BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK
LEVELEZŐ TAGOZAT
SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY

A magyar–belorusz kapcsolatok alakulása

Magyarország EU-taggá válása után

Belső konzulens: Készítette:

dr. Majoros Pál Csc Nagy Éva
tanszékvezető főiskolai tanár
Külső konzulensek:
Kontra Ferenc
nagykövet
(Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma)
dr. Rácz András PhD
tudományos munkatárs
(Magyar Külügyi Intézet)

Budapest
2008.
 -3-

TARTALOMJEGYZÉK

Táblázatok és ábrák jegyzéke ......................................................................................... 5

Вevezetés ………. .......................................................................................................... 6

Kutatási célok, kutatásmódszertan, a szakdolgozat felépítése .............................. 7
A témaötlet – és aktualitása. A Magyar–Belorusz Kereskedelmi Napok ............. 9
I. A Belarusz Köztársaság bemutatása............................................................................ 12
I. 1. Általános adatok............................................................................................. 12
I. 2. Alapvető információk Belarusz történelméből és a fehérorosz nyelvről ....... 13
I. 3. Az ország gazdasági és politikai helyzete ...................................................... 14
I. 3. 1. A rendszerváltástól a gazdasági növekedés kezdetéig ..................... 14
I. 3. 2. A gazdasági helyzet a 2000-es években ........................................... 16
I. 3. 3. A külkereskedelem szerepe a belorusz gazdaságban ....................... 19
I. 3. 4. Jövőbeli feladatok, perspektívák ...................................................... 24
II. Az Európai Unió belorusz politikája.......................................................................... 27
II. 1. A kapcsolatok története a kezdetektől napjainkig ........................................ 27
II. 2. Az Európai Unió 2007-2013-as irányprogramja .......................................... 28
II. 2. 1. A Belarusz Köztársaság politikái .................................................... 29
II. 2. 1. 1. Belpolitika ......................................................................... 29
II. 2. 1. 2. Sajtó- és médiapolitika ...................................................... 30
II. 2. 1. 3. Gazdaságpolitika................................................................ 31
II. 2. 1. 4. Szociálpolitika ................................................................... 32
II. 2. 1. 5. Migrációs-, és határpolitika ............................................... 33
II. 2. 1. 6. Kriminálpolitika................................................................. 34
II. 2. 1. 7. Környezetvédelmi-, és katasztrófapolitika ........................ 34
II. 2. 1. 8. Külpolitika ......................................................................... 35
II. 3. Az Európai Unió Belarusz számára nyújtott támogatása ............................. 37
II. 3. 1. 1997 és 2007 között ........................................................................ 37
II. 3. 2. 2007 és 2013 között ........................................................................ 38
II. 4. Az Európai Unió és Belarusz közeledésének feltételei ................................ 41
II. 5. Az Európai Unió Bizottságának belorusz delegációja és az Európai Parlament
belorusz munkacsoportja ....................................................................................... 42
 -4-

III. Kétoldalú kapcsolatok Magyarország és Belarusz között ........................................ 44

III. 1. A kétoldalú kapcsolatok történelmi és nyelvi háttere ................................. 44
III. 2. A magyar-belorusz diplomáciai kapcsolatok .............................................. 47
III. 2. 1. A Magyar Köztársaság minszki nagykövetségének felállítása ...... 51
III. 3. A magyar-belorusz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok....................... 53
III. 3. 1. A közös Magyar-Belorusz Munkacsoport tevékenysége............... 53
III. 3. 2. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulása ..................... 54
Befejezés……….. ........................................................................................................... 60
Bibliográfia......................................................................................................................62
 -5-

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. sz. táblázat: A GDP alakulása Belaruszban 2001 és 2007 között............................... 15

2. sz. táblázat: Az orosz földgázárak alakulása 2006–2007 ........................................... 21
3. sz. táblázat: A két ország közötti legfontosabb kétoldalú megállapodások................ 49
4. sz. táblázat: Belorusz-magyar kereskedelmi forgalom ............................................... 54
5. sz. táblázat: Magyar-belorusz kereskedelmi forgalom ............................................... 55
6. sz. táblázat: A magyar kivitel áruszerkezete............................................................... 56
7. sz. táblázat: A magyar behozatal áruszerkezete ......................................................... 57

1. sz. ábra: A Belarusz Köztársaság térképe ................................................................... 13

2. sz. ábra: A legfontosabb exportpartnerek ................................................................... 20
3. sz. ábra: A legfontosabb importpartnerek ................................................................... 20
4. sz. ábra: A legfontosabb befektetési partnerek ........................................................... 22
5. sz. ábra: A legfontosabb befektetési szektorok........................................................... 23
6. sz. ábra: A gazdasági szabadság tíz indexe Belaruszban ............................................ 25
 -6-

BEVEZETÉS

Szakdolgozatom célja a magyar-belorusz1 kapcsolatok alakulásának bemutatása

2004., azaz hazánk európai uniós csatlakozása után.
A téma aktualitását az a mára már köztudott tény adja, hogy a magyar
kormánynak a 2007. év tavaszán elfogadott döntése értelmében még 2007-ben ideiglenes
ügyvivő utazott Minszkbe, 2008. késő tavaszán pedig a tervek szerint végleges helyén
megnyílik a nagykövetség, s ezt követően a Magyar Köztársaság nagykövetet küld
Fehéroroszországba.2 A mai napra már azt is biztosan lehet tudni, hogy hazánk minszki
nagykövete Kontra Ferenc lesz.3
A diplomáciai nyitás egyben annak is köszönhető, hogy a magyar külgazdasági
stratégia kiemelt figyelmet fordít az európai szovjet utódállamokra.4 Az utóbbi időben
Oroszország és Ukrajna mellett nő Belarusz fontossága is, ez mind a kétoldalú
diplomáciai, mind pedig a gazdasági kapcsolatokat jellemző adatokból látszik. Hazánk
külkapcsolati stratégiájának szintén egyik sarkalatos pontja az Európai Unió
szomszédsági politikájában való részvétel.5
A diplomáciai feladatokat Belaruszban ezidáig a Magyar Köztársaság moszkvai
nagykövetsége látta el. 2006 szeptembere óta van tervben az, hogy Magyarország
„valamiféle diplomáciai jelenlétet kíván létrehozni Fehéroroszországban”.6 A 2007-es év
nyarára vált teljesen bizonyossá, hogy Minszkben magyar nagykövetség nyílik, valamint
az is, hogy ez a lépés megfelel az európai uniós tagállamok egyeztetett politikájának.
Jelenleg 14 EU tagállam tart fenn diplomáciai missziót Belaruszban.

1
Szakdolgozatomban a belorusz és fehérorosz mellékneveket egymás szinonimájaként használom,
csakúgy, mint a Belarusz, Belarusz Köztársaság, Belorusszia és Fehéroroszország tulajdonneveket a
szóban forgó ország megjelölésére. A fehérorosz nevek (személynevek, földrajzi nevek) átírásánál pedig
az orosz nevekre vonatkozó átírási szabályokat alkalmazom.
2
SZEGŐ Péter: A zsarnokság legitimációjáról. HVG Online, 2007. október 3. A cikk elérhetősége:
http://hvg.hu/print/200740HVGFriss268.aspx (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
3
A tervezett kinevezésről lásd: PATAKY István: Jutalom a baráti sajtónak. A Népszabadság újságírója
lesz az új bukaresti nagykövet. Magyar Nemzet Online, 2008. január 23. A cikk elérhetősége:
http://www.mno.hu/portal/538474 (a letöltés dátuma 2008. május 5.); a jelölés elfogadásáról és a
kinevezésről lásd: Bukaresti nagykövet lesz a Népszabadság főmunkatársa. MTI, 2008. március 4. A
cikk elérhetősége: http://www.mno.hu/portal/546668 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
4
Dr. MAJOROS Pál: Magyar külgazdasági stratégia című előadása a BGF Tudomány Napja Konferencián
2007. november 8-án.
5
A jelenleg érvényes magyar külkapcsolati stratégia elérhető a Magyar Köztársaság
Külügyminisztériumának honlapján:
http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/hu_kulkapcs_strat
.htm (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
6
Diplomáciai nyitás Minszkben. Magyar Hírlap 2006. szeptember 8. A cikk elérhetősége:
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=106988 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 -7-

Ezzel a lépéssel a kormány elő kívánja segíteni a kétoldalú gazdasági,

kereskedelmi és tőkekapcsolatok fejlődését, illetve meg akarja könnyíteni a magyar
vállalatok üzleti tevékenységét. A nagykövetség egyik kiemelt feladata lesz a gazdasági
együttműködésben rejlő további potenciális lehetőségek feltárása.7 Mindemellett
természetesen Magyarország, mint az Európai Unió tagja, aktívabban szeretne részt venni
a Közösség belorusz politikájában. A képviselet megnyitását az eddig említett motivációk
mellett ez is indokolttá teszi. A Belarusz Köztársaságnak 2000 óta van nagykövetsége
hazánkban.

Kutatási célok, kutatásmódszertan, a szakdolgozat felépítése

Szakdolgozatomban a következő kérdésekre keresek választ:

1. Milyen irányban változtak Magyarország és Fehéroroszország kapcsolatai hazánk

uniós tagállammá válását követően?
2. Az EU-csatlakozás és az azzal járó változások hogyan hatottak a két ország
viszonyának alakulására?
3. A kétoldalú kapcsolatokat leíró adatokból levonható-e valamilyen általános
következtetés a jövőre nézve?

A kijelölt kutatási problémákhoz az Európai Unió belorusz politikája felől fogok

közelíteni, hiszen hazánk külpolitikája a csatlakozás óta a közös kül- és biztonságpolitika
(Common Foreign and Security Policy – CFSP) része. A feltett kérdések
megválaszolására a továbbiakban három terület, Magyarország és Fehéroroszország
gazdasági, kereskedelmi és diplomáciai viszonyainak vizsgálatán keresztül teszek
kísérletet. Mindemellett kitérek a két nép történelmi és nyelvi kapcsolataira is azért, hogy
fő témámnak megfelelő hátteret nyújtsak, és azt tágabb kontextusba helyezzem.
A következőkben diplomamunkám felépítését ismertetem. Az első részben, a
bevezetés, a kutatásmódszertan leírása és a témaválasztás indoklása után röviden
bemutatom magát a Belarusz Köztársaságot. A leírás tartalmazza az ország legfontosabb
közigazgatási, földrajzi, történelmi, nyelvi, társadalmi és gazdasági jellemzőit. Ez után

7
Minszkben magyar nagykövetség nyílik. Kitekintő.hu 2007. június 28. A cikk elérhetősége:
http://www.kitekinto.hu/cikk.php?cikk=2021&s=tags (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 -8-

következik a második rész, amely az Európai Unió belorusz politikájáról és annak

stratégiai alakulásáról szóló összefoglalás. Ezt a fejezetet az a tény indokolja, hogy 2004
óta Magyarország is tagja az EU-nak és részt vesz a közös politikák megvalósításában. A
kül- és biztonságpolitika területén hazánk már a csatlakozás óta különösen aktív.8
Az EU belorusz politikája a közös kül- és biztonságpolitikán belül a Közösség
szomszédságpolitikájának része. A Belarusz Köztársaság 2004 óta tartozik az Unió
szomszédai közé. 2005 óta létezik az országra vonatkozó irányelv, valamint az Európai
Parlamentnek és a Bizottságnak is működik külön belorusz munkacsoportja, de konkrét
akcióterv az országra vonatkozóan jelenleg nincs érvényben. Szakdolgozatom ezen
fejezetében az Európai Unió és Fehéroroszország gazdasági és kereskedelmi
kapcsolataira, valamint a Közösség és Belarusz jövőbeni közeledésének feltételeire is
kitérek.
Diplomamunkám harmadik részét a magyar-belorusz bilaterális kapcsolatok
ismertetése alkotja. Ebben a fejezetben is, csakúgy, mint az EU esetében, mind a
diplomáciai, mind pedig a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bemutatása szerepel.
Emellett a rövid áttekintést nyújtok Magyarország és Belarusz (jóval) 2004 előtti,
történelmi és nyelvi kapcsolatairól. A bevezetésben feltett kérdésekre minden egyes
fejezetben találhatóak válaszok. A befejezés keretein belül foglalom össze és értékelem
azt, hogy mennyiben sikerült teljesíteni a kitűzött célokat, valamint felsorolom az elért
eredményeket is.
A bibliográfia felépítéséről szólnék. Az I. részbe a diplomamunkában hivatkozott
magyar, angol és német nyelvű könyvek, tanulmányok, újságcikkek adatai, valamint a
nagykövetségek és minisztériumok honlapjainak elérhetőségei kerültek. A II. részben az
orosz nyelvű könyvek, tanulmányok és az orosz nyelvű újságcikkek hozzáférései
találhatók meg.
Ami a kutatás módszertanát illeti, mivel jelen dolgozat egy, napjainkban is folyó
folyamat feltárását és elemzését tűzte ki célul, nagy szerepük van az interneten elérhető
újságcikkeknek, tanulmányoknak, véleményeknek. A téma gazdasági jellege miatt sok

8
Hazánknak az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájában folytatott tevékenységéről bővebben lásd: Az
Európai Közös Kül- és Biztonságpolitika és Magyarország című tanulmányt. Hírlevél. I. évfolyam, 3.
szám. Teleki László Intézet, Külpolitikai Tanulmányok Központja, Budapest, 2005. szeptember 2. A
tanulmány a 2005. július 1-jei kerekasztal-beszélgetés szerkesztett összefoglalója. Letölthető a Magyar
Külügyi Intézet honlapjáról, melynek elérhetősége:
http://www.kulugyiintezet.hu/kulpol/kiadvany/hirlevel/TLI_KTK_hirlevel_2005-03.pdf (a letöltés
dátuma: 2008. május 5.)
 -9-

esetben szükség van különböző statisztikák felhasználására és elemzésére. A könyvtári

kutatás elsősorban Belorusszia rövid leírásához és a magyar-belorusz kapcsolatok
történelmi áttekintéséhez volt szükséges. A kutatásmódszertanban számomra nagyon
hasznos és részletes összefoglaló munkát jelentett Majoros Pál „A kutatásmódszertan
alapjai” című könyve.9
A téma szakirodalmi feldolgozottsága, tapasztalatom szerint, csekély mértékű. A
legtöbb esetben, amennyiben Magyarország kelet-európai külkereskedelmi kapcsolatairól
van szó, Oroszország és Ukrajna kap nagy hangsúlyt, Fehéroroszország azonban nem. A
kutatók általában a FÁK-országokkal való kereskedelmen belül tárgyalják.10
Természetesen az egyes kiadványok tartalmát és terjedelmét nagyban befolyásolja
célkitűzésük, valamint az általuk kiszemelt célcsoport is.
Fehéroroszország viszonylagos háttérbe szorulását a kelet-európai, azon belül az
Oroszországgal és Ukrajnával folytatott külkereskedelem tárgyalásában természetesen a
gazdasági kapcsolatok volumenében megmutatkozó különbség is indokolja. Ez a tény
némiképp nehezítette a nyomtatott forrásokból történő anyaggyűjtést, és más, szóbeli
(interjú) vagy internet alapú források felhasználására ösztönzött.
Ezúton is szeretném megköszönni témavezetőm, dr. Majoros Pál, külső
konzulenseim, Kontra Ferenc nagykövet és dr. Rácz András tudományos munkatárs,
valamint a Belarusz Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége munkatársainak,
Alekszandr Hajnovszkijnak és Dmitrij Krjukovnak az interjúkat, a rendelkezésemre
bocsátott információkat, azt a messzemenő segítséget és türelmet, amit a diplomamunka
írása közben irányomban tanúsítottak.

A témaötlet – és aktualitása. A Magyar–Belorusz Kereskedelmi Napok

2007. október 15-e és 17-e között kerültek megrendezésre Magyarországon a

Magyar–Belorusz Kereskedelmi Napok, amely rendezvényen személyesen részt vettem.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a programok között nem csak a gazdasági
együttműködés fejlesztését célzó találkozók, megbeszélések, hanem a belorusz kultúrát

9
MAJOROS Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest, 2004.
10
MAJOROS Pál: Magyarország a világkereskedelemben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
 - 10 -

bemutatók11 is voltak, mint például a „Radimicsi” Állami Belorusz Népdal Együttes

fellépése12 vagy a Belorusz Építész Szövetség Gyermek Alkotói Központjában tanuló
diákok munkáiból válogatott kiállítás. 13
A kétoldalú kereskedelmi esemény második napján került sor a belorusz delegáció
vezetőségének Gilyán György államtitkárral való találkozására, a magyar és a belorusz
kormány közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás-tervezet, valamint a
kisvállalkozásokról szóló memorandum megvalósítása érdekében kidolgozott
14
programtervezet aláírására.
Szakdolgozatom témaválasztása szempontjából döntő jelentőségű volt az ezen a
napon megrendezett konferencia, mely a „Magyarország és Belarusz – közös nézőpont a
kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésében” címet viselte.
A konferencia elején köszöntőt mondott Jelena Nyikolajevna Kupcsina, a Belarusz
Köztársaság magyarországi nagykövete, majd több előadást is meghallgathattak az
érdeklődők. Az elsőt ezek közül Vjacseszlav Alekszandrovics Oszipenko, a Belarusz
Köztársaság Külügyminisztériuma Külgazdasági Osztályának vezetője tartotta „A
külkereskedelem és a befektetési tevékenység fejlődése” címmel, majd Ivan Ivanovics
Gyemidovics, a Belarusz Köztársaság Ipari Minisztériumának első miniszterhelyettese
következett „Az ipari együttműködés perspektívái” témában. A fehérorosz delegáció
képviseletében az utolsó felszólaló Pjotr Alekszejevics Kiricsenko, Gomel megye Területi
Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese volt, aki „A regionális együttműködés
lehetőségei”-t mutatta be felszólalásában. Magyar részről Gilyán György, a
Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a keleti piacokért felelős kormánybiztos „A magyar-

11
Tájékoztató a Magyar–Belarusz Kereskedelmi Napok programjáról. Megtalálható a Belarusz
Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének honlapján.
http://www.belembassy.org/hungary/magyar/days_of_economy_hu.htm (a letöltés dátuma: 2008. május
5.)
12
A szakdolgozat ismertető jellegéből fakadóan érdekesnek tartom itt megjegyezni, hogy a régészeti
leletek szerint a mai Belarusz Köztársaság keleti részén a VI. századtól három szláv törzs élt
szövetségben, akiknek nevei „krivicsek”, „radimicsek”, és „dregovicsek” voltak. A „radimicsi”
elnevezés tehát innen származik. Ez az információ SZEMUSIN, Dmitrij: Alba Ruthenia: Belorusszia rövid
története című könyvében található meg. (Posztszovjet Füzetek XII. Magyar Ruszisztikai Intézet,
Budapest, 1996. 7. o.)
13
Ahogy azt NYUSZTAY László a Szakdiplomáciai tanulmányok című tankönyvben a kulturális
diplomáciáról szóló tanulmányában írja, a gazdasági és tudományos napok, hetek, fesztiválok jó
alkalmat és egyben szervezeti keretet adhatnak az adott ország kultúrájának és művészetének egy-egy
legjellemzőbb szeletének megismerésére. NYUSZTAY László: A kulturális diplomácia. In:
Szakdiplomáciai tanulmányok. (szerk. u. ő) BGF-KKFK, Budapest, 2000. 104–105 .o.
14
Будапешт: пройдут дни экономики Беларуси. 2007. július 7. A cikk elérhetősége:
http://www.businesspress.ru/newspaper/article_mId_5723_aId_423394.html (a letöltés dátuma: 2008.
május 5.)
 - 11 -

belarusz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok aktuális kérdései” címmel tartott

beszédet.
A Gazdasági Napok keretén belül egy 30 fős belorusz delegáció érkezett
Magyarországra, mely a minszki szakminisztériumok küldötteiből állt és emellett a
főváros és több vidéki nagyváros vállalkozóinak csoportja is volt. Gilyán György külön
kiemelte, hogy nem volt még ilyen népes belorusz delegáció hazánkban. A konferencia
után kétoldalú tárgyalásokra került sor a magyar és a belorusz vállalatok között, hazánkat
mintegy 50 vállalat küldöttei képviselték.
Ezen a konferencián döntöttem el, hogy szakdolgozatomat a magyar-belorusz
kapcsolatok alakulásáról kívánom írni. A rendezvényen olyan felszólalások, információk
hangzottak el, amelyek kiemelték, hogy az eddigi alacsony szintű kapcsolatok helyett
sokkal perspektivikusabb, a kihasználatlan lehetőségeket is kiaknázó viszony kiépítésére
van lehetőség és törekvés, és erre mindkét fél nyitott. Nagyon fontos tényező egymás jobb
megismerése és a bizalom. Erre egy jó lehetőséget kínál például akár a Gomel megye
névjegyeként említett, minden évben megrendezésre kerülő Gomeli Beruházási Fórum és
Kiállítás,15 melyen eddig magyar vállalatok nem vettek részt. Közös célunk a tartósan és
jól működő kapcsolatok kialakítása.
Szakdolgozatomat a bevezető fejezet, a kutatásmódszertan leírása és a
témaválasztás indoklása valamint aktualitásának bemutatása után most, immár az érdemi
részekre rátérve, az első fejezettel, a Belarusz Köztársaság bemutatásával folytatom.

15
A belorusz gazdaság különböző ágazatainak jelenlegi helyzetéről, valamint az állami szerepvállalásról
tartalmaz naprakész információkat az Economic and Investment Review 2007 Republic of Belarus
(Gazdasági és Befektetési Áttekintés 2007 Belarusz Köztársaság) című kiadvány, melyhez a Magyar–
Belorusz Kereskedelmi Napok keretében rendezett konferencián jutottam hozzá. (A kiadványt a
Belarusz Köztársaság Külügyminisztériuma és Gazdasági Minisztériuma készítette.)
 - 12 -

I. A BELARUSZ KÖZTÁRSASÁG BEMUTATÁSA

Diplomamunkám első fejezetében a Belarusz Köztársaságot fogom bemutatni

közigazgatási, földrajzi, történelmi, nyelvi, társadalmi és gazdasági szempontból.
Szakdolgozatom ezen részét az alább megadott források alapján készítettem.16

I. 1. Általános adatok

A Belarusz Köztársaság Európa keleti részén helyezkedik el. Ahogyan ez a

következő lap tetején elhelyezett térképen is látható, északról és keletről Oroszország,
délről Ukrajna, nyugat felől Lengyelország, északnyugat felől pedig Lettország és
Litvánia határolja.
Területe 207 600 négyzetkilométer, lakossága 9 724 723 fő (2007-es adat). A
népesség 80%-a fehérorosz. A statisztikák szerint Belarusz a harmadik legnépesebb FÁK-
ország.
Az ország fővárosa Minszk. Területe közigazgatásilag hat tartományból áll, ezek
központjai Minszk, Vityebszk, Mogiljov, Gomel, Breszt és Grodno (ezek a városok a
térképen Minsk, Vitsyebsk, Mahilyow, Homyel’, Brest, Hrodna alakokban szerepelnek).
Belorussziában két hivatalos nyelv van, ezek a fehérorosz és az orosz. A térképen a
felsoroltak mellett még a nagyobb folyók és a legmagasabb pont elhelyezkedése látható.

16
A fejezet a következő források alapján készült: 1. A kutatási rendszer átalakulása Belorussziában. In:
Kutatás-fejlesztés Közép- és Kelet-Európában. A feltételrendszer alakulása 1988 – 1994 között.
(összeállította MOSONINÉ FRIED Judit, felelős kiadó TOLNAI Márton, az MTA KSZI igazgatója).
Budapest, 1996.; 2. LAGZI Gábor – RÁCZ András: Változások és ellenzékiség Belaruszban egy évvel az
elnökválasztás után. Hírlevél, 1. évfolyam, 1. szám, Magyar Külügyi Intézet, Budapest, 2007. április
27.; 3. LŐRINCNÉ ISTVÁNFFY Hajna: Pénzügyek Európában. Múlt, jelen, jövő. Közgazdasági és Jogi
Könyvkiadó, Budapest, 1996.; 4. LUDVIG Zsuzsa: Oroszország a világgazdaságban. In: BASSA Zoltán –
BUZÁS Sándor – LUDVIG Zsuzsa – MAJOROS Pál – SZÉKELY-DOBY András – SZIGETVÁRI Tamás:
Világgazdasági régiók. Perfekt Kiadó, Budapest, 2004.; 5. PETŐ Zoltán: A belorusz gazdaság és
társadalom. Aránytalanságok és a fejlődés perspektívái. Eu Working Papers, 4/2006. 82–93. o.; 6.
SZEGŐ Péter: A zsarnokság legitimációjáról. 7. SZEMUSIN, Dmitrij: Alba Ruthenia: Belorusszia rövid
története.; 8. SZTANKEVICS, Larisza – KATKICS Zsuzsa (szerk. ZOLTÁN András): 20 találkozás
Fehéroroszországgal: Fehérorosz nyelvkönyv kezdők számára. Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda,
Budapest, 2006.; 9. Tájékoztató Belarusz Köztársaság Gazdaságáról, a magyar-belarusz
külkereskedelmi forgalom és a tőkebefektetések alakulásáról. (Készült a Magyar Köztársaság Moszkvai
Nagykövetsége Kereskedelmi Képviseletének tájékoztatása szerint.) ITD Hungary, Budapest, 2007.
október 16.; 10. WEINER Csaba: Belarusz – Lukasenka és Putyin szorításában? Kelet-Európa
Tanulmányok, I. szám, Európa peremén: új tagok és szomszédok. MTA VKI, Budapest, 2007.; 11.
BОНСОВИЧ, Л. В.: Белорусоведение. Учебное пособие. ТетраСистемс, Минск, 2005.
 - 13 -

A Belarusz Köztársaság térképe 1. sz. ábra

Forrás: CIA Factbook. Elérhetőség: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-

factbook/print/bo.html (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

I. 2. Alapvető információk Belarusz történelméből és a fehérorosz nyelvről

A fehérorosz nyelv a keleti szláv nyelvcsaládba tartozik, amelynek tagja még az

orosz és az ukrán is. Kialakulása a XI-XII. században kezdődött, a Kijevi
Nagyfejedelemség idejében. A fehérorosz, mint önálló nyelv a XIII-XIV. század táján
alakult ki a Litván Nagyfejedelemség időszakában, ahol elfogadott, hivatalos államnyelv
volt. A Litván Nagyfejedelemség és a Lengyel Királyság egyesítése (az 1569-es lublini
unió) után használatának köre leszűkült, hiszen Fehéroroszország hivatalos nyelve a
lengyel lett. Ettől kezdve a fehérorosz nyelv főként csak beszélt formában létezett. A
XVIII. század végén Fehéroroszországot az Orosz Birodalomhoz csatolták, hivatalos
nyelve pedig az orosz lett. A lengyelesítést tehát felváltotta az oroszosítás.
A XIX. században jelent meg az új fehérorosz irodalom. A nyomtatás ezen a
nyelven csak az 1905-ös forradalom után lett legális. Ebben az időszakban születtek meg
a fehérorosz nyelv helyesírási és nyelvtani szabályai, és a tudományos közvélemény
ekkor ismerte el önállóságát. 1918. március 25-én kikiáltották a Fehérorosz
 - 14 -

Népköztársaságot. Ebben az évben jelent meg az első fehérorosz nyelvtankönyv is,

amelynek az írója Branyiszlav Taraskevics volt és a „Belorusz nyelvtan iskolák számára”
(„Белорусская грамматика для школ”) címet viselte. 1919. január 1-jén megalakult a
Fehérorosz Szovjet Szocialista Köztársaság. Ekkor az Alkotmányban is megerősítették a
fehérorosz nyelv hivatalos státuszát.
Az 1920-as évek végére azonban a Szovjetunióban kialakult a totalitárius hatalom.
Emiatt tömeges megtorló intézkedések indultak az értelmiség ellen. Ez a sajnálatos
esemény a fehéroroszokat is érintette. 1930-ra majdnem teljesen megsemmisült a belorusz
értelmiség. Ilyen hatalmi helyzet mellett érthető, hogy 1930 és 1980 között az orosz nyelv
miért szorította ki szinte teljesen a beloruszt a használatból.
Az 1980-as években azonban megindult a Szovjetunió felbomlásának folyamata.
1990-ben Fehéroroszország bejelentette függetlenségét. 1991-től az ország új, és mai
napig is használatos neve Belarusz Köztársaság lett. 1995-ben szavazás eredményeként az
orosz és a fehérorosz nyelv az országban egyenlő státuszt kapott.
A rendszerváltás idején a belorusz nyelv a kihalás szélén állt. Sem a
felsőoktatásban, sem az ügyintézésben nem használták. A helyzetre némiképp
magyarázatot ad az a tény, hogy az orosz és a belorusz nyelvek nagyban hasonlítanak
egymásra. A mindennapi életben gyakori jelenség az orosz szavak fehérorosz, vagy a
fehérorosz szavak orosz fonetika szerinti kiejtése. Ha például két fél beszélget és a két
különböző nyelvet használja, az esetek nagy részében akkor is megértik egymást. A
belorusz nyelvnek restaurálásra van tehát szüksége.

I. 3. Az ország gazdasági és politikai helyzete

I. 3. 1. A rendszerváltástól a növekedés kezdetéig

Fehéroroszország rendszerváltás környéki gazdasági és politikai átalakulásának

folyamata három részre bontható. Az első az ún. „gyorsítás és glasznoszty”, amely 1985-
1986-ra tehető. A tervek szerint ekkor a gazdasági teljesítmény növelése és a politikai
nyitottság volt a cél. Ez Belorussziában alig volt észlelhető. Sokkal inkább az ugyanerre
az időszakra tehető, 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili katasztrófa, amely
nagyon súlyos hatást gyakorolt az ország társadalmi és gazdasági viszonyaira és máig
ható következményekkel járt. A váltás második fázisa 1987 és 1991 között a
 - 15 -

„peresztrojka” volt, amikor is a gazdasági és a politikai rendszer gyökeres átalakítását,

valamint a jogállam kiépítését tűzték ki célul. A harmadik lépés a függetlenség
megszerzését és a piacgazdaságra való áttérést foglalja magában.
1990. június 27-én Belaruszban deklarálták az állami szuverenitást. Elkezdődött a
gazdasági szerkezetváltás is, azonban az Oroszországtól való függés a mai napig erős
maradt. Az 1991-es év végén Belorusszia hozzákezdett önálló gazdaságpolitikájának
megvalósításához, 1992-ben bevezették a belorusz rubelt, és kialakult az új tudományos
és műszaki politika. Megszüntették a tudományos alkotások ideológiai korlátait.
Elindultak az UNESCO és más szervezetek által létrehozott nemzetközi projektek. Nagy
szükség van főleg az iparban a modernizálásra, új technológiák bevezetésére. Azonban a
tudomány is, ugyanúgy, mint a lakosság Belaruszban, a jelenlegi politikai berendezkedés
miatt információs vákuumban, nemzetközi elszigeteltségben kénytelen élni. Az ország
előrelépésének érdekében a jövőben ezen mindenképpen változtatni kell.
A gazdaságban az ország függetlenné válása után ugyan megkezdődött a
piacgazdaságra való áttérés, de a folyamat lassan halad. Nagy szerepe van ebben az
ország vezetésének, amely a nagy méretű állami vállalatokat még mindig a kezében tartja.
A kisvállalkozásoknak nehéz a piacra jutás.

A GDP alakulása Belaruszban 2001 és 2007 között (billió br) 1. sz. táblázat

Évek 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

GDP 17173,2 26138,3 36564,8 49991,8 65067,1 79231,4 96000
Növekedés az
előző évhez képest 104,7 105 107 111 109,4 109,9 108,1
(%)

Forrás: Economic and Investment Review 2007 Republic of Belarus (Gazdasági és Befektetési
Áttekintés 2007 Belarusz Köztársaság)

A Szovjetunió összeomlását követően négy évig tartott a GDP zuhanása: 1992 és

1995 között átlagban évi 10%-kal esett vissza a nemzeti össztermék értéke. 1996 óta a
GDP éves változása pozitív irányt követ, átvészelte még az 1998-as orosz gazdasági
válságot is. A 2000-es évek bővülésének átlagos üteme 7,2% volt. A GDP emelkedésében
mindkét ciklusban a belföldi kereslet játszotta a legnagyobb szerepet, a háztartások
 - 16 -

fogyasztása folyamatosan nőtt. A reálbérek a GDP bővülésénél nagyobb mértékben

gyarapodtak.

I. 3. 2. A gazdasági helyzet a 2000-es években

Az 1996 óta tartó gazdasági növekedés két periódusra osztható: az 1996-2000-es

és a 2001 utáni időszakra. Az első szakasz fő ismertetőjegyei közé sorolható például a
monetáris expanzió, a többes árfolyam alkalmazása, a szigorú ár- és bérellenőrzés, az
Oroszországgal fennálló külkereskedelmi kapcsolatokban a barterügyletek ösztönzése és
szintén Oroszországgal a politikai közeledés lépései egy Orosz–Belorusz Unió
megvalósítása irányába. Mindezekkel szemben a 2001 óta tartó időszak minőségileg
teljesen más jellemzőket mondhat magáénak. Kialakult az egységes árfolyam, szigorúbb
lett a monetáris politika, jelentős a fiskális kiigazítás, alacsonyabbá vált az infláció, új
bér- és jövedelempolitikát alakítottak ki, a barter kiszorult a külkereskedelemből, új
belorusz energiaár-politika van érvényben és az orosz piacot az ország adminisztratív,
valamint politikai eszközökkel igyekszik megtartani.
A belorusz gazdasági növekedés 1996-ban viszonylag alacsony szintről indult.
Emiatt megmaradt érzékenysége az energiahordozó import árakra vonatkozóan. A
költségvetés bevételei 2006-ban 6,578 Mrd. USD-t tettek ki, a kiadások értéke azonban
7,164 Mrd. USD volt. A belorusz gazdasági minisztérium 2007-re jelentős privatizációt
tervezett. A privatizációs folyamat előkészítésekor már az ország legnagyobb
olajfeldolgozóinak és vegyipari vállalatainak részvényeladása is felmerült. A terv emellett
érinti például a minszki autógyárat, a „Beltelekom” társaságot és a legnagyobb
élelmiszeripari cégek részvényeinek eladását is.
A privatizáció mellett a gazdasági minisztérium tárgyalásokat folytat hitelek
felvételéről is. A belorusz kormány 1,5 milliárd USD stabilizációs segélyt kért
Oroszországtól olyan költségvetési kiadások finanszírozására, amelyeket az orosz gáz és
kőolaj árának emelése váltott ki. Az összeget a korábbi orosz hitelek törlesztésére is
tervezik fordítani. Szintén tárgyalnak egy 1,2 milliárd dollár összegű kínai hitel
felvételéről, valamint a Raiffeisen bankkal 1 milliárd euró igénybe vételéről, amelyet
beruházásként kapna Belorusz. Az államadósság értéke 2008. április 1-jén 2348,9 millió
USD. 2008-ban az államadósság elérheti és meg is haladhatja a GDP 6-7%-át.
 - 17 -

A mezőgazdasági növekedés 1996 óta átlagban 6%-os. Az infláció 10% alatt van.
Az ipari termelés növekedése 9,7% körüli. Az ágazaton belül a növekedés fő motorja a
gépgyártás és az élelmiszeripar. Jelentős résszel járul hozzá az értékhez még az
olajfeldolgozás, a vegyi anyagok és termékek gyártása, valamint a fafeldolgozás. A
legtöbb munkahelyet a gépgyártás biztosítja. Az iparban erőteljes a koncentráció. 2004-
ben a vállalatok 25,1%-a volt teljesen állami kézben, ehhez a részesedéshez a kibocsátás
37%-a, a foglalkoztatottaknak pedig 41,5%-a tartozott. A kisvállalkozásokhoz a GDP
mindössze 8,1%-a kapcsolódott 2005-ben. A kapacitáskihasználtság mindössze 49,5%-os.
Fehéroroszországban a gazdasági tevékenység nagy részét elnöki rendeletekkel
szabályozzák. Ezek ráadásul gyakran ellentmondanak a hatályos törvényeknek.
Visszatérve a gazdaság egészének tárgyalására elmondható, hogy a
magánvállalkozások aránya 2005-ben meghaladta az 55%-ot. Ők a GNP kb. 15%-át
termelték meg. Az ország lakóinak fele dolgozik a magánszektorban. A foglalkoztatottság
szektoronkénti megoszlását tekintve Belorusz egyre közeledik a fejlett európai ipari
országokhoz. A termelésben és szolgáltatásban dolgozók aránya 45-55% a szolgáltatás
javára. Az EU tagországokhoz viszonyítva Fehéroroszország jelentős lemaradással küzd a
technológiai fejlesztések, a tudományos kutatások és az innováció területén. Ezekre a
témákra, a kialakult helyzet okaira valamint annak megoldási lehetőségeire a
későbbiekben még visszatérek. Jelentős a gazdaságban a körbetartozás mértéke is, ami azt
jelenti, hogy nincs megfelelő mennyiségű pénzeszköz a termelő vállalatoknál.
Az átlagjövedelmek az országban az 1997-es 60 dolláros szintről 2005-re elérték a
havi 260 dollárt. Az átlagnyugdíjak mértéke ugyanebben az időszakban 32 dollárról 90
dollárra emelkedett. Ezek az összegek aránytalanságot mutatnak, hiszen felfedezhetjük
azt, hogy Belaruszban az elmúlt nagyjából 10 évben a reáljövedelmek növekedési üteme
meghaladta a GDP növekedésének ütemét. Ezzel együtt a lakosság kiadásai jelentősen
meghaladják bevételeinek mértékét. Igen jelentős az országban az ún. „fekete gazdaság”
jelenléte.
Belaruszban a költségvetés állapota kiemelkedő mértékben függ a nagy méretű
állami vállalatok teljesítményétől. amelyek állami kedvezményekben is részesülnek,
ellentétben a kis- és középvállalkozásokkal, amelyek csak nehezen tudnak támogatáshoz
jutni. Az országban működő összesen mintegy százezer vállalkozás közül közel kétszázat
minősítettek „különösen kiemelt adózónak”.
 - 18 -

A világviszonylatban modernnek számító technológiák aránya, ha az összes

technológiához viszonyítjuk, nem éri el a 20%-ot. Az állóeszközök aktíváinak
elöregedése sajnos meghaladja a kritikusnak tartott 60%-ot. A termelőkapacitás
elöregedése hatalmas problémákat okozhat, hiszen nem csak a gazdasági fejlődés ütemét
lassítja, hanem a nagyobb alapanyag- és energiafelhasználás következtében a termelés
hatékonyságát is jelentősen rontja. Ebből pedig az következik, hogy Belarusz nem tudja
ésszerűen felhasználni természeti kincseit, és azok feldolgozása során pedig folyamatosan
szennyezi saját környezetét. A legutóbbi tendenciák szerint a tudományos kutatással
foglalkozók jelentős része elhagyja az országot. A technológiák fejlesztését ez a tény is
nehezíti.
Megoldást jelentenének az innovációs lehetőségek megszerzésére a külföldi
beruházások. A privatizáció elindított ugyan egy folyamatot ebbe az irányba, azonban
ahhoz, hogy az állam be tudja csalogatni az országba a befektetőket, kedvező feltételeket
kell kialakítania számukra. Ez lenne az egyik megvalósítandó cél.
Az ország gazdasági jellemzőinek tárgyalásán belül a foglalkoztatottság kérdését
és a demográfiai helyzetet mutatom be. Fehéroroszországban az állam által megadott
adatok szerint 1% a munkanélküliség. Ez azt jelenti, hogy látszólag megvalósul a teljes a
foglalkoztatottság. Mindez azonban alulfoglalkoztatottsággal és „kapun belüli
munkanélküliséggel” párosul. 2005-ben az aktivitási ráta 73,02% volt, a foglalkoztatottak
aránya a teljes népességen belül 44,61%. Aránylag gyors ütemben csökken az országban
a születések száma, emellett növekszik a halálozások aránya. Így folyamatosan csökken a
népesség. Ami nagyobb probléma ezen belül, hogy a kimutatások szerint főleg a
munkaképes férfiak aránya csökken vészesen.
Az országot súlyosan érintő, a gazdaság és a társadalom több területére is hatással
lévő probléma az 1986-os csernobili katasztrófa és következményei. A nukleáris baleset
Fehéroroszország teljes területének közel 20%-át, lakosságának pedig mintegy 15%-át
érintette. A katasztrófa bekövetkezése előtt Belarusz területének 30%-a volt szántó és
18%-a legelő. Az ország területének 35%-át borítja erdő. A csernobili események
elsősorban a mezőgazdaságra nyomták rá bélyegüket.
Az ország mezőgazdaságára az jellemző, hogy túlsúlyban van benne az
állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, szárnyas). A növénytermesztés számára
az éghajlati és talajviszonyok viszonylag kedvezőtlenek. 1986-ban a csernobili
katasztrófa mintegy 46 ezer négyzetkilométer fehérorosz területet szennyezett be. Az
 - 19 -

ország teljes területéből ma 21%-ot tartanak nyilván, mint sugárfertőzöttet. Nagyon

súlyos adat, hogy az ország katasztrófavédelmi minisztériuma szerint még jelenleg is
mintegy 600 mezőgazdasági termelő gazdálkodik sugárfertőzött területen. A katasztrófa
következményeinek orvoslása még hosszú folyamat.

I. 3. 3. A külkereskedelem szerepe a belorusz gazdaságban

Az ország viszonylag szegény ásványkincsekben, és gazdag építőipari

alapanyagokban, így a kitermelt természeti erőforrások is részt vesznek a
külkereskedelemben, illetve a fellépő hiányt Belarusz importból pótolja.
Fehéroroszország kőolaj-kitermelésének értéke 1,8 millió t/év, ami az 1/10-ét teszi
ki az Oroszországból importált kőolajmennyiségnek. Energetikai szempontból nagy
jelentőségű a tőzeg bányászata. Szintén fontos az agyag-, tűzálló agyag, üveg- és öntödei
homok, a márga- és agyagkitermelés. Belorusz évi energiahordozó- és alapanyag-
szükségletét tehát több mint 96% mértékben behozatalból fedezi, ezen belül az orosz
import aránya meghaladja a 90%-ot. Az állami bevételek túlnyomó része 2006-ig a
mintegy 6 millió tonnás belföldi szükségletet jelentősen meghaladó, közel 21 millió
tonnás orosz kőolajimport feldolgozása után, annak jelentős haszonnal realizált re-
exportjából származott. 2006 óta azonban a vámok bevezetése miatt ez a lehetőség
fokozatosan megszűnik.
A belorusz gazdaság, ahogyan az említett adatokból kitűnik, nagy mértékben
támaszkodik a külkereskedelem bevételeire. Ezt a GDP-ben és a költségvetésben
meghatározott részesedések is mutatják. 2005-ben az export értéke a GDP 60%-át, 2006-
ban 53,2%-át tette ki. A külkereskedelem pedig a költségvetésnek mintegy 16%-át adta.
Szintén 2005-ben a belorusz árubehozatal 16,70, a kivitel 15,9 milliárd dollár nagyságú
volt. Összehasonlításképpen jegyzem meg, hogy Magyarország ugyanakkor 65,44
milliárd dollár értékben importált és 61,81 milliárd dollár értékben exportált árukat. Ebből
is látszik, hogy Belarusz kicsi és nyitott gazdaság.
Fehéroroszország külpiacoknak való kitettsége az elmúlt években tovább
fokozódott. Belarusz mintegy 150 országgal kereskedik. Az export- és importpartnerek
tekintetében inkább a részesedés mennyiségeit illetően történtek változások, a partnerek
maguk közel ugyanazok maradtak. A legfontosabb az exportban és az importban is
Oroszország. 1996-ban a fehérorosz árukivitel 66,6%-a irányult a FÁK-piacokra, 2005-
 - 20 -

ben már csak 44,2%-a. Oroszország részesedése is folyamatosan csökken, 2005-ben

35,8% volt. Az exportban a FÁK-on kívüli legfőbb partnerek Hollandia, Egyesült
Királyság, Lengyelország, Németország, Lettország, Litvánia, Kína és Franciaország, az
importban pedig Németország, Lengyelország és Litvánia. Az Európai Unió részesedése
az exportból 44,5%-os, az importból 21,4%-os volt 2006-ben.

A legfontosabb exportpartnerek (2006) 2. sz. ábra

Oroszország
Hollandia
Nagy-Britannia
Ukrajna
Lengyelország
Németország
Lettország
USA
Litvánia
Kína

Forrás: Economic and Investment Review 2007 Republic of Belarus (Gazdasági és Befektetési
Áttekintés 2007 Belarusz Köztársaság; a kiadványt a Belarusz Köztársaság Külügyminisztériuma
és Gazdasági Minisztériuma készítette.)

A legfontosabb importpartnerek (2006) 3. sz. ábra

Oroszország
Németország
Ukrajna
Lengyelország
Kína
Olaszország
USA
Franciaország
Hollandia
Brazília

Forrás: Economic and Investment Review 2007 Republic of Belarus (Gazdasági és Befektetési
Áttekintés 2007 Belarusz Köztársaság; a kiadványt a Belarusz Köztársaság Külügyminisztériuma
és Gazdasági Minisztériuma készítette.)
 - 21 -

Általános tendenciaként a külkereskedelmi kapcsolatokra nézve annyi bizonyos,

hogy az európai kapcsolatok az elmúlt időszakban egyre fontosabbakká váltak és ez a
szállított áruk volumenében is megmutatkozik. A FÁK országaiba és az Oroszországba
irányuló export fokozatosan csökkent. Ázsiával, Afrikával és Amerikával Európához
hasonlóan nőtt a külkereskedelem. Magyarország a FÁK-on kívüli partnerek közül a 14.
helyen áll. Az európai országokkal megegyező tendencia szerint nőtt a két ország között
az áruforgalom. Az árufajták száma kevés, ezen a területen vannak még kihasználatlan
lehetőségek. Ez a tény az országra általánosan is érvényes.
A Belarusz kivitel és behozatal áruszerkezete hasonló. Amint említettem, nagy
részt tesznek ki ebből az energiahordozók, melyek nagy többsége Oroszországból
érkezik. Az orosz Gazprom vállalat köztudottan nem a kereslet és a kínálat törvényei
alapján határozza meg a gázárakat. Nagy jelentőséggel esik latba az adott vásárló
országgal kialakított viszony is.17 Ezt egy táblázattal kívánjuk szemléltetni.

Az orosz földgázárak alakulása 2006–2007 2. sz. táblázat

Ország neve/ az ár alakulása $/ 1000 m3 2007-ben Változás 2006-hoz képest

Oroszország (átlag) 49 +7%
Fehéroroszország 100 +113%
Örményország 110 0%
Ukrajna 130 +37%
Moldova 170 +6%
Grúzia, Azerbajdzsán 235 +114%
Baltikum 240 +96%
Nyugat-Európa 260 +4%

Forrás: Follath, Erich – Schepp, Matthias: Der Konzern des Zaren. Der Spiegel 2007/10. szám,
2007. május 3. 102–137. o. A cikk letölthető PDF formátumban:
http://wissen.spiegel.de/wissen/image/show.html?did=50746908&aref=image036/2007/03/03/RO
SP200701001200137.PDF&thumb=false (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

17
Oroszország energia-nagyhatalmi szerepéről lásd még: DEÁK András: Az orosz-ukrán gázháború
hátteréhez. Magyar Külügyi Intézet hírlevél, II. Évfolyam, 2. szám, 2006. február 6. A cikk
elérhetősége: http://www.kulugyiintezet.hu/kulpol/kiadvany/hirlevel/TLI_KTK_hirlevel_2006-02.pdf (a
letöltés dátuma: 2008. május 5.) illetve LUDVIG Zsuzsa: Oroszország energiahatalmi szerepkörben a G8
találkozó előestéjén. Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet. Vélemények,
Kommentárok, Információk, 133. szám, 2006. július 13. A cikk elérhetősége:
http://www.vki.hu/sn/sn_133.pdf (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 22 -

Belarusz például nagyjából ötödáron kapta a gázt, majd az árat 2007-ben 100
dollárra emelték, és megállapodtak abban is, hogy további emelések várhatók, és az
európai árszínvonalat 2011-re érik majd el. A Belarusz Köztársaság a gázár-emelésre
válaszul tranzitdíjat vezetett be a Beltranszgaz által felügyelt vezetékszakaszon. A
Gazprom emiatt nagyon szeretné megszerezni a Beltranszgaz egészét, vagy legalábbis
többségi tulajdonát. Jelenleg 50%-ban tulajdonos. Az orosz vállalatok nemcsak a gáz,
hanem a petrolkémia területén is érdeklődnek a belorusz befektetési lehetőségek iránt
(Lukoil vállalat).18
Az utóbbi években folyamatosan nő külföldi beruházások értéke. 2007-ben ennek
33,5%-át adták oroszországi rezidensek. A további jelentős befektetők közé Nagy-
Britannia, Svájc, Ausztria, Ciprus, Németország és Lettország tartozik. A befektetések
elsősorban az ipar és a kereskedelem területén realizálódnak.

A legfontosabb befektetési partnerek (2007) 4. sz. ábra

Oroszoroszág
Nagy-Britannia
Svájc
Ausztria
Ciprus
Németország
Lettország

Forrás: A Belarusz Köztársaság Külügyminisztériuma www.mfa.gov.by/en/economic/investments

(a letöltés dátuma: 2008. május 6.)

18
Oroszország közép-kelet-európai beruházásairól lásd még: WEINER Csaba: Fokozódik? Orosz közvetlen
tőkeberuházások a közép- és kelet-európai régióban. Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági
Kutatóintézet. Műhelytanulmányok 71. szám, 2006. március. A cikk elérhetősége:
http://www.vki.hu/mt/mh-71.pdf (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 23 -

A legfontosabb befektetési szektorok (2007) 5. sz. ábra

Ipar
Kiskereskedelem
Közlekedés
Távközlés
Nagykereskedelem
Mezőgazdaság

Forrás: A Belarusz Köztársaság Külügyminisztériuma www.mfa.gov.by/en/economic/investments

(a letöltés dátuma: 2008. május 6.)

A beruházások emelkedésének mértéke Belaruszban kisebb, mint a fogyasztás

növekedésének mértéke. A statisztikák szerint 1998 és 2003 között a tőkeberuházások
csökkentek, a végfelhasználásra költött összegek ezzel szemben ingadoztak. Ezek az
adatok azt bizonyítják, hogy csökken a beruházási kedv. A befektetések potenciális
forrásai lehetnének a lakossági megtakarítások, melyeket a különböző pénzügyi
rendszereken keresztül be lehetne kapcsolni a gazdaságba.
A külföldi tőke becsalogatása több szempontból is előnyökhöz juttatná a Belarusz
Köztársaságot. Ez lehet egyébiránt a folyamatos gazdasági növekedés biztosításának
egyik lehetséges útja. A külföldi tőke ugyanis nem kizárólag pénzügyi segítséget jelent,
hanem egyben új technológiák és technikák megjelenését is a termelésben.
Megfigyelhető, hogy Belaruszban a közelmúltban megélénkült a külföldi beruházások
prioritását biztosító államigazgatási tevékenység. Nemrég létrehozták a Belarusz Nemzeti
Befektetési Ügynökséget, amely a külföldi befektetések zökkenőmentes megvalósításáért
felelős.
Ugyanakkor továbbra is a beruházások egyik legfőbb akadálya, hogy hiányzik
azok biztonságának törvényi garanciája. Előrelépést jelent e területen, hogy 2008.
áprilisában eltörölték az „arany részvényt” („golden-share-regulation”), amely korábban
bármikor lehetőséget adott az államnak arra, hogy akár a 100%-ban külföldi tőkével
megvalósult befektetések többségi hányadát is államosítsa. Jelentős mértékű privatizáció
csak a belorusz törvények megváltoztatásával lehetséges.
 - 24 -

A fehérorosz gazdaság egyelőre még nem minden területen számít

versenyképesnek a nemzetközi piacon. Ennek ellenére vannak kimagasló eredményei,
amelyek említésre méltóak jelen dolgozat keretein belül, például a nagy rakodó
kapacitású teherautók (BELAZ) világpiacának mintegy 15%-át, a traktorgyártás (MTZ)
világpiacának mintegy 3%-át mondhatja magáénak. A Belarusz Vaskombinát pedig a
2004-es évben a gumigyártáshoz szükséges acélsodrony gyártásban a világpiac 7%-át
birtokolta.
A kivitelben és a behozatalban is a nyersanyagok és a félkész termékek
dominálnak. A belorusz ipar exporttermékeit két csoportra lehet osztani. Az elsőhöz a
kőolaj-feldolgozás végtermékei tartoznak, valamint olyan vegyipari termékek, mint a
műszál, a viszkóza, a faipari termékek, a fémfeldolgozó ipar termékei és a textilipar. A
második csoportot a műtrágyagyártás, a teherautó-, traktor-, és hűtőgépgyártás, a
műanyagipari termékek és a tejtermékek alkotják.

I. 3. 4. Jövőbeli feladatok, perspektívák a gazdaság számára

E hosszú, a Belarusz Köztársaságot több oldalról bemutató fejezet

összefoglalásaként egy kitekintés következik, amely a Fehéroroszország előtt álló
feladatokat próbálja meg felvázolni. Az általam olvasott források szerzői egytől egyig
kitérnek ezekre a jövőbeli lehetőségekre, és azt kell mondanom, hogy konszenzusban
vannak az irányokat illetően. A belorusz gazdaságban még mind a mai napig
megtalálhatóak a tervgazdaságra utaló jelek. Jellemző az állami vezetés által összeállított,
több évre szóló teljesítési tervekre, az árak és a bérek egy részének hatóságilag történő
rögzítésére, a feketepiac jelenlétére, a kapun belüli munkanélküliségre, valamint a
privatizációban, az ipari szerkezetváltásban és a demokrácia területén tapasztalható
deficitre. Tekintsük át ehhez a Heritage Foundation által 2008-ban készített kimutatását,
amely arról szól, hogy a gazdasági szabadság 10 indexe hogyan alakul Belaruszra
vonatkozóan.
 - 25 -

A gazdasági szabadság 10 indexe Belaruszban 6. sz. ábra

Forrás: Index of Economic Freedom – Belarus. Heritage Foundation, 2008. Elérhetőség:

http://www.heritage.org/index/country.cfm?id=Belarus (a letöltés dátuma: 2008. április 20.)

Láthatjuk, hogy a gazdasági szabadság 10 indexe közül mindössze hat van 50%
felett. Az alacsonyabbnak számító 10-20% (befektetési szabadság, pénzügyi szabadság,
ingatlanjog és a korrupció) mellett az 50-60% (vállalkozási szabadság, kereskedelmi
szabadság, közigazgatás mérete, a munka szabadsága) szerepel többször. Kettő között
egyáltalán nem, felette pedig egyetlen érték szerepel, a fiskális szabadság. Így
megközelíthetőleg azt mondhatjuk, hogy Belarusz egy közepesen szabad gazdasággal
rendelkezik. A világ átlagához viszonyítva azonban nagy mértékben elmaradott, hiszen
mindössze egy esetben hasonló, egy esetben pedig azt meghaladó értéket produkál.
A felsorolt tényezők ellensúlyozása érdekében az országnak teljesítenie kell olyan
feladatokat, mint a hatékony intézményrendszer létrehozása, a szabadpiaci körülmények
megteremtése, az infrastruktúra fejlesztése, az adóterhek csökkentése, a gazdasági és
politikai kockázat mértékének csökkentése, ezáltal kedvező beruházási klíma
megteremtése. A globalizációs folyamatokhoz való csatlakozás egyik legfontosabb
feltétele a WTO-tagság megszerzése. Ez kedvező hatással lenne az ország megítélésére és
gazdasági vonzóképességére is. Fontos lenne az Európa Tanácsba való bekerülés is,
ennek is lenne befolyása a gazdaságra, elsősorban a beruházásokra. Mindemellett fel kell
gyorsítani az ipari szerkezetváltás ütemét, és nagy szükség lenne szintén a régiók közötti,
még a Szovjetunió idejében kialakult, de azóta folyamatosan csak erősödött különbségek
és aránytalanságok kompenzálására egy átfogó regionális politika segítségével.
Belarusz számára jelenleg az tehát a legnagyobb kérdés, hogy a gazdaság
mennyire lesz képes alkalmazkodni a bekövetkezett változásokhoz, amelyeket elsősorban
 - 26 -

az energiahordozók árainak emelkedése ró rá. Az is fontos tényező, hogy milyen módon

fogja megoldani ezeket a problémákat. A jelenlegi, Alekszandr Lukasenko által
autokratikus eszközökkel vezetett rezsim stabilitásának alapját a társadalmi
berendezkedés, ezen belül pedig elsősorban az általa létrehozott szociális biztonság adja.
Amennyiben ez felborul, a vezetés legitimitása is kérdésessé válhat. A gazdasági és a
politikai folyamatok tehát ezen a ponton nagyon is szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A
politikai rendszert illetően még annyit jegyeznék meg, hogy az ellenzéki politikának tehát
nincsen befolyása a jövőre nézve, hiszen nem egységesek, valamint megfelelő
támogatottsággal sem rendelkeznek.19
Tehát amennyiben a belorusz vezetés képes lesz lépéseket tenni, változtatni
politikáján, és az országban rejlő potenciált megfelelő módon felhasználni, akkor meg
fogja tudni őrizni hatalmát. Ezzel együtt biztosítani tudja majd a Belarusz Köztársaság
számára a folyamatos gazdasági fejlődést, és az ország be fog tudni kapcsolódni egyrészt
a globalizációs folyamatokba, valamint közeledni tud szomszédaihoz is, akik,
Oroszország és Ukrajna kivételével természetesen, egytől egyig az Európai Unió
tagállamai.

19
RÁCZ András: Az EU Belarusz-politikája és a belorusz Európa-politikák. 53 – 56. o. A cikk
elérhetősége: http://www.kul-vilag.hu/ (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 27 -

II. AZ EURÓPAI UNIÓ BELORUSZ POLITIKÁJA

Szakdolgozatom második fejezetében az Európai Unió belorusz politikájából

kiindulva írom le először magát Fehéroroszországot, az ország legkülönfélébb területein
alkalmazandó politikákat. Mintegy átvezetésként diplomamunkám második egységéhez, a
fejezet végén az EU és Belorusszia kapcsolatairól is szólok, diplomáciai, gazdasági és
kereskedelmi területeket, és a szorosabb együttműködés feltételeit is érintve.

II. 1. A kapcsolatok története a kezdetektől napjainkig

Ez a fejezet az Európai Unió szomszédságpolitikája keretében, a Belarusz

Köztársaságra vonatkozóan, a 2007-2013-as időszakra kidolgozott stratégiai terv és
nemzeti irányprogram alapján készült.20 Fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy bár
Belaruszt bevonták a szomszédságpolitikába, de jelenleg nincsen rá vonatkozó akcióterv.
Amennyiben a fejezetben az itt megjelölttől eltérő forrást használok, azt külön
lábjegyzetponttal fogom jelezni.
Az Európai Unió és Belarusz között 1995-ben fejeződtek be a partnerségi
tárgyalások, de a szerződés lezárását és ratifikálását 1996-97-ben Lukasenko elnök
befagyasztotta.21 Az EU, erre a lépésre válaszul először is szűkítette a politikai
kapcsolatokat, másodszor pedig a civil társadalom más szereplőivel tart fenn kontaktust,
és őket támogatja. 2004 novemberétől a tagállamok miniszteri szinten, illetve afelett nem
tartanak kapcsolatot a rezsim képviselőivel. A Közösség alacsonyabb szinten kész a
belorusz tisztviselőkkel való együttműködésre. Szintén 2004 novemberében határozta el
az EU, hogy a lakosságot és a demokratizálódást humanitárius, regionális, és határokon
átnyúló programokkal támogatja.
Az EU kész a kapcsolatok elmélyítésére annak érdekében, hogy az ország teljes
mértékben kihasználhassa a szomszédságpolitika előnyeit. Mindez azonban akkor valósul
meg, ha a belorusz vezetésben készek lesznek bizonyítani, hogy megfelelő mértékben

20
Az Európai Unió Fehéroroszországra vonatkozó szomszédsági politikájának a 2007-2013-as időszakra
vonatkozó stratégiai terve elérhető az EU honlapjáról és letölthető pdf formátumban angol, német és
francia nyelven is. Az angol változat elérhető:
http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/country/enpi_csp_nip_belarus_en.pdf címen (a letöltés dátuma: 2008.
május 5.)
21
Együttműködésben – Az európai szomszédságpolitika (magyar nyelvű ismertető). Elérhetősége:
http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/information/enp_brochure_hu.pdf (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 28 -

szem előtt tartják a demokratikus értékeket és a jogrendet. Az EU a fent felsorolt

feltételek teljesülése esetén kész lenne a szomszédságpolitikába való erőteljesebb bevonás
mellett Fehéroroszország nemzetközi szervezetekbe való bejutását is támogatni.
2006-ig az EU a kapcsolattartás korlátozását választotta, abban az évben azonban
kiadott egy dokumentumot „Mit tudna az EU Belorusz számára hozni” („What the
European Union could bring to Belarus?”)22 címmel. Ez egy áttekintés arról, hogy mit
nyújtana az EU Belarusznak, ha az ország demokratizálódni kezdene és az emberi jogokat
és a jogrendet tiszteletben tartaná. A dokumentum egyértelművé teszi, hogy a vezetésnek
változtatnia kellene ahhoz, hogy az EU-hoz való kapcsolatokban is változás álljon be. A
segélyprogramokat pl. migrációmenedzsment témában folytatni fogják, és alsóbb szinten
lévő tisztviselőkkel lesznek kapcsolatban. Így több információ jut el a lakossághoz a
Közösségről és értékeiről, és az ország önizolációjának a civil társadalmat terhelő
következményei enyhülhetnek. (Bővebben lásd II.4 fejezetben)
Az EU általános külpolitikai céljai a szomszédságpolitikában is megtalálhatóak,
ezen belül a legfontosabb törekvések a jólét, a szolidaritás, a biztonság és a tartós fejlődés
elérése, valamint a demokrácia kialakítása és az emberi jogok tiszteletben tartása. Kiemelt
terve a Közösségnek a szegénység mérséklése, kiegészítve az érintett országokban egy
felelősségteljes kormányzás követelményével. Az EU szomszédságpolitikája 2004 óta
létezik, és egyértelműen sikeres.23 A szomszédságpolitika kritikájáról Rácz András 2008.
januári tanulmányában olvashatunk.24

II. 2. Az Európai Unió 2007–2013-as irányprogramja

A 2007–2013-as időszakra készített, Fehéroroszországra vonatkozó tervben az

Európai Közösség három fő célt jelölt meg. Az elsőhöz ezek közül a belorusz lakosság
támogatása tartozik, a másodikhoz a demokratizálódás direkt és indirekt támogatása, és a
harmadikhoz az ország elszigetelődéséből adódó hatások enyhítése. Ha a hosszú távú
célokat tekintjük, ezek Belaruszt illetően azok, hogy benne az EU egy demokratikus,

22
Non-paper. What the European Union could bring to Belarus? Elérhetősége (angol nyelven):
http://ec.europa.eu/external_relations/belarus/intro/non_paper_1106.pdf (a letöltés dátuma: 2008. május
5.)
23
Uniós szomszédságpolitika – teljes siker. Cikk az Európai Bizottság honlapján, megjelent 2008. 04. 03.
Elérhetősége: http://ec.europa.eu/news/external_relations/080403_1_hu.htm (a letöltés dátuma: 2008.
május 5.)
24
RÁCZ András: Az EU Belarusz-politikája és a belorusz Európa-politikák. 48–53. o.
 - 29 -

stabil, megbízható és jólétben növekvő partnert találjon, akivel nem csak közös határa
van, hanem olyan közös ügyei is, amelyeket közös érdekek határoznak meg.
Az általam feldolgozott stratégiai leírás nemcsak célokat és a hozzájuk rendelt
megvalósítási eszközöket tartalmazza, hanem átfogó képet nyújt a Belarusz Köztársaság
politikai, gazdasági, környezetvédelmi helyzetéről, valamint külkapcsolatairól is. Ebből a
jellemzésből adok a következőkben egy összefoglalást, kiemelve a szakdolgozat témája és
fő célkitűzése szempontjából releváns adatokat és információkat.

II. 2. 1. A Belarusz Köztársaság politikái

II. 2. 1. 1. Belpolitika

Fehéroroszország belpolitikai helyzetéről tehát az Unió által kiadott

országprogramban az olvasható, hogy a belorusz vezetés a tartós fejlődésről szóló, 2020-
ig érvényes nemzeti stratégiát fogadott el, amelyben népszerűsíti a jelenlegi
kormánypolitikát. Ami a parlamenti és a választási rendszert illeti, a stratégiában szereplő
leírás szerint ezek már több alkalommal kaptak kritikát nem csak az EU, hanem például
az ENSZ részéről is (2003, 2004, 2005). Kialakulását a program a következőképp
ismerteti.
A Belarusz Köztársaság 1991-es függetlenné válása után az 1994-es
elnökválasztáson Lukasenko elnök a szavazatok 80%-át szerezte meg. Az 1996-ban
végrehajtott alkotmányreform volt az első lépés az általa vezetett autoriter típusú uralmi
rendszer kiépítése felé, amelyre az erős hatalomkoncentráció jellemző. Szintén
Lukasenko elnök alakította át a parlamentet is nemzetgyűléssé, aláásva ezzel a
demokratikus rendszert.
Amit a fehérorosz választásokról tudni kell, az az, hogy a nemzetközi megfigyelők
1996 óta minden egyes választást kritikával fogadnak. A 2000. évi parlamenti és a 2001-
es elnökválasztások sem feleltek meg a nemzetközi demokratikus standardnak.
Hasonlóképpen a 2003-ban rendezett helyhatósági, a 2004-es parlamenti, a 2006. évi
elnökválasztás, és a 2007. januári helyhatósági választás sem. Az országprogram a
következő jogsértéseket említi meg: az ellenjelöltek jogainak megsértése a kampány
időszakában, nyomásgyakorlás a médiára, az ellenzéki tüntetések leverése, az ellenzék
vezetőinek letartóztatása, az eredmények meghamisítása. Tehát összefoglalva a
 - 30 -

választásokra vonatkozó nemzetközi normák és az emberi jogok megsértése. Az erőszak

ellen a magyar Külügyminisztérium külön is szót emelt.25
A 2006. évi elnökválasztás után az Európai Unió külügyminiszterei úgy döntöttek,
hogy a vezetés felelős a civil társadalom és az ellenzék elleni tettekért, így április 10-én,
két héttel a választások után úgy döntöttek, hogy vízumkiadási tilalmat26 léptetnek életbe
Lukasenko elnök és negyven tisztviselője számára. Az EU területét illetően már korábban
is életben volt egyfajta vízumtilalom, de az egyrészt hat főt érintett, másrészt az elnökre
nem vonatkozott.27 2008 áprilisában az EU további egy évvel meghosszabbította a
belorusz vízumtilalmi listát.
Az ENSZ szerint a Belarusz Köztársaság egy zárt és irányított társadalom, ami
ugyan nem diktatúra, de nagyon közel áll hozzá. A vezetés mindenesetre aurotiter
módszerekkel történik. A vezetőt a nép legitimálja, de Lukasenko nem ismeri el sem az
alkotmány, sem a törvények korlátozásait, rendeletekkel kormányozza az országot. Láttuk
az előző fejezetben, hogy ez a gazdaságban is problémákat okoz. A kialakított rendszer
sorozatosan vét az emberi jogok tiszteletben tartása ellen. Fehéroroszország a kínzások
tiltásáról szóló európai megállapodást sem ratifikálta. A halálbüntetés is még életben van.
Olyanokkal szemben, akik gyakorolják gyülekezési jogukat, vagy a szabad
véleménynyilvánítást, az őrizetbe vétel szokássá vált.
Csak ebben az évben az Európai Unió külkapcsolatokért felelős biztosa, Benita
Ferrero-Waldner már három alkalommal figyelmeztette Belaruszt békés tüntetők
letartóztatása miatt.28

II. 2. 1. 2. Sajtó- és médiapolitika

A sajtó- és médiaszabadság területén az Európai Unió országprogramja szerint

Fehéroroszországban törvény szerint nincs cenzúra. Az viszont sokatmondó adat, hogy

25
Minszk, Koszovó – magyar szerepek. Népszabadság Online, 2006. március 24. A cikk elérhetősége:
http://www.nol.hu/cikk/398321 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
26
A vízumtilalmi lista pontos adatokkal megtalálható:
http://naviny.by/rubrics/politic/2008/04/04/ic_news_112_288739/ (a letöltés dátuma: 2008. május 5.),
illetve az EU döntésének elérhetősége: http://eur-
lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:294:0072:0080:EN:PDF ( a letöltés dátuma:
2008. május 5.)
27
WEINER Csaba: Belarusz – Lukasenka és Putyin szorításában? 134.
28
A figyelmeztetések szövege (angol nyelven) olvashatóak Benita Ferrero-Waldner biztos oldalán, a
beszédek fül alatt. A beszédek elérhetősége: http://ec.europa.eu/commission_barroso/ferrero-
waldner/speeches/index_hu.htm (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 31 -

egy, a sajtószabadságot vizsgáló statisztika szerint 167 ország közül Belarusz a 152.
helyen végzett. Napi rendszerességgel büntetnek meg újságírókat, leggyakoribb a
pénzbüntetés. Főleg választások előtt nagy a nyomásgyakorlás a sajtóra. A 2004. évi
választások előtt 160 nyilvántartott nyomtatott médiumot zártak be. Az egyetlen független
napilapot, a „Narodnaja Volja” címűt a 2006-os választások előtt elérhetetlenné tették a
lakosság számára.
A civil szervezetek helyzete sem sokkal jobb, mint a médiumoké. Az utolsó
országos szintű , az emberi jogok tiszteletben tartásáért harcoló szervezetet, a belorusz
Helsinki Bizottságot adócsalás miatt fenyegeti büntetés. A rezsim 2005-ben fogadott el
egy törvényt, amely a „Belarusz Köztársaság diszkreditálásáért”, azaz hitelének rontásáért
járó büntetéseket tartalmazza. A törvény szerint a külföldi ország vagy nemzetközi
szervezet számára átadott hamis információk közvetítői is felelősségre vonhatók.
Az emberi jogok megsértése más területeken is jellemző. Az ILO (International
Labour Organisation) egyik vizsgálóbizottsága 2004-ben megállapította, hogy
szakszervezeteket hátráltattak abban, hogy szerveződjenek, és bértárgyalásokat
kezdeményezzenek. Ugyanebben az évben került bezárásra Belarusz egyetlen független
egyeteme, az Európai Bölcsészettudományi Egyetem. Ez az oktatási intézmény azóta
Vilniusban, a szomszédos Litvánia fővárosában működik. Az ILO 2004-ben egy 12
pontból álló ajánlást fogalmazott meg Belarusz számára. Az Európai Unió 2006-ban
megállapította, hogy ezekre válaszul semmilyen pozitív lépések nem történtek a
szakszervezeti jogok biztosítása területén, ezért 2007. június 21-étől az EU megvonta
Belorusztól az Általános Kedvezményrendszer (Generalised System of Preferences)
keretében addig nyújtott kedvezményeket. A kedvezmények megvonása nem jelenti az
EU-ba irányuló export korlátozását. A vámok 3%-kal lesznek magasabbak, ez a termékek
10%-át érinti.29

II. 2. 1. 3. Gazdaságpolitika

Fehéroroszország a volt Szovjetunió államai közül a gazdagabbak közé tartozott.

A Szovjetunió szétesése után a belorusz gazdaság egy rövid visszaesést élt át, a gazdasági
növekedés 1996-ban indult be. Mára a GDP növekedése nagyobb, mint a FÁK-átlag. A

29
Az Európai Unió a GPS kedvezmények megvonásának okairól és következményeiről:
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/07/844&format=HTML&aged=0&languag
e=EN (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 32 -

belorusz gazdaság 90-es évekbeli relatív jó teljesítménye részben azzal magyarázható,

hogy nem voltak reformok, így a rövid távú, az átalakulással járó kiadásokat elkerülték,
részben pedig az Oroszországgal fennálló speciális gazdasági kapcsolatok játszottak
szerepet. Az ország nem örökölt, és nem vett fel újabb hiteleket, a hitelráta alacsony volt.
Az infrastruktúra területén nincsenek önálló felügyeleti szervek. A pénzügyi
szektor és a versenypolitika területén nincsenek független versenyhatóságok, a
kereskedelmi- és devizarendszert illetően a restriktív politika az uralkodó. Mivel az
ország kevés természeti kinccsel rendelkezik, a belorusz gazdaság főleg a
mezőgazdaságra és az ipar számára behozott nyersanyagok feldolgozására épít, valamint
a növekvő szolgáltatói szektorra. Az átállás lassú tempóját mutatja az is, hogy a lakosság
relatíve nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. A belorusz terület fele agrárterület. A
mezőgazdaságnak reformokra és beruházásokra van szüksége. Az állami
termelőszövetkezetek a javak fő termelői.

II. 2. 1. 4. Szociálpolitika

A növekvő halálozási ráta és a krónikus betegségek elterjedése miatt

Fehéroroszországban csökkent a várható életkor. 2003-ban a várható életkor 68.2 év volt
(62.5 év a férfiaknál és 74.2 év a nőknél). 1990 és 2000 között a lakosság ökológiai,
társadalmi és politikai okok miatt fogyott, mégpedig 0,1%-kal évente. Azóta az arány -
0,5%-ra változott. A nyugdíjas korúak aránya a lakosságon belül nőtt, ami miatt a
nyugdíj-, az egészség- és az ápolási rendszer költségei megnőttek.
A családok életkörülményeiben is változás állt be. A 90-es évek gazdasági krízise
miatt, a családok kisebbek lettek, nőtt a válások száma, és a gyermeküket egyedül
nevelők száma is (1990-ben 8,5%, 2003-ban 23%).
Olyan szociális problémák, mint az alkoholizmus és a kábítószer-fogyasztás
részben a múlt örökségei, részben új jelenségek és főleg a városokban érnek el kritikus
szintet. A HIV/AIDS is széles körben elterjedt, bár a prevenciós tevékenységnek
köszönhetően az utóbbi években némi pozitív eredményeket értek el. 2005. január 1-jén
156 közigazgatási egységben 6263 HIV-esetet regisztráltak, vagyis 100.000 emberre 63.6
eset jut. A WHO becslései szerint a valódi terjedés három- vagy tízszeres is lehet, mint
ahogy azt a hivatalosan regisztrált adatok mutatják. A HIV-rizikó a 15 és 29 éves kor
közötti lakosság esetében a legnagyobb. A tuberkulózis gyakorisága Belaruszban szintén
 - 33 -

relatíve nagy, nagyjából 60 eset jut 100.000 emberre (WHO, 2004). A 30 és 60 év közötti
férfiak a legveszélyeztetettebbek.
A munkanélküliség tekintetében viszonylag nagyok a regionális eltérések. A
városi és falusi területek között a különbség nőtt. A városokban a munkanélküliség állami
szubvenciókkal szabályozott, ennek köszönhetően sok cég letett a tömeges
elbocsátásokról. A munkahely elvesztésének esélye vidéken hirtelen nagyobb lett, mint a
városban. Sokszor a létfenntartó mezőgazdasági tevékenység biztosítja formálisan a falusi
lakosság alternatív megélhetési lehetőségét. Ennek aránya a bejelentett munkanélküliek
közül 80% volt 1991-ben, és 69,3% 2005-ben. A nők jobban ki vannak téve a hosszú távú
munkanélküliség kockázatának, mint a férfiak.
A belorusz törvények szerint tilos a munkahelyeken a nők hátrányos
megkülönböztetése. Ez azonban nem épült be a gyakorlatba. Átlagban a nők keresete
80%-a a férfiakénak. A döntési folyamatokban is főleg férfiak vesznek részt, bár ez a
helyzet változni látszik. A nemzetközi emberkereskedelem a belorusz nők tekintetében
komoly aggodalomra ad okot.
A szegénység Belaruszban kisebb mértékű, mint a régió országaiban. A teljes
lakossághoz viszonyítva 17,8% a létminimum alatt élők aránya, amely a becslések szerint
csökkenni fog, 2010-re 15%, 2015-re 10% lesz. Nemzetközi viszonylatban is jól áll
Belarusz az írástudás és a képzés területén.

II. 2. 1. 5. Határpolitika, migrációs politika

Belarusz tranzitország, amely növekvő mértékben van kitéve a legális és illegális

mozgásoknak Kelet- és Nyugat-Európa között. A migrációs áramlásokkal való
megbirkózásra és a menekültek, hontalanok elleni védelemre viszonylag gyenge rendszer
áll csak rendelkezésre. A menekültek társadalmi integrációja sem megoldott. 2003-ban új
törvény lépett életbe, amely kiszélesítette a menekültstátuszra jogosító okok körét és
meghosszabbította a menekültstátuszt és a kíséret nélküli kiskorúak védelmét is rendezte.
2004-ben Belaruszban az elismert menekültek száma 725, a bejelentett
menedékkeresőké 68 fő volt. A menekültek sorsát veszélyezteti, hogy Belaruszban nincs
lehetőség az 1951-es genfi konvenció szerinti menedékjogra, de még arra sem, hogy ha
valaki beutazik az országba, akkor menekültstátuszt kapjon. Fehéroroszország részvétele
a Söderköping-folyamatban (ez egy határokon átnyúló együttműködés) tapasztalatcsere
 - 34 -

volt a résztvevő országok végrehajtó hatalmai között, amely megkönnyítette a

menekültekkel való munkát.

II. 2. 1. 6. Kriminálpolitika

Az országban mutatkoznak olyan jelek, amelyek az emberkereskedelem szervezett

bűnözés kereteiben való megvalósulására utalnak. Belarusz kibocsátó és tranzitországa a
Közép-és Nyugat-Európában prostitúcióra kényszerített és szexuálisan kihasznált nőknek
és gyermekeknek.
További komoly problémát jelentenek a hamisítások és a lopott javakkal,
fegyverekkel és kábítószerrel való kereskedelem. Az ebből származó jövedelem
szervezett bűnözésre fordítódik, a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés között
nyilvánvaló kapcsolat van. Az országot gazdasági, politikai és földrajzi helyzete
kábítószer-előállító és -tranzitországgá teheti. A pénzmosásra vonatkozó törvények nem
felelnek meg a nemzetközi standardnak, és csak kevés ügy jut el a büntetés-végrehajtási
szakaszba. Belarusznak mielőbb csatlakoznia kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének a
határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni megállapodásához és ennek a korrupció
elleni harcról szóló kiegészítő jegyzőkönyvéhez.

II: 2. 1. 7. Környezetvédelmi- és katasztrófapolitika

Az 1986-os csernobili nukleáris baleset idején a radioaktív csapadék 70%-a

Belaruszban esett le, miáltal az ország minden más országnál súlyosabban érintett volt. A
katasztrófa óta eltelt években az államháztartási bevételek jelentős részét a károk
rendezésére fordították. Az ország radioaktív szennyezéssel, vízszennyezéssel és
termőföldromlással, azaz nagyon komoly környezeti problémákkal küzd. Az állami
források nem elegendőek ahhoz, hogy a sugárzás következményeit orvosolják. A baleset a
belorusz régiókat különböző mértékben érintette. Leginkább Gomel és Mogiljov megyék
érintettek. A lakosság nagy részét ki kellett telepíteni, a szántóföldeket pedig parlagon
hagyni. A népesség egészségi állapota romlott és a gazdasági fejlődés is megállt. A
katasztrófa után az áttelepítés, a humanitárius segély és a sugárzás egészségügyi
következményeinek felmérése voltak a legfontosabb feladatok.
 - 35 -

Belarusznak számos feladatot kell megoldania ahhoz, hogy a környezetvédelem

területén előrelépjen, olyanokat, mint például a vízminőség javítása vagy a
hulladékgazdálkodás. Olyan területeken kellene előrelépnie, mint a Kyotói egyezmény
bevezetése, a természetvédelem, a talajromlás, az ipari környezetszennyezés és a
radioaktív szennyezés. Az elmúlt évben Belarusz komoly erőfeszítéseket tett a Kyotói
Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás érdekében. Szükséges a lakosság részére az
információhoz jutás megoldása és egyben a népesség bevonása a fent említett
folyamatokba.

II. 2. 1. 8.Külpolitika

A külpolitikát illetően az általam felhasznált források kiemelték, hogy Belarusz

többirányú külpolitikát folytat. A fehérorosz külkapcsolati stratégia legfontosabb irányai a
FÁK országok, az el nem kötelezett országok, és az EU tagállamai. Ezen belül
Oroszország az egyik legfontosabb partner, az ország gazdasági függése vele szemben
nagy. A kooperáció előrehaladott voltát bizonyítja, hogy a két állam között nincs teljes
értékű államhatár, sem pedig vízumkötelezettség. Egy sok éves unióprojekt is összeköti
az államokat (a közeledés folyamata 1996 óta zajlik).30 Ennek az említett határhelyzet
mellett egy másik eredménye a 2005-ben létrehozott közös külpolitika, valamint a
vámunió is. Egyelőre még nincsen közös kereskedelempolitika, és a 2005 óta halogatják a
közös valuta, az orosz rubel bevezetését. Így valószínűleg jól látják a jelenlegi helyzetet
az általam megismert, a belorusz-orosz kapcsolatokra kitérő tanulmányok31 szerzői,
amikor azt állítják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2000-es hatalomra kerülése óta a
két országot összekötő unió tervének megvalósítása megtorpant.
Ez részben Putyin elnök 2002-es felvetésének is köszönhető, mely szerint
Belarusz tagozódjon be az Orosz Föderációba annak egy megyéjeként. A felvetést
Lukasenko elnök határozottan elutasította. A viszonyt más, gazdaságpolitikai faktorok is
befolyásolják. Oroszország támogatja ugyan a belorusz gazdaságot, de a szubvenciók
mértéke folyamatosan csökken. Emellett reformok bevezetését követeli, elsősorban

30
LUDVIG Zsuzsa: Független Államok Közössége (FÁK): integráció kontra dezintegráció. In: DEÁK
András – FARKAS Péter – LUDVIG Zsuzsa – RÉTHI Sándor: Oroszország a világgazdaságban – Válság
előtt és után. Aula, 2001. 473 – 513. o.
31
RÁCZ András: A belorusz elnökválasztás eredménye. Hírlevél. II. évfolyam, 7. szám. Teleki László
Intézet, Külpolitikai Tanulmányok Központja, Budapest, 2006. április 27. 8–9. o.; LAGZI Gábor – RÁCZ
András: Változások és ellenzékiség Belaruszban egy évvel az elnökválasztás után. 8–9. o.
 - 36 -

fehérorosz állami vállalatok privatizálását, azaz eladását orosz cégeknek. A Gazprom

évek óta szeretné megvenni a Beltranszgaz vállalatot, amely Belaruszban a gázexport-
csővezetékeket felügyeli. A Gazprom már megszerezte például az egyik legnagyobb
belorusz bankot is. A Beltranszgaz többségi tulajdonának megszerzése előfeltétele a
támogatott árakon Belaruszba szállítandó orosz gázutánpótlásnak. A vállalatnak jelenleg
50%-át birtokolja a Gazprom.
Fehéroroszország nyitása és diverzifikálási szándéka más kereskedelmi partnerek
irányába érthető. A belorusz vezetés 2007 január-februárjában tett nyilatkozata szerint „az
orosz nyomás ellensúlyozásaként már nem csak Belarusz függetlenségét hangsúlyozták,
hanem megjelent az Európával ápolt «kiegyensúlyozott, kölcsönösen előnyös
kapcsolatok» kiépítésének szándéka is”32. Ehhez a nyitáshoz még több dolog is tartozik.
Például Belarusz külföldi, de nem orosz hiteleket kezdett felvenni, valamint nagy
előrelépés, hogy 2007 márciusában EU-Belarusz tárgyalásokra került sor, áprilisban pedig
a fehérorosz kormány megadta az engedélyt az Európai Bizottság minszki képviseletének
megnyitásához, amelyről 2005 óta folytak tárgyalások.
Úgy tűnik tehát, hogy Minszk kész ugyan az Európai Unióval együttműködni, de
nem ismeri el, hogy a demokrácia tekintetében hátrányban van. 2002 óta kér az Európai
Közösség egy jelet arra, hogy az ország elindult a mélyebb demokratizálódás útján. Erre a
mai napig nem került sor, így továbbra is fennáll a Lukasenko elnökkel és még 40
fehérorosz vezetővel szemben a Közösség területére szóló beutazási tilalom. (Egyébiránt
a tilalom a kapcsolattartásnak nem akadálya, ugyanis a helyettesekre nem vonatkozik és
EU diplomaták is utazhatnak Minszkbe. Így a kapcsolatok alacsonyabb szinten zajlanak)
Belarusz az Európa Tanácshoz, mind pedig a WTO-hoz 1993-ban adta be
csatlakozási kérelmét. Weiner Csaba tanulmányára hivatkozva állítom, hogy az ország
messze jár a WTO-csatlakozástól,33 és az Európa Tanácsban pedig a 1996-97-es politikai
változások nyomán felfüggesztették a vendég státuszát, és befagyasztották a csatlakozási
kérelem vizsgálatát is.
Belarusz a FÁK-országokkal is jó kapcsolatot igyekszik fenntartani. Ebben a
kontextusban számára különösen fontos a közös biztonsági rendszer.
Belarusz igyekszik a külkapcsolatok területén több pólus felé is közeledni. Rácz
András és Lagzi Gábor tanulmánya szerint az egyik fő irány az el nem kötelezett

32
LAGZI Gábor – RÁCZ András: Változások és ellenzékiség Belaruszban egy évvel az elnökválasztás után.
8. o.
33
WEINER Csaba: Belarusz – Lukasenka és Putyin szorításában? 142. o.
 - 37 -

országok mozgalmához tartozó államok, Kína, de várhatóan kiemelt partnerré válik majd
India is. Az ország emellett Venezuelával, Azerbajdzsánnal, Iránnal és Ománnal
fejlesztette kapcsolatait az utóbbi időben. A fő motiváció a külkapcsolati nyitásra minden
esetben „az export-orientált belorusz gazdaság külkereskedelemből származó
bevételeinek növelése”.34
Ha a külkereskedelmi forgalom aspektusából vesszük szemügyre az Európai Unió
és Fehéroroszország kapcsolatát, akkor azt mondhatjuk el, hogy nő a volumen és az EU
részesedése a belorusz exportban. A Közösség mára Belarusz első számú külkereskedelmi
partnerévé vált. Bővülnek az Uniós tagállamokból érkező tőkebefektetések.
Ezzel együtt a FÁK-tagállamok és Oroszország részesedése a külkereskedelemből
folyamatosan csökken. 1993 és 2005 között a FÁK-államokból érkező behozatal nőtt 60-
ról 72%-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban az Oroszországból jövő behozatal is nőtt 48-
ról 67%-ra. Bár Belarusz pozitív kereskedelmi mérleget tud felmutatni a nem FÁK-
országokkal, ez elsősorban a kőolajtermékek növekvő kivitelére vezethető vissza. A teljes
kereskedelmet tekintve deficit van, amely a már említett verseny struktúra problémái és
az exportpiacok kis különbözősége miatt növekedni fog.
Belarusz az Európai Unióból elsősorban háztartási- és szórakoztató elektronikai
cikkeket, közlekedési eszközöket, textil ruházati termékeket és műanyag árut importál.

II. 3. Az EU Belarusz számára nyújtott támogatása

II. 3. 1. Támogatások 1997 és 2007 között

Az Európai Unió 1997 óta nyújt segítséget Fehéroroszországnak, a segély abban

az évben humanitárius és regionális projekteken keresztül valósult meg, valamint az EU
céljául tűzte ki a demokratizálódás támogatását is. 1991 és 2004 között az ország számára
biztosított segély értéke összesen 221 millió euró volt.
Az 1997. évben a TACIS program keretein belül kitűzött célok között a nemzeti és
regionális szinten a nukleáris biztonság és határon átnyúló együttműködés támogatása
szerepelt. Egy másik keret, az Európai Iniciatíva pedig a demokrácia fejlődését, az emberi
jogok tiszteletben tartását, a decentrális együttműködést, az élelmiszer- és a humanitárius

34
RÁCZ András – LAGZI Gábor: Változások és ellenzékiség Belaruszban egy évvel az elnökválasztás után.
8. o.
 - 38 -

segélyeket helyezte előtérbe, valamint támogatása kiterjedt a csernobili katasztrófa

következményeinek enyhítésére, és kutatóprogramok támogatására is.
1998 és 2001 között az élelmiszersegély programban 3,2 millió euró érkezett
Fehéroroszországba, ezen kívül az ECHO program által pedig 6,7 millió euró
humanitárius segély a csernobili katasztrófa áldozatai számára.
2004-ben változtak a TACIS program témái. Az új területek között a civil
társadalom támogatása, a felsőfokú képzésbeli együttműködés és a csernobili katasztrófa
következményeinek enyhítése szerepelt. A regionális és határon túli együttműködés témái
pedig a környezettel kapcsolatos projektek támogatása és az infrastruktúra fejlesztése
lettek. Az utóbbi időben fordult a figyelem a határmenedzsment, a menekültkérdés,
valamint az ember- és kábítószer-kereskedelem elleni harc felé. 2005–2006-ban a TACIS
program által nyújtott támogatás mellett még 8 millió euró jutott Belarusznak.
2005 óta kap Belarusz az EIDHR-től (European Instrument for Democracy and
Human Rights) segélyt; 2005-2006-ban 5 millió eurót. Az Európai Iniciatíva program
témái 2005-től a demokratizálódás, az általános- és szakképzés, a médiaszektor, a
független rádió- és tévéadások és az Európai Bölcsészettudományi Egyetem támogatása.

II. 3. 2. Új program 2007 és 2013 között

2007 és 2013 között az Európai Unió új célokat tűzött ki a Fehéroroszországgal

folytatott kapcsolatokat illetően. Ezek közül a legfontosabb talán annak a problémának az
orvoslása, hogy a belorusz civil szervezetekhez nagyon nehezen jutnak el a támogatások.
A belorusz hatóságok maguk akadályozzák ezt különböző, a nemzetközi segélyekre
vonatkozó megszorításokkal. Ezért jött az ötlet, hogy a TACIS-eszközöket az EIDHR
által támogatott, és a decentrális együttműködésekre helyezzék át, mert ezek olyan nem
belorusz szervezeteket is támogathatnak, amelyek az országon kívül vannak, de
Belarussziával kapcsolatos programokkal foglalkoznak. Sikeresnek mondható a csernobili
katasztrófa következményeinek enyhítésére, valamint a határmenedzsment fejlesztése és a
kábítószer- illetve emberkereskedelem ellen folytatott küzdelem. A migrációt és a
bűnözés elleni küzdelmet érintő területeken maguk a belorusz hatóságok is tettek
lépéseket. Törvényeket hoztak és újítottak meg, részt vettek regionális
együttműködésekben és információcserékben is.
 - 39 -

A TACIS program tapasztalata, hogy túl részletesek az országprogramok, amelyek

helyett inkább általánosabb, de céltudatosabb stratégiát kell hangsúlyozni. Tanulságként
fogalmazták meg, hogy a belorusz kormányzat nem igazán együttműködő partner, ami
elmondható a programhoz szükséges intézményrendszer kiépítéséről is.
A Belarusz Köztársaságot érintő problémák megoldásában több nemzetközi
szervezet és az EU tagállamok is részt vesznek. Ez a téma a Közösségen belül több közös
politikát is érint, mint például a kereskedelempolitikát, a környezetvédelmi politikát, a
migrációs politikát és a terrorizmus elleni küzdelmet. Emiatt az Európai Unió célja egy
ún. „policy mix” kialakítása, ami egy mindegyik politikát magában foglaló
keretprogramot jelent.
A 2007-2013-ra szóló tervből megismerhetjük a Közösség válaszstratégiáját. Míg
az EU korábban az elzárkózás politikáját folytatta, most kénytelen változtatni. Az új
stratégia lényege, hogy a támogatást az állami szervek, szervezetek és hatóságok által
nem akadályozott útvonalakon juttassák el az országba. A Közösség és a tagállamok
segélyei továbbra is a humanitárius projekteket és a demokratizálódást kívánják
támogatni. Jó lehetőséget adnak erre a regionális és a határokon átnyúló
együttműködések.
A konkrétabb teendők között említi meg az országprogram az olyan célokat, mint
például az EU és Belarusz lakossága közötti közös demokratikus értékek támogatása,
melyen belül emberek közötti kapcsolatok és jószomszédi viszonyok erősödésének
elősegítésére nyílik lehetőség. Ennek eszközei lehetnének például a diákcserék,
tudóscserék, ösztöndíjak, fiataloknak különböző utazási lehetőségek, kis- és
középvállalkozások közötti kapcsolatok, vagy akár a helyi szintű tisztviselők közös
képzése. Az új távlati cél tehát a lakosság széles körének bevonása a programokba és a
különböző témájú cserék és emberek közötti kontaktusok biztosítása. Jelenleg tehát négy
regionális cél van, ezek közül az első a határterületeken a gazdasági és szociális fejlődés
támogatása, a második a környezetvédelmet, az egészségügyet, és a szervezett bűnözést
érintő területeken megvalósuló együttműködés, a harmadik a hatékony és biztonságos
határok kialakítása, és a negyedik pedig az emberek közötti kapcsolatok támogatása
lokális szinten.
Nem kevésbé fontos cél pedig a Közösség támogatásának láthatóvá tétele. Jelenleg
ugyanis elsősorban Belaruszon kívül nyújtható támogatás, mert az országon belül ennek
akadályai vannak. A nemzetközi szervezetek, mint például az Európa Tanács, az ILO, és
 - 40 -

a Világbank továbbra is részt vesznek a támogatásban. Bármely cél kitűzésénél a belorusz

lakosság szükségleteit kell szem előtt tartani.
Az új országprogram szektoriális kérdésekre is kitér és ezekre vonatkozóan is
megfogalmaz célokat. Az energiaszektort illetően az energiahatékonyság, az energia-
megtakarítás, a megújuló energiaforrások területén van szükség előrelépésre.
Hasonlóképpen a környezetvédelem területén, ahol a cél a környezetszennyezés
visszaszorítása, a nemzetközi és európai standardok betartása lenne. A közlekedést
illetően az irányprogram kitér például a transzeurópai hálózatokban való részvételre.
További fejlesztendő és támogatandó területek: a statisztika, a pénzügyi szektor és a
pénzügyi felügyelet. Az információs társadalom kialakítására is szükség van Belaruszban.
Ehhez vezető út lehet például az európai és a belorusz képzési és kutatási hálózatok
közötti kapcsolatfelvétel. A csernobili katasztrófa sújtotta területek érdekében regionális
szakembereknek kellene tevékenykedniük. A képzési területen lehetséges programok
között az Erasmus Mundus, Jugend in Aktion és a Tempus programot említi a
dokumentum.
2007-től nemcsak újak a célok, hanem újak az Európai Unió által igénybe vett
eszközök is. A legfontosabb közülük természetesen a szomszédsági és partnerpolitika,
amely nemzeti, transznacionális, regionális, határokon átnyúló és tematikus egységekből
áll. Ez Belarusznak közel 5 millió euró támogatást biztosít. A következő eszközök a
tematikus programok, azaz a „tematikus programok a demokráciáért és az emberi
jogokért” és a „tematikus program a nem állami szereplőkért”. Ezek teszik lehetővé a
civil szervezetek támogatását határokon átnyúló együttműködés formájában.
Az Európai Unió Belaruszra vonatkozó irányprogramja a 2007-től 2010-ig tartó
időszakra a következő fő prioritásokat említi meg: a támogatások 70%-át szánja a
szociális és a gazdasági fejlődés ösztönzésére, és 30%-át a demokratikus fejlődés és a
felelősségteljes kormányzás kialakítására. Az országprogram azt is meghatározza, hogy a
kitűzött célok megvalósulása esetében milyen változásokra lehet számítani.
Az általánosan elvárt hosszú távú hatás az, hogy javulás indul meg Belaruszban a
kijelölt területeken. A várható eredmények között szerepel például, hogy növekedni fog
az életszínvonal, valamint az egészségügyi szolgáltatások is javulni fognak. Ki fognak
alakulni a lokális gazdaság fejlődésének feltételei, és erősödni fognak a vállalti
kapcsolatok és a civil szervezetek. Az állammal való együttműködéstől sem zárkózik el
az Európai Unió, de fenntartja az eddigiek során megfogalmazott feltételeket. A rezsim
 - 41 -

tevékenységével kapcsolatban hosszú távon a Közösség a felelősségteljes kormányzás

kialakulását várja.

II. 4. Az EU és Belarusz közeledésének feltételei

Az EU és Belarusz közeledésének feltételeit a Közösség határozta meg, mégpedig a

2006 novemberében kiadott non-paperben.

Ezek a következők:

1. demokratikus választások biztosítása

2. szabad információhoz jutás és szabad véleménynyilvánítás joga
3. a nem kormányzati szervek jogainak tiszteletben tartása
4. minden politikai fogoly szabadon engedése
5. az eltűntek személyek eseteinek felülvizsgálata
6. jogállam és független bíróság felállítása
7. rendszeres letartóztatások beszüntetése
8. nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának biztosítása
9. szakszervezet alapításához és érdekvédelemhez való jog megteremtése
10. szabad vállalkozás jogának megteremtése
11. halálbüntetés eltörlése
12. az EU, az OSCE (Organization for Security and Cooperation in Europe), valamint
más szervezetek és szakértők támogatásának elfogadása segítségül az emberi
jogok tiszteletben tartásához.

A Belorusz vezetés mindössze jelképes lépéseket tesz a fenti feltételek

megvalósítása érdekében. Ezen intézkedések egyike, hogy 2008 januárjában szabadon
engedtek néhány politikai foglyot. 2008 áprilisában az Európai Parlament ismét
figyelmeztette Minszket a 12 pont betartására, és megerősítette támogatási szándékát a
demokratikus Fehéroroszország létrejötte esetén.35

35
Европейские депутаты настаивают на выполнении Минском 12 условий Евросоюза. 2008. április
18. A cikk elérhetősége: http://www.charter97.org/ru/news/2008/4/18/5899/ (a letöltés dátuma: 2008.
május 5.)
 - 42 -

Ezzel ellentétben az USA szankciókat foganatosított, az emberi jogok

megsértésében közvetlenül résztvevő személyek, és általuk irányított szervezetek ellen.
2007. november 13-án befagyasztotta a Belnyeftyehim és leányvállalatainak számláit.
Ennek következményeként a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok korlátozottá
váltak.36

II. 5. Az EU Bizottságának belorusz delegációja37 és az Európai Parlament38

belorusz munkacsoportja

Az Európai Unió Bizottságának belorusz delegációja 1994 óta működik Kijevben,

ami csak korlátozott lehetőséget biztosított az országgal való megfelelő kapcsolattartásra.
A kijevi delegáció kapcsolatai a belorusz vezetéssel és a parlamenttel korlátozottak, mert
az országban nincsenek szabad és tiszta választások, kívánni valókat hagy maga után a
jogrend és nem tartják tiszteletben az emberi jogokat és a belorusz emberek alapvető
szabadságjogait.
A belorusz vezetés 2007-ben végül hozzájárulását adta a Bizottság minszki
képviseletének megnyitásához. A képviselet 2008 áprilisában kezdte meg működését. A
képviseletnyitás újabb csatornát nyitott az EU és a belorusz hatóságok közötti
párbeszédre.
Az Európai Parlament belorusz munkacsoportjának tagjai vízumkérelmének
sorozatos visszautasítása miatt a delegáció nem tud Belaruszba utazni az utóbbi években,
így Brüsszelben és Strasbourgban tárgyalnak rendszeresen az EU Beloruszt érintő
politikájának fejlődéséről. A tárgyalások célja az, hogy a képviselők megismerjék a
politikai és gazdasági helyzetet Belaruszban, és hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a
Tanács és az Európai Bizottság számára az országgal szembeni további lépéseket illetően,
melyek a demokrácia fejlesztésére és az emberei jogok, valamint a jogrend kialakítására
irányulnak. A távlati cél természetesen az, hogy ezt a szomszédos országot az EU-hoz

36
A döntés elérhető az Amerikai Egyesült Államok Gazdasági Minisztériumának honlapján:
http://www.treas.gov/offices/enforcement/ofac/programs/common/new_guidance_belarus.pdf (a letöltés
dátuma: 2008. május 5.
37
Az Európai Bizottság Belorusz Delegációjának hivatalos honlapja: http://www.delblr.ec.europa.eu/ (a
letöltés dátuma: 2008. május 5.)
38
Az Európai Parlament Belorusz Munkacsoportjának hivatalos honlapja:
http://www.europarl.europa.eu/intcoop/euro/id/d_by/default_en.htm (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 43 -

közelebb sikerüljön hozni. A delegációnak az elnökkel együtt 30 tagja van, magyar tagja
jelenleg nincsen.

A delegációnak a belorusz hatóságokkal középvezetői szinten fenntartott

kapcsolata mellett fő célja emiatt a belorusz demokratikus ellenzékkel, a független, nem
kormányzati szervezetekkel és a civil lakossággal való aktív és közeli dialógus
fenntartása.
Az Európai Unió és a Belarusz Köztársaság kapcsolatainak bemutatása után térek
rá szakdolgozatom harmadik részére, amelynek témája a magyar-belorusz kétoldalú
kapcsolatok lesznek.
 - 44 -

III. KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK MAGYARORSZÁG ÉS BELARUSZ KÖZÖTT

Hazánk és a Belorusz Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak gyökerei a

középkorba vezetnek minket. Így jelen fejezet első részét a magyar–belorusz viszony
történeti és nyelvi gyökereinek szentelem. Ezt követően fogom kifejteni a diplomáciai,
gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi körülményeit és végül az együttműködés
perspektíváit is a jövőre nézve.

III. 1. A kétoldalú kapcsolatok történelmi és nyelvi háttere39

A magyar-belorusz kétoldalú kapcsolatok történeti aspektusaival eddig nem túl

gyakran foglalkoztak a történészek. Ennek oka egyrészt az, hogy a Belarusz Köztársaság
csak 1991-ben lett független, másrészt pedig, mivel Fehéroroszország a történelem során
több évszázadon keresztül, a XIII-tól a XVIII. századig a Litván Nagyfejedelemség része
volt, amelyet Lengyelországhoz dinasztikus unió, majd konföderációs kapcsolat kötött,
így a magyar-lengyel kapcsolatoktól alapjában véve nehezen különíthetők el a magyar-
belorusz kapcsolatok. Annyi azonban bizonyos, hogy a nagyfejedelemségben a
beloruszok komoly szerepet játszottak, az ófehérorosz nyelv például sokáig a hivatalos
nyelv funkcióját is betöltötte.
A magyar-fehérorosz kapcsolatok kezdetei a középkorra tehetők. Bennük a
halicsi-ladoméri fejedelemség játszotta a legnagyobb szerepet, hiszen ezt a területet a
magyar királyok és később az erdélyi fejedelmek is örökségüknek tekintették, így igényt
is tartottak rá.
A magyar-fehérorosz kapcsolatok legelső, de az esemény rövid időtartama miatt
még alig észrevehető hatása a XIII. század elejére datálható. Ezt az eseményt is,
hasonlóan a későbbi kontaktusokhoz, Magyarország Haliccsal kapcsolatos expanziós
tervei ösztönözték. 1215-ben Endre elfoglalta a szóban forgó területet és fiát, Kálmánt
tette meg királynak. 1219-ben Merész Msztyiszlav szmolenszki fejedelem elhódította

39
Szakdolgozatom ezen fejezete a következő három tanulmány alapján készült: 1. BELI, Alesz -
ŁATYSZONEK, Oleg: Magyar-fehérorosz kapcsolatok a középkorban és az újkor kezdetén. A cikk
elérhetősége: http://kamunikat.fontel.net/www/czasopisy/annus/2006/05.htm (a letöltés dátuma: 2008.
május 5.); 2. Sztankevics Larisza – Katkics Zsuzsa (szerk. Zoltán András): 20 találkozás
Fehéroroszországgal: Fehérorosz nyelvkönyv kezdők számára. 9–18. o., 3. История белорусско-
венгерских культурных отношений. 2007. 06. 08. Elérhető orosz nyelven ZOLTÁN András előadása
alapján: http://www.hungary-ru.com/index.php?mode=news&id=1371 (a letöltés dátuma: 2008. május
5.)
 - 45 -

Kálmántól Halicsot. Valószínű, hogy ekkor már használták a „fehér ruténok” nevet,
amely elnevezésből a ma is használatos „fehérorosz” kialakult.
A Litván Nagyfejedelemség és Magyarország között a XIV. században, azon belül
is Nagy Lajos király idején (1342-1382) voltak a legintenzívebbek a kapcsolatok. Nagy
Lajos közvetítésével Keştutisz és fivére, Algirdas litván nagyfejedelem királyi koronát
kaptak a pápa kezéből és kötelezték magukat, hogy Budán felveszik a kereszténységet.
Keştutisz szóbeli esküvel erősítette meg az írott szerződést, amely nagy valószínűséggel
„rutén”, (ó)fehérorosz dialektusban hangzott el, feltehetőleg azért, mert az eskütevőt az
„idegen” nyelven tett fogadalom nem köti. Később Keştutisz meg is szegte azt. Bizonyos
értelemben ezt az eseményt tekinthetjük a magyar-fehérorosz művelődéstörténeti
kapcsolatok első dokumentált történésének.
1377-ben Halics és még két, Fehéroroszország kis darabjának tekinthető rész
került Nagy Lajos király uralma alá. Ez példátlan alkalom volt a magyar-fehérorosz
kapcsolatok történetében. Nagy Lajos megkezdte a terület megtérítését, ennek
köszönhetően katolikus püspökséget alapított Luckben. Ezzel kezdődött a katolikus
egyház állandó szervezetének kiépítése a mai Fehéroroszország területén. Nagy Lajos
lánya, Hedvig40 később Jagelló Ulászló litván fejedelem felesége lett, ők alapították újjá a
krakkói egyetemet, amely kiemelkedő szerepet játszott a mai Fehéroroszország területén,
mint a nyugat-európai nevelés terjesztője. Ebben az időszakban különösen intenzív
kapcsolatok voltak Magyarország, Litvánia és Lengyelország között.
Nagy Lajos mellett a magyar kulturális hatás leginkább Báthory István lengyel
király és litván nagyfejedelem idejében (1576–1586) volt érezhető. Az ő ideje alatt
végbement állami és katonai reformok tették lehetővé, hogy felszabaduljon Polock a
moszkvai megszállás alól. Az ő idejében alakult ki a nemzeti nemesi viselet végleges
formája, a magyar gyalogság példájára pedig létrejöttek a gyalogos egységek. Báthory
használta először a „Fehér Ruténia” nevet a mai Fehéroroszország keleti részét értve ez
alatt. Grodnóban várat épített, és a kutatások szerint sok időt töltött udvarával a
beloruszok földjén. Ő alapította a térség kulturális központjának számító Vilniusi
Egyetemet 1579-ben. Ezt többek között a belorusz lexikában kimutatható magyar eredetű
szavak is bizonyítják.
40
Nagy Lajos lányát, Hedviget Szent Jadviga néven 1997. június 8-án avatta szentté Krakkóban II. János
Pál pápa. DOBOS Marianne: Egyetemet és kórházakat a jövendőnek (Szent Jadviga királynő életének
tanulságai). Magyar-Hon-Lap, 2007. július 18. A cikk elérhetősége:
http://mkdsz.hu/index.php?Itemid=77&id=6208&option=com_content&task=view (a letöltés dátuma:
2008. május 5.)
 - 46 -

A magyar nyelvi hatás elsősorban a belorusz katonai szókincsben jelentős. Már

Báthory uralkodása előtt bekerült az ófehéroroszba néhány magyar szó, például: гайдукъ
(hajdúk), гусаръ (huszár), кордъ (kard), кгермекъ (gyermek), котчий (kocsi), шишакъ
(sisak). Báthory korában bukkannak fel az alábbi magyar jövevényszavak: антелокгъ
(antalag), бакгазия (bagázia), капти (kapca), палашъ (pallos), чеканъ (csákány), чуга
(csuha). Nem jövevényszó ugyan, de magyar vonatkozású a магерка (magyar), egyfajta
sapka, amely szó a magyarok önelnevezéséből keletkezett; és a бекешка (bekecs) szó. A
XVI. század végén bukkannak fel az ófehérorosz nyelvemlékekben a: шеренгъ (sereg),
гарцъ (harc), кунтушъ (köntös), добошъ (dobos), дэраш (deres) szavak. A modern
fehérorosz nyelvben is van néhány újabb keletű magyar jövevényszó, mint гуляш
(gulyás), леча (lecsó), és чардаш (csárdás).
A XVI. századi magyar-fehérorosz művelődéstörténeti kapcsolatok legfontosabb
ránk maradt emléke a kéziratos formában fellelhető ófehérorosz nyelven íródott Attila-
történet (Исторыя о Атыли короли угорском), amely egy 1580 körül íródott vegyes
tartalmú kódex 173–224. lapján maradt fenn. A szerző megjelölése nélküli fehérorosz
Attila-történet, ahogy azt a kutatások jelenlegi állása szerint látjuk, lengyelből készült
fordítás. A lengyel szöveg forrása pedig valószínűleg Oláh Miklós (Nicolaus Olahus,
1493-1568) magyar humanista Athila című latin nyelvű műve, amely 1568-ban jelent
meg először nyomtatásban. A lengyel fordítás, már csak témáját tekintve is, minden
bizonnyal összefügg Báthory Istvánnal, pontosabban a magyar fejedelemnek a lengyel-
litván trónra való megválasztásának előkészítésével. A fehérorosz fordítás pedig az immár
megválasztott és Litvánia elveszített területeit sikeresen visszavívó uralkodó származása
iránti érdeklődéssel készülhetett. A névtelen fehérorosz kéziratos fordítás révén irodalmi
úton is került át némi magyar nyelvi, elsősorban tulajdonnévi anyag az ófehéroroszba.
Bár a többszörös átírás következtében néha eléggé erősen torzultak a magyar nevek, vö.
pl. Csaba – Хаба, de felismerhetőek maradtak. Az újabb kori magyar-fehérorosz
történelmi és kulturális kapcsolatok feldolgozása még jórészt előttünk, filológusok és
történészek előtt álló feladat.
Annak ellenére, hogy a magyar-belorusz történelmi, művelődéstörténeti
kapcsolatok, ahogy az a fentiekből is kitűnik, nagyrészt epizodikus jellegűek, mégis
levonható belőlük egy egyszerű következtetés. Mégpedig az, hogy Magyarország
Lengyelországgal, Németországgal, Olaszországgal és Svédországgal együtt aközé a
néhány európai ország közé tartozik, amelyek a középkorban és a kora újkorban közvetítő
 - 47 -

szereplőként aktívan részt vettek abban a folyamatban, melynek során

Fehéroroszországba eljutottak a nyugat-európai kulturális hatások. Nem elégedtek meg
azonban ennyivel, hanem hozzátettek a közvetített tartalmakhoz, szokásokhoz olyan
dolgokat, ami eredeti a kultúrájukban. Belarusz számára, amely mind a mai napig keresi
helyét az európai közösségben, Magyarország történelmi okokból egyike annak a néhány
országnak, amely már régóta jelen van mint művelődéstörténeti kapcsolat, és próbálja
Fehéroroszországot a nyugati civilizáció szférájába bevonni.
A jelenlegi magyar-belorusz művelődéstörténeti kapcsolatok, lassan ugyan, de
folyamatosan fejlődnek, és jó irányba haladnak. Ehhez olyan apró lépések tartoznak, mint
például az, hogy megjelent magyarul egy belorusz költészeti antológia, hogy van már
belorusz nyelvkönyv is kezdők számára, hogy a magyar-belorusz szótár készen van, és
rövidesen megjelenik. Van egy történelmi, szolidaritást mutató példa is a XX. századból.
1956-ban egy fehérorosz kisváros termelőszövetkezetének dolgozói fellázadtak a magyar
forradalom hírére. Persze leverték őket néhány napon belül, de ebben az esetben a
szándék maradandóvá tette a lépést.
1994-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán megkezdődött a belorusz nyelv
oktatása. A lektorokat azóta is a Breszti Egyetem küldi hozzánk. Az első oktató Mikalaj
Aljahnovics docens volt, aki például megírta magyar nyelven a fehérorosz nyelvről szóló
szócikket „A világ nyelvei” című könyvbe.41 Azóta is munkatársai és tanítványai látják el
a budapesti fehérorosz lektori teendőket.

III. 2. A magyar-belorusz diplomáciai kapcsolatok

Szakdolgozatom jelen fejezetében a magyar-belorusz diplomáciai kapcsolatok

aktuális helyzetéről és ennek előzményeiről (nagyjából az elmúlt 15 évről) szeretnék egy
rövid áttekintést nyújtani.
Magyarország és a Belarusz Köztársaság 1992. február 12-én létesített egymással
diplomáciai kapcsolatokat. Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet 1992. december
7-én adta át megbízólevelét Minszkben Sztanyiszlav Suskevicsnek, a Belarusz
Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa elnökének. A megbízott nagyköveti státuszban őt Hárs
Gábor, Bába Iván, és Katona Tamás követte. 2001-től 2007. decemberéig a varsói helyett

41
ALJAHNOVICS Mikalaj: Fehérorosz. In: A világ nyelvei (főszerk. Fodor István). Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1999. 366-399. o.
 - 48 -

a moszkvai magyar nagykövetség látta el ezt a feladatot Keskeny Ernő, Kontra Ferenc,
majd Székely Árpád személyében.42
A Belarusz Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége 2000 januárjában nyílt
meg Budapesten. Az első belorusz nagykövet, Andrej Jevdocsenko 2000. március 3-án
adta át megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek.
2003-ban a nagykövet a „Hegyvidék” című lapban43 a következőképp nyilatkozott
a kezdetekről: „Az alapoktól kellett kezdeni. Nem volt követségi épület, nem volt
ismeretség. Nekem, nekünk, első képviselőknek kellett berendezni az épületet, megvenni
a berendezési tárgyakat, a munkaeszközöket.”
Nagyköveti munkájában Andrej Jevdocsenko elsődlegesnek tartotta „a
kereskedelmi kapcsolatok megalapozását, azt, hogy ismerjék meg” hazáját. „Minél
szélesebb körben bizonyosodjon be, hogy kölcsönösen megbízható” kapcsolatuk „van és
lesz a magyarokkal.” Hazájáról néhány szóban a következőképp nyilatkozott:
„Belorusszia területe hozzávetőleg akkora, mint hazájuké, mintegy 40 százaléka erdő.
Hatalmas fenyőerdőink vannak, tele madarakkal, állatokkal, érintetlen természeti tájakkal.
Számtalan halászatra, sportolásra, kirándulásra alkalmas tó található. Várjuk a
magyarokat kereskedni, üdülni.”
2006. augusztus 18-a óta a Belarusz Köztársaság magyarországi nagykövete
Jelena Nyikolajevna Kupcsina asszony, aki a fent nevezett napon adta át megbízólevelét
Sólyom László köztársasági elnöknek.
A két ország közötti fontosabb magas szintű látogatások szereplői, helyszíne és
időpontja a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma honlapján megtalálhatók.44
Általános tendenciaként azt lehet elmondani, hogy a 2000-es évek kezdetén még voltak
magas szintű érintkezések, később azonban a Belarusz Köztársaság nemzetközi
elszigetelődésének fokozódásával az érintkezések szakértői szintre korlátozódtak.

42
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma – Kétoldalú kapcsolatok
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/ketoldalikapcsolatok.aspx?d=
Politikai%20kapcsolatok&c=14&z=Eur%c3%b3pa (a letöltés dátuma: 2008. március 21.)
43
Egy fiatal állam nagykövete – Belorusszia várja a magyarokat. Hegyvidék, 2003. június 4. 6. o. A cikk
elérhetősége: http://www.comp-press-data.hu/Portal/Archives/Hegy/2003/11/he06.pdf (a letöltés ideje:
2008. május 5.)
44
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma – Kétoldalú kapcsolatok
http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/ketoldalikapcsolatok.aspx?d=
Politikai%20kapcsolatok&c=14&z=Eur%c3%b3pa (a letöltés dátuma: 2008. március 21.)
 - 49 -

2000-es évtől kezdve szakértői szinten megfigyelhető a két ország közötti politikai
kontaktusok sűrűbbé válása. Ez elsősorban a budapesti Belorusz Nagykövetség
megnyitásának, másodsorban pedig a két ország KEK-en belül kialakult és megerősödött
regionális együttműködésének köszönhető.

A két ország közötti legfontosabb kétoldalú megállapodások 3. sz. táblázat

Államközi szerződések:

Jegyzőkönyv a diplomáciai kapcsolatok (1992. február 2.)

felvételéről
Megállapodás kölcsönös jogi (jogutódlás 1958-ban aláírt és 1971-
segítségnyújtásról állampolgári, családi és ben módosított megállapodásra
büntetőügyekben vonatkozóan 2003. február 4.)
A jövedelem- és a vagyonadók területén a (2002. 02. 19., érvényes: a két
kettős adóztatás elkerüléséről és az adózás forrásban eltérő adatok: 2004. június
kijátszásának megakadályozásáról 24. és 2005. január 1.)

Kormányközi szerződések:

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén megvalósuló (1995. március 1.)

gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésről
A nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról (1995. november 1.,
érvényes 1996. június 14-
től)
A szolgálati és diplomata útlevéllel utazók (2001. május 23.,
vízummentességéről érvényes: 2002. július 14-
től)

Forrás: A táblázatok a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma honlapján található

információk és a Belarusz Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége által rendelkezésemre
bocsátott anyagok alapján készültek.
 - 50 -

A kétoldalú szerződésekkel kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy

Magyarország EU belépésével kapcsolatban szükségessé vált a kétoldalú kereskedelmi
kapcsolatok szerződéses jogi bázisának felülvizsgálata. A belépés időpontjával
felmondtuk az eddigi kereskedelmi-gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködési
megállapodásunkat. 2007 októberében azonban parafálták a magyar és a belorusz
kormány közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodást, melynek aláírása 2008
májusában várható.
2001 óta minden évben megrendezésre kerülnek konzultációk a két ország
külügyminisztériumai között, amelyek során a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének
kérdéseiről tárgyalnak. Az elmúlt években mindkét fél pragmatikus szempontból és
érdekeltségét mutatva vesz részt a tárgyalásokon. Ennek eredményeképpen a 2007-es évre
a felek feladattervet készítettek. A gyakorlat bevált, így a felek 2008-ban is hasonló
gyakorlatot követtek. A felsorolt rendezvények megvalósításával a kétoldalú kapcsolatok
intenzívebbé váltak.
A 2007-es évben a külügyminisztériumi konzultációk is gyakoribbá váltak.
Osztályvezetői szinten tárgyalások kezdődtek egyrészt konzuli kérdésekről (március),
valamint külpolitikai tervezés témakörben is (április). Belarusz érdekelt a kétoldalú
regionális kapcsolatok fejlesztésében, és a humanitárius szférát érintő együttműködés
megerősítésében is. 2003-ban írták alá és folyamatosan meg is valósítják azt a régiók
közötti megállapodást, amely Gomel megye és Baranya megye együttműködéséről szól.
2005-2006-ban Baranya megye először fogadott a csernobili katasztrófa által sújtott
Gomel megyéből gyermekeket egészségük javítása céljából.
Az eddigiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy „modern diplomáciai”
kapcsolatok vannak Fehéroroszország és hazánk között, hiszen kiterjedt, sokrétű,
növekvő számú és egymással is összefüggő szakterületek keretében folynak tárgyalások
és tevékenykednek ill. tevékenykedni fognak a nagykövetségek.45 Ez egy nagyon fontos
megállapítás, hiszen a magyar diplomáciatörténetben (és a beloruszban is) a második
világháború után a külkapcsolati mozgásteret a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez való
tartozás határozta meg, emiatt pedig a diplomácia egyes funkciói (a nemzeti érdekek
képviselete, kapcsolatépítés, kezdeményezés) csak korlátozottan érvényesülhettek.46

45
NYUSZTAY László (szerk.): Szakdiplomáciai tanulmányok. BGF-KKFK, Budapest, 2000. 13. o.
46
U. o. 17–18. o.
 - 51 -

Az Alkotmány 7. §-a szerint „a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a

nemzetközi jog általánosan ismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi
kötelezettségek és a belső jog összhangját”. Ez azt jelenti, hogy a külpolitika
meghatározása, az állam nemzetközi képviselete, idegen államok elismerése, diplomáciai
és konzuli kapcsolatok létesítése, felfüggesztése, megszüntetése; követküldés és –fogadás,
nemzetközi szerződések kötése, felmondása, hadüzenet és békekötés, hadiállapot
kihirdetése, nemzetközi szervezetekhez csatlakozás és szervezetekből való kilépés joga és
kötelessége is a külügyekben gyakorolt állami szuverenitás jogosultságai közé tartozik.47

III. 2. 1. A Magyar Köztársaság minszki nagykövetségének felállítása

Mint ahogy azt a bevezetőben már jeleztem, a magyar kormány 2007 májusában
hozott döntése alapján hazánk 2007 decemberében nagykövetséget nyitott
Fehéroroszországban. Az ott dolgozók látják el a „hagyományos” és a „modern”
diplomáciai feladatokat is. Ezek közé tartozik a képviselet, az államközi kapcsolatok
fejlesztése, az aktív részvétel a feszültségek csökkentésében és a konfliktusok
kezelésében, a hozzájárulás a nemzetközi rend kialakulásához és fennmaradásához, a
jelentéstétel, a „totális diplomácia” gyakorlása, a politikai marketing, a szakdiplomácia.48

A felállított nagykövetség legfontosabb feladatai:

1. a 300 millió USD-t meghaladó kétoldalú kereskedelmi forgalom növelése

2. a magyar állampolgárok érdekvédelmének biztosítása
3. a helyszíni vízumkiadás megteremtése
4. az országaink közötti kulturális, tudományos és oktatási kapcsolatok elmélyítése.

A képviselet bővebben egyrészt hazánk, mint állam képviselete. Erre nagy

szükség van, hiszen, mint korábban említettem, a mai Fehéroroszországnak sajnos nincs
eredeti Magyarország-képe, amely a fehérorosz szellemi élet termékének tekinthető, és a
két ország kapcsolattörténetének ismeretén alapulna.49 Másrészt a helyszínen tartózkodó
állampolgáraink védelme. Ők főleg tranzitforgalmat bonyolítanak, vagy például valamely

47
KINCSES László: Diplomáciatörténet. HVG-ORAC, Budapest, 2005. 185. o.
48
TATÁR György: A diplomataszakma változása. Külpolitika, 1998/4. 33–43. o.
49
BELI, Alesz - ŁATYSZONEK, Oleg: Magyar-fehérorosz kapcsolatok a középkorban és az újkor kezdetén.
 - 52 -

magyar-belorusz vegyesvállalatnál dolgoznak. Nagyon fontos még a magyar kormány

álláspontjának képviselete minden aktuális kérdésben, ennek magyarázata, ismertetése.
Az államközi kapcsolatok fejlesztésére elsősorban gazdasági, kereskedelmi
szempontból van szükség. A feszültségek csökkentése és a konfliktuskezelés, valamint a
nemzetközi rend kialakításában és megőrzésében való részvétel nemcsak a magyar
diplomácia, hanem az Európai Unió tagállamainak is közös feladata, elsősorban politikai
téren.
A jelentéstétel a Magyarországról kiutazók számára tartalmaz nagyon fontos
információkat. Különösen sztrájkhelyzetben vagy egyéb politikai megmozdulások esetén
szükséges a jelzés hazánk állampolgárai felé. A modern diplomácia feladataira
egyszerűen az átalakult világ okán van szükség.
A helyszíni jelenlét emellett lehetővé teszi a fehérorosz civil szervezetekkel
fenntartott kapcsolatok fejlesztését, és a visegrádi négyek keretében való szorosabb
együttműködést. Állampolgáraink érdekvédelme már csak az ottani jelentős átmenő
magyar kamionforgalom miatt is fontos. A követségnek az eddigi felmérések szerint évi
mintegy tízezer vízumot kell majd kiállítania. Az üzleti kapcsolatok fejlesztését mindkét
fél hosszú távra tervezi. Sokasodnak az üzleti utazások, erősödik a gazdaságdiplomaták
tevékenysége, mindezt jól segítheti a magyar nagykövetség.50
A magyar nagykövetség várhatóan 2008 júniusában már végleges helyén fogadja az
ügyfeleket.
Belarusz kapcsán a magyar diplomácia pragmatikus. Egyrészt az Európai Unió
tagállamaként szigorúan betartjuk a belorusz vezetéssel szemben közösen elfogadott
korlátozó intézkedéseket (vízumtilalmi lista, miniszteri és afeletti szintű kapcsolatok
tilalma), másrészt szakértői szinten a kapcsolatok elmélyítésére törekszünk az élet minden
területén.

50
FARKAS József György: Legyen vagy ne legyen magyar nagykövetség Minszkben? Népszabadság, 2007.
szeptember 25. A cikk elérhetősége: http://www.nsz.prim.hu/cikk/465308 (a letöltés dátuma: 2008.
május 5.)
 - 53 -

III. 3. A magyar-belorusz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok

III. 3. 1. A közös Magyar–Belorusz Munkacsoport tevékenysége

A téma aktualitása tekintetében nem lehet azt a tényt sem említés nélkül hagyni,
hogy közvetlenül hazánk EU-csatlakozása után, 2004. május 17-18-án került
megrendezésre Budapesten a Külügyminisztériumban a kereskedelmi és gazdasági
együttműködéssel és a kereskedelem fejlesztésével foglalkozó közös Magyar–Belorusz
Munkacsoport első ülése. Ezen a magyar delegációt Simon Sándor, a Magyar Köztársaság
Külügyminisztériuma Kereskedelemfejlesztési Osztályának vezetője, a belorusz
delegációt pedig Valerij Dovgan, a Belarusz Köztársaság Külügyminisztériuma Kétoldalú
Európai Együttműködési Osztályának vezetője irányította.
A Munkacsoport plenáris ülésén a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével, annak
szerződéses és jogi alapjaival, az ipari területeket érintő kooperáció aktivizálásával és a
hitel- valamint a befektetési szférával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. A felek
megállapodtak abban, hogy a két ország üzleti köreinek találkozót szerveznek 2004. év
második felében.51
A kétnapos munka során találkozók és tárgyalások folytak a belorusz delegáció és
a magyar Külügyminisztérium, a Ganz Transzelektro, a „Belorusz kereskedőház”, az
Eximbank, a MEHIB, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Magyar Állami
Metrológiai Központ között. A felek a megbeszéltekről jegyzőkönyvet írtak alá. A
belorusz delegáció részt vett az „Indusztria-2004” nemzetközi kereskedelmi kiállítás
megnyitóján és megismerkedett az ott kiállított termékekkel.52
A gazdasági együttműködéssel és a kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó közös
Magyar–Belorusz Munkacsoport második ülésére 2007. június 28-án került sor
Minszkben.53 Főleg a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok perspektíváiról, a kétoldalú
együttműködés szerződéses és jogi alapjáról, és konkrét gazdasági események
megvalósításának lehetőségeiről tárgyaltak. Ezen az ülésen határozták el annak a kis- és

51
В Будапеште состоялось первое заседание совместной Белорусско-Венгерской Рабочей группы
по экономическому сотрудничеству и развитию торговли. www.afn.by/news/view.asp?id=44624 (a
letöltés dátuma: 2008. május 5.)
52
U. o.
53
Вопросы развития договорно-правовой базы двустороннего сотрудничества будудт
обсуждаться на втором заседании белорусско-венгерской рабочей группы.
http://misc.cmmp.ru/newswithfilter/text.aspx?fileName=ECONOM.ID.162511.HTML (a letöltés
dátuma: 2008. május 5.)
 - 54 -

középvállalatokról szóló megállapodásnak az aláírását, amelyet a Magyar–Belorusz

Kereskedelmi Napok keretében végül aláírtak, továbbá a Magyar Befektetési és
Kereskedelemfejlesztési Ügynökség valamint a Fehérorosz Nemzeti Marketing és
Árkonjunktúra Centrum közötti egyezmény megkötését.

III. 3. 2. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulása

Magyarország és Belorusszia közötti kapcsolatok fejlesztésében elsőbbséget

élveznek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok. Fehéroroszország hazánk számára
gazdasági szempontból viszonylag jelentős partnernek számít. A harmadik helyet foglalja
el a FÁK-államokkal folytatott kereskedelmünkben. Hazánk a 14. helyet foglalja el
Fehéroroszország FÁK-on kívüli kereskedelmi partnerei között.54 Ezen kívül az utóbbi
években azon országok között, ahol Belorusszia diplomáciai képviselettel rendelkezik (46
tagállamban, különböző kontinenseken) Magyarország stabilan, a 13. helyen áll
kereskedelmi és gazdasági téren.
A Belarusz Köztársaság magyarországi nagykövetsége által rendelkezésemre
bocsátott adatok szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt öt évben
millió USD-ben a következőképpen alakult:

Belorusz-magyar kereskedelmi forgalom (millió USD) 4. sz. táblázat

Mutatók 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2006

(%)
Kereskedelmi 103,7 98,9 143,3 192,5 214,6 209,4 270,4 129,0
forgalom
Export 75,4 70,8 105,5 136,6 134,7 97,7 140,0 143,2
Import 28,3 28,1 37,8 55,9 80,0 111,8 130,4 116,6
Egyenleg +47,1 +42,7 +67,7 +80,7 +54,5 -14,1 +9,6

Forrás: Belorusz Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége

54
Заседание белорусско-венгерской рабочей группы по экономическому сотрудничеству состоится
28 июня в Минске.
http://misc.cmmp.ru/newswithfilter/text.aspx?fileName=NAVINY.BY.RUBRICS.EC... (a letöltés
dátuma: 2007. október 22.)
 - 55 -

Vannak magyar adatok is. Ezek szerint a 2001–2002 és 2005-ben mintegy 20,
2003–2004-ben 10, 2006–2007-ben pedig mintegy 30 millió USD-vel volt magasabb a
kereskedelmi forgalom szintje. Az eltérést valószínűleg az eltérő számítás, azon belül is a
re-export értéke okozza.

Magyar-belorusz kereskedelmi forgalom (millió USD) 5. sz. táblázat

Mutatók 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007/2006

(%)
Kereskedelmi 123,5 116,7 153,2 205 236,9 240,8 300,5 125%
forgalom
Export 23,4 23,0 34,8 52,3 95,0 132,9 150,1 113%
Import 100,1 93,7 118,4 152,7 141,9 107,9 150,6 140%
Egyenleg -76,7 -70,7 -83,6 -100,4 -46,9 +25,0 -0,5

Forrás: A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának honlapja

A magyar-belorusz külkereskedelmi forgalom növekedése 1998. óta folyamatos.

A magyar adatok szerint a 2006-os forgalom (magyar aktívummal) elérte a 240 millió
dollárt, a 2007-es évben pedig a 300 milliót, mely 24%-os növekedést jelent a megelőző
évhez képest.
Magyarország többek között fogyasztási cikkeket, élelmiszert, gyógyszert,
híradástechnikai berendezéseket exportál, és fát, vasat, egyéb nyersanyagokat importál
Belorussziából. Hazánkban mindezek mellett régóta népszerűek az MTZ traktorok, a
minszki gyár termékeihez már 1985-ben létesítettek Magyarországon kiszolgáló bázist. A
Gazdasági Napok keretében a Heves megyei Horton MTZ kereskedelmi és szolgáltató
központ nyílt meg.55 A Magyar–Belorusz Kereskedelmi Napok keretében több területen is
előrelépés történt. A létrehozott MTZ-bázis lehetőséget ad más belorusz vállaltok
termékeinek akkreditációjára is. Több vállalat között jött létre együttműködés, például a
Gomszelmas és az orosházai Linamar, vagy a Gomszelmas és a nyíregyházi Agroker

55
F. J. Gy.: Jönnek a fehéroroszok. Népszabadság Online. 2007. október 15. A cikk elérhetősége:
www.nol.hu/cikk/467923 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 56 -

Holding között. A BZTDiA és a Dorker, valamint a Habi cégek is szerződtek

traktoralkatrészekre (2008-ra mintegy 1,5 millió euró értékben).
A fehéroroszokat kiemelten foglalkoztatják a magyarországi ipari parkok
működésének tapasztalatai, érdeklődnek továbbá a záhonyi szállítási és beruházási
lehetőségek iránt, hiszen a térség a Balkánra irányuló fehérorosz áruforgalom útvonalába
esik. Magyar szempontból a Belarusz Köztársaság Oroszország és a Baltikum felé az
áruforgalom megkerülhetetlen tranzitállama.56

A magyar kivitel áruszerkezete (millió USD) 6. sz. táblázat

Kivitel
Árufőcsoport/évek 2005 2005 2006 2006 2007 2007
Összesen 95,00 100% 132,95 100% 150,1 100%
(USD, %)
Élelmiszerek, 13,37 14,1% 15,30 11,8% 16,4 10,9%
italok, dohány
Nyersanyagok 0,07 0,1% 0,17 0,1% 0,1 0,1%
Energiahordozók 0,00 0,0% 0,00 0,0% 0,1 0,1%
Feldolgozott 62,56 65,9% 84,45 63,5% 97,5 65,0%
termékek
Gépek és 19,00 20% 33,02 24,9% 35,9 23,9%
szállítóeszközök

Forrás: Tájékoztató Belarusz Köztársaság gazdaságáról, a magyar-belorusz külkereskedelmi

forgalom és a tőkebefektetések alakulásáról. Készült a Magyar Köztársaság Moszkvai
Nagykövetsége Kereskedelmi Képviseletének tájékoztatása szerint ITD Hungary, Budapest, 2007.
október 16. és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának adatai

A magyar kivitel összetételében a legnagyobb részt a feldolgozott termékek

foglalják el, a következő helyen a gépek és a szállítóeszközök állnak. A harmadik fontos
kiviteli árufőcsoport az élelmiszerek, italok és a dohány, végül pedig a nyersanyagok. A
behozatalban 2005-ben még az energiahordozók vezettek, 2006-tól a feldolgozott

56
Minszkben magyar nagykövetség nyílik. Kitekintő.hu
 - 57 -

termékek adják az import legnagyobb részét. Fontosak még a gépek és a szállítóeszközök.

A nyersanyagok és az élelmiszer, italok, dohány importja csekély mértékű.
2006. évi kivitelünk áruszerkezete három termékcsoportra koncentrálódik. A
legnagyobb volumenben, 84,4 millió USD értékben (a teljes kivitel 84,4%-a) a
feldolgozott termékek szerepeltek, ami 22%-os növekedést jelentett az előző évi értékhez
képest (zömmel gyógyszerek, műanyag alapanyagok, ruházati cikkek, tisztítószerek). 33
millió USD értékkel az export 25%-át tették ki a gépek és szállítóeszközök, 74%-kal
meghaladva az előző évi értéket (főleg közúti járművek, híradástechnika, ipari és speciális
szakipari gépek, villamos készülékek). A 15,3 millió USD értékű élelmiszerszállítások a
kivitel 11,5%-át képviselték, 14,5%-os növekedés mellett (leginkább zöldség, gyümölcs,
elő állatok, állati takarmány).

A magyar behozatal áruszerkezete (millió USD) 7. sz. táblázat

Behozatal
Árufőcsoport/évek 2005 2005 2006 2006 2007 2007
Összesen (USD, %) 141,95 100% 107,92 100% 150,6 100%
Élelmiszerek, italok, dohány 0,00 0,0% 0,18 0,2% 0,2 0,1%
Nyersanyagok 3,95 2,8% 3,98 3,7% 3,0 2,0%
Energiahordozók 91,19 64,3% 33,55 31% 68,9 45,8%
Feldolgozott termékek 23,94 16,8% 42,63 39,5% 50,8 33,7%
Gépek és szállítóeszközök 22,87 16,1% 27,59 25,6% 27,7 18,4%

Forrás: Tájékoztató Belarusz Köztársaság gazdaságáról, a magyar-belorusz külkereskedelmi

forgalom és a tőkebefektetések alakulásáról. Készült a Magyar Köztársaság Moszkvai
Nagykövetsége Kereskedelmi Képviseletének tájékoztatása szerint ITD Hungary, Budapest, 2007.
október 16. és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának adatai

A behozatal áruszerkezetében szintén három termékcsoport dominál 42,/ millió

USD értékben 39,5%-ot képviselt a feldolgozott termékek behozatala, ez 78%-kal volt
magasabb az előző évi szintnél (főleg vas és acél, fatermékek, szerves vegyi termékek). A
33,6 millió USD értékű energiahordozó importunk a teljes behozatal 31%-át tette ki, azzal
együtt is, hogy az előző évi értéknek csaknem harmadára csökkent (kőolaj és kőolaj
termékek). A gépek és szállítóeszközök 27,6 millió USD értékű importja a behozatal
 - 58 -

25,6%-át képviselte, 20,6%-kal meghaladva az előző évi értéket (zömében speciális

szakipari gépek). 2007-ben a 2006-os tendencia folytatódott.
A külkereskedelmi szaldó az utóbbi években 2006-ot kivéve Belarusszia részére
alakult kedvezően. Magyarországra Belorusszia elsősorban olajtermékeket, trágyát,
traktorokat, a fafeldolgozás termékeit, a fémfeldolgozás termékeit, kerékabroncsokat, len
szöveteket, étkezési sót exportál. Belorusszia elsősorban a következő magyar árukat
importálja: gyógyszerek és gyógyszerkészítmények, állateledelek, szénhidrogén, festékek
és lakkok, berendezések az automatikus információ feldolgozásához, gyümölcsök és
zöldségkonzervek, elektromos transzformátorok, polimerek.
A működőtőke-befektetés színvonala nem mondható magasnak a két ország
között. 2006-ban a belorusz befektetések értéke Magyarországon 1,5 millió dollár, míg a
magyar befektetések értéke Fehéroroszországban mindössze 700.000 dollár volt.57 A
belorusz fél aktívan dolgozik azon, hogy a magyar befektetőket bevonja a belorusz
gazdaságba. Ez a mutató kevesebb, mint magyar beruházási potenciál. A belorusz fél
érdekelt a magyar beruházások növelésében és kész széleskörű együttműködésre ezen a
téren. Befektetési kapcsolatok. Az MNB adatai szerint nem történt a Belorusz
Köztársaságban magyar tőkebefektetés. Ugyanakkor egyéb forrásokból származó
ismereteink szerint 20 magyar-belorusz vegyes vállalatot regisztráltak 13 millió USD
alaptőkével (a magyar befektetők tulajdonrésze 7,8 millió USD). A Magyarországon
működő belorusz tőke nagyságára vonatkozóan az MNB adatai szerint mindössze 2003-
ban történt magyarországi belorusz befektetés, 1,5 millió USD értékben. Más források
szerint mintegy 30, kis értékű belorusz tőkével működő társaságot jegyeztek be, ezek
többsége kereskedelmi tevékenységet végez. Nagy volumenű egyedi befektetésre eddig
nem került sor.
Ami a kereskedelem szerződéses alapjait illeti, a magyar fél ratifikálása után (a
belorusz fél már korábban ratifikálta) 2004 júniusában életbe lépett a 2002. február 19-én
aláírt Egyezmény a Belarusz Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a kettős
adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem és
vagyonadók területén. A belorusz fél aláírta a beruházások létesítéséről és kölcsönös
védelméről szóló egyezményt. Az egyezmény a magyar aláírásra vár.

57
Заседание белорусско-венгерской группы по развитию предпринимательства пройдет в
Будапеште. http://www.mogbiz.by/modules.php?name_News&file=article&sid=618 (a letöltés
dátuma: 2007. december 1.)
 - 59 -

Fontos szerepet játszanak a két ország kapcsolatában a regionális

együttműködések. Létrejöttek és eredményesen fejlődnek Gomel megye és Baranya
megye közötti kapcsolatok. Jó perspektívája van Breszt megye és Hajdú-Bihar megye
közötti kapcsolatok fejlődésének.
A kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésében hatékonyak a
kiállítással egybekötött vásárok, amelyeket Magyarország és Belarusz területén
rendeznek.
Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy láthatóan mindkét fél nyitott a másik
felé, felülvizsgálta az eddigi kapcsolatokat, és javaslatokat tesznek arra, hogyan lehetne
szorosabbra fonni az együttműködést. Belorusszia 10 milliós lakosságával jó gazdasági
lehetőségeket jelent hazánk számára.
 - 60 -

BEFEJEZÉS

Az ezredfordulóhoz érkezve a „nemzetköziesedés”, azaz „internacionalizáció”

helyett a „globalizáció” lett az uralkodó folyamat a világban. Ez a fogalom határokon
átívelő jelenségeket foglal magában, melyeknek a területi elv feletti jellegük van. A
globalizálódó világban az államok már nem elhatároltak egymástól.58 A nemzetközi
kapcsolatok feltételrendszerében is több lényegi változás ment végbe. Nagy mértékben
nőtt a szereplők száma, de egyben a nemzetközi együttműködés iránti készség és akarat
is. Emellett erősödött a nemzetközi kapcsolatok szabályozottsága, zajlik a kommunikáció
és az informatika forradalma. A diplomácia demokratikussá vagy más szóval nyitottá vált.
A vasfüggöny lebontása és az infrastruktúra robbanásszerű fejlődése
következtében a lakosság számára megnyílt a világ, egyszerűsödtek a külföldre utazás
jogi és technikai feltételei.59 Így minden esetben szükség van az egyes országokban való
magyar jelenlét kialakítására, megfelelőségének felmérésére, és felülvizsgálatára.
Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja. A magyar–belorusz kapcsolatok
alakulásában ennek a ténynek döntő jelentősége van. Belarusz az EU kül- és
biztonságpolitikájában, valamint szomszédsági politikájának részese. Az együttműködés
jelenleg nem széles körű, Fehéroroszországban kívánni valót hagy maga után a
demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása is, ezek az értékek pedig a Közösség
alapvető értékei közé számítanak.
Az EU 2004 óta több alkalommal is nyilvánvalóvá tette, hogy kész Belarusszal a
kapcsolatok szorosabbá tételére, de ennek egyértelműen meghatározott feltételei vannak,
amelyeket egyelőre Belarusz nem teljesít. A rezsim az országot nemzetközileg elszigeteli,
pedig a gazdaság számára nagyon fontosak lennének a harmonikus kapcsolatok a
partnerekkel. Ez a kettősség játszik szerepet az ország külkapcsolataiban, de a partnerek
hozzá való viszonyában is.
Az Európai Unió az 1990-es években passzív magatartást tanúsított, majd a 2000-
es évek elejétől kezdett ismét nagyobb figyelmet fordítani az országra.
Fehéroroszországon belül is jelentkezik egyfajta kettősség. A rendszer stabilitását a
rendezett szociális ellátás adja. Az orosz import kőolaj és földgáz kedvezményes árának

58
EGEDY Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. HVG-ORAC, Budapest, 2007. 220–
221. o.
59
TATÁR György: A diplomataszakma változása. 31–32. o.
 - 61 -

emelkedése miatt a költségvetés tételei a közlejövőben átcsoportosítódnak. Emiatt a

gazdaság krízisbe kerülhet.
A magyar-belorusz kapcsolatok Magyarország EU-taggá válása óta szigorúan
betartja a Közösség tiltásait, de szakértői szinten az élet minden területén a kapcsolatok
szélesítésére törekszik. Általános tendenciaként az országok közeledése várható. Ennek
egyik jelentős állomása a Magyar Köztársaság minszki nagykövetségének felállítása.
 - 62 -

BIBLIOGRÁFIA
(felhasznált irodalom, források)

I.
A Belarusz Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének honlapján.
http://www.belembassy.org/hungary (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

A Belnyeftyehim vállalat számláinak befagyasztásáról szóló döntés elérhető az Amerikai

Egyesült Államok Gazdasági Minisztériumának honlapján:
http://www.treas.gov/offices/enforcement/ofac/programs/common/new_guidance_belarus
.pdf (a letöltés dátuma: 2008. május 5.

A kutatási rendszer átalakulása Belorussziában. In: Kutatás-fejlesztés Közép- és Kelet-

Európában. A feltételrendszer alakulása 1988 – 1994 között. (összeállította MOSONINÉ
FRIED Judit, felelős kiadó TOLNAI Márton, az MTA KSZI igazgatója). Budapest, 1996.
53–67. o.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának honlapja:

http://www.kulugyminiszterium.hu (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

A belorusz vezetőkre vonatkozó vízumtilalmi lista elérhetősége:

http://naviny.by/rubrics/politic/2008/04/04/ic_news_112_288739/ (a letöltés dátuma:
2008. május 5.)

ALJAHNOVICS Mikalaj: Fehérorosz. In: A világ nyelvei (főszerk. Fodor István). Akadémiai
Kiadó, Budapest, 1999. 366-399. o.

Az EU döntése a vízumtilalmi listáról. Elérhetősége (angol nyelven): http://eur-

lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:294:0072:0080:EN:PDF ( a
letöltés dátuma: 2008. május 5.)

Az Európai Bizottság Belorusz Delegációjának hivatalos honlapja:

http://www.delblr.ec.europa.eu/ (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 63 -

Az Európai Közös Kül- és Biztonságpolitika és Magyarország. Hírlevél. I. évfolyam, 3.

szám. Teleki László Intézet, Külpolitikai Tanulmányok Központja, Budapest, 2005.
szeptember 2. A cikk elérhetősége:
http://www.kulugyiintezet.hu/kulpol/kiadvany/hirlevel/TLI_KTK_hirlevel_2005-03.pdf
(a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

Az Európai Parlament Belorusz Munkacsoportjának hivatalos honlapja:

http://www.europarl.europa.eu/intcoop/euro/id/d_by/default_en.htm (a letöltés dátuma:
2008. május 5.)

Az Európai Unió a GPS kedvezmények megvonásának okairól és következményeiről:

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/07/844&format=HTML&age
d=0&language=EN (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

Az Európai Unió Fehéroroszországra vonatkozó szomszédsági politikájának a 2007-

2013-as időszakra vonatkozó stratégiai terve. Elérhetősége (angol nyelven):
http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/country/enpi_csp_nip_belarus_en.pdf címen (a letöltés
dátuma: 2008. május 5.)

BELI, Alesz - ŁATYSZONEK, Oleg: Magyar-fehérorosz kapcsolatok a középkorban és az

újkor kezdetén. A cikk elérhetősége:
http://kamunikat.fontel.net/www/czasopisy/annus/2006/05.htm (a letöltés dátuma: 2008.
május 5.)

Benita Ferrero-Waldner biztos oldalán megtalálhatóak a figyelmeztetések Belarusz

számára. A beszédek elérhetősége: http://ec.europa.eu/commission_barroso/ferrero-
waldner/speeches/index_hu.htm (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

Bukaresti nagykövet lesz a Népszabadság főmunkatársa. MTI, 2008. március 4. A cikk

elérhetősége: http://www.mno.hu/portal/546668 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

DEÁK András: Az orosz-ukrán gázháború hátteréhez. Magyar Külügyi Intézet hírlevél, II.
Évfolyam, 2. szám, 2006. február 6. A cikk elérhetősége:
 - 64 -

http://www.kulugyiintezet.hu/kulpol/kiadvany/hirlevel/TLI_KTK_hirlevel_2006-02.pdf
(a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

Diplomáciai nyitás Minszkben. Magyar Hírlap 2006. szeptember 8. A cikk elérhetősége:

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=106988 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

DOBOS Marianne: Egyetemet és kórházakat a jövendőnek (Szent Jadviga királynő

életének tanulságai). Magyar-Hon-Lap, 2007. július 18. A cikk elérhetősége:
http://mkdsz.hu/index.php?Itemid=77&id=6208&option=com_content&task=view (a
letöltés dátuma: 2008. május 5.)

Economic and Investment Review 2007 Republic of Belarus (Gazdasági és Befektetési

Áttekintés 2007 Belarusz Köztársaság, a kiadványt a Belarusz Köztársaság
Külügyminisztériuma és Gazdasági Minisztériuma készítette.)

EGEDY Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. HVG-ORAC, Budapest,

2007.

Egy fiatal állam nagykövete – Belorusszia várja a magyarokat. Hegyvidék, 2003. június
4. 6. o. A cikk elérhetősége: http://www.comp-press-
data.hu/Portal/Archives/Hegy/2003/11/he06.pdf (a letöltés ideje: 2008. május 5.)

Együttműködésben – Az európai szomszédságpolitika (magyar nyelvű ismertető).

Elérhetősége: http://ec.europa.eu/world/enp/pdf/information/enp_brochure_hu.pdf (a
letöltés dátuma: 2008. május 5.)

F. J. Gy.: Jönnek a fehéroroszok. Népszabadság Online. 2007. október 15. A cikk

elérhetősége: www.nol.hu/cikk/467923 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

FARKAS József György: Legyen vagy ne legyen magyar nagykövetség Minszkben?

Népszabadság, 2007. szeptember 25. A cikk elérhetősége:
http://www.nsz.prim.hu/cikk/465308 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 65 -

KINCSES László: Diplomáciatörténet. HVG-ORAC, Budapest, 2005.

LAGZI Gábor – RÁCZ András: Változások és ellenzékiség Belaruszban egy évvel az

elnökválasztás után. Hírlevél, 1. évfolyam, 1. szám, Magyar Külügyi Intézet, Budapest,
2007. április 27.

LŐRINCNÉ ISTVÁNFFY Hajna: Pénzügyek Európában. Múlt, jelen, jövő. Közgazdasági és

Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996.

LUDVIG Zsuzsa: Független Államok Közössége (FÁK): integráció kontra dezintegráció.

In: DEÁK András – FARKAS Péter – LUDVIG Zsuzsa – RÉTHI Sándor: Oroszország a
világgazdaságban – Válság előtt és után. Aula, 2001. 473 – 513. o.

LUDVIG Zsuzsa: Oroszország a világgazdaságban. In: BASSA Zoltán – BUZÁS Sándor –

LUDVIG Zsuzsa – MAJOROS Pál – SZÉKELY-DOBY András – SZIGETVÁRI Tamás:
Világgazdasági régiók. Perfekt Kiadó, Budapest, 2004. 89–118. o.

LUDVIG Zsuzsa: Oroszország energiahatalmi szerepkörben a G8 találkozó előestéjén.

Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet. Vélemények,
Kommentárok, Információk, 133. szám, 2006. július 13. A cikk elérhetősége:
http://www.vki.hu/sn/sn_133.pdf (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

MAJOROS Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest, 2004.

MAJOROS Pál: Magyar külgazdasági stratégia című előadása a BGF Tudomány Napja
Konferencián 2007. november 8-án.

MAJOROS Pál: Magyarország a világkereskedelemben. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 1999.

Minszk, Koszovó – magyar szerepek. Népszabadság Online, 2006. március 24. A cikk
elérhetősége: http://www.nol.hu/cikk/398321 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)
 - 66 -

Minszkben magyar nagykövetség nyílik. Kitekintő.hu 2007. június 28. A cikk

elérhetősége: http://www.kitekinto.hu/cikk.php?cikk=2021&s=tags (a letöltés dátuma:
2008. május 5.)

Non-paper. What the European Union could bring to Belarus? Elérhetősége (angol
nyelven): http://ec.europa.eu/external_relations/belarus/intro/non_paper_1106.pdf (a
letöltés dátuma: 2008. május 5.)

NYUSZTAY László (szerk.): Szakdiplomáciai tanulmányok. BGF-KKFK, Budapest, 2000.

PATAKY István: Jutalom a baráti sajtónak. A Népszabadság újságírója lesz az új

bukaresti nagykövet. Magyar Nemzet Online, 2008. január 23. A cikk elérhetősége:
http://www.mno.hu/portal/538474 (a letöltés dátuma 2008. május 5.)

PETŐ Zoltán: A belorusz gazdaság és társadalom. Aránytalanságok és a fejlődés

perspektívái. Eu Working Papers, 4/2006. 82–93. o.

RÁCZ András: A belorusz elnökválasztás eredménye. Hírlevél. II. évfolyam, 7. szám.

Teleki László Intézet, Külpolitikai Tanulmányok Központja, Budapest, 2006. április 27.

RÁCZ András: Az EU Belarusz-politikája és a belorusz Európa-politikák. 53 – 56. o. A

cikk elérhetősége: http://www.kul-vilag.hu/ (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

SZEGŐ Péter: A zsarnokság legitimációjáról. HVG Online, 2007. október 3. A cikk

elérhetősége: http://hvg.hu/print/200740HVGFriss268.aspx (a letöltés dátuma: 2008.
május 5.)

SZEMUSIN, Dmitrij: Alba Ruthenia: Belorusszia rövid története című könyvében található
meg. (Posztszovjet Füzetek XII. Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 1996. 7. o.)

SZTANKEVICS, Larisza – KATKICS Zsuzsa (szerk. ZOLTÁN András): 20 találkozás

Fehéroroszországgal: Fehérorosz nyelvkönyv kezdők számára. Bölcsész Konzorcium
HEFOP Iroda, Budapest, 2006.
 - 67 -

Tájékoztató Belarusz Köztársaság Gazdaságáról, a magyar-belarusz külkereskedelmi

forgalom és a tőkebefektetések alakulásáról. (Készült a Magyar Köztársaság Moszkvai
Nagykövetsége Kereskedelmi Képviseletének tájékoztatása szerint.) ITD Hungary,
Budapest, 2007. október 16.

TATÁR György: A diplomataszakma változása. Külpolitika, 1998/4. 33–43. o.

Uniós szomszédságpolitika – teljes siker. Cikk az Európai Bizottság honlapján, megjelent

2008. 04. 03. A cikk elérhetősége:
http://ec.europa.eu/news/external_relations/080403_1_hu.htm (a letöltés dátuma: 2008.
május 5.)

WEINER Csaba: Belarusz – Lukasenka és Putyin szorításában? Kelet-Európa

Tanulmányok, I. szám, Európa peremén: új tagok és szomszédok. MTA VKI, Budapest,
2007. 133–150. o.

WEINER Csaba: Fokozódik? Orosz közvetlen tőkeberuházások a közép- és kelet-európai

régióban. Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet.
Műhelytanulmányok 71. szám, 2006. március. A cikk elérhetősége:
http://www.vki.hu/mt/mh-71.pdf (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

II.

Будапешт: пройдут дни экономики Беларуси. 2007. július 7. A cikk elérhetősége:

http://www.businesspress.ru/newspaper/article_mId_5723_aId_423394.html (a letöltés
dátuma: 2008. május 5.)

В Будапеште состоялось первое заседание совместной Белорусско-Венгерской

Рабочей группы по экономическому сотрудничеству и развитию торговли.
www.afn.by/news/view.asp?id=44624 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

ВОНСОВИЧ, Л. В.: Белорусоведение. Учебное пособие. ТетраСистемс, Минск, 2005.

 - 68 -

Вопросы развития договорно-правовой базы двустороннего сотрудничества

будудт обсуждаться на втором заседании белорусско-венгерской рабочей группы.
http://misc.cmmp.ru/newswithfilter/text.aspx?fileName=ECONOM.ID.162511.HTML (a
letöltés dátuma: 2008. május 5.)

Европейские депутаты настаивают на выполнении Минском 12 условий

Евросоюза. 2008. április 18. A cikk elérhetősége:
http://www.charter97.org/ru/news/2008/4/18/5899/ (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)

Заседание белорусско-венгерской группы по развитию предпринимательства

пройдет в Будапеште.
http://www.mogbiz.by/modules.php?name_News&file=article&sid=618 (a letöltés
dátuma: 2007. december 1.)

Заседание белорусско-венгерской рабочей группы по экономическому

сотрудничеству состоится 28 июня в Минске.
http://misc.cmmp.ru/newswithfilter/text.aspx?fileName=NAVINY.BY.RUBRICS.EC...
(a letöltés dátuma: 2007. október 22.)

История белорусско-венгерских культурных отношений. 2007. 06. 08. Elérhető orosz

nyelven ZOLTÁN András előadása alapján: http://www.hungary-
ru.com/index.php?mode=news&id=1371 (a letöltés dátuma: 2008. május 5.)