Meznericsia:

tisztelgs az slnytr egykori vezetje eltt

Dulai Alfrd slnytani s Fldtani Tr

Szokatlan kls megjelens

A Dunntlikzphegysg kzps-eocn nummuliteszes mszkvbl kerlt el nhny duci prgekar, amelyek szemmel lthatan eltrtek a Szci Mszkben gyakori Gryphus pldnyoktl.

Ismeretlen bels alaktan

A prgekarak azonostshoz ismerni kell a bels alaktani blyegeket is. Mivel ezeket a pldnyokat kemny mszkbl gyjtttk, a bels morfolgit csak tizedmillimterenknt vgzett sorozatcsiszolatok segtsgvel ismerhettk meg. A karvz rekonstrukcija sorn kiderlt, hogy egy j, eddig ismeretlen nemzetsggel llunk szemben.

Az j nemzetsg: Meznericsia
Az j Brachiopoda (prgekar) nemzetsget Csepreghyn Meznerics Ilonrl neveztk el, akinek tudomnyos munkssga csaknem teljes egszben a Termszettudomnyi Mzeumhoz ktdtt. 1951 s 1970 kztt volt az slnytr osztlyvezetje, gy az irnytsval kezdtk el jjszervezni az slnytani gyjtemnyt, miutn 1956 szn a paleontolgiai anyag 80%-a megsemmislt a Nemzeti Mzeum pletben tombol tzben.

Egy kimagasl tudomnyos lett elismerse

Csepreghyn Meznerics Ilona tudomnyos munkssga fleg a miocn puhatestekre irnyult, de plyja elejn (1944-ben) egy mig is sokat idzett s fontos kismonogrfit publiklt a magyarorszgi harmadidszaki brachiopodkrl.

Amirt nekem kedves

Egy j taxont lerni mindig kellemes feladat. Kln fokozza a kutat rmt, ha az j faj vagy nemzetsg elnevezse sorn egy hozz kzel ll szemlyre vagy terletre utalva hozhatja ltre az j tudomnyos nevet. Meznerics Ilona nemzetkzi elismertsgt jelzi, hogy a Meznericsia nv hallatn a lengyel trsszerznek is felcsillant a szeme. Egy pillanatig sem volt krdses, hogy a neves puhatest-kutat egyetlen brachiopods publikcijval is mltn kirdemelte, hogy egy j prgekar nemzetsg viselje a nevt.

Forrsok
Bitner, M.A., Dulai, A. & Galcz, A. (2011): Middle Eocene brachiopods from the Szc Limestone Formation (Bakony Mountains, Hungary), with a description of a new genus. Neues Jahrbuch fr Geologie und Palontologie Abhandlungen, 259/1: 113-128. Meznerics, I. (1944): Die Brachiopoden des ungarischen Tertirs. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 36, 10-60.