Az informatika logikai alapjai

(Feladatok)
mihalydeak@inf.unideb.hu
2006. november 27.

Mihlydek Tams

1.

lltslogika
1. Bizonytsa be, hogy az lltslogika minden formuljban a kezd- s vgzrjelek szma megegyezik! 2. Adja meg annak a fggvnynek az induktv dencijt, amely minden formula esetn megadja a formulban szerepl zrjelek szmt! 3. Adja meg annak a fggvnynek az induktv dencijt, amely minden formula esetn megadja a formulban szerepl valdi logikai konstansok

(LC r = LC \ {(, )}) szmt!

logikai sszetettsgt.)

(A deniland fggvny adja meg a formula

4. Adja meg annak a fggvnynek az induktv dencijt, amely minden formula esetn megadja, hogy a formulnak legfeljebb hny rszformulja lehet! 5. Adja meg annak a fggvnynek az induktv dencijt, amely minden formula esetn megadja, hogy a formula szerkezeti fjnak hny cscsa van! 6. Legyen

RF(A) az A formula rszformulinak RF(A) halmaz induktv dencijt!

a halmaza.

Adja meg az

7. Ksztsen egy olyan algoritmust, amely minden szrl eldnti, hogy formula-e! 8. Adja meg a kizr vagy igazsgtblzatt!

LC Con mint abc feletti

9. Adja meg a kvetkez formulk igazsgtblzatt: (a) (b)

((p q ) p) ((p (q r)) ((p q ) (p r)))

10. Adja meg az albbi formulk rvidtett igazsgtblzatt: (a) (b)

((p q ) p) ((p r) q )
1

11. Adja meg a kvetkez lltsok lltslogikai szerkezett ( az lltsparamtereket csak atomi lltsok rvidtsre hasznlja): (a) Annak, hogy x pratlan elegend felttele az, hogy x prm legyen. (b) Az

s sorozat konvergencijnak szksges felttele az, hogy s korltos

legyen. (c) Pistike csak akkor megy moziba, ha j lmet adnak. (d) A sejk boldogsgnak szksges s elgsges felttele az, hogy sok pnze legyen. 12. Dntse el az albbi formulahalmazokrl, hogy kielgthetek-e! Ha valamelyik kielgthetnek bizonyul, akkor adja meg a formulahalmaz egy modelljt is! (a) (b)

{p, (p q ), (p q )} {(p q ), p, q }

13. Bizonytsa be, hogy egy kielgthetetlen formulahalmazban mindig van hamis elem! 14. Bizonytsa be, hogy egy kielgthetetlen formulahalmaznak brmely bvtse kielgthetetlen! 15. Igaz-e, hogy minden kielgthetetlen formulahalmaznak van kielgthet rsze? 16. Igaz-e, hogy minden kielgthetetlen formulahalmaznak van nem res kielgthet rsze? 17. Igaz-e, hogy minden kielgthet formulahalmaznak van kielgthetetlen bvtse? 18. Igaz-e, hogy minden kielgthet formulahalmaznak van kielgthet bvtse? 19. Igaz-e, hogy egy kielgthetetlen formulahalmaznak minden rsze kielgthetetlen? 20. Kielgthet vagy kielgthetetlen az res formulahalmaz? 21. Adjon pldt kielgthet, illetve kielgthetetlen formulahalmazra! 22. Dntse el, hogy az albbi formulk rvnyes formulk-e (azaz logikai igazsgok, tautolgik): (a) (b) (c) (d) (e) (f ) (g)

(((p q ) q ) q ) ((p q ) (p (q p))) ((p ((q r))) ((p r) q )) (((q r) (p q )) (p q )) (p (q (q p))) ((p q ) (p r)) (((p q ) p) p)

(h)

((p q ) (q p))

23. Igazolja vagy cfolja az albbi lltsokat: (a) A

(p q ) (p q ) (p q )

formula logikailag ekvivalens a

((p q ) (q p)) (q p)
formulval. formulval.

for-

mulval. (b) A (c) A formula logikailag ekvivalens a formula logikailag ekvivalens a

(p q )

24. Bizonytsa be, hogy esetn

AB

akkor s csak akkor, ha minden

interpretci

|A| = |B |

25. Tegyk fel, hogy

A, B

olyan formulk, amelyekre teljesl, hogy

A B!

akkor s csak akkor, ha 26. Bizonytsa be, hogy ha

B.

Bizonytsa be, hogy ekkor

A B!

A B , akkor

A akkor s csak akkor, ha

27. Bizonytsa be, hogy a logikai ekvivalencia a formulk halmazn rtelmezett ekvivalencia-relci! 28. Bizonytsa be, hogy nek! 29. Bizonytsa be, hogy

igazsgtblzataikban az

B logikailag ekvivalens akkor s csak akkor, ha A-hoz, illetve B -hez tartoz oszlopok megegyez-

olyan interpretci, amely

B (A, B F orm) akkor s csak akkor, ha minden A-t igazz teszi, igazz teszi B -t is! A A
minden modellje modellje

30. Bizonytsa be, hogy annak, hogy elgsges felttele az, hogy 31. Bizonytsa be, hogy amelyben

B (A, B F orm) szksges B -nek is!

igaz s

A B

akkor s csak akkor, ha van olyan interpretci,

hamis!

32. Bizonytsa be, hogy egy kielgthetetlen formulahalmaznak minden formula kvetkezmnye! 33. Bizonytsa be, hogy egy rvnyes formula minden formulahalmaznak kvetkezmnye! 34. Bizonytsa be, hogy esetn

akkor s csak akkor, ha minden

interpretci

A! AB A B
akkor s csak akkor, ha

35. Bizonytsa be, hogy 36. Bizonytsa be, hogy

(A B )! (A B )! A
s

akkor s csak akkor, ha

37. Bizonytsa be, hogy a kvetkezmnyrelci monoton, azaz ha

F orm,

akkor

A!

38. Bizonytsa be a dedukcittelt! 39. Bizonytsa be a dedukcittel megfordtst! 40. Bizonytsa be a metszet ttelt! 41. Igazak-e az albbi lltsok?

(a) Minden

formula esetn ha az

halmaz kielgthet), akkor a (b) Ha (c) Ha (d) Ha (e) Ha

A formula kielgthet A is kielgthet.

(azaz a

{A}

A A A A

rvnyes, akkor

nem kielgthet.

kielgthet, akkor

rvnyes formula.

rvnyes formula, akkor kielgthet, akkor

kielgthet.

rvnyes formula.

(f ) Minden

A A A A

formula esetn ltezik olyan

A-tl

klnbz

formula,

amelyre teljesl, hogy (g) Minden lens

B. A-val nem A B. A-tl

logikailag ekviva-

formula esetn ltezik olyan

formula, amelyre teljesl, hogy

(h) Minden

formula esetn ltezik olyan

klnbz

formula,

amelyre teljesl, hogy (i) Minden lens

A. A-val nem B A. A B A A
logikailag ekviva-

formula esetn ltezik olyan

formula, amelyre teljesl, hogy

(j) Minden

A, B A, B A, B A A

formula esetn teljesl, hogy

vagy

A. B B A. A.

(k) Ltezik olyan formula, amely minden formulnak kvetkezmnye. (l) Minden (m) Minden formula esetn teljesl, hogy ha formula esetn teljesl, hogy ha

B, B, A.

akkor akkor

(n) Ltezik olyan (o) Ha (p) Ha (q) Ha (r) Ha (s) Ha (t) Ha (u) Ha (v) Ha

A, B

formula, hogy

B,

de

vagy s

B, B,

akkor

(A B ). (A B ). B. , A , C (B C ). (A B ). C. B. B.

akkor

A B,

akkor s s s s s

vagy

(A B ) (A B ) (A C ) (A C ) (A C )

(A C ), (A C ), (B C ), (B C ), (B C ),

akkor akkor akkor akkor akkor

, (A B ) , (A C ) , (A C )

42. Bizonytsa be az albbiakat! (a) Ha (b) Ha (c) Ha (d) Ha (e) Ha (f ) Ha

A A A, A

s s

(A B ), B, , B , A
akkor

akkor

B. C.

(A B ). , (A B ) A. B.

, A , A

C B
s

C,

akkor

akkor s

A B. B ,
akkor akkor

(A B ),

43. Bizonytsa be az albbi logikai ekvivalencikat, illetve a kvetkezmnyrelcik helyessgt! (a) A negci: i. A ketts negci trvnye.

(b) A konjunkci s a diszjunkci: i. A konjunkci kommutatv, asszociatv, idempotens. ii. A diszjunkci kommutatv, asszociatv, idempotens. iii.

(A B )

A, (A B )

B.

iv. Az ellentmonds trvnye. v. vi.

A (A B ). {(A B ), A}

B.

vii. A kizrt harmadik trvnye. viii. A konjunkci disztributv a diszjunkcira nzve. ix. A diszjunkci disztributv a konjunkcira nzve. x. Elnyelsi tulajdonsgok [(A (B A)) xi. De Morgan trvnyek. (c) Az implikci: i.

A, (A (B A)) A].

AA

ii. Modus ponens (levlasztsi szably). iii. Modus tollens (indirekt cfols smja). iv. Lncszably. v. Redukci ad abszurdum [{(A vi. vii.

B ), (A B )}

A].

A (A B ). B (A B ).

viii. thelyezsi trvny. ix. A kontrapozci trvnye. x. xi. xii. xiii. xiv.

(A A) A (A A) A (A (B C )) ((A B ) (A C )) (A (A B )) ((A B ) C ) ((A C ) (B C )) (A A) (A A) (A B ) (A B ) (A B ) (A B ) (A B ) (A B ) (A B ) (A B ) (A B ) (A B ) (A B ) (A B ) (A B ) ((A B ) (B A))

(d) Materilis ekvivalencia: i. ii.

(e) Kifejezhetsg: i. ii. iii. iv. v. vi. vii.

44. Milyen formulkhoz ltezik velk ekvivalens kitntetett diszjunktv, illetve konjunktv normlforma? 45. Bizonytsa be a termszetes levezets technikjnak hasznlatval, hogy helyes az albbi szekvencia-talakts:

, A , B

B A

46. Adja meg a termszetes levezetst az albbi szekvenciknak! (a) (b) (c) (d) (e)

AA A BA A A AB AB
i. ii. iii. iv.

BA BA

(f ) Disztributivitsi trvnyek:

A (B C ) (A B ) (A C ) (A B ) (A C ) A (B C ) A (B C ) (A B ) (A C ) (A B ) (A C ) A (B C ) (A B ) (A B ) A B A B B A B A B (A B ) (A B )

(g) De Morgan trvnyek: i. ii. iii. iv. (h) (i) (j) (k) (l) (m) (n) (o) (p) (q) (r) (s)

A, A A

A (A B ) AB B A AB [A, A B B] A B, A A B, B B A

A B B A (A B ) A B A B A B (A B ) ((B C ) (A C )) (A B ) ((A (B C )) (A C )) ((A B ) A) A

2.

Elsrend logika
1. Bizonytsa be az albbiakat, ha az

vltoz nem fordul el szabadon az

formulban:

(a) (b)

xA A xA A

2. Bizonytsa be az albbiakat: (a) (b)

xyA y xA xyA y xA

3. Bizonytsa be az albbiakat: (a) (b)

xA xA y xA xyA

4. Bizonytsa be a kvantikci De Morgan trvnyeit: (a) (b)

xA xA xA xA

5. Bizonytsa be az albbiakat: (a) (b)

xA xA xA xA x
vltoz nem fordul el szabadon az

6. Bizonytsa be az albbiakat, ha az

formulban:

(a) (b) (c) (d) (e) (f ) (g) (h)

A xB x(A B ) A xB x(A B ) A xB x(A B ) A xB x(A B ) A xB x(A B ) A xB x(A B ) xB A x(B A) xB A x(B A)

7. Bizonytsa be az albbiakat: (a) (b) (c) (d)

xA xB x(A B ) xA xB x(A B ) x(A B ) xA xB xA xB x(A B )