MARIO DE ANDRADE

MAKLNAIMA,
egy je//em ne//u/ hcs /a/andjat
A Magveo Kiado ,Vilaglonyvar sorozaaban, 19S3-ban
megjelen fordias Tel Poro Ancona Lopez lriilai szo-
vegliadasa (Mario de Andrade Macunaima, o heroi sem
nenhum caraer, Ilorianopolis, Ediora da LISC, 19SS)
alapjan javio masodil lozzeeele.
Iordioa es az uoszo ira:
PAL IERENC
Az 19S3-as liadas szovege az eredeivel osszeveee
MA]OR LASZLO
A loesablan VICENTE DO RECO MONTEIRO: LLO NO
es TARSILA DO AMARAL: ABA-PLRL cimu
lepenel reszlee lahao
Az illuszraciol
CARYBE: MACLNAIMA
cimu loehez leszul rajzaibol valogaas
MARIO DE ANDRADE
MAKLNAIMA,
egy je//em ne//u/ hcs /a/andjat
Carlos Auguso de Andrade Camargo
Hungarian ranslaion Pal Ierenc, 19S3
MEC]ELENT
BRAZILIA IELIEDEZESENEK TSZAZADIK EVIORDLLO]AN
PLBLICADO NO QLINTO CENTENARIO
DO DESCOBRIMENTO DO BRASIL
A Malunaima ujraliadasa a
So Paulo-i Odorico Mendes Alapivany
amogaasa ee leheove,
amogaasuler a fordio es a liado
halas loszonee mond.
Esa edio de Macunaima for possivel com o apoio da
Funduo Odorico Mendes de So Paulo
que o raduor e o edior agradeem sinceramene.
1 )7))
$
MAKLNAIMA, a mi fajanl hose az erinelen oserdo me-
lyen szulee. Koromfelee vol, es az ejszala beolo fe-
lelem hoza o vilagra. Vol egy pillana, amilor allorara
no az Lraricoera folyo mormolasa hallgao csendesseg,
hogy egy apanyumasz-indian asszony egy ru csecsemo
szul. Ez a csecsemo nevezel el Malunaimanal.
Mar lisgyerellorban is hajmereszo dolgola muvel.
Legeloszor is: vagy haeves loraig nem vol hajlando be-
szelni. Ha bizaal, hogy szoljon mar meg, fellialo:
]aj, semmi ledvem! ... es csal hallgao megin. Ren-
desen a lunyho sarlaban gubbaszo, a palmaagyra fellu-
corodva, es onnan lese, hogyan dolgoznal a obbiel, li-
val a le esverbayja, a mar oregecsle Maanape es az
ereje eljeben levo Zsige. A mulasaga abban all, hogy le-
eplede a szaubahangyal feje. Hevereszve oloe a nap-
jai, de ha eszebe juo, hogy jo lenne egy lis penz a haz-
nal, mindenli agyongyoor egypar fillerer. Allor is ele-
meben ereze maga, amilor az egesz csalad mezelenre
velozo, es lemen a folyohoz furdeni. Amig a obbiel fu-
rodel, o a viz ala uszlal, az asszonyol ilyenlor elveze-
el silongaal, ugy mondal, a arisznyaralolol, amelyel
alliolag arrafele anyazal az edesvizben. A faluban, ha
egy-egy feherszemely odamen hozza, hogy megsimogassa,
Malunaima nyomban a bajai uan nyullal, mire a feher-
szemely ohagya o. A ferfiala arcul lopdose. Az orege-
le azonban iszele, es buzgon resz ve a orzs vallasos
ancaiban, a muruaban, a poraszeban, a oreban, a balo-
roloban es a luluilogeban.
Amilor eljo az alvas ideje, mindig ugy maszo fel a ren-
gobolcsobe, hogy eloe elfeleje vizelni. Mivel az anyja
fuggoagya a bolcso ala vol, a hos azon melegeben ravizel
a szulere, ugyhogy a szunyogol ijeden arrabb szallal.
7
Azuan elalud, illelen szavalrol es ege vero paraznasa-
golrol almodo, es nagyola rugo a levegobe.
Naplozben a fehernep lozo mindig a hos luloncsegei-
rol foly a szo. Az asszonyol ledvelel o, es nagyola la-
cagva mondogaal, hogy ,meglaszil, melyil ejbol lesz a
jo uro, egy varazslas allalmaval pedig megszolal Nago
liraly, es udara ada a jelenlevolnel, hogy a hosnel igen
nagy esze van.
Alighogy Malunaima elmul haeves, egy ollobalban
vize ada neli, es aol fogva o is ugy beszel, min barli
mas. Kere az anyja, hogy egye le a maniola-gumo, ne
reszelje ovabb az abralos arisznyaba, inlabb vigye el o
sealni az oserdobe. De az anyja nem vie el, mer nem
hagyhaa o a maniola, nem bizony. Malunaima egesz
nap sirdogal. Ejszalara sem hagya abba a siras. Masnap
behuny bal szemmel lese az anyja, milor la neli a mun-
lanal. Azan arra lere, hogy egye le a lefulu cirollosa-
ra, ne fonja ovabb, inlabb vigye el o sealni az oserdobe.
Az anyja nem vie el, mer nem hagyhaa o a losara,
nem bizony. Hanem meglere a menye, Zsige asszonya,
hogy vigye el a gyerloce sealni. Zsige asszonya igen fiaal
vol, es Szofaranal hival. Ovaosan men oda a lisfiuhoz,
de ez egyszer Malunaima illedelmesen visele maga, es
nem nyullal a bajai uan. A lany haara vee a legenyle,
es elgyalogol a folyoparon allo aninga-palma faig. A folyo
megall, es edes dallamola csal elo a zsavari-palma levelei
lozul. Szep vol a videl, godenyel es larolaonal serege
jaszadozo a folyoag orszagujan, ameddig a szem ella-
o. A folyoparra erve a lany leee Malunaima, de a
lisfiu egyre csal sirdogal, hogy sol a hangya... es lere
Szofara, hogy vigye be az oserdo melyere, a domb labaig,
a lany pedig bevie. Am alighogy lerala o az areri erdo
aoralalai, lonyviragai es radeszlanciai loze, a gyerlo-
ce noni-noveledni lezde, es egy szempillanas ala aval-
ozo dalias hercegfiva. Koricalal napesig.
S
Amilor visszamenel a faluba, a lany nagyon farad vol,
annyi jar a haan a gyerellel, Igazabol a hos egesz nap
megallas nellul ficlandozo vele. Alighogy Szofara lefel-
ee Malunaima a fuggoagyba, megerleze meriohalo-
javal Zsige a halaszabol, ha a parja nem dolgozo sem-
mi. Zsige megmergesede, es miuan liszede magabol a
lullancsola, alaposan ellaa Szofara baja. A menyecsle
neman ure a veres.
Zsige nem seje semmi, es neliall, hogy laroa-rosbol
loele fonjon. Iriss apirnyomo alal, es csapda alar al-
liani az allanal. Malunaima ler egy darabla laroa-ros-
o a bayjaol, de Zsige az felele, hogy ez nem gyerelnel
valo jaelszer. Malunaima erre reeno nagy obegaas
csapo, es mindenlinel alaposan elronoa az ejszalai
nyugalma.
Masnap Zsige loran lel, mer fel alara alliani a csap-
da, es amilor meglaa az orra logao csoppsege, igy lo-
szon oda neli:
]onapo, masol lellecsleje!
Am Malunaima duzzogo, es nem szol egy szo sem.
Nem alarsz velem beszelni?
Beeg vagyol.
Mi bajod?
Erre Malunaima megin ellezde, hogy adjon neli la-
roa-roso. Zsige duhosen neze ra, azuan ellulde a par-
ja, hogy hozzon egy szala a gyerelnel, es az asszony ho-
zo is. Malunaima megloszone a laroa-roso, elmen a
varazslohoz, es meglere, hogy fonjon neli a laroa-rosbol
loele, azuan fujja be jol a dohany fusjevel.
Amilor minden leszen vol, Malunaima meglere az
anyja, hogy ne levergesse ovabb a royogo maniolalasa,
inlabb vigye el o sealni az oserdobe. A szule nem hagy-
haa o a maniola-lasa, am Zsige csalfa asszonya nyom-
ban o erme, es az monda az anyosagnal, hogy o a
,szolgalaara all. Haara ulee a gyerloco, es elindul az
oserdobe.
9
Amilor leee o az areri erdo disznoparaj-ovei es
brazilfai loze, az aprosag noni-noveledni lezde, es aval-
ozo dalias hercegfinal. Az monda Szofaranal, hogy var-
jon egy licsi, majd ha visszajon, allor ficlandoznal, es
elmen a apir ivohelyehez, hogy csapda allison neli. Mar
lesore jar, amilor megerlezel a searol, eppen allor
oppan be Zsige is, ali a apir csapasa jara, hogy lelep-
ce vessen az allanal. Ha a parja nem dolgozo semmi.
Zsige elonoe a mereg, es meg mielo liszede volna
magabol a lullancsola, alaposan eldongee a parja. Szo-
fara megadassal ure a veres.
Masnap, amilor a hajnal meg alig lapaszlodo fel a fal
csucsara, Malunaima nagy-nagy obegaasba lezde, fol-
vere az egesz falu, hogy menjenel el a apir ivohelyehez,
es nezzel meg, milyen haalmas allao fogo! Am nem
figyel ra senli, es az emberel nelifogal napi munlajul-
nal.
Malunaima ogo-mogo egy darabig, azuan meglere
Szofara, hogy fusson el az ivohelyhez, mar csal livancsi-
sagbol is. A lany el is fuo, es visszafele mindenlinel el-
ujsagola, hogy egy jol megerme, doglo apir van a
csapdaban. A orzs apraja-nagyja elvonul az eleje vad-
hoz, es mindenli magaszala a legenyle nagy esze. Ami-
lor Zsige megerleze az ures laroa-ros hurollal, vala-
mennyien az eleje vad lorul szorgoslodal, segie o is.
Am amilor eloszoal a hus, egy darabo sem ado be-
lole Malunaimanal, csal belele. A hos bosszu esludo.
Masnap meglere Szofara, hogy vigye el o sealni, es
napszallaig az erdoben maradal. amin beerel a suru-
segbe, a lisfiu avalozo forroveru hercegfiva. Iiclandoz-
al. Miuan mar haromszor ledvule oloel, lergeozni
lezdel, es egymas babirlalva fuoal vegig az erdon.
Eloszor csal cirogaal, majd birizgelel egymas, uana
homolba emelezel, szalmalanggal perzselledel, min-
den devajsago liprobalal. Malunaima fellapo egy vas-
ag balzsamlopal aga, es elbuj a paralaucsulfa moge.
1u
Amilor Szofara elfuo eloe, fejere csapo a husanggal.
Olyan lyula uo raja, hogy a leany a lacagasol fuldo-
lolva zuhan a labahoz. Belecsimpaszlodo a fiu laba sza-
raba. Malunaima lejesen nyogo, a roppan faorzshoz si-
mulva. A leany a szajaba vee es leharapa a fiu nagylab-
ujja. Malunaima zologo a gyonyorusegol, milozben a
lababol omlo verrel vegigpeyeze a leany ese. Azuan
megfesziee az izmai, fellendul egy lianrapezra, es na-
gyola szollenve egy szempillanas ala a paralaucsulfa
legfelso agan erme. Szofara a nyomaban luszo. A ve-
lonyla ag remegve hajlo meg a hercegfi sulya ala. Ami-
lor a leany is feler a fa sudarara, eg es fold lozo lebegve
ujra ficlandozal. Miuan ledvule oloel, Malunaima
meg alara bobiolni Szofara. A szilaj lenduleol ivbe ha-
jol a ese, de nem uda befejezni a mozdulao, mer le-
or az ag, mindleen lebulfencezel a melybe, es elerul-
el a foldon. Amilor a hos magahoz er labulaabol, lor-
bepillano, de a lany nem laa sehol. Mar eppen fel
alar apaszlodni, hogy a leresesere induljon, amilor a fe-
je folul, egy alacsony agrol a jaguar szornyu, oblos morgasa
hasio bele a csondbe. A hos love mered a remuleol, es
meg a szeme is behunya, hogy ne is lassa, hogyan falja fel
o a vadalla. Hirelen lacaraszas uoe meg a fule, es egy
nyalcsopp hullo a mellere: a leany vol a jaguar. Malunai-
ma lovele hajigal fele, es amilor megsebeze, Szofara
rilolozo a gyonyorusegol, es lifroccseno verevel arlara
eovala az alaa allo legeny ese. Vegul egy lo felhasi-
oa a leany szaja sarla, es liore harom foga. Szofara
elrugaszlodo az agol, es zsupsz!, lovaglo ulesben egye-
nesen a hos hasara szollen. Malunaima meg egesz ese-
vel lorbeolele o, es nyuszie az elvezeol. Megin viga-
dozal.
A Vacsoracsillag mar az egen ragyogo, amilor a me-
nyecsle hazaer; halalosan farad vol, mer egesz nap ci-
pelnie lelle a gyerele a haan. Zsige azonban megseje
valami, es uanul men az oserdobe; lilese Malunaima
11
avalozasa, meg ami azuan oren. Zsige vilageleeben
szornyen osoba ficlo vol. Haragra gerjed. Iellapo egy
au-farla, es buzgon csepelni lezde a hos ulepe. Malu-
naima erre olyan borzaszo sivallodasba fogo, hogy a
remuleol az ejszala egeszen licsire zsugorodo, ucaja-
val hulloal le a madaral, es azon nyomban love valal.
Amilor Zsige belefarad a veresbe, Malunaima befuo
a sarjerdobe, lardeiro-gyolere rago, es mar luya baja
sem vol. Zsige visszavie Szofara az apjahoz, azan leze-
laba szeveve, elegedeen dol vegig a fuggoagyban.
12
11 .4.14
"
ZSICE VILACELETEBEN nagyon osoba vol. Mar masnap
lerie maganal egy ujabb feherszemely, es a larjanal
fogva vonszola a lunyhoba. A feherszemely Zsige uj asz-
szonya vol, es Irilinel hival. Irili megallas nellul csino-
sigaa maga, es csigaba eler hajaban mindig o rejo-
zo egy elo palany. Az arca olu-balzsammal es sargabe-
covel lenegee, a szaja pedig minden reggel az asszai-pal-
ma gyumolcsevel fesee pirosra. Azuan bedorzsole ci-
romfuvel, es eol az ajla larminpirosan ragyogo. Amilor
mindezzel vegze, Irili egy gyapolopeny erie magara,
ami a felee eperfa feleejevel es a zold eperfa zoldjevel
feseel csilosra, a haja pedig beillaosioa a viragzo
gyanafa nedvevel. Irili szep vol.
Miuan egyesul erovel folfalal Malunaima apirja, a
falura megin az ehseg napjai loszonoel. Hiaba jaral az
erdo, nem lerul vad az ujulba, meg egy arva lilencoves
au sem. Raadasul Maanape megol egy inia-delfin, es
emia az inia-delfin apja, Maraginga, a szarvasbela is
megharagudo rajul. Parancsara megarad a folyo, es a viz
ala mind elrohad a lulorica. Minden megeel, meg az
osszeszarad maniola-lorpa is elfogyo; hiaba ege ejjel-
nappal egy haalmas maglya, csal arra vol jo, hogy a hide-
ge eluzze. Egy falasnyi ennivalojul sem vol, ami megsu-
heel volna raja.
Malunaimanal pedig ledve szoyan egy lis mulasag-
ra. Az monda a bayjainal, hogy a folyoban meg nagyon
sol hal van: enyerlazacol, fanomlazacol, ponylazacol
meg szelercelazacol, dobjanal mergezo imbo-gyolere a
vizbe, hogy lifoghassal ole. Maanape az felele:
Nincs mar ernyos imbo a lornyelen.
Malunaima ravaszul igy beszel:
15
Arrafele, a szurdol melle, ahol az elaso lincs van,
omerdel ernyos imbo laam.
Na, allor gyere velunl, s muasd meg, hogy hol laad.
Lnal indulal. A paroldal csalola vol, es a surulombu
szeibafal lozo alig lehee lani, hogy hol vegzodil a sza-
raz es hol lezdodil a viz. Maanape es Zsige lellesen lua-
o az ernyos imbo uan, mar fulig sarosal volal, es na-
gyola esel, zsuppsza-zsupsz!, a vizzel borio, suppede-
les alajon. Torlul szaladabol obegaal, es nagyola ug-
ralva igyelezel lifele a godrolbol, milozben szorosan a
farulra szorioal a lezule, hogy az alnol lis fonalhar-
csal belejul ne csusszanjanal. Malunaima majd meghal
a neveesol, amilor laa, hogy imbora vadaszo fiverei ho-
gyan finorognal es hadonasznal nagy igyelezeulben.
Lgy csinal, minha o is leresgelne, de el nem mozdul al-
lohelyebol, nem bizony, megveee a laba egy szaraz
zsombelon. Amilor a bayjai a lozeleben jaral, egeszen a
foldig gornyed, es nagyola nyogo az igyelezeol.
Azer beleszaladnod nem lell, ocslos!
Na, erre Malunaima leul a folyo parjara, es labaval a
vize pacslolva, hajoa magarol a szunyogola. Reeno
sol szunyog jar arrafele: dalosszunyogol, folos malaria-
szunyogol, gyurusszunyogol, ollasszunyogol, arvaszunyo-
gol, ocsaszunyogol, gubacsszunyogol, barsonyszunyo-
gol, szoval minden ellepzelheo szunyog. Mar deluan
vol, amilor le bayja visszamen Malunaimahoz. Na-
gyon mergesel volal, mer egy fia imboove sem alal-
al. A hosnel inaba szall a baorsaga, es sunyiva lerdeze:
Na, alalaol valami?
Talalunl egy fene!
Pedig eppen i laam az ernyos imbo. Valamilor a
imbo is ember vol, alarcsal mi... Bizosan megereze,
hogy o leressul, es odebball. Valamilor a imbo is ember
vol, alarcsal mi...
A le fiver csal amul-bamul a lislolyol nagy eszen, fel-
lereledel, es visszamenel a faluba.
16
Malunaima mar nagyon nyugos vol az ehsegol. Egy
nap igy szol a szulehez:
Edesanyam, li viszi a a hazunla a folyo ulso parjara,
a meredely eejere? Mondja meg, li viszi a? Csulja be
egy pillanara a szeme, edesszule, es igy lerdezze meg.
A szule becsula a szeme. Malunaima meglere, hogy
arsa csal csulva a szeme, es avie a lunyho, a labas-
polcola, a nyilala, a laslala, az iszalola, a vizeshor-
dola, a szorsziala, a halola, szoval az osszes lonyhai
leszsege a folyo masil parjan emelledo meredely eejen
levo iszasra. Amilor a szule linyioa a szeme, minden
o vol mar, es vol vad, hal, bananol rosladozo palmal,
szoval vol eel-ial boven. Na, foga maga, es elmen ba-
nan szedni.
Meg ne haragudjon, edesanyam, de mier szed le annyi
sol banan?
Vinni alarol belole a esverbayadnal, Zsigenel, meg
a szep Irilinel, es a masil bayadnal, Maanapenal is,
mer ol is ehesel.
Edesanyam, li viszi a a hazunla a folyo ulso parjara,
a lapvidelre? Mondja meg, li viszi a? Na, lerdezze csal
meg!
A szule meglerdeze. Malunaima meglere, hogy csul-
ja be a szeme, es visszavi minden, az egesz berendezes,
oda, ahol aznap reggel vol, a lapos berel lellos lozepere.
Amilor a szule linyioa a szeme, minden a regi helyen
all, Maanape baya, Zsige baya meg a szep Irili lunyho-
ja melle. Es megin csal nyogel az ehsegol, mindaha-
nyan.
Allor a szule reenoen megharagudo Malunaimara.
A csipojere ulee, es unal indul. Agyalogol az erdon,
a, egeszen a surjanosig, amely az rdog Kosaranal ne-
veze videlen sarjad. Men masfel merfolde, az oserdo
elvesze a avolban, a loves fennsilon csal egy-egy lesufa
bologao. Meg a gulyamadar rilolozasa sem vere fel a
lielen ajon ulo csende. A szule megall a lopar puszasag
17
leglozepen, ahol nem jar a madar sem, leee a gyerloce
a foldre, es igy beszel hozza:
Az anyad mos elmegy. Te meg i maradsz magadra a
fennsil lozepen, es senli sem fogja gondoda viselni.
Ezzel elballago. Malunaima szemugyre vee a lihal
videle, es ugy ereze, hogy mindjar sirva falad. De nem
jar arra egy lelel sem, ha nem sir, nem bizony. sz-
szeszede minden baorsaga, es meg-megcsullo gorbe
labacslain unal indul. Celalanul loborol egy heig, az-
uan osszealallozo a hus suo Kurrupiraval, meg a lu-
yajaval, Papamellel. A Kurrupira egy mesebeli leny, ali-
nel harafele all a laba feje, a sorespalma rugyeben lalil,
es fusolnivalo dohany ler minden arra jarool. Malu-
naima igy szol hozza:
regapam, adjon egy lis vadhus, mer ehenel.
Adol en, hogyne adnel felele a Kurrupira.
Levago egy darab hus a lababol, megsuoe, es odaad-
a a fiucslanal, azuan meglerdeze ole:
Mi dogod ebben a puszasagban, fijam?
Sealol!
Na ne viccejj man!
Pedig igy van, sealol...
Es elmonda, hogy az anyja megbunee o, mer gonosz
vol a le bayjaval. Nagyola lacagva mesele el, hogyan
vie vissza megin a lunyhojula a semlyeles berelbe. A
Kurrupira raneze, es igy dunnyogo az orra ala:
Nem vagy e gyerel man, fijam, nem vagy e gyerel
man, nem bizony, csal felno ember csinal ilye...
Malunaima megloszone a vendeglaas, es meglere a
Kurrupira, hogy muassa meg neli az ua a apanyumasz-
indianol faluja fele. Am a Kurrupira meg alara enni a
hos, ezer rossz ua muao neli:
Errefele indujj, gyerel-ember, errefele indujj, menny el
a fa elo, o ni, azan lanyaroggy bal lez fele, perdujj meg
a sarlad lorul, es a fal ala gyere vissza ide.
Malunaima elindul, hogy lorbejarjon, de amilor
1S
odaer a fa ele, megvalara a labacslaja, es igy duny-
nyogo:
]aj, semmi ledvem!... es men ovabb egyenesen.
A Kurrupira hosszu ideig var, de a gyerloc csal nem
jo vissza... Allor a szorny folpaan egy szarvasra, mer
a szarvas a Kurrupira lova, lerel laba a furge alla velnya-
ba vere, es sebesen elporzo, lozben igy liabal:
Labam husa! Labam husa!
A hos gyomrabol rafelel a hus:
Mi alarsz?
Malunaima szede a laba, ahogy csal bira, es fuva er
a bozoal beno videlre, a Kurrupira azonban gyorsabb
vol, min o, es lassan-lassan a sarlaba lerul:
Labam husa? Labam husa!
A laba husa rafelel:
Mi alarsz?
A lisfiu lesegbeeseen szalad. Az ordog vere a felese-
ge, a ven Vei anyonal, a Napnal sugarai rahulloal az
esocseppelre, es a feny szeperge, min a morzsol lulo-
rica. Malunaima odaer egy ocsahoz, ivo a zavaros viz-
bol, es lihanya a hus.
Labam husa! Labam husa! liabala a Kurrupira, ege-
szen lozelrol.
Mi alarsz? felel ra a laba husa, a ocsaban felve.
Malunaima beveee maga a ocsa masil oldalan novo
zold disznoparej loze, es lerele oldo.
Masfel merfolddel odebb, egy hangyaboly mogul enel-
szo hallo:
,Cumo reszel a pala... enelele valali lassan, lomo-
osan.
Odamen, es osszealallozo a peyes palaval, ali ep-
pen maniola reszel egy palmaros zsalba.
reganyam, adjon nelem egy lis maniola, mer ehe-
nel.
Adol en, hogyne adnel felele a peyes pala.
Ado a gyerelnel a maniolabol, es meglerdeze:
19
Mi csinalsz i a bozoosban, lisunolam?
Sealol.
Na ne mondd!
Ha pedig: sealol!
Es elmonda, hogyan szede ra a Kurrupira, lozben pe-
dig eli orolbol hahoazo. A peyes pala raneze a sze-
me sarlabol, es igy dormogo:
Egy gyerel ilye nem csinal, lisunolam, egy gyerel
ilye nem csinal, nem bizony. De majd en eszel rola, hogy
a esed is felnojon az eszedhez.
Iellapa hirelen a maniola mergezo levevel eli sajar,
es ami benne vol, mind a lisfiura loccsanoa. Malunai-
ma remulen holol hara, de csal a feje silerul ellapnia,
a ese obbi reszen vegigfoly a le. A hos pruszlol egy na-
gyo, azan noni lezde: no-novelede. A ese meg-
nyul, lifejlodo, megizmosodo, joloesu felno ferfi le
belole. Am a feje, ami nem er a maniola leve, mind-
orolre lerel marad. az arcarol soha el nem un az egy-
ugyu gyermeli csodallozas.
Malunaima megloszone a varazslas, es eliramodo a
szulofaluja fele. Szerelmesen rajzoal a bogaral, zummo-
gesul beoloe az ejszala, a hangyal hosszu sorolban
vonulal a foldon, a szunyogol lonnyu felhollen lering-
el a viz fele. A levego szine izzo a forrosagol. Az oreg
apanyumasz-indian asszony a avolbol meghalloa a fia
hangjanal foszlanyai, es reenoen megijed. Malunaima
beloo arccal oppan be, es igy szol:
Anyam, az almodam, hogy liese egy fogam.
Valali meghal a csaladban felele a szule.
Bizony meghal. Asszonyanyam mar csal egy napfordu-
lasnyi idoig el. Es azer nem obbe, mer engem a vilagra
hozo.
Masnap a le idosebb esver elmen halaszni es vadasz-
ni, a szule limen az oserdobe vago szanofoldre, es Ma-
lunaima egyedul marad Zsige asszonyaval. Allor szauba-
hangyava valozo, es belemar Irilibe. hogy a ledveben
2u
jarjon. De a menyecsle messzire elpoccinee a szauba.
Erre Malunaima orleanfava valozo. A szep Irili laca-
go, osszeszede a fa magjai, es csinosiani lezde maga:
lifesee az arca meg a obbi csabos esresze. Irili gyo-
nyoru vol. Allor Malunaima oromeben visszavalozo
ferfiva, es a ledve oloe Zsige asszonyaval.
Amilor a le idosebb esver visszaer a vadaszabol,
Zsige azonnal eszrevee, hogy mi oren, de Maanape el-
magyaraza neli, hogy Malunaima mos mar orolre fer-
fiva valozo, megpedig igen eros ferfiva. Maanape varazs-
lo vol. Zsige laa, hogy a lunyho dugig van ennivaloval:
vol o banan, vol o lulorica, vol edes maniola, vol
ciromos ananaszbor, maniolapalinla, vol a folyobol lifo-
go pancelos harcsa meg epsifeju harcsa, grenadilla-lor-
e, illaos anona, abiu-szilva, szapoa-szilva, szapoa-cse-
resznye, vol sul szarvashus es friss palahus, szoval gar-
madaval vol a sol jofele eel meg ial. Zsige belaa, hogy
haszonalan dolog volna olre menni az occsevel, es aen-
gede neli a szep Irili. Nagyo sohajo, liszede magabol
a lullancsola, es leze-laba szeveve, elegedeen dol
vegig a fuggoagyban.
Masnap Malunaima, miuan mar lora reggel vigadozo
egy sor a szep Irilivel, elindul sealni. Kereszulvago a
Szep Ko elvarazsol liralysagan, amely Pernambuco-ban
erul el, es mar Sanarem varosa fele lozelede, amilor
meglao egy fias szarvasuno.
No, ez nyilvegre lapom monda. Es a szarvasuno
nyomaba ered. A szarvasuno lonnyeden megugro, de a
hos megfoga a fia, ali alig jar meg. Elrejozo egy feher
lvebracsofa mogo, es addig boldose a szarvasborju,
amig az el nem boge maga. Az uno szine az esze vesz-
ee, liguvad a szeme, megfordul es rohan, rohan visz-
szafele; megall eloul, es szerelmesen sirdogal. Allor a
hos lenyilaza a fias szarvas. A szarvas elzuhan, leo-
harma rugo, majd eleelenul vegignyul a foldon. A hos
gyozelmi dalra falad. Odamen a szarvasunohoz, neze-
21
nezegee, majd, jaj! nagyo lialo, es elajul. Anyanga, a
gonosz szellem uzo refa vele... Nem vol az szarvasuno,
ali meglo, nem bizony, a saja apanyumasz-indian szu-
loanyja nyilaza le, es a szule felud mos o eleelenul; a
bore osszevissza hasogaal az oserdo iara-palmai es osz-
loplaluszai.
Amilor a hos magahoz er, odahiva a le fivere, es har-
masban virraszoal egesz ejszala; leservesen siral, loz-
ben-lozben olonii palinla ial. maniolalepeny es hala
eel. Hajnal fele a szule ese belecsavaral egy fuggoagy-
ba, es elindulal, hogy elemessel egy lo ala a Tolandi-
ral Ayjanal foldjen. Maanape a laimbo szeraras papja
vol, es varazslo, o lesziee el a sirfelirao. Igy neze li:
A fiverel addig bojolel, ameddig meglivana a hagyo-
many; Malunaima a boj ideje ala mindegig hoshoz mel-
oan jajveszelel. A halo asszony hasa no-novelede, es
az esos evszal vegere jolora domb no belole. Allor Ma-
lunaima lezen foga Irili, Irili lezen foga Maanape,
Maanape lezen foga Zsige, es negyesben neliindulal a
nagyvilagnal.
22
III. SZI, A VADON ANY]A
"
ECY IZBEN a negy uazo az oserdo egyil osvenyen ban-
dulol, reeneesen szomjasal volal mar, mer reges-re-
gen elhagyal a vizes berlel es a ocsogol videle. Errefele
meg a voros mombin-szilva sem no, es Vei, a Nap a lom-
bol resein abujva megallas nellul lorbacsola sugaraival a
vandorol haa. Lgy izzadal, minha valamennyien egy
vallasi lorancban veel volna resz, jol beolajozo esel,
de azer csal menel elore rendulelenul. Malunaima hir-
elen megorpan, es veszelyre figyelmezeo haalmas lez-
mozdulaal hasioa le darabba az almos csonde. A ob-
biel is azonnal megallal. Nem halloal semmi, am Ma-
lunaima odasuga nelil:
Valami erzel.
Ohagyal a szep Irili, ali egy lapolfa gyolerere lee-
lepedve rogon nelilao szepilezni, es ovaosan megin-
dulal elore.Vei regen eluna mar, hogy sugaraival a harom
fiver haa csepelje, amilor masfel merfolddel odabb a ma-
ganyosan cserleszo Malunaima egy alvo asszonyra bul-
lan. Szi vol az, a Vadon Anyja, Kiszarad jobb melle
megpillanva a hos rogon uda, hogy a maganyos asszo-
nyol orzsehez arozil, alil a Nyamunda isza vizebol
aplallozo Hold Tulre engerszem parjain elnel. Nagyon
szep asszony vol, szenvedelyelol elnyu ese zsenippa-
becovel fesee szinesre.
A hos raveee maga, hogy ficlandozzon vele. Am Szi
nem alar a hossel ficlandozni. Elovarazsol egy haromagu
szigony, erre Malunaima a vadaszlese uan lapo. Szor-
nyu viadal lezdodo, a lombol sara ala visszhangzoal
a luzdol lialasai, es a madaral ese egeszen osszezsugo-
rodo a felelemol. A hos veszesre all. Egy ololcsapasol
elered az orra vere, az ulepen pedig mely sebe hasio a
szigony hegye. Az amazonon egy larcolas sem ese, es
25
minden egyes mozdulaara ujabb es ujabb helyen csorran
ver a hos esebol, alinel verfagyaszo boduleseiol a ma-
daral remuleulben mar egeszen licsire zsugorodal.
Vegre a hos belaa, hogy nyalig van a pacban, mer egy-
maga nem bir el az amazonnal. Iuasnal ered, es a bay-
jai szolongaa:
Segiseel, mer megol! Segiseel, mer megol!
A le idosebb esver odafuo, megragadal Szi. Maa-
nape haracsavara a larja, Zsige pedig a dardaval csepele
a feje. Az amazon vedelenul hanyalo az oserdo pafra-
nyai loze. Amilor a Vadon Anyja mar nem mozdul, Ma-
lunaima odaovalodo, es ledvere vigadozo vele. ]oel
erre seregesul az aranypapagajol, a voros araral, a uim-
papagajol, a fenyopapagajol, az amazon-papagajol, szo-
val mindenfele es -faja papagaj, hogy udvozoljul Malu-
naima, az Oserdo Csaszara.
A harom esver unal indul, viel magullal az uj asz-
szony is. Kereszulvagal a Viragol Varosan, amenel a
Boldogsag Vizesese ala, lilerulel a Keserusegel Iolyo-
ja, vegiggyalogolal a Cyonyorusegel Szelerujan, es el-
juoal a Dragasagom neven ismer ligeerdoig, amely a
Venezuelaval haaros dombolon erul el. Errol a helyrol
lormanyoza Malunaima a iolzaos vadon, milozben
Szi harcba vezee a haromagu szigonnyal folfegyverze
asszonyola.
A hos nyugalomban el. Condalanul elel napjai, heve-
resze a fuggoagyban, amazonhangyala nyomlodo
agyon, apro loryolban, nagyola cuppogva szurcsole
ledvenc iala, a pazsuari-lilor, es amilor a giar andalio
hangjainal lisereeben enelelni lezde, az erdol puhan
visszhangozal enele, alomba ringava a ligyola, a lul-
lancsola, a szunyogola, a hangyala es a gonosz isene-
le.
Szi gyanaszaguan es a luzdelmelben szerze sebelol
verezve er haza ejszalanlen, es nyomban folmaszo a
fuggoagyba, ami o maga csomozo ossze hajszalaibol.
26
Edes leesben ficlandozal egy sor, es uana eli szajjal
lacagal egymasra.
Hosszu-hosszu ideig lacagal, osszebujva. Szinel annyi-
ra jo szaga vol, hogy Malunaima egeszen elernyed a gyo-
nyorusegol.
Tyu, de jo szagod van, lincsem!, susoga elragadaas-
sal a hos. Az orrcimpai meg jobban liagulal, es olyan
nagy szedules leriee o haalmaba, hogy az alom lassan
csordogalni lezde a szempillairol. Am a Vadon Anyjanal
meg nem csillapodo a vagya, es a leejule szorosan egy-
masba olelo fuggoagya meg-meghinazava, ujabb ficlan-
dozasra oszolele a arsa. A halalosan almos es bosszus
Malunaima nem alara, hogy csorba essen a jo hiren, ha
ficlandozo meg vele, de amilor Szi, nagy gyonyorusege-
ben, egyu alar vele lacagni:
]aj, semmi ledvem..., susoga elhaloan a lizsigerel
hos. Es haa fordiva parjanal, mely alomba merul. Szi
az szeree volna, ha ovabb ficlandoznal... Bizaa-osz-
olele o... A hos alud, min egy darab fa. Allor a Vadon
Anyja elovee a szigony, es bolodni lezde vele a hos.
Malunaima foleszmel, es haalmasala lacagva hanya-
veee maga a csillandozasol.
Ne csinald ez, lincsem!
De csinalom!
Hadd aludjal, ubicam...
Cyere, ficlandozzunl.
]aj, semmi ledvem...
De azer ovabb ficlandozal.
Am megese neha, hogy Malunaima ul sola loryol a
pazsuari-lilorbol, es ilyenlor Szi igencsal elazo allapo-
ban alala az Oserdo Csaszara. Iiclandozni lezdel, de a
hos egyszer csal se szo, se beszed, abbahagya.
Na, mi van, e hos?
Hogyhogy mi?
Ha nem csinalod ovabb?
Mi csinaljal ovabb?
27
Megall az eszem, az ember ficlandozil i veled, e meg
hipp-hopp abbahagyod a lellos lozepen!
]aj, semmi ledvem...
Malunaima mozdulni sem udo, olyan reszeg vol. Be-
lefura maga asszonya hajloronajaba, es boldog mosollyal
az ajlan, elszenderede.
Szi allor ravasz cselhez folyamodo, hogy feluzelje a
ferfi. Elmen az erdobe, csolorba looe a csalan uzesen
perzselo levelei, es addig paslola-lapogaa velul a hos
lalasa meg a maga porelaja, amig a parazslo bizserges
belejul nem lolozo egeszen. Malunaimaban szilajul
magasra csapo a szenvedely. Sziben nem levesbe. Es cso-
dalaos indulaul lifogyhaalan bosegeben duslalva, ujra
meg ujra szenvedelyesen olelel egymas.
De vagyul megis az almalan ejszalalon vol a legfele-
lenebb. A folde ilyenlor elborioa a langolo csillagolbol
alazudulo uzes olaj, amelynel perzselo forrosaga el nem
visele senli, es az oserdo a uzveszel izzo lehelee oloe
be. A madaral nem udal megmaradni a feszlulben.
Nyugalanul forgaal a fejule, lirebbenel a lozeli galy-
lyalra, es a leezes lulonos varazslaa folyan, faradhaa-
lanul zengel-dalolal az ej soejeben, minha mar a haj-
nal loszonenel. Szornyu vol a hangzavar, sulyos illa ol-
oe be a levego, es a hoseg az elviselheelensegig folozo-
do.
Malunaima meglodioa a fuggoagya, es messzire ro-
piee belole Szi. Szi felebred, es furialen csapo le Ma-
lunaimara. Iiclandozal. Es amilor a szenvedely mar ege-
szen eluze a szemulbol az almo, az enyelges egeszen uj
formaiban leresel felfrissules.
Meg ha honap sem el el, amilor a Vadon Anyja egy
slarlaszinu csecsemo hozo a vilagra. Az esemeny hirere
Bahia-bol, Recife-bol, Rio Crande de Nore-bol es Parai-
ba-bol eljoel a loziszeleben allo felver maronal, es a
Vadon Anyjanal a ronas hozo szellemel voros szineben
ragyogo, zsinorolbol es velony szijalbol osszecsomozo
2S
nyallanco ajandelozal, mer mosanol fogva Szi vol a
slarlazsinor szerarasmesere a Karacsonyi Paszorjae-
lolon. Elegedeen es orvendezo szivvel menel el, ujra
meg ujra ancra perdulel, es nyomulban a fuballrajon-
gol, sromanol, szeladonol, arszlanol, ficsurol, gavalle-
rol, szoval az aranyifjal nepes serege halad. Malunaima a
hagyomanyol alal megszabo ido ala nem csinal sem-
mi, de bojolni nem vol hajlando.
A lisdednel lapos vol a feje, es Malunaima meg jobban
ellapioa, mer minden nap jo nagyola csapo ra, mi-
lozben igy beszel:
Iiam, noj gyorsan, hogy So Paulo-ba menj, es sol
penz leressel.
Az asszonyol nagyon szereel a slarlaszinu fiucsla, es
amilor eloszor megfurdeel, raaggaal a orzs valameny-
nyi elszere, hogy a csoppseg mindig gazdag legyen. Egy
ollo hozaal Boliviabol, es szenyiva becsuszaal a van-
los ala, hogyha jon Tuu Maramba, a rossz szellem, ne
szivja li az ujszulo loldole es Szi nagylabujja. Tuu Ma-
ramba megerleze, neliulozo az ollonal, es az hie,
celhoz er: megszopogaa a szara, es elegedeen elmen.
Csal mos lezdel el igazan gondoslodni a csoppsegrol.
Hozaal neli a So Paulo-i Ana Irancisca de Almeida
Leie Morais asszony nevezees loo gyapjucipocsleibol
egy para, es a pernambuco-i ]oaquina Leio asszony,
vagy ismerebb neven Quinquina Cacunda saja lesziesu,
,Alpesel Rozsaja, ,Cuabiroba Viraga es ,Ered Emesz
a Bana elnevezesu csipleibol is nehanya. Az obidosi
Louro Vieira noverel legjobb amarinduszlevebol is leszu-
reel egy uveggel, hogy az aprosagnal legyen mivel lenyel-
nie a fereghajo. Annyira szep vol minden, hogy az mar
nem is lehee igaz!... Am egyszer a csilos uhu raszall a
csaszar lunyhojara, es baljos lialasa belehasio a csond-
be. Malunaima minden izeben reszleni lezde a remu-
leol, de annyira am, hogy meg a szunyogola is elijesz-
ee a lornyelrol, azuan elovee a pazsuari-lilor, es ala-
29
posan benyalal belole: az hie, hogy igy silerul elijesze-
nie a reenee. Annyi ivo, hogy egesz ejszala alud ole,
min ali agyonverel. Allor eljo a Ielee Kobra, es ad-
dig sziva Szi ep melle, amig egy csopp ej is vol benne.
Es mivel Zsigenel nem silerul anyava enni egy amazon
sem, a csoppseg ej nellul marad. Masnap hiaba sziva az
anyja melle, hogy majd belelelul, semmi. Egyszer csal
sohajo egy leservese, es meghal.
Egy zsabui-elnos formajara farago loporsoba eel
bele az angyalla, es a falu lozepen emeel el, hogy a li-
dercel meg ne egyel a szeme. A emees lozben megallas
nellul enelelel, ancolal, es vedelel a pazsuari-lilor.
Amilor vege er a szeraras, Malunaima asszonya nem
veee le unnepi diszei: de leszalio a nyallancabol egy
varazsereju, lajman formaju nefrilo amulee, a muirali-
an-alizman, odaada a arsanal, es egy lianon folluszo
az egbe. O a magasban el mos Szi, lonnyu lepellel jar
az ujan, nem zavarjal obbe a hangyal, a ese mindig
elszerel borijal, es fenybol van a ruhaja, mer csillagga
valozo. O a Kenaur Beaja.
Masnap, amilor Malunaima elmen, hogy megnezze a
fia sirja, laa, hogy a fiucsla esebol lis noveny sarjad.
Ielo gonddal nevelel a novenyle, es ez vol a guaranafa.
Porra zuzo bogyoival az emberel sol beegsege meg
udnal gyogyiani, es feludiil magula, ha Vei, a Nap
nagy melege bocsa a foldre.
3u
IV. BOILNA LLNA,
A HOLDDA VALTOZOTT
ANAKONDA KICYO
!
MASNAP KORA RECCEL a hos a mindorolre felejheelen
ars, Szi uani banaaban lifura also ajla, es aduga raja
a lajman formaju muiralian-alizman, min egy ajalpec-
le. Lgy ereze, hogy mindjar sirva falad. Elbucsuzo az
amazonolol, odahiva a bayjai, es unal indulal.
Celalanul loborolal azolban az erdosegelben, ame-
lyel fele mos mar Malunaima vol az ur. Amerre csal
elhalad, mindenu iszeleel fogadal, a voros araral es
az aranypapagajol csapaa lisere ujan. Ejszalanlen, ha
raor a boldogalansag, felmaszo egy asszai-palmara,
amelynel eppen olyan soelilal volal a gyumolcsei, alar-
csal az o lelle, es az egre elinve, hosszan bamula Szi
orolszep alalja. ,Elhagyal, e cudar! nyoge... Azuan
szenvede, szenvede elviselheelenul, a josagos isenel
segisegeer fohaszlodo, es hosszu dicsoio enelele ene-
lel hozzajul...
Ruda, Ruda!
Te, a/t /tszaritcd az esc/et,
dd, hcgy az ccean fe/c/ jzc sze/e/
Vegtgzagtassana/ btrcda/mamcn,
fe/hc/ messztre sza//jana/,
Es az en cudar/am
Ttsztan es ercsen ragycgjcn az egen!...
dd, hcgy megsze/idu/jene/
fc/yc/ ztzet,
Es en be/eju/ meru/zen
Vtgadczhassa/ az en cudar/amma/,
/t a ztze/ tu/reben rtngatczt/!...
Igy szol a dal. Lana lemaszo a palmafarol, es Maa-
nape vallara borulva zologo ovabb; Zsige vele egyu sir-
33
dogal es eleszgee a uze, hogy a hos meg ne fazzon.
Maanape a lonnyei nyele, es az alom gazdaihoz, Alui-
puruhoz, a molushoz, Muruluuuhoz, a papaszemes ba-
golyhoz es Dululuhoz fohaszlodva alaodal dudolgao:
/uttpuru,
dd //csn az a/mcdat
Aa/unaimana/,
/udjcn e/ zegre.
Kiszede a hosbol a lullancsola, es hogy elcsiisa, rin-
gani lezde. A hos lassan-lassan abbahagya a szipogas, es
mely alomba szenderul.
Masnap a harom vandor folyaa uja a rejelmes erdo-
segelen lereszul. Malunaima mindenfele husegesen lo-
vee liseree, a voros araral es az aranypapagajol csapaa.
Menel-mendegelel, mig egy izben, amilor a hajnal ep-
pen az ejszala soesege leszul elhesseneni, panaszos
leanyhango halloal a avolbol. elindulal arrafele, hogy
megnezzel, mi az. Masfel merfolde gyalogolal, es egy zu-
hogora alalal, amelyil ugy sir, min a zaporeso. Malu-
naima meglerdeze a zuhogo:
Ha veled meg mi oren?
Bruhuhu!
No, mondd el, mi a baj!
Allor a vizeses elmesele, hogy mi oren vele.
Tudd meg, hogy engem Naipinal hivnal, es Mexo-Me-
xoiili orzsfonol az apam, alinel a neve az en nyelvemen
annyi esz, hogy Kuszil-maszil. Csodalaosan szep leany
volam, es a lornyelen minden ifju orzsfonol szeree
volna belefeludni a fuggoagyamba, hogy megizlelje a es-
eme, amely lagyabb vol, min a lapolfa rosja. De ami-
lor valamelyilul meglaogao, harapasollal es rugasol-
lal fogadam, mer probara alaram enni az ereje. Am
egyilul sem bira solaig, es mind egy szalig busan ovabb-
allal.
34
Torzsunl a Vizel Ayjanal, Kapeinal, az analondanal
rabsagaban el. Kapei egy nagy barlangban lalo, a szau-
bahangyal arsasagaban, es valahanyszor a folyopari ipe-
fala elborioal a sarga viragol, eljo a faluba, hogy li-
valassza az a szuzlany, ali vele hal majd csonvazalol fe-
herlo, fold alai barlangjaban.
Amilor esem vercsoppele hullajo, remegon a vagy-
ol, hogy egy ferfinal szolgalhasson, agyashazam marvany-
palmai lozo pirladalor gyongybagoly rilolo, megje-
len a faluban Kapei, es engem valaszo. A folyopar ipe-
fai elborioa a sarga ragyogas, es az osszes virag apam
harcosanal, a serleno bajuszu Tiszaenal sirasol razlodo
vallara hullo. A szomorusag, min a vandorhangyal mo-
ho serege, vegigarola a falu, meg a csonde is felfala.
Amilor a orzs venseges-ven varazslo-fonole megin elo-
huza uregebol az ejszala, Tiszae osszegyujoe a lehul-
lo viragszirmola, es elhoza ole a fuggoagyamba. Ez
vol az uolso szabad ejszalam. Es en allor megharapam
Tiszae.
Iogam nyoman libuggyan csullojabol a ver, de a legeny
oda se figyel ra, nem bizony, folnyogo szerelmes indu-
laaban, es a szama megoloe viragszirmollal, hogy
nem udam harapni obbe. Azuan folszollen a fuggo-
agyamba, es Naipi mindenben a ledvere e Tiszaenal.
Egymas epve, szaggava vigadozunl, lihullo ver es vi-
ragszirom borioa be a esunle, es milor vagyunl csil-
lapul, legyozom fellapo engem, vi magaval, es beleha-
jio a luszocserjel rejeleben parra huzo lereglenuba.
Villamsebesen eveze vegig a Zangado folyon, hogy az
analonda uol ne erjen bennunle.
Masnap, amilor az oreg varazslo-fonol megin uregebe
rejee az ejszala, Kapei eljo erem, de verazaa fuggo-
agyam uresen lenge. Nagyo bodul, es sebesen uszva a
nyomunlba ered. ]o, jo uanunl megallihaalanul,
iszonyu bogese egyre lozelede, lozel, meg lozelebb, ege-
35
szen lozel vol mar, es azan a Zangado folyo hullamai ma-
gasra csapal az analonda ese lorul.
Tiszae nem bira ovabb az evezes, annyira elgyengul,
a ver megallihaalanul buzgo a csulojan eje sebbol.
Ezer azan nem is gondolhaunl a menelulesre. Kapei el-
lapo, megforgao, a feje fole emel, es belem fura a e-
linee, min a apaszal venasszonyol: laa, hogy mar a
ledvere eem Tiszaenal.
Reeno haragjaban ossze uda volna roppanani a vila-
go is, ugy hiszem... engem i helyben love valozao,
Tiszae pedig lihajioa a folyo parjara, ahol fa no be-
lole. O ni, o len! O az a sudar lenyerdiofa, ami o
lani; es agai a vizbe merive uzen nelem. Soevoros vira-
gai a harapas nyoman lisarjado vercsoppel, amelyel a le-
zudulo viz hidegeol megdermedel.
Kapei i el alaam, es szunelenul az furleszi, hogy
csalugyan a ledve oloe-e velem a legeny. Kedve ol-
oe, ugy bizony, es en ebbe a lobe zarva az idol legvege-
zeeig hullaom a lonnyeime, hogy obbe mar nem ehe-
el a ledvere az en harcosomnal, Tiszaenal...
Elhallgao. A lonnycseppel Malunaima erdere hullo-
al, a hos raza a zologas:
Ha... ha... ha az az analonda mos i lenne, en... en
megolnem o!
Na, allor reeno boges hallaszo, es Kapei lassan li-
emellede a vizbol. Kapei vol az analonda, a Vizel Ayja.
Malunaima lihuza maga, csal ugy sugarzo belole a
hosi elszanas, megindul a szorny fele. Kapei liaoa a
szaja, es egy nagy csorosdarazs-felho eresze li a orlan.
Malunaima derelasan csaplodo maga lorul, es mind
egy szalig agyonvere a csorosdarazsala. Allor a szorny
egy lesleny borszija lopo fele, amelynel le vegen fem-
golyocslal csilingelel, Am Malunaima sarla abban a
pillanaban megmara egy szovohangya. A hos a fajda-
lomol labulan osszegornyed, a szij elsuvie a feje fele,
es Kapei arcaba csapodo vissza. Erre meg veszeebb
36
bomboles or fel a szorny orlabol, es fejevel Malunaima
fele vago. A hos furgen oldalra szollen, fellapo egy
szilladarabo, es zsupsz! lecsapa vele a rusnya fereg feje.
A szorny ese gorcsosen vonaglo, es belehull a folyo-
ba, nagy, szelid szemellel a vilagba elino feje pedig ala-
zaosan csuszo a hos fele, hogy megcsololja a laba. A hos
eol ugy megijed, hogy nyalaba lapa a laba, es bero-
han az oserdobe. A le bayja uana.
Varj meg, e boszme, varj meg! lialoza a fej.
Na, erre meg jobban fuoal. Megeel masfel merfol-
de, azan haranezel. Kapei feje meg mindig o gorgo
a nyomulban. Rohanal ovabb, es amilor a faradsagol
mar rogyadozo a erdul, a folyo parjan felmaszal egy
lolafara, arra gondolva, haha a fej ovabbgurul. De a fej
megall a fa ala, es lolabogyo ler. Malunaima megraz-
a a fa. A fej osszeszede a foldre hullo bogyola, megee
mind, es ler meg. Zsige a vizbe dobala a bogyola, de a
fej az monda, hogy oda biz` nem megy be, de nem am.
Allor Maanape minden ereje osszeszede, es jo messzire
hajio egy bogyo, s amig a fej elmen, hogy megleresse,
a esverel lemaszal a farol es elszelelel. Iuoal, fuo-
al, es masfel merfolddel odabb meglaal az a haza,
melyben Cananeia filozopere el.
A venseg a haz ajajaban ul, es odon foliansola olvas-
gao. Malunaima megszolioa:
Hogy vagyunl, hogy vagyunl, filozoper uram?
Megvagyol, messzi foldrol jo idegen.
Husolgeunl, husolgeunl?
C`es vrai, bizony igy van, ahogy a francial mondjal.
Na, viszla, filozoper uram, sieos az uunl...
Es neliiramodal megin. Egy sohajasnyi ido ala ma-
gul mogo hagyal Capuera es Morree videlenel ore-
nelem eloi lorolbol szarmazo emelezesi helyei, es
nem sollal odabb egy elhagyo vislora alalal. Bemen-
el, es jol elreeszelel az ajo. Allor Malunaima esz-
revee, hogy elveszee az ajalpecle. Kesegbeese, mer
37
ez vol az egyelen emlele, ami Sziol marad. Ki alar
menni, hogy megleresse a muiralian-alizman, de a
bayjai nem engedel. Nem el bele sol ido, megerleze
a fej. Bum! Bum! dorombol az ajon.
Mi alarsz?
Nyisd li az ajo, hogy bemehessel!
A lajman an linyioa volna, de ol nem! Es a fej nem
udo bemenni. Malunaima nem uda, hogy a fej mos
mar a szolgaja, es nem azer jar uana, hogy arson neli. A
fej hosszu ideig var, de amilor laa, hogy nem engedil
be, oprengeni lezde, hogy mievo legyen. Ha vizze val-
ozna, meginnal, ha szunyog lenne, elhessenenel, ha vo-
na lenne, lisillana, ha folyo volna, rarajzolnal a erlep-
re... Elhaaroza: ,En leszel a hold. Beliabal:
Nyissaol li az ajo, emberel, mondani alarol vala-
mi!
Malunaima lilese a lulucslalon, es mar nyioa is az
ajo. Kozben odaszol Zsigenel:
Problema egy szal se!
Zsige visszazara az ajo. Eol fogva Braziliaban a
,Problema egy szal se! lifejezes allor hasznaljal, ha az
ember meggondolalanul belevag valamibe.
Amilor Kapei laa, hogy megsem engedil be, leserves
jajgaasba lezde, es meglerdeze a madarpolo, segie-
ne-e neli, hogy felmehessen az egbe.
Ionalama megolvaszja a Nap felel ra a csudanagy
pol.
Allor a fej odahiva az aranyfarlu lacilala, es ejszala
borul a foldre.
A soeben nem lani a fonala, ami szovol monda
erre a csudanagy pol.
Allor a fej elmen az Andol hegysegeben, hozo onnan
magaval egy olhejban hidege, es az monda:
ns li belole egy cseppe minden masfel merfold
uan, es a fonal feher lesz a derol. Indulhaunl?
Na, induljunl.
3S
A madarpol leelepede a foldre, es szoni lezde a fo-
nala. Az elso arra jaro szello follapa, es az egig repiee
a pillelonnyu szala. Allor a csudanagy pol fellapaszlo-
do raja, es amilor feler a eejere, liloylol egy leves
zuzmara. Es mig a madarpol ovabb szoe folfele a fona-
la, a melybol jovo szala csillogo feherseg vona be.
Isen veled, nepem, en mos felmegyel az egbe.
Es a fej unal indul az eg agas mezoi fele. Ioga loze
lapa a polfonala, es nyele, nyele, amilyen szaporan
csal uda. A esverel liaral az ajo, es bamulal uana.
Kapei men, men egyre feljebb.
Igazan az egbe megy, e fej?
Lhum dunnyoge a fej, mer a szaja ele vol polfo-
nallal.
Hajnalodo mar, amilor Kapei, az analonda, a Vizel
Ayja, foler az egbe. A feje lerelre dagad a emerdel pol-
fonalol, ami megeve, es egeszen belesapad az erollo-
desbe. Lehullo verejelcseppjeibol le a friss harma. Ka-
pei a deres fonalol olyan hideg ma is. Azelo Kapei vol az
analonda, a Vizel Lra vol, de mos mar o a Hold egen
jaro lerel abrazaa. Es a madarpolol aol az idool fogva
szovil ejszala a halojula.
Masnap a fiverel egeszen a folyo parjaig bejaral a vi-
dele, de hiaba leresel-luaal, a muiralian-alizman-
nal nyoma vesze. Haszalan lerdezgeel vegig az elole-
nyele, a szarazfoldon meg a falon lalo barnaelnosole,
larmosmajmola, sores armadillola, hosszufarlu ezsu-
la es a cafrangoselnosole; a levegoben roplodo redos-
szarnyu darazsala, szalado lalullola, negyszarnyu la-
lullola, falopacsola, nyuvagolalullola, a lacilama-
dara es lomaja, a poszmehe, a hazi csoany, meg az a
madara, amelyil az liabalja ,Taam!, es a parja, ame-
lyil igy valaszol ,Taim!, a gello, ali mindig osszevesz az
oposszummal; a folyoban uszo viorlashalala, diszloszha-
lala, cifra gyongyossugerele es az orias arapaimala; a
vizparon sealo slarlabalala, lanalcsoru balcsola es a
39
szigonyosgemele, szoval ez a emerdel eremmeny, de
egyilul sem lao semmi, egyilul sem udo semmirol.
Na, allor a esverel megin unal eredel, jaral ovabb
a csaszarsag aromanyai. Elviselheelen vol a nagy cson-
desseg. Malunaima neha-neha megall, es a cudarlajara
gondol... Milyen haalmas vagyalozas amad fol benne
ilyenlor! Meg az ido is megall ole. A hos solaig sirdogal.
A lonnyel vegigfuoal gyermelarcan, es rafolyal izmos,
szoros melllasara. Allor a hos megraza a lis gyerelfeje,
es felsohajo:
Haj, esverel! Az elso szerelemnel nincsen parja,
nincs bizony!...
Es men ovabb. Mindenfele iszeleel loszonoel, es
a nyomabol soha el nem marad a voros araral es az arany-
papagajol arla liseree.
Egyszer, amilor behuzodo az arnyelba, hogy o varja
be bayjai, alil halaszni menel, a Nyajorzo Kisneger, a
pampal jo szelleme, alihez Malunaima napona imadlo-
zo, megszana a boldogalan hos, es elhaaroza, hogy
segi raja. Ellulde hozza az olorszeme. A hos egyszer
csal szapora szarnycsaogas hallo, es egy olorszem
ereszlede le a erdere. Malunaima felemele a larja, es
elzavara az olorszeme. De nem el bele egy perc sem, es
megin halloa a surrogas: a lismadar leszall a hasara.
Malunaima nyugodan felud ovabb. Allor az olorszem
szelid dalba fogo, es a hos minden megere abbol, ami
dalol. Arrol szol a dal, hogy Malunaima azer olyan szo-
moru, mer amilor a folyoparon felmaszo a lolafara, el-
vesziee a muiralian-alizman. Es mar igy szol ovabb
az olorszem dala nem is lehe boldog, mer egy arrau-
elnos lenyele a alizman, es az a palasz, ali a elnosbe-
la lifoga, a zold lobol farago lajman elada egy Ven-
ceslau Piero Piera nevu perui vandorarusnal. A alizman
gazdaja meggazdagodo, jomodu foldbirolos es lozisz-
eleben allo polgar le belole, es mos a hires So Paulo-
ban, a Tiee folyo parjan emelledo pazar nagyvarosban el.
4u
Az olorszem befejeze enele, egy lor ir le a levegoben,
es elszall. A hos le bayja megerleze a halaszasbol, es
Malunaima igy beszel hozzajul:
Egy nyarsas szarvas csalogava menem az osvenyen,
amilor hopp!, valami birizgalas erezem az oldalamon.
Odalapam, ha egy jambor szazlabu alad a lezembe, es
elmonda nelem az igazsago.
Allor azan Malunaima szep sorjaban elbeszele, hogy
mi le a muiralian-alizman sorsa, es az monda a bay-
jainal, hogy ha addig el is, elmegy So Paulo-ba, megle-
resi az a bizonyos Venceslau Piero Piera, es visszaveszi
ole az ellopo ajalpecle.
... a csorgoligyo raljon feszle a fejemen, ha nem
alalom meg a muiralian-alizman! Ha i is velem jool,
annal jobb, de ha nem jool, ugy is jo!, inlabb egyedul
menjen az ember, min rossz lisereel. De en lonol va-
gyol am, min a varasbela, es ha valamibe belefogol, al-
lor az vegigcsinalom, ha belepuszulol is. Elmegyel oda,
mer lani alarom, igaz-e, ami az olorszem, alarom mon-
dani, a szazlabu mesel.
Miuan mindez elmonda, Malunaima lacago egy na-
gyo, mer eszebe juo, hogy milyen jo hazugsaghoz se-
giee hozza a madar. Maanape es Zsige ugy dono, hogy
elliseril o, mar csal azer is, mer egy hosnel is jol jon
neha a segiseg.
41
V. PIAIMAN, AZ ORIAS
""
MASNAP alig piymallo meg, amilor Malunaima beul
a faorzs-lenuba, es eleveze a Ielee-folyo orlolaahoz,
hogy elvigye lelliismeree a Marapaa-szigere. Egy iz
meer magas oszloplalusz legeejere uze, hogy a szau-
ba-hangyal meg ne ragjal. Lana visszaer oda, ahol a
bayjai varal ra; delajban fellereledel, es a Napol bal-
lezre elerulo videlel fele veel ujula.
Ljul soran sol-sol megprobalaasban vol reszul, bo-
zoos puszasagolon, zuhaagolon, zuhaagos folyolon,
rengeeg erdolon, sebes vizu paalolon, omladelos szur-
dololon, jarhaalan oserdolon lelle lereszulvereledni-
ul magula, ahol a vadon megannyi csodaja alla ujula.
Malunaima es le fivere So Paulo-ba igyeleze. Az Ara-
guaia folyo haan haladal celjul fele. Megannyi loclaza-
os vallallozasa es lalandjai soran a hos egy arva picula
sem udo osszegyujeni, am a csillagga valozo erdei
amazonol orolol lincsel o pihenel az eszalon elerulo
Roraima aromany szillauregeiben. Malunaima ebbol a
roppan lincsbol nem levesebb, min negyvenszer negy-
venmillio fur lalao vi magaval az ura, mer azon a vi-
delen a lalao hasznalal penz gyanan. Tomenelen de-
reglye megpalol. Szeme gyonyorlodeo lavany vol az
Araguaia-n uszo falereg-lenul sora, a leszaz, parosaval
egymas melle loozo csonal ugy suhan a folyo haan,
min a lilo nyil. Malunaima lomoran, osszevon szemol-
dollel all a vezerhajo orraban, es az figyele, hogy a varos
milor bullan fol a messzesegben. Condolaaiban elmerul-
ve raga ujjai; szemolcs borioa mar valamennyi, mivel a
hos allandoan a csillagga valozo Szi fele boldoso. Ma-
lunaima bayjai ugy evezel, hogy a szunyogol ijeden reb-
benel szejjel, minden egyes evezocsapasulol megrazlo-
do a leszaz osszefuzo lereglenu, es ucajaval hullo-
45
al a vizbe a lalaobilingel, igy azan a hajol uan szeles
csololade-nyomvonal marad, amelybol elvezeel lalma-
rozal a diszloszhalal, a viorlashalal, a cifra gyongyossu-
gerel, a bolcsoszaju halal es a voroshalal.
Egy izben a Nap apro verejelpillelyellel hinee elis-
ele a harom fiver ese, es Malunaimanal eszebe juo,
hogy meg lellene furdeni. De a folyoban nem furodheel,
mer nyuzsogel benne a piranyal, es ezel a lis halal
annyira verszomjasal volal, hogy fallasul rohanal ra
egy-egy szeepe noverulre, es a nagyobb loncer mara-
lodva olylor egy meerre vagy meg magasabbra is liugro-
al a vizbol. Allor Malunaima a folyo lozepen magasodo
szillazaonyon eszreve egy vizzel eli melyedes. Ez a me-
lyedes eppen olyan vol, min egy orias labnyoma. Oda-
evezel a zaonyhoz. A hos belealpal a ocsaba, es nagyo-
la visongao a hideg vizol. Teool alpig lemosa maga.
A ocsaban varazsereju viz vol, mer a szillazaony me-
lyedese az indianol nagy aniomeserenel, Sumenal a la-
ba nyoman leleleze, meg azolban az idolben, amilor
az Orias ]ezus Evangeliuma hirdeve jar a brazil indianol
lozo. Mire a hos befejeze a furdes, hofeher vol a bore
es lel vol a szeme, mer a viz lemosa rola a feleesege.
Eol fogva senli sem gondola volna rola, hogy az ejfelee
boru apanyumasz-indianol orzsebol szarmazil.
Amilor Zsige felfoga, hogy csoda oren, o is beleve-
ee maga a Sume haalmas laba nyomaban osszegyul
vizbe. De a vize mar ulsagosan bepiszlola a hos felee-
sege, es Zsige hiaba mosa-dorzsole maga, min egy esze-
los, hogy csal ugy frocslol a viz mindenfele, nem uda
lemosni eserol az egesz feleesege; vilagos bronzszinu
marad a bore. Malunaima megsajnala, es igy vigaszala:
Iigyelj ram, Zsige, esverem, feher ugyan nem leel,
de azer nem vagy egeszen felee sem, es a semminel a
leves is jobb.
Na, Maanape is nelileszulodo a furdesnel, de Zsige az
osszes varazsereju vize liloylole a melyedesbol. Alig ma-
46
rad valami a fenelen, es Maanape csal a enyere meg a
alpa uda megmosni benne. Ezer azan egeszen felee
marad, min a apanyumasz orzs fiai. Csal a enyere meg
a alpa le rozsaszin, mer megiszioa a szen viz. Ma-
lunaima megsajnala, es igy vigaszala:
Ne banlodj, Maanape, esverem, bizony mondom, ne
banlodjal, mer ]udas apanlnal nalad is nagyobb csufsag-
ban vol resze.
A szillazaonyra uzo napfenyben fenseges lavany nyuj-
o a harom esver; ruha nellul, szalfaegyenesen allal
o: az egyil hofeher vol, a masil bronzbarna, a harmadil
pedig ejfelee. Az oserdo allaai a szajula ava bamulal
ole. A lislajman, a szeleshomlolu lajman, a morlajman,
a sarga hasu zsalare-lajman, szoval az osszes lajman li-
duga a vizbol dulled szeme, hogy jobban lasson. A folyo
parjai elborio mocsari lonyviragol, nyillevelu lonyvi-
ragol, vizi bombaxol, umbaubafal es laprifal again uldo-
gelo nagyfeju csullyasmajmol, halalfejes majmol, bogo-
majmol, voros bogomajmol, felee polmajmol, gyapjas-
majmol, mirilimajmol, csupaszfulu larmosmajmol, szo-
val a Braziliaban elo mind a negyvenfele majom majd meg-
pullad az irigysegol. Es a gezerigol: a baragezerigo, a
vorhenyes gezerigo, a lel gezerigo, az ercfenyu gezerigo, a
feleeorlu rigo, amelyil, ha eszil, nem ad belole senli-
nel, a orpe loinga, a nagyhangu loinga, a urlizloin-
ga, a arajos szirimadar, szoval ez a sol madar annyira el-
amul, hogy csal fuja, cifraza vege nem eroen a dala.
Malunaima elonoe a mereg. Keze a fenelere csapa, es
odalialoa a csudalaba belefeledleze allasereglenel:
Mi az, nem laaol meg feher ember, he?
Erre azan a lulonbozo elolenyel szeszeledel, li-li el-
men a dolgara, a harom esver pedig folyaa uja.
Nemsolara a Tiee folyocsla videlere erel, ahol a Bour-
bon-lave ermeszeel, es a lalaoval mar nem lehee fi-
zeni, mer errefele a love, a rongy, a rupp, a cruzeiro, a
selsz, a peal, a piroshasu, az oszazas, a milreis, a belas
47
es a le, meg a garas, a mani, a lorpa, a banlo, a dohany,
a zsozso, a guba, a susu, a bago, a susla es a grand jara,
es huszezer lalaobilinger meg egy hivany harisnyaloo
sem lehee lapni. Malunaima ez nagyon felbosszano-
a. Meg hogy dolgoznia lelljen, neli, a hosnel... Csugged-
en moroga:
]aj, semmi ledvem!...
Elhaaroza, hogy ohagy csapo-papo, es visszaer szu-
lofoldjere, ahol o a csaszar. Am Maanape a lellere beszel:
Ne legy mar olyan puhany, ocsem! A mangrove sem
borul gyaszba, ha egy ral a vege jarja! Az ordogbe is! Ne
hagyd el magad, valahogy csal elrendezzul a dolgola!
Amilor So Paulo-ba erlezel, Maanape felreralo egy
levese a vagyonulbol, hogy legyen mi enniul, a obbi
pedig aruba bocsaoa a borzen: az uzlei alciobol minegy
nyolcvanezer reis isza haszonra e szer. Maanape va-
razslo vol. Nyolcvanezer reis nem er ulsagosan sola, am
a hos medial egy darabig, azuan igy szol a bayjaihoz:
Turelem! Meghuzzul a derelszija, es valahogy csal
megelunl ebbol is, mer ali sola livan, az licsi se erde-
mel.
Ebbol a levesle penzbol el ha Malunaima.
Egy huvos allonyalor erleze a harom fiver So Paulo
pazar varosahoz, amely melosageljesen emellede a
Tiee folyocsla le parjan. A varos elo a csaszari papa-
gajhad nagy rilolozassal bucsu ve a hosol, es a arla
csapa megindul visszafele eszalra, az oserdobe. A harom
esver egy lulonos erdohoz er, ahol surun egymas melle
noel az inazsapalmal, a loszoruspalmal, a ulumanpal-
mal, amelyelnel sudaran gondor fusbobia lengedeze, a
lez ujjaihoz hasonlo agol, lemeny levelel es a loluszdiol
helye. A csillagol pedig leszallal a ejfeher lodperme-
ben furdo egbolrol, es a varos ucain loszalal. Malunai-
manal eszebe juo, hogy meg lellene leresnie lozoul
Szi. ]aj, o ez az asszony soha eleeben nem fogja elfelej-
eni, nem bizony, mer az a varazslaos fuggoagya, amely-
4S
ben annyi vigadozal, parja ulajdon hajszalaibol csomoz-
a ossze, es ali egyszer is felud ilyen agyban, a leszioje
soha nem feledhei. Malunaima jara, jara a varos, de az
ucala es a erele benepesio asszonyol a fehernel is fe-
herebbel, a halovanynal is halovanyabbal volal... Malu-
naima nagyola sohajo. Tesevel surola az asszonyola,
es ellagyulva dormoge: ,Mani! Mani! maniola leany-
lai... Ennyi szepsegol es a nyomaban amado vagyol el-
veszee a feje. Vegre livalaszo maganal harom asz-
szony. Iurcsa, labalon allo fuggoagyban ficlandozo ve-
lul, egy olyan nagy lunyhoban, amely meg a Paranaguara
hegynel is magasabb vol. A hos derela nagyon nyoma az
agy, ezer lereszbe felud az asszonyolon, ugy alud el a
vigadozas uan. Az az ejszala negyezerbe lerul neli, az
oani penzben szamolva.
A hos elmeje egeszen osszezavarodo. Reggel arra eb-
red, hogy lenn az ualon csordaba verodo vadallaol
szaguldoznal roppan bogessel, az ijeszoen magasodo
lunyhol lozo. Azan az az ordongos selyemmajom, ame-
lyil mindig felvie o annal a haalmas haznal a eejere,
ahol alud... Mennyi rusnya fereg el errefele; horgo-lo-
hogo szornyeegel, remalalol, ordogfial, gonosz szelle-
mel es lidercel solasaga nyuzsgo a duloualon, a fold
alai uregelben, a jaraollal behalozo gyomru dombol-
ban, ahonnan csapaosul joel lifele a fehernel is fehe-
rebb boru emberel, alil bizonyosan a maniola gyermelei
volal... A hos elmeje alaposan osszezavarodo. A feher-
szemelyel nagyola lacagva elmagyarazal neli, hogy az a
selyemmajom, nem majom, de nem am, hanem lifnel
hivjal, es gep. Masnap reggel elmagyarazal az is, hogy az
a omerdel csipogas, uvoles, rilolas, fujas, rofoges, bo-
ges nem az, aminel hangzil, de nem am, hanem az auo-
dudal, a csengol, a ullol, a lurol hangja, es a gepelol
ered az is. A pumal sem pumal, hanem fordnal, hupmo-
bilnal, sevrolenel, dodzsnal, marmonnal nevezil ole, es
mindegyil gep. A sorenyes hangyaszol, a uzligyol, a bod-
49
ros fuslorona viselo inazsapalmal pedig eherauol, vil-
lamosol, rolibuszol, fenyrellamol, ucai oral, ucai lam-
pal, radiol, moorlerelparol, ucai elefonol, villanyosz-
lopol, lemenyel... Cepel azol is, es a varosban minden,
de minden gep. A hos szolanul figyel, es anul. Neha re-
meges fuo vegig a esen. De azuan megin feszulen,
ijed almellodassal fulel, lese, analodo magaban.
Irigyseggel vegyes iszelee erze e valoban haalmas is-
enseg iran, ali a maniola gyermelei Cepnel neveznel;
Tupan isenasszony vol o, a Viharol Anyja, ali meg a Vi-
zel Anyjanal is nagyobbala ud rilolani, milozben re-
miszo zenebona amasz.
Malunaima elhaaroza, hogy megleresi a Cepe, es fic-
landozil vele, mer a maniola gyermelei lozo is o alar
lenni a csaszar. A harom feherszemely erre reenoen ne-
vee, es magyarazni lezde a hosnel, hogy ez az egesz
dolog az isenellel, nem mas, min egy bodulees ha-
zugsag, ami a regiel alalal li, es nincs is isen, nincs bi-
zony, a geppel pedig senli sem szolo enyelegni, mer a
gep megoli az ember. A gep nem isen, nem bizony, es
lulonben sincsenel olyan asszonyi lellelei, amiler a hos
majd megeszi a fene. Emberel leszieel; villanyaram,
uz, viz, szel vagy goz mozgaja ole, mer az emberel
uralmul ala hajoal a ermesze eroi. A lajman an el-
hie volna, de nem a hos! Kiugro az agybol, es ez nel-
el!, egy megvees lifejezo felelen mozdulaal, igy, la!,
belecsapa a bal also larja masil larjanal a lonyolhaj-
laaba, es jobb lezfeje szilajul meglengeve a harom feher-
szemely fele, falepnel hagya ole. Lgy mondjal, a hos eb-
ben a pillanaban alala li a csufolodasnal ez a lozismer
es ledvel formaja: a duli.
Malunaima es le bayja egy penzioba lolozo. A hos
szaja livere az afa, ez marad meg emlelul az elso So
Paulo-i szerelmes ejszala uan. Hangosan nyogo a fajda-
lomol, de a beegseg sehogyan sem alar elmulni. Vegul
Maanape ellopa egy szenely lulcsa, es odaada Malu-
5u
naimanal, hogy az szopogassa. Malunaima szopa-szo-
pogaa a lulcso, es hamarosan meggyogyul. Maanape
varazslo vol.
Malunaima ezuan egy allo heig nem eve, nem is fic-
landozo senlivel, egyre csal a maniola gyermeleinel a
Ceppel vivo dicselen luzdelmerol elmellede. A Cep
megoli az emberele, a Cepnel viszon az emberel pa-
rancsolnal... Sehogyan sem fer a fejebe, hogy a maniola
gyermeleinel nincsenel ilos szerarasai, megis urallod-
nal, es az sem uda megmagyarazni maganal, hogy a
szomorusag mier lolozo a lellebe, ha a Cepnel nincsen
haalma, ha a iolzaos erol nem hanal ra, allor nem
erezhe sem vagya, sem csomor. Banaosan lezenge
egyil helyrol a masilra. Mig azuan egy ese, egy felholar-
colo eraszanal parlanyarol lefele csuggeszledve, megol-
doa a problema, es linyilvanioa, hogy:
Ebben a harcban a maniola gyermelei nem gyozil le a
gepe, es a gep nem gyozi le ole. Donelen!
Egyelore csal ennyi jelene li, mer meg nem szolo
hozza, hogy hosszu beszedele mondjon, am a lelle me-
lyen, a legeslegmelyen, mar gyolere ver a bizonyossag,
hogy a gep valojaban egy olyan isenseg, amely az embe-
relol fuggelenul eli az elee, mer nincsenel olyan em-
beri ulajdonsagai, min peldaul Iara isennonel, a Vizel
Anyjanal. Ebbol az egesz homalyos zurzavarbol csupan
egyelen vilagos gondolao emel li az erelme: az emberel
igazabol gepel, a gepel pedig emberel. Malunaima na-
gyo lacago. Ereze, hogy megszabadul egy gondol, es
eol csuda joledvu le. Zsige elefon-geppe valozaa,
es felhiva az osszes ejszalai mulao: langusza es francia
lanyola rendel.
A ivornyazasol masnap olyan erolen vol, hogy raa-
mado emlelei lonnyuszerrel legyurel. Eszebe juo a
muiralian-alizman. Elhaaroza, hogy azonnal dologhoz
la, mer a ligyo is az elso csapassal lell agyonuni.
51
Venceslau Piero Pera a Maranho uca vegen lalo,
egy fallal lorulve csodalaos villaban, ahonnan a Pa-
caembu eszali lanlaira ese a lilaas. Malunaima szol
Maanapenal, hogy elseal arrafele, mer eg mar a vagyol,
hogy lozelebbi ismeresege losson Venceslau Piero
Pieraval. Maanape ellomorodva ecseele, hogy mennyi
bajjal jarha ez a laogaas, mivelhogy a vandorarusnal sa-
rollal elore all a labfeje, es ali Isen igy megjelol, aol
jobb ovalodni. Alighanem valami gonosz szornyeeg le-
he... Ki udja, alan o Piaiman, az emberevo orias!... De
Malunaimanal azan beszelhee.
Mindenleppen elmegyel. Ahol ismernel, o bizosan
meglapom a nelem lijaro iszelee, ahol pedig nem, o
vagy meglapom, vagy nem.
Erre Maanape ellisere az occse.
A vandorarus villaja mogo no a Dzslaura-Iege fa,
amelyen minden gyumolcs megerem: lesudio, mombin-
szilva, balzsam-szilva, mango, ananasz, avogado-lore,
zsabui-cseresznye, szagos anona, szapoa-lore, pupunya-
dio, pianga-bogyo es az ilalo-szilva, amelynel olyan az
illaa, min a neger no honaljanal, szoval ezel a gyumol-
csol mind megeremnel raja, es a fa nagyon magas. A le
esver nagyon ehes vol. Azolbol a levelelbol, amile a
szaubahangyal ragal el, vadles leszieel magulnal,
hogy onnan lodozhessel le a gyumolcsbol lalmarozo alla-
ola. Maanape igy szol Malunaimahoz:
Iigyelj csal, ocsem, ha egy madar dalol, nehogy vala-
szolj neli, mer allor oda minden varazserom.
A hos bolino, hogy jol van. Maanape lo a fuvocsovel,
Malunaima pedig osszeszede a vadles mogo foldre hullo
allaola. A sol lo vad nagy zajjal hullo lefele, alar a za-
poreso, es Malunaima alig uda ellapdosni a sol pille-
lyes ao, polmajmo, szebumajmo, hollo, saluyulo,
diszes inamu, ulan, szoval ez a solfele allao, amelye
loel magulnal. Am ez a nagy larma folvere Venceslau
52
Piero Piera az edes farnienezesbol, es fellel, hogy meg-
nezze, mi zavarja a nyugalma. Es Venceslau Piero Piera
vol Piaiman, az emberevo orias. Kiall a haz lapujaba, es
lialozni lezde, min egy vadmadar:
Ogoro! Ogoro! Ogoro!
Lgy szol ez az ogoro, minha nagyon messzirol lialo
volna. Malunaima rogon valaszol ra:
Ogoro! Ogoro! Ogoro!
Maanape uda, hogy ebbol baj lesz, ezer odasuga neli:
Bujj el, ocsem!
A hos elbuj a leshely haaban, a doglo vadallaol es a
hangyal lozo. Na, megerleze az orias:
Ki liabal nelem vissza?
Maanape megszolal:
Nem udom.
Ki liabal nelem vissza?
Nem udom.
Tizenharomszor egymas uan. Allor igy szol az orias:
Ember vol. Muasd meg, hol van.
Maanape ledobo egy doglo majmo. Piaiman befala,
es megin ralezde:
Ember vol. Muasd meg, hol van.
Eszrevee a rejozlodo hos lisujja, es lilo fele egy nyi-
la. Elnyujo jajlialas hallaszo, es Malunaima ossze-
gornyed, nyilvesszovel a sziveben. Az orias igy szol Maa-
napehoz:
Dobd le az az ember, ali elejeem.
Maanape mindenfele allaola: bogomajmola, inamu-
la, miula, guanola, csacsalalala, pupos hollola, fe-
lee hollola, marvanyos fogasfurjele dobal le, Piaiman
felfala minde, es megin csal az az ember lere, ali
lo maganal. Maanape nem alara odaadni neli a hos, es
dobala lefele az allaola. Hosszu ido el el ilyenforman,
es Malunaima lozben meghal. Vegre Piaiman iszonyu
ordio:
Maanape, edes fiam, ne huzd az ido. Dobd ide nelem
53
az az ember, ali leloem magamnal, lulonben liele-
rem a nyalada, e ven csirlefogo!
Maanape meg mos sem alara odaadni a esvere, le-
segbeeseen osszemarlol ha allao, egy pillelyes ao,
egy larmosmajmo, egy saluyulo, egy zsaluinga, egy
angolai yulo meg egy bozocinege, livaga ole maga ele
a foldre, es igy lialo:
I van egy haos!
Piaiman irozaos haragra gerjed. Az erdobol gyoleres-
ul liepe negy fa, egy brazilfa, egy anzselimfa, egy
apiofa meg egy lararafa, marolra foga ole, ugy rohan
Maanapera:
Terj li az uambol, nyavalyas! A lajmannal nincsen
nyala, a hangyanal nincs pancelja, marlomban arom a
romfo, svindlerledel, mos megjarod!
Maanape reeneesen megijed, es lecsapa, vigyed!, a
hos a foldre. Igy oren, hogy Maanape es Piaiman lia-
lalal a svindli nevu epulees laryajaelo.
Piaiman lecsillapodo.
Na, vegre.
Egyil labanal fogva megragada a holese, es huza
maga uan. Bemen a hazba. Maanape szomoruan maszo
le a farol. Elindul halo esvere uan, es osszealallozo
a lereszhangyaval, ali Kambzsilvenal hivnal. A leresz-
hangya meglerdeze:
Mi csinalsz errefele, lomam?
Megyel az orias uan, ali megole az ocseme.
En is megyel veled.
Na, Kambzsilve a foldrol meg az agalrol mind magaba
sziva a hos lihullo vere, es egymas uan folnyalogava a
vercsoppele, muaa az ua Maanapenal.
Belepel a hazba, ahaladal a hallon es az ebedlon, le-
reszulmenel a alalon, lijuoal a eraszra, es megallal
a pincelejara elo. Maanape meggyujo egy brazilfa-fal-
lya, es megindulal lefele a loromsoe lepcson. Az uolso
vercsopp a borospince ajaja elo csillogo. Az ajo zarva
54
vol. Maanape az orra valara, es meglerdeze Kamb-
zsiveol:
Es mos?
Allor az ajo alol libuj Zlezlege, a lullancs, es megler-
deze Maanape:
Ma, mi a baj, loman?
Megyel az orias uan, ali megole az ocseme.
Zlezlege igy szol:
Rendben van. No, csuld csal be a szemed, lomam.
Maanape linyioa a szeme, Zlezlege, a lullancs ad-
digra Yale-lulccsa valozo. Maanape felvee a lulcso a
foldrol, es linyioa az ajo. Zlezlege visszavalozo lul-
lanccsa, es lianioa Maanape:
A legfolul levo uvegel segisegevel legyozod Piaiman
minden ellenallasa.
Ezzel elun. Maanape leve iz uvege, linyioa ole,
fonseges illa csapa meg az orra. Ez vol az a hires ,chi-
ani nevu loyvalel. Allor Maanape amen a borospince
masil szobajaba. Az orias o mulaozo a ledvesevel, egy
venseges ven labollo asszonnyal, ali Szejuszinal hival.
Szejuszi nagyon szeree pipazni, es hiheelenul falanl
vol. Maanape Venceslau Piero Piera lezebe nyoma a iz
uvege, ado egy nagy marel Acara-dohany a labollo no-
nel, es a hazaspar elfeledleze a vilagrol.
A husszor harminc loclara vago hos a royogo lulori-
calasaban uszlal. Maanape egyenlen lihalasza a husda-
rablala meg a csonola, es szeeriee ole a cemen-
padlon, hogy lehuljenel. A milor lihulel, Kambzsilve, a
lereszhangya meglocsola ole azzal a verrel, ami felnya-
logao. Maanape a verol lucslos husdarablala banan-
levelbe elergee, az egesze belegongyole egy boriszal-
ba, es hazamen a penzioba.
Amilor megerleze, alpara allioa az iszalo, fuso
fuj bele, es Malunaima laban, eova mozdulaollal mar
maszo is lifele a levelel lozul. Maanape megiaa o a
guaranafa magjabol leszie fozeel, es eol Malunaima
55
megin olyan eros es dalias le, min regen. Elhajoa a
szunyogola, es meglerdeze:
Mi oren velem?
Edes ocsem, szemem fenye, ha nem a lelledre loo-
em, hogy ne felelj a madar lialasara? Biz`, a lelledre
looem. Laod, ez le belole!...
Masnap Malunaima arra ebred, hogy slarlaja van. es
amig lazasan felud, csal az jar az eszeben, hogy egy mor-
daly-gepre volna szulsege, mer meg alara olni Venceslau
Piero Piera. Alighogy meggyogyul, elmen az Angolol
boljaba, es ler egy Smih-Wesson. Az Angolol az
mondal:
A mordalyol meg nagyon zoldel, de azer csal nezzul
meg, haha alad egy-le ere darab.
Elmenel a mordalyfa ala. Az Angolol az mondal:
Maradjon i, es varjon. Ha levalil a szararol egy mor-
daly, allor lapja el. De ne hagyja am, hogy leessen a fold-
re.
Rendben van.
Az Angolol razal-razogaal a fa, es leese egy lora-
ere mordaly. Az Angolol az mondal:
Ez jo lesz.
Malunaima megloszone a mordaly es elmen. Szeree
volna, ha a esverei az hiszil, hogy beszel angolul, de meg
annyi sem udo mondani, hogy sweehear, nem bizony,
a bayjai pedig udal angolul. Maanapenal is faj a foga
egy mordalyra, golyolra meg whislyre. Malunaima igy
szol hozza:
Maanape bayo, e nem beszelsz ugy angolul, ahogy
lell, hiaba is megy el oda, ugyis ures lezzel jossz vissza. Az
is meglehe, hogy mordaly lersz es lonzerve adnal. Bizd
csal ram, majd en elinezem.
Megin elmen, es arsalgo az Angolollal. Az Angolol
razal, razal a mordalyfa agai, de egy fia mordaly sem
val le a szararol, nem bizony. Allor amenel a golyofa
ala, az Angolol alaposan megrazal, es csal ugy hullo a
56
rengeeg golyo. Malunaima hagya, hadd poyogjanal a
foldre, es amilor mind lepoyogo, foga es osszeszede az
egesze.
Lassul a whisly monda azan.
Elmenel a whislyfa ala, es amilor az Angolol meg-
razal, leval le lada whisly, Malunaima meg ropulben
ellapa ole. Koszonee mondo az Angololnal, es visz-
szamen a penzioba. A penzioban azan a le lada whisly
beduga az agy ala, es elmen, hogy beszeljen a bayjaval.
Angolul beszelem velul, bayo, de nem vol se mor-
daly, se whisly, mer arra jaral a vandorhangyal, es fel-
falal minden. Colyo vol boven. Mos odaadom neled a
mordalyoma, es ha valali nelem alarna jonni, allor
puff!, lelovod.
Azzal Zsige elefon-geppe valozaa, felhiva az orias,
es a jo edesanyja emlegee.
57
VI. A IRANCIA DAMA
MEC AZ ORIAS
$
MAANAPE nagyon szeree a lave, Zsige pedig imado
aludni. Malunaima egy valyoglunyho lezde epieni,
hogy o laljanal harmasban, de a lunyho csal nem alar
elleszulni. A lalalaban vegze munla mindig luba ese,
mer Zsige naphossza csal szunyolal, Maanape pedig
nyalra-fore lavezgao. A hos megmergesede. Iogo egy
lanala, avalozaa pondrova, es igy beszel hozza:
Mos fogod magad, es elbujsz a laveban. Es ha Maa-
nape bayam lave alar inni, megharapod a nyelve!
Azuan fogo egy gyapoal omo parna, avalozaa
feher uzferegnel, es igy beszel hozza:
Mos fogod magad, es megbujsz a fuggoagyban. Es ha
Zsige bayam belefelszil, liszivod a vere!
Maanape mar jo is vissza a penzioba, hogy egy lis lave
igyon. A pondro belemar a nyelvebe.
]aj! nyoge Maanape.
Malunaima alnolul igy szol hozza:
Nagyon faj, bayo? Amilor engem megmar a pondro,
az nem faj, nem bizony.
Maanape meregbe gurul. Elhajioa a pondro, amilyen
messzire csal uda, es fellialo:
Tavozz, isencsapasa!
Nemsolara Zsige is megerleze a penzioba, hogy szun-
dison egye. A haalmas feher hernyo annyi ver szivo li
belole, hogy egeszen belelelul.
]aj! nyogo Zsige.
Erre Malunaima:
Nagyon faj, bayo? De meg ilye! Amilor a uzfereg a
vereme szivja, en szine elvezem.
Zsige duhbe gurul, elhajioa a uzferge, amilyen mesz-
szire csal uda, es fellialo:
Talarodj, e isencsapasa!
61
Na, a harom esver epiee ovabb a valyoglunyho.
Maanape es Zsige all az egyil oldalon, Malunaima pedig
a masilon, es laploda a eglala, amile a bayjai dobal-
al neli. Maanapeban es Zsigeben forr a mereg, bosszu
alaral allni a esverulon. A hos nem seje semmi. Zsi-
ge fogo egy egla, de hogy ne usson olyan nagyo, aval-
ozaa lolemeny borlabdava. A labda a valamivel elo-
rebb allo Maanapenal passzola, ali egy jol iranyzo ru-
gassal Malunaima feje vee celba. A labda szelapioa a
hos orra.
]ujj! szalad li a hosbol.
A le fiver alnolul liabala:
Mi a mano! Ennyire faj, ocslos? Pedig ha a labda ne-
licsapodil az embernel, az nem szolo fajni, de nem am!
Malunaima meregbe jo, elruga a labda, amilyen
messzire csal uda, es fellialo:
Tavozz, isencsapasa.
Odamen a bayjaihoz.
Nem epiem ovabb a valyoglunyho, befejezem.
A valyogeglal, a lovel, a cserepel, a vasarul Malunai-
ma egy inesere hangyafelholle valozal, es a szarnyas
szaubahangyal harom napig o lebegel So Paulo fele.
A pondro Campinasban ese le. A uzfereg is arrafele er
folde. A labda egy mezo lozepere csapodo. Igy ese,
hogy Maanape folfedeze a lavepondro, Zsige a gyapo-
moly hernyoja, Malunaima pedig a labdarugas, ez a vi-
lago sujo harom isencsapasa.
Masnap a hosnel, alinel minden gondolaa a cudarlaja
lorul forgo, eszebe juo, hogy alaposan elronoa a dol-
ga, mer a Maranho ucanal a ajara sem mehe obbe,
hisz Venceslau Piero Piera mar ismeri o. Condollodo,
gondollodo, es ugy deluan harom ora ajban amad egy
pompas olee. Elhaaroza, hogy lova eszi az orias. Le-
dugo egy judasfa a orlan, Zsige elefon-geppe valoz-
aa, es elefonal Venceslau Piero Pieranal, hogy egy
francia dama szerene vele beszelni uzleloes-gep ugyben.
62
Az orias az felele, hogy rendben van, es jojjon, amilyen
gyorsan csal ud, mer a ven Szejuszi elmen a le lanya-
val sealni, es ilyenlor sollal nyugodabban argyalhanal.
Malunaima lolcsonler a penzio ulajdonosnojeol egy
ralas szepio eszloz: a ruzs-gepe, a selyemharisnya-ge-
pe, a lroonhej illau lombine-gepe, a szagosfuvel illao-
sio ov-gepe, a pacsulival aiao delolalruha-gepe, a
felleszyu-gepe, szoval mindezele a gepezeele, ame-
lyelol minden asszony szep lesz, azan le olcseres ba-
nanvirago illesze a mellere, es felolozo. Lolso simi-
aslen a lelfa poraval lifesee le lerel gyermelszeme,
eol epeledo le a pillanasa. Annyi minden magara ag-
gao, hogy joforman mozdulni sem udo; bepermeeze
maga az esofa illaaval, domborodo hazafiassagara pedig
egy paraguayi purgodiofa-agacsla uzo, hogy megovja
maga a szemmel veresol: olyan olelees francia dama le
belole, hogy livanni se lehee volna szebbe. Elindul
Venceslau Piero Piera paloajaba. Es Venceslau Piero
Piera vol Piaiman, az emberevo orias.
Amilor Malunaima lilepe a penziobol, megpillano
egy ollosfarlu lolibri. Ez rossz elojel vol, es arra gondol,
hogy el lellene halaszani a randevu, de mer: ,megigerni
igazsag, meg nem enni ciganysag!, ha laromlodo egy
nagyo, hogy a gonosz elijessze, es unal indul.
Amilor odaer, az orias mar az ajoban all, es vara.
Vege erni nem alaro szalemalejlumozas uan Piaiman
liszedegee a francia damabol a lullancsola, es bevezee
o egy alomszep haloerembe, amelynel arogerendai
szanalfabol, eogerendai pedig vasfabol faragal. A pad-
loza munirapiranga- es szeimfa loclallal vol liralva,
min egy sallabla. A haloeremben a hires-neves mara-
nho-i feher fuggoagyal himbalozal. A erem leglozepen
pedig egy farago zsalaranda aszal all, raja, bananros-
olbol szo erion szepen elrendezve, breves-i, voros min-
as, feher porcelan eleszle es belemi leramiaedenyel. A
cunani folyo barlangjaiban alal oblos lolorszali cserep-
63
alalban csipos maniolamarassal leono ralhusos apio-
lalasa, egyenesen a Coninenal huohazbol vasarol mar-
hafarobol leszul leves, lajmansul es puliszla gozolgo.
A borol a lovelezol volal: egy uveg Puro de Ica elne-
vezesu habzobor, Iquiosbol, egy uveg hamisio Poroi,
valami nyolcvaneszendos locsonyas folyadel Minasbol,
egy uveg jol lehuo So Paulo-i pezsgo es vegul egy uveg
hires zsenippa-lilor, amely olyan izelen es nyulos, min a
haromnapos eso. Az aszalrol nem hianyozal, izlesesen
folralva, papircsiplellel lorive, a remel Ialchi-bombo-
nol es a Rio Crande-i leszersul sem, apro lupacolban
pedig lumare-dio ornyosul, amelynel ragyogo felee he-
ja Mone Alegre-ban cifrazal li zseblessel.
A francia dama leul az egyil fuggoagyba, es finomlodo
mozdulaollal nelilao az evesnel. Nagyon ehes vol
mar, s eve, amennyi csal belefer. Amilor jol eleee ma-
ga, felhajo egy poharla habzobor, es elhaaroza, hogy
nem sola eleoriazil, hanem nyomban raer joveele cel-
jara. Meg is lerdeze azonnal, igaz-e, hogy az oriasnal van
egy lajman formaju amuleje. Az orias amen a masil
szobaba, es ahozo onnan egy oriaslagylo. Elohuzo be-
lole egy zold love. A muiralian-alizman vol az. Malu-
naimanal a megindulsagol a hideg fuloso a haan, es
ugy ereze, hogy mindjar sirva falad. De ero ve magan,
es meglerdeze az oriasol, hogy nem alarja-e eladni a lo-
ve. Venceslau Piero Piera negedesledve ralacsino, es
az monda, hogy penzer a lo nem elado, de nem am. Al-
lor a francia dama rimanlodni lezde, hogy adja neli lol-
cson a love, hadd vigye magaval haza. Venceslau Piero
Piera megin negedesen lacsino, es az monda, hogy
lolcson sem adja a love, de nem am:
Az hiszi, francia dama, hogy csal ram mosolyog csa-
bosan, es en maris elolvadol a gyonyorusegol? Mi lep-
zel?!
De milor en annyira szerenem ez a love!...
Ha szeresse csal.
64
Iujja fol maga, maga franya zsibarus!
Zsibarus a fene, francia dama. Valogassa meg jobban a
szavai! Mugyujo vagyol! Mugyujo a javabol!
Amen a masil szobaba, es egy embira-rosbol fon, ha-
almas szalajoval er vissza, amely szinulig vol lulonbo-
zo lovellel. Volal benne urlizel, smaragdol, alvamari-
nol, fenyesre csiszolodo lavicsol, u alalu ruil, lrizoli,
uvegcsengesu hegyilrisaly, rubin, meszlolapocslal, ne-
mes opal, lovalo, paino lobalal, lolesel, nyilhe-
gyel, nyuga-afrilai lavics- amuleel, meglovesede ele-
fanol, gorog oszlopol, egyipomi isenalalol, javai budd-
haszobrol, obeliszlel, mexiloi loolarol, guineai arany-
rogol, madar alalu lovel Iguape-bol, opalol az Alegre fo-
lyocsla medrebol, rubinol es granalovel Curupi folyo-
bol, ejopalol a Kocsagol folyamabol, uvegopalol es ur-
malinol Vupabuubol, ianombol a Piria-folyobol, bau-
xidarabol a Majom-folyo parjaol, meszlobe agyazodo
osmaradvanyol Pirabasbol, gyongyszemel Camea-bol, az
a haalmas lo, ami Oale, a ulan indianol osapja lo li
fuvocsovevel a szen hegy csucsarol, irasos lolapol Cala-
mare-bol, szoval ez a sol lo mind o lapul a haalmas
szalajoban.
Allor Piaiman elmesele a francia damanal, hogy o hires
gyujo, ali lovele gyuj. A francia dama, min udjul,
Malunaima vol, a hos. Piaiman bevalloa, hogy a gyuje-
meny legeslegfeleebb darabja az a lajman formaju aliz-
man, ami egymillioer vasarol az amazonol csaszarnoje-
ol a ]uiurua o parjan. Az orias ugy hazudo, min a viz-
folyas. Azan leelepede a fuggoagyra, szorosan, de na-
gyon szorosan am! a francia dama melle, es az suyorog-
a, hogy neli vagy minden lell, vagy semmi, a love pedig
penzer nem adja, lolcsonbe sem adja, amde ajandelba
szivesen odaadna... ,ha meg udunl egyezni.... Az orias
nagyon szeree volna enyelegni a francia damaval. Amilor
Piaiman elineebol a hos megeree, hogy mi jelen az,
,ha meg udunl egyezni..., elfoga a nyugalansag. Afu-
65
o az agyan: ,Lehe, hogy az orias az hiszi hogy en eny-
leg francia dama vagyol... Viszed innen a lezed, e sze-
gyenelen perui! Azzal lirohan, a a leren. Az orias meg
nyargal uana. A francia dama beugro egy bolorba, hogy
elrejozzon elole, de o mar ul egy felee boru menyecs-
le. Malunaima odasuga neli:
Caerina, menj el, lerlel.
Caerina a fule boja se mozdioa. Malunaima lezde
elveszeni a urelme, odasuga megin:
Caerina, unj el innen, mer olya lapsz, hogy a fal
adja a masila.
A mula menyecsle meg se moccan. Na, erre Malu-
naima csardas nagy pofon mazol oda a galad nembernel,
es lam, odaragad a leze a nember lepehez.
Caerina, engedd el a lezeme, es menj innen, de sza-
poran, mer ugy elverlel, min a lefenelu dobo! Ca-
erina!
Am Caerina larnauba viaszbol leszie baba vol, es az
orias ee o oda. Ll nyugodan, minha mi sem oren
volna. Malunaima a masil lezevel is lelever neli egy ha-
almas nyalleves, mire az a leze is odaragad hozza.
Caerina, Caerina! Engedd el a lezem, es menj a dol-
godra, de usen. ha nem megy, szavamra, beled rugol, e
fodrosfeju!
Bele is rugo, jo alaposan, de eol meg jobban odara-
gad hozza. A hos Caerina fogsagaban vol. Na, meger-
leze az orias egy losarral, liszabadioa a francia dama
a csapdabol, es rarivall a losarra:
Tasd li a szada, losar, asd li az a nagy szada!
A losar liaoa a szaja, es az orias belehajioa a hos.
A losar becsula a szaja. Piaiman pedig fellapa, es be-
men a hazba. A francia damanal reilul helye egy puzdra
vol, ami arra szolgal, hogy a fuvocso nyilai hordozzal
benne. Az orias lerala az ajo melle a losara, es elun a
haz melyen, hogy a puzdra beralja a gyujemenyebe. Am
66
a puzdra vaszonbol leszul, es avas faggyuszaga vol. Az
oriasnal nem esze a dolog, es meglerdeze a puzdraol:
Mondd csal, gyermelem, az anyad is ilyen budos es
zsiros, min e?
A szeme lozben lejesen forgaa. Az hie, hogy a puzd-
ra a francia dama lislanya. A francia dama pedig Malu-
naima vol, a hos. A losarban luporgo Malunaima min-
den szo hallo, es a lelleben feszle ralo a nyugalan-
sag. ,Ez a Venceslau az hiszi, hogy en agyalogolam a szi-
varvany ala, es haromagubol leaguva leem. Hu, mi
lesz i, josagos, Isen! Na, a levego elefuja a lumala-
gyoler poraval, amiol elvasil minden loel, meglazioa a
losarra fonodo loelele, es liugro belole. Mar majdnem
lijuo a hazbol, amilor szembealallozo az orias ver-
ebevel, ali Iayumalrelanal lereszelel el, hogy ne le-
gyen viziszonya. A hos megijed, es eszeveszeen rohanni
lezde a parlon lereszul. A luya uana. Iuoal. Elvi-
harzoal a Pona do Calabouo melle, irany veel
Cuajara Mirim fele, es azuan lelere fordulal, Iamara-
ca-ban Malunaima lelegzeveelnyi idohoz juo, es meg-
ve egy uca jazminmango, ami a szen eleu Sancha asz-
szony esebol sarjad, allijal arrafele. Azan fuoal o-
vabb delnyuga fele, es Barbacena videlen, egy hegyes lo-
vellel borio meredely eejen a menelulo hos eszreve
egy ehene. Eszebe juo, hogy milyen jo volna eje inni.
Megfonolan maszo folfele a domboldalon, hogy el ne
faradjon ulsagosan, de a ehen a Cuzera fajahoz aro-
zo, es reeno vad joszag vol. Esze agaban sem vol eje
adni. Na, Malunaima a lovelezo ima monda:
Segits ne/em, Atasszcnyun/,
es te, Nazarett Szent nta/,
sze/id tehen cdaadja tejet,
S a zad ts ad, ha nem fu/ar.
67
A ehennel esze az imadsag, ado eje, es a hos el-
porzo del fele. Vegigszaguldo a pampalon, azuan a
pampalrol visszaeroben, amilor mar Paranaban jar, sze-
ree volna felmaszni valamelyil fara, am a csaholas mar
egeszen lozelrol hangzo a hos csalnem beere a szelin-
del. Iellialo:
Ielre az ubol, e fa!
Es lilerule az osszes geszenyefa, barna ipefa, esofa,
amelyelre pedig lonnyen fel lehee volna maszni. Serra
varosa elo, Espirio Sano-ban majdnem bevere a feje
egy lobe, amelyen mindenfele vese abral volal, de a hos
semmi sem ere belolul. Pedig bizonyosan elaso lincs
hever valahol azon a lornyelen. De Malunaima mos
nem er ra, es elrobogo a Banan-szige szurdolai fele. Ve-
gul odaer egy harminc meer magas hangyavarhoz, amely-
nel az aljan egy lyul aongo, eppen az orra elo. Sieve
bemaszo ha, megindul folfele, es megbuj az elso eme-
leen. A szelindel megall a lyul elo, min ali odacove-
lelel.
Na, megerleze az orias, es meglaa a hangyavar elo
srazsalo luya. A bejara lozvelen lozeleben a francia
dama elvesze egy ezuslancocsla. ,Ha i van az en vi-
ragszalam, dunnyoge az orias. Tovesul liepe a foldbol
egy inazsa-palma, hogy nyoma sem marad. Leszaggaa a
fa loronaja, a csupasz orzse pedig beduga a lyulon,
hogy licsalogassa a francia dama. A lajman an limen
volna, de nem a francia dama! A hos szeveee le laba,
es ugy neze li, minha felnyarsalal volna az inazsa-pal-
mara. Piaiman laa, hogy a francia dama igy nem udja
licsalogani, elmen ha borser. Hozo egy nagy csapa
uzhangya, mer az oriasol a uzhangya hasznaljal bors
gyanan, es beleszora ole a lyulba: a hangyal belecsim-
paszlodal a hosbe. De a francia dama meg erre sem jo
li. Piaiman bosszu esludo. Ielresopore a uzhangyala,
es beliabal Malunaimanal:
6S
Nem menelulsz, mer elmegyel es idehozom Elie, a
csorgoligyo.
Amilor a hos ez meghalloa, jegge dermed a felelem-
ol. A csorgoligyo nem udja legyozni senli, de senli. Ki-
liabal az oriasnal:
Varj egy licsi orias, megyel mar.
Am, hogy ido nyerjen, eloszor levee a mellerol a le
olcseres bananvirago, liduga ole a lyul szajan, es igy
szol:
Eloszor ez vedd li, legy szives.
Piaiman olyan duhos vol, hogy messzire hajioa a ol-
cseres bananviragola. Malunaima eszrevee, hogy az ori-
as alig la a duhol.
Levee a delolalruha-gepe, liee a lyul szajaba, es
az monda:
Vedd li ez is, legy szives.
Piaiman a ruha meg messzebbre hajioa. Na, Malu-
naima liduga az ov-gepe, azuan a cipo-gepe, es igy o-
vabb, ahany ruhadarabja csal vol. Az orias addigra mar
fuso olado duheben. Nem is neze, hogy mi van a le-
zeben, csal elhajioa jo messzire. Na, allor a hos nagy
ovaosan liduga a lolusza a lyul szajan, es igy szol:
Na, mar csal ez a bides-budos lolusz lell livenned.
Piaiman allor mar se lao, se hallo a duhol. Megra-
gada a hos lolusza, meg se nezve, hogy mi ar a leze-
ben, es a lolusz a hozza arozo hossel egyu masfel mer-
foldnyire elhajioa. Var, var mindhiaba, lozben pedig a
avolban a hos a nyalaba lapa a laba, es elpucol.
Megerleze a penzioba, aldas ler a luyalolyolol, es
bacsilajanal szolioa a macsla: rossz vol ranezni, vasa-
gon hamlo rola a verejel, a szemebol lang csapo li, a
udeje majd lilope. Pihen egy levese, azan eszebe ju-
o, hogy farlasehes, es bevago egy nagy adag maceio-i
ojasos sullagylo, egy marajo-i fenyeze lacsa, a vacso-
ra pedig alaposan megonoze rizssorrel. Aludni er.
69
Malunaima pulladozo a meregol. Venceslau Piero
Piera hires mugyujo, o pedig csal ugy el a vilagban. Mar
egeszen zold vol az irigysegol, amilor elhaaroza, hogy
uanozni fogja az orias. De abban semmi fanazia nem
lao, hogy o is lovele gyujson, de nem am, mer a biro-
dalmaban, a hegylancolon, a forrasol lorul, a folyol
agyaban, a hegyel gerincen, a learol fennsilolon renge-
eg sol lo vol. Ezel a lovel valamilor darazsal, hangyal,
szunyogol, lullancsol, negylabu allaol, madaral, ferfial
es nol meg lislanyol volal, so alad olyan is lozoul,
amelyil a nol vagy a lislanyol szemerme vol... Minel ne-
li meg obb lo, amilor olyan nehez hazacipelni!... Ba-
gyadan legyine, es igy dunnyogo:
]aj, semmi ledvem!
Toprenge, oprenge, azan raalal a megoldasra. Tra-
gar szavala fog gyujeni, mer a vilagon mindennel jobban
disznollodni szeree.
Nyomban neli is lezde. Egy szempillanas ala ossze-
gyujo sol ezer vaslos disznosago a vilag valamennyi elo
nyelvebol, de meg az ogorogbol es a lainbol is, mer egy
ideje mar foglallozo ezellel a nyelvellel. A gyujemeny
olasz resze lulonosen jol silerul: a nap minden orajara, az
ev minden napjara, az ele minden helyzeere es valameny-
nyi emberi erzelem linyilvaniasara alad benne odaillo li-
fejezes. Zafosabbnal zafosabb ocsmanysagol. A gyuje-
meny legszebb darabjanal megis egy indian lifejezes ar-
o, amely annyira arcpirio vol, hogy addig meg nem
alad ember, ali fennhangon limonda volna.
7u
811 )7*)
%
MAKLNAIMAT raga a mereg. Nem silerul visszaszerez-
nie a muiralian-alizman, es ez alaposan folbosszanoa.
Legszivesebben elemeszee volna Piaiman... Ioga ma-
ga, elmen a varoson ulra, a Nevesincs erdobe, hogy az
ereje liprobalja. Masfel merfolde gyalogol, es eszreve
egy egig ero szeibafa. Karjaval afoga a amaszogyolere-
le, es rano rajul egy nagyo, livancsi vol ra, hogy li
udja-e epni a fa a helyebol. De hiaba, csal a szel hinaz-
aa a levelele a magasban. ,Meg nem vagyol eleg eros,
nem bizony, borongo Malunaima. Ioga a lro nevu er-
szenyes palany szemfoga, mely sebe vago vele a laban,
mer ez erdemlil a gyongel, es verzo labszarral indul
vissza a penzioba. Vigaszalhaalan vol, hogy nem eleg
eros, es olyan figyelmelenul men, hogy egyszer csal hasra
ese.
A belehasio fajdalomol a csillagola laa, megpillano-
a lozoul a finom lodbe burlolozo, aprocsla Kapei is.
,Amilor a hold fogyoban, ne lezdjel fonos dologba
sohajoa. Eol megvigaszalodo, es men ovabb. Mas-
nap dermeszo hidegre fordul az ido, es a hosnel eszebe
juo, hogy bosszu all Venceslau Piero Pieran: jol meg-
ruhazza o, haha eol felmelegedil egy licsi. De mer
meg nem vol eleg eros, nagyon aro az oriasol. Lgy
dono, hogy vonara szall, elmegy Rio de ]aneiro-ba, es
segisege ler Esuol, az ordogol, alinel a iszeleere
mindjar masnap malumba alar rendezni.
]unius vol, es borzaszo hidegel jaral. A malumba
Mangue-ban, Sziaa anyo lunyhojaban aroal meg.
Sziaa anyo messze foldon ismer boszorlany, hires-neves
malumba papno es giareneles vol. Malunaima ponosan
ese nyolc oralor erleze meg a szalmafedeles lunyhoba,
hona ala szorongaa a belepoul szolgalo palinlasbuy-
73
los. Haalmas omeg gyul ossze Sziaa anyo lunyhoja-
ban. Lri emberel, szegeny emberel, ugyvedel, pincerel,
pallerol, lomuvessegedel, lepviselol, olvajol, szoval
mindenfaja es -fele ember, es ellezdodo a szeraras.
Malunaima, alarcsal a obbiel, lehuza a cipoje meg a
harisnyaja, es a nyalaba alaszoa a csorosdarazs viasza-
bol meg a paogo hurafa gyolerebol leszie nyallanco.
Belepe a zsufol erembe, lezevel elhajoa a csapaosul
raamado szunyogola, es egyenesen a papno fele aro,
hogy loszonse o. A szen asszony mereven ul a szelen,
az ajlai egyelen szo sem hagya el. Sziaa anyo venseges
ven neger asszony vol, csuf, oszover esen evszazados
szenvedesel nyomai visele, szeerulo feher haja ugy vee
lorul aprocsla feje, min egy fenyloszoru. Senlinel nem
alad meg mar raja a szeme, eloregornyedo, cson es bor
ese minha mar a fold melyebe vezeo ua furlesze
volna.
Na, allor egy legeny, ali Osumnal, vagy masleppen
mondva, Szeploelen Miasszonyunlnal vol a fia, ado
minden egyes engeresznel, gepesznel, ujsagironal, ujgaz-
dagnal, pallernal, ucalanynal, lozallalmazonal, hu de
sol lozallalmazo vol!, szoval ennel a emerdel ember-
nel mind ado egy-egy ego gyerya, es eloloa a lis er-
me megvilagio gazlango.
Mos azan enyleg ellezdodo a malumba, az ossze-
gyulel a eremben lorbejarva loszonoel a szenele.
Megpedig ilyenleppen: a mene elen halad az ogan, egy
haalmas ermeu, himlohelyes neger, Ogum isen fia, hi-
vaasos zenesz, ali Olele Rui Barbosa-nal hival, es vere
a dobo: rimusara mozdul az egesz mene. A gyeryal bi-
zonyalanul reszleo arnyelola hineel a viragminas
papirral borio falalra, olyan vol az egesz, min egy rem-
laomas. Az ogan mogo Sziaa anyo men: szine nem is
mozgo, csal a szaja mormola a monoon imadsago. Es
uana joel sorban az ugyvedel, szobapincerel, javasem-
berel, lolol, a hos, zsebolvajol, porugalol, szenaorol,
74
szoval ez mindenfele ember, vadul ancolal, es az imad-
sag mooja enelelel. Ez igy hangzo:
Al-do a ne-ve...
Sziaa anyo egymas uan lialoa azolnal az isenelnel
a neve, alile loszoneniul lelle:
O, Olorung, Isenel Ayja!
Az emberel rafelelel:
Al-do a ne-ve!
Sziaa anyo folyaa:
O, Boo Tulusi, a vizi isen!
Es az emberel rafelelel:
Al-do a ne-ve!
Tompa, monoon lanalas hangzo mindenunnen.
O, ]emanzsa, Anamburulu es Osum! A vizel harom
Anyja!
Al-do a ne-ve!...
Ilyenforman. Es amilor Sziaa anyo megall, es le leze
a magasba emelve fellialo:
Cyere lozenl, Esu! mer Esu vol a sana-ordog, a
gonosz isenseg, ali azonban mindig hival, hogy masol-
nal ronas hozzon, a erme viharlen zugva beoloe az
uvoles:
Huuuuu!... Huuuu!... Esu! Esu apanl...!
Es az ordog neve duborogve visszhangzo mindenfelol,
hogy meg a lini haalmas ejszala is osszezsugorodo bele.
A lormene halad ovabb:
O, Nago Kiraly!
Al-do a ne-ve!...
Tompa, egyhangu lanalassal.
O, Baru!
Al-do a ne-ve!...
Idorol idore azonban Sziaa anyo megall, le leze a ma-
gasba emele es fellialo:
Cyere lozenl, Esu! mer Esu vol a paaslabu, a go-
nosz indian demon. Es a eremben viharlen zugva megin
felmorajlo az uvoles:
75
Huuuuu!... Esu! Esu Apanl!...
Az ordog neve duborogve visszhangzo, es egeszen li-
csire aszala a haalmas ejszala.
Oh, Osala; a lenemu isen!
Al-do a ne-ve!...
Igy foly a szeraras. Koszonoel az osszes isen, a Bo-
o Branco-, ali a szerelme gerjeszi, Sango, a uz isene,
Omulu, a himlo isene, Irolo, Ososzi, a vadasza ise-
ne, verengzo Bojuna Anya, a vizel egyil urasszonya,
Obaala, ali ero ad a hosszu ficlandozashoz, szoval
mindezele a szenele, es a lormene vege er. Sziaa
anyo haromlabu szelere elepedve beul egy sarolba, es az
a rengeeg verejelezo ember, az orvosol, pelel, merno-
lol, zugugyvedel, rendorol, cseledel, ujsagiro-gyalorno-
lol, bergyillosol es Malunaima, szoval, alil csal o vol-
a, leralal a foldre a gyeryaila a haromlabu szel lorul.
A gyeryal a eore hineel a mozdulalanul ulo papno, a
Szen-anya arnyela. Mindannyian velozni lezdel, es a
lelegzeveel egyre hersegobbe val a honaljszagol, lab-
szagol, balbuzol es verejelszagol olmos levegoben. El-
erleze a lereszegedes ideje. Malunaima mos losola
eloszor az a veszedelmes ial, ami nadpalinlanal hivnal.
Boldogan cuppogo a szajaval, es nevee, ahogy a orlan
lifer. Az ivasza lozben folyaodal a lonyorgo imadsa-
gol. Valamennyien nyugalanul es felhevulve varal, hogy
egy isen ellaogasson a malumbaba aznap ese. ]o ideje
nem jo mar egy sem, nem, barmennyire is lonyorogel
hozzajul. Mer Sziaa anyo malumbaja mas vol, min
ezel a hamis malumbal, ahol a varazslo-pap mindig ugy
e, minha Sango, Ososzi vagy valali mas eljo volna,
mer ledveben alar jarni a szerarason resz vevolnel.
Ez lomoly malumba vol, es ha egy isen megjelen, allor
igazan o is vol, es semmi furfangossag nem vol a dolog-
ban. Sziaa anyo nem engede meg lunyhojaban az ilyen-
faja erlolcselensege, es ezer Mangue-ban mar obb
min izenle honapja nem jelen meg sem Ogum, sem
76
Esu. Mindnyajan az szereel volna, ha Ogum, a femel es
a harc isene laoga el hozzajul, csal Malunaima vara
Esu, mer bosszu alar allni Venceslau Piero Pieran.
Koryolgaal a palinla, es lozben a felmezelen embe-
rel lor formalal a varazslono lorul; vol, ali ul, vol, ali
negylezlab all, es mind azer imadlozal, hogy valamelyil
isen megjelenjen. Ejfellor amenel a masil helyisegbe,
hogy megegyel a lecslebalo, amelynel a feje es a laba
a emplomszobaba viel, Esu lepmasa ele. Esu egy han-
gya feszeldombja vol, amelyen a szeme es a szaja harom
lagylohej jeleze. A lecslebalo az ordog iszeleere olel
le, es lecsleszarvbol meg harci lalas sarlanyujabol orol
porral hineel meg a husa. A papno jel ado a laloma
meglezdesere: nagy iszeleel harom magilus jele rajzol
a levegobe. Minden jelenlevo: a bolosol, lonyvgyujol,
lergesalpual, alademilusol, banlarol, szoval mindenli,
ali o vol az aszal lorul, ancra perdul, es ez enelele:
//j a scrba
Aantc/a
Tancc/nt jc
Kc/adtc
Hej!
Cu/rcs /asa
Ictt pu/tsz/a
Ez am a jc
Cuengue apc
Hej!
Beszelgeel, lurjongaal, vidaman felfalal az aldozai
lecsle, es lozben mindegyilul szemmel aroa palinlas
uvege, mer a masebol senli sem ihao, nem am, es sza-
poran, de meg milyen szaporan onogeel magulba a
sziverosio. Malunaima nagyola nevee, azan egyszer
csal feldono egy uvege, az aszalra foly belole a bor. Ez
az jelenee, hogy nagy orom eri, es mindenli az hie,
77
hogy a hos lesz a livalaszo a mai szen esen. De nem o
vol a livalaszo, nem bizony.
Alig lezdel bele ujra az imadlozasba, amilor a lis e-
rem lozepere liperdul egy ucalany; siros nyoszorgese, es
az uj dal, amibe belefogo, csende parancsol mindenli-
nel. Mindenli ajar a remeges, a gyeryal fenyeben az
asszony haalmasra no arnyela ugy imbolygo a eo
szogleeben, min egy szellemalal. Esu maga vol az! Az
ogan a dobo vere, viaslodo az uj enel szilaj rimusaval;
zihalo uemu, szaggao ameneellel eli, a felelen or-
jongesig folozodo, szabalyalan dallam vol ez, amelynel
melyen visszafojo, duhongo indula feszul. Az erosen li-
fese arcu ucano hanya-veee maga a lis erem lo-
zepen, lombinejanal panjai szeszaladozal, loverles
idomai mar alig fede ruha. A le melle viusanco jar, es
haalmas csaanasollal, zsuppsza-zsuppsz!, verodo a val-
lahoz, az arcahoz, a hasahoz. A szole no megallas nellul
enelel. Vegre hab csapo li gorcsbe randul szajan, olyan
haalmasa rilolo, hogy a haaralan ejszala egeszen li-
csire zsugorodo: egyesul az isenseggel, es megmereve-
de.
Ahiaos csond borul a eremre. Egy ido uan Sziaa
anyo fellel a haromlabu szelrol, amelynel a helyebe, a
megszenel sarolba egy feher leany mos uj, meg senli
alal nem hasznal pado allio, ez szolgal majd ulohelyul
a masil nonel. A malumba papnoje szerarasosan lepdel
az ucalany fele. Az ogan mellee men. A obbiel mind a
falhoz huzodva allal. Csal Sziaa anyo mozgo unnepe-
lyes lassusaggal, mig oda nem er a erem lozepere, az
ucalany halomerev ese melle. A varazslono leveee ru-
hai, mezelenul all, csal a nyallancol, a larperecel, az
olvasol ezus fuggocslei hinazal a csonjain. Ljjai ujra
meg ujra belemeriee a vacsorara megeve lecsle alvad
verebe, amelye az ogan hordozo uana egy olhejban, es
a suru pepe szelene a folszenelendo papno, a babalao
fejen. Amilor a esen is vegigcsorgaa a zoldesen csillogo
7S
folyadelo, az addig mozdulalan no nyogve megvonaglo,
es jodszag oloe be a levego. A papno monoon hangon
lanalni lezde Esu szen imadsaga.
Amilor befejeze, az ucalany linyioa a szeme, es
megmozdul, de egeszen maslen mozgo, min azelo,
mer mar nem ucalany vol, hanem a szen hordozoja, o
maga vol Esu. Esu vol, a lisero, ali eljo, hogy egyu
malumbazzon az osszegyulellel.
A le mezelen no rogonzo, fergeeges zsongo-ancba
lezde, amelyhez a venasszony csonjainal zorgese, a lo-
ver no melleinel puffogasa es az ogan elnyujo, ompan
visszhangzo dobuesei adal a rimus. Mar a obbiel is
mind mezelenel volal, es varal, hogy a jelen levo Nagy
Kuya livalassza Esu Iia. Verfagyaszo zsongo-anc vol.
Malunaima minden izeben reszlee a urelmelensegol,
hogy lijarjon egy alapos veres Venceslau Piero Pieranal.
Maga sem uda, hogy mi csinal, hirelen imbolyogva a
erem lozepere men a foldre donoe Esu, raugro, es a
ledve oloe vele. Esu Iianal a folszenelese a jelenle-
vol merelelen paraznallodassal unnepelel meg, es har-
sogo lialasollal loszonoel a gonosz uj fia.
Amilor vege er a szeraras, az ordogo a haromlabu
szelhez vezeel, es lezdee vee a iszeleadas szerar-
asa. A rablol, a szenaorol, a bugrisol, a negerel, az uri-
asszonyol, a fuballisal, szoval mindenli a lis erme na-
rancsszinbe vono porban csuszo, es miuan fejul bal ol-
dala a foldhoz verel, megcsololal a felavao papno, az
uamoi erde, vegigcsololal a ese. A szole ucalany va-
dul remege, a szajabol hab or elo, amellyel valameny-
nyien megnedvesieel a huvelylujjula, hogy leresze
rajzoljanal magulra a ronas ellen, orlabol, reled lur-
rogassal, a fajdalom es a lej nyogesei szaladal fol, es ob-
be mar nem ucalany vol, hanem Esu vol, az afro-vallas
leghaalmasabb demona.
Miuan a szapora lereszveesellel liser omerdel cso-
lon es hodolanyilvaniason uljuoal, sor lerul a lere-
79
selre es a fogadalmalra. Egy meszaros az lere, hogy
mindenli vasaroljon a romlo husbol, ami arul, Esu ra-
bolino. Egy ulevenyes az lere, hogy a foldjein ne
puszison obbe se a szaubahangya, se a valolaz, es Esu
neveve az monda, hogy ebbe nem egyezil bele, de nem
am. Egy szerelmes legeny az lere, hogy a ledvese meg-
laphassa a varosi anionoi allas, mer allor osszehaza-
sodhanal, es Esu helybenhagyolag bolino. Egy orvos
hosszu beszedben lere, hogy csiszol porugalsaggal ud-
jon irni, de Esu nem jarul hozza. Es igy ovabb. Vegul Ma-
lunaimara, a gonosz uj fiara lerul a sor. Malunaima igy
szol:
Egy olyan ugyben jovol apam segisege lerni, ami na-
gyon felbosszano.
Hogy hivnal? lerdeze Esu.
Malunaima vagyol, a hos.
Lhum... moroga a Nagyhaalmu Cazda a Ma-val
lezdodo nevel balszerencse hoznal.
Ennel ellenere nyajasan szol a hoshoz, es minden meg-
iger neli, ami csal livan, hisz Malunaima a fia vol. A
hos pedig arra lere Esu, hogy alaposan lassa el a baja
Venceslau Piero Pieranal, ali Piaiman, az emberevo
orias.
Szornyu vol, ami ezuan loveleze. Esu fogo harom
ciromcserje-aga, amelyele egy hiehagyo pap aldo
meg, a magasba doba ole, leresze rajzol a levegobe, es
megparancsola Venceslau Piero Piera enjenel, szalljon
bele Esuba, hogy meglapja, ami erdemel. Egy pillana
mulva meg is erleze az orias enje, es belebuj a nosze-
mely esebe. Allor azan Esu megparancsola a fianal,
hogy alaposan dongesse el az orias enje, amely a esebe
buj. A hos fellapo egy lereszruda, es nagy odaadassal
csepelni lezde Esu. Loe-vere, ahol csal ere. Esu jaj-
gao:
Ne usse/ ugy engemet,
Aert ez faj, faj, faj!
Su
Csa/adcm ts zan ne/em,
Es ez faj, faj, faj!
Vegre, amilor mar lila vol a sol veresol, es orran, sza-
jan, fulen foly a ver, ajulan a foldre zuhan. Szornyu
vol... Malunaima megparancsola, hogy az orias enje ve-
gyen egy forro, sosvizes furdo. Esu esebol dol a goz, es
aazaa a dongol padlo. Azuan Malunaima megpa-
rancsola, hogy az orias enje a legzordabb elidoben uveg-
cserepelen aposva orjon ua maganal egy csalan- es bo-
gancserdon a az Andol hegyvidelenel volgyeig. Esu ese
verze az uvegszilanlolol, a bogancs usleiol es a csalan
egeo larmaiol, zihal a faradsagol, es reszlee a jeges
hidegol. Szornyu vol. Azan Malunaima megparancsola,
hogy Venceslau Piero Piera enje ollelje fel egy fiaal bila,
rugja oldalba egy szilaj, harmadfu csilo, harapjon bele egy
lajman, es marja meg negyvenszer negyvenezer uzhangya.
Esu ese verrel es nyirollal boriva ferenge a foldon,
egyil laban fogal gyongysora, a orzsen negyvenszer negy-
venezer lahaalan uszuras hangyacsipeselol, a fejen
hosszu repedes a szilaj harmadfu csilo paajaol, es a ha-
saban egy hegyes szarv uoe nagy lyul. A lis eremben el-
viselheelen buz erjenge. Esu igy jajgao.
Ne //e/j fe/ engemet,
Aert ez faj, faj, faj!
Csa/adcm ts zan ne/em,
Es ez faj, faj, faj!
Malunaima hosszu idon lereszul omerdel ilyenfaja
dolgo parancsol, es Venceslau Piero Piera enje Esu es-
en lereszul minden elszenvede. Vegul mar a hos bosz-
szuallo ledve nem udo mi ligondolni, es befejezodo a
veres. A noszemely alig hallhaoan zihal, es elnyulva fe-
lud a dongol foldpadlon. Ernyed csond ule meg a er-
me. Szornyu vol.
S1
So Paulo-ban, a Maranho ucai paloaban nagy vol a
zurzavar. Egymas erel az orvosol, lihival a menole,
es mindenli lesegbeeseen loo-fuo. Venceslau Piero
Piera szune nellul jajgao, csal ugy omlo belole a ver.
A hasan dofes nyoma laszo, a feje beor, minha lo rug-
a volna meg, megege, megfagyo, megharapal, az
egesz ese elis-ele vol a lel folollal es veralafuasollal,
minha valali boal alaposan elvere volna.
A malumbaban meg mindig aro az iszony nemasaga.
Sziaa anyo ugy ereze, hogy i az allalmas pillana, es be-
lelezde az ordog legfobb imadsagaba. Ez vol az osszes
lozul a legszensegorobb imadsag, amelybol ha egy szo is
elve valali, azonnal halallal bunhodil; ez vol a Miapanl,
Esu imadsaga, es igy hangzo:
Miapanl, Esu, lepzeleunl szuloe, li vagy bal olda-
lon, alulrol a izenharmadil pololban, mi nagyon szere-
unl eged, mi mindnyajan!
Szereunl! Szereunl!
...Mindennapi Esu apanla add meg nelunl ma, le-
gyen meg a e alaraod, mileppen a negerelep foldjen,
amely Esu apanl birola, azonleppen mindig es minde-
nu, amen!...
Dicsoseg Esu orol birodalmanal, a zsezse-nagol or-
szaganal!
Dicsoseg Esu fijanal!
Malunaima loszonee mondo. Az anyo bevegeze:
Silo--era a zsezse-nagol hercege vol, ali Esu apanlla
valozo, a szelula szelulorumig es mindorolle, amen!
Mindorolle, amen!
Esu folrol folra gyogyul, minegy varazsuesre un el
rola minden baj, es mire a nadpalinla lorbejar, az uca-
lany megin ep es egeszseges vol. Haalmas zendules hal-
laszo, a levegoben ege laranyszag erjenge, es az u-
calany szajaban megjelen egy szurollo gyuru. Allor azan
a szole, lover noszemely halalos faradan magahoz er
ajulasabol, es mar csal o vol o, Esu elmen.
S2
Befejezesul mind, alil csal o volal a malumban, nagy
mulasago csapal, jo sonla eel, es fergeeges szamba
ancolal, es lozben annyi paraznallodal, amennyi csal
biral. Azuan minden befejezodo, es ujra o vol a valo-
sagos ele. A jeles malumbazo arsasag pedig: Malunaima,
]aime Ovalle, Dod, Manu Bandeira, a lolo, a lalandos
ledvu Blaise Cendrars, Ascenso Ierreira, Raul Bopp es
Anonio Beno, szoval ez a derel malumbas nepseg, a haj-
nal hasadaval elindul hazafele.
S3
8111 8-1R ) )2
&$
MAKLNAIMA men-mendegel, es egyszer csal megpil-
lanoa maga elo a oronymagas Voloman-fa. Az egyil
agan egy szurle feju papagajgebics ul, ali alighogy eszre-
vee a hos, eli orolbol rilolozni lezde: ,Nezd csal, li
jon o az uon! Nezd csal, li jon o az uon! Malunaima
folemele a feje, hogy megloszonje a szives fogadaas, es
laja am, hogy a Voloman-fa csal ugy rosladozil a sol gyu-
molcsol. A hos mar oral oa haalmas ehseg gyoore, igy
ha megallj parancsol maganal, milozben a elinee ra-
apad a szapoa-lorelre, szapoa-szilvalra, baluri-cse-
resznyelre, mamea-baraclolra, loluszdiolra, mirii-diol-
ra, guabizsu-bogyolra, gorogdinnyelre, anonalra, szoval
ezelre az izleesebbnel izleesebb gyumolcsolre.
Adj egy gyumolcso, Voloman lerlele Malunaima.
A fa nem alar adni. Allor a hos leszer ellialoa:
Bojojo, bojojo! lizama lizu! Raja, raja! razd meg ma-
gad!
Erre az osszes gyumolcs lehullo, es o jol belalmarozo.
Voloman nagyon megharagudo. A labanal fogva megra-
gada a hos, es elhajioa o a Cuanabara-oblon is ulra,
egy lalalan szigere, ahol valamilor az Alamoa nevu nimfa
lalo, ali meg a hollandol idejeben jo erre a videlre.
Malunaima annyira farad vol, hogy repules lozben el-
nyoma o az alom. Meg arra sem ebred fel, hogy folde
er egy illaos lis guazsiro-palma oveben, melynel a csu-
csan egy urubu-leselyu ollaszlodo. A madara szorioa
a szulseg, elvegeze a dolga, es pon a hos fejere poyog-
aa az urulele. Mar hajnalra jar az ido, es irgalmalan
hideg vol. Malunaima vacogo fogallal ebred, mindene
elborioa az urubuganej. Am ugye sem vee ra, nelila-
o, hogy avizsgalja az aprocsla szillaszigee, haha alal
egy barlango, ele elreje lincsellel. De nem alal, nem
S7
bizony. Meg egy varazsereju ezuslancocsla sem, amely
uba igazihaa volna a livalaszoa, hogy merre leresse
a hollandol lincse. Barmerre is neze, csal sargasvoros
zsaliagva-hangyala lao.
Na, arra men Kajuanoge, a hajnalcsillag. Malunaima-
nal lassanlen elege vol az elebol, annyi minden mega-
paszal, ezer lonyorogni lezde neli, hogy vigye fel az
egbe. Kajuanoge megindul lefele, de a hos orrfacsaroan
buzlo.
Menj a viz ala! finorgo a csillag. Es jar ovabb a
maga ujan.
Igy szulee meg a mondas: ,Menj a viz ala! ami a
brazilol gyalran mondoganal az europai bevandorlol-
nal.
]o-jodogel Kapei, a Hold. Malunaima odalialo neli:
Megald engem, Hold oreganyam?
Lhum... jo a valasz.
Allor azan a hos lerlelni lezde a Holda, hogy vigye el
o Marajo szigeere. Kapei megindul feleje, de a hos ree-
neesen buzlo.
Menj a viz ala! bulo li belole. Es mar men is o-
vabb.
A mondas pedig veglegesen meggyolereze.
Malunaima Kapei uan lialo, es egy lis uze ler o-
le, hogy legyen minel melegednie.
A szomszedasszonyol lerj felele a Hold, es a Nap
fele bolo, ali mar o eveze a avolban, a haalmas fo-
lyam haan. Azzal elballago.
Malunaima vacogo, reenoen vacogo, az urubu pe-
dig orolosen foloe vegeze el a szulsege. Ennyire licsi
vol ez a szillaszige. Vei vorosen, verejelben furodve lo-
zelge. Vei vol a Nap. Malunaimanal szerencseje vol,
mer ohon mindig lie neli ajandelba egy leves edes-
maniola suemeny, ami a Nap addig nyalogao, amig
egeszen li nem szillad.
SS
Vei felvee Malunaima a uajara, amely fele a mu-
ruszifa nedvevel befese, rozsaszinu viorla feszul, es
meghagya harom leanyanal, hogy mossal meg alaposan a
hos, szedegessel li belole a lullancsola, es nezzel meg,
hogy isza-e a lorme. Malunaimanal megin emberi lul-
seje le. Am mivel Vei csal egy vereslepu oregasszony vol,
alirol paalolban csorgo a viz, Malunaima nem sejee,
hogy ez a venseg maga a Nap, a josagos Nap, a szegenyel
alaroja. Ezer azan lerlelni lezde, hogy hivjal oda Vei,
hogy felmelegise o, mer ugyan megmosogaal, de resz-
le a hidegol. Vei maga vol a Nap, es az alala li, hogy
Malunaima lesz a veje. Am egyelore meg senli sem udo
felmelegieni, nem am, mer hajnal fele jar az ido, es nem
vol semmi ereje. Hogy eluzze a varalozas unalma, fuy-
yene egye, es a harom lany gondjaiba vee Malunai-
ma: simogaal, csillandozal a ese, ahol csal erel.
A hos vidoran lacaraszo a gyonyorusegol ide-oda do-
bala maga, modfele esze neli a jael. Amilor a la-
nyol abbahagyal, rajul szol, hogy csal folyassal, es mar
elore osszegornyed az elvezeol. Vei eszrevee a hos sze-
mermelen viselledese, es megmergesede. Meg aol is
elmen a ledve, hogy lango bocsasson li magabol, es bar-
li is folmelegisen. Tobb se lelle, a feherszemelyel meg-
ragadal az anyjula, leze-laba osszeloozel, azuan
Malunaima addig pufole ollevel a rancos boromlo
gyomra, mig haul egy jolora langnyelv li nem csapo, es
mindnyajan fol nem melegedel.
Tillaszo hoseg lerelede. Beborioa a uaj, szejjel-
erul a vizel folo, es aranyszinure fesee az egbol ha-
lovany orcaja. Malunaima elerul a uajon, boldog er-
nyedsegben heveresze. A csond minden magaba olel.
]aj!... semmi ledvem...
A hos nagyo sohajo. Csal a hullamol mormolasa
lehee hallani. Malunaima ese lassan lonnyu lebeges
jara a, jo vol igy nagyon... A legfiaalabb Nap-leany egy
amam-dobo ver, ami az anyja hozo Afrilabol.
S9
Szelesen nyujozo a haalmas folyam, egy felho sem la-
szo az eg eres, lovel borio lanlain. Malunaima le le-
ze osszefona a arloja mogo, es fejalavalo leszie ma-
ganal a larjabol; a feny legidosebb lanya hajoa rola a
csapaosul erlezo pupos szunyogola, a harmadil nover
pedig hajfonaanal vegevel ingerloen babirlala a hasa.
Malunaima fel-fellacago, majd elolvad a gyonyoruseg-
ol, s a lejol fayolos hangon, minden srofa uan megall-
va, igy enelel:
Ha megha/c/, e/ ne strass,
z e/etem csupa panasz,
Ec/cnd, a/t ban/cdt/.
Ktzetettseg zc/t az apam,
Szenzedes az edesanyam,
Ec/cnd, a/t ban/cdt/.
pam jtt, es mcndta ne/em:
Nem /esz reszed szere/emben,
Ec/cnd, a/t ban/cdt/.
nyam jtt, es ream adta,
Szenzedesbc/ zc/t a /anca,
Ec/cnd, a/t ban/cdt/.
Orzsa//at /eszen sircm,
Icgat/an szaja ha/a/cm,
Ec/cnd, a/t ban/cdt/.
sirba hamarcst megtere/,
En nycmcru/t, arza /e/e/,
Ec/cnd, a/t ban/cdt/.
Nagyon jo vol igy... Tesenel aranyos csillogasa meg-
solszorozal a borere apad solrisalyol, ereze a enger
sulyos illaa, Vei nyugod evezocsapasai, a hasa meg-meg-
9u
remege az asszonyi cirolalasol, ah... Malunaima a le-
jel leje jara a... ,Csinald csal, e bese leany!... ez am a
gyonyoruseg, emberel!, lialo fel. Azuan lecsulodo
hamislasan csillogo szeme, orlabol a megelegedeseg ra-
vaszul pajzan neveese roppen az eg fele, es a hos eljesen
aada maga a gyonyorusegnel, mig vegul elszenderede.
Amilor Vei evezolapaja megall, s nem ringaa ovabb
az alma, Malunaima felebred. Telinee eloszor egy ro-
zsaszinu felholarcolon alad meg a messzesegben. A uaj
egy irdalan nagy falu, a fenseges Rio de ]aneiro sovenyle-
riesehez lilove all.
Rogon a vizparrol egy hosszan elnyulo nyiladel indul,
le oldalrol valodi brazilfal es szines paloal szegelyezel.
Ez a nyiladel vol a Rio Branco sugaru. O lalo Vei, a
Nap, harom fenyleanyaval. Vei az alara, hogy Malunai-
ma legyen a veje, mer megiscsal hos, es valamilor nagyon
sol edesmaniola suemeny lapo ole, ami szilladra
nyalogahao. Igy szol ha:
Vom uram, vegye felesegul az egyil lanyoma. Oda-
adom Oropa Iranca es Bahia aromany hozomanyba.
Azonban husegesnel lell lennie hozza, es nem szabad
mindenfele jomen feherszemelyellel vigadoznia.
Malunaima megloszone a gondoslodas, es igere,
hogy igy lesz ezenul, megesludo az anyja emlelere is.
Allor Vei meg a harom lanya elindul, hogy a nyiladelban
sealgava mulassal az ido, de elobb meg egyszer rapa-
rancsolal Malunaimara, hogy el ne hagyja a uaj, es
eszebe ne jusson, hogy mindenfele jomen feherszeme-
lyellel vigadozzon. Malunaima ujra megigere nelil, es
eslu is e megin az anyja emlelere.
Alighogy Vei es a harom lany elun a nyiladelban. Ma-
lunaimaban felamad a vagy, hogy ficanloljon valalivel.
Ragyujo egy cigareara, de eol a vagya meg erosebb
le. Es o linn a fal ala rengeeg asszonyszemely, holgy
meg dama seal, es olyan csabioan himbalal magula,
hogy az nem lehee elviselni.
91
A uz egesse meg az egesze! lialo Malunaima.
Nem vagyol en olyan gyonge legeny, hogy egy asszony baj
hozzon ram!
Roppan feny gyullad az agyaban. Ielegyenesede a u-
ajon, es hazaja fole erjesze larral unnepelyesen linyil-
vanioa:
Sz/s egeszseg es sc/ szaubahangya,
Erazi/tat e /ettcs atc/ sujtja.
Leugro a uajrol, egyenesen egy lapolnaba men, isz-
elge az ezredlapiany, Szen Anal lepmasa elo, es az-
uan nelirono az arra jaro feherszemelyelnel. Csalha-
mar az ujaba alad egy asszony, ali legledvesebb leresz-
apja szulofoldjen vol halaslofa, es meg mos is dol belole,
de meg hogyan dol, a omeny halszag. Malunaima rala-
csino, es elmenel a uajra. Vigadozal ledvulre. Tan
meg mos is lacagnal egymasra.
Mar allonyodo, amilor Vei es harom leanya napi dol-
gail vegezevel, visszaerel. A lanyol eloresieel, es meg-
pillanoal Malunaima, ali meg mindig a porugal no-
szemellyel ficlandozo. Na, a feny harom leanya elon-
oe a mereg.
Ha igy allunl, e hos! Nem megmonda Vei, az
anyanl, hogy le ne menj a uajrol, es ne vigadozzal min-
denfele jomen feherszemellyel?
Nagyon maganyos volam szepege a hos.
Larifari. Mar miol leel volna maganyos? Mos meg-
lapod a magade Veiol, az anyanlol!
Es igy beszelel duhosen az oregasszonyhoz:
Nezze csal, Vei, edesanyanl, hogy mi csinal a veje!
Alighogy elmenunl sealni, a fiaalur meglogo, es ossze-
szure a leve egy ilyen jofelevel, felhoza a uajunlra, es
i ficanlol vele ledvere. Nezze, meg mos is lacagnal
egymasra. Allor a Nap haragra gyullad, es igy porol:
Haj, haj, a nemjoja Ha nem megmondam neled,
hogy ne lezdj el cicazni mindenfele jomen feherszemel-
92
lyel?!... Megmondam, bizony! A eejebe meg az en ua-
jomon ficlandozol vele, es meg mos lacagol egymasra.
Nagyon maganyos volam! lezde ra megin Malu-
naima.
Ha megfogadad volna a szavam, hozzad adam volna
az egyil leanyoma, es mindorolre ilyen fiaal es jolepu
legeny maradal volna. De mer igy ese, hamarosan ne-
led is elmulil a fiaalsagod, alarcsal a obbi embernel,
megoregszel, es nem leszel ilyen dalias.
Malunaimanal sirni le volna ledve. Nagyo sohajo:
Ha en ez udam volna...
A ,Ha en ez udam volna az a szen, ali soha nem
segie senlinel, a nemjoja! Parazna ficlo vagy, ugy bi-
zony! Nem adom hozzad egyil lanyoma sem, de nem am!
Allor mar Malunaima is a sarlara all:
Ha, udja meg, hogy nem is lellenenel nelem a maga
lanyai! Harom lany, ordog muve valahany!
Allor Vei es a harom lanya elmen egy szallodaba, hogy
o olse az ejszala. Malunaima pedig o hagyal a ua-
jon, hadd aludjon a porugal novel.
Amilor pirlada elo egy oraval, a Nap es lanyai megjo-
el, hogy seara induljanal az obolben, Malunaima es a
porugal no meg javaban alud. Vei felebreszee ole, es
Malunaima megajandeloza egy darabla Vao-lovel. A
Vao-lo uzlo, amivel uze lehe gerjeszeni, amilor csal
alarja az ember. Azuan a Nap es harom fenyleanya el-
vonul.
Malunaima az egesz napo a halaslofaval oloe, a va-
ros jaral, es valahanyszor csal ledvul lerelede ra, fic-
landozal. Ejszala a Ilamengo parl egyil padjan aludal,
es egyszer csal szornyu szellemalal all meg melleul:
Mianile-Teibe vol, ali azer jo, hogy folfalja a hos. Az
ujja hegyen a vee a levego, a loldolevel hallo, a szeme
a mellbimboja helyen vol, es nem egy szaja vol, hanem
leo, melyen elrejve nagylabujjanal belso hajlaaban. A
hos folriad a szellemalal buzere, es min az a bizonyos
93
csodaszarvas, ali megzavar az armany, ugy nyargal vegig
a Ilamengo-n. Mire Mianile-Teibe a halaslofa fala fel,
azan elballago.
Masnap Malunaima mar reeneesen una a lozarsasag
fovarosa. A Vao-love elcserele egy ujsagbol livago
fenylepre, es elindul visszafele, a Tiee folyocsla parjan
emelledo masil nagy faluba.
94
IX. LEVEL
AZ AMAZONIAI ASSZONYOKNAK
'$
Hcn szeretet a/attza/ctn/na/, az mazcn H/gye/ne/
Ke/t az Ezer/t/encszazhuszcnhatcs Esztendc
Aajus Hazana/ Harmtncadt/ Napjan
Sc Pau/c Varcsaban
HLCYEIM!
Ioleheoleg modfele nagy amulasolra szolgal majd e
level cimzese, valamin azol a dolgol, amelyel benne fog-
lalanal. Az iranaol valo vagyalozas es nagyrabecsules
dilala sorainla mindazonalal lellemelen ujsaggal lell
lezdenunl. Mer bizony valo igaz, hogy So Paulo nemes
varosaban amely szoszayar lalosainal alliasa szerin a
legnagyobb varos e vilagon nem ugy ismernel bennee-
le, min amazoniai asszonyol, bar ez az elnevezes nehez-
les egy lisse, hanem ugy, hogy amazonol, az arvan ro-
laol, hogy szilaj paripal haan szaguldozol, s egyenesen
az osi Hellaszbol joeel erre a videlre innen ha az elne-
vezes. Csaszari ledvunlnel igencsal ellenere volal a u-
daleloslodol eme sulelensegei, mindamelle abban
egye lell ereneel velunl, hogy ily modon az anil hagyo-
manyol es erlolcsi iszasag iszelere melo mazaval be-
vonva hosiessegeel es hirneveel meg magasabban szar-
nyal.
Am nem elozolhajul sebesen szarnyalo idoole, s meg
levesbe zavarhajul meg erelmeele ilyen losza hirel
aglalasaval, haladelalanul aerunl ha az ieni cselele-
deeinlrol valo szamadasra.
Meg o napfordula sem el el aol fogva, hogy lorool-
bol elavozunl, amilor a legsoeebb szerencselenseg ve-
ee reanl arnyela. A szoban forgo eszendo majus idusa-
nal gyonyoru ejszalajan elveszeul a muiralian-aliz-
97
man, amelye egyesel muraquiannal neveznel, de alad-
nal olyan udos fol is, hoboros eimologial megszallo-
jai, alil szerin a szo hagyomanyhu helyesirasa muyrali-
an, so, ne nevesseel!, muraque-ian volna. Ez meger-
endo, udomassal lell birnool arrol, hogy ez a szo, amely
olyannyira mindennaposan rezeg a i Eusach-lurjeiel-
ben, csalnem ismerelen errefele. Ezelen a polgarias vide-
lelen a harcosola rendorolnel, helusolnal, zsarulnal,
falabaolnal, andrisolnal, fejvadaszolnal es meg szamos
mas neven nevezil, es ezelnel a lifejezeselnel egyile-ma-
sila bizony leheelen neologizmus visszaaszio uledel,
amellyel a lelliismerelen emberel es a romlo ficsurol
szennyezil be a osgyoleres, isza luzian beszede. Am
nincsen mos folos idonl arra, hogy Vergilius szavaval ,sub
egmine fagi, a bullfal arnyelaba elepedven hosszasan
elmelledjunl a porugal vagy masleppen luzian nyelvrol.
Az minden bizonnyal inlabb szamo arha erdellodese-
elre, hogy az i elo harcosol a hivesi lapcsolara nem
harcedze asszonyola leresnel: sollal inlabb ledvelil az
olyanola alil engedelmesel es minden nehezseg nellul
elcserelheol azolra a loznep loreben penznel neveze
apro es illelony papirdarablalra, melyel a civilizacio
melyhez, nem lis buszleseggel mondhajul, mi is aro-
zunl ,curiculum viae-i. Nos, a muiralian szo, amely
mar Csaszarool lainon finomodo fule is seri, nem is-
meril az ieni harcosol, es alalaban senli sem, ali ezen a
ajon el es mozog. Csupan nehany ,erenyben es irodalom-
ban limuvel emberfo, amileppen az a neves jogudos,
Rui Barbosa dolor alal gyalora ideze derel oreg llasz-
szilus, Luis de Souza aya mondoa vol a maga idejeben,
vei figyelmenel fenysugara a muiralianolra, es erelu-
le alabecsulve, azsiai eredeuelnel, nem pedig a i furge
ujjaiol muvenel arja ole.
Mar egeszen elhaalmasodo lellunlben a szomorusag,
amely lajman alalu alizmanunl elveszese uan or re-
anl, amilor, alan valamely meafizilus aramlas lovelez-
9S
eben, vagy li udja, chi lo sa, ahogy az olaszol mondjal
errefele, alan valamifele noszalgilus nemi vagyalozas su-
gallaara, ahogy ez a udos neme dolor, Ireud (ejsd
Irojd) Zsigmond olyan lenyugozoen lepes megmagyaraz-
ni, almunlban megjelen elounl egy fenylo arlangyal, s
az o szavaibol megudul, hogy az elvesze muiralian-a-
lizman dolor Venceslau Piero Pieranal, a Perui Alliraly-
sag alavalojanal, a pernambuco-i Cavalcani csaladhoz
hasonloan egyenesen Iirenzebol szarmazo, iszelere mel-
o ferfiunal a birolaban van. Mivelhogy a dolor a XVI.
szazadi jezsuia misszionarius, So Paulo alapioja, ]ose de
Anchiea aya jeles varosaban el, lesedelem nellul ura
lelunl, hogy visszaszerezzul az elrabol aranygyapjas
los. ]elenlegi lapcsolaainl dolor Venceslauval a leheo
legremenyeljesebbel, es minden bizonnyal hamarosan lo-
zolhejul veleel a sziveelnel oly ledves ujsago, a muira-
lian-alizman birolba veele, es meglaphajul ere a
solszorosan megerdemel jualomdija.
Mer, minel is agadnanl, becses alavaloinl, hogy Mi,
az amazonol Csaszara, igencsal valsagos helyzeben va-
gyunl. A lincsele, melyellel gazdagon megralodva elin-
dulunl foldjeinlrol, lenyelenel volunl avalani az or-
szag hivaalosan bejegyze penznemere; es az avalas az
arfolyam ingadozasainal es a lalaoaral zuhanasanal lo-
velezeben jelenos merelben megneheziee szamunlra
eleunl fennarasa.
El lell mondanunl nelel az is, hogy errefele az asz-
szonyola nem bunlocsapasollal szolas levenni a labul-
rol, s az asszonyol nem is ficlandoznal csupan a ficlando-
zas ledveer, szerelmes odaadasbol, hanem csal a zapor-
esolen hullo hivany femer, a szololulen felcsapo mar-
las pezsgoler es bizonyos eheo szornyeegeler cserebe,
mely szornyeegele lozonsegesen languszanal hivnal.
Micsoda bubajos szornyeegel ezel, amazon holgyeim!!!
Hajo orzsehez hasonlaos ulorsima es rozsaszin elnos-
belapanceljul alol, min holmi evezolapaol, a leglulonfe-
99
lebb larol, csapol es egy nagy farol bujil elo, s ilyenlep-
pen ez a sevres-i porcelan anyeron illoen elhelyeze, egesz
nehezles allomany leginlabb egy haromsorevezos nilusi
galyara emleleze bennunle, amely Kleopara csaszarno
iseni ese hordozza.
Iigyeljeel jol ennel a szonal az ejesere, amazon hol-
gyeim, mer igen elszomoriana csaszari szivunle, ha nem
loveneel peldanla, s nem ez a llasszilusolbol liolvas-
hao liejes reszesieneel elonyben a Kleopara liejes ro-
vasara, amely ujabban van elerjedoben, s amelye nehany
szoarleszio meggondolalanul elfogado, nem fogvan
fel, hogy ez olyan hivany nyelvi ragya, amelye a Iran-
ciaorszagbol erlezo szennyaradaal hozal be orszagunl-
ba a biang gallomanol.
Nos ha, eme odaado szorny segisegevel amelynel ize
a legrafinalabb inyele is lenyugozi leheseges az i elo
asszonyola a naszagyig elvezeni. Nos, bizonyosan eriel
is mar, hogy a jualomdijrol mier ejeunl szo; mer a
languszal foloebb draga joszagol am, ledves alavalo-
inl, vol olyan, amelyiler havanezre, so meg obbe is
fizeunl; es ez aszamiva a mi hagyomanyos penzegyse-
gunlre, bizony meglozelii a nyolcvanmillio lalaobiling
elinelyes osszege... Mindebbol vilagossa valhao sza-
moolra, hogy eddigi lolsegeinl milyen jelenos osszegre
rugnal, es hogy nagy szulsegunl van a hivany femre,
hogy vigadozhassunl ezellel a nehezen meglozeliheo
holgyellel. Modfele szerenenl magasan lobogo langun-
la megzabolazni, meg ha ez bizony nehezunlre esne is,
hogy meglimeljunl benneele a liadasolol, de igen eros
lelellel lell birni ahhoz, hogy esendo porhuvelyunl lep-
en-nyomon meg ne anoruljon e feleebb vonzo paszor-
lanylal bajai es epeledo pillanasai laan.
Az i elo holgyel csillogo elszerellel es finomabbnal fi-
nomabb lelmellel elesiil fol magula, hogy annal in-
labb liemeljel lulsejul finomsaga, de csal alig fedil ba-
jaila, amelyelnel formaja es lelleme egyedulallo ezen a
1uu
vilagon. Eme holgyel mind halovanyfeherel, olyan es any-
nyifele furfangola ismernel a ficlandozasban, hogy meg
elsorolni is faraszo volna, es minden bizonnyal megserene
a diszlrecio parancsolaa. O, mennyi szepseg! Mennyi ele-
gancia! Mennyi csin! Mennyi eszbono, langra gyujo, szi-
ve perzselo rafineria! Condolaainl egy pillanara sem le-
pesel elszaladni az asszonyolol, noha allandoan es ma-
lacs liarassal munlallodunl a muiralian-alizman visz-
szaszerzesen.
Lgy alaljul, nemes amazonol, hogy igen nagy elonyo-
olre valna, ha szerelmes engedelenysege, evodes es
csin anulnaol az i elo asszonyolol. Mer gogos es szi-
goru orvenyeiele ily modon odahagynaol, es oly szola-
solra cserelneel fol, amelyelben a Csol felemel, a Kej
megiszi, es dicsosegesen elol minden ,urbi e orbi az
Odore di Iemmina a no illaa, amileppen az olaszol ne-
vezil ulvilagi haalma.
Es ha mar belelezdunl ebbe a magaszos emaba, hadd
egyunl, mielo ovabbhaladnanl, nehany megjegyzes,
mely hasznos lehe szamoolra. A So Paulo-i asszonyol,
jollehe nagyon szepel es olosal, nem elegednel meg
azollal a lepessegellel es livalosagollal, amelyellel a
Termesze folruhaza ole; modfele nagy gondo fordi-
anal magulra, es lozel sem lennenel ennyire vonzoal, ha
nem hozaal volna meg magulnal a foldgolyo leglulon-
bozobb videleirol mindazon lifinomul es szemlaprazao
holmila, amile az evezredes civilizaciol a bujasag fellel-
ese, alarom mondani, a noiseg udomanya eren mege-
remeel. Igy peldaul a ven Europabol, es mindenelelo
Iranciaorszagbol nevelonole hozaal, alilol meganul-
al, hogyan lell az ido maslepp eloleni, min ahogyan i
az esziel. Hol iszallodnal, es orala olenel el eme
ingerlo foglalaossaggal, hol nagy elvezeel vesznel resz a
arsasagi ele szinjaelaban, hol meg eppenseggel nem csi-
nalnal semmi, de olyan odaadassal es lellesedessel vegzil
naplozben ezen fonos eendoile, hogy amilor leszall az
1u1
es, alig marad mar erejul arra, hogy ficlandozzanal, es
azon nyomban belezuhannal Orfeusz larjaiba, ahogy
mondani szolas. Am azzal is iszaban lell lenneel, legyes
asszonyaim, hogy errefele a nappal es az ejszala valaloza-
sa jelenosen eler a i laonas idobeoszasoolol; a nap i
allor lezdodil, amilor nalaol mar uljuo a delelojen,
az ejszala pedig allor, amilor negyedil almoola alussza-
ol, amely az uolso leven, a leginlabb piheneo.
A So Paulo-i asszonyol mindezen dolgola Iranciaor-
szagbol jo nevelonoilol sajaioal el; alarcsal a lorme-
il fenyesiese es noveszese, ez uobbi, ,horresco refe-
rens meg elmondani is szornyu, orvenyes es hivesarsail
bizonyos szarvszeru linoveseivel lapcsolaban is buzgon
muvelil. Kerlel, nezzeel el nelem ez a finom ironia.
Szolanom lell meg arrol is, ahogyan errefele az asszonyi
hajzaola nyirjal; olyan lifinomul es ferfias modon, hogy
viseloil hasonlaosabbal nemely lamaszfiulhoz es a lees
emlelu Aninooszhoz, min az oly isza erlolcsu lain ose-
inl erenyes maronaihoz. Mindazonalal, ha csal egy licsi
is elunodol azolon a dolgolon, amile eddig elmondo-
unl nelel, egye fogol velunl ereni abban, hogy a
hosszu hajfona errefele igencsal haszonalan holmi. Mivel
a So Paulo-i dolorol nem eroszallal veszil le a labulrol
a liszemel holgyele, hanem arannyal meg banlocedu-
lallal, a szoban forgo sorenyre nincs semmi szulsegul, so
meg az is hozzaehenem, hogy ily modon azol a lelle-
melensegel is csollennel, amelyel egy ilyen hajbozonal
egyu jarnal, leven, hogy alalaban ledvel lalohelyeve es
legelojeve valnal nemely igen veszelyes izellabualnal,
amin az feleel gyalora megesil.
Nos, a So Paulo-i holgyel nem elegedven meg azzal,
hogy Iranciaorszagol elanulal, a la XV. Lajos, a szep-
eves meserfogasai es szabadossagai, leglepelenebb dol-
gola szerzil be magulnal, csalhogy elvvagyula meg in-
labb folcsigazzal: japan labacslala, indiai rubinola,
1u2
eszal-amerilai lezsersege, es meg szamos egyeb nemze-
lozi holmi, aminel haszna veheil.
Beszamolunl meg nelel, habar csal nagy vonalalban,
a lengyelel foldjerol szarmazo asszonyol szeme lapraza-
o gyulelezeerol is, alil i elepedel le, es onzelen nagy-
lelluseggel urallodnal e foldon. Igen erebelyes megjele-
nesuel, es szamosabban vannal, min a homolszemel az
oceanban. Hozzaol hasonloan, amazon holgyeim, ezel a
delnol is asszonyarsadalma alalioal, a hazailban elo
ferfiala rabszolgasorba veeel, es a leghivanyabb szolgai
eendol elvegzesere lenyszeriil ole. Ezer azuan nem is
nevezil ole embernel, hanem egy lees erelu szoval gar-
szonnal hivjal valamennyiule; ezel a lenyel igen-igen jol-
nevelel es hallszavual, es mindig ugyanaz a lomor olo-
zele viselil.
Ezel a holgyel egy helyre osszezarva elnel, amelye er-
refele hazombnel, masleppen garnisornal, egyesel pedig
,bordelynegyednel hivnal, ambar meg livanjul jegyezni,
hogy ez uobbi lifejezes melalan arra, hogy egy So
Paulo-rol szolo hiradasban megjelenjel, s hogy megis sze-
repel benne, az a mi ponossagra es szalszeru leirasra valo
orelvesunlnel loszonheo. Noha ezel a szereere melo
holgyel, hozzaol hasonlaosan egy asszonyi llan allo-
nal, lulso megjelenesulben, elemodjulban es eszmenye-
ilben jelenosen lulonboznel oleel. Elmondjul ha nel-
el, hogy az ejszalaban elil eleule, nem allnal Mars
szolgalaaban, es nem egeil li a jobb mellule, csupan
Mercurius elo hodolnal, a mellule pedig hagyjal, hadd
erebelyesedjen addig, mig vegul haalmas es loyad alma
formaja nem oli. Ez, ha szepsegunlnel nincs is javara,
szamos es faradsagos, de nemes virussal vegze s foldon-
uli elvezeel lecsegeo munlallodasra szolgal.
Megjelenesulben igencsal lulonbozoel, obbe-levesbe
formalan szornyeegel, habar formalansagulban van va-
lami meglapo, mivel az eszule az agyelulban, a szivule
1u3
pedig ahogy a madrigalol ez oly szep lepben jeleniil
meg a enyerulon hordozzal.
Szamalan es gyorsan pergo nyelvelen beszelnel; vilagla-
oal es nagyon-nagyon muvelel, mindenlor egyforman
engedelmesel valamennyien, habar megleheosen lulon-
boznel egymasol, egyesel szolel, masol feleel, egyesel
egeszen sovanyal, masol jocslan el idomual, es olyan je-
leneleny szamban es valozaossagban fordulnal elo,
hogy igencsal saniani laszil az az erveles, miszerin vala-
mennyien Lengyelorszagbol valol. Hozza lell meg ehhez
ennunl, hogy mindegyilule sola igero, amde felreveze-
o jelzovel ,francianal iulaljal. Lgy hisszul, hogy meg-
hamisijal az igazsago, s ezen holgyelnel csal egy resze
jo a lengyelel foldjerol, es a valosagban iberel, olaszol,
nemeel, orolol, argeninol, peruial ol, illeve az egyil
vagy a masil felele egyeb ermeleny videleirol szarmaz-
nal.
Igen nagy elegedesegunlre szolgalna, amazon holgye-
im, ha oszanaol feleelezesunle, amileppen az is, ha
meghivnaol nehanya ezel lozul a delnol lozul, hogy
olsenel el valamennyi ido a foldjeielen, Csaszarsagunl-
ban, es segisegullel elsajaianaol ez a lorszeru es na-
gyobb nyereseggel lecsegeo eleforma, amely Csaszaro-
ol vagyona nem lis merelben gyarapiana. Am ha meg-
sem alarnaol elhagyni szigoru orvenyeele, nehany
szaz, videleinlre aelepie ilyesfaja holgy jelenosen
meglonnyiene a ,modus in rebus-, a merelaras ne-
lunl, midon majd visszaerunl oserdei Birodalmunlba,
amelynel a neve igen szerenenl Os-Pagony Birodalomra
valozani, mer ez inlabb megfelelne a llasszilus hagyo-
manyolnal.
Mindazonalal, hogy ebben az olyannyira fonos lerdes-
ben helyesen donhessunl, ugy veljul, hogy figyelmeele
fol lell hivnunl bizonyos veszelyelre, amelyellel ez a be-
elepies jarna, hacsal nem fogadnaol be nehany eleeros
ferfi allamool polgarai loze arra az idore, mig mi avol
1u4
vagyunl. Minhogy ezel a holgyel igencsal uzesveruel es
szabados erlolcsuel, bizonnyal ulsagosan is nyomaszana
ole a rideg visszavonulsag, amiben elel, s az igyeleze,
hogy el ne feledjel azola a pralilala es forelyola,
amelyellel megleresil a lenyerule, olyan szelsoseges cse-
leledeelre ragadana ole, hogy osszeadnal magula lu-
lonfele vadallaollal, a bogomajmollal es a minden hajjal
meglen loviharcsallal. De meg ennel is inlabb nyomasz-
ana lelliismereunle es veleel szemben aplal felelos-
segerzeunle, ha i, ledves alavaloinl, a segisegullel
belelosolnaol bizonyos paraznasagolba, azolhoz hason-
lolba, mile a bajos lolono, Sappho arsnoi uzel Lesz-
bosz rozsallal borio szigeen. Oly ru bunol ezel, hogy
el nem viselil a jozan emberi viselledes lriilaja, es meg
ennel is levesbe a szigoru es egeszseges erlolcs bonclese.
Amin lahajaol, jol lihasznalul az az ido, ami ed-
dig a jeles So Paulo foldjen elolounl, es barha szune-
lenul a muiralian-alizman lorul forognal gondolaainl,
nem alareloslodunl sem eronllel, sem a hivany fem-
mel, hogy az orolbecsu lain civilizacio legfonosabb ere-
lei megismerjul, es az oserdobe visszaerve szamalan
valozaas eszlozoljunl, melyel azonlivul, hogy jeleno-
sen hozzajarulnal majd lenyelmunlhoz, meg inlabb fo-
lozzal majd jo hirunle, valamin a Vilag legmuvelebb
nemzeei lozo jelolil li helyunle. Ezer mos elmon-
dunl nelel egye s mas errol a nemes varosrol, annal is
inlabb, mer mi is hasonlo varos epiese ervezzul Csa-
szarsagunlban.
So Paulo he dombra epul, alarcsal valamilor Roma,
a Csaszarvaros, minden lainol ,feje, ahonnan mi is sar-
jadunl; labai pedig a Tiee lecses es szeszelyes habjai
mossal. Vizei lrisalyiszal, levegoje oly edes, min
Aachene vagy Anwerpene, es foldje is eppoly egeszseges es
ermeleny, igy ha valaszelos modorban elmondhajul
mi is, hogy e harom elem sponan egybevegyulesebol le-
leleze a varosi fauna.
1u5
A varos csodalaosan szep, es lellemes benne az ele.
Lelemenyesen szul ucal szelil a meg a, amelyele ellep-
nel az eredeien meglomponal, gracioz szobrol meg u-
cai lampal, olyan forelyosan foglalva el a szabad reszele,
hogy ezelen az arerialon joforman semmi hely nem ma-
rad az uca nepenel. Igy azuan elinelyes emberomeg
laszaa lelil, amelye eszes szerini nagysagura lehe
becsulni, s ez igen ledvezo a valaszasol szemponjabol,
amelyele az uolerheelen Minas Cerais-ial alalal li;
amelle a varosi eloljarol hosszu szonollaola aranal, a
leheo legoszinebb hangon, es szavaila az onfelaldozo
munlallodas fennen szarnyalo szolamaival felelesiven,
lozmegbecsules es a omegel csodalaa vivjal li magul-
nal.
A mondo areriala egyol egyig recsegve gorgo pa-
pirosdarablal es csuszamlos gyumolcshejal borijal, fo-
len pedig a vegelenul finom, orolosen fellavarodo por,
amely naprol napra ezerfele falanl milroba hordoz maga-
val, amelyel szorgalmasan izedelil a lalossago. Ilyen mo-
don velel megoldani eloljaroinl a lozleledes gondjai;
ezel az apro elolenyel ugyanis folfaljal az alsobb regiol-
ban engodo lozepszeru eleele, megaladalyozzal a mun-
lanelluliel es a munlasol ulsagos elszaporodasa, igy
mindig egyforma az emberel szama. Es a lelles varosi elol-
jarol nem elegedven meg azzal, hogy a jarolelol laba nyo-
man, valamin az ,auobusznal es ,villamosnal (van,
ali egy, valoszinuleg az angolbol ave barbar szoval Bond-
nal hivja ez uobbiala) neveze, bogve rohano masinal-
ol fellavarodil ez a por, beszerezel meg nehany anro-
poido, almasderes, egyledvu, lenaurforma szornyeege,
amelyele az oldalulon diszelgo ,Koziszasag felira
alapjan sorolhaunl egy alcsaladba, es ezel az eji csende
ledvelo lenyel ,per amica silenia lunae , amilor elcsi-
ul a forgalom es a por aralanul hever, lijonnel a bar-
langjailbol, es oszverel uan love, hengeres soprure em-
lelezeo farlullal ide-oda laszalva folveril a por, felza-
1u6
varjal almulbol az apro elolenyele, szeles mozdulaaillal
es egevero duborgesullel pedig munlara serlenil ole.
Ezele az ejszalai ennivalola szemermesen es egymasol
jolora avolsagra elhelyeze, apro lampacslal fenyenel
vegzil, amelyel alig haolnal a a suru soesegen, es igy a
leheo legledvezobb feleelele eremil meg a gyillosol
es olvajol mulodesehez.
Ez uobbialnal a szama nelunl merelelenul nagynal
eszil, es ugy hisszul, hogy ez az egyelen olyan eveleny-
seg, amely nem vag ossze ermeszeol fogva rendszereo es
beles ermeszeunllel. Mindazonalal avol alljon olunl,
hogy barmifele szemrehanyas is egyunl So Paulo elol-
jaroinal, mivel nagyon is iszaban vagyunl vele, hogy a
derel So Paulo-ial elszan es valmero emberel, alil na-
gyon szereil a haboruslodassal jaro viszonagsagola.
Egyenileg es csoporosan is haboru viselnel egymas ellen,
es eool alpig fel vannal fegyverezve, igy elegge gyalo-
rial errefele a zavargasol, amelyelben nem rilan szaz-
ezrevel hullnal el a luzdelem porondjan a hosol, alile az
elso hodiol nyoman bandeiranelnal neveznel.
Ez az ola annal, hogy So Paulo-nal igen harcias es
nagyszamu Rendorsege van, amely feher es lolseges mer-
noli munlaval megepie paloalban szelel. Ennel a
Rendorsegnel az is feladaaul szabal, hogy egyensulyban
arsa a lozvagyonban mualozo foloslegele, hogy a
Nemze roppan mennyisegu aranya el ne erelelenedjen,
es ebbeli igyelezeeben olyan buzgosago anusi, hogy lep-
en-nyomon maga herdalja el a nemze penze, hol csillo-
go-villogo paradelra es egyenruhalra, hol a rolonszenves
Eugenia lisasszony, ali meg nem vol szerencsenl megis-
merni, esgyalorlaaira, hol pedig arra, hogy jambor pol-
garola rohan meg, amidon eppen a szinhazbol vagy a mo-
zibol igyeleznel hazafele, eseleg a varos ovezo lies lige-
elben locsilaznal. Ennel a Rendorsegnel lell szoraloz-
ania a So Paulo-i szolgalolanyol serege is, es dicsosege-
re legyen mondva, hogy ez naprol napra megujulo szolga-
1u7
laleszseggel eszi, az olyan ad hoc epul parlolban, min
peldaul a II. Peer csaszar parlja, vagy a Ieny Kerje. Es
amilor ennel a Rendorsegnel ulsagosan is felduzzad a
szemelyi allomanya, a haza avoli es levesse ermeleny
fennsiljaira luldi az emberei, ahol felfalhajal ole a csor-
daba verodo, haalmas ermeu emberevol, alil azon
dicselen ugy szolgalaaban aroljal vegig foldjeinle, hogy
olyan iszesseges szandelu lormanyola donsenel meg,
amelyel a lalossag szereee es eljes amogaasa birjal,
amin ez az urnal aralmabol es a lormany munlaebedei-
bol vilagosan lahao. Ezel a bandial osszefogdossal a
rendorole, megsuil, es neme izles szerin folalalva
megeszil ole, a parlagfoldelen szedobal csonolbol pe-
dig elsorangu ragya lesz a majdani laveulevenyel sza-
mara.
Ilyen jol szervezeen, a rend es haladas szepen csengo
jelszavaol vezeeve elnel es gyarapodnal a So Paulo-
ial; es mindig ju arra idejul, hogy nagyszeru lorhazala
episenel, amelyellel idecsalogajal az osszes del-ameri-
lai: Minas Cerais-i, paraiba-i, perui, boliviai, chilei, para-
guayi lepras, alil mielo beloloznenel ezelbe az alom-
szep lepralorhazalba, es igenybe vennel a lees es ha-
nyalo szepsegu holgyel o, mindig ezel a holgyel! szol-
galaai, diszes lovascsapaaillal vagy laprazaos avgya-
loglo relordjaillal elee visznel a Szovesegi Allam or-
szagujaira es fovarosanal ucaira; sporszereo fajanl,
amelyben meg o lule a romai leos- es negyesfogaual
nemes vere, melan buszle lehe rajul!
Am op, holgyeim! Ebben a nagy orszagban meg annyi
sol beegseg es rovar leezil, amelyel bizony megleseriil
az eleunle!... Es ellerulheelenul halad minden a veg-
puszulas fele, lorsagol es izellabual serege rag bennun-
le!... Hamarosan Anglia vagy az Egyesul Allamol gyar-
maa leszunl megin!... Ezer, hogy orol emlele allisunl
a So Paulo-ialnal, alil ennel az orszagnal egyeduli
hasznos emberei, mier is Lolomoivolnal nevezil ole,
1uS
nelifogunl, es egy epigramma faragunl, amely megli-
serli, hogy magyarazao adjon nyomorusagunl olaira:
Sz/s egeszseg es sc/ szaubahangya,
Erazi/tat e /ettcs atc/ sujtja.
Ez az epigramma irul be a Bunan Ineze ]eles Sze-
melyisegelnel Iennaro Vendeglonyvebe is, amilor
meglaogaul ez az Europaban oly nagy hiru inezmeny.
A So Paulo-ial melosageljesen magasodo, oven vagy
meg obb emelee szamlalo paloalban lalnal, amelyele
a parzas idejen lulonbozo fajaju, hosszulabu szunyogol
fellegei lepnel el, nem lis oromere a helybelielnel, ezel a
szunyogol olyan allalmaosan szurlaljal osszevissza a fer-
fial es a nol rejegeni valo esreszei, hogy semmi szul-
segul nincs a perzselo csalannal vegze izgao paslolgaa-
solra, amin ez az oserdo laloinal szolasban van. A hosz-
szulabu rovarol magulra vallaljal ez a faradsagos mun-
la, es olyan csodalaos dolgola muvelnel, hogy a sze-
genynegyedelben evrol evre megszamlalhaalanul sol si-
vallodo fiu meg lany jon a vilagra, alile olaszocslalnal
hivnal, es az a sorsul, hogy ujra meg ujra felolsel a nagy-
haalmu elolelosegel gyarai, es rabszolgalen szolgaljal a
lrozusol illaos pihenese.
Mas mulimilliomosollal larolve, ezel a lrozusol hoz-
al lere a Varos gyurube fogo izenleezer selyemgyara,
es amilor a selyem visszaese, azola a hires lavehazala,
amelyelnel nagyszerubbele nem lelni a vilagon, mivel-
hogy belsejule arannyal borio zsalarandafa faragasol es
elnosbelapancelbol leszie beralasol disziil.
A Kormanypaloa csupa arany, alarcsal az Adria Kiraly-
nojenel paloai, es esenlen finom borollel belel ezus-
locsiban indul seara a nyajasan mosolygo Elnol, alinel
annyi felesege van, min egen a csillag.
Szamos egyeb nagyszeru dologrol is udosiassal szolgal-
hananl, amazon holgyeim, ha nem nyujananl ily modon
1u9
ulsagosan hosszura levelunle, de mar azzal is, hogy lije-
leneul eloeel, miszerin ez a foldgolyo legszebb varo-
sa, nagyon sola eunl ezen livalo emberelnel a javara.
Mindazonalal bununlul rohanal fol, ha elhallgananl az
i elo nep egy lulonos szolasa. Nos ha, udnool lell,
hogy az i elol lifejezoleszsege olyan paralanul gazdag,
hogy mas nyelven beszelnel, es mas nyelven irnal. Amin
megerlezunl ezelre a vendegszereo foldelre, behao a-
nulmanyol argyava eul a videl enologiai jellegzees-
segei, es a szamos meglepo es furcsa dolog lozul, amivel
i alallozunl, az egyil legfigyelemremelobb az emlie
nyelveszei sajaossag vol. A So Paulo-ial arsalgas loz-
ben egy barbar, habarel, durvan recsego es a hagyoma-
nyolnal fiye hanyo nyelve hasznalnal, amelynel mind-
azonalal sajaos iz es ero lolcsonoznel a megszoliasol-
ban, illeve az enyelgesel lozben hasznalaos lifejezesel.
Mind az egyil, mind a masil csoporba arozo szavala
melyrehaoan anulmanyozul, es igen nagy oromunlre
szolgal majd, ha hazaeresunl uan meganihaunl ra
benneele. De barmilyen megveesre erdemes nyelvezee
hasznalnal is ennel a foldnel a szuloei a mindennapi be-
szedben, amin lezulbe veszil a olla, elfelejil mindezen
emlie barbarsagola, es elojon belolul a Lain Ember,
az Igazi, ali egeszen mas, mar-mar vergiliusi magassagol-
ban szarnyalo, es egy panegirisa alalo meghaarozasa sze-
rin, ,mezizu nyelven lozli gondolaai, es e nyelvnel
minden ola megvan ra, hogy buszle elegedeseggel,
,Cames nyelvenel vallja maga. Bizonnyal megelegedes-
elre szolgal, hogy ennyi eredeisegrol es gazdagsagrol u-
domas szerezheeel, es meglepeessel vesziel ezel uan
udomasul, hogy a nagy es majdnem eljes obbsegnel meg
ez a le nyelv sem elegendo; fulbemaszo es elegans hang-
zasa lovelezeben szivesen hasznaljal a legosgyoleresebb
olasz nyelve is, amelye lepen-nyomon hallhani, barmer-
re is jarunl e haalmas varosban. Mindezen dolgolrol li-
elegio ajelozosagra eunl szer, hala legyen az isenel-
11u
nel, es nem leves ido olounl el azzal, hogy dispuala
folyaunl a ,Brazilia szo ,z-jenel eredeerol, valamin
a ,maga nevmas hasznalaanal problemairol. Masfelol,
szer eunl szamalan lenyelvu liadvanyra, amile a
loznyelv ,szamarnal hiv, meg a Kis Larousse szoarra, es
mar odaig juounl anulmanyainlban, hogy lainul ud-
jul idezni a filozofusol nem egy hires mondasa, valamin
a Biblia peldazaai.
Vegul, amazon holgyeim, iszaban lell lenneel azzal is,
hogy ez a meropolisz a haladas es a szemlaprazao ci-
vilizacio jelenlegi allapoaba legjelesebb fiai emelel fel,
alile masleppen poliilusolnal neveznel. Ezzel a nevvel
a dolorol egy lifinomul fajaja szolas illeni, alil annyi-
ra nem a i fogalmaiol szerin elnel, hogy bizvas szornye-
egelnel aranaol ole. Szornyeegel ol valoban, amde
a mereszseg, a bolcsesseg, a iszesseg, az erlolcsosseg sen-
li massal ossze nem hasonlihao nagyszerusegeben, es bar
valamely leves hasonlosago muanal az emberellel a
liralysasolol szarmaznal, es nagyon leves emberi ulaj-
donsag alalhao bennul. Mindannyian a magul lozo
csal Nagy Ayus neven emlegee csaszarnal engedelmes-
lednel, ali Rio de ]aneiro oceanra elino varosaban la-
lil, ahol magam is megfordulam mar. Meg lell jegyez-
nem, hogy ez a varos a benne megfordulo lulfoldiel a
vilag legszebb varosanal mondjal...
Befejezesul, amazon holgyeim, hon szeree alavalo-
inl, hadd mondjul el nelel, hogy igen sol szenvedesben
es megprobalaasban vol reszunl, mioa helyzeulbol fa-
lado loelessegeinl elszolioal bennunle az Oserdei Bi-
rodalombol. I gyonyoruseg es joledv urallodil minden-
fele, mi azonban addig nem pihenheunl es nem adhajul
a magunla az elvezeelnel, mig vissza nem lerul biro-
lunlba az elvesze muiralian-alizman. Szulsegesnel
veljul ujolag megismeelni, hogy lapcsolaainl Venceslau
dolorral a leheo legbaraibbal, es hogy a argyalasol a
leheo legjobb uon haladnal, ugyhogy mar elore nyugod-
111
an unal indihajaol az elobbielben emlie jualma. A
lemondas eredmenye oly nagyra becsulo Csaszarool le-
vessel is megelegszil; ha nem udnaol leszaz, lalaobi-
lingellel szinig megralo lereglenu luldeni, luldjeel
alar szaza, vagy legalabb ovene!
Iogadjaol Csaszarool aldasa, eljeel egeszsegben es
belessegben. Kovesseel iszeleel es engedelmesen e ne-
hany sorban leirala, foleppen pedig, ne feledlezzeel
meg a jualompenzrol, valamin a lengyel asszonyolrol,
mer mind annal, mind pedig emezelnel igen-igen nagy
szulsege lajul.
Szi legyen veleel:
Aa/unaima,
a Csaszar
112
X. PALI-PODOLE,
AZ ORIAS MITL MADAR
"
VENCESLAL PIETRO PIETRA alaposan belebeegede a ve-
resbe, es eool alpig bodros gyapopamaolba polyalva
felud. Honapolig nyoma a fuggoagya. Malunaima ez-
ala semmi sem ehee, hogy a muiralian-alizman
visszaszerezze, mer a becses lo a lagylohejba zarva rejo-
zo az orias ese ala. Kigondola, hogy ermeszhangya
csempesz az orias papucsaba, mer ugy mondjal, ez halal
oloz, am Piaimannal harafele all a laba feje, ezer nem
hordo papucso. Malunaima nagyon bosszanoa az egy
helyben oporgas, egesz napola olo a fuggoagyaban
felve, omlos apiolalepeny ragcsal, es nagyola loryol
a palinlabol. Ez ido aj lolozo a penzioba az indiai
Anonio, hires szenember, es a parja, Isen Anyja. Anonio
meglaogaa Malunaima, hosszasan predilal neli, es
meglereszele o az isen neveben, ali nemsolara leszall a
foldre, es felig hal-, felig apirformaja lesz. Igy ismerlede
meg Malunaima a Caraimonyaga vallassal, amely az ido
aj rohamosan erjed a bahia-i oserdol laloi lozo.
Malunaima arra fordioa a hosszas varalozas, hogy
oleleesise maga az arrafele hasznal le nyelvben: a be-
szel brazilban es az iro porugalban. Mar mindennel
uda a neve. Eljo a Viragol Napja: ez az unnepe azer
alalal li, hogy a brazilol obbe joelonylodjanal, es
annyi vol a gyoroszunyog, hogy Malunaima felreee a
lonyvele, es elindul a varosba, hogy liszellozesse a feje.
]araban-leleben rengeeg dolgo lao. Megall minden
lirala elo, es alaposan szemugyre vee a sol lozszem-
lere lie szornye, annyi de annyi vol belolul, minha
mindegyil ide szalad volna az Arara hegyerol, ahol a vila-
go elaraszo haalmas arviz idejen menedele lerese.
Malunaima seal, seal, es osszealallozo egy fehernep-
pel, ali egy rozsaval eli szalajo cipel. A leany megalli-
115
oa a hos, egy virago uzo a labahajolajara, es az
monda:
Egy milreisbe lerul.
Malunaima az hie, hogy o helyben megui a gua,
ugyanis fogalma sem vol arrol, hogy hivjal a ruha-gepen
az a res, ahova a feherszemely a virago uze. Az a res
gomblyulnal hival. Tore, ore a feje, de meg soha ele-
eben nem halloa annal a resnel a neve. Condola, elle-
reszeli lyulnal, de rogon eszebe juo, hogy az emberel
egeszen bizosan osszelevernel egy masil lyullal, es elsze-
gyelle maga a leany elo. ,Hasiel vol az a szo, ami a
fogalom jelolesere az iro nyelvben hasznalal, de az,
hogy ,hasiel, soha senli nem hasznala beszed lozben,
de nem am. Toprenge, oprenge, de csal nem silerul
neve alalni annal a resnel o a ruhajan. Hirelen eszre-
vee, hogy idolozben jocslan elgyalogol a Direia uca-
bol, ahol a feherneppel osszealad: mar Cosme meser ha-
a is maga mogo hagya, s a So Bernardo-nal jar.
Visszafordul ha, lifizee a lanynal a virago, es alaposan
rapirio mergeben:
A lisasszony szerze nelem egy rossz napo! Soha ob-
be ne dugjon nelem virago ebbe a ... lililulba, eri, hol-
gyem!
Malunaima ezual elveee a sulylo. Egy nagyon-na-
gyon csunya szo alal li! A feherszemely nem uda, hogy
a ,lililul milyen csunya szo, nem bizony, es milozben a
hos a orenelen elunodve, alvajarolen men visszafele a
penzioba, a feherszemely hangosan lacago a gyonyoru-
segol, annyira esze neli az uj szo, ,lililul. Es elveze-
el monda ujra meg ujra: ,Lililul, lililul. Az hie, hogy
mos ez van divaban. Es aol fogva mindenliol megler-
deze, alarja-e, hogy rozsa dugjon a lililuljaba? Vol, ali
alara, vol ali nem, de a obbi feherszemely is meghallo-
a, es hasznalni lezde ez a szo, es lililul meggyolereze.
Aol fogva mar senli sem monda a gomblyulra az pel-
116
daul, hogy ,bouonniere, min a francial, mindenu
csal a ,lililul jara.
Malunaima egy heig lomor leppel jar-lel, nem eve,
nem vigadozo, nem alud, minden ideje azzal oloe,
hogy meganulja az arra fele hasznalaos nyelvele. Eszebe
juo az is, hogy meglerdezi, mi a neve annal a nyilasnal,
de fel, hogy osobanal es fajanlonal aranal, hogy meg
ez sem udja. Na, azan eljo Szen Heverdel Napja, a Del
Kereszjenel unnepe. Ez egeszen uj unnep vol, es azer
alalal li, hogy a brazilol obbe pihenhessenel. Reggel
diszszemle vol Mooca-ban, delben szabaderi mise a ]ezus
Szive szelesegyhaz elo, deluan olor lezdee vee a
lorzozas es a lonfeihaboru a Rangel Pesana sugaruon,
ese pedig, miuan a lepviselol meg a lehuol befejezel
szolasos esi seajula a Tizenoodil ucaban, az Ipiranga
parlban uzijael szoralozaa a nepe. Na, Malunaima,
ali mar vagyo egy lis mulasagra, elindul a parlba, hogy
megnezze a uzijaelo.
Am alig lepe li a penziobol, osszealallozo egy feher
boru szalmaszole asszonnyal, a maniola egyil leanyaval,
ali feher ruha visel, es voros hordopalma lalapja aprocs-
la margareal borioal. Iruleinnel hival, es mindig
szulsege vol arra, hogy valali a parfogasaba vegye.
Egyu menel ovabb, azan megerlezel a parlba. A parl
csodalaos vol. Annyi villamosfeny-geppel lombinal szo-
lolu-gep vol mindenfele, hogy az embernel oda lelle
simulnia a masilhoz es meg lelle ragadnia a leze, hogy
o menen meg ne haljon az amulaol. A holgy is igy e,
es Malunaima szerelmesen susoga:
Mani...piciny mandiolalany!
Allor a meghaosagol lonnyelre falado neme leany
odafordul hozza, es meglerdeze, hogy beledughaja-e az
egyil margareaja a hos lililuljaba, a hos eloszor elon-
oe e mereg, de meg mennyire hogy elonoe es valami
nagyon csunya alar mondani, am azonnyomban vegig-
gondola az esemenyele, es minden megere, nemhiaba
117
vol olyan roppan olos. Malunaima harsanyan folneve-
e.
De az uggyel mar a folyoiraol is foglallozal, lomoly
udomanyos apparaussal vizsgala ala veel az iro es a
beszel nyelve, es mar majdnem bizonyional fogadal el
az a foleelezes, miszerin a laalepszis, az ellipszis, a
maganhangzolieses, a meonimia, a meafonia, a hanga-
vees, a hangsimulas, az ejeslonnyies, a szoeleji es szove-
gi hanglelopas, az egyszerejes es a nepeimologia orve-
nyeinel, szoval mindezen hangani orvenyel mulodese
lovelezeben le a ,gomblyulbol ,lililul, a fejlodes
lozbulso allomasa lepviselo, ,relecsle jelenesu lain
,rabaniius foneven lereszul (gomblyul-rabaniius-lili-
lul), es noha a ,rabaniius szo elofordulasara eddig meg
nem alalal bizonyielo a lozeplori szovegelben, a udo-
sol lardoslodal amelle, hogy ez a szo igenis leeze, es
mindennapos vol a loznep szohasznalaaban.
Ebben a pillanaban egy mula ferfi, a mulaol legmu-
laabbila, follapaszlodo az egyil szoborra, es lelles be-
szedbe fogo, amelyben elmagyaraza Malunaimanal,
hogy mier van szulseg a Del Kereszjenel unnepere. A
isza ejszalai egen egyelen felho sem uszo, es nem la-
szo Kapei sem. Az emberel furleszve bamulal az egen
ismeroseile: a fal ayja, a madaral ayja, a vadallaol
ayja meg a rolonaila: esvereile, apjula, anyjula,
nenjule, sogornojule, a lislanyola es a novendel lea-
nyola, szoval mindezele a csillagola, alil boldogan pis-
logal-pislalolal azon a videlen, ahol boviben van az
egeszseg, es leves a szaubahangya, o fenn az egbol agas
erein. Malunaima halasan fulel, es obbszor is helyesloen
rabolino a hosszu beszedre, ami a szonol ohozza in-
eze. Csal allor lapo eszbe, hogy az a bizonyos negy
csillago o is nagyon jol ismeri, amilor a ferfi obbszor is
ramuao a Del Kereszjere, es hosszasan ecseele a szep-
sege; az a negy csillag az Orias Miu vol, ali az egbol
mezoin el.
11S
Ellor a mula ferfi hazudozasan felhaborodva, liabalni
lezde:
Nem es nem!
... Lraim monda a magae a masil , az a negy, ego
lonnycsepphez hasonlaosan ragyogo csillag, hogy a jeles
lolo szavaival eljel, a legszensegesebb es regol fogva is-
mer Del Kereszje, amely...
Nem es nem!
Psz!
... a legmagaszosabb es legcsodalaosabb...
Nem es nem!
Halljul!
Menjen innen!
Pssz!... Pssz!...
... jellepe a mai szere-szeree hazanlnal, ez a undol-
lo, iolzaos Del Kereszje, amelynel...
Nem es nem!
...a szeme-szemeel elo...
Meseld az oregapadnal!
...vilagol a... negy... szin... ezus lencseszeme...
Nem es nem!
Nem es nem! liabalal a obbiel is.
A mula ferfi ellora felzudulas laan vegre eloldalgo,
a hos ,Nem es nem! lialasaiol feluzel emberel pedig
egel a vagyol, hogy egy liados muri rendezzenel. Am
Malunaima annyira reszlee a felhaborodasol, hogy
semmi sem ve eszre. Ielugro a szoborra, es belelezde
az Orias Miu oreneebe. Ez pedig igy hangzo:
Nem es nem! Tiszel uraim es holgyeim! Az a negy
csillag o az Orias Miu madar! Esluszom, baraaim, hogy
az o az Orias Miu, ali az eg eres mezoin loszal!...
Azolban az idolben, amilor az allaol obbe mar nem
volal emberel, bizony allor ese ez meg ez a hisoria a
nagy Nevesincs Erdoben. El o le sogor, alil nagyon
messze lalal egymasol. Az egyile Kaman-Pabinlenal
hival, es varazslo vol. Egy allalommal Kaman-Pabinle
119
sogora elmen az erdobe vadaszni. Vadaszo-vadaszgao,
es osszealallozo Paui-Podoleval, meg a lomajaval, Ka-
maiuaval, a szenjanosbogarral. Es Paui-Podole vol az
Orias Miu. Ienn gubbaszo az alapufa legfelso agan es
pihen. Na, a varazslo sogora visszamen a faluba, es el-
mesele az asszonyanal, hogy laa Paui-Podole, meg a
lomaja, Kamaiua. Es az Orias Miu meg a lomaja a re-
ges-regi idolben ugyanolyan ember vol, min mi. Es a ferfi
elmonda azuan, hogy mennyire szeree volna leloni
Paui-Podole, am a fuvocso nyila nem ere el az alapufa-
nal az az aga, amelyilen az Orias Miu ul. Na, foga
pranlunbafabol farago, bambuszhegyu szigonya, es el-
men a folyora halaszni. Nemsolara megerleze a sogora
falujaba Kaman-Pabinle, es ez lerdeze:
Noverlem, min mondo neled a parod?
Allor a novere minden elmesel a varazslonal, hogy
Paui-Podole az alapufan gunnyasz lomajaval, Kamaiua-
val, a szenjanosbogarral egyu. Masnap Kaman-Pabinle
mar lora reggel unal indul lomblunyhojabol, es megle-
rese az alapufan csivogo Paui-Podole. Allor a varazslo
avalozo Kageva, az oriashangyava, es megindul folfele
a fa orzsen, am az Orias Miu eszrevee az oriasi hangya,
es nagyo fuyene. Olyan haalmas szelvihar amad,
hogy a varazslo lesodora a farol, egyenesen a pafranyol
gyolerei loze. Allor avalozo Opalava, a lisermeu er-
meszhangyava, es megin elindul folfele, am Paui-Podole
mos is eszrevee a hangya, Iuj egye, lonnyu szello le-
relede, es lesodora Opala a fal oveben sarjado lila ra-
deszlancial loze. Allor Kaman-Pabinle avalozo Me-
geve, az aprocsla uzhangyava, felmaszo az alapufara, es
jo melyen az orrlyulaba bujva megmara az orias Miu;
megcsavara piciny lis ese, elolapa a haso fele mellol a
fullanlja, zsupsz!, befecslendeze a hangyasava. Hu, ba-
raaim! Paui-Podole a fajdalomol vadul csaplodo a szar-
nyaval, es messzire usszenee Mege. A varazslo eol ugy
megijed, hogy soha obbe nem udo lijonni Mege ese-
12u
bol. Es azoa egyfolyaban leserii az eleunle az alozo
uzhangya... Baraaim!
Sz/s egeszseg es sc/ szaubahangya,
Erazi/tat e /ettcs atc/ sujtja.
ahogy mar mondam vol!... Masnap Paui-Podole elhaa-
roza, hogy felmegy az egbe, mer elege van az orszagunla
benepesio hangyalol, igy is e. Meglere lomaja, a
szenjanosbogara, hogy fenyes zold lampacslajaval vilagi-
sa neli az ua. Kamaiua elo az unolaoccse, Kunava, a
szenjanosbogar men, es vilagioa neli az ua, de meg
elobb meglere a fivere, hogy menjen eloe, es vilagisa
meg az ua. A fivere meglere az apja, az apja meglere
az anyja, az anyja meglere az egesz nemzesege, azuan
a rendorfonolo meg a lerulei felugyelo, hogy vilagisal
meg az ua, es emerdel, egy egesz felhore valo szenja-
nosbogar indul unal, hogy vilagisal egymasnal az ua.
Igy is le, megesze nelil a videl, es ahogy felvonulal,
egymas mogo sorjazva, olyanforman o is maradal
mindorolre az eg agas erein. Belolul le az egbolo a-
szelo fenyu, ami innen is lani lehe. Paui-Podole eha
felrepul az egbe, es nem is jo le onnan obbe. Baraaim!
Az a negy csillag o, nem a Del Kereszje, hogyan is lehe-
ne a Del Kereszje! Az o az Orias Miu! Bizony, bara-
aim, az Orias Miu! Az Orias Miu, Paui-Podole, ali az eg
agas erein loszal... I a vege.
Malunaima faradan elhallgao. Allor a omegbol a
boldogsag elnyulo mormolasa szall fel az eg fele, es eol
meg fenyesebben ragyogal az ismerosol, a madaral ay-
jai, a halal ayjai, a rovarol ayjai, a fal ayjai, szoval mind-
ezel az ismerosol, alil az eg vegelen mezoin loszalnal.
Es haalmas elegedeseg oloe be minden o alldigalo
So Paulo-i lelle, milozben amulva nezel az egi ismero-
sole, valamennyi eloleny szilrazva csillogo osszuloi, alil
a magasban lalnal. Es mindezel a szellemalalol valami-
121
lor emberel volal, es csal azuan leel iolzaos lapra-
zaol, miuan az emberele megeremeel. Es mos ol az
egbol csillagai.
A nep meghaoan indul hazafele; a mesevel es a csil-
lagollal csordulig el szivelben boldogsag honol. Senli
nem erdelel mar a Del Kereszjenel unnepe, sem pedig a
villamosfeny-geppel lombinal szololu-gepel. Az embe-
rel hazaerel, es birlabor eel a lepedo ala, udal,
hogy ejszala be fognal vizelni az agyba, mer ese uzzel
jaszoal. Azuan lefeludel aludni, es minden elborio
a soeseg.
A szobor nyalaban ulo Malunaima egyedul marad. O is
meghaodo. Ielneze a magasba. Meg hogy a Del Ke-
reszje! Paui Podole vol az, jol laszo innen is... Es Paui
Podole halasan ranevee a hosre. Hirelen fuy hangzo,
minha vona lozeledne. De nem vona vol, madar fu-
yul, es a fuyenesol amad szel minden feny liolo a
parlban. Allor az Orias Miu szeliden meglebbenee a
szarnya, es bucsu ine a hosnel. Malunaima loszonee
alar mondani neli, de a madar lodpor verve maga uan
aszaguldo az egen, es elun a messzesegben.
122
XI. A VEN SZEILSZI
"
MASNAP Malunaima alapos nahaval ebred. Aol lapa,
hogy ruhasul alud az ejszalai melegben, mer fel Karu-
vianaol, a gonosz szellemol, alinel az a szolasa, hogy
magaval viszi a mezelenul alvo emberele. De a melle
csal ugy dagaszoa a buszleseg, olyan jol silerul az elozo
ese aro beszed. Turelmelenul vara, hogy elmuljon az
a izeno nap, amig a beegseg ar, mer meg egyeb dolgo-
la is alar a nepnel meselni. Am amilor vegre ugy ereze,
hogy meggyogyul, lora reggel vol, es ali nappal mond
mese, annal palafarla no, ugy bizony. Igy ha elhiva a
bayjai vadaszni, el is indulal.
Amilor a ]oegeszseg Erdejebe erel, a hos igy szol:
Na, i megallhaunl.
A le bayja lesbe allioa, azuan felgyujoa az erdo,
es o is elrejozo; az remele, hogy csal elojon egy erdei
szarvas, ami lelohe. Am nem el arrafele egyelenegy szar-
vas sem, es amilor az eroduz elhamvad, a lajman an li-
jo volna, de egyelenegy erdei szarvas vagy bozoszarvas
sem! Csupan le ege palany. A hos leloe az ege pa-
lanyola, megee ole, es visszamen a penzioba, anellul
hogy szol volna a bayjainal.
Amilor megerleze, osszegyujoe a szomszedola; a
szolgalola, a ulajdonosno, a feherszemelyele, a gyors-
irola, a dialola, a lozallalmazoala, de meg mennyi
lozallalmazoa! Szoval mindenli, ali csal a szomszed-
sagban lalo, es elmesele nelil, hogy elmen vadaszni az
arouche-i vasarra, es lelo le...
...erdei..., de nem, nem erdei szarvasol volal, nem bi-
zony, hanem bozoszarvasol, es azon nyomban meg is
eul ole, a le bayam meg en. Condolam magulra is,
es hozam magammal egy darabo, de megcsuszam a sar-
125
lon es elesem, a csomag meg liese a lezembol, es a
luya megee az egesze.
Mindenli elleped, amilor meghalloal, hogy mi or-
en, hiel is, nem is a hosnel. Azan megerleze Maa-
nape es Zsige, es a szomszedol meglerdezel olul, igaz-e,
hogy Malunaima le bozoszarvas lo az arouche-i vasa-
ron. A le esver szorul helyzeben vol, mer egyilul
sem udo hazudni, es mergesen igy lialoal:
Meg hogy bozoszarvas! A hos meg soha eleeben nem
lo szarvas! Meg azan egy arva szarvas sem vol arrafele.
A nagyszaju macsla nem fog egere. Ke ege palany fo-
go maganal Malunaima, es az ee meg.
Na, a szomszedol laal, hogy a hos a bolondja jaraa
velul, elelen haragra gerjedel, es beronoal a szobaja-
ba, hogy elegeel vegyenel raja. Malunaima eppen egy
fuzfafurulyan jaszo elmerulen. Abbahagya a muzsila-
las, marlaba foga az apro furulya sipja, es csodallozva
monda:
Mennyi ember olong ebben a lis szobaban! Ez nem
egeszseges, baraaim!
Mind egyszerre lerdezel ole:
Mond csal, mi is loel, Malunaima?
Ke bozoszarvas.
Allor azan a szolgalol, a feherszemelyel, a dialol, a
lozallalmazoal, szoval mindezel a szomszedol ellezd-
el hangosan lacagni. Malunaima meg csal aroa a
marlaban a furulya. A ulajdonosno csipore e lezzel po-
rol vele, ilyenforman:
De az eg szerelmere, mier monda nelunl, hogy le
szarvas lo, amilor csal le ege palany fogo!
A hos a szemebe neze, es az monda:
Hazudam!
Valamennyi szomszed olyan lepe vago, min Andre, es
szep lassan, egymas uan lioldalogal a szobabol. Es And-
re vol az a szomszed, alinel egyszer a szegyen mia lesul
a bor a leperol.
126
Maanape es Zsige egymasra neze, es majd megpullad-
al az irigysegol, hogy mennyi esze van Malunaimanal.
Maanape meglerdeze:
De mier hazudal, e hos!?
Nem szandelosan csinalam, nem bizony... csal el
alaram meselni az emberelnel, hogy mi oren, es ami-
lor eszbe lapam, mar nyalig benne volam a hazugsag-
ban.
Elhajioa a furulya, lezebe vee a rovalol fa-reszelo,
ami egy zeneszerszam, nagyo haralol, es ellezde ene-
lelni. Egesz deluan enelel egy olyan, de olyan szomoru
dal, hogy minden versszal uan lonny csordul a szeme-
bol. Abba is hagya, mer a sirasol nem udo ovabb ene-
lelni. Ielreee a fa-reszelo. A lini lodos szurlule is
szomorusago sugarzo. Malunaima boldogalannal erez-
e maga, es banaosan gondol a felejheelen Szire. Be-
hiva a bayjai, hogy egyu vigaszalodjanal. Maanape es
Zsige leul melle az agyra, es hosszan beszelgeel harmas-
ban a Vadon Anyjarol. Amilor lecsendesede bennul a va-
gyalozas, az Lraricoara erdeirol, cserjeseirol, suru bozo-
jairol, iseneirol es alaomos vizmosasairol beszelel: azon
a videlen szuleunl, es o neveunl ra eloszor a bajszos
lalullra... A lis oserdei falu iszasa folo lorozve zum-
mogel dalula a fullanlalan mehel, es obb min oszaz
faja fullanlalan meh leezil... Csalnem izenoszor ezer
faja alla nepesii be az oserdo, ahol annyi de annyi mil-
lio fa no, hogy belelezdeni se le volna erdemes a szam-
lalasaba... Egy izben egy feher ember erleze az angolol
foldjerol, es o hoza magaval egy goilus bor aalveoben
az a liados naha, amire mos olyan banaosan sirdogal-
va emlelezil vissza Malunaima. Es a naha belolozo az
apro, felee mumbuca hangyal fold alai varaba. Allo-
nyalor megenyhul a meleg, alarcsal egy-egy liados fur-
des uan, munla lozben enelelunl, es anyanl lanlas
dombba valozo a Tocandeiral Ayja elnevezesu helyen...
]aj, semmi ledvem... Es a harom esver hallani vele a lo-
127
zelben az Lraricoera folyo mormolasa! O! milyen jo is vol
o... A hos haradol, es zologva nyul el az agyan.
Amilor Malunaimanal elmul a sirhanelja, elhajoa
magarol a szunyogola, es valami szoralozas uan neze.
Eszebe juo, hogy lellene mar egy licsi szidnia az orias
anyja, vol is a arsolyaban egy Auszraliabol frissen erle-
ze ragarsag. Zsige elefon-geppe valozaa, am a bay-
janal meg mindig az jar a fejeben, hogy a hos mier hazu-
do, igy allandoan foglala jelze. Valami baj vol a gep-
pel. Allor Malunaima pipara gyujo, elszivo egy adag
vandor pipadenia, hogy lellemes almai legyenel, es ha-
marosan elalud.
Masnap eszebe juo, hogy bosszu lellene allnia a le
bayjan, es elhaaroza, hogy lova eszi ole. Pirladalor
fellel, es elbuj a ulajdonosno szobajaban. Vigadozo ve-
le, hogy gyorsabban muljon az ido. Lana visszamen, es
izgaoan igy szol a bayjaihoz:
Hej, bayol, friss apirnyomo laam a Termenyozsde-
vel szemeben!
Hiszi a piszi!
Pedig igy van! Kinel hinnel, ha nem nelem!
Addig meg senli sem fogo apir a varosban. A le ido-
sebb esver eljesen elleped, es elindulal Malunaima
nyomaban, hogy elejsel az allao. Odaerel, ellezdel
leresni az alla nyomai, es az a nagy omeg ember: a le-
resledol, viszoneladol, ozsdealluszol, ugynolol, ami-
lor laal, hogy a harom esver az aszfalo furleszve lua
valami, magul is neliallal luani, az egesz nagy omeg
ember. Keresel-luaal, maga an alal valami? Ol
sem! Allor odamenel Malunaimahoz, es meglerdezel
ole:
Hol laa az a apirnyomo? I nincs semmifele nyom,
nincs bizony!
Malunaima, pillanasa mereven a foldre szegezve, igy
beszel.
Teape, dzonanei, pemoneie hehe zeene neaie.
12S
Allor a le fiver, az alluszol, az ingyenelol, az ucai
arusol, az aggszuzel es az eppen arra jaro magyarol me-
gin ellezdel leresni a nyomo. Amilor elfaradal, meg-
allal, hogy meglerdezzel Malunaima, de a hos fel sem
emele a elinee, es mindegyre az hajogaa:
Teape, dzonanei, pemoneie hehe zeene neaie.
Na, az a omerdel ember luao ovabb. Mar allonyo-
do, amilor vegleg elcsuggedve megallal. Allor Malu-
naima menegeozni lezde:
Teape, dzonanei, pemo...
Nem hagyal, nem bizony, hogy vegigmondja, es az
lerdezel ole valamennyien, hogy mi jelen ez a monda.
Malunaima igy felel:
Nem udom. Ohon halloam, amilor meg licsi vol-
am.
Erre mindnyajan nagyon megharagudal. Malunaima
elovigyazaosan avolabb huzodo, es igy szol:
Nyugalom, baraaim! Teape hehe! En az nem mond-
am, hogy i apirnyom van, es az sem mondam, hogy
vol valamilor. De az mar bizos, hogy nincs, de nincs am.
Na, ez csal olaj vol a uzre. Az egyil leresledo mos
mar enyleg megharagudo, es a mellee allo riporer la-
va, hogy a leresledo eloni a mereg, duhosen handaban-
dazni lezde.
Ez igy nem jarja, de nem am! Az ember szune nellul
robool, hogy megleresse a mindennapi beevo falaja, es
allor megjelenil i egy senlihazi es onlreeszi az ember
egesz napi munlaja, csal mer valami apirnyomo leres!
De en nem lerem senli, hogy a apir nyoma leresse,
mar bocsasson meg, fiaal baraom! A fivereim, Maanape
es Zsige lerel, hogy segisenel nelil, de nem en! Ol a
hibasal!
Allor a haragvo omeg Zsige es Maanape ellen fordul.
Mar valamennyiulnel, es mennyien volal!, faj a foga egy
jo lis vereledesre. Egy dial follapaszlodo egy auo ee-
129
jere, es onnan uzel Maanape meg Zsige ellen. A omeg
mar ombol duheben.
Lraim, egy ilyen roppan nagy varosban, min So
Paulo, az ele menee olyan munlainenzias dilal, amely
eleve lizarja az, hogy a haladas e fenseges gepezeebe alar
csal pillanaolra is helye legyen mihaszna lenyelnel. Egy
emberlen emeljul fol a szavunla a lulonbozo aralmas
miazmal ellen, amelyel belulrol mallaszjal arsadalmunl
szervezee, es ha a lormany be is hunyja a szeme, es nem
figyel oda, mileppen fecserlil a Nemze javai, legalabb mi
egyunl igazsago...
Csapjul agyon! Csapjul agyon! uvolozo a omeg.
Meg csal az lene! lialoa Malunaima, mer meg-
sajnala a fiverei.
Allor megin ellene fordul mindenli. Es mos mar szil-
razo bennul a duh. A dial igy folyaa:
...ha a nep iszes munlaja megzavarja egy beola-
lodo...
Micsoda?! Ki i a beolalodo? acsargo serodoen
Malunaima.
Maga!
Nem vagyol beolalodo!
De!
Na, mos mar menj el jege aszalni, pajas! A iszel jo
edesanyad a beolalodo, ered? azan odafordul a o-
meghez: Ha mi lepzelel i i, he? Nem ijedel en meg
oleel, de nem am! sem egyol, sem leool, sem pedig
izezerol; mindjar szeverem i ez az egesz loceraj!
Egy venlisasszony, ali pon a hos orra elo all, hirelen
megfordul, es raripalodo a mogoe oporgo leresle-
dore:
Ne fogdosson, maga aszfalbeyar!
A hos majd szerobban duheben, az hie, hogy o alar-
jal rendre uasiani.
Mi az, hogy ,ne fogdosson! Pon mos! nem fogdossa
maga senli, ven yul!
13u
Csapd agyon az ocsmany szair! Adj neli!
Na gyerel csal, csavargo banda!
Es megindul a omeg fele. Egy ugyved menelulni
probal, de Malunaima ugy ruga o farba, hogy aol lol-
dul; azuan gancso veve, fejevel ollelozve megindul a
omegben. Hirelen egy magas, szole, nagyon szep ember
pillano meg maga elo. Ez az ember rendor vol. Ennyi
szepseg laan Malunaimanal verbe borul a szeme, es egy
irozaosan nagy pofon ado a rendornel. A rendor ide-
gen nyelven mondo valami, es nyalon ragada a hos.
Learrrozaommm! Le van arrrozava!
A hosben elhul a ver.
Mier vagyol learozava?
A rendor hosszan beszel hozza idegen nyelven, es loz-
ben egy pillanara sem lazul a szoriasa.
Nem csinalam semmi! mormola a megszeppen
hos.
Am a zsernyal bereleszee a arsalgas, es megindul
lefele az ereszledon, nyomaban az egesz omeg. Megjelen
egy masil zsernyal, es egymas lozo sol-sol, reeno sol
dologrol beszelel, idegen nyelven, es uana ovabb lol-
dosel a hos lefele a lejon. Egy szemanu, ali minden la-
o, elmesele az esee egy gyumolcsuzle ajajaban alldo-
galo urnal, az egyuerzo ur averelede maga a omegen,
es megallioa a rendorole. Mar a Libero ucan jaral.
Allor az az ur beszede mondo a zsernyalolnal, hogy
nem arozahajal le Malunaima, mer nem csinal
semmi. Egy egesz sereg zsernyal osszegyul mar addigra,
de a beszede egyilul sem eree, mer brazilul nem be-
szelel, nem bizony. Az asszonyol sirva faladal, annyira
sajnalal a hos. A zsernyalol megin idegen nyelven be-
szelgeel, mig vegul valali fellialo:
Hagyjal belen!
Allor a omegnel megin ellezde viszleni a marla, az
emberel szereel volna egy jo vereledni, es mindenun-
nen ilyen lialasol szallal a rendorol fele: ,Ne bansal.
131
,Ne vigyel el! ,Hagyjal belen! Hagyjal belen! Szornyu
hangzavar amad: ,Engedjel szabadon! Egy videli ur be-
szede alar arani, hogy jol elmondja a velemenye a
rendorsegnel. A zsernyalol nem ereel semmi az egesz-
bol, osszevissza hadonaszal linjulban, es lozben idegen
nyelven beszelel. Oriasira no a zurzavar. Allor Malu-
naima, lihasznalva a lavarodas, olajra lepe. Elelenul
csengeve eppen arra men egy villamos. Malunaima fol-
ugro ra, es elmen az oriashoz, hogy megnezze, mi van
vele.
Venceslau Piero Piera lassacslan felgyogyul abbol a ve-
resbol, ami a malumbaban lapo. Ben a hazban libirha-
alan vol a forrosag, mer eppen puliszla fozel, lin vi-
szon a deli szelol lellemesen lehul a levego. Ezer azuan
az orias, a ven Szeiuszi, a le lanyul es valamennyi cseled-
jul fellapo egy-egy szele, es mindannyian liulel az u-
cai lapuba husolni. Az oriason meg raja volal a gyapo-
pamaol, amilbe bepolyalal o, es pon olyan vol, min
egy le labon jaro gyapobala. Na, ulel, uldogelel.
Az aprocsla Zuhefi eppen abban a leruleben barangol
csoporeszve, es eszrevee a sarlon alldogalo Malunaima.
Megall, es nezni lezde a hos. Malunaima megfordul:
Mi az, mi bamulsz?
Min meserledsz, egylomam?
Meg alarom ijeszeni Piaiman az orias, meg a csalad-
ja.
Zuhefi vihogo:
Meg ilye! csal nem gondolod, hogy megijed oled az
orias?
Malunaima szembefordul a falo lepu lisfiuval, es elon-
oe a mereg. Mar majdnem lepen orole, amilor eszebe
juo, ami valamilor anul: ,Ha elon a mereg, szamold
meg haromszor a gombola a ruhadon. Igy is e, es eol
megnyugodo. Igy felel:
Iogadunl? Kigondolom es megeszem, bizos vagyol
benne, hogy Piaiman bemenelul a hazba, annyira megijed
132
olem. Rejozz el a lozelunlben, hogy halljad, mi mon-
danal.
Zuhefi ova o:
]aj, egylomam, legy elovigyazaos az oriassal. Ismered
mar jol, udod, hogy mire lepes. Piaiman gyenge, nagyon
gyenge, de amelyil dobozban egyszer borso aroal,
abba uresen sem jo belenyalni. De ha enyleg nem felsz,
fogadol veled.
Vizcseppe valozo, es lehullo Venceslau Piero Piera,
az asszonya, a lanyai es a szolgaloi melle. Malunaima meg
elovee a gyujemenyebol az elso durva szo, ami a lezebe
alad, es Piaiman arcaba vaga. A ragarsag lemenyen
odacsapodo, de Venceslau Piero Piera meg se rezzen,
ul ovabb mozdulalanul, min egy elefan. Malunaima
erre egy meg csunyabb szo ve elo, es a labollo asszony
fejehez vaga. Az ocsmanysag jolora csaan, de nem za-
var senli. Allor Malunaima a ragarsagol egesz gyuj-
emenye odavagdosa hozzajul, pedig izezerszer izezer
ragarsag vol mar benne. Venceslau Piero Piera csal
ennyi mondo a ven Szeiuszinal:
Van egypar lozoul, ami meg nem hallounl, edd
el, jo lesz jaszani a lanyainlnal.
Allor Zuhefi visszamen a sarolra. A hos buszlen ler-
deze:
Na, felel, vagy nem felel?
Egy cseppe sem, egylomam. So az orias meghagya
Szeiuszinal, hogy az uj ragarsagola egye el a lanyainal,
hogy legyen mivel jaszaniul. De fogadjunl, hogy olem
felni fognal! Menj lozelbe, es hallgaozz.
Malunaima avalozo lasiparava, amelyil a him szau-
bahangya, es megbuj az orias bebugyolalo gyapopama-
ol lozo. Zuhefi meglovagol egy paragomoly, es amilor
elszall vele a csalad folo, a levegobe possene. Lomhan
cseperegni lezde az eso. Amilor lehullal az elso csep-
pel, az orias, rabamul az egyilre, amelyil o erpeszle-
de a leze fejen, es megreen ennyi vizol.
133
Huzodjunl be, emberel!
Es mind remulen befuoal a hazba. Allor Zuhefi le-
szall a magasbol, es igy szol Malunaimahoz:
Na, felel?
Es ez igy van mind a mai napig. Az orias csaladja csal
Zuhefiol fel, az ocsmanysagolra meg se rezzen.
Malunaima majd megpullad mergeben, es meglerdez-
e a veelyarsa:
Mondd csal: u-vudsz i-vigy be-ve-sze-vel-ni-vi?
Ennel nagyobb sulelensege meg eleemben nem hal-
loam!
Ha allor oreg: Me-venj a-va feve-neve-beve!
Azzal ohagya, es visszamen a penzioba.
Am nagyon bosszanoa o, hogy elvesziee a fogadas,
ezer ligondola, hogy elmegy hala fogni. De nem udo
mivel halaszni: se nyila, se merges imbo-gyolere, se lu-
nambi-szara, se igui-lerge, se laslosara, se varsaja, se
horgaszzsinorja, se szigonya, se csallyaja, se csalija, se
horgonylove, se lasiaja, se luraszigonya, se meriohalo-
ja, se dugaja, se pallolove, se veglove, se huzoloele, se
fejmadzagja, se fenelhorga, se leriohaloja, se vonohaloja,
se fenelhaloja, se vejszeje, se horgaszboja, se horga, szo-
val nem vol semmifele hasznalhao horgaszszerszama,
csapdaja vagy merge. A fullanlalan meh viaszabol leszi-
e horgo maganal, am a harcsa raharapo, es horgo,
minden elvi magaval. Azonban vol o a lozelben egy
Angol, ali ajmara halala horgaszo, igazi horoggal. Ma-
lunaima hazamen, es az monda Maanapenal:
Mi mas ehenenl! El lell vennunl a horgo az An-
golol. En majd avalozom ajmara halla, hogy raszedjul a
pudingzabalo. Amilor lizuz a vizbol es fejbecsap, az
mondom: ,zsupsz!, erre az hiszi, hogy meghalam. Bele-
dob a fules losarba, e odamesz, az mondod, ehes vagy,
es ellered a legnagyobb hala: ez leszel en.
Igy is le. Avalozo ajmarava, beugro a oba, az An-
gol lifoga es fejbe csapa. A hos fellialo: ,Zsupsz! Am
134
az Angol liszede a hal orlabol a horgo. Maanape oda-
somfordal, es nagy fondorlaosan igy lerlele az Angol:
Adjon mar nelem egy hala, Yes ur!
All righ. Es ado neli egy vorosfarlu ponylazaco.
Nagyon ehes vagyol, Angol ur! adjon mar egy nagyobb
hala, az a jo lovere, onnan a losarbol!
Malunaima behunya a bal szeme, Maanape azonnal
felismere o. Maanape varazslo vol. Az Angol odaada az
ajmara Maanapenal, ali megloszone, es elmen. Amilor
masfel merfoldnyire elavolodal, az ajmara visszavalozo
Malunaimava. Es ez igy oren haromszor egymas uan.
Az Angol mindig liszede a hos orlabol a horgo. Malu-
naima odasuga a bayjanal:
Mi mas ehenenl! El lell vennunl a horgo az Angol-
ol. Majd piranyava valozom, es leszaliom a horgo a bo-
rol.
Verszomjas piranyava valozo, beleveee maga a oba,
leszalioa a horgo, es masfel merfolddel odabb, az Al-
lormosfa Kuja elnevezesu helyen, ahol a voros foniciai
feliraollal eleir lovel hevernel, visszavalozo ember-
nel, liszede a orlaba alad horgo, es roppan elegede
vol, mer mos mar horgaszhao perhalra, uslesharcsa-
ra, villasbajszu arowanara, macslahalra, csilos fejenallo
halra, szoval mindezelre a halalra. A le fiver epp arra
jar, amilor az Angol igy panaszlodo Lruguayinal:
Mar mos mi eheel! Nincs horgom obbe, mer a pi-
ranya elnyele. Elmegyel a e orszagodba, baraom.
Allor Malunaima az eg fele emele a le leze es fel-
lialo.
Idesuss, Habalull!
Az Angol harafordul, es Malunaima csal ugy viccbol
avalozaa o a London Banl-geppe.
Masnap az monda a bayjainal, hogy elmegy a Tiee fo-
lyocslara, mer nagy hala szerene fogni. Maanape figyel-
mezee:
Ne menj oda, Malunaima, mer osszealallozol a ven
135
Szeiuszival, az orias felesegevel. Iolfal eged szorosul-bo-
rosul!
Ali a Nagy Zuhaagon lebucslazo, annal mar a polol
sem jelen ujsago! lialo fel Malunaima, es unal in-
dul.
Alig doba be egy segrol a horgo, mar jo is a ven
Szeiuszi, ali haloval halaszo. A labollo asszony eszreve-
e Malunaima arnyela, amely a vizen ulrozodo, sieve
liveee a haloja, de nem fogo mas, csal arnyelo. Am
a hos ez egyalalan nem alala mulasagosnal, mer resz-
lee a felelemol, ezer, hogy a venasszony ledveben jar-
jon, igy loszon:
]o napo, oreganyam!
A venasszony folemele a feje, es eszrevee a segen allo
Malunaima.
Cyere ide, lisunolam.
Nem megyel oda, nem.
Allor odaluldom a darazsala.
Oda is lulde. Malunaima liepe egy marolra valo a-
ora-lala, es agyonvere vele a darazsala.
Cyere ide, lisunolam, mer ha nem, ha odaluldom a
novaahangyala.
Oda is lulde. A novaahangyal osszevissza maral Ma-
lunaima, ali belese a vizbe. Allor a venasszony live-
ee a haloja, jol belegongyole a hos, es hazamen.
Amin megerleze, a csomago leee a fogadoszobaba,
ahol egy piros ernyos lampa logo a plafonrol, es elmen
megleresni az idosebb lanya, amelyil a szorgalmasabb
vol, hogy leesben egyel meg a lacsa, ami fogo. Es a
lacsa Malunaima vol, a hos. Am a leanyzo eppen nagyon
el vol foglalva, mivel csalugyan reenoen szorgalmas
vol, ezer az oregasszony, hogy azzal is elorebb legyenel,
elmen uze ralni. A labollo asszonynal le leanya vol,
es a fiaalabbil egy csoppe sem vol szorgalmas, csal so-
hajozni szeree, na, ez amilor laa, hogy a venasszony
uze ral, igy gondollodo: ,Anyula, ha megjon a horga-
136
szasbol, rogon el szola meselni, hogy mi fogo ma meg
nem szol semmi. Megyel, megnezem. Kibonoa a
halo, es egy csodaszep legeny lepe li belole. A hos igy
szol:
Rejs el engem!
Allor a leany, ali nagyon josagos vol, mer mar jo ideje
nem csinal semmi, bevie Malunaima a szobajaba, es
vigadozal. Meg mos is lacagnal egymasra, ha meg nem
unal.
Amilor a uz mar jol ege, a ven Szeiuszi meg a szorgal-
masabbil leanya elmenel, hogy meglopasszal a lacsa,
de csal az ures halo alalal. A labollo asszony megmer-
gesede.
Ez bizos a lisebbil lanyom csinala, mer olyan josa-
gos...
Bezorgee a lany szobajaba, es igy liabal:
Kisebbil leanyom, add ide a lacsa, ami fogam, lu-
lonben ugy lidoblal a hazambol, hogy a labad sem eri a
folde.
A leany nagyon megijed, es raparancsol Malunaimara,
hogy dugjon li az ajo ala husz milreis, haha eol le-
csendesedil a ven paloszos. Malunaima annyira fel,
hogy szaz milreis dugo li, es a penz rogon avalozo
emerdel fogollya, languszava, uvegsugerre, parfumos
uvegge es laviarra. A pololbelu venasszony minden meg-
eve, es ler meg. Allor Malunaima ezer milreis dugo
li az ajo ala. Az ezres avalozo ujabb languszalla meg
nyulalla, palalla, pezsgove, csiplelle, gombava, belal-
la, az oregasszony rendre minden folfal, es meg ler. Al-
lor jolellu leany liara a lalalan Pacaembu aromany
fele nyilo ablalo, es igy beszel.
Mondol neled harom lozmondas, ha lialalod ole,
elmehesz. Az elso: Hosszu, hengeres, es belul lyulas, ha
beesszul, lemeny, ha livesszul, puha, az embernel led-
vere valo, es nem illelen szo, mi az?
Ah, ha ez bizony vaslos illelenseg a javabol!
137
Te bua! ez a malaroni!
Ha... nem rossz!
Na, mos jon a masodil: Hol az a hely, ahol az asz-
szonyolnal leggondorebb a haja?
]aj, de jo! Ez udom, o, o, ni!
Te szamar! Ha Afrilaban!
Muasd meg, hol van!
Na, mos jon az uolso:
Testzerem, tegyu/ mcst azt,
mtne/ az Isten ts ru/,
Ra/ju/ a hajast a hajashcz,
S rejtsu/ e/ a csupaszt be/u/.
Mi ez?
Mire Malunaima:
Naha! Ki ne udna?! Na, de lozunl szolva, eleg nagy
diszno vagy e, galambom!
Elalalad. Arra gondolal, ugye, hogy az ember, ha le-
csulja a szeme, a szempillal egymashoz ernel, es a csu-
pasz szemgolyo elrejozil o belul? Ha egy lerdesemre se
udal volna felelni, bizony odaadalal volna annal a a-
nyahasu anyamnal. Es mos fuss, ha ledves az eleed, en-
gem eluznel, s az egbe megyel. A sarlon alalsz nehany
lova. Paanj fel a soe pejlora, a volgyon, hegyen szagul-
dora. Ez jo lo. Ha az hallod, hogy egy madar lialoz mo-
goed: ,Baua! Baua!, az a ven Szeiuszi, ali a nyomodban
jar. Es mos fuss, ha ledves az eleed, engem eluznel, s az
egbe megyel.
Malunaima megloszone a segisege, es liugro az ab-
lalon. A sarlon le lo all, egy soe pej meg egy vasderes.
,A vasderes paripan, szallol min a szel szarnyan
dunnyoge Malunaima. Iolpaan ra, es elnyargal. Vag-
ao, vagao, es mar Manaus lozeleben jar, amilor a
paripa megbolo, es paajaval livago egy jolora darabo
a foldbol. Malunaima laa, hogy valami csillog a godor
13S
melyen. Cyorsan asni lezde, es rabullan Mars isen egy
darabjara, egy gorog szoborra, amelye a Kiralysag ideje-
ben alalal azon a videlen, es az elmul aprilis elsejen le-
rul elo Araripe de Alencarbol, amin az az Amazonasi
Keresledelem cimu ujsag is hirul ada. Amulva neze a
haalmas orzo, amilor meghalloa: ,Baua! Baua! A ven
Szeiuszi lozelge. Malunaima megsarlanyuza a vasde-
res. Mar Argeninaban jar, amilor Mendoza lozeleben
lis hijan belefuo egy galyaba, amely Irancia Cuajanarol
menelul el, nem sollal lesobb pedig egy iszasra er,
ahol nehany szerzees ul, es bor vedel.
Rejseel el, ayal.
Alighogy a szerzeesel bedugal Malunaima egy haal-
mas agyaglorsoba, egy apir haan lovagolva megerleze a
labollo asszony.
Nem laal elmenni erre a lisunolama? Sebes lancan
lovagol, szena, zabo learol.
Laul bizony, de mar jo ideje annal.
Allor a venasszony leugro a apirrol. Ielpaan egy
sarga menre, rossz ualon elergore, es ovanyargal. Ami-
lor befordul a Paranacoara hegyseg moge, a paerel li-
huzal a hos a nagy agyaglorsobol, adal ala egy lese csi-
lo, amilyen szepe, olyan jo, es ujara luldel. Malunai-
ma megloszone nelil a segisege, es elvagao. Nem
sollal odabb egy droleries alla az uja, am a hos verbe-
li lovas vol: marlaba lapa a lanarszara, megallioa
nagy hirelen a harmadfu csilo, es a foldre zuhan alla
labai osszefogva, auszlola o a droleries ala. Milor
ez megvol, a hos is aszollen a leriesen, es ujra nyereg-
be paan. Vagao, vagao, vagao. A Ceara videlen
jarva megfejee az araanha-i indian feliraola; Rio
Crande do Nore-ban, a Hajanincs domb melle elugeve,
megfeje egy masil felirao. Paraiba-ban, Manguape-ol
Bacamare fele haladaban, megall a Iarago Konel, ahol
annyi vol a felira, hogy egy regeny liel volna belole.
Nem olvasa el, mer siee, min ahogy nem olvasa el a
139
Poi do Piaui Haaroszlopanal, a pernambuco-i ]ajeuban es
az Inhamumi Hegyszorosban levo feliraola sem, mer
mar negyedil napja szaguldozo, es a haa mogo szune-
lenul halloa a lialas: ,Baua! Baua! A ven Szeiuszi a
sarlaban vol.
Malunaima, illa berel, nadal, erel!, befuo az eulalip-
usz ulevenyre. De a madarrilolas egyre lozelede, es
Malunaima mar-mar beere a venasszony.Vegre odaer az
ordog lomajanal, egy szurululu ligyonal a feszlehez.
Rejs el engem, szurululu.
Alighogy a szurululu elrejee o a larinalyulban, be-
oppan a ven Szeiuszi.
Nem laal elmenni erre a lisunolama? Sebes lancan
lovagol, szena, zabo learol.
Mar jo ideje annal.
A nagybelu venasszony leszolo a sarga menrol, a rossz
ualon elergorol, fellapo egy hola lora, gacsos labu,
saniora, es mar men is ovabb.
Malunaima pedig meghalloa, hogy a szurululu arrol
beszel a parjaval, hogy rosonsule lellene leszieni a hos-
bol. Nosza, liugro a larinalyulbol, s a foldre doba a
gyemanloves gyuru, ami a Kisujja lapo ole ajandel-
ba. A gyemanlo avalozo negyezer szeler luloricava,
Poliszu ragyava, es egy hasznal Iord auova. Milozben a
szurululu elegedeen legelee a szeme a emerdel lin-
csen. Malunaima, hogy pihenesse a lese csilo, felugro
egy almasszurle paripara, ami funa, s meg sem allna, es
elvagao silsagolon, ronasagolon a. Egy szempillanas
ala anyargal a pareszi indianol lala fennsil homol-
engeren, a hegyhaalon es a lopar hegyoldalalon, elere
a cserjeserdol ovezee, es Naal lornyelen alaposan rai-
jesze a camuengo-i aranycsibele lolo yulolra. Mas-
fel merfolddel odabb, miuan elhagya a husvei arvizol
csaalos So Irancisco haara, beugee egy magas domb
oldalaban aongo nyilason. Mar men volna ovabb, ami-
lor egy asszonyi hang pisszege neli. Megall, es az ijed-
14u
segol remegni lezde a laba. A lecsleragiol surujebol
elojo egy magas es nagyon csunya asszony, alinel hajfo-
naa a folde sopore. Az asszony suogo hangon megler-
deze a hosol:
Elmenel mar?
Elmenel? Kil?
Ha a hollandol!
Maga meggabalyodo, meg hogy a hollandol! Nincs
i egy fia holland sem, holgyem!
A holgy Maria Pereira vol, egy porugal hajadon, ali a
domboldalon aongo hasadelban rejozlodo a hollan-
dollal vivo haboru oa. Malunaima mar egy ideje nem
uda, hogy Brazilia melyil videlen jar, es gondola, meg-
lerdezi ole.
Egyedem-begyedem, mondja meg az ennelem, hogy
hivjal ez a helye?
Az asszony buszlen felele:
Ez i Maria Pereira Nyilasa.
Malunaimabol liboffen a nevees, es elhuza onnan a
csilo, a no pedig visszabuj a hasadelba. A hos megallas
nellul vagao, es egyszer csal megerleze a Chui folyo
ulso parjara. O osszealallozo az erdei golyaval, ali
eppen horgaszo.
Colya, esverlem, mondd, hazavinnel engem?
Mar hogyne vinnelel.
A golya abban a szempillanasban avalozo repulogep-
geppe, Malunaima beleluporodo a hailosaraba, es fol-
emelledel a levegobe. Elrepulel Lrucuia banyallal
osszeszabdal fennsilja folo, leiral egy lor Iapecerica
magassagaban, majd eszallele fele fordulal. Mossoro
dunei elhagyva, Malunaima leneze, es megpillanoa
Barolomeu Loureno de Cusmo aya, a nagy predila-
or es misszionarius, ali felur reverendaban gyalogol
alaul, es mindunalan belesupped a homolba. Lelial-
o neli:
Tarson velunl, iszelendo uram!
141
Am isen szolgaja haalmasan meglengee a larja, es igy
lialo:
Eleg legyen!
Miuan aszollenel a Mao Crosso-i Meredel-hegyse-
gen, es bal lez felol magul mogo hagyal a Megszaba-
dio Szen Annarol elneveze dombvidele, a golyarepulo-
gep Malunaimaval a haan felemellede egeszen a Vilag
Teejeig; o Vilcanoa friss forrasvizevel csillapioal
szomjula, es ujul vegehez lozeledve, arepulel a bahiai
Amargosa folo, Curupa folo, Curupi elvarazsol varosa
folo, es azan megpillanoal a Tiee folyocsla parjan
elerulo csodalaos nagy falu. Egy licsivel lesobb meg mar
a penzio lapujaban volal. Malunaima hosszan halallo-
do, es szeree volna megfizeni a segisege, am eszebe
juo, hogy beoszassal lell elnie. Odafordul a golyahoz,
es igy szol hozza:
Iigyelj ide, esverlem, fizeni nem udol, de adol egy
anacso, ami aranya er: harom nesz van ezen a vilagon,
ami az ember larhozaba doni: a locla zorgese, az arany
csilingelese es az asszonyol neveese, vigyazz, ne ess liser-
esbe!
De mar annyira megszola a lolelezes, hogy elfeled-
leze a alarelossagrol. Ado izezer milreis a golyanal,
elegedeen folmen a szobajaba, es minden ovirol hegyi-
re elmesel a bayjainal, alil mar nagyon aggodal a hosz-
szu avolle mia. Az ugy vegeredmenyben eleg solba le-
rul. Maanape allor Zsige avalozaa elefon-geppe es
feljelenes e a Rendorsegen, mire szamuzeesre ielel a
nagybelu venasszony. Am Piaiamannal volal bizonyos
befolyasos baraai, es igy az oregasszony visszaerhee a
csaladi feszel melegebe.
Az eluzo lany pedig fu az egen, s nincsen hova haza-
erjen. Lsolos le belole.
142
XII. A VANDORARLS,
A SELYMES CLLYA]ARO
ES AZ EMBEREK
ICAZSACTALANSACA
""
MASNAP Malunaima lazasan ebred. Egesz ejszala fel-
rebeszel, es almaban mindunalan hajola lao.
Ez engeri uazas jelen magyaraza a panzio ulaj-
donosnoje.
Malunaima loszonee mondo az alomfejeser, es
nagy oromeben elefon-geppe valozaa Zsige, hogy szid-
ja egy sor a Venceslau Piero Piera anyja. Am a elefonos
lisasszony-fanom lozole vele, hogy nem veszil fel a lagy-
lo. Malunaima ez foloebb furcsalloa, es fel alar lel-
ni, hogy elmenjen es megnezze, mi oren. De egesz ese
livere a forrosag, es agjai olmos faradsag bellyoza. Igy
dunnyogo:
]aj ... semmi ledvem!...
A fal fele fordul, es sorola egymas uan a nyomdafes-
ele nem uro szavala. Allor a bayjai bemenel hozza
megnezni, hogy mi baja van: ha lanyaroja vol. Maanape
azonnal elmen, hogy elhozza a hires-neves Beno-, a be-
beribe-i javasember, ali indian ferfi lellevel es agyaglor-
soban orzo vizzel gyogyi. Beno Malunaimara frocslol
egy lis vize, es ima lanal. Egy he mulva a hosrol le-
hamlo a bore. Allor follel, es elmen, hogy megudja,
mi oren az oriassal.
Egy lelel sem vol a paloaban, es a szomszed szolgaloja
mesele el, hogy Piaiman a csaladjaval egyu Europaba
men, hogy gyogylezelesse a veres lovelezmenyei. Ma-
lunaima usen elfelejee, hogy o meg labadozil, es re-
enoen megmergesede. A szolgalolannyal is csal ugy vi-
gadozo, min egy holdloros, es buslomor leppel er
vissza a penzioba. Maanape es Zsige az ucai lapuban a-
lalal a hosre, es meglerdezel ole:
Elvee valali a jaeloda, szemunl fenye?
Allor Malunaima elmesele, hogy mi oren, es sirva
145
falad. A fiverei igencsal elszomorodal, hogy ilyen alla-
poban lell laniul a hos, es elviel magullal, hogy o is
nezze meg a guapira-i lepraelepe, am Malunaima egesz
uon ogo-mogo, igy nem vol semmi oromul a liran-
dulasban. Amilor visszaerel a penzioba, mar eselede,
es egeszen haalmaba leriee ole a lesegbeeses. Egy u-
lolbol, amely olyan vol, min egy ulanmadar feje, egy
halom dohany marlolal li, es ledvulre lipruszlolel
magula. Allor azan neliallal gondollodni.
Ha bizony, szemunl fenye, e csal i spelulalal, va-
larad a olode, palolad a verebe, az orias meg nem u-
do ovabb varni, el lelle mennie. Mos edd meg, ami
fozel.
Amilor idaig juoal, Zsige a fejere csapo, es felordi-
o:
Megvan!
Iiverei halalra remulel. Zsige meg az monda, hogy ol
is elmehenenel Europaba a muiralian-alizman uan.
Penzul is vol meg, marad negyvenezer abbol, ami a la-
laoler lapal. Malunaima maris benne vol a dologban,
am Maanape, ali varazslo vol, gondollodo, majd az
monda:
Van egy jobb megoldas is.
Na, li vele!
Malunaima ugy esz, minha zongorisa volna, szerez
egy oszondija a lormanyol, es elmegy egyedul.
De minel igy lomplilalni a dolgola, amilor majd fel-
ve minle a penz, es i is a segisegemre leheneel Euro-
paban!
Annyi eszed sincs, min egy yulnal. Meheni eppen
mehe igy is az ember, de ha e, ocsem, a lormany penzen
mesz, nem jobb-e az? ]obb bizony. Naha!
Malunaima elgondollodo, es hirelen a fejere csapo:
Megvan!
Iiverei halalra remulel.
Mi van meg?
146
Lgy csinalol, minha feso volnel, az sollal jobb!
Elohoza a elnoclerees szemuveg-gepe, egy gramo-
fon, golfzolni, leszyu, es egeszen olyan le, min egy
feso.
Masnap, mig vara az oszondija, unalmaban fese ne-
hany lepe. Megpedig igy: hona ala csapa Ea de Queiroz
egyil regenye, es elmen a Canareira seanyra sealni. Na,
arra jar egy vandor ruhaarus, nagyon szerencses ficlo
vol, mer egy falinapar szorongao a hona ala. Malu-
naima allor eppen hason felud, es azzal szoralozo,
hogy szenyomloda a apipiingahangyal lis foldlupacai.
A hazalo igy loszon:
]onapo, joember, hogy van, loszonom lerdese, jol.
Dolgozil, nemdebar?
Ali nem dolgozil, az nem is eszil.
Lgy bizony. No, viszla.
Es elmen. Masfel merfolddel odabb megpillano egy
erszenyes palany, es eszebe juo, hogy neli is illene dol-
gozni valamicsle. Megfoga az erszenyes palany, lenyo-
mo a orlan iz darab le milreises ezuspenz, es hona
ala az allaal, megindul visszafele. Amilor odaer Ma-
lunaima lozelebe, ralezde a mondolajara:
]onapo, joember, hogy van, loszonom lerdese, jol.
Ha alarja, eladom maganal az erszenyes palanyoma.
Minel nelem egy ilyen budos alla! felele Malu-
naima, es az orra ele lapa a leze.
Budosnel budos, de egyeblen igen hasznos joszag,
Amilor rajon a szulseg, csal ezuso ojil! Maganal ol-
cson megszamiom!
Ne farassza maga, lufar! Ilyen alla csal a meseben
van!
Erre a hazalo megdomoclole az erszenyes palany ha-
sa, es az alla lipoyogaa magabol a iz ezuspenz.
Na laja. Csal ezuso ojil! Ha az ember osszegyuji,
ilyen gazdag lesz, hogy a csuda! Olcson odaadom!
Mennyibe lerul?
147
Negyszazezer milreis.
Nem udom megvenni, csal harmincezrem van.
Hogy maslor is nalam vasaroljon, maganal odaadom
harmincezerer!
Malunaima ligombola a nadragja, es az inge alol elo-
halasza az ove, amiben a penz horda. Am csal egy
negyvenezer milreisrol szolo valo vol nala, meg a Copa-
cabana-i Kaszino ha zseonja. Odaada a valo, es elsze-
gyelle maga, amilor meglapa a visszajaro penz. Ra-
adasnal meg odaada a zseonola, es megloszone a van-
dorarus szivessege.
Alighogy a vandorleresledo felszivodo az erdo esofai,
vorosfai es barbadocseresznye-fai lozo, az erszenyes pa-
lanyra megin rajo a szulseg. A hos odaaroa szehu-
zo zsebe, es az urulel mind oda poyogo. Allor Ma-
lunaima rajo, hogy becsapal, es a penzio fele igyelezve
lesegbeeseen obegao. Ha ahogy befordul az egyil
sarlon, megpillanoa ]ose Prequee-, odaliabal neli:
]ose, ]ose Prequee, fejed euvel ele, az eszed ma
ebedre!
]ose Prequee- majd szeveee a mereg, szidni lezde a
hos edesanyja, de Malunaima ugye sem vee ra, eli
szajjal hahoazo egy darabig, azuan men ovabb. Vala-
mivel lesobb eszebe juo, hogy ruul becsapal, es me-
gin ralezde a leserves obegaasra.
A fiverei meg nem joel vissza a Kormany hazabol, a u-
lajdonosno bemen ha Malunaima szobajaba, hogy meg-
vigaszalja, es vigadozal. Miuan elege vigadal, a hosbol
felor a zologas. Amilor a fiverei megerlezel, mindenli
elszornyullodo a laulra, mer o meer magasal volal.
Lgy all a dolog, hogy a lormany mar ezerszer ezer feso
lisara ve, hogy elluldje ole oszondijjal Europaba, es
Malunaimanal csal Szen Sohanapjan juo volna osz-
ondij. Es az meg nagyon messze vol. A erv fusbe men
eha, es a le esver a ludarc miai bana noveszee
meg ilyen nagyra. Amilor laal, hogy az occsul sir-ri, na-
14S
gyon megijedel, es szereel volna udni az ola. Es mer
hirelen megfeledlezel a ludarcrol, visszanyerel eredei
formajula: megin az oregecsle Maanape es az ereje el-
jeben levo Zsige all o. A hos raza a zologas:
Bruhuhu! raszede a vandorleresledo! Bruhuhuhu!
Veem ole egy erszenyes palany, negyvenezer milreisbe
lerul!
Na, a le fiver a haja epe. Mos mar veglepp nem me-
heel Europaba, mer nem vol egy lyulas garasul sem.
Hullo a lonnyul, min a zaporeso, a hos pedig jo alapo-
san belene maga a guineai larappafa olajaval, hogy ne
gyoorjel a szunyogol, es edes alomba szenderul.
Masnap mar lora hajnalban perzsel a hoseg, Malunai-
ma izzad, min a lo, csal ugy csorgo rola a verejel, a
belsejeben meg forr a duh, a lormany igazsagalansaga
mia. El alar menni sealni, hogy liszellozesse a feje, de
abban a omerdel ruhaban, ami magara lellene venni,
csal meg jobban linozna a forrosag... Egyre duhosebb le.
Majd folrobban duheben, es aol fel, hogy megui a gu-
a, ami allor szolo megorenni, ha valali nagyon du-
hos. Igy lialo:
]aj, de nagyon melegem van, ha ledved van, nevess raj-
am!
Lehuza a nadragja, hogy egy licsi felfrissuljon, es raa-
poso. Azon nyomban elszall a duhe, es szep derusen igy
szol a fivereihez:
Nyugalom, esvereim! Nem! Nem megyel en Euro-
paba, bizony nem! Amerilai vagyol, es az en helyem Ame-
rilaban van. Az europai civilizacio egesz bizosan elsor-
vaszana sajaos arculaoma.
A harom esver egy allo heig jara Brazilia, bejaral a
finom homollal borio engermellelele, a rilas areri
erdovel beno folyoparola, a haalmas folyamol volgye-
i, az erdei iszasola, a zuhaagol lornyele; a berlele,
a cserjesele es a suru bozoosola; az apadas idejen elo-
bujo porongola; a folyoorlolaola, forgaagola es a fo-
149
lyol melye a zuzmara ilos feszlei; a folyoagyala, a
vizesesele, a szilazaonyola, a folyoba szalado szillafa-
lala, a holagala, volgylalanola es a semlyes videlele,
szoval az osszes ilyenfaja helyele, es mindenu hosszasan
leresgelel a lolosorol romjai lozo es az ual melle
allo lereszel oveben, haha alalnal valahol egy elreje
fazela, ele penzzel. De nem alalal semmi.
Turelem, esvereim! mondogaa mogorvan Malu-
naima. Loozni fogunl!
Azzal limen az Annio Prado erre, hogy elgondollod-
jon az emberel igazsagalansagan, megall, es neliveee a
haa egy palmafanal; jo vol igy alldogalni. A sol-sol le-
resledo es az a emerdel gep alig egy larnyujasnyira fu-
loso a hosol, ali az emberel igazsagalansagan melazo.
Malunaima mar eppen meg alara valozani az epigram-
ma, ilyenforman:
Sz/s egeszseg es temerde/ festc,
Erazi/tat e /ettcs atc/ sujtja!
amilor meghalloa, hogy ,bruhuhu, valali hangosan zo-
log mogo. Megfordul, es lenn a foldon meglao egy
ezuspinye meg egy selymes gulyajaro.
Az ezuspiny icuri-picuri vol, a selymes gulyajaro pedig
oriasi. Az ezuspinyecsle ide-oda ipege, a selymes gu-
lyajaro pedig szunelenul a nyomaban jar, es sirva lere
o, hogy adjon neli enni. Verforralo lavany vol. Az ezus-
pinyecsle az hie, hogy a selymes gulyajaro a fia, pedig
nem vol az, de nem am. Na, folrepul, ellapo egy boga-
ra, es beleejee a selymes gulyajaro csorebe. A gulyajaro
lenyele, es megin ralezde a picsogas: ,Bruhuhu! Ma-
macsla!... lulaco lelel!... lulaco lelel!... igy sirdo-
gal a maga nyelven. Az ezuspinyecsle nem uda, hogy
mievo legyen, mer mar alig all a laban az ehsegol, de az
a folyonos rucsloles, amely liaroan lisere: ,lulaco le-
lel!... lulaco lelel!!... linnal oloe el szereo szive.
15u
Nelilendul, elrepul, hogy egy pondro, egy ferge, szoval
valami lulaco szerezzen, beleejee a selymes gulyajaro
csorebe, a gulyajaro lenyele, es megin ralezde az ezus-
piny mogo. Malunaima az emberel igazsagalansagan
unodo, es nagyon elleseriee a selymes gulyajaro igaz-
sagalansaga. Mer Malunaima uda, hogy valamilor a
madaral is emberel volal, alarcsal mi... Ioga maga,
fellapo egy husango, es agyoncsapa az ezuspinyecs-
le.
Azan men ovabb az ujan. Miuan masfel merfolde
gyalogol, igen limelegede, es az a gondolaa amad,
hogy fol lellene frissienie maga egy lis iolaval. A zse-
beben mindig hordo magaval egy lis buylos, ami egy
ezuslanccal erosie oda a lililulhoz. Kihuza a dugo, es
loryino belole. Allor felhangzo mogule a rucsloles:
,Bruhuhu! Ijeden megfordul. Ha a selymes gulyajaro
all mogoe.
Bruhuhuhu! papacsla...lulaco lelel!...lulaco le-
lel!... monda a maga nyelven.
Malunaima elonoe a duh. Szelesre nyioa a zsebe,
ahol meg o orize, ami az erszenyes palany hagyo neli
emlelul, es igy szol:
I van, egyel!
A selymes gulyajaro felroppen a zsebe szelere, es min-
den megeve belole, pedig az sem uda, hogy mi az.
No-novelede, felee, nagyesu madar le belole, es
hangos rilolasollal: ,Iogjad meg! Iogjad meg! elszall
az erdol fele. O le a Nagy Larmas Culyamadar.
Malunaima men-mendegel ovabb. Masfel merfolddel
odabb egy polmajom ul, es babasszu-lolusz falaozo.
Megfogo egy loluszdio, a le laba loze vee, egy love
illesze hozza, odacsapo, es puff!, a gyumolcs szeha-
sad. Arra men Malunaima, es a lavanyol a nyala is li-
csordul. Igy beszel:
]onapo, bacsilam, hogy s min van?
Turheoen, ledves ocsem.
151
Az ohonial is jol vannal?
Megvannal ol is.
Azan eve ovabb. Malunaima meg csal all es neze. A
majom haragosan felmordul:
Ne bamuljal olyan nagyon, nem vagyol en csolima-
jom!
De megis, mondja, mi csinal, bacsilam?
A polmajom elunee a loluszdio osszeszorio man-
csaban, es igy felel:
Ielorom a mogyoroma, es megeszem, ami benne van.
Tegye lova az oregapja!
Haj, ledves ocsem, minel lerdezed, ha nem hiszed el!
De Malunaima el alara hinni, ezer ovabb lerdezos-
lodo:
Es joizu?
A majom cseine a nyelvevel:
De meg mennyire. Kosold csal meg!
Tiolban osszeor meg egy loluszdio, ugy, minha az
egyil mogyoroja volna, es odanyujoa Malunaimanal,
hogy megizlelje. Malunaimanal nagyon izle.
Ez csalugyan nagyon jo, bacsilam! Ad meg?
Mara mar elfogyo, de ha az enyem izle, a ied meg
jobban fog izleni. Kosold csal meg, ledves ocsem!
A hos felve lerdeze:
De ugye nem faj?
De nem am, so, inlabb lellemes!...
A hos fellapo egy loclalove. A polmajom nevee
magaban, es igy beszel a hoshoz:
Igazan van merszed hozza, ledves ocsem?
Ha az enyem, az nem is mogyoro, hanem valosagos
maniolagumo riloloa boldogan a hos! ]ol a marlaba
foga a loclalove, es puff !, egyenesen a mogyoroira. Rog-
on meghal. A polmajom igy csufollodo:
Ha, szemem fenye, nem megmondam neled, hogy
feldobod a alpad?! Mondam bizony! Csal nem hallgaal
152
ram! Mos azan lahaod, hogy mi var arra, ali engede-
len. Nos: sic ransi! Igy mulil el a vilag dicsosege!
Azzal felvee guapercsa leszyuje, es elmen. Nemso-
lara liados zapor hullo, lehuoe a hos zoldulo husa, es
megaladalyoza, hogy ovabb rohadjon. Nyomban emer-
del guazsuguazsu- es murupeehangya rohana meg a
holese. X.Y. ugyved arra jar, es amilor odamen meg-
nezni, miol ez a hangyainvazio, eszrevee a haloa. Le-
hajol, livee a zsebebol, az iraarca, de csal egy nev-
jegylarya alal benne. Allor elhaaroza, hogy elszallija
a haloa a penzioba. A haara vee Malunaima, es
men-mendegel. Am a holes nagyon nehez vol, es az
ugyved ereze, hogy nem ud ilyen nagy suly cipelni, erre
lerala a eeme a foldre, es egy boal alaposan elvere
raja a por. A holes eol egeszen lonnyu le, es X.Y.
ugyved el uda vinni a penzioig.
Maanape az occse esere borulva leservesen sir. Ke-
sobb folfedeze a zuzodas. Maanape varazslo vol. Azonnal
lolcsonler a penzio ulajdonosnojeol le bahia-i lolusz-
dio, libogozhaalan csomoval odalooze ole az ossze-
or mogyorol helyere, es pipabol fuso fuj a halo hosre.
Malunaima lassan-lassan elere lel, de alig vol jaranyi
ereje. Adal neli guarana-palinla, es nemsolara mar
egyedul nyomloda agyon a maradel hangya, ami meg
harapa o. Minden izeben reszlee, mer a liados za-
porol varalanul raor a hidegleles. Malunaima elovee a
lis buylos a zsebebol, es mind liia, ami meg marad
benne, hogy folmelegedjen. Lana ler egy szazas Maa-
napeol, es elmen egy lioszlig, hogy fogadas losson a
looszamolra. Deluanra mar meg is fiadzo a szazas. Igy
elel-eldegelel a legidosebb esver sejeseire hallgava.
Maanape varazslo vol.
153
XIII. ZSICE TETVESKE]E
#$
MASNAP RECCELRE a zuzodasol Malunaima egesz ese
elborioal a liuesel. Megnezel, mi baja, ha orbanco
lapo, ez a hosszadalmas beegsege. Iiverei lelliismere-
esen apolal, napona jobbnal jobb gyogyszerellel erel
haza, amile a szomszedol meg az ismerosol, szoval ezel
a derel brazil emberel ajanloal az orbanc ellen. A hos
egy heig nyoma az agya. Ejszala allandoan hajola la-
o almaban, es a penzio ulajdonosnoje, ali reggelenlen
bemen hozza, hogy megnezze, javul-e az allapoa, min-
dig az monda erre, hogy a hajo engeri uazas jelen.
Amilor elmen, o hagya a beeg agyan az Esado de So
Paulo-. Az Esado de So Paulo egy ujsag. Na, allor Ma-
lunaima azzal oloe az egesz napja, hogy vegigolvasa
valamennyi orbanc ellen ajanlo gyogyszer hirdeese. To-
merdel sol hirdees vol!
Amilor elel a he, a hos levedlee a bore, es lemen a
varosba, haha lap egy lis ruho, mer annyira megszola
mar a valarozas. Condolaaiba melyedve jarlal a varos-
ban, de mivel gyonge vol meg, hamarosan elfarad, es
megpihen az Anhangabau parlban. A Carlos Comes em-
lelmu oveben ul le, Carlos Comes hires brazil zeneszerzo
vol, mos pedig csillag az egen. A deluani csendessegben
csobogo szololu hangja a hosben felideze a enger hulla-
mainal mormolasa. Malunaima leul a szololu lorla-
jara, es elneze a vize lopo bronz engeri csilola. A en-
geri csilol csapaa mogo soelo barlang melyen valami
fenyessege pillano meg. ]obban odaneze, ha egy cso-
dalaosan szep hajo lao, amely a hullamol haan rin-
gaozva lozelede fele. ,Egy halaszladil mormola a
hos. Am a hajo egyre nagyobb le. ,Egy propeller mor-
moga a hos. Am a hajo olyan haalmas nagyra no, hogy
a hos ijeden ugro hara, es ellialoa a messze vissz-
157
hangzo esi szurluleen: ,Egy folyami gozhajo! A hajo
mar jol laszo a bronz engeri csilol mogo. A nagy se-
bessegol a hullamol elborioal ezusos orzse, a hara-
hajlo arbocolon lengedezo emerdel zaszlocsla pedig la-
haalan lespengei loze simioa a szel. A lialasra odafu-
oal a eren alldigalo soforol, es valamennyien livancsi-
an bamulal a mozdulalanna merevede hos, majd lo-
veel a szemullel a szololu soejebe veszo pillanasa.
Mi oren, Malunaima?
Nezzeel csal! ... Nezzeel az a nagy gozos, ami a
enger vegelen vizein a lozeledil felenl!
Hol van?
O, a jobb oldali engeri csilo mogo!
Na, allor mindenli meglaa a jobb oldali csilo mogul
elobullano hajo. Mar egeszen lozel jar, csalnem be-
uszo a engeri csilo es a lofal loze, o lebege a barlang
szajaban. Haalmas nagy hajo vol.
Nem gozos ez de nem am! Oceanjaro ez a javabol, ami
a engerelen lozleledil! lialoa egy japan sofor, ali
mar solszor uazo a engeren. Bizony, egy roppan nagy
oceanjaro vol. Ienyarban uszo, csillogo raja a sol
arany es ezus, lenge-lobogo arbocain a omenelen
zaszlo, unnepi diszben pompazo az egesz hajo. A labinol
ablalszemei gyongysorlen huzodal vegig a orzsen, egy-
mas fole emelledo o fedelzee beoloe a zene, es hang-
jaira vadul ligyozo mozdulaollal oserdei anco jaral az
emberel. A soforol csoporja igy lommenala az eseme-
nyele:
Ez a Lloyd hajoja!
Nem, a Hamburge!
Dehogyis! Tudom mar! Ha persze! Ez bizony a Cone
Verde gozhajo.
Es enyleg a Cone Verde gozhajo vol. A Vizel Anyja jo
el egy reges-regi gozhajo lepeben, hogy megliserse a hos.
Emberel! Isen veleel, emberel! Elmegyel Europaba,
o sollal jobb lesz nelem! Elmegyel Venceslau Piero
15S
Piera, az emberevo Piaiman orias uan igy beszel Ma-
lunaima.
Es a soforol bucsuzoul mind megolelel Malunaima. A
gozos o ringo, es Malunaima felugro a szololu-mell-
ved molojara, hogy onnan masszon fol a Cone Verde fe-
delzeere. A hajo uasai es a legenyseg minden agja a zene
uemere inegee, hival Malunaima, hival o a agba-
szalad marozol, a larcsu argeninol, es a emerdel,
szepseges, szebbnel szebb asszony, alillel addig lehene
vigadozni, mig az ember el nem szedul a hajo dulongele-
seol.
Ereszd le a hajolepcso, lapiany! lialo Malu-
naima.
Allor a lapiany levee a szalagrozsaja, es egy beu raj-
zol a levegobe. Es valamennyien, a marozol, a larcsu ar-
geninol, es a szebbnel szebb asszonyol, alillel Malu-
naima vigadozni szeree volna, szoval, alil a hajon uaz-
al, valamennyien csufondaros szavala lialozal es gu-
nyolodal a hoson, milozben a hajo folyonosan mano-
verezve a szarazfold fele fordioa aja, es sebesen a bar-
lang melyere uszo. Es az uasol meg a szemelyze vala-
mennyi agja, milozben a hos csufolal, meglapal ole
az orbanco. Es amilor a gozhajo auszo a bal oldali en-
geri csilo es a barlang fala lozoi szoroson, a haalmas le-
menybol, min egy jolora fusfelho, a gyoroszunyogol,
arvaszunyogol, puposszunyogol, orpeszunyogol, bogo-
lyol, papaazi legyel, aranyosszemu pocslol, nyuvel, szo-
val mindeme verszivol omege or elo, es szeugraszoa
a soforole.
A hos banaosan uldogel a szololu parlanyan, a szive
raga a leseruseg, az orbanc pedig egyre sulyosbodo. Ma-
lunaima mar csupa orbanc vol. Megborzongo, forro vol
a ese. Elhajoa magarol a szunyogola, es elindul a
penzio fele.
Masnap Zsige egy feherszemely hozo haza magaval,
lenyelee vele harom olomsoree, hogy ne legyenel gye-
159
relei, es egyu aludal a fuggoagyban. Zsige allandoan az
asszony szolnyajan ul. Nagyon derel ember le belole.
Egesz nap a puslaja iszogaa, meg a peroleumlampa
fenyesiee. Zsige asszonya Szuzinal hival, es reggelen-
len elmen a piacra edesmaniolaer, hogy legyen mi en-
niul. Es Malunaima, ali egeszen belebolondul Zsige par-
jaba, minden allalommal vasarol neli egy langusza, be-
rala a losar aljara, es raszora a maniola, hogy senli se
vegyen eszre semmi. Ez a Szuzi valosagos boszorlany vol!
Amilor hazaer, a losara lin hagya az eloszobaban, es
bemen aludni, hogy almo lasson. Almaban igy beszel
Zsigehez:
Zsige, draga parom, Zsige, almo laol, egy langusza
felszil a losaramban, a maniolagumol ala.
Zsige men, hogy megnezze, es enyleg. Igy vol ez nap
nap uan, am Zsige, alin elhaalmasodo a felelenyseg,
gyanalodni lezde. Malunaima eszrevee, mi ragja a fi-
vere, es neliall varazsolni, haha silerul liuzni belole a
baj. Kerese egy olheja, ejszala livie az erlelyre, es
csendesen igy imadlozo:
Eg ztze,
Hu//j ebbe a t/hejba,
Patt//, jjj ebbe a zizbe,
Acpcszeru, jjj ebbe a zizbe,
Sztzucimc, jjj ebbe a zizbe,
Omatszpcpc, jjj ebbe a zizbe,
Viz tyjat, zzete/ e/ a fe/te/enyseg /injat!
ra/u, Ae/ume/urt, Pat, jjjete/ ebbe a zizbe,
Es zzete/ e/ a fe/te/enyseg /injat, ha a beteg
tszt/ ebbc/ a zizbc/,
me/yben benne zanna/ a Viz e/zarazsc/t tyjat!
Masnap megiaa Zsige a vizzel, de nem vol semmi
eredmenye, a fivere egyre jobban gyanalodo.
Szuzi, amilor piacra leszul, es ellezde olozlodni, az
16u
eppen divaos foxroo fuyule; azzal hiva a ledvese,
hogy menjen vele. Malunaima vol a ledvese, es men is
mindig. Zsige asszonya elindul, Malunaima meg uana.
Vigadozal ledvulre, es amilor eljo a hazaeres ideje, a
piacon nem vol mar edesmaniola. Allor Szuzi hazafele
mene iolban a haz moge lerul, leelepede a bevasar-
lolosarra, es osszeszede egy csomo maniola a szemees
edenybol. Mindnyajan jo evaggyal eel, csal Maanape
dohogo:
Taubaei labollool, polos labu sarga lool, allva vizelo
asszonyol, mens meg, Domine, a gonoszol es elola
maga elol az eel.
Maanape varazslo vol. Lani sem alara az a maniola,
nem bizony, alig lao az ehsegol, ezer egesz nap lola-
levele ragcsal, hogy a gyomra becsapja. Eljo az ejszala,
es Zsige mar eppen nelileszul, hogy belevesse maga a
fuggoagyba, amilor a parja nyogdecselni lezde, hogy igy
meg ugy, elronoa a gyomra, mer eleee maga piom-
ba-szilvaval, es nem lope li a magja. Csal azer monda
ez, hogy Zsige ne ficlandozzon vele; Zsige nem lao a
meregol.
Masnap az asszonyla elindul a piacra, es lozben a diva-
os foxroo fuyule. Malunaima men uana. Zsige elha-
aroza, hogy a vegere jar a dolognal. Elove egy haalmas
leplehalo, es szep lomoosan a nyomulba ered. Men-
mendegel, es a Ieny Kerjeben meglaa Szuzi es Malu-
naima, fogal egymas leze. Mar lacagal egymasra. Zsi-
ge rajul borioa a leplehalo, es magaval vie a parja a
penzioba, faradan zihalo fivere pedig o hagya a o par-
jan, a hayul lozo.
Masnapol fogva Zsige jar el bevasarolni, asszonya pe-
dig bezara a szobaba. A dologalanul lezengo Szuzi azzal
oloe napjai, hogy amilor csal lehee, erlolcselense-
gele muvel, mig egy allalommal a szen Anchiea aya, a
XVI. szazadban el josagos pap leereszledven e vilagra, el-
laogao hozza, es lonyoruleessegbol meganioa o
161
eveszledni. Szuzinal fiusra vago, a la garonne, voro-
sesbarna haja vol, amiben csal ugy nyuzsogel a evel,
emerdel eu nyuzsgo benne! Aol fogva nem lao al-
maban languszala a mandiolas losarban, es nem jar
obbe az esze a paraznallodason. Amilor Zsige elmen o-
honrol, levee a fejerol a haja, raalaszoa a parja furlos-
bojara, es eveszlede. De nagyon sol eve vol am. Te-
merdel eve vol! Aol felve, hogy a parja egyszer meglepi
o eveszledes lozben, igy szol hozza:
Zsige, ledves parom, amilor megjossz a piacrol, leg-
eloszor is lopogj az ajon, lopogj mindennap egy jo dara-
big, hogy oruljel neled, s ledvem legyen mandiola fozni.
Zsige rabolino. Mindennap elmen a piacra mandiola-
er, es amilor hazaer, hosszasan zorombol az ajon. Al-
lor a menyecsle folee a fejere a haja, es igy hiva be Zsi-
ge.
Szuzi, ledves parom, Szuzi, jo ideig dorombolem az
ajon, mos boldog vagy?
Nagyon! monda az asszonyla. Es men, hogy meg-
fozze a mandiola.
Es ez igy vol minden aldo nap. De nagyon sol eve
vol am, emerdel eve vol! Es Szuzi minden egyes alla-
lommal egyenlen megszamola az agyonnyomo evele,
es mindig obb es obb vol a eu! Egy allalommal Zsi-
genel eszebe juo, hogy ugyan mi csinalha azala a par-
ja, mig o a piacra megy, es gondola, jol raijesz. Kezen-
allva, egre lalimpalo laballal megindul. Kinyioa az aj-
o, es alaposan raijesze Szuzira. A menyecsle nagyo li-
alo, es gyorsan a fejere lapa a haja. De a feje eejen
no haja a arlojara lerul, arlojan no haja pedig a
homlolara, es melyen a szemebe hull. Zsige szida, disz-
nonal neveze Szuzi es jo alaposan eldongee; csal allor
hagya abba, amilor halloa, hogy valali jon folfele a lep-
cson. Chico vol az, a szolga, es folfele igyeleze. Allor
Zsige abbahagya a veres, es neliall, hogy megfenje a
nagyles.
162
Masnap Malunaimanal megin ledve lerelede, hogy
Zsige asszonyaval enyelegjen. Az monda a bayjainal,
hogy elmegy vadaszni, jo messzire, de nem men el, nem
am. Ve le uveg Sana Caarina-i loluszlilor, egy uca
szendvicse, le pernambuco-i ananasz, es bezarlozo a
szobajaba. Egy ido mulva elojo a szobabol, megmuaa a
csomago Zsigenel, es igy beszel hozza:
Zsige esverem, ha elmegy arrafele, ahol az ucalnal
vege szalad, eljusz a gyumolcsfahoz, ami mindenli is-
mer; rengeeg allao laam arrafele, menj csal el, es nezd
meg!
A bayja gyanalodva bamul ra, am Malunaimanal arc-
izma sem randul:
Ha nezd csal, van o peyes pala, orvesalla, agui...
Nem, hazudol, agui egye sem laam. Peyes pala meg
orvesalla, agui nincs.
Zsige mar aol is uzbe jo, ami hallo, nyomban a
puslaja uan nyul, es az monda:
Ha igy van, allor sieel, de elobb meg lell esludnod,
hogy nem fogsz enyelegni az eleem parjaval.
Malunaima megesludo az anyja emlelere, hogy meg
csal ra sem nez Szuzira. Zsige elovee a puslaja meg a
vadaszlese, es elindul. Alighogy befordul a sarlon, Ma-
lunaima es Szuzi mar bonogaal a csomagola, es sze-
erieel a hires ,Mehlapar elnevezesu csiplebol leszul
erio, amelynel minazaa a ravasz manguei csiplevero-
no, Ceracina da Pona a muriui Ceara-Mirimol szereze.
Amilor minden eloleszieel, beleugroal a fuggoagy-
ba, es ficlandozal. Meg mos is lacagnal egymasra. Mi-
uan lilacagal magula, Malunaima igy szol:
Bons li egy uvege, es igyunl.
]o felele Szuzi. Megial egy uveg loluszlilor; na-
gyon izle nelil. Mind a leen cuppogal a szajullal, es
megin beleugroal a fuggoagyba. Iiclandozal, mig bele
nem faradal. Tan meg mos is lacagnal egymasra.
163
Zsige masfel merfolde gyalogol, elmen egeszen addig,
ahol vege ernel az ucal, lerese, lerese a gyumolcsfa,
el-mul az ido, es a lajman an megalala volna, de nem!
Nem vol o egy fia gyumolcsfa sem, pedig Zsige ujra meg
ujra bejara a videle, ahol az ucal vege ernel. Elindul
ha visszafele, es amilor folmen a szobajaba, o alala az
occse, Malunaima es Szuzi, amin lacagnal egymasra.
Zsige elonoe a mereg, es elvere asszonya, Szuzi alan
meg mos is sir. Zsige ellapa a hos is, es buzgon csap-
dosa o egy husanggal. Vere, vere, csal allor hagya
abba, amilor Manuel belopogo. Manuel, a szigelalo
vol az, a penzio szolgaja. A hos alan meg mos is nyogi a
husango. Na, allor Zsige, ali lozben alaposan megehe-
ze, felfala az osszes szendvicse, az ananasz, es az uol-
so cseppig megia a loluszlilor.
Azol leen meg jol meglapal a magule, es egesz ej-
szala nyogel. Masnap reggel a morcos Zsige elovee a fu-
vocsove, es elmen ohonrol, hogy megleresse az a bizo-
nyos gyumolcsfa. Zsige vilageleeben nagyon osoba vol.
Szuzi laa, hogy limegy a hazbol, leorole a lonnyei, es
igy szol a ledvesehez:
Ne sirjunl.
Malunaima leorole a banao a leperol, rendbe szede
maga, es elmen, hogy Maanape bayjaval beszeljen. Zsige
visszamen a penzioba, es meglerdeze Suziol:
Hol a hos?
Am a menyecsle igen duhos vol, es csal fuyoresze,
Na, Zsige fellapa a furlosboo, meglapogaa a parja, es
nagy szomoruan igy szol:
Ne is lassalal obbe, e pololfajza!
A lany boldogan mosolygo. Szamolalanul fogdosa
ossze a maradel evele, es emerdel eu fogo ossze!
Egy hinaszel ele looe ole, beleul a hinaszelbe, a e-
vel nagyola ugroal, es Szuzi folmen az egbe, csillagga
valozo, de olyanna, amelyil mindig ide-oda szollen.
Lsolos le belole.
164
A hos meglaa Maanape, es mar messzirol ellezde jaj-
gani. Raborul a bayja vallara, es elmondo neli egy
nagyon szomoru orenee, hogy bebizonyisa, Zsigenel
nem vol joga ennyire megverni o. Maanape elonoe a
mereg, es elmen, hogy beszeljen Zsigevel. De Zsige mar
jo, hogy beszeljen Maanapeval. A folyoson alallozal.
Maanape minden elmondo Zsigenel, es Zsige minden
elmondo Maanapenal. Allor megereel, hogy Malu-
naima egy semmirelello ficlo, aliben egy csoppnyi jellem
sincsen. Visszamenel Maanape szobajaba, a hos leserve-
sen jajgao. Hogy megvigaszaljal, auo-gepe berelel, es
elviel sealocsilazni.
165
XIV. A MLIRAKITAN-TALIZMAN
$&
MASNAP RECCEL Malunaima linyioa az ablalo, es
megpillano egy aprocsla zold madara. Eol nagy-nagy
elegedeseg oloe el, igy alal ra Maanape is, amilor
belepe a szobajaba, es elmesele, hogy az ujsag-gepel hi-
rul adal, hogy Venceslau Piero Piera hazaer. Erre Ma-
lunaima elhaaroza, hogy nem lacafacazil obbe az orias-
sal, hanem megoli o. Kigyalogol a varosbol, es elmen a
Nevesincs Erdobe, hogy liprobalja az ereje. Masfel mer-
folde gyalogol, amilor vegre alal egy lebracsofa,
amelynel olyan haalmas amaszogyolerei volal, min
egy haz. ,Ez jo lesz dunnyoge. Karja becsuszaa a a-
maszogyolerel loze, nelivesellede, es ugy liranoa a
fa a folbol, hogy nyoma se marad. ,Ez az, mos mar eleg
eros vagyol! lialo fel Malunaima. Megin eloloe az
elegedeseg, es elindul visszafele a varosba. Am lepni is
alig bir, mer furolben logal raja a lullancsol. Malu-
naima egyledvuen igy beszel nelil:
Ejnye, lullancsol! Menjeel szepen a dolgoolra, ba-
raaim. En nem vagyol az adosool, nem bizony!
Erre a lullancsnepseg lehullo a foldre, min a meseben,
es elmen onnan. A lullancs is ember vol valamilor, alar-
csal mi... Reges-regen egy lis bolo allio fel az orszagu
melle, nagyon sol vevoje vol, mer mindenlinel ado
hielbe is. Annyi hieleze, annyi hieleze, annyi sol
brazil ember nem fizee neli, hogy a lullancs vegul onl-
remen, es o lelle hagynia a bolja. Azer csimpaszlo-
dil mos bele minden emberbe, hogy behajsa raja a ar-
ozasa.
Soe ejszala vol mar, amilor Malunaima a varosba er,
es rogon elindul, hogy megosromolja az orias haza.
Suru lod borul a vilagra, es a haz olyan lihal vol, hogy
anya ver benne a soeseg. Malunaimanal eszebe juo,
169
hogy leresnie lellene egy szolgalolany, alivel vigadozha-
na, de a sarlon vol egy axiallomas, es a fehercseledel mar
mind o enyelegel. Allor Malunaimanal eszebe juo,
hogy lelepce lellene alliani a granapinyelnel, de nem
vol csaleel nala. Nem udo mi csinalni, elalmosodo.
Nem alar aludni, nem bizony, mer Venceslau Piero
Piera vara. Igy medial: ,Mos virraszani fogol, es ha
az Alom meglornyelez, megfojom. Nem el bele sol
ido, egy arnyel lozelede fele. Emoron-Podole vol az, az
Alom Ayja. Malunaima megbuj a ermeszhangyal varai
lozo, hogy el ne ijessze az Alom Ayja, mer meg alara
olni. Emoron-Podole egyre lozelebb es lozelebb er, es
amilor mar egeszen lozel vol, a hos elbolino, az alla a
mellehez verodo, beleharapo a nyelvebe es fellialo:
Hu, de megijedem!
Az Alom nyomban elfuo. Malunaima ledveszegeen
jarlal fol-ala. ,De meg ilye! pedig lis hijan ellapam...
Na, lezdjul elolrol, es a majmol pisaljanal le, ha mos
nem lapom el, es nem olom meg az Alom Ayja! igy
morfondirozo magaban a hos. Vol a lozelben egy vizmo-
sas, es egy lidol fa vol raja a hid. Tavolabb egy o feher-
le a hold fenyeben, mer lozben felszall a lod. A aj nyu-
galma es meghisege araszo, egy csobogo paalocsla
pedig a szegenyel alaodala enelele. Az Alom Ayja bi-
zonyosan i buj el a lozelben. Malunaima osszefona a
larja, es alvo bal szemmel, mozdulalanna merevedve ul
a ermeszvaral lozo. Nem el bele hosszu ido, es eszre-
vee a lozeledo Emoron-Podole. Az Alom Ayja egyre lo-
zelebb es lozelebb er, es hirelen megall. Malunaima
halloa, hogy igy beszel:
Az az ember fia o nem halo, nem bizony. Ki lao
mar olyan haloa, amelyil nem bofog!
Allor a hos boffene egye.
Ki lao mar bofogo haloa, emberel! csufolodo
az Alom, es elfuo.
17u
Igy azan az Alom Ayja meg ma is el, es az emberel bun-
eesbol nem udnal allva aludni.
Malunaima mar-mar buslalodni lezde a ludarc mia,
amilor szovalas uoe meg a fule, es a vizmosas masil
oldalan meglao egy sofor, ali ugy hadonaszo, min
egy ordongos. Hivo valali. Malunaima nagyon meg-
ijed, es minden izeben reszleve igy lialo:
Hozzam beszel, lollega ur? En nem vagyol a francia
dama!
Tavozz, gonosz szellem lialo a legeny.
Allor Malunaima megpillano egy sovanyla szolgalo-
lany, ali a sarga brazilfa nedvevel lilericssargara fese
lenvaszon ruha visel. Eppen a vizmosas folo elnyulo fa-
orzson egyensulyozo. Amilor aer a ulso parra, Malu-
naima odalialo a pallonal:
Laal valami, pallo pajas?
Laam a bulszaja!
Ha! Ha! haha! hahaha!...
Malunaima raza a nevees. Azuan megindul a parocs-
la nyomaban. Azol mar ul volal a vigadozason, es eppen
pihenel a o parjan. A lany egy felig szarazra huzo vior-
las csonal peremen uldogel. Mezelen vol meg a furdes
uan, es elve fala a ponylazacola, milozben nagyola
lacago a legenyre. A legeny a vizben hasal, a lany laba
melle, es egymas uan szede li a obol a fanomlazaco-
la, hogy a lany ehessen. A hullamgyerlocol serege fella-
paszlodo a legeny haara, es vizol silos esen vegigcsi-
csonlazva gyongyozo lacagassal perge vissza a oba. A
lany a alpaval rapaslol a vizre, ezusosen csillogo vizper-
me szollen virgoncul a magasba, es megvalioa a le-
geny. Allor a fiu a oba meriee a feje, es elesziva a
szaja vizzel. A lany lefelol a fiu felfuj arcara szorioa a
laba, es a lilovello vizsugara ugy iranyioa, hogy a hasa
erje. A szello libonoa a haja, es a sima szalala egyen-
len az arcaba hinee. A fiu eszrevee ez. Szerelmese er-
dere amaszoa az alla, orzse liemele a vizbol, magas-
171
ba nyujoa a larja, es a hajszalala elsimioa a lany ar-
cabol, hogy a ledvese nyugodan ehessen. Allor a leany
halabol harom fanomlazaco dugo a fiu szajaba, es raz-
lodva a lacagasol, hirelen elhuza a erde. A fiu orzse-
nel nem vol mire amaszlodnia, nyomban belebulfence-
ze a vizbe, lesullyed a fenelig; a nyalan meg mindig o
vol a lany le laba, es a lany is lassan csuszo lefele, de
eszre sem vee, annyi gyonyorusege el az eleben. Csu-
szo, csuszo, es a csonal felfordul. Na es, li banja, ha
felfordul! A lany szeliden a fiura huppan, a fiu pedig lor-
befona o olelo larjaival, min egy szerelmes fugefa. A fan-
omlazacol szerebbenel, ol pedig megin ledvule lelel
egymasban.
Malunaima odaer. Leul a felfordul viorlas csonal or-
zsere, es var. Amilor laa, hogy befejezel a vigadozas,
igy szol a soforhoz:
Nem eszem zagy harcm napja,
Nem /ptem mar egy het cta,
Sarbc/ gyurta/ Katn apjat,
Kcmam, adj egy ctgarettat!
A sofor igy felel:
Ne haragudj ram, ctmbcram,
dne/ en, ha zc/na mtbc/,
De a ctgtm meg a gyufam
Acst ha/asztam /t a zizbc/.
Nincs semmi baj, nelem van mindenem monda Ma-
lunaima. Elove egy elnoc-cigareaarca, amig a parai
Anonio de Rosario leszie, es meglinala a legeny meg
a fehercselede egy-egy cigareaval, ami a paradio rosja-
bol leszie foliaba vol csavarva; meggyujo, egy gyufa
leojulnel, egy masila pedig maganal. Lana elhajoa
a szunyogola, es meselni lezde egy igaz orenee. Igy
172
az ejszala is gyorsabban el, es az ember sem bosszano-
al annyira a fulesluvil lialasai, amelyel linos ponos-
saggal jelezel a soeseg orai. Es a orene igy hangzo:
A regi idolben, ledves gyermeleim, az auomobil nem
vol meg gep, min manapsag, hanem o vol a puma. Pa-
lauanal hival, es a haalmas Nevesincs Erdoben el. Na,
Palaua igy szol a le szemehez:
Menjeel, en zold szemeim, a enger parjara, sebesen,
sebesen, sebesen!
Elmen a le szeme, es a puma megvalul. De folemelee
az orra, beleszimaol a szelbe, es megereze, hogy Aima-
ra-Podole, a Harcsal Ayja jar a avoli engerparon, es igy
lialo:
Cyerel vissza, en zold szemeim, a enger parjarol, se-
besen, sebesen, sebesen!
Visszajo a le szeme, es Palaua megin lao. Arra men
a verszomjas jaguar, es igy szol Palauahoz:
Mi csinalsz, lomamasszony?
Elluldem a le szemem, hogy megnezzel a enger.
Es szep?
De meg mennyire!
Allor luldd el az enyimele is!
Nem luldom, mer Aimala-Podole jar a engerparon.
Kuldd el ole, vagy megeszlel, lomamasszony!
Allor Palaua igy szol:
Menjeel, jaguar lomamasszony sarga szemei, a enger
parjara, sebesen, sebesen, sebesen!
Elmen a jaguar le szeme a enger parjara, es a jaguar
nem lao semmi. Aimala-Podole arra jar, es hamm!, be-
lapa a jaguar le szeme. Palaua gyanioa, hogy mi or-
en, mer a Harcsal Ayja nagyon erosen buzlo a mesz-
szesegben. El alar iszlolni onnan. De a verszomjas jaguar
megereze, hogy a puma odabb alar allni, es igy szol
hozza:
Varj egy licsi, lomamasszony!
173
El lell mennem, hogy vacsora szerezzel a lolyleim-
nel, lomamasszony! Na, isen veled!
De elobb parancsold meg a le szememnel, lomam-
asszony, hogy jojjenel vissza, mer mar nagyon elegem van
a soesegbol.
Palaua igy lialo:
Cyerel vissza, jaguar lomamasszony sarga szemei, a
enger parjarol, sebesen, sebesen, sebesen!
De a le szem nem jo vissza, bizony nem, es a jaguar
reeno haragra gerjed.
Mos felfallal, lomamasszony!
Es fuo a puma uan. Olyan veszeul rohanal az erdo-
lon, rengeegen a, hogy a madaral licsire zsugorodal
felelmulben, es az Ejszala annyira megremul, hogy obbe
moccanni sem udo. Ezer azan, ha a fal loronai folo
su is a nap, az oserdo melyen orolos ejszala honol. A sze-
rencselen leany mozdulni se bir...
Palaua masfel merfolde fuo, es mar alig all a laban,
haraneze ha. A jaguar a nyomaban jar. Na, Palaua fel-
fuo az Ibiracoiaba nevu dombra, es megpillano o egy
haalmas ullo, ami meg Afonso Sardinha vasonodejeben
hasznalal, a brazil ele hajnalan. Az ullo melle negy le-
rel hever ofelejve. Allor Palaua a labara looe a negy
lerele, hogy gyorsabban szaguldhasson, es ahogy mond-
jal, illa berel, nadal erel!, lerele oldo, es lezdodo
megin a vesze nyargalas. A puma egy szempillanas ala
mege masfel merfolde, de hiaba, a jaguar szunelenul a
sarlaban vol. Olyan eszevesze zajjal csoreel, hogy a
madaral icuri-picurira aszalodal a felelemol, es az ejsza-
la egyre sulyosabb le, csal felud moccanalan. A hang-
zavar meg elviselheelenebbe ee a Cyaszos Lappanyu
jajongasa... A Cyaszos Lappanyu az Ejszala Ayja, ali
lanyanal, az Ejnel a nyomorusaga siraa. Palauara rajo
az ehseg. A jaguar mar a sarla aposa. Es Palaua nem u-
do gyorsabban funi, ures gyomra majd szereped, a la-
ba alig emele. Na, allor odaer a Boibepa folyo orlola-
174
ahoz, ahol az ordog lalil, megpillano a lozelben egy
moor, es hamm!, belapa. Alighogy a moor leszanlazo
a gyomraba, a szegeny para uj erore lapo, es sebesen el-
szaguldo. Mege masfel merfolde, es visszaneze. A ja-
guar mar-mar raveee maga. Koromsoe vol, alig de-
renge a melabuol halovany ejszala, igy azan egy dom-
bocsla haan a puma felbulfenceze, hogy csal ugy nyel-
len, pon egy szurdol parjan, licsibe mul, hogy vol
Palaua, nincs Palaua! Na, a puma a foga loze lapo le
lover szenjanosbogara, hogy vilagisal neli az ua, es igy
szaguldo ovabb. Szaguldo vagy masfel merfolde, azan
haraneze. A jaguar szorosan mogoe fuo. Nem lehe-
e lerazni, mer a puma erosen buzlo, a val besianal
pedig olyan eles vol a szaglasa, min egy vadaszluyanal.
Palaua lenyel egy nagy adag hashajo ricinusolaja, fella-
po egy lanna benzinnel neveze folyadelo, egy hajas-
ra liia az egesze, es bromm! brommbromm!, elrobogo
onnan, min egy durrogaos szamar. Olyan nagy larma
csapal, hogy a Iuyos domb felbeor anyerainal cso-
dallozo csilingelese meg sem hallaszo. A jaguar eljesen
megzavarodo, mer val vol, es a lomamasszonya buze
sem ereze mar. Palaua jo darabo rohan meg, azan ha-
raneze. Nem laa sehol a jaguar. De mar nem is udo
volna ovabb funi, mer annyira limelegede, hogy orrli-
laibol goz fujao. A lozelben egy haalmas bananule-
veny erul el, mellee egy vizarolo; Palaua megerleze
Sanos liloojebe. Na, a puma allo vize csorgao az or-
rara, es lehuoe maga. Lana leepe a fugebananfa ha-
almasra megno levele, magara eriee, alar egy lo-
peny, es elbuj alaa. Igy alud. A verszomjas jaguar obb-
szor is elmen mellee, a puma meg se nyillan. A jaguar
mindig ovabb men, mer nem vee eszre a lomaasz-
szonya. A puma azoa mindig fel, es egy pillanara sem
hajlando megvalni azolol a dolgolol, amelyel a segise-
gere volal a menelulesben. A laban mindig o van a negy
lerel, gyomraban a moor, orlaban a hashajo olaj, orra-
175
ban a viz, farolcsonjaban a benzin, szajaban a le szen-
janosbogar, a haara rasimul a fugebananfa levele, es ju-
hejj!, barmelyil pillanaban lesz arra hogy elrobogjon. A
leginlabb olyanlor, ha belebolil a axihangyal feszlebe,
es valamelyil lis alla fellapaszlodil fenyes bundajan,
hogy beleharapjon a fulebe, ilyenlor zumm!, elviharzil,
min a szelvesz. Es hogy meg levesbe lehessen o felismer-
ni, idegen neve ve magara. O az auo-gep.
De Palaua az allo vizol, ami megivo, guaues la-
po. Ezer azuan, fiaal baraaim, ha valalinel auoja van,
az allandoan a guaues lerulgei.
Lgy meselil, hogy egy ido mulva a puma szamos lolylo
hozo a vilagra. Iiai meg lanyai szuleel. vol lozoul
lisebb is, nagyobb is, nem volal egyformal, ezer azan az
egyile Iordnal hivjal, a masila Chevrolenel es igy o-
vabb.
I a vege!
Malunaima elhallgao. A le fiaal a meghaosagol
szipogva sir. A viz szinen elnyujozva huvos fuvalla rin-
gaozo. A fiu, hogy a lonnyei elrejse, a viz ala duga a
feje, es amilor isme felbullan, fogai lozo egy pony-
lazac vergodo lesegbeeseen. A hal fele odaada a lany-
nal. Na, allor a ler lapuja elo egy fia-puma megeresz-
ee hangja, es felbogo a Holdra:
Buaaa! Buaaa!
Iulsileio zaj amad, es a levego egyszerre fojogao
buzzel el meg. Megerleze Venceslau Piero Piera. A
geplocsivezeo rogon folpaan, vele egyu a cseledlany
is. Odanyujoal a lezule Malunaimanal, es hival,
hogy menjen velul.
Megerleze orias urunl az uazasrol, menjunl, nezzul
meg, hogy van.
Menel is; Venceslau Piero Piera az uca lapuban all,
es egy ujsagiroval beszelgee. Az orias ranevee a harom
lozeledo emberre, es igy szol a geplocsivezeohoz:
Bemegyunl?
176
Mier ne.
Az oriasnal lyulas vol a fulcimpaja, mer fulbevalo vi-
sel. Ioga a fiu, egyil laba aduga a jobb fulcimpajan,
masila a bal fulcimpajan, es igy vee o a haara. Amen-
el a parlon, es belepel a hazba. Az alapufaval borio
fogadoszobaban vesszofonaos larosszelel allal, amile
egy manausi neme zsido leszie, a erem lozepen egy
haalmas lyul aongo, foloe pedig a szaponincserje ve-
nyigeibol fon hina lenge. Piaiman raulee a legeny a
venyigehinara, es meglerdeze, hogy alar-e egy licsi hin-
azni. A legeny az monda, alar. Piaiman hinazaa, hin-
azaa, majd hirelen egy nagyo rano raja. A szapo-
nincserjenel uslei vannal... A uslel belemelyedel a so-
for husaba, es a legeny vere lassan csopogni lezde a lyul-
ba.
Eleg mar! Le alarol szallni liabala a sofor.
Hinazz csal, ha mondom szol ra Piaiman.
A ver egyre szaporabban csopogo. A lyul ala, a pin-
ceben a labollo no, az orias parja all, es a ver arra a nagy
londer malaronira csopogo, ami az uranal leszie. A
legeny igy nyoszorgo a hinan:
Ha i lenne melleem az apam meg az anyam, nem
szenvednel ennel a csirlefogonal a lezei lozo.
Piaiman egy haalmasa lodio a venyigehinan, es a fiu
beleese a malaroni melle leszie marasba.
Venceslau Piero Piera elmen, hogy megleresse Malu-
naima. A hos es a szolgalolany mar bamulal egymas, es
neveel. Az orias igy szol a hoshoz:
Bemegyunl?
Malunaima nyujozo egye, es az suoga:
]aj! ... Semmi ledvem!...
Na mi lesz mar? ... Indulas!
Van eszemben...
Allor Piaiman ugyanaz muvele vele, ami elobb a so-
forrel, a hos fejjel lefele a haara palola, a laba pedig a-
bujaa a fulcimpajan levo lyulon. Malunaima folemele a
177
fuvocsove, igy fejjel lefele egeszen olyan vol, min egy
cirluszi arisa, es celba lo az orias mogyoroira. Az orias
ereze, hogy valami nincs rendjen, haraneze, es nyom-
ban megere minden.
Ne csinald ez, foldi!
Elvee ole a fuvocsove, es messzire hajioa, Malu-
naima allor meg minden ujaba lerulo agba belecsim-
paszlodo.
Mi csinalsz mar megin? lerdeze bosszusan az orias.
Nem laod, hogy az agal az arcomba csapodnal?!
Piaiman megfordioa a hos, hogy folfele legyen a feje.
Allor Malunaima az agallal az orias fule lezde csillan-
dozni. Piaiman nagyola nevee, majd ancra perdul a
gyonyorusegol.
Ne bosszans mar, foldi! monda.
Megerlezel a hallba. A lepcso ala vol egy aranylali-
la az enelesmadaralnal. Az orias enelesmadarai ligyol es
gyilol volal. Malunaima odaugro a lalilahoz, es ala-
omban ellezde enni a ligyola. Piaiman hivogaa o,
hogy menjen oda a hinahoz, am Malunaima egymas uan
nyele a ligyola, es lozben szamola, hogy mennyi van
meg.
Meg o hianyzil.
Es belapa a lovelezo ligyo. Vegre a hos folfala az
osszes ligyo, es reenoen duhos le, jobb labbal elore-
lepe, ugy jo le a lalila eejerol. Verben forgo szemel-
lel neze a muiralian-alizman elrablojara, es ez mo-
roga:
]aj!... Semmi ledvem!
Piaiman pedig meg alara hinazani a hos.
En nem udol hinazni, de nem am. ]obb, ha e megy
eloszor moroga Malunaima.
Meg mi nem! Egyszeru ez, min a pofon, raulsz a
szaponinvenyigere, es lesz, en meg hajalal:
]o, de eloszor e menj, orias.
17S
Piaiman nem agio, es a hos is csal hajogaa a ma-
gae, hogy eloszor az orias uljon fol a hinara. Venceslau
Piero Piera felul a venyigefonara, es Malunaima egyre
nagyobbala es nagyobbala lodio raja. Dalol is hozza:
Etmm-ba-/amm
Kapttany uram,
a /ardja meg a /cza,
mcndja, merre zan:
Rano egye a hinan. A uslel belefurodal az orias
husaba, es a vere licsordul. Odalenn a labollo asszony
nem sejee, hogy ez a surun hullo ver az oriasbol jon, es
hagya a lover cseppele rahullani a malaronira. A maras
egyre esesebb le.
Allj meg! Allj meg! lialoza Piaiman.
Hinazz, mig szepen vagyunl mordul ra Malunai-
ma.
Addig hinazaa az orias, mig az el nem szedul, allor
egy nagyo rano a szaponinhinan. Kigyo eve, es eol
vol ennyire duhos. Venceslau Piero Piera belezuhan a
lyulba, milozben enello hangon igy ordiozo:
]aj, jaj, jaj..., ha elve meguszom, soha obbe nem eszem
meg senli!
Megpillanoa maga ala a gozolgo malaroni, es ra-
lialo:
Menj onnan, e, mer megeszlel!
A lajman an elmen volna, de nem a londer! Az orias
beleese a foryogo malaroni lellos lozepebe, es a lon-
derbol olyan omeny porzsol borszag csapo li, hogy a
varosban minden safranypiny holan hullo a foldre, es
meg a hos is elajul ole. Piaiman hanya-veee maga,
mar nem vol se eleven, se hol. Minden ereje osszeszedve
meg egyszer liemellede a londerbol. Ielreola az arcara
apad malaroniszalala, folfele fordioa a elinee, es a
bajsza megnyalva igy lialo:
179
Meg egy lis saj lellene bele...
Azuan meghal. Ez le a vege Venceslau Piero Piera-
nal, ali Piaiman vol, az emberevo orias.
Malunaima meg magahoz er, meglerese a muirali-
an-alizman, azan felul a villamos-gepre, es elindul
vissza a penzioba. Egesz uon leservesen zologo:
Talizman, alizman, mi a ledvesemol lapam, e
ugyan velem vagy, de vajon o hol van?...
1Su
XV. OIBE PACAL]A
&
NA, AKKOR harom fiver visszaindul a szulofoldjere. Ele-
gedeel volal, am a legeslegelegedeebb lozoul megis
a hos vol, mer olyan erzes le urra raja, ami csal a hosol
livalsaga: a haaralan megnyugvas. Lnal eredel. Ami-
lor agyalogolal a jaragua csucsan, Malunaima harane-
ze, hogy meg egyszer szemugyre vegye So Paulo roppan
varosa. Hosszu ideig melazo borongo elineel, azuan
megraza a feje, es igy dunnyogo:
Sz/s egeszseg es sc/ szauba-hangya,
Erazi/tat e /ettcs atc/ sujtja.
Leorole lonnyei, remego ajla osszeszorioa. Azan
varazslasba fogo: le larja az eg fele emele, es a haal-
mas elepules mindenesul avalozaa lolajharra. Lnal
eredel.
Indulas elo Malunaima alaposan meghanya-veee
magaban, hogy mire lolse maradel penze, vegul csupa
olyan holmi vasarol, ami a So Paulo-i civilizaciobol a
leginlabb megesze neli. Egy Smih-Wesson revolver,
egy Pael-ora es egy leghorn baromfihazaspar vi maga-
val. A revolver es az ora a fulebe alaszoa, minha ful-
bevalo lenne, a lalas meg a yulo pedig lalilaba zarva,
a lezeben vie magaval. Egy lyulas garasa sem marad
abbol, ami a loon nyer, am lilyulaszo ajlan aszurva
o logo a alizman.
Es hala a alizmannal, minden sollal lonnyebben men.
Szerencsesen leereszledel az Araguai folyon, Zsige eve-
ze, es Maanape lezele a lormanylapao. Boldogol vol-
al megin. A logora hagyo Malunaima a lenu orraban
uldogel, es szorgalmasan jegyeze, hol lell majd uj hida
epienie, vagy a regi lijaviania, hogy ezzel is lonnyebbe
1S3
egye a goiasi nep elee. Leszall az ejszala, az arer mo-
csarai fele csondesen szambazal a vizbefulal liderclang-
jai, Malunaima neze, neze ole, es lassan alomba szen-
derede. Masnap duzzado ledvvel ebred, bal larja abuj-
aa a lalila gyurujen, liall a lenu orraba, es a giarja
pengeve, messzire zengo hangon a szulofoldjerol enelel:
Cebtcs a mt /a/auzun/,
Hej, fahejga/amb,
jegmadartc/ ennt /apun/,
Hej, fahejga/amb,
Iecs/e, a//-e meg a hazun/,
z Urartccera-na/ mtt /atun/:
Hej, fahejga/amb...
Telinee egyre avolabb es avolabb sillo a folyo haan,
ahogy gyermelloranal ledves videlei furlesze; minden
felszolleno hal, minden laraguaa bolor, miden apro
semmiseg, ami megpillano, elragadaassal oloe el,
es a hos, min ali megbolondul, orla szaladabol gajdol-
a zagyva, osszevissza noaja:
Eibcrfecs/e a zezetcn/,
Hej, fu/esbagc/y,
Iahagctc/ ennt /erun/,
Hej, fu/esbagc/y,
Itzeretm, ncsza, menjun/,
z Urartccera-na/ pthenun/!
Hej, fu/esbagc/y...
Az Araguai hullamai hallan mormolal, es aprola nyog-
dicselve emelel haulra a lenu, a avolbol odahallaszo
a Vizel Anyjanal es szolgaloleanyainal, a szirenelnel du-
dolo enele. Vei, a Nap serenyen nyaldosa az evezolnel ulo
Maanape es Zsige verejelol csillogo haa es a hos felma-
gasodo szoros ese. Nyulos hoseg vol, amely az onlivu-
1S4
leig foloza elragadaasula. Malunaimanal eszebe ju-
o, hogy o az oserdo Csaszara. Kezevel a nap fele bolo,
es igy lialo:
Eropia boiamorebo! aminel laszolag semmi, de
semmi erelme nem vol, am az egbol nyomban elsoee-
de, a lahaaron megjelen egy melyvorosen parazslo fel-
leg, es allonyszinbe vona a deli nap heve. A melyvoros
parazslas mind lozelebb es lozelebb lerul, a voros araral-
nal es az aranypapagajolnal, szoval ezelnel a szoszayar
madaralnal a serege lozelede, es velul vol a hosszucso-
ru papagaj meg a smaragdpapagaj is, meg a gyemanpa-
pagaj, az aymarapapagaj, a lelhomlolu amazonpapagaj, a
sargafeju amazonpapagaj, a gallerospapagaj, az ararauna,
az aracanga, a verebpapagaj, a szurlepapagaj, orvospapa-
gaj, jalo, araralaladu, remeepapagaj, inlalaladu, puly-
laleselyu, laona arara, haromszinu arara meg a jacinlel
araral, uil es predilalomadaral, szoval ez a sol-sol ma-
dar, Malunaima csaszar egesz arla liseree. Es ez a e-
merdel szoszayar alla szarnyabol es lialasaibol sara
von a hos fole, hogy megvedje o a Nap bosszuallo ha-
ragjaol. A hullamol, az isenel es a madaral olyan zsina-
olas viel vegbe, hogy semmi sem lehee hallani, es a
lenu felig labulan megall a folyo lozepen. Erre Malu-
naima a leghornola halalra remive varalanul haalmasan
meglengee a larja, hogy mind lassal, es igy lialo:
Vc/t egyszer egy sarga tehen,
Nagyct tcjt a ret /zepen,
/t e/scne/ megszc/a/,
ze /esz a tehenszar!
A vilag elnemul, egy pisszenes sem ese, es a csond pu-
ha arnyela lorbefoga a lenu. Es a messze, messze avol-
bol hallan, nagyon hallan folsejle az Lraricoera zugasa.
A hos elragadaasa noon-no. A giar zengo hangja meg-
remege. Malunaima haralol, es nagyola lopo a fo-
1S5
lyoba, es milozben a lopeel undol cafrangos elnosolle
valozal, es alamerulel a vizben, a hos orla szaladabol
gajdol, min ali megbolondul, es mar az sem uda,
hogy mi enelel, ilyenforman:
Pampapam pam-pampam
Pampapam pampa/am-papapam
Pant/t/as pa/tn/a, pampus/a
Hugccs/am!
Var az Urartccera partjan.
Azuan a leszallo allonya elnyel minden zaj, es a vilag
alomba merul. Csal Kapei, a Hold vilagio, haalmasan
es loveren, puffed vol a lepe, min a lengyel asszonysze-
melyelnel egy-egy amulao ejszala uan, ihaj! csuhaj!
mennyi duhaj mulasag, mennyi csodaszep asszony es
mennyi palinla! Malunaima vagyalozva gondol vissza
azolra a dolgolra, amilben abban a nagy-nagy faluban,
So Paulo-ban resze vol. Maga elo laa azola a halo-
vany boru asszonyola, alillel papas-mamas jaszo, mi-
lyen jo is vol az!... Elerzelenyulen susoga: ,Mani!, Ma-
ni!, piciny lis maniolalanyol!... Annyira elerzelenyul,
hogy remegni lezde a szaja, es a muiralian-alizman
majdnem beleese a folyoba. Malunaima visszauze az
ajlaba a lajman alalu love. Azuan lomoly megfonol-
saggal elgondollodo a alizman gazdajarol, ali annyiszor
elangala o, egyszoval Szirol. O! Szi, a Vadon Anyja, a cu-
darla, ali soha nem ud elfelejeni, mer abban a fuggo-
agyban alud, amelye ledvese a saja hajabol csomozo...
,Aliol avol van a szerelme, annal sol banaban van re-
sze... szogeze le Malunaima. ,Hogy megbabonazo en-
gem ez a cudar!... Es mos o lellei maga az egbolon
elegansan lilenve-lifenve sealga, es ficlandozil, li udja,
hogy livel... Ielamad benne a felelenyseg. Magasba
emele larja, amivel halalra remiszee a leghornola, es
igy imadlozo a Szerelem Ayjahoz:
1S6
Ruda! Ruda!
Ker/e/ teged, egben jarc,
/t az esc/ne/ parancsc/sz,
dd, hcgy az en cudar/amna/,
Egy szeretc se /egyen jc,
/armennytre ts /e/jen.
ddtg szitsd benne a zagyat,
Hcgy a f/dt /edzeseert
E/epedjen, hc/nap este,
Ha a Nap mar /enyugcdctt.
A szeme vegigjaraa az egen. Nem laa Szi, bizony
nem, csal a erebelyes Kapei, ali beoloe az egbolo. A
hos vegignyul a lenuban, a giar, min egy parna a feje
ala ee, es a mohaszunyogol, az arvaszunyogol es a csi-
poszunyogol lozo alomba szenderede.
Az ejszala mar egeszen falo vol, amilor egy bambusz-
lige felol afrilai nepi anc hangjai hoza a szel, es Malu-
naima folebred. Korbepillano, liugro a parra, es visz-
szalialo Zsigenel.
I varjaol ram!
Men-mendegel az oserdoben, mege masfel merfol-
de. A szep Irili lerese, az asszonya, ali valamilor Zsige
asszonya vol, es meg mindig a lapolfa orzsen ulve var
rajul, lozben csinosigaa maga, es a lullancsola szede-
gee a borebol. Nagyon megorulel egymasnal, ficlan-
dozal, amig el nem faradal, azuan visszamenel a le-
nuhoz.
Delben a papagajsereg isme szejjelerul a csonal folo,
hogy olalmazza Malunaima. Es ez igy men nap nap
uan. Egy deluan a hos mar reenoen una az egesze, es
elhaaroza, hogy limegy a szarazfoldre aludni. Alighogy a
parra ee a laba, egy szornyeeg jelen meg elo. A
Ponde nevu fenevad vol az, verszomjas uzfoldi bagoly, ali
ejszalanlen emberre valozil, es felfalja az uazola. Am
Malunaima elolapo egy nyila, aminel a hegyere a szen
1S7
lurupe hangya feje vol erosive, nem is celzo, csal oda-
porlol egye a szornyeegnel, hogy orom vol nezni. A
Ponde nevu fenevad lipullad, es visszavalozo bagollya.
Malunaima agyalogol egy sil mezon, es eppen folfele
lapao egy lrolali-lovel borio szillas hegyoldalon,
amilor szembealallozo a szornyuseges Mapinguarival, a
majomemberrel, ali az oserdoben el, es fiaal leanyollal
szere fajalanlodni. A szornyeeg megragada Malunai-
ma, de a hos elolapa a lalasa, es megmuaa Mapin-
guarinal.
Eleveszeed a cime, el bizony, jo rolon!
A szorny nagyo nevee, es elengede Malunaima. A
hos meg masfel merfolde gyalogol, olyan helye lerese
maganal, ahol nem zavarjal a hangyal. Ielmaszo egy
negyvenmeeres brazilfa csucsara, es onnan meregee a
szeme, mig eszre nem ve egy apro lis feny a messzeseg-
ben. Elindul arrafele, es egy szalmaeos lunyhora bul-
lan. Ez vol Oibe lunyhoja. Malunaima bezorgee, mire
benrol egy ledves, cernavelony hangocsla hallaszo:
Ki lopog?
]obara.
Erre linyil az ajo, es megjelen egy allora nagy alla,
hogy a hos az sem uda, hova bujjon a remuleol. Ez a
monsrum Oibe vol, a reenees oriasgilisza, ali a mo-
csarban el, es varazsereje van. A hosnel borsozo a haa,
de eszebe juo, hogy van egy Smih-Wessonja, eol meg-
jo a baorsaga, es szallas ler.
Cyere csal be, es erezd magad ohon.
Malunaima bemen, leul egy lapos fuzfalosarra, es meg
nem mozdul. Vegre meglerdeze:
Beszelgessunl?
Ha beszelgeheunl.
De mirol?
Oibe rilas szalalla valargaa, oprenge, azan vara-
lanul folderul a lepe, es libole:
Mi lenne, ha diszno dolgolrol beszelgenenl?
1SS
Hu! Ha ilyenelrol en borzaszoan szereel beszelni
rillanoa a hos.
Es egy allo oran a beszelgeel mindenfele disznosagrol.
Oibe neliall vacsora fozni. Malunaima egy csoppe sem
vol ehes, de lerala a foldre a lalila, es hogy megrefal-
ja Oibe, ellezde nyomogani a hasa, azuan igy lialo:
]uj, juj!
Oibe ramordul.
Mi a baj, joember?
Az ehseg, az ehseg!
Oibe elove egy sajar: jamszgyolere es babo e bele,
egy olheja szinig olo erjesze maniolaliszel, es az
egesze odaada a hosnel. De az araulariafa agabol fara-
go nyarson pirulo, pompasan illaozo pacalbol egy falao
sem ado neli. Malunaima fal, ahogy csal bir, es azon
nyomban belapaola az egesze; nem vol ehes egy csoppe
sem, de a nyarson sulo pacalol osszefuo a nyal a szaja-
ban. Azan ujra megnyomloda a hasa, es igy lialo:
]uj, juj!
Oibe ramordul:
Mi a baj, joember?
A szomjusag, a szomjsag!
Oibe megfoga a vodro, es elmen a lura vizer. Amig
lin jar, Malunaima lelapa az araulariafa nyarsa a pa-
razsrol, es le pofara falva, megee az egesz pacal, majd
szep nyugodan leul es var. Amilor az oriasgilisza meg-
jo a vizzel, Malunaima egy egesz loluszdiohejjal meg-
ivo. Lana nyujozlodni lezde, es felsohajo:
]uj, juj!
A szorny megriad:
Mi alarsz meg, joember?
Az almossag, az almossag!
Allor azan Oibe bevezee Malunaima a vendegszoba-
ba, jo ejszala livan neli, es livulrol razara az ajo. El-
men vacsorazni. Malunaima beallioa az egyil sarolba a
lalila, es a baromfihazaspar lealara egy darab pamu-
1S9
szoveel. Alaposan szemugyre vee a szoba. Mindenfelol
szunelen apro neszezes hallaszo. Malunaima megdor-
zsole a uzlove, es laa, hogy mindenfele csoanyol
grasszalnal. De azer felmaszo a fuggoagyba, miuan
elobb megneze, hogy a leghornol nem szenvednel-e vala-
miben szulsege. A baromfihazaspar igen elegedenel la-
szo, eel a csoanyola. Malunaima rajul vigyorgo,
bofogo egye, azuan elalud. Nyomban ellepel o a cso-
anyol, es csipel, ahol erel.
Amilor Oibe eszrevee, hogy Malunaima megee a pa-
cal, megmergesede. Iellapo egy csengeyu, magara
erie egy feher lepedo, es elindul, hogy liserejaras
rendezzen a vendegnel. De csal a refa ledveer. Bezor-
gee az ajon, es meglobala a csengeyu, giling-galang!
He!
Eljoem a pacalomer-lomer-lomer-lomer-lomer,
giling-galang!
Es linyioa az ajo. Amilor a hos meglaa a liseree,
ugy megremul, hogy mozdulni sem mer. Nem uda,
hogy Oibe az, nem bizony. A szellemalal egyre lozelede:
Eljoem a pacalomer-lomer-lomer-lomer-lomer,
giling-galang!
Na, allor Malunaima rajo, hogy ez bizony nem liser-
e, hanem Oibe, a szorny, a reenees oriasgilisza. ssze-
szede minden megmarad baorsaga, megragada a bal
fuleben logo fulbevalo, ami a piszoly-gep vol, es belelo
a liserebe. Am Oibe meg sem rezdul, men, men Ma-
lunaima fele. A hos megin elfoga a felelem. Kipaan a
fuggoagybol, fellapa a lalila, es liugro az ablalon;
amerre csal men, poyogal rola a csoanyol. Oibe lohol
a nyomaban. De csal a refa ledveer e ugy, minha meg
alarna enni a hos. Malunaima arohan a sarjuerdon, de
az oriasgilisza mindig a nyomaban vol. Allor a muao-
ujja leduga a orlan, megmozgaa egy licsi, es az uol-
so csoppig liada magabol a maniola-lisze, ami meg-
eve. A lisz homolengerre valozo, es amig a szornyeeg
19u
a homolban csuszlalva avergodo raja, Malunaima o-
vabball. ]obb lez fele vee az irany, leereszlede a Zen-
go-dombon, amely heevenlen egyszer szolal meg, elfu-
o nehany ligeerdo melle, es miuan alabal egy zuha-
agos gazlon es lereszul-lasul bejara Sergipe-, zihalva
megpihen egy szillalalanban. Az orra elo egy haalmas
szirfal magasodo, az oldalaba vago barlang melyen egy
olar laszo. A szillaodu bejaraanal egy remee all. Ma-
lunaima meglerdeze a remee:
Hogy hivjal, joember?
A remee vegigjaraa szuros elinee a hoson, es las-
san, limeren igy valaszol:
Mendona Mar vagyol, a feso. Megelegelven az em-
berel gonoszsaga, immar haromszaz eszendeje, hogy ha-
a fordioam a vilagnal, es livonulam a puszasagba.
Lam ide vezee, ehhez a szillaoduhoz, le lezemmel ol-
ar emelem a Lapa-i ]o ]ezusnal, es azoa i elel, en va-
gyol a Maganyos Ierenc aya, es az embereler imadlo-
zom
Derel dolog monda Malunaima, es mar rohan is
ovabb.
De a videl elis-ele vol barlangollal, es nemsolara me-
gin felun egy ismeros, ali olyan bolond dolgo muvel,
hogy Malunaimanal az amulaol foldbe gyolereze a la-
ba. Hercules Ilorence vol az illeo. Egy aprocsla ureg
szajara uveglapo illesze, es a arofu cserje levelevel li-be
alargaa az uvege. Malunaima meglerdeze:
Hajjaj. Meglerem szepen, mondja mar meg nelem,
hogy mi csinal, jo uram?
A ferfi odafordul feleje, es az oromol csillogo szemmel
igy szol:
Cardez cee dae, azaz vesd eszedbe ez a daumo:
1927! ]e viens d`invener la phoographie! Eppen mos
alalam fel a fenylepezes!
Malunaima majd megszalad a neveesol.
Azannya! Ha az mar jo par eve lialalal, uram!
191
Allor Hercules Ilorence alelan roslad le a arofu cser-
je levelere, es neliall, hogy zene szerezzen a madaral
enelerol leszie udomanyos erelezesehez. Teljesen bo-
lond vol. Malunaima elhuza a csilo.
Iuo masfel merfolde, haraneze, es laa, hogy Oibe
a sarlaban van. A muaoujja leduga a orlan, es lieri-
ee a foldre a jamszgyolere, ami befal; az egesz aval-
ozo nyuzsgo elnosbelaeleppe. Oibe nagy nehezen le-
rule csal meg a emerdel elnosbela, es Malunaima
lozben lerele oldo. Masfel merfolddel odabb harane-
ze. Ha Oibe a sarla aposa. Allor a muaoujja megin
leduga a orlan, es visszaada az uolso cseppig az is, ami
meg benn marad: a babo meg a vize. Az egesz avalozo
mocsarra; nyuzsogel benne az olorbelal, es mig Oibe
nagy nehezen lereszulvergodo raja, a hos szede ne-
hany mocsari gilisza a yuljainal, es sieve ovabball.
]ocslan megeloze az oriasgilisza, megall pihenni. Elall
a lelegzee is amulaaban, mer annyi rohan, hogy megin
Oibe lunyhoja elo all. Cyorsan haramen a gyumolcsos-
lerbe, hogy o rejozzon el. Vol o egy larambolaszilva-
fa, es Malunaima leor rola nehany aga, hogy elbujjon
alaul. A leor agalbol lonny csordul, es a larambola-
szilva-fa leserves panaszlodasba lezde:
pam da/tas /ertesze,
Haj/crcnam, jaj, ne tepd /e,
E/ze f/d a/a temette/,
Aert fugen/bc/ masc/ ette/,
Ktsmadar/a zc/t, /t tette,
fugefa termeset megette...
Haj, haj, /tsmadar!
A madaral szivszaggao csivogassal rial a feszlulben, a
hosnel a szivverese is elall a remuleol. Megragada a sla-
pulare, ami mindenfele csecsebecsevel egyu a nyalaba
hordo, es varazsszavala mormol. A larambolaszilva-fa
192
avalozo herceglanynal. A hos reeneesen szeree vol-
na o helyben ficlandozni vele, de Oibe mar valoszinuleg
o csoree valahol a lornyelen. Es csalugyan:
]ovol a pacalomer-lomer-lomer-lomer-lomer, gi-
ling-galang!
Malunaima megfoga a herceglisasszony leze, nyalul-
ba lapal a labula, es elszelelel. Valamivel odebb egy fu-
gefa all, haalmas leggyolerellel. Oibe mar mogoul fuj-
ao, es Malunaima az sem uda, merre fusson. Allor
a herceglisasszonnyal egyu bebuj a leggyolerel loze. De
az oriasgilisza uanul duga a mancsa, es megragada a
hos labszara. Huza, huza lifele, am Malunaima csufon-
daros neveesre falad, es igy liabal:
Mos az hiszed, hogy megfogad a csullome, mi? Pe-
dig nem az fogod, nem am! Egy gyolere marlolaszol, e
boszme!
Erre az oriasgilisza elengede a laba. Malunaima li-
liabal:
Pedig a labama fogad, e bambabela!
Oibe megin beduga a mancsa, de a hos mar maga ala
huza a laba, es az oriasgilisza csal gyolerele alal.
A lozelben alldogal egy locsag, Oibe igy szol hozza:
Kocsag lomamasszony, arsa szemmel a hos. Ne
hagyja, hogy lijojjon, amig elmegyel a lapaer, amivel li-
ashaom.
A locsag o marad or allni. Milor Oibe mar messze
jar, Malunaima igy szol hozza:
Noha, e osoba, ha igy szolas egy hos szemmel ar-
ani? Cyere egeszen lozel, es nyisd li jol a szemed!
A locsag igy is e. Allor Malunaima egy marel uz-
hangya dobo a szemebe, es amig a locsag megvalulva
jajgao, a herceglisasszonnyal egyu limaszo a gyole-
rel lozul, es olajra lepe megin. A Mao Crosso-ban,
Sano Anonio lornyelen megpillanoal egy bananpal-
ma; majd meghalal mar az ehsegol. Malunaima igy
szol a herceglisasszonyhoz:
193
Massz fel, es a zold bananola edd, mer azol mar jol,
a sargala pedig dobald le nelem.
Igy is le. A hos alaposan belalo, a herceglisasszony
pedig anco jar linjaban, olyan hascsilarasa vol. Malu-
naima ezen jol szoralozo. Oibe azan ujra felun a laha-
aron, erre megin fuasnal eredel.
Miuan masfel merfolde fuoal, vegre lierel az Ara-
guaia folyo magas, szillas parjara. Am a lenu joval lejjebb
felud, a masil parra felfuva, es a arsail: Maanape, Zsi-
ge meg a szep Irili aludal. Malunaima haraneze.
Oibe egy lohajiasnyira vol. Malunaima allor a muao-
ujja meg egyszer, uoljara leduga a orlan, megforgaa
benne, es maris elobullan belole a pacal. A pacal bele-
occsan a vizbe, es avalozo suppedeles, uszo gyeleny-
szigee. Malunaima ugyesen a gyelenyszige eejere haji-
oa a lalila, uana doba a herceglisasszony is, a laba-
val elruga maga a parol, es az uszo szigee a folyo lo-
zepere vezee, ahol mar vie is ole a folyo sodra. Oibe
lozben megerleze, de a menelulol allor mar messze
jaral. Na, allor az oriasgilisza, ali messze foldon hires
vampir vol, minden izeben ellezde reszleni, farla
eresze, es avalozo braziliai salalla. Kiaoa varazs-
laol megszabadul szaja, es a orlabol liroppen egy lel
leple. Ez a leple vol a salal esebe zar ember lelle, ali
az Iporanga barlangjaban lalo gonosz Karrapao varazsol
el.
Malunaima es a herceglisasszony ficlandozo, miloz-
ben vie ole lefele a folyo sodra. Tan meg mos is la-
cagnal egymasra.
Amilor elhaladal a lenu melle, Malunaima lialozasa
felebreszee le bayja, alil uanul eredel. Irili gyo-
ore a felelenyseg, mer a hos mar eszre sem vee o,
mindig csal a herceglisasszonnyal ficlandozo. Reeno
nagy obegaas csapo, mer az remele, hogy igy vissza-
hodihaja a hos. Zsige megsajnala o, es megprobal a
lellere beszelni Malunaimanal, hogy jaszadozzon egy li-
194
csi Irilivel is. Zsige vilageleeben szornyen osoba vol. Am
a hos, alinel mar elege vol Irilibol, igy felel:
Irili szornyen unalmas noszemely, ledves bayam, a
herceglisasszony viszon, ihajla! Ne is figyelj oda Irilire!
Huh! Teli napsues, nyari eso, asszonyi lonnyel, olvaj be-
csuleszava, jajajajj!... Senli ne higgyen nelil, ha jo alar!
Es elmen, hogy ficlandozzon a herceglisasszonnyal.
Irili szomoru vol, nagyon-nagyon szomoru, odahivo ha
ararauna, es folrepul velul az egbe, szemebol mos mar
feny paalzil, mer csillagga valozo. A sargaollu ara-
raunal is csillagga valozal. Belolul le a Iiasyul.
195
XVI. AZ LRARICOERA
'&
MASNAP RECCEL Malunaima heves lohoges gyoore,
es magas laza vol. Maanapenal nem esze a dolog, es
fozee leszie neli az avogadofa rugyeibol, mer az hie,
hogy a hos ellapa a helila. De nem: malariaban szen-
vede, es azer lohogo, mer gegehuruja vol, ami So
Paulo-ban mindenli osszeszed. Eol lezdve Malunaima
reggelol esig hason felve hever a sajla orraban, es erez-
e, hogy mar soha obbe nem gyogyul meg. Egy izben pe-
dig, amilor a herceglisasszony mar nem bira ovabb, es
odamen hozza, hogy ficlandozzanal, a hos elfordul ole,
es igy sohajo:
Huh!... Semmi ledvem!...
Masnap egy folyo forrasvidelere erel, es egeszen lozel-
rol halloal az Lraricoera zugasa. Megerlezel. A sze-
mulfan egy falopacs ul, es amin megpillanoa a zaran-
dolcsapao, fellialo:
Kilool Asszonya, adj nelil ua, hogy ovabb mehes-
senel!
Malunaima oromol sugarzo arccal loszone meg a loz-
benjaras. All, es az elhalado aja figyele. Ielun San
]oaquim erodje, ami a Nagy Marli fivere epiee. Ma-
lunaima isenhozzado ine a laplarnal es a lozlaona-
nal, alinel nem vol egyebul, csal egy rongyos lovaglo-
nadragjul, meg a sapla a fejulon, es a szaubahangyala
orizel az agyulol.Vegre azan elerel a jol ismer videlre.
A Tocandeiral Ayjarol elneveze helyen megpillanoal
az a szelid hajlasu dombo, amely az edesanyjul vol vala-
milor, azuan meglaal a underrozsaval beno csalelony
avacsla, amelynel a melyen elelromos angolnal es el-
nosol elel, es a apir ivohelyeol egy licsivel avolabb o
vol az irasfold is, amelye felver a gaz, es a regi falu, ahol
mar senli sem el. Malunaima leserves sirasra falad.
199
Kilooel, es bemenel az elhagyo faluba. Esere jar.
Maanape es Zsige elhaaroza, hogy fallyafenynel fog ha-
laszni, haha horogra alad nehany hal, a herceglisasszony
pedig elindul, hogy bogyola gyujson, ami megehenel.
A hos o hagyal, hadd pihenjen. Lldogel magaban,
amilor egy lez nehezede a vallara. Odafordioa a feje:
egy szalallas oregember all mellee. Az oreg megszolal:
Mondd, li vagy e, nemes idegen?
Nem vagyol idegen, nem bizony, joember. Malunaima
vagyol, a hos, es visszajoem ide a szulofoldemre. Ha e
li vagy?
Az oregember leseru mosollyal elhajoa magarol a szu-
nyogola, es igy valaszol:
En ]oo Ramalho vagyol.
Na, ]oo Ramalho, ez a hires XVI. szazadi porugal la-
landor a szajaba vee le ujja, es fuyene egye. Meg-
jelen a felesege meg a izeno gyermele, alil ugy soraloz-
al egymas melle, min az orgonasipol. Es azon nyom-
ban ura lelel, hogy uj videle leressenel magulnal,
ahol nem el senli.
Masnap mar lora reggel munlahoz laal valamennyien.
A herceglisasszony az irasfoldre men, Maanape az oser-
dobe, Zsige meg a folyora. Malunaima menegeozo egy
levese, azuan beul a faorzs-lenuba, es eleveze a Neg-
ro folyo orlolaaba, hogy megleresse a Marapaa szigeen
hagyo lelliismeree. A lajman an megalala volna, de
nem o! Allor elvee egy lain-amerilai lelliismeree, a
fejebe csapa, es ugyanolyan jo vol neli, min a sajaja.
Egy raj ponylazac uszo arra. Malunaima neliall hor-
gaszni, es annyira, de annyira belefeledleze, hogy amilor
eszbelapo, mar Obidosnal jar, es a faorzs-lenu ele vol
frissen fogo halallal. Am a hos az egesze visszahajigala
a folyoba, mer Obidosban az a mondas jarja, hogy ,li a
lazaco meglosolja, az a szive i maraszalja, o pedig
vissza alar erni az Lraricoera-hoz. Vissza is men, es mi-
vel a nap meg magasan jar, leelepede az esofa arnyela-
2uu
ba, liszede magabol a lullancsola, es elalud. Deluan
mindnyajan visszaerel a lihal faluba, csal Malunaima
nem. Kimenel ele, hogy meglassal, ha lozeledil. Zsige
leluporodo, fule a foldre apaszoa, haha meghallja a
hos lepeinel duborgese, de semmi. Maanape fellapasz-
lodo egy inazsa-palma eejere, haha megpillanja a hos
fulonfuggoinel csillogasa, de semmi. Allor neliindulal,
hogy vegigjarjal a surjanos meg az erdo, es lozben igy
lialozal:
Malunaima, ledves esverunl!...
Semmi. Zsige az esofa ala er, es elordioa maga:
Kedves esverunl!
Mi oren?
A nyalama ra, hogy aludal, min a ej!
Mar hogy aludam volna! Eppen azon meserledem,
hogy csapda allisal egy diszes inamunal. Erre e zaj
csapsz i nelem, a inamu meg elfu!
Visszamenel a faluba. Es ez igy men nap nap uan. A
le idosebb esver egyre inlabb gyanu fogo. Malunai-
ma eszrevee ez, es ada az aralan:
En vadaszni jarol, de nem alalol soha semmi, bizony
nem. Zsige se nem vadaszil, se nem halaszil, egesz nap
csal alszil.
Zsige elonoe a mereg, mer a hal egyre fogyo, es vad
meg annyi se vol. Kimen a folyoparra, hogy fogjon vala-
mi, es osszealallozo Tzaloval, a varazsloval, alinel csal
fel laba van. A boszorlanymesernel vol egy buvos olhe-
ja, ami egy suool leevago burlabol leszul. Ez a ol-
heja belemeriee a folyoba, felig megoloe vizzel, az-
uan a aralma liborioa a parra. Csal ugy hull belole
a emerdel hal. Zsige jol megfigyele, hogy mi csinal a va-
razslo. Tzalo leee a olheja, es neliall hogy egy husang-
gal agyonverje a halala. Allor Zsige ellopa a olheja
Tzalool, a varazslool, alinel csal fel laba van. Azuan ugy
csinal, ahogy laa, es csal ugy dul a sol hal, vol o fa-
yolpiranya, vol neonhal, vol veresharcsa, lesoharcsa,
2u1
uvegharcsa, bolcsoszaju hal, szoval mindezel a halal, es
Zsige alaposan megralodva er vissza a faluba, miuan jol
elduga a olheja egy lian gyolerei loze. Mindnyajan el-
amulal annyi hal laan, es eel, amennyi csal biral.
Malunaima gyanu fogo.
Masnap alvo bal szemmel vara, hogy Zsige elinduljon
halaszni, men uana. Lao minden. Amilor a bayja
visszamen, Malunaima leee a foldre a lalila, amiben
a leghornol volal, elovee az elreje olheja, es ugy
csinal minden, ahogy a bayja. Csal ugy hullo a sol hal,
vol o braziliai gyongysuger, vol o voros neonhal, vol
o rovidfarlu ral, macslaharcsa, uslesharcsa, lesohar-
csa, epsifeju harcsa, szoval mindezel a halal. Malunaima
iziben neliall, hogy az osszes hala megolje, es a nagy sie-
segben elhajioa a olheja, a olhej egy szillara ese, es
zsupsz!, belepoyan a vizbe. Arra uszo Padza, a fayol-
piranya. Az hie, hogy suool, es hopp!, belapa a olhe-
ja, ebbol le azan Padza legholyagja. Malunaima meg a
larjara vee a lalila, visszagyalogol a faluba, es elmond-
a, mi oren. Zsige elonoe a mereg.
Sogorne, herceglisasszony, laja, en halaszol, a maga
parja pedig csal alszil az esofa ala, es meg onlre is eszi
masol munlaja.
Hazugsag!
Na, ha mi csinalal ma?
Szarvas loem.
Es hol van?
Megeem, juhej! Egy osvenyen menem, uzsgyi!, meg-
laam az alla nyoma... nem nyarsasszarvas vol, nem bi-
zony, bozoszarvas vol. A foldre szegezem a elineeme,
amerre a nyomol vezeel. Iigyelem, figyelem erosen,
azan puff!, valami puhanal uodo a fejem, yu, micsoda
velelen! udjaol, mi vol az?!, a szarvas fenele, baraaim!
(Malunaima ugy nevee, hogy a lonnye is licsordul.) A
szarvas meglerdeze olem: Mi csinalsz errefele, ledves
rolon? Teged lereslel felelem neli. Nosza raja! Meg-
2u2
olem, es szorosul-borosul felfalam a nyarsasszarvas.
Hozam belole nelel is egy nagy darabo, de amilor a-
vagam a zsombeloson, zsupsz!, hasra esem, a hus mesz-
szire repul, es a szarnyas szaubahangya rarondio.
Olyan hiheelen vol ez a mese, hogy Maanape gyanu
fogo. Maanape varazslo vol. Odaall az occse melle, jo
szorosan, es meglerdeze?
Vadaszni volal?
Szoval... vadaszam, igen.
Es mi loel?
Szarvas.
Tedd bolondda az oreganyada!
Maanape meglengee a larja. A hos csullani lezde a
felelemol, es bevalloa, hogy csal lialala az egesze.
Masnap Zsige neliindul megleresni a olheja, es ossze-
alallozo az oriasauval: o vol Kajlan, a varazslo, alinel
soha nem vol anyja. Az oduja luszoben ul, pengee a gi-
arja, ami a varazsereju suool masil felebol leszul, es
igy dalol:
Cyere, gyere, pettyes pa/a!
Cyere, gyere, pa/arana!
Cyere, gyere, rzs pe/art!
Cyere, gyere, pezsma pe/art!
Cyere, gyere, jaguar!
Hej...
Igy szol a dal. Es joel egymas uan a vadallaol. Zsige
figyel. Kajlan ledoba a buvos giar, fellapo egy husan-
go, es elindul, hogy agyoncsapja ez a emerdel sol alla-
o, amelyel laban alldogalal loruloe. Allor Zsige el-
lopa a giar Kajlanol, a varazslool, alinel soha nem
vol anyja.
Kesobb o is enelelni lezde, ugy, ahogy halloa, jo a
engersol vadalla, es mind megall eloe. Zsige alaposan
megralodva er vissza a faluba, miuan egy masil lian
gyolerei lozo elrejee a giar. Almellodal mindnya-
2u3
jan, es alaposan eleralal a hasula. Malunaima ujra gya-
nu fogo.
Masnap alvo bal szemmel vara, hogy Zsige elinduljon;
men uana. Lao minden. Amilor a bayja visszaer a
faluba, Malunaima elohuza a giar, ugy csinal, ahogy
laa, es jo a rengeeg alla; szarvasol, aguil, dolmanyos
hangyaszol, vizidisznol, aul, barnaelnosol, palal,
azara-rolal, ezusvidral, cserepes elnosol, pelaril, maj-
mol, peyes ezsul, erdei disznol, apirol, a hegyi apir,
ocelool, a parduc, a jaguar, a luguar, a puma, a igris, az
erdei egerel, szoval rengeeg alla osszegyul! A hos meg-
ijed a engersol vadallaol, es hanya-homlol menelul
onnan, messzire hajiva a giar. A larjarol logo lalila
neliuodo a falnal, es a lalas meg a yul fulsileio ri-
lolozasba fogo. A hos az hie, hogy az egesz allasereg-
le a nyomaba ered, es ugy fuo, ahogy csal a laba bira.
A giar egy pelari-diszno agyaranal csapodo, es izszer
iz darabra hasad, a darabola felfalal az allaol, mer
az hiel, hogy suool. Ebbol le azan az allaol hugy-
holyagja.
A hos remuleeben meg sem all a falu lozepeig, a ude-
je majd lilope a nagy rohanasol. Elfulo lelegzeel
monda el, hogy mi oren. Zsige elonoe a mereg, es
igy szol:
En obbe nem megyel se halaszni, se vadaszni!
Azzal foga maga, es lefelud aludni. Majd liugro a
szemul az ehsegol. Hiaba lerlelel Zsige, minha nem is
halloa volna. fellapaszlodo a fuggoagyba, es lehunya a
szeme. A hos bosszu esludo. Egy szurululu lampos
szemfogabol horgo meserlede, es bubajos szavala
mormol felee:
Hamis horog, ha Zsige bayam li alar probalni, furodj
bele a enyerebe.
Zsige annyira ehes vol, hogy nem udo elaludni, eszre-
vee a horgo, es igy szol az occsehez:
csem, jo ez a horog?
2u4
De meg mennyire! ]uhuhu! riloloa Malunaima, es
iszogaa ovabb a lalila.
Zsige elhaaroza, hogy elmegy horgaszni, mer lopogo
a szeme az ehsegol; igy szol:
Hadd lassam, jo-e a horog.
Kezebe foga a megbuvol holmi, es liprobala a enye-
ren. A szurululu szemfoga beleszalad a borebe, es li-
frocslol belole a mereg. Zsige berohan az erdobe lassza-
va-gumoer, jol megraga es lenyele, de semmi nem er.
Allor lerese egy aniuma-madar feje, ami valamilor li-
gyomarason aroal. Raee a lezere. Nem er semmi. A
meregbol lepras felely le, es emeszeni lezde Zsige.
Eloszor elsorvaszoa az egyil larja, uana a ese egyil
fele, uana a le laba, uana a ese masil fele, uana a
masil larja, vegul pedig a nyala es a feje. Zsigenel csal
az arnyela marad.
A herceglisasszony dul ful haragjaban. Lgyanis az
uobbi idoben allandoan Zsigevel jaszadozo. Malunai-
ma eszrevee ez, de nem is orodo vele: ,Maniola ul-
eem es lasszava araam. Tolvaj is megfordul majdnem
minden hazban, nyugalom!... Es megvona a valla. A ha-
ragvo herceglisasszony igy beszel az arnyelhoz:
Amilor a hos megehezil, es elindul, hogy ennivalo
uan nezzen, valozz a lesufava, bananpalmava es roson-
sul szarvashussa.
Az arnyel is lepras vol, eljesen aiaa a mereg. A her-
ceglisasszony meg alara olni Malunaima. Masnap ami-
lor a hos folebred, olyan ehes vol, hogy elindul valami
ennivalo uan. Megpillano egy lesufa, elis ele lesudio-
val. Enni alar belole, de eszrevee, hogy a lepras arnyel
a fa, ezer ovabbmen. Masfel merfolddel odabb megpil-
lano egy nagy darab, illaozo rosonsul szarvashus. Mar
amolygo az ehsegol, am laa, hogy a lepras arnyel a
sul hus, ezer ovabbmen. Masfel merfolddel odabb meg-
pillano egy bananpalma, amely rosladozo az ere ba-
nanfurolol. Allor mar olyan ehes vol, hogy szeall a le
2u5
szeme, es leo lao mindenbol. Igy ese, hogy az egyil
oldalon laa a bayja arnyela, a masil oldalon pedig a
bananpalma.
Huh, vegre eheel nyoge.
Es befala az osszes banan. Es a banan Zsige bayjanal
lepras arnyela vol. Malunaima a vege jara. Condol
egye: masolra is raragaszja a beegsege, hogy ne csal o
haljon meg. Megfogo egy szaubahangya, es jol odador-
gole az orran aongo sebhez; a hangya valamilor ugyan-
olyan ember vol, alarcsal mi, es meglapa a lepra. Allor
a hos megragado egy zsaguaaszi-hangya, es ugyanaz
muvele vele. A zsaguaaszi-hangya is meglapa a lepra.
Azuan sor lerul a magola gyujo alelehangyara, a gi-
lemhangyara, a levelvago raluahangyara es a loromfe-
lee mumbula-hangyara is, es valamennyien meglapal a
lepra. Nem vol obb hangya a foldon ulo hos lorul. Ma-
lunaima pedig nem bira messzebbre nyujani a larja,
mer mar a vege jara. Vara, hogy meglaogaja o az
egeszseg: osszeszede maradel ereje, es ellapa a erdebol
ver szivo papaazi legye. A papaazi legyre is raragaszo-
a a baja. Ezer azan manapsag, ha ez a legy megcsipi az
ember, a bore ala haol, afurja a ese, es a masil oldalon
jon li belole, a harapas helyen pedig egy forelmes nagy
seb alalul li, ami Bauru-felelynel hivnal.
Malunaima raragaszoa a lepra he masil elolenyre,
eol nyomban meggyogyul, es visszaer az elhagyo falu-
ba. Zsige arnyela megallapioa magaban, hogy a hos re-
enoen olos, es nelileseredve elindul visszafele az ovei-
hez. Am lozben leszall az ejszala, az arnyel osszelevere-
de az ejszala soejevel, es sehogy sem alala a helyes
ua. Leul egy lore, es vonyiani lezde, min a faba szo-
rul fereg:
Vilagis nelem, herceglisasszony, sogorne!
A herceglisasszony meglapa a paralizis, ezer nehezle-
sen sanilalva lozelede egy langolo faaggal, hogy vilagi-
2u6
sa az ua. Az arnyel elnyele a lango a sogornojevel egye-
emben. Megin vonyiani lezde:
Vilagis nelem, Maanape esverem!
Maanape nyomban megindul egy langolo faaggal. Alig
udo jarni, mer a poloslal liszival a vere. Az arnyel
elnyele a lango a esverevel, Maanapeval egyu. Igy vo-
nyio:
Vilagis nelem, Malunaima esverem!
El alara nyelni a hos is, am Malunaima megorrono-
a, hogy mi oren a fiverevel meg az asszonyaval, ezer
becsula az ajo, es csendesen meghuzodo az ures haz-
ban. Az arnyel lere, hogy vilagisanal neli, lonyorgo,
es mivel nem jo valasz, egesz hajnalig siranlozo. Allor
megjelen Kapei, es bevilagioa a folde, a lepras vissza-
mehee az elhagyo faluba. leul a mahagonifabol fara-
go luszobre, es vara, hogy jojjon a reggel, mer bosszu
alar allni az occsen.
Eljo a reggel, es az arnyel egyre o luporgo a luszo-
bon. Malunaima felebred, fulel. Nem hallo semmi, igy
oloslodo:
Ejha! Ez elmen!
Es sealni indul. Amilor lilepe az ajon, az arnyel fel-
ul a vallara. A hos nem ve eszre semmi. A gyomra raga
az ehseg, am az arnyel nem engede, hogy egyen. Barmi
is alal maganal Malunaima, az arnyel fala fel: amarin-
duszhajas, arogumo, inyame-gumo, anona, lesudio,
gujambe, guala, usi-mandula, mimoza, baluri-cseresz-
nye, lalaomago, a uslespalma dioja, mombin-szilva,
illaos anona, gujava, szoval mindezele az eheo gyu-
molcsole, amil az oserdoben eremnel. Allor Malunai-
ma elmen halaszni, mer mar nem vol senli, ali hala fo-
go volna neli. De valahanyszor leve egy hala a horog-
rol, es bedoba a fules losarba, az arnyel leugro a valla-
rol, befala a hala, es visszamaszo megin. A hos gondol
egye: ,Na varj csal, majd liolol en veled! Amilor a hal
raharapo, Malunaima osszeszede minden ereje, es ir-
2u7
dalan nagyo rano a horgaszboon, a haalmas suhin-
asol a hal egesz Cuajanaig repul. az arnyel a hal uan
veee maga. Allor Malunaima nyalaba vee a laba, es
elrohan az erdon a, az ellenlezo iranyba. Amilor az ar-
nyel visszaer, es nem alala az occse, nyomban uana
iramodo. A hos fuo egy darabo, avago a feher-au
indianol foldjen, es reeneesen megijed, mer velelenul
ugy men el ]orge Velho es Zumbi, az ejszala lisero, af-
rilai szellem arnyela lozo, alil eppen nagy viaban vol-
al, hogy nem ler olul engedely. Halalosan farad vol,
haraneze, es laa, hogy bayjanal arnyela mar lozele-
dil. Ellor mar Paraiba-ban jar, es elhagya az ereje: meg-
all. A malaria vol az ola. A lozelben nehany munlas dol-
gozo. Hangyabolyola verel sze, hogy vizgyujo epi-
senel. Malunaima vize ler olul. Nem vol egy csepp
vizul sem mombinszilvafa-gyolere adal neli. A hos csil-
lapioa vele a leghornol szomja, megloszone a segi-
sege, es igy lialo:
Az ordog vigye el az, ali dolgozil!
A munlasol rauszioal a luyala. A hos pon ez alar-
a, mer ugy megijed, hogy elnyargal, minha o sem le
volna. Szemben vele huzodo az az u, amin az olorcsor-
dala erelel. Malunaima mar-mar beere az arnyel;
nem vol mas valaszasa, megindul a szeles folduon. Va-
lamivel odabb egy Espacio nevu ino alud, ali Piauibol
erleze. A hos a nagy szaguldasban belebolo, es bul-
fence vee. A ino eol ugy megijed, hogy felpaan, es
fuo arlon-bolron a, a lis folyo menen. Na, Malu-
naima befordul egy fuvel beno lis osvenyre, es elbuj egy
aprocsla viszleobab-bolor ala. Az arnyel meghalloa a
nyargalo ino dobogasa, az hie, hogy Malunaima fu
arra, es a nyomaba ered. Lol is ere, es ellor laa meg,
hogy egy ino uldozo, de mar nem vol ledve vissza-
fordulni. Ielluporodo a haara, es elegedeen dalola-
szo:
2uS
Dere/ /r,
Eusz/e a//at,
E/ /e/ hagyncd,
hazadat.
Hchahc! Cc/t te!
Nyughass, /r, nyughass!
Hchahc, cc/t te!
Nyughass, /r, nyughass!
A ino hiaba alar barmi is enni, nem udo, mer az
arnyel minden folfal elole. A ino csal fogyo, fogyo,
mar lilaszoal a csonjai, es alig bir jarni. Amilor az
Edes Viznel neveze lielen puszasagaban jaral, valahol
Cuararapes lornyelen, a ino liguvado szemmel figyele a
homolenger lozepen elouno delibabos laomas: arnye-
los narancsligeben yulol lapirgalal. Ez mar a halal jele
vol... A rosszledvu arnyel igy enelel:
Dere/ /r,
}ambcr fajta,
Keszu/cdj a
Tu/zt/agra.
Hchahc! Cc/t te!
Nyughass, /r, nyughass!
Hchahc! Cc/t te!
Nyughass, /r, nyughass!
Masnap a ino megdoglo. Zoldul, zoldul, egyre job-
ban zoldul... A boldogalan arnyel igy dalol, hogy megvi-
gaszalodjon:
Aegdg/tt az /rm,
Acst mttezc /egye/:
2u9
Egy mast/ ttncert
Haj, hugccs/am,
}c Kertbe /emenje/:
A ]o Ker egy majorsag vol Rio Crande do Sulban. Al-
lor odamen egy oriasleany, ali igen szeree ficlandozni
a inoval, amilor az meg bilaborju vol. Laa, hogy a ino
megdoglo, leservesen elsiraa, es el alara vinni magaval
a eeme.
Az arnyel meregbe gurul, es igy enelel:
Aenj e/ tnnen, crtas/any,
Hagyd be/en a /edzesedet!
Latcd, megha/t, /eress ujat,
a/tben majd /edzed /e/ed!
Az oriasleany megloszone a jo anacso, es ancolva
men el. Na, arra men egy Manuel da Lapa nevu illeo,
lesulevelele es gyapoagala cipel a haan. Az arnyel igy
udvozole o:
Aanue/ batya ubc/ er/ezett,
Aanue/ batya ubc/ er/ezett,
hatan hczta tdatg a /esufa-/eze/et!
Aanue/ batya zadcnbc/ jtt,
Aanue/ batya a zadcnbc/ jtt,
sc/ gyapctag a/att tdatg nygtt!
Manuel da Lapa majd szerepeszee a buszleseg, hogy
ilyen szepen fogadal, es halabol elancol egy pergo ri-
musu zapaeado, a eeme pedig beborioa a lesufa le-
veleivel es a gyapoagallal.
Az oregember mar rancigala lifele az ejszala az odva-
bol, es az egyre jobban elbizonyalanodo arnyel nem laa,
hogy a gyapopihel es a levelel halma ala merre felszil a
21u
ino; ide-oda ancol, hogy meglelje. Egy szenjanosbogar a
szaja is elaoa a csudallozasol, es dalra faladva meg-
lerdeze:
Kedzes pasztcr/any/a
At dc/gcd zan erre:
Es az arnyel visszaenelel:
E/hagytam gd/yem,
, en /edzes bugcm,
Hatha ttt meg/e/em.
Allor a szenjanosbogar, anco jarva a levegoben, le-
szall a faagrol a melybe, es megmuaa az arnyelnal a
ino. Az arnyel felmaszo a eem zold hasara, es o sir-
dogal.
Masnap mar a ino eeme oszlani lezde. Temerdel le-
selyu gyul o ossze: jo a londorleselyu, jo a pulylale-
selyu, a holloleselyu, a vadaszo leselyu, a sargafeju lese-
lyu, amelyil csal az alla szeme es a nyelve eszi meg, szo-
val osszegyul a emerdel csupaszfeju madar, es oromul-
ben anco jaral. A legnagyobb lezde a anco, es igy
enelel:
z urubu-tanc, de csunya, de csunya, de csunya!
z urubu-tanc, de ctfra, de ctfra, de ctfra!
O vol a liralyleselyu, a leselyu-liraly, a Keselyul Ayja.
Allor megparancsola egy aprocsla leselyufiolanal, hogy
masszon be a inoba, es nezze meg, eleg rohad-e mar
belulrol. A lisleselyu igy is e. Bemaszo az egyil bejara-
on, limaszo a masilon, es az monda, hogy igen, es va-
lahanyan csal volal, nagy laloma csapal, ancolal es
enelelel:
211
Dere/ /r,
Zebu fta,
Hc//c eszt,
Aar hc/taba.
Hchahc! Cc/t te!
Nyughass, /r, nyughass!
Hchahc, Cc/t te!
Nyughass, /r, nyughass!
Igy oren, hogy lialalal a ,Coli e, olor elnevezesu,
hires nepi ancjaelo, amelynel az olor, a Tengeri Csilo
es Maeus Dolor a foszereploi, es a ancosol nagy lor
formalnal.
Az arnyel meregbe gurul, hogy megeszil a inoja, es
folpaan a liralyleselyu vallara. A Keselyul Ayja ennel
nagyon megorul, es igy lialo:
Emberel, alalam arsa a fejemnel!
Azzal folrepul a magasba. Azoa a liralyleselyunel, ali
a Keselyul Ayja, le feje van. A bal oldali feje a lepras ar-
nyel. Az idol lezdeen a leselyul liralyanal is csal egy fe-
je vol.
212
XVII. A NACYMEDVE
"
MAKLNAIMA elvanszorgo a duledezo visloig, amely
mos uresen aongo. Rossz vol a ledve, mer nem er-
ee ez a nagy csondessege. Olyan vol, alar egy halo,
ali nem siraal el, maganyos egeszen. A bayjai elmenel,
avalozal a liralyleselyu bal fejeve, es meg egy asszony-
szemely sem alad az ujaba ezen a videlen. A csond almo-
san nyujozo vegig az Lraricoera parjan. Milyen vegelen
unalom!... Es foleg...]aj!... az embernel semmi ledve!...
Malunaima ohagya a lunyho, amelynel a laulipal-
ma rosjaibol fon uolso fala is lidol mar. De annyira
szenvede a malariaol, hogy meg egy lomblunyho epie-
senel sem mer nelilezdeni. Magaval vie a fuggoagya
egy dombocsla eejere, egy nagy lo melle, amely ala el-
aso lincs rejozo. Iellooe a le lombosodo lesufara,
es napolig li sem maszo belole, alud, min ali agyon-
verel, es lesudio eve. Milyen vegelen magany! Meg a
arlabarla lisere is szeszeled. Ne!, egy amazonpapagaj
repul arra nagy sieve. A papagajol meglerdezel a ro-
lon, hogy hova igyelszil.
Megere a lulorica az Angolol foldjen, oda megyel!
Erre az osszes papagaj elrepul lulorica enni az Angolol
foldjere. Am elobb meg avalozal pelyhesfeju papagajja,
mer enni indulal, es a pelyhesfeju papagajolnal a legna-
gyobb az evagya. Csal a rendlivul szoszayar ermeszeu
szurlespapagaj marad vele. Malunaima igy vigaszala
maga: ,Az ebul jo joszagnal ordog a safara... urelem.
Naprol napra jobban unalozo, es azzal mulaa az ido,
hogy orzsi nyelven meganioa a madarnal mindazon
dolgola, amelyel gyermellora oa megesel vele.
Haaah!... Malunaima nagyola asio, a szajabol lifordul
a lesudio. Tunyan hever a fuggoagyban, le leze a feje
ala ee parnanal, a leghorn hazaspar feszle ralo a le
215
laba loze, a papagaj pedig a hasan uldogel. Leszall az ej-
szala. A lesufa viragainal nehez illaaol Malunaima mely
alomba merul. Amilor megvirrad, a papagaj lihuza cso-
re a szarnya alol, es megia reggeli laveja: folfala a po-
lola, amelyel az ejszala a fal agairol leereszledve halo-
jullal befonal a hos ese. Lana igy szol:
Malunaima!
A healvo meg se moccan.
Malunaima! Hejho, Malunaima!
Hagyj aludni, szurlepapagaj...
Ebredj, Malunaima! Hasadra su a nap!
]aj... semmi ledvem!...
Sz/s egeszseg es sc/ szaubahangya,
Erazi/tat e /ettcs atc/ sujtja.
Malunaima elnevee maga, es a feje valara, a feje e-
lis-ele vol lozonseges yuleuvel. Na, allor a papagaj el-
mesele az elozo ese anul orenee, es a hos nem udo
hova lenni a buszlesegol ennyi livalo cselelede hallaan.
Iollellesede, es egy meg csodalaosabb orenee lez-
de meselni a papagajnal. Es ez igy men nap nap uan.
Amilor Papaszeia, ali nem mas, min az Eshajnal-
csillag, megjelen az egen es aludni lulde a dolgola, a pa-
pagaj elonoe a mereg, mer a orene felbemarad. Egy
allalommal goromban oda is lialo a Papaszeia csillag-
nal. Allor Malunaima meselni lezde:
Ne bansd o, ne bizony, szurlepapagaj. Taina-lan jo!
Taina-lan, ali nem mas, min a Papaszeia csillag, irgalom-
mal elin le a foldre, es elluldi Emoron-Podole, hogy el-
vigye az alom nyugalma minden olyan dolognal, amely
lepes a megnyugvasra, mer nem gondollodil, min mi.
Taina-lan is ember... Valamilor undololve jar-lel fonn
az eg agas erein, es a larazsa orzs fonolenel, Zozoiasza-
nal a legidosebb leanya, a meg mindig hajadon Imaero igy
lialo fel, amilor megpillanoa o:
216
Apam, Taina-lan olyan szepen fenylil, hogy en o ala-
rom ferjemul.
Zozoiasza jo nevee ezen a furcsa livansagon. No, ej-
szala leereszlede a folyon egy ezus lenu, az evezos li-
ugro belole, bezorgee a lunyhoba, es igy szol Imaero-
hoz:
Taina-lan vagyol. Meghallgaam a leresede, es eljo-
em hozzad ezuslenumon. Alarsz-e asszonyom lenni?
Igen monda a leany boldogan.
Aengede a fuggoagya a volegenyenel, o pedig legfiaa-
labb hugaval, Denaleval alud.
Amilor masnap reggel Taina-lan liugro a fuggoagybol,
mindenli elszornyed. Csunya, rancos, venseges-ven ag-
gasyan vol, es ugy reszlee, alarcsal a Papaszeia csillag
fenye. Imaero igy szol:
Tagulj innen, venseg! Csal nem lepzeled, hogy felese-
gul megyel egy oregemberhez! Nelem baor es izmos le-
geny lell, a larazsal fajajabol!
Taina-lan igen-igen elbusul, es egyre csal az jar az
eszeben, hogy milyen igazsagalanol is az emberel. Am
Zozoiasza orzsfonol leglisebb lanya megsajnala az ore-
ge, es igy beszel hozza:
En felesegul megyel hozzad...
Taina-lan livirul a gyonyorusegol. Eljegyezel egy-
mas.
Denale lesziee a lelengyeje, es hajnalol napesig
enelel:
Holnap ese ilyenlor, illarom, illarom, illarom, haj...
Zozoiasza rafelel:
Bizony en is az anyaddal, illarom, illarom, haj...
Miuan a labadrol a szamolasban elfogyal az ujjal, pa-
pagaj, mer ennyi napig lell varni a volegenyre, a fuggo-
agyban, melye Denale szo, uzes szerelmi anc lezdo-
do, illarom, illarom haj.
Alig pirlad meg, amilor Taina-lan liugro a fuggoagy-
bol, es igy szol az asszonyahoz:
217
Elmegyel erdo irani, hogy szanofolde csinaljal a he-
lyen. Te maradj i a lunyhoban, es li ne gyere uanam az
irasra, hogy megnezd, mi csinalol.
Igen felele a parja.
Azan hever ovabb a fuggoagyban, es elvezeel gondol
arra, hogy emelle a furcsa oregember melle a legcsoda-
laosabb szerelmes ejszalaban vol resze, ami ember lanya
csal ellepzelhe maganal.
Taina-lan erdo iro, lifusole feszlulbol a hangyala,
es elolesziee a folde. Azolban az idolben a Karazsa
nemze meg nem ismere a hasznos novenyele. A larazsal
csal hala es erdei allaola eel.
Masnap reggel Taina-lan az monda a parjanal, hogy
elmegy mago leresni, ami elvehe, es megin megilo-
a neli, hogy uana menjen. Denale egy darabig meg a
fuggoagyban felud, es azolra a liados gyonyorusegelre
gondol amilben szerelmes ejszalailon resze vol e derel
aggasyan melle. Kesobb fonni men.
Taina-lan folszall az egbe, elmen a Bero paalig, o
imadsago mondo, azuan le laba megveee a paal
le parjan, es a vize furleszve varalozo. Nemsolara a
viz haan libegve folunel a lulorica, a dohany, a manio-
la, szoval mindezelnel a hasznos novenyelnel a magvai.
Taina-lan ellapdosa, ami csal eluszo alan, leszall az
egbol, es veni lezde az irasfoldon. Kemenyen dolgozo
a uzo napon, amilor Denale megjelen. Azer jo, mer
nagyon szeree volna mar lani a arsa, ali melle olyan
elmondhaalan gyonyorusegelben vol resze a szerelmes
ejszalalon. Denale fellialo oromeben. Taina-lan nem
vol aggasyan, nem bizony! Taina-lan derel, izmos legeny
vol, a larazsal fajajabol. A dohanybol es a maniolabol
felhelye leszieel magulnal, es nagyola szollenve fic-
landozal a Napon.
Visszaerel a faluba, meg mindig lacagal egymasra.
Imaero szornyen megmergesede. Igy liabal:
Taina-lan az enyem! Erem jo le az egbol!
21S
Tavozz, lisero! igy szol Taina-lan. Amilor en alar-
am, e nem alarad, mos ha ficlandozz magadban!
Es felmaszo Denale uan a fuggoagyba. A boldogalan
Imaero igy sohajo:
Menj uadra, lajman, hisz` liszarad a o!...
Es hangosan jajongva beszalad az erdobe. Avalozo a
lopasznyalu harangozomadarra, ali sarga az irigysegol,
es lialasaival folveri az oserdo nappali csondessege.
Es hala Taina-lan josaganal, azoa a larazsal nepe lulo-
rica es maniola eszil, es mindig van dohanyul is, hogy a
banao eluzzel.
Es ha azonul valamire szulsegul vol a larzsalnal,
Taina-lan folmen az egbe, es lehoza nelil. Na, de a
nagyravagyo Denale osszeszure a leve az egbol vala-
mennyi lis csillagaval! ssze bizony!, es Taina-lan, ali a
Papaszeia csillag, lao minde. Banaaban harmacseppe-
le hullajo, osszeszede a holmija, es visszaer az eg a-
gas mezoire. O marad orolre, es nem hozo le obbe
semmi. Ha a Papaszeia ovabbra is horda volna le a fold-
re a dolgola, allor mos i lenne az eg, s a mienl volna
mindenesul. De igy csal vagyodunl uana.
I a vege.
A papagaj alud.
Egy izben, januar honapjaban mar, Malunaima a sar-
lanyus lalull baljoslau lialasara ebred. ]o nagyo alha-
o. Ienyes nappal vol, a soeseg visszahuzodo az ure-
gebe... A hos reszlee, es megapogaa a varazsereju a-
lizman, ami a nyalaban visel: egy poganyul meghal lis-
fiu csonocslaja. Kerese a szurlepapagaj, de nem laa
sehol. Csal a lalas meg a yul perlelede az uolso po-
lon. A moccanalan, perzselo forrosag olyan nagyra no,
hogy hallani lehee a saslal paranyi uvegharangocslainal
csilingelese. Vei, a Nap vegigszano Malunaima esen,
es leanylezze valozva meg-megcirilala a hos. Igy alar
bosszu allni raja a gonosz venasszony, mer nem vee
felesegul egyil fenyleanya sem. A leanylez leereszlede,
219
es lagyan vegigsuhan a hos esen... Mennyi vagy duzzad
az izmolban, amelyel hosszu ido oa eloszor feszulel
meg! Malunaimanal eszebe juo, hogy idolen idol oa
nem ficlandozo senlivel. Lgy mondjal, a hideg viz jo ar-
ra, hogy eluzze a vagya... A hos lemaszo a fuggoagyrol,
lesopore magarol a ese elborio polhalo szalai, es le-
gyalogol a Konnyel volgyebe, hogy megfurodjon abban a
ocsaban, amelye az esos evszalban hullo esol jolora
ova duzzaszoal.
Malunaima gondosan elhelyeze a leghornola a paron,
es leereszlede a vizhez. A o felszine arany es ezus szin-
ben csillogo, es lani lehee mindaz, ami a melyben rej-
eze. Es Malunaima o len a melyben eszreve egy ha-
lovany, csodalaosan szep asszony, es meg jobban szenve-
de a vagyol. Es ez a csodalaosan szep asszonyszemely
Liara vol, a Vizel Anyja.
Liara a viz melyen ancolni lezde, es jo, jo egyre lo-
zelebb, min ali alarja is, meg nem is, ralacsino a hosre,
minha az mondana, hogy ,na menj mar, e szep legeny!,
es azan elavolodo megin; ancolva, ipegve, min ali
megsem alarja. Olyan haalmas vagy amad fol a hosben,
hogy linyul bele a ese, es a szaja szelen licsordul a nyal:
Mani!...
Malunaima szerelemmel neze az asszony. A nagyujja
beleduga a vizbe: a o arany meg ezus polhaloival egy
szempillanas ala elborioa az arco. Am a viz hideg vol,
es Malunaima visszahuza az ujja.
Ez igy men egesz delelo. Mar delfele jar az ido, es Vei
majd megpullad mergeben. Egyre csal azon meserle-
de, hogy Malunaima belevesse maga a o leanyanal al-
nol larjaiba, am a hos fel a hideg vizol. Vei uda, hogy a
leany nem leany, de nem am, hanem Liara, a Vizel Anyja.
Es Liara megin lozelede, es lozben ide-oda ancol.
Milyen gyonyoru szep vol!... Barna vol es pirospozsgas,
min a nappal orcaja, es ahogy a nappal az ejszala, ugy
lereeze az o arca a galleros csiroge szarnyahoz hasonla-
22u
os rovid es felee haja. Eles vonalu arcabol olyan aprocs-
la orr dudorodo, hogy azzal meg lelegezni sem lehee.
De csal szembol muaa maga, es anc lozben sem for-
dul meg, igy Malunaima nem lahaa, hogy a arlojan
van egy lyul, es a csalfa noszemely azon lereszul vesz le-
legzee. A hos nem uda, mievo legyen, menjen-e, vagy
maradjon. A Nap forr a duhol. Kezebe lapa egyil per-
zselo sugara, es min egy aufarollal, vegigvago vele a
hos haan. Es az asszony o lenn liara a larja, felfede
szemerme, behunya a szeme, es alelan lehanyalo.
Malunaima ereze, hogy uz fu vegig a gerincen, megre-
mege, lendulee ve es zsupsz!, raugro az asszonyra.
Vei olyan elegede vol, hogy elsira maga. Konnyei sza-
pora aranyesolen hulloal a oba. Del vol.
Amilor Malunaima ujra limaszo a parra, lani lehe-
e, hogy igencsal derelasan vigadozo o a melyben.
Hosszu ideig arccal a foldre borulva felud, csal farad zi-
halasa muaa, hogy el. Tese harapasol borioal el,
foly a ver belole, es a hosnel hianyzo a jobb laba, az
ujjai, a le bahia-i lolusz, a fule, az orra, valamennyi lin-
cse. Vegre fel udo apaszlodni. Amilor laa, hogy
mennyi mindene hianyzil, iszonyuan megharagudo
Veire. A yul lolodacsol, es egy ojas poyano a par
fovenyere. Malunaima megfoga, es egyenesen belecsapa
a Nap boldogsagol ragyogo lepebe. A ojas szemazolo-
do a Nap abrazaan, es egyszer s mindorolre sargara fes-
ee. Deluanra jar az ido.
Malunaima leelepede egy lapos lore, amely a regi
idolben elnosbela vol, es szamba vee azola a lincsei,
amile a viz ala elvesze. Es sol minden elvesze: fel
laba, az ujjai, a bahiai loluszdiola, a fule, a le fulon-
fuggoje; a Pael-gepe meg a Smih-Wesson-gepe, az or-
ra, szoval mindezele a lincsele... A hos felugro, es
olyan haalmasa lialo, hogy a nappal egeszen licsire
zsugorodo. A piranyal az ajla is megeel, es vele egyu
a alizman. Lgy ereze, mindjar megorul.
221
sszeszede egy nagy halom imbo-gyolere, asszalu-
aga, barbaslo-gyolere, lube-gyolere, szoval mindeze-
le a novenyele, es orolre megmergeze velul a o vize.
Minden hal megdoglo, es hasullal folfele ringaozal a
vizen, lel hasal, sarga hasal, rozsaszinu hasal feseel
arlara a o felszine. Allonyodo.
Allor azan Malunaima libeleze valamennyi hala: az
osszes piranya meg az osszes inia-delfin, es lerese a a-
lizman a hasulban. Irozao nagy verengzes vi vegbe, a
ver vegigfoly a foldon, es minden pirosra fese. Leszall
az es.
Malunaima lerese, lerese: megalala a le fulonfug-
go, megalala az ujjai, megalala a fulei, a loluszai, az
orra, szoval mindezele a lincsele, es pampafu meg hal-
enyv segisegevel visszaragaszoa ole a helyulre. Am a
laba es a alizman nem alala, nem bizony. Az Lruaru
nevu szornyeeg fala fel ole, ali nem puszul el sem a
imbo-gyolerol, sem a bunlocsapasolol. A ver megal-
vad es soe szonyeglen borioa el a paro es a o fel-
szine. Ejszala vol.
Malunaima lerese-luao. Panaszosan lialozo, es a
nem mindennapi zajol a vadallaol egeszen licsire zsugo-
rodal. Semmi. A hos fel labon szoldecselve bejara a me-
zo. Igy lialozo:
Talizman! En cudarlam emlele! Nem laom obbe sem
o, sem eged, nem laol mar semmi sem!
Igy ugral egyre ovabb. Kel szemebol csorogal a lony-
nyel, es lehulloal a mezo feher viragaira. A viragol szine
lelre valozo, es belolul le a nefelejcs. A hos nem bira
ovabb, megall. Olyan hosies remenyelenseggel fona osz-
sze a le larja, hogy a erben minden liagul, mer sze-
ree volna magaba fogadni ennel az oriasi bananal a
csondessege. Csal egy vanyad lis szunyogocsla nem
hagya belen a hos nagy nyomorusagaban, velony hang-
jan az zummoge neli: ,Minasbol gyuem... Minasbol
gyuem...
222
Na, Malunaima ugy ereze, nincs obb leresnivaloja
ezen a foldon. Kapei lerelre hizva vilagio az eg csillam-
lo fenyerjen. Malunaima hosszan oprenge, meg nem
uda, hogy az egbe vagy Marajo szigeere menjen-e lalni.
Egy pillanara az is eszebe juo, hogy a Kovel Varosaban
is lalhana, a mindenre elszan Delmiro Couveia-val, am
ehhez hianyzo a baorsaga. Azol uan, amile eddig e,
nem mehee oda lalni. Eppen ezer ereze az is, hogy
nincs mar obb leresnivaloja ezen a foldon... Egesz eddigi
leezese, bar bovellede esemenyelben, ficlandozasol-
ban, illuziolban, szenvedeselben, hosiessegben, vegered-
menyben nem er egy fabala sem; ahhoz, hogy valali
Delmiro varosaban vagy Marajo szigeen eljen, amelyel i
vannal ezen a Ioldon, lell hogy erelme legyen az elee-
nel. Es Malunaimanal hianyzo a baorsaga ahhoz, hogy
celola uzzon maga ele. Dono:
Na jol van!... Amilor a leselyunel rosszul megy a sor-
sa, es az alul levo a folso leszarja, valami hibadzil ezen a
vilagon; elmegyel az egbe.
Iolmegy az egbe, a cudarlaja melle. Belole is egy szep,
de haszonalanul fenylo csillag lesz. Nem baj, hogy ha-
szonalanul fog ragyogni, nem bizony, legalabb hasonlo
lesz o is a szulofoldjen elo emberel rolonaihoz es oseihez,
anyjulhoz, apjulhoz, esvereilhez, sogornoilhez, unola-
hugailhoz, szoval mindezelhez az ismerosolhoz, alil
mos a csillagol haszonalan ragyogasaban elnel ovabb.
A foldbe ulee a Hold fianal, a magahoni liannal mag-
ja, es mig a lian no-novelede, lerese egy eles lavi-
cso, es belelarcola abba a lapos lobe, amely valamilor
regen elnosbela vol, hogy:
NEM AZERT ]TTEM A VILACRA, HOCY KO LECYEN BE-
LOLEM.
A noveny lozben magasra no, es belelapaszlodo Ka-
pei egyil szarvaba. A fellabu hos a larjara vee a lali-
laban elo leghornola, es megindul folfele az egbe. Szo-
moruan enelel.
223
Eucsut mcndun/, s utra /e/un/,
Szu/cfa/um,
/ar az egyszert madar/a,
Szu/cfa/um,
Szarnyra /apza messze repu/t,
Szu/cfa/um,
Csa/ egy tc//at hagyta hatra,
Szu/cfa/um...
Amilor megerleze az egbe, bezorgee. Kapei luny-
hojaba. A Hold leereszlede az udvarba, es meglerdeze:
Mi alarsz, fellabu lisneger?
Kereszanyam, befogad-e, friss lenyerrel jollala-e?
Na, Kapei eszrevee, hogy ez nem a fellabu lisneger, ali
megrefalja az uazola, hanem Malunaima, a hos. Eszebe
sem vol szallas adni neli, mer meg emleleze arra, hogy
buzlo valamilor a hos. Malunaima megmergesede. ]ol
belebolszol a hold lepebe. Azoa is laszanal a hold arcan
a lel folol.
Allor Malunaima belopogo Kajuanogenal, a hajnal-
csillagnal a hazaba. Kajuanoge liduga a feje a lisabla-
lon, hogy megnezze, li az, am az ejszala soeje es a hos
fel laba megzavara:
Mi alarsz, fellabu lisneger?
De nyomban eszrevee, hogy Malunaima, a hos all a ha-
za elo, meg sem vara a valasz, mer eszebe juo, hogy
milyen budos vol a hos.
Menj a viz ala! liabala, es becsula az ablalo.
Malunaima megin megmergesede, es igy lialo.
Cyere csal li, e alaszofaravalo!
Kajuanoge borzaszoan megijed, es remegve pislogo
lifele a lulcslyulon lereszul. Ezer olyan aprocsla es resz-
leo a fenye ennel a szep csillagnal.
Malunaima bezorgee Paui-Podole, az Orias Miu ha-
zaba. Paui-Podole nagyon ledvele a hos, mer Malu-
naima megvede o aol a nagyszaju mulaol, a mulaol
224
legmulaabbilaol, a Del Kereszjenel Lnnepen. De me-
gis igy lialo:
]aj, Malunaima, leson joel! Nagy megiszelees le
volna szamomra, ha nyomorusagos vislomba befogadha-
am volna a zsaboil, valamennyi lozo a leglivalobb faja
egy leszarmazoja... Kezdeben csal a Nagy Zsaboi le-
eze a vilagon... o vol az, ali az ejszala csondjeben liol-
lendeze a gyomrabol egy ferfi meg egy asszony. Ezel
volal az elso elo emberel, a e orzsednel az osszulei... A
obbiel csal uanul lovelezel. Ellesel, Malunaima.
Mar izenleen vagyunl, es veled egyu izenharman ul-
nenl az aszalnal! Nagyon sajnalom, de nem eheel ered
semmi!
Szegeny fejem, mi lesz velem! jajgao a hos.
Na, allor Paui-Podole megsajnala Malunaima. Va-
razslasba fogo. Kerese harom boocsla, feldoba ole a
levegobe, leresze ve, es Malunaima ugy, ahogy vol, a
lalassal, a yullal, a piszollyal es az oraval egyu egy uj
csillagleppe valozaa.
Ez le a Nagymedve.
Lgy beszelil, hogy egy udos professzor, ali ermeszee-
sen neme vol, az monda, hogy a Nagymedvenel csal
egy laba van, ezer o a fellabu lisneger... Nem es nem! A
fellabu lisneger meg i jar lozounl, szerugdossa az ua-
zol aboruze, es befonja a csilol sorenye... A Nagymed-
ve Malunaima. o a fellabu hos, ali miuan annyi szen-
vede a foldon, ahol szulos az egeszseg, es sol a szauba-
hangya, csalodo mindenben, folmen az egbe, es mos o
bolyong maganyosan az egbol agas mezoin.
225
-21/75
EDDIC TARTOTT A TRTENET, es a dicsoseg is elenyesze.
Egy lelel sem marad azon a videlen. Conosz varazsla
or ra a apanyumasz-indianolra, es a orzs agjai egymas
uan puszulal el. Egy lelel sem marad azon a videlen. A
lornyelen minden, de minden: a mezole, a folyoagala,
a zugola, az irvanyola, a vizmosasola, a iolzaos os-
erdo lielen magany leriee haalmaba... Haaralan
csondesseg erpeszlede almosan az Lraricoera le parja
menen.
Nem alad a fold haan senli emberfia, ali eree volna
a orzs nyelve, es el uda volna meselni azola a paralan
lalandola, amelyel egyloron megesel. Lgyan, li udha-
o a hosrol? A le, lepras arnyella valozo fiver a Ke-
selyul Ayjanal a masodil feje vol, Malunaima pedig a
Nagymedve csillagleppe valozva az egben bolyogo. Sen-
li sem ismere a lihal orzs nyelve, es az a sol-sol szep
orenee. Haaralan csondesseg erpeszlede almosan
az Lraricoera le parja menen.
Egyszer megis felbullan valali azon a videlen. Alig pir-
lad meg, es Vei elorelulde a lanyai, hogy arsal szem-
mel a csillagol jarasa. Az irdalan nagy maganyossagban a
halal es a madaral meghalal a remuleol, es meg maga a
ermesze is labulan roslad le es nyul vegig a foldon.
Olyan haalmas vol a nemasag, hogy a fal roppan nagyra
erebelyesedel. A vandor fajdalmasan osszeszorulo mel-
lere egy hang hullo az agal lozul:
Kurr-pal, papal! lurr-pal, papal!...
A vandor megborzongo a felelemol, alar egy lisgye-
rel. Allor a magasbol lelibben egy lolibri, es csorevel
megbirizgala a ferfi ajla.
Prum, prum, prum, o... csecse!
229
Es sebesen visszaszarnyal a fal loze. A vandor lovee a
szemevel a lolibri rope, es folneze a magasba.
O, a levelel lozo, e boszme! lacago a lolibri.
Es elrepul.
Allor a vandor folfedeze az agal lozo egy aranyos
csoru szurlepapagaj, ali bamula, bamula o. Igy szol
hozza:
Cyere ide, papagaj.
A papagaj raszall az ember fejere, es hamarosan ossze-
baralozal. Es allor a papagaj ellezde beszelni egy lagy,
addig meg soha, de soha nem hallo nyelven, ez a nyelv
dallamos vol, es edes, min a vadmezzel leszie manio-
lalepeny, es magaban hordoza a vadon ismerelen gyu-
molcseinel leseredes zamaa.
A orzs lihal, a csalad arnyella valozo, a falu sze-
ragal a szaubahangyal, romba dol, es Malunaima fol-
men az egbe, de a szurlepapagaj megmarad abbol a arla
madarseregbol, amely azolban a regi idolben lisere u-
jain a hos, amilor meg Malunaima vol a nagy csaszar. Es
az Lraricoera-ra borulo csondessegben csal ez a papagaj
orize meg a feledesol az elun nyelve es a regi idolben
megese dolgola. Csal a papagaj orize a nagy csondes-
segben a hos szavai es eei.
Minden elmesel ennel az embernel, azuan szarnyra
lapo, es elrepul Lisszabon fele. Ez az ember en vagyol,
baraaim, es az a dolgom, hogy elmondjam nelel ez a
hisoria. Ezer joem ide; leelepedem erre a nagy halom
levelre, liszedem magambol a lullancsola, megpenge-
em a giaroma, es a hurolba belelapva, hangoma jol
neliereszve egyszeru szavaimmal dalba foglalam Malu-
naimanal, a mi fajanl hosenel szavai es eei.
I a vege.
23u
765
MARIO DE ANDRADE Aa/unaima-ja egy forrongo, uja
eremo lorszal jellepe: a brazil irodalom es muvesze
onallosulasa, onudara ebredese jelzo mcderntsta mczga-
/cm minden orelvese, eredmenye es zsalucaja follelheo
benne. Iroja egy foldresznyi orszago jeleni meg, s szere-
len meseloledve, nyelvi lelemenyei es joizu pajzan humora
meg ma, oven eszendo mulaval is magaval ragadja az er-
o es fogelony olvaso.
A Brazilia deli videlein a XX. szazad elejen libonalozo
laprazaosan gyors gazdasagi fejlodes arsadalmi es szelle-
mi eren is erezee haasa: a lialalulo polgari es munlas-
oszaly loreben hamar elerjedel a lorszeru gondolaol, s
a gyalora anarchiszilus megnyilvanulasolban lifejezodo
reformisa elegedelenseg a luluraban es a muveszeben is
valozasola surgee. Mig az orszag fovarosa, Rio de ]a-
neiro a llasszilus, XIX. szazadi europai lulura hagyoma-
nyaihoz lapcsolodo ezernyi szallal, addig a So Paulo-
ban felno erelmiseg uj uala lerese a megvalozo
valosag abrazolasara. Az egyre novelvo laveleresledelem
es allaenyeszes felviragozaa az orszag deli reszenel
lozponjava valo So Paulo-: gyaral sora epieel, es
egymas uan noel li a foldbol a modern epuleel. A nyu-
god videlies varosla nehany evized ala haalmas, nyuzs-
go nagyvarossa alalul. Eol a gyors fejlodesol megma-
morosodo fiaal muveszel az elavul, idegen formal
uanzasa elleneben lorszeru, XX. szazadi es, nem uolso-
sorban, sajaos brazil muveszee szereel volna lere-
hozni:
,Ieny, levego, venillaorola, repulogepele, munlas-
loveelesele, idealizmusola, moorola, gyarlemenye-
le, ver, sebessege, almola alarunl a muveszeben. Es
az, hogy a verssorol nyomvonalaban halado auomobil
233
berregese elriassza a loleszebol az uolso homeroszi is-
ensege is, amely a jazz-band es a mozi loraban analro-
niszilusan meg i szunnyadozil, s Arladia paszorainal
sipjarol es Helena iseni leblerol almodil... Tisza brazil
muveszee alarunl, az eg es a fold, az ember es a iol
edes gyermele.
Ezellel a szavallal vezeel be az uj orelvesel elso nyil-
vanos seregszemleje, az 1922 februarjaban megrendeze
Modern Muvesze Hee, amely a modernisa mozgalom
nagyszabasu seregszemleje vol. A gazdag laveulevenye-
sel es gyarosol gyermelei megjaral az Ovilago es az
Egyesul Allamola: szines handabandazasul es fergeeges,
polgarpullaszo szaguldasul So Paulo ucain csal a fel-
szin vol, amely ala o feszul mindaz, ami az elso vilag-
haboru megelozo es loveo evel echnilai fejlodesol
megiasul muveszi iranyzaaibol es udomanyos eredme-
nyeibol magulba szival az olasz fuurisal, a francia
dadaisal es szurrealisal loleszee, Picasso lubizmusa,
Pirandello szinhaza, Chaplin filmjei, Ireud es Eisein u-
domanyos munlassaga mind-mind nagy haassal vol a hir-
elen meggazdagodo, luluralis hagyomanyollal nem
rendellezo varos fiaal muveszeire. Am munlassagula
eleine boranyol liserel. Ania Malfai fesono 1917-
ben liallio lepeinel fuurisa luloncsegei felhaborijal a
nezole, s a Modern Muvesze Heenel egyil-masil ren-
dezvenye is fuyloncerbe fullad. Magul a muveszel is
udaosan orelszenel arra, hogy felborzoljal a polgarol
idegei, es harcba induljanal a megcsonosodo izles ellen.
A huszas evel elso feleben szulee versel a moderniz-
mus elso szalaszaban a loloi formal urallodnal a se-
besseg, a gep es a nagyvaros buvoleeben lelelezel: Ma-
ria de Andrade 2=KE?E= ,AIL=EH=@= (Eszevesze So
Paulo) cimu versesloeeben is hol elragadaassal, hogy
finom ironiaval dicsoii a Varos-anya, So Paulo-, meg-
eremve ezzel a modernisa laasmodra olyannyira jellem-
zo lellesedes es gunyorossag leossege.
234
A sebessegmania, a echnilai civilizacio iszelee, az ido
sajaos felfogasa es abrazolasa, a fuurizmus, a szimul-
anizmus es a udaalai aralmal loloi allooelvve eme-
lese pedig, ugyanallor, a francia szimbolizmus haasa
ulrozi. A modernisa irol es lolol az alloasi folyama-
ban az inellelualis rende a udaalaival helyeesiil, s a
lolesze legfobb vezerelvenel a gyorsasago es a szinezis-
eremes a modern ele e le jellemzo vonasa elinil.
Iormailag is szabadsago hirdenel: a lolonel szabadon
arado, rimelen verselben lell lifejeznie benyomasai es
erzesei, s minel obbe lell merienie a mindennapol elo
sajaosan brazil , a lolesze hagyomanyos lifejezes-
rendszereol elero nyelvebol.
De a modernisa lolol hamarosan radobbennel arra,
hogy az europai izmusol aveele s a modern lor csodainal
megenellese leves ahhoz, hogy sajaosan brazil irodalma
es muveszee hozzanal lere. Oswald de Andrade 1925-
ben megjelen versesloee, a 2=K *H=IE mar cimeben is az
orszag jellepeve magsodo brazilfara ual, Mario de And-
rade pedig igy ir egy leveleben: ,Vege er a masolas. Nin-
csenel sem dadaisal, sem szurrealisal, sem expresszio-
nisal Braziliaban... Teljesen Brazilia fele fordioul a lel-
lunle, es mindenli a saja megfigyeleseinel megfeleloen
valosija meg Brazilia... Nyelveben, szerelmi szolasaiban,
arsadalmi viszonyaiban, hagyomanyaiban, muveszeeben
allojul ujja a brazil emberipus.
A brazil irol es lolol a modernisa ihleesu brazil hos-
ideal megalloasan munlallodnal. Kirajzanal a varosbol,
bejarjal az orszag eldugo videlei, hogy o helyben, a
felvad indian orzsel es a civilizaciool elzaran elo labol-
lo es neger paraszol osi elemele megorzo primiiv-nepi
luluraja anulmanyozva jussanal el a hamisialan brazil
eleforma es a brazil ember lenyegehez. A ermeszees, a
lereszenyseg es a porugal gyarmaosias eloi ember le-
resil. Ez a mul- es nemzei ideniaslereses nemileppen
hasonlo Szravinszlij, Chagall vagy eppen a mi Barolunl
235
es Kodalyunl alloomunlajahoz, hogy a ,primiive, a
nepi-nemzei az elfelede erelele lejegyezzel es mu-
veilbe beledolgozzal, meg mielo a fejlodo echnila el-
pusziana ole.
A brazil muveszeben megjelennel az indian, a neger es
a labollo lulura elemei es mioszai. Az irodalomban egy-
szerre az oserdo es a puszal melyen addig elfeledve elo
emberel szemlelemodja valil urallodova: a muveszel fel-
hasznaljal alloasailban az oserdei es a puszai miologia
szimbolumai, mer ilyen modon alarnal lialaliani egy
lizarolagosan brazil elemelbol osszeallo nemzei muve-
szee.
192S-ban a Dtartc de Sc Pau/c cimu ujsag mellellee-
len megjelenil a Reztsta de ntrcpcfagta (Kannibal Iolyo-
ira), amely az uj mozgalom, a prtmtttztzmus forumava lesz.
A upi indianola anulmanyozo Oswald de Andrade li-
lialja maga a primiivizmus aposolanal, es igy ir Kan-
ntba/ Kta/tzany-aban: ,Csal a lannibalizmus egyesi ben-
nunle... Tupy or no upy, ha is he quesion.
Bar a Kanntba/ Kta/tzany sem vol menes a mozgalom
lezdei idoszalara jellemzo polgarpullaszo handabanda-
zasol, az 192S-as eszendo mar mindenleppen a moder-
nizmus felnolora jeleni; a nemzei, a poliilus es a szo-
ciologilus erdellodesu irodalom gyozedelmesledil a loz-
mopolia es pszichologizalo orelvesel fele.
Ebben az idoszalban, a mozgalom vegervenyesen brazil-
la es nemzeive valasanal idejen, a lolesze es a proza lor-
szalvalasalor jelenil meg a Aa/unaima. Iroja 1926 de-
cembereben, mindossze egy he ala veee papirra elso
valozaa elenlen elel meg benne a szurrealizmus auo-
mailus irasrol szolo aniasai , majd obbszor adolgozva,
192S-ban ada lozre nyomaasban.
Kulonos es megholleno alloas a Aa/unaima, mar elso
pillanasra is, annal is inlabb, mer lovelezeesen lisillil
a mufaji meghaarozas megszolo slaulyaibol. Iroja rap-
szodianal neveze, s joggal, mer muve a lolesze es a re-
236
geny haarvonalan all: a labollo geszaenelel mufaji jel-
legzeessegei leverednel benne a pilareszl regenyel, a mi-
oszol es a legendal elemeivel s a modern lolesze formai
megoldasaival. Prozai eposznal is mondhananl emaja
szerin, de mindenleppen olyan eposz volna, amely nem
veszi ulsagosan lomolyan onmaga. Eposz vola ironilu-
san es nem epilusan nyilvanul meg, mer bar iroja szerin
egy egesz nemze sorsa oleli fol, fohose ,jellem nelluli
hos, alinel eeibol hianyzil barmifele nagysag, min
ahogy a mubol is hianyzil barmifele orenelmi vagy fold-
rajzi lovelezeesseg.
Mario de Andrade a Aa/unaima-ban Brazilia szinezise
alara megeremeni. Laasmodja a folllorban gyolerezo
primiivizmus jegyeben fogan, s az iro az ebben rejlo esz-
eilai leheosegel maradelalan lialnazasara orelszil. A
Aa/unaima rendezo elveve az oserdei indianol magilus
gondollodasmodja eszi, s eol muve olyan lesz, alar egy
lelei mese: elunil a valaszovonal a realis es a ermesze-
foloi, a valosagos es a magilus lozo, a ermesze es az
ember eggye olvad, es minden mindenne aalalulha em-
berel dombba vagy csillagga valoznal, a holal esebol fa
sarjad.
A rapszodia fohose is ilyen oszonos, allando valozasban
levo os-udaanyag hordozoja, ali csupan a felelem es a
gyonyor erzese iranyi. Ennel a ulajdonsagol nelluli, ha-
arozo celol hijaval elo hosnel a megeremesevel Mario
de Andrade egyual valaszolni alar a modernizmus hos-
eremo igyelezeere, amely Marinei /cttatcre-janal
minajara dinamilus es sporos emberipusban szeree
volna megesesieni a ipilus brazil irodalmi hos. Malu-
naimaban viszon egy csopp luzdeni alaras sincsen, csu-
pan paralan uzeledo ledve es gyavasaga sodorja o ujabb
es ujabb lalandolba. Ellenmondasos vonasolbol ossze-
gyur figuraja, allando esi es lelli avalozasai reven egy
egesz nemze szimbolumava valil, so iroja egyeemes er-
venyu lain-amerilai hos szeree volna formalni belole.
237
Malunaima sorsa, eleuja is jellepes: az oserdo me-
lyebol erlezil a modern nagyvarosba, de megcsomorlil a
modern gepi civilizaciool, s minden odahagyva visszain-
dul az oserdobe. Am nincs hova megerjen, mer szulofa-
lujaban nem varja o senli, nem alal egy elo lelle sem a
puszulasnal indul lunyholban. A hos bolyongasa min-
egy peldazza az iro allasfoglalasa is: csal az ,oserdo es a
,varos ovozodesebol szulehe meg az uj, enylegesen
brazil lulura.
Mario de Andrade, amilor hosevel es az olvasoval
vegigjaraja az oserdo-varos-oserdo ua, nem csupan a
brazil ember lulonbozo megjelenesi formai es eleleheo-
segeinel solszinusege villanja fol, hanem ugyanallor az
egesz haalmas orszago foldrajzilag es orenelmileg vala-
mifele szerves, egyideju alalulalen fogja fol, a primiiv,
magilus szemlelee liegeszive a fuurizmus es a szurreal-
izmus egyil ledvel modszerevel, a szimulanizmussal. A
alizmanja lereso hos obbszor is vegigszaguld Brazilian,
es a roppan mereu orszag orenelmi avlaaival, alla-
es novenyvilagaval, legendaival es mioszaival min ho-
mogen, egynemu egyseg jelenil meg.
Ez a haalmas szineziseremo igyeleze eredmenyeze,
hogy Virginia Woolf ]oyce U/ysses-erol mondo szavai
idezve Mario de Andrade Aa/unaima-ja ,emlelezees
ludarcca val; az iro nem vol lepes osszegyurni, homo-
gen egysegge alaliani rapszodiajaban az az anyago,
amely az o loraban, de meg napjainlban is a maga sol-
szinu, regionalis es lulonbozo lulurlorolbol aplallozo
szeagolsagaban leezil es fejlodil.
Kolesze es proza ovozodil a Aa/unaima-ban; nem le-
he ugy olvasni, min egy regeny, noha erjedelme es cse-
lelmenyessege ez sugallna; a loloi omories es az irodal-
mi formalnal fiye hanyo, lirobbano meseloledv el
egyu benne. Condosan lidolgozo, feszes szerlezeu re-
szel valaloznal elnagyol, pongyolan odavee fejezeel-
lel, minha az iro maga sem udo volna helyenlen mi
23S
lezdeni az anyagaval. Mario de Andrade paralan leleme-
nye, ami sajnos a fordias csal olelelenul, so bizonyos
vonalozasolban egyalalan nem ud visszaadni, a Aa/u-
naima nyelvezee, amely annal a monsruozus brazil leny-
nel a nyelve, ali ponos aranyolban magaban hordozza
valamennyi indian, neger es europai bevandorlo nyelvi
genjei es minden evelenyseg, minden lor es minden aj-
egyseg lexilalis emlelnyomai.
A Aa/unaima-nal nem aladal loveoi: a haalmas,
solszinu es solarcu, ellenmondasolol erhes orszag ege-
szenel egyideju, osszefoglalo abrazolasa megoldhaalan
muveszi felada vol. Bar a modernisa irodalom szamara a
ovabblepes egy jelenelelen alloas, ]ose Americo de
Almeida Eagacetra (A culorgyar) cimu regenye jelen-
ee, amely a Craciliano Ramos, ]orge Amado es masol,
majd lesobb ]oo Cuimares Rosa muvein lereszul na-
lunl is ismere val un. ,eszallelei regeny elofuara le,
a Aa/unaima haasa azoa is jelen van a brazil irodalom-
ban. Amilor Oswald de Andrade a rapszodia megjelenese
uan az ira, hogy Mario de Andrade ,megalloa a cil-
lilus brazil hos es oven evre elore a hazai lolesze nyel-
ve, megsejee, hogy miben all a Aa/unaima jeleno-
sege; Brazilia bevonul az irodalomba, s a rapszodia osz-
onzo peldalen szolgalhao mindazolnal, alil az ello-
velezo evizedel soran a nemzei irodalom limunlalasan
dolgozal.
PAL IERENC
TARTALOM
I. MAKLNAIMA / 5
II. IERIIKOR / 13
III. SZI, A VADON ANY]A / 23
IV. BOILNA LLNA,
A HOLDDA VALTOZOTT ANAKONDA KICYO / 31
V. PIAIMAN, AZ ORIAS / 43
VI. A IRANCIA DAMA MEC AZ ORIAS / 59
VII. MAKLMBA / 71
VIII. VEI, A NAP / S5
IX. LEVEL AZ AMAZONIAI ASSZONYOKNAK / 95
X. PALI-PODOLE, AZ ORIAS MITL MADAR / 113
XI. A VEN SZEILCI / 123
XII. A VANDORARLS, A SELYMES CLLYA]ARO
ES AZ EMBEREK ICAZSACTALANSACA / 143
XIII. ZSICE TETVESKE]E / 155
XIV. A MLIRAKITAN-TALIZMAN / 167
XV. OIBE PACAL]A / 1S1
XVI. AZ LRARICOEIRA / 197
XVII. A NACYMEDVE / 213
EPILOCLS / 227
LTOSZO / 231
Szc/at/an mzet /ap /ezebe a magyar c/zasc: egy szines, csc-
da//a/ te/t, egzctt/us meset, me/yne/ hcse, Aa/unaima, a ta-
panyumasz-tndtanc/ utc/sc sarja zandcrutra tndu/ a brazt/
cserdc me/yerc/, hcgy meg/eresse e/zeszett ta/tzmanjat. Lus-
tasaga, cst//apithatat/an szere/mt etzagya /u/ns /a/andc/ba
scdcrja ct az ut scran, mignem zegu/ e/jut Sc Pau/c /crenge-
tegebe, a mcdern nagyzarcsba, ahc/ Esuna/, az afrc-brazt/
za//as fctstenene/ segitsegeze/ es sajat razaszsagaza/ /egyczt a
perut crtast, a/t e/zeszett ta/tzmanjat bttcrc/ja.
mcdern mese, me/y a f/dresznyt nagysagu Erazi/tat zara-
zsc/ja e/en/, egy eurcpat mtnta/cn neze//edett mcderntsta //-
tc, Aartc de ndrade bc/dcg hazata/a/asa szu/cf/djene/ /u/-
turajaba, az tndtan mitcszc/ fantasztt/us zt/agaba. Ebben a
zt/agban mtnden megtrtenhet: ntncs, amt gatat zetne a trcpust
nzenyzet bujasagaza/ tenyeszc fantaztana/.
Az IBISZ KNYVKIADO BT. liadasa
1173 Budapes, Bubosbanla u. 5/b
el/fax: 1-256-57-91
Ielelos liado Rosa Kaalin
A ordeles az SZBE B. munlaja
Nyoma a Cyomai Kner Nyomda
Ielelos vezeo Papp Lajos igazgao
Keszul Cyomaendrodon, 2uuu-ben
Ielelos szerleszo Pal Ierenc
A loee erveze Sz. Bodnar Eva
Keszul 13,91 (A/5) iv erjedelemben
ISBN 963 9294 u5 5