (Legfbb ok. A faluba bevonul pspk megkrdezte az egyhzfit, mirt nem harangoztak elje. Annak harminckt oka van; els hogy nincs harangunk.) E. - Kinek oka vagyon, okosan beszlhet. D. - Minden gonosznak oka az asszonyi llat. Decsi. - Mindennek megvan a maga oka, foka. E. - Mondja a gyermek, hogy megvertk, de okt nem adja. D. (Nem mondja. E.) - Okkal, mddal. E. - Se oka, se foka. D. - Sok okot lel, ki el akar szakadni bartjtl. E. - Van oka, mirt mozdul cserfn a levl. D. Okd. Kigyt, bkt okd r. D. - Tzet okd, mint a tltos. S. Visszatr eb az okdsra. E. Okosan. A bolond is okosan szl nha. B. - Jl fogant gondolat okosan szletik. D. - Keveset szlj, de okosan. S. - Ki okosan farag, forgcsol. D. - Kinek oka vagyon, okosan beszlhet. D. - Nem lehet vele okosan szlni. D. - Okosan van a csizma fejelve. S. Ritkn szlj, de okosan. B. - Sokat szlani s okosan, ritka egytt. E. Okoskodik. Ks eset utn okoskodni. E. - Trfs embernek okoskodsa. (Nem sokat r.) D.

2130

Okosodik. A bolond verssel okosodik. B. - Korn okosod gyermek ritkn szokott meglni. E. - Megokosodik negyven esztendre, mint a pajorok. (Bajorok, svbok.) K. - Mindig okosodik a vilg. D. Okossg. sttben is vilgit. D. - Abban termkeny az okossg, kiben szaportlan a trfa. D. - Fontols, hallgats, anyja az okossgnak. B. - Helyn kelt ravaszsg, csak mdos okossg. E. Idvel gyarapodik az okossg. B. - Jaj mi nehz azt szre hozni, a kinek Isten okossgot nem adott. Pzm. - Nem okossg a titkot ellensgnek kijelenteni. E. - Nem sokat r az er okossg nlkl. B. - Nha a ravaszsg is okossg. D. - Nha az okossg sem hasznl. D. - Okossg szli a gazdagsgot. D. - Okossg vezrli a vilgot. D. - Pldt adni jsg, venni okossg. E. - Semmireval az er okossg nlkl. KV. - Szapora trfa, medd okossg. E. Oktalan nem szenvedheti az okost. D. - Okos parancsol, oktalan dolgozik. D. - Oktalannak semmi szgyene. D. Oktat. A fejedelmet ne oktasd. D. - Csirke oktatja a tykot. D. - A szavak oktatnak, a pldk vonzanak. (Latin.) E. Oktats. Ifju embertl vnnek adott oktats. D. - Ki megveti szlei oktatst, hhrkzre kerl. E. - Ki apja-anyja oktatst megveti, hhrra tall. B. Oktondi. D. - Msnak akarsz tancsot adni, magad oktondi vagy. KV. Okulr. (Ppaszem.) Telle, tulla! tedd fel az okulrt. Pzm. Olaj. Csendes mint az olaj. D. - Ki olajjal bnik, hamar piszkosodik. S. - Mogyorfa-olaj, furcsa olaj. D. - Nem j a tzre olajat nteni.
2131

KV. - Olajat nt a tzre. E. - Olaj s viz. E. - Sok a trm olaja. Ny. 7. - Tr-olajjal keni sebt. D. Olajos. Jl esett neki, mint czirbusznak az olajos pogcsa. Ny. 6. Kevly mint az olajos kors a szegen. Sz. - Olajos volt a szja. (Sikos, elszlta magt.) Ny. 2. - Olyan a kendzstl, mint az olajos kors. KV. - Rtartja magt mint az olajos kors. B. (A szegen. Sz.) - Zsk meglelte foltjt, olajos kanta dugjt. E. Olasz, ravasz. E. - Ritka olasz macska nlkl. D. Olcs a katonnak vre. E. - Knny a s, ha olcs. D. - Knny olcs vrosban megszokni. D. - Nem mind kicsiny, a mi olcs. D. Olcs fnak hideg a lngja. Ny. 13. - Olcs hsnak hg a leve. KV. Olcs Jnos. ME. - Olcs mint a cignyhal. (Szlks.) D. - Olcs mint a kurafi. E. - Olcs mint a polyva. D. - Olcs mint Tuba Boris krtje. (tvel vette, hatval adta egy garasrt.) Ny. 5. - Olcs mint a vasszar. (Kigetett szn a kovcsnl; rtktelen.) Ny. 3. Olcs ott az ember, a hol nem ismerik. D. - Olcs ott az ember, a hol sok van. E (Sokan vannak. D.) - Olcsn vettk, olcsn adtk. D. - Szpen dglik a marha, olcs lesz a br. D. Oldja a kereket. E. Oldal. Azt is tudja, melyik oldalon fekszik a kirly. (Hirhord.) Ny. 3. - Furjk szjt, oldalt, mgis feneketlen hagyjk. (Kmny.) B. - Kifurn az oldalt. E. (Ha meg nem mondan. D.) - Legnagyobb haszna kt oldala. (Rest.) D. - Majd kifurja az oldalt. Ny. 5. Mindennek kt oldala van. (J s rossz. Nmet.) ME. - Mindennek megvan a maga j oldala. (Nmet.) E. - Oldal Pllal beszlt. (L. beszl.) Ny. 1. - Oldaln kamarja, mint a baranyai embernek. (Tarisznya.) D. - Oldalba nyomta a birt. (Megvesztegette.) Ny. 1.

2132

Oldalas. Adj neki egy oldalast, majd csinlja a szaladst. (sd oldalba.) Ny. 1. - Sz nlkl eloldalgott. (Elment.) ME. Oldalborda. Az asszony csak oldalborda. E. - Gonosz oldalborda. E. - Oldalbordjt is meg lehet olvasni. (Sovny.) D. Oldalog mint eb a gyolcsos tttul. E. Oldalt kttte a derest. (Hadd lssk.) D. Oldozkodik. Ki hogy kteledzett, ugy oldozkodjk. Ny. 6. Oll. Csak abban nem egyeslhetnek: ha a sznt kaszval kaszltk-e vagy ollval ollztk. (Vitatkozk.) Pzm. - Kezben az oll is, a poszt is, vgja a merre akarja. Ny. 6. Olt. Kicsiny tzet kevs viz olt. E. - Ott olts, a hol g. E. - Tzet nem j tzzel oldani. M. Oltalmaz. Knny oly vrat oltalmazni, melyet nem vvnak. D. Nehz kt hajdunak vrat oltalmazni. KV. Oltr. Az Isten oltrrl is elvenn. B. - Az oltrrl is lelopn. D. Az oltr eltt adott parolt nem oly knny felbontani, mint a rossz varrst. B. - Cifra mint a rc oltr. Ny. 12. - Csak az oltrig vagyon a bartsg. KV. - Esik hamis esk az oltr eltt is. E. - Ki oltri szolga, oltrrl veszen rszt. E. - Loptt marhbl ad az oltrra. KV. - Megeskdnm az oltr eltt is. D. - Mintha oltrra tenn. E. - Mintha oltrrl venn el. E. - Pap is az oltrrl l. Ny. 18. - Pap az oltrrl, rdg a boltbl. S. - Se hite, se oltra. D. Tovbb van mg km a nagy oltr. D. - Ugy kellett, mint az oltrra a feszlet. Ny. 6. - Egy oltros ember. (Reform.) Ny. 5. - Ne oltrozz neki. (Ne imdd, ne hizelegj neki.) E.
2133

Olyan a milyen. E. - Olyan mint a tbbi. D. Olvad. Gymnt is olvad, nem csoda ha a jg. D. - Gyngy is olvad ecettl. KV. - Majd elolvad a h. D. - Olvad mint a vaj. S. Olvas. Hazudik mintha olvasn. E. - Homok szemeket olvas. D. Knyv, pnz olvasva, rossz asszony verve j. D. - Olvasni nem tud s iskolamester akar lenni. B. - Olvasva tanul az ember. D. Olvasva j a pnz. KV. - Pnz olvasva, asszony verve j. E. Olvasatlan is elviszi a pnzt a tolvaj. D. Olvas. Csald meg a ppistt, lopd el olvasjt. D. - Inkbb olvasjt, mint korsjt felejti el. D. - Klvinista olvas. (Pnz.) Ny. 9. - Lbn van az olvas, ugy imdkozik. (Rab.) Ny. 1. - Tarts mint a bartok olvasja. Ny. 9. Omode vra. (Elpusztult jszg.) D. Orbn. Egsz Orbn lelke. (Kbor.) E. - Feltette az Orbn svegt. (Rszeg. Dczy Orbn egri pspk svegt 1490-ben II-ik Ulszl koronzsakor rszeg szolgja a sajt fejre tette fel, a pspk helyett.) M. KV. Sz. - Jr-kel mint Orbn lelke. D. (A pokolban. E. L. llek.) - Orbn megrzta szaklt. (Havaz Orbn napjn.) S. gyeleg, mint Orbn lelke a pokolban. S. Orctlan. Sehol sem vall szgyent. Ny. 2. Ordit. A ki farkassal l, vele egytt ordit. B. - Bmulj kapu, ordits vros. S. - Ha farkassal laksz, vele egytt ordits. KV. - Nem mind oroszln, a ki ordit. D. - Nha a grny is ordit, nemcsak a szamr. D. - Ordit mint a Blm szamara. Ny. 6. - Ordit mint a fba szorult
2134

freg. Ny. 8. - Ordit mint a Mellri szamara. Ny. 7. - Ordit mint a szamr. D. - Ordit mint az erdei flemile. (Farkas.) E. - Ordit mint az oroszln. D. - Ordit mint az orosz az lban. Ny. 22. - Szamarak orditoznak, es lesz. S. Ordits. Megszokta mint a farkas az orditst. D. - Szamrordits nem hallik mennyorszgba. D. Orgazda. D. - Fiatal korban tanulja az orgazda. D. - Ha nincs orgazda, tolvaj nem volna. (Nmet.) S. - Nehz ott lopni, hol a gazda orgazda. D. - Orgazda s tolvaj egy bntetst rdemelnek. KV. - Orgazda, tolvaj mind egy zskba valk. KV. - Orgazdt egy szeggel feljebb akasztjk. K. - Orgazdt nagyobbra becslik egy singgel. D. Orgona. Kevly mint a bartoknl az orgonahuz. D. - Mindig kell igazitani rajta, mint a rgi orgonn. D. - sszement, mint a tt orgona. Ny. 8. - Rossz kntor a j orgona mellett sem j. D. Szuszog mint tt orgona. S. - Tud hozz mint kocsis az orgonhoz. D. - res mint az orgonasp. D. - Megtalltk a mesgyt, mint az orgonista ur kaszsai. Ny. 4. Orosz. Okos orosz ritkasg. S. - Ordit mint az orosz az lban. Ny. 22. - Orosznak csak dlig van esze. (Dlutn rszeg.) S. - Zld lovat, okos oroszt, klvinista molnrt, dgltt szamarat ltni ritkasg. E. Ors. Prg a nyelve mint az ors. S. Orszgut. A ki keveset tud, j annak orszgut. E. - Az orszg utjt is el lehet hibzni. D. - Elhagyta az orszgutjt. (Hazudott.) D. Eltvesztette az orszgutjt. D. - Ha keveset jrt-kelt az okos, az orszgutjt el nem hagyja. D. - Hosszu mint az orszgut. E.
2135

(Szles. B. - Tgas. E..) - Konyit re mint rossz l az orszgutra. E. Letrt az orszgutrl. (Igazrl.) Ny. 4. - Malom vidk nlkl, csrda orszgut nlkl semmit sem r. Ny. 22. - Olyan mint az orszgut. E. - Olyan vn mint az orszg utja. D. - Rossz lny olyan mint az orszgut. (Sokan jrjk.) Ny. 6. Orvosol. Ks holtat orvosolni. KV. - Mst orvosol, maga beteg. Pzm. - Megorvosolja az id, a mit az sz meg nem gygyithat. D. - Nem lehet minden betegsget egy szerrel orvosolni. B. Orvossg. Bke orvossg, civds mreg. D. - Ebmarsnak kutyaszr az orvossga. D. - Fbe-fba adta Isten az orvossgot. K. - Hall ellen nincs orvossg. E. - Kr az orvossgot megaranyozni. E. - Legjobb orvossg a koplals. S. Mrtkletessg tbbet r az orvossgnl. B. - Mdjval mreg is az orvossg. E. - Nincs rtalmasabb mreg, mint melyet orvossg gyannt adnak be. D. - Orvossgot nem kell megksznni. S. Retek reggel mreg, dlben tek, este orvossg. Ny. 8. - Szp vigasztal sz orvosszer a betegnek. B. - Szomjusg ellen ital az orvossg. E. (Kancs. D.) - Trm olaj a legjobb orvossg. B. - Vn embernek bor az orvossga. B. Ostoba. Kevly koldus, tudatlan pap, flnk katona, ostoba vezr. D. - Ne adj bort az ostobnak, hallgatni fog. K. - Ostoba fiu anyja mhben is ksbbre rik. D. - Ostoba mint a borju. D. (Juh. E. Liba. S. - L. D. - Szamr. D - Szkely. KV. - Tulok. D. - kr. D.) Ostoba mint gigeji kntor. Ny. 5. - A j pap holtig tanul, mgis ostobn hal meg. Ny. 4. Ostor. Apd tkozsa, anyd sirsa ostort fonhat nyakadra. B. Csapkod mint palc az ostorval. S. - Isten ostora. D. - Jrmas tinnak bres ostor. Ny. 6. - J lovat nem az ostor, hanem a zabola vezeti. D. - J lnak zabla kell, nem ostor. B. - Legjobb
2136

ostor az abrak. E. - Megverte az Isten, ostort is rajta hagyta. (L. Isten.) Ny. 20. - Minden kedve, esze, az ostorra vesze. E. Ostorhegyet futott. (Vers.) Ny. 2. - Sem ostor, sem l nem a tied. E. - Szleidnek tka ostort fonhat nyakadra. E. - Zab hajtja a lovat, nem az ostor. E. - Zabos lnak j kedv az ostora. E. - Zabola, fk, ostor, dlceg lovat megtr. S. - Vgn csattan az ostor. S. Ostorfa. Egy ktba elg egy ostorfa. Ny. 18. Oszlop. Az asszony kt oszlopot tart a hznl. E. - Hznl egy oszlopot tart a frfi, de az asszony kettt. E. - Orszg oszlopa. E. Oszlopos ember. ME. - Sohase lesz kkbl oszlop. D. Oszt. Amint gyjtd, ugy osztod. D. - Holt hagyja, l osztja. E. Szabott br, osztott konc. Ny. 24. - Szegdtt br, osztott konc. D. Osztly. Egyenl osztly (osztozs) nem tmaszt hadat. E. Otromba. Hamarabb rik a gomba, mint az otromba. D. - Minden goromba, otromba. D. Otthagyta mint Szent Pl az olhokat. ML. - Mit szeme meglt, keze ott nem hagyja. KV. Ott is s, a hova semmit sem tett. (Lop.) D. - Ott fogja, a hol kell. E. - Ott tellik, a hol van. D. - Ott, a hol te nem tudod. KV. . Ifju r, uj csizma kevesebb az nl. KV. - Nem j hordba uj bort tlteni. KV. - Nem j bort uj hordba tlteni, mert kt kr lesz benne. KV. - bor j s uj szalonna. KV. - bornak, lenynak nem egy az ra. E. (Nem egy ron itcje. D.) - hordban uj bor, kt kr lesz belle. E. - szalonna j a hznl. K.
2137

- Nem j zskba uj buzt tlteni. KV. - Uj szita szegen fgg, az a fldn hever. Sz. - Uj szita fgg a szgn, az hever a fldn. KV. cska zskbl uj gatya. Ny. 9. - Vn asszonyt pnzert, cska kocsit vasrt venni semmi nyeresg. Sz. - Vn szolga, cska butor. S. hajt. Ki mit hajt, rmest hiszi. ME. - Sokat ohajt, kinek semmie sincs. ME. l. Diszn-lra cserp-fedl. D. - Elszr lad legyen, aztn vgy disznt. Ny. 1. - Ez csak olyan r, mint a ki az lban tr. Ny. 6. Hat hizja lban, maga a hetedik. D. - Jobb a teli l, mint az res csr. D. - Ks akkor csukni lad, mikor mr a tehn oda. E. Nagyobb a diszn mint az l. (Lb, csizma.) B. - la sincs, mgis disznt akar hizlalni. D. - lban szke. (Rendben van a dolog.) E. Ordit mint az orosz az lban. Ny. 22. llkodik. Bkkel jr, a ki nem olhkodik. (llkodik.) D. Olhkod (llkod) ravasz. D. - Nem mind olh, a ki llkodik. D. lom. Friss mint az lom-madr. Ny. 4. - Knny mint az lommadr. D. (Lassu. S.) - Ltott mr lom varjut. Ny. 3. - lomlbon jr. B. nodi. Fucsra ment mint az nodi vakarcs. E. - nodi katonnak az tka van rajtuk. (L. tok.) Sz. ra. Az ra folyton foly, meg nem eszi a moly. KV. - Az rajrsbl is megitlheted a vrost. M. - Egy ra sincsen, mely mindenkit egyirnt szolglna. KV. - Ha ma egy rt hiba elmulasztottl, holnap egsz nap fel nem tallod. E. - Hajnali ra,
2138

vezet jra. S. - Hazudik mint a bomlott ra. E. - Hol csipkefn terem az ra. (L. csipkefa.) E. - Jobb egy ra szznl. (Boldog ra.) BSz. - Megvertk mint a lcsei rt. (L. Lcse.) Ny. 5. - Nem krdi a has, hnyat ttt az ra. KV. - Ngy pusztitja az ersznyt: a rossz ra, rossz malom, kocsi, vn szl. Ny. 20. - Rjtt a bna ra. E. - Rjtt a bolond ra. E. - Reggeli rnak sok pnz (arany) a szjban. (Nmet.) E. - Ritka ra hiba nlkl. D. - Romlott ra. D. Rossz ra mskp mutat, mskp t. ME. - Tudjuk hnyat ttt az ra. D. - t mint a bolond ra. Ny. 13. - ttt az rja. E. ris csak ris, ha vlgyben ll is. D. (Gdrben. E.) - Mellette az krszem ris. D. sg. Minden sg ujsg volt elszr. D. - Ujsg kedves, sg redves. KV. va. Megbklt bartoddal va bnj. B. - vakodjl a szaklas asszonytl. KV. - Trtt fazkkal va bnunk. B.

klel mint az kr. D. - klels biknak szna a szarvn. K. kl. A mely lyukat bedughatsz kisujjaddal, ne dugd azt az klddel. Ny. 2. - Akkora mint az klm. ME. - Bizik mint betyr az klben. D. - Fl nem ri kllel. E. - Nehz kllel a fal ellen. D. Nemcsak tkkel, hanem kllel is tttk a fejt. (Buta.) D. Olyan igaz mint az klm, bizonyitja a knykm. Ny. 2. krnyl. Annyi mint az szi krnyl. D. - krnyllal takarzik. D. krszem. (Kis madr.) Bujkl mint krszem a svnyben. E. 2139

Mellette az krszem ris. D. - Nagyra viszed az krszemet. (Nagyitsz.) E. krdik mint a diszn. D. l. Ha elhuztad az let, huzd el az araszt is. Ny. 4. l. Az tdik (parancs), ne lj, szl az orvosoknak, a hetedik, ne lopj, a prktoroknak. D. - Csak orvos lheti meg az embert birsg nlkl. BSz. - Fabicsakkal is lhetni. D. - Meg akarsz valakit lni: adj neki klcsn. Ny. 6. - Orvos, ha embert lt is, nem fl a hhrtl. E. - Orvosnak szabad embert lni. KV. - Srknyt lt az apja. (L. apa.) Sz. - Vizbe ltk a rkot. Ny. 4. - Egy sz nem emberls. D. l. Amely gyermek megijed, anyja lbe siet. B. - lben vitt eb nyulat nem fog. BSz. lel. rnykot lel. E. - Megiszom a j bort csutora nlkl is, lelem a rzsm nyoszolya nlkl is. Np. ltzik. Angyal brbe ltztet. (rtatlannak mond.) Ny. 2. Brnygyapjuba ltztt farkas. Pzm. - Ebbrbe ltzni. KV. Gyakorta farkas is juhbrbe ltzik. B. - Mindennap ms ruhba ltzik. D. - Oly cifrn ltzik, mintha Csicsba menne. (L. Csics.) Sz. - ltzteti mint Laci a verebet. (L. Laci.) Ny. 1. ltzet. Nem ltszik az ltzeten, mily karcsu az erszny s sztvr a konyha. E. ndicsret, gyalzat. E. nknt. Legkedvesebb a mit nknt adnak. E. - Ne rzd a ft,
2140

mely nknt hullatja gymlcst. D. nt. Esik mintha csatornn ntenk. D. - Csak ugy dl az es, mintha sajtrbl ntenk. E. ntz. Akrminem vizzel ntzd a tvist, szlt nem szedhetsz rla. Pzm. reg. (Nagy.) Az reg hur ksbbre szakad. D. - Ha reg fejsze esik is, eljvk. E. - Nha a cimbalomosnak is elszakad az reg hrja. D. - Megfizeti az reg harang. ME. - Uszik mint az reg fejsze. B. - Viznek regben fogjk a nagy halat. D. - reg hiba. ME. regapm sem evett mg ilyet. S. - regapnk is lne, ha meg nem halt volna. Ny. 2. - Vacsora utn regapm sem dolgozott. S. regsg. Elg nyavalya az regsg. B. - Legjobb futt is elri az regsg. E. - regsg, mindennapi betegsg. Ny. 4. - Sok khg trssal jr az regsg. E. - Szegnysg s regsg, kt nagy teher. S. regszik a fld is. E. - regszik a legny. D. rmnytl selymet, cignytl szenet. (Ne vgy.) ME. rkk amen. ME. - A b sem tart rkk. D. - Nem tarthat rkk, mint az ivnci klyha. Ny. 1. (A lvai kemence. D.) (L. kemence.) - Rvid az let, rk a sr. Np. - Semmi sem tart rkk. B. - Sok nem tarthat rkk. D. - Szpsg sem tart rkk. D. rkkvalsg. Se eleje, se vge, mint az rkkvalsgnak. E.
2141

rks. Az rks srsa alattomban val nevets. (Latin.) KV. Hamis keresmny kincse nem szll harmadrksre. S. Tolvajnak gyilkos az rkse. D. - Bolond, ki orvost teszi rkss. D. - Nem j az orvost rkss tenni. E. rksg. Pappnz nem lland rksg. ME. - Semmi a pnz rksg nlkl. (Fldbirtok nlkl.) Sz. - Sovny rksg a puszta nemessg. ME. (Szegny rksg stb. BSz.) rmest. A ki krdi kell-e, nem rmest ad. K. - A macsknak mg a klyke is rmest egersz. KV. - Az ujsgot kiki rmest hallgatja. KV. - Kiki rmest hallgatja a maga dicsrett. KV. - Mit rmest tesznk, nem esik neheznkre. S. - rmest teszi az ember, a mi rvendetes. D. - rmest elhiszi az ember a gonoszt. KV. - rmest oda ajndkozn mindent - ha el nem vennk. (Fsvny.) D. - Uj neket rmest nekelnek. D. rvvel ers a kuvasz. D. rvendjek vagy bsuljak, egy a fizets. D. - Igen rvend a rig, felel neki a szajk. F. - Nem kell azon rvendeni, mikor a szomszd hza g. E. - rvend a mh, ha kakukfvet rez. D. rvendek, mikor veled hrpentek. ME. - rvendj immr a fahznl. E. - Sok esik a min rvendhetni, de tbb a min bsulhatni. E. rvny. Minden nyavalynak bokros az rvnye. KV. - Sok trvny, sok rvny. E. rzsike ha nem volna, meg a kaln, levest sem tudnnk enni. B. Mihez Bske szokott, rzse el nem felejti. D. - Vagy rzsike vagy nem rzsike, mr most mindegy. E.
2142

svny. Egy svnyen jrnak. D. - Minden svny egy tra tart. D. - Utad volna s svnyt keressz. KV. sszefr. Ktfle szeretet nehezen fr ssze. E. - Nincs t kztnk, hogy ssze ne frjnk. BSz. sszeszokik. Macskval a kutya is sszeszokhatik. D. sszeszoktak mint a Babics malacai. (L. malac.) Ny. 8. sszevesz. A mely kenyren sszevesztek a testvrek, azon ssze is bklnek. Ny. 6. - Ha a kirlyok ssze nem vesznnek, a katonk sem kapnnak stkbe. D. - Kis faluban ujsg esett, kt kis kakas sszeveszett. (L. kis.) Ny. 3. - Koncon vesznek ssze a kutyk. D. - sszeveszett vrmegynek bolond az ispnja. Sz. Urak vesznek ssze s a jobbgyok hajt tpik. KV. sztke ellen rugdozni veszedelmes. E. - Vn csoroszlya, kopott sztk. D. sztn ellen rugdozni nehz. Pzm. - sztn ellen rugdalzik. D. sztvr. Ha rest a szolga, sztvr a marha. D. - Jobb az sztvr alku, mint a birnak kvr vgzse. B. - Nem ltszik az ltzeten, mily karcsu az erszny s sztvr a konyha. E. sztvr diszn makkal lmodozik. D. - sztvr hsnak vkony a leve. D. - Szegny hztl sztvr brny. D. szvr. Olyan mint az szvr: nem tudja l-e vagy szamr. Ny. 8. t. Haton adjk, tn veszi. (L. ad.) E. - Haton kred, tn adja. D. - t ujjad kztt egyenl-e kett? D. - ten voltak, tizfel szaladtak. S. - tdik kerk a kocsiban. D. - tl, hatol. (Zavarban
2143

van.) E. - tn vesz. (Lop; t ujjon vesz.) E. - Tudja, mint az t ujjt. (Jl ismeri.) D. v. Ritka olh v nlkl. D. - Gysz nem v. D. v. Azt gondolja, hogy mind v a Dunig. S. (v mind a difig. B. - v orszg, vilg. E.) - v a vilg. S. - v az utols sz. S. - Rtartja magt, mintha v volna a difig. E. zvegy. A ki pacalt akar enni, avagy zvegy asszonyt elvenni, ne tudakozza mi volt benne. Sz. - Az zvegynek, ha aranyos is a kapufja, zvegy csak. Ny. 21. - Gazdag zvegy asszony mindig harminc esztends. D. - J zvegyet mlt megbecslni. D. - Jobb az zvegy, ha fia nincs. D. - Magnak van, mint az zvegy rge. Pzm. - Mikor az zvegy asszony egy szemvel urt kesergi, ms szemvel mtkjt keresgeti. D. - Nincs jobb az zvegy letnl. KV. . Inkbb , mint n. E. gyeleg mint falu farka Kata. (Kbor.) Ny. 5. - gyeleg mint Urbn lelke a pokolban. Ny. 5. r. Ide oda nz, mint az r. D. - Nem j sdar-r a kutya. D. Tejes fazk mell macska r. D. riz. Fuv szltl is rizi. E. - Hol Isten riz, pkhl is oltalom. B. (Kvr.) E. - Isten koporsjt sem riztk ingyen. D. (Krisztus koporsjt. M.) - Klyht rzi. B. - Kemenct rzi. B. - Kt hajdu nehezen rzi a vrat. D. - Minden koldus maga botjt rzi. D. Nem riztnk egytt disznt. Ny. 8. Petfi. - rzi mint teritn a buzt. Ny. 19. - rzi mint Veres Miska a kdat. Ny. 6. - Rszeg embert az Isten is rzi. B. - Soha disznkat nem riztem veled. D.
2144

- Szegnynek ajtajt nem rzi a man. D. - Tbb egy asszonyt rizni, mint szz bolht. E. rizkedik. A baktl rizkedjl, mert seggre taszit. B. - Addig rizkedjl a baktl, mig seggre nem taszit. D. - Hzi tolvajtl nem lehet rizkedni. E. - Ismeretes tolvajtl legjobban lehet rizkedni. KV. - rizkedjl a farkatlan kigytl. D. - rizkedjl az alv kutytl. E. - Rgi bartodtl, megsrtett trsadtl mindenkor rizkedjl. KV. rzs. J bor, j pnz, szp asszony, embert kivn rzsre. Sz. rls. Knny az rls, csak viz legyen hozz. D. - Molnr dolga az rls. (Nem az n dolgom.) Ny. 6. rl. Egy malomban rlnek. D. - Kt malomban rlnek. (Nem rtik egymst.) B. - Kt malomk rl. E. - Ki elbb jn, elbb rl. KV. - Ki mint rl, ugy st. M. - Knnyen beszl, ki mr megrltt. E. - Sokat rlnek sok korpja vagyon. BSz. Szerencss malomban rltt. D. - Tokorcsra rlni. (L. ecet.) K. Tokorcsra mentek ecetet rlni. D. - Ugy beszlsz mint a jl rltt. KV. M. s. Addig kereste seinek nemessgt, mig sra s kapra tallt. D. - Ne hnyd fel a hatrt, a melyen sd jrt. E. sz. Becsld meg az sz hajat. ME. (Szaklt. D.) - sz fejnek sveget emelj. S. - sz mint a galamb. E. - szbe csavarodott. D. Sok sz hajat szerez a bgond. D. - Szamr az anyja hasban is sz. D. szl. Ksbbre szl a bajusz mint a haj. D. - Becsletben megszlt. ME.
2145

sz. Kedvetlen mint a lucskos sz. D. - Sok ember kedvt megmsolja az sz. (regsg.) D. - Sok fecske sznek jele. D. Szomoru mint a havaz sz. D. szi. Annyi mint az szi krnyl. D. - Annyi mint szkor a fecske. D. - Annyi mint szkor a hull levl. D. - Olyan mint szszel a cserebogr. (ttt-kopott.) Ny. 22. - Sket mint szszel a molnr. (L. molnr.) Ny. 8. - Szelid mint szszel a lgy. S. - Szdeleg mint szszel a lgy. Ny. 15. - Szpen nekel mint szszel a tcsk. D. Szomoru mint szszel a levele vesztette fa. D. - Tekereg mint szszel a daru. D. - Alzatos mint az szi lgy. E. - llhatatlan mint az szi id. D. - Benne van a fene, mint az szi malacban. Ny. 6. Ksre virgzik az szi kikirics. D. - Majd elviszi az szi szl. E. szi macska, tavaszi menyecske. (Nem sokat r.) D. - Szomoru mint az szi lgy. D. - Tavaszi szl utat szraszt, szi es vizet raszt. Ny. 1. - Van csrben mind szi, mind tavaszi. D.

Pacal. A ki pacalt akar enni (avagy zvegy asszonyt elvenni. Sz.) ne krdje mi volt benne. E. - Kt hurka egy pacal. Ny. 21. - Kutya gyomornak pacal a foltja. D. - Mlt volna, hogy szzrt pacalba varrjk a fejt. KV. - Nem mindenkor lesz m pac, pac. (Vgre a kemny szra is kerl a sor.) K. - Olyan mint a szzrt pacal. S. Pacalra szokott s psttomra vgyik. E. - Sok gra ll az esze, mint a szzrt pacalnak. (Sokrl beszl, de nincs rtelme beszdnek.) Ny. 1. Pad. Addig keressz lgy prnt, hogy aszu padon is elhlnl. KV. - Ebnek vonszk asztalra fejt, pad al vonsza. KV. - Ha a padra akarsz nyugodni, tanulj elszr alatta fekdni. KV. - Kt szk kztt a pad al. E. - Ki gyermekrt, ebrt veszekedik, pad al bujjk. K. - Ki pad alatt hever is, vetett gyra hitozik. K. - Ki
2146

sokfel kap, kt szk kztt a pad al esik. E. - Megn a leny, ha pad alatt is. E. - Nem kell arany ednyt pad al tenni. Cz. - Pad alatt a remny. D. - Padra viszik brt. (Meghalt.) E. - Senki sem irigyli a pad alatt. KV. - Uj szita szegen fgg, azutn a pad alatt is hever. B. - Vitzsgk miatt a pad al bujtak. D. Padls. Kalapja a padlson maradt. (Beszakadt a jgbe, kalapja fent maradt.) D. - Nincs semmi a padlson. (res a feje.) D. Padlson, korpa van benne. (L. korpa.) Ny. 2. Paizs. Trrel, paizszsal vtat. Pzm. Pajkos dek. ME. - Bszke mint a pajkos dek. D. - Nyiri pajkos, nyiri furk, nyiri pecek. E. - Pajkos ifjnak a blcs tancsads. (Hibaval.) D. - Pajkos ritkn tesz jt. S. - Tiz esztends hadronc nem pajkosabb nla. D. Pajta. rl mint kinek pajtja g, maga beleszorult. D. - Puszta pajtbl is repl olykor bagoly. E. Pajts. Csaln s brk j pajtsok. D. - Indulj pajts, nagy a hajts! E. - Krakatonnak gdny a pajtsa. (L. gdny.) Ny. 3. Kenyeres pajtsok. ME. - Kuszi pajtsok. ME. - Rossznak rossz a pajtsa. B. Pajzos. Elkldte mint Pajzos a papot. (L. elkld.) E. Paks. Lesz mg Pakson vsr. (Mg megboszulom magamat!) Ny. 2. - Megfekszik a kocsiban, mint a paksi bir. Cz. Palack. Mihelyt a palackot ltja, tstnt ihatnk. D. - Szabad a patak, de nem a palack. (Viz ingyen, bor pnzrt.) M. - Jl meg tudja fejni a palackot. D.
2147

Paldi. Megkentk mint a paldiak a dobot. (L. dob.) Ny. 4. Nekem szlt a paldi rig. S. Palnta. Vn palnta, ksz kposzta. D. Palst. Arra forditja a palstot, honnt a szl fuj. KV. - Elinn a Krisztus palstjrl a csattot. E. - Ellopn az Isten palstjt is. D. Ki szereti papjt, ki pedig palstjt. KV. - Ki papjt, ki papnjt, ki pedig palstjt. D. - Krisztus palstjt is beinn. D. - Palst kell a nagy hazugsgnak. Ny. 2. - Szl fel forditja a palstot. Sz. - Szr nem palst. D. Palstol. Akrmint palstoljk, ugyan kitetszik azrt a farka. (Rejtett szndk.) Decsi. Pallos. Akasztfa cmere, hhr-pallos levele. D. - Akasztfa virga, hhr-pallos cifrja. Ny. - Bzik mint hhr a pallosban. D. - gben kt nap, hvelyben kt pallos. D. - les mint a hhrpallos. D. - Kt l pallos. D. - Kt les pallos nem fr egy hvelybe. D. - Kicsi lenyt kicsi pallos illet. KV. - Kopjt kopjval, pallost pallossal szoktk visszaverni. KV. Palota. Br szalms legyen is kunyhd s fsts is, jobb ms palotjnl. Sz. - Jobb magad kunyhja ms palotjnl. E. Disznnak uri palota. D. - Tudomny szegnynek is palott rak. E. Palc. Csapkod mint palc az ostorval. S. - Fityeg mint a palc pecstnyomn a szent. (L. fityeg.) B. - Kutyavr van benne, mint a palcban. (Lusta.) Ny. 6. Panasz. Ha nem tetszik, menj a pkhez panaszra. Ny. 6. - Ha nincs panasz, nem kell bir. S. - Siet mint ki panaszra megyen. D. 2148

Sirssal toldja panaszt. D. Panaszkodik fnek-fnak. E. - Ha nincs, krkedjl; ha van, panaszkodjl. S. - Mostohnl panaszkodik. KV. Panaszos. Legjobb iz a panaszos tel. KV. - Nem eszik panaszost. E. - Panaszos teltl csak a koca hzik. D. - Panaszos kenyr. KV. Siet mint a panaszos. E. Papol. Az abc-t sem tudja, mgis papolni akar. D. - Ebnek papolj. KV. - Elg egy templomban egy papol. D. - Ha hes vagy, sokat ne papolj. D. - Jzan a mit gondol, rszeg arrl papol. KV. Kfalaknak papol. D. - Knny tele hassal a bjtrl papolni. D. Ne sznd a papolt, egy miatynkat sem mond hiba. D. - Nem is pap, mgis papol. D. - Nem j hez embernek sokat papolni. KV. - Pap se papol ktszer. D. Papsg. Bolondsg a papsg, ha dekul nem tud. D. - Nehz a papsg, ha dikul nem tud. BSz. Papiros. Eltri a papiros, akrmit irnak r. D. - Irott papiros. Np. Nem minden rongybl lesz papiros. S. - Tiszta papiros, irtoll nem tudnak szgyent. E. - Tiszta papirosbl beszl. (Hazudik.) Ny. 1. Trelmes a papiros. S. Paplanos a vets. (Itt-ott kiveszett.) Ny. 1. Paprika. Elmehetsz Igricibe paprikrt. Ny. 3. - Vrs mint a paprika. D. Papucs. Azt sem mondta: papucs. S. - Ha papucsot adsz neki, csizmdat is kri. D. - Kinl a papucsra akadnak, azon mst is keresnek. (L. keres.) D. - Ki a srban jrkl, sros a papucsa. D. 2149

Nem lttl vak zsidt papucsba szaladni? S. - rl neki, mint Olh Jutka a piros papucsnak. B. - Papucs viszi a kormnyt. E. Papucsban kezdeni, mezitlb vgezni. KV. - Papucsrt a brnyt el ne veszitsd. (L. brny.) D. Parancsolat. Erklcss ember is tekint a parancsolatra. K. - Hol sok a parancsolat, sok a fogyatkozs. D. - Megy mint a parancsolat. D. - Tiz parancsolat. ME. - Urak krse parancsolat. M. Parasztsg. Igrni urasg, megadni parasztsg. D. Patak. Szabad a patak, de nem a palack. (Viz ingyen, bor pnzrt.) KV. - A patak vitte el a mi pnznket. E. - A szp patakrl bkalencsre ne menj. D. - Ha forrsod vagyon, ne igyl patakbl. D. - Ha nagy vizbe nem akarsz halni, patakokat is kerld. K. - Kis patak nem rasztja meg a tengert. E. Parnyi bimbbl nagy gymlcs nevelkedik. KV. - Parnyi gynyrsg, sereges baj. E. - Sok j bart elfr egy parnyi helyen. B. Parzna. Csunya a vn parzna. Sz. - Minden kenyr des parzna embernek. E. - Parzna jutalma s az ebnek ra nem Isten hzba valk. E. Parzs. Elterjedt becslete, mint szalonnabr a parzson. D. Emberkedik mint szalonnabr a parzson. E. - Hamu alatt van a parzs. S. - Parzsban slt pogcsa. (Kevly.) D. Par. Elmehetsz pokolba part szedni. S. - Gyakran fztt part uj lbe fel ne adj. D. - Ki parjjal jl tud lakni, annak hst is lehet adni. S. - Parlag Pter meg Par Pl dolgozza a fldjt.
2150

(Mveletlen.) Ny. 3. - Sokszor fzheted a part, mg se jiz. D. Untig elg a par, de annl kevesebb a zab. D. Parlag Pter kaplja, Muhar Maris gyomllja. (Elhagyott szl.) Ny. 6. - Parlagi ember. E. - Parlagon terem a gaz. D. - Parlagi Jancsi. ME. Parohia. ltalesett rajta, mint Bn a szentesi parohin. (Nem vlasztottk meg papnak.) E. Parolt adni. ME. - Az oltr eltt adott parolt nem oly knny felbontani, mint a rossz varrst. B. - Nem igen parolzok vele. ME. Parka. Rka, parka. ME. - Vn parka. D. Part. A part is ott szakad, a hol leggyngbb. (Szegnyt ri a baj.) Ny. 20. - Boldog ki a hajt a partrl nzheti. D. - Csak a part maljt turbokolja. Pzm. (Mly vizben tapogat. Pzm.) - Csak a part mentben hajkz. (L. hajkz.) S. - Csak a partrl nzi. (Biztos helyrl.) E. - Csak part meg adssg ne volna. Ny. 6. Elmehetsz oda, a hol a part szakad. Ny. 12. - Kiki j szllel indul a tenger partjrl. (L. indul.) D. - Kikttt a partra. D. - Knny a hajtrst a partrl nzni. D. - Lassu viz partot mos. KV. Legkellemesebb a stls a tengerparton. (Veszlyen kivl.) D. Legszerencssebb a hajzs a part mellett. D. - Partra szott. D. Paszomnt. Fejhez mri a paszomntot. (Tolvaj.) D. - Tudja mestersgt, mint a paszomntos. D. - Paszomnt nem illik ugy nadrgra, mint tolvaj az akasztfra. D. Paszuly. Inkbb hasacska fjjon, mint paszuly maradjon. Ny. 24. Ksa nem tel, tt nem ember, coki paszuly. Ny. 3. - Nem is paszr, ha nem szr. Ny. 2. - Paszuly se lesz belle. (Nem sokat
2151

hoz a konyhra.) D. Passzus nlkl jrja. (Vadhzassg.) Ny. 2. Patai. Elfucscsoldott mint a patai asszony perece. Ny. 6. Kiadtak rajta, mint pataiak a szrn. (L. kiad.) D. - Mszik mint a patai szr. (L. msz.) D. Patika. Drga konyha a patika. D. - Ha a patikban rulnnak, ott is venne szt. D. - Hall ellen nincs f a patikban. D. - Itt mr a patika se segit. ME. - Hllkodik mint patika eltt a koldus. (Nem orvossg kell neki.) Ny. 19. - Nincs olyan mg a patikban sem. Ny. 8. - Olyan nincs, mg a patikban sincs. Ny. 8. - Vn embernek ksa a pecsenyje, bor a patikja. D. Patka. Egy patkn lnek. D. Patkny. Msnak akarsz patknyt fogni, magadnak egeret sem foghatsz. KV. - rl mint a macskakrmbe esett patkny. D. Patk. (Rabl neve.) Se apr, se bank, elvitte a Patk. Np. - Ha Patk tette volna, nem is vennm rossz nven. Ny. 4. Patk. A vak is lelt egy patkt, rlt neki hogy vas volt. Ny. 3. Annyi haszna, mint dgltt lovon a patknak. D. - Annyit r, mint holt lra a patk. Ny. 4. - Annyit r, mint dgltt lovon a patk. Ny. 5. - Fradt lnak patkja is nehz. D. - Nem rg patkt a bakancsos lova. D. - Nha a vak is patkra tall. D. - sszerugtk a patkt. (sszemrtk erejket.) E. - Szeget kiml, patkt veszit. E. - Vak is tall patkt. KV. (Patkra. Sz.) - Vak koldus is rl, ha patkra tall. D. Patkszeg. hes, hogy a patkszeget is megenn. Ny. 1. - Gyomra
2152

a patkszeget is megemszti. D. - Kett tri a patkszeget. D. Patkszeg is pnz. D. Patkol. Igen tud varga lovat patkolni. KV. - Majd tykpatkolskor. (Soha.) Ny. 4. Pattantyuja csak retezt vet. (Cstrtkt mond.) Pzm. - Nem mindjrt buggyan, mihelyt prllik a pattantyu. Pzm. Pattog. Fed al a pattog ksval. B. - Pattog mint a szraz feny. D. - Pattog a tz, vendg jn a hzhoz. S. - Tzben a kukorica nem pattogsabb. D. Patvar. Mi a patvar? S. - Mindegy patvar. D. - Patvar vigye. D. Prrel kezdi, patvarral vgzi. D. - Tudja patvar. S. - sse patvar. S. Patyolat. Fehr, tiszta, vkony mint a patyolat. D. - Nem mind patyolat, a mi fehr. D. Pazarl. Komor mint a pnzetlen pazarl. D. Pkosztos. (Szlv sz: gonosz, pajzn.) D. Pl. Elhegedlte azt szent Pl. Ny. 6. - Ez sem volt a Pl rsek udvarban. (L. rsek.) E. - Garzda Pter, Garzda Pl. Np. - Ha Pl fordul kddel, ember meghal dggel. (L. dg.) E. - Ha Pter nem akarja, akarja Pl. B. - Mindent tud, mint Szntai Pl. E. - Pl fordulsa. E. - Senki Pl. E. - Szent Pl harmadik gben tanult, mg sem mehetett mindennek vgre. E. - Tudja Pl, mit kaszl. (L. kaszl.) KV. - Tudja Pl, hol kaszl. D. - Otthagyta, mint szent Pl az olhokat. ML. Plca. Bocskorhoz faplca illik. Sz. - Fiatal embernek a felesg
2153

tmasz, a plca csak pard; regnek a plca tmasz, a felesg pard. S. - Ha szblya szakadja, plzza megvgja. (Szegny olh paraszt mondsa, ha a szablya eltrik, plcval kapok ki.) Pzm. Knny a plct kiszabni, de nehz tartani. (A biri plct.) D. Nem mind bir, kinek plca van a kezben. Ny. 4. - Nem plcra, hanem eke szarvra. (Nem birnak val.) D. - Plca, ha megaranyozzk is, slyosat t. D. - Rest szolgnak plca a bre. D. - Sok a somfaplca, a mogyor mg tbb. D. - Szelid intssel, nem plcaverssel teheted jv a gonoszt. Sz. - Szrt plcval fizet. D. Plfi. Csak j katona a Plfi. (Hires huszrok.) D. Pli. Adjuk meg a mdjt, mint a pliak a csikherlsnek. (L. csik.) K. Plinka. Hasznl mint a dancshzi rektornak a plinka. (Csak ez gygyitotta meg.) Ny. 2. - Madrra trkly-plinkt. D. - Plinkagz. D. - Plinks apnak boros a fia. D. - Plinks j reggelt! E. Plma. Nem nyer plmt, ki tjban horgot vet. K. - Nem sok plmja van here embernek. KV. - Sokan futnak, de csak egy nyeri el a plmt. KV. Plyn vr ajndk, nyerd el des lovam. E. Pntlika. Addig ltem vilgomat, mig szl fujja pntlikmat. (Hajadon, ntlen koromban.) Sz. - Pntliks kalapomat fujdoglja a szl. Np. Pnyva. Egy pnyvra van ktve. D. - Fojts mint a pnyva. D. Megeresztette a pnyvt. (Nyelvet.) D. - Nem tri a pnyvt. S. Nha a pnyva is elszakad. D. - Pnyvt vetettek a nyakra, mint a szilaj lnak. D.
2154

Ppa. A ppa is csak dek volt. Sz. - Kinek ppa a bartja, knnyen lesz az pspk. D. - Ppa katonja. D. - Rmba menni, ppt nem ltni. ML. - Rmban volt s a ppt nem ltta. D. Tkozzk a vn embert, mint a rmai ppt. Ny. 5. Ppai. Elvesztette szja zt, mint a ppai bir. (L. bir.) D. Ppaszem. Nem j mindent ppaszemmel nzni. D. - Nem mind tuds, kinek ppaszem van az orrn. D. - Ppaszemen se lt. D. Ppaszemmel is alig lthatni. D. - Vak ember orrra ppaszem. D. Ppista. Csald meg a ppistt, lopd el olvasjt. D. - Ki tehet rla, ha a pap ppista. Ny. 5. - Ki tehet rla, hogy a bart ppista. Ny. 1. - Ne higyj neki, mert ppista. E. - Nehz a ppista varjut hsra szoktatni. (Fekete varju ppista varju; a hamvas szin a klvinista varju krtkonyabb.) D. - Olyan hideg, mint a ppista pap. Ny. 5. Ppista szn. (Halovny.) E. Pr. Egy embernek egy a prja. Ny. 8. - Gyertyval kell keresni prjt. E. - Hetedht orszgban sincs prja. S. - Ht (vagy kilenc) puszta faluban sincs prja. E. - Kt bolond egy pr, a harmadik a bojtr. Ny. 5. - Levendula gastul, a hug daru prostul. (L. daru.) Np. - Nem minden bokorban lelni prjt. E. - Nincs a rossznak prja. E. - Nincs prja Debrecenig. (Nagyon szp.) E. - rl a gerlice, ha rtall prjra. D. - Prjt kell keresni. E. - Ritka madr pr nlkl. D. - Szomoru mint a prjavesztett madr. S. Pros let a legszebb a vilgon. Np. - A pros vilgban megunta a pratlan letet. D. - Ha akarod, a ht szmot is prosnak mondja. D. - kr iszik egyedl, ember prosval. Ny. 13. - Prosval jr a baj. S.

2155

Pra. Gonosz pra. D. - Lelke sincs, hanem csak prja. D. Szegny pra. D. Prducbr a hta. (L. ht.) E. Prna. Addig keressz lgy prnt, hogy aszu padon is elhlnl. KV. - Egy prnn kt vllas nehezen fr meg. BSz. - Elbb szalmn fekdj, azutn prnn. Ny. 9. - Hvsn van a prnja. (Tmlc.) Ny. 1. - Jkob prnjn is aludnk. (Kvn.) E. - Ki prnn akar fekdni, prblja elbb a szalmt. E. - Nem prnahaj, hogy megforgasd, mint akarod. BSz. Prta. A prtban mind j. (L. j.) Sz. - Elejtette a prtt. (Megesett leny.) D. - Fejbe szlt a prta. (Vn.) D. - Knny a prtt elejteni. (Megesni.) D. - Megcserlte a prtt, kontyot tett fejre. (Frjhez ment.) D. - Megszokta mint vn leny a prtt. D. - Akkor mg Barta Erzsk is prtt hordozott. D. - Nem mind leny, aki prtban jr. KV. - Nem mind szz, aki prtt tz. E. (Ki fejre prtt kt.) D. - Nha a jl felkttt prta is elesik. (Jl rztt leny is megesik.) D. - Prta, prta, bra termett prta. Sz. - Prtban maradt. E. - Prtjt siratja. (Sajnlja, hogy nem maradt leny.) D. Prtfog. Ersnek Isten is prtjt fogja. B. - Szegny embernek kevs a prtfogja. D. - Tbb egy maroknyi prtfogs egy zsk igazsgnl. S. Psttom. Jobb egy szraz falat nyugalomban, mint tizenkt psttom veszekedsben. D. - Pacalra szokott s psttomra vgyik. E. Psztor. Csak a psztor vtke, ha tudta nlkl eszi meg a farkas a brnyt. K. - desebb az alma, ha nincs ott a psztor. D. - Ha a
2156

psztor rhes, nem csoda ha megkoszosodik a nyj. D. - J psztornak gyapjas a juha. D. - J lenne tetpsztornak. (Rest.) D. - Lgy mint a rossz psztor. D. - Lgy psztor alatt (vagy: mellett) gyapjat rg a farkas. E. - Libapsztor sem lesz belled. E. - Milyen a psztor, olyan a nyj. E. (A juh. D.) - Okos psztor nyirja a juhot, nem nyzza. D. - Rossz psztor, aki ell a marht elhajtjk. D. Rossz psztor brrel kereskedik. D. - Vigyz, mint grn a psztor. D. Psztorsg. Eben mult psztorsg falu vgn csontot rg. (L. csont.) D. - Kanszbojtr is ksre r a disznpsztorsgra. D. Kecskepsztorsgrl kirlysgra ment. KV. - Kirlysgrl kecskepsztorsgra ment. KV. - Knny a psztorsg farkas nlkl. D. Pter. Ha maga Herk Pter mondan, mg sem hinnm. Sz. Lassan pter a kereszttel. ME. - Pter noszter, apd suszter. ME. Pciencia barttnc. E. Pva. Alzatos mint a pva. D. - Bszke mint a kanpva. D. Kevly mint a pva. D. - Pvahang. E. - Stl mint a pva. E. Szebb a pva mint a pulyka. S. - Szp a pva, csf a lba. E. Idegen tollakkal pvskodik. (Ms munkjval dicsekszik.) ME. Pzsitos udvaron lakik a szegnysg. E. Pecek. Nyalka pecek. E. - Ugy ll mint a pecek. Ny. 7. Pecsenye. Adjon Isten minden jt, bort, pecsenyt, olcs st, a lengyelnek sok borst, ellensgnek koporst. Sz. - Bor s pecsenye nlkl meghl a szerelem. ME. - Elvitte a kutya a pecsenyt. S. - Ha pecsenyd lehet, ne egyl fokhagymt. KV. 2157

Maradk pecsenye bors lben ms tek. E. - Nagyobb a fstje, mint a pecsenyje. Sz. - Nem esik porba pecsenyje. E. - Nem lakik jl ember a pecsenyre val nzssel. KV. - reg embernek bor az itala, ksa pecsenyje. B. - Pecsenyeforgats nem jllaks. E. - Porba hullott pecsenyje. D. - Pulyka volt a pecsenyje. (Lenynzben pulykapecsenye igent, malac nemet jelentett.) E. - Vn embernek bor levese, ksa pecsenyje. D. (Ksa a pecsenyje, bor a patikja.) D. Pecst. Ha a csehkre a legszebb pecstet metszenk is, mg sem vlik gymnt belle. D. - Nem minden pecst alatt hever az igazsg. E. - Pecstet kldtek r. (Trvnybe idztk.) Sz. - Er s pribk ellen nincs pecstes levl. BSz. - Taln pecstes levllel szabaditottk fel a rosszra. D. Pehely. Flre pehely, jn a bajusz. D. - Knny mint a pehely. ME. - Minden pehelybl ritkn keflhetni ki a ruht. D. - Nehezebb ez mint a pelyhet elfni. D. - Ragads mint a pehely. D. - Pelyhes az lla. ME. Peleskei ntrius. ME. - Furfangos mint a peleskei bakter. ME. Pellengr. Hogy nem szgyenled a pellengrt!? D. - Tolvaj kerkre, szajha pellengrre. KV. Pemete. rtatlan mint pemete a kemenctl. D. - Egy kemenct pemetelnek. D. - Pemete, piszkafa, asszonyfegyver. E. Pemtrongy. D. - Sznvon nem nevetheti a pemetet. D. Pemp. Ennek az asszonynak a pempjt sem ennm meg. (Ronda.) Ny. 5. Pendely nem nemesit. (L. Nemesit.) E. - Bolhs mint a pndly. D.
2158

- Els pendelyben kell megverni az asszonyt. (Elejvel.) Ny. 2. Els pendelyben kell az asszonyt kzhez tanitani. Ny. 2. - Esend az ember, hajland a pendely. (Gyarl.) E. - Kurta mint a pendely. D. - Ne flj tle, nincs pentle. (Pendelye.) E. - Nekiszokott mint pndl a sfrnnak. D. - Pndl kovcs. (Kurafi.) D. - Pendelyhzi regimentjbe val. E. - Rncos mint a somogyi pndly. D. - Ritka pndly bolha nlkl. D. - Hat regimentnek hires pndlse. D. Mindenkinek pndlse. D. Pensz egye meg. D. - Knny a pnzrl a penszt letrleni. D. Nincs jobb szag, mint a penszes pnz illatja. E. - Pensz-virg. ME. Penszes garas, reg erszny. (Nagy erszny.) E. - Rszokott a penszes borra. D. Penna. Acl pennnak is elkopik a foga. D. - Ms pennval irtak mg akkor. (Rgen volt.) Ny. 2. - Nem pennhoz illik a szablya. KV. - Tnta s a penna, a szgyent nem tudja. KV. - Vkonyan fog a falu pennja. Np. Pereg. Esze hire nlkl csak prg a nyelve. D. - Jr a nyelve mint a prg rokka. D. - Jr a nyelve mint a perg rokka. E. - Pereg a nyelve mint az ors. S. Perg. Vlogat mint a konds a pergbe. (L. konds.) Ny. 15. Pereputyostl. E. - Minden pereputyostl. ML. - Cignyvsr fattyustl, minden pereputtyostl. Ny. 2. Pereszleny. Friss mint a pereszleny. D. - Frge leny mint a pereszleny. E.

2159

Pernyi. Iszik mint a Pernyi trkje. (L. iszik.) Sz. Pernahajder. (Rgi magyarok medve kacagnyt a nmetek Bernhuter-nek neveztk; a magyarok ezt csfnvnek vltk, gyalzatos a sz rtelme.) D. Petk. Nem r egy petkot. ME. - Se kutya, se petk. (L. kutya.) B. Petike. Elveti a petikjt. (Beteg lesz, ha nem kap belle.) Ny. 1. Petrence. Boglyas mint a sarju petrence. S. - Petrence nem vontat. D. - Sok petrencbl vlik a j boglya. D. - Villa, szna nem petrence. D. Petrezselyem. Illik r, mint petrezselyem a levesre. E. Petrezselymet rul. (Ha a lnyt nem viszik tncra.) E. Petrehai. Eltrt mint a petrehai vsr. E. Pcs. Magyarnak Pcs, nmetnek Bcs. Sz. Pk. Ezen nincs alku; ugy van mint pknl a zsemlye. Ny. 4. - Ha nem tetszik, menj a pkhez panaszra. Ny. 6. - Kicsi zsemlye, kvr pk. S. - Olyat mg a pk sem st. Ny. 3. Plda. A kis hangytl is lehet pldt venni. D. - A szavak oktatnak, a pldk vonzanak. (Latin.) E. - Anyjtl pldja pallos al veti a lenyt is. D. - Ha pldk nem volnnak, rosszak se lennnek. D. - Jobb a plda a tanitsnl. S. - Jobb egy plda szz lecknl. E. - J a j plda, ha nem kvetik is. D. - J a rossz plda, de csak a jnak. (Kerli a rosszat.) D. - J pldt ad a tyk, de kcsi nem kvetik. E. - Kr a j hzban valami rossz plda. D. Nagy mester a plda. ME. - Nha a szp pldt is rtul festik. D. 2160

krtl lplda. KV. - Pldkkal vlik a j. D. - Pldt adni jsg, venni okossg. D. - Pldt szeret a vilg. D. - Rossz hzban is j a j plda. D. - Rossz plda utn nem kell hmet varrni. E. Szerencss, ki ms pldjn tanul. D. - Tanitsnak szrnya a j plda. B. - Tbbet ront egy rossz plda, mint husz j pithet. D. Tkr a plda. E. - Templomban, fogadban msoktl vgy pldt. E. Pldabeszd, igazsg. D. - Hol sok asszonynp van, sok a pldabeszd. E. - Mennyi pldabeszd, annyi igazsg. D. Plds. A papnak plds lete prdikci. D. - Pldtlan gonoszsgnak plds bntetse. D. Pnzes. A ki pnzes, knyes. D. - A pnzes, rtkes. D. - Bszke mint a pnzes szatyor. D. - Kt pnzes szatyornak egy pint bor az ra. (Kt gazdag vn asszony nem r tbbet egy pint bornl.) D. Nincs vtke a pnzes embernek. KV. - Pnzes ldt, pinct j csukva tartani. E. - Pnzes: szp, eszes, becsletes. ME. - Rtartja magt mint a pnzes malac. (Szatyor.) D. - Ritka mint a pnzes leny. D. - Sok koldus fordul meg a pnzes vrosban. D. - l a pnzes ldn, csak lbt lgzza. E. - l a pnzes ldn, mint a kotls. D. Pnzetlen. Komor mint a pnzetlen pazarl. D. - Pnzetlen utas nem tud messze menni. Ny. 6. Pp. Hol sr a pp, ritka a fog. D. - Jaj neki, ha ppre szorul. (Megvnl.) D. - Pp az tke. D. - Pp val mg a te szdba. (Gyermek vagy.) E. Pter. Csalka Pter. E. - Dicsri mint szent Pter a szamarat. Ny. 19. - Ha a szent Pternek annyi gondja van r, mint nekem, sohse
2161

jut a mennyorszgba. Ny. 22. - Ha Pter nem, ht Pl. ME. - Hadd rm, Pter. E. - Megltogatta szent Pter szaklt. (Berugott. Sz. Pter szakla a forgcsbl val borcgr.) D. - Nincs a hadban semmi: Pter bnja. Decsi. (Pter btya. KV.) - Pter kse. (L. ks.) E. - Se Pterre, se Plra nem hajt. D. - Szent Ptert is megvesztegetn. E. - Cinu, cinu Pter bcsi, kendnek hegedlnek. (L. hegedl.) E. Pterke. Ha Pterkjt (kivncst) elveszti is. (Nem kap belle.) D. - Kinek-kinek az pterkje fj. KV. Piac. ldegl mint Mike malaca a piacon. (L. ldegl.) D. Fitymljk mint a juhturt a piacon. Ny. 5. - Ha a piac nem j pnz nlkl, hogy volna a sokadalom? D. - Ki megszlstl fl, ne lljon ki a piacra. S. - Kinek nincsen pnze, ne menjen piacra. E. - Magt is eladta a piacon. D. - Megtanit a piac, tudjad vsrlani. KV. - Mit a piacon s a malomban tudnak, az nem titok. S. - Nyelves mint a piaci kofa. S. - Piac hazugja. E. - Piacra ll vele. (Nyiltan hireszteli.) E. - Szemtelen mint a piaci lgy. E. - Szinte annyi borjubrt visznek a piacra, mint krbrt. (Fiatal, reg egyarnt hal.) K. Veri a viz, mint Vajda Lacit a soproni piacon. (A vsrt elmosta az es, a vesztes mgis izzadott.) Ny. 2. Pihen. J a vn fa rnykban pihenni. (L. fa.) E. - J pihenni olykor, de henylni vtek. E. - Ki l munkt vgez, jrva pihen. B. - Pihen, mint ki leesett a frl. Ny. 3. - Pihen mint a maklri gyerek. (L. maklri.) Ny. 7. Pihens. Munka utn des a pihens. ME. - Rest ember mg a pihensben is elfrad. B. Piltus. Belejtt mint Piltus a krdba. B. - Kimosdott belle mint Piltus. E. - Mossa kezt mint Piltus. S. - Piltus konyhja.
2162

(rnykszk.) Sz. - Piltus macskja. (Sanda.) E. - Pontiustl Piltusig ment. D. - Ugy nz mint Piltus macskja. (Sandn.) Ny. 7. - Vacsorn ri mint Piltust. (Meghal.) E. - Verik a Piltust. (Nagycstrtkn a jeremisi nekek utn a templom padjait tik: ez a Piltus verse.) Ny. 12. Pilis. Nem mind pap az, kinek pille (tonzurja) van. B. Pillant. Olyankor pillant mint egy cseld-kenyr. (Nagyot.) E. Uram pillants nekem is. ME. Pince. Br holtom utn is pincbe temetnnek. D. - Eladta szljt, pinct vett az rn. E. - Felfordult pincjben a bor. (Elment esze.) D. - Ha csordul Vince, megtelik a pince. Ny. 3. - Ha fnylik Vince, megtelik a pince. (L. fnylik.) E. - Kilenc kulcsa, pince kulcsa; kilenc puszta, pince kulcsa. (Boros pinct jl kell bezrni s kulcst jl elrejteni.) S. - Kinek a pincje telve borral, bolond ha szomjuzik. B. - Pnzes ldt, pinct j csukva tartani. E. - Stt mint a pince. D. Pintes kors. D. - Jobban illik pintes kors kezbe, mint imdsg szjba. B. Pica. Ms ember vrit szivja, mint a pica. D. - Mint a pika (pica) mindenkor rajta csng. M. - Teleszitta magt borral, mint a pica vrrel. B. Pipa. Azt sem mondta: cserljnk pipt. (Kevly.) D. - Borodat, felesgedet, pipdat, puskdat ne bizd senkire. S. - Csunybb a csonka (csmpe) pipnl. D. - Debrecenbe piprt, Szegedre dohnyrt. E. - Felhordja a pipjt. (Kevly.) E. - Jl gjen a pipa. (Ksznts; jkivnat.) E. - Megszokta mint trk a pipt. D. Nagy pipju, kevs dohnyu. E. - Nem r egy pipa dohnyt. E. 2163

Nem jttem csak pipra gyujtani. (Ms dolgom is van itt, nagyobb.) K. - Pnzedet, pipdat, puskdat, paripdat ne bizd msra. ME. - Pipa Jani. (Dologtalan.) E. - Pipasz mellett vigad. (Csendesen elbeszlgetni.) E. - Sok pipt adnak el addig Debrecenben. D. - Szbeszd, pipafst, pnz a fundmentum. Ny. 8. - Trtt pipa. D. - res pipa a kirly szjban sem g. S. Pipaszr a lba. D. - Trtt pipaszr. D. Pipz. lett elpipzta. Petfi. - Ilyet mg nem pipltam. E. - Ne piplj, ha nincs dohnyod. Ny. 7. Pips nemes ember. (Dologtalan.) D. - Pips ember, gyerekes asszony sok tud elkszlni. Ny. 6. Pipacs. Elpirult mint a piros pipacs. B. - Legszebb buza kztt is ltni pipacsot. D. - Vrs mint a pipacs. D. Pipe. (Csibe.) Sok pipe ludat gyz. D. Pipes, bbos. (Kevly.) D. - Nagy pipessg s kendzs Venuszt vadsz. E. Pipitye. Megntt a pipityje. (Szeretne mr frjhez menni. Csirknek n pipityje szomjusg miatt.) E. Pir. Mikor lesz Pirben vsr? (Vsrra jrkat evvel csufoljk. Pirben nincs vsr.) E. - Nincs mindig Pirben vsr. (Nem minden sikerl.) Ny. 7. Pirt. Kenyeret pirt. (L. kenyr.) E. Piritus. Ha n kirly megvonm, hjas piritus megennm. (L.
2164

hjas.) E. - Kijutott neki a piritus kenyrbl. (Megpirongattk, megszgyentettk.) Ny. 1. Piros mint a csizma. E. (Hajnal. D. - Karmazsin. D. - Krmin. D. Pipacs. B. - Rzsa. D. - Vr. D. - Alma. D.) - A piros alma is gyakran frges. B. (Savanyu. B.) - Felhuzta a piros csizmt. (Kevly.) D. Oda a fiatal piros. (Szn, a fiatalsg szne.) D. - Piros csizma tncba val, srga csizma srba val. D. - Piros mint a cseppentett vr. Ny. 3. - Piros mint holta utn a rk. E. - Piros mint a lisztes zsk. D. - Piros mint a rzsa, gyenge mint a harmat. E. - Piros tojsbl kelt. B. - Szegny ember halla srga, dsok piros szokott lenni. (L. ds.) K. - Szp mint liliomok kztt a piros rzsa. D. Pirosit. Nem kell nekem a kend lnya, bcsi pirosits a pofja. Np. - Szpre pirositt. D. Pirul. A meggy se mind egyszerre pirul. Ny. 4. - Az pirul, aki vtett. KV. - Akrmiknt szidjk, soha meg nem pirul. D. - Eredj tallj fgefalevelet, ha nem akarsz pirulni. (Keress mentsget.) E. - Hnyszor kellene megpirulni a kutynak, ha orcja volna. D. Irul-pirul mint a ftt rk. S. - Mihez klyha mellett szokol, asztal fejn pirulsz rte. (Pletykasg.) K. - Nincsen semmi bre, nem tud elpirulni. D. - Soha meg nem pirul a kutya. D. Piruls. Legszebb szn az elpiruls. B. - Megpiruls festke a j erklcsnek. K. Pirse. Se kuk, se pirse nem lett belle. D. Pisl. A rknak is kell nha pislni. (Megllni.) Ny. 6. - Abba a tlba pisl, a kibl eszik. (Jltevjt megbntja.) Ny. 5. - Nehz szl ellen pislni. ME.

2165

Pislog. Ne pislogj, mint Hatvani az rokban. Ny. 5. - Pislog mint a bka az aludttejben. S. - Pislog mint a Dobos harcsja. (Rosszban tri fejt.) Ny. 1. - Pislog mint a miskolci kocsonya. E. (Kocsonyban a bka. ME.) - Pislog mint a pderi pap a varsban. Ny. 4. - Pislog mint rimci nyul a kandalban. D. - Pislog mint az undvri nyul a nyrson. (L. nyrs.) D. Pisze. Rt mint a pisze orr. D. - Vak az, de mg pisze is. Ny. 5. Piszkafa. Meghzasodott lapt, elvette a piszkaft. E. - Pemete, piszkafa asszony-fegyver. E. Piszkl. Az abrak piszklja az alfelt. Sz. - Az gant ne piszkld. KV. - Darazsakat piszkl. KV. - Darzs-fszket piszkl. B. - Ne piszkld, ha nem bds. KV. - Ne piszkld a gant, ha nem bds. D. - Piszklja mint tt a miatynkot. Ny. 6. - Tzet piszkl. E. Piszkos. Mesterembernek ha piszkos is keze, mgis aranyos. D. Kencs mellett knny megpiszkosodni. D. - Ki kencse mellett jr, megpiszkosodik. D. - Ki olajjal bnik, hamar piszkosodik. S. Leghamarabb piszkosodik be a fehr. D. Piszok. Kitttk orrbl a piszkot. (Vers.) D. - Piszkot vj. D. Ritka krajcr piszok nlkl. D. - Ritka plundra piszok nlkl. D. Pisztrng. Egszsges mint a pisztrng. D. Pita az idn a kenyrnek a neve. (Rossz terms.) M. Pitvar. Egy a pitvar a szobval. (Hzastrsak vagyona kzs.) Ny. 2. - Fl jjel kimenni csak a pitvarba is. D. - Kiment a sodrbl, mint a kutya a pitvarbl. Ny. 5. - Se ki, se be, mint a pitvarajt. (L. be.) Ny. 1.
2166

Pityere. lland mint a pityernek szaga. D. - Nincs pityere bz nlkl. D. Pivoda regimentje, se dobja, se zszlja. (L. dob.) Sz. Plundra. Nem fl a magyar, hogy elveszitse plundrjt. D. - Ritka plundra piszok nlkl. D. Pockos. Felfujja magt mint a pockos bka. E. Pocok. Szeretnk a pockot is, ha nem lopna. D. Pocsaji. Akasszon fel a pocsaji hhr. (L. hhr.) E. Pocs. Egy pocsban locsklnak. D. - Ki diszn utn indul, pocsba kerl. D. Pocsta. A diszn is rl, ha pocstt lt. D. - Kerli mint baka a pocstt. D. - Megszokta mint diszn a pocstt. D. - Pocsta kerl. (Baka.) ME. - Szereti mint diszn a pocstt. E. - Visszatr pocstjba a diszn. D. - Pocsolyakerl. (Baka.) E. Pota. Fzfa-pota. E. Pofa. Apja szjbl kptt pofa. (Hasonl.) S. - brzatnak rossz, pofnak megjrja. E. - Elszenvedi a pofja. E. - Felfujta pofjt. D. - Flpofra etet. (Fukar.) D. - Fujja mr pofjt. D. - Ha szolga vagy, kt pofra egyl. D. - Kt pofra dolgozik. (Nagyev.) Ny. 3. - Kt pofra eszik, mint a dolgos betyr. D. (Mint a juhsz-bojtr. D.) - Kutynak pofa az orcja. (Szemtelen.) E. - Nem szenvedhetem a pofjt. E. - Nincs arca, hanem csak pofja. E. Pofa kell ahhoz. (Szemtelensg.) E. - Pofavisel. (Kpvisel.) E. 2167

Rncos pofa. (Vn.) D. - Rncos mint a vn pofa. D. - Savanyu poft vg. S. - Sok fr a pofjra. ME. - sd meg egy pofjt, a msikat adja. D. Pofon. Csapd pofon az rdgt, mondj igazat. E. - Ha a pofoncsapst elszenveded, mskor dorongot hoz rd. Cz. - Jobb egy pofoncsapsnl. E. - Ki fejlestve ll, mlt a pofra. (Bns.) D. - Pofleves. E. - Pofon csapom Halasit. (L. Halasi.) E. Pogcsa. Addig marad tvol a hztl, mig a pogcsban tart. ME. - Elfogyott a pogcsja. (Hazajtt.) B. - Gyakran a zsiros tskbl esik ki a hjas pogcsa. KV. - Ha j pogcsa van tarsolyodban, kzlt bartiddal. Sz. - Ha ugy volna zsirom, mint lisztem nincs, mindjrt stnk pogcst. Ny. 7. - Jlesett neki, mint Czirbusznak az olajos pogcsa. Ny. 6. - Kerek mint a pogcsa-alma. D. Nemcsak ezst tlbl szednek vajas pogcst. KV. - rl neki mint tt a pogcsnak. KV. - Pogcsmat megetttek, a lnyomat elvegytek. Np. - Pogcsval kinl. (Szivesen fogad.) E. - Rongyos tskbl esik nha vajas pogcsa. E. - Sokrt pogcsa, Istennek ldsa. (Jlt.) D. - Parzsban slt pogcsa. (Kevly.) D. - Ujsg mint a szkely pogcsa. S. Pogny. Az Isten sznja mg a pognyt is. B. - rts a pognynak, amint rthatsz. E. - Hrom grg, hrom trk, hrom zsid, kilenc pogny. D. - Hitetlen mint a pogny. D. - Pogny bor. (Ers, kereszteletlen.) E. - Pogny is megsznn. E. - Pogny lelk irgalmatlan. D. - Pogny lesz egy kupa borrt. D. - Pogny termszet. D. - Se hite, se remnye, mint a pognynak. D. - Sr-r mint a pogny gyermek. D. - Se hite, se oltra, mint a pognynak. D. Pohnka. A megrltt pohnkra ksa nevet fognak. D. Lakoznak mint ttok a pohnkval. D. - Nekiesett, mint tt gyerek
2168

a pohnknak. E. - Pohnktl tiltja el a ttot. E. - Ttnak manna a pohnka. D. Pohr. A tele pohrnak tancsn indul. B. - Btrabb fakannbl inni, mint arany pohrbl. KV. - Bolhapohr. (L. bolha.) BSz. Czoki pohr. (Bcs.) E. - Egy-kt pohr borban sok j bart lakik. B. - Elbirja a poharat, de nem a gyszt. (L. gysz.) D. - Ez a pohr bujdosik, ljen a bartsg. Np. - Fenekre lt a pohrnak. B. - Gyakran megrt a szent Jnos pohara. (L. Jnos.) D. - Hol poharak cssznak, titkok sikamlanak. D. - Igyuk meg a szent Jnos poharat. E. - Kt hg tojsnak kzepe egy pohr bor. D. - Knny pohr mellett vitzkedni. KV. - Lgy van a poharadban koma. (L. lgy.) Ny. 1. - Muljk el tlem e pohr. E. - Poharak kzt trtnt. Sz. - Soha nem ltn tbbszr az Istent, mintha pohr fenekn lakna. K. - Teli pohr a tancs szaggatja. E. - Teli pohr, res tancs. E. - res di, res pohr, ha eltrik sem nagy kr. E. Vitz a pohr mellett. KV. Pokrc. Addig nyujtzzl, meddig a pokrc r. E. - Alteritettk a vizes pokrcot. (Eszre tritettk. Az alvajr gya el vizes pokrcot tesznek.) E. - Goromba mint a pokrc. E. - Lazsnakosnak pokrcos a trsa. D. - Rteritettk a vizes pokrcot. B. - Rvidebb a pokrc mint az gy. E. - Szeretne klteni, de rvid a pokrc. (Nem tellik.) E. - Tovbb nyujtzik mint a pokrc r. E. Polc. Fellt a polcra. (Nagy hangon beszl.) E. - Ki nem vgy a polcra, le sem esik onnt. D. - Knny a magas polcrl lehullani. D. - Magas polcrl pad al. D. - Nevet mint az rpacip a polcon. (L. rpa.) Ny. 5. - Polcra tette a fogt. (L. fog.) Ny. 5. - Mindenki nagyobb polcra hajtozik. B. - Senkinek sem tetszik az als polc. B. Polgr. A polgrok egyezsge legjobb kfala a vrosnak. (Latin.)
2169

B. - Polgr s paraszt kztt csak a fal van kzben. (Vros fala.) D. Politikus csizmadia. E. - Politikusnak lelkiismerete. (Nincs.) D. Poltura. Egy garasos malacnak poltrs ktele. D. - Hnykdik mint a poltrs malac a garasos ktlen. E. - Nem adnm egy puttony poltrrt. Ny. 14. - Nem r egy fapolturt. D. - Poltrs malac, garasos ktl. E. - Kaplj (kaparj) kurta, lesz poltura. B. Polyva. A polyva megg a tzben, az arany pedig ott tisztul. D. Annyi mint a polyva. D. - Ki polyvt rostl, nem szolglja meg a napszmot. D. (Nem keresi meg a napszmot. E.) - Megvan mint reg l a polyvn. (Nyomorsgosan.) Ny. 5. - Olcs mint a polyva. D. - Polyva kzl vlik ki a buza. S. - Pnz nem polyva. S. Pnzt teremt a polyvbl is. D. - Polyvba takarta Isten a buzaszemet. E. - Szalma adssgnak polyva interese. E. - Szuszog mintha polyvt evett volna. E. - Tbb pnze mint polyvja. D. Van pnz mint polyva. Ny. 3. Pompa. A nagy pompa erszny koporsja. KV. - Legkisebb pompa is elg nagy kltsg. D. - Pompa kltsggel jr. KV. - ri pompa, koldus konyha. B. - Pomps temets sok pnzvesztegets. KV. Ponciustl Piltusig ment. D. Pondr. Az embert megeszi a pondr. D. - Egye meg a pondr, az is a nagyobbik. D. - Knyn-kedvn nevelkedett pondr. D. - Puha hsban terem meg a pondr. D. - Ritka pondr dg nlkl. D. Albbval a pondrs hsnl. D. - Ha magad pondrs vagy, mst tetvesnek ne mondj. D. - Pondrs mint a dgltt kutya. D. Pondrs, nem hiba fickndozik. D. Ponty. Duna pontya, Tisza kecsegje, Ipoly csukja legjobb bjt,
2170

ha szermi borban ftt. Cz. - Kar kztt a pontyka. (rviz.) E. Ponyva-irodalom. ME. - Dajklta (rizte) mint a tiszta buzt a ponyvn. Ny. 21. - Hrom nem j ha sokat hever: kereskednek a ponyvja, fonnak a rokkja, takcsnak a bordja. Ny. 20. - Nem rulok veled egy ponyvn. (Dolgunk nem kzs.) Ny. 1. - Ponyvahad. (Cignyok.) B. Por. A bika a port a maga fejre vakarja. (Dhs.) Ny. 2. Eltttk rajta a port. E. (Elvertk. S.) - Fejre vakarta a port. D. Hamar poru. (L. hamar.) BSz. - Hosszu kntst port ver. B. - Iszom a bort, rugom a port. E. - J mag porban is kikel. D. - Kirzta mr az iskola port. D. (Lerzta. ME.) - Maga fejre vakar port. KV. Mricusi por aranyat r. S. - Merre fuj a szl, por is arra terl. D. Nagy port vert fel. S. - Otthon is porban hevert. D. - Por seggibe, ms helyibe. (Meghalt, ms lesz helybe.) E.- Porban sem kaptk. (Nem rik utl.) E. - Port is elhordottk a szelek. D. Porba buzt, srba rpt. (J vetni.) S. - Porba esett konca. Sz. Porba hullott pecsenyje. D. - Port hint a vilg szembe. (Nmet.) ME. - Rossz pora van, nem sl ki. (Puskapora.) E. - Szmtalan mint a por. M. - Tsszg mint bocskor, mikor nagy a por. E. Poros. Mst kefl, maga legporosabb. D. - Szraz mint a poros t. D. Poroz. Lassan seperj, ne porozz! Ny. 2. Porzik. Ldd! ldd, nem is porzik utna. D. - Ugyan porzik utna. (Kevly.) D. Porcika. Ravasz annak minden porcikja. D. Porcogs. Rszokott a porcogsra. D. - Szereti a porcogst. D.
2171

Porci. Elre szzados tizenkt porcival. (L. elre.) D. Porciszed (adszed) kegyetlen katona. D. - Rvrjk a kutya porcira. D. - Volt rsze a kutya porciban. (Vers.) B. Poronty. (Klyk.) Eb teregette porontya. D. Poroszka. Nehz agg lbl poroszkt csinlni. KV. - Szapora mint a poroszka l. D. Portka. Add el rdg, nem a te portkd! (Elveszett trgy.) Ny. 24. - Eb a kalmr portka nlkl. D. - rkezik mint Buk portkja. (Soha.) Ny. 5. - Szegny kalmr az, ki tartani (nagyra tartani, dicsrni) sem tudja portkjt. B. - Vsr nlkl is elkel a j portka. B. Poszt. Aba nem poszt. (L. Aba.) D. - Boszantja mint a vrs poszt a bikt. S. - Kezben az oll is, a poszt is, vgja a merre akarja. Ny. 6. - Ktszin mint a morva poszt. S. - Megrdemli, hogy posztba varrjk fejt. KV. (Rvid esz.) - Nem arra val, hogy posztba varrjk fejt. M. - Nem posztba, hanem zskba illik feje. D. - sem a kzepbl (javbl) val a posztnak. Ny. 18. - Posztba varrjk fejt. (Bolondos beszd.) Sz. - Se pnz, se poszt. E. - Siet mint bka a veres posztra. (Hivatalt vadsz.) E. sszement, mint pukovai poszt. E. - Rosszul hasad a poszt. E. Vrs mint az ngliusi poszt. D. Posztszl szken van a Varga-utcn. D. - Van bven mint szab szemetn a posztszl. Ny. 2. Potrohos. Keserves anynak potrohos gyermeke. (L. gyermek.) E. Potya frter. ME. - J a potya. S. - Szereti a potyt. S.
2172

Potyondi. Megszenteltk mint a potyondiak a sapkt. (L. megszentel.) Ny. 1. Pozdorja. Apr mint a pozdorja. D. - sitozik mint kutya a pozdorjn. S. - Kis kutya is pozdorjt keres. D. - Mint az agr a pozdorjnl. (Hever.) E. - Nyujtzkodik mint eb a pozdorjn. D. Pozdorja esett a szembe. (Fonsnl lmos.) Ny. 2. - Pozdorjnak haszna az eltemets. (Semmi.) D. - Szraz mint a pozdorja. D. Pozdorja kcbl nem lehet j fonalat csinlni. B. Pozsonyi. Feszit mint a pozsonyi kutya Nyitrban. Ny. 5. Pcs. Ugy nz ki mint egy pcsi szz. (Terhes.) Ny. 11. Pk. Illik mint szgletbe a pk. E. - Illik szjra a csk, mint szegletbe a pk. Ny. 1. - Virgbl is mrget sz a pk. E. Pkhl. Ha Isten akarja, pkhl is kvr. D. - Hol Isten riz, pkhl is kvr. E. (Oltalom. B.) - Knny a pkhlt eltpni. S. (Leszakasztani. D.) - Pkhl szakasztshoz nem nagy er kell. B. Pkhl hamar elszakad. D. - Pkhln felakad a lgy, de azon a darzs keresztl veri magt. D. - Pkhls az ersznye. E. - Ritka mint a pkhl. D. - Tele ersznye pkhlval. D. - Vitz embenek pkhl kvr. D. Pkos a lba. (Hibs.) ME. Ppa. A ppt sem kergetn meg. (L. ppa.) D. Prz. Egy przon futnak. Pzm. - Egy przra van fzve. D. Hnykdik mint rge a przon. Np. - Nem hagyom hosszu przra. E. - Prz nlkl tekerg mnl. D. - Rvid przra
2173

fogtk. Ny. 3. - Rvidebb przra fogtk. E. Prul jrt. (Megjrt.) D. Psta. Csigapstn jr. B. - Kinek psta a szja, meszet gyujtnak alja. (Hirhord megjr.) D. - Lengyel psta. (L. Lengyel.) K. Pstn jr a nyelve. D. - Vn mint a posta-t. Ny. 13. Pzna a nyaka, nem hajol. D. - Nyirpznval fejt pznlni. (L. fej.) M. Pdr. Gangosan pdrgeti kajla bajuszt. D. - Ha bajuszt felpdriti, ember a ki bntsa. D. Pffeszkedik mint a bka. E. (Mint a flfuvalkodott bka. S.) Pfkel mint valami trk basa. (Fstl.) Ny. 12. Pkds (kpkd) mint a zsid. ME. - Pkdsi a szavakat. D. - Vrt pksz tle. E. Pr. Ha nem aranyozod prktorod markt, ksn jutsz prdhz. B. - Hrom zi ki az lmot az ember szembl: a szksg, az adssg s a per. Ny. 20. - Hosszu prn a bir nyertes. E. - Jobb krt vallani, hogysem prbe indulni. B. - Prrel kezdi, patvarral vgzi. D. - Prktorra prdet bizod, egy ingben hagy. Sz. - Prktorra prd, uj orvosra lted ne bizd egszen. KV. - Sovny egyezsg tbbet r a kvr prnl. B. - Start feldl, pr lesz a hznl. S. Prs. Henyl prktort nem szeret a prs. D. - Kt prs fl kzt harmadik a nyertes. (Latin.) S. - Mindakt prst meghallgatja az okos bir. D. - Prs atyafiak. ME. - Prs tehn
2174

tlgyt a prktor feji, tejflt bir nyeli, brt a zsid lesi. S. Prlekedni. Nem j fecsknek a verbbel prlekedni. B. - Jobb szraz kenyr bkesggel, mint hizlalt borju prlekedssel. K. Prl. A ki prl, ersen prljen. KV. - Ki nagy urral prl, knnyen tarisznyt ll. (Koldusbotra jut.) D. - Ki urval prl, Isten az orvosa. M. - Ki urval prl, prktora Isten. D. - Zsid jobbgy, tr kincs; tt jobbgy, zsiros konyha; magyar jobbgy, prl trs. K. Prje. Szntatlan fldet prje birja. B. Prnye. Mg a prnybl is pnzt teremt. D. - Szalmaadssgnak prnye az interese. D. - Szalmaprnye. D. - Szalmaprnye knnyen elalszik. D. - Szraz mint a prnye. D. Prkl. Bsan nekel, mint a szrnyaprklt szunyog. D. - Egy disznt prklnek. D. Psz. A szszt is psznek mondja. (Vn.) D. Ptyg. Lassan ksa, ne ptygj. (Fiatal hallgass.) Ny. 5. Pre. Eljtt immr Simon Juds, jaj te neked pre gatys. (Hideg.) D. Prlj. Knnyebb a knyv a prlynl. D. - Megszokta mint cignypurd a prlyt. D. Praktika. Rka most a vilg, blcs a praktikban. D. Prda. Egyik klt, msik prda. D. - Krlgondolta mint Prda.
2175

(A papok Prda nev szolgja a prdikciban azt hallotta, hogy a bnt elgondolni s tenni egyforma vtek. Mikor kikldttk, hogy a sznakazalt rkolja krl, az rkot nem sta meg, hanem krlgondolta.) E. - Nehezen ereszti el az akasztfa prdjt. D. Prdikci. A kutya egy koncrt a prdikcit is elhagyja. D. - J a hosszu kolbsz s a rvid prdikci. Sz. - Nem l vele, mint Bite a prdikcival. (Kocsms; felesge templomba kldtte, hogy javuljon.) Ny. 1. - Papnak plds lete prdikci. D. - Rvid prdikci s hosszu kolbsz tetszik a parasztoknak. KV. - Nem lesz belle prdikcis halott. (nekes temetsnl nagyobb a prdikcis, ilyennel gazdagot vagy hires embert temetnek.) E. Prdikl. A pap is kenyrrt prdikl. Ny. 13. - Egsz nap prdikl mint a pap. S. - Fbir prdiklt temetsn. (L. fbir.) E. - Ha pap volna, egsz nap prdiklna. D. - Pap is kenyeret prdikl. Ny. 1. Pap se hiszi, a mit prdikl. Ny. 6. - Pap se prdikl ktszer. B. Vizet prdikl s maga bort iszik. B. Prm. rdggel blelt, farkassal prmzett. S. - Rkval blelt, farkassal prmzett. K. Prpost. A sok locsogsban fehret kp mint a prpost. D. Fehret kp mint a prpost. E. - Kgyi prpost lett. (L. kgyi.) E. - Ujsg, mint prposton a zsmiska. Ny. 4. Pribk. Ers s pribk ellen nincs pecstes levl. BSz. - Pribkk ln. Pzm. Prba. A heti prbt sem llhatta meg. (Rossz cseld.) D. - A szksg prbja az igaz bartsgnak. KV. - Elbb prbra, aztn munkra. BSz. - Killotta a tzprbt. E. - Killotta a prbahetet. D. - Prba szerencse: a ki mer, az nyer. S. - Prbval j a
2176

szerencse. KV. - Ritka kasza prba nlkl. D. - Ritka szent prba nlkl. D. - Sok prbval vlik a j kapa. D. - Tizenhrom prbs. (J ezstben tizenkilenc rsz kzt tizenhrom tiszta ezst.) E. Prbl. A ki egy tt lop, krt is prbl az. KV. - A ki nem prbl, nem nyer. KV. - Szerencse prblva j. D. - Annak tetszik a katonasg, a ki nem prblta. D. - Bartot szerencse hoz, szksg prbl. S. - Csak prblni akartam eszedet, j volnl-e kirlynak. E. - Eleget prblja a tfokot, mg sem tallja. (Vn.) D. - Id prblja meg a bartot. S. - Mit tudna az, a ki semmit nem prblt. KV. - Szerencst prbl. E. - Tz prblja meg a vasat. D. ll prblja meg a vasat. D. - Vagy lek, vagy halok, szerencst prblok. B. - Nem sz, hanem prbls kell ahhoz. Ny. 2. Processzus. Jobb egy szp amica (kiegyezs), mint a legszebb processzus. D. Prfta. Egy prfta sem kedves a maga hazjban. Sz. - Hamis prfta. E. - Nem hiszek prftnak, ki oly darab kenyeret megeszik, mint magam. E. - Saul a prftk kztt. KV. - Senki sem prfta maga hazjban. E. Prnai. sszement mint a prnai szr. (Uj, estl sszement.) Ny. 12. Pruszkai. Egsz nap sitozik mint a Pruszkai gyereke. D. Pruszlik. Cifra mint Ripc ngya pruszlikja. Ny. 1. Puf Belegrd. M. Puha. Minl puhbb a hs, annl kemnyebb csontja. D. - Puha kenyr, reg gy. (regnek val.) Ny. 3. - Puha mint a brsony. E.
2177

- Puha mint az irs vaj. E. - Puhra esett. ME. Puhog. Akr zuhog, akr puhog, egy dolog. D. Pujka. (Pulyka.) Anyjuk utn pipelnek a pujkk. D. - lmos mint a beteg pujka. D. - Ellhetnk mr mint az egri pulyka. Ny. 3. Farbarugta mint Terjk a pulykt. (L. far.) Ny. 1. - Hurukkol mint a pujka. D. - Kakas pulyka. D. - Kakast ltet pulyka-tojsra. D. Megennd, mikor pokolban pujkapsztor lesz. Ny. 2. - Nla a pujkaslt, cinege. D. - Nha a vak pujka is megleli a magot. D. Olyan mint a pujkakakas. E. - Pujka volt a pecsenyje. (L. pecsenye.) E. - Pulykafej. (Hasznavehetlen.) D. - Pulykamrg. E. Pujkt vgtunk, kedves vendg jtt. B. - Szebb a pva, mint a pujka. S. - Szent mint Bodn pujkja, mert kan nlkl tojik. Ny. 1. - Tarka mint a pujkatojs. (Szepls.) D. - Vilgg ment mint a tt asszony pujkja. Ny. 19. Purd. Fl-fl kanlkval a purgynak. (Mrtkkel.) E. - Ha nincs fur, kalapcs, nincs a purdnak kalcs. E. - Megszokta mint cignypurd a prlyt. D. - Tbbet tud ehhez a cignypurd is. D. Purgci. ltalment rajta, mint a purgci. ML. Puska. A mig puskt keressz, a varju el is szll. E. - Akkor keres puskt, mikor elreplt a varju. KV. - Az n kardom sem fzfa, az n puskm sem bodzafa. KV. - Btor a hol puskt nem hall. D. Borodat, felesgedet, pipdat, puskdat ne bizd msra. S. Cstrtkt mondott a puskja. ME. (Vetett a puskja. D.) Hrom katona, kilenc puska. D. - Illik neki, mint zsidnak a puska. S. - Magtl is elslhet a puska. D. - Minden rossz pusknak van egy kifogsa. E. (Van egy fog vge. Ny. 14.) - Mintha puskbl lttk volna ki. E. - Nem mer a puskval egy szobban hlni. E. Nem slt el a puskja. E. - Pnzedet, pipdat, puskdat,
2178

paripdat. (Ne bizd msra.) ME. - Puska nlkl lttk agyon. (Szerencstlen.) D. - Puska vgn is meg mernk r eskdni. E. Ritka puska fogs nlkl. D. - Rossz puska, kinek fogsa nincs. E. Rosszul slt el a puska. D. - Rozsds puskacs. D. Pusks. Minden rossz pusksnak van valami kifogsa. Ny. 9. Nincsen pusks, a ki nem hibzott. D. Puskapor. Apja tz, anyja puskapor, fia csupa lng. D. - Elfogyott a puskapor. E. - Elfogyott a puskapora, mint a nagyidai cignyoknak. (L. Nagyida.) Sz. - Elldztk a puskaport, mint a nagyidai cignyok. E. - Feszit mint a puskapor. E. - Hamar beleakad, mint a tz a puskaporba. D. - Hamar fellobban, mint a puskapor. S. - Nem tallta fel a puskaport. E. - Nincs annyi puskapor, hogy helybl kivesse. D. - Puskapor gyujtsra elg egy szikra. D. - Szraz mint a puskapor. D. - Taln te talltad fel a puskaport? D. - Tzes mint a puskapor. D. - Vn asszony: puskapor. S. - Indulatos, puskaporos. E. Puszta. Csendes mint a puszta malom. D. - Hat puszta falut is eltart tancscsal. (Bolond.) D. - Ht (kilenc. D.) puszta faluban nincs prja. E. - Hogyne volna gazdag, mikor kt pusztja van: az egyik ha volna, a msik j volna. Ny. 24. - Kilt sz a pusztban. E. - Ngy puszta vrmegyben nincs nagyobb sz. (Esztelen.) E. - Puszta malmon, szraz gton vmot nem vehetsz. Sz. - Puszta malom nem sok hasznot hajt. E. - Puszta pajtbl is repl olykor bagoly. E. - Pusztba kilt. S. - Pusztba mondott sz. E. - Szava elhangzik a pusztban. S. Putnok. Hajlik mint Putnok. (L. hajlik.) S. Putri. Flre putri, jn a kunyh. D.

2179

Puttony. Jobb egy marok szerencse, mint egsz puttony sz. D. Nem adnm egy puttony poltrrt. Ny. 14. Pp. Trden fell, ppon alul. D. Ppos. Upr (elre) ppos, ur hivat. Ny. 3. Pnksd. Hamar mulik, mint a pnksdi kirlysg. D. Karcsonykor kalcs, husvtkor ha lehet, pnksdkor a kenyr is jl esik. (L. karcsony.) Ny. 24. - Pnksdi h, nem kell hord. (L. hord.) S. - Pnksdi kirlysg. E. - Pnksdi kirlysg, nem nagy urasg. B. - Rgen elmult a pnksdi kirlysg. D. - Rgen volt az, mikor pnksdi kirly volt. D. - Rvid mint a pnksdi kirlysg. (Egy napig tart.) B. - Szp mint a pnksdi rzsa. S. Pspk. Bolond pap az, a ki nem akar pspkk lenni. Ny. 13. Kinek ppa a bartja, knnyen lesz az pspk. D. - Legjobb a pspk falatja. E. - Mirt nem lettl pspk. (Akkor nem kellene nehz munkt vgezned.) E. - Pspk leszek n akkor. E. Pspkdnek se. E. Rab. Bsul mint a rab a siralomhzban. D. - Egy rab se vall magra. Ny. 22. - Ha rab lettl, trd bkvel. (Szerelem.) E. - Nem mind bns, a ki rab. E. - Pnznek rabja. D. - Rabja ne lgy, ha ura lehetsz felesgednek. D. - Rabszijra fztk. D. - Se ze, se bze, mint a rabszarnak. Ny. 14. - Szennyes mint a rab. E. Termszete ellen van, mint a rabnak a siralomhz. D. - Ugy bnik vele, mint trk a rabjval. Ny. 3. Rabsg. Bsul mint a ki trk rabsgba esett. D. - Hzassg, rabsg; zvegysg, mentsg; szzessg, nemessg. B. Nyomorusg a rabsg. E.
2180

Ragad. A mi rm ragadt. (A mit hallsbl tanultam.) E. - Kezben ragad. E. - Ott ragad. E. - Ragad a vtek mint az enyv. KV. - Ragad mint a bojtorjn. E. - Ragad mint a bn. ME. - Ragad mint a kullancs. B. - Minl jobban tagadja, annl jobban ragadja. Ny. 6. Ragads. Hamar n, ragads is a bojtorjn. Pzm. - Ragads a keze mint a lp. D. - Ragads mint a bojtorjn. D. - Ragads mint a francia fene. D. (Mint a tt fene.) - Ragads mint a himl. D. Ragads mint a koldus tet. D. - Ragads mint a kosz. D. (Mint a kullancs. D.) - Mint a lp. D. - Mint a rh. D. - Mint a szurok. D. Mint a vadc. D. - Ragads mint az sitozs. B. - Ragads mint az enyv. E. Ragadoz farkas. D. - Ragadoz mint a kapzsi eb. D. Ragya. Verje meg a ragya. E. - sse meg a ragya. S. Ragyogs. A ki ragyogsa! (Van.) E. - A ragyogjt! ME. - Szp mint a ragyog csillag. D. Raj. Zg mint a raj. E. - Jnnek mint a raj. ME. Rajk. A bna rajk is kedves az anyjnak. Cz. (A cignyrajk is stb. D.) - Rajk is szereti a kalcsot, de nincs benne mdja. E. Rajk vt, Istkot verik. E. Rajtar. Kit egyben rajtarnek, msban is gyanitjk. E. - Mig a rossz kocsmrost rajtakapjk, sok krt tesz. K. - Rajtartk az ebet a szalonnn. (In flagranti.) B. Rajzol. Ebet se festett, mgis kirlyt akar rajzolni. D. Rak. Nem lehet a szamrra asztagot rakni. KV. - Nincs oly rakott
2181

szekr, melyre tbb nem fr. D. - Nincs oly rakott szns szekr, kire mg egy villa nem fr. KV. Raks. Oda szarik a kutya, hol nagyobb a raks. (L. kutya.) Ny. 8. Rakamz. Szapora mint a rakamzi krumpli. E. Rakonca. Egszsgre vlik, mint cignynak (cigny lnak. D.) a rakonca. E. - Jl esik mint cigny lnak a rakonca. Ny. 6. - Nehz rakoncban tartani a nyelvet. B. - Nincs a bornak rakoncja. KV. Nincs a viznek rakoncja. M. - Nincs jg alatt gerenda, sem a vizen rakonca. D. - Nincs rakoncja a tengernek. D. - Nincs rakoncja mrgnek. D. - Nincs rakoncja szabados nyelvnek. D. - Rakonctlan nyelv. D. Ravaszsg. Egy kis cignysg, egy kis ravaszsg sokszor hasznlhat. KV. - Ha er nem hasznl, ravaszsggal hozz. KV. Helyn kelt ravaszsg csak mdos okossg. E. - Hogy a hamissg talpon maradhasson, annak sok ravaszsgra kell tmaszkodnia. D. - Kposzts kertbe nz, tele van ravaszsggal. (Kancsal.) D. Kitetszik a rknak farkn ravaszsga. Pzm. - Nha a ravaszsg is okossg. D. - Ravasznak ravaszsg a bgyben. D. - Ravaszsgnak jeles ednye. D. - Ravaszsgnak ravaszsg a jutalma. KV. Rakadtak a fjsra. B. - Rakadtam a fttjre. (L. f.) E. Rbakzi fejnek sem csep a veleje. S. Rbeszl. Knny az akart rbeszlni. KV. Rc. Cifra mint a rc oltr. Ny. 12. - Megverte a rc boldogsg. Ny. 7. - Nincs hite mint a rcnak. (Nem hihetni neki.) KV. - Rc fene. E. - Szemrmes mint a rc menyasszony. Ny. 12. - Ugy be
2182

van rugva, mint a rc dudja negyvennyolcban. Ny. 23. - Ugy tartja mint rc a Krisztust. (gyetlenl.) E. - Vastag mint a rc. Decsi. - Nagy a szja, mint Rcorszg. E. Rr. Dolga miatt mindenre rr. D. (Dolga fell. E.) - Hrom gazember van a vilgon: rrek, elfelejtettem, majd. S. Rfog. Er--r, mond r, ha nem igaz fogd r. (Ha nem hiszi, fogd r. D.) S. - Maga szart a temetbe, s a halottakra fogja. D. Rg. Csiriz rg. S. - Csont, rgd. E. - Egy csontot rgnak. E. Fogas ebnek val a csont (konc. D.) rgs. KV. - Fogasnak, ebnek val a csontrgs. M. - Kenyr rg. (Naplop.) D. - Krmt rgja. E. - Mikor az ember rg, akkor nem beszlhet. E. - Minden szpnek, jnak vagyon rg frge. K. - Nem rgja a falatot, hanem csak nyeli. D. - Rgja a tollat. E. - Rgni a flt. (L. fl.) KV. Szjba rgni. E. Rgdik. Eb sem rgdik a csonton, ha hsra tall. D. (Koncon. D.) - Egy csonton rgdnak. S. (Koncon. D.) - Ha azt megemszti, lesz ms csontja, kin rgdjon. B. - Mivel husra nem tallt, csonton rgdik. D. - Szj az, hadd rgdjk rajta. D. Rgalmaz. A ki mst rgalmaz, magt jl megnzze. KV. - Holtat rgalmaz. KV. - Ki tged megszeret, az tged rgalmaz. (Tulsgosan dicsr.) E. - Knny a holtat rgalmazni. D. - Ritka tisztsg rgalmaz nlkl. D. - Tvollevt, holtat, nem kell rgalmazni. B. Rhg. Freg is megtekeri magt, ha rehgnak. KV. (Meggyremlik. E.) Rijeszt. mint Ferenci a lovra. (L. l.) Ny. 6. - Rijesztett mint
2183

Halaburgyi a hazajr llekre. (L. llek.) Ny. 1. Rjr a rd. Ny. 7. Rkci. Hej Bercsnyi! Rkci! ME. - Hosszu, mint Rkci lakodalma. D. Rma. Egy rmn varrnak. D. - Egy rmra van vonva. D. Feszesen felhuztk a rmra. (Szigoru bntets.) D. - Rmra vontk. E. - A trvnyt is maga rmjra fesziti. D. Rnc. Az sz haj dudazaj, de a rnc mr nem tnc. (L. haj.) D. Annyit fordulj mint a gatya rnca. Ny. 6. - Bolhs mint a rnc. D. Eb a gatya rnc nlkl. D. - Ki bolhzta ki egyszerre a rncokat? D. - Kiforgattk a rncbl. D. - Kitmtk farban a rncokat. (Vers.) D. - Kivettk a rncbl. (Vers.) D. - Megnzegettk minden rnct. (U. a.) D. - Nagy a gulya rncban. (L. gulya.) D. - Nem szeretnk tetje lenni gatyarncban. (Ersen megverik.) D. Rnc nem gallr. D. - Tet is szoksbl lakik a rncban. D. - Tetves mint a rnc. D. Rncba szedtk. D. - Knnyebb az asszonyt tncba vinni, mint rncba szedni. D. - Rncba szedte a gatyt. (L. gatya.) E. Rncos. Nem rncos a nyelve. (Noha vn.) D. - Rncos mint a gatya. D. - Rncos mint a gatyakorc. E. - Rncos mint a gallr, kerekes mint a tallr. B. - Rncos mint a somogyi pndl. D. Rncos mint a szsz csizma. D. - Rncos pofa. D. - Rncos mint a vn pofa. D. Rngat. Sokat rngatjk a mente ujjt. (Sokat hazudik.) E. - Ugy mozog, mintha drton rngatnk. S. - Rntsd meg. E.

2184

Rnz. R sem nz, ha mellette elmegyen. D. Rprkltek. (Megszidtk.) D. Rnts. Elgett a rnts. ME. - Kozms a rnts. ME. - Sr mint a rnts. D. Rragad. Akrmint hnyd a borst a falra, de nem ragad r. M. Rr. Sebes mint a rr madr. D. - Szeme ugy jr, mint a rr madrnak. B. Rsa. Klns mint a Kunn rsja. Ny. 6. - Szoknyja rsa, ktnye tafota. D. - Ugyan farra illik m a rsa. (Cifra szoknya.) D. Rszed. Knny az egygyt rszedni. D. Rszokott az r borra. D. - Rszokott mint farkas a juhakolra. D. (Mint macska a szalonnra. D. - Mint kr a bres szavra. D.) Rszorul. Nincs oly gazdag, ki msra ne szoruljon. E. - Rszorultak mint a j birra. E. Rtartja magt mint a ktfl szatyor. B. (Mint az Adorjn kutyja. B. - Mint olajos kors a szegen. Sz. - Mint a pnzes malac. D. - Mint a pnzes szatyor. D.) - Rtartja magt mintha v volna a difig. E. - Rtartja magt, mint a fekete l az asztal kzepn. D. - Rtartja magt mint a Kompolti kisasszony. (Hires csald volt.) Sz. Rtarts mint az hes cigny. E.

2185

Rtt. A rttiak agyontttk a ketyeg fent. (rt talltak, ketyegstl megijedtek s fldhz vgtk.) B. - Borson toltk a tornyot, mint a rttiak. (L. bors.) S. - Lelegeltettk a toronyrl a fvet, mint a rttiak. (L. f.) S. - Litr, mit r? Rtt mg annyit sem r. Kdrtba kr kenyr. (Veszprm-megyei falvak.) Ny. 1. Mint a rtti ember. (Egygy.) E. Rvesz. Mindenre rvehetni. ME. - Semmire r nem vehetni. D. Rz. Fejt rzza. E. - Ha felkttted, rzzad. (Kolomp.) E. - Ne rzd a ft, mely nknyt hullatja gymlcst. D. - Nem kell a j ft rzni. ME. Rebeka. Mr ks, Rebeka! E. Redves. A mi bben redves, szkben kedves. D. - A mi szabad, redves; a mi tiltott, kedves. KV. (Mzes. KV.) - Az ajndk kedves, csak ne legyen redves. KV. - Ketten kedvesen, hrman redvesen. S. - Redves mint a vn fog. D. - Ujsg kedves, sg redves. KV. Rege. A grblt agg nnek, agg regje is. D. - Azon regt dudolnak. M. - Csak szfia beszd s aggn rege. Pzm. - Dajka rege. E. - Egy regt dallanak. D. (Ddolnak. B.) - rt hozz, mint tyk a reghez. B. (Tud hozz mint stb. M.) - Azon regt ddoljk. M. Reggel. Blcsebb a reggelre halasztott tancs. D. - Idejn reggel bekszn a csapszkbe. D. - Reggel jtt vendg elmegy, este jtt megmarad hlsra. (Es.) Ny. 22. - Reggel jtt vendg nem szokott meghlni. E. - Reggel kezdi, este nem vgzi. D. - Szp mint a tavaszi reggel. D. - Plinks j reggelt! E. Reggeli imdsg. (Kromkodik.) E. - Reggeli idnek sok pnz a
2186

szjban. D. - Reggeli vendg nem marads. (Es.) Ny. 4. - A ki j reggel kel, aranyat lel. B. - Reggeli rnak arany vagyon szjban. (Nmet.) B. Regement. Fillent regementjbe val. BSz. - Hat regementnek hires pendelese. D. - Pivoda regementje, se dobja, se zszlja. (L. dob.) Sz. Rejt. A fld is kiokdja gyomrbl a rejtett dolgokat. B. Napfnyt nem rejthetni vka al. E. - Nem kell a gyertyt vka al rejteni. E. - Rejtett kincsnek kevs a haszna. ME. - Zsebbe akarsz tevt rejteni. D. Rejtzik. Fanyar hjban des gymlcs rejtzik. B. Rektor. Hasznl mint a dancshzi rektornak a plinka. (L. hasznl.) Ny. 2. - Nyugszik az rban, mint a szovti kposzta a rektorban. S. Remeg mint a zsid az akasztfa alatt. Ny. 23. Remek. A szp remeket is utljra hagyjk. D. - Cifra mint a remek kr. D. - Inas-esztendben remeket csinl. E. - Inas sem volt, mgis remeket kszit. D. - Remek munka. D. - Szebb a remeknl. D. Remetv lett Jancsi. (Reggel bellt, este killt.) D. - Nagy udvarban nehz remetnek lenni. E. Reml. A beteg mig l (mig piheg. K.) mindig reml. ME. - Addig reml az ember, mig benne a llek. E. - A mig lek, remlek. ME. Ember jt reml s rosszat r. S. - Holtig reml az ember. E. Nem remlhet sokat a vn. D.
2187

Remny. A remny-levest kiki feladhatja a szegnynek. D. - Kinek remnye van, ndszlra tmaszkodik. B. - Kinek remnye ndszlra tmaszkodik, knnyen lehajlik. D. - Knny a szegnyt remnynyel tartani. D. (Tpllni. D.) - Nehz a hosszas remny. D. - Pad alatt a remny. D. - Se hite, se remnye, mint a pognynak. D. - Vert hadak, vakmer remnyek. Vr. Remnysg. A remnysg oly z, mely elfogy mint a vz. KV. - A remnysget se hra ne fektesd, se ndra ne tmaszd. D. - A vastag remnysg embert is megejti a szerencse. B. - Belveszt, ki remnysgbe li pnzt. E. - Ki remnysggel l, ispotlyban hal meg. E. - Kitl Isten elll, remnysge hibl. E. - Remnysg ha rd nz, desebb mint ndmz. KV. - Remnysg, nyeresg, nincsenek mindig egy vgsban. D. - Remnysg, szegnysg. E. Remnysg tartja az embert. KV. - Remnysggel knnyebbedik a szenveds. B. - Szegnysg, remnysg. E. - Vastag remnysget is megejt a szerencse. E. - Veszett szerencse az, hol megsznik a remnysg. K. - Vkony remnysg. S. Rend. Flnk katona a rendnek botrnkozsa. D. - Egy rendben van storuk. D. - Igaz trvnyt ne ronts, j rendtartst ne bonts. KV. - J rendben vagyon sznja. M. - Minl tbb a kaszs, annl tbb a rend. D. - Ne szabj rendet ms ember hznl. KV. - Neked is rendben a hzad. (L. hz.) D. - Rend a dolgok veleje. (Latin.) B. Rendn van sznja. E. - Rndnek muszj lenni. ME. - Ritka rend, sr boglya. E. - Vastag rendet vgott jl megfent kaszja. D. Rendel. Kit az Isten valahov rendel, el is ksziti. D. - A kit Isten akasztfra rendelt, nem hal a vizbe. B. - gnek rendelse, kinek hova mense. D. Rendes dolog. ME. - Szp mint a rendes hadsereg. D.
2188

Rendetlen. Tbbet l meg a rendetlen eszem-iszom, mint a kard. K. Repedt. Kong, mint a repedt fazk. D. - Repedt fazk. (Rossz nekes.) E. - Repedt fazk tovbb tart. ME. (Legrgibb a hznl. E.) - Rkn szrin, repedt fazekat kongsn. D. Repeds. A legvastagabb falban is ltni a repedst. D. Repl. Azt gondolom borju repl. (L. borju.) K. - Frissen repl, mint az lommadr. D. - Ha nincs szrnyad, ne replj. D. - Ha replni tudna, legjobb szrnyasllat volna a diszn. (L. diszn.) E. - Madr sem replhet, mig szrnya nincs. E. - Nem repl a madr, mig szrnya nincs. E. - Nem repl a madr, mig tolla nincs. D. Sast tanit replni. KV. - Senki szjba nem repl a slt galamb. Sz. - Vrja, hogy a slt galamb szjba repljn. D. - Replj fecskm. (Vigy zenetet tlem.) Np. Repls. Madr replsre, ember munkra szletett. E. - Neki szokott, mint fecske a repdesshez. D. - Tollatlan madrnak nehz a replse. Ny. 1. Restel. A crna vgn restel csomt ktni. D. - Csipi a kenyeret, mert a szelst resteli. D. - Ha kr volna, resteln a krdzst. D. - Hogyha viszket, a vakarst is rsteli. D. - Mikor eszik, rsteli a szjt mozgatni. D. - Restel beszlni. D. - Resteli az imdsgot. D. - Resteli gatya rncban a vizsglst. D. - Resteli mint ravaszdi mester az evst. K. (Ember. B.) - Restelni is restel. E. - Tbbit mindent csak a henylst nem resteli. D. Restsg. A kinek lehet s nem aluszik, azt a restsg bntja. E (A kitl telik s stb. B.) - Gyomorban sem j a restsg. D. - Ritka
2189

kvr restsg nlkl. D. Reszel. Pnzrt adjk a reszelt s ugy reszelnek vele. Ny. 2. Reszket. A flnk katonn a mellvas is reszket. D. - Jobban tud reszketni, mint fzni. (Ravasz.) D. - Mst fenyeget, maga reszkedtben alig ll. D. - Mg r sem kltl, mr reszketsz. KV. Ne flj, csak reszkess. S. - Nem ugy fzik, amint reszket. (Tettet.) D. - Nem ugy reszket, a mint fzik. Ny. 4. - Reszkess Bizncium! ME. - Reszkess, de ne flj. (Gny.) E. - Reszket mint a kocsonya. E. - Reszket mint a kutya. D. (Az ajt eltt. D.) - Reszket mint a nyrfalevl. E. - Szeg is reszket a falban eltte. (L. fal.) E. - Ugy reszket mint a fagyos borju. KV. (Mint a rszeg borju. KV.) Reszket rte mint a farkas a kis csikrt. B. Retek. A ki retket eszik, ktfell hurutol. D. - A retek reggel mreg, dlben tek, este orvossg. Ny. 8. - Karcsu mint a retek. (Vastag.) E. - Retek is kikelne kezn. (Piszkos.) E. - Veszett volna retek a fekete fldben. (Rossz, pusztuljon.) E. Retesz. Elcsapta a reteszt. (Elhallgatott.) Ny. 1. Retteg. Ha az orvos fl, rettegni kell a betegnek. D. - Jobb elre flni, mint utoljra rettegni. D. - Kinek Isten a bartja, az az emberektl ne rettegjen. KV. - Ugy retteg, mintha akasztani vinnk. D. Rettegs. Bakonyi rfgs, farkasnak rettegs. E. - Nappali rettegs, jjeli rmls. E. Rettents. Egynek bntetse, soknak rettentse. KV. Rettenetes. Nem oly rettentes az rdg, amint festik. Sz. (Amint
2190

irjk. KV.) - Rettenetes dolog a vrosi visszavons. D. Reszel. Egyike se rezel cifrbbat. D. - Elrezelte minden becslett. D. - Ha a serts pnzt rezelne, a kansz is gazdag lenne. D. - Nem igen cifrt rezel. (Szegny.) D. Rezivr. Ttika s Rezivr dolgt ebre biztk, ebl vettk hasznt. BSz. Rce. Ne tanitsd a rct szni. Ny. 2. - Ritka rce gcsr nlkl. D. Rgen. Legyen ugy mint rgen volt. E. - Nem ugy van mr, mint volt rgen, nem az a nap st az gen. Np. - Rgen elhegedlte azt szent Dvid, el is nekelte. E. - Rgen elkoptatta fiatal fogait. D. Rgen irtk, elkopott. B. (Lekopott. D.) - Rgen volt fiatal. D. Rgen volt az, mikor az anyja emljt szopta. D. - Rgen volt az, taln nem is igaz. D. - Rgen volt, taln nem is igaz volt. Ny. 11. Rgen volt, sok lesz, vagy taln sohasem. E. Rgi. Ami rgi, nem mi. D. - A rgi adssg annyira felmegy, hogy vgre el sem red. B. - A te szavad nem jr, mint a rgi ktgarasos. Ny. 6. - Bornak, aranynak, hitnek a rgie j. B. - l mg a rgi Isten. E. - Megszokta mint rgi saru a sarat. D. - Mindig kell igazitani rajta, mint a rgi orgonn. D. - Ne bolygasd a rgi gyept, kigy jn belle. E. - Ne bolygasd a rgi hatrt. D. - Nem minden j, a mi rgi. D. - Rgi buzbl is vlik j kenyr. D. - Rgi nek. KV. - Rgi irs elkopott. M. - Rgi jmborokfle. E. - Rgi j, oh rgi j! B. - Rgi nta. E. - Rgi rka, hamis cselt vet. E. Repedt fazk legrgibb a hznl. E. - Rgi szoks mindig megtr. E. - Rgi szoks, rgi erklcs. D. - Rgi kisasszony. ME. - Rgi szoks trvnyny vlik. B. - Rgi szolgnak a sz is veresg. D. Uj bartrt el ne hagyd a rgit. E. - Dicsri a rgi idt, de a mostani szerint l. E. - Rgi rege. B. - Rgibb az orszgtnl. E.
2191

Rksi. Iszik mint a rksiak a glyra. Ny. 5. Rmls. Nappali rettegs, jjeli rmls. E. Rnes. Sok kis pnz egy rnes. D. - Szz kis pnz egy rnes. B. Rpa. Eskszik mint a rpa. D. - Majd ha fagy, h lesz nagy, rpa terem vastag, nagy. Ny. 2. - Rpt vethetni, keznek szenybe. D. - Trfa nem rpa. E. Rs. rkold be a rst. D. - Elg egy falon egy rs. D. (Egy kerten. B.) - Megmutatom, hol hagyott rst az cs. (Ajt.) E. - Rsen a fle. E. - Rsen lenni. E. - Sok is a pokolban egy rs. D. - Szmba sem veszi, mint kerten a rst. D. - Tall a rka rst magnak. D. Uton szemed, rsen fled. D. Rsz. Kikapta Bodonbl a rszt. (L. Bodon.) Ny. 1. - Sok rszben ll az dolga, mint a Tbis szakla. E. - Tbb az egsz, mint a rsz. E. Rszegen. Ki rszegen lop, akadjon fel jzanon. D. Rszeges. Isten mentse meg az embert kmivestl, cstl, rszeges takcstl. Ny. 18. - Jzan let a rszegest kerli. S. Nehz a rszegesnek vizet inni. D. - Rszegesnek a bor des anya teje. D. Rszegsget, kevlysget, szegnysget nehz titkolni. D. Legjavn van, mint az sz Miska rszegsge. Ny. 2. - Rszegsg letet rvidit. KV. - Rszegsg, kurvasg egytt jrnak. K. Rt. A rten keresi a pap ebt. (L. eb.) D. - Egy rten kaszlnak. D.
2192

- Elesett mint sndiszn a rten. Ny. 5. - Ms ember rtjbe vgja a kaszt. Sz. - Ott, ott az ebet a pap rtjn. M. Rtes. Hirt hallotta, mint Czirbusz a rtesnek. Ny. 6. - Kevs zpfogra egy nagy tepszi rtes. D. - Sora van, mint a rtesevsnek. (L. evs.) Ny. 22. Rv. A mit a rven nyer, elveszti a vmon. E. - A mit a vmon nyer, elveszti a rven. E. - Az rvn klt el. (Ment el. S.) - Nagy uraknl, malomban, rvben vrakozni kell. E. - Rven, vmon nem fizet. E. Rvsz. Azt kapod, a mit a rvsz brese. Ny. 14. - Hajtrs utn okosabb a rvsz. B. - Ritka rvsz gorombasg nlkl. D. Rz. A rz is pnz nla. (Szegny.) D. - Azt a rz angyalt! ME. Aranyat adott, rezet nyert. E. - Milyen a rz, olyan a hangja. D. Rezet is arany gyannt ad. (Csal.) D. - Nincs olyan a Rzig. (Biharmegyei hegyek.) E. - Rezes az orra. ME. Ricsi. Meghasad a szive, mint a ricsi kutynak. (L. kutya.) E. Rig. Ftyl mint a rig. D. - Igen rvend a rig, felel neki a szajk. D. - Nekem szlt a paldi rig. S. - Nekem ftylt a rig. Arany. - Nekem is fttyentett valamikor a srga rig. (Nekem is volt j napom.) Ny. 1. - Nem sirat egy rigt egy nyr. E. - Szp mint a srga rig. D. Rigmez. Kiugrott a Rigmezre. (Szjhs, hetyke.) D. Rimci. Mosolyog mint a rimci nyul. Ny. 10. - Pislog mint a rimci nyul a kandallban. D.

2193

Ringat. Blcsjt is rdgfiak ringattk. D. - Fablcsben ringattk. (Hazug.) D. - Ne ringasd a blcst, ha res. Ny. 3. Ringats nlkl is elalszik a fradt. ME. Ringy-rongy ember. D. - Ringy-rongyban terem meg a tet. D. Ringy. Nincs arca, mint a kicsapott ringynak. E. Ripsz-rapsz, csak legyen az n tskmban. KV. - Ripsz-rapsz, csak az n zskom teljk. D. Riska tehn fia. (L. fia.) E. Ritkn. A ki ritkbban vtkezik, knnyebben bocsnatot nyer. KV. - Ritkn jrj, jobb szivvel ltnak. D. Robotban dolgozik. ME. - Robotban tncol. E. - Ugy dolgozik, mintha robotban volnl. B. Rohan. Ajtstul rohan a hzba. ME. - Rohanva halad. E. Rothad. Egy rothadt alma szzat is elront. S. - Egy rothadt szlszem egsz gerezdet megveszt. D. - retlen gymlcs hamar rohad. S. - Fejn rohad a hal. E. - Holta utn is rothadt a hire. Ny. 2. - Rothadt szl, dlt gabona nem szerez szksget. E. - Rothadt torzsa. D. Rojt. Illik mint arany rojt szobrnci gubhoz. E. Rokon. Gazdagnak akrki is rokona. D. - Gazdagnak knnyen akad (mindenki) rokona. E. - Bartom az erszny, rokonom a kas. E. Nincsen fjbb seb annl, kit rokon kz ejt rajtad. KV. - Rokonom a kas, bartom az erszny. BSz. - Senkinek se rokona, se bartja.
2194

D. Rokka. A rokknak is kell nha pislni. (Megllni.) Ny. 6. - Fakad a bodza, bds a rokka. (L. bodza.) Ny. 2. - Friss mint a perg rokka. D. - Hrom nem j ha sokat hever: kereskednek a ponyvja, fonnak a rokkja, takcsnak a bordja. Ny. 20. - Jr a nyelve, mint a perg rokka. D. - Kitettk a rokkjt. (L. kitesz.) B. - Olyan mint az rdg kttte rokka. (Mrges.) Ny. 1. - Prg a nyelve, mint a prg rokka. E. Rokolya. Vilgos felhnek, fehr rokolys (als szoknys) asszonynak nem kell hinni. Ny. 6. Romls. A nagy visszavons lesz hzadban romls. KV. - Minl ksbb csaps, annl nagyobb romls. KV. - Romlsnak indult hajdan ers magyar. Berzsenyi. - Romlott ra. D. Ronda. Olyan ronda mint az Ovdi Laci. Ny. 5. - Ronda mint a diszn. S. - Ronda szju. ME. - Uri cifra, hzi ronda. E. Rongy. Nem minden rongybl lesz papiros. S. - Nha a rongyot is felszedik. D. - Ringy-rongyban terem meg a tet. D. - Jobb a bank mint a rongy. E. - Szpen mg a rongy is szpen ll. D. Rongyos. Elg a gnya, de rongyos. D. - Elg ruhja is, de rongyos. D. - Ha ruhja rongyos, kocsmban vette a posztt. (Elitta pnzt.) D. - Hopp! rongyos. E. - Jobb a foltos mint a rongyos. ME. - Jobb egy rongyos szr kt semminl. D. - Kapcja is rongyos. D. - Kis kors, nagy kors, torkomat ujit, ruhm rongyosit. E. - Kzs fknek rongyos a szra. S. - Megszokta mint rongyos kpnyeg a foltot. D. - Rongyos dolmny, okos legny. E. - Rongyos dolmnyban is van okos legny. E. - Rongyos kpnyeg. D. (Szr.) - Rongyos tskbl esik nha vajas pogcsa.
2195

E. - Rongyosban lgy derk ember. E. - Sok a dolog mind szorgos, sok a gyermek mind rongyos. Ny. 3. - Szp asszony, rongyos knts mindentt megakad. B. - Ugy szp a dik, ha rongyos. (L. dik.) K. - Utcn fodros, hznl rongyos. S. (Otthon rongyos. E.) Ront. Egyik kzzel pit, a msikkal ront. D. - Knnyebb rontani, mint piteni. B. - Knny rontani, de nehz piteni. D. - Ne rontsd a levegt. (L. leveg.) E. Rop. Amint Jnos fujja, Jancsika ugy ropja. (Ugy tncol.) KV. Amint atyk fujjk, a fiak ugy ropjk. B. - Ki mint szokta, akkp ropja. KV. Rost. Elg egy kertre egy rost. Ny. 3. Rosta. A kis liku rostn vak eb sem lt keresztl. D. - ltallt nemcsak rostn, hanem a szitn is. B. - Egyik bakot fej, a msik rostt tart alja. E. - Igen vak az, ki rostn ltal nem lt. Decsi. - Ki szitval, ki rostval. S. - Knny a rostn ltalltni. D. - Nem lyukad ki a rosta feneke. E. - Rostval mri a vizet. K. - Sr rosta, ritka szita. (Takarkos.) Ny. 3. - Ritka mint a rosta. D. - Tartsa meg az Isten, mint vizet a rosta. E. - Vak, ki a rostn t nem lt. F. - Vak eb az, ki a rostn ltal nem lt. B. Rostl. A ki polyvt rostl, nem szolglja meg a napszmot. D. (Nem keresi meg. E.) - Knny mst rostlni. E. - Maga rossz, mgis mst rostl. D. - Mst rostl, maga gazos. E. (Konkolyos. D.) Rostly. Szoks a hust megijeszteni (megverni), aztn a rostlyra tenni. D. Rosszasg nem tarts eledel. D. - Jobb ms latorsga, mint magad rosszasga miatt szenvedned. KV.
2196

Rosszul. Ha rosszul t ki a dolog, kiki azt mondja, nem ugy kellett volna. B. - Hamar lett, rosszul lett. D. - Rosszul kelt fel. E. - Rosszul ver a szl felle. E. Rotyog. Mindig rotyog, mint a kss fazk. Ny. 13. Rozs. Hallgat mint sket diszn a rozsban. Ny. 4. - Tiszta buza, tiszta rozs, menten sszemennek most. D. Rozsda. A rossz napa magt emszti, mint a rozsda. D. - A vasat elemszti a rozsda. D. - Egye meg a rozsda belestl. D. - Megeszik egymst, mint rozsda a vasat. Ny. 5. - Nem fog aranyon rozsda. M. - Rozsda nem fog aranyat. Pzm. - Szerszm heverve, rozsdsodik. D. - Az asszonynak fegyvere a nyelv, soha meg nem rozsdsodik. ME. Rozsnyn meg szlnak, Szent Pteren meglopnak, Kassn felakasztanak. S. Rkus. Ki nem fogy, mint a Rkus kobakja. (L. kobak.) D. Rma. Ki Rmba nem szndkozik, keveset tudakozdik tjrl. B. - Minden t Rmba vezet. (Nmet.) S. - Rma sem plt egy nap alatt. KV. - Rmba ment. (Terhes asszony.) E. - Rmban volt, ppt nem ltott. ML. - Tbb t vezet Rmba. S. Rmai. Ers mint a rmai valls. Ny. 15. - Hosszu mint a rmai t. D. - Tkozzk a vn embert, mint a rmai ppt. Ny. 5. Rna. Egy rnn jrnak. D. Rvs. A rvsbl sem rnak le mindent egyszerre. D. 2197

Akasztfn rttk le a rvst. D. - Dlutni kzfogsnak rvs a dija. E. - Elg van a rvson. D. - Elvesztette a rvst. D. - Kinekkinek van valami a rvson. D. - Lerttk a rvst. (Lakolt.) D. - Ne mutasd a rvst, nem vagy nekem ads. (L. ads.) Ny. 3. - Ritka juhsz rvs nlkl. D. - Rvs nlkl hazudik. (L. hazudik.) D. Rvsod van. E. - Sok van a rvson. E. (Lerjk. D.) - Szitn ltott sok aranynak, dlutni kzfogsnak rvs a dija. E. - Szlj igazat, ne hazudj rvsra. (L. hazud.) E. - Tele mr a rvs. D. Rfgs. Bakonyi rfgs, farkasnak rettegs. E. Rhg. Rhg mint abrakjnak a l. ME. - Lrhgs is rm. D. Rvid. Az asszonynak hosszu a haja, rvid az elmje. KV. - Ha rvid a kardod, told meg egy lpssel. B. - Hosszu a mestersg, rvid az let. (Latin.) D. - Hosszu a tanuls, de rvid az let. KV. Hosszu az asztal, keskeny az abrosz, rvid vacsora. (L. abrosz.) Np. - Hosszu haj, rvid sz. D. - J a hosszu kolbsz s a rvid prdikci. Sz. - Rvid dinom-dnom, hosszu sznom-bnom. Ny. 4. - Rvid az esze. S. - Rvid az let. KV. - Rvid imdsg, hosszu kolbsz. Ny. 3. - Rvid mint az egr farka. B. (Nyulfark. B.) - Rvid mint a pnksdi kirlysg. B. - Rvid mint az krrgs. E. - Rvid prdikci s hosszu kolbsz tetszik a parasztnak. KV. - Rvid torkossg, hosszu betegsg. E. (Fejfjs. D.) - Rvidebb a pokrc, mint az gy. E. - Rvidebb przra fogni. E. - Rvidebb szakadt neki. E. - Rvidebbet huz. E. - Rvidebbre fogjuk a kantrszrat. E. - Szeretne klteni, de rvid a pokrc. E. Rvidsg. Kinek mihez kedve, nincs ott rvidsge. BSz. Rf. Eb a vsznos rf nlkl. D. - Jl tudja mi a rfnek az ra. (Kikap vele.) D. - Ki a singet ellopta, a rft is nla keresik. D. Kinl a singet meglelik, a rft is rajta keresik. E. - Rossz a rfe. E.
2198

- Rossz rffel mr. B. Rzse. Szraz mint a rzse. D. Ruca. Kiltszik a ruca orra. (L. kiltszik.) E. - Ltom mr a ruca orrt. (L. lt.) E. Rd. A cinterem (temet) fel fordult mr rdja. (reg.) D. Ebrdon dobtk ki. ME. - Elvitte kt szunyog egy rdon. (Kevs.) D. - J kocsis hamar megforditja a rudat. D. - Kifel ll a rdja. E. Kifel forditottk a szekr rdjt. BSz. - Kitrt szekere rdja. Ny. 3. - Msfel forditom a rudat. E. - Rjr a rd. Ny. 7. Rg. A mit kezeddel megfoghatsz, azt ne rugd. Ny. 6. - Csillagot rug. (L. csillag.) E. - Farkhoz rug mint a borju. E. - Mnl ritkn rugja meg a kanct. D. - Farba rugta. M. - Nagyot rugott rajta, mint Dajka Imrn az agr. (L. agr.) B. - Nem egy eb rugja a tkit. (L. eb.) E. - Rug mint a l. D. - Rugd fel, hagyd ott. E. - Rug-vg, mint a dorozsmai tehn. Ny. 7. - Rugott borju. (L. borju.) E. - Rug l sokszor tulajdon mestert agyon rugja. KV. Rugs. Bkvel szenvedi a farba rugst is. D. - Kancsa rugst gyakran elnygte mr. D. - Kanca rugs nem fj. ME. (Nem oly fjs. E.) Rugdalzik. Kecske is legtbbet rugdalzik, mikor dglflben van. E. - Ne rugdalzzl, ha mezitlb vagy. Ny. 13. - sztn ellen rugdalzik. D. Rugdos. A leesett bikt a gyermek is rugdossa. D. - Dgltt oroszlnt a szamr is rugdossa. D. - Ha rugdos a l, vgy el abrakbl. D. - L is szoksbl rugdos. B. - Rugdos mint a szilaj csik. D.
2199

Rugdoz. Nehz sztn ellen rugdozni. Pzm. - sztn ellen rugdozik. KV. - Termszet ellen nehz rugdozni. ME. Veszedelmes sztke ellen rugdozni. E. Ruhz. A kocsmros csalsbl l, haszonbl ruhzkodik. Ny. 13. Knnyebb a szegnyt kicsfolni (kinevetni. D.) mint megruhzni. E. - Knny mst gyalzni, de nehz felruhzni. Ny. 10. Ruhzkodik mint a liliom. E. - Senki sem nzi mint eszem-iszom, hanem hogyan ruhzkodom. E. - Tusk is szp, ha szpen felruhzzk. E. - Trzskt ruhz. D. Rusnyk. Nem mind rusnyk, a ki rusnya. D. Rh. Egy rhet vakarnak. D. - Ritka nyj rh nlkl. D. - Rhet vakar, ki a gonoszt dicsri. E. Rhes. Egy rhes juh az egsz nyjat megvesztegeti. KV. - Ha hordd res, megvet minden rhes. ME. - Ha kell vemhes, ha nem kell rhes. B. - Ki rhessel hl, megrhesedik. D. - Ki szemeten nevelkedett, mst is rhesnek gondol. D. - Mst vakar, maga rhes. D. - Megszokta mint rhes a vakarst. D. - Minl rhesebb, annl vakarsabb. Ny. 7. - Minl rhesebb a diszn, annl inkbb vakarzik. D. - Nincs oly rhes diszn, hogy ne akadna drglfja. (L. diszn.) Ny. 2. - Teve, ha rhes is, tbbet r a legjobb szamrnl. D. - Vakarzik mint a rhes diszn. D. Van a brnyok kztt is rhes. D. - Knny megrhesedni. D.

Sajt. Ki jl akar lakni, sajt kanalval egyk. S. - Kiki sajt hatrban tartsa magt. Decsi. Sajnl. Kinek hol fj, ott sajnlja. D. - Nem sajnlja a szt. D. 2200

Sajnlja a szenet, hidegen veri a vasat. D. Saj. Nemcsak egy kutyt hivnak Sajnak. Ny. 1. Sajtkukac. Albbval a sajtkukacnl. D. - Annyi mint a sajtkukac. D. - Frge mint a sajtkukac. S. - Mozog mint a sajtkukac. Ny. 2. Sajtr a feje. ME. - Jkor a fejhez csaptk a sajtrt. (L. fej.) E. Sajt. Eladta a szlt, sajtt vett rn. (Minek akkor a borsajt?) E. - Sajt alatt vlik a sajt. D. - Sajt all is j nha a bor. D. - Az Isten sokig sajtolja. (L. Isten.) Ny. 24. Sakter. les mint a sakterks. D. Salak. Az olh np rmai salak. Sz. - Salak nem arany. D. - Tbb a mze, mint salakja. D. Salamon. Fnylik mint a Salamon tki. (Mikor Salamon kirly Visegrdon fogva volt, folyosjn jszaka srga tk formju hlyagbl kszlt lmps gett, mely messze elltszott a dunai vidken.) E. Sallangos beszd. ME. - Tehnre sallangos nyereg. D. Samu. pen ugy beszl, mint Samu mikor hazudik. D. - Minden papnak van egy bolond Samu fia. (Bogara, gyengje.) E. - Samu nadrgja (L. ezt.) Sanda mszros; msfel nz s msfel vg. ME. - Vakok kzt sanda a kirly. D. Sanyaru az let. Ny. 6. - Sanyaru Vendel. ME. - Knyelmessg
2201

nem esik sanyarusg nlkl. E. Sapka. Annyit r, mint egy eskdt ember sapkja. Ny. 6. Frjhezmens nem sapkacserls. S. - Fltette a csrg sapkt. S. - Megszenteltk (L. ezt) mint potyondiak a sapkt. Ny. 1. - Sapkt cserl svegen. Pzm. - Van annyi esze, mint egy eskdt ember sapkjnak. E. Sarju. Jobb elbb a sznt takaritani, mint a sarjut. (Elbb az idsb lny menjen frjhez.) Ny. 20. Sarkal. Ki sarkalja urt, inkbb veszi hasznt. E. - Sarkalssal szokott ads jl fizetni. KV. Sarkantyu. Annak adja az Isten a sarkantyus csizmt, a ki nem tud benne tncolni. Ny. 22. - Aranyos sarkantyu bocskorhoz. B. - Nem kell a serny lnak sarkantyu. D. - Rest l sarkantyuval j. D. Szalmasarkantyja van. Sz. Sarkantyuz. Ki a serny lovat sarkantyuzza, cigny kzre sznja. K. - Megsarkantyuzza mint kakas a tykot. (Udvarol.) Ny. 13. Serny lovat nem kell sarkantyuzni. KV. Sarl. Ms buzjba veti sarljt. E. Sarok. Bot a sarokban. (Es lesz; babona.) E. - Egy sarokban forog. E. - Htra ktm a sarkad. Ny. 2. - Htul ktm a sarkad. E. - Knny t sarkbl kivetni. B. - Lesz mg valaki, a ki sarkra hg. (Kevlynek.) D. - Majd a sarkra hgok. D. - Mindig a sarkban kell lenni. S. - Minl magasabb a fehrnp topnkjnak a sarka, annl hamarabb hanyat esik. (L. fehrnp.) Ny. 18. - Repedt sarku. (Paraszt leny.) E. - Sarkban a veszly. D. - Sarkban van. E. - Sarkra ll. E. - Sarkval fenyegeti az ellensget. M. - Uj
2202

csizma feltartja sarkt, majd flre trik. E. Saraglyban hagytk. (Bajban.) D. Saru. Kiki tudja, hol nyomja saruja. D. - Megszokta mint rgi saru a sarat. D. - Nem mlt sarujnak szijt megoldani. E. - Ne indulj erdre, ha sarud nincs. KV. - Ritka vargnak j saruja. E. - Saruja se lehet. E. Sas. A hol a sas jllakik, ott a varjunak is jut valami. Ny. 6. - A hol van a dg, oda gylnek a sasok. KV. - A saskesely holl fiat nemzett. Sz. - A sasnak tjt nzi a levegn. D. - Ha a sast ltja, lelapul a tyk. D. - Ha sas vagy, szunyogot ne vadssz. D. - Hogy a sas rugja szt! E. - Ktfej sast csinlnak. (Egymsnak htat forditanak; haragszanak.) Ny. 4. - Megifjul mint a sas. E. Mellkn acl, htokon vas, bell a nyul, nem pedig a sas. D. Orrt a sas ksre veszti el. D. - rl a sas, ha dgre tall. D. Saskrme van. D. - Sas legyet nem fogdos. (Latin.) D. - Sas-szem. D. - Sasnak sas a fia. E. - Sast tanit replni. KV. - Sok sas, sok dg. D. - Sok sasnak egy fszken nehz megalkudni. B. - Vn sas. D. Vn sas tbbet r ifj bagolynl. D. Sasi. Megbecsltk mint sasiak az agarat. (L. agr.) Ny. 1. Satrafa. Vn satrafa. S. - Tele van kutyasggal, mint a duda satrafkkel. B. Savanyu. A piros alma is gyakran savanyu. B. - A szp alma is gyakorta savanyu. KV. - Beleharapott a savanyu almba. E. - Eszi, mint tt a savanyu uborkt. Ny. 4. - Jobb savanyun keresni s desen klteni, mint desen keresni s savanyun klteni. Ny. 1. Nincs savanyubb az alamizsna-kenyrnl. Cz. - Olyan savanyu a bora, hogy kinyilik a bicska tle. Ny. 7. - Savanyu a szl. (El nem
2203

rhet.) Sz. - Savanyu mint a korhely leves. S. - Savanyu mint az egres. E. - Savanyu poft vg. S. Sav. Csavarog mint sav az eb seggben. D. - Fel s al jr mint zsidban a sav. Ny. 22. - Ha megittad a tejet, idd meg a savjt is. B. - Hig mint a sav. D. - Leszedte a tejfelt, nekem csak a sav maradt. E. - Savn hzott. E. Saul a prftk kzt. KV. Sfr. Ebl gytt szrdknek komondor a sfrja. (Szerzknek. E.) D. - Egy tanyn kt sfr. D. Sfrny. Megrezte a sfrny-illatot. (L. illat.) D. (Bns. Ny. 2. Kzeli veszly. Ny. 15.) - Mint a sfrnybl. (Kevs.) E. Nehezkkel ruljk a sfrnyt. (Drga.) E. - Nekiszokott mint pndl a sfrnynak. D. - Ritka ng sfrny nlkl. D. - Ugy mrik mint a sfrnyt. S. Smuel. Fiam, Smuel, arrl sz se legyen. E. Snc. Csikorog mint a temesvri sncon a taliga. D. - Nincs hall ellen btor snc. D. Sntasg. Aggsz, de igaz, hogy betegsget, sntasgot, szegnysget senki el nem tagadhat. Pzm. - Sntasgot nem lehet eltitkolni. E. Sntit. Nagy erklcs utn sntit az irigysg. D. - Mind a ktfel sntit. (Szegny.) D. - Nem mindenkor igaz, hogy sntit a sereghajt. K. - Ktfel sntikl. (Rosszban.) KV. Sntul. Oda vertek neki, a hol meg nem sntul. (Farra.) Ny. 2. 2204

Egy szeg miatt sntul meg a l. E. Spi. Igyekszik benne, mint a spi ember a bundba. (L. bunda.) Ny. 2. - Megforog vele, mint a spi bir a menyivel. Ny. 11. Sros. Ha sros a mosd, olyan lesz a kendd is. E. - Ki a srban jrkl, sros a papucsa. D. - Sros lbom se trlnm hozz. D. Sros csizmmat sem trlm hozz. B. Sri. Mond Sri. (Kztudomsu pletyka.) Ny. 1. Srga. Kerli a sarat, mint a kinek uj srga csizmja vagyon. D. - Ki srga vegen nz, mindent srgnak lt. K. - Nem mind arany ami srga. D. - Olyan srga mint a lengyen. (Olhvirg.) Ny. 2. - Srga kanca. (Fajtalan.) D. - Srga mint a hall. E. - Srga irigysg. ME. Srga-veres, kopikk. (Hupikk.) E. Srkny. A kigy, ha kigyt nem eszik, srkny nem lehet. (L. kigy.) KV. - Srknyfog. (Sok rossz oka. Ha srknyfogat vetnnek, sok srkny kelne ki belle.) E. - Srkny tejet szopott. E. - Srknyt lt az apja. (Rgi nemes.) Sz. Ss. les mint a ss. D. - A sssal fdtt hzban btorsgos aludni. KV. - Nymog mint az kr a ssos sznn. (Nem izlik.) Ny. 20. Sir-r, mint a kinek sssal metszik az alfelt. D. (Seggit. E.) Sska. Annyi mint a sska. D. - Annyit eszik mint a sska. E. - hes mint a sska. S. - Szapora mint a sska. S. - Tnkre tesz mindent mint a sska. D. Stn szolgjnak nem hasznl az angyalbr. Ny. 2. Stor. Cignystor alatt szletett. D. - Cignystorban rul.
2205

(Hazudik.) D. - Egy rendben van storjuk. D. - Egy stor al valk. E. - Egy stor nem vsr. D. - Felszedte a storfjt. S. - Hord el a storfdat. Sz. - Szedte, vette a storft. E. Storos. llhatatlan mint a storos cigny. D. - Kikopott a storos nnepekbl. (reg.) D. - Ugy lnek mint a storos cignyok. Ny. 18. Sebaj papknl, egszsges a kntor. Ny. - Sebaja, csak a torka vres. E. Seb. Az uj sebet ne krmld. D. - Avval ktzgeti sebt, a mivel lehet. (Vigasztaldik.) D. - Eb a sebt nyalva gygyitja. D. Ftyollal trlik a sebet. (L. ftyol.) BSz. - Flnk katonnak htul van a sebe. D. - Ha begygyul is a seb, megmarad a helye. K. Htul a sebe. E. - Htul van a sebe, vitz katona volt. B. - Jobb a szeretknek sebe, mint a gyllknek cskja. KV. - Jobb ell egy seb, mint htul egy se. D. - Kinek-kinek legjobban fj maga sebe. D. - Knnyen gygyul az uj seb, de a rgi mg knnyebben elfenl. D. - Knny sebet ejteni, de nehz meggygyitani. KV. Ktzi a sebet, amint tudja. (Mentegetzik.) Ny. 19. - Minden sebet egy irral gygyit. B. - Nehz seb az res zseb. S. - Nincs nehezebb seb, mint a mit rokon kz ejt. B. - Trolajjal keni sebt. D. Sebes (sebzett.) Nekimegy a sebes oroszlnnak. D. - Sebes ujjt nem igen mutogatja az okos. D. Sebes. (Gyors.) Gonosz hirnek sebesebb a szrnya. E. - Nehz a sebest szlnek gtot vetni. D. - Sebesebb a szlnl. E. - Sebes mint az istennyila, (D.) - mint a mennyk. D. - Sir mint a sebes es. E. Sebes mint a rr madr. D.

2206

Segit. A ki sok szp szt d, keveset segit. D. - Anyja sem segithet a szerencstlenen. D. - Magval tehetetlen s mst akar segiteni. B. - Nma gyermeken az anyja sem segithet. KV. - Rossz emberen az Isten sem segithet. Ny. 3. - Segit az rdg a magnak. B. Segit rajta, mint Lnrtnn a bika. Ny. 6. - Segiti az rdg a fit. ME. - Segits magadon, az Isten is megsegit. ME. - Segits rajta, j garas, ne lgy grbe se varas. E. Segitsg. Felesg, flsegitsg. B. - Gazdagnak kessg, szegnynek segitsg. KV. - Jobb kz a balnak segitje. E. Mindenben j a segitsg, csak a tlban nem. Ny. 8. - Nem szval, de pnzzel j a segitsg. KV. - Segitsggel jr a tancs. KV. Vkony segitsg. KV. Sejti mint macska az est. Ny. 2. Sekrestye. Kzelebb a templomhoz, mint a bir hza. (L. bir.) D. - Nha mist sem hallgat a sekrestys. D. Selejtes. Vn fnak gymlcse is selejtes. S. Selyem. Cignytl szenet, rmnytl selymet ne vgy. ME. - Nem egy a szr a selyemmel. E. - Selyem az let, kc a jvedelem. Ny. 6. - Sima mint a selyem. D. - Szamr htn selyem nyereg. E. - Uj selyem kend a nyakn. (Knyes.) D. - Vigyz magra, mint a selyem kend. Ny. 5. Selyembogr. Csendes mint tlen a selyembogr. D. Selypes a selypest jl s hamar rti. D. Semmihzi. Hollhozta semmihzi ember. B.

2207

Semmireval a diszn, a mig l. KV. - Semmireval a tancs, ha nincs kvetje. KV. - Semmireval harag, kitl senki sem fl. E. Senki. Btor a hol senki sincs. D. - Sehol senki. E. - Senki Pl. E. Senki sincsen fogyatkozs nlkl. KV. - Senki sincs vtek nlkl. KV. - Senki sem fl haragjtl. E. - Senkinek sem bartja az jszaka. KV. - Senkinek sem embere. (Mindenkire haragszik.) D. Senkitl nem fl a bntelen. KV. - Stalan harag, kitl senki sem fl. Ny. 2. Sereg. Egy katona nem sereg. D. - Sokbl ll a sereg. D. Sereges. Egy kis gynyrsg sereges bajjal (jajjal. D.) jr. E. Seregly. Annyi mint a seregly. D. - Egy seregly utn mozdul a tbbi. D. - Elbe vgott, mint Totya a sereglyknek. Ny. 1. (L. elbevg.) Ny. 1. - Minden seregly hrom szemet visz el a szlbl. (A maga kt szemt s a szlszemet.) B. Sereghajt. Nem mindenkor igaz hogy sntit a sereghajt. K. Serny. A sernyt ngatod. KV. - Kr a vitznek, serny paripnak megvnhedni. KV. - Ki a serny lovat sarkantyuzza, cignykzre sznja. K. - Nem kell a serny lnak sarkantyu. D. - Olykor a serny lovat is megtik. D. - Serny kancnak serny csikja van. D. - Serny lovat nem kell sarkantyuzni. KV. - Serny l jobban megrdemli az abrakot, mint rest kocsis a kenyeret. S. - Rest l mellett romlik a serny. D. - Rest l kvrebb a sernynl. D. Serny tanitnak kemny a neve. D. - Sernyt int szorgalmatossgra. KV. - Vitz frfinak serny paripnak kr megregedni. KV. Sernysg. Lovat nem szrirt, de sernysgert becslik. KV.
2208

Serkbl lett tet jobban csip. E. Serpeny. Nyilat tompit, ki serpenyt lvldz. F. - Serpenyre lvldz. (Bolond.) D. Stl. llva stl, mint a cigny. (L. ll.) E. - Bolhbl lett tet nagy ggsen stl. D. - Egytt stlnak. D. - Knny annak stlni, kinek ms dolga nincs. D. - Stl mint krvallott grg az res boltban. E. - Stl mint a pva. E. - Ugy stl, mint a grg az res boltban. (Rtarts.) Sz. - Ugy stl, mint a kunok ebe a homokon. Decsi. - Legkellemesebb a stls a tengerparton. (Biztos helyen.) D. Srt. Rgi bartodtl, megsrtett trsadtl mindenkor rizkedjl. KV. Sietsg. Hirtelensg megrt, sietsg hozhat krt. KV. - Sietsg, nyeresg. D. - Sietsgnek trsa a hiba. B. Sibilla. Blcs Sibilla. B. Sik. Dombrl a sikra knny lehemperegni. D. - Ki a sikra. E. - Van mire tmaszkodni a sikon. (Vagyonos.) D. Sik (sikos.) Fodor a haja, sik a szja. (Hazug.) Cz. - Nemcsak a sikoson esik el az ember. D. - Sikos a harcsa farka. (L. harcsa.) Ny. - Sikos mint a jg. D. - Sikos sarka van a szerencsnek. B. Vigyzz, ha a sikon jrsz. D. Siklik mint a csik. E. Siker. J kezdet, fl siker. S.
2209

Siktor. Ki a siktorokon kdorog, hirhallgat. B. Sillom. Ez csak sillom. Sillom az nekem. (Cseklysg ez, knnyen megtehetem. Ung-megyei sz.) E. Sima. Minl jobban gyaluljk a deszkt, annl simbb. B. - Sima farki a szerencse. B. - Sima ggj. D. - Sima mint a brsony (D.), mint a kigy (E.), mint a mrvny (D.), mint a nylszr (D.), mint a selyem D. - Simra kti a kereket. (Ravasz.) D. - Sokat kell a mrvnyt surolni, mig sima lesz. D. - Sima szju. D. Simit. A ki borzas, azt kell simitani. Ny. 1. - Akrhogy simitjk a darabost, mgis kitetszik. D. - Farkasfog is vgre aranyat simit. (L. arany.) D. - Mst simit, maga borzas. D. Simogat. Egy macskt simogatnak. D. - Szrmentben simogasd a barmot. E. Simon. Itt vagyon mr Simon Juds (napja), jaj mr neked inges (pre. B.) gatys. Sz. - Simon bir hajtja a lovat. (Asszony r a hznl.) M. Sing. Ki a singet ellopta, a rft is nla keresik. D. - Kinl a singet meglelik, a rft is rajta keresik. E. - Nem singgel mrik az embert. Ny. 19. - is megri (beri. D.) hrom sing flddel. (A temetben.) E. Sion. Ugy ll mint a Sion hegye. Ny. 7. Sintr. A gyarmati sintr legyen a doktorod. (L. gyarmati.) Ny. 1. Fizettem a sintrnek, hogy nem viszek dgt. (L. dg.) Ny. 12. Kutya sintr keze kzl nem szabadul. Ny. 6.
2210

Sip. Elfagyott a beszl sipja. (Hallgat.) E. - Fald beljebb a sipot. (Nyelvet; hallgass.) B. - Fzfbl knny sipot csinlni. D. - Ki nd kztt (vagy: ndasban. KV.) l szinte oly sipot csinl, a milyent akar. E. - Madarsz sipszval, a halsz horoggal csal halat s madarat. D. - Sippal, dobbal, nni hegedvel. (L. heged.) E. Sippal, dobbal, trombitval. D. - Sipot ajndkoz, hogy rte lovat kapjon. KV. - Szp sipsz. D. - Sipitanak mint az hes fecskefiak. E. Sipol. Amint sipolnak, ugy tncol. M. Sipos, duds, trombits. (Egyformk, haszontalanok.) E. Sir. A ki zabl, maga fogval s magnak sirt. D. - Blcsbl sirba. D. - Csendes mint a sir. E. - Eddig sirhelye is elveszett. D. Lajtorjn ment (vagy: vittk) a sirba. D. (Felakasztottk.) - Mintha sirbl huztk volna ki. E. - Nma mint a sir. S. - Rvid az let, rk a sir. Np. - Siromban is megfordulnk. E. - Torkos maga fogval ssa magnak a sirt. D. - Vezetni kell a sirba. (Felakasztottk.) D. Siralom. Ki knyeket vet, siralmakat arat. D. - Siralomra fordul az nekls. KV. Siralomhz. Bsul mint a rab a siralomhzban. D. Sirat. A zsebrk ember mg azt is siratja, a mit megeszik. B. Elmult idt ne sirass. E. - Ki mostoht sirat, vagy nagy erklcs, vagy kpmutat. E. - Mostoha siratsra vrs hagyma kell. K. Mostoha siratsra torma kell. S. - Nem sirat egy rigt egy nyr. E. Sivit mint a fba szorult freg. E. - Sivit mint a hallmadr. S. Sivit mint a knya. D. - Sivit mint a kigy. D.

2211

Skarlt, grnt, nyuszt: Lva, Tata, Csuszt. (L. grnt.) Cz. Sodra. Kiesett a sodrbl. E. - Kijtt a sodrbl, mint a vsrhelyi madzag. B. - Kiment a sodrbl, mint a kutya a piatvarbl. Ny. 5. Sodrfa. Akasztfa nem sodrfa. D. - Sodrfa nem disznlb. E. Teste-lelke s a sodrfja. D. Soha. Azt is tudja, ami sohase trtnt. D. - Jobb hall eltt, mint soha meg nem jobbulni. D. - Jobb ksn, mint soha. KV. - Ki soha nem kezdi, soha nem vgzi. D. - Mintha soha sem lett volna. D. Most vagy soha! ME. - Soha napjn. KV. Sokadalom. A hol hrom asszonyember vagyon, sokadalom leszen ott. Decsi. D. - Eb a sokadalomban is hst venne. D. Hrom asszony egsz sokadalom. KV. - Kt asszony, lakodalom, hrom sokadalom. S. - Sokadalomban sok a pnz. D. - Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony. Ny. 4. Sokalja a keveset is. D. Sokasg. Fej nlkl a tbor lelketlen sokasg. E. - sszevetett vllal ers a sokasg. E. - Tenger sokasgu. D. Soponyra ment embersget tanulni. (Garzda.) Ny. 3. Sopron. Veri a viz, mint Vajda Lacit a soproni piacon. (L. piac.) Ny. 2. Solti. A solti bor, mint a krsi lny, csak otthon j. Ny. 22. Somfa. getlen somfa-hamuval hintegette a htt. (Bottal.) D. Jllakott somfa-kolbszszal. (Vers.) D. - Somfa-hjjal kenegettk
2212

a hti brt. D. - Somfakenet. B. - Somfnl fz. (Fukar.) KV. Som-mag ez, nem fog al val. (Kemny.) D. Somogy. Baranyai tarisznys, somogyi bicsks, bcskai bugris. S. Nem egsz vilg Baranya, laknak Somogyban is. D. - Nyugszik mint a somogyi gyerek. (Mikor leesett a frl.) D. - Rncos mint a somogyi pndl. D. - Somogyi ember. (Mondjk, ha lakodalomban frj a felesge mellett l.) E. - Meglte mint a somogyi embert a nadrgja. (L. nadrg.) D. Somorja. Kiliti Somorjhoz egy ht. B. - Ugy tesz, mint a somorjai legny. (A kvel doblt kenyrrel dobta vissza.) Ny. 17. Sompolyog mint a cigny a vsron. S. Sor. A kin a sor, menjen. E. - Kik sorra isznak, egymst meg nem csaljk. D. - Kiki tudja a maga sort. (Sorst.) E. - Nagy annak a sora. E. - Nagy sora van annak. E. - Neki is sorban hza, mint ms szegnynek. (A temetben.) D. - Sorba megy, mint a falusi birsg. E. - Sorba megy, mint Golopon a kutyaugats. Ny. 14. Szp mint a tuls sor. E. - Sorban, uram Isten. E. Sors. Dsnak s szegnynek sorst Isten vlasztja. E. - Elgedj meg sorsoddal. E. - Gyors mint a sors. E. - Kiki elgedjk meg a sorssal, melyben Isten hagyta. E. - Senki sem elgszik meg a maga sorsval. KV. - Sorst senki sem kerli el. B. - Szegny sors az, melynek nincs irigye. Sz. - Ugy volt az a sors knyvben megirva. S. - Kinek szegny sorsa, eleven megholt az. KV. Sovny. Sok trgyt kivn a sovny fld. D. - Sovny diszn makkal lmodik. Ny. 6. - Sovny egyezsg tbbet r a kvr prnl. B. - Sovny, hogy rnykot sem vet. D. - Sovny mint a
2213

gencsi nyul. B. - Sovny mint a tli nyul. Ny. 22. - Sovny mint az agr. D. - Sovny mint a csuka. D., hering. D., deszka. D., mint a pntek. E., mint a svb lbszr. - Sovny mint a ht szk esztend. S. Ss. Sok szakcs kztt ss a leves. D. - Ss babot eszik, vizet iszik r. (Szegny.) D. - Ss tengerben bajos kaparszni. E. Stlan. Elklt sava, stalan a szava. D. - Sok szakcs kzt stlan marad az tel. KV. - Stalan leves. (L. leves.) D. - Stalan harag, kitl senki sem fl. Ny. 2. Start. Kevs van a startban (sz.) D. - Start feldlt, pr lesz a hznl. S. Sz. Msutt is sval sznak. D. - Nlunk is sval sznak. Pzm. Mind egy lben sznak. Pzm. - Oda sztak neki. E. Sdar. A svnyt kolbszbl fonja, sdarral tmogatja. (Szerencss.) D. - Ki nem veszik kezbl a sdart. (Telhetetlen.) D. - Nem j sdarr a kutya. D. Sgor. Eb sgor, kutya koma. D. - Nlunk is a sgorok fingjra mrik az embersget. E. - rdg sgora. D. - Rka koma, kutyasgor. D. - Sok sgor, sok drda. KV. - Sok sgor, sok huncut. S. - Sok sgora van a gazdagnak. KV. - Valaki nagy, vagy sgora vagy komja. D. - Nmet sgor. ME. Sgorsg, komasg nem nagy atyafisg. D. - Sgorsg nem bolondsg. Ny. 5. - Magyar sgorsg. ME. Shajt mint a bjti szl. E. - A bivaly, ha shajt is, messze fuj. E. Olyanokat shajtozik, mint a cseldkenyr. Ny. 14.
2214

Shajts. Nyakametszett brnynak shajts a vge. D. - Soha szerelem shajts nlkl des nem lehet. Bessenyei Philos. Slyom. A bagolyt a slyomhoz hasonlitani. KV. - A bagolyt nagyobbra becsli a slyomnl. KV. - Bagoly a kpe, slyom a szeme. E. - Bagoly is azt vli, hogy slyom az fia. E. - Bagolyhoz kapott, slymot elszalasztott. E. - Nem lesz bagolynak soha slyom fia. KV. - Slyommadrnak nem lesz galamb fia. KV. Spr. Az okos maga hza eltt is tall sprni valt. D. - Lassan sprj, ne porozz! Ny. 2. - Maga hza eltt spr. D. - Sprd magad hza elejt, hagyj bkt msnak. KV. - Sprtt szemttel nem j a hirt is kihordani a hzbl. K. Spr. Falu seprje. (Ksza.) S. - Rossz sepr el nem vsz a hztl. B. - Uj spr jl spr. KV. - Vendgsgben volt, de csak a spr helyn. (Hivatlan.) Ny. 8. Spr. J bornak sprje (alja) is j. S. - Megittuk a bort, igyuk meg a sprejt is. Ny. 16. Spredk np. ME. - Krt spredk. D. - Vilg spredke. D. Sr. A hol bor nincs, ott a srrel is meg kell elgedni. KV. - A srt is vizzel keverik. D. - Ers mint a srecet, kilenc itce egy fzet. Ny. 6. - Ha bort nem tallsz, srt vagy vizet igyl. D. - Ha friss vize volna, abba hagyn a legjobb srt s csupn bort innk. D. - J a sr, de mgis bor az anyja. M. - Magyart srre szoktat. (Hiba. Rgen taln igaz volt; de ma mr nem igen.) D. - Ne sits, mint a csizmadia a srrt. Ny. 5. - Sr, bor, mint a tenger, ihatik az ember. D. - Srn hzott. E. - Srspr. D. - Zavaros mint a rossz sr. D.
2215

Srfz. Kiadtak rajta, mint srfzk az rmn. D. - Timr, srfz, mszros, szappanos: ezek keze aranyos. D. Srt. Szerencss srt, melyet a slt nyulban tallni. D. Srte. Nincsen diszn srte nlkl. D. - Ugy ll a haja, mint a disznsrte. E. Stt. Az okossg sttben is vilgit. D. - Egy asszony sem szemrmes a sttben. KV. - Msnak vilgit, maga sttben l. D. - Oly stt van, hogy a kanl is megllana benne. E. - Stt mint a pince (D), pokol (D), tmlc (D), rnyk (D), jfl (D). - Sttben minden fehr fekett mutat. D. - Sttben minden tehn fekete. KV. - Sttben tapogatzik. E. - Tapogat mint a tt a sttben. B. Egyptomi sttsg. E. Svny. A svnyt kolbszbl fonja, sdarral tmogatja. D. - tlt a svnyen. S. - Bujkl mint krszem a svnyben. E. - J hirt, nevet nem gtol a svny. E. - J lc jl tartja a svnyt. E. - J lsza tart j svnyt. KV. - Kolbszbl fonjk a svnyt. (Eldordo.) E. - Legjobb szomszd a j svny. D. - Makog mint nyul a svny alatt. Ny. 22. - Ms svnye alatt halt meg. E. Nem minden svny alatt terem a szarvasgomba. D. - Nem minden svny alatt leli meg ember egyszer elvesztett becslett. KV. - Tz ellen svny. E. - l mint svnyen a macska. E. Spongya. Tele borral, mint a spongya vizzel. D. Struc gyomor vasat is megemszt. D. Suba. Bolondnak guba, nem szp suba. E. - Bolondot guba illet,
2216

nem suba. KV. - Eb a csiks suba nlkl. D. - Guba nem suba. (L. guba.) D. - Krd tle svegt, subjt is odaadja. D. - Ki hideget d, subt is ad hozz. D. - Kzelebb az ing, mint a suba. D. - Ne nzd a szp subt, de vizsgld az elmt. E. - Ne szaggasd nyrban a tli subt. D. - Nem a knts, nem a hosszu suba teszi a papot. Sz. - Nem oly szp a suba, ujja bell, mint a derk blse. E. Nem tudom suba-e vagy kdmn. B. - Nyrban szaggatja a tli subt. KV. - Ritka csiks suba nkl. D. - Suba nem bunda. D. Tudja Isten, kinek subt, kinek gubt. D. - Vn suba. D. - Zsiros mint a csiks suba. ME. Subagallr, gavallr. ME. - Ritka mint a subagallr. E. (Mint a j subagallr. D.) - Csak a subagallrja maradt. (Szegny.) D. - Terem az ember, mint a subagallr. D. Suba Egyik gubs, msik subs. D. Sugr mint a fenyfa. ME. Suhog. Majd n is kieresztem a suhogt. (Ostor.) E. Sujtsos nemzet vagyunk. Klcsey. Sulyok. Elvetette a sulykot. E. - Fejre esett a sulyok. (Bnhdtt.) D. - Fzfasulyok ez, Mtys! (Hazugsg.) Ny. 2. Maga fejre csinl sulykot. Pzm. - Megmostk sulyokkal, ama tt szappannal. E. - Messze veti (hajitja. E.) a sulykot. B. - Messze veti a nyrfasulykot. (Nagyot hazudik.) Sz. - Nekiszokott, mint hetes (durva) vszon a sulyokhoz. D. - Sulykot csinl fejre. Pzm. Tiszta (sima) fbl ki ltott sulykot? Ny. 6. Sulyom. E. - Sulymot. E.

2217

Susks. Igen susks. B. Susuj. Elment hire mint Susujnak. (Kuruc vezr Rkcy tborban.) Ny. 1. Sut. Elmehetsz a sutra. (Gyva.) E. - Kukucskl mint az Epern kenyere a sutban. Ny. 3. - Megeskdt a sut a kemencvel. B. Sutty. Gyermek nem sutty. D. Sug a szamr a finak. (Asztalnl ha sszesugnak.) Ny. 8. - Sug a szamr a lnak. Ny. 5. Sdbl lesz a diszn. Ny. 5. - Sd leny. ME. Sket. A ki sket, bolond is. E. (A ki rszeg, kurva is. Ny. 4.) Annyi neki, mint a sketnek a j reggel. Ny. 22. - Flel mint sket diszn a buzban. E. - Hallgat mint sket diszn a rozsban. Ny. 4. Sket mint a l tavaszszal. Ny. 2. - Sket mint szszel a molnr. (Sok a dolga, rtarts.) Ny. 8. - Sketnek s nmnak kell lenni, ki alattvalkkal bkesgben akar lni. E. - Sketnek mond mest. KV. - Sketnek nem mondanak kt mist. M. - Sketnek val. E. Tartja mint a sket az ajtt. Ny. 2. Sletlen. Hromszor fttt be neki, mgis sletlen vette ki. Ny. 24. - Kz utn keletlen, lapt utn sletlen. (L. keletlen.) E. Sletlen beszd. S. - Sletlen ml az esze. D. Slve j a kenyr. B. - Az olh csak slve j, akkor is a fene egye meg. Ny. 2. - Nem sl ki az fejbl. E. - Slve-fve egytt vannak. S. - Slve j a paraszt, akkor is a fene egye meg. Ny. 13. Slt. Egybegyltek a jl sltek. BSz. - Ha sltjt eheted, ne lakj jl
2218

fokhagymjval. D. - Ma slt. E. - Nagyobb fstje, mint sltje. D. Nem az a slt, a ki forgatja. D. - Porba esett sltje. D. - Senki szjba nem repl a slt galamb. Sz. - Slt bolond. D. - Szjba slt galambot vr. D. - Szerencss srt, melyet a slt nyulban tallni. D. - Ugy bmul, mint a slt hal. Ny. 8. - Vrja mig (vagy: hogy. D.) szjba repl a slt galamb. E. Sndiszn. Elesett mint sndiszn a rten. Ny. 5. - Elheverne a sndisznkkal egy gyban. D. - Sziszeg mint a sndiszn a buzban. D. Srg-forog mint a fing a gatyban. ME. Sr csknak baj a vge. Ny. 5. - (B...s. ME. - Gyerek. S.) - Sr fingnak szars a vge. ME. - Sr gazda, ritka guba. Ny. 6. (Ritka gatya. D. - L. gazda.) - Sr mint a nderd. D. - Az embersget srn vetk, de alig kel. D. - Srn kel mint a srn vetett buza. D. - Srn vetik a jt, de ritkn kel. D. St. Azt gondolja a gyerek, hogy azrt nincs kenyr, mert nem stnek. Ny. 2. - Egy kemencben stnek. D. - Egytt stik a fnkot. D. - Ki mint rl, ugy st. M. - Mindegy neki, akr std, akr fzd. D. - Minl rosszabb a st, annl szaporbbak a cipk. (Rosszul slt cip lassan fogy.) D. - Neki sem stnek kln hurkt. S. - Olyan mint az estig st asszony. (Nem tud dolgval elkszlni.) Ny. 6. - Olyat mg a pk se st. Ny. 3. - Otthon sti a gesztenyt. E. (Makkot. D.) - Ssd meg! E. - Stheted, fzheted, meg is eheted. E. Stnival. (sz.) Bomlik a stnivalja. D. - Elkelt a stnivalja. E. Elment a stnivalja. E. - Sohasem volt stnivalja, nem is lesz. D. - Kevs a stnivalja. ME.

2219

Stet. Elg abbl egy stet. (Rosszul sikerlt.) Ny. 2. - Elg egy stetbl egy lepny. ME. Sts. Bles stshez, ri nvhez sok kivntatik. E. - Egy stsben kt lepny. D. - Elg egy stsben egy cip. D. (Lngas. D.) Sokszor azon is elmarad a sts, hogy nincs liszt. Ny. 8. Stlapt. Annyira hajit apd, mint a stlapt. Ny. 2. - Ugy flek n aptl, mint a stlapttl. Ny. 3. Sveg. Az eskdt ember svegnek is tbb az esze. Ny. 20. - Egy sveg alatt kt fej. E. - Elkapta a sveget. E. - Elbbval a sveg a kontynl. (Frfi asszonynl.) E. - Feltette az Orbn svegt. (L. Orbn.) M. KV. Sz. - Gynyrkdik mint majsai ember a svegben. Ny. 5. - Hegyes mint a tt sveg. D. - Krd tle svegt, subjt is oda adja. D. - Kopott sveg pad alatt hever. E. - Lityeg-fityeg, mint vn csnk a svegen. E. - sz fejnek sveget emelj. S. - Sapkt cserl svegen. Pzm. - Sveg nem csk. D. - Szpen elkapta a sveget. D. - Tbb gond vagyon a gazdag fejben, mint szrszl nyusztos svegben. K. - Verb van a svege alatt. (Nem kszn.) D. Svegel. Rejtett kincsnek, titkos hegednek kevesen svegelnek. KV. Svb. Annyi mint a svb gyerek. D. - Svbnak negyven ves korban jn meg az esze. ME. - Sovny mint a svb lbszr. D. Szabad. A mi egynek szabad, msnak nem szabad. B. - A mi szabad redves, a mi tiltott kedves. KV. (Mzes. KV.) - Birnak, falu bikjnak minden szabad. Ny. 2. - Csak az szabad, ami illik. D. Mg magammal sem vagyok szabad. B. - Mi szabad trvnynek, nem szabad szegnynek. KV. - Nla a mi lehet szabad is. D. - Ne
2220

mind cselekedd, a mi szabad. KV. - Nem mind illik, a mi szabad; minden szabad, a mi illik. E. - Szabad a csk. E. - Szabad a vsr. E. - Szabad a mi illik. E. - Szabad a gazda maga hznl, ha az gy al fekszik is. D. - Szabad, de nem illik. E. - Szabad az ember a magval. D. - Szabad mint a madr. E. - Szabad neki, mert az a mestersge. B. - Szabad neki, mint a falu bikjnak. E. Szabadnyelv. D. - Szabadszju. D. - Szabad szaklra bocstani. Sz. (Hagyni. KV.) Szabadsg. Ajndk elfogads, szabadsg elads. Sz. - Ajndk elvtel, szabadsg lettel. BSz. - Debreceni szabadsg. (Sokadalom.) S. - Jobb a szabadsg az aranynl. B. - Jobban szereti a madr a szabadsgot, mint a kalitkban a vendgsget. B. - Ki msnak jttemnybl l, elvesztette szabadsgt. D. Legdrgbb kincs a szabadsg. E. - Mi lehet kedvesebb s gynyrsgesebb a kivnt szabadsgnl. KV. - Nincs drgbb a szabadsgnl. KV. - Szabadsg aranynl is drgbb. E. - Szabadsg jobb a gazdagsgnl. KV. - Arany szabadsg. ME. Szabados, pedig sem jobbgya, sem fldje. D. - Szabados mint a falu bikja. Ny. 2. - Szabados nyelv. D. Szabadul. Nehezen szabadul, mint katona a kisasszonytl. Ny. 3. Szabaduls. Pokolbl nincs szabaduls. KV. Szabadka. A kit Bajn meg nem szlnak, Szabadkn le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidken rosszra nem visznek, az elmehet az egsz vilgon, sehol ilyesmi rajta meg nem esik. ME. Szably. Nincs szably kivtel nlkl. (Latin.) S.

2221

Szabs. Egyszabsu. D. Szablya. Bolondnak is tetszik az faszablyja. D. - Mestert a szablya olykor agyonvgja. E. - Nem pennhoz illik a szablya. KV. Szabott r. ME. - Itt nincs alku; szabott r. ME. - Szabott ra van, mint a zsemlynek. (Ez mskp nem lehet.) Ny. 8. Szab. A szab is lop, nemcsak a molnr. D. - Eb a szab gysz nlkl. D. - n tudom azt, meg Szab Mihly. (Mindent tud.) E. Hitetlen mint a szab. D. - Lop mint a szab. D. - Mr ha szab, mindjrt br. (Cifrn ltzkdik.) Ny. 9. - Nem szabja ki magt a szab. E. - Ritka szab csips nlkl. D. - Ruhjban hagyja a frcet. (Nem fizette ki.) Ny. 1. - Sok tt elltenek addig a szabk. D. - Szab is csupa szoksbl csp. (Lop.) D. - Szent a szab neve, kinl folt nem marad. E. - Tt a szabnak, rt a vargnak. D. Torka mint a szabgysz. (Feneketlen.) E. - Van bven, mint szab szemben a posztszl. Ny. 2. Szabdik mint a koldus a vaj ell. S. - Szabdnak bot az abrakja. D. Szag. Az uj fazk megtartja els szagt. D. - A bles szagra felbredt. KV. - Felbredt a kolbsz szagra. E. - Ha nem ltja magt, de rezi szagt. (Ravasz.) D. - Jllakott mint Lapu Rza az tel szagval. Ny. 1. - Nincs jobb szag, mint a penszes pnz illatja. E. - Oda a vese, de itt a szaga. (Ez a tolvaj.) D. - Szag utn jr. (Potyales.) Ny. 2. - Szaga utn borra, mint j vizsla nyulra. D. - Szagval j a kposzta. (Fstlt hssal.) E. - Szakcsn jllakik az tel szagval. ME. - Szp a liliom, habr szaga rt is. D. Zsidszagu a kendd hugom. (Hitelbe vetted.) Ny. 1. - Az tel szagrt pnzhanggal fizetnek. B.

2222

Szagll a finncz, mint az agr. Ny. 5. - Szagll mint a vizsla. D. Szagol. Festett virgot nem szagolnak. D. - Az irott (festett. S.) virgot sokan dicsrik, de senki sem szagolja. B. Szajha. Elvetette magt, mint a szentpli szajha. Ny. 5. - Fonj szajha, inged lesz. E. - Tarka-barka ruha illik a szajha farra. E. Tolvaj kerkre, szajha pellengrre. KV. Szajk. Csacsog mint a szajk. M. - Egszsggel szajk! ne lgy szivszakajt. Np. - Elmondja mint a szajk. E. - Jr a szja, mint a szajknak. ME. - Igen rvend a rig, felel neki a szajk. F. Szakad. A crna is ott szakad, a hol legvkonyabb. Ny. 8. - A jg is ott szakad, a hol a legvkonyabb. Ny. 14. - Az reg hur ksbbre szakad. D. - Ha trik a lbad, nem szakad. D. - Ha trik-szakad. S. Ktl is ott szakad, a hol legvkonyabb. Ny. 2. - Mentiben szakad, mint a Pozsr szattynja. (A hol fogta, elszakadt.) Ny. 5. - Minl vkonyabb hur, annl hamarbb szakad. D. - Ott szakad, a hol vkony. (Szegnyt ri kr.) Ny. 22. - Ott szakad, a hol legvkonyabb. E. - Szakad a madzag. E. - Szakadhat a ktl, ha vastag is. E. - Szakadj bunda, majd vesz a gazda. E. - Szakadjon a madzag, de kinek szakad szj. - Trik, szakad. E. - Trik vagy szakad. D. - Vagy trik, vagy szakad, de meg kell lenni. D. Gazdja maradjon, ruhja szakadjon. (Ha uj ruht ltenek.) Ny. 13. Szakajt. Olyan urasan fekszik, mint kutya a szakajtban. Ny. 6. Szakcsn. Szakcsn jllakik az tel szagval. ME. - Szerelmes a szakcsn. E. (Elszta az telt. B.) - Vn szakcsn is megfzi a levest. D.

2223

Szakl. A szabad szaklra l embert kerld. KV. - Adnak szaklomra. (Hitelbe.) B. - Bajusz s szakl frfiembert illet. KV. Becsld meg az sz szaklt. D. - Csak szaklra nzve tisztelend. KV. - Az les borotva frissen bnik a szakllal. D. - Flre bajusz, jn a szakl. D. - Hosszu mint a trk szakl. D. - Kecskt szaklrl, szamarat flrl. D. - Leberetvlt szakl. D. - Megbecslte szaklt. B. - Nagy szakl senkit tudss nem teszen. KV. - Orbn megrzta a szaklt. (Havazott Orbn napjn.) S. - Ritka szakl kc nlkl. D. - Szaklomba kapott. B. - Szaklomra veszem. B. Szent-Pter szakla. (Forgcsbl val borcgr.) B. - Szabad szaklra l. B. - Szaklra l. B. - Szabad szaklra hagyni. KV. (Bocstani. Sz.) - Van szakl. (Hitel, becslet.) E. - Ms szaklra iszik. (Msnak hitelre.) B. Szaklas. vakodjl a szaklas asszonytl. KV. - Szaklos szolgnak a sz is elg. Ny. 4. (A sz is veresg. E.) Szalad. Amint szaladsz ugy haladsz. D. - Adj neki oldalost (sd oldalba), majd csinlja a szaladst. Ny. 1. - Elhnyja mindent, gy szalad. D. - Flnk vitznek szaladj a vra. D. - Ne fele, szaladj el vele. (L. fele.) Ny. 5. - Nem nzi, a ki szalad. Ny. 8. - ten voltak, tizfel szaladtak. S. - Szalad mint a szl. D. - Szalad mint az rdg a tmjntl. Ny. 8. - Szalad mintha a tatr hajtan. E. - Szaladj farkas (rka. D.), inadban az igazsg. Pzm. - Szaladj kuruc, jn a labanc. D. (Jn a nmet. E.) - Szaladj trk, inadba Jnos vajda. (Hunyady.) D. - Szaladj vrmegybl val D. - Vilgnak szaladt, mint a miskei malac. ME. Szanaszjjel a sznja. (Rendetlen.) Ny. 5. - Szanaszt ll, mint a Krisztus tzrevalja. (Rendetlensg a hzban.) Ny. 1. Szapora csknak mi a vge? E. - Szapora mint a burjn (D.); mint a dara (D.); mint a ksa (D.); mint a mk (D.); mint a rakamazi
2224

krumpli (E.); mint a sska (B.); mint az ebkapor (D.); mint es utn a gomba. E. - Szapora nyelv. D. Szaporodik. A vilg tagadva szaporodik. K. - Azta szaporodnak a tolvajok, a mita nem akasztatnak. D. - Sohasem lehetne eltrni az asszonyt, ha a vilg ftl is szaporodhatnk. E. Szappan. Elpattan mint a szappanbubork. E. - Megette a szappant. (Megjrt.) D. - Megmostk (fejt. B.) szappan nlkl. D. - Megmostk sulyokkal, ama tt szappannal. E. - Olyan ember az, a ki megeszi a szappant, mg lgot iszik r. (Piszkos, becstelen.) Ny. 4. - Olyan mint ki a szappant megette. Ny. 13. - Nem eszi a szappant. E. - Pnzibe van, mint ttnak a szappan. Ny. 22. - Vgja, mint Sallag a szappant. Ny. 7. Szappanyos. Timr, srfz, mszros, szappanyos: ezek keze aranyos. (J mestersg.) D. Szappanyoz. Megszappanyoztk, mint a hetes vsznat. D. Szerecsent szappanyoz. B. - Szabad pntek, szabad szombat, szabad szappanyozni. Np. - J szappanyozs, fl borotvls. D. Szapul. Cignyt szapul, szerecsent mos. E. - Hiba szapulod a szerecsent. D. - Szljk-szapuljk. E. - Tglt szapul. D. - Pnteki (L. ezt.) szapuls, vasrnapi szitls. E. Szar. A ki szart akar enni, tartson kanalat. B. - rulja az rdgszart. D. - Beteg embernek a borjuszar is zetlen. B. - Bogr utn szarba. E. - Dekot dolgrt, galambot szarrt tartani nem nagy haszon. B. - Elegyes mint a koldus szar. Ny. 14. - Elvlik mint a szar a mjtl. B. - Fingnak, szarnak nincs gazdja. ME. (Nincs ura. E.) - Ha nincs igazsg, szar a vilg, tk a tromf. E. - Halad mint terhvel a szarbogr. D. - Krnak, szarnak nem akad gazdja. Ny.
2225

6. - Kt ebszarnak egy a bze. D. - Ki bogr utn indul, szarba viszi. B. - Ki haragszik, harapjon szart. E. - Kikopott mint ebszar a hbl. D. - Minden szarban egy kanl. E. - Minden szarba beleti orrt. D. - Se ze, se bze, mint a pethzi szarnak. Ny. 17. (Mint a rabszarnak. Ny. 14.) - Senkinek maga szara nem oly bds, mint a ms. B. - Szarbl vrat. E. - Ugy bnik, mint eb a szarval. Ny. 8. Szars. Sr fingnak szars a vge. ME. Szarik. A ki megyen halad, a ki szarik, marad. E. - Az rdg is odamegy szarni, a hol legmagasabb a hegy. (L. ezt.) Ny. 14. - Azt hiszi aranyat szarik. Ny. 2. - Hess lgy, ne szllj r, tarka kutya szarj r. (Knyes.) Ny. 7. - Hiba szarja a gypt. (Rest.) Ny. 1. Ki vasat eszik, lncot szarik. E. - Kutya is a dombra. (L. ezt) szarik. E. - Mig a kutya szarik, elfut addig a nyul. K. - Oda szarik a kutya (L. ezt.), hol nagyobb a raks. Ny. 8. - rdg is a dombra. (L. ezt) szarik. E. - Ugy megvertk, mint a korpba szart macskt. Ny. 7. Szaros. Mszros, keze lba mind szaros, az ersznye aranyos. E. - Torkig van benne, mint szaros gyermek a szalma blcsben. D. Szarka. Csrg a szarka. E. (Vendg jn. B.) - Csrg mint a szarka. D. - Lop mint a szarka. S. - Nyalka szarka. D. - Pilisban nincs szarka. (Ki akartk irtani, nem sikerlt, azrt csufoljk.) S. Sokat akar a szarka, de nem birja a farka. D. - Sokat csrg szarka vendget mond. Honnan? A merre ll a farka. B. - Szarka fszek. (Rossz.) D. - Szarknak annyi fehr tolla, mint fekete. E. - Szokva tanul szlani a szarka is. D. - Tarka-barka mint a szarka. Sz. (Farka. B.) - Ugrl mint aszarka. D. (Mint a szri szarka. Ny. 22.) Szarvas. Df mint a szarvas. D. - Nehz a fut szarvast elrni. D. Nehz (biztos) helytt van szarvas az erdben, levl a kptalanban. E. - Olyan mint a szarvas. E. - rl mint a szomju
2226

szarvas a forrsnak. D. - Szarvas bunda. (Nem tart meleget.) D. Szatyor. Aszagra (tzharisl rdra) val a vn szatyor. Ny. 10. Butyor a vilg, szatyor a vn asszony. D. - Bszke mint a pnzes szatyor. D. - Egy pnz ra szatyorrt, kt kupa ldoms. D. Feltartja magt, mint a pnzes szatyor. D. - Jn-megy mint Aptiban a szatyor. D. - Kt pnzes szatyornak egy pint bor az ra. D. - Rtartja magt mint a ktfl szatyor. (Kosr.) B. - Rtartja magt, mint a pnzes szatyor. (Vn asszony.) D. - Szllj le szatyor a szekrrl. Ny. 7. - Vn szatyor. D. - Bolondsg a sznts-vets, let csak a szatyorkts. E. Szattyn. Nehz a disznbrbl szattynt ksziteni. D. - Mentiben szakad, mint a Pozsr szattynja. (A hol fogta, elszakadt.) Ny. 5. Szavattyus. J szavattyus. M. Szjas mint a harcsa (D.); mint a haris (D.); mint a telekes bocskor (D.); mint a temesi kapu. D. Szlfa. Bolond ki elhagy erdt (L. ezt) szlfrt. E. - Szlfa nem erd. D. - Szlfrt erdt. (L. ezt.) E. Szlka. A szlkt ms ember szemben megltod, a gerendt pedig a magadban nem ltod. B. - les mint a szlka. D. - Halat szlka, embert hiba nlkl ne keress. ME. - (Nem lehet tallni. E.) - Krm szlka. D. - Nem kell minden szlkbl gerendt csinlni. B. - Torkn akadt (L. ezt) a szlka. Ny. 1. Szl. Csak egy czrnaszlon fgg. M. - Szlankint szedeti ki szeme szrt. D. Szll. Bolondra szll a fst. Ny. 6. - Ksbbre szll el (fel) a glya
2227

mint a verb. E. - Magasan szllt, mlyen esett. D. - Szll mint a madr. D. - Szll a madr grl-gra, szll az nek szjrl-szjra. Np. - Szrnyon szll, nem megyen. D. - Szllingznak, mint a vert had. E. Szlls. Adj a ttnak szllst (mg. ME.) kiver a hzbl. E. - Adj szllst a ttnak, majd hatrt mutat. Sz. - Minden bokor szllst ad. (Nyrban. Knny a szegny embernek nyron meglni.) E. Szm. Csak ksn ne vessnk szmot. D. - Egy ember csak egy szm. D. - Egy ember nem szm. D. - Hrom a szent szm. E. Kimaradt a szmbl. (Nem gondoltak r.) D. - Nem gondol a farkas brnyok szmval. D. - Szma sincs. (Sok.) D. - Szma sincs, mint Kis Ilus finak. D. - Szmok beszlnek. (Nmet.) S. Szmot is alig tesz. D. - Szz is alig tenne egy szmot. D. Szmol. Flvel. (L. ezt) szmol. E. - Gazda nlkl vet szmot. M. Kire tbbet biznak, tbbrl szmol. E. - Kocsmros nlkl csinlja a szmadst. (Nmet.) S. - Nem j gazda nlkl szmolni. KV. Szn. Csszik mint a j ton a szn. D. - Farol mint a szn. D. Farsang farkn cssz a fa-szn. D. - Skos mint a szn. D. Sznkz. Sokat kell addig a jgen elesni, mig valaki jl sznkz. D. Szn. Aki sznja, tegyen rla. D. - rt a gazdnak, ki a tolvajt sznja. D. - Egy-kt napi dinom-dnom, holtig val sznombnom. (Hzassg.) D. - Ha ki sznja, vegye le rla. (Verst.) D. Hrom napi dinom-dnom, holtig val sznom-bnom. (L. fent.) Sz. - Jobb ha irigyelnek, mintha sznnak. B. - Kit hzban es ver, Isten sem sznja. E. - Ne sznd a tolvajt, ha kerken ltod is. D. Ne sznd, ki vagyona mellet hezik. (Fsvnyt.) Ny. 9. - Nem sznja felkelteni a csaplrost. D. - Rvid dinom-dnom, hosszu
2228

sznom-bnom. Ny. 4. - Sznom-bnom, de megllom. E. Sznom, bnom, de meg nem llom. D. - Sznom, de nem bnom. D. - Sznom is, bnom is. S. - Szns, bns, Isteni ldoms. D. Sznakod. Adjon isten sok irigyet, kevs sznakodt. Sz. - Jobb egy irigy szz sznakodnl. D. Szndk. Embernek szndk, Istennl ajndk. E. - Nem kell cgrt ktni titkos szndkunknak. B. - Szegny ember szdkt boldog Isten birja. E. Sznts. Annyit tud hozz, mint tet a szntshoz. Ny. 2. Bolondsg a sznts-vets, let csak a szatyorkts. E. - Egy sznts, egy kenyr, hrom sznts, hrom kenyr. (L. ezt.) Ny. 16. - Knnyebb a kenyerezs, mint a sznts. D. - Minden sznts nlkl maradt. D. - Nem szokta cigny a szntst. E. - Szokta a dolgot, mint cigny a szntst. D. Szntatlan fldet prje birja. B. - Szntatlan fldn gaz terem. E. Szntatlan fldn gazt aratnak. Ny. 19. Sznt. Ksbbre kopik a disznorr, mint a sznt vas. D. - Nem mindenkor adja meg magvt a szntfld. KV. - Nincs annl jobb ganj, melyet a gazda a maga lbn viszen ki a szntfldre. D. (Csizmjn E.) - Szntvet embernek a jv esztendben ll minden gazdasga. B. Szrba szllott szive. D. - Szrba szllott esze. M. - Szrba szllott btorsga. KV. Szrad. A mit kap, rajta szrad. E. - Ne hagyd magadon szradni. M. - Sokat frad a vadsz, ritkn szrad a halsz. KV. - Szrad mint
2229

a Jns tki. E. - Trl szrad a tk. E. Szraz. Almt szed a szraz frl. (Szerencss.) D. - Bsul mint a gerlice a szraz gon. D. - Ez csak szraz korty. D. - Ihatnk mint a szraz kert. D. - Jobb egy szraz falat, br ne egyl halat, csak lehess csendessgben. KV. - Knnyen megg a szraz forgcs. D. Knny a szraz szalmt fellobbantani. D. - rl a szraz fld, ha terhes felht lt. D. - Pattog mint a szraz feny. D. - Szraz gon l. (Bs.) D. - Ritkn szraz a halsz. D. - Sok hj kell egy szraz tengelyre. D. - Szraz gbl mennyk. E. - Szraz fa. (Vn.) D. Szraz fa mellett a nyers is megg. KV. - Szraz fban terem a sz. E. - Szraz flstk. E. - Szraz frdben szkl. E. - Szraz idben tetszik ki a forrsnak jobbika. D. - Szraz kztl (fsvnytl) szakadt ajndk. Ny. 5. - Szraz mint a puskapor. D. - Szraz toroknak res kors. D. - Szraz vm a feje. D. Szrazsg. Hosszu szrazsgnak sok es a vge. Ny. 6. Szrazon. Alnz macska a szrazon mosdik. (Ravasz.) Sz. Bkvel mind a vizig szrazon. ME. - Bkvel mind szrazon, mind vizen. D. - El nem viszi szrazon. D. - Mind a vizig szrazon. B. Mind a vizig szrazon, a hol viz van gzoljon. (Elmehet.) Ny. 4. Szrazon jrja a tncot. (Egymagban.) D. - Szrazon mosdik. (Ravasz.) D. - Szrazon mossa lbt is. D. Szrcsa. Oly tarka mint a szrcsamony. (Tojs.) M. Szrny. Bs mint a szrnyaszegett ld. D. - Elvitte azt (a vigsgot) a ktszrnyu verb. E. - Gonosz hir szrnyon jr. KV. - Gonosz hirnek sebesb (gyorsabb. S.) a szrnya. E. - Ha nincs szrnyad, ne replj. D. - Ha replni tudna, legjobb szrnyas llat volna a diszn. E. - Kinek szrnya alatt nyugszol, azt ne boszantsd. D. (Azt tiszteljed. M.) - Madr sem replhet, mig szrnya nincs. E. - Maga
2230

szrnyra kelt. E. - Megnyirtk a szrnyt. B. - Mindaddig repdes a madr, mig szrnysugart ki nem rngatjk. (Kevlyrl.) D. Nem emelkedik, mint a szrnyaszegett ld. D. - Olyan mint a szrnyaszegett ld. M. - Rossz hir szrnyon jr, a j alig kullog. E. Szrnyat kttt lbra. D. - Szelek szrnyn jr. D. - Szerencse szrnyon jr, boldog ember, kire szll. B. Szrmazik. n sem szrmaztam bogaraktl. BSz. Szsz. Hagyd albb j szsz. Pzm. (Mert nem babodban talltl. KV.) - Rncos mint a szsz csizma. D. - Szsz embersg, szalmatz, nem sokat r. B. Szz. tkozott a szz esztends gyermek. E. - tugorja mg a szz t hosszt. E. - Egy bolond annyit krdezhet, hogy szz blcsnek is gond leszen r megfelelni. E. - Egy bolond szzat csinl. E. - Egy j bart a szomorsgban, felr szzzal a vigassgban. D. - Egy sz mint szz. D. - Elugorta a szz t hosszt. (Kevly.) D. - Ha szz lelke volna se hinnm. E. - Jobb egy adok, mint szz krek. Ny. 2. Jobb egy bkessg szz hadnl. D. - Jobb egy plda szz lecknl. E. - Jobb egy j bart szz atyafinl. ME. - Jttnk, mentnk, szz forint; ettnk, ittunk, szz forint; kerkkops szsz forint; summa ngyszz forint. (Prktori szmla.) E. - Szz esztends gyermek is flbolond. D. - Szz esztends kanverbnek htul van a farka. D. Szz pap sem parancsol neki. Sz. - Szz sznak is egy a vge. D. Szzbl egyet csinl. D. - Tovbb lek szz esztendnl! (Mulassunk!) E. Szzad. Vitz kapitnynak vitz a szzadja. D. Szzados. Elre. (L. ezt) szzados tizenkt porcival. D. Szed. Asztag mellett kalszt szed. (Knny.) Sz. - Bojtorjnrl
2231

fgt nem szedhetni. Pzm. - Inkbb szedj, mint csipj. D. - Maga kebelbe szedi az epret. BSz. - Szedi az epret. (L. ezt.) E. Szeged. Annyi mint a szegedi kofa. D. - Debrecenbe piprt, Szegedre dohnyrt. E. - Kurta mint a szegedi szoknya. D. - Se rt, se hasznl, mint a szegedi szentelt viz. Ny. 5. Szeglet. Hzban minden szeglet megbomlott. D. Szegdik. Dologra szegdik a szolga. D. - Els bresnek szegdtt a hazughoz. D. - rdghz szegdtt. D. - Szegdi, de nem tlti. (Beszegdik, de nem tlti ki idejt.) Ny. 1. - Szegdtt br, osztott konc. Szekerce. Gyngys szekercvel ft ne vgj. D. Szekrny. Frjhezmen lny ruhjnak tbb szekrnye, mint szma. E. - Ks a takarkossg, mikor res a szekrny. D. - Kinek res az ersznye, res a szekrnye. Cz. - Ms szekrnyben ne kotorzz. D. - Szemt szekrny. D. - res szekrny. (Fej.) D. - res mind szekrnye, mind ersznye. D. - veg szekrnybe val. S. Szel. Jt szeltek a farbl. D. - Ks nlkl akarja szelni a kenyeret. D. Szeleburdi, beleszurdi. ME. - Szeleverdi, szeleburdi. D. Szelence. Ha se szelencd hozz, se rod, ne borblykojdl. D. Ha nincs red s szelencd, mirt teszed magad borblly. KV. - Se rja, se szelencje szegnynek. D. - Sem rek, sem szelencjek, mgis borblly tettk magukat. Pzm. - Sem rja, sem szelencje, mgis gygyt. D.

2232

Szeles ember, flbolond. D. - Szeles kocsisnak bokros a lova. S. Szelet. Apr szeleteket szel. D. Szelid. A vadkrtt tbbre becsli a szelidnl. KV. - Hozzkpest szelid a mennyk. D. - Nem vrhatni a vad ftl szelid gymlcst. D. - Oly szelid, hogy mg az epje sem keser. B. Olyan szelidek mint a mndoki galambok. Ny. 7. - Szelid a galamb, mgis van epje. E. - Szelid almnak nagy becse vadnak kevs. KV. - Szelid intssel, nem plca verssel teheted jv a gonoszt. Sz. - Szelid mint a brny (D.), mint a galamb (KV.), mint a gerlice (D.), mint a husvti brny (ME.), mint a kis nyul (D.), mint a liba (D.), mint szszel a lgy (S.) - Szelid tyk hamar meglapul. D. Szelidebb nlnl a vad ember is. D. - Vad a szelid gymlcs is, mig meg nem rik. D. Szelidit. Ha a hrcsks asszonyt meg akarod szeliditeni, jrd meg vele a tncot a mogyorsban. K. - Ks az agg ebet szeliditeni. KV. - Ksre szelidl meg a farkas. D. - Knny brnyt szeliditeni. D. - Nehz az agg ebet szeliditeni. KV. - Nehz a vn farkast szelidsgre venni. D. Szelindek. Harapja a szelindek, ha foga volna. D. Szell. Glyjt j szellk fujdogljk. D. - Ha mr fujdogl a szell, nemsokra bell a tell. B. - Hit nem szell. (L. hit.) E. Szell is megrt neki. E. Szellztetik. (Felakasztottk.) D. - Feltettk szellzni. B. Szem. Addig kapar a tyk, mig szemre tall. D. - Ott kapar, ahol szemre tall. D. - Vak tyk is tall nha szemet. B. - Vak tyk addig piszkl, mig szemre nem tall. E.
2233

Szembektve is eltallni pokol tjt. E. - Szembektve ne vivj. D. Szembektsdit jtszik. D. Szemenszedett. S. - Tiszta mint a szemenszedett buza. D. Szemefnye. E. - Szp asszony a hz szemefnye. E. - Ugy vigyz r, mint a szemefnyre. S. - Ugy szereti, mint a szemefnyt. E. Szemfnyveszt alakos. D. - Volt szljk is: ttos volt s szemfnyveszt. Pzm. Szemfdl. Eltemettk szemfdl nlkl. (Felakasztottk.) D. Holtnak szemfdelt elveszi. E. - Szemfdlre valja sincs. S. Szemfles. Ell-htul szemfles. D. Szemldk. Emelgeti szemldkt. (Kevly.) D. - Flszmldk. (Kevly.) D. - Felvonja szemldkt. E. Szemrehny. Se hete, se hava, mr is szemrehny. D. Szemes. Ajndk a szemest is megvakitja. D. - Hol macska van a hznl, ott a gazdasszonynak szemesnek kell lenni. Ny. 1. Legszemesebbnek kell lenni a tolvajnak. D. - Nem knytelen a szemes, hogy a vakot kalauzul vegye. K. - Ms hznl szemes, magnak vaksi. KV. - Nha a vak is tbbet lt a szemesnl. D. Otthon vaksi, ms hznl szemes. KV. - Szemes bizonysg. D. Szemes kocsis, szemes l kerekszmra igen j. B. - Szemes mint a macska. E. - Szemes a vilg, vak az alamizsna. D. - Szemesnek a jtk, vaknak alamizsna. D. - Szemesnek val a jtk. KV. Szemesnek ll a vilg. E. - Vak mutat a szemesnek utat. D. Vakondok mutat utat a szemesnek. BSz.
2234

Szemrem. A futs szemrem, de hasznos. Ny. 2. - Hol a flelem, ott a szemrem. D. - Hol a szemrem, ott a becslet. KV. - Hol a szemrem, ott a jsg. KV. - Jmborsg tisztesit, szemrem kesit. KV. - Rzs az illat, szz a szemrem. K. Szemrmes. Br szemrmes is az asszony, ne bizd ms kezre. KV. - Egy asszony sem szemrmes a sttben. KV. - Szemrmes diknak hiu (res. ME.) a tskja. M. - Szemrmes koldusnak res a tarisznyja. B. (Tskja. KV.) - Szemrmes mint a falusi liba (S.); mint a j leny (D.); mint a menyasszony (KV.); mint a rc menyasszony (Ny. 12.); mint a szz (D.); mint az uj menyecske (S.); mint az res tskju koldus. D. - Voltnak s meglettnek szemrmes orcja. KV. - hen marad, ki az asztalnl szemrmeskedik. KV. - Szemrmessg nem szokott titokhoz. KV. Szemtelen. Minl tovbb tart a vilg, annl szemtelenebb. D. Sok veje, kinek lenya szemtelen. D. - Szemtelen harag, mely erejt nem lttatja. KV. - Szemtelen koldusnak tele a tskja. D. Szemtelen mint a lgy. KV. (Piaci lgy. E. - Piaci kofa. S.) Szemtelennl is szemtelenebb lehet. D. Szeny. Amint mosod kezed, veszed le a szenyet. D. - Kzszeny. D. - Megszokta mint bartkukta a szenyet. D. - Ne mosd, ha nem kezed szenye. D. - Rajta hagyta keze szenyt. E. - Retrli keze (L. ezt) szenyt. Pzm. - Ritka kovcs szeny nlkl. D. Szenyes mint a rab. E. - Szenyes nem kormos. D. - Van m annak a mosban szenyese. D. Szentel. Kr szentl. (Haszontalan.) D. Szentesit. Cl szentesiti az eszkzt. (Latin.) ME. - Cl nem
2235

szentesiti az eszkzt. ME. Szentes. tesett rajta, mint Bn a szentesi parkin. E. - Jt lktt rajta, mint szentesi emberen a hosszu kutya. (L. ezt.) Ny. 5. - Kutyabaja, mint a szentesi halottnak. E. - Szentesi mester. (Hazug; a szentirsbl is hazudott.) D. Szentelt. Fl tle, mint rdg a szentelt viztl. E. - Jl bevett a szentelt vizbl. (Bor.) D. - Kerli mint rdg a szentelt vizet. B. Lehet a szentelt vizzel is rosszra lni. D. - Se nem rt, se nem hasznl, mint a szentelt viz. E. (Szegedi szentelt viz. Ny. 5. - Krsi szentelt viz. Ny. 1.) - Szentelt szna nem hizodalmas. E. Szentirs. A szentesi mester a szentirsbl is hazudott. D. kombkom (L. ezt) szentirs. E. - Kikopott (L. ezt) a szentirsbl. Ny. 2. - Monds, levegronts, a ki hiszi, annak szentirs. S. Papot illet a szentirs. E. - Szentirsbl jnnek az eretnekek. (Flrertik.) D. Szenthromsg utn az els szemly. (Kevly.) D. - Leltette mint Ilosvai a szenthromsgot. E. Szentllek. Seggre esett benne a szentllek. (Megijedt.) Ny. 7. Ttgast ll benne a szentllek. (J kedve van.) Ny. 4. Szentivnyi. Hosszu mint a szentivnyi neke. (L. ezt.) D. - Ugy huzza a szt, mint a szentivnyi koldus az neket. Ny. 6. Szentpteri. Lehmplydtt mint a szentpteriek imdsga. (L. ezt.) Ny. 2. Szentsg. A szentsggel is visszalhet az ember. D. - Flre szentsg, sok a szksg. Ny. 2. - Hirt sem hallotta, mint Ihsz
2236

Istk a ht szentsgnek. Ny. 17. Szenved. A j erklcs szenved, de soha el nem senyved. Sz. - Ha tzt szereted, fstjt is szenvedjed. D. - Hasztalanul ne szenvedj. D. - Isten fia volt Krisztus, mgis szenvedett. D. - Jobb ms latorsga, mint magad rosszasga miatt szenvedned. KV. - Kevly (L. ezt) embernek, sima szr kutynak szenvedni kell. Ny. 12. - Ki a tzet szereti, fstjt is szenvedi. KV. - Sokat kell trni, szenvedni. E. - Szenved mint a farmatring. K. - Szenvedni katona dolog. E. - Szenvedni katona dolga, sok az ura, fnyes szolga. B. Tr, szenved, mint a brny. E. - Van-e valaki, a ki nem szenvedett? D. - Vkony szr kutynak, kis csizms embernek sokat kell szenvedni. Ny. 22. Szenveds. Remnysggel knnyebbedik a szenveds. B. - Sok szenvedssel adjk a becsletet. (Dicssget.) KV. Szepls mint a pulykatojs. ME. - Szeplsnek j az rnyk. E. Szepsi. Pislog mint a szepsi kocsonya. (Belefagyott a bka.) S. Szer. Se szeri, se szma. E. - Szert tenni valamire. ME. - Szerit ejtette. ME. - Szp szerivel. E. Szerda. Kinek sok zabl cstrtke, annak sok hamvaz szerdja s bjtje. D. Szerecsen. Cignyt szapul, szerecsent mos. E. - Fekete mint a szerecsen. D. - Hiba szapulod a szerecsent. D. - Illik hozz, mint szerecsenhez a fehrsg. E. - Kecskrl gyapjut, szerecsenbl hattyut. BSz. - Szerecsent mos. D. - Szerecsent szappanoz. Pzm. Szerelmes. Csunya a vn szerelmes. S. - Szerelmes mint a macska.
2237

(Nmet.) S. - Szerelmes a szakcsn. E. (Elszta az telt. B.) Szerelmesek eskvse. (Haszontalan.) D. - Hrman csendesen, ketten szerelmesen. D. - Szerelmeskeds henylknek dolga. D. Szeremle. (Pest-megyben.) Kurta mint a szeremlei szoknya. Ny. 12. Szerencsef. Noha nem is kereste, rtallt a szerencsefre. D. Szerencsefre tallt. D. Szerencstlen. A ki egyszer szerencstlen, az az egyenesen is eltrheti lbt. D. - A ki szerencstlen, bottal is agyonlvi magt. D. - A szerencstlennek a hall se bartja. D. - Anyja sem segithet a szerencstlenen. D. - Eleget lt a szerencstlen, ha hamar meghalt is. B. - Kurta az id a szerencssnek, de a szerencstlennek hosszu. D. - Minden l felrugja a szerencstlent. D. - Szerencstlen ember, ki a szomszd fazknak csak a fenekt nzi. D. - Szerencstlen flts. - (Furulys. E.) - Szerencstlen a madr a gyerek kezben. D. - Szerencstlen rban szletett. B. Szerencstlennek a nap is ksn kel. D. - Szerencstlennek a szeretete is szerencstlen. ML. - Szerencstlennek nincs bartja. ME. Szerez. Apjtl is maradt, maga is szerzett. D. - Ki nem klt, mintha szerezne. E. Szerm. Duna pontya, Tisza kecsegje, Ipoly csukja legjobb bjt, ha szermi borban ftt. Cz. Szerszm. Madzag gyepl, kenderhm, mind a kett rossz szerszm. E. - Szerszm heverve rozsdsodik. D. - Vn lra cifra szerszm. (L. cifra) Ny. 10. - Vn szerszm. D.

2238

Szerzet. Egy bart nem szerzet. D. - Micsoda uj szerzet ez? B. Szerzdik. Kt tskra szerzdtt. (Koldus.) M. Szerzk. Ebl gylt szerzknek, ebl kell elveszni. E. Szesz. Fejbe ment a borszesz. D. Szesszenik. A vn asszonynak is van ugy, hogy szesszenik. E. Szdl. A fej szdl, a lb inog. (Rszeg.) E. - Igen fen kezdesz hjzni, elszdl fejed. Pzm. - Ki magasrl nz le, hamar szdl feje. E. Szdeleg mint szszel a lgy. Ny. 15. Szgyel. Bolond krkedik azzal, a mit szgyenlenie kellene. KV. Hogy ne szgyenled a pellengrt? D. - Nagy dolog, hogy a varga s a tt szgyenli nevt. Sz. - Ne szgyeld beismerni, ha hibztl. E. - Szgyenlik nevket varga, tt s hhr. D. - Tt szgyenli nevt. E. Szgyenit. Igret senkit meg nem szgyenit. K. Szgyenls koldusnak res a tskja. B. - Szgyenls mint az uj menyecske. S. Szk. Bnja a ki szk, ha a lba kitrik. Ny. 2. - Furcsa (L. ezt) kis szk, csak lba kk. Ny. 7. - Kt szk kztt a fldre esett. S. - Kt szk kztt a pad al. E. - Kt szk kztt fldn maradt. Pzm. (A ki sokfel kap. M.) - Ki magasb szken l, a f helyet tartja. E. - A ki sok fel kap, kt szk kztt a fldn marad. KV. - Ksd be a szklbat. (Ha gyermek kiss megti magt s sir, azzal csititjk:
2239

no majd bektjk a szk lbt.) E. - Letette a fzfa (L. ezt) szket. Ny. - Maga al hozta a ki szket. (Sokat fecseg.) D. - Magval hordja a kis szket. (U. a.) D. - Ne vigyj magad utn szket. (U. a.) D. - Ott felejtette (L. ezt) a kis szket. E. - Sok kszl (L. ezt), mint a Luca szke. E. - Ugy l a szkben, mint a tmrdi bir. D. Szkely. A szkely pokolba is elmegyen, csak fizessenek neki. Decsi. (Csak megfizessk. KV.) - Kt lelke van mint a szkelynek. (Hamis.) Ny. 13. - Megforditva adja, mint szkely a krajcrt. Ny. 1. - Ostoba mint a szkely. KV. - Lof szkely. ME. - sszesug mint a szkely lova. (L. ezt.) Ny. 9. - Szkely fogads. (L. ezt.) Sz. - Szkely fortly. Sz. - Szkely szlte a magyart. S. - Ujsg mint a szkely pogcsa. S. Szl. Egy szlbe fogni. (Ersebben, szorosabban fogni.) E. - Se szle, se hossza. D. - Szle, hossza egyforma. D. Szlmalom. Jr kereke (nyelve), mint a szlmalom. B. - Kevs haszna. (L. ezt), mint a kecskemti szlmalomnak. D. - Okos mint a kecskemti (L. ezt) szlmalom. B. - Szlmalommal vetekedik az esze. D. Szlvsz. Ers mint a szlvsz. D. - Mely szlvsz hirtelen tmad, hirtelen elenyszik. B. - Ment mint a szlvsz. E. - Soha nem rtem bkesges szlvszt. D. - Szlvsznek hajdat soha meg ne higyed. KV. Szles. A mit kis helyen megfordithasz, annak szles helyet nem kell keriteni. D. - A szles utca is keskeny neki. (Rszeg.) D. Nehz keresztl ugrani a szlest. D. - Szles az asztal, keskeny az abrosz, vkony a vacsora. E. - Szles mell. D. - Szles mint az orszg tja. B.

2240

Szlrl van, mint a mester borjuja. Ny. 4. Szls. Mindegy neki, akr a szls hznak. (Mindent eltr.) Ny. 8. - Olyan mint a szls hz. (Sok veszedelem ri.) Ny. 21. Szn. ltalfut rajta, mint a tyk a szenen. E. - Cignytl ne vgy szenet. Ny. 4. - Cignytl szenet, macsktl hjat bajos venni. Ny. 5. - Cignytl szenet, rmnytl selymet ne vgy. ME. - Eleven szenet gyjt maga fejre. E. - Fekete mint a holt szn. E. Kovcstl vesz szenet. KV. - Maga fejre kaparja a szenet. B. Sajnlja a szenet, hidegen veri a vasat. D. - Szalmaszn. D. Szalmatznek szene is hitvny. D. - Szngetnek (sznget cignynak. Ny. 18.) tkn van a szeme. Sz. (L. cigny.) - Tzes mint a szn. D. - Ne fogj kezet a szngetvel. Ny. 13. - Sznvon nem nevetheti a laptot. E. (A pemetet. D.) Szpen. Hlalod-e? mg szpen szlok. D. - Nehz a csunyt szpen kimondani. D. - Szpen szl a heged, de hazug bell. KV. - Szpen szl a heged, mert res bell. (L. heged.) E. - Szpen vagyunk a grbe fsvel. Ny. 7. Szpit. Hiba szpitik, a mi rt. D. - Nehz a hamissgot ugy szpegetni, hogy csontja ki ne tessk. E. - Vtket vtekkel szpit. KV. Szpsg. Az elhenylt idt, elvesztett koszort, kimondott szt, mult szpsget vissza nem trithetni. B. - Ha a szp rtul beszl, szpsgt elveszti. D. - Ksn jrt, mikor Isten a szpsget osztogatta. E. - Nincs kedvesebb, se rvidebb a szpsgnl. B. Nincs az a szpsg, mely szebb nem lehetne. D. - Ifju szpsg jgre metszett kp. ME. - Nincs oly szpsg, melyhez tbb nem frne. E. - Ritka szpsg irigy nlkl. D. - Szpsg a jsggal Istennek nagy adomnya. D. - Szpsg s gazdagsg hamar mul
2241

jszg. KV. - Szpsg s jmborsg ritkn jrnak egy nyomban. K. (Egy ton. KV.) - Szpsg msodik ifjsg. E. - Szpsg muland, csak a jsg lland. B. - Szpsg sem tart rkk. D. - Szpsggel jl nem lakhatni. E. Szpl. Mrtva szpl a vszon. D. Szrdk. (Aludttej.) Apja is ember volt, vasvillval ette a szrdket. D. - Ebl gylt szrdknek ebl kell elveszni. M. - Ebl gylt szrdknek komondor a sfrja. D. - Ha a tejnek flit szereted, edd meg a szrdket is. D. - Knny a macskt a szrdkre szoktatni. D. - Meg nem llja szrdk a nyrsat. D. Szereti a tejflt, de nem akarja enni a szrdket. KV. - Szrdk prblja meg a macskt. D. - Szrdken kaptk a gonosz kanmacskt. D. - Szrdkes macskt nehz megjobbitani. D. Vasvillval ette a szrdket. (Bolondos.) D. - Villval eszi a szrdket. E. Szt. Sztnzett mint vak Pali Komlson. S. - Sztszedtk. E. Szttekint mint vak kutya az ugaron. Ny. 5. Szid. A ki mst szid, maga vtkezik. B. - Akrmiknt szidjk, soha meg nem pirul. D. - Lnyomat szidom, menyem is rtse. ME. - Ott is emlegetik az embert, a hol szidjk. D. - Szidja mint a bokrot. B. Szidjk a lenyt, hogy a meny is tanuljon. D. - Ugy megszidtk, hogy ugyan fstlgtt. Ny. 4. - Ha a szegnyt szidalmazod, Istened kromlod. KV. Szids. Megszokta, mint rossz szolga a szidst. D. Szj. Disznszjjal kttte az ersznyt. (Fsvny.) D. - Ebszjjal kttt ersznye van. (U. a.) Sz. - Eloldozott a bocskorszj. (L. bocskor.) E. - Nehz az ebet hjas szjrl elszoktatni. KV. - Knny
2242

ms brbl szjat hastani. E. (Szles szjat. KV.) - Nem mlt sarujnak szjt megoldani. E. - Szakadjon a madzag, de kinek szakad a szj. E. - Szj az, hadd rgdjk rajta. D. - Szjat szabtak a hti brbl. D. - Szjas mint a telkes bocskor. B. - Szjat szelhetsz hta brbl. D. - Szjat vgna ms brbl. E. Szikla. lland mint a szikla. D. - Ers mint a szikla. D. - Idvel a hangyanyom is kitetszik a szikln. D. - Idvel a szikla is megreped. D. - Sok vs kopik a sziklban. D. Szikra. Egy szikra a vrat meggyujthatja. D. - Egy szikra esze sem volt soha. D. - Hozzszoktak a cigny gyerekek a szikrhoz. KV. Megszokta mint cigny-asszony a szikrt. B. - Ne fujj a tzbe, mert szemedbe ugrik a szikra. S. - Puskapor gyujtsra elg egy szikra. D. - Sokszor kis szikrbl nagy tz tmad. KV. - Szembl bor szikrt hny. D. - Szikrbl is nagy tz lehet. B. - Szikrt hny a szeme. D. - Szikrt tapod, hogy tze ne tmadjon. D. - Tz szikra a kt szeme. D. - Tzes mint a szikra. D. - Szikrzik a patk. (Siet.) Np. Szilaj. Az okos addig vja magt a szilaj marhtl, mig meg nem kleli. D. - Elszakasztotta a ktelet, mint a szilaj marha. D. Elvgtk az int, mint a szilaj tehnnek. D. - Kzre szokik a szilaj is. D. - Mindent megtmad, mint a szilaj komondor. D. - Pnyvt vetettek a nyakba, mint a szilaj lnak. D. - Rugdos mint a szilaj csik. D. - Ugy megugrndozik, mint a szilaj marha. (Ugrl rmben.) D. Szilgyi. (Kemny nyaku, szilrd jellem. Szilgyi Mihlyrl, Mtys kirly nagybtyjrl maradt szls.) KV. Szilva. A szilva, ha megrik, a ganba (L. ezt) is beleesik. Ny. 1. Csak eleinte vlogat az ember a szilvban, aztn a frgese is elkel.
2243

D. - rik neki az aszalt szilva. Ny. 3. - Ht szilvafs nemes ember. E. - Csosz el, szilval, tged is megborzsolnak. (Ha valaki ms beszdbe belekotyog.) B. - Koty ide szilval, majd megborzsollak. (U. a.) Cz. - Koty bel, szilval, tged morzsolnak bel. (U. a.) ME. - Mr sok karcsonyi szilvt evett. (reg.) D. - benne sincs szilval. E. Szn. A bort nem sznrt de zrt veszik. KV. - A hamis szn ritkn igazul. D. - Bizonytalan szn. E. - J sznben van, mint Macsa Pl a teritn. Ny. 1. - Kinek mi szvben, kitetszik sznben. D. - Legszebb szn az elpiruls. B. - Ppista szn. (Halavny.) E. Szp a szne, de szebb a szve. D. - Urunk szne vltozsa. ME. Vak a sznekrl. E. Szn. Leveles sznben nehz volna telelni. E. Sznes. Ha nem szinte tisztesen, legalbb sznesen. E. - Nem szives, a mi sznes. D. - Sznes kend egy szint sem mutat igazn. D. - Sznes szives. E. - Sznesnek kell a hazugsgnak lenni. KV. Sziren nek. (Csbit.) D. Szita. Annyian vannak, mint szitban a korpa. Ny. 3. - tlt a szitn. E. - tlt nemcsak a rostn, hanem a szitn is. B. - Ki szitval, ki rostval. S. - Mintha sr szitn ltnm. E. - Sr rosta, ritka szita. (Takarkos.) Ny. 3. - Szitn ltott sok aranynak, dlutni kzfogsnak rvs a dija. E. - Uj szita szegen fgg. M. (De vgre a pad alatt leszen helye. Pzm. - Uj szita fgg szgn, az hever a fldn. KV. - Van itt minden: nagy szita, kis szita. D. Szitls. Pnteki (L. ezt.) szapuls, vasrnapi szitls. E. Szitok. Kbllel mri a szitkot. D. - L tartja a gazdt, tok, szitok
2244

a szolgt. D. - L tartja a szolgt, tok, szitok a gazdt. (L. ezt.) Ny. 14. - Szekr szitok nyakadba. D. Szt. Egy fazk mellett (mell. S.) sztanak. D. - Fazk mell szt bart. KV. Szivrvny. Hamar eltnt, mint a szivrvny. D. - Iszik (L. ezt) mint a szivrvny. E. - Vltozik mint a szivrvny. D. - Tarka mint a szivrvny. ME. Szives. Nem szives, ami sznes. D. - Sznes szives. E. Sziv. Szvjk a zsirjt. E. - Szvja tle a fogt. (Fl tle.) Ny. 2. Szoba. Egy a pitvar (L. ezt) a szobval. Ny. 2. - Egy a szoba a kemencvel. M. - Egy szoba nem hz. D. - Htn hza, kebelen szobja. M. - Ritka szoba kemence (L. ezt) nlkl. D. - Ritka szoba szemt nlkl. D. - Te szobd sem csinosabb a msnl. D. - Vlik olyas, ki egeret sem hajt ki a szobbl. D. Szoboszl. Hallgat mint a kassi malom Szoboszln. Ny. 5. Szobrnc. Illik mint aranyrojt a szobrnci gubhoz. E. Szokatlan. Nem minden rossz, ami szokatlan. D. Szoktat. Cigny is addig szoktatta lovt a koplalshoz, mig beledgltt. E. - Ez mg csak a szoktat ksa. E. - J a gyermeket jra szoktatni. D. - Knny a macskt a szrdkre szoktatni. D. Knny a macskt egrre szoktatni. D. - Lfarkat is lehet felfel szoktatni. D. - Szoktatni kell a cseldet, ha hasznt akarod venni. D. - Szoktat ksa. (L. ezt.) E. - Szra kell szoktatni a gyermeket. E. - Tyk is szra szoktatja csirkit. D.
2245

Szoknya. Hosszu mint az uri szoknya. D. - Hiba, szoknya (asszony) kell mindenhez. Ny. 6. - Kurta mint a szegedi szoknya. D. - Megszrad mint a Bzin szoknyjn a kast. (L. ezt.) Ny. 11. Szoknyja rsa, ktnye tafota. D. - Szoknyahs. ME. Szolgl. Egy rdgt szolglnak. D. - Egy urat szolglnak. D. - Kt rnak szolgl. KV. - Ki kocsmban szolgl, ritkn jraval. S. - Ki kzsgnek szolgl, egynek se szolgl. D. - Ki rdgnek szolgl, kn a fizetse. E. - Nehz kt rnak szolglni. D. - Senki nem tartozik ingyen szolglni. KV. - Senki sem szolglhat kt rnak egyformn. Szentir. - Szolgl a gyertya, de magt emszti. D. Szolglat. Ajndkevs, szolglatba ess. KV. - Se arany, se brny, de szolglat. KV. - Urak szolglata nem lland. KV. Szolgl. A milyen az asszony, olyan a szolglja. KV. - A milyen a szolgl, olyan az asszony. Ny. 2. - Hol a szolglk cifrk, dologtalan a gazdasszony. D. - Lusta gazdasszonynak lusta szolglja. D. - Lusta szolgl nem farn l, hanem fln. D. Szombat. Gyakorta fordul, mint a pntek, szombat. E. - Ha szombatot akarsz rni, lss hozz a dologhoz. - Hamar elkerl, mint a pntek, szombat. D. - Hosszabb (L. ezt) a pntek, mint a szombat. D. - J szl szombaton is megll. B. - Meglesz az disznnyr szombaton. D. - Sok szombatot lt. D. - Szabad pntek, szabad szombat, szabad szappanyozni. Np. Szomjan. Msnak szr, maga szomjan marad. D. - Rossz boros kulcsr az, ki szomjan meghal. KV. - Tele pincbl szomjan jn. D. - Vizre visz, szomjan hagy. D. Szomjas. Ihatnk mint a szomjas kert. D. - Mindig szomjas, mint a
2246

szivacs. S. - Nemcsak az szomjas, ki a ktba nz. Ny. 1. - rl mint a szomjas szarvas a forrsnak. D. - Szomju krnek zavaros viz is j. M. - Szomjunak a viz is z. D. - Szomjunak kezibe illik a pintes kors. D. - Szomjasnak kevs vigasztals az res kors. E. Szomjusg. Elmult a szomjusg, nem bartja a kt. D. - rdg is szomjusggal lte meg fit. B. - Szomjusg ellen ital az orvossg. E. - Szomjusg orvossga a kancs. D. Szomorit. Ne szomorits. E. - Vn apdat meg ne szomoritsd. D. Szomorkodik. A j lelkiismeret nem szokot szomorkodni. D. - Ne szomorkodj, lgy vig, nem lesz ez mindg igy. Np. - Nha a lator is szomorkodik. D. - Szomorkodni gyarlsg, ktsgbeesni bolodnsg. D. Szomoruan. A ki mstl vr, az szomoruan jr. Ny. 1. - Ha a juh szomoruan legel, dgrovson van. Cz. - Szomoruan nz, mint a dzsmabrny. Ny. 5. - Vigan kezdett, szomoruan vgzett. KV. Szomorusg. A jtk hinyossga, gyermek szomorusga. D. - A szomorusgban nem kell ktsgbeesni. D. - Akarat ellen is kitetszik a szomorusg. D. - Asszonysirsnak, ebszomorusgnak sohasem kell hinni. KV. - Bell rm, kivl szomorusg. KV. Boldog, ki nem tudja, mi a szomorusg. D. - Egy j bart a szomorusgban, felr szzzal a vigassgban. D. - Kelletlen vigassg a szomorusgban, kzs izetlensg minden trsasgban. D. - Nagy szomorusg a rossz asszony. B. - Nagy szomorusg kurvs vnet ltni. D. - Nehz a bnatot s szomorusgot eltitkolni. KV. - Nha egy szomorusg felr egy halllal. D. Nyomorusgot s szomorusgot rm szokta kvetni. KV. - rm nyomn jr a szomorusg. B. - rmnek szomorusg a vge. E. Szomorusg is hasznos, ha nem tarts. D. - Szomorusggal jr az
2247

rm. KV. - Szomorusggal telik az emberi let. D. - Tbb okunk van szomorusgra, mint vigassgra. D. - Trhetetlen szomorusg a kebeles hbor. D. Szomszdsg. Rossz szomszdsg, trk tka. Sz. Szopik. Az ujjbl szopta. Sz. - Csalrdi rkt szopott. (Ravasz.) D. - J tehn alatt szopott. (Gazdag csaldbl val.) D. - Ki tehene alatt szoptl? (Ki vagy, mi vagy?) E. - Maga szopta az anyjt. Ny. 2. - Magyar tejet szopott. S. - Nem szoptam az ujjambl. E. - Rgen volt az, mikor az anyja emljt szopta. (Vn.) D. - Srknytejet szopott. E. - Szp a borju, nyilvn kvr tehn alatt szopott. B. Szopni a vrit. E. - Tudjuk, micsoda tehn alatt szopott. Sz. - Ugy beszl, mint anyja tejvel beszopta. E. - Teleszopta magt. (Rszeg.) ME. - Vad oroszlnok alatt szopott. D. Szoptatra ne tekints, hogyha annak teje nincs. D. Szorgalmas. A figyelmes hallgat teszi a papot szorgalmatoss. KV. - Az Isten a szorgalmasokat segiti. KV. - Szorgalmas ember mindig tall munkt. KV. - Szorgalmas ember nem mutat holnapra. E. - Szorgalmas mint a mh. E. - Szorgalmas munka felejteti a bujasgot. E. Szorgalom. Istennel, szszel, szorgalommal boldogulsz. S. Sernyt int szorgalomra. KV. - Szorgalom gazdagsg, henyls szegnysg. D. Szorgos. Sok a dolog, mind szorgos, sok a gyerek, mind rongyos. Ny. 3. Szorit. Dihjba szortva. (Rviden.) E. - Ki mindent szorit, semmit sem szorit. D. - Kiki legjobban tudja, hol szorit csizmja. E. (Hol
2248

szoritja bocskora. D.) - Ne fszkeldj, ha szorit a csizmd. Ny. 13. Szorit az uj csizma. (L. ezt.) E. - Szoritja, mint Jakab a tehenet. Ny. 6. - Szoritjk a tkit. E. Szoros. Bezzeg szoros most a kapca. KV. - Kint tgasabb, bent (L. ezt.) szorosabb. S. - Szoros a gatya. K. - Szoros a kapca. D. Szorul. Fazkba (L. ezt.) szorult a feje. Ny. 2. - Senkire sem szorult. D. - Szorul a kapca. (L. ezt.) E. - Szorul mint Jzus Krisztus a hidon. (L. ezt.) Ny. 22. - Taligra szorult. (Elszegnyedett.) D. Szovti. Nyugszik az urban, mint a szovti kposzta a rektorban. S. Sztfogad. A ki szt nem fogad, knny azzal bnni. D. - Sok a parancsol, kevs a szfogad. D. Szs. (Sokbeszd.) Nem szstl kri a tancsot. D. - Trhetetlen, midn az esztelen szs is. D. Szls. Fazekat kongsn, madarat szlsn. E. - Ki magt a szlsban erlteti, szll vlik a szava. D. - Titoktarts nha tbbet r a szlsnl. E. Sztalan. Nha a sztalan hal (L. ezt) is mondhat igazat. D. Sztlan mint a hal. D. - Sztlan mint a fld. E. - Sztlan mint a nma. D. Sz. Azon bordban (L. ezt) szttek. M. - Egy bordban szttek. KV. - Jobb a ntt (L. ezt) mint a sztt. E. Szglet. (L. szeglet.) Illik (szjra a csk. Ny. 1.) mint szgletbe a pk. E.
2249

Szkdcsel. Csuda freg az a bolha, addig szkdcsel, hogy vagy a vizbe esik, vagy a tzbe. Pzm. Szke. Ez is a szke tehn borja. (L. ezt) D. - is a szke borja. (Szerencss.) D. Szkevny. Agyba-fbe a szkevny katont. D. - Semmi hire, mint a szkevnynek. E. (Semmi hite.) D. Szks. Ritka kecske szks nlkl. D. Szktt katona. D. - Szktt katonnak nincsen bre. Cz. - Szktt szolgnak bot a fizetse. D. - (Kevs a bre. Ny. 5. - Nincsen bre. E.) Szrs a medve, de ers is. D. - Szrs erszny, res kz. D. Szrs mell, nagyerej. D. - Szrs mint a magyar bajusz (D.); mint a majom (S.); mint az ers ember (D.); mint juhszkutynak a farka (D.); mint a juhszbunda (S.); mint a kulacs (S.); mint a medve (D.). Szrny szl, ha meg nem ll. (Civakods.) Ny. 13. Szsz. A szszt is psznek mondja. (Vn.) D. - Az abrosz is vgre szszsz vlik. D. - Belekap mint kis leny a szszbe. Ny. 2. - Elg szszt szereztem neki, csak fonhassa. E. - Fellobban mint a szsz. D. - Ismerem az abroszt, szszbl fontk. D. - Lesz szsze, csak fonja. E. - Sok szszbl kevs a vszon. D. - Ugy van, mint a szsz fonatlan. E. - Vagy mi a szsz. E. - Viselt abrosz szszsz vlt. D. Szuhai. ldja (L. ezt) meg az Isten, mint a szuhai malmot. D. Boldogul (L. ezt) mint a szuhai malom. Ny. 1. - Szuhai malom az
2250

esze. (L. ezt.) D. Szunyad. Ha a macska szunyad, egerek tncolnak. KV. - Macska mikor szunyad stb. S. Szurok. A ki szurkot forgat, megmocskolja a kezt. Pzm. - Egye meg a szurkot. E. - Kezn marad, a ki szurkot forgat. D. - Ki a szurkot fogja, kezt megmocskolja. KV. - Ki szurkot forgat, megszurkosodik. D. - Megeheti a szurkot. E. - Ragads mint a szurok. D. - Szurok a markodba. E. Szurkos. Nem tolvaj, csak szurkos kez. E. - Szurkos a keze. S. Szurkos kez kolomprnak fia. (Tolvaj.) D. Szurtos kovcs, fnyes garas. Ny. 6. Szusz. Kifogyott a szuszbl. S. - Mig benne van a szusz. E. - Ne higyj neki, mig benne van a szusz. E. - Nem birja (gyzi) szuszszal. E. Szuszog. Mit szuszogsz, mint a tt. E. - Mit szuszogsz, mintha polyvt ettl volna. E. - Mit szuszogsz vele? E. - Mondd meg, ne szuszogj, hadd tudjuk mi is. E. - Szuszog mint a tt a hajnalban. (S.); mint a ttbocskor (Ny. 2.); mint tt a p... (Sz.); mint a tt orgona (S.); mint az olh diszn a buzban (D.); mintha polyvt evett volna. E. Sz. Az embert emszti a b, mint ft a sz. D. - Albbval a fa sznl. D. - Emszti mint ft a sz. D. - Kicsiny a sz, de elg krt teszen. D. - Szraz fban terem a sz. E. Szr. Egy villval szrnak. D. - Nem mind r, a ki oldalba szr. D. Nem szr meg a rzsa, hanem a tvise. E. - Zab szrja az alfelt.
2251

D. Szurkl. Darzst ne szurklj. M. - Gombostvel szurkl, inkbb bottal tne. ME. Szk. A mi bben bds, szkben jillatu. D. - Bben bds, szkben des. KV. - Ha szk a konyha, minden falat jiz. D. Sovny mint a ht szk esztend. S. - Szk szret, szk arats, egsz hzbomls. D. Szkl mint a sarokba szoritott kutya. E. Szklkdik. A fsvny a nlkl is szklkdik, a mije van, a nlkl is, a mije nincs. D. Szks. Kinek szks elesge, annak van j egszsge. Np. - Kinek szks bora, elesge, annak j az egszsge. ME. Szksges. Az asszony szksges rossz a hzban. ME. - tel, ital, lom, szksges e hrom. KV. - Mikor szksges, el tudja venni eszt. B. Szletik. A ki szletett, meg is kell halnia. E. - rtatlan mint a ma szletett gyermek. E. - Biborban szletett. E. - Burokban szletett (E.), akasztfn hal meg. (Ki mindenben nagyon szerencss.) ME. - B kztt szletett, gond kztt vnhedett. D. - Jobb lett volna neki vakon szletni. E. - Jl fogant gondolat okosan szletik. D. Ki egyszer szletett, ktszer meg nem halhat. E. - Madr replsre, ember munkra szletett. E. - Minden gyermek sirssal szletik. KV. - Nem egyszerre szlettnk, nem is egyszerre halunk meg. Ny. 6. - Szerencss rban szletett. D. - Szerencstlen rban szletett. B. - Vajudik a hegy, egeret szl. (Latin.) E. - Aki urnak szletett, csak ur az. ME.
2252

Szl. Jaj, kinek szlje van s kenyere nincsen. E. - Jmbor szlknek is gyakran feslett a fik. B. - Jobb a gyermek sirjon, mintsem a szli. KV. - Ki megveti szli oktatst, hhrkzre kerl. E. - Nehezen j a gyermek, ha szli rosszak. D. Szleidnek tka ostort fonhat nyakadra. E. - Tiszteld a szlket. E. - Volt szljk is: ttos volt s szemfnyveszt. Pzm. Szls. Ritka szls bba nlkl. D. Szr. Msnak szr, maga szomjan marad. D. - Sokat szrt a foga kzt. (Iszkos.) D. Szret. Bs mint szret utn a szl. D. - Elklt a szret. E. Fohszkodik mint anymasszony szretkor. Ny. 23. - Jkor jsz, elkelt a szret. KV. - Megadja mdjt, mint a luternus (L. ezt.) pap a szretnek. Ny. 5. - Olyan a szd, mint a segg szretkor. Ny. 12. - Sok szret volt azta. D. - Szk szret, szk arats, egsz hzbomls. D. - Szret, ha egy csep bor sincs! S. - Ugy ll a szd, mint szret utn a kunyh. Ny. 13. Szrke. Elvlik, mint a szrke a faktl. S. - Hi szrke! Hi fak! itt semmit sem adnak. E. - Nem paripa, ha nem szrke. E. Szz. A megesett szzet csak feddeni lehet. (Segitni rajta nem.) KV. - rtatlan mint a szz. D. - tesett a bajon, mint az egyszeri szz a gyermekszlsen. Ny. 17. - Komromi szz. D. Megrdemli, mint szzlny a koszort. E. - Mezitlbos (L. ezt) szz. D. - Nem mind szz, a ki prtt tz. D. - Rzs az illat, szz a szemrem. K. - Szemrmes mint a szz. D. - Szz, mint a csizmm talpa a fldtl. Ny. 6. - Ugy nz ki, mint egy pcsi (L. ezt) szz. Ny. 11. - Tiszta mint a szzlny. D. - Vn szz. D. - Agg szz. ME.
2253

Szzessg. Hzassg, rabsg; zvegysg, mentsg; szzessg, nemessg. B. - Nem sokat tehetni fel oly lny szzessgre, ki mindig katonkkal jr. K. - Szksg, megvesztett szzessg. KV. Szzessg, kessg. E. - Szzessgnek csak egy a prdja. E. Szzmria. Meginn a Szzmria cipcsattjt is. Ny. 2. - Rszeg ember, ha elesik, Szzmria lbe esik. S. Szvatopluk. Fehr mint a Szvatopluk lova. D. Svb. Annyi van mint a svbgyerek. ME. - Nekiszokott, mint svb a ftt krumplinak. Ny. 4. - Svb, kalarb. ME. - Svbnak negyvenves korban rik meg az esze. ME.

Tacitusbl felel. (Hallgat, nem tud felelni.) E. Tacsk. Mint a tacskk, ugyan felftyszik. M. Tafota. Szoknyja rsa, ktnye tafota. D. Tagad. Soha bartodrt ne tagadd az igazat. KV. - Mi trs, tagads. E. Takar. Egyik latorsgot a msikkal takarja. KV. - Egy vtket a msikkal takargat. KV. Takarkos. Idvel, pnzzel lgy takarkos. E. - Ks a takarkossg, mikor res az erszny. E. (Mikor res a szekrny. D.) Takarodik. Eltted az t, takarodj. D.
2254

Takaros, mint a turi lakatos. Ny. 6. Takar. Addig kell nyujtzkodni, a meddig a takar r. B. - Ha meghalunk, nem kell takardz. Ny. 2. - Hlval takarzik. (Szegny.) E. - Jeget eszik, vizet iszik, lapuval takarzik. (U. a.) D. krnyllal takarzik. D. - Sznja a pnzt, felhvel takarzik. D. Zskon fekszenek s a madzagval takarznak. Ny. 1. Takcs. Hrom nem j, ha sokat hever: kereskednek a ponyvja, fonnak a rokkja, takcsnak a bordja. Ny. 20. - Hrom takcs egy ember. K. - Isten mentse meg az embert kmvestl, cstl, rszeges takcstl. Ny. 18. - rl mint finak a szomotori takcs, mikor halat fogott. E. Takony. Mohn kapja, mint h tyk a taknyot. D. - Szp a gyermek anyjnak, ha taknyos is. E. - Takonypc. D. Taksony. Kerli mint Glos Taksonyt. Ny. 22. Tall. A ki keres, az tall. Szentir. - Amit talltl, de vissza nem adtl, olyan mintha loptad volna. KV. - Bzn keresd, feltallod. E. - Dolgn tallja. (Dologkzben.) Ny. 2. - Elcsipi a mire tall. D. - Ha talltam, konditom. B. - Helyn keresd, feltallod. E. - H htn kincset tall. D. - Igen tallta szarva kzt a tlgyt. KV. - Knny a kepe mellett buzra tallni. D. - Ott is tall, a hol senki sem vesztett el semmit. D. - Tall az, a ki keres. E. - Vak is tall garast. (Patkra. Sz. - Patkt. KV.) - Vak is tallt olykor patkra. E. Taln. Minden bizonynyal, taln. S. Talicska. tesett rajta, mint Nagy Istvn a talicskn. Ny. 22. Csikorog mint a temesvri sncon (vrban) a talicska. D. - J helye
2255

van, mint a kutynak a talicskban. Ny. 19. Taliga. Csikorog mint a taliga-kerk. S. - Flre taliga, jn a kocsi. D. - Kiadott (L. ezt) rajta, mint az eb a talign. B. - Csikorog mint a koldus taligja. B. - Taligra szorult. D. Tallr. Hrom garas nem egy tallr. Ny. 13. - Kerek mint a tallr. D. - Legjobb garas az, melyen tallrt vlthatni. E. - Mit garason vehetsz, ne adj rte tallrt. E. - Rncos mint a gallr, kerekes mint a tallr. B. Talp. Az krt a talprl fejik. (L. ezt.) Ny. 6. - Eb a varga talp nlkl. D. - Egy talpat cserzenek. D. - Ember a talpn. E. - Enyv a talpn, tapodst sem teszen. D. - gett a talpam alatt. E. - Ha szekered nincsen, talpad kszen legyen. KV. - Jl lt a macska, noha talpt nyalogatja. K. - Kemny mint a csizmatalp. E. - Kiki maga talpn jr. D. - Legny a talpn. S. - Mihelyt a talpt megtik. (Alv szolgn egyet rugnak, hogy felbredjen. Nehezen bred.) E. - Minden szava talpra esik. S. - Nem is ri a talpa a fldet. (Ugy siet.) D. - Szz mint a csizmm talpa a fldtl. Ny. 6. Talpig ember. D. - Talpra esik mint a macska. E. - Tettl-talpig becsletes. E. - Tbbet koptatta (L. ezt) talpt, mint fart. D. Vastag mint a talp. D. - Viszket a talpa. (Szeretne tncolni.) E. Talpal. Sokat talpal a gyalog katona (hajdu. E.), mig lra kap. D. Uti laput a talpra. B. - Talpalatnyi fldje sincs. D. - Ha elfelejtetted, talpalhatsz rte. (Mehetsz rte.) ME. Talpas. Tenyeres talpas. E. Tams. A mi ms, nem Tams. E. - n abban Tams vagyok. (Nem hiszem.) ML. - Hitetlen Tams. E. - Nem mindig f (L. ezt) a vak Tams. D. - Tams, nem olyan mint ms. S. - Tams vagyok
2256

benne. D. Tamsi. Ilyen ngy l elhuzza a tamsi templomot is helyrl. Ny. 5. Tamburs. Hrman vannak, mint a csonoplyai tambursok. S. Iszik mint a csonoplyai tamburs. (Egy magban.) ME. Tancs. Beillene a tancsba. (Okos.) D. - Ebrdon kivetettk a tancsbl. D. - Kupak tancs. E. - Meggyeledett mint a vnyai tancs. Ny. 1. - Mikor az urak a tancsbl felkelnek, mindenkor okosabbak. KV. - Parasztbl lett tancsnok. D. Tanit. A ki tanit, tanul. E. - A macskt egerszni tanitja. D. - A rkot egyenes jrsra tanitja. D. - A tykot tojni ne tanitsd, ha csirke vagy. D. - Az tanitson msokat, a ki maga is tanult. KV. Apdat ne tanitsd. D. - Fejre tanitotta, mint bojtrjt (L. ezt.) Guba. D. - Fiu tanitja az apjt. D. - Halat szni tanit. - Ks az agg ebet tncra tanitani. D. - Maga is tanul, ki mst tanit. B. - Mst fejedre ne tanits. D. - Mesteredet tanitod. KV. - Ne tanitsd a rct szni. Ny. 2. - Ne tanitsd apdat gyereket csinlni. E. - Ne tanitsd ngyodat gyba szllni. KV. - Nehz a szamarat kutyasgra tanitani. D. - Nem kell cignyt lopsra tanitani. KV. - Nyomorult gazda az, a kit a szolga tanit. KV. - Papot tanit a mester vecsernyt mondani. D. - Sast tanit replni. KV. - Sz s korbcs hamar tanit. D. Tanits. Jobb a plda a tanitsnl. S. - Tanitsnak szrnya a j plda. B. Tanit. Kt tanitmester szksges a hzhoz: a korbcs s a vessz. Ny. 20. - Rossz tanittl tanulhatod, mit kelljen kerlnd. E. - Semmireval tanitd volt. Ny. 4. - Serny tanitnak kenyr a
2257

neve. D. Tanitvny. A j tanitvny se mindjrt mester. D. - Bolond mesternek eszels tanitvnya. D. - Eb a mester tanitvny nlkl. D. - Egyik nap a msiknak tanitvnya. KV. - Milyen a mester, olyan a tanitvny. D. - Nem feljebb val a tanitvny a mesternl. KV. Nyomorult mester, ki tanitvny nem volt. D. - Ritka mint a hladatos tanitvny. D. - Tanitvny sem volt, mgis tanit. D. Tank. Ne lgy Tank (buta,) ha eszeddel lhetsz. D. Tanu. Cigny (L. ezt) is hozott tanukat. E. - Egy tanuvallsra fel is akasztanak. E. - A j lelkiismeret ezer tanu. (Latin.) B. - Senki sem lehet tanu maga gyben. E. Tanya. Egy tanyn dolgoznak. D. - Egy tanyn kt sfr. D. Tanult. Elrelt mint a tanult ember. D. - Knyve sincs, mgis tanultnak mondja magt. D. - Nem mind okos, a ki tanult. D. Tanult ember holta utn hires. D. Tanulatlan ifju mg ifjusgban koldustarisznyt viszi nyakban. D. Tanuls. Abroncsold be fejt, mert a tanulsban megreped. D. Eb a pap tanuls nlkl. E. - Hosszu a tanuls, de rvid az let. KV. - Nem szgyen nem tudni, de tanulst futni. KV. - Tele hasnak nem sok kedve vagyon a tanulshoz. KV. Tanul. Ritka tanul vessz nlkl. D. Tapasz. Azt kapod (L. ezt), mit Bugyi a tapasztsrt. Ny. 1. - Kinek mesze nincs, srral tapaszt. D.
2258

Tapasztals. Legjobb iskola a tapasztals. E. Tapint. Csak annyira lt, a mennyire tapint. D. - Elevenre tapint. E. - Erre tapint. E. Tapl. Fzi a taplt. E. - Krmre gett a tapl. D. - Kvitt (L. ezt) a tapl. E. - Pnz ez, nem tapl. Np. - Tzmentes, mint Mandli taplja. (Hza gett, a tapl a padlson nem gett meg.) Ny. 1. Tapod. Freg is meggyri magt, ha tapodjk. B. - Tapodsnyira sem lehet vele elmenni. (Nyakas.) D. Tapolcai. Meggondolta mint a tapolcai ember lova. Ny. 1. Tapogat. A kinek hol fj, ott tapogatja. M. - Egy kzzel tapogatnak. D. - J helyen tapogat. D. - Jl tapogat. E. - Nlunk is, kinek hol fj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja. Pzm. - Nem csekly vizben tapogat. Pzm. - Ott is tapogatja, a hol nem fj. (Ravasz.) D. - Tapogatva jr. (vatos.) D. - Tapogatja mint banya a hajnalt (B.); mint tt a hajnalt (Ny. 3.); mint vak a hajnalt (Ny. 8.) Sttben tapogatzni. E. Tapossa krlte a fldet. (Udvarol.) E. Tappog mint a toj galamb. Ny. 5. Tapsol. Nem kell a gyzelem eltt tapsolni. KV. Tar (Kopasz). Karn (L. ezt) mutatja a tar-varjat. D. - Tar-fej. ME. Tarackos s vadc fld egy hasznu. D.

2259

Taraj. Flll a taraja. D. - Tarajos kakas. (Kurvs.) D. - Tarajosan beszl. (Kevly.) - Tarjt emel. E. - Ugyan megntt a tarja. E. Tarhonya. Nehz a meleg tarhonyt fuvatlan enni. D. Tarh. A kit a tej megget, az a tarht is fujja. M. - pen bizony Orondinak tarht. (Ki mindenbe beleti orrt, arra semmit sem biznak.) D. Tarisznya. Baranyai tarisznys, somogyi bicsks, bcskai bugris. S. - Egy avit zskbl kt uj tarisznya. E. - l-hal rte, mint a baranyai gyerek a tarisznyrt. Ny. 5. - Ki nagy urral prl, knnyen (L. ezt) tarisznyt ll. D. - Koldustl elveszi a tarisznyt. KV. - Nem hordozza tarisznyban eszt. B. - Nincs nehezebb a knny ti tarisznynl. K. - Nyakba tettk a mindenes (koldus) tarisznyt. Ny. 4. - Nyakban az abrakos tarisznya. ME. - Nyron gunydat, tlen tarisznydat el ne hagyd. B. - Se kutyja, se macskja, mgis res a tarisznyja. ME. - Soha sem telik meg, mint a koldus tarisznyja. S. - Szemrmes diknak (koldusnak. B.) res a tarisznyja. ME. - res tarisznya nehezebb mint a teli. Ny. 6. Zrg mint a fa- (L. ezt) tarisznya. D. Tarka. Annyi mint a tarka kutya. D. - Derzsen (L. ezt) csinljk a tarka borjut. Ny. 7. - Fekete kutya, tarka eb, mind egy kutya. D. Ha mindnyjunk j volna, nem lenne tarka a vilg. D. - Jrja mint a tarka macska a hz hjjt. Ny. 2. - Koca (L. ezt) koca tarka, se fle, se farka. ME. - Nemcsak egy tarka kutya van a vilgon. E. Nem fehr (L. ezt) hattyu az, kinek tarka tolla. E. - Nem tarka kend a hzassg. (L. ezt.) E. - Szajha farra tarka-barka ruha. KV. - Tarka hit. (L. ezt.) E. - Tarka ltl (L. ezt), vemhes szamrtl nem vesznek vmot. D. - Tarka mint a babuka (D.), mint a Baki lova (Ny. 14.), mint a brnyfelh (D.), mint a kakuktojs (S.), mint a pulykatojs (D.), mint a szarka (D.), mint a szrcsamony
2260

(M.), mint a szrcsatojs (D.), mint a vrcsetojs (D.), mint vilg (D.). Tarka-barka mint a szarka. Sz. - Tarka-barka mint a szarka farka. B. - Tarka-barka ruha illik a szajha farra. E. Tarl. Frj is megszokja a tarlt. D. - Ms tarljrl l. S. Tarsoly. Ha j pogcsa van tarsolyodban, kzld bartiddal. Sz. Tartomny. Milyen a tartomny, olyan a szoksa. KV. Tarts. A mi szp, nem tarts. KV. - Ers fonlbl tarts az ing. D. - Fttal tarts a ruha. D. - Ksre vlik a tlgy, de annl tartsabb. D. - Nem tarts cvek a kutyafark. D. - Tarts mint a bartok olvasja. Ny. 9. - Tarts mint az szi virg. D. - Uj cserpbe avult szag tarts szokott lenni. BSz. Tartozunk mi egymsnak valamivel. E. Tassi. Faj fajra t, mint a Tassi diszn. Ny. 22. Taszit. Flre bicsak, hadd taszitsak. E. - Ha taszitjk, tovbb ll. D. - Jgre taszit s ott hgy. D. - Kit a dombon nem rmest ltunk, olyat a vlgybe tasziglunk. D. Tata. Feszit mint a tatai kutya a jgen. Ny. 5. - Lvt (L. ezt), Tatt felvagdalta. Sz. - sszeugrik mint a tatai szrposzt. S. - Skarlt, grnt (L. ezt) nyuszt: Lva, Tata csuszt. Cz. Tatr. Becsngetett (L. ezt) neki, mint Derecsknek a tatr. D. Eb vagy kutya, mindegy tatr. D. - les mint a tatrkard. D. Hajtson el a tatr. E. - Krimi (L. ezt) tatr. ML. - Mi a tatr! E. 2261

Mind egy tatr. D. - Nagy a hire, mint a tatrjrsnak. E. - Nem rtem, trkl beszl-e vagy tatrul. D. - Nem hajt a tatr. E. Olyan a hire, mint a tatrjrsnak. Sz. - Szalad, mintha a tatr hajtan. E. - Szegny tatr! E. - Tatrral hatros. D. Tavaly. Alkalmas (L. ezt) tavalyiban. M. - Elmult mint a tavalyi h. E. - Majd tavaly. E. - Nem tavalyi babl. Ny. 2. - Tavaly, tavaly, az idn. (Soha.) Np. - Tavalyi asztag nem szerez szksget. B. Tavasz. A szp tavasz is hamar elmulik. D. - Egy fecske tavaszt nem szerez. M. - Egy virg nem tavasz. D. - Egy virg nem hozza meg a tavaszt. K. - Flhet a tltl, ki tavaszkor nem gyjttt. D. Fuj, esik, havaz, ugy lesz tavasz. Ny. 6. - Hirmond fecske tavaszt nekel. BSz. - Szp mint a tavasz. D. - Tavaszkor minden bokor szllst d. D. - Tl utn tavasz lesz. ME. Tavaszi. Elmult mint a tavaszi h. D. - Hiba van a tavasziba. E. szi macska (L. ezt), tavaszi menyecske. D. - Szp mint a tavaszi reggel. D. - Tavaszi es aranyat r. ME. - Tavaszi h trdig r. D. Tavaszi szl utat szrazt, szivel vizet raszt. Ny. 1. - Van itt mind szi, mind tavaszi. E. Tbla. Nincs a tblra irva. Ny. 3. Tbor. Fej nlkl a tbor lelketlen sokasg. E. - Kuckja vra, tetje tbora. D. Tg. Elg tg a vilg, elfrnk benne. E. - Kivl tgasabb, bell (L. ezt) nyjasabb. Ny. 3. - Tgas mint az orszgt. (D.) - Tgas t a pokol tja. E. - Tgasabb odakint. (L. ezt.) E. Tlyog. Elfutotta az epe (L. ezt), mint juhot a tlyog. D.

2262

Tmasz. Nha a tmasz is megdl. D. Tmaszkodik. Dl falhoz ne tmaszkodjl. D. - Kt istphoz j tmaszkodni. KV. - Ki emberben bzik, ndra tmaszkodik. K. - Ki szegnyben bzik, ndra tmaszkodik. D. Tncos. A j tncos lnybl ritkn vlik jmbor. D. - J tncos, rossz dolgos. E. - Szent-Gellrthegyi tncos. (Boszorkny.) D. Tncos anynak tncos a lenya. D. Tntorog. Egyik rszeg, a msik tntorog. D. - Nem elre, hanem htra (L. ezt) tntorog. D. - Szdeleg a lba, tntorog a feje. D. Tntorog, mg sem esik. D. - Tren is tntorog gyakran a mltsg. KV. - Ugyan tntorog m Mohoray uram. D. Tnyr. Egy tnyrt nyalnak. D. - Cseresznyt az rnak, magvt a tnyrnak. K. - Cserptnyr, fakanl. (Szegny pr.) Ny. 7. Trs. Ebet szrrl, madarat tollrl, embert trsrl. KV. Embert trsrl. KV. - Fanos ebnek gubs a trsa. E. - Jobb magban, mint rossz trssal lenni. D. - Kinek trsa van, ura is van. D. - Lasnakosnak pokrcosa a trsa. - Ne jtszl szolgddal, mert trsul fogad. KV. - Nem j trs, ki mindent maga hrpent fel. KV. Nincs oly ers, kinek trsa nem akadna. M. - Szerelem s urasg nem szenvednek trsat. KV. - Ritka mint a j trs. D. Trsasg. Rossz trsasg rosszra vezet. S. Tska. lom tska. D. - Kt tskra szerzdtt. (Koldus.) M. Koldustl krsz tskt. KV. - Ripsz-rapsz, csak legyen az n tskmban. KV. - Rongyos tskbl esik nha vajas pogcsa. E. Soha nem telik be a koldus tskja. KV. - Szemrmes diknak hiu (res) a tskja. M. - Szemrmes koldusnak res a tskja. KV.
2263

Ttika. Lva, Ttika lejtt jr, de Csics (L. ezt) is vendget vr. Sz. - Ttika s Rezivr dolgt ebre biztk, ebl vettk hasznt. B. Ttogat mint a harcsa. D. Ttos. Gebbl (L. ezt) lesz a ttos. E. - Megvivtak a ttosok. (Nagy szl van.) Ny. 3. - Ttos volt az apja. E. - Tzet okd, mint a ttos. E. - Volt szljk is: ttos volt s szemfnyveszt. Pzm. Tvol. A ki tztl tvol ftzik, befagy a segge. Ny. 4. - Jobb tvol (tvolrl. KV.) szeretni egymst. M. - Knny krkedni, hol tvol az ellensg. KV. - Oly tvol esik, mint g a fldtl. D. - Tvollevt, holtat nem kell rgalmazni. B. - Tvolrl j hazudni. KV. Tedd-ide, tedd oda ember. D. Tegez. Bot (L. ezt) a tegezhez. Pzm. - Igen illik, mint bot a tegzibe. KV. Tegnap. Ettl tegnap, egyl holnap. E. - Tegnapi sr a csizmjn. (Rest.) D. Teher. gyterhe. D. - Eb anya terhe. D. - Egy anya terhe. D. - Egy terhet vllalnak. D. - Fld terhe. D. - Halad mint terhvel a szarbogr. D. - Knytelen teher nehezebbet nyom. D. - Kinek mi kedvre, nincs az terhre. B. - Minden szamr maga terht rzi. D. - Nagy teher is knny, ha sokan emelik. E. - Nagy terhet is megknnyit a trelem. S. - Nagy terhet vllalt, megszakad. D. Sok kz knnyebbiti a terhet. KV. - Sok kr terhet mozdit. D. Szegnysg s regsg kt nagy teher. B. - Utas embernek nem teher a kenyr. E.

2264

Tehetetlen. Magval tehetetlen, mst akar segiteni. B. Tehetsg. Apnyi a bndje. (L. ezt), de nincs hozz tehetsge. Ny. 2. - Kinek Isten ad tisztsget, menten ad hozz tehetsget. E. Tejes. Mg tejes a szja. E. - Tejes fazk mell macska-r. D. Tejes fazknl htelen szolga a macska. D. - Tejes mint a szunyog. (Sovny.) D. Tejfel. Azt gondolja, fenkig tejfel. E. - Bajor mr az aludttejbl tejflt csinlni. Ny. 15. - Falubeli tudja minden hznl meddig tejfl. Ny. 9. - Ha a tejnek flit szereted, edd meg a szrdket is. D. - Hallja kend, nem egsz fenkig tejfel. D. - Leszedte a tejfelt, nekem csak a sav maradt. E. - Mikor a tejfel ikrzik, rajta a kpvel. D. - Nyrson sti a tejflt. D. - Se nem rt, se nem hasznl, mint a fdmesi tejfel. Ny. 22. - Szereti a tejnek flit. (Szzet.) D. - Tejfeles szju. S. Tekintet. Kinek mi szivben, az a tekintetben. KV. Tekn. Egy teknben gyrnak. D. - Olyan mint a teknben ing viz. B. (Zug viz. E.) - Tempzik mint a hasadt tekny. Ny. 6. Teknsbka agr hozz kpest. D. - Behzza fejt, mint a teknsbka. E. - Friss mint a tekns bka. D. - Hamarabb elszalad a teknsbka. D. Tele. Bart beszl bjtrl, de hasa teli van. E. - Csordultig tele van. D. - Eldnttte a tele fazekat. D. - Kinek szive telve, megnylik a nyelve. E. - Kinek tele ersznye, az elg tuds. KV. - Knny a telit megfejni. D. - Knny annak, kinek tele van a bendje. ME. Knny tele hassal a bjtt dicsrni. KV. - Meddig hordd teli, addig leszesz deli. E. - Nincs knnyebb a teli ersznynl. E. - Tele a
2265

feje. D. - Tele beszltk a fejt. S. - Tele erszny tbb az eszessgnl. D. - Tele hasnak nem sok kedve vagyon a tanulshoz. KV. - Teli hord. (Rszeg.) D. - Teleszopta magt. (U. a.) S. - Tele van a kas. B. - Teli van hllkodssal, mint a bart allelujval. Ny. 14. - Tele van szval, mint a duda szllel. D. - Teli van ressel. E. - res tarisznya nehezebb, mint a teli. Ny. 6. Telel. Eb gyban telelt. D. - Ha jl telelsz, majd jl nyaralsz. Ny. 11. - Hol nyaralt, ott teleljen. S. - J kemence mellett knny a telels. D. - Ki nem telel a maga kenyern. (Szegny.) D. - Leveles sznben nehz volna telelni. E. Telhetetlen. Ha ujjat adsz, karod kri a telhetetlen. D. Telhetetlen mint a bart-zsk. D. - Telhetetlen mint a pokol. D. Telhetetlen papzsk. (L. pap.) KV. - Telhetetlen mk. KV. Telik. Elvlik, hny zskkal tellik. D. - Minl blsebb a zsk, annl ksbben tellik. D. - Nem tudni, hny zskkal tellik. D. - Olyan az let, mint a hold: nha telik, nha fogy. KV. - Ott tellik, a hol van. E. Temonda. Sok temonda (pletykasg van a hznl.) E. Telkes. Felkttte a telekes bocskort. (Kevly.) D. - Neki dleszkedik, mint egsz telkes paraszt. Cz. - Szjas, mint a telkes bocskor. B. - Telkes gazda. ME. Temes. Szjas mint a temesi kapu. D. - Rossz szl fuj Komrom fell Temesig. D. Templrius. Iszik mint egy templrius. ML. Temet. Br holtom utn is pinczbe temetnnek. D. - Vrmegye
2266

kltsgn temetik. (Akasztfa.) Sz. Temets. Fbir prdiklt a temetsn. E. - Pap volt halln, de nem temetsn. (Kivgeztk.) D. - Pomps temets, sok pnzvesztegets. KV. - Sok temets nem nagy becsletre vlik az orvosnak. E. - Szz temets sem r egy lagzit. D. Temet. Csendes mint a temet. E. - Hzad a kopors, helyed a temet. E. - Maga szart a temetbe, mgis halottakra fogja. D. Teng. Csak pen hogy teng, leng. E. Tengdik mint Pap Jska lova a frszporon. Ny. 1. - Tengdik mint Toldi Mikls lova a szemten. D. - (Az rokban. B.) Tengely. Megakadt a tengelye. KV. - Mindenkivel tengelyt akaszt. (sszetz.) D. - Nem szeretnk vele tengelyt ttetni. (U. a.) D. Sok hj kell egy szraz tengelyre. D. - Tengelyt akasztottak. (ttettek. sszevesztek.) E. Tenyeres, talpas. E. Tenyr. Feltrik a tenyere. E. - Ha aranyat hordasz is tenyeredben. (Akkor sem teszem.) E. - Kend meg a tenyert, megnyered az eszt. E. (Megnyered gyedet. BSz.) - Kopasz mint a tenyr. D. - Nincs gymlcszbb a szegny tengernl. K. Tenyern hordja. E. - Tenyern hordozza a szerencse. E. - Viszket a tenyere. (Ha a bal, pnzt kap; ha a jobb, kiad.) E. Tenysz. Knnyen tenysz a j fajta. D. Tepszi, fazk, rzvasal, a te szemed elbjol. (Gny.) D. - Kevs zpfogra egy tepszi rtes. D. - Nevet, mintha tepszirt kldtk
2267

volna. (rl, lesz rtes!) Ny. 3. Terebly fnak fejsze van a tvn. (Nagyot r a veszly.) D. Terem. A fld munka utn is, ha terem ha nem. E. - A gomba mag nlkl is terem. K. - Amint mveled a kertet, ugy termi a zldet. D. - Azt sem tudja, mi fn terem. S. - Fekete fldben terem a j buza. KV. - Ha csak a homokfld terem, szken telik meg a verem. B. - Homok is elissza az est, de azrt nem terem. E. - J fa j gymlcst terem. B. - Jobb fldben jobb buza terem. D. - Lesz fiam buza, ha terem. D. - Mindentt terem a gaz. KV. (Gyom. D.) Nem terem tvisen fge. KV. - Ott is terem a gazember, a hol nem vetik. Sz. - Ott is terem, a hol nem vetik. E. - Ott is terem a rossz, a hol nem vetik. D. - Terem a bolond, ha nem vetik is. E. Terem a konkoly, ha nem vetik is. E. - Terem mint a hti br. (L. ezt.) Ny. 14. - Trt, mart, munklt fld jl terem. Ny. 3. - Vizll fld termi a sok buzt. Ny. 24. Teremt. Honnan teremtsen el? ME. - Egy nap Isten sem teremtette a vilgot. D. - Nehz a semmibl teremteni. D. Teremts. is Isten teremtse, mint a kis csacsi. Ny. 2. - Furcsa teremtse az Istennek. ME. Terhel. Ms vllt terheli maga iszkjval. B. Terhes. A felh magtl is megered ha terhes. D. - Dohog mint a terhes felh. Ny. 11. - Fenyegetzik mint a terhes felh. D. Kivnatos (mindent megkivn), mint a terhes asszony. B. Knny a szt megforditani, mert nem terhes szekr. D. Megkivnta mint a terhes asszony. D. - Se fia, se felesge, maga se terhes. D. - Teli van kivnsggal, mint a terhes asszony. E. Terhes asszony (L. ezt) addig menjen, mig hza tetejt birja. Ny.
2268

1. - Terhes szekrnek ressel kitrj. D. Terit. J sznben van, mint Macsa Pl a teritn. Ny. 1. Terjed mint a rossz hir (ME.); mint a tzvsz. S. Termetes mint a komlkar. E. Termketlen fra kvet senkisem hajt. (L. fa.) E. Terms. A homokfld termsbl nem igen telik meg a verem. ME. - B hideg, b termst hoz. S. - Nagypnteki der j termsnek jele. S. - Nyugodt fldnek szp termse. E. Virgvasrnapi es elmossa a termst. (L. es.) S. Termszet. A szoks termszett vlik. ME. - A termszet kevssel megelgszik. KV. - Az Isten mg a termszetnek is fltte vagyon. KV. - Kitr belle a termszet. E. - Minden llat visszatr a termszetre. E. - Mit a termszet nem adott, megkinl vele a szerencse. K. - Nincs ugrs a termszetben. E. - Termszet ellen nehz rugodozni. ME. - Termszet nagyobb a szoksnl. E. Tervez. Ember tervez, Isten vgez. B. Tessk, egyk, nem lesz egyb. S. Test. Bor s kenyr nlkl a test nem fincrozik. E. - Egszsges testben egszsges a llek. ME. - p testben p llek. S. - p s egszsges testtel j aludni. KV. - Hamis teste, lelke, szknek barnnak. Np. - Hzi ellensg a test, friss a rosszra, jra rest. Cz. Hever testben bujdosik az elme. Cz. - Lassan a testtel. S. - Nincs egyebe mint a teste, lelke. E. - Sem testemnek, sem lelkemnek nem kell. D. (Nincs hov lenni. B.) - Test, jra rest. E. - Teste,
2269

lelke. E. (Ads. D. - Zlogban van. Ny. 6.) - Tbbet r teste mint lelke. E. Testamentumot csinlt. (Vge.) ME. - Minek mr a testamentum is. (Ha semmi sincs.) D. - Vn leny testamentuma. (Szeszlyes.) Sz. Testvr. A mely kenyren sszevesznek a testvrek, azon ssze is bklnek. Ny. 6. - Meghitt bartodat, testvredrt se hagyd el. B. - Testvr az erszny, atyafi a bugyellris. S. - Testvrhbor. ME. Testvrek kzt is megri. S. Tesz. Mondani s tenni, kett. KV. - Se teszi, se veszi. (Nem trdik vele.) S. - Teheti s teszi. E. - Teheti, mert vasutyi. ME. Tedd ide, tedd oda ember. E. - Egsz nap tesz-vesz, mg sem ltni semmit a keze utn. ME. - Mi van mit tenni, mikor meg kell lenni. B. Tetz. Krt krral tetz. Ny. 2. - Tetzve adja vissza a csapott vkt. D. Tet. Csak a tetejt szedi, mint az rdg az ezerjfnek. Ny. 6. Eb is felhg a hz tetejre, ha az udvarban nagyon megszalasztjk. D. (Megszoritjk. E.) - J tet tart j falat. Ny. 2. Ne gondoljunk az idvel, csak a hzunk tetejvel. Ny. 16. - Tettl talpig becsletes. E. - Tettl talpig ember. S. Tetszik. Ami soknak tetszik, nehz megrizni. D. - Annak tetszik a katonasg, a ki nem prblta. D. - Bolondnak is tetszik az faszablyja. D. - Egy fa sem tetszik senkinek, hogy re akadjon. (L. fa.) D. - Egyik bolond a msiknak tetszik. KV. - Hogy tetszik a kinderbl? S. - Kinek mi tetszik, kedves az annak. B. - Minden bolondnak a maga faszablyja tetszik. KV. - Mindenkinek tetszeni
2270

lehetetlen, akarni bolondsg. E. - Nehz mindenkinek tetszeni. K. - Nem tetszik az ifjaknak a fenyitk. KV. - Szp, a kinek tetszik. ME. - Szp a rt is, ha tetszik. D. - Tetszik ha volna, de ugyan nincs. KV. Tett. A milyen az ember, olyan a tettje. Ny. 8. - Tettek beszlnek. (Latin.) S. - Tettnek zsirja torkra forrott. D. Tetves. Ha magad pondrs vagy, mst tetvesnek nem mondj. D. Tetves mint a beteg szegny (D.); mint a bunda (D.); mint a koca gyerek (D.); mint a koldus (D.); mint a rnc (D.); mint a szr. D. Teve. A szunyogbl tevt csinl. E. - A teve zsebbe nem fr. D. - A tevnek mind nyaka, mint szre hasznos. D. - Ers a nyaka, mint a tevnek. D. - Grbe mint a teve hta. E. - Sokat a teve sem bir. D. - Szunyogot is tevnek lt. E. - Szunyogot megszri, a tevt lenyeli. KV. - Teve ha rhes is, tbbet r a legjobb szamrnl. D. (Tbbet bir, mint az egszsges szamr. K.) - Zsebbe akar tevt rakni. D. Tgla. Akr a tglaget, akr az gyomra. D. - Fejelgyra esett a tgla. D. - Megismeri a vlyogot a tgltl. Ny. 12. - Rosszabb a tglavetsnl. ME. - Tglt szapul. D. Tkozl. Egy, kett hin, volt a tkozlnl. KV. - Fsvnynek tkozl a fia. D. - Nem kereshet annyit a j gazda, mennyit a rossz asszony el nem tkozlana. E. - Minden gyjtnek akad tkozlja. ME. - Tkozlnak ruhja vgre koldus tskja. D. - Kurvatarts tkozlssal jr. B. Tnfereg mint a gazdtlan kutya. S. (Jr-kel.) Tnyei kezessg. (Csalrd.) K.
2271

Trd. ngyod trde. D. - Nnd trde. E. Trenget. Maga trengeti, hajtja is az ellensget. (Fut eltte.) D. Tszta. Egy tsztt dagasztanak. D. - Jl felkelt tsztt knny dagasztani. D. - Lgy mint a tszta. D. - Rossz kovszszal ritkn gyurni j tsztt. D. Ttova. Se t, se tova. E. - Vak verb ttova szik vizben. D. Nem sok ttovzst kivn az igazsg. KV. Tved. J kalauz utn nehz eltvedni. D. - Ki egyenes ton jr, nem tved el. S. - Krd nem tveszti tjt. S. - Tvedni emberi dolog. ME. Tigris. Haragos, kegyetlen tigris. D. - Tigrisek kzt nevelkedett. D. Tikmony. (Tyktojs.) Egy tikmonysltig megleszen. (Hamar meglesz.) ME. - Gyermek vagy, tikmonyhoz gynjl. K. E. Tilalmas. A hol a csva, ott a tilalmas. D. - Eljr a tilalmasba. D. Flnk szv nem megy a tilalmasba. E. - Kasza is becsap a tilalmasba. E. - Ne hajtsd marhd a tilalmasba. D. - Nincs oly tilalmas, a hov be nem csuszna a nyelv. D. - Olykor a bojtr a tilalmasba is behajt. D. - Tilalmas alma jobbiz. B. - Tilalmas fegyverrel jr a rossz. D. Tilos. A mi tilos, nem kimondani val. Ny. 9. - Nha tilos fegyverrel is l az ember. D. - Tilosba is bevg a kasza. E. Tilosban jr. E. - Tilosban vadsz. S. Tiltott. A mi szabad, redves; a mi tiltott, keves. KV. (Mzes. KV.) 2272

Tiltott alma jobbiz. E. - Tiltott gymlcs desebb. E. - Tiltott almra tbben vgynak. D. Timr. Enyves kez timr. (Tolvaj.) D. - Keni-feni magt, mint timrlegny a csizmjt. Ny. 4. - Timr, srfz, mszros, szappanyos: ezek keze aranyos. (Bven jvedelmez mestersgek.) D. Tin. Az rdg rvn jtt ez a tin is. (Lopott.) Ny. 3. - Jrmas tinnak bres ostor. Ny. 6. - Ms tinjn sznt. KV. - Megjrta mint Csuri Ferk a tinborjuval. (L. borju.) Ny. 1. - Nincs az a tin, a melynek fel nem trn a jrom a nyakt. Ny. 22. Tinta. Fekete mint a tinta. D. - Se tintja, se tolla. D. - Tinta ez, nem kalamris. (L. ezt.) E. - Tnta s penna a szgyent nem tudja. KV. - Tintanyal. S. - Tintafos. ME. Tints. Nem mind dik, a kinek tints az ujja. E. - Tints segg dik. (L. ezt.) E. Tipeg-topog mint a tojgalamb. D. Tiszt. Kprl utn harmadik tiszt. (Kzlegny.) D. - Kzkatonbl lett tiszt. (Kevly.) D. Tiszt. Ha felvetted a tisztet, el is jrj benne. KV. - Kinek nincsen tiszte, nincsen veszedelme. KV. - Nem rt, a kinek sok tiszte van. KV. Tiszta. A tiszta vizet is megszri, hogy zsirt talljon benne. D. - A tisztt meg ne mocskold. D. - Inkbb megtetszik mocsok a tiszta ruhn, hogysem a fazkon. Pzm. - J macska tisztn tartja a kamart. D. - Knny a tisztafehret bemocskolni. D. - Nem mind
2273

tiszta buza, a mi az fldjn terem. E. - Nem tiszta a leveg. E. Nem tiszta madr az, ki fszkt rutitja. E. - Nincs tiszta gatyja. (Btorsga.) Ny. 14. - Oly tiszta a tkr, hogy a lehelet is rt neki. E. - Ritka mint a tiszta sepr. D. - Ritkn tiszta a fazekas, noha mindig mossa kezt. D. - Tiszta arc nem szorul msra. S. - Tiszta gbl mennyk. S. - Tiszta mint a csillag (D.), mint a forrs (D.), mint a kristly (D.), mint a napfny (D.), mint a tkr (D.), mint az arany (E.), mint az g (D.), mint az veg. D. - Tiszta pofra is hull nha egy kis mocsok. D. - Tiszta ruhn legjobban kitetszik a mocsok. D. - Tisztban van vele. E. Tisztasg msodik egszsg. E. Tisztel. Kinek szrnya alatt nyugszol, azt tiszteljed. KV. - Magt tiszteli az, a ki mst tisztel. ME. - Tisztelem az ifiasszonyt. (L. ezt.) E. - Tisztelem a gusztust. (Rossz.) ME. - Tiszteld a szlket. E. Tiszteli mint eb a vermet. (Lehugyozza.) E. Tisztelend, de csak a szaklra nzve. KV. Tisztelet a kivteleknek. (Nmet.) S. - Tisztelet, becslet, de igazsg is. E. - Tisztelettel legyen mondva. S. Tisztesen. Ha nem szinte tisztesen, legalbb szinesen. E. (Eszesen. E.) Tisztessg. Hol a flelem, ott a tisztessg. - Lakodalomban legyen tisztessg is, embersg is. (L. embersg.) Ny. 2. - Pnz embersg, ruha tisztessg. KV. - Ruha kessg, pnz tisztessg. D. Tisztessg, becslet, jobb mint arany feszlet. S. Tisztessges. Jobb a tisztessges hborusg, mint a sznes bartsg. Cz. - Tisztessges hazudsg (L. ezt) nem vtek. E.
2274

Tisztsg. Kinek Isten ad tisztsget, menten ad hozz tehetsget. E. - Nehz a tisztsg sz nlkl. D. - Ritka tisztsg rgalmaz nlkl. D. Tisztul. A polyva megg a tzben, az arany pedig ott tisztul. D. Csillagnak (L. ezt) is van tisztulsa. E. - Hol tisztul, hol borul. D. Sarat srral mos, nem tisztul. D. - Tzben tisztul az arany. E. Tisztvisels lomszakasztssal jr. KV. - Tisztvisels gonddal jr. KV. - Tisztvisel: szl trvny. E. Titkol. Betegsget nem lehet titkolni. E. - Fld is kiokdja a titkolt dolgokat. D. - Kevlysget, rszegsget, szegnysget nem lehet titkolni. D. - Ksn korn orcdra kerl a titkolt szgyen. E. Nehz a bnatot s szomorsgot eltitkolni. KV. - Sntasgot nem lehet eltitkolni. E. - Szegnysget el nem titkolhatni. D. Szerelmet, hurutot, szegnysget nehz eltitkolni. D. - Titkold szerencsdet. KV. Titkols. Orvos s gyntat eltt kros a titkols. D. - Vtektitkols flig megbocsts. D. Titkon. Lelkiismeret tudja, mit titkon cseleksznk. E. - J szeretni, de titkosan. E. Titkos. A mestersg addig ros, mig titkos. D. - Egy tudja, titkos, kett tudja, homlyos, hrom tudja, vilgos. Ny. 9. - Titkos tancsodat asszony ne tudja. KV. - Titkos hegedsnek kevesen svegelnek. KV. Titulus vitulus nlkl nem sokat r. S.

2275

Tiz. Egy bolond tizet is csinl. D. - Tizedik szavnak se higyj. E. Tizedelni kell szavt. (Hazug.) D. Tizparancs. Tud hozz, mint lantos a tizparancsolathoz. D. Vnebb a tizparancsolatnl. S. Tizedes. Egy tizedes nem r. D. Tizenharmadik iskola. (Az let. L. iskola.) E. - Tizenhrom prbs. (L. ezt.) E. - Tizenharmadik apostol. Sz. - Tizenhrman voltak. (Szerencstlensg.) ME. Tizenkilenc. Egyik tizenkilenc, msik egy hin husz. D. Tobzdik. Ki tobzdva l, hamar l. D. Tdul. Oda fut az ember, hov a tbbi tdul. D. Tojik. Azt is tudja, hnyat tojt a bir tykja. E. - Elbb tojik a tyk, azutn kotkodl. Ny. 22. - Nehezen tojik a kvr. D. - Grbt tojott. ME. - Nmely embernek nagyobbat tojik a tykja, mint msnak a ldja. (L. ezt.) Ny. 12. - Rossz madr az, mely ms fszkbe tojik. E. - Szent mint a Bodn pulykja, mert kan nlkl tojik. Ny. 1. - Tyk sem tojik mindig egy helyre. B. - Tipeg-topog, mint a toj galamb. D. - Tyk sem tojik mindig, mikor kodcsol. B. - Tykot tojni ne tanitsd, ha csirke vagy. D. Toj. Fszkeldik (tappog. Ny. 5.) mint a toj galamb. S. Tojsban szrt keres. D. - Meglapul (alzatos) mint a j toj tyk. Ny. 5. - Nem leli helyt, mint a tojs tyk. Ny. 8. Tok. Kifogyott (kikopott D.) mint mogyor a tokjbl. E. - Vargaksnek nincs, nem is lesz tokja. D.
2276

Tokai. Legjobb prktor a tokai Antal. (L. ezt.) B. - Nem is bor, ha nem tokai. E. - Tokai bort gyalzza (korholja E.) a becki lre. D. Tokorcsra mentek ecetet rlni. (L. ezt.) D. Toldi. Egsz Toldi Mikls. E. - Ers mint Toldi Mikls. D. - ldik mint Toldi Mikls csikja. (Nyomorog, eszik hol mit kap.) B. ldik mint Toldi Mikls lova a szemten. E. - Ms szemetn l, mint a Toldi Mikls lova. B. - Toldi Mikls unokja. (Ers.) D. Toldi Miklsnl is hiresebb vitz. Sz. - Ugy l mint Toldi Mikls lova. Ny. 19. - Tengdik mint Toldi Mikls lova az rokban. B. Ugy lp mint Toldi Mikls lova. D. Toll. A madarat tollrl, az krt szarvrl. KV. - Alig veri mg az anyja (L. ezt) tolla. E. - Ebet szrrl, madarat tollrl, embert trsrl. D. - Ekeszarv inkbb, mint toll a kezedbe. D. - Karddal, nem irtollal vgjk a trkt. B. - Knny mint a toll. S. - Ms tollval dicsekszik. E. - Mely galambot megtpett a knya, az ennek tolltl is fl. D. - Nem j minden aprlkot arany tollal irni. D. - Nem mindig tollal, gyakorta fegyverrel is irjk a trvnyt. K. - Nem repl a madr, mig tolla nincs. D. - Nem tri tollt a dolognak. (Nem erlteti meg magt.) K. - Rgja a tollat. E. - Se tintja, se tolla. D. - Szarknak annyi fehr tolla, mint fekete. E. Tollat emel. E. Tollasodik. Fszkeden kivl ne tollasodj. D. Tollatlan madrnak nehz a replse. Ny. - Kt lbu tollatlan madr. ME. Tollfoszts. Rosszabb a tollfosztsnl. S. - Tollfosztsban meg nem szakad az ember. D.
2277

Tolmcs. Szivnek tolmcsa az orca. E. Tolna. Bejrta (sszejrta. D.) Tolnt, Baranyt. B. Tolongnak mint esztengra hajtott juhok. E. Tolvajsg. A hamar tolvajsgnak hhr a megllitja. D. - Akr lopjon, akr a zskot tartsa: egy tolvajsg. D. - Holtig val kenyr a tolvajsg. D. Tompa. A hegyes tkkel tompkat is vesznek. D. - Hk (L. ezt) meg tompa. D. - Tompa esz. E. Tombsz. Egy tombszon faragnak. D. Tompit. Nyilat tompit, ki serpenyt lvldz. F. Tor. Hnyja a fart, mint a torba men kutya. Ny. 9. - Megfztk a torksjt. (Meghalt.) Ny. 3. - Torban nekel, vendgsgben sr. KV. - Ugy ll az orra, mint a torba men kutynak. (Jt rez.) Ny. 6. Torda. Okos mint a tordai malac. D. - Okos mint a tordai kos, seggel megyen a vlyura, mgis fejjel esik bele. Ny. 3. - Torda hasadka a szja. (Nagyszju.) B. Torkos maga fogval s srt magnak. D. - Rvid torkossg, hosszu betetsg. E. (Fejfjs. D.) Torma. Eszem a szdat tormval. E. - Fszkeldik mint a tormba esett freg. D. - Gzszsal (L. ezt) s tormt. E. - Msnak orra al tormt reszel. D. - Mostoha siratsra torma kell. S. - Olyan mint a
2278

tormba esett freg. KV. - Tormba esett freg azt gondolja, hogy nincs annl desebb gykr. B. - Tormt trt az orra al. Sz. Tudom torma, milyen j des gykr vagy. Ny. 5. - Tr tormval. (Diszn-orr tormval.) E. Torkig. Mst szlasz meg, s te magad torkig lsz benne. KV. Torkig ads. D. - Torkig elg. E. - Torkig telt. D. - Torkig szik benne. D. - Torkig vagyok vele. ME. - Torkig van benne, mint szaros gyermek a szalma-blcsben. D. Torony. Borsn (L. ezt) toltk a tornyot, mint a rttiak. S. Csonka (L. ezt.) toronyba zrtk. E. - Dl tornyot nehz megtmasztani. D. - Ers szl megtromfolja a tornyot is. D. Felakadt mint a mindszenti glya (L. ezt) a torony tetejn. Ny. 6. Goromba, fuss a toronyba, onnan meg a malomba, onnan meg a pokolba. Ny. 1. - Ha szbl lehetne, tornyot pitene. E. - Hol sok a torony, sokat harangoznak. S. - Ksn r a hangya a toronytetre. D. - Knny toronybl a nagy gst nzni. B. - Lelegeltettk a fvet (L. ezt) a toronyrl, mint a rttiak. S. - Olyat hazudott, mint a bcsi torony. D. - tette fel a torony gombjt. (Rtarts.) E. Ritka torony harang nlkl. D. - Torony irnyban. E. - Toronynl magasabb, ndnl vkonyabb. E. Torzsa. Rothadt torzsa. (Hitvnysg.) D. Tova. Lgy tova! (Pusztulj innt.) Ny. 2. - Lassan jrj, tovbb rsz. D. - Lassan lpj, tovbb rsz. D. - Ne tovbb! E. - Nem ment tovbb az ebdnl. D. - Tovbb egy hzzal! E. T. ll tban lakik a bka. E. - Csendes mint a t. D. - Egy tban halsznak. D. - Foly mint a kerekes tba a viz. Ny. 3. - Ha a t kiszrad, magtl is kiugrik a bka. D. - Ki kr utn jr, thoz jut. D. - Knny a bkt tba ugratni. ME. - Ne fltsd az rdgt tba
2279

halstl. Decsi. - Sok gdny a tavat is elhordja. D. - T nem tenger. D. - Vizbe lte a bkt, tba a halat. B. Tditsd. Jakab. (L. ezt.) E. Ttgas. Nem bnom, ha ttgast ll is. S. - Ttgast ll. E. Ttgast ll az esze. E. - Ttgast ll benne a szentllek. (Nagyon jkedv.) Ny. 4. Tbb. Egy fval tbbet tett a tzre. (Nagyobb ebd.) E. Kelletnl is tbb. D. - Tbb a soknl. ME. - Tbbhz mindig tbb kell. Ny. 6. Tbbsg. Mit a tbbsg akar, annak kell megllni. E. - Tbbsg gyz. ME. Tk. Egsz nap a tkit vakarja. E. - Fltk tt. (Nem tkletes.) E. - Elesik mint kan a tkitl. E. - Ktfel hordja a tkit. E. Megszabadult tle, mint kan a tkitl. Ny. 15. - Nem egy eb (L. ezt) rugja a tkit. E. - Szoritjk a tkit. E. - A ki tks, nem egszsges. E. Tkletes. Semmi sem tkletes a nap alatt. (Latin.) S. Tlgy. A bogncskr is elbizta magt, mikor a tlgyfa lnyt megkrte. D. - Bs vadkan a tlgyfa gykernek is neki vgja agyart. D. - Ksre vlik a tlgy, de annl tartsabb. D. Makkbl lesz a tlgy. E. - Nehz a nagy tlgynek szradtt bevrni. (rksg.) D. - Nem egy vgssal esik le a tlgyfa. KV. Szl a tlgyet lednti, de a nddal nem bir. K. - Vastag mint a tlgy. D. Tlgy. Bnja, hogy a szomszd-tehnnek nagyobb a tlgye. D. 2280

Igen tallta szarva kzt a tlgyit. ME. - J szarvas-tlgyes a tehene. D. - Kisebb (L. ezt) tlgygyel is megellik mg. E. - Leadta a tlgyt. E. - Megtallta szarva kzt a tlgyt. D. - Szarva kztt keresi a tlgyt. D. - Szomszd tehnnek nagyobb a tlgye. E. Tmjn. Ha tmjn nem tellik, liszttel is ldoznak. D. - Fl mint rdg a tmjntl. D. - (Szalad stb. Ny. 8.) - Nagyon tmjneznek neki. (Dicsrik.) ME. Tmlc. A tmlct is megszokja a gonosz. D. - Hosszu tmlcnek akasztfa a vge. D. - Nagy tolvajok viszik a tmlczbe a kisebb lopkat. D. - Tmlczbe gyilkos vezeti a tolvajt. D. - Tmlcben is adtz. (Kromkodik.) D. - Stt mint a tmlc. D. - Szokott kvrtlya a tmlc. D. Tml. Bortml. (Iszkos.) E. Tnk. Nagy (L. ezt) tnk van a farn. E. Tprt orcju. (Vn.) D. Trik. Addig jrnak a korsval a vizre, mig el nem trik. D. - Di trve, asszony verve. (J.) B. - Farkban (L. ezt) tri a kst. BSz. Ha trik a lbad, nem szakad. D. - Hogy ne trne, mikor grbe. E. - Inkbb trik, mint szakad. D. - Jeget (L. ezt) tr. E. - Knnyen trik a cserpedny. D. - Rossz edny nehezen trik el. KV. Trik, de nem hajlik. B. - Trik mint az veg. D. - Vagy trik, vagy szakad, de meg kell lenni. D. - Vessz nem tri csontjt a gyermeknek. E. Trtt. Mindentt tallni trtt fazekat. KV. - Trtt fazk tovbb tart. B. - Trtt hajt elhagyjk az egerek. (Latin.) E. - Trtt mcs (D.); pipaszr (D.) - Trtt tojst a kovcs sem forrasztja ssze. D.
2281

- Zrg mint a trtt fazk. ME. Trpe. A trpe csak trpe, ha hegytetn ll is. E. - A trpe mindentt csak trpe. KV. - Lttam n mr nagyobb trpt is. D. Nha az ris is trpe. D. - Trpt vlgybe llit. E. Trtelre ment. (Eltrt.) E. Trlkzik. Borral mosdik, kolbszszal trlkzik. D. - Milyen a mosd, olyan a trlkz. S. Trzsk. Odvas trzsk. (Vn.) D. - Sokszor huzta nagybjtben (L. ezt) a trzskt. D. - Trzsk csak trzsk, brmint csinogassk. E. - Trzsk is szp, ha felltztetik. E. - Trzsktl huz. (L. fent.) E. Trzskt ruhz. D. - Vastag trzsk ksbbre g el. D. Tvis. A tvis is szp volt, mig fiatal volt. D. - Akrminem vizzel ntzzed a tvist, szlt nem szedhetsz rla. Pzm. - Ki rzsbl veti gyt, alkudjk meg a tvissel. E. - Ki rzst akar szedni, tvistl ne fljen. B. - Ki tvistl flti kezt, ne fogjon rzsaszedshez. K. - Kill mint tvis a tskn. D. - Kitetszik a tvis a zskon. D. - Ms lbbl tvist magba. E. - Nem terem tvisen fge. KV. - Nem szr meg a rzsa, hanem a tvise. E. Nincsen rzsa tvis nlkl, de rm sincs bnat nlkl. Np. - Ritka rzsa tvis nlkl. D. - Rzsa ajak, tvis nyelv. D. - Rzsa is tvis kzt virgzik. B. - Rzsaszeds tvissel jr. K. - Rzsnak is van tvise. B. - Tvis kzl szedik a rzst. KV. - Tvisen fgt nyomozz. D. - Tvsen keresi a szlt. KV. - Ugy fl, mintha tvisen lne. D. T. A hol a t, ott a cs. (Kukorica.) Ny. 2. - Amit tvn kellene fogni, hegyn fogod. E. - Gyernk a tvire. E. - Gykerestltvestl. S. - Legjobb a bor (L. ezt.) a tvin. E. - Mindent tvel
2282

hegygyel felforgat. D. - Trl szakadt (vgott. D.) ember. (Szp.) E. - Tvel-hegygyel ll ssze. E. - Tvirl-hegyire menni. E. Tke. Erdre tkt, tengerre vizet. E. - Dicsrjk a Jzus nevit, igyuk meg a tke levit. Ny. 6. - Jobb a vn tknl ftzni. D. Minem a tke, olyan a bora is. Sz. - Szngetnek tkn a szeme. (L. ezt.) Sz. - Tkt huzni. (L. trzsk.) E. Tr. Addig vadszott, mig maga kerlt a trbe. D. - Aggdik mint a trbeesett madr. D. - Hegyes mint a tr. D. - Kt les tr nem fr, egy hvelybe. ME. - Minden trt elkerl az okos madr. D. Nehz majmot trbe csalni. KV. - Nehz a rkt ktszer trbe ejteni. KV. - Nehz az agg rkt trbe ejteni. ME. - Szp valamit szoktak oda hinteni, hov a trt rakjk. D. - Trrel-paizszsal vitat. Pzm. - Trt csinlt, maga akadt bel. D. - Trbe ejt. D. - Trt hny. E. - Ugrndozik mint a trbe szorult madr. D. Trgya. Fldjt a nyul trgyzza Ny. 20. - Ha a trgya bzsrg (L. ezt), ht a szalma hogy ne gne. Ny. 22. - Legjobb trgya az, melyet a gazda sarujn visz a fldre. B. - Rut a trgya, de szp cipt d. D. - Sok trgyt kivn a sovny fld. D. Trfa. A sznetlen trfa hatros a hazugsggal. D. (Bolondsggal. ME.) - Abban termkeny az okossg, kiben szaportlan a trfa. D. - rti a trft. D. - Fele sem trfa. E. - Ha ltjk, trfa; ha nem ltjk, valsg. D. - Hirnv, hit, szem nem tud trft. KV. - J a trfa, de nem mind ltig. Sz. (Mindtig. BSz.) - J a trfa, de nem egsz holtig. D. - Kiben szapora a trfa, termketlen az sz. D. Kinek lete teljes trfa, nem teljes ember. D. - Minden fa megg a tz mellett, kivvn a trfa. D. - Minden trfnak fele igaz szokott lenni. D. - Mindent trfra ne vgy. D. - Nem rti a trft. D. Nem vette trfra. E. - Szapora trfa medd okossg. E. - Trfa is maga helyn j. E. - Trfa nem rpa. E. - Trfbl is lehet igazat
2283

mondani. D. - Valsggal, nem trfbl. KV. - Vitz embernek a trfa se trfa. D. Trflni. Nagy urral, bolonddal nem j trfldni. E. - Nem j a szolgnak urval trflni. KV. - Nem j nagy urakkal trflni. KV. Trfs csufolds nyjassgnak tartatik. K. - Trfs ember okoskodsa. (Nem sokat r.) D. Tromf. Ha nincs igazsg, szar a vilg, tk a tromf. E. - Minden tsre van egy tromfja. S. - Tromfot tromffal. D. (t a magyar. E.) - Tromfot tromffal szoktk letni. KV. - Egy szt ezerrel tromfol. D. Trombita. A trombita nmelyiknek rks hirt, nmelyiknek halottas ntt fuj. D. Trombits. Sipos (L. ezt), duds, trombits. E. - Trombits angyal. (Kvr lny.) ME. - Ugy kell vacsorlnunk, hogy megtudja ms is, legyen vendg, legyen egy pr trombits is. Sz. Tudatlan. Blcs embernek bajos tudatlanok kzt szlani. E. Csavarog mint a tudatlan kocsis. D. - Egyik tudatlan hamarabb megrti a msikat. E. - Kevlysg a tudatlanok hibja. D. Tudatlan hatalmas, mindennek rtalmas. E. - Tudatlan mint a szamr. ME. - Tudatlannak nem val a knyv. KV. - Tudatlanok kzt akrki is mutogathatja magt. E. - Tudatlanok kzt knny blcs nevet szerezni. B. Tudatlansg. Nagy gyalzat embernek a tudatlansg. E. - Sok csodlkozs tudatlansg jele. K. - Tudatlansggal egy szllson lakik a gonoszsg. E.

2284

Tuds. Elfelejtsnek, nem tudsnak egy a fizetse. K. - Tuds fja. ME. Tudomny. Az elrejtett tudomnynak semmi haszna sincs. KV. Embert tudomnya mindentt eltartja. KV. - Fradsggal adjk a tudomnyt. KV. - Hol sok a tudomny, sok a titok. E. - J utitrs a tudomny. K. - Kanllal ette a tudomnyt. S. - Nincs a tudomnynak rst gyban fekvse. E. - Tbbet hajtanak a papnak letre, mint tudomnyra. KV. - Tudomny eltart mindentt. E. Tudomny s blcsesg legjobb utikltsg. KV. - Tudomny nem veszhet el. KV. - Tudomny olyan kincs, kinl semmi jobb nincs. KV. - Tudomny szegnynek is palott rak. E. - Tz, tudomny eledelt kivn. E. Tuds. A tuds ember mindentt otthon van. KV. - A kit tartanak tuds papnak, ksznje a fejn lev nagy kalapnak. Ny. 15. Abban gyans, ebben tuds. E. - Ha nem kevly a tudska, vilg nyolcadik csodja. D. - Ki miben tuds, abban gyanus. Pzm. Kinek teli ersznye, az elg tuds. KV. - Lenyos dekbl nem lesz tuds. KV. - Nagy szakl senkit tudss nem teszen. KV. - Nem mind tuds, kinek ppaszem van az orrn. D. - Nem tud irigykedni a tuds ember. ME. - Ritkn vlik tudss, kire birsggal vetik a leckt. K. - Sokszor szalma hzban s foltos nadrgban tuds ember lappang. KV. - Tuds is tall, min kszrlje eszt. E. Tudsabb nyelve mint feje. D. - Tudsok becslete, ifjak bresztse. E. Tl van rkon-bokron. E. - Tl van mr az innenen. (A kzepn.) E. - Tl van Ungon, Beregen. ME. Tulipn. Szp a tulipn is, de ha nincs illatja. D. Tulok. Egyenetlen tulkok nem jk egy jromban. D. - Ostoba mint
2285

a tulok. D. Tuls. Szp mint a tuls sor az innenshz kpest. (Szp messzirl.) D. Tr. Makra, ha rossz vagy, Trra, ha kopasz vagy. Ny. 2. Takaros, mint a tri lakatos. Ny. 6. Tr. Akr trjk, akr frjk. E. - Trval (disznhssal) j a rossz kposzta is. D. Turbkol mint a gerlice. E. Turkl. Knny a ms keresetben turklni. KV. - Mskor galagonyn is kapna, most csak turkl benne. BSz. - Ne turklj mindenben, mint a sovny diszn. D. - Turkl mindenben, mint a jllakott diszn a makkban. D. Tr. A j ebet nem tik agyon egy trrt. K. - A trra vizet ntnek, domiknak mondjk, a parasztra kardot ktnek, katonnak hivjk. D. - Bezzeg sajt (L. ezt), nem tr. D. - Egy hegyes trrt nem tik agyon az ebet. D. (Fel nem akasztjk az embert. D.) - Egy trrt nem tnek agyon egy macskt. Ny. 6. Fehr cip, ss tr, hsg ellen igen j. E. - Haluskt fznk, ha tr volna, de liszt nincs. Ny. 23. - Hegyes mint a dorozsmai tr. D. - Idtlen a trja. D. - Kenyr mell tr is kell. E. - Megrett mind trja, mind sajtja. E. - Megtrsodott az esze. D. - Nem j a tr, ha nem j a gyr. D. - Sajt (L. ezt), nem tr. E. Trs lepny j kenyrmentsg. Ny. 14. - Azt sem tudja tk-e vagy trs tel. Sz. - Nekiesett, mint tt gyerek a trs csusznak. S. - Sokba kerlt (L. ezt) mint Sima Gernek a trs lepny. Ny. 1. - Trs lepny, tejes bab, de j volna mindennap. Ny. 22.
2286

Trs. Kzs lnak trs a hta. ME. - Megnyergeltk mint a trs htu lovat. D. Turpissg. Elklt immr az turpissga. M. - Kislt a turpissg. S. Tus. Beh nagy tus. E. - Nem nagy tus. E. Tusk is szp, ha szpen felruhzzk. E. - Igazi tusk. ME. Tzok. Elmegy a fecske, itt marad a tzok. D. - J a verb j, de jobb annl a tzok. D. - Jobb ma egy verb, mint holnap egy tzok. M. Tcsk. Apr a tcsk, de hangos a szava. D. - Cseng mint a tcsk. D. - Dong mint a darzs a tcskk kztt. E. - Gynge tcsknek is hangos a szava. E. - Hallgat mint a tcsk a lyukban. Ny. 6. - rl mint a tcsk a harmatnak. D. - sszebeszl tcsktbogarat. S. - sszeeszik tcskt-bogarat. D. - Szegny tcsk ugyan megszoritanak. D. - Szpen nekel, mint szkor a tcsk. D. - Tcsk bujt a fejbe. E. Td. Elj az id (L. ezt) ha megzik a td. E. - Flre td a mjtl. E. - Hadd zzk a td. E. - Majd kifutom a tdmet. E. Mint egy td, ugy l. KV. - Nttn-n, mint td a fazkban. Ny. 11. Tkr. A tkrt ne okozd. D. - Cicus! mutass neki tkrt. E. Csunya nz legtbbet a tkrbe. Ny. 20. - Egy tkrbe nznek. D. - Fehrnek nem mutat fekett a tkr. D. - Fnyes mint a tkr. D. - Hazudik mint a rossz tkr. D. - (Mint a vn lny tkre. S.) Nem mindig tkr oka, ha csunyt mutat. E. - Nem vaknak val a tkr. KV. - Oly tiszta a tkr, hogy a lehelet is rt neki. E. - rl a
2287

macska a tkrnek. Ny. 2. - Rossz tkr a hizelkeds, hamisat mutat. D. - Szem a llek tkre. E. - Tiszta mint a tkr. D. - Tkr a plda. E. - Tkr azt mutatja, mi eltte van. E. - Vak nem veszi hasznt a tkrnek. E. - Vaknak mutatsz tkrt. E. Tled. Egy kzzel hozzdra, msikkal tledre mutat. (Ravasz, hazug.) D. - Egyik tled, msik hozzd. ME. - Se tled, se hozzd. E. Tndr. Eltnt mint a tndr. B. - Szp volt mint a tndr Ilona, de sok krt is tett. D. Tndklik. Nem minden szp, ami tndklik. D. - Tndklik mint az st. D. - Tndkltem mint az st, elenysztem mint a fst. D. Tr. A ki akar nyerni, kell elszr trni. KV. - A ki nem tud trni, nem tud uralkodni. Sz. - A ki nem tr, nem uralkodik. M. - A mit megjobbitani nem lehet, bkvel trd. D. - Akrmit is trve r el az ember. D. - Ha kevly a kakas, trhet. D. - Ha rab lettl, trd bkvel. E. - Irni a trsrl knnyebb, mint trni. D. - Isten hosszu tr, de vgre bntet s fizet. KV. - Knny a keveset eltrni. D. - Ksd be trmfvel, trmolajjal. E. - Legnehezebb az igazat trni. D. - Minden nyavalynak legjobb orvosa a trmolaj. D. Nagy tr, nagy szenved. D. - Nehz a sokat eltrni. D. - Sok a trmolaja. Ny. 7. - Sokat kell trni mg a kirlynak is. D. - Sokat kell trni, szenvedni. E. - Tr, szenved, mint a brny. E. Vtkesnek bntetst csendesen kell trni. KV. Trelem. Nagy terhet is megknnyit a trelem. B. - Trelem, rzst terem. (Nmet.) S. Trelmes a papiros. B. - Trelmes birka sok fr egy akolba. ME.

2288

Trs. Keser a trs, de des a gymlcse. D. - Mi trs, tagads. E. Trhetetlen. A kevly kappan trhetetlen llat. D. - Sok s a lben, sok sz az asszonyban trhetetlen. D. - Trhetetlen szomorsg a kebeles hbor. D. Tske. A ki rzsagyat vet magnak, flhet a tsktl. B. - Kill mint tvis a tskn. D. - Mintha tskn lne. S. - Szp a rzsa, de szrs a tskje. B. - Tske van a talpban. ME. - Tskn, bokron keresztl. ME. Tszklni fog tle. E. Tsszg mint a bocskor, mikor nagy a por. E. - Utcu bocskor, ne tsszgj. Cz. Tsz. Tancscsal nem telik a tsz. E. Tzel. Egy bogrcs al tzelnek. D. - Ne tzelj. ME. Tzes. Addig kell a vasat verni, mig tzes. E. - Ms kezvel kaparja ki a tzes gesztenyt. E. - Meddig tzes a vas, addig kopcsold. KV. Tzesen kezdi, fagyosan (hidegen. KV.) vgzi. D. Tzhely. Behuzta magt, mint macska a tzhelyen. D. - Macska morog a tzhelyen. (res.) Ny. 13. - Verd el a macskt. (L. ezt) a tzhelyrl. Ny. 1. Tzk. Acl anynak tzk a lenya. D. - J az acl, de tzkve rossz. B. - Tzkves aclas asszony. ME. - Tzkves asszony,
2289

tzrl pattant. Ny. 20. Tyuksz. Ki rkt tart, ravasz tyukszt tart. D. Tyukmony. (L. tikmony, tojs.) A tyukmony okosabb akar lenni a tyuknl. KV. - Egy tyukmony hasonl a msikhoz. Pzm. Fszkestl, tyukmonyostul oda van. D. - Tyukmony is megll az asztalon, ha betrd csucst. E. Tyukszar. Nem mai, mint Barnn tyukszara. Ny. 14. Tyukszem. Ms tyukszemn tiprdik. E. - Tyukszemre hgtak. ME.

Uborka. Az agyveleje sem uborka. Pzm. - Beri egy uborkval. D. - Eszi mint tt a savanyu uborkt. Ny. 4. - Felhgott (felkapott. E. felmszott. ME.) az uborkafra. Sz. - Leesett az uborkafrl, mint ttok kirlya a fehr kancrl. D. - Nem sokat lt, ki az uborkafra hg. D. - Uborka-orr. ME. Udvar. A grbe kezt szeretik az udvarnl. (Ajndk.) KV. - Habz tenger az udvar. D. - Nagy udvarban nehz remetnek lenni. E. Nagy udvarokban ritka szp egyessg. E. - Ott van gonosz udvar, hol nincs igazsg. E. - Udvarban nevelkedett lny. (Szemtelen.) D. Udvarbir. Igen gondol kirly udvarbirval. B. - Nem fl kirly udvarbirtl. M. - Nem jtszik kirly az udvarbirval. KV. Udvari. Az udvari let nemcsak borsos kalcsot (borsos levet. KV.) hanem kenyrhajat is d. F. - Az udvari let nemcsak fehr kalcsot, hanem borsos levet is tlal. D. - Levest sem tud fzni, mgis udvari szakcs. D. - Udvari bolond. D.
2290

Udvar. Csak magam kakas az udvarban. D. - F nhet udvarn. E. - Ms udvarba sem nz. D. - Nzd meg az udvart, ltod a gazdt. S. - Pzsitos udvaron lakik a szegnysg. E. - Ugy ll mint koldus a pap udvarn. Ny. 15. Udvarhelyi. Ugy szl mint az udvarhelyi nagy harang. S. Udvarii. Lendit valamit, mint az udvarii kutya. (L. ezt.) Ny. 11. Udvaros. Btym itthon (L. ezt) marad, mert nem udvaros. ML. Ugar. Az ugar nem hazug. (L. ezt.) Ny. 21. - Bmul mint malac az ugaron. S. - Ers erdt sznt, a gyenge ugart se. Ny. 4. - Bmul mint malac az ugaron. S. - Ers erdt sznt, a gyenge ugart se. Ny. 4. - Szttekint mint vak kutya az ugaron. Ny. 5. - Ugarolja eszt. (Pihenteti.) ME. Ugats. A kutyaugatst elhordja a szl. D. - Belejn mint kutya az ugatsba. Ny. 6. - Eb ebtl tanulja az ugatst. D. - Ebugatsra ne hajts. D. - J a vn eb ugatsra kitekinteni. E. - Kutya nem hagyja el az ugatst. E. - Kutyaugats, szamrordits nem hallik a mennyorszgba. Ny. 8. - Megszokta az eb az ugatst, el nem hagyhatja. D. - Nem rt az ebugats a holdnak. Ny. 2. - Nem hajt j paripa az eb ugatsra. KV. - Olyb veszem mint a kutyaugatst. E. - Sorba megy, mint Golopon a kutyaugats. Ny. 14. - Ugy hallgatom, mint szemeten gubs ebnek ugatst. (Rgalmat.) Sz. - Vess egy koncot neki, az ugatst elfelejti. S. - Vn eb ugatsra mlt kitekinteni. KV. Ugocsa nem koronz. E. Ugrl. Knnyen ugrlhat, ki az anyjt (L. ezt) megfogta. D. - Mit
2291

tehet az eleven (L. ezt), ha a holt is ugrlhat. D. - Ugrl mint a bakkecske. (Ny. 7.); mint a ht fene. (Ny. 5.); mint a szri szarka. (Ny. 22.); mint a verb. (D.); mint a ktnyi (L. ezt) diszn. Ny. 22. Ugrndoz. Ne ugrndozz rkon, nem esel belje. BSz. Ugrs. A macskt ne llsrl, hanem ugrsrl itld. D. - Akkora mint a kakasugrs. D. - Cifrzza mint a macska az ugrst. S. Elvti az ugrst. (Hazudik.) Pzm. - Nincs ugrs a termszetben. (Latin.) E. Ugrik. A ki ugrik, az elbukik. ME. - Ablakot ugrik. D. - Alamuszi macska nagyot ugrik. E. - Botba ugrik. B. - Knny legny, knnyen ugrik. D. - Ne ugorj ott, a hol rok nincsen. E. - Nem sokat ugrik a szalmn hizott borju. KV. - Ugri fles. E. - Ugrik mint a kecskebak. E. Ujhold. Mikor ujhold van, megbolondul. Ny. 11. Ujonc. Az reg katona zskba hnyja az ujoncot. D. - Bszke mint az ujonc katona. D. - J katona mellett szivet vesz az ujonc. D. Ujsg. Az ujsgot kiki rmest hallgatja. KV. - Borbly-mhelyben faragott ujsg. D. - Kis faluban ujsg esett, kt kis (L. ezt) kakas sszeveszett. Ny. 3. - Minden sg ujsg volt elszr. D. - Minden ujsg kedves. KV. - Ujsg hasamba (L. ezt), hideglels pokolba. Ny. 8. - Ujsg kedves, sg redves. KV. - Ujsg, mint prposton a zsmiska. Ny. 4. Un. Hamar kezdi hamar unja. Cz. - Jrjad, jrjad, majd elunod. E. Unalmas a bart tnc. (Pciencia.) D. - Hamar vevs, hamar uns. D. - Untig elg. B.

2292

Ung. sszejrta Ungot Berket. E. - Tul jr Ungon Beregen. ME. Ungvri bor, beregi buza, nyiri makk nem szerez bsget. D. Unszols. A gyakor unszols s a szp ngats inditja a gyermeket. KV. Ur. (Isten.) Az ur adta, az ur elvette. KV. - Az ur akaratjn kell getni. ML. - Az ur flelme a blcsesg kezdete. Szentir. - Ha az ur akarja s lnk. E. Ur. (Gazda.) A krnak nincs ura. Ny. 10. - A kocsis a lovat oda hajtja, a hov az ur parancsolja. KV. - A milyen az ur, olyan a szolgja. KV. - A zsellr is kiturja az urt. Ny. 4. - Egy jszgban kt ur. D. - Egy urat szolglnak. D. - Gzengz az ura, kotyomfity a szolgja. Decsi. - Ha bartom nem uram, ha uram nem bartom. E. - Ha l (L. ezt), az urnak, ha vsz, a kutynak. Ny. 3. - Maga ura. E. - Magad, uram, ha szolgd nincs. E. - Nehezen hzik a paripa, kinek ura vak. K. - Szolga (L. ezt) nyerte meg urt. D. Szktt szolga nem mond jt urrl. Pzm. - Ura pnz annak, ki nem tud vele lni. K. - Ura lgy szavadnak. B. - Urat szolgjtl szerencse vlasztja. E. - Urrt a kutyt is megbecslik. D. Ur. (Frj.) Adonyi (L. ezt) asszony, megcsalja az urt. Ny. 15. Legjobb olyan asszonyt (L. ezt) elvenni, kinek urt felakasztottk. D. - Mikor az zvegyasszony egy szemvel urt kesergi, ms szemvel mtkjt keresgeti. D. - Rabja ne lgy, ha ura lehetsz felesgednek. D. - Urad fejt ne kivnd (L. ezt) felkantrozni. D. Urahagyott asszony. Ny. 3. - Urt lv teszi. ME. - Urtl tanul a menyecske. D. - l mint Kis Anna az els urval. Ny. 4. Uralkodik. A dsok nem sok uralkodnak. Cz. - Nem tud uralkodni, a ki engedelmeskedni nem tanult. D. - Kemny uralkods nem mindenkor hasznos. KV. - A ki nem tud trni, nem
2293

tud uralkodni. Sz. Urasan fekszik, mint a kutya a szakajtban. Ny. 6. Urasg. Ha valaki megszakad az urasg dolgn, olyat brharanggal fizetnek ki Budn. (Fing.) D. - Igrni urasg, megadni embersg. D. - Igrni urasg, megadni parasztsg. D. Ksre bntak azzal, ki csak halla eltt kapott urasgra. D. - Nem lland az erszakos urasg. E. - Nem bolondsg az urasg. Cz. Pnksdi kirlysg, nem nagy urasg. B. - Szerelem s urasg nem szenvednek trsat. KV. - Urasg gonddal jr. KV. - Urasg is bajjal jr. E. Urbriomosan dolgozik. (Rest.) Ny. 15. Uri. Az uri bicsak nem heverhet mindig ldban. Ny. 8. - Kk szem, uri szem. E. - Nem lhetnk mindnyjan uri mdon. D. - Uri pompa, koldus konyha. B. Urnap. Csak egyszer esik esztendben urnapja. Ny. 3. Felltztt, mint urnapkor a dekgyerek. (L. ezt.) Ny. 8. Kirukkoltak, mint urnapkor a dikgyerekek. (L. ezt.) Ny. 1. Uszs. Se a hal uszst, se a nap forgst soha el nem felejti. B. Viz ellen nehz az uszs. D. Uszik. A halat uszni tanitja. D. - Addig uszik a tk, mig egyszer elmerl. E. - Anyja utn uszik a kcsa. D. - rral uszik. B. - r ellen uszik. B. - Csak addig nem uszik a kutya, mig a hasa nem ri a vizet. Ny. 8. - Ha egy tyk uszni tudna, a msik is megtanulna tle. D. - Hab ellen uszik. E. - Haj mellett j uszni. KV. - Hal uszni szeret. Ny. 13. (L. hal.) - J usz hal vizbe leghamarbb. E. Knny a viz folytban uszni. D. - Knny haj mellett uszni. D. 2294

Knny kt hlyagon uszni. D. - Ne tanitsd a rct uszni. Ny. 2. Nem egyszer uszta t a Dunt. (L. ezt.) E. - Nem mind hal, a mi uszik. D. - Partra uszott. D. - Uszik, mig el nem merl. (Adssgban.) E. - Uszik mint a fejsze. D. - Szraz frdben uszkl. E. - Usztatjk. E. - Lustos mint az usztat. D. Uszubu. letben mindig uszubu. (Vg. Utcu ki a bval.) E. Utas. Br minden utas a madarak trvnyt tartan. (Nappal jrna.) D. - Ki utassal eszik-iszik, ldozik. D. - Pnzetlen utas nem tud messze menni. Ny. 6. - Utas embernek nem teher a kenyr. E. Utazni. Akkor j utazni, mikor mind ell, mind htul elegen mennek. KV. - Csak a vros kapujn kimehess, azutn knnyen utazol. D. - Egytt utaznak. D. - Zegernys idben, zknyos uton, lerifancolt lval, hej bajos utazni. S. Utl. Gyomrombl utlom. E. - Nagy hzat utl meg, ki magt meg akarn ismerni. E. - Utlom mint a bnmet. E. Utlatos. Minden marakod utlatos. D. - Nincs utlatosabb, mint lni kezd vn. D. Utca. Cigny. (L. ezt) utcba ment. ME. - Cigny utcra tallt. (Hazudott.) D. - Keskeny neki az utca. (Tntorog.) E. - Utcn angyal, otthon rdg. E. - Utcn fodros, otthon rongyos. E. Utcu b! (Ki vele a bval, legynk vgak.) Sz. Utl. Agg eb utl. M. - Eb a ki legutbb ki a vilgbl. D. - Eb utl a vilgbl. BSz. - Inkbb elbb mint utbb. ME. - Az eleje mindennek desebb, mint az utlja. B. - Sem eleje sem utlja. M. - Legutljra rkezik a j. D. - Utljra a frgese is elkel. E.
2295

Utlr. A hamis lelkt a snta koldus is utlri. D. - Hamar jr, ki valakit utl akar rni. D. - J futt is utlri a hall. B. - Snta csak sntit, de a hamisat utlri. K. - Utlri mg az Isten keze. S. Utlrte a bor. E. - Utlrtk. D. Utols. A ki utols megy ki a vilgbl, tegye be az ajtt. D. - Els s utols az asztalnl. D. - Feladtk neki az utols kenetet. E. - Jk kzt inkbb utols, mint rosszak kzt els. E. - Ki utols marad, tegye be az ajtt. ME. - v az utols kirieleiszon. (L. ezt.) D. Uzsora. Hamar nvekszik az uzsora. KV.

dvssg. Nem elg az dvssgre. S. - dvssges dolog kz ne elegyits fazktrst. E. dvzl. A ki megtr, dvzl. E. - Amint fohszkodol, ugy dvzlsz. D. - Ha Isten is ugy ismeri mint n, akkor sohasem dvzl. S. - Ks akkor dvzlni, mikor a hall kzelget. E. Kinek Krisztus a bartja, knny annak dvzlni. Sz. get. Ha nincs bot a szamr htn, nem get. Ny. 2. - get mint a farkas. E. - get mint a bdi boszorkny. E. gets. Knytelen vele, mint cigny malac az getssel. (Lopott.) E. gy. Isten is az igaz gy mellett ll. KV. - Kinek nem j gye, azt ki ne fecsegje. KV. gyefogyott. Alzatos mint az gyefogyott. D. - gyefogyott ember. S.
2296

gyes. Kapuba kell a leggyesebb embert llitani. (Ostromkor.) Ny. 4. - gyes embernek mester a neve. B. - gyes gazda megszerzi, okos asszony megrzi. S. gysz. Nem mind gysz, a ki nyelves. D. - Okos gysz hasznrt tartja a dikot. D. gyvd. A kocsmros feladja a ruhdat, az gyvd meg lehuzza. Ny. 13. l. Fln l. (Nagyot hall.) Ny. 2. - Kt nyerget l egy seggel. M. Ki l munkt vgez, jrva pihen. B. - Mirt nem ltl veszteg, ha ott is jl volt dolgod. M. - Mintha gerebenen lnnk. E. - Ugy l mint Homor vgin a guta. (L. ezt.) Ny. 2. - lj veszteg seggeden, ha jl van dolgod. KV. - l mint svnyen a macska. E. - lve tanul az ember. D. ls. Jl esik az ls, mint az regnek az ts. Ny. 5. ldz. Az okosakat s nagy vitzeket rkn ldzik. Ny. 8. ll. Cigny lln kalapl. (Hazudik.) B. - Ers mint az llvas. D. rdg-lln koholt vas drda. D. - ll nlkl vette a vasat. D. ll prblja meg a vasat. D. nnep. A sok nnep sem j az esztendben. D. - Henylnek sok az nnepe. E. - Hetes es, hrmas nnep, j gyomor: gazda morgs, bres alvs, komondor. D. - Ketts nnep, hetes es: szolga nyugodalom. B. - Ks nnep utn kntlni. E. - Kikopott a storos nnepekbl. (Ifjusg.) D. - Knnyebb nnepet szabni, mint megtartani. D. - Mindennap nnepe van. D. - Pap hagyja az nnepet, maga meg nem tartja. K. - Pokolba is esik egyszer egy
2297

nnep. M. - Rest embernek sok nnepe van. Sz. - Sok nha a kt nnep is egymsutn. D. - nnep van a hznl. (L. ezt.) Ny. 3. nnepl. Nem mind kevly, ki nneplben jr. D. - nnepl orcjt otthon felejtette. D. rge. Olyan frge, mint az rge. Ny. 13. - Hnykdik mint rge a przon. Np. - Kaplzik mint az rge a madzagon. Ny. 5. - Kt lika van minden j rgnek. B. - Magnak van, mint az zvegy rge. Pzm. rm. Drgn szerzett rm, hamar leszen rm. BSz. - Igen sokszor rm a flsleges rm. BSz. - Keser mint az rm. E. Ne adj a szomorunak tbb rmt. D. - Nincsen rm rm nlkl. KV. - rm rm: csak egy betben klnbznek. E. - rm rmmel jr. KV. - Pnteki rm, vasrnapi rm. (Pnteki vgsg, vasrnapi szomorusg.) D. r. Kvr mint az r. D. - r utn mennek a juhok. D. Vezrr. ME. st korholja a fazekat. E. - Se stm, se komlm. E. stk. Btor a hol stkt nem flti. D. - Egy nyakoncsapsbl stkvons trtnik. KV. - Kezemben az stke. E. - Nehz a kopasznak stkbe kapni. D. - Rngasd meg az stkt. E. Szerencst stkn kell ragadni. E. - stkn fogni. E. - stkn kell ragadni az alkalmat. E. - stkn vezetik mint a lusta lovat. D. - stkbe kapnak. Pzm. - stkt vonnak. Pzm. - Vigyzz magadra, mert stkbe kapunk. D. stks csillag semmi jt nem jelent. S. - Ritka mint az stks csillag. D.
2298

szg. Tanulj a szomszdnak hza szgn. D. szgs. Kevs j vlik az szgs buzbl. E. t. Azt a lovat tik, melyik legjobban huz. ME. - Dobra tni. D. Egy csapssal kettt t. M. - Ha adnak vedd el, ha tnek szaladj el. Ny. 1. - Ha te td az n zsidmat, n is tm a tiedet. ME. Hadd drgjn, csak ne ssn. B. - Htul t ftl tarts. Ny. 4. Kapra ti. E. - Ne bntsd a jt, mgis j; sd a rosszat, mgis rossz. Ny. 16. - Nem vagyok senkinek a kutyja, engem ne ssn, ne verjen senki. Ny. 5. - Nyerget tik, hogy a l rezze. E. - Rossz kocsis mindig a jobb lovat ti. Ny. 6. - sd a rosszat, annl rosszabb. Ny. 2. - sd, nem apd, sem anyd. S. - ssenek, ha nem vagyok ott. S. - tik mint a rossz lovat. ME. - Ugy tlek mellbe, hogy lelked rpl Cellbe. (Meghalsz.) Ny. 23. - t mint a bolond ra. Ny. 13. - ti a kutyt bot (L. ezt) nlkl. Ny. 14. - lni kell mint a rossz lovat. S. - ttt-kopott. E. - Vakot tni valakin. (Megszgyeniteni.) E. tleg. Kt rszt huzott, mint Ngrdi az tlegbl. (Flkegyelm nem rt meg, azrt tik, rosszul vgez, ezrt is tik.) Ny. 1. Mindenbl j a sok, csak az tlegbl nem. Ny. 6. veg. Fnyes mint az veg. D. - Ki srga vegen nz, mindent srgnak lt. K. - Knny az veget eltrni. D. - Ne hajigljon az, kinek vegbl a hza. Ny. 13. - Nem vagyok vegbl. E. - Tiszta mint az veg. D. - Trik mint az veg. D. - veg-szekrnybe val. S. - vegen ltal nyalat mzet. BSz. - Vkony mint az veg. D. z. zik-fzik (a pletykt.) E. - zbe vettk. D.

2299

zeked. Hol nincs zeked tehn, nem megy oda bika. K. Vackor. Lepotyog az ember mint a vackor. D. - Medvnek egy vackor. D. - Megszokta mint medve a vackort. D. - Vlogat mint jllakott medve a vackorban. E. Vacog. Ugy fzik, hogy a foga is vacog bel. D. Vacok. Rossz kutya az, mely a maga vackt megugatja. Ny. 4. Vacsora. A mely szolga elfelejt ebdet enni, megrdemli a vacsort. K. - Csillagot nz vacsorra, napnl ebdel. E. - Dlben kimlt ebd, j vacsora lehet. KV. - Ebdet nem eszik, vacsort nem is lt. E. - Hamar ebdelnek, hamar a vacsorja. D. - Hol az ebd, ott a vacsora. E. - Hosszabb legyen az ebd (L. ezt), mint a vacsora. Ny. 22. - Hosszu az asztal, keskeny az abrosz. (L. ezt), rvid a vacsora. Ny. 3. - J ebdet ad a vilg, de hallos vacsorja. Pzm. - Kevs vacsora, j jszaka. ME. - Ksn evett ebd, ks vacsort d. D. - Ksn jtt vendgnek csont a vacsorja. S. Megadtk neki az ebek vacsorjt. E. - Nem derk ebd, melynek vacsorja nincsen. D. - rdg ebdre (L. ezt), farkas vacsorra hiv. D. - Vacsorn ri Piltus. (L. ezt.) E. - Vacsorra is kevs. E. Vacsort nem is lt. E. - Ugy kell vacsorlnunk, hogy megtudja ms is, legyen vendg, legyen egy pr trombits is. Sz. Vad. Feln mint a vad kender. B. - Ne beszlj oly vadakat. E. Nehz a vadat megszeliditeni. D. - Nincs oly vad gymlcs, a ki meg nem rik. Ny. 9. - Vad huszr. (Kiszolglt katona, ezermester.) E. - Vad fnak vad a gymlcse. D. - Vadd madr is megszokja a kalickt. D. Vadalma. Akrkinek vadalma, nekem des alma. B. Beleharapott a vadalmba. ME. - Fojts mint a vadalma. D. 2300

Mosolyog mint a vadalma. E. - Szelid almnak nagy becse, vadnak kevs. KV. - Ttnak kkny a bora, vadalma fgje. S. Vlogatnak vadalma, annak is a legrossza. ME. Vadkan. Agyaras vadkan. D. - Bs vadkan a tlgyfa gykernek is neki vgja agyart. D. - Dl-ful magban mint a vadkan. B. Vgtre a vadkan agyara is elkopik. D. Vadkrte. A vadkrtt tbbre becsli a szelidnl. KV. - Jobb a vadkrte is, ha megrik. D. - Vlogat mint tt a vadkrtben. Ny. 8. Vadlud. Bolyongnak mint a vadludak. B. Vadc. Belekrmlt mint vadc a kapcba. (Tolakodik.) D. Ragads mint a vadc. D. - Vadc s tarackos fld egy hasznu. D. Vadsz. Az okos vadsz nem iszik elre a medvebrre. D. - Fel se veszi, mint a vadsz ember a zsidt. Ny. 21. - Halsz, vadsz, henkrsz. E. - Halsz, vadsz, madarsz. (Rossz dik.) ME. - J vadsz, rossz gazda. ME. - Vadszkutynak derce is j. D. - Sokat frad vadsz, ritkn szrad halsz, ugy keresi kenyert. Sz. Vadsznak, halsznak nem j szerencst kivnni. S. Vadsz. Addig vadszott, mig maga kerlt a trbe. D. - Legyet vadsz. D. - Mindig vadsz, semmit sem fog. KV. - Tilosban vadsz. S. - Vadszni a kutyt a szoks tanitja. D. Vagy n, vagy . E. - Vagy, vagy. E. Vagyok. A mi vagyok, az leszek. D. - Vagyok a ki voltam, leszek a ki vagyok. ME.

2301

Vagyon. Asszony-vagyon. (Hozomny.) Ny. 2. - Elfogy a vagyon, ha r (ha hozz. ME.) nem keresnek. D. - Ki aprnkint klt, tovbb beri vagyonval. K. - Kitudtk a vagyonbl. S. - Sok nincs (L. ezt) rzi a vagyont. E. Vaj. A blesnek nem rt a vaj. D. - A kukacos szalonna s bds vaj egybeillenek. KV. - Jl esett neki, mint reg kutynak a vaj alja. Ny. 5. - Kanl vaj el nem olvadna szjban. (Hlye.) E. - Olvad mint a vaj. S. - Ott a nap, a hol a koldus a vajat elnttte. Ny. 7. Szabdik, mint a koldus a vaj ell. B. - Tejben, vajban frsztik. D. - Tbb a baj, mint a vaj. Ny. 15. - Van mind vaja, mind zsirja. D. Vajas. Csak a vajast eszi a ksnak. KV. - Ne csak a vajast a ksnak. D. - Rongyos tskbl esik nha vajas pogcsa. E. Vajatlan. Vkony mint a vajatlan leves. D. Vajda. Beillene cignyvajdnak. (Hazug.) D. Vajkai. Megszeleli mint vajkai asszony a lisztet. E. Vakon. Jobb lett volna neki vakon szletni. E. - Vakon fuj, mint a bivaly. Pzm. Vaksg. Ne flj a vaksgtl, mig engem ltsz. D. - Vaksgban nincs mit kevlykedni. D. - Nagy szomorusg a vaksg. ME. Vaksi. Otthon vaksi, ms hznl szemes. KV. Vakoskodik dlben. D. Vakulj magyar, butulj tt. E. - Vakulj magyar, ne lss tt. Ny. 11.

2302

Vakand. Egszsges mint a vakundok. D. - Fl mint a vakundok a naptl. D. - Pnzt vakundok rzi. (Elsta.) D. - Vakabb a vakundoknl. D. - Vakand turs. ME. - Vakandok mutat utat a szemesnek. BSz. - Vakundok llja az rt. D. Vakar. A hol nem viszket, ott ne vakard. D. - Avagy igyl, avagy vakarj falat. KV. - Ersen vakarja koszos fejt. (Bajban van.) D. Fejt mr nem vakarja. D. - Kiki ott vakarja, a hol viszket. D. Mst vakar, maga rhes. D. - Megvakarod bel a fejed. (L. ezt.) E. - Nlunk is, kinek hol fj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja. Pzm. - Nha az asszonyok csupa szoksbl vakarjk fejket. D. Ott is vakarja, a hol nem viszket. D. - Vakarhatja a fle tvt. (Kr rte.) Ny. 2. - Vakarj falat. (Add meg magad.) M. Vakarzik. Inkbb vakarzik, mint tetvt lje. D. - Minl koszosabb a diszn, annl jobban vakarzik. E. (Minl rhesebb stb. D.) - Ne vakard a rhest, hadd vakarzzk. D. - Vakarzik mint a rhes diszn. D. Vakars. Hogyha viszket, a vakarst is rsteli. D. - Knny a vakars, ha viszket. D. - Megszokta, mint rhes a vakarst. D. Nemakars, fejvakars. Cz. Vakarcs. Fucsra ment, mint az nodi vakarcs. E. - Kofsan rulja a hazug vakarcsot. D. - Sok miatynk, kevs vakarcs. B. - Vakarcs akar kitenni a kenyren. D. Vakci. rl mint dik a vakcinak. D. Vakmer. Csupa szerencsre tmaszkodni vakmersg. D. Vakmersg a bolondsgnak szele. D. - Vert hadak, vakmer remnyek. Vr.

2303

Valahogy csak meglesznk. ME. - Valamint, valahogy, de kitlt azrt. M. Valag. Becsletes ember, csak a valaga diszn. Ny. 5. Valaha. n is voltam valaha szp asszonynak kocsisa. Np. - Mi is voltunk valaha valami. D. Valami. Ez m valami! E. - Mi is voltunk valami. D. Vall Egy rab sem vall magra. Ny. 22. Vallatni lehetne vele. (Rossz bor.) E. - Vallat, mint a becki bor. B. Valls. Egy vallson vagyunk. Ny. 14. - Gyllik egymst, mint a kt vallsu hzasfelek. Ny. 7. - Hrom a rossz valls: krvalls, szgyenvalls, bvalls. E. - Hitem s vallsom. E. - Minden valls j valls, kivve a krvalls. Ny. 4. - Vallsbl is kiveszi az embert. (Csal.) D. Val. Sz a mi sz, de a val is val. D. - Sz a mi sz, de azrt mg nem val. B. Van. Adott Isten - van! D. - Annak dglik, a kinek van. Ny. 6. - Az fogy, kinek van. Ny. 6. - Fityeg annak, a kinek van. E. - Hogyne volna, mikor van. S. - Knnyen ad, a kinek van. D. - Knny onnan venni, a hol van. D. - Nem volt, de van. D. - Ott fogy, a hol van. ME. - Vanni van, hogyne volna, mikor van. E. Var. Hallgat, mint tet a var alatt. D. - Tet is szoksbl van a var alatt. D.

2304

Varasbka. mg kis korban sem szp. D. - Megkergette a varasbka. (Rest.) D. Varr. Egy rmn varrnak. D. - Fejtsd fel, amit ebl varrtl. D. Nincs gallromhoz varrva. E. - Nyakba varrta magt. E. - Ugy varrja a bakancsot, amint ltta. D. Varrs. Az oltr elt adott parolt nem oly knny felbontani, mint a rossz varrst. B. - Knnyebb a varrst kifejteni, mint az eskt visszamondani. E. Varrt. Ha varrt es volna is. ML. Varsa. Ki cskot akar fogni, rakja ki a varst. E. - Pislog mint a pteri pap a varsban. Ny. 4. Vasmacska. Az okos ott veti a vasmacskt, a hol a feneket ri. D. Vasvilla. Apja is ember volt, vasvillval ette a szrdket. (Ostoba.) D. - Lusta bivalynak vasvilla a korbcsa. D. - Ugy ll a szeme, mint a vasvilla. E. - Ugy ll rajta a ruha, mintha vasvillval hnytk volna r. D. - Vasvilla inkbb a kezedbe. D. - Vasvillval eszi a szrdket. (Aludttejet.) D. - Vasvillt kpkd. (Ersen kromkodik.) Ny. 5. Vasas. A vroshznl vasas katona. (Rab.) D. - Vasas katona sem veri vissza. D. Vasrnap. A szegny husvtvasrnapjn is fekete vasrnapot l. D. - Csak a pntek is szomorubb mint a vasrnap. D. - Htkznap mezitlb, vasrnap cipben. E. - Ki pnteken nevet, vasrnap sr. S. - Nincs mindennap vasrnap. S. - Pnteki (L. ezt) szapuls, vasrnapi szitls. E. - Pnteki vg tncot vasrnapi lnc kvet. E. 2305

Ritka mint a htben a vasrnap. Ny. 22. - Szomoru nap, fekete vasrnap. D. - Vasrnap font fonl pntekig meg nem ll. Sz. (Sokig meg nem ll. KV.) - Vasrnap is kell a marhnak enni adni. Ny. 6. Vastag. A bot vastagabb vge mg htra van. B. - A legvastagabb falban is van repeds. D. - Elszakadhat a ktl, ha vastag is. D. Ha vastag a fa, hasitsd meg. D. - Ha vastag a fa, meg kell brdolni. D. - Htra mg a vastagabb vge. E. - Minl vastagabb a fa, annl ksbbre frszelik el. D. - Nehz a vastagot meghajtani. D. Nem mind ers, ami vastag. D. - Ott trik el nha a jg, ahol legvastagabbnak tetszik. D. - Sok fonlbl sodorjk a vastag ktelet. D. - Szakadhat a ktl, ha vastag is. E. - Vastag abrosz, vkony ebd. Ny. 6. - Vastag mint a debreceni kofa (D.); mint a rc (Decsi.); mint a tlgy. (D.) - Vastag trzsk ksbbre g el. D. Vltoztatja, mint Csauszn a vastag telt. (L. ezt.) Ny. 1. Vdol. A hol nincs vdl, nincs bir. KV. - Az idtlen magaments, vdols. B. - Ha puszta vdls elg, sok rtatlan kerl hhrkzre. E. - Mg senki sem vdol, mr mented magadat. KV. Vg. Amint vgtad, ugy hasitottad. D. - les kasza btrabban vgja a fvet. D. - Maga alatt vgja a ft. B. Vgs. A ft sem ejtik le egy vgsra. E. - Emlkezik kigy farka vgsrl. Pzm. - rti a hatvgst. Ny. 5. - Huszr hatvgs. ME. Megette a hatvgst. E. - Nem hull a forgcs vgs nlkl. KV. Vgsban forditja meg a szekeret. D. Vgydik. A mely kutya a Dunt tuszsza, tengerre vgydik. S. Annyira ne vgyj, a mennyire nem lehet. D. - Kenyere sincs s kalcsra vgydik. D.

2306

Vj. Alul vjd, alul veszed hasznt. Ny. 4. Vlaszt. Kt gonosz kzl kisebbet vlaszd. KV. - Lehet a sokbl vlasztani. D. - Sok baj kzl a legkisebbet kell vlasztani. B. Vlasztviz sem fogja orcjt, hogyan fogn szgyen? E. Vll. Csak vllt vonogatja. D. - sszevetett vllal ers a sokasg. E. - Nagy fa al vetette vllt, elnyomja. D. - Vlla kbl buzt elbir. D. - Vllat vonit. E. Vllal. Van kinek-kinek mit vllalni. D. Vllas. Egy prnn kt vllas nehezen fr meg. BSz. - Vllas mint a szrlapt. Ny. 1. Vlogat. Az hes ember semmiben nem vlogat. Decsi. - Csak eleinte vlogatnak a szilvban, aztn a frgese is elkel. D. - Fajtja vlogatja az szt is. E. - Ha hes vagy, ne vlogass a lben. D. Helyben, akasztfban nem kell vlogatnod. (Cseldnek mondjk.) Ny. 5. - Ki sokig vlogat, vgre semmit sem kap. S. - Ki sokat vlogat a mogyorban, utoljra frgesre tall. E. - Vlogat a koncban. D. - Vlogat, mint az egriek a templomban. S. - Vlogat, mint a konds (L. ezt) a pergben. Ny. 15. - Vlogat, mint Bertk a cskban. Ny. 3. - Vlogat, mint jllakott diszn a makkban. D. Vlogat, mint Szvecsk a nyulban. Ny. 6. - Vlogat, mint Mudri a botokban. Ny. 14. - Vlogat, mint tt a vadkrtben. D. Vlogatnak vadalma, annak is az alja. ME. Vltozs. Minden hirtelen vltozs veszedelmes. KV. Vltoz. A szerencse vltoz. KV. - Vltoz mint az prilisi id. S.

2307

Vltott gyerek. (L. ezt.) E. Vlyu. Okos mint a tordai kos, seggel megyen a vlyura, mgis fejjel esik bele. Ny. 3. Vm. A mit a vmon nyer, elveszti a rven. E. - Az ebre nem vetnek hmot, a gondolattl nem vesznek vmot. D. - Molnr sem vesz kt vmot. E. - Nem fizetnek vmot a beszdrl. B. Puszta malmon, szraz gton vmot nem vehetsz. Sz. - Rven, vmon nem fizet. E. - Senki nem ad gondolkozstl vmot. KV. Szraz vm a feje. D. - Tarka ltl, gondolattl nem fizetnek vmot. E. Vmos. Goromba hazug mint a vmos. E. - Nehezen telik a vmosszekrny. (Has.) D. - Vmosi ember. (Tolvaj.) Ny. 4. Vnkos. Megvetettk vnkos nlkl az gyt. E. Vnyai. Elre iszik, mint vnyaiak a gdnyre. E. - Meggyeledett mint a vnyai tancs. Ny. 1. Vrs. Ksbbre gyzhetni a vrst, mint a vrost. D. - Lehet nagy vrssal vrakat is venni. D. - Nehz hnek a vrs. D. - Nagy uraknl, malomban, rvben vrakozni kell. E. - Nincs ideje, ki idre vrakozik. D. - Ha nem mssal, lgy vrakozssal. E. - Jaj de knny a fons, nehz a vrakozs. Ny. 2. - Nehz a vrakozs. E. - Nehz az h embernek a vrakozs. KV. - Nem rt a vrakozs. D. - Nincs nehezebb a vrakozsnl. KV. Vrmegye. Eszeveszett (vagy: sszeveszett. Sz.) vrmegynek bolond az isnja. KV. - Guba vrmegye. (Ung csfneve.) E. - Heves vrmegybl val. (Heves.) S. - Kapott, mint Kemny Mihly a vrmegyn. (Verst.) Ny. 14. - Nem bolond a vrmegye. E. 2308

Szaladj vrmegybl val. D. - Utna indul az egsz vrmegye. (Okos.) D. - Vrmegynek hza lak palotja. (Tolvaj.) D. Vros. Az rajrsbl is megitlheted a vrost. M. - Bmulj kapu, ordits vros. S. - Csavarog, mint a falusi kutya nagy vrosban. E. Egy vros nem orszg. D. - Falu nem vros. D. - Flre falu, itt a vros. D. - Ha vroson malacot kaphatsz, disznrt ne menj falura. Ny. 4. - Legnykedik, mint a falusi kutya a vrosi kvezeten. Ny. 6. - Nagyobb a kapu, mint a vros. D. - Szp a vros egy hijjn. (Magasak a hztetk, nem ltni t rajtok. Mindenben hibt keres.) E. - Tbb a falu mint a vros. D. - Vros hatrn kivl a bir. (Koldus.) D. Vsrol. Legjobb kszpnzrt vsrolni. KV. - Megtanit a piac, tudjad vsrlani. KV. - Pnz nlkl vsrol. (Lop.) D. Vsrfia. Megvettk neki a vsrfit. (Megvertk.) D. - rl neki, mint gyermek a vsrfinak. D. Vsik. A mi elmult, arra minek vsik fogad. E. - Apnk evett almt, a mi fogunk vsik. E. - dm evett almt, a mi fogunk vsik. ME. - Belevsott foga. D. - Nem vsik benne a foga. (L. ezt.) D. - Vsik r a foga. S. Vszon. Asszonyt, vsznat ne vgy gyertyavilgnl. B. - Durva mint a hetes vszon. S. - Eb a tt vszon nlkl. D. - Hetes vszon. (Rossz.) D. - Hetes vszon nem vlik tizenkettess. D. Megszappanoztk, mint a hetes vsznat. (Vers.) D. - Min a vszon, olyan foltja kerl. E. - Kiki magnak vsznt meriti. D. Mrtva szpl a vszon. D. - Ne hagyjuk bordban (L. ezt) a vsznat. Ny. 6. - Nzi maga hasznt, nem bnja ms vsznt. E. sszemegy mint a hetes vszon. Ny. 5. - sem jobb (L. ezt) a Dekn vsznval. KV. - Segg fonja a fonalat (L. ezt), segg szvi a
2309

vsznat. Ny. 4. - Sok fonl kell egy vg vszonra. D. - Sok szszbl kevs a vszon. D. - Tt vszon. (Durva.) E. - Ugy jrt mint a tt a vszon tarisznyval. (Elloptk, azzal vigasztaldott, hogy kulcsa zsebben van.) Ny. 19. - Vszoncseld. E. - Eb a vsznos rf nlkl. D. Vz. Olyan mint a vz. E. (Ijeszt vz. B.) Vecsernye. Igen talld, mint Balzs. (L. ezt) pap a vecsernyt. KV. - Olykor a mester is elhibzza a vecsernyt. D. - Papot tanit a mester vecsernyt mondani. D. - Zsid vecsernye. D. Vedlik. Mindig vedlik mint a lud. S. Vel. Ez a veleje, bele. Pzm. - Hig mint az esztelennek veleje. D. Nha ember koponyja szamrvel takarja. D. - Se eleje, se veleje. E. - Tekerd fel eszed velejt. Ny. 2. - Tk a feje, gan a veleje. D. Velence. Kemence (L. ezt), Velence. K. - Kemence nem Velence. D. - Olyan a szerencse, mint forg Velence. KV. - Szerencse, Velence. D. Vemhes. Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. E. - Ha kell vemhes, ha nem kell, rhes. B. Vendgsg. A vendgsg csak hrom napig tart. KV. - Bibor, brsony, vendgsg, jobb egy napi egszsg. BSz. - Bor nlkl val vendgsg. KV. - Bor nlkl szegny a vendgsg. E. - Fehr konyha, ritka vendgsg. D. - Ha vendgsgbe akarsz jrni, ksed legyen. BSz. - Milyen a vendg, olyan a vendgsg. D. - Oszolj kzsg, nincs vendgsg. Ny. 8. - Rszorult a tt vendgsgre. (Krumpli.) D. - Torban nekel, vendgsgben sr. KV. 2310

Vendgsgben volt, de csak a spr (L. ezt) helyn. Ny. 8. Vendgsghez nem val a veszekeds. KV. Venyege. A gyepre hordja a venyegt. (Elfagyott.) Ny. 6. Ksre sem vlik a venyegbl fa. D. - Vn embert venyegvel is agyonthetni. D. Verbung. Kezet adott immr a hall verbungnak. D. - Tart mint Srs a verbungtl. Ny. 2. - Verbungos katona. (Szemtelen.) D. Verbuvlnak, cignynak, kalmrnak nem kell hinni. F. Vert. Bs mint a vert had. D. - Vert viszen veretlent (M.), agya feje tretlent. E. Verejtk. Ms verejtkn hzik. (Uzsors.) D. - Mg a verejtke is bor. D. - Veri a hallverejtk. D. Verekedni. A ki verekedni akar, knnyen tall botra. E. Verem. A ki msnak vermet s, maga esik bele. KV. - Egy verembe kt tms. D. - Ember a fogval s magnak vermet. (Torkossg.) ML. - Ez a verem olyan verem, ha nem hiszed, gyere velem, orrodat is beleverem. D. - Bsul mint a verembe esett farkas. D. Gondolkodik mint a verembe esett farkas. D. - Kegyetlen mint a verembe esett farkas. B. - Komor mint a verembe esett farkas. M. - Szomoru mint a verembe esett farkas. KV. - Mly mint a buzaverem. D. - Sok brnyt elvisz addig a farkas, mig verembe kerl. D. - Tiszteli, (L. ezt) mint eb a vermet. E. - Tbb kell a veremsshoz. D. - Verembe hull. E. - Verembe szrik. (Sok termett, nincs hord.) E. - Ha vak vakot vezet, mindkett a verembe esik. (Lat.) S. - Vak vezr verembe vezet. Ny. 2. Veresg. Rgi (D.), szaklas (E.), vn (D.), szolgnak a sz is
2311

veresg. Vers. A bolond verssel okosodik. B. - A difnak verssel veszik hasznt. D. - Elszenvedi szamr a verst, csak enni adjanak neki. KV. - Inkbb intssel, mintsem verssel. KV. - Megkivnja a verst, mint a nyalkai cigny teste a csigzst. E. - Megszokta mint a rossz l a verst. ME. - Mindenbl jobb a tbb, mint a kevesebb, csak a versbl nem. Ny. 6. - Szelid intssel, nem plcaverssel teheted jv a gonoszt. Sz. - Vers a versre rt, de tel az telre nem rt. Ny. 1. Vergdnk, mint hal a harasztban. Pzm. Verfny. Az est verfny szokta kvetni. KV. - Felled mint lgy a verfnyre. D. - Fogas verfny. K. - Ki verfnyen jr, barnn megyen haza. E. - Verfnyen szaggatsz kpnyeget. E. Vers. J bor mellett lehet j verset csinlni. KV. Versenyt iszik akrki fival. KV. Vese. Hamis a vesje. E. - Oda a vese, de itt a szaga. (Ez lopta; a tolvaj megvan.) D. - Olyan mint a vese. (A vese hj kztt van, mgis sovny.) E. - Vesjbe ltok. E. Vesz. A ki vesz, annak lesz. (E.); a ki nem vesz, beteg lesz. ME. Amint vettem, ugy adom. B. - A szt pnzen nem veszszk. KV. Az ebnek, ha aranya volna is, hjat venne rajta. Sz. - Cignyosan veszi a lovat. (Lopja.) D. - Cignytl vesz frt. S. - Fsvny gazdasszony mindent drgbban vesz. D. - Haton adjk, tn veszi. (L. hat.) D. - Ki lovat veszen, a fket is vele veszi. Pzm. - Ki pnz nlkl vesz, hamar felakad. D. - Kovcstl vesz szenet. KV. Macskt zskban ne vgy. D. - Ne vedd azt forinton, amit garason
2312

vehetsz. D. - Nehz attl venni, kinek elad szndka nincs. D. Olcsn vettk, olcsn adtk. D. - rmest venne mindent, csak pnzbe ne kerljn. D. - tn vesz. (Lop.) E. - Pnz nlkl vesz a vsrban. (Lop.) E. - Semmin vettk, mert nincsenen rulgattk. B. - Szakadj bunda, majd vesz a gazda. E. - Ugy nem esznk cseresznyt, ha nem vesznk. Ny. 24. - Vsr utn vesz. D. Venne szt, ha kaphat volna. E. Veszni. A hamar rt sz, hamar vsz. D. - A ki veszni indul, nehz megtartani. D. - Annak vsz, kinek van. E. - Bizd el magad, ha veszni akarsz. (Hidd el magad stb.) KV. - El kell veszni a vilgnak, vagy gyzni az igazsgnak. Np. - Elg veszett, ha a hz elesett. E. Ha marad, gazdnak (L. ezt), ha vsz, kutynak. Ny. 6. - Ha veszni akarsz, vllalj kezessget. E. - Inkbb vesszen leted, hogysem becsleted. KV. - Kevly vitz, hamar vsz. E. - Ksn jtt sz, ksbbre vsz. D. - Ksre vsz a kikirics. D. - Ki veszni indul, knny annak elveszni. D. - Ki veszni indul, annak lgyviz is rt. D. - Mi hamar ksz, hamar vsz. D. - Tarts ebet, ha veszned kell. KV. - Tbb is veszett Mohcsnl. D. - Tbb veszett Buda alatt. Sz. Veszett. A mely kutynak veszett nevt kltik, el kell annak veszni. E. - A mely kutyt meg akarjk lni, veszett nevt kltik. B. - Folyik a nyla, mint a veszett ebnek. D. - Habzik a szja, mint a veszett kutynak. D. - Kinek veszett neve indult, a szl is rt annak. K. - Veszett fejsznek nyele is j. D. - Veszett kancnak veszett a fia. Ny. 5. - Veszett kutya haraps, msvilgra talpals. D. Veszedelem. A ki keresi a veszedelmet, elvesz benne. ME. - A szerelem, veszedelem. D. - Egynek veszedelme, msnak plse. KV. - Feln tl a veszedelmen, ki azt megsajditja. D. - Ha nem tartztat a veszedelem, tartztasson a becslet. B. - Hadakozs oly orvossg, mely nem lehet veszedelem nlkl. E. - Haddal
2313

nyughatatlansgot, tengerrel veszedelmet, bartsggal szidalmat nehezen keresik, mg is meglelik. D. - Ki magt ktszer adja a veszedelemnek, a szerencst ne vdolja. E. - Ki szereti a veszedelmet, nyaka szakad bel. E. - Kinek nincsen tiszte, nincsen veszedelme. KV. - Most mg engedelem, mskor veszedelem. Ny. 7. - Nincs veszedelemben, ki btorsgban is fl. BSz. - Veszedelem mutatja meg az embert. D. - Vn asszony: veszedelem. S. Veszedelmes a hal (L. ezt) harmadik vizben. E. - Minden hirtelen vltozs veszedelmes. KV. - Veszedelmes falat a nyelv. E. Veszedelmes sztke ellen rugdozni. E. Veszend. Esztend, veszend. E. - Veszendt lgyviz is elveszt. D. Veszekeds. Bartsgban egy kis veszekeds olyan j, mint tekben a s. ML. - Jobb egy szraz falat nyugodalomban, mint tizenkt psttom veszekedsben. D. - Klcsnzsnek s veszekedsnek trsa gond s nyomorsg. KV. - Nem asztalhoz val a veszekeds. KV. - Vetekedsnek veszekeds a vge. KV. Vendgsghez nem val a veszekeds. KV. Veszekedik. rnykon veszekednek. KV. - Ki a rszeggel veszekszik, nem az otthonvalval veszekszik. D. - Ki gyermekrt, ebrt veszekszik, nem az otthonvalval veszekszik. D. - Ki gyermekrt, ebrt veszekedik, pad al bujjk. K. - Meztelen csonton veszekednek. B. - Mikor gynik, akkor is veszekszik D. Szllel veszekszik. D. - Tlen mindig hideg van, nyron nagyon meleg van, soha sincsen j id, mindig veszekedni k. Np. Veszly. A ki sokig l, sok veszly ri. B. - Hol legnagyobb a veszly, legkzelebb az isteni segly. (Nm.) S. - Nagy veszlylyel jr a nagy gazdagsg. KV. - Sarkban a veszly. D.
2314

Vessz. A ki a vesszt kimli, fit nem szereti. KV. - Addig hajtsd a ft, mig vessz. D. - Addig kell a vesszt hajlitani, mig gyenge. Ny. 6. - Addig tekerd a gzst, mig hajlik a vessz. D. - Dorgls s vessz, csak ne legyen ks, jt nevel a gyermekbl. KV. - Kt tanitmester szksges a hzhoz: korbcs s a vessz. Ny. 20. Knny vkony vesszbl gzst tekerni. D. - Nekiszokott, mint rossz gyermek a vessznek. D. - Ritka tanul vessz nlkl. D. Vessz teszi a gyermeket jmborr. KV. - Vessz nem fa. D. Vessz sokra lesz fa. D. - Vesszparipn nyargal. S. Veszteg ll viznek, hallgat embernek nem kell hinni. D. Veszteget. Disznra ne vesztegess gymbrt. M. - Kr a bolondra szp szt vesztegetni. E. - Fnyes temets sok pnzvesztegets. KV. Veszt. Bolondsg ebrt lovat veszteni. E. - Borjat keres, krt veszit. E. - Bus mint ki hat krt elvesztette. B. - Ki nem jtszik, sem nem nyer, sem nem veszt. B. - Mst keresi, magt vesziti. D. - krt vesztett, borjat keresett. D. - Szeget kiml, patkt veszit. E. - Tehent vesztette, midn borjt kereste. D. - Vesztett fejsznek foka. KV. (Nyele. D.) - Vesztt rzi. S. - Vagy nyernk, vagy vesztnk. KV. Vesztesg. Egynek nyeresge, msnak vesztesge. KV. - Kinekkinek vesztesge, nlam nyeresge. (Megtalltam az elvesztett dolgot, ki a gazdja?) ME. Veszts. Bds mint a veszts. Ny. 4. - Els nyers, cignyveszts. Ny. 2. Vetekeds. Vetekedsnek veszekeds a vge. KV. - A j veteked
2315

hamar stkbe ne kapjon. (Vitatkoz.) KV. Vets. A faluhoz kzelebb jobb a vets, mert hallja a kakukszt. (Gazda szeme rajta.) Ny. 1. - Eltallta mint cigny a buzavetst. (Elszrta sznts nlkl.) Ny. 6. - Gazda szeme nveli a vetst. B. Kora vets, ks gyermek, hamar rvn marad. Ny. 21. - Kora vets sokszor csal, ksei mindig rossz. E. - Nincsen mindig tl, a vets kikl. D. - Paplanos vets. (Itt-ott kiveszett.) Ny. 1. - Ritka vetsnek vkony aratsa. E. - Szomszdvets gazdagabb. ME. Vets eltt arat. E. Vev. J marhnak knny vevt lelni. D. Vezet. Folyviz vezet a tengerre. D. - Borju vezeti a tehenet. D. Ha vak vakot vezet, mindkett a verembe esik. (Lat.) S. Kolompos vezeti a mnest. D. - vezeti a kaszs csillagot. (Kevly.) D. - stkn vezetik mint a lusta lovat. D. - Vak vakot vezet. M. - Vak vezet vilgtalant. ML. - Vak vezr verembe vezet. Ny. 2. Vezr. Attl tarthat a j vezr, hogy az ellensget nem gyzi nyakkal. D. - Kevly koldus, tudatlan pap, flnk katona, ostoba vezr. D. - Ritka mint a j vezr. D. - regek vezrlik a hadat. D. Vak vezr verembe vezet. Ny. 2. - J annak a vrnak, melynek rtelmes a vezre. KV. Vd. A freg is vdi magt. B. - Ki a tolvajt vdi, maga nagyobb tolvaj. D. Vg. A hadakozsnak bizonytalan a vge. KV. - Botnak is vgn a bunkja. Ny. 2. - Dolognak vgn a butykja. D. - Gonosz eredetnek gonosz a vge. F. - Hamar kezdetnek hamar a vge. D. - Itt a vge, tedd a jgre, csusszl vele Bttaszkre. ME. - J
2316

kezdsnek j hagys a vge. KV. - J vg kti a munka koszorujt. E. - Jl meg kell ktni elejt, vgt a dolognak. E. - Lassan megynk messzire, ugy rnk a vgire. S. - Markba szakadt a vge. D. - Minden botnak kett a vge. D. - Minden botnak vgin a feje. M. - Minden bosszunak van vge. S. - Mindennek elbb gondold el a vgit. D. - Mindennek ott a vge, a hol elhagyjk. Ny. 2. - Rossz kezdetnek rosszabb a vge. D. - Se eleje, se vge, mint az rkkvalsgnak. E. - Vrd el a vgt. E. - Vge j, minden j. (Nmet.) S. - Vge vlasztja meg. E. - Vge vig Andrsnak. ME. Vgn csattan az ostor. E. - Vgn slt bele. Decsi. - Vgn szoktk a dolgot megdicsrni. KV. - Vgt jrja. S. Vgez. A mihez ksbbre kezdenek, ksbbre vgzik. D. Csizmban kezdette, bocskorban vgezte. E. - Ebl kezdi, ebl (kutyul. B. - Komondorul. D.) vgzi. KV. - Ember gondol, Isten vgez. E. - Hamar kezdi, hamar vgzi. KV. - Jobb alant kezdeni s fnt vgezni. B. - Ki dolgt Istennel kezdi, jl vgzi. KV. - Ki idejn kezdi, idejn vgzi. D. - Ki Istennel kezdi, Istennel vgzi. S. - Ki jl kezdi, jl vgzi. B. - Ki soha nem kezdi, soha nem vgzi. D. - Ki sokba kap, keveset vgez. D. - Lassan kezdj, gyorsan vgezz. Ny. 4. - Melegen kezdette, hidegen vgezte. D. - Nagyot kezdett, kicsinyt vgzett. KV. - Nem a ki jl kezdi, hanem a ki jl vgzi rdemel dicsretet. B. - Nem elg elkezdeni, vghez is kell vinni. KV. - Papucsban kezdeni, mezitlb vgezni. KV. - Prrel kezdi, patvarral vgzi. D. - Reggel kezdi, este nem vgzi. D. - Sokat vgeznek Bcsben, de elrontjk az gben. D. - Vigan kezdett, szomoruan vgzett. KV. Vgig. Mind vgig, mind vrig. D. - Mind vilg vgeig. KV. Vgl. A ki vgl maradt, tegye be az ajtt. E. - Vgl marad a j. E.

2317

Vka. Budai (L. ezt) vkval fizet. D. - Kzzel kell a magot hinteni, nem vkval. KV. - Knny a vkt lecsapni, de nehz bele keresni. D. - Marok nem vka. D. - Marokkal a magot, nem vkval. E. - A nap fnyt nem rejthetni vka al. E. - Nem kell a gyertyt vka al rejteni. E. - Olyan a feje, mint a vka. D. Tetzve adja vissza a csapott vkt. D. - Vka es, kbl sr. E. Vkval mri a pnzt. D. Vkony. A crna is ott szakad, a hol legvkonyabb. Ny. 8. - A jg is ott szakad; a hol legvkonyabb. Ny. 14. - Ktl is ott szakad, a hol legvkonyabb. Ny. 2. - Knny a vkonyt elszakasztani. D. - Minl vkonyabb a hur, annl hamarbb szakad. D. - Knny vkony vesszbl guzst tekerni. D. - Ott szakad, a hol vkony. (Szegnyt ri a kr.) Ny. 2. - Vkony a hajszl, mgis van rnyka. E. Vkony a kereset. S. - Vkony dongju. E. - Vkony mint a krakai crna. E. - Vkony remnysg. S. - Vkony segitsg. KV. Megszakad a vknyad. E. Vlemny. Annyi vlemny, ahny faj. ME. (Lat.) Vletlen bokorban gyakran nyul fekszik. KV. Vnsg. A ki ifjantan gyt, vnsgben ft. KV. - A ki ifjusgban dolgozik, az vnsgben nyughatik. KV. - Alkalmatlan vendg a vnsg. ME. - Elg nyavalya a vnsg. M. - Ifjantan ervel, vnsgedben eszeddel. KV. - Kelletlen vendg a vnsg. KV. - Ki fiatal korban megszokta a tncot, vnsgre is ugrl. D. - Ki kis korban kibeszli magt, vnsgre hallgat. D. - Khg trsakkal jr a vnsg. KV. - Vnsg, ksz betegsg. ME. - Vnsg, szntelen betegsg. Pzm. - Vnsg, tisztessg. S. Vr. A bor sriti a vrt. Ny. 7. - A katonnak olcs a vre. E. Bikavr. (L. bika.) E. - Csigavr. E. - Csbrrel szunyognak vrt
2318

nem vehetni. E. - Elhlt benne a vr. S. - Felledt benne a kutyavr. E. - Gazdagnak borban (L. ezt) veszik a vrt. E. Gymnt hasad vrtl. KV. - J vr nem vlik vizz. B. - Keserves a vren vett kenyr. S. - Ki ersen fujja orrt, vrt fuj ki belle. D. Ki kemnyen fej, vrt ereszt. B. - Knny a brnynak vrt venni. D. - Ms ember vrt szvja, mint a pica. (Uzsors.) D. - Meghlt benne a vr. S. - Nem aludttej, hanem meleg vr foly a magyar ember erben. D. - Pap is husbl s vrbl van. D. - Piros mint a cseppentett vr. Ny. 3. - Szopjk a vrt. E. - Tbb epje mint vre. D. - Trk vr, hadd folyjon. E. - Vr s pnz legdrgbb. E. Vr helyett mreg foly erben. D. - Vr vizz nem vlik. D. - Vrt vettk a kulacsnak. E. - Vrszemet kap. E. Vres. A vitz kenyr bizony vres kenyr. KV. - Akkor szp a katona, mikor vres. D. - Nincsen semmi baja, csak a torka vres. Ny. 3. - Vres a szeme. (Dhs.) D. Vrcse. Hssal l, mint a vrcse. E. - Tarka mint a vrcse-tojs. D. - Vrcse szem. D. Vs. Sok vs kopik a sziklban. D. Vt. A gyermeknek sem vt. D. - A ki rszeg korban vt, jzan korban bnhdik. B. - A rossz ember eltt csak azrt is rossz a j, mert nem vtett. D. - Az pirul, a ki vtett. KV. - Egy munkban kettt vt. KV. - Ha mennyit vtnk, annyit mennykvezne, a tgas gben egy mennyk se lenne. D. - Irigy eltt csak azrt is vtkes vagy, mert nem vtettl. K. - Nem vt a lgynek sem. Ny. 4. - Nem vt kevesebbet, ki sokkal vt. E. - Nincs a ki ne vtsen. D. - Rajk vt, Istkot (L. ezt) verik. E. - Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vtettek volna. K. Vtkes. Ha gyarlk nem volnnak, vtkesek sem volnnak. D. 2319

Vtkesnek bntetst csendesen kell trni. KV. Vtkezik. A kros (L. ezt) tbbet vtkezik, mint a krttev. Ny. 4. A ki ritkbban vtkezik, knnyebben bocsnatot nyer. KV. - A ki mst szid, maga vtkezik. B. - Ember szokott vtkezni. E. - Jmbor is napjban htszerte vtkezik. E. - Mg a pap is vtkezik, ha j kedve rkezik. Np. Viasz. Adoms (adakoz) sziv viaszknt megolvad. D. - Hajlik mint a viasz. E. - Trvnynek viasz az orra. E. Vicispn. Derk ember a vicispn. E. - Eb (L. ezt) lesz Liptn vicispn. S. Vidm. A vidm elme gyakran elmegy stlni, de az okos tbbnyire otthon marad. D. Vig. Bsnak bs a ntja, vignak vig. D. - Isten is a vigat szomorval vltja fel. D. - Ne szomorkodj, lgy vig, nem lesz ez mindg igy. Np. - Nehz a bnatos arcnak vig kedvet mutatni. D. Nem lehet annak vig rja, ki vigabbat kivn. K. - Nem nagyon vig a magyar. D. - Szerencstlensgben legjobb a vig elme. KV. Szomornak nehz vig arcot (vig kedvet. KV.) mutatni. E. - Vge vig Andrsnak. E. - Vig apra ttt. D. - Vig mint a kinek hza g, maga meg benne szorult. E. - Vigak s szomorak nem illenek egybe. KV. Vigan kezdett, szomoruan vgzett. KV. - Nem esik vigan kalodban a lejt. K. Vigad. Mit tesz az eleven (L. ezt), ha holtak is vigadnak. (Vn tncol.) D. - Srva vigad a magyar. Np.

2320

Vigassg. Egy j bart a szomorsgban, felr szzzal a vigassgban. D. - Kelletlen vigassg a szomorusgban, kzs izetlensg minden trsasgban. D. - Tbb okunk a szomorusgra, mint a vigassgra. D. Vigasztal. Beteg vigasztalja az orvost. B. - Kt szomor is vigasztalhatja egymst. D. - Nyugodt lelkiismeret a legjobb vigasztal. S. - Szp vigasztal sz orvosszer a betegnek. B. Vigasztals. Asszonyi vigasztals. D. (Egy asszonynak frje meghalt, midn bartni vigasztaltk, azt mondta: t csak frfi vigasztalhatja meg, mert az jobban rt hozz.) - Hadd Istenre dolgodat, bbl vigasztalst hoz. D. Vigyz. A fejedelem legyen vigyz. KV. - A ki ll, vigyzzon, hogy el ne essk. D. - rnykodra is vigyzz. D. - Ha elmd nem vigyz, hallsod is elvsz. E. - Habr hibztl, mirt nem vigyztl. Np. Kinek-kinek maga dolgra kell vigyzni. KV. - Szemhj alatt is vigyz. E. - Vigyz r, mint a szeme fnyre. S. - Vigyzz, ha sikoson jrsz. D. - Vigyz magra, mint a selyem-kend. Ny. 5. Ugy kell vigyzni a lenyra, mint a gyertyalngra. Ny. 22. - Vigyz gazdnak kegyetlen a hire. E. Vigyzatlan. A hol vigyzatlan a leny, csirkt ellik a knya. D. Vigyorog. Ergo (L. ezt) morg, vigyorg. ME. - Igyorog, vigyorog. D. - Ki mindenikre vigyorog, senkit sem szeret. D. - Vigyorog mint a fakutya. Ny. 8. Vihar. A ki szelet vet, vihart arat. ME. Vilg. Csicsknl g a vilg. (Mulatnak.) Ny. 13. - Vilgtalan vilgig. E.
2321

Vilgit. Az okossg sttben is vilgit. D. - Msnak vilgit, maga sttben l. D. Vilgos. Egy tudja, titkos; kett tudja, homlyos; hrom tudja, vilgos. Ny. 9. - Fehr lnak, vilgos felhnek nem kell hinni. Cz. Napnl is vilgosabb. S. - Vilgos felhnek, fehr rokolys asszonynak nem kell hinni. Ny. 6. - Vilgos mint a vak ablak. Ny. 1. - Vilgos mint az egyszeregy. E. Vilgtalan. Vak vezet vilgtalant. Sz. - Vak veti szemre vilgtalannak. E. Villa. A mit villval felrak, gereblyvel lehuzza. E. - Ilyet mg se kssel, se villval nem ettem soha. Ny. 5. - Mcsikot kanllal, borst villval. S. - Nincs oly rakott szns szekr, kire mg egy villa nem fr. KV. - Villa szna nem petrence. D. - Villval eszi a szrdket. E. Villm. A sz zsebbe nem fr, villmls meg nem tr. KV. - Fut embert ti a villm agyon. S. - Ha a villmls agyon nem t, annak mennydrgse sem bnt. D. - Messze villmnak ks mennydrgse. E. - Villm vissza nem tr. E. - Nem mindenkor t be, mikor villmlik. S. - Villmlik a zsendice. (Nevetsges erlkds.) E. Villongs. Gyermekrt, ebrt nem egyszer tmad villongs a szomszdban. E. Vince. Ha csordul Vince, megtelik a pince. Ny. 3. - Ha fnylik (L. ezt) Vince stb. E. Virrad. jszaka (L. ezt) virrad neki. E. - Kivirgos virradatig. D. 2322

Rszegnek ksn virrad, hamar alkonyodik. B. Virgos cgrt kt, ki mrget rul. B. - Szp mint a virgos kert. D. - Virgos kedve van. ME. Virgzik. A tk is este virgzik. (Ksn.) Sz. - J fnak ga idejn virgzik. D. - Ksn virgz fnak ritkn rhetik meg gymlcse. D. - Korn virgz fnak, ritkn eszel gymlcsbl. B. - Mely fk virgznak, gymlcst nem hoznak, nincs belk. (Becsk.) Pzm. - Rzst akkor kell szedni, mikor virgzik. D. Virtus. Nem nagy virtus. ME. - Nincsen virtus irigy nlkl. KV. Visegrd. Vnebb a visegrdi vrnl. S. Visz. Ha nem jsz, viszlek. S. - Onnan vesznek, a hol van, addig visznek, a mig van. S. - Viszi mint knya a fit. Ny. 7. Viszket. A hol viszket, megvakarjuk. E. - A hol nem viszket, ott ne vakard. D. - Kiki ott vakarja, ahol viszket. D. - Knny a vakars, ha viszket. D. - Nlunk is kinek hol fj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja. Pzm. - Nehz a tapogats, a hol nem annyira viszket, mint fj. D. - Ott is vakarja, a hol nem viszket. D. - Viszket a fle. D. - Viszket a hta. (Verst rez.) E. - Viszket a marka. (Pnzt rez.) D. - Viszket a tenyere. (L. ezt.) E. Visszaad. Tetzve adja vissza a csapott vkt. D. - Vissza nem adom fejben vitte el. E. - Visszaadjk a klcsnt. Sz. Visszaadom cscstl (D.); kamatostl. ME. Visszaver. Kopjt kopjval, pallost pallossal szoktk visszaverni. KV. - Majd visszaveri azt Ludas Matyi. E.

2323

Vitz. A vitz kenyr bizony vres kenyr. KV. - Az okosakat s nagy vitzeket rkk ldzik. Ny. 8. - Akrmint siessen a vitz, ks ha megtik. E. - Balzs (L. ezt) vitze. E. - Btor katona az, kinek vitz bartja az Isten. D. - Busul mint a csonka vitz. D. Htul van a sebe, vitz katona volt. (Megfutott.) B. - Hideg ellen nincs vitz. D. - Kevly vitz hamar vsz. E. - Mersz katona mellett a flnk is vitz. D. - Nem gomba a vitz, hogy minden ganban teremjen. D. - Nha a paraszt is vitz. D. - Nyul-vitznek bokor a vra. D. - Szent Gergely (L. ezt) vitze. D. - Toldi Miklsnl is hiresebb vitz. Sz. - Vitz a pohr mellett. KV. - Vitz az g alatt; a klyha mellett. E. - Vitz embernek pkhl is kvr. D. - Vitz frfinak, serny paripnak kr megregedni. KV. - Vitz kapitnynak vitz a szzadja. D. - Vitzek mint Berta kutyi. (L. ezt.) D. - Vitzre nem szllhat vletlen szerencse. KV. Vitzkedni. Knny kocsmn vitzkedni. D. - Knny ott vitzkedni, hol nincs ellensg. B. - Szemetn vitzkedik mint a kakas. E. - Nyelvvel vitzkedik, mint az asszony. D. Vitzsg. Bosszut llni nem vitzsg. D. Vitorla. J szl fujja vitorljt. D. - J szlnek eresztette a vitorlt. D. Vizell. Csalnra vizellett. (Mrges.) E. - Fekve vizzel. (Rest.) D. Vizes. Radtk a vizes inget. (Vdoljk.) Ny. 2. - Rteriti a vizes lepedt. (Ny. 14.); vizes pokrcot. B. Vizsla orra van. ME. - Szaga utn borra, mint j vizsla nyulra. D. Szagldik mint a vizsla. D. Volna. Egyik: ha volna; msik j volna. Ny. 3.
2324

Volt. Ami volt, az elmult, taln ebre (rosszra. ME.) fordult. B. - A volt m, ami volt. D. - Nem volt, de van! D. - Vagyok, aki voltam, leszek, ami vagyok. S. - Volt, de elfolyt. Ny. 24. - Volt, de elklti. D. - Voltrt a zsid nem d semmit, de mg a leszrt se sokat. Ny. 10. - Voltnak s meglettnek szemrmes orcja. KV. Von. Csak a csattig vonjad. Pzm. - Fakt is vonjk, de fak is vonja. KV. - Sok a huza-vona. ME. V. Behzasodott v olcsbb a korpnl. ME. - Kijrta (L. ezt) az utjt, mint Szikra bcsi a vejnek. Ny. 1. - Kinek kurva a lenya, sok a veje annak. B. - Lnyomnak szlok, vejem uram is rtsen belle. S. - Vm nem fiam, menyem nem lnyom. Ny. 5. - Vnek, ha mzbl val is, nem kedves anysa. S. Vdr. Csbrbl vdrbe hg. M. - Ki vdrrel, ki csbrrel. D. Vdrbl csbrbe hgott. Sz. Vlegny. Agglegnybl soha sem lesz fiatal vlegny. S. Eltallta mint vlegny a menyasszonyt. Ny. 6. Vlgy. Az ris csak ris, ha vlgyben ll is. D. - Bolond tlti vlgybl a hegyet. Ny. 14. - Hegyen-vlgyn egyarnt. D. Hegyen (L. ezt) vlgyn lakodalom. E. - Hegynek hajts, vlgynek tarts. E. - Kit a dombon nem rmest ltunk, olyat a vlgybe taszigljuk. D. - Trpt vlgybe llit. E. - Vlgynek lassan, a hegy maga tanit. E. Vrs. Haragszik, mint a bival a vrsre. E. - Ki a tehenet ersen feji, vrs tejet fej. D. - Kitettk a vrs zszlt. E. - Nem csak egy vrs bika (vrs kutya D.) van a vilgon. Ny. 1. - Vrs ember, deres l, ritkn vlik abbl j. Ny. 1. - Vrs ember, ha j, igen j.
2325

E. - Vrs haju tt. (lnok.) Sz. - Vrs hajuban, vrs bajuszuban ritkn szokott j vlni. Sz. - Vrs kakas. (L. ezt.) E. - Vrs kutya, vrs l, vrs ember egy se j. E. - Vrs mint a Juds haja (E.); mint a ftt rk (D.); mint a paprika (D.); mint a pipacs (D.); mint a rka. (D.) Vrshagyma. Eskszik mint a vrshagyma. D. - Mostoha siratsra vrshagyma kell. K. - Vrshagyma (L. ezt) fokhajma, az is mindjrt egy nta. Ny. 14.

Zab. A zab akkor fejzik, mikor a hetevnyt megltja. Ny. 2. - A zabnak nincsen zablja. D. - Bolond, ki egy zabszemrt lba bujik. BSz. - Bor hajtja (L. ezt) a lovat, zab viszi a szekeret. Ny. 4. - Dl mint a zabkve. Ny. 3. - Egy zabot kaszlnak. D. - Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni, jeget aszalni. Ny. 12. - hes gyomornak mzes falat a zabkenyr hja is. KV. - hes lnak zabon az esze. Ny. 7. - kr hzza az igt, j lakik jl a zabban. D. - kr sznt a zab al, lovak eszik meg. Sz. - Untig elg a parj, de annl kevesebb a zab. D. - Zab hajtja a lovat, nem ostor. E. - Zab hordozza a lovat. Ny. 6. - Zabgyerek. (L. ezt) E. - Zab szrja az alfelt. D. - Zabkenyr is j annak, aki hozzszokott. D. - Zabba mennek a lovak. (L. ezt) E. - Zabot ne krj (L. ezt) szamrtl. Ny. 24. - Zabszem se frt volna a seggibe. (Fl.) E. Zabos. Fingik, mint a zabos l. E. - Zabos lnak jkedv az ostora. E. Zabl. A ki sok zabl cstrtkt tart, hosszu bjtre szorul. Cz. Aki zabl, maga fogval s magnak srt. D. - Nincs mindennap zabl cstrtk. (L. ezt.) Ny. 22. - Zabllt lnak egere. (L. ezt) n. E.
2326

Zabla. A j lnak zabla kell nem ostor. B. - A j lovat nem ostor, hanem a zabola vezeti. D. - A zabnak nincsen zablja. D. - Ki lator paript l, zabolbl itat. D. - Ki lopott lovon l, zabolbl itat. E. Neki eresztette a zabolt. E. - Szilaj paripn zabolbl itatnak. D. Zabola, fk, ostor, dlceg lovat megtr. S. - Zabla nlkl a l sohasem leszen j. KV. Zaboltlan lovat nehz megtartztatni. D. Zabolzd fel szerencsdet, knnyebben megtarthatod. D. Zacsk. Knykig nyl a zacskba. (Szegny.) Ny. 1. - Zacsk tetejrl veszi a pnzt. (Gazdag.) Ny. 1. Zaj. Sok zaj semmirt. E. Zant. rl mint a kecske a zantnak. D. - Siet mint a kecske a zant utn. D. Zala hala, Zala rkja, Zala menyecskje. ME. (Szp asszonya. E.) Zavar. Nagy patvar a zavar. D. - Egy sz is lelket zavarhat. E. Nem sok vizet zavar. E. - Vizet sem tud zavarni. E. Zavaros. J halszat esik a zavarosban. Ny. 4. - Szomju krnek zavaros viz is j. M. - Zavaros mint a Maros (D.); mint a megfordult bor (D.); mint a moslk (D.); mint a Tisza (D.). Zavarosban halsz. E. Zknyos ember. (Civakod rszeg.) D. - Zknyos ut. (Grngys.) S. Zlog. Sir, mint a zlogos tehn. E. - Teste-lelke zlogban van.
2327

(Ads.) Ny. 6. - Zlogban van az asztaluk. (Nincs mit ennik.) Ny. 22. Zpfogra is kevs. D. Zpor. A zpor hamar mulik. D. - A zpor lrmval rohan. D. llhatatlan, mint a zpor. D. - Gtront zpor. (Harag.) D. - Hull mint a zpor. D. - Hirtelen mint a zpores. M. - Lehordta mint zpor a homok halmot. D. - Nehz a zport meggtolni. D. Zptojs. Bds zptojs. D. - Lotyog a feje, mint a zptojs. D. li a zptojst. D. Zszl. Elre a zszlval. D. - Forditsd Kabai a zszlt. S. - Pivoda regimentje se dobja (L. ezt) se zszlja. Sz. - Kitettk a vrs zszlt. E. - Siet mint Hopula a zszlval. Ny. 5. - Szp egyessg emel zszlt mezben. KV. Zr. Ha ers a zr, nem slyos a kr. D. Ztonyra kerlt. E. Zefir. Tt zefir. (Fing.) E. Zekezuka. Minden zekezukjt elvitte. S. Zinr ember. (Hitvny.) E. Zivatar kszl. E. Zokon esett. E. Zkken. Helyre zkkent (helyn van) mint Gyngys. Ny. 18.
2328

Zld. Erd nincsen zldsg nlkl. Np. - Fehr karcsony zld husvt. S. - Ne beszlj oly zldeket. E. - Nem tud zld gra vergdni. E. - Megjtt Antal (L. ezt) Budrl, zld gat hozott orrban. Decsi. - Zldgra jut. E. - Zld disznrl (L. ezt) mest mondok. E. - Zld karikt (L. ezt) hnyt a szeme. E. - Zld lovat, okos olhot (nem ltni). Ny. 2. - Zldre feketit. (Rosszul sznt.) Ny. 2. Zrdl. Tl, kanl zrdls nlkl meg nem esik. (Szvlts hzasok kzt.) Ny. 6. Zrget. A bimb zrgeti a jszolt. (kr enni akar.) Ny. 4. - Ha felkttted, zrgesd. (Kolomp.) S. - Zrgessetek s megnyittatik. Szentir. Zrgs. Ritka kocsi zrgs nlkl. D. Zrg. Nem zrg a haraszt magtl. E. - Nem zrg a haraszt, ha a szl nem fujja. E. - Zrg mint a haraszt. E. - Zrg mint a trtt fazk. ME. - Zrg mint macska a dihjban (E.); mint macska az res katlanban (D.); mint rdg a lmpsban. D. Zza. Eszem a zzjt. S. - Gonosz zzja. E. - Hamis a lelke, de mg a zzja is. S. - Nincs szive, hanem csak zzja. D. - Szereti a zzt. E. Zrzavar megszomoritja a kvr jszgot is. D.

Zsadny. Helyn van mint Zsadny. (Nincs j helyen.) Ny. 20. Zseb. A sz zsebbe nem fr, villmls meg nem tr. KV. - Az n
2329

zsebem bnja meg. E. - Elfrne a zsebbe. D. - n sem dugom zsebembe a kezemet. (Nem vagyok ttlen.) B. - Kutya is meghugyozza, kinek pnz nincs zsebben. E. - Lyukas a zsebe. S. Ms zsebben kotorz. D. - Megiszom a j bort rmmbe, hej, de keservesen nyulok a zsebembe. Ny. 24. - Nehz seb az res zseb. S. - Nyer atyus, knykig nyulkl a zsebbe. (Veszt.) E. - is az n zsebemben van. (Adsom.) ME. - Ugy megijedt, hogy garas sem maradt zsebben. E. - Zsebbe akarsz tevt rejteni. D. Zsebben mutat fgt. B. - Zsebre teszi. (Srtst.) E. Zsebrk. Telhetetlen zsebrk ember, mg azt is megsiratja, a mit megeszik. KV. Zsellr. A zsellr is kiturja az urt. Ny. 4. - Zsellrt fogadhatna ruhjba. E. - Zsellrt fogadott fejbe. D. Zsemle. Ezen nincs alku; ugy van, mint pknl a zsemle. Ny. 4. Kerek mint a zsemle. S. - Kicsi zsemle, kvr pk. S. - Szabott ra van, mint a zsemlnek. Ny. 8. Zsindely. Ne beszlj, zsindely van a hzon. Ny. 15. - Utnuk hordom a zsindelyt. (Megboszulom magam rajtuk.) Ny. 8. Zsindely van a hzon, fle van a falnak. Ny. 7. Zsinor. Elugrott a zsinor melll. E. Zsir. A tiszta vizet is megszri, hogy zsirt talljon benne. D. Brsonyt megveszti a zsir, embert a gonosz hir. S. - Ha mcsben sok a zsir, a mcset is eloltja. D. - Ha ugy volna zsirom, mint lisztem nincs, mindjrt stnk pogcst. Ny. 7. - Majd meg f a maga zsirjban, megbkl a maga kenyern. Ny. 10. - Ms zsirjn hizik. (Uzsors.) S. - Minden zsirjt kiszttk. D. - Ritka mint a kakas zsir. D. - Sok ld, sok zsir. D. - Van mind vaja, mind zsirja. D.
2330

- Zsirba sir a s. E. - Zsirodat, mzodat ne vesztegesd rja. BSz. Zsiros. Addig a bartsg, mig a zsiros konyha. D. - Gyakran a hjas tskbl esik ki a zsiros pogcsa. KV. - Hajpor a zsiros hajon. (Hibaval.) D. - Ki sok zsirost eszik, elcsapja a hast. ME. Mosolyog mint a zsiros gnica. Ny. 23. - Zsiros mint a csiks haj (D.); mint a csiks suba (ME.); mint a gulys ng (D.); mint a hentes ktny (S.); mint a juhsz bunda (D.); mint a szalonna. D. Tt jobbgy: zsiros konyha. K. Zsivny. Bajos ott lopni, hol a gazda zsivny. E. - J zsivny, a ki elre mondja, hogy lopni akar. Ny. 6. - Papi, Csati, Geleji: mind zsivny az eleji. Ny. 19. - Zsivnynak hosszu a keze, enyves az ujja. Ny. 2. - Zsivnynl nem lehet lopni. Ny. 2. Zsoltr. Olvassa a medve zsoltrt. (Drmg.) Ny. 2. - Verje meg a szzkilencedik zsoltr. E. - Zsoltr szmt sem tudja, mgis elre nekel. D. Zsrts mint a cspg hz. Ny. 3. Zsup. Karcsu mint a zsupkeve. S. - Meg van verve mint a zsup. E.

FGGELK.
Balogh Jen. (Veszprm.) A mely hzasprnak az els gyermeke meghal, nagy asztalt csinltasson. (Sok lesz a gyermek.) A frfiakban csak egy kutyatemp van, hogy lepisljk a falat. Sovny birknak bell a zsirja, mint zsidban az embersg. Tegye ki az Isten a csoti gyepre. Elszktt mint a boglri nmet. Se plinka, se kalcs, csak a nagy hujjogats. Benmaradtak mint szcsenyiek a tehnszarban. Az egyszer kimondott szt ngylovas szekr sem ri utl. Magra hagyott hznl tolvajok gazdlkodnak. Nem sokba kerlt, mint magyar
2331

Alms. (Nphit szerint az Eszterhzyak egy kutyrt kaptk.) Bnak adta magt, mint a frdi vitz. Kv vlt, mint a csori lencse. Ugy elszaladt a sgi legny, hogy nem lttk a portl. Nem akar egyik sem szlrl fekdni, mint a brsonyosi ember malacai. Este lefekszik s reggel holtan kel fel. Megtapogatta, mint a nyalkai ember a vidravasat. (lmodta, hogy a vidravas egeret fogott, felbredve megtapogatta, sszecsapdott.) Kmforr vlt, mint a tamsi ember. (Elprolgott, eltnt.) Izzad mint a zsid igazsgban. Klomistv lett, mint a brsonyosi ember holta utn. (Megmerevedett nyaka.) Nincs felltzve, mint a sdei gyerek tarisznya nlkl. Szrrel szletett, mint a szlgyni gyerek. Sros a hta, mint a cziaknak. Megkszrli a kst, mint a kuraliak a kdmenyket. Tbb szilva van, mint Libdon. Mosolyog, mint a ttasszony segge. Ugy szl a hangja, mint a repedt fazk. Megragadta a botot, mint a gognfai mester a gyept. (Utcn guta ttte, keritsbe kapaszkodott.) Jrja a tncot, mint a szamr a jgen. Birkzik, mint a mindszenti gyerek a gombccal. Se apja, se anyja nem volt, mint a szendi koldusnak. Pfg, mint a kukorica-ksa. Van birtoka, de kapta. (Szjtk: kaptafa.) Bszke, mint a ssperec. Bizgatja a zab. (J dolga van.) Ugy forgatja magt, mint a somogyiak a szrt. (Ha es esik, szrs felt kiforditjk.) Bejrta a vilgot, mert el volt Paksig. A borjubl kr lett, mire a falu vgre rt. Csillog az orra, mint a szentmrtoni templom keresztje. Odavgtk, mint a Tordacsiak a kss fazekat a templomhoz. Iskolba jrattk, mint a peterdiek a kis malacot. Paraszt politikt, szenthromsg titkt nem lehet kitanulni. Megldotta Isten sok jval, mint a szeredi kpet. (Belettt a menyk.) Kijr-bejr rajt az istennyila. (Rozoga hz.) Megkszrltk, mint a jkiak az iszkot. sszement mint a siktori templom. (sszedlt.) sszekucsorodott, mint a malac farka. Csunya, mint a tehn pokla. Fohszkodik, mint a kovcsfujtat. Hzasodik a reszel, frjhez megy a meszel. Tancskoznak, mint a tarjni kappanok. Krlkeritettk, mint a ravazdiak a lepnyt. Megnyujtottk, mint a lziak a lngost.
2332

les, mint a bot. R se hederit a j szra, mint a tsi ember a botra. Agyonti egyik szavval a msikat. Nyitva a mszrszk, kilg az ralnc. (Gatyamadzag.) Kanyarit, mint a knyi bika a fbl. Kideriti az id az igazsgot. Vilgit a mennyei petroleum-lmpa. (Hold.) Megereszti a huszrmiatynkat. (Kromkodik.) Lehorgasztja fejt (bsul), akrcska az orra vre folyna. Meg se ltte mg a nyulat, mr is eszik belle. Felrtta a fokos nyelre. Se nem rt, se nem hasznl, mint a vadosfai patika. (Nincs patika). Sok a szzlny, mint dvent utn. (Mikor ezt neklik a templomban: n szz leny vagyok.) Olyan mint a ksa kaln nlkl. Elszlta magt. (Fingott.) Rosszabb a fisklisnl. Hires mint a komromi cip. Megette a dobvert. (Libacombot.) Megenn mg a krumpli hajt is. (Vlogats megjr.) Kidoboltk a hzbl. Abbanhagyta a dolgot, mint lusta l a hzst. Se ize, se bize, mint a lzsi szenteltviznek. Megnyujtottk, mint rttiak a padot. Rszllott a vrs kakas a portjra. (Tzvsz.) Ebbl sem lesz m kalapos-inas. Nem kr volna, ha pokolban lncon volna, tzet enne, rezet szarna. Nem veszi be a gusztusa, mint a szovti mester gyomra a kposztt. Elvizellette magt, mint a gagyi legny a vetett gyban. Mindig az anyja szoknyjn sem lhet. J jszakt kell mondani, nem kell lmot rontani. (Este ki kell bklni.) Virradra pukkadj meg, a mit ittl fizesd meg. tuszta a Bitvt, mint a rttiak a kdt. Cifra mint a szlgyni leny lipityje. (Pruszlikja.) Kondor mint a malac farka. Zld a kkny, majd megkkl. Krbaveszett, mint a borgczi litnia. Kzkdik, mint a bodajki gyerek a hetedik gombccal. Hevenyben kell a vasat verni. Hires, mint az ri bicsak. (Vasmegyben.) Sok van belle mint Kajron a bicsakbl. Rosszul jrt, mint Petn a turs-csuszval. (Mg a szobban beszlgetett, elloptk.) Elvndorolt, mint Petn regimentje. (U. a Gyrmegyben a mttet regimentnek hivjk.) Hej, huj, diklet, az m a gyngylet. (Npd.) Diknl, katonnl nagyobb huncut nincsen. Dikon, katonn bajos kifogni. Nagy patlit csaptak. (Lrmt.) Mg az gyu nem is szlt, mr a
2333

gatya tele volt. (Nmet katona.) Magyar sgorsg. (Tvoli rokonsg.) Papot, vakot, regasszonyt ne szolglj, mert az egyik se hisz. A koldus is elbb imdkozik, azutn kap. Pnz, poszt, paripa, szna, szalma, szalonna bor buza bkessg; fain finom felesg. Teszem azt hozz, veszem azt belle. Egy verb a kzben jobb mint tiz a csrn. Boncidig folyt a bor. (Nagy mulats.) Nem mind dek, a kinek tints az ujja. Szunykl rka nem fog nyulat. Jaj be okosan tallta, aki a bort plntlta, mdot is kz fundlta. Alighanem kutya ment. (Nyitva hagyta az ajtt.) Otthagyta a becslett, mint a boglri svb a birtokt. Bodzafa alatt eskdtek meg. Ragads, mint az krnyl. Odamegy, hol a kmny fstlg. Eluszott mint Gyrben a Barabs malma. Elosztoztak rajta mint a grzsi vrromon. (Szthordtk.) Alleluja, megdgltt a Habnr lova. Htfn henteregjnk, keddre kendert trjnk, szerdn szedret szedjnk, cstrtkn cstrgjnk, pnteken pityeregjnk, szombaton szomorodjunk, vasrnap Isten hzba menjnk. Bartk Jen. (Szatmr m.) Minl piszkosabb valaki, annl jobban mosdik. (Mentegetzik.) Knny a fiatal ft meghajlitani, de nehz nagy korban kiegyenesiteni. Csomr Istvn. (Zempln.) (Kromkodik, gyanusit.) A ki kros, az vtkes is.

Dzsi Lajos. (Debrecen.) sszel, msszel rakjk a nagy hzat. Megveri a bor az embert, meg az asszony szja. Kdmne van a kutynak, maga kereste magnak. A kinek nem szre, ne vegye magra. Nincs szksg prktorra. Eb a varga br nlkl, felesge pr nlkl. Pnzrt adjk Btorban a hjat. A ksa is fujva j. Karcson Imre. (Veszprm.) Sppeds helynek vizes az alja. A szamr is rug, ha piszkljk. Kzs lnak deres a hta. De nagy hatrral vagy!

2334

Popper. (Mohcs.) Borzas Kata. Jakab, kilg a nyakad. ljen, a ki meg nem halt. Hvelyk Matyi. Leesett az lla. Kros embernek ks a tancs. Mg neki ll feljebb! Elnekeltk felette a circundederunt. Szllt r az lds. Tilosban jr. Sajnlom, de nem bnom. Van rm Izraelben. Hadi lbon llnak. Szelet csap. Vrja a j szerencst. Puky Jzsef. (Budapest.) Soha tbb ft, mint az erdn. Feszesen ll, mint az res zsk. Kilyukad a szeg a zskbl. Hogy vagy? Virgjban, mint a tk. Kimaradt, mint kposzta torzsa a hbl. Majd ha magad ura lesz. Sok lud farkast gyz. Az volna mg az ecetgy! Kinek mi fj, trm olajjal gygyitsa. Derk legny, a hol maga van. Ha vize van a csuporban, felforr ha a tz mell teszik. Szakasztott apja. Utcu, vesd el magad! Tud szni, mint fejsze nyl nlkl. Trljk meg a sznkat, ozt gyernk. Nem esik albb a fldnl. Szakad, mint a csep madzag. Elbb jrjon az eszed az orrodnl. Kintt az Isten markbl. (Nagyra ntt.) Embere vlogatja. A kibklt bart titkos ellensg. lire llitja a dolgot. Minden lyukat velem dugnak be. Mdos fiu. Lesz drga dolog. Megy mint a karikacsaps. Nem viszi el szrazon. Kiki a maga prjval. Isten a megmondhatja. Kt tz kz szoritottk. Rajtakaptk. Takaros menyecske. Nincs jrtnyi ereje. Megjttem n mr onnan, hov te indulsz. Szrt szrrt. (Lcsere.) n is Jnos, kend is Jnos, az Isten is Jnos. (Rszeg ember beszde.) Nem csepereg, csstl hull az lds. A tbbi dikul van. (Beszd mely nem gyereknek, asszonynak val.) Vicsoghatsz mr krtev. (Ha jgvers utn felst a nap.) Ugy megijedt, hogy se holt se eleven nem volt. Hamar beadta a derekt. (Megadta magt.) Pendelyhzi regementbl val. Letttk a kezrl. Jernk tovbb egy hzzal. Nem szrad ki mg a tkje. (Lehet mg tbb gyermekk is.) Felveti a pnz. Bokorugr szoknya. n rm aztn ne vess. (Engem ne okolj.) Megtallta koszos malac a vakar fjt. Frfinek megjrja. (Csunya.) Beteg: fekszik, felkel, eszik. (Lusta.) Hamar az anyja kinjra kerlt. (Korn adtk frjhez.) Mindent trfval elt. Csufot ltott.
2335

(Megesett leny.) Elszakadtam a rzsmtl. Kevssel ki lehet elgiteni azt, a kinek nem sokra van szksge. Majd lesz nemulass! Az Isten parancsol mindnyjunkkal. Szp hiredbl, de kiestl! Vigyzz, mert ha a rnts megg, kozms lesz az tel. n se szlok, te se szlj: megette a kutya a vajat. (Mi ettk, de r fogjuk.) Tudom uram, hogy lencse. Elztattk. Minden jra visz a kszr. Az reg mr csak akkor ugrik, ha botlik. Ha kr, legyen talpig kr. Ugy beszl vele, mint konds a malacval. Hzasodj csak meg, majd nem ugrlsz akkor! (Vadsz az elugr nyulnak.) A kibl j ecet lesz, korn megsavanyodik. Nagy csecstl esett el. (Jvedelemtl.) Nincs rr ideje. Majd megveszi az Isten hidege. Nagykn knyes, Kiskn fnyes, Jsz ostoba. Nem bnn, ha az iskolt hjjal megkennk. (Hogy a kutya megegye. Rossz dik.) kr iszik magba. (Nem kocint.) Leforrzott kutya hideg viztl is fl. Nincs rosszabb sket annl, a ki hallani nem akar. Nem nagyon rugja a hmft. (Nem igyekszik.) Egyenetlen jrmu tulkon nehz szntani. Mindenki olyan kalappal kszn a milyen van. Nagyobb az fsti a pecsenynl. A Dcin ldjba kerlt. (Elhnydott.) Nehz vasszegbl borotvt csinlni. A ki mit nem tt (evett), nem tudja, mi iz. Ennl becsletesebb embert is felakasztottk mr. Srfi Ignc. (Munkcs.) Marja, mint kutya a berket. (Irigy.) Gond a petendieknek. (Bajban van. Petend erdejben, Zalban, sok volt a zsivny.) Nehezebb a toll a szekercnl. Okos fej. (Trfsan: kos fej!) Megjrta, mint a tarka macska a padot. (Hiba val utat tett.) Maga feje utn indul. Lassan testvr, ne tzeskedj! A mi a markodban, az az igazsg. (Az a tied.) Bettt a fene a hatrba. (Baj.) Hivatlan kutynak coki a neve. Szllj le varju a keresztrl! (Nem illet az els hely.) Kint tgas, bent szoros. (Trfs vlasz a kocogtatnak.) Hallgatja a fldi kutykat. (Fldn fekve alszik.) A vnasszony fle hegyesebb a nyulnl. Ktszer is megenn, mint kkaiak a lencst. (Csunya fsvny maga ganjt is megenn.) Egyik szg kitlja a msikat. Kakuknl is hltlanabb. Huszrimdsg. (Kromkods.) Ne
2336

izlj Gbor, elment a tbor. (Ne hazudj, nem hisz neked senki.) Jl rzi magt, mint a zsid a zskban. (A zsid zskba varrta fit, hogy ne kelljen rte a vasuton fizetnie. Utkzben egy utas rlt a zskra.) Igyl egyet Ilus, ldjon meg a Jzus. (Ngats olyannak, ki nem issza a bort.) Vaknak nzik, pedig sket. (Flreismerik.) Mendegl, meg-megll, le-lehajul, felkel. (Lomha munks.) Ha meghalok, meghalok, megehetnek bivalyok. St vet a tzre. (Bkit.) Szini Pter. (Beregszsz.) A diszn is szemtl hzik. Annak van, a ki meg nem issza. A ms kell neki. A hol get, ott fujd. Az igaznak veszni kell. Csordban is bika az ur. Dudva kzt is virg a virg. Fogy az, a mihez nyulnak. Futs lnak nem kell ostor. Hamar munka ritkn j. Ha nem tudsz hozz, ne szlj hozz. Ht csak szenvedje, ha kereste. Hegyre hordja a kvet. Ha csak egy lovad van, ne tarts neki szolgt. Jbl is rossz a sok. Ks bnat, bolond bnat. Ki korn kezd, korn vgez. Kmny sem fstl magtl. Keser a ms kenyere. Kap az, a ki nem resteli. Ksznmmel fizetett. Kezdeni kell, ha vgezni akarsz. Lejrt, mint a rgi ktgarasos. Letette a szrt. (Elesett.) Magbl n a cserfa is. Mssal takarzik. Mg a vilg vilg lesz, likas pendely mindig lesz. Magasra tartja a pipt. Megverte az Isten a dolgt. Nem lesz abbl j. Nem szeretik a sok beszdet. Nagy emberek nagyot esnek. Ne klts, ha nincs mibl. Onnan fuj a szl, a honnan nem vrta. Oda t, a hov nem nz. sszeboronltk ket. Olyan igaz, mint hogy Isten van az gben. Olyan sovny, mint a nagypntek. Pnzen mindent lehet venni. Pontos mint az ra. Pspk sem lennk ott. Rgi harag megmarad. Sok kicsibl halom dagad. Szegrl-vgrl rokonsga volnk. Tegye a fara al nyelvt, azt ljn r. Teheti, mert van neki mibl. Vn lnak, vrs hm. Vrd vgire a vsrt. Vegye el, a mit adott. Vakon dicsrje az Istent. Tolnay Vilmos dr. (Pozsony.) Fr bel, mint bgbe a garas. Pislog mint az Opecska szamara. (A tglahord tt szamara
2337

beesett a meszes gdrbe, csak a szeme ltszott ki.) Elszarta a kapanyelet. (Kudarcot vallott.) Kifogyott belle, mint kntor a ntbl. (Magasan kezdte, feljebb nem vihette.) Nehz mint a foltos bocskor. A szint mr lttuk, lssuk a fonkjt. (Visszjt. Mindennek van kt oldala: j s rossz.) Bmul, mint a fltk kutya. (Vadszaton ellttk, nem vlttt mindjrt, hanem ijedtben elbb csak bmult.) A kinek nincs feje, legyen annak lba. (Feledkenynek sokat kell futkosnia.) Fzi a szomszd bocskort. (Rosszra biztatja.) Egy fldet szntanak. (Kt legny egy szerett tart.) Hazugot a fld is, a viz is kiveti. (Hazugsg kiderl.) Bennhagyta fulnkjt. (Rossz beszddel felingerel.) Ha a toronynak gatyja volna, be szp legny volna. (A ki sok ha-val beszl.) Hallgat mint a szar a gazban. Nem flik a foga hozz. (Nincs kedve belekezdeni.) Szrin ismerszik a gubs eb. Olyan mint a pkosztos gunr. (Minden szoknya utn jr.) Gusztival nem lehet beszlni. (De gustibus non est disputandum.) Ha nnmasszonynak tke volna, urambtym volna. (Ha.) Tedd be kivlrl az ajtt. (Menj mr.) Nmet gyereknek magyar anya sem rti szavt. (Trfsan e helyett: nma gyereknek.) Kukac van a seggiben. (Fszkeldik.) Szereti a szlt, de csak hmozva. (Bor.) Nekiestek, mint csrhe a moslkos vlyunak. Mustra birka. (Nyavalys, kimustrlt.) Vrs szoknytul vadul a bika. (Tetszik a legnynek.) Knyes mint a cignybir. rva mint a haranglb a temetben. Mg a fingba is belebotlik. (gyetlen.) Drtl rik a vackor. (Bajon okul az ember.) Farol mint az erklcss l. Acelas buza. Elbb pehely, aztn bajusz. (Mindennek van sora a fejldsben.) Lt-fut mint a csobnci kutya. (Csobncon nem volt kut, szomszd faluba ment inni, mire visszajtt, megint szomjas volt.) Vilgos mint a vak ablak. (Felelet rtelmetlen beszdre.) Bntja a giliszta. (Nincs nyugta.) Ha nnmasszonynak kereke volna, be szp hint volna. (Ha.) Hosszu mint a haranglb. Mi kne, ha volna? Tttsy Bla. (Veszprm.) Szkl, mint a vidki kutya. J idrl beszl Bodn, mikor a bor rt krik. Kromkodik mint
2338

a jges. Elment a pokolba part csipegetni. (Elment vilgg, de nem gondolnak vele.) Uram pillants, de ne nagyot. (Cigny mondta, mikor zivataros jjel lopni ment.) Tudja, mint a kakas a kukorikulst. Vozri Gyula. (Rimaszombat.) Dgltt kutynak rok a helye. Ks nnep utn kntlni. Illenek egymshoz, mint a csp a hadarhoz. Kutynl az egres. Veszett brny, veszett kos, mindjrt neked szalad most. Levetkezik magtl a beteg kr nem kell levgatni. (Megdglik.) sszesen: 25.336.

2339

SIRISAKA ANDOR: MAGYAR KZMONDSOK KNYVE

CMLAP ELSZ TANULMNY A KZMONDSOKRL.

Bevezets. A kzmonds fogalma. A kzmondsok eredete s fejldse. A kzmondsok klnbz elnevezsei. A kzmondsok haszna. A kzmondsok kiterjedse. A kzmondsok mdja s modora. Jelvisg (symbolismus) a kzmondsokban. Nyelvsajtsg. Nyelvvirgok. A kzmonds rokontrsai. A kzmondsok irodalma. (A XVI. szzad elejtl napjainkig.) letrajzi adatok. Munkatrsak nvsora.
A KZMONDSOK BETRENDBEN.

A. .

2340

B Cz. Cs. D. E. . F. G. Gy. H. I. J. K. L. Ly. M. N. Ny. O. . P. R. S.

2341

Sz. T. Ty. U. . V. Z. Zs.

SZEMELVNYEK.

Szenczi Molnr Alberttl. Pzmny Pter utn. Beniczky Pter Pldabeszdeibl. Mikes Kelemen Leveleibl. Kis-Viczay Pter mvbl. Faludi Ferencz Jegyzknyvbl. Kovcs Plnak Plda- s Kzmondsaibl. Barti Szab Dvid munkjbl. Szirmay Antal knyveibl. Czuczor Gergelytl.

A szvegben a 123 formj szmok az eredeti nyomtatott kiads oldalszmait jelzik!

2342

Sirisaka Andor: MAGYAR KZMONDSOK KNYVE

VLOGATOTT MAGYAR KZMONDSOK, PLDABESZDEK, SZLSMDOK BETRENDES GYJTEMNYE. TBB FORRS S SZMOS MUNKATRS GYJTSE UTN. NYOMTATOTT ENGEL LAJOS KNYVNYOMDJBAN ra 2 frt. HIRT JNOS KZREMKDSVEL SZERKESZTETTE S KIADJA SIRISAKA ANDOR. SZERZ TULAJDONA. PCSETT. NYOMTATOTT ENGEL LAJOS KNYVNYOMDJBAN 1890. MLTSGOS KARDOSFALVAI KARDOS KLMN RNAK ARANY SARKANTYUS VITZNEK, BARANYA VRMEGYE S PCS SZ. KIR. VROS FISPNJNAK A MAGYAR IRODALOM LELKES BARTJNAK HAZAFIUI MLY HDOLATTAL A SZERZ.

2343

ELSZ
Minden npnek s nemzetnek meg vannak a maga sajt anyagi s szellemi kincsei. Ilyen szellemi kincsek a sok kzl a kzmondsok. A magyar np, a mi des nemzetnk, e tekintetben tagadhatatlanul igen gazdag. Gazdagsga e tren btran versenyezhetnk a vilg brmely npvel; st ha osztlyozni lehetne a npek kzmondsait, akr mennyisg, akr belbecs tekintetben a magyar np a kitnk kzt is a legels helyet nyern s rdemeln. A magyar kzmondsok s npies szlsmdok sszegyjtsvel noha azok bven megrdemlik llekbuvraink, trtnetirink, rgszeink s fleg nyelvszeink figyelmt s tanulmnyozst mgis, br rgebben tbben, de az utbbi hrom vtized lefolysa ta egy ir sem foglalkozott. S valban klns, hogy arnylag oly krosan kevs nyelvtudsunk foglalkozik e tren, a mennyiben tny, hogy ily trgyu s ehhez hasonl nll magyar m a hatvanas vek eleje ta a knyvpiaczon nem jelent meg. Egyrszt teht, hogy a magyar irodalom ezen kln gra ujbl flhivassk a figyelem, msrszt flbtoritva azon erklcsi siker ltal melylyel a honi sajt a rvid pr vvel ezeltt szerkesztett A babonrl czim npknyvemet fogadta: elhatroztam, hogy tbb vi munklkodsomnak zsenge eredmnyt, az sszegyjttt kzmondsokat sajt al rendezem. Elhatrozsomat tett kvette. A midn azonban ezen kzrdek elhatrozsom foganatositshoz kezdtem, annak megoldsa korntsem volt oly knny, mint azt az els pillanatban, vltem. s minl inkbb foglalkoztam azzal, csaknem elhrithatlan akadlyok tnedeztek lelki szemeit el. mde e szerny trekvsem sikert a forrsul hasznlt tbb ide vg munkn kivl, melyeknek beszerzse nem kis anyagi ldozatomba kerlt, azon kzel flezer munkatrsam mozditta el, kik a vidkkn otthonos java kzmondsok sszegyjtse s bekldse ltal knyvem szerkesztsnl igen nagy szolglatokat tettek. pen ezrt, gy a nagyszm munkatrsak, mint Hirt Jnos bartom, kirl elszr kellett volna szlanom, ki a szp gy irnt val szeretetben jjelt is nappall tevn, lankadatlan kitartssal dolgozott mellettem, fogadjk az irodalom nevben tevkeny szellemi tmogatsukrt hls ksznetemet. s most bemutatom e munkmat. Sz lesz e knyvben a kzmondsokrl ltalban tudomnyos s irodalmi szempontbl egyirnt, elmondvn azok termszett, az emberi llekhez val viszonyt s ez ltal roppant nyelvi fontossgt s nemzeti tekintlyt. Majd a
2344

kzmondsok irodalom-trtnete kvetkezik s csak ezek utn kzltetik betrendben a munka tulajdonkpeni tartalma: maguk a kzmondsok a legkzelebbi rokon mondsok trsasgban. S legvgl Szemelvnyek czim alatt be vannak mutatva a rgebbi idben lt kzmonds-gyjtssel foglalkoz irk s sznokok azon mondsai, melyek egyrszt a fszvegbl maradtak ki, s igy mintegy toldalkul vtettek be e knyvbe, s msrszt azrt, hogy az olvas gyszlvn prhuzamot vonhasson az akkori s a mostani nyelvfejlettsg kztt. E knyv szerkezetre nzve megjegyzem, hogy a kzmondsok bcze rendben vannak sszelllitva a mondat kezd betje szerint, gy azonban, hogy az a s az nvelk a kzmondsok elejn, ezeknek knnyebb flkeresse vgett, elhagyattak; az amely s aki szcskkkal kezdd kzmondsok: mely s ki; tovbb az a min s a milyen kezdetek a milyen bekezdsekhez osztattak be. A szemrmet srt s trgr mondsok szndkoltan kihagyattak. Az rtelmezsben a lehet rvidsget kerestem s azrt vakodnom kellett az okoskodstl mg ott is, hol a mondat tartalma kinlkoz alkalmat szolgltatott hosszasb rtelmezsre. Mulatsg kedvert czlom lvn oktatva mulattatni s mulattatva oktatni a hol alkalom kinlkozott, itt-ott npies adomkat vettem fl; tbb helyen Kovcs Pl, Dugonics Andrs, Ballagi Mr, Erdlyi Jnos s Pelk Pter utn is, nhol sz szerint, msutt csekly irlyvltoztatsokkal. Forrsul hasznltattak a most nevezettek munkin kivl fleg Beniczky Pter, KisViczay Pter, Faludi Ferencz, Szirmay Antal, Szvornyi Jzsef, Kriza Jnos s Margalits Ede ide vg mvei, tovbb a Czuczor-Fogarasi-fle nagy sztr s Szarvas Gbor Magyar Nyelvre s a mr emlitett munkatrsak gyjtsei. Midn a kzmondsok ezen gyjtemnyt sszellitottam, azon czl lebegett elttem, hogy az olvasnak nmi lelki tpllkot nyujtsak a kzmondsokban rejl igazsgokbl; s egyszersmind tmutatst adjak, mikpen kell ezen drga kincset, az let klnfle krlmnyei kzt, magunk s msok testi-lelki javra forditanunk. Vannak e knyvben vallsos kzmondsok, melyek Istenhez, vagy isteni dolgokhoz val viszonyunkat fejezik ki; olyanok, melyek klnfle trsadalmi bajokat, flszegsgeket, hibkat ostoroznak, msrszrl pedig elriasztanak mindezen hibk kvetstl s egyuttal dvs tancsot adnak az igaz jzansg s helyes svny kvetsre; vannak olyanok, melyek a szlk s gyermekek kzti viszonyt tallan fejtegetik; szmos kzmonds a csaldi letet s a hzi tzhelyt veszi birlata al, megmutatja a j s rossz gazdlkodsnak okait, fltnteti a viszonyt csaldf s cseldek kzt s egyszersmind a j s rossz szolgk ismrveit trja elnk; nmelyek az erklcsk javitsra irnyozvk, melyek klnsen a szlk, nevelk s tanitknak nagy segitsget nyujtanak a gyermekek erklcseinek nemesitsben; msok feddk s szemrehnyk s igy fltte alkalmasak az egyni
2345

hibk, szenvedlyek, indulatok stb. ostorozsra; ismt msokban az erny s az rdem jutalmazta tik stb. Szval e knyvben, mely mintegy tiz ezer kzmondst tartalmaz az let minden mozzanathoz s az let legklnbzbb krlmnyeire tallunk alkalmas s megfelel kzmondsokat. Ha e szerny munkmmal a npirodalmi, illetleg nyelvszaki termkeket nemcsak szmra nzve egygyel szaporitottam, hanem belbecs tekintetben is gazdagitottam; ha e knyvem tartalma csak megkzelitleg is megfelel a hozz kttt remnyeknek s vrakozsoknak, gy figyelembe vve a trgyilagos birlatot letem vgeig, letem utols perczig, fradsgot nem ismerve, kltsget nem kimlve, szakadatlanul dolgozom e m tklyesbitsn s igy egyuttal bvitsn is, hogy majdan az irodalom e tern fradoz s cseklysgemnl hivatottab irnak rendszeresb s gazdagabb anyaggal szolglhassak. Engedje a magyarok Istene, hogy igretemet bevlthassam! Pcsett, 1890. mrczius 15-n. Sirisaka Andor.

TANULMNY A KZMONDSOKRL.
(Szvornyi, Ballagi, Erdlyi s msok utn.)

Bevezets.
Npkltszetnk gazdag trhzban irja Krsi Henrik[1] van lerakva npnk, gondolkodsnak s jellemnek minden vonsa. Megtalljuk benne mindazt, mi a npszellem alkot elemt kpezi. Dalaiban nyilatkozik rzelemvilga; mondiban nemzeti hagyomnya; mesiben hite, erklcse, szoksa s talnyaiban s fleg kzmondsaiban blcselme s eredeti szjrsa. Mieltt trgyunk lnyegre ttrnnk, legynk tisztban a np sz fogalmval. A np mondja Szvornyi azon rsze a nemzetnek, a mi egykor az egsz nemzet volt. Az idben, mikor mg rendekre, osztlyokra nem szakadozott a np; szjrsra, szoksokra, nyelvre nzve nem igen volt mg benne klnbsg. Id jrtval azonban mind magasabbra ntt ki a npbl egy kisebb rsz s lett szjrsra, eszmekrre, szoksokra, nyelvre tbb-kevsb klnbz, mvelt osztlyly; a np pedig maradt, a mi elbb volt, az az letds stalaj, melynek televnye nem vala mg s nem is lett t meg tforgatva, vegyitve, de mely pen
2346

ezrt annl tvrebben hajt a maga parlagi virgait, termel nyelvmveit. A legeredetibb s legvaldibb termk-nyelvmveket egyenesen tle s nem pedig attl a kivlakozott osztlytl birjuk. A np nyelvi mvszete az a mesterkletlen mvszet, mely nem csinl, hanem alkot; nem ksziti, hanem termi a maga mveit. Az mvszete maga a termszet. Minden nemzet ltalban a nyelvben birja egsz kifejlett szkincst, de nincs egy oly nyelvm sem, melyben szjrst, jellemt tisztbban fejezze ki, mint a kzmondsokban; nincs oly termke az irodalomnak, melyben lelkt sajtsgosb alakban fejezhetn ki, mint pen a kzmondsokban. A kzmondsokat minden np az sajt szoksai, erklcsei, mveltsge s politikai helyzete szerint alkotja. Ez az blcselete. Megalkotja magnak sajt termszetes eszejrsa szerint az igaz, szp s j mrtkeit s azok szerint l. Npnk nyelvmvei kztt tagadhatlanul legszlesb krben mozognak s tanulsgokban is leggazdagabbak a kzmondsok. Ezeknl sem fontosabbnak, sem tanulmnyozsra mltbbnak nem tarthatunk egyet se; mert a kzmondsok, fontos adalkot kpeznek a np lelkletnek megismershez, melynek kebelben keletkeztek, a mennyiben lnken tkrzik vissza annak vilgnzlett, szoksait s erklcseit. Ezekben van lerakva az let blcsszete s igy flttlenl nagyra becslendk s elfogadandk, mert az letbl vannak meritve s gyakran oly dolgokrl adnak felvilgositst, mikrl tudomny s rendszerek hallgatnak. Ezek alkotjk mint Szvornyi irja a np els llek s erklcstant, els trvnytbljt, trtneti knyvt s nyelvtudomnyt. Mindegyben az a knyv ez, melyet nem ir meg szerzje, a np, de hiven; psgben riz meg lelkben, a hol folyton-folyvst kszl s kszlt mr akkor, mikor mg iskola s tudomny nem nevelte az embert. E szoks-mondsai nem csupn egy hatrozott korra, srgi llapotaira szoritkoz vonsaival llitjk el npnket: hanem, minden korokrl tanulsgot tesznek magyar fajunk tiszta, vilgos eszejrsrl, egszsges s ritka letblcsesgrl s teljes eszmevilgrl. Npnk valamint betegsgben fl az orvostl, s az orvossgtl, s osztozkodsban az inzsellrtl, nehogy azon a rzlyukon (astrolabium) t kinzze mindenbl: pen gy idegenkedik prs gyeiben a fisklistl, st gyanus szemmel nz magra a sok trvnyre is, mivel azt tartja, hogy: a hol sok a trvny, szaporodik a bn s aztn a sok trvnytl magt az igazsgot nem ltni meg. Azrt inkbb a maga jzan esztl krve tancsot, maga szab, magnak s hznpnek trvnyt: Pl. Ads, fizess! Szegdtt br, osztott koncz Akr lopjon, akr a zskot tartsa, egy tolvajsg! A bn, ha sokan kvetik is el, nem lesz kisebb rvid emlkmondatokba foglalva s kzszjratoss vlva, ersebben kteleznek, mint a hossz elbeszd, sokszavu trvnyek. Eme, nyelvben s szivben gykerez hzi trvnyein s a maga igazsgrzetn pitve, nem tartzkodik a birt is figyelmeztetni, hogy ha birv lettl, flre a komasggal! st rtapint mg lelkiismeretre is, szivre ktvn: ne prtolja a grbe (azaz flfel hajl) kezt az
2347

igazsg rovsra; s hogy ne hagyjon aranyirt kenni a kezre; mert ebl gylt szerdknek, ebl kell elveszni. Mint npnk kivl tulajdont, Szvornyi szerint a becsletessg testvrt, emlitik kzmondsaink az egyenes, nyiltszivsget is. Egyrtelmek ezzel a magyarra vonatkoz szlsai: a mi szivn, az a nyelvn; s: magyarn megmondja az igazat, noha tudja azt is, mi az estly, mondvn: helyn kelt ravaszsg csak mdos okossg. Nyiltsgval egytt jr azonban a knnyenhivsg; azrt a maga krn tanulva tancsolja is: meglsd, kinek higyj! Ers hajlammal bir tovbb fajunk a bartkozsra. Innt becsben is tartja bartjt. Egy j bart ugymond szz atyafi (rtsd: egy j bart annyit r, mint szz atyafi). A kiprblt bartra nzve pedig int, hogy uj bartrt el ne hagyd a rgit! S sszefgg ezen hajlamval hires vendgszeretete sbkezsge is, melynl fogva hogyha vele bnni tudnak, az ingt is odadja. Vrben van a jog s igazsg irnti rzk. Azrt mondja ismtelve: els az igazsg; legtovbb rni az igazsggal; ha nincs igazsg, vesszen a vilg! Ers jogrzetrl tanuskodik hzi trvnyeinek egyik legels ttele is: ne hintsd a mst! Hanem ebbl fejlik aztn perpatvarkod, prtoskod,ujjathuz, de soha sem dz, feneked termszete. Amazokrl igy panaszkodik a rgi dal: tok verte meg a magyart, hogy az soha egytt nem tart! Mg tancsolja is olykor, hogy: a ki prl, ersen prljn ! noha tudja azt is, hogy: a hossz prn bir a nyertes. Fajunk eme szellemi tartalmnak kivlan rdekes oldalt jellemnek si vonsai alkotjk, melyek hamisithatlanabbl vannak otthon a ma is eredeti tulajdonosuknl, s kivlt a vrosoktl messzebb l fldnpnl, mint az elmvelt, vagy elzltt vrosi nprtegeknl. Npnk jellemnek egyik si vonsul tnik fl kzmondsainkban az adott sz szentsge, kivlt ha igretnl, fogadsnl, egyesssgnl kuhit mondtak azaz kezet adtak raja. Ez esetben t. i. a feleknek egyms markba csapsa mint esk ktelez, hogy lljak szavukat, mivel a np ltal hozott trvny, hogy: igret adomnyt vr. Ellenkez esetben a becslet, j hirnv kerlne koczkra; mr pedig a magyar igen rn tartja becslett s rgtn szmon kri, ha el tallt venni belle valaki; mert: drga kincs a j hir, valaki azzal bir. Jellemz fajunk eszejrsban, hogy midn tisztes erklcskre int, nem az ajnlott erklcsi jra, hanem a szemlyre magra viszonyitja intst. Nem azt mondja: becsld a jzansgot, hsget stb., hanem: becsld meg magadat. Ismeretes vonsakpen emlitik tovbb kzmondsaink a magyar fajnak szabadsg- s honszeretett, melyet arany szabadsgnak h, mivel ugymond nincs drgbb a szabadsgnl. pen ily lngol szeretete hazja irnt
2348

is, melyrl azt tartja, hogy: Magyarorszgon kivl nincs let, s ha van is, nem olyan. S mondja rla azt is, hogy: a haznak fstje is jobb, mint idegen orszg tze. S hazaszeretetvel kapcsolatban lelkeslten emlegeti: a maga vitzsgt s vitzl nemesi bszkesgt. Ezt magyarzzk szlsai: szp a hazrt meghalni! sokat lt, ki meghalt a hazrt; s fleg ez: rettegni, flni nem tud a magyar. Innt folynak aztn a gyvkra s kivlt a felnk katonra szrt gnyai: nem mer a puskval egy szobban halni; nem Btorban lakik, hanem Futakon; sarkval fenyegeti az ellensget; szaladj a vra! stb. ltalban az oly blcsesgre is, mely nem szilrd erklcsn s jogon pl, keveset ad. Dicsiti az arany szabadsgot; kegyelettel tiszteli s fli a kirlyt, kinek messze r a keze s a krlmnyekhez kpest majd tiszteli, majd szidja a kormnyt s ltalban a felsbbsget a szerint, a mint ltja, hogy ezeknek trekvesei boldogitsra, vagy tnkrettelre irnyozvk. Az aprs dolgokat, mint tudjuk, krme feketjhez szokta hasonlitani; jele, hogy nem r r polni kezeit, s ugyan ezrt a mivel csak bnik, rajt hagyja keze szennyt; ily formn jr vele beszdje is. Hanem ppen azzal, hogy ily kendzetlen szlttje a termszetnek, mg inkbb megnyer magnak bennnket, kivlt ha msfell megfigyeljk azt is, hogy valamint szjbl fogai gyakran mint a legszebb keleti gyngyk, gy fehrlenek ki: a magyar szlsnak is pen oly igaz gyngyei peregnek le ajkrl. Sehol sem annyira egy a np a maga nyelvvel, mint kzmondsaiban s kzszlsaiban. Hiszen mondja Szvornyi ha a llek a gondolat s rzs anyja, a nyelv s beszd pedig maga a megszlal rzs, a hallhat gondolat: npllek s npnyelv e kett kzt oly szksgkpinek s feloldhatlannak kell a viszonynak lennie, hogy egy np, mint ilyen, csakis nlelkbl szlheti, csak sajt szivversvel s eszejrsval nevelheti fl sajt nyelvt, s soha nem tanulja azt mstl, a mint az egyesek, vagy akar egsz kzsgek is tehetik s teszik. Termszetes azrt, ha a nyelv mintegy anyja emlire, a np kebelre, ennek kedlylethez, gondolatmozgshoz, faji jellemhez simul vissza, s ezekbl szedi fl magba mindazt, a mit valaha annak szive rzett, a mit agya gondolt. Ugy tekinthetni teht a np nyelvt, mint szellemi, rtelmi s kedlyi lettrtnetnek krnikjt. Ha teht ez a nyelv, a np sszes eszminek, gondolatainak, rzelmeinek s kedlymozzanatnak rzki kinyomata: nyelvmveit, s kivlt kzmondsait, szellemi s erklcsi sszes tartalmnak s nemzeti jellemnek megszlalsig, st megszlalan h arczkpel szksg tekintennk. A kzmondsokat szellemkre nzve mint a np kebelben l s itl kisbir, a lelkiismeret hamisitatlan sugalmait; s irnyukra nzve, mint a legembersgesebb jakarat adomnyait; kifejezsi mdjukra nzve pedig, mint azon csinlatlan egyszersg szlsait tekinthetjk, melyek, mint a gyermek, szemre-fre nzs nlkl kimondjk ami szivkn van.

2349

Termszetkhz tartozik, Erdlyi szerint , hogy a np azokat lehetleg magyarzat s fejtrs nlkl rtse, mikor szksg, alkalmazni tudja, habr szrlszra val jelentsket rgen elvesztettk is. Ilyen rtemny pedig, a legrgibb idk ta, fltte sok van minden nyelvben, melyek ujakkal szaporodvn folytonosan, mint a npi gondolkozs kincses hznak egyes arany pnzei forognak kzttnk. Ignytelenl s ellenkeds nlkl szlelnek, de a bnt s balgasgot kimletlenl s minden kigondolhat mdon ostorozzak. Btran elfogadhatjuk teht minden egyb eltt kzmondsaink alapvonsnak a npiessget vagyis hogy azok, mint legsajtabb otthonukban, npnk ajkn s eszmekrben, mint sszes blcsesge, tudomnya s fontosabb letnzeteinek lettemnye, rklt formkban lnek s jrnak szjrl-szjra, kivl tekintlylyel, birvn nem csak megllapodott s mintegy megjegeczlt kifejezsi alakjaiknak hozzfrhetlensge ltal; hanem az ket minden ms tanmdtl megklnbztet vels rvidsgk, elms tartalmuk, nyjas hangulatuk, tisztes rgisgk, s mg a romlatlanabb s hajdanbl birt szintesgk ltal, s ennlfogva teljes megbizhatsguk ltal is, mint a melyeknek legtbb s legrtkesebb igazsgai mind csak annak kifejezsei, a mi szmtalan esetben s szmtalanok tanusga ltal beigazolva van. ltalban a kzmondsok vgetlenl vltoz s meglep formi a szlsnak, s egsz csillagos egt tarjak fl a nyelv szpsgeinek elttnk. Tveds volna azonban azt hinnnk, hogy a kzmondsok ltalnos s a tiszta szbl lehozott igazsgok. Vannak ugyan ilyen kzmondsaink is, de legnagyobb rszk leginkbb a klnbz llapotokbl s krlmnyekbl kifejtett llitsok, npszer elvek, kzkelet vezrigk. Ezzel ismteljk nem azt akarjuk mondani, mintha az ltalnos igazsg jellege hinyoznk kzmondsainkbl. Van ott elg, mg pedig oly lland s ltalnos igazsg, mint akr a mennyisgtan ttelei kztt. Ilyenek pl.: Hol nincs, ott ne keress. Kinek lova nincs, Bcsben is gyalog jr. Addig nyujtzkodjl, meddig a takard r. Mi nem lehet, kezdete sincs stb. melyek pen olyan kifogs nlkliek, mint a mathematikai ktszerkett ngy. Ha blcseleti vagy fogalmakbl alkotott tteleket is hoz a kzmonds, azok sem veendk msknt, mint a hossz tapasztals ltal megersdtt s meghitelesitett igazsgok; mert fogalmakkal a np nem veszdik. Figyelemre mlt tovbb, hogy szmtalan tanaikban s tanitsmdjukban a fld majd minden rgi s ujabb npeinek kzmondsai egyeznek, s hogy ezen szellemi tallkozsukat vezredeken t is fenn tudjak tartani: mig egyb tanok s rendszerek azonegy hazban is ugyszlvn vtizedenkint ostromoljk egymst, s a romjaikon emelt jak ismt csak igen megszmllt ideig birjk megrizni gy; amazok emlkt, mint a maguk lett. Kell teht a kzmondsok mlyn rejleni s az id, tr s nyelv klnbsge mellett is ugyanazon mdon hatni valaminek. s ez nem lehet ms, minthogy minden jzan esz eltt egy az igazsg, mely az embernek mr

2350

szellemi termszete ltal kitrlhetetlenl van szivbe irva s ajkain a legeltrbb kifejezsekben br hamisithatlanul megszlaltatva. A kzmondsok oly melyen gykereznek a np szellemben, hogy azokat az ujabb npoktatk erklcsi mondatai s sententii, daczra az ezekban fltallhat finomabb szellemnek s kifejezsbeni simasgnak a npszellembl ki nem szorithattk. A npbl vevn eredetket, annak kegyben megmaradtak s minden a npszellem igaz gyermekei, hazjuk mindenkorra biztositva van. Br trvnyes kzmondsok eltt tkletes szemlyegyenlsg uralkodik, mgis az u. n. magasabb uri osztly fnykprz diszes termeiben kevsb szivesen ltott vendg a kzmonds, mert itt az igazsg mint Ballagi irja botorsgnak, az egyenessg gorombasgnak tekintetik, mint a np kunyhjban, haj, mint az apk kedves rksge, mint a multak oktat szzata, de legfkep, mint a np sajt szent ereklyje hitattal riztetik mindenha s szentl poltatik, mint minden a mi magyar, mert hisz a kzmonds a np des szlttje! ltalban mig a nyugati nemzeteknl a kzmondsoknak csak, ugyszlvn vendgszereplsk van, addig a keleti npeknl teljesen otthon rzik magukat. A keleti npek kzmonds fszerezte beszdmdja klnsen sajtsgos s j iz alakban jelenik meg a magyar npnl, melynek szmtalan kzmondsa van s nagy elszeretettel lpten-nyomon alkalmazza is azokat. Olyan a magyar np, hogy ott, a hol mr nem tud rvelni, kzmondssal ti el a dolgot s nem ritkn igen szellemes tallkonysggal. Minden esetre s minden alkalomra, krlmnyre van bven megfelel kzmondsa. Vlogathat benne, mint czigny a vad krtben.

[1] A magyar npmesk anyagrl a budapesti II. ker. kir. egyetemi kath. fgymnsium 188889. tanv rtesitjben.

A kzmonds fogalma.
A kzmonds rvid s vels, knnyen rthet monds, mely kznsgesen a mindennapi let valamely tapasztalati vagy gyakorlati szablyt, erklcsi elveket, vagy blcselmi szablyokat tartalmaz, mely a np ajkrl szllvn el, az irodalomban is megtartja npies formjt. Ms szval: a kzmondsok oly szlsmdok, melyek a jzan sz alapigazsgait, az apk tapasztalatait a npnl rklt formban, vels szavakban adjk t az utkor fiainak s igy szjrl -szjra lnek s kzkeletnek rvendenek. Teht a kzmonds valamely ltalnos tapasztalaton alapul igazsgnak rvid alakban val kifejezse s mintegy leszrdse azon srgi tapasztalatoknak, melyek vszzadokon keresztl a gyakorlati letben megdnthetlen igazsgnak bizonyultak be.
2351

Szab Romn szerint a kzmondsok a nemzeti szellem legeredetibb s legsajtsgosabb termkei, melyek az rtelmet lesitik, az emlkezetet elsegitik s az akaratot vezrlik. Azokkal a trsalgsi beszdek fszereztetnek, a trsak mulattatnak, az ernyek gyarapodnak, egszsgk oltalmaztatik, vagyonuk regbedik, karuk elhrittatik s nemi letblcsesg is merittetik. Legvaldiabbak Imre Sndor szerint[1] azok, melyeknek szablyos formjuk van. Ilyenekben rakta le termkeit a kedlylyel pirosult rtelem. Kt vagy tbb megfelel mondat, vagy szls bizonyos rhytmussal, hangzatosggal kifejezve: ennyi az egsz. A mi nem forms, abban nincs rsze a kedlynek, vagy szp rzknek; csak gy vetetett t, vagy csak az rtelem egyoldalu mve. Agricola szerint: Eldeink az emberek lett rvid mondatokban, mint szablyokban foglaltk, s ezek volnnak a kzmondsok. Aristoteles ezt mondja: A kzmondsok azon sblcsesg maradvnyai, melyek az emberi mulandsg romjaibl fnnmaradtak s melyeket ennlfogva nem szabad figyelmen kivl hagyni. Cervantes oly emlkmondatokat rt a kzmondsok alatt, melyeket sszleink gondolkoz szelleme s blcsesge gyjttt. Campe a kzmondst oly sznak, mondatnak s hasonlatnak mondja, mely tbb hasonl alkalmakkor s sokak ltal mondva, azon egyforma rtelemben lesz hasznlva. Diesterweg A. azt mondja, hogy a kzmondsok ezsthjban arany almk. S aztn igy folytatja: Mily vgtelen sok igazat, megszivlelendt merithetni azokbl! stb. Eberhard azt irja: A kzmonds oly rvid mondat, mely igaz s hasznos tant fejez ki s mely a np szjn l. Eiselein szerint a kzmonds nyilvnos jelleg pnz, melynek a np kzt rfolyama s elismert rtke van. Herbig igy szl: A kzmonds rvid, igazsgokat kifejez mondat, mely a npnl gyakran hallhat . Krug szerint a kzmonds oly szellemes, vagy emlkmondat, mely a np szjn forog. Plattn A. igy nekel rluk: Ihm dient, was hoch und niedrig ist, das Nchste, wie das Fernste; im leichten Spiel ergtzt es uns, und reisst uns fort zum Ernste.. Plitz-nl: A kzmondsok a kznsges let egyes tapasztalataibl s esemnyeibl levont oly kifejezsek s szlsmd ok, melyek ezen tapasztalatok s esemnyek megjellsre hasznltatnak. Szerinte a kzmondsok az letblcsesgnek legegyszerbb s leginkbb szemllhet formi s gy sokoldalusguk, mint sokfle rtelmknl fogva tbbfle esetekre, krlmnyekre alkalmazhatk. Rousseau-nak rgi szellemes megjegyzse, hogy a vilgon minden npnek csak kt valban rtkes knyve van: a biblia s sszegyjttt kzmondsai. Salamon a blcs az utcza blcsesgnek nevezi a kzmondsokat. Sailer az irodalmat llamhoz hasonlitvn, a kzmondsokat ezen llam orszghznak mondja, hol a np magt kzvetlenl kpviseli. Ms helyen meg azt mondja, hogy a kzmonds szorosabb rtelemben oly sz a np
2352

szjban, mely tbbek ltal klnbz alkalmakkor hasonl rtelemben ismteltetik: Tovbb is folytathatnk, de szemelvnyl legyen elg ennyi.

[1] Osztrk-Magyar Monrchia Irsban s Kpben. Magyarorszg. I. k. 359. l.

A kzmondsok eredete s fejldse.

Minden vidknek, minden tjknak s csaknem minden falunak voltak s vannak oly okos emberei, kiknek mondsuk megtetszvn a npnek kzmondsokk vltak s vlnak. A nagyapa lszval tadja azokat unokjnak s ezekhez tartja magt a kzember, st nha a mveltebb osztly is takarzik velk, mivel a kzmondsok kpezik a np erklcsi rendszert s szz knyvnl is jobban kpviselik az emberi szt. Mint ismeretlen kz csodai, az elmultak honbl hangzanak felnk, de sem szletsi helyk, sem koruk nem tudhat. Nprl npre, nemzedkrl nemzedkre, aprl fiura szllnak szellemi rksgkpen. A mult tadta azokat a jelennek s a jelen, bvitve, esetleg uj ruhba ltztetve tadja azokat a jvnek. Ha valaki egy vagy ms alkalommal a vilg szinpadjn, vagy a csaldi krben, knyvben, vagy a szszken bizonyos dolgot rviden megjell; vagy bizonyos nzetet fejez ki, hasonlatot mond; vagy vlemnyt nyilvnit, a mely itlete s formja szerint akr helyesen, akr helytelenl msok tetszsvel is tallkozvn, ismteltetik s vgre szjrl-szjra jr s igy maradand monds- vagy beszdknt fntartatik; mikor egy-egy tapasztalst ujra meg ujra beigazolt az let; mikor mr ezeren lttak, gondoltak s reztk ugyanazt, a kzs rzs szavakba ltztt, letigazsg lett, az elms sz felkapatott s a j tlet elterjedt: megszletett a kzmonds. s pen azrt, mert mintegy kzmegegyezs szerint megllapitott s elfogadott alakban jelennek meg mindig nem kznsges rtkkel birnak az letben. Azonban mint Ballagi irja vannak msfle eredet kzmondsok is. A rgi vilgban tudomny s blcsesg nem volt gy uton-utflen elszrva, mint a mai idkben, hol, knyvek s szaklapok segitsgvel ezredek tapasztalatait s a vilgkereksg minden ismereteit szobnk ngy fala kzt kitanulhatjuk. Az skor emberei mskp voltak: k sokat tettek, de keveset okoskodtak. Csak testi erejkbl vgkp kifogyott vnek, cselekvskben leforgott letk tapasztalataira visszatekintve, s ritka ihlet egyes Isten avatottjai js pillantsokat vetve a jvendbe, szlaltak fl tancsadlag, intleg az ifjabb nemzedk eltt; ez pedig hitattal hallgatott az apk blcsesgre, az ihletett dalnok s a flavatott blcs
2353

szavra, mely trvny gyannt s szentsgkpen szint az utvilgra. De a blcs ismerte is hivatst. Intseit s tanitsait rvidre szabta s oly dolgokkal hozta kapcsolatba, hogy vagy trgyilag feltlk, vagy alapjuknl fogva szembetnk legyenek. Ez a szorosan vett kzmondsok keletkezsnek trtnete. Korra nzve legtbbjeik azon sidkbl valk, mikor az ember mr elevenebben szemlldni s tapasztalni kezdett s eszmlkedsnek eredmnyt szavakba foglalni is kpes vala. s hogy mire kpes az emberi szellem fejldsnek mr ily zsenge korban, mi sem tnteti fl inkbb, mint pen kzmondsainak tartalma, melyben a blcsessg s eszlynek, a hzi, nyilvnos, erklcsi s vallsos let igazsgainak oly kincst talljuk, mely soha el nem avul, st minden fejben s minden szivben a hnyszor megfordul, mindannyiszor megujul s egyedli az emberi elme mvek kztt; melyet flteni nem lehet. A kzmondsok mint minden idk s llapotok szlttjei Szvornyi szerint pen oly kzel llanak a mai naphoz, mint a homlyos skorhoz, s oly kzel minden idk blcseihez, mint a np egygy gyermekeihez. Szlettek s sz letnek, hely s npfaj, vagy nposztly klnbsge nlkl minden arra val alkalommal; de mikor, hol s kitl? csak ezt ne krdezzk tlk. T. i. mert csakis nagy ritkn vlaszolnak raja. Keletkezsk korhoz, helyhez s kivlt szerzjhez, mint mr mondottuk ha csak tjkozlag is, alig egy pr t-md szolglhat keznkre. Egyik, az egyenes vonatkozs bennk. Igy melyekben nylhuzsrl, jrl: ha madrra trgyalsz, ijadat ne pengesd; kirly vlasztsrl: hzassg, hadvers, kirly vlaszts Isten dolga; trk-, tatr-, kurucz- s labanczrl stb. fordul emlkezs el. Gyakran csak tagadlagos eligazodst nyujtanak, pl. ez: Viczkndozik, mint poltrs malacz a garasos ktlen, magtl rtetik: a polturt s garast maga a kzmonds korra nem elzhette meg. Hasonlan: ki a krajczrt nem becsli, a forintot sem rdemli bizonyra abban az idben szletett, a mikor a krajczr s forint forgalomban volt mr. Szerzjkhz meg kevesebbnek lehet hozza frni. Valamint a npdalok, gy a kzmondsok szerzit sem lehet kikutatni. A biblia eredetekhez arnylag mg legknnyebben juthatni, milyenek: A ki msnak vermet s, maga esik bele. (Zsolt. VII. 16.) Vak vezet vilgtalant. (Evang.) Mg bvebben tallkozhatik a nyelvtuds az -klaszikai korbl szrmazottakkal. Ilyenek: Lbba szllott az esze. (Homer Ilias.) Haznak fstje is kedvesebb, mint idegen orszgnak tze. (Hom. Odyss.) Ajkba hararapott. Sttben tapogat. A vak is ltja. (Aristophan.) Port hintett szemei kz. (Plutarch.) Nesze semmi, fog d meg jl. (Galenus.) Kkn csomt keressz. A falnak beszlsz. Arany hegyeket igr. (Plautus.) Ms brire jtszani, alkudni. (Appuleius.) Mind a kt flre alszik. Kivettk a falatot a szjbl. (Terentius) Egy szj f hideget, meleget. (Annianus.) Kezet adni, kuhit mondani. (Horat.) Lelkiismeret ezer tanu. (Quintil.) Ajndk lnak fogt ne nzd. (Hyeronim.) stb. Igy egyes jratos frzisok is: Ritka madr. (Persius, Juvenal.) Vkony remnysg. Madrtej. Madrtejen kivl mindene van.
2354

Kornyiklni: corni-cari, inepte garrire. (Aristophan utn Erasmus.) lmban sem. (Lucian s Theorc.) Fehr holl. (Annanianus.) Hattydal (Aelianus) stb. Abbl, mi a kzmondsok fogalmrl eladatott, kitetszik azok rgisge is. Mert egyidejek az rtelmess lett nyelvvel. Mind a mellett mint irodalmi trgy, az szvetsgi blcs kirly: Salamon ltal emeltettek ama fokra, hogy a szent -knyvek egyik tartalmas rszt a Pldabeszdek teszik, melyek mar annyiban is klnbznek a kzmonds mai fogalmtl, mert azokat maga szerz. Legalbb meg vagyon irva: szerze 3 ezer pldabeszdeket. (1 kir. 4: 32.) Mi pedig mint az eddig mondottakbl is kivilglik a kzletbl szeretjk flfogni s elfogadni azokat. Hogy a rgi grg npnl igen nagy divatjok lehetett, mutatja sok, csa knem minden ujabb nphez tszivrgott kzmonds. Aristoteles mint Laertius emliti knyvet irt rluk. Tanitvnyai szerinte cselekvnek; de mind a mester, mind a tantvnyok dolgozatai elvesztek. Aspasirl fenmaradt, hogy tragikus kltnek szemre vet, miszerint nem rmest l kzmondsokkal, s a klt csupa nemes bosszbl legujabb mvt kzmondssal kezdte meg. Az isteni Plato rmest hint be velk tanitsait. A rmai mvek nem kevsb rakvk ilynem bizonytalan szerzktl eredt mondsokkal, melyek Quintilian szerint azrt maradtak fenn, hogy tisztessgesnek s igaznak ltszottak minden idben. (Institutionum tib. V.) Emez irodalmak voltak, mint sok msban, ugy a kzmondsokban is, els eszmlteti az ujabb keresztnyi korszak nemzeteinek a nyelv s a benne fekv kincsek irnt. Rszint a szentirs terjesztse, rszint a reformati ltal s rszint a kt classicus nemzet mlyebb vizsglata gyujtott szvtneket. Teht a kzmondsok kizrlagos eredetisgrl sz sem lehet; mert azokba mint az imnt mondk beszivrogtak az -klaszikai vilg blcsesgnek tbbkevesebb elemei, kivtel nlkl minden eurpai np nyelvbe s igy fleg a latinsg rvn a magyar np nyelvbe is. Azonban nincs kizrva, hogy valamely kzmonds csak egy nemzet sajtja.

A kzmondsok klnbz elnevezsei.

A magyar nyelv nincs tisztban a kzmonds-fle mondsok elnevezsvel. Faludi pusztn kzmondsok-at irt s utna Dugonics Pldabeszdek s jeles mondsok-at, Kovcs Pl Plda- s Kzmondsok-at, Szvornyi kzmondsokat s pldabeszdeket egytt, Ballagi fleg pldabeszdek-et, Barti Szab D: pedig kz- s erklcsi mondsok-at rakott be a Magyarsg virgai kz. Erdlyi a kzmonds sz mellett kardoskodik, s rsznkrl is ezt tartjuk legmegfelelbb elnevezsnek.
2355

Teht a mennyi gyjt, csaknem annyi elnevezs. Els, melyben ftekintet, hogy a kzmonds orszgosan beszltetik, megfelel a grg paroemia sznak. Ugy hisszk, leghelyesebb a latin proverbium elnevezs s ez legtbbet nyom a mi rtelmezsnk helyes voltra is. Proverbium alatt sz helyett sz vagy szrt sz (verbum pro verbo; verba pro verbis) rtend, miknt Rmban a hivatalok fokainak elnevezsnl: consul pro consul s mindez annak helyettese, kpviselje: igy a proverbium is he lyettese a verbum vagy verbium-nak, mely utbbi mr tbb sz sszettelt, azaz mondatot jelent. Ms nemzeteknl divatos, kpes elnevezsei a kzmondsoknak ezeknek termszetre mg bvebb vilgot rasztand. A keleti npeknl nyelv virg-inak mondatnak, mely kpes kifejezssel a kzmondsoknak a tbbi nyelvkincshez val viszonyuk van kiemelve. Inkbb hasznos oldalukat emelik ki a nyugati npeknl divatos elnevezsek. Igy a spanyol llekorvossg-nak mondja; mert az igazsg, a mi a kzmondsokban rejlik, mint a gygyszer: gyakran keser, csips lehet izre s mgis jtkony, a lleknek felbomlott egszsgt helyrellit hatssal. Nem kevsb szerencss tapintattal az olasz: npiskol-nak nevezte el a kzmondsok gyjtemnyt, mert a mi a npletnek kifolysa, uj letet bresztleg hat ismt a npre. A nmeteknl: Die Weisheit auf der Gasse. Sprachschatz, s ltalban a kzmonds gyjtemnyeken pen nem szokatlan czimek: Blcsek emlkmondatai, Npblcsszet stb. A magyar kzmonds sz inkbb a nmet Sprichwort s a grgs paroemiara ttt, a mennyiben ltalnos, orszgos rvnynyel bir mondatot jelent, vevn a kz-szt gy, mint ebben: kzhivatalnok. E szban teht a f a gyakorlat, a szoks. A plda-beszd sz, mely a kzmondsnak legersebb vetlytrsa errl ksbb bvebben lesz sz szorosan vve ugyanegy a pldzat-tal (parabola), legalbb a szentirs forditi egyirnt pldabeszd-nek irtk blcs Salamon intelmeit s Jzus parabols eladsait, mink a szoros kapu s szles ut, a gymlcs s fa. (Mt VII. 1320.) s magvet (Mt XIII. 313.) pldzatai. De nyelvszoksilag is pldabeszd, pldlzs, pldzat nem lehet egyb, mint az a beszd, vagy eladsi md, mikor nem egyenesen, hanem krlirva, nagy feneket keritve mondjuk ki gondolatainkat s czlzsokat ejtnk, hogy elrtessk akaratunk. Ez rtelemmel a proverbium gyakran homlokegyenest ellenkez, mert rvidebb mindennl, pen mint az egyenes vonal a mathematikban egyb vonalak kzt s a helyett, hogy nagy feneket keritene valaminek, rajtunk t s kimondja a bkkenjt. Teht proverbium s pldabeszd kztt, noha mindkett szt mond sz helyett, mgis az a klnbsg, hogy emez hossz, amaz rvid; emezt a mente ujjbl rzhatni ki, amarra orszgos gyakorlat kell; s viszont, amennyiben a proverbiumok kzt igen sok van, mely fleg hasonlitson fordul meg a mint sszekt szcskval, (Czifra, mint a rcz oltr), hol a flhozott kp
2356

ugyanannyi plda: jogosan cseleksznk a pldabeszd szval, ha meghagyvn pldzatnak a parabolt, a proverbiumok egy rszt, mely pldk s hasonlitsok ltal lt alakot, gy nevezzk el, mert az ilyet: Embernl munka, Istennel lds Ki vagyok, n vagyok pldabeszdnek soha sem foghatjuk jogosan keresztelni, ellenben a hrom flhozott, de klnbz alkatu s szellem proverbium megfr az ltalnos elnevezs alatt: kzmonds. Igy ht paroemia, Sprichwort s kzmonds teljesen egyrtkek. De megegyezik jelentskkel blcs Salamon leirsa is, mondvn: Az igaz f blcsesg kinn szerlszerte kilt s az utczkon zengedezteti az szavt. A np kztt legmagasabb helyen prdikl, a kapuknak bemenetelin minden vrosban az beszdit szlja. (Pld. 20, 21. v.) Ezen okoknl fogva leghelyesebbnek talltuk a kzmonds szt hasznlni, mint nemet, megjegyezvn azonban, hogy irodalmon kivl az letben nem egyszer hallunk ily elnevezseket is: kzbeszd, pldasz stb. Mg Pzmnynl aggsz, alapul vevn a kzmondsok hagyomnyos lett s rgisgt. Nem egyszer hallani, midn valaki ppen kzmondst akar idzni, az effle bevezetst: Jl mondtk a rgiek, mindig hallottam, igaza van a kzbeszdnek, jl mondja a pldabeszd stb. ugyanannyi nneplyes figyelmeztets a lleknek ill kszletre, hogy tisztelettel fogadja a szt, mely az sk akaratja s vgrendelete, pen mintha szemlyesen jelennk meg kzlk valaki.

A kzmondsok haszna.
A mvelt embernek a szellemi szksgek nem kevsb nlklzhetlenek, mint az anyagi kellkek. A kzmondsokat, mint a npszellem mveit szintn e szempontbl kell megitlnnk, s akkor nem lehet azokat nagy becseknek nem mondani. Hogy mekkora becse van az vszzadokon t minden flsleges czafat s sallangtl megtisztult arany igazsgokat magukban rejl kzmondsoknak, ezt minden nemzet kulturjnak hivatott buvrja megrezte s megprblkozott sszegyjteni a kzmondsokat, melyek csupn az letviszonyokra vonatkoz csekly eltrsekben klnbznek egymstl; alapjukban vve, az emberi gondolkozs termszetes egyformasga kapcsn egyek. ltalban a kzmonds haszna abban nyilvnul, hogy az lczet tpllja, az rtelmet gyakorolja, az itl tehetsget lesiti, a kedlyt nemesbiti, a kpzeletet foglalkoztatja s az elmelt gynyrkdteti. Bennk oly anyagot tallunk, mely friss, letteljes tartalmat, egyltalban semmi nehzsget sem okoz alakban nyujt s az letben igen-igen sokfle alkalmakkor hasznlhat. Mint utczai blcsesg oktatst ad a vilg s az let sokfle viszonyairl; ildom s erklcsi szablyokat nyujt; gazdagitja az nismeretet, utal a cselekedetek

2357

valszin s szksges kvetkezseire, ad j tancsokat, int, fed, dorgl, dicsr stb s mind ez a legegyszerbb s valban a legmegkedveltebb mdon trtnik. Hogy min els szksgi j valamely npnek s nyelvnek a kzmondsok, arrl flsleges sok szt vesztegetni. Mert mr az, hogy csakis a kzmondsokban egy a nyelv a nppel s viszont a np a nyelvvel, elgg mutatja, mit lehet bennk nyelvileg flfedezni, mint kell hozzjuk visszatrni minden nyelv mveltsgnek rkk, hogy idegenn ne vljk; mint kell hozzjuk folyamodni, ha eladsunkba npies zamatot, termszetessget, elevensget s ert akarunk nteni. E kivl tulajdonsgokat egyltaln a npnyelvtl s fleg a kzmondsoktl soha sem lehet megtagadnunk. Mennyi ert, mennyi sajtos zamatot, kellemet klcsnznek a kzmondsok a tudomny szrjt thajtva, szinehagyott irodalmi s trsas nyelvnknek! Ha nem pen vesszk is az eredeti flfogst, melyben bvelkednek, melyek nyelvnknek kizrlagos sajtsgait, trl szakadt magyarossgt tbbszrsen reztetik, s azt az nnepies jelleget, melyet a tiszteletes rgisg rjok nyom: figyelmen kivl azt mg sem kell hagynunk, hogy midn kzmondsaink a szptani sz- s szlsalakzatok majd minden flin keresztl vltoznak: a kifejezst a kznapiasbl s egyuttal az idegenszerbl kiemelve, nemcsak a valdi szpnek hatsval ruhzzk fl, hanem ugyanakkor a romlstl is vjk a nyelvet. Maguk helyn s tapintattal segdkezhetnek akrmely szpmben is arra, hogy ez mind a vels gondolatos gyngyeivel, mind a kifejezsek vltozatossgval nemesedjk s tmtt rvidsgvel s a rginek ujsgval kellethesse magt. pen ezrt asznoknak s irnak elmaradhatlan, kltnek nlklzhetlen segdeszkze, hogy kellleg hasson a npre s megrtessk ltala. Nagy hasznt vehetik a kzmondsoknak a hitsznokok is, kik, ha kzmondsokat alkalmaznak prdikcziikban, beszdjk rthetsg s letrevalsg tekintetbl hatrozottan nyerne. ltalban a np tanitsnl a kzmondsoknak nagy s szembetn hasznt vehetni. Klnsen nagy hasznt veheti a tanit s tanr a gyermeknevelsnl, a gyermekoktatsnl s pen ezrt a kzmonds kis mrtkben vonhatja a nevelssel s oktatssal foglalkozk figyelmt magra. Az ifjusgban irja Diesterweg A. a kzmondsok irnti rzket felklteni annyi, mint t kpess s rett tenni arra, hogy a kznapi beszlgetsben, az utczn, a trsasgban j gondolatokat, eszmket gyjthessen s azokat njavra fordithassa. Az ifjusggal a kzmondsok gazdag kincst megismertetni annyi, mint t a npletbe bevezetni s vele a npnek mly rtelmt, gondolkozst, lczt s kedlyt a legegyszerbb, legrdekesebb s legknnyebben megtarthat mdon megismertetni.

A kzmondsok kiterjedse.
A kzmonds nem egy kornak, de nem is egy krnek szlemnye.

2358

A npnek, a nemzetnek mintegy szellemi lgkrt kpezve, annak minden letviszonyt krlznli. Rszt vesz mindenben, figyelemmel kisr mindent, szval mindenbe beleti az orrt. s pen mivel minden lben kanl, maga szerint pedig sok beszd nehezen kszl meg hazugsg nlkl, azrt is a kzmondsok gyjtemnyben a legblcsebb utbaigazitsok mellett nem ritkn kzzel foghat tvedsekre s ellenmondsokra is akadhatni. S mig egyfell a bohsgokat ostromoljk, msfell az emberi gyngesgeknek engedve, elitleteket hirdetnek s a npbabonval szvetkeznek. Ilyen mondsok a sok kzl: Csrg a szarka, vendg jn. Uj hzbl meghal valaki. Nyulat ltnk, nem lesz szerencsnk. stb. Legtbb esetben azonban a jt, a szpet, s fleg az igazat hirdeti a kzmonds s valamint egyrszt kedvtelve csgg az dvs intzkedseken, gy msrszt a hibavalsgot, a kapzsisgot, s ltalban a szemfnyveszt klssget les gnynyal sjtja. A valls mindenek fltt legmlyebb tiszteletnek trgya, mert az Isten, jt d. De annl jobban szeret mint Ballagi irja a valls szolgival sszetzni s a papokat hol gyengbben, hol meg ersebben meg-megcsiklandozza, mert minden ember hazug, csak a pap nem igaz, papra lelkedet ne bizd, ha bajod nincs, verj papot, telhetetlen, mint a papzsk. ltalban azonban a np ajkn kelt vallst rdekl kzmondsok szma annl cseklyebb, minl tbb oly tartalmu magasztos elvtteleket s letszablyokat vett t a szentirsbl. A csald, hztarts s trsadalmi let viszonyaiba gyakran beavatkozik. Sok szava van a hzi gazdhoz s gazdasszonyhoz. Gazda szeme hizlalja a jszgot. Henyl gazdnak lmos a brese s vgre: Nincs annl jobb ganj, melyet csizmjn visz fldjre a gazda. Megrja a visszs hztartst, ha netaln fehr a hz s fekete kenyere, s figyelmeztet, hogy a ki nyron nem gyjt, tlen keveset ft. Gondja van tovbb a nevelsre s megmondja az apnak: a mint Jnos fujja, Jnoska ugy ropja, s azrt: addig hajlitsd a ft, mig vessz!. A hztarts apr gondjaival szinte sok dolga, gye-baja a kzmondsnak s a hzi letben, a csald bizalmas krben egszen otthon rzi magt. Itt fejti ki legnagyobb jrtassgt. Tapasztalatai egyirnt kiterjednek a gazdszat legklnbzbb gaira s a bens hzi viszonyokra. Figyelmeztet az idjrs viszonyaira, a sznts, vets kellkeire, a marhatenyszts mdjaira s a cseldtarts gondjaira; sarkalja a rest szolgt, inti a hanyagot. A jogi viszonyoknl ember a talpn. St mint Ballagi irja lehetett id, midn az irott trvnyt egszen az ptol. Annyi bizonyos, hogy a kzmondsok kzt oly emlkmondatok, aranyigazsgok, gyngyszemek talltatnak, melyek nyelvszeti szempontbl legkevsb sem kzmondsok, mgis ezek kpenye alatt meglhatjk helyket, s olyanok is, melyek rgebben gyszlvn trvnykpen szolglhattak. Ilyenek volnnak: Kezes fizess. gret adomnyt vr. Ma mr azonban elrbb
2359

vagyunk a vilgban. Ma mr az igazsgszolgltats terrl a kzmondsok leszorittattak, habr ma is oda vgjuk, hogy: sok trvny, sok vtek; szksg trvnyt ront. Helyiratilag (topographice) kzmondsaink kre kihat nhny nemzetre s vrosra, emlegetvn a velnk egy hazban l npfajokon kivl a trkt, tatrt, olaszt, francit, lengyelt; Rmt, Velenczt, Bcset, ismervn Tolnt, Baranyt s a nagy tvolsgot Maktl Jeruzslemig. A mi ezeken kivl van, az leginkbb perenczia, st mg azon tl is. Tud valamit mondani a szkelyrl, az olh, szsz, tt s rcz npek fell s sokat trfl a czignynyal is. Sok baja van a hitfelekezetek kzl klnsen a zsidkkal. A hazai vrosok kzl legtbbet hallott s mond Budrl, Debreczenbe s Selmeczre eljr piprt, Szegedre dohnyrt s paprikrt, Soroksrra s Kolozsvrra kenyrrt, Kassra sonkrt. Neki a budai bor nyel-iz; az egri bikavr, a beczki borral vallatni lehet, mely bortl a bicsak is kinyilik a zsebben; klnben nem is bor, ha nem tokaji. Kihatnak tovbb a termszetrajzra: lgy hnapban kemny a rk; trl szrad a tk; rizkedjl a farkatlan kigytl. A termszettanra: elkelt (elmlt) mintha h kre cseppent volna; eloszlik, mint a czukor a vizben; veszteg ll viznek nem kell hinni; messze villmlsnak ks menydrgse. A gazdasgtanra: kora vets sokszor csal, ksi mindig rossz; ha mzet akarsz gyjteni, fecske fszket meg ne szenvedd hzad krl. A csillagszatra s csillagjslsra (asztrologira): addig tndklik a hold, mig a nap helyre r; csillagoknak is van tisztulsa; az stks-csillag semmi jt nem jelent. Szval nincs az letnek oly viszonya, nincs az emberi kebelnek oly szndka, melyben a kzmonds tancsadlag, intleg, feddleg, vagy serkentleg szavt nem hallatn. Legfelesebb szmmal vannak az letblcsesget, erklcst trgyaz kzmondsok. Tlzs nlkl mondhatni, miszerint az erklcsisgnek aligha van egy-egy pontja, melyet a kzmonds szivnkre ktni elmulasztana. Igen nevezetes mg az is, hogy nem kevs kzmonds maga a np ellen van irnyozva. Ilyenek: Mennl szebben kred a parasztot, annl inkbb elbizza magt. Pnz megszditi a parasztot. Akkor higyj a parasztnak, mikor szrt ltsz a fogn. A szokott rtelemben vett politiktl, s nem ritkn vele jr szineskedstl, tettetstl, gondolat ferditstl a maga egyszer nyiltsgban egszen idegen. Nem hinyoznak, vgre irja Szvornyi a npszeszlybl folyt kzmondsi nyilatkozatok, melyek a j erklcs rovsra ltszanak ellentmondani egymsnak. Igy egyszer jzanul figyelmeztet, hogy az des italnak (t. i. az desdednek, soknak) keser az ra; mskor mgis, mikor eleget ittl, nem kell, azzal ksztet: kr iszik kellve, ember bartsgrt! Egyszer azt mondja: igrni urasg, megadni embersg; st hogy gret adomnyt vr; msutt mgis: ember teszen

2360

fogadst, eb a ki megllja. s vgre, itt rajong a hazrt, amott meg: senki sem lehet prfta hazjban! st hogy: haza mostoha! Mlt figyelmnket hivjk mg fel azon kzmondsaink, melyek trtneti alapokon keletkezvn, npnk hajdani helyzeteire, viszontagsgaira, mveltsg-fejldsnek fokozataira tbb-kevesebb vilgot derithetnek. Nmelyek az e fajta kzmondsokbl kisebb-nagyobb jelentk nemzeti kz-, vagy csaldi s magn esemnyekbl, szoksokbl s helyzetekbl, de legtbbszr homlyos ktfkbl kerlvn a np ajkaira, lettek szjratosakk. Ily szlsok a magyarok Istenre vonatkozk: l mg a magyarok Istene; megemlegeted a magyarok Istent! stb. Ilyen trtneti eredet kzmondsflk: Kun Lszl szekerre szorult. Fejre telt a trk tka Htra van m g a fekete leves. Csri csuknak nincs mja. Tbb is veszett Mohcsnl. A csonka toronyba zrtk. Elnyerte az egri nevet. Kutyt fogni. Hossz, mint Rkczy lakodalma. Szomoru, mint a nagyidai nta Trtneti szemlyek kzl: Attiln, Toldyn, Grittin s mg nhnyon kivl Mtys kirlyt ismeri, kinek kort a kzmondsok adomiban legtbbszr emlegeti. Halmazt idzhetnk mg azon szlsoknak, melyek majd bizonyos, majd csak ktes trtneti keletkezsek. Azok pedig pen ezer szmra jnnek el, melyek csaldi, vagy szemlyes esetekrl flkapva, jutottak kzkeletre, hol fennl, hol mr elmosdott megfejtssel. Szmos kzmondsaink vannak tovbb, melyek si npszoksokra, szertartsokra vagy jtkokra vonatkoznak; nem kevs az olyan, mely nevezetes kz- vagy magnesemnynek kszni eredett.

A kzmondsok mdja s modora.

Mdja s modora a kzmondsnak mint Ballagi mondja egyenes, czikornytlan s egyszer. Egyirnt tvol a mindennapias beszd hosszadalmassgtl s a klti nyelv virgos pompjtl. Nem vgy fnlengeni; neki elg, ha szava ngat, figyelemre s gondolkozsra serkent. A hossz mondkkat ppen nem szereti, mert semmit se ereszt hossz lre. Kevs szval, rviden s velsen: egyet mond, kett lesz belle. Ha komoly letviszonyokkal foglalkozik is, sem szedi rnczba homlokt; ellenkezleg: vidor arczczal gy ejti szavait, hogy gyes fordulatok s szr pontokkal, valamint jelentsgnek mlysge ltal az illett lnken rje, mig a tbbieket, a hallgatsgot mosolygsra birja. Formra s alakra nzve f kellke a rvidsg s e mellett tulajdonsga a ritka kellemessg, seredeti elmel s vilgossg; majdnem minden kzmonds egy -egy megdnthetetlen igazsg: mert majdnem valamennyi fejn tallja a szeget. Nem sok mentsg kell az igazmondshoz s ehhez hiven nem csri-csavarja a dolgot, hanem kereken, magyarn kimondja az igazsgot, mert mi a szivn, az a nyelvn,
2361

habr jl tudja, hogy ha igazat szl, betrik a fejt, de azt is mondja, hogy igazmonds nem emberszls. s ppen azrt senkinek sem jut eszbe a kimondott igazsggal szemben llst foglalni, ellenkezt llitani, mert: a kzmonds nem hazudik. A mi kzmondsaink klnleges tartalmt illet, errl Szvornyi igy ir: Egy s ugyanaz ez a magyar np lelknek tartalmval: legnagyobb rszt termk magyar gondolatok, melyekben fajunk szelleme s kedlye l, lktet s munkl, gazdagon hintve el si jellemnek, gyakorlati blcsesgnek, vallsos s hazafias rzletnek elemeit s elveit, valamint trtneti emlkezseit, szoksait, elitleteit, babonit stb., minlfogva kzmondsaink nem csak erklcstanitk, hanem erklcsfestk is egyszersmind. Valamint a nyelv minden trgyat megnevez, gy a kzmonds is mindenfle itleteket hallat, s br sokat ad a kls s bels erklcsi tisztasgra, mgis nem ritkn szabad szju lesz s nmely aljas kifejezseivel a szigor erklcsbir fleit knnyen bnthatja, hahogy ez felejten, mikp a np nyelvmvvel van dolga, a np fle pedig nyerset, st aljasat is befogad megtkzs nlkl, kivlt ha mr kzszlskpen megszokta azt. Mert hisz a kzember ilyesmikben nem oly vlogats, nem oly finnys, mint az uri osztly, miutn szavajrsa szerint a sz be nem tri embernek a fejt. A mzes-mzos szavakat pedig ki nem llhatja, mert azok alatt rendesen rossz lelket vl lappangani s van is valami a dologban. Egybirnt, mondja Szvornyi ha a szennyes szktl s szlsoktl mltn vakodunk, mg inkbb kell azoktl vakodnunk, kik velk taln mg keresve lnek, a minek a kzmonds pen nem oka. A np s nyelve e szempontbl is egyek; egymagra sem ez, sem amaz nem tesz klnbsget az aesthetikai szp vagy rt, s az erklcsi ill s nem ill kztt. Azt sem kell felejtennk irja Ballagi hogy a legdurvbb kifejezs sokszor oly helyes, st helyesebb, mint a finom szlsmd, mely keresett, szvirgos szavakkal l. Ha a durva nyers sz a maga helyn van s a trgynak, dolognak s szemlynek megfelel, a kifejezs teljesen termszetszer s ez minden egyb ltszlagos szpsgnl hasonlithatlanul tbbet r. Ballagi vlemnye szerint az a bizonyos nyersesg, melylyel a kzmonds gondolatait ejti, ezeknek hatst nemcsak hogy nem cskkenti, de mg jval el is segiti. Mint mr mondottuk, a kzmonds eltt, mint a j trvny eltt, mindenki egyenl, s azrt mindazt, mi az erklcsi lny letre vonatkozik, szemlyvlogats nlkl, kereken, kedlyesen, de a hol kell, amgy magyarn is meghnyja rostjban, mindenben ragaszkodva a szoros igazsghoz, melyet sem kedvezs, sem megflemlits nem tntorithat meg. Kimondja egsz btran, himzetlenl: hogyan ll itt, vagy amott a dolog; s hogyan kellene llnia. A szpet viszont s a jt rmest dicsri s illusztrlja kpekkel s hasonlatokkal.

2362

rdekes vonsa a kzmondsnak, hogy mindezek mellett egyenesen oktatni s rbeszlni, ezt sohasem czlozza; hanem magra hagyja mindenkire: helyesen rti s alkalmazza-e a kzltt igazsgot? Megmondja a magt s aztn odbb ll s nem tehet rla, ha utbb kzelebbrl szivlelvn mondst, beltod, hogy tged intett, vott, vgott, szval tged tallt. A kzmondsnak ama minden irnti rdekldsvel s nyiltsgval termszetes sszefggsben ll Szvornyi szerint a szemfleskeds is, de sohasem hivalkod kivncsisgbl, vagy pen rossz szndkbl. St becsletes humorval mg meg is rja a Kandi Plokat s a Katuska embereket, kik csakis gyermekkivncsisgbl szeretnek minden lben kanl lenni, s minden fed al bekandiklni. csak azrt les el mindent, hogy hasznljon, vagyis ha akrkiben nem helyre-dolgot ltna, legyen az br herczeg, vagy rongyszed, kirly, vagy koldus, megmondhassa neki, mi helyes, vagy helytelen. Ritkbban, de megcselekszi azt is, hogy nevn nevezi a hibst, mint pl. Bodnt, a ki msrl beszlt, mikor a bor rt krtk. Legtbszr azonban senkinek s mindenkinek szl, hogy a ki ludas, ht lakoljon; a kinek pedig nem inge, ne vegye magra. Egybirnt csufot z a szegnybl, hogy egymst hamar kineveti; epskedik a snta bnra, tkrrel, szinekkel kisrti a vakot, borotvlni akar kopaszt, akasztfra viszi a tolvajt; neki nekes, hegeds, kereken kimondva egyirnt iszos; a kalmr hazug, a gazdag kevly, a kevly ostoba, az ostoba szamr, mely arany lant mellett is szamr ntt ordit. A trsadalmi let irnt szint ily bbeszd. Nem knnyen tallni oly osztlyt hivatalos llst, zletet stb., mely figyelmt kitudta volna kerlni; hol azutn a szoksok, ferdesgek, nyilt vagy titkos gyarlsgok kzl nagyon is szemfles s elevenig jr. Tbbi kztt knyes czlzssal jegyzi meg pl. az orvosrl: nem j orvost rkss tenni; a molnrokrl: ha mind felktnk, a ki kzttk lisztlop, kiveszne a mestersg; a takcsokrl, hogy hrom takcs egy ember; s a kntorrl: j dudol, j kppent (cantores amant liquores). Ily ersen ostorozz a a vmos gorombasgt, a borblylegny kevlysgt, a boltos csorgst, a kefekt iszkossgt s szmos egyebeket, nem felejtvn mg azt is megjegyezni, hogy varga, tt meg hhr szgyenli a nevt. Gyakran kimletlen a kor irnt, kifog a hatalmon, olykor paczkz, mskor kedvkeres, majd gnyolod, nha parancsol, st ktrtelm s mosdatlan szju is nem egyszer, elvtve trgr s szemrmetsrt. No de ilyet hallva, ne feledjk, hogy np mvvel van dolgunk, ki soha nem ltja, nem olvassa, hogy fegyelmezhesse a maga beszdt. Igen szkimond tovbb a nkkel szemben is; mert mig elismeri, hogy j asszony a hz koronja; msfell igen int: megdd magad a szakllas (frfias) asszonyoktl. s sok egyenes szrevtele is akad rluk. Ilyenek: Hrom asszony egy vsr Asszonyfn is elkl a bor. A ravasz termszet, tudlkos s haszonles embert politikus-nak mondja.
2363

Nem pen kimletes azon megjegyzseiben sem, melyekben a magyar jellemtl elt npfajokrl hallatja visszatetszst. Szsz embersg nem sokat r; a czigny s czignysg egyrtelm a hazuggal s hazugsggal; hrom grg, hrom trk, hrom zsid kilenc pogny. Mg tbbet s kemnyebbeket koczkztat a ttrl, ki szerinte nem ember; s: adja a ttnak szllst, kiver a hzadbl. S a nmetet sem pen kedvezn kti ssze vele: ttnak bors, nmetnek kopors! Nem minden le nlkl a trfnak nevezi vgre: a nmetet sgor-nak, a ttot atyafi-nak, a zsidtszomszdnak; mig a magyar vidkiek egyms kzt fldik. Mindez azonban mint Szvornyi mondja csupn kedlyes aggatdzs, pen oly rtatlan, mint a rcz rms, zsid cseresnye, olh duda, szerb tvis, svb bogr stb. Nem kimli abban, a mi humort, vagy gnyjt ingerli sajt fajt sem. A szkelyfogadsra semmit sem ad. Nagy pipju s kevs dohnyunak gnyolja sajt vrt is a magyart, megrvn annak szmos nemzeti gyngit, midn pl. hamar lelkesedst szalmatz-nek mondja, hozz tevn: szalmatznek a szene is hitvny. Nem szereti, hogy csak: maga krn tanul; s hogy csata utn okos a magyar. Megzaklatja tovbb a szegny, de nagyralt pips, bocskoros, htszilvafs nemes embert. (Fak kocsi, kenderhm, nemes ember, szrdolmny!) S ers sztne van arra is, hogy a ms vidkit vidkestl csrolja: Nem is magyar, ki a Tiszbl nem ivott. Szivesen veldik vgl az egyes kzsgek s ltaln a szkely s palcz fld laksaival, kiknek valamely brgyu tettt ellesvn s nyelvre kapvn, orszgosan hurczolja meg ket. Ily rtelemben mi az alfldn, Nagy -Kikinda, a Szepessgben: Bla, Gmrben: Ratk s Rs, Abauj-Torontlban: Grg, Szatmrban: Brvely s Nagy-Pald, az a Dunntuliaknak Rtt. Mindent rfognak ezekre. Itt mindentt keresztbe vittk a ltrt, a szunyognak harangoztak, tusztk a hajdint, a templomot borsn toltk el, a torony tetejn ntt fvet a falu bikjval lelegeltettk, agyontttk a ketyeg fent (zsebrt). A rdiekre rfogja, hogy storos nnepre kdment kszrltek, a ldecziek hazafekdtek, stb. Nem tartzkodik olykor egyik-msik tjejtsnek kilczelstl sem: aligha baja nem esett a csknak: hozzik a brit. De mindezeknl tovbb megy, midn azokon is kszrli lczt, kik nem maguk okai fogyatkozsaiknak. Kimondja, hogy: az rdgk kzt is legrosszabb a snta; a kopasztl, hogy: htul kopasz, azrt ravasz; a vrshajuakrl: vrs ember, vrs l, ritkn vlik abbl j. Hanem minden ilyetn nyilatkozataiban is becsletes, jakar, sohasem res fecseg. Sokat el lehet ht nzni szintesgnek; mert rtani nem akar, s e mel lett egykoru lvn az reg idvel, tapasztaltsgra s emberismeretre bizton pithetni.
2364

Jelvisg (symbolismus) a kzmondsokban.

A kzmondsok szlsformin egyik leggyakoribb vons a jelvisg (symbolismus) vagyis a jelkpben szls. Mi abban ll, hogy a kifejezett eszme, vagy igazsg mintegy jelmezben, klcsn vett ltzetben lp fl, gy azonban, hogy tstnt flismerjk: ki vagy mi rejlik alatta. Erdlyi szerint a kzmondsok elmlete a jelvisg, gyakorlata pedig az let. Amonnan elvt veszi, itt alakjt leli s eme kt sarok az, mi krl a kzmondsok lnyege forog. Vilgosabban: lehet symbolikus (jelvi) eladsi alakja valamely eszmnek, de ha az letben el nem fogadtatik, nem lesz belle kzmonds; szintugy igaznak ltszik, hogy az let ltal felkapott ily szlsmdok alapja rendesen mindig valami tapasztals, megtrtnt dolog, mi a kzmondsok termszett megklnbzteti a kigondolt, blcselmi uton levont igazsgoktl. Ez a kzmonds pl. fehr liliomnak is fekete az rnyka egszen eltakarja a bel ltztt igazsgot; de csak ugy, mint ftyol a szobrot; kiltszik alla, t. i. hogy az rtatlansgnak is meg van a maga gyarlsga. A fehr liliom ugyanis az rtatlansgnak, az rnyk a gyarlsgnak megszokott jele (symboluma). Midn azt mondja: addig hajtsd a ft, mig fiatal; vagy addig verd a vasat, mig tzes, nem oda nz, hogy a kertszt vagy a kovcsot tanitsa; hanem, hogy a fiatal frl a gyermeknevel rtsen; a hamar hl s kemnyed tzes vasban pedig, mint pldban intsen, hogy a mig jelen van, addig hasznljuk fl az alkalmat; mert az id nem vr. Itt a fa s vas s a mi rluk mondatik, csak kp. Ms s tbb a jelentsge e kzmondsnak, mint a mit szszerinti rtelmben mond; s pen ezen tbbet jelent viszony, ezen fokozat hatrozza meg minden kzmonds lnyegt. Lnyegk teht nem a szavakban, hanem abban ll, hogy szfeletti rtelmknl fogva jelentsk jobbadn kpletes, pldz vagy jelvi, azaz: mi azt rtjk alattuk, a mire vonatkozsuk van, nem pedig azt, a mi bennk sz s bet szerint foglaltatik. Ez uton a symbolika mlyen bejtszik a kzmondsok termszetbe, ketts hatalommal ruhzvn fl a szavakat: hogy legyenek ott a fl s szem eltt, mint hang s kp, s a llek eltt, mint az ltalok kifejezett gondolat. Jelv Erdlyi szerint tulajdonlag minden kpes elads, ha mgtte valamely eszme ll. A jelvben eszkzz vlik minden trgy, eset s trtnet; szabadd lesz minden eljrsa a kpzeldsnek, gondolkozsnak egyformn, mert a czl nagyobb mindennl: az eszme, s ennek szolglatra fl van ajnlva, mint csak embertl s emberi kpzeldstl telik. Mikp minden sugr a naphoz viszen, ugy minden eszmlkeds az eszmre viszonylik. Mint fny a lg, ugy az anyag s szellem
2365

sszekttetst a symbolismus vezeti most vilgos, majd kds terleteken t, hagyvn dert s homlyt, tudst s vgyat maga utn. E szerint a symbolismusban minden l, minden mozog s pedig a sz tulajdon rtelmben, mivel rks lebegse van az elmnek gondolatrl-gondolatra, kprl-kpre, trgyrl-trgyra. A trgy jelent gondolatot, a kp trtnetet, a gondolat mindkettt s viszont: mindenfle cserben. Ez a cserlgets, ez a vltoztatgats ugyszlvn tndri jtkot llit el. J, megy a kpzelds, mint a szv csnakjai, egyms mellett, egyms ellen, s nyomain vgre mintegy keleti sznyegen, ki van irva g s fld, nap s j, nyr s tl, az ifjusg s aggkor, az let s hall. Symbolismus nlkl nincs let, nincs kltszet, teht minden kpes beszdnek, irsnak s az egsz kltszeti nyelvnek a symbolismus az alapja. Nyelvi hozomny lvn a kzmondsok, a nyelvnek pedig minden egyes szava ugyanannyi jelv, azaz minden sz egy-egy trgyat kpvisel: a kzmondsok is kvetik az egsz nyelv sorst a symbolikra nzve. s ha egyes sz, pl. tavasz tvitethetik az letre, hogy ifjsgot jelentsen, hasonlkp egyes mondatok is tvihetk ms valaminek jelentsre, szszerinti rtelmkn kivl s fell, melyeket, ha elfogad a szoks, flavat az let, azonnal kzmondsokk lesznek. Ez uton s egyedl azrt, mivel ugy s kzegyezs szerint megllapitott s elfogadott formban jelennek meg mindig: kznsgesnl nagyobb rtkkel birnak az letben. Az elmondottak szerint a kzmonds sz csak ugy veend, mint kzakarat, kzvlemny s tbb effle szavak. s becse nem az erklcsi vagy blcselmi tartalom szerint mrlegelend, hanem az orszgos helybenhagystl, mely a jelvisg (symbolizls) alapjn megadta neki a kzkeletet s forgalmat, mint pnznek az orszg s trvny tekintlye. Az snpek minden tanitmnyai jelvekben voltak foglalva, s nem mondhatni a kora emberisgrl jellemzbbet, mint ha llitjuk, hogy elbb rezte, mint tudta az igazsgokat Isten, vilg s rendeltets fell s annak, mi elmjben fogant, mihamar meglelte ill kntst a krlte s hozz kzel fekv termszetben, mikor az elvont fogalmakat sz helyett alakkal, bet helyett cselekvnynyel brzolta ki, betltvn a trgy s gondolat kzti tvolsgot, ha volt, kpzeldsei ptlkaival. A gyermek ma is ugyanazt teszi s bizony az lomszuszk, aluszkony, henye ember fogalma elbb volt meg alakban, mint puszta elvontan kimondva, mit szval utoljra igy fejeztek ki: sszedugja kezeit. Ellenben: meg van mg a kt kezem! a kt kznek munkra mg meglev kszsgt s kpessgt jelenti ki. S ezen kt pldban ltni egyuttal, mikp ugyanazon rzki trgy ms -ms viszonyban alkalmazva, tbbfle eszmnek lehet jelkpe. Igy kzszlsainkban: Hossz kez = a ms tulajdonig is elr, azaz tolvaj. Egykzre dolgoznak = egyetrtve, ugyanazon czlra. Kz alatt tovbb adtak rajta = titkon, szp szerivel. Kezet adott rja = biztositotta az alkut, szerzdst; minthogy a kzads az alku, szerzds szentesit jelve. S mint a kz ezekben, ugy a tbbi testrszek, s fleg a fej, lb, orr, szem, fl, szj, fog, nyelv, nyak, mint az emberhez legkzelebb ll
2366

sjelvek, legszaporbb alkalmazsuak s jobbadn azon szereppel vannak megbizva, hogy magnak a szemlynek, vagy szemlyes tulajdonoknak jelvei legyenek. A testrszekrl, melyekbl egy-egy szemlyt alkotott az sember kpzelme, nem kellett sok az tmenetelhez, hogy viszont a feltlbb emberi tulajdonokat s a szem eltt ll, vagy ismtld tnemnyeket jeles szemlyisgekkel ruhzza fel. A symbolika az let, vallsi s nemzetisgi, trsadalmi s politikai viszonyok szerint vltozik. Vltozik a symbolika a npek szellemi tehetsge s kedlye, galji helyzete s hzi, azaz trsas viszonyai szerint is. Sokan azt llitjk, hogy a kzmondsok els szerzi az olyan Pythagoras s blcs Salamon-fle rgi blcsek volnnak. Ez teljes kptelensg. Mert van np, melynek blcse soha nem volt, de olyan nincs, melynek kzmondsa ne volna. Vagy mint Erdlyi mondja a symbolismus kzs forrs, nem szksg hozz szabadalom s az g nem mindenkor tudsok eltt nyilik meg, hanem igen gyakran egygy psztoroknak is. A kzmondsokra nzve a kpjelvisg ott ri el tetpontjt, hol ezek klnc, daczos formja meghozvn az rtelmet, azon krlmnyek eltallsra is knszerit, melyek valaha a kzmondst megszltk. Soha nem volt esze gban sem semmifle blcseletnek a hsget csrolni s megszlni, tanitani az adott sz meg nem tartst, ajnlani a haza irnti hidegsget mgis van nhny kzmonds, mely a hsgre nzve megjegyzi, hogy: H, mint a kutya vagyis csak kutyhoz illik a hsg. A fogadsrl ezt mondja: Ember fogad fogadst, agg eb, aki megllja. Szemre veti a haznak, hogy: Senki sem prfta a maga hazjban. s: A haza mostoha. Hasonlan knnyedn veszi az gret megtartst: gret urassg, megadni parasztsg. Igrd meg, ne add meg, nem szegnyit az meg. Gunyoldik, paczkzik a szegnyen: Ki szegnyben bizik, ndra tmaszkodik. Szegnynek egy pnz is oly kr, mint a gazdagnak szz. Mindezt soha sem tanit az erklcstan, vagy a blcselem, mi jogon tanitja teht a kzmonds? Azt hinnk, hogy e fogas krdssel mr sarokba szoritottuk, tnkre tettk a kzmondsokat. Pedig ellenkezleg. Nagyon meg van annak az oka -foka, hogy mirt hasonlitja a magyar ember a hsget a kutyhoz. Nem egy eset volt, van s lesz az letben, midn a hsg, a ragaszkods rtalmra lehet sok embernek. pen ezrt, mint tnyeken alapul igazsg int, hogy vigyzzunk a hsggel, ne higyjnk vakon, mivel a flttlen hsg gyakran krra lehet az embernek legjobb akarata mellett is. A mi a fogads s az gret meg nem tartst illeti, erre is szmtalan tanulsgos eset van az letben. Lapozgassuk csak a trtnelmet, kisrjk figyelemmel a magyar politikai let mozzanatait s vizsgljuk meg az u. n. flebb valk eljrst az u. n. alattvalk-kal szemben s viszont azonnal halomszmra tallunk pldkat, melyek az ily irnyu kzmondsok jogosultsgt, letrevalsgt a napnl is fnyesebben megvilgitjk. ltalban pedig ne feledjk, hogy mig az erklcstan s blcselem ltalnos igazsgokat ajnl, addig a kzmonds nhanha egyni llapotokra is knyszerl alszllani, mert minden tudomnyt, minden
2367

ismerett a gyakorlati letbl, a mindennapi tapasztalsbl meriti. s ppen az ilyen faju mondsok mutatjk ki a kzmondsok igazi, mlyebb vizsglatra kpes becst s igy a maga leplezetlen szintesgvel, nyiltsgval mutatja be szellemi arczkpt s mikor a kzmondsokbl knyvet szerkesztnk, csak h tkrt tartunk a np, a nemzet el, hogy lssa benne sajt arczt, jellemvonsait minden rnyalataival; hogy lssa benne azon h szellemi kpmst, mely sem nem csfit, sem nem szpit, sem nem nagyot, sem nem kicsinyit, hanem a sz valdi rtelmben hiven mutat. Csunyt mutat a rtnak, szpet a szpnek. De vannak oly kzmondsok is, melyeket nem kp utn fogadott el a szoks, melyekben semmi nyomra a symbolismusnak, pl. Meglsd, kinek higyj. sz jobb ernl tmrdek ily erklcsi s blcselmi tartalmu mondatok. Az effle szrazabb ttelek valami lefolyt trtnetbl vannak elvonva, s a helyett, hogy puszta szk, ellegesen megllapitott igazsgok maradnnak, ez uton mr tnyleges becscsel birnak, mert nincs effle tartalmu kzmonds, mely kopaszsga mellett is minden ok s alkalom nlkl, egyszerre s akrmikor volna hasznlhat, hanem meg kell jnni a krlmnynek, a llek hangulatnak hozzjuk, mik kztt elpattanva, soha nem hibzhatjk el hatsukat s ama krlmny rendesen az, vagy legalbb hasonl ahhoz, mely a kzmondst valamikor igen rgen ltre hozta elszr. A symbolismus jtknak illusztrlsa czljbl lssunk nhny ugyanegy rtelm kzmondst: A tiszta vizet is megszri. Kitoln krajczrrt kecskt a srbl. Lidrczet imdja, hogy pnzt hozzon. Sokszor elmondta Kristf imdsgt. Szunyogban is hjat keres. Elgbl sem mer enni. Somfnl fz. Magtl is sznja. Ha nylval jllakhatnk, soha nem kpn ki. Disznn gyapjat keres. Mg a diszn almot is eladn. Isten oltrrl is elvenn. Holtnak szemfdelt is elvenn. A hallt se vltan meg stb. mind e kzmonds birvgyot, fsvnyt jelent. Tovbb: Nem mind tiszta buza, mi az fldjn terem. Csapja a cskot a lencsvel. Muhart vet. Letreget az orszgutrl. Hamis pnzver. Elvetette a sulykot. Eldzott a bocskor szj. Csettet vetett a szja. Megcsuszamodott ajka. Sokfle fbul farag. Szereti a zuzt stb. E kzmondsokban rnyka sincs a hazug sznak s mgis azt jelenti mindegyik. s ez nem krlirs. Hanem mint Erdlyi irja a tiszta buza vtetvn az igazsg jelkpe gyannt, kiben az meg nem terem: neve hazug. Csik s lencse nem igen frnek ssze, mint nem az ellenmonds azaz hazugsg. Orszgut megint kpe az igazsgnak; ki errl letr, hazug. Mikor a bocskorszj eldzik, szthull a kapcza; egy hazugsg elszrja hitelt egsz eladsnak. Csettet vet a szj, azaz nem azt teszi, mint kellene, mint a puska, mikor nem sl el, ez hazugsg. Sokfle fa nem illik egyv, mint nem az, ha fehret, fekett sszebeszlnk, ez is hazugsg. rdekessgnl fogva kzljk Erdlyi statisztikjt, melyben a magyar s nmet kzmondsok bizonyos szmrl van sz. Krte Volks-Bibliothek. Dritter Band. Die Sprichwrter der Deutschen, v. Dr. Wilhelm Krte. Leipzig, 1847. czim
2368

gyjtemnyben s Erdlyi gyjtemnye kzt, ily arnt van a kt nyelvi s egy csaldba tartoz kzmondsok kztt. A nmet gyjtemny Pferd s Ross czim alatt kzl 30-on fell val kzmondst, a magyar az egy l czim alatt 80-nl tbbet. Elbbi Hund al sorol 80-nl tbbet, a magyarnak 150 ebe s 90-en fell van kuty-ja. A nmetnek 20 Ochs-a s neknk 32 krnk van. Schwein amott 24, nlunk 40. Esel azonban ott tbb van: 45, mig nlunk csak 18 szamr. Wolf ott 28, nlunk 54 farkas van. A kt els lelmi szer: kenyr s bor-nl igy ll az arny: a nmetnek 16 Brotja s neknk 36 kenyernk van. Wein-ja 45, a mi borunk 80 krl van. Igy a test rszei is. Ha neknk folytatja Erdlyi 33 szlsmdunk van az orr fell, mikor a nmetnek 19, mi taln finysabbak vagyunk, mint k s hamarbb megorrolunk valamit. Ha 48-szor emliti kezt a nmet, mig a magyar nem tbb, mint 35-szr, taln a nmet dolgosabb, tevkenyebb. Br neknk tbb mondsunk van a fejrl, mgis a nmet gondolkozbb; mi pedig fejesebbek vagyunk. Mig a szemet tbbszr emlegetve is, alig vagyunk szemesek, nem hogy szemesebbek a nmetnl. Tovbb nmet nyak van 8, magyar 34. Teht valszin, hogy mi magyarok nyakasabbak vagyunk a nmeteknl. Fog amott 11, imitt 24, szem ott 39, nlunk 45. Teht szemesebbek is vagyunk a nmetnl stb. A mondottakbl ltszik, hogy az sjeleknl kedvezbb az arny rsznkre s nem szksg, hogy ezek brmelyikben pl. a szomszd nmettl kellett legyen klcsn vennnk. De ltszik egyuttal az is, hogy az ismeretek szerzsben talpra esettebb volt az s magyar, mint a mai. Esze dsabb, szive fogkonyabb, kpzeldse alkotbb.

Nyelvsajtsg.
Lssuk a magyar kzmonds aesthetikai s nyelvi sajtsgait. Van benne gyakran rm, s pedig a mondatok vgn. Pl. Ki korn kel, aranyat lel. Illa berek, ndak, erek. Ritkbban a mondatok elejn, pl. Hamar hamvas, ks kedves. Bben bds, hben des. Erre nzve a becsnek bizonyos fokt lehet megllapitani, pl. van ilyen kzmonds is. Sr gazda, ritka knts, vagy: Sr gazda, ritka gatya. Ez utbbi jobb kzmonds, mert van benne elrm. Erdlyi szerint van mg flrm is, hol csak a mssalhangzk egyeznek, pl. Ne csak tudd a jt, hanem tedd is. Adj kst, n is tudok kast ktni. Munknak egyenese j, a manknak horgasa. Erdlyi szerint e rmes termszet ad meg kzmondsaink kls rokonsgt a npdalokkal s kltszettel. Formja mindkettnek oly szivesen mlik gmblyv, kerekk, mint az elcseppent viz, mint a gyngy. Azrt Beniczky s Molnr Ferencz tbb-kevesebb sikerrel csak a kzmondsok kltszeti hajlamra hallgattak, mikor azokat versbe kezdtk szedni. Van olyan npdal, mely egsz strfkon keresztl csupa ily rvid mondatokkal pereg le. [1] Egyenknt elszrtan
2369

fls szmmal tallhatni kzmondst ugy a npdalokban, mint a npmeskben. Igy Kovcs Plnl s Dugonicsnl daltredkeket tallni kzmonds gyannt, melyeket sokan csak dalokbl ismernek. Pl. Rzsaszeds tvissel jr. Ehhez valaki mg ezt advn: A szerencst ri a kr, lett kt kzmondsbl egy csinos versecske. A kzmonds nyelvbeli sajtsgai vagy a meglv nyelvkincsnek nyelvtani hasznlatban mutatkoz eltrsekben alakulnak, vagy szalkotsi, rtelem-msit ujitsokban nyilatkoznak. A mi a nyelvtani sajtsgokat illeti, a npdalban elfordul hajlitsi, ragozsi eltrsek, valamint a szaporitsok[2] a kzmondsokban is hasonl alakban feltallhatk. Klns figyelmet rdemelnek Ballagi szerint a szalkotsi vagy rtelemmsit sajtsgok, melyek a nyelvkincs szaporitsnak legfbb forrsai. Az rtelem-msit sajtsgok vagy egsz mondatra vonatkozk, vagy csak egyes szavakban mutatkoznak. A mi az elsket illeti, azok tbbnyire homlyos eredetek, ilyenek: Kapuflftl vett bucsut. Rossz ft tett a tzre. Uti fvet tett a talpa al. Az egyes szavakra vonatkoz rtelemmsitsok fls szmmal vannak s tmadnak minden nap. Egy trfs tlet, egy nevezetes kifejezs felkapatik s gunyosan (ironice) egszen ms rtelemben hasznltatik, mint a mit eredetileg jelentett s meg van az rtelemmsits. Mindenki ismeri e szlsformt: Kt kulacsos. Hasonl rtelemmsitsok: mkvirg, borvirg, borhiml, dek konyha, mamueluk s legujabban eszkimk. Sok az egyes szkkal nem igazolhat szeszly jtkt zi, igy, midn gondolni helyett tudni igt mond. Pl. Azt tudnd, hogy elnyel, e helyett: azt gondolnd, hogy elnyel. Legtbb kifejezsek azonban orszgos, vagy hzkri esemnyekbl veszik eredetket. Ilyenek: Csehl van. Tatr tel, trk tncz; magyar adta, rdg lncz. Szalkotsi sajtsgok tmadnak Ballagi szerint: 1. idegen nyelvbl val klcsnzsek ltal, mely alkalommal az idegen, nem rtett sz alakjbl kiforgattatik s teljesen elferdittetik. Igy lett Her Gott Vater! nmet flkiltsbl: herkpter, Ober-Ens-bl perenczis, Brenhuterblpernahajder stb. 2. trfbl ejtett s esetleg kzdivatt flkapatott rthetetlen kifejezsekbl, ilyenek: egyedem-begyedem, bri-fbri. 4. midn adand nyomatk kedvrt a sz megkettztetik, mg pedig vagy minden mdosits nlkl, vagy oly mdositssal, hogy az egyik magban vve, nha mind a kett kln semmi hatrozott rtelemmel nem bir s csak puszta hangalkots. Nem lesz taln rdektelen a nyelvnek sajtsgos termkeit, npnk nyomatkozsi ers hajlamnak s szeszlynek e klns alkotsait Ballagi utn egybellitani. Az ismertebbek bcze rendben a kvetkezk:
2370

Addig-meddig, agya-bugya, agyba-fbe, alz-felez, apr-csepr. g-bog-, gasbogas, kom-bkom, ngo-bng, lta-botba, zik-fzik. Bara-bora, bi-bi, b-b, b-bj, bvs-bjos, bvl-bjol. Czele-czula, czk-mk, czicza-macza. Csetepat, csattog-pattog, csecse-becse, csele-csala, csere-csala, csete-pat, cseng-bong, cseng-peng, csere-bere, csereg-bereg, csl-csap, csiga-biga, csihel-csahol, csinjabinja, csipeg-cspg, csippel-csppel, csip-csup, csiri-biri, csiri-csri, csiszegcsoszog, csiti-pati, csonka-bonka, csr-mr, csrl-mrl, csng-leng, csr-pr, csrl-prl, cstl-botol, csszik-mszik, csgg-lg, csr-csavar. Dr-mr-, drdr, dib-db, dibeg-dobog, dinom-dnom, dirib-darab, dirmeg-drmg, drgmorog, drtoz-foltoz, dl-fl. Ecke-ficzke, egyes-egyedl, egyetlen-egy, egyrlegyig, egyre-msra, egyrl-egyre, ej-haj, elegy-belegy, encsem-bencsem, emezamaz, erre-arra, eszem-iszom. let-kelet, llel-fllel. Fntom-fnt, filit-falat, fity-firity, fity-fene, fr-farag, fnek-fnak, fle-farka. Gelencze-Velencze, genye-gunya, geze-mize, gzen-gz, gigyeg-gagyog, gincz-gncz, giz-gaz, grbegurba. Gyim-gyom, gyr-gyr. Handa-banda, handa-bandz, hi-bi, hpahups, hebe-hurgya, hetyke-betyke, hejje-hujja, hetye-mitye, hereg-morog, herczehurcza, hbe-korba, hre-hra, hvel-lvel, hi-h, hibli-hubli, himez-hmoz, hipphopp, hire-hamva, hogy-hogy, horgas-borgas, hova-tova, hres-mres, hri-horgas, hza-vona, h-h, hl-fl, hl-hevl. Iczeg-bizeg, iczi-piczi, icsog-vicsog, ideoda, ide-tova, igygyel-bigygyel, gy-gy, ihog-vihog, illeg-billeg, ilyen-olyan, ilyen-amolyan, imigy-amgy, imitt-amott, immel-mmal, inczen-bincz, inczifinczi, ing-bing, innen-onnan, innt-onnt, ireg-forog, irka-firka, irka-firkl, irlpirl, ityeg-fityeg, itt-ott, ize-bze, izeg-mozog, izog-mozog, izseg-pizseg. Jajbaj, jr-kel, jrtas-keltes, j-megy, jtt-ment. Kkom-bkom, kecze-ficze, kemencze-Velencze, ken-fen, kever-kavar, kencse-fencse, kereg-forog, keresztlkasul, kete-puta, kesze-kusza, knye-kedve, kzen-kzn, kicsi-piczi, kip-kopp, kiper-kapor, kipez-kapoz, kipked-kapkod, kityeg-kotyog, ktya-vetye, ktyon-fity, krs-krl. Lri-fri, leg-esleg, libeg-lobog, lics-pocs, licseg-locsog, lig-lg, liklyuk, lim-lom, lity-loty, lityeg-lotyog, lityeg-fityeg, locs-pocs, locsi-fecsi, kocskafecske, locsog-fecseg, lt-fut, ltym-fity. Mende-monda, mzes-mzos, mnmendegl, miszet-maszat. Nha-nha, no-no. Nyal-fal, nyakra-fre, nyif-nyaf, nyifeg-nyafog, nyimmeg-nymog, nyimmel-nymmal, nyisz-nyusz. Oka-foka, okkal-mddal, olykor-olykor, orszg-vilg. hm-bhm, rkkn-rkk, ssze-vissza, tl-hatol. Per-patvar, pif-paf, pifeg-pofog, pity-poty, pity-palaty, pitteg-pattog. Recze-ficza, retye-rutya, rges-rgen, ringy-rongy, rip-ropp, ripsraps, repeg-ropog, ront-bont. Sebbel-lobbal, serte-fertl, s-r, sr-r, sg-bg, sunyi-bunyi, sl-fl, sletlen-fletlen, srg-forog, st-fz, str-kotor. Szntvet, sznt-vet, sznom-bnom, szedi-vedi, szedte-vette, szeg-lyuk, szeglyeszuglya, szegrl-vgre, szemes-fles, szemen-szedett, szemre-fre, szemtlszembe, szre-szra, szerte-szt, szetye-szotya, szipeg-szpg, szoks-monds, szrstl-brstl, szrn-szln, szuszi-muszi. Tara-fara, tarka-barka, ttvanyitva, teszi-veszi, teng-leng, tenyeres-talpas, tere-fere, tere-tura, teszi-veszi, t-t, tip-top, tipeg-topog, tity-toty, told-fold, torzon-borz, tri-marja, tri-zzza, tutyimutyi, tled-hozzd, trs-tagads, tskn-bokron. Ut-fut, uton-utflen.
2371

gygyel-bajjal, reg-forog, ti-veri, zi-fzi. Zege-zuga, zene-bona, zg-bg, zr-zavar. Czuczor szintn llitott ssze ilyeneket mg 1847-ben az Athenaeumban.

[1] Lsd Erdlyi: Npdalok s mondk II. ktet 73. dal. [2] Ezekrl bvebben Erdlyi Jnos Npdalgyjtemny-nek 2-ik ktethez mellkelt rtekezsben.

Nyelvvirgok.
A kzmonds a kznpnek kizrlagos sajtja, melyet mint minden kznpit, a legnagyobb egyszersg blyegez. Nem szereti a hibaval czifrasgot s a szavakban nem radoz. Csak oly kifejezseket hasznl, melyek egyenesen a trgyhoz visznek, s legnagyobb kessge abban ll, mint Ballagi mondja hogy sehol kessget nem keres. Azonban az egyszersgnek is meg van a maga csinja s a kzmonds nem idegenkedik lni azon fogsokkal, melyek szint, lnksget klcsnznek vagy a nyomatkossgot regbitik s a mondatot klalakja ltal is feltnv teszik, miltal jobban befurja s meghonositja magt a llekbe. S igy: 1. Keresi a lehet legnagyobb rvidsget, minlfogva magt emlkezetnkbe annl knnyebben befszkeli s lelknket annl ersebben meghatja. E tekintetben irja tovbb Ballagi nyelvnk dicsekedve vetekedhetik a fldkereksgnek brmely nyelvvel. Ilyenek: Pnz embersg, ruha tisztessg. Sok sz, kevs s. 2. A foly beszdnek kznsgesen megszokott szerkezett elforgatja s szokatlan rvidsgre szoritja, mint: Ki hol bizik, ott hizik ehelyett: a hol bzik az ember, ott hzik. 3. Nyomatk-ads kedvrt egyes kifejezseket megkettztet, vagy azokat ellenttes sszellits ltal kiemeli, mint: Sz, a mi sz, de a val is val. Hamar munka, ks haszon. Gyakran a kettztets hasonrtelm szavak ltal trtnik, mint pl. Vak veti vilgtalannak szemre. A mi az ellenttes sszellitst illeti, az meg klnsen kedvencz alak a kzmondsokban, mi ltal sokszor a legkznsgesebb gondolat is rdekess vlik. Ilyenek: Legnehezebb az res koldus tarisznya. Nincs nehezebb a knny utikltsgnl. 4. Szereti a gnyol elmnczsget, melyet a beszd negdes elferditse al rejti, mint: Nem keveset iszik, hanem sokszor. Ritkn hazudik, ha igazat mond. 5. Gyakran a nagyits s tlzs vagy kicsinyits teszi a gondolatot feltnv, mint mikor a fsvnyrl mondja: A tiszta vizet is megszri, hogy zsrt talljon benne. 6. Nha tallos mese alakjban jelentkezik. Pl. Ha vize van, bort iszik; ha vize nincs, vizet iszik. (A molnr.) 7. Legjobban szereti a gondolatot kpek s hasonlatok ltal kifejezni, melyek mint az eszme rzkenyitsnek leghathatsb eszkzei, a npszer oktatsban mindig nagy szerepet jtszottak s azrt a rgi blcsek mondatait rendesen diszitk. 8. Gyakran
2372

l tvitt rtelm kifejezsekkel (metaphora), mi az igazsgoknak a kivncsisgot ingerl rejtlyessget klcsnzvn, azokat hatsosabbakk teszi. Ilyenek: Ki lnoksgot vet, bt arat. Nagy koncz esett ki szjbl. 9. Szereti a szjtkot, szinte utlrhetlen btorsggal. Igy pl. e kzmondsoknak: Aczla (a czl) j, de kovja rosz. Hosszabb a pntek (pendely,) mint a szombat (szok nya.) Minden htnak (teht = ergo) van egy hasa valszinleg egyenesen a szjtk adhatott ltelt. Ilyen szjtk tovbb: Nem Btorban lakik, hanem Futakon; azaz nem btor, hanem flnk stb. 10. Klns gondot fordit a hangidomra s a szk kimrt ejtsre s nem ritkn a rmelsre. Pl. Ki mint vet, gy arat. Nha reggel tncz, este pedig lncz. 11. Gynyrkdik a hanghasonlaton alapul szjtkban (paronomasia) is; ilyenek: Felesg, fele segitsg. Hajdan volt hajadon. Pratlan szpsg volt s most pratlan. Legrosszabb valls a krvalls. 12. Szintugy kedveli az egy s ugyanazon betnek egymsutni ismtlst (alliteratio) Pl. Lnak, ludnak, lenynak nem j hinni. Mindentl, mindent mindentt el ne vgy. 13. gyes fogssal felcserlteti az egyes szavakkal szerepket, gy hogy pldul hajtogatott igt fnvl, ragozott fnevet jelzl hasznl. Pl. Nebntsnak hijjk a mst. Ette haszna. Alutta bre. Helyre legny stb.

A kzmonds rokontrsai.
A kzmondsok nem egyetlen sajtsgos virgai a nyelvkincsnek s a npszellemnek. Vannak szmos oly rokontrsai, melyek vagy alakra nzve hasonlitanak a kzmondshoz, vagy tartalomra nzve egyenlk ezzel. A np nyelvmvei kzt a kzmondssal kzeli, st elvegyl rokonsgban llnak: a pldabeszd (pldzat, parabola), kzszlsmdok, szjrsok, tovbb a jeles mondat (sententia, gnoma), az lcz, az elms tlet s a szjtk, vgl az adoma (anecdota) s mese (fabula) egyszval mindazon nyelvm, mi lszban kpes kifejezs ltal sajtsgos nllsgra jutni. A pldabeszd ikertestvre a kzmondsnak, ezzel karltve jr s leggyakrabban ennek neve alatt is szerepel. Ballagi pen semmi klnbsget sem tesz a kzmonds s pldabeszd kztt. Szerinte kzmondsoknak azrt neveztetnek, mert kzajkon forognak s orszgos keletben vannak;pldabeszdnek pedig azrt, mert jobbra pldzatok, kpek s hasonlatokban szlnak. Erdlyi szerint: a pldzat vagy parabola s kzmonds kzt nincs lnyeges klnbsg. Mind a mellett a kzmonds s pldzat kzt a fjelleg az, hogy a pldzat inkbb allegoria, mig a kzmonds inkbb smybolismus. Azaz a pldzatban hasznlt hasonlat egszen prhuzamos haladst ir le szemnk eltt a lelknkben is fejld czlra igyekv gondolattal, rtelemmel. A parabola nyoma kinn van, a gondolat lelknkben; de a kett prhuzamban halad, mint lthat kerkvgs az egyik, mint lthatatlan a msik. Azutn meg a kzmonds egyszerbb, szabadabb s rvidebb. Itt nem prhuzam ll hasonlat s alapeszme kztt, hanem fokozat; fllrl le s alulrl flfel dolgozik, egyirnt a llek a jel
2373

s jelzett dolgok kztt; a jel nknyes, azaz igen gyakran tetszs szerint vlaszt ott s igy subjectivus, mig a pldzatban a hasonlat csak ugy s nem mskp lehet, vagy igen korltozott, trgyilagos rvnnyel is kell hogy birjon. Szvornyi szerint: a pldabeszd oly kzel ll a kzmondshoz, hogy rendszerint ezzel egytt, st ennek neve al gyjtve szoks azt trgyalni. Egyezsgk az, hogy mind a kett, mint symbolikus szls forog a beszdben, teht mind a kett mgtt mint rzki hvelyben rejt valami nem rzkelhet igazsgot, azaz nem szemllhet eszmt, okot, szemllhet kpbe, okozatba foglalva tkrz le. Teht mindkettben igazsg a lelke s kp a teste a mondsnak; a llek s test pedig egytt a kzmonds. Klnbzsk pedig, hogy mig a pldabeszd nem egyenesen, hanem csak czlzssal, pldlzva adja el az igazsgot; addig a kzmonds a legrvidebb, egyenes uton lep meg s mondja oda a magt. Alakjra nzve a pldabeszd inkbb csak rvidre sszevont pldzat (allegoria), melyben a kp, mint jelv, vagy hasonl mgtt prhuzamban ll, vagy fejlik a jelzett, vagy hasonlitott eszme. Pl. sszedugja kezt. Ez -hber pldabeszd: (rtelme: aluszkony, dologtalan.) Hat kr jr ki udvarbl. Ez is pldabeszd; (rtelme: tehets, jmdu.) A kzmonds emennl egyszerbb, rvidebb s szabadabb alakot kedvel, hol a jel s jelzett, a hasonl s hasonlitott kztt nem prhuzam, hanem egyenlsg, vagy fokozat ll, mint: Bagolynak is szp a maga fia (t. i. mint gyermeke minden anynak) ez kzmonds. Az arany szp s j, de mg sem bkessg. (azaz: szebb s jobb a bkessg mg az aranynl is) szintn kzmonds. A kzmondsok legkzelebbi rokontrsaival s a csaldban taln mindannyinl nagyobb szmot tve szerepelnek a kzszlsmdok s szjrsok is. A np ajkn forg, megllapodott, sajtos szlsok ezek, melyek a kzmondsok mdjn alkalmilag hasznlva, mint rk ifju mondsok rdekesitik a np nyelvt s mdjval az irodalomt. A nyelv a maga sajtos szint, fordulatainak rejlbb titkait, geniusznak leghivebb arczt, hangulatt, szeszlyeit, daczt taln mg gazdagabban s tkletesebben tkrzi ezekben le, mint magukban a kzmondsokban. Ily kzszlsmdok pl. rnczba szedtk; haja szla se grblt meg; az rvn ment el. gy Szvornyi. Mig Ballagi szerint a szjrs nem egybb, mint a szavaknak valami klcsnztt rtelem szerint hasznlata bizonyos sszekttetsben. Pl. Fhz-fhoz kapaszkodik. E monds rtelme: minden embernek elbeszli a sajt bajt. A szjrsokban teht azon sajtsgos rtelmen kivl, melyben a szavak hasznlvk, semmi egybb klns eszme kifejezve ni ncs. Egymstl teht, mint a szellem s kedly, nem llhatnak s nem is llnak messze; st a mint eredetre ugyanazon kertnek termkei; ugy lnyegkben is ugyanazon npnek, a magyar fajnak egy-egy gondolatja, egy-egy vilgnzete, letelve, erklcsi trvnye, egy-egy szakasztott lombja mindenik, melyen mint a narancslombon, egytt van a gymlcs s virg. A jeles mondat kls forma s tartalom szerint rokon ugyan a kzmondssal, de a kzmonds nemcsak erklcsi s blcseleti tanokat hoz; st az a kzmonds,
2374

melynek tartalma egyenl a jeles mondatval, klnbzik ebbl a kzleti gyakorlat ltal, vagyis: minden ily komoly tartalmu kzmonds egyszersmint jeles mondat is, de nem minden jeles mondat egyszersmint kzmonds is. Ez csupa let, frissesg, mindig uj; amaz iskolai, ehhez kpest avas; emez tapasztalat, amaz tan; ez rbeszl, javasol, hizelg; amaz parancsol, knyszerit, dorgl. Vagy mint Szvornyi mondja elvegylsk abban nyilatkozik, hogy nem ritkn egyben van bennk mind a kett, vagyis ugyanaz a mondat kzmonds is, jeles monds is egyszersmind. De azrt sem a kzmonds nem jeles monds, sem ez nem kzmonds mindenkor. Igy: Fsvnynek, a mije van, sincs jeles mondat, de nem kzmonds; s viszont: Csak a part mentiben hajkz! kzmonds, de nem jeles monds; s vgre: rtatlansgnak csak egy a szava mind a kett egyben. A mi legtbbszr s legersebben elklnzi ket, az czljuk s alaphangulatuk. Mig t. i. a jeles mondat a maga erklcsi, vagy blcselmi tanait s letszablyait csak bizonyos pontra irnyozva, nehzkes hangulattal s erklcsbiri felvont szemldkkel kti mintegy renk: addig a kzmonds mg ha jeles mondat is egyszersmind csak mint tapasztals s kedlyes tancs lp fl sokoldalun, tartalomgazdagon; de mindenkor rviden, kpletben, az ismeretessg s kzajkakon forgs jratossgval, s tbbnyire a j kedv egy-egy kis csipssgvel. Ide jrul, hogy a jeles mondat nem, mint a kzmonds, az letbl s alkalombl; hanem blcseleti szemllds utjn ll el s mindenkor ksz alkalmazs, mint: Ki mst becsl, magt becsli meg ltalnos s az alkalom klnbsge nlkl r igazsg. Ellenben a kzmondsok: Asztagban tt keres; az aranybl sem lesz gyr, ha meg nem verik; kezbe szakadt az g stb. mind csak a nekik val alkalommal lk. Az lcz, az elms tlet s szjtk rokonsga taln leghelyesebben magyarzand, ha azt llitjuk, hogy ezek, mint a hasonlit s klnbsgeket sszevet llek jtkai s szikri kzvetlenl metszleg csapnak renk, mig a kzmonds a maga leplezettsgben, ha tall is mire mond megjegyzst. Igy eredetileg is, ellenttes sarkon llk. Bennk irja Ballagi a np rtelmi tallkonysga tkrzdik vissza, amennyiben egyrszt kpes kifejezsek, msrszt valami igazsgot, habr trfsan is kpviselnek. Vagy mint Szvornyi mondja az lcz s az tlet jobbadn a hasonlk, vagy hasonlatlanok egybevetsbl, vagy csak az egyes szhangok s eszmk jtkbl elmellel kivillantott s ujdonsgukkal meglep gondolatoknak rvid kifejezsei. A kzmondstl fleg irnyuk ltal trnek el, a mennyiben amaz, noha mint a gyermek leplezetlenl mondja ki az igazsgot, nyilatkozatban legtbbnyire a humor s jakarat melegt rezteti fl; mig az lcz, vagy tlet, mint a hideg sz kivillansa kevsb kimletes, st nem ritkn elevenig metsz. Pl. Kimenlt az esze: kificzamodott; kiment a becsletem, azaz szint hagyta, mint az cska kabt; mly beltsu a kupba; a szp asszony is, ha megvnl,csunya idt r. Az adoma szl ismert s nem ismert egynek, megtrtnt s meg nem trtnt, de megtrtnhetett dolgokrl, teht nem annyira trtneti, mint inkbb rfogott, kigondolt, csattan vg, rvid, figyelmet feszit eleven esemnyek. Az adoma
2375

veleje igen gyakran vlik kzmondss, egybirnt pedig alapja eredetileg a novellk, vagy beszlyeknek. Pldul, ha a klt ezen kzmondsbl: Anda Pl hadba val elolvasvn a rla maradt adomt, beszlyt irna, melynek hse papucshs. Rvidebben szlva: az adoma rdekes aprsg, melynek velejt, flkapvn s szjrl-szjra odbb advn a np, lassankint kzmondss vagy pldabeszdd vlt. Kzel ll a kzmondshoz tovbb az erklcsi mese, mr csak azrt is, mert benne szintn ers a symbolizls, midn ltalnos igazsg egyes kis esetkkben, melyeknek szerepvivi leginkbb llatok s lelketlen dolgok hozatik szemlldsnk el s foglaltatik a trtnet rmi kz. A mese hangja rendesen tanit, erklcsileg oktat, mig a kzmonds mg akkor sem az, ha mesbl is vette igazsgt. Mig a mese lnyege klttt, szemlyesitett, addig a kzmonds kzvetlen, gyakorlati. Amott az erklcsi elem s tan miatt szvetik a trtnet, itt a trtnetbl merittetik intelem s szably. ltalban a mese cselekvny ltal brzolt elv vagy kzmondat. A mesnl az igazsg httrbe vonul, elrejtzik, hogy ez ltal maga irnt nagyobb rdeket gerjesszen. Az erklcsi s npmesn kivl tvolabbrl s mintegy oldalgon rokonok tovbb a kzmondssal a monda, rege s a npdal. Ezekre azonban pen ezen tvoli rokonsguknl fogva nem terjeszkednk ki.

A kzmondsok irodalma. (A XVI. szzad elejtl napjainkig.)

Rotterdami Erasmus, vagy magyarosan Rzmn a 16. szzad elejn a grg s rmai kzmondsok s jeles mondatok roppant gyjtemnyt adta ki: Adagiorum chiliades quatuor cum sequi centuria Velencze, 1508. Ezen jeles munka a mvelt nemzetek tudsainak figyelmt oly mrtkben vonta magra, hogy azonnal mindentt tmadtak, kik azokat tbb-kisebb szerencsvel anyanyelvkre tltztetni trekedtek. Brmin hinyosak, gyakran rfogottak is Rzmn -grg s rmai proverbumai, mgis tmentek sok nyelvbe, kvetsre s nyomozsra serkentvn a nyelvtudsokat. Nem sok id mulva Rzmn buzdit pldjra nlunk is megszlaltak a kzmondsok Baranyai Decsi Csimor Jnos ltal, ki a rotterdami tuds latin kzmondsait vagy forditsban, vagy eredeti magyarral adta vissza. Libellus Adagiorum latino-hungaricorum (Brtfa, 1583.) cz. munkjval, mely legels lvn e nemben, a magyar kzmondsok irodalmt nyitja meg. Ksbb: 1588-ban a latin-magyar proverbiumokat mg grggel is bvit s mintegy 5000 mondst

2376

gyjttt ssze. (Libellus Adagiorum graeco-latino-hungaricorum cz. alatt Brtfn, Klsz Jakabnl.) Az tvenes vek elejn Lugossy Jzsef adott rla egy-kt szval ismertetst tbbek kzt mondvn, hogy Kis-Viczay s Kovcs br forrsul Csimort hasznltk, de megemliteni elfeledtk. Bod Pter pedig szksges s hasznos knyvecsknek irja Csimor mvt. Egyb munkikhoz toldva kzlnek tbb-kevesebb kzmondst: Szenczi Molnr Albert Dictionriumban (Nrnberg, 1604.) s fleg Pzmny Pter, kik mint irk csaknem gyjti ranggal folynak be a kzmondsok irodalmba. Pzmny Pter iratai s kivlt Kalauza (1603.) Prdikczii (1636.) s nmely kisebb hitvitz iratai bven t vannak hintve kzmondsokkal. Soha senki sem tudta, nem rezte inkbb a kzmondsok becst, mint Pzmny. Senki sem tudta ugy s annyiszor helyn alkalmazni azokat, mint . Hatalmas diaelektikja, fordulatos nyelve mellett, znl argumentumai kztt, minden ltala flhozott kzmonds majdnem blcseleti, mondhatnk abszolt becscsel bir. Kalauza megjelensnek ideje 1613. v teht a kzmondsok divata ez id tjban legalbb oly tekintlyes, frangu ir utn itlve, min Pzmny, nagyobb volt, mint ma s a nyelv ereje, vidmsga mint Erdlyi J. irja rla valami betyros s nemes, de igaz magyarsg sztne utn oly szellemben fejldtt, melyet ksbb folytatva nem ltni fj. Balsfi Tams pspk, jeles magyarsgu ir munkiban szmos kzmondsra akadunk. Hallerki grf Haller Jnos Hrmas Istria czim mvnek msodik rsze pldabeszdekbl ll. (Kolozsvr, 1645. s Pozsony, 1750.) Beniczky Pter sok kedvelt s tbb kiadst rt Magyar rythmusait elszr 1664ben Bartk Istvn esztergomi rsek adta ki Nagyszombatban. Els rsze szp isteni dicsreteket foglal magban, msodik rsze kznsges magyar pldabeszdeket szp oktatssal, 250 rmes szakba ltztetve. Ksbb: Colosvarott, 1670 s utlszor 1806-ban jelent meg Pozsonyban. Beniczky pl. e mondst: Lgy psztor alatt gyapjat rughat a farkas ily alakban adja: Mert lgy psztor alatt Farkas lejtt rughat, S gyapjat hnyhat eltte. Beniczkynek nem volt szndka verseit napfnyre bocsjtani, mi elgg kivilglik e szavakbl:

2377

Nem irtam ezeket elme-mulatsrt, Hanem nha s olykor csak a mulatsgrt; Nem laktam oskolt n a tanulsrt: Ezt rtvn ne gnyolj engem rythmusimrt. Kis-Viczay Pter mint rendes gyjt lp eltrbe a mult szzad elejn. Knyvnek czime: Selectiora Adagia latino hungarica, Bartphae. Typis Civitatis Anno 1713. Magyarul: Vlogatott latin-magyar kzmondsok szmra nzve 5328 a tanul ifjusg szmra. Betrendben sszegyjt: Kis-Viczay Pter, kassai gost. hitv. lelksz. Knyvnek terjedelme 552 oldal, bevezetve egy ajnl levllel, melyben a kzmondsok becst emeli ki, s derk elszval, melyben elmondja nzeteit s forrsait. Midn Viczay Pter 1709-ben a wittenbergi egyetemre ment, a nmet nyelv eltte mg teljesen idegen vala. Hogy e nyelvet elsajttsa, knytelen volt sztrozni, az azon idbeli nmet-latin sztrok telve valnak szebbnl-szebb kzmondsokkal, melyek, hogy ismt feledsbe ne menjenek re nzve, szorgalmasan kiirta azokat. Ksbb nemcsak a sztrban, hanem a remekirk olvassa alkalmval felfedezett szp kifejezseket s kzmondsokat szintn kijell, gondot forditvn egyuttal arra, hogy a neki megfelel magyar kifejezst s kzmondst hozzcsatolja. Miutn minden nincs oly anyagi krlmnyek kztt, hogy a remekirkat mind megszerezze, hogy terjedelmes knyvtrt teremtsen magnak, melybl szorgalommal sszegyjtheti e szp gyngyket, melyek okkal-mddal hasznlva gy a trsalgsnak, mint a sznoklatnak kellemet s lnksget klcsnznek, ugyanazrt azon gondolatra jtt Viczay, hogy az ltala nagy fradsggal sszegyjttt latin-magyar kzmondsokat is egy knyvben kiadja, mely hivatva lesz a szegnyebb sorsuaknl a kltsges knyvtrt ptolni. Viczaynak fjt az a vtkes hanyagls, melylyel nhol az iskolkban voltak a magyar nyelv irnt s igy munkja az iskolai ifjusg szmra kszlt. S azt tancsolja az ifjusgnak, hogy a nyomatott levelek kz tiszta papirost kttetvn, irjk fl a rgiek emlkezetes mondatait. (Memoriabilis veterum sententias.) Forrsul megemliti: els helyen Beniczky Pter idzett munkjt, aztn a sztrakat, elre fltevn, hogy mint a npi s kzlet bartja, merite innen is kzvetlenl; irvn tbbek kztt, hogy egyszer 1707. vben Zemplnmegye kzgylsn, mely kzel hrom rig tartott, szznl tbb latin-magyar kzmondst (sententias atque proverbia latino-hungarica) hallott. Viczaynl mg f dolog a latin szveg. Ezt vilgositja nha sz szerinti forditssal, megjegyezvn, hogy e magyarzatoknl a nmet irodalomba is kikanyarodik, innen klcsnzttekkel advn vissza a latint. (Ezt Erdlyi onnan gyanitja, mert nmely kzmondsnak rokonsgt a nmettel rgibb korbl nem tudja.) Egybirnt Viczaynl feltl a kzmondsok igen tiszta, egyszer formja s rvidsge.

2378

Nem ismervn elgg a npet, nem elzit s a rgi irodalmat, a maga ltal sszeszedett latin kz- s vels mondsok mell hasonrtelm magyarokat betett, rszint a kzletben divatozkat a sztrakbl szemelve, rszint Beniczky verses Pldabeszdeibl vlogatva, vgre maga ltal csinltakat. Igy ltala e tr nem gazdagittatott: egyedl az iskola kapott ismt fleg a latin nyelvre egy hasznlhat segdknyvet. (Toldy F. irod. trt.). Mikes Kelemen Leveleiben s ez idtjban lt Bir Mrton veszprmi pspk s jeles magyarsgu ir munkiban, Wgner Ferencz Phrasologijban (Nagyszombat, 1750.) szintn szmos kzmonds tallhat. ltalban a mult szzad utols felben kedves mulatsg volt irk eltt a kzmondsok jegyezgetse. Tbbeknl ltjuk az ily tredkes munklatokat. Igy Rajnis Jzsef-nl is, ki Magyar Helikonra vezrl Kalauz-ban (Pozsony, 1781.) szp szmmal idz kzmondsokat, nem gyjti szndkkal, hanem hogy kimutassa bennk, mint a magyar np romlatlan szlsformiban az ltala oly hvvel ajnlott s fejtegetett rmai versformkat. Faludi Ferencz Kltemnyes maradvnyai (Gyr, 1786. Streibig Jzsef betivel, s Pozsony, 1787.) utn a Jegyzknyv szintn hoz egy pr szzra men (szmra nzve 608) kzmondst betrendben, a 117. laptl a 144ikig. Horvth dmmunkiban is igen sok kzmonds olvashat. Jszbernyi Molnr Ferencz: Magyar Kt, melly a magyar rzss versetskkben tbb magyaroknak kedvekrt kibocsjtatott (Bcs, 1789.) czim mvnek msodik rszben bvitskp magyar pldabeszdeket kzl. Noszk AlajosVirgsztra (Pesten, 1791. 8-dr. 340 lap) betrendes alakban szerkesztve, elmondatik benne pl. e sz alatt a gazdagsg az ezen eszmre vonatkoz kzmondsok. A mult szzad vge fel, magyar nemzetisgnk bredse hajnaln: Kovcs Pl a np szjn l kzmondsi nyelvemlkeket sszeszedi, azokat Kis-Viczay s Beniczky rmeivel gazdagitja, nmelyeket Rzmn gyjtemnybl hozzvet, s ezen elemekbl egy munkt alkot, mely ha abba nmi rendet hoz, jeles mv vlhatott volna. Kovcs Pl nlunk az els tulajdonkpeni magyar kzmondsgyjt. Nla minden mulatsgi kedvtelsek ntudatos munkssgg fejldnek, ki 4504 magyar kzmondst gyjttt s adott ki egyedl magyar szveggel, csak elvtve nhny latin kzmondssal, nhol pedig rvid magyarzatokkal. Az elrendezs nem trgyszerinti, min pl. Rzmn, min volt eltte Noszk, hanem amint jn egyms utn kln-kln mindenik. Mvnek teljes czime ez: Kovcs Plnak Magyar plda, s kzmondsai. Gyrben, Streibig Jzsef betivel. 1794. Elljr beszdben rtelmezi a kzmonds Rzmn utn. Elmondja forrsait, kik Kis-Viczay, Beniczky, Faludi, Rjnis; elmondja, mikp Rzmnbl nmelyeket ttett magyarra, s Beniczkynek nmely mondsait a versktl-bl kivette. Kovcs kzlt elszr magyarz anekdotkat. Fbchich Jzsef e jelensgen annyira megrvendett, hogy dicsr verset irt rla, melyben Kovcs Pl magyar Salamonnak neveztetik.
2379

rdekes rgisgnl fogva e verset sz s bet szerint itt kzljk: Rzmnt, Kis-Viczait remekl magyarzta Kovcs Pl, Flre Dek, Grg z: szllanak im Magyarl. Rjnist, s Faludit, nyomosan feszegette Beniczkit: Itt vagyon a Salamon, Nemzeti bllyeged-is. Jzsa Kirlyunknak ksznm: Munkja Kovcsnak Lthata- nap fnyt Klastromi rejtekiben? Trj jeget. h igyekezz, hogy hamar lthassa az Egyhz Trvnyt Magyarl ltalad des Haznk! Btsben elbb nem vlt oly Tsillag az Hrmas Halomrl, Fnyeden ledjen Pest, Pozson hamvaibl. Fbchich Jzsef. Barti Szab Dvid A magyarsg virgai (Komrom, 1803.) munkjban mellkesen kzl kzmondsokat is s oly rendben, mint Noszk Alajos. Kzmondsainak szma kevs ugyan, de sok van benne uj s az letbl ellesett. Barti a nyelv mindennem sajtsgai, virgos, kpes kifejezseit egybe szedvn, a kzmondsok kzl csak azokat vette fl, melyek kiejtskben meglep fordulatot mutathatnak fl. Bartival ugyanegy idre esik Szirmay Antal jeles munkja: HVNGARIA IN PARABOLIS, SIVE COMMENTARII IN ADAGIA, ET DICTERIA HVNGARORVM, PER ANTONIUM SZIRMAY DE SZIRMA. S. C. ET R. A. MAIESTATIS CONSILIARIVM AVLICVM, ET POETAM LAVREATVM HISTORICO-IOCOSE CONSCRIPTI. EDIDIT MARTINVS GEORG. KOVACHICH SENQVICIENSIS, AD IOSEPHVM BENEDICTVM KONDE DE PKATELEK. BVDAE. TYPIS REGIAE VNIVERSITATIS PESTANAE 1804. Magyarorszg kpekben, vagy a magyar kzmondsok s szlamok magyarzata. Kiadatott Budn 1804-ben. Terjedelme 150 lap.

2380

Szirmay becsesebbnl becsesb ritka adatokat gyjttt trtneti alapon nyugv kzmondsaink magyarzatra. Kr azonban, hogy munkjt csak amgy idtltsbl idtltsl kszitette, minden komolyabb czl s trekvs nlkl. Mind a mellett munkjnak homlokra btran tehette volna jeligl: Kevs, de j. Hogy munkjt latinul irta, elg furcsa, de mint Ballagi mondja csak tblabiri czopfos kort jellemzi. Sok trtneti, letbeli adat van itt, mint alap flfedezve, melyen aztn ez vagy amaz kzmonds plt. Az elads egyike a legjobb magyar vrbl folyt knny, szeszlyes eladsoknak. Alig van knyv, mely latinul irva magyarabb legyen, mg Nvtelen jegyzt sem vve ki. Nmely kzmondsainkat mint Erdlyi irja egyenesen Szirmay kt ssze trtneti letnkkel. Knyvnek elejn krlbell a kvetkezket mondja: Hogy zsia npei mennyire kedveltk a kzmondsokat s pldabeszdeket, bizonyitjk az - s uj-szvetsgi szent iratok. A magyaroknak zsia eredett misem bizonyitja oly vilgosan, mint szmtalan kzmondsaik. Ezeket sszegyjteni, rtemnyt megmagyarzni, trtnett eladni tztem ki czlul e knyv megirsakor. Annyival is inkbb, mert mig egyrszt Verbczi Istvn szerint trvnyeink seinknek szoksain alapulnak: addig msrszt legrgibb trtnetirink, Bla kirly nvtelen irja Pannonia elfoglalsnak trtnett seink nekibl s verses beszdjbl meritette. Mennyi kincs, mennyi trtneti adatunk lenne, ha valaki az nekeket s verseket sszegyjtve, az utkor szmra megrizte volna; igy azonban, fjdalom! feledsbe mentek. seink mondsait s az ezekbl foly nemzeti szoksokat az enyszettl megvni felette fontos dolog. Nemzetnk csak gy maradhat fenn Eurpai npei kztt, melyek nyelv, szoksra s szellemre nzve teljesen eltnek tlnk, ha seink szoksait s szellemt megrizzk, mert nyelvben s szoksaiban l a nemzet. Eldeinl nagyobb gyjtemnyt mutatott fl az irodalomnak: Dugonics Andrs. Munkjnak teljes czime: Magyar pldabeszdek s jeles mondsok. szveszedte, s meg vilgositotta Dugonics Andrs kirly oktat. I. Rsz. Szegeden. Nyomattatott Grnn Orbn Betivel s Kltsgvel. 1820. Ugyanilyen czmmel a II. Rsz. (Els ktet kerek 300 lap, 2 -ik ktet 352 oldal.) Az els ktet elejn A hazafi olvashoz! szl 32 oldalon t K. Chrysostom. E rovat alatt el van mondva, mirt lett a knyv kiadva, kzltetik Dugonics letrajza stb. Ezutn kvetkeznek a kzmondsok IXLIX. szak-ra osztva. Szmra nzve az els ktetben 5745-t s a II. rszben 5881 mondst szmlltunk ssze s igy sszesen 11 ezer 626 kzmondsfle monds van e mben sszegyjtve. Mint az elszban emlittetik, e m kzel 40 esztendei szorgalmas figyelem s jegyezgets gymlcse. Dugonics kzelrl ismerte a npet. Csaldi viszonyok s hivatal kapcsai a legtisztbb magyar vidkhez, klnsen Szegedhez, csak azrt csatoltk, hogy mg inkbb ismerje s szeresse azt. Munkja trgyak szerint van felosztva. Pldul: bks emberrl, haragosrl; gazdagok, szegnyek stb., melyek
2381

al rendezvn aztn az rtelemnek megfelel kzmondsok. Azonban ez ugy Ballagi, mint Erdlyi szerint is igen hatrozatlan mdszer. Sehogy sem igazodhatni el benne. Aztn kzmondsokban okos, nem okos s tbb ily fogalmak egy szusszal kimondhatk, mert vagy llitva, vagy tagadva szlk. Pl. Tudja, mitl dglik a lgy, vagy: Azt se tudja, mitl dglik a lgy. Igy az ismtls, fls beszd kimaradhatlan. A czimekhez kellvn mr alkalmazkodni, Dugonics gyakran ugy csavaritja a kzmonds nyakt, mint a czm kivnta, vagy mg knnyebben vette a dolgot, pl. mikor bks ember al szurt ilyeket is: Pnz s difa verve j. Sajt all is nha j a bor stb. Mskor elmdosit, phrasiss tette az eredetit, csak hogy oda illjk, pl. Szlanknt szedi ki szeme szrt e mondsnak megszokott sformja: Kiszedtk a szeme szrt nem igen felel meg a bks ember czimnek. Ltni val, hogy maga ezen egy md vgetlen szmig viheti, de vitte is D.-nl a szaportst. Mirt is irja tovbb Erdlyi a mi nla (t. i. D.-nl) kzmondskp adatik, nem mind az; nem is ritka szer, hanem kigondolt, rfo gott szlsmd; tanui az reg ur flttlenl buzg magyarsgnak. Sokat levon teht a munka rdembl az, hogy mint lttuk nem bcze, hanem rovatok szerint van rendezve, melyek mint bebizonyitottuk a mellett nem is igen szigoruan vlasztvk el egymstl, ugy hogy az olvas igen gyakran azon kellemetlensgnek lehet kitve, hogy egy mondsrt az egsz kt ktetes munkt knytelen vgig lapozni. Ezen kivl mint Ballagi is mondja sok benne az nkoholta flsleg. D.-nl krlbell oly arnyban kzlvk a phrasisok vagy phrasiss tett kzmondsok, hogy szzbl egyre-msra csak tven a kzmonds. E szerint sok vigyzatra van szksge az olvasnak, hogy el ne higgye azt a sok rengeteg mondst mind kzmondsnak, mi eltte van. A scythk blcsesge, a mennyi rgi irkbl vala merithet, szinte ugy adatik nla, mint rsze a magyar jeles mondsoknak. s menthet okbl, mivel Dugonics elve csak nyelvszpitsi, erklcsi s oktatsi czl volt, s ezen czljt tagadhatlanul e knyvvel el is rte. A kzmondsok unalmas egyformasgt Dugonics igen sok jegyzettel frissitgette, most adomt, majd trtneti aprsgokat s ms mulattat magyarzatot kzlt utnuk, hazai s klfldi, a jelen s az vilgbl egyarnt. Magyar anecdoti leginkbb Mtys kirly korbl valk, mi azt bizonyitja, hogy Dugonics nem egyszer hallgatta a npi eladsokat, melyekben Mtys az egyetlen. Mint minden, mi e jeles igyekezet s nagy magyar ir keze all kerlt ki, kitn szorgalomra mutat, ugy ezen knyve is minden esetre rk becs maradvnya szzadunk elejn bredt szent nemzeti trekvseknek. A sokoldalu ir taln egy munkjval sem szerzett oly tarts nevet, elvlhetlen jogot az utkor mltnylsra, mint pen pldabeszdeivel. Innen volt, hogy eldeit teljesen homlyba borit, s az egsz kzmondsi irodalombl legismertebb az neve. Igen sok kzmonds kzltetik az 1838-ban megjelent Akademiai Tjsztrban is. Szvornyi Jzsef akadmiai tag s kitn nyelvtudsunk 1847-ben A kzmondsok s pldabeszdek szelleme s vegyes elemeirl szkfoglal beszdet tartott.
2382

(Magy. akadm. rtesit. 1847.) Ezen rtekezs Erdlyi szerint a kzmondsok gyakorlati oldalt fogja fl s nyelvszetileg vizsglja. Legujabban pedig ily czim kitn rtekezsvel vonta magra a nyelvszek figyelmt: A magyar np eszejrsa s eszmekzre, kzmondsaiban s egyb elmemveiben eltntetve. Magyaros irsra trekv tanitvnyainak. Irta Szvornyi Jzsef az egri fgymn. 188889. rtesitjben s mint kln lenyomat is kiadatott Egerben, az rseki lyc. nyomdbl, 1889-ben. Ballagi knyve. Az tvenes vek elejn ily czim munka jelent meg: Magyar pldabeszdek gyjtemnye. sszeszedte, rtelmezte s ms nemzetek hasonrtelm mondataival flvilgitotta: Dr. Ballagi Mr (Bloch Mricz.) Szarvason, Rthy Lipt nyomdjban. 1850. Kt ktet. Tartalma: Elsz. Bevezets: A pldabeszd fogalma, eredete s fejldse. Kiterjedse. Rokontrsai. Mdja s modora. Klnbz nevezetei. Haszna. Nyelvbeli sajtsgok. Nyelvvirgok. Irodalom. E gyjtemny szerkezete. Ezutn kzli A-B-C rendben a pldabeszdeket. Itt-ott rvid magyarzatokkal kisrve, msutt a latin, nmet, franczia, angol s olasz megfelel pldabeszdeket sorolja fl, majd anecdotz. Az els ktetben A-tl I-ig 3725 s a msodik ktetben J-tl Zs-ig 4377 pldabeszdet kzl. Toldalkul mg 211 pldabeszd van hozz mellkelve s igy a kt ktetben 462 lapon sszesen 8313 pldabeszdet ad. Megjegyezzk mg, hogy a XXVIII. oldalon (els kt.) igrt: a munka vghez ragasztott trgyszerinti tartalom-mutat br tbb pldny forgott kezeink kzt, sehol sem volt fltallhat. Ugyancsak Ballagitl: A magyar nyelv teljes sztra (I. ktet 672 l., II. ktet 775 l.) mvben elszrtan tbb ezerre men kzmonds kzltetik. (Megjelent Pesten, Heckenast Gusztvnl MDCCCLXXIII.) Erdlyi knyve. Igen szmottev s valban irodalmi becs munka jelent meg az 50-es vek elejn ily czim alatt: Magyar kzmondsok knyve A KisfaludyTrsasg megbizsbl szerkeszti s kiadja Erdlyi Jnos. Pesten. Nyomatott Kozma Vazulnl. 1851. Tartalma: Elsz; melyben szerz indokolja, hogy mirt nem jelenhetett meg e mve 3 vnl elbb, mint igrve volt. Bemutatja forrsait s knyve szerkezett. Majd panaszkodik a birlk hanyagsga miatt, kik elbbi (Npdalok s mondk) munkjt rdemleges birlatra sem mltattk. Ezutn 1. laptl 418. oldalig 8562 kzmondst kzl betrendben, kikeresve a fszt, melyen az rtelmi slyt fekdni hitte; nhol latin, nmet s franczia kzmondsokat is oda mellkel, mennyiben a mienk egyforma szerkezet egyikkel vagy msikkal. Igen sokat nlllag magyarz, leginkbb a magyar nyelvben kevsb otthonos olvasknt; hol msok magyarzatt elfogadhatta, azt meg is emlitette, de nmely kzmondst a maga fejbl is magyarzott, hallomsbl vagy msokbl vett adomkkal frissitve azokat. Ptlk czimen (419432. l.) mg 438 (85639000) kzmondst kzl mg s igy a gyjttt kzmondsok szma teljes 9 ezerre rug fl. Knyve vgn a

2383

Kzmondsokrul (IXIX. rszben) kitn rtekezsben foglalja, mit irodalmi s tudomnyos szempontbl szksgesnek vlt elmondam. Ksbb: Vlogatott magyar kzmondsok. Szerkeszti s kiadja Erdlyi Jnos. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Gusztv czimmel egy kisebb alaku knyv kerlt ki a sajt all kt kiadsban, mely 255 lapon 7362 kzmondst foglal magban. Ez azonban belbecs tekintetben meg sem kzeliti az elbb emltett eredeti s els kiadst. Ipolyi (Stummer) Arnold Magyar Mythologia (Pest, 1854) czim munkjban, Hunfalvy Plnak pedig Magyar Nyelvszet (1855) czim nagy becs folyiratnak tbb vfolyamban igen sok kzmondst tallunk. Aszalay Jzsef is nagy bartja volt a kzmondsoknak s ezt klnsen Szellemi Omnibus-val (Pest, 185557.) bizonyitotta be. Kriza knyve: Vadrzsk. Szkely npkltsi gyjtemny. Szerkeszti Kriza Jnos. Els ktet. Kolozsvrtt, Stein Jnos erd. muz. egyleti knyvrus bizomnya 1863. Tartalma az elszn kivl: I. Npdalok, balladk s rokonnemek. II. Tnczszk. III. Tallos mesk. IV. Npsajtsgok. 1. Szlsmdok, kzmondsok (355383. lap). 2. Csaldnevek, keresztnevek, gnynevek. 3. L-, kr-, tehn-, bival- stb. nevek. 4. Mez- s hegynevek. V. Npmesk (20 mesvel) VI. Tjszk. Jegyzetek. E vaskos ktet terjedelme 36 v = 576 oldal. II-ik ktete nem jelent meg. Pelk munkja: Eredeti magyar kzmondsok s szjrsok. Gyjt s magyarzatokkal bvitve kiadta: Pelk Pter, rosnymegyei ldozr. Rosnyn, Nyomatott Kovcs Mihly betivel 1864. Szerz ezen 336 lapra terjed mvt a magyar haza lelkes fiainak s lenyainak h tisztelettel ajnlja s az elszban mindent ksz flldozni a hazrt, a haza fiainak jltert s nemzeti nyelvnk flvirgoztatsrt; szegny, de igaz szivbl ered hangon irja le ltalnos mondani valit. Ezutn Aszalay Jzsef Szellemi Omnibus czim munkja utn kzl egyet-mst a kzmondsokrl s a 17. lapon megkezdi az eredeti magyar kzmondsok s szjrsok bcze rendes sorrendjt, igen gyakran latin s ritkbban tt kzmondsokkal s rendkivl kenetteljes magyarzatokkal kisrvn azokat s legtbbszr tulsgos naiv mdon anecdotzva. sszegyjttt kzmondsainak szma 3 ezer 955. Ugyancsak 1864-ben jelent meg ezen m is: A kzmonds nyelvtani alkalmazsban a latin nyelv elemi oktatsban. Wiegand Kroly utn Czanyuga Jzsef. 1168 latin kzmonds s kzmondsi szlsmd, megfelel magyar magyarzatokkal bvitve s fleg iskolai hasznlatra szerkesztve.

2384

Czuczor Gergely s Fogarasi Jnos magy. tud. akad. r. tagoknak az akadmia megbizsbl kszitett A magyar nyelv sztra czim 6 ktetes munkiban (Pest, 1870. s 1874.) tbb ezerre men kzmonds kzltetik. Szarvas Gbor a Magyar Nyelvr-ben 1872 ta azon klns rdemmel gyjttte s gyjti a kzmondsokat, hogy jobbadn a vidkek szerint csoportositva veszi s adja a kzmondsokat s szlsmdokat, s hogy egy-kt ktetben mr az egyes szlsok phraeseologiai rtkhez is hozzszl. Hogy trgyunkat lehetleg teljesen kimeritsk, nem lesz taln flsleges, ha mg az albbi szerzket, illetve munkikat e helyen rviden felemlitjk. Magyar-orosz kzmondsok Lehoczky Tivadartl (Munkcs[1]) A gyjtsben kzremkdtt Szilvai Ivn g. k. lelksz. Kzl 733 orosz-magyar kzmondst. Ezt megelzleg szl az orosz kzmonds nyelvi sajtsgairl. Bcskai kzmondsok s szlsmdok. Gyjt: Dr. Margalits Ede blcsszet tudor, kir. fgymn. tanr. (Jelenleg a zombori fgymn igazgatja.) Bajn, 1877. Nyomatott Nnay Lajosnl. E 46 lapra terjed fzet 938 kzmondst tartalmaz betrendben. Szerz az elszban kivonatosan kzli az Uj Magyar Muzeum (1851. II. fzet 110120. lap) azon kritikjt, melyben Ballagi knyve birltatott meg. igri, hogy mg egy msodik fzetet fog kiadni. Ez azonban ez ideig nem trtnt meg. 1877-ben Btorfi Lajos Konstantinpolyig s Vissza (131. lapon) Jelesb trk kzmondsokat s ksbb: 1888-ban Rmig s Vissza cz. utirajzaiban (164. l.) olasz kzmondsokat kzl magyar nyelven. 1882-ben Romn kzmondsok (szmra nzve 1014) jelentek meg szintn magyar nyelven. Kzli: Moldovn Gergely. (A fzet terjedelme 102 oldal). Ugyancsak a 80-as vek elejn Ihsz Gilbert Szellemi Kincstr-ban (5 ktet) elszrtan kzel 1400 kzmondst gyjttt. 1888-ban rmny kzmondsok forditotta s gyjttte Dr. Gopcsa Lszl cz. knyvecske jelent meg Kolozsvrott (Stein Jnosnl) 20 oldalon 162 kzmondst tartalmaz magyarul. Ugyanezen vben Flp Alajostl ksziomk Gyjtemnye jelent meg (Gyulafehrvrott) latin s magyar nyelven (352 lapon 2171 monds.) Az Osztrk-Magyar Monrchia Irsban s Kpben cz. munka Magyarorszg I. ktetnek 359362. lapjn Imre Sndortl A magyar kzmondsokrl szintn emlits van tve. (A m ezen ktete 1888-ban jelent meg.) 1889-ben az Athenaeum rszv. trs. kiadsban Proverbia metricorythmica Mretes s rmes kzmondsok czimmel a szerz megnevezse nlkl 58 lapon 501 latin-magyar mretes s rmes kzmonds (a latin szerint ab-c rendben) jelent meg. Stb. Ezeken kivl naptrakban, ifjusgi s egyb folyiratokban, hirlapokban, kisebb nagyobb nyelvszeti munkkban s iskolai knyvekben is igen gyakran tallkozunk klnfle kzmondsokkal.
2385

Ezzel knyvnknek ezen rszt befejeztk. Mieltt azonban az letrajzi adatokat kzlnk, klnlegessgnl fogva ide igtatjuk Mindszenthy Gedeonnak a kzmondsokbl szerkesztett verst. Lgy szorgalmatos. Magyar kzmondsokban. Eszed bunkjra adnm mostan szavam, Ha falra nem hnynm a borst hasztalan, S te htad mg nem hnyod beszdemet; A hallgats ugysem tri be a fejed. Vigyzz teht: klmb ember lgy apdnl, Tbb eszed legyen az eskdt sapkjnl; Krn bolond tanul, vesd okosan latra, Mit ma elvgezhetsz, ne halaszd holnapra. Idejben fogd meg flt a dolognak, stkn ragadd a kedvez alkalmat, Hogy ott is arathass, a hol nem vetettl, A ki korn kel fel, knnyen aranyat ll. Kit nyl utn bottal vernek, mint agarat, Ha Bcsbe hajtjk is, az csak kr marad, Ki naphosszat legyet ver csak a lbszron, Amit a rven nyer, elveszti a vmon. Akinek minden nap: szent Heverdel napja, Restelni is restel, a falat tmasztja; Nem gyzi czrnval, ms tznl ftz, S kapkod majd, mint Bernt egykor a mnkhz. Azrt legelbb az reg -t ismerd meg, Ne lgy tli dik, nyri kocsis, gyermek! Mer klnben ugyan tli lszsz ressel, Az rett sz nem egy napi munka, hidd el. Magrl kel a cserfa, s mi nagy! nzni rm, Hangya-nyom idvel megtetszik a kvn, De hbele Balzs, lovat ad az Isten, Akr fstt faragj, nem r az annyit sem. Trd meg a dit, ha belre van vgyad, Ugy vetsz letednek j, nyugalmas gyat,
2386

Csak akkor mondj hoppot, ha tl vagy az rkon, Amit el nem fogtl, ne melleszd, bartom. Lgy magadnak btyja! s okosan elre. Kinek b az id, mg kifogy belle, Vedd fontolra, hogy a rest ktszer frad, A slt galambra meg szd hiba ttod. Vges-vgezetre: egy sz annyi, mint szz, Embernl a munka, Istennl az lds, Tgy, s sohsem tudod meg, mily nagy ur a szksg, Mert blcsesged lesz legjobb utikltsg.

[1] Lsd: A Kisfaludy-Trsasg vlapjai. (j folyam, XII. ktet, 187677.) 104130. l.

letrajzi adatok.

[1]

Erasmus Desiderius ez volt Rzmn igazi neve humanista s theolgus, szletett Rotterdmban Nmetalfldn 1467-ben, okt. 28-n, mint a papi plyra sznt Helie Gerhard-nak trvnytelen fia; elbb az utrechti szkesegyhzban mint nekes fiu mkdtt a karban, 1484 ta a Gouda melletti Emausban fnllott kolostorban lt, hol mint fest kitntet magt; utbb Prisban a theolgit s a humanisztikai tudomnyokat sajtit el. 1497-ben Angliba, majd Olaszorszgba ment. II. Gyula ppa ltal rendi fogadalma all felmentetvn, elbb Velenczben, majd Pduban s Rmban lt, utbb Angliba trt vissza; egy idn t Cambridgeben s Oxfordban mint a grg nyelv tanra mkdtt, mig 1521 -ben Bzelbe ment, hol 1536-ban 69 ves korban meghalt. Szlvrosban a rotterdmi ftren bronz szobra ll. Erasmus a tudomnyok felvirgzsa krl nagy rdemeket szerzett magnak. Mvei a kvetkezk: Paraphrases in N. T. (legjobb kiads Augustintl Berlin 177880.); Adagia (Velencze 1508.); Colloquia (Bzel 1516.); Epistolae (London 1642.); Economium moriae (Pris 1509, Bzel 1780. Havre 1839.) Eramus letleirst adtk: Burigny, Pris 1758; Hess, Zrich 1790; Mller A., Hamburg 1828; Glasius, Hga 1850, s Stichardt 1870. Decsi Csimor Jnos szl. Decsen Tolnamegyben 1560 krl. Tanult Tolnn, Kolozsvrott, Wittenbergban s Strassburgban. 1593 ta maros-vsrhelyi tanr lett. Meghalt 1611-ben. Leirta klfldi utazst is. Irt rmai s magyar jogot s blcsszeti mvet; egy magyar trtnetet, melybl csak az 139198-iki id trtnete maradt fnn. 1588-ban tezer szmra men grg-latin-magyar kzmondst adott, t. i. Rotterdmi Rzmn s msokihoz megfelel magyarokat
2387

vetve. E munkjnak teljes czme ez: Adagiorum Graeco-Latino-Vngaricorum Chiliades quinque, ex Des. Erasmo, Hadriano Junio, Jo. Alex. Gogn. Gilberto et aliis optimis quibusque Paraemiographis excerptae, ac Vngaricis Proverbiis quoad eius fieri potuit, translatae, studio et opera succisiva Jo. Decii Baroniis. Bartphae. Excudabet Jacobus Klsz. Anno 1588. Decsi els volt haznkban, ki mint tuds, a tudomny llspontjrl merte szba hozni a magyar jog reformjt s annak szksgt s egyszersmind ahoz hozzjrulni, nagy munkjval igyekezett is. Tbb munki: Hodoeporicon Itineris Transylvanici, Moldavici, Russici etc. Vitebergae 1587. Syntagma Institutionum Juris Imperialis ac Vngarici Synopsis Philosophiae Az Caius Crispus Salustiusnac ket Historiaia Kiadta Szebenben, Frabriczius Jnos ltal 1596-ban. Joannes Decius Barovius Joanni Telegdio S. stb.[2] Pzmny (panaszi) Pter nagyhir egyhzi frfiu, bibornok s Magyarorszg primsa, szl. 1570. okt. 4-n N.-Vradon. Szlei Calvin tanainak voltak kveti, azonban 13 ves korban a kath. hitre trt t Kolozsvrott, 17 ves korban pedig a jezsuita rendbe lpett, s nhny v mulva Grczban a blcsszetet, azutn a hittant tanitotta. Utbb a kath. valls gymolitsra hazjba trt vissza, s legnagyobb figyelmt oda forditotta, hogy a hatalmasabb csaldokat a kath. egyhz kebelbe visszatritse. 1616-ban esztergomi rsekk neveztetett ki. Midn II. Mtys kirlynak gyermeke nem volt, gondoskodott rla, hogy unokja: Ferdinnd fherczeg, mg letben kirlyly vlasztassk, s a jezsuita-szerzet hajtsa is Ferdinndra volt irnyozva, s midn a magyarok az 1618-iki orszggylsen szabad vlasztsi jogukat srgettk, Pzmny kes magyar beszdben az 1547 -iki 5. trvnyczikkre emlkeztette ket, s Ferdinnd megvlasztatvn, ltala meg is koronztatott. II. Mtys halla utn ttt ki a 30 ves hboru, s Pzmny volt a vezetje az 1619-iki pozsonyi orszggylsnek, melyen kivitte, hogy megtagadtatott a protestnsoktl srelmeik orvoslsa. Midn ezrt a zavar Magyarorszgban is kittt s Bethlen Gbor fegyverei diadalmaskodtak, P. is Bcsben keresett s tallt menedket. Az 1620-iki Bethlen G. elnklete alatt Beszterczebnyn tartott orszggylsen P. szmzetett, de a nikolsburgi bkekts utn ismt visszanyerte rseksgt s a kirly ajnlatra 1629-ben VIII. Orbn ppa ltal bibornokk neveztetett ki. P. nagy prtfogja volt a tudomnyoknak. 1333 drb. aranyat tett le alapitvnyl oly magyar ifjak utazsi kltsgeire, kik magukat kikpzendk, Rmba a XIII. Gergely ppa ltal 1578-ban magyar ifjak szmra emelt intzetbe mehessenek. 1623-ban Bcsben a jelenleg is fnll Pzmneum-ot 100 ezer frttal alapitotta. Stb. stb. Mintegy 20 latin s magyar nyelv tuds munkt irt. P. buzgalmval kitn sztehetsget, a tudomnyok minden gban val nagy jrtassgot, gyes, magt kedveltet trsalgsi tehetsget, elragad sznoklatot (azrt neveztk biboros magyar Cicero-nak) egyesitett s mindezekkel a protestantizmusnak sokat rtott. Meghalt 1637. mrcz. 19-n 67 ves korban Pozsonyban.[3] Balsfi Tams, rgi nemes csald sarjadka, vonzalmat rezvn keblben az egyhzi letre, miutn dicsretesen bevgzs elkszit tanulmnyait, papp lett, s
2388

huzamosb ideig munklkodvn a kath. np oktatsban, pozsonyi prpostt, majd pspkk neveztetk. A trvny- s trtnettudomny tgas mezejn tanusitott b ismereteit tbb rendbeli latinul irt munki[4] elgg mutatjk. Magyarul csak egy knyvet irt, s ennek czime: Csepregi oskola, mellyben a Lutheranus s Klvinista Prediktoroknak tanusgokra, s tvelgsekbl val kitrsekre a csepreghi szitok szaporit prediktort iskolzza. Pozsony, 1616. Meghalt 1632-ben. Molnr [szenczi] Albert, magyar tuds s nyelvsz, szl. 1574. szept. 1-n Szenczen, Pozsonymegyben. Tanulmnyait Gyrtt, Debreczenben s Gnczn vgezvn, azokat tkletesitse vgett az akkor hires wittenbergi s heidelbergi egyetemeket ltogatta meg. Ezutn 3 vet tlttt a strassburgi Vilhelmitk collegiumban, hol kitn elmje miatt tanri koszorura rdemesittetett. Ezutn 2 vig Rmban, Angliban s egyebtt idztt. Mint nagy tudomnyu fr fi hirre kapvn, 1598-ban a srospataki collegium elljri t tanrnak, Bethlen Gbor fejedelem a gyulafehrvri, a Batthyny csald pedig a nmetujvri iskola igazgatsra hivtk meg. azonban nem szndkozott a klfldrl hazajnni s tovbb is megtartotta az oppenheimi iskola igazgatsgt, hol akkor mkdtt. Bethlen Gbor azonban ismtelten flszlitotta, s vgre 1629-ben lemondvn az oppenheimi iskola igazgatsgrl, Erdlybe sietett, hogy a gy.-fehrvri iskola igazgatst tvegye; azonban idkzben Bethlen G. meghalt s Molnr hivatal nlkl maradt. Csaldjval Kolozsvrott huzta meg magt, hol 1630-ban meg is halt. volt szzada legjobb philologusnak egyike. Tbb munkt irt, sokat pedig magyar nyelvre forditott. Beniczky Pter, szl. 1603-ban. 1648-ban hadi rdemeirt ndori adomnyul F.Vecse, Tarncz s Nagy-Bab helysgeket kapta Nyitramegyben. Adatok hinya miatt viselt hivatalrl bizonyost nem mondhatunk, azon egyen kivl, hogy arany sarkantyus vitz volt. Mint magyar klt trtneti nevet vivott ki magnak. Sok kedvelt Magyar Rhytmusai elszr 1664-ben Nagy-Szombatban jelentek meg. (Azta tbb kiadst rtek.) Kis-Viczay Pter a Viczay (mskp Molnr) csaldbl szrmazott, Vicza helysgrl, mint szlhelyrl Viczaynak is neveztetvn. Kis-Viczay Pter kassai g. ev. prdiktor volt 1711-ben.[5] Zgonyi Mikes Kelemen 1690-ben szletett Erdlyben, Hromszk Zgony nev falujban; a jezsuitk kolozsvri convictusban nevelkedett. II. Rkczy Ferencz kamarsa volt, s urnak, valamint grf Bercsenyi ungi fispn, Eszterhzy, Csky, Forgch, b. Zay, Ppai Zsibrik trsasgban mr 22 ves korban hazjbl kibujdosott. E trsaival elszr Lengyel-, majd Francziaorszgban, vgre a trk birodalomban telepedett le. Itt irta Trkorszgi leveleit, mellyekben a II. Rkczy Ferencz fejedelemmel bujdos magyarok trtnetei, ms egyb emlkezetes dolgokkal eladatnak. E levelek nnjhez irvk Konstantinpolyba, melyekben az egyhzi s polgri trk szoksokon kivl, az akkoriban trtntek hiven eladatnak. Szp s rtelmes magyarsggal a klnfle nevezetes dolgokat
2389

oly kellemesen irja le, hogy irjuk e nemben Kazinczyval egy vonalon ll. Kiadatsukat a buzg KulcsrIstvnnak ksznjk, ki azokat Szombathelyen 1794ben nyomatta ki. (8-dr. 490 l.) Az eredeti kzirat grf Mik S. birtokban van Erdlyben, s hihetleg ott riztetnek nnjhez intzett levelei is. Mikes leveleit ksbb Toldy Ferencz adta ki 1860-ban. Mikes egyb mveirl csak pr v ta van tudomsunk, midn azokat Pulszky Ferencz felfedezte. Ezek forditsok, de annyira tdolgozta azokat, hogy csak a trgyat tartotta meg, teht egszen az alkotsnak mondhat. Ilyenek: Az idk eltltsnek mdja. Mulatsgos napok (1742,) mely utbbiban sszesen hat elbeszls foglaltatik. Van mg Mikesnek egy ms mve is: Katekizmus formjra val oktatsok. (1744.) Irlynak egyszer, megnyer kelleme van s rgisge daczra szphangzsu nyelvezetvel mg folyton lvezhet kellemes olvasmnyul szolgl. Meghalt 1672-ben Rodostban.[6] Bir Mrton, szl. 1693-ban rgi nemes csaldbl, mely IV. Bla s III. Andrs alatt a haznak mr jeles frfiakat adott. Tanulsa vgeztvel az egyhzi plyra rezvn hivatst, a veszprmmegyei papnvendkek kz soroztatott s rvid id mulva kanonoksgra rdemesitettk. Utbb fels-rsi prpost, majd ltalnos helyettes s veszprmi nagyprpost lett. Mint kitn jelessg egyhzi sznok, szelidsg, okossg s bkezsg ltal magt megkedveltetvn, veszprmi pspkk neveztetk. Meghalt 1760. aug. 10-n, hasznos letnek 67. vben. Bir klns kedvelje s polja volt a tudomnyoknak, buzditja a tudsoknak; innen trtnt, hogy nagyon sok munka az bkezsge s prtfogsa alatt lthatott csak vilgot. Irt magyarul s latinul. Emlitendk: Micae et spicae evangelico -apostolicae, azaz Evangeliumi kenyrmorzsalkok s apostoli buzakalszok. Gyr, 1756. nnepnapokon diaetnak alkalmval mondott beszdek. (U. ott 1761.) Angyali trsasgnak szvetsge. (U. ott 1756.) Euchyridion. (Gyr, 1750); melyrl Bod Pter llitja, hogy Mria Terzia, kinek a munka egybknt ajnlva volt, a kaphat pldnyokat elkoboztatta. Faludi Ferencz szl. 1704. pril 11-n Nmetujvrott Vasmegyben. Tanulst Sopronban kezdte; majd az egyhzi rendhez rezvn vonzalmat, 16 ves korban jezsuitv ln. Kt els prba vt Bcsben kellett tltenie, honnt 1722 -ben Grczba kldetett a philosophia megtanulsra. E tanfolyamot oly dicsretesen vgz, hogy taniti hivatalra kpesittetvn, 1725-tl 1727-ig Pozsonyban s Pcsett a humaniorok tanitsval bizatott meg. Ngy v mulva Bcsben hallgatta a mathezist s tanulta a theologit; majd 1734-ben 30 ves korban papp szenteltetvn, Budn a vizi vrosban egy vig hitsznokoskodott. Miutn Beszterczebnyn ujra megprbltatott, 1736-ban a bcsi egyetemnl ethikt, a kvetkez vben Grczban philosophit, 3 v mulva pedig Linzben trtneteket s vallst tanitott. Nem tlttt ki ez utbbi helyen mg egsz vet, mris 1741 -ben Rmba vndorolt, hol mint magyar gyntat 5 vet tlttt, res rit a magyar irodalomnak szentelvn. Els mve: Istenes sgra s szerencss boldog letre oktatott nemes ember Nagyszombatban 1748. s Budn 1749-ben jelent meg. Ez idtl fogva egyms utn jelentek meg klnbz munki. Rmbl visszatrte utn a szentirst magyarzta Nagyszombatban s midn Mria Terzia a magrl
2390

nevezett tanintzetet flllitotta, Faludit nevez ki aligazgatv, rbizvn a nmet s rmai trvny trtnetnek eladst. Kvetkez vben a nagyszombati egyetem nyomdjnak igazgatja lett. A jezsuita rend sztoszlatsa utn Faludi Pozsonyban knyvtrnoki hivatalt viselt, honnan Rohonczra vonulvn , nyugalmas csendben zrta be lte napjait 1779. decz. 18-n. Faludi, a kedves s nyjas ember, a mindenkitl szeretve tisztelt tuds s buzg egyhzi frfiu przjt mvszi figyelemmel irta. Kortrsai mltn nevezhettk magyar Cicernak. Haller Jnos, hallerki grf, szl. 1717-ben; a magyar irodalom-trtnetben az posztl a tankltemnyhez az tmenetet Hallernek egykor kzkedvessg przai npknyve, a hires Hrmas Istria teszi, mely els knyvben Nagy Sndor dolgait, a msodikban pldz elbeszlseket s a harmadikban Colonnai Guido Trja veszedelmt foglalja magban. Haller Hrmas Istrija megjelent Kolozsvrott 1695-ben, ksbb Pozsonyban 1751. s 1767-ben, azutn Pesten 1795-ben s vgre Debreczenben 1866-ban. Apaffy Mihly erdlyi fejedelem Hallert a fogarasi vrba zratta, hol az unalom riban tollal keresvn szrakozst, a fentebbi mvt irta meg; tordai fispn korban pedig Corenos J. utn forditva kiadta A bkessges trsnek paizsa (Csik. 1682.) czim munkt. Haller Jnos ily nev hires erdlyi csald ivadka volt s a r. kath. valls buzg bajnoka, tudomnyrl s ernyeirl hires frfiu volt. Molnr (jszbernyi) Ferencz, verses krnika ir a mult szzadbl, szl. Jszbernyben 1729-ben. Alsbb iskolit szlhelyn, a jogot Egerben vg ezte; hires gyvd, egy ideig a Szirmay-csald javainak kormnyzja, azutn a jsz-kun kerlet trvnyszki birja volt. Irt tbb trtneti trgyu munkt, melyek nagyobbrszt versbe foglalvk. Magyar munki Ktjn kivl: A jszbernyi Leel krt leirsa (Bcs, 1788.) a Jszberny leirsa. Azonfll magyarra fordit Bona cardinalis kzi knyvt szintn versekben. Kisebbszer, de szintn jeles munkkat bocsjtott kzre latin nyelven is, melyek mind klti kpessgrl tesznek tanusgot. Noszk Alajos, szl. Esztergomban. Vgezve szlhelyn iskolit, Szt.-Ferencz szerzetbe lpett s mint ilyen, Gyngysn a nyelvtani osztlyokat, Szabadkn a blcsszetet tanitotta. Tbb rendbeli alkalmi szent-beszdein s Compendium geographice czim latin munkjn kivl, magyarul jelent meg az emlitett Virgsztr. Pest 1791. Barti Szab Dvid, jezsuita, nyelvszeti ir s jeles klt, szl. 1739. pr. 10-n a szkelyek fldjn Hromszk megyben, Barthon honnt Barthinak is neveztetik. Mint nemes csald sarjadknak, tudomnyos plyt kelle vlasztania. 1757-ben jezsuitv lett s Trencsben a kt ves prbt killvn, 1760. Szabadkn, szerzete hzban, a grg s latin nyelv tanulsban fradozott. E kt nyelvbl killott szigorlat utn Szkesfehrvrra, majd Kolozsvrra rendeltetett elemi iskolk tanitsra; majd Eger fogad kebelbe, hol a kzptanoda felsbb osztlyai bizattak r. Ezutn hallgatta a blcsszetet Nagyszombatban; a hittudomnyba
2391

pedig Kassn avattatk be. 1769-ben papp szenteltetvn, N.-Vradon s Ujhelyt az u. n. humaniorkat, majd szerzete elszlesztse utn ugyanazon tanokat 1776 -ig Komromban tanit; ekkor neveztetett ki a kassai kzptanoda tanrnak, mely minsgben 1799-ig mkdtt. Rendtrsai buzditsra mr 1773-ban Beszterczn irt grg mrtk szerint magyar verseket; munki azonban Uj mrtkre szedett versek 3 knyvre osztva, csak 1777-ben jelentek meg Kassn. 1778-ban Szab egyeslt Kazinczyval s Bacsnyival a Magyar Muzeum kiadsra. 1799-ben lelpett a terhes taniti plyrl, komrommegyei Virth helysgben gyrknyi Pyber Benedek rgi bartjnl vonta meg magt. Itt kezdte leforditani Virgilius Eclogit s Aeneist, melynek befejezse utols mve volt. Az mve volt mg: Ortographia s Prosodia (Komrom, 1800.) Kisded sztr Kassa (1784. s 1792.) A Magyarorszg Virgi Komrom, 1803. ebben az let s az irk nyelvbl szedte ssze a nyelv virgait, csinjait, jeles szlsmdjait s nagy szmmal kzmondsokat is. Meghalt 1819-ben nov. 22-n. Dugonics Andrs, kir. oktat, jeles hazafi s tuds, szl. 1740. okt. 17. Szegeden, hol atyja vroskapitny volt. Szlhelyn kitn elmenetellel vgezvn tanulsait, des anyja akarata ellenre szive vonzalmt kvetve, 1756-ban piaristv ln. A knyelemhez szokott ifjunak terhre ltszott lenni eleinte a rendes let, de minthogy a tudomnyokat kedvelte, azok dessge vele minden kesersget elfelejtett. Miutn N.-Krolyban a blcsszetet, Nyitrn pedig a hittudomny tanulst bevgezte, az ifjusg tanitsval bizatott meg. Erdlyben Medgyesen a sznoklat s kltszet tanitsval foglalkozvn, a hajdani Dcinak kedves emlkezete annyira flgyulaszt benne a grg s rmai rgisgek irnti vgyt, hogy hivatalos elfoglaltsgtl ment minden idejt azokra szentel. 1770-ben Erdlybl visszakerlvn, Nyitrn 4 vig oktatta a nvendk-papsgot a blcsszetben, a nagy tuds: Gusztnyi Jnos nyitrai fpsztor teljes megelgedsre. 1773 -ban honunkban is feloszlatvn a jezsuita-rend, a nagyszombati egyetemen resen maradt tanszkek betltsre Mria Terzia ltal 1774-ben a mathezis tanrjv neveztetett. D. idejben a magyar nyelvnek s irodalomnak mg kevs prtolja volt. A tudsok kevs kivtellel a latin nyelv prtolsa mellett rosszaltk buzglkodst s szemre lobbantk nem egyszer, hogy kir. oktat ltre nem restel a kznp szmra irni enyelg knyveket, s magyar szavakat koholni, melyek csak azrt sem tetszettek, mivel ujak s magyarok voltak. azonban meg nem sznt mkdni tovbbra sem. 34 ven t volt buzg tanitja a magyar ifjusgnak a k. egyetemen, mindenkitl tisztelve s szeretve. Egszsgt hanyatlani rezvn, 1808-ban megvlt kedvelt tanszktl s Szegedre szlvrosba vonult, hol vi kzt jzan s munks lett 78 ves korban: 1818. jul. 25 -n bevgezte. Munkival sajt vallomsa szerint a kznpre kivnt hatni s e czljt annyira elrte, hogy szzadunk elejn mvei kzkzen forogtak. Pldabeszdein kivl mg igen sok magyar mvel gazdagitotta irodalmunkat. Ezek: Trja veszedelme, Pozsony 1774. Ulysses Trtnete, Pest 1780. Etelka, 2. k. Pozsony 1787. ujra 1791. s 1805. Arany Pereczek, Pozsony 1790. ujra 1800. Jolnka, 2. k. ugyanott 1803. s 1804. Cserei, Szeged 1808. A Gyapjas Vitzek, 2 k. Pozsony, 17984. A Szerecsenek, 2 k. u. ott 1798. Jeles Trtnetek, melyeket a magyar
2392

jtkszinre alkalmaztatott, 2. k. Pest 1794. s 1795. A Tudkossgnak kt knyvei, 2 k. Pest 1784. jra 1791. Rjnis Jzsef szl. 1741-ben jun. 4. Kszegen, hol atyja vrosi tancsos volt. Alsbb iskolit szlvrosban vgezte. 1757-ben jezsuita lett s Bcsben a kt ves prbt killvn, Leobenbe kldetett a grg nyelv tanulsa vgett; honnan visszatrvn, 1761-tl 1763-ig Esztergomban tanitotta az alsbb iskolkat; majd Kassn a philosophit, Nagyszombatban pedig a theologit hallgatta s 1771-ben mr mint philosophie doctor papp szenteltetett. 1784-ig Gyrtt a mathezist tanitotta s ez vtl kezdve 1806-ig az ottani akadmia egyhzi felgyelje volt. Csekly fizetse lvn utalva, sokszor kellett a szksggel kzdenie, mely t irodalmi mkdsben is gtolta. Klnbz hasztalan kisrletek utn, hogy magnak jobb llst szerezzen, vgre grf Festetich Gyrgyben prtfogjra tallt, ki is t a keszthelyi Georgikon scholirchjv nevezte ki, hol 1812. szept. 23 -n meghalt. Rjnis becsletes, j s egyenes lelk ember volt, de czivakod termszete mindenkit elidegenitett tle. Mvei: Kalauz, Pozsony, 1781. Magyar Virgilius, 2 ktet, Pozsony s Pest 1789. 1814. Munki klnbz dolgokkal foglalkoznak. Kovcs Pl Rupert egyhzi ir, szletett 1742. janur 17-n Szcsenyben Sopronmegyben. lte legszebb korban llott a pannonhalmi benedekiek kz. A tudomnyokban lelvn egyedli rmt, jjel-nappal azokkal foglalkozk. Szt.Benedek rendjnek megszntvel a gyri pspki lyceumban tanit az egyhzi jogot, s kedvelt tanszktl csak akkor vlt meg, midn Ferencz kirly hitbuzgsga a szerzetnek ismt letet ada. Meghalt 1803. febr. 28-n, mint a faptsg fssi javainak kormnyzja. Emlitett munkjn Kovcs Plnak Magyar Plda- s Kzmondsai. Gyr 1794. kivl Magyar egyhzi jog czim mvet is irt. Ezen, felette avatott tollal irt, jeles magyarsgu munka, kziratban a pannonhalmi knyvtrban riztetik. Szirmay Antal, cs. kir. udvari tancsos, jeles trtnetir, szl. Ep erjesen Srosmegyben 1747. junius 20-n. Meghalt Szinnyren 1812. szept. 19-n. 1773ban zemplnmegyei aljegyz, 1777-ben ugyanott fjegyz; 1785-ben kir. tblai lnk, 1787-ben kir. udvari tancsos s a tiszninneni tbla elnke. 1790. s 1796. Zemplnmegye orszgos kpviselje. Parabolisn kivl szmos latin nyelv trtneti s helyirati munkt irt. Mink: Notitia historica (Kassa, 1798) Notitia topographica, politica Cottus Zempln (Buda, 1803.) Notitia politica, historica, topographica Cottus Ugochiensis (Buda 1805.) valamennyi kiadva Kovachich Gyrgy ltal. Magyar nyelven megjelentek tle: Magyarzattya azon szknak, melyek a magyarorszgi polgri s trvnyes dolgokban elfordulnak, nmely rvidebb formkkal (Kassa 1806.) Tovbb tle van: II. Jzsef az Elizion mezejn (Eleutherius Pannonicus lnv alatt; Pesten 1790.) II. Leopold magyar kirly, Eleuternek, egy magyar prftnak ltsa szerint (fordits Keresztury Jzsef nmet munkja utn) Pest, 1790. A tokaji, vagyis hegyaljai szlknek ltetsrl, j mivelsrl, a szretelsrl, a borok csinlsrl (Pest, 1810.) s vgl: A Szirmay nemzetsgnek trtnetei. (Ez utbbi kziratban.)
2393

Plczi Horvth dm, sz. 1760. mj. 1. Kmldn Komrom-megyben. Tanulni kezdett szlhelyn atyja rkdse s utmutatsa alatt; majd a falusi iskolt 1773-ban Debreczennel cserl fel, hol a sznoklati osztly bevgzse utn egyhzi plyra sznvn magt, 1773. az u. n. togtusok kz soroztatott. A hittani folyam elteltvel azonban szndokt vltoztatvn, az egyhzi letrl lemondott; s vgezvn a trvnyfolyamot, Miskolczon gyakornok, majd gyvd ln, s Eperjesen letelepedett. Szp s tallkony esze t csakhamar kitntet; jeles volt a blcsszet-, hittudomny-, mennyisgtan-, csillagszatban; de mgis a kltszeti mez volt az, melyen leginkbb volt elemben. 1787. a Magyar Musban lpett fl elszr kisebb kltemnyeivel. Ezt kvette a Hunnius hskltemny 6 nekben. (Gyr, 1787.) korn tltta, hogy az eurpai virgz nemzetek csak a grg s a rmai kutfkbl meritett szpsgekkel krkednek: azrt e patakokbl soha sem meritgetett, msolkat soha nem msolt, hanem az eredeti forrsokbl oltotta szomjt. Innen verseiben gy mint prziban az eredetisg, melyet ms irinkban nem igen tallhatni. Frdeme, hogy nemzeti irodalmunkat vg nekekkel gazdagitotta, melyek Holmi nv alatt jelentek meg Gyrtt s pesten, 1788. 1792. 13 ktet. Npdalai tl a Dunn kzszjon forogtak mg az 50-es vek vge fel is. A ttnyi leny Mtys kirlynl, vigj. 5 felv. Pesten, 1816. Rudolfias hskltemny 5 nekben pedig Bcsben 1817. jelent meg. Histriai b olvasottsgt tanusit Magog patriarchrl irt nagyobb munkjban. A Tudomnyos Gyjtemnyben s Hasznos Mulatsgokban kzltt birlatai szp tudomnynak s elmebeli tehetsgeinek elenyszhetlen bizonysgai. Meghalt 1830. jan. 28. Nagy-Bajomban. Utols, de be nem vgzett mve egy kznsges encyclopedia volt, mely minden dolgozatait becsre fellmulandotta. Aszalay (szendri) Jzsef, rgi magyar nemes csald ivadka, szl. Pakson, Tolnamegyben, 1798. februr 14-n. Iskolit Kalocsn kezdte, Pesten, Vczon, Pozsonyban folytatta s Egerben vgezte. 1817-ben a magyar udvari kanczellrinl mint fogalmaz-gyakornok kezdte plyjt, 1826-ban a helytarttancshoz titkrnak neveztetett ki, mely minsgben 1834-ig maradt meg, midn hivatalrl lemondvn, mlyi birtokra vonult. Meghalt 1874. okt. 6 -n Egerben. Nevezetesebb mvei: Szellemi omnibus, kjutazsra az let utain (3. kt. Pest 185557.); mely tmrdek anthropologiai s letphilosophiai adatokat tartalmaz; Eszmk az let napfogyatkozsairl s leldozsrl. (Pest 1858); Szellemi rppentyk (Pest 1859.). Czuczor Gergely, magyar klt s sztrir szl. 1800. decz. 17-n Anddon, Nyitramegyben; a gymnasiumi tanulmnyokat rszint rsekujvron, rszint Nyitrn s Pozsonyban vgezte, azutn a Szt.-Benedek szerzetbe lpvn, Pannonhalmn tlttt ujonczi prbave utn a blcsszetet Gyrtt a fapti lyceumban vgez, 1820-ban a hittudomnyok hallgatsra Pestre a kzponti papnveldbe kldetett, honnan tarts betegeskeds folytn 1820-ban Pannonhalmra trt vissza, hol 1824-ben az egyhzi rendeket felvette s a gyri gymnzium tanrl alkalmaztatott. Ksbb a pesti papnveldbe helyeztetett t, itt ismerkedett meg azon kor nagy irival s midn az augsburgi tkzet czim
2394

hskltemnynek az els neke Kisfaludy Krolyhoz eljutvn, annak nagy tetszsvel tallkozott, Czuczor felbuzdult s sietett a kltemnyt befejezni, melyet Kisfaludy az Aurorban vezetett be az irodalomba. Ezt kvet nemsokra msodik kltemnye Aradi Gyls, t nekben. Ugyancsak az Aurorban tette kzz tbb lantos kltemnyt s romnczait, utbb egy rtekezse jelent meg: A magyar nyelv llapotja gymnziumainkban a Tud. Gyjtemnyben s a Megvigasztalt atya czim beszdje az Uraniban (1830.) Alapos trtnelmi tanulmnyok utn 1830-ban hozzfogott Hunyady Jnos czim hskltemnyhez, melyben 2 v alatt a 8-ik nekig haladt, de melyet az e felett tmadt elkedvetlenit vitk folytn abbahagyott. Hunyadyra vonatkoz trtnelmi tanulmnyainak eredmnye volt a Hunyady Jnos viselt Dolgai czim, s az ifjusgnak sznt olvasknyv (Buda 1832.) Idkzben Komromba helyeztetett t, hol rszint tanri, rszint p api mkdsvel a kztiszteletet vivta ki magnak. 1831. febr. 17-n az idkzben ltrejtt m. tud. akadmia levelez tagjv vlasztatott. Mint ilyen klns szorgalmat fejtett ki az avult tj- s mesterklt szavak gyjtsben, de folytatta klti dolgozatt is, melyek kzl a Bajza Aurorjban megjelent Bolon czim hskltemny 4 nekben s npies kltemnyei kiemelendk. 1835 -ben Toldy Ferencz helybe segdjegyzv s levltrnokk vlasztatvn, Pestre tette t lakst. Itt jelentek meg 1836-ban Poetai munki. Lantos kltemnyeinek tartalma zrdn kivli szabadabb lete ketts titkos fladsra szolgltattak alkalmat, az egyik munki, a msik letmdja ellen irnyult, minek folytn fenczimzett munki Bcsben a tiltott knyvek jegyzkbe soroztattak s maga pedig mj. 6-n rkezett udvari parancs szerint faptja ltal Pestrl visszahivatott. Ekkor irta rm s b czim szp kltemnyt Szilgy nv alatt, valamint ezentul Anddi, Ete, Dobokay lnevek alatt is tbb becses dolgozatot adott, melyek kzl Mesi s Karok s rendek czim kltemnyei kiemelendk. Az 1837. elejn megindult Athenaeumnak is egyik legszorgalmasabb munkatrsa lett, melyben egyebek kzt: A magyar nyelv nmely sajtsgairl czim rtekezse s Prba-fordits Tacitus Agricoljbl jelent meg. Mint az akadminak egy v ta megvlasztott rendes tagja, szkfoglaljul Zrednai vitz Jnos czim trtnelmi tanulmnyt mutatott be. Egy ujabb felads folytn 1837. junius havban Szentmrtonba ment, hol a fapt a knyvtrnl alkalmazta. Ksbb a gyri gymnziumban a grg nyelv s magyar irodalom tanra lett, onnan a gyri kir. akadmiba helyeztetett t, honnan azonban titkos feljelents folytn mr ngy ht mulva elmozdittatott. Czuczor most rvid idre Gyr kzelben visszavonultan lt, majd a fapt ltal lyceumi tanszkbe helyeztetett vissza. Ujabban Gyrtt tartzkodsa alatt kszltek szmos kltemnyei az rvizknyvben, Nemzeti Almanachban, rangyalban, Honderben s letkpben, klnsen hirre kaptak npies Paprika versei (Mezei Naptr 18401848.) Mforditsban adta Horatius epistoljt a Piskhoz, a Kifaludy-Trsasg vlapjaiban, melynek 1836 ta tagja volt, Cornelios Nepos munkit stb. 1844-ben az akadmia nagy sztra kszitsvel bizatott meg, minlfogva 1845-ben Pestre kltztt. Ezta csupn a sztr krli munkssgnak lt, oly szorgalommal, hogy 1848-ig mr az I betig haladott. De a haza akkori helyzete annak a szomoru hirre kapott Riad czim kltemnynek az irsra ragadta, mely miatt 1849. jan. 18-n elfogatott s a csszri hadtrvnyszk ltal 6
2395

vi slyos vrfogsgra itltetett. E bntetst az akadmia elnklete krelmre Windischgraetz herceg olykp enyhit, hogy fogsga helyl a budai vrt tzte ki, hol a nagy sztr krli munklkodst is megengedtk neki. Fogsgbl mj. 21-n a gyztesen ostroml magyar honvdhadsereg szabadit ki. Czuczor most egy ideig Pesten lt, majd meg Tihanyba ment, a csszriak Pestre val msodszori bevonulsa utn menhelyt elhagyvn, nknyt Pestre jtt fel s Kempen altbornagy rendelkezsre llott, ki t a ferencziek kolostorba helyezte, hol a nagy sztr krli munklkodst ismt folytatta. Innen 1850. jan. 16 -n Haynau tbornagy elbb az Ujpletbe, majd Kufsteinba vitte. Itt tlttt fogsga alatt is buzgn folytatta munklkodst. Ez idben tette kzz Kerecsen s Kerecset czim rtekezst, mely nyelvkutat rendszere programmjnak tekinthet. 1851 ben az akadmia tbbszri folyamodsra a csszr megkegyelmezett neki. Azta Czuczor a sztr befejezsn fradozott szntelen, mely vgre 13 szomoru ven t folytatott munklkods utn, 1858-ban els kidolgozsban kszen llt s 1861-ben megindult kiadsa is ily czim alatt: A Magyar Nyelv Sztra, a m. tud. akadmia megbizsbl kszitettk Czuczor G. s Fogarasi Jnos. (VI. kt. Pest. 1862 1874.) A munka befejezst meg nem rthet, mert 1866. szept. 9-n elragadta a hall. Mg letben jelentek meg Czuczor Npies Kltemnyei (Pest 1854, 1855) s Czuczor Kltemnyei (Pest 1858.). Fogarassy (als-viszti) Jnos. Erdlybl kiszrmazott rgi nemes csald sarja, nyelvszeti s jogtudomnyi ir. Szl. Fels-Ksmrkon Abaujmegyben, 1801. pr. 17-n. Tanulmnyait a falusi iskola vgeztvel Szikszn, azutn Srospatakon folytatta s mr ott a jogi plyra sznta el magt. 1839-ben kzjogi, 1840-ben vltgyvd, 1841-ben vlttrvnyszki tancsjegyz, 1847-ben Istvn fherczegndor titkra, ksbb tancsos a m. pnzgyminiszteriumnl, azutn a pesti kerleti ftrvnyszk fbirja, a pesti kereskedelmi s vlttrvnyszk elnke s vgre a legfbb itlszk birja lett. A m. tud. akadmia 1838-ban levelez, s 1842-ben rendes tagjv vlasztotta s ezen tudomnyos intzetnek mindvgig munkstagja volt. Meghalt 1878. junius 11-n Mvei kzl kiemelendk: Dik-magyar mszknyv a magyarhoni trvny- s orszgtudomnybl (Pest 183335.) A magyar nyelv metaphisikja vagy a betknek eredeti jelentsei a magyar nyelvre alkalmaztatva (Pest 1834); Magyarhoni magnyos trvnytudomny elemei (Pest 1839. 6 kiadst rt); Magyar kereskedelmi s vltjog (1840); Magyar bank (1848); Magyar nyelv szelleme I. ktet. Mvelt magyar nyelvtan elemi rsze (u o. 1845); A magyarorszgi polgri uj perrendtarts alapvonalai (Buda 1853); A magyar nyelv teljes sztra (Budapest 186174.) Ez utbbit eleinte Czuczor Gergelylyel egytt irta, de ennek halla utn maga folytatta s fejezte be. Ihsz Gilbert, egyhzi ir, szletett 1803. pr. 23-n Vaszaron Veszprmmegyben. Tanult Ppn, Vesprmben s Gyrtt; ez utbbiban a blcsszeti tanulmnyokat bevgezvn, 1824-ben a csornai premontrei kanonokok szerzetbe flvtetett. Onnan a gyri papnveldbe kldetvn, s ugyanott a hittudomnyi plyt 1830-ban bevgezvn, papp szenteltetett. 1832-ben mint segdlelksz Trjn, 1834-ben pedig Keszthelyre rendeltetvn, mint tanr 12 vig,
2396

mint igazgat pedig 8 vig foglalkozott az iskola gyeivel. 18531857. Trjn nyugalomban levn, res rit olvass- s irssal tlt; itt ir e czim jeles munkjt: A keresztny mveltsg s erklcsi magaviselet alapvonalai. Szombathely, 1857. 8-r. 302 l. A nyolczvanas vek elejn szerkesztette Szellemi Kincstr czim t ktetre terjed munkjt, melyben tlag 1400 magyar kzmondst gyjttt ssze. Hunfalvy Pl, a magyar sszehasonlit nyelvszet megalapitja, szl. Nagy Szalkon Szepesmegyben 1810. aug. 10-n. Tanulmnyait Kzsmrkon s Miskolczon vgezte s a humanisztikus tanulmnyok irnt nagy elszeretettel viseltetett. 1838. gyvdd ln, 1842. pedig jogtudomnyi tanr a kzsmrki kollgiumnl, 1849. kpvisel, a mikor lland lakhelyt pesti tartzkodssal cserlte fel s a Toldy Ferencz ltal szerkesztett Uj magyar Muzeum-ba sokat dolgozott, 1843. a Kisfaludy-trsasg, 1856. pedig az akadmia rendes tagja s nyelvtudomnyi rtekezseinek szerkesztje ln. Ezen llsb an bizta meg az akadmia Reguly Jnos utaznk fontos hagyomnynak rendezsvel, melyet p oly buzgsggal, mint szakrtelemmel formai tklylyel bocsjtott sajt al. Ezen munkkkal prhuzamosan jelentek meg sajt nll mvei is, melyeken az addig Castrn ltal kpviselt magyar-finn nyelvszeti irnyt uj s hatrozottabb alapokra fektette, nevezetesen az elgazst mutatta ki a magyar-ugor nyelvekben s a rokonsgi fokokat soha nem sejtett vilgossggal mutatta ki. Hogy ezen tudomny felvirgozzk, megalapitotta a Magyar nyelvszet czim folyiratot, mely a legjobb erk: Budencz Jzsef, Thewrewk Emil s msok mveivel lnk mozgalmat keltett s lassankint belevitte a magyar nyelvtudomnyt is a klfldiek keretbe. Ez ktszeresen nehz feladat volt; egyfell azrt, mert az akadmia kreiben is voltak a rgi nyelvszeti tapogatzsoknak hivei, msfell pedig nem rendelkezett a magyar nyelvszet sem a teljes rendszerrel. E bels kzdelmek s forrongsok azonban csak addig tartottak, mig a m. tud. Akadmia a Nyelvtud. Kzlemnyek kiadst nem engedlyezte, hol azutn egymsutn lttak napvilgot Hunfalvy aprbb rtekezsei, egy-egy fut tz a magyar ethnographia tern. Nem egyszer kellett Hunfalvynak a msik irnynyal, mely a magyaroknak a trk-tatr npfajjal val rokonsgt vitatja s melyet nlunk Vmbry kpvisel, megkzdenie, de a polemia rdeme tbbnyire, eredmnye mindig az llitsai mellett szl. Ujabban a nemzetisgi vitk tbb rdekes, korszakot alkot ehtnographiai munka irsra sztnztk, mely a klfld teljes elismersvel tallkozik s az aggastyn, ki a 80-as vek elejn az akadmiai knyvtr re s a Literarische Berichte aus Ungarn nvleges szerkesztje, elsrangu tekintlyly avatta e tren is. Tbbi mvei: A kondai vogul nyelv (Pest 1872); Aristoteles Poetikja (u. o. 1832); Egy vogul monda (u. o. 1849); A vogul fld s np (u. o. 1864); Finn olvasmnyok (u. o. 1861); Utazs a Balttenger vidkein (u. o. 1872); Az szaki osztyk nyelv (u. o. 1875); A szkelyekrl (u. o. 1879); Die Ungarn (Stuttgart 1881.) stb. Kriza Jnos, jeles magyar klt s ir, a magyar npkltsnek kivl rdemekkel bir bajnoka, szletett a Szkelyfldn Nagy-Ajtn 1812. julius 28-n. Kora
2397

ifjusgtl fogva nagy hajlandsggal viseltetett az irodalom gye, de fleg a kltszet irnt, melylyel maga is megprblkozott. A kolozsvri unitrius kollgiumba kerlvn, ott egyb tanulmnyai mellett buzg munklkodsa volt a harminczas vekben ott megalakult olvas trsasgnak s 1835-ben, midn a berlini egyetemre ment theolgiai tanulmnyait folytatand, akkor is h maradt e krhz, melyben szp kltemnyeit s mforditsait (leginkbb angolbl) kiadta, de szernysge leginkbb lnevek (Taraczki, Vadormi, Tndeffi s Ajtavri) mg rejtztt, visszatrvn pedig, az egyhzi plyn oly sok s fontos teend mutatkozott szmra, hogy 1843 ta mint eredeti klt egszen elhallgatott s csak a npklts erdlyi emlkeinek s klnsen a szkely balladknak gyjtsvel foglalkozott. 1838-ban unitrius prdiktor lett Kolozsvrott, egyuttal pedig az ottani unitrius kollgiumban a vallstan s magyar nyelv s irodalom tanra. 1839 ben ifjukori kltemnyeibl sszellitott volt egy kis gyjtemnyt, mely Remny czimmel ltott napvilgot, de igazi korszakot alkot mkdse az 1853-ban kiadott Vadrzsk czim npkltsi gyjtemnynyel kezddik, mely elszr rulta el a nagy balladakincset, melyet a szkely np szzadokon ltal sajt kebelben megrztt. Egyhzi plyjn (Kriza unitrius lelksz volt) egyre emelkedett, unitrius pspk, az unitrius vallskznsg zsinati s egyhzi f s kpvisel tancsnak egyhzi elnke, papnveldei igazgat s a kolozsvri unitrius kollgiumban a hittan rendes tanra lett, majd az egyhzi krnykek felgyeljv s kir. tancsoss neveztetett ki. Az akadmia 1841-ben, a Kisfaludy-trsasg 1863ban vlasztotta levelez tagjv, de ezen utbbi tisztsget mr nem sokig viselhette, mert 1875. mrcz. 26-n Kolozsvrott elhunyt. Kriza, ki sajt nevn kivl mint mondottuk mg Taraczki, Vadorni, Tndeffi s Ajtai nv alatt irt, sok lapnak: kzttk els sorban a Nemzeti Trsalkod s a Vasrnapi Ujsg nak volt munkatrsa, st az utbbinak szerkesztsben (184048) maga is rszt vett. Vannak szmos egyhzi beszdei, kziknyvei s kisebb rtekezsei, de sszegyjtve eddigel meg nem jelentek. (L. Gyulai Pl Emlkbeszdek. 1880.) Erdlyi Jnos, magyar ir, szl. 1814-ben Kaposon, Ungmegyben. A felsbb iskolkat a srospataki kollgiumban vgezte s innen mint nevel kerlt Gmrbe, ksbb Pestre. Itt csakhamar feltnst keltett nhny versvel s a kznsg mindinkbb rdekldni kezdett mvei irnt. 1841-ben megnslt s nejt nemsokra elvesztvn, hogy bujt felejtse, egykori nvendkeivel beutazta Nmet-, Franczia-, Angol-, Olaszorszg, Belgium s Hollandia nagy rszt. 1839-ben a magyar tuds trsasg levelez, 1858-ban rendes tagjv vlaszt. A Kisfaludy-trsasg, melynek tagja s titkra volt, 1842-ben elhatrozvn a npkltszeti ereklyk sszegyjtst, azoknak szerkesztse s kiadsval Erdlyit bizta meg. Igy keletkezett a Npdalok s mondk czim npkltszeti gyjtemny (Pest 184648), melynek msodik ktetben lev rtekezs Npkltszetnkrl Erdlyi nll munkja. A Kisfaludy-trsasg kiadsban 1847 elejn megindult Magyar szpirodalmi szemle szerkesztsvel Erdlyi bizatott meg, de e lap prtols hinyban egy v multval megsznt. Erdlyitl val a Magyar kzmondsok knyve (Pest 1851) is. 1848-ban Bajza visszalptekor, Erdlyi lett a nemzeti szinhz igazgatja. Meghalt 1868. jan. 23-n Srospatakon. Egyb mvei: Kltemnyek (Buda
2398

1844); A velenczei hlgy (drma, Pest 1851); Magyar npmesk (u. o. 1855); Egyetemes irodalomtrtnet (13 fzet, Pest 1869). Ezenkivl egy ideig szerkesztette a Srospataki Fzetek-et, s szmos rtekezletet tett kzz a Kisfaludy-trsasg vlapjban. Dr. Ballagi (Bloch) Mr, magyar ir s tudr, szl. 1816-ban Inczon Zemplnmegyben, izraelita szlktl. Az els oktatst atyjtl nyerte, kinek vezrlete alatt a biblit s thalmudot oly sikerrel tanulta, hogy 13 ves korban az egsz -testamentumot eredeti hber nyelven knyv nlkl tudta s hber s chaldeai nyelven kltemnyeket irt. Ifjusga a legnagyobb nlklzsek s sanyarusgok kzt folyt le, de a tetters fiatal Ballagit nem trte meg a szenvedsek hossz sora, st inkbb ezeknek tzben aczlosodott meg jelleme s akarata. Tudomnyszomja 1829-ben Nagyvradra vezette, hol sulyos krlmnyek kzt, de vas -szorgalommal tanulva tlttt el kt vet, mint thalmudtanul u. n. bocher tengetvn lett, nappalait a thalmud, jjeleit Mendelssohn philosophiai mveinek s nyelvek tanulsnak szentelvn. Innen Ppra indult s az ottani hres thalmud -iskola Beth Hammidras nvendke lett. Nagy fradsggal sikerlt neki magt a ppai blcsszeti tanfolyam hallgati kz flvtetni, miutn a szigoru flvteli vizsglatot kitn sikerrel killotta. Pprl Pestre ment s ott a Hasznos Mulatsgok-ban s a Pesther Tageblatt-ban irodalmi els kisrleteit mutatta be. Beiratkozott a megyetemre s minden tehetsgt arra fordit, hogy oklevelet nyerjen; azonban szorgalma daczra sem rhet el czljt, mivel a klerus mindenhatsga kieszkzlte azt, hogy a megyetem els zsid hallgatja mindenbl megbukjk. Pesten ezutn nem volt tbb maradsa, Prisba ment a mrnki tudomnyok tanulsra. Ekzben itthon az 1840 -iki orszggyls a zsidk emanczipczijval foglalkozvn, b. Etvs Jzsef felszlitotta B.-t, hogy hitsorosai kzt mozgalmat inditson ez gy rdekben. Ballagi mg Prisban hozzfogott ez eszme kivitelhez s ott irta meg a Zsidkhoz czim rpiratt; ezutn pedig Etvs ltal hazjba visszahivatvn, a zsidk magyarositsn munklkodott, s 1840-ben megjelent tle Mzes t knyve magyarul, tovbb Jzsua knyve is. 1840. szeptember 5-n a magyar tuds trsasg levelez tagjul vlasztatvn, mg az vben megtartotta szkfoglal beszdjt, mely Nyelvszeti nyomozsok czimen kln fzetben is megjelent. 1841-ben jelent meg, azta tbb kiadst is rt Magyar grammatikja, melyhez Magyar olvasknyve is jrult. Ezutn minden erejt s befolyst arra forditotta, hogy egy magyar -zsid rabbikpezde felllitst kieszkzlje; terve azonban a zsid kzsg szkkeblsge folytn dugba dlvn, elhatrozta odahagyni e felekezetet s 1843. mjus 2 8-n Notzingenben a protestans hitre trt t. 1844 ta a szarvasi fiskolnl tanrkpen mkdtt, mely llsban mindent megtett a protestns uni ltesitse s a magyar irodalom emelse rdekben. 1848-ban, miutn az akkori oktatsgyi miniszter b. Etvs Jzsef ltal egyetemi tanrnak jelltetett ki, lemondott a szarvasi tanrsgrl; az jonnan kinevezett tanrok beiktatsa a szabadsgharcz kitrse folytn elmaradvn, Ballagi mint bksmegyei tbori hirnk vett rszt a kzdelmekben, ksbb kapitnyi ranggal Grgey mellett tborkari fogalmazv, utbb hadelnki titkrr neveztetett ki, mely minsgben Aulich mellett is
2399

mkdtt. A forradalom leveretse utn Kecskemtre hivatott meg a reformtus theologia tanrul, honnan 1854-ben Pestre jtt a keleti nyelvek s a szentirsmagyarzat tanszkre. Mg 1850-ben Szarvason jelent meg magyar pldabeszd gyjtemnye (2 ktet, 2-ik kiads Pest 1855), a kvetkez vben pedig kiadta A legujabb magyar szavak gyjtemnyt. Az ezek utn kvetkez szmos mvei kzt kiemelst rdemelnek az akadmia ltal 1869-ben a Fekshzy-jutalommal koszoruzott sztrai, klnsen A magyar nyelv sztra czim 2 ktetes mve emlitend (Pest 186873). Ballagi a protestns irodalom egyik fmvelje, 1873-ig szerkesztette a Protestns naptrt, 1858-ban meginditotta a Protestns Egyhzi s Iskolai Lapot, 1864-ben pedig a Hzi kincstr czim protestns csaldi lapot, mely e nemben mg pratlanul ll irodalmunkban. 1869-ben kezd szerkeszteni a ngy vfolyamot rt Prot. tudomnyos szemle czim folyiratot is. Az 1861-iki rvid orszggylsen -Moraviczt kpviselte s a hatrozati prt hive volt. Ezutn ismt a vallsi irodalomnak szentelte magt, mely idszakbl szmos irodalmi termke veszi eredett, igy: Tjkozs a theolgia mezejn (1862 s 1863); A biblia (1863); Remnia (1864); Bibliai tanulmnyok (1864) stb. 52 vi tanrkodsa utn lemondott e plyrl s azta a Prot. Egyh. s Isk. Lap szerkesztsvel, Pldabeszdeinek uj kiadsval, Sztrainak javitgatsval stb. foglalko zik. Sztrai a magyar irodalomban pratlanul llnak s roppant elterjedsnek rvendenek. Szvornyi Jzsef, iri lnven Romvay, zirc-cisterci rend ldozr, egri hzfnk s fgymnasiumi igazgat, a magyar tud. akadmia levelez tagja, nyelvtudomnyi s erklcsi ir; szl. 1816. julius 5. Borsodmegye Sta nev palcz kzsgben, hol atyja Ferencz, az ismert nev Szvornyi Mihly unokja npnevelssel foglalkozott. Kzptanodai plyjt Egerben vgezte, ennek bevgzse utn 1833. aug. elejn az egri rseki fmegye papnvendkei kz vtette fl magt, hol blcsszeti tanulmnyai folyamn magyar irodalmi olvasmnyokkal s verselssel is foglalkozott; verseivel az 1835-iki Regl trslapjban a Honmvsz-ben lpett fl legelszr; ksbb vallsos trgyu verses dolgozatokat s erklcsi irnyu rtekezseket kzlt; 1838-ban a tanri plyra lpett s a kvetkez v szeptember vgvel a szkesfehrvri gymnasium 2-ik nyelvszeti osztlyba kldetett tanrnak; majd vi plyja utn, letevn elbb Zircen 1840. aug. 10-n szerzetes eskjt, Szkesfehrvrott papp szenteltetett, elbbi llomsn s minsgben maradvn tovbb is. 1842-ben a sznoklat tanszkt kapta s ezzel hivatalos gondjai cskkenvn, magn hajlamainak is tbb idt szentelhetett. A nyelvtudomnynyal val foglalkozs s fleg a jl ismert palcz s tiszai s most a Dunntuli szjrs szlelt klnbsgei kivllag a nyelvtudomny mvelsre bresztettk kedvt. E tanulmnyok gymlcse ln els nagyobb irodalmi kisrlete, a Magyar kes szkts (Buda 1846), melyet a magyar tud. akadmia 5 plyz kztt 100 drb aranynyal s ezst billikommal jutalmazott, 1846. vi decz. 18-n pedig ugyanezen sikere tekintetbl levelez tagjnak vlasztotta, hol szkt A magyar kzmondsok s pldabeszdek-rl tartott rtekezsvel foglalta el. 1851-ben jelent meg A rgi Fejrvr s templomai czim rtekezse s Trtnetlmi adatok az egri gymnasiumrl; ugyanekkor indulvn meg a hazai kzptanodk
2400

szervezse, magyar tanirodalmunknak llsnl fogva kzvetlenl rzett hinyain igyekezett javitani. Igy jttek ltre kes szlstan, vezrletl a remekirk fejtegetse s a szpirs mvek kidolgozsban, tovbb: Az -claccisa-literatura, vagy a grg s rmai remekirodalom trtnelmnek fbb pontjai (Eger 1851); Egyhzi nekek s imk (Eger 1853); Termszettrtnelmi rajzok; Dohny s a kv trtnete (1852); 1854-ben a magyar tudomnyos msztr megllapitsr a kikldtt hrmas bizottsg egyik tagja lett; ez alatt irta Olvasmnyok a gymnasiumi s ipartanodai alsbb osztlyok szmra czim szles krben elterjedt knyveit s az ezekhez csatolt bevezets a hatsg kivnatra: Kalauz czim alatt kln is megjelent. Tovbbi mvei: Magyar nyelvtan, tanodai s magnhasznlatra (Pest 1861); majd ugyanez rviditve Szvornyi Jzsef kisebb nyelvtana czim alatt, mely az Olvasmnyok-kal egytt tbb kiadsban jelent meg; Szpszeti Levelek (az egri irk albumban); Magyar irodalmi szemelvnyek; A magyar nemzeti irodalom rvid ismertetse (Pest 1868); Magyar irodalmi tanulmnyok kziknyve (Pest 1869); Elmleti s gyakorlati nyelvknyv (Pest 1871) s szmos kisebb rtekezs a klnbz folyiratokban sztszrva. Stb. Legujabban (1890.) Gyakorlati tancsok a hzi s nyilvnos nevels krben cz. alatt (360 l.) a Franklin-Trsulat kiadsban jelent meg Szvornyi tollbl egy kitn paed. munka. Szarvas Gbor, kitn nyelvsz, szl. 1832. mrcz. 22-n Adn Bcsmegyben, hol atyja kovcsmester volt. Iskolit Bajn vgezte; 1848-ban a 6-ik gymn. osztly vgeztvel nemzetrnek akart bellani, de fiatal kora miatt nem vettk be, bosszusgban ezrt a benczsek kz vtette fel magt, de megunvn ezt a plyt, ngy v mulva (1852.) odahagyta azt s joghallgatnak iratkozott be. Egy srga dinnye, mint maga trfsan megjegyzi, azonban letritette errl a plyrl is, a 6ik flv elejn megbetegedett a dinnytl s harmadfl vig sinyldtt. Felgygyulvn a tanri plyra lpett s ezen maradt vgleg meg. 1858. a czisterczitk hrom vre helyettes tanrnak vlasztottk meg Egerbe, msfl vvel utbb a helytartsg Bajra tette t; 1861. Pozsonyba ment t rendes tanrnak, honnan 8 vi mkds utn 1869-ben a budapesti kath. gymnziumhoz neveztetett ki, s itt tanrkodott 1881-ig, a midn nyugdijaztatott. Tudomnyos mkdsvel fleg a magyar nyelv tern rkk fenmarad nevet szerzett magnak. A nyelvujits tvedseit s a magyar irodalomban lbra kapott idegenszersgek ellen a leghatsosabb reakczit inditotta. Mr 1867-ben a pozsonyi gymnaziumi rtesitvnyben irt egy Magyartalansgok czim czikket, mely rdekes fejtegetsekre adott alkalmat az 1867. s 1868-ki Budapesti Kzlny-ben. A magyar igeidk eredeti rtkt s helyes hasznlatt kimutat mvvel az akadmia ltal kitztt plyzatnl 1872-ben Sz. nyerte el a plyadijat a Magyar Igeidk czim munkjval. Latin tanknyv-irodalmunkat is gazdagitotta egy j pr munkval. Igy 1869. Phaedrus mesit adta ki, tovbb egy latin olvasknyvet Tirocinium Prosaicum czimmel 1872 ta az akadmia tmogatsval adja ki a Magyar Nyelvr kitn folyiratot, nyelvkincsnk e dsgazdag trhzt; 1881 ta szerkeszti az akadmia Trtneti Sztr-t is stb
2401

Dr. Margalis Ede zombori fgymn. igazgat, szl. 1849-ben Zgrbban, onnt mint fiatal gyermek Bajra kerlt. Gyurgyek Antal npiskolai tanit nagybtyjhoz, ki t tanittat Bajn a VI. gymn. oszt. befejezsig. Innt Kalocsra ment papnvendknek. A VIII. oszt. vgeztvel Bcsbe kldetett a Pzmneumba, melybl nhny vi tanuls utn kilpett, 1879-ben a bajai tanitkpezde s ksbb az ottani fgymn. tanrv neveztetett ki, honnt a midn a cistercitk vettk t a fgymnasiumot, Zomborba helyeztetett t hasonl minsgben. Nhny vi sikeres munklkods utn u. ott. igazgatv neveztetett ki s itt kapta a trsadalom tern kifejtett buzg tevkenysgert az arany keresztet. 1876-ban blcsszettudorr lett. Szerkesztette egy idben a Baja czim trsadalmi lapot. Munki: 1. Az ellenlls s rombolsi sztn. Paedagogiai rtekezs. Megjelent elszr a bajai fgymn. 1873-ik vi rtestvnyben. 2. Prhuzam Vrsmarty s Arany mint eposkltk kztt. Aestheticai essai. 1875. 3. Egy lap Baja sz. kir. vros trtnetbl. 1875. 4. Emlkbeszd Dek Ferencz felett. 1876. 5. Bcskai kzmondsok s szlsmdok I. (Msodik rsze nem jelent meg.[7] *** Jegyzet. Wgner Ferencz letrajzt a kezeim kzt fekv forrsokban nem talltam meg. Szinnyey Jzsef kivl tudsunktl ugy rtesltem, hogy Wgner Ferenczrl Stoeger, Scriptores Prov. Austr. Societ. Jesu Wiennae, 1856. 386 l. b letrajzot irt. Pelk Pter rosnymegyei ldozr (1864.) letrajzt sem talltam meg. Az adatokrt tudakozdtam a Rosnyi Hirad szerkesztsgnl, de eredmnytelenl. Ipolyi Arnold, Czanyuga Jzsef, Lehoczky Tivadar, Btorfi Lajos, Moldovn Gergely, dr. Gopcsa Lszl, Flp Alajos, Imre Sndor s Mindszenty Gedeon letrajzt pedig nem tartom trgyam keretbe beleillknek s ezrt azokat nem kzlhetem.

[1] Ferenczy Jakab s Dnielik Jzsef Magyar Irk letrajzi gyjtemnye, Toldy s Bethy nemz. irod. trt, a Magyar Lexicon s tbb ms forrs utn az irk szletsi ve szerinti korrendben. [2] A ki Decsi Jnosrl tbbet akar tudni, az olvassa el Toldy Ferencz sszegyjttt munkinak a Magyar llamfrfiak s irk cz. els ktetben a 147180. lapokat. [3] Legujaban Pzmny sszes mveinek kiadsra a pesti nvendk papsg vllalkozott. [4] Lsd Prayt, Bibl. Bad. Opp. 4. p. 99. [5] Lsd: Katona, Historia Critica XXXVIII. 898. (Ez se tud tbbet rla, csak munkjt idzi.)
2402

[6] Mikes Kelemenrl bvebben lsd Toldy Ferencz Magyar llamfrfiak s irk letrajza II. ktetnek 1--32. lapjt. [7] A mennyiben ezen adatok nem teljesek, ezrt nem vllalhatok felelssget. Margalits letrajzt forrsaim kztt nem talltam s maga tbbszri krsemre sem volt hajland letrajzi adatait rendelkezsemre bocsjtani.

Munkatrsak nvsora.
D Avray Jen Emil, Bezdn. dm Kristf p. . ig. titkr, Eszk. Blint Jzsef jogsz, Eger. Budai Sndorn, Sros-Oroszi. Bozsolik Ferencz tanit, Decs. Balla Sndor tanit, Ozora. Blanr dn fgymn. tanr Beszterczebnya. Benyovszky Jnos plbnos, Bikal Borbly Sndor tanit, Torda Kpeczi Bocz Jzsef polg. s keresk isk. tanr, Temesvr. Btorfi Lajos hirlapszerk. N.-Kanizsa. Barrois Nelli posta- s tvirda-kezel, Boglr. Czkus Lszl ev. lelksz, AbaujSznt. Charvt Lszl h.-plbnos, Petrijevci. Dr. Csurgay Jzsef k. o. BdSzt.-Mihly. Csonka Nndor plbnos, Baranyavr. Dkny va okl. tanitn, Ozora. Duka Sndor kzs. el. nptan. N.-Rebra. Feldi Doby Antal kir. strnok, Brtfa. Ember Jnos tanit, Ungvr. Engel Lajos knyvkeresked, Pcs. Hanyai Egyed Dvid tanit, Tzlr. Ember Kroly tanit, Fels-Bnya. Eisler Mihly igazgat-tanit, Lzrfld. Fncsy Antal ldoz-pap, Moholy. Follinusz Aurl npszinhzi rendez, Budapest. Frimel Jnos fv. tan. Budapest. Freund Bernt polg. isk. igazgat, Nagy-Bittse. Filep Elek megyei szmtiszt, Segesvr. Gad Sndor kpln, Szszvr. Grf Endre tanit, Gyr. Gllfy Istvn vrm. tisztvisel, Temesvr. Horvth Lszl, -Becse. Holzmann Igncz nptanit, Petrovcz. Heckinger Istvn frelisk. tanr, Pcs. Horvth Dezs ev. lelksz s tanit, Veszprm Jasurka Jzsef nptanit, Uj-Fehrt. Kasza Ferencz kzs. tanit, Pcs. Krigl Jzsef, Pcs. Kircz Istvn tanit, Zvod. Kalmr Ferencz tanit, B.-Diszeg. Kry Istvn tanit, Nagy-Szns. Kovcs Mikls tanit, Zala-Kis-Kanizsa. Kulcsr Jzsef tanit, Mocsold. Kirly Jnos kjegyz, F.-Nyk. Klein Mtys tanit, Fels-Mindszent. Kovcs Gergely ftanit, Nylfalu Karcsonyi Jnos kir. trvszki bir, Veszprm. Lill Istvn keresked, Pcs. Lehoczky Tivadar, Munkcs. Lakner Lszl nyomdsz, Zlyom. Lakatos Kroly kzs. tanit, Komrom. Mikola Lszl gyvd, Monor. Molnr Jnos aptplbnos, Komrom. Major Istvn knyvnyomdai mvezet, Gyr. Mcsy Antal tkp. igazgat s lapszerkeszt, Kalocsa. Mocsry Bla m. kir. kincst. urod. ispn Perecsny. Mller Jnos belv. fel. tanit, NagySzeben. Molnr Bla ll. tanit, Gyr-Sziget. Molnr Mrton plbnos, Pellrd. Novoszel Jnos tanit, Torontl-Torda. Orbk Mr tkp. tanr. Pozsony. Pongrcz Jnos elemi s ipariskolai tanit s gymn. tornatanr, Gyulafehrvr. Ruzsinszky Jzsef tanit, Nmet-rgh. Dr. Rodiczky Jen cs. s kir. asztalnok, Kassa. Radics Bla tant, Esztergom. Rad Dezs kpln, Pcs. Ritter Endre vasgyros, Pcs. Rder Jnos tanit, rpd. Sebestyn Gyula nemzeti muzeumi
2403

hivatalnok, Budapest. Sirisaka Igncz kpln, Pspk-Szent-Erzsbet Sohlya Antal kntor, Csongrd. Skolnik Gza kzsgi tanit, Pcs. Schultz Kroly plbnos, Nmet-Mrok. Somogyi Jnos tanit, Szemeth. Srhegyi Lajos r. k. s.-lelksz, Udvard. Szelman Gyz igazgat, Pcs. Dr. Sznt Klmn tanr, Krmczbnya. Szlgyny Gyula tanit, Esztergom. Tth Lajos pspktisztvisel, Rozsny. Kismarjai Tth Lajos tanit, Nyr-Bltek. Uj Jnos tanit, Abaliget. Ujvry Mikls kpln, Pcs. Vidkovics Gyrgy fldmives, Pcs. Dr.Walter Gyula, Esztergom. Zih Kroly nptanit, B.-Szt.-Andrs. Zsulyevics Mrton kpln, Pcs. Tovbb az orszg majdnem minden vidkrl igen szmos kzpiskola nvendkei. Klnsen sokat fradoztak a pcsi s kalocsai tanitkpz-intzeti ifjak. S mg szmosan msok, kik nevk, trsadalmi llsuk s lakhelyk elhallgatst hajtjk, s ismt msok, kik oly kzmondsokat kldtek be, melyek mr szerz kziratai kzt mind meg voltak.

A KZMONDSOK BETRENDBEN.
1

A.

Aba nem poszt.

(Aba durva, festetlen szrszvet, melybl hajdan a cseldek ruhi kszittettek.)

Abbl ugyan nem eszel. Aczla j, de kovcs rossz.

(Jeles tehetsge van, de rosszra hasznlja)

Aczl anynak tzk a lenya. Addig a bartsg, mig zsiros a konyha. Addig a bkessg, mig a szomszd akarja. Addig lek, a meddig akarom.
(Szjtk. Addig l az ember, a meddig a kar-ja.)

Addig lem vilgomat, mig szl fujja pntlikmat.

Pntliks kalapom Fujdoglja a szl.
2404

Addig hajlitsd a ft, mig vessz. Addig hamis az ember, mig eleven. Addig jr a kors a kutra, mig el nem trik. Addig jrt a maga esze utn, mig neki ment a falnak. Addig hntsd a hrsft, mig hmlik. Addig jtszik a macska az egrrel, mig megeszi. Addig kapar a tyuk, mig szemre tall. Addig legyek n szegny.
(T. i. mig valamely dolog beteljesedik.)

Addig marad tvol a hztl, mig pogcsja tart. Addig megyek, mig szememmel ltok. Addig nyalta-falta, mig elcsbitotta. Addig nyujtzkodjk, meddig a takard r.
(Pazarl, knyelm emberekre szl.)

Addig pap a fra, mig benne a pra. Addig reml az ember, mig benne a llek. Addig sok viz foly mg le a Dunn. Addig szolgd a sz, mig ki nem mondottad. Addig tndklik a hold, mig a nap helyre r. Addig uszik a kobak, mig egyszer elmerl. Addig sd a vasat, mig meleg.
2405

(Mig az alkalom valaminek kivitelre kedvez, ideje korn fel kell azt hasznlni.)
2

Add meg a csszrnak, mi a csszr, Istennek, ami az Isten.

Adj a ttnak szllst, kiver a hzbl. Adj innia, megtudod ki fia. Adj neki, hogy el ne vesse borjt. Adjon Isten, ami nincs, vegye el, ami van.
(A hinyz javakat adja meg; bt, bnatot, bnt vegye el.)

Adjon Isten hrom bt.

(Bort, buzt, bkessget.)

Adjon Isten hrom et.

(Eszet, ert, egszsget.)

Adjon Isten hrom efet.

(Friss, fiatal felesget.)

Adjon Isten minden jt.

Adjon Isten minden jt, ez uj esztendben, Elegend pnzecskt mg pedig pengben. Legyen a bor s buznak tisztessges ra, S fny derljn mr egyszer a szegny hazra.

Adjon Isten minden jt, difbl koporst.

Adjon Isten minden jt, Felesget szpet, jt, Difbl koporst.

Adjon Isten sok irigyet, kevs sznakodt. Adj uram Isten, de mindjrt. Adnak tancsot, de nem adnak kalcsot.

2406

Ads embernek sokszor kell hazudni.

(Mert ha tudja is, hogy nem tud fizetni, mgis igrnie kell.)

Ads fizess, beteg nygj. Adtl uram est, de nincs ksznet benne.
(Ha Isten a krt es helyett jgest kld. E kzmondssal lnk, ha valakinek krse teljesl ugyan, de nem ugy, ahogy akarta.)

Agglegnybl sohasem lesz fiatal vlegny. Agg, mint a bels vr.

(Komromi kzmonds.)

Agyafrt ember. Agyarkodik, mint a vadkan. Ajndk ajndkot kivn. Ajndk csiknak nem nzik a fogt.
(Brmit ajndkoznak neked, fogadd szivesen.)

Ajndk lnak nem kell csikfogt nzni. Ajndk marhnak, nincs odva fognak. Ajndk elfogads, szabadsg elads. Ajndk elvtel, szabadsg lettel. Ajndkkal mindent meg lehet hajtani. Ajndk megvakitja a birt. Ajkba harapott.
(Boszusgot, vagy nevetst fojt el.)
3

Ajtstul ront be a hzba.

2407

(Szeles emberekre mondjk.)

Akad csontra kutya. Akad hunczut.

(Ha sajnlkoznak: ki lesz mr pl. a bir? igy felelnek: akad hunczut.)

Akaratos Kelemen.
(Fejes, nfej emberre mondjk.)

Akasztssal is elhiresedik az ember. Akasztfa nem sodrfa. Akasztfa czimere, hhr palls levele. Akasztfa virga. Akaszts sem esik ingyen.
(Nem tudni, hov val itlszknek nem volt hhrja, ki egy tolvaj czignyt felakasztana. Azt hatroztk teht, hogy a czignyt elkldik, hogy maga akasztassa fel magt. A czigny ltvn, kivel van dolga, mond erre, hogy t ingyen sehol sem fognk felakasztani. Ezrt ht pr forintot adtak neki, melylyel elment ugyan a czigny, de felakasztatta-e magt vagy nem, errl hallgat a krnika.)

Akasztfa senkit se h, mindenkit maghoz fogad. Akasztfa virgbl is lesz nha gymlcs.
(Rossz gyermekbl is vlik nha j ember.)

Akasztfra val. Akr lopjon, akr a zskot tartsa: egy tolvajsg. Akr a falnak beszlj. Akr a rszeg nmetnek beszlj, akr annak.
(Nem hallgat a bkit szra, nem lehet megkrlelni.)

Akr a khez, akr a kvel: egyformn fj.

2408

Akr a falnak mondd, akr nekem.

(Titokban tartom. Soha ki nem mondom.)

Akr szabad, akr nem.

(A krlmnyek knyszersgnek fogva knytelen gy vagy gy cselekedni.)

Akrmilyen ruha ujig tart. Akrmily nagy legyen a kincs, kicsinyenknt elfogyhat. Akrmint kefljk az avult mentt, nem lesz uj belle. Akkort hazudik, hogy maga sem hiszi el. Akkora a feje, mint a sajtr.
(Mmoros emberekre mondjk.)

Akkora a klnbsg kztk, mint Krisztus s kalaposinas kztt, vagy: mint g s fld kztt. Akkor becsli ember az egszsget, mikor beteg. Akkor drga az egszsg, mikor meglep a betegsg. Akkor keres puskt, mikor a varju elreplt. Akkor felelj, mikor krdeznek. Akkor fizet, mikor a bibicz fra szll. Akkor higyj a parasztnak, mikor szrt ltsz a fogn.
4

Akkor hiszem, ha ltom.

Akkor kimli a kolbszt, mikor elfogyott. Akkor lssam, mikor a htam kzept. Akkor lssam, mikor a nagyapm lelkt.
2409

Akkor lop a macska, ha nincs mit ennie. Akkor mg a farkas is a fldn jrt.
(Ht most hol jr? a talpn.)

Akkor mg a nap is melegebben sttt. Akkor mondj hoppot, ha tugrottad az rkot. Akkor rl a csizmadia, mikor fradt muzsikust lt.
(Mert sok csizma kopott a tnczban.)

Akkor sem hisznek a hazugnak, ha igazat mond. Akkor vet lakatot az istllra, mikor mr lovt kiloptk. Akkor van rosszul az orvos, mikor msok jl vannak. Akkor volt szp a diszn, mikor malacz volt. Akkor kel fl, mikor mr hasra st a nap. Akkora, mint a kakasugrs. Akkora, mint a tkmag. Akkora, mint a verblps. Akkor szp a dik, mikor rongyos. Alacsony bokor alatt lappang a nyl. Alason kunyhbl is, nha nagy ember tmad. Alattomos macska nagyot ugrik. Albbval az orszgutnl.
(Tiszahti kzmonds.)
2410

Alzatos, mint a bart. Alzatos, mint a kin kifogtak. Alzatos, mint a koldus. Alzatos, mint a leforrzott kutya. Alzatos, mint a pap macskja. Alzatos, mint a verembe esett farkas. Alzatos, mint az elcsapott szolga. Alzatos, mint az gyevesztett. Alig botlik, mindjrt elesik. Alig gyzi szuszszal. Alma nem messze esik fjtl. Almnak is szpe frgesl meg. Almnak is szpt szoktk felktni. Alkalom szli a tolvajt. Alkudj czignyosan, fizess becsletesen. Alkonyod napot kevesen imdjk.
5

Alvnak lom, kelnek kalcs.

Alv rka nem fog csirkt. Alkalmatlan vendg az hsg. Alkalmatlan vendg a vnsg.
2411

Alkuszik, mint czigny a lra. Alkuszik, mint zsid a gyapjura. Alpri ember.
(Egygy. Azon trtneti adatbl maradhatott fenn e km., mikor Alpron meg hagy magt csalatni Zaln, fehr lrt eladvn orszgt.)

Alszik, mint a bunda.

(Igen mlyen alszik.)

Aludttejet is megfjja
(Rendkivl vatos.)

Anda Pl hadba val.

(Azaz papucshs. Anda Pl a 16-ik szzadban, felesges lovas kapitn Miskolczon, ki mivel trvny tiltotta, hogy asszonyok jrhassanak a tborral, minden hten haza kredzett ltogtba.)

Andrs, nem olyan ember, mint ms. Angyal szl belled.

(rvendetes hirt mondasz.)

Annak mr megittuk az ldomst. Annak parancsolj, kinek enni adsz. Annak mr nem fj foga.
(Holtakra mondjk.)

Annak mr theted nyomt. Antal a feje.

(Antal, jelz nlkl fleszt jelent nmely vidk km.-aiban.)

Antal harasztjra bocsjtani.

(Kzhirr tenni, kifecsegni valamit.)

2412

Anya nem magnak neveli lenyt. Anya-szlt meztelen. Anyja utn csiripel a verb. Anyja utn szalad a borju. Anyja hasban se volt jobb dolga.
(Igen j mdban l.)

Anyja nyelvn beszl a gyerek. Anyjatej legdesebb. Anymasszony ember. Annyi a becse, mint a kitolksnak. Annyi a bne, mint a fszl. Annyi a pnze, mint a polyva. Annyi a pnze, mint bknak a tolla. Annyi kze van hozz, mint klomista embernek a szz Mrihoz. Annyi, mint fszl a rten. Annyi, mint a szegedi kofa. Annyi, mint a szemt. Annyi, mint krmm alatt a piszok.
6

Annyi, mint a bn.

Annyi, mint a dg.

2413

Annyi, mint a hangya. Annyi, mint a mkszem. Annyi, mint a Mtra-szele. Annyi, mint a polyva. Annyi, mint a raj. Annyi, mint a sska. Annyi, mint a kurta kutya. Annyi, mint vaknak a szemt bektni.
(Flsleges.)

Annyi, mint csillag az gen. Annyi, mint -Budn a zsid gyerek. Annyi, mint a svb gyerek. Annyi, neki egy forint mint nekem egy krajczr.
(Vagyonosabb nlamnl.)

Annyi neki onnt ide, mint nekem innt oda. Annyit eszik, mint egy verb. Annyit l az ember, mennyit rmmel l. Annyit r a beszdje, mint a fletlen gomb. Annyit r, mint a rgi ktgarasos. Annyit r, mint dgltt lovon a patk.
(Szkely km.)

Annyit rt hozz, mint hajdu a harangntshez.

2414

(Nem rt hozz ppen semmit.)

Annyit r, mint pokolban egy zsid.

(Gcseji km.)

Annyit rt hozz, mint tyk az bczhez. Annyit hazudik, mint a bomlott ra. Annyit tud, mint egy kptalan. Annyira van egymstl, mint g a fldtl. Annyira jr az igazsgtl, mint a czigny lelke a menyorszgtl. Apnyi a bndje, de nincs hozz tehetsge.
(Szegedvidki km.)

Apjra ttt.
(Hasonl apjhoz.)

Apd tkozdsa, anyd sirsa, ostort fonhat nyakadra. Apja fia, anyja lenya. Apr pnzzel fizettk ki. Apostolok kzt is volt egy Jds. Apostolok lovn jr.
(Azaz gyalog jr.)

Aranybl sem lesz gyr, ha meg nem verik.

(Trni kell, mg valamire jutunk.)

Aranyakat nem gyjt, ki a fillrt meg nem becsli. Arany hegyeket igr.
(Nagy igreteket tesz. Olyant igr, mit nem is lehetne megtartani.)

2415

Aranynyal jl nekem lakik az ember.

(Pnz nem tesz boldogg.)

Arany kereken forog a trvny.

(Az a gyan van benne kifejezve, hogy knny igazsgot kapni, ha az ember fizeti a birt.)

Arany, srban is csak arany.

(A derk embernek alrendelt llapotban is megmarad a becse.)

Arany tzben tisztul, polyva megg.

(A nagy lelket a sors csapsai mg nemesebb teszik, a hitvny ember viszontagsgok kzt mg inkbb elvetemedik.)

Aranyat is fldbl ssk. Arany is fnyesebb, ha kzen forog. Arany koporsban is freg tpllkozik.
(Veszprmi kzmonds.)

Arany kulcs minden ajtba beillik. Arany szp s j, mg sem bkessg. Aranyat hord a szamr, mgis bogncsot eszik. Aranynyal sem lehetne belle egy szt kicsalni. Arczn hordozza az ajnl levelet.
(Tettl talpig becsletes ember.)

Arcztlan, mint a kutya. Arczul csapja a beszdt.

(Hazudik.)

Arra forditja a kpnyeget, honnan a szl f.

(Oda hajol mindig, hol kedvezk a krlmnyek.)

2416

Arrl ne is lmodjl. Arrl sz se legyen. Arrl hallgat a krnika, vagy: az irs. Asszony nem ember.
(Azaz: nem frfi.)

Asszonyt, vsznat nem j gyertyavilgnl venni. Asszonyi kny hamar kiszrad.

(Minden, ami llhatatlan, hamar elmulik.)

Asszonynak fegyvere a nyelve.

(E pldabeszd a chinaiaknl is meg van, de igen hamis toldalkkal: Az asszonyok nyelve ugymond az fegyverk s nem hagyjk soha rozsdsodni.)

Asszonysirsnak, ebszomorusgnak ritkn lehet hinni. Asszonyfn is elkr a bor.

(Az asszonyok is megisszk a bort.)

Asszonybl, rosszbl, uborkbl mindig jobb a kisebb. Asszony viseli a nadrgot.

(T. i. az asszony az r a hznl.)

Asszonyt verni: rdgt nevelni. Asszony kormny: papucs kormny. Asszonygazda, gyerekszolga, szalmatz, malaczszalonna, ttembersg egy se sokat r.
(Gmri kzmonds.)

csikparipa,

Asztagban tt keres.
(Hiba val munkt tesz.)

2417

Asztal alatt keveri a krtyt.

(Jelent csalst.)

Asztal hazugja.
(Hizelked, tnyrnyal.)

A-tl Z-ig.
(Legelejtl legvgeig.)

Atyafiak vagyunk dmrl vrl. Atyafi: dmrl, vrl a grbe fzfrl.

(Mikor valaki rokonsgi sszekttetst igen tvolrl akarja bebizonyitani, akkor e kzmondst hasznljuk re.)

Az az megl betje. Az aluszik legjobban, ki nem rzi, mily kemnyen fekszik. Az m! a kutya farka. Az a vilg, aki lveztheti, az a menyorszg, aki elnyerheti. Az lt sokig, ki jl s hasznosan lt. Azrt van annyi bolond, mert kiki okosnak hiszi magt. Az kilt elszr, kinek a hza g.
(T. i. miben gyanus, abban bns.)

Azta a fk sokszor lehullattk leveleiket. Azta szaporodik a tolvaj, mita sok a trvny. Az sem ri meg a kukukszt.
(Nem sokra meghal.)

Az sem kutya.
(Az is r valamit.)

2418

Azt a lovat tik legtbbet, a melyik legjobban hz. Azt gondolja, v orszg-vilg. Azt gondolja, hogy mind v a Dunig.
(Dsgazdagnak kpzeli magt.)

Azt gondolom, borju repl.

(Hazudkra mondjk.)

Az is baj, ha sok van; az is baj, ha nincs.

(T. i. gyerek.)

Az nevet legjobban, ki utoljra nevet. Azrt vagyok olyan furcsa, mert a nevem Julcsa.
(Kaczr, negdes lnyok mondsa.)

Az rvn ment el. Az sem volt mtkatl.

(Annyi mint: t sem zskkal ijesztettk. A mtkatlat stemnyekkel megrakva karcsony vagy hsvt msod napjn pr leny kldi a legnynek, kihez vonzalma leginkbb vezeti. A kldemny elfogadsa arra jogositja fl a kldt, hogy a legnyt s viszont a legny is t mtknak szlithassa.)

Azt a bolondot nem teszem. Aztn ki van.

(A dolognak vge van.)

Az ta a nap is ms oldalra fordult. Azt gondolja, lte meg a gunrt.

(Azt vli, hogy derk ember.)

Azon sem adja, mijen vennie kellene.

(Hdmezvsrhelyi km.)

Az sem fenkig tejfel.

2419

Azt sem mondja eb, vagy kutya. Azt sem mondta, eb ura fak.
9

Azt hallottam felle, semmi sem lett belle.

(A np ajkn gyakran elfordul szls-monds, klnsen midn szba hoznak valakit, ki mr rgen tvol van a hztl, vagy szlfldtl, de ki az eltt sem jogositott vrmes remnyekre.)

Azt is elfelejtette, mi a neve. Azt hiszi, vezeti a kaszst.

(T. i. a kaszs csillagot. rtelme: kevly, bszke s ggs.)

Azt igri, mit el nem hozott, otthon sem hagyott. Azt sem rdemli meg, a mit megeszik. Azt sem krdi, melyik malacz, ki kre. Azt sem mondta, befellegzett. Azt sem mondta, cserljnk pipt.
(Sz nlkl tvozott.)

Azt sem mondta: papucs. Azt sem tudja: b-e, vagy b. Azt sem tudja, fiu-e, vagy leny. Azt sem tudja, hov hajtsa fejt. Azt sem tudja, melyik vilgon van. Azt sem tudja, hny az Isten. Azt sem tudja, tk-e, vagy turstek?
(Pimaszra mondjk.)
2420

Azt sem tudja, hol a feje. Azt sem tudom, hov kapjak. Azt sem tudja, mi a neve. Azt sem tudja, mi fn terem. Azt sem tudom, van-e vilgon avagy nincs.

.
bct se tudja, mgis papolni akar. csorog, mint a boltos legny. csorog, mint a jszok ebe a dombon. dm ette meg az almt, s a mi fogaink vslanak tle. dm s vnl kezdeni. dm ltott ilyen dolgot, ntelen korban.
(Hdmezvsrhelyi.)

gon mutat madarat.

(Bizonytalant igr.)

grl szakadt ember.

(A kinek semmije sincs.)

gyu torkba val, gyu tltelk. jtatos, mint a koldus zsid. lland, mint a bstya. lland, mint a hall.
10

lland, mint az igaz hit.

2421

lland, mint a kszl. lland, mint a kvr. lland, mint a mennyorszg. lland, mint a pokol. lland, mint a szerencstlensg. lland, mint a szikla. lland, mint dmfi. lland, mint a birsg. llhatatlan, mint a frgeteg. llhatatlan, mint a gyermekjtk. llhatatlan, mint az szi id. llhatatlan, mint a storos czigny. llhatatlan, mint a zpor. lmos, mint a macska. lmos, mint a hrcsk. lmos, mint a rest szolga. llva alszik, mint a l. ldja meg az Isten, mint a munkcsi sznt.
(sse meg a menyk.)

ldja meg az Isten, mint a suhai malmot.

2422

(Suha kzsg Ngrdmegyben. E malomba egy nyron htszer ttt bele az Istennyila.)

ldoms ldomssal j.
(Vagyis az ivs ldssal s jkivnattal.)

ldott a sok kz, de tkozott a sok szj. ldott, mint a falat kenyr.
(Igen szelid, jmbor ember.)

ll, mint a fancsali feszlet.

(Elkpedt, szomoru arcza, alakra mondjk.)

ll, mint a fatl. ll, mint a faszent. ll, mint Sion hegye.
(Rendithetlenl ll.)

ll, mint a klomista hit.

(Szilrdan.)

ll, mintha gykeret vert volna a lba. ll id szelet vr. ll vizben terem a bka. lomban s szerelemben nincs lehetetlensg. ltal esett az kszbn.
(Szerencstlenl jrt.)

ngyomnak szlok, hogy menyem is rtsen belle.

(Kzvetlen adni valamit rtsre valakinek.)

prilist jratni.
(Valakit bolonditani.)
2423

rkon kvl hegymester.

(Arrl mondatik, kire semmi sincs biza, mgis parancsol.)

rkon-bokron tl lenni.
(Elillanni.)
11

rtatlan, mint a brny.

rtatlan, mint a ma szletett gyermek. rtatlan, mint a szz. rt a vargnak.

(Midn valami telrl, vagy italrl azt mondjk a betegnek, hogy neki rt; erre msra forditva a sz rtelmt, azt szokta felelni, rt a vargnak, azaz: r vargnak val.)

rva az rva, ha arany is a kapufja. rva, mint a gerlicze. rva, mint az utszli bogncs. rva mint a glya.
rva vagyok, Kinek nincsen prtfogja. mint a glya,

rvt mg az g is huzza. r ellen uszik. rral uszik

(Alkalmazkodik a viszonyokhoz.)

rnyka se lehet annak. rnykot lel. rnyktl is fl.

2424

rnyka ell fut. rnyknak sem vtettem. rnykkal ijeszti az oroszlnt. rnyk utn fut. rnyktl is megijed. rnyk utn kapkod.
(Hi remnyekkel kecsegteti magt.)

rtatlansgnak csak egy a szava.

(Beszdetek legyen igen-igen, nem-nem, a mi ezen fell van, a gonosztl van. Szentirs.)

sit, mint Kn Istvn agara.

(Erdly nmely vidkn mondjk.)

sitozik, mint a falusi kuvasz. sitozik, mint a kutya a pozdorjn.

(Unatkozik.)

sitoznak az agarak, j nyulszat lesz. tellenben lakik Senki Pllal.

(Azaz nincs hov fejt lehajtani oly szegny.)

tlt a szitn.
(Kiismeri ms ravaszsgt.)

tlt nemcsak a rostn, hanem a szitn is. tlt a svnyen. tkozdik, mint a kereke trt kocsis.
2425

tok fogta a magyart.

Azrt veri Mert az soha ssze nem tart.
12

Isten

magyart,

tusztk, mind az undiak a hajdint.

(Und sopronmegyei kzsg. Klnben a hajdina tuszst mg tbb ms vidk lakira is mondjk.)

tabotban vgzett munka.

(Flletesen vgzett munka.)

tkozott a hal a harmadik vizben

(Ezt a borkedvelk tartjk.)

B.
Babrjain nyugszik. Babot sem levrt fzik. Bagzsis kocsival menni.
(Azaz biztonsgban lenni.)

Bagoly is azt vli, hogy slyom a fia. Bagoly mondja a verbnek nagy fej. Bagoly hiten vannak.
(Trvnytelen hzasokrl mondjk.)

Bagolyhoz kapvn, elszalaszt a slymot. Bagoly is bir a barlangjban, vagy hzban. Bagoly nem szereti a napfnyt. Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj.
(Azaz: alkalmazkodjl krnyezetedhez.)

Bagolynak is szp az magzatja.

(Mindenkinek a mag szp.)
2426

Bajnak sok a baja.

(Szjtk. Baja, Bcsmegyben.)

Bajos minden ember kedve szerint tenni. Bajos ott lopni, a hol a gazda maga is tolvaj. Baj van a kptalanban.
(Azaz a fejben.)

Bajuszos ktszer iszik.

(A bajuszosnak, mikor iszik, bajuszra is ragad a bor, mit leszopva ujra iszik.)

Bakancs nem csizma. Bakot nyz. Bakot fej. Bakot ltt.

(Hibt kvetett el.)

Bal lbbal kelt fl.

(A babona szerint, a ki bal lbbal kel fl, az egsz nap rossz kedv lesz.)

Balekot fogott.
(Joghallgatktl ered monds.)

Balkrm kisasszony flre csap.

(Kicsapong nkre mondjk.)

Balhs, mint a kutya. Balhs, mint a cseldszoba. Balhs, mint a rncz. Balkzre nslt.
(Trvnytelenl lt vele.)
2427

Bamba, mint a falusi liba.

13

Bandi legyek.

(Trfs eskdzs; akkor mondjuk, ha valamit bizonyitani akarunk.)

Baranyai tarisznys, somogyi bicsks, bcskai bugris. Baranyai embert csinlt belle. Bart beszl a bjtrl, de hasa tele van. Bartodrt se tagadd az igazat. Bartot ltott, nem hoz vadat.
(Babons monds.)

Bartot szerencse hoz, szksg prbl. Bartsgban egy kis veszekeds olyan j, mint tekben a bors.
(Egy kis vitatkozs annl becsesebb teszi az egyetrtst.)

Bartsgrt egyszer egy bart is meghzasodott. Bartot a szerencstlensgben lehet megismerni. Bartsg sem j, ha felettbb val. Bartzsk, kntortorok nehezen telik. Bcsi, kend nem mohcsi?
(Baranyavidki trfs krds.)

Bmulj kapu, ordits vros.

(Igy is mondjk: Bmulj falu, ordits kapu.)

Bmul, mint borju az uj kapura. Bmul, mint malacz az ugaron.

2428

Bnja a kis szk.

(Azaz: bnom is n, trdm is vele.)

Bnja is , ha a kerk kiesik is. Bnja bka a deret. Bnja a fene, vagy: az rdg. Brsonyt megveszti a zsirt, embert a gonosz hir. Brsony mellny, res has. Brsonyra is cseppenhet egy kis zsir. Brnybrbe ltztt farkas. Bszli ember.
(Egygy, brgyu.)

Btor a kemencze mgtt.

(Gyva ember.)

Btor, a hol senki sincs. Btort fli, a gyvt nyomja a szerencse. Btor szivekkel trsalkodik a szerencse.
A szerencse Tanult elme Ide s Nem srtdik, nem mozdul. nem oda vltozsain: indul: rndulsin:

Btran czinczog az egr, ha macskt nem rez.

(Mindent flforgatnak, ha nincs otthon a gazda.)

Btori nemzetsgbl val

(T. i. nem flnk.)

Beadta a kulcsot.
2429

(Megbukott, csdbe kerlt.)

14

Beadta a derekt.

(Megadta magt.)

Beadta a kanalat.
(Megszktt.)

Beadtak neki.
(Megmrgeztk.)

Beborult annak mr fnyes nappal is. Becsngettek neki, mint Derecsknek a tatr.
(Flrevertk Derecskn a harangot a tatrok ellen, mire ezek: majd mi is becsngetnk Derecsknek mondssal vlaszoltak; amint ez csakugyan meg is trtnt, mert egsz Derecskt porr s hamuv vltoztattk. Derecske Bihar megyben van.)

Becsld ellensgedet, mondja ki hibdat. Becslet a kerest kerli, a kerlt keresi. Becsletes ember megszl, hunczfut megkopaszodik. Becsletre ksn, szgyenre korn rsz haza.
(Korhelyek mondjk.)

Becsletes ember megtartja szavt. Becsletes hazugsg nem szgyen. Becsld meg magadat, ember lesz belled. Be cssz-msz, mint t utn a czrna. Bedugtk, betmtk a szjt.
(Elhallgattattk.)

Beesett, vagy: lapos, mint a kis kezty.

2430

(Sovny.)

Befellegzett neki.
(Valami baj rte.)

Befogta mind a hatot.

(Krked, bszkre mondjk.)

Beftttek neki.
(Igy is: beftyltek neki.)

Begyibe vette.
(Megharagudott r.)

Begygyul a seb, de megmarad a helye. Behzosodott v, olcsbb a korpnl. Behuzza magt, mint a tli csiga. Behuzta a fart.
(Meghunyszkodott.)

Beinn a Krisztus kntst is.

(Rszeges emberre mondjk.)

Beirtk a fekete knyvbe. Beillene vajdnak a czignyoknl. Bejrta Tolnt, Baranyt.

(Nem sokat utazott a vilgban.)

Bekpte a lgy. Bekukkantott, mint bolond Istk Debreczenbe.

(Lvn lt hajdan egy Istk nev bolond, kinek bolondsga klnsen abbl llott, hogy esztendnkint elment Debreczent megnzni; azonban a vrosba sohasem lpett be, hanem a vmkorltnl bekukkantvn, ismt vissza ballagott Lva fel.)
2431

Bekapta, mint kutya a legyet. Bekttte a koszorujt.

(Megadta megrdemlett jutalmt, vagy bntetst.)

Belttam a krtyjba.
(Kiismertem szndkt.)

Belebolondult.
(Pl. beleszeretett valakibe v. valamibe.)

Beleharapott a savanyu almba.

(Pl. megnslt.)
15

Belnyert, mint Bertk a csikba.

(Bertk csikokat vitt a vsrra. Az uton csak szmitotta nyeresgt s elre rlt a sok szp pnznek, mit majd csikjairt kap. De hogy megeredt orra vre, midn a vsrra rkezvn, ksn vette szre, hogy a csikok a lyukas kasbl, melyben vitte, mind egy szlig kisikamlottak.)

Belettt az Istennyila. Belesppedt, mint koldus az res zskba. Belettt ersznybe a lapus guta. Beletrik a foga. Belevsott a foga.
(Megunta.)

Bell a haja, mint az olh kecsknek.

(Az olh kecsknek szre egszen elment hajastl; mikor aztn ruba bocstotta az olh, azt hazudta, hogy kecskjnek szre mind bell vagyon tlen, mint a bundnak; most igy jobban megtartja a meleget.)

Belettt a szraz menyk. Belekap, mint a kis lny a szszbe.

2432

Belejn vagy beletanul, mint a kis kutya az ugatsba. Belettt a menyk a dologba.
(Meghiusult valami terv.)

Belektdzik mindenbe.
(Megfrhetlen ember.)

Belejutott, mint Piltus a krdba.

(Vletlenl jutott valami bajba, vagy csdbe esett.)

Belebujt mint a bart a kamzsba. Belelpett, mint a nmet a saruba.

(Knnyen jutott hozz.)

Beleslt a beszdbe.
(Elakadt, nem tudta folytatni.)

Beletrtt a bicskja.
(Nem sikerlt neki.)

Beletrtt a kse.
(Belebukott valami vllalatba.)

Belveszt, ki remnysgbe li a pnzt.

(Igy jrnak pl. a kis lutri hivei.)

Bemondogattak neki. Benne van a pczban, vagy: lben, szszban. Benne van a hinrban.
(Nem tud kieviczklni a bajbl.)

Benne van, mint zsid a lban. Bentt mr a feje lgya.

(Mr nem gyerek; megrett az esze.)

2433

Benne van a czukortartban. Benedek, zskban hozza a meleget.

(Benedek, mrczius 21.)

Benyakalt.
(Sok szeszes italt ivott, rszeg.)

Beste llek karafia.

(tkozott emlkezet historia, s amint Pray az utolsrl megjegyz ijesztkk vlt nevek a magyarok kzt, melyekkel a szlk mai napiglan kisdediket mint valami rmmel csittitani szoktk. Basta 1602 krl Fels Magyarorszgban dhngtt s amint Istvnffy feljegyz alatta gazdagnak lenni ksz bn vala, semmi n becslete pedig biztos nem volt. Caraffa 16877ben, mint a hires eperjesi mszrszk ltatlan feje, az ltala elbb trbe ejtett magyarokat hallatlan kinok kzt sorra kivgeztet.)
16

Beszl a bart, de alamizsnt vr.

Beszlhetsz neki, akr a dlt fnak.

(Hiba beszlsz vele, nem red el czlodat.)

Beszlj vele, Bkn Szabolcsmegyben. Beszlhetsz nmet. Beszlj neki, Balzs neve.

lakik.

Bka

Kisvrda

mellett,

Beszlni ezst, hallgatni arany. Beszlni is lusta. Beszdnek nincs se fle se farka. Beszdnek nincs se hossza se vge. Beszdnek egyenese, munknak szorgosa j.
(Vagy: manknak horgosa.)

2434

Beszlj vele nmetl, ha tudsz. Betegsget, sntasgot, szegnysget nem lehet titkolni. Betegnek orvos a bartja. Beteg se volt, mgis megholt. Betegsg adja meg izt az egszsgnek. Beteg ember bjtje, rszeg ember imdsga nem sokat r. Betev falatja sincs. Bettt az Isten lds.
(A sok gyermek.)

Bet megl. Bevgom az utjt.

(Lelczzom, vagy terveiben megakadlyozom.)

Be van maszatolva.
(Rszeg.)

Bezdnba ment bugyogt cskolni.

(Beznn bcsmegyei kzsg.)

Bcsben volt btyja kszrs.

(letlen ksre mondjk.)

Bkra is lesz dr. Bke: orvossg; a czivds mreg. Blyeges arcznak ne higyj. Blyeges brnyt is elviszi a farkas. Blyeges lra is fell a czigny.
2435

Bna rajk is kedves az anyjnak. Biblia is csak hat betbl ll.

(Ez a sz t. i. hat betbl ll: B-i-b-l-i-a.)

Bibor, brsony, vendgsg jobb egy napi egszsg. Biborban is megterem a tet.
(Hibkban s fogyatkozsokban a nagyok sem szklkdnek.)

Bika alatt borjut keres.

(Zsugori, fsvnyrl mondjk.)

Br htn vgott dohny

(Nagyjbl vgott dohny.)

Brnak s falu bikjnak minden szabad. Bizd el magad, ha szgyent akarsz vallani.
(Itt az elbizakods korholtatik.)
17

Bizik benne, mint kutyban a nyl.

Bizik, mint betyr az klben. Bizik, mint rossz katona a lbban. Bizonyost a bizonytalanrt el ne hagyd. Biztatja, mint czigny a lovt. Bocskorban keresni, csizmban klteni, vlik becsletedre. Bocskorban kell keresni a hat krt.
(Borsodmegyei km.)

Bocskorbr az orczja.
(Szemrmetlen, tolakod, szemtelen s hazug.)

2436

Bodk fel ll a szja.

(Flre ll a szja.)

Boglyas, mint a sarju petrencze. Bogara van.

(Klnczkd emberrl mondjk.)

Boldog, ki ms krn tanul. Boldog ember, kinek semmije sincs. Boldog, ki felejteni tud. Boldog, ki msra nem szorul. Boldogsgot nem lehet pnzen venni. Boldogsg ott kezddik, hol a nagyravgys vgzdik. Boldog volna az ember, ha fle s szja nem volna. Bolond a ki kinl, szamr a ki el nem fogadja. Bolonddal nem j trfldni. Bolond, kit a kttt eb megharap. Bolond a bolondot neveti. Bolondtl kr j tancsot. Bolond is, ha hallgat, okosnak tartatik. Bolondot beszdjrl, szamarat fleirl szoktk megismerni. Bolondnak a szerencsje is bolond. Bolondnak ne kss mindent az orrra.
2437

Bolondnak b a jrsa, kr a trsa. Bolondok bolond dolgokon trik a fejket. Bolondul jrt.
(Felslt, elhibzta a dolgot.)

Bolond s gyermek leghamarbb megmondja az igazat. Bolond gombt evett. Bolond is mond nha okosat. Bolond Istk, bolond Misi mdjra.
(Ostobul cselekedni valamit.)

Bolondjt jrja.
(Bohsgokat kvet el.)

Bolond lyukbl bolond szl f. Bolond mesternek eszels a tanitvnya. Bolondnak fa pnz is j.
(Ha elveszti sem kr.)

Bolond, ki orvost rksv teszi. Bolondnak lba a szeme.

(Csak azt ltja, miben felbotlik.)
18

Bolondok hzba val.

Bolondra szll a fst. Bolondtl kr tancsot. Bolondtl ritkn vrhatsz okos szt. Bolondot tni kell, mirt lett bolond.
2438

(Nhol: Bolondot tni kell, mirt nem gygyul.)

Bolond: nyelvn hordja a szivt. Bolyong, mint az eltkozott llek. Bolyonganak, mint a vad ludak. Borban van az igazsg.
(Egy lrms vendgsgben egy jelenlev nevezetes tuds magba vonulva hallgatag ott lt az asztalnl. Egyik szomszdja, hogy felviditsa, sszekoccantja a poharat vele s igyunk ugymond in vino veritas Uram! felel a tuds, tartsa meg ezt a pldabeszdet azok szmra, kik jzan ltkben hazudni szoktak.)

Bor s kenyr nlkl meghl a szerelem. Bor a vn kost is tnczra viszi. Bor, buza, bkessg, szp asszony felesg. Bor beszl belle. Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret. Bort hord a l is, de vizet iszik. Bor mellett hamar kiugrik az igaz. Bor nagy lator, legelszr is lbrl ejti le az embert. Bor s pnz tartva tart, kltve fogy. Borodat, kincsedet, felesgedet, pipdat, puskdat ne bizd senkire. Bornak is a rgie j. Bor nlkl szegny a vendgsg. Bor, pecsenye nlkl a szerelem meghl.
2439

Bor ert ad.

(Gunysz, ha az ittas elesik.)

Borral mosdik, kolbszszal trlkzik.

(Nagyon j dolga van.)

Borsval teli a torka.

(Szjtk. Azaz bor sval.)

Borsdzik a hta.
(Irtzik valamitl.)

Borsn toltk a tornyot, mint a rttiak. Borsot tr az orra al.

(Kemny igazsgot mond valakinek.)

Bort sem ltott, mgis rszeg. Bor tudss teszi az ostobt is. Borura der.
(Szomorusgra vigsg kvetkezhetik.)

Borvirgos az orra. Borzas, mint a bjti boszorkny.

(A rgieknl azt mondja Dugonics mst tartottak csupn boszorknynak, mst bjti boszorknynak. A csupa boszorknyok csak a vrosokban s 19falukban nyomtk meg a fekvket. A bjti boszorknyok nagybjtben a szent Gellrt hegyre jszaknknt seprn nyargaltak, s igy a nyargalsban borzas hajat kaptak.)

Borjuktlen van. Borjunak mg szopik, nincs neve. Borju vezeti a tehenet.

(Az ostobbb az okosabbat.)
2440

Borjut keresett krt vesztett. Borjuval adjk a ktelet.

(Egytt jr dolgokrl szoks mondani.)

Borsos az ra.
(Drga.)

Boszusg nagyra viszi az embert. Boszantja, mint vrs poszt a bikt. Boszt llni nem vitzsg.
(Pekri Lrincz vezr mond ezt, midn tisztjei arra beszltk, hogy ervel trjn a megyesi szszokra, kik noha sok jt tett velk, nem akartk bebocsjtani vrosukba. Megyes, Szatmrban van.)

Botbl beretva, kutybl szalonna, nylbl jger, krinolinbl hzentrger soha se lesz. Bottal theti nyomt. Botnak is vgn a bunkja. Botnak kt vge van. Blcs ember mindentt otthon van. Blcsesg gonddal nvekedik. Blcs embernek bajos tudatlanok kzt szlani. Blcset is megvakitja a szerelem. Blcsre hallgat az okos. Blcsebb a reggelre halasztott tancs. Blcsesg, legjobb uti kltsg.
2441

Blcs is htszer botlik egy nap. Blcs, mint a Sibylla.

(Sibyllk az korban jstehetsg nk. Leghiresebb volt a cumani Sibylla, kinek a Sibylla-knyveket tulajdonitjk.)

Bjtl, mint a pap macskja. Bben bds, szkben des. Bben redves, szkben kedves. B hideg b termst hoz.
(Gazdasgi monds.)

Bmbl, mint a bika. Bvibe termik, szkiben rik. Brvel fizet, kinek pnze nincs.
(Sokszor mondjk a hitelezk: lenyzzuk a brt.)

Brre megy.
(Az kra, vagy haszna forog fenn.)

Brt is lenyzn az embernek.

(Pl. az uzsors.)
20

Bucsujrs: pnzpazarls.

Buj a lba jrsz hintba. Buksi fej.

(Nagy fej, de nem valami okos ember.)

Burokban szletett.
(Mindenben szerencsje van. Azaz: szerencsefi. Rgi babona, hogy a ki burokban j a vilgra, annak szerencss lesz letfolyama. St a rmaiaknl az gyvdek drga pnzen vettk az ily burkot, abban a hiszemben, hogy ily burok birtokban levn, pereiket knnyebben nyerik meg.)
2442

Bsuljak, vagy rvendjek, egy a fizets. Bsuljon a l, elg nagy a feje.

Ne szomorkodj, Nem lesz az mindig igy. lgy vig,

Bsul, mint czigny Szent-Mihly napjn. Bsul, mintha elkapta volna kenyert a tyuk.
(Kis vesztesgen tprenkedrl mondjk.)

Bsul, mint a lengyel.

Bsul Hona llapotjn. a lengyel,

Bsul, mint a vert had. Bs, mint a krvallott czigny. Bs, mint a kotlstyuk. Bs, mint a frjhez nem ment verb. Bs, mint a kereketrtt kocsis. Bs, mint a szomor fz. Bugyli bicska fanyel, ha elvsz is megkerl. Budn sem segitenek a muln.
(Mula ostoba.)

Budai bor nyel iz.

(Azaz jl nyelhet, j nyelni.)

Budra is beillenk birnak.

(Okos ember.)

Budai mrtkkel fizet.

2443

(Nagyokat hazudik.)

Budai vkval mr. Buta, mint a fld. Buta, mint az jszaka. Buta, mint a bot. Buzt vetett, konkolyt aratott. Bucsut vett a kapuflftl.
(Sz nlkl tvozott.)

Bnak eresztette fejt. Bds a kevlysgtl. Bds babuk berzenkedik a hattyval. Bds bornak szp czgrt szoktak ktni. Bds, mint a banka. Bds, mint a dg.
21

Bds, mint az rdg.

Bds hust j lvel adjk fl.

(Silny dolgot dicsrni kell, hogy elkeljen.)

Bds, mint a grny. Bds, mint a bakkecske. Bszke, mint a borbly legny. Bszke, mint a kanpulyka.
2444

Bszke, mint a pnzes szatyor. Bszke, mint a gazdag leny. Bszke, mint a pva. Bszke, mint a paripa. Bnbaknak kell lenni. Bns ember a falevl rezgstl is megijed. Bn, ha sokan kvetik is el, nem lesz kisebb. Bnhdik, ki ebl cselekszik. Bdi boszorkny.
(Hamis asszonyokra mondjk: Bd falu, Abaujban s Szabolcsban; az elnevezs valszinleg a szabolcsi Bdrl maradt fenn. Van emlkezet npnknl gczi boszorknyokrl is.)

Cz.
Czgres tolvaj, czgres gazember.
(A tolvajok kzt a leggazabb.)

Czgres bn, czgres gonosz. Czgr nlkl is elkl a j bor. Czl szentesti az eszkzt. Czrna hangu.
(Azaz nagyon vkonyan, soprn hangon nekel, dalol.)

Czrnaszl nem hajktl. Czifra, mint a rcz oltr.

(A rcz oltrok igen tarkabarkk.)

Czifra, mint az elad leny.

2445

Czifra, mint a komdis asszony. Czifra nyomorusg.

(Rangtarts Czifra ruha, Szobban a vgrehajt. md brsony nlkl.) bajk,

Czifra szolgl, dologtalan asszony.

(Min az asszony, olyan a cseldje.)

Czifra lakodalom, kevs jutalom. Czifra, mg sem szp. Czifra, mint a bb. Czifra, mint a remek kr. Czifra, mint a markotnyosn.
22

Czifra ruhba ltztt, mintha Csicsba kszlne.

Czifrzza, mint macska az ugrst. Czigny is a maga lovt dicsri.

(Mindenkinek szp a mag.)

Czignynak bds a kender.

(Mert emberakaszt zsineget abbl kszitenek.)

Czigny kereket hnyni, vagy vetni. Czignykodik.

(Szemtelenl alkuszik.)

Czigny utczba szaladt; vagy: czigny torokba ment.

(A lgcsbe ment az tel vagy ital.)

Czigny nem val sem vadra, sem hadra.

2446

(T. i. hadakozsra.)

Czignytl szenet, macsktl hjas bajos venni. Czignytl szenet, rmnytl selymet, udvarbl felesget ne vgy. Czignymdra eskszik. Czigny lovon sznt. Czignystorban rul. Czignynak tilt lopst.
(Lehetetlent kivn. Olyant tilt, amit nem lehet.)

Czigny nem hal a vizben.

(Szjtk.)

Czignynyal tallkozni, szerencst jelent.

(Babons km.)

Czigny pecsenye.
(Lsd: Laczi-konyh-nl.)

Czigny sem mond mindig igazat.

(T. i. sohasem.)

Czignytl vesz trt. Czigny jobbgy, csiga gyjtemny, galamb majorsg: nem nagy gazdasg. Czinczognak az egerek, nincs itthon a macska. Czirogatssal is lehet rtani.
(Vagyis: hizelkedssel.)

Czinegnek kr a nyrsa. Czinkt fog a feje.

2447

(Tk fej. Nagyon gyenge felfogsu.)

Czoki ksa, nem szoki ksa. Czudar a nemzetsge is. Czukorrgs gyermekszoks.

Cs.
Csacsog, mint a szajk.
(Mindent kifecseg.)

Csak a levegt rontja.

(Azaz retlent, esetlent beszl.)

Csak a melle kivnja. Csak most lesz a hadd el hadd. Csak azt hidd, a mit szemeddel ltsz.
(Ne higyj el mindent.)

Csak pen hogy teng, leng; mint Toldy Mikls lova a szemtdombon.
23

Csak az szabad, ami illik.

Csak madr teje nincs.

(Olyan bvelked, hogy mindene van.)

Csak egy j mostoha volt, azt is elvitte az rdg. Csak imdsg tartja benne a lelket.
(Nagyon beteg.)

Csak olyan tedd-ide, tedd-oda.

(Hatrozatlan ember.)

Csak orvos lheti meg az embert birsg nlkl.

2448

Csak ugy dl az es, mintha sajtrbl ntenk. Csak gy kutyafuttban.

(Hamarosan, hirtelen.)

Csak addig ll fogadsnak, mg az ajtn kilp. Csak addig kedves a szolga, mg hasznt vehetik. Csak a rgi ntt fujja. Csak a kszet szereti.
(Restekre mondjk.)

Csak a knny vgt fogja.

(T. i. a dolognak.)

Csak annyit aludj, amennyi elg. Csak addig legyek n szegny ember.
(T. i. hamar bekvetkezik a dolog.)

Csak a csattig vonjad. Csak flvllrl felelget.

(Bszke, ggs.)

Csak az szp, ami igaz. Csak trdig ember, azon alul lb. Csak egy czrnaszlon fggtt az lete.
(Majd agyontttk.)

Csak a part mentben hajkz. Csak a vajast eszi a ksnak. Csak egy paraszt hajszl hija volt.
2449

Csalka Pternek igaz ivadka.

(Hazug ember.)

Csalnra vizellett.
(Rossz kedvre mondjk.)

Csalnba nem t a menyk. Csal a fny, mint a remny. Csal, mint a zsid. Csaljuk meg a zsidt.
(Akkor mondjk, mikor pl. ketten egy gyufnl gyujtanak r.)

Csapja a csikot a lencsvel.

(Egymssal ssze nem fr dolgokat kever egybe.)

Csapja a levet, vagy: szelet.

(Azaz: hizelkedik pl. egy nnek.)

Csapon venni a lisztet.

(Rossz gazdasszonyra illik, ki a lisztet borrt eladja.)

Csapkod, mint palcz az ostorval.

(Midn kittte a htul lnek egyik szemt, nagy knyesen felelt: ht la en vagyon a hibs!)

Csavarog, mint a falusi kutya a nagy vrosban.

(Sokat kborl embereket jellemez.)
24

Csrda fel ll a kalapja.

(Flre csapta a kalapjt.)

Csvba esett, kerlt. Csehl van.

(T. i. rosszul.)

Csendes, mint a puszta malom.

2450

Csendes, mint a temet. Csendes idben knny kormnyozni. Csendes nap csendes jszakt ad. Csend van Izraelben. Csendes, mint a tyk a gyomban. Csendes, mint a holdvilg. Csendes, mint a csillagos g. Csendes, mint a t. Csendes, mint az res korcsma. Csengs macska nem fog egeret. Csepeg az orra, mint a plinks kazn. Cseppbl lesz a foly. Cseppenkint a hord is megtelik. Csere csalval jr.
(A cserls gyakran csalssal van sszektve.)

Cserben hagyta.
(Elhagyta a bajban.)

Cserfa erdben almt keres.

Elment az n Cserfaerdbe almt keresni. uram, bolond kurafi,

Cserebogr nem j cssze az erdnek, vagy: cserjnek. Cserptlhoz fakanl.

2451

(T. i. val.)

Cseresnyt az urnak, magvt a parasztnak. Csetlik-botlik, mint a vak l. Csetneki csizma.

(Jelent rabbilincset; mert Csetnek vidkn sok vasat gyrtanak, klnsen gmrmegyei rabok szmra.)

Csettet vetett a szja.

(Hazudott.)

Csp, kapa, nyavalya, ki nem hiszi, prblja.

(T. i. a cspls s kapls terhes kt munka.)

Csibkkel kel fl, s fekszik le.

(Korn megy aludni s korn kel fl.)

Csiga postn jr.

(Igen lassu ember.)

Csigaparipn jr. Csik is Jnos, mikor bojtorjnos.

(Szjtk.)

Csikorgatja fogait. Csikorog a szekr, megitta a kocsis a hj rt.

(Rszeges s gondatlan kocsisokra ll.)

Csikorog, mint a talyiga kerk. Csikorog, mint a Kun Lszl szekere.

25

Csillog a szeme, mint a macsk.

Csillagoknak is van tisztulsa.

2452

Csillagok kzt jr.

(Fenhjz vagy kpzelg.)

Csinlj magadnak bolondot, ha tudsz. Csipkedi, mint Pethn a malacz pecsenyt.

(Esztergom.)

Csiripel, mint a szentkuti verb nagy bjtben.

(Gyrvidki km. Szent-Kut falu, Gyrhz kzel.)

Csiripel, mint a ndi verb. Csirke csipog a nd alatt.

(Elrult titokra mondjk, midn mr szre kezdik venni.)

Csirkehusra fj a foga.
(Ha idsb frfi fiatal leny utn jr.)

Csiri-biri rossz emberek.

(Mtys kirly mondsa a mdiakrl. Klnben a ravasz s ltalban gonosz erklcs emberekrl mondjk.)

Csikt nyakn, hazugot szavn.

(T. i. fogjk.)

Csirke okosabb akar lenni a tyuknl. Csiriz rg.

(Dunntulnak nmely vidkn a csizmadikat s czipszeket csufoljk igy.)

Csiri-biri kan verb, a bolondot kld odbb.

(rpilisi jratsnl nhol ezt irjk az elkldend czduljra.)

Csirjban fojts meg a rosszat. Csisz el, csosz el bocskor.

A Most bocskorom hogy azt megregedtem, csoszogja:

2453

Csisz el, Onnan meg a koporsba.

csosz

el

templomba,

Csizmadit fogott.
(Rutul felslt.)

Csizma szrba szllott az esze, a btorsga. Csizmaszr a torka.

(Nagyiv.)

Csizmakapczmat sem trlnm hozz. Csizmjban sem szereti a vizet.

(Iszkosrl mondjk.)

Csomt kt az orrra.
(Emlkeztetnek, hogy az ember valamit megjegyezzen.)

Csont van a hasban.

(Olyanrl mondatik, ki lomhn hajol a munkhoz.)

Csont melll j a hus.

(A mszrosoknak mondjk, a mikor tbb csontot dobnak a mrbe s kosrba, mint hst.)

Csontjra szradt a br.

(Nagyon kiaszott emberre mondjk.)

Csontra hizik.
(Sovnyodik.)

Csordultig van, mint a bogyiszli bucsu.

(Bogyiszl Pestmegyben van.)

Csontjhoz forrott a gonoszsg. Csonka toronyba zrtk.

(Azaz: hallra itltk. A csonka torony a Dunra dl egyik rsze volt a budai vrnak, 26melybe rgi kirlyaink alatt a sulyosabban terhelt llamfoglyokat
2454

zrtk, s siralomhza volt egyuttal a hallra itlteknek. Szzadunk elejn mg lthat volt.)

Csoda, hogy mg el nem kopott a nyelve. Csordultig van.

(Azaz: tele, bven.)

Cskra termett a szja. Csri csuknak nincs mja.

(A csri fogadban megszllt egyszer Mtys kirly s csuka mjat akart enni csupa trfbl, mert jl tud, hogy azt a szakcsn igen szereti. Ez felel: nincs mja a csri csuknak. Mire a kirly: de ha gy, akkor a palotai plcznak sem lesz szma. A csukamj termszetesen az asztalon termett. Csri tt falu Ngrdmegyben.)

Csvlja a farkt.
(Aljas mdon hizelg.)

Csbrbl vdrbe.
(Egy letmdot a msikkal, p oly szegnynyel felcserlni.)

Csrg a szarka, vendg jn.

(Babons kzmonds.)

Csudlatos, mint a harapfog. Csufot z mindenbl. Csuklik, emlegetik vagy: Csuklom, emleget a czukrom. Csunya a ganj, de szp czip terem utna.
(Gazdasgi kzmonds.)

Csunya madr az, mely sajt fszkbe rondit. Csunya, mikor a tet, vagy: szunyog khg.
(Az ersebb mondja a gyngbbnek.)

2455

Csunya nagyon: rszeg asszony, rongyos pap, grhes diszn, vn szerelmes s gazdag fsvny. Csunya, mint az tlet. Csunya, mint az jszaka. Csunya szju, nagy szju, vres szju. Csunybb a csonka pipnl. Csupa fl vagyok. Csuron viz vagyok.
(Brmig megztam.)

Csurgra ll a kalapja.
Az n sapkm csurgra, Mindig innm ha vna.

Csutora nlkl is elkr a j bor.

Megiszom a j bort csutora nlkl is, lelem a rzsm nyoszolya nlkl is.

Csutora, frsz, ksz az egsz.

(Npies monds, midn valami elkszl.)

Csszik, mint a j bor.

(J itatja magt, j kelete van.)

Csri-csavarja a dolgot. Cstrtkt mondott.

(Nem sikerlt a terv.)

Cstrtkt mondott a puskja.

(Azaz nem slt el, csettent a puskja, mert csak a gyutacsa slt el.)

2456

27

D.

Darzs dereku.
(Karcsu.)

Darzs-fszekbe nyulni.
(Knyes dologba avatkozni.)

Darazsat ne szurklj.
(Ellenflt flingerelni.)

Drius kincst is elpazaroln.

(Tulsgos pazarlra mondja. Drius perzsa kirlyrl maradt e kzmonds.) Drius kincsvel birj, Hidd el, eltemet a sir.

Debreczenbe piprt, Szegedre dohnyrt, Kassra tobkrt t. i. menj.

(Ha valami hires dolgot emlitenek.)

Debreczeni szabadsg.
(Sokadalom.)

De csak gy, lehet lehet. Denevr ember.

(Olyanra mondjk nhol, ki egyik felekezethez sem tartozik.)

Derekas dolgok nehezen szletnek. Derkon kell megragadni a dolgot. Derk dolog: hrom tehn egy csorda.
(Mikor tbb helyett kevesen vannak.)

Derre-borura.
(Minden kvetkezetessg nlkl tenni valamit.)

Derre borura inni.

(Mrtk nlkl.)
2457

Derlt meleg husvt napjn, megltszik szszel a gazdn.

(Gazdasgi monds.)

Dlben gyujtasz gyertyt.

(Flslegest mivelsz.)

Dlben kimlt ebd sokszor j vacsora.

(Mrtkletessgre figyelmeztet km.)

Dlutni kzfogsnak rovs a dija. Dlczeg csikbl vlik a j paripa.

(Ha j gondjt viselik.)

Dlibbon aratst keres.

(Haszontalan foglalkozsu.)

Dr utn meghugyozza magt az id. Dikot hasznrt nem rdemes tartani. Dicsrem az eszt.
(Valakinek helyes vagy okos cselekedetre vagy beszdjre.)

Dicssg a kerest kerli, a kerlt keresi. Dicssg bajjal jr. Difa verve j.
(A nphit szerint, ha verik a dift, jobban terem.)

Di trve, az asszony verve j. Di van alul.

(Ha a szekren haza szllitjk a kukoriczt, ennek lehnysa alkalmval szoktk a gyermekeket e mondssal biztatni, serkenteni.)

Disznban van.
(Szerencsvel jtszik pl. a krtyn.
2458

28

Darzs csipje meg.

(Nhol: kakas csipje meg.)

Diszn gazdag.
(Nagyon gazdag.)

Diszn is nha buzalisztet eszik.

(A gazdagsg nem mindig jut a jknak. Az rdemetlen is rszesl nha egy-egy j falatban.)

Disznnak, fsvnynek holta utn haszna.

(Midn Magyar Balzst, ama nagy emlkezet magyar vezrt Kosztoln ellen kldte Mtys kirly, hogy onnan a cseh ellensget kiverje, nem tudhatvn, mennyi ideig fog tartani a tborozs, fira bizta hzi gazdasgt. A szerencss hadjrat utn haza kerlvn Balzs, szomorkodva ltta, hogy mg oda volt, fia Istvn, temrdek sok pnzt zsugorgatott ssze. Erre nagyon megneheztelvn, fit e szavakkal dorglta meg: Fiam! a pazarls az esztelensg gymlcse, de a fsvnysg alacsonylelksgnek a jele. Fiam! a fsvny hasonlt a hizlalt disznhoz, mert mind a kettnek holta utn van haszna.

Disznn gyapjut keres.

(Ott keres, ahol nincs.)

Diszn-lra cserp fdl. Diszn orrra arany perecz.

(Alval, nem rdemli a megtiszteltetst.)

Diszn sem mosdik, mgis meghizik. Diszn utn indulsz, mocsrba jutsz. Disznalmot is eladn.
(Olyan fsvny.)

Diszn megeszi a makkot, de fl nem nz a fra. Disznpsztor haragszik s a falu nem tudja. Dobbal megy verebet fogni.
2459

(Nhol: nyulszni.)

Dobra kerlt.
(rverezs [liczitczi] al kerlt, vagy: pletykba kevertk.)

Dobra vontk a brt.

(Nagy leczkre fogtk.)

Dohnyzik, mint a trk.

(Szenvedlyes, nagy dohnyz.)

Dologkerl nem sok kalcsot eszik. Dolog nem szgyen. Dolognak knnyebb vgt keresi. Dologra szegdik a szolga.
(Olyan szolgnak mondja, ki r szeretne lenni a hznl.)

Dolga fell mindenre rr. Dong, mint a darzs a tcskk kzt. Dorongot vetettek eleibe.
(Megakadlyoztk szndkban.)

Dgltt oroszlnt a szamr is rugdossa. Dgrovson van.

(Npies kifejezs. rtelme: hallnak van sznva.)

Dgre szll a varju. Dmtr, a tl rtok tr.

(Dmtr oktber 26.)

Dre bart tbb krt okoz, mint az okos ellensg. Drmg, mint a fazekas kutyja.
2460

Drgn szerzett rm, rmm vlik.

29

Drga a hajvr, de meg is ri.

(Szabadkn egy gazda tbbek kzt halikrval traktlta vendgt, ki ehhez csakhamar becsletesen hozz is ltott, minden ms olcsbb telt mellzve; a gazda ezt egy kiss megsokalta s hogy kvirjbl keveset megmenthessen, azt mondogat: a hajvr igen drga. Az elrettenthetlen vendg pedig egyre csak azt vlaszolta: drga, drga, de meg is ri. E mondst a bcsiak a potyakedvelkre szoktk alkalmazni.)

Drga kincs a j hir, ha valaki azzal bir. Drgaltos mkvirg.

(Csfold kifejezs.)

Drga konyha a patika. Drga, mint a hegedsz, vagy: muzsikasz. Drga tel urnak val. Drga, mint a gyngy. Duda neki: nem rt ahhoz.
(Dicsekedkre.)

Dudvt hny a tkre.

(A rosszat rosszal takarja.)

Dugba dlt.
(Nem sikerlt.)

Dunba hord vizet.

(Vagyonost gazdagitani, vagy flsleges munkt vgezni.)

Dunig tnczolva, Dunn tul lnczolva. Duna pontya, Tisza kecsegje, Ipoly csukja legjobb bjt, ha szermi borban ftt.
2461

Duna vize se mossa le gyalzatt. Durva, mint a hetes vszon. Dl-fl magban, mint a vadkan.
(Mrges emberekre mondjk.)

Dukl, mint vajhoz a retek.

(Dukl illik.)

Dupln fog, mint a korcsmros krtja. Dunt lehetne vele rekeszteni.

(ltaln minden olyanra mondjk, a mibl sok van.)

Dl falra, vagy: fhoz ne tmaszkodjl.

(T. i. mert elesel vele egytt.)

Dh s boszu nem sokat fontolgat.

E.
Ebben ugyan nem kopik a fogad.
(Nem eszel belle.)

Ebbl sem lesz nekes halott.

(Azaz nagyobb, fnyesebb temets. E kzmonds rtelme: Ebbl sem lesz valami nagy dolog.)

Ebdet nem eszik, vacsort nem is lt.

(A kinek szk konyhja van.)

2462

Eb a tt vszon nlkl.

[1]

30

Eb a varga br nlkl.

Eb a vsr pnz nlkl.

Eb a juhsz bunda nlkl.

Eb a dik knyv nlkl.

Eb a czigny csere nlkl.

Eb a csiks suba nlkl.

Eb a ki bnja, kutya, a ki sznja.

Eb a nmet kutya nlkl.

Eb a szab gysz nlkl.

Eb a bika tehn nlkl.

2463

Eb az olh diszn nlkl.

Eb apnak kutya fia.

(Apja nyomdokait kveti a gyermek.)

Ebet is megbecslik urrt.

(Akkor mondjk, ha a vendgnek hozzvalit is szivesen ltjk s jl tartjk.)

Eb lesz Liptn viczispn.

Eb kutyval hamar sszebartkozik.

(Hasonl a hasonlval.)

Eb is farkval parancsol.

Eb is megalkuszik nha a macskval.

Eb is venne hst fogra, ha pnze volna.

(Olyan pnzetlen emberekrl mondjk, kiknek nagy vgyaik vannak a teljeseds remnye nlkl.)

Ebnek, ha aranya is volna, hjat venne rajta.

2464

Ebnek mondjk, az meg a farknak.

Eb sgor, kutya koma.

Eb fujja, kutya jrja.

Eb fl, kutya fl, mg az ipam napam l.

Eb szembe nem megy a fst.

Eb se rgdik csonton, ha hsra tall.

Ebcsont beforr.
(Semmirekellnek semmi sem rt.)

Eben gubt cserl.

(Egy gubs kocsis ebet akart lopni. Hogy knnyebben megfoghassa, ledobta gubjt, s a kutynak morgoldsai kzt ott is felejtette. Hazajvn a kutya ura, ebt ugyan nem, de a gubt a kocsi mellett lelte. A gazda visszajttt messzirl ltta a tolvaj; nem mert visszamenni gubjrt. Midn msnap krdeztk tle pajtsai, hova tette a gubjt? Az igazat megvallani szgyelvn, azt felelte, hogy az jjel ezt az ebet cserlte gubjrt.)

Ebet szrrl, madarat tollrl, embert bartjrl ismerni.

2465

Eb is konczczal lmadozik.

Eb is knyes az orrra.

Eb is, kop is, agr is.

Ebmarsnak kutyaszr az orvossga.

31

Eb lesz Budn bir.

(Ha valakinek a flajnlott hivatal, tisztsg nem tetszik.)

Ebnek eb, papnak pap a bartja.

(Ezt mond Mtys kirly Thuz Jnos nev fembernek, ki ntlen volt, mintha mondotta volna: te is ntlen vagy, mint a papok, trsalkodjl velk.)

Ebnek parancsolj.

Ebnek sem j az els klyke.

(Ha elszrre rosszul sikerl valami.)

Ebre bizni a hjat.

2466

Ebrl ebre paprl papra.

Ebrudon dobtk ki.

(Csfosan elkergetni, kidobni valakit. Az alfldi lakodalmakban igen sok kutya gylekszik ssze az elhnyt konczokra. Marakodsukat megunvn a legnyek, lyukat csinlnak a ndkeritsen. Ketten aztn egy hosszu ruddal kvl a lyuk elibe llvn, az udvarban maradt legnyek a kutykat a lyukra hajtjk ezen szval: lyukra! Ezt elrvn a kutya, midn a lyukon ki akar bni, azt a kint ll legnyek a rudon felkapjk s a levegbe rpitik. Az ebrudon kivetett kutya nem egy knnyen megy be ismt a lakodalmas hzba, megelgedvn avval, hogy p lbbal-fvel hazaballaghatott.)

Eb szeme ltta, eb keze vette, akasszk fl, a ki keresi.

(Midn valakit gyanusitanak, ezzel vdekezik.)

Ebszijjal kttt erszny.

(Fukar, zsugori.)

Ebtl tanult ember, ebl veszi hasznt.

Ebugats, szamrrivs nem hallatszik a menyorszgba.

(Hibaval fenyegetzstl nem kell tartani.)

Eb ura fak.
(Trtnetileg is nevezetes monds.)
2467

Eb ura kurta.

Ebl jrt.

Ebl vagyunk.

Ebl jtt, ebl el is ment.

(Rossz uton-mdon szerzett jszg.)

Ebl gylt marhnak komondor a sfrja.

Ebl gylt szerzemnynek, vagy: szerzett jszgnak ebl kell veszni.

Ebl kezdi, komondorul vgzi.

(Rosszul kezdte s rosszul vgzi.)

Eczetgy a gyomra.
(Nem rt a szeszes ital; sokat elbir.)

Eczetes kors megtallta a dugjt.

2468

Egere ntt.
(Megrtott neki a j ls, mint lnak a sok zabls.)

Eget fldet igr.

(A czl elrsre.)

Egr sem fut mindig egy lyukba.

(A meglhetsnek tbb mdja van.)

Egsz prilis.
(Vltoz esz ember.)

Egsz baranyai ember lett belle.

(T. i. derk ember.)

Egszen rttt.
(Pl. a gyermek apjra. pen olyan a fiu, mint az apja.)

Egsz odig van.

(Nagyon rosszul rzi magt; komoly beteg. Ugyis mondjk: Egszen oda van.)

32

Egszsges, mint a makk.

2469

Egszsges, mint a hal a vizben.

Egsz Szilgyi.
(Azaz ers akaratu, min volt Szilgyi Mihly, Mtys kirly nagybtyja.)

Egsz nap prdikl, mint a pap.

Egr nem fr lyukba, tkt kt a farkra.

(Erdlyi kzmonds.)

Eget is be lehet meszelni.

(Mi sem lehetetlen.)

Eget is bgnek nzi.

(Pl. a rszeg ember, vagy akit nagyon elvernek.)

Egri bikavr.
(Trfs elnevezse az egri vrs bornak.)

Egy a mi npnkbl.
(Zsidkra mondjk.)

2470

Egy a szoba a kemenczvel.

(Egyetrt, bks hzastrsakra mondatik, kik a hzban egyforma joggal birnak.)

Egy asszony sem szemrmes a sttben.

Egy avt zskbl kt uj tarisznya.

(Akkor mondatik, midn szegny atyafiak megosztoznak.)

Egy az t a menyorszgba, de sok a pokolba.

Egy llapotban van, mint a Samu nadrgja.

(Mez-Turi iskolatanit, Bsi Smuel a kikops elleni vatossgbl, ujonnan varratott nadrgjnak, trdre s egyb knnyen szakad helyeire ellegesen foltot vetett; ha a folt elszakadt, azt ismt ujjal vlt fel. Ugy trtnt, hogy 34 vi hivataloskodsa alatt csak kt nadrgot volt kpes elviselni, s nadrgjnak tartssga kzmondss vlt.)

Egy bakot nyznak.

Egybe szrtk a levet.

Egy bogrcs al tzelnek.

2471

Egy bolond oly kvet vethet a kutba Dunba hogy tiz okos sem veheti ki.

Egy bolond szzat csinl.

Egy csep esze sincs.

Kinek Annak egy csep esze sincsen. szeretje nincsen,

Egy csep mzhez csbr ept kever.

(Parnyi jt temrdek rosszal kisri, tetzi.)

Egy csapssal kt legyet.

(Egy munkval kt dolgot vgezni el egyszerre.)

Egy csomba ktni.

(Egyenlnek tartani.)

Egy csonton rgdnak.

(Egy szl fel trekednek.)

Egy dnr, kt dnr, neked semmi sem jr.

(Akkor mondjk, mikor valakit kinullznak valamibl. Esztergomi kzmonds.)
2472

Egy ember halla ki nem ti a vilg fenekt.

Egy dologbl kettt csinl.

Egye meg a lidrcz.

33

Egye meg a pensz.

Egye meg a rozsda.

Egye meg a tt fene.

Egye meg a fld.

Egy ebd felett elg ngyszer inni.

(Az elst sajt magunkrt, a msodikat jakarnkrt, a harmadikat a vigsgrt s a negyediket ellensgnkrt.)

Egy ember halla ki nem ti a vilg fenekt.

Egyenes, mint a mrtott gyertya.

2473

Egyenes, mint a ndszl.

Egyenes, mint a nyrs.

Egyenes, mint a nyl.

Egyenetlen tulkok nem jl vonjk a jrmot.

(Viszlykod hzasokra illik.)

Egyeslt er sokra kpes.

Egyetek ttok, meghalt aptok.

Egyet elre, kettt htra.

Egyet mondok, kett lesz belle.

(Ki sokat akar mondani, vagy jt tancsolni.)

Egy letem, egy hallom.

(ldozatksz, elsznt.)

Egyl csak, nem sajnlom, hisz ugy is a kutynak adnk.

2474

Egyl, igyl, ne koplalj, mint otthon.

(Trfs kinls az asztalnl.)

Egyl, igyl, ugy is meglep a hall.

Egy farral kt nyerget lni nem lehet.

Egy fazk mell sztanak.

Egy fehr kenyrnl jobb kett.

Egy fej sem illik ugy a nyakunkhoz, mint a magunk.

(Kinizsi mondsa, midn Mtys kirly kvetsgbe akarvn t a trkhz kldeni, azzal biztat, hogyha netaln lett veszten, fejrt harminczezer trkt vgatja le.)

Egy fajtbl val.

Egy fazkban fznek.

Egy fecske nem csinl nyarat.

(Nhol: tavaszt.)
2475

Egy frges mogyort sem adnk rte.

(T. i. nem r semmit.)

Egy fszekbl valk.

(Egyenranguak.)

Egy fogamra is kevs.

Egy flstkmre reggelire is kevs.

(Pl. egyik ellensg a msiknak.)

Egyformasg untat, vltozatossg mulattat.

Egy fst alatt.

(Pl. kt lakodalmat egyszerre tartani.)

Egy gunrt mellesztenek.

34

Egyik a msiknak adja a kilincset.

(Sokan jrnak a hzba.)

2476

Egyik csillag meg nem elzik a msikat.

Egyik dl, a msik fl.

Egyik id a msiknak ellensge.

Egyik kapzsi, a msik habzsi.

Egyik vagy: fl lba mr a sirban van.

Egyik hozzd, a msik tled.

(Szthznak, nem egyetrtk.)

Egyik gubs, msik subs.

Egyik kkny, msik galagonya.

(Mind a kett egyforma rossz.)

Egyik bakot fej, msik rostt tart alja.

(Egyik hasztalanabb, hibavalbb dologgal bibeldik a msiknl.)

Egyik szszel, a msik kzzel keresi kenyert.

2477

Egyik fln beereszti, a msikon ki.

(Igy tesz az ember, ha olyat hall, mit tudni nem akar.)

Egyik kezvel pit, a msikkal ront.

Egyik kz mossa a msikat.

Egyik koldus a msikat gylli.

Egyik kutya, msik eb.

(Egyformk, egyik sem r sokat.)

Egyik rszeg, a msik tntorog.

Egyik flem bal, a msik nem hall.

Egyik sr, a msik nevet.

Egyik tz, a msik viz.

Egyik nap a msiknak tanitvnya vagy: egyik nap a msiknak mestere.

2478

Egyik olyan, mint a msik.

Egyik vrban haragszanak, a msikban nem tartanak nem flnek.

Egyik sem hnyja a msikat.

(Ezt szoktk trfsan felelni e krdsre: Hny ra van?)

Egyik tizenkilencz, a msik egy hijn hsz.

Egy Istenem, egy kabtom.

Egy j tancs ezer aranyat r.

Egy garas ra becsletet nem hagytak rajta.

(Rgalmaztk.)

Egy gyknyen rulnak.

Egy kvet fujnak.

Egy hajban eveznek.

2479

(Azaz sszetartanak, egy kzre dolgoznak.)

Egy hamisan jtt pnz szz igazat elhajt.

Egyhangu, mint a koldus nek.

Egy hron pendlnek.

(Egyet mondanak, egyet akarnak.)

Egy korpn hiznak.

35

Egy kaptafra van huzva.

Egy kenyren vannak.

Egy kalap al vonni.

(Pl. kt ellenttes dologrl vagy szemlyrl egy vlemnyen lenni.)

Egy krtyra tette fel mindent.

Egy konczon rgdnak.

2480

Egykor minden hegyes megtompul.

(Kevly emberrl mondjk Szatmrban.)

Egy lovat nyergelnek.

Egy mark hatalommal tovbb rsz, mint egy zsk joggal.

Egy hz kt padls.

Egy krbl kt kr.

(Czivds czivdst, kr krt szl.)

Egy-kt napi dinom-dnom, holtig val sznom-bnom.

(Knnyelm s pazarl emberekre szl.)

Egy-kt tehn mg nem csorda.

Egy-kt tehn Az asszony csak oldalborda. nem egy csorda,

Egy koldusbl kett.

(Akkor mondjk, mikor szegny legyny szegny lenyt vesz felesgl.) Egy koldusbl kett; Vgre tbb is vlhat

2481

Igy ht Sok bbnat szllhat.

fejemre

Egy kukkot sem szl.

(Mintha nma lenne.)

Egy kutya.
(Teljesen azonos valamivel.)

Egy j szt sem adnk rte.

Egy malacz nem csrhe.

Egy ma flr kt holnappal.

Egy malomba rlnek.

Egy marok szerencse tbbet r egy zsk tudomnynl.

Egyms kezre adjk.

Egy nap jr t.

2482

Egy nap nem a vilg.

(Vrakozni nem szeretknek mondjk.)

Egy ntt fujnak.

Egy ra egsz letnket megvltoztathatja.

Egy j bart szz atyafi.

Egynek minden, a msiknak semmi.

Egynek hatot, msnak vakot vet a vilg koczkja.

(Egynek kedvez, mst ldz a sors.)

Egynek nyeresge, msnak vesztesge.

Egynek nyaka, msnak nyak nyaka van.

36

Egy svnyen jrnak.

Egy rothadt alma szzat is elront.

2483

Egyre fj a foga.

Egytt fujjk a kvet.

(Egyenlen gonoszak, egy gonoszsgon trik a fejket.)

Egy zsid nlkl megeshetik a vsr.

Egyszer hittem, akkor is megcsaltak.

Egy szlt kaplnak.

Egytt jrjk a bucsut.

Egytt jrjk a tnczot.

Egytt jrnak-kelnek.

Egytt stik a fnkot.

Egytt huzzk az igt.

Egytt fztk, egytt egyk is meg.

2484

Egy uttal tartozott az rdgnek.

(Hiba jrt.)

Egy rkrl nem lehet kt brt nyzni.

(A haszonleskre mondjk.)

Egy rhes birktl koszos lesz az egsz nyj.

Egy szjbl f hideget s meleget.

(Egy ember bartsgot ktvn Satyrral, egytt evett vele. Tl lvn s hideg, az ember kezeit szjhoz vitte, s bele fujt. Satyr krdsre, hogy mirt teszi ezt, felel: fzik a kezem, melengetem. Kiss ksbb telt hozatvn, az ember szjhoz vitte s fujta. Annak ujabba krdsre, hogy mirt cselekszik, felel: Az telt htm. Erre Satyr: De most mr fel is mondom a bartsgot neked, ki azon egy szjbl majd meleget, majd hideget fjsz.)

Egy szl fa nem erd talyiga nem szekr.

Egy sznts egy kenyr, hrom sznts hrom kenyr.

(Gazd. kzm.)

Egyszer l az ember.
(T. i. mindenre jl fl kell hasznlni az idt.)

2485

Egyszer pirul, sokszor srgul.

(A klcsnkr.)

Egyszer hopp, msszor kopp.

Egyszeri abrakolstl nem hizik meg a l.

Egyszer volt Budn kutyavsr.

Egyszer esik esztendben karcsony.

Egy szivvel-llekkel.
(Buzdit szzat.)

Egy sz mint szz.

(Egy sz, annyi mint szz. Egy szval. Mindent sszevve.)

Egy tehenet fejnek.

Egy: titok, kett: tancs, hrom: Istenadta szles vilg.

(Mg egy tudja: titok; msnak mondod: tancskozs; harmadiknak: tudja az egsz vilg.)
2486

Egy vn leny annyit r, mint egy megirott s el nem kldtt levl.

Egy tznl tbb fazk vz is flforr.

Egy virg nem hozza meg a tavaszt.

Elzott tisztra.
(Sokat ivott; be van rugva.)

37

Eke azt gazdagitja, ki szarvt kzzel szoritja.

Elbnik, mint Hnzi a megygyel.

Elbeszl rkig a kutya farkrl.

(Minden cseklysgrl hosszasan fecseg.)

Elalszik ringats nlkl.

(Pl. a fradt ember.)

El a kanlissal.
(Midn ezeltt krlbell ngy vtizeddel irja Margalits 1877-ben a Ferencz-csatorna terve kszlt, Zombor vrosnak rdemes tancsa azt
2487

krelmezte, hogy a canlis ne kzvetlenl a vros al vezettessk, nehogy gyermekeink belefulladjanak.)

Eladn a Krisztus koporsjt is.

Eladn Istent is.

Elllt az esze.
(Nem tudott tovbb gondolkozni.)

Elllt a szemeszja.
(Meglepetsben, bmultban.)

Elcsapta a hast.
(Valamely tel megrott neki.)

Elcsavartk a fejt.
(Elbolonditottk, igretekkel elmitottk.)

Eldobta kanalt.
(Meghalt.)

Eleink szoksait meg kell becslni.

2488

Elg az, hogy Balzs a neve.

(Ezzel fejeztetik ki az illet ostobasga.)

Ell az ember holtig.

Elg beteg az is, ki beteget emel.

Elg egy pap egy templomban.

(Ms beszdbe nem kell vgni.)

Elg egy kerten egy rs.

Elg nyavalya az regsg.

Elg nyg az rajtam.

Elg sok a konkoly, de az mg sem bza.

Elg szp a leny, ha j.

(Az mondja, ki nem a n szpsgert, hanem jsgrt nsl meg.)

2489

Elg szp a frfi, csak azrt, hogy frfi.

Elfogta a szent Antal tze.

(Ingerlt.)

Elfogyott a Duna.
(A komromiak Visegrdnl a kanyarods miatt elfogyottnak hivn a Dunt, visszahajkztak, s otthon azt hireszteltk, hogy elfogyott a Duna. Egy valaki csfot akarvn zni bellk, a Dunba dobtk. Azta mindig azzal haragitjk a komromiakat: hogy: Elfogyott a Duna.)

Elfogyott a puskapor, mint a nagyidai czignyoknak.

(A labanczok ellen igen vitzl viseltk magukat a nagy-idai czignyok, gy hogy az ellensgnek kudarczot vallva, vissza kellett vonulnia. Azoknak elmense alkalmval a czignyok elbizakodsukban fenyegetsekre is fakadtak s azt talltk mondani: ksznjtek labanczok, hogy puskaporunk kifogyott. Ezt a labanczok megrtvn, visszafordultak, s a czignyokat rtul elpusztitottk. ennek keserves emlkezetre mainapiglan is meg van mg a siralmas nagyidai nta.)

38

Elfogyott a pogcsja.

(Olyanra mondjk, ki utazsbl hamar visszatrt.)

Eleget alhatnak, ha meghalnak.

Eleget frdik a malomkerk, mgis fekete.

2490

(Rt ember hiba kendzi magt.)

Elejtette a kanalat.
(Ksn ment; ebd utn rkezett.)

Elejtette a kis kst.

(Meghalt.)

Elevenre tapintani.
(Valakit legknyesebb oldalrl megtmadni.)

Eleven, mint a knes.

(Knes = higany.)

Elg az ember, de kevs a magyar.

Elg egy stsbl egy lepny vagy: kenyr, czip.

Elg a tehnre egy kolomp.

(Vagyis: senkit ne terheljnk tl.)

Elg gazdag, ki senkinek sem adsa.

2491

Elg szp, aki p.

Elrte a sok pntek.

Elrt az ebijeszt pntekre.

(Husvt utn az els pnteket irja Ballagi a magyarok ebijeszt pnteknek mondjk. Erre ugyanis hamar eljutvn az ebek, azon gondolattal vannak, hogy ismt az elmult negyvennapi bjtre rkeztek.)

Elfogy a vagyon, ha r nem keresnek.

Elfogyott a krisztusa.
(T. i. aprpnze.)

Elfogyott az apr pnze.

(Kifogyott az rvelsbl.)

Elfogyott a pnzmagja.

Elfutotta az epe, mint juhot a tlyog.

Elhasalt.
(Megbukott dikra mondjk.)
2492

Elhegedlte azt mr szent Dvid.

Elhullatta mr csikfogt.

Elhlt benne a vr.

(Megborzadt.)

Elinalt.
(Megszktt.)

Elitta az eszt.
(A sok ivstl megbutult.)

Eljn szp szra.

(A sz vonzbb, mint a durva viseltetsmd.)

Eljtt Simon-Juds, jaj neked pre gatys.

(Simon-Juds napkor bellvn a tl, pre gatysnak didergse kezddik.)

Eljutott a kutyk harminczegyedikre.

(Tnkrejutott, mindent elvesztette.)

2493

Elkelt a kun a Krsn.

(Elillantott.)

Elmehetsz pokolba part szedni.

Ellensget j sveg alatt vrni.

Elmenne vele, vagy: rte, a pokolba is.

Elmenne vele, vagy: rte, a vilg vgre is.

Ellensgemnek sem kivnom.

Elmehetsz Kurdra bucsura.

(Kurd Tolnamegyei kzsg.)

39

Elment oda, hol a part szakad.

(Veszedelmt keresi.)

Elltta magt, elkszlt.

(Rszeg emberre alkalmazott kifejezs.)

2494

Elmondta a mondkjt.

Elmult esnek nem kell kpnyeg.

Elmult esztendk mindig jobbak.

(Dicsrik az regek a multat.)

Elmegyek, a meddig a szemem lt.

Elmegyek, a meddig a lbom elbir.

Elnadrgoltk.
(Kiporoltk a bugyogjt, elvertk.)

Elhoppozta az eskvs eltt.

(Leny, ki frj nlkl lett anyja.)

Elhordta vagy: felszedte a storft.

Elhl bele, elkped.

(Nagyon csodlkozik.)

2495

Elinn a Krisztus kntst is.

(Mindent elissza. E kzmondst igy is hasznljk: Elinn a Krisztus kdment, vagy sapkjt is.)

Eljrja mg a kllai kettst s a debreczeni kopogst.

Eljr a szja.
(Meggondolatlanul beszl.)

Eljr a keze.
(Hamar ksz az tsre.)

Elksik mg a koporsbl is.

Elksik mg a menyorszgbl is.

Ellensge is megsznn.

Ellensgemnek sem kivnnm.

Elklt nla minden Pter-btya.

(Nem gondol senkivel.)

2496

Elklten Drius kincst is.

(Szeret pazarul klteni.)

Ellenre jrni valakinek.

(Ellenre cselekedni.)

Elment a stnivalja.
(Elment az esze.)

Elmehetsz Bazinba, Bisztriczre, Kukutyinba zabot hegyezni.

Elmocskolta a kalapcs nyelt.

(Lejrt a becslete.)

Elmondja, mint a szajk.

Elmosta mr annak a hirt is az es.

Elmult dolognak felejts a vge.

Elmult, mint a tavaszi h.

(Sebesen, gyorsan mult el.)

2497

Elmult id soha vissza nem j.

El nem viszi szrazon.

El nem ri a hsvti brnyt.

Elneveti a javt.

Elnmult, mint a harang nagypnteken.

Elnyelte a horgot.
(Valami bajba esett s nem bir szabadulni.)

Eloszlik, mint a bubork.

40

Elbb jr a nyelve, vagy: a szja, mint az esze.

Elbb rgd meg, aztn kpd ki a szt.

Elbb val a sveg a kontynl.

(Azaz a frfi az asszonynl.)

2498

Eltte hajszl is dorong.

El ne hagyj bizonyost bizonytalanrt.

(Bizonyos elny jobb bizonytalan remnynl.)

Elnyerte az egri nevet.

(Az egri vitzektl ered kzmonds, kik Dob Istvn parancsnoksga alatt pratlan hsiessggel vdtk Eger vrt 1552-ben a trkk ellen.)

Elnyomta a buzgsg.
(Ellmosodott.)

Eloldani a kereket.
(Megfutamodni a baj szinhelyrl.)

Eloldotta a hajktelet.

Elbb a tlba, aztn a szjba.

Elbb foghoz veri a pnzt, mg kiadja.

(Azaz fukar, fsvny.)

2499

Elbb fordul rosszra, mint jra.

(T. i. a dolog.)

Elbb tallja meg, mint ms elvesztette.

(Azaz lopta.)

Elbb tojik a tyk, azutn kodcsol.

Elbb val a becslet a szalonns kposztnl.

(Els a becslet minden eltt.)

Ell arass, utl sznts.

(Aratsban lgy els, hogy ms el ne arthassa a tiedet; szntsban utols lgy, hogy a magadt vissza is sznthasd.)

Ell-htul semmi sincs.

Ell tz, htul viz.

(Mindentt veszedelem.)

Elre forditottk a fart.

(Teherbe esett.)

2500

Elre iszik a medve brre.

(Elre rlsz oly dolognak, melyrl mg nem vagy bizonyos, hogy elred-e.)

Elpatkolt.
(Meghalt.)

Elpattan, mint a szappan-bubork.

Elprolgott, mint a kmfor.

Elrntottk alla a gyknyt.

(Meghalt.)

Elragdtk a lovak.
(tvitt rtelemben: j szerencsjben flfuvalkodott.)

Elragadta a Szent-Mihly lova.

(Meghalt.)

Els az igaszg.

Els felesg Istentl, a msodik embertl, a harmadik rdgtl val.

2501

Els kerk utn forog a htuls is.

(Magas ranguakat utnozzk a szegnyek is.)

Els s legszentebb legyen eltted a haza.

Els vtek bocsnatot rdemel.

Elszelelt.
(Elment.)

41

El van vetve a koczka.

Eltnt, mint a szivrvny.

Ell kopasz: okos kopasz; htul kopasz: bolond kopasz; fell kopasz: koros kopasz.

Elugrotta, mint a perki tt leny a frjhezmenst.

(Perken nyitramegyei faluban hallvn egy tt leny, hogyha Szt-Ivn napjn este a tzet ltalugorja, a jv farsangon minden bizonynyal urat kap; ugy ugrotta t, hogy ugrsa kzben egy ers ifjuval szembe tkzvn, a tzbe esett s egsz kpt sszegette, mirt is rtsga miatt frjhez tbb sohasem mehetett.)
2502

Eltttk vagy: elcsaptk a kezrl.

Elvgtk az utjt.

Elpirult, mint a ftt rk.

Elpiruls festke a j erklcsnek.

Elpirult, mint a pipacs.

Elrejtett kincsnek kevs a haszna.

Elslt a feje.
(Megtudtk, hogy mit forral; rismertek.)

Elszaladt a kutya a lnczczal.

(Nagy mrfldre mondjk.)

Elszlta magt.

Eltallta bibjt.
2503

(Eltallta a dolog nyitjt; bibe, amire knyes valaki.)

Eltallta, mint Balzs pap a vecsernyt.

(Erzsbet kirlynnak udvari papja, Balzs leleszi apt, egyszer kelletnl tbbet ntvn a garatra, a vecsernye helyett a mist kezd nekelni.)

Eltallta szarva kzt a tgyt.

(Nem talltad el, hibztl.)

Eltallta, mint czigny a buzavetst.

Eltart a fld, csak legyen mit ennnk.

Eltettk az ebek ell.

(Brtnbe zrtk.)

Eltette a kapczt.
(Elillant.)

Eltettk lb all.
(rtalmatlann tettk, vagy megltk.)

Eltrdtt, mint a kardi menyasszony.

2504

(Kard viz kztt fekszik. A menyasszonyt csnakon vittk haza, s mihelyt oda rt, mindjrt aludni kszlt, mivel ugymond igen eltrdtt.)

Eltrtt a mcsese.
(Eltrtt a mcses cserepe. Gyermekre mondjk, ha ok nlkl pityeregni sirni kezd.)

Eltri a papiros, akrmit irnak re.

Elvlik, hny zskkal telik.

Elvlik, mint szrke a faktl.

Elvgzett dolognak nem kell tancs.

Elvertk, mint a lisztes zskot.

Elvertk rajta a port.

Elveszett, mint k a vizben.

42

Elvesztette a fejt.

2505

Elvitte vagy: megrugta Szent-Mihly lova.

(Meghalt. Szent-Mihly lova saraglya forma emel eszkz, melyre a halottat fektetik, mikor a temetbe viszik.)

Elvitte a rft.
(Elmeneklt.)

Elzengte mr hattyudalt.

Elvtette a ntjt.

Ember a fogval s magnak vermet.

Ember lete ma virg, holnap hamu.

Ember jt reml s rosszat r.

Embert a nyelve li meg.

Ember a lenben, de nem a kenderben.

Elvenni: embersg, adni: Istensg.

2506

Elverte a kakukot.
(v a dicssg.)

Elvertk, mint a kt fenek dobot.

Elveszett becsletet nem tallni fel a bokornl.

Elveszten egy kanl vizben.

(Hallos gyllettel viseltetik irnta.)

Elvesztette a fonalat.
(Beszden valaki megakad, vagy msban elveszti az elre megllapitott rendet.)

Elvesztette a rovst.
(Rendt tvesztette valaminek.)

Elvesztette szja izt, mint a ppai bir.

(Ppai km.)

Elvetette a sulykot.
(Nem jl jrt el a dologban, elvigyzatlan volt.)

2507

Elvitte a kutya a pecsenyt.

(Akkor mondjk, ha nincs slt.)

Elvitte kedvt a glya.

Nincsen kedvem, mert Mert ott jrtam, ahol nem kellett volna. elvitte a glya,

Ember a munkra, madr a rplsre teremtetett.

Ember a talpn.

Embere szavnak.
(Megtartja igrett.)

Emberen esik a hiba.

Emberre akadt.

Ember fogad fogadst, agg eb, aki megllja.

(Bocskai, midn a csszr hsgre fleskdtt s a hajduk nem akartak hozz llani, e kzmondst hasznlta Istvnffy szerint s megnyerte ket tovbbi rbeszls nlkl.)

2508

Embere vlogatja.
(Ki milyen.)

Ember kell a gtra, vagy: Ember a gton.

(Megfelel magrt.)

Embernyi ember.

Embersgemre mondom.

Embersges ember.

Ember volt, megholt.

(Szp is volt, j is volt, mgis megholt.)

43

Embernl a munka, Istennl az lds.

Emberen a br, j lovon a szr nem sokat szmit.

Ember pnz nlkl, vak bot lkl.

(T. i. nem megy semmire.)

2509

Embert a nyomor s rnyk soha el nem hagyja.

Ember tervez, Isten vgez. vagy: ember gondol, Isten vgez.

Ember ll s vr; az let hoz s megy; a hall jn s visz.

Embert illeti a sz.

Embert hordozza a l, lteti az kr, ruhzza a jh, vdelmezi a kutya, kveti a majom s megeszi a pondr.
(Az ember sorst brzol monds.)

Embert szavn, krt szarvn ragadjk meg.

Emlegetnek a verebek a ndasba.

(Ha valaki csuklik.)

Ember vagy kecske, megdfted a juhot.

(Nem nagy dicssg gyngn hatalmaskodni.)

Ennek a dolognak vagyon mesje.

Ennek mr fele sem trfa.

2510

Engem sem a szemtdombrl szedtek fl.

Ennek ugyan beftyltek.

Ennl a kicsiny is nagyobb.

Enyves kez.
(Ragados kez, azaz tolvaj.)

Epje sincs, mint a galambnak.

(Jlelk s igen szelid emberekre hasznljk e kzmondst.)

Erdben ktszer esik az es.

Erdnek is vagyon fle s meznek szeme.

(Erdben ha szlsz: meghallik, mezn amit csinlsz: megltszik.)

Erd nincsen zld g nlkl.

Erlteti, mint olh az krt.

(Az olh kinlta az krt sznval, de az fradt volt, inkbb pihent, mint sem evett volna.)
2511

Er--r mond r, ha nem igaz, fogd r.

Ers, mint az ris.

Ers, mint a viz.

Ers, mint a vas-k.

Ers, mint a kczmadzag.

Ers, mint a medve.

Ers, mint a szikla.

Ers, mint a cserfatz.

rted g Olyan, mint a cserfa tze. szivem heve

44

Ers, mint a sreczet.

(Nagyon gyenge emberre mondjk.)

Ers, mint az olh eczet, kilencz ecze egy fzet.

2512

Ers, mint Toldy Mikls.

Ers, mint a bika.

Ers, mint az oroszln.

Ers, mint Herkules.

Ers az ertlent zskba rzza.

Ers az igazsg, szp asszony s j bor.

(Az igazsg legyzte a stnt, a szp asszony Smsont s a j bor mindenkit.)

Ersen fujja az adtt.

(Azaz: szrja az tkot.)

Ertlen, mint a tt kaszs.

Ertlen, mint a beteg.

Ertlen, mint a gyermek.

2513

Ersnek Isten is prtjt fogja.

Ers tlnek kell akkor lenni, mikor egyik farkas a msikat megeszi.

Ersen felvont v hamar elpattan.

Er s munka sokat gyz.

Erre kzelebb, arra hamarbb.

(Sietvn a faluba egy futr, tallkozott egy vn asszonynyal, kitl megkrdezte, merre rhetne leghamarbb a birhoz? Az asszony kt utat mutatott: erre ugymond kzelebb, de amarra hamarbb. A kzelebb utat vlasztvn a futr, iszonyu nagy pocstra akadt, melyben mennl tovbb ment, annl inkbb slyedt. Csak most, midn a bajbl alig tudott kigzolni, rtette el voltakpen az reg asszony mondst s igaznak is tapasztalta.)

Esik, mintha csatornbl ntenk, vagy: mintha sajtrbl ntenk.

Esik, potyog, mint az rett gymlcs.

Eskszik, mint a czigny.

2514

Eskszik, mint a vrs rpa.

Este jr, mint a bregr.

Este lenyt, harmaton fvet nem nzz.

Este van a faluban.

(Farkas a bokorban.)

Esteli vendg jszakra is megmarad.

Es ell csurgs al jutott.

Es utn kpnyeg. Vagy: Elmult esnek nem kell kpnyeg.

Esze gban sincs.

Esze bunkjra adni.

(Azaz: igen rtsre adni.)

Eszefrt ember.

2515

Eszed elbb jrjon nyelvednl s tettednl.

Eszem-iszom ember.
(Jl szeret lni, de a dologtl fzik.)

45

Eszeveszett vrmegynek bolond az ispnja.

(Egy helysg szmra mesli Ballagi vizi puskt csinltatott a vrmegye. De minthogy aztn sok tz nem tmadt, ugy megrozsdsodott, hogy ksbb hirtelen tz tvn ki, a vizi pusknak semmi hasznt venni nem lehetett. A veszedelem utn a helysg elei a dolgot a viczispnnak bejelentvn, ez azt javasolta, hogy mskor a tz eltt hrom nappal mindig a vizi puskt meg kell prblni. Hazatrvn a helysg elei, midn a javaslatot foganatba venni akartk, a parancs ostobasgt belttk, s akkor mondtk: eszeveszett vrmegynek bolond az ispnja.)

Esztendben csak egyszer van arats.

Eszeden lgy, vagy: jrj.

Esze gban sincs.

Eszem a zuzjt.

Eszes szolgnak nha a gazda is engedelmeskedik.

2516

Ez a bkkenje, ez a bibje.
(Ez a dolognak a knyes rsze, a mi nehzsget okoz.)

Ez a veleje, bele.

Ez a vilg sora.
(Felkilts egyes emberek sorsnak klns vltozsnl.)

Ez az let gy nem sok, hasznljk az okosok.

Ez bizony kutya dolog.

Ez az let a gyngy let.

Ez beteszi az ajtt.

Ez egy fogamra sem elg.

Ezen is ltalesett, mint Bak a hzn.

(Baknak hza mellett gs tmadott. A meddig lehetett, egsz erejbl vdelmezte a hzt. A hogy aztn ez is meggyuladt, felhagyott a hibaval erlkdssel, azt mondvn: hla Istennek, ezen is ltalestem mr.)

2517

Ezer a bajom, meg kett.

Ezer esztendeje, hogy lttam.

Ez igazi hideg konyha.

(Azaz: hideg, rzketlen leny.)

Ez j, meg a di.

Ez mg csak a szoktat ksa.

(Uj vendg, mg kedveznek neki.)

Ez legyen koporsszeged.
(Halj meg azrt, mert megcsaltl; ne legyen tbb hasznod letedben.)

Ez legyen az utols pnzed.

Ez semmi ahoz kpest.

Ez se kutya.
(Ez is csak valami.)

2518

Ez a vak is ltja.
(T. i. a dolog olyan egyszer s igaz.)

Ezst korsnak cserepe is j.

[1] Mely kzmondsok az eb-rl itt fl nem tallhatk, azok nagy rszt sd K alatt a kutya sznl.
46

bren alszik, mint a nyl. desebb az anyatej a dajka tejnl. desebb az alma, ha nincs ott a psztor. des italnak keser az ra. des mint a mrcz, mz, czukor.
Ersebb desebb is a czukornl. a csk a bornl

des eszem, el ne hagyj. des, mint a salnki szl.

(Ugocsa, Bereg s Szatmri kzmonds az ottani savanyu szlrl.)

des magam, ne hagyd magad. des, mint az anyja cskja. des, mint az anyatej. des, mint a ni csk. g a hz a feje fltt.
(Aggdik.)

get, mint a fulnk.

2519

gett gyermek fl a tztl. g a munka a kezben.

(Gyors munks.)

g, mint a homok Reglyben.

(Regly Tolnamegyben van.)

g fel meredt minden haja szla.

(Ijedtben.)

hes diszn makkal lmodik.

(Kinek-kinek ott jr esze, amit kivn szive. Mt 6. 21.)

hsg a farkast is kihajtja a cserjbl. gre kvet ne vess, mert fejedre fordul. hen marad, ki az asztalnl szemrmeskedik, vagy durczskodik. hsg j izt ad az telnek. hes farkasnak lesebb a krme. hes, mintha cssz-akolban hlt volna. hes, mint a molnr csirkje. hes embernek nehz vrakozni. hes, mint a farkas. hes, mint a sska. hes bolha jobban csp. hes szunyog jobban csp. jjel jr, mint a bagoly.
(Ki sokat jszakzik.)

jjeli madr.
(Rossz nkre mondjk.)
47

jjel-nappal dolgozik.
2520

(Az jt a naphoz hasonlv tenni, igen szorgalmasan dolgozni.)

jjel jr, mint a gonosz llek.

(Babons monds.)

jszaka virrad neki. lelmes ember. lelmes, mint a zsid. letbe vg. letre val ember, a jg htn is megl. letre val ember mg a kszikla tetejn is ell. lre llitja a dolgot. les a nyelve, mint a kszrlt kard. les, mit a bot.
(Tompa, letlen.)

les, mint a ss. les, mint a sakterks. les, mint a borotva. les, mint a hhrpallos. l-hal rte nhol mg hozzteszik: mint a kteles a kczrt. lni kell az alkalmatossggal. l lnek, holt holtnak bartja. lt a gyanuperrel.
(Sejtette.)

l magyar, ll Buda mg! li vilgt. lre rakja a sok pnzt.

2521

l mg a magyarok Istene!
(Balsorsban vigasztalsknt hasznlt kzm.)

n a kakas, kend a tyuk.

(n vagyok a hatalmasabb.)

n rtem is leesett a bagoly a frl. n is meg vagyok lve.

(A harminczas vek elejn Lve bcsi szinsz lejtt Budra; a magyarok tiszteletre kzebdet rendeztek; az, ki felkszntsvel meg volt bizva, gyenge nmet lvn, az egsz ebd alatt fzgette toasztjt, vgre felll s elkezdi: Herr von Lve, de a conceptusbl kiesvn, vgleg elakadt s e szkkal lelt: no n is meg vagyok lve.)

n sem ijedek meg a magam rnyktl. n sem vagyok angyal. n sem vagyok mai csirke. n sem vagyok rmai ppa.
(Nem vagyok csalhatatlan.)

n ltettem az almaft, szedi le vagy: ms szedi le az almjt. n is voltam egy pnzzel a vsron.
(Ki, nem hagyja magt megcsalni.)
48

n is lttam karn varjut.

(Prbltam, tapasztaltam valamit.)

n is voltam valaha, szp asszonynak kocsisa.

(Engem is szerettek valaha.)

n szegny fejem! ppen az nem halja a drgst, kire a menyk lecsap. p testben p llek.
(Vagy: p llek p testben legyen. A nevelsben a szellem kikpeztetse mellett nem kell a test edzst elhanyagolni.)

rtktelen, mint a halpnz.

(Halpnz = halpikkely.)

rdemls utn fizet Isten. rik, mint az asztalt szilva.

2522

rti a trft. rti a csizit.

(rt a dologhoz.)

rti a rajzot.
(Pl. ha a mszros rosszul mri a hust.)

retlen gymlcs hamar rothad. rt hozz, mint bagoly az ve Mrihoz. rt hozz, mint hajdu a harangntshez. rt hozz, mint kocsis az orgonhoz. rt hozz, mint tyuk az bczhez. rt hozz, mint tyuk a reghez. rtik egymst.
(Bizalmas viszonyban vannak egymssal.)

rtem is leesett a bagoly a frl.

(n is vagyok valami.)

rzketlen, mint egy darab fa. rzketlen, mint egy darab k. rzi, mint juhsz a hajnalt.
(Kecskemt vidkn mondjk, mert a legeln kn hl juhsz a harmatos frl rzi a hajnal kzeledtt.)

szszel hozz fiam! ha erd nem birja. szszel indulj, okkal jrj. szszel, ne szemmel fogj a hzassghoz. szt nem rulnak a vsrban. telt sem eszik meg oly forrn, a mint az elkszlt. tel, ital, lom, szksges e hrom.

2523

tel szagrt pnzhanggal fizetnek.

49

F.

Fagyos szent.
(Olyannak mondjk a ki mindig fzik, fagyoskodik. Innen: fagyos szentek. Igy nevezi a np Pongrcz, Szervcz s Bonifcz szenteket mjus 12. 13. 14. mivel ezen idtjban gyakran ujra bell a fagy.)

Fahjjal kentk meg a fenekt.

(Megbotoztk.)

Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledlt. Fajank fatusk.

(Brgyu, gymolatlan ember.)

Fakad a bodza, bds a rokka.

(Hdmezvsrhelyi km.)

Fak kocsi, kenderhm, nemes ember, szrdolmny. Fak szekr, kenderhm, mind a kett rossz szerszm. Fakra jut.
(Kedvez neki a szerencse.)

Fakt vonjk, de a fak is vonja.

(Rosszat rosszal fizet.)

Falnk, mint a herny. Falba ti a fejt. Falnak beszl. Falnak is vannak flei. Falra hnyja a borst.
(Hiba szlsz annak, kin nem fog a sz.)

2524

Falnak megy, mint a vak lgy. Faltl hagyni magt.

(Pl. haszon dolgban nem gondol magra.)

Falu kalodjt sem szabjk egy ember lbhoz. Falu tudja, s a frj nem tudja.
(Pl. azt, hogy a felesg szerett tart.)

Falu vagy vros seprje.

(Dologkerl, kszl, feslett erklcs.)

Famenyk ttte meg a htt.

(Plczval, bottal megvertk.)

Fanyar hjban des gymlcs rejtzik. Faragatlan ember.

(Idomtalan s durva termszet.)

Farba rugta mtkjt.

(Azaz: elvlt tle.)

Farkas, ha koplal is, mgsem cserl a kalmr kutyjval.

(A nemesebb a szegnyebbel.)

Farkas-gzsba ktttk. Farkas-kaszval gyjttt kincs. Farkas-kaszra hnyta a jszgot. Farkas utn a holl is akar lni. Farkas gyomra legyen a koporsd. Farkasbl nem lesz brny. Farkas nem eszi meg a fit.
2525

Farkas-fogra kelt.
(rkre elveszett.)
50

Farkas-ggre ment.

Farkasnak mutatsz erdt vagy: berket. Farkasnak mondjk: Pter-noster, azt feleli: brny lb. Farkasnak mutatsz birkt. Farkas sohasem ette meg a telet. Farkasra aklot ne bizzl. Farkast emlegetnek, kert alatt kullog.
(Farkas a mesben, kirl pen sz van, vratlanul megjelenik.)

Farkast etet.
(Telhetetlent vendgel.)

Farkast fogni.
(Megakadni honnt se elre, se htra menni nem lehet. Van erre egy kurucz npdalunk a zsidrl, mely igy hangzik:) Elment egyszer a zsid A szrke lovval, Vsrokrl vsrra Megakadt a srba Rkilt a lovra gy!

Farkas vacsora, rdg ebd.

(Azaz: hol inni val van, de enni val nincs.)

Farkas-szemet nzni.
(Egyms szembe meren nzni.)

Farsangon kvl is esik lenyvsr. Farkcsvl, mint a kutya.

2526

(Hizelked termszet.)

Farkra hgott.
(Pl. a vagyonnak; t. i. elklttte.)

Fazekas korongrl, varga kaptafrl beszl.

(Mindenki legtbbet trdik sajt gyvel-bajval.)

Fazkba szorult a feje.

(Szeged vidki.)

Fazekat kongsn, madarat szlsn.

(Lehet t. i. megismerni.)

Fban is meg van a szoks. Fbl vaskarika.

(Lehetetlen dologra mondjk.)

Fj r a foga.
(Vgyik re.)

Fn van nla a baraczk.

(Azaz: nehezen fizet.)

Fradt embernek des mz az lom. Fradt, mint az igavon barom. Fradt lnak vagy: rknak a farka is nehz. Fradt l is farka eltt jr. Ft gymlcsrl, embert erklcsrl ismerheted meg. Ftl nem ltja az erdt. Ft sem vgjk le egy vgsra. Ft vghatni a htn.
2527

(Jmbor emberekre mondjk.)

Ftyollal trlik a sebet. Fzik, mint a kutya.

51

Fzik tle.

(Valamely dologtl irtzik.)

Fehr czip, ss tr, hsg ellen igen j. Fehren a fekete. Fehret is feketnek mond.
(Valamely dolgot msra akar magyarzni.)

Fehr karcsony, zld husvt.

(Zempln m.)

Fehr konyha, ritka vendgsg. Fehr, mint a galamb. Fehr, mint a h. Fehr, mint az alabstrom. Fehr, mint a msz. Fehr, mint a tej. Fehr, mint a liliom. Fehr, mint a hab. Fehr, mint a patyolat. Fehret kp, mint a prpost.
(Mr roppant sokat beszlt.)
2528

Fehr hz, fekete kenyr.

(Knn fnyzs, benn hezs.)

Fehr liliomnak is fekete az rnyka.

(Nincs oly tiszta, j ember, kiben valami kivetni valt nem tallhatna a rossz nyelv.)

Fejbe klintotta. Feje bbja sem ltszik ki. Fejedet hidegen, hasadat szabadon, lbadat melegen.
(Egszsgi szably gyannt ll e kzmonds.)

Feje lgyra esett.

(Megbutult, eltompult az esze.)

Feje, mint egy hord esze, mint egy di.

(Nagy feje van, de bell res.)

Fejbe ment a bor.

(Megrszegedett.)

Fejn tallta a szeget. Fejn tnczol.

(Bajban van.)

Fejre ntt.
(Nem bir vele.)

Fejre telt a trk tok.

(Midn 1686-ban a trkk Magyarorszgnak nagy rszbl kizettek, mondjk, hogy azt az tkot mondtk fejnkre: Verjen meg benneteket Isten rosszabb szomszdokkal, mint a micsodsok mi voltunk.)

Fejemet teszem r.
(Biztosan tudom.)

Fejes kutya, nyakas eb.

2529

Fejes apnak nyakas a fia. Fejt vakarni.

(Zavarban lenni.)

Fejtl bdsdik a hal. Fekete fldben terem a j buza.

52

Fekete kpnek fekete a festke.

Fekete kzzel fehr pnzt keresnek. Fekete kutya, tarka eb: mindegy rdg. Fekete karcsony, fehr husvt.
(Ha ess, sros id van karcsonykor, husvtkor h lesz.)

Fekete, mint a czigny. Fekete, mint a korom. Fekete, mint a kulimz. Fekete mint a bogr. Fekete, mint az rdg. Fekete, mint a szerecsen. Fekete, mint a sznget. Fekete, mint a tinta. Fekete, mint az jfl. Fekete szemvegen t nzi.
(Pl. a vilgot. rtelme: mindent rosszabbnak lt, mint a hogy tnyleg van.)
2530

Fekete szna, fehr kenyr.

(J esztendt jelent. Gazd. km.)

Fekete lelk.
(Rossz lelkiismeret emberre mondjk.)

Fekete tehnnek is fehr a teje. Fekszik, mint kuvasz a sznn. Felbl, harmadbl vagy: felt felbl, felt harmadbl. Feledkeny gyjtt a tl hozza szre.
(Aesop mesiben a hangyrl s tcskrl.)

Fele sem trfa vagy: bolondsg.

(Azaz: sok igaz van a dologban. Mikor valaki megbntdik, ezen kzmondst hasznlja.)

Felesg g s fld kzt a hatr. Felesg, fele segitsg. Felhbl nem merhetsz vizet, mert messze van.
(Hromszk.)

Felnek hajts, lenek tarts.

(Kocsizk mondsa.)

Feni r a fogt. Fenkig kiriteni.

(Semmit htra nem hagyni.)

Fennakadt, mint a mindszenti glya.

(Hdmezvsrhelyi.)

Fenn az erny, nincsen kas.

(Rangtarts vagyon nlkl. Olyanokra mondjk, kik hiba val czifrasgokra kltenek, de a legszksgesebbet nlklzik.)
2531

Feneketlen, mint a papzsk. Fenekre vertek.

(Elvertk.)

Fest sem festhet szebbet.

(Pl. igen szp nre mondjk.)

Festett vilg.
(Szinpad.)
53

Festett virgot sokan dicsrik, de senki se szagolja.

Feszit, mint a kutya a pesti flaszteron. Feszit, mint a tatai kutya a jgen. Fl fogra nevet. Fl fogamra sem volt elg.
(Nem laktam jl pl. az tellel.)

Fl bolond.
(Eszels, szeles ember.)

Fl haragba j, mint a kis csacsi. Fl lbbal mr a koporsban vagy: a sirban van.

(reg, kzel van mr a hallhoz.)

Fl, hogy leharapjk az orrt. Fl, mint az rdg a szentelt viztl. Fl, mint az rdg a tmjn fsttl. Fl, mint az eb a bottl. Flnk, mint a nyl.
2532

Flnk kutya tbbet ugat, mint mar. Flnk vitznek szaladj a vra. Flnk katonnak htul van a szeme nhol: sebe. Flnk katonnak nem sir az anyja. Flek tle, mint a tztl. Flnkre nagy dolgot ne bizzl. Fl, mint Juds a purgatoriumtl. Fl, mint czigny Szent-Mihlytl.
(Ekkor mr az id ersen hvsdik. ldott Szt. Gyurka, tkozott Szt. Mihly. Czigny monds Zemplben.)

Fl mint zsid a keresztvetstl. Flre ll a kontya.

(Pitykos asszonyra mondjk.)

Flre bajusz, cskot kapsz. Flre bajusz, majd csk r. Flre bajusz, jn a szakll. Flre falu, itt a vros. Flre bokor, jn az erd. Flre putri, jn a kunyh. Flre nmet, jn a magyar. Flrecsapta a kalapjt vagy: cskjt.
(Szkelysgi.)
2533

Flszemmel ltta. Flfllel hallotta. Flti a brt.

(Fl, hogy elverik.)

Flti az irhjt.
(Fl, hogy kikap, fl az tegektl.)

Flnek haragjtl, mint a tztl. Fl tancs a feje.

(Igen okos ember.)
54

Flre szentsg, sok a szksg.

(Hdmezvsrhely.)

Flre dobjk, mint a kifacsart czitromot. Flre veri a harangot.

(Csekly bajrt is nagy zajt csap.)

Flvllrl beszl.
(Bszke.)

Flvllrl vette.
(Nem sokat rdekldik a dolog irnt.)

Fnyes, mint a csillag, mint a tkr, mint a gymnt, mint a nap. Fnyes dlben is vakoskodik. Fnylik a szeme, mint a bak macsknak.
(Szkelysgi.)

Fnylik a Vincze, megtelik a pincze.

(Ha Vincze napkor [jan. 22.] szp napos id van, akkor mondjk e kzmondst.)

2534

Freg is vdelmezi magt. Frges, mint a sajt. Frges, mint a di. Frges, mint a mogyor. Frges, mint a gymlcs. Frges, mint az alma. Frfi, ha csak egy kicsit szebb az rdgnl, mr elg szp.
(Nk mondjk trfsan.)

Frjhez mens nem sapka cserls. Frj meg brdben.

(Elgedjl meg sorsoddal.)

Fszkeldik, mint a tormba esett freg. Fszkeldik, mint verb a csipkebokorban. Fszkeldik, mint a toj galamb. Fia sem lehet.
(Meg sem kzeliti a szban forg dolgot.)

Fiatal meghalhat, az regnek meg kell halnia. Fiatalnak hamar, regnek ks.
(T. i. hzassg.)

Fiatal embernek a felesg tmasz, a plcza csak pard; regnek a plcza tmasz s a felesg csak pard. Finak szlott, menye is rthet belle. Figyelmes hallgat teszi a papot szorgalmatoss.
2535

Fillr is pnz. Fillrrel kimlik az aranyat. Fillent regimentjben tisztet viselhet.

(Nagy hazug.)

Fityeg, mint a palcz-szent a pecstnyomn.

(Egy palcz Egerbe ment pecstnyomt metszeni. Tudakol a mvsz, mit vssen r s mily nagysgban? A palcz egy szentet nevezett s azt kivnta, hogy azt letnagysgban vsse a pecstnyomra. A mvsz megjegyzsre, hogy igy r nem fr a pecstnyomra, a palcz viszonz: Se baj, hisz a mi r nem fr, le is fityeghet.

Fityeg annak, kinek van.

55

Fittyet hny az orra al.

(Fl sem veszi t.)

Fiu magzat, hadi szerencse, j hzassg: Isten dolga. Fizet, mint a kles.
(Jl, bven fizet.)

Fizettem a sintrnek, (kutyapeczr, gypmester) hogy dgt nem viszek.

(Ha valaki msra nehezedik.)

Fogadatlan prktornak: tudod mivel fizetnek. Fogadhoz verd a pnzt, mieltt kiadod.
(Azaz: lgy takarkos.)

Fogadott lnak rvidebb a mrfld.

(Mert jobban hajtjk.)

Fogat fogrt, szemet szemrt.

(Klmn kirly trvnybl.)

2536

Fogt sem tudja betakarni.

(Sovny emberre szl.)

Foga van r.
(Haragszik r.)

Fogra val.
(Tetszik neki.)

Fogt szvja.
(Visszatartott dhben.)

Fogd be a szdat. Foghegyen eszik.

(Knyeskedik az evsben.)

Foghegyen vette.
(Megharagudott egy kiss.)

Foghegyrl beszl.
(Nem akar szba ereszkedni.)

Foga van a napnak.

(Mikor a tl igen hideg.)

Fogatlant a pokolba sem veszik be.

(T. i. oda fog kell, mert ott leszen fogaknak csikorgatsa.)

Fogval kell tle kicsikarni a szt. Fogval sem hzhatnd ki belle a feleletet.
(Kevs beszd.)

Fogtam trkt, de nem ereszt el. Fogy, mint a holdvilg. Fogy, mint a gyertya.
2537

Fohszkodik, mint a krvallott czigny. Folt htn volt.

(Toldozott, foltozott dologra szoks ezt mondani.)

Folt nem ruha. Foly az orra vre.

(Duzzog valamirt.)

Foly r a nyla, de nem kopik lla.

(Valami utn nagyon vgydik, de sikertelenl.)

Foltonkint megy az er, latszmra j vissza. Forditsd kabai a zszlt.

(Hegyaljai km. Olyanra ill, ki vlemnyt gyakran cserlgetni szokta.)

Forditja hitt, mint a kst.

(A ki gyakran vltoztatja vallst.)

Fordits meg a brt, csizma lesz belle. Forgatja a 32 level biblit.

(T. i. a krtyt.)

Forgatja, mint Vnyi Benedek a hzt.

(Szabolcs-Fldes vidki.)

Forog, mint rge a madzagon.

(Nyugtalan, szabadulni, meneklni vgyik.)
56

Forintja sincs s ezerekrl beszl.

Fbenjr dolog.
(Fontos dolog.)

Fdelem, kebelem nem kigynak val. Fladtk r az utols kenetet.

2538

(Nem sok hzza; hallos beteg.)

Flllott a haja, mint a vaddiszn sertje.

(Szkely.)

Fldnfutv lett. Fldvron deszkt rul.

(Meghalt.) aki Nem jn haza a vsrrul. ilyen deszkt rul,

Flfujjk, mint a dudt. Nhol: mint az olh dudt. Flledt benne a kutyavr. Flll, mint a kutyafark. Flledt, mint a bodza czibere.
(Azaz: j kedvben pajkos.)

Flhrplte a flt, igya savjt is. Flbigyeszti ajakt. Fl is t, al is. Flnttt a garatra. Flhuzta a bakkancsot, Isten hozzd bocskor.
(Magasabb llsra jutvn, felhagyott az egyszer lettel.)

Fl is veszi, le is teszi.
(Szeszlyesekre illik, kik most sokat, ksbb semmit sem gondolnak valamivel.)

Flkapott az uborkafra.
(Szerencsje elbizakodott tette.)

Flkopik az lla.
(Azaz: hiba sitoz, koptatja llt utna, nem kapja meg.)
2539

Flkti a cspet.
(Hozz kezd. Elhireszteli, a mihez kezd.)

Flttbb val szerelem nem sokat klnbzik a bolondsgtl. Flkttte a kolompot.

(Vezrszerepet vllalt valamely gyben.)

Flkttte a duri bocskort.

(H.-M.-Vsrhelyi.)

Flkttte a nyulak bocskort.

(Kereket oldott, megszktt.)

Flperesnek soha se tgy trvnyt.

(A trvnykezk mondsa.)

Flpeczkelni valakinek az orrt. Fl a feje.

(Tnkrejutott emberekre mondjk, kik azeltt sem voltak nagyon gazdagok.)

Fldet a gazda lbanyoma hizlalja.

(Szkelysgi.)

Fld ttte agyon az urt.

(Olyan nre mondjk, kinek hzassgon kvl lett gyermeke.)

Fldhz ragadt szegny.

(T. i. nagyon szegny.)

Flfordult a vilg. Flforrt a mreg vagy a vr benne.

(Nagyon izgatott tette valami.)

Flfuvalkodott bka.
(Ggs.)

2540

57

Flhuzta a piros csizmt.

(Begyes, rtarts leny.)

Fljtt a csillaga.
(Szerencss lett.)

Flirom fekete krtval a kmnybe.

(Ritkn trtn dologra nzve mondatik. Pl. ha pajkos gyermek dicsretre mlt dolgot tesz, vagy ha ritka ltogat jn.)

Fln, mint a vadkender.

(Neveletlenl.)

Flmagasztaltk.
(Flakasztottk.)

Flvitte Isten a dolgt. Flfogta hzt a gyep.

(Nem jr hozz vendgltogat.)

Flkunkoritotta farkt a szomszd.

(Azaz: haragszik. rsgi.)

Flfordult krtyval jtszani se haszon, se mulatsg. Fln a leny az gy vagy: a pad alatt is. Flnyit mr a szeme.
(Nem lehet tovbb bolonditani.)

Fl nem ri szszel. Fl sem kell venni. Flnttt a garatra.

(Sokat ivott.)

Fltartja az orrt, mint a zmolyi borju.

(Zmoly kzsg van Fehr- s Gyrmegyben.)
2541

Fltette az Orbn svegt.

(II. Ulszl koronztatsakor 1490. a pspkk mindnyjan pspki svegkben llottak krltte, kivvn Dci rbnt, az akkori egri pspkt. Ennek ugyanis svegt inasa rszeg fvel utna hozvn, rszegsgben a pspki sveget ura helyett sajt fejre tette fel. Innen kerekedett aztn, hogyha valaki nagyon felnttt a garatra, azt mondtk: Ez is feltette az Orbn svegt.)

Flslt vele.
(Terve nem sikerlt, szgyent vallott.)

Fltette szent Anna kontyt.

(Megbokrosodott nkre mondjk.)

Fltette mr a bfedelet.
(A n a fktt.)

Fllt a durrogra.
(Hdmezvsrhelyi.)

Flttte az orrt.
(Megneheztelt.)

Fllt r a puha Laczi.

(Nem akar, rest dolgozni.)

Flvenni a keztyt.
(Elfogadni a kihivst, pl. prbajnl. Keztyt vetni annyi mint kihni.)

Flvirad mg neknk is. Flntt, mint a debreczeni kutgas.

(sz nlkl.)

Flszedte a storfjt.
(Elment.)

Flveti a pnz.
(Kinek sok pnze van, arra mondjk.)

Fltette a csrg sapkt.

2542

(Flcsapott bolondnak.)

Flvette a nhai nevet.

(Meghalt.)

Flszedte az epret.
(A maga hasznra dolgozott.)

Fnhordja az orrt vagy a fejt.

(Bszke, rtarts ember.)

Fsvny magnak se j, hogy volna msnak j.

58

Fsvny, mint az rdg.

Fsvny ktszer klt, a rest kszer frad. Fsvny mindent dupln fizet. Fsvny maga sem mer jlakni. Fsvnynek a mije van, sincs. Fsvnynl nincs vtek. Fsvnynek soha sincs elg.
(Telhetetlen.)

Fsvnytl jut, de torkostl nem. Fvel jtt a vilgra, s fejetlenl ment ki.
(Lefejeztk.)

Fzi a taplt.
(Srget valamit. Vagy pedig: ellenvel szemben valami nagy dologra kszl.)

Franczinak hajpor, a magyarnak j bor.

(Kell t. i.)

Friss vizre vittk s szomjan hagytk.

2543

Friss lgy, kelses ne lgy.

(E szavakat mondja a kznp apr szentek napjn, midn fzfa vesszbl font korbcscsal egymst veri.)

Friss, mint a hal. Friss, mint a csik. Friss, mint a frj. Friss, mint a tekns bka.
(Ellenkez rtelme van.)

Friss, mint a szzleny. Fut ellensgnek arany hidat csinlj. Fura dolog ez. Furfangos, mint a peleskei bakter. Fujd fl dudnak. Furja az oldalt.
(Szeretne valamit megmondani, de nem mer.)

Furt nyelt.
(Furdalja a lelkiismeret.)

Fut, mint a snta csacsi. Furt-fej vagy velej.

(Akaratos.)

Fuss trk, nyakadon a Jnos vajda.

(Vonatozs Hunyady Jnosra.)

Fuss, vagy fizess.

2544

Futsnak ered. Fut embert ti a villm agyon. Fut bolond. Fbe, fba adta Isten az orvossgot. Fbe harapott.
(Meghalt.)

F az udvaron, szegnysg a hzban. Fgt mutat.

(Azaz: fl sem veszi, nem fl. A rvkomromi vr egyik sarkra ilyen fgt mutat lenyz van kifaragva, jell a vr biztonsgnak. Msok szerint e magyarzat nem felel meg a valsgnak, amennyiben a lenyz nem fgt mutat, hanem 59koszorut tart a kezben a kvetkez alirssal: Nec arte, nec Marte. = Sem szszel, sem ervel.)

Fhz-fhoz kapkod.
(Nem tudja, hogy mit csinljon.)

Fhz-fhoz kapaszkodik.
(Veszedelem idejn minden eszkzt megragad.)

Fleit hegyesti.
(lnken figyel.)

Flel, mint nyl a bokorban. Flel, mint malacz a zskban. Fle mgtt van.
(Alattomos, nagy kp.)

Flre fekdt.
(Hallani sem akar a dologrl.)

Flt sem konyitja r.

2545

(Re sem hallgat.)

Flt sem vakarja.

(Igen szorgalmasan dolgozik.)

Flig begomboldzni.
(Semmit el nem rulni.)

Flig ads.
(Flig uszik adssgban. Nagy adssgai vannak.)

Flig van a csvban. Fle bottyt se mozditja.

(Debreczen vidki.)

Flel, mint siket diszn a buzban. Fl prblja meg a szt. Flhegygyel hallotta. Fltvn ttte. Fnek-fnak panaszkodik. F nvst is hallja.
(Igen sokat vl tudni.)

Frge, mint az rge. Frge, mint a sajtkukacz. Fstbe ment.

(A remnyek s tervek nem sikerltek.)

Fstfarag.
(Kmnysepr.)

Ftyl, mint az hes czigny.

2546

(Hdmez-Vsrhely.)

Fzfa dik, fzfa pota. Fzfa alatt eskdtek meg.

(Vadhzassgban lnek.)

Fzfa hegedhz ndvon ill.

G.
Galambnak nincs epje. Gallr al pk.
(Megszgyenit, megront.)

Gallromnak sem hiszek. Galuskt ehetnk a csizmd.

(Szabolcs-Fldes vidki.)

Gangosan pdrgeti kajla bajszt. Gantron fekszik.

(Beteg, rosszul van. Gantr = szokfa = csntrfa, valami al talapul tett hasb vagy gerenda.)
60

Gantron jr.

(Alig lzeng a betegsgtl.)

Garzda, mint a rszeg ember. Garzda, mint a dragonyos. Gatyban van.

(Hazugsgon fogtk s nem tudja magt tisztzni.)

Gazda morgs, bres alvs, komondor.

(Erdlyi szerint hetes es miatt morog a gazda, hrmas nnepben alszik a bres, a j gyomor mgis ugat, azaz ehetnk, mint a komondor.)

2547

Gazdaasszony jl lakik az tel szagval. Gazda nlkl szmol. Gazda szeme hizlalja a jszgot vagy: lovat.
(E kzmonds Aristotelestl van. Scipio Nasica s Popillus censorok a lovassg felett szemlt tartvn, egy rendkivl elsatnyult grhes gebn j szinben lev lovagot lttak a sorban. Hogy van az, krd, hogy magad oly j, lovad ellenben oly rossz llapotban van? Ez onnan van viszonz a lovag, hogy magamrl n magam gondoskodom, holott lovamnak inasom viseli gondjt.)

Gazda szeme nveli a vetst.

(Gazd. monds.)

Gazdd nagyobb kutya, mg sem ugat.

(Az ugat kutyra mondjk trfsan.)

Gazdag hizik, szegny fzik. Gazdag hizik, szegny bizik. Gazdag lenynak bjtben is eshetik farsangja. Gazdag: pnzzel, szegny: szszel.
(rtsd: megy valamire.)

Gazdag ember akkor eszik, mikor akar, a szegny, a mikor van. Gazdag lehet, ha Lzr is a neve. Gazdagnak is kett az orrlyuka, mint a szegny ember disznajnak. Gazdagnak mindenki rokona akar lenni. Gazdagnak sok a bartja. Gazdagnak egere is kvr. Gazdag, ha bolond is, okosnak tartjk.
2548

Gaz kzt is n ibolya. Gazt vetni r.

(Ellopni.)

Gspr van a sajtban.

(Kukaczos sajtra mondjk.)

Gebbl lesz a tltos.

(A rosszbl a j.)

Gelencze Velencze.
(Kt egymstl nagyon klnbz dologra mondjk.)

Gczi boszorkny,
(Babons km. Lsd: bdi boszorkny.)

Gzentguz urnak ktyonfity a szolgja.

(Szjtk.)

Golyn is sarkot keres.

(Szrszlhasogat.)

Gomba mdon n.
(Hamar szaporodik. A nemzetek kztt Pelko szerint legszaporbbnak bizonyitotta magt a tt, svb, szsz s zsid.)
61

Gomb hz, ha leszakad, lesz ms.

szp de dolog.) violm, halovny, szeretje? vle.

(Csekly Hallja-e, hallja-e Az arcza, az arcza Elhagyta a Sohse trdjk Gombhz, ha leszakad, lesz ms, tyuhaja!

Gombostn kezdi, lovon vgzi.

(T. i. a lopst.)

Gond id eltt megvniti az embert.

2549

Gondolattl nem vesznek vmot ebre nem vetnek hmot. Gondolja, fenkig tejfl. Gondolja vt mind a difig. Gondolkodik, mint a verembe esett farkas. Gondolkozik, mintha re biztk volna az orszg dolgt. Gond nem jtk.
(Krtyzk mondsa.)

Gonosz a trvnyt, jmbor a szerencst fli. Gonosz eredetnek gonosz a vge. Gonosz fegyver a nyelv. Gonosz hirnek sebesebb gyorsabb a szrnya. Gonosz minden porczikja. Gonosz tancs fejedre fordul.
(Semmi sem krtkonyabb, mint a rossz tancs.)

Glya hozta.
(Az ujszlttet.)

Gordiusi csomt oldott fl.

(Nagy s nehz munkt vgzett el.)

Goromba, mint a pokrcz. Goromba tuskra goromba k val. Goromba zskra, goromba folt val. Gmbly, mint a tlttt galamb.
2550

Grcsst, egyenest sszefarag.

(Hazudik.)

Grbe szju ember, ritkn szl egyenest. Grbe uton jr.

(Nem igaz ember, rossz uton jr.)

Grbe, mint a bns utja. Grbn beszl.

(Beszdjben kertel.)

Grbn nz.
(Haragszik.)

Grny is csapdba kerl elbb-utbb.

(Veszprmi.)

Grgei ember.
(Ostobt jelent. Mindazon adomk, melyek Dunntul a rttiakra, Nyitra vidkn a ldecziekre, Szepessgben a blaiakra, Gmrben a Ratk -lehotaiakra s Erdlyben a szkelyekre fogatnak, fels Tisza mentn a grgeiekre alkalmaztatnak a kznp ltal.)
62

Grg hit, semmit hit.

Grg, mindig grg, mg sem malaczkozik.

(Szjtk.)

Guba nem suba.

(Tagadod, a mit nem lehet.)

Gzsba tenni.
(Elrejteni eldugni, hogy senki se lssa.)

Gy.
Gyakori esssel a kicsiny csepp is lyukat ver. Gyakorls teszi az embert mesterr.
2551

Gyakran beletekint a korsba.

(Gyakran rszeg.)

Gyalogszerrel jr. Gyapjrt szoktk a juhot megnyirni. Gyarl az ember. Gyva, mint a kutya. Gyehenna tze gesse meg!
(tkozds.)

Gyerekgyban fekszik.
(Szlt.)

Gyermek, rszeg s bolond mondanak igazat. Gyermek-nevels dolgot d. Gyermek kezbe nem val ks. Gyermek hamar rl, hamar sr. Gyermeknek legjobb felesg a nyirfa kisasszony.
(A vessz.)

Gyermeket mumussal szoktk ijeszteni. Gyermekes hznl le kell lni.

(Mert klnben elvisszk a gyermek lmt. Babons km.)

Gyermekre verebet, vn emberre ifju menyecskt, nmetre bort nem j bizni. Gyertya: embernek szolgl, de magt emszti.
(Tudsokra mondjk.)
2552

Gyilkos nzse van. Gyilkos vezeti a tolvajt a foghzba. Gyim-gyom ember.

(Hitvny, alval ember.)

Gy te srga, ms vilgra, ugyis fekete a lelketek.

(A kords koldusok mondjk, ha alamizsnt nem kapvn, tovbb mennek a hz ell.)

Gyomrban van.
(Neheztel, haragszik valakire.)

Gyomra fj a betegnek, s fogt huzza. Gyorsasg nem boszorknysg. Gykerestl tvestl.

(Pl. gykerestl kiirtani valamit.)

Gyngy lete van. Gyngy gyngy marad, ha srba esik is.

63

Gyngyt nem szoks a disznk el dobni.

Gynge lbon ll. Gyngn bnik vele, mint a hmes tojssal. Gynyrsges mkvirg.
(Gnyol kifejezs.)

Gyzzn a jobb. Gylli a bort, mint medve a mzet. Gylltk az istenek, kit nevelv (tanitv) tettenek.
(A neveli s taniti plya sanyarusga.)
2553

Gyrt vltott a szerencsvel.

H.
Ha a disznnak szarva volna, kanszt sem lehetne mell fogadni. Ha adnak, vedd, ha tnek, szaladj. Ha adsz, adj j szivvel, ha krsz, vedd j kedvvel.
(Igy nem utltatod meg magadat.)

Ha adtk felejtsd, ha vettl emlitsd. Ha bartodtl meg akaszt meneklni, adj neki pnzt klcsn. Ha a bkt szereted, ellene ne mondj senkinek. Ha a bjt els napjn esik, akkor kicsirzik a kve.
(T. i. ess nyr lesz. Gazdasgi monds.)

Ha dlczeg a lovad, legyen j a hmod. Ha a ht szentsgre eskszik, sem hiszek neki! Ha a tzet szereted, fstjt is szenvedd. Ha a szalonnt kikezdik, tovbb is rjrnak. Ha arany tlczn kinln, sem kellen. Ha a fal tudja, n is tudom. Ha a ha nem volna, minden szegny gazdag volna. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.
(Olyanra mondjk, ki most igy, majd gy beszl; mint az egyszeri czigny, ki szamart egyszer vemhes, msszor nem vemhesnek llit, s midn krdeztk: hogy lehet az? a fntebbi mondssal vlaszolt.)
2554

Ha a macska talpt nyalja, vendg j a hzhoz.

(Babons monds.)

Ha asszonyok sirnak, megnyirnak. Ha a t kiszrad, magtl is kiugrik a bka.

(A szksg a restet is munkra knyszeriti.)

Ha rulnnak, pnzn vrakat is vehetne. Ha az ember a tett a lbra engedi, nyakba mszik.
64

Ha az irigy szomoru, vagy t rte baj, vagy mst a szerencse.

fel a napot,

Ha bajod nincs, verj papot.

Jegyezd Melyen vertl papot.

Ha bartodat titkon fedded is, de msok eltt dicsrd.

(Mt: 18. 15.)

Ha brnyos t. i. brny-felhs az g, harmadnapra es lesz. Ha begygyul is a seb, megmarad a helye.

(Elleneinknek megbocstunk, de nem felednk.)

Ha bekszn a szksg, vge a szeretetnek. Ha Budrl jtt volna, se hinnm. Ha birv lettl, tedd flre a komasgot. Hadd drgjn, csak ne ssn. Hadd fujja ki magt. Hadd hulljon a frgese. Hadd lssa a lgst is.
2555

(Midn II. Jzsef csszr utazsban Szabadkn is megfordult, mesli Margalits elfogatra kirendeltetett egy jmdu gazda, kinek az egsz vrosban legszebb lovai voltak; a jmdu ember hrmat fogott be s midn ennek illetlen voltra figyelmeztettk, lt a fntebbi mondottal, mely ma az illem szablyait nem tudkra alkalmaztatik Bcskban.)

Hadd nyugodni a holtakat. Hadd szljon a csndes.

(Annyi, mint: krtyzzunk.)

Hadd vegyljn mint a katona neke.

(Egy katona j kedvvel mene a templomba, irja Erdlyi s nekls helyett dalolni kezde. Katona uram, mond szomszdja, nem nek az, hanem nta. Mindegy, felel a vitz, hadd vegyljn a tbbivel.)

Hadd beszljek a fejeddel!

(Szmolni valm van veled.)

Hadd homlyogjon a hold, csak a nap tartson igazat. Hadarintja, mint a baranyai bika a fvet. Ha ebd eltt nem ment, minek menne ebd utn?
(Vn lenyrl mondjk Czeglden.)

Ha ers a zr, nem sulyos a kr. Ha esze nincs is, van nyelve. Ha farkassal lakol, vele egytt ordits. Ha fejt betrd, megll a tojs is. Ha felesget veszesz, btl res nem leszesz.
(Egy valaki rmmel jelent Diogenesnek, hogy meghzasodott, mire ez azt mondta: Elg kis vigasztalst, de nagy gondot nyertl.)

Ha egyik arczt td, a msikat is oda tartja.

2556

Ha egy pnz a jvedelmed, kettt nem szabad kltened. Ha elfogy is a hold, megmarad a neve.
65

Ha er nem hasznl, ravaszsggal hozz.

Ha eszed volna, nem dicsekednl vele. Ha l az urnak, ha vsz a kutynak.

(H.-M.-Vsrhely.)

Ha flsz, meg nem lsz. Ha fnylik Vincze, telik a pincze. Ha felkttted, zrgesd.
(T. i. a kolompot.)

Ha fejtetre ll, sem lesz meg amit akar. Ha frfi vagy, lgy frfi. Ha friss vize volna, abban hagyn a legjobb srt s csupn bort innk.
(Iszkos.)

Ha garas van szjban, sem r egy pnzt. Ha hallgattl volna, blcs maradtl volna.
(Azaz: mg tovbb is okosnak tartottak volna.)

Ha igaz, sem hiszem. Hagymval lj.

(Azaz: hagyj ma, hogy holnap is legyen. Szkely szjtk.)

Ha Isten velnk, ki ellennk? Ha Isten is ugy akarja, m legyen.

2557

Ha Isten is ugy ismeri, mint n, akkor sohasem dvzl. Ha Isten akarja, az aludtej is elsl. Ha Isten akarja, a kapanyl is elsl. Ha Isten akarja, a gereblye is elsl. Ha Isten akarja, a bot is elsl. Ha Isten akarja, a puskatok is elsl. Ha Isten akarja, a puskavessz is elsl. Ha jr kerk, malom forog. Hajnali ra vezet a jra. Hajnl fogva.
(Ok s helyen kvl hozni el valamit.)

Hajnl fogva hzni valakit.

(Ervel knyszeriteni.)

Hajaszla sem grblt meg.

(Semmi baja sem trtnt.)

Hajlik, mint a nd. Hajlik, mint a viasz. Hajlik, mint a nmet imdsg.
(Szjtk a nmet Heilig = szent szval.)

Hajlik, mint a Putnok.

(Ily nev vros Gmrben, most a trk, majd a csszr, majd a nemzeti hadak fel hajolvn a 16. szzadban. Innt maradt fenn e kzmonds.)

Haj lesz, ha j lesz.

(Azaz: lesz valami, ha sikerl. Szjtk.
2558

Haj nyomt keresi tengeren.

(Lehetetlen dolgokon tri a fejt.)

Hajtrs utn okosabb a rvsz. Hajtrst szenvedett.

(Nem rte el czljt.)

Ha j vagy, magadnak vagy j.

66

Ha jttk, lesztek; ha hoztok: esztek.

(Hivatlan vendgekre mondjk.)

Hajszlnak is van rnyka. Hajszlon fgg. Hajszlnyit sem enged. Ha kalcs nincs, kenyr is j. Ha kell, menj magad, ha nem kell, kldj mst. Ha kenyered nincs, kalcsot egyl.
(Trfs monds.)

Ha kezedet mindig kebeledben tartod, nem gazdagodol meg. Ha ksn indulsz, ksre rsz. Ha kend ember ms se kutya. Ha kenyered nincs, ne tarts ebet. Ha ksn jn is a hall, mgis mindig korn j. Ha kidobod az ajtn, bej az ablakon.
(Szemtelen, tolakod.)
2559

Ha konczt megetted, levt is hrpljed. Haladja, mint czigny a menyorszgot.

(H.-M.-Vsrhely.)

Halad, mint a rk.

(T. i. htrafel.)

Halat szlka nlkl, telet fagy nlkl, barmot mocsok nlkl, jeget hideg nlkl, embert hiba nlkl nehz tallni. Ha lb vagy, ne kivnj fej lenni. Hall ellen nincs orvossg. Hall nha a jt elragadja, a rosszat meghagyja. Hall kutyja ugat belle.
(Tdbajos s ersen khgkre mondjk.)

Hall szekere minden bajt, bbnatot elvisz. Halllal senki sem ivott ldomst. Hall mindent lekaszl. Hal bart, hal szamr, vltozik az aptursg. Ha lehetne, a fldre sem hgna.
(Bszke, elbizakodott.)

Hal uszni akar.

(Bizonyos vendglben egy uri ember halat evett s oda kilt a pinczrnek: Hozzon bort, a hal uszni akar. Ezt meghallvn a szomszd asztalnl l falusi kabtos ember, ki marhahust evett, utnozni akarvn a vrosit, azt kilt a pinczrnek: Hozzon bort, az kr inni akar.)

Ha leszedte flt, igya meg aljt is. Hallgass nyelvem, nem fj fejem.
2560

Hallgass olyan dolog, melyben sok j forog. Hallgats beleegyezs.

(A ki hallgat, megegyez.)

Hallgats senkinek be nem tri a fejt. Hallgat, mint bagoly az oduban. Hallgat, mint a kassi malom Szoboszln.
(Hajdu megyei.)
67

Hallgat, mint a blvny.

Hallgat, mint hal a vizben. Hallgat, mint a kposzts k. Hallgat, mint a Ksi malma.
(Ksi csekly viz Debreczen hatrban, irja Erdlyi mely gyakran kiszradvn, a rajta lev malom nem jrhat.)

Hallgat, mint a sket diszn a buzban. Hallgat, mint nagyhten a harang. Hallgat rla a krnika. Hallgatva meg nem botlol. Hallott valahol harangozni, de nem tudja, hol.
(Olyanokra mondjk, kik konyitanak valamihez, pl. valamely hirhez, de semmi rszleteset, semmi alaposat nem tudnak.)

Hallotta hirt, mint czigny lelke a menyorszgnak. Hallotta hirt, mint katona a kvnak. Halottrl is lehuzn a szemfdelet.
2561

Halvny, mint a fehritett vszon. Ha lud, legyen kvr. Ha madrra trgyalsz, ijadat ne pengesd. Ha magad kimondod titkodat, hogy kivnod, hogy ms azt elhallgassa.
(IV. Henrik franczia kirly hborura kszlt, de senki nem tudta, ki ellen. A kivncsi udvaronczoknak egyike vgre egyszer a kirlylyal ngy szem kzt lvn, neki btorodik s megkrdezi a flsget. Tudsz-e hallgatni, krd viszont a kirly. Oh bizonyra, felsges uram! n is, szlt a kirly s ott hagyta az udvaronczot fakpnl.)

Ha magyar kenyeret eszel, becsld meg a magyart. Hamarbb jr hirnl. Hamarbb meghalunk, hogysem mindent tudunk.
(Senki sem tudhat mindent.)

Hamarbb vlik jbl rossz, mint rosszbl j. Hamar fellobban, mint a puskapor. Hamar fellobban, mint a szraz alma. Hamarban egy betje sincs a jnak. Hamar munka hamar ksz, hamar vsz. Hamar tancs, hamar bns. Hamar munka, ks haszon. Ha mr lettem is, csak ne volnk.
(Kifakads az let bajaiban.)

Ha megetted hust, levt is megigyad, v. edd meg a csontot is.

2562

Ha meghalunk, nem kell takardz.

(Szkelysg.)

Ha megittad a tejet, idd meg savjt is.

68

Ha mg egyszer tallkozunk, ldomst fizetsz.

(Msodszori tallkozskor mondatik.)

Ha mzet akarsz gyjteni, a fecskefszket meg ne szenvedd hzad krl. Ha minden molnrt flakasztannak, a ki lop, kiveszne a mestersgk. Ha mindent megesznek az asztalnl, j id lesz.
(Szatmr m.)

Hamis embernek ll ma a vilg. Hamis embert elbb megfogjk a hamissgban, mint snta ebet a lopsban. Hamis a lelke mg a zuzja is. Hamis hjjal kentk blcsjt. Hamis keresmny kincse, nem szll harmad rksre.
(Azaz: nincs rajta Isten-lds, hamar vget r.)

Hamis lenynak, hamis a cskja. Hamis, mint az egrfog. Hamis, mint a kutya. Hamis, mint a macska. Hamis, mint a zsid fontja.
2563

Hamis keresmny nem fiadzik meg. Hamis pnzt ver.

(Hazudik.)

Hamu alatt van a parzs. Hamvas szn inkbb get.

(reg szerelmesekre mondjk.)

Ha nagy, vgy kettt.

(Vendgsgben mondjk, ha a vendg nagynak tallja az teldarabokat.)

Ha nagy fle volna, ppen csacsi volna. Ha nem fehr, fekete. Ha nem csurran (csurog), cseppen (cspg). Ha nem kukorikol is a kakas, eljn a hajnal. Ha nem jsz, viszlek
(Valamit ellopni.)

Ha nem lesz is vsr, csak ldoms legyen. Ha nem szereted, szappanyozd meg.
(Szkely.)

Ha nincs, krkedjl; ha van, panaszkodjl. Ha nincs pnz, van embersg. Ha nincs igazsg, elveszhet a vilg.
El kell Vagy gyzni az igazsgnak. veszni a vilgnak,

Ha nincs kutyd, ugass magad. Ha nincs orgazda, tolvaj sem volna.

2564

Ha nincs panasz, nem kell bir. Ha nincs pnzed, nincsenek bartaid.

69

Ha nincs pnzed, igyl vizet.

Hantos fldben terem a j buza. Hanyatlik mr a nap. Ha peng az arany, btran hallgat a prktor. Ha Pl fordul kddel, meghalunk mi dggel.
(Pl fordulskor mondjk. Szatmr.)

Haragnak megbns a vge. Haragod hagyd holnapra. Haragos asszony, sr fst, lyukas tl, rtalmas a hznl. Haragszik, mint a kinek kenderfld nem jutott. Harang se szl, ha nyelve nincs. Harapfogval sem vehetni ki belle a szt. Harasztra kel.
(Szv lesz.)

Harist nyelven fogjk meg.

(T. i. szava utn. Hazud emberre ll e km.)

Harmadnapos vendgnek czoki a neve.

(Sokig marad vendg megunatik.)

Harmattal nem kell nzni a fvet. Harmat nem es.

2565

Harangok sem szlnak egyformn. Haraps kutya nem ugat.

(Veszprm.)

Haraps kutynak goromba gazdja.

(Veszprm.)

Harmadnapra mind a vendg, mind a hal bds. Ha rosszul t ki a dolog, mindenki azt mondja: nem gy kellett volna. Ha Rozsnyn meg nem szlnak, Szent-Pteren meg nem lopnak, Kassn fel nem akasztanak, btran mehetsz az orszgon keresztl.
(Rgi, gmri kzmonds.)

Ha rvid a kardod, told meg egy lpssel. Hasa az Istene. Hasadra st a nap.
(T. i. kelj fl, ks reggel van.)

Hasra esett.
(Valami rosszul esett neki.)

Ha sokat akarsz enni, keveset egyl.

(Azaz: ha sokig akarsz enni, vagyis lni, tarts mrtket.)

Hasonl hasonlval hamar sszebartkozik. Hasonl hasonlval knnyen megalkuszik. Hasonlt hasonlval fizetni. Hasra esett.
(Azaz nem sikerlt plda vagy hasonlat.)
2566

Ha szjt bevarrnk, fln beszlne. Ha szz lelke volna, se hinnm. Ha szegny vagy, ne tnczolj.
70

Ha szeme volna, vak se volna.

(Szkely.)

Ha szemrmes is az asszony, ne bizd idegen kzre. Ha szk a konyha, minden falat j iz. Ha szl nincs, nem zrg a haraszt. Hasznos munknak nincs fradsga. Hasznl neki, mint a dancshzi rektornak a plinka.
(Betegsge alatt fenti rektor mindennel, puncscsal, leteszenczival stb. megkisrlette magt meggygytani, de csak a plinka hasznlt neki. Dancshza Bihar m.)

Haszontalan ember, frter, pimasz. Hat bolond sem r fl egy okos eszvel. Hat kr sem mozditja ki helybl. Hat kr jr ki udvarbl.
(Jmdu, tehets.)

Hat puszta falut is eltart tancsval. Hat hz nem falu.

(Szjtk a hat hz s Hadhz [hajduvros] szavakkal.)

Hatot vetett a koczka.

(Szolgl a szerencse.)

2567

Haton kred, tn adja.

(T. i. a lopott jszgot.)

Haton adjk, tn veszi.

(Azaz lopja.)

Hatalmasabbra bolondsg haragudni.

(Hasztalan a hatalom ellen viaskodni.)

Ha te nem volnl meg a kanl, levest sem tudnnk enni. Ha te td az n zsidmat, n is tm a te zsiddat.
(Ha te gy, n is gy.)

Ha te nem volnl meg a kenyr.

(rtsd utna: el sem tudnk lni. Azaz igen kedves vagy nekem Gyngd kifejezs.)

Ha titkot akarsz kitanulni, jrtasd a boros kancst. Ha trik, ha szakad, vagy: trik, szakad.
(Akrmi trtnik is, mgis gy lesz.)

Ha tbb a kltsg, mint a jvedelem, ksz a veszedelem. Ha tetszik, jnak ltszik.

(Igy kinljk az telt v. italt.)

Ha tzt szereted, fstjt is szenvedd. Ha ujjadat mutatod, kezedet kri. Ha vak vakot vezet, mindakett a verembe esik. Ha valakit flakasztanak, csak a varju mondja feje fltt, hogy kr.
(Trfnak j, de valnak szomoru.)

Ha vsznat akarsz vgni, legyen olld.

(Szkely.)
2568

Ha vendgsgbe akarsz jrni, ksed legyen. Ha vendg vagy is, mond ki az igazat. Ha veszed hasznt, ne sznd kltsgt. Ha veszni akarsz, lgy kezes msrt. Haza kldte az gyvett sitoz.
(Tolna m.)

Haznak fstje is kedvesebb, mint idegen orszgnak tze.

71

Hazudik, mint a bomlott ra.

Hazudik, mint a kalmr. Hazudik, mint az obsitos, Hri Jnos. Hazudik, mint a rossz tkr. Hazudik, mint az ujsg. Hazudik, mintha knyvbl olvasn. Hazudik, mint a vn leny tkre. Hazug ember csak akkor mond igazat, mikor magt hazugnak mondja. Hazug embert hamar megfogjk. Hazug s csalrd egy fnak gai. Hazugnak igaz szavt se hiszik. Hazug gyermekbl tolvaj ember vlik.

2569

Hazug nmagnak gyilkosa. Hboruban sok a vgott hus, kevs a kposzta. Hladatlansggal fizet a vilg. Hlni jr bel a llek.
(Sovny, vzna, beteges emberekre mondjk.)

Hlba menni hvni. Hlval takarzik.

(Szegny.)

Hljba keritette.
(Megszerezte magnak, pl. frfi a nt.)

Hlyog van a szemn.

(Nem ismeri a dolgok valsgt.)

Hny ht a vilg?
(Trfs krds, melyre a felelet: Ezzel a httel kevesebb.)

Hnyja-veti ember.
(Hetvenked s szeles termszet.)

Hnyd el, vesd el mdra.

(Gond, rend, figyelem nlkl.)

Hny fej, annyi gondolat. Hny hz, annyi szoks. Hny falu, annyi szoks. Hnykoldik, mint rge a przon.
Karom hnyom, Mint az rge a przon. farom rzom;

Hnyjk-vetik, mint a dzsma-buzt.

2570

Hnykdik, mint a koszos vagy: polturs (ptrs) malacz a garasos ktlen.

(Kis llsu, szegny s mgis hivalkod emberre mondatik.)

Hpog, mint a rcze.

(Szkely.)

Hrman csendesen, ketten szerelmesen. Hrom asszony, egsz sokadalom. Hromfa czimere. Hromfa virga.
(Akasztfravalt jelent.)

Hrom gazember van a vilgon: Rrek, Elfelejtettem, Majd.

(Mindhrom a kibeszls s biztats czimborja.)
72

Hrom rcz esztendeje, hogy nem lttam.

(Trfs monds, mikor ismersk hosszabb id utn tallkoznak.)

Hrom rossz valls van a vilgon: Krvalls, Szgyenvalls, Bvalls. Hrom takcs egy ember. Hrom a szent szm.
(Szent-Hromsg.)

Hrom az igazsg.
Mindannyiszor Mindannyiszor jt akar. iszik a magyar,

Hrom a tncz.
(Erdlyi szerint: az els tncz lassu, komoly, illedelmes; azrt palots volt hajdanta. A msodik tncz gyorsabb, toborz tempval. A harmadik friss, vagy a palots ellenttel: csrds, mivel a mozgs benne szablytalanabb, st nha kirug.)
2571

Hrom gombig volt.

(Igen sokat ivott, evett. Csak hrom gombot tudott begombolni.)

Hrom grg, hrom trk, hrom zsid: kilencz pogny. Hrom dolog egszsges: sokat nem enni, munktl nem flni s nem bujlkodni. Hrman sem tesznek egy damaki ember szmot.
(Damak, fels-borsodi falu. A km. gyvkra szl.)

Hrman vannak, mint a csonoplyai tambursok.

(Csonoplya Bcs m.)

Ht alatt vlgy is van, kut is van, ihatsz is belle.

(H.-M.-Vsrhely.)

Htn hza, keblben kenyere.

(Mindent magval viszi, v. fldnfut.)

Htra ktm a sarkadat. Htra van mg a fekete leves.

(Htra van mg a dolog nehezebb rsze. Tkli Imrvel trtnt, ki 1685-ben ebden lvn a nagyvradi trk basnl, amint a slt utn fl akart kelni az asztaltl, e szavakkal marasztaltk: htra van mg a fekete leves [vagyis kv]. Mert gy volt mr elre kicsinlva, hogy kvivs utn azonnal fogassk el Tkli, a mi meg is trtnvn, rabul vitetett Drinpolyba.)

Htra van mg a medve.

(Azaz a fmulatsg. Az egyszeri paraszt, szinhzba menvn, elunta a sok beszdet hallgatni, felkiltott: hadd jjjn a medve! mivel nem vrt egyebet medvekomdinl.)

Htrbb az agarakkal.
(Henczegnek s rdemtelennek mondjk.)

Htul jr, mint az Amen.

(Somogy m.)
2572

Htul kopasz, azrt ravasz. Htulst harapjk az ebek.

(Ezt rik leghamarbb.)

Hzad a kopors, helyed a temet.

(Azaz mindenkinek meg kell halni.)

Hzassg, hadvers, kirly-vlaszts Isten dolga. Hzassg: rabsg, zvegysg: mentsg, szzessg: nemessg. Hzi ellensg a test, friss a rosszra, jra rest. Hzi kereszt.
(A j frjnek a rossz felesg.)
73

Hzi kenyrre fogta magt.

(Mr nem l a piaczrl, megnslt.)

Hzi tolvajtl nem lehet rizkedni. Hz nem templom.

(Hzasok kzt megesik nha a szvlts.)

Hztz nzni.
(Krbe menni.)

Hedvig szz okt. 17. marht z.

(Ekkor mr a jszg a legelrl az istllba hajtatik.)

Hegedszban szp mese.

(Valami klns dolgot akarnak ezzel kifejezni.)

Hegedszval tartja vendgt.

(Nem igen jl ltja el vendgt.)

Hegy alatt abrakol.

(Erdlyi.)

2573

Hegyen-vlgyn lakodalom.
(Mindentt van mulatsg.)

Hegyet is mkszemnek nzi.

(Mindent kicsinyit, nem ismer nehzsgeket.)

Hegyet mozdithat nyelvvel.

(Nyelves n.)

Hegyre fldet.
(Utna rtend: hiba hordasz.)

Hegyes, mint a tt sveg. Hegyes, mint a dorozsmai tur. Hegyes, mint a nyl. Hegyes, mint a tr. Hegyes, mint a nyrs. Hegyes, mint a harmathasit tt bocskor. Hegyes, mint az Isten nyila. Hegyes, mint a torony. Helyben hagyta, amgy Isten igazban.
(Letorkolta, megverte.)

Helyn van a nyelve, az esze, a szive.

(Btor, nemeslelk ember.)

Helyn van, mint Mak.

(H.-M.-Vsrhely.)

Helyn van, mint Gyngys. Helyn van, mint Dorozsma.

2574

Helyn keresd, fltallod.

(Ott keress valamit, a hov tetted. E krdsre: Hol van? azt mondjk: Helyn.)

Helyre ember. Helyre leny. Helyre legny.

(T. i. derk.)

Helyben, akasztfban, nem kell vlogatni.

(Somogy m.)

Helyn kelt ravaszsg, csak mdos okossg. Helyt nem leli.

(Igen rl neki, szivesen ltja.)

Hengergetett k meg nem mohosodik. Henyls a gonoszsg gykere. Henyls az rdg prnja. Henylnek sok az nnepe. Henyl gazdnak lmos a brese.
74

Hetedfl Balzsnak csak egy esze.

(Egy falu kovcst tbbszri zsivnysgairt az uri szk akasztfra itlte. Ezt hallvn a falu eleje, heten kzlk, kik mindnyjan Balzs csaldbeliek s egy kzlk mg igen fiatal volt, tancsot tartottak, hogy a kovcsot az akasztftl megmentsk. De minekutn minden elhozott okaik nem hasznltak, vgre arra krtk az uri szket, hogy miutn a helysgnek egy kovcsa, ellenben kt borblya volna, ezek kzl akasztassanak fl egyet a kovcs helyett. Ezt pedig mg a fiatal Balzs krsnek is lenni mondottk. Erre az ri szk: ti teht hetedfelen vagytok? de ti hetedfl Balzsok egy bolondot tesztek. ltalban a Balzsok hires bolondok voltak, innen van, hogy mg tbb bolond tletek a Balzs nv alatt keringenek.)
2575

Hetedht orszgban sincs prja. Hetedht orszgra szl.

(Messzire ment el a hire, pl. valamely lakodalom vagy blnak.)

Hetedik gyermek.
(Szerencss.)

Heten vannak, mint a gonoszok. Heten vannak, mint a markotai rdgk.

(Markota, Gyrmegyben.)

Heten vannak, mint a gersei rdgk.

(Nhol a gelsei rdgk vannak heten. Gelse nev kzsg van Szabolcsban s Zalban is.)

Hetes es, gazdamorgs. Heti bre: hat nap, a hetedik rads. Hetre fles. v. ugri fles.
(Szeles, hbortos emberre mondjk.)

Hetvenkedik, mint polturs malacz a garasos ktlen. Hever ember szerencsjt is elheveri. Hever elmben nem tallsz rugkonysgot. Heves vrmegybl val.
(Hevesked emberre mondjk.)

Ht bre, mint a czignynak. Ht hurczolkods hordozkods, kltzkds egy gs. Ht orszgra szl, mint a lcsei kalendrium. Ht szilvafs.
2576

(Kurta fldesur.)

Ht tl, ht nyr, vlasztja meg a hzassgot. Hiba frdik a cska, nem lesz hattyu belle.
Hiba frdik Nem lesz fehr galambocska. a cska,

Hiba fj arra a fogad.

(Hasztalan kivnod, nem red el.)

Hiba klt, ki egy napra czifrz vendgszobt. Hiba! szoknya kell mindenhez.
(Szjtk: a szoknya fnv s szokni igvel. Tolnamegyei.)

Hinyzik egyik kereke.

(Bolond, nincs helyn az esze.)

Hibs testben is nagy llek s nagy elme lakhatik. Hibzni tvedni emberi dolog.
75

Hiba van a krta krl.

Hidegen veri a vasat.

(Elksett, v. hasztalan munkt vgez.)

Hideg leli rte.

(Annyira kivnja, annyira szereti.)

Hideg a cskja. Hideg, mint a bkavr.

(Bka vr, csiga vr.)

Hideg, mint a farkasordit. Hideg, mint a fld.

2577

Hideg, mint a mrvny. Hideg, mint a fagyos szeret. Hideg, mint a kocsonya. Hideg, mint a saltrom. Hideg, mint a vas. Hideg, mint a jg. Hideg, mint a kgy. Hideg, mint a tl. Hideg, mint a mostoha szive. Hideg gyon asztalon fekszik.
(Meghalt.)

Hideg a hvs, fzik a szrs.

(N.-Kunsg.)

Hig, mint a sav. Hig, mint a tiszta vz. Hig, mint a halszl. Hig, mint a kaszsl. Hig, mint a leveg. Hig, mint a koldus leves. Higgye, a ki akarja.
(Nem hagyom magamat elbolonditani.)

Himpellr ember.
2578

(Hitvny ember.)

Hinni, vagy fogadni. Hints kocsi, kenderhm, nevetsges egy szerszm. Hirbe akarsz jnni, akaszd fl magadat. Hires eperre nem kell kosrral menni. Hirmond sem maradt.
(Mind elpusztult.)

Hirtelen keze van.

(Szeret pofozkodni.)

Hirtelen, mint a zpores.

(Hamar haragszik meg s aztn ront, bont.)

Hiszi a man, v. hiszi a fene! Hiszem az Istent, nekem is flvirrad mg. Hiszem is, nem is. Hitelbe beszl.
(Hallgat.)

Hitetlen, mint a pogny. Hitetlen, mint a szab. Hitetlen, mint a zsid.

76

Hitetlen, mint a kalmr.

Hitetlen, mint a bormr. Hit nyugtat s boldogit.

(Vallsos s erklcss szellem km.)
2579

Hitvny kereset az rulkods. Hitvny szerencse, melynek irigye nincs. Hivatlan vendgnek ajt mgtt a helye. Hivalkodik, mint a pap szolgja.
(resen, dolog nlkl tlti idejt.)

Hizelg nyelv nyalva ejti a sebet. Hizik, mint a mangalicza. Hjah paraszt, az ms!
(A szolgabr tehene bemenvn a paraszt fldre, ott krt tett, mi miatt a paraszt panaszt tett; azonban a szolgabir azzal utastotta el a parasztot, hogy errl nem lehet tenni. Mskor a paraszt tehene bement a szolgabir fldre s ezrt megbirsgoltk. A paraszt hivatkozvn az elbbi esetre, nem akart fizetni, de azt kapta vlaszul: hjaj paraszt, az ms!)

Hogy a kis ujjad ne fjjon.

(Szinleges ok; pl. hogy a kis ujjad ne fjjon, ujsgot mondok: esik az es.)

Hogy haladhass, kend a kereket. Hogy ityeg a fityeg?

(Trfs krds a npnl e helyett: hogy vagy, mint vagy? Azt r a felelet: Csak gy lityeg-lotyog mint svbon a plundra.)

Hogyne volna derk, mikor dereka van.

(Trfs km.)

Hogy vagy?
(E krdsre igy vlaszolnak: Mint a szegny ember a gazdag vrosban! [szegnyesen]: mint ht eb a zskban, n meg a csucsban [szorult llapotban]; mint hetes vszon a nyolczas bordban [jl]; mint nyolczas vszon a hetes bordban [rosszul]; mint polczon a kcz [szilrd alapon]; mint kczon a polcz [ingatag alapon])

Hogy minket az Isten meg ne ldjon, arrl sz sincs.

2580

(Jkedv trsasgban pohrkoczints mellett mondjk.)

Hogy tetszik a kinderbl?

(Krtyzk mondsa, Bcskban ha valaki csupa kis tarokkot, vagy ltalban hitvny krtyt kap.)

Hogy vg a bajusz?
(Trfs krds e helyett: Hogy vagy?)

Hogy volt?
(Tnczolk mondjk ezt, ha a tnczdarabot a zenszek ltal ismteltetni, ujrzni akarjk.)

Hogy ne volna, mikor van. Hol a bor az r, ott az sz koldulni jr. Hol akarat van a jra, ott ksz az engedelmessg. Hol a kz, ott az sz; ki mit szeret, arra nz. Hol a flelem, ott a tisztessg, becslet, szemrem.
77

Hol a remnysg elveszett, hitnek sincsen helye.

(Vallsos irnyu.)

Hol a sas jllakik, ott a varjunak is jut valami.

(Tolna m.)

Hol a kolompot meglelik, mst is keresnek ott v. ott keresik az krt is. Hol a ktfket megtalljk, ott keresik a lovat is. Hol a kincse, ott a szive.
(Ahol kincsetek van, ott leend szivetek is.aa Szentirs.)

Hol a szeretet, ott az Isten. Hol az ebd, ott a vacsora.

2581

(Rgi vendgszeret szivessget tanusit km.)

Hol az Isten riz, ott a pkhl is kvr. Holdat ugatja a kutya.

(A tehetetlen, hiba val ellentrekvseirl van mondva, ki sem szavval, sem erejvel nem rthat.)

Holdvilgnl meg nem rik a szl. Hol dolgoztl, ott egyl. Hol fnyes, ott egyenes.
(Debreczen.)

Hol harag a nyertes, vesztes a nyugalom. Hol jl laknak ngyen, tdik sem marad hen. Hol kell itt nevetni?!
(Akkor mondjk, mikor valaki lczet vl mondani s senki sem tall benne nevetni valt.)

Hol kevs a brny, nehezebben vesz.

(rtsd: nehezebben esik, ha vesz.)

Hol legnagyobb a veszly, ott legkzelebb az isteni segly.

(Vallsos irnyu km.)

Holl hollnak varju varjunak nem vjja ki a szemt. Hol l nincs, szamr is j. Hol malaczot igrnek, zskkal forgoldjl. Hol megegyezs nincs, csekly a bartsg. Hol nagy a haszon, lehet kicsi a kr. Holnap is lesz nap.
2582

(Van mg ideje a dolognak.)

Holnap senkinek sincs homlokra irva. Holnap utn kis kedden, borjuvg pnteken.
(Soha napjn.)

Hol nem get, ne fujd. Hol nincs, ott az Isten sem vehet el. Hol nincs, ott ne keress. Hol nyaralt, ott teleljen. Hol nyjas az anya, knyes a lenya. Hol poharak cssznak, titkok sikamlanak.
78

Hol sok a sz, ott kevs a tett.

Hol sok a torony, sokat harangoznak. Hol sok a rovs, ks az vs. Hol sok a prktor, sok a prleked. Hol sok a trvny, szaporodik a bn. Hol semmi sincs, ott a br is elvesztette jusst. Holtakkal trsalog.
(Itt knyvek rtetnek a holtak alatt.)

Holtakra ne szlj.
(T. i. rosszat.)

Holtaktl is adt kr.

(Semmitl semirtzik.)
2583

Holtig reml az ember. Holtig tanul az ember. Holtig csak meglnk. Holt rszeg lett. Hol volt, hol nem volt.
(Mest ezzel kezdik.)

Hol tz nincs, ott fst sincs. Homlokn az akasztfa anyajegy. Homokbl fon ostort.
(Lehetetlen dologban tri a fejt.)

Homokra pit.
(Nem j alapot adott a dolognak.)

Hopp knytelen, nem rmest. Hoppon maradt.

(Pl. a vn leny, ha nem megy frjhez.)

Hordd el a storfdat.
(Takarodjl, ha j szerencsvel elmehetsz.)

Hordd el az irhdat.
(Takarodjl, tvozzl el innt.)

Hordd el magadat. Hordd el a czignykereket.

(Azaz: menj el a mestersgeddel.)

Hres, mres, mark fles.

(A hivatal vltoztat az emberen.)

2584

Horogra kerlt.
(Megfogtk.)

Hosszabb a pntek, mint a szombat.

(Nkre mondjk, ha als szoknyjuk a fels ruha all kiltszik.)

Hosszabb a nap a kolbsznl. Hossz alku a hzassg. Hossz beszd,, rvid kolbsz. Hossz betegsgnek, s, kapa a vge. Hossz betegsgnek hall a vge. Hossz fogat csinlt neki.
(T. i. j kedvet, vagy rdekldst keltett valami irnt.)

Hossz haj, rvid sz.

(Frfiak mondjk a nkre trfbl.)

Hossz lre ereszti.

(Pl. a beszdet.)

Hossz, mint a nyl farka.

(Ellenkez rtelemben veend.)
79

Hossz, mint a Rkczy lakodalma.

(Els Rkczy Ferencz Zrinyi Ilonval a krnika szerint hat hnapig tartotta lakodalmt.)

Hossz, mint a Szent-Ivn neke.

(Nyri, vagy virgos szent Jnos [Ivn] napja tjn az orszg nmely vidkn, igen rgi szoks szerint, mulatsgbl tzeket rak az ifjusg, miket tugrlnak, megtudandk, fleg a lenyok, hogyan mennek frjhez. Ekkor ntkat dalolnak szent Jnos nap eltt s utn egy-egy htig. E szoks klnsen a garamvidki ifjusgnl van meg. Innen az nek, vagy dal hosszusga. Ivn rgi remete egsz naphosszat nekelt, innen a hasonlat.)

2585

Hossz, mint a kolbsz. Hossz, mint a nyrs. Hossz, mint a nmet ing. Hossz, mint a szamrfl. Hossz, mint a nagybjt. Hossz, mint a rmai ut. Hossz, mint a nyri nap. Hossz nevetsnek sirs a vge. Hossz nyel kapval nehz kaplni. Hossz orral ment el. Hossz przra eresztette.
(Knye-kedvre hagyja cselekedni.)

Hossz prn br a nyertes. Hossz remny desebb, mint a rvid meglepets. Hossz ruha sok szgyent eltakar. Hossz ujja van.
(Lop.)

Hossz zsk knnyen dl, a kurta felfordul. Hoz familia ez, nem kri.
(Szjtk; ez nem visz, hanem hoz.)

Hozomra jtszik.
(Krtyz, ha nem fizeti ki mindjrt a vesztesget.)
2586

Hoz valamit a konyhra.

(Hasznot hajt.)

Hozzk mr az almt.
(Szabadkn egy hziasszony megsokalta mr fjre s vendgei sok ivst s almt hozott be, remlve, hogy arra majd nem fog csuszni a bor; de csalatkozott, mert a vendgek egyike a fentebbi szkkal dvzlte az almkat s aztn fogtak mg csak hozz Isten igazban az ivshoz. E mondst Margalits szerint azokra alkalmazzk, kiken semmikp nem lehet kifogni.)

Hozz ntt a lelke. Hozz n, mint kis csacsi a flhez.

(Hromszk.)

Hozz lt, hogy merre van a kerkvgs.

(Elszkik.)

Hozz szokott, mint czigny lova a koplalshoz. Hova lp, ht vig f sem n ott. Hov semmit se tettl, ott ne kerskedj.
(Szkelysg.)

Hss az ingnek.
(Idsb nszemlyre mondjk Tiszahton.)
80

Hullatja, mint tt a Miatynkat.

(Tolna m.)

Hunczut, aki haragszik.

(Szekelysgi.)

Hunczut, aki nem igaz ember.

(Szkely.)

Hunczut ad tbbet, mint a mennyije van. Hunczut a paraszt, ha csak egy araszt.
2587

Hunczut az r.
(Trspohr [te-tu] ritsre szolgl felhivs.)

Hunczut embernek d enni, mikor maga eszik.

(H.-M.-Vsrhely.)

Hurkot vetettek elibe. Hurokra kerlni. Hurokra akadt a torka.

(Flakasztottk.)

Hurutot, sntasgot, szegnysget senki el nem tagadhat. Husvti es gond a gazdnak.

(Gazd. km.)

Hzd r czigny! Hz, mint a kszrs kutya a homokban. Huzza, halasztja, mint czigny az akasztst. Huzzk a levesntt.
(Dli harangozskor mondjk.)

H-bele Balzs mdjra. H-bele Balzs, lovat d az Isten.

(gy szlitjk a hebehurgyt, hogy ovatosabban lsson dolghoz.)

Hlt helyt talltk.

(Pl. akit, vagy amit keresett, mr nem volt a helyn.)

H, mint a kutya. Hvsre kerlt.

(Elzrtk.)
2588

I.
Idegen kutynak lba kzt a farka.
(N.-Kunsgi.)

Idegen kr hazafel bg. Ide igr, oda kinl.

(Nem tartja szavt.)

Ideig, rig.
(Bizonytalan, rvid ideig.)

Idejn megltszik, mely tejbl lesz j tur. Idejt multa.

(Ks.)

Id eljr, senkit sem vr. Id folyton fogy, meg nem eszi a moly. Id mindent megemszt. Id pnz.
Lgy takarkos Pnzben, munkban s idben. mindenben,

Id mindent kiderit. Id mindennek mestere.

81

Id prblja meg a bartot.

Id a bolondot is szre hozza. Idvel hangyanyom is kitetszik a szikln. Idvel a vas is megvsik.
2589

Idvel rik a gymlcs. Idtl kell vrni, tancstl hallgatni.

(T. i. a baj orvoslst.)

Ifju meghalhat, az regnek meg kell halni. Ifjusg arany alma, mlt megrizni. Ifjusg: bolondsg, regsg: gyngesg. Ifjusgunkban ernkkel, vnsgnkben esznkkel. Ifju szoks, reg gyakorls. Igaz is, nem is. Igaz jszg el nem vsz, vagy: megkerl. Igaz-monds nem ember-szls. Igaz vagy te is, akr a zsid font.
(Tolna m.)

Igaz embernek minden ut egyenes. Igba fogtk.

(Ers munkra knyszeritettk.)

Igen facsarja a parjt.

(Nagyon nz.)

Igen szp a rzsa, de szebb is lehetne.

(A szp, de kevly lenyra mondjk.)

Igrd meg, ne add meg, nem szegnyit az meg.

(Szabolcsi.)

Igret adomnyt vr.

(Az adott sz bevltand.)
2590

Igret adss teszi az embert. Igrni urasg, megadni parasztsg. Igret szp sz, ha megtartjk, gy j. Igyl torok, nincs pokol.
(A korhelyek biztatsa.)

Igyl kr, tviz.

(Egszen elzottra mondjk.)

Igyekszik, mint a rossz l. Igyuk meg a szent Jnos ldst.

(Trsasgokban elszleds eltt, az utols pohr kinlsakor mondjk; e km. onnan ered, hogy szent Jnos rtalom nlkl ritette ki a mregpoharat.)

Igyunk szp sz, ha ihatunk, gy j; ha fizetnk, nem j.

(Szkely.)

Igy fizet a vilg: sokat igr, keveset d. Ihot vetni.

(Szmba sem venni valakit; vagy valakin fell kerekedni.)

Ijedt ember sajt rnyktl is fl. Ijedtben megaludt benne a vr.

(Elveszti llekjelenltt.)

Ill a berek, ndak, erek.

(Megszkni. Nhol: Ill a berek, nd a kert.)

Illik, mint a halottas hzhoz a heged.

(pen nem illik.)

Illik neki, mint zsidnak a puska.

2591

Illik, mint karra a varju.

(Tolna m.)
82

Illik r, mint szamrra a brsony nyereg.

a tudomnyt,

Jobb szrrel fedezned benned Mint sem tudatlanul viselsz brsony dolmnyt.

Illik r, mint tehnre a gatya. Ily idben a kutyt sem kell kiverni.
(Zordon idben mondjk.)

Ilyet nem ltott mg a nagyapm sem. Ilyet nem evett mg az reg apm sem.
(Nem kznsges dolog, nem ltni brhol.)

Ilyet nem lehet minden bokorban tallni.

Piczi Terem De ilyen Nem minden bokorban. piros minden kis alma sorban; leny

Imdsgos knyvbl is imdkoznak ms ellen. Inba bizik.

(T. i. a lbba.)

Inba szllott a btorsga.

(Megfutamodottnak mondjk.)

Inba szllott az esze. Inaszakadt ember.

(Gyenge ember.)

Inas sem volt, legny akar lenni.

(Nagyra kapaszkod emberre mondjk.)

Inasa sem lehet.

2592

(Kevs becs emberre v. dologra mondatik.)

Ingbe, gatyba nem fzik meg az ember, csak id legyen hozz. Ingre eskszik.
(Jszgra, birtokra.)

Ingednek se higyj.
(Ki tbbszr csalatkozott, az mondja ezt.)

Ingt is oda adja.

Termszete Hogy De ha Az ingt is odadja. a jussait vele nem bnni magyarnak, hagyja, tudnak,

Ingyen veszi, pnzen adja.

(Lopott jszgot rul; nemcsak a tolvajra, de az orgazdra is mondatik.)

Inkbb vetnm a srba.

(Mint rdemetlennek adnm.)

Inkbb vgy ht bnnel asszonyt hazulrk mint egygyel mshonnan. Inkbb a has fakadjon, mint a gombcz maradjon. Inkbb becsljenek, mint fljenek. Inkbb j bor pohr nlkl, mint sem pohr j bor nlkl. Inkbb beszlek a fejvel, mint a lbval. Inkbb elhiszem, mint sem oda menjek.
(Akkor mondatik, mikor valaki valami valszintlen dolgot beszl, mely igen messze trtnt.)

Inkbb hihetem, hogy a Duna visszafel folyik. Inkbb hajt hznk.

2593

83

Inkbb meghalni, mint kutyul lni.

Inog, mint a faszeg. Inog alatta a fld.

(rtelme: rszeg, vagy: elvesztheti hivatalt, llst.)

Inye szerint trtnt.

(Kivnsga, szja ize szerint.)

Iplikre kotyogtatni.
(Azaz a sarkantyu nlkli csizmt a tnczban sszetni.)

Irigy a szomszd szeme. Irigyek meghalnak, de az irigysg sohasem. Irigy, mint az rdg. Irigy, mint a kutya. Irigy, mint a mirigy. Irigy, mint a mostoha. Irigy, mint a koldus. Irigysg sem tallna benne hibt.
(T. i. annyira tkletes.)

Irul-pirul, mint a ftt rk. Ismerd meg tenmagadat.

(Mr a latinoknak, valamint rgebben a grgknek is ferklcselvk volt.)

Ismeretes trsadat, j bartodat holtig szeresd. Ismeri a drgst.

(Ismeri a helyi viszonyokat, szoksokat, embereket.)
2594

Ismerik, mint a rossz pnzt. Ismerjk mr a j madarat! Ismerem az abroszt, szszbl fontk.
(Ismerem a dolgot.)

Ismeretlen embert ne vgy fl a szekeredre.

(Szkely km.)

Isten a megmondhatja! Isten a szivet tekinti. Isten ltesse a ttot, hogy a magyar ne hordja a drtot. Isten a czignyt hegedre teremtette.
(Szkely.)

Isten fizess-vel fizet. Isten rti a nmt. Isten hta mgtt lakik.
(Flre es helyen lakik.)

Isten igazban.
(Derekasan. Pl. ha valakit nagyon megvernek.)

Isten is a btor katona mellett hadakozik. Isten is Jnos.

(n is Jnos, kend is Jnos, az Isten is Jnos.)

Isten is megpihent a hetedik napon. Isten ltja lelkemet! Isten is munkrt fizet.
2595

Isten ments! Isten neki fakereszt, ha eltrik, msik lesz.

(Mondjk, ha sok ngats, rbeszls utn sikerl valakit meggyznnk.)
84

Isten nevben adni valamit.

(Azaz ingyen.)

Isten nevben fonsrt.

(Ajndk a neve, de megrdemli, dolgozni kell rte.)

Isten sem nem siet, sem nem felejt.

Rk jrtval ksik De vgkp nem szokott elmaradni soha. az Isten ostora,

Isten sem veszi le rla.

(Pl. ugy elverem, hogy az Isten sem veszi le rla.)

Isten sem tehet mindenkinek eleget. Istennel, szszel, szorgalommal boldogulsz. Isten nem ver bottal. Isten ott d, est, a hol akarja. Isten rizzen a gazdag fsvnytl, r kocsistl s vn szerelmestl. Isten rizzen meg ut mellett lev fldtl, pap leny felesgtl. Isten veled szp vilg! Isten panaszkp ne vegye. Istentl elrugaszkodott ember.
(Istentl is elprtolt.)

Isten tudja, meg a tehn.

2596

(A falusi mester hosszu nadrgszijval megkt a tehn lbt, mert rugott; de a tehn elszakit a ktelet s elvitte magval a mestert is. Ezt ltvn a pap, krd a mestertl: hov, hov? Isten tudja, meg a tehn felel a mester.)

Istrng tartson, mig a ktl elkszl.

(Trfs monds a tsszentsre.)

Iszkos ember torka olyan, mint a Duna.

Mirt nem tesz az Vltoztatn borr Hadd lehetnk n Hogy a Tisza belm omlana. Isten a meg a most csodt, Tiszt, Duna,

Iszik, mint a bcsi nmet. Iszik, mint a csap.

Mindig iszik, S olyan lesz, mint a csap. ha kap,

Iszik, mint a gdny.

(Mohn iszik.)

Iszik, mint a kefekt.

(Sokat s gyakran iv ember.)

Iszik, mint a szivrvny.

(A nphit szerint a szivrvny flszivja a patakok vizt a fldrl az gbe. A ki a szivrvnyon tmegy, az tvltozik. Fibl leny s lenybl frfi gyermek lesz.)

Itt a bolond, hol a zsk? Itt a bkken.

(T. i. a dolog veleje, neheze.)

Itt a kezem, nem disznlb. Itt a vge, tedd a jgre.

(Mesk vgn mondjk.)

Itt a vilg kzepe, ki nem hiszi jjjn be.

2597

85

Itt mzet, ott mrget fz.

(Szembe j, htul ravasz.)

Itt slyedjek el, ha nem igaz! Izibe minden j. Izls dolgban nem kell nem lehet vitatkozni. Izzad, mikor fal; s fzik, mikor dolgozik.
(Rest cseldre mondatik, ki evshez siet, a munktl pedig hzdik.)

Izzad most Dobozi.

(Hihetleg a kltink ltal megnekelt Dobozi Mihlyrl maradt fnn e monds.)

J.
Jaj a brdnek! Jajgat, mint a fba esett freg. Jaj neki, ha krmm kz kerl! Jaj az oly szegnynek, ki gazdag asszonyt vesz. Jaj szegny fejemnek. Jajvrs a czombja, hupikk a hta.
(Derekasan elvertk.)

Jkob prnjn is elaludnk.

(Azaz a kvn.)

Jkob szava, zsau keze.

(T. i. hamis.)

Jmbor is napjban htszer vtkezik.

2598

Jmbor szlknek is gyakran feslett a fiuk. Jmbor fiatalbl vlik a csndes reg. Jmborsg tisztesit, szemrem kesit. Jnos pap orszga.
(Kpzelt vilg.)

Jnos btya is Jank volt mg akkor.

(Rgen volt.)

Jr a kereke, mint a szlmalom.

(Sokat beszl.)

Jr a bolond Budapesten, azt sem tudja, hny az Isten. Jr a szja, mint a kupi malom.
(Gcsei.)

Jr a nyelve, mint a perg rokka. Jr a szja, mint a bcsi kofnak. Jr a szja, mint az res malom. Jr a szja, mint a nagypnteki kerepl. Jr, mint a garabonczis dik.
(Rgi babons nphit szerint, a garabonczis dikok okoztk a jgest olyan falvakban, hol nekik tejet inni nem adtak.)

Jr, mint a gazdtlan kutya. Jr, mint zsidba a fjs.

(Erdlyi km.)

Jr a lgykapja.
(Szegedvidki.)

2599

Jratlan Izraelben.
(Tapasztalatlan, fleg szerelmi gyekben.)
86

Jr-kel, mint az Orbn lelke.

(Orbn nev falusi jegyz meghallozvn, felesgnek ellensge lvn a kntor, hogy az asszonyon bosszujt kitltse, jfltjt lepedt vvn magra, a jegyz ablaka alatt stlgatott s az asszonyt ijesztgette. Mit a falusiak ltvn, a lepeds kntort Orbn lelknek lenni gondoltk.)

Jrmas tinnak bres ostor.

(Tolna m.)

Jrt a fekete iskolba.

(Fekete iskola = Tapasztals.)

Jrt utat jratlanrt el ne hagyj. Jrja a bolondjt. Jrja, mint tarka macska a hz hjt. Jrja az orszgot, mint a drtos. Jtszik vele, mint macska az egrrel.
Ugy jtszik Mint macska az egrrel. a legnynyel,

Jszol jr a tehn utn.

(Ha a leny jr a legny utn.)

Jeget trni.
(Valami dolgot kezdeni s msoknak utat mutatni.)

Jegyben, gyrben.
(Dszben, pompban.)

Jg htn is megl.
(lelmes.)

Jgre irtk a ktelezvnyt.

2600

Jgre metszett kp, nem sokig p. Jgre vittk.

(Vesztt okoztk. Rszedtk, megcsaltk.)

Jele, hogy nem szereti, mert szembe dicsri. Jelen a nyoma, farkas mgis tagadja. J a bor, meleg a foltos nadrg.
(Azok mondsa, kik a borital miatt uj nadrgot nem vesznek, azzal vigasztalvn magukat, hogy a foltos nadrg meleg.)

J a jbl a sokhoz a tbb.

(Szjtk.)

J a vn fnak rnykban pihenni. J hsban van. J a zskon a folt. J az Isten, jt ad, kopasznak is hajat ad.
Hrom csillag Hrom szeretm J az Isten, Szolgabir vesz el engem. van van jt ad az gen, nkem, nekem,

J az okos a hznl. J a potya.

(J az ingyen.)

J a plda, ha nem kvetik is. J a rossz plda is, de csak a jnak. J a trfa, de nem holtig.
2601

J bornak, embernek eredett ne keresd.

87

J az reg a hznl: ha baj nincs is, bajt csinl.

(Szkelysgi.)

J az reg a hznl, ha egy csp esze sincs is. J gyat vetett magnak. J bir felejti a komasgot. J asszony a hznak koronja. J bart drgbb az aranynl. J bartot szval sem kell megbntani. J bartbl lesz az ellensg. J bart vize desebb az ellensg mznl. J bor, pnz, szp asszony embert kivn rzsre. J hirnek szeretik nyakt szegni. J frj hna all ugrik ki a kvr menyecske. J csont.
(Kvr asszonyokra mondjk.)

J csdr vagy megsntul, vagy megvakul. J letet hamar meg lehet szokni. J helyen vetette ki hljt.
(J helyre tallt.)

J helyre tette a gatyjt.

(Jl hzasodott.)
2602

J, hogy a disznnak szarva nincs.

(Mert megszrna.)

Jhoz is sz frhez. J halszat esik a zavarosban.

(Fehrmegyei.)

J gyomor kell hozz.

(Valamely illetlen dolog cselekvsre.)

J kemencze mellett knny a telels. J hazugsg nha napjn sokat r. J borbl j eczet lesz. J bornak nem kell czgr. Vagy: J bor czgr nlkl is elkel.
(A mi j, nem sok ajnlsra szorul.)

J bornak sprje is j. Jbl is megrt a sok. J cseld mindig tall dolgot. J fnak is van frges gymlcse. J fa j gymlcst terem. J fejnek kell lenni a hazugnak. J futt is utlri a hall. J gazda korn kel, ksn fekszik.
(Gazdszati monds.)

J helyen tapogat. J kposzta, rossz bor.

2603

(Ugy tartjk, mikor j s sok kposzta terem, a bor nem igen j a sok es miatt.)

J kezdetnek j a vge. J kezdet, fl siker.

88

J kezdsnek j a vge.

J kerits, j szomszd. J kutya haza jr. Jk kzt inkbb utols, mint rosszak kzt els.
(Inkbb lgy az oroszlnnak farka, mint a rkk feje.)

Jl ll neki, mint a kutynak a szalmakalap.

(Erdlyi km.)

Jk a lovai, de a kocsisa rossz.

(Olyanrl mondatik, ki jeles tehetsgt rosszra hasznlja.)

J leny farsang utn is elkel. Jl ettnk, de rosszul laktunk jl. Jl bekapott.

(Leitta magt.)

Jl bevett a szentelt vizbl. Jl betekint a korsba. Jl birja magt.

(Vagyonos ember.)

Jl forog a malma.
(J szerencsje van; de annyit is jelent, hogy: Jr a szja.)

Jl fladta a levet.
2604

(rtheten beszlt.)

Jl flvgta nyelvt a bba. J lelki-ismeret hamis pnzt nem szeret. J l ktszer hz. J lnak nem kell ostor. Jl tudja, melyik fn terem a szp leny.
(Szkely.)

Jl megnzd, kinek higyj. J malom mindent megrlet. J nevels sohasem drga. Jl megoldotta a nyelvt. Jl van dolga, mint a csizmadia legnynek.
Csizmadia Jl van Hat krajczr Az is kevs csirizre. dolga jr egy legnynek, szegnynek, htre,

J leczke ez neki. J lelki-ismeretnek nem kell itlbir. Jl li vilgt. J lelki-ismeret szz prktortl sem fl. Jl felktni a gatyt.
(Derekasan hozzltni a dologhoz.)

Jl esik neki, mint reg kutynak a vaj alja.

(Szatmri km.)
2605

Jl imdkozott.
(Akkor mondjk, ha valakit szerencse rt.)

Jlakott ember nem hisz az hesnek. Jl megrgd, aztn nyeld. Jl megtudja fejni a palaczkot.
89

Jlakott, mint a dobi kutya a lki piaczon.

(Tolna m.)

Jlakott mhnek nem kell virg. Jl tapogat.

(Kzel jr a dologhoz, majd kitallja.)

Jl tudja keverni a krtyt.

(gyes, furfangos esz ember.)

Jnak j a kenyerese. Jnak ne hagyj, rosszra ne keress. J, mikor alszik.

(Csintalan gyermekre szl.)

J munknak id kell. Jnl is van jobb. Jnak rossz az ellensge. Jnak ne keress, rosszra ne vesztegess. J orvos magt gygyitja legelbb. J pap holtig tanul.
2606

J psztornak gyapjas a juha. J psztor megnyirja a juhot, de meg nem nyzza. J szomszd visszaadja a klcsnt. J tancs aranyat r. J tancs vagy: kivnat sohasem ks. J orra van. Jsg, fl knnyelmsg. J , csak az rdgk rosszak, hogy elbb el nem vittk. J szolga sokat tudjon, halljon, de keveset szljon. J tanitvny se mindjrt mester. J tehn alatt szopott. J tehenet megveszik az lban is. J tett helybe jt ne vrj. J tnczos rossz dolgos. Jt csak suttogva mondjk, mg a rosszat trogatval hirdetik. J tehenet fej.
(Zsiros, jvedelmez hivatala van. A gazdag gyfl is j tehene az gyvdnek.)

J tett meghozza kamatjait. Jttemny semmit sem veszt, ha hltlanra esik is. J vg kti a munka koszorujt.

2607

J viz a malmra. J utitrs a becsletessg, a szernysg, a tudomny. J vadsz, rossz gazda. J bor legyen rmai katholikus hitben (ers); legyen reformtus (tiszta); legyen zsid (megkereszteletlen) s legyen luthernus (se nem hideg, se nem meleg).
(Ehhez hasonl: a j kv legyen fekete: [mint az rdg]; forr [mint a pokol] s des, [mint a babm cskja].)
90

J volna, ha volna.

(Egy szp, de szegny fiatal ember beleszeretett egy vagyonos kisasszonyba, s hogy knnyebben megkaphassa, azt hazudta, hogy neki is kt jszga van, az egyiknek a neve Jvolna, a msikat Havolnnak hivjk. A menyegz utn vette szre a menyasszony, hogy urnak a kt jszgbl nem lhetne meg gy, mint a maga egy falujbl.)

Jt is elhagyjk a jobbrt. Jt is roszra magyarzza a gonosz. J vr nem vlik vizz. J tr tormval.

(Tr = disznorr.)

J volt, szp volt, mgis megholt. J volna mkot vetni.

(Akkor mondatik, igy irja szszerint Kovcs Pl, mikor a sokadalomban nagy hallgats vagyon. Mkvetsrl vagyon vve; mert a mkvetsre csndes id kell.)

J volna hallnak.
(Lass, szuszog ember.)

Jzan let a rszegest kerli.

2608

Jzan a mit gondol, rszeg arrl csahol. Jzan a mit gondol, rszeg arrl papol.
(Mikor a bor bemegy, a titok kimegy.)

Jobb a hboru a fegyveres bknl. Jobb a kevs des mienk, mint a sok ms. Jobb arrl nem is beszlni.
(Rossz vlasz helyett mondjk.)

Jobb a juh brnyostul. Jobb a kancza csikstul. Jobb a tehn borjustl. Jobb a tyuk csirkstl. Jobban illik a pintes kors kezben, mint imdsg a szjban. Jobb a plda a tanitsnl. Jobb a foltos, mint a rongyos ruha. Jobb a foltos zsk, mint a lyukas. Jobb a gyermek sirjon, mint sem a szlk. Jobb a j hir a nagy gazdagsgnl. Jobb a j szomszd, sok rossz atyafinl. Jobb a Krisztus fzte, mint a Kristf fzte.
(Amaz bor, emez sr. Kristf: srfz neve.)

Jobb alant kezdeni s fnt vgezni. Jobb a ntt, mint a ntt.

2609

(Jobb a bunda, mint a szr. Szkely km.)

Jobb a sovny egyezsg a kvr prnl. Jobb a sr garas, mint a ritka forint. Jobb a vn tknl ftzni. Jobb az elg, mint a sok.
91

Jobb az utnak felrl visszatrni, mint eltvedni.

Jobb az Isten lte, mint az ember lte.

(Czignyok mondjk.)

Jobb becslettel szegnyl lni, mint rossz uton meggazdagodni. Jobb egy adok, mint szz krek. Jobb egyedl, mint rossz trssal lenni. Jobb egy szraz falat bkessgben, mint egy tuczat psttom veszekedsben. Jobb egy ismers ht bnnel, mint egy ismeretlen egy bnnel. Jobb egy irigy szz sznakoznl. Jobb egy krds egy napi jr fldnl. Jobb egy lmps ell, mint kett htul. Jobb itthon, mint otthon.
(Egy fiatal menyecske megltogatta ms faluban lak szleit. Eleget marasztottk, de egy nap tovbb meg nem tarthattk. Hamar hazajveteln csodlkozvn ura, krdezte: szivesen lttak-e otthon? Igen is szivesen lttak, felele a menyecske, de csak jobb itthon, mint otthon.)

Jobb izen esik, mint a mihez munkval jutsz.

2610

Jobb krt vallani, mint prbe indulni. Jobb lbval keresi a kengyelt.
(Ijedtsgben nem tudja magt fltallni.)

Jobb lbbal, mint nyelvvel sikamlani. Jobb kicsinyek kzt elsnek lenni, mint nagyok kzt utolsnak. Jobb lett volna neki vakon szletnie! Jobb, mint a kakasztejjel slt kenyr.
(Somogy m.)

Jobb a szeretnek sebe, mint a gyllnek cskja. Jobb az l kutya a holt oroszlnynl.
(Egy valakit illetlen modorrt egy katonatiszt kihivott prbajra s hozz tette, ha a kihivst el nem fogadja: szemtelen kutya! Ez a kihivst el nem fogadta. Midn bartai ezrt szemrehnyst tettek neki, azt vlaszolta: Inkbb vagyok egy l kutya, mint egy dgltt oroszlny.)

Jobb egy Isten szz papnl.

Jobb az Maradjon a mi hzunknl. Isten mindnyjunknl,

Jobb egy bke szz hadnl. Jobb egy ereszked szz kapaszkodnl. Jobb egy igazsg kettnl.
(Mert egy az igazsg.)

Jobb egy ludnyak kt tyuknyaknl.

(Szjtk.)

Jobb egy mark szerencse, mint egy zsk vagy: kbl sz. Jobb egy plda szz leczknl.
2611

Jobb flni, mint megijedni.

92

Jobb helyre jobb kell, ide ez is j.

(Grf Kohri Istvnhoz kveteket kldtek a kecskemtiek. Nem tetszettek Kohrinak a kvetek, st nyers nyakassguk miatt meg is boszonkodvn rjuk, azt krdezte tlk, nem volnnak-e Kecskemten okosabb emberek, kiket hozz kvetl kldttek volna. Vannak, vannak, felelnek azok; de jobb helyre jobb kell, ide mi is jk vagyunk.)

Jobb kevs bizonyos, mint sok bizonytalan. Jobb kevs jt tudni, mint sok haszontalant. Jobb ksn, mint soha. Jobb ktszer krdezni, mint egyszer hibzni. Jobb lesz, ha megisszuk az ldomst.
(T. i. czivakods helyett.)

Jobb ma egy verb, mint holnap egy tzok. Jobb mindenkor sietni, mint egyszer elksni. Jobb szp szerrel elmenni, mint kiutasttatni. Jobb srknynyal lakni, mint rossz felesggel. Jobb teli zsebbel, mint teli fvel jrni. Jobb nha a gyors hall, a hossz letnl. Jobb nha egy j bart szz atyafinl. Jobb tvolrl egymst szeretni, mint kzelrl gyllni. Jobb trvnyt rontani, mint j szokst elhagyni. Jobb vacsora nlkl lefekdni, mint adssggal flkelni.
2612

Jobb valami, mint semmi. Jjjn, minek jnnie kell. Jn a mumus!

(Oktalan cseldek ijesztik igy a kis gyermekeket.)

Jsz te mg az n boltomba.
(Rm szorulsz mg.)

Jtt-ment ember.
(Se orszga, se hazja. Sehonnai.)

Jttnk-mentnk: 100 frt, ettnk-ittunk: 100 frt, kerkkops: 100 frt, summa: 400 ft.
(Gnyos monds peres gyekben.)

Judst fogott.
(Flakasztotta magt.)

Juh-brbe ltztt farkas.

(Alzatot mutat gonosz ember.)

Juhot nyirni, nem nyzni kell. Jut, ha marad. Jusson is, maradjon is. Jut is, marad is. Jutalom dicsrettel jr.
93

K.

Kadarka ne tasziglj.
(Tntorg, rszeg embernek szavajrsa.)

Kakas a kosrban.
(Nnl kegyben ll frfire mondjk.)
2613

Kakas alatt is tojst keres.

(Ott is keres, ahol nincs.)

Kakas, ha nem kukort is, elj a hajnal. Kakas is r a maga szemtdombjn.

(Kiki r a magban.)

Kakas kirly.
(Szoks volt nhol pl. Miskolczon is, farsangi mulatsgul a kakas nyakt elvgni, mivel sok felesget tart.)

Kakas tejjel sttt kenyr.

(Szp, fehr, j iz uri kenyr.)

Kalap alatt hlt.

(Egsz jjel mulatott.)

Kalapot tesz a fejbe.

(Asszonyra rtve: r a hznl.)

Kamuti ember. Alattomos, sunyi ember.

(Somogyi km.)

Kanllal ette a tudomnyt. Kanllal ette a blcsesget. Kanllal meriti a tengert.

(Hasztalan munkt vgez. Szt.-goston utn.)

Kanl mzzel tbb legyet foghatni, mint egy hord eczettel. Kancs fenekre veti a keresztet.
(Igen szereti a bort.)

Kandi Pl.
(Olyan frfire mondjk, ki mindent szeret tudni, frkszni.)

Kaparj kurta, neked is lesz.

2614

(Dolgozzl, ha valamire jutni akarsz.)

Kaps kapssal, r urral bartkozik.

(Hasonl hasonlval.)

Kapczja sem lehet.

(Nyomba sem lphet.)

Kapkod, mint Bernt a menykhz.

(Egy Bernt nev nmet, igy mesli Ballagi mikor megharagudott, mindig zsebeihez kapkodott, ha nem tallhatna-e valamelyikben menykvet, hogy annak, kire megharagudott, fejhez csapja.)

Kapra jtt.
(ppen akkor, mikor kivnta valaki.)

Kaps, mint tlen a szalmakalap.

(Flegyhza.)

Kap rajta, mint Czibak btya a kulacson. Kap rajta, mint koldus a garason.
(Mohn kap utna.)

Kap rajta, mint a lenyok a nagy orr legnyen. Kapuczinust nyelt.

(Elrekedt.)

Kapuflftl vett bcst.

(Megszktt.)

Karcsu, mint a zsup kve. Karcsu, mint a gyapjas zsk. Kardos, menyecske.
(Erlyes nrl mondjk.)

Kariks, mint a rtes.

2615

94

Kasza is becsap a tilalmasba.

Kasza-kapa kerl; gy is: kasza-kapa nyavalyja van.

(Rest.)

Katona-let: czifra nyomorusg. Katonnak szp a neve, eb az lete. Katuska frfi.

(Puha, anymasszony ember.)

Kazalban tt keres.
(Hasztalan keres valamit.)

Kazalban van a sznja.

(Rendben van gazdasga, j md.)

Kazn a fazknak nem hnyhatja szemre a feketesget.

(Hasonlk.)

Kkn is csomt keres.

(Mindenben gncsoskodik. Ott is keres hibt, hol nincs.)

Klyht rzi.
(Otthon l ember.)

Kmforr vlt.
(Elprolgott, elillant, megszktt.)

Kplr utn harmadik tiszt.

(Vagyis: kzlegny.)

Kptalan a feje.
(Igen tuds.)

Kposzts kertbe nz.

(Kancsal, sanda.)

Kposztbl kifelejtette a szalonnt.

2616

(Kifelejtette a javt. Pl. a beszdbl.)

Kr a j hzban valami rossz plda. Kr a bolondra szp szt vesztegetni. Kr a ktlrt.

(Olyan hitvny, rossz ember. Egy rossz felesggel megvert frj sszeveszett felesgvel. Ez meg akarvn frjt ijeszteni, azt mond: meglsd, n flakasztom magam; mire a frj azt felelte: kr a ktlrt. Erre a n flpattant: mit, azt mered te mondani, hogy kr a ktlrt? Nem des felesgem, bocsss meg, nem kr rte.)

Kr a szrt.
(Nem fog rajta, hiba beszlsz neki.)

Kr hitvny neket ujra kezdeni. Kr haszonba megy. Krn tanul a magyar, vagy: a bolond. Kr, hogy nyele nincs.
(Nem hasznlhat. Innen: nylbe tni, nyelet csinlni bele stb.)

Kr, hogy a sziven ablak nincs. Kromkodik, mint a jges, kocsis, csiks stb. Krnak, rondasgnak nem akad gazdja. Kr szokta az embert okoss tenni.
(Kr utn okosabb az ember.)

Krtyjba nzett.
(Terveibe pillantott.)

Kr utn ks a bnkds vagy: bsuls. Kros bnkdjk.

2617

(Szekely.)

Ksa van a szjban.

(Motyogva, rthetetlenl beszl.)

Ksa nem tel, bot nem fegyver, tt nem ember.

(Ezt a szt tel mondja Dugonics nem igen szrogatja a magyar ember minden eledelre; hanem mindegyiket a maga nevn nevezi, pl. add fel a levest, a gombczot stb. Csupn csak egyhez ragasztja az tel szt, ugymint: add fel a trs telt. Azt tartjk teht: hogy a magyarnak csak egy tele van, s igy jl mondjk, hogy ksa nem tel; mert sohasem hallani: hozd be a ksa telt.)
95

Kstlyos a gyomra.

(Ki sokat evett-ivott s jjelezett, arra szl.)

Kecske is jl lakjk, a kposzta is megmaradjon. Kecske sem menne a vsrra, ha nem hajtank.
(Knyszersgbl mindent meg kell tenni.)

Kecsknek gon a szeme. Kecskre bizta a kertet. Kecskt szaklrl, szamarat flrl.
(Lehet t. i. megismerni.)

Kecskt is kitoln krajczrrt a srbl.

(Fsvny.)

Kedvetlen, mint a beteg ember. Kedves gyermeknek sok neve van,. Kegyelemkenyrhez kevs fog is elg. Kellemetes az arany, ha ganjbl van is.
(Tudvalev dolog, miszerint Vespasianus csszr szerfelett pnzszomjas volt s minden uton azon iparkodott, hogy minl tbb aranyat halomra gyjtsn. Tbbek kzt arra is vetemedett, hogy a vizeletre adt rtt, mi miatt gyakran kellett Titus ftl szemrehnysokat hallania. Azrt is, amint azon adbl az
2618

els pnzt bekapta Vespasianus, Titusnak orra al tartotta a pnzdarabot: Nos mond rossz bze van-e? pedig tudod, honnan j.)

Kellemes, mint husvt napjn a keszcze.

(Keszcze = brny. Tjsz.)

Kellemetlen ott a kincs, a hol j egszsg nincs. Kemencze nem Velencze.

(Nagy a klnbsg a kt dolog kztt.)

Kemencze mellett l ember nem nyer koront. Kemny ft kemny kkel hasitjk.
(Gorombasg ellen gorombasgot alkalmaznak.)

Kemny, mint a csont. Kemny, mint a fa. Kemny, mint a gymnt. Kemny, mint a jg. Kemny, mint a k. Kemny, mint a mrvny. Kemny uralkods nem mindig hasznos. Kemny tlnek kell akkor lenni, mikor egyik farkas a msikat megeszi. Kemny legny lgy idben.
(Gnyoros monds.)

Kend az az Alvinczi?
(Mondani szoktk, mikor valaki hasznlhatlan tancsot, vagy eszkzt ajnl; mikp Alvinczi tbornokrl fnnmaradt, hogy a franczia hboruban rossz

2619

fegyvereket osztatott volna ki a flkelt nemessgnek, s egy nemes vitz ltal egsz gnyosan igy szlittatott meg: Kend az az Alvinczi?)

Kend meg a tenyert, megnyered az eszt. Kend csak kend n meg: hallja kend. Igy is: Kend csak kend, de n kegyelmed.
96

(Te csak szolga vagy, n meg r, te engedelmeskedel, mikor n parancsolok. Hajdan a nemesek mondsa volt ez jobbgyaikhoz.)

Keni a bir markt.

(Megnyeri gynek, megvesztegeti.)

Keni-feni magt, mint timr legny a csizmjt. Kent kerk jobban megy, vagy: forog a kerk, ha kenik. Kenyr s bor nlkl, meghl a szerelem. Kenyeres pajtsok.
(Pl. akik egytt szolgltak.)

Kenyeret piritani szeret.

(Az egyszeri czigny fzott is, hezett is, s midn krdeztk tle, hogy enni vagy melegedni akarna-e inkbb, felel: kenyeret szeretnk piritani.)

Kenyeret sem eszik eleget.

(T. i. oly szegny.)

Kenyrhez sajt is kell. Kenyrnek legjobb dagasztja Isten.

(Isten ldsa a f.)

Kenyrrel eszi a czipt.

(Egygy, mint az egyszeri palcz, ki barna kenyervel szalonna gyannt ette a debreczeni fehr czipt.)

Kenyrtrsre kerlt a dolog.

(El kell a dolognak dlni.)
2620

Kenyr is annl jobb, ha mennl tbb a szeme.

(Minl lyukacsosabb, puffadtabb.)

Kereken fordul az ember szerencsje.

Fortuna szekern gy forgasd tengelyt, hogy ki ne dlj. okosan lj,

Kereket oldott.
(Elszktt.)

Kerek kerekes a pnz, hamar elgurul. Kerek, mint a vilg. Kerek, mint a tallr. Kerek, mint a gyr. Kerek, mint az g. Kerek, mint a zsemlye.
Kerek Nem fr a zsebembe. ez a zsemlye.

Keresztbe ll a szeme.
(Ha valaki sokat ivott, arra mondjk trfsan.)

Keresztbe van a lba valakinek.

(Akkor mondjk, ha valamely trsasgban mindnyjan egyszerre elhallgatnak.)

Keresztben viszi a lajtorjn, mint a szriek.

(Szr, baranyamegyei kzsg. Sok trfs dolgot fognak lakira, akrcsak a grgeiekre, rttiakra s tbb ms vidk lakira.)
97

Keresztet vethetsz r.

(Pl. ha valami elveszett. A hitelez is keresztet vethet olyan adssgra, melyet elveszettnek tekint.)

Keresztl akadt benne a llek.

2621

(Nem tud meghalni.)

Keresztl-kasul jrni. Keresztl ment a kerk a nyelvn.

(H.-M.-Vsrhely.)

Keresztl esett, mint az egyszeri asszony a lakodalmon.

(Tolna m.)

Kerkszegre jr.
(Kicsapong.)

Kerljn kend bell.

(Nmely vidkeken a magyar paraszt e szavakkal hivja be a ltogatt.)

Kerlgeti a lapos guta. Kerlgeti, mint macska a forr kst.

(Nem mer a dologra trni; fl az igazat kimondani, mert az igaz szval meggetn a szjt.)

Kerli a forrt.
(vakodik a veszlytl.)

Kerli a jt, mint az rdg a kpolnt. Kerli a jt, mint az rdg a keresztet. Kerli a jt, mint az rdg a szentelt vizet.
(Valls gyllkre mondjk.

Keserves a vren vett kenyr.

(T. i. a szegnyek vres verejtkbl s igy igazsgtalanul szerzett kenyr.)

Keser a leve.
Amott van egy kis Keser a leve, amit abban fznek. hz, arczczal napkeletnek,

Keser a trs, de des a gymlcse.

2622

Keser a kegyelem kenyr. Keser a ms kenyere. Keser, mint az epe. Keser babot is dess teszi az hsg. Ketten kedvesen, hrman redvesen. Kett vgtk a kenyeret.
(rtelme: sztvltak.)

Kettt nem lehet kiirtani az orszgbl: prt s adssgot. Kettt nem mindenkor j a macska farkra ktni: az lmot s a gondolatot. Kett eltt hasznos kitrni: a terhes szekr s a rszeg ember eltt. Kett helyett hrmat lt. Kett kros a hznl: rossz pnz, rossz cseld.
(Egyiknek sem lehet hasznt venni.)

Kettn ll a vsr.
(Klcsns megegyezsen. s ugy is rtend, hogy nerkem is van beleszlsom.)

Kettnek vagyon nagy becslete: uj ruhnak, uj pnznek. Kettt nehz megcsalni: szemet s flet. Kettt nem tancsos elvenni: vn asszonyt pnzert, cska kocsit vasrt.
98

Kettt utl a hz: haragot asztalnl, csevegst konyhnl. Keveset adnak munka nlkl.
2623

Keveset a jbl. Keveset szl, hamar t. Keveset szl, de okosan.

(Nem sokat, hanem jt.)

Kevly, mint a bir lenya. Kevly, mint a pva. Kevly, mint a koldusbir. Kevly, mintha hajtan a gnczl szekert. Kevly, mintha ltette volna a fiastyukot.
(Gunyold km. a kevlyekre.)

Kevlynek orvossga a lealzds. Kevly vitz hamar vsz. Kevly koldus, tudatlan pap, flnk katona, egyarnt nevetsges. Kevly, mintha v volna a nagy difig. Kevlysg lenyomja a szerencse tengelyt.
(Megakadlyozza az elhaladsnak az utjt.)

Kevs nem rt, sok nem hasznl. Kevs kell ahhoz, hogy valaki szegny legyen. Kevs a vgott dohnya.
(Kevs az esze.)

Kevs haszna, mint a kecskemti malomnak.

(Ott nem sok a viz.)

Kevs krban sem nagy a haszon.

2624

Kevssel rd be. Kevs vacsora j jszaka.

(A meg nem terhelt gyomor jl alszik.)

Kevs van a startjban.

(Kevs esze van.)

Kevs j vlik az szgs buzbl. Kezbe szakadt az g. Kezdjnk hozz az emberszlshoz. Kezegett gyermek irtzik a tztl.
(Azaz: ki egyszer benne volt a veszedelemben, nem knnyen rohan ujra bele.)

Kezemben az stke. Kezetek a kulacson, szemetek a kalcson, kr cson a karcsony.

(Szjtk.)

Kezes, fizess.
(Ha jtllottl, teljesitsd a magadra vllalt ktelmet.)

Kezet foghatnak.
(Azaz: egy cseppel sem jobb egyik a msiknl.)

Keze gybe esett.

(pen kznl volt.)

Kezt mossa.
(Mentegeti magt; minden felelssget elhrit magrl.)

Kezbl kenyert nem kapja el a kutya.

(Olyanrl mondatik, ki el van zrva; fogoly.)
99

Keztys kzzel nylni valamihez.

2625

(Kimletesen, vagy: undorral.)

Kkbeli ember.
(Igy nevezik nhol a parasztok a kaputos embert.)

Kk nadrgra vrs folt. Kk, mint a szilva.

(Pl. a hidegtl.)

Kmnye melll a glya is elpusztul.

(Igen szegny.)

Kmny is szp fsts hssal.

(Rt embert is szpp teszi a j tulajdonsg.)

Kmnyseprnek is lehet molnr fia.

(Kls utn ne itlj.)

Knytelen-kelletlen. Knytelen munka ketts teher. Knytelen vele, mint czigny az getssel. Knyessggel nem mehetni menyorszgba. Knyes, kelevnyes.
(Ingerlkeny.)

Knyessg nem esik sanyarusg nlkl. Kp al val leny.

(A processikban a boldogsgos szz anynak kpt szoktk hordani a falunak legszebb lenyai. Ugyanazrt, ha valami szp lenyrl akartak szlani, azt a rgiek kp al valnak lenni mondottk.)

Kpes, hogy kecske, mert kurta a farka. Kpre mszott.

(Arczul ttte, nyakon trlte, pofon csapta.)
2626

Kpbl kikelt.
(Ijedtben, vagy dhben.)

Kpen legyintette.
(Valakit szval megtmadott.)

Krd nem tveszti utjt. Krds feleletet vr. Kretlen ajndk legkedvesebb. Kreti magt, mint a menyasszony. Kri a hjat.
(Mikor a szekr csikorog.)

Krik, mint a szp lnyt.

Mennl jobban Annl jobban megy-megy-megy krik a lnyt,

Krni mindenkinek szabad. Ks akkor csukni az istllt, mikor mr a tehenet elvittk. Ks a kolbszt akkor kimlni, mikor mr elfogyott. Ks bnat olyan, mint a snt l: mindig htul jr. Ks agg ebet tnczra tanitani.
(Vn korban mr ks valamihez ltni.)

Ks a vn kutyt szeliditeni. Ks a takarkossg, mikor mr res az erszny.

(Hiba dalolja Enyje mi res mr a ldafia.) mr az akkor Isten valaki: nyila!

2627

100

Ks bnat, ebgondolat.

Ks botnak nagyobb a slya.

(Ksbbi bntets slyosabb.)

Ksi drgs, korai hsg.

(A np szerint, a kora drgs j, s a ksi rossz esztendt jelent.)

Ks esnek nagyobb a sara. Ks es utn a kpnyeg. Ks hegy alatt abrakolni a lovat.

(Tolna m.)

Ksn val gyermek, korn val rva.

(Ksi hzassgokra mondjk.)

Ksn fz, ksn lak. Ksn lesz abbl valami. Ksn r mindenre, mint a vn leny. Ksn vetett buza ksre csirzik. Ksre rik a j. Ks szken klteni kevsbl. Ksbbre lesz az ifjubl reg ember, mint a lenybl vn asszony. Ksn r alma szokott legtovbb elllni. Ksn indulsz, ksn rsz.
(Az igyekezettel jr a siker.)

Ksn jttnek csont az ebdje. Ksn jtt vendgnek csont a vacsorja.

2628

Ksz pnz nevet.

(A vsros mesteremberek mondjk, ha hitelbe krik a portkt.)

Kszlt iddoglnak.
(Bcszskor a szent Jnos ldst.)

Ksz a lakodalom, de nincs menyasszony. Kszl, mint az elad leny. Kt eb nehezen alkuszik meg egy csonton. Kt bizony flr egy Isten gy segljent.
(Szkely km. Magyarorszgnak alig van vallsosabb vidke, mint a Szkelyfld. A katholikus, a klvinista, az unitrius szkely egyarnt buzg, nha a rajongsig. Vilgi dalok helyett olykor a mezn is zsoltrokat nekelnek. Ritkn kromkodnak, esksznek.)

Kt ld, egy asszony, egsz vsr. Kt asszony egy lakodalom, s hrom asszony egy sokadalom.
(Szkely km.)

Kt fel tekints, mikor az agg komondor ugat.

(Ha vn ravasz emberrel van dolgod, vigyzz magadra.)

Kt fel sntikl. Kt fel kap, mint a vizbe hal. Kt fel vg a kaszja.

(Mindkt rszre hz.)

Kt kzzel fog a munkhoz.

(Fokozott szorgalommal.)

Kt prs fl kzt a harmadik a nyertes.

(T. i. az gyvd.)

2629

Kt virg kztt egy kr; kt kr kzt egy virg.

(Szkely.)
101

Ktsgbe esni bolondsg.

Ktszer sem mondom, hogy nem. Ktyi, barti bortl, ments meg Isten attl.
(Savanyu bor terem e kt helyen. Kty s Bart, Esztergom m.)

Kt asszony kzt legjobb a tojst eltenni.

(T. i. nagyboldogasszony [aug. 15.] s kiasszony [szept. 8.] kztt kell a kt tojst tlre eltenni.)

Kt bolond egy pr. Kt balkeze van.

(gyetlen.)

Kt duds egy csrdban meg nem fr. Kt les kard, vagy: tr egy hvelyben meg nem fr.
(Ellenttes dolgot jelent.)

Kt hz ebe.
(Itt is, ott is lskdik.)

Kt kulacsos.
(Kt ellenttes rdeket szolgl. Nagy Igncz Tisztujits-bl a szinpad utjn a most l nemzedk ltal jutott kzkeletre.)

Kt malomban rlenek.
(Nem rtenek egyet, nem rtik meg egymst.)

Kt pofra eszik.
(Moh tvgya van.)

Kt rossz kzl a kisebbet vlaszd. Kt szk kztt a fldre esett.

2630

Kt szk kztt a pad al esett.

(Kt dolog utn trekedett s egyiket sem rte el.)

Kt szin keszken.
(Keszken = kend.)

Kt helyen halt meg, mint Turi Istvn.

(Szjtk. Kthely, Somogy megyei kzsg.)

Kt rszt kapott, mint Zuba.

(A lakodalomban meg is vertk, ki is dobtk.)

Ktszin, mint a morva poszt. Ktszer ad, ki rgtn ad. Ktszer mrj, egyszer vgj. Kz kezet mos. Kz utn keletlen, lapt utn sletlen.
(A kenyrrl s mindarrl mondatik, ami nem jl volt kezdve s kezelve s e miatt nem sikerlt.)

Kzzel hozz, ha a ks nem fogja. Kzzel-lbbal rajta lenni.

(Megragadni az alkalmat; nagyon igyekezni.)

Ki a bnt neveti, maga ne sntikljon. Ki a dolgot megrteni nem akarja, visszamagyarzza. Kiadtak rajta, mint az eb a talyign. Ki a fldn l, nem nagyot esik. Kill, mint az Istentkozta tskn a tvis.
2631

Ki cskot vet, szerelmet arat.

102

Ki a kposztt nem szereti, hust se szeresse.

(Ki a fradsgot kerli, a hasznot se kivnhatja.)

Ki a halat farknl fogja s a n szavt szentnek tartja, bizonyos lehet benne, hogy semmit sem fogott. Ki a krajczrt nem becsli, a forintot sem rdemli.
(Ki a keveset nem becsli, a sokat nem rdemli.)

Ki a legny a csrdban?
(Betyros szlsmd.)

Ki a legny Kisvrdban.
(Kisvrda Az a Ki bort iszik a csrdban. legny Szabolcsban.) Kisvrdban,

Ki a czlt akarja, annak az eszkzket is akarnia kell. Kialudt benne a j. Ki apja-fia vagy? Ki a tengeren jr, tartson a szelekkel. Ki a Tisza vizt issza, oda vgyik szive vissza. Ki a tiszai asszony fztjt-sltjn nem ette, az nem is tudja, hogy mi a j.
(Megeheti azt a kirly is! Tiszavidki monds.)

Ki a viztl fl, nem eszik halat.

(Tolna m.)

Ki a bort megissza, ura legyen annak.

(Ints akar lenni, hogy az ember el ne igya eszt.)

Kiabl, mint a kotls tyk.

2632

(Dicsekvt jelent.)

Ki akar, lel okot. Ki a madrtl fl, ne vessen klest.

(Hromszk.)

Ki a mt megadta, a holnapot nem igrte. Ki a forrsbl eleget ivott, httal fordul hozz. Ki a fstt nem szenvedheti, meg nem melegszik. Ki a tojst szereti, a tyuk kodcsolst is trje. Kill a feje a btbl, mint a mri zsidnak a lbl.
(Nmely roszszak irja Kovcs Pl Mrott bel varrtk a zsidt a lba, hogy csak a feje llott ki a htuljn.)

Ki t mond, bt is mondjon. Kisom a szemed.

(Szids.)

Ki azt igri, hogy aranyat csinl, ezstt akar csalni. Ki rtani akar, nem fenyegetzik. Killan mr az anyja kinjt.
(Mr frjhez val leny.)

Ki lmban mtknak ltja magt, meghal mg abban az vben.

(Babons km.)

Ki rtatlan, vessen a rosszra kvet. Killotta a tzprbt. Killotta a prba-hetet.

2633

Ki birja, az marja.
(Ki ersebb, az hatalmasabb.)
103

Ki bottal kszn, doronggal felelnek annak.

Kibjtlni valakit. Ki berug: kirug.

(A rszegre vonatkozik.)

Kibicsaklik a nyelve.
(Megakad, nem tud folykonyan beszlni.)

Kibkl a maga kenyern. Ki bogr utn indul, srba jut. Kibujt vagy: kibujik a szeg a zskbl.
(Elbb-utbb megismerhetni az embert.)

Kibuvt keres. Kicsaln tehnbl a borjut.

(lelmes, csalogat, hizelegve kunyorl.)

Kicsibl lesz a nagy. Kicsi bntja a nagyot.

(Terhes asszony bajrl mondjk.)

Kicsi hiba nem nagy baj.

(Szkely km.)

Kicsi hibval a duda is szl.

(N.-Kunsg.)

Kicsi korban kezdi a tolvaj is. Kicsi zsemlye, kvr pk.

2634

Kicsi korban kezdik a bnt. Kicsiny a bka, de nagy a szja.

(Szjhsket jelent.)

Kicsiny a bors, de ers. Kicsiny a koczka, de nagyot fordul.

(Az ember vagyona egy fordulatra tnkre mehet.)

Kicsiny a sziv, de elg nagy krt tesz. Kicsiny csupor hamar felforr.
(Heves termszet, kis emberekre alkalmaztatik.)

Kicsiny ember sem szalmaszl. Kicsinyenkint akrmily nagy kincs elfogyhat. Kicsiny szikrbl gyakran nagy tz tmad.
(Csekly dologbl is nagy baj lehet.)

Kicsiny csik nagy derestl, hmot vonni tanul restl. Kicsiny nyl is el tudja frasztani a nagy kutyt. Kicsipett, mint szalonnabrke a tzn.
(Szatmr m.)

Ki dolgozni nem szeret, nem rdemel kenyeret. Kidlt kereszt eltt nem emelnek kalapot. Ki egyenes uton jr, nem tved el. Ki egyre, ki msra j. Ki egyszer a Sugovicza vizbl ivott, visszaj Bajra.
(Bcskai km.)
2635

Ki egy tt lop, krt is prbl az. Kiejtett szt nem lehet tbb visszahzni. Ki elbb megy a malomba, elbb nt a garatra.
(Elbb szerzett jog ersebb.)
104

Kiesett a derkszeg.

Kiesett a kenyr a kezbl. Kiesett a sodrbl. Ki a tyk, az a tojs. Ki a szamr, az az rnyka. Ki hes, kenyrre gondol. Kifacsart czitromnak keser a leve. Ki farkassal tart, annak vontni kell.
(Bke kedvrt rossz trsasgban is a tbbit kell kvetni.)

Kifelejtette a kposztbl a szalonnt.

(Kifelejtette a javt, pl. a beszdbl.)

Ki felesgt nem flti, nem is szereti azt. Ki fl az elesstl, ne menjen a jgre. Ki fl: az l. Kifel ll a rdja.
(Azon a ponton ll, hogy valamely helyrl vagy hivatalbl kidobjk.)

Ki fel, ki al.
(Nem mindennek egyarnt szolgl a szerencse.)

Ki flve nyl a csalnhoz, meggeti kezt.

2636

Ki flre nem tesz, vgtre koldus lesz. Kificzamodott az esze. Kifizette, mint Madali a bartot.
(A bart, mikor ppen bemne Madali egy trsasgba, ily krdst tn hozz: Mit keres Saul a prftk kztt? Madali vlaszol: Az atyjnak szamarait s rl, hogy egyet meglele; s ekkor a bartra mutatott.)

Kifizettk apr pnzzel.

(Lehordtk.)

Kifog a snta rdgn is. Kifogy mindenbl, mint koldus az nekbl. Kifogyott a szuszbl. Kiforgatta kpenybl.
(Megczfolta okoskodst.)

Kiforditotta az ingt. Kifrja az oldalt.

(A titok.)

Ki ftben hl, mst is ott keres. Kgy, ha kigyt nem eszik, srkny sem lehet. Kigyt-bkt kilt r.
(Gonoszul vdol, rossz Nagypnteken mossa Ez a vilg kigyt-bkt rm kilt. hirt holl terjeszt a felle.) fit,

Kigyt melenget kebeln.

(Valakivel jt tett, ki ksbb azt roszszal fizette vissza.)

Ki halad, el nem marad.

2637

(Igy is: Ki megyen, halad; ki ksik, marad.)

Ki halva ltja magt, lmban, az mtka lesz.

(Babons km.)

Ki hamarkodik, hamar botlik.

105

Ki hamar elneveti magt, nincs messze a bolondsgtl.

(A sok nevetstl rismersz a bolondra.)

Ki 30 ves korig nem ers, 40 ves korig nem okos, 50 ves korig nem gazdag: az tbbet soha sem lesz. Ki haragszik, annak nincs igaza. Ki hazudik, az lop is. Ki hizeleg, vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. Ki hegedlni meg nem tanulhat, sipolni tanul. Ki hol bizik, ott hizik. Kihzta a srbl.
(Kisegitette a bajbl.)

Ki hisz: boldog; ki nem hisz: okos. Kihozni valakit a kerkvgsbl.

(Valakit zavarba hozni.)

Kihzta lbambl a szeget.

(Kisegitett a bajbl.)

Kihzta a lutrit.
(Kikapott, elvertk.)

Ki gyorsan jr, hamar elfrad. Ki tkezs kzben kt testvr kztt l: mtka lesz.
2638

(Babons km.)

Ki idejn kezdi, idejn vgzi. Ki igazn jr, nem botlik. Kiimdkoztk a vilgbl. Ki Istenben bizik, nem csalatkozik. Ki Istennel kezdi, Istennel vgzi. Ki ifjukorban jl gyjt, vnsgben jl ft. Ki jl kezdi, jl vgzi. Ki jl kt, jl old. Ki jl klnbztet, jl tanit.
(Pdag. monds.)

Ki jl akar lakni, sajt kanalval egyk.

(T. i. ne szoruljon msra.)

Ki jl l, kirlyt sem fl. Ki jkor felkel, harmatot szed. Kijn a gombolyag vge.
(Ki fog vilgosodni.)

Kijtt a kerkvgsbl.
(Az igaz utrl eltrt.)

Kijtt vagy: kivettk a sodrbl.

(Trelmbl, nyugalmbl.)

Kikapta a magt.
(Pl. elvertk.)

2639

Kik egy uton jrnak, egy helyre rnek. Ki kesert nem kstolt, izlelt nem rdemli az deset. Ki kesert nem izlelt, nem tudja, mi az des. Kikapta tbl a hatot.
(Szjtk. rtelme: Tenyrrel 6 poflevest kapott.)

Ki kardot kt oldalra, vasat vrhat a lbra. Ki keres, az tall. Ki kerli a munkt, nehezen tlti meg a gyomrt.
106

Ki kevssel be nem ri, sokra nem rdemes.

Ki keveset akar nyerni, sokat krjen. Kikri a szembl.

(Elcsalja tle.)

Ki krdi: kell-e, nem rmest ad. Ki ksre hzasodik, ksn bnja meg. Kiki a maga krtyjval jtszik. Ki kicsinyben j, nagyban is j. Kiki a maga hza eltt sprjn. Kiki a maga mestersgt folytassa. Kiki elgedjk meg a maga sorsval. Kiki kegyes bir magnak. Kiki legjobban tudja a maga keresztjt.
(T. i. bajt.)
2640

Kiki maga fazekas mell szitja a tzet.

(Mindenki elszr magnak akar jt.)

Kiki maga szerencsjnek kovcsa. Kiki magval hordja a kisbrt.

(T. i. a lelkiismeretet.)

Kiki okosabb ms dolgban, mint a magban. Kiki ott vakarja, ahol viszket. Kiki maga kebelbe szedi az epret. Ki kimli a vesszt, nem szereti fit.
(Salamon pldabeszdeibl.)

Kiki maga tudja, hol szortja csizmja.

(T. i. hol van baja. Mindenki maga terht rzi.)

Ki kt nyl utn szalad, egyet sem fog. Ki kpirsgot akar tanulni, nem megy a kovcshoz. Ki korn hzasodik, korn bnja meg. Kikopott a beszdbl, a hivatalbl, a becsletbl, az embersgbl. Kikosaraztk.
(A lenykrt elutasitottk. ltalban: kosarat adni annyi, mint nem fogadni el azt, amivel kinlnak. Egy kosrktnek igen szp lenya volt, akit sokan krtek meg felesgl. A lenyz azonban nem tudvn kzlk tetszse szerintit tallni, hogy mgis res kzzel el ne bocsssa ket, mindegyiknek egy kosarat adott emlkl. Innt erednek a kosr-adsrl szl mondsok.)

Ki korn kel, aranyat lel.

(Egy apa azzal serkentette fit a kornkelsre, hogy a szomszd fia, korn kint jrvn, aranyat tallt; mire a fiu nagyot sitozva, csak azt vlaszolta, hogy

2641

mg korbban kelt fl az, a ki az aranyat elvesztette s ezzel megfordult s tovbb aludt.)

Ki korcsmban szolgl, ritkn jraval. Ki korpa kz keveredik, megeszik a disznk. Ki knnyen hisz, knnyen csaldik. Ki knnyen igr, nehezen d. Kikptt apja.
(Olyan gyermekre mondjk, ki nagyon hasonlit apjhoz.)
107

Kikti a szitt.

(Szgyent vall; meggyalztatik.)

Kiktni a vendg kerekt.

(A vendget el nem ereszteni.)

Kiktni valakivel.
(Nem tgitani, mg veszekeds nem tmad.)

Ki kzelebb a tzhz, jobban melegszik.

(Nagy urak kzelben knny czlt rni.)

Kikttt a partra.
(Az let viszontagsgai s hnykdsai utn biztos s nyugalmas ltre tallt.)

Ki kunyhban megr, ne kivnjon palotban lakni. Ki kutya dleltt, dlutn is az marad. Ki kutyval jtszik, bot legyen kezben. Ki kutyval hl, balhsan kel fl. Ki minden ruhjt magra veszi, nem fzik meg.

2642

(Bizonyos vndorlegnytl, ki tli idben nyri ltzetben jrt, azt krdezte valaki: vajjon nem fzik-e? Mire a legny ezt vlaszolta: Nem, hisz minden ruhm rajtam van.)

Kiltszik a llb.
(Kitetszik a beszdbl a szndk, vagy a czl.)

Kilelte a hideg a fst.

(Bozontos, kczos haju lenynak mondjk Tvisht vidkn.)

Ki legjobban fogadkozik, az leghamisabb. Kilencz vrmegyben sincs prja. Kilenc medvefinak egy vad krtvly.
(Akkor mondatik, mikor valamin sokan osztoznak, ami egynek is kevs.)

Kilenc puszta faluban sincs msa. Kilenc kulcsa, pincze kulcsa, kilencz puszta pincze kulcsa.
(Szjtk, Szirmai utn.)

Ki levest akar enni, kanl legyen kezben. Ki lovt msra bizza, hamar gyalog marad. Ki meghzasodik, a becsletes emberek sorba lp. Ki magasrl nz le, hamar szdl feje. Ki magt ktszer adja a veszedelemnek, a szerencst ne vdolja. Ki magnak bolond, msnak sem okos.
(Aki magnak nem tud tancsot adni, msnak sem adhat.)

Ki ma szegny, holnap gazdag lehet; ki ma gazdag, holnap szegny lehet. Ki msnak vermet s, maga esik bele.
(Sirch 27. 29.)
2643

Ki mssal jt tesz, magnak keres. Ki ms szekere farkn l, nem oda megy, a hov akar, hanem a hov viszik. Ki mst becsl, tisztel magt becsli tiszteli meg. Ki mst dorgl, maga fedhetlen legyen. Ki mst srral dobl, nmagt mocskolja be.
108

Ki msnak tyukjt megeszi, a magt ktve tartsa.

Ki mstl vr, szomoruan jr. Ki megszlalstl fl, ne lljon ki a piaczra.

(Vagy: Ne mossa a szennyest a piaczon, hanem otthon.)

Ki megtr, dvzl. Ki megveti a szlk oktatst, hhrkzre kerl. Kimrt lpsekkel jr.
(Feszesen.)

Ki minl kevesebbet alszik, annl tbbet l. Ki mer, az anyer. Ki messze fldrl jn, az sokat tud beszlni. Kimrtk neki a hzhelyet.
(Elkergettk, v. kzel van hallhoz.)

Kimrtk neki az utat.

(Kiadtak rajta, kiutasitottk.)

Ki miben tuds, abban gyanus.

2644

Ki mi fell nem tud, azt nem is hitja.

(Ki mit nem tud, azon nem bnkdik.)

Ki mihez szokott, nehezen hagyja el. Ki minek a mestere, annak a hunczutja. Ki minek nem mestere, hhrja az annak. Ki mindenbe kap, mindenben himpellr. Ki mindennek bartja, mindennek bolondja. Ki mindig gbe nz, kutba esik. Ki mindent akar tudni, hamar megregszik. Ki mint keresi, gy veszi hasznt. Ki mint zli, gy hiszi. Ki mint veti gyt, gy aluszik benne.
(Ki mint veti gyt, gy alussza lmt.)

Ki mit keres, megleli. Ki mit szeret, arra nz. Ki mint cselekszik, gy veszi hasznt. Ki mit kivn, rmest hiszi. Ki mit szeret, azt flti. Ki mint eszik, gy dolgozik. Ki mint vet, gy arat. Ki mint rl, gy st.
2645

Ki mirl nappal gondolkodik, jjel arrl lmodik. Kimutatta a foga fehrt.

(Elrulta rossz szndkt.)

Ki nagyot ugrik, nagyot esik. Ki nagyot hall, kicsit hall.

(Szjtk a sketsgrl.)

Ki nagyot esik, nehezen kel fl. Ki nagyot nem ltott, a kicsit is megbmulja.
109

Ki nd kztt l, olyan sipot csinl, mint akar.

Kinlgatjk egymst, mint a mikolaiak.

(Tatrjrskor a mikolaiak egy palln kelle tmenni, s addig kinlgattk egymst az elssggel, mg a tatrok ltal utlrettek.)

Ki nehezen haragszik meg, tovbb tart haragja. Kinek a basa adja, az Isten is annak adja. Kinek a ksa meggette a szjt, az mg a tarhjt is fjja. Kinek a fejben nincs, annak a lbban kell lenni.
(Akkor mondjk, ha feledkenysg miatt egy utat ujra kell megtenni.)

Kinek akasztfa helye, nem hal meg a Dunban. Kinek a hasa fj, keressen r bodzt.
(Somogy m.)

Kinek a pap, kinek a papn; de nekem a lnya. Kinek hall hirt kltik, az sokig fog mg lni.
(Babons km.)

Kinek hzban lakol, annak trvnyvel lj.

2646

Kinek gyapju kell, utna jr. Kinek hideg a keze, meleg a szerelme.
(Babons km.)

Kinek egy nehz, kett nehezebb lesz. Kinek Isten adja, pap is annak adja. Kinek dolga nincs, bontsa el a hzt. Kinek a szerencse szolgl, az a menyasszonynyal hl. Kinek b az id, mg kifogy belle. Kinek esze nincs, a kovcs se csinl annak.
(Flegyhza.)

Kinek foga fj, tartsa rajta nyelvt. Kinek gzengz a gazdja, annak ktyomfity a szolgja. Kinek hol fj, ott tapogatja. Kinek Isten akarja, ablakon is beadja. Kinek Isten hivatalt ad, szt is ad hozz, vagy: menten ad hozz tehetsget is. Kinek Isten nem adja, Jnos kovcs sem koholja. Kinek kenyert eszed, annak ntjt fujjad. Kinek-kinek meg van a maga baja, vagy: bibje.
(Minden ember maga tudja legjobban, mi a baja, hol s mi fj.)

Kinek-kinek legjobban fj a maga sebe. Kinek Krisztus a bartja, knnyen dvzl.

2647

(Kinek j prtfogja van, knnyen megy elre.)

Kinek lova nincs, Bcsben is gyalog jr. Kinek kocsija nincs, jrjon gyalog. Kinek mi szivben, megtetszik szemben. Kinek mi kedvre, nincsen az terhre.
(Mindenkit sajt lvezete vonz. Szivesen vgzett munka nem fradsgos.)
110

Kinek mesze nincs, srral tapaszt.

Kinek mihez kedve, azrt lmt felejtse. Kinek mihez kedve, nincs ott rvidsge. Kinek mihez kedve, ott akad a szive. Kinek mi tetszik, kedves az annak. Kinek milyen kalapja van, olyannak kszn. Kinek mi tisztje, ahoz tartsa magt. Kinek nem borja, nem nyalja. Ki nem bns, ne vegye magra. Kinek nem inge, ne vegye magra. Kinek pnze van, menyorszgot is vehet. Kinek savval lsz, fztt megdicsrjed. Kinek semmije sincs, semmit sem veszthet. Kinek a szekere farn lsz, annak a ntjt fjjad. Kinek szl a hite, pokol az dvssge.
2648

Kinek szl a hite, tmlcz (brtn) a menyorszga. Kinek szve telve, megnylik a nyelve.
(A szv teszi az embert beszdess.)

Kinek tehene nincs, kecskt fejjen. Kinek vegbl van a hza, ne dobldzk kvel. Kinek veszett neve indul, a szl is rt annak. Kinek nincs esze, nem veszdik vele. Kinek nincs pnze, ne menjen a piaczra. Kinek nincs szgyene, annak becslete sincs. Kinek sokja van, sok gondja is van. Kinek szeretje nincsen, annak egy csepp esze sincsen. Kinek pnze van, mindene van. Kinek rossz a szomszdja, annak sok a gondja. Ki nem akar adni, azt mondja: hogy nincs. Ki nem akar lni, vagy: megvnlni akaszsza fl magt. Ki nem alszik, nem lmodik. Ki nem klt, annyi, mintha keresne. Ki nem sznt, gazt arat. Ki nem tud arabusul, ne beszljen arabusul. Ki nem tud flni, nem is tud vigyzni.
2649

Kinn tgasabb, benn szorosabb, vagy: helyesebb.

(Kopogtatsra mondjk trfsan az ismersknek szabad helyett.)

Kin nem fog a sz, bottal neki. Ki nem tud imdkozni, menjen a tengerre. Ki nem dolgozik, ne is egyk.
(Szent-Pl apostol mondsa.)
111

Ki nem fogy, mint a Rkus kobakja.

Ki nem prbl, se nem nyer, se nem veszt. Ki nem tud engedelmeskedni, az nem tud parancsolni. Ki nem tud trni, nem tud uralkodni. Kinl nincs baj, annl nincs jaj. Kinz, mint grg a boltbl.
(Kecskemt vidkn mondjk arra, ki ttlenl nzeget a vilgba, mint az az egy rva grg boltos, ki a rgi idkbl, mikor a kereskeds jobbra az rmnyek s grgk kezben volt, magnak megmaradt Kecskemten.)

Kintt mr a vessz all.

(Mr nagy gyermek.)

Kintt az Isten markbl.

(Nagyra ntt.)

Kinldik, mint helesfai ember a csap alatt.

(Nagy iv levn, csap al fekdt, de a bor nagyon folyvn, erlkdtt a csap visszaforditsn, nehogy megfuladjon. Helesfa Baranyamegyben van.)

Kinn vagyon a farka beszdnek.

(Ravasz beszd.)

Kinn van a hinrbl.

(Kimeneklt a bajbl.)
2650

Kinn van a bart a csuklybl. Kinyalta magt.

(Csinositotta magt.)

Ki nyron nem gyjt, tlen keveset ft. Kinyilt mr a szeme.

(Mr okosabb.)

Ki nyakas, fejes is. Ki olajjal bnik, hamar piszkosodik. Ki nmaghoz rossz, hogyan lehet j mshoz. Ki rmest nevet, rmest sir. Ki zvegy asszonyt vesz nl, olyan ednybl eszik, melyben mr fztek. Ki papot, katont, dekot szeret, az megjrja. Ki pnzes, knyes. Ki retket eszik, ktfell hurutol. Ki pnz nlkl vesz, hamar fnakad.
(Tolvajra rtend.)

Ki pnteken nevet, vasrnap sir.

(Babons kzmonds.)

Kiporoltk a nadrgjt.
(Megvertk.)

Kirntottk a gyknyt alla.

(Tehetetlenn tettk.)
2651

Kirly maga is ott veszi a vrat, a hol kapja. Kirly keze messze r. Kirly is csak ember. Kirly sincs b nlkl. Kirlynak sincs mindenkor egyarnt. Ki remnysgben l, ispotlyban hal meg. Ki rzst akar tpni, tvistl ne fljen.
112

Kirugott a hmbl.

(Pl. a pitykos, rszeg ember.)

Kirugta az iszkot.
(Megszegte szavt.)

Kirugja a hz oldalt.
(Fktelen j kedv emberre mondjk.)

Kisasszony szereti a sajtot?

(gyetlen fiatal udvarlkat gnyoljk e krdssel.)

Ki sntval jr, sntiklni tanul. Kis bajok, nagy gondok. Kis bajt kerlt, nagyra esett.
(Mg egy bajt kikerl, a msikba esik.)

Kis bosz nagyra viszi az embert. Kis brben is ember lappang. Kisebb gondom is nagyobb annl. Kis ember is vethet nagy rnykot.
2652

Kis ember nagy bottal jr. Kisded bimbbl lesz a fontos krte. Kis gilisztval nagy halat foghatni. Kis gyermek: kicsi gond. Kis gyermek, nagy mreg. Ki se nyitotta szemt, mr kenyeret kr.
(Gyerekekre mondjk.)

Ki siet, nem gondolkozik. Kis-Kocsord, Nagy-Kocsord, nem Pontus Kappadczia.

(Hallvn a trk tiszt a pnksdi prdikcziban Kocsordon, hogy a keresztny valls Pontus Kappadcziban szintn elterjedt, figyelmess ln s mond: Mit akarnak ezek a szultn birtokban? Elg nektek Kis-Kocsord, Nagy-Kocsord, nem Pontus Kappadczia. Igy mesli ezt Erdlyi Jnos.)

Kis konyha nagy gazdasg. Kis kors, nagy kors, szivemet vidit, ruhmat rongyosit. Kis kutya tbbet csahol.
(Haszontalan ember tbbet fecseg.)

Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiba. Kis lyuk a torok, de egsz falut elnyelhet. Kis mise, nagy mise, utoljra semmise. Ki sohasem kezdi, sohasem vgzi. Ki sokat alszik, keveset l. Ki sokat beszl, vagy sokat tud, vagy sokat hazudik.
2653

Kis tolvajt flakasztjk, a nagyot futni hagyjk. Ki parjjal jl tud lakni, annak hst is lehet adni. Ki pokolba indul, legalbb ljn j lra. Ki prl, ersen prljn. Ki sokat vlogat a mogyorban, utoljra frgesre tall. Ki sokat igr, keveset ad. Ki sokig vlogat, vgre semmit sem kap.
113

Ki sokat nevet, annak kevs esze van.

Ki sokat rl, annak sok korpja van. Ki sok vizet iszik, bka n a hasban. Ki sok vizet iszik, kka n a hasban. Ki sokat krdez, keveset tud. Ki sokat krdez, sok feleletet nyer. Ki sokba kap, keveset vgez. Ki sok mzet nyal, kesert is fal. Ki sokat farag, sok forgcsot ejt. Ki sokat fontol, keveset cselekszik. Ki sokat markol, keveset szorit. Ki sokat szl, keveset mond.

2654

Kiszrta a szemt.
(Valami cseklysggel elmitotta.)

Ki sokig levest eszik, sokig l. Ki szitval, ki rostval.

(Kiki a maga szoksa szerint.)

Ki sok szp szt ad, keveset segit. Ki sket, az bolond is. Ki szelet vet, vihart arat. Kiszktek a fels vrbl.
(Esztelenre mondjk.)

Ki szletett, meg is kell halnia. Kis ujjamat sem harapnm v. getnm meg rte.
(Nem llank jl rte.)

Kis ujjban tbb van, mint ms fejben.

(T. i. sz.)

Kis ujjammal sem rintettem.

(Legkisebb bntalommal sem illettem.)

Ki szurokkal bnik, bemocskolja kezt. Kislt a turpissga.

(lnoksga, fondorkodsa kituddott.)

Kiszedtk a szeme szrt. Ki szegnyben bizik, ndra tmaszkodik. Ki szerelmet s bartsgot vesztett, szegnyebb, mint a ki azokat sohasem birta.
2655

Ki szinvel mutatja krtyjt, legjobb jtkt is elveszti. Ki szeret, az mindig fl. Kit Bajn meg nem szlnak, Szabadkn le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidken rosszra nem visznek, az elmehet az egsz vilgon, sehol rajta ilyesmi meg nem esik.
(E km. p oly tallan jellemzi Bcsmegye nagyobb vrosait, mint azon olasz km., mely a ht fbnt Olaszhon ht fbb vrosban szllsolja el: a kevlysg Genuban, a fsvnysg Flrenzben, az irigysg Rmban, a bujasg Velenczben, a torkossg Milnban, a harag Bolognban, a jraval restsg Npolyban lakik.)
114

Kitett magrt.

(A hozzkttt vrakozsnak derekasan megfelelt.)

Kit Isten meg akar verni, annak elveszti az eszt. Ki tbbet klt, mint jvedelme, hamar szegnysgre jut. Kit a nap ltott czifrn feljttben, azt a nyujt lczn hagyja lementben.
(A hall vratlanul lepi meg az embert.)

Kit a kigy megmar, mg a gyiktl is fl.

(Ki nagyobb veszlyben forgott, az vatos.)

Kit a trk meg akar tkozni, annak rossz szomszdot kivn. Kit egyben rajta rnek, azt msban is gyanusitjk. Ki tged kvel dob, dobd vissza kenyrrel.
(Szentirs.)

Kitettk a szrt.
(A kr legny benn hagyja a szrt; ha visszautastjk, akkor szrt kiakasztjk.)

Kit a darzs megcsipett, a szunyogtl is fl.

2656

Kit az Isten szeret, ifju korban veszi maghoz. Kit el akarnak altatni, bankpnzzel legyezik.
(A megvesztegetsre rthet.)

Kitr belle a kutya termszet.

(Termszetet megvltoztatni nehz dolog.)

Kitrt belle a rgi czudarsg.

(Ugy is mondjk: kitrt belle a mreg.)

Ki tengeren jr, tartson a szelekkel. Kitetszik a rka farka, akr mint dugdossa. Kitrltk a szemt.
(Cseklysggel kielgitett.)

Kitrte a jromszeget. Kitnik, mint birkk kzl a szamr. Ki tzzel lmodik, meglopjk.
(Babons km.)

Kitudtk a vagyonbl.
(Kizrtk, kitrtk.)

Kiugrott a Rigmezre.
(Hetyke, tolakod szjvitzre mondjk.)

Ki tflen pit, sok mestere van. Ki utolsnak marad, tegye be az ajtt. Ki l munkt vgez, jrva pihen. Kitni valakit a nyeregbl.
(Oly n kegyt megnyerni, kit mr egy ms frfi vl magnak, v. oly hivatalt elnyerni, melyet ms maga szmra mr bizonyosnak tartott.)
2657

Kivgtk Bedn az erdt.

(Esztelenre ill km., azon esetbl ered, hogy Bed, bihari falu npe az erdt, melyre sok varju jrt, nehogy elpusztuljon, kivgta.)

Ki valamibe belekezdett, folytassa. Ki vrni tud, igen sokat tud. Kivgta magt.
(Lelemnyessgvel kiszabadult a bajbl.)

Kivel lakol, annak trvnyvel lj.

115

Kivenni a szivt.

(Megtudni, mi lakik valamiben.)

Kivered az ajtn, bejn az ablakon.

(Szemtelen, tolakod.)

Ki verekedni akar, knnyen tall botot. Kiverte a szent Antal tze. Kiverte szemt az g.
Hejh! mg a szememet Hejh! nem is gy forgott a vilg. ki nem verte az g:

Kivettk a falatot a szjbl. Kivettk a kerekt.

(Szivesen lttk.)

Ki vn korban hzasodik, dajkt keres. Ki vagyonnl tbbel ads, semmije sincs. Ki veszni indult, annak a szl is megrt. Ki veszni indult, knny annak elveszni.
2658

Ki veszni indult, annak a lgy-viz is megrt. Kiverte a borhiml.

(A sok szeszes italbl borvirgos az arcza s rezes az orra.)

Ki vesz, annak lesz; ki nem vesz, beteg lesz. Kivette a szmbl.

(T. i. n is pen azt akartam mondani, de megelztettem.)

Kivnlt belle.
(Pl. az agglegny a tnczbl.)

Kiugrasztotta a nyulat a bokorbl.

(Kicsalta a titkot valakibl.)

Ki utra kl, korn keljen. Ki vizen jr, szlnek is vigyen kenyeret.

(Csongrdmegyei.)

Kivilgos kivirradtig.
(Pl. a farsangi jl sikerlt blok, mulatsgok reggelig tartanak.)

Kivl a hja.
(Czifrbb, mint gazdagabb.)

Kivl-bell egyforma, mint a Samu nadrgja.

(Tolna m.)

Kivl fehr, bell fekete.

(Kpmutat ember.)

Kizsebelni valakit.
(Kifosztani.)

Kborol, mint a gazdtlan kutya. Kocza gyermeknek koszos a feje.

2659

(Nem trvnyes gybl szletett = kocza gyermek.)

Kcz-istrng, kenderhm, mind a kett rossz szerszm. Kocsis issza meg a bort, a l rszegszik meg tle. Kofk is tudjk.
(ltalnos hir.)

Kkai lencse.
(A np trfsan gy mondja, hogy Kkn a lencst ktszer ettk meg. Kka kzsg Pestmegyben van.)

Kolbszszal hajigl a szalonnra. Kolduskenyeret knnyek kesertenek.

(Veszprm.)

Koldustska a vllon, aranygyr az ujjon, nem illenek ssze. Kolduskenyr keserves.

116

Koldusbotra jutott.

(Elszegnyedett, tnkre ment.)

Koldusknl bl van.
(Ha a szegny sorsu ember lakomt ad.)

Koldusbot annl slyosabb, minl tbben vannak hozz. Koldustl vesz tarisznyt. Kolompos utn bg a csorda. Kolompos utn megy a nyj. Kolombus tojsa.
(Trtnetileg nevezetes monds.)

Koma neki.
(Nem kedvel valamit, irtzik valamitl. Pl. koma neki a dolog, a fizets.)

2660

Komor, mint a verembe esett farkas. Kondor, mint a czigny. Kondor, mint a gcsrfark. Koncz-les.
(Haszonles.)

Konczon vesznek ssze a kutyk. Konkolyos zskot nem ugatja meg a kutya. Konkoly ott is terem, a hol nem vetik. Konkolyt hintett kzjk.
(Bks felek kzt viszlykodst gerjesztett.)

Konty al val bor.

(Az des borrl mondjk az asszonyok, noha sokan a savanyut sem utljk.)

Konty parancsol a svegnek. Konty al szeretne jutni.

(A leny, ha frjhez akar menni.)

Kopasz mentsg.
(Gyenge, alaptalan mentsg.)

Kopogtatott, de nem nyitottak neki ajtt.

(Nem teljesitettk krst.)

Kopr helyen keresgl.

(T. i. a hol semmi sincs.)

Kopr helyen fogott.

(T. i. nem sikerlt a vllalata.)

Kopasz, mint a tk.

2661

Kopasz, mint a trk. Kopasz, mint a nmet ajak. Kopasz is egyszer fst vett a vsrban. Koplal, mint a czigny lova. Koppan a szeme tle.
(Szeged vidki.)

Koppan attl az llad. Korai vendg hamar megy. Korai drgs, ks hsg.
(A Szent-Gyrgy nap [pr. 24.] eltt val drgs b esztendt, a Szent-Mihly nap [szept. 29.] utn val pedig hossz szt jelent. Szatmr.)

Korai vets sokszor csal, a ksi mindig rossz.

(Gazd m.)

Korn grbl, ami j kampn akar lenni. Korn okoskod gyermek ritkn szokott meglni. Korbeli ember.
(lemedett, ids ember.)

Korcsmba menni s protestlni mindenkinek szabad.

117

Korcsmnak megszoksa, a templomnak megutlsa.

Korcsmros nlkl csinlja a szmadst. Korg gyomornak nincs fle. Krt nem szoktk fz mell tenni.
(tvitt rtelemben aglegny v. aggszz.)
2662

Korpval van tele a feje.

(Nincs elg esze.)

Korpja sincs, mgis lisztet rul.

(Hibaval dicsekvrl mondjk.)

Kors megtartja szagt. Koslat, mint a kutya. Koszos malaczbl vlik a j diszn. Koty bel szilval, tged is bele borsolnak.
(Ha gyetlenl szl valaki a dologba, igy szoktk letromfolni. Erdlyi km.)

Kotyog, mint a flig telt kulacs. Kovcs kovcsra irigykedik. Kovcs mondja a molnrnak, hogy szurkos. Kovcstl vesz szenet. Kvlyog az esze.
(Nem ott jr, a hol kellene.)

Kd elttem, kd mgttem vagy: utnam.

(A meskbl szrmazik.)

Kds a feje.
(Rszeg.)

Khg a tet v. nem szeretem, mikor a tet khg. Khg, mint a vn juh. Khgs j mentsge a rossz kntornak. Khz legyen mrve.
(Babons km., hogy a kimondott rossz r ne szlljon az emberre. Szkelysgi.)
2663

Klcsn helybe klcsnt vrnak. Klcsn krsnek megads a vge.

Buzakenyr Kcsnkrs megads. csormojs,

Klcsn korpt is szoks megadni.

(Csekly dolgot is vissza kell adni.)

Klcsn krt ruha nem ad meleget. Klcsn vett pnz egy tlbl eszik az emberrel. Knnyen klt, kinek apja keresett. Knnyen ftyl.
(Kinek j mdja van.)

Knnyen gylt, knnyen hlt.

(Knnyen szerezte, knnyen el ment.)

Knnyen l, ki kevssel beri. Knnyen igr nehezen fizet. Knny a bolondot megcsalni. Knykn is kijn.
(A titok.)

Knykig vj a zacskba.
(rtelme: szegny. Szkely monds.)

Knny a brnynak vrt ontani.

118

Knny a csizmadinak a fesls.

(Mert annak haszna van a feslsbl.)

Knny a kszbl lni.

2664

(Ha t. i. a megszerzsre nincs gondja az embernek.)

Knny a lgy kvet faragni. Knny a lenyt flnevelni, de nehz frjhez adni. Knny a fons, de nehz a vrakozs.
(Szabolcs m.)

Knny a jt nevelni. Knny a mestersg annak, a ki tudja. Knny a szegnyt kicsfolni, de nehz flruhzni. Knny a szegnybl bolondot csinlni. Knny a pkhlt eltpni. Knny a kepe kazal alatt kalszt szedni. Knny a msbl klteni. Knny a bkt tba ugrasztani. Knny annak bolondozni, kinek egy csepp esze sincs.
(Pl. ha valaki snta ltre hetykn mondan, hogy nem fl a katonasgtl s ezzel btornak szeretne ltszani.)

Knny annak dvzlni, kinek Isten a bartja.

(Azaz: knnyen elmegy, kinek hatalmas prtfogi vannak.)

Knny annak stlni, kinek ms dolga nincs. Knny az akart rbeszlni. Knny ellni, csak kenyr legyen. Knny gncsot tallni.
2665

Knny hibt keresni.

Knny A gyolcs jgen elesni. hibt keresni,

Knny is nehz a nem akarnak. Knny jtszani, mikor tk a tromf. Knny Katt tnczra vinni.
(Knny az akart rbeszlni.)

Knny olyan egeret megfogni, melynek csak egy lyuka van. Knny eltallni a kolbsz csukljt. Knny ritka hajat megfslni. Knny kis feslst bevarrni. Knny kopaszt beretvlni. Knny neked, de nehz a becsletes embernek.
(Trfs km.)

Knny, mint a toll. Knny onnan venni, a hol van. Knny vkony vesszbl gzst ktni. Knny kis lyukat bedugni. Knny mst megitlni.
119

Knny, mint az lommadr.

(T. i. nagyon is slyos, nehzkes.)

Knny nd kztt sipot tallni. Knny pohr mellett vitzkedni.

2666

(Korcsmahskre mondjk.)

Knny rossz hirbe keveredni, de nehz belle kigzolni. Knny ruha a csk.
A csk, Se eleje, se htulja. az knny ruha,

Knny sebet ejteni, nehz meggygyitani. Knny szerrel vgzett munka. Knny teli hassal bjtt prdiklni. Knnyebb a hazugot utlrni, mint a snta ebet. Knnyebb a knyv a kapnl.
(Rossz tanulnak mondjk, buzditsul a tanulsra.)

Knnyebb a lelknek.
(Pl. ha csak r nzhet valakire, v. csak hozz rhet stb.)

Knnyebb az asszonyt tnczba vinni, mint rnczba szedni. Knnyebb egy zsk balht megrizni, mint egy rossz asszonyt. Knnyebb nnepet szabni, mint megtartani. Knnyebb vgt fogja a dolognak. Knnyebb gykrrl nevelni a ft, mint grl. Knnyebben felejti kigy farka vgst, mint az asszony legkisebb bosszusgt. Knnyebb rontani, mint piteni. Knnyebb tancsot adni, mint venni. Knyv nlkl tudja.
2667

Kpenyeg alatt vagy: zsebben mutat fgt.

(Titkon, alattomban gunyoldik.)

Kpenyforgato.
(Arra illik e monds, ki elvt, meggyzdst haszonrt, szmitsbl gyakran megvltoztatja.)

Kpkd, mint a zsid. Kpi a markt.

(Dicsekszik valamivel.)

Kpj egyet, lj r.
(Igy is mondjk; Kpj a fldre, lj r s aztn lgasd le a lbodat. Trfs szjrs. Olyannak mondjk, ki hamarjban nem tall lhelyet.)

Krm szakadtig.
(Pl. vdeni, vagy dolgozni.)

Krmetlen macsknak nehz a fra mszni. Krmt rgja.

(Tpeldik, bnkdik valamin.)

Krms kzbe akadt.

(Azaz: j vigyzs vagyon re, nem engedik kirugni.)

Krmre gett.
(A legvgs idben vgzi munkjt.)
120

Krmre vertek, hgtak, koppantottak, prkltek, tttek.

Krmn font beszd.

(Jl megfontolt s vels beszd.)

Krlgondolta, mint Prda a szna kazalt.

(Ily nev ember igy irja Erdlyi hall, hogy a bnt meggondolni s tenni egy; midn kikldetett, hogy rkolja krl a sznakazalt, lefekdt s gondolta az rkot, de nem sta; s magt azzal vdte, hogy meggondolni s tenni egy.)
2668

Ksd fl a gatydat, ha velem ki akarsz ktni. Kss bogot csomt a nyelvedre.

(Azaz keveset szlj.)

Kszns senkinek sem szakasztja meg a szjt. Ksznm, nem iszom vrset.
(Akkor szoks trfsan igy szlani, ha az embert fehr borral kinljk.)

Ksznst se fogadja el.

(Olyan kevly.)

Kszrli a fogt.
(tvgyat csinl magnak valamire. Egy vrosi uri emberhez falun tartzkodsa alkalmval a falusi szolglt bekldtk, hogy hivja t ebdre. Ez pen fogait tisztitotta a fogkefvel. Ezt ltva a leny, gyorsan visszament s jelentette gazdjnak, hogy mindjrt jn az r, mr a fogt kszrli.)

Ktl a kezbe, holnap a nyakba.

(Trfs km. A harangozra mondjk, mikor sokat harangoz.)

Ktelet a nyakra.
(Gonosz emberekre mondjk.)

Ktelet sem vehet, hogy flakaszthatn magt.

(T. i. oly fldhz ragadt szegny.)

Ktelkedik, mint rszeg katona a czibillel.

(Czibil = czivil, polgri egyn.)

Kti az ebet a karhoz.

(Bizonytalan dologban erlkdik.)

Ktni val bolond. Ktve higyj a komnak.

(Ne higyj a puszta szra. E km. vatossgra int.)

Kvek is kibeszlik az ember titkt.

2669

Kvrebb a szomszd asszony ldja.

(Az irigysg r ki e mondsbl.)

Kvr diszn hallt sok hes has vrja.

(Szkely.)

Kvr emberben ritkn ltsz blcset. Kvr, mint a harcsa. Kvr, mint a hj. Kvr, mint a szalonna. Kvr, mint a diszn. Kvr, mint a hizlalt deszka.
(Ellenkez rtelemben.)

Kvr, mint a magzalicza. Kvr, mint a Szent Mrton ldja.

(Mrton nov. 11.)

Kvr, mint a trombits angyal.

121

Kvr, mint a flfujt lapoczka.

Kzel a fst a lnghoz.

(Kerld a vszt, ha mr jeleit ltod.)

Kzeledik Simon Juds, jaj teneked pre gatys.

(Ekkor mr okt. 28. hvsdik az id.)

Kzelebb az ing, mint a suba.

(Kzelebb van az ember maghoz a rokonok felett; ezek kzelebb vannak mihozznk, mint az idegenek; aztn: kzelebb, azaz elsbb a becslet, mint a haszon. E kzmondst hasznlta Mtys kirly, midn Btori Istvn azt tancsolta, hogy a magyar lenyokat t kellene kldeni a trk tborba, kik a
2670

katonkat szerelmkkel elbolonditvn, azalatt meg lehetne nyerni a gyzedelmet. Mtys ezt el nem fogad s e kzmondssal lt. Igy irja ezt szrl-szra Erdlyi.)

Kzelebb az ing, mint a csuha. Kzelebb az ing, mint a guba. Kzelebb az ing, mint a mente. Kz vg, mint a zsid az egy lovnak. Kzepbl val.
(Valaminek a legjavt jelenti. Pl. ez a bor a kzepbl val. A czigny elment a boltba, hogy rongyos nadrgjra foltnak valt vegyen s igy krte azt: adjanak egy garas ra vrs posztt, de a kzepbl.)

Kzmonds, nem hazug szls.

(Igy is: Igaza van a kzmondsnak. Vagy: A kzmonds nem hazudik.)

Kzs, mint a szent-kirlyi nemes mentje a felesgvel.

(Szent-kirly Baranyamegyben; laksai hajdan mind nemesek voltak.)

Kzs, mint a sztori nadrg.

(A monda szerint rgen csak egy nadrg volt a faluban s a kire ez rillett, azt kldtk ha szksg volt valahov kpviselnek. Sztor, Gmrben.)

Kzs fknek rongyos a szra. Kzs lnak trs a hta.

(Kzs birtoknak rendesen nem viseljk kellkpen gondjt, mindegyik a msiktl vrja, hogy tegye meg a teendt, s igy egyik sem teszi meg.)

Kzsnek tart mindent, mint a pap gazdasszonya.

(Azaz: lop, rosszul gazdlkodik.)

Kztnk legyen mondva, v. kztnk maradjon.

(Pl. a sz.)

Krajczros gazdlkods.
2671

(Azokra szl, kik takarkoskodnak.)

az

ezrekkel

jtszanak

kisebb

kiadsoknl

Krajczrbl lesz a forint. Krtval kell a falra irni. Krisztust is letagadn a keresztfrl. Krisztus koporsjt sem riztk ingyen. Krokodil-knyeket hullat.
(Kpmutatsbl sir.)

Krumpli-orru.
(Idomtalan, vastag orru ember.)

Krumpli-ra.
(Rgi divatu nagy zsebra.)
122

Kudarczot vallani.

(Megcsaldni, megszgyenlni.)

Kuhiban maradni.
(Szgyenben maradni.)

Kuhit mondani.
(Elismerni legyzetst.)

Kukaczos szalonna, bds vaj sszeillenek. Kukoriczafldn ntt a feje.

(Szegedvidki.)

Kukkot sem szl.

(Mlyen hallgat; semmit sem lehet belle kivenni.)

Kulcslyukon is kirepl a sz. Kun Lszl szekerre szorult.

2672

(Elszegnyedett. IV. vagy Kun Lszl kirly idejben annyira elkoldusodott haznk npe, hogy kt kerek talyigit maga volt knytelen hzni. Innen ered Kn Lszl szekere = talyigja.)

Kurta, mint a szegedi szoknya. Kurta, mint a szeremlei szoknya.

(Szeremle falu Bajhoz [Bcs megye] kzel.)

Kurta, mint a gykles.

(A gyalogos kzkatona oldalfegyvere.)

Kurta, mint a bart gatya. Kurta, mint a nyulfark. Kurucz vilgot rnk.
(Rosszabb is lehet mg.)

Kuszi pajtsok.
(Testi-lelki j bartok.)

Kutat is ki lehet merni.

(Nincs oly sok, mi el nem fogyna.)

Kutya baja van.

[1]

(Semmi baja sincs.)

Kutya baja, mint a szentesi halottnak.

(Kisrte a gyszfelekezet a halottat, utkzben nagy zpores rte s a gyszmenet bevonult egy hzba az es ell. Valaki krdezte: ht a halott mit csinl? Mire egy msik azt felelte: Kutya baja! betoltuk a kocsit a halottal egytt a flszer al.)

Kutyabrbl van az ersznye.

(Szeged vidki.)

Kutya gazda, eb szolga.

(Min az ember, olyan a kutyja.)

Kutyafark v. macskafark inkbb a szjba.

2673

(Dohnyz ifjakra mondjk.)

Kutya forsponton jr.

(Azaz: gyalog.)

Kutya-futtban vgzett dolog.

(Gyorsan, de felletesen vgzett dolog.)

Kutya is akkor vsz meg, mikor legjobb dolga van. Kutya kedve van.
Egy itcze Jaj de kutya kedvem van. bort megittam,

Kutya ktelessge.
(Ezt vagy amazt megtenni.)

Kutya meg az anyja!

(Trfs kromkods.)

Kutynak se j az els klyke. Kutya-macska bartsgban lnek.

(Veszeked hzastrsakra mondjk.)
123

Kutyalban keres kenyeret.

(Ott keres valamit, a hol nincs.)

Kutya ugat, a karavn halad.

(Eredetileg arab km., ujabb idben azonban nlunk is gyakran mondjk.)

Kutynak az embersge is kutya. Kutyul van.

(Rosszul megy sorsa.)

Kutya baja, mint a kisri halottnak.

(Tetszhalott volt s flbredt. Kisr, Jszsgban.)

Kutyaharapst ebszrrel kell gygyitani.

2674

(Vagy pedig: Ebmarsnak kutyaszr az orvossga.)

Kutyahjjal van megkenve.

(Hamis, pajkos ember.)

Kutya is fvet eszik, ha beteg. Kutya is knyes az orrra. Kutya se ugatja meg.
(Senki sem trdik vele; r sem hederitenek.)

Kutya se teszi be maga utn az ajtt. Kutya szokott gyalog jrni.

(Huszrok trfs mondsa.)

Kutya ugats nem hallatszik menyorszgba. Kutya van a kertben.

(Baj van a dologban; leginkbb titkos s tiltott szerelmi viszonyra hasznljk.)

Kutyba sem veszem.

(Kznyssget jelent.)

Kutyt kapunk, csak korpa legyen. Kutynl az egres.

(Szabolcsi.)

Kutym sem volna snta.

(Ha t. i. ez, vagy az a bajom nem volna.)

Kutynak sem kell.

(Valami rosszra mondjk.)

Kutyra bizni a hjat v. szalonnt. Kutyt fogni.

2675

(E kzmondsnak eredete Szirmay szerint az, hogy els Henrik nmet csszr, midn a magyarok az elde ltal vllalt vi adt kveteltk, azoknak az ad helyett egy rhes kutyt kldtt, min a magyarok felindulvn, roppant sereggel Henrikre rtttek, de ettl oly hatalmasan visszaverettek, hogy a nmet irk tanusga szerint 50 ezer magyar elesett. Innen, ha valaki felttelt el nem rve kudarczot vallott, azt mondtk, hogy kutyt fogott. St kudarczot vallani is annyi lenne, mint kutya arczot vallani.)

Kutyt vertek ezen a helyen.

(Krtyzk kzt a veszt hely. Ilyen helye jutott az egykori pnztrnoknak is, ki nagyon szeretett krtyzni. A vesztesg annyira elvette az eszt, hogy midn msnap pnzt szmllt, igy folytatta: ht, nyolcz, kilencz, tiz, als, fels, kirly, diszn.)

Klns, mint karcsonkor a tkkposzta.

(H.-M.-Vsrhelyi.)

Kvittek vagyunk, mint az asztalos a kutyval.

(Asztalt vitt az asztalos a fejn. Hozzszaladt egy kutya s megharapta az asztalos lbt. Az asztalos ijedtben elejt az asztalt s eltrtt az asztal lba. Felkapta a letrt asztallbat, utna vgta a kutynak s eltrte vele a kutya lbt. Erre visszafordult, azt mondvn: No, most kvittek vagyunk!)

[1] Mely kzmondsok itt el nem fordulnak a kutyrl, azok legnagyobb rszt lsd az E bet alatt eb-nl.

124

L.

Laczi konyha.
(Orszgos vsr alkalmval sszellitott ponyvastor, mely alatt czignypecsenyt stnek. Nevt llitlag II. [vagy Dobzse] Lszl kirlytl vev, ki annyira elszegnyedett, hogy a stor alatti vsri konyhkbl hordatott magnak enni valt.)

Lajtorjn ment a sirba.

(Flakasztottk.)

Lajtorjnak nemcsak egy kt foga van.

(Szkely.)
2676

Lakat van a szjn.

(Betmtk a szjt, megvesztegettk, hogy hallgasson.)

Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony. Lapt htval mri a borst.
(Hibaval, hasztalan munkt vgez.)

Lapttal hnyjk, szrjk neki.

(Bven jut neki.)

Lapjt lire forditja.

(Tzesiti a vitt. Ennek ellentte: lt lapjra forditja.)

Lapos guta ttte meg az ersznyt.

(Nincs pnze.)

Lapos, mint a deszka. Lapul, mint tet a var alatt. Lassan kullog, mintha epret szedne. Lassan rik a j.
Lassan rik a j, Ha megfogod amgy Isten igazba. ugy lesz keze lba,

Lassan jrj, tovbb rsz. Lassan bart a kereszttel, vagy: Lassan pter a kereszttel. Lassan kocsis, beteg a l. Lassan ksa, ne ptygj. Lassan megynk messzire, ugy rnk a vgire. Lassan a testtel.
2677

Lassabban a lcs rval. Lassu mreg, lassu hall. Lassu tncz, nemes tncz. Lassu, mint a csiga. Lassu, mint az lom madr. Lassu vz partot mos.
(Kevs beszd, csendes, alattomos emberekre mondjk, kik ltszlag a legjobbak, de tnyleg egszen msok.)

Lator latrul veszi jutalmt.

(Bnhdik a gonosz.)

Lba kelt valaminek.

(Elloptk, elfogyott, elpazaroltk.)

Lba sart se kenn hozz.

(T. i. annyira megveti az illett.)

Lba szrba szllott a btorsga.

(Inba szllott a btorsga, kurizsja.)
125

Lba szrn csapja a legyet.

Lbt lgatja. Lbba szllott az esze. Lbhoz szokott bocskor jobb a legujabbnl. Lba kapczja sem lehetne. Lbrl fejik a lovat, htrl a birkt.
(Hromszki.)

Lgy hnapban kemny a rk.

2678

(Lgy hnapok a r nlkliek: mjus, junius, julius s augusztus.)

Lgy kenyrrel vrt vendg.

(Azaz kedves vendg.)

Lgy psztor mellett gyapjut rug a farkas. Lgy, mint a sr. Lgy, mint a viasz. Lnczhordta teremtette!
(Trfs kromkods-fle.)

Lnyom asszonynak szlok, vejem uram is rtsen belle.

(Vagy: Lnyomnak szlok, menyem is rthet belle.)

Lssuk mr a medvt.
(Az egyszeri falusi paraszt bemenvn a vrosi szinhzba, sokig elnzte, mint komdiznak a szinszek a szinpadon, vgre is kifogyvn trelmbl, oda kiltott: Lssuk mr a medvt.)

Ltod-e, hogy kinlgatja?

(Biczegrl, sntrl mondjk trfsan.)

Lttam egybkor is gon tar varjut.

(Azaz: nem ujsg elttem.)

Lttam n mr nagyobb trpt is. Ltszat gyakran csal.

(Vagy: A klszin csal.)

Lenygazdasszony: szalmatz. Leny j hire olyan, mint a tkr: a lehelet is elhomlyositja. Lenyvsrnak tncz a vge.
(A leny keznek elnyerst lakodalom kveti.)

2679

Lenysgra szllott jszgnak el kell veszni. Leesett az uborkafrl, mint ttok kirlya a fehr kanczrl. Leesett a kerkrl.
(Elvesztette llst, rangjt.)

Leforrzott eb az estl is fl. Leflelni valakit. Lefztk.

(Keresztljrtak az eszn, rszedtk.)

Legdesebb tejbl is lehet csips sajt. Legny a gton.

(Ugy is mondjk: Legny kell a gtra.)

Legny a talpn.
(Megfelel ktelessgnek.)

Legnykedik, mint falusi kutya, a vrosi kvezeten. Leggazdagabb, ki semmit sem kivn. Legdesebb gymlcs az, melyet a freg megrg. Leghamarbb piszkosodik a fehr. Leghamisabb viz az asszonyok knye.
126

Legjobb telt nem teszik az asztalra.

(T. i. az anyatejet.)

Legjobb az a garas, a melyik meg van. Legjobb az els gondolat. Legjobb Bks megyben lakni.
2680

(T. i. ott, a hol bkessg van.)

Legjobb a viz a maga forrsnl. Legjobb futt is elri az regsg vagy: a hall. Legjobb az arany kzput. Legjobb az egyenes t.
(szintesget jelent.)

Legjobb buznak is van alja. Legjobb iskola az let.

(Igy is: Legjobb iskola a tapasztals.)

Legjobb orvos az id.

(Idvel mindent el szokott feledni az ember.)

Legjobb trvny legrosszabb erklcskbl szrmazik.

(A legrosszabb llamnak legtbb trvnyre van szksge.)

Legjobb utitrs a telt erszny. Legjobb fbl sohasem pitenek.

(Azaz: szlfbl.)

Legjobb orvossg a koplals. Legjobb ostor az abrak. Legjobb prktor a tokaji Antal.
(Azaz a tokaji boros antalag. Antalag = bormrtk.)

Legjobb szakcs vagy fszer az hsg. Legjobb szomszd a j svny. Legjobb trgya az, melyet a gazda sarujn visz a fldre.
(Azaz legtbbet mozdit a gazda, ha maga lt a gazdasg utn. Gazd. km.)
2681

Legjobb asszony, a kirl legkevesebbet beszlnek. Legszebb gymlcs krl legtbb darzs rajzik. Legszebb buza kztt is ltni pipacsot. Legszebb szin az elpiruls.
(T. i. az rtatlansg.)

Legszebb virg is elhervad. Legnagyobb folyamnak is kicsi a kutfeje. Legnagyobb kincs a j egszsg. Legnagyobb ern is gyz a csel. Legksbbre r gymlcs a gyermek. Legravaszabb a rka, mikor szemeit behunyja. Legnehezebb az res koldustarisznya. Legnehezebb az igaz sz. Legtovbb rni az igazsggal. Legtovbb tart, a mi becsletes. Legtbb a h aratskor.
(H! igy llitjk meg a lovakat minden kereszt vagy csom gabona mellett. Szjtk.)
127

Legtbb gondot ad a has.

Legyen meg az Isten szent akaratja. Legyen neki is karcsonya.

(Legyen neki is j napja.)
2682

Legyen ld, ha fehr, egyk meg, ha kvr.

(Rhagy szlsmd, mikor valakinek llitsrl meg nem gyzdtnk, de nem akarunk vele vitatkozni.)

Legyen nemes, a ki nemes. Legyeket csapkod. Lehordta, mint halmot a zpor. Lehet gazdagbl is szegny s szegnybl is gazdag. Lehet a szentelt vizzel is rosszra lni. Leitta az eszt vagy: leitta magt.
(Megrszegedett.)

Lejrta magt.
(Kifogyott a vagyonbl, vagy a becsletbl.)

Lejrt a garatjn.
(Elitta.)

Lejtt jrja.
(Lefel jr szerencsje, mltsga.)

Lekenyereztk.
(Elhallgattk pl. ellptets ltal a hivatalnokot.)

Lekaptk a tiz krmrl. Lelegeltettk a toronyrl a fvet, mint a rttiak. Leledzik, mint gyermek a gymlcsrt.
(Hihegve reszket, mint kit a hideg lel.)

Lelkt is eladn.
(Pnzsvr emberre mondjk.)

2683

Lelke rajta.
(Szmoljon rte lelkiismeretvel.)

Lelkre ktni. Lelkvel is ads; az is az rdg. Lelkre szl. Lelkemre mondom. Lelkiismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik. Le nem lehet rzni, mint a koszos kdment. Lement, mint St kutyja a fldrl.
(Egy St nev ember rijesztett kutyjra, mely elfutott s tbb vissza nem jtt. St szerint a kutya lement a fldrl.)

Lementvel nyugtval dicsrd a napot.

Lemenve dicsrd s gy emelj neki kalapot. a napot

Lencse, bors, ksa: mind Isten ldsa, dik tpllsa. Lencseszem a csizmban nagyobb egy hegynl.
(A kis baj is sokszor rzkenyen sujt.)

Lencss prktor.
(Gnyneve a lt-fut prktoroknak.)

Le ne menjen a nap haragodon.

(Szentirs.)

Lepedben viszik haza.

(gy elvertk.)
128

Lepipltk.

(Rpiritottk, leszltk, lefztk.)

2684

Leragadt a nyelve.
(Arra mondjk, a ki nem akar, vagy nemt ud beszlni.)

Lerzza magrl, mint az eb a vizet.

(Jellemtelen, szemtelen.)

Lerzni valakit v. valamit a nyakrl. Lerzta magrl az iskola port. Lesi, mint Bihn a lepnyt. Lesi-pusks.
(Orv-vadsz.)

Les-, mint Bdi az eperfra.

(Szepsi, Abaujm.)

Leskeldik, mint az rdg a kolostor krl. Lesuvadt, mint a papolczi pap a kattrval.
(Hromszken Papolczon a kurtor haragudott a papra, kit a pap, hogy engesztelje, vacsorra hivatta szombaton este; de a kurtor, mikor a paphoz indult, megparancsol szolgjnak, hogy menjen el titkon a templomba, hogy a sznokszk lbt, melyet egy sugr falb tartott, frszelje be annyira, hogy csak egy kicsi tartsa; ezt a szolga meg is tev. Msnap u. m. vasrnap reggel, felmene a pap a sznokszkbe, a kit knyrgs alatt mg a sznokszk megbira, minthogy csendesen llott egy helyben, de prdikls alatt, mint heves sznok, gestlni, mozogni, forogni, taposni kezde s azonnal a sznokszk vele egytt lehuzana; kiltani kezd: Jaj, jaj, ne hagyjanak, kedves hallgatim! A kurtor, mint ktelessg szerint leghivebb tagja a gylekezetnek, oda futa, a papot felemel s mint szdelgt, karon fogva haza vezet. Mely eset szlte eme pldabeszdet. Igy irja ezt sz szerint Kriza Jnos Vadrzsk. Szkely npkltsi gyjtemny-ben.)

Leslt a csirja.
(Megalztatott.)

Lesz mg Abn bucsu, magam is ott leszek. Lesz mg Csicsn bucsu, magam is ott leszek.
2685

(T. i. visszaadom mg a klcsnt. Csalkzi km. Csics is ottani falu.)

Lesz mg Pakson vsr.

(Veszprmi.)

Lesz mg szl lgy kenyrrel.

(Rossz sors jra fordulhat.)

Lesz fiam buza, ha terem. Leszedtk mr rla a tejfelt.

(T. i. a javt.)

Lesz belle kficz.

(Nem lesz belle helyes, j dolog.)

Lesz kutyalakzi. Lesz mg annak bjtje.

(H.-M.-Vsrhely.)

Lesz ne mulass! Letagadn az Uristent a menyorszgbl. Letagadn Krisztust a keresztfrl. Letagadn a csillagot az grl. Letette a kanalat.
(Meghalt.)

Letreget az orszgutrl.
(Gyakran rosszba keveri magt.)

Letette a garast.
( kvetkezik, pl. szlani, rajta van a sor.)
129

Letrtk a szarvt.
2686

(Megtrtk hatalmaskodst.)

Letrtt a kereke.
(tvitt rtelemben: megszletett a gyermeke.)

Letttk a lbrl. Levegbl nem lehet meglni. Levetette mr gyermeczipit. Levett is jtszik a szerencse.
Tndr szerencsnk Jtszva emel s mosolyogva ver le. knye hny, vet;

Levettk rla a keresztvizet.

(Kegyetlen leszidtk.)

Levettk a lbrl.
(Lebeszltk, rszedtk, megcsaltk.)

Lgvrakat piteni.
(Vrmes remnyeket tpllni.)

Lgy jobb okosabb az apdnl. Lgybl is elefntot csinl.

(Ugy is mondjk: Szunyogbl is elefntot csinl. Azaz igen kis dolgot rendkivl nagyit.)

Lgynek sem rt vagy: vt.

(T. i. olyan j ember.)

Lgy kezes msrt s a ktl nyakadban van. Llekre dolgozzl.

(Szeged vidki.)

Llekszakadva futni. Lpre kerlt.

2687

(Megfogtk.)

Lva, Ttika lejtt jr, de Csics is vendget vr. Lvn fejkt.

(A lvai kofkrl. rtelme annyi, mint pofozkods.)

Libbl is kitr a ldmreg. Libbl lesz a ld. Lidrcze van.

(A babons nphit szerint, aki kiss gyorsan gazdagszik, annak lidrcze van.)

Lidrcz is tudja, hova vigye pnzt. Lidrczt imdja, hogy pnzt hozzon. Lig-lg, akr a Brajgesz zsidn majkja.
(Szeged vidki.)

Liptmezre val.
(Bolond. Liptmez Budapesten orsz. tbolyda.)

Lipti sajtot ajndkoz, hogy lovat nyerjen. L elli a csikt, de abrak az anyja. L, ha arany kantra van is, csak l. L is jobban get hazafel. L is szoksbl rugdos. Lnak ngy lba van, mgis megbotlik.
(Az okos ember is hibzhat nmelykor.)

Lnak, ludnak, lenynak nem j hinni. L dglik, hm rl.

2688

Lhallba siet vagy: fut. Lfejen eskdtek.

(Vadhzassgban lkre szl.)

L ktfkkel jr.
(Egytt jr dolgokra mondjk.)
130

Lfejbe illik a nyakl.

Lban is azt nzzk, melynek legnagyobb a szgye. Lgatja lbt, mintha semmi gondja sem volna. Lra katona, tehnre hajdu. Lra termett a magyar. Lrl szamrra.
(Rosszabb helyzetbe jutni.)

Lv tenni valakit. Lovat ad al.

(Elsegiti.)

Lova sincs, mr is kantron bsul. Lovat is azt tik, a melyik legjobban hz. Lovt keresi, pedig rajta l.
(Szrakozott emberre.)

Lhtrl beszl az emberrel.

(Bszke, elbizakodott.)

Lopva, halkkal jn a hall. Lop, mint a szarka.

2689

Lop, mint a lkt. Lop, mint a madarasi ember.

(Madaras, falu Bcsmegyben.)

Lop, mint a molnr. Lop, mint a szab. Lopott l melll mindenki elll. Lcsbl hmfa.
(Mondatik, ha valamely dolog nem sikerlt gy, amint elre akartuk. Az egyszeri paraszt lcst akart csinlni s hmfa lett belle.)

Lcs lbu.
(Trdnl kifel hajl lbura mondjk.)

Lkj a kutynak, nem ugat meg. Lrincz van a dinnyben.

(Romlott dinnyre mondjk. Lrincz nap [aug. 10.] utn azt tartjk, hogy mr nem j a dinnye.)

Ludas benne.
(T. i. valamely dologban bns.)

Ludd tettk.
(Bolondd tettk.)

Ludnak nem val a szna. Lusta, mint a dg. Lusta, mint a kutya. Lusta Kati rest anynak a lenya.
Lusta Kati Srg-forog egy korsval.
2690

rest

Ferkval

Lusta lnak korbcs az abrakja. Lusta mg a szjt is felttni. Lustnak sokszor csikorog a hasa. Lusta sokszor a holdnl vacsorl. Luthernus czigny, klvinista kmves, okos orosz, dgltt szamr ritkasg. Lutriba tenni.
(Remnysget pnzen vsrolni.)
131

Ly.

Lyukas a zsebe.
(rtelme: megvesztegethet.)

Lyukas hordt tlt.

(Jelentse: hiba val dolgot vgbe vinni, akarni.)

Lyukas mogyort sem r. Lyukas ruhnak t az orvosa. Lyukat beszl a hasba. Lyukat t a levegn.

M.
Macska farkt nem j gyermek eltt elvgni.
(Ha azt akarjuk, hogy valami titokban maradjon, gyermek eltt ne tegyk.)

Macska is szereti a halat, de kerli a vizet. Macskt egerszni ne tanitsd. Madarat lehetne vele fogatni.
2691

(Csendes, j termszet emberrl mondjk; ms rtelemben: oly ksz s engedelmes, hogy j kedvben mindent megtenne msrt.)

Madarat tollrl, ebet szrrl, embert bartjrl ismerhetni meg. Madarat szlsn, fazekat kongsn.
(T. i. lehet megismerni.)

Madr husu ember.

(Igen sovny.)

Madr replsre, ember munkra szletett.

(Mindennek meg van a rendeltetse.)

Madr ltta kenyr, vagy: czip.

(Igy nevezi a paraszt azon kenyr darabot, melyet a tarisznyjban trl, vagy mezrl hozott, midn avval gyermeknek kedveskedni akar.)

Madr tejen kivl mindene van. Ma dik, holnap katona. Madzag nem kolbsz. Maga rnyktl is megijed.
(Igen flnk ember.)

Maga rnyknak is kszn.

(Biczeg a feje a vnsgtl s gy ltszik, mintha ksznne, pedig ms sincs eltte, mint a sajt rnyka.)

Magad lbn jrj.

(Ha ms lbra lpnk, akkor mondja az illet ezt; tvitt rtelemben: magad eszre s embersgre tmaszkodjl.)

Magad uram, ha szolgd nincs.

(Magad dolgozzl, ha nincs segitsged.)
132

Maga ersznye mellett hazudni.

(Dicsekedni azzal, a mi nincs.)

2692

Maga fejre hnyja a fldet. Maga alatt vgja a ft.

(Msnak akar rtani s magt ejti bajba.)

Maga fejre hzta a vizes lepedt. Maga iszik, mint a csonoplai tamburs
(Csonopla falu Bcs megyben.)

Maga gazos, mst rostl.

(Rossz akarja a jt javitani; vagy pedig: maga hibs, mst gyalz.)

Maga is tanul, ki mst tanit. Maga kilt tolvajt, pedig is az. Maga krn tanul a magyar, vagy: az okos. Maga alkalmatossgn jr. Magam szr, magam forma ember. Maga magra is boszankodik.
(Eps vralkatu.)

Maga magt dicsri. Magammal sem vagyok szabad. Maga malmra hajtja a vizet. Maga sem tudja pnznek szmt.
(T. i. olyan gazdag.)

Maga se hiszi, a mit mond. Maga utn hajtja az ellensget.

(T. i. ldzik, fut az ellensg ell.)
2693

Maga utn hzza az eszt, mint juhsz a botjt. Maga szakllra bocstottk. Maga szrnyra kelt. Maga szopta az anyjt.
(Igen elhizott, tlkvr emberre mondjk. Csongrd m.)

Maga gyben senki sem hiteles tan. Magban dudol.

(Meg van nmagval elgedve.)

Magba szllt, mint Krsi.

(Egy Krsi nev ember irja Erdlyi gyakran jrt egy korcsmba, melyet a birtokostl rendesen Krsi korcsmnak hivtak. Gyakran pirongatvn bartai, megfogadta, hogy ezutn megtr s magba szll. Azonban tovbb is csak eleljrogatott a korcsmba s rajta s rla maradt, hogy magba szll, mint Krsi, mivel csakugyan a Krsi-be szllott.)

Maghoz hivja az akasztfa.

(Azaz igen rossz ember.)

Magnak veti meg a hlt. Magval hordja a hzt, mint a csiga. Magval hordja a hzmestert.
(T. i. a kapukulcsot.)

Magas fnak hosszu az rnyka. Magas, mint a szent Gellrt hegye. Magasrl nagyobbat esik az ember. Magbl n a cserfa is.
133

Magunk kzt mondva.

2694

(Bizalmasan; a titok kztnk maradjon.)

Magyar anya szlte, magyar tejet szopott.

(Tsgykeres magyar ember.)

Magyar ember megtartja szavt. Magyar Misksan lehordta.

(Azaz: derekasan.)

Magyarnak kalcs, nmetnek korbcs val. Magyarnak kors, nmetnek bors, ttnak kopors.
(Szjtk.)

Magyar tskkel fizettk ki.

(Arczul csaptk, flpofoztk.)

Magyarnak nyelvn a szive. Magyarn megmondja az igazat. Magyarorszgon kivl nincs let, ha van, az nem olyan. Magyar kr, nmet kutya, olh diszn.
(Azaz: magyarnak legszebb krei, nmetnek legszebb kutyi, olhnak legszebb diszni vannak.)

Majd elviszi az szi szl. Majd elvlik, mint hj a fjtl. Majd elvlik, hny zskkal telik. Majd, ha a lilik tojik.
(Bodrogkzi km. A lilik valami tengeri madr neve a npnl; azt tartjk rla, hogy soha sem tojik.)

Majd, ha a lcs kivirit.

(T. i. soha.)
2695

Majd, ha a tenyeremen szr n. Majd, ha fagy, h lesz nagy. Majd, ha kocsim rudja kizldl.
(Akkor hiszem el, vagy: akkor teszem meg.)

Majd megfizet, ha Krisztus Kassrl megjn. Majd kiugrott a brbl.

(T. i. olyan j kedve volt.)

Majd kiszrja a szemt, mg sem ltja. Majd megpukkad mrgben. Majd mit mondtam. Majd megmondtam, hogy az Isten hov tegye. Majd megette kezt lbt.
(Ugy bosszankodott; vagy: ugy hllkodott.)

Majd kilelte a hideg rte. Majd visszahozza a ppos kenyr.

(T. i. a megszktt fit.)

Majd megbkl a maga kenyere utn. Majd vissza adom a klcsnt. Majd ha a nap ott kel fel, hol most lenyugszik.
(Akkor teszem meg kivnsgodat.)

Majd radjk a tisztt.

(Elksre.)

Majomszeretet.
2696

(Tlsgos nagy, esztelen szeretet.)

Majd tavaly, vagy: majd soha napjn.

134

Mak fel tekintett.

(Ha elsztk a levest. Hdmezvsrhely.)

Makra ha rossz vagy, Trra ha kopasz vagy.

(Csongrd megyei.)

Makra kszl.
(Azaz: utlja fel jr, kzel a halla.)

Malacznak diszn az anyja. Malomban hegedl.

(Azaz: hasztalan munkt vgez, mert a malomban a nagy zrej miatt a zene nem hallhat, s igy hasztalan hegedl.)

Malmon, ifju felesgen minduntalan kell igazitani. Ma menyasszony, holnap asszony, holnaputn kommasszony. Ma nekem, holnap neked. Mankn jr az gye.
(Azaz: lassan megy elre.)

Ma pnzrt, holnap ingyen. Marad odbb, mint a Bene Mihly konkretusa.

(Konkretus = szerzds. Szabolcs-Fldes vidki.)

Marakods kutyaszoks. Marhnak is sok.

(Ez a munka, fjdalom, vagy fradsg.)

Markba szakadt a hazugsg.

2697

Markba nevet. Markban volt a szerencse. Maris mind hamis. Maszlagos nadragulyt vagy: maszlagot evett.
(Eszels, bolond.)

Mcsikot kanllal, borst villval.

(Olyan nagyevre mondjk, ki csak a j telt szereti.)

Mdi borom hidegen a kotyogban legyen. Ml-szju.

(Bamba, egygy, aki szjt mindenre elttja.)

Mr a koldus is a harmadik faluban jr.

(Ksn kelre mondatik.)

Mr a msz, ha nem cssz.

(Szjtk.)

Mr a verebek is kicsiripeltk.
(Mr nem titok.)

Mr az igaz s val, hogy nem lt a vak l.

(Szkelysgi.)

Mr az igaz, hogy nem igaz.

(Szkelysgi.)

Mrczius hval mosakodott.

(Babons km.)

Mrczius por aranyat r.

(Gazdszati km.)

Mr pedzi.
(Kzel jr a dologhoz.)
2698

Mr meg-meg szamr hordta a vizet, szunyog hozta a lisztet.

(Ha a kenyr szalonns.)

Mr minlunk csuda esett, a csiknak l foga lett.

(Koraeszre mondjk gnyosan.)

Ms a fal, ms a fa-l.
(Szjtk.)

Ms a npes kaptr, ms a kpes naptr.

(Szjtk.)

Ms a nyelve, ms a szive.
(Ktszin.)
135

Ms abroszhoz, vagy: ms asztalhoz trli a kst.

(A potyt, az ingyent szereti.)

Ms llapotban van.
(Terhes, visels nre mondjk.)

Ms brre jtszani.
(Alkudni.)

Ms dolgba rtja magt. Ms esze utn jr.

(Arra mondjk, ki nem tud nllan gondolkodni s cselekedni.)

Msnak ne bntsd a neve. Mst ne kivnd, a magadt ne add. Ms galambjt czlozta, a magt ltte meg. Ms hzban szemes, magban vaksi.
(Ms gyeibe avatkozik, a magval nem trdik.)

Ms idk, ms emberek.
2699

Ms kertjben kaplgat. Ms krn tanul az okos. Ms konyhjn ldik.

(Potya kedvelre mondjk.)

Ms kezvel kaparja ki a tzes gesztenyt. Ms kttte fl neki a nyakravalt.

(Flakasztottk.)

Mskor is kell az ember. Ms malmra hajtja a vizet. Ms malomba rl.

(Egyik is, msik is ms-mst beszl.)

Msnak szr, maga szomjan marad. Msnak vilgit, maga sttben l.

(Mst tanit, maga tudatlan.)

Ms nyelbe ttte a kaszt.

(Megunott kedvest msra tukmlta, msra szta.)

Ms pennval irtak akkor.

(Rgen volt az; akkor ms szoksok voltak.)

Ms rtjbe vgta a kaszt.

(Ms vagyonban duskldik; ms nejt v. kedvest elcsbitotta.)

Ms szjval eszik.
(Knnyen l; nincs sok gondja.)

Ms szjbl kivenn vagy: kinzi a falatot. Ms szakllra iszik.

2700

(Azaz ingyen; ms fizeti ki az italrt.)

Ms szekere farkn vagy: farn lni. Ms szemben megltja a szlkt, magban nem a gerendt.
(Biblia.)

Ms szemtjn kotorsz.
(Ms dolgba avatkozik.)

Ms sznjt huzogatja. Ms tarljbl l. Mst orvosol, maga beteg. Mst tisztit, maga rhes. Mst beszl Bodn, nhol: Blint, mikor a bor rt krik.
(Bodn igen szerette a ttt, de jobbra hitelre ivott. Midn teht a korcsmros fizetsre intette, mintha sem hallja, sem rtje nem lett volna szavainak, 136msrl kezdett szlani. Innen, ha valakinek bibjt, rintik, pedig errl msra forditja a beszdet, ezen kzmondssal szoktak ellene lni. Ballagi.)

Mst simit, maga borzas. Mst szl, mst gondol. Ms tollval dicsekedik.
(Pl. az olyan ir, ki kzlemnyeinek anyagt ms irtl lopja.)

Msutt is j kenyeret enni. Msutt is esznek kenyeret.

(Megl az ember mindentt.)

Ms zsebben kotorsz vagy: markolsz.

(Lop.)

Ms zsrjn hizik.
2701

(Pl. ki msok krn magnak vagyont szerez.)

Mtl holnapig mrl holnapra. Mtys, Gergely, kt rossz ember.

(Azaz Mtys s Gergely napja az idjrban fontos napok Idjsls.)

Mtys ront, ha tall; ha nem tall, csinl.

(T. i. jeget Mtys napja. Idjsls.)

Meddig tart szerencsd, addig bartid is.

(Szerencstlen embert kerlnek a bartok.)

Medve brre inni.

(Valamit idejnek eltte bizonyosra venni.)

Megadta mdjt, mint patai asszony a tncznak.

(A legnyek tnczra httk a patai asszony lenyt, ki tnczolni nem tudott. Az asszony felsietett a lenynyal a padlsra, hogy hirtelenben a lpsekre oktassa s lenya eltt ugrlva mond: igy ni lenyom, add meg a mdjt! De hevben a feljrhoz tallt jutni s a konyhba lepottyant. Igy adta meg mdjt a tncznak.)

Megadta az rt.
(Meglakolt, rosszul jrt.)

Megadta neki.
(p az ellenkezt mondta, vagy tette.)

Megadta neki a kegyelemdfst. Megadta neki mind a hrom kapjt.

(Tkletesen vgzett munka utn mondjk.)

Megadta savt borst.

(Az telnek, vagy a beszdnek.)

Megadtk neki a czoki poharat.

(Kitol ksra ez dukl!)

Megalkusznak egymssal.
2702

(Egyetrtk mindenben.)

Megllott a kereke.
(Elment az esze.)

Megll az eszem.
(Meg vagyok lepetve valami vratlan esemny ltal.)

Megcsalta, mint zsid a lovt.

(Szatmri km. Abrakot adott neki lmpsnl s elvette azt elle a sttben.)

Megcsendlt a flem, j hirt hallok.

(Babons km.)

Megcsuszamlott az ajka.
(Hazudik.)

Megbnta, mint a mely kutya kilenczet klykezett.

(Nagyon megbnta.)

Megbecsli, mint Balzs a hurkt.

(Balzs a tltelket kiforditva, oda dobta a kutynak, maga a brt ette meg.)
137

Megbecsli, mint juhsz a szamart.

(Goromba emberrl mondjk, ki rosszul bnik a felesgvel. A juhsz t. i. mindig ti a szamart.)

Megbicsaklott a nyelve.
(Elszlta magt. Pl. ni trsasgban oda nem ill kifejezssel lt.)

Megbkl a maga kenyern. Megbomlott az esze kereke.

(Megtbolyodott.)

Megelzs gyzs. Megeheti a szurkot vagy: a szappant. Megelzte, mint Dzsa a macskt.
2703

(Ily nev ember ltvn, hogy ablaknak ugrik a macska s azt kitri, maga trte ki eltte.)

Megemberelte magt.
(Hivatst pontosan betlttte.)

Megemlegeted a magyarok Istent!

(Fenyegetdz km.)

Megennm a szp asszony fztt. Megenn a vasszeget is.

(T. i. annyira hes, hogy mindent megenne.)

Megeskszik egy vrshagymrt.

(Ki llandan hazudik s minden cseklysgrt eskdzni kpes.)

Megesett dolognak legjobb orvossga az elfeleds. Megesett neki. Megesett neki a diszegi vsr.
(Egy paraszt ember a diszegi vasron eladvn kreit, korcsmba trt egy it al borra, hol azonban tbbet nttt a garatra, hogy sem lerlhette volna s megktyagosodott. Ezt egy tolvaj szrevvn, kilopta tarisznyjbl az krk rt. Feljzanodvn vgre a paraszt, midn tarisznyjt resen tallta, mltn shajtott: megesett nekem a diszegi vsr. Ballagi.)

Megesik egy ember nlkl a vsr. Megesett rajta a szivem.

(Megsajnltam.)

Megette a kutya a hjat.

(Mr reg, nagy kort rt el.)

Megette a szurkot.
(Bajba keveredett, rosszat kvetett el.)

Megette hrom szgyen nlkl a tojst.

2704

Megette Trjtler a mrest.

(Mres: ha marad a tlban valami falat becsletbl. Azonban bizonyos Trjtler erre nem nzett, hanem kivette az utols falatot is; s ezta a hziasszonyok gy kinlnak: tessk, megette Trjtler a mrest. Erdlyi.)

Megette a kutya nemes levelt. Meggtem vele.

(Rosszul jrtam.)

Meggette szjt a forr ksa.

(Megjrta.)

Meglnk mr, csak az urak lhessenek.

(Parasztok mondjk, ha jl fogy dolguk.)

Megrdemli, mint szz leny a koszorut.

138

Megrdemelt kenyr jobban izlik, mint a kikoldult.

Megrezte a sfrny-illatot.
(Gyanitotta, tudta, hogy rosszul lesz dolga s idejekorn elillant.)

Megfejn a bakkecskt is.

(Zsugori.)

Megfejn a kutgast is, ha tejet adna.

(Tlsgosan fsvny, fukarra mondjk.)

Megfizet az reg harang.

(Az adssg fejben nem kapsz egyebet, mint a harang hangjt, midn halla utn adsodat kiviszik.)

Megfizettem a sintrnek.
(Akkor mondatik, mikor valaki az emberre rtehnkedik, rdleszkedik.)

Megfelel magrt.
(Hiba nlkl tudja s teljesiti ktelessgt.)

Megfogta a dolog vgt.

2705

(Jl hozzltott a munkhoz.)

Megfogta az rdgt.
(Olyanra mondjk, ki rohamosan gazdagszik. Igy is: Megfogta az anyjt.)

Megfojtan egy kanl vizben.

(Irigyekre, gyllkdkre mondjk.)

Megfordult a borju benne.

(Azaz megengeszteldtt s haragja elmult.)

Megfordult a koczka.
(T. i. a szerencse.)

Megfordulna sirjban. Megfrom a fledet.

(Megtanitlak figyelmezni.)

Meggondolatlan, mint Krecs lova.

(Ez gyakran ledobta gazdjt az rokba.)

Meggrbl, mint a szolga-fa.

(Nagyon alzatos emberre mondjk.)

Meggyepesedik miattam kszbe!

(Sohasem megyek hzba.)

Meggygyul, mg meghzasodik.
(Kis baj, nem sok tart.)

Meggygyul, ha a srga fld megszvja.

(Ha meghal.)

Meghalt a gyermek, vge a komasgnak.

(Megsznt a rgi j viszony.)

Meghalt Mtys kirly, oda az igazsg! Meghallja a harangszt.

2706

(Szl bujtsnl, ha rosszul dntik le a vesszt.)

Meghasad a szive fjdalmban. Meghozta az igaz kenyr.

(Olyan sorsa jutott, milyent megrdemelt.)

Meghzza magt, mint a lucskos kutya. Meghzta magt, mint Guta mellett a menyk.
(Guta, csallkzi falu.)

Meghzza magt, mint rdg az oduban. Meghlt benne a vr. Megindult, mint rossz kerk az agyban.
(Csongrd megyei.)

Megindult, mint Drmbzi kre.

(Hdmezvsrhelyi.)
139

Megindult az egere.

(Lsd: Egere ntt.)

Megint rajta a bna ra.

(J kedv.)

Megismerni az embert beszdjbl.

(Az ember szjrst beszdjbl lett kivenni.)

Meg is szl addig az ember.

(Sok lesz az.)

Megismeri a tkt magjrl.

(Szeged vidki.)

Meg is jttem onnt, a hov mgysz. Meg is theti a patvar!

2707

(Szitkozd rtatlan szjrs, azt jelenti: nem is kellene egyb, mint az.)

Megitta a levt.
(Rossz tettrt meglakolt.)

Megitta a fekete levest.

(A szerzett bajrt megbnhdtt, meglakolt.)

Megjratom vele a medve tnczot.

(Megtanitom becsletre. Fenyegetdz monds.)

Megjrta az alpri tnczot.

(Ez a rgi kzmonds azt mondja Dugonics akkor szrmazott, midn Zalnt Alprbl kiverte rpd s minden jszgt, mely a Duna s Tisza kzt vala, magv tette. Megjrta akkor Zaln az alpri tnczot, de sirva s mindene utn bnkdva.)

Megjrta fejt a budai trkvr.

(Trkvr = vrs bor.)

Megjn az esze, ha szent Dvid kt garasrt hegedlni jr.

(Bcs m.)

Megjttek az atyafiak Restrl.

(Szjtk a rest s Reste abauji falu nevvel; ilyen ez is: Megjttek az atyafiak lmosdrl; azaz ellmosodottak.)

Megkmpicsorodott a nyelve, vagy: szja. Meg kellene a szjt aranyozni.

(kesszl. Innen: Aranyszju szent Jnos.)

Meg kell lenni, ha a kutya kovszba ugrik is.

(Abauj.)

Meg kell lenni, ha trik, ha szakad. Megkell lenni, mint a meghalsnak. Megkente a kereket.
(Megvesztegette birit, elnmitotta ket.)
2708

Megkente, mint a paldiak a dobot.

(Fehr m.)

Megkezdtk az uj szalonnt, majd r jrnak a famacskk. Megkcsagosodott az esze.

(Megbolondult, megtbolyodott.)

Megkstolta, mint czigny lovt a farkas.

(Hromszki.)

Megkopasztottk.
(Jtkosok mondjk arrl, a ki vesztett.)

Megktni valakinek a koszorujt.

(Vdolni, berulni.)

Megkti csomjt.
(Jl vghez viszi dolgt.)

Megkttte magt.
(Akaratoskodik, makacsul ellentll.)

Megktm a kerekt.
(Megakadlyozom terveiben.)
140

Meglapult, mint a szapult tet.

(N.-Trkny.)

Meglapult, mint a lgy szent-Mihly nap utn.

(Szt.-Mihly szept. 29.)

Meglakolt.
(Megkapta mlt bntetst.)

Meglsd, kinek higyj.

(Gyakran fontold meg, kinek mondod s mit mondasz.)

Megltszik, mely tejbl lesz tur.

2709

Megleczkztetni valakit.
(Rossz tettrt felelssgre vonni.)

Meg lesz, majd ha a Duna visszafel foly.

(Soha.)

Megmondja a gyermek, hogy megvertk, de nem mondja meg, hogy mirt. Megmondta neki Isten igazban.
(Szembe mondta a val igazat.)

Megmostk a fejt szappan nlkl.

(Megszidtk.)

Megmostk tt szappannal.
(Elvertk.)

Megmutatja a bor, kiben mi lakik. Megmutatta kicsoda, micsoda.

(Elrulta alval termszett.)

Megmutattk neki, hol csinlta az cs az ajtt.

(Kiutastottk.)

Megnzd vagy: meglsd kitl mit krsz s kinek mit adsz. Megn a jv az id, ha az gy al fekszik is. Megn a leny, ha a kuczkban tartod is. Megn a leny a pad alatt is. Megnyirtk a szrnyt. Megoldotta nyelvt.
(Szlsra knyszeritett valakit.)

Megolvasta fogt a bka.

2710

(Szjt tt gyermeknek szoktk azt mondani, hogy ha szjt be nem fogja, megolvassa a bka s mind kihullanak a fogai. Midn aztn ht esztends korban a tejfogak kihullnak, eszbe juttatjk, hogy szjt ttotta s hogy a bka csakugyan megolvasta. Ballagi.)

Megorrolni valamirt.
(Megneheztelni, zokon venni.)

Megl a bbnat, a gond. Meglte, mint a somogyi embert a nadrgja.

(Az egyszeri somogyi ember nadrgja megzvn, megszradt, s igen zrgtt; gondolvn, hogy valaki j utna, hallra futotta magt tle.)

Megntttk, mint Tisza-Becsen a harangot.

(Itt ugyanis megrepedt a harang, s azt a kurtor udvarra vittk, tpeldve, hogy mit csinljanak vele. pen arra ment egy mindenhez rt, de ravasz s trfs milotai ember, a ki vllalkozott annak a megntsre. Behittk s kinlgattk plinkval ersen. Midn mr eleget ittak, kimentek a harangot megnzni. Ht meg tudn-e nteni? krdk a milotai embert. Meg n! vlaszolt az, nincs abban semmi nehzsg. Ime nzzk s azzal a tlk eddig szre nem vett s kezbe tartott bdogban tartott vizzel lenttte a harangjukat. De mr ekkor szaladnia 141kellett. A botra, vasvillra kapott emberek ztk Milotig. TiszaBecs s Milota Szamr megyben van.)

Megrngd a szt, gy kpd ki.

(Eszed jrjon elbb tettednl.)

Megrgjk a konczot, ebnek vetik a csontot.

(A jt felhasznljk, a rosszat elvetik; vagy: szedik a jvedelmet, de msra bizzk a munkt.)

Megrzlak, mint Krisztus a vargt. Megrugta szent Mihly lova, ki sem gygyul soha.
(Azaz meghalt.)

Meg sem kottyan.

(A fl fogamra sem elg.)

Meg sem halt s mr el is van temetve.

2711

(l halott. Pl. az rlt, vagy a fegyhzbl kikerlt.)

Meg sem melegedett nla.

(Hamar tladott valamin.)

Megszapultk.
(Pletykztak rla.)

Megszllta a flsz.
(Valamitl megijedt.)

Megszokta, mint l a verest. Megszokta, mint vn leny a prtt. Megszokta, mint bart a lencst. Megszokta, mint czigny l a korbcsot. Megszokta, mint czigny a lopst. Megszokta, mint rossz szolga a szidst. Megszokta, mint koldus a koplalst. Megszokta, mint medve a vaczkort. Megszokta, mint trk a pipt. Megszokta, mint bartkukta a szennyet. Megszokta, mint czigny a verst.
(Trtnete ez: Bellit a czigny a szolgabirhoz. Kri, st rimnkodik mindenkp, hogy a szolgabir huzassa le deresre s veresse meg. Vltig kutatta s vallatta a szolgabir a czignyt, mondan meg, mi csiny miatt akarja magt megbntettetni. mde a czigny egsz szilrdan megmaradt llitsa mellett, hogy becsletes ember, az egsz kzsg tan r mi bnt sem kvetett el, de azrt knyrgsvel fel nem hagyott addig, mg a szolgabir vgre is megunvn a sok rimnkodst, elhv kt pandurt, deresre fekteti a czignyt s a kt pandur ugyancsak emberl lt hozz a nadrg porolshoz, de a czigny csak
2712

hallgat. Mr 40-et, 50-et, st 60-at is sznak re, a czigny rzketlen marad: mg vgre 7075-ikre elkezd a czigny sziszegni s azt mondja: no most elg mr, s felkelvn, a kt pandurnak egy-egy lzsist nyujt jutalmul. Csodlkozik ezen a szolgabir s szl: Te czigny, most mr killottad a bntetst, szlj ht igazn s szintn, mirt veretted meg magadat, ha tellitsod szerint rtatlan vagy? Ht kirem alsan a tekintetes, nemes, ngysgos szolgabir urat, en most is azt mondom, hogy bntelen vagyok, s az maradok is, az okt azrt nem mondtam el, mert filtem, hogy nem teljesiti kirisemet, most mr elmondom. Mint kborl czignyok amilyen n is voltam csak lopsbl ltnk, de hogy a lopsrt jrand verst ne nagyon rezzk, kisded korunktl 142fogva vertnk egymst, hogy a vershez hozz szokjunk, s n nagyon is hozz szoktam. Azonban mita megtelepedett becsletes polgr lettem, a vers elmara dt, s vrem azrt gy megsrsdtt, hogy betegg lett. No de most mr ezen kis versre egszsgesnek rzem magamat. Ksznm a hozzm val szivessgt!)

Megszlni valakit. Megszorult, mint kutya a kar kzt. Megtalltad a dolog nyitjt.
(Rakadtl, rjttl az igazira.)

Megtallta, amit keresett.

(Ok nlkl belekeverte magt a bajba s kapott ki.)

Megtanit a nyomorusg imdkozni. Megtanitja a szksg a restet dolgozni. Megtanitlak mresre.

(Megtanitlak embersgre.)

Megtanitlak keztyben dudlni: vagy: ftylni.

(Rnczba szedlek.)

Megtelt, mint a hold.

(Terhes asszonyokra mondjk.)

Megtetztk, mint Bzsvn az aludt tejet.

(Szepsi, Abauj m.)

2713

Megtette a hat vgst.

(Azt, amit kell.)

Megtette magyar misksan.

(Szkelysgi.)

Megterem a virg a gazban is. Megugrattk alatta az ebet. Megtoldottk, mint a gyivai malaczot.
(Gyiva Esztergom megyei falu.)

Megtursodott az esze.
(Tbolyodottra mondjk.)

Megtrte a jeget.
(Utat nyitott msoknak.)

Meg tudja ktni a gatyjt.

(Derekasan vgzi ktelessgt.)

Meg vagyok lve.

(Vgem van, tnkre tettek.)

Megunta a dicssget. Megunta testem-lelkem. Megutlta, mint Csurgai a bikt.

(Ez a Csurgai, ki hirneves psztor volt, egy bika ltal csful meg lett klelve s taposva, mire e szavakra fakadt: Megutltam ezt a bikt.)

Meg van keveredve.

(Megtbolyodott.)

Megvgtk az ert.
(Fsvnytl sikerlt pnzt nyerni.)

Megvlik, hny zskkal telik.

2714

Megverte a botnak sebes esje. Megverte az Isten mind a kt kezvel. Megverte az Isten, kinek rossz felesge van. Megverte a maga kt keze.
(nmaga okozta krt, bajt.)

Megvetettk vnkos nlkl az gyt. Megvonja a bagarit.

(Erltetett okoskodssal l; hazudik.)

Megzavartk a fejt.
(A sok beszddel elbolonditottk.)
143

Megy a garabonczis dik, kergeti a felhket.

(Babons km.)

Megy bel, mint Ladnyba a menyk.

(Nagy iv s rszeges emberekre mondjk.)

Megy bel, mint bgbe a huszas.

(-Becsei. Bcs m.)

Megy, mint a karikacsaps. Megy, mint a parancsolat. Meleg, mint a tz. Meleg, mint a farkas bunda. Meleg, mint a kemencze. Meleg, mint a pokol. Meggy se mind egyszerre pirul.
2715

Melegen kezdte, hidegen vgezte. Meleg karcson, hideg husvt.

(Idjslsi monds.)

Meleg napja lesz.

(A boszorknyperek idejben, midn a mglyra elitlt boszorknyt a veszthelyre kisrtk, a boszorkny igy kiltott fl: Ma meleg napom lesz!)

Mellette az krszem ris.

(A np szerint az krszem a legkisebb madr.)

Mely kutyt bottal kell a nyl utn hajtani, az nem fogja meg a nyulat. Mely ebnek veszett hirt kltik, el kell annak vesznie. Mely kutyt ri a k, az rivvan fel.
(Ki bns, srtve tallva rzi magt a czlzs ltal.)

Mely kutya a Dunt tuszta, tengerre vgyik.

(Ki merszelt kisebb dolgokat, nagyobbakra is ksz.)

Mely fiatal ember vagy: hajadon tkezs kzben ftyl, vagy: dalol, bolondos lesz a hzastrsa.
(Babons km.)

Mely leny sokat szeret, jmbor asszony ritkn lehet. Mely kvet sokszor hengergetnek, meg nem mohosodik. Mely foga fj az embernek, arra teszi a nyelvt. Mely lyukat bedughatsz a kis ujjaddal, ne dugd azt be az klddel. Mely szolga elfelejt ebdet enni, megrdemli a vacsort. Mely m hamar ksz, hamar vsz.
2716

Mely malacz sok vlubl eszik, azt se tudja, melyiktl csmrlik meg. Melyik flem cseng?
(Ha az embernek a fle cseng s krdi valakitl, hogy melyik fle cseng? s azt illet kitallja, akkor j hirt fog hallani. Babons km.)

Mely kr sokat bg, keveset hz. Mely tehn sokat bg, kevs tejet ad. Mely gyermek megijed, anyja lbe siet. Mely juh a brnyt szereti, a kost sem gylli.
144

Mely fnak rnykban nyugszol, azt ne nyesegesd.

(Kinek oltalma, prtfogsa alatt vagy, annak krt ne keresd.)

Mely szlvsz hirtelen tmad, hirtelen elenyszik. Mely szolga sok mest tud, ritkn j dolgos. Mely tyk sokat krl, kodcsol keveset tojik.
(Ki sokat beszl, annak keveset r a dolga.)

Menjnk neki a mocsai tnak.

(Munka kezdetn mondjk.)

Menjnk tovbb egy hzzal. Menj Isten hirvel! Mennnk kell, ha esik is, ha neheznkre esik is. Menyecsknek, ha mzbl volna, sem kedves napja. Menyem nem lenyom, vm nem fiam. Menyecsks legny nem rmest hzasodik.
(Szirmay.)
2717

Mennyi czigny, annyi tolvaj. Mennyirt vesztegetik?

(E helyett: mi az ra? hogy adja?)

Mennyi fej, annyi sz. Mennyi molnr, annyi tolvaj.

(Tbbnyire mint lisztlopk.)

Mennyi szolgd, annyi ellensged. Mennyit a kerk fl, annyit al.

(A sors vltozand.)

Ment, mint a csillag.

(Biztosan, sebesen.)

Ment, mint a szlvsz.

(Sebesen, gyorsan.)

Ments meg Uram j bartaimtl, ellensgeimmel majd csak elbnok magam is. Mese, mese, mesd kett. Mese, mese, mess kenyeret, egyl hozz aludt tejet.
(Igy kezddnek a gyermekmesk.)

Mese sok igazsgot tartalmaz. Mese beszd az egsz. Mestersgnek arany a feneke. Mesterember pnzre fekszik, pnzre kl. Mester nlkl is megtanuljk a rosszat.
2718

Mester gondja az nek.

(T. i. ne trdjnk vele, majd megteszi az, kinek ktelessge.)

Messze Buda a snta embernek.

(Nhol: ebnek.)

Messze r az igazsg keze. Messze villmnak ks a menydrgse. Messze hajitotta a sulykot.

(Hazudik.)

Messze elltszik, mint a kecskemti gatysfa. Messze-e kenyr nlkl?

(Szeged vidki.)

Messze harangnak ksre j meg a hangja.

145

Messzirl jtt ember azt mondja, a mit akar.

Mezitlb jr, mint a kutya. Meztelen, mint a kis ujjam. Meztelen, mint a czigny purd. Meztelen, mint a csiga. Mg akkor Barta Erzsk is prtt hordozott. Mg akkor Debreczen is falu volt. Mg akkor va is menyasszony volt. Mg akkor a vilgon se voltl.
(Igy rgen volt.)

Mgis bunda a bunda.

2719

Mgis hunczut a nmet, ha nglius is.

Mgis hunczut a nmet, Hogy a fene enn meg (A szomoru emlkezet Bach-korszakban szigoruan meg volt tiltva olyan dolog, ami magyar hazafias szinezet volt. Ez idbl maradt fenn e nta is. Ez idtjban szigoruan megtiltatott e nta huzatsa s midn egy alkalommal az egyszeri czignyt ezrt felelssgre vontk, hogy miknt merszel ily uj ntt huzni, a dologrl mit sem akarvn tudni, krd, hogy melyik lgyen az a bizonyos uj nta? Az a mgis hunczut a nmet vlaszoltk neki. Rgi nta zs mr teins-tekintetes-nagysgos uram cskolom kezsit-lbt vlaszolt a fsts tallan.)

Mg neki ll flebb.
( a hibs s mg beszl; a vdlott s mg mer mst vdolni.)

Mg senki sem vdol, mr mented magadat. Mtl a munks az brre. Mlt volna, hogy posztba varrnk vagy megzsindelyezzk a fejt.
(Esztelen fecsegkre mondjk.)

Mlyen szivbe van vsve.

(El nem felejtheti.)

Mly, mint a kut. Mly, mint a tenger. Mly vizbe vetette hljt. Mnl ritkn rugja meg a kanczt. Mreg drga.
(Valaminek igen magas ra van.)

Mreg kstolssal is megrt.

2720

Mrges asszonynak haragos a lenya. Mrges, mint a darzs. Mrges, mint a hrcsg. Mrges, mint a kan pulyka. Mrges, mint a kgy. Mrges, mint a kutya. Mrget vehetsz r.
(Bizonyos dologra mondjk.)
146

Mrtkletessg tbbet r az orvossgnl.

Mrtkletessg legjobb rksg. Mz alatt mreg, szp almban freg.

(A klszin gyakran csal.)

Mzbl is mrget sz. Mzbl sem j a sok. Mzes madzagot huzni valakinek a szjn.
(Valakit j szervel elcsbitani, hitegetni, csalogatni, vagy megvakitani.)

Mzes-mzos a beszdje. Mzes kalcscsal se csalhatjk oda. Mi a szivn, az a nyelvn.

(Irni, vagy mondani azt, ami az ember szjra vagy nyelvre jn.)

Mi a man?! Mi a tatr?!
2721

Mi a patvar?! Mi a fene?! Mi a menyk?! Mi az rdg?!

(Csodlkozs kifejezsre.)

Miatynkkal nem veszik be Komromot. Miatynk nlkl nincs kenyr. Mi egynek sok, msnak kevs lehet. Mi egynek szabad, msnak nem szabad. Mi egynek vtek, a msiknak sem erklcs. Mirt nem lett pspk!
(Panaszkodnak mondjk.)

Mi halad, nem marad. Mihaszna adjk az krt egy garasrt, ha nincs meg a garas. Mi hamar kel, hamar el is hervad. Mihez keze nyl, mind aranyny vlik. Mihez knynyen frnk, nem becsljnk nagyra. Mihez szokott Jancsi, Jnos se hagyja. Mi ksik, nem mulik. Mi kicsi, az kedves. Mikor pap nincs, bba is keresztelhet.
2722

Mikor legdesebb, akkor rt meg. Mi knnyen jn, knnyen megy. Mi kzm hozz?! Milyen a gazda, olyan a cseldje. Milyen a j nap, olyan a fogadj Isten. Milyen a munka, olyan a jutalom, vagy: a fizets. Milyen a mester, olyan a tanitvnya. Milyen a munkra, olyan az evsre.
147

Milyen a mosd, olyan a trlkz.

Milyen a szolgl, olyan az asszony.

(Veszprmi.)

Milyen a gazda, olyan a lova. Milyen a kapta, olyan a csizma. Milyen a vendg, olyan a tl. Milyen a madr, olyan a szoksa. Milyen a malacz, olyan a mise.
(A czigny mist akart mondatni a pappal s vitt neki egy kis malaczot a mise ra fejben. A pap egy rvid, ugynevezett kis mist mondott. Mise utn a czigny szemrehnyst tett a papnak, hogy a mise nagyon kise rvid volt. Erre a pap azt mondta a czignynak; Hjah mr, milyen a malacz, olyan a mise.)

Milyen a tehn, olyan a borja. Milyen a fa, olyan a gymlcse. Milyen a krds, olyan a felelet.
2723

Milyen a psztor, olyan a nyja, vagy: csordja. Milyen a gyns, olyan a floldozs. Milyen a mester, olyan a munkja. Milyen a zsk, olyan a folt. Milyen az reg tyuk, olyan a csirkje. Milyen az ember, olyan a beszde, eszejrsa. Milyen az let, olyan a hall. Milyen az atya, olyan a fia. Milyen az anya, olyan a lenya. Milyen az asszony, olyan az eczet. Milyen az r, olyan a szolgja. Milyen mrtkkel te mrsz, olyannal kapod vissza. Mi ms, nem Tams.
(Szjtk.)

Mi nagyon les, knnyen csorbul. Mind a kt flre alszik.

(Azaz gondtalanul, bizton.)

Mind a vizig szrazon. Mind bolond, a ki jobban tnczol, mint a hogy tud. Mindegy, ha cskny frgeteg hull is.
(Hdmezvsrhelyi.)
2724

Mindegy fene. Mindegy rdg. Mindegy patvar. Mindegy tatr. Mindenbe belertja magt. Mindenbe bele ti az orrt. Mindenbe bele kotyog. Mindenbe bele kotnyeleskedik.
(Mindenbe beleavatkozik, kivncsi a szemtelensgig.)
148

Mindenbe j, mint a disznhus.

Mindenben gncsot tall. Minden bizonynyal taln. Minden bnak vge, boldog hall szekere. Minden botnak kt vge van. Minden botnak vgn a feje. Minden czigny a maga lovt dicsri. Minden dolognak kt oldala van. Minden dolognak meg van a maga oka-foka.
(Egy vendglben azt krdezte a vendg a pincztl , hogy mi az oka annak, hogy itt a zsemlyk ily kicsinyek, nluk otthon mg egyszer akkork. Annak nagyon termszetes s egyszer oka az, felel a pinczr, hogy ott tbb tsztt vesznek hozz.

Minden dolognak meg van a maga bizonyos hatra.

2725

Minden dolognak meg van a maga nyitja. Minden ember a maga brt viszi a vsrra. Minden ember ember, de nem minden ember embersges ember. Minden ember hamis, csak a pap nem igaz. Minden ember seperjen a sajt ajtaja vagy: hza eltt. Minden neknek meg van a maga ntja. Minden farsangnak van egy bjtje. Minden fejsznek akad nyele. Mindenfel kapkod. Minden fed al bekandikl. Minden foly vgre a tengerbe mlik. Minden gomba j gomba, csak az ember goromba. Minden hajaszla g fel meredt.
(Ijedtben.)

Minden hgnak kapaszkodnak van lejtje. Mindenhez szerencse kell, mg a llopshoz is. Minden j annak idejben. Mindenhez lt, semmivel bir.
(Ki minden tudomnyban gzol, egyet sem rt alaposan.)

Minden hosszunak van vge. Minden htnak van egy hasa.

2726

(Szjtk.)

Minden j llek dicsri az Urat.

(Ha valaki kisrtetet vl ltni. Egy tolvaj elment fstlt hust lopni. A gazda meghallvn a konyhban a neszt, kiment s a lepedbe burkolt alakot megltvn, keresztvetve azt mond: Minden j llek dicsri az Urat! Mi a kivnsgod? Erre a kisrtet: Eressz ki. Ezt a gazda meg is tette. Msnap ltta csak, hogy res a kmnye.)

Minden jlaksnak meg kell adni az rt.

149

Minden jnak van irigye.

Minden kakas r a maga szemtjn. Minden kezdet nehz. Mindenki legkzelebb ll nmaghoz. Mindenki szereti a hasznot, de kevs a munkt. Mindenkibe belekapczskodik. Mindenkinek van blvnya. Mindenkivel ujjat von.
(Megfrhetlen termszetre mondjk.)

Mindenkinek van gyngje. Mindenkire agyarkodik. Minden koldus a maga botjt dicsri. Minden kvet megmozdit.
(Mindent elkvet sajt maga vagy ms valakinek rdekben a czl elrse vgett.)

Mindenkivel kikt.
(Hzsrtos, veszeked termszet.)
2727

Minden krajczrt foghoz ver elbb.

(Fsvny.)

Minden lben kanl. Minden madr ismeri a maga fszkt. Minden mondsa egy vtek.
(Szkelysgi.)

Minden muland a fldn.

(Minden dolog a sors vltozsnak van alvetve.)

Minden nyrnak van egy tele. Minden nagynak kicsiny a kezdete. Minden nap egy nap mulik az regen pedig kett. Minden nehz utat meggyz az karat. Mindennek a knnyebb vgt fogja. Mindennek hijval van, kinek pnze nincs. Mindennek neki megy, mint a vak lgy. Mindennek meg van a maga ideje mg a szalmakalapnak is. Mindennek elnevezte, csak jnak nem. Mindennek ott a vge, a hol elhagyjk. Minden nembnomnak bnom lesz a vge. Minden sg ujsg volt elszr. Minden rmhez vegyl egy kis rm.
2728

Minden rka dicsri a maga farkt. Minden rossznak meg van a maga j oldala. Minden seregly hrom szemet visz el a szlbl.
(Kt szem a sajt szeme s egy szlszem a szjban. Erdlyi J.)

Minden szamr a maga terht rzi. Minden szentnek maga fel hajlik a keze.
150

Mindent egy kaptafra hz.

Mindent egy lben fz. Mindent egy kvbe kt.

(Mindent hasonlnak, egyenlnek tart.)

Mindent orrra vesz. Minden szava talpra esik. Mindent a farra akgat.
(A czifrlkod asszonyra mondjk.)

Mindent magra vesz, mint a ludas asszony. Mindent maga akar flfalni.
(Telhetetlen ember.)

Mindent meggyz a pnz. Mindent megfontolva tgy. Mindent csak tanulva tud az ember. Minden tehn maga borjt nyalja. Mindent feled, csak azt nem, amit kellene.
2729

Mindentt btorsgos a szegny. Minden ut Rmba vezet. Mindentt megterem a gaz. Mindentt Istk.
(Istk: egygy, gyarl szemly.)

Mindentt j, de legjobb otthon.

Messze jrtam, tvol is Hej, de szivem csak azt mondja, jobb otthon. volt j dolgom,

Minden tsre van egy tromfja. Minden zsk megtallja a maga foltjt. Mindig azon lovagol. Mindig egy ntt fjni. Mindig nagyobbnak ltszik a jvend. Mindig a sarkba kell lenni.
(Ngatni kell minduntalan a dologra.)

Mindig csikorog, mint a temesvri snczon a taliga. Mindig kvrebb a ms ember szalonnja.
(Irigyekre szl.)

Mindig szomjas, mint a szivacs. Mindig vedel, mint a ld.

(Mindig iszik.)

Mindig zrg, mint a trtt fazk. Mindjrt flre veri a harangot.

(Minden legkisebb bajnl ktsgbe esik.)
2730

Mindjrt hajba kapnak.

(Veszeked termszetekre mondjk.)

Mindnyjan emberek vagyunk. Minek bsulnk: egy a fizets. Mi nem lehet, annak kezdete sincs. Minl alzatosabb, annl gyalzatosabb. Minl szebben kred a parasztot, annl jobban elbizza magt. Minl koszosabb vagy: rhesebb a malacz, annl jobban vakardzik.
151

Minl kurtbb, annl kutybb. Minl magasabb a nap, annl kisebb rnykot vet. Minl vkonyabb a hr, annl knnyebben szakad. Minl vnebb, annl fsvnyebb. Minl kisebb, annl frisebb. Minl hegyesebb a kar, annl nagyobb trik el belle. Minl hosszabb, annl rosszabb. Minl jobban gyaluljk a deszkt, annl simbb lesz.
(Midn a goromba emberbl derk embert akarnak faragni, akkor mondjk.)

Minl vnebb a farkas, annl jobban mar. Mi nlkl ellehetsz, azt mstl ne irigyeld. Mintha az gbl esett volna le.
(Vratlanul jelent meg.)
2731

Mintha lenne a kis kirly.

(Hatalmaskod, hetvenked.)

Mintha szjbl kpte volna ki.

(Ugy hasonlit hozz pl. ez a gyerek.)

Mintha tskn lnk.

(Nyugtalansgra mutat.)

Mintha kst ttt volna a szivembe.

(Annyira meghatott a dolog.)

Mintha fogt huznk. Mintha trk lne a htn. Mintha skatulybl hztk volna ki.
(Oly tiszta, csinos.)

Mint kerested, ugy veszed hasznt. Mint atyk dudolnak, fiak ugy tnczolnak.
(Igy is mondjk: A mint atyk fujjk, fiak gy ropjk. A szlk pldja utn indulnak a gyermekek. Ropni = tnczolni, rgi magyar, ma mr elavult sz. Innen szrmazik a ropogs tncz.)

Mint rnyk kveti.

(Mindig mellette van.)

Mint lsz, ugy veszed hasznt. Mint fzd, gy eszed. Mint lehet, nem a mint akarjuk. Mint tanulsz, ugy veszed hasznt. Mint veted gyadat, ugy aluszod lmodat.
2732

Mint vettem, ugy adom.

(A mint hallottam, gy mondom.)

Mire a gyep kizldl, a paripa hen vsz. Mire nzed a napot?! Mirl vagy: mitl j az? Mirl tudjuk, hogy hol van, az nincs elveszve.
(A hajslegny, midn a kapitny teafz kszlkt megmosta, az a tengerbe ejtette. Elment teht a kapitnyhoz s azt krdezte tle, hogy elveszett-e az, mirl tudjuk, hogy hol van? Mire a kapitny azt felelte, hogy nem. No, mondja erre 152a matrz, akkor ne busuljon kapitny r a tea fzje utn, mert az ott lenn van a tenger fenekn.)

Mire szksged nincs, egy pnz is sok rte. Mi ritka, kedves szokott lenni. Mi sok, megrt. Mi sok, az sok. Mi szabad trvnynek, nem szabad szegnynek. Mi szp, nem tarts. Mit a szem nem lt, a sziv hamar felejti. Mit egyik kzzel d, a msikkal elveszi. Mit a pap mond, le nem tagadhatja a harangoz. Mit az rdg maga vgbe nem vihet, vn asszonyokra bizza. Mit a piaczon s a malomban tudnak, az nem titok. Mit adott j kedvbl, vegye vissza haragjbl.
(Hdmezvsrhelyi.)
2733

Mit a vmon elveszit, megnyeri a rven vagy rgiesen: a harminczadon. Mi tied, tedd el, a mst ne vedd el. Mit ad Isten, azt d. Mit adsz, ne borsold meg.
(Adomnyod ne legyen panaszos.)

Mit r az a kevlysg, hogy ha vn a felesg. Mit hasznl a vaknak, hogy az apja ltott. Mit kap, rajta szrad. Mit kezeddel megfoghatsz, lboddal ne rugd.
(Tolna m.)

Mit nem kivnsz magadnak, te se tedd embertrsadnak. Mit lovon fogad, gyalog, gyalog meg nem llja. Mit nekem, fitty nekem, ha kaplok lesz nekem.
(Csongrd m.)

Mit szeme meglt, keze ott nem hagyja.

(Nagy hajlandsga van a lopsra; tolvaj termszet.)

Mi tged nem illet, ne trd azon fejed. Mit Isten sszekapcsolt, ember ne vlassza el. Mit jobb kezed tesz, ne tudja meg a bal. Mit is mondott a kabai asszony?
(Borozgats kzben ezt szoktk krdezni vig trsasgokban s feleletl ezt vlaszoljk r: Igyunk egyet komm asszony. Nhol: Jobb annl, ha iszunk.)
2734

Mit kt asszony tud, az mr nem titok. Mit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Mit magad megtehetsz, ne bizd msra. Mit megfog, el nem ereszti.
(Lop.)

Mit rmest tesznk, nem esik neheznkre. Mit szabad Jupiternek, nem szabad az krnek. Mi trs tagads benne.
153

Mit mondtam, megmondtam.

(Nem tgitok; kvetkezetes maradok.)

Mocskos beszlgets, erklcsvesztegets. Mocskos vagy: mosdatlan szju.

(Trgr s erklcstelen beszd.)

Molnr, ha sok a vize, bort iszik, s ha kevs a vize, vizet iszik. Molnrbl lett bir.
(A molnrbl lett birt igazsgtalannak tartjk, minthogy mestersgnl fogva lopshoz szokott, az ilyentl pedig nem vrhatni igazsgszeretetet. Ballagi.)

Molnrnak tolvaj a fia.

(A fiu megtanulja apjtl a lopst.)

Molnrr lettl, kvesdi Krisztus vagy.

(Mez-Kvesden irja Erdlyi egy molnr a kinszenved Krisztus szemlyt brzolta, s minden bosszantst eltrt, hanem mikor egy valaki azt vet szemre, hogy lisztlop, dhss lett, s amannak fejt betr. A kzmonds olyanra szl, ki haragszik az igaz sz kimondsrt.)

Monds, leveg ronts, a ki hiszi, annak szentirs.

2735

Mondan is, nem is.

(Igazat mondani nem akar, hazudni nem mer.)

Mondani s tenni, ktfle. Mondasz valamit.

(E helyett: Igazad lehet; van valami a dologban.)

Mondd ki magyarn, hadd tudjuk mi is. Mondj igazat, betrik a fejedet. Mondtk sokan.
(Akkor mondjk, mikor valakinek beszdt nem hisszk el.)

Mondva csinlt.
(T. i. nem vsri munka. Pl. mondva csinlt csizma.)

Morog, mint a henye eb. Morog, mint az hes has. Morog, mint a medve. Mosolyog, mint a dzsmabrny. Mosolyog, mint nyl a vadalmra. Mosolyog, mint Mzes a moslkra. Mosolyg ellensgedet kerld.
(Mosolyg ellensgnl nincs rtalmasabb.)

Mosolygs asszonynak, grhes lnak, vilgos felhnek nem kell hinni. Mosolyog, mint a rimczi nyl a nyrson.
(Rimcz, Ngrdban.)
2736

Mosolyog, mint a vadalma. Mosolyog, mint Mt tehn borja.

(Mt nap krli borju a legjobb, azrt mondatik, hogy mosolyog. Pelk.)

Mosdatlan kzzel ne nylj semmihez.

154

Mossa kezeit, mint Piltus.

Most jn a hadd-el-hadd! Most ms ntt fjnak.

(Ms vilgon van; ms sors kvetkezett be.)

Most mr otthon vagyok.

(T. i. kiismerem magamat valamely dologban.)

Mostoha siratsra vrshagyma vagy: torma kell. Mozgasd a fledet, ha valamit akarsz. Mozog, mint a sajtkukacz. Mdjval a mreg is orvossg. Munka utn des a nyugalom; vagy: munka utn mz a nyugalom. Munknak j eleje, a dolognak veleje. Munknak egyenese j, a manknak horgasa. Munkja dicsri mestert. Munkra termett ember
(J dolgos.)

Mutasd neki a kis ujjadat, egsz kezedet kri. Mutogat, mint a szabk az atyamesterre.
(Esztergom vidki km.)
2737

N.
Nadragulyt evett.
(Nem tudja, mit beszl.)

Nagy a kodcsols, kicsiny, vkony a tojs.

(Nagy hh, kevs tett.)

Nagy a rend.
(Rendetlensgre szl.)

Nagy a md.
(Gunyosan mondjk azokra, kik a nagyzs hbortjban szenvednek.)

Nagy az kr nyelve, de mg sem szlhat. Nagy a szja, szk a marka. Nagy llatkertje van az Ur Istennek.
(Trfs szlsmd.)

Nagy benne az akarat, mint a rossz lban.

(Nhol: mint a vn lenyban.)

Nagy bolond vagy te, csak hogy nem tudod. Nagy buzafreg a henye ember. Nagy baj az a nincs. Nagy dolog: hogy a varga s a tt szgyenli az nevt. Nagy ember nagyot botlik.
(Magasabb llsu nagyobb hibt kvethet el.)

Nagy embernek szgyen sirni.

(Szkelysgi.)

Nagy erklcs van benne.

2738

(Kznpnk a csknys lovat, makranczos gyermeket erklcssnek mondja.)

Nagy ernyek vagy: erklcs utn sntit az irigysg. Nagy fba vgta a fejszjt.
(Nehz dologba fogott.)
155

Nagy fnak nagy az rnyka.

Nagy fn terem.
(Azaz: nehz hozz jutni.)

Nagy ft mozgat.
(Nagy vllalatba fogott.)

Nagy feneket keritett beszdnek. Nagy esemnyek elre vetik rnykukat. Nagy halak flfaljk a kisebbeket. Nagy hz mellett a kis hz. Nagy hire van, mint a tatrjrsnak. Nagy hhr a rossz lelkiismeret. Nagyja utn apraja is elkl.
(Az rusok kedvelt mondsa.)

Nagy konyha megeszi a kis boltot. Nagy kanllal evett.

(Vendgsgben volt.)

Nagy kenyr mell trt is krne. Nagy koncz esett ki a szjbl.

(Jvedelmes hivatalt vesztett.)
2739

Nagy kvet dob a kutba, vagy: nagy kvet mozgat. Nagy k nyomja a szivemet.
(Nagy aggodalmam van.)

Nagy k esett le a szivemrl.

(Nagy aggodalomtl szabadultam meg.)

Nagy klnbsg van Mtys kirly s Kirly Mtys kzt. Nagy mester a plda.
(Nevelsi monds.)

Nagy mester, mindent kigondol. Nagy mihaszna.

(Dologkerl, kamasz.)

Nagy nyavalya az henhals. Nagy pompa, erszny koporsja. Nagyobb a fstje, mint a lngja. Nagyobb a fstje, mint a pecsenyje. Nagyobb a fstje, mint a tze.
(Nagyobb a hire, mint a valsga.)

Nagyobb a kapu, mint a vros.

(Mindushoz rvn Diogenes, midn annak a kis vrosnak kapujt ltta, azt tancsolta a laksoknak, hogy tegyk be jl a kaput, mert kiszalad rajta a vros.)

Nagyobb a diszn, mint az l, vagy: a tehn, mint az istll.

(Nagy lba van, de kis lbbelit visel.)

Nagyobb a szeme, mint a gyomra. Nagyobb a becslet, mint a forditott ksa.

2740

Nagyobb a szerezd meg a koncznl.

(Tbbre meg a mellkjvedelem, mint a rendes fizets.)

Nagyobb az embersg a kposzts hsnl. Nagyobb hire volna annak.

(Csekly gnynyal tagad km.)

Nagyot hall, mint szszel a molnr. Nagyot kezdett, kicsinyt vgzett.

156

Nagyot taszitott rajta, mint a szentesi emberen a hossz kutya.

(Az egyszeri szentesi embert feldnttte az agr, mire az: majd fltaszitott az a hossz kutya. Csongrd m. km.)

Nagyot tolt, mint Lonzson az egerszegieken.

(Lonzson irja Erdlyi mester volt Kemny-Egerszegen Vas megyben. Egykor adkivetskor felmaradt t garas, mit nem tudtak honnan kifizetni. Lonzson mester fogta magt s kifizette az t garast, mondvn: No most nagyot toltam az egerszegieken.)

Nagy rm is meglheti az embert. Nagy pipju, kevs dohnyu.

(Nagy szavu ember kevs tudomnynyal.)

Nagypnteki der, j termsnek jele.

(Gazd. monds.)

Nagy port vert fl.

(Oly esemnyrl mondatik, mely szlesebb krben nagy fltnst keltett.)

Nagyra van vele.

(Elbizakodott valamely tettben.)

Nagyra van vele, mint a gazdag asszony lenyval.

(Bcs m. monds.)

2741

Nagyra viszi az embert a harag, vagy: a knytelensg. Nagy szl f, valaki flakasztotta magt.
(Babons kzm.)

Nagy terhet is megknnyiti a trelem. Nagy tnk van a farn.

(Gazdag lenyra szl.)

Nagy urak kedve lhton jr. Nagy urak esse, jobbgyok intse. Nagy uraknl, malomban, rvben vrakozni kell. Nagy ur a muszj, de mg nagyobb a nem lehet. Nagy ur s kutya utn teszik be vagy: nagy ur s kutya hagyja nyitva az ajtt. Nagy urnak is tallkozik ura. Nagy urral, bolonddal nem j trflni. Nagy vizben fogjk a nagy halat. Napa ritkn alkuszik meg menyvel. Napad nem gondolja, hogy is csak meny volt. Napban is vannak foltok; napnak is van foltja. Nap alatt van.
(Sorsa nincs eldlve.)

Napfnyt nem rejthetni vka al. Naplop.

(Dologtalan, semmittev ember.)
2742

Napnl ebdelt, holdnl vacsort.

(Nem volt mit ennie; koplalt.)

Napnl is vilgosabb. Napot akkor nzik legjobban, mikor fogyatkozik. Nappalnak szeme, az jjelnek fle van. Nap sem fogja rajta.
(Tartsan szp.)

Napszmt csak megkri az ember, ha ksn is kap bele.

(Veszprm megyei.)
157

Narancs is keser, ha facsarjk.

Nd sem indul szl nlkl. Ndhoz tmaszkodni.

(Olyanba bizni, ki maga is tehetetlen.)

Ndszlon is grcst keres. Nd ttte agyon az urt.

(Soha sem volt frje.)

Nladnl hamisabb sem kell.

(Szkelysgi.)

Nlunk is sval sznak. Nlunk is vizben fznek. Ne a templommal jrj a kereszt krl.
(Ne ellenkezen vgedz dolgodat.)

Ne llj olyan sok egy helyben, mert valami bolond nmet hozzd kti a lovt.
2743

Ne ss mlyen, mert beletrik az sd. Ne sznts mlyen, mert beletrik az ekd.

(Szkely monds.)

Ne btsd a magyart! Ne bntsd az alv oroszlnt.

(Szenvedlyes embert ne ingerelj.)

Ne bnts senkit, nem bnt senki. Ne beszlj a kezeddel.

(Mikor beszd kzben valaki sokat hadonz a kezvel.)

Nebnts virg a neve. Ne borul lbhoz, ha fejvel szlhatsz. Ne csak tudd a jt, hanem tedd is. Ne csak az els kereket nzd, hanem a htulst is. Ne erlkdj, mert megszakadsz.
(Szkelysgi.)

Ne fljetek szegnyek, jobban lesztek szegnyek.

(Szoktk a npet biztatni nagy vltozsok idejn, de a helyett, hogy jobban lenne sorsa, csak jobban lesz szegny, azaz szegnyebb. Erdlyi J.)

Ne flj, mig engem ltsz.

(Addig nem vagy vak.)

Ne flj, csak reszkess.

(Szkelysg.)

Ne flts Kozmt tiz ezerig.

(Azaz telik tle, mint Kozmtl tizezerig. Zemplni km.)

2744

Ne fogj hozz, ha nem mestersged. Ne fujj a tzbe, mert szemedbe ugrik a szikrja.
(Ne rtsd magad ms dolgaiba, mert megjrhatod.)

Negyven ves lenynyal az rdg sem tnczol.

(A tarczali hegyen, az u. n. Kopasz tetn a np hite szerint a boszorknyok szoktak jjelenknt sszejnni s ott az rdgkkel tnczolni. Van Zempln megye levltrban egy ilyen boszorknypr 1703-bl, a mely szerint a boszorknyok vittek arra a hegyre magukkal ids lenyokat is, de mr a 40 vesekkel az rdgk vonakodnak tnczolni. Lsd Szirmay: Notitia topographica, politica Cottus Zempl.)
158

Nem j az rdgt falra festeni.

Ne hagyd magad Guba Jakab.

(Igy biztattk Guba Jakabot, midn felesge verte; azrt e kzmonds gyvk biztatsa.)

Nehezebb a bartsgot fentartani, mint ktni. Nehezen emszthet ember.

(Ki csak keveseknek tetszik.)

Nehezen r tbb kakukszt.

(Nem sokig fog lni.)

Nehezen lesz abbl bakszekr.

(Bajosan vlik abbl valami jra val. Bakszekr = ktkerek talyiga.)

Nehz a bnt brzattal el nem rulni. Nehz a nyelve. Nehz a baktl tejet fejni. Nehz abba lelket nteni, kinek szive elveszett. Nehz a bnatos arcznak vig kedvet mutatnui.

2745

Nehz a brnyt farkas szjbl kivenni. Nehz attl venni, kinek elad szndka nincs. Nehz a csunyt szpen kimondani. Nehz a kczbl szp fonalat fonni. Nehz a rgi megrgztt szokst elhagyni. Nehz a pnzt keresni, de knny elverni. Nehz a semmibl teremteni. Nehz a kopasznak stkbe kapni. Nehz a szemet megcsalni; nehz a hasat megcsalni. Nehz a termszet ellen rugdalzni. Nehz az agg rkt trbe ejteni. Nehz az eb szjbl a konczot kivenni. Nehz l fnak dltt vrni.
(Mg lk utni rksgre vgykra illik e km.)

Nehz az agyagot sni.

(Fsvnytl valamit kinyerni.)

Nehz betegsgnek Isten az orvosa. Nehz jmborul meggazdagodni. Nehz kenyr az rv. Nehz krdsre nehz a vlasz. Nehz kt urnak szolglni.
2746

Nehz ms szjval enni, vagy: ms szemvel ltni. Nehz mestersg a pipakupak-csinls.

(Kedlyes shajts.)

Nehz mindenkinek kedvt tallni. Nehz minden szjat bedugni.

(Nehz az emberek megszlst elkerlni.)

Nehz, mint a s.
159

Nehz, mint a vas.

Nehz, mint az lom. Nehz, mint a k. Nehz ott lopni, a hol a gazda maga is tolvaj. Nehz rakonczban tartani a nyelvet.
(Harminczkt fog sem bir vele.)

Nehz seb az res zseb.

(Szjtk.)

Nehz vn fbl gzst tekerni.

(Nehz az reget ujitsokra birni.)

Ne higyj mindennek, ha veszni nem akarsz. Ne himezd, ne hmozd, mondd ki igazn. Ne itlj, hogy meg ne itltessl.
(Szentirs.)

Ne jtszl szolgddal, mert trsul fogad. Ne jrjon a pampuld.

(Pampula = szj. Tjsz.)
2747

Ne kapaszkodjl olyan kocsi utn, mely fl nem vesz. Ne kedvem, ne!

(Mikor a j kedv mr tetpontjt elrte, akkor mondatik.)

Nekem szlt a paldi rig.

(Azaz n nyertem. Szatmrm. km.)

Ne krd klcsn, amit otthon tallsz. Ne krj attl tancsot, ki magnak sem tud adni. Neki durlta magt. Neki esett, mint tt gyerek a trs csusznak.
(Mohn hozz fogott valamihez.)

Neki is elg lesz egy kapa fld, vagy: egy sing fld. Neki is tbb esze van kt nap.
(rtsd: mint egy nap.)

Neki is hrom krajczr egy garas. Neki is orra alatt a szja. Neki is felvirrad egyszer.
( is lt mg j napot.)

Neki keseredik.
(Pl. a dolognak.)

Neki megy a falnak, mint a vak zsid. Neki megy, mint a tt kr a kdnek. Neki mindennap Dmtr napja.
(Dmtr napjn szoktak vltozni a juhszok; a km. Erdlyi szerint arra illik, ki mindennap mozdulhat llsbl.)
2748

Neki sem stnek kln hurkt.

(Nla sem tesznek kivtelt.)

Neki hasalt.
(Mohn az evsnek, ivsnak.)

Neki sem ll rudra a kapczja.

(Valaminek a nagy bsgvel henczegre mondjk, kinek egy rudra val kapczja sincs.)

Neki sincs gallrjhoz varrva a szerencse.

(T. i. is szegny ember lehet mg.)

Neki szokik, neki trdik.

(Hozz szokik.)
160

Neki szokott, mint a svb a ftt krumplinak.

Neki tzesedett, neki gyrkztt.

(Neki fog a dologhoz.)

Ne mehessek el errl a helyrl.

(Ha ez vagy az nem igaz.)

Ne koplalj, mint otthon. Ne lpj addig a vizbe, mg kvt nem ltod. Ne lgy hj, mert elkap a kutya. Nem addig van a!
(Nincs mg vge a dolognak, nem kimerit az rvels.)

Nem adjk bagrt.

(Nem oly olcs dolog.)

Nem adnm szz forintrt, hogy semmim sincs. Nem adnm szzrt.
2749

Nem adnm egy hzrt. Nem adnm egy vak lrt. Nem adnm sokrt. Nem adnm egy zsk malaczrt. Nem adnm a vilgrt. Nem aggasztja mhecskt a tl. Nem a jkrt van a trvny. Nem akars, fejvakars. Nem akarsnak nygs a vge. Nem akarnak a knny is nehz. Nem aki jl kezdi, hanem a ki jl vgzi, rdemel dicsretet. Nem akkor j a hall, mikor mi akarnk. Nem a knts, nem a hossz suba teszi a papot. Nem arany s ezst teszi az embert boldogg, hanem a megelgedettsg. Nem a ruha teszi az embert. Nem asztalhoz val a veszekeds. Nem az ad, a kinek van, hanem a ki akar. Nem az a madr, a ki utna jr, hanem aki megeszi. Nem az n hzam g.
2750

(Annyi, mint: nem trdm vele.)

Nem az id szabja magt mihozznk, hanem mi szabjuk magunkat az idhz. Nem az irs hazudik, hanem a ki irja. Nem az iskola, hanem az let szmra tanulunk. Nem az ostor, hanem az abrak inditja meg a lovat. Nem az eszhez van szabva.
(Nem rti meg.)

Nem az kertjben termett.

(Nem gondolta ki, vagy vitte vghez.)

Nem rt a blesnek a vaj.

161

Nem ll szba minden hitvny, gyalog emberrel.

(Szkely monds.)

Nem rt a kutynak.
(Trfsan arra mondjk, ha valakit valami testi baj rt.)

Nem rultam vele egy gyknyen. Nem bnombl lesz a bnom. Nem bnom, ha czignykereket hny is. Nem bnom, ha ttgast ll is. Nem bnom, ha a fejre ll is.
(Nem trdm dolgval, gyeivel.)

Nem bnom, killom.

(Mikor az ember valami kisebb bajt knnyedn vesz.)

Nem bntok senkit, engem se bntson ms.

2751

Nem vagyok n ads, nekem Nem bntok s senkit, engem se bntson ms.

sem

ads

ms,

Nem Btorban lakik, hanem Futakon.

(Gyvkra szl.) (1848-ban egy nmet falu laksai elmentek mint npflkelk a rczok ellen. Szt.-Tams krl tborba szllvn, hire jrt, hogy a rczok jnnek. A mi nmetjeink erre megijedtek s haditancsot tartottak az ellensggel szemben elfoglaland llspont meghatrozsa tekintetben. Hossz s heves szvita utn a velk volt bir a kvetkez hatrozatot hirdette ki: Ha a rczok jnnek megadjuk magunkat; ha pedig nem jnnek, az utols csepp vrig vdelmezzk magunkat.)

Nem bizzk farkasra a brnyt. Nem bolond a vrmegye. Nem boszorknysg. Nem rdgi mestersg. Nem csak arany tlbl szednek vajas pogcst. Nem csak kenyrrel l az ember. Nem csak egy tarka kutya van a vilgon.
(Akkor mondatik, midn valaki valamely trgyrl azt mondja, hogy az v.)

Nem Csky szalmja.

(Lvt a Cskyak birtk s lgyan fogtk a jobbgyokat, kik aztn az urasgi tartozsokkal ugy bntak, mint a cspelt szalmval. Ksbb az Eszterhzyak al kerlvn, folytattk az eljrst, de a tisztek ltal rendre intettek ily szval: Nem Csky szalmja ez! Csky szalmja a. m. rendetlen, bitang jszg.)

Nem diszn a koma, hogy egy egsz tojst megegyk.

(Fsvny mondja a vendgre.)

Nem dugja zsebbe a kezeit.

( sem ttlen.)

Nem egsz vilg Baranya, laknak Somogyban is.

2752

Nem egy malomban rlnk. Nem egy nap plt Buda vra. Nem egy uton jrnak. Nem egy vgssal esik le a tlgy. Nem egy a szr a selyemmel.
Nem egy a A kend szive az enymmel.
162

szr

selyemmel,

Nem elg a sz, ha nem elg a czip.

Nem enged a negyvennyolczbl.

(Hatrozott s kvetkezetes.)

Ne menj a fra, nem esel le. Ne menj a vizbe, nem fulsz bele. Ne menj el, mit csinlsz itt.
(Trfs monds.)

Ne menj oda, a hol ms nem jrt.

(Szkely.)

Nem erltette meg magt. Nem esett a feje lgyra. Nem esik le ujjrl az arany gyr.
(Nincs rangjn alul valamely dolgot megtenni.)

Nem esik ki a vilg feneke. Nem esik porba a pecsenyje. Nemessgt csak a kutyabrn, nem a szivben hordozza.
2753

163

Nem rti a trft; nem rti a csizit.

Nem red el azt hajasan, kopaszon is bajosan. Nem fj mr akkor a foga, vagy: a feje.
(Kt rtelemben hasznljk. Szegnybl gazdag lett; vagy pedig: ha valaki meghalt.)

Nem fenkig tejfel. Nem fl a koldus a tolvajtl, vagy: a fosztstl. Nem fl a holl az akasztott embertl. nem flti kopasz a hajt. Nem flti nmet a gatyjt.
(Mert nincs neki.)

Nem fr a fejembe.
(Nem akarom elhinni.)

Nem fr hozz, mint a megyaszi ember a kvektshez.

(Megyasz, Zemplnben.)

Nem fr a brbe. Nem fr a gyomromba. Nem fr a begyembe. Nem fog a krtja.

(Nincs sikere igyekezetnek.)

Nem fog hallon az ajndk. Nem fog rajta a szp sz. Nem fog rajta az tel.
2754

(Nagyev s mgis sovny.)

Nem fog aranyon a rozsda. Nem fujta ki.

(Nem elg erre, vagy arra, annyi pnz, vagy id.)

Nem fln, hanem htn ltal tanul a rossz szolga. Nem galambkosr a vilg. Nem gyalzat a szegnysg. Nem gyermek kezbe val a ks. Nem gyermeknek val a bor, mert nem tudja megrgni. Nem gyzi szuszszal, pnzzel, borral, ruhval stb. Nem gyujthat az, kinek magnak sincs tze. Nem gyjthet annyit a fsvny, hogy korhely fia el ne tkozolja. Nem hagyom hossz przra. Nem hagyja magn szradni.
(A gyalzatot, srelmet.) (Egy henczeg urfit arczul kptek. Bartai, kiknek az esetet elbeszl, azt krdk tle: s te hagytad ezt magadon szradni? Nem, mond az, hanem rgtn letrltem.)

Nem hagyta az anyjban a nyelvt.

(Bbeszd, nyelves.)

Nem hajt a tatr, vagy: nem hajt a trk. Nem hnyja az telt a hta mg.
(Hizik, kvrszik, fog rajta az tel.)

Nem halottas hzhoz val a muzsika.

2755

Nem harapjk le az orrodat, vagy: nem esznek meg. Nem hasznl az embernek iparkodsa, ha nincs hozz Istennek ldsa.
164

Nem hasznl a tancs, ha nincs kvetje. Nem hasznl a j l, ha a kocsis nem j. Nem hasznl a sz, ha a kz nem j. Nem hiba eteti szjt.
(Fog rajta az tel. s ms rtelemben: sokat tud beszlni.)

Ne higyj neki, a meddig meleg. Nem hlyag, hogy flfujjk. Nem hossz a nap, kinek sok a dolga. Nem hoz semmit a konyhra.
(Nincs belle haszon.)

Nem hull a forgcs farags nlkl. Nem igaz bartsg, mely knnyen elmulik. Nem igen g jl a pipja.
(Rossz dolga van.)

Nem ijed meg a maga rnyktl. Nem igy keresik a hat krt, vagy: a vasas szekeret. Nem illik minden mindenre. Nem illik bocskorra a sarkantyu.
(Urat akar jtszani, de nincs mdjban. Ung m.)
2756

Ne mind cselekedd, a mi szabad. Nem is beszl gyalog az emberrel.

(Bszke rtarts, vagy elbizakodott.)

Nem is hal, ha nem csuka. Nem is magyar, ki a Tiszbl nem ivott. Nem javal tt a henyls. Nem jmbor bartsg, melyrt megbntod Istenedet. Nem jr a maga lbn. Nem jr egy vgsban kereke.
(Nem gondolkozik szszerleg.)

Nem j a felettbb val bartsg. Nem j a bolonddal trflni. Nem j annak dolga, kinek nincs irigye. Nem j a gyermeket tlpni.
(Mert akkor nem n nagyobbra. Babons kzmonds.)

Nem j a tzzel jtszani. Nem j a bort visszjrl tlteni.

(Babons km.)

Nem j a kst lvel flfel llitani.

(Babons km.)

Nem j a tr, ha nem j a gyr.

(Szjtk.)

Nem j, ha jjelen t a hzban kenyr nincsen.

2757

Nem j kt molnr egy malomban. Nem j a nagy urakkal egy tlbl szeresnyt enni.
165

Nem j ember, ki msnak szembe nem mer nzni.

Nem j katona, aki gyenyerlis nem akar lenni. Nem j madr, mely jszaka jr.
(rmlnyokra, kjnkre mondjk.)

Nem j messzirl hzasodni. Nem j mindent kifecsegni. Nem j mindent tudni. Nem j napnyugta utn pnzt kiadni.
(Babons km.)

Nem j sok sz, sok pnz j.

(Faludi s Kovcs.)

Nem j szemmel nzte.

(Gyanus eltte; irigykedik, haragszik.)

Nem j vele ujjat hzni. Nem jkrt van a trvny. Nem kptalan a feje.
(Nem tudhat egy ember mindent.)

Nem kr volna gyubl kilni.

(Olyan rossz.)

Nem ksa, ne fujjad. Nem kell a blcset tancscsal terhelni.

2758

Nem kell a gyermeket a frdvel kinteni. Nem kell a gyertyt vka al rejteni. Nem kell a gyzelem eltt tapsolni. Nem kell a gymlcsrt a ft levgni. Nem kell vlgybl tlteni a hegyet. Nem kendre biztk az orszg dolgt. Nem kerepltek neki.
(Bor, melyben viz van.)

Nem kereshet annyit a j gazda, mennyit a rossz asszony el nem pazarolhatna. Nem ketten fontunk rte.
(Ha valamit elvinni akarnak, a mit megszerettek.)

Nem keveset iszik, hanem sokszor. Nem knytelen vele.

(Nem tartozik azt tenni.)

Nem krdi az hes has, hnyat ttt az ra. Nem kr kenyeret.

(Ha valamit nem akarunk eldobni, vagy olcsn eladni.)

Nem kivnja sem testem, sem lelkem. Nem konyit hozz.

(Nem rt a dologhoz.)

Nem kopik benne, vagy: nem kopik tle a foga. Nem kopott a krme rte.
(Nem kereste, knnyen harcsolja.)
2759

Nem kser.
(Zsidknl a kser = tiszta, trfli = tiszttalan.)

Ne kotyogj mindig.
(Ne beszlj mindig.)

Nem klcsn kenyr a hzassg.

(Nhol: Nem tarka kend Nem klcsn kenyr, hogy Se nem tarka kend, hogy megfordithatnd.
166

hzassg.) visszaadhatnd,

Nem ktik az orrodra.

(Nem avatnak be tged a dologba.)

Nem ltni senkinek a szivbe.

(Nem tudni, kiben mi lakozik.)

Nem lttl vak zsidt papucsban szaladni?

(Olyan krsre mondjk trfsan, melyet az ember teljesiteni nem akar.)

Nem lt a szemtl.
(Trfsan mondjk, ha valaki az eltte lev trgyat nem veszi szre.)

Nem lt tovbb az orrnl.

(A dolgok megitlsben rvidlt.)

Nem lt tovbb az kr szarvnl. Nem lehet minden embernek szjt bedugni. nem lehet minden sebet egy irrel gygyitani. Nem lehet elmenni a szavn.
(rthetlenl beszl.)

Nem lehet kevsbl sokat adni. Nem lehet vele komzni.

2760

Nem lehet az ember sajt zsebnek tolvaja.

(Egy hzaspr korcsma zletet nyitott s mert mindketten szerettk a bort, kiktttk, hogy egyik sem fog ingyen inni, hanem megfizetnek a borrt. Ugy is trtnt. De mikor a bor elfogyott, azt lttk, hogy mindssze csak 12 krajczrjuk volt, mert mikor a frj egy liter bort megivott, megfizette ugyan a 12 krt, csakhogy az asszony a maga fl liter borrt ugyan azt a 12 krt fizette oda a frjnek s igy ment ez mindaddig, mig a borbl tartott.)

Nem lehet az ember fbl, ki kell rugni a hmfbl.

(Mulatni szeretk mondjk.)

Nem lehet az sztn ellen rugdalzni. Nem lehet a tengert kanllal kimerni.
(Csekly eszkzkkel nagy vllalatba fogni. Szt.-goston lete.)

Nem lehet vele okosan beszlni. Nem lehet vig rja, ki vigabbat kivn. Nem lesz abbl duda, vagy: karika.
(Nem fog sikerlni.)

Nem lesz belle prdikczis halott. Nem lesz abbl kovcs, aki kalapcsot soha sem vesz kezbe. Nem lpem t tbb a kszbt. Nem lopnak annyit fejszvel, mint szszel. Nem lnek azzal varjut. Nem ludnak val a szna. Nem megy szomszdba brt. Nem megy a szekr, ha nem kenik. Nem megy kutya szembe a fst.
2761

(Becstelen s vakmer jellemzsre mondjk.)

Nem mehetek fejjel a falnak.

(Nem gyzhetem le az akadlyokat.)

Nem mestersg.
(Knny dologra mondjk.)
167

Nem messze mehetni a hazugsggal, vagy: csalrdsggal.

Nem messze van a lng a fsttl. Nem mlt, hogy sarujt, szijt megoldhassa. Nem mlt, mltatlant pnzert dicsrni. Nem mind arany, mi fnylik
Mr most ltom, nem mind Az egyenes sziv is lehet tekervnyes. arany a mi fnyes,

Nem mind bartod, a ki rd mosolyog. Nem mind dik, kinek tints az ujja. Nem mind molnr, a ki lisztes. Nem mindegyik beteg hal meg.
(Szkelysgi.)

Nem minden felhbl leszen es. Nem minden fld terem meg mindent. Nem minden hallnak orvos az okozja. Nem mindenkinek vet hatot a koczka. Nem minden kulcs nyit meg minden ajtt. Nem mindenkor hasznl a sirs.
2762

Nem mindenkor t le, mikor villmlik, vagy: mennydrg. Nem mind lencse, a mi lapos. Nem mind leny, ki prtt visel. Nem minden lvs tall.
(E szavakkal biztatta az egyszeri tbornok embereit az elnyomulsra s e pillanatban egy lvs t tallta. Ekkor azonnal hozz tette: s ha tall, az a legszebb hall.)

Nem minden nap ragyog a nap. Nem minden nap Jakab nap.
(Minden nap nem lehet vendgeskedni.)

Nem minden nap pap sajtja. Nem minden pecst alatt hever az igazsg. Nem minden rongybl lesz papiros. Nem minden folt illik minden ruhra. Nem minden virgbl lesz gymlcs. Nem minden illik, ami szakad. Nem minden az arat, aki vet. Nem mindig ott az igazsg, a hol az erszak. Nem mindig tollal, gyakorta fegyverrel is irjk a trvnyt. Nem mind j, a mi rgi. Nem mind kereszt az, amit annak tartanak. Nem mind nagysgos r, kit a czigny annak mond.
2763

Nem mind okos, a ki tanult. Nem mind szakcs, aki kanalat tart kezben. Nem mind bir, kinek plcza van a kezben.
168

Nem mind rossz, a mi szokatlan.

Nem mind szent, a ki templomba jr. Nem mind tuds, a kinek ppaszem fgg az orrn. Nem mind tiszta buza, ami az fldjn terem.
(Hazudik. Nem tisztessges uton jut valamihez.)

Nem mind kevly, aki nneplben jr. Nem mind kevly, aki parancsol. Nem mint akarnk, hanem amint lehet. Nem mondja a fekett fehrnek.
(Igazmond ember.)

Ne mosd, ha nem kezed szennye. Nem mostohja a szjnak, hasnak.

(Szereti a j telt s italt.)

Nem mozgatja a flt. Nem mozog a levl, ha a szl nem f.

(Nhol igy is mondjk: Nem indul a nd szlfuvs nlkl.)

Nem olvadva el szjban a vaj.

(Tapasztalt ember mr .)

Nem oda Buda!

2764

(Toldy Mikls paraszt munkval foglalkozvn a rten, egy csoport katont ltott menni Buda fel, kik azonban a j utat eltvesztve, ms irnyba trtek. Toldy ekkor a kezben volt sznarudat egyenesen kinyujtva, utnok kiltott: Nem oda Buda! s megmutatta nekik, mely irnyban menjenek. E km. jelentse? nem ugy lesz, a mint te jnak hiszed, akarod. Szvornyi.)

Nem oda csap, a hov nz.

(Egy kancsal mszrosrl maradt e km. ugyanis, mikor le akarta tni a marht, gy ltszott, mintha trsra nzett volna, ki a marht ktlen tartotta, amirt is ez utbbi megijedvn, elugrott s a marha megszabadulvn, a mszrost elgzolta. Mondatik e km. olyanra, ki mst cselekszik, mint a mit akarni ltszik.)

Nem olyan fekete az rdg, mint a minnek festik. Nem tallta fel a puskaport. Nem riztnk egytt disznt.
(Nem bartkozom, nem pajtskodom vele.)

Nem rlnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak. Nem pihenhet meg senki sajt rnykban. Nem rvidl meg az Isten keze.
(Bksi Gspr hallvn, irja Erdlyi hogy Erdlyben tbb nem lesz maradsa, hogy jszgai is lefoglaltatvn, sztosztattak, egsz megadssal mond: Nem rvidl meg az Ur karja.)

Nem rug patkt a bakkancsos lova. Nem sajnlja nyelvt.

(Fecseg, bbeszd.)

Nem singgel mrik az embert.

(Hanem rdeme szerint.)

Nem sok becsletet nyer, ki asszonyt megver.

(Bcs megyei km.)

Nem sokat nyom a latban.

2765

169

Nem sirat egy fecskt egy nyr.

fecskt egy nyr,

Nem sirat egy Nincs egy pnzben szz forint kr.

Nem sok st esznek meg egytt.

(Uj hzasokra mondjk, kik rosszul lnek egymssal.)

Nem sok vizet zavar. Nem sokat r a csupa hallom, mondom. Nem sokat vsitom ajtajt.
(Kerlm az illett.)

Nem sokig viszi mr.

(Kzel van hallhoz; vagy: a tnkre jutshoz.)

Nem sok mentsg kell az igazmondshoz. Nem slt el a puskja.

(Nem rte el czljt.)

Nem szives, ami szines. Nem szagolhatom.

(T. i. nem tudom, hogy mit akar, ha meg nem mondja.)

Nem szamrra val a kantr. nem szeretnk krme kz jutni. Nem szeretnk a nyelve al jutni. Nem szeretnk vele lopni menni.
(Fecsegrl mondatik.)

Nem szeretnk a brben lenni.

(Nem irigylem sorst.)

2766

Nem szereti eb a bjtt. Nem szemten szedik a gyngyt. Nem szl a harang sem, ha nyelve nincs. Nem szl, ha a kerk kiesik is.
(Makacsul hallgat.)

Nem szokta a czigny a szntst, vagy: az eke szarvt. Nem szoptam az ujjambl.
(Nem n gondoltam ki.)

Nem szokta, mint dik a kapt. Nem szokta, mint hajdu a kaszt. Nem tallja helyt.
(Nyugtalan, izgatott.)

Nem tancsos ellensggel trspoharat inni. Nem tarthat rkk, mint a lvai klyha.
(A lvai birk mesli Ballagi Pestrl hozattak egy kemencze-llitt, ki a vroshznl felllitotta a drga kemenczt, de azon jjel le is dlt. Krdre vonatvn a mester, csak azt felel: hogy hisz nem tarthat rkk.)

Nem tehnre val a gatya. Nem teszi az ablakra.

(Akkor mondjk valakinek pl. ha goromba levelet kapott.)

Nem terem a tvisen fge. Nem tiszta a leveg.

(Figyelmeztets, hogy nem kell tovbb folytatni a beszdet, mert olyan van jelen, kinek ezt hallani nem szabad.)

Nem titok, a mit ketten tudnak.

2767

170

Nem tlti gallra mell.

(rtsd utna: a bort, hanem megissza.)

Nem tlti a bort csizmaszrba.

(Hanem a torkba.)

Nem tri csontod a sz. Nem tudhat egy mester minden mestersget. Nem tud hov lenni bjban, rmben. Nem tudott az lni, ki nem tud meghalni. Nem tud hov lenni, mint a tkbe esett egr. Nem tudja az ember, mitl hizik. Nem tudja, hol ll a feje. Nem tudja esznek hasznt venni. Nem tudja az ember, holta napjig mg mire jut. Nem tudja az ember, mire virad. Nem tudja, mi a flsz.
(Btor ember.)

Nem tud zld gra vergdni.

(Pl. nem tud meggazdagodni.)

Nem gy keresik a hat krt.

(Rosszul gazdlkodkra mondjk.)

Nem gy fzik, a mint reszket. Nem gy kelt fel, amint lefekdt.

(Ms trtnt, mint a hogy remnyelte.)
2768

Nem gy van most, mint volt rgen.

Nem gy van Nem az a Nem illatozik Ktszinv lett a vilg. mr, nap mint st a volt az rgen, gen. virg,

Nem gy verik nlunk a czignyt.

(A beregszszi birnak lovt ellopta egy czigny. Egy id mulva vsron megismervn a bir sajt lovt a tolvaj alatt s balkezvel megragadvn a kantrt, a msikkal botjt kapta s a mint csak tellett tle, a czigny htt vgig puffogtatta. A tolvaj rezvn, hogy jobban vakarjk, mint viszket neki, mondja a birnak: Uram, nem ugy verik nlunk a czignyt. Ht hogyan? krdi a bir. Mind a kt kzzel! felel a a tolvaj. Erre mg jobban megboszankodvn a bir, midn a czignyt mind a kt kzzel verni kezd, a kantrt elresztette. A czigny ekkor sarkantyu kz vette a lovat s szerencssen odbb llott. Ballagi.)

Nem tm fejemet a falba rte.

(Nem nagyon fj a vesztesg.)

Nem szsza t a vrs tengert.

(A ki a mulatsgban elzik. H.-M.-Vsrhely.)

Nem vagyunk egy kenyren. Nem varrtk ingem gallrhoz. Nem vjja ki egyik varju a msik szemt. Nem vrhatni el vad ftl szelid gymlcst. Nem vsik benne a foga.
(Meg nem nyeri, a mit kivn.)

Nem ver Isten bottal. Nem verik ki a mentt ujjbl.

171

Nem vetek neki kt napot, hogy

(Valamely dolog bekvetkezik.)

2769

Nem vesz egyik pap a msiktl gynpnzt. Nem vsz ki a magva. Nem vitte r a lelke. Nem viszem a msvilgra.
(Az rksghagy mondja rkseinek, ha mr letben vgynak a vagyonra.)

Nem voltam se tudja, se ltja.

(Nem tudok a dologrl semmit.)

Nem zrg a haraszt magtl, vagy: ha a szl nem fujja. Nem zsk a vilg szja, hogy bekssk. Ne nevess: kifut a leves; ne nevess: elhl a leves.
(Szjtk.)

Ne orgonlj nekem.
(Ne beszlj, hallgass.)

Ne piplj, ha dohnyod nincs. Ne rontsd a levegt. Ne rzd a ft, mely magtl hullatja gymlcst.
(Ne zaklasd az embert, ki magtl is ad.)

Ne sajnld a papot, hisz pnzrt imdkozik.

(N.-Trkny.)

Ne szemeld a mst, cspeld a magadt. Nesze semmi, fogd meg jl. Ne szlj szm, nem fj fejem. Neszt vette a dolognak.
2770

Ne szgyeld beismerni, ha hibztl. Ne szomorkodjl, lgy vig, nem lesz ez mindig igy. Ne szomoritsd szlidet, gy szeretnek majd tgedet. Ne tanitsd a rczt szni. Ne tanitsd apdat kst enni.
(Ne tanitsd az idsebbet olyasmire, mit az jobban tud.)

Ne tedd magad oly kicsinynek, hisz nem vagy olyan nagy. Ne tgy arrl itletet, amihez nem rtesz. Ne tovbb a kszbnl.
(Titokkal, csaldi dolgokkal.)

Ne vedd el, amit nem adhatsz. Ne vedd forinton, amit garason vehetsz. Ne vesd meg bartodat kis fogyatkozsrt.
(Bartunk sajtsgait ismerni kell s tekintetbe venni, nem pedig gyllni; hibit el kell trni.)

Neveti a kszet.
(Maga semmit sem indit.)

Ne ugorj ott, a hol rok nincs.

(Egy uri ember, ki szeretett mindenkit megtrflni, meghivta nhny bartjt a szlbe egy kis mulatsgra. A szlbe becsipette ket s hazafel menet szp holdvilgos id lvn, a templom tornynak rnyka pen azon uton esett keresztl, 172melyen mentek. Az rnykot ltva, hirtelen egy tlete tmadt s mond bartjainak, hogy ma dlutn itt egy rkot huzatott, vigyzzanak, nehogy abba bele essenek. Erre valamennyien tugrottk az rnykt, st egyikk el is esett a nagy ugrsban minek msnap k maguk is jt nevettek.)

Nevess a kis ujjamra.

2771

(Durcskod, vagy: sir gyermeknek mondjk ezt, oda tartva elje a kis ujjat, mire azutn a gyermek rendesen el is neveti magt.)

Nevet, mint a fthi paraszt.

(Fth, Pestmegyben.)

Nevet, vigyorog mint a fakutya.

(Sznet nlkl nevet, mint bolond.)

Nevet, mint a fazekas, ha feldl.

(Boszankodik kra miatt.)

Nevet, mint a pk kutyja a zsemlyre. Nevn szlitja a gyermeket.

(rthet szavakkal fejezi ki magt; nem himez-hmoz; egyenesen kimondja az igazat.)

Ngy dolog nem engedi magt eltitkolni.

(Ezek: tz, viz, khgs s szeretet. Pelknl viz helyett szegnysg ll.)

Ngy fal, ngy szem kzt sok trtnik. Ngy lbu is megbotlik. Ngy szeme van s mg sem lt.
(Szemvegre mondjk trfsan.)

Nha a disznlb is elsl.

(rmellki.)

Nha a varju is elg szpen krkog. Nha a bolond is mond igazat. Nha a krds is felelet. Nha a vak is tall garast. Nha a vak tovbb lt a szemesnl.
2772

(Sok pnze lvn egy vak koldusnak, azt alattomban a mezre kivitte s elsta. Ezt komja szrevevn, mg azon nap kista. Rvid id mulva kincshez menvn a vak koldus, mivel azt helyn nem tallta, mindjrt komjra esett gyanuja. Hogy pnzt vissza nyerje, komjhoz megy s j kedvet szinlelve, azt mondja neki, hogy miutn rvid id ta szp pnzecskt kaparitott ssze, adjon neki tancsot, hov tegye pnzt, hogy biztos helyen legyen. A koma kapvn a j alkalmon, azt javasolta, hogy oda tegye, a hov a tbbi pnzt tette. Ezt helyben hagyvn a vak, a koma azonnal a mezre siet s az ellopott pnzt helyre visszateszi, hogy a tbbit is kezhez kaparitsa. Ott tallvn pnzt a vak, felvette s komjnak hza eltt elmenvn, a vak ugy mond most tovbbra ltott a szemesnl.)

Nha jobb a fl, mint az egsz vagy: fele gyakran tbb az egsznl.
(Pl. jobb felnyit enni; aztn bntetsre is rtetik.)

Nha napjn; soha napjn. Nha kis felhbl is nagy es lesz. Nha reggel tncz, este pedig lncz.
(Elbb rm, utbb szomorusg.)
173

Nha mindig rszeg.

(Ehhez hasonlk: Nmely asszony mind olyan. Taln bizonyos. Minden bizonynyal taln. Most vagy mindjrt stb.)

Nha tbbet hasznl a jbart az erszny pnznl. Nma gyermeknek anyja sem rti szavt. Nma mesterektl sok jt tanulhatni.
(Azaz knyvekbl.)

Nma, mint a hal. Nma, mint a sir. Nma, mint a nagypnteki harang. Nmet hasa van.
2773

(Olyanra mondjk trfsan, kinek hasmense van.)

Nmetnek Bcs, magyarnak Pcs. Nmetnek negyven ves korban rik meg az esze. Nmetnek szl (Seele) a llek; kint (kind) a gyermeke; az apja ftr (Vater); eczetje eszik (Essig); az olaja l (Oel); szalad a saltja (Salat); msz (Maas) a pintje; jr (Jahr) az esztendeje. Esje rgen (Regen) volt; szegny is az ldsa (Segen); hanem azrt hj (Heu) a sznja; mert vizen (Wiesen) a rtje; de csak mgis rossz (Ross) a lova. Ha tz van, frt (Feuer) kiabl. Gebed (Gebet) az imdsga s ha meghalt, tt (Tod) veszi ki belle a lelket stb.
(Mind ismert szjtkok.)

Np szava: Isten szava. Nzd meg az anyjt, vedd el a lnyt. Nzd meg az udvart, ltod a gazdt. Nz, mint varju az res konczba.
(Koncz = vels csont.)

Nincsen veszi a semmin adottat.

(Lop.)

Nincs a hasnak lelkiismerete. Nincs a zsidnak mennyben jussa.

A zsidnak Nincs is Van neki Azzal csuszik a pokolba. annak egy nincs mennyben zld Krisztusa, jussa, papucsa,

Nincs a papnak fldn jussa. Nincs arcza, hanem csak pofja.

2774

Nincs a szegnynek flt marhja. Nincs a szksgnek szabott trvnye. Nincs a viznek, vagy: bornak rakonczja. Nincs az a nagy hegy, melyet idvel el ne lehetne hordani. Nincs benne ksznet.
(Nem szivesen s rosszul vgzett munkban nincs ksznet.)

Nincs drgbb a hegedsznl.

(El is fradsz, meg is fizetsz rte.)

Nincs drgbb az idnl.

174

Nincs egy betev vagy: megev falatja.

Nincs ember hiba nlkl. Nincs desebb, mint a mz.

Nincs desebb, Ki mit szeret, arra nz. mint a mz,

Nincs farsang bjt nlkl. Nincs hamisabb viz az asszonyok knyhullatsnl. Nincs hazugsg nlkl?
(Mikor valaki valszintlen dolgot nagyon ersen llit.)

Nincs hely a vilgon, honnan pokolba ut ne volna. Nincs helyn az esze, vagy: a szive. Nincs hov fejt lehajtani.
(Annyira szegny.)

Nincs ideje, ki az idre vrakozik.

2775

Nincs itthon a macska, czinczognak az egerek. Nincs jobb szag, mint a penszes pnz illatja. Nincs keservesebb a kegyelem kenyrnl. Nincs kutya Szent-Plon, mind megettk a nyron.
(Szkely m.)

Nincs knnyebb a sznl.

(Mert azt fekve is ki lehet mondani.)

Nincs knnyebb a teli ersznynl. Nincs kzmonds igazsg nlkl. Nincs ms baja, csak a torka vres. Nincs mersze.
(Flnk, btortalan, gyva.)

Nincs mindennap vasrnap. Nincs mit tenni, el kell menni. Nincs mit tenni, meg kell enni. Nincs mveltsge.
(Krtyzk mondsa arra, ki nem tud tarokkozni.)

Nincs nagyobb szerencse, mint a j hzassg. Nincs nagyobb baj a nincsensgnl.

(Hdmezvsrhelyi.)

Nincs nehezebb a katona kenyrnl. Nincs nehezebb seb, mint a mit a rokon kz ejt.
2776

Nincs okosabb fia az apdnak? Nincs nehezebb a knny uti kltsgnl. Nincs nehezebb az res kosrnl. Nincs oly dolog, melyet meg nem hajt az id. Nincs oly gazdag, ki msra ne szoruljon. Nincs oly kut, mely ki ne fogyna, ha mindig hzzk. Nincs olyan j, kiben gncsot ne leljenek. Nincs oly rakott szekr, melyre mg egy villval ne frne.
(A magyar ember jlakott vendgt kinlja e mondssal.)

Nincs oly tele zsk, melyikbe egy szem ne frne.

175

Nincs oly kevs, ami elg nem volna.

Nincs oly rossz kert, melyben j is ne teremne.

(Nincs oly rossz ember, akitl valami j is ki ne telnk.)

Nincs oly hazugsg, melynek ne akadna csudlja, vagy: hivje. Nincs oly nap, melyen valami jt ne cselekedhessnk. Nincs oly reg, ki tovbb ne kivnna lni.
(Egy szegny reg ember elment az erdbe ft szedegetni, hogy szobjt fthesse. Midn mr jkora kteget sszeszedett, fl akarta azt a vllra emelni, de igen gyenge lvn, nem tehette azt. Ekkor tehetetlensgben elkeseredve mond: Mirt ksik oly sok a hall, hiszen n mr ugy sem vagyok e vilgra val; nekem legjobb volna meghalni. Erre megjelent a hall s azt mond: it t vagyok, hivtl, mit akarsz tlem? Erre azt felelte az reg: emeld fl a vllamra ezt a ft.)

Nincs oly rossz knyv, mely valamikp hasznos ne lehetne. Nincs oly hossz, aminek vge nem volna.
2777

Nincs oly sok, hogy el ne fogyjon, ha nem kimlik. Nincs oly szilaj tin, melynek szarvt meg ne lehessen fogni. Nincs oly titok, mely idvel ki ne nyilatkozzk, vagy: ki ne tuddnk. Nincs ott czignynak csontja.
(Ha tnek valakit, vagy megti magt valaki s fjlalja, akkor szoktk ezt trfsan mondani.)

Nincs otthon a gazda.

(Ahol nem akarnak klcsn adni, azt mondjk: nincs otthon a gazda. Igy e km. Erdlyi szerint nem akarst jelent.)

Nincs rm rm nlkl. Nincs pokolbl szabaduls. Nincs r j id. Nincs rajta emberi brzat. Nincs rendn a sznja. Nincs rzsa tvis nlkl; de rm sincs bnat nlkl. Nincs rosszabb a klcsnnl. Nincs rosszabb a szegny zsidnl, szraz sertsnl s rszeg asszonynl. Nincs se kedvesebb, se rvidebb a szp-nl. Nincs szably kivtel nlkl. Nincs szgyene, nincs pofja.
(Szemrmetlen, arcztlan.)
2778

Nincs szebb sz az arany pengsnl. Nincs szerencsje az igazmondshoz. Nincs szive; vagy: kbl van a szive.
(Szivtelen, kegyetlen.)

Nincs trk a nyakunkon.

(Ugy is mondjk: Nem hajt a trk. Mondatik, midn valakit ok nlkl sietsgre ngatnak.)
176

Nincs uj a nap alatt.

Nincs tiszta kanala.

(Nem mer oda menni.)

Nincs vtke a pnzes embernek. Nincsenek otthon a fels emeleten.

(Nincs sz.)

No mr ez reg hiba. Nosza eb utn komondor. Nk igen s nem szava kzt thegy sem fr el. Nnek szja a kardja, vagy: nyelve a fegyvere. N, mint a gomba. N a hz eleje, vagy: teli van a kas.
(Terhes asszonyokra mondjk.)

Nt a kevs beszdsg sziti meg.

Ny.
Nyakas apnak fejes a fia; fejes apnak nyakas a fia. Nyakas lnak nyakba vetik a ktelet.
2779

Nyakas, mint a bivaly. Nyakas, mint a klomista.

(Klomista = klvinista.)

Nyakassal az rdg sem bir. Nyakast nyaklevessel kell tpllni.

(nfejeken csak a kemny bnsmd segithet.)

Nyakba varrni magt valakinek.

(Ervel szegdni valakihez.)

Nyakba veszi a vilgot.

(Hossz s nagy utra megy.)

Nyakra hg.
(Pl. aki rvid id alatt minden vagyont eltkozolja.)

Nyakt szegni, vagy: trni. Nyakig ads.

(Nagyon el van adsodva.)

Nyakig mezitlb.
(Meztelen.)

Nyakleves, pofleves; nyakon tni, pofon tni, nyakon legyinteni.

(Arczul csaps.)

Nyaknak is van szirtje. Nyakon tik a fejest. Nyakon csipni valakit. Nyakra fre.
(Pl. nyakra fre elvenni, sietni, tenni valamit; hbortosan, gyorsan, szeleburdi mdjra.)
2780

Nyakn tik el a gombot. Nyalakodik, mint a kutya. Nyaljk-faljk egymst, mint az uj hzasok.
177

Nyargalnak rajta.

(Sznet nlkl terhre vannak, boszantjk, ldzik.)

Nyjas anynak knyes a lnya. Nyjas apa, fejes fia. Nylas szju.
(retlen tacsk, kinek mg a szjn foly ki a nyla.)

Nyri kocsis, tli dik.

(Az olyan falusi gyermek, ki nyron lovat riz s csak tlen megy iskolba.)

Nyron gunydat, tlen tarisznydat el ne hagyd. Nyron minden bokor szllst ad. Nyrsat nyelt.
(Feszesen, bszkn tartja magt.)

Nyeljen el a fld! itt slyedjek el, ha nem igaz!

(tkozds-flk.)

Nyelni a szraz krotyot. Nyelvemen volt.

(Midn valakinek nem jut eszbe valami, akkor mondja ezt.)

Nyelvnek nincs csontja, mgis sok embernek betrte a fejt. Nyelve nem ragad az inyhez.
(Tud is beszlni.)

2781

Nyelvn tud beszlni.

(El tud vele bnni.)

Nyelve veri meg az asszonyt. Nyelves, mint a piaczi kofa. Nyelvre vette.
(Pletyklkodra.)

Nyelvn van a szive. Nyelvben l a nemzet. Nyelvn fogjk meg a hazug embert. Nyert, mint a l az abrakra. Nyess nlkl fa nem n nagyra.
(Rossz gyermeket meg kell fenyiteni.)

Nylbe tni valamit.

(Valami gyet eligazitani, rendbe hozni.)

Nyikorog, mint a kukoricza malom. Nyikorog, mint a koldus talyigja. Nyikorog, mint az olh szekere. Nyilat tompit, ki serpenyt lvldz.
(Faludi.)

Nyiri kocsi, nyiri l, nyiri bor: egy se j. Nyitott krtyval jtszik.

(szinte, nylt ember.)

Nyitva az ajt, akr fl, akr al.

(Igy szlunk, mikor valakin tul akarunk adni.)
2782

Nyomba sem lphet.

(Meg sem kzelit pl. tehetsg dolgban valakit.)

Nyoma veszett.
(Eltnt, nem tudjk megtallni.)

Nyomorult, kinek nem elg a mag. Nyomorult koldus az, ki nem tud egy hzat elkerlni. Nyomorult gazda az, akit szolgja tanit. Nyomorult dolog msra tmaszkodni. Nyomorult mester az, ki tanitvny nem volt. Nyomorusgot nyomorusg szokta kvetni.
178

Nyomtat lnak nem ktik be a szjt.

Nyszrg, mint zsidban a fjdalom. Nyszrg, mint az olh duda. Nyugodt fld jobban termi a buzt. Nyugodt lelkiismeret a legjobb vigasztal. Nyugszik az Urban, mint a szovti kposzta a rektorban.
(Az egyszeri szovti mester minden nap ms hznl kapott ebdet s trtnetesen minden nap kposztval etettk. Innt ered e km.)

Nyugszik, mint a somogyi gyerek.

(Ugy meslik, hogy egy somogyi asszonynak a gyermeke flmszott az almafra almt szedend s vletlenl egy gon megcsuszott s a nebul lepottyant a fldre. Oly szerencstlenl esett, hogy szrnyet halt. Ksbb az anya keresvn a fit, kiment a kertbe s ltvn a fiut a fa alatt fekdni, nyugodtan tvozott vissza, azt hivn, hogy a gyermek jlakott s most nyugszik.)

2783

Nyughatatlan, mint a bolyg zsid. Nyugtalanit a kincs, akr van, akr nincs. Nyugtval dicsrd a napot. Nyujtzik, mint kutya a pozdorjn. Nylfark az esze.
(Rvid esz.)

Nyl utn bottal veri az agarat. Nyl sziv.

(Gyva, flnk, hamar megijed.)

Nylat ltunk, nem lesz j szerencsnk.

(Babons monds.)

Nygbe vetett l messze nem nyargal.

O.
Ocsmny beszlgets, erklcsvesztegets. Oda adn az ingt is.
(J sziv, adakoz.)

Oda fut az ember, a hov a tbbi tdul. Oda megy, hov a csszr is gyalog jr. Oda se neki, mint Kardos a fazknak.
(Hegylja, Bodrog-Kereszturi.)

Oda se nz a bajnak. Oda vagyunk falustl. Oda vagyunk vrostl.

2784

Oda vagyunk kocsistl. Oda vagyunk lovastl.

(Bajban vagyunk.)

Oda szott neki.

(Oda szlt, vagy oda vgott neki.)

Oda ltettk az egyesbe.

(Elzrtk.)

Odbb llott a lcs rval.

(Nem fizetett rte.)

Okosabb akar lenni a csirke a tyknl.

179

Okosabb enged.

Okosan van a csizma fejelve. Okos asszony nem marad gyermek nlkl. Okos azt is elhallgatja, amije van, a bolond azzal is dicsekszik, amije nincs. Okos bir a rszeget jzan korban bnteti. Okos egrnek tbb lyuka van. Okos bolond.
(Bolondnak ltszik, de azrt a maga hasznrl nem felejtkezik meg.)

Okos ember ellensgtl is tanul. Okos ember kevs szbl is rt; okos ember kevsbl is sokat rt. Okos ember ms krn tanul. Okos embernek mester a neve.
2785

Okos embernek mindentt van kelete. Okos embernl prblt dolog mind az sz, mind a msz; vagy: mind a s, mind a sz.
(Szjtk.)

Okos ember mindenkor otthon van. Okos embert egy szavrl is megismerhetni. Okos embert nem a kakuk tojja. Okos embert csak egyszer lehet megcsalni. Okos felesg nagy Isten ajndka. Okos gazda a krt is jra forditja. Okos gazda a szomszd hzt is vdelmezi a tztl. Okos, ha botlik, nagyot botlik. Okos, mint a kecskemti szlmalom.
(Olyanrl mondatik, ki mindig hallgat, hogy okos embernek lssk; mint a kecskemti szlmalom, melyet ritkn ltott, hallott ember forogni. Bezzeg kevs hasznt is lttak Ballagi szerint.)

Okos, mint a ndi verb. Okos, mint a bcsi kos. Okos, mint a vn kos. Okos, mint a tavalyi kos. Okos, mint a tordai malacz.
(Tordn Ballagi mesje szerint egy sebesen hajt kocsis egy utban alv malaczot taposott ssze. A bir eleibe hajtatvn, a malacznak gazdja ez eseten nyerekedni akarvn, azt llit, hogy a malacz mr egy esztends volt. De a bir
2786

a malacznak annyi idejt lehetetlennek mond, mert ha a tordai malacz esztends, van annyi esze, hogy a kocsi eltt felugorjon.)

Okos, mint a serki malacz.

(Tolna m.)

Okosnak ll a vilg, vaknak az alamizsna.

180

Okos nem vr a szerencstl.

Okos nem tkzik ktszer egy kbe. Okos nem jr gondolom szerint. Okos ember tbbet fordit egy pnzen, mint ms aranyon. Okossg szli a gazdagsgot. Olajt nt a tzre.
(A bajt, a veszedelmet mg fokozza.)

Olh csak slve j.

(Csongrd megyei.)

Olh utn szokik a diszn. Olcs az ember, a hol sok van.

(A hol sok a versenytrs.)

Olcs kocsisnak tbb a pnze.

(Eladja a zabot.)

Olcs, mint a czignyhal. Olcs husnak hg a leve. Oldaln kamarja, mint a baranyai embernek.
(A baranyai paraszt szobjbl ki nem megy tarisznya nlkl, melybe kenyeret, szalonnt s hagymt tesz. Add ide anyjuk ugymond a tarisznymat, hadd ltzzm fl.)
2787

Oldal Pllal beszlt.

(Megszktt.)

Oldalbordjt is meg lehet olvasni.

(Nagyon sovny, kiaszott.)

Oldalrl kti a derest.

(Lopott l.)

Oldalt kifurn, ha meg nem mondan. Oltrrl is lopna. Oltr eltt kttt parolt nem oly knny feloldani, mint a rossz varrst.
(Oltr eltti parola = hzassg. Kovcs.)

Oltatlan msz meggyullad a nedvessgtl.

(Bor leszti a bartsgot.)

Olvad, mint a vaj. Olvasott juhot is megeszi a farkas. Olvassa a medve zsoltrt.
(Drmg.)

Olyan a hasa, mint a dob.

(Igen sokat evett; felpuffadt a hasa.)

Olyan a hangja, mint a repedt fazk. Olyan a szaklla, mint a szegny ember buzja.
(T. i. ritka.)

Olyan a vilg: sokat igr, keveset d. Olyan atyafija, mint az kr a lnak.

2788

Olykor az egyenes is meggrbl. Olyan az orra, mint a bcsi torony.

(Nagy orru.)

Olyan btrak, mint a ht svb.

(Heten mentek egy nyulra, mgis megfutamodtak.)

Olyan bolond tbb is akad. Olyan bolond, hogy kirly is lehente.

(Mr t. i. a bolondok kztt.)
181

Olyan czifrn ltzik, mint Csicsba kszlne.

lejtt jr,

Lva, Ttika De Csics is vendget vr.

Olyan derk ember, hogy kilencz puszta faluban sincs prja.

(Szkelysgi.)

Olyan hes, mint a molnr csirkje.

(O.-Becsei km.)

Olyan harag ingyen kl, melytl senki sem fl. Olyan hideg, mint a ppista pap.
(Tolna m.)

Olyan huszr lesz belle, hol fell, ott le is szll. Olyan igaz, mint ktszer kett ngy. Olyan igaz, mint hogy az Isten az gben van. Olyan igaz, hogy tizenkt czigny is megeskdnk r. Olyan igaz, mint az klm, bizonyitja a knykm.
(Csongrd m.)

Olyan j ember, mint a falat kenyr.

2789

Olyan j, hogy mg a kutyk is megugatjk.

(Tbben elmentek vadszni. Egyikk a tznl maradt szakcsnak; fztt paprikst. De ha papriks akar lenni, hadd legyen papriks, szlt magban s hatalmas adag paprikt, j erset, hintett az telbe. Jnnek a lakomra trsai Ah mondja az egyik tudtam, hogy papriks lesz, s mert szerette azt j papriksan, titkon is bele markol a magval hozott paprikbl, s az telbe hint. Igy tett a 3-ik s a 4-ik is. Evsre kerl a sor, megizleli az 1-s, csak fintorgatja az orrt, egyet khint s mit sem szlva leteszi kanalt. Igy tesz a tbbi is. Az tel agyon lvn paprikzva, lvezhetlenn lett, oda adtk a kutyknak. Moh vgygyal esnek neki a kutyk. Alig hogy az els falatot felhabzsoltk, kezddtt rendbe a tszkls, orrfintorgats; vgre azok sem lvn kpesek a j illat kivnt telbl enni, kitltttk rajta bosszukokat akkp, hogy a tl kr lltak s hatalmasan megugattk az telt. No lm, szlt az egyik vadsz olyan j az tel, hogy mg a kutyk is megugatjk. Azta ez kzmondss vlt.)

Olyan kevly, mintha egsz a difig az v volna. Olyan kevly, hogy a kalapjt se tudja egyenest tenni.
(Szkelysgi.)

Olyan kevly, hogy alig tud a lbn llni.

(Szkelysgi.)

Olyan kevly, mintha csinln a spanyol viaszt. Olyan kevly, mintha csinln a tajtpipt. Olyan kvr, mint az agyag. Olyan kvr, mint a retek. Olyan kvr, mint a gyrott hj.
(Szkelysgi.)

Olyan levelet irok neki, hogy nem teszi ablakba. Olyan magamszr. Olyan messze, mint Bcs Ameriktl.
2790

Olyan messze, mint Mak Jeruzslemtl.

182

Olyan nem minden bokorban terem.

Olyan, mint a kt szin keszken.

(Keszken = kend.)

Olyan, mint a krsi szentelt viz: sem nem hasznl, sem nem rt.
(Krsn klvinistk laknak.)

Olyan, mint a lgy az aludt tejben. Olyan, mint a vltott gyermek.

(Babons km.)

Olyan, mint a vz.

(Nagyon sovny emberre mondjk.)

Olyan, mint a bazsarzsa.

(Piros pozsgs, egszsges.)

Olyan, mint a napon slt ml.

(Margalits.)

Olyan, mint a bjti boszorkny. Olyan, mint a vert had.

(Szomoru, levert, bgyadt.)

Olyan, mint a rossz ra, mely mskp mutat s mskp t. Olyan, mint a rossz pnz.
(Nem marad egy helyen; nyughatatlan.)

Olyan, mint a krt dug.

(Szabolcs m.)

Olyan, mint a tt (ember) nadrgja.

(rsgi.)
2791

Olyan, mint a kopog fa.

(Szkelysgi.)

Olyan, mint a szzrt paczal.

(Sokfle beosztsu.)

Olyan, mint az spis-kigy.

(Hamar flfortyan.)

Olyan, mint az rnyk.

(Sovny, vkony, vzna.)

Olyan, mintha koporsbl, vagy sirbl hztk volna ki. Olyan mdja van, mint a grfnak. Olyan mdja van, mint a brnak. Olyan nincs a pakliban. Olyan nincs a sifonrban. Olyan ostoba, hogy falat lehetne vele dnteni. Olyan poft vg, mint tt a savanyu uborktl. Olyan rgen volt, hogy mr taln nem is igaz. Olyan rossz, hogy az rdgnek sem kell. Olyan sovny, hogy rnykot sem vet. Olyan tedd-ide, tedd-oda ember.
(Anymasszony ember.)

Olyan rossz id van, hogy a kutyt sem kellene a hzbl kihajtani. Olyan stt van, hogy a vasas kereket is hozz lehetne tmasztani.
2792

(Hdmezvsrhely.)

Olyan stt van, hogy megllana benne a vasvilla.

(N.-Trknyi.)

Olyan szivesen lttk, hogy alig talltk helyt.

(Kedves vendg volt.)

Olyan szemeket vet r, mint a kutyra. Olyan templomba jr, a hol veggel harangoznak.
(T. i. a korcsmba.)

Olyan vn, mint Mathuzlem. Olyan zsfolva volt, hogy nem lehetett volna egy tt leejteni. Olyan vrs lett, mint a rk.
183

Olyan, a milyen a hire.

(Szkelysgi.)

Olyan, mint az elevenknyes.

(Frge, eleven. Elevenknyes tjsz, annyi mint higany.)

Olyan savanyu a bora, hogy kinyilik a bicska tle.

(Bicska, bugyli, kulicska, kusztora = fanyel paraszt zsebks. Tjszk.)

Olyan lett, mintha leforrztk volna. Olyan szp, hogy mg a sirs is jl ll neki.
(Szkelysgi.)

Olyan szegny, mint a templom egere.

(Nagyon szegny.)

Olyant hazudott, hogy maga sem hiszi. Olyat mondok, hogy magam is megbnom.
2793

Olykor a mester is elhibzza a vecsernyt. Omod vra.

(Elpusztult jszgra mondjk.)

Orbn megrzta a szakllt.

(Mjusi havazskor mondjk.)

Orbn szele.
(Szeszlyes.)

Onnan visznek, a hol van, addig visznek, amig van.

(Lopnak.)

Orcztlan sehol sem vall szgyent. Ordit a szamr, szl lesz.

(Trfs s babons monds.)

Ordit, mint a pap kutyja.

(Elbizakodott.)

Orgazda, tolvaj mind egy zskba val.

(Mindketten bnsk.)

Orgazdt egy szeggel fllebb akasszk.

(Kovcs P.)

Oroszlny is rszorult az egrre, midn hlba kerlt.

(A hatalmas is rszorulhat a gyengbbre.)

Orosznak csak dlig van esze.

(Szatmri km.)

Orrval turja a fldet, mgis szegny marad. Orrnl fogva vezetik.

(Tetszs szerint bnnak vele.)

Orrra vette.
2794

(Megneheztelt, megharagudott.)

Orrod ime megmutatja, hogy hazudol. Orrom utn megyek.

(Tolakod krdezskdnek mondjk e krdsre: Hov megy?)

Orrt kapott.
(Megdorgltk.)

Orsolya okt. 21. a kposztt gyalulja. Orvos s gyntat eltt kros a titoktarts. Orvos ha embert l, sem fl a hhrtl.
(Mert nem vonjk krdre.)

Orvossgot nem kell megksznni.

(Mert akkor nem hasznl. Babons km.)

Ostoba, mint a borju. Ostoba, mint a csizmm talpa. Ostoba, mint a l.

184

Ostoba, mint az kr.

Ostoba, mint a szamr. Ostoba, mint a tulok. Ostoba, mint a bodrogkzi rig.
(A bodrogkzi rigrl trfsan azt tartjk, hogy nem tanul meg nekelni.)

Otthonn j, mint a komromi leny.

(Ez Pelk szerint rendkivl j volt, mindig honn lt.)

Otthonn parancsolj, msutt hallgass.

2795

Ott ad Isten est, a hol akarja. Ott a pnznek legkevesebb becse, a hol verik. Ott az ut, hol a kerkvgs. Ott dglik, a hol van.
(Marhavsz alkalmval elhullvn a czigny egyik tehene, azt mond nagy hetykn: ott deglik hol vn! Mikor a msodik elhullott, azt mond: jut is, mrd is; mikor a harmadik s utols is elhullott, nagy bsan shajt: hl Isten megsznt a mrhdeg!)

Ott egyl, a hol dolgoztl. Ott felejtette a kis szket.

(Idn tl mulat valahol.)

Ott hagyta a fogt.

(Ott veszett pl. a hboruban.)

Ott is ms pennval irnak mr.

(H.-M.-Vsrhelyi.)

Ott hagyta, mint Szent Pl az olhokat. Ott hagyta a kapuflfnl.

Megleled Ugy siratod a gazdjt. kapum fjt,

Ott hagytk a fakpnl.

(Magra hagytk, mindenki elprtolt tle.)

Ott is vakardzik, a hol nem viszket. Ott is arat, a hol nem vetett.
(Ms verejtkn l.)

Ott is terem a gazember, a hol nem vetik. Ott jrt az iskola mellett.
2796

(Nem tanult az iskolban.)

Ott j lni, hol gombczczal hajigljk az embert; ott lenne j katona, a hol gombczczal hajiglnak.
Gyere Nem megyek, Dehogy vgnak, Csak gombczczal hajiglnak. pajts mert dehogy katonnak. levgnak. vgnak,

Ott jrt, a hol nem kellett volna. Ott keresd a napot, a hol felj. Ott leszek n akkor!
(Nlklem nem esik meg.)
185

Ott olts, a hol g.

(Ott segits, a hol baj van.)

Ott se fonjk kolbszszal a svnyt. Ott szakad le a jg, a hol legvkonyabb. Ott szakad a ktl, a hol leggyngbb. Ott tapogatja, hol nem fj. Ott telik, a hol van. Ott van, a hol a mdi zsid.
(Md, Zemplnben.)

bornak, vn lenynak nem egy az ra. lom lbon jr.

(Lassu jrsu.)

lom-madr.
(Nehzkes, gymolatlan ember.)

2797

 Moravicza, jaj Pacsr, tkozott Csantavr, kenyeretlen Bajsa.

(Bcskai falvak jellemzse. Margalits.)

perenczis tenger.
(Meskben fordul el. Hol volt, hol nem volt, mg az perenczis tengeren is tl volt. Ebbl: Ob der Enns.)

ra jrsbl is megitlheted a vrost. szalonna j a hznl. vd magadat a szakllas asszonytl.

(Mtys kirly hrom dolgot tartott kellemetlennek: a ktszer ftt levest, a megbklt bartot s a szakllas asszonyt. A ktszer ftt levesben mindig van valami izetlensg; a megbklt bartban valami harag; a szakllas asszonyban valami frfiassg, mely utoljra kutyasgg vlik. Dugonics.)

zskba nem j uj buzt tlteni.

.
krbr a pofja.
(Minden rfr, nincs benne szgyenrzet.)

kr csak kr marad, ha Bcsbe, vagy: Budra hajtjk is.

(Az ostoba mindentt ostoba marad.)

kr iszik kellve, ember bartsgrt. kr nhol: bika alatt is borjut keres.

(Fsvnyre mondjk.)

kr sem fogatn be magt, ha tudn erejt. kr sznt a zab al, de a l eszi meg.
(Ms dolgozik s ms veszi hasznt.)

krtl ltancs vagy: krtl szamr tancs.

(Olyankor mondjk, midn valaki oktalant tancsol.)
2798

krebb az krnl; szamarabb a szamrnl.

(Nagyon ostoba.)

krk nlkl csak a gnczl szekere fordul.

186

krt a szarvt, embert a szavn.

(Lehet t. i. megismerni vagy megfogni.)

leli, mint a tt a hajnalt.

(A tt np igen szorgalmas s mr kora hajnalban zi a munkt.)

lbe rakja a kezt.

(Henyl.)

li magt bujban. ndicsret bds; az ndicsret gyalzat. rdg baja sincs; kutya baja sincs.
(Nem beteg, nincs semmi baja.)

rdg borst cspelt rajta.

(Nagyon himlhelyes.)

rdg bujjk a fatornyos hazdba!

(Trfs kromkods-fle.)

rdg sem gyzi vgig vrni.

(Szkely monds.)

rdge van. rdg ebdre, farkas vacsorra h.

(Az rdg e kzmonds szerint gy tartja, hogy enni d finak, inni nem, a farkas meg inni d neki, de enni nem.)

rdg is szomjusggal lte meg a fit. rdggel bllelt, farkassal prmezett.

(Nagyon rossz emberre mondjk.)
2799

rdggel hatros. rdg is a hegy tetejre megy rondlkodni.

(Akkor mondjk, ha a vagyonos mg inkbb gazdagszik.)

rdg mikor hortyog, sem alszik.

(H.-M.-Vsrhelyi.)

rdgnek is kell nha gyertyt gyjtani.

(A gonosznak kedvezni kell, hogy ne rtson.)

rdg nem alszik.

(Mg megtrtnhetik valami.)

rdgnek tartozott egy uttal.

(A ki visszamegy valamely utrl.)

rdgnek val. rdgnek is lehet oly sebe, mely neki fj. rdgk czhmestere, hadnagya, czimborja. rdgk kzt is a snta a leglatrbb, leggonoszabb. rdgk vannak vele. rdgt fogott, azt is fleset. rdgt a nyakad kz, vagy: nyakadra. rdg l a nyakn. rdg rvn jtt.
(Lopott jszgrl mondjk.)

rdg sem sznja a katont. rdg se sznt, se vet, mgis l.

2800

(Kbor s hivalkod emberekrl mondatik. Pelk.)

rdg sem oly fekete, mint a milyennek festik. rdg veri a felesgt.
(Babons km. Akkor mondjk, ha a nap st s esik az es.)
187

rdg vigye a kposztt, ha diszn eldgltt.

rdg z Fbin.
(Ilyen nev pap irja Erdlyi egy szinlelt nmbl azzal zte ki az rdgt, hogy leitat. Mikor a nma megszlalt, jl elverte a pap.)

reg asszony tncza nem tart sokig.

(Mondjk, ha reggel kezd az es esni.)

reg csont is szeret fiatalhoz drgldzni. reg embernek bor az itala, ksa a pecsenyje. reget meg kell becslni. reg rk mondja a fiatalnak, hogy elre uszszk. reg katonnak lesebb a kardja. regnek az ajtban, ifjunak lesben a hall. regnek a bor: tej, gyermeknek a tej: bor. regebb az atya Isten kertsznl.
(Tolnamegyei.)

regebb az orszgutnl.
(Tl ids, nagyon vn, agg.)

regsg msodik gyermeksg. rmestebb esik, a hol nedves.

2801

rm nyomn jr a nyomorusg. rmest rjrnak a varjak a buzra. rmben alig fr a brbe. rmben majd felvette a hzat. rmben majd megrl. rmben nem tud hova lenni. rmnek gyakran szomorusg a vge. rm rmmel jr.
(rm utn jn a bnat.)

rm, rm, csak egy betben klnbznek. rl, mint az rvamegyei tt gyerek a szr nadrgnak. rl, mint a frjhez men leny. rl, mint a kinek a hza g. rl, mint a bolond a csrgs sipknak. rl, mint a vak a garasnak. rl, mint a tt a pogcsnak. rl, mint az ablakos tt, mikor hanyatt esik. rl, mint vak Laczi a kt szemnek.
(Vak volt szegny, de rlt, hogy szemei meg voltak s nem voltak kifolyva helykbl.)

rl, mint a gyermek a bbnak.

(Bb = mzeskalcs.)
2802

rl, mint Balzs a hurknak. rl, mint Jutka a piros papucsnak. rl, mint vak kigy a finak.
188

rvendek, mikor hrpentek.

legyen, ha szegny is.

rvendj immr a fahznl.

Nem bnom: Fahztul val vagyok n is.

rvvel ers a kuvasz. sszell, mint a Szajli asszony haluskja.

(Tolna m.)

sszebeszl tcskt, bogarat. sszebujtak, vagy: sszedugtk fejeiket, mint a szegny ember malaczai. sszedugja kezt.
(Aluszkony, dologtalan.)

sszehordja Tolnt, Baranyt.

(Szabolcs m.)

sszehzta a bagarit.
(Szkebb kltsgre fogta magt.)

sszehzta magt, mint Komorn a guta.

(Szirmay, Dugonics s Erdlyi irjk, hogy a 14-ik szzadban egy ungvrmegyei hires Guta Jakab nev haramia, ki szmos gyilkos tettei miatt Ilosvai Leustch ndori birsga ltal 1393-ban elitltetvn, Ungvrott oldalbordjn akasztatott fel. A Komor melletti erdben szokta magt meghzni, s innt parittyjval az tmen utasokat oly gyesen tallta, hogy azonnal meghalnak, a parittyzs utn kznsgesen lelapulvn, eszkzltte volna e kzmondst: Lelapult, mint Komorn a guta. Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia.)

2803

sszejrta Tolnt, Baranyt. sszejrta Ungot, Berket. sszejrta az egsz vilgot s mg egy pr falut. sszekerltek, mint a rkabr a csvba. sszeszrtk a levet.
(sszemkdtek valakinek a krra: ms rtelemben: szerelmesekre is illik.)

sszesugnak, bgnak mint a gyergyi lovak. sszetprdik, mint az aszalt szilva. sszetrdtek, mint a rossz hzasok. sszeugrik, mint a tatai szrposzt.
(Tata Veszprm megyben.)

sszevicsoritotta a fogt.
(Dhs lett.)

ssze-vissza beszl, hadar. sszevg, mint a j Cskvrbl val csengk.

(Cskvron kszlt csengkrl, pergkrl, kolompokrl mondjk, hogy egyenlen hangzanak. Cskvr fehrmegyei kzsg.)

sszevsz magamagval is.

(Megfrhetetlenre mondjk.)

sszevesztek a konczon. sszeti bokjt.

Ej-huj magyar ltal karolja kedves babjt. ember, sszeti bokjt,

sszetartanak, mint a luthernusok, vagy: mint a zsidk.

2804

189

t garasa sincs, mgis kevly.

ten voltak, tizfel szaladtak.

(Flnk embereket csufoljk igy.)

tdik kerk a kocsiban.

(Knnyen nlklzhet dolog, vagy egyn.)

tl-hatol.
(Hatrozatlanul beszl.)

tn vette.
(Lopta.)

v a vilg. v az utols sz.

(T. i. az asszony.)

gyeleg, mint Orbn lelke a pokolban.

(Ez valszinleg amaz Orbn, ki fagyos leheletvel oly gyakran okoz krokat, [Orbn mjus 25.] a mirt szll re az lds mindenfell, mi miatt nincs nyugalma mg a pokolban sem.)

is ember, lelktl megvlva.

(Azaz ember, de a lelke nem emberi: gonosz, rdgi.)

is Isten teremtse, mint a kis csacsi. is jrt Debreczentl Kisvradig.

(Ltott valamit, de nem sokat.)

itta meg a levt.

( bnhdtt rte.)

rizkedik, mint ld az eszterhtl.

(Eszterha tjsz Erdlyben.)

rizkedjl a farkatlan kigytl.

(Farkatlan kigy alatt va lnyait rti e km.)
2805

 sem jobb a dekn vsznnl.

(Deknak neveztk hajdan a falukon azokat is, kik dekul tanitottak. Egy ilyen tanitnak nagy korhely ltre derk felesge volt, ki egyszersmind tenyeres talpas asszony lvn, urt gyakran megkongatta, meg is sulykozta, s mikor e klns eljrsra sz jtt, azt szokta volt mondogatni, hogy az frje az hetes vszna, s azrt gyakran kellene megmosni tt szappannal. A dekn vszna aztn kzmondss vlt ugy, hogy ha ki valami gyalzni akart, azt a dekn vsznhoz hasonlitotta. Ballagi.)

sem mai gyerek.

(Idsebb, korosabb szemlyre mondjk.)

sem templom vilga.

(Azaz nem minden kifogs nlkli; sz fr az erklcshez.)

sem l a rzss prnk kztt. sem Uristen!

(Neki is lehet parancsolni.)

szerencsjnek is van frge.

(Irigylik szerencsjt.)

sz fejnek sveget emelj! vagy: sz fejnek sveget vess! sz haj dudazaj, de a rncz, mr nem tncz.
(sz hajjal Erdlyi szerint lehet mg tnczolni, de rnczos vnsggel mr nem.)

sz haj nem ment meg a bolondsgtl. tette fl a toronyra a gombot.

(Kimutatta Huzd meg neki tette fl a toronyra a gombot.
190

a azt

hrmas

btorsgt.) harangot,

tette, fizesse meg az rt.

t is megcsalta a kigy almja.

(Ert vett rajta az asszonyi csalrdsg.)
2806

 ltette a fiastyukot.
(Azaz kevly, rtarts.)

P.
Paczalra szokott s psttomra vgyik. Pad al szokott kutynak, ha asztalra vonod is fejt, pad al rntja. Pajkos ritkn tesz jt. Palnk kz szorult, mint a kutya. Panaszostl hizik az ember. Panaszos teltl csak a kocza hizik. Pap a paptl nem vesz llekpnzt. Pap hagyja parancsolja az nnepet, de maga nem tartja.
(nnepnapom van ugyanis legtbb dolga az isteni szolglatban.)

Pap htn vgzett dolog.

(Sebesen, rosszul vgzett dolog. Ehhez hasonl: Bir htn vgott dohny.)

Pap is csak olyan ember, mint ms. Pap is kenyeret prdikl.

(Szkely.)

Pap is csak ember volt, a kirly se Isten. Pap is vtkezik.

Mg a Ha j kedve rkezik. pap is vtkezik,

Pap is azt dorglja, amit szeme lt, fle hall. Papjszg nem tarts.
2807

Pap az oltrrl, rdg a boltbl.

(T. i. ljen.)

Pap bartsg szalmatz. Papnak lnk, papnak halunk. Papot kell kinlni, a tbbinek ugy is van esze.
(A tbbi nem vr kinlst.)

Papot tanitja a mester vecsernyt mondani. Pappal lmodni boszusg.

(Babons km.)

Pappal tallkozni szerencstlensget jelent.

(Babons km.)

Pap sem prdikl egyet ktszer. Papra lelkedet ne bizd.

(Vagyis: ne vrj mindent csak az imdsgtl, hanem magad is tgy, munklkodjl, mert mint egy ms kzmonds hiszi: imdsg a munka.)

Paprl papra; ebrl ebre.

(Hasonlrl hasonlra marad valami, mint paprl papra a breviarium, ebrl ebre az rv.)
191

Papolni.

(Sokat fecsegni. Ne papolj = Ne fecsegj.)

Pap se mondja ktszer, csak a miatynkot. Papiros trelmes.

(Lehet arra mindenflt sszeirni, az mindent kibir.)

Papucs kormny alatt van.

(Olyan frjekre mondjk, kiknl a felesg a hz ura.)

Paraszt hajszl hijja.

2808

Paraszt furfangjt, Isten blcsesgt nincsen ember, a ki kitallja. Parasztban bizni annyi, mint jgre hzat piteni. Parasztbl lett urtl ments meg Isten. Parnyi gynyrsg, sereges baj. Paripa lnak csak egy a lba.
(Mert ha egy eltrik, a tbbi hasznavehetetlen.)

Paszuly se lesz belle; paszulyt sem r. Patak vitte el a mi pnznket.

(Sros-Patak igen kedves vra volt a Rkczyaknak, hova sok kincset takaritnak, fleg Erdlybl. Teht patak s Patak: szjtk; igy eredt a kzmonds is, oly pnzeket rtvn, melyekrl soha senki nem szmolt. Igy irja ezt Erdlyi J.)

Patknyok elhagyjk a slyed hajt. Patk szeget is megemszti a gyomra; patk szeget is megenn.
(Nagy ev, hes, nem finnys.)

Pattog, mint a szraz feny. Pattog a tz, vendg jn a hzhoz.

(Babons km.)

Patvar vigye a dolgodat; tudja a patvar; patvarba vele; mi a patvar?

(Patvar = rgalom, hamis vd; perlekeds, veszekeds. tvitt rtelemben: a) gonosz szellem, ijeszt mumus, b) cska lda, melybe nmely mesterember a hasznlhatlan, hulladk-holmit hnyja; igy: kovcsok, szabk patvarja.)

Pl fordulsa.
(Olyan idpont valakire nzve, melyen vlemnyt vltoztatni kezdi.)

Ppa is valaha csak dek volt.

2809

(Igy is: A pap is csak egy dek volt.)

Ppa katonja.
(Gyva ember.)

Ppaszemen se lt.
(Ppaszem = szemveg.)

Ppista szinben van.

(Spadt, beteges kinzs.)

Priz-Ppaiban sincs annyi sz.

(E km. szhalmaztl radoz beszdre vagy eladsra czloz.)

Prosval jr a baj.
(A szerencstlensg nem j magnyosan.)

Psztor virasszon, mikor a nyj alszik. Pzsitos udvaron lakik a szegnysg. Pecstet kldtek r.
(Azaz trvnybe hatsg el idztk, mint Klmn kirly vgzsei. [I. k. 6. fejezete] szerint szoks volt.)
192

Pereg-pattog, mint a drzslt balha.

Pereputyostl oda van.

(Mindenestl oda van.)

Perpatvart kezdeni.
(Veszekedst, prt kezdeni. Lsd: patvarnl.)

Pesten nem segitenek a resten.

(Szjtk.)

Petrezselymet rul.
(Olyan lenyra mondjk, kit nem visznek tnczba s igy lve marad.)

Plda vonz.
2810

Pldk vonzanak, a szavak inditanak. Pldt szeret a vilg. Pnteki rm, vasrnapi rm vagy szomorusg.
(Babons km.)

Pnteki szapuls, vasrnapi szitls.

(Gazdasszonyi fonksgra mondjk.)

Pnz beszl, kutya ugat. Pnze ha van, mindene van. Pnze sincs, mgis alkuszik. Pnzedet, pipdat, paripdat soha se bizd msra. Pnz embersg, ruha tisztessg.
(Otthon a nv, idegen helyen a ruha szerez tiszteletet. Talmud.)

Pnzen vesznek kenyeret, mg sem esznek eleget.

(Falusiak mondjk trfsan nmely vidken a vrosiakra.)

Pnzen a menyorszg is megvehet.

(Pnzen mindent vehetni; a pnz mindenhatsgnak kifejezsre hasznlj e kmt.)

Pnznek nincs bjtje. Pnz nem polyva. Pnz megszditi a parasztot. Pnz a legjobb utitrs. Pnz, a pnznek apja.
(Rotschild, a pnzkirly, mondsa szerint: csak az els 10.000 frt megszerzse nehz, a tbbi mr magtl jn.)

2811

Pnz is tartva tenyszik. Pnzrt hitt is megtagadja. Pnzrt mg lelke dvssgt is eladn. Pnzrt az apjt is megln. Pnzes: szp, eszes, becsletes. Pnzen vett dicsret, uri czifra hazugsg. Pnz olvasva, az asszony verve j. Pnz s difa verve j. Pnzt rt kevlysg szokta kvetni. Pnzzel jrjk a bcst.
193

Pnzzel jrjk a vsrt.

Pnzzel apt s anyt is lehet venni. Pnzzel az rdgt is meg lehet venni. Pnzmagra tett szert. Ptertl Plhoz.
(Egyik hivatalnoktl msikhoz ssze-vissza jrni, sokig trvnykezni.)

Piacz hazugja.
(Nagy hazug.)

Picziny, de nagy.
(rtelme: kis ember, de nagy hunczut.)

Picziny csupor, hamar flforr.

Hiszen Mg hamarbb felforr. a
2812

kicsiny

csupor

Piltusra vicsoritotta a fogt.

(Meghalt.)

Pilisben nincs szarka.

(A pilisiek Ngrdmegyben egy alkalommal a szarkk vgkpeni kiirtshoz fogtak, mivel, mint mondottk, sok krt okoztak. Ez idtl kezdve, mindamellett, hogy Pilisen sok szarka van, igy csfoljk a pilisieket: Pilisben nem ltni szarkt. Pelk.)

Pipa, fegyver, felesg, nem kzs jszg. Pipa Jani.

(Dologtalan, pipzni szeret ifjura mondjk.)

Pips ember, gyerekes asszony sok tud elkszlni.

(T. i. a munkra, dologra.)

Pipt cserlni valakivel.

(Pajtskodni, bartkozni.)

Pipaszr lbu.
(Hossz s vkony lbuakra mondjk.)

Piritusa van.
(Emlegetett j szellem npszlsainkban irja Szvornyi a piritus, mely a finnek npmondiban is piritys nven otthonos, ki minden jt hoz a hzhoz. Azrt mondja npnk arrl, kinek minden szerencssen t ki, piritusa van. Lehet, hogy a finnel egy a mink is, vagy pedig a spiritus-szal mind a kett.)

Piros alma is gyakran frges vagy: savanyu. Piros, mint a vr. Piros, mint a rzsa. Piros, mint a hajnal. Piros, mint az alma.

2813

Piros, mint a pipacs. Piros, mint a cseppentett tkmag. Piros csizma tnczba val, srga csizma srba val. Pislog, mint a rimczi nyl.
(Rimcz, Ngrdban.)

Pislog, mint a mennyei mcs. Pislog, mint a miskolczi kocsonyban a bka.

194

Pislog, mint az undvri nyl a nyrson.

(Hallvn az undvriak, irja Ballagi hogy a nyulat soha sem szoktk a konyhban meglni, mert ha ezt cselekednk, azon jjel visszajnne s a tykokat mind leldsn; otthon nevelt nyulakat brtl megfosztvn, elevenen nyrsa hztk. A szegny llat kinjban szemt hunyorgatta, mit egy nz, ki a gynyr eljrst nem ismerte, csodnak vett, s azt hiresztelte, hogy az undv ri nyl a nyrson is pislog.)

Pislog, mint a szepsi kocsonya.

(Szepsi falu, Abaujban.)

Pislog, mint bka az aludt tejben. Piszklja, mint tt a miatynkot. Piszkoldik, mint a ndi verb. Pita az idn a kenyr neve. Pivoda regimentje; se dobja, se zszlja.
(Pivoda, lipti fi, 1700. vben gyjttt hadat cscselkbl s rla maradt e km. Szirmay utn.)

Pofa kell ahhoz.

(Tisztessgtelen eljrsra czloz.)

Pofon csapni az rdgt.

2814

(Azaz igazat mondani.)

Pofon fejtegettk.
(Szkely.)

Pogny termszet. Pogny is megsznn.

(T. i. olyan nyomorult.)

Pk a virgbl is mrget sz. Pkhl szakasztshoz nem sok er kell. Pkhln megakad a lgy, de a darzs keresztl tr rajta.
(Azaz: a kis bnsk lakolnak, a nagyok keresztl bujnak.)

Pokolban is esik egyszer vsr, vagy nnep.

(Egyszeri kihgst megbocsthatni.)

Pokolban is volt egyszer lakodalom.

(Szkely km.)

Pokolban is a szegnyek fjval tzelnek. Pokolbl nincs szabaduls.

(Krisztus Urunk szavaibl.)

Pokolnak tgas az utja.

(Szentirs.)

Pokol is j szndkkal van tele. Pokol tltelke. Pokol utjt szembektve is eltallni. Polczot igr msnak, holott a kenyrbe alig vgja fogt. Polgrmestert fogott.
2815

(Az, a ki a tarokkban a huszonegyest elfogja.)

Polyva kzl vlik ki a bza. Pompa kltsggel jr. Pomps temets, pnz vesztegets. Poncziustl Piltushoz jrni.
(Klnsen a szegny pr np hasznlja e mondst, midn gyvel -bajval egyik hivatalbl a msikba kldik.)
195

Porba buzt, srba rpt.

(T. i. vess. Gazdasgi szably.)

Porba esett a koncza; porba esett a pecsenyje. Port hintett szemei kz.
(Valakit elmitott, szndkosan tvutra vezetett.)

Prul jrt.
(Kudarczot vallott, vagy szerencstlenn lett.)

Poszka malacz dnti fel a vlyut. Pozdorjs kenderbl nem lehet j fonalat csinlni. Pffeszkedik, mint a flfuvalkodott bka.
(Ggs ember.)

Pfkel, mint egy basa.

(Szenvedlyes, nagy dohnyzra mondatik.)

Prg a nyelve, mint az ors. Prl a tz, veszekeds lesz a hznl.

(Babons km.)

Prnybl is pnzt teremtene.

2816

Prs tehn tgyt a prktor feji, tejflt a bir nyeli s brt a zsid lesi. Puskapornak egy szikra is elg. Prba szerencse; ki mer, az nyer. Prktorok szja arany vagy ezst kulcscsal nyilik.
(Ez rgen volt, most papirbank kulcscsal is kinyilik.)

Prktorra, ha prdet bizod, egy ingben hgy.

(Szirmay.)

Pufra nem adja.

(Pl. az rut hitelbe nem adja, hanem csak kszpnzrt.)

Puha, mint az irs vaj.

az mr Hogy a kis leny szive puha, mint az irs vaj. rgi baj,

Pulyka volt a pecsenyje.

(Azaz: szivesen fogadtk az ifjut a lenyos hznl; mig a malacz pecsenye ellenkezt jelent.)

Pribkk lesz.
(Pribk tjsz, s annyit jelent, mint bukott, szerencstlenn lett ember.)

Puszta malmon, szraz gton vmot nem vehetsz. Puszta pajtbl is repl olykor bagoly.
(Nem egszen elhagyatott mg sem. Nem olyan nyomorult egszen, mint a milyennek ltszik.)

Pusztba kilt.
(Kinek minden szava eredmny nlkl hangzik el.)

Pnksdi h nem kell hord.

(Ha t. i. pnksdkor h esik, azon vben nem lehet b szlterms.)

Pnksdi kirlysg nem nagy urasg.

2817

(Oly gynyrsg, mely nem tarts.)

196

R.

Ragadd stkn a szerencst. Ragads, mint a himl. Ragads, mint a koldustet. Ragads, mint a bojtorjn. Ragads, mint a kullancs. Ragads, mint a kosz. Ragads, mint a tt fene. Ragads, mint a szurok. Ragads, mint az sitozs. Ragad, mint az enyv. Rajk is szereti a kalcsot, de nincs mdja benne.
(A szegny is vgyik a jra.)

Rajta hagyta keze szennyt.

(Valamely rbizott gyet nem vgzett el becsletesen. Ballagi e kzmondst igy magyarzza: Mesterileg elkszit! s: Jl megpholta, emberl megverte. Erdlyi szerint hasonlan: e kzmonds rtelme gyessget jelent.)

Rajta szradt. Rajta magyar, rajta! jn az ellensg, a kutya fajta. Rajta l a lovon, mgis keresi.
(Igen szrakozott.)

Rakoncztlan nyelv.
(Eljr a szja. Mosdatlan szju.)
2818

Ravasznl is ravaszabb, rkbb a rknl.

(A kznp nem ritkn a fneveket is szokta fokragozni. Az ily fokragozst a tlzsoknl hasznlja, mint: rkbb a rknl; kutybb a kutynl stb. E kifejezsek megfelelnek a rgi ugynevezett tulzott foknak, pl: Az oroszln a legeslegersebb llat.)

Ravasz rka, vn rka.

(Tapasztalt s idsb emberre mondjk, ki kerl utakon az ember krra trekszik.)

Ravaszszal ravaszul.
(Kell elbnni t. i.)

Radtk a vizes inget. Radtk a tisztt.

(Jl leszidtk.)

Rakadtam a fttjre.
(Azaz a javra.)

Rakadt kasza az kvecsre. Rbakzi fejnek sem csep a veleje.

( sem egszen buta, ha mindjrt Rbakzbl szrmazik is. Pelk.)

Rfanyarodott.
(Knytelensgbl tette meg.)

R feledkezik.
(Szemeit bmulva fggeszti valamire.)

Rgd meg a szt s gy mondd ki.

197

Rgni a flt.

(Szntelen ngatni.)

Rgyujtott a ntra.
(nekelni, dalolni kezdett.)
2819

R jr a rud.
(Senki sem kimli.)

Rjtt a bolond ra; rjtt a bna ra. Rkap valamire.

(Pl. a darazsak a gymlcsre.)

Rkerl az eb harminczadjra. Rkezdte az neket, mint a melltei kntor.

(Melltben [Gmrmegye] kntort hittak prbra, de ez az istentisztelet eltt oly sokat ivott a kurtorral, hogy a szent nek helyett, tvedsbl azt kezdte r: Csillagos az g, csillagos, Fgefa levele harmatos stb.)

Rkhton jr, rk mdra halad.

(Visszafel, htrafel.)

Rk lbon jr.
(Lassan jr.)

Rlpett a tyukszemre.
(rzkeny oldalt rintette.)

Rnczba szedtk.
(Szigoruan fogtk.)

Rncz nem gallr. Rnczos, mint a vn pofa. Rnczos, mint a gatya. Rnczos, mint a szsz csizma. Rnczot keres a trvnyben. Rntsd meg!
2820

(Ha valaki hazudik, szomszdjnak szoktk mondani: rntsd meg; az az mintegy emlkeztesd, hogy nem jl beszl. Innen: sokat rngatjk a mente ujjt.)

Rolvassk az itletet. Rpiritottak; rprkltek.

(Megszgyenitettk.)

R-r kezdi, mint bosnyk a tnczot.

(Egy Bosnyk nev reg ember hamar elfradt a tnczban, aztn ujbl neki -neki indult. Erdlyi J.)

R se hederit.
(Semmibe se veszi.)

Rszokott, mint macska a szalonnra. Rtallt, mint vak Miska az els szkre.
(Szepsi-Abauj.)

Rtartja magt, mint az Adorjn kutyja.

(Ezt a kutyt hivtk a szemtrl, irja Erdlyi s meg sem mozdult, mintegy rtartsbl, mivel meg volt fagyva.)

Rtartja magt, mint az olajos kors. Rtartja magt, mintha v volna a difig. Rtartja magt, mint a kompolti kis- vagy nemes asszony.
(Dugonics.)

Rtarja magt, mint a pnzes szatyor.

(Igy is mondjk: Rtarts, mint a kt pnzes szatyor.)

Rteriteni a vizes pokrczot.

(Eszre hozni a maga veszedelmvel.)
198

Rttiak agyontttk a ketyeg fent.

(A sok bohsgok kzt irja Ballagi a miket a rttiakra rfognak, azt is beszlik, hogy egyszer egy rtti ember egy zsebrt tallt. sszeltek a rttiak s tancskoztak, mifle szerszm lehet az. Akkor egy kzlk vletlen flhez
2821

vivn az rt s ketyegst hallvn, gy megrmlt, hogy ijedtben az orrt elcsapta s igy szerencssen agyonttte a ketyeg fent. Klnben ezen adomaflt tjak szerint ms vidkekre is fogjk.)

Rvrjk a kutyaporczira, vagy: kikapta a kutyaporczit, avagy: kikapta a magt.

(T. i. megvertk.)

Reglnek, vagy: brekegnek a bkk, az est rzik.

(Idjslsi monds.)

Reggel dzsls, este koplals. Reggeli vendg ritkn marad dlig. Remnysggel knnyebb a szenveds; remnysg, szegnysg. Remnysg, nyeresg nincsenek mindig egy vgsban. Remnysg tartja az embert. Rend a dolgok lelke. Rend a dolgok veleje. Rend a lelke mindennek. Rendn van a sznja.
(Rendben vannak gyei.)

Rengeteg sok pnze van.

(Azaz dsgazdag.)

Repedt fazk legrgibb a hznl. Repedt hangu. Repedt sarku.

(Csepreg vidkrl.)

2822

Rest a menyorszgba sem iparkodik. Rest a tollfosztsban is megszakad. Rest bres gyakran nzi a napot. Rest szolgnak bot a bre. Rest embernek sok nnepe vagyon. Rest ember mg a pihensben is elfrad. Rest ktszer frad, fsvny ktszer klt. Rest kz meg nem izzasztja az ekeszarvt. Rest lovon nem fog a sz. Rest, mint az rdg a jra. Rest munks jobban szereti a napot nyugtn, mint flkeltben. Restnek koma a munka. Restelni is restel.
(T. i. olyan lusta, idlp.)

Restsg az rdg prnja. Reszket a szeg a falban, ha a hzba bej.

(Nagy tolvajrl mondatik.)

Reszket, mint a kocsonya. Reszket, mint a nyrfa levl. Reszket, mint a kutya az ajt eltt.
199

Reszket mrgben.
2823

(Igen dhs, izgatott.)

Retek: reggel mreg, dlben tel, este orvossg. Rg bentte azt mr a f.

(Elavult dolog.)

Rgen rzik a bze.

(Rgen jr rossz hire.)

Rgen vrt vendg kedvesebb. Rgen megetted, mivel meg kell halnod. Rgen volt gyermek. Rgen trtnt, taln nem is volt igaz. Rgi klcsn se ajndk. Rgi buzbl is vlik j kenyr. Rgi bartodtl s megsrtett trsadtl mindenkor rizkedjl. Rgi szolgnak a sz is vers. Rgi szoks, rgi erklcs. Rgi szoks trvnyny vlik. Rparg; rpsz; vad jogsz.
(Trfsan igy csufoljk nmely vidken a tanitkpz-intzeti tanulkat.)

Rsen a fle.
(lnken figyel, hallgatdzik.)

Rsen jrjon az eszed.

(Figyelmes lgy.)

Rszeg ember ell a szns szekr nhol: az Isten is kitr.

2824

Rszeg ember ha elesik, szz Mria lbe esik. Rszeg ember imdsga, beteg ember bjtje, nem sokat r. Rszeg ember mg az eget is bgnek nzi.
(Mindent mskp lt.)

Rszeg embert az Isten is rzi. Rszeg s a bolond mondjk meg leghamarbb az igazat. Rszeg korcsmros mindig bnatos. Rszeg korcsmrosnak a vendgei sem jzanok. Rszeg mint a tk. Rszeg, mint a csap.
(El van zva, mint a csap a bornak nedvtl.)

Rszegre, gyermekre, asszonyra titkot ne bizzl.

(Mert ezek leghamarbb kibeszlik a titkot.)

R a kezben a munka.
(Munkakerlkre mondjk.)

Rips-raps! csak az n zskom teljk. Riska tehn fia.

(Szerencss.)

Ritka, mint a szegny ember buzja. Ritka, mint a fekete hatty. Ritka, mint a tli fa rnyka. Ritka, mint az stks csillag. Ritka, mint a rosta.
2825

Ritka, mint a j cseld. Ritka, mint a szunyoghl.

200

Ritka, mint a vn asszony foga.

Ritka, mint a fehr holl. Ritka, mint a j anys. Ritka, mint a j mostoha. Ritka, mint a pkhl. Ritka, mint a csszi erd.
(Cssz, Hevesben.)

Ritka vetsnek vkony az aratsa. Ritka gymlcs, melyben nincsen freg. Ritka fogu.
(Hazug.)

Ritka rka kerli el a csvt, br mg oly ravasz legyen is. Ritka csizmadinak van j csizmja. Ritka vargnak van j saruja. Ritka dolog, hogy egy szp n teljesen hibtlan legyen. Ritka madr a szerencse. Ritka madr a j bart. Ritka madr az igaz bartsg. Ritka madrnak kedves a kalitka.
2826

Az a Melynek kedves a kalitka.

madr

igen

ritka,

Ritka fa sz nlkl. Ritka buza konkoly nlkl. Ritka zsid csald nlkl. Ritka csere csala nlkl. Ritka madr fszek nlkl. Ritka kmny korom nlkl. Ritka alma freg nlkl. Ritka torony harang nlkl. Ritka kocsi zrgs nlkl. Ritka szpsg irigysg nlkl. Ritka gazda b nlkl. Ritka koldus bot nlkl. Ritka va dm nlkl.
(N, frfi nlkl.)

Ritka magyar bajusz nlkl. Ritka reg morgs nlkl. Ritka mese hazugsg nlkl. Ritka molnr lops nlkl. Ritka rzsa tvis nlkl.
2827

Ritka olasz macska nlkl. Ritka vsr tolvaj nlkl. Ritka vsr zsid nlkl.
201

Ritka vsr es nlkl.

Ritka czigny hazugsg nlkl. Ritkn hazudik, ha igazat mond. Ritkn egyeznek meg a kontyok.
(Itt: kontyok = nk.)

Ritkn vagyon hegedsben bornemissza.

(Ritka az oly czigny, ki bort nem iszik. Szirmay utn.)

Ritkn kvetkezik jobb a j utn. Ritkn szraz a halsz. Ritkn jr a szerencse kevlysg nlkl. Ritkn szlj, de okosan. Ritkn van a koczksban gazdag.
(Koczks = jtkos.)

Ritkn vlik tudss, kire birsggal vetik a leczkt. Ritkitja prjt, vagy: prjt ritkitja. Rokonok dm s vrl.
(Tvoli rokonsgra.)

Rokonok az istenadtk, mert az reg anyjuk kt vn asszony volt. Ronda, mint a diszn.
2828

Rongyosban lgy derk ember. Rontja a levegt. Rostval merit vizet.

(Czl s siker nlkl dolgozik.)

Rosszabb dolga van, mint a kijr kutynak. Rosszabb a tollfosztsnl. Rosszabb a czignynl. Rosszabb a harmadnapos hideglelsnl. Rosszabb a htramensnl. Rosszabb a hetes esnl. Rosszabb a kutya keflsnl. Rosszabb az olhczignynl. Rosszabb az eleven rdgnl. Rosszat, rosszal.
(Pl. betegsget keservel gygyitani.)

Rosszbl ritkn vlik j. Rossz akaridat ne szaporitsd. Rossz brben van.

(Gonosz ember. Beteget is jelent.)

Rosszban tri az eszt; rosszban tri a fejt. Rossz csikbl is vlhat mg j l. Rossz ebd, melynek nincs vacsorja.
2829

Rossz edny nehezen trik. Rossz emberen az Isten se segit.

(Somogy m.)

Rossz ember hamar megijed. Rossz ember dicsrete nem nagy becsletedre vlik. Rossz ember, ki mssal szembe nem mer nzni.
202

Rossz ft tett a tzre.

(Csinyt kvetett el.)

Rossz fi, apja koporsjnak utols szege. Rossz fre hgott.

(Hibt kvetett el.)

Rossz gazda, ki a maga hzra egy szeget faragni nem tud. Rossz gazdnak foltos a nadrgja. Rossz gazdasszony, ki a hz krl dolgot nem tall. Rossz gymlcsnek freg a szive. Rossz hajlam: elbb vndor, aztn vendg, vgre hzi r. Rossz hzban is j a plda. Rossz hzastrs: hzikereszt. Rossz hir szrnyon jr, a j alig kullog. Rossz juh, mely sajt gyapjt nem birja el. Rossz katona, ki el nem birja fegyvert.
2830

Rossz kntor a szp neket is csunyn nekli. Rossz kezdetnek rosszabb a vge. Rossz kop az, melyet bottal kell hajtani a nyl utn. Rossz kutykkal nehz vadszni. Rossz kutya az olyan, mely etetje kezt is bekapja. Rossz lelkek jjel jrnak.
(Babons km.)

Rossz kt az, a melybe vizet kell hordani.

(Kovcs P.)

Rossz lelkiismeret ember azt gondolja, hogy mindenki rla beszl. Rossz lelkiismeret slyos teher. Rossz lelkiismeret lidrczczel lmodik. Rossz plda ragad, mint a bn. Rossz plda ragad, mint a rh vagy: mint a kosz. Rossz plda utn nem kell himet varrni. Rossz pnz el nem vsz. Rossz szakcs, ki hen hal. Rossz boros kulcsr az, aki szomjan hal meg. Rossz szl f onnan.
(Rossz hir rkezett.)

Rossz szl az, mely szombaton sem ll meg.

(Erdlyi J.)
2831

Rossz szolgnak minden rn kitelik esztendeje. Rossz tancsad a harag. Rossz trsasg sok rosszra vezet. Rossz tkr a hizelkeds.
(Nhol mg hozz teszik: mert hamisat mutat.)

Rossz uton jr. Rossz vsr az szt eladni italrt. Rossz rossz a pajtsa. Rossznak is idvel kell vlni. Rosszul sodrott ktl magtl is visszasodrdik.
203

Rosszrt is jval fizet.

Rovs nlkl hazudik.

(Sokat vagy sokszor hazudik.)

Rovsod van.
(Nem fog feledsbe menni megbntsod.)

Rozsda nem fog aranyat. Rka farkt billegeti, nsznagy akar lenni.
(Ravaszkodik, mert valamit ki akar vinni.)

Rka rka marad. Rka is addig jr az lba, mig ott hagyja foga fehrit. Rka hallt egy tyuk sem gyszolja. Rka csak szrt, nem brt vltoztatja.
2832

Rka is a maga farkt dicsri. Rka koma, kutya sgor.

(Mit sem r rokonsg.)

Rka mdra kert alatt kullog.

(llkodik, leselkedik valami utn.)

Rka brvel fizet. Rmba ment.

(Gyermekgyas asszonyra mondjk.)

Rmba ment s nem ltta a ppt. Rma sem plt egy nap alatt. Rzsa ajaka, tvis nyelve.
(Csinos, de bbeszd nkre mondjk.)

Rzsa is tvis kzt virgzik. Rzsa gyban is flhetni a tvistl. Rzsa is addig szp, mig fiatal. Rzsaszeds tvissel jr.
Rzsaszeds A szerencst ri a kr. tvissel jr,

Rzshoz az illat, szzhz a szemrem hozz termett. Rzsnak is van tvise. Rzsa volt, kr lett.
(Elhervadt szpsgre mondjk.)

Rhg, mint a Minya szamara.

(Erdlyi km.)
2833

Rptben is lelvi a madarat. Rvid a torkossg, hossz a betegsg. Rvid torkossg, hossz ffjs. Rvid az esze.
(Kurta esz Nem tud visszaemlkezni a multra.)

Rvid az let, hossz a sir.

Igyunk, Rvid az let, rk a sir. igyunk bartim.

Rvid lbak hossz utat csinlnak. Rvid, mint az egrfark. Rvid, mint a nylfark. Rvid, mint a pnksdi kirlysg.
(Ez csak egy napig tart. Szoks volt az alfldn pnksd els napjn egy szp kis gyermeket, nhol csakis lenyt, csinosan felltztetni, versekre betanitani, mikor 204aztn megy hzrl-hzra, hirdeti az nnepet, ajndkot kap. Az egy napi hivatala pnksdi kirlysg. A versek ilyformn hangzanak: Mi van ma, mi van ma? Piros pnksd napja, Holnap lesz, holnap lesz a msodik napja. J legny, jl megfogd a lovad kantrt, Ne tpszsza, ne tapossa a pnksdi rzst.)

Rvid przra fogtk.

(Hatrt szabtak kicsapongsainak.)

Rvid imdsg, vagy: rvid prdikczi, hosszu kolbsz, tetszik a parasztnak. Rvidebbet hzott.
( lett a vesztes.)

Rugjon meg a varasgyk.

2834

(Varasgyk = bka. Szkely.)

Rug-vg a szemtm, mint a dorozsmai tehn.

(Szeged vidki.)

Ruha folttal jr. Ruha folttal tart. Ruha szakadjon, gazda maradjon.
(A vsros mesteremberek mondjk ezt veviknek.)

Rt lenynak is szp a pnze. Rt, mint az rdg. Rt, mint a hallos vtek. Rt, mint a szerecsen. Rtul bnni valakivel. Rtul jrt.
(Nagy szgyent hozott sajt hibja miatt fejre. Utlatoss lett mindenki eltt. Szerencstlenekre is alkalmaztatik. Pelk.)

S.
Sajt rnyktl is megijed.
(Flnk s gyva.)

Sajt zsebbe hazudik.

(Olcsbbnak mondja az rt, mint a mennyirt vette.)

Sajt szakllra.
(Sajt hitelre.)

Sajt s kenyr kt tl tel a szegnynl. Sajt reggel arany, dlben ezst, este lom.
2835

Sarkalssal szokott a szegny fizetni. Sarkra hgtak.

(Utlrtk a rosszban.)

Sarkval fenyegi az ellensget.

(Fut az ellensg ell.)

Saroglyban hagytk.
(Megfeledkeztek rla.)

Sarokba szoritottk.
(Kellemetlen helyzetbe juttattk.)

Sas legyet nem fogdos. Sasnak sas a fia.

Csak sast Nem szl Nubia prducza.
205

nemzenek gyva

sasok, nyulat

Sast tanit replni.

(Okosat tanit a jratlan.)

Savanyu a szl.
(A mesebeli rka utn.)

Savanyu, mint az eczet. Savanyu, mint a kposztal. Savanyu, mint a korhelyleves. Savanyu poft vg.
(Kedvetlen, szomoru.)

Savt, borst megadni.

(Valamely dolgot jl elintzni.)

2836

Shos abrosznak szebb a szine, mint visszja. Snta lbat nehz eltitkolni. Sntit a beszde; sntit a hasonlata. Spadt, mint a beteg. Spadt, mint a haldokl. Spadt, mint a hall. Sr fazkra sr fd val. Srga, mint a viasz. Srga, mint az arany. Srga, mint a czitrom. Srga, mint a narancs. Srga, mint az irigysg. Sri-vri labancz.
(Haszontalan katona.)

Srknyfogat vetni.
(Erdlyi szerint: rtik alatta az oly okot, mely sok apr eredmnyben szletik meg ujra.)

Srkny tejet szopott, vagy: srkny tejen hizott.

(Kegyetlen ember.)

Srknyt lt az apja.
(relme: rgi nemes csaldbl val.)

Sros csizmmat se trlm hozz. Srt srral csapjk vissza.

2837

Sebaj papknl, egszsges a mester. Sebes, mint az istennyila. Sebes, mint a menyk. Sebes, mint a nyl. Sebes, mint a szl. Sebes, mint a rr madr. Se bt, se bt nem mondott. Se eleje, se htulja; se hza, se tze; se jobbra, se balra; se hossza, se vge; se ide, se oda; se keze, se lba; se tele, se itala; se hal, se hus; se teszi, se veszi; se hideg, se meleg; se oka, se foka stb. Se eleje, se vge, mint az rkkvalsgnak. Se ereje, se veleje.
(Testileg, lelkileg nyomork.)

Se fia, se lnya; se kutyja, se macskja; se szre, se bre.

206

Se fle, se farka nincs beszdjnek.

(rtelmetlen beszd; birlaton aluli trgyra s tbb efflre is mondjk.) Boczi, boczi tarka, Se fle, se farka.

Se hete, se hava, mris parancsol. Se hire, se hamva.

(Rgen meggettk a holtat s eltettk hamvt. Legnagyobb szerencstlensg volt temetetlenl elveszni, mikor hirt sem volt hallani, hamvt sem volt ltni a holtnak.)

Se hite, se lelke, vagy: se oltrja; se hite, se szive, se lelke.

2838

Sehol sem jobb a viz, mint tulajdon forrsnl. Sehonnai.

(Jtt-ment ember.)

Se ingem, se gallrom.
(Nem rokonom, semmi kzm hozz; kzmbs elttem.)

Se Istentl, se embertl nem fl. Segit az rdg a magnak. Segits magadon, az Isten is megsegit. Se ize, se bze.
Isten Se ize, se bze. adta vize,

Sejti, mint macska az est.

(-Becsei.)

Se krom, se hasznom benne. Se kicsije, se nagyja.

(Se gyereke, se felesge nincs.)

Se kinn, se benn, mint az ablakfa, vagy: mint az ajt kszb. Se ki, se be, mint Tt Jan a lakodaloma. Se kovsza kenyernek, se vize malmnak. Se ltja, se hallja nem voltam. Selyem az let, kcz a jvedelem. Selyem s brsony kioltja a konyhban a tzet. Semmi az katona dolog.
2839

Semmibl sem j a sok. Semmi haszon munka nlkl. Semmi hire, mint a szkevnynek. Semmin vettk, ingyen adtk. Semmi, rosszabb a sajtnl.
(Erdlyi szerint Mtys kirly igy rtette: a semmi rosszabb, mint a sajt.)

Semmi sem oly des, mint a lopott boldogsg.

(Tiltott gymlcs desebb.)

Semmi sem tkletes a nap alatt, vagy: semmi sem tkletes a vilgon. Semmi sem uj a nap alatt. Semmi sem lett belle, mint a tt fibl.
(Egy tt, fit a szomszd faluba akarvn keresztelsre vinni, tarisznyjba ersen bele csmszlte s htra vetette. Csikorg tl levn, a gyermek megfagyott. Amint 207a paphoz megrkezett, a gyermeket a tarisznybl kivette s meghorgadt ujjait ltvn, csak azrt sajnlta hallt, mert amint ujjai mutatjk, jeles duds lett volna belle. De ime most, ugy mond, semmi sem lett kedves fiambl.)

Semmi sem tapad ugy a testhez, mint hidegben a rongyos guba.

(Mert ersen fogja, a ki viseli. Ungmegyei km.)

Semmi sem tart rkk. Semmi szin alatt; semmi esetre; semmi kzm hozz; semmibl semmi stb. Semmit sem hoz a konyhra.
(Nem hoz hasznot.)

Semmit sem hasznl a sirs.

(A szegnyek rimnkodsaira mondjk.)
2840

Sem orczja, sem szgyene.

(Arcztlan, poftlan; nem tud pirulni.)

Se orszga, se vilga, vagy: se hazja; se Istene, se hazja, se Istene, se lelke.

Se orszga, Mgis piros az orczja. se hazja,

Se ne rtson, se ne hasznljon, mint a bart ldsa. Se nem ritka, se nem drga, a mi kzs. Senki feje nem illik gy az ember nyakhoz, mint nmag.
(Mtys kirly kvetsgbe akarta kldeni Kinizsit a trkkhz, mi fejbe kerlhetett volna Kinizsinek, s egyszersmind biztatta, hogy azon esetre, ha meglik, haddal megy a trkre s 30 ezer fejet vgat le az vrt. Igen m, felel Kinizsi de a harminczezer fej kzl egy sem fog illeni az n nyakamra.)

Senki sem ad gondolkozsrl vmot.

(Gondolatrt senkit sem bntetnek meg. Rmai jogi km.)

Senki sem bartja a szegnynek. Senki sem boldog halla eltt. Senki sem rzi a maga bzt. Senki sem irigyli a pad aljt. Senki sem lehet bir a maga gyben. Senki sem lehet kereszt nlkl. Senki sem lehet oly gazdag, hogy msra ne szoruljon. Senki sem nagy r szolgja eltt. Senki sem nzi, mit eszem s iszom, hanem mikp ruhzkodom.
2841

Senki sem prfta a maga hazjban. Senki sem szolglhat kt rnak egyformn. Senki sincs fogyatkozs, hiba, vtek nlkl. Senkinek sincs homlokra irva halla rja. Se rdge, se angyala; se papja, se bartja. Se pnz, se poszt.
(Mindent Minthogy se Bcszik a szinlaposzt.
208

pnz,

se

elvesztette.) poszt,

Seregestl jn a szerencstlensg.

Serny l jobban megrdemli az abrakot, mint rest kocsis a kenyeret. Serny tanitnak kemny a neve. Serkbl lett tet jobban csip.
(Rosszabb a szegnybl lett, mint a szletett ur.)

Se szeri, se szma. Se tcski, se hajts ki.

(Nagy a szegnysg; nincs neki marhja.)

Se testnek, se lelknek nincs hov lenni. Se tlen szalonnt, se nyron bundjt el nem hagyja az okos. Stl, mint kunok ebe a homokon. Stl, mint a grg az res boltban. Stl, mint a pva.
2842

Siet mint a borbly, hogy ksn ne jrjon.

(Egy knyesen nevelt ifju vletlenl felkarczolta egy kiss fejebrt s tstnt borblyrt szalasztotta inast. Megrkezvn a borbly s s karczolsnak cseklysgt ltvn, tetette magt, mintha a sebet letveszlyesnek talln, ugyan azrt megparancsolta az urfi inasnak, szaladjon a borblymhelybe s hozza el rgtn a gygyszert, klnben az urfi meg is hallhat. Erre az ifjur nagy rettegve szlt, hogy a halltl nagyon fl. n is felelt vissza a borbly, attl tartok, hogy az urfinak feje hamarbb meggygyul, mint az r elrkezik.)

Siet, mintha a hall kergetn. Siet, mintha trk kergetn. Siet, mint varga a vsrra. Siet, mint aki panaszra megy. Sietsg, nyeresg.
(Szeged vidki.)

Simitsa meg a lapos guta!

(Kromkods-fle.)

Sima, mint a brsony. Sima, mint a gymnt. Sima, mint a jg. Sima, mint a mrvny. Sir kezben a munka.
(Igen rest emberre mondjk.)

Sir, mint a sebes es.

Sir az egyik szemem, Sirjon mind a kett, mint a sebes es. a msik knyezik,

Sr kiegyenesiti a nyomorkot is.

2843

Sirs, asszonyi fogs. Sirs meg nem rtitja a szpet. Sirsnak is van ideje. Sirssal meg nem lsz; sirssal akarja meggyzni a vilgot; sirhatsz, mert van okod re; siralmas letet l.
(Szkely mondsok.)

Sirva jttnk a vilgra, siratva tvozunk.

209

Sirva nz utna.

(Pl. ha az zletember knyszersgbl nagyon olcsn adja el ruit.)

Sirva vigad a magyar. Sivit, mint a fba szorult freg. Sivit, mint a hallmadr. Skarlt, grnt, nyuszt Lva, Tata, Csuszt!
(Cski Lszl, 1749-ben orszgbir, igen pompsan jelenvn meg az orszggylsen, egy fpap mond r, hogy htn uradalmak vannak. Hihetleg ekkor csinltk e rmes kzmondst. Erdlyi J.)

Soha be nem ll, mindig jr a szja. Soha jobbkor! Soha megadom, vagy: soha vissza nem hozom fejben; soha napjn. Soha nem esett rosszul, de most nagyon jl esik.
(Borszeret ember szabdsa.)

Sohse bsulj, ugyis ks, a mi elmult, vissza nem j. Soha nem sok, ami nem elg.
2844

Soha se lgy otthon, mikor esznek! Soha sem lpem t kszbt.

(Soha sem megyek tbb a hzba.)

Soha sem halunk meg!

(Mulats, fleg tncz kzben mondjk.)

Soha sem elg a koldusnak. Soha sem telik meg, mint a pap zskja. Soha sem telik meg, mint a koldus tarisznyja. Sok a bart, kevs a jtev. Sok a jszg, kevs benne a jsg.
(Szjtk.)

Sok a jbl is megrt; sok a mzbl is megrt. Sok a gyermek, kevs a czip. Sok a csillag, de fl nem r egy nappal. Sok a mi sok.
(Trelme fogyott ember fakad e mondsra.)

Sok arats, sok szret volt azta. Sok a tancsad, de nincs kalcsad.
(Csongrdmegyei.)

Sok az eszkim, kevs a fka.

(Madch: Ember tragoedij-bl. Ujabban gyakran igy mondjk: Sok az ember, kevs a fka.)

Sok a zsk, kevs a buza. Sok a parancsol, kevs a szfogad.

2845

Sok a lyuk a hln, ha uj is. Sokan futnak, de csak egy nyeri el a plmt. Sok csodlkods tudatlansg jele. Sok bolondja van az Uristennek.
(Annyi, hogy olasz pldabeszd szerint: ha minden bolond fehr sapkt viselne, valsgos libanyjhoz hasonlitannk.)
210

Sokbl sokat, kevsbl keveset.

Sok leny ment azta frjhez. Sokat akar a szarka, de nem birja a farka. Sokat r egy alfldi csendes es. Sokat az rdg se gyz. Sokat darl.
(rtsd: sokat eszik, vagy beszl.)

Sokat kell trni mg a kirlynak is. Sokat kotkodcsol tyuk keveset tojik. Sokat szl, de keveset mond. Sokat tud a bor, vagy: sokat tud a pnz. Sokat hizeleg a kutya, de nem hisznek neki. Sokat a szekr sem bir; sokat a l se bir. Sokat bg tehn, keveset tejel. Sokat lt, ki meghalt a hazrt.
(des s dics a hazrt meghalni.)
2846

Sokat frad a vadsz, ritkn szrad a halsz, ugy keresi kenyert. Sokat hallj, lss; keveset beszlj, vagy: szlj.
(Azrt van kt fle s kt szeme az embernek s csak egy szja, nyelve.)

Sokat igr a vilg, de keveset ad. Sokat kr a beteg, de az egszsges nem adja meg.
(Nehogy rtson.)

Sokat rak zsebre.

(Ki nem tudja, mi a szgyen.)

Sokat krj, hogy keveset kapj.

(Trekedjl a legmagasabbra s elred legalbb a kzpszert.)

Sokat szlott neki a kakuk.

(Azt tartjk a knnyen hivk, hogy maguknak annyi esztendt igrhetnek, mennyi kakukszt hallottak legelszr kikeletkor. Babons monds.)

Sokat vgeznek Bcsben, de elrontjk az gben. Sokat rlnek sok a korpja. Sok baj kzl a legkisebbet kell vlasztani. Sok kr terhet mozdit. Sok bba kzt elvsz a gyermek. Sok brnyt visz el a farkas, mig verembe kerl. Sok beszd nehezen kszl meg hazugsg nlkl. Sok beszdnek sok az alja. Sok s szksges az igazsg eltemetshez. Sok csiga-bign ment keresztl.
2847

Sokig tart, mint a Samu nadrgja.

(A meztri iskolatanit, Bsi Smuel uj nadrgjnak fenekre s trdeire, hogy sokig tartson, ellegesen foltot varrt, s azt mindig megujitotta. Igy aztn 24 vi hivataloskodsa alatt csak kt nadrgot volt kpes elviselni. Innen maradt e km.)
211

Sokig tartott, mint a Rkczi lakodalom.

(I. Rkczy Ferencz Erdly fejedelme volt. Felesge Ilona, lenya volt Zrinyi Pternek, kit els Lipt csszr tbb sszeeskdtekkel kivgeztetett. Hogy Ilonnak fejbl a nyomorusgnak emlkezett kiverhesse, Rkczy Ferencz egsz hat hnapig tartotta lakodalmt. E hzassgbl lett ama hires Rkczy Ferencz, kinek tetteivel tele van a magyar s erdlyi krnika. Ballagi.)

Sok kszl, mint a Lucza-szk. Sok darab kenyr kell ott.

(Nagy a csald.)

Sok bn oka a szegnysg. Sok csont van a nyakban.

(nfej.)

Sok csepp kvet vj; sok csepp lyukat ver a kvn. Sok elpatkol addig.
(Elpatkol = meghal.)

Sok embernek sok esze van, s mg sincs sok embernek sok esze.
(Szjtk.)

Sok ember elmegy messzire, azutn jn eszre.

(H.-M.-Vsrhelyi.)

Sok egy tojs srgstl. Sok eresztke van a beszdjnek.

(Fillent.)

2848

Sok ftl nem ltja az erdt; sok hztl nem ltja a vrost. Sok fecske sz jele. Sokfle fbl farag.
(Hazudik.)

Sok f sokat fz. Sok hz g bell, de nem ltszik kivl. Sok haszontalan gondolat fordul meg a n fejben azalatt, mig egy pr kapczt megkt. Sok hangya az oroszlnt is megemszti. Sok h-h semmirt; sok zaj semmirt. Sok irs, kevs igazsg. Sokifju tbbre menne, ha nem tudn, hogy gazdag. Sok is elfogy, ha nem keresnek hozz. Sokja van annak, ki tbbet nem kivn. Sok j ehetik egy tlbl. Sok j ember elfr egy kis helyen.
(A talmud: Mig szeretet uralkodott kztnk, kard ln elfrtnk, mert a szeretet megsznvn, hatvan rf szlessg gy kettnknek nem elegend.)

Sok kevlyt, bolondot csinl a gazdasg. Sok kemny fnak lgy a gymlcse.
(Sok durva szlnek szelid a gyermeke.)

Sok kz, hamar ksz.

2849

Sok kzen ltalment, mint a kopott pnz; sok kzen fordult mr meg, mint a kopott garas.
(Nrl, vagy trgyrl mondjk, ki vagy mely sok ember birtokban volt.)
212

Sok kicsi sokra megy.

Sok kicsinybl halom n. Sok kis viseli a nagy nevet. Sok kutya nyul halla. Sok kszbt koptat.
(Csavarg.)

Sok lb nyomja a fldet, mig utnak nevezhet. Sok lapt sokat szr. Sok ld disznt gyz.
(Nhol igy is mondjk: Sok hangya ludat gyz, sok ld disznt gyz.)

Sok nem tarthat rkk. Sok mentsge van a gonosznak. Soknak sok kell; soknl is tbb; soknl van tbb. Sok krt tesz a korcsmros, mig rajta kapjk. Sok nem hasznl, kevs nem rt.
(letszably.)

Sok papimdsg elhajtja az est.

(Bcskai km.)

Sok pnzt vernek addig Krmczn. Sok psztor rosszul riz; sok psztor mellett elvsz a nyj.
2850

Sok pipt adnak el addig Debreczenben. Sok semmi, kevs valami. Sok sgor, sok hunczut. Sok rt ktl nehezebben szakad. Sok rt pogcsa, Istennek ldsa. Sok szava, kevs tava.
(Mikor a vagyontalan bbeszd.)

Sok szakcs elszza a levest. Sok szeme, sok fle van a kirlynak. Sok szenvedssel nyerik a becsletet. Sok szj, sok falat; sok szj sokat emszt. Sok trvnytl magt az igazsgot nem ltni meg. Sok szem kap rajta; sok szem megakad rajta. Sok temets nem nagy becsletre vlik az orvosnak. Sok viz lefolyt mr azta a Dunn, Tiszn.
(Rgen volt.)

Sok viz lefoly mg addig a Dunn, Tiszn.

(Messze van mg a dolog.)

Sok van annak, ki semmit sem kivn. Sok tt elltenek addig a szabk. Sok trvny, sok rvny. Sok trvny, sok vtek.
2851

Sok van a rovson.

(Sok hibt, bnt kvetett el valaki.)

Sok sz esik a vsrban. Sok sz, kevs s.

(A sok szban nem rejlik sok blcsesg. Szjtk.)

Sokkal becsletesebb embert is flakasztottak mr.

213

Sokszor megszarvasodik addig a hold.

Sokszor egy kis felh nagy est vet. Sokszor a j sz is belehal a vizbe. Sokszor elmondta Kristf imdsgt.
(Sok pnze van. Azon hitbl marad e km., hogy a ki gyakran imdkozik Szent Kristfhoz, az meggazdagszik. Igy mondja Erdlyi J. Ballagi szerint azon nap, melyen valaki az imdsgot elmondja, elsott pnzre tall.)

Sokszor megjrjk addig Budt. Somfnl fz.

(Fsvny, szkmarku.)

Somfahjjal kenegettk meg a htt.

(Somfa bottal elvertk.)

Somogyi ember.
(Trfs gnyneve oly frjnek, ki mindig, mg trsasgban is a felesge krl van.)

Sompolyog, mint czigny a vsrban. Sompolyog, mint a leforrzott kutya. Soponyra ment embersget tanulni.
(Soponya, Fehrmegyben.)
2852

Sorba megy, mint a falusi birsg. Sorst senki sem kerlheti el.
(Egy csizmadinak volt kt inasa, kik egy gyban aludtak s kiket a gazda mert a nebulk reggel rendesen elaludtak ugy keltett fl, hogy az gyban ell fekv stkbe kapva, hatalmasan megrzta. Egyszer ez a sokszor megtpzott azt eszelte ki, hogy jjel, mikor pajtsa mr alszik, helyet vltoztat, hogy elkerlje a reggeli czirgatst. Ugy is tett. Reggel ismt elaludtak s a gazda eljvn ket a rendes mdon flkelteni, ugy okoskodott, hogy most mr nem az ell, hanem a htul fekvt fogja kelteni s ugy is cselekedett, mire a szerencstlen fltsunk orditva mond: mr ltom, hogy sorst senki sem kerlheti el.)

Sovny egyezsg tbbet r a kvr prnl. Sovny, mint a bjti szl. Sovny, mint a ht szk esztend. Sovny, mint a hring. Sovny, mint a bregr. Sovny, mint a keszeg. Sovny, mint a kraki apcza.
(Ubrik Borbla.)

Sovny, mint az agr. Sovny, mint a deszka. Sovny, mint a csuka. Sovny, mint a gencsi nyul.
(Szatmri km.)

Sgorsg, komasg, nem nagy atyafisg.

2853

Shajt, mint a bjti szl. Shajt, mint a krvallott czigny. Slyom madrnak nem lesz galamb fia.
(Faludi.)

Start feldl, pr lesz a hznl.

(Babons km.)
214

Sprtt szemttel nem j a hirt is kivinni a hzbl.

Sttben minden fehr feketnek ltszik, vagy: fekett mutat. Sttben minden tehn fekete. Sttsg van a fejben, vagy: stt a feje.
(Ostoba.)

Sttben tapogat. Stt, mint az jszaka. Stt, mint a pincze. Stt, mint az rnyk. Stt, mint a pokol. Stt, mint a barlang. Stt, mint a tmlcz.
(Tmlcz = brtn.)

Sketnek mondasz mest.

(Nem hallgat meg, hiba beszlsz neki.)

Sket, mint a l tavaszszal.

(Hdmezvsrhelyi.)
2854

Sletlen beszd. Slt vak; slt bolond. Slt galamb senkinek sem repl a szjba. Slve-fve egytt vannak. Slyed hajrl elfutnak az egerek. Srg, forog, mint Varga a nyrson.
(Csongrdmegyei.)

Sr gazda, ritka gatya.

(Oly szolgkra illik e km, kik miuntalan gazdt cserlnek.)

Sr gazda, ritka knts. Sr csknak gyerek a vge. Sr, mint a mz. Sr, mint a szita. Sr, mint a csillag. Sr, mint a gyapju. Sr, mint a nderd. St a nap, de a kenyeret mg sem stheti meg. Stheted, fzheted, meg is eheted.

Sz.
Szabad a csk.
(Mondjk, ha valaki vletlenl elkoppantja a gyertyt s a szobban stt lesz.)

Szabad a mi illik.
(Az illend dolog nem bn.)
2855

Szabad a patak, de nem a palaczk. Szabad a vsr. Szabadjra ereszteni; szabadjra hagyni.
215

Szabad szju; mosdatlan szju; lucskos szju; csunya szju.

Szabad, mint a madr. Szabadsg drgbb az aranynl. Szabad szakllra bocsjtani.

(Pl. a kiskorunak hitelt nyujtani.)

Szabdik, mint a koldus a vaj ell. Szab is csak csupa szoksbl csip.
(Csip = lop.)

Szag utn jr.

(Potyt szeret ember.)

Szakasztott msa.
(pen olyan.)

Szakadhat a ktl, ha vastag is. Szakcscsal, kulcsrral nem j haragot tartani.

(Mert hen, szomjan marad az ember.)

Szakllra iszik.
(Hitelbe.)

Szakllas szolgnak a sz is veresg. Szakllamra veszem.

(Elvllalom rte a felelssget.)

Szaladj trk! inadban Jnos vajda.

2856

(Hunyady Jnos, Mtys kirly atyja, rtetik Jnos vajda nevezet alatt, a kitl a trkk borzadsig fltek.)

Szaladj-vrmegybl val.
(Flnk, gyva.)

Szaladj kurucz, jn a labancz, vagy: a nmet. Szalmatz hamar fellobban, de hamar el is alszik. Szalmatznek a szene is hitvny. Szalmt cspelni.
(Haszontalanul beszlni vagy fradni, tenni.)

Szalmt a szamrnak, nem szalonnt.

(Kovcs P.)

Szalonnt evett, megcsukott a szja. Szamarat flrl ismerik meg. Szamarak orditoznak, es lesz. Szamrfejet nem szoktk megszappanozni. Szamr ltra.
(Pl. valamely hivatalban a kor szerinti ellptets.)

Szamrnak mindentt meg van a neve. Szamr sem bir el asztagot. Szamrra brsony nyerget. Szamr is a jgre ment tnczolni, mikor j mdja volt.
(Egy csacsinak igen jl ment dolga. Knnyebben lt, mint sok munks szolga. Sznt, zabot elegendt kapott s tlen-nyron csinos lban lakott. De ezen sok jl keveslette. S a mint farsang vgn szrevette, hogy a juhsz dudasznl mulat, elhagy t a jmbor indulat. Oly kedve gerjedett tnczolsra, hogy mr gondolni sem tudott msra. Csak ugy turklt mindent maga mellett. Minden
2857

rossz volt neki, mi sem kellett. Vgre egy macskt fogad dudsul s azzal a befagyott tnak indul. A sima jgre alig hogy rlp, a t krl sszecsdl a np. Rkezdik a csacsinszki ntjt, fles r sszeti bokjt. De alig hogy kettt-hrmat ugrik, szrny orditssal hasra rogyik. Duds r ijedtben elszaladt, s a np nevetsben majd megszakadt. 216Szegny csacsi nem ok nlkl nygtt, mert jaj! a keresztcsontja eltrtt. S a nagyravgynak harmadnapon brt rulgattk a piaczon.)

Szamrdgls s paphall ritkn esik. Szamr csacsit fiadzik. Szamr aranylant mellett is szamr ntt ordit. Szamr, szamr marad, ha Bcsbe viszed is. Szamr tbbre becsli a krt, mint az aranyat. Szapora, mint a sska. Szapora, mint a dara. Szapora, mint a ksa. Szapora, mint a mk. Szapora, mint az ebkapor. Szapora malom, sokat darl. Szapora Margit mdjra.
(Frissen srgldve.)

Szapora, mint es utn a gomba. Szapora trfa, ritka vagy: medd okossg. Szarvat visel.
(A frj, ha felesge szerett tart.)

Szarva rulja el a bakcsot.

2858

(Bakcs gm fajta vizi madr tjneve; nhol: vak varju.)

Szava elhangzik a pusztban. Szava des, de fulnkos. Szavajrsa.

(Pl. lehet valakinek a szavajrsa: Krem alsan.)

Szavak oktatnak, pldk vonzanak. Szavn vagy szavnl fogtk. Szja ize szerint beszl. Szjas, mint a temesi kapu. Szja veri meg az asszonyt. Szjba rgni; szjba adni a szt.
(Leplezett beszdben rtsre adni, hogy mit mondjon vagy feleljen.)

Szjval szokott az ember hazudni. Szjn az ember messzire elmehet. Szllj le bart a hintrl, nem a pnzed ra.
(H.-M.-Vsrhelyi.)

Szlka a szemben.
(Nem kedveli, utjban van neki.)

Szma sincs, mint Kis Ilus finak.

(Azaz nincs szm irja Erdlyi vagy oly nagy mennyisg melyen tl ne menne Kis Ilus fia a hazugsgban.)

Szmt sem tudja (a zsoltrnak), mgis elre nekel. Szmok beszlnek. Szmbl vette ki a szt.
2859

(T. i. n is pen azt akartam mondani.)

217

Szndk annyi, mint a tett.

(Az egyszeri leny elment a barthoz gynni. A tbbi kztt azt is meggynta, hogy egy alkalommal imdjt meg akarta cskolni, mire a bart azt mond neki, hogy ez oly nagy bn, a mely all t fl nem oldozza. A leny azt vet ellen, hogy nem tette meg, teht nem kvette el a bnt, de a bart hajthatatlan maradt, mondvn, hogy a szndk annyi, mint a tett. A leny erre azt mond, hogy van neki egy ezst forintja, azt oda adja, ha floldoztatik. A bart erre azt mond, hogy jl van, majd a forintrt mist mond s kln is kri az Istent, hogy bocsssa meg a leny nagy bnt. De mert neki itt a templomban pnzt elfogadnia nem szabad, ht csak csusztassa be a forintot htul a csuklyjba s miutn a leny ezt ltszlag megtette, absolvlta s fladta neki a penitenczit. A bart elvgezvn a gyntatst, a sekrestyben belenyult a csuklyba, hogy a forintot kivegye, de biz az nem volt ott. Maghoz intette teht a mg a templomban imdkoz lenyt s szemrehnyst tett neki eljrsrt, mire ez azt felelte, hogy a bnt is csak akart elkvetni, a forintot pedig szintn akarta bele tenni a csuklyba s igy maga rszrl eleget tett, mert hisz a tisztelend pter maga mondotta: hogy a szndk annyi, mint a tett.)

Sznom, de nem bnom; sznom is, bnom is. Szntatlan fldn gazt szoktak aratni. Szntvet embernek a jv esztendben ll minden gazdasga. Szraz, p brrel meneklni meg. Szrazon tartani a puskaport. Szraz gbl menyk. Szraz fa mellett a nyers fa is elg. Szraz fban terem a sz.
Szraz fban Vn asszonynak val a b. terem a sz,

Szradjon a lelkn! Szradjon meg az akasztfn!

2860

Szraz, mint a kender. Szraz, mint a puskapor. Szraz, mint a pozdorja. Szraz, mint a szalma, mint a rzse. Szrn csapja a legyet; lbn csapja a legyet. Szraz kortyot nyel. Szsz embersg, szalmatz, nem sokat r.
(A szszoktl maradt fnn e kzmonds, mert hazugsgrl s htlensgrl vdolja ket a trtnet. Szirmay utn.)

Szz esztends kanverbnek, htul van a farka.

(Trfs tlet.)

Szz gyan kzt kilenczvenkilenc helytelen. Szz sznak is egy a vge.

Szz sznak Bort ihatnk ez a gge.
218

is

egy

vge,

Szz temets sem r egy lakzit.

Szebb a pva, mint a pulyka.

(Gyermeknek mondsa a pulykra.)

Szedd hnod al a lbadat; szedd elre a lbadat.

(Siess.)

Szeget szeggel.
(Hasonlt hasonlval.)

Szeget ttt a fejbe.

(Gondot szerez neki a dolog.)

Szegre akasztotta elveit; szegre akasztotta mestersgt.

2861

Szegny a koldus, ha Kirly is a neve. Szegny az eklzsia, maga harangoz a pap. Szegny az rdg, mert nincs lelke. Szegny ebd, melynek vacsorja nincsen.
(Szegny hztartst jelent e km.)

Szegny ember lete csupa komdia. Szegny ember szndkt, boldog Isten birja. Szegny ember vizzel fz. Szegny embernek j a szilvaplinka is. Szegnynek a szerencsje is szegny.
(lt egyszer egy olyan szerencstlen a vilgon, kit kerlve kerlt a szerencse. E szegny rdgt bizonyos j mdu uri ember megsajnlta. Mesnk hse naponkinti utjban mindig tment egy gyaloghidon. Az illet uri ember, hogy segitsen a szerencstlen flts anyagi helyzetn, tbb aranypnzt tett le azon hidra kzvetlenl a szegny oda rkezse eltt. Ez, kzel rvn a hidhoz, azon tprenkedett, hogy miutn mr annyi szzszor vgig ment e hidon, nem-e tudna azon tmenni szembecsukva? Ugy is tn; st az aranyokat grngyknek kpzelvn, nehogy azok utjban akadlyozzk, lbba lelkte a patakba.)

Szegny embernek drga kincs a hit.

(Mert trni s remlni megtanit.)

Szegny embernek a szl is mindig szembe f. Szegnyt az g is huzza. Szegny embert az eb is megugatja. Szegny embert kerlni szoktk.
(Szkely monds.)
2862

Szegny embertl ne krj klcsn, csunya lenyt meg ne cskolj! Szegnyrt is meghalt Krisztus. Szegny hztl ml. Szegny hztl sztvr szalonna. Szegny kevlyt az rdg is neveti. Szegny laks: szegny orszg; szegny orszg: szegny kirly. Szegny legny nem nagy r. Szegny lgy, kevly lgy, hogy be ne kpjn a lgy.
(Hromszki.)

Szegny mindentt lb alatt van. Szegny, mint a templom egere. Szegnynek brt is lehuzzk.
219

Szegnynek ajndka drgba kerl.

Szegnynek ajtajt nem rzi a man. Szegnynek egy pnz is oly kr, mint a gazdagnak szz. Szegny nem fl a tolvajtl. Szegny rdg. Szegny pokolban is szegny. Szegnysget, betegsget, khgst, fogfjst nehz eltitkolni. Szegnysg nem szgyen.
2863

Szegnysg s regsg kt nagy teher. Szegnyt a lgy is jobban cspi. Szegny tatr! Szegny vagyok, bolond vagyok. Szegdtt br, osztott koncz.
(Azaz: j ha a cselddel elre megalkuszol s vilgosan kiktd, mennyi a bre, hogy mikor a kirdemelt fizetst megadod, az evangelium szavaival mondhassad neki: ime ennyibe szegdtl, nem teszek nked rvidsget. Ballagi.)

Szekeres karcsony, szns husvt. Szekeret ha megkenjk, nem csikorog.

(A megvesztegetsre czloz.)

Szekren jtt, gyalog ment; szekren ment, gyalog jtt. Szelid tyuk hamar meglapul. Szelid a galamb, mgis van epje. Szelid, mint a nyul. Szelid, mint a kezes galamb. Szelid, mint a brny. Szelid, mint sszel a lgy. Szeles kocsinak bokros a lova. Szellemi abrak.
(Knyvek s lapok.)

Szell is megrt neki.

(El van knyeztetve.)
2864

Szem a llek tkre.

(Lavater.)

Szem rtott neki.

(Babons km.)

Szembektsdit jtszik. Szembe dicsr, htul gyalz. Szembe monds, nem emberi szoks. Szemem, szm elllt. Szeme kivnja, nem a hasa.
(Nem hes mr s mgis eszik.)

Szemenszedett.
(Jl vlogatott.)

Szemes a jtk. Szemesnek ll a vilg, vaknak az alamizsna. Szeme sem ll Isten igazban; szeme sem ll jl.
(Hamis s gonosz emberre mondjk.)
220

Szeme meredtig tlteni a poharat.

(Kemenes vidki.)

Szemet hunyni.
(Valamit szndkosan nem venni tudomsul.)

Szemet szemrt, fogat fogrt.

(Klmn kirly trv.)

Szembl ki lehet olvasni.

(Lelki tulajdonsgai.)

Szemrmes, mint a menyasszony.

2865

Szemrmes, mint a szz. Szemrmes, mint a falusi liba. Szemrmes, mint az uj menyecske. Szemrmes koldusnak res a tarisznyja, vagy: tskja. Szemt kiszurni.
(Kevssel kielgiteni.)

Szemt hizlalja.
(Valaminek nzsben gynyrkdik.)

Szemfedlre valja sincs.

(Nagyon szegny az Isten-adta.)

Szemfles; szemre val; szemes; szemtelen. Szem kukoriczn is levgjk a disznt.

(Sokszor cseklysg csbitja az embert a veszedelembe.)

Szemnek minden, kznek semmi. Szemre kapni; szemre kivnni. Szemtelen, mint a piaczi lgy. Szemtelen, mint a piaczi kofa. Szent a bkessg.
(Szvita utn mondjk.)

Szent a szab neve, kinl folt nem marad.

(A mely szab nem lop, arrl ll e km. Pelk.)

Szent-Gergely vitze.
(A np fiaibl irjva Szvornyi kerlnek ki a Szent-Gergely vitzei, azaz gyenge vitzkk. Ez mr flig-meddig jtkba men vllalata itt-ott az iskols fiuknak, kik Szent-Gergely napjn [mrczius 12.] katona formnak ltzve,
2866

kardosan, szalagos svegben s zszl alatt jrjk be a falut s nekkel s rigmusokkal gyermekeket toborzanak az iskolba.)

Szentesi mester a szent irsbl is hazudott.

(A katholikus anyaszentegyhzban virgvasrnapra rendelt passiban ez nekeltetik Jzus szemlyben; tudjtok, hogy hrom nap mulva husvt lszen. Ezt hallvn egy tanulatlan ember, azt mondta egy mellette l pajtsnak: ez a kntor a szent irsbl is tud hazudni; mert ezen mostani virgvasrnap utn nem hrom, hanem ht nap mulva lesz husvt. Ballagi.)

Szent-heverd el napja.
(A munksoknl a htfi nap, ha nem dolgoznak.)

Szent-Lukcs irdikja.
(kr; mert ezen evangelistt vagy borjval, vagy krrel szoktk brzolni, minek oka abban rejlik, hogy szent evangliumt Jzus Krisztusnak a bethelemi istllban trtnt szletsvel kezdi. Pelk.)

Szent ember is csak ember. Szentnek is maga fel hajlik a keze.

221

Szerelem, bor, koczka, az erszny ellensgei.

n, de mr hiszem,

Szerelem bra visz.

Nem hittem A szerelem bra viszen.

Szerelmes, mint a macska. Szerelem stt verem. Szerelem mindenhat; a szerelem vak.
Vak vagy Hlyog van a szemeden. oh szerelem,

Szerelmes volt a szakcsn, elszta az telt. Szerencss gyermek, kinek az atyja elkrhozott.
(Babons km.)

2867

Szerelem s az esztelensg csak nvben klnbznek egymstl. Szerelem s harag nem igaz birk. Szerelem s urasg nem szenvednek trsat. Szerelmet, hurutot nehz eltitkolni. Szerecsent mosni; szerecsent szappanozni.
(Medd dolgot vgezni.)

Szerencse, anyja a kevlysgnek.

(Sok embert kevlyly s elbizakodott tesz a szerencse.)

Szerencse ritkn jr kevlysg nlkl. Szerencse forgand. Szerencse fia. Szerencse-fre tallt.
(Jl folynak dolgai.)

Szerencse- prblva j. Szerencse szrnyon jr, boldog ember, kire szll. Szerencse kedvez az ostobknak. Szerencse ndszl, knnyen eltrik. Szerencss csillag alatt szletett. Szerencssnek kiki trsa akar lenni. Szerencss utat!
(Igy is: Szerencss utat az rnak, egszsges korban harangozzk ki szolgabir prdikljon a temetsn! = Akaszszk fl.)

Szerencst stkn kell ragadni.

2868

Szerencssebb a csillagvri krknl.

(A komromi ostrom alatt a csillagvr udvarban csak egy krt tallt a goly s nem tbbet, innen e kzmonds eredete.)

Szerencstlen fuvols, flts, vagy: furulys.

(Sznakozs oly ember fltt, kinek semmi sem sikerl.)

Szerencstlen rban szletett. Szerencstlensg mellett j henylni.

(Azaz semmibe sem fogni, mert semmi sem sikerl.)

Szerencstlensg ritkn jr trs nlkl.

222

Szerencse rban szletett.

(Nem rte letben semmi baj; kivnsga szerint folynak dolgai.)

Szeret fenekre nzni a pohrnak.

(Szeret inni, de nem vizet.)

Szereti, mint a tiszahtiak az rvizet. Szereti, mint a farkas a brnyt.

(Szeretetbl meg is eszi.)

Szereti, mint galamb a buzt. Szereti, mint hal a vizet. Szereti, mint kecske a kst. Szereti, mint medve a mzet. Szereti, mint kutya a gereben nyalst. Szereti, mint hajdu, vagy: bakancsos a pocsolyt. Szereti a potyt. Szeretik egymst, mint kutya s macska.
2869

Szeretn vissza szopni.

(Olyat mondott, vagy tett, amit megbnt.)

Szeretn a hasznot, de fut a munktl. Szeretnk a fejvel beszlni. Szerit vagy: mdjt ejtette. Szerfltt hizelked vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. Szgyen a futs, de hasznos. Szgyenkre llitottk. Szgyenls, mint az uj menyecske. Szjjel van, mint az zvegy asszony sznja. Szkely szlte a magyart.
(Szkely monds.)

Szkely a pokolba is elmegy, csak megfizessk.

(E km. a szkelyek btorsgrl van vve.)

Szl a tl.
(Czignyok mondjk.)

Szl a tlgyet lednti, de a nddal nem bir. Szles az asztal, keskeny az abrosz, vkony a vacsora. Szles, mint az orszg utja. Szl ellen vizelni nem lehet. Szl, fuvatlan nem indul. Szl kerekedik, alighanem akasztottak.
2870

Szllel-blelt a mentje.
(Szeleburdi, hbortos.)

Szl nem lenne, tz sem gne. Szlnek ereszteni.

(Elfeledni.) Bele A Szlnek ereszti belle. fjja birka bjt brbe,

Szlnek beszlni.
(ssze-vissza beszlni; hasztalan fradni.)

Szlrl kttte a derest.

223

Szna-e, vagy szalma?

(Sikerlt-e, vagy sem? Jobb-e, vagy rosszabb? Fiu-e, vagy leny? Ily s ezekhez hasonl krdsek helyett ll e kzmonds.)

Sznrl szalmra.
(Jobbrl rosszabbra.)

Szngetnek tkn a szeme. Sznvon nem nevetheti a pemett, laptot. Szp, a kinek esze nincs, de mg szebb, a kinek van.
(Nhol trfsan igy is mondjk: Szp, a kinek esze van, de mg szebb, kinek nincs, nem veszdik vele.)

Szp asszony is, ha megvnl, csunya idt r. Szp asszonynak szp a lenya.
Kk eres A szp asszony szp lnyt nevel. a szllevel,

Szp asszony a szemnek paradicsoma, purgatoriuma, a lleknek pokla.

2871

az

ersznynek

Szp asszonynak, jnak, a j htas lnak kr megregedni.

(Margalits.)

Szp a szava, vagy: szeme, de rdg a szive. Szp asszony a hz szemefnye. Szp asszony s rongyos knts mindentt megakad. Szp a leny ideig, huszonngy esztendeig. Szp a legny ideig, harminczngy esztendeig. Szp, ha Istentl van. Szp szrt botot, kemnyrt kalcsot nyerhetsz a paraszt embertl. Szp kivl, de rdg bell. Szp, mint a hajnal. Szp, mint a harmat gyngy. Szp, mint a piros alma. Szp, mint a pnksdi rzsa. Szp, mint a ragyog csillag. Szp, mint a kiforditott hurka.
(Azaz: nagyon is csunya.)

Szp, mit az eleven kp.

(Szeretjk a szpet, az eleven kpet. Pelk.)

Szp a borju, nyilvn kvr tehn alatt szopott.

(gyefogyott, bamba, de kvr gyermekrl mondjk.)

Szp az ads, de szebb a titokban marads.

2872

Szp kntst inkbb mocskolja a rossz erklcs, mint a sr. Szp meghalni a hazrt, de mg szebb a haznak lni. Szp ott adni, a hol senki sem kr. Szp nyolcz kr, de a ms. Szp sz alatt gyakran ravaszsg szokott lenni.
(Csbitkra ll.)

Szpre megy a fst! (Nhol: bolondra szll a fst.) Szp se tart rkk.
224

Szpen iszik, mint a szabadkai ember.

(Nagyiv.)

Szpsg s gazdagsg, hamar mul jszg. Szpsg muland, csak a jsg lland. Szp sz az ellensget is kibkiti.
(Szp sz legjobb bkltet. Pl. haragosok kzt.)

Szp sz nem kerl pnzbe. Szp sznak szrnyt nem szegik. Szrt csinlt az rdg a fejn.
(Tvishti.)

Sztnzett, mint vak Pali Komlson.

(A komlsi vak Palit krdeztk egy izben, hogy hol jrt. Sztnztem ugymond kiss a vsrban. Msutt igy is mondjk: Sztnzett, mint vak Pista a veremben. Szttekint, mint vak kutya az ugaron.)

Szidja, mint a bokrot. Szijat hasitok a htbl.

2873

Szijja mr Estkot is a srga fld.

(Meghalt. Estk = Istvn.)

Szijja tle a fogt. Szikrbl is nagy tz lehet. Szikrt hnyt a szeme, vagy: szikrzott a szeme. Szilrd, mint a grnit szikla. Sznes kend egy szint sem mutat igazn. Szitn fell eszik. Szivbl szivbe csk az t. Szivfacsar; knyfacsar.
(Pl. nta, sznoklat, ltvny.)

Szived hire nlkl kezet ne adj.

(vatos lgy bartod megvlasztsban.)

Szived titkt kimondja szd. Szive lelke helyn van. Sziv tolmcsa az arcz. Sz ami sz, de a val is val. Szba se llok vele. Sz ri a hz elejt.
(Ms llapotban lv terhes nkre mondjk.)

Szbl rt az ember; szbl rt a magyar ember. Sz be nem tri az ember fejt.

2874

Sz elrepl, de az irs megmarad. Szkimond. Szlja-szapulja az embert.

(Pletyklkodik.)

Szlott valamit, de semmit sem mondott. Sz is veresg a rgi szolgnak. Szoks msodik termszet. Szoksba vett sz olyan, mint telben a s.
(Szjtk.)
225

Szfia beszd, aggnre.

(Pzmny.)

Szoksbl is hzasodnak. Szoksrt is flakasztjk az embert. Szoknya mg val.

(rtelme: nem val frfi trsasgba.)

Szolgalelk. Szolga sokat halljon, de keveset valljon.

(A szolgnak nem szabad mindent kifecsegni, mi ura hznl trtnik.)

Szolga fizetett km; szolga nem ur. Szolgl a gyertya, de magt emszti. Szlj, ha kell, hallgass, ha nem kell. Szlj igazat, betrik a fejed.

2875

Szomjusg ellen ital az orvossg. Szomju krnek zavaros viz is j. Szomoru fzfnak is van virga. Szomoru, mint a nagyidai nta. Szomoru, mint az szi lgy. Szomoru, mint a szedett szl. Szomoru, mint bjtben a muzsikus czigny. Szomoru, mint a prja vesztett madr.
Prja vesztett kis Mit keresgek ezen a nagy vilgon. madr sir az gon,

Szomoru, mint a fancsali feszlet.

(Fancsalban, egy Abauj megyei tt faluban feszletet csinltattak a falusiak. Krtk pedig a favgt, hogy a kpet ne fmeghajtva s halva, hanem l brzattal csinlja. Elkszlvn, fel is llittatvn a feszlet, a rkvetkez jjel oly gi hboru lett, hogy az egsz falu hatrt elverte a jg. Reggelre kelvn a szomoru id, egybegyltek az eskdtek s maguk kzt ezen iszonyatos krnak okrl tanakodtak. Azt mond a lelkipsztor, hogy ennek nem ms az oka, minthogy ama lt feszlet gonoszsgukat ltvn, rejok e bntetst rtta. Ezt hallvn a falusiak, a lelki atynak hire nlkl a feszletnek szemt kitoltk s azt ms feszlettel egyformra vettk. Ez alkalommal pedig a feszletet ugy sszeromboltk, hogy rajta az emberi brzatnak semmi helyt nem hagytk, minek kvetkeztben ugyancsak szomoru kpet mutatott a fancsali feszlet. Ezt a kzmondst a rt brzatu emberekre is alkalmaztatjk msok, klnsen azokra, kiket a himl ssze-vissza szaggatott, azokat is fancsali feszletnek nevezik. Dugonics.)

Szomorunak nehz vig arczot mutatni. Szomorusg is hasznos, ha nem tarts. Szomszd tehennek nagyobb a tgye. Szomszd vetse mindig gazdagabb.
2876

Szomszd nem mindenkor j bart. Szomszd asszony tykjnak nagyobb a tojsa.

226

Szomszd falat jobb darab.

(Neknk a ms tetszik, msoknak a mienk.)

Szomszd szeme irigy. Szorgalmas ember nem utal a holnapra. Szt sem rdemel; sz sincs rla; sz sem fr hozz, szval tartani valakit; szsztyr. Szt se vasrnapig. Szval rultk el Urunkat is. Szktt szolgnak nincsen bre. Szktt szolga nem mond jt urrl. Szrn, szln elveszett. Szrstl, brstl; szrt, szrrt; szrszlhasogat; szrt is, brt is; szrmentben bnni stb. Szrny szl, ha meg nem ll!
(Hibaval beszdre mondjk.)

Szrs, mint a juhszbunda. Szrs, mint a medve. Szrs, mint a kulacs. Szrs, mint a majom.

2877

Szuht urral, Otrokocsot pappal, Mihlyfalvt zsidval a j Isten se gyzi.

(Szuhn az ur, Otrokocson a pap gyakran vltozik. Mihlyfalvnak jzan npe kzt a zsid nem l meg. Gmrben mondjk.)

Szunyogban is hjat keres.

(Ott is keres, a hol nincs.)

Szunyogbl is elefntot, vagy: tevt csinl.

(Minden kicsisget nagy dologg f fl.)

Szunyognak vrt nem vehetni cseberrel. Szunyogcsipsben is meghalhat az ember. Szunyog elefnt ellen. Szunyogot megszri s a legyet elnyeli.
(A kis vtket kerli s a nagyot elkveti. Nagyobb s fontosabb dolgokkal mitsem trdik.)

Szurkos a keze.
(Lop.)

Szurkol, mint a rossz dik. Szuszog, mint a tt orgona. Szuszog, mint a sket diszn a buzban. Szuszog, llkodik, mint tt a hajnalban. Szuszog, mint a tt bocskor. Szuszog, mintha a Czenkre mszna ki.
(Szkely monds. Czenk Brass feletti hegy.)

Szkl, mint a sarokba szoritott kutya. Szksg trvnyt bont, vagy: ront.
2878

(A trvny thgi mondjk.)

227

Szksg vagy bartot, vagy katont tesz a dikbl.

(Bart = szerzetes.)

Szksg megtanitja a restet dolgozni. Szksg okoss teszi az embert. Szksgbl az rdgis legyet eszik. Szksgben ltod, ki igaz bartod. Szksg vlasztja meg az embert. Szk marku.
(Fsvny.)

Szk konyhn minden falat jobb iz. Szken kltve, naponta keresve, szaporodik a gazdagsg.
(Gazdasgi km.)

Szleidnek tka ostort fonhat nyakadra.

(Pelk.)

Sznik a haszon, tmad a kr. Szrcsl, mint az kr.

(Szkely monds.)

Szret, ha egy csepp bor sincs. Szr nem palst. Szz, mint a csizmm talpa a fldtl.

2879

T.
Takaros kis lny.
Ritka buza, Ritka kis lny takaros. ritka rpa, ritka rozs,

Tall a rka rst magnak.

(Ravasz embert nem kell flteni.)

Tallkozni fog kt szerelmes.

(Mikor a trsasgban ketten egyszerre ugyanazon szt mondjk.)

Talpalatnyi fldje sincs.

(T. i. annyira szegny.)

Talpon ll benne az rdg.

(Szegedvidki.)

Talpon ll kocsis nagyobb a trden ll kirlynl. Talpt nyalja, mint a medve. Talpra esik, mint a macska. Talyigra szorult.
(Gazdagbl szegny lett; megbukott tnkre ment.)

Talyiga nem szekr. Tams, nem olyan, mint ms. Tams vagyok benne.
(Nem hiszem; ktelkedem, mg nem ltom. Bibliai Szent-Tams.)

Tancsban sz, harczban er kell.

228

Tancsot ne adj, ha nem krnek.

Tancscsal nem telik a tsz.

(Tsz = derkra kthet szles brtrcza, melybe az utasok pnzt tesznek.)
2880

Tancsra hallgass, idtl vrj. Tanitsnak szrnya a j lelki plda.

(Nevelsi monds.)

Tanuld meg elbb az aprt, ugy kezdj a nagyobbhoz. Tanulj a szomszd hza szgn.
(Ms krn okulj.)

Tanuljon belle, kinl sval sznak. Tanulj tin, kr lesz belled. Tanulni szabad az ellensgtl is. Tanult ember holta utn hires. Tapogat, mint tt a sttben. Tapogatja, mint banya a hajnalt. Tarka ltl, vemhes szamrtl nem vesznek vmot.
(Hanem a gazdjtl.)

Tarka-barka, mint a szarka-farka.

(Sok szin ruhra alkalmazhat.)

Tarka-barka, mint az Isten madara.

(Faludi.)

Tarka, mint a brnyfelh. Tarka, mint a kakuktojs. Tartja magt, mint az res zsk. Tartja, mint a sket az ajtt.
(-Becsei.)
2881

Tart, mint Srs a verbungtl.

(-Becsei.)

Tartozott az rdgnek egy utjval. Tarts, mint az szi virg. Tarts mst bolondd.
(Keress magadnak bolondot, kit orrnl fogva hurczolj. Barti Sz. D.)

Tatr tel, trk tncz; magyar adta, rdg lncz.

(tok. Jelentse: Erdlyi szerint korbcs, talpvers, szitok s rabbilincs.)

Tavalyi asztag nem szerez szksget.

(Ballagi.)

Tavaszi h trdig r. Tavaszkor minden bokor szllst ad. Tavaszszal egy ak es: egy csepp sr; szszel egy csepp es: egy ak sr.
(Gazd. monds.)

Tgas t a pokol utja; tgas a pokol utja. Tlban koncz, ne nzz az asszonyra.
(Molnr Albert.)

Tncz bolondnak val. Tnczos lenybl ritkn vlik j asszony. Trt karokkal vrjk.
(Igen szivesen vrjk.)

Ttog, mint a harcsa. Ttos volt az apja.

2882

229

Tvollevt, holtat nem illik rgalmazni.

Tedd fl a kontyot, vedd fl a gondot. Tehnbl is kikri a borjut.

(Rimnkodik, knyrg, esdekel valamirt.)

Tehn csikt ellett. Tehnnek tejn megtetszik idejn, lesz-e tr belle. Tehent vesztette, midn borjt kereste. Te is flj, mikor a szomszd hza g. Te is j katona, n is j katona, ne bntsuk egymst.
(Kovcs P.)

Te is ludas vagy.
(Rszes vagy te is valamely rossz dologban.)

Tejbe gzolt.
(Rosszat tett. Abauj m. Bereti.)

Tejbe-vajba frszteni valakit. Tejbe verik a macska orrt.

(Azaz: tetten kapsnl elbnnak az emberrel.)

Tejfeles szju.
(Kamasz korban lev fiatal ember, kinek mg nincs bajusza.)

Tekerd fl eszed velejt.

(Szkelysgi.)

Tele van hazudsggal, mint a kolduskpeny folttal. Tele van ressggel.

(Pl. az res pnztrcza.)
2883

Tele has nem rmest tanul.

(Az res mg kevsb.)

Tele tlti zskjt, meg nem kti szjt. Tele szja Istennek, szive pedig rdggel. Tele van hunczutsggal, mint a kutya bolhval. Tele van kincscsel, mint a csizi jvendlssel.
(Ballagi sztra szerint: csizi a rgi lcsei naptr neve.)

Tele van, mint a bart Hallelujval.

(Ittas emberrl mondjk.)

Tele van kivnsggal, mint a terhes asszony. Tele van kutyasggal. Tele van szval, mint a duda szllel. Tele szjjal beszlni.
(Igen hangosan.)

Tele beszlni a fejt. Telhetetlen, mint a papzsk. Teleszopta magt.

(Rszeg.)

Temetssel tallkozni szerencstlensget jelent.

(Babons km.)

Templom mell kpolnt guggaszt az rdg.

(Ahol jtatossgot lt az rdg ugymond Kldy rmest babont vet kz.)

Tenger sem mossa le rla.

(A nyilvnos gyalzatot.)
2884

Tengerbe vizet hordani.

(Hasztalan munkt vgezni.)

Tengdik, mint Toldy Mikls lova az rokban. Tengeren, kis vizen, mskp kell hajkzni. Tenyern hordozza a szerencse. Terem a gazember, a hol nem is vetik. Terem a bolond, ha nem vetik is.
230

Terem a konkoly, ha nem vetik is.

Terem az ember, mint a suba gallr. Terem az ember, mint a hti br. Terepes rzsk is apr bimbkbl erednek.
(Czuczor.)

Terjed a becslet, mint disznbr a tzn. Terjed, mint a tzvsz. Terjed, mint a rossz hir. Termszett vlik a szoks. Termetes, mint a koml kar.
(Hossz ember.)

Tessk, egyk, nem lesz egyb.

(Az utols tl telt kinljk igy.)

Tessk megfaggyzni.
(Tgy rla, ha tudsz.)
2885

Testem-lelkem megunta. Teste-lelke zlogban van. Testvr: az erszny; atyafi: a bugyellris. Testvrek kzt is megr.
(Igy kinlja pl. az elad az rujt.)

Testi-lelki bartok. Teszi magt, mint kt cs tengeri egy zskban.

(Szabolcs m.)

Tesz-vesz, mint a babros. Tetejvel mri, mint Bodvn az aludttejet.

(Abauj-Bereti.)

Tettl talpig ember.

(Derk, becsletes ember.)

Tettek szlnak.
(A hol tettek beszlnek, nincs szksg szavakra.)

Tged is megfejnek mg egy tl korpn.

(Majd te is albb hagysz bszkesgeddel.)

Tkozlnak ruhja, sokszor koldus tskja. Tkozls nyomn n fel az insg fve.
(A pazarls koldusbotra visz.)

Tlben kt szakcs, egy kulcsr; nyrban kt kulcsr, egy szakcs. Tlen li vilgt a paraszt.
(Kovcs.)

Tlen mvsz, nyron vlyogvet.

(Falusi npzensz, muzsikus czigny.)
2886

Tlen kenyeredet, nyron ruhdat el ne hagyd. Tli ablak.

(Azaz ppaszem, szemveg.)

Tnfereg, mint a gazdtlan kutya. Tnyei kezessg.

(Csalrd kezessg.)

Tvedni emberi dolog. Tilosban vadszni. Tiltott gymlcs desebb; tiltott alma jobb iz. Tintanyal.
(Irssal foglalkoz szemly.)

Tipog, mint a piros tyuk.

(Szkely.)

Tipeg-topog, mint a toj galamb.

(Olyanra mondjk, ki sokat forgoldik s munkjnak ltszata nincs.)
231

Tisza is legelszr a partjt boritja el, mely t vdi.

Tiszta gbl menyk. Tiszta arcz nem szorul mzra. Tiszta, mint a tkr. Tiszta, mint a napfny. Tiszta, mint a kristly. Tiszta, mint a szz leny.
2887

Tiszta, mint az arany.

(Igy is: Tiszta, mint a mosott arany.)

Tiszta, mint az g. Tiszta, mint az veg. Tiszta, mint a forrs. Tiszta, mint a galambszedte buza. Tiszta vizet is megszri, hogy zsirt talljon benne.
(A fsvnyre szl.)

Tisztasg, fl egszsg. Tisztelem a gusztust; tisztelem az izlst. Tisztelem az ifiasszonyt.

(Akkor mondjk, Erdlyi szerint ha valami nem tetszik.)

Tisztelet a kivteleknek. Tisztelet, becslet, de igazsg is. Tisztelettel legyen mondva.

(Bocsnat a szavakrt.)

Tisztessges hazugsg nem vtek. Tisztessg s becslet jobb, mint egy arany feszlet.
(Mindenemet elvesztettem, csak becsletemet nem. Ferencz franczia csszr nejhez irta e szavakat.)

Tisztul a mj, tisztulnak a vesk. Tisztvisels gonddal jr. Titoktarts nha tbbet r a szlsnl.
2888

Titulus vitulus nlkl nem sokat r.

(Czm, vagyon nlkl.)

Tizedelni kell minden szavt.

(Tizedik szava sem igaz.)

Tizenharmadik iskola.
(A kznp csak 12 iskolt osztlyt ismer; a 13-ik az let: hivatal, tisztsg stb.)

Tizenhrom prbs.
(Kiprblt jellem.)

Tiz krme utn l.

(Keze munkja utn.)

Tojs tojshoz, tej tejhez, viz vizhez nem hasonlbb.

(Kifejezs kt dolog hasonlatossgnak legnagyobb fokra. Ikrekre is mondjk.)

Tokaji bort korholja a beczki lre.

(Silnyabb a jobbat korholja.)

Tokorcsra eczetet rlni.

(Tokorcson, [Vas m.] sok gymlcs termett, mit a szomszdok gabonrt szoktak becserlni.)
232

Toldd meg egy miatynkkal.

(Szeged vidki.) (Itt olyan msodrend szemly rtetik, ki hasa s ersznye rdekben nagyit, tdit, bizonyit. Innen van Molnrnl: Jakabolni valakit, azaz parancsolni vele.)

Tolja a szelet. Toljk a kerekt, vagy: a szekert.

(Szksgben segitik, prtfogoljk.)

Tollatlan madrnak nehz a rplse. Tolvaj s hazug egy huron pendlnek.

2889

Torban (halotti) dalolni, vendgsgben sirni nem illik. Torda hasadk a szja.
(Szjhs.)

Torkn akadt a szlka.

(Hazugsgon fogtk.)

Torkt keni.
(Jl felhrpent, iszik.)

Torkt kszrli.
(Beszd, nekls vagy ivs eltt khicsl.)

Torkra forrott.
(Meglakolt hibirt.)

Torkig elg volt.

(Tele ette-itta magt.)

Torkig lenni valamiben. Tormt reszelni valakinek az orra al. Tovbb lt az orrnl. Tdits Jakab. Tt embersg szalmatz. Tt is megnyugszik, mikor leesik a frl.
(Kovcs.)

Ttnak tt az embersge.
(T. i. kevs.)

Tttal ttul kell beszlni. Ttgast ll benne a szentllek.

(Igen j kedv.)
2890

Ttgast ll az esze.
(Megbomlott az esze.)

Ttnak vadalma a fgje, kkny a bora.

(Pelk.)

Ttnak csak dlig van esze. Ttnak bors, nmetnek kopors.

(Igy is: ttnak kors, nmetnek kopors.)

Tt anynak tt a lnya. Tt nem ember.

(Nhol mg hozz teszik: ksa nem tel, bot nem fegyver, talyiga nem szekr.) (Dugonics, kzmondsaink jeles gyjtje, ezt ekknt magyarzza: A kuruczjrsban ide s tova nyargalvn a kuruczok, egy tt embert vettek zbe, utn kiltoztak: megllj ember! mire amaz szalads kzben azt felelte: nem vagyom en ember, mert en tt vagyom. A kuruczok elkaczagvn magukat, a tt tovbb iramlott s nem kergettetett. Egybirnt az egsz dolog mesnek ltszik, mit tt atyafiaink szintn tudni fognak. Az se utols trfa a ttokrl, ami egy alfldi vros temetjnek egyik fejfjn olvashat: Itt nyugszik kt ember, meg egy tt.).
233

Tbb a baj, mint a vaj.

Tbb a bne, mint a hajaszla. Tbb a szerencsje, mint az esze; tbb a pnze, mint az esze. Tbb az embersg a szalonns kposztnl. Tbb egy maroknyi prtfogs egy zsk igazsgnl. Tbben estek el nyelv, mint fegyver ltal. Tbb esze van egy cserebogrnak.
(Tudatlan emberre mondjk.)

2891

Tbb fekete kutya van a vilgon; tbb tarka kutya van a vilgon. Tbbhez mindig tbb kell. Tbb j, mint szp jrja a templomot. Tbb hz, mint templom. Tbb sava, mint szava. Tbb is veszett Buda alatt. Tbb is veszett Mohcsnl. Tbb nap, mint kolbsz. Tbb szegnyt ltni jt, mint gazdagot. Tbbszr gyz az okos, mint a btor. Tbb szem tbbet lt. Tbb t vezet Rmba. Tbb van ennek a kis ujjban, mint neked az egsz fejedben.
(Hasonlithatlanul okosabb nladnl.)

Tbbet beszlnek bor, mint tel mellett.

(Kovcs P.)

Tbbet ennk a szeme, mint a szja. Tbbet r a j erklcs, mint a j trvny. Tbbet r egy krdezem szz keresemnl. Tbbet r egy nap, mint szz holdvilg. Tbbet r egy ma kt holnapnl. Tbbet rt a kirlynak a hizelg, mint az ellensg.
2892

Tbbet szszel, mint ervel. Tbbet hisznek a szemnek, mint a flnek. Tbben halnak borban, hogy sem a tengerben.
(Kis-Viczay.)

Tbbet l meg a rendetlen eszem-iszom, mint a kard. Tbbet ront egy rossz plda, mint hsz j pithet. Tk is este virgzik.
(Arra mondjk trfsan, ki este szokta magt kicsipni, vagy ltalban a hiu vnekre.)

Tkkel harangoztak minapban Budn.

(Czuczor.)

Tkkel ttt fej; tk fej; tkfilk.

(Bizonyos tanr szmols kzben vletlenl kiejt kezbl a krtt. Azutn lehajolvn, ugyanezen pillanatban egy rossz tanulja is lehajolt a krta utn, s vletlenl sszekoczczantottk fejeiket, mire a tanr sietett megjegyezni, hogy alkalmasint igaza lesz annak, ki t ezentul tkkel ttt fejnek mondja.)
234

Tlttt kposzta a szabnak: hall, a csizmadinak: egszsg.

(Nehz betegen fekdt a csizmadia, amirt orvost hivtak hozz. Ez megrkezvn, slyosnak tallta a bajt s megirvn a receptet, a szigoru trendre val utasitst megadta. Midn kt nap mulva ismt megltogatta a csizmadit, ezt az gyon kivl s minden bajon tl tallta. Krdezskdsre azt mondta neki a beteg, hogy egy tl tlttt kposztt megevett s attl azonnal jobban lett. Az orvost ezt fljegyezte magnak. Egy hasonl betegsgben lev szabnl mr tlttt kposztt rendelt a betegnek, s midn msnap azt megltogatta, halva tallta t. Ekkor azt jegyezte fl az orvos napljba: A tlttt kposzta szabnl hall, csizmadinak egszsg.)

Tkmaggal l.
(Szegnyl tengdik.)

Tmtt trhz is elfogy aprnkint. Trd meg a dit, ha belt meg akarod enni.
2893

(Munka nlkl semmihez sem frhetni.)

Tri a csrhejrst.
(Szeged vidki.)

Tri a fejt rajta.

(Mlyen gondolkozik valami fltt.)

Trik, de nem hajlik. Trik, mint az veg. Trik-szakad, meg kell lenni. Trdik vele, mint a tavalyi hval.
(Azaz semmit sem trdik vele.)

Trk, torok, sok krt tett az orszgban.

(A trk folytonos vres harczok s pusztitsok, a torok pedig mrtktelensg ltal. Pelk.)

Trkt fogtam, de visz.

(Az egyszeri trkt is elfogtk, mgis az vitte magval az elfogjt.)

Trtt tojst a kovcs se forrasztja ssze.

(reg embernek nem igen hasznl az orvosi tudomny.)

Trtt hajt elhagyjk az egerek. Trpe csak trpe marad, ha hegytetn, vagy: brczen ll is. Trtelre ment.
(Szjtk. Ha a kors, vagy veg eltrtt.)

Trvnyben j a tagads.
(Ha tetted, tagadd.)

Trvnynek viasz (szokott lenni) az orra. Trvnynyel szinli a hamissgot.

2894

Trvnyt is gyz a pnz. Trl metszett.

(Pl. trl metszett magyarsg.)

Trl szrad a tk. Trfban sok keser igazsgot mondhatni el. Trfbl is lehet igazat mondani. Trfa nem rpa.
(Szjtk.)

Trfnak a fele, val szokott lenni.

(Trflni kell, hogy nha a komoly dolog is sikerljn, tartottk mr a rgi rmaiak.)
235

Tromfot tromffal szoktk eltni.

(A gorombasg viszonzsra mondjk.)

Tudatlanok kzt knny blcs nevet szerezni. Tudatlan hatalmas mindennek rtalmas. Tudatlansggal egy szllson lakik a gonoszsg. Tud hozz, mint bagoly az ve Mrihoz.
(Kis-Viczay.)

Tud hozz, mint bajcsi asszony a kvfzshez.

(Kovcs.) (Megfzte, mint a babot.)

Tud hozz, mint tyuk a reghez, vagy: bczhez. Tud hozz, mint hajdu a harangntshez. Tud hozz, mint kocsis az orgonhoz.
2895

Tudja a fene! Tudja a k! Tudja a man! Tudja a patvar! Tudja az rdg! Tudja, hol szoktk megszegni a kenyeret.
(gyes, keresni tud ember.)

Tudja, hnyat ttt az ra.

(Azaz: tudja, hnyadn van.)

Tudja, hol fekszik a nyl; tudja, melyik bokorban fekszik a nyl. Tudja az Isten, kinek kell suba, kinek guba. Tudja, kinek mi f a fazekban. Tudja Isten, minek, hogy kell lennie. Tudja, mint a Miatynk-ot.
(Hibtlanul, nagyon jl tud valamit.)

Tudja, mikor van vasrnap, mint a hetyei pap.

(Hetye, Sopron m.)

Tudja, mitl dglik a lgy. Tudja Pl, mit kaszl. Tudjuk, honnan f a szl. Tudjuk, micsoda tehn alatt szopott.
(Nagyot jtsz, alacsony szrmazsurl mondjk.)
2896

Tudom, amit tudok. Tudomny s blcsesg, legjobb utikltsg. Tudomny a szegnynek is palott rak. Tudomnyt nem lehet megvsrolni. Tudsok becslete, ifjak bresztse. Tulajdon kunyh, jobb a ms palotjnl. Tudsabb a nyelve, mint a feje. Tl jr az eszn.
(Okosabb, furfangosabb nlnl.)

Tlltt a czlon. Tlsgos magasztals s hazugsg egy fnak gymlcsei. Tl tenni a gton.
(Elsikkasztani.)
236

Turkl benne, mint jllakott diszn a makkban.

Trval a rossz kposzta is j.

(T. i. a disznhssal.)

Tkn llni vagy lni.

(Trelmetlenl, knyszeritve vrakozni.)

Tn kezdik s lovon vgzik a lopst. Tv tette a hzat.

(Minden helyen keresglt.)

Trelmes birka sok fr el egy akolba.

(Margalits.)
2897

Trelmes a papiros. Trelem rzst terem. Trm-olaj a legjobb orvossg. Tske van a talpa alatt. Tskn-bokron keresztl. Tz, asszony s tenger miatt vsz el legtbb ember.
(Tz, tenger s asszony: hrom nagy baj.)

Tz az esze, mint bari czignynak.

(Czuczor.)

Tzbe mennk rte.

(Annyira szeretem, bizom benne.)

Tzbe j, mint a fia csacsi. Tzbe j, mint a pap szamara a frszportl. Tzesen kezdeni, fagyosan vgezni. Tzes, mint a menyk. Tzes, mint a lidrcz.
(Lidrcz = bolyg tz.)

Tzes, mint Ills szekere. Tzes, mint a parzs. Tzes, mint a szikra. Tzhelynl fl a szerelem.
(Veszprm m.)

Tzet okd, mint a ttos.

2898

Tzrl pattant menyecske; tzrl pattant gazdasszony. Tz, viz s az asszony pen gyzhetetlen.
(A talmud mondsa: Tizenngy dolog, egyik ersebb a msiknl, egyik tl tesz a msikon: az rvny ers s a fld tl tesz rajta, r nehezlt; a fld ers s a brczek tl tesznek rajta; a brcz ers, a vas tl tesz s keresztl tr rajta; a vas ers, a tz elolvasztja; a tz ers, a viz tl tesz rajta, eloltja; a viz ers, a felhk elbirjk; a felhk ersek, a szl eloszlatja ket; a szl ers, a fal tl tesz rajta s megll; a fal ers, az ember tl tesz rajta, lednti; az ember ers, a baj megtri, a baj ers, a bor tl tesz rajta s elfeledteti; a betegsg ers, a hall angyala tl tesz rajta, ltt elveszi; mindezeknl gonoszabb s ersebb a rossz asszony.)

Tzzel-vassal rajta van.

(Ersen akarja.)

Tzzel nem j jtszani, mert megget. Tzzel tzet oltani nem j.

(Haragot haraggal.)

237

Ty.

Tyk is klessel lmodik. Tyk is kikaparja.

(Kituddik a dolog; nem marad titok.)

Tyk is szra szoktatja csibit.

(T. i. engedelmessgre.)

Tyk sem tojik mindig, mikor kodcsol. Tyk sem tojik mindig egy helyre. Tykhord knyt is minl jobban tkozzk, annl egszsgesebb. Tykkal, kalcscsal bnj vele.
(Szrmentn, szp szerivel, csinjn bnni valakivel.)

2899

Tykot tojni ne tanitsd, ha csirke vagy. Tykokkal fekszik le, vagy: tykokkal tr nyugalomra.
(Korn fekszik le, korn megy aludni.)

Tykszemre hgtak.
(Eltalltk bibjt; rzkeny oldaln tmadtk meg.)

U.
Uczu bocskor! ne tszgj.
(Czuczor.) (Hg sr idejn a bocskorhoz; kpletesen az alrendelt henczegre.

Uczu vesd el magad! Ugat a flnk eb, de meg nem mar. Ugocsa nem koronz.
(A kirlyok sohasem koronztattak ott. Pelk.)

Ugrl, mint a bakkecske. Ugyan derk llapot, beittam a kalapot. Ugyancsak hosszan kihagyta a kendjt.
(Azaz begyes, rtarts, tetszelg.)

Ugy alszik, mint a nyl.

(Vigyzva, bren alszik.)

Ugy alszik, mint a bunda. Ugy alszik, mint a gz. Ugy laszik, mint a medve. Ugy alszik, mint ha krbrt vonnnak a fagyon.
(Hortyogva alszik. Kis-Viczay.)
2900

Ugy ll a szd, mint a flegyhzi mcs.

(Szeged vidki.)

Ugy ll, mint a fles kors.

(Kezeit a csipre tve.)

Ugy ll az orra, mint a torba men kutynak.

(Tolna m.)

Ugy ll a kalapja, mintha hat kre volna. Ugy ll a haja, mint a szna boglya.
(Szkely monds.)
238

Ugy ll rajta, mint ha csak rntttk volna.

(Igen jl ll rajta pl. a ruha.)

Ugy ll rajta, mintha vasvillval hnytk volna r.

(Rendetlenl.)

Ugy ll a szja, mint a kinek kenderfld nem jutott.

(A ttsg igen szeret fonni s szni. A kinek a kiosztott fldekbl nem jut, el sem tudja kpzelni, mivel fogja eltlteni a telet.)

Ugy bnik vele, mint a himes tojssal.

(Gyengden.)

Ugy bizzl a zsidban, mint trgyzatlan fldedben.

(T. i. ha nem trgyzod, nincs termse. Ungmegyei km.)

Ugy elvertk, mint a ktfenek dobot. Ugy eszik, mintha soha jl nem lakott volna.
(Mohn eszik.)

Ugy l, mint a hal a vizben. Ugy l, mint egy hat krs gazda, vagy pgr. Ugy l, mint az gi madr.
2901

Ugy l, mint a kis kirly.

(J letmdot fejeznek ki e mondsok.)

Ugy ldegl, mint Mike malacza a piaczon.

(Mike malacza mesli Ballagi oda haza semmit sem kapvn, a piaczra szokott. Ott a kofk asztalait feldnttte s gy evett.)

Ugy csikorog, mint az olhfalvi kerk. Ugy csikorog, mint a csiki szekr. Ugy csikorog, mint a deszks szekr.
(Szkelysgiek.)

Ugy csemcseg, mint a malacz, vagy: mint a harcsa.

(Szkely.)

Ugy rzi magt, mint a kutya a kutban. Ugy forog a kerk, ha kenik. Ugy hallgat, mint a slt hal. Ugy haragszik, mint a varasbka.
(Szkely.)

Ugy hasonlit hozz, mintha a szja tojta volna ki.

(Szkely.)

Ugy hazudj, hogy magad is elhidd. Ugyan ne izlj!

(Ne okoskodjl; hagyj bkt.)

Ugy boldogul, mint a ki egy lovon sznt. Ugy belemerlt, hogy a fle sem ltszik ki belle. Ugy beszl vele, mint kocsis a lovval.
2902

Ugy beszl, a mint rti. Ugy beszlsz, mint a jl rltt.

(Kis-Viczay.)

Ugy csorog, vagy: mlik az es, mintha kdbl vagy sajtrbl ntenk. Ugy mrgeldtt, hogy egszen elkklt, elsrgult, elzldlt bel.
(Szkely.)

Ugy megmoslak, hogy kalendrium lesz a testedbl.

(Szkely.)

Ugy mozog, mintha drton rngatnk. Ugy rkiltottak, hogy azt sem tudta, melyik lbra lljon; hogy a nevt is elfelejtette.
239

Ugy megijedt, hogy a fle is kt fel ll.

Ugy mrik, mint a sfrnyt.

(Szken, pontosan.)

Ugy megdicsri, hogy majd lement a knykrl a br. Ugy kuporog, mint a kamara vgn a menyk.
(Erdlyi km.)

Ugy orditott haragjban, mint az oroszln. Ugy szereti, majd megeszi. Ugy tnczol, a hogy msok ftylnek. Ugy megijedt, hogy egy krajczr sem maradt a zsebben. Ugy megvgtalak, mint a rpt.
2903

Ugy jr a nyelve, mint a vn kof. Ugy jr, ki a zsidnak nem kszn. Ugy jr, ki a papnak nem kszn. Ugy jr, mint a gondolat. Ugy jr, mint a karikacsaps. Ugy jr, mint a parancsolat. Ugy jr, mint az lommadr. Ugy jrt, mint az egyszeri ember.
(Kereste a lovt, pedig rajta lt; ez msik meg a pipjt kereste, pedig a szjban volt.)

Ugy megvertk, mint a zsupot. Ugy megfagyott, mint a csont. Ugy fzik, hogy a foga is vaczog bel. Ugy eszik, mint a ttos. Ugy eszik, mint a ki hrom nap nem evett.
(Nagyevre mondjk.)

Ugy kilt, mint a zld bka.

(Szkely.)

Ugy kell vacsorlnunk, hogy meg tudja ms is, legyen vendg, legyen egy pr trombits is. Ugy nz ki, mint a kinyalt borju.
(Mindene tiszta, fnyes. Kicsipte magt.)

Ugy nz ki, mint a tyk a farka alatt.

(Halvnyakra mondjk.)
2904

Ugy nz, mint a fles bagoly. Ugy nz, mint a csk. Ugy nz, mint a slt hal. Ugy nz rm, mintha apjt, anyjt ltem volna meg. Ugy nz ki, mint a bjti boszorkny. Ugy nz, mint a Piltus macskja.
(Rszeg emberre mondjk Szatmrban.)

Ugy nz r, mint a kutyra.

(Megvetleg tekint r.)

Ugy nz ki, mint a ht szk esztend. Ugy nz, vagy: ugy ll a szeme, mint a vasvilla.
(Hegyes szemekre.)
240

Ugy lgy msnak bartja, hogy magadnak ellensgv ne vlj.

(Dugonics.)

Ugy nz, mint a ki veget evett. Ugy nz rm, mint az igzet, vagy: mintha meg akarna igzni. Ugy nzte, majd megette szemvel. Ugy nz, mint a macska, mikor megnyrg.
(Tolna m.)

Ugy nz ki, mintha tt sem tudna olvasni.

(Alamuszi emberekre mondjk.)

Ugy issza a bort, mint a vizet.

(Nagy iv.)

2905

Ugy ntt fl, mint a barom. Ugy ragad a vtek, mint az enyv. Ugy reszket, mint a rszeg borju.
(Kis-Viczay.)

Ugy sznts, hogy boronlni lehessen.

(Elsimitani a hibt.)

Ugy szp a dik, ha rongyos.

(Trfs monds felvidken. Pelk.)

Ugy szl, mint az udvarhelyi nagy harang.

(Ezen monds onnan ered, hogy a mint a szkelyek llitjk, egyszer elhasadt a szkely-udvarhelyi nagy harang s azon tprenkedtek, hogy miknt lehetne ugy kijavitani, hogy ujra ne ntsk, mert az igen sokba kerlne, de meg az uj harangnak htha nem is lenne olyan szp hangja? Egyik lelemnyes szkely kitallta, hogy ht bizony a harangot meg kell abroncsoztatni a kovcscsal. Megabroncsoztk, de az mg rezgsebben szlott, s igy mit volt mit tenni, a rezgs (a mint a szkely mondja: roszogs) harangot mgis ujra kellett ntetni. Ez azutn a np kztt annyira kzmondss vlt, hogy ha valami rezgs roszogshangot, pl. haranghangot, zent, vagy berekedt beszdet hallanak, a mely flsrt, akkor mindig azt szoktk mondani: Ugy szl, mint az udvarhelyi nagy harang.)

Ugy l ott, mint egy szent vasfazk.

(Meg sem mozdul; alzatos, mint egy szent.)

Ugy l a lovon, mint macska a svnyen. Ugy tud olaszul, mint francziul.
(Egyiket sem rti.)

Ugy tartja, mint rcz a Krisztust.

(Azaz gyngn, lgyan tartja.)

Ugy tudom, mint az t ujjamat. Ugy megtlek, hogy arrl koldulsz.

2906

Ugy kesereg, mint fazkban a hurka.

(Szeged vidki.)

Ugy f, mint a vidra. Ugy van, mint az ablakfa: se bell, se kivl.

(Sorsa nincs eldlve.)

Ugy ti, mint czigny a vasat. Ugy vagyok, mint pap a zskban. Ugy vagyok, a hogy msok akarjk.
(E krdsre: Hogy vagy?)

Ugy van, mint szsz fonatlan.

(Rendetlenl van.)

Ugy van, mint kilencz macska a zskban, meg a csucsban.

(Csongrd m.)
241

Ugy szl a madr, mint a szja ll.

Ugy volt az a sors knyvben megirva. Ugy l a pnzes ldn, mint a kotls tyk. Ugy szereti, hogy a lelkt is oda adn rte. Ugy vigyz r, mint a szeme fnyre.
(Nagy becsben tartja.)

Uj bartrt el ne hagyd a rgit. Uj hln is sok a lyuk. Uj hzbl kihal valaki.

(Babons km.)

Uj malmon, fiatal asszonyon mindig van igazitani val.

2907

Uj kirly, uj trvny. Uj cserpben avult szag tarts szokott lenni.

(Barti Sz. D.)

Uj sepr, jl seper.
(Uj hivatalnokokra, cseldekre mondjk.)

Uj szita szegen fgg.

(Nhol mg hozz teszik: pad alatt hever.)

Ujjaink sem egyenlk; ujjaink sem egyformk. Ujja kztt nzi a dolgot.
(Szkely.)

Ujjadat megnyalnd utna. Ujjal mutatnak r.

(Rossz hirbe jtt.)

Ujsg, mint Prposton a szmits.

(Szeged vidki.)

Ujsg kedves, sg redves. Ujsg hasamba, betegsg bokorba.

(Mondka, ha uj gymlcst esznek.)

Ujsg, mint a szkely pogcsa. Ujjat hzni valakivel.

(Daczolni; bosszantani.)

Ujjadra vonhatod, mint a gyrt.

(Igen szelid, j ember.)

Ungvri bor, beregi bza, nyr makk nem tesz bsget.

2908

Urak krse parancsolat. Urak a papok, de csak a nagyok. Ura lgy szavadnak.
(Azaz megtartsd szavadat.)

Urasg s szerelem nem trnek trsat. Urasg oly dolog, mely sok gondon forog. Urak vesznek ssze, jobbgy hjt tpik. Ur s kutya nyitva hagyja az ajtt; igy is mondjk: ur s kutya utn teszik be az ajtt. Uri pompa, koldus konyha nem egyez a tisztessggel. Uri bicsak fanyele.
(Uri, mgis szegny, azaz: nem llapothoz mrt.)

Uri nvhez, bles stshez sok eszkz kivntatik. Urhatnmja van.

(Hnyi-veti ember.)

Ur az ur a pokolban is. Ur az ur a szemtdombon is. Urtl, bolondtl mindent fl kell venni. Uristen knnyebbitse meg az gya szalmjt.
242

Uszik, mint az reg fejsze.

Utas embernek nem teher a kenyr.

(Mert az mindig fogy.)

Utlom, mint a bnmet.

2909

Utna veti a ktelet.

(Nem gondolni vele, fel sem venni.)

Utczn angyal, hznl rdg.

(Utczn j s szelid, otthon az ellenkezje.)

Uti czifra, hzi ronda; utczn fodros, hznl rongyos.

(Olyan nre mondjk, ki az utcn czifra s otthon a hzban ronda.)

Uti laput ktttek talpra; uti fvet tett a talpa al.

Nem akadt menyasszony Uti laput ktttek a legny talpra. az uborka fra.

Utnak, sznak nincs vge. Utnak vlt, (elszktt) mint gllei ember bocskora.
(Somogymegyei km.)

Utl ri mg az Isten keze. Utlrte a bor.

(Megrszegedett.)

Utols lbn jr; utolst jrja. Utols fillrig kifizetni.

(Tisztra kifizetni az adssgot, tartozst.)

Ut mellett val fldtl, pap leny felesgtl s korcsma mellett lv malomtl, rizzen meg az Isten.

.
gyes embernek mester a neve. gyes gazda megszerzi, okos asszony megrzi.
(T. i. a vagyont.)

gyes, mint a vak malacz.

2910

(Nem lt semmit, mgis mindennek neki megy.)

gyefogyott ember. gyetlen bart tbbet rt az ellensgnl. lve maradt.

(Oly lenyra mondjk, kit nem vittek felesgl.)

nnepls szjval nevet.

(Pityereg.)

res a fellegvr vagy: res a flhz nincs neki otthon.

(res a f, nincs benne sz.)

res di s res pohr ha eltrik, nem nagy kr. resen hagyta csizmjt.
(Meghalt.)

res hasnak nem kell szp sz, hanem a czip. res has nem j tancsad.
(T. i. mert a lopst tancsolja.)

res hord jobban kong.

(A tudlkos nagyobb lrmt csap, mint a mvelt s igazn kpzett ember.)

res erszny nehezen ll meg egyenesen. res kzzel maradt.

(Pnz vagy kell eszkzk nlkl.)
243

res kalsz fenntartja fejt.

emeldik az gnek,

Nzd a buzakalszt! bszkn Mg res; s ha megrt, fldre konyitja fejt.

res kamarnak bolond a gazdasszonya. res kvt forgat.

2911

(Hasztalan munkt tesz.)

res szalmt cspel. res pipa a kirly szjban sem g. res, mint a lapos erszny. res, mint a hlyag. res, mint a trt fazk. res tarisznya (tska) nehezebb, mint a teli. sd a rosszat, annl rosszabb. sd, nem apd, nem anyd! sse part! sse k! sse patvar! sse meg a ragya! sse meg a menyk! sse meg a lapos guta! ssenek, ha nem vagyok ott. st korholja a fazkat. stkn kell ragadni az alkalmat, a szerencst. stks csillag, semmi jt nem jelent.
(A np babons hite szerint, ha stks csillag jelenik meg az gen, akkor hboru lesz. Sokan mg azt is hiszik, hogy az ily stks v -ben kitn bor terem.)

stkt vonz.
(Pzmny.)
2912

tik az ebet, hadd tanuljon a klyk. tik, vagy tni kell, mint a rossz lovat. ttt az rja.
(Megjtt hallnak az ideje.)

t, mint a bolond ra. vegen ltal nyalat mzet.

(Bolondit, csalogat valakit.)

veg szekrnybe val.

(Elknyeztetett, tl rzkeny nre mondjk.)

zik, fzik.
(Pl. a pletykt, mendemondt.)

V.
Vacsora utn vagy llj, vagy ezer lpst stlj.
(Egszsgi szably.)

Vacsora utn az reg apm sem dolgozott.

(A czignyt napszmba fogadtk. Reggeli utn igy szlt a gazdhoz: Gazduram, j volna most mindjrt ebdelni is, legalbb nem kell dlben a munkt megszakitani. A gazda beleegyezett s neki adta az ebdet is. A czigny j sokig huzta ki az ebdet s mikor a gazda mr figyelmeztette e krlmnyre, a czigny azzal244llt el, hogy bizony legjobb volna most mr egy fst alatt a vacsort is megenni, akkor aztn a gazdnak erre sem lesz gondja s a munka is sokkal jobban fog menni. Mikor a vacsort is elklttte a czigny s a gazda ngatta, hogy most mr fogjon hozz a munkhoz, Pharao derk unokja ezt felelte: vacsora utn az reg apm sem dolgozott tbb s ezzel, vesd el magad, elinalt.)

2913

Vacsorn ri Piltust.
(Azaz meghal.)

Vad a szelid gymlcs is, mg meg nem rik.

Vad fnak gymlcse is vad.

Vad tigrisek kztt nevelkedett; vad oroszlnyok alatt szopott.

Vadsz mindig olyat keres, mit el nem vesztett.

Vadsznak, halsznak nem j szerencst kivnni.

(Mert a vad s a hal mind elkerlik a fegyvert, vagy a hlt. Babons km.)

Vadsz sokat frad, halsz ritkn szrad.

Vagy bor, vagy viz.

(Ezt azok mondjk, kik nem szoktk a bort vizzel vegyiteni.)

Vagy lek, vagy halok, de szerencst prblok.

Vagy let, vagy hall.

2914

Vagy hatra, vagy vakra.

(Azoknak szokott mondsa, kik mr mindenre elsznvk.)

Vagy kosul, vagy bakul, de meg kell lenni.

Vagy megszokik, vagy megszkik.

Vagyok, aki voltam, leszek, aki vagyok.

(Mikes leveleibl.)

Vagyon itt minden: kis szita, nagy szita.

Vagyon itt mind szi, mind tavaszi.

(J md.)

Vagyont nem a tzmentes szekrny, hanem a tzhely rzi meg.

Vagy trik, vagy szakad, meg kell lenni.

Vagy-vagy.
(Oly llapot, melyben kt eset kzl egyet vlasztani kell.)

2915

Vajudik a hegy, egeret szl.

(Nagy vrakozs utn cseklysg j ltre.)

Vakarcs akar kitenni a kenyren.

(A kisebb a nagyobbon.)

Vakarj falat.
(Add meg magadat, engedj.)

Vak beszl a szinkerl, sket a zenrl.

Vak ember lova nehezen hizik.

(Kovcsnl: Nehezen hizik a paripa, kinek ura vak.)

Vak, ha sok is az aranya, mgis nyomorult.

Vak is ltja.
(Olyan vilgos a dolog.)

Vak is lt nha lmban.

Vak is lelt egy patkt, rlt neki, hogy vas volt.

2916

Vak is tall olykor garst.

Vak koldusnak is alamizsnn a szeme.

Vak lgy, ha hamar akarsz jrni.

Vak, ki rostn t nem lt.

(Faludi.)

Vakmersg a bolondsg szele.

Vak mutat a szemesnek utat.

245

Vaknak s sntnak nincs helye a templomban.

(Zsid eredet km.)

Vaknak mutatsz tkrt; vak nem veszi hasznt a tkrnek.

(Kis-Viczay utn.)

Vakok kzt az egy szem nhol: sanda a kirly.

(Az gytlenek kztt a kevsb gyes mr szerepet jtszik.)

Vakot tni valakin.

2917

(Boszubl szgyenbe hozni.)

Vakot vetett a koczka.

(Nem szolgl a szerencse.)

Vaktl utat krdez.

Vak tyk is lel gyngyt; vagy: vak tyk is tall nha szemet.

Vakuljak meg a kt flemre s sketljek meg a kt szememre, ha nem igaz.

(Trfs szlsmd.)

Vakulj magyar, ne lss tt!

Vakuljon meg, he meghal.

Vak verssel verni.

(Azaz: megszlni valakit.)

Vak veti vilgtalannak szemre.

(Szkely.)

2918

Vak vezeti a vilgtalant.

(Evang.)

Valakinek a falatot kivenni a szjbl.

(Megfosztani attl, amit mr bizonyosnak hitt.)

Valamivel tbb a semminl.

Vallat, rabvallat mint a beczki bor.

(Nagyon savanyu borra mondjk. Beczk, Trencsnmegyben van.)

Van annak, aki meg nem issza.

Van anyja, de ki tudja, ki az apja.

(Kovcs Pl.)

Van-bl nem tudott meglni, most a nincs-bl is megl.

Van bven, mint szab szemten a posztszl.

Van az ur Istennek elg oly kosztosa.

(Ingyenlt jelent.)

2919

Van-e bolondabb fia apdnak?

(Szegedvidki.)

Van is, nincs is.

Van lova, de nincs kocsisa.

(Van esze, de nem tud vele lni.)

Van maghoz val esze.

(Maga rdekt kveti.)

Van, mint zsidnak szegett szalonnja.

(Szabolcs m.)

Van mit apritani a tlba.

Van mit apritani a tejbe.

(J mdu.)

Van ott kakas tej is.

(Valamely hznl nagy bsget jelent.)

Van szakll.
2920

(Azaz hitel.)

Van valami a dologban.

Van valami a kzember kalapja alatt is.

Vargabett csinlni.
(Kerl tat tenni.)

Varga ne tovbb a kaptnl, vagy: kaptafnl.

(Mihez nem rtesz, ahhoz ne szlj. Eredete pedig ez: Apelles hires grg festsz egyik ltala festett kpt a piarczra a kzszemlnek killitotta. A hires 246mvsznek munkjt szmosan bmultk, nevezetesen a tbbi kzt egy varga is, s ez egy hibt lelt a kpen. Egyik bakkancson egy fzlyukkal kevesett volt, mint a msikon. E gncsot ltvn Apelles, a kpet haza vitte s a hibt kigazitotta s ujra kitette a szemlletre. Msnap az igazitst ltvn a varga, elbizakodva ms rszeit is birlgatni kezd a festmnynek. Ekkor Apelles az idtlen gncsoskodsokat megunvn, mond: Varga, ne tovbb a kaptnl.)

Vargasgot nem lehet egy nap alatt megtanulni.

Varga, tt, meg hhr szgyenli a nevt.

Varghoz viszi az ekevasat.

2921

Vargt fogott; csizmadit fogott.

Vargt rntott.
(Meleg kemencze mellett a brnemek.)

Varjak rmest rjrnak a buzra, vagy: a drge.

Varju varjunak, cska csknak, holl hollnak nem vjja ki szemt.

Vasrnap font fonl pntekig meg nem ll, vagy: nem sokig tart.
(Vasrnapi munkn nincs Isten ldsa.)

Vas is megvsik idvel.

(Minden muland, az id mindent megemszt.)

Vaskalapos.
(Elavult nzet, ujitstl irtz emberekrl mondjk.)

Vastag abrosz, vkony ebd.

(Tolna m.)

2922

Vastag, mint a debreczeni kofa.

Vastag nyaku klvinista.

Vdolja a lelkiismeret.

Vgja, mint Sallay a szappant.

(Tvishti.)

Vgydik, mint kecske a zld gra.

Vgydik, mint leny a hzassgra.

Vljk egszsgre!
(A tsszentsnl mondjk. A mai trsasgban nem divatos a tsszentsnl a rgi prosit, adj Isten!, vljk egszsgre! stb. E szoksnak azonban hossz multja van. Sokig I. Gergely idejre vittk vissza, a mikor Olaszorszgban a mirigypestis pusztitott; az ers tsszents akkor biztos eljele volt a kzelg hallnak, s azrt a tsszentnek egszsg-et kivntak. De mr az -korban is ltalnos volt a szoks, a tsszentnek szerencst kivnni. Aristoteles e szoksrl az problemiban emlkszik meg. Arisztofanes az Madaraiban a tsszentst isteni kinyilatkoztatsnak nevezi s Sokrates azon nzetben volt, hogy bels geniusza, dmona dvt jelenten hat az orrra. A tsszentst mg ma is valami llits megersitsnek veszik s ez a kifejezs tsszentett rja, Nmetorszgban s nlunk is hasznlatban van. A szerencsekivns szoksa a tsszentsnl teht srgi s br most nem divatos, teljesen azonban aligha fog elenyszni.)
2923

Vllat vonitott r.

Vlogat, mint konds a pergben.

Vlogat, mint tt a vadkrtben.

Vlogat, mint czigny a vadkrtben.

Vlogat, mint olh a vadkrtben.

247

Vlogat, mint az egriek a templomban.

Vlogat, mint a rossz lencse a vizben.

Vltoz, mint az prilis id.

Vltoz, mint a hold.

Vltozik, mint a szivrvny.

Vltoztatja, mint Csausz az telt: hol irt, hol savt.

2924

(Szeged.)

Vrja, mg szjba repl a slt galamb.

Vrja, mint varju a dgt.

Vrja, mint zsidk a Messist.

Vrja, mint No a hollt.

Vrja, mint a kompolti kisasszony.

(Komplt, Hevesben.)

Vrt leny vrat nyer.

(A vrt leny mindig szerencssebben jr.)

Vrva-vrta; krve-krte.

Vsr nlkl is elkl a j r.

(Kis-Viczay Pter.)

Vsr eltt van esze, mint a zsidnak.

2925

Vsr esvel jr.

Vsrt napjn kell megtartani.

Vsik r a foga.
(Nagyon kivnja.)

Vsitja szjt.
(Fecseg.)

Vsott ficzk, vsott klyk.

Vszon tblra kittetni.

(Azaz: Vilg lenni, szletni.)

Vederbl csbrbe hgott.

(Kis bajbl nagyobbra kerlt.)

Vegye el az Isten a szja izt.

(Czignytok.)

Veled is csak srbb a vilg.

(Hasznavehetetlen s csak az ember szmot szaporitja.)
2926

Veled jrom kemencze, mint a gresi ember mondan.

(Szles j kedvben az ember mindenre ksz, mint a gresi ember, ki virgos j kedvben arra is ksznek nyilatkozott, hogy a kemenczvel jrja a tnczot. Gres, Szatmr megyei helysg.)

Velencze, Gelencze.
(Ez kis falu Erdlyben, amaz pedig olaszorszgi vros lvn, e km. nagy klnbsget jelent.)

Verbovlnak, czignynak, kalmrnak nem kell hinni.

(Faludi.)

Verebek is azt csiripelik.

(Nem titok mr.)

Vereked psztorok kzt j dolga van a farkasnak.

Verb van a hzon.

(Vendg jn. Babons km.)

Verb van a kalapja alatt.

(Ksznni nem akar gyermeknek szoks ezt mondani.)

2927

Verik, mint Piltust.

(Nagy-cstrtkn a dlutni brevirium utn a gyerekek a templom padjait plczkkal veregetik.)

248

Verje meg a Jehova!

Verje meg a hlyagos himl!

Verje meg a ragya!

Verje meg a szzkilenczedik zsoltr!

Verje meg az Isten, ki az rvt bntja!

Verjen meg a trk tka!

(Sohse lgy egy akaraton.)

Verte a mellt.
(Ersen fogadkozott valamit.)

Vert viszen veretlen, agya-feje tretlent.

(Olyanrl mondatik, kinek magnak van nagy baja s mgis msokon akar segiteni.)
2928

Vess az ebnek, nem harap meg.

(Igy is: Vess az ebnek, majd nem ugat.)

Vess egy konczot neki, az ugatst elfelejti.

Vessnk gyat az italnak.

(Szkely monds.)

Vessnk ftyolt a multra.

Vessnk mkot.
(Mikor mind elhallgatnak a beszlgetk. Szkelysgi.)

Veszedelem mutatja meg az embert.

(Valamint a szksg a bartot.)

Veszendbe megy.

Veszett fejsznek nyele is j; veszett fejsznek nyele fordul.

Veszett hirt kltttk.

2929

Veszett volna fldben a retek.

(Azaz maradt volna el oka valaminek.)

Veszkdik utna.

Veszszek el, ha igazat nem mondok.

Veszszen el a fld szinrl!

Veszszen ki a magja!
(tkozds.)

Veszszen inkbb lted, mint becsleted.

Veszteg ll viznek, hallgat embernek nem kell hinni.

Vesztl volna a pokolba, a hireddel egytt!

(Szkely.)

Vesztt rzi.

Vessz nem tri csontjt a gyermeknek.

(Rgi nevelsi elv.)
2930

Vesszparipn nyargal.

Veszve van az a tyuk, mely rkt h komnak.

Vetekedsnek veszekeds a vge.

Vets eltt arat.

Vge j, minden j.

Vge vig Andrsnak.

Vgn csattan az ostor.

Vgt jrja.
(Akkor mondjk, ha valaki kzel van a hallhoz, vagy tnkrejutshoz.)

Vgletek tallkoznak.

Vka es, kbl sr.

(szi id jellemzse.)

2931

249

Vkony a kereset.

Vkony dongju.
(Vzna ember.)

Vkony embersg, vastag embertelensg.

Vkony, mint a papiros.

Vkony, mint a gyolcs.

Vkony, mint a patyolat.

Vkony, mint a hajszl.

Vkony, mint a czrnaszl.

Vkony pnz.

Vkony remnysg.

Vletlen bokorban fekszik a nyl.

2932

Vn asszony dr-dur, vagy: vn asszony veszedelem.

(Mindig birlja, korholja a fiatalokat.)

Vn asszony: puskapor.
(Szkelysgi.)

Vn banyk nyara.
(Szent-Mihly nap utni meleg napok.)

Vn bba rdgk hadnagya.

(Kis-Viczay Pter.)

Vn csoroszlya; vn banya; vn satrafa; vn boszorkny; vn bregy.

Vn czigny minden nap egy ntt felejt.

Vn ember mindenben lassu, csak a koporshoz gyors.

Vn embernek bor az orvossga.

Vn embert is tnczba viszi a bor.

2933

Vn fnak rnykban jl lehet nyugodni.

(Ezzel biztatjk a fiatal lenyt, ha reg emberhez akarjk frjhez adni.)

Vn fnak gymlcse is selejtes.

Vn kecske is megnyalja a st.

(Idsb frfiakra mondjk kik fiatal nk krl forgoldnak.)

Vn kutynak, agg szolgnak egy a fizetse.

Vn lenynak kurta mindig a farsang.

Vn lenyt frjhez adjk, menyecsknek hivjk.

Vn leny, vn tet hamar tzet fog.

Vn lbl nem vlik poroszka.

(Poroszka = apr, gyorslps l.)

Vn ember elmje, ifjak ereje, verik meg a hadakat.

Vn S ember az
2934

ifju

elmje, ereje,

Verik meg Gyakran s nem Rontnak ers Mert az Mint kz Ktz (Beniczky Pter Pldabeszdeibl.)

sz

hadakat; lnoksggal, erszakkal vrakat: gyakrabban, vadszatban oroszlnokat.

250

Vnsg ksz betegsg.

Vnsg tisztessg.

Vn szolga a hz becslete.

Vn szolga cska btor.

Vn rka.
(Ravasz, kiprblt ids emberre mondjk.)

Vn rka ravaszabb.

Vn rkt, vn verebet, vn parasztot nehz megcsalni.

Vnebb a tiz parancsolatnl.

2935

(Szala sz.-lszli asszony msodik hzassgra kelvn, s prbatt vgett papja eltt megjelenvn, a tiz parancsolatot elmondani nem tud. Krd a pap csudlkozva: Hogy mehettl elszr is frjhez, mikor mg a tiz parancsolatot sem tudod? Jaj uram! felel az asszony mikor n elszr frjhez mentem, mg akkor hre sem volt a tizparancsolatnak.)

Vnebb a visegrdi vrnl; vnebb az aradi utnl.

(Vn lenyokra s don trgyakra alkalmazzk.)

Vrit vettk a kulacsnak.

Vrr vlik benne, mint bartban a lencse.

(A bart lencst evett s azt mond: vere valet a paraszt arra rtette, hogy vrr vlik.)

Vrszemet kapott.
(Neki btorodott.)

Vr vizz nem vlik.

(A j ember el nem korcsodik.)

Vteknek bntets a zsoldja.

Vtek nlkl nem is tudna semmit csinlni.

(Szkely.)
2936

Vicsoritja a fogt, mint a mrges kutya.

Vidd rdg, tartsd pokol.

Vigasztal sz, a betegnek fl orvossg.

Vigyzz gyerek, mert fenekedre verek.

(Margalits.)

Vigyzz! mert egyszer egyms utn futunk, de te leszszes az els.

Vigye a man!

Vigye a lba!

Vigye az rdg!

Vigye el a frnya a dolgt.

(Frnya = rdg, gonosz szellem.)

Vigye el az rdg Bcset, nekem ugyan becsengetett.

2937

Vigyorog, mint a fakutya.

(Ostobul nevet.)

Vilg bolondja.

Vilg csfjv tettk.

Vilgg ment.
(Elbujdosott.)

Vilg htn nincs prja.

(Nem volt prja ht faluban Kerekes Andrsnak.)

Vilgnak szaladt, mint a miskei malacz.

(Miske falu Bcsmegyben, Bajhoz kzel.)

251

Vilgos felhnek, fehr rokolys asszonynak nem kell hinni.

(Rokolya = derk nlkli szoknya, milyet a fldmives nk a pendely fltt szoktak viselni.)

Vilg szjra kerlt.

Vilgra val.
2938

(lelmes, iparkod, trekv ember.)

Villm a fut embert sjtja.

Vilgos, mint a vakablak.

Vilg kincsert sem adn oda.

(T. i. De ha E vilgrt nem adnlak. annyira tged szereti.) birhatnlak,

Villog, mint a szalms tehn.

(Vrja, mikor hozzk mr a sznt.)

Virgos czgrt kt, a ki mrget rul.

Virgbl is mrget sz a pk.

Virg helyett krt szedett.

Virg mondja krnak; virg keni krra.

(Szkely.)

2939

Virgvasrnapi es elmossa a termst.

(Babons monds.)

Viselve vlik meg az asszony.

(Tolna m.)

Viszi a rft.
(Szkik.)

Viszket a hta.
(Verst kap. Babons km.)

Viszket a marka.
(Veszekedni szeretne.)

Viszket a talpa.
(Szeretne tnczolni.)

Viszket a tenyere.
(Pnzt vr. Szeretne valakit megverni. Babons km.)

Visszafogni, vagy: visszaszegni a kaszt.

(Vltoztatni a gondolkozst, ravaszkodni.)
2940

Visznek Ferk.
(Kincset sni ment kt paraszt ember. Miutn a szoksos imdsgokat visszafel is elmondtk s egybknt is minden elirt intzkedst megtettek arra nzve, hogy az rdg ket el ne vigye s a kincs ujra el ne slyedjen, hozz fogtak a munkhoz. Egyszerre csak neki szaladt az egyiknek egy eltvedt diszn s lba kz kerlvn, a paraszt resett a diszn htra s ez nhny lpsnyire vitte. Igen stt levn, a paraszt nem ltta a disznt s azon hiszemben, hogy az rdg jtt rtk, oda kiltott pajtsnak: Visznek mr Ferk, j egszsget!)

Vissza nem hozom fejben vitte el.

(Azaz ellopta.)

Visszatrt a rgi kerkvgsba.

Vissza vrd, mit mssal cselekszel.

Viz a tznek ellensge.

Vizbe ful habhoz is kap.

(A veszedelemben lv mindent megprbl megmentsre.)

Vizbehal a fszlhoz, szalmaszlhoz is kapaszkodik.

Vizben lvn, szomjuzik.

2941

(Mint a gyriek Kovcs Pl szerint sok vizek kztt lvn, pnzen vesznek vizet.)

Vizbe lte a bkt, tba a halat.

(Bntets helyett megjutalmazta.)

252

Viz csak a bnt nem mossa le.

Viz ellen nehz szni.

Vizen kullog fene.

Vizet prdikl s maga bort iszik.

(Olyan emberre illik e km., ki msknt cselekszik, mint beszl.)

Vizet sem rdemli, vagy: keresi meg.

Vizet sem tud zavarni.

(Gymoltalan ember.)

Viz is mregg vlik benne.

Viz italtl nd terem az orrodban.

2942

(Faludi.)

Viznek legjobb a csendese.

Vizre vitte s szomjan hozta vissza.

(Mindent igrt s semmit sem adott.)

Viz se folyik rkk egyarnt.

Voltnak s meglettnek szemrmes az orczja.

Volt, nincs.

Volt-ra nem d a zsid semmit.

Volt szljk is: ttos volt s szemfnyveszt.

(Pzmny.)

Vlgynek lassan, a hegy maga tanit.

(Kocsizk mondsa.)

Vrs ember, derek l, ritkn vlik abbl j.

2943

Vrs ember ritkn j, de ha j, igen j.

(Vrs emberek mondjk magunkrl.)

Vrs kutya, vrs l, vrs ember egy se j.

(Elitlet a npnl.)

Vrs kakast rpit a hzra.

(Flgyujtja a hzt.)

Vrs, mint a rka.

Vrs, mint a ftt rk.

Vrs, mint a Juds haja.

Vrs, mint a paprika.

Vrs nadrgot nyert.

(Besugkra, rulkodkra mondjk.)

Vm nem fiam, menyem nem lenyom.

Vnek, ha mzbl van is, nem kedves anysa.

2944

Z.
Zablni.
(Mohn enni, torkoskodni.)

Zabba mennek a lovak.

(Ezzel bresztik fl azt, ki trsasgban elszenderlt.)

Zab kenyr is j annak, ki hozz szokott.

(Minden attl fgg, hogyan szokott az ember.)

Zabla nlkl a l sohasem leszen j.

(Kis-Viczay.)

Zaboltlan lovat nehz megtartani. Zabola, fk, ostor, dlczeg lovat megtr.
253

Zabot hegyez.

Zabszalma nlkl nem beszlhetni vele. Zala hala, Zala rkja, Zala szp asszonya.
(Minden nevezetesebb dologrl szoks mondani.)

Zavarosban halsz.
(Flhasznlja az alkalmat, melyet magamagnak szerzett.)

Zavaros, mint a megfordult bor. Zavaros, mint a moslk. Zlogban van az asztaluk.
(Szeged vidki.)

Zpfogra is kevs. Zpor hamar mulik. Zratlan kapu a gyermek szja.

2945

(Barti Sz. D.)

Ztonyra kerl. Zszlt emel magnak.

(Dicsri magt.)

Zegernys idben, zknyos uton, lerifranczolt lval hej! bajos utazni.

(Zegernys = zivataros; zknyos = nylks; rifanczolt = elcsigzott.)

Zinr ember. Zokon esett. Zld gra jutott.

(Flvitte az Isten a dolgt.)

Zld disznrl mest mondok. Zld hasu takcs. Zld lovat, okos olhot s kedves anyst bajos tallni. Zldeket beszl.
(Igy is: zldet-kket ssze fecseg; zldet mond, vadat szl.)

Zrg, mint a nyrfalevl. Zrg, mint a macska az res katlanban. Zrg, mint a trtt fazk.
(Rezes hangu embert jelent.)

Zrg di, mogyor, sir gyermeknek val.

(Szkely.)

Zugprktor mindentt lyukat keres. Zuzja van, nem szive.

2946

Zrzavar megszomoritja a kvr jszgot.

(T. i. megkevesbiti.)

Zs.
Zskban rul macskt. Zskban volt. Zsk meglelte foltjt, eczetes vagy: olajos kors (kanta) dugjt. Zskot tart. Zskkal forgoldik. Zsk-utczba kerlt; zsk-utczba szorult. Zsebbe akarsz tevt rejteni.
(Szeretn a dolgot kisebbiteni.)
254

Zsebemben van.

(Lektelezettem, adsom.)

Zsebben suba alatt mutat fgt.

(Nem szkimond, gyva.)

Zsebbe is elfrne. Zsebre teszi.

(Elgttel nlkl elszenvedi a srtst.)

Zsmbes ember nem bartsgos.

(Az nem igen tretik.)

Zsid asszonyon mindig fityeg valami. Zsid is megverte a fit, mikor elszr nyelt.
(Krtyzk mondsa az els nyersre.)
2947

Zsid jobbgy: tr kincs, tt jobbgy: zsiros konyha, magyar jobbgy: prltrs.

(Rgi km. a 48 eltti idbl. Kovcs P.)

Zsid vecsernye.
(Lrms trsalgs. Kovcs.)

Zsid az rdg frja. Zsid kzre kerlt. Zsid is szereti Mrit, a krmczi aranyon. Zsid van a hzban.
(Gyermeknek mondjk, mikor hzba lpve fenntartja sapkjt.)

Zsidk kzt is legregebb hajtja a lovat. Zsidval tallkozni szerencst jelent.

(Babons km.)

Zsid van a krtyban.

(Azon krtya, amelynek kevers kzben a kpes lapja van felfel fordulva.)

Zsinatolni. Zsindely nhol zsup van a hzon.

(Mondjk, mikor valamit nem lehet nyiltan kimondani, gyermekek vagy nk jelenlte miatt.)

Zsirodat, mzodat ne vesztegesd rja.

(Barti Sz. D.)

Zsiros zacskban van az esze.

(Ezt egy rgi versel kvetkez Pter bcsi a szakllt fl A mi kis esze volt, A zacsk zsiros volt, a Mr most Pter bcsinak oda az esze.) versekbe vllra zacskba kutya foglalta: vetette, kttte, megette,

2948

Zsiros, mint a szalonna. Zsiros, mint a csiks haj. Zsiros, mint a gulysing. Zsiros, mint a juhszbunda. Zsiros, mint a hentes ktny. Zsiros, mint a mszros nadrg. Zsivnynl nem lehet lopni. Zsivnynak hossz a keze, enyves az ujja. Zsoltr szmt se tudja, mgis elre nekel.

SZEMELVNYEK.
Szenczi Molnr Alberttl Pzmny Pter utn Beniczky Pter Pldabeszdeibl Mikes Kelemen Leveleibl Kis-Viczay Pter mvbl Faludi Ferencz Jegyzknyvbl Kovcs Plnak Plda- s Kzmondsaibl Barti Szab Dvid munkjbl Szirmay Antal knyveibl Czuczor Gergelytl

2949

257

Szenczi Molnr Alberttl:

Akrmely rt is szpet szeret. A ki flteszen, jtszani is kell annak. A ki varjat akar lni, nem pengeti kzijt. Aln, mint az kr farka. Alkalmas tavalyiban. Apczt anyczasgra szabadt. Azon bordban szttek. Bezzeg albbhagyta mostan. Bokorbl ugrott ember. Boldog az, kinek kezben kacska. Bot al fogni. Csak a csontja bre. Csak gallrja is alig maradt. Cspre, kapra termett ember. Eb helye, mi nem n dolgom. Ebnek vonszk asztalra fejt, pad al vonsza. Egy babot sem adnk rajta. Egybkor is lttam gon tar varjat. Egyms kezre adni.
2950

Egy tikmonysltig megleszen. Elejtetted a kst. Elklt immr az turpissga. Elloptk a turbt, de nlam a kulcsa. Eszesnek val a jtk. Fntonfnt. Ftl szakadt ember. Gritti Lajos halla. Halkkal jobb cselekedni, hogysem mint hirtelensggel. Haragosnak kett a rsze: meg is verik, enni sem adnak. Hol jmbor szemly nincs, balkrm a tnczos. Honn lakjk az, ki kedvre akar lni. Hri horgas nagy inas. Hozdsza gazdasszony a gyermeket, ne neked a drda. Igen fl kirly udvarbirtl. Igzt ne legyen. Jakabolni valakit. Jmbornak hazja, hol jl vagyon dolga. Jobb: fejem essk le.
258

J szivattyus.

Kt tskra szerzdtt.
2951

Ki keveset el nem veszen, sokat nem adnak annak. Kvet vetni nlnl nagyobbat. Megdd magad szakllas asszonytl. Megtanit a nyavalya. Mennl jobban keresztyn, annl nagyobb keresztje. Mg a hall lza is kittt rajta. Mrt nem ltl veszteg, ha ott is jl volt dolgod. Mind j ott laki, hol becslete vagyon a jmbornak. Ne jegess. Nem arra val, hogy posztba varrjk fejt. Nem ltjuk htunk mgtt az iszkot. Nem illet szamarat vrs nyereg. Nincs oly ers, kinek trsa ne volna. Nyjas a tz. Nyirpznval fejt pznlni. Olyan, mint a szrnyaszegett lud. Rgi irs, elkopott. Rt bzzel vagyon a jmbor. Sok jmbor szava Isten szava. Szalmahzi nemes ember. Szmtalan, mint a por.
2952

Szegny bor. Szemrmes diknak hi a tskja. Tobd le bart, a vakart. Trvnyben nem j a hamarsg.

Pzmny Pter utn:

Aggn-beszd. Aggsz, de igaz. Aggsz szerint: egyfle llatnak sem j az els klyke. A hamissgot hamissgnl egybbel senki be nem boronlhatja. Ajt kz nem teszem ujjomat. A ki szurkot forgat, megmocskolja kezt. Aranyos kantr szamr fejhez: bot a tegezhez. Az agyveleje sem uborka. Azt sem tudja: hny foga van. lomhvelyez hazug. Bokorbl kiugrott nem tudom ki. Boldogok azok, kiknek kezben kacsk. Bzbe keverni. Csak abban nem egyeslhetnek: ha a sznt kaszval kaszltk-e, vay ollval ollltk. Csak a part maljt turbokolja.
2953

259

Csonttal ti bokjt.

Csuda freg az a bolha, addig szkdcsel, hogy vagy a vizbe esik, vagy a tzbe. Csuda, ha flszemre eleget aludt. Egyms gubjt hurczoljk. Elvti a lpst. Elvti az ugrst. Emlkezik kgy farka vgsrul. Egy przon futnak. n velem el nem hiteted, hogy gyomorbl szlasz. rti az, kinek feje nem koszos. Farkasnyakat vonszanak egymssal. Fnak haszna gymlcsn tetszik meg. Flt sem fogjk a dolognak. Hagyd albb, j szsz. Hamar n, ragads is a bojtorjn. Ha nem szszel, kzzel. Ha szbla szakadja, plcza megvgja. Hol tzet gyujtanak, fsti megy kivl is. Igen evez rka farkval. Igen fen kezdesz hezni, elszdl agyad.
2954

Inkbb megtetszik mocsok egy tiszta ruhn, hogy sem a fazkon. Jaj mi nehz azt szre hozni, a kinek Isten okossgot nem adott. Kifogtk a dlczegbl. Kinek feje nem kcsagos, rti. Kin vagyon a farka. Ki lovat veszen, a fket is vele veszi. Kimutatta, mint majom a menyasszonysgt. Kitetszik fle a rknak. Kordra mondani. Knny a borbl eczetet csinlni, de az eczet borr nem vltozik. Kln ntt fj. Levontk orrrl az ersznyt. Lbr a szekernye. Maga fejre csinl sulykot. Magnak van, mint az zvegy rge. Markban kaptk czignysgt. Megcsuszamodik ajaka. Mihelyt a csipt kitrlik szemeikrl. Mind egy lben sznak. Nagy rkot sl, nagy a szkellje.

2955

Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhra szll a lud, hogysem napestig ott stl a kakas. Nagyot ktk mell. Nlunk is, kinek hol fj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja. Nem fr a fogra. Nehz a dr a bknak. Nem csekly vizben tapogat.
260

Nem mindjrt bugyan, mihelyt prllik a pattantyu.

Nyakt szakitja. Re trli keze szenyt. Rka vgott farka. Sapkt cserl svegen. Sem irek, sem szelenczjek, mgis borblyly tettk magokat. Sok rkalyuka van. Szaladj farkas, inadban az igazsg. Szalma kopja. Szfiabeszd, aggnrege. Telle, tulla! tedd fel az okulrt. Trrel, paizszsal vitat. Vakon f, mint a bial. Vergdnk, mint hal a harasztban.
2956

Vonszk egymson a gubt.

Beniczky Pter Pldabeszdeibl:

1. Ne engedd nyelvednek, Hogy jrjon elmdnek Eltte szabad knyn; Gyakorta cscsogs, S gondolatlan szls Rostltatik rtelmn. Br mondj is igazat, Btrik agyadat: Nem szltl msnak kedvn. 2. Nem mindenkor hasznos, Olykor inkbb kros Szeget szeggel kiverni; Mert bosszt haraggal, Vagy stk vonssal Nem j gyakran kvetni. Ne tartsd nyeresgnek, Hanem vakvetsnek: Eben gubt cserlni. 3. Vn ember elmje, S az ifju ereje, Verik meg az hadakat; Gyakran lnoksggal,
2957

s nem erszakkal Rontnak ers vrakat: Mert az sz gyakrabban, Mint kz vadszatban Ktz oroszlnokat.

Mikes Kelemen Leveleibl:

A ki ersebb, az a hatalmasabb. A mi szoks, illend is. Az ur akaratjn kell getni. ltalment rajta, mint a purgczi. Bajuszomra mondom. Btym itthon marad, mert nem udvaros. Csszr madr. Derk llapot a szerencsn fekdni.
261

Egy kedv szerint irott levl jobb egy tncznl.

Ember a fogval s magnak vermet. Isten velnk, ki ellennk. Iszik, mint egy templarius. J a jakar mindentt. Felmszott a kerkre. Gazdag akkor eszik, mikor akarja, szegny, mikor kaphatja. Gazdagot keres a kszvny.
2958

Hall ellen nincs f kertben. Ha varrt es volna is. Huszat szl, tizenkilencz szava hazugsg. Hsg csak a kutyhoz illik. Ki a hideget adja, mentt is ad mell. Ki keveset kivn, kevssel beri. Ki ids lnynyal hl, alamizsnt ad. Kiki maga kdjrul dzml. Kiki szabad a magval. Kit Isten meg akar gygyitani, egy szraz fgvel is meggygyithatja. Krimi tatr. Meggyujtott gyertyt nem kell csudlni, ha fogy. Megharagudt Hermn, kvr ludat kivn. Mi haszna hel halnak abban, hogy Kolozsvrt j kenyeret stnek. Mi is tudjuk az abc-t. Mikor az ember csorgbul inni akar, meghajol eltte, de azutn htat fordit neki. Nekem az rossz tncz volna. Nincs rosszabb tncz a barttncznl. Nincs szebb dolog az llhatatos bartsgnl.
2959

Nyertnk benne, mint Bertk a csikba. Sok beszd, sik nyelv. Szegny fog madarat, de gazdag eszi meg. Szerencstlennek a szeretete is szerencstlen. Szeretetben egy harmadik mindig alkalmatlan. Trvnyt tenni a tyukokra.

Kis-Viczay Pter mvbl:

Addig keressz lgy prnt, hogy aszu padon is elhlnl.

A j faj nem hagyja el magt. A j juh nem sokat bget, sok gyapjat ad. A keser fvet luggal forrzzk le. A ki akar nyerni, kell elszr trni. A ki nyerni akar, fl is kell tennie. A ki prl, ersen prljn. A ki rosszra szokott, azt nehezen hagyja. A ki vtett, pirul.
262

A ki nem j, ne is egyk.

Alval csigrt iszanak bartsgrt. A megesett szzet csak feddeni lehet. A mi szabad redves, a mi tiltott kedves.
2960

A nagy visszavons lesz hzadban romls. Angyal mulk felettnk. Annyit r a marha, mennyin eladhatni. A nyulat agg lovon verik nha agyon. A pnznek szerelme, gonoszsg gykere. Apr barom a kecske. A szemrmessg nem szokott titokhoz. A szp kszntsnek szp a felelete. Avagy igyl, avagy vakarja falat. A vitz kenyere bizony vres kenyr. Az a vr, ki a mez Az n kardom sem hl hvelybe. A j garas lehet, ki aranyat nyerhet. Azt akarja, hogy jllakjk, brny is egszen maradjon. Azt vli, hogy lte meg a gunrt. Az urak apritjk, nyomorultak lakjk. lomszakasztssal jr a tisztvisels. Bajusz s szakll frfiembert illet. Bnatos szivet akrmi sz szele is megkeseriti. Btorsgosb egy szerencstlensg kettnl. Btrabb fa kannbl inni, mint arany pohrbl.
2961

Bujdosik ide s tova, mint az gett lbu eb. Csak a vajast eszi a ksnak. Csak szakllra nzve tisztelend. Cselefinta ember. Difnak, szamrnak, asszonyembernek verve veszik hasznt. Ebbrbe ltzni. Ebnek add, ha megnyloztad. Ebszl sem terem kertedben, mgis bort vlogatsz. Egyenl teher senki nyakt nem szegi. Egyik csinl ersznyt, msik lemetszi azt. Egyik fegyver tartztatja a msikat hvelyben. Egyik hazugsg ott ri a msikat. Egy, kett hin volt a tkozlnl. Egynek elesse, msnak felkelse. Egy nyakon csapsbl stkvons trtnik. Egy pnznek ura nem vagyok. Elkelt a kun Krsn. Els boldogsg a j sz. Elveszi szegny Jnos azt is. Ember embernek farkasa. Ember emberrel j.
2962

Embert tudomnya mindentt eltartja. Erdt sznt, gyept sem sznthat.

263

Erssggel nem fegyverrel.

Ertlent az ers csak a zskba rzza. Ezen is sok szem kap m. Ez volna amaz? des, haznk szerelme. g tzet gerjeszteni. n fehret krdek, te fekett mondasz. n lovat rulok, te bel szursz. sz, fegyver, rtk, mindent vgbe visznek. Farkasnl is kegyetlenebb. Farkba ti a kst. Fejt keresni a dolognak. Feladta levt, elfeledte konczt. Fekszik, mint kuvasz a sznn. Felnyisd a szemed, ha mit akarsz. Fszken kivl tollszkodik. Fogas irs. Flbred a bles szagra. Gyngy olvad eczettl.
2963

Gyakorta agg lovon verik agyon a farkast. Gyermeknek jtkrt, lenynak sirsrt ne svegelj. Gymnt hasad vrtl. Ha a padra akarsz nyugodni, tanulj elszr alatta fekdni. Ha csizmd nincs, bocskort hordasz. Hadd nyugodni a holtakat. Ha er nem hasznl, ravaszsggal hozz. Ha fltettl, jtszl is. Ha flvetted a tisztet, el is jrj benne. Ha Isten akarja, veled leszen karja. Hallos Lzrra ne vesztegess gyngyvizet. Ha lehetne, fldre sem hgna. Hamarbb lesz tehnnek csikaja. Hamar kezdi, hamar vgzi. Ha ms tzbe szalad, bemennl-e te is? Ha nincs ired s szelenczd, mirt teszed magad borblyly. Ha mar, te is harapj. Ha pecsenyd lehet, ne egyl fokhagymt. Haragnak megbns a vge. Ha res ersznyed, vendgsget kerld. Higye a kurta!
2964

Hir, nv, hit, szem nem tud trft. Hitvny tancsnak is j a vge nha. Hol lttad, hogy rka szntson? Hozz ntt a lelke. Igen eljr is az oly itczvel. Igen rti szamr a szp szt. Igen ficzrezed magad, mint az asszonyember. Igen kell szamrnak a hegedsz.
264

Igen tud varga lovat patkolni.

Igen illik, mint bot a tegzibe. Ingre eskszik. Jaj az n nyavalym. Jmborsg tisztesit, szemrem kesit. Jobb a vn rnyka, mint az ifju kardja. Jobb egy ujnyi szalonna a kposztban, mint semmi. Jobb lbbal megesni, mint nyelvvel botlani. J dudul, j kppent. J kaplt kiskert msodik mszrszk. Jkor jsz. elkelt a szret. J lsza tart j svnyt. J volna hallnak.
2965

Jvendl szolgt mindenha kerljed. Kakaskirly. Kakuknl is ravaszabb. Kakuk nyerte. Kr a vitznek, serny paripnak megvnhedni. Kr nyitja bolondnak szemt. Kemny uralkods nem mindenkor hasznos. Kereken fordul az ember szerencsje. Ktfel tekints, mikor az agg komondor ugat. Kicsi legnyt kicsi pallos illet. Kicsi madrnak kicsi fszke. Ki fltben meghal, tudod annak mivel harangoznak. Ki hinn, hogy Antal is bjtljn. Kiki bel vgja nyelvt. Ki meghiszi lovt, kantr marad nla. Kinek Isten nem adja, Kovcs Istk meg nem koholja. Kinek kinek az pterkje fj. Kinek kinek szive tancsad. Kinek mennyi pnze, csak annyi hitele. Kinek mihez kedve, azrt lmt felejtse. Kinek nem j igye, azt ki ne fecsegje.
2966

Kinek szegny sorsa, eleven megholt az. Kirlyfia Kis Mikls beszde. Kirl minden szl, kell abban valaminek lenni. Ki tudja, mindennek ki volt atyja. Kzelebb az ing a csuhnl. Kukaczos szalonna, bds vaj egybe illenek. Lassan j Isten, de ugyan elrkezik azrt. Lassan kullog, mintha epret szedne. Lator a torok. Latornak arany lncz, jmbornak nehz tncz. Latrok szerzettk a j trvnyt. Lbbal fl, fvel al. Lm oly blcs, mint az n macskm. Lengyel lop.
265

Lgy magadnak btyja.

Lgy magadnak, ha meghammasztl. Likon kivl j alkudni. Maga fejre vakar port. Maga szemetn berzenkedik. Mrk vagyok, nem Lukcs. Ms let, ms md.
2967

Msnak akarsz patknyt fogni, magadnak egeret sem foghatsz. Ms tinjn sznt. Megakadt a tengelye. Megrdemli, hogy posztba varrjk fejt. Megeszi konczt, msnak hagyja csontjt. Megesik egyszer lud a jgen. Megette, mivel meg kell halni. Megfogtam a farkast. Mennl vnebb, annl fsvnyebb. Megtetszik, hogy az hzt sem forogja sok ember, mert felfogta a gyep. Megtanit a piacz, tudjad vsrlani. Megtanit a szksg. Mg brnyban is ben a harag. Mg lovad sincs, mr kantron bsulsz. Mg r sem keltl, mr reszketsz. Mlt jutalomra munks. Mlt volna, hogy szzrt paczalba varrjk fejt. Mrtkletessg kivnt egszsg. Mihez karddal frhetsz, nem kell ahoz sok dvn. Mi kze Krisztusnak a Bellillal.
2968

Milyen a fejedelem, olyan a jobbgy. Mindenhez lt, semmivel bir. Mindenki lova fia. Minden nap gylli menyt. Minden napnak tulajdon bibje vagyon. Minden nyeregbe oda fr. Minden nyavalynak bokros az rvnye. Mindent elkanyarit. Mindentt szegny a szegny. Mindentt s mindent mindentl el ne vgy. Mi nem tud lovsz harangot nteni. Minem a legny, olyan a gatyja is. Min a tartomny, olyan a szoksa. Mint egy td ugy l. Mi savanyu nem volt, nem lehet az des. Mit flre nem tettl, el sem veheted. Most adjuk meg rt a tbbinek. Mutasd meg, ha mit tudsz. Nagy a feje, mint a beledi ebnek. Nagy a szarva, csekly az rtelme.
266

Nagy r, kaps, mind egy raks.

2969

Nagyobb a tekintet, mint az erszak. Nehz a szegny legnynek becsletet kapni. Ne indulj erdre, ha sarud nincs. Ne jtszl ngyoddal. Ne tanitsd ngyodat gyba szllni. Nemes vrt dicsrhetni ngatlan. Nem adja dajka gyermekeknek a legjobb falatot. Nem csak ezst tlbl szednek vajas pogcst. Nem esik forgcs vgs nlkl. Nem illik frfinak magt csinogatni. Nem illik szegnyhez a nagy nedngessg. Nem illik tel eltt a tncz. Nem illet vargt veres krm. Nem j a titkot mindjrt befujni. Nem kell egyszerre egy krt elklteni. Nem kell minden sz szelnek hitelt adni. Nem kell a toroknak hinni. Nem kell egyszerre hinni. Nem ebre biztk a lhallt. Nem eszi meg eb maga fit. Nem l a farkas pnzzel.
2970

Nem lakik jl ember a pecsenyre val nzssel. Nem n ssze a hazudsg. Nem sok plmja van here embernek. Nem nyer a kemecze mellett l koront. Nem lehet az ember mindjrst mesterr. Nem volt mg nekem ily foltos berhm. Nem szksg a tett kdmbe rakni. Nem rt, a kinek sok tiszte van. Nem oly rettenetes az rdg, a mint irjk. Nem pennhoz illik a szablya. Nekem is volt egy blcs macskm, a csvba halt vala. Ne piszkld, ha nem bds. Nincs hited, mint a rcznak. Nincs oly hitvny knyv, melybl ember nem tanulhat. Nincs ersebb er, mint kit szksg ad. Nosza eb utn komondor. Nosza eb utn kurta. Nyavalyd nincs, bibt keressz. Nyimmel, nymmal eszik. Olyan a szerencse, mint forg Velencze. Olyan a kendzstl, mint az olajos kors.
2971

Ott, a hol te nem tudod. krbl szamrt csinlsz. neki is izibe esett. Papucsban kezdeni, mezitlb vgezni. Pnzt krnek a kocsmn.
267

Rossz boros kulcsr az, ki szomjan meghal.

Rug l sokszor tulajdon mestert sujtja agyon. Sarkalssal szokott ads fizetni. Saul a prftk kztt. Se arany, se brny, de szolglat. Sem hete, sem hamva, mr is parancsol. Sem eb, sem kutya. Senki sem sirja ki szemt a ms szerencstlensgn. Senki nem tudja, szerencse kinek adja. Senki nem irigyli a pad alatt. Senkinek a szp nem szakasztja szjt. Senkinek sem leszek m lbmoslka. Sernyt int szoraglmatossgra. Sok kszbt nyalt az alfele is. Sok lomszakasztst kivn a mltsg. Sokat hjz magnak.
2972

Sokat tanult, kinek kedve a knyvekhez. Szedd el a leplet. Szegnynek a kereszte is szegny. Szegny ebd, a hol bor nincs. Szegnysg gyalz. Szelid almnak nagy becse, vadnak kevs. Szemtelen harag, mely erejt nem lttatja. Szeretet g tz. Szereti a tejflt, de nem akarja enni a szerdket. Szp a szava (szeme), de rdg az ha. Szp dolog, mikor a szj s sziv egyetrtenek. Szp egyezsg emel zszlt mezben. Szomor ntra vlik meg az nek. Szomorusggal jr az rm. Szomoru trsakkal jr a vnsg. Szomszddal j hzat piteni. Szksg megvesztett szzessg. Tancscsal ersdnek a mly gondolatok. Tarts ebet, ha veszned kell. Tehenet nyergel. Te is ntt dudolsz, de tnczra mst unszolsz.
2973

Tren is tntorog gyakran a mltsg. Titkold szerencsdet. Trd ki fogad, fekdj a blcsbe. Tvisen keres szlt. Tudomny nem veszhet el. Tz hasznl fznak, de rt izzadnak. Ugy beszlsz, mint a jl rltt. Ugy korog az orrod, mint a nagyvradi harang. Utad volna, svnyt keressz. Vajh, ki ravasz vagy azrt te. Vajmi keveset orrukba vesznek az urak.
268

Valamely bort a czignyok szeretnek, j bor az.

Varjun varjut fogni. Vendgek serege, gazda nehzsgek. Veszett dolog, mikor aztn foltozsra kerl a dolog. Veszett orszg az, kit szamron dlnak. Vetekedsnek veszekeds vge. Vn ember tancsa jobb, mint ifju gncsa. Vn katona gyakran megveri az ifjat. Vitzre nem szllhat vletlen a szerencse. Voltnak s meglettnek szemrmes orczja.
2974

Faludi Ferencz Jegyzknyvbl:

A bagoly is fnyre nz. A fld is kiokdja gyomrbl az elrejtett dolgokat. A gynyrsg nem homlokkal, hanem httal fordulva ismerteti meg magt. A hitvny malacz makk al jr. Akrmely rt is szpet szeret. A kemny fba ugy verd az ket, hogy szemedbe ne pattanjon. A ki lnoksgot vet, bt arat. A ki md nlkl udvari, nem udvari. A kitl lehet s nem alszik, azt a restsg bntja. A mely pap igen hallgat, ajtllv teszik. A meztelent nem lehet megfosztani. A rgztt szoks megkti a jzan rtelmet. Arra kell vigyzni, mely lyukbl j ki az egr. A szksg vasat tr. A tz s tudomny eledelt kivn. Azrt fogja a kovcs a fogt, hogy kezt meg ne gesse. Az idegen pariprul mg a tenger kzepn is le kell szllni az embernek. rnykkal vi.
2975

Beljebb fald a sipot. Benn vagyon mr a bika a buzban, csak a farka ll ki. Bolhbl tet lett, azrt bszke. Csak szalma kopjval szurkl. Elfogy az ifjusg, mint ama szp virg. Eljn az az id, mikor megzik a td. Elklt sava tknek. Eredj: tallj fge levelet, ha nem akarsz pirulni. Egy rai tojs, egy napi kenyr, tiz esztends hal, hat esztends bor, tizent esztends leny, harmincz esztends jakar, kellemes. Fejedre telik a prlug. Forg szl vagyon a fejben. Fl, mint koldus a garastl.
269

Halkan jr, mint fenk a kaszn.

Hamari hamvas, ks kedves. Hol az rzkenysg nyertes, vesztes a nyugalom. Idvel, szalmval a naszpolya is megrik. Igen rvend a rig, felel neki a szajk. Jobb magnak hamut, hogysem msnak lisztet takarni. Jt vett tlem s lbbal rug. Kard helyett guzsalyt vitat.
2976

Krkedkeny leny, tudod, tnczban mint jr. Kt pnzes szatyornak egy pint bor az ra. Kikopott a beszdbl, mint a mogyor tokjbl. Krmmreg bntja. Kulcst szivednek ne bizd msra. Lba farnak tart. Leszedi az arczrl az id a kedves szint. Mkos a feje. Megadtk a bak rt. Megugratom az ebet alattad. Meztelen csonton veszekednek. Mikor a leny egy szemvel emezt keresi, ms szemvel rvendezve tekint msra. Minden pusknak van fogsa. Mi sem szrmaztunk bogaraktl. Ne adj eszedben, adj pnzedben. Nehz vn farkason szntani. Nem egy ebnek fari a neve. Nem llja meg szerdk a nyrsat. Nem hitvny renden kaszl. Nem mreg szli a szeretetet.
2977

Nem nagy vadra val. Nem tall partot nyelve csacsogsa. Nem tudom, hol s kivel sti a makkot eddig. Nesze a klcsn. Nsz legny nem kimli a kltsget. Nyl agrral, macska egrrel lmadozik. Olyan szp, mint a tuls sor. Oly szelid, hogy mg az evse sem keser. Puszta, mint a szedett szl. Semmi sem agg meg oly knnyen, mint a jttemny. Senki az Istent nem ltn tbbszr, mintha a pohr kzepn volna. S, r, mintha sssal metszenk all. Sok a gyermeknek a rk lbastul. Sok koczkn fordult meg a dolga. Sok szamr visel brsony nyerget. Szaladj farkas, inadban az igazsg. Szedd el a lpet. Szeleken horgsz. Szerelem, mltsg egy szkbe nem frnek.
270

Tglt szapul.

Tele van ersznye pkhlval.

2978

Tovbb vagyon mg a nagy oltr. Tudja rfnek az rt. Ugy kerld az ltalutat, hogy kerlbe ne akadj. Ugy vagyunk, mint a jgen ll. Ujjadbl szopott gyan. Van itt mind szi, mint tavaszi. Vlogat, mint rossz lencse a vizben.

Kovcs Plnak Plda- s Kzmondsaibl:

A beszd nem enni, hanem hallani val. A beteg mg pihen mindig reml. A blcs ember mindentt otthon van. Adjuk meg a mdjt, mint pliak a csikherlsnek. A falu kanjt is meglik olykor, de csak vlik ms helybe. A gomba mag nlkl terem. A j ebet nem tik agyon egy turrt. A kamatos pnz veled egy tlbul eszik. A ki igazn s vigyzva szeret, hallgatst is rti kedvesnek. Alacsony asztalrl btorsgosb enni. A ledlt ft a gyermek is kopcsolja. A mely kutyt ri a k, az rivanik el.
2979

A mint Jnos fujja, Jancsika ugy ropja. Annyit tanultam beszdbl, mint az gdrgsbl. Az elvetett macska klyk gyakran legtovbb l. Az ifju meghalhat, az regnek meg kell halni. Azt gondolod, hogy csak szr a bajusz? Az ut kznsges, de csak a gyzedelmes jrhat btran rajta. Becsleted srted, ha mltatlant kred. Bizonytalan adssgnak szalma a kamatja. Borjastul tehenet. Botlsban legjobb a tancsvltoztats. Bujasgot z soha blcs nem lehet. Ciznteremvirg veri a fejt. Csak a psztor vtke, ha tudta nlkl is eszi meg a farkas a brnyt. Cseresznyt az urnak, magvt a tnyrnak. Ebem volna snta, de ugy folyna dolgom. Egy Istened, de bartod tbb legyen. Egyik nyomorusg ott ri a msikat. Egygy ember ritkn megy bir el. Eleget frdik a malomkerk, mgis fekete. Elfelejtsnek, nem tudsnak egy a fizetse.
2980

Elg szp, csak az brzatja goromba. Elrejtett kincsnek, titkos hegednek kevesen svegelnek.
271

Eltart a fld, csak legyen mit enni.

Embernek embertl mindig kell tartani. Erklcss ember is tekint a parancsolatra. Farkasfogra kelt. Gyermek vagy, tikmonyhoz gynjl. Ha a hrcsgs asszonyt meg akarod szeliditeni, jrd meg vele a tnczot a mogyorsban. Ha a szegnyt szidalmazod, Istened kromlod. Ha az orvos fl, ktsgbe kell esni a betegnek. Ha egy kd mz egy pnz volna is, de a kinek nincs, meg nem veheti. Ha el akarod tallni a czlt, feljebb irnyozz. Hamar elunja, ki farkason akar szntani. Ha nagy vizbe nem akarsz halni, patakot is kerld. Ha nyelvvel tzd r, karddal se fosztod le. Hasznos munknak nincsen fradsga. Ha tudn a diszn mire hizlaljk, megdglenk bvban. Ha tudn erejt kr, nem trnk fel nyaka. Ha tudn a gyermek, mire nevekedik, fincza helyett inkbb sirna. Hl eltt halsz nem fogja csukjt.
2981

Hizelkeds mrge a bartsgnak. Hogy fr ki szdon ez a kezes lbas sz? Hol a kmny nem fstlg, nehezen lesz ott nagy ebd. Hol a kolompot meglelik, mst is keresnek ott. Holnap is kell a l. Hol nincsen bntets, szarvat vesznek a gonoszra. Hol nincs zeked tehn, nem megy oda bika. Hossz halaszts megveszti izt nagy ajndknak is. Ifju ur, uj csizma kedvesebb az nl. Igaz szeretet nem rzi a munkt. gret senkit meg nem szgyenit. Irigy eltt csak azrt is vtkes vagy, mert nem vtettl. Izetlen, mint a csepregi hal. Jobb magadnak hamut, mint msnak lisztet takarni. Jobb vendget nem fogadni, mint gyalzatosan kivetni. Jobb szraz kenyr bkessggel, mint hizlalt borju prlekedssel. Jl lt a macska, noha talpt nyalogatja. J uti trs a tudomny. Kardot kszrl s bkessget kr. Kenyrhaj is mzes falat gyannt esik hes embernek. Kerli, mint Mesztegnyei a kpolnt.
2982

Kevly s fsvny ajndka nem igen gazdagit. Ks a bort akkor kimlni, mikor mr anyjra szllott. Ksn jttl, hanem mosdjl s kendjl ki az ajtn. Ki a serny lovat sarkantyuzza, czigny kzre sznja. Ki aprnknt klt, tovbb beri vagyonval. Ki btrabban akar hazudni, messze orszgi bizonysgokkal bizonyitson. Kicsi ellensget sem j megvetni.
272

Ki gyermekrt, ebrt veszekedik, pad al bujjk.

Kiki lba al vgja a forgcsot. Ki ms ebt tartja, csak a ktl marad nla. Kinek ms fegyvere van, nem hny szemetet ellensge szembe. Kinek reggel fj a feje, jele, hogy elmult estve nem tartott j mrtket. Kinek mihez kedve, ott akad a szive. Kirly haragjt hamar hall kveti. Kirlynak is szembe nz a macska. Ki pad alatt hever is, vetett gyra sitozik. Ki srga vegen nz, mindent srgnak lt. Ki senkit nem csal, knnyen msra bizza dolgt. Korn kels hajnalt nem szerez. Knny vgbe vinni, minek ms vet meg gyt.
2983

Knny a forg szelet elrni. Ksznje meg, ha csszkve jut neki. Lengyel posta. Lnak fia is csak l. Magadra vess, ha megharap az eb, mikor vele jtszol. Maga ersznye mellett hazud. Macsknak ktl a kolbsz, ha el nem ri. Megbntette a rkot: vizbe vetette. Megeszi a czifra ruht, mint tehn a poklt. Megnyomta lbt a csszkr. Megokosodik negyven esztendre, mint a Pajorok. Megpiruls festke a j erklcsnek. Mely lny soknak ad kosarat, vgre is ahoz megy, a ki elveszi. Mennl magasb a nap, annl kisebb rnykot vet. Mg a rgi Markalf histrijt sem tudja. Msz, bor, csuklya, sok rosszat elfedez. Mg a rossz korcsmrost rajta kapjk, sok krt tesz. Mihez klyha mellett szokol, asztal fejn pirulsz rte. Minden szpnek, jnak vagyon rg frge. Mindent egy kvbe kt. Mondja a rest: eleget dolgoztam, de nem mondja: eleget ettem.
2984

Mdjval ejtett sz enyhiti a fjdalmat. Nagy fra akar hgni. Nagy urak keveset adni szgyenlenek, sokat nem akarnak. Nap is beszolgl az rnykszkbe, de azrt meg nem mocskoldik. Ne adj bort az ostobnak, hallgatni fog. Ne egyl benn, megfiadzol tle. Nehz mindennek tetszeni. Nem akkor j a hall, mikor akarnk. Nem ll meg keszcze a nyrson. Nem dglik meg diszn a maga almtul. Nem esik vigan kalodban a lejt. Nem hegedszval kormnyozzk az orszgot. Nem hasznl az arany, mg a fld gyomrban hever.
273

Nem huzta ki fogt ennek a bizonysgnak.

Nem ismeri jobb kezt, ki a boldogsgot bal fell keresi. Nem igaz bart, ki csak annyibl az, hogy nem rt. Nem j a felettbb val nagy bartsg. Nem j bartsg, melyrt megbntod Istened. Nem jttem csak pipra gyujtani. Nem knytelen a szemes, hogy a vakot kalauzul vegye.
2985

Nem lehet annak vig rja, ki vigabbakat kivn. Nem mind igaz, a mit a nagy urak fillentenek. Nem mind kereszt, a mit annak tartunk. Nem mindig orvos az oka, ha meghal a beteg. Nem mindenkor igaz, hogy sntit a sereghajt. Nem mindenkor lesz pacz, pacz. Nem mindenkor hasznos flttbb okosnak lenni. Nem mindenkor rt a gyengn val bns. Nem nyer plmt, ki utjban horgot vet. Nem sokat tehetni fel oly leny szzessgre, ki katonkkal jr. Nem tri tollt a dolognak. Nincs gymlcszbb a szegny tenyernl. Nincs hely a vilgon, honnan pokolba ut ne volna. Nincs oly rest l, ki elbb ne jrna farknl. Nosza, rajta, kis fazk, ugyan felfortyantl. Nsz legny pnznek nagyobb hire, mint summja. Olyan atyafia, mint kr a lnak. Otthon kedvre nevelt gyermek vgre borjubl krr vlik. kleld csk, kuraasszony lovt, ha Isten fia vagy. klels biknak szna a szarvn. Plds lator is szereti a jmbor nevet.
2986

Ravasz a szerelem, arany bkval jr. Ritka, mint kakuk a mezn. Rkval blelt, farkassal prmzett. Rgztt szoks megkti a jzan rtelmet. Sajtban nem j sokat enni. Sntba csak sntit, de a hamisat utlri. Semmi sem agg meg oly knnyen, mint a jttemny. Sipot ajndkoz, hogy lovat nyerjen. Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vtettek volna. Sokig lni s meg nem vnhedni, nagy mestersg. Sok jt szl az egyenlsg. Sok j vizet kell megutlni, ha eredett nzed. Sokszor kivsz a buza, megmarad a konkoly. Sokszor vgbeviszi munklkodott. a rka, miben az oroszln hiba

Sok volna gyermeknek rk lbastul. Sprtt szemttel nem j a hirt is kihordani a hzbl. Szalmn hizott borju nem sokat finczl. Szemtnek is kell egy kis helyet engedni. Szenved, mint a farmatring. Szerencstlennek az egyenesen is eltrik a lba.
2987

274

Szl a tlgyet lednti, de a nddal nem bir.

Szintannyi borjubrt visznek a vsrra, mint krbrt. Szolga is tall, kinek parancsoljon. Tarka, mint a szrcsamony. Teve, ha rhes is, tbbet bir, mint az egszsges szamr. Tbb gond vagyon a gazdag fejben, mint szrszl nyusztos svegben. Tbbet beszlnek bor, mint tel mellett. Tbbet l meg a rendetlen eszem-iszom, mint a kard. Trfs csufolds nyjassgnak tartatik. Tudja, hol temettk el a nyulat. Vajki nehz sok jnak lenni. Vak, ha sok is aranya, mgis nyomorult. Vargasgot nem lehet egy nap megtanulni. Varju is tud nha kesen krkogni. Vendget hisz valamire, magad eszed meg. Vn l is megrhgi az abrakot.

Barti Szab Dvid munkjbl:

A beszdnek egyenese j, a munknak horgosa. A jmbort jromba fogjk. Akrki is jmbor mg aluszik.
2988

Akrki mit szljon, csak te jmborul lj. A ki ftben hl, mst is ott keres. A ki jl l, kirlyt sem fl. A ki kt nyulat z, egyiket sem ri. Alja ntttk a forrt. A mint jtt, ugy ment. Aprstul, cseprestl, iastul, fiastul. Az let, pnz, szalonnal, fogyton fogy. Brmint tapogasd, kopasz a mentsg. Bolhapohr. Bolond, ki egy zabszemrt lba bujik. Bor, buza, szalonna, gnek f adomnya. Csunya, mint a rgi Markalf. Dit trne homlokn, ugy szereti. Domoszli franczia. Ebeladban hagyta felesgt. Ebem volna snta, az is meggygyulna. Eb utl ki a vilgbl. Ebl mrik a lencst. Eczetes gyomru. Egybegyltek a jl sltek.
2989

Egyik kkny, msik galagonya. Egy prnn kt valls nehezen fr meg. Elbb prbra, aztn munkra.
275

Er s pribk ellen nincs pecstes levl.

ket verjnk bele, ha mskp nem lehet. lit lapjra forditja. n sem szrmaztam bogaraktl. Farkban tri a kst. Ftyollal trlik a sebet. Fedelem, kebelem nem kigynak val. Forog, mint a rossz pnz az orszgban. Fld csupor, fa kanl. Gonosz a trvny, jmbor a szerencst flti. Hamar pour. Ha nincs, teremjen; apja is ezzel kereste, a mi nincs. Hangynak is van haragja. Ha vendgsgbe akarsz jrni, ksed legyed. Hegyes, mint a bot kutykja. Hirmond fecske tavaszt nekel. Hogy imdjam, a mi nem istenem. Holmiben kiki megesik.
2990

Idvel a fecske mg hzadra szllhat. Igen sokszor rm a flsleges rm. Jobb egy ra szznl. J ebdet d a vilg, de hallos vacsorja. Jkor j, mint Balzs pap a vecsernyre. J legny a bor. Jl tud szntani a czignyok lovn. Kecskrl gyapjat, szerecsentl hattyut. Keress magadnak bolondot, kit orrnl fogva hurczulj. Keveset van otthon, ki sokat nevet. Ki kardot kt oldalra, vasat vrhat lbra. Ki kerli a munkt, nehezen tlti meg gyomrt. Kinek Isten nem adja, Jnos kovcs sem koholja. Kinek mihez kedve, nincs ott rvidsge. Ki szolgjt gyenglteti, fejre neveli. Kivl a hja. Lapjt lire forditja. Lassodj ksa, nem tged tlalnak. Lgybl is elefntot csinl. Maga kebelbe szedi az epret. Mskor galagonyn is kapna, most csak turkl benne.
2991

Megfordult a borja benne. Minden lben locs. Mit az elme bren forgat, avval jtszik lom idtt is. Nlok is tbb ht nyolcznl. Nehz a papsg, ki dikul nem tud. Nem fiadzik meg a hamis keresmny. Nem gyermeknek val a bor, nem tudja megrgni. Nem gyzi czrnval. Nem knnyen ejted meg a vn farkast.
276

Nem mind bors (gymbr) az, mit a kalmr ebe hullat.

Nem prnahaj, hogy megforgasd, mint akarod. Ne szemeld a mst, cspeld a magadt. Ne ugrndozz rkon, nem esel belje. Nincs kormnya a bornak. Nincs t kztnk, hogy ssze ne frjnk. Nincs veszedelem, ki btorsgban is fl. Nyelet csinlok n ebbe. Okos, mint a grgei malacz. lben vitt eb nyulat nem fog. Reszketes madrnak, oltalom lenynak. Rg, hogy ezen baraczkfa al jr.
2992

Rokonom a kas, bartom az erszny. Rossz fejsze el nem vesz a faragrul. Rut dolog nemesnek nemtelenl lni. Se vize malmnak, se sava szavnak. Sokszor egy kis felh nagy est vet. Szegny rksg a puszta nemessg. Szerencssen tanul, ki ms krn tanul. Uj cserpbe avult szag tarts szokott lenni. Vakondok mutat utat a szemesnek.

Szirmay Antal knyveibl:

Abajgat, megabajgat. A ki sokat farag, sok forgcsot ejt. Akkor volt boldog a haza, mikor egy ujjnyi volt a Corpus juris, de most szekeren kell hordani. Alnz macska. A minem mosdt k tartottak nekem, n is oly kendt nekiek. A prta mind j. rkot s. Bartirs. Czignymdra eskszik. Cselefinta eblbon jr.
2993

Eldnttte a levest. Elg az, hogy Balzs a neve. Elvtette a ntjt. Farkasfogas arany. Ha valaki egy krajczrral ads, meg kell krni; ha egy kis pnzzel ads, azt mr nem illik megkrni, hanem mindig grbn kell nzni az olyan emberre. Htul kopasz azrt ravasz. Hol a nyul flnevelkedik, ott szeret inkbb lakni. Hord el gatydat. Hres mres, mark fles.
277

Igen tallod, mint Balzs pap a vecsernyt.

J a hossz kolbsz s a kurta predikczi. J gyat vetett magnak. J llekismeret nem fl szz prktortul. Jobb egy lmps ell, mint kett htul. Kr cson a karcson. Ks a kolbszt akkor kimlni, mikor mr elfogyott. Ki lova fia vagy? Kordra bnni. Krmetlen macsknak nehz fra hgni. Kutyt fogni.
2994

Macska mikor szunnyad, egerek tnczolnak. Minden zekezukjt elvitte. Minem a tke, olyan a bora is. Nagyobb fsti, mint a pecsenyje. Nem j annak dolga, kinek nincs irigye. Nem kaparhat annyit a kakas, hogy a jrcze ki ne vakarja. Nyertnk Bcsben, mint Bertk a csikban. Prta, prta, bura termett prta. Rtartja magt, mint olajos kors a szegen. Se bajusza, se pnze. Szalma sarkantyuja van. Tatr fajta. Tt lnoksg. Ugyan megtallta egyik csuka a msikat. lj veszteg, ha jl van dolgod. Vasrnap font fonl pntekig meg nem ll.

Czuczor Gergelytl:
A budai bor nyel iz. A csfoldst hevenyben legjobb flbe szakitani. Adj neki, hogy el ne vesse borjt.
2995

A dsok nem sok uralodnak. A hamarkod ebnek vakok a klykei. A hol megegyezs nincsen, csekly ott a bartsg. A ki mestersgesen eskszik, mestersgesen hazud. A ki sok zabl cstrtkt tart, hossz bjtre szorul. Alamusztasgnak nem kell hinni. Alfelre tttk a nemes pecstet. A mint szgld gyoprod, ugy tsz bel. A szalonnt, ha egyre fstlik, sem vlik belle derellye. Az a gymlcs legdesebb, melyet a freg megrg. Az egyes let b nlkl nem lehet. Azon gonoszsg mindenkinek mindent megengedni, mint senkinek semmit.
278

Biztatja, mint katona a szolgjt.

Bocskorhoz fa plcza. Boszants minden embertl kitelik. Buslakodik, mint a kereke trt paraszt. Bds, mint az aszag. Csak evskor izzad, mint a pap szolgja. Csalkzi szerencse. Csata utn okos a magyar.
2996

Csign sem mondhatnk egyebet. Csikorog a malomkerk, est kilt. Csunya dolog a hboru. Czinkjtkban legnagyobb mestersg a vets. Dugba dlt, mint az ivnyi ember kutyja. Egr nem fr lyukba, tkt kt a farkra. Egy j lom minden fradtsgot helyrehoz. Elszaladt, mint a gyri gombcz Czirkra. Ez mg nagypnteken sem bn. rett ganj, reg lny hamar hasznot hajt. Falu nevben kardot ktni nem mindenkor btorsgos. Flledt, mint a bozaczibere. Ha a csehkre legszebb pecstet metszenek is, mg sem vlik gymnt belle. Ha a juh szomorun legel, dgrovson van. Ha a pofoncsapst elszenveded, mskor dorongot hoz red. Ha brnyos az g, harmadnapra es lesz. Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol. Hamar kezdi, hamar unja. Hamis embert elbb megfogjk a hamissgban, mint snta ebet a lopsban. Ha titkot akarsz kitanulni, jrtasd a boros-korst.
2997

Ha utnak indultl, trd, a hol csoportos. Hzi ellensg a test, fris a rosszra, jra rest. Hegyes szarvu krnek letrik a szarvt. Hever testben bujdosik az elme. Holnaprl hdra halaszt. Homlokn viseli a gazsg blyegt. Igaz bartsgot bogrcsban nem fzik. Igen feni a bicskjt. Ill, fill czinkos. Izetlen czklt is megszokhatni. Jobb a szeretnek sebe, mint gyllnek a cskja. Jobb a tisztessges hborusg, mint a sznes bartsg. J frj hna all ugrik ki a kvr menyecske. Kt beteget nem szeret az gy: rszeg beteget s haragjban beteget. Ki ellensggel czimborl, forrt ntenek alja, ha eszn nem jr. Ki nehezebben haragszik meg, tovbb tart haragja. Kinek res az ersznye, res a szekrnye.
279

Knny a kepe mellett buzafejet szedni.

Kurjongat, mint bcsi tyuksz az utczkon. Lyukas klyha, mennl jobban srozzk, annl foltosabb.
2998

Margit asszony, deres l, ritkn vlik benne j. Megfekszik a kocsiban, mint a paksi bir. Meghuzta magt, mint Guta mellett a menyk. Mrt nem billegeted a fledet. Minden hgnak vagyon lejtje. Mindig egyforma, mint a mocsai haraszt. Mindenki szereti a becsletet. Mosolyog, mint Mt tehnborja. Nagy a csendessg, mint nagypnteken a mszrszkben. Nagy ember nagyot botlik. Nehz a molyos brt kicsvlni. Neki dleszkedik, mint egsz telkes paraszt. Ne kerengesd annyit, mond ki a bkkenjt. Nem bolondsg az urasg. Nem j a klykes medvnek fit faggatni. Nem kell a btornak biztats. Nem kell ott bizonysg, hol maga szl a dolog. Nem kell arany ednyt pad al tenni. Nem sokat ugrndozik az h borju. Nincs savanyubb az alamizsna kenyrnl. Nincs szerencsje, mint czignynak a buzavetshez.
2999

sszemegy, mint a csrge. Rszeg ember az eget is bgnek nzi. Rossz bir, ki ajndkra nz. Rossz haj az, melynek dereglyje nincs. Sok bogr gyl ott ssze, hol sok a tej. Sok kzen fordult meg, mint a kopasz garas. Srn vetik magvt az embersges embernek, de vkonyan kel. Szktt katonnak nincsen bre. Szksg idejn a gyva is megbtorodik. Tudja kt kzre ugratni a csdrt. Vletlen erdben gyakorta nyl fekszik.

3000