Bemutatjuk Csongrd teleplst. Vlogatott szllsok, programok s ltnivalk knlata Csongrd teleplsen.

Turisztikai infok s szllshelyek

nagyobb kp / kpgalria Csongrd Kpgalria

sszesen 4 kp

Trkp nagyts

Csongrd a Tisza jobb partjn, a Krs torkolata felett fekszik. Kedvez fldrajzi helyzete miatt az jkkor ta lakott hely. rpd fejedelem - a monda szerint - 896-ban a vidket Ond trzsnek adta szllshelyl. Ond fia, Ete fldvrat pttetett, melyet "Csernigrdnak" (fekete vrnak) neveztek el, amelybl eredhet a vros neve. A XIX. szzad msodik felben Csongrd npnek a Tisza-szablyozs adott munkt, ekkor alakult ki a kubikus letforma. 1876-ban a vrost nagykzsgg minstettk vissza s csak 1923-ban kapta vissza vrosi rangjt. Csongrd letben jelents szerepet jtszik az idegenforgalom. A vros gygyfrdjn tl a legnagyobb vonzert a Krs-toroki partfrd adja. Csongrdot, a vizek s parkok vrost, 1984-ben a Magyar Turisztikai Trsasg a vrosfejlesztsrt, a hagyomnyok polsrt Hild Jnos-emlkremmel tntette ki. Csongrd vros nem csak gazdasgi, de trsadalmi s kulturlis kzpontja is a trsgnek. A vros kulturlis lete (klnsen a nyri idszakban) rendkvl gazdag. Csongrd vonzereje szempontjbl kiemelked jelentsge van az irodalmi, kpzmvszeti, kulturlis rendezvnyeknek, zenei fesztivloknak, tallkozknak, tboroknak s egyb hosszabb-rvidebb rendezvnysorozatnak. A gasztronmia knlatban a haltelek mellett ms tjjelleg specialitsokat is tanulunk. Csongrd hagyomnyos rtkei kzl kiemelkedik a sajtos alfldi szl kultrja, mely a mai napig is mltn ismert j minsg vrsborokat termel. A 22 magyar borvidk egyikeknt ki kell emelni a mltn hres csongrdi borokat - kkfrankos s cabernet-, az ehhez kapcsold rendezvnyeket s a Szent Vince Borrend rendezvnyeit.