Rmer Flris (1815-1889)

1989-ben a legtbb Magyarorszgon megjelen rgszeti s mvszettrtneti kiadvny megemlkezve hajt fejet a magyar rgisgtudomny egyik alaptja s kivl mvelje - Rmer Flris - emlke eltt, aki most szz ve hunyt el. Aligha van olyan megynk, amelyre ne terjedt volna ki a sokoldal kutat tevkenysge. Szabolcs is azok kz a terletek kz tartozik, ahol Rmer Flris neye fmjelzi a rgszeti kutats megindulst. A Vrmegyei Mzeum alaptja - Jsa Andrs - Rmer Flris mellett kezdte meg az satsokat Szabolcs megyben. 1868-ban Geszterden trtak fel egytt rmai kori barbr srokat. Gymlcsz munkakapcsolatuk nem szakadt meg: 1870ben jabb satsra kerlt sor. Ezttal Kisvrda s Ajak kztt kerltek el az rvkn az els tudomnyosan feltrt rzkori srok haznk terletn. Rmer Flris mintaszer satsi mdszere, kitn megfigyel kpessge messze meghaladta a kor sznvonalt. A vidknkkel is kapcsolatban ll nagynev tuds emlke eltt egy, a Jsa Andrs Mzeum kpzmvszeti gyjtemnyben rztt emlkrem bemutatsval tisztelgnk. A kr alak rmet 1966-ban vsrolta a mzeum. (Leltri szma: 66.9.1., jelezve nincs, nttt bronz, tmrje: 85 mm.) Az A" oldalon a tuds balra nz kpmsa lthat profilbl, krben nyomtatott nagybets krirat: ROMER FLRIS SZLETSNEK 150-IK VFORDULJRA 1965. Rmer Flris brzolsa karakteres: a magas, boltozatos homlokkal, szles koponyval, kiss elreugr llal, keskeny ajakkal rzkeny intellektust s konok hatrozottsgot rul el. A mvsz a skbl ersen kiugratta a fej figurjt - dombormszeren alaktva, a felletet. brzolsa sommz, csak a legszksgesebb rszleteket alaktja ki, hogy a szemll figyelmt semmi ne vonja el a frksz tekintettl. A htlapon klasszikus redkbe burkolt frfi figura lthat a rgszetre utal jelkpekkel. Jobb lbval egy fldkupacba mlyed sra tmaszkodik. Bal kezben ktfl edny - a fldbl kiemelt lelet - lthat. A mozdulat knnyednek, termszetesnek hat, a mvsz biztos kzzel egyenslyozta ki a fggleges s vzszintes tmegeket, j ritmust adva a felletnek. Krben itt is szveg: NEHZ NEMZETI BLVNYOKTL MEGVLNI. DE MAGIS AMICA VERITAS. Harmnia s emelkedettsg sugrzik az rzkletes szimbolikval kialaktott kompozcibl. Az rem Remnyi Jzsef (1887-1977) munkja, aki 20. szzadi remmvszetnkben a klasszicizmus szellemisgt hordoz, jl mintzott rmeivel maradand rtket kpvisel. A Jsa Andrs Mzeum emlkrme is, mely Rmer Flris tiszteletre kszlt, mlt a nagy kutat emlkhez.

Remnyi Jzsef: Rmer Flris emlkrem 12