A nagy fldrajzi felfedezsek

Elzmnyek: Az XV. szzadban az eurpai nemesfmbnyk(csehorszgi s magyarorszgi) kimerltek, Eurpnak aranyra s ezstre volt szksge. A trkk elfoglaljk Konstantinpolyt s ezzel egytt uralmuk al kerl a kereskedelmi csompontot jelent Boszporusz tengerszoros. A gygyrt j tvonalak keresse jelentette, a mess kelet, elssorban pedig India fel. Felfedezsek: 1498-ban Vasco de Gama, egy portugl hajs elszr rte el Indit Afrika megkerlsvel. Magelln hajzta elszr krl a fldet 1519-tl 1521-ig. A kapitny meghalt, de egyik hajja visszatrt. 1492-ben Colombus a spanyol kirlyn megbzatsbl 3 hajval (a vezr a Santa Maria) neki indult , s kt hnap utn elrte Amerika partjait. Abban a hitben halt meg, hogy Indiba rkezett, csak Amerigo Vespucci fedezte fel, hogy ez egy j kontinens.

Tordesillasi szerzds: A spanyolok s a portuglok felosztottk egyms kztt a felfedezett s mg fel nem fedezett terleteket. A Spanyolok lett egsz Amerika, a mai Brazlia kivtelvel. A Poruglok pedig India s Afrika. A felfedezsek hatsa Amerikra: Nemesfmek tmegei, hatalmas fldterleterletek voltak itt, s ez birtokba vehet volt, ugyanis az itt l civilizcik fejletlenek voltak. A konkvisztdorok katonai flnye elsprte az indin civilizcikat. Cortez 500 emberrel hdtotta meg az aztk civilizcit, Pizzaro 150 emberrel igzta le az inkkat, Alvarando pedig a maja llamokat. A spanyolok bnykat s ltetvnyeket ltestettek, a kegyetlen bnsmd, a kemny munka s a behurcolt betegsgek megtizedeltk az indinokat. A felfedezsek hatsa Eurpra: A Spanyolorszgba beraml tmrdek nemesfm kis idre Eurpa leggazdagabb s leghatalmasabb llamv tette Spanyolorszgot. Ltrejtt a kontinentlis munkamegoszts. Kelet Eurpa a mezgazdasgra szpontostott, az lelem s nyersanyagelltja lett a nyugatnak. Nyugat Eurpa cserbe iparcikkekkel kereskedett. A gazdasg fellendlt, s a termelst mr nem elgtette ki a ches rendszer alacsony termelkenysge. Ezrt ltrejttek a manufaktrk, nagy termelegysgek.

A Levantei kereskedelmi tvonal elvesztette fontossgt, a kereskedelem kzpontja az Atlanti-cen partvidkre tevdtt t. Ltrejtt a vilgkereskedelem. Afrikbl rabszolgkat szlltottak Amerikba. Amerikbl nemesfmet s j nvnyeket Eurpba. Eurpbl pedig iparcikkeket Amerikba. j nvnyek rkeztek Eurpba: dohny; cukornd; burgony; paradicsom; kak; kukorica, ezltal a mezgazdasg is fellendlt.