Lzr Ervin: A Htfej Tndr A KK MEG A SRGA Egyszer kt festkptty - egy kk meg egy srga - egyms mell esett

a paprra. Egszen kzel, a szlk sszert. - Nem menne kicsit tvolabb? - mondta ingerlten a Kk. - Menjen maga - vlaszolta a Srga -, s klnben is, taln ksznne! Ezzel htat is fordtott volna, mert a Kket parasztos sznnek tartotta - csak ht ez a festkpttyknl nehz gy, mert sem odbb menni, sem htat fordtani nemigen tudnak. - Mg hogy n ksznjek?! Egy Srgnak! - morgott fitymlan a Kk, s bizonyra lebiggyesztette volna a szja szlt, ha lett volna neki. - Taln csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene elre ksznnm? - De azt. Ha nem ltn, n a Kk vagyok! - Engedje meg, hogy flkacagjak - mondta gnyosan a Srga -, hiszen maga a legkznsgesebb szn a vilgon, nem is lehet egy napon emlteni velem... s legyen szves, ne knykljn az oldalamba. - Elszr is maga knykl az n oldalamba, msodszor pedig n sznezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virgok kkek, s az emberi szemek kzl is a kkek a legszebbek. Kpzeljen el egy srga szem embert... brr... vagy srga vizet! Egyltaln, hogy mer megszlalni mellettem! - Mindig tudtam, hogy nagyon kznsges, de hogy ennyire! Mgiscsak tlzs! Mg hogy a kk virgok a legszebbek! Ltott mr maga kankalint? Meg szi erdt? Maga tl moh. Besznezi az egsz eget meg a tengert, csupa kk mindentt. Unalmas. n mrtktart vagyok, sohasem vlok unalmass... Krem, ez mgiscsak disznsg, most mr egszen belm mszik... rnyalatokban rejtzm, kis foltokban jelenek meg. S egybknt is, ha nem tudn, n az Okker csaldbl szrmazom. - Okker?! Erre vg fel! Az is egy csald? Az n seim sokkal elkelbbek, pldul sohasem lenne kzlk senki olyan tolakod, mint maga! Tudja meg, hogy n Ultramarin vagyok. - Hah! - kezdte a replikt egy sznszi felkiltssal a Srga, akkor klnben mr rg sszefolyt a kt festkptty, de nem volt ideje befejezni a mondatot, mert a kisfi, akinek az ecsetjrl lehullottak, megltta ket, s gy szlt: - Nicsak, milyen szp zld ptty! ---------------------------------------------------------------------------