ALBERT EINSTEIN

EsArrarAuos
RELATTVTTAS
rv. KTADAS

A SPECNALIS

nnnnEr-,ETE

ALBERT

EINBTNIN

BUDAPEST 1973

A m{l eredeti UBER DIE SPEZIELI,E UND

cime: DIE ALLGEMEINE

BEVEZETES

IIT'LATIVITATSTHEORIE

(Diuck

und Yetlag von Friedrich Braunschweig) A jelen fordit6s kiad6sa a kiiayv

Vieweg und Sohn,

1921-es

alapjr4n k6saiilt

a euvrzpr6r Inre fs A KONvvETJEGyZETEKKEL Err-A:rrL,

DR.NovoBArzry rAnor,y
K0SSUTH.DIJAS

A KoNyvET ronolrotrA: VAMoS FERENC A FoRDITAsT A, u*roitru"t osszEvETETrE 6s szAKSzEMpoNr:s6L nl-r,pNonrzarn :

rANor,yrrAzl FRIGYES
Az uroszoKf NT KOZOLT rriat"r*-ao*ulMANyr MAROTI LAJOS IRTA,

@ @

E"tutu of Albert Einstein V6mos Ferenc,1963. Hungarian translation

A jelen remek kdnyvecsk6ben Einstein azt a, mer6ez szd,nd6kdtval6sitotta meg, hogy a relativit6s elmdlet6t &LheL6vEtegye azoksz6"m6"ra is, akik a maga egdsz6ben nem rendelkeznek a megfelel6 matematikai seg6lyeszkiiziikkel. Csak aki tetimr{r hasonl6 kis6rletei 'dudja toljes m6rt6kben m6lt6nyolni ennek a ndpszerfistt6 m6dszernek az tlgszesneh6zsdgeit.fk6plethasznd,lat, mint 6,ttekinthet6 matematikai gyodslrd,s,er6sen megkrinynyiti a ktizl6st. De rdgtdn felk6rek minden olvas6t, aki a mennyis6gtan teriilet6n nem jr{,ratos,vessenel minden kisebbs6gi 6rzdsL.Ha a sz6beli kdzl6snek olyan mestere besz6lhozz6,,mint amilyen e kdnyv szerztje, tal6n m6g a szakomber is ink6,bb driilni fog a k6pletek hir6,nyr4,nak vagy ritkas6,g6,nak. Morl az eleven sz6 sokkal ink6,bb k6szteb gondolati elm6lyiil6sro, a vihaft,koz6 hajlam 6rvdnyesit6s6re, mint a szintelen betfi. Rendkiviili 6rtdke a kdnyvnek, hogy a szerz6oly form6,ban 6s logikai egym6,sutdnban ismerteti elm6let6t, amint az szellomi miihelydben az id6k folyamri,n kialakult, Kiilttn0s ldlektani {lyezetret jelent a ftiinyv nyo-

nYerni egy elismert vild,gnagysr{g bepillantS,sb m6,n -mu!kam6d#ereibe, 16,tni a logika 6s intuici6 ve+"61ked6 ei6ret0r6s6t, l6,tui a rnrilt t6vecl6seinek hin6'rj6'b6l ki6s bels6 Orommel tapasztalni, mint emelked6 hibr4,kat,, vrilnak semmiv6 a helyes megismer6s napf6ny6ben' Einstein elfogulatlanabbul 6sel5it6letekt6l mentesebben tudott k6rd6"seket intdzni a term6szethez, mint bri'rki 6 el6hLe.Nemfesz6iyeztesem eI6it6IeL,sem hagy9ry6'1V' E tulaidonsd,sai k6pesit ett6k atr:a, hogy a sz6'za'dok6t'a klasszikus fiziki"t, kiildniiserr Newton ri,ltal"meeal-a,pitott a mechanik6t, fiind amentumaib an megt6,zk6dtassa' Uj 616s id 6151,a,lht sz 6IagIegelemibb fizikai a a,t 611 felfo s 6,s a specirilis6s 6'Italikihatri,sS,ban tovS,bbi fosafmakr6l, no"s relativit6sekn6lethez vezeleLt', ahbLoza ragyog6 alkotrishoz, amelyben a megismerds rn6lys6ge a to}6lep6rosul. K6rd6seinek rij tes' matematikai"harm6nir{,va1 rn6dia megktrvetelte, hogy az-elm6letb6l kikiiszdbdltess6t minlen olyan kijelent6s, arnely nem igazolhat6 sdg6vel. t6nyek segit megfigyelhetci a fokozatos lialad6s kdvetelm6nf.eng\ m.eq' It6ity""el6szar relntivitri,s elm6let6vel foglala speoid,lis felel6en l6p6p-az,inerciri'Iis, vag-y kezdeti legfontos^abb A ko ziix. ahogy EinJtein nevezi, a Galilei-!6le koordinri'tarendmegkivd'nja, "t"ii.ou".l6se. A koordind,t6k 6rtelrnez6se t6tem6rtani az elvont tisztiz.za cl6z6leg hosv Einstein E, a ol<a annak, hogy m6rtani lelr""val6sds-6rt6k6t. Rcigton utrina meggond,oksokkalkezd6dik a t 6,rgyal6,s.nem t6veszamely eludt, a relativitS,s a si6r"6 bevezeti s amely az ub6bbitend6 dssze a relativitr4,selmdletdael,, nak csak egyik axi6rn6,jdtalkotja. Megl<oveteli,hogy a inerterm6szettdrv6nyeketl<ifeiezt egyenletekaz osszes azonosalakrlak legyenek. TehS't pl' az ciaren<lszerekt,en elektrodinarnika egyenletei is, amelyek kimondj6'k, terhoqv a f6nv minden irdn.yban egyenlSsebessdggel 'ieci'. Uev 16,iszik,mintha itt bizonyos tautol6gia forogna kiildn i"nn, ii"tr"tt Einstein a f6nysebess6gd,lland6s6'gr4't
6

elvk6nt is kimondja. A. magyafii"zat abban 5,11, logv nem e]m6Einst'ein az ir f;'nyt6I fiiggetlen f6nysebess6get, leti kdvetke zrn6nyk6nl, hanem kis6rleti tapasztalatk6nt kivd,nja bevezetni. Sirlya ily rn6don tetemesenmegnovekszik. Igen 6rdekes a 7. fetezet,,amolyben a szerz\ mintegy 0ndag6val vitatkozik, vajon a relativitd,s elve nem fennr4,Il{,s6t. ri,1land6sd,gr4,!ak zfuja-e ki a f,6nysebess6g csattan6sankimutat j a, ho gv A Lorentz -transzformS,ci6
ilem. ' A mozg6 p6,tcd,k megrdvidiil6s6r6l 6s a mozg6 6r6k

le1assul6,srtr6lsz6l6 fejezelet bizonYos hiS,ny6rzettel olvassuk e1.Ndlk{i}dzziik annak kiemel6s6t,hogy sern a sem az 6rdkban nem tdrt6nik semrniobi.ekti,u prilcr4,kban, i6,I1ozas,tiszt6,n a nyugalmi 6s mozg6,sim6r6sz6"rnok kiildnbiiz6k. I'ontos fejezete a konyv els6 r6sz6neka rnechanika bazz{ddomilSsa a relativitd,s elm6let6hez.Itt ad6dik ki hogy minden test t6rnege az u mer6ben (rj megr4,llapitris, szigorrian arrinyo s energia-tartaimrival' F.zt a tiirvdnyt' tek=intette Einstein a specid,lisrelativitrisehn6let leg6rt6kesebb eredm6nv6nek. Erdemes uregjegyezni, arnit a\=szerz6 Minliowski n6gyes terdrll mond: Minkowski geometriai 6'Ital6,no' relativitd,s elm6lete tal5,n meg sitri,san6kal az 6,It'al6,nos volna. sziiletett sem Fizikus kordkben elterjedt v6lem6ny, hogyha nem Einstein alkotta volna meg a speciri,lisrelativitS,s elm6let6t, a stirgetd tuilornd,nyossziiks6glet kovetkezt6ben - ,,ral6sziiilleg j6val k6s6bb mri,s valaki fedezle volna fetr. Eg6szen mds felfog6,s uralkod.ik az kltal{ros relativit6,ssal kapcsolatb an. Min6l inkd,bb t hgal' az- id6 beli tr{,vlat, annd,l egyontetiibb6 v6lik a szaktud6soknak nt j a, Ilogy ", az elmlIeh a legnagyol1p tudg az az 6,Il6spo alkot6sainak egyike' Maga Einstein ing6niurn md,nyos - a sve#nys6gnek val,lsd,gosme$testesit6je- is rigy ,T

nyilatkozik, hogy ebben az elm6letben 6leto legmagasabb beteljesiil6s6t Lfitja. Slgondoli,s6nak kiindul6pontja az a meggy6z6dds, hogy az inerciarendszerek nem j6tszhalna\ kivd,ltsd,gos szerepet a termdszettiirv6nyek megfogalmaz6's6"ba!. A fizfua tdrv6nyei brf,rmilyen gyorsul6 koordind,tarendszorben ugyancsak megfogalma zhaL6k, mdgpedig rigy' hogy a megfelel6 egyenletek mindenilyen rendszerben egyiorm6,k-.A term6szettiirv6nyeknek tehrit kovari6nsoknak kell lennidk minden transzformd,ci6val szemben. Els6 pillanatra rigy tetszik, lnogy ezt a matematikdval iisszeforrott elmdletet lehetetlen koz&thet6en el6adni. Eogy Einstein ebben a kdnyvben sikeresen megbirk6zoli a feladattal, annak a term6szeti adottsd,gd,nakktjszbnhoti, hogy a formuld,kb6l kiinnyeddn ki tudta hd,moznia,z iiLelmi l6nyeget. Szinte i6'lszva vezot'|be az olvas6t abba a felismerdsbe, hogy az 6'Ilul6,nosrelativitr4,selm6let6nek t6rid6 kontinuum& nem lehet euklid6szi. Elk6peazb6 forradalmat jolent elm6lot6nok az a kijelent6se,-hogy az arryag jolenl6te befoly6solja a L6t' geometriai szerkezefi6+'. A kdnyv olvas6sa kiiliinleges 6tvezobot'jelont minaki hajland6 szellemi iintev6konys6ggel d,enki szr{,m6,ra, kis6rni a fejteget6seket. A jegyzeheket gazdasdgosaniktattam a sziiveg-bo. C6ljuk a nehezebben 6rthet6 r6szletek megvili,gitSsa, a kiss6 sz6tfoIy6 feiezetek l6nyeg6nek kidomboritd,sa, 6s az rijabb *6"6ti"-6dszerek, ialamint oredm6nyek kiizl6se.

A SPECIALIS ES ALTALANOS R,ELATIVITAS ELMELETE

h6. Budapest,1902,augusztus Kd,rolg Noaobdtzkg

PL6SZO

Az el6ttiink fekv6 kdnyvecske azokhozsz6l,azoknak akar min6l szabatosabbbetekint6st nyrijtani a relatitudomd'nyos 6s vitri,s elm6let6be, akiket ez az eLm1leli; az elm6leti hogy an6lkiil, filoz6ftai szempontb6l 6rdekel, rendelkezn6nek' fizika matematikai apparritusd,val A kdnyvecske az olvas6t6l az 6retts6gi vizsga anyagS'nak ismeret6t 6s - r0vids6ge ellen6re - sok tiirelmet 6s akaruLerlt kdvetel. Aszetz1 minden igyekezet6vel arra tdrekedett, hogy az alapgondolatokat a lehet6 legegyszerfibben 6s legvil6,gosabban adja el6, m6gpedig amint a val6sd'gban olyan sorrendben 6sdsszefiigg6stren, etrnem keriilkedv66rt jobb 6rthet6s6g A keletkeztek. bocsri'tkozzam' ism6tl6sekbe hettern, hogy gyakran an61kfll, hogy az el6ad6,seleganci6j6,ra a legkev6sb6 is iigyeltem volna; lelkiismeretesen ragaszkodtam a' zsez, amely szerint az eleganni6,lis Boltzmann szabd,Iyr{,ho pia a szab6k 6s csizmadiSk d.olga, 4zl.hiszem' a ldnyeg. 11"

beli neh6zs6gek mindegyik6t fellilrtam az olvas6 el6lt. Ezzel szernben az elm6letnek a kis6rleti fizika k0r6hez tarLoz6 alapjaival szS,nd6kosan mostohd,rr bd,ntam, nehogy a fizik6,t6l tr{,vol 6,116 olvas6 is irgy jr4,rjon,mint a vd,ndor, ki a fr{,kt6l nem li,tja az erd6t,.Szeretn6m, ha k6nyvecskdm sokak sz6,m6ra, az 6sztonz6s kellemes 6r6,il szerczn6l 1916.december6ben A. Ei,nstei,n

ELS6 R,ESZ

A SPECIALISRELATIVITAS ELMELETE

7. A geometr'iai tCtel'ek I'iz'ikai, tartal'ma

Gyermekkorodban, kedves olvas6m, bizony6ra te is megismerkedtdl Euklid6sz geometrid,jd,nak 6gbenyrll6 6piilet6vel, 6s tald,n tdbb tisztelettel, mint szeretettel eml6kezel erre a biiszke vhrra, amelynek v6g n6lkiili l6pcs6in lelkiismeretes tanit6id megsz6,mir{Ihatatlan 6rrikon A,tlaa,jszoltakfdtfel6. Ha mriltad ezen6r6'fuagon' dolsz, mindenkit megvet6ssel sirjtasz, aki e tudomd,ny m6goly f6lrees6 rdsz4nek igazs6"g6"tk6ts6gbe mern6 vonni. A biztonsd,g bflszke 6rz6se azonban tali,n abban a pillanatban cserbenhagyna,amint valaki uzt'k6rdezn6: azon az 6,llit6sodon, hogy ezek a t6telek ,,Mit 6rtesz 1n6,b igazak2." Id6zzidin.keI egy kiss6 enn6l a k6rd6sn6l.1 A geometria bizon.vos alapfogalmakb6l indul ki, ilyenek a sik, a pont, az egyenes, amelyekkel tdbb6lrev6sb6 vil{,gos k6pzeteket tudunk kapcsolatba bozni;
1A relativitd,s el-m6let6ben alapvet6 szerepet jdtszik a vonat' koztat6 rendszer, vagy szokrisos mfisz6val koordindtarendszer. Ennek fogalnoi bovezet6se k6nyszorlti Einsteint, hog;r _arelg,-tivitds elm6let6nek ismertet6s6t feometriai fejtegetdsekkel kezdje. A geometria megalapit6ja Euklid6sz, aki az id6sz{imttds el6tti harmadik szd,zadban 61t,.

le

I3

tov6,bb5, bizorryos egyszertit6telekb6l (axi6m5,k),amelyekr6l feltessziik, hogy ,,igazak". Minden egy6q tdbeIt a sarkigazshgokravezetiink vissza, egy logikai eze\<re m6dszer alapjdn, amelynek helyess6gdtk6nytelens6gb6l elismerjiik. Valamely t6telt, akkor mondunk helyest:rek,azaz ,,ig&znak", ha az elismert m6dszer szerinl az axi6m6,kb6ivezettiik le.2Igy a geometliai t6telek ,,igazs6,g6,nak"k6rd6se v6gtil is az a"xi6mfik,,7gazs6,g6,nak" k6rd6s6hez vezet. Az azonban m6,r r6g6ta ismeretes, hogy erre az ut6bbi k6rd6sre a geometria m6dszereivel nemcsak, hogy nem felelhetiink, hanem e k6rd.6snek egy6,kal6,n6rtelme sincsen. Nem tehetjiik fel ezt ak6t' d6st tgy: vajon igaz-e az, ltogy k6t ponton keresztiil egyenes fekteih.et6? Csak azt mondhatjuk, csak eg11 hogy Euktid6sz geornetrir{,jaolyan alakzatokkal foglalnevez, 6s amelyeket bioiik, amelyeket ,,egyeneseknek" ruhLz fel, hogy k6t pontjuk "gyolyan tulajdonsr4,ggal 6rtelmtien meghatdrozza 6ket. Az ,,ig&2"fogakna nem niut6,n z\z ,,iga't" illik a Liszta' goemetria 6,llit'6,safua, szdval vigeredm6nyben a valamilyen ,,re6,Iis"t4'rggyal a geoszoktuk megjelolni. Osaktrrogy val6 megegyez4sb metria norn azzaLfoglalkozik, hog]'fogalmai min6 vonal,kozd,sbanvannak a tapasztalaf lirgyaival, hanem kwfu6lag ezeknek a fogalmahnak egymris kdzti logikai i vel.3 cisszef iigg6se
, Euklicl6sz m6dszere korszakalkol,6 jeleut6s6gfi voll,. A geometria sz6,mos t6tele kdziil ki tudta vri,laszt'ani azt' a'z egyn6h6'ny cwi,6mdt, arnelyb6l a t<ibbi t6i,el tiszt6n logikai dton levezethet6. Valamely tudbmdny kifejleszt6s6nek legmagasabb fokri,t ma is u,bban lti,tjuk, ha ai euklid6szi ,,more geometrico" m6dszer6vel aLapozhatiuk meg. Az dsszes ierm6szettudomri,nyok k6zil az .lri6luti fLika ri['leskcizelebb ehh.ez a"z ide6,Ihoz. 3 Az axi6mrikna'k-igaz vagy harnis volta a l,iszta geometria teriiletdn az6rt nem dc'nthetd el, rnert a, geomet'ria,-elemeit: a pontot, az eg.yenest,, a, szdget stb. fogalmilo,g dri;elmezziik, nein pedie "a evak'orlatilag. Az 6iszekiit6 kapcsolar;ot a fogalmak l(dzdf t az fn. term6szetes geometria teremt'i vild,gi 6s ir'atOsAg

' Kiinnyen magyar6'zhat6, hogy m6gis mi indit minket arra, hogy a geometria t6teleit a'z ,,iga,z"sz6valillessiik. er mlszelb en tdbb 6-kev6sb6 A seonr;tri a fo eal mainak a 1" bcn-1tlJ< 6s k6ts6gtelen-il! meg, felelnek egZakt tdrgya[ -e t;I6hat j uli fo galmak keldtkez6s6nel<egyedtili indit6 okrit. tr{i a geometria el is tekint ett'61,uz6xl, hog5r6piiadia, az a szok6"Iet6nek a lehet6 legnagyobb z6'rhs6,got sunk, hogy pl. a t6,vols5,gonegy gyakorlatilag- melev ,testen lev6 k6t megjeltilt hely kdzdtl,i egyenesdarabot 6rtsiik, m6lven eondolkod.Asm6dunktrangyokerezik. flgy meg""okt:u.k azl is, hogy hri,rom pontot akkor teXintstint< egy egyenesen fekv6nek, ha alkalmasan v5,6lagos helyiik laszt ott ponlr6l-,- f6lszemmel n6zv e, L{,1,s2 het6. egybeejt -IIa m6,rmostkOvetiiik megszokott gondolkodr4,sunkat 6s Euklid 6sz geometiiS,j6nak t'iteleillez m6g hozz6,kaptcsoliuk azf, az egyetlen kijelent6st, hogy a tnerev test (e$yenesdarab) mindig ugyank6t pontj6,nak tri,vots6,ga a,zmatad, ahd,rhogyan v6'kazik is a test helyzele, liagy?z euklid6szi geomeiiia t6teleib6l olyan t6telek lesznek, k6lcsdarnelyek a praktikusa,n merev testek lehets6ges nos lielyzeteire vonatkoznak. Az igy kieg6szil,ett_geokezelhetjiik. Ezek rnetvi|,i azut6,n a fizika egyik dugak6nt utr4,n mrir jogosan k6rdezhel,jiik, ho_g1',,ig&z'!'k"-e. a, geometria t6teiei, mert most rnht sz6 lehet arr5l, vaion dolgokra, 6zek a t6telek 6,llnak-e azokra a val6sr4,gos
meg. igv pl. a fogalmi definici6 szerint az egyenes az a wonal, u,*-"l-r""t" k]6t pontia egvdrtehTr(en meghatd,roz. A' term6szetes arottbatt hoZLdteszi, hogv ilven vonal f6nysugdr riltal e"oti"t.i* Val6sithat6 meg. A pontot, t{iheggyef vb,gy k6t p6khd,I6 szri,lmet'pontosstiggal- $zz7l, el6 kisebb--nagyob-6sz6s6vcl dttith;tjuli hoqv ezeket a megval6sitdsokat elfogadjuk, az elvont fbgalrnakhoi fizikai t6,rgyal<a,t rendeliink, s vonatkozd,g-aikat fizika'i m6r6sekkel ellen6riZhetj iik. Ilyen alapon t ervezet,t Gauss ! agyszabd,srl kis6rletet annak elddnt6d6re, vaJon a mi fdldi teriinkben a,hd,rom szdc szdseinek dsszeget6nvleg i80'-nak ad6dik-e? Vili,gos, hogy a sEome'tria csak a[kor {i,IitLat6 a fdldmdrds 6s a csillagiiszat sr6lgri,lair,iba, ha kieg6szitjiik a term6szetes m6rtannal.

t4

15

amolyeket a goometria fogalmaihoz rendeltiinh? Azt is mondhatnC,nk, ha nem is eg$szenpontosan, hogy ilyen 6rtelemben egy geometriai t6tel akkor ,,igaz",ha'korz6vel 6s vonal z6v aI v$gzett szerkeszt6srit j 5,nigazolhat6. * " val6 rneggy626A geometria t6teleinek,,iga'zs6'g6,r61 ddsiink ilyen drtelemben term6szetesenkiz6,r6lag el6gg6 ttikdletlen tapasztaldsokon alapszik. Az ald,bbiakban igaz voltukat egyel6re fel fogjuk tfLelezni, hogy moggondol6saink utols6 rdsz6ben (az 6,ltal6nos relativitds keret6ben) bel6,ssuk:igazsd,guknak vannak - 6s menynyibon vannak - hat6rai.
2, A koord'i,nd'tar emdszer

lvol ez az esemdny egybeesik' "tt*"om Ez lerncsak tudomri'nyos a mindenn api 6letben is i gy 'ir;'n;";;, ;;a." t""at, csak a-kiivetkez6 ]relyryeg; bonco]gassuk M;;t il;?il"[. It't a fdld az ffi;;;;;,--,,Bodapu!ton Fngeis-t6ren"'* a-holymeghat6'rozir'st' amelyr6 feliilete a.z a' merev test, vonatkoztat juk ; ezen Ya,traz,,Fngels-t6r {Ydop"ll?3",: tulajdouk6ppen egy n6vvel eil6'tott' megielolt r;;it ** u*ullvel az 6Jem6nlietUetiteg egybeesik' oottt. ""ri"h;i;;; lev6 helyeket ism-er,ds ahho-zvau r""r"" tt.i"lif"liilut6tt ponktrtve. hogy ezen a feliileten megkiildnbdztet'het6
helvmeqh at 6'rozit s l6nyege v 6"Itoz6'sl szenvedne'

iiiiaro"arnik

u' az esviiefil.m6dia csak

szelazemberi mik6nts'-a'b-"dul i#1&;;&.iet"uil, a ezd'Ital hogy an6lkiil, to"ratoz6"et6l, LeT "f,iaj-l ffi tra pr'
usf filh6lebeg, ennek a foldfeliiletre ;; fr;"i;-;;rutuit oly m6don togzit'hef6' hgSY- 3 hely"e "."ri?trt"lott " folh6ig tty'&tO nier6leges.26Vn6't d'llitunk fel' iJ;; ii"*rrat a mefr,eu6gy#ggel m9[m61j ii]r, Most megad.juk ;Z;;;Z;;;iarppJ"tia"""at<helv6t,6stti\6leteshelvrneg6' mik6pEzen d,-Pgldrnnl6't.hat iiia, i"art vegiitiint. finomod6sa' fogaim6,nak "u" "" torle"t a"holv amelyre a helymeghati'rozdst ;; A"; ;-t*"""i"ttEt, a rovoiafkoztabjuk, megtoldjuk annyira, hogy eterle t6rgYat. kaliz6,Iand6 ^^*A -A nufv ieliemz6s6ro megnovozett jelz5ponit}, 4"; t (jelen esetbena' meroruooar lveit szlrmokat hasznd,lunk megm6rt P6znahosszt). fe\{iq ,j f"Ur3*agassdgr6l besz6liink.akkor is' ha a
*Ittaford{t6megengede-ttmag6nl\annyiv6ltoztat'6at'a'

A td,vols6g md,r jolzett fizikai 6rtelmezdse alapjdn m6r6sek valamely merev test k6t pontjd,nak td,volsr{,gd,t alapj6,n meg tud,juk illapftani. Sziiks6giink van ebb6l a c6lb6l egy egyenes merev anyag-darabra (B rrid), amelyet m6rt6kegys6gk6nt, fogunk hasznd,Ini.Ha A 6s B vilamely *er6v t6st k6t pontja, akkor tisszekitt6 egyenesiik a goometria tdrv6nyei szerint megszorkeszthet6; erro az egyonesreaz A pontb6l kiind.ul6an annyiszor rakjuk fel az B rudat', mfg B;Le jutunk. A felrakd,sok ism6tl6seinek sz6,ma: az AB hossz m6r6sz6"ma. Ezon alapszik mindenf6le hosszm6rds.** Bd,rmely esemdny vagy td,rgy hely6nek t6rbeli leir6"saazon alapszik, hogy megadjuk egy merev testnek (melyre a leird,stvonatkoztatjuk)azt a pontjdt, amoly* EE;zzel a,z esvenes vona,lhoz ig eqy termdszeti!'6rgva!' rendel' tiinrk. Esv mei6v test hdnom ponli:a A, B, O, akk=5r van egy egyeneseli, ha adott A 6s O pontok foellott a B-t l6gy v6lasztjuk iisszege a lohet6 legkieebb lemeg, hogy VB A, ffitdvols&gok gydii. Eia-geajiink meg itt ezz6l a hdzagbs megjegyzdssel. ** Ekiizben perszo feltessztiLk, hogy a m6r6e eredm6nye eg6sz szd,m. Ett6l a heh6zs6Etdl beosztott m6r6rrld alkalmazds6val szabadulhatunk, amelyiek bevezet6se elvileg rij m6dszert nom jelent.

er6'idiat' "gi'artria" fel sem6'llitjuk' Ilvenkor a fold

amer Prat'2" ."o,ri gu.'] h;sy E i',J&; ?- F. ""1"*,"1i d em,Fotsd pZraai" [etyEit Tegyer potaovat 6'Ihessen'A loril" hggv mit jelent " ':r:!-** Feleslogosrtt afrai"'Jil;g6l;;;; ogyes viligos' ^hogy^ anngi'Yi' fogaiirm a mert-e; boli eqvbees6s", az fennall'e vajbn GJ-"'t"rfi6nvktiliin6s6g' -irie Iiljti.3."iil'i vagy sem. ,,egybees6s",
2 Relativit6s 17

16

felszin6nek ktiltinbtiz6 helyeir6l a f6ny terjeddsi tulajdonsd,gainak'figyelembev6tel6vel v 6gzelt optikai felv6telek segits6g6velr{,llapitjuk meg, milyen hosszrinak kellene lennie a p6zn6,nak, hogy a felh6ig 6rjen. Lr{,thatjuk ebb6l, hogy a helymeghati"roz*"sok szempontjr{,b61 nagyon el6nyOs,ha m6r6sz6,mokalkalmaz6s6,valmegszabadulhatunk a merev tosteken (amelyekre a helymeghatri,rozrisokatvonatkoztatjuk) lev6 jelz6pontokt6l. A mdr6 fizika ezt a Cartesius-f6lekoordinSta-rendszer alkalmazdsr{,val6ri el. Ez nem egy6b, mint hri,rom egym6sra mer6leges 6s egy merev testt6 egyositett sik fal. Brirmifel6 t6rt6n6snek a koordind,tarendszerre vonatkoztalott helye annak a hd,rom mer6legesnek, azaz koordinr{tr{,nak (r, U, z) a hosszd,val jellemezhet6, amolyet az emlitett tbrtdnis a hely6r6l a h6rom sik falra bocsd,tunk. (Ld,sda 2.6"br6,1 38. oldalon.) Ennek a hd,rom mer6legesnoka hossz6,t merev rudakkal v6gzend6 oly mtveletok sor6val hatd,rozhatjuk meg, amelyokeb az euklid6szi geometria ti)rvdnyei 6s m6dszerei irnak el6.a A gyakorlatban a koordind,tarendszert tdbbnyire nem val6s6,gosfalak alkotjr6k; a koordind,td,kat nem merov rudakkal v 6gzelf. szerkeszt6sekirtj6n, hanem kiizvetve hal{,rozzuk meg. A helymoghatrirozrisok fizikai 6rtelm6t azonban mindig mogeI6z6 fejteget6soinkkel meg{ A legszeml6letesobb Cartesius-f6le koordind,tarendszert szolgdltatja egy terem padldja 6s k6t eg;rm6sra mer6leges fala. Valamely pontnak a tdvolsriga a padl6t6l, ill. a k6t falt6l adja meg a pont hrirom koordinri,tdjrit. A padl6 6s a k6t fal hd,rom krilcsrinrisen mer6legos egyonesben metszi egymrist. Ezek a rendszer tengelyei. Rajzlapon a koordind,tarondszert a h6rom tengellyel ri,brrizoljuk. A kdvetkez6kben kiiLltinbdz6nek fogunk neyezni k6t koordin6tarendszert, ha egym6shoz k6pest mozognak. igy pl. a vasriti kocsinak hd,rom, og!-csrlcsb6l kiindul6 dle,-md,sfel6l a fiild felszln6n egy vasriti sin 6s a re6 mor6legeo vizszintes, ill fiigg6leges nld szolgri,l a k6t kiil6nbdz6 koordinri,tarendszer tengelyeiiil.

egyezdsbenkell keresniink, nehogy a,fizika 6s asztrondmia eredm6nyei a homd,lyba vepszenok.* Az eddigieket, iisszefoglalva: a tiirt6ndsek t6rbeli leir6,sri,ra vala,mely merev test szolgri,l,amelyre a jelens6geket vonatkoztatjuk. Ez a vonatkoztatr{s foltdbelezi, hogy az ,,egyenesdarabokra" Crvdnyosekaz euklid6szi geometria t6telei, 6s hogy az ,,egyenes darabot" fizikailag egy merev test 6s a,z ezer.lev6 k6t jel k6pviseli.
3. 'f ir es id,6 a tctasszikus mu,hatrui,lcdbam

Ha minden srilyos aggr{ly 6s behat6 magyardzat ndLkfll a mechanika feladat{,f igy szogozomle: ,,A mechanikr{,nakle kell irnia, mik6nt v&lloztatj6,k a testek t6rbeli helyii'ket az id6ben", akkor a vil6goss6,gszelleme ellen elkcivetett hal6,los bflnnel terhelom lelkiismeretemet; fedjiik fel a b{lnoket. Nom vil6gos, hogy mit 6rtstink itt a ,,hely'l-en 6s ha,lad6 vasdti kocsi ,,t6r"-en. Egyenletes sebess6ggel ablakr{ndl ri,llunk, 6s kdvet ejttink le a vas{rti tdlt6sre andlkiil, hogy hajitan6k. Ugy L{,tjuk (eltekintve a 169. ellen6ll{s hat6sri,t6l),hogy a k6 egyonesvonalban esik a pd,lyatestre.Egy gyalogos, aki ezt a csinyt a gyalogi*t61n6zi, rigy l6,tja, hogy a k6 parabolaivben esik a firldre. MS,rmostazt k{rdezziik:,,t6nylogesen" egyonesen, avagy parabolin helyezkednek ol azok a ,,holyek'l, melyeket a lees6 k6 6rint ? Mit jelent tovr{,bbr4 ill a, ,,t6r. ben" val6 mozg6,s?Vr{,laszunk u 2, fejezetben k0zdltek utrl,n rnagri,t6l6rtet6dik. Melldzziik egyel6re a homrilyos ,,t6r" sz6f, amelyen, valljuk be nylltan, semmif6le dolgot nem gondolhatunk el; besz6ljiink helyette ,,a gyakorlatilag merev testre venatkoztaLott wozgit'sr6l". Ily testhez (a vasrlti kocsihoz lr&gy a fdidfeliilethoz)
* Csak e kiinyv mdaodik resz6benrtdrgyalt dltakinoe relativitds elm6lete ieszi majd eziike6gemri ennok a felfog4enak fir'romabbd t6tel6t 6c rnogvriltoztatde6t;

18

t9

4. A Gali'l,ed' | 6l'a kaord'imdtarend'szer

viszonyitott helyek irtelm,it az elibbi f'ejezetben mrir kimerit6en defini4ltuk. $, r,vonatkozlati test" helyett alkalmas,,koordinr{,tarenda matematikai td,rgyali,sra -bevezet6s6vel mondhatjuk: q F6 t szor" fogalmd,nak vasdti ko csihoz rdgzihatt koordinri,tarendszerhez k6qest egyenest lr Ie, a fOld foltletdhoz rdgzltett rendszerhez viszonyltva pedig parabol6t. Ninos teh6t ,,6nmag6,ban vett" pd,lyagtlrbe (olyan gdrbe, amolyen a test mozog), haneni csakii meghatdrozott testhez viazonyitott p6,Iyagdrbdr6l lehet besz6lni.s " ha leirdsa azonban csak akkor lesz tel'i.ea, A mozgr4,s 'i'd'6ben, megadjuF, hogyan vL,Ilozik a t'est holye, az pontidra vonatkoz6an meg kell oasii."* prilva=minden tmeiyik id6ponlban- jut a test oda. E,zekot uz adiunk, adatokat az {d,6olyai definiciiijd,val kell kiog6szfteniink, hogy az id66rt6keLet ebb6l a definici6b6l k6votkezd, oIvil6s 6ezlelhetd monnyir6gekk6nt (m6r6si eredm6nyekkenl; tekinthesstlk. Paldtnk eset6ben ennek a kiivetelm6nynek - a klasszikus mochanikatalajd,-n.- " F9:9tkez6k6ppen felelhotilnk meg. Kdpzeljunk k6t t6k6leteegyiket Jvasfli k6csi ablakriban C,Il6 r"n "gf6"* a 616,1; emb#kez6ben, mbsi"[at pedig a gyalogriton halad6n6'I' Mindkettd mogi,Ilapftja, logy a mogfelel6 vonatkoztat6 test melyik he"Iydrivan a k-6 azokban a-pillanato.kpan, lov6 6ra ogyet ketyeg. Nem bocsd,tkozmikor a i<ez6ben a pontatlans6gnak kimutatrisriba, annak hatunk most amelv a f6nvsebess6ev6ees voltrib6l ad6dik. Xlrr6l 6s ugy *6uik itl fennfo-rg6 ieh6zs6gr6l k6s6bb besz6liink rdszletesen.o
5 Ezt a t6nyt lgy sl.ok{akifojezni: a p6lyagdrbe nem abszol{rt, a hanom relatli fo[atom. K6t lriildnbdzdkobrilin6tarondezorben md,s 68 mds. orilvasdrbo ' i" ftovott ioUemz6. hoptv Eingtein meg 6em kis6rli fogalrni clefinlcitl aOni a tdrr6l 66;^E id6r6t. A ketldnek csekis m6rhet6 mint td'volsrigokr6l elomeir6l beaz6l: eevfel6l a koordin6td,kr6l A filoz6fus ezt tal6r' mri,sfel6l az id6ponl"okr6l 6r id6tartomolrr6l.

Mint tudiuk, a GaJiIei-Ne r"tqn'f616meahanika tehetetlonsdsi-t6telnek novesett alaptdrv6nyo igy sz6I: az a, test, aniely elegend6 tC,volsd,gbal van mde tostoktdl,? megmarad. a nYugvri,s, vagy pedig a,z egyones vonalf esvenletee moig6.s rillapotri,ban. Ez a t6tol nomcsak a t6stet mozgas&i6ljolont ki valamit, hanem a tnechanikr4ban meg:engedh6t6 vonatkozt'a,t6,8i testekr6l, vagy koordinrita"rondszerekr6l is, amelyeket mechanikai leird,sokban alkalmazni szabad. A ld,that6 ri'll6csillagok olvan testek, amelyekro a tohetetlonseg tdtele bizony6,ra A X'dlddelmerev kap csolati 6 kdzelit 6sselalka,lmazha"t6. iran lev6 koordinri,tarendszerbdl n6zvo minden 6'll6csilnap alatt 6ririsi sugarri kOrt ir le, las esv (ceillagd,szati) a tehetetlens6g t6tele kiielent. amit etienigtUen aizal, Ha tehri,t ragaszkodunk ehhez a tdrv6nyhez, akkor a mozgdsokat isak olyan koordinr{,tarendszerekreszabad vonitkoztatnunk, amelyekhez viszonyitva az 6'll6csillaqok rrem vdgeznek kiirmozgri,st. Az ilyon mozgrisri,llaiotban lev6 koordind,tarendezert, amolybon a tehetotiens6g t6tele 6rv6nyben v1n,,,$al-ilei-f6le koordinritarends;er"-nek hivjik. A Galilei*Newton-f6le rnechanika tdrv6nyei csa,kis Galiloi-f6le koordinri,tarendszerben tarthatnak sz4mot 6rv6nyess6gre'0

hidnvnak min6gtti, de e fizikus felt6tlentil holyosli' Planck szorint "'atairelv"a fizikai mennvis6g m6r6si m6djri,nak megad6sa teljesen p6tolja fogalmi aefinici6t (ti. a fizikus-szempontjd'b6l). '- iV"er.i" Jlvan test, arrelyie semrni er6 gem hat. Er6 ugyanis esak mEl tes6kb6l indul ki; ha azok negyon trivol vanna,k, er6hatdsuk elhanvagolhat6an kicsiny. 8 Ma inkdbd in"erci6lie koordindtarendszernek szok6s nevezni azt. amelvben a tehetetlens6g tdrv6nyo 6rv6nyes' Az inercia' rendsuer fogalmi megalkotdea-Lange n6met frzikust6l ered.

?l

20

5. A eeaXkebb drtelembemaett rel,atiu,itdsel,ue

' Induljunk ki mort is az egyenletes sobess6ggelgdrdiil6 vas{ti kocsi pdld6jdb6l, hogy t6rgyal6,sunk lehetdleg szernl6letes. logyen. Ennek mozg6,s6,l ogyenlotesen halad6nak hivjuk (,,ogyenletesnok", mert rilland6 seloess6gfi 6s ird,nyri, ,,halad6nak", mert habr{,ra kocsi a tijlt6shez viezonyltott helyzot6t vfiltoztalja, kozben semmif6le forg6rnozgri,st nem vdgaz). A leveg6ben egy holl6 repiil - a vasriti ttfltesr6l n6zvo -egyones vonalban egyenletes sebess6ggel. A holld mozg6,s6"l- a mozg6 vonatrSl n6zve * ig*2, mds sebess6gfinek 6s irri,nyrinak, de szint6n egyenes vonahinak es halad6nak it6ljak. Elvontabban kifejezve: ha az m tdmeg egy K koordind,tarondszerhozviszonyltva egyenes vonalban, ogyenletosen mozog, akkor egyones vonalir egyenletes mozg6st v6gez olyan mr{sik K' rondszerhez viszonyitva is, amely ma,ga, is egyenlotes halad6 mozgd,sbanvan a K rendszerhez k6pest. Szemmel tartva az o16z6pontban mondottakat, ebb6l kcivotkezik : Ila a f{ koordind,tarondszer Galilei-rendszerr minden md,s.K' koordindtarendszer, amely a K-hoz viszonyitva ogyenletee halad6mozg{at v6gez, szint6n Galiloi-rendszer; e K' rondszerben 6ppen :iugy iga,zal< a Galilei-Newton-f6le mochanika tiirv6nyei, mint a' Kban. Mdg tovd,bb mogyiink az A,llalilnositdsban: ha a K' koordinri,tarendszer u K-hoz k6pest egyenletesen6s forg6,s n6lkiil rnozog, rigy a torm6nzet esem6nyei a ff' rendszorhozviszonyltva ugy ar'a,zor, d,ltal6,nos tdrv6nyek szerint folynak le, mint a K rendszerben. Ez a kijelent6s a ,,rolativit6s elve" (szfikebb 6rtelemben).e
e A relativitde elvo nem ceer6lend6 6eezo a relativitd,-s elm6let6vel. Az elrridlet' h6rom axi6md,n 6piil fel, ezek egyike a relativit6e elve. Ma irz elvot inkdbb lgy szokda kifejezni: az dsszes inorciarondsaerok (arne$bk egymr6shoz k6pest'mind egyenos. 9.2

Mindaddig, mig afizika arr6l volt meggy6z6dve,hogy mind.enterm6szeti jelens6gleirhat6 a klasszikus mechanika segfts6g6vol,nem k6telkedhotett a relat'ivit6,s elv6nek 6rv6nyess6g6ben.Az olektrodinamika 6s az optika rij abb fejl6d6s6vel azonban mindink6bb nyilv6nval6vri, vrilt, hogy a klasszikus mechanik& nem nyirjt elegend6 alapot a termtlszet fizikai leirrisira. Ezzel egyszersmild a relativitd,s olv6nek 6rv6nyess6geis vitathat6v6' v6'It, 6s az sem Ii,fszott kizrirtnak, hogy a v6"laszesotleg tagad6 lesz. A relativitd,s elv6nek 6rv6nyess6ge mellett er6sen tanriskodik ugyan k6t 6ltal{,nos t6ny, Noha a klasszikus mechanika nem nyrijt el6g sz6les alapot minden mdgis nagyon jelenfizikai jelens6g elm6leti leird,s6,hoz, t6s igazsil,gtartalommal kell rendelkeznie, mert hiszen s pontossri,ggal adj a meg ez 6git estek val6sri,go csodrl,latos Flz9rt kell, hogy a relativitris elve a mechamozgi,s6"t'. nika-ter6n is nagy pontossr{ggal 6rv6nyes legyen. Md,rpedig a priori kevdss6 val6szin{1,hogy egy ilyen r6,1tal6,nos 6rv6nyii elv egyik t6ron szigoritan igaz, mri,sutt pedig felmondja a szolgrf,latot. A mrisik 6rv, amelyhez rndg visszat6riink, a k6vetkez6: ha a relativitr{s tdrv6nye (sziikebb 6rtelemben) nem 6rv6nyes, akkor ebb6l az kdvetkezn6k, hogy egyviszonyitva egyenletesenmozg6 K , K , K' , slb . m6,shoz Galilei-f6le koordinrf,,tarendszereka term6szoti t6rt6n6nem egyen6rtdktlek. Ez pedig alig lenne m6,ssekleird,sd,ra k6ppen elk6pzelhet6, mint irgy, hogy a Lerm6szet't<irv6nyek csak akkor fogalmazhat6k kiiliiniisen egyszerf 6s termdszetes alakban, ha az dsszes Galilei-koordinr{,tarendszerek kdzal egyet, amely meghathtozolt mozg6's6'Ilapotban van, von&tkoztati rendszeriil v6'laszthatn6'nk
vonald, egyenlebee mozgrist v6geznek), teljesen- egyen6rt6k{i-ek. Teh6t a te-rmdszettiirv6nyek minden ilven rendezerben egyfor' md,n hangzanak. Az elvnek a,z egdsz fizikri,ban rendkiviil na,g'' a hourisztikus ereje.

23

ki (K"). F:zt,a rondszert -"el6ny0s voltamiatt aterm6sreileir,t"dUan - joggal nevezhotn6nk ,,abszohit nyugGrtit"i-"endszert- pedig mozg6nak' "0"*f.;,' u'iotti,tr Ha a vasriti t61t6s lenne ez a Ko rendszer, akkor & vag,fti iio"ti oty f rendszert jelentene, amelyre vonatko,O*" t ""e"66 egysrerfi ttiri'6nyek lenndnek 6rv6nyben' ;i"i " Ks-hoz'viszonyitva. Hogy kev6sbi egyszeriiek' ' azl arcakellene visszavezetniink, hogy a' ll kocsl a' it A l(-ra vomozg6sban v&11' fto, tep"tt (,,val6sd,gos") ^t i"tki"i"toa,megfogilmazottllyentermdszettiirv6nyekgYs6g-ird'ny6rrak- {s- n-a ko 6si irenetseb ess-6 u" t lutliti hog,y eC,;"t kellene szerepelnie.Azt v6'ihatn6nk p6ld6'ul' 6gy o"gotttsip hangja a -vasfti kocsiban md's 6s mfls "j"Lurin:t,,hogftengdly6velamerre-bird'nnyalp6'rhuzamosan, vagy u,""t *ui6lug-ese-n helyezzik el' Md'rpedig miatt ' md'- a Nap koriil v6gzetl mozg6'sa foliti"t?t hasonkocsihoz halad6 30 hm sebess6ggel iiiiir"i"nAil esetdn elens6ge 6rv6nyt elv6"n-ek d,s relativit .q. iftfr'rli"f.. *rf tJif"t" vd,rnunk, hogy a X'iild pillanatnyi mozgdsita""" U"t"nvril a term6szettitrv6nyekbe,Y1gyig, hogy magatarti,sa fiigg a Foldhoz viszoiTiiii"i rund"szerek te"teli helyzetilkt6l. A Fdld ugyanis- egy.6v Ie"frlJi iti4;il; "t"tt U""iitg6s6ben- vd'ltoztati{'n sebess6-g6nek ird,fiyr{,t,r"rn **t*dhat -egilaz.|ven 6t "y}ts^1lqp}lT -? felt6telezett Ko rendszerhez viszonyitva' A tdldr rrzrra'r le" itrrfultt anizobt6pi|,i6,l, a,zaz a' kiiltinbdz6 irr{'nyok r.iirtiruojo fizikai 6rt6kfis6g6t minden gondossdg-ellen6re sem lehotett rnegd,llapitani'Ez ngdig stilyosan lat'ba es6 6rv a relativitris elv6nek jav6'ra'"
10Az inorcia,rendezerek egyen6rt6k{is6g6t, amelvb6l a relativi' rdtl$ Uu " legkiinytd,s elve kdvetkezik, "" "fafTi-"Atskodts?al tToP nvobben. TeqyiiLk fel, hogy a mindens6get va-ItT:lye+, airvas tblti Ue, pl. a t6gi fizika' 6tere' Akkor abbor a tonyoor' eg5zrndshoz k6pest rnoza$t az kijve-t' il.""r'*CL""dia'rondsz;i' keiik. hogv a,z ftorb'ez kdpest kiiliinbijz6 eebesseggelmozognaK' Ez m-d,r o$lekttv kiiliinbs6g volna' t'ehd't e ket' inorclarenoszsr'

6. A eebeasis"r X::#:fm:Atctete

a,ktassz'ikus

X'usson a m6,r sokszor emlltott vasfti kocsi d'lland6 t, sebess6ggola sineken. 4 kocsi belsei6ben egy utas a vonat megy a fJcsi hosszird,ny6ban, rz sebess6ggelirri,nvri,ban.Vajon mekkora W sebess6ggel rno"zs.6ns6'nak ^or1s.s6t6,ia ktizben az :utas - a vasfiti tiilt6shez viszott"it"iq Az egvetlen lehetsdges folelet, irgy ld'tszik, a kbvetkezS meggondoldsb6l ad6dik: Ha emberiiif egy md,sodpercre megrillna, akkor a egyezt a.ift.a kocsf sebess6g6vel toli6shez viszonyit"v"a darabbal jutna el6re. A val6sdgban azonban ezenkiviil m6s. a ko"csihoz viszonyitva (teh6,t a tOltdshez viszoazl a-w :utat, nvliva is) megteszi ebbCna md,sod'percben azono'snagvs6gir' Igv utaffi;tv ;;A;i;";;;s6vel sunk'az e*Iit"tt md,sodpercbena tijlt6shez viszonyilva a, ijsszegen W :1)*w ritdarabot teszi meg. K6e6bb ld,tni fogjuk, lrogy 22.az t6tel6t a okf"it6t, amelY a i6bess6gek osszegez6s6nek fonnlesz nem ki, fejezi szorint kiasJrikn" mechanika iarthat6, vagyis, hogy az im6nt felirt t6rvdny iga'26'ba'n nem d,Ilhat ileg.tt Egyel6ro azonban ennek a t0rv6nynek a helyess6g6refogunk 6piteni'
-U"rrnem kellene egyen6rt6kfinek lennie. A modern fizika azon' nek "gel"t"Jen el#lette az 6t'er l6tez6s6nek hit6t' Az univerzuki semmif6le folytonos anyag' Pnn6lfogv-a a-k6t *.i rl-*?otti "-hez" k6pest dgZ"g kiiliinb6z6 sebesinerciarendszer a,,semmi .?g!"t.-nr tyilvd,n'6rteknetlens6g 6i nem jelonthet' t6nyloges kii' I6nbs6eot. -'-ii"a?'"f.""tod6"e az6rt' nem tarthat6 fenn, mert a' k6s6bbiek "o"an Li fogtfirni, hogy egy tdvolsdg, ill. id6tartam m6r6se mds' -4" e"tetui ad, ha a-mdi5et egyszJr a vasdti kocsi, m-dsszor a -toiiet i6gezziik. A sebess6g-pedig--abe' t.*aind,iarendszer6ben futott t6vols6g 6s a mozgds id6tartamdnak a hrinyadosa' lla te' h6,i az utas Jvasrlti kobsihoz k6pest pl. tr sebess6ggel mozog' okkor a titltdg koordindtarondszer6ben m6s a' soboss6ge'

24

26

7. A td,ngterjeil,is tdruCnyditek es a relat'iu'ittis elodnek dge ldta z6lagoa t)aszel4rhetetlens

amely A fizikr{,ban alig van ogyszorfibb tdrv6ny annr4,I, Ieirja a f6ny l6giires t6rben val6, tovaterjed6s6t. Minden iskol6s gyermek tudja, vagy tudni v6li, hogy ez .a'tovatorjedds egyones vonalban 6s c - 300 000 trcmmd'sod' percenkdnti sebess6ggeltiirt6nik. Nagy pontossd,ggal minden szinre ugyanaz ; tudjuk azt is, hogy ez a seboss6g mert ha nem igy volna, akkor abban az esetben,ha egy ri,ll6csillagot siit6t kis6r6je elfed, a kiil6nbtiz6 szinekre vonaf,kozS emisszi6s minimumot nern egyidejtlleg figyolhetndnk meg. A kett6s csillagok megfigyel6s6hez De-Sitter holland kapcsol6d6 hasonl6 meggondold,sokkal azt is kimulatLa, hogy a f6ny terjed6si sebescsillagr4,sz s6genem fiigghet a f6nyt kibocsd,t6 test mozgr{,sisebess6g6t6l. Az a feltev6s pedig, hogy ez a terjed6si sebess6g a ,,tdrben" felvett irr{,nyt6l fiiggne, dnmag6,banval6szinfitlen.12 Roviden, legyiik fel, hogy az iskol{sgyermek joggal hisz a (vri,kuumban) d,lland-6c f6nysebess6gegyszertl tdrv6ny6ben! Ki hinn6, hogy ez az ogylzerfi tdrv6ny a mindent lelkiismeretesen megfontol6 fizikust a legnagyobb gondolati nehdzs6gekbesodorta? Hzek a neh6zs6gek a ktivetkezdkbdl ad6dtak. El6rebocsri,tjuk, hogy a fdnyterjed6s folyamatd,t is, mint minden mds folyamatot, merev testre (koordin6,tarendszerre)kell vonatkoztatnunk. Ilyen rendszertil most is a vasriti tiiltdst fogjuk vri,lasztani. K6pzeljiik el, hogy a felette lev6 leveg6t eltd,volitottuk. A t0lt6s hossz6,ban egy f6nysugarat kiildiink, amelynek eleje az el6z6ek 6rmozog - a tdltdshez viszonyit'va. telm6ben c sebessdggel fut, m6gVasdti kocsink a sineken rnost is a sebess6ggel
12A fdny csak krist6lyos tesbekben terjed kill<inbdz6 ird,nyokban md,e-ri6e sebessdggll. A vikig{ir pedig nem kristd,lyos szer'kezettr; hanem izotr6p,

pedig a {nysugr{,rdval.megegyez6 iritnyban, de ann6,l term6szetesen sokkal lassabban. Keressflk a fdnysugrfi,r terjeddsi sebess6g6t - a vasfti kocsihoz viszonyitva. Ktlnnyen beldthatjuk, hogy' az el6z6kben mondottakat ember jri,tssza itt alkalmazhatjuk; a vasfti kocsin sdL6"l6 a toltdsbez viszonyiAz utasnak a f6nysugd,r szerep6t. hely6t most a f6nysugr{,rnaka tiilt6strottl W sebe.ss6ge veszi 6,t';uopedig a f6ny kehez viszonyltott' c sebess6ge a kocsihoz k6pest: resett sebess6ge
10: c-u.

26

a kocsihoz viszonyitott terjed6si seA fdnysugrfrrnak bessdgeteh6,t c-ndLkisetrbre ad6dik. Ez az eredm6ny pedig ellentmond az 5. feiezelben kifejtett relativitri,s elv6nek. Mert eszerint a fdnyterjed6s torv6ny6nek (vd,kuumban), minden mii,sterm6szettorv6nyhoz hasonl6an, a vasriti kocsira mint koordind,tarendszerrevonatkoz6an sziiks6gszertien ugyanirgy kell sz6lnia, mint a pd,lyatesthez viszonyifva. Ez pedig az el6bbiek szerint lehetetlennek L{,tszik. Ha - a tdlt4shsz viszonyitva - minden f6nysugr{r c seboss6ggel terjed tova, akkor 6ppen ez6rt' a' f6nyterjed6s tdrv6ny6nek a kocsira vonatkoztatva md,snakkell lennie - fgyl6,tsui]r -, a relativitris elv6vel ellent6tben. E srilyos dilemma l6"tL6,nirgy tiinik, hogy vagy a relativitris elv6t, vagy pedig a vd,kuumban val6 f6nyterjed6s egyszerfi tiirv6nydt el kell ejteniink. Az olvas6, ki eddigi okoskodri,sainkat figyelemmel kis6rte, bizony 6r a 6s egyszeriis6gemiatt azl vhrja, hogy a termdszetess6ge szellemflnknek szinte elutaslthatatlanul felkin6,lkoz6 relativitd,si elvet kell fenntartani , mig a f6nyterjed6snek vd,kuumban 6rv6nyes tdrv6nye egy dsszetettebb 6s a relativit6,ssal dsszhangban lev6 tdrv6nnyel helyettesintt an megmut att a, t end6. Az elmfletri fizika fe j l6d6se a"zo a rnozg6 az ez tft H.A. Lorent'znek bagy i6"rhabatlan,, 27

testekben v6gbomen6 elektrodinamikai 6s optikai folyamatokra vbnatkoz6 ftttir6 vizsgdlatai azt rnutattd,k ugvanis, hogy az o t6ren szerzett tapasztalatok kdnyfolyamaaz elektromC,gnosos ai6rit 6 sziiks6gszerfisdggol toknak olyan ilm6let6hez vezotnek, amelynok e_l!e-1iilhotetlen k-tivetkezm6nyea v6kuumban tovaterjed6 f6ny 6lland6s6ga. Bz6rt a vozet'6 teoretikusok seboss6g6nek ink6bb-hajland6k voltak a relativitr4,s elv6nok elvet6s6ro, noha, egyetlenegy olyan t'a'paszf'alat'it6nyt--sem tudtak felmu{atni, amely ennek a tdrv6nynek ellentmondott volna. Itt sz6lt ktizbe a relativitr{,s elmdlete. A tdr 6s id6 fizikai fogalmainak elemz6s6b6l kitfint ugy_anis,hogy t-6r' a aalilsd,g\ana relatia'itds elae ds a fdny teried,ds4nelc nincs, s6t, hogy kdlcdz\tt semmifdleellentmoncltin ad,nEe vetlezetesen ragaszkodva ehhez a k6t tiirv6nY\ez, logikailag kifogd,stalan elm6lethez jutunk. Ezt az elm6letet - megtiitit"btiztot6sfll a k6s6bb tr{lgyaland6 r{,ltali,nos elm6lett6l -,,speci6lis relativitriselm6let,"-nok hivjuk' Az atr{,bbiakba'nezL fogjuk alapvonalaiban td,rgyalni.
8. A fi,zilca id,6fogalmdr6l'

A vasfti tiiltds kdt egymdst6l tdvol fekv6 A 6a B pontjr{,n -tfrzzik becsapott a villdm a sinekbe. Azt az d,llit6st t'6rf,6n1. e}ntrez,hogy a kdt vill{,miit6s egyid'ei&'en hogy van-o olvas6m, t6led, kedves azt k6rdem Ha most valami 6rt'elme ennek az 5,llit'6'snak,,igy bizony{'ra a meggy6z6d6shangjr{n fogsz ,,igen"-nel vdlaszolni. Ha azo-nbanarra k6rlek, hogy d,llitdsod 6rtelm6t pontosabban magyari,zd meg, hosszabb-rijvidebb gondolkodd,s utd,n aria eszmilsz, hogy nem is olyan egyszer& a felelet erre a k6rd6sre, minl az elsd pillanatban ld,tszott. Kis id6 mriltd,n tald,n a ktivetkezd vd,laszjut eszedbe: vild,gos6s nem gzq,,A fenti kijelent6s 6rtelme megd,ba,n

rul tovr{,bbi magyar&zalra; de igenis gondolkodnom kel' leno, ha az voliia feladatom, hbgy m6r6e9k ritj6'n r{'llapitsam meg, vajon adott esetben a-kt jelens6g egyidoifiIeg tort6;it-e, vagy seln." Ez a felolet azonban nem LielEgitO, mdgped'i!- a kdvetkez6k miatt. Togyiik, fel, hogy-egy ugvei metlorol6gus 6leselm6jii meggondol{'soF a meqrillapitr{sra juthat, hogy a villdmnak "tiiiAi""t*il miiiig egyidejfile[ kgli az A 6tsp pontokba csapni. Ez lennenhogy ez esetbeln6iaaatun[ annak meg6,llapitr{,sa az elm6leti eredm6ny megfelel-e a val6s6,gnak?8.g6rye2 hasonl6analakuhaf a vi-szonyokminden oly fizikai rillitr{,snril,amelyrr6l az,,egyidejtls6g" {ogalma szerepet csak akkor jr{,tszik. Vatamely fogalom-a fizikus ez6,m6r.a i6tezik, ha megvan i,nnak lehet6s6ge, hogy adott esetm' .-v3S/ fg 9-4.19 ben meg6,llapi[hassuk, vajon helyes-e a^. olyan defilic.rpla sziiks6sem. Te-h6,tiz egyrd,ei$s66inek jussunk, m6dszerbirtokr4'ba ses.hosv vele eq-iszersmind ol, vadonthessiik jelenkls6rletileg esetben i*l,ttyEi a s91q' va-gy t6rt6nt--e, egyidejfileg vill{mcsapr6s a k6t ion ltrindad.dig, mig ez'a kov-etel6stink nem teljesiil, a' fizikus (de aliemfizikus is!) csal6dik}na azthiszi,hogy a3 egyidejfis6g d,llitd,s6nak,6rtolmet tulajdonithq't (mindnem v6,It, ked'vesolvaaidig,'mig"ez meggy6z6d6sedd6 s6m,-no haladj tovd,bb).13
ls Einst'ein hatri,rozottan kiemeli, hogy egy definici6 a fizikus olyan m6dszer birtok6ban' ha nem vagyunk ,r*nai^6rt6ktelon, "folvomd.riyokat kfu6rletileg e!-en: a defintcibb6l ered6 "*"ii""t 6rizh,;tjiik. Igy pl. az egyidej6s6gfogalrna ceak a'z Einst'ein 6lt'el "a"ofl iuAO*ffrdrlet r6v?'n nver h"at6r-ozott 6rtolmot. Ez a kisdrlet i"Uru,"r.taUt"t6 elvileg arra is, hogy ak6rh6ny (kiiliinbiiz6 hu]{ukon tdrt6n6) esem6ny egyidojffsdge is Pontosan 6rtelrnezne[o re' H; ;dyanis pl."h6i'om dsum?ny A, B, C helveken tdrt9nik, ;t; h6"o* der6ksztig{i tiikrdt haezndlhatunk' Az egyiket az AB h!': volsd,e kdz6ppontid,ban, a mdsodikat EE 6s ^ harmadikat '4C hogy o !6rom ttlzOn"nontiridan ebndoliuk feli,llitva. Az az 6,lliL6"a, us"-?hy elyidejd, azt j6lenti.akkor, hogy a tiikrijk sorban kimu' 7, B,; B,C 6s A,C esem6nyei[ egvidejiis6g6t' Einstein iiiaki'"

28

2S

Egy ideig gondolkodvil,n, az egyidejtisdg megd,llapiLhs{ta a kovetkez6 javaslattal r{,lisz el6: m6rjiik meg a,z 7B egyanesdarabot a tolt6s ment6n. Allitsamk az M felez6ponLba egy megfigyel6t, ki olyan felszerel6ssel (pl. 90" alatt hajl6 k6t tflkiirrel) rendelkezik, amelylyel az A 6s B pontokat egyszerre l6,thatja. H:a, ez a mog: figyeld a k6t vjlld,mcsapd,st egyid6ben l6,tja, akkor azok t6nyleg egyidejiileg ttjrt6ntek. Javaslatoddal nagyon meg vagyok el6gedve;6:,rram6gsem tartom a k6rd6st teljesen biszt{"zottnak; mert rigy 6rzem, hogy a kdvetkez6 ellenvetdst kell tennem: ,,Definici6d felt6tleniil helyeslenne,ha tudnd,m,hogy a f6ny, amely az M-ben lev6 megfigyel6 sz6,m6"ra a villi,mcsapd,sok tudomd,sulvdtelfiL kozveL|fi, az AM darubon ugyanazzal a sebess6ggel halad, mint a LM da,rabon, Ennek az ellfeltftelnek vizsg6lata pedig csak akkor lenne lehets6ses. ha m6r rendelkezndnk az id6m6r6s m6dszer6vel.'Ogy lltleziir- teh6,t, mintha logikai cirkulusban mozogn6,nk." Ndmi tov6,bbi meggondold,s utr{,n azonban joggal mdrsz v6gig megvet6 pillantrisoddal, kijelentvdn: ,,Definici6mat m6gis fenntartom, mert az val6j6ban semmit sem t6telez fel a f6nyr6l. Az ogyidejiis6g definici6jr{t6l csak azt az egyetkell kdvetelniink, hogy minden reri,lis esetben nyrijtson m6dot annak t'apasztalati eldiint6felhaszn6lja az egyidejtis6g v6,zolt' fogalmrit a fizikai id6 definici6jd,ra is. ,,Id6"-n tulajdonkdppen id6pontot 6rt. Vala.mely esemdny ideje az esem6ny hely6n lev6 6ra mutat66lldsa. Gondoljuk el, hogy vala,rrely koordinC,ta,rendszer terdben siirlin eg;rmri,s mellett pont'osan egyenl6 szerkezet'/n 6rdk vannak elholyozve. Az "gy"hl,i szerkeidt 6s dimenziondld.e biztosit6ka anriak, hogy efr'enl6 gyorsan jri,rnak. Siiril elhelyez6siik pedig garanlri,lia, hogy b:irhol t6rt6nik esem6ny, a helyi 6ra mutatdrilldsa megadja id6k csak az esem6ny idejdt. Termdszotos, hogy kiilitnbiJzittolyi akkor hasonlithat6k 6ssze, ha az 6rrik szinkronizdlva vannak' Ilogyan eszkiizlend6 az 6rthk dsszeigazitdsa, a,rra,Einetein norn tdr ki. Megel{gszik azze,l a t6nnyel, hogy tiikbrkie6rletdvel brir-

sdre, helytrill6-e a meghat{,rozand6 fogalom, vagy sem. peHoily definici6m erre kdpes, az alvitghhartatlan. -A.z dig, hogy a f6nynek a,z AM, illetve BM itdarahok befutrisr{,ra egyforma id6re van sztiks6ge, a val6sr4,gban nem & fdny fi,zi,ka'itermeszetir6lsz6l6fetrteuds, aagy hi,ptotCz'i,s, hanem oly megdllapodd,s, arnelyet szabad bel6"t6,sunk szerint tehetiink av6gb6l, hogy az egyidejfis6g definici6jr{,hozjussunk." frzzel a definici6val termdszetesen nemcsak annak a kijelent6snek adhatunk egza,kt 6rtelmet, hogy k6t esem6ny egyidejii, hanem tetsz6leges sz6,mi esem6nyre 6rtelmeztiik az egyidejiis6get, br{,rmilyen is ez esem6nyek helye a vonatkoztat6 testhez (t6it6shez) viszonyitva.* Ezzel eljutottunk egyszersmind a fizikr{ban az ,,id6" definici6jr{,hoz. Kfpzeljiink ugyanis a tOltdsnek (koorA, B 6s C pontjaiban egyenl6 szerdinrfrtarendszernek) kezetii 6ritkal rtgy igazitva, hogy mutat6juk (a fenti 6rtelemben vett) egyidejil r6,Ild,sa ugyanaz. Ekkor egy esem6ny ,,idej6n" annak az 6rimak az id6adat6,t (mutat6r6ll6,s6,t) 6rtjiik, amely az esem6nnyel (tdrbelileg) kdzvetleniil szomsz6dos.Ilven m6don minden esom6nvhez egy elvileg m6rhet6 ialdrtehet rend.elhetiink. Ez a meg6,llapod6,s egy tovr{,bbi fizikai hipot6zist is t arlalmaz, amelynek helyess6g6bentapasztalati ellen6rvek htj 6,naligha kdtelkedhetiink. Feltessziik ugyanis,
mely k6t 6ra egyiittjri,rrisa mindig ellen6rizhet6. IIa feltessziik egy rendszeren beliil a szinkroniz6kis megtiirt6nt6t, egys6ges rendszerid6re tetbiiLnk szert. K6t esem6ny egy koordinri,tarendszerben akkor egyidejii, ha rendszeridejiik megegyezik. * Feltessziik tovribbri, hogy a hd,rom eserndny, A, B, C ktilijnb<iz6 helyeken olykdppen megy v6gbe, hogyha A a B-veL 6e B a, C-vel egyidejii (a fenti rnegha,t{,tozds 6rtolm6ben), akkor az egyidejiis6g krit6riuma a,z A-C esemdnypri,rra is fonnd,ll. E feltev6s a f6nyterjed6s tiirv6nydr6l ez6l6 fizikai hipot6zis, amelynok felt6tleniil fenn kell d,llnia, ha azt akarjuk, hogy a vrikuumban terjed6 fdny sebess6gdnek rilland6s6,g6"r6lsz6\6 tiirv6ny fenntarthat6 legyen.

30

31

j6'r:rak' ha hoqy mindezok az 6r6,k ,,ogyforma' gyorsan" ha a vour*ilozettit egyforma. Sza6ltos szovogez6'ebon: nyugyg helyen kiildnboz6 tJJt tot iiiu"it"t'o .6ni'kat rigy ri,Ilitjuk,b.gl ho,gyegyiknek ggg,afott,m'fiat6 5'll6sa a (afen' egyidtei'fi' * ug"yLoo"onili6ts6nval masrk mutaf,oJana, egyarmutatOa'[asok egyfotma' az ti 6rtelemben), akkor 6rtelm6ben)' definici6 (a fenti egyid6l{fef tal6ban
9. Az eggid'ei&eCgrelati'ts'itdaa

Eddiei megfontol6sainkat rneghal|'rozott testre voamelv"t ,,vastti tdlt6slek" hivtunk' IIa"a,tU"rt?i"il a i;di"; a sinelen egy oagyott hosszri vonat 6'lland6 vonaton A irri'nyban' niegadott 6no:i{nn ruillttenna az t' it"iOL""aenydsen hasznr{,ljrik majd a vonatot merov vonatkottat"6,si testnek (koordind'iarendszernek) ; minMinden eseden ese*6nyt a vonathoz viszonyltallk' a vonet egy v6gbe' ment6n g-!$Y p6,Iya a y, amely *6t deAz-egyidejfis6g. ;-i;;;r;r" potttidu"it is lej6tsz6dil' adn&t'o ugyanugy is viszonyitva finici6ia d vonathoz az *"s, mittt a vastti tiiltdshez viszonyitva' -bjbben fel: vetddik a kiivetkez6 k6rd6s ;;;;il;;"nban is azok az oao' Eevidei{iok-e a uonathozu'i'szony'['tottan k6t villd'rn)' lecsap6 pontokoir B 6s d "i -;"?'";l'bl-.
lennie'
+

? Azonnalbo i'tuaegvidejfirfu il;iv&' {,'i aiiatii" aiszoiv 6nak kell tagad gy" " v 6,ri'sznak ho ;;i, i;;i;';;;;;;ii
(vonat)

M
1

'
,

*
--------l-+/

v
B (vasritit6lt6s)

M l.6bra

jolentdse, hogy az A Cs B vill4,mok-helydrdl kiindult f6nvsusarak a,, B tdlt6sdarab M felezfpontjS'ban taIS"lioziak. Am a, A 6s B esem6nyeknek '4 6s B helyek f'elelnek meg a vonaton is. Legyen M' a gordil6 vonat AB darabi6"nakkozepe.Ez az M' po-nl egybe.g+ 11gy?t az M ponital a vill6,riiit6s pillanat6ban (a t'olt6st6l n6zszerinl azonbin a vonat' o sebess6g6-vu1ryg; irl, ") r6,bra ,og 5"Uf fe16. IIa a vonatban az M'pont mellett ii16 rigy mJsfisvel6nek nem volna meg a vonat a sebess6ge, az M pontban maradna, 6s ebben az esetben t*iO#" ii A, e, B vill^6,miit6sekb6l felvillant fdnysugarak 6t esvideiiileq 6rn6k, vagYis a k6t f6nysugri'r 6ppen n6'la tZialhS"n{u. Csakiroei-a val6s6,gban (a t0lt6sftI n6zve) el6beszalad,az A-b6l6t: 6 a B-b6I jtiv6 f6nys'.rlgd,rnak a megfigyel1 a B Tehd,t eli6vo"lodik. kez6l6l viJzont fogja m-egpillankord,bban fdnysugarat idv6 oo"tbOt iani, mini az A-ltOl j-Qv6t.Annak a megfigyel6nek tevonatkoztat6 testnek, arra lrritt, aki a,vonatot hasznr6,lja iz ercdmdnyre kell jutnia, hogy -B po-ntban a viil6'm el6bb csapoit le, *itt az A-bai. Mindebb6i pedig azt a fontos kdvetkeztet6st vonhatjuk le: Olyan esem6nyek, amelyek a.tolt6shez viszonyitva esvideiiiek, a' vonathoz viszonyitva m6'r nem egyr4eifi6f., e"*megforditva (az egyidejtls6g relativit6'sa)' Minhen vo natk 6zt at6 testnek (koordin6,tarend'szernek)meg van & sajri,t kiilOn ideje; azid6adalnak csak akkor van 6rtelme,ha a vonatkoztat6 testet is megadjuk, amelyre az id6adatok vonatkoznak. A fizika a relativitr4,s elm6lete el6tt hallgat6lagosan mind.ig feltette, hogy az id6adatok abszolirt jelent6stlek, iagyis fiiggetlenek a vonatkozt'at6 rendszer mozaz egyidejits6g k6ez a felr1,ev$s gesafiap6iat6l.1"4-Hogy
lallosveevesem6nyiddadatamindenkoordinri't'arendszerben *4. e"-ti"a*,-f""gkotttty6Uu"tt trgy Litjuk bo, ha vrizoljuk, hogyan i" *ri"t"o"iraf irraOf. tgy toord'ihritarendszer 6r{ii. Bocsrissunk ki
3 Relativites

a Ha azt,mondjut, hogy a"z A fi B -viik4'mcsapr{sok a az onnok akkor vonatkoztatva"6gyidejfiek, ttiltdsre 32

33

a 1l koorclind,i,arendszer Q kezd6pont'jri,b6l egy f6nyjelei akkor, mikor az ottani 6ra ,:0 id6t mutat. A P pontban gondolt, meg' figyel6t el6zetesen 6rtesitjiik, hogy rnikor a f6nyjel nrila felvillan'

r.,,, ri,llit'sa 6rd,jd,t t: - rdore.

c,

Alapfelt,evdstink

szerint

ugyanis

t'eh6,t'! f6ny c sebessiggel terjed, a,z r t6ovols6,gbefutri,s{ira

id&e

van szilks6ge. Egy 6s ugyanazon fdnyjellel az iisszes helyi 6rri,kat iisszeigazitha,tjuk 6s ewel az egysdges rendszeriddt, rneg is val6sitottuk. De uLgyanazzal a f6nyjellel k6t kiiltinbij'26 koordindtarenrlszer 6rd,it iri szinkronizrilhatjuk. Vdlasszunk egy K 6s K' renrlszert,, arnelynek X 6s X' tengelyei d,lland6an dsszeesnek, A' podig az X Lengely mentdn jobbra mozog. Abban a pillanathari, milior az O 66 O-' kezd6pontok iisszeesnlek,bocsti,ssunk ki a id6ben egy f6nyjelet. Mikiizben ez terjed, a k6t rend' t:t':O szer t'erm6szetesen sz6tv6lik, 6s a,z 6br6,n feltiintetett helyzetet foglalja el. Mindk6t rendszerben c sebess6ggel terjed a f6ny.

zentekv6 definici6jd,val 6ssze nem egyezt'elbeb6,-6pp-eg most ld,ttuk; ha el"ejtjtik, megszffnik a-7. fejezetben kifeitett konfhktus a-vd,kuumban terjed6 fdny t0rv6nye ds a relativitds elve kdziitt. Ezt a konfliktust ugyanis a, 6. feiezetben mri,r kdzdlt meggondoli,sok id6zt6[ el6, amelyek most m6,r tovS'btr nerilarbhat6k fenn. OIL azt,16,ttuk, hogy az utas,.ki a vonathoz viszonyitva ru ritdarabot tesz meg egy masodperc alatt, ugyanezt' az :utab- a tdlt6shez viszonyitv.a is -alatt jfuia. Miutd,n azonban az az id6, egll md,sid,perc amely.e egy bizonyos'tdrt6n6snek a vonathoz viszonyitva sziiks6ge uun, a, im6nt kiiziilt meggoldolisok szerint nem lehet egyenl6 ugyanennek a ttjrt6n6snek a t6lt6sre vonatkozta[ott tartalmd,val, nem dllithatjuk teutas a pri,Iyatesthez h6t, hogy a vasriti kocsiban jr6,rkr{,16 viszonyitva a,w itdarabot oly id6 alatt teszi meg-'.amelv - a ttiltdsrll ndzve - egy m6,sodperccel egyenl6. egy6bk6nt, m6g egy olyan A 6. f'ejezet meggondold,sa mdsodik feltev6sen alapszik, amelyr6l szigoni megto-nkitfi nik, ho gy iink6nyes, megha, toli,s megvild,gitr{,s6,ban a el6tt (hallgat6lago a relativit6,s elm6let6nek feld,llitd,s is. san) r6,lland6analkalmaztd,k
10. A tirbel,'i ttiuolsd.glogalmd'nak relatiui'tdsa

Nlikor P pont'ba

6r, az ott lev6 l(-beli

6rdt t:

id6re, a'z

ugyancsak ott lev6 K'-beli

6r6t peclig y-L

idtue kell ri,lli-

tani. Mivel r' ttern egyenl6 r-tel, t'sem egyenl6 d.vel' A rendszerid6k tehd,t kiilonboz6bk. Egys6ges vild,gid6r6l nem lehet besz6lni'

Vrilasszuk a vastti tdlt6s hosszirrinyri,banu sebess6ggel g0rdiil6 vonaton k6t helyet, (pI. az l. 6s 100. kocsi k<izep6t;, 6s S,llapitsuk meg a t6,volsri,gukat. Azt m6'r olyan vonat m6r6s6hezlegel6szor tudjuk, hogy t6,vols6,g koztal6 testre van sziiks6giink, amelyhez viszonyitva a t6,vols5,gotfelrn6rj iik. Legegyszertibb, ha maga a,vonat a vonatkoztat6 test. A vonatban ut'uz6 megfigyel6 rigy hogy m6r6rridjr{t egyenesvonalmdri meg a t6,volsr{,got, ban, pl. a kocsi padozatd,nrendre annyiszor rakja fel, amig sgyik pontb6l a m6,sikig jrt. Az a sz6,m, amely
3r! 35

34

rnegmond"ja,hd,nyszorrairta fel a rudat, lesz a keresett trivols6,9. 16,ll a dolog azonban, ha ezL a L6'Eg6sien mS,skdppen volsdgot a p5,1yatestr6l kell lem6rniink. Erre a kovetkez6 m6d,szert:hasznd,liuk: ieldliiik A'-vel6s B'-vel a vonatnak azt a k6l pontjr{,t, amelyeknek t6,vols5,g6,r6l mozog a pd,lyatest van sz6. Ez a,k6t ponl a sebess6ggel Els6sorban keressiik a p6lyatesterr azt' az A, hosszS,ban. illetve B pontot, amelyek mellett az A'6s B' pontok egy bizonyos I id6pillanatban - a pr4,lyatestr6l n6zve j 6pp"tt elhaladnak. A vasriti t0lt6sen ez a k6L pant (ti. ,4 6s B) a 8. fejezetben kdzdlt id6definici6 nygmdn Ezut6,n az A 6s B pontok td,volsrS,ga meghat'6,rozhat6.15 a ttrlt6s hosszd,bantdrt6a mdr6rirdnak is megm6rhetr6 n6 egymd,sutri,nilefektet6s6vel. A priori egyd,ltal{,ban nem biztos, hogy ez az uL6bbi m6r6sugyanihhoz az ered.m{nyhezvezet,mint az el6bbi. A valsfiti tolt6sen m6rt vonathossz teh6t kiilonbiizEz het a vonatnak magrin a vonaton m6rt hossz6't61. fea 6. ellenvet6st a m6,sodik szolgd,Iiatja a koriilm6ny jezetnek l6,isz6lag oly magd,t6I &teL6d6 elm6lkedds6vel
r5 Einstein nem fejti ki rdszletesen, hogyan,tal6lhat'6 meg a k6rd6ses A 6s B pont a pri,lyatesten, csak- utal arra, hggy a.8. nont alapid,n sz elvilee l6helsdees. A t6nvleges keresztiilvitel a kovel,kei6 lehet. Egy,"a tijltdsei lev6 melfigyel6 mer6legese-n a, sinekre 6ll{tja a td,'icsijv6t. I(ez6ben stoppei6ra. Az 6r6t abban mee, mikor .4' ponl k6pe ri,thalad a, tri,vcs6 a pillanabbah d,llitia "fiigg6'ieges szrildn. A vonat menetirrinyrival fohdlkeresztj6nek szembon hoirszf sor"6asoil6 meefigvel6 helyezkedik el, akik akkor d,llitjd,k meg 6rd,jukat, mikoiBTpont hal;d d,t fond,lkereszt' azt a megfigyel6t,, a,ki a,z els6vel r'iikiin. Moit me{kulike"esni "egyez6 "sboppolt. nern m6s, mint A kett6nek tri,vo-lsri,ga I id6ben a,zA', B'pontok egyidej{i lenyomata, a tdlt6sen, vagyie.a'z A'R.' td,vols6g xndtcrlzar;;' a ti;lt6sr6l m6rve. Ez az tn. mozgds'i tduolsd,g,rneit a trivols6g mozgot't a,rndr6eszkdzhdzkdpegt. A v-o.naton nregejtett td,voh6frn6r6s' adja a ngug al,mi, mdr6szd,mot. ViLigos, hog:y"a mozgd,si 6s"nyugalmi m6r6izd,m kiil6nhtjz6 lehet, hiszerr a k6t m6r6s kiiliinbciz6kdppen t6rtdnt'

szemben.Ha ugyanis a vasriti kocsiban s6tri,l6ut,as az id6eg's6g alatt - a uonaton mdrae - w ttldarabot tesz meg, akkor nem sziiks6gszedl, hogy ez a vonaldarab - a palyatestr1l md,rue- egyezzdk w-val. 77. A I'orentz-transzf ormdc'i6 Az ut6bbi h6,rom fejezet megfontoli,saiazt' mrrtatt6,k, hcrgy a f6nyterjed6s tdrv6nye 6s a relativit{,s kozLi I6,Lellentmond6,s a 7. fejezetben oly meggondol6,ssz6lagos b6l ad6dott, amely a klasszikus mechanikdb6l k6t egynem indokolt feltev6st vetl 6t. E feltevdsek: 6,ltal&d,n 1. K6t esem6ny id6kozefiiggetlen a vonatkoztat6 test ot 6,t61 . mozg6sri,llap fiig2. A merev test k6t pontj6nak t6rbeli td,volsd,ga getlen a vonatkoztat6 test mozg6s6,llapotr4,t6l. a 7. fejezet dilemmrf,ja Ha elejtjiik e feltev6sekel, l6:gy a 6. fejedsszet6tel6nek megszffnik, mert a sebess6gek t t6tele 6rv6nytelenn6 vr4,lik.X'elmeriil zetben lev ezebet annak lehet6s6ge, hogy a f6nyterjed6s ttirv6nye vri,kuumban lsszeegyeztethet4 a relativitr4,s elv6vel. I(6rdezzuF':hogvan kell a 6. fejezet megfontol6sait m6dositanunk abb6l a c6lb6l, hogy e k6t alapvet6 fontossd,gri ellent,monlapasztalati t6ny kozoLt fennd,ll6 ld,tsz6lagos dd,stkikiiszitbdljiik? Ez a k6rd6s egy m6g 6,ltal6,nosabbhoz vezet,.Mint tudjuk, a 6. fejezetben a vonathoz 6s a vasirti tdlt6shez viszonyitott helyekr6l ds id6kr6l volt sz6. Hogyan kapjuk meg egy esem6nynek a vonathoz viszonyitott hely6t 6s idej6t, ha ismerjiik ugyanannak az esem6nynek a vasriti tdltdsre vonatkoztatott hely61, 6s idejdt? Megfelelhetiink-e erre a k6rd6sre rigy, hogy a v6,kuum-beli f6nyterjed6s tdrv6nye ne ellenkezz6k a relativitd,s elvdvel? M6s sz6val: elkdpzelhet6-evalamely esem6nyneka k6t vonatkoztat6 testhez viszonyihogy bd,rmely tott helye 6s ideie kdzt olyan dsszefiigg6s, 37

36

mind a tolt6shez' mind f6nvsug6r teried'6si sebess6ge c legven? A k6rd6s egyTorm6'n vi'szonyitva ;;;;?il;, vezet',eg6szenhafelelethez ttit|,rozoit eglszen r" Lu"rO arra vo na1kozik : ely am 1-to.rJtty.r" rfrsdghez, ;;tt tT": 6s id5-adatai' t6resemdny eg:y 6',t alatulnlk il;;;" t6rtink ri't' a m6sikra testrdl vonatkoztiiasi ;;i'k"; %yik
t

lr+

2.6'bra

m6g-kOzbevettiMiel6tt r6szletekbe bocs6'tkoznd'nk, Sllandoan Mindeddig a kijvetkez6ket' tes mesiesvezzuk a va9utr amelyek sz5, volt esem6nyekr6l oiv"li "JrX ma'tematrkartblt6s ttittes rient6n id,tsz6dtak le; a laE - egYenes vonalk6nt szerepelt' -A 2' feiezelben azonban a fonatkozt'a'f'fi'snak ezl ,i?euao#'*oao" rlal-

ki kdpzeletben Minden ilyen 6pitmdnyben vd,lasszunk falat, amelyeket,,koordinrimer6leges hd,romegymd,sra tasikoknak" neveziink el (,,koordind,tarendszer").Igy a tdltdsnek a rK koordinii,tarendszer, a vonatnak pedig a K'koordin6,tarendszer felel meg. Bri,rholis megy v6gbe egy esem6ny, a K rendszerben elfoglalt hely6t a koordinritasikra bocsr{,tott n, U, ? mer'6legesekkel,idej6t pedig a t id6adatLal rcgzilhetjiik. Agyanez a jelens6g a -K' rendszerhez olyan megfelel6 fr', A', z', t' 6rl6kekkel rdgzithet6, amelyek az el6bbi t, U, ?,l6rt6kekkel nyilvS,nval6an nem &zonosak. Hogy ezekel a mennyis6geket mikdnt kell fizikai mdr6sek eredm6nyekdnt felfognunk, fent m6r kimerit6en t6,rgyaltuk. igy hangProbl6m6nk szabatos fogalmaz4,sbantehr6,t zik: mekkorri,k valamely esem6ny fr', A', z' , t' 6r:L6kei a, K' rendszerben, ha ugyanennek az esemdnynek a K rendszerhez viszonyitotl r, y, z, t 6tt6kei adottak? A kiiztiik fenn6ll6 tisszefiigg6seketrigy kell megv6,lasztani, hogy a vrikuumban vald f6nyterjed6s tOrv6nye egy 6s ugya,narra,a f6nysugd,rra (6spedig minden f6nysugrirra) a K' 6s a K rendszerben egyarri,nt kiel6gittess6k. Ha a koordind,tarendszerek a 2. 6,bthn l{,that6 elrena k0dezisben vannak, akkor a probl6ma megoldS,sri,t vetkez| egyenletek adjr{k : , r-ut

;^;?;;;;Jl--go"aoLtten

b6t' i"a"-"U." e* f"if"f6 olyk6ppen-folytathatjuk '.\ogy ructepltmenya ehhez esem6nY, egY v6gbe hol 'h;; is menien l<ikalizri'that6'Ehhez hasonl6an a u ;i;r;;;iiutt?n

esv pd6gitp6lnvel or

;;"..6;;i

oly messzilejatszodo llpr"Uil[ el, hogy minden, ^ .6g gpit,C6ll tofiuzamat6k ehhel a m6'sod-ik ;."J;Z;;;tis eltekintn6lkiil hiba elvi Minden ;r;;;;#ki"r"t""is. 'fr"lm[ iit att6l, hogy val6s6'gban ezeknek az 6pit'm6folyt6n ""Lr.""r. a szil6rd f""t"t 6,th"atolhatatlans6.ga egym6st' ,ilra le kellene rombolniuk ;ffi";;g 38

halad6vonatot'is olvk6ppe"T?g1YTll?

ll ,-u"
V '

c 2

y':y

39

t-

IJ

t' : *=Ll:
,l

,tt

v,-a
u2

"Flzl az egyenletrendszert,,Lot enLz-t'ranszform 6 ci6 nak neveziii (egyszerii levezet6s6l a fiiggel6kben adiuk).18 " Ii* * f6nv terjed6s6nek tdrv6nye helyett a klasszikus mechanik6,nak az id.6 6s a hosszris6gok abszohit jellegg16l sz6l6 hallgat6lagos felt6teleit vettiik volla- alapul, akkor az el6bbi t'ranszform6,ci6s egyenletek helyett az fr' : fr*ut

kaptuk volna eredmerrvjjl' egyerrletrendszerl ."ttgl.yqt " rfL*ro",,Galilei-tranJzform6ci6 -uak hivunk. -AGalileitranszfoim S,ci6a Lorentz-f6l6b6l olyk6ppen vezethet6 le, hogy az ut6bbiban a c f6nysebess6getvdgtelen nagynak vessziik. Hogy a, Lorenbz-branszformd,ci6val a vrikuum-beli f6nytdijed6s tdrv6nye mind a -K, mind a K' rendszerben teljesiil, a kdvetkezl p6ld'6'b6lld,thatjuk. Kiildjiink egy f6nyjelet a poziliv r tengely ment6n. A f6ny a'z
fr:Ct

g':a
z':z t':t
kapcsolatot ldt-esit' -olyan 16A kdzdlt Lorentz-transzformdci6 k6t inerciarendszer kiizijtt, melyekneE X 6s X' tengelyei 6sszeal renn a"rr esnek, Il 6s Y' tengelYei pd,rhuzamosB'k, 6s tugy-a'nez i"s.-[ k6lcsonos rnozg6's a XX' ird'nyban tiirt'6Z"-z;L"i.liekre t/'xogy nik u seb;ssdgEel. A transz forunrici6 arra k6pesit.ben nillnk e idej6t a It' rendszeresemdnv helvdt 6-s ilj;;;ith;t""1i;'oJam"lv helye 6s ideje a"r( rendg.ze'ben ismeretes' Mato;;;, i&;;;;t;sy ha adva van ezL" igv.mondhatjuk: ;;AL;-i;;;ff6,r,i,sdu,n "Lorcn tz' transzform?ci6 segitsdg6vel kiszdmi tha tjuk i. u. ". 1, a, ;1 .';':';'. i' Z"ior."it. A Lorentz-transZformdci6t' nem Einstein' vezet'te le m6g a relat'ivitri's felfedez6se a. t ""."tt ;;r%;-II: 6rtelel6Lb. De 6 m6q nem tudta megadni a Iranszform6ci6 igazi - ertetm6t. Nern tudia a kitf6le id6t - mint rerdszerid6ket' m"rttl -u"t tn6g a'z egys6geevil6gid6ben hitt' A transzformd'ci6 helyes 6rtelmez6se tisztdn Einstein alkotd'sa'

c sebess6ggel' esyenletnek megfelel6en terjed, teh:6"L i"Lorenlz-transZformd,bi6 egyenletei 6rtelm6ben a'z r 6s t kozt'i egyszer(r dsszefiigg6sbSl kOvetkezik, hogy r' 6s t' kozt is van dsszefiigg6s. T6nyleg, a LotenLztranszformd,ci6 els6 6s negyedik egyenlete, ha rtely6be a vele egyezTct &tdkel te-ssziik,ilyen alakrivd'Iesz:

":f:-*
, (c- a)t

('-:),

{;5'
kdzvetleniil amelyeknek osztr4,s6,b6l
frt : ct'

ad6dik. E szerinl az egyenlet szerint megy v6gbe a.f6ny terjed6se, lna,a K' rendszerre vonatkoztatJuk' Lal'luk 4I

4A

u K' rendszerben Leh6,t,lrogy a fdnyterjed6s sebessdge is c. Ugyanez 6,lI olyan finysugarakra is, melyek b6rmilyen mri,sirr4nybanhaladnak. Es ezennincs mit csod6,lkoznunk, miut6n a Lor ent'z-transzform6ci6 egyenleteit 6ppen e szempont alapjd,n vezettiik le.
12. n[ozg6 rud,ak ds 6rdk'uisel,kedd,se

akkor ll v-:

^,2

0 lenne, rn6g nagyobb sebess6gn6l

A K' rendszerben az r' tengelybe helyezek egy m6terrudat olykdppen, hogy kezdeLeaz r' : 0 Irontban, v6ge pedig a,z r' : I pontban legyen. Mekkora a rt'rd hosszaa K rendszerben?Hogy a kdrd6srefelelhessiink, csak azt kell megn6zniink, hol lesz a rird kezd6- 6s v6gpontja a K rendszeregy bizonyos I idej6ben a rK rendszerhezviszonyitvaQ Ak6f megadott pontra vonatkoz6un aLorenbz-Lranszformri,ci6els6 egyenlelfbflI a t : 0 id6hen, ,

nedis a, svdk k6pzeteslesz. nbb6l kcjvetkezik, hogy a oly hald,rsebesa c f6nysebess6g ielatlvitlJ elm6leitdben test el nem 6rval6s5,gos amelyet be, tdlti s6g szerep6t het, sem tril nem ldphet. A c f6nysebess6gnekez a szetepe 9SY6bk6nt m5'r a LorcnLz-Lianszforriri,ci6 egyenleteib6l is ktjvetkezik, nagyobbmert ezek is elvesztik 6rtelmiiket , ha a-Lc-n61 nak vdlasztjuk. Ha ellenben olyan egym6teres rud'at viilaszlan{*nk, amely a KJnoz viszonyitva nyugszik az r teng.elry!9"' hogy hossza a K' rendszerb6l it6lve akkor azt tal6,lnL6k,
r---o

'

ll v\

: o.ll vli r (nidkezdet)

l c

'

nek, amelyre meggondol{,sainkat alapoztuk' ttosv * kor-,rdin6,ta t'ranszform6,ci6 egyenleteib6l a m6r6fridak 6s 6r6,k fizikai magatart5,s6,r6lmeg kell tudnurrk valamit,, a priori kdzenfekvf. Mert hiszen a"zr'' A,
szerfi. Fekiididk a rrid nvugalomban a, t<ilt6sen' Hossza' oLt' lc^e"u" f"gy"ti I m6ter. X4oEtvonat halad el mellette o sebess6ggel. A vonatr6l m6rve hossza V t-T"r. Ha egy prirhuzamos vrigd,nyon ugyanakkor egy mrisik vonat' halad el mellet'l'e na-nek atl6;1: gyobb V sobess6ggel,or,nur, *6r'u* *h"*"^f dik vagyis kisebbnek. Ha tehd,t a, rrld- megrdvidiil6se--objekt'lv val6e{ii volna, egvazerre k6t kiiliinbiiz6 hosszrisri'ggalkellene lenclelkeziie, arni li6ptelens6g. A helyes 6rlelmez6s a kovetkez6: a rirddal t6nvlegesdn nem liirt6nik semmi, de hosszrina'k m6r6kiildnb"tiz6nek ad6dik aszerint, hogy a.(vonaton lev.6) ;;;;; m6r6szalag m6s 6s m6s sebess6ggelrnozog hozz6 k6pest' tt'elt6tIeniil el kell vetniink azt a t6ved6st, mintha e ltd nyugalmr rroszsza a,z isazi hosszfe6g volna. A vonaton lev6 megfigyelf sz6finbra' a rfd h"ossza az 6,lt'ila megd,Ilapitott' rndt6szdrn'

"

; ez pedig teljesen megfelel a relativitris elv6-

c (rirdv6g) :

't[;#,
r n

a k6t pont tri,volsriga " : ll v vI

K-hoz k6pest a

Tehri,tegy hosszm6terrird azonban u sebess6ggelmozog. mozg6 merev m6terrird hossza irA,nyban o sebess6ggel r-- ; "r"k l/ | Z m6ter. Azaz a" mozg6 merev rird annril v c " Ha podig a:c, rrividebb, min6l gyorsabban mozog.L1
1?A rrld megriividiilds6vel kapceolatban felmeriil a"z az 6tde' kes k6rd6s, tdri6nt-e a rriddal valamilyen belsd obiekti'u v&Lt'ozds? Felolet: a rirddal nem tbrt6nt semmi. A bizonyttds na,gyon egy-

42

43

z, , mennyis6gek nem egyebek, mint m6r6rudakkal is 6rd,hseg6ly6velnyert m6r6si eredrn6nyek.Ha a Galileif6le transzformr4,ci6t vettiik volna alapul, akkor nem kaptunk volna nidriividiil6st a :rnozgfis kdvetkezt6ben. Vegyflnk most vizsgd,lat al6, egy m6,sodperces6rr4,t,, mely 6lland6an a K rendszer kezd6pontj6,ban (n':0) nyugszik. Az 6ra a, t':0 6s a t':l id6pillanatokban ketyeg egyet. A Lorentz-transzformr4,ci6 els6 6s negyedik egyenlete 6rtelm6ben e k6t 6raiit6snek
f : 0 d sl :

,t;5
tt" 1l l c
"

nyChez Ldpest rendkiviil kicsiny, az eldbbi fejezelek eredmdnyeit aligha tudjuk a val6sd,ggal kdzvetleniil osszehasonlitani. Miutr4,npedig ezek az eredm6nyek az olvas6 el6tt nagyon kiildnijsnek tiinnek, az elm6let'b6l olyan egy6b kdvetkeztet6st fogok levonni, amely a,z eddig tr1,rgyaltakb6lis egyszertienlevezethet6,6s amelyet a kisdrletek is f6nyesenigazolnak. A 6. fejezetben az egyirr4,nyirsebess6gek 6sszetev6s6nek t6tel6t vezettik le rigy, amint a klasszikus mechanika feltdtelez6seib6lad6dik. Ez a Galilei-f6le transzformrici6b6l is egyszeriien kOvetkezik (11. fejezet). A kocsiban jri,rkrnl6 utas helyett vegyiink egy pontot, amely a K' koordinri,tarendszerhez viszonyilva a,z
fi' : 'tot'

id6adatok felelnek meg. A K rendszerb6I n6zve az 6ra mozog; ebben a rendszerbelt a,z 6ra k6t z sebess6ggel rlem egy md,sodperc, hun"rn----l -iit6se kiizott tehr{,l,
m6sodperc l,elik el, azaz valavnivel tobtr 1d6. Az 6ra mozgil,snak kdvetkezt6ben - lassabban jri,r, mint a nyugvri,s r4,llapot6ban.18A c f6nysebessdg itt is az el6rhetetlen hatd,rsebess69 szerep6l j6,Nssza. titel,e - Fizeau kdsdrl,ete 73. A sebessigelc \sszeteaiadnek Miut6,n a gvakorlatban tird,inhat 6s m6r6rirdjainkat amely a f6csakis akkora sebess6ggel nozgat'hatjuk, r8 Itt, ugyanazt kell olmondanunk a'z id6tarta,rnok{61, rnint amit a 1?. jegyzetben a hosszds6gr6lmondtunk. Az id6tartam 6s mris, ha a mdrds a,z6rdltoz viszonyltott kiim6r6szd,ma-m6s koordin6tarendszerbentdrtdnik. Ibt is a'z 6'll, lijnbciz6sebess6gti 6e mozgds'i id6tartam. hogy nincs ,,val6cli", de van mgugal,m'i

egyenlet szerint mozog. A Galilei-f6le transzformr{,ci6 els6 6s negyedik egyenlet6b6l az r' 6s t' kifejezhetf a,z r 6s t drtdkeivel; behelyettesit6s utri,n az a ,: ( u l w ) t egyenletet kapjuk. Ez az egyenlet pedig a pont K rendszerben vdgzeLt rnozgils{,nak tdrv6ny6t (az ubasft a, vasfti ttilt6shez viszonyitva) fejezi ki. Ha ezt a sebess6gel W-vel jeloljiik, akkor mint a 6. fejezetben m6,r lS,ttuk:
W : ultp

(a)

Ugyanezb a megfontoli,st azonban a relativitd,s elve alapj6,n is megtehetjiik. Ekkor az

fr' : 'll)l'

egyenletben r' 6s t' 6rt6k6t a Lorentz-transzfcrmri,ci6 els6 6s negyedik egyenleteinekfelhaszn6l6s6,val kell kifejezniink az r 6s / segits6g6vel.Bz esetben az ( A)
4D

+4

egyenlet helyett a

W -

u+u
t*, "
a2

(B)

6s9zeegyenletet kapiuk; ez az egyird,nyri sebess6gek tEves-torv6ttv6.n relativitd,s elttt6leteszerint. Az akdrhogy a k6t t6tel koziil melyik rnlja 1e.g rl6s most mr{,"r, a helydt a' ta,pasital6ssal szemben. Ilrr5l a k6rd6sr6l rendkiviil fontos kis6rlet vild,gosit fel benniinket, ameezel6tt Fizeau tiibb mint f6I6vsz6,zadda'I lvet a zsenid,lis iigzett eI, 6s melyet az6Na a kis6rleti fizikusok lege-redlo6flai k<jziil tobben rnegism6teltek,-t'rgyhggy a kdvetkez6 kis6rlet A i"eny" k6ts6gbevonhatatlan. k6rd6st t6,rg5ialja,:nyugv6 folyad6kban a-f6ny egy biterterjed; mekkora, sebess-6ggel. zonyos ru s66esieggei (l' 3' B cs6ben l6,that6 az-itbr6"n jed-a nyil ird,nvr4,6an u is maga folyad6k emlitett el6bb az abban ha r{,bra;, r{ramlik? sebess6ggel
R,

kocsi, illetve a K/ rendszer4t, v6gil a fdny a kocsiban jr{,rkril6 utas, illetve a,z e fejezeLben t{,rgyalb rnozg6 pont szerep6t. Ha teh6,L W-vel jeloljiik a f6nynek a cs6hijz viszonyitott sebessdgdt,akkor ezl az ( A),illetve a ( B) egyenlet adja meg, aszerint, hogy a Galilei-, vagy a Lorentz-transzform6ci6 felel mes & val6srienak. A kisirlet a relarivil6s elmdletZb6l levez6tetL ( B) egyenlet rnellett diint, mdgpedig nagy pontossd,ggal*. A a hraml6si sebess6gnek a f6nyterjed6sre gyakorolt hat6s6,t a, ( B) formula Zeemo.rt,iljabb kitiin6 m6r6sei szerint |o/o-ot megkozelit 6 pontossri,ggal r{,llit ja el6. Kiemelend6 ugy&n, hogy ennek a tiinem6nynek az elmdlet6t j6val a relativit6,s ehn6let6rrek fel4,llitr{,sael6tt H. A. I.r: rentz kizd,r6ltr,gelektrodinamikai riton kidolgozta, az a,nyag elektromri,gneses szerkezetdr6I sz6l6 hizonyos hipot6zisek felhasznri,lSsS,val. Ez a koriilmdny azonban semmi esetre sem csiikkenti ennek a kis6rletnel<, mint experimentum crucisnal<20bizonyit6 erej6t,

--T
3. d,bra

* Fizearrazt, tal6lta, hogy trV: u)+u(t-*) ,anoln :L a folyaddk tdr6srnutat6ja. Mdsfel6l: a (B) egyenletben,tekintve, hogy aYazL-hezviszonyitvakicsiny: trf : tr+zui(r -#)tU, hasonl6 kiizelit6ssel irhat6: * +, (t-1), a*i egyezikFizeau

A relativitd,s elve 6rtelm6ben mindenesetre fel kell aiszonyitottan a' fdnyLetie' tenniink, hogy a folyad,d,khoz tdrt6nik, ak6'r dds mindig ifyanaizal a ?rl sobess6ggel mozgri,sbai van a folyad6k m6,stestekhez vis-zonyit'va, ak6,r"nem. Ismerjiik ieh6"t a f6nynek a folyad6khoz--vitov6trb6, az ut6btrinak a cs6hdz szonyitott, sebess6g6t, keressiik a f6nyrrek a csSre viszonyitott sehess6g6t, vonatkoztatott sebess6s6t. Vil6gos, hogy itt ism?t a 6. fejezet feladatri,val van dolgun-k.Mosi a cs6 jritssza a vasriti tolt6s, illetve a K slerep6t, a folyad6k pedig a vasirti koo"rdind,tarendszer 46

eredm6nyeivel.le as Az | - I kifejezdst n6metiil Mi,tliilnungskoelf,iz,ientnek nefi vezik. Magyar neve nincs. Ez6rt ajdnlatos latinosan lwrepc,i,6s egyutthat6nak nevezni. R,6genFizeau eredm6nydt rlgy rnagyar6,ztdk, hogy a o sebess6ggelriraml6 viz magd,val ragadja a,z 6teri, de nem a teljes ir sebess6ggel,hanem annak csak I - l-ed r6szdvcl.

20Erperirnentum crucisnak szokd,snevezni az olvan kfs6rletet, amely valamely fizikai jelensdgnek k6t kiiltjnbiizd rnagyardza,ta, kiiziitt d<inteni k6pes.

47

a relativitd,s elmdlete javd,ra. Mert a Maxwell:Lotonbz' f6le elektrodinamika, amelyen az ercdeti elm6let nyugnincsen ellent6tben a relativitr{,s eim6szik, egyr{Ita16n -S6t letdvel. , az :ut6bbi az.elektrodinamik6b6l alakult ki, olyan r6gebbi egym6,st6l fiiggetlen feltov6seknek sitr4,ald,no glald,sak6nt 6s r4,It meglep6en egyszerii 0sszefo sakZnf, amelyeken az elektrodinamika fel6piilt. Crtdke heur'i'szt'i'kus el'mdletdnek 14. A rel,at'iui,tds Eddig kijvetett gondolatmenetiinket rijviden igy fogarra a meggy6z6d6sre-veIalhatjuk dssze: a t"apaszt'alat' hogy egyfel6l 6rv6nyes a (sztikebb 6rtelemben zoLeLL, vett) relativit6s-elv; mr{sfel6l: a f6ny terjed6si sebess6ge vri,kuumban c ri,lland6val veend6 egyenl6leE. Enad6dott a nek a k6t kijvetelmdnynek uz egyasrt'6s6b6l term6szeti t0rt6n6st alkot6 esemdnyek r, A, ? derdk6s I id.ejdre drv6nyes koordin6,ta' szdgii koordinr4,tr4,ira transzformd,ci6tdrv6nye. Es nem a Galilei-f6le, hanem (elt6r6en a klasszikus mechanik6'L6l) a Lorerft'z-transzformd,ci6hoz jutottunk. Ebben a gondolatmenetben a f6nyterjed6s tdrv6nye ji,tszott nagyon fontos szerepet, amelynek- elfo gadr6,s6t i6nyleges tud6,sunk indokolja. Most azonban, miut6,n a Lorentz-transzformd,ci6 birtokriban vagyunk- ozt' a relativitd,s elv6vel egyeslthetjiik, 6s az elm6letet a k6vetkazf d,llttd,sbafoglalhatjuk : tbrm6szetttjrv6nynek olyannak kell Minden r4,1tal6,nos lennie, hogy pontosan azonosan sz6l6 torvdnybo monjen d,t, mid6n az ercdeti K koordind,tarendszer fi,.A, ?, t y', z', t' ii tr', a, K' rendszor id6vd,Itoz6i hely6be i6r- 6* t6r- 6s id6v6,ltoz6it vezetjiik be, oly m6don, hogy a k6t rendszer v6"ltoz6i kOzdtt fenn6ll6 matematikai iisszefiigg6sekot a, Lorentz-transzformi'ci6 feiezze ki. Riivi-tta,rrsz' s term6szettdrv6nyek a Lorenaoz den : az r{,ltal6,no formd,ci6val szembenkovari6,nsok. 48

Oly hatdrozatt mahematikai kikdtds ez, amelyet a relativitd,s olve minden term6szettdrvdnynek el6ir; ezzol a relativitd,s elve az 6"lLal6,nos termdszettiirv6nvek kutatd,s6,nak nagyon 6rt6kes heurisztikus seg6desz'ktiz6v6 vd,lik. Ha sikeriilne olv term6szettdrv6nvt tald,lni. amely ennek a feltdtelnek irem felelne ^tg, ikko, ." u kdriilm6ny az elm4leLk6t alapfeltevdse kijziil legal{,bb az ogyiket, megddnten6. Ld,ssuk md,r most, hogy eddig milyon d,ltalinos eredmdnyek fakadtak a relativit6s elm6let6b6l.
75. Az elmCl,et dltaldnos ered,mingei,

relativitds - Az eddigiekb6l L{,that6, hogy a (specir4,lis) elm6lete az elektrodinamikd,b6l 6s az optikr{b6l fejl6ddtt ki. Hzen a,t6ren nem sokat vd,ltozLalotl az elrn{let kijelent6sein, azonban jelent6sen egyszerfisitelte az eIm6let szerkezetdt,, aza,za tdrv6nyek levezet6s6t 6s ami mdg fontosabb - alaposan csokkentette azoknak az egym6,st6l fiiggetlen alapfdltevdseknek a sz6"m6,t, melyeken a,z eIm6let fel6piil.21 A Maxwell -Lorentzf6le eim6letet annyira d,ttekinthetfv6 tette, hogy ez a" fizikusok kozt mdE abban az esetben is 6ltalinosan elterj-edt volna, ha-a tapasztalat kevdsb6 meggylzSer. sz6lt, volna mellette. A klasszikus mechanikd,t el6bb m6dositani kellett, hogy a relativitr{,s elm6let6nek kdveteldseivel dsszhangban legyen. Ez a m6dosit6,s a,zonbancsak gyors moZgd,sok tdrv6nyeire vonatkozik, amelyekbetl- az anyag ?, sobessdgea fdny$hez k6pest nem trilsr4,gos kicsiny.
2r Az olektrodinamika a Lorentz-transzform6ci6val szemben kovari6,ns,..g,z6rt a relativitds ekn6lete nem vd,ltoztathat rajta. Nem rlgy rill azonban a doloE a mechanikri,val. A klasszikus inechanika-nem kovari6ns. Epp-en az&t ij mozg6,segyenleteket kellett megalkotni. Ma azonddn a relativisztikils e6ktrodinamikri,t 6s meohanikd,t mdg kvant6kisnak is ald, kell vetniink.
4 Relativitds

49

ilyen gyors mozgd,st csak az elektronok ds az ionok a klasszikus tapasztalunk. Egy6b mozgri,soknd,l eset6ben mechanika tcirv6nyeit6l val6 elt6r6sek sokkal csek6lyebbek, semhogy a gyakorlatban 6szrevehet6kk6 vriln6nak. A csillagok mozg6,s6,r6lcsak az rl,Ital6,nosrela. tivitri,s keret6ben lesz sz6. A relativitS,s elm6let6nek 6r. telm6ben az m Lomegii anyagi pont mozg6,sienergiri,j6,t tdbbd rrern az ismeretes ,r, hanem ^ *",

A specir4,iis relativitris elm6let6nei<egyik legfbntosabb 5,ltal6,nos6rv6nyil eredm6nye a tdmeg fogalmd,ra vonatkozik. A relativisztikus fizikS,f megel6z6en k6t alap, t6telt ismertiink, m6gpevet6 fontossdgri megmaradr6,si dig az energia megmaradrl,sri,nak 6s a tomeg megmaradri,sr{nakL6tel6t:' ez ak6t alaptdrv6ny egymri,st6lteljesen fiiggetlennek l6,Lszott,. A relativitr4,s elm6lete eggy6 forrasztotta 6ket. Lr{,ssukmost, hogyan tcirt6nt ez, 6s hogyan kell 6rtelmeznink.22 A relativitS,selve megkdveteli, hogy az energia megt6tele ne csak egy K koordinri,tarendszerro maradri,sr{,nak vonatkozlatva legyen 6rv6nyes, hanem minden olyan is, rnelv a K-hoz viszonvitva K' koordind,tarendszerre
22A tiimegmegmaradds tiirvdnydt Lavoisier, az energiarnegmaradd,sdt Robert Mayer fedezte fel. Ma a k6t trirv6ny egyben olvad cissze.Minden sz6lrril6st elkeriilve kiemeljiik a relativitd,s elm6letnek azon eredrn6ny6t, arnelynek alapjdn ez az iisszeolvad6s l6trej6tt.,A test tbmegdnek rn6r6sz6,rndl grammokban adjuk meg. A relativitd,s elm6lete md,rmost &Tta, a,z eredm6nvre vezel,. hog:yha a testbe energidt vezetiink be, pl. azri,ltal, hogj' felmelegit6ssel h6t kiizliink vele, akkor nerncsak energiatartakna, hanem egyszersmind t<imege is megndvekszik. Sz6mszeriileg igy rill a dolog: ha a test tdmege eredetileg rn grarnrrr volt, a bevezeteti, energia pedig E erg, akkor a rnegndvekedett gremm. Elrb6l nyilvdnval6, tdmeg **+

I ll l v c

"

kifejez6s adja meg. Ha a a sebess6g a c fdnysebessdg 6rh6ke fel6 kcjzeledik, akkor ez a kifejez6s v6gtelen naggyS, vr4,lik. Tehr4,t a sebess6gnek mindig kisebbnek kell maradnia a c f6nysebess6gn6l, b6rmekkora energid,1, forditsunk is a sebess6g ntivel6s6re. X'ejtsiik sorba a mozg6si energia kifejez6s6t

... *",+*$*t*5+
A harmadik tag, a klasszikus mechanikriban egyediil szd,mba vett mri,sodik mellett mindig elhanyagolhat6,

h^ u l-hez viszonyitva kicsiny. Az els6 tag moz nem tehrit szrimit6sbasein jdhet Larialmazzaa o sebess6get, akkor, ha csak arr6l van sz6, hogyan v6,ltozik a ttjEnnek elvi jelent6s6megpont energid,jaa sebess6ggel. csak ald,bb sz6lunk. 9616l 50

EP

hogy E erg energia ! *"utrrrn tdmeggel azonos. Ira pl. valamely test tdrnege 5 grarnrn, a,z a,zL jelenti, hogy 5c2 erg energia foglal helyet benne. Ez 6ririsi nagy 6rt6k, mert hiszen cz kilencszdz trilli6t ielent. Mikor a testb6l energia t6,vozik, egyszersmind tdmege i! kisebbedik. Erdemes megjegyezni, hogy Napunk annyi energiri,t sugd,roz ki rnii,sodpercenk6nt, hogy tdmege ugyancsak mri,sodpercenk4nt 4 m'ill'i6 tonnd,val csiikken. Energia dttsz6,rnttha,t6 t<imegg6 6s fordltva. Ifa enn6lfogva valarnilyen anyagi rendszer tdrnege megrnarad, energiatartalma, sern szenvedhet v 6,ltozdsl. A t<imegmegrnaradri,s maga utd,n vonja az energiamegmaraddst. Einstein a ttimeg 6s enorgia arri,nyos voltd,nak felismer6s6t, a relativitdselrn6let leg6rt6kesebb eredm6ny6nek tekintette. 4*.

51

vdgez (r6viden: minden Ga. bgyenleteshaiaddmozgA,st lilei-rendszerre). Szemben a klasszikus mechanika felfog6sd,val, az ilyen rendszerek kozLi 6tmenetre a' Lorentrz-Lra,nszform6ci6m6rvad6. Tlyen el6zm6nyekb6l, Maxwell elektrodinamikr4,jr{,nak alapegyenleteivel kapcsolatban, arS,nylagegyszer{i megfontold,sok alapjr4,nkdnyszerti sziiks6gszertls6ggel ktiirtrepiil6 test sugri,rzds vetkezik: ha egy r; sebessdggel j6"n Eoenergiri,tvesz fel* an6lkiil, hogy sebessdge ezalatl megv6"ltozna, energi6ja az Eo

tdmegmegmarad6sd,nak tdLeIe eggy6 viiik az energia megmaradd,sdnak t6tel6vel, 6s csak akkor 6rv6nyes, ha a rendszer nem vesz fel 6s nem ad le energi6'N. Ha az energir{,ra vonatkoz6 kifejez6st ebbe az alakba lrjuk: nlcz + Eo
r-o

1l t-3-u c "
akkor ebb6l azt l6thatjuk, hogy az mcl alak, amely m6,r el6bb is feltiint, nem egy6b, mint az a'z errergia, ami m6,r akkor is a test birtok6,ban volt (vele egyiitt mozg6 koordind,tarend,szerb6l n6zve), miel6tt az Eo enersi6,t felvette. atapasztalattal E t6telnek kcizvetlen cisszehasonlrtdsa egyel6re meghiirsul, mert nem tudunk a testtel akkora energiri,tk6z0lni, hogy az mint a tehetetlen tdmeg 6szreelenydsz6en kivehet6 v{lJtozhsa ielentkezzdk.'" # bekdvetkezdse ellLti nt tdmegcsiny az energiav6,ltozd,s gel szemben. F.zen a kdriilm6nyen mrilik az, hogy a' t6t6tele 6n6,li6 6rv6nyess6ggelsimeg megmaradr4,sd,nak kerrel volt feld,llithat6. utols6 elvi term6szettl megjegyz6st'.Azelekt'M6g eg5r trflvolhatd,stX'araday- Maxwell v6gessebosromd,gneses folyamatokkal drtelmeztovaterjed6 interrnedid,r s6ggel te. Ennek sikere vezette a fizikusokat arra a meggy6z6ddsre, hogy nincs olyan t'ipusri, kdzvetleniil v6gbemen6 pillanatnyi tri,volhat6s, amilyent Newton gravitd,ci6s tdrv6nye fejez ki. A relativitd,s elm6lete6rtelm6ben
23 A modern kozmikus sugri,rzd,sifolyamatokban manapsri,g a,zonban md,r olyan nagy energiri,jLrr6szecsk6ket, is tanulmd,nyozunk, amelyekn6l a t'ehetetlen tdmeg a nyugalmi t6meg ezerszeres6t is trilldpi. Az elm6let 6ltal megadott iioezefiigg6s! q tapasztalat nagy pontossriggal igazolja.

t[:ec z
V6rt6kkel megndvekszik. tehd,t - tekintettel a mozg6"si A test tiss=zenergidja energid,ra vonat'koz6 el6bbi kifejez6sre :

(**!4"'

lt;*
a t eh6"tugyan akkor a, mint " g (* * h"r) A t est energi 6,j test6. Kimondhatjuk teh6t: ha tiimegfi 6s a sebess6gil egy tcst -Oeenergi6t vesz fel, akkor tehetetlen tdmege n a* irtekhel n6. A test tehetetlen tdmege tehd,t nem d,lland6, hanem energiav6ltoz6's6,val egyiitt v6,Itazik. Igy a test tehetetlen Tomeg6t "gy".t"u"i"energiamenynyls6ge m6rtdk6nek tekinthetjiik. Valamely rendszer
* Eo a testtel egyiitt' rnozg6 koordinri,tarendszerbdl m6rt fel' vett energra.

52

5A

a pillanatnyi, illetve v6gtelen nagy terjeddsi sebessdgfi tr6,volhatrishely6be mindig a fdnysebess6ggel Lerjed6 L6,volhatri,s l6p. dsszefiigg eZ ar^i az elvi sr-e"eppel,a*ejr{,tszik.A mr{,sodik lyet ebben az elm6letben a,c sebess6g r6szben kitilnik majd, mik6ppen m6dosul ez az ered.m6ny az d,ltal{,nos relativitd,s elmdlet6ben.
76. A specidl,,i,s rel,atiu,i,ttiselmdlet is a tapa,sztalatza Arra a k6rd6sre, hogy mennyiben l*,mogalaja a tapasz-

talat a relativitri,s elm6letpt, a X'izeau alapkis6rlet6nek td,rgyald,s6,n6,I m6r emlitett ok miatt nem felelhetiink egyszerii m6don. A specid,lisrelativitri,s az elektromrigjelens6gekMaxwell - Lorentz-f6le elm6let6b6l krisneses tdlyosodott ki. Tehd,t a relativitd,s e1m6let6tmindazon tapasztalati tdnyek 16,mogaLj6,k, amelyek az elektrrom6gness6g e1m6let6t igazoIj6,k. Kiildn megemlitem, mint rendkiviil fontos kciriilm6nyt, hogy a relativitris elm6lete kiv6,It egyszer(t m6don 6s a tapaszhalaknuk
2aA fejezot, ri,ttekintds6t a nem szakember sz6,m;dra no};.6zz6 teszi, hogy a, szerzd a rdgi elmdleteket is ismerteti. Osszefoglalva azt mondhatjuk, hogy a tapasztalat k6t toriileten igazolja a relai,ivitd,selm6letet. Az els6 a mechanika. Mikor Kaufmann kozdem6nyez6s6re megfigyelt6k rendkiviil gyors elektronok mozgrisdt, a,zt tapasztaltri,k, hogy a rnechanika r6gi tdrvdnyei hamie 1ofrd,st adnak. Csak mikor a relativitds elm6lete alapjd,n tekintetbe vett6k, hogy az elektronok nagy mozgdsi energid,ja folytdn tdmegiik is tetemesen niivekszik, sikeriilt a tapasztalattal teljes megogyez6st, el6rni. A gyors testek rnozg4,eatehrit igazi experimen. tum crucis. Ilasonl6 jellogii Michelson optikai kisdrlete. A r6gi elmdlet szerint, a f6ny csak a nyugv6 dterben terjed minden irriny. Az 6terhez k6pest rnozg6 inerciarendban egyforma sebess6ggel szerben a f6ny sebess6ge kiiliinbiiz6 irdnyokban md,s 6s md,s. Michelson rendkiviil drzdkeny optikai eszktjz6vel ezt a kiilijnbs6get ki tudta volna mutatni, ha egy6ltal6n l6tezn6k. Do a kis6rlet mindig negativ eredm6nnyel vdgz6ddLt. A fdnysebess6g 6lland6s6gri,na{ Einstein-fdle elve teh6t ezildrd tapasztalati alapon nyugszik.

megfelel6en tud.ja levezetni azokat' a befoly6sokat, mea Fijldre kiild.ott f6nye szenlyeket az 6,1\6csillagoknak ved a tr'dld hozz6"jukviszonyitva vigzett rclativ mazg{'sa hogy az 6,ll6csillakdvebkezt|ben.Hz a hatd,sabban 6,11, gok l6,tsz6lagos helye az 6v folyamri,n v{'Iiozik (atrerkijvetkezt6ben, r6,ci6), a Fold Nap kdriili rnozg6's6,nak 6s hogy a r6luk hazz6"nkeljut6 f6ny szine megv6"1ftozik, ha a Fdlddel szemben vdgzelb mozgri,suknak radir{,lis az d,ll6csillagokr6I 6r6sszetev6je van. Ez ut6bbi }rat'4rc kez6 f6ny szink6pvonalainak a fiild.i f6nyforrd,s ugyanazcn szinkfpvonalaiho z m6rl kism6rvtl eltol6d6,s6,ban nyilvd,nul (Doppier elve). A Maxwell - Lorentz-elm6let jav6,rasz6l6 kis6rleti 6rvek, amelyek egyszersmind a re6leL jav 6trais sz6lnak, sokkalta sz6,mosablativit6,selm bak, semhogy azokab itt tirgyalhatnd,nk. E kis6rleti szoritj{'k az elrr'fleti t6nyek annyira sziikhalfwokkoz| lehet6s6geket, hogy at'apasztalattal szembenm6,s,mint a MaxweII - Lorentz-elm6let, nem d,llhatott meg. Az ezideig rnegdllapitott kis6rleti tdnyeknek azonban van k6t olyan csoportja, amelyeket a Maxwell-Lordrftz-flle elm6let csakis seg6dhipot izisek segits6g6vel tud leirni, amelyek dnmagukban, a,rela,tivitr{,sekn6lete n6lkiil, idegenszerilnekLl,tszanak.Ismeretes,hogy a kat6dsugarak 6s a radioaktiv anyagokb6l kilitvellt irgynevezebtB-suganakigen csek6ly tehetetlens6gii 6s nagy sebess6gilnegativ elektromos testecsk6kb6l (elektronokb6l) ri,llanak. Ezeknek a test'ecsk6knek a rnozghst'orv6' "nyeit nagyon szabatosantanulmhnyozhat'juk, oly rn6don, hogy megvizsg6ljuk a sz6ban forg6 sugaraknak elektromos 6s m6,gnesesterek hatd,s6,rabekdvetkez6 elhajl6,sd,t. nagy neh6zsAz elektronok elm6leti Litrgyal{,sfi,ban gel okoz az,hogy az elektrodinamika egymagr{bannem tud sz6,mot adni termdszetflkr6l. Mert az egynem& elektromos tdrnegek egymr{st taszitv6"n, az elektront aIkot6 negativ tiiltdsii olektromos tiimegeket kijlcsdnha55

64

tri,suk sz6tvetn6 - ha k62ii1triik egy6b mri,sfajta, eddig le]jesen ismer_etlener6hat5,s nem 6,llna fenn.* Tegyii[ f9l, hgg az elektront alkot6 elektromos ttimegek relat{v tr4,volsd,gai az elekhron mozg6,saalatb vhlhoLatlanok maradnak (merev kapcsolat, a klasszikus mechanika 6rtelm6ben),_rigy az elektronoknak oly mozgr4,st6rv6nye ad6dik, amely nem egyezik a tapasztal{,ssa1. H. A. LorenNz voIt, az els6, aki - tiszthn formd,lis n4zfpontok alapj6n - azL a feltev6st vezetto be, hogy az eleklron a mozg6,safolyamd,n a mozg6"s ir6,nyr{,ban " ,-i kifejezdssel ard,nyosan tisszehfzSdik. Ez V a feltev6s, amelyet elektrodinamikai riton semmivol sem lehet igazoln| azt, a mozg6,stdrvdnyt szolgilllatfa, amit" a tapa,sztulat az ut6bbi 6vekben nagy szaba,tossd,ggal igazoll. A relativitr{,s elmdlete ugyanezt a mozgr{,st6rv6nyt szolgd,ltatta an6lkiil, hogy kiinduld,sul az elektron term6szel6r6l 6s szorkezet6r6l bd,rmily kiiliinleges foltev6ssel kollett volna 6lnie. Ugyanoz ahelyzeb (mint azt a, 13. fejezetben lC,ttuk) X'izeau kis6rlet6vel, amelynek eredm6ny6t a relativitr{,s elm6lete megadta an6lkiil, hogy a folyad6k fizikai term6szetr6r6lbr4,rmilyfeltev6st is be kellett volna vezetnie. 4^A! emlitett jelensdgekmd,sodikcsoportja arra,vonatkozik, hogy a X'dldnek a viligfirbenvigzeit, mozgdsa 6szrevehet6-e a Fdlddn v6gzett kisdrleteinkbenz. [z 5. fejezetben emlitettiik mr4,rfhogy mind.en ilyenfajta fr4,radozhs negatlv eredm6nnyeL v6gz6doLt. A relaiivitds elm6let6nek fel{,lliLhsa el6tb a,tudomr{,ny nehezon tudott 6,llr{,st foglalni ezzel a negativ lelettel slemben. A tdnvd,ll6,s a Edvetkezl volt:
* Az dltald,nos relativit.is elm6letdben k6zenfekv6 az a folfosCs, hogy az elektron elektromoe tdmeg6t a gravitd,cids er6k tart=jd,k egyiitt.
.l ct2

kdts6gtelenn6 A teret 6s id6t i11et6r4tvett e161t61etek tett6k, hogy a Galilei-transzformd,ci6 m6rvad6, amikor egyik vonatkoztat6 testr6l a md,sikra t6riink ri,t. 3elt6ve m6,r most, hogy a Maxwell- Lorentz-f6le egyenletek egy K rendszerben 6rv6nyesek, akkor rigy tald,Ijuk, hogy nem 6rv6nyesek egy m6,sik, a K-hoz\6pest egyelletesen mozg6 K' tendszerben - ha a K 6s K' rondszerek koordin6,t6i ktizdtt a Galilei-f6le transzform4'ci6 dsszeftigg6sei6,lianak fenn. Ezek alapjd,4 :695,l6'fszik, hogy az dsszesGalilei-rendszerek kdziitt van egy meghali,rozo|l rnozgitsi,Ilapotir (K), mely fizikailag kitiintetett szerepet jd,tszik. Fizikailag ezt, az eredm6nyt rigy 6rtelmezt6k, hogy a K rendszert egy hipotetikus f6nyfilerhez viszonyitva nyugvS,sban lev6nek tekintett6k, mig az dsszes,a, K-hoz k6pest mozg6 K' rendszert' az fiterhez k6pest mozglnak. K az itrerhez viszonyitott (,,6terc261"K'-veL szemben)tulajdoilyen mozg6's6,nak nitott{rk a K'-It6z viszonyitva 6rv6nyes bonyolult tiirv6nyeket. Torm6szetesenfel kellett tenni, hogy a Folddel szembenis foll6p ilyen ,,6tersz6I",6s a fizikusok sokd,ig fr{,radoztak onnek kimutat6,s6,n. ki Michelson egy olyan m6dEbb6l a c6lb6l dol gozolto szert, a,mely, rigy l6,tszott, nem mondhat csiitiirtdkiit. K6pzeljiink egy merev testre oly m6don felszerelt k6t tiikliit, hogy tiikrds lapjukkal egym6,sfel6 ndznek. Egy f6nysugr4rnak j61 meghul{,rozot't T id6re van sziiks6ge ahlnoz,hogy egyik tiikdrb6l a md,sikhoz6sonnan visszarend-szerrryugjusson, abban az esetben,ha ez az eg6sz, szik a f6ny6terrel szemben. Ugyancsak e folyamatra vonakkoz6an azor'ban (szfimit6's ritjd,n) m6"s T' id6t' kapunk eredm6nyiil, ha a test a tiikiirrel egyiitt az 6lerazL mut'at'ia, hez k6pest rlozog. S6t, mi tbbb: a sz6,mlL6's hogy ez a T' id.6 az fiteruel szemben adott o sebess_6g mellett md,s6rt6kfi, aszerint, hogy a test a tiikrdk slkj6,ra mer6legesen,vagy pedig a'zzal p6'rhuz&mos&nmozog. Bdurmily parr{,nyiis e k6t id6tartam kiizdtti kiiltinbDt

56

s6g, a Michelson 6s Morley v6gezte interferencia-dszleIisekkel e kiildnbs6gnek eg6sz hal{,razolLan megfigyelhet6nek kellett volna mutatkoznia. A kis6rlel azonban, rragy zavarba ejtve a fizikusokat, eredm6nyteleniil v6gz6doLL. Lorenbz 6s Fitzserald azzal a feltev6ssel men. tette ki az elm6\e|et a zalvarb6l, hogy az iirterrelszemben v6gzelt mozghs eredm6nyek6ppen a test a rnozg6,sir6,ny5,ba dsszehriz6dik; ennek az osszehiz6d6snak heilett eltiintetnie az eI6bb emlitett id6kiildnb0zetet,. A 12. fej ezetbenmondottakkal dsszehasonlitva l6,thatj uk, hogy ez a megoldii,s a relativitr{,seim6let szempontjd,b6l is hea relativit6,sehn6let szerinti lyes volt. A t6nyr4,ll5,snak azonban Osszehasonlithatatlanul kiel6sit6bb. felfoEd,sa Mert eszerint nincs a tdbbiek kdzdtt kitiintetett sierepet j6,Lsz6olyan koordind,tarendszer, amely az 6ler fogalokot adna; 6s igy nincs ,,6tersz61" m6,nakbevezet6s6re kovet'sem; olyan kis6rlet sincs,melyb6l ennek l6bez6se kezn6k. A mozs6 testek osszehfz6d6saitt minden kiiliiniiseblr hipot6zis n6lkiil az elm|let k6t alapelr'6b61kdnem a mag6," vetkezik ; m6gpedig erre az osszehirz6dd,sra ban vett mozghs m6rvad6, melynek nem tulajdonithat'unk 6rtelmet, hanem mindenkor av{tlaszbott vonatkoztat6si testhez viszonyitva v\gzelt mozgirs. lgy tehfit Michelson 6s Morley tiikrijs testje a Fiilddel egyitt rnoz96 rendszerb6l.ndzve nem rdvidfll meg, de igenis meg. rtividiil a Naphoz k6pest nyugv6 rendszerben.

il'imenzi'6s tirz$ 1? . A M'inlcowslci,| ile mdgg

fut v6A nem-matematikuson titokzatos borzongd,s olyan hallja; sz6t giq, a valahri,nyszor ,,n6gyd.imenzi6s" "6ires, amely hasonlit ahioz, amely a szinpadikisdrtetek ei benniinket. Es m6gis: nincs.banS'lisabb6'1liI6,Lt6,nfog tri,s, minf, az, hogy a mi megszokott vil6gunk n6gydimenzi6s t6r- 6s id-6belikontinuum. kontinuum. Ez annyit jelent, A t6r hr{,romdimenzi6s sz6,mmal(koorhelyzetehri,-rom hogy egy (nyugv6) pont pontainitav-at) i, A, " jellemezhet6, 6s hogy b6,1me.lV hoz talri,lunk olyan tetsz6legesen ,Ezomsz6dos" pontokat, amelyeknei<helyzete o\ran nt, ?/r,,zJkoordinS'ta6rt6kekkel jelemezhet6, amelyek aZ elObtrlekel tet'sz6Iegesenmegkozelitik. Az ut6bbi tulaj don-s6,-g .miatt besz6' a koordin6l6'k h6rmas sz6"na itirrk ,,koitinuum"-r6l; s "-161. miatt,,hrl,romdimenzi6s Hasonl6k6ppen: a fizikai tdrt6n6sek viliga JMi"nko.wski szerint rtiiiden csak ,,Vil5,g") id6-t6rbeli 6rtelemben tev6dik n6gydimenzi6s.Mert olyan egyesesem6nyekb6l
ss Valamely t6rbeli pont' hdrorn Cartesius-f6le koordinri'tdja lrosszrls6g jeliegfi, minbegyiknek egys6ge a cent'irndter ' Ezzel sremben"az idii" egeszenrihs t erm6szetil mcnnyis6g' Semmi.rokons{i,sot -kiildnEppen ez6r:t'a kla'sszikus "h sem rnu]bat a hosszfsriggal. egydimen zi6s id 616l be6s f izika ri,romdim enzi 6s t 61161 sz6lt. Az id6 egys6ge a rnd,sodperc. MinkowsFi azonban szellerne' sen felhasznrilia "it' ak6riilm6nvt, hogy a c f6nysebess6ggel szor' zoLt icl6 ugyancsak hosszrisdgjellegfi. Ha pedig,ezt a'.szorzafot tn6g a,z ziimagindrirrs egys6ggel-is megszorozzuk, akkor az icf meilnvis6c usianazt a s/tirepet id,tssza a rela{ivit'tis elm6let6ben, "a hEroin t6rkoordinri0a. Ez6ru (az 6 jel<ilisdvel 6lve) az mint rr. fio. tc tdrkoordinri,t'a mell6 bevezett'e rE:dct't,, mini; negyedikJet.hziel n6gyclirnenzi6s teret definirilt. Eljd,rd,sa az6rt'. i$en m6lvrehat6. riert ebben az tii t6rben ugyancsak az euklid6szi eeo;reLria 6rvdnves. Bdtran mondhaijuli, hogy Minkowski-a Jnecidlis relativiltis elm6lel 6t dtalakilotta a n6gydimenzi6s eukTerm6szetesen nem szabad megfeled' Iild6szit6r seomebri6id,vri,' kezniink ar"r6l, hogy-.nnek a tdrnek egyik dimenzi6ja k6pzetes'

58

59

6ssze,amelylknek mindegyike ndgy szS,mmal jellemezhet6,-m6gp*4ig o hiirom t6rkoordind,L|,val(rl y, z) 6s egy id6koordin6,td,val, a t id66rt6kkel. Ilyen 6rtelemben a vil{,g is kontinuum, mert minden esem6nyheztali,lhatunk olyan tetsz6leges esem6nyt (tdny,,szomsz6dos" J"g, I?gy legal{,bb gondolatban), amelynek 11, y1,21,-t1 koordinS,td,i az eredetilegvizsg6,It, esem6nyn, a, ?,1koord!nr{,tr{,it61 tetsz6logesenkicsiny 6rt6kben ktiionbOznek. Ifogy nern -szoktuk meg a vil6,got,ily 6rtelemben n6gydimenzi6s kontinuumnak tekinteni-, azon mrilik, ho=gy a relativitri,st megel6z6 fiziki,ban az id6nek mr{,s6s d;i6ll6bb szerep jutott, mint a t6rbeli koordind,triknak. Ez6rt szokLuk meg, hogy az id6t mint onr{,116 kontinuumot kezeljiik. A klasszikus fizikr4,ban az id6 abszohit jellegil, aza,z a, vonatkoztatd,s rendszer6nek helv6t6l ds mozg tisdllap otdt6l fliggetlen. I{ifejez6sre jut ez a"Galileifdle transzform:ici6 utols6 egyeniet6be n"(t' : t) . . A relativitr4,selm6letdbenc6lszerti a ,,vili,got" n6gydimenzi6snak teki nteni, miut 6.,n ez az elmdlet, aLor eiiz transzformii,ci6negyedik t* -!-r
t t :
f_--

: ' -

I lY l vc

"

ismerdsben,hogy a relativitd,s elm6let6nekndgydimenzi6s id6t6rbeli kontinuuma m6rt6kad6 alaki tulajdona legmesszebbmen6 rokonsri,gban van az euksr{,gaiban lid6szi geometriai t6r hr{,romdimenzi6skontinuumri,val (1.a fiiggel6k b6vebb fejteget6seit).Hogy ez a rokonsri,g I id6koordin6,a maga teljess6g6ben kittinj6k, a szokS,sos k6pzetesmennyis6get ta helyett a vele ar6,nyos /i.sl relativitd,selrn6let6kell bevezetniink. EzzeI a (speci6,lis nek kdvetel6seit kiel6sit6 termdszettdrvdnvek olvan matematikai alakot nSiernek, amelyben a, id6koo"din6ta ugyanolyan szerepet j*"tszik, mint a h6,rom t6rkoordind,ta. Ez a n6gy koordinri,ta alakilag tok6letesen megfelel az euklid6szi geometria hrirom t6rkoordind,t6,j6,nak. A nem-matematikusnak is be kell Litnia, hogy ezzel a liszbfln alaki felismer6ssel az elm4let rendkiviili r{ttekinthet 6sdghezjutott. Ez av&zlat csak homdiyosk6pet nyrijthat Minkowski relativifontos gondolat6,r6l, amely n6lkiil az 6,ltaI6,nos td,selm6lete nem bontakozhatott volna ki. Mivel a,zonban sem a speci6lis, sem az 6ltal6nos relativitri,selm6let alapgondolat{,nak meg6rt6s6hez rtem sziiks6ges, hogy az olvas6 ezL a matematikr{,ban jd,ratlanoknak k6ts6gteleniil ne}aezenhozzdf4rhet6 k6rd6st m6lyebben meg6rtse, abbahagyom ennek t6,rgyal6s6,t,6s csak a kdnyv vissza. utols6 fejezet6bent&ek r6t"

egyenlete6rtelmdben, megfosztja az id6t Onri,ll6sr{,gd,t6l. Me\t ez egyenlet szerint k6t esem6nynek a K,-{e vonabkoz6/t'idlknldnbdzete m6g abban az esetben sem tiinik el Sltald,nossrigban,ha a k rendszerhezviszonviLott, lt kiilcinbdzetiik meg is sztinik. K6t esem6nvn"ek a K rendszerbeli tisztri,n t6rtd,volsd,sd,val a K, rendszerben id6beli td,volsdg jri,r egyiitt. Neir ebben ri,ll azonban Minkowski fontos felfedez6s6nek jelent6s6gea relativitris elm6let6nek alaki fejl6d6sdben,hanern-abbana fel60 6l

mAsonrr< nfsz
Az AwALANoS TRELATTvITAS ELMELETE2S

78. A speci,til,isds az dltaldnos relat'iu'itds eloe

Az az alapt6tel, amely dsszes eddigi fejteget6seinknek tengelye volt', a specir{,lis relativitri,s elve, azaz minden egyenletes mozg6s fizikai relativit6,sr{,nak elve volt. Elemezziik laftalm{,t' m6g egyszer szabatosan! Az, hogy minden mozg6,stfogalma szerint csak relativnak gondolhatunk el, mindig vil6,gos volt. A vasriti ttilt6sr6l 6s a vasriti kocsir6l sz6l6 sokat haszn6lt p61ddnkban pl. az ott vdgbomen6 mozg6,st6ny6t egyforma jogosults6,ggala kdvetkezf k6t alakban tinthetjiik szavakba:
26A specid,lis relativitd,s elm6lete tiszt6,n inerciarendszerekkel foglalko2ik, vagyis olyan koordind,tarendszerekkel, melyekben 6rvdnyes a tehetetlens6g elve. A p6ldd,nak vd,lasztott vasrlti tcil. t6s 6s a hozz6, k6pett egyenletesen rnozg6 vasrlti kocsi tdnyleg ilyen. A specid,lis relativitds elm6lete kijelenti, hogy az <isszes inerciarendgzerek egyendrtdkfiek a term6szetlelrdr,s szempontj6b6l, Vannak azonban olvan koordind,tarendszerek is. amelvek nem inerciarendszerek. L" "gyre gyorsabban halad6 vasLrtbn, vagy a tengely kdriil forg6 kiirhintri,n a padl6ra helyezett golv6 nem marad nyugalomban, hanern mintegy magiit6l megindul. Ha pedig megliikjiik, nem egyenes vonahi egyenletes mozgri,st v6gez. Az ilyen koordindtarendszereket gyorsul6 rendszereknek nevezzi.jrk.Ezekkel foElalkozik az 6ltafti,nos relativitd,s elm6lete.

63

oJ a kocsi mozog a vasriti tiilt6shez kdpest b) a vasiLi tdlt6s mozog a kocsihoz k6pest. Az a) eset 6llit6sd,ban a vasriti tiilt6st, a b) esetben pedig a kocsit ha.szndltuk fel vonatkoztaf{'si rendszeitil. Ha csak a mozg6"smeg6'llapitfi"srir6l,illetve leird,sdr6l van sz6, akkor elvben kdziimbos, hogy melyik rendszerre vonatkoztatjuk a mozg6'st'.Ez, mint mon* dottuk, magd,t6l &te16d6, 6s nem t6vesztend6 ossze amelyet a a,z,za,l a sokkal messzebbremutat6 d,llitr{,ssal, ,,relativitSs elvinek" hivtunk, 6s amelyet eddigi vizsgd,latainkban alapul vettiink. hogy minden A relativit6s elve nemcsak azL 6,Jlibia, jelens6g leir6,sri,ra6ppen rigy haszn6lhat6 vonatkozLatd,si rendszeriil a kocsi, mint a va,sfti t6lt6s (merb ez is mag6t61 &teh6d6). A relativitd,s elve enn6l sokkal tdbbet mond. Ha az d,ital{,nosterm6szettorvdnyeket, amint a tapasztalatb6l ad"6dnak, a) a vasriti t6ltdsre, mint koordind,tarendszerre b,) a kocsira, mint koordind,tarendszerre fogalmazzuk meg, akkor a term6szettdrv6nyek (pl. " mechanika tbiv6nyei, vagy a vA,kuumban torL6n6 f6nyterjed6s tdrvdnye) mindk6t esetben egdszen egyformd,n hangzanak. Flzh lgy is kifejezhetjiik: termdszeti folyarend' matok fizikai lefr6,sribana, K, K' vona,lkoztatr6,si szerok kdziil egyik sem kiildnb a rnri,siknd,l. Ez az nom a priori sziiks6gkdppen helyes, rigy, ut6bbi 5"[ih6"s mint az els6. Ez nem foglaltatik a ,,mozgd,s",ill. a ,,vonatkoztatd,si rendszor" fogalmdban, 6s nem is vezelhet6le bel6liik, mert helyes, vagy helytelen volt6,r61 csa,ka,tapasztalat dtlnthet. Eddig azonban egy6,ltal6,nnem r{,llitotbtk azt', hogy mi,ndeifele .K vonatkoztafr'{'si rendszer egyen6rt6_kii a S6t, gondolattorm6szetttjrv6nyek megformuld z6,s6"ban. menetiink a kdvetkez6 volt: legel6bb abb6l a feltev6sb6l indultunk ki, hogy van egy olyan mozgd,sdllapotri .K koordin6,t&rendszer, amelyre vonalkoz6an 6rvdnyes 64

Galilei kijvetkez6 alaptdrvdnye: egy mag6"ra hagyott ds a t0bbiekt6l elegendl t6"vola6"gban levd tdmegpont egyenes vonalban 6s egyenletesen mozog. A 1{ (Galilei-f6le) koordind,tarendszerhez viszonyitva a" termdszettdrvdnyeknek a iehet6 legegyszerfbb alakriaknak kell lenniiik. Ebben az 9tbelemben azonTtana, K rondszeren kiviil mindazon K' koordinritarendszereknek ki kell vd,lniuk a tiibbiek kdziil 6s K-val egyen6rtdkfieknek kell lenniiik a trerm4szettdrv6nyek megfogalmazd,sa szempontj6b6l, amelyek a K-hoz viszonyitva egyenes uonald,,egyenktes6sforgd,smentes mozgtist v6geznek; mindezeket a rendszerehet Galilei-f6le rendszereknek tekintjiik. Csakis ilyen rendszerekben tekintettiik 6rv6nyesnek a relativitri,s elv6t, mSsokban (mr{,sf6le mozgi,sokat vdgz6 rendszerekben) azonban nem. Ebben az 4rtelemben besz6ltiink a speci,rilds relativitr{,s elv6r6l, illetve a speciri,lisrelativitd,s elm6let6r6l. Bzzel szemben az ,,6,ltal{,nosrelativitr{,s elve" alatt azt az 6,llit6,st 6rtjiik, mely szerint minden, K, K' stb. vonatkoztat6 test egyen4rtdk$ a term4szelleirds (az 6,ltal6,nosterm6szettiirv6nyok megfogalmazi,sa) szemponbj6b6l, bdrmilyen mozg{,s{llapotban is legyen2?. Mindjd,rt hozz*,lesszik azonban, iogy ezt k6sdbb elvontabb alakban kell megfogalmaznunk, aminek ok6,t szintdn csak k6s6bb fogjuk feltr{,rni.
27 Einstein semmikdpp sem tudott beletijr6dni abba, hogy ceak az inerciarendgzerbk egyendrtdkiiek. iVleg volb gy6z6di6, hogy az iisezes tenn6szettiirviinyek olva,n alakfban foiiruld,zhat6k meg,_ amelyben egyformriri 6rvdiryesek b6rmilyen, tehd,t gyorsul6 koordinri,tarenaszerekre is. A gondolat ren&kivtil mer6sznek, szinte rem6nytelennek tetszik.Eiszen az egyenletesen nrozg6 vagriti _kocs-iban azt, sem 6rezziik, hogy mozg"rink, de ha eg;rro gyorsabban kezd jdrni, tisztdn 6rezzfiE, hog/valamilyen er6 a hdtunkat, L6,rns"azt6 falhoz nyom benniin_ketl Ez pedig bbj.gkttv fizikai-\iiliinps6g az inerci-arendezethez kdpestl llo-gyan d,lljon fenn akkor 6ltaldnos esyen6rt6k{is6e? Enriek kiderfise Einetein legnagyobb alkotdsa.
5 Relativitdg

65

Annak, hogy a specid,lis relativitds elv6nek beve* szelzetlse bevrilt. minden 6,Ital6'nosit'5,sra tdrekv1 lemre csS,bit6an kell hatnia, hogy megtegye az 6ltal5'elve fel6 viv6 16p6st. Csakhogy egynos relativitris szertl 6s I6,tsz6Iug egdszen megbizhalo megfonto}i,s alapj6,n ez a lrrislflet kiid,tS,stalannak ttinik. K6pzelje el az olvas6, hogy a m6"r oly sokszor emlitett egyenletesen halad6 vasirti kocsiban iil. Mindaddig, amig a kocsi egyenletesen halad, a? utas a kocsi haladr{,sr{,r61 va,n a"z is, hogy a benniil6 mit sem vesz iszre.Innen minden bels6 ellenkezds ndlkiil arra ezt a kdriilm6nyt magya#tzhatja, hogy a kocsi nyugszik 6s a vasfti tdlt6s mozog. Ez az 4rtelmezds egy6bk6nt a specirilis relativitd,s elve szerint fizikai szempontb6l is eg6szen jogosult. ' Ha a,zonban a kocsi mozgrtsa egyenetlenn6 vri,lik, az6"ltal, hogy a kocsit er6teljesen f6kezik, a benniil6 ennek megfelel6en er6teljes l6k6st 6rez a menetirri,nyban. A kocsi gyorsul6 mozghsa megnyilv6nul a tesmechanikai viselkeddseben; tek hozz6, viszonyitott mechanikai viselkeddsiik rnd,s, mint el6bb. 6ppen ez6rb kizilrt'nak l6,tszik, hogy az egyenebleniil ha1ad6 vasirti kocsihoz viszonyitva is ugyanazok a mechanikai tcirv6nyek 6rv6nyesek, mint a nyugv6, illeLve az egyenletesen mozg6 vasirl,i kocsi esetdben. Mind.enesetre vil6,gos, hogy az egyenetleniil halad6 kocsi rendszer6ben Galilei alaptdrv6nye nem 6rv6nyes. Ez6tt, mindenekel6Lt arcu k6nyszeriiliink, hogy a,z egyenellen mozsd,soknak az 6,Ital6nos relativitd,s elve ellen6re, A kdvetkeabszohit fizikai realitd,st tulajdonitsunk. z6kben azonfian csakhamar be fogjuk Ll,tni, hogy ez a kdvetkeztet6s nem helvt6116.

1!). A grau,itac'i6s tdr

Arra a k6rd.6sre: ,,I1{i6rt esik a f<jklre az ak6, melyet, miutr{,n felemeltiink, szabadon engediink" rendszerint ezzelfelelnek: ..I\{ert a fcild yonzza,". A modern fizika n6mik6pp mrisk6nt szdvegezi a feleletet,, a kdvetkez6k miatt. Az elektromrigneses jelens6gek behat6 tanulm6,nyozr4,sa folytS,n oma a, felfogri,sra jutottak, hogy nincs kdzvetlen trl,volhatr4,s. Ha pl. a m6,gnes mag6,hoz vonzza, a vasat, akkor nem el6gedhetiink megazzaLafelfogdssal, amely szerint a m6,gnes az iires t6ren 6t kozvetleniil hat a vasra, hanem Faraday nyomri,n irgy k6pzeljtk, hogy a md,gnes az 6b kornyezl t6rben fizikailag rerilis valamit id6z el6, a,mit ,,m6,gneseser6t6r"nek neveziink. Ez a mS,sneses er6l6r a masa r6sz6r6l ism6t a vasdarabra hal, anrinek kovetkJztdben ez arra tdrekszik, hogy a mri,gnes fel6 mozogjon. Ennek a magriban vdve ijnk6nyes kdzbiils6 fogalomnak a jogosultsr{,g6,Lnem 6hajtjuk most fejtegetni. Csak anynyit jegyezhetiink meg, hogy segits6g6vel az elektromd,gneses jelens6gek, kiilijndsen pedig az elektrom6,gneses hullS,mok terjed6se, sokkal kiel6git6bb m6don irhat6k Ie elm6letileg, mint n6lkiile. Hasonl6an fogjuh fel a sravitS,ci6 hatr{sait is. A fOldnek a k6re gyakorolt hat6,sa kazvehefl. Gravitr{,ci6s teret hoz l6tie a kdrnyezetdben, ez hat a k6re 6s okozza annak es6s6t. A testekre gyakorolt hatr4,s er6ss6ge a, tapasztald,s szerint' j6l meghat{,rozotL torv6ny szerint csdkken a tri,volsri,g ndvekedt6vel. Ez a mi felfogS,sunk szerint ezt jelenti: annak a tdrv6nynek, amely a gravitd,ci6s t6r t6rbeli tulajdonsri,gait megszabja, eg6szen hah{,rozoLtnak kell lennie, hogy helyesen 6,Ilitsa e16 a gravit6ci6s hatri,snak a hatri,st okoz6 test tri,volodd,sr{,valegyiitt jdr6 csokken6sdt. Ugy k6pzelhetjiik eI, hogy a test (pl. a fdld) a ma,ga kozvetlen kdzel6ben l6tesiti az er6teret, nagyobb t6,vols6,gban a

66

67

t& irA,nydt,ds nagysd,gd,l, az a tdrvdny hathrozza, meg, amelynek a gravit6ci6s t6r t6rbeli tulajdonsri,gaiengedelmeskednek. A gravitr4,ci6st6rnek az elektromos 6s md,gneses tdrrel szemben nagyon nevezetes tulajdonsd,ga v&n, amely a kcivetkez6kben a,Lapveb6fontossri,gir lesz. A testek, meiyek kiz6t6lag a neh6zs6gi er6t6r hatrisa ala1ot mozognak, olyan gyorsuld,sra tesznek szert,, amely senl a test anyagd,t6l, sem fi,zikai, dllapotdt6l nem filgg. Egy darab 6lom 6s egy darab fa pl. a neh6zsdgi er6t6rben (l6giires t6rben) egyformri,n esik a fcildre, ak6,r26,-us,akd,r mris egyenl6 kezd6sebess6ggel ejtjiik. Ez a rendkiviil pontosan 6rv6rryesiil6tdrv6ny a kdvetkez6k m6rlegel6sealapjri,nm6g mri,sk6ppenis szdvegezhet6. Netpton mozE6stiirv6nve szerint2s (er6) : (tehe"tetlentbmeg) . (gyorsulis); ahol a ,,tehetetlen tcimeg" a gyorsul6 test jellegzetes d,lland6ja. IIa pedig a gyorsul6st el6iddz6 er6 a ne},L6zked6s, akkor m6,sr6szr (er6) : (sriiyostdmeg).(a neh6zs6gi efit6r intenzitdsa), ahol a ,,srilyos tomeg" ugyancsak a testre jellemzS r{,lland6. A k6t osszefiigg6sb6l kdvetkezik:

(gyorsul{,s) :

(srilyostdmeg)
(tehetetlen tdmeg)

(a neh6zs6gi er6t6r intenzitdsa).

Ha most a tapasztalatnak megfelel6enazt akarjuk, hogy adott neh6zs6gi t6rben a gyorsul6,s, fiiggetleniil a testek termdszeil6t6l 6s rillapolhb6I, mindig ugyanakkora legyen, akkor a sirlyos 6s a tehetetlen tdmegek viszonyd,nak minden test're ugyancsak azonosnak kell lennie. Teh6,t e viszony az egysdgek alkalmas megv6,lasztrisd,vall-gy6 is tehet6; ebben az esetben a kdvotkez6 tdtel 6rv6nyes: a test stLlgosds tehetetlentdmege egyenl6 egymri,ssal. Az eddigi mechanika ezt a fonhos t6telt regisztrd,lta, d"e nem 4rtelmezte.Kiel6sit6 6rtelmez6se csakis akkor lehets6ges,ha beld,tjuk, hogy a testeknek ugyanaz a kvalitd,sa a kiiriilmdnyek szerint egyszer,,tehetetlens6g"k6nt, mdskor pedig ,,srily"-k6nt nyilvr{,nul meg. Hogy mennyiben r{,ll fenn ez a val6s6"gban,6s hogy ez a kdrd6s hogyan fiigg dssze az 5,Ital6,nosrelativitris ktivete1m6ny6vel, azl a kdvelkez6 fejezetben fogjuk ld,tni.
20. A tehete,tlends stclgos tiimeg egyenl6sdgeaz,dl,tal,tinosrelati.ui,tris 7tosztuldtum,a m ell ett sz6l,

28Minden test ellen{i,Il6st fejt ki a, gyorsufui,ssalszernben, amelyet er6 alkalmazri,slival kell legy6zni. A mozg6sl,drv9ny azt, fejezi ki, hogy az a,lkalmazand6 er6 annri,l nagyobb, rnin6l nagyobb gyorsuki,st akarunk el6id6zni 6s mindl nagyobb a test tehetetlen t<imege, amely a gyorsul6snak ellenri,ll. A tehetetlen tdmeg m6r6szd,md,trigyha,tarozzttk meg, hogy megrn6rjiik a hat6 er6t 6s az 6,lLa,la,l6tesitett gyorsukist, 6s a kett6t elosztjuk egymd,ssal. A testre hat6 gravitri,ci6s er6 viszont, a,rd,nyosa test srilyos tdmeg6vel 6s a gravitd,ci6s or6t6r intenzit6s6'va"\ vagyis a tdmegegys6gre hat6 er6vel. A sLrlyos tcimegeb rn6rlegen mdrjiik grarnrn6kban. A sflyos 6s tehetetlen tdmeg egyenl6sdg6t rendkiviil pontos eljrirri,ssal el6sziir Ecitvris Lord,nd ha,L6,tozLa, mee. Az 6 rn6rdse a,z d,ltaldnos relativittis elmdlet6nek egyik tart6- pill6r6v6 vd,lt.

K6pzeljiik el az flres vil6,gt6r egy tril,gasr6sz6b, oly messzia csillagokt6l 6s egy6b jelent6keny trimegekt6l, hogy nagy pontossri,ggalazzal az esettel 6,1ljunk szorr;'ben, amelyre 6rv6nyes Galilei alaptdrv6nye. Igy a vild,g e darabjdnak kivr4,laszthal,unk egy olyan Galilei-f6le vonaLkoztatri,si testet, amelyhez viszonyitva a nyugvri,sban lev6 pontok nyugvd,sban, a mozgd,sban lev6k pedig 6lland6 egyenesvonahi egyenletes rnozg6r,sban maradjanak. A vonabkoztatr{,s ilyen rendszerdiil kdpzeljiink el egy szoba form6,ji L6,gas szekrdnyt, 6s bqnnp egy rnindenf6le mfiszerrel felszgrelt megfigye6!)

08

16t,.Szhmhra srily term6szetesen nem l6tezik. K6telekkel kell a padl6hoz kcitnie ma,g6,t,, nehogy a padl6zahot 616leggyong6bb lok6sre a szoba mennyezetefel6 szri,lljor. A kiils6 olclalon a szekr6ny mennyezet6nek k0zep6n lev6 kamp6ra erdsitsiink 16, egy kdtelet, amelyet-6,1land6 er6veI httz valamilyen hozz6,nk hasonl6 l6ny. Hkkor a szekr6ny a megfigyel6vei egyiitt egyenletes gyorsuli{,ssal eikezd ,,felfel6" repiilni. Sebess6ge az id6 mirltli,n fantasztikussri, n0vekszik - ha mindezt egy mr4,sik vonatl<oztat6si testr6l it6ljiik meg, amelyet senki sem hirz kot6llel. De mik6ppen fogja megit6lni ezt a folyamatot a szekr6nyben 1ev6 megfigyel6 ? A szekr6ny gyorsulisr{,t a padT6zal ellennyornri,sritjr{,n adja 6,t neki. Tehrit ezt a nyomri,st a l{,baival kell felfognia, ha nem akar test6nek eg6sz hosszttval a padl6ia teriilni. 7gy azut6,n a szekr6nyben, mint md,sember a f<ild6n 6ppen rigy 6,11 lev6 h6z szob6,j6,banHa elenged egy testet, amelyet el6bb kez6ben tartottr, akkor ez nem veszi fel a szekr6ny gyorsul{,srit, hanem gyorsul6 mozgA,ssal kijzeledik a szekr6ny padl6zat6"hoz. A megfigyel6 mdg arr6l is meg fog gy6z6dni, hogy a test gyorsukisa a pad,l6zattal szemben mind,i,g ugyanakkora, btiLrm,iluen testtel i,s lcisdrletdt.zs adgz,i
2eIIa a testek l,ehetetlen 1,<imege nern volna egyenl6 a srilyos tiimeggel, a szekr6nyben 1ev6 megfigyel6 rdgt<in diinteni tudha, vajgn grqvllrlci6s er61,6rvan alatta, vagy szekr6nye ri,lland6 gyorsul6ssal felfel6 mozog? Egymiis ut:i,n, egyamennyezetre ei6sitett, rug6ra fiiggeszten6 a szekr6nvben tal:i,1hat6 testekel,. Gravitd,ci6s er6t6r eset6ben a rug6 megnyrili,sai a testek sflyos tiirnegeiveJ, gyorsul6 rnozg6,s eset6n pedig tehetetlen tdmegeivel volndnak ardnyosa,k. EinsLein rneggondol:isainak eredm6nve igy foglalhal 6 <iisze: egy inerciarend s7er.h ez k6 pest gyors ul6 lioo"d'ind,tarendszer egyen6rt,6kii egy olyannal, rneiy az'iirerciarendszerhez k6pest nyugalomban van, de- benne gravittici6s er6t6r uralkodik. Ez az ekvivalencia elve. Erv6nyess6gdnek l6nyeges felt6, tele a srllyos 6s tehetetlen tiimeg azonossiiga.

A szekr6nyben tart6zkod6 megfigyel6 tehd,t a nelt6zs6gi er6t6rre vonatkoz6, az aL6bbi fejezetben emlitett ismereteire tri,maszkodva arra az eredmlnyre jut, hogy 6 a szekrdnnyel egyiitt id6ben d,lland6 neh6zs6gi er6t6rben van. Egy pillanatig mindenesetre csodd,Ikozni fog azon, hogy a szekr6ny ebben az erftdrben nem zuhan; mikor azonban 6szreveszia szekrdnymennyezet, kazep|n IevS kamp6t 6s az arra er6sitett feszes kcitelet, arra kdvetkeztet, hogy a neh6zs6gier6t6rkren felfiiggesztve nyugszik. Szi6ad-e mosolyognunk a megfigyeI6n, 6s mondhat juk-e, hogy felfog6Ja t6ves? Ha liovetkezetesek akaiunk maradni, ait hiszem nem; ellenkezfleg: el kell ismerniink, hogy ez a felfog6,sm6d nem iitkbzik sem a i6zan 6sz, sem a mechanika tdrv6nyeiU^g - 4n* ellen6re, hogy a szekr6ny az el6bb emlitett ,,Galilei-f6lo t6r"-hez k6pest gyorsul6 mozgi,shan van, m6gis nyugv6nak tekinthetjiik. Tehr6,tvan okunk a,rra,,hogy a, relativit6s elv6t' az egymd,shozk6pest gyorsul6 rendszerekre is kiterjessziik, 6s igy hatalmas 6rvre akadsitott relat ivit 6,sk0vet elm6nye mellett. a"z6,ltal6,no t uLnk a neh.dzI'igyetjiink arra, hogy ezt a" feLfog6,sm6dot lehetette tulajdonsri,ga a,lapvet6 az az ei6t6rnek s6gi L6v6, hogy minden testnek egyforma gyorsul6st ad; vagy ami ugya,nezt jelenti: hogy a tehetetlen 6s a sirlyos tomegek egymrissal egyenl6k. Ha ez a t'etm6szet't-drv6ny nern d,llna fenn, akkor a gyorsul6 szekr6nyben 1ev6 rnegfigyel6 a kdrnyezet6ben lev6 testek viselked6s6t sem rnagyurftzhafni" gravit'r{,ci6st6r felt6telez6,s6vel,6s semmif6le t'apasztalat' alapi6'n sem volna arr& jogosult, hogy a maga rendszerdt nyugv6sban lev6nek tekintse. A szekr6nyben lev6 megfigyel6 a szekr6nymennyezet bels6 oldal6,ra egy kdtelot er6sit, ennek szabad v6. a kdt6l ebben g6re pedig egy testet. Ut6bbi hat6,e6,ra a krtesziLehb r4,llapotban ,,fiigg6legesen'r l0g. Mi ag

7A

7t

oka a kdt6l fesziil6sdnek? A szekrdnyben lev6 megfigy.el6azt mondja: ,,$ feffiiggesztett testre egy leiel6 ird,nyul6_ er 6 \,at, amely a ktit6lfesz iilts6ggel tar"t egyenu4Jt ; a kdt6lfesziiltsdg nagysrigd,raa felliggeszteti test srllgos tdmege m6rvad6." Mrisfel6l, a t6rb"e-nszabadon l*u.q{ megfigyel6 ezt, az rA,llapotot lgy iL6li meg: ,,A k0t6l. k6nytelen- a szekriny gyorsul6 ilozg6,s6,bai r6szt venni, 6s ezt 6,lviszi a r6,er6sitett testr6. A kttt6lfesziilts6g -akk91a, hggy ut6bbi gyorsuldsrit 6ppen el6id6zi. A kijt6lben f9l'16p6fesztilis6g nagys,{,gdia a test tehetetlen tgm.eg.e.m6rvad6." Lr4,tjuL eUbat i p6ldd,b6l, hogy a relativitd,s elvdnek kiterjesztdse szuki\gkCppen maga ut6n v.onj1 a ggrlyos6s teheietlen ttimegef egyerrl6s6g6nek t6bel6b. EzzeL o tdtel fizikai erlelmo:iiset nyertiik. vdgz6 szekrdny p6ldr{,jr{,b61 Ht. .A gyo"u,tl6 mozg_r{st juk, hogy egy 6,ltal6,nositott relativitr{,si elmbletnek a gravitr4,ci6t6rvdnyeirdl fontos eredmdnvoket kell szolg6,ltatnia. Val6ban az 6,ltald"nos relativitr{,s gond.olatainak kbvetkozetes nyomon kcivet6se szolglrlti,Lta azokat a tdrv6nyeket, amelveknek a eravitd,-ci6st6r elegot tesz. Mp-" *t figyelmeztetem az"olvas6t, 6vakodj6k egy -- ezekbll a meggondoli,sokb6l kdnnyen lehetid_ ges f6lre6rt6st6l. A -szekrdnyben lev6 megfigyel6 szd,_ mrira ugy-a_nTan_nakellen6re lfitezjk gra?it?ci6s t6r, hogy az el6bb vd,lasztott koordind,tareidsz erh6l n6zva ilyen nem volt jelen. Mri,rmost kijnnyen azt ldhetne |innj, hogy.a gravitrici6s \6r liLez$se"csak ld,tsz6lagoe, g* ?loq{ bdrmilye_n is a gravit6ci6s t6r, mindig vd,laszLha,t6egy mdsik 9Jy"t vonatkozhal6 test, anielyro ndzve nincs gravit6ci6s L6r. Ez azonban sommi ese'tre sem r{,ll minden gravitr{,ci6s tdrre, hanem csakis az egdszen kii]Onleges fel6pit6sfiekre. Igy pl. lehetetlen :6:gy megv &lasztani egy vo n atko zt at ris-i' re^nd"sz ort, hosv a er6tere (teljes Fold nehdzsdgi egeszetelril Qlftq !6zve oltfinjdk,

Most mri,r l6,tjuk, mi6rt nincs bizonyit6 ereje az 6,llalri,nosrelativitd,s elve ellen a 18. fojezet v6g6n felhozott 6rvnek. Igazugyan, hogy af{kezett' vasriti koasiban tart6zkod6 megfigyei6 a fdkezds koveLkeztiben el6reirr{nyul6ldk6st 6rez,6s hogy a kocsimozgd,s egyenl6tlens6g6t (gyorsul6,sr{,t) veszi 6szre. Azonban ki k6nyszeriti 6t arra, hogy ezt, a lok6st a kocsi ,,iga,zi" gyorsuld,sri,ra vozegse visszaz. Ezt, az 6lm6nyt igy is 6rtelmezheti: ,,Az 6n vonaLkoztab6 testem (a kocsi) 5,lland6an nyugvrisban van. Rajta azonbam(a f6kez6startama alatt) egy el6reir6,nyul6, id6ben v6,ltoz6 neh6zs6gi er6t6r uralkodik. Ez ut6bbi hatd,s6,raa vasfrti tolt6s a fdlddel egyiitt olyan egyenl6tlen mozg6,slv6gez, hogy eredefi, h6,Lrafel6fu6"nyul6 sebess6gomindjobban csdkken. Ez a neh1zs6gi tdr eredm6nyezi a megfigyel6re hat6 lijk6st. "
21. Menngi,ben nem ki,eldgitdek a lclassz,i,l{usmechani,ka ds a, sp ec'idl i,s r el, at i,u it deel nzdl et alap,i a,i,?

Mint mri,r annyiszor emlitettiik, a klasszikus mechanika a kdvetkez6 t6telb6l indul ki: azok az anyagi pontok, amelyek a tdbbiekt6l elegend6 td,volsdgban vannak, egyenesvonahi egyenletesmozgS"st v6geznok, vagy nyugalomban maradnak. Azt is kiemeltiik mr{,r tdbbsziir, hogy oz az alapLorv6ny csak olyan kiiliinleges mozgrisd,llapotriK rendszerekre 6rv6nyes, amelyek egymrishoz k6pest egyenlotoshalad6 mozg6st vdgeznek. Egy6b rendszerekre vonatkoz6an ez a tdrv6ny nem 6rv6nyes. A klasszikus mechanikri,banis, mint a specir{,lis relativitri,selm6letben, ennek megfelel6en megkiildnb6zbettik az olyan K rendszereket, amelyokhez viszonyltva a term6szettdrv6nyek 6rv6nyesek, a,zokt61, melyekhez viszonyitva ezek nem drv6nyesek. A dolgok ilyen aiakul{,sr4,val azonban a kovotkezetesen gondolkod6 ember meg nem el6gedhot. Azt fogja kdrdezni; ,,Hogya,4fehets6ges ?zthogy lizonyos vona,t-

72

7A

kozlulhsi testek (illetve mozgilsilllapotaik) a tdbbiek (illetve mozgd,s6,llapotaik)kozotb kitiintetett szerepet j6,tszanak?Mi, az olcaenneka lciudltsd,gnak?" Hogy vil6,gosa,nmegmutassam, mire gondolok enn6l a k6rd6sn6l, hasonlattal 6lek.so van el6ttem. Rajta egym6,smellett kdL f6z6G6,zf6z6 ed6ny, amelyek az lsszeLdvesztdsighasonl6k egym6,shoz. Mindketbf f6lig vizzel ttiltve. Azt veszern 6szre, hogy az egyik d,lland.6an 96zoIo9, a rnri,siknem. Csodri,Ikozom mdg akkor is, ha m6g sohasemld,ttam g6,zf6z6t', sem f6z6ed6nyt. IIa ezaffi,n az els6 ed6ny alatt egy k6kesen vil6,git6 valamit l4,tok, a mrisik alatt pedig nem, megsztlnik m6g akkor is, ha sohaakkor csod6,lkozr{,som Mert csak azt mond-hatom, sem lr{ttam m6g g6"zl6,ngot. hogy ez a k6kesen vilhgit6 valami okozza uz egyik ed6ny g6zolgds6t,vagy legal6,bbislehets6ges,hogy ez okozzal. Ha pedig amellett, hogy egyik ed6ny alatt sem ki,tom a k6kesen vil6,git6 valamit, az egyik ed6ny m6gis sziinet n6lkiil 96z6lo9, a mri,sikmeg nem, akkor csodd,lkozom 6s el6giiletlen vagyok, mig v6giil is 6szreveszekvalamilyen kdriilm6nyt, amelyet ak6t ed6ny kiil6nbtlz6 viselked6s66rt felel6ss6 tehetek. Ehhez hasonl6an a klasszikus mechanikd,ban (illetvo a specid,lisrelativitd,selm6letben) hi6,ba keresem azt a re6,lisvalamit, amire a testeknek a K 6s K' rendszerekkel szemben tanrisitott kiil6nb0z6 viselked6s6tvissza30 Einstein fogalmazrisa itt nem eg6szen szabatos. Precizen lgy k6rdezziink: rni az oka annak, hogy egyes koordindtarendszerekben 6rv6nyes a, tehetetlens6g elve, m6sokban nem? Newton erre iev felel: a l,ehetetlens6q elve mindazon koordinri,tarendszerekben drvdnyes, melyek a/abszohit tdrben nyugalomban va,nnak. Ezt, a megokold,st azonba,n a fizikus nem fogadhatja el, mert, semmif6le kis6rleti,el nern d<inthet6 el, hogy valamely adott koordind,tarendszer a t'6rben nyugalomban van-e vagy sem. Einstein az relativitri,s megolddsdval t'6'rgytalann6' tette a k6rd6st. {,_Itald,nos 6 olyan alakba tudta iinteni a term6sZettdrv6nyekel,, melyben koor: minden vonatkoztat6 rendgzerben 6rv6nyesek. Kitiintetett dind,tarendszerek a,z ri,ltakinoc relativiias elm6let6ben nipcsenek,

vezothetn6m .* HzL azellenvet6st md,rNewton is l6,tta, de hid,ba igyekezebt 6ldt venni. Legvil4,gosabban E. Mach ismerte fel, 6s einiatt kiivetelte a mechanika rij alapokra val6 fektet6s6t. Az ellenvet'4st csakis olyan fizika keriilheti ki, amely megfelel az 6,lta'l6nosrelativitr{,s elv6nek. Mert azilyen elm6let egyenletei mindenf6le vonatkoztat6 testre 6rv6nyesek, bd,rmilyen is a mazg6'sr{,Ilapotuk.
ndhdng folyornd,nya 22. Az dltaldnos relati,u'i,tdselmdl,et

A 20. fejezat megfontoli,sai azt, mutatjr4,k, hogy az 6'Ital6,nosrelativitd,s elve k6pesit benniinket arra, hogy kiz6,r6lagelm6leti irton a gravitd,ci6s teret jellemz6 talaidonsd,gokatvezessiink le. TegyAk fel ugyanis, hogy ismerjflk valamely term6szeti tdrt6n6s id6t6rbeli lefolyd,s5,t rigy, amint az a Galilei-f6le t6rben egy K Galilei-f6le rendszerro vonatkozt'artva v6gklemegy. Ebben az eset'szd,mit6,sok ben tiszt6,n elm6leti mtiveletek, azaz csup6,n ritjdunmegtuclhatjuk, hogyan jd,tsz6dik le ez az ismert term6szeti tdrt6n6s a K-hoz k6pest gyorsul6 mozg6'st' v 69z6K' rendszerhezviszonyitva.sl Miut 6,nazonban eIt' hez azij K' vonalkozhaL6testhez viszonyitva gravitr{,ci* Ez az ellenvetds akkor esik kiildniisen latba, ha a vona,t'koztatrisi rendszer rnozgri,sri,llapotaolyan, hogy fennt'artd,sd,hozsern' rnif6le kiils6 befolydsra nincs sztks6ge, pl. abban az esei,ben, mikor a vonatkoztal,ri,si rendszer egyenletesen forog. 31Einstein pdld:ija a,z egyenletesen gyorsul6 szekr6nyr6l nem d,ltald,nos. E p6lda k6ts6gt'eleniil a lehet6 legegyszer{ibb, mert szemldletesen-mutatja, hogy az egyenletesen gybrsul6 szekr6nyben gravitrici6s er6L6r I6p fel. De pl. a forg6 kdrhinta ugya,nc.sak gyor"sul6 rendszer, 6s 6rbemes rdilutatnil hogy ebben-is er6t6r idp fel, amelvet ktiztudomris szerinl centrifug6lis er6t6rnek neveziink. Itt m:i,r j6val nehezebb beftitni, hogy iz az er6l6r is helyettesithet6 gravit:i,ci6s er6t6rrel. A bonvolultabb gyorsulaist v6gz6 rendszerei<ben dltaleiban mdg dsszetettebb er6tlrek l6pnek Tel, amelyeket iisszefoglal6 n6ven inerciaer6knek neveziink. I(6rd6s, vajori ezek rnindegyike hel;zettesithet6-e gravitri,ci6s er6vel ? A fe|ef6t igenl6, tnefi az inerciri,lis 6s gravit6,qi6s er6k l6nyeges tulaj-

74

75

6s t6r r{,llfenn, megrillap{lhatjuk, mikdppen befolyrd,solja a gravit6,ci6s t6r a vizsgr{,l6dr{,sunk tr{rgyd,v6,tett j-elens-6set. " IgV pI. azL-tapasztaljuk, hogy egy olyan test, amely a K rendszerhez viszonyitva egyenesvonahi egyenlotes mozgtisLv_6ge.z (Galilei t6tel6nek megfelel6en),a gyorsul{.st_v6gz6 K'-hoz (a szekr6nyhez) kdpest gyorsul6, d,ltald,bangcirbe vonahi mozg6,st, fu Ie. Ez-a gyorsul{,s, illetve- gdrbiil6s a -K' rendszerhez k6pest fennr4,ll6gravitr4ci6s t6r - a mozg6 testre gyakorolt - hat6sd,n-ak felel mgq. Ilgey -a .gravitilci6s t6r a testek mozg6,s6,tilyen m6don befolyri,solja, ismeretes, 6s igy ez a meggondold,s elviteg fjat, nem nyfjt. _ Alapvet6 fontossri,gririj eredm6nyhez jutunk azonban, h,a megfelel6 meggondoli,sainkat, a'f6nyre alkalmazz;uk.. A f6ny ? K Galiiei-f6le rendszerhez viszonyitva egyenes.vonalbanc sebess6ggel terjed tova. A gyorsul6_szekr6nyhez, mint K rendszeihez viszonlitva azonban, mint kdnnXgn levezethet6, a fdnysugdr pdlgdja nern egAenes ,tdbb6. Ebb6l q,z kduetkezik, hogy a fdnysugdr graai,ttici,6s terelcben tiltaldbq,n g6rbeaonalban ieried.sz Ez az eredm6ny k6t okb6l nagy fontossd,gri.
donsrigai azonosak. Mindk6t faita er6 szigonian ard,nvos a hatd,suknak kitett tesb tdmeg6vcl. Mdsodszoi mindk6t fd,jta er6 kitranszformd,lhat6 (eltifurtith-et6, ha egy m6sik alkakn-as koordind,tarendszerre tdriirrk 6,t).Igy pl. a szabadon es6 liftnek,. voSX a,z itrhaj6s kabinjdnak koorilin-d,tarendszer6ben nyoma slncs a gravibd,ci6s er6nek. Ilasonl6an kitranszform 6,1hat6a centrifusd,lis er6, ha a kiirhintri,n lefoly6 mozgrisokat a frildhdz rogzib"ett, koordinritarendszorben irjuk-le. fnerciaer6 6s sravitri,ci6s Er6 teh6t bdtran nevezhet6 egyfdldnek. a2Gondoljunk el egy kis lyukat az ablakunkat eltakar6 fiiggiinyii_1. Az ala,csonyan jrir6 Nap eugrilk6v6! kiild dt rajta, mely az dtellenes falon f6irvfoibot rajzol ki. A f6nvkdvo pontoian eprvdnes. D_e ha-a-szobdnk-gyorsul6 heozgri,st vdg6zne felfel6, a f6nffolt egyre lej-je!! ds_lejjebti jelentkezn6-k, a f6iyk6ve meggdrbiiftnek Id,tezan6k. Mivel a szoba gvorsuftisos mozg{isa egvenErt6k{i esv lenti grawitrici6s er6b6rrel-,-a jelens6g rigf dstef-lLezhet6, ho[y ilyen ep6t6rben a f6nysugdr meggOr6Ut.--

El6szdr, firert a lapa,sztalatt al 6sszehasonlit hat d. dmbrir ttizetes megfontol4,sok arra az eredm6nyte vezetrelativitd,selnek, hogy a f6nysugaraknak az 6,Ital6,nos m6letb6l ad6d6 elgrlrbiil6sea gyakorlatban rendelkez6siinkre d,ll6 gravit6,ci6s terekben igen csek6ly, m6gis, azoknak a f6nysugaraknak az eset6ben, amelyek a Nap k0zel6benhaladnak el, az eltdrfsnek md,r 1,7 ivm6,sodpercet kell kitennie. Ennek oly m6don kellene megnyilvdnulnia, hogy a Nap kdzel6benmutatkoz6 6s csak teljes napfogyatkozS,skor megfigyelhetS d,ll6csillagoknak ezzel az 6rtdkkel a Napt6l eltol6dva kell Li,tszaniuk, szemben azzal a helyzetiikkel, amolyet az 6gen - }l'ozzrink k6pest - akkor foglalnak el, amikor a Nap a,z69nek m6s helydn van. Rendklviil fontos feladat annak eldont6se, vajon ez a kdvetkezteL4s egyezik-ea tapasztalri,ssal,vagy sem: rem6lhetjtik, hogy ezNa feladatot a * fizikusok mihamar6bb megoldjr{,k. Mdsodszor: ez a kiivetelm6ny aztr mutakia, hogy az 6,ltald,nosrelativitS,selm6let szerint a vd,kuumban terjed6 f6ny sebess6g6nek sz6I6 md,r annyid,lland6sr4,g6,r6l relativiszor emlitett torv6ny, amely egyike a specir{,lis tdselmdlet k6t alapvet6 feltev6s6nek, nem tarthat ig6nyt korldtlan 6rv6nyess6gre.33 A f6nysugarak ugyanis csak akkor gtirbiilhetnek el, ha a fdnyterjed6s sebessdge miis
* Az elm6let megkiivetelte fdnyeltdrlt6s l6tezds6t a, Roga,l, Soci,etyfelszerel6s6ve'i az Eddingtoi 6s Crommelin csillagrisiok vezettekdt expedlci6 az 1919. rn6jus 30-dn v6gbement napfogyatkoz6skor fotogrdfiai felv6telekkel rneg6llapitotta (1. b6vebben az utols6 el6tti fejezotben). 33Az 6ltal6nos relativitdselmdletben, ahol brirmilyen koordindtarendszert felhasznri,lhatunk, az sem 6rv6nyes, hogy a testek nem mozoghatnak c-n6l nagyobb sebess6ggel. Pl. a Fcildet haszndlva vonatkoztat{,si rendszeriil, a,zt tapasztaljuk, hogy a legtd,volabbi kitddk is egy nap alatt, megkeriilik a Fiildet. Ezl a,z 6rid,si kdrt pedig csak rlgy trhatjri,k le 24 6ra alatt, ha a, c fdnysebess6gn6lgyorsabban mozognak. Csak inerciarendgzerben nem 6szlelhetiink c-n6l nagyobb sebessdget.
I I

76

ds m6,s a kiilijnboz6 helyeken. Azt hihetndnk md,r most, hogy e kdvetelri6ny folyt6n a specir4,lis relativitrl,s elrn6lete - 6s vele egyiitt a relativitri,s elm6lete d,ltal{,ban * megd6lt. Hz azonban nem r4,ll.Csak annyit jelent, hogy a specid,lis relativitris elm6lete nem lehet korl4tlanul 6rv6nyes; eredm6nyei csak annyiban helytr{,1l6ak, amennyiben a gravitrici6s tereknek a jelens6gekre (pl. a f6nyre) gyakorolt befolyd,sri,t6l eltekinthetiink. Mivel a relativitri,s elm6let6nek ellenfelei gyakran 6,llitottrik, hogy a specirilis relativitr4,selm6letet az 6,ltal{,nos relativitr{,selmdlet halomra dijnti, a val6di t6nyd,lld,st egy hasonlattal akarom megvild,gitani. Az elektrodinamika bevezet6sdt megel6z6en az elektroszlatika tdrv6nyeit irgy tekintett6k, mintha azok ri,ltal{,ban az elektromossrl,gtorv6nyei volnS,nak. Ma mri,r tudjuk, hogy az elektrosztatika az elektromos t6r tcirv6nveit csakis abban a soha szigorrian meg nem val6sithat6 esetben s zolgtiJtat, ja, ha az elektromos tomegek egymd,shoz 6s a koordinS,t,arendszerh ez kfpesl szigorfan nyugalomban vannak. Vajon halomra dcjntdttdk-e az6rt az elektrosztatikri,t Maxwell elektrodinamikai tdregyenletei? Semmik6ppen sem! Az elektrodinamika az elektrosztatikd,t hatd,resetk6nt foglalja magri,ban; az ut6bbi tdrvdnyei kdzvetleniil az el6bbi tdrvdnyeihez vezeLnek, ha az er6t6r az idlben v6"ltozatlan. A fizikai elm6let legszebb sorsa, ha maga mutat utat olyan tdbbet felolel6 eim 6let bevezetlsdhiz, melyben 6 maga csak mint, hatri,reset 6l tov6,bh. Af6nyterjed6s im6nt tfugyalt p6idr{j6,b6l l5,ttuk, hogv az 6lbal6,nos relativit6s elv6vel elm6leti irton le tudjuk vezetni a gravitd,ci6s t6r hatrisd,t olyan jelens6gek lefolyr{,sd,ra,amelyeknek tdrv6nyei nem-gravit5,ci6s t6rben rn6,r ismeretesek. A legkecsegtet6bb feladat a,zorrban, amelynek kulcsri,t a relativitds elve adja keziinkbe, azoknak a tdrv6nyeknek a meg6llapitrd,sa, melyeknek a gravit'r{,ci6s t6r maga h6dol. A t6nyri,lld,s itt, akovetkezl:
't6

Ismeriink blyan tdrid6-tartom6,nyokat, amelyek a (kd vonatkoztatrlsi rendszeralkaknas megv6,laszt'6,s5,val azaz melyekben zelib6en),,galileikusan" viselkednek, az ilyen t6rid6-tartomr{,nyt gravitSci6s t6r nincsen. TT-a egy tetsz6legesenmozg6 K' testre vonatkoztatjuk, akkor I{'-ltoz viszonyitva id6ben 6s t6rben v6'lLoz6 gravikitt6,ci6s t& 6,ll f'enn (ez a 20.fejezet 6,ltal6nositdr,s6,b6l vetkezik). Az ut6bbi min6miis6ge terrn6szetesenatt6l A grafilgg, hogyan vri,lasztjuk a K' mozgri,sri,Ilapot6t. reiativit6,svitd,ci6s t6r 6,Ital6nostcirv6ny6t a'z i,Jtul5;nos elm6let szerint minden igy nyerhetl graviL|ci6s t6rnek t6r semmi ki kell el6sitenie. Ambeimnden qravit6,ci6s seni,illithat6igy el6,m6gis iemdlhetS,hogy ezekeset're b6l a kiiliinleges fajtri,jri gravitS,ci6s terekb6l a, graviL6'ci6 |lLaIi,nas tdrv6ny6t levezethetjiik.sa Ez a rem6ny v6,lt! De hogy a c6l vildgos a leggydnydriibb val6sr4,gg6, tdnyleges el6r6s6hez jussunk, el6bb komegld,td,sr{,t61 moly neh6zs6getkell legy6zniink, rnelyet fel keil t6,rnom az olvas6 el6tt, mert m6lyen adologl6nyeg6bengycitrreredzik. A t6rid6-kontinuum fosalmd,nakism6telt elm6lyitdse sziiks6ges.
23. Az 6rdk ds mdrdrud'a,lca'isellceitr'dse lorg6 uonatkoztatdsi testem

nem besz6ltem a t'6r- 6s id6beli Eddis sz6,nd6kosan adatok fizika,i 6rtelmezds6r6laz 6,ltal6nosreiativitS,s kej 6,b a estem, hib 6, al bizonyo s pongyolasr4,g retdb en. Ez6,IL j6l ehn6relativitS,s a specid,lis tudjuk arnelyr6l nagyon nem l6nyegtelen 6s nem is let6b6l, hogy egy6,Ital6,ban megbocsdthat6. Most m5,r nem t6rhetiink ki e h6zag
3aEinstein e helyen arra gondol, hogy a t6rben jelen lev6 tdrneeek dltal ldLrei<iv6 gravittici6s Lerek nem kaphat6k rneg a, gyor6ul,i,sosrnoze{iib6l ered6 gravit'ti,ci6s terekb6l. A kdvetkez6 feje' zehek el6k6{zit'ik azt a szlks6ges 6ltald,nositrist, amelynek bevezet6se n6lkiil teljesen ritfog6 gravitd,ci6s elmdlet nern alkothat'6 meg. 79

p6tld,sae1,61; m6,rel6re megjegyzem azonban,hogy ez az olvas6 tiirelm6t 6s absztrahr{,16 k6pess6g6t alaposin pr6bd,rafogja tenni. Mpq! iu _eglrqokgzor felhasznfilt, eg6szen kiil<inleges esetb6l indulunk ki. V6,lasszunk olyan tdrid6-tartomd,nyt_ amelyben alkalmasan vi,lusLtott mozgi"s|,llapotl& K testhez viszonftva nincsen gravitr{,ci6s tdr; a vizsg{,lat t6,rgy6,v6, tett t6rid6-tartomri,nyban a ,K rendszer Galilei-f6le vonatkoztati,si l,est, 6s erre vonatkoz6an6w 6ny eseka speciiiis relativit r*,s elmdlet6nek eredm6nyei. Ugyanezt a t1rid1-tartomrl,nyt viszonyitsuk -mostk6pzoletben egy mr{,sikK'tesNhez,amely a, K-hoz k6pest egyenletesen forog. Ilogy gondolatainkat meghaL{'rozott esethezffizzik, k6pzeljiink K'holy6be olyan k-0ralakf sikkorongot, amely ktizdppontja kortil sa;d,t sikjd,ban egyenletesenforog. A -K' lioronfon ennek [tiz6ppontj6,n ktviil iil6 megfigyel6 oly er6t 6szlel, amely sug6,rirdnyban kifeld hat, 6s amelyet az eredeLiK rendszerhez_viszonyitva nyugv6 megfigyel6 a tohetetlensdg (centrifu_gd,lis er6) hat6sakdppen $rtelmez. A korongon iil6 megfigyeld azonban hadd fogja fel sajr{,tkorongjd,t relativitr{,s el,,n5rugv6rendszerk6nt"; erre az 6,lbal6"nos ve 6rtelm6ben joga van. Ehhez 6s ogyd,ltal{,ban a koronghoz kdpest nyugv6 testekre hat6 er6t gravitr{,ci6s t6r hat6,sak6nt kiinyveli el.Igaz, hogy ennek-a,z er6tirnek tdrbeli eloszld,saNewton gravitd,ci6s elm6lete alapjr4,nnem lenne lehets6ges.*De ez a megfigyel6t nem zavarja, miutri,n 6 az 6"kal6"nos relativitrl,st vallja; joggal rem6li, hogy fel lehet d,llitani a gravitd,ci6nak oty-an 6ltalinos 6rv6nyti torv6ny6t, amely nemcsak az 6gitestek mozg6,s6,h, hanem az 6,llala 6szleit er6teret is helyesen magyartuzza. Ez a megfigyell a maga korongjd,n 6rr{,kkal 6s m6r6rudakkal kis6rleteket v6gez azzal a szrf,nd6kkal, hogy
* Az er6t6t:, a korong kdz6ppontjd,ban tdvolsriggal podig ardnyosan nbvekszik. eltiinik, az ebt6l rndrt

6szlel6seiuIapj6,n a K'korongra vonatkaztatobt' idd- ds t6rbeli adatok jelent6sdre vonaLkaz6 szabatos definici6khoz jusson. Milyen tapasztalat okat' szerez135 K6t egyenli szerkazetii 6ra kozul r{,llitsuk az egyiket a koro4g kiiz6ppontj i"ba, a md,sikat pedig keriilet6re rigy, hogy a koronghoz k6pest nyugalomban legyenek. K6rd6s, vajon a k6t 6ra a nem forg6 Galilei-f6le -K test16l n6zve egyformrin j6,r-e?Mig err6l a testr6l ndzve a addig a kekdz6ppontban lev6 6r6,naknincs sebess6ge, riileti 6ra a forgr{,skdvelkezl6ben a K-hoz viszonyitva mozg6,sbanvan. A 12. fejezet eredm6nyei 6rtelm6ben enn6l fosva az rt6bbi 6ra a K-b6I ndzvo ri,Iland6an las1ev6.Nyilsabban j5,r, mint a korong kciz6ppontjr{ban v6,nval6an a korong kdz6ppontj 6"ban,az ott feld,Ilitott 6ra mellett ii16 megfigyel6nek is ugya,nerreaz eredrn{ny re kell jutnia. Teh6,t a korongon 6a 6'lLal6banminden t6rben az 6ra gyorsabban, vagy lassabban gravitS,ci6s szerint, ahol a (nyugv6) 6ra fel van 6,1litva. hely a i6,r Az id6nek a,vonatkoztatd,si rendszerhez k6pest nyugv6 6r6,kkal va16 6sszertl definici6ja tehd,t nem lehets6ges' Hasonl6 nehlzsdg mutatkozik, ha megkis6relj'iik ibt az ulkalrnazdsik, ozr{,sr5,nak egyidej tls6g kor6,bbi meghat6,r aminek r6szletoibe most'nem akarok bocsri,tkozni. Egyel6re azonban a t6rbeli koordinr{,t6,k d.efinir{L{,sa el6 is 6,thidalhatatlan neh6zs6gektorl6dnak. IIa ugyanis a koronggal egyiitt forg6 megfigyol6 a maga egys6gnyi hoszil mdr6r,ndj6,L(a korong sugarrihoz m6rten kicsiny rudacsk6,t) a korong keriilet6nek 6rint6je ir6,ny6ban fekteti, akkor :ugyarraz a m6r6rrid, a Galilei-rendszerb6l n6zve, rdvidebb az egys5gn{l, mert a 12. fejezet 6rtelmegrovidiilm6ben amozg6 testek a mozg6,sir6,nydr,ban
36 Egyszer{ibb fogalmazdsba,n arr6l van sz6, ltogy ,egy T inerciar-endszorben egyonletoson forg6 K' tdrce6'!' gondolunk el. hogy a tri,rcsdra irrinyul, megfigyel6 t'drekv6se arra rajta 1ev6 A vonatkoz6 id6- 6s t6radatokra pontos definici6t ri,Ilapltson meg.
6 Relativitas

80

8l

n9k.-Ha pedig ezzelszembenmdr6rridjrit a korong sugarrinak ir4,nyirha teszi, akkor ez a K-b6ln6zve nem r<ivjdiiJ meg. Ha tehr{,t a megfigyet6 m6r6nidjr6,val ei6bb q, koryng keriilet6nek hossz6,t, azuh6"n pedig a korong 6,tmdr6jdt m6ri meg ds elosztja a k6t m6i6si eredmdnyt, akkor a kelt6 hr{,nyadosak6ppen nem az ismert n: 3,I4... sz6,mot kapja, hanem enndl nagyobbat,* ellenben a K-hoz k6pest-nyugv6 korongon i-miivelet eredm6nye term6szetesen pontosan w. Ezzel rnr{r bebizonylto|huk, hogy az euklid6szi geomebria tcirv6nyei a f,org6 korongon, 6s igy 6,ltaI6,bana gravitr{,ci6st6rben, nem lehetnek pontosan 6rvdnyesek; legald,bbisakkor nem, ha a rird hosszd,tmindeniitt ds minden irri,nvban l-nek vesszik.ss Hzzel az egyenes vonal fogalma is el-helyzetben, veszti jelent6s6t.Igy nem vagyunk abban a hogy a koronghoz viszonyitott r, y, z koordin6,tr6,kat a specirf,li,s relativitds 6,ltal haszni,lt m6dszerszerint pontosan definirf,ljuk. Pedig mindaddig, mig az esem6nyek ideje 6s koordinr4,t6inincsenek megd,llapitva,a term6szetloru6nyeknek sincs pontos 6rtelmiik, melyekben ezek a koordinri,taid6k el6fordulnak. Ezzel mindert, az ri,ltal6,nosrelativitd,sra vonatkoz6 meggondol{,sunk k6rddsesnekld,tszik. Yal6ban szubtilis keriil6 irton juthatunk az 6,ltal4nos relativitd,s posztuLitumd,nak pontos alkalmazri,s6,hoz.Ftre k6sziienek el6 a kdvetkez6 megfontol{,sok.

2 4. E uklid,iszi is nem,eulcl,idCsz,i honti,nuuttr,

* Az egdsz megfontold,sban a K Galilei-fdle (nem forg6) rendszerL koordinri,ta-testk6nt hasznd,Ituk, miutrin'cgRk a E-hoz viszonf Lva tehetj iik fel a specirilis relativitriselm6let eredmdnyeinek 6rv6nyess6gdt. (-K'-hdz viszonyitva, gravit6ci6s t6r dll fein.) 38 rdd gyo_rsitri,sa.feszlilts6geket, kelt a belsejdben, arnelyok a . { hosszdt megvdlboztatjrik. De rrivel a hosszvdltoid,st kiszri-ithatjuk, a rrid 6ezlelt hosez6t korrig{i,lhatiuk, 6g ilven 6rrelemben a rudat merevnek tokinthetjiik. esak d Lorenti-kontrakci6t kell tekinbetbe vennii,nk.

Mirviuny,asztallapja elcitt riilok. Egyik pontjri,t6l tet_ sztillgesmdsik pontjd,b^a ygy juthatu"ir, trogy (igen sokszor) egymis utri,n mindig pont_ ,egy-egy szomsz6do--s ba megyek 6"t,, vagy - ias" sz{ial - hogy poirrt"Ot pontra ,,ugr6,s" n6lkiil haladok. Hogy iti, mit-6rtiink a ,s'zomsz6dos"6g az ,,:ugr6,s" sz6n, azL az olvas6 bizo!y6'" ? :\9g \."tyt zottan 61zy@a ugyan nem trils6go san koveLel6dz6). Ezt fejezzik ki akkoi, amikor azt riontljuk, hogy ez a feltf.let, kontinuum. az asztallap m6reteihez - .K6pzeljiilk _ul nagysz6,mliu, kdpest kicsiny,'egyenl6 hosszri pd,lcikr{,t. frzen azt 6rLjiik, hogy kit_1i1iik br{,rmelykettdkdt vdge mindig fed6sbe hozhat6 .Helyezzink el most nigyet a pr{,lcikd,k k<jziil az asztallapra,:6gy, hogy v6geik n1gyszoget, alkossanak, amelynek d,tl6i egyenl6 hosszirak (nfigyzet). Az 6,ft6k egyenl6s 6g6nek ellen6rzdsdr e egv pr6b ap6,Icikd,thasznitlunk. E ndgyzet mell6 ugyanityen ne|yzeteket fektetiink oly.m6don, hogy az el6bbivel egy pr{,lcif6,juk ktiztis ]eg;en, s igy tov6,bb. V6giil is az egdsLasztaliapot beh6,l6ztuk_ ilypra n{gyzetekkel, olyk6ppen, hogy minden n6gyzetoldal.k6t n6gyzethaz 6s minden n{yzetsz6gpont n6gy n6gyzothez tarLozik. Igaz-6,1. na_gycsod_a , ha ez andlkiil sikeriil, hogy a legnagyobb nehdzs6gekbene iitkiizn6nk. Mert gonaotiunt< csak a kovetkez6kre. Ha egy szdgpontban md,r hd,rom n6gyzet,6r rissze,akkor m6t a, negyedik k6t oldala is le van fektetve. EzzeI tdkdletesen meg van szabva az is, hovri,fektetend6 ez ut6bbi tovr{,bbi k6t oldala. Nem tologathatom tdbbd a ndgyszdgetabb6la c6lb6l, hogy A,t16iegyenl6kk6 vr{,ljanak. Ha e kcivetelm6ny magr{,t6iteljesiil, akkor ez az asztalnak vagv a pd,IcikS,knakktiltinos kegye, ami felett csak hril{,san csodr{,lkozhatunk!Sok hasoni6 csod6,tkell meg6lniink, ha azl akarjuk,hogy ez a szerkesztdssikeriiljdn. 83

82

!l Ha minden simd,nment, akkor azt rnondjuk, hogy pontiai euklid6szi kontinuumot alkotnak iz aszta,llap *pdtcikakra, mint vonaldarabokra vonatkoza hasznd,lt tatva. Ha-egy nilgyzet'szogpontot,,kezd6pontnak" vd,Iasztok ki, akkor minden rn6'sndgyzetszdgpont erre a vonatkoz6an k6t sz6,mmal-. kezd6pontra iellemezhetS. ^azt kell megadnom, hogy a kezd5pontt6l hd,ny Csak pri,lcikament6n kell elhaladnom ,,jobbra" 6s h6,ny meliett ,,felfel6", amig a sz6ban fotg6 n4gyzetsz0gpontba az ut6bbi szdgpont'.,, Cartesuis-f6le i uto k. Ez a k6Lsz6t"m j&", & lefektetett pd,Icikr{kkal rneghat6ro zott toordin dr,tr6 Cartesius-f6le koordind,ta-rendszerben. Ilogy olyan esetek is vannak, amelyekben ez akis6tlet batul v6gz6dik, be fogjuk l6,tni gondolabban u6gzeLt Tegytik fel, hogy kisdrletiink-kovefkezf m6dosit6,sd,b6l. tdrvdnye szerint ,,kia pr4,lcikrika h6m6rs6klet'v6,lhoz6,s teijednek." Az asztallapot kdzepgn m-el9-eiljiik, a, kertileten azor'ban nom; emellett br{,rmelyik k6t pri,lcika azaszLallapbd,rmely hely6n m6g mindig fed6sbe hozhat6. Csakh6gy ezti1rn a ndgyzet'ek szerkeszt6se kdriil sziiks6gk6ppen rendetlens6g fgg qu.tatkozni, mivol,az asztaili,p 6els6 rdsz6n a pdlcikri,k kiterjednek, a kiils6 rdszan lev6k hossza ellenben nem vriltozik. Az asztalla"pteh6,t ogys6g-szakaszkdntdefini6,lt egyevonatkoz6an nem euklid6szi kontinunes pr6,lcik6,inkra um ftibb6, 6s nem is vagyunk tdbb6 abban a helyzet'ben, hogy veliik kdzvetleniil Cartosius-f6le koordin6't6'kak definid,liunk, mivel a fenti szerkeszt6stobb6 nemvdgezhet6 el3i. Mivel azonbanolyan tfirgyak is vannak, ame3?Einstein a kiterjedt mri,rvdnylap p9l44jay-at mutatja meg.a kiikiildnbs6eet az euklid6szi 6s a nem'euklid6szi kontinuurok zaitt. Iizi a kiiLliinbs6get kev6sb6 terjeng6s 6s szeml6letesebb m6don is kimutathatjr.fu. Maradjunk Einstein pdlddj 6hozla"gaaz' kodva a k6tdimenzi6d kontinuurnoknril, a feliiletekndl. V6lasszuk ki pl. a sikot 6e a Edmbfeliiletet. A siklapon egyeneseket rajzolhatunk. I{6t egymisra mer6leges egyenessel Cartesius-f6le koor-

lyeket az aszt'alh6m6rs6klete a ptt)cik6'kt6l elt 616m 6don m6do n (vagy egy6,ltal6,b an nem) befoly6,sol,ter,mdszetes a'z a.szszeriht amely u folfog6,st, azt sikoriil fenntartani tallap m6gis ,,euklid6szi kontinuum"; oz a, m6r6sek, fino malrb d,sri,nak i ltretve az egyee darabok dsszehasonlit kiel6git6en sikeriil. megr{,llapitr4,s5,val Ha azonban bd,rmilyen fajta, azaz b6'rmily anyagir pd,lcika egyforma m6d"on 6rezn6 meg a, h6m6rsekletet iz asztallap kiildnbdz6en melegitett helyein, 6s ha a h6m6rs6klet hatr{,s6nak 6szrevev6s6re nem volna egy6b eszkdziink, mint a prilcikr{,k geometriai maguLattina leheta fentiehhezhasonl6 Eis6rletekben,akkor c6lszerfi egysdgnyinek tre az asztal kdt pontj6nak td,vols6'g6'N venni, ha eg'ik p5lcikrink k6t v6ge azokat' 6ppen f'ddni t6,volkdpes; mert ho g5'an definiri,lhatn6k md,skdpp-en -a0nk6ny n6]kiil? Ebben az s6,[okat a legszbmbeszdk6bb esetben azonban a Cartesius-f6lekoordin6,ta-m6dszert el kell hagynunk, 6s olyan m6,sikkal kell helyettesiteniink, amely nem t6telezifel az euklid6szi geometria 6rv6nyess6g6ta merev testekre. Az olvas6 6szrevehoti, }rogy az i[t teirt helyzol megfelel annak, amelyet a'z6,It'a' l6nbs relativitd,s kovetelmdnye hozolt l6tre (23. pont).*
dinri,ta-rendszert adhal,unk meg. A lapon az euklid6szi geometria t6rv6nyei 6rv6nyesek, pl. a slkh6romsziig szdgeinek iisszege I80 fok. Ezzel szernben a giimb feliilet6n egyenes nem ra,Jzolhat6. Cartesius-f6le koordin?ta-rendgzer a gambdn nem l6tezik, hri,rom f6kcirrel hatri,rolt qtimbhd,rorngziig szdgeinek dsszege rnindig nagyobb 180 foknrill A sik eukliddszi, 4 gdmbfe!-iile.t 1-em..ii.Uae?i kontinuurn. Ami a hriromdimenzi6s teret illeti, I(ant meg volt gy6z6dve arr6l, hogy csak euklid,6szi lehet. e,ily*i 0q Lo6acsevs;iij 6rdeme annak- kimutatri,sa, hogy n em--euklid6szi terek is l6tezhetnek. Szerencs6s kiiriilmdnyneli mondhat6,, hogy a matematikusok md,r i6val Einstein fell6bte el6tt megalkottri,k nemcsak a hdrorn-, hanem az aki,rhdny ?imenzi6s nem'euklid6szi terek elm6let'6t. Einstein k6sz eszkiizdkkel dolgozhatott'. * Probl6md,nk a matematikus szd,m6ra a kdvet'kez6 alakot iilt'i: legyen adva valamely h6romdimenzi6s eukliddszi t6rben egy feliilet, pl. ellipszoid. Ezen a feliileton dppen rigy- l6tezi\ egy k6tdimenzi6s geometria, mint a slkban. Gauss t{izte ki magd,nak

85

84

25. A Gauss-ldle lcoordindtdkts

Hz az analitikai geornetrikus tr{,rgyald,sm6d Gauss szerint a k_6vetkez6k6ppennyerhet6. Kdpzeijiik el, hogy az asztallapratelszlleges gilrbeseregetrajzoltunk ; a gciiu-gdrbihnelc b6ket a,lr6,bb fogjuk nevezni (4,.6bra); ;eltiljiik ezek mindegyik6t egy-egy sz6,mmal. Az 6,br6,n a gdrj e l l e l L i , t t ue k l .A z l t : I b6ketazzL: L,tt,:2,u:3 6s u : 2 gdrb6k koz6 azonban m6g v6gtelen sok giirb6t kell felrajzolva gondolnunk, melyek az L 6s 2 kiizdtti dsszes val6s szd,moknakfelelnek mes. Ekkor az u-oiirbdlcnekolyanrendszerdt nyerjiik, ame"lyekaz eg6sz Lsztallapot vdgtelen stirtin beh6,l6zz6,k Egyetlenegy u,-

giirbe se messe a m6,sikat, 6s az aszhaliaprninden pontj6,n egy 6s csak egy g0rbe menjen keresztiil. Igy az asztallap feliilet6nek minden pontjd,hozteljesenmeghat*,rozott u-drt6kfartozik. Eppen igy rajzoljunk a feliiletre egy md,sik,z-vel jeltilt gtirberendszert,anely ugyanilyen felt6teleknek tesz eleget':megfelel6m6don sz6,mokltal van ell4,Lva, 6s ugyancsak NeLsz1leges alakir lehet. Igy az asztallap minden pontjr{,hoz egy u- 6s egy u- 6rtdk t artozik, 6s ezeket az aszfallap koordinr{,tr{,inakhivjuk (Gauss-f6lekoordinr{,tr4,k). P6ld6,ul az 6,braP pontj6,nak koordinri,td,i: u:3: a: l A feiiilet k6t szomszddos P 6s P' pontjr{nak a kiivetkez6 koordin6,t6k feleinelr meg: P(u; u) P'(w1clu; u{du) ahoL du 6s cJu nagyon kicsiny szd,mokat jelentenek. A P 6s P' t&vols6,gnak egy pr4,lcikd,val megm6rt hossza legyen az ugyarrcsak nagyon kicsiny d,ssz6,tn. Gauss szerint. dsz : g'du' + zgn duda + gzz da' ahoLgs, gp gzzolyan mennyis6geket jelentenek, amelyek eg6szen meghatd,rozott m6don fiiggr:ek u-L6I 6s a-L61. A gr, grz,6s g22 mennyis6gek szabjd,kmeg a p6,lcikr{k viselked6s6taz u- 6s a-gcirbesereghez ds igy az a,sztallap feliilet6hez viszonyitva is. Abban az esetben,amikor a vizsgS,lt feliilet pontjai a m6r6p6"lcik6,khoz viszonyitva euklid6szi kontinuumot alkotnak (6s csakis ebben az esetben) iehets6ges az u- 6s u-gorb6ket rigy felrajzolni 6s szA,mokkal dgy ell6,tni, hogy egSrszertlen rlsz: rJu,z+cluz
geometria, tehd,t Cartesius-fdle koordinritrikkal nem dolgozhat', k6nytelen ri,ltakinos Gauss-f6le koordinri,trikhoz folyamodni.

V=t 4.6,bra e kdtdimen?i6s geometria elvi tri,rgyakisri,nak probldmri,j d,t, fel nem haszndlva, a,zl,, hogy e feliilet hri,romdimenzi6s eukliddszi kontinuurnhoz tartozik, I(dpzeljiik md,r'most, ltogy ezen a feliiIoten olyan szerkeszt6seket v6gziink merev pd,lcikd,kkal, mint el6bb az asztallapon tettiik, aliLor ezekre a siik euklid6sri gromotriri,jdt6l eltdr6 ttirv6nyok lesznek 6rv6nyesek. A felilet a bd,lcikri,kra vonatkoz6an eulilidikus kontinuurir, s a feliileten Cai'tcsius-f6le koordind,trik nem definidlhat6k. Gauss megmutatl,a, hogy milyen alapelvek szerint td,rgyalhat6k a feliilet geometriai tulajdonsrigai, 6a ezzeknegmutatta a,zut at,a Riemann-fdle tijbbdimenzi6s nem-eul<lid6szi kontlnuurrrok tri,rgyald,s6hoz. Innen rnagyar6,zha,t6, hogy a matematika md,r r6gen megoldotta azoka{ az alal<i probl-6"m6kat, amelyekhez az ?lt*1,in6s relativitris posztuld,turna v ezet et t,. 88Miutiin Einstein a forg6 td,rcsa p6lcL{jd,n megmutatta, hog;r gyorsul6 rendszerekben ri,ftal6ban iem drv6ny6 az eukliddJii

86

87

Ebben az esetben az u- 6s z'-gdrb6k egyenes vonalak az euklid6szi geometria 6rtelm6ben. Ekkor a Gauss-f6le koordinr{,t d,k egyszertien Cartesius -koordin5,tr4,k. Ebb 6I L{,that,juk, hogy a Gauss-fdle koordind,tdk nevn egyebek: a vizsgd,lt feliilet pontjaihoz k6t szri,mrendel6se oly m6cl,on, liogy a t6rben szomsz6dos pontokhoz egym6,st6l n kev6ssei ktilonb oz 6 sz 6,mok t arla znak. n &g-yo E rnegfontol{,sok egyel6re k6tdimenzi6s kontinuumra 6rv6nyesek. Gauss m6dszere azonba"n h6,rom, n6gy, s6t tobb dirnenzi6s kontinuumr& is alkahnazhat6. Ha pl. n6gydimenzi6s kontinuumr6l lenne sz6, akkor a k<jvetkez6 61x6,zol6s ad6dik. A kontinuum minden pontjS,hoz onk6nJresen n6gv szdmot: frr, fi2r frs, ft4-Qt renctreliink; " ezek a,,koordinr4,t5,k . Szoms z6d o s po ntoknak szo mszdfelelnek rneg. Ila szomsz6dos P koordind,ta6rt6kek dos 6s P'pontokinoz a m6r6sekkel m6g megr{,llapithat6, fizikailag j6I definiri,lt ds t6,vols5,got rencleljiik, akkor d,sz: gtdx!+ 2grrch,rd,rr+ . . . + gondrf;,3s

ahol g' stb. mennyis6gek 6rt6ke a kontinuumban elfoglalt hellyel vS,Itozik. Csak abban az esetben, amikor a kontinuum euklid6szi, lehets6ges a"znL. . . an koordin6t6,kat a kontinuum pontjaihoz :i.gy hozz{'rendelni, hogy egyszertien : d,rll d,rl + dr,l + drf; f,,62 Ekkor a n6gydimenzi6s kontinuurntran olyan 6sszefi.igg6sek 6rv6nyesek, amelyek hasonl6k a hd,romdimenzi6s euklid6szi kontinuumban 6rvdnyes iisszefiigg6seklnez. A d'sz 6,br6,zol6's6'nak itt megadott Gau.gs-f6le m6dja kflldnben nem mindig lehetsdges, hanem csakis akkor, 3s szo' Az egyenlot bal oldald,nszerepl6il'sz't iuele.mmdg-gzetnek a funda' k6s neveirli. A jobb oldali grr, g, stb. mennyis6gekeb nevezztik. tenzorkomponenseinek mentdl'i,s 88

ha a sz6ban fbrg6 kontinuumnakel6g kis r6szeeuklid6tekinthet6. Nyilv6r'n ez azeset'6Il fenn ;; [;;;tu""t""it vdltoz6 h6fok eset6ben' Mert hellyel a 6s *Zriiiiii ut"g"t'aaen kis tlszdn a h6fok SYlkol|a;;;;;;ll;;""t geometriai viselked6se t-ifunaff"ni6, lehri,I a p6,lcikduk geomctriaszabri'lyai euklid6szi az mint ;;il;;;ivar,, 16s6nek zet'szerkesz n6g.y ;;lk ";;i ;ll"L A z el6bbi feiezeb el6z6 az ha nyllvd'nval6w6" v6,lik i"fU""""iatt """L "tt"t t'er' rdsz6re nagyobb aszLalla'p az ,turkeszt6s6t f"j;;;; ki. iessziik '' Ot-r"i"gfalva : Gaussm6dszert tal4'lt fel oly an tetsz6amelyekt"s"* k;"t?"uumok matematikal L6'"rgyaL/n6'ra' -t&i " t5'vols6g-a pontok ) msz6dos *-tet "i*rottyot (,,szo mindel p9.ntj.6|oz kontinuum A J"ri"iatoi,. ;;;;;t ah.6'ny (Gauss-f6lekoord'in6'tdr'k)' r"""iLa-tirendeliink irgy ; k.ntirro.t* .'F,z a hozz6"rendel6s tdrt6;t#;;;;. egy6r t elm ils 6ge megrn3'r3d j o.n' ;il, h;;t " t ozz6r endel6s p"otttnkoak v6gtelen-"f ^k:".9t a szomsz6clo. ds hosv ak ) I elelJez6 sziLmok(Gauss-f6lekoordinS"{ s6 kiii-Onbti a" Cartesius-koorszer ;;k ;;;.-A Gauss-koordind'tarend "" to giLu. ri,ltal6nosit 6'sa' Nem-euklid'6szi ;i;;t;"d., igaz, csakis akkor' ha a' is alkalmazha,t'6; f.o"ii"""-ra m6rt'6kre ("t'6'' a definid'lt r6sze kis -iiiituo"a"n kontinuum vizsE6,1t, euklijobb kirzelit6ssel annd,l ;;-1.?;;;;;i tea kontinuum aZ*";?Oa"n viselkeclik, min6l kisebb kintetbe vett r6sze' 26. A speci'd't'is ! f:i:;i#;:Yit"ktar -tconti'nult'trt -i'it'6 u'

Most mrl,r abban a helyzetben vagyunk, hogy Mina' 17.fejezefbencsak fut6lagemlitett' gondot "*tti"ut 6,lisrelati vit 6si"tai po"tosabb an kifej t hetj iik. .A speci "f*ef6t 6rtelm6ben a t6r-id6be1i n6fydir'enzi6s ko*tikivrilnak bizonycs koordin6'tasz6"m{tra 1eir6,sa """amelyeket,,Galilei-f61e koordinr4'tarend,"tJL""ut, 89

szernek" neveztiink. Eze]<ben fr, !/, ?, t az a n6gy koordindta, mely az esem6nyeket vagy - md,skdppen kife-pontjait jezve - a n6gydimenzi6s kontlnuum egyerneghati,rozza. Eizikailag egyszerii mSdon vannak definid,lva, amint ezt konyvecsk6m elsd r6szben m6,r kimefit6en tr{,rgyaltuk. Ha egyik Galilei-f6le rendszerb6l az el6bbihez k6pest egyenietesen mozg6 mri,sikra tdriink rl,t,, a Lorentz-transzform6ci6 egyenietei 6rv6nyesek, amelyek a speciAlis relativitriselm6let trevezet6s6hez az alapot szolgri,llafthk, 6s arnelyek 6sszess6ge nem md,s: a_f6nyterjed6s td,rv6ny6nek egvetemes 6rv6nvtl kifejez6se minden Galilei-f6le rendszerben. Minkowski azt laliita, hogy a Lorentz-Lranszformi,ci6 eleget lesz a kdvetkez6 egyszerii feltdteleknek. \rizsg6,ljunk k6t olyan szomsz6dos esem6nyt, amelynek egymri,shoz viszonyitott kcilcsdnos helyzetdt a n6gydimerrzi6s kontinuumban a d,r dy, d,z N{rbeli koordinr4,ta-ktilcinbtjzetek 6s a d,t id6kiildnbdzei lnattr,rozza meg, a I{ Galilei-f6le rendszerhez viszonyitva. A k6t esem6nynek egy m6,sodik Galilei-rendszerhez viszonyitott hasonl6 kiilijnbdzetei legyenek ilr', d,y', dz' , clt'. Ekkor mindig tcljesiil a, kovetkez6 kikcjt6s:* - cz dtz : d,r'z + dy', * ilz'z - c2 dt'2 rlr2 a d,yz1- d,zz Ennek a feltdtelnek kiivetkezm6nve a Lorentz-trantszformd,ci6 6rv6nyess6ge. FlzL igy is kilejezhet j iik : a n6gy dimenzi6s t6r-icl6kontinuum kdt szomsz6dos pontjr4,hoz tarl,oz6 cls2 - d,rz + dAz * d"2 _ c2 dtz mennyisdg minden Galilei-f6le vonatkoztat6-testre n6zve &zonos 6rtdkii. IJa, r, '!1, z, {i.ct helydbe rr, x L. a Ftiggeleket,,Az ol,t magukra a koordindtrikra levezetett ( f la) 6s( I 2) dsszefiigg6sek akoordin6,ta-k&l,iinbsdgekre is 6rv6nyesek, tehri,ta,koordin?"tadifferencid,lokra(v6gteleirkicsiny kiilSnbiizetekre) is. 90

ix2,frs, no 6rt6keket tessziik,akkor azt kapjuk eredrn6nyiil, hogy : ch?+ d,rl+ drl + dnl d,sz a, vonatkoztatdsi rendszert6l fiiggetlen. A r/s mennyis6gei a k6t esem6ny,\'&gy n6gydimenzi6spont ,,t6,vol" nevezzik. sii,g5,na,k I{a teh6,ta val6s t id66ri6k helyett bevezetjiik a k6pakkor a specid,lisrelativitriselm66rt6ke1", zetes {i,ct Iet 6rtelm6ben a t6r-id6beli kontinuumot n6g;'dimenzi6s ,,euklid6szi" kontinuumk6nt foghatjuk fel, amint ez az utols6 fejezet rnegfontolisaib6l kdvetkezik.ao
a0Minkowski 6szrer.ette, hogy ha a 39.-40. oldalon szerepl6 hoordin6ta,-differencirilokban irjuk fel l,orentz-transzformrici6t

a tl,,tc clt - .lr/ -

{;,
6s az egyenleteket n6gyzetre emelve dsszeadjuk, a ktjvetkez6t, kapjuk: dr'z + dA'2+ dz'2- c2dt/2 : dnz * dA2* d-2 - c2(Jtz Lz egyenlet kimondja, hogy a f6ny rninden inerciarendszerben halad, Legyen mri,rrnost .t : frr, A : rz: z : {a, c sebess6ggel ict : rar-akkor az egyenlet igy hangzik dr'"1+dr'fi+dr'i+ * dr'f; - drl + dr\ + d'r! + d'r!. A bal oldali kifejez6s a"z ivelern nigyzete a I{' rendszerben. A jobb oldali a 1l rendszerben. Az lvelem k6t, tdrben 6s id{iben szomsz6dos csem6ny 'interaa'I'luma vasv niaues tduolsdqa. Az intervallum tehdt minden inercia""r?"r"t6?^ ugyunuL. Egyszersminci Li,tjuk, hogy dst kifejez6s6berr a grr, 9zz, Tas,gnnl-gyel egyenl6: a specid,lisrelativit'd's t'6rid6beli kontinuuma euklid6szi.

9l

27'Azou"'o*;:t;;!;,r,:J2::!';,!;;l,f ;;#kor"t'ir"'uu"'u
Kdnyvecsk6nr els6 r6sz6benolyan t6r- 6s id6-koordin6,t 6!<aL alkalm azhattu nk, amelyeket fizikailag egyszeriien, kozvetlen m6don 6rtelmezhetiink 6s melyek a 26. fejezeNszerint Cartesius-f6len6gydimenzi6s koord.inr{,t6kna,k foghat6k fel. Ez a f6nysebess6g d,lland6srigri,nak elve alapjd,n volt lehets6ges,amelyet viszctnt a 21. fejezet szerint az hltali,nos relativitris elm6let6ben nem tarthatunk fenn; s6l arua az eredmdnyre jutottunk, hogy az ut6bbi elm6let szerint a f6nysebess6gnek mindig fiiggnie kell a koordin6,t6,kt61, ha gravitd,ci6st6r van jelen. Lzt tal4,ltuk tovr4,bbr6, a 23. fejezet egy ktilonlegesp6ldri,j6,ban, lehehogy a gravitdci6s t6r fennri,ll6,sa tetlenn6 Leszia,koordind,triL,k 6s az id6 olyan definici6j6,t, amely a specid,lisrelativitisehn6letben c6lhozv ezetetb. Ezekb6l kovetkez6en oda jutunk, hogy az 6,ltal6,nos relativitri,s elv6nek 6rtelm6ben a tdr-id6beli kontinuumot nem foghatjuk fel euklid6szinek, hanem ibt a,z az ri,ltald,noseset A,I fenn, amelyet a helyenkfnb v6,ltoz6 h6fokri asztallap k6tdimenzi6s kontinuumdval kapcsolatban md,r mesismertiink. Amint ott lehetetlen volt egyforma p6lcili6kb6l Cartesius-f6le koordind,tarendszert szerkeszteniink,6ppen iig5r itt is lehetet'lenmerev testekb6l 6s 6rr{,kb6l olv m6don rendszert (vonatkoztat6si testet) 6piteniink, hogy aregymSshoz k6pest szil6,rdan elhelyezel,Lmdrlradak 6s 6rhkkozvetleniil a helyet 6sid"6trnutass6,k. Bz a 23.fejezetben felmeriilt neh6zs6g l6nyege. A 25. 6s 26. fejezetekfejteget6seimegmutalj4,k azonban azt az utat, amelyen ezek a neh6zs6geklegy6zhet6k. A n6gydimenzi6sid5-t6rheli kontinuumct dnli6nyesenGauss-koordindt6,kra vonatl<oztatjuk, A kont{nuum minden po nt j 6,ho z (esem6nyhe z) n6gy oIy sz6,mot'(koordind,tr{,t) rendeliink (r1, 12, frs, fr4),amelyeknek nincsen
qt

semmif6le kozvetlen fizikai irtelmiik, hanem csakis arra szolgri,Lnak, hogy veliik a kontinuum pontjait megba't'6'rozotl,de onk6nyes m6don megsz6,mozzuk.M6g csak az "koordinS,tdksem sziiks6ges, hclgy fr1,fr2,fis-&t ,,t6rbeli k6nt, rn-eL pedig ,,id6beli" koordin{'tak4nt fogjuk fel. Az olvas6 azt gondolhatnri,, hogy a vil{gnak ilyennem kieligit 6.aL Mert mit j e fajta leirr{s a egy 6t"lLaI6,han lentsen az, hogy egy esem6nynek a meghab{'razott' fr1, fr2t ftst fr4 koordinr4,tr4,kattulajdonitom, ha maguk a koordinr{,tri,k semmit sem jelentenek? Mdlyebb megfontolri,s utrin azonban be kell ld,tnunk, hogy ez az ellenvet6siink alaptalan. Vizsgri,ljunk pl. egy tetsz6legesen mozg6 anyagi pontot. Ha csak egy pillana,tig l6lezne, akkor t6r-id6belileg egyetlen n1, n2, rs, ra6rtfkrendszerrel lenne jellemezhet6. Tart6s l6lez6se tehri,t olyan 6rt6krendszerek v6gtelen nagy sz6,mL4,valjellemezhoL6, amelyeknek koordinri,ta6rt6kei folytonos m6don sorakoznak egym6s mell6; atomegpontoknak te}i'6't a' n6gy(egydimenzi6s) vonal felel dimenzi6s kontinuumban ar A Ga,uss-f6le koordinritri,khritrrinva. hogv nem szemldletesek. A Cartesius-f6lekoordinritd,kat kOnriyeriet tudjuk k6pzelni mint a k6rd6sespontb6l a koordinritasikokra bocsrit'ott mer6legeseket. A haszn6latos polirkoordinritrik ugyancsak ktinnyen kithat6 koordind,tavonalakat olk6pzelhet6k. M6g ha a 4. 6"br5,n tl,nkgnyesv6kony dr6tok alakjriban meg is adn6k, sz6mozri,suk A szrimoz6stkiil6ns6gekizri,rminden levonhat6 sZab6lyossrigot. rneg sem adhatjuk, rnert a koordinri,tavona,lak ben a val6sri,gban v6gteleniil stiriien gondoland6k el. Einstein na,gyoncsattan6san n6gy te;i fel a k6rd6stl mit jelent a,z, hogy egy es-em6nynek koordin6tri,ja rp r,21 rst nn, Ita' ezek a koordinii,tri,keernmit, sem jelentenekf Nybmban megadja azonban a feleletet.A!'el'ez6lege' benmozg6 anyagi pontnak v6gtelen sok folytonosan egymd,shoz vagyis vonal feiel meg. EIaA6t vonal sorakozdkoor"aifraia,negyes, jelenti, hogy pontjainak van egy kiiz6skoordindtan6 Weso,az a--zt a k6t vonal a megfelel6pontban tal6lkozik. Einstein p6lddn megmutal,ja, hogy r;inderileirds felbonthat6 olyan kiielentdselce, amelvek k6t-'esem6nv Lal6,lkozils6"ra, vonatkdznak. Ezzel kimukoordinritri,k termdszetlelrrigraalka,lmatatja] hogy a Gauss-fdle
-qk.

93

meg. Sok rnozg6 pontnah ugyarlannyi ilyen vonal felel meg kcntirrrrumunkiran. Az eglzetlen az e pontokat 6rint6 ri,llitd,sokkdztjtt', amely fizikai val6sri,gratarthat' ig4nyt, val6ban a,z,alni ezeknek a pontoknak a tald,lkozilsdra vonatkozik. Bz a tald,lkozdsmatematikai 6,br6,zold,sunkbanfgy nyilv6,nul, hogy a koordinr{,ta6rt6keknek egy bizonyos fi11 fr21 frs,rntendsr,erekozds renclszere annak a k6t vonalnak,melyek azillet6 pontok mozg5,s6,tr 6,br6,zoIj6,k.Itrogy az ilyen tal6,Ikoz6,sok a val6sS,gJtan az egvetlen t & -id6 j ellegii meg6,llapit6,sok, arnelyeket fizi kai kijelent6sekben tal{,lhatunk, a,zLaz olvas6 behat6 meggondold,sok utd,n bizonyilra kdtkedds ndlkiil elismerl. Amikor el6bb egy anyagi pont mozgitsd,tvalamilyen rendszerhezviszonyitva leirtuk, nem tetl,iink egyebet, mint nregadtuk a pont egybees6s6t avonatkoztat5 test irneg,huL 6r ozott po nt j aiv al . A lto zz6,t, artoz6 id 6ad at ok is felbonthat6ir a test 6rrikkal val6 tal6,lkozds6,nak megd,llay:it 6"s hr a, az 6r amut at6 kn ak a,szft mlap b izo nyo s po nt jaival val6 talS,lkozhsdnak megr4llapit6,sar6v6n. Nern a l6nyeg a rn4r6rad.akkal v4gzelt t6rbeli m6r6sek mr4,s eset6bensem. Altal{,ban: minden fizikai leirds olyan 6llitrisokra bonthat6, amelyeknek mindegyike kdf A 6s B esem6ny t6r-id6beli egybees6sdre (koincidencir{,j 6,ra)vonatkozik. Minden ilyen d,llitd,sGauss-f6le koordindt6,kban a n6gy t1, n2,ns, nn koordin6ta egyez6sdvel fejezhet6 ki. A t6rid6beli kontinuum Gauss-fdle koordind,tA,kkal tdrt6n{4"leir6,sa teljesen p6tolja a vonatkoztat6 test segits6g6vel LorL6n6leir6,st' an6lkiil, bogy az ut6bbi leird,sirn6d hir{,nyossd,gaiban osztozna; nincs ktjtve a ieirand6 kontijelleg6hez. nuum eutrrlid6szi

28. Az dltaldnos

relatiu'itds elainelc szabatos megfogalmazdsct,

Most' mri,r abban a helyzetben vagyunk, hogy az 6,Ital6nos relativitri,s elv6nek a 18. fejezetben emlitett ideiglenes megfo galmazirc{,Lszabatossal helyettesithetj iik. Akkori szovegez6stink ez volt: ,,Minden K, K, stb. vonatkozlat6 test egyen6rt6kii a term6szetleiri"s (az 6,ltald,nos term6szettdrv6nyek megfogalmazdsa)szempont j rib6l, br4,rmilyen mozgiisrillapotbanis legyen"; most mri,r ezL nem tartjuk fenn, mivel id6-t6rbeli leirri,sainkban a merev vona,tkozLatri,si test alkalmazr4,sa (a speciS,lis relativitdselm6let drtelmdben) az 6,1tal6,nos elrn6letbennem lehetsdges.A vonatkoztut6 iesb hely6be a Gauss-f61e koordinri,tarendszernek kell i6pnie. azAz 6ltal6nos relati vitris alapelv6nek megfelel ei az 6llit6,si ,,Az dltcr,ldnos t erm,6 szett 6rudn.q ek meg d,r a m,ind, en, Ga,u.s s-f dIe f ogalmazd,s koord,in(r,tar end,szer eluileyleg yend,rtdk(i." Az d,ltalhnos relativitr{,s elve m6e m{is cilvan aiakban is kifejezhe L6, amely,a specidlisrel"ativitSs Llv6nek terrn6szetes 6,ltal6nosit6,sak6nt, rn6g vildgosabban 6rthet6bb6 teszi. A specir{,lisrelativitri,s elm6lete szerint az r{,ltalr{,nos term6szettdrv6nyeket kifejezl egyenletek ugyanolyan alakri egyenletekbe mennek 6tt, ha a, (Galilei-f6te) K vonatkozLat6 Lest,,r, q, z, t t6r-id6 v6,lto z6i helyett a Lorent z -Lranszformr4ci6alkalmaz 6,sri,val egy fj K' vonaLkoztat6 tesl fi', A', z', t' Ldr-id6 v6,ILoz6it vezetjiik be. Az dltali,nos relativitri,s elm6lete &teIm6lten azonban a,z kelI, hogy az egyenletek a Gauss-fdle fip ft22 *y r u v6,ltoz6k tetsz6leges szubsztittici|jdual ugya,nolyan alakri egyenletekbemenjenek ht; meft mindenf.6le (t eh6,t nemcsak Lorcnlz -f6le) koo rdin6 t aLranszform6,ci6annak felel meg, lnogv a,zegyih Gauss-fdlekoordind,tarendszor 6,tmegy egy mrisikba.
azlila a K, K' vonatkoztatd test helyett elej6t6l kezdve a -K, Ii' koordinritarendszer kifejez6sb hasznriljuk, a sz<ivegben lev6 helyesbitds fciliisleges.

g4

95

Ha nom akarunk lemondani a megszokott h6'romdirelativit6'sel*""rlat *r"*161"tt61, akkor az 6'lt'al6'nas j kovetkezSk4p' a. I 6d.6sdt k ife olat'ainak gond *Oi"1 rl"p : a specid'lisrelativitS'sehn6lot ;;;-i" ieiiernezhetjtik 6"r-ir"i f8i" t erekre vonatko ziL, azaz oly anokra, -melyektr"tt ttirl"t gravitS,ci6s t6r. Vonatkoztail6 testkdnt itt , a'zs'zolyan mozgri's6'llaCalilei-f6le iestet ha,gznri,1untr< rrotri nerev testet, amelyhez viszonyit-va az ,,elszige' tJi; ""v"gi pont egyenes"vonalf egyenletes rnazg6'sh16l sz6l6 Galilei-tdrvdny6rv6nyes' --nirottyo" a,lapjiin ktrzelfekv6 a'z a megfontolhsok "az teret nem-GaliIei' Galileilf6le ilven nondol"t, hogy FJr"i".itt i* "-d"ut koit assuk. Ehhez viszonyitva a'zat6'n t6r 16pfel (20' 6s 23' feieliiit "f"g"* fajtd,jri gravitri,ci6s -"Hriklid6szi zal).aB tulajdone6,girmerev testek azonban gravitr{,ci6sterekben nern l6"teznek; a merev vona\kozfiab6 az 6'trtal6"nos szo.lghlaLof i"ftat felrnondja a". i;;iik"i6t" az 6r6'k i6't6terek giavitSci6s A elm6iet6ben. relativitd,s 6r6'kkijzrrt i- U"iJyat"f1af. olyk6p"pen, ,tr9ql..az.i!6neksem anyj 1161 t 6'vo a aefinici6 alapuiO ,rutt".r ihasinSJx 6'n relativitd'selm6letmiint a speciSr''is "yi"t-"yif"a""al6, ben. Hzdr?olyan nem-merev vonatkoztat6 testeket alkalmarunk, melyek nemcsak hogy a maguk-eg6szfbentet'' sz6legesenm6 zo gnak, hanernm-ozgit"\ kdzb en lI?H " : zla'f,hati6k. Az idSt 6r6'kkal Xrt i"r tetsz6legJser-'v 6,\t'o tefsz6Ieges,bhr aufi"iat1"t, miyek i6,r6's6,naktdrv6nye t'est egynem-merev milv szab6,lvtalan is lehet ;ezeket' az egyelazt csak gondoijukrigzitve,6s ponti,4,hoz eey 5rd'k iJ'i r{itott-t teit tetiesiteniiik, hogy a szomsz6dos
as A szbveE ielentdse a kdvetkez6: az inerciarendszerekben pI. gyorsul6 koordinrit'arendszerekben f"Iift ;;;;;"ftJ"e"""u"t ", itap"ds ztal j uk, ho gy inerc i aer6k l6pnek iiv*(ot ir tri"rtlfi-tx. felfold'sa szerint gravit'ici6s er6knek teEL ;;;;J;;tfiinsiein kinthetiink.

ogyidejfien dszlelhetd adatai vdgtelen keveset, ktilonbrtzzenek egymSst6l. Ez a nem-merev vonatkozbat6 test,. melyet mdltri,n,,v onatkoztat6 molluszkumnak" rrevezhel,iink, l6nyegileg egyen6rt6kfi a Gauss-fdlen6gydimenzi6s koordind,tarendszerrel.aa Ami a ,,molluszkumot" a Gauss-fdle koordinr4,tarendszerrelszemben bizonyos m6rbdkbenszeml6letessd teszi, nern egy6b, mint a tdrkoo rdindt6,k 6s az id6koordin6,ta kiilon6,ll6,sri,nak (tula j donk6ppen helytelen) alaki fenntarhtbsa.A molluszkum minden pontjr4,t t6rpontk6nt kezeljiik, minden hozz6" k6pest nyugv6 anyagi pontot d,Ital{,bannyugv6nak tekintiink, mindaddig, mig a molluszkum-rendszert vona|koztab6 testkdnt kezeljiik. Az 6iLal6,nos relativit6,s elve megkdveteli, hogy e molluszkumok mindegyike egyenl6 joggal 6s egyenl6 sikerrel legyen koordindtarendszerk6rrt {'elhasznd,lhat 6 az d,ltal6nos term6szettiirvdrryekrnegfogalmuzdsttbun; a tcirv6nyek a molluszkum v 61aszt6,s6,b6I eg6szenfiiggetlenek legyenek. A term6szettOrv6nyekrer6tt ily messzemen6 korl6,Loztnbanrejlik az a kutat6-er 6, amely az d,ltali,nos relativitris elv6nek sajr4tja.
29. A graui,tdci.6problimd,jdnalc megolddsa ctzdltaldnos r elalia'itds elae al,ap,jdn Ha az olvas6 <isszeseddigi okoskodr4,sainkat figyelem-

mel kis6rte, akkor u gravil6,ci6 porbl6mri,jdnak-megold6,s6"hoz vezeLt m6dszerek mes6rt6s6nek mi sem d,\l rn6,r fit j6,ban. A Galilei-f6le t6r vizsqd,lat6,b6l indulunk ki. azaz arnelyben a K Galilei-f61'etesth ez viszonyitva nincs
aaMolh-rszk-koordin6tarendszert nveriiLnk, ha pl. esv Duhd,nv h6,t6,ta rajzoljuk a 4. d.bra koordin6ti,-vonalait. Mit OZ'lein a ndhdny test6t vonagldsszeriien vdltoztatja, a koordin6tavonalak is egyre v&rtoznan<.
7 RelativitAs

96

97

gravitd,ci6s t6r. Ez esetben a m6r6rudak, az 6r6,k 6s az " viselke,,elszigetelt tomegponbak I{ -hen viszonyitott d6se a specirl,lis relativitds elmdlet6b6l ismeretes. Az ,,elsziget.elt" tdmegpontok egyenes vonall:an 6s egyenletesen mozognak. Vonatkoztassuk md,rmost ezL a tereL egy Gauss-f6le " koordinS,tarendszerre, illet6leg,,molluszku m -ra, mint K' Lestre. I('-re vonatkoz6a,n egy (kiilOnleges fajta) G gravihS,ci6s t6r ri,ll fenn. Puszt6,n sz6'mit6s irtjS,n megtudhatjuk, hogyan viselkednek a" K' rendszerre vonatkoz6an a m6r6rudak 6s 6r6k, vala,rnint a szabadon mozg6 anyagi pontok. Viselked6siihet a G gravit6ci6s t6rnek az6r6"kra,, mdr6rudakra 6s anyagi pontokraval6 Ezut6n vezessiik be azt a fel' hatr4,sak6nt |rtelmezzik tev6st, hogy a gravitr{,ci6s t6rnek a m6r6rudakra, 6rhkra rneg a szabadon mozg6 pontokra gvakorolt, hatd.sa m6g akkor is azonos tdrv6nyek szerint niegy v6gbe, ha' az nralkod6 gravit6,ci6s t6r nem vezethet6 le puszta koordinr{,ta-transzform6ci6val a Galilei-f6le killijnleges esetb61.45 F,z:ul6,na Galilei-f61e kfllcinleges esetb6l tiszt6,n koordinS,ta-transzformd,ci6 :6tj6'n LevezetetL G gravit6,ci6s t6r id6-t6rbeli viseiked6s6t vizsg6,ljuk, hogy olyan tdrv6nybe foglaljuk, mely mindig 6rv6nyes, brl,rhogyan is vrilasztjuk a leirdsra szolg6,l6 vonatkoztat6 testet (molluszkumot). asA sz6,nih6ts dgy t<irt6nik, hogy az inerciarendszerbenCarkoor' tesius-f6lekoordinritdkkal kifejezett, trirv6nyeket d,lta'ld,nos l6pnek dind,t6kba transzformd,ljuk ri,t.Ekkor alaki l<iilontrs6gek fel, amelyekei: az inerciaer6k,ill. gravitri,ci6ser6k hat6sd,naktulajdonitunk. Megd,Ilapodunk abban, hogy a tdmegekt6l ered6 gravitri,ci6s t6r ugyanilyen alakl'r vri,ltoztisokat l6tesit,ene az inerciarendszerekben 6rv6nyes term6szettijrv6,nyeken. Az igy nyert tiirr'6nvek a,zonban dltakinosit6 eljdrd,ssal m6g 6talakit'and6k irgy, hogy a, szovegben a) b) c) pontok alatt ftddllitott' k6vetelm6nyeknek eleget tegyenek. 98

Ez a tijrvdny azonban mdg nem a gravitri,ci6s t6r dltakinos torv6nye, miutrin azirn{rft vizsgrilt G gravit6,. ci6s t6r kiilonleges fajt6"ju.Ilogy a gravitr{,ci6 d,Itald,nos juthassunk, sziiks6ges rn6g az el6bbi tdrtdrv6ny6hez torv6ny 6,Itald,nositr{,sa,, a,melyhez minden onk6nyt6i a, kovetkez6 kovetelm6nyek szemmenten eljuthatunk meltart6sS,val: a) a keresett 6,ltal6,nosit6,snak ki kell el6gitenie az 6ltah{,nos relativitri,s kdvetelm6ny6t ; b) ha a vizsg*,lat N6,rgy6,v6r, tett t6rben anyag vair, akkor ennek er6teret kelt,6 hatr{,s6,rakizhr6laq csatrris az ut6bbi tehetetlen tdmege, a,zaz a, 15. fejezeL6rtelm6berr csakis energi6,ja m6rvad6 ; c) a gravitirci6s t6rnek 6s az anyagnak egyiittesen ki kell el6giteniiik az energia (6s az impulzus) megmarad6"s5,nak t6tel6t. V6eiil az irltali,nos relativitds elve lehet6v6 teszi annak megismer6s6t, hogy milyen hatd,sa rran a graviL6,ci6s t'6rnek olyan jelens6gek lefolyri,sd,ra, melyek gravitr{,ci6s tdr hij6,n ismert, tdrv6nyek szerint mennek v6gbe, aza"z a;rnelyek a speciri,lis relativitd,s elm6let6nek keret6be md,r be vannak illesztve. Ekdzben elvileg olyan m6dszer szerinb jrirunk el, mint az el6bb, a, m6r6rndak, 6rdk 6s szabadon mozg6 tcimegpontokeset6ben m6,r megmagvar6r,tuk. A gravitd,ci6nak az A)talhnos relativitris elv6b61 igy levezetett tcirv6nye nemcsak sz6ps6g6vel tiinik ki, nemcsak a 21. fejezelben mil,r emlitett, s a kalsszikus mechanikd,t6l elvd,laszthatatlan fogratdkossr4,got sziinteti meg, nemcsak a tehetetlen 6s sirlyos tdmegek tapasztalati tdrv6ny6t 6rtelmezi, iranem ezenkiviil a csillagri,szatnak k6t l6nyeg6ben kiilcinb oz6 Lupaszilalati eredm6ny6t is megmagya,r6"zza, amelyekkel a klasszikus mechanil(a, nem boldogult. Ttrzererlm6nyek l<ciziil a a mr{,sodikat, tj. a f6nysugaraknak a Nap gravit6,ci6s lere okozla elgor7* 99

btildsdt md,remlitettiik,4d az elsd a Merkur bolyg6 pd,iyrijd,ra vonatkozik. Ha ugyanis az d,ltal4,nos relativitS,s elm6let6nek egyenleteit arra a, kflldnleges esetre vonatkoztatjuk, amelyben a gravit6ci6s t6r gyenge 6s az dsszes tdmegek a f6nysebessdghez m6rten kis sebess6gekkel mozognak a koordind,tarendszerhez viszonyitva, akkor a,z hltaI6,nos relativitd,s elmdlete els6 k6zelit6sk6nt a neu;ton'ieilm{lethez vezeL; ezl itb tehr6,tminden kiildndsebb feltev6s n6lkiil kapjuk, mig Newtonnak azL a feltev6st kelgyakorolt lett bevezetnie, hogy k6t pontnak egymd,sra vonz6erejea t6,volsr4,g n6gyzeh6vel forditva ardnyos. IIa pontossr4,g6,t nOveljiik, eltdr6sek mutatkoza sz6,mii,ri,s nak a newtoni elm6lett6l, amelyek mindenesetre olyan kicsinyek, hogy majd mindegyikiik m6g az 6szlelhet6s6g hatr{,ra alatt marad. Az elt6r6sek kdziil egyet m6gis kiildn szemiigyre fogunk venni. Newton elmdlete szerint a bolyg6k a Nap koriil olyan ellipszisen mozognak, amelynek helyzete az rA,ll6csillagokhozk6pest 0rdkk6 ugyarraz lenne, ha a t<ibbi bolyg6nak a vizsgd,lt bolyg6ra gyakrolt hatd,sd,t6l eltekinthetn6nk. rlrozg6,s6,t6l 6s az d,ll6csillagok sa,i6,t, Ett6l akdt }eabitst6l ellekintve, a bolyg6k p6iy6jhnak az d,ll6csillagokhoz viszonyitva mozdulatlan ellipszisnek
aG A f6nygiirbiilds jelens6ge szerint egy, a Nap kdzvetlen kiizeldben elhalad6 f6nysugdrnak l, 76 ivmdsodpercnyi irrinyv6ltoz6st kell szenvednie. Az erre vonatkoz6 mdr6gek ma mdr szdmosak. Az els6t Eddington 6s Dyson v{gezte l9l9-ben Principe afrikai szigeten, ill. a brazfliai Sobralban. Az d,ltaluk taki,It 6rt6kek 1,6I"+0,30", ill. 1,98"+0,13". campbell 6s Trumpler 1928-ban 1,82,,+ 0,15,,,i11.1,72,, + o,l1,,6rt6keket, m6rtek, van Biosbroeck pedig l(hartournban l963-ban 1,70" +O,IO" drtdket rn6rt, Newton-fdle elmdlet szerint, is meghatdrozott pri,lyagdrbiil6s ad6dik olyan tiimegpontra, mely a v6gtelenb6l c f6nysebess6ggel indul el 6s a Nap-feliilet kijzel6ben halad el. Do az elt6r6s csak fele az Einstein-f6l6nek. A m6r6sek szerint, sz6ba sem jtihet. A f6nysugrir - mint' foton - tehd,t, eg6szen md,s tulajdonsd,gokat mutat, mint az anyagi pont.

kellenelennie, ha Newton elmdlete pontosanlielyes. Yalamennyi bolyg6ndl, a Naphoz legkdzelebbfekv6 Merellen6rizhet6 k0kurt kiv6ve, ezt,a kivd,l6pontossd,ggal vetkez m6nyt olyan precizit d,ssallehetett igazolni, amekkor6,t csak az 6szlel6sma el6rhet6 6less6gemegenged. A Merkur bolyg6r6l azonban Levorrier 6ta tudjuk, hogy az el6bbi 6rtelemben korrigri,lt pri,ly6jr4,nakellipsziseaz S,ll6csillagokhozviszonyitva nem mozdulatlan, sikjr4,banelforhanem, ha roppant lassan is, pr{,lyr4,jd,nak dul, forgri,sri,nakmegfelel6 6rtelemben. A p6,lyaellipszis elforclulr4,sri,nak m6rt6ke 6vsz6,zadonk6nt 43 ivmd,sodpercnek ad6dott, mely 6rt6k n6hr{,ny ivmdsodpercr.ebiztos. A klasszikus mechanika ezt a jelens6getcsak rigy trrd.ta megmagyar{,zni, hogy kiz6,r6lag emiatt aikalmazott, s kev6ss6 vul6szln{1feltev6seket' vezotebt'be.a1 Az 6,Ital6,nos relativitri,s elm6let6b 6l kijvetkezik, ho gy minden bolyg6 pri,Iyaellipszis6neka font megadott m6don sziiks6gk6ppenforognia kell; hogy - a Merkuron kiviil - ez az elfordulis valamennyi bolvg6nri,l kisebb semhogy a megfigyel6sek annd,l, ma el6rhot6pontossri,ga
a?A rnrilt sz6,zad v6g6n S.Newcomb 5412 Merkur-megfigyo16sb6l,amelyek az 1750-t6l 1892-ig terjed6 id6kijzre vonatkoztak, a nag5rtengely, vagy a perih6lium elforgdsrira 575,O7 ivrn6,sodpercet tal6lt' dvszdzadonk6nt. Az elm6let viszont, a"zavarsz6,mitbs alapj6n csak 533, 87 ivm6sodpercet tudott me gmagya"r6,zni. L 41,20 ivmd,sodpercnyi kiiliinbs6get kiiliinbtiz6 feltev6sekkel igyekeztek elttintetni. Gondoltak a Nap esetleges belapuld,s6nak kering6 bolyg6ra 6s az d;llathatd,sd,ra,egy, aMerkw-prilyrinbeltil iivi anyag hatri,s6ra. A hriszas 6vekben k6telkedtek a megd,llapitot't 41.2O" helves voltriban. 1939-ben felvetottdk a'z 1765-16l "iisszes 19l)?-ig' t'erj ed6 Morkur megfigyel6sek rljrafeldolg oz6.s6,t'. l0 482 megfisvel6sr6l volt sz6. Ezt' az 6ri6simunkdt, a'zAmerikai IJgyesUlrAllimokban, a,washingboni Naval Observatoryn vdgezt6k nigy 6ven d,t. A nyert 6ttdk:. 42,84 ivmdsodpercnyi perihdliumforEri,s 6vszdzadonk6nt, A relativitris elm6lete ri,ltal kdvetelt pontos 6rt6k 42,91 ivmrisodperc. A kiil<inbs6g mindiissze 0,07 ivmd,sodperc. Ma m6r a csillagdszati tapasztalat a Venus, a F61d 6s a Mars perih6liumsebess6g6t is ismeri. A megfelel6 6rt6kek rendro 8,6, 3,8, ill. 1,35 ivrntisodperc 6vszd,zadonk6nl,

100

t0l

mellett kimutathat6 volna; 6s hogy e pS,lyaellipszis-elforg6,snak a Merkur eset6ben 6vsz6,zadonk6nt 43 ivmd,sodpercre kell nignia irgy, amint azt megfigyelt6k. . Ezenkiviil ez icleig m6g egy olyan kdvetkeztet6s vonhat6 le az hltalf,nos relativitS,selm6letb6l, amely baBtasztalati irton ellen6rizhet6; ez pedig a rra,gy csillagokr6l hozz6,nk jutott fdny szink6pvonalaina,k eltol6dri,sa, a Ftilddn megfelel6 m6don (aza,z ugyanazon molekulafajt6val) keltett f6ny6hez viszonyitva. Nem k6telkedem abban, hogy a tapasztalaL rijvidesen igazolni fogja az elmdlet eme k0vetkeztet6s6t is.*

HA}iMADIK

R,ESZ

A VILAGX]GYETEM EGESZER,E VONATKOZO MEGX'ONTOLASOK4S

nehizsige'i 30, A nezotoni elmdl,etkozmol'6gi'rt'i

A klasszikus 6gi mechanik{'hoz a 21. fejezetben rnr{,r emlitetten kiviil m6g egy tov6,bbi elvi neh6zs6g is tapad. Ezt tudtommal legel6szdr Seeliger csillagri,szt6,rgyalta kimerit6en. Ha azon a k6rd6sen elm6lkediink, hogy mik6ppen gondoljuk el a viligot, mint osszess6get, :6gy alegkdzenfekv6bb felelet a kijvetkez6: a vilS'g t6r' ben (6s id6ben) vdgtelen. lVlindenfel6 van csillag rigy, hogy az a,nyag siirtis6ge, ha r6szletenkdtrt nagyon killtjnboz6 is, nagy S,tlagban m6gis rnindeniitt ugyanakkora. Mr5,s sz6val: bd,rmilSrenmesszeutazn6nk js a vil6,gt6rhen,
as Einstein hogy a Newtonebben a fejezetben mergrnutatja, egymri,st' a kijztiik lev6 amely szerint a, tdmegek f6le tiirv6ny, forditva ard,nyosan vonz'zixk, egy ki nern t6volsdg n6gyzetdv1l v6gtelen volna, de vezet. A vild,gegyetern eL6git6 univerzumta az cisszes 6gitest'ek hatalmas anyagi sziget al.akjriban gyiiln6nek a v6gtelenbe nyril6 t6r teljesen iires volna. 6ssze, melyen klviil azzal a modern felfogd,ssal, hogl' a vil:igeEz a kdp ellenkezndk gyetem szerkezete egyforma. Nem hisziink abban, mindeniitt szrimrira hozz6'f6xhet6 hogy a mi csillagriszati tapasztalatunk linne. Az az elgonclolds, hogy a ientszirkezetii 16#"kiilonleges iiress6g t6,tong, csak a rrilis anyagi szigdten kiviil hatd,rtalan teol6giai felfogri,snak kedvezne;

* L . a 3 5 . fejezet. 102

l0a

minclenfel6 az d,ll6csillagoknak egyforma fajtr{iri 6s egyfolqna siirtts6gfi laza sokas6gat iaiJJlnanh" Ez a felfogds Osszeegyeztethetetlen a newtoni elm6lettel. S6t, ez ut6bbi azt koveteii, hogy a vil{,gnak valami kdzepe-fel6jelegyen, amelyben a csillagok siiriis6gemalimd,lis, 6s amelyt6l tri,volodvaa csilla*gok stirfis6gecsdk_ken,. hogy messzekiinn v6gtelen iiress6g l6pjen hely6be. A csiliagok vil6,ga v6ges sziget lenne a t-6r v6gtelen dcerinjri,ban.* Ez a k6p magriban alig kiel6git 6, ann6"l kevdsb6, mert vele arra a krivetkeztet6srejutunk, hogy a csillagoknak szakadatlanul kildvellt f6nye, valamint a csillagrendszer egyes csillagai a v6gtelenbe v6ndorolnak, an6lkiil, hogy valaha visszatdrn6nek,6s hogy egy6b termdszeti !6,rgyakkal m6g egyszer kijlcsdnhatr4,sbakeriiln6nek. fgy a vdgesbenijsszever6diitt anyag viligd,nak lassan, do biztosan el kellene fogynia. Hogy ezt a kovetkeztetist elkeriilhessiik, Seeliser a newtoni elm6letet oda m6dositotta, hogy k6t t6meg egymri,sra gyakorolt vanz6ercj6t, nagy tri,volsdgokban
I torv6nyndl nagyobb m6rt6kben csokken6nek n, vette. Ez6,lhal az arryag koz6psfiriis6ge mindenhol, m6g a v6gtelenben is 6,l1and6 leh6t an6lk"iil, hogy "Igy v6etelei er6ss6gti gravitri,ci6s terek jdnndnek ldtre. ^6g"rubadultunk att6l u nem rokonszenves k6ptel, airely "'" * Indokttis. A newtoni elm6let szerint az m bilmegb'en bizonyos sz6"rni ,,er6vonal" v6gz6dik, amelyek a v6gtelen66l jdnneli 6s melyeknek -szdmaardnyos az m tiineggel. Iia a trime[ po siiriis6ge a vildgban dtlag d,lland6, akkor e{5/ V t&fogar.ri g<;"m-b'ritlagba.JrCo 7- tdmeget zdr ryo.gdba,. Teh6[-a gdmb belsej6be hatol"6 er6vonalaksz6,rna a,po_Z mennyis6ggel ardnyos.A gitmb feliiletegys6g6n 6L tehfit Qo7, azaz poB-rel ardnyos szdmf er6vonal haladna koreszttil. A t6rer6ss6g, teh6t a feliileten nijvekv6 _R gdmbsugd,r eeet6ben v6gtelenn6 vd,Ina, ami lehetetlens6g.
Il

valami kijszerint az anyagi vildgnak sziiks6gszeriien z6ppont-f6l6je van. Persze azt,, hogy az im6nt vtr'zolt elvi bajokb6l igy negszabadulunk, rnegfizetjiik a Newr6vdn,semelm6ton-f6le tdrv6nynek sem a tapaszta'Ia"t' leti riton nem indokolhat6 m6dositds6val 6s osszeAkr{,rhd,ny md,stdrv6ny is k6pes ugyanbonyolitr{,srival. erre, an6lkiil, hogy okkal tarthatn6k egyiket kiilonbnek a mdsiknd,l, mert egyik sem alapszik ri,ltali,nosabbelm6leti elveken; 6ppen oly kevdss6,mint Newton tdrv6nye.
31. Vdges ds migsem hcltdros ai'ldg l,ehetdsigets spekul6,ci6k azonban A vilri,g szerkezetr6l folytatott A nem-euklid6szi eg6sz md,s irri,nyban is mozogtak. geometria fejl6d6se ugyanis annak felismer6s6re yeze' tel,t, hogy a t 6r adgtelensdgdben an6lkiil k6telkedhetiink, vagy a Lapaszhogy ezzel a gondolkodri,s tdrv6nyeivel, (Riemarrn, Helmkeriiln6nk ta,lattal osszeiitkoz6sbe 4eLz 6lts"l6,nos relativitds elm6loto rlj lehet6s6geket, td,r fel a vild,gogyetem struktrlrdjdra vonatkoz6lag. I\{int mrir emlltetttik, etrtrSk'"u,, elmdletnek ieriilet6n nern aZ euklid6szi, hanem a Riemann-f6le geometria, az illet6kes. Ez a geometria pedig rnegenged oly tereket is, amelyek v6gesek, de mdg nincs ha,1,d,ruk. Hi szeml6letesek akarunk maradn--i, Iegjobb a [6tdimenzi6s terekte, a feliiletekre visszanyrilni. Szemberi,Ilftjuk az euklid6szi A sik vgtelen v6gtelen sikot a nem-euklid6szi giimbfeliilet6l. kiterjeddsii, hatd,ra nincs. Ezzl szernben a gdmbfeliilet kiterjed6se'v6gee, de hatd,ra szint6n nincs. Lapos l6nyek, arn-elyek a feliilethez kdtvo vannak 6s csak annak ment6n mozoghai,nak, szakadatla,nul v6ndorolhatnak a feliilet'en, sehol sem akadnak meg, sehol sem 6rkeznek hat6rhoz. Ilyen v6ges ds hatd,r n6lkilli terek hd,rom dirnenzi6ban is elgondolhat6k, 6s enn6lfogva, ellent' mondd,g n6lkiil feltehetd, hogy a rrri vil6gegyetemiink is ilyen. Ilogy tdnyleg ilyen-e, m6g manapsdg is nyilt vita tri,rgya. A diini6sre m6rvad6 mennyis6g a vild,gegyel,em anvagdnak kdzepes silrtis6ge. Ennek sz6,a;6rt1ke pedi[ 6sak feltev6se"kkel 6s becil6szerkezet6nek probl6' sekkel-ktizellthet6 meg. Vildgigyeiemiink mrija tehd,b mdg a jdvd k6rd6se.

t04

105

lroltz). IdzekeL a dolgokat Helmholtz 6s Poincar6 feliilmrilhatatlan viligossr4,ggal mrir tiszt6"zt6,k; 6n itt, csah rdviden 6rinthetem. K6pzeljtink el mindenekel6tt egy k6tdimenzi6s tort6n6st. Mozogjanak szabadon, a sikban, lapos 16nyek lapos szersz6,mokkal, kiilcintisen pedig lapos, merev m6r6rudakkal. A sikon kiviil ne l6tezzdk szdmukra semmi; ami a sikjukban tdrt6nik, amit sajd,t magukon 6s lapos trtrgyaikon 6szlelnek, kauzSlisan z6t:t eg6sszd zri,rul. Kiemeljtik, hogy a sikbeli eukliddszi geometria szerkeszt6sei a pr{lcikd,kkal megval6sithat6k (pl. a 24. fe j ezetben v izsg6"lt hi,l6zatszerkeszt6s az asz'oallap on) . Az ilyen l6nyek vild,ga a mienkkel ellent6tben t6rbelileg kdtdimenzi6s, de 6ppen rigy, mint a mi6nk, v6gtelen kiterjed6sti. V6gtelen sok egyenl6 pS,lcikanigyzet fdr el rajla, azaz t6rfogata (teriilete) v6gtelen. Van 6rtelme, ha ezek a l6nyek azt 6,llitjhk, hogy az 6 vilhguk ,,sik", tudniillik a"z az 6rtelme, hogy a pd,lcikr{ikkal a sik eukliddszi geometrir{,j6,nak szerkesztdsei kereszttilvihet6k, mikijzben az egyes pd,lcika, l:relyzetdt6l fiiggetleniil, mindig tgyanazt a hosszrisri,got k6pviseli. Megint k6tdimenzi6s ttjrt6n6st gondolunk el, de most rrem sikon, hanem gdmbfeliileten. A lapos ldnyek m6r6ritdjaikkal ds egy6b tS,rgyaikkal pontosan benne fekszenek e feliiletben 6s azt el nem hagyhabj6,k; s6t 6szlel6siik eg6sz vild,ga is kizri,r6an erre a gdmbfeliiletr:e terjed ki. Vajon felfoghatjr4,k ezek a l6n5zek az 6 vil6"guk geometriri,jri,t, mint k6tdirnenzi6s euklid6szi geometrid,t, pri,lcik6,it pedig mint az ,,egyenes darab " megval6sitri,s6t ? Nem tehetik. Mert ha megkis6rlik,az egyenes rnegval6siths6,l, azt a gorblt nyerik eredm6nyiil, amit mi, ,,h6romdimenzi6sok" a,,legnagyobb kc.rr"-nek neveziink; tehr{,t mag6,ban z6rl, meghatd,rozott v6ges hosszris6,gri vonalat kapnak, amelyet pd,lcik6,val kim6rhetnek. Ugyanigv: ennek a vil4,gnak a feliilete is vdges 6s egy pilcikan6gyzettel ijsszehasonlithat6. Annak a nagy 6l106

m6nynek, amelyet az ilyen megfontolisokba val6 elm61yec16skivri,lt, magva a k0vetkez6 felismer6s: (rz i,lyen ldngek aild,ga udgesis mdg sincs lrutara. A gdmb ldnyeinek azonban nem kell beutazniuk vil6gukat, ho gy bel6ss6,k: nem-euklid6szi vild,gban laknah. Err6l vil{,guk bd,rmely nem tirl kicsiny r6sz6ben minden irS,nyban Egy pontb6l neggv6z6dhetnek. eg)'enl6 hosszir,,egyenes darabokat" (h6romdimenzi6ban koriveknek it6lt vonalakat) hfznak. E vonalak szabad v6geinek 6sszektjt6 vonali,t ,,kdrnek" fogjS,k nevezni. Valamely pr{,lcik6,val megm6rt ktjrkeriiletnek 6s ugyanezzel a pr4,lcikr{,val megm6rt kdr6,tm6r6nek viszonya a sik euklid6szi geometrii'ia szerint egyenl6 a, n *lland6va1, amelv fiiggetlen a kdr 6'tm6t6i6L6l. A gOmbfeliilet l6nyei ezt a viszonyt gOmbfeliiletiikdn . / r \ tt"l a
XA---*

l r \ (;/

6rt6kilrrek tal6,Ijhk, amely a n-n6l kisebb, m6gpedig annri,l kisebb, min6l nagyobb a kdr suga,ra a ,,gdmbi vili,g" sugar6hoz m6rten. Ebb6l az osszefiigg6sb6l a g<imb l6nyei meghatri,rozttatii.,fk vil6guk -E sugard,t, rn6g akkor is, ha a gdmbnek arri,nylag csak kis t6sze 6lL rn6r6seik rendelkez6sdre. Ila azonban ez a gombr6sz tirls6gosa,nkicsiny, figy nem tudjd,k rn6,r megrillapitani, hogv gomni vil5,gon vannak, nem pedig euklid6szi sikon; a gombfeliilet kicsiny r6sze nagyon kev6ss6 kiilonbdzik a sik hasonl6 kicsiny r6sz6[6l. I{a teh6,t a gdinbi ldnyek olyan bolyg6n tart6zkodnak, amelynek naprendszere a giimtri vihigialr csah eleny6sz6 kicsiny r6sz6t foglalja el, akkor nincs m6djukbarr eld.onteni, vajon v6ges, vagy v6gtelen vil6,gban 107

ilnek, mert a vild,gnakaz a darabja, amely tapasztafti,suk sz6,m6,ra hozz6,fdrhet6, mindk6t esetb-engyakorlatilag sik, illetve euklid6szi. A szeml6let kdzvetleniil mutatja, hogy giimbi l6nyeink sz5,m6,ra a kdrkeriilet a sug6,rral egy ideig a ,,vild,gkeriilet" m6rt6k6ig ntivekszik, hogy a,ztri6,nmdg tovd,bb n6vekv6 sugri,i mellett fokozatosan ism6t z6rusig csrikkenjen.A kdrrel bez6rt, feliilet ekozben mindjobban ncivekszik, :mig v6gil az egdszg6mbvili,g Osszfelfllet6vellesz egyenl6. Az olvas6 alighanem csodri,lkozni fog azon, hogy midrt helyeztiik ldnyeinket 6ppen g6mbr-e6s nem m?s z*,rt feliletre. Ennek azonban megvan a jogosultsr{,ga. $ Sornn lgyanis a tobbi z6,rL felnlit k6zil az1aI a tuli,jdons6,g_gal v6,1ik ki, hogy minden pontja egyenl6 6rt6kfi. A kor u keriilet6nek 6s r sugair4,nak viiZonya fiigg ugyan r-L61,de adott r-rel a grimbvil6g minden pontjr{,ia ugyanakkora; a gombvili,g,,r{,lland6 giirbtiietii l9"yu ". feliilet Az ilyen k6tdimenzi6s giimbvili,gnak h6,romdimenzios p6,rja a szf6rikus t6r, arnelybt Reimann fedezett fel. Enlek pontjai szint6n mind egyenl6 6rt6ktiek. Vdges fry-tggabVvan, amelyet ,B ,,sugata," szab meg (ZnzEs). Elk6pzelhet1 a szf4rikus t6r? Teret elkdpzelni annyit jelent, mint elkdpzelni,,Ldrbeli" tapaszt-alataink Oizszoss6g6t,. a, zaz oly I apaszlalatok dssZess6gdt, melyeket a ,,merev" testek mozg6,s6"n6,l szerezhetiink. Ilyen drtelemben a szf6rikus 16i elkdpzelhet6. Egy pontb6l kiindulva h:cizzunk minden irri,nyban ogyeneseket (feszitsflnk ki zsin6rokat) 6s mindegyikro rak junk fel az r egyenes darabot m 6r6niddal . E zekielx az egyenes daraboknak a vdgpontjai gdmbdn helyezkednek el. F feliiiet6t egy m6r6ridn6gyzetNel kiildn megq6rhetjiik. Ha ez a gdmbi vilSg euklid6szi, akkor F : 4nr2, ha pedig szf6rikus, akkor 'F' mindig kisebb 4nr2-n61. Az F feliilet, nrivekvd r-rel, null6,t6l a ,,vih{gsugd,r" megszabta maximumig n6, hogy m6g tovr{,bb t08

nijvekvd r esetdbon fokozatoeau isrndt nulld,vd,legyen. A kiinduld,si pontb6l elindul6 sugdrird,nyri egyenesek ezalalL egy ideig mindjobban td,volodnak egym6,st61, mig k6s6bb ism6t kozelednek egymrishoz, hogy v6giil a kiinduli,s pontjr4,nak,,ellenpontjd,ban"ism6t osszefussanak ; igy ezek a,zeg6szszf6rikus terct 5'tjdri6'k. I(onynyen meggy1zldheLiink arr6l, hogy a hr{,romdimenzi6s szf6rikus t6r tiik6letes mi{,saa k6tdimenzi6snak (giimbfeliiletnelr). V6ges (azaz v6gest6rfogatri),6s m6g sincs haL6,ra. Megemlitend6, hogy a szf6rikus t6rnek m6g egy v6llozal,a van: az ,,elliptikus t6r". Olyan szfdrjkus t6rl<6nt foghal,juk fel, melyben az ,,ellenpontok" azonosak (nem megkiildnbdztethet6k). Az olliptikus vil6,g te}rS'L bizonyos 6rtelemben centrikussan szimmetrikus szf6rikus vild,gnak tekinthet6. A mondottakb6l l6,thatjuk, hogy hat6,r n{lknli z6'rL kittlterek elk6pzelhet6k. Ezek kdziil egyszeriis6g6vel nik a szf6rikus (illetve az elliptikus) t-6r, miutin minden pontja egyen6rt6k{1.A mondottakbdl a fizikusok 6s az a rendklviil 6rdekes k6rd6s vecsillagd,szoksz6,m6"ra t6dik fel, hogy vajon az a vil6,g, amelyben mi 6liink, v6gtelen,vagypedig a szf6rikus vil{,g m6djdn v6ges-e? Tapasztali,saink a legtr{volabbr6l sem eiegend6k a k6rd6s elddnt6s6re. Az drltal6nosrelativitr4,selm6lete a'zonban meglehet6s biztonsriggal teszi lehet6v6 e k6rd.6s irgy, hogy emellett a 30. fejezetbenkifejl,ett, megoldr{s6,t r"reh6zs6E is eloszlik.

109

32. A tdr szerfuezete az ttltakimosrelat'iu,itd,selmilet, szeri,nt Az dltald,nos relal ivitdselmdlet 6rtelmdben a tdr seometriai tulajdons6gai nem rinri,ll6ak, hanem a, uiyag szabja meg 6ket. Bz6yl a vi15,g geometriai szerkezet1re csak akkor kcivetkeztethetiink, ha vizsgr{,laLa,inkban az anya,g ismert 5llapotri,b6l indulunk ki. Tapasztalatb6l tudjuk, hogy megfelel6en v6,lasztatt, koordinri,tarendszer mellett a csillagoB sebess6gekicsiny, a f6nyterjecl6s sebess6gdhezk6pest. Igy r vil6,g mindmtis6g6r6l a legdurvS,bb megkdzelit6sben nagyj6,b6l rigy alkothatunk kdpet, hogy benne az anyagoL nyugv6nak tekintjiik. Korri,bbi megfontold,sainkb6l tudjuk m6,r, hogy a, m6r5rudak 6s 6rr4,kviselked6s6t a sravitrioi6s terek befolyr4,soij6,k eloszli,sa. Ebb6l m6ris kcivet, azaz az a,rlya,g kezik: sz6 sem lehet arr6l, hogy az euklid6szi geometria a mi vil6gunkban pontosan 6rv6nyes. Az azonban elgondolhat6, hogy a mi r.il4,gunk csak kev6ss6 kiiltinbdzik ep-y euklid6szi vil6,gt6l. FJz a felfog6s annrl,l is kozelfekv6bb, mivel a szS,mitri,sok a,zt mutatjrik, hogy m6g a mi Napunkkal egyforma nagysd,gir tomegek is csak eg6szen minimri,lisan befolyd,soljdr,ka kornyez6 t6r metrikr{,j6,t. Aztk{pzelhetjiik, hogy a mi vil6gunk geometriai szempontb6l hasonl6an viselkedik, mint egy olyan, egyes r6szleteiben szab6,Iytalanul gorbiilt feliilet, amely a sikt6l sehol sem t6r el jelent6s m6rtdkben; 6ppen irgy, mint a t6 gyenge hull{,mokt6l fodrosod6 feliilete. Az ilyenfajta vil{,got tal6,l6an,,kv6,zi-euklidiszinek " nevezhetn6k. Ez a vili,g a t6rben v6gtelen lenne. A szhmitds szerint azonban kv{,zi-ettklid6szi vil6,s.han az anyag r{,tlagstlrtis6ge z6rts lenne. Ez a vilitg tehrit nem lenne mind enf6le anyaggal bendpesithet6 ; azt a benniirl ket ki nem eldgit6 alal<ot 6lten6, amelyet a 30. fejezetben vrizoltunk. Ifa azonban azt akarjuk, hogy a vili,gban az arryag kdz6ps{iriis6ge, ha mdgoly kev6ss6 is, de z6rust6l kiildnll0

bdzzdk, akkor a vil{,g nemkv6,zi-eukliddszi. 56t,, a sz6,mit6s azL mutatja, hogy egyenleteseneloszl6 anyag rnellett sziiks6gszeriien szf6rikusnak (illetve elliptikusnak) kell lennie. Mivel azonban a val6sri,gban a,za,r'.yag r6szleteiben egyenl6tieniil van elosztva, a t6nyleges vi16,gr 6szleteiben elt6r a szf6rikuSt6l : kv 6,zi-szf6rikus. De sziiks6gk6ppenv6gesnekkell lennie.S6t,az elm6let egyszer$. dsszefiigg6stad a vil5,g t6rbeli kiterjed6se 6s a benne lev6 anyag koz6psiiriis6gek<izdtt.*

* A vikig -P ,,sugard,ra" ugyanisa k<jvctkczlj egyenletacl/rdik: Rr:]

,d CGS-renclszer alkalmazrisa anyag kriz64rstiriis6ge.

x,a
1,08.1o2?; Q az

esetdn -?- : )t"

tlt

NEGYEDIK R,6SZ

.LZ ALT,LLANOS R,ELATIVIIASNT,U6T,NT TAPASZTALATT IGAZOLASA

A sematikus ismeretelm6leti szemldlel, valamely taindukci6pasztalal,i tudomS,ny kialakuli,si processzusd,t folyamatok folytonos sorozatak6nt gondolja eI. Az elm6letek nagyszd,mir egyes tapasztalatoknak olyan tapasztalati tiirv6nyekbe val6 foglal6sak6nt jelentkeznek, amelyekb6l iisszehasonlitri,s irtj 6,naz fi,ILalilnostdrv6nyek szitrmaznak Ebb6l a szempontb6l tigy tiinik, hogy a tudomd,ny fejl6d6se atiszta empiria mtive, hasonl6an a lajstromozr{,smunkr{,j6,hoz. Ez a feIfogi,s azonban egy6,llal6,ban nem meriLikJ az iguzi folyamatot, amennyiben elhallgatja azL a fonbas szerepet, melyet az egzakl tudomS,nyok fejl6d6s6ben az intuici6 6s a deduktiv gondolkodri,s jri,tszik. Amint ugyanis valamely tudo mS,nykil4,bolt legkezdetlegesebb a"zeTm{Ietifejl6d.6st tobb6 nem pusztS,neIr{,l1apotr{,b61, rendezl tev6kenys6g hozza l6tre. Sdt, a kutat6k a tapasztalati t6nyek 6ltal keltett oly gondolatok rendszealapr6t fejlesztik ki, amely logikailag csek6ly sz6,mt3. feltev6sen, a,z ttgynevezett axi6m6,kon 6piil fel. A gondolatok ilyen rendszerft nevezziik elm6letnek. Az elm6let abb6l meriti ldtjogosultsi,gat,hogy nagyobb sz*,mrt
8 Relativltas

1t3

tapasztalati t6nyt kapcsor iissze; ebben rojlik ,,igaz s6,ga". A tapasztalati t6nyeknek ugyant,rra a komplexum6,ra azonban egymdst6l jelent6kenyen ktil6nb0z6 elm6letek ad6dhatnak. Az eim6leteknek a tapa"szta,lat, sz6,m6,rahozz6,f6rhet6 kovebkezm6nyekben val6 egymriskdzti egyez6se oly messzemen6 lehet, hogy nehezen talr{,lhatunk a tapaszlalat sz6,m6,ra hozz6,f6rheb6 olyan kdvetkezm6nyeket, amelyekben a kdt elm6let kiildnbdzik egyrn5,st6l. Ilyen r{ltal6,nos 6rdek{l esettel d,llunk szemben pl. a biol6gia teriilet6n egyr6szt,Darwin elm6let6ben, amely szerint a fajok kifejl6d6s6t a l6t6rt folyt atot L kiizdeiem okozta kivd,logatd,seredm6nyezi, m6,sr6szb a, f'ejl6d6selm6let ama v6,Ltozat6,ban, amely szerzett tulajdons6,gok r4,tdrdkl6s6nek hipot6zis6n alapszik. A kdvetkezm6nyeknek hasonl6 messzemen6egyez4se d,ll fenn egyfel6l a mewtoni mechanikd,ban, m6,sfel6laz r{,ltalr{,nos relativitri,s elm6let6ben. Hz a megegyez6soly m6rvii, hogy eddig az 6,lta,I6,nos relativitrlselm6letnek csak kev6s olyan kdvetkezm6ny6re juthattunk, amely a tapasztalat sz6,m5,ra hozz6,f6rhet6, 6s amelyhez mdr a kor6bbi fizika is el nem jutott volna - 6,mb6,rm61yenjr4,r6kiilOnbs6g van a k6t elm6let alapfeltev6sei kiizt. F,zekel a fontos kcivetkezm6nyeket akarjuk most m6g egyszer szemiigyre venni, 6s rdviden megbesz6lni a 16hrk eddig dsszegyiijtd tl ta,pa,szt alati t6nyeket.
33. A Merlcur per,i,hel,i,ummozgd,sa

volsd,ga egy bolyg66v folyarndn minitnumb6l maximumig novehszik, majcl ism6t minimumig csdkken. Ha a vonzhs newtoni torv6nye heiyett, egy att6l n6miakkor azt k6ppen elt'6r6t vezetiink be sz6'rniL6"sainkba, tairi,ijuk, hogy a mozgri,snake tdrv6ny szerint m6g mindig irgy kell v6gbemennie, hogy a Na,p-bolyg6-t5,-voisag peiioaitusan ide-oda ingadozik ; azonban9gJ ily.e1 peii6dus (perih6liumt6l - NapkOzelb6l - perih6liurnig) atatt a Nap-botyg6 egyenes 5,1talleirt, szOgnem lenne 360o. A. pd,Iyavonal fgy nem z6,rt vonal lenne, hanem id,6k folyamr4,na pdlya sikjr4,nakegy gyiirii alakir rdszdt' bolyg6t6volsri,ghoz tdlten6 ki (a legkisebb6slegnag5robb ta,rtoz6 kdrok kiizott). relativitr{,sA newtoni elm6lett,6l kiss6 e1t6r66,ltal{,nos elm6lel, szerint szint6n mutatkozik ilyenfajta elt6r6s a Kepler- Newton-f6le p6,lyamozg6sl6l, amennyiben . a ut5,n Napot 6s a boiyg6t osszekot6sug6,rk6t egymS,s lrovetkez6 perih6lium hijzijtt nem irja Ie az egy teljes kdrtiiforg6s4nak megfelel6 szoget (azaz 2n-t', a fizik6' abszohit szdgm6rt6kbenkifejezve),hanem ban szokrl,sos ett6l 24n3a2 fUz 1t- ez1 6rt6kkel eItdrl szdget'. A fen1,i kifejez6sben a az ellipszis nagytengely6nek fele, e az ellipszis excentricitS,sa, ? peclig a kijriilforduld,s tartama. c a f6ny sekressdge, relativit6,sa"z 6'ltalLi,nos is kifejezhetjiik: igy Hzt rn6g -6rtelm6ben az ellipszis nagytengelye a pr{,Iya elm6let forog a Nap kdriil. Hzazelforir6,nyri,ban mozg6,s6,nak az elm6let szerint a Merkur bolyg6 eset6ben 100 d:ul6,s 6venk6nt 43 ivmi'sodpercet tesz ki. Naprendszeriink tirbbi bolyg6j6,nhI ez az e\tdr6s azonhan oly kicsiny, hogy nem 6szlelhet6. A csillagdszok t6nyieg azt t'al6,lt6'k,hogy Newton ela Merkur arra, hogy segitsdg6vel m6lete nem el6gs6ges 8* 115

A newtoni mechanika 6s a newtoni sravit6,ci6s tiirv6ny 6rtelm6ben a Nap kririil egymagriban kering6 bolyg6 a Nap (illetve pontosabban a Nap 6s a bolyg6 kozds srilypontja) k<iriil ellipszist irna Ie. A Nap (illetve a kcizcis srilypont) ekdzben a pr{,lyaellipszisegyik gyrtjb6pontjd,ban van, oly m6don, hogy a Nap 6s a bolyg6 t6,l14

no zghs6,t az (:szlel 6sek m ai pontossd,gri,nak megfelel6en }irszd,rylf1;s.,L. Arnikcr a tirbbi trolve6nak a Merkurla gya,korolt zay ar 6 hatdsri,t, szd,mitrnsbia vett6k, kideriilt (tr,everrier I859 6s Newcomb l8g5), hogy magyar6,zaLlanul marad a 1\{erkur-p6,Iya perih6liuurrnozgd,sri,nak akkora hr{,nyada, amely az el6b7t ernlitett sz6,zadonk6nt 43 rnr4,sodpercLiJl,6szrevehet6en nern kiiidnbdzik. Enmek az ri,ltaldnos relativit6selmdlet kijelent6seivel megeg.ye.z6tapasztalati eredm6nynek a bizonytalansd,ga ndhdny mdsodpercre r:69. 34. A grauittici,6s tdr olrcztafd,nyeltdritis A 22. fejezetben md,r kimutattuk, hogy a f,6nysugd,rnak az riltaLinos relativitri,sehn6let szeiint sravit6ci6s t6r iratrlsri,ra el kelt gorhiilnie, hasonl6an a [ravitr{,ci6s t6rlr en elha j litott test pri,ly6i 6,nak elgcirb iillsdhez . Az elm6let szerint valameiv dsitest mellett elhala,d6 f6nvsv,gitr az 6gitest lelO trajlik iaz eltdr6s a szdge olyan f6nysug6ron, arnely a Nap mellett, a Nn,p-r6,diusz A szorosilnak td,vcils6griban halad el: 1,7 mdsoclTterc . - - ^ _ -

v6gI{a a Nap nem volna helv6n, akkor a BJrakorlatilag telen messze 1ev6 csillagol, az R, fuilnyban ld,tn6,nk. A Nap elhajlit6 hat6,sa folytr4,n azonban az R, fuilnyban valaa vai6sd,gosnd,l ld,tjuk, azaz, a,Nap kdz6ppontjd,t61 mivel nasvobb t6,vols6sban.

5. ribra a kdvetkez6 Ennek bebizonyihS"sa a gyakorlatban m6don t6rt6nik. A Nap kornyezet6ben lev6 csillagokat' napfo gyatk oz6,skor lef6nyk6pez zil<. &zut6n egy rn6,sodik fotogrd,fiai felv6telt k6szitiink ugyanezekr6l a csillagokr6l akkor, mikor a Nap mhr az 6gboltnak egy m6,sik hely6re keriilt (azaz :n4hdny h6nappal el6bb, vagy k6s6bb). A napfogyatkozii,skor felvett csillagk6peknek (a Nap k0zdppontjr{,161)sugd,rird,nyban el kell tol6dniok a m6,sik dsszehasonlit6 feiv6telhez viszonyitva, 6spedig akkora 6rt6kkel, amely megfelel az a szognek. E fontos eredm6ny kis6rleti kimutatd,sri,f, az Astronomical Eoyal Boci,etymekkoszdnhotjiik. Nern tiir6dve a hd,borirval 6s a hr{,borir teremtette pszihdzis neh6zsdgeivel, legkivr{,l6bb csillag 6,szait (Edclington, Cro mm elilr, Dyson) kiildte ki, 6s k6t expediciSt szerelt fel a,v6gb6l, hogy az 1919. m6,jus 29-i napfogyatkozriskor Sobral-

_ Tlozzatessziik, hogy az eImlleL szerint az elhajl{,st felerdszben a Napnak (newtoni)-vonz6ereje, feler6szben pedig a t6rnek a Napt6l ered6 geometriai m6dosull,sa (,,gorbiiltsd ge" ) okazza. Ez az eredm6ny kis6rleti dton ellen6rizhet6, ha csillagfotogrr{,fi 6,kat, kdsziLiink teljes napfo gyatk o z5"skor. 4 teljes napfogyatkazilsl az6rL kell bevr{,rni, mert a napf6ny {iltal besugd,rzott l6gkiir minden rn6,s id6ben oly er6s f6nytl, hogy a Nap krlzel6ben lev6 csillagok l{,thatatlanok. A v6rt, jelensdg krjnnyen 6rthet6 az 5.6,br6,b61. t16

117

ban (I3rtr,zilia)ds Prirrci1rcsziget6n (Nyiigat-Afrika) fdnvkdpfelv6teleket k6szitsenek. A rrap{ogyatkozri,s f,6nyk6pfelv6teleinek v d,rh.at6relativ elt6r6sei az osszehasonlitdr felv6telekt6l csak ndhdnv sz4,za"dmillim6tert tettek ki. Nem csek6lys6g, amit a felv6telekbll6s azok fe1m6r6s6nek ponto s s6,g6,t6lmegkoveteliink. A m6r6sek eredm6nyei teljesen kiel6git6 m6don igazolhhk az elm{lelet. A csillasok 6szlelt 6s szd,mitott elt6r6seinek der6ksz0gii ijsszetev6it (ivmrisodpercekben) a kcivetkez6 thbl{,zat mutatia:

IrelytSl. N6zzif.k, hogyan fiigg mennyls6gileg- Annak az 6l r td,vols'i"gt a,v an, 6r6nak, amely a koro ng kdz6ppo nt j rA,t a K-hoz viszonyitva
A : ()Jf

van, ha coa korongnTk (K'-nek) forgd,ssebessebess6ge s6qea -E rendszerhezk6pest.Jeldlje vo az 6taid6egys6ga K-hoz viszonyitva (ez az relut6 ketveg6seinekszAm6"L az 6ta.nyu-gszik;-akamikorsebess6ge), Ori "a ialf,;sana[ mozg6, a koronghoz K-ltoz k6pest o-sebess6ggel kor a 12' feiezet sze' sebess6ge kdpost nyugv6 fua a i6,r5"si rint:

2. koordinri,ta A csillag sz4,m.a,

" [--r:roV ' - aF

vagy elegend6 pontoss6ggal

Eszlelt u,u*rror. I
-0,19 -o,29 -0,11 - 0,20 - 0,r0
-ooR

lt 5 4
2 o

10 2

+ 0,95

-O,22 - O,3l - O,10 -O,I2 -o,04 + 0,09 -p0,85

+ 0,I6 - 0,46 + 0,93 + 1,00 + 0,57 + 0,35 - o,27

+ 0,02 - 0,43 +o,74 + 0,87 + 0,40 + 0,32 - 0,09

"('-*5),
azonos szetkazetii 6rd,kr6l az ijsszes 6gitesteken. Az atomokra eondolunk. Az atommag kdriil kering6 elektron j6tsza a mut'at6 szereodt. Ahrinv telies kirine6st v6geZ ez a mutat'6 I mri,sodpere alattl annvi 'a a,za"tori d,ltal ki6ocs{itott, szink6pvonal frekvencirija, szine fiigg. Ifa iiszehasonlitjuk aNapon, ill. a Fiildiin amelvtdl nvuE"v6 hidrog6natorn szinkdpvonalait,, a.z eltn6let szerint azt kell tdoa-sztalnunli, lrosv a szinkdlpben a Napr6l 6rkez6 szinkfpvonal a fisebb frekvenciiirl vdrds sZin fel6 tol6dotb el' A v6gzott, m6r6sek azonban nagyon bizonytalano\. A vOliigeltol6dd,s-u.gy-anis a Doronber-hat6sJa;I ifsszegez6dik, a Napon 6szlelt eltol6dd,sok nem bizbirvit6 erei6ek. A Sirius kis6r6 csifagdn vigzettmegfigyeldsek viszoit, j6 egyez6sben vannak a, szd,mltd,sokkal.-Legrljabpan vf,rn6don hd,rom harwelli kutat6: figyelemremdlt6 ratlan 6ir ig6i -Wlritehead 6s Schiffer a,z a,t'orrrrluLgdtzdsokrezona'ncia" Cranshaw, m6dszer alapj6n idegen abszorpci6i6i; kihaszndl6 Mdssbauer-F6le 6sitest's"gits6g" n6lkiil. Iaborat6riumi kis6rlettel mutatta ki a siavitrici6-s vij idseltol6dds i elens6gdt. Minddssze I 0 m 6ter magasJ,irkiitliittbtdsben fell6pti er-avit.i,ci6s potenci6lkiiliinbs6get' hasznriitak fel a indr6sro. A m6rt 6s sz{imitott 6rt6k j6l megogyezik.

35. A szi,nlcdpaonal,alc eltol,6il,tisa o, udrds leldso

A 23. fejezetben megrnutattuk, hogy egy 1{ Galilei-f6le rendszerhez k6pest forg6 K'rendszerben a teljesen egyforma szerkezeLii.6r6,k j5"rhs6,nak sebess6gefiigg a
50 Az riltald,nos relativittiselm6let ltarmadik kcivetelm6nye, amely m6r6snek vethet6 al:i,, a vririiseli;ol6dris. A jelens6g abban ri,Il, hogy a,z erbs gravitrici6s tdrben nyugv6 6ra lassabban jdr, mint a gyeng6bb t6rben lev6. A term6szet b6ven gondoskodott

118

t19

vagy pedig

y:^f_#)
. JelOljiik * @-vela centrifugrilis er6 potenciri,ljd,nakhiiljnbs6g6-t az ira-helye 6s a korong kdzdppontja kciztltt. Ez annak a munkd,na-k_negativ 6rt?ke, "oftly"i a tOmegegys6ggelkrizOlni kell, hogy a ceni,rifugrl,lis er6 elien6be"n az 6ra hely6b6l a mozg6korong kiiz6ppontjd,ba, jusson,

. ahol K New{on sravitd,ci6s 6,1r land6jr4,t,, M a Nonegef, r az 6gitest sugarr{,tjelent'i, kell, hogy a csillagok f,eliilet6n keletkezett szink6pvonalak a fdldi szink6pvonalakkal szemben a

Miutdrr @ - -:"'

wtur

Y. s-9: --5y
v

c'r

*:**#',
rigy, hogy tehr{,t

't) -r-5) : uo(t

Ebb6l l5,Lhat6, hogy k6t egyenl6 szerkezeLii 6ra, amely a korong kdz6ppontjr{,t61kiilttnb oz6 t6,vols6,gra va,n,kiiliinbciz6 gyorsan j6,r.Ez az ered,mfiny olyan m6gfigJr_gl6r9 n6zve is 6rvd_nyes, aki a koronggal egyfitt forog. pldig -a korongra n6zve - graiit6,ci6s tdr .__Miutr{,n 6ll I"$, melynek potenci6,Ija (D, a nyert dredm6ny gra-lesz. vitr4,ci6sterekre 6,ltal6,ir, an irvdnyes Miut6,n pJdig a szink6pvonalakat kibo csri,t6ato m 6rak6nt fo gha[6 fel] 6rv6nyes a k<ivetkez| t6hel: oly-anfrekaencidtbocsritlc,i,amelEanne,Ic cL grq,. lz-q,tor1t, a,itric,i6s tdrnelca potencid,Ijd,t6l fugg, amelubenaa,n. Annak az atomnak a frekvenciS,ja,mely egy 6gitesten v&n, valamivel kisebb ugy ana,zondtem otjiatiatJrrrianat frekverrcjr{,j 6,ni,J;amely 1s3af.a{ vild,gt6rben (vagy peclig egy kisebb vild,gtest feliilet6n) van-. 120

6rtdkkel eltol6djanak a vdros fel6. A Nap eset6benav6"rt eltol6dS,s a vbrds feli a hulld,mhosszk6t rnilliomod rdsz6velegvenl6. Az r{,ll6csillagoknr4,lnem lehets6ges megbizhat6 sztr,mit6,s, miutd,n sem M tomegnk, sem r sugaruk nem isineretes. Az, hogv ez az effektus t6nyieg l6tezik-e, m6g nyiit k6rd6s, melynek rnegoldd,s6,n a csillagri,szoknagy szorgalommal dolgoznak. A Napnr4,Iigen nagy neh6zs6gekbe titkdzik a tiinerendkiviil kicsinys6ge miatt. Mig m6ny meg6,llaplt5,sa, Grebe6s Bachem (Bonn) sajri,tm6r6sei,valamint Evershed 6sSchwarzschild ciri,nsri,von v$gzeLtra6r6seialapj6,n az effektus l6tezds6t biztosra r.eszik, addig mr{,sok,igy kivr4,ltS. John, ugyancsak m6r6sek alapjri,n,azellenkez6 v6lem6nyt valljri,k. Az rill6 csillasokra, v onafko z6 st atiszt ikus vizsES,lato kban biztosan megri,llapitottak r{,tlagosvonalel[ol6dri,st a szink6p nagvobb hulli,rnhosszushgi fisze fel6. Az anya,geddigi feldolgozd,shb6Iazonbanm6g nem lehetett eldonteni, vajon ezek az eltol6d6,sok t6nyleg a gravit6,ci6 hatdsrl,ra vezethellk-e vissza? Az 6szlelisi anyag 6sszed,llitr4,s6,t adja 6s a minket itt, 6rdekl6 k6rdds szempontj6b6l behat6an birr{,ljaE. X'reundlich ,,Az 6,ltal6,nos relativitd,selm6let vizsg{ilata" c. 6rtekez6s6ben (Di,e fVuturw,issenscltaften, 1919, 35. f,jzet, 520. old.). A kovetkez6 6vek mindenesetremeg fbgj6,k hozni a dtint6st. Ha a szink6pvonalakban a gravitri,ci6spotenL2T

ci'6,IokozLa eltol6dr{sa a vdrt)s fel6.nem l6bezno, akkor az r{,ltal6,nos relativit6s elve nem lenne fenntarthat6.sl M6sfel6l azonban a vonaleltol6drisok tanulmri,nyoz*,sa az 6gitestek tomeg6re vonatkoz6 fontos kdvetkeztet6sekre fog vezelrri, ha bizonyossr{, v6,lik, hogy eredetiik a gravitri,ci6s potenci6,lra vezetheb6 vissza.

FUGG!]LEK

A LOR,ENTZ TRANSZFOR,IVTACIo EGYSZERO LEVEZETESE a 77. fe'iezethaz) (K'iegiszi,tds jellemzett viA koordinr{,ta-rendszereknek a 2. 6,}:rr6'n X tengelye rendszet a k6t mellett helvzohe szonvlasos megoszthatjuk, probl6mrfit A ri,Itand6in egybeesik. el6bb csup6,n olyan- esem6nyekeb foamennyiben amelYekiz X tengelyre lokalizd'lhat6k' vizsg6lni, sunk i,z ilyen eiem6nyekei a K rendszerre vonat'koztatYa' az r abiszcissza 6s a t id6, a K'-revottalkoztabvapedigaz r' abszcissza 6s a f id6 jellemzi. Keressiik az n'-t 6s t'-t,hardstadot't. Egy olyan f6nyjel, amely a pozitiv X tengely fu6'ny6'ban halad el6re, az fr:Ct vagyis az n-ct :
5r Ma m6r nom kell tartanunk att6l, hogy a tapasztalat valamikor rneg fogja crifolni a,z 6,lta\6,nos relativit6selm6letet. Min6l pontosabtrakkri, v6lnak a, mdr6sek, annd,l inkd,bb meger6sltik az elmdletet. Joggal mondhatta Einstein: Az til,tal,Qnosrelat'ia,itd,s el,mdl,ete egdszddmd,snem&,, m'int tiibbi, alkotrisom. El,etem legmagasabbbetelieseddsdt ldtom abbam,hogg ezt aa etrmdl,et et nnegal,koilwttarn.

(1)

egyenlet szetint, terjed tov6,trb. Miutdr,n az,! a\a1j-uk, terjedjen, ttigy, f6nyjel a, K'-i6zk6pest is c sebessdggel a, K-bov viszonyitott terjed6st is az anal6g

r'-ot' : Q

(2) t23

t22

.,---_-egye3tel irja le. Azok a t6r-id6-pontok (esem6nyek), amelyek az (l) egyenletnek eleget tesznek, kgll, irog; a (2)-t,is kiel6gits6k. Bz nyilv6,n bekijvetkezik,tha
fr'-ct' : )"(r*ct) - -'

'..

A K' r endsrzer kezdlptont j6,ra vonatk a z 6an d,llan<16an n' : 0, te]n6,t,az (5) egyenletek elsej6bril:

bc
CL

(3)

aleoll. r4lland6t, jelent; a (B) egyenlet 6r.telm6bert, r-ct eltiindse egysz-etsmind r' - ct' elbiin6s6tvonja maga rat6,n. tovateijed6 f6n5rsu-A negativ_X tengely ird,nyr{,ban gd,rra hasonl6 megfontol{,s az
x'1-ct': pt(r1ct) (4)

Jelirljiik u-vel azt a sebess6get, arnellyel a R' rendszerkezd1pontja a K-hoz k6pest mozof. Eb'ben az eseb-

ben tehd,t be u
(6)

dsszefiigg6st szolgri,ltatja. Adjuk dssze,illetve vonjuk ki egymri,sb6l a (B) ds (a) egyenleteket 6s kdnyelmi szempbntb6l vezessiik be a ,1 6s p r{,lland6lehelyett, az
(7,:

).+'u
2

).-p , O : - 2

r{,lland6kat. Ezzel az t' : ct' : a,fr-bct act-br (S)

A z' setress6greug;'anilyen 6rt6kel, kapunk az (5) egyenletb6l a, K' rendszer egy rn6,sikpontjd,nak se,7:'a, a l{-hoz k6pest, iragy a -I{ rendszeregy pontj6,bessdg6t nak (a negativ X tengely fe16ir6,nyul(t) a K'-hoz viszonyitott sebess6g6t szhmitjuk ki. Tehr{,t a o sebess6get rdviden a k6t rendszer relativ setress6s6nek tekinthetj,:ik. A relativitd,s elve 6rtelm6ben vil6,gcstov6bb6,, hogy a K'rendszerhez viszonyitva nyugv6 egys6gnyihosszd m6r6rridnak a K-h6 m6rt hosszapontosan ugyanakkora kell legyen, mint a K-hoz viszonyitva nyugv6 egys6gnyi hosszris6,garndr6ridnal< a K'rendszerb6l m6rt hoszsza.Hogy rnegtudjuk, mikdnt ld,tjuk az X'tengely pontiait a K rendszerb6l, nem kell egyebet tenniink, rnint ,,pillanatfelv6telt" k6sziteniink a K' rendszerhfl a, K rendszerr6l; ez annyit jelent, hogSz a t (K-beIi id6) hely6be hat6rozaLL 6rt6ket, pl. t : O, kell behelyettesiteniink. Ez esetben az (5) alatti els6 egyenleth6tr
fr' : cLfr

egyenletekre jul,unk. X'elarlatunkat igy meg is oldottuk volna, ha, a,z a ds b 6,lland6kat ismeri"6k; elzek a kdvetkez6 megoidri,sokb6l ad6dnak. 124

ad6dik. Az X' tengely kdt olyan pontja, amelyek a K-ban rn6rve, fr' : L td,vols6,gban vannak egym6,st6l, pilla-

t25

natfelv6teliinkdn

sttjiik ezeknek 6rh6keil, akkor a ll. fejezet els6 6s negyedik egyenlet6t kapjuk:

a*:!a

(T)

4 ' - -

r-ut

tr{,volsr6,gra vannak egymrist6l. Ha azonban e pillanatfelv6tel a K'-b6lk6sziilt (f' : : 0), akkor az (5) egyenletb6la/kikiiszdbdlds6vel, tekintettel a (6) egyenletre

1l ,

u2
(8)
o

V'-c
t-e*
a
r-=

,,

n':a(t-#)"
Ebb6I arr& a krivetkeztet6srejutunk, hogy az X tengelynek (a K-haz viszonyitva) egys6gnyi td,volsd,gban lev6 kdt pontja pillanatfelv6teliinkrin

v'-#
Elzzel mogkaptuk a Lorenlz-t'ranszform6,ci6l az X tengelyen t'5tt6n6 esem6nyekre. Ez kieligrti az
ttz_c2tr2 _ frz_c2t2

(8a)

A n:' " ( t - 5 )

(7a)

kdvetelm6nyt. olyan esem6Ennek az eredm4nynek r{,Itald,noslt6,sa nyekre, amelyek az X tengelyen kivtil mennek v6gbe, rigy ad6dik, hogy a (8) alatti egyenlehakhezaz

td,volsri,gbanvannak egym6,st6l. Miutr{,n pedig a mondottak szerint a k6t pillanatfelv6telnek egyenl6nek kell lennie, kell, hogy a (7) Ar-e egyenl6 legyen a (7a) /n'-6vel, rigy hogy (7b)

a':a
z':z (9) dsszefiigg6seket csatoljuk. Igy kiet6gttjiik a vd,kuumk6vetel6s6t tetsz6legesirri,f6nysebess6g d,lland6sd,g6,nak nyri f6nysugarakra, mind. a K, mind a K' rendszerben; ezt a kdvetkez6 m6don l6,thatjuk be: a I : 0 Induljon ki a K rend-szer kezd.6pontjr4,b6} id6ben egy f6nysugd,r. Ennek terjed6se az r:lhzly\22:ct t27

A (6) 6s (7b) alabti egyenletek meghab6"rozz6"k az a 6s b d,lland6kat. Ha az (5) alatti egyenletbe behelyettet26

egyenlet szerint tdrt6nik, vag;' pedig, amint,az egyenlet rdgvzeLt:e ernel6s6vel ad6dik, az
12+!/2+22-c2tz- 0

(t 0 )

egyenlet szerint,. A f6nyterjed6s tdrv6nye a relativitd,s kdvetelm6ny6nek megfelel.6en azt kivrl,nja, hogy ugyanazon f6nyjel terjed6se - a K'-b6lndzve - a megfelel6 r' : egyenlet szerint, vagyis az
_ 0

ett

tottuk. Az is l6nyegtelen,hogy a K' rendszerhalad6 sevii,la,szbess6g6tK -v al szemben az X t'engely ir6nyr{,bar.rtottuk. A Lorentz-transzform6ci6t ebben az fii,Jal{'nos 6rtelemben - mint egyszer{i megfontol4,sb6l L6,thatjok - k6tf6le transzformd,ci6b6l rakhatjuk 0ssze,m^6gpedig egy specid,lis 6rtelemben vett Lorentz-transzformacfun6i 6s egy puszt6,n t6rbeli transzformri,ci6b6l, amely annak felel m1g, hogy azegyikder6ksztigfi koordinri,taiendszert egy m6,sik der6kszogiivel helyettesit j iik, ir6,nyriak. amelynek tengelyei mr4,s t t Lorcntz-transzforMatematik allag az d,ltal6,nosito m6,ci6t igy jellemezhetjiik : Az r' yi ti firtekell a,zfr,A, z, t olyan linedris homog6n fiiggv6nyeivel fejezi ki, hogy az rr2+,a'2 +zt\ _c2tr2: 12+a2 *22_c2t2 (1la)

rr2+y,2y7r2*c2t,2

(10a)

egyenet szerin'b menjen v6gbe. Hogy pedig a (f0a) egyenlet, a (10) egyenletnek k<jvetkezmdnye legyen, keltr, hogy r z + ! 1 2+ - 2 - - c z t z : o ( r , 2 + y , , + 2 r 2* c 2 t , 2 ) (tl)

dsszefiigg6sazonosan teljesiil. Ez ped'ig azt ielenti,hogy ha a bal oldalon r' stb. 6rt6kei hely6be ezeknek r, y, z, t-vel kifejezetb 6rt6keit helyettesltjiik, akkor a (1la) egyenlet bal olclala megegyezika jobb oldallal'

legyen. Miutd,rr az X tengelv pontja,ira a (8a) egyenletnek kell 6rv6nyben lennie, kell, hogv o. : I legyen. Hogy a I"orentz-transzforrnd,ci6 a (11) egyenletet a o : I vftlasztr{,ssaltdnyleg kiel6giti, kdnnyen bel{,that6 ; ugyanis a (11), a (8a) 6s (9) egyerileteknek kdvetkezm6nye; igy kdvetkezmfnye az a (S) 6s (9) egyenletnek is. EzzeI a Loy ent z -Lra"nszform6,ci6t I evezetttik. A (8) 6s (9) egyenletekkal 6,br6,zolt,Lorcmtz-transzform6,ci6 :rndg .Sltalhnositd,sra szorul. Az nyilvri,nval6an 16nyegtelen, hogy a K 6s K'rendszerek tengelyeit e levezet6sben t6rbelileg egymd,ssal pd,rhuzamosnak vS,laszt28

MINKOWSKI NEGYDIMENZIdSVILT.GA ( A 17.leiezet ki'egdszi'tCse) ali,nosito tt Lo rentz -f6le ko ordinri,t a-t ransz fo r Az 6lJt m6,ci6 m6g egyszertibben jellemezhet6, ha t hely6be id.6v6,lloz6kdn| akfipzetes 1i."1 f{a ennek megfelel6en lrjuk
fit: r

firtlket vezetjtik be.

fra: z

nz:U
I RelatiYitds

rn:1/-1."1 129

6s hasonl6 m6don a K' rendszerre 'i'ona1,koz6an, akkor a transzformrici6val azonosan kiel6gitett kikdt6s igy hanEzik:

UTOSZO

u?+r\+u|+r? n'rz+nrz+rr'+rL'^:

(12)

Ilyen alakrivi,Iesz ugyanis a (f la) alatti egyenlet, ha a ,,koordinttt6"katr" a jelzett m6don vrilasztjuk. j uk, hogy az u nkfpzetesid.6koordin5,A ( I 2)-b 6116,that La a Lr anszformd,ci6s felt6telekben ponto san ugyanolyan szerepet j6,tszik, mint az fi11fr2r r, t6rkoordin6,Ldtk.Hzen alapszik a,z, hogy a relativit,ris elm6lete 6rtelrn6ben az 14 ,,id6" a, lermlszebtdrv6nyekben ugyanolyan alakban szerepel, rnimt az fr1t fr2t r, t6rkoordin6,L6i<. n6gydimenAz 11, fr21 frst rn ,,koordin6,1,6,k"-kalleirb trevezbe, zi6s kontinuumot Minkowski,,vil6gnak" a pontesem6nyt pedig ,,vil5,gpontnak". A fizika tdbb6 t6rben, hanem rigysz6lnem tdrt6n6s a hd,romdimenzi6s v6,n l4tezds a n6gydimenzi6s ,,vil6,gban". Ez a, nilgydimenzi6s ,,vil6"g" m6lyenjr{,r6 hasonlatoss6,gotmutat az (euklid6szi) analitikai geometria hrl,romdimenzi6s ,,ter6ve1". Ha ugyanis ut6bbiban egy oiyan irj Cartesius-f6le koordinrl,tarendszeft (r'r, *'r, rl") vezetiink be, amelynek kezd6pontja az eI6bbi6veI egyozik, akkor az ri, n|, r'rkoordinr{,td,k lineri,rishomog6n fiiggv6nyei auzfi1t 12, r" 6rf6keinek, melyek az r'tzI r'r2 a r't' : r?+ rl+ r! egyenletet identikusan kied6gttik. Az anaL6gia a (12) egyenlettel tdk6letes. Minko wski vil6g6,l alakilag n6gydimenzi6s euklid6szi t6rnek (k6pzetes koordinr{,td,val) tekinthetjiik. A Lorentz-transzform6,ci6 a koordind,tarendszer ,,forgal6's6,nak" felel ineg a ndgydimenzi6s ,,vild,gban". 130

ALBER,T EINSTEIN ( r 8 7 e -r 9 5 5 )

Gazdag sz6pirodalmi forditr{,sirodalmunkban honogyakorlat, sodott rneg az ut6bbi dvekben az a d,ics6retes hogy a mfi el6Lt vagy utd,n n6hr{,ny oidalas kis tanulmunkS,smriny ismerteti a szerz1 6let6t', eg5r6nis6g6t, shg6,t: az aIkoL6i 6letrlt ismerete gyakran 6rthet6bb6 teszi, irj megvil{,gitri,sba helyezi magS't'a miivet is. . . A tud6s tolld,b6l sz6rmaz6szakktinyv vagy ismeret'terjeszt6 munka v6g&6Lrendszerint hiilnyzik az ilyesfajta jsmertet6s. Ez &lhet6 is. A term6szettud6s gondolatvil{ga 6s 6letmiive t5,volr6l sincs oly szoros 6s els6dleges kapcsolatban az llelkorilm6nyekkel 6s egy6nis6ggel, mint az ir6 eset6ben.A term6szet kutat6j5,nd,l e l6nyez6k hat6sr{,nak fels6gteriilet'e vdget' 6r - s v6get is kell 6rjen - a tudomrinyszak ds problernatika kiA term6szet'tud6s alakja teh6,t az {Letrnii vhlaszt6,s6,n6,l. mdg6 zsugorodik vissza,,-s a"z alkot6s szempontjd,bdl l6nleg6bei 6rdektelen is. Igy alakul ki az avisszd,sheivzeL, hogy gyakran a termdszettudomri,nyok m{1vel6i sem ismerik (tirl a puszta neveken 6s tudomrinyos vivsaj6,t tudomr{,nyszakukel6tort6net6nek f6mr4,nyokon) korti 6rdekl6d6 kdzons6gr6lnem szerepl6it, a sz6lesebb is sz6lva.Ilolott a hdt'kdznapember6t rendszerint igen-

r33

is 6rdehli, emberi vonat'kozS,saiban is, azok 6lete, akiknek munkd,ssr{,g6,t teljes rn6lys6gig ugyan aligha 6rti, d,e akikr6l tudja, hogy - oiykor fcrrradalmi rn6d,on megv6,lbozlatt6,ka tudomd,nyt s rajta kereszt,iil & szeml6letet, esetleg a val6sri,got 6s viirigot is. I(iilondsen olyan m6reLii alkot6 eset6ben,mint Einstein, kir6l ma m6r kozfudom6,sri, hogy korunk firikai gondolkodr4,s6,nak egyik leghatrl,sosabb forradalmasit6ja. Hz az 6rdeki6d6sjelen esetben ann6,lis inclokoltabb, mert Einstein nemcsak tud6snak: embernek is mark6ns egy6nis6g.NyilvS,n vele kapcsolatban is 6rv6nyes, amit im6nt az 6lelm'6, illetve szem6lyis6g6s 6letirt dszszefiigg6s6r6l elmondtunk: m6gis meg keII drteniink a rn{i mtig6 hiz6d6 alkot6 alakj6,ra irr4,nyul66rdekl6d6st. ,d kdvetkez6lapok rovid tisszefoglalisal6nyeg6bennem is akar ttibbet: dsszeszedni 6s a fizik6,t6l tal6,n tri,volabb r{,116 olvas6 keze iigSr6be helyezrei ndhri,nyadatot Albert Einstein 6let6nek, egy6nis6g6nek6s 6letmiiv6nek tortdnet6hez.

p r,n rn
Albert Einstein 1879. mri,rcius l4-6n sztiletett a n6metorcz4,giUlmban. Nem trilsr{,gosan tehet6s csal6db6l: apja, az 6letvidr{,m 6s optirnista alapterrn$szetll Tlermann Einstein (akit kockafeje, sz6leshomloka 6s szigorri csiptet6je ut6,n inkri,bb saj6,t ellent6t6nek: porosz biirokratrinak n6zhet'ne az ember) rnaternatikus hajland6sd,gair6lvolt k6nytelen lemondani pir 6ve, anyagi okok miatt. s lett ak6zmilves 6s kiskeresked66sdk hagyom6nyaiho z b'iv en, keresked6ember. Einstein any ja, sziiletett Pauline Koch, a, vagyonosabb kereskedSritegb6l sz*,rmazott: az 6 apja m5,r megengeclhettemagri,nalr, hogy zenei k6pess6gekkel meg6ldott lehny6,ttanittassa. 134

Az irjsziilirttdn term6szetesensemrri kiil<inos sem 1t4,tszott (csak & rossz lleLralzr regdnyek h6seinek bdlcs6je g16ri6,ja),hacsak az nern, h'ogy fdldtt lebeg a zsenialit'd,s a kis Albert koponyd,jaolyarrnyira nyirjtott volt, hogy gyafiziol6giai rendelleness6gre Pauline mama m6,r-mr4,r nakodott. K6s6bb, a tipeg6 Albert Einstein sem d,rulkodott kiv6teles k6pess6gekr6l.Ellenkez6leg : rendkiviil rnehezen kapott #l a sz6ra, s besz6d6n m6g 6vek mrilt6,n (A nyelvekhez kiilOnis &zldotb-valami gr{,tl6sossr{,g. ben sem volt 6rz6ke: Leopolcl Infeld, aki 6lete utols6 harmadd,banegy ideig kdzeli munkat6,rsa volt, fuia' t6Ia, hogy p6ldd,ul az angol nyelv az Amerikhban tiiltdtt 6vtizedel alatt sem idegz6d.dtt md,sodik anyanyelv6v6.) Ot-hat 6ves kor6,ra nehezensz6l6"srabirhat6, z6'tk6zotL kisfirivd, cseperedett. Pedig v6rm6rs6kletdt6l mi sem 6,llt t6,volabb, mint a melank6lia. Lobban6kony, szangvinikus gyermek lehetett: hegedtitan6"rn6i6t - anyja kihat6ves kord,ban kezdett hangszert tanulv6"ns6,e6nra ni - egy izben szlkld,bbal trakt6"lt'a; k6t 6vvel fiatalabb hirgd,t, Maj6,t, akit egy6bk6nt 6lete v6g6ig gyitng6den siercNet't , egyszervalami kugligoly6bissal vr4gta fejbe... Ktjzben a csald,dMiinchenbe kiiltoziitt, ahol llermann Einst'ein kisetrb rnagS,nv{"llalkoz6,ssalpr6bd,Ikozott. Albert itt ismerkedett meg az iskol6,val. Az ismerets6g nem tril nagy lelkesed6stvr{,ltott ki bel6le; a-poroszos kaion6,sd"ifbgyelernre nevel6 gimnilzium pedig, a'hov6r tizdveskorr{ban befuatti'k, ha lehet, m6g kev6sb6. (,,42 elemi iskolai tanit6k 6rmestereknek, a'gimnd,ziumi tanr{,rokhadnagvoknak tilntek az 6n szememben" - vallotta k6s6bb Einstein. . . A lelkesed6shi6,nyaegy6bk6nt k6toldahi lehetett: ,,Einstein - kiizOlte vele egy Tzben valamelyik nyelvtan6,ria -, mag6,b6l soha nem lesz semmi! "1) A girnnr4,ziumbanazonbar, mr{,rf6lre6rthetetleniil megnyilvd,nult 6rclekl6dds6nek 6s k6pess6geinek saj6,tos ivhnvzldflsa: a matematikri,ban, amire apai 135

nagybd,tyja fufl,nyitotha,volt a figyelm6t, messze trilsz6"rny alta, tr{,rsai tudd,s6,t. Tizenn6gy 6ves miincheni t'aft6zkodri,s utri,n, 1894Mil{,n6ba kolt6ben az Einstein csal6d Olaszorszd,gba, zbtt. Valamivel k6s6bb Albert is kdvette 6kel. Tgaz, ndlkiil : egyszertien otthagyta onged6ly 6s hozz6,j6,ruld,s a gimn6"ziamot. . . N6hd,ny h6napos, csatangold,sokkal teli vakri,ci6 k6vetkezett, majd Zidrrichtae utazoLt, hogy haj lamainak 6s id6kitzben be6rett elhatS,r oz6,s5,nak megfelel6en, beiratkozzfik az ottani mffszaki f6iskola Lan6,ra. Mivel gimndziumi tanulm6nyait nem k6pz6 Lagoza*,6r fejezte be, fdlv6teli vizsg6,t kellett tennie. Nem csinri,lt nagy gondot bel6le, nekiment a vizsgdnak, 6s persze elhasalt: a humaniorrd,kb6l6s a leir6 term6szettudomd,nvi gy akb 6l kdnnyilnek t al6,Itat oLI. Igy azt 6un L anh 6"r m6gi"s csak sort kellett kerltenie a simn4,zium utols6 oszt6,lyaira. A kitfin6 szellemii 6s Ettin6en felszerelt aaraui kantoniskol{,bafuatkozott be, ahol felold6dtak az iskold,k irrinyri,ban rzett eddigi ellenszenvei,s ahol 6rdekl6d6sev6glegosenafizik.a fel6 fordult... Az eddigiekb6l vil4,gos,hogy Albert Einstein semmif6le vonatkoz{,sban nem volt ,,csodagyerek": term6szete tal6,n kiss6 visszahriz6d6bb, matematikai 6rdekl6ddse tald,n 6l6nkebb volt az ritlagosn6,l; de okossd,ga semmik6ppen sem volt feltiln6. (Csak 6rd.ekess6gk6ppen emlitjiik meg, hogy Minkowski - akinek 6leLmilvdben a relativitr{,selm6letnek k6s6bb oly ddnt6 szerep jutott, s aki oly dtintd szerepet jhbszoLba relativitri,selm6let fejl6dds6bon -, m6g a politechnikai f6iskold,n tand,rkod6 Minkowski sem ldtott kiiliinleges kdpess6geket tanitvdnyd,ban, Einsteinben.) A gyermekl6lektan brivri,ra olykor mdgis meghbkkent volna, ha kozel f6rk6zik a gyermek Albert Einstein gondolataihoz: oL6vos kor6,ban megbfivOlten figyelte az apjri,t6l kapott kompasz Lfijet, a jelens6g mtigdtt valami titkos 6s leny$goz6 hatalom mfikitd6s6t sejtette: kell valaminek 136

lennie az ilres tdrben,mely mindig azonosir6,nyba 6,IIibia ha r5,j0n, a mutat6t. Vagy mit sz6lt volna a pedag6gus, hogy a gimnazista Albert Einstein azontdpreng : utol6rhet6-e af6ny? S mi lesz azzal az emberrel, aki el6ri a suhan6 nyal6,bot ? * Albert Einstein, eredeti terv6nek megfelel6en,1896ban minden tovdbbi vizsga n6lkiil bejutott a, zijLrichi Szdvets6gi lVlilszaki X'6iskol{ra. A hivatalos oktatSst itt sem tal6,lta trilsri,gosan gondolat6breszt6nek, bele6rtve Minkowski matematika6r6,it is, bevette hilt magS'l a laborat6riumokba,* marad6k idej6ben pedig Boltzmann, Maxwell, Helmholtz, Herlz 6s Kirchhoff munk6,it forgatta. MunkastilusS,ra egy6bk6nt 6lete v6g6ig ink6,bb ez uaIL a jellernzl: egy6ni tanuli,s, magS,nyos rnegkiizd6sa probl6mr{,kkal.. . 1900-bandiplomrtt' szerzetrN. Ttt' mhr a vizsgaeredm6nvekis mutat6sak voltak, ri,m ennek ellen6re sem sikeriilt elnyernie az el6zetesem 6,ll6sokegyik6t sem. Nem is tudott belg6rt asszisztensi komoly munkakdrben elhelyezkedni, amig - k.et 6'Lhi,zitanih6skodott 6v ut6,n - meg nem kapta a svd,jci mely6rt m6g 1900-banfolyamodott. 6,llampolg6rsS,got', SzabadalmiIlivatal iigyI902-ben a berni Szcivets6gi
* ,,Kittin6 oktat6im voltak (p6ldtiul llurwitz 6s Minkowszki), rtgyhogy tulajdonk6ppen m6lyreha,t6 matematikai k6pzetts6ge t si6,erK tt ttnvolna. i,i6m i a,vi,t e"ronbanfizikai laborat6riurntran t<iltiittem, Ienyiigdziitt a" tapasztalaLtal val6 kijzvetlen 6rintkez6s." 2ilz a,ino"zza,nattali,ri meglep6nek hat. Einstein 6lei;mti' ve - n6hri,ny nem tdl jelent6s apr6sri,got, nem szdmitva - a kis6rletez6st6l tri,vol, a maternatikai fizika terein sziiletetr't; ez a" t6ny lehet felel6s a k<iztudatban kialakult Einstein-k6p6_$ (hq, ilveh egvd,ltaldn van), amely egy elsz6nt ,.papirosfizikust" egy ciologr6l-nem ad-szdmot, arr6l 6,bt1,zoli"samely kdp 6suprin -mi[6] fizikus? Ime, a hiri,nyz6 vond,s: tudniillik, hogyEinstein a laborat6riuniban tijltiitt esztend6k s a tapasztalattal val6 kiizvetlen taldlkozds lenyfigiiz6 6lm6nye.

137

viv6je lett, feladata a benyrijtobt tal6lm6"nyok el6zetes feliilbirS,L{,savolt. . . Neh6z elk6pzelni Einsteint tisztvisel6nek: kev6s emberbe szorult a tisztvisel6fajta jellegzetes alkati pedant6riri,jr{t6l val6 osztijnds viszolygr4,sb6l annyi, mint 6ppen bel6. . . Mindenesetre t6ny, hogy hagyt6,k 6t, Lovdltb tanulni s gondolkodtti, s ez az d,llampolgd,ri kdtelmek 6s kispolgr{,ri dletszeml6let dolgr4,ban kor}4,tolts6,gig pedS,nsberni polgr{,rokt6l elismer6sre m6lt6 teljesitm6ny. A ktivetkez1 6vben, 1903-ban meghri,zasodott.Egy volt egyetemi koll6gan6j6t vette feles6giil. Mileva Maric goriigkeleti vall{,sir szerb parasztcsali,d le6,nya volt, n6gy 6wel id6sebb Einsteinn{l. H*,zassrigukb6l k6t gyermek sziiletett, Ilans Albert 1904-ben, 6s Eduard, 1910 jriliusr4,ban. (Ilans Albert tanulmd,nyai elv6gz6se utri,n Svd,jcban dolgozott, egiszen 1937-ig, amikor ugvancsak az Egyesiilt Allamokba emigr5,lt, s a kaliforniai Berkley-egyet'em hidrodinamika tan6,ra lett. A fiatalabbik fiir apja mtlv6szetek fu6,nt6rzetN vonzalm6"t tiriikolte.) E hr{,zassr{,gban k6t ellent6tes alkatri ember keriilt dssze.Einstein, akinek 6let6ben a csali,di 6s egy6b emberi kdtdtts6gek csak nagyon md,sodlagos szerepet j6,tszottak, egyr6szr6I mag6ba vonul6, szinte ember, ugyanakkor vakiz6r 6lag hivatr6,s6,nak spolgr6,I6 lami hars6,ny ked6lyfi 6letvidr4,ms6,g k6pvisel6je volt. Mileva neurotikus, ked.6lyhull6,mz6,sokra hajlamos alkat. . . A k6t ellontdtes adottsr4,grlpartner 6letkiiziiss6genem is bizonyult tart6snak. Mikor pr{,r6wel k6s6bb (f913-ban) tudom6,nyos p6,lyd,ja Berlinbe sz6lltotta Einstoint, feles6ge,aki Ziirich ut6,n nehezentudott volna m6,sutt rn6g egyszer akklimatiz{,l6dni 6s gydkeret eresztoni, a gyermekekkel Svr4,jcban maradt. Pr4,r6wel k6s6bb a, hri,zassd,gothivatalosan is folbontottri,k. Einstein azonban v6gig nagyra becsiilte els6 felesdg6l, aki d,tkiiszkddte vele az els6 iEaz6,n neh4z 6veket. Es is. . . szemmel tartrolha gyennekeinek sors6,t, 138

Visszat6rve akileucszfi,zas6vek elej6re: sem & Szaba6s a csal{di Orcimijk nem dalmi Hivatal, sem a h6,zass6,g tiirtdk meg Einstein munkalendiilet6t. 1905-ben befejezhefizikusi tanulmtnyait,, 6s doktori cimet,szerzeLt'a Ztirichiegyetemen.S ami mindenn6l sokkalta fontosabb : gra,ltozt a els6, val6ban,,einsteini " j e1e-nt6nyilvdnossri, s6gil dolgozatait. Egy 6v leforgS,saalatt n6gy tanulmri,nya jelent rneg az Annalen d'erPhys'i'k-ben.Br4,raz einsteini 6letmtl lexikr{,lis dsszefoglali,sri,rak6s6bb t6riink vissza, nem rnell6zhetjiik itt sem e n6gy tanulmri,ny ftilemlit6s6t, melyek elhatr{,rol6 m6don befolyr{,soltr{,k a modern fizika,fejl6d6s6t. tgy e, az 6v nemcsak Einstein, de a fizika tdrt6net6ben is fordul6pont. N6gy tanulmr{,ny - n6gy korszakalkot6 gondolat. Soroljuk fel 6ket. Az els6 a speci6lis relativitr{,selrn6let alapgondolat'ait ismertette. A mrisodik a ttimeg-energia egyon6rt6ktis6g6nektft'eI6t' (ez (6nyeg6benaz ato menerlehet6s6g6nekis elvi _alqpja).A.hargia-felszabaditri,s madik a Brown-mozg6s elm6let6vel foglalkozott. A negyedik a fotoelektromos emisszi6 jelens6g6nekelm6leti magyar6,za,ta6s levezet6se.A n6gy tanulmri,ny h6,r,om tdmaktirt 6rint : a relativit6,st', a,slabiszt'ikusmechanikdt 6s a kvantumelmdletet, pontosabban a sug6,rzrisok kvantumos ekn6let6t. Van ebben valami jelk6pes: Albert Einstein eg6sz teriilet6t kijeldlte els6 jelentkez6sekor. rnunk6ssrigd,nak Erdekl6d6ie ugyanis hosszri 6lete sorri,n vdgig hii maradt ehhez a h6,rom - kAldn-kii16n is hatalmas 6s tdbb ember6letre sz6l6 - t6makorhdz. Mai szemmel vdgign4zve,mi sem ttinne term6szetesebbnek, mint ha a fizik6"t' forradalmasit6 fiatal trerni hivatalnok egyik napr6l a m6,sikra hires 6s befutott emvil6,gra sz6l6 cikkek megjeberr6lett vohaa, az 1905-ds Persze tdvolr6l sem igy tiirtdnt. Evek tellen6seu1,5,n. 139

lek e!, amig a szaktudomii,nymiivel6inek tiibbs6ge fetfigyelt Einstein gondolataira, s akkor is id6 k-ellett, amig megemdsztett4k a talin tirlsd,gcsanis rijszertl ri,llitri,sokat. Einstein pedig ezalatt maradt, mi volt,, kistisztvisel6 a Szabadalmi llivataltran, aki szabad idej6ben szivesen d,ldozott egyetlen szenveddlydnek, a muz.pik6,nak,aki d 6iut r4,no nk6nt k6r |hilzb a j r{,ro gato tt (fel jegyezt 6k, ha gy ez j elentett e sz6,m6,r a a kikap csol6dri,st ), s elvitatko zgato tt a b ard,taival saj d,t elk6pes-t6nek tiin6 gondolatair6l. . . 6s makacsul dolgozott I oagy a,mi az 6 eset6ben ezzel egyen&L6kii: makacsul gondolkodott tovd,bb. M6gpedig egy irj gondolatkor probl6m6,in.Ennek az rij gondolatkornek - tiz 6v mrilt6n, rnikorra gondolatai egys6geselm6lett6 6rnek - az ,,6,ltal6,nos relativitri,s elmdlete" cimet fogja adni. A trerni Szabadalmi Hivatalt6l csak lg09-ben vri,lt meg Finstein. A kdvetkez6 6veket kiildnbOz6 egyeLemek katedrSin tttitdtte. 1909: a ziirichi egyetem.-igtO: az akkori Osztr6k - Magyar Monarchia Pr 6,g6,j6,nak n6met nyelvii egyetem6ntanrirkodott. 1gl2 6sz6n visszatdrt Svri,jcba s irjb6l Zij.richbe. A Szovets6giMfiszaki X'6iskola tanilra lett, ahol p5,r 6ve maga is lanult. De itt sem tttltiitt el huzamosabb id6t. Alig egy 6vre 16, - Max Planck 6s Walter Nernst iavaslatd,ra6s siirget6s6re - felk6r16k, Iegyen a berlini Vilmcs Csr{,szrir Int6r,ef igazgat6ja, a Porosz Tudomd,nyosAkad6mia tagja (ezekkela stallumokkal szinte mell6kesenegyiitt jd,rl a berlini -egyetemegyik katedrr{,jais). Einstein a meghivrist elfogadta, s hab6,r ez a" csal6djr{,t61 val6 vdgleges elszakadri,st jelentette, 6lete kdvetkezl k6t lvliied4re Berlinlre kdltdzdtt. Elha,t6toz6rsr4,t k6ts6gklviil megkdnnyitette, hogy nem vadidegenkdnt kellett Berlin6e lutuznia:.a birodalmi f6vri,rosban 6lt apai nagybd,tyja 6s Elza unokahriga, akire m6g a miincheni gyermek6vekb6i j6 barr4,ts6,ggal emtr6kezett.A rokoni hr4,z Einstein mrisodik otthona leLl az els6 berlini 6vekben: s az 6let140

vid6m, any6,skod66s otthont teremt6 asszonyi tehetElza Einstein pedig Albert s6ggelugyancsak megd,ldott, ]trinstein mrisodih feles6ge, miut6n 1919-berr Mileva asszonyt6l hivatzulosauis elvd,lt. Hzzel a,h6,zass6,ggal az addig valami saj6,tos boh6m aggleg6ny6letet 616 Einstein beevezetl a polgr{ri 6letforma nyugodalmas vizeire - m5,r amennyire az 6 polgd,ri konvenci6kra teljess6ggel 6rz6ketlen egy6nis6g6vel ez egy6,ka16,n lehets6gesvolt. Az els6 berlini 6vek egy6bk6nt term6kenyek voltak Az elmrilt fvtized intellektud,lis viv6Einstein szftrn6"ra. dd,sai6s sz6mos idev6g6 ds md,sird,nyri r6szlettanulmr{,ny utr{,n (kdzben ugyanis a stat'isztikus mechanik{,hoz 6s a sugdrelm6lethezsem lett hiftlen), az Annal,end,erPhysi,kben megjelent a mr{,sodik nagy einsteini gondolatd,erallge6pitm6nyt ismertet6 tanulmd,ny : ,,Grund,lagen nxe'inenRelatiaitcitstheorie", 1916-ban, az els6 vil6,gh6,borri mri,sodik 6v6ben. A porosz hatalmi t6boly 6s militarista ostotrasd,ge vild,gm6retti hekatomb6kat kdvetel6 ;,mestermilv6vel " Einstein tewn6szelszeriien az els6 pillanatt6l kezdve szombehelyezkedebt'. (Term6szet'szeriien, irom, s ezL szinte sz6 szerint kell 6rteni: Einstein korai gyermek6veit6l fizikai m6don irt6zott, a katonai szellemt6l. Annak idej6n Miinchen utcri,in, sziilei tr{,rsas6gri,ban 6hatatlanul Lal{,lkozott katonai diszfelvonul{,sokkal. De mig a hasonl6 korriak flvezik az ilyen par6d6kaL, s az akkori n6met firicskr{,kis egyiitt marsoltak a masiroz6kkal, a kis Einstein r6miilt orditr{,sba ttrrt ki a menet I6,ttd,n: iszonyodott. K6s6bb az iskola militarista drill-szelleme csak elm6lyitette ezt,az ellenszenvet,s igy v6giii, az eszm6l6d6s 6veiben a humanista magabartd,s6s a pacifizmus eszmdi kdnnyen tudatosultak benne egy atyai j6bar6,l hafi6,s6,ra. Olyannyira, hogy a katon6,sdi161 6lete v6gdig ilyesf6le hangnemben tudott csup6,n besz6lni:,,Ezzel kapcsolatban rri,t6rek a ny6,j6,llapot

t4t

legrosszabb sziilem6ny6re: a,z 6,ltalam gyiltiilt katonas6,gra!I{a valaki dlvezettrel k6pes zendresorban 6s rendben masirozni, azl m6ris megvetem ; az ilIeb6 csak t6ved6sb6l kapott nagyagyat, mert neki a hr4,tgerincegymag6,banis elegond6 volna. A civilizrf,ci6 e sz6gyenfoltjd,t miel6bb el kellene tiintetni. Micsoda izz6an gyitlOliim a parancsra val6 h6siess6got, az irbelmetlen er6szakoskodd,st 6s a gyilfi,zatos hazafiaskodd,st, micsoda ktizdns6gesnek6s megvetend6nek L4tom a h6,borrit; inkr4,bb darabokra v6,gatnd,m magam, semhogy ilyen aljas tev6kenys6gben r6szt vegyek! De hiszek amnyira az emberis6gben, hogy szerintem ez a kis6rtet rn.itt r6gen eltiint volna, ha a n6pek eg6szsdges tjsztiin6t iizleti 6s politikai 6rdekb6l az iskolin 6ssajt6n keresztiil nemkor"s) Ahogy hirneve nbveked.ett, rumpd,lnd,k rendszeresen. rigy v6,llalta egyre intenzivebben a kdz6leti szerepl6st is, amire a szocid,lisk6rd6sek irr{,nti 6l6nk 6rdekl6d6se is predesztind,lta. Csak dnmag{,hoz volt kOvotkezetes, amikor a hd,borir kitdr6sekor a Ieghaf4,rozottabban sikrasz*,llb -- a hri,borirellen. A harcil{,z1aaniiheg6 Vilmos csri,sz6,ri N6metorsz6,g f6v6,ros6,ban!Mdg svri,jci d,IlampolgS,rsr4,ggal a zsebben sem kis erl<dlcsibd,torsr6,g sziiks6geltetett e l6p6shez,amely fOlt6tleniil egyik oka lehetett annak, hogy Einstein n6pszeriis6ge N6metorsz6gban - legal{,bbis a ,,n6met,szellem" hivatalos 6s 0nk6ntes k6pvisel6i k0r6ben - a mril6 6vekkel egyre ink6,bb csijkkent. A mr4,sik ok ug5ranis k6zenfekv6 m6don ad6dott Einstein szhrmazri,sd,b6l. Zsid6 csal{d gyermeke volt'. Sosemtagadta megsz6,rmaz6,s6,l, s6t (tal4,n a,zegyre er6sdd6 faji eilenszenv reakci6jakdnt) nagyon is nyiltan v6,Ilalta, amikor az antiszemitizmus 6s a faji mitosz maszlagjr{,val kezdt{k etetni a kiribrr{,ndult n6met kispolg6,rt, hogr berrigvri,n,ktinnyebben felejtse a veres6g kudarc6,t, a tirlteng6 nemzeti dntudat kapta pofonokat 6s nem utols6sorban a hd,borri utr4ni 6vek gazdasd,gi6s tS,rsadalmi nyomorris6,g6,t.A hd,boni ul6,ni 6vbizedben r42

Einstoin sajr{,t szem6ly6n m6rhette le a fokoz6d6 antiszemita gy{ilolet nyomri,s6,t(pedig hol volt m6g akkoriban Hitler!). A ,,n6met,szellem" kiildnbciz6 rendil ds rangri bajnokai szervezoblhadj ri,ratokat inditottak ellene: tri,madt6"k szem6ly6t, kDzdleti magatarb6,s6,t, s6t - ami a legmeglep6bb - faji alapon fizikai elm6leteit is. A hecckampd,ny 1923-ban 6rte ei egyik csricspontj6,t, amikor ellenfelei - persze n6vtelen levelekben a Szovjetuni6val rokonszenvezS s e rokonszenv6rt 6lef,enyet6vel fizet6 Rathenau kiiliigyminiszter sorsd,vatr gett6k Einsteint, a Szovjetuni6b6l val6 visszat6r6se ut6,n.. . * a jeIIemzf, Megint csak Einstein emberi helytr{,lld,sr{,r hogy csuprin akkor forditott h6"tat szil6haz6j6na,k, amikor a gyiildlet 6s fanatizmus mr{,rmiikiid6si lehet6s6geinek 6s fizikai l6tdnek megsemmislt6s6vel fenyegetetl,. A vil6,gh6,borriutri,ni 6vekben Einstein rnind nyomat 6kosabb an 6s el]r'at6"r ozott abb an v6,llalt a a k6 z4leLi szerepi6st. A hriszas 6vek elej6n a N6pszdvets6gszellemi kooperri,ci6s bizoLts{,ghba jeldlt6k. A kcivetkez6 6vekben beuba,zla, a vil6,got: Ilollandia, Csehszlovd,kia, Ausztria, Amerikai Egyesiilt Alamok, Anglia (1921), Tzrael, Spanyolorszd,g,Sv6dorszri,g,Szovjet'uni6 ( I 923), majd 1925-ben D6l-Amerika. Mindeniitt el6add,sokat sziiktartoff, a tudomd,ny 6s a tud6sok dsszefogd,sri,nak sdgess6g6thirdetve, nylltan vagy kdzvetve. Ann6,l is inkri,bb tehette ezl, mert 6ppen a,z6 m{lvdvel kapcsolatban bizonyosodott be, milyen term6keny a tud6sok nemzetkozi 6sszm{ikdd6se.A vild,ghd,borri uthn az a,nt antd,llamokban is megismert 6k az 6ltal6no s relativitris elm6letet, melynek egyik kis6rleti igazol6"s6ra6ppen az
' * Meg kell emliteni, hogy Einstein egyik 6letrajzir6ja magrit a szovjetuni6beli utazrist is k6ts6gbe vonja,: azen:6lmegjelent n6met trjsrigtud6sit6sok Ph. Frank szerint az Einstein elleni hangulatkeltds c6ljd,ra szolg6l6, ellenfeleit6l kiagyalt 6s cri,ltudatosan torjesztett kohobnrinyok.

I43

l9l9-es napfbgyatkozils ig6rt' lehet6s6get' (A f6ny pdrt6rben val6,,elg6rbiil6s6t" ty6,j6,nak er6s gravi'td,ci6s relativitis teljes elm6let6nek pub]Ninsteinaz t{ltal6,nos m6"r 79L2-ben jelezte egy tanullikdr,ldrs6,t lrr'egeliSzdett, m6,nyriban.1914-benm6d lett volna a k6rd.6seldont6s6re, de a napfogyaLkozils rnegfigyel6s{re Oroszorsz6,gba utazoLt n6met tud6sexpedici6 tagjai v6,ratlanul hadifogs6gban tald,lt6k magukat. Kcizben ugyanis kit<jrt a hadir4,llapot. ) 19l9-ben az angol Kir6lyi CsillagS,szatiT6.r' szervezett expedici6kat az egyenlit6 viddk6re, s sa,s6,g az els6 kis6rleti bizoezek az expedici6k ezoIg6'ItaLL6'k meliett. . . relativitrl,s 6,ltal6,nos az einsteini nyit6kokat a figyelem irjra Einstein fel6 Az eredm6nyek nyomr6rn fordult. Szem6lye 6s eszm6i most m6,r a tud.omd,nyos vilri,qon til az utca emberdnek 6rdekl5d6s6t is felkeltett6k. Angli6,bankiilcindsen: a T'imes m6g a nagy csillagi,szati megfigyel6s 6v6ben felk6rte 6t arra, hogy foglalja iisszea lap olvas6inak rOviden 6s ndpszerfiena relativit6selm6lettel kapcsolatos v6leked6seit. Einstein, aki sosem z6,rk6zoLlel a fizika vivmd,nyainak - 6s ezen beliil sajd,t gondolatainak - a h6tk6znapok nyelv6re val6 lefordit5"s6,t6l 6s j6 6rtelemben vett n6pszertlsit,6s6t6l, engedett a k6r6snek. A cikket ezzel a' meglep6 fordulattal feiezte be : a relativit6s elv6nek n6mi,,. . .Lrne,6h is szolgri,Iok nemti alkalmaz6s6,val, amely tald,n mula\NaLni fogia az olvas6t: b6,r ma N6metorsz6'gban ,,ndmet tud6snak" zsid6nak", nem keneveznek, Angliri,banpedig ,,sv6,jci v6sb6igaz azsem,hogy ha egy napon ,,botenoire" (6'!LaL6,nos iildoz6s t6,rgya)lenn6k, a n6metek szem6benlenn6k ,,sv6,jcizsid6t',6s az angolok6ban ,,n6met tud6s."a a tijrt6nelmi iszonyat, Ma, negyven 6v t6,vIat;6"b61, olYassuk e sorolaat' tril, megrendiil6ssel pokolj6,r6s6,n -Ennyire a jov6be l6toLt' volna, a t0rt6nelmi jdv6be, a fizika nagy l6,tnoka? Visszafel6 tekintve a mtiltba, sem jellemezlietn6nk jobban v6gzet6l, mint 6 tette, el6re . ' . 7+4

jrislat ugyaft6fa k6ilrt{tsdbe dilb1zl-r:\ehb A pilhndnyi nis'ffi$d*lJnoas poe,to$sdggal ig,a,zol-6ntnyert. A hrisza,s 6vokh@,,ogyre netrszpbbd vd,ls Ndrneta Fs6g po"litikai hliedlo s hnne Einstqind is-. Pedig 1922-ben neki dtdltdh qdit fim 198l.os fiz&aA Dtrobel"d{jo! (,,"d.fotoelektromffi fibie{wydrt es olmdlqli fizikai munk6ss6,g,6'6r*")-, tettoi'.6e utazasai: rev6n saeuroflyo is norre, trndpmd,nSaos xild;gprpr:te is$nerffi6 v6,ls - egyszr6vg,l,rmnden ok ryreg leffi vekm, erfa; $pgy bas{duja btisake legyon satil6ttj,6ne. A hivn&alop N6metorsz6g s&onbam - e ebben haf,{,m az egyro rsodrdbb,tonrp6ban er6sddd fasizmus j ol6t Jr4,thrut. intr - mind ke{r6eM rnfltr{,nyolta, s v6giil teljess6ggeil rpgsagadta Einsteint. Ugy hiesziik, ttirtdnelmi s.serenene,hogy az piirrqrhri,rorn6ves,profeswor 6ppen Kaliforni6ban tart6zkodott, amikor a barnaingsek * a',t'<ittdrrielprr ea id6"ig legna,gy,obibtrag6did, j fi,nak eI6j rifrd<ak6nf -, 19e9-be$ 6tvett6k az uralffrat. [gy csak kiinyveit r$ot'tdk ela- kivpssten, esak nev6t vakartdk le,ssiil6vdrosfulak,arrrdl raz' vtcA'i6'rctl; rnolyet l922-;bpn n6la neveztek.el: . . Ailrafr*lourdfrvdtel hirdre Eirlstsin vjeezais .- pu1fp6,ba, amerikai t6rt - ta NdrnebmszS;gibanom enrign{ri6}d,nakl6ktrq1frrts6tre. Miut6,n dlm hangxfrJpvdly6,ltd,ssordin lernondott poross tudornrfuny,os ak-ad6miai egyitt$ az tagsd,gd,n6l;4'98,3-ba4 mrisodik fetrontig6vetr ez 6v tel6n -AmBrikaiEgyesiilt Allarnokbapmigrri,lt. il-{69 .k'inevezt 6".P 6"r d< a pr.inoetou* -Advanoed'Strudyta,n6,r 6"v 6rrre 16,amerikai r4ilarupolgfu leb,h.- . Tgw - s a t6ft6slelmi hfis6g kedv6# ei he$ rr4onda*&u* - , npm telt el -!nr&ddl 6vtaznd; 6s N-6metors'adig megfueresto megtagaporig pusztidofi fia,t: 1945-ben Ulm (a,hol,a,,h6r,boui batka ap egykori sznlfiLl6n*lil $jb6l ufc6,t never"ebt eI Eineteinr6l, s .a vd,roska, illwplg6,r6,v6 vil,lasztatta 6t. Einstein azonb.an, aki'egy6bk6nt vajmi keveset tdr6dtitt a formalitr{,eokkai, iez aikallommal, {rgy l6,bszik, ,komo*yan veite a dolgo't, s hat*firozottan elutasitotta gesztusokat. . :. $aA&,L6L,e
10 Relativitd,s

t45

Albert Einstein ,,napleurenteel6ttf'-i 6vei, a princetoni 6vek sem n6lkiiltizik a szellemi feszit'ebts6gel, a munka fesziiltsdg6t, mely e mindig alegnehezebb, afizika legelvonalkoztaLoltabb r6gi6i fel6 torekv6 fizikus fdrfikoid,t is jellemezte. A hriszas 6vekben, berlini proid.ej6nEinstein 6rdekl6ddse els6sorban az az fesszorsri,ga -er6s feil6d6snek indult kvantummechanika dvekben fel6 fordult. A* inar a htiszas 6vek legv6g6n, s m6g inkorri,bbi eredkd,bb most, Princetonban, munkd,ssSga m6nyeinek tov6,bbfejleszh6sft tekintette t6 feladatS'nak: tov6,bb dpitette az 6Ital6nos relativitris gondoiatkdr6t, s irj, S,Itald,nositottt6relm6let fel6 igyekez,ett kitS,gitani az elmlleb horizontjr4,t, mikcizben tovS,bb folytait a a kvanturnelm6let 6rt'elmezdstvdl kap csolatos kri is. tihai munkri,ssr6,s6,t Elete, legal6b"bisami a kiils6 adottsr{,gokat 6s 16t,feit6teleket iIeti, v6gs6, nyugodt rnedr6be 6rt. (Mag6n6let6t egyetlen sirlyos megr6mk6dtat6s6rte : feles6g6n_ek I936-ban bekijvetkezett hal{,Ia.) Munk6ss6gri,tostoba eI6it6leLek, gd,tl6 kiirulm6nyek nom akadri,lyoztS,ktob azt, amire b6. Az Advanced- Study biztositotta sz6,m{t.ra leginkr{,bb sziiks6gevolt munkd,i6'hoz: a 1e!e!6 legkevesebb kOttttts6get. Yftllozallan h6vvel h6dolt egyetlen igazi szenved6ly6nek, a muzsikd,nak, nyaranta, 6, T,ong a vitorIslandon iidiilt, s (12\e kedvenc sz6rakoz6,'s6't', az eml6,zilst. . . Am k6zben nem csokkent 6rdektr6c16se beris6g iigyeinek * sajnos, irjra tragikus fordulatot vett - alairuldsa ir6nt. S kiilcintisen nem a,ziildozdttek szociS,lis6s kari6s az eliilddz}tlek sorsa ird,nt. Szd,mos takiv int6zrn6nnyel mtlkOd.titt egyiitt, hogy megk6nynvltse a nd,ci N6metorszdqb6l menekiiltek neh6z sorsS,t', s"ez annlrl is bonyolultabib feladat volt,, mert a menekiil6k sz6,ma n6ttdn n6Lt, az amerikai gazda'sdgi 6Ietr fenyeget6 krizissel ugyanakkor a teljes osszeomld,ssal hogy szem6lyearra is vr6,llalkozott, M6g kiiizkitddtt. sen ad"jon heged{ikoncertet a menekiiltek jav6,ra. (A 146

hangversenynek egy6bk6nt sz6p sikere vol|: ha'fezer dolllr jdtt iissze.) frvszhzadank'egyih legnagyobtr fizikusa, akinek tekintete ezekben az fvtized,ekben a vil6,gmindens6g tdrv6nyeit fflrk6szte, egyetlen pillanatra sem szfint meg 6les szemmel figyeini az urriverzurnhoz k6pest oly parr{,nyi fdldgoly6 ezekben az 6vekben mindinfa,nt iaias"tr6f6,val-fenyeget6 Loft6net6re. Fs egy alkalommal tev6leg is belenyrilt e tijrt6nelem alakul6,sd,ba. 1939-benOtto Hahn n6met fizikus 6s munkatd,rsn6je, Lise Meitner nyilvdnossri,grahoztaa kor legnagyobb hord,erejil fdlfedez6s6t, a maghasadd,sjelens6gdt'.Az itj felfedez6s menten a vilSg fizikusai 6rdek16d6s6nekkdz6ppontj6ba keriilt, s nem v6letleniil: amikor Enrico Fermi, a fasiszta lt6li6b6l szdkdtt olasz tud6s megmutartta, hogy az energiafelszabaduld,ssaljd,r6 maghasaddsi reakci6 I6,ncszeriiv6v6,lhat, ahozz6,6rt'6kel6tt nyilvr{nval6 lett e felfedez6sekkat'onai jelent6s6ge is. X'ermi 6s az Amerikd,ban 616magyar Szil{rd Le6 figyelmeztetett els6nek ez ut6bbi t6nyre. A szaktud6s felismor6se azonban a dolog termdszete folyt6,n ez esetben kev6s: a vilr{,gpolitika amerika i int6z6it, politikusokat, katonai 6s gazdasd,giszakembereket is 16,kellett diibbenteni e iszonyir horderej6re. Ki lehetett volna alfelf'edez6soE kalmasabb erre az amerikai tudomd,nyos vili,g akkori legnagyobb 616tekint6lydnil, Einsteinn6l? Szild,rd Le6 Wigner Jen6 6s (az ugyancsak magyar sz4"rmaztrsiL) 'k6rte fiil Einsteint, forduljon k0zvetleniiLl az Arnerikai Egyesiilt Alamok'elnokliez, Franklin D. Roosevelthez, s muta,sson rri, milyen kiivetkezm6rryekkel j6,rhat, ha Ndmetorczi,g klsziti el kord,bban az atombombri,t. Einstein termdsletesenengedett a k6r6snek,s igy v6giil is az 6 hires levele eredm5nyeztea Manhattan-tervet . . . 6s td,volabbr6l a bombdt, mellyel az Egyesiilt Allamok oly iszonyir felkid,lt6jelet tett a mS,sodik vild,ghr4,borti v6g6re. t47

Az atomenergia iigy6ben tett s felel6ss6gt6l hLhabo1ot kezdeti 6,1ld,sfo slalis k6ts6qkiviil Hinstein nev 6hez f{t azonbannem. (Ami a elciS,llitd,sa z6dik. Az atorn*bomba illeti, tudniillik a tcimegdefekhogy k6rd6s elvi alapjri,t energia szabadithat6 fel, e ttibb 6vtizeddel kotus 6,rd,n rr4,bbi korszakalkot6 elrn6leti fizikai felismer6s talii,n nn{g annyira sem hozhat6 kapcsolatba a bomb6val, mint rnondjuk, a ferde hajitri,s elm6let6nek kidolgoz6sa tiiz6rs6gi balu kifejezeLben h6borirs cdlokra szolgr{,16 lisztikri,val.) Igy azb6,nink6,bb 6l6nk fantri,zi6,ju fu6k, mintsem a t6nyek rov6,s6,rairand6k azok a pr5b6lkoz6,sok,melyek lelkiismereti konfliktus kirobban6sr{t seja'z at'orll:tditik kortrnk legnagyobb fizikusd,na,k61et6ben, felrobband,sri,nakpillanat6,ban. S hosv k6s6trb borr.rbd,k 6,t a"iruklearis szr{rntalanszor felemelte titltako z6 szav fogyverek ellen, ezt nem valarni lromd,Iyoslelkiismeretfurdafti"sra, hanern a tudomr{,ny ember6nek m6lyen rf,tkell firsetl fele}6ss6gtudat{,ra 6s felel6ss6gv6,llald,s6,ra visezayezetni . . . 1945-ben hivatalosan nyugalornba vonult. Ir'zt (ryy kell 6rteniink, hogy megv5,lt az A<lvanced Studyban viselt tan6,ri 6,ll{,sd,t6l.A gondolkodS,st, a probl6mr{,k felvot6s6re 6s megoldS,shrator6 szellemi osszeszed-ettsdget ugyanis nem lehet nyugdijazni * kiiliindsen nern az 6 esetdben, akinek mindez 6letelerne volt. . . F,zek az 6vek az Einstein-f61e riltal6,nos t6relm6let v6gs6 kiforr6s6,nak6vei. Alig vitathat6, hogy az ut6bbi 6vekben a fiziha fejl6d6se m6s irr4,nybafordult : a nukled,ris fizika, a kozmikus utghrz6,s, az elerni r6szek protrlematik6ja hoc rnegoldand6 s t'ald,n 6vtize6pp el6g ktizvetlen 6s ctd, flskre sz6l6 prob16m6"tkin6,IL a fizika kis6rleti 6s elrn6leti kutat6inak. Nem id6szertitlen a siirg6s t'iszil6,z6"sra v6,r6 k6rd6sek tiimkeleg6ben szinte elgondolhatatlan neh6zs6giimatematikai probl6md,kkal j5,16elvi kutatd,sokat folytatni, melyek ereclm6nyeinek kis6rleti ellen6rz6sre - a fizikus munkd,jd,nakmind'ig a kis6rlet a 148

vdgs6 igazol6ja - manapsri,g alig-alig keriilhet sor? elszigetelfi6s6t Einstein rnaga is 5rezLe tud.ornS,n,vos (ami azonban legkev6sb6sem jelentette kiv6teles tekinaz t6lydnek cscikken6sdt,hiszen ha valamikor, ezek.Trerr dvekben val6ban dzdnliittek hozz6' az emberek, s titkdrn6j6nek, az erilyes Helene Dukasnak el6g gondjr{,ha keriilt a l6tfelt6teliil szols6,l6 hd,boritatlansd,s biztositdsa); maga is 6rezteezt i tudomdnyos ^ag6ra maradotts6got: ,,A fizikusok v6n bolondnak tartanak - tud6sit megrendiilten a ttjbbszirr is elejtett megjegyz6s616l Infeld, a munkat6,rs - , 6n azonbanbizonyos vagyok benne, hogy a fizika' tov6,bbi fejl6ddse md,s,a mostanit6I elt6r6 ir6,nyban fog haladni."s S ezzel folytatta tovd,bb a munkri,t, amelyet, rigy hitte, el kell v6geznie, . . gra hozLa,irj, 6ltal6nos t6relm6S 1949-ben nyilvri,nossd, letdt. Elete utols6 6vtized6ben a szakadatlan munka mellett - mert hisz a negyvenkilences nagy publikr{,ci6 lett agy nyugalomba sem jelenthethe a gond,olkoclS,sra vonuli,s6,t' - tovd,bbra is sz6,mottev6 energid,val fogla,lkozott az emberisdg {rj t0rt6nelmi helyzet6nek probl6rnd,ival.Tev6kenys6g6t kiizkeletii megjeliil6ssel,,b6keharc"-nak nevezhetn6nk. A ktizvetlen politika teriiIet6re l6pni mindig is vonako dott , az id4zeti R oosevoltlevdl es6t6t lesz6,iritva, nem is sz6"nta erre rd, rnag6,t, nem 6rezv6n hivat6s6nak a politik6,t,; de sohasemmulaszf"otta el kifejteni n6zeteit az emberis6g jiiv6j6nek 6s b6k6j6nek 6rdek6ben. Mindig nyomat6kosan tiltakopolitikdja ellen, s ez a hri,bori.lut6' zotl az atomzsarold,s ni 6vek hivatalos Amerikd,jd,ban nem szdmitott 6ppen n6pszerii v6,llalkozd,snak; ugyanakkor rigy v6lte, hogy m6g korl4,tozottan sem ek kiz6,r6'sac6lj6,b61 a vissza6l6s tehet6k kdzkinccs6az ,,atomlitkok", s az sem jelentene megoldd,st, Ita ezekeb nemzetkitzi szervek (p6ldriul Egyesiilt Nemzetek) kez6be tenn6k Ie. Az egyetlen jri,rhat6 ilt, v6lem6nye szerint, olyan sze*e6,gaz6szerz6-

149

a,z ddsrendszer kialakitS,sa, mely az adott' helyzet, a'za,z akkori atommonop6lium mellett is lehetetlennd leszi a hd,bonit, atommal is, an6lkiil is. . . Elgondold,saia hivatdsos politikus szem6benesetleg naivnak vagy 6ppen elhib6,zottaknak tiinhetnek (kiildnben idlkdzben, az az imperialista hatalmak atomemberis6gszerencs6j6re, monop6lfuina meg ib sztlnt) ; a magatatt6s erkdlcsi 6rt6k6t, az emtreris6g b6h6j6nek iigye melletti ki5,ll{,s hasz6s jeleni6s6g6t ez azonhan aligha befolyd,solja. nossri,g6,t

Ha szellemdnek frissesu*J, u- term6kenys6gdt nem is csOkkentette a rnril6 id6, az dtvenes 6vekben mind gyakrabban kellett Einsteinnek szernbendznie a"z imm6"r tdbb mint ln6t |vLizedet meg6lt szewezet elhaszndl6d6,si tiineteivel. 1955 lavasz{'n sziv- 6s 6rseb6sz szakorvosok konziliuma gyiilekezett dsszea vil6,ghir{t tud6s beteg6,gy6,n6l.Mtlt6ti beava'Lkoz{,sralel,t volna sziiksdg, ai oper6,ci6gondolati't azonban Einstein kereken an d,llapota 6s huti,rozottan elutasitoLt'a. I I 55 6,prilis6b volt', hogy otthon6b6l k6rht,;rba kellett 6t oly vr{,ls5,gos m6,sodik napjd,n azorrban sz6,llitani. A k6rh6,zi r{,pol6,s (6,prilis 15-6n) mr{,rpaplrt 6s ir6eszk0zt, k6rt telefonon a titk6,rn6j6t6I: dol$ozni akart, 6s dolgozott is. H5,rom napra rit, azonban a tuls6,gosanig6nybe vett 6rrendszer fdlmondt,a a szols{,Jatot.-Az art3tia d,tszakadt, Albert Einstein 1955. d,prilis 18-6,nhajnalban meghalt.

EGY6NIS6GE 6j 6,nak'v 6gc6lja, legalzi j egyzetek tisszer{,Ilit Az 6IeLr feladata az alkol6 em' nehezebb s egyben legh6,l5,sabtr beri egy6nis6g6nekkiirvonalaz6,sa, az dletrit 6s az 6lelmfi dss2eftigg?seialapjri,n. A term6szettud6s vonatko150

ez lehetetlen feladat: maga Einstein is, amikor z6,s6,ban iin6letrajzot ir, a' Tlt'e library of li,uing philosoph'ersneki notes", a'z sz6,ntvaskos kdtet6ben, az,,autob'iograph'ical on1letrajzi jegy zetek soraiban ink6,bb gondolatvil;49d,nak, minf egy6nis6g6nek ttjrt'6net6b v6'zolia. . . Igy Einstein emberi portrdji,hoz - sajr4,tsz6p sz6,mir nviIatkozatain, levelein stb. tril - f6k6pp a visszaeml6kez6sekben 6s 6letrajzokban, mind.enekel6tt Leopold Infeldnek, a" lanii"vhnynak 6s k6s6bb h{is6gesmunkatdrsna,k lszinte emberi mesrendiil6ssel 6s n6hol ir5hoz m6lt6 totlal megirt konyv66en lelhet az emberadatokat 6s adal6kokat. Pedig im6nti kategorikus megilllapltfi,sunk al6l tali,n kiv6tel: az 6 esetdben 6pp Einstein az egyik lehets6ges aterrniszettudomd,nyi 6letmii is eld,rul egyet s m4,st az egy6nis6g6r6l. Mir6I elm6lkedik Einstein els6 munkd,iegyide6,kr61,t6,vols6,gm6r6sr6l, b an ? M6terrudakr6l, 61 jils6gr6l. . . - eg)'sz6val,olyan fogalmakr6l, melyekkel nemcsak minden fizikus, de a h6tkiiznap emtrere is naponta Lal6,lkozil<,s amelyeknek jelent6se - {rgy totszett - oly k6zenfekv6, hogy nem 6rd.emesveliik az id6t tdlteni. Einst'ein nem r6stellte a fri,rads6,got,6s szdtboncolta ezekeLa hallatlanul esvszeriinek 6s k6zenfekv6nek hitt fogalmakat. Ugy hi;sziik, egyik legalapvet6bb ernberi tulajdonsS,ganyilvd,nult meg ebbon: soha semrnit nem fogadott el k6sznek, k6zenfekv6nek. fogalomszolg6,l6 Mdg akkor sem, ha a kritika L6,rgy6,ul alko,td,staz emberis69 koztapaszlalala szentesitette elfogadottd,. Soha nem ismert el semmif6le dogm6,t - vagy ami ezzel kitriilbeliit egyet jelent: rendkiviil kritikus volt' minden tekint6llvel szemben. Iladd id6zzem ill fel fiatalkor{,nak egyik epiz6djS,t: a rniincheni gimn{"zitmot csak f6lig j6szr4,ntd,b6l hagyta ott. Elhatr{,roz6,s6,nakmd,sik fel6t hivatalos indit6k szols.6"ltalfa. Egytk tan6,ra ugyanis kereken kijelentette, hogy jobtr lenne, ha elhagyn{, az iskol6,t Az ifjit Albert Einstein
l5l

meglep6dve rnegjegyezte,hogy tudomrisa szerint semmi okot' nerri szolgdltatott erfe a, felsz6lft6,sra, nrlite a tanri,r valarni olyasntit tnondott,, hogy Einstein a puszta jeleni6t6vel alid,ssa a tan{ri tekintdly4, s bornlasztja d,; fegyelmet. Ez a2 eleve-anti-dogmatizmrrs, mely t'errndszetszeriien kapcsol6dik a mirtdent kiftirkdszni akarris elemi (,,Mo-stm6tr trgysz6iv6,n minden megnyugtalans 6,g6,hoz old6dott,, mi6rt gytitti magdrt tljabb probl6md,kkal?" - kdrdezte t6le egy izben Planck, akit ugyancsak nem lehet dogrnatizmtrssal vagy szellemi tunyasd,ggal v6,d.olni6) - ha van einsteini magatart6s, hri,t ennek a k6t 6d6se. mo zzanaLnak az tgbviiz 4 m6,sik alapvot6 jelle'mvondr,s,rnelyet az 6letm{r tnindert kortd,rsi feljegyz6sn6l 6s eml6kiratn6l inkd,bb Einstein firszi'nLa 6let6t kivall, a hallatlan rnak-acss6g. a fizlka egy'ih legetrvontabb gondolatkor6re, mely alapel,etneibenkozfelt{trn6st keltve forrad almasitott'a a fizi' le6,t,de tov$,b'bhaladva - hogy 6gy mondjuk - ,,n6Pszeriitlen" t6,jakra vezet'te 6t, hallatlar maternatikai nehdzsdgeksz&ka;d6kai6s pillanatnyilag 6rdektelennek 6s onc6hinak tfin6 probl6mS;kj6gcsicsai koz6. I(6zben fotdult a vil.6g, s a;fizika ,,divatja" mri,s - tal6;n nem kev6sbd neLt6z, de kdzvetlenebb izgalmakkal telitett kutatd,sokra hlvta legfobbjait. Einstein - brir az elszi' getel6d6s rnegdrzds6vel - kitartott eredeti c6lkitiiz6sei rnellett'. A p6ldd,tlan neh6zs6gek ellen6re is, melyek Iegy6z6s6reegyetlen eszkozevolt r a szakadatlan, szinte 6 munka, mely al6l emberteletr etrkdtelezetts6gekkeljfi"r semmi kiils6 esem6ny nem adott folrnent6st. M6g *z egydni 6iet tragikus megrd,zk6dtatrisai sem. (I{add idezzem trnfeld efiIlftett k6nyv6nek egyik rnegrendit6 viszszaeml6kez6s6t: ,,Akkoriban md,r rninden rern6nyt feladtak Einsteinnd 6letben marad6ed,ra,hi5,ba r6szesiilt a vil{;g }ehdt6 legjobb gondozd,sriban. Einstein meg' 6rizte flyugetrm6t feledge haldokl6sr4,naknapjaibffn is,

6s sziinteleniil dolgozott,.A szomorf esetbekiivetkezdse utr4;nharnarosan ism6t megielent a XrineHallban' Szobd;jr{ban kereetem fel. Nagyon megkinzott emtrer beis s6,rg6,bb vol't. keltette, arcb6re a szokottnd;tr nyorndsriLt lViegszoritottam a kezdL, de k6ptelen voltarn a rokonszenv vegy egyiitt6rz6s lapos szavainak kimondd,s6ra. A munkS,nkban jelentkez6 egyik komoly neh6zsd$r6} kezdtiink vitatkozni, mintha rni sem t0rtdnt volna. . . Nem volt er6, amely k6pes lett volna arra, Imgy vissza' tartsa a munkrl,t6l , mig az 6letnek csak egyetlen szik' rd,fa is szunnyadf benne.T) Mindent ennek a munk6,nak rendelt al6' Csalddi 6lete - a sz5 mindennapi 6rtelmdben - alig volt, td,rsasS,gi6letet nem 6lt. Eletszemldlete ezen a ponlo-n alapvetden elt6rt a mindennapi ember6t6l: munk&jr{,nak anyagi alapfelt6telei 6s szem6lyi k<ivetkezrndnyei alig 6rdekelt6k. Keny6rkeresd foglalkozrfisk6nt valarni elvonult d,lld,st6rzet'Lvolna legalkalmasabbnak. (A' haf' mincas 6vek kdzep6n, amikor a N6metorsar6gMl a a{ficizrnus e16l emigr6,lt tud6sok elhelyez6s6r6l volt dz6, egdszkomolyan javasolta, hogy adjanak a fizikusoknaih torony6ri rfiIld,sta vililgit'6tornyokban. Vd}errdnSresze' ez a legalkafunatosabb rint ugyanis egy fizikus sz6,m6,ra foglalkozds: itt senki sem zavarhatia 6t'. . . ) Ami Ptdig a dics6s6getilleti, nos in6"t , ezzel v6gk6pp nem tdr6ddtt: a Nobel-dij 6rern egydb oklevelek td,rsasrigribankacatk6nt h6,ny6dott valamelyik fi6kja nt61y6n.Ebb6l a'z'ortYagy gyaban nem szabad valar:ni ostoba sze.r6nys6gre nusithat6 ri,lszer6nys6grekdvetkeztetni: Einstein nagyon is tudatri,ban volt munkS,ja ielent6s6g6nek. (Infgld egy alkalommal mellesleg megiegyezta, hogy & 9pe_c4lis relativit6,selm6let val6sziniileg Einstein n6lkol is rnegsziiletettvolna, hiszen meg6rett #t' azid6. ,,E,zigaz - vd,Iaszolta Einstein -, de ez rrem 6,lLaz r{ttal{;nog is rrfliiittek relativitSselm6letre. Nem hiszem, hogy mr4,ig volna."8) Nyilvr6n rrem az el6rt eredm6nyeknek, de az 153

t82

elismer6s kiiis6 jegyeinek sz6lt ez a nemt6r6d6ms6g, mglyekot Einstein magri,bana konvencionri,list6t egy6b kell6keivel helyezett,egy szintre. Azokkalpedig val6ban nem sokat tiir6d6tt. M6g akkor sem, ha tulajdon szem6Iy6r6I volt sz6: a fodr6szoll6t ritkd,n l6,tott lobog6 stir6ny, a tdbb mint viseltes 6s hi6,nyos 6lt6zek, melyekr6l olykor a legexponri,ltabb gombok lnii,nyoztak - mindez nem valami puritanizmusr6l tamiskodott, ink6,bb m6lys6ges 6rdektelens6gr6l. Kort|,rsai ezt, az 6rdekbelens6get a polg6,ri 6letforma 6s szokd,sokellemval6I6,zadd,skdnt kdnyveltdk el. Mindegy azonban, minek rnin6sitjiik I ez a" mindenfajta kiils6s6gt6l, cerom6nid,t6l 6s konvenci6t6l val6 viszolygS,segyik igen l6nyeges jegye Einstein egy6nis6g6nek. Am ha valaki - s a,zeddigiek alapj6n talin nem is indokolatlanul - emberkeriil6 vagy 6ppen egoista l6nynek tartja Einsteint, k6nytelen lesz meglep6dni emberLh,rsaihoz ffiz6d6 viszonya liltLiln. Sinstein ugyanis, habr{,rszive szerirrt a vild,git6torony magd,nyr{,t kedvelte volna, mindenkin segitett, aki hozz6, fordult. Tald,n tldlzdsba is vitte a dolgot (Infeld szerint az aj6,nl6Ieveleit v6giil m6r ink6,bb 6rt6kes autogrammokk6nt s nem komoly javaslatokk6nt becsiilt6k). Mindebben az a legmeglep6bb, hogy nem 4rzelmi alapon tette, amit, tett: az 6 emberbarfti gesztusait6l mi sem d,llt tr4,volabb, minb az olcs6 6rzelg6ss6g. S ugyarlez az 6,szel,u& humanizmus irdnyllotta (elvi) 6,ll6sfoglal6sait a kaz{leb k6rd6seiben, ez vezelte az emberis6g dolgai ir6nt b6,pl6,k 6l6nk 6rdekl6d6sdben, eg6szenhald,ld,ig- a sz6 szoros 6rtelm6ben: hali,la napj6,n mdg 6r6,kig tart6 besz6lget6st folytatott egy nemzelgazd{,sz bar6,tj6,val, jurisztikai kdrd6sekr6l. Osszegezve: jelleme v6giil is 6rdekes 6s egyedilld,ll6 kett6ss6get rnutat. Egyrdszt makacs individ"ualista, aki szabadulni igyekszik minden kiitel6kt6l; ugyanakkor a tr{,rsadalmi egyenl6s6g6s emberi testvdris6g hlv6 har. 154

cosa.Ennek a kett6ss6gnekdnrnaga is tudat6ban volt: 6s td,rsadalmi elk6telezett,,A td,rsadalmi igazs6,goss6,g *6n ir,inti .rcnodd6lveis6rr6sem mindig furcsa ellent6tUeinant a'zza,l,hogy t<ife;ezeLtenlti|nyzott belllem az va16kapcsolat emberekkel 6s az 6mberi-k0zdss6gekkel sohasem taraki vagyok, irri,nti ig6nv. Igazi lkiilonc< z, haz6'iitboz, bat{rti k1t6tozott 6sdtl srlvvel 6llamd,ho hez, s6t"m6g sziikebb csal6djd,hoz sem, hanem mindezekkel a kitlel6kkel szemberr sohasem sziin| idegens6set 6s maq6,nvutd,ni v6,gvat 5rzeLt,-amely6rz6skorotn csak folioz6dott. Elesen, de sajnd,lko El6rehalad?s6,'val embereka m6,s meg6rt6s, n6lkiil 6rzem a kOlcsdnijs zr6,s kel val6 egyiittdrz6s korl6,tait. Az ilyen.ember elvesziti egy t6s.zt, ugyan 6,rtiilansS,gd,nak6s gondtalans 6"g6"nak v6embert6,rsai fiiggetlen viszont cser6bem-esszemen6en lern6nydt6l, szokS,sait6l6s ft6leteit6l, s nem jdn kis6rt6sbe, hogy egyensrilyd,t ilyen kevdss6 szild,rd alapokra "e 6pitse. 'Az . . emberi egy6nis6g vdgs5 pr6b6ja az ,,6let"-nagy. k6rd6seivel" s Eoztiik els6sorban az elmrild,ssal val6 szemben6zds.,,Az dlet. . . tetszik nekom. Ha azonban kiiztrln6k velem, hogv hrirom 6ra mrilva meg kell halrrom, ez igen kis halast gyakorolna, rri,m'.Me-gfontoln6,m, mik6int hasznosithatnhm legjobban hd,tralev 6 h6'rom 6rd,mat. Aztfn elrend'ezn6mpapirjaimat, 6s nyusodtan lefekiidn6k, hogy meghaljak" - mondta egy ilkulo**u,I, s kis hijrtn-igy is ttirtdnt. N6mi kiildnbsdq azonban m6giscsakvoli. A fenti szitudci6nak megorvosait : vrirhat6an mifel"el6pillanatban megk6rd.ezte jr4,r6vagy gyors ha16'ba'sz6'' lven, iosszir szenvecl6ssel 'h*,A^tg A feleletet tud.om6,sulvetle, s nyugodtan folyLaktaa munk6,t . . . Oev v6lem, itt villan r6s z6'rt',robusz' tus, egv tOmbb6l fai'agott egydnis6g6n.E nemcsak tud6si;k, de embernek-is hatalmas ember tal6'n nem is annyira 6rdektelen volt. Ink6bb fegyelmozett' t55

Er,nrutivn
Aibert Einstein hetvenedik sziilet6snapjri,ra egy amerikai kiad6 vaskos tanulmd,nykdtetet j6lentetett meg, rnelyben Einstein,,6neleLrajii iegyzeLei',mellett, melyekben maga osszef'oglaljamflkrjd6s6nek eredm6nyeit 6s gondolatainak feil6d6strirt6net6t, korunk fizik6jd,nak kiemelked6 alakjai szenteltek egy-egy tanulS?"yt az einsteini 6letmii r6szteriileteinet<, rna;d be.fejez6siil az iinnepelt v{,Jaszall a,z egyes essz6kben fdlvetett probldrnd,kr:a6s kritikai megjegyzdsekre.A ktitet v6gjn terjedelnies bitriiogrd,fia foglalja ijssze Einstein m{tkrid6s6neknyomtatri,sban rnegjelent,,,,k6zzelfagbat6" produktumait,. A tdm6rdek nyilatkozatot, leveleb, besz6det stb. lesz6,mitva, kereken 4F0 tanulmrinycimet sorol fol az ossze{,lliths,ezert beliil B0g szakcikket es tanulmd,n-v-b (a tobbi sz{tztizben tri,rsadalmi, politikai, nevel6si stb. probl6md,khozsz6lL hozzh a szeiz6). 809 szakcikk 6s tanulmd,ny - hatalmas sz6m, rndg iitven 6vre elosztva is rendkiviili munkabirdsr6l 6sszofoalom16l tanriskodik: Einstein ri,tlagbank6t havonkdnf jelentotett meg egy szakkdziem6nyt, ami - elm6leti fizikd.16l l6v6n sz6 - hihetetlen teljesitmdny. A bibliogrhfia utdn trsszefoglaltS,k Einstein f6bb mlnkd,it, id6rendi keletkez6siik sorrendjdben. Az itt felsorolt huszonnyolc tanulmr4,ny t6b,b rnint fele term6szetszedien az einsteini drdekl6d6si ktir koz6ppontj6ban 6116- s egy-hen tudomd,nyoshorderej6t tekintve is legnagvobb horderejii - speciri,lis6s 6,ltal{nos rolativitdselrn6lettel, illet6leg kiildnbriz6 t&elmlleti k6rd6se,.klel foglalkozik- Einstein idevonatkoz6 legalapvo. t6bb gondolataival a neh6zs6gekt6l vissza nern-rettent olvas6 6ppen e kdnyvben ismerkedhetett meg a legillet6kesebb interpretii,tor klzvetihds6vel. Igy-a relativitSselm6let ek szakproblemat ik6 j r{,nak ri}raisrndt}dse itt fdldsleges lenne (ahol kiegdszitfisre volt slUksdg -_ e Ir'S6

kdnyr.ecske v6giil is tiibb mint rlegyven 6vvel ezel6Lt ir6dott - a melldkelt jegyzetek megtett6k). Ami pedig t6relm6letet illeti, r6szben a matematikai *z {irt'al6,rrcs *egddeszkdziikn6lkiildzhetetlen volta 6,ll a n6pszerilsit6 r6szbenaz a,t6ny, hogv az einsteini isrnertt6s rrLj6,ba, 6letrnii e r6szlet6nek felm6r6s6vel rn6g a fizika is ad6s ixrnrag6,nak. Nem mell6zhetjiik viszont Einstein m6,s vona'tkoz6,sri munkrissl'gdnak - bri,r csak v6,zlatos 6s rdvid senemik6ppen sem teljessdgre ig{nyt tutt6 6s a statisztikus mernegemlites6t; a sug6,rzd,selm6let chanika ter6n v4gzef,l munk6,ja ugya,n dimenzi6itran 6s horderej6ben nem m6rhet6 a reiativitri,selm6lethez, de kialakit6s6ban m6gis ela modein fizika vi16,gk6p6nek jr{tszott. szerepet ha"t{t"roz6
Su,gdrzd,sebntdtret

Einstein sugrirzri,sokras ezen beliil a f6ny terrn6eget6re vonatkoi6 vizssSlatainak felid6zdsekor ott kell ,kezdeniink, ahol Plancknri,l abbahagytuk' Flancknr6,l, vizsgillaba sor6,nszerzot't a,ki 'a fekete test' wtg6'rzfi"s6,nak eg6sz addigi vil6,gk|se'rlati,eredm6nyek nyorndn szeml6let6n 6s begydkercdzet'L n6zetein szinte er6szakot tdve, de hilen fizikus dnmagS,hoz - Itdnytelen'wlt arra kdvetk ezt etni, hogy az addi g f olyt onosnak t;"-kint ett' az illLala vizsgr{,ltviszonyok kozott, energia kisugri,rzA,sa k'icsiny adagokban, hanem nem tdrt6nhel tetszdlegesen adagokcsakis bri,r kicsiny, de j6l meghattrozott, udges ban. Az energia tehdL - legaldbbis bizonyos kdriilm6nyek kdzdtt, - nem folgtonos, hanem diszkr6t, s az " valamely l frekvencidr,jri sugrfirelemi,,energiacsomag zd,sban: h.v (a h az az6ta kdzponti jelentris6gtinek bizonyult irn. Planck-f6le r4,lland6 ).

r57

1900: Planck bejelentds6nek dve - s egyben a fiatal p6,Iyakezd6s6nek 6ve is. A fizika vild,giban Finstein forradalmi merdszs6gtiPlanck-f<iltevds rendkiviili m6rt6kben fOlkeltette Einstein 6rdekl6d6s6t, s maga is az elektro md,gneses sugd,r z6sok term6szetdnek kut at 6sd,ra vete-tte mag6,L. Els6 eredm6nyei (a kis sugr{,rzdssfirtis6gf terekro vonatkoz6 megfontold,sok sor6n nverte 6ket) meggy6zt6k aru6l, hogy az elektromd,gnes6ssugri,rzd,s ezen kciriilm6nyek kozoLLrigy viselkedik, minlhi maga is egymd,stilfuggetlenenerg,iakaantumolcb6l dllna. (Teh6,t nem csup6,-na kibocsr{,tr{,snak,de az elnyel6snek is ,,csomagokban" kell tort6nnie!) Ez vezette Einsteint az-onjelensdgek vizsg{,latfihoz, ahol - rigy sejtette e kvantumos term6szel lcdzaetlen m6don is megnyilv6,nul; a fotoelektromos hatds, a fohoioniz6,ci6,fotolumineszcencia jelens6geihez, amelyeket a kis6rleti fizika ez id6ben my6,1 i6l ismert, de az elrn6let m6g ad6s volt 6rtelmez6siikkel. Einstein (4szefii feltdtelez4seimegoldotl6,k az elm6let bels6 !eh6zs6goit. A fotoolektromo$ hatdssalfoglalkoz6 gondolatai rnellett 6rdemes kiss6 hosszasabban elid,6zniink. Nemcsak az6rL,mert Einstein vdgtil is ezek6rt kapott Nobel-dijat; inkr{,bb,mert itt kiizv'etleniil 6rz6kelni tudjuk, miben d,ll e gondolatok rijszertls6ge, s mert a gondolatmenet egyszertis6g6ben sem tanrlskodik kev6sb6 az alkoL6 zsenialit6sr{,r6l,mint a relativitr{,selm6letek rendkiviil honyoiult matematikai dzsungelekbe rcjt 6zkdd6 s megmrl,szhatatlannak ttln6 gondolati csricsai. Lrlssuk el6sztir a t6nyr4,lld,st. A mult sz6"zadv6g6n megfigyelt6k, hogy ultraibolya sugarak negativ tdlt6sti f6mlapb6l negativ tiilt6shordoz6kat szabaditanak ki (Ilallwachs, Sztoletov). A jelens6g kivizsg 6)5,s 6,ra viszonylag egyszefli kis6rleti berende-z6s szolgd,l: l6gritka iivegburd,ba egymri,st6lelszigetelt elektr6dokat helyeznek el, amelyek kivezetdsei elektromos teiep sarkaihozkapcsol6dnak.Normii,Iviszo158

nyok lrtizdbt az elektr6dok ktizdtt, d,ram nem- foiVi! (iisszek01,tet6s nincs kdzOttiik, a l6gritka t6r gyakorlatiiag tdk6letesen szigetel); a k6rb,e kapcsolt m6r6milszer nyugalomban marad". Ha azonban. f6nyt bocsS,tunk a, brirdra, a fenti hat6s szerint negativ tiilt6sek l6pnek ki a negativ p6lussal iisszekotdtt elektr6d6,r6l,-s-a po-ziliv csricJra reptilve visszafolynak az 6ramforrrisba : elektromos 6ram I6p f6l, amelyet a galvanom6ter ielez.-... E berendez6s segits6g6vel L6n6,rd Fiildp alaposan kivizag6,lta"a f6nyelektromos jelens6get (munk6,ss6,g6,t e jelens6gkiNonil-aijjal m61t6,nyoltd,k) ; dsszed,llitotta s6rleti ttiiv6nyszerfis6geit, s szinte t6'lc6,n nyrijtotta Einsteinnek, aki magyari'zatuklrt ugyancsak Nobelitt dijat kapott. (Einstein 6let6be azonban nem -csupd,n s nem is ilyen ir6,nyba nyrilt bele L6nr4,rdX'iil6p, amilt eru6l az olvas6 k6s6bb m6g b6vebben 6rtesiil majd.) De tdriiink vissza a f6nyelektromos jelens6ghez.L6n6,rd m6r6sei a kdvetkez 6 tilv 6nyszeriis6geket r6,llapitottr{,k meg: rl a tatAaU6l kil6p6 toltdshordoz6k elektronok. 2. A kivri,ltott elelitronok szf',maa kat6dra es6f6ny ( i'ntenzi'tdsdual er\ssdgduel ) egyenesar6,nyos. a f6ny sztn6' 3. Az elektronok maximd,lis sebess6ge a f6ny frelnencididt6l (a fizika megfogalmaz6,s6,ban: n6n6, ha arczg6ssz6,m sebess6g fi|,) fngg. A maximr{,lis (azaz a vekszik; ha viszont csdkkentjiik a rezgdsszft"mot' f6ny szinit a vdrds fel6 v6'lhoztatjuk), egy adott rezgdsszri,malatt rnegsztinik a fotoeffektus. A klasszikus elm6leti fizika tehetetlen volt e jelensdggel szemben. Mi6rt? A klasszikus elektrodinamika .tanrt6,saszerint a f6ny folytonos Lranszverz{"iishul15,mokban terjed". Term6szetesen e hulld,mok is sz6'Ilitaa hulli,m ampde ez a,z ernergia nak magukkal energid,t,, vagy mri,s liirid6jr{val (a hullf,mhegy magassd,g6,val), 6,lIkapcsolatsz6val, a f6ny er6ss6gdvel(int'enzif,6"sfi'vai) I{a ban, nem pedig a f6ny szin6vel (rezg6ssz|mL{,val). 159

tchd,t azt ktv$njuk, hogy a kis6rleti eszkdz.elektr6dj6b6l ki16p6 e.ld<tronok nagyobb energiri,j riak legyenek (aeni egyonert6kfi, k<lvetelds a,zza,l, hogy nag;robb a sobessegilok legyonek, rnivol a rnozgra,s-i 'energia "E : 1 " =, m. u2,akrr:.l m az elektron tdmege), akkor ndvelniink kell a megvili,gii6 feayhull{,m amplitrid6jr{t, vagy md,s qzfval, ndvelniink kell a ,rnegviLigitr{s efiss{g6t. Ezzel epernbenrnit muiaf a fapasztal6,s? Ha ndveljiik a megvilr{git6 f6ny .er6ss6g6t,a kildp6 elektronok szd,man6vokszik, s azt nem lehet el6rni, hogy keaesebb elektr.sn ldpjen ki nagyobb sebess6ggel. Illet6leg ezt, is el lehet 6rni, de nem a f6nyer6ss6g,hanem a fdny rozg6ssz6,a$unak (szin6nek) megv6ltozbat6,s6,v,al. Einstein oldot,ta meg Planck hipotdziseA dile'rnrnr6,t nek tovr6,bbgondol{,s6,va1. Tegyiik fdl, hogy a, f6nyny,anpm hull{anok, hauem f,6nyr6szecsk6k terjednek, I,6bb,an amelyek energid,jah.u (azaz a f6ny frekvenciri,j6,vaI a#trayol, azaz a;nnak seindt1l f;tigg). Ha egy ilyen h.u energi6,jrri fdny.r6szecske telibe taf{,I.egy atomot, S,tadja ankiszabadulhasson az atonr kdt6s6b6l: m6,sr6szta ma,raddk - fedezi a kirepiil6 elektron mozgisi sebss6g6hezsziiks6ges energirir,i. S mivel a, energru megmaradded,nak tdtele itt is 6rv6nyes: h . r ,: A+**.r,
tz az energia nak energiS,j6,t ; ez energia egyl6szt fedezi azt a,z engrarni ahhoz kell, hogy az eloktron egy-

drtelrnet nyert, mi6rt nirvelhet1 a kil6p6 elektronok sebess6gea f6ny szirr6nek megfelel6 irr{,nyf befolyrisold,srl,val.Ha h.tt-f ndveljiik, novekednie kell a rnddik oldalon a az-nek is (az A, a kil6p6si munka ugyanis egy adott f6m eset6benri,lland6 6rt6k). V6gezetiilaz is nyilv5,nva16,hogy csdkkentvo a f6ny frekvenci6,j6,t, egyszer eljutunk "gy olyan hat6r6rt4khez, ahol ahol nem repiil ki tobb elektron: ha h.y : A, azaza f6nyr6szecsEe energiri,ja6ppen csak az elektron kil6p6si :rnunkkj6,t fedezi, az elektronok o : 0 sebess6ggelhagyjr{,k el a kat6dot; ha pedig h.y enn6lis kisebb 6rtdk, az elektronok egy6,ital4,n ki sem l6phetnek. A f6nyelektromos jelensdg krist6,lytiszta 6s egyszerii magyar6,za,tot, nyefi teh6,t az einsteini feltev6ssel, melynek l6nyeg6t 6rdekesTeszrn6g egylzer cisszefoglaltri. A f6ny atomos term6szef{1:a, flnyrdszecsk6k - melyeket Einstein fotonnak keresztelt el - h.y energid,val 6s h.l

nagysri,gir impulzussalrendelkeznek(ez ut6bbi

(ahol .4.az elektron kiszakitds6hoz sziiks6gesenergia). Egyszeriben minden magyarhzatot nyort. IIa a f6ny intenzit6s6,Lndveljiik - a,za,z Ldbb h.y energid,jri f6nyr6szecsk6t bocsd,tunk a kat6dra *, a megndveked.ett sz6,mrt. f6nycsornagok nyilvd,n tcikrb atomot fognak eltald,lni, Leh.6,b tdbb elektron fog kil6pni. Egyrittal az is t60

letezise a rdntgensugarak anyaggal val6 kdicsonhat6sa sorr{,nfell6p6, un. Compton effektus elm6leti ma,gyar6,zart6,n6,l nyert f6nyes igazoli,st). Igen ri,m - k6rdezhetn6erre valaki -, de mi a helyzel a f6ny interferenciS,j6,val,a f6nyelhajld,ssal, ugyri6val azokkal a jelens6gekkel, melyek a f6ny hull{,mterrn6szete mellett sz6lnak2.A fotonelmdlet ezeket a jel.gnsdgeketterm6szetszertileg nem tudja magya,r6,zni. "korpuszOsszekeII teh6,L egyezbetniJ f6ny hull4m- 6s kulaelm6let6t, hogy 6,ltali,nos 6s minden ig6nyt tietegit6 f6nyelm6letet nyerjiink. Einstein - a f6ny fotonLerlla6szet4revonatkoz6 tovri,bbi iqazol6 vizssd,latok - megkis6relteegy ilyen r{ltali,nosf6ny-elm6let inellett kialakitd,srit. Ez az tn. t&,sugd,rzis-elm6let,, a,mely szerint a f6nyr6szecsk6ktulajdonk6ppen apr6, er6sen ir6,nyz6dotb jeliegil sugr{radagok: tfisugara[, s ezekben konI I Relativitfs

l6I

centrri,l6dika h.a energia (ami pl. a fdnyelektromos jelens6g sor6,n Srtad6dik az a'tamnak, mellyel a liiszevii sug6rnyal6,b dsszeiitkrjzik, s fedezi a kil6p6 elektron 6s mozg6,sienergi6jd,t).Ugyanakkor a kil6p6si rnunhr{,jri,t tiiszefii hulli,mvonulaton beliil a f6ny tovd,bbra is hullir,mLerrndszetii, s t'ermdszelszeriien 6rv6nyesek a r6gi fizika torv6nyei, a Maxwell-egyenletek, 6s ha p6ldd,ul e tfiszerii hulld,mvonulatot k6tfel6 bontjuk 6s irjra egyesitjiik, l6trejon az interferencia ismert jelens6ge. Az elm6let azonban minden tetszet6ss6ge ellen6re sem (A perddnt6 ellenbizonyit6kot a bizonyult helytr4,ll6nak. magya,r Sel6nyi Pri,l egyik kis6rlete szolgrl,ltatta, aki viszonyitva nagy - kijzel 180"-cs - t6regymri,shoz sz0gben kil6p6 nyal6,bok egyesit6s6velis hozott l6tre f6nyinterferencid,t: eszerint a foton az 6L kibocsr4,t<1 atomot nem a tiisughrz{,s-elm6letben megj6solt, szorosra fogott 6s irri,nyitott alakzaLban, hanem gdmbhull6mokban hagyja el.) Einsteinnek ez a feltdtelez4se teh6,t nem bizonyult helytri,ll6nak; a fdny korpuszkulaterm6szefre vona,lkoz6 megilllapitilsai azonban f6nvesen beigazol6dtak, s ezek r6v6n gydkeresenbefolyd,soltaa sugitrz*,sravonatkoz6 ismereteink 6s a suq6rzr{,si elm6leIek fejl6d6s6t. Es v6gs6 solon a, anyo:gterm6szet6re is (messze tirl a vonatkoz6 tud6sunk tov6,bbi alakuld,sd,t sugrirzd,sokon beigazol6) : a f6ny kett6s t'erm6szet6nek jelent6s lcik6st adott Louis de Broglie-nak a kordr4,sa puszkul6,ris anyag hulld,mtermdszel6re vonatkoz6 felt6telezds kialakitr{sri,ban. Einstein rokonszenvvel fordult de Broglie (iiv6ivei nagyon is rokon) gondolataihoz, s els6k6nt javasolta 1924-ben, hogy kis6reljdk meg difrakcids 6s interferencia jelens6gekkisdrleti l6trchoz6"s6,l molekulanyald,bok segitsdg6vel .

meelnni,lta tertil,etim Di,nstein rnunltdssd.gaa stati,szti.ku's

A statisztikus mechanika abbdl az alapfeltevdsb6l indul ki, hogy a fizikai megismer6s t6'tgy6,ti szolg6'\6 anyag apr6, kdzvetlen 6szlel6siink sz6'm6'ra6rz6keIhe"-nek tekintett r6szecstetlen, e-ls6kozelit6sben,,elemi tulajdonk6kb6l 6piil ftil, s a tov6bbiakban e rdszecsk6k s6,gaib6ligyekszik megmagyaril,zni az a'\y?g ,,n?gytlqnit - ma[roszkopikus - tulajdons6,gait;igy akinetikus elm6let a g6,iok h6m6rsdklet6t, ed6nyfalra gyakoponrolt nyom6,sht a ghzLalkot6 molehuld,k mo-zgr4,sr{val, illetve mozgftsi tosabban ritlagos mozgrisisebess6g6vel, igyekszik tisszekapcsolni stb. Az elemi 16energiS,jS,val srecfu6i., egyedenk6nt rendkiviil kicsinyek, 6m r-egdkiviil nagysZ6,mriakl6v6n, kuliin-kiilitn nem 6rdeklik a kutat6t f ann6"Iis kev6sb6, mert egyenk6nt nem hozz6'Atlagos viselked6siik hatapaszLalahasz6'md,,ru. fdr)nehfik a,nyag tulajdons6,g?it' fel6piil6 a bel6ltik meg t6,rozza teh6t csupd,n mint statisztlka alanyai 6rdekesek. (Ina,z elnevezdsbena ,,statisztikus" ielz6.) nnerr A statisztikus mechanika a mrilt szil,zudvfig4nBaItzmann oszt'r6,k fizikus miikdd6se nyomrin emelkedett fejl6d6se els6 csfcs6,ra. A fiatal Einstein md,r munk6ss6ga legkezdet6n eljegyezte mag6,t'e tudom5nyaggql, s_ennek fejl6d6s61e is iendkiviili hat 5,st gyakorolt.,,K6ztom4nyei e t6,rgyban - jellemzi Einstein munk6,ssd,g6,t Max Born - k6t csopoit"" oszthat6k: egy sereg korai cikke a klasszikus itatisztikus mechani-k5,valfbglalkozik, mlg a tdbbi a kvantumelm{lethez kapcsol6dik' . . Tisztd,bban l6,tta, eI6lt'e, a fizika' t6rv6nyeinek statisztimint b6,rki mus kus hr{,tter6t', s rittOrd voll, a kvantumjelens6gek 6serkiizdelemben."l0 clei6nek megh6ditr4,s66rt folytatott Eihstein stat"isztikus mechanikai miikdd6s6nek ismer6rdemes lesz nekiink is Born c6lszerilfelosz1,et6s6ben kovetni. td,s6,t
ll*

t62

163

Einstein elsd tanulmrinyai 1902-b6l a statisztikus mechanika ri,ltal{,nos megala,poz1,srinak k6rd6seit drintik (s ebben a vonatkoz{,aban sem teljesen rijszeriiek, - bri,r fiiggetleniil - azt, az utat jri,rja bennflk m_er_t y6gig, amit Gib_bskdvetett egyik kdzlem6ny6ben egy 6vvel el6tte). Nem r6,lltmeg azonbanazelm{let kikitd6tt eredmdnyein6l: menten alkalmazni pr6b6lta azokat olyan jelens6gkordkre, melyekt6l a mblekuld,k rer{,lis l6t6ne\ - g igy a kinetikus elm6let helyess6gdnek - igazol6,s6,t lehetetb vri,rni. 10[6r az els6 pr6bd,lkozds hatalmas sikerrel jr{,rt: 1905-ben, az einsteiniforradalom 6v6ben megsziiletett a Rrown-mozgd,s elm6leti magya,r6,zala. S tald,n uz a Ieg6rdekesobb, hogy Einst-ein - nem is tudott a Brown-mozsrisr6l. Brown angol botanikus m6g i mrilt sz|,zadban(l8g?) !g-y"lt" meg, hogy a mikroszk6pl6,t6mezej6ben a folyad6k csdppre sz6rt vird,gpor szemcs6i v 6r allan, kisz 6,miL hatatlan lrr{,nyri 6s nagysd,gi mozgitsokat v6goznek. A r6szecsk6k cik6,z6,sateljess6ggel rendszertelennok bizonyul ... s a jolensdg megma,gya,r6"zatlan maradt, eg6szenl905-ig: A felfedez6sr6lsz6l6 besz6,mol6 azonban hangozz$k el a legillet6kesebb helyr6l, Einstein sz6j6}6l. ,,Nem ismorv6n Boltzmann 6s Gibbs korr4,bbikutatr{sait, amely,_ekel6bb jelentek meg, 6s pillanatnyilag kimeritett6k at6,rgyat, kifejlesztottem a sta,tisztikus mel chanika 6s a tormodinamika ezen alapul6 molekuld,riskinetikai elmdlet6t. Legf6bb t6rokv6sem itt az volt,, hogy olyan t6nyeket tal6,ljak, melyek, amennyire lehets6ges, sztiks6gszerfienbizonyitjr{,k valamoly meghuli,rozott, v6gest6rfogatri atomok l6tez6s6t.Ennek ktizepebtrofedeztem fel, hogy az atomi elm6letnek megfelel6en - a szuszpendd,lt6s megfigyel6s alatt d,ll6 r6szecsk6knek sziiksdgs zer{ien mozg6,stkell v6gezni0k ; an6lkiil, hogy tudtam yolna, arr6l, hogy a Brown-mozg6,sra vonatkoz6 megfigyel6sek rndr,r169 kdzkelettlek. 164

A legegyszeriibb levezet6s a kcivetkezl megg<Lndold,son alapul. Ha a molekuhiris-kinetikai elm6let l6nyeg6ben szuszpenhelyes, valamely l6,that6 rdszecskdkb6I Al,J,6 zi6nak ugyanolyan fajta - s a gi,zlorv6nyeknek eloget tev6 - ozmotikus nvomd,sd,nak koll lennie, mint a fiigg molekul6ris oidatoknak. Ez az ozmotikus nyomr4,s azaz a gramm-eka molekuld,k t6nylegos nagys6,g6,L6l, Ha a, szuszpenvivalensben lev6 molek\16,kszflm6'161. is inhomozi6 siiriisdge inhomog6rt, a,zozrn6zisnyomA,s g6n, s ez kiegyenliff diffizi6 fell6p6s6re yezet, amely a r6szecsk6k j6l ismert mozg6konysi,ga alapj6'n sz6"molr6szecsa szuszpendd,lt hat6. Md,sr6szr6l:ezt a diff:d.zi6b k6k - eredetileg ismeretlen nagysd,gri - rendezetlen ered6j6nek is tekintletjiik, melyet a termikus mozg6,sa agithci6ra vezetiink vissza. Osszehasonlitva a mennyis6geket, melyeket a k6t meggondol6s alapjr{n kaptunk a diffiizi6s d,ramra, kvantitative megkaphatjuk e helyvL,ltozLatilsok statisztikus tdrv6nyszefiSsigeil, a,za,za' ttirv6ny6t. . ."rL Brown-mozgd,s E tdrv6nyszerfrsdgek - melyeket a kis6rleti eredm6nyek messzemen6enigazollak - elvi jelent6sdgti d,llom6st jelentenek a legrijabb fizika tdrt6netdben: az els6 kdzaetlenbizonyit6koL szolg6,ltath6,k a molekul6,k val6s egyrittal lehet6v6 tethdk fontos fizis6,gosl6lez6s6r6l, kai r{,lland6k pontos meghal6,roz6,s6,t. A Brown-mozgri,s elm6loti magyar6,zaf6't sz6,moskisebb-nagyobb horderejti felfedez6s kovette. Einstein megkis6relte p6ldd,ul az 6gk{k szin6nek magya#tzal{L a, k st aen l6p cslzetesen fell6p6 kis ingadoz6,so l6gsiirfi s6gb tisztikus sz6,rnibils6"val. . . Mindez a relafivitd,selm6let gig6"szi gondolat6pltmdnyei mellett persze jr4,t6knak t{lnik: ilyen az, amikor a ld,ngelm6k j6,tszanak. . . m6'Einstein statisztikus-elm6leti munkd,ss6,gd,nak sodik r6sze a modern fizika f6sodrdhoz kapcsol6dik, a kvantummechanika kialakulisd,hoz. A rdszletek ismerEnnek ellen6re sem tetdse trilsd,gosanmesszirevez,etn.e. 165

mell6zhetj iik r0 vid Osszeftrglald,sunkban e t6ren v6gzett utols6, de ann6,l nagyobb horderejii munkd,jd,nak, a Bose-Einstein-fdle statisztikd,nak 6e az egyatomos ideri,lisg6,zok statisztikus elm6let6nek megemlit6s6t. Az elrn6let kiindul6pontjri,t Bose indiai fizikus szolg6,llaLta, aki statisztikai alapon kivri,nta vizsg6,Ini a f6nyatomok, azaz fotonok viselked6s6t,, mintha azok valamif6le szokatlan jellegtl ghz (:6n. fotong6,z) r6szecsk6i lenn6nek. Alapfeltev6se e statisztika kidolgozri,sSnd,l: a fotongi"z egyedeiegym6,skozdtt megkiiionb oztethetetlenek. Einstein tovS,bbfejlesztette a gondolatot : ugyanezt az alapelgondol4,stkeII alkalmazni egyes esetekben a kdznapi drtelemben vett ,,foghat6" anyagok atomjaira is. fly m6don kdzenfekv6 mddszert nyer a kutat6 az egyatomos gri,zok viselked6s6nek lea. (Az ily m6don elk6pzelt g&z persze kiilonb cizik a fuAs6"r mi6rt is ebben a vonatko,,val6sd,gos"ide6,lis-g6,zb6l, z6sb an a, 96,z,,degenerd,lt s6"g6r6l"szok6,s besz6lni.) Einstein ide vonatkoz6 kozlem{nyer Lg24-25-ben l6,ttak napvildgot, egy 6vvel a kvantummechanika szillet6soel6tt ; 6sSchrtidin ger, a,zrlj tudomri,nyri,g egyik megteremt6je maga, vallotta, hogy ezek a"z einsteini gondolatok (de Broglie francia fizikusnak az anyag hullrimtermdszet4re vonatkoz6 mer6sz feltev6sei mellett) ddnt6 ldk6st szolg*,ItaLtak elm6lete kidolgozr4,sd,a kvantummechanika hoz. . . s ezenkeresztiil tov6bbi s hihetetlen lendiilettel el6retor6 fejl6d6s6hez, ahol a statisztika 6s a val6szintis6gfogalomkbrev6gk6pp birtokba vette a fizikai elm6letek vil6,sht,.Einstein azon, ban, aki egyike volt, e gondolatlavina megindit6inak, ezt a fejl6d6st m6,r nem ndzLej6 szemmel.Ez azonbunk:ij.l6n bekezddst 6rdemel.

a,kaatn'tumm'echan'iko' feil'6cldsiben Einste'in kri'tiku"i munktissd'ga Ism6t tdrt6nelmi visszapillantrir,ssal kell kezdeniinh' Az 1926-os 6v kdriilbeliil ol5'an sarokpontot jelent a mod.ern fizlka" fejl6d6s6ben, mint az 1900-as 6s 1905-cis: rii. nasv ielent6i6sii fordulat kdvetkezett az atomvil6'g Aiit,Ot"oveiiil szoleil5 r6szecsk6k ehn6leti fizikrijS,nak t6itOaes6ben. E Teil6d6st egyik olclalr6l l{eisenberg -' matrixmechanika-, mi{,sik oldalr6l Schrodinger - neve fdmjelzi. (A k6t ehn6letr6l - hullimmechanika 6s ugyanazon fizikai val6s6'g k6s6bb kideriilt,hogyegy leir6eszkozei' eqvendrt6kil ) ""Az nj fizika reg6ny6nek - vag.)- inkribb dram6,.j6nak - h6se Schrodinger dif{'erencirilegyenlete, illet6leg Yemlegetett errnek megoldri,sa, al oly gyakran hulldmfuggadny, a,mely az atomon tirli vil6,g y!9zet7s' kdinek'viseLked6s6t hivatott leirni. M6g a fizika vil6,g6,ba csak kir6ndul6,sra irkezett 6rdek16d6 is rneghdkken: r6szecske - hull4,megyenlete? Am nern szabad meglep6dni: ahogy az eg5'kor hulld'mnak hitt f6nyr6l kideriilt, iiogy olykoi r6szicskek6nt viselkedik, irgy a-z- gd-dig any"agcsomagnak hitt rdszecsk6r6l is sikeriilt ktsdrleti' t egi skimutatni, ho gy o lyko r hulld,mtetm 6szet'ii : D avis elektronnyaldtrbal fizikusok amerikai son 6s Germer ugyanolyan interferenciakdpet- dllitottak el6, amilyet -""eg6sz-eaaig fgy hitt6k - csak fdnnvel lehets6ges- tr{a lm6r az alyag hull6urterm1szet6t, tud.dmrisul r'"tttit sem lep, hogY a hulli,mfiiggv6ny .sik.er.relirja, Ie a nrrreg val6s6sot: mid6na, ehn6leti fizikus sz6,mit6,saiv6g6n a kifejti a fimateniatikai szimb6lurncik rendszefthll zikai mondanival6t, ijrdmmel d,llapithatja meg, hogy a, sz6,rnitott, eredm6n]'ek 6s a kis6rletek adatai LalS'lkoznak. (Ami a fizikai elm6letek helyess6g6nek t'iizpr6b5,ja.) Csupd,n egy kdrd6s megvd,la-szolisa van m6g hiltra:. minek a rezg6mozgr{,sr{,tirja Ie ez a hull6,mfiiggr'6ny? Mi a jelentdse a V-nek?

t(i6

r 67

A -lrull6mf1S.S15.nf 6rtelmezds6nek probl6m 6ja,vi"rat_ , lanul _tbg6sk6rd6snek bizonyuit, s^egyrittal" komoly s.?akadd,so\ okoz6jri,naka modern fizik-a berkeiben. Alz yi "Jq."I-*"F kidolgoz6i, kiildnrjsen l{eisenberg 6s a ,,vo_ terri,n"_Niols Bohr (mr{sf6l 6vtizede, a kileicszri"ii""* 6vek _elej6n6 alkotta meg az utols6 szentld,letes atom_ ri,ltal etvdgzett, *r^"li4l l"ljessdggetrij 6s eddig To9,:Ilt ) Jarauan utakra vezette a f'ejl6d6 elm6letet. Eszefint ai atomon trili r6szecsk6k fizik6,j6,t,6s az r{,ltalunk ismert klasszikus fizik6,t 6thidalhatailan d,rok v6,l,asztji el egymr{,st6l.A mikrofizika torvdnyeinek teljes 6it6kii leir6,s6,ra szok6sosm6dszereink 6s"fogalmaink nem alkalrnasak. Annril nehezebb helyzetbdr vagyunk _ fi_ gy.elmez\.et az d,Il{,spont -, mert v6gi;i is minden -ez. mikrofizikai jelensggr6l a, klasszikus flzika nyelv6n kell szfmot adni. EzzeI kapcsolatban tudornri,suikell venniink, logl u mikrovi}{,g vizsg6,lal6,rahaszn{ilt ki_ s6rleti eszkozi.k doqtli m6don beTolyr4,soljri,k -"gsr""_ zett ismereteinket. E kis6rleti eszkcizOket k6t oszt"r{,lyba sorolhatjuk; az els6bea hely- 6sid6adatok, a mri,sodilba -_6s energiaad atok megd"llapit6"s6,r az itnplalz_us a szolg1,, "k6t 16 berondez6sek tartoznak, s e berendezdsfaita ggyidejii alkalmazd,saelai, okok, miatt nerr- lehets6gLs. fgy a szubatomri,ris rdszecsk6krll szerzelt tudd,sink ele.vekdt, egym_ri,st kieglszit 6 ismeretko mptu*r, -"" "rit ?"6t!...Ilasonl6k6ppen: ami a korpuszlula-, illetve hullSmterm4szetet illeti, hol egyiket, hol mri,sjkat ta_ pasztaljuk, att6l fiigg6en, hofy milyen vonatkozri,sb an, m'ilyen lcisdrleti,eszkdz\trckif keriiliink kapcsolatba *a az atomon tuli val6sri,ggal. A korpuszkula- 6s hull6,m_ term6szet, ilyen drtelemben egy^6s ugyanazon fizikai val6sdg egymd,st kieglszit 6, d J bsszeb 6"kit het et len. eEv. a szeml6letiink sz6mdra barri,tsdgosk6pbe ,re* "9!6iltl"t" . rnegnyilvdnut6sai (Bohrlfdle kiomplemeni,Jri_ tr6si.elv). ....-Mag? a mikror6szecskeval6jd,6an h6tkoznapi szeml6letiink hat6krir6n kiviil es6 vbnd,sokat mu_ 168

tat, 6s ezen objektiv, de nem szemldltethet'6 mozgiasLota kvantummechav6nyek szabatbs rend.szer6tnyrijtja -Ieir6sd,ra koordind,td,k nika. amikor a mikror6szocske 6s sebess6giikhelyett a V-hulld,mfiiggv6nyt hasznr{,lja. lo ti {izika el6fut6,rai, akik maguk.m6g teljess6gsel a kl-asszikus fizika t'alai6'n 6,lttak, n6mi meghiikkei6ssel figyelt6k az rij gondolatok fejl6d6s6t,s nern mindenben ilonosultak" iz ni n6zetekkel (de Broglie sem, s6t a hull{,megyenlet megteremt6je, Schrddinger s-em Einstein pedig' tudott egyet6rieni az ii &belmez6ssel). betOlszerepkdr6nek a kritikus f6k6nt esetben aki ez t6s6vel jr6,rutthozz6,a fejl6d6shez 6s a go.ndolatok lassri tobbszOr is feltette a k6rd6st: vajon a tiszh6,z6d6'sri,hoz, 6rt6k{i lelr6s6nak tekinthet6-e a teljes realitd,s fizikai kvantummechanika? S f92?-t6l kezdve majd- negyed 6,t kongresszusr6lkongresszusra,-tanulm6,nyszL,zadon 16l tanulm6,nyra-folytatta megszakitd,sn6lkiili nyilvr{'nos vit6,jd,t Niets Bohrral a kvantummechanika 6rtelmez6s6r6l. a ,,X'izikai rendszernel - iddziink Einstein utols6, glal{,s6b61- elSchilpp-f6te ktitettren megjelent 5,Ili,sfo ozolt bo m16,8iid6vel rcndelkez6 radio s6sofb'a,na lnal6"r amelyet gyakorlatilag pontosan a tartjuk, aktiv atomot koordin6,ta-rend.szeregy pont j 6hoz rbgzilelbiink. A radioaktlv folyamat egy (viszonylag kdnny{1) rdszecsFe Efyszerfis6fi teaveert itt a boml6,si 16,11. kibocsdtdlsd,6an elhanyafolvamat ut6,n Ithtramaradt atom mozgd,sd,t goljuk. Flzul6"n rigy jdrhatunk ol, hogy I Gamow iydmd,n - a,z artommaradvr{ny6,L egy atomi.n-agysri'grendtl t6rrel p6toljuk, melyet egy zhtl potenci6,lis energiafal vesz kdriil, mely a f -: 0 id6pontban mag6'bazdr'tradiosemaLrz6'lt' fa a kibocs6,tand6 r6szecsk6t. Az igy iktiv folyrmat most kdztudomd,srlan az elemi kvanhd,romdimenzi6s Ytummecianika 6rtelm6ben : 0 id6pontban csakt B, le, mely irhat6 fiiggv6nnvel a f6tencihlfalon beliil kiiltinbdzik zdrust6l, de amely ar 169

lxizitiu id66rt6kek eset6ben a kiils6 t6rbe is kiterjed. Ez a Y-fiiggv6ny jelenti annak val6sziniis6g6t, hbgy az anyagi r6szecske.valamely kivr{lasztott id6pillanatlran t6nyleg a tdr egy meghat&rozott hely6n tart6zkodik (az,?:z helyzetdnek m6r6s6vel ott t6nyleg megtali,lhat6). Mri,sr6szr6l viszont a Y-fiiggviny riem t'artalmaz semmif6le 6,llit6st a radioaktiv atom szitesdsd,nek i,cl1pontj d,r a uonatkoz\lag. Most feltessziik a k6rd6st: Vajon tekinthetjiik-e ezt, az elm{IeLi leirri,st egyetlen egy6ni atornboml6,s teljes leirri,sd,nak ? A v6,Iaszkdzenfekvl: nenl. El6szcir is : mindenekel6tt hajlunk a feltevdsre, hogy az egvedi atom meghat{,rozott id6 alatt bomlik el; il;ren meghatilrozotl id66rt6k azonltan a Y-fiiggv6ny r6v6n tdrt6n6 leirdstran nem szerepel.Ha tehri,t az atomegyednekhatr{,rozoLt bo-mlri,si ideje van, akkor . . . a Y-fiiggv6ny segits6g6vel tcirt6n6 lefu6s6,t hiri,nyosnak kell min6sit-enilnk. Ebben a,z esetben a V-ftiggv6nyt nem valamely -egyes -rendszer,hanem egy eszmdnyi rendszerosszess6g leirri,s6,nak kell tekinteniink. Ebben az esetben viszonl arra a meg9y6z6d6srejutunk, hogy v6gre is valamilyen egyes rendszer teljes leirrisri,ra a statisztikai kvantumelmdlet fogalomvili,gr4,tran nincs t6r. "1e Igen ri,m - feleli erre a kvantummechanika hive -, val6j ri,b an az ato megyeddel kapcsolatos ily ett, igdnynek egyszer(tennincs 6rtelme; mindenekel6tt az6r:t, mert az atomegyed kiviil fekszik mindennapi 6rtelemben vett t,apasztaldsunk 6s m6r6siink lehet6s6gein.De tegytik fel, hog5,nyakon tudunk csipui egv adoit atomot. Asz6ban forg6 atombomlSs,,mighairi,rozottiddpontj6r6l" ez esetben is csak akkor besz6lhetiinkjogosan,'ha e bornlr{,siid6t magunk e,mpirdkttsun lndtnl tldjuk. Itrhhez viszont a,21" kell, hogy a sz6ban forg6 atomot kapcsolatba bozzuk a rnegfelel6 mlr6mfiszerrel. Ez vjszont eleve magd,val hozzi a vizsgdltegl-ediatonr llagyon is hat6,rozobl megzavarii.si{,t:milyen jogon kcivet170

keztetiink arra, hogyan viselkedne vi''fgd'lt. alo.l;rnk ' '-' ;kl;;, h" ment'lenrie m{iszeri.ink zavar6 lnat'6's6"1612' fis elektront, egy rrnnk egv mdsik p6ld5't, iisv'n a mondjuk, id6pontban, [6t utani n,r"iiit mes.esvillls

boc#ssuk ?6tlit"rat"api6n' azels6ben ?t,29-v.ya1".u

ses t6ren, ut6,na bocslissuk r6u egy ,megtelelO tml<rrstaivr*. Mit tapasztalunk? Els6 esetbena mf-gneses.t6r m6'dositotta pZtyaiAt,s ktizben 6 maga is m6dositot'ta a aLaz eleklromosan tiiltdtt anyagi pon!,n6,gn"u". tr.L"L6t', iiJ"?"i""tt edett ; ut6bb viszont interferenciak6pet raj)ii " {e^Uristr6,ly mdgdtti erny6n, tehri't hull6'mterm6-- mond juk - a k6t mggfi*iii"i"Umutatk"ozotivolna tudju\, hogyan."f"lHonnan ;;;16.i id6pont kozottrl. m6'r mi 6lezk6rd6seket Flzut6trbi . . . ild;it"gyilta76"n? hogy nev6ben, tU. fi i"kvantummechanika hiveinek jo gosults6'v 6'lasz6'nak Einstein *Jiy"f U"" meg6rtsiik sab: --,,A*i az a nekem az effaiila 6rvel6sben nem f,et'szilr', v6.giil,is amely magatart6s, pozitivista fe"v"eAU"t ' ' " D-leBeikeley elvlhez lyukad ki: esseest percl'p?" t,, A st at isztik ai k v antu mmecha"ioei"; Lz 6"1lhsponii,4t "if'" f."r"t eben' val amely egy6ni rend szer teljes- Ieirasa o"* i. Iitezik. . . Ezzelizti"n azt is elisme"j."\: l:gY g' a s6ma nem szolgd,lhat alapul az elm6Ieli fizikf*nak' er6feszit6n"iiet"t"roe, hogy- a teljes l6irdsra -ir6'nyu16 kvantummech&nlka a statisztikai vezetnek, sek sikerre " io"O iirlthiilban megkozelit6en hasonl6 poz'lci6t foglaina el . mint amin6t ma a statisztikus mech&nrl{a'a klasszikus fizikl,ban. Meglehet6sen- ha!'6'rozottan m,eg "usvot gv6z6dve arr6l, f,ogy az elm6leti fizika. fejlSai33 "*Z tipust fogja kdvet-ni; de az rit od6'ig hosszti 6 -s r d g o sl e s z ' . . " 1 3 .q.t"na"*6,ny fejl6d6se e t6ren nem Frinsbeintkirvette' dolgot aLonban le kell szdgezniink' K6t -btO.r8" : az e\mi\eli fizika feil6d6s6ben az tt6bhi dvekben feltdpett egy olyan itiunyzaL is, amely az ato17I

rnon trili val6sri,g fizik6j6,L az einsteini dllisponthoz kiizeledve igyekszik megfogalmazni 6s lelrni. E megvrfi,ltozotl helyzetrot jelzi Infeld, amikor ezl irja,z ,,Napjainkban Einsteinnek a kvantummechanika ellen tott kifogr{,sai semmit sem veezitettek erejiikb6l. Most - tgy v6lem - kevdsb6 6,1lnaelkiil<iniilten n6zeteivel, minf amilyen mag6,nyos1936-ban volt." Es ez igaz is. Aminthogy az is igaz persze, bogy az Einstein utri,ni (s r6szbon a,z6 nyom6,n elindult) rijabb birril6k kritikrii a legkev6sb6sem rendithett6k meg a statisztikus-valdsz{nils6gi 6rtelmezds{i kvantummechanika immii,ron lez6,ri 6s befejezett 6piilet6t. Es mdsodszor: Einstein szigorri 6s mindenre figyel6, 6les kritikdja ftilt6tlenil hozz6"j6,rull a n6zebek tiszf,6,(Maga Niels Bohr igy ir err6l: ,,...a kdzelzdsit"}roz. mrilt 6vekben tiibb izben alkalmam volt tal6,lkozni Einsteinnel, a folytat6lagos vitr{,kb6l. . . mindig rij impulzusokat nyertem. . .") Igy Einstein a term6heny indit6 gondolatok mellett kritikd,jrival is drdkre beirta nev6t a kvantumfizika tiirt6net6be. fr ZNT C].T TUD OMANYOSE GYENIS E G E S VTT,A Nem fejezhetjiik be az einsteini 6letmii e riivid vrizlatd,t an6lkiil, hogy ne pr6bd,in6k meg dsszegezni korunk egyik - minden vitr{,n feltil - legnagyobb fizikusdnak a fizikhr6l alkotott lesd,ltal4nosabb n6zeteit 6s kdvetel6seit. Bz a probldmakdr Einstein filoz6fiai alapk6rd6sdhezfog elvezetni benniinket, ami nem 6lld,sd,nak is meg1ep6, ha meggondoljuk, hogy az einsteini gondolatvild,g - noha fizikai probldmd,krakorl6,toz6dik - valahol a filoz6fia hat{,rmezsgydj6n helyezkedik eI. Am ld,ssuka fizikus ars pietiid-j6t. Milyen kdveteldseket t6,maszt Einstein a fizikai elm6letekkel szemben? (A kdvetkez6kben rijb6l egyik legutols6, a Schilpp-fdle id6zznk.) ktitetben megjelent 6lld,sfoglald,sS,t t72

,,Az els6 szempont kdzenfekvdi a7, 9lm4letnek nem szabad ellentmdndania & tapaspt,alati t6nyeknek. Amennyire n5'ilvd,nval6nak tiinhet, 4og{ ezt a k6rd6st emtitjiii< els6nek, annyira koriiltekint6en kell eljd,rnunk-alkalmaz6'saban, mivel gyakran - ha ugyan- nem mindig - fcinnri,Ila lehet6s6geannak, ltogy az d,ltald'nos elmilit'hez megalapoz|,sa sord,n mesters6ges ho zz6'toId6sok tapadnal, aie6ria t6nyokre val6 jobb alkalrnazhat6s6g6,nakel6segit6s6re. A mdsodik szempont nem a megfigyel6st6,rgyd,ulezolg6,16 anvaggal, hanem mag6,nak az olm6letnek a prgirisszriival-['apcsolatos, dsritviden - brir nem tril konkr6t m6don - a piremissz6k,,term6szetess6ge"Iagy ,,logikai egyszerG6ge"-k6nt jellemezhetn6k'. . Bz a szomko mol y n eh6zpont imelynek-ponto s megfogalmazA,sa i6gekkel jr{,r, fontos szerepet i{'lszott az elm{let'ek szelefci6j6,bi,n 6s 6rt6keleseUena iegr6gibb id6ktdl. . . A rn6dodik szempontot rdviden az elmilel ,,bols6 t6k6letess6ge"-k6nt jellemezhotndk, mig az els6 szempont a ,,kiils6 igazol6,s"-ra vonatkozik.la " HorgJnyo zzvrrk le egy pillanatra az ut6bbi, m6,sodik krit6r-iirri mellett' A fizikai elm6let helyen" "-tit"tt 6s harm6ni6,jr{ras eg-yszerboli6, logikai egyszerils6g6ro smind minet sz6lesebb 6rv6nyess6gi hat6sugar6ra vonalkoz6 kiv6,nalmrit Einstein legszigorirbban igy ekezeLt Ez a tdrekv6s, 6rv6nyro juttatni sajdutmunk6,ssr4,g6,ban. mellyil a" jelens6gok mind ttagyobb s nagyobb-kti.16! igyeLezett iogikailag min6l egyszer{lbb egys6geselm6let Feret6ben tiJszefogni 6s Osszefoglalni, nyilvinval6an csak egyetlen alap-vet6 meggy6z6d6srevezethet6 visz' sza,:a;al6sd,g tetjes egys6gdbevetett \p981626d6*e, molyet makacsul 6s kdvetkezetesen vallott akkor r8' nyilvd,nval6: a mikrovildrg joJenamiLor rtgy l6,tazohb, s6geit a ilakrorealitd,s-fogalmaival lelrni nem lehet, s Jfizikai val6s6g kultinboz6 rlszoil leir6 tudomdt1tysza' kok vdglegesen olszakadnak egym6st6l. ,,Szild,rd meg173

gy6z6ddsem- irja r6la Leopold Infeld, a munkatd,rs - , hogy Einstein 6lete utols6 pillanatr{ig hitt abban, hogy vannak olyan alapvet6 tdrv6nyek, melyek egyar{,nL szab{lyozzitk a csillagoknak, a bolyg6knak csakrigy, mint az atomok belsej6nek mozgasilt."L5 Mindebb6l - gondolhatnd,nk - akd,r a filoz6fus is tanulhatna : hogyan kell 6rteni a vil6,g ,,anyagi egys6g6"re vonatkoz6 meghllapit6,sokat - fdlt6ve persze, hogy Einstein is ,,anyagi "-n&k gondolta a vild,got. De val6ban, materialista m6don gondolta vagy ellenkezflleg? A szakemberek, fizikusok 6s filoz6fusok v6lemdnye er6sen megoszlik e k6rd6sben. A legkiildnbdz6bb, olykor sz6ls6s6ges 6s persze egymrisnak ellentmond6 v6leked6sek sziiletnek, s ennek alapja az a t6ny, hogy Ei,nstei,n- tfl azon, hogy hosszri 6lete folyam6,n szeml6lete term4szetszeriien fejl6dirtt 6s alakult - a filoz6lidt i,l,let6en nerll uolt kduetkezetes megnyilatkozdsa,iban 6s fogalmazd,sai,ban. Bonyolitja a helyzeteL, hogy ilyen esetekben a,z egydni eltiik6lts6g s az ebb6l fakad6 ri,llr{,sfo glald,soknem folt6tleniil futnak szinkro nb an a t 6ny leges eredm6nyekkel (jelen esetben a tudomd,nyos munka sor6,nelfoglalt gyakorlati r{ll6sponttal). Einstein p6ldr{,nak ok{t"6rt egy izben kijelentette, hogy panteis- s fizikusi munkd,ssri,g6,nak teternes tC,naktartja mag6,L hd,nyadr{,banvitathatatlanul materialista 6,ll{,spontb6l szeml6li a vild,got. Ugyanakkor antipozitivist6nak vallotta mag6"t - s komoly 6s elm6lyiilt tanulm{,nyoz6,st, igdnyelhet olykor a,nnakkielemz6se, hogy egy-egy definlci6jd,nak csak foglamaz6,sa, pozitivista, vagy l6nyeg6benis az?. . . Igy azf6,nnem meglep6,hogy Einstein kapsolatban csinos id6zetcsokfiloz6fiai alap61l6,sr{,val rokat lehet dsszed,llitani,egymd,snak ellentmond6 6s egym6,st kiz6,r6 v6leked6sek al6,t6,maszt6,sdra. Hz6rL mindenesetre 6vakodnunk kell a1ut6l,hogy Einstein egy-egy korszakd,b6i vagy munk6ssdgd,nakogyes mozzanalaib6I kiindulva, egdsz szeml6let6re vonatkoz6 t74

generdlis megrillapit&snkat vonjunk le. Az oinsteini Elet*ii eg6sz6nek- 6s dsszess6g6nek perspoktlvd,ib6l kiragadott mozza,na"tokkalugyanis egyoldahi 6s megtdvesztl k6pet rajzolhatunk, egyik oldalon egy idealistd,6t, a mri,sikon - esetleg nem is sokkal tijbtr er6feszlt6ssel - materialistri6t. Ha az einsteini szeml6let egdszdt illet6en kialakult nlzetek ismertet6s6re nem is t6rhettink ki, e szeml6let m6gis r6szletesebkialakuld,sS,nakegyik mozzan:aL{"Yal kapcsolata relativitriselmdlettel foglalkoznunk, ben kell ban. Einstein intellektur{,Iis fejl6d6s6ben volt egy fontos tal6,lkoz6sipont kora polgri,rifiloz6fiai ird,nyzatainak egyik6vel. A kiivetkez6 bekezd6seknek ezt a cimet adhatn6,nk: Einstein 6s a pozitivizmus. Az einsteini pr{lyakezd6s6veiben, a tizenkilencedik 6s a huszadik sz6,zadmezsgy6i6nrendkiviil befoly6,sol6 szerepet j1,tszobtrErnst Mach, a' szhzadfordul6 6vtizedeinek fizikus-filoz6fusa 6s az 6 {gisze alutt virdgz6 pozitivista iskola. E fizikus-filoz6fus iskola v6leked6sei kOztil most csak a minket 6rint6 legfontosabkrakat idlzzid,k eml6kezetbe: Mach szerint, aki a megismer6sben csak a kdzvetlen empiririnak enged szerepet, a vil{,g irzehek komplexuma, s a t6r, illet6leg id6 sem mris: 6rzetsorok rendszere. Nem vitris - s ezt maga Einstein sem mulasztotta el hangsrilyozili - , Mach n6zetei m6ly hatrist gyakoroltak az einsteini gondolatvil 5,gkezdeti fejl6d6s6re. Els6sordogban Mach szkepticizmusa 6s a meggyOkeresedett, fo galmakkal szemben L 5'pl6'Itkritikai hajlanmaNiz|,IL Igy.rem meglep6,hogy e hatd,snyomai szembed6s6,ga. dtl6ek, olykor filol6giai m6dszerekkel kimutathat6 m6fogalomdon is, egy-egy einsteini megfogalmazhsban, alkotri,sban, kiilOnirsen a korai 6vekben. val6szinilleg A machi poziLivizmrts eg6sz6t azonU)an mri,r legkord,bbi korszaki,ban sem igenelte. Erre utal p6ld6,alaz aN6ny, hogy - amint emlltettiik - statisz115

tikus fizikai kutatdsaiban elsdsorban olyan kdrddsekkel kezdett foglalkozni, melyekndl a molekul{,k rerilis l6t6nek kozvetlen bizonyibdk t v6rta, amikor Mach, az empirikus, mereven elutasitotta az aLomizmusnak m6g a feltev6s6t is. Fejl6d6s6nek tovr{,bbi szakaszaiban egyro hattrozottabban elszakadt 6s szombeis fordult a machizmussal. Mindehhez h6,rom adal6kot. El6szor egy kortri,rsi vallomd,s: Ph. Frank, Einstein polgri,ri szeml6letil 6letir6ja, egy 1929-esfizikus-konferencia felid6z6se sorr4,n elmondja, hogy valamelyik r6sztvev6 ,,. . . kifejtette, hogy Einstein elutasitja Machnak 6s ktivet6inek pozitivista te6ri6it, s hogy a fizikai tdrv6nyeket tdbbnek tekinti a megfigyel6sek kombinrici6inr{1. Hozz*,tetle m6g, hogy Einstein Planck szeml6iet6vel 6rt egyel, abban, hogy a fizikai tdrv6nyek t6rben 6s id6ben olyan realitr{,st Trnak le, amely t6liink fiiggetlen". Eszerint. fizikus kdrdkben mhr az id6ben nyilv6,nval6 volt, hogy Einstein - legald,bbiseltdk6lts6g6ben - antipozitivista. . . De tal6,n nem is kellett volna ily messzire menniink illusztrril6 pdldr{6rt: eml6kezzidrnkcsak vissza, hogy Einstein f6leg azdrt n6zLekritikus szemmel a kvantummechanika fejl6d6s6t, mert a statisztikus-val6szinils6gi szeml6let hivei n6z6pontjukat adgs6 b&zisnak tekintett6k. Einstein 6,ll4,spontja szerint azonban a fizikus nem 6,llhat meg a lapaszta)ati t6nyek osszegez5s6n6l, de m6g rendszerozfis6ndl sem. Ha valaki, hri,t Einstein tiszt6,ban volt a statisztikus ieirr{,sl6tjogosults6,g6,val. De azt nem ismerhette el, hogy itt elaben is v6got 6r a fizikus hat6skore. A tov6,bbi (statisztikd,n trlli) 6sszefiigg6sekr6l val6 elvi lemondri,s - Einstein vdlemdnye szerint - a kvantummechaniki,t az empirikus loird,sok k6z6 utalja, E ezzol a megit6l6se szerint (melynok ismeen pozitivista " rnagat arh{,ssal ,,I6nyeg6b retelm6leti szubjoktivizmlrsdra 6s agnosztikus vesz6lyeire helyesen mutatott rri,) nem azonoslthatta mag6,t. 176

ds vdgeaottil: habd,r ez legfeliobb a szubjoLtiv ry{n1 d6kok, nem pedig a t6nylegos holyzet szompontjd,b6l perd0nt6,6rdemee meghailgatni magd,t Einsteint is, aki 6lete v6g6n tgy irt Machhoz ffrz6 viazony{r61, ,,Elzb a (meohanikd,ba,mint minden fizikai jelons6g v6gs6 magtur6"zat6"ba vetett - M.L.\ dogmatikus hitet a, meIiratrita tti"t6net6r6l sz6l6konyvdb on Ernst, Maoh ingat ta meg; ktinyve 6pp ebben a tekintotbon diC,kkoromban nagy hatrf,ssalvolt rdm. Mach iga?i nagysdg6,! csqllqtat-ibn k6toly6ben 6s fiiggetlens6gdben ld,tom; fiatalabb dveimbon alonban Mach ismoretelmdloti felfogd,sa is na,gyonbefolydsolt. Ezt ma md,r l6nyeg6ben tarthatatlannak tal6lom."16 0sszegozvo: le ksll szdgezniirrk, hog,X a, meoldzmul. volt Einstein fejl6d6s6ro, s ktll6n0son a, korai hatC,ssaL 6vokbon, azokban az 6vekbon, amikor a relativit6selm6lo'tfogalomalkot6sai meglziilottek. Hogy ez a hat6s milyon er6s volt, milyon m6lye6gig 6rozloli {Yom6,t a t6r 6s id6 anallzis6n, megmaradt-o a megfogalmaz6sok felsztn6n, v&gy esotlog a l6nyegot is 6rintetto * ozt' t'or' m6szetesenc-saka r6szletes 6s alapos anallzis dOntheti el. Ugyanakkor az is t6ny, htgy Erlstein olt6k6lts6g6egdszdbeneoha nom volt ben 6i szollemi alapd,lld,s6,nak machista, (s ha netd,n nem egy6rtelmf fogalmazdsokkal tal6lkozn6nk mfveiben, tdved6s lonno azokak ogyszo' rfen olevo ,,machist6k"-n&k tokintoni, Ezotz6iiik a4h szoml6lote alapi6n). Nem volt 6s nom is lohCId,ltald,nos tett machista,, mort fizikusi gyakorlatd,ba,n csa,krigy' mint, eapress'is aerb'is is felt6tiem!1, eziiuot ndlkiil 6s rendltholetlen hatd,rozottsC,ggal uallotta Cslm,nge{olyozta l6t'ez&6t'. u. tuilatthl fuggetlen rfitrd'g
:t

De mi6rt 6rdekes mindsz - kdrdezhoti az olvas6. Einrtoin vild,gndzete Einstein mag6,niigye; minket podig a fizik6la erdokel. , . IIa Einetsin egesz6let6ben a
12 idrtrndr

L71

fizika valamelyik korld,tozott 6s szffk rdszletk6rd6s6vol foglalkozott volna csupd,n, val6ban kov6ss6 jelentds lonne mag6,nv6lem6nyoa vild,g min6mffs6g6r6l, s eddigi ptobl6m{,zgatd,sunk val6ban az egy6ni boliigyekbe val6 indokolatlan s tal6n izIdsb b&nt6 beavatkozrienak tfinhetno. Am Einstein munk6,sshga a fwikaivild,gk6pet gyiikereibon 6rinti, s kdrd6sos, hogy a magd,nember Einstein viI6,gn6zeti korid,tai befolyd,s n6lkiil mrlltak-e el a fizikus-6letmtt fitlott. Einstein vild,gszeml6letotorm6szotesen csak ilyon vonatkozri,sban tart szd,mot kutat6sra (s ha az olvas6 visszalapoz, maga,is meggydzddhet, hogy kizfu6lag a fizikd,val kapcsolatban vizsgd,ltuk ndzoteit); ilyen vonatkozd,sban azonban nemosak lohet, de kell is foglalkozni e k6rd6sekkel. S ezt legink6bb Einstein f6 mfivo, a rolativitd,selm6lot iliusztrd,lja, melylyel kapcsolatban szeml6leti gy0kerokb6l eredozd val6s probl6m6,k jelentkeznek az alm6lot, 6rtelmez6s6bon, s ezeket,rdviden 6rinteniink is kell. A t6nyd,lld,sa kovetkez6. A relativitdselmdlot - rnint mindon fizikai elm6let - titbb Onmaga matematikai csontvd,zd,n 6"1. A t e6ri{,hoz ugyanis, a h6,tter6til szolg6l6 tdnyok sz6vev6ny6n kivtil, szorosan hozz6,tarLoznak azok a definlci6k, megfogalmaz4,sok,amelyek r6v6n a matematikai szimb6lumok 6s Osszefiigg6sok 6rtelmez6st nyornek - s ezek r6v6n az elm6let eg6szo is. Nos, ami a rolativitd,st illeti, itl az a - a fizika gyakorlatd,ban viszonylag ritkd,n el6fordul6 - helyzot, hogy az elm6lot oredeti einsteini konstrukci6ja ds megfoga,lma,z6sa, lehet6s6get nyrljt a te6ria eg6szdnekkiil6nf6le 6rtelme(Az einsteini vili,gszeml6let kdrvon ataz6"s6"t zCsCre. c6lz6 tanulmd,nyok 6pp az6rt szilotnek, hogy e vil6gk6p egdsz6nek jelleg6b6l kiindulva d<ints6k el, hogy maga Einstein idealista vagy matorialista m6don drtolmozts-e najd,t elm6let6t. Ilogy ez az elj6r6,s - 6ppen Einstein eset6ben - mennyire jogosult, azzal iht most nem foglalkozunk.) Err6l.sz6lv6,n, m6g agy*zer ktil0n ie fitlhfv1?8

juk a'figyolmot arra, hogy itt - r6szben az olm6let, szorkozot6b6l 6s ol6ad6si,b6l szd,rmazt - interpretdni,ds probMmrtkrdl ti,jdkoztaal|uk az olvas6t,, molyek nem drintik az elmfilat matematikai v6,z6b;6s f6leg nom az elmdlet rdv6n nyert konkr6t fizikai (kts6rleti) eredm6nyeket (tdmeg-enorgia egyen6rt6kfis6ge, kiiliinbiizd relativisztikus effektusok stb.); ezek tdnEek, melyekot egvetlen fizikus sem vitathat, 6s nem is yitat. Kiil6nf6le 6rtolmez6aekr6lsz6lvr{,n,a dialektikus materializmus talajd,n d,ll6 gondolkod6 szd,md,ra term6szeloson az jelenti a probl6mr{,t, hogy a relativitdsolm6lettel kapcsolatban szd,mosidealisztikus interprotd,ci6 ie sziiletett; aminek kbvetkeztdben egyik oldalr6l ogyos idealista filoz6fiai ird,nyzatok megkisdrelhehik az elm6let - 6s alkot6ja - kisajr4tlt6s6,t; md,sfel6l,a dialoktikus materializmus oldal{,r61, egyes tuddsok gyanakvri,ssalszeml6lik e gondolati 6pitm6nyt, s6t ,,machista elm6let" vagy,,roakci6s einsteinizmus" megjeliil6ssel, illetve r6szben vagy ag6szdbonelutaeitj4,k azt. A k6rd6s l6nyoge torm6szoteson ez: az firtelmoz6seal kapcsolatos torzlt{,sok4rt mennyiben felel6s ma,ga az elm6lot, annak fel6plt6se, szerkozot e, fogalomalkotdsai, eldadC,sa ; kimutathat6-e valami sziiks6gszerf kapcsolal az idealisztikus 6rtelmez6sek 6s a fenti l6nyoz6k kiiztrtt (vagy mr{,ssz6val: Einstein vil{,guclzetri bizonytalansC,ga mennyire jdtszik bele az 6,lbalaalkotott olm6let fel6plt6s6bo 6s fizikai teljesit6kdpess6gdbe);6s v6giil: indokolt-e az elm{let esdsz6nek elvetds6t s valami m6,s jellegfi elm6lettel val6 p6tl{,sd,tinditvri,nvo z6 6,ll6,spont? * A relativitr{,selm6letet el6ad6 tanulmr{,nyok olvastd,n uz ela6 rnozzana"N, ami szembetfinik, hogy a szetz6k - s kdzdttiik maga Einstein is - az eg6sz gondolati 6pltm6ny megalapoz6,s6,t,a tdrbeli td,volsd,gok 6s az

rr

t70

iddta,rtamok fogalmC,nak elemrde6t a ootntkozta'tdai kozdik, s elk6pzolt meg{igyel6h rendazer bet:ezet&CaeI szoropoltet6s6vel folytatid,k le. Adva van k6t - ogy' k6pest egyenosvonald, egyenletesmozgdst v6g' md,sf,oz z6 - koordindta-rondszer, bennllk ogy-egy megfigyol6; a,zegyes megfigyel6k e sa,i6,t rondszerflkbon nyuga,lomban vannak, do ogymd,shozk6post sajC,trendszeriikkel egyetembon torm6szotoson ugya,nosak elmozdulnak. Miutd,n o mozg6s t6ny6t tudomd,eul vottilk, 6s fontossd,g6tis tudatoeltottuk dnmagunkban, v6gtil is nom lep md,e68 mog, hogy mondiuk, ogy tC,volsdgm6r6sz6,mC,ul olsuhan6, mde 6rt6ket kep a mellette nagy sebess6ggol .illetdlog a hozz6 k6post nyugalomban lev6 mogfigyo1 6 . .. E szoml6letiinknok m6gis oly szokatlan oredm6ny tudomd,sulv6tolo 6s mogem6szt6se mindenoeetro hoszszastdpreng6st ig6nyol, s okiizben fiilvetddhet benntink a k6rd6s: va,jon nom elvi m6r6si hiba okozza-o a m6r6szC,mokbon mutatkoz6 elt6r6st? Vagy osetleg nem is olvl,degyakorlati hiba: mondjuk esotleg6pp o megfigyel6 mogfigyeld-volta, azaz az omberi megfigyel6ssol ogyfitt j6,r6 - s gya,korta igonosak reitott - szubjoktfv mozza,natok valamelyiko ? Nom tagadhatjuk, hogv a ,,megfigyel6" gyakori omleget6se n6mi szubjoktfv ezlnt kdlcsdntiz onnek az amdgy is gyanakvdet 6bresztd gondolati kfs6rletnek. Easonl6k6ppon ar koordinC,ta-rendszer vd,lasztd,si iink6nyoss6g6nek visszat6r6 hangsfilyozdsa (oz az 6,ltal6. nos rola,tivitd,solm6let megalapozC,sasorC,n kiiliiniisen olm6lyiil). . . Csak fokozza, m6g o hatC,st az elm6leb elnevez6se: mogszoktuk, hogy hdtkiiznapjaink relativizmusa alanyis&gunkhoz kdtddik (ami az egyiknek n,j6', nom fdlt6tloniil az a md,siknak: a b6kd,nak ,,e16nyds", hogy megoszia legyet, a l6gynek nem stb.). . , eldfordulhat, hogy Mlndezok a hatC,sokOsszegez6dvdn, az olem'6s mogindltotta kdtely gondolatmenetirnket 180

abba az irdnyba loki tov-6,bb,5oS{ 6gy k6pzeljiik: a t6rbeli tC,volsigok 6s az iddtartamok m6r6sz6'mavala(akd'rcsak *i[Jop"" u, *Egfigy"l6 szubiektrlpdn t-"ofk - s to v6'bbvd'lasztd'sa) onk6nyes "'t""if,i"Ata-rufia#er -uoo", m&ga, a t6r is, az id6 is.-a szubiektum teremiuits "otot"L (Tatd,n a megfigyel6-bizonyos 6rzetkompie"umainat rendje, mik6nt-ezt Mach 6'llftotta; vagy ;;tt"s a meefigvel6 elm6j6nek a pri'ori' formr{'i: iires esem6nyeit' besorolia a vil6-g. i"a"iia"u.".'t,"melyekbe rekoszekbe' a megtolel6 -mik6nt ak6rcsak az irodai kartot6kokat' ozt Kant kdzdttiik teromtsen ffifi;;d;t tanltotta.) -*M;;,fi"nk sem kell, a gondolatmonot ilyon i"{"yl il' .kdvet szer dg n$dstrciil./;at6,sa 6ppens6ggel nem sztt'lcs premisszd'knak' Ami az f.""*e"V"" " filiedrtetl-"f""""rd"t illeti, a rolativitd,snaik semmi kbzo a kiiznapi iiei "Jtti"izmus6,hoz. Ami pedig a l6nyeges-motfvuozokkel kapcsolatban ki kell sarkita'nunk mokat n6hd,ny esotlog elsikkad6 mozzanat'ot' Nem szabad szom 016l t6vesztenflnk,.hogy a megfiqyel6k, akiknek Ezoropeaz, hogy valamik6ppon togha't6bbd tegv6k az dnmagdba,nna,gyon is olvont golao-lqr-;;;; :i"b" osetberipontos dJ egyform a m6r6rudak il;f iu;i;; 6rc,kkal l6ti dk ol megf-igvel6iszerepk$riikot : tev6kenvs6siikemfiszerekrendeltet6sszerilalkalma*E"tif ki, esetloges szemhibdk -yagy-indulati ;;b# "[*"U t i"ard,srival.(Tula]donk6ppon tal6n jobb-lenno' ha omberi megfigyel6k helyet-t i1!d'bb valami olektronikus szuperautomatd,t k6pzeln6nk, -egyrittal, mely [6pes o q6garantC'ltan montes "erii"f uadtok ell6tds6ra, s

;iil;;;

;""teU:;it lehets6"gesek.)E mogfigvel6k .tehd't ;J6 isund,n nedaq6qiai szorepet tdltenek be a rela'trvrtasn a koorili'nrtla'rendsz'ar' ;irft [l l,l 6"d?.?" 6l - s-zembe a gondolatmonotnek' olomo allca,ti' 6e iii. ^ul" l\nueses *, sa fizikoi monda'nivisszat6runk "ie6u a*i"i-"itu

iogvoioto'srigoki6l, {telvek omb91imogfl;

r8l

val6 megfog,almaz6a&m{,1 toljess6ggel eltfnnek: fontos mozzanat (s ha nern gondolnr{,nk "4, p.C. Kard szoviet tud6s nyomat6kosan fiilhlvia erre a fisvelmiinkel). hogy. a megfosatm,azdsd.ilin iiii;iJii .relatiai,tris etrydVgk. szubjelct,f,a aggy szubieldi,aista d,rnyalatd mozzanatnak ncncsnetqe.[i ezt a t6nyt nemcsak Einstein cisszes meqfo ga,lpa.zri,saival k_apcso I atb an kell tudo mrf, ,ol o"orrtiof ; a relativitd,selm6let tovr{,bbfejleszt6inek (mint -von Laue, aki.legno_vesebb rendszerr6 dpitette az einsteini Bqndolato-kat) 6s fizikus-interpretd,tbrainak (mint pauil stb.) megfogalmwz{,si,bansen; tal{,lunk szubjektiv mo_ tlvumokat a relativitri,s elv6nek megfogalmaLa"AA". A rolativitr{,s elve einsteini - "gfo"gri** z6,s6,nak t isz_ t as6,g6,b az&b kell nagyol hangsrilyclzni, lyomltet6san mert ez Lehot az a trambulin, ahonnan a relitivitrisetm6let idealista-szub jektivista interpretd,ci6i elrug;z _ kodhatnak. (Persze, t an:i i, lem a ,,megfigy-el6k,,-re, 6nk6nyosen v6,laszlhal6 kooidi-nd,tarendszerre s & vonatkoztat 6,s mozzana,Ld_na\ a_gondolatmonetben jC,t_ szott szerep6ro tdmaszkgdva). fnnen rugaszkodhatnak elr-hpgy a-zut6,n a t6r 6s id6 objektiv voltdnak tagadC,sr{,_ n d,lfej eseljenek b ele - a szubj"oktfv idealista fi toicfiiaA ". A materialista tud6sok tetomes ttibbs6g6nek v6le_ m6nyo.szerinb-ez az elrugaszf od-d,s lo "miatt.\em gikaila[ hib6s, 6pp a relativitd,s elv6nek egy6rtelmfi s6ge vitif,_ hat6, hogy a koordind,ta-rendszeids a vonatkoztatil,s Ienyeg-es mozzanatai Einstein okfejt6s6nek; d,mde ez - vallja ez a,z6,ll6,spont- irnmagr{,bannem ad semmi_ !6_t9 a_l?pot pozitivista k<ivetkeztet6sek levon6,sd,ra. M6g akkor sem, ha ez a kiinduld,s - amint ezt, A.D. Alokszandrov meglep6 6s figyolemre m6lt6 6sr"eo6tele AnLtj?.; jejtot6reaititia a1oeok togita;at. " . ,,Mint-- ismerotes, a relativiiriselmdlet kifejtds6nek olyan-_v6,lto zat ai is lehets6gesek, amelvek a f6rlysebes_ "valamily6n s6g ri;lland6sC,gd,gaktdr-v6nyo helyett md,s tdrv6nyt vesznek alapul. -[rzonbai mind.on eselben igv 182

vagy igy, az alapvot6 az ineroid,lis vonatkoztatdsi (koordind,ta) rondszor 6s a kiindul6 szornpont a relativitd,s szempontja - nem a, t6r-id6 abszohit szorkozate (geometrid,ja), nom a val6sd,g l6nmag6ban(, hanem a, val6sdg, viszonylagos mogjelendseiben. A nom-relatfv is a viszonyla,gosonkeresztiil mint a koordind,ta-tffanszformdci6 invarid,nsa baL6'rozhat'6meg. Bz a m6dszer ahhoz hasonl6, mint amikor egy t6,rgy form6j 6,t kiiltinbiiz6 vetiilotei seglts6g6vel roproduk6,ljuk. Feleslegeslesz tal6,n rA,mutatnunk arra, hogy ez a megkOzelit6s teljesen jogos, miut6n t6nylogosen a helyes elm6letet adja. Onmagd,ban pedig nem vozet ))a 6s td,rgyaknak a viszonyokban val6 felold6dds6,hoz<<, kiindul6pont j a : a vonatkozta"t*,si rendezerek, valamint a t6,rgyak ds a folyamatok megjelendsoi a vonatkoztatdsi rendszerekhez val6 viszonyukban egy csoppet sem kovdsbd re6lisak, mint maguk a testek 6s a folyamatok - mint ahogy red,lisak a t6,rgyak 6,rny6kai, molyek egyben azok vetiileteit adj6,k. Snnek ollen6re e m6dszernek megvannak a maga,neh6zs6gei 6s hid,nyoss6,gai. El6sziir ie, ez a vizsg{,lat nom felel meg kell6 m6don a t6,rgy objekttv logikdrjdnak - hiszen, e logikd,nak megfelol6on, els6dlegesnek 6s a t6r-id6nek mint az a,nyag objektlv I6Lez6siformdjr{nak, mag6,nak a td,rgynak 6s t ulajdonsd,gainakkellene lonnie, ezok viszonylagos megjelen6se valamilyen m6don mdsodlagoskdnt l6p fel. . . Md,sodszor, az elmilebnek a viszonylagosb6l kiindul6 fol6pit6se, ugyanakkor, a,mikor a t6"rgy logikd,j6,na,k nem f'elel meg, megfolel a megfigyol6s, a mdr6a, uz objektum tanulmr{,nyozd,sa logikr4,jrinak. . . B,z6rL a'z elm6lot azon megkdzel(tdlse, amely abb6l indul ki, amit a fizikus vonatkoztatdsi rendszer6ben m6r vagy mogfigyel, bizonyos 6rtelemben sokkal egyszerfibh 6s a fizikushoz kozelebb 6116.. . Ez a megkozelltds azonban na"gy veszdlyt is rejt ma183

gC,ban, amelyot az idoaltzmus ki is haszn6,l. frzon az alapon kiinnyen koletkezik olyan elk6pzel6s, hogy a viszonylagos a megfigyeldsselva,gy a m6r6ssolkapcsolatos, hogy a megfigyel1 n6z6pontjd,t6l fiigg, s v6giil, hogy nem objoktlv, hanem szubjoktiv... A relativit6selm6let idealista 6rtelmezdsdnek f6 vonhaa,az objektiv viszonylagosnak szubjektlvval val6 helyottesit6se. . . "1? Hogy az ,,objektlv viszonylagosnak" a ,,szubjekt'ivvol" val6 ijsszekevordseesetleg Einstoinre val6 hivatkozd,ssalt6rt6nik, annak a fentieken trtl * ha alapja nom is, de indltdka lehot az ie, hogy 6 maga a r6szlotkdrd6sek sordn is beleesik olykor a k6tes fogalmazd,sok hib6j6,ba. Egyes lr6saiban p6lddul, mikiizben kidobja a l6ghaj6b6l a klasszikus fizika newtoni ,,abszoldt t6r ds id6"-fogalm6,t (mivel, irgymond, a fizikusnak nem 6,ll m6dj6ban, hogy 6rd,j6t hozz$,igazfts& az ,,abszolft id6h6z"), nem foglal egy6rtolmfi 6shat6,rozott kijelent6sekkel 6,n6,st a t6r 6s id6 abszol(rt volta, * a'zB'zobjektiv volta - mollott. (Eadd figyolmezLessiink: az abszolft t6r l6te - 6sat6r abszohlt l6te : ez k6t merdben kiiliinbdz6 mozzanakll Bonyolltja az 6rlelmoz6s noh6zs6gdt, hogy Einstoin, amlg - fizikusi feladatkdr6nsk megfeleldon - id6m6r6si, illetve fltaegyoztel6si eljd,rdst defini6,l, 6lland6an az id6 defini6l6sd,r6l besz6l (s lefoglalt terminus miatt ezt - a filoz6fia sz6,m6"ra filoz6fiai fogalomalarra lohot 6rteni, hogy eljr4,rd,s6t pongyola sz6b.aazn6,Iat' kot6snak tekinti ; holott csupr{,n Mindezen mozzanatokb6l tal 6,llunk szemben). . . megint csak t6vesen vonn6, le az olvas6 azb a kOvotkeztotCst, hogy Einstoin nem tartotta objekttv t6nyezdknek a toret 6e iddt. Igaz,hal{'rozott kijelent6ssel d,lld,stnem foglal a t6r 6s id6 objektlv volta meilett - de az ellenkez6jo mellett sem. Es a,hogy - fi:rikusk6nt - kezeli e fogalmaka,t,,a,z 6rz6silnk szorint kevde k6ts6got hagy folfo gde&nakl6nyeg6t illetden. 184

Az imdnti s csak nagyon vrizlatosa,n drintett probldmr{,kfelel6sok azdrt,, hogy a relativitd,selm6let einsteini gondolatrendszer6nek megit6l6sdben nem teljesen egy6rtelmti az d,lldspont a dialektikus materializmus talajd,n r{,116 szakemberek soraiban. A l6nyeget tekintve k6t csoportba oszthatjuk a n4zeteket. A marxista szaktud6sokegyik csoportja, s a megnyilatkozr{,sokb6l it6lve tobbsdgiik obbe a csoportba sorolhat6, esetlog tiibb-kevesebb kritik ai megiegyz6ssel6lve ugyan, de l6nyeg6ben elfogadja a relativitrd,selm,Iet einsteini felfogr{,sr{,t. Ennek az 6,lI6spontnak az alapja az a felismer6s, hogy a relativitd,selm6letnek semmi k<ize a relativizmushoz: 61es kiiliinbs6get kell vonni a relativit6,selm6let 6s a kdriilOtte kelitkazeht szublektivista interpretr{,ci6k kcizott, melyek kapcsolata a" tn6fia 16nyegi rnozzanata,iva,l- e v6lem6nyek vall6i szerint nem sziiks6gk6ppi. Eppen ellankezlleg: a relativitr4,eelve, a,zelm6let egyik alappill6re, ment minden szubjektivizmust6l. Meglehet, az eLm9tet megfogalmazdsa sordn Einstein 6lt a machista terminol6gir{,val - gondolatainak azonban csak kontiise machista, l6nyego nern. Kritikri,val lehet illetni az elmdleb fel6pit6s6t lmikdnt Alekszandrov tette), de mig ,,. . . A k6rdds ilyen megkozellt6se impon6,l a pozllivizmusn&k",,,letm6szetesen, e felfogd,sban dnmagd,ban sernmifdle pozitivizmus nincs" .Igy anttiln - b6,regyesekszerint ,,sziiks6gesnemcsak az eIrnEIeL filoz6fiai 6rtelmez6s6nek, hanem fizikai tartalm4,nak 6s alapjainak m6iyebb drtelmezdse is" (Alekszandrov) - elutasltani nem lehet az einsteini relativitd,selmdletet, annd,lis kevdsb6,mert,a,fizika fejl6d6se az elmil/rt 6vtizedekben perddnt6 bizonyitlkokat szolg{,Itatott mellette: kis6rleti t6ny0ket, melyek 6rtelmezdse a relativit6,selrn6let ndlkiil elkdpzelhetetlen. E felfogd,ssalszemben gydkeresen m6s ndzetet vall a dialektikus materializmus talajr4,n 14,116 fizikusok 6s 185

filoz6f'usok egy - bfu az el6trbin6l ldnyegesen kisebb * csoportja. E szahemberek, ilven vagv olyan okok rniabt, nem ismerik f'el, vagy nem ismerik el, hogy a relativitri,selni6let eredeti einsteini megfogalmazdsa, 6s az elm6lethez tapad6 idealisztikus interpretr4,ci6k l6nyegiikhen fiiggetlenek egyrndst6l. Tald,lkozunk olyan ndzettel, mely szerint a relativitds elve mri,r onmagr{,ban is l6nyeg6be,n pozitivista. (Ha Einstein gondolatait r6szleteiben analizd,ljuk - mondjd,k e felfbg6,s k6pvisel6i -, kiderfli, hogy Einstein kiinduL4,si alapj6,ul Mach filoz6fiai fogalmak szolgr{,lnak. drltal meg{bgalmazott Az einsteini id6fosalorn szoros rokonsiisot rnutat Mach6val; mri,rpedig, ez a tdny, Mach idealista t6r- 6s id6koncepci6ja - rnelyet annak idejdn maga Lenin boncoll izekre 6s utasitott vissza - val6ban m6lys6gesen ellent6tben ri,1la materializmus felfogri,s6,val.)Ha pedig a relativit6,selm6let egyik alappill6r6til szolg6,l6 relativitr{,si elv - ha esetleg latens m6don is - de 16nyeg6ben pozitivista, le kell vonni az eIm{f,eb egdsz6t 6rint6 konzekvenciS,kat. Mert' igaz ugyan, hogy az elm6let 6rt elsikereket,sez oly m6don volt lehetsdges,hogy felisde ezt' a' fizikai mert egy l6nyeges fizikai tdrv6nyt; torv6nyt eltorzitja, s ennyiben esetleg a tovr4,bbfejlSd6s a gondolatrendszer gftj6,v6" vr4,lik; ez6rt' k|zenfekv6 elutasitdsd,nak javaslata, anndl is inkr6rbb, mert e gondolatrendszer szdmos eszmei 6s szemlileti t6ved6st hordoz, igy titbbek kozobt elszakitja a teret 6s id6t az anyagt6l. Az utols6 helyen ernlitett rnozzanalot az6rt is emeltiik ki kiildn, mert itt 6rz6kelhetjiik, mily diametrd,lisan ellentmond egymd,snak a relativitd,selm6let im6nt isrnertett k6t megit6l6se. Az els6 megit6l6s szerint ugyanis Einstein t6r- 6s id6koncepci6ja nemhogy elszakitja, de - a fizika tortdnet6ben el6szor - tisszekOti a teret 6s id6t az anyaggal (gondoljunk csak p6ldr{,ul arra, hogy az ri,ltalri'no s relativit ri,selm6let szerint a fizikai t 6r struk 186

tir{,j6,r a benne elhelyezked6 ttimegek szabjdk meg stb.), s ilyen 6rtelenben Einstein munk6ssd,giban a dialektikus materializmus t6r- 6s id66rhelmezds6nek els6 csir6it, hell iiclvOziilni. E felfoqds illusztrd,ld,sri,ra ldssunk egy id,6zetela nevesszovjet fizikust6l, Vavilovt6l (v6lem6ny6t Ph.A. X'rank kdnyve nyomdn id6zziik: .".. a >mechanikustmaterializrnuselvet6serrtSn egy vezet6 orosz fizikus, Vavilov kimutatta, hogv a a nlacissszeegyeztethet6 relativitriselm6let teljess6ggel terializmussal, ha e sz6l Marx, Engels 6s Lenin szerint, frtelmezzik Az l939-ben megjelent cikkben Yavilov vild,gosan kimondja: r. . .Einstein elm6let6bena t6rid6 mas6nak uz alryasnak elvr{,laszthatat'lan tulajdonsr4,ga.EZ Einstein alti,ld,nos relativit6selm6letdnek alapvet6 gondolata. Az idealista felfcrgd,sta L6tr6L-id6r6l (mely szerint ezek gondolati kateg6rir{,k)kisepert6k. . . El6ttiink ri,llnak a t6r 6s id6 dialektikus materialista 6rtelmez6sdnek els6 - brl,rm6s t6,volr6l sem trik6letes - korvonal&i(. . . "t8 Am hangsfllyozzukki rijb6l: a relativit6,selm6letfiloz6fiai alapon f,ort6n6,,elvet6s6t" inditvr{;nyoz6 javaslatok napjainkra szinte marad6ktalanul eleny6sztek. Olyannyira, hogy eru6l az eg6sz kdrddsr6l, mint tdrt6neti 6rdek{lr6l. tal6n inkSbb m6r rnirlt id6ben kellett volna besz6lniirrk. AZ F.LMELET ES AMI UTANA KOVETKI.ZTK Az olvas6t a fiziku k6ts6steleniil f6,radsd,sos vid6kei utdn mcst v6gezetiilism6t a 1cir1 6nelemlankrisabb l ri,jaira kalauzoljuk. Az einsteini 6letmiinek ugyanis, s els6sorban legkdzpontibb 6s legnagyobb jelent6s6gii dsszetev6j6nek, arelativitri,selm6letnek at6nyekkel, eszm6kkel6s elm6letekkel folytatott kirnerit6 intelleki,u6,liskiizdelmen, bels6 fejl6ddstdrt6noten trilmen6en 187

- ktlsd ttirtdnete is van. M6gpedig nem is egysikir t(irt6nete. Tekintsiink el6sz6'r az emberi 6letnek a,rra,a teriiletere, ahov6,a relati'nitr{,selm6lotl6nyeg6n6l fogva ta*rtozik: a tudomd,nyos vil6gra. A huszonhat 6vesAlbert Einstein ols5 forradalmasit6 gondolatait ez a vil6,gis csak lassa,n, l6p6sr6l l6p6sre tette mag56vh. Rdszben, mert el6szdr fol sem figyeltek ezekrea gondolatokra. S r6szben a,zdrho mert, e gondolatoknak - 6ppen rijszer{is6giikn6l fogva - meg kellett kiizdeniiik a r6gi eszm6k 6s r6gi rgondolkod6,sm6d ellenillS,srival. Mindenesetre megktinnyitette a kiizdelmet, hogy a fizikus vil{,g n6hr{,nyelisrnert tekint6lyo haL{,rozzottan kir6,Ilt a,zij aszmdk rnellett: a hires Madame Curie (a tiszta rddiurn lev6,Laaz,h6"s6,6rt folytatott harc h6se) 6s Henry Poincar6 (a nagy matematikus, aki maga is kiizel ia"t a relativitd,s elvdnek a kirnondSs6,hoz ) tud6shoz m6IL6 elfogulatlansd,ggal, haLL,rozotrt an sikraszr{,llt az rij gondolatok t6rh6 diL6;e6,nak el6seglt6s66rt.S legf6k6ppen Minkowski, aki - firla"zon, hogy a t6rid6 geometriai kidolgozdrsr{,val jetrent6sen tovd,bbfojlesztobte mag6t"t a"z elm6letel - a relativitr{,selmdlet megisrnertet6s6benis komoly szerepet j6,Lswll. N6gy 6v telt el, amig a fizikusok vil{ga igazrf,nfOJfi gyelt a specidlis relativitr4,selm6let gondolat{,ra,. A kit- 6s v elkez6 fvtized a gondolatok to v6,bbfejlesz'besdnak a vitd,knak az id.6szaka. M6gpedig a gyakran k6shegyre men6, a szem6lyesked6st6l sem visszareLten6 viL5,k6. S mig 191-6-ramegsziilotett, h6,rom 6wel k6s6bb pedig ragyog6 kis6rleti igazol{,st nyefi, az d,ltal6,nosrelativitd,selm6let is, a Erecid,Iiselrn6let d,llitd,saiis ki6llt6,k a vitrik fitz$t: a mril6 id6vel egyre nyiilvr{,nval6trbdlett, hogy bels6 ellentmondd,sokat hir{ba is keresn6nk az elm6letben. (E folyarnat a,zonba,n m6g 1921-benis meszszo volt att6l, hogy leziltfnak tekirrthess6k. Amit k6zenfekv6en mutat az a l6ny is, hogy Einstein a ,fotoolektro rnos hat6,selrn6letdnek kidolgoz6sf,6rt kapta meg 188

a tudornd,nyos vil6,g legnagyobb kitiintetds6t, a Nobeldljat, s nem a relativitd,selm6let6rt... A tudomdnyos koz6let, mint ld,tszik, az 6vahosnd,Iis 6vatosabb, ha te6ria eljsrner6s6r6l van ez6.) Kozben azonban - ta"l6,n 6ppen az 6,ll"al6,nas elm6let nyilvrinval6 ds a tudomd,nyos vil{,g hatr{,rain trilnydl6 sikere rniatt - rijabb vitapartnrek kerekedtek, s egyre gyakrabban a fizika hivatottainak kordn h(,aiil,. E;zekr1I futa von Laue l92l-ben: ,,A relativitd,selmdletnek ma sok rajong6ja 6s sok gyal6,z6ja van. A leghangosabbaknak mindk6t tr{,bolban va,n egy kozds von6,suk: vajmi keveset drtenek bol6le" . . . Ez azonban m6r a relativitrfuelmdlot mas,ilc tiirt 6net6hez t aftozi]r. * A relativitd,sehndletnek ugyanis van egy md,sodik tiirt6neto is. I(evds tudornd,nyos elm6let borzolta, feI annyira a kriznap ember6nek drdeklddds6t s v6ltott ki ol;r sz6lesk6rfi 6rdekl6d6st a kiviil6,ll6k tri,borr{,ban, mint Einstoin m{ive. Ennek a szokatlan s olykor k6tes 6rt6kil 6rdekl6d6snok 6bteszt6i r6szben azok a polgd,ri tiiilcsel6csk6k, akik egy kukkot sem 6rtve a l6nyegb6l, s osszekeverv6n a fizikai relativitd,st a hfLkoznapi 61ot relafivizmusd,val, megkis6relt6k,,6,tiiltetni" az elrn6let eredm6nyeit. A rn6,sik, dntuda,tlan 6s akarata ellen6re ndpszer{1sil6 tdnyet6 a tudomdnyosak 6s d,ltudomr{,nyosakazon csoportja,, akik - bd,rmennyire meghdkkont6, ami most ktivetkezik - fajmitol6giai alapon emeltek kifogd,sokat a relativitd,s elm6lete ellen. Itt 6rdemes egy pillanatra elid6zni. Mint m6,r emlitettiik, Einstein a,kilencsz{,ztizes 6vek kiizep6n Berlinben, a Md,sodik Birodalom f6vri,rosd,ban - va,gy, arni ezzel egyet jelent, a, ,,rr6mel szellem" fellegvd,r6,ban - mfikddtitt. trIadd hangsrilvozzuk: ez a ,,ndmot szellem" kord,rltsem azonos Geothe, I{eine, Hdlderlin, Hegel, Karl Marx, Max Planck v&gy 6ppen

r09

de m6g csak Irnmanuel Kant szelFinstein szellern6vel; lemdvol sem, akire pedig oly gyakran hivatkozik. HiAz a korld,tolts6'9. vat'kozik, l6v6n legjellemz6bbvonAsa, egykdnyvil kispolgdr korl6,tolts6,ga,ez, aki j6l-rosszul a priorit, kaleg6fi6'l bebifld,zv6,negyet,s m6,st l(anth 61, meg kat egorikus imper ativttszt,, meghdkkenten tapasztalta, hogy Einstein ndzel;ei, m6,r amennyit meg6rtett bel6liik, nem azonosakKant6ival. Mit sz6l dnhez Kant ? - k6rdezt'6k Einsteint, s rnikor kideriilt, hogy Einstein erre leqkev6sb6 sem kiv6ncsi, menten kideritett6k, hogy gondolatai idegenek a ,,n6met szellemt6l". Zsid6 szellemi dugriru, arnely megfefilzi a germ6,n gondo-lkodrist, s6t: ,,bolsevizmusa fizik6banl" - orditoztitk, akik j 6I eml6keztek Einsteiri hdborirellenesma galatl6's5'' ra 6s'szoci6,lisk6rddsok ird,nti fog6konys6,g6,ra. A relativit6selm6let faji alapon tdtt'6n6 elutasltd,sa - nincs az emberis6gnok olyan m6rt6ke, mely erre az ost ob as6,qra alkalmazhat 6 lenne' S ezt b rirki 6r z 4kelheli, aki csak egyetlen fizikakdnyvet is k6zbe {ogolt mir.6let6ben. A fizikai elm6letek helyess6g6nekkrit6riumaihoz ugyanis, a dolog termiszet'e folyb6,1, semmi ktize sincs annak, hogy ki allitotta foI az elm6letet. H'a,az elm6let mentes a UetsOellentmondd,sokt6l, 6s helyesen lrja le a val6sd,got, akkor Kamcsatkd,ban vagy a Tilzfijiddn csakirgy 6rv6nyes, mint brfirhol egyebiitt e !o.lyg9n, beleszri,mltva,a,',,n6motrgzellem" fels6bbrendfi faj lakta haz6"j6,lis. (Eg6sz addig, amig nem fedeznek fel olyan t6nyeket, amelyeket,md,r nem tucl,magyar6"zni,'Yagy fdl nem r{,llitanak egy, a,val6s6g sz6lesebbkor6re 6rv6nyes, m6lyebbre ha,tol6 elm6letet. ) Annd,I- megdQlbgt ; az ostobasrl,ghozegy val6ban kivr{,16 t6bb, hogy einlnez Fiilop is odaadta a nevdt' A f6nyeiektrofizikus, L6nr4,rd mos jelens6gkis6rleti felderit6je rendkiviili rokonszenvvel viseltetJtt a ,,n6metszellem'l ird,ny6ban.A germr4,n val6szifaji mitosz e bajnokS,nakhihetetlen lelkesed6se ttfil"g ar"" veze[hetd vissTa, hogy sz6,rmaz*"sfwal,,vala-

mi nem volt rendben", 16v6n pozsonyi sziiletdsii, akinek ereiben net6,n n6mi magyar v6r is csdrgedezett. A _neofita hitbuzgalom k6s6bb nyilt elmezavarrS, fejI6d0tt, s L6n6,rd, aki kifejezetten fasiszta leit Hitler,oldal6,n, szenved6lyes6s szinte szem6lyesgyilltilettel gyiiltilte Einsteint, a, ,,zsid6t". Amikor Hiiler hatalomra jutott, L6nr{,rdmindent elkdvetett, hogy ha m6,r Einsteint magd,tnem tudta, legal4,bba gondolatait kiirtsa N6metorsz6,gb6l:a nri,ci Harmadik Birodalomban a rolativit6s fizikai elm6lete indexre kerfltrt. ,,Remdlem * ezt m6tra hitleri hatalomri,tv6telutd,n mondotta ugyan egy kutat6ini6zet felavat6s6n, de hiien korr4,bbi dnmagr{,hoz is - , ez az int4zet harc6,lld,spontjalesz a, tudom6,nyban rnegnyilvri,nul6 6,zsiai szellem ellen irr4,nyul6 harcnak. X'iihreriink mdr kikiisziibijlte ezL a szellemet a politikib6l 6s a nemzeti gazdasd,gb6l,ahol marxizmus n6ven ismeretes.A term6szettudornd,nvban azonban, kiiliinOs tekintettel Einsteinre, mdg l6iezik. X'elkell ismerniink: m6ltatlan egy germd,nhoz,-hog;z egy zsid6 szellemi kiivet6je legyen. A term6szettudom6,ny-... teljess6ggelrirja eredetii, s a n6meteknek ma meg liell tald,lniuk a sajd,t ritjukat az ismeretlenbe.Heil Hiiler!" Ebb6l a szellemb6l fakadtak a nyilvdnos sajt6t6,madrisok,provokativ gyiil6sek a hfiszas 6veheleji Ndmetorszla,gban a relativitris, kdzvetve Einstein szem6ive ellen._6s_mit tett Einstein? Angyali naivitd,ssal elid,rt a gytil6sekre, s a sziinetben vid6,man kciszdnqeLett, az ismer6sdknek!Az acsarkodris6s a tri,madil,sok azonban elv6tett6k a c6lt: sz6leskijrben mesismert6k a relativitr{,selm6letalkot6jd,nak nevdt, 6s ?rdekl6dni kezdtek gondolatai irr4,nt. A hivatalosak 6s a hivatlan f6lhivatalosak vil4,ea uhdn a kciznap embere is megismerkedett az elmiIetiel Eur6pa-szerle. Az egyetemi tanrirok ut6,n most a kisvr{,1ogi gimndzi:umok paptand,rai cr6,foltr{,k meg egyszer s mindenkorra a te6ri6,t a helyi s?gllemi orgd,num-okdn-

teQ

tet

k6pz6ki;ri szinvonahi has6bjain. Az eredrn6ny most sem maradt el: a relativit:is elm6lete szalontd,rsalsS,si t6ma lett. S a szalonok utr4n a vicclapok, kabardtrdfd,k ds kupl6k ldmd,jais. . . A tijrt6nelem ez apr6 fintorai azonbamnyilvS,n nem 6rinthett6k a na,gy alkot6st, korunk fizikri,j6nak a"z emberi megismer6s 6s munka nagyszeriis6g6t hirdet6 monumentumd,t. BEFEJEZ6S Hi,tualenne m6s az einsteini 6letmil m6ltatd,sa, kivia fizika 6s az emberi szellem vott helydnek megSelot6se drtdkrendj6ben. A jegyzetir6 legkinosabb felaclata. Amit ugyanis itt elmondhat,az ma mhr val6j6'bankozmeg'. hel5rsz6,mba Planck mondotta Einsteinr6l, m6g 1910-tren: ,,H4, Einstein elm6lete beigazol6dik, ahogy 6n vd,rom, a " huszadik sz6,zadKo pernikus zak6nt fo gj r{k emlegetni. Nagy sz6 - 6s m6gis kev6s Einstein hely6nek kimdr6s6re.M6g Novobr4,tzkyprofesszor it6let6t sem 6rezhetjiik Lttlz6nak, aki - Einstein t'alhla uL6'n - Bdrne sorait iddzte: ,,Meghalt egy f6rfi 6s a szhza'dle fogja hunyni pill6,it, miel6tt hasonl6 nagysri,got lhtoiut voln&." Ez val6sziniileg igy lesz. Gyakran szokt6,k a, kot: fizi' k6,j6,nakk6-talappill6rek6nt emlegetni e fizika k6t sajr4,a relativit'd,selm6letet 6s hgaza'tht', tosan husza dik sz6,"zadi a kvantummechanikd,t. Az els6 Einsteinnek szinte egyediili alkotS,sa, a m6sodik megszfllet6s6t6s fejl6d6s6t Einstein ddnt6 6s elhatri,roz5m6don befolyri,solta. A relativitd,s elm6let6nekszerepeis trilnyrilih onmag6n: az elm1leti fizikus munkd,jdnak egyik 5,Ital6,noszsin6r' (br{,rmilyt6rre ird,nyuljon is a kutatr{,s) : m6rt6k6iil szo196,l eredm6ny6t csak akkor tekintheti 6,ltali,nos Lerrn6szet' t6rv6nynek, ha'az,,6sszef6r" a relativitd,selm6let nor-

m6,iva1(szaknyelven: ha a Lorentz-transzformS'ci6val szembenkovari6,ns). --S till is van Einsteinl6I r6szeredm6nyeken ; s.azdag kor fizikfjinak: egy a moderl drdks6ge *inln"u"n*-n "a l at a' tir it t"g" o metrtiz fi"r6sri'nakgond"c ; j;t?"d;i: g??d?g .nr. A munk6,ban 6s "'"a-ltty"ttben -egyar6' l6'ttr{'n hatds sckretti gyahor-olt i"itoaetet" 6#r ;fi;i:k"

il;ffiGil"pitJ""nt,

einvolt kiivetkezetes, ^ithii ^ drcn6l maradand6bb anvag6'b6l saj6't uo"tg6ben, me116'r"iat' ;";i"i ;i;t;ii ;;t6ket is S,ltitott, s a 99-esrendsz6mri mesI;;;it nev6t6l elemet transzur6n el6rnlitoii ;;-;;;d el' nevezte Einslein'iu'mnak (1964) Mar6ti Lajos

6nryag5'h9z csak ttoiv atudomd'nv

le2

I3 Relativitds

r93

rl
J E G Y Z ET N K A Z I J T 6 S Z 6 H O Z
- Bci,entist ( T lzeli'brary-of hylng. Pl:*X' Ph'ilosoTiler piirt, i"aor Publishing Comp',,New York' I 949)' i melyet rrflge az iit"t"p"it 16'tctt el el6sz6val | llet'taizi j"gy'"tgF.)l .l i,, iiiiutograpTttcat N otes'.' )*"t.,tt"t"" ode6n reflexi6it foglalta Ossze a kdtdt dolgozataivaf kaPcsolatban' az Pi"q:li (ango*lnyelTafiulmd,nyom degir6'satr<or 6ztent; k6s6hb az 'Or#iet-i;si;riek" vfi) Schilpp-t<oteti?ila megjetent ma-gvalul is -(Alb--ert ;;i"i -E t"u" nulm d'nyo'k' ott ; (Coldol at' Budt oqat : V ti i'r.,*t"'l md'r ebb6l val6' J.p"-t, f gZf .l"- ndhri'ny id'6zeL igv a rrost&nr rs' nfgin Weltbild' (Querido Verlag' s. Xiil"rt-Eir.din'. 1934.)15. oid' Amsterd.am, 'tetoui, bekeriilt Einstein ird'sainak iit t +. -' iiiii c' gyiijtem6ny6be' s ennek the Worlcl lii" Vt"r, of gy"iiit6rn6nybe; e mos-tani *"'irno. egy6b "korun'k' "yl*a" srcllem'i kdrlc4'pe idlzet Picbn: ;*n"t c' antol6gi1965') Washington, iO"?"iauttt"t Press, Aiakl6lva16, 395. old. S. L'*p"ia h1'eld-; E'instein (Gondeilat' Budapest' 1 9 5 9 . ) . 2 2 1o. l d . 6. Infeld, i. m. 59. old' 7. Infeld, i. m. 183-184' old' 8. Infeld, i. m. 58. old' 9. Mein Weltbild, i. k- 13' old' 10. Max Born tanulmd'nya a Schilpp-f6le Einsteineml6kkdtetben' 11. Einstein: ,,Autohiographical notes"' a Schilpp-kdtetben. 12. iii".t"i" ; ,,Autobiographi'cal notet", a Schilppktitetben. 1 3 . E;;;i;t" ' ,,Autobiograpthical notes", a Schilppktitetkren. nates", a Schilpp14. Ei;;i"t,,Au,tob'iograplt'ical' kotetben. 195 l3*

Az al{,bhiakban az iddzetek lel6hely6vel 6s egy6b egyiitt feltiintetem,a publikr{,ci6k hetyEi ds ll:t6-t\|ll rdopontj6,t. Ahol a fotrd,smunka-cim6t eredctilien, a megjelen6snyelvdn iddzem,6s nem hivatkozom kiildn a torditora, az id4zetet sajrit forditii,somban aclom. ds dltald,nos P t.rlyl-lny_magvar E-instein A speci,tili,s remtxuotas elm4l,ete c. kcinyvdnek lg45 ut6,ni els6 magyarkiadri,sri,h_oz (Gondolal, Budapest, lg68) irott ut6_ szo - elre akartam utalni azza,l,hoqy vdltozatlanrd megtartottam a bevezetist. L Az epiz6dot eml6kezetem szerint Carl Seelie * sz6_ rnomra ma mri,r hozz{,fifltetetlen * Einst"ein_6let_ mjza emliLi meg (Albert Hinstein, Leben und, Weik eonesGenies unserer Zeit). (Huropa Verlag A. G., Zij.rich,1960.) 2. E tanul-,i,ry megjn{,sr{,nri,l egyik alapvet6 forrd,s_ munka volt az eml6kkdtet, nielvet Eiinstein hetve_ nedik sziilet6snapj6ra r{,llitottat dssze a modern fizika akkor 6lt legnagvobb reprezentd,nsainakkijzrem{ikcid6s6vel. P.A. Schilpp: Albert Ednsteii: t94

i. m. ,,Autabiograph'i,cal notas,' , & Schillpk<itetben. t 7 . A. D. Alekszandrov: ,,A relativitr{,selm6let filoz6fiai tartalma 6s jelelt6sdge', c. t"""f*a"ybOf. .1 modern termeszettud,omd.ny filozhfiad probi6md,i,

r5. Infeld,

16. Finstein:

TARTALOMJEGY26K

1 8 . fhiliqp X'rank: Eiistei,n, his Li,fe andTdmee(Jonat. han Cape, London, If. kiadr{,s,'lg4g.).

(4k_?ddryiai, Budapest, ts6zj izs-tzi.

oW.

Bevezetds - irta Novobri,tzky

l{drroly

6S Ar,r4r,ANOS REr,ATrVrraS A SPECTALTS ELMELETE

El6ez6 .

tl l3 t6 19 2l 22 26

A SPECIALIS R,I]LATIVITAS

Dil,MSI,ETE

,il:

,ri
f'

\i

196

ril' 'ift,

fi,i
$ rfJ

26 28 32 36 3? 42 44 48 49 64 59

197

'fl

uilrrir,nTB AzAr,rer,fuosRELATrvtrAs
18. 19. 20. 63 67 69 ?3
to

?9 83 86 89 92 95 9?
EGfSZNNP A VILAGEGYETEM MEGX'ONTOLASOK VONAII<OZO

30. A newtoni eLndlet kozmol6giai nehdzs6gei 31. Vdges 6s m6gsem hatdros vild,g lehet6sdge . . . 32. A tdr szerkezete az 61taftinos relativitrisolm6let szerint

t03 r06
110

LATIVITASELM6T,N T R,E Az ALTAL ANOS TAPASZTALATIIGAZOLASA

SS.AMerkurperih6Uurnmozg6aa, -' 34. Aqra,vitd,ci6s,t6r.okoztaf6nyelt6rit6s .. 36. A Ezink6pvonalak eltol6dd,sa a viirijs fel6 .., ....,.. ...... . .. 114 116 fl8 ilr,

FUGGELEK
ALorentz-transzfomdci6 egyazeriilevezetdse Minkowskin6svdimenzi6svildea IJt6sz6: AlberTEinstein - irtdMar6ti Lajos . Jegyzetekazuit6ez6}l,oz l?3 .... f29 ....... f33 .... ...194

fir
WI

fil
'{l

198

fi