kori Go ro g Matematika Az o

1. A folyammenti kult ur ak hanyatl asa a II. evezredt ol: - a nagy- es n ovekv o sz am uu j papirusz es agyagt abla nem jelentett min os egi fejl o d est, - a bronzot f olv altotta a vas az ennek birtok aban lev o n epek gyors f olemelked ese, - az I. evezred elej en a fejl o d es s ulypontja a F oldk ozi tenger medenc ej ebe (a partvid ek es a szigetek) tev o d ott at a tengeri kor kezdete. 2. Atmenet a kult ura ter ulet en: a MINOSZ-i kult ura Kr et an. - 2500 - 1400-ig l etezett, - el enk haj oforgalom, kereskedelem Kr eta es Egyiptom k oz ott, - Minosz palota, pusztul asa 1400 k or ul, - a line aris B r as, az els o sz otag r as, megfejteni csak 1953-ban siker ult. - 1600 k or ul a minoszi kult ura atterjedt a g or og sz arazf oldre m uk enei kult ura, ami kb. 900-ig allt f onn; r eg eszeti leletek, Homerosz eposzai. - DE: sok bizonytalans ag, pl. milyen nyelven besz eltek a m uk eneiek, g or og ul vagy nem, ok voltak az oslak ok vagy bev andorl ok; egy val osz n us thet o hipot ezis: nem oslak ok, hanem eszakr ol j ottek, g or og ul besz eltek, de sz ok ek voltak. 3. A g or og t orzsek bev andorl as anak kezdete. - Eszakr ol j ottek, el osz or a II. evezred elej en a IONOK, - k ovett ek oket az ACHAJOK, majd a DOROK. - El obb szel d h o d t ok voltak, atvett ek a kr etai eredet u kult ur at, majd az ach a jok m ar szervezett birodalmat alak tottak ki es megkezdt ek a hatalom atv etel et, amit a dorok befejeztek, a kor abbi helyett szinte egyeduralkod ov a tett ek osi indoeur opai hitvil agukat. OG - A k etf ele minoszi es indoeur opai hitvil agb ol alakult ki az ismert GOR MITOLOGIA, amelyben egyar ant tal alhat ok m uk enei- es indoeur opai istenek. - A 3 bev andorl o t orzs el obb a kis azsiai partvid eket, ut ana a szigetvil agot (bele ertve n eh any F oldk ozi tengeri szigetet, pl. Ciprust is, majd a Peloponeszoszi f elszigetet fogalta el. - 1200 k or ul Agamemnon vezet es evel sz ovets eg Troja ellen, a h res Trojai h a bor u. - Az els o jelent os g or og v aros allam a kis azsiai MILETOSZ volt, amely eg eszen 540-ig alapvet o szerepet j atszott. - fontos keleti kapcsolatok: vita a matematika t ort en eszek es a lol ogusok k oz ott, - Platon: B armit is vettek at a barb arokt ol, azt mindig magasabb t ok elyre fej lesztett ek. - Th al esz, Pithagorasz, Demokritosz es Eudoxos utaz asai. - van der Waerden: ... a hell enek nem lehettek olyan korl atoltak, hogy ne vett ek volna eszre es ne becs ult ek volna meg, ami az idegen kult ur akban ert ek. 4. A rendelkez esre all o forr asok. - Homerosz es Hesziodosz m uvei. 1

- g or og nyelv u t ored ekek, z ommel osszefoglal asok, t ort eneti m uvek, komment arok: Eudemosz es Proklosz m uvei, - biz anci k o dexek, - arab ford t asok es komment alt, szerkesztett v altozatok, - z ommel szerkesztett latin nyelv u k eziratok. 5. A Klasszikus G or og Matematika. - A kor h res iskol ai: Ion Iskola, Pitagoreusok, Eleat ak, Archytasz iskol a ja, Szost ak, Akad emia, Lyceum, Eudoxos iskol a ja. - Az iskol ak jellege. - A matematika dedukt v tudom anny a v al asa. - A k et enciklop edikus osszegz o munka: Euklid esz, Elemek, es Apolloniusz, pszeletek. Ku 6. A hellenizmus matematik a ja. () A makedon h od t asok. - II. F ul op h o d t asai Kr.e. 352-t ol, Athen eleste 338-ban, keleti hadj arata - 336-t ol a (Nagy) S andor az uralkod o, a h o d t asok er oteljes folytat asa: keleten az Indus v olgy eig, nyugaton a F oldk ozi tenger partvid ek en haladva Egyiptomon at az Atlanti o ce anig. j fo va ros, - 332: Alexandria megalap t asa a Nilus torkolat an al u - u j h o d t asi es berendezked esi technik ak: h azass agok, katon ak es n epcsoportok cser eje, - 325: a Szuzai mennyegz o: feles ege Statira Dareiosz perzsa kir alyl any, 20.000 frigy. - 323: Nagy S andor hal ala. - A birodalom 3 r eszre szakad asa: Mezopot amia (Szeleukosz), Egyiptom (a Ptolemaioszok), G or ogorsz ag (Antigonosz). () A Ptolemaioszok Egyiptoma - A klasszikus g or og kult ura tov abb el ese es jelent os fejl o d ese: a hellenizmus. - 323-222: Ptolemaiosz Szoter, Phyladelphusz, Euerg et esz uralkod asa Alexandri aban. - A Myszeion megalap t asa 290-ben, 4 oszt aly: matematika, csillag aszat, orvosl as es irodalom. Tov abb a: zika matematika, csillagj osl as csillag aszat, loz oa irodalom, geogr aa matematika. nyvta r, cs - A Ko ucs: 750.000 egys eg, Kr.u. 670-680-ig m uk o d ott. - Technikai v vm anyok: v zszivatty uk, fogaskerekes szerkezetek, t avols agm er o eszk oz ok, g ozzel hajtott j arm uvek, v zzel m uk o d o orgona, a s ur tett leveg o alkalmaz asai, stb. - Fizika: geometriai optika (lencs ek es t ukr ok), hidrosztatika. - K emia: metallurgia,

i A Klasszikus Kor Iskola

Ion Iskola l - A mil etoszi Tha esz (kb. 640 - 546) alap totta sz ul ov aros aban. - Plutarchosz: Ugy l atszik, Th al esz volt annak a kornak egyetlen b olcsel o je, aki a h etk oznapi szinten fel ulemelkedve szeml elte a vil agot, a t obbiek politikai erdemeik ert nyert ek el a b olcsel o nevet. - V elhet o en a loz oa, a tudom anyos gondolkod as alapjainak megteremt o je. - VII-VI.sz.: a vil agszeml elet szekulariz al o dott; a h et b olcs, akik 22-en voltak. - Minden list an szerepel: Thalesz, Biasz, Pittakosz, Szolon. - Tov abbi gyakori nevek: rhodoszi Kleobulosz, sp artai Khilon, korintoszi Periandrosz, a mitikus Orpheosz, a v gj at ek r o Epikharmosz. - Mi ert tekintett ek oket b olcseknek? Nem a tudom any, a loz oa megalapoz oi, m uvel oi voltak, csod alt ak erk olcsi kiv al os agukat, pozit v t arsadalmi tev ekenys eg uket,... (Pais Istv an) - Ismert (Th al esz) tan tv anyok: Anaximen esz es Anaximandrosz. Az utols o tag Anaxagor asz lehetett, de o m ar nagyr eszt Ath enben elt. Mindannyiukra legink abb a term eszetloz ofus meghat aroz as illik, mintsem a matematikus (ellent etes v elem enyek?). - Th al esznek tulajdon tott eredm enyek: - a k ort b armely atm er o je felezi, - a f elk orbe rt h aromsz og der eksz og u, - a cs ucssz ogek egyenl ok, - k et h aromsz og hasonl o, ha sz ogeik egyenl ok. - A m agnesess eg legalapvet obb tulajdons agai. ja, kb. Kr.e 585-400 A Pitagoreusok Iskola - Pithagorasz elet er ol, utaz asair ol, - A n ev szerint ismert tagok: Philolaosz (V. sz.) es Archytasz (428-347) - Az iskola, az ott m uvelt matematika jellege Proklosz szerint: ... Pithagorasz a matematik at szabad el oad asokban ismertette, ... o volt (Pithagorasz), aki megteremtette a tiszta matematik at, s ezzel e tudom anyt a szabad m uv eszetek r esz ev e tette. - Nagy k erd es: val oban ok voltak-e a dedukt v matematika megteremt oi, vagy csak am absztrakt fogalma t ol uk ered-e? tiszteletre m elt o el ofut arai. Konkr etabban: a sz - Kezdetben a sz am fogalma m eg n aluk sem k ul on ult el a zikai val os agt ol (pl. k ovek), erre utalnak a gur alis sz amokkal kapcsolatos eredm enyek, DE ebben is benne van az absztrakci o cs r a ja. - Proklosz es Eud emosz Arisztotel esz. lis sza mok elm 1. A Figura elete: - h aromsz ogsz amok n hn = 1 + 2 + . . . + n = (n + 1) 2 3

- n egyzetsz amok: nk = hk + hk+1 = k+1 k (k + 1) + (k + 2) = (k + 1)2 2 2

- tov abbi eszrev etel uk a n egyzetsz amokkal kapcsolatban: mivel k 2 + (2k + 1) = (k + 1)2 , kapt ak, hogy 1 + 3 + . . . + (2k + 1) = k 2 . - Soksz ogsz amok. melm 2. Sza elet. - Ha m p aratlan sz am, akkor m, m2 1) m2 + 1) , 2 2

u n. pitagoraszi sz amh armas, azaz az ilyen oldalhossz us ag u h aromsz ogek der eksz og uek. - A sz amtani-, a m ertani- es a harm onikus k oz ep fogalma. - Altal aban: a pr msz am, a p aros- es a p aratlan sz am, valamint a t ok eletes sz am fogalma t ol uk ered. - A p arosr ol es a p aratlanr ol sz ol o tan t as, Euklid esz, Elemek IX. 21-33. T etel. s 3. Osszem erheto eg. - Arisztotel esz szerint: az, hogy a n egyzet oldala es atl o ja nem osszem erhet o az o f olfedez es u k. - Az, hogy 2 osszem erhetetlen az 1 egys eggel, el osz or ok igazolt ak, m o dszer uk a reductio ad absurdum volt. Szab o Arp ad elm elete. - Az osszem erhetetlen ar anyok irracion alis sz amok. (Elemek X. k onyve) 4. Geometria. - L enyeg eben mindazt tudt ak, amit mi a h aromsz ogekkel, a p arhuzamosokkal, soksz ogekkel es a k or okkel kapcsolatos elemi ismereteknek tartunk, bele ertve hogy a h aromsz og (bels o) sz ogeinek osszege 2 der eksz og. - A s k kit olthet o szab alyos h aromsz ogekkel, n egyzetekkel, vagy szab alyos hatsz ogekkel. s. Osszegz e - Nem lehet egy ertelm uen kijelenteni, hogy eredm enyeik mindegyik et dedukt ve, posztul atumokra alapozva igazolt ak, DE sz amos esetben ezt megtett ek. a matematika teljesen dedukt - M uk o d es uk nem eredm enyezta MEG v tudom anny a v al as at, de OK TETTEK MEG A DONTO LEPEST EZ UTON. 4

Eleai Iskola. - Parmenidesz, Zenon, Leukipposz, Demokritosz (tan tv anyok sora). - Zenon apori ai a mozg asr ol az empirikus es a dedukt v megismer es ellent ete. - Achilleus es a tekn osb eka, a mozg as lehetetlens ege, ha az folytonos. - A stadion paradoxon, a rep ul o ny l all minden pillanatban, azaz a mozg as akkor is lehetetelen, ha azt diszkr et folyamatnak tekintj uk.

k. Az Ath en-i Iskola

(csak attekint es) - A 480-ban kezd o d o perzsa h abor u: - Xerx esz kezdeti sikerei: Thermop ula, Ath en; - g or og ellent amad as: Szalamisz (Themisztokl esz), Plataia. - 478-ban l etrej ott a D eloszi-sz ovets eg - ad ozet es a k oz os h abor ukra, a kassza orz ese, - a klasszikus g or og kult ura vir agkora, Ath en dominanci a ja a kult ura minden ter ulet en. k. Szofista - Az oktatott (m uvelt) diszciplin ak: loz oa, grammatika, retorika, dialektika (= a vitatkoz as tudom anya), erk olcstan, geometria (matematika), csillag aszat (+csillagj osl as). - Egyik f o c el: a geometria (a matematika) seg ts eg evel a vil ag (az univerzum) megismer ese. - A 3 nevezetes szerkeszt esi probl ema es a kapcsol o d o legend ak. - d eloszi probl ema kockakett oz es, - Anaxagorasz f olvet esei, probl em ai. fesz k megolda sa ra. - Ero t esek szerkeszt esi probl ema - Sz ogharmadol as: az eliszi Hippiasz quadratrixe. - A k or n egysz oges t ese: Anaxagorasz er ofesz t esei, a khioszi Hippokr at esz holdacsk ai. - Kockakett oz es. Akad emia. - Az el ofut arok: a k ur enei Theodorosz es a tarrentumi Archytasz (k et pitagoreus), akik megismertett ek a matematik aval Platont, megalapozt ak a pitagoreus dominanci at az iskol aban matematik ab ol.

k. Az Ath en-i Iskola

ro g Demokra cia Vira gkora a Go k. Szofista Az oktatott (m uvelt) diszciplin ak: loz oa, grammatika, retorika, dialektika (= a vitatkoz as tudom anya), erk olcstan, geometria (matematika), csillag aszat (+csillagj osl as). - Egyik f o c el: a geometria (a matematika) seg ts eg evel a vil ag (az univerzum) megismer ese. - A 3 nevezetes szerkeszt esi probl ema (legend ak, el ozm enyek): 5

d eloszi probl ema kockakett oz es, sz ogharmadol as, a k or n egysz oges t ese, a holdak. Anaxagorasz: - a Nap nem istens eg, hanem egy izz o g omb; majdnem akkora, mint a Peloponesszoszi f elsziget; - a Holdnak nincs saj at f enye, hideg f oldgoly o, emberek is elhetnek rajta. R eszben ezen es m as hasonl o tan t as a ert Perikl esz n epszer us ege hanyatl asakor el obb beb ort on ozt ek istentelens eg v adj aval. A legend ak szerint a b ort onben foglalkozott a k or n egysz oges t es evel, amely a kor egyik n epszer u probl em a ja volt. Arisztophan esz m eg tr ef at is u z ott bel ole a Madarak c. v gj at ek aban. S megm erem az egyenes r uddal, hogy a K or n egysz og u legyen, tudod; s k oz epen Piac fel eje, mint k ozpontba, sok Egyenes u t vigyen s mint sugarak, L ovelljenek sz et a kerek piacr ol Mindenfel e. (Arany J. ford t asa) Sz ogharmadol as: az eliszi Hippiasz quadratrixe.

1. 2. 3. 4.

Az AB szakaszt alland o sebess eggel der eksz oggel elforgatjuk: AD. A B pontbeli erint ot alland o sebess eggel eltoljuk az AD helyzetig. A sebess egek olyanok, hogy egyszerre ind tva egyszerre erik el a v eghelyzetet. Egy adott id opontban AB AD-be, BC B C helyzetbe jut, metsz espontjuk E . Ezen pontok osszess ege a QUADRATRIX.

A quadratrix egyenlete. A deni al o mozg asok egyenletes volta miatt: EH = . /2 BA Az y = E H es a = BA jel ol esekkel y = /2 a Ezut an, ha x = AH , akkor az egyenlet y= 2a y arctan , x vagy y = x tan y . 2a = y = a 2

A sz ogharmadol as elj ar asa. Legyen E H = 2H H , H az y harmadol opontja. tjuk, hogy LAD = A B H C egyenes p arhuzamos AD-vel, L-ben metszi a g orb et. All /3. LAD HH y = = . /2 a 3a Mivel y 2a = y= /2 a 2a 2 LAD = = , /2 3a 3

. 3 A k or n egysz oges t ese: a khioszi Hippokr at esz holdacsk ai. A khioszi Hippokr at esz ink abb pitagoreus, mint szosta, de Athenben elt az V. sz azad m asodik fel eben. Elemeket rt, de elveszett, a dedukt v matematika egyik el ofut ara? Egy eredm enye: LAD =

teh at

A befog ok f ol otti k et hold ter ulete egyenl o a h aromsz og evel. 7

Bizony t as. 1. A h aromsz og k or e rt k or enek fele k etszerese a befog o f ol e rt f elk ornek. 2. Igy a nagy negyedk or egyenl o egy kis f elk orrel. 3. Vonjuk ki mindkett ob ol a befog o f ol otti k orszeletet, az egyenl os eg tov abbra is f onn all. 4. Kaptuk, a holdacska egyenl o a h aromsz og fel evel, azaz egy egyenesekkel hat arolt alakzattal. Tov abbi hasonl o eredm enyei k oz ul n eh any:

Bizony totta-e mindezt? Eudemosz szerint: A holdacsk ak kvadrat ur a j at, amely a k orrel val o rokons aguk miatt k ul onleges alakzat toknak t unnek, el osz or Hippokra esz rta le, s kifejt ese helyesnek tal altatott. ... El osz or az alapokat vezette meg, s az ehhez sz uks eges t eteleket all totta f ol, pl. azt, hogy A hasonl o k orszeletek u gy ar anylanak egym ashoz, mint alapjuk n egyzetei. Ezt u gy bizony totta be, hogy megmutatta, hogy az atm er ok n egyzet enek ar anya ugyanaz, mint a k or ok e. Ez t obb, mint k ets eges, sz uks eges hozz a Euklid esz XII. 2. T etele, amely a k es obb elt Eudoxost ol ered. 387, i.sz. 529.) Az el ofut arok: a k ur enei Theodorosz es a tarrentumi Archytasz (k et pitagoreus), akik megismertett ek a matematik aval Platont, megalapozt ak a pitagoreus dominanci at az iskol aban matematik ab ol. Ismertebb tagok: Menaechmosz, Dinosztratosz, (IV. sz), Theaitetosz (415-369).

Akad emia (Kr.e.

F obb eredm enyek: - Osszem erhetetlenek, Theodorosz.

- A dedukt v matematika kialakul asa.

Euklid esz: Elemek

zm Elo enyek. - Euklid esz az Akad emi an tanulhatott, de Alexandri aban dolgozott 300 k or ul. - A klasszikus kor ut an elt, de annak szellem eben rta k onyveit (Elemek, K upszeletek, Optika, stb.). - Az Elemek a klasszikus kor matematik a ja egy r esz enek enciklop edikus osszefoglal asa, mai sz ohaszn alattal nem form alis axi omatikus elm eletk ent. - Sok szerz o m uv eb ol all totta ossze. - khioszi Hippokr at esz, a platonista Leon k onyvei, - Eudoxos es Theaitetosz sz amos eredm eny et ep tette be. - Milyen form aban maradt f onn? - A meg r as kor ab ol nincs f onnmaradt k ezirat. - K es obbi g or og komment arok: az alexandriai Heron, Pappos (i.sz. 3. sz.), az alexandriai Theon es a neoplatonista Proklosz ( mindkett o i.sz. 4. sz.) a legjelent osebbek. - A t ol uk sz armaz o g or og nyelv u t ored ekek es a k es obbi arab ford t asok az autentikus forr asok. - A legr egebbi teljes k ezirat 10. sz azadi es a Vatik ani K onyvt arban orzik. G or og nyelv u v altozat a Theon el otti id okb ol. - Euklid esz t obbi k onyve jelenleg ismeretlen, a K upszeletek anyaga l enyeg eben Apolloniusz k onyv enek elej en szerepel. Az Elemek szerkezete. - Den ci okra, posztul atumokra es axi om akra ep ul, 13 k onyvb ol all. - Den ci ok majd mindegyik k onyvben vannak, DE posztul atumok es axi om ak CSAK az els oben. 9

Az I. K onyv. Den ci ok. I.1. Pont az, aminek nincs r esze. I.2. A vonal sz eless eg n elk uli hossz us ag. I.8. A s ksz og k et olyan egys kbeli vonal egym ashoz val o hajl asa, amelyek egym ast metszik, es nem fekszenek egy egyenesen. I.10. Ha egy egyenesre egyenest all tunk u gy, hogy egyenl o mell eksz ogek keletkeznek, akkor a k et egyenl o sz og der eksz og, es az all o egyenest mer olegesnek mondjuk arra, amelyen all. I.11. Tompasz og az, amelyik nagyobb a der eksz ogn el. I.15. A k or s kbeli alakzat, amelyet egy vonal vesz k or ul [ezt nevezz uk k orvonalnak] u gy, hogy az e vonal es egy, az alakzat belsej eben fekv o pont k oz e es o szakaszok egyenl ok egym assal. I.23. P arhuzamosok azok az egyenesek, amelyek ugyanabban a s kban vannak es mindk etoldalt v egtelen ul meghosszabb tva egyiken sem tal alkoznak. Posztul atumok. 1. K oveteltess ek meg, hogy minden pontb ol minden ponthoz legyen egyenes h uzhat o. hogy v 2. Es eges egyenes vonal egyenesben folytat olag meghosszabb that o legyen. hogy minden k 3. Es oz epponttal es t avols aggal legyen k or rajzolhat o. hogy minden der 4. Es eksz og egym assal egyenl o legyen. hogy ha k 5. Es et egyenest u gy metsz egy egyenes, hogy az egyik oldalon keletkez o bels o sz ogek ( osszegben) k et der eksz ogn el kisebbek, akkor a k et egyenes v egtelen ul meghosszabb tva tal alkozz ek azon az oldalon, amerre az ( osszegben) k et der eksz ogn el kisebb sz ogek vannak. Axi om ak. 1. Amik ugyanazzal egyenl ok, egym assal is egyenl ok. 2. Ha egyenl okh oz egyenl oket adunk hozz a, az osszegek egyenl ok. 4. Ha nem egyenl okh oz egyenl oket adunk hozz a, az osszegek nem egyenl ok. 5. Ugyanazok k etszeresei is egyenl ok. 7. Az egym asra illeszked ok egyenl ok egym assal. 8. Az eg esz nagyobb a r eszn el. 9. K et egyenes nem fog k ozre ter uletet. nyvbo l. T etelek az I. Ko I.5. Az egyenl osz ar u h aromsz ogben az alapon fekv o sz ogek egyenl ok. Megjegyz es. E t etel tank onyvi bizony t asai a sz arak alkotta sz og felez o j et haszn alja, DE Euklid esz bizony t asa szebb es egyszer ubb: I.29. Ha p arhuzamos egyeneseket metsz egy egyenes, akkor egym assal egyenl o v alt osz ogek keletkeznek, es a szemk ozti bels o sz oggel egyenl o k uls o sz og keletkezik, es ugyanazon az oldalon (egy utt) k et der eksz oggel egyenl o bels o sz ogek keletkeznek. 10

Megjegyz es. El osz or hivatkozik az V. posztul atumra. I.47. A der eksz og u h aromsz ogekben a der eksz oggel szemk ozti oldalra emelt n egyzet egyenl o a der eksz oget k ozrefog o oldalakra emelt n egyzetek osszeg evel. Az I.5. T etel bizony t asa.

Az I.47. T etel bizony t asa.

A II. K onyv. II.1. Ha van k et szakasz, es az egyik uket valah any r eszre osztjuk, akkor a k et szakasz altal k ozrefogott t eglalap egyenl o a f olosztatlan szakasz es az egyes r eszek altal k ozrefogott t eglalapok osszeg evel. II.2. Ha egy egyenesszakaszt tetsz olegesen kett eosztunk, akkor a teljes szakasz es az egyes r eszek altal k ozrefogott t eglalapok (egy utt) egyenl ok a teljes szakaszra emelt n egyzettel. 11

II.6. Ha egy egyenesszakaszt megfelez unk, es egy egyenesben hozz aadunk valamely m as szakaszt, akkor a teljes szakasz meg a hozz aadand o altal k ozrefogott t eglalap meg a szakasz fel ere emelt n egyzet egy utt egyenl o a vonal fel eb ol es a hozz aadand ob ol all o szakaszra emelt n egyzettel. II.1. Ha van k et szakasz, es az egyik uket valah any r eszre osztjuk, akkor a k et szakasz altal k ozrefogott t eglalap egyenl o a f olosztatlan szakasz es az egyes r eszek altal k ozrefogott t eglalapok osszeg evel. Mai algebrai jel ol esekkel: a(b + c + . . . + d) = ab + ac + . . . + ad II.2. Ha egy egyenesszakaszt tetsz olegesen kett eosztunk, akkor a teljes szakasz es az egyes r eszek altal k ozrefogott t eglalapok (egy utt) egyenl ok a teljes szakaszra emelt n egyzettel. Mai algebrai jel ol esekkel: (a + b)a + (a + b)b = (a + b)2 II.6. Ha egy egyenesszakaszt megfelez unk, es egy egyenesben hozz aadunk valamely m as szakaszt, akkor a teljes szakasz meg a hozz aadand o altal k ozrefogott t eglalap meg a szakasz fel ere emelt n egyzet egy utt egyenl o a vonal fel eb ol es a hozz aadand ob ol all o szakaszra emelt n egyzettel. Mai algebrai jel ol esekkel: (2a + b)b + a2 = (a + b)2 A III. K onyv. D1. K or ok egyenl ok, ha atm er oik egyenl ok vagy a sugaraik egyenl ok. D2. Azt mondjuk, hogy egy egyenes erint egy k ort, ha metszi a k ort, de nem szelik at egym ast. D6. Az egy egyenes (h ur) es (hozz a tartoz o) k or v altal k ozrefogott alakzat a k orszelet. D8. Ha a k orszelethez tartoz o ven v alasztunk egy pontot, es bel ole a k orszelet alapegyenes enek v egpontjaiba egyeneseket h uzunk, akkor a megh uzott egyenesek altal k ozrefogott sz og k orszeletbeli sz og. D11. K orszeletek hasonl ok, ha egyenl o sz ogeket fogadnak be, vagy (m as kifejez essel) ha a benn uk lev o sz ogek (D8) egyenl ok egym assal III.2. Ha egy k or on v alasztunk k et tetsz oleges pontot, akkor a pontokra illeszked o szakasz a k or on bel ul halad. III.9. Ha egy k or on bel ul v alasztunk egy pontot, s e pontb ol a k orh oz t obb mint k et egyenl o szakasz vezet, akkor a v alasztott pont a k or k oz eppontja. III.14. Egy k orben az egyenl o h urok egyenl o t avol vannak a k oz eppontt ol, es a k oz eppontt ol egyenl o t avol lev o h urok egyenl ok egym assal. III.20. Egy k orben a k oz epponti sz og k etakkora, mint a ker uleti, ha e sz ogek ugyanazon ven nyugszanak. Az V. K onyv. 12

D1. Egy kisebb mennyis eg egy nagyobb r esze, ha osztja a nagyobbat. [Azaz marad ek n elk ul megvan benne, teh at eg esz zs am u t obbsz or ose.] D3. Az ar any k et egynem u [egyenl o dimenzi o j u] mennyis eg nagys agbeli viszonya. D4. Mennyis egek egym ashoz viszony tott ar any ar ol akkor besz el unk, ha az egyik t obbsz or ose meghaladja a m asikat. [Euklid esz ellent etben Archim ed esszel nem mondja ki k ovetelm enyk ent, hogy egynem u mennyis egek kiel eg tik ezt a f olt etelt, de t obbnyire hallgat olagosan, a X.1.-ben ki is mondva, el ezzel. L asd a t etel ut ani megjegyz est.] Megjegyz es. az 5. Den ci ot csak mai terminol ogi aval adjuk meg, mert fontos, de Euklid esz den ci o ja ma nehezen k ovethet o. Ugyan gy tesz unk e k onyv t eteleivel is. D5. Legyenek a, b, c, d mennyis egek. Ezekre f on all, hogy a c = , b d ha a, c-t tetsz oleges eg esz sz ammal, mondjuk m-mel, m g b, d-t tetsz oleges eg esz sz ammal, mondjuk n-nel megszorozzuk, akkor m, n b armely v alaszt as an al ma < nb ma = nb ma > nb mc < nd, mc = nd, mc > nd.

Legyenek a, b, . . . tetsz oleges mennyis egek, m, n, . . . eg esz sz amok. V.1. ma + mb + mc + . . . = m(a + b + c + . . . ) c a V.4. Ha = , akkor b d ma mc = . nb nd V.12. Ha c e a = = , akkor b d f

a a+c+e = . b b+d+f

V.17-18. Ha

c a = , akkor b d

cd ab = . b d

A VI. K onyv. D1. Soksz ogek hasonl ok, ha a sz ogeik egyenk ent megegyeznek es az egyenl o sz ogek melletti oldalak ar anyosak. D3. Azt monjuk egy szakaszr ol, hogy folytonos ar anyban van f olosztva, ha a nagyobb szelet u gy ar anylik a kisebbhez, mint a teljes szakasz a nagyobb szelethez. D4. Egy alakzat magass aga a cs ucs ar ol az alapj ara bocs atott mer oleges. VI.1 Az ugyanazon magass ag u h aromsz ogek es paralelogramm ak u gy ar anylanak egym ashoz, mint alapjaik. 13

VI.4. H aromsz ogeknek, melyek sz ogei egym assal egyenl ok, ar anyosak az egyenl o sz ogek melletti oldalaik, m egpedig az egyenl o sz ogekkel szemk ozti oldalak felelnek meg egym asnak. VI.6. Ha k et h aromsz ognek egy-egy sz oge egyenl o es az egyenl o sz ogek melletti oldalak ar anyosak, egyenl ok a h aromsz ogek sz ogei, m egpedig a megfelel o oldalakkal szemk ozti sz ogek egyenl ok. VI.8. Ha egy der eksz og u h aromsz ogben a der esz og cs ucs ab ol az alapra egy mer olegest bocs atunk, a mer oleges melletti h aromsz ogek mind a teljes h aromsz ogh oz, mind egym ashoz hasonl ok. VI.10. Osszunk f ol f olosztatlan szakaszt adott f olosztott szakaszhoz hasonl oan. VI.21. Ugyanazon soksz ogh oz hasonl o alakzatok egym ashoz is hasonl ok. VI.25. Szerkesz unk adott soksz ogh oz hasonl o es egy uttal egy m asik adott soksz oggel egyenl o ter ulet u alakzatot. A VII. K onyv. Az egys eg az, ami szerint minden l etez ot egynek mondunk. A sz am az egys egekb ol osszetev o d o sokas ag. Egy kisebb sz am egy nagyobbnak h anyada (r esze), ha osztja a nagyobbat. Pr msz am, amelyik csak az egys eggel oszthat o. Sz amok egym ashoz relat v pr mek, ha csak az egys eg k oz os oszt o juk. Osszetett az a sz am, amelyiket valamely sz am oszt. A k et sz am osszeszorz asakor keletkez o sz amot s ksz amnak nevezz uk, az osszeszorzott sz amokat pedig az oldalaknak. D23. Egy sz am t ok eletes, ha egyenl o oszt oi (r eszei) osszeg evel. VII.1. Ha van k et nem egyenl o sz amunk, a kisebbet v altakozva mindig kivonjuk a nagyobb ol, es a marad ek sohasem osztja a megel oz o sz amot, m g csak nem az egys eg a marad ek, akkor az eredeti sz amok relat v pr mek. VII.2. Keress uk meg k et adott nem relat v pr m sz am legnagyobb k oz os oszt o j at. VII.16. A k et sz am osszeszorz asakor keletkez o sz amok egyenl ok egym assal [f uggetlen ul a sorrendt ol]. VII.18. Ha egy sz amot megszorzunk k et sz ammal, akkor a keletkezett sz amok ar anya ugyanaz, mint a szorz ok e. VII.22. Az ugyanazon ar any u sz amok k oz ul a legkisebbek relat v pr mek. VII.26. Ha k et sz am egyszerre relat v pr m k et m asik sz am b armelyik ehez, akkor a k et-k et sz am szorzata is relat v pr m. A VIII. K onyv. VIII.1. Ha egy tetsz oleges sok tag u m ertani sorozat sz els o tagjai relat v pr mek, akkor a sorozat tagjai legkisebbek azon sz amok k oz ott, amelyeknek ugyanaz az ar anya, mint nekik. VIII.6. Ha egy tetsz oleges sok tag u m ertani sorozat els o tagja nem osztja a m asodikat, akkor egyetlen tag sem oszt semmilyen m asikat. 14 D1. D2. D3. D12. D13. D14. D17.

VIII.14. Ha egy n egyzetsz am oszt egy m asikat, akkor az oldala is osztja a m asiknak az oldal at; s ha az egyiknek az oldala osztja a m asiknak az oldal at,, akkor az egyik n egyzetsz am is osztja a m asik n egyzetsz amot. VIII.22. Ha egy h aromtag u m ertani sorozat els o tagja n egyzetsz am, akkor a harmadik is n egyzetsz am. A IX. K onyv. IX.2. Ha k et sz am osszeszorz asakor n egyzetsz am keletkezik, akkor a sz amok hasonl o s ksz amok. IX.11. Ha az egys eggel kezd o d o en valah any sz am m ertani sorozatot alkot, akkor egy kisebb tag egy nagyobban valamely, a sorozatban el ofordul o sz am szerint van meg. IX.14. Pr msz amok legkisebb k oz os t obbsz or os et egyetlen m as pr msz am sem osztja, csak amelyek eredetileg is osztj ak. IX.20. Pr msz amok b armely adott sokas ag an al van t obb. Bizony t as. Legyenek az adott pr msz amok a, b es c. Azt all tom, hogy t obb pr msz am van, mint a, b es c. Vegy uk ugyanis a, b es c legkisebb k oz os t obbsz or os et, ami a VII. 34. es 35. T etelek szerint abc es tekints uk az d = abc + 1 = e + 1 sz amot. Ez vagy pr msz am, vagy osszetett sz am. Legyen el osz or pr m. Tal altunk teh at az a, b, c sz amokn al t obb pr met, ezeket es m eg d-t. Ne legyen most d pr m. Ekkor osztja valamely pr msz am (VII. 31. T etel). Ossza a g pr m. Azt all tom, hogy g az a, b es c egyik evel sem azonos. Tegy uk f ol ugyanis, hogy az a, b es c osztj ak e-t, tov abb a g is osztja e-t (ugyanis a, b es c az osszes pr m). Viszont g d-t is osztja, teh at a a marad ek egys eget is osztja g (itt az oszthat os ag egy elemi tulajdons ag at haszn alja, amit k et m asikkal egyetemben sohasem fogalmaz meg, de ismertnek t etelezi f ol), noha sz am, ami ellentmond as, g teh at nem azonos az a, b, c sz amok egyik evel sem. A felt etel szerint pr m, teh at tal altunk az adott a, b, c pr mekn el t obb pr met, a-t, b-t, c-t es g -t. Eppen ezt kellett megmutatni. Megjegyz es. Az im enti bizony t as l enyeg eben megegyezik azzal, amelyet az elemi sz amelm eleti tanulm anyaiban megismert unk, csak ott a f olt etelben szerepl o osszes pr msz am a p1 , p2 , . . . , pk . Euklid esz bizony t asa l enyeg eben csak azt haszn alja ki, hogy abb ol a f olt etelb ol, hogy csak v eges sok pr msz am l etezik, sz uks egk epp ellentmond asra jutunk. Teh at tulajdonk eppen azt igazolja, hogy v egtelen sok pr msz am van, de ezt gy nem fogalmazza meg, hiszen az o vil aga v eges. rosro l ratlanro l szo lo tan s. A Pa e s a Pa ta IX.21. B arh any p aros sz amot adunk ossze, az osszeg p aros. IX.23. Ha osszeadunk valah any p aratlan sz amot, amelyek p aratlan sokan vannak, akkor az osszeg is p aratlan lesz. IX.25. Ha egy p aros sz amb ol p aratlant vonunk ki, a marad ek p aratlan. IX.30. ha egy p aratlan sz am oszt egy p arosat, akkor a fel et is osztja. IX.31. Ha egy p aratlan sz am relat v pr m valamely sz amhoz, akkor a k etszeres ehez is relat v pr m.

15

 nyv utolso t A Ko etele. IX.36. Ha az egys egt ol indulva k etszeres ar anyban m ertani sorozatot alkotunk addig, am g az osszeg pr msz am nem lesz, es ezt megszorozzuk az utols o taggal, akkor t ok eletes sz amot kapunk. A X. K onyv. D1. Mennyis egeket osszem erhet oknek mondunk, ha ugyanazon m ert ekkel m erhet ok, osszem erhetetleneknek pedig, ha nem tal alhat o hozz a juk k oz os m ert ek. nevezz D4. Es uk az adott szakasz n egyzet et racion alisnak, es az azzal osszem erhet o fel uleteket racion alisnak, az azzal osszem erhetetleneket pedig irracion alisoknak, az oket el o all t o szakaszokat ti. ha a fel uletek n egyzetek, magukat az oldalakat, ha pedig valamely m as soksz ogek, a vel uk egyenl o n egyzeteket f olrajzol o szakaszokat irracion alisoknak. X.1. Ha adva van k et nem egyenl o mennyis eg es a nagyobbikb ol levonunk a fel en el t obbet, es a marad ekb ol ism et a fel en el t obbet, es gy tov abb, akkor egy olyan mennyis eg fog megmaradni, amely kisebb az adott mennyis egek kisebbik en el. Bizony t as. Legyen a k et nem egyenl o mennyis eg a, c es a > c. Az V.4. Den ci o mennyis egek egym ashoz viszony tott ar any ar ol akkor besz el unk, ha az egyik t obbsz or ose meghaladja a m asikat ertelm eben c-nek van olyan t obbsz or ose, amely meghaladja a-t. Legyen dc > a. (Megjegyett uk, hogy Euklid esz eredeti bizony t as aban d = 3, amit u gy haszn al, hogy az nem szor tja meg az altal anoss agot.) Adjuk meg a k ovetkez o e1 , . . . , ed1 mennyis egeket: e1 > a e1 a (e1 + e2 ) a , e2 > , e3 > ,... , 2 2 2 ed1 >

a (e1 + . . . + ed2 ) . 2 Az a mennyis egb ol ezut an levonjuk e1 -et, majd az a e1 mennyis egb ol az e2 -t, az a (e1 + e2 )-b ol az e3 -at es gy tov abb, osszesen d 1 sz am u l ep est tesz unk. Az e1 , . . . , ed1 mennyis egeket u gy hat arozzuk meg, hogy a levon asok mindig elv egezhet ok legyenek, azaz pozit v mennyis eg maradjon minden egyes l ep es ut an. Tekints uk most a dc mennyis egeket, es abb ol is vonjunk le d 1 sz am u l ep esben mindig c-t. Ez esetben mindig az adott (kapott) mennyis eg fel en el kevesebbet vonunk le. Hasonl tsuk most ossze a k et elj ar asunkat. Mivel dc > a, dc c = (d 1)c > a e1 (d 1)c c = d 2c > a (e1 + e2 ) . . . (d (d 2))c c = c > a (e1 + . . . + ed1 ).

16

Az utols o egyenl otlens eg eppen a bizony tand o, hiszen (d (d 2))c c = c > a (e1 + . . . + ed1 ) = (. . . ((a e1 ) e2 ) . . . ed2 ) ed1 . Megjegyz esek. (1) Euklid eszn el a f onti bizony t asban d = 3, de gondolatmenete megegyezik az altalunk le rt altal anos esetn el alkalmazottal. (2) Euklid esz megjegyzi: hasonl o a bizony t as, ha a fele r eszeket vonjuk le. (3) Vegy uk eszre: Euklid esz azt haszn alta hivatkozva az V. k onyv 4. den ci o j ara , hogy ... ha k et nem egyenl o mennyis eg k oz ul a kisebbiket v eges sz am u l ep esben onmag ahoz adjuk, akkor a nagyobbikn al nagyobb mennyis eget kapunk. DE az id ezett den ci o erre nem jogos t, az csak ar anyuk l etez es er ol sz ol. Archim ed esz r amutatott, hogy ezt posztul alni kellettt volna, amit Eudoxos meg is tett. Archm ed esz ugyancsak posztul atumk ent haszn alta, az ota nevezik Archim ed esz - Eudoxos axi om anak. Megjegyz es. A kutat asok szerint a X. k onyv legnagyobb r esze Eudoxost ol es Theaitetoszt ol ered, gy lehet, hogy Euklid esz egyszer ubbre t orekv es evel tal alkozunk itt. A. de Morgan r ovid summ azata: Euklid esz e k onyvben osszegzi az osszes olyan sza kaszra vonatkoz o ismeretet, amelyek (modern terminol ogi aval) megadhat ok, mint ahol a, b osszem erhet o szakaszok. Vil agos, hogy nem az osszes irracion alis reprezent alhat o lym o don, Euklid esz a geometriai algebr a j aval (a II. k onyv tartalma) kezelhet o esetekre szor tkozott. A 115. T etel (az utols o) ut an k ovetkezik a X.27. F uggel ek. Mutassuk meg, hogy a n egyzetekben az atl o line arisan osszem erhetetlen az oldallal. A XI. - XIII. K onyvek. Egybef ugg o anyag, den ci ok is csak a XI. K onyvben vannak, egy utt t argyaljuk a h arom k onyvet. Valamennyi t ergeometri aval foglalkozik, e mellett alakzatok ter ulet evel es testek t erfogat aval kapcsolatos t eteleket is tartalmaznak. Den ci ok. D.1. Test az, aminek hossz us aga, sz eless ege es magass aga is van. D.2. A test v ege fel ulet. D.4. K et s k mer oleges egym asra, ha az egyik s kban a s kok k oz os r esz ere bocs atott mer olegesek mer olegesek a m asik s kra. D.6. K et s k hajlata az a hegyessz og, amely a s kok k oz os r esz ere ugyanazon a pontban az egyes s kokban all tott mer olegesek fognak k ozre. 17 a b,

D.12. G ula az a t eridom, melyet egy s kb ol indul o egy pontban tal alkoz o s klapok fognak k ozre. D.14. Ha egy f elk ort r ogz tett atm er o je k or ul addig forgatunk, m g eredeti helyzet et u jra el nem eri, a k ozrefogott idom g omb. D.18. Ha egy der eksz og u h aromsz oget egyik der eksz og melletti oldal at r ogz tve addig forgatunk, m g eredeti helyzet et u jra el nem eri, a k ozrefogott idom k up. Ha a r ogz tett oldal egyenl o a k orbeforgatott m asik der eksz og melletti oldallal, akkor a k up der eksz og u, ha kisebb, akkor tompasz og u, ha pedig nagyobb, akkor hegyessz og u. D.24. K upok es hengerek hasonl ok, ha tengelyeik es alapjaik atm er oi ar anyosak. D.27. Ikoza eder a h usz egyenl o oldal u h aromsz og altal k ozrefogott t eridom. Viszonylag kev ess e kidolgozott, a poli ederekre vonatkoz o t eteleket olykor csak speci alis esetekre igazolta. XI.1.-19. Egyenesek es s kok k oz os helyzet evel foglalkoznak. XI.24. Ha egy s kidomot (hat p aronk ent) p arhuzamos lap fog k ozre, akkor a szemk ozti lapok egybev ag ok es paralelogramm ak. XI.27. Emelj unk adott szakaszra adott paralelepipedonhoz hasonl o es hasonl oan fekv o paralelepipedont. XI.32. Azon paralelepipedonok, amelyek magass aga ugyanaz, u gy ar anylanak egym ashoz, mint az alapjaik. XI.38. Ha egy kocka k et szemk ozti lapj anak oldalait megfelezz uk es az oszt aspontokon s kokat fektet unk at, akkor a s kok metszete es a kocka atl o ja felezik egym ast. XII.1. K orbe rt hasonl o soksz ogek (ter uletei) u gy ar anylanak, mint a k or ok atm er oi n enyzetei. XII.2. A k or ok (ter uletei) u gy ar anylanak egym ashoz, mint a tm er oik n egyzetei. Bizony t as. Els o l ep esk ent azt igazolja: a k or kimer thet o soksz ogekkel. A X.1. T etelt alkalmazza.

M asodik l ep es: Megmutatja, hogy k et k or ar anya nem lehet sem kisebb, sem nagyobb az atm er ok n egyzetei ar any an al. XII.5. Azonos magass ag u h aromsz og alap u g ul ak u gy ar anylanak, mint alapjaik. 18

XII.10. Minden k up harmadr esze az egyenl o magass ag u es ugyanazon alap u hengernek. XII.18. G omb ok (t erfogatai) ar anya atm er oik h aronszoros ar anya. Az utols o XIII. K onyv t em ai: - A szab alyos soksz ogek tulajdons agai, az aranymetsz es (tekinthet o K. Ptolemaiosz h urt abl azatai el ofut ar anak, el ok esz t o j enek). - Hogyan rhatjuk be adott g ombbe az 5 szab alyos testet? (Hasonl that o a IV. K onyv k orbe rt soksz ogekre vonatkoz o t eteleihez.) Tekinthet o e k onyv k ul on osen a m asodik r esze u gy is, mint a m u f o c elja, minden ennek erdek eben t ort ent.

Archim ed esz (287-212)

Fontosabb trakt atusai. - A g ombr ol es a hengerr ol I. es II., - A k or m er ese, - S kidomok egyens uly ar ol, - A parabola kvadrat ur a ja, - Spir alisokr ol, - A m o dszer, - Konoidokr ol es szferoidokr ol (forg asi paraboloidokr ol, k etk openy u hiperboloidokr ol es ellipszoidokr ol), - Emel okr ol, - A s ulypontokr ol (t omegk oz eppontokr ol). V elem enyek e m uvekr ol. Ezek az alkot asok kiv etel n elk ul a matematikai r asm uv eszet monumentumai. A probl ema elleni t amad asi terv fokozatos kibontakoz asa, a t etelek mesteri elrendez ese, szigor u kikapcsol asa mindennek, ami nem tartozik a dologhoz, az eg esz m u lekerek tetts ege olyan leny ug oz o a maga t ok eletess eg evel, hogy az olvas ot bizonyos tiszteletteljes b amulat ker ti hatalm aba. (Th. Heath, History of Greek Mathematics, II. 20.o.) A geometria legnehezebb es legbonyolultabb k erd eseit is a lehet o legegyszer ubb es legvil agosabb t etelekbe foglalva oldja meg. Azt az utat, amelyeken eredm enyeihez eljutott sz amos esetben f atyol takarja. (Plutarchosz, P arhuzamos eletrajzok, Marcellusz fejezet) ... mintegy sz and ekosan rejtette el kutat asai nyom at, mintha sajn aln a az ut okort ol a felfedez esi m o dszerei titk at, de m egis arra akarn a k enyszer teni, hogy eredm enyeit elismerje. (J. Wallis) N eh any eredm eny a K orr ol es a hengerr ol c. trakt atusokb ol. Den ci okkal es posztul atumokkal kezd o dik, pl. h arom posztul atuma: - Az azonos v egpont u g orb ek k oz ul az egyenesszakasz a legr ovidebb. - Azonos v egpont u g orb ek k oz ul a bels o a r ovidebb. - K et vonal, fel ulet vagy test k ul onbs ege onmag ahoz valah anyszor hozz aadva b armely el ore megadott ugyanolyan fajt a j u mennyis eget meghalad. A m asodiknak eml tett alapj an egy k orbe rt soksz og ker ulete kisebb, a k or e rt e nagyobb a k or ker ulet en el, m g az utols o a m ar eml tett Eudoxos-Archim ed esz axi oma. 19

N eh any t etel. - Az egyenes k orhenger felsz ne az alaplapok n elk ul egyenl o annak a k ornek a ter ulet evel, amelynek sugara folytonos ar anyban van a magass aggal es az alapk or atm er o j eval. - B armely g omb felsz ne n egyszerese a benne foglalt legnagyobb k or ter ulet enek. - Minden olyan henger amelynek alapk ore egy g ombben lev o legnagyobb k or, magass aga e g omb atm er o je t erfogata 3/2-szer akkora mint a g omb t erfogata, es felsz ne (az alapokkal egy utt) 3/2-szerese a g omb felsz n enek. - A parabolaszelet ter ulete 4/3-szorosa a benne foglalt h aromsz og enek. - Legyen adott mennyis egek egy olyan sorozata, amelyben minden egyes tag az ot k ovet o tag n egyszerese. Ha az osszes tag osszeg ehez hozz aadjuk az utols o tag egyharmad at, akkor a kapott osszeg egyharmad aval haladja meg az els o tagot. - Valamely meghat arozand o mennyis eget alulr ol k ozel ti az Sn = a1 + . . . + an osszeg, amelyben a tagok pozit vok m egpedig u gy, hogy a Sn k ul onbs eg az n n ovel es evek kisebb e tehet o b armely el ore adott mennyis egn el, s ugyanez erv enyes an -re is. Ha meghat arozunk egy olyan K mennyis eget, amely b armely n re kiel eg ti az a1 + . . . + an + Rn = K, ahol 0 < R n < an

f olt etelt, akkor = K. Megjegyz es. Az utols o allit as u gy ismert, mint Archim ed esz (egyik) approxim aci os m o dszere, tov abb a Sn egy konvergens sorozat els o n tagj anak osszege. A negyedikk ent eml tett t etel (a parabolaszelet ter ulet ere vonatkoz o) Archim ed esz altal adott bizony t asa(i) nemcsak tudom anyt ort eneti jelent os eg uek, hanem jelent os metodikai u jdons agot hordoz(nak).

t All as. Legyen adott az szelet, amelyet az egyenesszakasz es az parabola v hat aroz meg; jel olje az felez opontj at, s a egyenesszakasz legyen p arhuzamos a tom, hogy az szelet parabola tengely evel, majd k oss uk ossze a pontot es -val. All egyharmad aval nagyobb az h aromsz ogn el. 20

Az abra konstrukci o ja. a parabolaszelet, amelyet az egyenesszakasz es az parabola v hat aroz meg, a parabola erint o je a pontban, az szakasz felez opontja, a parabola tengely evel p arhuzamos egyenes -n kereszt ul, az egyenesszakasz tetsz oleges (v altoz o) pontja, o a egyenessel p arhuzamos egyenes, a egyenessel p arhuzamos egyenes, = . t Archim ed esz Konoidokr ol es szferoidokr ol sz ol o trakt atus anak 2.2. All asa szerint = , amib ol k ovetkezik, hogy = es = . Archim ed esz, M odszer: a parabolaszelet ter ulet et osszehasonl tja az h aromsz og ter ulet evel: egyenesszakasz s ulya: a szakasz hossza, alakzat ter ulete: olyan p arhuzamos, s ulyozott egyenesszakaszok osszege, amelyek kit oltik az alakzatot, az parabolaszelet ter ulete: a o-val p arhuzamos, a szeleten bel uli, s ulyozott egyenesszakaszok osszege, az h aromsz og ter ulete: a szakasszal p arhuzamos, e h aromsz og on bel uli, s ulyozott egyenesszakaszok osszege. Archim ed esz el obb megmutatta: o = , majd ennek a k ovetkez o mechanikai elveken nyugv o elemz es et adta meg. () Tekints uk a es a szakaszokat egy olyan emel o k et karj anak, amelynek al at amaszt asi pontja . () Helyezz uk a o szakasz s uly at a pontba, es legyen azon pont, ahov a a szakasz s uly at helyezve az emel o egyens ulyban lesz. 21

A bizony tand o all t ashoz, amelyet csak sejt esnek tekintett el obb, gy jutott el. () Vil agos, hogy ha azt az osszes o-szer u szakasz s uly aval megtessz uk, akkor egyens ulyi helyzetet er unk el az altal, hogy az osszes -szer u szakasz s uly at azok felez opontj aba helyezz uk. ( ) Az osszes -szer u szakasz s uly anak a felez opontokba (a t omegk oz eppontokba) helyez ese egyen ert ek u azzal, ha az h aromsz og s uly at e h aromsz og t omegk oz eppontj aba helyezz uk. ( ) Archim ed esz a S kidomok egyens uly ar ol sz ol o trakt atus aban megmutatta, hogy az ut obbi t omegk oz eppont azon pont a szakaszon, amelyre = 1 . 3

() A k etkar u emel okre vonatkoz o t orv eny ertelm eben t( ) = t(par ), ahol t( ) es t(par ) rendre az h aromsz og, ill. az parabolaszelet ter ulet et jel oli. Az egyenl os egb ol ad o dik, hogy t( ) 3 = = , t(par ) 1 () amib ol m ar k ovetkezik a keresett t(par ) 4 = t( ) 3 egyenl os eg. E ponton Archim ed esz hangs ulyozta, hogy im enti eredm eny et nem matematikai u ton erte el, gy matematikai t etel csak akkor lesz bel ole, ha azt geometriai u ton bebizony tja.

22

A szigor u bizony t as. (A parabola kvadrat ur a ja)

A konstrukci o. 1. Legyen a parabolaszelet, tov abb a olyan egyenes, amely felezi az osszes olyan h urt, amely p arhuzamos - val. Igy felez opontja az h urnak. t 2. A parabola kvadratur a ja c. trakt atus anak 18. All asa szerint a parabola pontbeli erint o je p arhuzamos -val. 3. H uzzuk meg a egyenessel p arhuzamos es szakaszokat. 4. Euklid esz I.41. T etele szerint az h aromsz og ter ulete fele az parallelogramma ter ulet enek. 5. Az h aromsz og ter ulete t obb a parabolaszelet ter ulet enek fel en el.
1 1 1 1

6. Legyen 1 es 1 a , ill. az h ur felez opontja, tov abb a a 1 1 es a 1 1 szakaszok p arhuzamosok -val, azaz megism etelj uk az parabola vre alkalmazott konstrukci onkat a 1 es 1 parabola vekre. 1 t( ) 7. t(1 ) + t(1 ) = 4 Ha megism etelj uk a 6. pontbeli elj ar ast az 1 , 1 , 1 , 1 parabola vekre, majd tov abb folytatjuk elj ar asunkat az gy kapott parabola vekre, akkor a 1 1 t( ) + t( ) + 2 t( ) + . . . 4 4 geometriai sor v eges kezd o szeleteit kapjuk. Megjegyz es. A modern matematik aban j aratosok sz am ara vil agos, hogy a parabolaszelet ter ulete e konvergens geometriai sor osszege. Ez a megk ozel t es azonban az okori matematikusok sz am ara ertelmezhetetlen volt. Arisztotel esz loz o a j aban szerepel ugyan k etf ele 23

v egtelen is, a potenci alisan v egtelen es az aktu alisan v egtelen, de a matematik aban csak az el obbi fogalom volt haszn alatos olym o don, ahogy az p eld aul Euklid esz sz amos t etel eben is szerepel. Archim ed esz feladata: v eges elj ar assal osszegezni v egtelen sort. Az alap: k et saj at eredm eny es Euklid esz X.1. T etele. A f olhaszn alt t etelek. t 1. (Archim ed esz, A parabola kvadratur a ja, 23. All as.) Legyen adott mennyis egek egy olyan sorozata, amelyben minden egyes tag az ot k ovet o tag n egyszerese. Ha az osszes tag osszeg ehez hozz aadjuk az utols o tag egyharmad at, akkor a kapott osszeg egyharmad aval haladja meg az els o tagot. 1 t Megjegyz es. All asa modern terminol ogi aval: ha c1 , . . . , cn egy 4 kv o ciens u m ertani sorozat, akkor (1) 1 4 c1 + . . . + cn + cn = c1 . 3 3

Archim ed esz bizony t as aban n = 5, de eekt ve nem haszn alta ezen megszor t ast. 2. (Archim ed esz approxim aci os m o dszere.) Valamely meghat arozand o mennyis eget alulr ol k ozel ti az Sn = a1 + . . . + an osszeg, amelyben a tagok pozit vok m egpedig u gy, hogy a Sn k ul onbs eg az n n ovel es evek kisebb e tehet o b armely el ore adott mennyis egn el, s ugyanez erv enyes an -re is. (L enyeg eben Sn egy konvergens sorozat els o n tagj anak osszege.) Ha meghat arozunk egy olyan K mennyis eget, amely b armely n re kiel eg ti az a1 + . . . + an + Rn = K, ahol 0 < R n < an (2)

f olt etelt, akkor igazolhatjuk, hogy = K. Archim ed esz bizony t asa. A k ovetett elj ar as kett os indirekt f oltev esen alapul: megmutatta, hogy a > K es a < K f oltev es egyar ant lehetetlen, teh at csak a = K eset lehets eges. El osz or tegy uk f ol, hogy > K . Mivel a Sn az n-et alkalmasan v alasztva ak armilyen adott mennyis egn el kisebb lehet, az n-t u gy v alasztjuk, hogy Sn < K. Ez azonban azt jelenten e, hogy K < Sn , ami lehetetlen. Ha pedig < K , akkor ugyancsak f olt eteleink szerint alkalmas n-re an < K . Ekkor azonban (2) alapj an K < Sn + an , amib ol K Sn < an < K < Sn ,

es ez ugyancsak lehetetlen. 3. (Euklid esz, X.1. T etel.) Ha adva van k et nem egyenl o mennyis eg, es a nagyobbikb ol levonunk a fel en el t obbet, es a marad ekb ol a fel en el t obbet, es gy tov abb, akkor egy olyan mennyis eg fog megmaradni, mely kisebb az adott mennyis egek kisebbik en el. 24

A sejt es bizony t asa. Eml ekezz unk az abr akra, es v egezz unk el n l ep est az ott eml tett konstrukci oval. Ha (1)-et a k1 1 t( ), k = 1, . . . , n ck = 4 sorozatra alkalmazzuk, akkor a 1 t( ) + t( ) + . . . 4 n1 n1 1 1 1 t( ) + t( ) 4 3 4 4 = t( ) 3

egyenl os eget kapjuk. Alkalmazzuk az approxim aci os m o dszert, haszn aljuk a kor abbi jel ol eseket. Legyen ak = 1 k1 1 1 n1 t( ), tov abb a az Rn = 3 4 t( ) v alaszt assal azt kapjuk, hogy 4 4 t( ). 3 Vil agos, hogy ez esetben teljes ul az an > Rn f olt etel is. Jel olje az parabolaszelet ter ulet et. Konstrukci onkb ol Euklid esz t etele alapj an az is k ovetkezik, hogy az K= 1 Sn = t( ) + t( ) + . . . + 4 1 4
n

t( )

sszeg tetsz o oleges pontoss aggal k ozel ti alulr ol a parabolaszelet ter ulet et. Igy az approxim aci os m o dszerrel azt kapjuk, hogy =K= amit bizony tani akartunk. Megjegyz esek. (a) Ha mai tud asunkkal n ezz uk ezen elj ar ast l athatjuk, hogy Archim edesz l enyeg eben a (3) v egtelen m ertani sort osszeg et hat arozta meg, amely nyilv anval oan az parabolaszelet ter ulete. Tette mindezt a v egtelen sor, annak konvergenci a ja ismerete n elk ul. Elj ar asa mindezen ismeretek n elk ul is korrekt. Annak szigor us aga messze meghaladta a Newton es Leibniz altal k ozel k et evezreddel k es obb a ter uletsz am t asokn al alkalmazottat. (b) A matematik aval ismerked o k oz episkol asok, de gyakran m eg az egyetemi hallgat ok sz am ara is nem mindig k ul on ulnek el megfelel o m ert ekben a heurisztikus gondolatmenetek a szigor u (dedukt v) bizony t asokt ol. K ul on osen fontosnak tartjuk ezen k ul onbs eg m ely meg ert es et a matematika tan arai sz am ara. (c) Archim edesz munk aib ol k ul on osen az itt eml tettekb ol kit unik, hogy o eles k ul onb s eget tett a zikai es a matematikai gondolatmenetek, ervel esek k oz ott. Igy a f ontiekben le rt sz ep p elda rem enyeink szerint j o szolg alatot tehet az oktat asban. 25 4 t( ), 3