PETER MAAS

Serpico
!" $%&'
ELSO FEJEZET
Meleg szeptemberi delutan New Yorkban. Elnezem Frank Serpicot, a
napolyi suszter harminct eves Iiat, ahogy botjara tamaszkodva bandukol
az elkel manhattani szalloda bejarata Iele. A Ieher kesztyben es
rezgombos, vallrojtos, Izld egyenruhaban Ieszit hotelportason azonnal
latni, hogy ellenszenvet erez iranta. Hajszalerekkel srn besztt orra
megveten szimatol, vizenys kek szeme gyanakodva mered a kzeled
Serpicora. Nyilvanvalo, hogy nem tetszik neki, amit lat.
Serpico alacsony, izmos IerIi, bozontos, barna, gndr haja a vallat
surolja, s dus szakalla van. A laban brsaru. Sonkaujju, durva Ieher vaszon
puloveringet visel, brmellennyel es alul kiszelesed barna barsony-
nadraggal. A nadragot szeles v tartja, hatalmas rezcsattal. Az vet Serpico
az ocskapiacon talalta. A csatot ket trtenelmi nevezetesseg szakallas
uriember, Henry Wells es William Fargo dombormv kepmasa disziti,
kztk keresztbe tett amerikai zaszlok, s alattuk a Ielirat: 1852 ota. Serpico
jobb csuklojan ezst karperec, a balon ketsoros, kvarcszemekbl allo, tarka
szeretetgyngy. Az inge majdnem derekig nyitva, a nyakaban vekony
aranylancon arany Micimacko log. A Micimackot egy sved lanytol kapta,
akivel stockholmi kirandulasan ismerkedett meg. Egyik este a gyerekko-
rarol meselt neki, es veletlenl megemlitette, hogy akkoriban a Micimacko
volt a kedvenc olvasmanya. A lany masnap elment, es megvette neki a kis
Iigurat, aranybol.
Serpico viszonylag gondosan kiltztt erre a manhattani latogatasra
Greenwich Viliage-ben ugyanis, ahol lakik, tbbnyire attrt poloingben es
kiIakult Iarmernadragban szokott jarni, amelyet idnkent maga hoz rend-
be es Ioltoz meg, mivel gyesen banik a tvel es cernaval , a hotelportas
megis mohon lesi, nem adja-e Serpico csak egy paranyi jelet is annak,
hogy habozik, hogy csak egy kicsit is hatarozatlan vagy akarmi, hogy elebe
allhasson egy szamonker ,Mivel szolgalhatunk?-kal. Csakhogy Frank
Serpico ezt mar ismeri; pontosan tudja, mit Iorgat a portas a Iejeben, es
ugy santikal el mellette, mintha az ott se volna.
Kivancsi vagyok, mit csinalna a portas, ha tudna, hogy a botban, amely-
re Serpico tamaszkodik tizennyolcadik szazadbeli, brszijjal szorosan
krltekert angol setabot, a Iogantyuja eleIantcsontbol Iaragott biborosIej
egy hetvent centi hosszu, borotvaeles, hegyes kard van, es hogy Serpico
mellenye alatt, bal oldalt az vere csatolt pisztolytaskaban egy nagy,
tlttt, tizennegy lvet, 9 mm-es, belga gyartmanyu Browning automata
pisztoly Ieszkel, agyaval elre, jol megolajozva, zemkepes allapotban.
Serpico sohase teszi ki a labat hazulrol az automata pisztoly nelkl,
ezert visel meg a legnagyobb kanikulaban is zakot vagy valamiIele
mellenyt.
Serpico nemreg tert vissza a varosba Nova Scotiabol, ahol kethetes
szabadsagat tlttte, s mivel a szalloda kzeleben kellett Ielkeresnie egy
orvost, abban allapodtunk meg, hogy itt talalkozunk, es egy pohar ital
mellett beszamol a kirandulasarol. Egy Bloody Maryt rendel, es egy szal
zellert is ker bele. A csinos, szke pincerlany, arnyalatnyi bosszusaggal a
hangjaban, megjegyzi:
Zellert? Ilyet se hallottam meg.
Ki kene probalnia mondja Serpico.
Minden bajabol kigyogyitja. Beszed kzben egyenesen a lany sze-
mebe nez. Serpico hagyomanyos mertekkel nezve egyaltalan nem joke-
p. Az orra peldaul tulsagosan nagy az arcahoz, es egy kicsit Ierde is, mint-
ha egy klcsapastol Ierdlt volna el, amelyet nem sikerlt kihevernie. De
a Serpicorol alkotott benyomast egy adott pillanatban mindig a szeme hata-
rozza meg: stetbarna, es ha merges, dhtl izzik. Ha viszont mosolyog,
mint ahogy most is, a ket szem szinte tancolni latszik jokedveben, es velk
sszhangban gylnek rancba krlttk az arcvonasai is. Ez, valamint
hangjanak szuggesztiv csengese bvs hatast gyakorol a lanyra. Elpirul,
viszonozza a mosolyt, es azt mondja: Igazan? Nagyszer! Ki Iogom
probalni.
A pohar ital mellett Serpico sovarogva beszel Nova Scotia-i kirandula-
sarol, a ragyogo, Iriss nappalokrol s a csodalatos, csndes ejszakakrol.
Eszakra utazott, de ovatossagbol azt hireszteltek, hogy delre megy, meg
repljegyet is valtott Floridaba. Egyedl hajtott cirkalojan Nova Scotiaba,
csak angol juhaszkutyajat, AlIie-t vitte magaval. Elssorban azert utazott
el, mert eletveszelyesen megIenyegettek, de szabadulni akart a varostol is,
ahonnan tbb mint egy eve nem tette ki a labat. Vegig akarta gondolni egy
sor szemelyes problemajat, a multat es a jelent, es el akart gondolkozni a
jvjen.
Ket napot kiveve, amelyet egy Iarmernel tlttt, akivel az orszaguton
ismerkedett ssze, emlekezik vissza Serpico, azzal tlttte az idejet, hogy
raersen vegighajtott a tengerparton, s idnkent megallt horgaszni vagy
setalni egyet a Ivenyen, hogy megmozgassa bal labat, amely meg mindig
eleg gyenge volt a sulyos phlebitisz utan. A Iajdalmas es neha veszedelmes
ergyulladas miatt elszr toloszekbe kenyszerlt, s utana is csak bottal
tudott jarni.
Ejszakankent rendszerint szabad eg alatt aludt. Cirkaloja hatso lesen
magaval vitt egy Ieltamaszthato nagy Iurnerlemezt, s ha alkalmas helyet ta-
lalt, kidugta a kocsi ketszarnyu ajtajan, Ielallitotta, raIektetett egy halozsa-
kot, Ileje pedig, es ellen, satorszer ponyvat szerelt. Aztan tzet rakott,
megetette AlIie-t, sttt maganak egy szelet hust, amelyet zletben vasa-
rolt, vagy Iztt egy halat, amelyet napkzben Iogott. Megkavezott, bele-
bujt a halozsakba, es lampaIenynel olvasgatott. Tbb knyvet is vitt maga-
val. Klnsen korunk nagyszer tancosnje, Isadora Duncan Eletem cim
neletirasat szerette olvasgatni. Serpico legkedvesebb szorakozasa az opera
es a balett, valamint Duncan neletrajza, amelyet egy tancosntl kapott,
akivel viszonya volt egy ideig. Ami a legjobban tetszett neki a knyvben,
az Miss Duncan szenvedelyes Iggetlensegre trekvese es ama eltkeltsege
volt, hogy mikent Serpico megIogalmazza ,mindig azt csinalja, ami a
dolga.
A kirandulas soran trtent egy epizod, amelynek klns jelentsege
volt Serpico szamara. EjIel utan erkezett Bostonba, es elhatarozta, hogy
virradatig egy parkolohelyen Iog aludni, a del-bostoni rakpart kzeleben.
Hajnali harom krl arra ebredt, hogy AlIie ugat, es neki egy zseblampa
vilagit az arcaba. Azonnal rajtt, hogy a lampat egy bostoni rendr tartja a
kezeben, es Ielkeszlt ra, hogy egy sor eles hangon Ieltett kerdes kvetke-
zik, hogy ki , mit csinal itt, s talan meg a cirkalojat is atkutatjak, nincs-e
nala kabitoszer. De a rendr csak arra Iigyelmeztette, hogy az utobbi id-
ben sok rablotamadas Iordult el a krnyeken. Igazan jo erzes volt
mondja most Serpico, mikor Ielidezi az epizodot a hotel barjaban. Talal-
koztam egy rendrrel, aki azt csinalja, ami a Ieladata: segiteni akar az
embereken, nem zaklatni ket.
Serpico, aki csak mertekkel iszik, nem ker meg egy Bloody Maryt.
Elhatarozom, hogy visszakiserem Greenwich Village-be. Utkzben ragyujt
egyre a harom-negy szivar kzl, amennyit egy nap el szokott szivni. Szi-
varjait a ruhazati negyed kzeleben szerzi be egy kis zletben; ott helyben,
kezzel sodorjak neki. Hasonlo zleteket varosszerte Ielkutatott maganak,
ezekben szerzi be szksegleteit. A manyagba elrecsomagolt elelmiszerek
koraban tbbre becsli a Iriss arut, es rendkivli tavolsagokat kepes meg-
tenni, hogy kedvenc csemegeihez hozzajusson. Kiutazik Brooklynba, egy
ketes hir utcaba, a Irissen keszitett, Iszeres lengyel kolbaszert; Brooklyn
egy meg tavolabbi reszebe a Irissen rlt trk kaveert, amelyre idnkent
kedve tamad; Manhattanba, egy olasz henteshez a Kilencedik Avenue
krnyeken, aki maga kesziti a genovai szalamit, es Lower East Side-ba egy
sajtkereskedesbe, ahol olyan Iriss a mozzarella, hogy kiIrccsen belle a
tej, mikor hozzaernek a kessel.
Serpico ugy tervezi, hogy vacsora utan bel egy moziba, s mikzben
cirkalojaban ztykldnk, azon morIondirozik, hogy melyik baratnjet
vigye magaval. Annyi lehetseg kzt valaszthat, hogy meg a Plavbov lel-
kes olvasoi is belerlnenek. Harom lany jut azonnal az eszebe. Az egyik:
legkitartobb baratnje, egy vig kedely stewardess, aki mindig ugy Iest,
mintha eppen most erkezett volna a del-kaliIorniai tengerpartrol, ahol na-
pozott es vizisizett. A masik egy kisse merev, huszonhat eves, szke, szaz-
dollaros call-girl, Iantasztikus keblekkel. Vele Serpico a nyaron ismerke-
dett meg, amikor atmenetileg elhagyta a sajat lakasat ugyanazon okbol,
amiert kesbb Nova Scotiaba utazott , es bekltztt egyik baratja lakasa-
ba, amelyet az klcsnadott neki. Egy delutan Iutottak ssze, amikor Serpi-
co AlIie-t setaltatta a haztmb krl, a lany meg a pudlijat. Masnap hajnali
negy

krl Serpico meg Ienn volt, kedvenc operajat, Puccini Bohemelet-et
hallgatta, aztan elhatarozta, hogy leviszi AlIie-t meg egyet setalni. Amikor
beIordult a sarkon, sszetalalkozott a lannyal, aki eppen taxit probalt Iogni.
Megkerdezte tle, hova megy ilyen koran. A lany azt Ielelte, hogy nem tu-
dott aludni, es bemegy a varosba, hogy elbeszelgessen valamelyik baratn-
jevel. Serpico megkerdezte: ,Miert nem beszelget el velem? Legalabb
megsporolja a taxikltseget. Egy darabig setaltak az elhagyatott utcakon,
aztan Ielmentek a lakasba, es ettl Iogva a lany, valahanyszor nem volt
,hivatasaval lektve, meglatogatta Serpicot. Egyszer eppen akkor allitott
be, amikor Serpico egy batyu szennyest keszlt az nkiszolgalo mosodaba
vinni. A lany kikapta a kezebl. Egy IerIi ne mossa maga a szennyeset
mondta. Ez nknek valo Ieladat.
A harmadik lany egy csinos Iekete maneken, akivel Serpico a mult
evben randevuzott rendszeresen, az idei nyaron azonban ritkan jtt ssze
vele, es a lany dhs levelkeket kezdett az ajtaja ala dugdosni, amelyekben
azzal Ienyegetztt, hogy csunyan elintezi, ha ,Ieher tyukok kedveert
elhagyja.
Serpico rendes lakasa Greenwich Village nyugati reszen van, harom
haztmbre a Hudson dokkjaitol. A haz egy lerobbant, negyemeletes eplet,
a bejarata Iltt valamikor megrepedt egy vizvezetekcs, es a beazott
mennyezetet meg nem javitottak meg. Serpico lakasa a Ildszinten van, ha-
tul, a piszkos lepcshaz vegeben. Egy ujsaghirdetes alapjan talalt ra, ,IaI-
teses kandalloval rendelkez, kertes lakaskent hirdettek. A ,kertrl kide-
rlt, hogy egy haromszg kis udvar, tele trtt vegekkel es mindenIele
szemettel, ahova a szomszedos eplet miatt csak akkor st be a nap, ha
pontosan Iltte van. A lakas is ugyanolyan kicsi es stet, de csakugyan
van benne egy kandallo, amely mkdik is, igy aztan Serpico kiberelte a
lakast. Kitakaritotta az udvart, kiltetett nehany cserepes nvenyt, kiveze-
tett es Ielszerelt nehany villanykrtet, es epitett egy betonmedencet, amely-
ben meleg idben nehany aranyhal uszkal. Az udvarrol nyilo ajto egy halo-
Ilkebe vezet, ahol eppen csak elIer az agya, egy versenybicikli es egy tro-
pusi halakkal teli akvarium. A lakas ezenkivl egyetlen, negyszer tmete-
res, hihetetlenl zsuIolt szobabol all, amely ugy nez ki, mint egy zsibvasar,
klnsen telen, amikor eg a tz a kandalloban.
Az egyik sarokban, egy kerubokkal krlvett romantikus aktot abrazolo
oriasi Ialisznyeg es a mennyezetrl lelogo TiIIany lampa alatt egy kerek,
Ieher marvanyasztal all, amelyet szkseg eseten negyen lhetnek krl.
Mint a szobaban lev legtbb butordarabot egy juharIa szekrenyt, egy kis
hevert meg egy labzsamollyal ellatott hatalmas karosszeket , Serpico ezt
is valamelyik ocskasboltban vasarolta. Egy masik sarokban van egy kis
,teakonyha, amelyet reszben eltakar egy Iaragott spanyolIal, itt szokott
mert jol tud Izni olyan eteleket kesziteni, mint peldaul a barackos
csirkemell. A kandallo teglaparkanya Iltt egy vizibivaly szarva Igg,
mellette egy aIrikai maszk, egy regi elltlt puska es egy reg ingaora
Koppenhagabol. A kandallo egyik oldalan egy Viktoria korabeli rez
szenIogo, egy szeneslapat es egy piszkavas all, a masikon egy Iaval teli
oriasi vrsrez st. Az egyik Ialhoz gitar van tamasztva, Iltte egy Ben
Shahn bekeplakat; van meg a szobaban egy televiziokeszlek, egy sztereo
radio es egy tevenyereg, amelyet Serpico Marokkobol hozott, s amelyet
szkseg eseten szeknek is lehet hasznalni. Mivel AlIie bozontos teste
keresztben Iekszik, a padlon hazrznek van idomitva, es a legkisebb
idegen neszre morogni kezd , csak ovatosan lehet kzlekedni a szobaban.
Az udvarra nez ket ablak alatt halmokban allnak a hanglemezek, s a
szoba harmadik sarkaban lev polcokon klnbz emlektargyak sorakoz-
nak, amelyeket Serpico az utazasairol hozott magaval: indian cserepede-
nyek, egy csontbol Iaragott sakk keszlet Mexikobol, srskorsok Nemetor-
szagbol, egy tajtekpipa Hollandiabol, egy ebenIabol Iaragott klel bika
Spanyolorszagbol, es egy velencei vaza, amelyben tmjen rudakat tart. Az
ablakok kzti polcok zsuIolasig vannak knyvvel, kztk olyanokkal, mint
Thoreau Walden-je, Yeats sszes kltemenyei, Baudelaire-tl A romlas
viragai, Hesse Steppenwolf-ja, Dalton Trumbotol a Johnnv fegvvert fog,
valamint egy zsarukrol szolo bestseller regeny, amelyet egy Los Angeles-i
rendr rmester irt, az Uf centuriok.
Miutan jo sokaig hajtott a szallodatol, Serpiconak vegl is sikerl
parkolohelyet talalnia egy haztmbnyire a lakasatol. A hely eppen csak
akkora, hogy elIer a cirkaloja, de igy is elegedetten Iarol oda. Regebben
egy BMW sportkupeja volt, amely az idk Iolyaman sszevissza horpadt,
es elnyvdtt a varos utcain; jelenleg uj gazdaja bajlodik vele.
A krnyek szemmel lathatolag nem valami elkel, mintegy be van
ekelve a tulajdonkeppeni, Iesti szepseg, Iasorokkal diszitett Greenwich
Village es a Iolyora nez raktarak, aruhazak es teherauto-garazsok kze. A
berek itt aranylag alacsonyak, a lakossag tbbsege Iiatal, es ellene van a
Iennallo hatalmi rendszernek. Joval tbb marihuanat szivnak, mint amen-
nyi alkoholt Iogyasztanak. A IerIiak haja vallig er, a nk Ielszabadultnak
tartjak magukat.
Serpico kzismert Iigura erreIele, s ahogy vegigmegynk a jardan,
minduntalan raksznnek, mint valami politikusra a valasztokerleteben.
Egy jovialis, kerek kep Iekete, akinek igen jol megy az zlete mviragot
keszit a klvarosi kereskedknek , odakialt neki: He, jampi, hol voltal?
De a legtbben, akikkel talalkozunk peldaul egy loIarokIrizuras barna
lany, aki egy asztalt Ienyez ujra egy regisegbolt eltt, egy Iarmernadragos
joghallgato meg ket Iiatal, aki nemreg tnt Iel els rocklemezevel
,Paco-nak szolitja. Ez a ,Frank spanyol megIelelje, Serpico nehany eve
kapta a becenevet, amikor egyre gyakrabban kezdett kirandulni Puerto Ri-
coba egyebek kzt azert, hogy spanyol nyelvtudasat gyarapitsa. Serpico
ugyanis nemcsak szerepet jatszani tud kitnen, hanem bamulatos erzeke
van az idegen nyelvekhez is. Az olaszon es a spanyolon kivl ezeket
Iolyekonyan beszeli jol elboldogul a Iranciaval es a nemettel is, st a
japanhoz is konyit valamicsket: ebbe a nyelvbe katonai szolgalata alatt
kostolt bele.
Mar eppen be akartunk lepni az epletbe, ahol Serpico lakik, amikor ra-
kszn egy cowboycsizmas, kirojtosodott pioniringes, nyurga Iiatalember,
es megkerdi: Hallottad, hogy az ejjel meggyilkoltak egy csajt a Jane
Streeten?
Nem. Serpico arcarol eltnik a kzny, es Ieszlten nez a Iiatal-
emberre. Hany orakor? kerdezi.
Nem tudom. Valamikor az ejszaka. Miert?
Lelttek?
Azt se tudom, Paco. Azt hiszem, megkeseltek, de nem vagyok biztos
benne.
Serpico a szakallat huzgalja.
Furcsa mondta. Ugy hajnali harom krl mintha lvest hallottam
volna. Fogtam is a revolverem, es kirohantam, de csak a sarki kocsma eltt
alldogalt egy csomo buzi, azokbol meg nem tudtam kiszedni semmit.
A szomszedai kzl sokaig senki sem tudta, hogy Serpico kicsoda. A
Iurcsa az tekintetbe veve eletstilusukat es beallitottsagukat , hogy most,
amikor mar tudjak, nem zavarja ket, hogy Frank Serpico tulajdonkeppen
harmadosztalyu detektiv jelvenyenek a szama 761. , s mint ilyen, a New
York-i rendrseg tagja.
Ha Serpico Greenwich Village-beli baratait elszr elkepesztette is ez a
IelIedezes, vegl is tudomasul vettek. Rendrkollegait azonban mas terme-
szet IelIedezesek dbbentettek meg vele kapcsolatban, es megdbbene-
skbl meg mindig nem tertek magukhoz. Serpico, akit szoknyabolond,
elvhajhasz hippinek tartottak, rendrsegi krkben meg soha nem hallott,
megbocsathatatlan dolgot mereszelt elkvetni. Amikor nnepelyes eskt
tett, hogy ervenyt szerez a trvenynek, elhatarozta, hogy mindenkivel
szemben ervenyt szerez neki; vagyis nem kvette a szemely szerint egyeb-
kent becsletes rendrk tbbsegenek hagyomanyos peldajat, akik minden-
kivel szemben ervenyt szereztek a trvenynek kiveve a rendorket. O
nem volt hajlando megvesztegetest elIogadni, illetektelen haszonra szert
tenni es zsarolni, de ,masIele nezni sem volt hajlando, amikor masok
csinaltak ilyesmit.
Ezzel az elhatarozasaval Serpico unikum lett a maga nemeben. A New
York-i rendrseg trteneteben volt az els rendr, aki nemcsak hogy je-
lentest tett a testlet soraiban burjanzo korrupciorol, hanem a birosag ele is
odaallt, es sajat elhatarozasabol, nkent tanuvallomast tett rola. Tette ezt
negyesztendei maganyos odisszea utan amelynek soran ismetelten kudar-
cot vallottak erIeszitesei, hogy cselekvesre birja a rendrseg vezetit es a
politikusokat, mikzben allandoan Ienyegette a veszely, hogy probalkoza-
saira rajnnek a korrupt zsaruk, akikkel mindennap kenytelen volt erint-
kezni , es az utan, hogy vegs elkeseredeseben egy ujsaghoz Iordult a
sztorijaval. Ez a viharos esemenyek egesz sorozatat robbantotta ki, s vegl
is arra vezetett, hogy John V. Lindsay polgarmester es egesz kzigazgatasi
apparatusa merhetetlenl kinos helyzetbe kerlt a kzvelemeny eltt; bi-
zottsag alakult az allitolagos rendrsegi korrupcio kivizsgalasara; a rendr-
Ink varatlanul lemondott; tmegevel mondtak le mas, magas rangu rend-
rtisztek is; a rendrseg szervezetet es szabalyzatat olyan drasztikusan
megreIormaltak, amilyenre meg nem volt pelda; egy uj rendelet ertelme-
ben, amely a parancsnokokat tette Ielelsse beosztottjaik cselekedeteiert,
kerleti kapitanyokat szamztek alacsonyabb beosztasba, Ielgyelket Io-
koztak le, hadnagyok es rmesterek tmegevel kerltek athelyezesre; beje-
lentettek, hogy egy csomo rendr ellen vadat emelnek a birosag eltt, vagy
eljarast inditanak a testlet kebelen bell; egy klnleges Ieladattal megbi-
zott szvetsegi nyomozocsoport vezetje, aki kln vizsgalatot inditott, k-
zlte, hogy egyes rendrk nagy sszeg, huszontezer dollarig is terjed
illegalis juttatasokban reszesltek; egy sor megvesztegetett zsaru, akit a bi-
zottsag nyomozoi tetten ertek, nyilvanos kihallgatasokon tett tanuvallomast
a szeles kr, melyen gykerez korrupciorol a New York-i rendrseg-
nek csupan egyetlen szekciojaban evi negymillio dollarra rugott az illetek-
telen haszon; s vegl kulcspoziciokban lev trvenyhatosagi es rendrsegi
tisztsegviselk vallottak be esk alatt, hogy noha Serpico bizonyos tenye-
ket elzleg a tudomasukra hozott, lenyegeben semmit sem tettek az
gyben.
Ahogy a Ielsorolt esemenyek kezdtek kiIejldni, es ismertte valt, hogy mi
a szerepe bennk Frank Serpiconak, sok rendr szemeben olyan emberre
lett, akitl Ielni kell, es akit el kell pusztitani.
Talalkozasunk eltt het honappal 1971. Iebruar 3-an este 10 ora 42
perckor a Brooklyn eszaknyugati reszeben lev Greenpoint Korhaz in-
tenziv osztalyan megszolalt a teleIon. Egy kis Iekete apolon, Ann Bennett
vette Iel a kagylot, hallgatott egy pillanatig, aztan Ielkialtott: Lelttek egy
rendrt! Rgtn itt lesznek vele.
Nehany haztmbbel arrebb, a Metropolitan Avenue-n, egy URH-s kocsi
robogott a korhaz Iele, szirenaja vlttt, lampai villogtak. Serpico
tehetetlenl Iekdt a hatso lesen, arca, szakalla s a rajta lev katonai
zubbony Iels resze csupa ver volt. A vezet mellett egy masik rendr
terdelt az els lesen, s a tamlaja Iltt hatrahajolva nekiIeszitette a kezet
Serpico elernyedt testenek, nehogy leguruljon az lesrl, mikor a kocsi
kanyarodik es beIordul egy-egy sarkon.
Krlbell huszont perc telt el azota, hogy Serpico Brooklyn egyik
krzeteben, Williamsburghban, egy kabitoszeres razzia soran Iel testevel
beszorult egy heroin keresked ajtajaba, egyszerre csak eszrevette, hogy
egy revolvercs mered ra a stet benyilobol, krlbell Iel meterre a
Iejetl, s mar hallotta is a drrenest, ahogy a revolvert elstttek, latta a
villanast irtozatos, vrs, sarga es narancssarga villanas volt , s mar
erezte is a Iejeben a perzsel hseget, mintha millio Ieheren izzo tt dItek
volna bele. Arcba lttek.
Most, az URH-s kocsiban, hullamokban trt ra a gyengeseg, es ketseg-
beesetten kzdtt, hogy ne veszitse el az eszmeletet. Nem tudta, milyen
sulyos a sebeslese, de remlett neki, hogy hallotta a radiozenetet, hogy a
Greenpoint Korhazba viszik, es csak az jart a Iejeben, hegy ha sikerl
kitartania, amig a korhazba kerl, talan eletben marad. Az els lesrl
Ileje hajlo rendr, aki tartotta, mondott valamit, Serpico sejtette, hogy
batorito szavakat, de a szirena miatt nem ertette ket, es az ut hatralev
reszeben a szirena vltese minden egyeb hangot elnyomott.
A ver kezdett megalvadni az arcan. Korabban, mikor a Ildn Iekdt,
miutan lelttek, latta, hogy szinte gejzirkent spriccel az arcabol a nehany
centire lev mocskos Ialra, s meg mindig erezte, hogy a szaja tele van ver-
rel, akarcsak az orra es a krltte lev mellekregek. Ugyanolyan erzes
volt, amilyet akkor erzett, amikor uszas kzben veletlenl viz ment a szaja-
ba es az orraba. De most, az URH-s kocsiban Ikent arra koncentralt, hogy
ebren maradjon, ugy kapaszkodott az eszmeletebe, mint valami talizman-
ba, kzdtt az irtozatos Iaradtsag ellen, amely oly csabitoan akart ert ven-
ni rajta, azt gondolta, hogy ha sikerl nyitva tartania a szemet, valahogy
megmenekl a halaltol.
Amikor a rendr-Ikapitanysagra beIutott a jelentes, hogy lelttek egy
rendrt, es hogy ez a rendr Frank Serpico, a hivatalos kzegeket az els
pillanatban izgatott Ielelem keritette hatalmaba. Krlbell hat honappal
korabban Serpico volt a koronatanu egy korrupt civil ruhas rendr ellen ha-
mis esk miatt inditott perben, aki elzleg letagadta, hogy tbb ezer dol-
larral megvesztegettek. A civil ruhas rendrt brtnbntetesre iteltek, ami-
nek az lett a kvetkezmenye, hogy meg nehanyan, akiket ugyanilyen okbol
Iogtak perbe, beismertek bnssegket, abban a remenyben, hogy igy eny-
hebb iteletet kapnak. Igy aztan a Ikapitanysagon eleinte attol Ieltek, hogy
Serpicot valamelyik kollegaja ltte le. Noha ez a Ielelmk rvid nehany
oran bell alaptalannak bizonyult, meg mindig Iennmaradt egy kellemetlen
kerdes: vajon ktelessegteljesites kzben, termeszetszeren kerlt-e sor a
lvldzesre, vagy csapdat allitottak Serpiconak?
Hasonlo gondolatok kavarogtak Serpico agyaban is. Az emlekezetes
sszetkzesek a kapitanysagokon. A rendr, akit meglehetsen kedvelt,
amint szinte knyrgve megkerdezi: ,Miert nem Iogadod el a penzt,
Frank? A masik rendr, aki varatlanul kest rantott ra es ravicsorgott:
,Tudjuk, hogy kell elbanni a magadIajta alakokkal. Aztan az a pillanat is
a birosagon, amely olyan sokszor az eszebe jutott, hogy most minden
klnsebb erIeszites nelkl Iel tudta idezni: ott l egy lottozer mellett,
akit letartoztatott, varva, hogy vad ala helyezzek a Iickot, s az hirtelen
Ieleje Iordul, Serpicora bk a mutatoujjaval, begrbiti, es odasugja neki:
He, vegye tudomasul, hogy magat el Iogjak intezni.
Kik?
A sajat Iajtaja.
Nehany nappal elbb Serpico szemelyesen vetett veget East Harlemben
egy Iogadoiroda mkdesenek, amely a maIIiae volt, es rendszeresen
penzelte a rendrseget. Erre gondolt, amikor megkerdezte: Mit ert azon,
hogy a sajat Iajtam? Az olaszok?
Nem Ielelte a gengszter. A zsaruk.
Apolok varakoztak hordaggyal az intenziv osztaly bejarata eltt, amikor az
URH-s kocsi begrdlt a korhaz terletere. Akkor volt eplben az uj in-
tenziv reszleg; a kerekes hordagyon Iekv Serpicoval elbb ezt kerltek
meg, majd vegigguritottak egy vajszinre Iestett mocskos Iolyoson, elmen-
tek egy varoszoba eltt, s ugy ertek be a regi, elavult letesitmeny egyik
szk kortermebe, ahol egyszerre legIeljebb harom beteget lehetett elhe-
lyezni. Amikor Serpico odakerlt, veletlenl nem Iekdt benne senki. Miss
Bennett, az az apolon, aki az elbb Ielvette a teleIont, lenezett a veraztat-
ta, elettelennek latszo alakra, es azt mondta magaban: O, istenem, mar
meg is halt. Aztan meghallotta, hogy Serpico erthetetlenl dnnyg vala-
mit, rajtt, hogy meg el, es egy masik apolon segitsegevel gyorsan nekila-
tott leszedni rola a ruhadarabjait: a vattaval belelt katonazubbonyt, a br-
mellenyt, a vastag Iekete gyapjupulovert, a Iarmert es a rvid szaru csiz-
mat. Miss Bennett megprobalta athuzni a Iejen az aranylancot a Micimac-
koval, de nem sikerlt, mire olloval elvagta a lancot. Serpico hallotta, hogy
a masik apolon azt mondja: Nezd, valaki elvesztette a Ilbevalojat.
Serpico tudta, hogy a Ilbevalo, egy egyszer arany karika, valoszinleg az
ve, de mikor megprobalta megmondani a nvernek, rajtt, hogy nem
tudja kinyitni a szajat.
Korhazi inget huztak ra, es a ket apolon nekilatott letisztitani a vert az
arcarol es a nyakarol. Mar nem dlt belle a ver, csak ( bal Ilebl
szivargott valami vizenys, veres Iolyadek. A bal szeme krl kezdett
megIeketedni, s a bal arca a normalisnal majdnem ketszer nagyobbra
dagadt es megbenult, s ettl a szaja Iurcsan elgrblt. Aztan Miss Bennett
megpillantotta az alvadt verrel Iedett lyukat, ahol a golyo Serpico arcaba
hatolt, pontosan a bal orrcimpaja Iltt.
Egy orvos allt az apolon mellett, es Serpico hallotta, hogy azt mondja:
Ne nyuljon a sebhez egy masik hang meg azt: A Iejebe lttek. Is-
met azon kezdett tndni, vajon milyen sulyos lehet a sebeslese, s meg-
probalt tovabbra is bizakodni, arra gondolva, hogy mindenesetre lat es hall.
De ahogy ott Iekdt a hordagyon, a ramered elmosodott arcok gyrje-
ben, teljesen kiszolgaltatottnak erezte magat, es gyllte ezt az erzest. Az
arcok Iltt vakito villanylampak izzottak, es hirtelen eszebe jutott, hogy
ugyanilyen lampak vilagitottak le ra, es ugyanilyen kiszolgaltatottnak
erezte magat, amikor teves koraban berohantak vele a korhazba, hogy
kivegyek a vakbelet.
Mikor IelIedeztek, hogy a Iejen sebeslt meg, az egyik orvos ersen
belecsipett Serpico vallizmaba. sszerandult a Iajdalomtol, s ez annak a
jele volt, hogy a kzponti idegrendszere meg Iunkcional. Aztan latta, hogy
tket szurnak a karjaba. Az egyik injekcioval az agyallomany duzzadasat
probaltak kivedeni, a masik kettvel a grcsket.
Ismet merhetetlen Iaradtsagerzes keritette hatalmaba, s ketsegbeesetten
kzdtt, hogy ebren maradjon, nem akart elaludni, mert ugy erezte, hogy
az egyenl lenne a halallal, a megsemmislessel. Az egyik orvos azt mond-
ta neki: Semmi vesz. Rendbe Iog jnni. Homalyosan erzekelte, hogy
kek egyenruhak vegylnek a Ieherek kze, es egy hang azt kerdi: Kato-
likus? Jaj, ne, gondolta Serpico, csak e:t ne! Evek ota nem jart se misere,
se gyonni, de, ugy latszik, megis bolintott, mert valaki azt mondta: Igen,
az, katolikus aztan mar csak azt latta, hogy egy pap hajol Ileje, es azt
kerdi: Hall engem? Hall engem? Nem szkseges Ielelnie aztan elkezdi
Ieladni neki az utolso kenetet, a romai katolikus vallas utolso szentseget.
Amikor a pap vegzett, Serpico eszrevette, hogy egy egyenruhas rendr
all mellette, notesszel a kezeben. Hirtelen eszebe jutott, hogy valami Iontos
kzlnivaloja van, es alig eszreveheten jelt adott a rendrnek. Iszonyu
erIeszitessel sikerlt a szaja jobb sarkabol kinygnie: Ne anyamat
hivjak Iel. A nveremnek szoljanak. A nveremnek.
A rendr zavart kepet vagott. Mit mond? kerdezte a hordagy masik
oldalan allo apolontl.
A nveremnek motyogta ismet Serpico. Ne az anyamnak.
Maria Giovanna Serpico apro, trekeny, hetvenket eves asszony volt, s
nemcsak a szivevel bajlodott mar regota, hanem mostanaban egy sulyos
inIluenzan is atesett, nagyon legyenglt, es az orvosa azt tanacsolta neki,
hogy meg legalabb egy hetig ne mozduljon ki a szobabol a hideg New
York-i telben, hacsak nem adodik egy kivetelesen meleg, verIenyes nap.
Egyre tbb korhazi alkalmazott es rendrtisztvisel csdlt be az inten-
ziv reszlegbe, es mikzben a hangzavar egyre nagyobb lett, Frank Serpicot
atguritottak egy masik helyisegbe, hogy megrntgenezzek, nincs-e szkseg
azonnali mteti beavatkozasra, hogy eltavolitsak a Iejebl a golyot. Valsa-
gos volt ugyan az allapota, de pillanatnyilag stabilnak latszott.
A rntgen kimutatta, hogy Serpico eletben maradasa a csodaval volt ha-
taros. Az mentette meg ami azonnal meg is lhette volna , hogy az em-
beri testbe hatolo golyo palyaja nem mindig logikus. A lvedek becsapoda-
sara termeszetes reakciokent hirtelen sszerandulo izmok megvaltoztathat-
jak az iranyat, meg az arc lagy szveteben is, ahol Serpicot erte a golyo. Ha
eredeti palyajan haladt volna tovabb, gerincagya Iels reszebe Iurodik, es
megbenitja a vegtagjait, a holyagjat, a belmkdeset es a legz rendszeret.
Ha kicsit IlIele grblt volna a palyaja, az agyalapjat zuzza szet, es
azonnali halalt okoz.
Valoban hajszalon mulott, hogy Serpico eletben maradt. A golyo ame-
lyet, mint vegl is kiderlt, egy 22-es kaliber pisztolybol lttek ki nem
hatolt be a koponyaba. Keresztlment az orr bal oldali mellekregen, aztan
egy kicsit jobbra es leIele Iordult, beletkztt az allkapocscsont hatso re-
szebe, es ott szilankokra trt. Ket elegge nagy szilank a bal Il csontos re-
szebe Iurodott. Az allkapocscsont szet is zuzodhatott volna, de a becsapo-
das szge olyan volt, hogy ez szerencsere nem trtent meg. A golyo sze-
szelyes palyaja soran atszakitott nehany arcideget, s ezzel helyi benulast
okozott, de nagyobb eret nem sertett meg, a kezdeti verzes termeszetes
volt. De Serpico meg igy is hajmereszten kzel kerlt a halalhoz. A golyo
egyik szilankja ugyanis, miutan gellert kapott az allkapocscsonton, a nagy,
nyaki tertl, amelyen keresztl a sziv kzvetlenl az agyba pumpalja a
vert, alig Iel centire allt meg. Ha a szilank ezt a nagyon kis tavolsagot is
megtette volna, Serpico perceken bell elverzik a mocskos lepcshazi
pihenn, ahol vegigzuhant.
Mivel a golyo nem hatolt az agyba, a mteti beavatkozast egyelre elve-
tettek. De Serpico allapota igy is valsagos maradt, es atvittek az intenziv
reszleg egy masik szobajaba, hogy szigoru megIigyeles alatt tartsak. A l-
ves megrazkodtato hatasa egymagaban is okozhatott egyelre Iel nem Ie-
dezett demat vagy verzest az agyban. Nem egy olyan paciens kerlt mar
Iejserlessel a korhazak srgssegi osztalyara, akinek nem volt ugyan
betrve a koponyaja, ket-harom ora mulva megis meghalt. Ezenkivl
Serpico bal Ilebl tovabbra is makacsul szivargott a vizenys anyag,
amelyrl mar megallapitottak, hogy gerincveli Iolyadek. Ez normalis
krlmenyek kzt az agy es a gerincagy zart rendszereben kering, es
baljoslatu megjelenese azt jelentette, hogy az agyhartya megrepedt, ezert
szivarog a Iolyadek, vegzetes Iertzes lehetsegenek teve ki az agyat.
Serpico ekkor mar nem erzett klnsebb Iajdalmat, csak a Ieje volt
zsibbadt, es a megIigyelszobaban vegl is kezdett el-elszunnyadni, de
szunnyadasabol ismetelten Ielriadt, mert azt almodta, hogy Iulladozik. Na-
gyon nehezen tudott lelegezni. Az orra majdnem teljesen eldugult az alvadt
vertl, amelyhez nem mertek hozzanyulni, nehogy ujbol Ielnyissak a sebet,
es a szaja kiszaradt, ahogy sszeszoritott Iogain keresztl szivta be a leve-
gt. Egyszer megprobalt Iellni, de visszaesett, s karomkodott magaban a
tehetetlensege miatt. Talan ez volt szamara a legrosszabb: hogy teljesen
masoktol Igg. Mindig Iggetlensegre trekedett, csak nmagara akart ta-
maszkodni, es szerette volna, ha masok tamaszkodhatnak rea. Ez volt az,
ami elssorban es minden masnal jobban vonzotta a rendri munkaban: az
automatikusan vele jaro tekintely es hatalom, az a lehetseg, hogy maso-
kon segithet, es megvedelmezheti ket. Egyik legkedvesebb Iilmje a Deli-
do volt, egy szorult helyzetbe kerlt seriII brilians abrazolasa, aki ugyszol-
van egymaga szabaditja meg nmagat es varosat egy gyilkos bandatol.
Abbol az idbl, amikor meg rendr volt, azok voltak a legszebb emlekei,
amikor a gettoban kimentette egy halalra remlt anya csecsemjet egy
beomlani keszl szobabol, amikor egy allo napon at nyomozott egy
szabadsagos katona utan, akinek ellopott katonazsakjat megtalalta, s
amikor Iigyelmes lett egy arulkodo Istcsikra, es ejnek idejen kiritett egy
egesz berkaszarnyat, mieltt meg langba borult volna.
Titokban mindig megvetette azokat a rendrket, akik ledolgoztak a
napi nyolc orajukat, aztan tbbe nem ereztek magukat rendrnek. Amikor
arra vart, hogy Ielvegyek a rendr-akademiara, egy szazados adott neki egy
jo tanacsot: Soha ne keveredj semmibe, ha nem vagy szolgalatban.
Hogy erti? kerdezte Serpico.
Nezd, csks, ha egyszer nem vagy szolgalatban, akkor nem vagy
szolgalatban. Tegyk Iel, hogy kes ejszaka hazaIele hajtasz, es eszreve-
szed, hogy egy pasas betr egy zletbe. Hajts tovabb. Klnben azon ve-
szed eszre magad, hogy tled kerdezik meg, mi a Ienet kerestel ejnek ide-
jen az utcan.
Amikor meg kznseges gyalogos kzrendr volt, Ileg az els idk-
ben, delutan negytl ejIelig tarto szolgalata utan gyakran nyomozott civil
ruhaba ltzve, a sajat szakallara, utonallok utan. Azonkivl, hogy tehetse-
gesen tudott barkit utanozni, alcazni is olyan gyesen alcazta magat, akar
egy szinesz. A legszivesebben csoszogo regembernek ltztt, botra gr-
nyedve, szeles, lehajtott karimaju kalappal a Iejen, hogy ne lehessen latni
az arcat, egyedl jarta a varos stet, csendes utcait, azokban a negyedek-
ben, ahol a legnagyobb aranyu volt a bnzes, varva, st szinte provokal-
va, hogy megtamadja valaki. Kutato szemmel Irkeszett minden kapualjat,
nem mozdul-e hirtelen valahol egy arnyek, s Ieszlten Ilelt, nem
hangzanak-e Iel a hata mgtt egy utonallo leptei.
Egyik baratnje egy ejszaka megkerdezte tle az agyban: Mi a
Ienenek kell ilyen rltsegeket csinalnod? Mit akarsz vele bizonyitani?
Nem akarok en bizonyitani semmit Ielelte Serpico. Csak nekik
szeretnem megmutatni, hogy erzi magat egy szegeny nyavalyas, ha
megtamadjak.
Egyszer negy Iiatal utonallo tamadta meg hatulrol Serpicot. Villamgyor-
san megperdlt, kirugta a kest a bandavezer kezebl, es elhuzta a revolve-
ret, mire tamadoi megdermedtek. Igazolta magat, hogy rendr, es Ielsora-
koztatta ket, kezkkel az eplet Ialanak tamaszkodva, szetvetett labbal
elrehajolva. Kenyelmetlen pillanatok kvetkeztek. A larma ellenere segit-
seg nem mutatkozott. Aztan meghallotta, hogy az egyik Iojtott hangon azt
mondja: Le van ejtve, mindnyajunkat ugyse vihet be. Gyorsan odale-
pett ahhoz, akinel a kes volt, es a Iejenek szegezte a revolvert. Ha barme-
lyiktk megmozdul mondta , lelvm.
Szarunk ra mondta a masik harom kzl valamelyik, azzal harman
haromIele szaladtak. Serpico nem ltt utanuk, Ielt, hogy egy eltevedt golyo
esetleg egy artatlan bameszkodot talal el, akit nem latni a stetben.
Mi az, ket elengedi? Es velem mi lesz? kerdezte a Ioglya, aki ott
maradt.
Nem engedtem el ket Ielelte Serpico. Megszktek. A szeme
sarkabol latta a jardan hever kest, es olyan Iektelen dh Iogta el, hogy alig
tudott uralkodni magan. Hanyszor tettek valaki nyakara, hanyszor szegez-
tek valaki gyomranak? Serpico, az utonallo koponyajahoz nyomta a revol-
ver csvet. Ha te is szkni akarsz, csak rajta!
Az utonallo lassan lecsuszott a Ial melle, negykezlabra.
Az istenert, ne ljn knyrgtt. Nem Iogok megszkni.
A Greenpoint Korhaz intenziv osztalyan, ahol Serpico szigoru megIigyeles
alatt allt, Miss Bennettnek, az apolonnek ejIelkor lejart a munkaideje.
Meg sohase latott ennyi zord kep rendrsegi Iejest nyzsgni az
osztalyon. Nemelyikk egyenruhaban volt, nemelyikk civilben. Ott volt
kztk a rendrseg masodik szamu embere: a rendrInk els helyettese,
a rendrseg sajtoInke, egy IIelgyel, harom IIelgyel-helyettes,
negy kerleti IIelgyel es szamtalan Ielgyel es szazados csupa olyan
ember, akit Serpico oly sokaig hiaba probalt elerni a rendrseg soraiban
burjanzo korrupcio ellen Iolytatott kzdelme soran, amely a kzlekedesi
kihagasok elkenesenek leleplezesevel kezddtt, es a heroin kereskedelem
terleten ert hirtelen veget.
Amikor Miss Bennett elhagyta az osztalyt, egy ismers arcu IerIi haladt
el mellette a lengajton keresztl. Csak amikor mar otthon volt, akkor
jutott az eszebe, hogy az illet Patrick V. Murphy volt, az uj rendrInk.
Noha Murphy mar majdnem Iel eve volt hivatalban a rendrseget es az
egesz varost megrazo botrany kells kzepen neveztek ki , Frank Serpicot
ez alkalommal latta elszr.
MASODIKFEJEZET
Amikor ralttek, Serpico a rendrseg civil ruhas reszlegenek volt a tagja. A
civil ruhas rendrk tulajdonkeppen kznseges rendrk, csak mikent
elnevezesk is mutatja , nem egyenruhaban dolgoznak, es mindig specia-
lis munkakrkben, rendszerint a kabitoszerek, a prostitucio es a szeren-
csejatekok terleten. Noha a rendrsegi korrupcio semmi esetre sem korla-
tozodott azokra, akik civil ruhaban teljesitettek szolgalatot, ebben a mun-
kakrben volt mindig a legnagyobb a kisertes es a lehetseg az illetektelen
nyereszkedesre a kabitoszerek terleten a bezsebelhet oriasi sszegek
miatt, a prostitucio es a szerencsejatekok terleten pedig a penzen kivl
azert is, mert az illegalis tevekenysegeknek ez az a ket Iajtaja, amelyre a
kznseg nagy resze ha ugyan nem a tbbsege allandoan igenyt tart.
A civil ruhas rendr elmeletileg egy Iokkal magasabban all, mint az
egyenruhas, mert allitolag a legkivalobb kepesseg embereket valogatjak
ki ebbe a munkakrbe, akik meg klnleges kikepzest is kapnak, hogy mi
utan kutassanak, hogyan vegezzek a megIigyeleseket, milyen bizonyiteko-
kat kell szereznik egy letartoztatashoz es igy tovabb. Csakhogy a civil-
ruhas-kikepz tanIolyamot Serpico legtbb kollegaja Ilsleges idpazar-
lasnak tartotta, s ahelyett hogy az eladasokat latogatta volna, kiment az
utcakra sapot szedni.
Persze nem mindegyik civil ruhas rendr volt korrupt. Akadt kztk ne-
hany, aki egyszeren csak ,masIele nezett, vagy a maga sajatos elkepzele-
se szerint intezte el a problemat. Az egyik legbecsletesebb rendr, akivel
Serpico eleteben talalkozott, eppen egy civil ruhas volt, egy olyan ember,
aki a legutolso pillanatban dnttt gy, hogy nem papnak megy, hanem
rendrnek. Serpico egyszer megtargyalta vele, hogy milyen szeles krben
elterjedt a korrupcio, amellyel szembetalalta magat, es megkerdezte tle,
mit tanacsol. A baratja igy Ielelt: Eleg, ha jo peldat mutatsz, hogy a tb-
biek tanulhassanak belle es Serpiconak nem volt oka ketelkedni az
szintesegeben.
Nemelyik becsletes rendr egyszeren kibujt a civilruhas-szolgalat
alol, mikor rajtt, hogy milyen. Ezt a megoldast valasztotta peldaul evek-
kel ezeltt Murphy, a rendrInk. Rendr Iia volt, s maga is Ieddhetetlen
multu rendr. Zarkozott, halk beszed, Iinom vonasu IerIi volt, ugyanak-
kor eleg kemeny, intelligens es ramens is ahhoz, hogy szivosan Ieldolgoz-
za magat a New York-i rendrseg elere. Elzleg Syracuse-ban teljesitett
szolgalatot mint rendrInk, aztan Washington D. C-ben s vegl Detroit-
ban. Detroitbol hoztak vissza hirtelen a szlvarosaba, New Yorkba, hogy
szamolja Iel a korrupciot a varos harmincketezer emberbl allo azaz az
orszag legnagyobb rendri testleteben, es allitsa helyre a kzvelemeny-
nek a testlet tevekenysegebe vetett bizalmat. Ekkor derlt ki, hogy palya-
ja elejen harom rvid hetig civilruhaskent szolgalt. Arra a kerdesre, hogy
mi a magyarazata a szokatlanul rvid idtartamnak, a rendrInk egyik
szovivje azt Ielelte, hogy Murphy Ielesege eppen akkoriban szlt, es
Murphy a ,nehez idszak miatt kerte, hogy helyezzek at mashova.
Kesbb azonban maga Murphy ismerte be:
Azonnal nyilvanvalo lett szamomra, hogy eIIele beosztasban nem
ereznem jol magam.
Serpico azert maradt meg a civilruhas szolgalatban, mert abban az id-
ben, amikor oda belepett, ez volt az egyetlen modja annak, hogy a rendr-
segen egy beIolyasos sszekttetesekkel nem rendelkez rendrbl detek-
tiv lehessen, marpedig Serpico legIbb vagya az volt, hogy detektiv le-
gyen. De ugyanakkor, amikor nem volt hajlando reszt venni a szervezett
panamaban, hamarosan rajtt, hogy arra sem kepes, hogy ne vegyen rola
tudomast. Inkabb megprobalt tenni valamit a rendszer ellen, amely lehet-
ve tette es megengedte a korrupciot. Es ez volt az, ami oly sok rendrt d-
hitett, elkepesztett es zavarba hozott. Megszegte az iratlan trvenyt, amely
szerint a rendr tulajdonkeppen a trveny Ielett all, s amely kimondja,
hogy egy rendr nem Iordulhat a tbbi rendr ellen.
Talan knnyebben el tudtak volna nezni neki a dolgot, ha a mindenki
altal elIogadott, puritan szabvanyok szerint el es ltzkdik. Csakhogy
Serpico ugy ltztt, mint a hippik, szakallt es hosszu hajat nvesztett, s
Greenwich Village-ben lakott maganyosan egy oduban, ahol szerintk
isten tudja, miket mvelt. A gondosan apolt pazsittal krlvett peremvarosi
hazakban, ahol a legtbb New York-i rendr lakott, a kocsmakban, ahol
sszejttek, a kapitanysagokon es az URH-s kocsikban Serpico lett a
legIbb beszedtema. Egyebek kzt, azt hireszteltek rola, hogy ,Ielig digo,
Ielig abesszin, es olaszul is Iurcsan beszel, mintha ez valahogy mindent
megmagyarazott volna.
Februar 3-an este tizenegy krl, kzvetlenl azutan, hogy Serpicot beszal-
litottak a Greenpoint Korhaz intenziv osztalyara, anyja pamut haloingben
es pongyolaban, amelyet mint valamennyi ruhadarabjat maga varrt, ki-
kapcsolta a televiziot. A Ierje, Vincenzo, mar majdnem egy oraja aludni
tert, s most elhatarozta, hogy is leIekszik, bar nem nagyon csabitotta al-
vasra az agy, azok utan, hogy az inIluenza miatt tbb mint ket hete nem
volt szabad levegn.
Maria Giovanna Serpico erelyes, bbeszed, alig szaztven centi magas
n volt. Negy gyermeke harom Iiu es egy lany kzl csak Frank, a leg-
Iiatalabb nem kttt meg hazassagot. Vasarnaponkent vagy a sajat ottho-
naban, vagy a lanyanal hagyomanyosan Maria lt a csaladi vacsoranal az
asztalIn. Mindig elkepeszten sok volt az ennivalo, s a gyanutlan vendeg
tehetetlenl adta meg magat, mikor egymas utan kerltek az asztalra a
Iogasok es borosvegek, es Maria elesen raszolt: Mi az, talan nem izlik?
Egy-egy Iogas egymagaban is megIelelt volna vacsoranak. A bor hazilag
keszlt, Frank apja erjesztette minden evben a pincejeben. Frank legIeljebb
havonkent egyszer vett reszt ezeken a maratoni vacsorakon, es rendszerint
magaval vitte valamelyik baratnjet is, akinek Mrs. Serpico a vacsora egy
bizonyos pontjan Ieltetlenl odaszolt: Remelem, neha szakit maganak
idt arra is, hogy a safat edesanyjat is meglatogassa, ha ugyan el meg.
Vincenzo Serpico eppoly tartozkodo volt, mint amilyen szokimondo a
Ielesege. Kis termet IerIiu volt, de rendkivl meltosagteljesen tudott vi-
selkedni, es Frank mindig tisztelettudoan hallgatta, ha megszolalt. Vincen-
zo kilenceves kora ota dolgozott, akkor allt be inasnak egy olaszorszagi
suszterhez, es noha ket klnbz vilagban nttek Iel, Frank melysegesen
tisztelte apjat Iggetlen szellemeert, becsletessegeert es azert, hogy
mestere a szakmajanak, merhetetlenl bszke a munkajara, es makacsul
ragaszkodik hozza, hogy gondosan, kezzel Ioltozza a hozza kerlt cipket,
s ha valamelyik kuncsaItja soknak talalta az ehhez szkseges idt,
csndesen azt tanacsolta neki, hogy akkor Iorduljon mashova.
Semmi olyasmi nem volt ennek a ket egyszer, becsletes embernek az
eleteben, ami Ielkeszitette volna ket a megrazkodtatasra, amely azon az
ejszakan erte ket, amikor lelttek a Iiukat. De lenyeges jellemvonasaik es
az, amit jelkepeztek, igaz, talan nem voltak kzvetlenl Ielelsek azert,
hogy Serpico tehetetlenl Iekdt a Greenpoint Korhazban, de mindenesetre
nagymertekben meghataroztak, hogy milyen rendr lett belle. Azok, akik
mentegetni probaljak orszagunkban a maIIiat ha egyaltalan elismerik,
hogy letezik , szeretik hangsulyozni, hogy az olasz bevandorlok ellense-
ges krnyezettel talaljak szembe magukat Amerikaban, s ez teszi elkerl-
hetetlenne, st szksegesse, hogy bandakba tmrljenek, es visszaessenek
regi eletmodjukba, mert csak igy tudjak Ienntartani magukat; st az a le-
genda is el, hogy egy adott gengszter becsletes zletemberkent is ugyano-
lyan sikereket erhetett volna el, ha nem lett volna Iajilag kikzsitve, es
nem tagadtak volna meg tle a becsletes munka lehetseget. Vincenzo es
Maria Giovanna Serpico megis mas eletmodot valasztott, es masIajta ha-
gyomanyt kvetett, olyan ertekeket kepviselt, amelyek Iltte allnak min-
denIele Iaji elkepzelesnek takarekosak, Ieddhetetlenek, Iggetlenek es
nerzetesek voltak.
Frank tizenharom eves koraban kezdett el vasarnaponkent a reggeli mi-
se utan cipt pucolni apja zleteben, hetkznapokon meg iskola utan egy
utcai gymlcs- es zldsegarusnal dolgozott. Keresetet oda kellett adnia az
anyjanak, aki nagyon csekely sszeg zsebpenzt adott vissza neki belle,
hogy kltse, amire akarja. Eleinte tetszett neki a gondolat, hogy ily modon
is hozzajarul a csalad Ienntartasahoz, kesbb azonban kezdte rossz neven
venni, hogy oda kell adnia a keresetet. Aztan mikor tizenhet eves lett, es be
akart allni katonanak, anyja atadott neki egy takarekbetetknyvet, amelyet
negy evvel azeltt nyitott Iia nevere. Benne volt minden keresete, a
kamatokkal egytt. Ettl Iogva Serpico sohase mulasztotta el Iizetese egy
reszet takarekba tenni, es a hitelkartyak koraban keszpenzzel Iizetett
mindenert, amit vasarolt.
Vincenzo es Maria Giovanna Serpico egy Napolytol nem messze es Ia-
luban hazasodott ssze. Mindketten ott nevelkedtek, noha Maria az Ohio
allamban lev Ashtabulaban szletett. Apja az 1890-es evekben jtt at az
Egyeslt Allamokba, es eleinte a nyugat-virginiai szenbanyakban dolgo-
zott, aztan egy ashtabulai vasercIinomitoban vallalt munkat. Mire Maria
Giovanna keteves lett, az apja mar eleg penzt tett Ielre ahhoz, hogy a maga
ura lehessen, visszatert Olaszorszagba, es vasarolt egy hazat meg egy kis
Ildet, amelyen dio-, szilva- es IgeIakat ltetett, es elkezdett paradicsomot
es egyeb mezgazdasagi termenyeket, Ileg lent termelni. Giovanna egyik
legkorabbi emleke az anyjarol az volt, hogy trelmesen mesterkedik vala-
milyen villas-motollas szerkentyvel: vasznat sztt a rostnvenybl. Azok
kzl a lepedk es parnahuzatok kzl, amelyeket Maria Giovanna meg
most is hasznalt, nemelyik meg azon a szvszeken keszlt majdnem Iel
szazaddal ezeltt, hozomanyba kapta ket.
Frank mindig elvezettel hallgatta a szlei sszekerleserl szolo trtene-
teket. Apja akkor szeretett bele az anyjaba, mikor merteket vett rola egy ci-
phz, es masnap elkldtt hozza egy Iiut, hogy kerdezze meg tle, talal-
kozhatna-e vele. A lany azt Ielelte, hogy ket het gondolkozasi idre van
szksege, de vegl is belement, hogy talalkozzanak a helybeli kavezoban,
amely a nagynenjee volt. Nehany ilyen talalkozas utan Maria Giovanna
anyja megneszelte, mi trtenik, es magahoz rendelte Vincenzot. Meg-
mondta, hogy nem tetszik neki, hogy a lanya krl ,melegiti a szeket, es
Ielvilagositast kert a szandekarol. Vincenzo elmondta, hogy meg csak most
kezd nalloan dolgozni, es meg legalabb egy ev kell neki ahhoz, hogy egy
Ieleseg es gyerekek eltartasanak Ielelsseget vallalhassa.
Maria Giovannanak mar szamos kerje volt, de valamennyien kudarcot
vallottak, mert az apja nem volt hajlando bizonyos, a hozomannyal kapcso-
latos Ieltetelekbe belemenni, es Maria Giovanna Vincenzoval valo eljegy-
zese is majdnem meghiusult, ugyanezen okbol. Vincenzo anyja targyalt Iia
gyeben, es Ieltetelei kzt szerepelt egy haz is, amelyben a Iiatal par
letelepedhetik. Maria Giovanna apja ezt a kvetelest kereken elutasitotta,
es honapokig szo sem esett az eskvrl. Vegl is Vincenzo vette kezebe
az gyek intezeset, kijelentette, hogy akar van haz, akar nincs, szereti a
lanyt, es 1925. augusztus 27-en Ielesegl is vette.
Ket ev mulva elhataroztak, hogy atjnnek Amerikaba. Mindenki meg
volt gyzdve arrol, hogy amilyen gyes cipesz Vincenzo, Amerikaban
egeszen biztos, sok penzt Iog keresni. Az Egyeslt Allamok trvenyhozasa
akkor mar cskkentette a bevandorlasi kvotat, de Maria Giovanna amerikai
allampolgar volt. Csakhogy a hajora szallas tervezett idpontjaban Vincen-
zonak meg nem intezdtek el a papirjai. Azt mondtak nekik, hogy Vincen-
zo hamarabb megkapna a vizumot, ha Maria Giovanna tenylegesen az Al-
lamokban elne, igy aztan ugy dntttek, hogy elremegy. Ugy terveztek,
hogy a hajonal varni Iogja egy Ashtabulaban lako nagybacsi, az elviszi
magaval Ohioba, s Maria Giovanna ott varja meg Vincenzo erkezeset.
A hajout borzalmak sorozata volt. Maria Giovanna hetedik honapban
volt, mikor elhagyta Napolyt, es a viharos tengeren valo atkeles kzben id
eltt megszlt. Egy havas decemberi napon erkezett New Yorkba, ersen
verzett, nem tudott angolul, es senki sem varta a kiktben. A nagybacsi,
akinek ott kellett volna lennie, az utolso pillanatban megbetegedett. A ha-
tosagok gyorsan egy New York-i korhazba szallitottak az anyat es a cse-
csemt, de a gyermek, egy Iiu, meghalt. Maria Giovanna nehany napig egy
jotekonysagi intezmenyben lakott, mig vegre Brooklynban el tavoli roko-
nai ratalaltak. Hihetetlenl bator teremtes volt, es arra szamitva, hogy rvi-
desen megjn Vincenzo is, a brooklyni rokonoknal maradt. Halabol a szal-
lasert, mosott es varrt a csaladra, s meg dolgozni is eljart egy szcsm-
helybe. De az egeszsegtelen krlmenyeket, a hseget, a brk bzet es a
mocskos szrrel teli levegt nem birta elviselni, es hamarosan masutt
vallalt munkat. A Fanny Iarmer cukorkagyarban dolgozott a Iutoszalag
mellett: nyalokakat sodort, es palcikakat dugott belejk. Akarmilyen
keveset keresett, Ielretette, s hogy ne kelljen t centet kiadnia buszra,
mindennap gyalog ment a harom kilometerre lev gyarba es onnan haza.
Vincenzot csak egy ev mulva latta viszont, mert amerikai reszrl rend-
ben voltak ugyan a papirjai, elutazasat azonban kesleltette egy Iasiszta ren-
delet, amely megnehezitette az olasz allampolgarok kivandorlasat. Miutan
vegre sszekerltek, bekltztek egy ketszobas brooklyni lakasba, ahol
csak hideg viz volt, s Maria Giovanna tovabb dolgozott a cukorkagyarban,
mikzben Vincenzo munkat keresett. Mikor vegre alkalmaztak egy cipja-
vito zletben, a Iizetese olyan alacsony volt, hogy merhetetlenl, sertette a
bszkeseget: heti tizent dollarert cipket tisztitott. De hat honap mulva az
az ember, aki csakugyan javitotta a cipket, kilepett, mert kevesellte az
ebedidejet, es sszeveszett a tulajdonossal, es Vincenzo Ioglalta el a helyet.
Hat evig maradt az zletben, heti Iizetese Iokozatosan harminckilenc dol-
larra emelkedett, vegl azonban a tulajdonos, arra hivatkozva, hogy csk-
kent a haszna, tiz szazalekkal cskkentette a beret.
Serelmesnek talalta a Iizetescskkentest, sehogy sem tudott belenyugod-
ni. Maria Giovanna tudta ezt, tudta, milyen sebet ejtett a dolog az nerze-
ten, es annak ellenere, hogy akkor mar harom gyermekk volt, erelyesen
srgette, hogy nyisson nallo zletet. Talaltak is a krnyeken egy alkalmas
zlethelyiseget, de minden megtakaritott penzk rament a berbevetelere, az
anyagvasarlasra, a berendezes beszerzesere. Az els nehany honapot Vin-
cenzo alig tudta atveszelni, de lassacskan Iellendlt az zlet, es a kvetke-
z evben, amikor Frank szletett, IelIogadott egy segedet, harom ev mulva
pedig, amikor atkltztek az utca masik oldalara, egy nagyobb lakasba,
meg egyet.
Vincenzo Serpico vegl is megtakaritott annyit, hogy vasarolhasson egy
szereny, ketemeletes, teglabol eplt hazat Brooklyn BedIord-Stuyvesant
nev negyedeben. A hazban egy ideig nem volt kzponti Ites, es Frank
nem Ielejtette el azokat a teleket, amikor csak a konyhaban allo szenItes
sparherd adott meleget. Azt se Ielejtette el, hogy estenkent anyja zsak-
vaszonba csavart, Iorro teglaval melegitette Iel az agyat, es hogy reggelen-
kent a takarok alatt kuporgott a bilin, hogy ne kelljen ralnie az irtozatosan
hideg vecelkere.
Noha Frank anyja magabiztos hatarozottsagabol is sokat rklt, az iga-
zi peldakep az apja volt az eleteben, t igyekezett tudatosan utanozni, es
gyerekkoraban nagyon szeretett vasarnap delutanonkent mellette ldgelni
a meleghazban, amelyet apja a hatso udvarban epitett, s ott piszmogott a
nvenyeivel, egy hatalmas manillaszivarbol pIekelve es valamilyen ope-
rat hallgatva a radion. A csalad anyagi helyzete mar reg nem volt bizonyta-
lan, megse tudtak soha elIelejteni azokat az idket, amikor minden centtel
takarekoskodni kellett, es semmi sem kerlhetett a szemetbe. Frank tizeves
volt, amikor egy vasarnap delutan sirva rontott be a meleghazba, mert a
gyerekek kicsuIoltak ocska ruhai miatt. Apja trelmesen meghallgatta,
aztan elmeselt neki egy trtenetet az uralkodorol, aki rongyokba ltztt,
hogy lassa, milyenek a valosagban birodalma lakoi, csakhogy azok elker-
gettek maguktol. Amikor masnap teljes kiralyi diszben tert vissza kzejk,
azok, akik elz nap kigunyoltak, alazatosan hajbokoltak eltte, de akkor
kergette el ket maga ell, mondvan, hogy szegyelljek magukat, hiszen
ugyanaz az ember all elttk. ,Ebbl lathatod vonta le apja a tanulsagot
hogy nem a ruha a Iontos, hanem az, hogy ki van benne.
Lehet, hogy a trtenet banalis, akarcsak az esemeny, amely kivaltotta,
aIIele tanito mese, amilyennel pillanatnyilag elkeseredett gyerekket szok-
tak vigasztalni az apak, de Frank Serpiconak ez volt a legmaradandobb
emleke gyermekkorabol.
1971-ben Serpicoek meglehetsen elegedettek lehettek az eletkkel. Legi-
dsebb Iiuknak, Pasquale-nak egy kis Iszerzlete volt, amely ugy latszott,
eleg jol megy; leanyuk, Tina, egy elektromernk Ielesege volt; masodik
Iiuk, Salvatore vezette a cipzletet, Frank pedig rendr volt.
Mr. Serpico ket eve, hetveneves koraban hagyta abba a munkat. Mindig
imadta a Ildet, s most, hogy vegre megengedhette maganak, vasarolt
Long Islanden egy Ielhektarnyit, s a nyari honapokat ott tlttte. Ugyano-
lyan aggalyos gonddal mvelgette zldsegeskertjet, amilyennel elzleg a
cipket szabta es tzte. Egyszer peldaul valamilyen gyben Ielhivta
Franket, es csak ugy mellekesen megemlitette, hogy egy harminckilos tk
ntt a kertjeben. Frank rgtn tudta, hogy apja igazaban a tk miatt teleIo-
nalt, mert szeretne, ha kimenne es megnezne, csak valamilyen rgyet ke-
resett ra, hogy elhozakodhasson vele. Ezert aztan azt mondta: Harminc-
kilos? Nem hiszem.
Pedig annyi Ielelte elvezettel az apja. Gyere, es nezd meg magad.
Hiaba volt a Ialusi birtok, Serpico szlei nem akartak elhagyni a bed-
Iord-stuyvesanti hazat, amelyben harom evtizedig eltek. Amikor megvet-
tek, a krnyeket olaszok, irek es zsidok laktak. Azota a lakossag etnikai s-
szetetele gykeresen megvaltozott, s most Ileg Ieketekbl es Puerto Rico-
iakbol allt. Eletkoruk miatt meg azert is, mert a Iaji Ieszltsegek kiele-
zdtek a varosban, es a krnyeken magas volt a bnzesi aranyszam meg
Frank is Ielvetette, hogy most mar talan gondolhatnanak arra, hogy elkl-
tzzenek. Csakhogy a haz lelektanilag nagyon sokat jelentett nekik: ez volt
az els olyan dolog, amit hosszu evek aldozatos munkaja utan a maguke-
nak mondhattak Amerikaban, ezzel vertek igazan gykeret az uj hazaban,
igy aztan valahanyszor Ielvetdtt a gondolat, mindig azt mondtak:
Talan jvre.
A Ildszintet egy kinai mosoda berelte, a masodik emeletet egy kzep-
koru Iekete hazaspar. Az els emeleti lakas, ahol Mr. es Mrs. Serpico la-
kott, egy etkeznek is hasznalt konyhabol, egy nappalibol, valamint ket ki-
sebb es egy nagyobb haloszobabol allt. Az utobbi az utcara nezett, itt alud-
tak a szlk.
A lvldzes ejszakajan, miutan kikapcsolta a televiziot, Maria Giovan-
na megnezte, nem maradt-e valahol egve a villany a lakasban. Mindig na-
gyon vigyazott, hogy sehol se egjen Ilslegesen. Frank allandoan viccel-
dtt is vele emiatt, s az anyja egyszer diadalmasan azzal valaszolt, hogy
mutatott neki valamelyik magazinban egy hirdetest, amely egy gyertya-
Ienynel vacsorazo Iiatal part abrazolt. Latod mondta , nemcsak en
takarekoskodom a villannyal.
Ugyan, mama Ielelte Frank , ezek valoszinleg szerelmesek.
Mi kze a gyertyanak a szerelemhez? vagott vissza az anyja.
Most, a stet lakasban, megprobalt elaludni, mivel azonban olyan so-
kaig be volt brtnzve a lakasba az inIluenza miatt, sehogy se sikerlt
Annyit izgett-mozgott, Iorgolodott, hogy a Ierje ingerlten dnnygtt
valamit. Aztan arra gondolt, hogy valami erthetetlen okbol Ielszktt a
laza, vagy ami meg rosszabb, valami Iurcsa erzeki csalodasnak az aldozata.
A szemkzti Ialon egy Iestmeny logott a szleirl, az apjanak nagy, lelogo
bajsza volt rajta, az anyja siman hatraIeslt haja kzepen el volt valasztva,
es hatul kontyba volt tzve. A Iestmeny Ienykeprl keszlt, s mindig
vegyes erzelmekkel viseltetett iranta, mert a mvesz nhatalmulag
nyakkendt Iestett az apjanak, pedig az ki nem allhatta a nyakkendt.
Hirtelen mintha kiserteties Ieny aradt volna a Iestmenyrl. Maria
Giovanna bizonyos volt benne, hogy latta, de mikor behunyta es ujra
kinyitotta a szemet, a Ieny eltnt. Aztan mikor meg egyszer a Iestmenyre
nezett, ujra megjelent, s a kiserteties Ienyben ugy tnt ha csak egy
pillanatra is , hogy szlei mereven visszaneznek ra.
Nem volt babonas teremtes, de ez a jelenseg olyan kiserteties volt, hogy
nkentelenl arra gondolt, bizonyara jelent valamit, valami trtenni Iog.
Felkelt, odalepett a Iestmenyhez, es kicsit zavartan szemgyre vette. Sem-
mi. De mikor visszaIordult az agy Iele, kipillantott az utcara nez egyik ab-
lakon, es megtorpant. Egy URH-kocsi parkolt a jarda mellett, s egy rendr
allt mellette. Egy masik rendr a jardan allt. Most mar tudta, mitl izzott
Iel a Iestmeny, mivel a rendr kezeben tartott zseblampa Ienysugara vegig-
sprt az ablakon.
Latta, hogy a rendr a kapu Iele indul, s mar ki is rohant a nappaliba,
amikor megszolalt a cseng. Visszacsengetett, es kilepett a lepcshazba.
Az apro termet Iigura sszeIogta magan a pongyolat, gyer, sz haja kocos
volt, s keret nelkli szemvegen keresztl lelesett a lepcsre.
A lepcs aljan ott allt a rendr a zseblampaval, Ielnezett ra, es azt
kerdezte:
Maga Frank Serpico Ielesege?
A Ielelem, amelyet ketsegbeesetten probalt lekzdeni, egesz testet
elnttte.
Nem mondta. Frank a Iiam. Mi trtent?
Meglttek.
Erezte, hogy megtantorodik, megmarkolta a karIat. Jaj, istenem, gondol-
ta magaban, adj ert, hogy elviseljem. Aztan hallotta, hogy a rendr azt
mondja: Ne aggodjon, csak a karjan. Bevisszk hozza a korhazba.
Egyedl van?
Nem Ielelte. Itt van a Ierjem is. Alszik.
Vannak a Iianak testverei?
Ha csak a karjan lttek meg, gondolta, miert kerdezi, hogy vannak-e
testverei? De nem tudta elszanni magat, hogy gondolatat ki is mondja.
Gyerekei kzl Pasquale Iia lakott a legkzelebb. Kabultan megadta a
cimet.
Erte megynk mondta a rendr , aztan visszajvnk magaert.
Ksznm suttogta, es visszatert a lakasba. A haloszobaban megraz-
ta a Ierjet. Ebredj, Vincenzo mondta olaszul. A Ierje nygtt egyet.
Ebredj! ismetelte meg. Baj van. Frankot meglttek!
Mr. Serpico hirtelen Iellt, s a szemvege utan tapogatozott.
Mit beszelsz?
Itt volt a rendrseg. Elmentek Pasquale-ert, aztan visszajnnek ertnk.
Frank korhazban van. Azt mondjak, csak a karja. Vincenzo, en nagyon
Ielek.
Legutobbi betegsegen kivl Maria Giovannanak egy id ota baj volt a
szivevel is. Vincenzot aggasztotta, hogy ilyen izgatott, meg aztan nagyon
hideg is volt az ejszaka. Giovannina mondta csendesen (amiota haza-
sok voltak, igy becezte) , talan jobb volna, ha varnal reggelig. Majd
Pasquale meg en bemegynk Frankhez.
Nem mondta az asszony. En is megyek.
Felltztek, aztan egytt lestek ki az: ablakon. Amikor az URH-s kocsi
visszajtt, lesiettek a lepcsn, es beltek legidsebb Iiuk melle a hatso
lesre. Szinte egyetlen szot se valtottak a korhazig.
Amikor Frank rendr lett, apja meglehetsen bszke volt. Rendrnek
lenni tiszteletre melto Ioglalkozas, azt a csodat jelenti, hogy Frankbl igazi
amerikai lett, amit a maga szamara sohase remelt. A Iia tultett rajta, s
hitte, hogy ez igy is van rendjen. S most lidercnyomassa valt az egesz.
Frank anyja nem volt elragadtatva Iia elhatarozasatol, hogy rendr lesz,
es amikor Frank meg ujonc volt, es otthon lakott, estenkent sohasem Iekdt
le addig, amig haza nem tert, akarmilyen kesig tartott a szolgalata, rette-
gett, hogy esetleg trtent vele valami. De lassankent lekzdtte Ielelmet, s
noha tudott Iianak a rendrsegi korrupcio ellen Iolytatott kzdelmerl, Iel
sem merlt benne a gondolat, hogy a kollegai reszerl esetleg veszely Ie-
nyegeti. Most, az URH-s kocsiban, utban a korhaz Iele, olyan ervel villant
az agyaba ez a lehetseg, hogy egy pillanatig azt hitte, hogy hangosan is
kimondta, es bntudatosan nezett az eltte l ket rendrre.
Frank batyjat, Pasquale-t szolid, hallgatag ember volt meg kinzobb
gondolatok gytrtek. Nem egeszen harom honapja trtent, hogy ket rend-
rt elbocsatottak a rendrseg ktelekebl, mert megprobaltak t megzsa-
rolni, amiert sok szaz krnyek-es varosbeli Iszer- es csemegekeresked-
hz hasonloan is nyitva tartott vasarnap, es allitolag megsertette az al-
lam esztelen, ugynevezett Sabbath-trvenyet. Frank egy rejtett magnetoIon
segitsegevel sszegyjttte a ket rendr ellen szolo bizonyitekokat, es Pas-
quale akaratlanul is kenytelen volt arra gondolni, hogy talan ezert lttek ra.
A Greenpoint Korhazban egy locahoz vezettek ket az intenziv osztaly
varoszobajaban, ahol meg mindig nyzsgtek a rendrtisztviselk. Amikor
Mrs. Serpico raeszmelt, hogy nem viszik azonnal Frank agya melle, majd-
nem kitrt rajta a hiszteria. A Iiam, a Iiam! kezdett kiabalni. Hol van?
A Iiamat akarom!
Mikzben a Ierje megprobalta megnyugtatni, megjelent egy orvos, es
azt mondta, hogy Serpicon ,meg dolgoznak, de par perc mulva bemehet-
nek hozza. Ha csak a karja, gondolta ismet az anyja, miert dolgoznak rajta
ilyen sokaig? De mieltt meg hangosan is megkerdezhette volna, az orvos
eltnt. Valaki papirpoharban vizet adott neki. Megprobalt beleszrcslni,
de a viz nem ment le a torkan.
Aztan lelt melleje a pap, aki Ieladta Serpiconak az utolso kenetet. A
pap varatlan megjelenese volt talan a legijesztbb, annyira ijeszt, hogy
Maria Giovanna csak a legnagyobb erIeszitessel tudott uralkodni magan.
A pap, aki tudott olaszul, vigasztalni probalta. Azt mondta anelkl hogy
reszletekbe bocsatkozott volna , hogy a Iia sulyosan megsebeslt ugyan,
de az orvosok bizakodnak, es imadkozik Serpico gyors Ielepleseert.
Mrs. Serpico szinte nkivleti allapotban hallgatta, aztan eszrevette,
hogy Murphy rendrInk kzeledik Ieleje. A botrany sujtotta rendrseg uj
Iejenek nagy reklamot csaptak, es Mrs. Serpico azonnal Ielismerte az ujsa-
gokban megjelent Ienykepeirl meg a televiziobol. Meg soha nem kerlt
szembe ilyen Iontos kzeleti szemelyiseggel, es sztnsen Iel akart allni.
Maradjon csak lve, kerem mondta Murphy. Sajnalkozasat Iejezte ki a
trtentek miatt, es azt mondta, hogy minden jel arra mutat, hogy a Iia
rendbe Iog jnni. Ha a segitsegkre lehetek valamiben tette hozza ,
vagy szksegk van valamire, nyugodtan Iorduljanak hozzam.
Odajtt egy apolon, es a varoszobabol nyilo egyik ajtora mutatott.
Ott van mondta. Mrs. Serpico nem is gondolt ra, hogy Frank ilyen kzel
van, s a szajahoz kapta a tenyeret. Uramisten, gondolta magaban, csak nem
hallotta meg, hogy kiabalok?
Amikor meglatta a Iiat, sztnsen Iel akart sikoltani, de sikerlt vissza-
Iojtania a sikolyt. Serpico a hatan Iekdt, a jobb szeme kicsit nyitva volt,
de a tekintete homalyos, a bal szeme teljesen be volt dagadva. Hallani lehe-
tett, hogy nehezen lelegzik. A golyo ttte seben ktes volt. Szivargo Ile-
re lazan sszehajtogatott gezt helyeztek, amelyet mar atitatott a ver. Mrs.
Serpiconak az jutott eszebe, hogy olyan, mintha egy virag hajtott volna ki a
Ilebl. Fnt, a melle jobb oldalan ket gumics volt a venaiba kapcsolva,
az egyikkel a vernyomasat mertek, es meg nem tavolitottak el, arra az eset-
re, ha srgs kezelesre lenne szksege, a masikon keresztl intravenasan
szlcukoroldattal es vizzel taplaltak, hogy megelzzek az ujabb sokkot, es
hogy ne engedjek dehidralodni. A szakallaba, hajaba es a mellere alvadt
ver tapadt. Maria Giovanna borzasztoan szerette volna megcsokolni a Iiat,
de a gumicsvek, a ktes meg a ver miatt nem tudta, hol csokolja meg.
Vegl csak a kezet Iogta es csokolta meg, es azt szorongatta ersen.
Frank Serpico apja es batyja neman, dermedten allt az asszony mellett.
Szemkbl patakzott a knny.
Amikor az anyja megIogta a kezet, Frank megIorditotta a Iejet, es
ranezett. Csak arra tudott gondolni, hogy nem akarta, hogy idejjjn, nem
akarta, hogy ilyen allapotban lassa t. Egy pillanatig hang nelkl mozgott
az ajka, aztan elIerdlt szaja sarkabol ertlenl azt suttogta: Ne aggodj,
jol vagyok.
Krlbell egy ora hosszat maradtak mellette. Vegl egy orvos meggyzte
ket, hogy jobb, ha elmennek, mert Franknek most pihenesre van szkse-
ge. Eltavoztak a rendrsegi Iejesek is, es Serpicot hajnali Iel haromkor
atszallitottak a masodik emeleti sebeszet egyik kortermebe.
A Greenpoint a varos egyik legregibb kzkorhaza volt, s ez a kortermen
is meglatszott. Ket emelet magas, ektelen nagy helyiseg volt, Ialon kivl
huzodo csvezetekekkel, utalatos hivatali zldre mazolva. Negyagyas
Ilkekre volt osztva, csak az gyeletes apolon asztalatol egy-ket meterrel
jobbra es balra volt ket egyagyas Ilke. Meg az egy agy is alig Iert el
bennk.
Serpicot a bal oldali egyagyas Ilkebe guritottak. Az oldalara Iektettek,
hogy szivargo Ile legyen Iell. A Ieje meg mindig zsibbadt volt. Az orrat
tovabbra is eldugaszolta az alvadt ver, de a legkellemetlenebb az volt, hogy
a Iogain keresztl volt kenytelen lelegezni. Borzasztoan kiszaradt a szaja.
Kerte, hogy adjanak neki vizet, de megmagyaraztak, hogy nem szabad
innia. Jelenlegi kritikus allapotaban nehany oraval azutan, hogy az
agyhartyaja megrepedt, amikor egy golyoszilank Ieszkel az agyaba vezet
arteria kzeleben vegzetes lehetne, ha Iulladozni kezdene, vagy ami meg
rosszabb, hanyna.
Sidney Cooper IIelgyel-helyettest ejIel utan kett krl csngettek Iel
teleIonon az otthonaban. Harmincegy eve volt rendr, s annyira megszokta
mar, hogy az ejszaka kells kzepen Ielcsngetik, hogy kepes volt Ielvenni
a kagylot, megbeszelni, amirl eppen szo volt, aztan azonnal ujbol elalud-
ni. Ezuttal azonban Iellt, mintha nyarsat nyelt volna. Ugy megdbbent,
mint egesz rendri palyaIutasa soran meg soha. A vonal masik vegen a
New York Times egyik riportere beszelt. Annak idejen hozta nyilvanos-
sagra a Frank Serpico leleplezesei eredmenyekent keletkezett botranyt, s
most a lvldzesrl szeretett volna hallani.
Cooper nem sokat tudott mondani, mert most hallott rola elszr. A
helyzet ironiaja tkeletes volt. A rendrseg magas rangu vezeti kzl
Cooper volt az egyetlen, akiben Serpico bizott, az egyetlen, aki hajlando
volt meginditani es kiterjeszteni a vizsgalatot a Serpico altal jelentett
korrupcio gyeben azt a vizsgalatot, amelyet Cooper legtbb kollegaja
minel szkebb korlatok kze probalt szoritani, remelve, hogy igy majd
csak elsimul az egesz. O volt az egyetlen, aki baratjanak tekintette es
tamogatta Serpicot, aki meglatta benne, hogy merhetetlen nyomas alatt allo
emberi leny, es nem egyszer sakkIigura, akit a rendrseg kenye-kedve
szerint mozgathat, vagy tehet skartba. A lvldzest kvet panikban
megsem jutott eszebe a rendrsegen senkinek, hogy ertesitse: Serpico
megsebeslt, es valsagos allapotban Iekszik a korhazban.
Cooper azonnal a Greenpointba hajtott. Nagydarab, kopaszodo IerIi
volt, aki szerette, ha a klvilag nyers es szokimondo rendrnek tartja, s epp
ezert teli tdbl szokta osztogatni a parancsokat. De most, ahogy ott allt
az elstetitett Ilkeben, es lenezett Serpicora, meghatottsag vett rajta ert.
Tudta, mennyire szeretett volna Serpico detektiv lenni, de vegl is csak en-
nyit mondott, vigyazva, hogy ne erzdjek hangjan a meghatottsag: Ejnye,
Iiu, azert nem kellett volna ennyire tulzasba vinned a dolgot, hogy meg-
kapd azt a jelvenyt. Aztan is megIogta es megszoritotta Serpico kezet.
Sidney Coopert es Frank Serpicot huszevi szolgalat valasztotta el egy-
mastol, de mindketten ugyanolyan ,szeretem is gyllm is viszonyban
voltak a rendrseggel. Cooper, akarmennyire igyekezett megjatszani a
nyers rendrt, rendkivli tehetseggel megaldott ember volt, aki Iestm-
veszkent olyan eredmenyeket mutatott Iel, hogy Fulbright-sztndijat ka-
pott, es egy evet Olaszorszagban tlttt tanulmanyuton, ezenkivl jogi dip-
lomat is szerzett. Megsem volt kepes raszanni magat, hogy kilepjen a rend-
rseg ktelekebl. A maradasra az a specialis tulajdonsag kesztette, amel-
lyel valoszinleg minden igazan jo rendr rendelkezett: szinte gyerekes
rmet lelte a rablo-pandur jatekban. Hol a Ienebe szorakozhat masutt
ilyen jol egy Ielntt? dnnygte egyszer, amikor megprobalta megma-
gyarazni a dolgot.
De azert nem volt egeszen naiv. Tkeletesen tisztaban volt vele, hogy
csunya oldala is van annak, ha rendr az ember. Amikor volt palyaja ele-
jen a rendrseg ktelekeben, Ieletteseinek magatartasa a meg nem engedett
mellekkeresettel kapcsolatban ez volt: Csak vigyazzatok, Iiuk, hogy rajta
ne kapjanak. De mikor lett egy krzet parancsnoka, azonnal harcot in-
ditott a rendszeres zsarolas es a vesztegetesi penzek elIogadasa ellen,
amely oly sok rendrnek mindennapi eletIormajava valt. Ez olyan szokat-
lan jelenseg volt, es Cooper olyan sikereket ert el, hogy vegl is a Ikapi-
tanysagra kerlt, hogy segitsen lekzdeni a rendrsegen varosszerte bur-
janzo korrupciot. Csakhogy hamarosan rajtt, hogy a rendrsegi hierarchi-
anak nem a bels korrupcio kiirtasa a Iontos, hanem az eltussolasa. Sose
tudta elIelejteni az e targyban tartott csucsertekezletet, amelyen egy magas
rangu tisztvisel szonokolt ,bizonyos hagyomanyos gyakorlatrol, a rendr-
seg szegyenerl, es az asztal krl lk nnepelyesen bologattak hozza.
Az isten szerelmere orditotta Cooper , ugy viselkednek, mint egy
csomo venasszony, amikor a tripperrl beszelget!
Noha tbb, hatasos elnevezesekkel ellatott nyomozoalakulat vezetesevel
biztak meg, ezek korlatozott kltsegvetese es korlatozott letszama tulaj-
donkeppen lehetetlenne tette, hogy eredmenyes hadjaratot Iolytasson a kor-
rupcio ellen. De meg igy is megtette, amit csak tehetett, es az egesz varos-
ban nem akadt a rendrrszobakon egyetlen IerIivece sem, amelynek a Ia-
lait ne diszitette volna valami neki cimzett tragarsag. Mivel zsido volt egy
olyan igazgatasi agazatban, ahol az irek voltak tulsulyban, tudta, mit jelent
kivlallonak lenni, es IilozoIikus nyugalommal vette tudomasul a gyalaz-
kodast. Amikor egyszer megkerdeztek, mi a velemenye rola, igy Ielelt:
Ha lidercnyomasom van, azt szoktam almodni, hogy a Szent Patrick-napi
Ielvonulast nezem az tdik Avenue-n, szivszelhdest kapok, es kilenc-
ezer zsaru masirozik vigyorogva a holttestemen keresztl.
Annak ellenere vagy eppen amiatt , hogy a korrupcio elleni harc el-
szant bajnoka hireben allt, Cooper meg akkor sem tudta, hogy Serpico had-
jaratot inditott a rendrsegen szeles krben elterjedt lepenzelesek ellen,
amikor nehany magas rangu rendrtisztvisel mar legalabb ket eve tudott
rola. Vegl is akkor erteslt rola, amikor kineveztek Bronx valamennyi
egyenruhas es civil ruhas rendre parancsnokanak. Serpico vadjai Bronxra
sszpontosultak, s mar az a veszely Ienyegetett, hogy a lapok cimoldalara
kerlnek. Cooper kinevezese Bronx elere idealis megoldasnak latszott a
rendrseg szempontjabol. Akarmi trtent is, ki lehet jelenteni, hogy majd
elintezi a legratermettebb ember, a kemeny, korrekt, hozzaert, Ieddhetet-
len Sidney Cooper.
Most, mikor Cooper megszoritotta Serpico kezet a Greenpoint Korhaz-
ban, eszebe jutott els talalkozasuk. Serpico akkor Ieszlt, bizalmatlan
hangulatban volt, s abban a meggyzdesben elt, hogy nem lesz semmi
eredmenye a vadjainak, legIeljebb ket kzrendrt dobnak oda predaul a
Iarkasoknak, s maga kitaszitottkent Iogja vegezni, rendri palyaIutasanak
beIellegzett. Mergeben azt mondta Coopernek, hogy ilyen krlmenyek
kzt nem hajlando egyetlen esetben sem tanuvallomast tenni a birosag
eltt. Miert tegyek? kerdezte dhsen. Velem ki trdik? Egyetlen
baratom sincs az egesz rendrsegen.
Meg hogy nincs baratja! bmblte Cooper. Nekem ilyen hlyese-
geket ne mondjon, mert nem veszem be! Kivrsdtt az arca, klevel az
asztalra csapott, es Ielallt. Mit gondol, miert vagyok itt? orditotta.
Hogy en legyek a mumus! Leszek is, nyugodt lehet. Maga itt l, es azon
sirankozik, hogy egyedl van. Azt hiszi, en nem vagyok egyedl? Csaptam
mar el en rendrket, nem is akarmilyen ranguakat. Azt hiszi, megtehettem
volna, ha izgat, hogy mit Iognak mondani rolam? Ftylk ra! Nem
vagyok benne semmiIele klikkben, es a rendrsegen sincsenek barataim.
Nem is keresek magamnak!
Virtuoz eladas volt, Serpico akaratlanul elmosolyodott. Oke, Ink
mondta. Leszek en a baratja.
Miutan Cooper elhagyta a korhazat, egyenesen a 92. krzetbe hajtott,
ahol a lvldzes trtent, es ahol az gyben le kellett Iolytatni a vizsgala-
tot. Olyan levert volt, mint meg soha, s mihelyt a kapitanysagra ert, enge-
dett legrosszabb sejtelmeinek, es kiadta a parancsot, hogy ejjel-nappal
alljanak rt Serpico agya mellett.
Serpiconak ezen az ejszakan meg egy latogatoja volt. A Iekete maneken,
akivel regebben jart, hajnali negy krl eppen leIekdni, keszlt
Greenwich Village-i lakasan, amikor a radio hirei kzt bemondtak, hogy
Franket meglttek, es a Greenpoint Korhazba szallitottak. Magara kapott
valami ruhat, lerohant az utcara, es Iogott egy taxit.
A korhazban kijelentette, hogy Frank Serpico Ielesege, es kvetelte,
hogy bocsassak be hozza. Olyan hatarozottan lepett Iel, hogy senki nem
kerdezett tle semmit. A Ilkeben lenezett Serpicora, es azt mondta: O,
bebi, mit mveltek veled? Amikor knnyeden megerintette a karjat,
Serpico kinyitotta a szemet, intett, hogy hajoljon kzelebb, es azt suttogta:
Vizet.
A lany kiment, es az egyik apolontl kert neki egy pohar vizet. Az
apolon elmagyarazta, hogy Serpiconak nem szabad innia. Akkor adjon
valami egyebet! csattant Iel a lany. Olyan szaraz szegenynek az ajka,
hogy mar kezd Ielrepedezni. Kellkeppen eles volt a hangja, az apolon
zavarba jtt, s gyorsan adott neki egy lavor vizet meg egy mosdokesztyt.
A lany visszatert a Ilkebe, lelt Serpico agya szelere, es ket-harom per-
cenkent ovatosan a szajahoz nyomta a vizes mosdokesztyt. A lvldzes
ota Serpico most elszr erezte hatarozottan, hogy Iizikailag megknnyeb-
bl, s mikor a Ielsegesen hideg vizbl veletlenl vegiggurult egy csepp a
nyelven, vegleg megszilardult benne a meggyzdes, hogy vegl is elve
Iog kikerlni innen. Hajnali Iel hat krl elaludt.
Reggel nyolc utan nehany perccel ebresztette Iel egy apolon. Amikor
megkerdezte tle, hogy erzi magat, Serpico ezt Ielelte: Jol. Csak a bal
arcom Iaj egy kicsit. Valamivel knnyebben ment neki a beszed, de meg
mindig csak a szaja sarkabol tudott motyogni.
Az apolon nekilatott, hogy egy szivaccsal lemossa az arcarol, szakal-
larol es a nyakarol az alvadt vert, amit az intenziv osztalyon rajta hagytak.
Muszaj egy kicsit rendbe hoznom mondta a n. Vagy talan nem akar
csinos lenni a polgarmesternek?
Kinek?
A polgarmesternek. A Ildszinten van, barmelyik pillanatban itt lehet.
Mi a Ienet akar?
Az apolon nevetett. Nem illik igy beszelni, mikor egy olyan nagy
ember jn latogatoba, mint a polgarmester.
Mivel a sajtoInke riasztotta ket, hogy a polgarmester a Greenpointba
keszl, mire odaert, mar egesz sereg ujsag-, televizio- es radioriporter varta
John Lindsayt a korhazban, s mikor Ielvezettek a masodik emeletre, vala-
mennyien utana csdltek. A korterem eltt az orvosok jelentettek
Lindsay-nek, hogy Serpico allapota pillanatnyilag stabil ugyan, de ,barmi-
kor sulyos zavarok lephetnek Iel az agymkdesben. A magas, Ienykepe-
ken jol mutato polgarmester nnepelyesen meghallgatta ket, kzben a te-
leviziosok buzgon Iilmeztek. A korhaz szemelyzete alig tudta megakada-
lyozni, hogy a korterembe is utana nyomuljanak a kameraikkal.
Serpico latta, hogy a polgarmester az agya melle lep, de meg se probalta
jelet adni, hogy raismert. Egy kis zavart sznet utan Lindsay megszolalt:
Serpico rendr mondta , tisztaban vagyok vele, hogy nagyon gyenge, de
azert szeretnem kzlni, hogy igen bator ember, es New York valamennyi
lakosa bszke magara.
Serpico az undoron kivl semmi egyebet nem erzett. Majdnem negy ev
telt el azota, hogy a polgarmester egyik legkzelebbi munkatarsahoz Ior-
dult abban a remenyben, hogy kesbb magaval Lindsayvel is sszejhet
, es reszletesen beszamolt neki egy sor olyan esetrl, amelynek szem-
tanuja volt, s mindegyik azt bizonyitotta, hogy a rendrseg szinte teljes
egeszeben korrupt. Nem trtent semmi. Belem kellett ljenek, gondolta
Serpico, hogy egy kis idt szakitson ram.
A latogatas talan egy percig ha tartott. Utana Lindsay azt mondta a
korterem eltt varakozo riportereknek es Iilmeseknek: Nagyon bator
ember. Megerdemli a legnagyobb dicseretet.
Az egyik riporter megkerdezte, mondott-e valamit Serpico.
Nem mondta a polgarmester. Tul gyenge ahhoz, hogy valaszoljon.
HARMADIK FEJEZET
A rendrseg Iebruar 4-en kora deleltt, kzvetlenl a polgarmester latoga-
tasa utan kzzetette, hogy elIogtak Serpico tamadojat, egy Edgar (Mambo)
Echeveria nev huszonnegy eves Iiatalembert, aki nemcsak rabja a heroin-
nak, hanem zerkedett is vele. ElIogatasa soran gyomorlvest kapott, es t
is a Greenpoint Korhaz sebeszeti osztalyara szallitottak, s egy harmadik
emeleti korteremben helyeztek el, pontosan Serpico Iltt. Echeveria volt
mar letartoztatasban, egyszer mert kabitoszer volt a birtokaban, egyszer
pedig kessel megtamadott valakit.
A rendrseg nem tartotta valoszinnek, hogy sszeIgges van a lvl-
dzes es Serpico korrupcioellenes tevekenysege kzt, de kzlte, hogy a
vizsgalat azert ilyen vonatkozasban is Iolyik. Kzben mikor a trtentek hi-
re elterjedt a rendrsegen, szamos krzeti kapitanysag hirdettablajan kez-
zel Iirkalt hirdetmenyek jelentek meg, amelyek gunyos hangon adakozasra
szolitottak Iel a rendrket, hogy gyvedet Iogadhassanak ,a pasasnak, aki
beleltt Serpicoba, es megIizethessek a tandijat, hogy megtanuljon
pontosabban celozni.
A szerint a verzio szerint, amelyet a rendrseg ez alkalommal talalt Iel a
sajtonak, Serpico ket civil ruhas kollegaja tamogatasaval megprobalt beha-
tolni Echeveria lakasaba, miutan elzleg igazolta magat, hogy rendr, ut-
jat azonban elallta a biztositolanc. Aztan ket lvest adtak le a lakasbol, s az
egyik eltalalta Serpicot, mire a kollegai azonnal viszonoztak a tzelest, s
Echeveriat megsebeztek a karjan. Miutan a lakas hatso bejaratan kimene-
klt, tette hozza a rendrseg, Echeveriat nehany haztmbbel arrebb a
rendrseg egy ujabb tzparbaj soran elIogta.
Serpico nem egeszen igy emlekezett volna a trtentekre. O azonban
nem tudott az aznap deleltt kiadott kzlemeny reszleteirl, s meg ha
tudott volna, akkor se Ioglalkozott volna vele, olyan rosszul volt. Most a
Iejeben erzett borzaszto, lktet Iajdalmat. A Iajdalom hullamokban trt ra,
de vegeredmenyben biztato jel volt: az idegrendszere mkdtt.
A baljos, veres Iolyadek tovabb szivargott a Ilebl. A lazan a Ilere he-
lyezett geznek az volt a Ieladata, hogy magaba szivja a szivargast, s nem
az, hogy megakadalyozza. Az adott helyzetben semmilyen, verzes eseten
klnben szokasos eljarast nem alkalmaztak; igy peldaul meg se kisereltek
eltmiteni a Iolyas utjat, mert akkor visszaIele szivargott es Ielhalmozodott
volna az agyhartya es az agy kztt vagy magaban az agyban. A nagy ve-
szely, amely Serpicot Ienyegette, a Iertzes volt. A Ilkagyloban nyzsg-
nek a bacilusok, es amig az agyhartya repedese be nem gyogyult, minds-
sze tmeny antibiotikum-inIuziokat adhattak neki. Elkepzelhet volt, hogy
valamelyik bacilus gyogyszerellenallonak bizonyul, s akkor Serpico valo-
szinleg agyhartyagyulladast kap, es meghal.
A deleltt Iolyaman tbbszr is konziliumot tartottak Serpico gyeben.
A Greenpointnak nem volt idegsebeszeti osztalya, de athivtak egy idegse-
beszt a Brooklyni Zsido Korhazbol, es vegl is ugy dntttek, hogy atszal-
litjak oda Serpicot. A dntest azzal indokoltak, hogy ha azonnal nem is, de
idegsebeszeti beavatkozasra szkseg lehet, es a. Brooklyni Zsido Korhaz-
nak jobb a Ielszerelese. De az igazi ok az volt, hogy a Zsido Korhaz ma-
ganintezmeny, Serpiconak ott kln szobaja es kln apoloni lehetnek, es
mikent a konziliumokon reszt vev egyik orvos kiIejtette olyan a
hangulat, hogy ha valami baj trtenne, a rendrseg nem szeretne annak a
vadnak kitenni magat, hogy Serpicon ,takarekoskodott.
Kora delutan egy rendrsegi mentkocsi atvitte Serpicot a Brooklyni
Zsido Korhazba. Egy nyolcadik emeleti szobaban helyeztek el, es egy
egyenruhas rendrt allitottak rnek az ajtaja ele. Amikor a rendrt Ielval-
tottak, az egyik apolon hallotta, hogy azt mondja a helyet elIoglalo r-
szemnek: Ne lepj a szobaba. Ne beszelgess a pasassal.
Miert ne?
Nem mondtak a krzetben?
Nem. Csak azt mondtak, hogy jjjek ide.
Nahat akkor en megmondom. Az utasitas az, hogy ne beszelgessnk
vele. Nem koser a Iicko.
Serpico bizonyos ertelemben ujra otthon volt. A Brooklyni Zsido Korhaz
BedIord-Stuyvesantban van, mindssze egy haztmbre attol a haztol, ahol
Serpico nevelkedett. Ugyanebbe a korhazba rohantak vele akkor, amikor
srgs vakbelmtetet kellett vegrehajtani rajta, es is ebbe a korhazba
ment, amikor tizennegy eves koraban veletlenl megltte magat. Frank
mindig rajongott a lIegyverekert, es a krnyekbeli galeriben, amelynek
gyermekkoraban tagja volt, azert tudott megmaradni, mert nagy gyakorlata
volt a csuzli-pisztolyok kesziteseben. Ez a primitiv szerkezet, amely
akkoriban varosszerte divatban volt a galerikban, egy ersen megcsavart
gumiszalaggal ellatott Iemcsbl allt, amelybl egy 22-es kaliber golyot
,lttek ki, s amely kis tavolsagbol sulyos sebet ejthetett. Serpico egy ilyet
Iabrikalt ssze a pinceben, eppen ki akarta probalni, amikor varatlanul
elslt, es veres barazdat hasitott a karjan. A verzest nem tudta elallitani, s
mivel Ielt, hogy az anyja rajn, miket szokott csinalni, nszantabol be-
vanszorgott a korhazba. Amikor bizonytalanul magyarazkodni kezdett,
hogy valami vacakkal babralt, es hogy egy revolvergolyo okozta a sebet, az
egyik apolon Ielhivta a rendrseget. Eppen a sebet varrtak be, mikor
megerkezett ket rendr.
Na, csks kerdezte az egyik , hogy is volt azzal a revolverrel?
Serpico megdermedt. A lIegyverek iranti erdekldese csak a rendrseg
irant erzett Ielelemmel vegyes tisztelethez volt merhet, s mar latta magat,
amint megbilincselve kiserik vegig egy hosszu Iolyoson, es becsapodik
mgtte a cella ajtaja. Nem volt ott semmiIele revolver nygte ki
vegl. Talaltam egy golyot, es satuba Iogtam, hogy lecsipjem a hegyet,
aztan csak ugy Ielrobbant.
Szoval csak ugy Ielrobbant, mi? kerdezte a rendr.
Igen, uram.
Hova jarsz iskolaba?
A Szent Franciskaba valaszolta Frank. A Szent Franciska egy jo
hirnevnek rvend katolikus kzepiskola volt Brooklynban, a szlei az
eseteben mar megengedhettek maguknak, hogy odajarassak. Ket batyja
meg a nvere varosi kzepiskolaba jartak.
Annak, aki a Szent Franciskaba jar mondta a rendr , tbb esze is
lehetne. A ket rendr Ielrevonult az egyik sarokba, mig Serpico karjat
bektztek. Aztan az, amelyik elzleg is beszelt, azt mondta; Oke, most
az egyszer nem visznk be, de nehogy meg egyszer ilyesmin kapjunk rajta.
Frank bizonyos volt benne, hogy a ket rendr tudja, hogy a golyorol
szolo meset csak kitalalta, de vettek maguknak a Iaradsagot, hogy Ielmer-
jek t, arra a dntesre jutottak, hogy alapjaban veve nem rossz Iiu, es nem
akartak meg nagyobb bajba juttatni. Az eset nagy benyomast gyakorolt ra.
A rendrk nem azert vannak, hogy vakon ervenyt szerezzenek a
trvenynek, hanem azert, hogy az embereken segitsenek.
Frank gyerekkoraban tagja volt ugyan egy utcai bandanak, de csak
azert, mert Brooklyn utcain egyszeren nem lehetett maskepp eletben ma-
radni. O mindig rendr akart lenni. Kesbb, amikor mar az volt, es a tbbi
rendr az ellensege lett, sokszor megprobalta Ielidezni, hogy pontosan
mikor is jutott erre az elhatarozasra, de nem sikerlt. Gyerekkoraban a
Gengs:terhaboruk cim radiosorozat egyetlen adasat sem mulasztotta el
meghallgatni, mert mindig knyrtelenl az igazsag diadalmaskodott
bennk. A rolleret adta oda egyik baratja Iarkasklyk-ingeert, nem azert,
mert cserkesz akart lenni, hanem mert az ing ugyanolyan kek volt, mint a
rendrk inge. Galerije egyik tagja maig se Ielejtette el, hogy amikor
egyszer odakialtott az akkor tizenegy eves Serpiconak, aki eppen egy
trolibuszon ,tujazott, hogy ugorjon le, es jatsszanak, Frank visszakialtott:
Nem lehet! Nyomon kvetek valakit! Tizenkettedik szletesnapjan egy
mikroszkopot kapott a szleitl, s az els dolga az volt, hogy megvizsgalt
vele egy dgltt legyet, mert tudni akarta, milyen krlmenyek okozhattak
a pusztulasat. A krnyekbeli Iiuk kzl sokan beleptek a Rendrseg
Atletikai Egyesletebe, hogy ingyen latogathassak a Brooklyn Dodgers
merkzeseit. Serpico unta a baseballt, s csak azert lepett be a RAE-be,
hogy gomblyukaban hordhassa a jelvenyet.
De amire leginkabb emlekezett a gyermekkorabol, az az elkepzeles volt,
hogy a rendr testesiti meg a ,jo Iogalmat, kepviseli a trvenyt, a tekin-
telyt, a hatalmat. Ha egy rendr vegigsetalt a jardan, es azt mondta: T-
nes! az ember bizony szedte a labat, meghozza sebesen. Ha csaladi vis-
zaly trt ki valahol a krnyeken, magatol ertetden a rendr jarrt hivtak
el dntbironak. Sohase Ielejtette el az els letartoztatast, amelynek szem-
tanuja volt: az utcan esz nelkl rohano tolvajt, a rendrt, aki revolverrel a
kezeben Ielugrott egy arra halado kocsi hagcsojara, zbe vette, aztan le-
ugrott, es letartoztatta a Ielemelt kezzel a Ial melle kushadt gazembert. Es
azt se Ielejtette el, hogy amikor kis srac koraban vasarnap delelttnkent,
mise utan cipt pucolt apja mhelyeben, neha Ileje tornyosult a szekben
egy-egy megtermett, pirospozsgas, Ieher kesztys, kek egyenruhas alak,
akit meg apja is nagy tisztelettel kezelt, s akinek a zubbonya alatt ott daga-
dozott a revolver. A rendrk sose adtak neki borravalot, de egy ilyen
hatalmassag eseteben Serpiconak eszebe se jutott ilyesmire szamitani.
Alighanem tulzottak voltak a varakozasai. Ha visszatekintett a multba,
ugy erezte, keptelenl, st nevetsegesen naiv volt, amikor szinte Ielisteni
rangot tulajdonitott egy embernek, csupan azert, mert egyenruhat viselt, es
jelvenye, Iegyvere meg gumibotja volt. Megis eleg sokaig tartott, amig
elkepzeleseibl kiabrandult.
Serpico nem varta meg, hogy besorozzak, hanem tizenhet eves koraban
nkent beallt katonanak, es ket esemenytelen evet tlttt gyalogoskent
Koreaban. Szolgalata egyhangusagat csak a lgyakorlatok trtek meg,
amelyeket nagyon szeretett, a karate leckek, amelyek soran jol megtanulta
az egyes Iogasokat, valamint a szabadsagai, amelyeket Tokioban tlttt.
Els tokioi latogatasa alkalmaval megismerkedett egy japan lannyal, nala
lakott, valahanyszor Tokioba ment, messze elkerlte az amerikai katonak
altal latogatott lebujokat, a nyelvet tanulta, es igyekezett minel jobban
elsajatitani a japan eletstilust. Tulajdonkeppen ezt az eletstilust Iolytatta
akkor is, amikor mar rendr volt, s amikor Greenwich Village-ben lakott,
ahelyett hogy a tbbi rendr tarsasagat kereste volna, es nem volt hajlando
csatlakozni lenyegeben zartkr tarsasagukhoz. De erre csak joval kesbb
kerlt sor.
Miutan leszerelt, belevetette magat mindenbe, amire csak modja volt, ha
az csak egy kicsit is hasonlitott a rendri munkahoz. A kzszolgalathoz
megkivant tesztvizsgat huszeves koraig nem tehette le, rendrnek pedig
huszonegy eves koraig nem eskdhetett Iel. Meg ez az utobbi eliras is
csak akademikus jelleg volt, mivel a mar eltte palyazok olyan sokan vol-
tak, hogy legalabb ketevi varakozasi idvel kellett szamolnia. Igy aztan be-
iratkozott a Brooklyn College-ba, s Itargyaul a rendri tudomanyokat va-
lasztotta. A Iiskolan nemcsak nappali, hanem esti tagozat is volt, es a
hallgatok kzt szamos magasabb Iokozatra vagyo tenyleges rendr is
akadt. Eszrevette, hogy a legtbben kzlk Ieher zoknit, b, Iekete pantal-
lot es stetkek eskabatot viselnek, es is azonnal igy kezdett ltzkdni,
sszebaratkozott egy Iiatal rendrrel, akivel az egyik eladason ismerke-
dett meg, es sokat jartak egytt. Mindig irigykedve nezte, hogy a rendr Ii-
zetes helyett egyszeren csak megvillantja a jelvenyet, ha buszra szalltak,
vagy moziba mentek, es azonnal keszsegesen betessekeltek ket a nezter-
re. Egy alkalommal, mikor egy lany lakasan ltek es Ieketeztek, Serpicb
megkerdezte a baratjat, hogy megnezhetne-e a jelvenyet. Sikerlt kisurran-
nia vele a masik szobaba, ahol a tkr ele allt, a mellere tzte a jelvenyt, es
pozba vagta magat. Ugy erezte, hogy mas ember lett belle, es egeszen
beleborzongott.
A kriminologian es a nyomozasi modszereken kivl a rendri tudoma-
nyok tbbi targya nem nagyon erdekelte Serpicot, es vegl annyira lecsk-
kentette az oraszamait, hogy munkat vallalhatott a William J. Burns Nem-
zetkzi Nyomozo gynksegnel. De els megbizatasa nem nagyon valtot-
ta be azokat az elkepzeleseit, hogy a magandetektiv a tarsasagi elet szinIa-
lai mgtt Iolyo cselszvenyek, titokzatos erk es ravasz szelhamosok utan
nyomoz. Az gynkseg tbbnyire biztositasi gyekkel Ioglalkozott, es
azt a Ieladatot kapta, hogy a brooklyni rakpart kzeleben, a SchaeIer sr-
gyarban teljesitsen egyenruhas rszolgalatot. Igaz, ha a Iiskolan megker-
dezte valaki, hogy mit csinal, elmondhatta anelkl, hogy reszletekbe bo-
csatkozott volna , hogy a Burns nyomozogynksegnel dolgozik, de a he-
tenkent ki- es beszallitott sok ezer srsladat bamulni azert megiscsak
tulzas volt, s vegl is kilepett az gynksegbl.
Tovabb keszlt a rendrsegi Ielveteli vizsgakra, buzgon elolvasott
minden brosurat es kzlemenyt, amit a rendrseg kibocsatott, az egyiket
meg Iel is ragasztotta a Ialra az agya Ile. Ebben egyebek kzt az allt, hogy
a rendr csakis azert van, hogy a kzsseget szolgalja, hogy akkor koptatja
a jardat, amikor a polgarok tbbsege alszik, hogy karjaiba veszi az elgazolt
gyereket, aztan Ielkutatja a lelkiismeretlen cserbenhagyo gazolot, hogy
hatartalanul Iaj neki, ha valamelyik bajtarsat szolgalat kzben meglik
vagy megsebesitik, de meg jobban Iaj neki, ha valamelyikrl kiderl, hogy
nem melto a rendr nevre, es szegyent hoz a tbbiekre.
Serpico a huszadik szletesnapjat kvet els lehetseges alkalommal
igazolta, hogy elvegezte a kzepiskolat, letette a leend rendrk szamara
elirt kepessegi versenyvizsgakat, a legmagasabb szazalekot erte el, es
Ielkerlt a rendr akademiara Ielvehetk listajara.
Mikzben a Ielvetelet varta, Iontolgatni kezdte, hogy milyen terleten
kellene specializalnia magat, ha majd a rendrseg ktelekeben lesz, es
vegl is ugy dnttt, hogy az lesz a leghasznosabb, ha az utcagyerekekkel
Ioglalkozo iIjusagi brigadban dolgozik. Hogy valami tapasztalatot szerez-
zen ezen a teren, Iolyamodvanyt nyujtott be az IIjusagvedelmi Tanacshoz,
hogy alkalmazzak iIjusagvedelmi gondozonak. A polgarmesteri hivatalnak
ez a szerve probalt beket teremteni a varosban a klnbz Iiatalkoru ban-
dak kzt, amelyek az tvenes evekben minduntalan egymas torkanak estek.
IIjusagvedelmi gondozo elvileg csak egyetemi vegzettseggel rendelkez
szemely lehetett, de a tanacsnak akkor eppen nem volt eleg embere, es
Serpico eredmenyesen ervelt, azzal, hogy egy utcai bandaban ntt Iel, es ez
potolja a hianyzo iskolai vegzettseget. Egy ,Koronahercegek nevezet,
Ileg olaszokbol allo, agressziv banda melle osztottak be, Queens-ben.
Eldje, aki Iinomkodo modora miatt allandoan guny targya volt, majdnem
idegrohamot kapott, mikor a banda egyik tagja a kalapjaba szart, es
otthagyta az allasat. Amikor Serpico els izben talalkozott a bandaval, tbb
lany is kreje csdlt, es megkerdezte tle: He, akarsz egyet kettyinteni?
Vedd el a szerszamodat.
Serpico nem azzal valaszolt, amit vartak tle, nem oktatta ki ket a va-
logatas nelkli nemi elet veszelyeirl. Ide Iigyeljetek mondta baratsa-
gosan , semmi szksegem ratok. Azt a bulat kapom meg, amelyiket aka-
rom. Es masnap egy csomo ovszerrel allitott be hozzajuk, es szetosztotta
kztk. Ha mar muszaj mindenaron sszevissza keIelnetek mondta ,
legalabb ne Iertzzetek meg magatokat. Modszerei nem voltak ugyan ha-
gyomanyos modszerek, de hatasosnak bizonyultak. A het honap alatt, amig
a bandaval dolgozott, egyetlen verekedes vagy ahogy k neveztek: ,ha-
boru sem Iordult el. Mikor rendr lett, megis hiaba kerte, hogy osszak
be az iIjusagvedelmi brigadba. Kesbb aztan rajtt, hogy ez a beosztas igen
kapos, mert knnyen lehetett sapot huzni azoknak a jatektermeknek,
tekepalyaknak, nyilvanos tanchelyisegeknek meg egyeb olyan helyeknek a
tulajdonosaitol, ahol szivesen jtt ssze a Iiatalsag, de szigoru trvenyek
szabtak meg, hogy bizonyos eletkoron alul hany oraig tartozkodhatnak a
helyisegben a Iiatalok, es milyen italokkal szolgalhatjak ki ket.
Serpico 1959. szeptember 11-en eskdt Iel probarendrnek. Mieltt le-
tettek volna az eskt, is meg a tbbi ujonc is megkapta a jelvenyet. Ne-
hany jelveny uj volt, de a legtbb mar hasznalt: viselik nyugdijba mentek,
vagy rmesterre leptek el. Nemelyik jelvenyen csak haromjegy szam
volt, a tbbin negy-, st tjegy. Ha valaki panaszt emelt egy rendr ellen,
az illet rendrt az esetek tbbsegeben a jelvenye szama alapjan azonosi-
tottak, es Serpico hallotta, hogy az egyik ujonc azt suttogja mgtte: Re-
melem, nem alacsony sorszamu jelvenyt kapok. Azt tul knnyen megjegy-
zik az emberek. Serpico a 19 076. szamu jelvenyt kapta. Mar ersen oxi-
dalodott, s amikor kitzte, maris azon tndtt, hogy sikerl-e vajon eleg-
ge kiIenyesitenie. Aztan megmagyaraztak neki, hogy a jelvenyt ujra lehet
galvanizaltatni, s a ceremonia utan azonnal rohant is, hogy galvanoztassa.
Haromszaz ujonc volt az evIolyamaban, harminc Ibl allo csoportokra
osztva. Az eligazitas vegeztevel, miutan megkaptak a szrke probarendri
egyenruhat, es a 38-as szolgalati revolvert is, arrol beszelgettek, hogy ki
mit csinalt, mieltt az akademiara kerlt. Amikor Serpico elmondta, hogy
az IIjusagvedelmi Tanacsnal dolgozott, az egyik ujonc szemmel
lathatoan meglepdtt. Ej ha, szoval aIIele szocialis gondozo voltal?
Az valaszolta Serpico. Na es?
Ne erts Ielre. Csak egy kicsit Iurcsanak talalom, hogy szocialis gon-
dozo voltal, most meg rendr vagy.
Miert, te hol dolgoztal? kerdezte Serpico.
Az epitiparban. A Iizetes oke volt, csak a munka nem volt allando.
Peldaul ha rossz volt az id, nem dolgoztunk, es neha hosszu idre lealli-
tottak az epitkezest. Es az epitiparban nehez a munka, ha nem regi szaki
az ember.
Egyetlen ujoncot kiveve, aki elzleg aruhazi detektiv volt, senkit sem
erdekelt, hogy rendri minsegeben mit varnak el tle, es mi mindent
tehet. Serpico nem tudta elIelejteni az egyik ujoncot, aki azt meselte, hogy
kitanulta ugyan a borbely mesterseget, de igazaban nem tetszett neki a
munka, es gondolta, hogy ott egye meg a Iene, megprobalkozik, hatha le
tudja tenni a rendrsegi tesztvizsgat. Egy masik ujonc eredetileg teherauto-
soIr volt, de a munka nem volt elegge allando jelleg. Egy harmadik, egy
Iekete kijelentette, hogy sokkal jobb rendrnek lenni, mint targoncat tolni a
konIekcios negyedben. A hangsuly minden esetben az anyagi es tarsadalmi
elnykn volt. A rendrsegnel a munka tiszta es megbecslt. Itt lehet
elerni a legkevesebb tanulassal a legtbb Iizetest. Valamennyien a huszas
eveikben jartak, a beszelgetes megis allandoan a biztos munka, a varhato
ingyen kaja es egyeb kedvezmenyek, valamint a nyugdij krl Iorgott,
amelyet majd kapni Iognak. Az els eladas, amelyet Serpico a rendr-
akademian hallott, tkeletesen tkrzte az altalanos hangulatot: arrol szolt,
hogy mikor es hogyan lehet betegszabadsagra menni.
Probaideje negy honapig tartott, ezalatt tantermi eladasokon, lgyakor-
latokon, testgyakorlatokon es ,terepmunkan vett reszt. A testgyakorlato-
kat vezet tanar, egy hordomell, kopasz IerIiu, akit csak Mr. Clean)nek
ismertek, minduntalan arra hivta Iel izzado nvendekeinek a Iigyelmet,
anvagi szempontbol mennyire Iontos, hogy jo kondicioban legyenek,
mikor letartoztatnak valakit. Vagy azt akarjak, hogy a pasas Ielhasitsa az
egyenruhajukat? bmblte. Ne Ielejtsek el, hogy penzt adtak erte! A
tantermi eladasokon ismertettek az ujoncokkal, hanyIele bnnel talalhatja
szembe magat egy rendr. A hangsuly mindig az rlapok helyes kitltesen
volt. Ugy latszott, hogy minden bntettre es vetsegre, amit az ember csak
elkvethet, es mindenIele bajra, ami erheti, kln rlap van. Ez a brokra-
cia ugyancsak megnehezitette az elenk kepzelet, cselekedni szeret rend-
rk dolgat. Azok viszont, akik lepest tudtak tartani a rendrseg szabaly-
rendeleteinek allando modositasaval es helyesbitesevel, rendszerint vegl
is irnokkent ktttek ki valamelyik kapitanysagon. Az eIIele iroasztali
munkakr oriasi hatalmat biztositott a szamukra pusztan csak azert, mert
tudtak, hogyan kell kezelni es tovabbitani a jelentesek aradatat, amely vala-
mennyi kapitanysagot nap mint nap elnttte , es mindig k szerepeltek a
legjobban a hadnaggya valo ellepteteshez szkseges vizsgakon, ami az
els nagy lepes IlIele a rendrsegi szamarletran.
,Ha egy magangepkocsi es egy taxi sszetkzese alkalmaval a magan-
gepkocsi vezetje elhalalozik irta ktelessegtudoan a jegyzetIzetebe
Serpico , ertesitend a kzponti gyelet a kerleti detektiveknek, a gyil-
kossagi csoportnak, valamint a baleseti vizsgalati csoportnak valo tovabbi-
tas celjabol. Kihallgatandok a szemtanuk, es a szkseges adatok bejegyzen-
dk az gyeletes naploba, beleertve az elhalalozott tulajdonat kepez tar-
gyak jegyzeket is. Kitltend az UF 95. jelzes nyomtatvany, es az elhala-
lozott jobb labanak nagyujjara ersitend. Atveteli elismerveny allitando ki
a hullaszallito kocsi vezetjevel. A krzeti irattar szamara kitltend az UF
6. jelzes rlap. Az UF 6. jelzes rlaprol masolat keszitend az InIorma-
cios Iroda, a Baleseti Nyilvantarto es a Geperej Berkocsi-nyilvantarto sza-
mara. A balesetrl az UF 6. B jel rlapon keszitend reszletes jelentes. Az
Allami Geperej Jarmnyilvantarto szamara kitltend az MV 104. jelzes
rlap. Az UF 18. jelzes rlap csak akkor tltend ki, ha a balesetet szen-
ved gepkocsi a varos ktelekebe tartozik. Ebben az esetben masolat ke-
szitend a varosi tanacs illetekes szerve szamara. Kesbb, amikor Serpi-
cot beosztottak az egyik kapitanysaghoz, egy tapasztalt rendr a kvetkez
tanacsot adta neki: ,Ha azt hallod a posztodon, hogy ket gepkocsi ssze-
csokolozott, a legokosabb, ha az ellenkez iranyba rohansz.
A lgyakorlatokon kivl, ahol ,kitn minsitest kapott, Serpico a
,terepmunkat elvezte a legjobban, ami lenyegeben a szolgalatot teljesit
rendrk munkajanak tanulmanyozasabol allt. De a legizgalmasabb pilla-
nat akkor kvetkezett be egeszen varatlanul, amikor kikepzesenek harom-
negyed reszen tuljutott. Szksegallapotban ujoncokat is ki lehetett rendelni
szolgalattetelre az utcakra, s mikor varosszerte zsinagoga-megszentsegtele-
nitesi laz trt ki, Serpico evIolyamat is kirendeltek. Kettesevel teljesitettek
szolgalatot, maguk dnthettek, hogy ki kivel akar dolgozni, es valamennyi
zsinagoga szemmel tartasaval egy-egy ilyen parost biztak meg. Az ujoncok
polgari ruhat viseltek, csak ejszaka teljesitettek szolgalatot, es ha volt ne-
kik, a sajat kocsijukat hasznalhattak. Serpico termeszetesen a volt aruhazi
detektivet valasztotta tarsanak: ez a John O' Connor nev sovany, de izmos
ir lett nagyjabol ugyanazon okoktol indittatva rendr, mint . Mar elzleg
is gyakran mentek egytt vacsorazni, s utana orak hosszat cserkesztek az
utcakon, hatha kiszurhatnak valahol egy betrt. Most valahanyszor elin-
dultak Serpico ttt-kopott Lark szedanjan valamelyik zsinagoga megIi-
gyelesere, O'Connor bizakodva drzslte ssze a tenyeret: Meglatod,
Frank, ma ejjel szerezzk meg az els skalpunkat, ma ejjel, csks de
nem lett belle semmi.
Vegl egy este Manhattan eszaknyugati reszen parkoltak rezsutosan
atellenben egy zsinagogaval, az utca masik oldalan. Kes volt, nem jart
senki az utcan. Bal kez Iell egy drotkeritessel krlvett iskolaudvar terlt
el. Csendesen beszelgettek. O'Connor, aki melyen vallasos volt, es sehogy
se tetszett neki, hogy Serpico csak elvetve jar misere, eppen azt mondta:
Frank, a mi vallasunk az egyetlen igazi vallas. Nem volna szabad hatat
Iorditanod neki amikor Serpico a szeme sarkabol hirtelen eszrevette,
hogy ket alak rohan keresztl az iskolaudvaron a kerites Iele. Az utcai
lampa Ienyenel eszrevette, hogy az egyiknek a kezeben megcsillan valami.
Felmasztak a keritesre, es eppen le akartak ugrani rola, amikor Serpico
megszolalt: Gyernk! es O' Connorral egytt kiszallt a kocsibol.
Revolverrel a kezkben megvartak, hogy a ket Iekete Iiatalember leugorjon
a jardara, megIorduljon, es szembetalalja magat velk. Ugy lihegett mind a
kett, hogy szolni sem tudott.
Ez mar valoban valami, gondolta Serpico, es igazolta magat, hogy
rendr. O'Connor rajuk parancsolt, hogy Iorduljanak arccal a kerites Iele.
Az egyik Iiatalember alacsony volt, a masik magas. A rendr akademian
hallottak, hogy a bnzk gyakran allnak ssze ilyenIajta parositasban.
Ugy neznek ki, mint Zoro es Huru suttogta Serpico. O'Connor elrenyult,
es kivette az alacsonyabbik kezebl a csillogo targyat. Egy apropenzzel teli
kromozott penzvalto volt. Az alacsonyabbik azt allitotta, hogy az iskola-
udvarban talaltak. Serpico kzben megmotozta a magasabbikat, es a zakoja
zsebeben talalt egy borotvat.
Ez meg mire valo? kerdezte.
ErreIele szksege van valamire az embernek, hogy megvedje magat.
A mult heten is kiraboltak, es sehol nem volt rendr a krnyeken. A
rendrk sohase ott vannak, ahol szkseg volna rajuk.
O'Connor elhatarozta, hogy lelektani modszerekkel probalkozik. Ide
Iigyeljetek, Iiuk, be kell vinnnk benneteket, hogy kihallgassanak. Ha
valami rosszat kvettetek el, rajvnk. De ha egyttmkdtk, kimeletesen
banunk veletek.
Ertse meg, uram, hogy igazat mondunk mondta az alacsonyabbik.
Azt a penzt talaltuk. Megtarthatjuk?
Olyan meggyz hangon beszelt, hogy O'Connor bizonytalanul vala-
szolt: Hat ha senki sem tart ra igenyt, valoszinleg a tietek lehet.
Nyugodt lehet, hogy senki sem tart ra igenyt.
Serpico nem volt tulsagosan elragadtatva a gondolattol, hogy a ket gya-
nusitott bilincs nelkl ljn a kocsiban. John mondta , szerintem oko-
sabb, ha megbilincseljk ket. Latta tarsa arcan a hatarozatlansagot: az
ujonc Ielt, hogy esetleg jogtalanul tartoztat le valakit.
Hat... nem is tudom.
A ket Iiatalember mozdulatlanul allt a kerites mellett a rajuk szegezett
revolverek eltt.
Emlekszel, mit mondott a multkor a hadnagy? kerdezte Serpico.
Ha bncselekmeny trtent, es a rendrnek alapos oka van Ieltetelezni, hogy
a tetten ert szemely kvette el, ez elegend ahhoz, hogy rizetbe vegye.
Nem?
De igen. Csakhogy nem tudjuk, trtent-e bncselekmeny.
Ezen a krnyeken? kerdezte Serpico. Ne viccelj. Vallalom a
Ielelsseget.
Amikor bevonultak a kapitanysagra, levettek Ioglyaikrol a bilincset, es
nemi aggodalommal leptek az gyeletes rmester ele. De mikor az meg-
hallgatta beszamolojukat, azt mondta: Alighanem jo Iogast csinaltatok,
Iiuk! Vigyetek csak Iel ket a detektivcsoporthoz.
A detektivek szobajaban egy kver, idsebb IerIi a sapkajaval dhsen
gesztikulalva magyarazott valamit az egyik detektivnek, aki kzben jegy-
zeteket keszitett. Mikor meglatta a Serpico es O'Connor kisereteben belep
ket Iiatalembert, Ielorditott: Ok azok! Ez a ket Iicko rabolt ki!
A kver ember taxisoIr volt, s mint kiderlt, egyike annak a szamtalan
taxisoIrnek, akit a ket Iiatalember az utobbi hetekben kirabolt. Magukhoz
intettek egy taxit, a varos valamelyik elhagyatott reszebe iranyitottak, aztan
a magasabbik aldozatuk nyakara tette a borotvat, zmk tarsa meg kiszedte
a soIr zsebebl a papirpenzt, es magahoz vette a penzvaltojat. Serpico es
O'Connor nem egeszen husz perccel utolso merenyletk utan Ilelte le a
ket Iickot, a rablotamadas hiret meg kzze sem tettek a rendrsegi radion.
Odavoltak az rmtl, es sikerket egy pohar sr mellett nnepeltek,
meg az els, utjukba akado kocsmaban. Masnap Serpiconak, mint a letar-
toztatast Ioganatosito rendrnek, a birosagra kellett kisernie a ket Ioglyot,
hogy vadat emeljenek ellenk. Utkzben az alacsonyabbik odaszolt neki:
Tudja, mi volt a szerencsejk, apaIej? Az, hogy a kezkben volt a stukker.
Klnben siman meglephettnk volna, olyan hlyen viselkedtek.
A rendr akademian gyorsan elterjedt a hire Serpico es O'Connor hs-
tettenek. A tanarok kzl tbben is azt mondtak nekik, hogy biztosan el-
nyerik a Polgarmester Emleklapjat, az avatasi nnepsegen kiadhato legma-
gasabb kitntetest. Az emleklapot azonban vegl is egy masik probarendr
kapta meg, mert letartoztatott valakit, aki rendrnek adta ki magat. Azt
pletykaltak, hogy az illet rokona valamelyik kerleti IIelgyelnek.
Lam mondta az egyik probarendr Serpiconak , nem az szamit, hogy
mit csinal az ember, hanem az, hogy milyen sszekttetese van.
Lehet, hogy igy van, gondolta Serpico, de az is lehet, hogy nem; talan
az a masik letartoztatas jelentsebb dolog volt. Olyan izgalommal tlttte
el a gondolat, hogy hamarosan tenyleges rendr lesz, hogy nem bosszanko-
dott az eset miatt. De hogy valojaban milyen lesz a jvje, az a pillanat ha-
tarozta meg, amikor elszr lttte magara uj, kek szolgalati egyenruhajat.
A probarendrknek erre kijellt szaboknal kellett megvasarolniuk az
egyenruhat, szazhuszont dollar kltsegmegteritest kaptak ra. Utana meg
kellett jelennik szemrevetelezes celjabol a rendrseg Felszerelesi Iro-
dajan. Serpico kicsit aggodott a Ielskabatja miatt, ugy erezte, tul b neki.
Ejha jegyezte meg a szemrevetelez rmester. Jo b Ielskabatot
csinaltatott maganak. Lehet, hogy mazlija lesz.
Nem ertem.
Ki tudhatja? kacsintott ra az rmester. Hatha kirabolnak egy ital-
boltot vagy egy szupermarketet a posztjan. Sose art egy-ket csomagocska-
val tavozni a helyszinrl.
Az avatas eltti napon a rendrsegi lelkesz beszedet intezett Serpico ev-
Iolyamahoz. Arrol ,a bels sugallatrol beszelt, amely arra az elhatarozasra
kesztette ket, hogy rendrk legyenek. Rendrnek lenni, mondta a lel-
kesz, nem ,Ioglalkozas, tbb annal: ,hivatas.
Magan az avatasi nnepelyen Serpico bszken Ieszitett a szeken. Els
izben jelent meg egyenruhaban a nyilvanossag eltt, s a kznseg soraiban
ott hallgatta az apja, az anyja es a nvere is a rendrInk beszedet.
RendrInkk jnnek, rendrInkk mennek, de a rendr akademian
tartott szonoklataik mindig olyan egyIormak, mintha e szonoklatok iroi
eldjeik Iogalmazvanyat masolnak le valtoztatas nelkl.
Serpico hallotta, hogy reszeslt a legklnb es legalaposabb rendri
kikepzesben a vilagon, hogy megtanulta a trvenyt s mindazokat a tudoma-
nyokat, amelyek a rendri munkahoz szksegesek, a kvetend modszere-
ket es a bnzk ,modus operandi-jat, vagyis tkeletesen Iel van keszlve
a bn elleni harcra, arra, hogy a tanultakat a gyakorlatban alkalmazza a va-
ros utcain. Megklnbztet egyenruhajarol mindenki latni Iogja, hogy a
kzt szolgalja, azok, akik eddig eszre sem vettek, ezentul jobban megnezik,
minden szavanak es cselekedetenek eddig nem tapasztalt jelentsege lesz,
meglehetsen szk hatarok kze szoritott vilaga hirtelen kitagul, amint
,rajta lesz a kzsseg szeme es Ile.
Hallotta, hogy rendri minsegeben oriasi erklcsi, tarsadalmi es politi-
kai jelentsege van. Rendkivl Iontos, hogy mind szolgalatban, mind szol-
galaton kivl udvariasan, meltosagteljesen es targyilagosan viselkedjek,
mert ezzel kelt tiszteletet a trveny es a kormany irant, mivel a kznseg
sokkal tbbszr kerl kapcsolatba a rendrrel, mint az sszes tbbi hivata-
los szerv kepviselivel egyttveve. Epp ezert elvarjak tle, hogy ktelesse-
geit ,azon a blcselmi alapon allva teljesitse, amely orszagunknak is az
alapja, ez pedig az, hogy a trveny eltt mindenki egyenl, az egyeniseg
ertek, es minden emberi leny vele szletett meltosaga szent es
serthetetlen.
Serpico a szonoklat minden szavat elhitte. Egy Iutolagos utalast kiveve,
hogy ,szemelyeben Ieddhetetlennek kell lennie, nem trtent emlites a
szonoklatban se korrupciorol, se penzrl, amelyet esetleg megcsillantanak
eltte akar a rendrsegen bell, akar azon kivl, es nem trtent emlites
arrol sem, hogy eskvel Iogadott ktelessege jelenteni, ha ilyesmivel
talalkozik. Errl az ujoncok kikepzese soran se hangzott el egy szo sem.
Egyik tanara azt mondta: Mi aszerint tanitjuk magukat, ahogyan az a
nagyknyvben meg van irva, de minden krzetnek megvannak a maga
eljarasmodjai. Azokat majd megtanuljak a terepen.
A Brooklyni Zsido Korhaz klnszobajanak ablakain le volt huzva a rolo.
Frank Serpico az oldalan Iekdt, meztelenl. Derekig be volt takarva egy
lepedvel, a mellebe meg be voltak kapcsolva a gumicsvek. A bal szeme
meg mindig be volt dagadva, a jobb Ielig nyitva, kiIejezestelenl meredt a
semmibe.
Neha khgtt, ilyenkor egy gezcsomoval trlte le szajarol a veres
nyalat. A krlbell tizcentes nagysagu golyo ttte sebszaj behegedt. A
Ile meg mindig szivargott, a valadeknak a benne lev vertl csunya
barnas szine volt.
Csak a kzvetlen csaladtagjai latogathattak meg. Mar az els este, ami-
kor idekerlt, valamennyien eljttek: az apja es az anyja, a ket batyja, mind
a kett a Ielesegevel, es a nvere a Ierjevel. Csak alltak az agy mellett ne-
hany percig. A nvere, Tina, csndesen nezte egy darabig, nezte borzaszto-
an megdagadt es elszinezdtt arcan a Iekete es kek Ioltokat, s mikzben
nezte, Serpico nagyot sohajtott, egy knnycsepp buggyant ki lehunyt szem-
heja alol, es vegigIolyt az arcan. Tina kiszaladt a Iolyosora, es szenvede-
lyesen zokogni kezdett. Kesbb, odahaza, keptelen volt elaludni, es irt az
ccsehez egy erzelmes verset, amely igy kezddtt:
S:erinted elni csak vagv-vagv lehet.
Jagv becslettel, vagv inkabb sehogv.
A te s:amodra nincs ut harmadik...
Serpico, akit meg mindig intravenasan taplaltak, a rengeteg ers
antibiotikummal egytt beadott nyugtato hatasara az allandoan elstetitett
szobaban elvesztette ter es iderzeket.
Nehany honappal ezeltt Hawaiiba, Maui szigetere utazott szabadsagra
egyik baratnjevel, a stewardess-szel, es most errl, abrandozott. Kihajtot-
tak a sziget vegere, a tengerpartra. Volt ott valami kommunaIele, tagjai
kunyhokban eltek a part menti erdkben, s mindenket megosztottak egy-
massal. Serpico vegigsetalt a parton, es latta a haborubol ott maradt bunke-
reket meg a beke rajuk rajzolt szimbolumait. KiIekdt a lannyal a meleg
homokra, a nap Iorron tztt le rajuk, s a part Iele grdl hatalmas hul-
lamokat Iigyelte. Neha, mieltt megtrtek volna, eszrevette, hogy halak
usznak keresztl rajtuk. Olyanok, gondolta, mintha neonbol lennenek, nagy
neon-halak, es gynyrseggel kacagott Iel a gondolatra. A parton lako
emberek nemelyike teljesen meztelen volt, es egyszerre csak is levetette
a Irdnadragjat. Eleteben elszr csinalt ilyesmit. Arra jtt egy ember, es
megajandekozta ket egy kokuszdioval. Serpico Ieltrte, es sokaig nem
Ielejtette el, hogyan Iolyt vegig a hideg kokusztej a testen. Aznap este a
partlakok maglyat raktak, s a lannyal egytt ott lt kztk a tz mellett,
hallgatta a gitarok pengeset, az eneket, a hullamveres drejet, es olyan
szabadnak, erezte magat, mint meg soha.
A korhazban tlttt negyedik napon valamivel jobban lett, jobban
erzekelte a krnyezetet, a szobajaban lev rengeteg viragot. Kes delutan
az egyik apolon egy levelet hozott neki.
Eszrevette, hogy eredetileg a Greenpoint Korhazba cimeztek, onnan
kldtek utana a Zsido Korhazba. A postabelyegz kelte Iebruar 4-e volt, a
levelet nehany oraval azutan adhattak postara, hogy t lelttek.
Els pillantasra csak egy kedves dvzlkartyanak latszott, ez allt rajta:
,Gyogyulj meg minel hamarabb! Csakhogy a ,Gyogyulj meg-et
golyostollal athuztak, es valaki ezt Iirkalta oda helyette: ,Dglj meg.
Alatta, ugyanazzal az irassal, ez allt: ,Te gecizsak. Ez a rendrsegi
szlengben kotont jelent, s a legcsunyabb kiIejezes, amellyel egyik rendr a
masikat illetheti.
NEGYEDIK FEJEZET
1960. marcius 6-an, az akademiai zaronnepseget kvet napon, Frank
Serpico Brooklyn keleti reszeben belepett egy ttt-kopott vrstegla ep-
letbe. Egy katonazsak volt nala, meg egy taska a Iegyverevel, a derekszija-
val, egy gumibottal, zseblampaval es tartalek lszerrel. Nagyon vigyazott,
hogy ne lehessen eszrevenni rajta, milyen izgatott. Az vegtablas bejarati
ajto Iltt zld gmblampak logtak, rajtuk a Ielirat: 81. krzet.
Ahogy belepett az ajton, egy hatalmas, zldre Iestett helyisegben talalta
magat, a Ialak also harmada stetzld volt, a Iltte lev resz nehany
arnyalattal vilagosabb. Jobb kez Iell hatalmas iroasztal huzodott majdnem
a Ial teljes hosszaban. Serpico odalepett es Ielnezett a mgtte tronolo
rendrre, egy hadnagyra. A hadnagy el volt merlve egy puha Iedel
knyvben: Ke:iknvv a s:a:adosi elolepteteshe:. N. Y. Rendorseg.
Serpico csak allt, idegesen, varakozva. Nem trtent semmi. Vegl is
amilyen katonasan csak tudott, megszolalt: Uram, Serpico kzrendr
szolgalattetelre jelentkezem.
A hadnagy kelletlenl Ielnezett a knyvbl, es Ieltnen kznys pil-
lantast vetett ra. Ja igen, helyes. Menjen Iel az emeletre, es keresse meg a
szolgalatvezett. Az els ajto balra.
Serpico az akademian tlttt utolso ket hetben egyre Ieszltebb lelkial-
lapotban varta, hogy vajon hova Iogjak helyezni. Tanarai nemelyik krzet-
rl ugy beszeltek, hogy azok valosagos ,klubhazak ezek a varos csende-
sebb lakonegyedeiben, Ileg Staten Islanden, valamint Queens es Bronx
egyes reszeiben voltak , masokrol meg ugy, hogy azok az igazi ,mozgal-
mas krzetek. Egy mozgalmas krzetben hangoztattak tbbet Iog-
nak tanulni harom honap alatt, mint a ,klubhazak akarmelyikeben harom
ev alatt.
Nagy megknnyebblesere a 81.-es rendrzsargonban a ,Nyolcas-
egyes ,mozgalmas" krzet volt. Egy haromszg alaku, jellegtelen ter-
letet Ioglalt magaban Brooklynban, legnagyobbreszt kopott ketes haromla-
kasos csaladi hazakkal meg sok kis zlettel; aIIele senki Ildje volt a
bedIord-stuyvesanti getto es a Ileg olaszoktol lakott Bushwick kzt, s
ezen a senki Ildjen igen magas volt a bnzesi arany, vagyis az utonal-
lasok, megerszakolasok, betresek, autolopasok, es gyilkossagok szama.
Serpicot azonnal beosztottak az egyik rajba. Ez hatarozta meg szolgalati
idejet. Az egyes rajok tagjai az egyik heten mindennap reggel 8-tol delutan
4-ig, a kvetkezn delutan 4-tl ejIelig, a rakvetkezn ejIeltl reggel 8-ig
teljesitettek szolgalatot. A kapitanysagon eletk kzpontja az ugynevezett
,tarsalgo volt, az eplet hatso reszere nezett, egy aprocska udvarra. Az
udvart Ileg arra hasznaltak, hogy ott tartottak megktve a kobor kutyakat,
amig ertk nem jtt egy Iurgon az Allatved Egyesletbl, es ott helyeztek
el atmenetileg a krzet terleten talalt hullakat is egy badogladaban, amig
el nem vitte ket a hullaszallito kocsi.
A spartai egyszerseggel berendezett tarsalgoban volt krlbell egy tu-
cat Iaszek, ket hosszu asztal es egy loca. Az egyik sarokban egy ciptiszti-
to masina allt, meg egy teljes alakot mutato tkr, hogy a rendrk meg-
nezhessek benne magukat, mieltt kimennek az utcara. A szemkzti Ialon
veges Ialitablak sorakoztak, az veg alatt krztt bnzk szemelyleira-
saival, a ,honap celpontjanak rendszerint egy ismert szerencsejatekosnak
a Ienykepevel es egy csomo elveszett targyrol es eltnt szemelyrl szolo
hirdetmennyel. Miutan a rendrk az emeleti ltzben ahol nem volt
zuhanyozo belebujtak az egyenruhajukba, a tarsalgoban gylekeztek, Iel
oraval szolgalatuk kezdete eltt. Idejket tbbnyire a rendrsegi telexen er-
kezett legujabb krzesek Ieljegyzesevel tltttek. Az utolso nehany ora-
ban elkvetett bncselekmenyekert krztt egyenek szemelyleirasaval al-
talaban senki sem veszdtt: ezek a szemelyleirasok meg nem voltak pon-
tosak, nem sokra mentek velk. Viszont minden rendrnek ktelessege
volt legalabb tiz ellopott auto adatait a krzes szamat, a kocsi markajat,
szinet es rendszamat Ieljegyezni, hogy szolgalati ideje alatt eberen Ii-
gyelje, nem talalkozik-e velk.
Mikor a szolgalatvezet megjelent, a rendrk vigyazzba vagtak magu-
kat, es Ielsorakoztak. A szolgalatvezet kijellte a gyalogos rendrk
posztjat atlagban t es Iel haztmbre kellett vigyazniuk es az URH-s
kocsik szektorait. Egy URH-s kocsit mindig ,napolyis kocsinak jelltek
ki. Ennek az volt a Ieladata, hogy szendvicseket meg srt szallitson a kapi-
tanysag adminisztrativ szemelyzetenek es irnokainak, es ,Iurulyat azaz
a krzet kocsmaiban vetelezett palinkaval megtlttt coca-colas vegeket a
hadnagyoknak es rmestereknek. Aztan kitarult a tarsalgo vegeben a hatal-
mas ketszarnyu tlgyIaajto, es a valtas kimasirozott, el az gyeletes asztala
eltt ahol neha megalltak, hogy az gyeletes hadnagy szemrevetelezze
ket , ki az utcara.
Amikor Serpico szolgalattetelre jelentkezett a szolgalatvezetnel, kapott
a krzetrl egy terkepet, amelyen Iel voltak tntetve az egyes posztok es
szektorok, azzal, hogy a tbbi tudnivalorol majd kioktatjak a krzet vete-
ranjai. S amikor elszr indult szolgalatba a kapitanysagrol, melleje csatla-
kozott egy idsebb rendr, es megkerdezte, hol Iog posztolni. Amikor
Serpico megmondta, a rendr Ielkialtott: O, az klassz hely am, csks.
Franko gratisz kajalhatsz a bisztroban.
Hogyhogy? Nem kell Iizetnem?
Hat egy negyeddollarost eppenseggel ott hagyhatsz a pasasnak.
Minel olcsobban etkezni: ugy latszott, ez a krzet rendreinek egyik
legIbb gondja. Egy rendrrszem egy ora etkezesi idt kapott. Hogy mi-
kor, azt a szolgalatvezet hatarozta meg, hogy tavolleteben szemmel tart-
hassak a posztjat. Elmeletileg nem ebedelhetett vagy vacsorazhatott a hoz-
za tartozo terlet hatarain kivl, erre a rendelkezesre azonban egyszeren
Ityltek. Serpico hamarosan megtanulta, hogy hat olyan hely van a kr-
zetben, ahol a rendrk csakugyan Iranko gratisz azaz ingyen vagy jel-
kepes aron kosztolhatnak. Tulajdonosaik kzl nemelyik valoban lelkes hi-
ve volt a rendrknek, de viszonzasul ugyanolyan klnleges szolgalatokat
vart el tlk, mint amelyik nem volt az: peldaul hogy gyorsan, habozas nel-
kl lepjenek akcioba, ha valaki zrt csinalt a helyisegben, vagy peldaul
nezzek el, ha kuncsaItjaik szabalytalanul parkoltak kocsijukkal az utcan.
Akadt zlettulajdonos, aki a Rendrk Jotekonysagi Egyesletenek az iga-
zolvanyat is megkapta. Ilyen igazolvanya elvileg csak rendrnek lehetett, s
gyakorlatilag sertetlenseget biztositott kzlekedesi kihagas eseten, ha a ko-
csi szelvedjere tztek. Persze az is elIordult, mikent azt Serpico is keny-
telen volt tapasztalni palyaIutasa soran, hogy eppen ezert lyukasztottak ki a
kocsi gumijait.
Ilyen RJE-igazolvany tulajdonosa volt a krzet egyik nagy kavehazi
ettermenek a tulajdonosa is. Serpico tbbszr is megIordult az ettermeben,
mieltt elhatarozta, hogy nem etkezik tbbe ingyen. Elhatarozasa nem er-
klcsi megIontolasokon alapult, bar egyre kenyelmetlenebbl erezte ma-
gat, mikor egyenruhaban lt egy-egy asztal mellett, tudta, hogy nem Iog Ii-
zetni, es ugy kepzelte, hogy ezt a tbbi asztalnal lk is tudjak, es mind t
Iigyelik. De elssorban az sertette, hogy ha vagy egy masik rendr betert
az etterembe, a tulajdonos igyekezett az elz naprol megmaradt vagy az
aznap nem kelend eteleket rasozni. Minel tovabb tprengett a dolgon,
annal megalazobbnak talalta. Mivel egyebkent szeretett jokat enni, egyik
ebedje vegeztevel a szamlat kerte a pincerntl.
O, kerem, az el van intezve mondta a pincern.
Erre Serpico Iogott egy etlapot, megnezte rajta az arakat, es a Iogyaszta-
saert jaro sszeget nemi borravaloval egytt az asztalon hagyta. De el sem
ert a sarokig, a tulajdonos utolerte a penzzel. He mondta , vegye ezt
vissza. Rendrktl nem kernk penzt.
Hogyhogy? kerdezte Serpico.
Ugyan mar, hiszen jo baratok. Jo baratoktol nem kerek penzt. Mind
nalam esznek.
Mi a Iene, maganak talan ingyenben van, amit Ieltalal?
Dehogyis.
Nahat akkor mondta Serpico. En meg Iizetest kapok. Van annyi
penzem, hogy azt ehessem, amit akarok. Nincs szksegem az alamizs-
najara.
Ide Iigyeljen! Mondok en maganak valamit. Jarjon csak hozzam, es
egyen, amit akar. Az nkltseget Ielszamitom erte. Csak nyereszkedni nem
akarok magan. Rendben van?
Serpico vegl is belement ebbe a kompromisszumba, a klnbseget az-
zal egyenlitette ki, hogy nagyobb borravalot hagyott az asztalon. A valto-
zas varazslatos volt. Valahanyszor belepett az etterembe, a tulajdonos a ke-
zet drzslve sietett eleje. Ma a rostelyost tudom, ajanlani, Frank
mondta peldaul. Szavamra mondom, pontosan olyan, ahogy szereti. Kos-
tolja meg, es meglatja. A pincernk is sndrgni kezdtek krltte.
Parancsol meg valamit, Frank? Esetleg meg egy Ieketet? Vagy hozhatok
valami egyebet?
Lehet, hogy ez nem volt nagy dolog, de utolag Serpico ebben is csak an-
nak egy ujabb jelet latta, hogy az emberek tbbsege egyre jobban elidege-
nedik a rendrsegtl, iranta erzett tisztelete semmive lett, s az az erzese,
hogy a rendrk tbbsege mindent elIogad, amihez csak hozzajut, nem t-
rdve azzal, hogy mit gondolnak rola masok, hogy nem alazza-e le magat.
Lam, meg ez a kavehaz-tulajdonos is, aki latszolag odavan a rendrkert,
igazaban megveten lekezeli ket.
Ez erezhet volt a krzetben ismetelten elIordulo kilakoltatasoknal is.
A kilakoltatast vegrehajto varosi bekebiro melle mindig kirendeltek egy
rendrt is, hivatalosan azert; hogy Ienntartsa a rendet. Csakhogy ezek a
tisztviselk rendszerint adtak a rendrknek t dollart, hogy hajtsak vegre
k a kilakoltatast, ha kell, trjek be a lakas ajtajat, es tegyek ki a lakokat az
utcara. Serpico sose tudta elIelejteni, mi trtent, amikor els alkalommal
osztottak be egy ilyen bekebiro melle. O nem Iogadta el ugyan az t
dollart, amelyet a bekebiro Ielkinalt neki, de az annyira hozza volt szokva,
hogy a rendrk megteszik, amire utasitja ket, hogy amikor lelakatolva
talaltak az ajtot, odanyujtott Serpiconak egy nehez kalapacsot: Oke,
biztos ur, verje le a lakatot.
Verje le maga Ielelte Serpico. A maga dolga.
Az eset utan valahanyszor atadtak neki az eligazitas soran egy kilakolta-
tasi vegzest, rendszerint odalepett hozza valamelyik rendr, aki tudta rola,
hogyan gondolkodik, es megkerdezte: He, Frank, akarod, hogy menjek
en helyetted? Az ilyen kilakoltatasok alkalmaval mindig rengeteg nez
gylt ssze, es Serpico bizony eltndtt rajta, milyen velemenyt alkothat
a tmeg a rendrrl, mikor azt latja, hogy a bekebiro helyett vegzi a pisz-
kos munkat. De a kapitanysag ltziben gyakran hallotta a reIrenszeren
ismetld jelszot: Le van szarva a kzvelemeny es az ilyesmi kesbb,
mikor a tavolsag a rendrseg es a kzvelemeny kztt meg jobban meg-
ntt, mindig az eszebe jutott, ha azt hallotta, hogy az utcakon az emberek
gyalazzak es disznoknak nevezik a rendrket.
Meg ujonc koraban avattak be Serpicot az ,olba bujas, azaz a szolgalat
kzbeni szundikalas nemes mveszetebe is. Ez igen regi gyakorlat a rend-
rsegnel: mas varosokban ,sszebujasnak meg ,behuzodasnak nevezik.
A posztjan allo rendrnek orankent egyszer, meghatarozott idpontban be
kellett teleIonalnia a kapitanysagra. Ezeket a hivasokat a kapitanysagon
egy rmester tartotta nyilvan a keszlek mellett, de hajnali harom krl
egy kzrendr valtotta Iel. Egy rmesternek tbb volt a vesztenivaloja,
nem kockaztathatta meg, hogy meghamisitsa a nyilvantartast a hivasokrol,
de a kzrendr, aki Ielvaltotta; magatol ertetden megtette, ha valamelyik
kollegaja elre szolt neki, hogy az ejszaka Iolyaman olba szandekozik buj-
ni. A biztonsag kedveert sok rendr kis ebresztorat hordott maganal, hogy
biztosan Ielebredjen, mikor be kell teleIonalnia, es remek heccnek tartot-
tak, ha sikerlt titokban ugy beallitani valamelyik rendr orajat, hogy az a
szolgalatba indulas eltt tartott eligazitas alatt szolaljon meg a zsebeben.
Nemelyik rendr azonnal olba bujt, mihelyt az ellenrz krutat vegz
rmester ,lattamozta t: a rendrsegi szlengben ezt a kiIejezest hasznaljak
arra, hogy az ellenrzes meggyzdtt arrol, hogy a krzetben valamennyi
rszem eliras szerint a helyen van. Erre altalaban ejIel utan egy krl
kerlt sor, s csak reggel hatkor ismetldtt meg, amikor az rszemeknek
vegig kellett neznik valamennyi ,veget azaz az zletek kirakatait a
posztjuk terleten.
Egy nyomorusagosan ess marciusi ejszakan, amikor Serpico els izben
teljesitett ejIeltl nyolcig szolgalatot, eppen a teleIondoboza mellett allt,
amikor leIekezett mellette kocsijaval az rmester, es megkerdezte: Hogy
vagyunk, csks?
Serpico tisztelgett: Oke, rmester.
Kepzelem mondta az rmester, es tovabbhajtott. Krlbell egy ora
mulva, amikor az rmester visszaIele tartott a kapitanysagra, ismet elhaladt
Serpico mellett, aki ott kzdtt a viharos szellel es esvel. Megkerdezte:
Mi az, maga meg mindig kint van?
Tessek? kerdezte Serpico.
Uristen, hiszen egeszen sszeIagy.
Hat igen, kicsit csips a hideg.
Hat akkor bujjon tet ala mondta az rmester. Hiszen mar
lattamoztam.
Tet ala? Hova?
Hat ott van az az iskola a szomszedos rszem posztjan.
Ja ugy Ielelte Serpico.
Puszta kivancsisagbol elsetalt az iskolahoz, es latta, hogy egy res
URH-s kocsi parkol az eplet eltt. Az URH-sok elkelen bujtak olba,
mivel k sszehajthato tabori agyakat is vittek magukkal a kocsijukon. Ne-
melyik URH-s azonban szivesebben aludt a kocsijaban, a motort jaratva,
hogy mkdjn a Itberendezes. A kocsi oldalso ablakain vrs jelzes Ii-
gyelmeztette a kocsiban lket arra, hogy meddig tekerhetik Iel az ablako-
kat, anelkl, hogy a Iulladas veszelye Ienyegetne ket. Ha eleg meleg volt
az id, termeszetesen valamennyi URH-s a kocsijaban aludt. Serpico nem
gyzte csodalni azt a titokzatos kepessegket, hogy ha a radion a szamukat
hivtak, legmelyebb almukbol is Iel tudtak ebredni, morgolodva, hogy: Ez
mi vagyunk.
Mikzben Serpico ott allt az iskolaval szemkzti jardan, es tndtt,
hogy mit tegyen, latta, hogy az ott posztolo rszem jn ki a kapun. Be
akar menni? kerdezte a vilag legtermeszetesebb hangjan Serpicotol.
Serpico alig hitt a Ilenek. Hat ilyen nyiltan csinaljak? Megvarta, amig
a masik lejelentkezett a teleIondobozabol, aztan bement vele az iskolaba. A
rendrnek kulcsa volt a kls kapuhoz is, meg a bejarati ajtohoz is.
Levezette Serpicot a kazanhazba. ZsuIolva volt rendrkkel, egyesek
tabori agyakon, masok Ialocakon hevertek, IelIujhato manyag parnakkal a
Iejk alatt, megint masok valamiIele ladaknak tamaszkodva a padlon lve
aludtak; a ladakban alighanem tejesvegeket szallithattak. Egy masik
rendr gemberedett kezeit drzslve nyomakodott be Serpico mellett a
helyisegbe, es Ielhaborodva meltatlankodni kezdett, hogy nincs hely.
Baszd meg szolalt meg egy hang a stetben , maskor gyere korabban.
Voltak a krzetben egyeb helyek is, ahol olba lehetett bujni, s ki-ki a
hozza legkzelebb es helyre huzodott be: egy mozi elcsarnokaba, egy
aggok haza pincejebe vagy egy kerteszbodeba egy parkban. A bodeban
volt egy szeszelyes olajkalyha, amely idnkent IstIelhket okadott
ilyenkor a rendrk karomkodva az ablakhoz botorkaltak es kinyitottak ,
viszont megvolt az az elnye, hogy csak nehany lepesre volt egy teleIon-
Ilketl. Serpico is aludt a bodeban egyszer-ketszer, de nem talalta kln-
sebben pihentetnek. Egesz ejszaka csrgtek az ebresztorak, Ielugrott
egy-egy rendr, rohant ki a teleIonIlkehez, hogy lejelentkezzen, aztan
hangosan karomkodva jtt vissza: Az istenit, de kurva hideg van odakint!
Mikor a tarsasag megprobalt ujbol elaludni, kirohant egy masik rendr,
es az is morogva jtt vissza: Vissza se Iekhetek. Beteghez kell mennem.
Ki az isten gondolta volna ilvenkor? Kinel van a gumibotom? Hat a sap-
kam, a szentsegit neki? Eriggy mar odebb, az isten szerelmere, a sapkamon
Iekszel!
A vege az lett, hogy ha nem volt eppenseggel olyan hideg az ejszaka,
mint az Eszaki-sarkon mert ilyenkor azert is csak bebujt par percre va-
lahova, hogy Ielmelegedjek egy kicsit , Serpico lemondott az ,olba
bujasrol. Inkabb vett maganak meleg alsoruhat, vastag zoknit es belelt
kesztyt.
Meg mindig sokkal jobb, gondolta, mint Iekdni a bdssegben, Iolyton
Ielriadni, es hallgatni a horkolasok, bIgesek es szellentesek kakoIoniajat,
marpedig ez mind egytt jart a szolgalat kzben valo alvassal. Ezenkivl
mindig Iennallt az a lehetseg is, hogy sikerl elcsipnie egy betrt.
A 81. krzet egy vonatkozasban Serpico minden varakozasat bevaltotta:
csakugyan mozgalmas krzet volt, es hamarosan tapasztalhatta, milyen
szelsseges hangulatok kerithetnek hatalmukba munkaja soran egy rendrt.
Hol teljesen Ilslegesnek erzi magat, hol meg hatartalanul elegedettnek.
Egyszer, hajnali Iel harom krl, beIordult egy sarkon a Fulton Streetre,
arra a szeles utvonalra, amely Brooklyn zleti negyeden huzodik keresztl,
de a 81. krzetbe erve mar csak nyomorusagos kis zletek szegelyezik.
Hirtelen ektelen vegcsrmples ttte meg a Ilet. Egeszen kzelrl hal-
latszott, de akkor meg nem voltak divatban a higanygz utcai lampak, es a
regimodi lampak homalyos vilaganal egyetlen betrt kirakatot sem latott.
De bizonyos volt benne, hogy egy kirakatot trtek be, es a betr valo-
szinleg meg a haztmb valamelyik zleteben tartozkodik. Csak az utca
egyik oldalarol lehetett szo, mert a masik oldalon huzodo lakotelep eple-
teiben nem voltak zletek.
Serpico elszr is levetette a zubbonyat, nehogy a rajta lev rezgombok
megcsillanjanak a lampak homalyos Ienyeben, aztan elhuzta a revolveret,
es ovatosan elindult a jardan. Amennyire meg tudta allapitani, az utcan
nem jart senki, hangot sem hallott.
Egyszerre csak egy IerIi lepett ki egy mszaki zletbl, egy televizioke-
szlekkel a hona alatt, s ugyszolvan egyenesen Serpico karjaiba setalt. Egy
masodperc tredekere dermedten meredtek egymasra. Serpico olyan kzel
volt a pasashoz, hogy tisztan ki tudta venni hegektl groteszkl eltorzult
arcat. Egy kesheg a szajatol a Ileig huzodott, mintha Iel arcaval nevetett
volna, de a masik arcan is volt ket pirosas Iorradas.
Serpico tert magahoz elsnek. Ne mozduljon mondta a televizioke-
szleket szorongato embernek. Ne dobja el a keszleket, es ne probaljon
meneklni. Kicsit hatrabb lepett, nehogy a pasas hozzavaghassa a televi-
ziot, aztan raparancsolt, hogy ovatosan tegye le a jardara.
Tamaszkodjon a Ialnak mondta Serpico. Az akademian azt hallotta,
hogy a legtbb gyanusitott, ha meneklesi kiserletre keszl, egyszeren
arccal a Ialnak Iordul, de eppen csak hozzaerinti a kezet. Serpico latta,
hogy a pasas pontosan ezt csinalja, es szinte azt is erezte, hogyan Ieszl
meg a teste, hogy egy alkalmas pillanatban nekiiramodjon. Erre mgeje le-
pett, es raIrmedt: Azt mondtam, hogy tamas:kodfon a Ialnak! Azzal a
revolverrel a kezeben, egyik labaval erelyesen hatrarantotta a IerIi bokajat,
s ugyanakkor a szabad kezevel a veknyaba bktt.
A pasas meglepdve Ielmordult. Vigyazzon, he! Meg elesem!
Tudom, miben tri a Iejet mondta Serpico. Csak el ne Ielejtse,
hogy a revolver ki van biztositva!
Mikzben a pasas szetvetett kezzel tamaszkodott a Ialnak, Serpico meg-
motozta, es talalt is nala egy borzaszto nagy zsebkest. Amikor kinyitotta,
latta, hogy legalabb tizent centis a pengeje. Mi az, maga a HasIelmetsz
Jack? kerdezte Serpico. A pasas nem Ielelt. Aztan Serpico a sarkon lev
teleIonIlkehez ment vele, es odahivott egy URH-s kocsit. Mikor a kocsi
megerkezett, megbilincselte a Ioglyat, es beltette a televiziokeszlekkel
egytt a hatso lesre. Az egyik URH-s kiszallt, hogy rt alljon a betrt ki-
rakat eltt. Egy regember lesett ki Ielve az ajton, hazikntsben. Igazolta
magat, hogy a tulajdonos, s hogy az zlet Iltt lakik a Ielesegevel.
Serpico Ielirta a nevet es a teleIonszamat.
A kapitanysagon Serpico bevitte a pasast a hatso szobaba, es nekiallt ki-
tlteni a letartoztatasi rlapot. Be kellett irnia a Iogoly nevet, lakcimet, sz-
letesi helyet es idejet, allitolagos Ioglalkozasat, a letartoztatasa krlme-
nyeit, valamint azt, hogy mivel vadolja. Ebben az esetben betreses lopast
irt be vadnak, mivel a pasas betrte egy zlet kirakatat, es ellopott egy te-
leviziokeszleket, valamint azt, hogy veszedelmes Iegyver a kes volt
nala. Aztan az gyeletes rmester ele vitte emberet. Az rmester bejegyez-
te a krzet nyilvantarto knyvebe, hogy Serpico miert hagyta el a posztjat,
s a Ioglyot is bejegyezte a letartoztatottak jegyzekebe. Mivel a 81. krzet-
nek nem voltak ejszakai rizetescellai, az gyeletesnek teleIonalnia kellett
egy Iurgonert, hogy a Ioglyot atszallitsak a szomszedos 83. krzetbe, ahol
voltak ilyen cellak. Kzben Serpico bekiserte Ioglyat a nyomozok szobaja-
ba, hogy ujjlenyomatot vegyenek rola. Az ujjlenyomatokat ejjelenkent leg-
alabb egyszer, ha nem ketszer sszeszedtek a varos valamennyi krzetebl,
es bevittek a rendr-Ikapitanysag Bngyi Nyilvantartojaba, hogy
megallapitsak, nincs-e priuszuk a letartoztatottaknak.
Mivel Serpiconak reggel a birosagra kellett kisernie Ioglyat, hajnali
tkor hivatalosan Ielmentettek a szolgalat alol, es lepihent az emeleten lev
agyak egyiken. Ezeket az agyakat allitolag meggyilkolt rendrk zvegyei
tartottak rendben, akiket a rendrk Iizetesebl havonkent levont ,hazado-
bol Iizettek. Ez a levonas akkor, amikor Serpico a 81. krzetben volt, egy
dollar es nyolcvant cent volt, s allitolag Ieketere, zsmlere, a rendrujsag
elIizetesere es az ugynevezett ,zvegyi alapra Iorditottak. De Serpico
csak egyetlenegyszer latott valakit agyat vetni, es az is a ,seprs volt, egy
idsebb rendr, aki a kapitanysag hazIelgyeljekent dolgozott, es neha
meleg etelt Iztt a pinceben lev tzhelyen az irodai szemelyzetnek.
Serpico reggel nyolc utan nehany perccel erkezett a 83. krzetbe a Iog-
lyaert. Tbb mas rendrrel egytt, aki szinten a Ioglyat kiserte, teherauton
a brooklyni kerleti kapitanysagra szallitottak ket, ahol a rendrsegi Io-
tosok leIenykepeztek a Ioglyokat. Ott kapta meg Serpico a Ioglya priuszat
tartalmazo rlapot is, amelyet a Bngyi Nyilvantarto oda kldtt at. A
rendr, aki Serpico kezebe nyomta az rlapot, azt mondta: Jo Iogas volt.
A pasas t evet lt, mert kirabolt egy benzinkutat, ket evet, mert kessel
megtamadott es kirabolt valakit, es egy evet es egy napot, mert a kessel
,csak megtamadott valakit. Ez volt a negyedik bncselekmenye, s mivel
mar haromszor lt, huszevi brtnbntetesre szamithatott. Ennyit igazan
nem er meg egy televiziokeszlek mondta neki Serpico.
Ha elni akar az ember Ielelte a pasas , muszaj csinalnia valamit.
Serpico atvitte a birosag melletti IerIiIogdaba, hogy ott varja meg, amig
vadat emelnek ellene. A Iicko nem tudott ovadekot letenni, ezert a targya-
lasig Iogdaban tartottak. Ekkor delutan harom ora volt, s Serpico egesz
napja rament erre az gyre: Krlbell harom het mulva kellett ismet meg-
jelennie a birosag eltt, most mar a targyalason valo kihallgatasra. Akkorra
a Iickonak mar volt gyvedje. Serpico latta, hogy az gyved, a biro es a
vadat kepvisel helyettes allamgyesz sszedugja a Iejet, aztan szinte nem
akart hinni a Ilenek, amikor meghallotta, hogy Ioglya ellen csak vetseg
cimen emeltek vadat, mert maganlaksertest kvetett el. A pasas elallt,
beismerte, hogy ebben valoban vetkes, es a biro harom honapra itelte.
Serpico odament a helyettes allamgyeszhez. MiIele hlyeseg ez?
Harom honapra itelnek egy harmadszor visszaes bnst? kerdezte. Ez
a Iicko rovott multu. Haromszor kvetett el sulyos bncselekmenyt.
Csak nem azt akarja, hogy husz evet ljn egy vacak televizio-
keszlek miatt?
Ide Iigyeljen! Latta, mekkora kes volt nala. Egy regember lakott az
zlet Iltt a Ielesegevel. Tudja maga, hogy mit mvelhetett volna velk?
Tudom mondta a helyettes allamgyesz. Csakhogy nem mvelt
semmit.
Serpico kezdett rajnni es ugyanakkor megerteni is , hogy sok rendr
cinizmusa mgtt egyszeren az igazsagszolgaltatasbol valo kiabrandulas
rejlik. De nehany nap mulva trtent valami, ami lecsillapitotta dhet,
olyannyira, hogy ismet ugy erezte, erdemes rendrnek lenni, erdemes, mert
hasznosabb munkat nem is vegezhetne. Eppen beIejezte a Iorgalom iranyi-
tasat egy iskola eltti atkelhelynel, amikor lelekszakadva hozzarohant egy
Iiatal Iekete IerIi: Jjjn gyorsan, biztos ur!
Mi a problema?
Knvrgm, jjjn gyorsan. A Ielesegem... Szl a Ielesegem...
Serpico vele ment. BeIordultak a sarkon, es Ielrohantak egy berkaszar-
nya lepcsjen egy szegenyesen bebutorozott ketszobas lakasba. Az els
gyereknk lihegte a IerIi , es olyan hirtelen jtt ra az asszonyra, hogy
nem tudom, mit csinaljak.
Serpico benezett a haloszobaba. A Iiatalember Ielesege az agyban Ie-
kdt egy takaro alatt, s tagra nyilt szemmel, remlt arccal nezett vissza ra.
Serpico sejtette, hogy nem lehet tbb huszevesnel, es a nygesei hallatan
meg grcssen ssze-sszerandulo teste lattan azonnal rajtt, hogy ersen
vajudik.
Levetette a zubbonyat, bement a Irdszobaba, es kezet mosott. Meg-
kerdezte a IerIitol, van-e teleIonjuk. Mikor az megmondta, hogy nincs,
Serpico gyorsan raparancsolt: Akkor keressen egyet, es hivja ki a ment-
ket! Aztan visszament a haloszobaba. Semmi baj nyugtatta meg az
asszonyt , minden rendben lesz. A n elesen Ielsikoltott Iajdalmaban, es
az ujjait kezdte harapdalni. Serpico Ielhajtotta a takarot, es latta, hogy az
asszony nemcsak vajudik, hanem mindjart meg is szl. A magzatviz mar
elment.
Az akademian tanitottak, hogyan kell szkseg eseten levezetni egy sz-
lest, es oktatoIilmet is bemutattak hozza. Serpico gondolatban atIutotta a
tanultakat. Nagy meglepetesere egyaltalan nem volt ideges; st emlekezete
szerint bszkeseg tlttte el; hogy keznel van, es segithet ezen a nn, aki
tehetetlenl, ijedten Iekszik az agyon, ra van utalva, benne bizik, es segiti
vilagra a csecsemjet: a szeme lattara szletik meg, es kezd elni egy
ember.
Eszrevette, hogy a csecsem Ieje mar kezd kibukkanni, es gyorsan alaja
tartotta a tenyeret, hogy megtamassza. Knny szles lesz, gondolta, nem
lesz semmi problema. Aztan egyszerre csak eszrevette, hogy a csecsem
Iulladozik. A nyaka kre tekeredett a kldkzsinor, es minel kijjebb jtt a
csecsem, annal jobban megszorult rajta. Egyik kezevel amennyire csak
lehetett, visszatartotta a csecsemt, a masikkal meg ketsegbeesetten
igyekezett athuzni a Iejen a kldkzsinort. Vegl sikerlt is.
Az ujszltt csecsemt a labanal Iogva Iejjel leIele tartotta, az ujjaval
kitisztitotta a szajat, aztan megpacskolta, hogy kezdjen el sirni. Mit szol
hozza szolt oda az asszonynak , Iiu.
Az akademian elmagyaraztak, hogy a kldkzsinort csak akkor szabad
elvagni, ha Ieltetlenl szkseges, klnben a mentkre kell hagyni. Nem
ertette, miert nincsenek meg mindig ott a mentk. A csecsemt meg min-
dig a kezeben tartva, megIordult, es latta, hogy az ujdonslt apa kve der-
medten all, az ajtoIelIaba kapaszkodva. Maga egesz id alatt itt allt?
kerdezte Serpico.
A Iiatalember neman bolintott.
Nem hivta ki a mentket?
A Iiatalember nyelt egyet. Nem, uram, nem mertem elmenni. Meg az
orvost se tudnam kiIizetni.
Serpico raparancsolt, hogy gyorsan Izzn ki egy darab spargat meg
egy ollot. A csecsemt az anyja hasara helyezte, es a kldketl krlbell
tizent centire elkttte a sterilizalt spargaval a kldkzsinort, aztan egy
masik darab spargaval vagy t centivel arrebb is elkttte, es a kett kzt
elvagta. Aztan egy trlkzvel letrlte es az anyja karjaiba tette a
csecsemt.
Serpico meg negy szlesnel segedkezett rendri palyaIutasa soran, de
ez, az els volt az, amelyet sohase tudott elIelejteni. Krlbell egy het
mulva a posztjat jarta, amikor a csecsem apja ujbol megjelent. Biztos
ur! Mar mindentt kerestem.
Mi baj mar megint?
Semmi baj. A gyerek jol van, meg az anyja is. Csak a maga nevet
szeretnem megtudni.
Serpico.
Nem. A teljes nevet szeretnem tudni.
Frank vagyok. Frank Serpico.
Azert, mert annak szeretnenk keresztelni a gyereket. Franknek.
Magarol, biztos ur.
Eltekintve a tel derekan valoban rohadt ejszakaktol, Serpico szeretett a
posztjan jarkalni. Amikor a kapitanysag epletebl kilepett az utcara, eltl-
ttte a joles erzes, hogy szabad, a maga ura, hatalma van, es Ielel a va-
ros ama t es Iel haztmbnyi terleten lakok biztonsagaert es nyugalmaert,
amelyet szolgalati ideje alatt szemmel kell tartania. Termeszetenel Iogva
mindent komolyan vett, es komolyan vette azt is, amit a rendr akademia
zaronnepsegen hallott, hogy a legtbb ember szemeben kepviseli a kor-
manyt, ezert aztan mindig ramosolygott a jarokelkre, neha meg bolintott
is nekik, meg-megallt, hogy elbeszelgessen a krzeteben lev boltosokkal,
es mindig kesz volt az idsebb hlgyeket keresztlsegiteni az uttesten.
De ami a trvenyek Ioganatositasat illeti, munkaja ezen a terleten
egyenruhas rendrkent alapjaban veve kizarolag a bnzes megelzesere,
illetleg a bnzk helyszinen valo letartoztatasara korlatozodott. Ami
ezen kivl esett, vagyis a rendri munka nyomozasi reszet a bnjelek ki-
vizsgalasat, a nyomok kveteset, a gyanusitottak kihallgatasat, a rejtelyek
megoldasat , mind a detektivek vegeztek, es egyre tbbet kezdett arrol
az idrl abrandozni, amikor majd is detektiv lesz. A posztjat jaro rend-
rkent mindssze annyiban vegezhetett nyomozomunkat, hogy lopott ko-
csikat keresett, es a krzetben hamarosan lett az a rendr, akinek a leg-
tbbet sikerlt megtalalnia. Serpico Ileg a rendszamtablakat Iigyelte. Va-
lahanyszor ranezett egyre, gyorsan vegiggondolta, nem lat-e rajta valami-
lyen gyanus jelet. Nem piszkos-e peldaul a rendszamtabla, holott a kocsi
tiszta? Nem csorba vagy horpadt-e a rendszamtablat tarto csavarok Ieje?
Nincs-e a rendszamtablan egy rozsdas lyuk, annak jelel, hogy ott korab-
ban egy csavar volt, amelyet eltavolitottak. Nem lazak-e a csavarok, vagy
nem drottal van-e odaersitve a rendszamtabla? Ezek kzl barmelyik ele-
gend ok volt arra, hogy vallatora Iogja a kocsi vezetjet. Neha csak a ko-
csi tulajdonosa jart el hanyagul, mikor kicserelte a rendszamtablat, de az
esetek tbbsegeben kiderlt, hogy vagy a kocsi, vagy a rendszamtabla
lopott.
Szilard elhatarozasa, hogy rendrkent valami kiemelked cselekedetet
hajt vegre, s ezzel eleget tesz gyermekkori elkepzeleseinek, hogy milyen-
nek kell lennie egy rendrnek, lehetve tette Serpico szamara, hogy detek-
tivet jatsszon egy olyan esetben, amely egeszen mas volt, mint egy kocsi
lopas. A 81-es krzetben elIordulo egyeb bncselekmenyek mellett rend-
kivl gyakori volt a nemi erszak, de az ott dolgozo rendrk tbbsege
erzeketlen volt az ilyen esetek irant, Ileg olyankor, amikor Iekete nkrl
volt szo. Mindig azt obegatjak, hogy ,megbecstelenitettek magyarazta
Serpiconak egy regi detektiv , de az esetek tbbsegeben k provokaljak a
dolgot. Egyszer Serpico a posztjan volt, amikor Iojtott sikolyt hallott egy
pincebl. Lerohant a lepcsn, es latta, hogy ket Iekete alak, egy IerIi meg
egy n dulakodik a padlon. A IerIi Ielugrott, es kirohant az udvarra nyilo
ajton. Serpico utana lhetett volna, de eszebe jutott, mit mondott a
detektiv, es nem ltt. A n trtenetesen nemcsak reszeg volt, hanem meg
Ieljelentest se volt hajlando tenni. Lam emlekeztette Serpicot a detektiv
, nincs Ieljelentes, nem lehet gyet csinalni a dologbol. Ha elsti a
Iegyveret, be kell mennie a Iegyverszakert csoporthoz, s az csak maganak
kellemetlen. S ha veletlenl egy bameszkodot talal el, nyakig benne van a
pacban. Es mindez miert? Hogy elkapjon valami nyavalyast, aki allitolag
megerszakolt egy nigger szukat.
Egy ejszaka azonban, amikor Serpico egy betegszabadsagon lev URH-
s rendrt helyettesitett, tizenegy ora tajban jelzest kaptak, hogy egy n si-
koltozik az utcan valahol a szektoruk hataran. Mikor a jelzesre odarobog-
tak, mar a helyszinen volt a szomszedos szektorban cirkalo URH-s kocsi,
es jelentette: A Ieltetelezes alaptalan. De Serpico lt a kormanynal
nem Iordult vissza, hanem tovabbhajtott a hely Iele, ahonnan a sikolto-
zast hallottak. Egy iskolaudvar terlt el bal kez Iell. Sokszor posztoltam
itt mondta Serpico. Ez az udvar melyen hatranyulik. Nezzk csak meg
jobban. Felhajtott a kocsival a jardara, es vegigsepert a reIlektorral az is-
kolaudvaron. Az udvar stet hatso reszeben negy Iiatalemberre esett a reI-
lektorok Ienye, egy Ildn hever alakot alltak krl. Azonnal szetspric-
celtek, ahanyan voltak, annyiIele. Serpico a kollegajaval egytt odarohant
a Ildn hever alakhoz. Lattak, hogy egy Iekete n, teljesen meztelen, es
erthetetlenl nyszrg valamit. A Iiatalemberek utan vetettek magukat.
Harom kzlk kibujt a keritesben lev lyukakon, a negyedik megprobalt
atmaszni a keritesen. Eppen Ielert a tetejere, amikor Serpico ravetette
magat, elkapta az egyik labat, visszahuzta az udvarba, es megbilincselte.
A kabult nt talpra segitettek, es beburkoltak egy pokrocba, amely az
URH-s kocsiban volt, Serpico pedig bizonyiteknak magahoz vette letepett
bugyijat. A n eldadogta, hogy egyedl lt egy kocsiban, mikzben a Iiuja
egy csomagot kezbesitett, es egyszerre csak kirancigaltak, behurcoltak az
iskolaudvarba, es megerszakoltak. Sok ilyen aldozat, akar Iekete volt,
akar Ieher, nem tett Ieljelentes, mert nem akarta, hogy a tarsadalom megbe-
lyegezettnek tekintse, vagy Ielt a megtorlastol vagy a megalaztatastol,
amelynek Ileg ha Iiatal nrl volt szo a kapitanysagon nemegyszer ki
volt teve: a kutato pillantasoktol, a Ielhangon tett megjegyzesektl. De ezt
a nt elnttte a mereg, mikor szembesitettek a tizennyolc eves Iiatalem-
berrel, akit Serpico elIogott. O volt az egyik! sikoltotta. O Iogott le,
mikor az a masik a szamhoz dugta, az izejet, es megIenyegetett, hogy ha
nem teszem meg, tudjak, mit, megl. Tyha, gondolta Serpico, ez a n
aztan elkepeszt tanuvallomast Iog tenni.
A nt korhazba szallitottak, Serpiconak pedig at kellett adnia Ioglyat a
krzet detektivjeinek, hogy kiIaggassak, kik voltak a bntarsai. Harom de-
tektiv tartozkodott a csoport szobajaban, egyikket Bikacsknek neveztek,
mert buzgon hasznalta a brrel bevont olmosbotot. Oke, te szarhazi, kik
voltak a cimboraid? kezdte ez a Bikacsknek nevezett detektiv. Mivel
nem kapott valaszt, elvette olmosbotjat, ugy Iogta a markaba, hogy
krlbell t centire kialljon a boldogabbik vege, es a Iiu gyomraba bktt
vele, aki ertlen sohajjal sszecsuklott. Aztan elkezdte csepelni a suhogo
olmosbottal, a gyomran, a vesejen, a tarkojan. A Iiu elajult. Egy vdr
vizzel magahoz teritettek. Beltettek egy szekbe, egy masik detektiv a hata
mge allt egy teleIonknyvvel, es a Ilere csapott vele. Amikor a Iiu
Iajdalmaban kaban megrazta a Iejet, a teleIonknyv lecsapott a masik
Ilere. Es igy ment tovabb. A teleIonknyv neha nem a Ilen talalta, es a
Iiu orrabol mleni kezdett a ver. De meg akkor sem volt hajlando beszelni.
Vegl is azt mondtak Serpiconak: Vigye innen ezt a szar alakot!
Mivel Serpico Ioganatositotta a letartoztatast, masnap reggel be kellett
mennie a Ioglyaert, hogy a kerleti kapitanysagon leIenykepezzek, aztan
atkiserje a birosagra. De nem lt be melleje a Iurgonba, hanem a sajat ko-
csijan ment utana. Kzben gondolkozott. Az ejjel a detektiveknek nem az
volt a Iontos, hogy inIormaciot szedjenek ki a Iogolybol, hanem az, hogy
verjek. Tamadt egy tlete. Igy aztan mikor atestek a Ienykepezesen, tuda-
tosan megszegett egy rendrsegi szabalyt. A Ioglyot be kellett volna raknia
az eplet eltt varakozo Iurgonok egyikebe, hogy atszallitsak a IerIiIogda-
ba, s ott varja meg, amig valamikor a nap Iolyaman vadat emelnek ellene.
Ehelyett Serpico Ielrevonta, es megkerdezte tle: Hogy erzed magad?
A megbilincselt Iiu sszegrnyedt, mintha arra szamitana, hogy
agyekon rugjak. Ne mondta Serpico , komolyan kerdezem. Alaposan
megdolgoztak az ejszaka. Nem tehettem semmit ellene. Mondd csak, nem
vagy ehes?
A Iiu gyanakodva hallgatott.
Ide Iigyelj mondta Serpico , az utca masik oldalan van egy biszt-
ro. Leveszem rolad a bilincset, es odaviszlek. De szeretnem, ha egyvala-
mit jol az agyadba vesnel. Az ejjel en egy ujjal sem nyultam hozzad, csak
amikor elkaptalak, de ha most megprobalsz atejteni, beled eresztek egy
golyot.
Amikor beleptek a bisztroba, Serpico adott a Iiunak ket dollart. Letele-
pedtek a pult melle, a Iiu rantottat es Ieketet rendelt, de a rantottat nem
tudta lenyelni. Aztan els izben Iordult Serpicohoz: Kaphatnek egy
cigarettat?
Van ket dollarod. Arra kltd, amire akarod.
Amikor elhagytak a bisztrot, Serpico elhatarozta, hogy megkockaztatja,
es a sajat kocsijan viszi a Iiut a Iogdaba.. De nem szerette volna, hogy bi-
lincs nelkl ljn a kocsijaban, igy aztan megmagyarazta neki: Kenyte-
len vagyok ujbol rad rakni a bilincset, mert ha valaki kiszur bennnket,
nagy bajba kerlhetek.
Serpico Iogott valami zenet a radion, s par pillanat mulva megszolalt:
Szeretnek komolyan beszelni veled, es szeretnem, ha te is komolyan
venned, amit mondok. Nagy bajba kerlhetsz. Egy kis sznetet tartott.
Semmi ertelme, hogy a tbbiek helyett is te vallald magadra az egesz
disznosagot. Nem tudom, hogy csakugyan te voltal-e a legbnsebb, vagy
nem, az is lehet, hogy eppen csak ott voltal, de mindenesetre egyedl teged
kaptunk el.
A Iiu nem szolt semmit. Serpico latta a szeme sarkabol, hogy mereven
nez maga ele, es dhsen szivja a cigarettajat.
Serpico megallt a kocsival a Iogda hatalmas vaskapuja eltt. No
mondta , azt hiszem, nem art, ha szippantasz meg utoljara egy jo nagyot a
szabad levegbl, mert nagyon-nagyon sokaig nem lesz modod ra. Nem
ertelek. Talan le vagy ktelezve azoknak a Iiuknak, vagy mi? Baszd meg,
hiszen k elszaladtak, teged meg ott hagytak a pacban. Most valoszinleg
nagyokat rhgnek rajtad. ,Elkaptak a Iaszit, de szarunk ra. Tudod, hogy
sulyos bntetes var rad? Tudod, mennyit kaphatsz ezert?
Foglya idegesen Ieszkeldtt az lesen, szivott meg egy nagyot a
cigarettajan, aztan dnnygtt egy ,oket, es megnevezte harom bntarsat.
Beszelek az allamgyesszel mondta Serpico. Megmondom neki,
hogy egyttmkdtel.
Aznap este, noha nem volt szolgalatban, Serpico visszament az iskola-
hoz, amely tanitas utan is nyitva volt, hogy a krnyekbeli Iiatalsag hasznal-
hassa a tornatermet es az udvarat. Serpico ismerte a gondnokot, es megmu-
tatta neki a harom nevet. Persze hogy ismerem ket mondta a gondnok.
Mindig itt lognak.
Serpico Ielhivta a detektivcsoportot, elmagyarazta, hogy hol van, es azt
mondta: Kldjenek ide valakit. Nyomara jutottam azoknak a tegnap esti
disznosagban reszes Iickoknak. Barmelyik pillanatban itt lehetnek.
A detektiv ezt Ielelte: Sajnos, azzal az ggyel Bikacsk Ioglalkozik,
az meg ket nap szabadsagot vett ki.
Na es?
En nem tehetek semmit. Nem az en gyem.
Fene essen beletek, gondolta Serpico. Igaz, hogy a gyanusitottak Ielhaj-
tasa a detektivek dolga, de ha mar idaig eljutott, miert ne mehetne tovabb
is? Masnap delutan negytl ejIelig teljesitett szolgalatot, s az eligazitason
azt kerte, hogy arra a posztra osszak be, ahova az iskola tartozik. A
szomszedos poszton szolgalatot teljesit rendrrel meg megallapodott,
hogy het orakor is az iskola kzeleben Iog tartozkodni. Nehany skalpra
van kilatasom mondta Serpico , szksegem lehet a segitsegedre.
Az iskolahoz setalt, es vart. A gyanusitottak kzl kett hamarosan meg
is jelent. Az egyik lelt az udvaron egy padra, az ott Iolyo soItball-merk-
zest nezni, a masik bement a tornaterembe. Serpico addig sndrgtt az
udvaron, amig a padon l mge nem kerlt. Hallotta, hogy a Iiatalember
szaporabban kezd lelegezni, mire raszolt: Maradj veszteg, te csirkeIogo!
Ha csak egyet is moccansz, kinyirlak. A szomszedos poszton szolgalatot
teljesit rendr a kerites mellett allt. Serpico intett neki, hogy jjjn be.
Bevittek a gyanusitottat, aztan Serpico visszament a tornaterembe a
masikert. Az a Ialnak tamaszkodva ket lannyal szemezett. Gyernk
szolt ra Serpico , beszelni akarok veled.
Nem csinaltam semmit. Nem csinaltam semmit. Mit akar tlem?
Harmat talalgathatsz.
Serpico teleIonalt a nnek, akit megtamadtak, es megkerte, Iaradjon be
hozza a kapitanysagra. Amikor a n megerkezett, egyetlen detektiv sem
tartozkodott a nyomozok szobajaban, igy aztan Serpico maga sorakoztatta
Iel a szemlere a Ioglyokat. A n a masik oldalrol tkrnek latszo ablakon
keresztl hatarozottan azonositotta tamadoit.
Addigra ket detektiv is betevedt. Serpico megadta nekik a negyedik
gyanusitott nevet es valoszin cimet, aki nem mutatkozott az iskolaban. A
nt levitte a Ildszintre, kitlttt nehany rlapot az esettel kapcsolatban, es
megivott egy csesze kavet.
Krlbell haromnegyed ora mulva tert vissza a nyomozok szobajaba.
Az egyik detektiv kzlte vele, hogy a negyedik gyanusitottat nem talaltak
a megadott cimen, de egy besugo a nyomara vezette ket, elkaptak az ut-
can, es hamarosan behozzak. Serpico lovaglo lesben letelepedett egy
szekre, hogy megvarja. Szinte azonnal megerezte, hogy valami nem stim-
mel; a nyomozok szobaja varatlanul elcsendesedett. A detektiv, aki elz-
leg beszelt hozza, valami papirokkal kezdett Ioglalatoskodni, aztan nezte
egy darabig Serpicot, s vegl is odaszolt neki, hogy semmi ertelme tovabb
is ott csrgnie.
Hogyhogy? kerdezte zavartan Serpico.
Egyszeren ugy, csks, hogy nem kivanatos Ielelte a detektiv.
Mi nem kivanatos?
A skalp a mienk, akarcsak az egesz gy. Neknk kptek be a
pasast, mi Ioglalkozunk vele. Nem kivanatos remelem, erti, hogyan er-
tem , hogy mindenbe belesse az orrat.
A szentsegit neki! trt ki Serpico. En trtem magam az gyben.
Tegnap este meg Iel is hivtam magukat, hogy megmondjam, hol talaljak
meg a Iickokat, de magukat nem erdekelte.
A detektiv megprobalta ervekkel meggyzni. Emlekeztette Serpicot,
hogy milyen dhs volt az elz heten a hadnagy, mikor egy rendr tartoz-
tatott le valakit, akit a detektivek kerestek. Uristen mondta , a Ink
majdnem gutatest kapott.
Ez az en skalpom, es ragaszkodom hozza!
A detektiv sohajtott egyet, es azt mondta, hogy akkor kenytelen Ielhivni
a hadnagyot. Serpico vegighallgatta, amint nagy vonasokban ismerteti a
trtenteket, aztan elkezd dadogni: Ne ram haragudjon, Ink. Nem en
tehetek rola. Aztan letette a kagylot, es Serpico Iele Iordult: Allati
dhs. Mar jn is le. Most mar akkor se mehetne el, ha akarna.
Mikor a hadnagy belepett, berendelte Serpicot az irodajaba, kzlte ve-
le, hogy hivatalos vizsgalatot kivan leIolytatni, tollat vett a kezebe, es mar
tette is Iel a kerdeseket, hogy mi a neve, rangja es jelvenyenek a szama.
Aztan Serpico noteszat kivanta latni, azt a noteszt, amely tulajdonkeppen
naplo, s amelybe a rendrnek a szolgalata kzben elIordult esemenyeket
kell bejegyeznie. Elvileg percre pontosan kell vezetni, es ez volt az
egyetlen, amit Serpico nagy izgalmaban elmulasztott megtenni. Aha
mondta a hadnagy es mar irt is , nem vezeti a naplojat. Aztan azt akarta
tudni, miert nincs Serpico a posztjan, s miert hagyta el az utcat, es ment be
engedely nelkl az iskolaba. Lenyegeben ez ujabb megsertese volt a
rendrseg szolgalati szabalyzatanak.
Azt akarja a tudtomra adni, hadnagy kerdezte vegl is Serpico ,
hogy erre a skalpra maga tart igenyt?
A hadnagy azt valaszolta, hogy ertelmezheti a szavait igy is, de ugy is,
hogy esetleg panaszt emel ellene, mivel megszegte a szolgalati szabalyza-
tot. Ennek az lett volna a kvetkezmenye, hogy Serpico rendrsegi tr-
venyszek ele kerl, ami ugyanaz, mint a katonasagnal a haditrvenyszek.
Mivel Serpico a rendrsegnel annyi volt, mint a hadseregben egy baka, ugy
megremitette a kilatas, hogy egy hadnagy esetleg trvenyszek ele allitja, es
ugy Ielt meg a gondolatatol is, hogy a szemelyi lapjara a legjobb esetben
egy megrovas kerl, hogy inkabb engedett.
Oke mondta , ha a skalpot akarja, legyen a magae es kisetalt az
irodabol.
A kellemetlen epizodnak bohozatba ill csattanoja lett. Az egyik detek-
tiv masnap megprobalta vicceldve megbekiteni Serpicot, csakhogy ad-
digra mar szamtalan rendrnek elmeselte, hogy mi trtent, s az eset hire a
krzeti kapitany Ilebe is eljutott. Kikerdezte Serpicot, es dhsen Ielro-
hant, hogy beszeljen a hadnaggyal. Azzal jtt vissza, hogy sajnos, mar va-
lamennyi jelentest iktattak, es mindenki szamara tulsagosan kenyelmetlen
volna utolag modositani ket. De, mondta, elismertek, hogy Serpico
,segedkezet nyujtott a letartoztatasokhoz, es tette hozza valoszinleg
,Ielterjesztik dicseretre.
Serpico alig ismert magara a Ielterjesztesben, amelynek els Kivalo
Rendri Munkaert valo kitnteteset ksznhette. Hogy ne kerljenek el-
lentmondasba azzal, amit elzleg mar jegyzknyvbe vettek, a Ielterjesz-
tesben emlites se trtent arrol, hogy az nyomozotevekenysege vezetett a
harom szemely letartoztatasahoz, aki azon az ejszakan nemi erszakot
kvetett el. Ehelyett csupan azt szgeztek le, hogy az URH-s kocsiban l
Serpico tarsaval egytt nagy szemelyi kockazatot vallalt akkor, amikor az
els letartoztatast Ioganatositotta, mivel a bncselekmeny ,egy vagy tbb
elkvetje valoszinleg kessel volt IelIegyverkezve.
A Kivalo Rendri Munkaert a legalacsonyabb Iokozatu rendrsegi
kitntetes, es ha Serpico a Kitnteteseket Adomanyozo Bizottsag eltt nem
mondta volna azt, hogy tudomasa szerint egyetlen kes sem villant az
iskolaudvaron, valoszinleg magasabb Iokozatot kapott volna. Igy azonban
vegl is csupan azon az alapon tntettek ki, hogy ,a ket rendr mentette
meg az aldozatot a komolyabb testi serlestl.
Serpicot megvesztegetni is ujonc koraban, a 81. krzetben probaltak el-
szr. A dolog akkor trtent, amikor ismet egy URH-s rendrt helyettesitett.
Serpico klnsen kapos volt, ha helyettesiteni kellett valakit, mert min-
dig hajlando volt a nyolcoras szolgalat alatt mindvegig a kormanykerek
mellett lni, holott a szokasos eljaras az volt, hogy a vezetesi idt megIe-
leztek. A dolog egyaltalan nem esett nehezere, st inkabb szeretett vezetni.
Ilyenkor ugy erezte, hogy a helyzet ura, es nalloan cselekszik. Egy alka-
lommal, amikor eszrevette, hogy egy eltte halado kocsi atmegy a piros-
ban, szo nelkl Ielgyorsitott, es megallasra kenyszeritette a kocsit. S mig a
tarsa, egy pocakos veteran, kenyelmesen hatradlt az lesen, Serpico ki-
szallt, es elkerte a kocsi vezetjetl a jogositvanyat es a kocsi papirjait. A
jogositvanybol kiderlt, hogy a kocsi tulajdonosa mar tbbszr kvetett el
szabalysertest. A pasas egeszen magankivl volt. El akarta hitetni Serpico-
val, hogy csak akkor vette eszre, hogy a lampa vrsre valt, amikor mar
Ieluton volt a keresztezdesben. gynk volt, a kocsijatol Iggtt a megel-
hetese, es az a veszely Ienyegette, hogy ha meg egyszer megbntetik kz-
lekedesi kihagasert, vegleg elvesziti a jogositvanyat. Nem nezhetne el
most az egyszer? kerdezte knyrgve.
A kocsi nem esz nelkl robogott keresztl a tilosban, inkabb kenyelme-
sen, mintha a vezetje csakugyan nem Iigyelt volna ra, hogy mit csinal, es
Serpico mar-mar, hajlando is lett volna egy Iigyelmeztetessel tovabbenged-
ni, amikor a pasas varatlanul megszolalt: Ide Iigyeljen, nekem megerne
harminct dollart, ha nem kapnek bntetcedulat.
Serpico rabamult. Harminct dollart akar adni, hogy ne adjak bntet-
cedulat?
Csak ennyi penz van nalam, biztos ur. Becsletszavamra.
Varjon egy pillanatig mondta Serpico. Visszament az URH-s
kocsihoz, es beszolt a tarsanak: He, szallj csak ki, es gyere velem. Tanura
van szksegem. Le Iogom csukatni ezt a pasast vesztegetesert.
Vesztegetesert? Miert, mi trtent?
Azt mondja, hogy harminct dollart ad nekem, ha elnezzk neki, hogy
tilosban hajtott at.
Ugyan Ielelte Serpico tarsa , szallj csak be a kocsiba, jobb lesz, ha
en intezem el a dolgot.
Mivel volt a Iiatalabb, Serpico kenytelen volt engedni. Csak egy-ket
percig lt a kocsiban, s mar latta is, hogy a tarsa jn vissza, a pasas meg
tovabbhajt.
Mi van? kerdezte Serpico.
A tarsa beszallt a kocsiba. Kinyitotta a markat, es leszamolt harom
gyrtt tizest meg egy tst. Tudsz valtani? Ugyanis Ielezni szoktunk.
Serpico elinditotta a kocsit. Nem mondta kereken. En anyagilag
jol allok. Nincs szksegem a penzre.
Biztos? Komolyan mondod? Ugyanis a Iele neked jarna. Mondom,
hogy mindig igy osztozunk.
Oke mondta Serpico. Te engedted el a pasast. Te kaptad a penzt.
Tartsd meg magadnak.
Istenemre mondom, Frank, ez szep tled. Rengeteg tejet vehetnk
belle a klykknek.
Amikor hire ment az esetnek, Serpico meg kaposabb lett a regi URH-
sok kzt, ha partner kellett nekik. O pedig, amikor sikerlt magahoz ternie
mert kezdetben nagyon meg volt dbbenve , megprobalt magyarazatot
talalni a trtentekre. Elvegre gyerekkoraban is latott rendrket, akik
Iizetes nelkl vittek el gymlcst a krnyekbeli piacokrol, s ezt mindenki
magatol ertetdnek talalta. A kzlekedesi epizod ugyanennek a tnetnek
volt a megnyilvanulasa, csak nagyban. Akar egy almarol van szo, akar
kzlekedesi kenpenzrl, nemelyik rendr ugy tekinti, hogy ez magatol
ertetden jar neki, es valoszinleg nem gondolja at, hogy mit csinal. A
dolgot klnben is a kocsiban l pasas ugy is lehetne mondani, hogy a
kznseg kezdemenyezte; igazaban volt korrupt. Mindenesetre a
lenyeg az, gondolta Serpico, hogy a penzt nem Iogadta el, hanem a masik
rendr, a dolog tehat nem ra tartozik.
De meg ha nem igy gondolkozott volna is, mit tehetett volna, mikor
csak ujonc volt a krzetben? Persze Iordulhatott volna az gyeletes rmes-
terhez vagy hadnagyhoz is, es jelenthette volna, hogy a tarsa, aki tbb mint
tiz eve tagja a testletnek, kenpenzt Iogadott el. Csakhogy tisztaban volt
vele, hogy ezt k is tudjak, es lehet, hogy alkalomadtan maguk is Iogadtak
el penzt. Nem volt a szervezetnek olyan resze, amely komolyan Ioglalkoz-
hatott volna a problemaval, es sehonnan se kapott batoritast, hogy tegyen
valamit az gyben. A korrupciorol senki sem beszelt. MegIoghatatlan volt,
csak volt, es atitatta az egesz testletet. Nemelyik rendr benne volt a do-
logban, nemelyik nem. Mindegyik ujoncnak maganak kellett elbb-utobb
dntenie, hogy mit valaszt. A valasztasi lehetseg azonban korlatozott volt:
vagy reszt vett a dologban, vagy ,masIele nezett. Harmadik lehetseg
nem letezett. Az iratlan trvenyek megsertese lett volna. Egyvalakinek
azonban emlitest tett az esetrl: a lanynak, akivel akkoriban jart. Egy man-
hattani hirdetesi gynkseg titkarnje volt, Iogadta az gyIeleket. Serpi-
co meg akkor ismerkedett meg vele, amikor a lany egy munkakzvetit
gynksegen tlttte be ugyanezt a munkakrt. Serpico akkor jart oda,
amikor a rendr akademiara valo Ielvetelere vart, es munkat keresett. Szo-
ba elegyedtek, Serpico elmondta a lanynak, hogy tulajdonkeppen rendr
szeretne lenni, es kiderlt, hogy a lany egyik nagybatyja rendr, az egyik
unokatestvere meg detektiv. Aztan mikor mar egytt jartak, allandoan ci-
vodtak. A lany valosaggal megrjitette a dumajaval, hogy milyen ragyogo
sora van a hirdetesi gynksegen, hogy egy szep napon beall manekennek,
hogy Serpico tul sokat jatszik rendrt olyankor is, amikor nincs szolgalat-
ban, es nem Ioglalkozik eleget vele, hogy uj kocsit kellene vasarolnia, s
hogy neki sohasem vesz valamire valo ajandekot. Serpico ismetelten meg-
Iogadta magaban, hogy szakit vele, csakhogy a lany teste legalabb olyan
bujan kivanatos volt, amilyen alantas a gondolkodasa. Az agyban egeszen
mas teremtes lett belle, megszallott es demoni, es ilyenkor parolgott el
Serpico elhatarozasa, hogy szakit vele.
Azon az esten, amikor elmondta neki a vesztegetesi historiat, a lany az
agyon hevert, cigarettaval a szajaban, es ezt mondta: Miert nem Iogadtad
el a penzt? Mas mindenki elIogadja.
De Serpico akkor szentl hitte es ezt a hitet szinte az utolso pillanatig
nem veszitette el , hogy a rendrket valami misztikus ktelek kti ssze,
s hogy vannak pillanatok, amikor tkeletes egyseget alkotnak, tekintet nel-
kl arra, hogy kln-kln becsletesek-e vagy sem. Ezek a pillanatok
olyankor Iordultak el, ha valamelyik rendr bajba kerlt. Serpico peldaul
valoszinleg sohase Iogja elIelejteni azt a nyari ejszakat, amikor ejIel utan
kett krl a 81. krzetben posztolt, s hirtelen Iemcsrmplest hallott va-
lahonnan a hata mgl. Amikor elindult a hang iranyaba valami Iurcsa
puIIanas is hallatszott , latta, hogy egy nagy Ieher Cadillac vanszorog
szemben a Iorgalommal egy egyiranyu utcan, krlbell t merIldes se-
besseggel. Ravilagitott a zseblampajaval, es eszrevette, hogy az egyik els
sarhanyoja csunyan horpadt. Allj! vlttte. A kocsi megallt, es Serpi-
co a vezet Ielli oldalrol megkzelitette. A kocsiban ektelen orditozas es
karomkodas trt ki, hogy miert allt meg a vezet, es kveteltek, hogy
menjen tovabb. Serpico ovatosabban kezdett lepkedni, kezevel mar a re-
volveren. Amikor a vezet ajtajahoz ert, kinyitotta egy kicsit, mire a kocsi-
ban kigyulladtak a lampak. Erre ujabb orditozas es szitkozodas hangzott
Iel. t reszeg IerIi lt a kocsiban. A hatso lesen lk egyike az ajtokilincs
utan kezdett tapogatozni, ki akart szallni. Rendrseg mondta Serpico.
Mindenki a kocsiban marad! Erre ujabb hurrogas es tiltakozas volt a
valasz. Jo, jo mondta , csend legyen! A larma a kocsiban valamivel
alabbhagyott, de tovabbra is dhsen morogtak. Serpico Ielszolitotta a
vezett, hogy adja at a jogositvanyat es a kocsi papirjait.
Minek? motyogta a vezet. Nem csinaltunk semmit.
Nem hat, latom a sarhanyojarol. Gyernk, ide a papirokkal!
Mikzben a vezet az irattarcajaban kotoraszott, tavoli szirenavltes
ttte meg Serpico Ilet. Az vltes egyre hangosabb lett, a vegen mar a
dobhartyajat hasogatta. Az utca hirtelen megtelt URH-s kocsikkal, abron-
csok sivitottak, reIlektorok villogtak, az utcat vakito Ienyesseg arasztotta
el, emberek hajoltak ki az ablakokon, es erzese szerint tbb tucat rendr
rohant Ieleje, revolverrel a kezeben.
Olyan valoszintlen volt az egesz, hogy azt hitte, Iilmet lat, es egy
pillanatra is eppugy megdbbent es meglepdtt, akar a kocsi halalra
remlt utasai.
Nem trtent semmi bajod, csks? kerdezte egy rmester.
Kesbb Serpico megtudta, hogy a haztmbbl hivta Iel valaki a rend-
rseget, mert meghallotta, milyen larma trt ki, mikor Serpico megallitotta
a kocsit, s rgtn leadtak az URH-s kocsiknak a ,tiz-tizenharom jelzest.
Ez azt jelenti, hogy rendr van bajban, es segitsegre van szksege.
Serpico elmagyarazta, hogy csak egy reszeg soIrt Iogott, aki valoszin-
leg karambolozott. Miutan Ielocsudott a meglepdesebl, zavartan mente-
getzni kezdett, hogy Ieleslegesen ilyen gondot okozott.
Annyi baj legyen mondta az rmester. Sose lehet tudni, mikor
komoly a dolog.
Kesbb sokszor eszebe jutott, milyen egyedl volt ott az utcan, es ho-
gyan siettek habozas nelkl a segitsegere, mikor azt hittek, hogy szksege
van rajuk. Ez a pillanat ugy maradt meg mindig az emlekezeteben, mint
elvesztett gyermekkori artatlansaga.
A 8l-es krzetben trtent az is, hogy Serpico elszr hasznalta ugy a
Iegyveret, hogy elre megIontolt szandekkal egy masik emberi lenyt vett
celba vele, es ugy huzta meg a ravaszt. Este tizenegy krl szolgalati
krutja kzben leallt beszelgetni a szomszedos poszton szolgalatot teljesit
rendrrel. Beszelgetes kzben odarohant hozzajuk egy IerIi azzal, hogy
valamivel arrebb, az utca masik oldalan betrtek egy hazba. Gyernk!
mondta Serpico.
Ne rohanj! mondta a masik rendr. Az utcanak az az oldala nem
a mi krzetnkhz tartozik.
Serpico mar talalkozott az eIIele brokratikus gondolkodasmoddal, ugy
vette eszre, az egesz rendrseget athatja: ,Lehetleg minel kevesebbet
cselekedni, es azt is csak akkor, ha rank tartozik. Ne viccelj! csattant
Iel. A jelvenyeden nem az all, hogy ,Nyolc-egyes krzet, hanem az,
hogy ,New York varosa.
A masik rendr kelletlenl kvette. A ket krzetet elvalaszto utcanak Ia-
lusias jellege volt, nagyreszt egy- es ketlakasos csaladi hazak szegelyeztek,
keritessel krlvett hatso udvarral. A szoban Iorgo haznak egy kis elkertje
is volt. Serpico belepett a vaskerites kapujan, es az egyik Ildszinti
ablakhoz sietett. A szoba stet volt, de a masik szobaban nyitva volt az
ajtaja egett a villany, es Serpico latta, hogy ott egy IerIi turkal a Iiokos
szekrenyben. Aztan eszrevette, hogy a masik ablak, amelyet Ielig eltakart
egy bokor, Iel van huzva.
Visszatert az utcara, es megkerdezte a IerIitol, aki a betrest jelentette:
Ki lakik itt? Maga?
Nem mondta izgatottan a IerIi. De a kzelben lakom, ismerem az
itt lakokat, es tudom, hogy elutaztak. Ezert Iogtam gyanut, amikor elhalad-
tam a haz eltt, es vilagossagot lattam.
Oke mondta Serpico , jol tette, hogy szolt. Most mar nyugodjon
meg, es menjen szepen haza. A masik rendrre raparancsolt, hogy alljon
rt a haz eltt, meg visszasietett a nyitott ablakhoz, bemaszott rajta, es
labujjhegyen keresztllopakodott a szoban a masik szoba Iele, ahol a
betr tartozkodott. De, ugy latszik, nem volt eleg ovatos, s valami zajt
csaphatott, mert amikor az ajtohoz ert, odabent elaludt a villany. Kis hija,
hogy Serpico rendri palyaIutasa abban a pillanatban veget nem ert. De
szerencsere egy sztns reIlexmozdulattal valla kze huzta a nyakat, s igy
nem a Iejen, hanem a bal vallan talalta el a hozzavagott nehez targy,
amelyrl kesbb kiderlt, hogy egy kovacsoltvas gyertyatarto.
Az testl Serpico a Ialnak tantorodott, de sikerlt gyorsan sszeszednie
magat, st rvid ideig meg dulakodott is tamadojaval, csakhogy az kisza-
baditotta magat a kezebl, es Ielrohant a lepcsn. Serpico utana botorkalt,
kzben elrancigalta Iegyveret a pisztolytaskabol. Az els emeleti hatso
szobaban nyitva volt egy ablak. Kilesett rajta, es latta, hogy egy IerIialak
eppen a kerites tetejen lovagol, krvonalai tisztan kirajzolodtak a mellek-
utca lampajanak Ienyeben, amely az ablakkal rezsut szemkzt allt.
Rendrseg! orditotta Serpico. Allj, vagy lvk!
A IerIi mar a kvetkez kerites Iele rohant. Serpico celzott es ltt.
Mintha Iojtott kialtast hallott volna, de aztan semmi tbbet, se hangot, se
mozgast. Ugy gondolta, hogy hamarabb a mellekutcaba er, ha nem probal
maga is a keritesen atmaszni, hanem megkerli a haztmbt. Visszarohant,
amerrl jtt, s a haz eltt beletkztt a masik rendrbe, aki meg mindig
ott allt, es nem tudta, mit csinaljon. Uristen, mi trtent? kerdezte.
Gyernk mondta Serpico. Talan sikerl elkapnunk a pasast.
Amikor a ket rendr a mellekutcaba ert, ovatosan, revolverrel a kezeben
indult el rajta. De se a mellekutcaban, se az oda vezet udvaron nem volt
senki. Aztan a kerites mellett Iriss vernyomok csillantak meg Serpico
zseblampaja Ienyeben. Ugy latszik, eltalaltad mondta a masik rendr.
Igen Ielelte Serpico , de meglepett.
Mivel a Iegyveret hasznalta, Serpiconak jelentenie kellett a dolgot, es
meg kellett varnia a Iotosokat, hogy Ienykepeket keszitsenek a hazban,
amelyek bizonyitjak, hogy betres volt Iolyamatban. Aztan, meglehetsen
leverten, visszatert a kapitanysagra. Ott sem lett jobb a hangulata. A trten-
tek hire megelzte, es amikor alairta a jelenleti ivet, amelyet visszate-
reskor is ala kellett irni, egy rendr gunyosan megjegyezte: He, Serpico,
nem is gondoltam volna, hogy ilyen nagyszeren tudsz lni.
A rosszabbja meg ezutan kvetkezett. Magahoz rendelte az gyeletes
rmester. Kenytelen vagyok panaszt emelni ellened, Serpico mondta.
Mialatt te egy masik krzetben szaladgaltal, es megprobaltal hst jatszani,
a sajat posztodon megtamadtak es kiraboltak egy pasast. Majdnem
kihereltek.
Micsoda? kerdezte Serpico.
Nezd meg a sajat szemeddel. OdaIent Iekszik az emeleten, es varja,
hogy erte jjjenek a mentk.
Felrohant a nyomozok emeleti szobajaba. Egy IerIi lt ott magaba ros-
kadva egy szekben, nygtt, es verz hereit szorongatta, nehany detektiv
meg nezte.
Serpico megdbbent. De vegl is sikerlt megszolalnia. O az! Erre a
pasasra lttem ra!
Nem, nem! mondta a IerIi. A tamadoim sebesitettek meg.
Biztos benne, hogy volt? kerdezte az egyik detektiv Serpicotol.
Persze hogy biztos.
Oke. Na, okos Iiu Iordult a detektiv a pasas Iele , hintnk egy kis
sot is oda neked, hadd lassuk, nincs-e valami mondanivalod.
Serpico undorodott a jelenettl, elhagyta a helyiseget, es bement az lt-
zbe, mltt rola a veritek, serlt valla lktetett, es irtozatosan Iajt a Ieje.
Krlbell husz percig egyedl ldgelt egy locan, aztan sszeszedte ma-
gat, es kiment az gyeletes asztalahoz, hogy megkerdezze, nem neki kell-e
bekisernie a korhazba a pasast.
Ahogy ott allt, odalepett hozza egy masik detektiv, es azt mondta:
Hazamehet. A tovabbiakat elintezzk mi. Felhivtuk a het-kilences krzetet,
s mar at is jttek. Mar regota krzik a pasast.
Tenyleg?
Tenyleg. Es nem Iogja tudni tbbe gyakorolni a specialitasat. Valoban
a legerzekenyebb pontjan talalta el. Erszakos nemi kzsles miatt
krztek.
TDIK FEJEZET
A masodik ,reszvetnyilvanito kartya 1971. Iebruar 10-en erkezett a
Brooklyni Zsido Korhazba, het nappal azutan, hogy Frank Serpicot Iejbe
lttek. EIIele kartyat az szokott kldeni gyaszolo baratjanak vagy ismer-
senek, akinek hianyos a szokincse. Ez volt ranyomtatva:
OSZINTE RESZVETTEL
Csakhogy ezen a kartyan volt meg ket kezzel irt mondat is. A Ielado saj-
nalkozasat Iejezte ki, hogy ,nem lttek szet a Iejedet, te arulo gazember.
Szerencses visszaesest!
Serpico Ile meg mindig szivargott, de mar nem olyan ersen. Annyi
antibiotikumot pumpaltak bele, hogy legalabbis eddig meg nem kapott
Iertzest, es minden remeny megvolt ra, hogy az agy hartyajan is megindul
a hegesedes. Ha ez nem trtenik meg, sor kerl, a sebeszeti beavatkozasra,
amelynek a lehetseget meg mindig nem zartak ki. Az ilyen mtet nagyon
kenyes, az idegsebesznek az agyalapnal kell a koponyaba hatolnia, es az,
mint minden hasonlo mtet, rendkivl kockazatos, s a kvetkezmenye,
Ileg dema eseten, egyszeren kiszamithatatlan.
Serpico bal arca tovabbra is bena maradt, es a szaja is meg mindig el
volt Ierdlve, de a jobb sarkat mar ki tudta annyira nyitni, hogy rendesen
beszelni tudjon, es be tudja venni a dietas csecsemetelt, ugyanis mar nem
intravenasan taplaltak. A legrosszabb az volt, hogy iszonyu Iajasok hasitot-
tak minduntalan a Iejebe.
Kert egy tkrt, es megnezte az orra mellett baloldalt a behegedt, golyo
ttte lyukat. Megviselt arcanak tbbi reszevel sszehasonlitva teljesen ar-
talmatlannak latszott. Ugy Iestett a kepe, mintha csunyan sszevertek vol-
na. Mar szinte alig volt megdagadva, de meg mindig csunyan el volt szine-
zdve. A bal szeme krs-krl megIeketedett, es meg mindig alig tudta
kinyitni. A szakallal egytt, gondolta, egy kalozra emlekeztet az sszhatas.
Az egyik apolon megprobalta rabeszelni, hogy vagassa le a szakallat, de
Serpico nem ment bele. Jobban tetszett neki, hogy ilyen kalozkepe van.
Aznap delutan, amikor a masodik nevtelen kartya erkezett, kerekes
hordagyon kiguritottak a szobajabol, hogy egy ujabb rntgenIelvetelt, ugy-
nevezett tomogramot keszitsenek rola. A hosszadalmas eljaras soran min-
den oldalrol szinte centimeterenkent retegIelveteleket keszitettek a Iejerl,
hogy az idegsebeszek pontosabb, haromdimenzios kepet kapjanak a benne
lev golyoszilankokrol. Bebizonyosodott, hogy a szilankok mind a Ilcsont
tajekan helyezkednek el, s hogy az egyik nagyon kzel van a nyaki ter-
hez. Ez a szilank, illetve annak a lehetsege, hogy elmozdul, okozta a leg-
nagyobb gondot az orvosoknak. De a tomogram kimutatta, hogy a jelek
szerint eddig meg eredeti helyzeteben maradt.
Serpico kzvetlenl a Brooklyni Zsido Korhaz idegsebeszetenek Ior-
vosa, dr. Aaron J. Berman es a Iorvos helyettese, dr. Zeki Ugar kezelese
alatt allt. Dr. Ugar korabban a trk haditengereszetnel teljesitett katonaor-
vosi szolgalatot, kikldtek tanulmanyutra az Egyeslt Allamokba, s miutan
leszereltek, ugy dnttt, hogy visszater ide. Dr. Ugarnak meg sose volt dol-
ga amerikai rendrrel, plane olyannal nem, aki ugy Iestett, mint Serpico, es
paciense annyira elbvlte, hogy nemcsak orvosi minsegeben erdekldtt
iranta, hanem minden delutan benezett hozza, hogy nehany percig
elbeszelgessen vele, es megprobalja jobb kedvre deriteni.
A tomogram utan is bement hozza, hogy beszamoljon neki a vizsgalat
biztato eredmenyeirl. Serpicot azonban valami egyeb nyugtalanitotta. A
korhazban tlttt els heten tbbnyire a jobb oldalan Iekdt, es egyaltalan
nem vett tudomast a krnyezeterl. A legutobbi ket nap Iolyaman azonban
egyre jobban a tudatara ebredt, s egy-egy rvid idre az agyat is Iele-
meltek. Eszrevette, hogy ha szol hozza valaki, a jobb Ilet kell az illet Iele
Iorditania, hogy egyaltalan halljon valamit. Azt hitte, hogy ez talan azert
van, mert a ver eldugaszolta a bal Ilet, es most megkerdezte dr. Ugartol,
hogy mikor nyeri vissza a bal Ilere a hallasat.
A problema mar Iel volt jegyezve Serpico korlapjan, es dr. Ugar tudta,
hogy a sketseget a Ilcsontba tkz golyo megrazkodtato hatasa idezte
el, s hogy a gyogyulas eselye gyakorlatilag a nullaval egyenl. De csak
annyit valaszolt, hogy a dolog eltart meg egy ideig. Azok utan, amiken
Serpico atment es meg at Iog menni, dr. Ugar ugy erezte, semmit sem
hasznalna vele, ha megmondana neki, hogy a bal Ilere Iggetlenl attol,
hogy mas egyeb is trtent vagy mi trtenik meg ezutan minden valoszi-
nseg szerint rkre sket marad.
Serpico az els kartya erkezesekor, amelyen gecizsaknak titulaltak, meg
olyan kabult volt, hogy tulajdonkeppen nem is reagalt ra. De a masodik
kartya, amely azzal a gylletes vaddal illette, hogy ,arulo gazember', Iajt
neki, es melysegesen lehangolta. Amikor elkezdte maganyos kzdelmet a
rendrsegen uralkodo korrupcio ellen, szentl meg volt gyzdve rola,
hogy a hiba a rendszerben van, es nem a rendrkben, mint egyenekben.
Es most kenytelen volt Ieltenni maganak a kerdest, hogy miIele emberek
lehetnek azok, akik ilyen kartyakat kldenek neki? Valoban ennyire
gyllik?
Mindvegig nem sznt meg csodalkozni azon, hogy t ,arulonak, besu-
gonak, spiclinek tartjak. Mas lett volna a helyzet, ha peldaul a maIIianak
tett volna hsegeskt, aztan annak a titkait kpte volna el. Akkor meg tudta
volna erteni, hogy arulonak tartjak. Csakhogy mint rendr csak egyetlen
eskt tett; hogy ervenyt szerez a trvenynek; es ebben az eskben szo sem
volt arrol, hogy a rendrk a trvennyel szemben valamiIele klnleges
vedettseget elveznek. Ha valami, gondolta, akkor ennek eppen az ellenke-
zje igaz: a rendrnek az a ktelessege, hogy a kznseges polgarnal szi-
gorubban betartsa a trvenyeket, hogy peldat mutasson, milyennek kellene
lennie az egesz tarsadalomnak, es ne azt tkrzze, hogy most milyen.
Lehet, hogy ez tulsagosan nagy kivanalom, az is lehet, hogy nem; erre a
kerdesre csak nmagara vonatkoztatva Ielelhetett egyertelm nemmel.
Nehany nap mulva kinyilt a szobaja ajtaja, az egyik apolon keszlt be-
lepni hozza, amikor egyszerre csak azt latta, hogy a n megall, visszaIor-
dul, es beszel odakint valakihez. Mikor vegre belepett, a Iejet csovalta.
Mi trtent? kerdezte Serpico. Az apolon elmondta, hogy az ajto eltt rt
allo rendr megkerdezte tle, hogy nez ki Serpico, mire azt Ielelte, hogy
jjjn be, es nezze meg a sajat szemevel. Jaj, azt nem teheti, mondta a
rendr, azt megtiltottak neki. Serpico ekkor dbbent ra hirtelen, hogy a
korhaz a 80. krzet terleten van, es az rt allo rendr nyilvan onnan valo.
Ebben a krzetben erte tetten azt a ket rendrt, aki meg akarta zsarolni a
batyjat a Iszerzleteben. El tudta kepzelni, miket beszelnek rola a
kapitanysagon.
Neha egy-egy Iiatalabb rendr azert bement hozza, hogy elbeszelgessen
vele. Amikor az els beoldalgott es raksznt: Szia, hogy vagy?
Serpico megkerdezte: Mi az, neked nem mondtak meg, hogy nem szabad
hozzam bejnni?
Dehogynem, de szarok rajuk. Engem is IelIorgato elemnek tartanak.
Elmeselte Serpiconak, hogy amikor nehany honappal elbb a rendrk
beremelest kveteltek, es sztrajkba leptek a varosban, mindenkeppen
tovabb akart dolgozni, s ennek az lett a kvetkezmenye, hogy Queensbl,
ahol egy kellemes krzetben teljesitett szolgalatot, athelyeztek a sokkal
kevesbe kellemes 80-as-ba, ahova a bedIord-stuyvesanti getto nagy resze
tartozott.
Beszelgetesk elkerlhetetlenl a rendrseg soraiban burjanzo korrupci-
ora tereldtt, es Serpico eppen errl mondott valamit, amikor belepett az
egyik apolon. Tovabb mondta a magaet, de a rendr elpirult, es Iigyel-
mezteten a szajara tette az ujjat. Serpico Iigyelmen kivl hagyta a jelzest,
s csak beszelt tovabb. Erre a rendr Ielallt, es hirtelen kiment a szobabol.
Csak az apolon tavozasa utan tert vissza.
Nem kellene ilyesmiket beszelned masok eltt mondta. Helytelen
elkepzeleseik tamadhatnak a rendrsegrl.
Komolyan mondod? kerdezte Serpico. Hat azt hiszed, masok nem
tudjak, hogy az apolon nem tudja, mi Iolyik? Az a bajod, hogy beveszed a
maszlagot, amivel a tbbiek, etetnek. LegIbb ideje, hogy beismerjk, mi a
helyzet valojaban, es tegynk valamit ellene. Csak igy nyerhetjk vissza a
kzvelemeny bizalmat.
A rendr nem volt meggyzve. Nem tudom mondta. Vigyaznunk
kell a latszatra. Nem teregethetjk ki a nyilvanossag eltt a szennyesnket.
Ez volt a dolog bkkenje. Meg ez a Iiatal, bizonyos ertelemben lazado-
zo rendr is ragaszkodott ahhoz az elkepzeleshez, hogy a problema a ,mi
kontra ,k. Ugy latszott, hogy a rendrk a kzssegen kivl allonak tart-
jak magukat. Nagyon sokan kzlk, gondolta Serpico, nemcsak szakmai-
lag, hanem tarsadalmilag is elszigeteldnek. Meg vannak gyzdve rola,
hogy a ,klvilag Ielreismeri ket, hogy a nagykznseg egeszeben ellen-
szenvvel viseltetik irantuk, s ez az erzes klcsns, olyannyira, hogy a ve-
gen csakugyan kialakult a ket ,oldal, es egyik sem tud kapcsolatot talalni
a masikkal. Ha a rendrk tbbet beszelgetnenek az emberekkel, es nem-
csak a tbbi rendrrel allnanak szoba, ha kezdemenyeznek a hozzajuk valo
kzeledest, Serpico biztos volt benne, hogy le tudnak dnteni a sorompok
nemelyiket. Csakhogy a rendrk hajlamosak egyre jobban visszahuzodni
nmagukba, s az eredmeny az, hogy lenezik a kznseget. Vegl is k nap
mint nap latjak az elet arnyoldalait, tudjak, hogy mire kepes a kznseg, s
ez hatarozza meg egesz szemleletmodjukat. Ha egy sracnak hosszu a haja,
egeszen biztos, hogy gyanus a szemkben. Ha egy lanynak trtenetesen
Iogamzasgatlo pirulakat talalnak a retikljeben, szerintk erklcstelen.
Atyaisten jegyezte meg egy ilyen alkalommal egy rendr Serpico Ile
hallatara , ez a lany mindenkivel leIekszik.
Serpico hajlando volt elismerni, hogy egy olyan orszagban, ahol min-
denIele Iellengzs Irazis ellenere egy mindennapi Ieher ember is keptelen
kapcsolatot teremteni egy Ieketevel, tulsagosan nagy kvetelmeny egy Ie-
her rendortol azt kivanni, hogy vallalja ezt a terhet. Csakhogy, gondolta,
valahol csak kell lennie egy hatarnak; egy rendr nem terhet ki a raneheze-
d tarsadalmi Ielelsseg ell. Serpico tapasztalta, hogy egyes rendrk el-
Ielejtik, mi volna a Ieladatuk, egyre inkabb csak nmagukert elnek, es ki-
Iejlesztik a sajat kln szubkulturajukat. Egyszer egytt lt egy barban ne-
hany rendrrel, mikor az egyik nagy hangon kijelentette: Van Iegyverem,
es meg Iogom vedeni magamat meg az enyeimet s a tbbiek egyeterten
bologattak. Ez a ,magam meg az enyeim a csaladjat jelentette, es ahogy
most Serpico visszagondolt ra, knnyen el tudta kepzelni rola, hogy Iegy-
vereket es lszert rejteget az otthonaban, es lesi, mikor tr ki a Iorradalom,
hogy lecsapjon ra.
A szubkulturanak megvoltak a maga kln trvenyei. Ha peldaul egy
rendr katolikus volt, minden vasarnap elment a misere, nehogy a pokolba
jusson. De annak, hogy penzt Iogad el, nem volt a szemeben semmi jelen-
tsege. Amikor Serpico elszr talalta szemben magat a rendrsegen a ke-
nessel es a megvesztegetessel, meg ,tiszta, penzrl es ,szennyes penzrl
beszeltek. A ,tiszta penz a kzlekedesi kihagasok meg a szerencsejatekok
es a prostitucio elnezeseert kapott penzt jelentette, a ,szennyes penz pedig
a kabitoszeresektl kapottat. A klnbseg azonban Iokozatosan elmoso-
dott, es vegl mar egyszeren csak ,penz lett.
Anelkl hogy valojaban a tudataban lett volna, Serpico mar akkor kez-
dett eltavolodni a rendrk zart vilagatol, amikor meg a 8l-es krzetben
teljesitett szolgalatot. Eleinte szinte kizarolag csak rendrkkel elt tarsasagi
eletet, de egyre jobban elunta az rks szakmai dumat, az egyhanguan is-
metld sztorikat es pozokat. Nyolcorai szolgalat utan, barmennyire szeret-
te is a munkajat, uj elmenyekre, masIajta tapasztalatokra is vagyott. Igy az-
tan kezdetben knny volt az atmenet: elhatarozta, hogy visszater a Iisko-
lara, es diplomat szerez szociologiabol. Szabad esteit tbbnyire az ela-
dasokon tlttte.
Gykeresebb valtozas kvetkezett be Serpico eleteben, amikor miutan
ket evet tlttt a 8l-es krzetben athelyeztek a Bngyi Nyilvantarto Hi-
vatalhoz. Akkoriban jelent meg egy rendrsegi iranyelv, amelynek ertel-
meben azokat a rendrket, akik szabad idejkben hajlandok voltak elve-
gezni egy bngyi daktiloszkopiai, tanIolyamot es jo eredmenyt ertek el
, beoszthattak a BNyH-hoz. Serpico azonnal jelentkezett a tanIolyamra, es
kitn eredmennyel vegzett. Noha a Bngyi Nyilvantarto Hivatal lenye-
geben valoban csak a priuszok Iolyamatos nyilvantartasat vegezte, s a sze-
melyzete vegyesen allt detektivekbl, rendrkbl, ujoncokbol es civilek-
bl, nevlegesen a Nyomozoosztalyhoz tartozott, s azt hireszteltek rola,
hogy az oda beosztottak juthatnak ,legsimabban az arany detektivjelveny-
hez. Ezt a hiresztelest a rendrseg sohasem caIolta meg. Pedig valojaban
kacsa volt az egesz. A rendrk mindig abban az illuzioban ringattak ma-
gukat, mikor elkezdtek a lelekl robotot a BNyH-ban, hogy el Iogjak
leptetni ket, aztan kzltek velk, hogy a korlatozott kltsegvetes ,pilla-
natnyilag nem teszi lehetve az elleptetesket.
Igazi nyomozomunkat csak a helyszinel csoport vegzett: k kutattak
Iel az ujjlenyomatokat egy-egy gyilkossag vagy mas nagyobb bncselek-
meny szinhelyen, ennek a csoportnak a tagjai azonban csak olyan emberek
lehettek, akik mar detektivek voltak. Serpico azonban kezdetben szentl
hitte, amit mondtak neki. Nem izgatta, hogy unalmas a munkaja Ienykep-
masolatokat keszitett, kldtt bellk egy peldanyt Washingtonba az FBI-
nak, hogy ellenrizzek, nincs-e a gyanusitottnak valahol masutt priusza,
neveket keresett ki es egyeztetett egy-egy, a terepen dolgozo detektiv
szamara , mert meg volt gyzdve rola, hogy ha jol vegzi a teendit,
hamarosan maga is detektivkent Iog dolgozni a terepen.
A BNyH hivatali helyisegei Manhattan deli reszen, a rendr-Ikapitany-
saggal szemkzt voltak egy epletben, nem messze Greenwich Village-tl.
Serpico krlbell egy eve dolgozott mar itt, amikor vegl is szakitott a
hirdetesi vallalat titkarnjevel, akivel jart, es azokon az esteken, amikor
nem volt oraja az egyetemen ugyanis a Brooklyn College-bol atiratkozott
a New York City University belvarosi tagozatara , kezdte Greenwich
Village-ben tlteni az idejet: az utcakon koborolt, kavehazakban ldgelt, s
olyan helyekre is benezett, ahol dzsessz-zenekar jatszott. Eltekintve attol,
hogy szabadsagat egyszer-ketszer Puerto Ricoban tlttte, hogy elheve-
resszen a strandon, es IelIrissitse spanyol nyelvtudasat, amelyet knyvbl
sajatitott el, Serpico alapjaban veve meg mindig brooklyni Iiu volt.
Hamarosan Iel-Ielcsipett egy-egy pincerlanyt is azokon a helyeken, ahol
gyakrabban megIordult. Ezek a pincerlanyok azonban nem olyanok voltak,
mint a brooklyniak. Kivetel nelkl videkrl kerltek Iel, kivetel nelkl Iia-
talok voltak, kivetel nelkl szinesznk, enekesnk vagy tancosnk szeret-
tek volna lenni, es abban a remenyben jttek New Yorkba, hogy itt majd
Ieltrnek, s addig majd csak atveszelik valahogyan az idt. Serpico el volt
ragadtatva eletenek eme uj Iordulatatol. Gyermekkoratol Iogva szerette az
operakat, egytt hallgatta ket apjaval a meleghazban, de operaeladason
akkor volt elszr, amikor egy enekesnjellt ismeretsegk elejen elvitte.
Ettl Iogva rendszeresen jart operaba. Egy tancosnjellt vette ra, hogy
eleteben elszr elmenjen egy baletteladasra, es azonnal megszerette a
balettet is. Vegtelenl vonzonak talalta a szinpadon latott kecses, Iegyel-
mezett mozdulatokat. Sajat testet szinte balvanyozta, s hogy kondiciojat
megrizze, gyakran eljart a rendr akademia tornatermebe, sokat kerek-
parozott, egy brooklyni lovardaban lovagolt, es szorgalmasan gyakorolta a
karatet is, amelyet meg Koreaban tanult meg.
Meg mindig Brooklynban lakott a szleinel, de neha mar kiberelt egy
honapra egy-egy butorozott szobat a Village-ben. Megnvesztette a hajat.
A BNyH szemelyzete civilben jart, semmiIele eliras nem szabta meg, ho-
gyan szabad ltzkdni, vagy hogyan nem, es Serpico kezdett egyre lezse-
rebbl ltzni. Neha Iarmerben, st az is elIordult, hogy szandalban jart.
A hivatalban a zsaruk beszedtemaja tbbnyire a szex meg a sport volt, s
mivel neki ilyesmirl nem volt kedve beszelgetni, meg jobban eltavolodott
tlk. O elte a maga nemi eletet, es nem erezte szkseget, hogy beszeljen
rola, a szokasos sportok meg sohasem erdekeltek, kiveve az klvivast,
amelyet tizeneves koraban amatr alapon maga is ztt.
Mindez persze szemet szurt a kollegainak a hivatalban, es meg rosszal-
lobban huztak Iel a szemldkket, amikor rajtakaptak, hogy egy balett
msort tanulmanyoz. De kollegai csak akkor hkkentek meg igazan, es
kerltek vegleg zavarba, mikor egy kaprazatosan csinos stewardess, akivel
egyik Puerto Rico-i utjan ismerkedett meg a replgepen, tbbszr is erte
jtt a BNyH-ba, es magaval vitte. Serpico tudta, miket gondolnak rola, es
titokban elvezte, hogy ilyen elkepedest okozott.
He, Frank, ez aztan a csaj mondta neki az egyik rendr, aki ns volt.
Hova mesz vele?
Allegra Kent tancol ma este a City Centerben. Azt hiszem, megproba-
lunk oda jegyet szerezni.
Frank, te ugratsz!
Egyik szabadsaga alatt eleteben elszr szakallt nvesztett, es rvid ide-
ig igy jart be a hivatalba. A szakallt reszben Greenwich Village hatasara
nvesztette, reszben egyhangu rutinmunkaja elleni lazadasa jelel. De volt
ra meg egy harmadik oka is. ElIordult, hogy neha egy-egy rosszul lt-
ztt, szakallas alak lepett be a Bngyi Nyilvantarto Hivatalba, s hallotta,
hogy mikor egyszer valaki megkerdezte: Hat ez meg kicsoda? masvala-
ki azt Ielelte ra: Titkosrendr. Serpico nyomban arrol kezdett abrandoz-
ni, hogy is titkosrendrkent dolgozik.
Egyszer alighanem tul messze ment, amikor beugrott a hivatalba, hogy
Ielvegye Iizeteset. Csak ugy heccbl magaval vitt ket trpeuszkart is, egyik
baratnje helyett setaltatta ket. A BNyH vezetje, egy humortalan, vrs
kep, kiallo Iogu Ielgyel, akinek gyer haja mar szlt, trtenetesen
hazon kivl volt, es Serpico az iroasztalara tette a kutyakat. Sajnos, az
egyik rapisilt. Az eseten jo egy hetig rhgtek a hivatalban. Aztan Serpico
eszrevette, hogy a Ielgyel kezdi hidegen meregetni, es biztosra vette,
hogy a bntetese nem marad el.
Nem sokkal ezutan trtent, hogy Serpico a negyedik emeletrl, ahol dol-
gozott, lejtt a harmadikra, hogy lerakjon valami iratokat. Be kellett men-
nie a IerIivecebe. Amikor bement, eszebe jutott, hogy nehany nappal elbb
valamelyik rendr arrol Iecsegett, hogy a harmadik emeleti vece ablakabol
milyen nagyszeren be lehet latni a szemkzti hazban egy lanyhoz valo-
szinleg prostitualt volt , amint IerIi vendegeivel szorakozik a haloszoba-
jaban. Akkor meg gondolt is ra, hogy egyszer is lemegy es megnezi, de
aztan megIeledkezett az egeszrl, kesbb meg hallotta, hogy a lany ujab-
ban le szokta ereszteni a rednyt. Amikor most belepett a vecebe, odabent
nem egett a villany, de eszrevette, hogy valaki all az ablaknal. Amikor k-
zelebb ment, latta, hogy egy masik rendr, akit klnsen kedvelt a Iel-
gyel, egy meglehetsen zarkozott Iiatalember, Hat te is? kerdezte
Serpico. Azt hittem, leereszti a rednyt.
Egen mondta a masik. Nem latni semmit.
Egytt hagytak el a helyiseget. Eppen ki akartak lepni az ajton, amikor
bejtt meg valaki. Serpicp tarsa tovabbment, Serpico azonban egy pillanat-
ra megallt, hogy utat engedjen a bejvnek. Hirtelen Ielgyulladt a villany,
es Serpico a Ielgyelvel talalta szemkzt magat, keze a kapcsolon. Komi-
kus jelenet volt, de Serpico nagyon igyekezett komoly maradni, aztan nem
is gondolt tbbe a dologra.
De alighogy visszatert az iroasztalahoz, odaszolt neki a hivatalvezet
helyettese, egy hadnagy: A Ink hivatja.
A Ielgyel irodajaba lepve Serpico azonnal megerezte, hogy valami
baj van. A pasas olyan vrs volt, hogy szinte izzott az egesz arca; reme-
gett a dhtl, alig tudott uralkodni magan. Az az ocsmanysag azonban, ami
kvetkezett, Serpicot. teljesen varatlanul erte.
Mit mvelt maga a klozettban azzal a masik IerIival a stetben?
kerdezte a Ielgyel.
Tessek?
A Ielgyel gunyosan elhuzta a szajat. Hallotta maga jol, hogy mit
kerdeztem. Megbaszta, vagy csak leselkedett?
Serpico nem jutott szohoz. Nem hitt a Ilenek. Aztan erezte, hogy elpi-
rul, es elnti a mereg. Felgyel mondta , nagyon sulyos vaddal doba-
lozik.
Keritse el azt a masik embert csattant Iel a Ielgyel , es hozza
ide!
Serpico kemenyen a szemebe nezett. Nem en mondta. Meg kepes
lenne azt mondani, hogy sszebeszeltnk. Itt maradok, es keritse el maga.
A Ielgyel beszolitotta a hadnagyot, aztan azt kerdezte Serpicotol: Ki
az az ember? Amikor Serpico megmondta neki a nevet a Ielgyel
egyik kedvencenek a nevet , latni lehetett a Ielgyel arcan, hogy
megrknydik. Mintha mar meg is banta volna, hogy elkezdte ezt az
egeszet, de mar nem visszakozhatott. Hozza ide! utasitotta a hadnagyot.
Mikor a masik rendr belepett, kerd pillantast vetett Serpicora es a
Ielgyelre. A Ielgyel hangja mar nyugodtabb volt, de meg mindig eles.
Mit mveltek a IerIi-veceben ezzel az emberrel a stetben?
A rendr csak pislogott. Alljon meg a menet, Ielgyel! Ns vagyok,
es harom gyerekem van!
Serpico azonnal kzbeszolt. Mi kze annak ehhez? En ntlen vagyok,
es nincs gyerekem. Arrol van szo, hogy itt nagyon sulyos dologgal vadol-
nak bennnket.
A Ielgyel idegesen dobolt az ujjaival az iroasztalon. Senki nem
vadol senkit semmivel. Azzal odaszolt a masik rendrnek, hogy elmehet.
Az el is ment.
A Ielgyel nezte egy darabig Serpicot, aztan azt mondta: Az els
pillanattol Iogva ki nem allhatom. Amiota csak betette ide a labat.
Sajnalattal hallom. Serpico tle telhetleg igyekezett hivatalos
hangot hasznalni.
A Village-ben lakik, kepes szandalban es szakallasan jarni be, es...
Felgyel! Csak a szabadsagom utan jttem be szakallasan, es par nap
mulva le is borotvaltam. Ha ertesemre adta volna, mi a velemenye,
igyekeztem volna ahhoz tartani magam.
A Ielgyel azt tanacsolta Serpiconak, gondolja meg, akar-e tovabbra is
a BNyH-ban dolgozni, nem akarja-e inkabb athelyeztetni magat.
Az adott krlmenyek kztt semmi esetre sem akarom athelyeztetni
magam Ielelte Serpico. El tudom kepzelni, miket beszelnenek rolam.
Akkor jo lesz, ha alkalmazkodik.
Felgyel! Egyvalamit szeretnek tisztazni. MegIelelen latom el a
munkam, vagy sem?
A munkaja ellen nincs klnsebb kiIogasom, de ha nem viselkedik
tisztessegesen, leharapom a Iejet.
Tekintettel a krlmenyekre, gondolta Serpico, a Ielgyel Ienyeget
szavainak, amelyekkel el is bocsatotta, Iigyelemre melto mellekzngeje
volt.
Abba beletrdtt, hogy elbb-utobb vissza Iogjak helyezni ahogy a
rendrk mondjak: ,visszaejtik az egyenruhas-allomanyba. Nem a
BNyH hianyzott volna neki, csakhogy az athelyezes azt jelentette volna,
hogy elkerl a Nyomozoosztalytol, es minden remenye Istbe megy, hogy
valaha is detektiv lesz belle. Csak abban remenykedett, hogy sikerl vala-
hogy a zsebmetszkkel Ioglalkozo brigadhoz kerlnie, amely ugyanabban
az epletben mkdtt. De pillanatnyilag a legIbb gondja az volt, hogyan
vedekezzek, ha a Ielgyel esetleg mindenIele meseket terjeszt rola. Nem
volt knny Ieladat, hiszen nem voltak beIolyasos sszekttetesei a
rendrsegen.
Masnap a katolikus lelkeszhez Iordult tanacsert. Elmondta neki, mi
trtent. A lelkesz szemmel lathatoan megdbbent. Azt mondta Serpiconak,
hogy az eset egyszeren hihetetlen, hogy a Ielgyel valoban visszataszito
bnnel vadolta meg, es hogy minden joga megvan jovatetelt kvetelni, ha
valami kvetkezmenye lenne a dolognak. De mikor Serpico elmondta,
hogy a legjobban az aggasztja, hogy esetleg hirbe hozzak, a lelkesz meg-
nyugtatta, hogy az nem jelent semmit. Elvegre mondta nnepelyesen
rolam is mindenIeleket beszelnek.
Serpico nem nyugodott meg, a merge sem mult el, es olyasmire szanta
el magat, amire addig a legvadabb almaiban sem gondolt. Vasarolt egy
miniatr magnetoIont, elhatarozta, hogy ismet odaall a Ielgyel ele; es
szalagra veszi, amit mond. Mihelyt elrejtette a zsebeben a mikroIont,
elszr a BNyH hadnagyanak beszelte el az egesz historiat.
Tenyleg ezt mondta a Ielgyel? kerdezte a hadnagy.
Tenyleg.
Erre a hadnagy elmondta Serpiconak, hogy a Ielgyel mar regota gya-
nakszik, hogy valamiIele ,disznosag Iolyik a IerIiveceben, mert az egyik
Ilkeben talalt egy gyanus, spermaIoltos gatyat. Hogy a Ienebe allapitotta
meg, hogy sperma, tndtt utolag Serpico, atkldte a laborba, hogy vegy-
elemezzek?
Hallgasson ram, Frank mondta a hadnagy. En nem engedem a
Ielgyel ele. Senkit sem Iognak athelyezni. Az isten szerelmere, Ielejtse el
az egeszet. Ne kavarja Iel ujra a dolgot.
Serpico nagy nehezen belement. De alig telt el nehany het, egy csomo
embert megiscsak visszahelyeztek az egyenruhas-allomanyba, es is
kztk volt. Az rgy az volt, hogy a Bngyi Nyomozo Hivatalba
ujonnan beosztott embereknek kenytelenek helyet biztositani. A szolgalati
lapjara nem kerlt ugyan semmi, de sztns megerzese, hogy az eset
kiserteni Iogja, helyesnek bizonyult. t ev mulva, amikor tanuvallomast
tett egy rendr ellen, aki ugyszolvan maga volt a testet lttt korrupcio,
elkotortak az gyet, hogy alaassak tanuvallomasa hitelet.
Februar 24-ere, amikor mar a harmadik hetet tlttte a korhazban, Serpico
Ile mar nem Iolyamatosan, csak cseppenkent szivargott. Nehany nappal
korabban Iajdalmakrol panaszkodott a bal melleben, azonnal atvittek EKG-
ra, es meg is rntgeneztek. A rntgen kimutatta, hogy enyhe leIolyasu
mellhartyagyulladasa van, valoszinleg meghlt a hideg ejszakan, amikor
lelttek.
Kisebb beszed- es gondolkodasbeli zavarok is mutatkoztak nala, es ul-
trahangvizsgalatot vegeztek vele olyasmi, mint az enceIalograIia , hogy
nem trtent-e valami rendellenesseg az agyaban a lves kvetkezteben. De
a vizsgalat eredmenye negativ volt, es lassankent a tnetek is megszntek.
Hogy megallapitsak, nincs-e valami egyeb, a lvestl Iggetlen baj az
agyaval, radioizotopos vizsgalatnak is alavetettek. Ennek az eredmenye is
negativ volt.
Mikzben Serpico egeszsegi allapota es tajekozodasi kepessege tovabb
javult, arrol kezdett panaszkodni, hogy Iajdalmat erez a bal arcaban, pedig
az arcbenulas, amely a szajat is elIerditette, mar kezdett elmulni. Erre egy
sor elektromos vizsgalatot vegeztek az arcizmokon, amelyeken a golyo at-
hatolt. A vizsgalat kimutatta, hogy csak reszleges idegserlest szenvedett,
es Serpico arca legalabbis szabad szemmel nezve vegre kezdte vissza-
nyerni normalis Iormajat. Ritka eset, hogy igy gyogyuljon egy Iejlveses,
es Ileg dr. Ugar volt elegedett vele. Neha magaval hozott egy-egy idegse-
besz medikust vagy latogatoba erkezett orvost is, hogy megmutassa nekik
Serpicot, es reszletesen ismertesse velk sebenek termeszetet es kezele-
senek modjat.
Mi vagyok en? kerdezte tle Ser-pico. Kiallitasi targy?
Szeretek hencegni magaval Ielelte Iuto mosollyal az orvos. Maga
igazan szerencses Iicko.
Beallitottak a szobajaba egy televiziokeszleket is, de Serpico majdnem
minden msort bosszantonak talalt, es mindent megkritizalt: a hiradot
eppugy, mint a tevejatekokat es a hirdeteseket. Tulsagosan hlyenek es
hatasvadaszonak talalta valamennyit. Vegl is csak egyetlen msort nezett
rendszeresen: a S:e:am utca cim, nevel celzatu gyermekmsort. Ez
kedves volt es knnyed, megnyugtatta, s joIorman csak ezt tudta elviselni.
Mikor vegre latogatokat is Iogadhatott, neha tmegevel jttek, s a szoba
szinte a keresztmetszete lett az eletenek. Neha nagyon Iurcsan jtt ssze a
tarsasag. Ott volt peldaul John O'Connor, regi cimboraja meg ujonckora-
bol, akivel egytt volt a rendr-akademian, ott volt Cooper IIelgyel-
helyettes meg egy Paul Delise nev Ielgyel, aki akkor nyujtott neki er-
klcsi tamogatast, amikor a legnagyobb szksege volt ra, es meg egy ma-
roknyi rendr, aki barati viszonyban maradt vele. Ott voltak gyerekkori
pajtasai a regi krnyekrl, akik az ujsagban olvastak, hogy mi trtent vele.
Evek ota nem latta ket, s most Ielelevenitettek kzs emlekeiket. Ott volt
nehany Iiatal gyeszhelyettes a bronxi allamgyeszsegrl, aki korrupcios
gyekben dolgozott egytt vele, nehany riporter, aki nyilvanossagra hozta
az gyet, s egy csomo szomszed Iest, szinesz, egyetemi hallgato
Greenwich Village-bl. Ezek kzl az egyik, akinek egy kis kepzmve-
szeti kiallitoterme volt, gitart is hozott magaval, es egyszer egesz delutan
mindenki nepdalokat enekelt. Es voltak ott persze lanyok is: stewardessek,
a Iekete maneken meg egy topless tancosn. Az anyja minden delutan be-
ment hozza. Rendszerint lelt az agya melle, es a baratnjevel beszelgetett,
akit eppen magaval hozott. Egyszer harom baratn is jtt egyszerre, harom
Ieketebe ltztt, ids hlgy, egymas kzt olaszul pletykaltak. EgyIorma
ajandekot hoztak mind a harman: pizsamat, hogy ,Frank csinos legyen.
Februar vegen varatlanul sulyos depresszioba esett. Az egyik apolon
elmeselte neki, hogy megltek egy rendrt. Szinte majdnem ugyanaz
trtent vele, ami magaval mondta. Benne volt az ujsagban.
Megkerte az apolont, hogy hozza be neki a cikket, s a n masnap be is
vitte. A rendr, akit megltek, egy Horace Lord nev Iekete Iiatalember
volt, egy elit brigad, a BEB, a Bnelharito Brigad tagja. Ez a rendralaku-
lat kizarolag Iekete es Puerto Rico-i rendrkbl allt, es az volt a Ieladata
ami krl nagy hhot csaptak , hogy a harlemi gettoban cirkaljon teljesen
ktetlenl, s ahol alkalma nyilik, csapjon le a tiltott szerencsejatek-zel-
mekre, Ileg a lottora, valamint a kabitoszer-kereskedkre, es tisztitsa meg
az utcakat a zsebtolvajoktol, retiklrabloktol es prostitualtaktol. Idnkent
hivatalos kzlemenyeket adtak ki a BEB-brigad sikereirl, s Ielsoroltak
bennk, hany letartoztatast Ioganatositott, hany tasak heroint Ioglalt le, es
hany puskat es revolvert kobozott el a brigad. Az egyik ilyen kzlemeny-
ben ez allt: ,Az alakulat Ieladata a trvenyes rend Ienntartasan kivl
megmutatni a nyomornegyed lakoinak, hogy a rendrseg igenis vigyaz
rajuk, es kitnen szolgalja a kzsseget.
Az ujsagcikk szerint Horace Lordot egy tzparbaj soran ltek meg,
amelyet egy harlemi berkaszarnyaban vivott ket, kabitoszer-zerkedessel
gyanusitott szemellyel. Serpiconak elszorult a szive, amikor elolvasta a
Lord halalarol szolo rvid beszamolot.
Lorddal krlbell egy eve ismerkedett meg, amikor is Harlemben
teljesitett szolgalatot, civil ruhas rendrkent. Akkor mar mindenki tudott a
rendrsegen Serpico korrupcioellenes tevekenysegerl, es a kollegai szinte
teljesen kikzsitettek. A birosagon lt, varva, hogy vad ala helyezzek
Ioglyat, amikor hozzalepett Lord, lelt melleje, bemutatkozott, es kzlte
vele, hogy igen nagyra becsli, st csodalja.
Nagy tekintelyt szerzett maganak az enyeim kreben mondta. Igen
nagyra ertekelik, hogy becsletes, pedig Ielnek magatol. De maga legalabb
nem mindig a meszeskepeknek kedvez. Tudja, hogy csak ugy nevezik
egymas kzt, hogy ,a Kisertet?
Ez az elnevezes arra utalt, hogy Serpico munka kzben elszeretettel
alcazta magat, s kisertetkent ugralt egyik haztetrl a masikra, hogy aztan
lecsapjon valahol egy lottozerre. Hallotta mar ezt a nevet, es mosolyogva
valaszolt: Hat ez azert tulzas. Egyebkent ugy hallom, maga remek
alakulatban van.
Remek a Ienet. El se tudja kepzelni, milyen rohadt mondta Lord.
Huszegynehanyan vagyunk, de csak harman nincsenek meg benne a
piszkos zletekben, es a harom kzl az egyik en vagyok. Barcsak en is
megtehetnem, amit maga megtett.
Serpico elkepedt. O mindig azt hitte, hogy a BEB-brigad valoban az,
aminek mondjak, s hogy ha a Ieher rendrk megvesztegethetk is, kl-
nsen a gettokban, egy Ieketekbl es Puerto Rico-iakbol allo valogatott
alakulat nem zsakmanyolja ki a sajat Iajtajat. Vegl is azt mondta Lordnak,
hogy ssze kene egyszer lnik, megtargyalhatnak a problemat. Es most
Lord halott. Egyik szrnyseg a masik utan, gondolta Serpico, ahogy ott
Iekdt a korhazi agyon. Elszr a ,reszvetnyilvanito kartyak, aztan az aj-
taja eltt rt allo rendrk, akiknek nem szabad szoba allniuk vele, es ve-
gl Lord, aki segiteni szeretett volna az vein, es az eletet aldozta ertk.
Serpico mindig rendr szeretett volna lenni, es most a rendr, akire gyer-
mekkoraban olyan tisztelettel nezett Iel, ellenseg lett, akitl Ielnie kell. Bi-
zonyos ertelemben, mivel maga is rendr volt, nnn ellensege lett. Ebbl
a helyzetbl ki kell szabadulnia valahogyan, uj eletet kell kezdenie valahol.
Emlekezett ra, hogy gyermekkoraban is Ielt a rendrktl, csakhogy az
a Ielelem tiszteletbl Iakadt, es ez a tisztelet nem volt tbbe. Emlekezetebe
idezte azokat az idket, amikor szakallas, hippi klsej, civil ruhas rendr
volt, es neha egy-egy rendr pusztan a klseje miatt megallitotta a kocsijat.
Amikor megmutatta neki a rendrjelvenyet, es azt mondta: Kollega
vagyok a rendr valaszul mindig nevetett: H, ez aztan nagyszer
trkk, rlk, hogy neknk dolgozik.
Es ismet azon kezdett tndni, vajon mi trtent volna akkor, ha nem ve-
delmezi meg a jelveny. Milyen bajba kerlhetett volna? Delutan elszun-
nyadt, es almodott is. Azt almodta, hogy a varos valamennyi rendre sza-
kallas, hosszu haju, szeretetgyngys hippi. Almaban ket ilyen hippi-zsaru
a Madison Avenue-n allt, egy gondosan megnyirt IerIit nezett, aki elhaladt
elttk, es az egyik azt kerdezte a masiktol: Hogy jarhat valaki ilyen Iri-
zuraval? Egy masik hippi-zsaru megallitott egy jol ltztt zletembert,
aki keresztlhajtott a pirosban. Az zletember meg akarta vesztegetni, mire
a hippi-zsaru azt mondta: Maguk kockaIejek mind egyIormak. Azt hi-
szik, hogy penzzel mindenbl kimaszhatnak. Kesbb bejtt hozza Cooper
IIelgyel-helyettes, es rendkivl keser, levert hangulatban talalta Ser-
picot. Serpico elmondta neki, mennyire elkeseritette Lord halala, es Cooper
megprobalt lelket nteni bele. Ugyan, Frank, tul sokat magyarazol bele a
dologba.
Serpico mintha nem is hallotta volna. Azt mondta Coopernek, hogy
szeretne, ha eltavolitanak a szobaja ell az rt allo rendrket. Cooper azt
valaszolta, hogy a rendrk nem azert vannak ott, hogy rizzek, hanem
azert, hogy tarsasaga legyen.
Serpico gunyosan nevetett. Tudja, hanyan tettek be kzlk a labukat
ebbe a szobaba, amiota itt vagyok? Harman! Engem akar bolondda tenni?
Cooper meregbe jtt. Ide Iigyelj, Frank mondta. Nem tudom, tu-
dod-e, de harminct rendr jelentkezett veradasra azon az ejszakan, amikor
meglttek. Az egyik Iiu eppenseggel Long Islandbl hajtott ide a kocsijan.
Serpico ezt nem tudta, de mar nem visszakozhatott. Nem is olyan
nagy dolog mondta. Harmincketezer rendrbl harminct a baratom.
Erre Cooper kijatszotta az adujat. Azert jtt, hogy kzlje Serpicoval
a hirt, amelyre az mindig vart: hogy elleptetik detektivnek. Frank
mondta , meg Iogod kapni az aranyjelvenyt. Jovahagytak.
Mondja meg nekik, hogy dughatjak a... tudjak, hova Ielelte Serpico.
Aznap ejjel korhazi maganyaban Serpico gyermekkora ota elszr
Iakadt sirva csalodottsagaban, dheben es banataban.
*+,-.!/ 012131,
Amikor Serpicot 1965 elejen a BNyH-bol athelyeztek a Brooklyn sziveben
lev 70. krzetbe ujbol egyenruhas gyalogos rendrnek, egy ideig csak
neha-neha latogatott el a szabadnapjain Greenwich Village-be. A 70. kr-
zet jelentsen klnbztt a 81-estl. Legnagyobb reszet Flatbush nyugati
pereme tette ki; ez volt Brooklyn egyik legbaratsagosabb negyede, Iasorok
es gondosan karban tartott kis teglahazak szegelyeztek az utcait. Ber-
kaszarnya nagyon keves akadt, es a krzet deli vegen, Coney Island Iele
volt nehany kisebb gyar, garazs es hasznaltauto-kereskedes. A krnyeken
altalaban kzeposztalybeli Ieherek, Ileg zsidok laktak, mas Iajtaju csak
itt-ott Iordult el. Ha a krzet nem volt is pontosan az a Iajta ,klubhaz,
amilyenrl a rendr-akademian hallott, csendesnek volt mondhato.
A Village-bl odajutni tulsagosan Iaradsagos volt, igy aztan Serpico a
krzet kzeleben berelt elszr butorozott szobat, aztan egy egesz lakast.
Regi kelet eliras volt a rendrsegen, hogy egyetlen rendr sem lakhatik
annak a krzetnek a terleten, ahol szolgalatot teljesit. Ama peldak egyike
volt ez az eliras, amelyekre a rendrsegi hierarchia hivatkozni szeretett,
ha meg akarta mutatni, milyen eberen igyekszik elharitani a korrupcio
veszelyet.
Amikor Serpico szolgalattetelre jelentkezett, a kapitanysag mertekevel
merve hosszu volt a haja, es eleg nagy, bozontos bajuszt is viselt.
Mindenekeltt tntesse el azt a kurva bajuszt a szaja Ill mondta az
gyeletes hadnagy. Es nyiratkozzon meg.
De a krzet parancsnoka, Joseph Fink szazados berendelte Serpicot az
irodajaba. Fink elenk kepzelervel megaldott rendr volt, akinek kesbb
szeles krben elismeressel adoztak, olyan diplomatikusan kezelte a man-
hattani East Village-be tmegevel todulo hippiket es viraggyermekeket.
Fink azt mondta Serpiconak, hogy ne nyuljon se a bajuszahoz, se a haja-
hoz, hagyja ugy, ahogy van, mert eppen igy Ielel meg annak a klnleges
Ieladatnak, amellyel meg akarja bizni.
Kzvetlen Ielettesei, a krzetben szolgalatot teljesit hadnagyok es r-
mesterek azonban tovabbra is allandoan rosszindulatu biralo megjegyzese-
ket tettek Serpico klsejere, s ez lett az alapja a kesbbi hireszteleseknek,
hogy Serpico valamiIele ,pszichopata. Hogy kepes ilyen klsvel
jarkalni? kerdezte peldaul az egyik rmester. Ha en volnek a kapitany,
a bolondokhazaba csukatnam.
Azt elhiszem. Csakhogy nem maga a kapitany. Neki nincs kiIogasa
ellene.
Fink azzal bizta meg Serpicot, hogy idnkent egyenruha nelkl jarja a
krzetet, es vizsgalja ki a kabitoszerrel kapcsolatos bejelenteseket, amelye-
ket aggodo szlk tettek. Serpico Ioganatositott ugyan nehany letar-
toztatast, de Ioglyainal csak jelentektelen mennyiseg marihuanat talalt, es
kesbb, amikor mar tbbet tudott a kabitoszer-problemarol meg arrol, hogy
mi lenyeges, es mi nem, csak sajnalta, hogy az idejet vesztegette. De
elIordult az is, hogy valosagos betresi laz trt ki a krzetben, zletek
kirakatait zuztak be, es elvittek a bennk lev arut. Amikor Serpico ejIeltl
reggel nyolcig teljesitett szolgalatot, Fink megengedte neki, hogy sajat
kocsijan menjen a posztjara. Ilyenkor aztan vagy a kocsiban lve cirkalt,
vagy leparkolt vele valahol, levetette a sapkajat meg az egyenruhaja
zubbonyat, sportzakoba, bujt, es ugy jarta lezserl az utcakat.
Egy ejszaka elcsipett egy betrt, de majdnem az eletebe kerlt. A Ild-
alatti vasut a krzet egy reszen a Ielszinen halad keresztl, es az egyik, az
utca szintjen lev allomasrol kitnen szemmel lehetett tartani azt a sugar-
utat, ahol nehany nappal elbb egy ejszaka betrtek egy zletbe. Serpico,
aki sportzakoban lesben allt az allomas epleteben, eszrevette, hogy a
szemkzti sarkon egy IerIi alldogal. Hajnali t ora lehetett. A IerIinal egy
barna papirzsak volt, es minduntalan krlkemlelt. Lehetseges, gondolta
Serpico, hogy csak horgaszni volt a Sheepshead-blben, es valamelyik
baratjat lesi, aki erte jn a kocsijan. Az ilyesmi eleg megszokott latvany
volt a krzetben a hajnali orakban. De aztan eszrevette, hogy a IerIi meg
egyszer ovatosan krlnez, aztan gyorsan elindul.
Serpico megvarta, amig majdnem a kvetkez sarokig ert, aztan az
arnyek leple alatt a nyomaba szegdtt. Hirtelen vegcsrmplest hallott
mint kesbb kiderlt, egy ora- es ekszerbolt kirakata volt , es megszolalt
a riasztocseng. Serpico elhuzta a revolveret, es rohanni kezdett. Megpil-
lantotta maga eltt a jardan a pasast, kezeben a papirzsakkal. Ebben a pilla-
natban Iek csikordult a IerIin tul, a kvetkez sarkon. Fink szazados annyi-
ra mindenaron veget akart vetni a betreseknek, hogy meg ket rendrt
megbizott azzal, hogy jelzes nelkli kocsiban cirkaljon a krzetben, es a
kocsi veletlenl eppen a kzelben volt, mikor a riasztocseng megszolalt.
A pasas rohanni kezdett, egyenesen Serpico Iele. A ket rendr kiugrott a
kocsibol, es utana vetette magat, orditozva, hogy alljon meg. A IerIi hatra-
nezett, de tovabbrohant. Mar majdnem Serpicohoz ert, amikor az egyik
rendr tzelt. Serpico hallotta, hogy a Ile mellett svit el a golyo, es azon-
nal hasra vetette magat a jardan. A kvetkez pillanatban a pasas keresztl-
hasalt Serpicon, a papirzsak kiszakadt, es orak meg tranzisztoros radiok
szorodtak a jardara. Serpico ravetette magat a pasasra, leszoritotta, es
odavlttt a rendrknek: Ne ljetek! Serpico vagyok, ti barmok!
Jesszusom mondta az egyik , nem vettnk eszre. A masik meg,
miutan latta, hogy Serpiconak nem esett baja, gyorsan megkerdezte:
Ugye, mienk lehet a skalp? En lttem, nekem kell vegigcsinalnom a dolgot
a Iegyverszakertkkel, es jobban Iest a dolog, ha igazolni tudjuk valamivel,
hogy okunk volt lni.
Hasonlo esetben ugyanis ha egy rendr elsti a Iegyveret kteles je-
lenteni nemcsak a kapitanysag gyeletesenek, hanem a rendrseg Iegyver-
szakert csoportjanak is, Iegyvere sorszamaval egytt, s amennyiben anya-
gi kar vagy szemelyi serles trtent, at kell kutatni a terepet, hogy megke-
ressek a golyot. Serpicot az dhitette, hogy a lvest knnyelmen adtak le,
elzetes Iigyelmeztetes nelkl. De miutan leszidta a ket rendrt osto-
basagukert, engedett a keresknek, hogy legyen vek a skalp, de Finknek
azert elmeselte, hogy valojaban mi trtent. Hat igen, azok paccerek
mondta Fink , balIacan mind a kett aztan megksznte Serpiconak,
hogy nem kvetelte maganak a skalpot.
Az alatt az esztend alatt, amelyet Serpico a 70. krzetben tlttt, ez
volt az egyetlen eset, amikor kenytelen volt elhuzni a revolveret. St: ne-
ha olyan bekes volt a krzet, hogy ha sikerlt elkapni egy IerIit, aki a nemi
szervet mutogatta, az mar szenzacionak szamitott. Serpico megis rlt,
hogy elkerlt a BNyH-bol, megszabadult a veg nelkli aktatologatastol, az
iratszekrenyektl, es ismet az utcan lehet, ahol emberekkel van dolga.
Reggelenkent, ha nappali szolgalatban volt, utban a kapitanysag Iele
mindig megallt, hogy kicipelje egy ids olasz szeket a haz ele, hogy az
regur a jardan ldgelve stkerezhessen a napon. Megismerkedett egy
regisegkereskedes tulajdonosnjevel, akinek Iel tdeje is alig volt, es
oxigenkeszleket kenyszerlt hasznalni. Rendszeresen beugrott hozza,
hogy megnezze, hogy van, es megnyugtassa, hogy a rendrseg mindig a
kzelben van. A Coney Island Avenue-nak a krzetbe es szakaszan sok
volt a regisegkereskedes, s mikor arraIele posztolt, sok mindent megtanult
a butorokrol, peldaul hogy miben van kereslet, mi az ertekes, es mi nem.
Persze voltak olyan pillanatok is szinte minden rendr eleteben min-
dennaposak az ilyenek , amikor megdbbentette, hogy mi mindenre kepe-
sek az emberek. Egy este peldaul egy ngyilkossagi esethez hivtak ki egy
csaladi hazba. Az ngyilkos apja eresztette be, es komoran Ielmutatott az
emeletre. A nappaliban egy n lt a divanyon az anya , zokogott es
elre-hatra himbalta a testet. Az egyik haloszobaban egy Iiatalember
Iekdt holtan az agyon, mint kesbb megtudta, huszonket eves volt.
Serpico korabban is latott mar hullakat, de ez iszonyatos volt: szinte az
egesz agya a mgtte lev Ialra loccsant. A holttest mellett egy puska meg
egy cedula hevert. A cedulan ez allt: ,Kedves Mama es Papa, bocsassatok
meg. Nem volt szamomra mas megoldas. Imadkozzatok ertem.
Serpico nem ertette, mi kesztethette a Iiatalembert erre a ketsegbeesett
lepesre, ilyen megrendit bucsulevel irasara. De miutan Ielhivta a rendr
orvosi hivatalt, kenytelen volt kiIaggatni a lesujtott apat az ngyilkossag
krlmenyeirl, es akkor megtudta, hogy a Iiatalember szerelmes volt egy
lanyba. A lany azt kivanta tle, hogy vegyen egy kocsit. Keveske megtaka-
ritott penzen csak egy hasznaltat tudott venni, de olyan vacak volt, hogy
szinte allandoan javitas alatt allt a szervizben, es a lany emiatt szakitott
vele. Nehany ora mulva agyonltte magat.
De elIordultak olyan pillanatok is, amikor elegtetellel tlttte el, hogy
rendr, amikor ismet megbizonyosodott arrol, hogy a legjelentsegtelje-
sebb munkakrt valasztotta: nemcsak gonosztevket csiphet el, hanem em-
bereken segithet, st az eletket mentheti meg. Egy delutan eppen leparkolt
a kocsijaval, hogy szolgalattetelre jelentkezzek, amikor eszrevette, hogy az
utca masik oldalan Ist szivarog az egyik Ildszinti ablakbol. Zseblampat
ragadott, es berohant a hazba. A kapu alatt harom levelszekrenyt latott, ha-
rom lakas volt a hazban. A Ildszinti lakas ajtaja nem volt kulcsra zarva, s
mikor kinyitotta, latta, hogy jobb kez Iell a konyha egyik Iala langokban
all. Bal kez Iell egy rvid Iolyoso vegen egy csecsem Iekdt a bl-
csben az alkovban. Felkapta a csecsemt, es a szomszed szobaban egy al-
vo IerIit talalt. Egy pillanatig azt hitte, hogy a IerIi a Isttl ajult el, de mi-
kor hozzaert, a IerIi Ielugrott. Mi az? Mi trtent? motyogta, de mar ro-
hant is kiIele a szobabol.
A IerIi elmondta, hogy a csecsem a hugae, aki latogatoban van nala.
Aztan kutyaugatast hallottak. A kutyaim! kialtott Iel a IerIi. A ku-
tyaim a pinceben vannak! Adja ide a zseblampat. Ki kell mentenem ket.
Az utcan mar gylekezni kezdtek a szomszedok, s miutan Serpico a
kezebe nyomta a IerIinak a zseblampat, kiszaladt, rabizta az egyikre a cse-
csemt, aztan visszarohant a hazba, es Ielszaladt a lepcsn. Az emeleten
srbb volt a Ist, es Serpico azonnal rajtt, hogy nem lett volna szabad
ilyen gyorsan szaladnia Iel a lepcsn: sebesebben kapkodta a levegt, es
tbb Istt szivott be. Amikor berugta a lakas ajtajat, erezte, hogy a padlo
mar roskadozik a laba alatt. Lang es Ist csapott ki az ajton, megtorpant,
lehetetlen volt tovabbmennie. Kesbb kiderlt, hogy a lakasban nem
tartozkodott senki.
Visszarohant az utcara, es latta, hogy az emberek egy masodik emeleti
ablakra mutogatnak. Abban a lakasban egy n esett csapdaba ket gyerek-
kel. A haz els es masodik emelete beljebb volt epitve, s egy krlbell
ket-harom meter szeles parkanyzat volt az els szint Iltt. Serpico az es-
csatornan Ielmaszott a parkanyzatra. Rajtt, hogy segitsegre van szksege,
s a nezk kzl egy IerIi Iel is maszott melleje. Ennek a segitsegevel Serpi-
co Ielkapaszkodott az egyik els emeleti ablak parkanyaba, Ielnyult, elvette
az asszonytol a ket gyereket, es leadta ket az utcan allo embereknek.
A n mar atvetette a labat az ablakparkanyon Serpico Ieje Iltt, es
Serpico latta, hogy borzasztoan kver. A tavolbol mar hallatszott a tzoltok
szirenaja. Ne ugorjon le szolt Il a nnek , mar jnnek a tzoltok.
Egy pillanatig se maradok! sikitotta a n.
Serpico Ielnezett a hatalmas testre. Csak egy pillanatig varjon meg!
knyrgtt, azzal megIordult, megragadta a masik IerIi karjait, hogy bl-
cst alkossanak, es ersen megvetette a labat. A n mar ugrott is, de persze
nem birtak IelIogni. Serpico azt hitte, hogy mindket karja kiszakad. O is
meg a masik IerIi is terdre bukott, de harmuk kzl egyik sem esett le a
parkanyzatrol. A kver nnek csak a homlokan ntt egy tipli, es a terdet
horzsolta Iel. Addigra mar megerkeztek a tzoltok, es lesegitettek a nt egy
letran.
A szemelyes elegtetelen kivl Serpiconak csak annyi volt a jutalma,
hogy a tdejebe szivott rengeteg Ist miatt ketheti betegszabadsagra mehe-
tett. A hivatalos dicseretet, amely az eg haz lakoinak megmenteseert jart
volna neki, nem kapta meg, mert nem csinalta vegig a rendrsegnel szoka-
sos eljarast, hogy nmagat ajanlja dicseretre. A rendrsegnel ugyanis az
volt a hagyomany, hogy annak, aki valamiert kitntetest kaphatott, maga-
nak kellett ramensen utanajarnia egyebek kzt elvartak tle, hogy Iizes-
sen a kapitanysagon dolgozo irnokok valamelyikenek t dollart, hogy tlt-
se ki irogeppel a kezdemenyezeset es batorsagat magasztalo rlapokat , s
mikor Serpico a betegszabadsaga utan visszatert a szolgalatba, hagyta az
egeszet a Ienebe.
A New York-i rendrseg a katonasag mintajara volt megszervezve, es
Frank Serpico kezdettl Iogva tudomasul vette, hogy Ieneketlen szakadek
valasztja el a Ieletteseitl. Neki nem voltak ,rabbijai a rendrseg magas
rangu tisztjeit neveztek igy , akik elsegitsek a karrierjet, es nem is
probalt ilyeneket szerezni, mint a tbbi rendr kzl oly sokan, akik az
ilyesmit egeszen termeszetesnek tartottak. De az, hogy Fink szazadostol
klnleges megbizatasokat kapott, es Fink azt is meltanyolta, hogy Serpico
nem csinalt gyet a betr letartoztatasabol, elkerlhetetlenl oda vezetett,
hogy beszelgetesbe elegyedtek Serpico jvjerl.
Serpico elarulta, hogy tulajdonkeppen detektiv szeretne lenne. Fink
ugy velekedett, hogy kitn detektiv lenne belle, ugyanakkor megersitet-
te azt a hiresztelest, amelyet mar Serpico is hallott, hogy a rendrseg ujabb
kelet allaspontja szerint egy rendrnek elbb negy evig civil-ruhaskent
kell szolgalatot teljesitenie, csak aztan kerlhet be a Nyomozoosztaly kte-
lekebe. Ahhoz viszont, hogy egy egyenruhas rendrt civilruhas-szolgalatba
osszanak be, krzeti parancsnokanak az ajanlasa szkseges. Fink szazados
biztositotta Serpicot, hogy ilyen ertelm kerelmet lelkesen tamogatna.
Amikor eszrevette, hogy Serpico habozik, megkerdezte tle, hogy mi a
problemaja. Serpico nem is tudta, hogy mondja el a kapitanynak. Varos-
szerte mindenki tudta a kapitanysagokon, hogy a civilruhas rendrk nem-
csak megvesztegethetk, hanem zsarolnak is. Ezt olyannyira tudtak roluk
hogy ha egy civilruhas letartoztatott egy szerencsejatekost, elvartak tle,
hogy t dollart adjon az gyeletes rmesternek es legalabb egyet az irnok-
nak, aki elvegzi az ilyenkor szkseges papirmunkat. Annak a Ieltetelezes-
nek az alapjan vartak el ezt, hogy a civilruhasok illegalis mellekkeresetk-
bl elbb-utobb meggazdagodnak, es illend, hogy a penzbl valamit
akarmilyen kis sszegrl van is szo kevesbe szerencses kollegaiknak is
juttassanak.
Hat mondta vegl is Serpico annyi mindenIele mendemondat hall
az ember a civilruhasokrol. Vontatott volt a hangja, nem tudta, merhet-e
tbbet mondani.
Fink szazados igyekezett eloszlatni a Ienntartasait. Azt tanacsolta Serpi-
conak, hogy ne trdjn a szobeszeddel, tapasztalja ki szemelyesen, hogy
mi a helyzet, es jarja a maga utjat. Csakis igy lehet magabol detektiv,
Frank.
Serpico szamara ez utobbi volt a legIontosabb szempont, es az ebbl
kvetkez dntes teljesseggel megvaltoztatta az eletet. Fink Ielterjesztette
civilruhas-beosztasra, es Serpicot behivtak a rendr-Ikapitanysagra
elzetes beszelgetesre egy Ielgyelkbl allo bizottsag ele. A kerdesek
javareszt az anyagi helyzetere vonatkoztak. Van-e vagyona? Mennyi penze
van a bankban? Vett-e Iel klcsnt? Van-e trlesztese kocsira vagy valami
egyebre? Serpico elmondta a Ielgyelknek, mennyi a megtakaritott penze,
hogy adossagai nincsenek, s hogy vasarlasait mindig keszpenzzel Iizeti.
Megkerdeztek, milyen ettermekben szokott etkezni. Megnevezett nehany
nem tulsagosan jo hir brooklyni es Greenwich Village-i ettermet. Ez
mosolyt csalt a Ielgyelk ajkara. Szoval ugy ertsk kerdezte az egyik
, hogy nem szokott aIIele ettermekbe jarni, mint a Huszonegyes Klub?
Nem, uram valaszolta Serpico. Ott meg sohase voltam.
Meg jobban mosolyogtak, amikor az egyik Ielgyel megkerdezte, mit
tud a civil ruhas rendrk tevekenysegerl, es Serpico szinten bevallotta,
hogy hallott egyet-mast, ami nyugtalanitja. Az a multban volt mondta a
Ielgyel. Regebben csakugyan elIordult ilyesmi, de ma mar mas a
helyzet.
1966. januar 24-en Frank Serpicot beosztottak a civilruhas-iskolara,
vagy ahogy hivatalosan neveztek, a Bngyi Nyomozo TanIolyamra. A
tanIolyamon a legkr az els pillanattol Iogva olyan volt, amilyennek egy
elit alakulatban lennie kell, es Serpiconak az volt az erzese, hogy meg a
tbbiek, akiket kivalasztottak a huszonnyolc napos tanIolyamra, mostantol
Iogva a maguk urai nincsenek tbbe eligazitasok, nem kell tbbe oran-
kent beteleIonalni a kapitanysagra, sem egyenruhaban alldogalni az utca-
sarkokon , vagyis ahogy az egyik tanaruk kiIejezte: ,megcsinaltak a
szerencsejket.
Serpico szinte azonnal megIeledkezett a civilruhas-szolgalattal kapcso-
latos aggalyairol, amikor belemerlt a nyomozasi eljarasok, hazkutatasok,
besugohalozat-kiepitesek, megIigyelesi modszerek izgalmasan uj vilagaba.
Kitanulta a bukmekerek ,M. O.-jat modus operandi , a mveleteiket
alcazo kodok es siIrek megIejtesenek modszereit, es megtanulta, hogyan
lehet rajnni, nem alkalmaz-e a bukmeker valami egyeb modszert, amilyen
peldaul a ,sajtosdoboz. Ez a modszer onnan kapta a nevet, hogy amikor a
rendrseg emberei elszr talalkoztak ilyennel, egy sajtosdobozban volt
elrejtve. Abbol allt, hogy a bukmeker kiberelt egy lakast, es bevezettetett
ket klnbz szamu teleIont. Aztan beszerelt egy sajtosdobozba egy
elektromos szerkentyt, amely a ket keszlek vonalait sszekapcsolta.
Aztan megadta az egyiknek a szamat a Iogadoinak. Amikor azok ezen a
szamon Ielhivtak, a hivas automatikusan atkapcsolt a masik szamra, amely
viszont egy harmadik, a lakason kivl lev keszleken csngtt ki valahol.
Igy aztan, ha a rendrsegnek sikerlt is lehallgatnia a Iogadok altal
hasznalt vonalat, hiaba ttt rajta a lakason, a bukmeker merIldekre
tartozkodott a teleIonvallalat nyilvantartasaban szerepl cimtl.
Nagy sulyt helyeztek a tanIolyamon az illegalis szerencsejatekok, kl-
nsen a lotto ismertetesere, es Serpico kezdett ismet szakallt nveszteni,
elkeszletl arra az idre, amikor majd a gettok utcait Iogja jarni, s kepze-
letben maris latta magat, amint csavargonak ltzve megIigyeleseket gyjt,
aztan lopva besurran, es lecsap egy-egy ,lottoirodara, ahova egy bizonyos
terletrl a Iogadasokat begyjtik, vagy eppenseggel egy ,bankra, ahova
vegs Iokon tovabbitjak ket.
Amikor Serpico civilruhas-iskolan volt, Ioglalkoztak ugyan a kabito-
szer-kereskedelemmel is, de sokkal kisebb nyomatekkal, mint a szerencse-
jatekokkal, mivel a rendrsegnek klnleges ,narkos alakulatai voltak, s
allitolag elssorban azoknak volt a Ieladata a kabitoszer-nagykereskedk,
utcai arusok es kabitoszer-elvezk Ielhajtasa. Serpico emlekezete szerint
hangsulyoztak ugyan, hogy a marihuana es a heroin arusitasa es Iogyaszta-
sa gyakorlatilag egyIorma veszelyt jelent a tarsadalomra, de csak marihua-
nas cigarettakat kostoltattak meg velk a tanIolyamon, masIajta kabitoszert
nem. Figyeljek meg, milyen csips ize van hangsulyozta Iontoskodva
az oktatojuk, kzben meg Serpico eltt ket leend civilruhas sszesugott,
miutan szippantott egyet a cigarettabol: Egesz jo ez a szarsag.
Felhivtak a Iigyelmet arra, hogy a civil ruhas rendrt havonkent erteke-
lik rkke eber Ielettesei, megbizhatosaga, itelkepessege, kezdemenyez-
keszsege, tudasa, munkaszeretete, hsege, nyomozasi teljesitmenye, vala-
mint az altala eszkzlt letartoztatasok alapjan. Ez utobbi volt termeszete-
sen a legIontosabb. A letartoztatasoknal a minsites volt a lenyeges, nem a
vegs biroi dntes. S ahhoz peldaul, hogy egy lottozer tevekenyseget ne
csupan vetsegnek, hanem bncselekmenynek minsitsek, az illet birtoka-
ban legalabb szaz tetnek, azaz Iogadasnak kellett lennie; Serpico nemegy-
szer tanuja volt, hogy a civilruhas megszamolta a megmotozott szemelynel
talalt Iogadasokat, s ha nem volt meg a megkivant szaz, kepes volt ,ideig-
lenesen elengedni Ioglyat, hogy szedje ssze a hianyzo mennyiseget.
Szedje csak ssze, a Iene enne meg mondtak ilyenkor a civilruhasok , a
biro ugyis leIarag majd belle.
A civilruhasok altal Ioganatositott letartoztatasok Iontossagi sorrendje
ugy volt megallapitva, hogy az els helyen alltak a lottozok, aztan kvet-
keztek cskken Iontossagi sorrendben a bukmekerek, a narkosok, az
egyeb szerencsejatekosok, mint peldaul a kockazok es a kartyasok, aztan a
prostitualtak, degeneraltak, az alkoholtrvenyek megszegi s a legvegen az
ugynevezett ,egyeb kategoriaba tartozok. Az a vicc jarta, hogy ha egy ci-
vilruhas letartoztat egy gyilkost, aki embert lt, a letartoztatast az ,egyeb
kategoriaba soroljak, hacsak nem talalnak a gyilkosnal veletlenl nehany
bukmekerszelvenyt is.
Miutan Serpico elvegezte a Bngyi Nyomozo TanIolyamot, visszahelyez-
tek Brooklynba, es beosztottak a 90. krzet civilruhas rajahoz. Szinte azon-
nal egy olyan gybe keveredett, amely nem volt ugyan sszeIggesben a
civil ruhas rendri tevekenyseggel, viszont valora valtotta legvakmerbb
abrandjait arrol, milyen hstetteket vihet veghez egy rendr, aki nem az
iroasztal mellett l.
Akkoriban vasarolt egy motorbiciklit, egy Honda 350-est, es elvitt vele
egy lanyt Manhattanbe, hogy megnezzenek egy Iilmet. VisszaIele jvet
keresztlrobogott a Williamsburgh-hidon, es a 90. krzetet atszel szeles
sugaruton haladt tovabb. Eppen meg kellett allnia egy piros lampa miatt,
amikor valami olyasmit hallott, amit az els pillanatban durranocukorkak
pukkanasanak velt. Vegignezett a sugaruton, es latta, hogy az egyik
mellekutcaban, par lepesre a saroktol lves villan egy grillbar eltt, aztan
eszrevett harom revolveres IerIit meg egy jardan hever alakot. Raszolt a
lanyra, hogy ugorjon le a Hondarol, es bujjon el a magasvasut egyik pillere
mge. Aztan tovabbrobogott a sugaruton a mellekutca sarkahoz.
A lvldzes pillanatok alatt jatszodott le. Nehany jarokel meg mindig
dermedten allt, mintha gykeret vert volna a laba, halalra remlve a
lIegyverek drrenesetl. Amikor Serpico leIekezett a sarkon, a harom
IerIi meg mindig a jardan hatralt egy aranyszin Oldsmobile szedan Iele,
melynek jart a motorja. Serpico lattan a harom kzl kett hirtelen elrohant
a kocsitol, kiIordult a sarkon a sugarutra, s azon rohant tovabb. Meg ha lett
volna is ideje Serpiconak elrantani szolgalaton kivli revolveret, egy
pisze orru 38-ast, tul sokan jartak a sugaruton, nem kockaztathatta volna
meg, hogy utanuk ljn.
Mikor a ket IerIi elszaladt, a harmadik beugrott az Oldsmobile-ba, es el-
robogott a mellekutcaban. Serpico azonnal ldzbe vette motorbiciklijen.
A kocsi rlt iramban bekanyarodott a legkzelebbi sarkon, a Iorgalmi
lampakra Iittyet hanyva, azon az utcan szaguldott egy darabig, aztan me-
gint beIordult egy masik utcaba az ellenkez iranyban, s utana megkerlt
meg harom vagy negy haztmbt, nyilvan azert, hogy lerazza magarol
esetleges ldzit. De Serpico a sarkaban maradt, mindig nem egeszen egy
haztmbnyire mgtte. Nem kiserelte meg utolerni a kocsit, csak nem
akarta szem ell teveszteni, amig celjahoz nem er, hogy aztan segitseget
hivhasson.
Aztan az Oldsmobile visszakanyarodott arra a sugarutra, ahol Serpico
allt, amikor meghallotta a lveseket. Eszrevette, hogy a kocsi lelassit; aztan
egy pillanatra meg is allt, es a ket IerIi, aki elzleg elmeneklt a sugaru-
ton, beugrott a kocsiba. Az Oldsmobile ujbol Ielgyorsitott, bekanyarodott a
sugarut szemkzti oldalarol nyilo egyik mellekutcaba, es elkezdett ujbol
sszevissza kanyarogni, meg nagyobb sebesseggel, mint az elbb. Serpico
Ielt, hogy eszrevettek, es olyasmit csinalt, amit eredetileg nem volt szande-
kaban csinalni, de ugy erezte, nincs mas valasztasa. Amikor az Oldsmobile
sivito abroncsokkal beIordult az egyik sarkon, eloltotta a Honda Ienyszoro-
jat. Nemelyik mellekutcan, amelyen vegigrobogtak, nem voltak kzlekede-
si lampak, csak stoptablak, s amikor Serpico atrobogott egy keresztezde-
sen, centimetereken mult, hogy egy, a keresztutcabol jv kocsi el nem
ttte. Egyszer eszrevette, hogy egy alak Ielreugrik az uttestrl az Oldsmo-
bile utjabol, aztan visszalep, aztan megint visszamenekl a jardara, eppen
akkor, amikor Serpico mar azt hitte, Iekeznie kell, hogy el ne sse. Egy
kanyarban hosszan, csunyan megcsuszott, egy sor parkolo kocsi remlett Iel
eltte, s mar-mar azt hitte, hogy elkerlhetetlenl belejk rohan, de az
utolso pillanatban sikerlt egyenesbe hoznia a motorbiciklit.
Egy rkkevalosagnak tn id utan az Oldsmobile stoplampai v-
rsen Ielizzottak, es a kocsi masodszor is megallt, ezuttal nehany meterrel
egy res telek utan. Serpico azonnal leallitotta a motorjat. Az utca kisse lej-
tett, igy aztan motor nelkl sikerlt zajtalanul az Oldsmobile mge sikla-
nia, s krlbell tiz meterre tle beIurakodott ket kocsi kze, amely az res
telek eltt parkolt.
Az Oldsmobile motorja meg jart, amikor ovatosan legrnyedve leszallt
a motorbiciklirl. Eszrevette, hogy a kocsi ajtaja kinyilik, az egyik IerIi
kiszall az Oldsmobile-bol, es elindul vissza, a telek Iele. Mindket kezeben
egy-egy pisztolyt lobalt hanyagul. Amikor elindult a jardan, az
Oldsmobile-bol spanyolul utana szolt valaki, hogy siessen.
Serpico elhuzta revolveret, es rahasalt az egyik parkolo kocsi htjere.
Biztos volt benne, hogy a IerIi el akarja dobni a telken a pisztolyokat, es
gyorsan Iontolora vette helyzetet. EjIel elmult, az utcan nem jart egy lelek
sem. A IerIi krlbell harom-negy meterre lehetett tle. Serpico revolvere
ki volt biztositva, es a IerIi tkeletes celpont volt. Csakhogy meg legalabb
ketten ltek az Oldsmobile-ban, es nem tudhatta, hany Iegyver van meg
naluk. Ugyanakkor tudta, hogy nala mi van, s az bizony nem volt sok. t
golyo volt a 38-asaban, es nem volt nala tartalek tlteny. Persze az ldzest
is Iolytathatta volna, de abbol mar elege volt. Tul sokszor uszta meg csak
hajszal hijan, elbb-utobb elhagyhatta a szerencse, es szem ell teveszt-
hette a kocsit.
Serpico spanyolul szolalt meg, olyan halkan, amilyen halkan csak lehe-
tett, remelve, hogy az Oldsmobile-ban lk nem halljak meg. Rendrseg!
Dobja el a Iegyvereket! A IerIi megprdlt, lvesre emelte a pisztolyo-
kat, Serpico ujja pedig megIeszlt a ravaszon. De a IerIi ugy lesett a parko-
lo kocsik Iele, hogy latszott: nem biztos benne, honnan jn Serpico hangja.
A IerIi hirtelen elorditotta magat: La policia' es az Oldsmobile Iele
rohant. Serpico Iigyelmeztetesl a levegbe ltt. Ezzel mar csak negy
golyoja maradt, de remelte, hogy a lves zajara csak Ielebred valaki a
haztmbben, es kihivja a rendrseget.
A lvesre az Oldsmobile elrobogott, mieltt a IerIi elerte volna, igy
aztan a IerIi tovabbrohant. Serpico utana. Hallotta, hogy az egyik pisztoly
nagyot csattan a jardan. Serpico egyre jobban beerte a pasast. Az beIordult
a sarkon, aztan egy pillanatra mintha elvesztette volna a laba alol a talajt. A
masik pisztollyal a kezeben eppen vissza akart Iordulni, amikor Serpico
ravetette magat, es a Iicko hasra vagodott. Serpico lovaglolesben a hatara
lt, es egy dzsudoIogast alkalmazott: elkapta a csuklojat, es annyira
hatracsavarta a karjat, hogy a pasas Ielvlttt Iajdalmaban. Tudta, hogy ha
csak egy kicsit is tovabb csavarja, a kar eltrik.
Erezte, hogy a pasas elernyed alatta. Nem volt nala bilincs, igy aztan
tovabbra is a dzsudoIogasban tartva megmotozta, es talalt is a zakoja
zsebeben egy harmadik tlttt pisztolyt. Aztan elengedte, es ott allt Iltte,
mig Iel nem tnt az utcan egy kutyajat setaltato hlgy. Serpico igazolta
magat, hogy rendr, es megkerte, hogy teleIonaljon segitsegert.
A n gyanakvo pillantast vetett Serpico bakancsara, overalljara, br
motoros-zakojara es a szakallara, aztan azt mondta: Ha csakugyan rend-
r, hogyhogy nem tudja, hogy ott azon a lampaoszlopon van egy rendrse-
gi teleIon?
Serpico ugy erezte magat, mint egy Keystone-zsaru egy regi Iilmbur-
leszkben. Ja mondta, igyekezve a helyzethez kepest komoly kepet
vagni , most veszem eszre. Nagyon ksznm, asszonyom.
Nehany perc mulva megerkezett ket URH-s kocsi, es visszavitte Serpi-
cot meg a Ioglyat a lvldzes szinhelyere. Ott tbb URH-s kocsi is allt.
Serpico megadta a helyszini vizsgalatot vezet rmesternek az Oldsmobile
rendszamat, es megkerdezte, hazaviheti-e a baratnjet. Az rmester meg-
engedte, de a lelkere kttte, hogy utana jelentkezzek a 14. rendrkerlet
kapitanysagan, amelyhez sok mas krzettel egytt a 90-es is tartozott.
Azt hiszem, a Iejeseket erdekelni Iogja az gy mondta az rmester.
Serpico baratnje nagyban tarsalgott egy IerIival, amikor ratalalt. He
kerdezte , hat egy percre se hagyhatlak magadra?
Fel akart csipni, Frank!
Csak vigyaztam ra tiltakozott a IerIi.
Mit vartal tlem? kerdezte ingerlten a lany, mikor Iellt Serpico
mge a motorbiciklire. Otthagysz az utca kells kzepen, es elrohansz,
mint egy rlt. Miert nem szerzel magadnak valami rendes allast, mint
mas IerIi? Raadasul meg csak nem is vagy szolgalatban.
Serpico hirtelen nagyon Iaradtnak erezte magat. A vad hajsza, a Ieszlt-
seg, hogy esetleg lvldzesre kerl sor, a birkozas az utcan a szkeven-
nyel s vegl a lany ingerlt meg nem ertese megtette a hatasat. Miutan
letette a lanyt, a legszivesebben hazament es leIekdt volna.
A 14. rendrkerletben megtudta, hogy, bizonyos ertelemben szerencse-
je volt. Foglyanak priusza volt: mar negyszer tartoztattak le sulyos testi
sertesert, ket esetben Iegyvert is hasznalt. Azt is megtudta, hogy a lvld-
zes aldozata a grillbar tulajdonosa volt, es valami olyasmit is mondtak,
hogy az eset alighanem Iprobaja volt a krnyekbeli barok ellen tervezett
tamadassorozatnak.
De Serpiconak nem azert kellett jelentkeznie a kerletnel, hogy ezt
tudassak vele, hanem az gyben jatszott szerepe miatt, amelyet a rendrseg
,szokatlannak minsitett. Betessekeltek egy irodaba, ahol az iroasztal
mgtt l Ielgyel ridegen kzlte vele: Kenytelenek vagyunk az
gyet ,szokatlankent kezelni. Tekintse ezt a beszelgetest hivatalos
vizsgalatnak. A Ielgyel mindenekeltt azt akarta tudni, mit keresett
Serpico a krzetben, mikor nem volt szolgalatban.
Serpico elmagyarazta, hogy mozibol vitt haza egy lanyt, s hogy a lany
lakasahoz a 90. krzeten keresztl vezetett a legrvidebb ut. Kzben
nkentelenl megcsovalta a Iejet, mert eszebe jutott, mit tanacsoltak neki,
mikor a rendr-akademiara valo Ielvetelere vart: soha ne sse az orrat
semmibe, ha nincs szolgalatban.
Mi baja? Irmedt ra a Ielgyel.
Semmi, uram, csak eszembe jutott valami.
A Ielgyel kvetkez kerdese az volt, hogy mi a lany neve es cime.
Serpico megmondta. A Ielgyel Iagyos pillantast vetett ra: Ns?
Nem, uram.
A lany Ierjnel van?
Nem, nincs Ierjnel Ielelte elesen Serpico, akinek mar elege volt
ebbl a hlyesegbl. De ekkor a Ielgyel, miutan megnyugodott, hogy
nincs semmi botranyos a dologban, amivel Ioglalkoznia kellene, atnyult az
asztal Iltt, es megszoritotta Serpico kezet. Engedje meg, hogy
gratulaljak. Remek Iogas volt.
De a Ielgyel meg ennel tovabb is ment. Kitntetesre terjesztette Iel
Serpicot, aki meg is kapta az ,ebersegert es atgondolt rendri Iellepeseert
jaro ermet. Meg egyszer sem erezte, hogy ilyen pompas dolog rendrnek
lenni, rlt a hstettenek, es ketszeresen rlt annak, hogy ki is tntettek
erte, anelkl hogy az ilyenkor szokasos procedurat vegig kellett volna
csinalnia. Ez jo eljel, gondolta, civil ruhas rendri palyajanak mindjart az
elejen.
Elragadtatasa azonban nem sokaig tartott.
HETEDIK FEJEZET
Amikor Serpico a soraikba kerlt, a New York-i rendrsegen krlbell
negyszaztven rendr dolgozott civilruhas-beosztasban, Ieladatuk az ugy-
nevezett kzerklcs elleni vetsegek es bncselekmenyek elharitasa es le-
kzdese volt. Mind az t varosreszben harom szinten voltak megszervezve.
A piramis csucsan minden varosreszben egy IIelgyel allt, s krlbell
husz civil ruhas rendr volt kzvetlenl alarendelve. A kzeps szintet a
rendrkerletek civilruhasai alkottak, kerletenkent nagyjabol tizenhat
emberrel, s egy Ielgyel vagy egy hadnagy volt a parancsnokuk. A
piramis aljan helyezkedtek el a krzeti civilruhas-rajok, egy-egy rmester
iranyitasaval.
A 90. krzetben a raj harom civilruhasbol meg az rmesterbl allt. A
krzet lakoi kzt a kzeposztalybeliektl a szegenyekig mindenIele akadt.
A terlet leginkabb talan a chaszidizmus mereven ortodox tanitasait vallo
zsidok regota Iennallo kzssegerl volt nevezetes, amit minden varosi
vagy allami kepviseljellt Ieltetlen meglatogatott. Eltek ott meg nehanyan
a regebben bevandorolt olaszok kzl is, es a Puerto Rico-iak szama egyre
nvekedett. A lotto mellett divatos volt a krzetben annak Puerto Rico-i
valtozata, a bolipol is, a bukmekerek ugyanugy Iolytattak tevekenysegket,
mint barhol masutt a varosban, es viragzott a prostitucio is, klnsen a
Broadway-n, manhattani nevrokona halvany masan.
Amikor Serpico szolgalattetelre jelentkezett, az rmestere kzlte vele,
hogy elbb-utobb el kell ernie bizonyos havi letartoztatasi kvotat. Errl a
civilruhasok iskolajan nem trtent emlites, es a rendrseg szovivi allhata-
tosan tagadtak, hogy ilyesmi letezik. De az rmester azt mondta, hogy emi-
att egyelre ne izgassa magat, igyekezzek minel jobban megismerkedni a
krzettel, s amig bele nem szokik uj munkakrebe, eleg, ha egy-egy
prostitualtat letartoztat.
A civilruhasok altalaban nappal dolgoztak, reggel kilenc es delutan t
ora kzt ezekben az orakban tevekenykedtek a legbuzgobban legIbb
celpontjaik, a lottozerek es a bukmekerek , hacsak valamilyen, okbol,
peldaul hogy egy gyanusitottat nyomon kvessenek, vagy ellenrizzek,
nem sertik-e meg a szeszarusitasra vonatkozo trvenyeket, nem akartak in-
kabb ejszaka dolgozni. A dntes altalaban tlk Iggtt. Az egyenruhas
rendrk megktttsegei rajuk nem vonatkoztak, nem volt se eligazitas, se
meghatarozott szolgalati id. Ha egy civilruhas elkesett a munkabol, egy-
szeren beteleIonalt a krzetbe, es azt mondta: Mar melon vagyok. A
civilruhagok szolgalat kzben dohanyozhattak es ihattak, allitolag azert,
hogy ,beleolvadjanak a tmegbe, ambar Serpico latva, hogy kollegai-
nak zme egyIormara nyirt barkoval, vastag talpu cipben es egyenruha-
szer stet ruhaban jar , nehezen tudta elhinni, hogy nem tartjak ket
rendrknek.
Sajat klsejet mveszi gonddal Iormalta meg. Ha egy getto terleten
dolgozott, lottozerekre vadaszva, alkalmazkodott a krnyezethez: megn-
vesztette a hajat, gondozatlanul hagyta a bajuszat es a szakallat, s rendsze-
rint ocska katonai zubbonyban, szandalban es Iarmernadragban jart, st ne-
ha ponchot viselt, hogy latszatra semmiben se klnbzzek az utcakon cel-
talanul kodorgo tbbi kabszerestl. Ha viszont prostitualtakat akart letar-
toztatni es ez is el volt irva , rvidebbre vagta a hajat, puhakalapot
nyomott a Iejebe, a szakallabol takaros kecskeszakallt Iormalt, mellenyes
ltnybe bujt, neha meg keret nelkli szemveget is tett Iel, es ugy vetette
bele magat az ejszakaba, mint egy ideges zletember, aki egy kis, tiltott
gynyrre vagyik.
Ugyanakkor lelektanilag is nagy valtozason ment keresztl. Nem volt
tbbe az az egyenruhas rendr, akit mindenki messzirl eszrevesz, ha a
posztjan setal. Ha betert egy bisztroba egy csesze kavera, vagy egy kocs-
maba egy pohar italra, gyet se vetettek ra; senki se tudta, hogy Iegyvere es
jelvenye van. Most nem t Iigyeltek, hanem Iigyelt masokat, azt a
romantikus eletet elte, amelyrl valamikor csak abrandozott: mindig az
arnyekban jart, vagy Ieltnes nelkl nekidlt egy eplet Ialanak, vagy egy
parkolo kocsiban lebujva vagy eppenseggel a haztetkn kuporogva
Irkeszte az utcakat.
A civil ruhas rendrk rendszerint parosaval dolgoztak, de mikor Serpi-
co mar kiismerte a krzetet kitanulta a kzsseg eletenek ritmusat, allan-
doan Iigyelte, hogy mi trtenik krltte, s a gyanus tevekenysegek iranti
erzeke annyira kiIinomult, hogy ugyszolvan sztnsse valt , szivesebben
dolgozott egyedl. Ha mas egyeb nem is, az a pillanat mindig zavarta,
amikor belepett a civilruhasok akar a kerletiek, akar a krzetbeliek
hivatali helyisegebe, zavarta valami, amit csak erzett, de pontosan
meghatarozni nem tudott, talan a titkolodzastol athatott legkr: valamelyik
sarokban mindig sugdolozott nehany civilruhas, s mihelyt hallotavolsagba
kerlt valaki, elhallgatott. Serpico nem tudta, mirl sugdoloznak, nem is
probalta megtudni. Elhatarozta, hogy a maga utjat jarja.
Mivel volt az uj ember a rajban, kapta meg a krzetbe beIutott ,be-
jelentesek zmet. Ezek panaszos levelek voltak sok kzlk azzal va-
dolta a rendrseget, hogy megvesztegethet, es zsarol, nemelyik peldakat
hozott Iel olyan esetekrl, amikor a rendrseg nem Ioglalkozott valamilyen
bnggyel , s a krzetben lako emberek irtak ket. A leveleket a Feher
Haznak, a polgarmesternek, az FBI-nek, a rendrInknek stb. cimeztek.
Noha mindegyikben benne volt a keres, hogy ,ne tudassak a krzettel a
dolgot, kivizsgalasra mind visszakerltek a krzethez. Nem csoda, gon-
dolta Serpico, hogy a levelek tbbsege nevtelen level. Gyakran honapok
teltek el, amig a bejelentes egyik hatosagtol a masikhoz atkerlt, s noha va-
lamennyi level vizsgalatot kvetelt a bejelentes targyaban, Serpico szamara
nyilvanvalo volt, hogy nem tartjak Iontosnak ket, s mint nem kivanatos
munkat, az uj emberre biztak, hogy Ioglalkozzon velk . Neha azonban
egy-egy bejelentes ala volt irva, es az egyik ilyen nyoman Serpiconak sike-
rlt egy nem mindennapi lottozert letartoztatnia. Egy asszony irt a rendr-
Inknek, hogy a Iltte lev lakasban egy zarora utan is nyitva tarto klub
mkdik, ahol illegalisan szeszes italt arusitanak. Hogy ,eset lehessen be-
lle, tbb ,megIigyelesre volt szkseg, es Serpico eppen elegre tett szert
ahhoz, hogy meggyzdjek rola, van alapja az asszony allitasainak. Igy az-
tan egy este elment a lakasra, ahol a klub allitolag mkdtt, es megprobalt
benyitni, de nem volt ott senki. Lehet, hogy tul koran ment oda. Serpico
nagyon szeretett volna eljutni az egyetemen egy esti eladasra, de
gondolta, hogy benez az asszonyhoz, aki panaszt emelt. Bekopogott, s egy
tizennegy ev krli lany nyitott ajtot. Mikor Serpico megkerdezte,
beszelhetne-e az anyjaval, a lany a konyhaba vezette. Az asztal mellett,
hattal Serpiconak, egy kver asszony lt, es szorgosan irt valamit. Serpico
athajolt az asszony valla Iltt, es latta, hogy lottoszelvenyek vannak
eltte. Asszonyom mondta udvariasan , eredetileg csak azert jttem,
hogy nehany kerdest tegyek Iel, de most kenytelen vagyok letartoztatni.
Miert egy magamIajta szegeny regasszonyt tartoztat le? Ircsklte
Ielhaborodva az asszony. Miert nem a Ilttem szorakozo tarsasaggal
csinal valamit?
Eredetileg az volt a szandekom Ielelte Serpico , csakhogy a sors
kzbeszolt a Bntettrveny 974. es 975. paragraIusa Iormajaban. Arra
vonatkoznak, amit kzhasznalatu neven lottonak neveznek. Idezzek belle?
Az asszony trtenetesen oszlopos tagja volt az egyik krnyekbeli
egyhazkzsegnek, rengeteg menttanu vonult Iel mellette, es a biro vegl
is beszntette az eljarast ellene, azon az alapon, hogy Serpico ,csalard
Iondorlattal hatolt be a lakasba.
Serpico mindazonaltal tovabb nyomozott a hozza kerlt bejelentesek
gyeben, Ileg akkor, ha a rendrseg megvesztegethetsegere vonatkoztak.
Ugyan mar, Frank mondta neki egyszer az rmester , ne trd magad
eIIele gyekben mire Serpico ezt Ielelte: Miert ne?
Ettl Iogva tamadt bizonyos meghatarozhatatlan, de ketsegtelen Ieszlt-
seg kzte es a tbbiek kzt. Amikor kesbb visszagondolt erre az idre,
ugy erezte, hogy ekkor kezddtt minden, ekkor kezdtek a dolgok rosszra
Iordulni, es egyszerre csak azon vette eszre magat, hogy nincs visszaut.
Krlbell egy hettel az rmesterrel trtent szovaltasa utan az egyik
Ialatozoban lelt melleje egy kerleti szinten dolgozo civil ruhas rendr,
aki valamikor egytt jart Serpicoval a Iiskolara. Miutan megjegyezte,
hogy reg nem latta Serpicot, azt mondta:
Ejnye, Frank, ugy hallom, tulsagosan magadba zarkozol, nem baratko-
zol a Iiukkal.
Serpico csak a teajat kavargatta.
A civilruhas tapintatosan khintett egyet.
De en elmondtam a Iiuknak, hogy regrl ismerlek. Megmondtam
nekik, hogy semmi okuk nyugtalankodni miattad. Elmeseltem nekik, hogy
a Village-ben laktal, es valoszinleg Ivet szivtal, meg minden, de egy
dologban biztos vagyok: Frank Serpico nem bajkever. Frank Serpico
jelszava, mondtam, elni es elni hagyni.
Serpico mereven maga ele nezve szrcslte a teajat.
Arra akarok kilyukadni, hogy ha valami kerdeznivalod van a
civilruhasokkal kapcsolatban, ha tudni szeretnel valamit, kerdezd csak meg
nyugodtan. Szivesen Ielvilagositalak.
Ujabb zavart csend tamadt. Serpico krlbell sejtette, miIele kerdese-
ket varnak tle, es vegl is azt mondta: Nem, minden oke. Nincs semmi-
Iele kerdesem. Csak a magam utjat jarom.
Ezt mondtam en is nekik,. Frank! De azert ha megis volna valami
kerdesed, tudod, hol talalsz meg. Rendben?
Ez a talalkozas. 1966 juliusaban trtent. Azoknak a ,hosszu, Iorro
nyaraknak egyike volt, amikor New Yorkban nyugtalansagtol lktettek a
gettok. Brooklynban, a Brownsville negyedben mar Iordultak is el
zavargasok, es az a veszely Ienyegetett, hogy tovabbterjednek. Julius vege
Iele atmenetileg minden elerhet civil ruhas rendrt visszarendeltek
egyenruhas szolgalatba a zavargasok idejere.
Soknak kzlk, kztk Serpiconak is, a zavargasok egyik kzpontja-
ban, a 13. rendrkerletben kellett szolgalattetelre jelentkeznie. Noha zen-
dles eseten az volt a Ieladatuk, hogy az utcan lev regularis erket tamo-
gassak, tudtukra adtak, hogy rajuk nem vonatkoznak a posztolo rendrket
ktelez szabalyok, igy peldaul nem kell orankent beteleIonalniuk. Csak
akkor hivjak Iel a kzpontot, ha Ieltetlenl szkseges. Oke, maguk vala-
mennyien tapasztalt rendrk mondtak nekik, mikor elszr vonultak ki
szolgalatra. Tudjak, mirl van szo, es ismerik a krlmenyeket. Ne
avatkozzanak semmibe. Csak legyenek elerhetk, ha szksegnk lenne
magukra. Ha elmennek valahova, tudassak valakivel, hogy hova.
Nehany nap mulva Serpico a szamara kijellt terleten bell egy masik
rendr tarsasagaban egy veg dr. Brown-Iele zelleres tonicot ivott egy
csemegezletben. Kipillantott a kirakaton, es latta, hogy egy szazados all a
jardan. Gyernk szolt oda a masik rendrnek , lehet, hogy minket
keres. A ket rendr kiment, s a szazados szo nelkl alairta a naplojukat,
vagyis ,lattamozta ket. Serpico nem is gondolt tbbet a dologra.
Masnap, augusztus 10-en, Serpico az utcan volt, amikor ismet megjelent
ugyanaz a szazados, es ujbol ,lattamozta, pontosan t perccel kijellt et-
kezesi ideje eltt. Mivel olyan nagyvonaluan hataroztak meg a ktelessege-
it, tiszta veletlen volt, hogy nem lt mar valamelyik etteremben, mikor a
szazados Ielbukkant, es Serpico tprengeni kezdett, vajon miert Iigyelik t
ilyen gondosan. A zavargasok idejere egyenruhas-szolgalatba beosztott ci-
vilruhasok kzl sokan egyszeren bejelentettek, hogy ha szkseg van ra-
juk, az egyik krnyekbeli tzoltoallomason talaljak meg ket, ott kartyaz-
nak. Olyanok is voltak, akik kiutaztak a jokora tavolsagra lev Sheeps-
head-blbe, hogy ott vacsorazzanak meg a hires tengerparti vendeglk
valamelyikeben.
Ekkor villant at az agyan elszr a halvany gyanu, hogy vele valahogy
maskent bannak, mint a tbbiekkel. Megprobalta elhitetni magaval, hogy
csak kepzeldik, hogy egy kis ldzesi maniaban szenved. De aztan, nagy
elkepedesere es bosszusagara, a kerlet egyik irodasa elarulta neki, hogy a
szazados panaszt emelt ellene aznap, amikor a csemegezletben tartozko-
dott. De csak Serpico ellen emelt panaszt, a tarsasagaban lev masik rend-
r ellen nem.
Mi a nyavalyaert emelt panaszt? kerdezte Serpico.
Az irodas elarulta, hogy a szazados azt allitotta a jelenteseben, hogy
tbb mint egy ora hosszat volt kenytelen keresni Serpicot, mig vegre
megtalalta.
Serpico elkepedve tavozott, s megprobalta kitalalni, mire megy ki a do-
log. Egyre dhsebb lett. Eltekintve attol, hogy milyen instrukciokat kap-
tak a zavargasok alatt teljesitett szolgalatuk idejere, iratlan trveny volt,
hogy a civil ruhas rendrk nincsenek alavetve az egyenruhas rendrkre
vonatkozo szabalyoknak. Raadasul, ha egy szazados emel panaszt ellene, a
dolog knnyen azzal vegzdhetik, hogy eltavolitjak a civilruhas-szolgalat-
bol, es visszaminsitik egyenruhas rendrnek, amivel gyakorlatilag vege
minden remenyenek, hogy valaha is detektiv lesz belle.
Serpico, az engedelmes rendr, els izben lazadt Iel. TeleIonon Ielhivta
a rendrkerlet egyik Ielgyeljet, es elmondta neki, mit hallott. A
Ielgyel megersitette, hogy csakugyan panaszt emeltek ellene, st, a
rozsaszin cedula eppen ott van eltte az asztalon.
Milyen cimen emeltek panaszt?
Azon a cimen, hogy nem volt a posztjan Ielelte a Ielgyel. Tud
valamit Ielhozni a mentsegere?
Serpico alig tudott uralkodni a hangjan. Mi az hogy. Bven.
Hat akkor halljam.
Nem mondta Serpico. Ami mondanivalom van, majd elmondom a
Iegyelmi targyalason. Hattere van az gynek. Valaki a nyakamat akarja
trni, es azt hiszem, tudom is, hogy miert.
Mire gondol?
Felgyel, errl most inkabb nem beszelek. Majd kitalalok mindent a
Iegyelmi targyalason, ha ezt akarjak.
A burkolt Ienyegetesnek, amely Serpico reszerl inkabb csak blII volt,
erezhetleg meglett a hatasa. Ne cselekedjen meggondolatlanul mondta
a Ielgyel. Ne izgassa magat tulsagosan a dolog miatt. Majd meg
beszelnk rola.
Masnap Serpico szabadnapos volt. Kivalo lv leven, gyakran hajtott at
Bronxba, a rendrsegi lterre maganszorgalombol gyakorolni. Ehhez meg
a civil cellvversenyekhez, amelyekre neha benevezett, sajat lszerre volt
szksege, sszebaratkozott a lteren szolgalatot teljesit egyik rendrrel, es
attol vasarolt kedvezmenyes aron. Aznap is kiment a lterre, hogy kiIujja
merget a Ielgyelvel Iolytatott beszelgetes es az elzmenyek utan, es ha
mar ott volt, elmeselte a lteri rendrnek, hogy mi trtent. Alighanem
meg akarnak ertetni veled valamit mondta a lteri rendr. A Ienebe is,
Frank, te csakugvan mas vagy, mint a tbbiek.
Egen mondta Serpico , azt hiszem, igazad van.
Amikor masnap ismet jelentkezett szolgalattetelre a 13. rendrkerlet-
nel, a Ielgyel, akivel teleIonon beszelt, megkereste, es kzlte vele, hogy
,elintezte az ellene emelt panaszt. Hozzatette, hogy Serpico a neki tett
szivesseg viszonzasaul ,meglepheti valamivel karacsonykor.
Nehany nap mulva aztan trtent valami teljesen varatlanul, olyan
meglepetesszeren kvetkezett be, es olyan gyorsan jatszodott le az egesz,
hogy magahoz terni se volt ideje , ami utan Serpico meg ha akarta volna,
se jarhatta volna tovabb a ,maga utjat.
A zavargasok idejere egyenruhaba bujtatott civil ruhas rendrket min-
dennap a 13. rendrkerlet hivatali helyisegei alatt lev garazsban bocsa-
tottak el a szolgalatbol. A garazs hivatalos hasznalatra volt Ienntartva, es
Serpico eppen kiIele tartott, hogy beszalljon az utcan parkolo kocsijaba, a
90. krzetbe hajtson, es atltzzn civilbe, amikor hozzalepett egy Iekete
rendr, es megszolitotta: Serpico, ugye?
Egen, az vagyok.
Tessek, ezt maganak hoztam mondta a rendr, es atadott Serpiconak
egy Ieher boritekot. Zsido Maxtol.
Zsido Max, mint kesbb Seppico megtudta, a terleten mkd jol
ismert szerencsejatekos volt. Mit csinaljak vele?
A rendr meglepetten nezett ra. Azt csinal vele, amit akar.
Serpico megtapogatta a vastag boritekot, es tovabbment a kocsijahoz. A
kormanykerek mgtt lve ujbol megnezte a boritekot. A bal Iels sarka-
ban egy szam volt, ceruzaval athuzva, es alatta egy masik: ,300. Ezenki-
vl a boritekon nem volt semmi. Felbontotta, es akkor latta meg a penzt,
egy vastag kteg bankjegyet. Csupa hasznalt tiz- es huszdollaros volt. Ke-
sbb, mikor alkalma volt megszamolni, rajtt, hogy pontosan haromszaz
dollar: amennyi a boritekra volt irva.
Serpicot hanyinger Iogta el, es elnttte a veritek. Bntudatosan krl-
nezett az utcan, nem Iigyeli-e valaki. Mi lesz, gondolta, ha ezt meglatjak
nalam? Meg harom-negy civil ruhas rendr jtt ki a garazsbol, miutan
letette a szolgalatot, es beszallt a kocsijaba. gyet se vetettek ra.
Serpico meg csak lt, kezeben a boritekkal. Fogalma se volt rola ezt
kesbb se tudta meg , hogy a penzt szemely szerint neki szantak-e, vagy a
rajanak. Es azt se tudta meg soha, hogy a rendr volt-e csak egyszeren os-
toba, amikor ilyen nyiltan a kezebe nyomta, vagy a megvesztegetesi rend-
szer volt olyan megszokott es leplezetlen, hogy az eIIele elvigyazatlansag
maskor is elIordult, vagy talan csak t akartak probara tenni, hogyan Iog
reagalni.
Bedugta a boritekot az inge ala, visszahajtott a 90. krzeti kapitanysag-
ra, levetette az egyenruhajat, es a penzt boritekostul betette az ltzszek-
renyebe.
Serpico eleinte nem tudta, hova Iorduljon. Ez a penz nem kzlekedesi
kihagas elnezeseert kapott borravalo, nem jelentektelen baksis volt. Az az
id, amikor az ilyesmit csak alaptalan hiresztelesnek tarthatta, elmult. Akar
veletlenl, akar mert igy terveitek ki, szembetalalta magat azzal, amitl ret-
tegett. Tennie kellett valamit de mit? A rendrsegen a korrupcioellenes
tevekenysegert a testlet masodik szamu embere, a rendrInk els
helyettese volt kzvetlenl Ielels: John F. Walsh, ez a darabos arcu,
rettegett, tavoli Iigura.
Hogyan juthat el Walshhez? tprengett. A rendrseg szigoruan a
hadsereg mintajara van megszervezve, tehat ez olyasmi, mintha a katona-
sagnal egy kzlegeny a vezerkari Inktl kerne kihallgatast. Hany kzbe-
es allomason kell keresztljutnia, hanyszor kell elmagyaraznia, miert akar
Walshsel beszelni? Az utolso nehany hetben olyan idegrl megprobaltata-
soknak volt kiteve meg egy Ielgyel is ajandekot kert tle karacsonyra
, hogy Serpico szinte mar senkiben sem bizott maga krl.
Nemcsak attol tartott, hogy Walsh rendrInk-helyetteshez nem lesz
modja soha eljutni: ugyanilyen ketsegei voltak a rendrseg egyeb korrupci-
oellenes alakulataival, nevezetesen a RendrInk Bizalmas gyekben
Nyomozo Alakulataval es a FIelgyelk Nyomozo Alakulataval kapcso-
latban is. Volt meg egy kis letszamu ilyen alakulat, a Rendrrsk Vezet-
inek Tevekenyseget Vizsgalo Csoport, amelynek akkor Sidney Cooper allt
az elen. Ha Frank Serpico mar akkor ismerte volna Coopert vagy valakit,
aki kzel all hozza, alighanem maskent vegzdtt volna minden, csakhogy
nem ismerte. Nem ismert senkit, marpedig az, amirl beszelnie kellett vol-
na, szeles kr vizsgalatot igenyelt, olyan hivatalos szemelyre lett volna
szksege, aki nemcsak meghallgatja es megerti, hanem Ioglalkozni is haj-
lando az ggyel. A garazsban trtent esetnek nem voltak tanui. Persze ott
volt a boritek a penzzel, de a helyzet igy is ,egy az egy ellen volt, ahogy a
jogaszok szeretik mondani: csak Serpico vallomasa allt szemben a rendr
vallomasaval, aki atadta neki a boritekot, es Serpico meg a rendr nevet se
tudta.
Valakit azonban mindenkeppen a bizalmaba kellett avatnia, es meg az-
nap kes este arra az elhatarozasra jutott, hogy egy masik civil ruhas rend-
rtl ker tanacsot, akivel egytt jart a Bngyi Nyomozo TanIolyamra. A
civilruhasnak David Durk volt a neve. A tanIolyam utan a varos Nyo-
mozoosztalyara kerlt, amely kzvetlenl a polgarmesternek tett jelentest,
es jogaban allt a varos barmelyik gyosztalyanak gyeibe beletekinteni.
A harmincegy eves, tehat krlbell Serpicoval egyids, szaznyolcvan
centi magas, meglehetsen sapadt arcu, koran szl, agressziv beszedmo-
doru David Durk egy orvos Iia volt. Egyetemet is vegzett, de nem a New
York City University valamelyik esti tagozatan magolo hallgatokent, mint
a legtbb rendr, hanem az elkel Amhersten, ahol a politikai tudomany
volt a Itargya. A Columbia Egyetem jogi karara is jart egy evig, de aztan
ugy latta, hogy a jogi palya nem neki valo, es aIrikai IaIaragvanyok beho-
zatalaval Ioglalkozott. De itt sem talalta meg a helyet, s mivel sajat beval-
lasa szerint mindig is kacerkodott a gondolattal, hogy rendr lesz, 1963-
ban, vagyis negy evvel kesbb, mint Serpico, belepett a rendrseg ktele-
kebe.
Serpico akkor ismerkedett meg vele, amikor a civilruhas-iskolara valo
Ielvetelk eltt berendeltek ket elzetes beszelgetesre a rendr-Ikapi-
tanysagra. Durk szrke Ilanellltnyt, ripszselyem nyakkendt es ragom-
bolhato kemenygalleros inget viselt. A kemenygaller kicsit kopott volt.
Ez az ing Ieddhetetlensegem jelkepe magyarazta meg Durk Serpiconak,
mire mind a ketten elnevettek magukat.
Serpico azonnal rokonszenvet erzett Durk irant, gyakran ebedeltek
egytt a Bngyi Nyomozo TanIolyam idejen, es Serpico kesbb is vacso-
razott neha Durk es a Ielesege tarsasagaban. Serpico nemcsak ltzkdni
nem latott meg ugy rendrt, ahogyan Durk ltzkdtt, de beszelni sem
hallott meg ugy senkit. Allando beszedtema volt kztk a rendrseg sorai-
ban elburjanzott korrupcio, es hogy milyen karos hatassal van ez a rendr-
nek a kzssegben jatszott szerepere. Durk knnyeden es hatasosan sza-
vakba tudta nteni a Serpico Iejeben kavargo gondolatokat: hogy a korrup-
cio azert virulhat szabadon, mert a rendrseg magas rangu vezeti eltrik, s
hogy ez a Iertztt vezetes nem hangsulyozza kell nyomatekkal, hogy
rendrnek lenni azt jelenti, hogy masokon segitsnk, es ket szolgaljuk.
De nem Durk magabiztos beszedkeszsege kesztette Serpicot arra, hogy
Ielhivja t a boritek gyeben. Amikor egytt voltak a civilruhas-iskolan,
Durk nemegyszer celzott arra, hogy beIolyasos ismersei vannak Lindsay
polgarmester uj kzigazgatasi apparatusaban. Serpico emlekezett ra, hogy
Dur-kot nemegyszer hivtak ki az orakrol a teleIonhoz egy-egy eladas
kells kzepen. Az ilyesmi Ieltnen szokatlan volt, es Serpico kenytelen
volt arra gondolni, hogy valami nagyon Iontos szemely keresheti. S ha volt
is valami ketsege eIell, eloszlott, amikor Durkot a rendrsegi iranyelv
ellenere, hogy egy civil ruhas rendrnek negy evig kell szolgalatot telje-
sitenie ahhoz, hogy beoszthato legyen a Nyomozoosztalyhoz azonnal oda
osztottak be, es a varos Nyomozoosztalyan varta, hogy megkapja az arany
detektivjelvenyt.
Durknak valoban olyan politikai sszekttetesei voltak a Lindsay-
adminisztracioban, amilyenekrl Serpico akkor meg nem is almodott.
Mindenekeltt Jay Kriegel, egy tehetseges Iiatalember, aki szinten az
Amhersten vegzett, s noha csak huszas evei derekan jart, Lindsay
polgarmester tanacsadoinak legbels krehez tartozott.
Durk eladasa szerint akkor ismerkedett meg Kriegellel, amikor meg
gyalogos jarrkent teljesitett szolgalatot a Central Park kzeleben, 1965
nyaranak elejen. Beszelgetesbe elegyedtek, rajttek, hogy mindketten az
Amhersten vegeztek, es Kriegel csodalkozasanak adott kiIejezest, hogy
Durk rendr. Attol Iogva kezdtek rendszeresen sszejnni. John Lindsay
valasztasi hadjarata mar nagyban Iolyt akkor palyazott els izben a pol-
garmestersegre , es Kriegel Durktol kert bizonyos inIormaciokat a rendr-
seg tevekenysegenek hatasIokarol, hogy a propaganda soran azokat is Iel-
hasznaljak. Durk keszseggel tett eleget a keresnek, es ezzel jelents segit-
seget nyujtott Lindsaynek a bnzesrl szolo ,Ieher knyve megirasahoz.
Aztan Durk Kriegel reven megismerkedett Robert Price-szal, Lindsay
valasztasi hadjaratanak vezetjevel is, aki Lindsay megvalasztasa utan pol-
garmester-helyettes lett, s mint ilyen, a polgarmester mellett a leghatal-
masabb szemelyiseg volt a Varoshazan. Egyebek kzt elssorban kutatta
Iel a tehetsegeket a hivatalba lep uj kzigazgatas szamara, es mutatta be
Durkot Arnold Fraimannek, akit Lindsay a Varosi Nyomozoosztaly
Ibiztosava nevezett ki.
A varos Nyomozoosztalyan a rendrseg Nyomozoosztalyanak krlbe-
ll husz detektivje dolgozott klnleges megbizatassal, es amikor Fraiman
1966 elejen hivatalba lepett, egyik els Ieladata az volt, hogy megIelel
embert keressen az elkre. Megmutatta Durknak a jelltek listajat. Durk at-
nezte, es azt mondta Fraimannek, hogy a munkakr betltesere legalkalma-
sabb szemely, bizonyos Philip Foran szazados nem szerepel a listan. Ez a
Ieltnen megnyer modoru, kellemes rendrtiszt a FIelgyelk Nyomo-
zo Alakulatahoz volt beosztva, s Durk szerint mindent tudott a korrupcio-
rol, odaado rendr volt, es nagyszer vezeti kepessegekkel rendelkezett.
Egy Fraimannel Iolytatott kesbbi targyalas soran Durk tovabbra is Foran
szazados kinevezeset srgette, ugy jellemezve t, hogy a ,legbecsletesebb
rendr, akivel eletemben talalkoztam.
Mikent kesbb egyre inkabb nyilvanvalova lett, Durk hajlamos volt tul-
zasokba esni, akarmirl kerdeztek meg a velemenyet. Most is elragadtatott
velemennyel volt Foran szazadosrol, pedig tulajdonkeppen csak nemreg is-
merte t. A manhattani Bemard S. Baruch College eladasain ismerkedett
meg vele, ahol Durk az esti tagozaton Iolytatott tanulmanyokat, magiszteri
diplomat akart szerezni. Szoba kerlt kztk a rendrsegi korrupcio, es
Durk nyilvan nagy hatast gyakorolt Foranre, mert az elintezte neki, hogy
athelyezzek a FIelgyelk Nyomozo Alakulatahoz. De Durk ott csak r-
vid ideig teljesitett szolgalatot, mert Ielvettek a civilruhas-kikepz tanIo-
lyamra. Kzben Foran szazados erdekeben vegzett propagandamunkaja ki-
Iizetdtt. Mieltt meg hivatalosan megkerestek volna Forant, hogy vallal-
ja-e a varos Nyomozoosztalyan dolgozo detektivek parancsnoksagat, Durk
teleIonon Ielhivta, es kzlte vele, hogy ha akarja, ve az allas. Foran el-
szr nem akarta elhinni, hogy egy civil ruhas rendrnek modja lehet ilyen
ajanlatot tenni neki, de mikor megertette, hogy Durk komolyan beszel, azt
mondta, hogy termeszetesen akarja az allast. Forant kineveztek, es rviddel
utana Durk hozza kerlt dolgozni. Kesbb, mikor megkerdeztek Durktol,
hogy Kriegellel es Price polgarmester-helyettessel valo kapcsolatanak van-
e valami kze a beosztasahoz, a legkomolyabban igy Ielelt: Szeretnem
hinni, hogy nincs.
Miutan Serpico Ielhivta Durkot a boritek gyeben, masnap sszeltek,
hogy megbeszeljek, mi legyen a teend. Durkot szemmel lathatoan tzbe
hozta, hogy alkalom kinalkozik nagyobb aranyu vizsgalatot inditani a kor-
rupcio gyeben, es kzlte Serpicoval, hogy tudja is, kihez kell Iordulniuk:
a Inkehez, Philip Foranhez.
Serpico megkerdezte, miert nem Iordulnak egyenesen a Iejhez, Fraiman
Ibiztoshoz. Durk azt Ielelte, hogy az gy kenyes, es erzese szerint
Fraiman nem elegge tapasztalt ember ahhoz, hogy nyugodtan hozza le-
hetne Iordulni vele, legalabbis nem olyannak ismerte meg. Foran viszont,
bizonygatta, tapasztalt ember, azonnal kapni Iog az alkalmon, es pontosan
Iogja tudni, hogy ebbl kiindulva hogyan haladjon tovabb.
Serpiconak ketelyei voltak. Biztos volt benne, mondta Durknak, hallotta
valahol, hogy korabban Foran is civil ruhas rendr volt, es ez szemely
szerint neki kellemetlen. De Durk azt Ielelte, hogy ez nem jelent semmit,
Foran ,korrekt, Ieltetel nelkl bizik benne.
Serpico vegl is megadta magat, es Durk megszervezte a talalkozot Fo-
rannel. Serpico magahoz vette az ltzszekrenyebl a boritekot, es Durk
tarsasagaban Ielkereste Forant az irodajaban. Amikor meglatta Forant,
meglepdtt, hogy eltekintve attol, hogy krlbell szazhetven centi
magas volt mennyire hasonlit John F. Kennedyhez. Serpico annak idejen
csodalattal nezett Iel Kennedyre, s most ugy erezte, ez a hasonlosag biztato
jel.
Ugy ltek le, hogy Durk lt kzte es Foran kzt. Miutan bevezetl
Durk nehany szoval ismertette, milyen problemaval Iordult hozza Serpico,
Serpico kezdett beszelni. Elmondta, milyen hireszteleseket hallott annak
idejen a civil ruhas rendrkrl, milyen nehezen szanta ra magat arra, hogy
civilruhas-szolgalatba lepjen, es emlitest tett a baratsagos civilruhasrol, aki
olyan atlatszo celzattal biztatta, hogy ha ,valami kerdeznivaloja lenne a
civilruhas-szolgalattal kapcsolatban, kerdezze csak meg nyugodtan.
Foran szemmel lathatoan elkepedt. Tudja, hogy regebben elIordult
ilyesmi, vetette kzbe, de Iogalma se volt rola, hogy meg ma is ilyen a
helyzet.
Erre Serpico elmondta, hogy amikor a zavargasok idejen egyenruhaban
teljesitett szolgalatot, es egy szazados indokolatlanul panaszt emelt ellene,
tiltakozasara egy Ielgyel ,elintezte ugyan a panaszt, de elvarja, hogy
Serpico ,meglepje valamivel karacsonykor. Vegl azt is elmeselte, mi
trtent a 13. rendrkerlet garazsaban: hogyan lepett hozza a rendr, es
nyomta a kezebe a boritekot Zsido Max haromszaz dollarjaval.
Szavai kzben el is vette a zsebebl a boritekot, es odaadta Durknak,
aki tovabbadta Forannek. Foran ezt Serpico sose tudta elIelejteni jat-
szadozott egy pillanatig a boritekkal, vetett bele egy pillantast, es vissza-
adta.
Foran szazados hatradlt a szekeben, es Serpicora nezett. Eleg ostoba-
sag volt Serpico reszerl, jegyezte meg, hogy elIogadott egy boritekot va-
lakitl, akit nem is ismert. Serpico kezdte kenyelmetlenl erezni magat.
Mit akar ezzel mondani Foran? Meg akarta kerdezni tle, honnan tudhatta
volna meg, hogy mi van a boritekban, ha nem Iogadta volna el, de Foran
nem engedte szohoz jutni. Eles, ellentmondast nem tr hangon tovabb
beszelt.
Serpico a trtentek utan ket lehetseg kzl valaszthat, jelentette ki. Ha
ohajtja, termeszetesen tovabb Iorszirozhatja a dolgot. Ebben az esetben
kenytelen Fraiman Ibiztos ele vinni Serpicot, es Fraiman minden
valoszinseg szerint vadeskdtszek ele ,idezteti, s akkor elkerlhetetlenl
kiszivarog a hire, hogy mit mvelt. Mikor Foran idaig ert jelentsegteljes
sznetet tartott. Aztan Iolytatta: Es az egesznek az lesz a vege, hogy az
East Riverben Iogja talalni magat, arccal leIele.
Ismet tartott egy kis sznetet. A masik lehetseg, tette hozza, hogy
elIelejti az egeszet.
Serpico csak lt es bamult. Kenyelmetlen Iorrosag nttte el egesz tes-
tet. Borzaszto zavarban volt. Egyszeren keptelen volt elhinni, hogy jol
hallotta annak az embernek a szavait, akirl Durk azt allitotta, hogy az
egvetlen, aki biztosan vizsgalatot Iog inditani. Vagy talan kezd meg-
rlni? Talan Foran nem is azt mondta, amit hallott? De hat ott lt Foran,
nem egeszen ket meterre tle, nyugodtan nezett ra az iroasztal Iltt, es
varta, hogy Ieleljen valamit.
Serpiconak mar csak egyetlen kivansaga volt: minel elbb kikerlni a
szobabol. Szinte gepiesen Ielelte: Oke, azt hiszem, inkabb elIelejtem az
egeszet. De mit csinaljak a boritekkal? Nem szeretnem, ha valaki azt hinne,
hogy megtartottam.
Az mar a maga dolga hangzott Foran valasza.
A beszelgetes irrealissa valt, az sszejvetel celja teljesen elIelejtdtt.
Serpico meg lt, de Iorgott vele a vilag, mintha szedlne. Talan odaadom
az rmesteremnek nygte ki vegl.
Foran ezt jo tletnek talalta. A hangja megnyugtato volt, szinte atyai.
Adja oda az rmesterenek mondta. Szabaduljon meg tle.
!!" $%&'
NYOLCADIK FEJEZET
Az Egyeslt Allamokban, ahol minden varosnak nallo rendrsege van, a
New York Police Department (New York-i Varosi Rendrseg) a legregeb-
bi: 1844-ben szerveztek meg. A panama es a korrupcio szinte kezdettl
Iogva Ielttte a Iejet a soraiban, es az idk Iolyaman a rendrseg meg-
vesztegetese es a rendrsegi zsarolas olyan mindennapi jelensegge valt,
hogy sok esetben nem is tartottak erdemesnek szova tenni a sajtoban.
De minduntalan elIordult egy-egy olyan botrany is, amely Iltt mar
senki sem hunyhatott szemet. Az egyik legnagyobb botrany az 1890-es
evekben robbant ki, amikor kiderlt, hogy a varos bordelyhazai a rendr-
seg vedelme alatt allnak, s a rendrseg ebbl merhetetlen hasznot huz. A
leleplezes kvetkezmenye az lett, hogy a rendrInk lemondott, a testle-
tet jelents mertekben ujjaszerveztek, es Theodore Rooseveltet neveztek ki
rendrInknek. Roosevelt a tle megszokott ntelt magabiztossaggal la-
tott munkahoz. ,New York legIontosabb, de ugyanakkor legkorruptabb
igazgatasi agazatanak a vezeteset biztak ram irta egyik leveleben , de en
rmmel vallaltam a Ieladatot: igazi IerIimunka lesz. Ket evvel kesbb,
miutan eletbe leptetett bizonyos reIormokat, mar joval meggondoltabban
nyilatkozott: ,Csaknem mindent megtettem, amit az ervenyben lev trve-
nyek szerint a rendrsegnel megtehettem, es ma mar szivesen vennem, ha
Ielmentenenek hivatalombol.. Rooseveltnek szerencseje volt: kszbn
allt a spanyol-amerikai haboru, es nagyon megknnyebblt, amikor nemso-
kara kineveztek tengereszeti allamtitkarnak.
Az 1930-as evek elejen, amikor a szesztilalom korszaka a vege Iele jart,
egy vizsgalat soran, amelyet a varos kzigazgatasaban es birosagain
elharapozott korrupcio targyaban tartottak, egyebek kzt az is kiderlt,
hogy egesz rendrosztagok alltak olyan hirhedt gengszterek szolgalataban,
mint Charles (Lucky) Luciano es Dutch Schultz. Ez a leleplezes inditotta el
egy addig ismeretlen Iiatal gyesz, Thomas E. Dewey politikai karrierjet,
aki a kesbbiek Iolyaman tizenket evig New York allam kormanyzoja es
ket izben republikanus elnkjellt volt.
Aztan kvetkezett 1950-ben a Gross-botrany. Harry Gross egy brook-
lyni bukmeker volt, aki evi egymillio dollart Iizetett a rendrsegnek, hogy
haboritatlanul mkdtethesse evi huszmillio dollart jvedelmez szeren-
csejatek-halozatat. A vizsgalat soran kiderlt, hogy a rendrseg Iejeseinek
tbbsege erintve van az gyben, a rendrInk lemondott, tbb mint szaz
rendrt, kztk Ielgyelket es kapitanyokat elbocsatottak vagy a kzve-
lemeny nyomasara nkent leptek ki a rendrseg ktelekebl, st harman
ngyilkossagot kvettek el kzlk.
Kisebb botranyok azonban tovabbra is rendszeresen elIordultak. 1959-
ben peldaul egy nyugalomba vonult New York-i rendr rmester autobale-
setet szenvedett az allam eszaki reszen. Eleinte ugy latszott, hogy ez is
csak amolyan ittas vezetes okozta baleset, mint a tbbi, amig ki nem derlt,
hogy 19 495 dollar keszpenz van a kocsijaban, valamint egy nevsor azok-
rol a bukmekerekrl, akiktl a penzt a megvesztegetett rendrk szamara
bevasalta. Es 1964-ben ujabb megvesztegetesi esetre derlt Ieny. A rendr-
seg ezuttal is a szerencsejatekosoktol kapott penzt, es benne volt a dolog-
ban az egyik legjobb hirnevnek rvend alakulat: a rendrseg IIelgyeli-
nek negyvennyolc emberbl allo Bizalmi Alakulata is. Kenytelenek voltak
Ieloszlatni.
Nemcsak New Yorkban volt ez a helyzet. Az utolso negyedszazad Io-
lyaman botranyok sorozata renditette meg a kzvelemeny rendrsegbe ve-
tett bizalmat szinte az egesz orszagban: igy peldaul Atlantaban, Baltimore-
ban, San Franciscoban, Philadelphiaban, Newarkban, Louisville-ben, Re-
noban, Kansas Cityben, Detroitban, Readingben es a New York allambeli
Albanyban.
1966 nyaran krlbell ekkor kerlt sor Serpico talalkozojara Foran
szazadossal megvizsgaltak, milyen mertekben korrumpalodott a rendr-
seg Bostonban, Washington D. C-ben es Chicagoban, es a vizsgalat kimu-
tatta, hogy minden tdik rendr eseteben bns trvenysertest eszleltek,
noha a: illetok tudtak, hogv figvelik oket. E vizsgalat soran, amelyet dr.
Albert J. Reiss, a Yale Egyetem proIesszora az Elnki Bngyi Vizsgalo
Bizottsag utasitasara vezetett, harminchat erre kikepzett megIigyel a ha-
rom varosban talalomra kivalasztott 597 rendr tevekenysegerl tett jelen-
test. A jelentesben csak az olyan bncselekmenyek szerepeltek, mint a k-
znseges lopas, valamint a tiltott tevekenysegek Iedezeseert es az esk alatt
tett tanuvallomasok megvaltoztatasaert kapott penzek elIogadasa. Az aIIele
jelentektelenebb megvesztegetesekre, mint az ingyen etel es ital, kisebb
ajandekok es vasarlasi kedvezmenyek, a jelentesek ki se tertek.
New Orleansben az 1950-es evek elejen krlbell harminc rendr ellen
emeltek vadat megvesztegetesert es a szervezett szerencsejatek es a prosti-
tucio vedelmere valo szvetkezesert. A bnvadi eljarast sokaig halogattak,
s a vegen a vadakat Iormai okokbol elejtettek. Aztan 1969-ben ujabb sze-
gyenbe keveredett a rendrseg, ezuttal egy rendrkbl allo betrbanda
miatt.
Seattle-ben a szvetsegi vadeskdtszek Iolytatott vizsgalatot, es kide-
rlt, hogy majdnem szaz rendr a testletnek krlbell tiz szazaleka
tagja egy nagy krltekintessel kiepitett zsarolo szervezetnek. A varos
rendrInk-helyettese is azok kztt volt, akik brtnbe kerltek.
Denverben noha ,becsletes varos hireben allt, ket jo ujsagja volt, es
a lakossag allitolag megIelelen volt tajekoztatva a varos trtenetenek
legnagyobb bnszvetkezete tizent evig mkdhetett kenye-kedve szerint
a rendrk vezetesevel. A denveri rendrkrl kiderlt, hogy nemcsak
szakert betrk, hanem tagjai is voltak legalabb t kasszaIuro bandanak,
amig szorgosan Iolytatott ,mellekIoglalkozasukra vegl is Ieny nem
derlt, es tbb mint negyvenet nyakon nem csiptek kzlk. Denverben az
a keser vicc jarta, hogy amikor egy zlettulajdonos Ielhivta a rendrseget,
es jelentette, hogy betrtek hozza, ezt a valaszt kapta: Tudunk rola mi
jartunk ott.
Chicago mindig is arrol volt hires, hogy korrupt a rendrsege, de 1960-
ban egeszen elkepeszt szalagcimek dbbentettek meg a varost az ujsagok
els oldalan: kiderlt, hogy a chicagoi maIIia Ieje egy rendr hadnagy tar-
sasagaban tlttte egyhonapi szabadsagat Europaban. Aztan egy hivatasos
betr, akit huszevi brtnbntetes Ienyegetett, elhatarozta, hogy bekpi a
betrbanda tbbi tagjat is: egytl egyig chicagoi rendrk voltak. Ez volt,
mikent azt Richard J. Daley polgarmester nemi tulzassal megIogalmazta,
,a legmegdbbentbb es legszegyenletesebb eset a chicagoi rendrseg tr-
teneteben. Mivel az eppen valasztasi ev volt, Daley uj, Ieddhetetlen multu
Inkt allitott a rendrseg elere azzal, hogy vegezzen ,nagytakaritast. Az
uj rendrInk ujjaszervezte es korszersitette ugyan a testletet, de a kl-
szin mgtt alapjaban veve semmi sem valtozott. 1967-ben peldaul, egyet-
len lottogynksegen valo rajtates soran kiderlt, hogy Chicago huszon-
egy rendrsegi krzete kzl tiz szerepel az gynkseg Iizetesi listajan.
Rviddel utana a rendrseg Hirszerz Osztalyanak a Inket, aki a rajta-
test vezette, elmozditottak az allasabol. 1971-ben azonban egesz botrany-
sorozat renditette meg a rendrseget, amelyet Daley polgarmester meg
mindig ,az orszag legklnb rendrsegekent magasztalt: a szvetsegi
vadeskdtszek vizsgalata heroin-zelmekre, szerencsejatekosok vedelmere,
zsarolasokra, penzen vasarolt elleptetesekre deritett Ienyt.
A Ielsorolt esetek csak peldak arra, hogy a rendrsegen orszagszerte
szeles krben elterjedt a korrupcio. De akar jelents, akar jelentektelen pel-
dak, egyvalami kzs bennk: az atlagrendr, akarmilyen becsletes volt
is, vagy ,nem nezett oda, vagy kivalt a rendrseg ktelekebl, vagy
nagy ritkan nevtelenl tett jelentest egy-egy penzjuttatasrol. Egyik eset-
ben sem akadt olyan rendr, aki nkent hajlando lett volna megIujni a
veszjelet, aztan elallni, es ahogy mas bnzk eseteben elvartak tle
nyilvanosan tanuvallomast tenni a rendrk ellen a birosag eltt. Egyik
esetben sem akadt egy Frank Serpico.
Foran szazadossal Iolytatott beszelgetese utan Serpico nehany napig nem
talalkozott 90. krzetbeli rmesterevel, mivel ezen a nyaron a zavargasok
miatt egyenruhaba bujtatva a brooklyni gettokban teljesitett szolgalatot.
Amikor vegre talalkozott vele, megkerdezte, beszelhetnenek-e nehany
percig negyszemkzt. Bementek a kapitanysag Ieplete mgtt huzodo
udvar vegen a civilruhasok ketes tisztasagu ltzjebe.
Serpico kivette a szekrenyebl a boritekot a haromszaz dollarral, el-
mondta az rmesternek, hogy a kerletben nyomta a kezebe az egyik rend-
r, anelkl hogy megmondta volna, mit csinaljon vele, tehat most tovabb-
adja. Nekem nincs szksegem ra mondta Serpico , nem akarok ilyes-
mibe belekeveredni.
Oke, Frank mondta az rmester , ertem.
Azzal Serpico szeme lattara kinyitotta a boritekot, kivette belle a penzt,
es zsebre dugta. Serpico a penzt akkor latta utoljara. Az rmesteren nyoma
sem latszott a meglepdesnek; egyetlen kerdest sem tett Iel, se azt nem
kerdezte meg, hogy milyen krlmenyek kzt jutott Serpico a boritekhoz,
se azt, hogy le tudna-e irni a rendrt, aki atadta neki.
Serpico azert adta oda a penzt az rmesternek, mert nem tudta, mi egye-
bet csinaljon vele, vagy a trtentek utan kihez Iorduljon, es ugy erezte, id-
re van szksege, hogy sszeszedje az eszet. Tbb mint egy het telt el, ami-
ota megkapta a boritekot, es a zavargasok okozta altalanos IelIordulasban
arra szamitott, hogy Iedezve lesz addig, amig sszejn Forannel, aki min-
den bizonnyal megmondja majd neki, hogy milyen lepeseket tegyen. De
miutan csalodott Foranben, teljesen nmagara volt utalva, es szamitott ra,
hogy ha mikent valoszinnek tartotta a boritek tesztproba, elbb-utobb
kerdesek Iognak kvetkezni. El tudta kepzelni, hogy valaki atmegy a 13.
rendr kerlethez, es megkerdi: Hol a penz? mire valaki azt mondja:
Serpiconal. Soha eleteben nem erezte ennyire egyedl magat, es ez meg
csak a kezdet volt.
Amikor elhagyta Foran irodajat, David Durk utanament, es azt mondta:
Viszlat, majd Ielhivlak, es beszelgetnk. Durk csakugyan Ielhivta.
Kijelentette, hogy is csak most jtt ra, miIele alak Foran. Nem mer
belekeveredni a szarhazi mondta.
Nem hat Ielelte Serpico. Felejtsk el az egeszet.
Durk ssze akart jnni vele, hogy kieszeljek, mi legyen a kvetkez le-
pesk, de Serpico kitert a javaslat ell. Nem hibaztatta Durkot a trtente-
kert, de beleje vetett bizalma semmive lett. Ugy erezte, hogy hiaba latszik
drzsltnek, a legjobb esetben naiv. Akarmilyen nehezere esett, tudomasul
kellett vennie, hogy is az. De es talan ez volt a klnbseg kettejk kzt
legalabb hajlando volt ezt beismerni.
Persze megtehette volna, hogy egyszeren kilep a rendrseg kteleke-
bl. Fl is tltt benne a gondolat, Iontolora is vette, es el is vetette. Ez
egyenl volna azzal, gondolta, mintha az eletebl lepne ki nkent. Marpe-
dig erre nem valt hajlando, es nem volt hajlando Ieladni azt az elkepzelest
sem, amelyet mar gyermekkoraban kialakitott magaban a rendrrl. Azon
vette eszre magat, hogy ketsegbeesetten kapaszkodik a lehetsegbe pedig
tudta, milyen nevetseges elkepzeles , hogy a boritekgy egyedlallo eset,
csak a 90. krzetre vagy a 13. rendrkerletre jellemz, hogy csak veletle-
nl talalt a hordoban eppen egy rothadt almara, amilyen minden hordoban
akad egy-kett. Nem volt hajlando elIogadni, hogy esetleg az egesz hordo
alma, st maga a hordo is rothadt.
Annak, hogy atadta a penzt az rmesternek, egyetlen erzekelhet ered-
menye lett. A Ieszltseg, amelyet nmaga es a tbbi civil ruhas rendr kzt
eszlelt, szinte azonnal megsznt. Az ok, gondolta, elegge nyilvanvalo. Ele-
gedettek, mert bebizonyitotta, hogy megbizhato, hogy a becsletes rend-
rk hagyomanyos modszeret kveti: szemet huny, hogy ne lassa, mi Iolyik.
Nem kell Ielnik tle, es ami trtent, azt jelenti, hogy Iejenkent tbb penz
jut rajuk az osztozaskor.
Serpico a zavargasok idejen tovabb szolgalt egyenruhaban, s amikor a
zavargasok vegeztevel visszatert a krzetbe, tbbnyire egyedl dolgozott.
Meg sem probaltak tevekenyseget sszehangolni a tbbiekevel. Ez is bele-
illett az abraba. Senki sem ohajtotta, hogy mellette legyen, amikor eppen
beszedi a sapot, vagy amikor eppen megvesztegeti valaki.
Aztan a Ieszltseg ujbol visszatert. Ugyanis Serpico, ahelyett hogy kn-
nyen vette volna a dolgokat, egyre tbb szerencsejatekost tartoztatott le, a-
nelkl hogy a civil ruhas rendrk kzl barkivel tudatta volna, mit csinal,
vagy mire keszl. Mikor egyszer szokott modjan zsakmanyra vadaszott az
utcakon, kiszurt egy komoly ,esetet az egyik krnyekbeli barban: eszre-
vette, hogy a barnak Ieltnen nagy a Iorgalma, de a vendegek legIeljebb
annyi idt tltenek benn, amennyi alatt egy Iogadast meg lehet ktni, de
egy pohar srt meginni semmikeppen sem. Tbb napig megIigyeles alatt
tartotta a bart, aztan egy delutan, amikor csak nehany vendeg volt benn,
is bement. KiIakult Iarmernadragban, ocska katonazubbonyaban nem volt
Ieltn jelenseg, s miutan a csapos odalktt neki egy pohar srt, tovabb
beszelgetett egy masik vendeggel. Serpico eszrevette, hogy hatul, a pult
tulso vegen egy IerIi ceruzaval a kezeben Iigyelmesen szamolgat egy papi-
ron. Megitta a sret, bement a vecebe, s amikor visszatert, rendelt meg egy
pohar srt, es ugy helyezkedett el, hogy sokkal kzelebb legyen a ceruzas
IerIihoz. A IerIi vetett ra egy pillantast, aztan ismet a munkaja Ile hajolt.
Serpico most mar tisztan latta, hogy a pasas lottoszelvenyeket ir.
A lottohoz hasznalt papir rendkivl vekony, egy gyes lottoirnok egy pilla-
nat alatt eltntetheti: galacsinna gyurja es elpckli, vagy ha kell, lenyeli.
Serpico hirtelen odahajolt, es megmarkolta a pasas csuklojat. Olyan hirte-
len volt a mozdulata, hogy nehany szelveny bizony ott maradt a pulton.
Addig Iogta szorosan a pasas csuklojat, amig az, magahoz terve meglepete-
sebl, vallat nem vont, es el nem ernyedt. Akkor Ielemelte a kezet, es elko-
bozta a pulton maradt szelvenyeket. A negy-t vendeget kiparancsolta a
barbol, az elkepedt csaposra pedig raszolt, hogy zarja be az ajtot. Aztan
Ielhivta a kapitanysagot, es kert egy URH-s kocsit.
Anelkl hogy elzetesen barkinek szolt volna, Serpico letartoztatott
meg egy lotto-zert, aztan egy harmadikat is. Mint civil ruhas rendrnek,
ez volt a Ieladata. Ennek ellenere tisztaban volt vele, hogy sszetkzest
provokal: elbb-utobb lecsap egy olyan lottozerre, aki a rendrseg vedel-
me alatt all. A tbbi civilruhas egyre ellensegesebb magatartast tanusitott
iranta, es Serpico tudta, hogy nincs maradasa a krzetben. Nem az esetle-
ges verekedestl Ielt, annak meg rlt is volna, hanem a legkrt nem birta
elviselni.
Hallotta, hogy a Kabitoszeres Reszleg embereket keres, legalabb szazat.
A het hatralev reszeben megnvesztette a szakallat, aztan Ielvette a leghit-
vanyabb ruhadarabjait, es elment a Reszleg hivatali helyisegebe, a Manhat-
tan legdelibb reszen lev 1. szamu krzetbe. Azt akarta megmutatni, hogy
milyen gyesen tudja alcazni magat, es nagyon meg volt elegedve az tle-
tevel, amikor belepett az irodaba, es latta, hogy akik kitltik a jelentkezesi
lapokat, mind gondosan megnyiratkoztak, Ieher inget vettek Iel, es nyak-
kendt ktttek hozza.
Megadta a nevet az gyIelIogado tisztviselnek, de semmi tbbet nem
arult el magarol, hanem megkerdezte, beszelhetne-e valamelyik Ielgyel-
vel. Erezte, hogy mindenIell ugy neznek ra, mintha besugo volna, es
Iurcsallo tekintetet vetett ra a Ielgyel is, aki Iogadta.
Kollega vagyok mondta Serpico, es Ielmutatta a jelvenyet. Ugy
hallom, emberekre van szksegk, hat itt vagyok.
A Ielgyel elkepedt, mikor megtudta, hogy Serpico rendr. Fel-
tetlenl hasznalni tudjuk mondta, es azonnal el is vett egy jelentkezesi
rlapot, s maga kezdte kitlteni a kerdeseire kapott valaszok alapjan.
Jelenleg hol dolgozik?
A civilruhasoknal.
A Ielgyel kezeben megallt a toll. Hm dnnygte , nem tudom,
atvehetjk-e a civilruhasoktol. Talan csakugyan ldzesi maniaja van,
gondolta Serpico, de biztos volt benne, hogy jol hallotta: a Ielgyel hang-
jabol eltnt a lelkesedes. Mintha Serpico azzal, hogy bevallotta a beoszta-
sat, azt, hogy civil ruhas rendr, valamikeppen bemocskolta volna magat.
Dhbe hozta a rendrseg kepmutatasa. EgyIell megkivantak, hogy negy
esztendeig civilruhaskent teljesitsen szolgalatot, csak aztan lehet belle de-
tektiv, masIell maga a puszta teny, hogy civilruhas, azonnal gyanussa tet-
te. Tisztan latta ezt a Ielgyel arcan: a civil ruhas rendrk penzt Iogad-
nak el a szerencsejatekosoktol es a striciktl, es innen mar viszonylag nem
nagy lepes, de joval nagyobb a kisertes, hogy a kabitoszeresektl is
elIogadjak.
A Ielgyel kitlttte az rlapot, es azt mondta Serpiconak, hogy ha
addig nem jelentkezne, egy het mulva hivja Iel teleIonon. Serpico kivarta a
hetet. Sajnalom mondta a Ielgyel , nem tudtuk elintezni.
Mikzben azon tprengett, hogy mi legyen a kvetkez lepese, a dntes
joga varatlanul kicsuszott a kezebl. 1966 novembereben krlbell ha-
rom honappal azutan, hogy a garazsban a kezebe nyomtak a boritekot er-
tesitettek, hogy athelyezik egy masik civilruhas-csoporthoz, a bronxi 7.
rendrkerletbe. Az athelyezesi rendelet olyan varatlanul jtt, hogy nem
tudta es a kesbbiekben sem tudta meg , hogy veletlen volt-e, vagyis a
rendrsegi brokracia szokvanyos lepese, vagy azt a celt szolgalo man-
ver, hogy elkerljn a 90. krzetbl.
Aztan masnap szabadnapos volt Ielhivtak odahaza teleIonon a rend-
rseg tajekoztato szolgalatatol, es Ielajanlottak neki egy masik munkakrt.
Amikor meg a Bngyi Nyilvantarto Hivatalban dolgozott, ismetelten be-
rendeltek a Ikapitanysagra tolmacsnak a reggelenkenti kzponti szemlek-
re, mivel Iolyekonyan beszelt spanyolul. A teleIonalo elmondta, hogy a ta-
jekoztato szolgalatnal egy uj reszleget szerveznek, amelynek az lesz a Iela-
data, hogy a spanyolul beszel emberektl beIutott panaszokkal Ioglal-
kozzek, es megkerdezte Serpicotol, nem volna-e kedve ott dolgozni.
Hat nem is tudom, mit mondjak valaszolta Serpico. Ugyanis
jelenleg civilruhas-szolgalatot teljesitek, es allitolag nehez innen kikerlni.
Emiatt sose izgassa magat. Ha akarja, elintezzk.
Hadd gondolkozzam holnapig mondta Serpico.
A tajekoztato szolgalatnal valo munka alapjaban veve teleIonhi-
vasokat kellett Ielvennie tavol esett az olyanIajta rendri tevekenysegtl,
amilyenrl Serpico gyermekkoraban abrandozott, de annyira szeretett
volna elkerlni a 90. krzetbl, hogy szinte meg ezt is csabitonak erezte. A
7. rendrkerlettel kapcsolatban az nyugtalanitotta, hogy ott is civil ruhas
rendrkent kell szolgalatot teljesitenie, es Ielt, hogy a vegen esetleg ott is
pontosan ugyanolyan helyzetbe kerl, amilyenbl meneklni szeretne.
De most legalabb volt valasztasi lehetsege, es az ejszaka Iolyaman arra
az elhatarozasra jutott, hogy a rendrseg egyik tapasztalt tagjatol, Corneli-
us J. Behan szazadostol ker tanacsot. A magas, beesett arcu, komoly szaza-
dos korabban a zsebmetszkkel es szelhamosokkal Ioglalkozo brigad veze-
tje volt. A kolumbiai Bogotaban szabalyos zsebmetsz-iskola mkdtt, a
,nvendekeit rendszerint New York Citybe kldte gyakorolni, s amikor
Serpico a BNyH-ban dolgozott, Behan harom vagy negy specialis esetben
klcsnkerte, mivel tudott spanyolul. Behant kesbb adminisztrativ mun-
kakrbe osztottak be a IIelgyelk erklcsrendeszeti reszlegehez, es Ser-
pico csak nemreg talalkozott ismet ssze vele az egyetem esti tagozatan,
ahova mindketten jartak, hogy egyetemi Iokozatot szerezzenek. Amikor
Behan megkerdezte tle, hogy tetszik a civilruhas-szolgalat, Serpico meg-
emlitette, hogy Ielhaboritja a korrupcio, amellyel minduntalan talalkozik,
es ugy vette eszre, hogy Behan egytterzessel hallgatja. Ezenkivl volt
meg egy krlmeny, amely Serpico szemeben sokat nyomott a latban. A
szazados hetvegi lelkigyakorlatokat szokott szervezni a katolikus rendrk
szamara egy kolostorban, amikor is imadkoztak, elmelkedtek es lelki prob-
lemakat vitattak meg. Serpico nem jart el ugyan ezekre a lelkigyakorlatok-
ra, de ugy gondolta, hogy Behan olyan ember, akiben bizni lehet.
Felhivta Behant queensi lakasan, es elmondta neki, milyen alternativa
eltt all. Anelkl, hogy reszletekbe bocsatkozott volna, elmondta, hogy
szerencsetlennek erzi magat jelenlegi helyzeteben, es megkerdezte Behant,
tudna-e tajekozodni, milyen a 7. rendrkerlet. Ha az is olyan, mint a
jelenlegi munkahelye, akkor inkabb a tajekoztatasi szolgalatot valasztja.
Behan azt mondta Serpiconak, hogy a legjobb helyre Iordult a kerdese-
vel. Egyik szomszedja, pontosan szemkzt az utca masik oldalan, Phil
Sheridan, krzeti Ielgyel a 7. rendrkerletben, s azonnal erintkezesbe
lep vele. Behan meg aznap este visszahivta Serpicot. Elmondta, hogy be-
szelt Sheridannel, es megkerdezte tle, tudna-e hasznalni egy szorgalmas
rendrt, aki beszel spanyolul, szakalla van, es kitn titkosrendr lehetne.
Sheridan azt Ielelte, hogy Ieltetlenl tudna. Behan elmondta, hogy erre k-
zlte Sheridannel, hogy a szoban Iorgo embert at akarjak helyezni a 7.
rendrkerlethez, de ,nagyon nyugtalanitja az esetleges korrupcio. Emiatt
semmi oka nyugtalankodni, idezte Behan Sheridan szavait, a 7. rendr-
kerlet ,szepltelen, mint Szz Maria.
A beszelgetes alapjan Serpico lemondta a tajekoztato szolgalatnal Iela-
janlott allast. Mar majdnem egyhonapi szabadsaga sszegylt, es elhata-
rozta, hogy egy idre elhagyja a varost. A Village-ben megismerkedett es
viszonyt kezdett egy Iinn lannyal, aki balett-tanulmanyokat Iolytatott.
Amikor a lany elutazott, meghivta Serpicot, hogy latogassa meg egyszer
Helsinkiben, es Serpico meg is igerte, gondolvan, hogy ugyse lesz belle
semmi. Most azonban el se tudott kepzelni idealisabbat egy helsinki
kirandulasnal, olyan tavol esett Helsinki New Yorktol es mindattol, amibl
elege volt, igy aztan elutazott a lanyhoz.
Serpico csodalatos napokat tlttt Finnorszagban. A lany rlt, hogy
viszontlatja. Serpico imadta a havas, erd boritotta Iinn tajakat, a szaunat, a
bekes eletet. Meg az orosz hatarra is kirandult egy turistacsoporttal.
Bemutatkozott az utcakon a helsinki rendrknek, s melegszivnek es
baratsagosnak talalta ket Tetszett neki, ahogy hatraleptek es Ieszesen
tisztelegtek, nemcsak neki, hanem az egyszer polgaroknak is. A lany
elvitte egy egyetemi klubba, ahol egy amerikai nepdalenekes szerepelt.
Serpico megbaratkozott az enekessel, es neha vele egytt enekelt. Egy
csodalatosan hangulatos esten a kznseg az ,El Rancho Grande-t kivanta
hallani. Az enekes megkerdezte Serpicot, hogy tudja-e a szveget, s mikor
Serpico azt mondta, hogy nem tudja, az enekes Ielszolitotta: Hat akkor
talaljunk ki valamilyen szveget, a kznsegnek ugyis mindegy aztan
sokaig enekeltek duoban, mindenki tombolt es eljenzett.
Kirandulasa megkoronazasaul Serpico szerette volna megnezni Stock-
holmot is. A nepdalenekes, aki ott lakott, amikor nem volt eppen turnen,
Ielajanlotta, hogy vegye igenybe az lakasat, nem lakik ott senki. Serpico
nem talalta meg a megadott cimet, eltevedt, es bement egy kis
divataruzletbe, hogy utbaigazitast kerjen. Szokas szerint szerencseje volt:
egy elragado lanyt talalt az zletben, aki tudott angolul, s akirl kiderlt,
hogy az ve az zlet. Beszelgetni kezdtek, a beszelgetesbl vacsora lett, s a
vegen Serpico egesz stockholmi tartozkodasa alatt a lannyal logott. A lany
,O1' Man Riverem-nek szolitotta t, s amikor Serpico megkerdezte, hogy
miert szolitja igy, nevetett, es azt mondta, hogy Serpico olyan az eleteben,
mint egy Iolyo: jtt, es aztan tovabbhmplyg.
Serpico december kzepen szinte ujjaszletve tert vissza New Yorkba,
hogy uj eletet kezdjen a 7. rendrkerletben.
KILENCEDIK FEJEZET
A 7. rendrkerlet civil ruhas rendreinek litograIalt szolgalati szabalyzata
arra buzditotta ket, hogy ,Iorditsanak klns gondot a modorukra, es
mindig Ieddhetetlen magatartast tanusitsanak.
A rendrkerlet negy krzetet Ioglalt magaba Del-Bronxban, azaz egy
krlbell husz negyzetkilometeres terletet, hozzavetleg Ielmillio lakos-
sal. A terlet legnevezetesebb epitmenye a Yankee Stadion volt. Elegge
leromlott krnyeket tulnyomo reszben kzeposztalybeli zsidok es olaszok
laktak, de akadtak a kerletben eleg nagy kiterjedes, zsuIolt Puerto Rico-i
es Iekete nyomornegyedek is, eppoly nyomorusagosak, mint barhol masutt
a varosban vagy mas varosokban. Ezekben nemcsak ervenyt szerezni volt
nehez a trvenynek, de a trveny tiszteletet is viccnek tekintettek.
A rendrkerlet valamennyi civil ruhas es egyenruhas rendrenek egy
kerleti IIelgyel volt a parancsnoka. Az alteregoja volt Philip Sheri-
dan, az a Ielgyel, akivel Behan erintkezesbe lepett Serpico gyeben. A
kerlet civil ruhas rendreinek tizenhatan voltak egy masik krzeti Iel-
gyel, a kzerklcsk specialistaja volt a parancsnoka, ellenrizte ket
hadnagy segitsegevel a krzeti szinten dolgozo civilruhasok tevekenyseget
is.
A kerlet civilruhasainak hivatala egy nagy szoba volt a 48. krzet kapi-
tanysaganak els emeleten, a szokasos zldre kiIestve. Allt benne nehany
ttt-kopott iroasztal a rendrk es az egyik sarokban egy nagyobb iroasz-
tal a hadnagyok szamara. A berendezest egy Iekete tabla egeszitette ki er-
re volt kretaval Ielirva a kerlet valamennyi civilruhasanak a neve es ha-
vonkent eszkzlt letartoztatasainak a szama , valamint egy sor levelszek-
reny. Bal kez Iell egy ajto vezetett a kerleti parancsnok es a ket krzeti
Ielgyel irodaiba.
Serpico erkezeset nem nagy ovacioval Iogadtak. Eppen a karacsonyi
szabadsagok idszaka volt, es eszrevehetleg nagyon keves civilruhas le-
zengett a kerletben. Egy hadnagy kzlte vele, hogy kettesben Iog dol-
gozni valakivel. Azt is kzlte, hogy a havi letartoztatasi kvota Iejenkent
kett, illetve paronkent negy, tetszes szerint megosztva. Serpico kapott egy
kulcsot az egyik levelszekrenyhez, egy nevsort az ,,i. sz.-ekrl a kerle-
ten bell tevekenyked ismert szerencsejatekosokrol , valamint egy ,7.
rendrkerlet HIVATALOS GY Ieliratu kartyat azzal, hogy tzze a
szelvedjere, ha leparkol valahol. Az egyik civilruhas megmutatta neki,
melyik szobaban szoktak kavezni, es kzlte vele, hogy havi harom dollart
vonnak le kavera es aprostemenyre. Serpico, aki csak az eszpresszokavet
meg az ers, trksen Iztt kavet szerette, azt mondta: Teazni szok-
tam, es a teat magam hozom tasakokban. Hallotta, hogy valaki azt mond-
ja mgtte mintha a hadnagy hangja lett volna: Nem bizom az olyan
rendrben, aki teat iszik. Serpico nem tudta, minek tekintse a megjegy-
zest, es ugy dnttt, hogy elereszti a Ile mellett. A valtozatossag kedveert
a szivarrol attert a tajtekpipara a gynyren Iaragott pipat egy regiseg-
boltban Iedezte Iel, es rendbe hozta , es amikor ragyujtott, ugyanaz a hang
megjegyezte: PIuj, raadasul meg pipazik is. Serpico megIordult, hogy
lassa, ki volt az, de senki sem nezett Iel.
Masnap a kerlet hivatali helyisegeben sszeakadt egy Robert Stanard
nev regi ismersevel, aki a brooklyni 70. krzetben teljesitett civilruhas-
kent szolgalatot, mikor Serpico egyenruhas rendrkent szolgalt Fink szaza-
dos alatt. Stanard tagbaszakadt, szgletes arcu, huszonkilenc eves IerIi
volt, szarukeretes szemveget viselt, es a kollegai ,Clark Kent-nek nevez-
tek. Hetyke, kteked modora volt, es aIIele ,nehez Iiu modjara a szaja
sarkabol beszelt. A St. John's Egyetemen vegzett, s kesbb Serpico mindig
ra gondolt, es Ianyarul elmosolyodott, mikor azt olvasta valahol, hogy a
rendrseg szinvonalat azzal kell emelni, es egyben a korrupciot is kiirtani,
hogy minel tbb egyetemet vegzett embert verbuvalnak rendrnek.
A 7. rendrkerlet hivatali helyisegeben Stanard kedelyesen hatba
veregette Serpicot. Szerette olasz szlengszavakkal Iszerezni a beszedet
az utcan szedte Iel ket , es Serpicot is olasz gunyneven szolitotta:
Hello, Cecco, hogy vagy? Hallom, hogy hozzank kerltel.
Serpico nagyon jol emlekezett Stanardra. A 70. krzetben beszelgettek
nehanyszor. Stanard Iolyton a Sheepshead-bl krli barokban meg
motelekben szerzett elmenyeirl Iecsegett. H, mamma mia kialtott Iel
ilyenkor , el se hiszed, milyen csajok loIralnak arraIele! Mikor Fink
szazados civilruhas-szolgalatra ajanlotta, Serpico tle kerdezte meg, hogy
milyen az, mire Stanard vidaman oldalba bkte: Az aztan klassz!
Mivel 1967-ben Ujev napja vasarnapra esett, masnap hetI is nnepnap
volt, s mivel Serpico volt a kerletben az uj ember, t osztottak be gyeleti
szolgalatra. Amikor reggel beert az irodaba, kicsit meglepdtt, mikor ott
talalta Stanardot: ra vart. Stanard ismet mlengve dvzlte, es elmondta
Serpiconak, mennyire rl, hogy a kerletbe osztottak be. Jol Iogod itt
erezni magad mondta. A Ielallas a lehet legjobb. Senki miatt nem kell
Iajjon a Iejed. Aztan meginvitalta Serpicot, hogy tartson vele. Ki kell
vizsgalnia egy panaszos bejelentest, es ha igaznak bizonyul, Serpicoe lehet
a skalp, es maris Ielkerl a Iekete tablara.
Stanard a Jerome Avenue-ra hajtott Serpicoval, ahol a Yankee Stadion-
tol eszakra a magasvasut alatt volt egy ,Otto Grillbar-ja nev helyiseg. Az
egyik oldalan etterem volt, a masikon egy ovalis barpult. Noha meg csak
deleltt Iel tizenkett lehetett, Ieltnen sok volt a vendeg. Stanard mind-
kettjknek srt rendelt. A Iejk Iltt egy televiziokeszlek a Viragkarne-
valra volt beallitva. Balra tlk, ahol a barpult bekanyarodott, egy zmk,
barna br, ritkulo haju, ltygs, barna ltnybe ltztt IerIi lt az egyik
barszeken, eltte egy csesze kave. Mint Serpico kesbb megtudta, Pasquale
Trozzo volt a neve. Trozzo ugy helyezkedett el a barpultnal, hogy csak
nehany lepesnyire volt harom penzbedobos teleIonIlketl. Sokan jttek be
az utcarol, es egyenesen Trozzohoz leptek. Suttogva beszelgettek vele egy
darabig, Trozzo IelIirkantott valamit egy papirlapra, aztan volt, aki azonnal
el is tavozott, a legtbben azonban ott maradtak egy-ket pohar srre. Az
egyik teleIon minduntalan megszolalt, mindig Trozzo vette Iel a kagylot,
es IelIirkantott valamit a papirra. Neha Ielallt a pulttol, es hivott Iel
valakit. Nyilvanvalo volt, hogy nagyaranyu Iogadasi mveletet bonyolit le,
es Serpico el volt kepedve, hogy ilyen nyiltan csinalja. Kivancsi volt,
miIele Iogadasrol lehet szo, aztan eszebe jutott, hogy aznap delutan es este
jatsszak a jelentsebb egyetemi Iutball merkzeseket.
Mikzben Trozzot Iigyelte, hallotta, hogy Stanard egyszer-ketszer mer-
gesen dnnyg valamit nem letez bajsza alatt. Vegl is Ielhajtotta a maso-
dik pohar sret, megtrlte a szajat a keze Iejevel, es nagy leptekkel elin-
dult Trozzo Iele. Serpico szorosan a nyomaban. Stanard a karjanal Iogva
megragadta Trozzot, es dhsen rarIIent: Az istenIajat neki, nem
megmondtuk, hogy ne tedd be ide a labad? Figyelmeztettnk, hogy ez a
hely Iorro. Feljelentest kaptunk, igy hat most szepen bevisznk.
Serpico eszrevette, hogy Stanardnak eszebe sem jutott igazolni magat,
Trozzo megis pontosan tudja, mirl van szo. Eszreveheten elkepedt
Stanard dhs kitresere. Becsletistenemre nem tudtam mondta.
Senki se Iigyelmeztetett.
Hiaba is probalkozol, ezt a maszlagot ugyse veszem be mondta
Stanard. Gyernk!
Trozzo gyorsan Serpicora nezett, aztan azt mondta Stanardnak: Ide
Iigyeljen, adok maguknak Iejenkent egy szazast.
Indulas! mondta Stanard.
Oke valaszolta Trozzo , legyen negyszaz. Tbb nincs nalam.
Becsszora.
Stanard elengedte Trozzo karjat. Mar mondtam, hogy Ieljelentest
kaptunk, es be kell vigyelek. LegIeljebb kaphatsz egy enyhet. Ennel tbbet
nem tehetek.
Az ,enyhe azt jelentette, hogy a letartoztatasi jegyzknyvet ugy tltik
ki, hogy a vedgyved knnyen talalhasson benne hezagot, aminek alapjan
az eljarast beszntethetik. Amikor Serpico ezt meghallotta, azonnal sarkon
Iordult, sztnsen erezte, hogy ez olyasmi, amirl okosabb, ha nem tud, s
csak tavolrol Iigyelte ket. Trozzo hevesen gesztikulalt, Stanard a Iejet
razta, de a Viragkarnevalt kiser hlye kommentartol nem lehetett hallani,
mit beszelnek.
Stanard vegl is erelyesen az ajto Iele intett a Iejevel, es Trozzo kelletle-
nl utana kacsazott. Meg az utcan is tovabb ersitgette, hogy nem Iigyel-
meztette senki, hogy nem vehet Iel Iogadasokat a barban, de Stanard rari-
vallt: Hazudsz! Figyelmeztettnk, es mindenkit csak egyszer Iigyelmez-
tetnk.
Uristen mondta Trozzo a Ielesegem eppen ma akar vacsorat Izni.
Szerettem volna a Ielesegemmel es a gyerekekkel vacsorazni.
Ha beernk a kapitanysagra, Ielhivhatod es megmondhatod neki, hogy
kesn mesz haza valaszolta Stanard. Ha nem szarakodsz tovabb, meg
ma este birosag ele kerlsz, es hazamehetsz.
Trozzo belt a kocsi hatso lesere, es Stanard a kapitanysagra hajtott.
Utkzben tbbszr is megcsovalta a Iejet, es ezt dnnygte olaszul: Ilyen
atkozott hlyet. De Trozzo komor hallgatasba burkolozott, es nem szolt
semmit.
A kapitanysagon Serpico hagyta, hogy csak vegye Stanard nyilvantar-
tasba a Ioglyot, es elparolgott. A nap hatralev reszeben egyedl bolyon-
gott az utcakon, ismerkedett a krnyekkel, es probalta kiverni a Iejebl a
Stanard es Trozzo kzt leIolyt szovaltast tudta, hogy ugysem sikerl , es
azon tndtt, mi kvetkezhetik meg ezutan abban a kerletben, amely
mikent megnyugtattak ,szepltelen, mint Szz Maria.
Eleg hamar megtudta. Masnap reggel Stanard ismet bent volt mar a hi-
vatalban, mire Serpico beert. Felrevonta Serpicot, es a kezebe akart nyom-
ni egy sszehajtogatott szazdollarost. A diszno mondta Stanard. Csak
ket zldhasut adott, mert nyilvantartasba vettem.
Serpico nem Iogadta el a penzt. Nem mondta. A te skalpod, tartsd
meg. Nekem nem kell.
Biztos?
Biztos.
Stanard elgondolkozva ranezett, es egy pillanat mulva igy szolt:
Kocsikazzunk egyet, Cecco. Szeretnek beszelni veled.
Serpico Ielig-meddig Iel volt keszlve ra, hogy Stanard Ielajanlja neki a
Trozzotol kapott penz Ielet. A megvesztegethet zsaruk iratlan trvenyei
szerint ez volt a szokas, es Serpico meg nem Ielejtette el az esetet, amikor
ujonc koraban elszr probaltak megvesztegetni, hogy nezzen el egy kz-
lekedesi kihagast, es azt sem, hogy a tarsa akkor azt mondta neki: ,Ugyan-
is Ielezni szoktunk. Arra azonban, ami kvetkezett, egyaltalan nem volt
Ielkeszlve.
Stanard elhajtott a jarda melll, es szinte csak ugy mellekesen megker-
dezte: Miota is vagy te rendr?
Krlbell hat vagy het eve.
Es most civilruhaskent dolgozol. Tudod te egyaltalan, mit jelent
civilruhasnak lenni?
Serpico igyekezett minel homalyosabb valaszt adni. Egen. Nemely
dolgokat hallok, nemelyekre meg magamtol is rajvk. Elvette a tajtek-
pipajat, es ragyujtott.
Az isten szerelmere, tekerd le egy kicsit az ablakot mondta Stanard.
Hogy tudod azt a vacakot szivni?
Megnyugtat.
Mindenesetre a Iiuk azt mondtak, hogy... Ide Iigyelj, hadd aruljak el
neked valamit. Itt mododban van knnyszerrel egy kis tiszta penzt
keresni.
Hogy erted?
Hat ugy, hogy havi nyolcszazat is megkereshetsz. Csak ugy.
Csak ugy?
Egen, ahogy mondom. Nekem aztan elhiheted. En... Stanard mintha
meggondolta volna magat, nem Iejezte be a mondatot. Hajtott vagy Iel utca
hosszat, csak akkor szolalt meg ujbol. Halkabb, bizonytalanabb volt a
hangja. Kaptunk rolad egy teleIont valakitl... Nem tudom, ki volt, meg a
nevedet se tudta jol, azt hiszem, Sert-cot mondott... meg azt, hogy benned
nem szabad bizni.
Serpico megengedett maganak egy gunykacajt. Mit poIazott? Azt,
hogy nem akartam penzt elIogadni?
Egen, valami olyasmit. De nem szamit. En elmagyaraztam a Iiuknak,
hogy ismerlek meg a het-nullabol, es hogy ott oke voltal. Igaz, hogy a ta-
gokrol azoknal a rendrknel szoktunk inIormalodni, akikkel haverkodnak,
de te klnc alak vagy, nem haverkodsz rendrkkel, senkivel se tudunk
beszelni rolad. Igy aztan en nyugtattam meg a Iiukat, hogy a het-nullaban
oke voltal, s hogy amikor civilruhasnak ajanlottak, engem kerdeztel meg,
hogy milyen az, es en mondtam neked, hogy ragadd meg az alkalmat. Azt
mondtam a Iiuknak, hogy ,tenyleg csodabogar, szakallt visel, meg Iolyton
a Village-ben log, de klnben rendes. Szoval megnyugtattam ket, hogy
a vilagert sem artanal egy masik rendrnek.
Serpico szotlanul pIekelve nezett maga ele. A szeme sarkabol latta,
hogy Stanard rapillant. Vagy artanal?
Nem tudom, mire gondolsz.
Tudod te azt. Kepes volnal artani egy masik rendrnek?
Attol Igg, hogy mit kvet el.
Na hat errl van szo mondta Stanard. Itt nem kvet el senki semmi
rosszat. Eppen csak bezsebelnk egy kis tiszta penzt a szerencsejatek-
zerektl. Ugyis vegzik a maguk dolgat, csak azert adnak egy kis dohanyt,
hogy ne zaklassuk ket.
Mikzben Stanard vegighajtott a szemettel teli utcakon, egyik roskatag,
patkanyoktol hemzseg haztmbt a masik utan hagyva el, a varos egyik
olyan terletenek a kells kzepen, ahol a legmagasabb a bnzesi arany-
szam, Iesztelenl Iolytatta: Persze vigyaznunk kell, hogy ne kevered-
jnk bajba, vagy valami. Nem neznk el mindent. Nem trjk peldaul,
hogy a niggerek meg a Puerto Rico-iak teleIonnal dolgozzanak, mert olyan
atkozottul ostobak, hogy kepesek elkpni valamit a teleIonban, es kesz a
baj. Az olaszokkal persze mas a helyzet. Ok esszel dolgoznak, ismerik a
drgest, megbizhatoak, azt tehetnek, amit csak akarnak. De a tbbiekre, ha
peldaul teleIonon dolgoznak, knyrtelenl lecsapunk. Es csak bizonyos
helyeken dolgozhatnak. Ha nem ott dolgoznak, ahol megengedjk nekik,
akkor is lecsapunk rajuk. Es ha nagyon Iontos, hogy tartoztassunk le vala-
kit, hat letartoztatunk, es kesz. Szoval mindig Iedezve vagyunk. Erted, mit
akarok ezzel mondani?
Serpico diplomatikusan dnnygtt valamit. Alig akart hinni a Ilenek,
hogy Stanard ilyen ostoba lehet, hogy kepes ilyen meggondolatlanul beis-
merni a ,vatta letezeset, ahogyan a rendrk az alvilag szervezett ,mega-
doztatasat neveztek.
De aztan rajtt, hogy szo sincs ostobasagrol. Ennel sokkal rosszabb do-
logrol volt szo. A rendrsegen olyan altalanossa valt a panama es a korrup-
cio, a Stanardhez hasonlo rendrknek olyannyira teljesseggel az eletIor-
majava lett, hogy Stanard el se tudta kepzelni egy masik rendrrl, hogy
ketsegbe vonja annak jogossagat, amit csinal, s azt meg kevesbe, hogy
tesz is valamit ellene. t csak az erdekelte, hogy Serpico reszt akar-e venni
a buliban, vagy sem.
Ide Iigyelj mondta Stanard , ha nem akarsz nalunk dolgozni, elin-
tezhetjk, hogy athelyezzenek. Vannak sszektteteseink a kzpontban.
Csak egy kis dohanyt kell bedobnunk, s mar itt se vagy. Rajtad all, Cecco.
Akarsz nalunk dolgozni?
Serpico kivancsi volt, vajon mi mindent arul meg el Stanard. Persze
hogy akarok. Miert ne akarnek?
Van meg egy masik lehetseg is, amit Serpico valaszthat, hangsulyozta
nyomatekosan Stanard. Kerheti, hogy osszak be a Times Square krnyeken
dolgozo prostitucios reszlegbe, az ugynevezett ,kurvaklnitmenybe,
amelynek allomanyat a varos terleten dolgozo civilruhasokbol allitottak
ssze, rendszeres idkznkent cserelgetve ket. Stanard elmagyarazta
Serpiconak, hogy el tudja intezni, hogy hat honapra a kurvaklnitmenybe
kerljn, s a 7. rendrkerlet ,vattajabol raes reszt ez alatt az id alatt is
kapja.
Ez az sszeg Iolytatta Stanard , ahogy mar mondtam, jelenleg havi
nyolcszaz krl van. Aztan akar valami vallalatvezet, aki elmagyaraz-
za az ujonnan alkalmazott tisztviselnek az allasaval jaro elnyket
hozzatette: A szabaly az, hogy az els masIel honapban nem kapsz
semmit, amig mindenki meg nem gyzdik rola, hogy oke vagy. De a
vegen ezert is karpotolunk. Ha peldaul athelyeznek, utana meg masIel
honapig kapod a reszedet.
Stanard szotlanul hajtott vagy egy percig, aztan megkerdezte: Nos,
hogy dntesz? Maradsz, vagy nem?
Serpico kenytelen volt mondani valamit. Tulajdonkeppen nem erte
nagyobb csalodas, es nem dbbent meg jobban, mint Foran szazadossal
valo talalkozasa alkalmaval, es mindvegig szamolt azzal, hogy elbb-utobb
szembe Iogja talalni magat a Stanard altal ismertetett helyzettel. A meglep
a dologban csak az volt, hogy ilyen termeszetesen, szinte magatol
ertetden kvetkezett be az egesz, es most, ahogy ott lt Stanard mellett a
kocsiban, csak egyetlen gondolat Ioglalkoztatta: nem csinalhatnak ilyen
nyiltan a dolgot a rendrseg magasabb rangu tisztjeinek legalabbis
hallgatolagos jovahagyasa nelkl. Nem erdekel, hogy mit csinaltok
mondta vegl , csak en ne kerljek bajba.
Felelete eszrevehetleg megnyerte Stanard tetszeset. Oke mondta ,
nagyszer. Istenemre mondom, ennyi beszed utan raszolgaltam egy pohar
italra. BeIordult, egy utcaba az olasz negyedben, es leparkolt egy ,Sport-
emberek Tanyaja nevezet bar eltt. Gyere mondta , ugorjunk be ide
egy percre.
A barban Stanard egy scotchot rendelt maganak, aztan megkerdezte
Serpicotol, hogy mit ker.
Nekem jo lesz egy sr is.
Stanard megitta a whiskyjet, rendelt meg egyet, aztan odaszolt Serpico-
nak: Varj meg itt, rgtn jvk azzal bement egy hatso helyisegbe.
Rviddel utana ujra megjelent a helyiseg ajtajaban, kiszolt: He, Cecco'
es odaintette Serpicot.
A hatso helyisegben egy negyvenes evei Iele jaro IerIi lt egy asztalnal,
ugy nezett ki, mintha tul sok gengszterIilmet latott volna. Fekete haja sima-
ra volt nyalva, az arca borbelynal Ienyesre borotvalva, s hoIeher inget, kek
selyem nyakkendt es jol szabott stetkek ltnyt viselt. Nagy arany kez-
elgombjai voltak, a bal keze kisujjan gyemantgyr villogott. Serpico ke-
sbb megtalalta a Ienykepet a 7. rendrkerlet szerencsejatekosainak a
nyilvantartasaban. Nino Ribustellonak hivtak. Stanard csak ennyit mon-
dott: Hello, Nino, szeretnem, ha megismerkednel a baratommal, Frank
Serpicoval. O is a Iiuk kzl valo.
Ribustello szemgyre vette Serpico szakallat, pipajat, Iarmerjat,
garbopuloverjet es kiIakult, barnasszrke katonazubbonyat, es azt mondta:
Nem gondoltam volna. rvendek a szerencsenek. Kezet nyujtott
gondosan manikrzve volt , es Serpico erezte, milyen puha a Iogasa.
Ribustello megkerdezte Stanardtl, hogy tlttte a karacsonyt, es hogy
allnak a dolgok a kerletben.
Minden rendben valaszolta Stanard.
Az a jo. Remeltem is.
Ribustello benyult a zsebebe, es elvett egy kteg sszegngylt bank-
jegyet. Letekert rola ket tizest, es atadta Stanardnek. Aztan letekert meg
kettt Serpiconak. Tessek mondta hanyagul , vegyen maganak egy
kalapot.
A ,kalap a rendszeresen Iizetett sszegeken Ielli juttatasok Iedneve
volt. Serpico ugy tett, mintha nem ertene. Nincs szksegem kalapra.
Ribustello kicsit Ielhuzta a szemldket Akkor vegyen maganak, amit
akar mondta. Amire szksege van.
Serpico rabamult, aztan Stanard Iele intett a Iejevel. Adja csak neki
mondta, azzal kisetalt a szobabol. Keresztlment a baron, es odakinn belt
a kocsiba.
Nehany perc mulva kijtt Stanard is, vervrs volt a kepe. Beszallt a ko-
csiba. He, Cecco, mert csinaltad ezt? Atkozottul kenyelmetlen helyzetbe
hoztal.
Miutan az elbb vegighallgatta Stanard kiseladasat a 7. rendrkerlet
,vattajarol, Serpico elhatarozta, hogy a tovabbiakban olyan diplomatiku-
san Iog viselkedni, amilyen diplomatikusan csak tud, remelve, hogy meg
tbbet is megtud a szervezet mkdeserl: ki vesz reszt benne, es meddig
terjed IelIele. Csakhogy ugy Ielhaboritotta a latvany, hogy egy rendr a tal-
pat nyalja egy ilyen gengszternek, mint Ribustello aki olyan Iellrl ke-
zelte Stanardet, mintha a lakaja volna, es Stanard ezt trte , hogy most d-
hsen kirobbant: Meg hogy en hoztalak kenyelmetlen helyzetbe teged?'
orditotta. Elszr is ki az isten mondta neked, hogy idehozzal? Nem
akarok reszt venni az ilyesmiben. Mi az, hogy kenyelmetlen helyzetbe
hoztalak? Mit gondolsz, hogy ereztem magam en?
Serpico biztos volt benne, hogy dhkitresevel egyszer s mindenkorra
veget vetett Stanard tovabbi bizalmas kzleseinek. De nagy meglepetesere
Stanard alabb adta. Amikor kesbb visszagondolt a dologra, rajtt, hogy
csak azert, mert mindenaron be akarta vonni t a buliba, annyira biztos volt
benne, hogy nincs mitl Ielnie, s annyira a trveny Iltt allonak es
serthetetlennek erezte magat.
Ugyan mar, muszaj volt, hogy idehozzalak mondta Stanard. Kap-
tunk egy uj embert, tartozunk szamot adni rola. Csak bemutattalak, ennyi
az egesz.
Ide Iigyelj csattant Iel Serpico. Nem erdekel, hogy mit csinaltok.
Csinalhattok, amit akartok, semmi kzm hozza. De hogy en mit csinalok,
azt magam akarom eldnteni.
Oke, oke, csak nyugi. Meg tudom erteni. Stanard elinditotta a kocsit.
Tulsagosan sertdekeny vagy, Iiu. Vegighajtott a 161. utcan, Del-
Bronx egyik kelet-nyugati iranyu Iutvonalan, es a Bronxi Kerleti Bnte-
tbirosaghoz kzeledve lelassitott. Egy csomo rendr alldogalt csoportba
gylve az eplet eltt, es Stanard knnyeden, bizalmasan odaintegetett ne-
kik. He mondta , ott van az a tag is, aki valoszinleg a partnered lesz.
Szabadsagon volt. Stanard leparkolt, visszasetaltak a birosag epletehez,
es Serpico megismerkedett Carmello (Gil) Zumattoval, egy tagbaszakadt,
kerek kep civil ruhas rendrrel, aki pontosan ugy nezett ki, mint Ernest
Borgnine, a szinesz.
Tarsalogtak nehany percig, aztan Stanard azt mondta: Ide Iigyelj, Gil,
mivel Frank uj ember, meg minden, ha nincs kedved vele dolgozni, en
szivesen vallalom.
Nem kell mondta Zumatto. Mellem osztottak be. Klnben is
paisanok vagyunk, vagy mi a Iene. Jol ki Iogunk jnni egymassal.
Stanard az orajara pillantott. Uristen, mennyi az id! Meghalok az
ehsegtl. Gyernk, harapjunk valamit.
Serpico kimentette magat azzal, hogy Iogorvoshoz kell mennie. Mikor
mar eleg messze volt a birosag epletetl, visszapillantott a valla Iltt, es
eszrevette, hogy Stanard meg Zumatto elmelylten targyal valamit.
Aznap este Serpico hazament Greenwich Village-beli lakasara. Ujsaghirde-
tes alapjan berelte ki, es kzvetlenl a 7. rendrkerletbe valo athelyezese
eltt kltztt be. A ,kertkent hirdetett kis udvart meg nem is takaritotta
ki egeszen.
A lakasban akkor meg csak egy agy, egy, asztal meg ket szek volt da-
rabonkent szedte ssze ket valahol , s a Stanarddel tlttt nap utan tulsa-
gosan nyomasztonak erezte. Talalkozni se volt kedve senkivel, igy aztan a
Village utcain setalt egy nagyot, s vegl is a Hudson egyik molojan kttt
ki. A vallaba huzta a nyakat, mert Iujt a szel, es bamulta az rvenyl Iekete
vizet. De aztan ugy megersdtt a szel meg a hideg, hogy kenytelen volt
behuzodni a molorol a Iolyora nez piszkos kis kocsmak egyikebe a West
Side Highway alatt. Rajta kivl ket-harom vendeg volt a kocsmaban, alig-
hanem tengereszek. Olyan hangulatban volt, hogy a legszivesebben kihajo-
zott volna velk valahova a nyilt tengerre. Serpico normalis krlmenyek
kztt nagyon keveset ivott, de most gyors egymasutanban tbb scotchot is
Ielhajtott. Nem volt semmi hatasuk. Uristen, gondolta, meg leinni se
sikerl magam.
Hazament, es celtalanul jarkalt Iel-ala a lakasban. Els izben trdtt
bele a gondolatba, hogy valoszinleg kenytelen lesz kilepni a rendrseg
ktelekebl, s hogy mar nem is vagyik rendr lenni, mert elkepzelesei,
hogy milyen egy rendr, es mit kepvisel, sorra megdltek. Talan az dhi-
tette a legjobban, hogy annyi remenyt es annyi evet Iektetett bele ebbe a
munkaba, es mindez teljesen Ilsleges pazarlasnak bizonyult. Nem akarta
, hogy barmi kze is legyen a korrupciohoz, de a becstelen zsaruk, akik,
ugy latszik, szabad kezet kapnak a rendrsegen, keszakarva olyan helyzet-
be hozzak, hogy igenis kze legyen hozza. De ha kilep a rendrseg ktele-
kebl, nem lep ki harc nelkl. Nem hagyja, hogy csak ugy egyszeren kil-
dzzek a korrupt rendrk, es egy eleten at viselje egy ilven megalaztatas
szegyenet. Elbb megverekszik velk, velk is, es a rendszerrel is, amely
megengedi, hogy az zelmeiket Iolytassak.
A vege az lett, hogy ismet Ielhivta Cornelius Behan szazadost a lakasan.
Most beszelt vele elszr, amiota megkerte, hogy tajekozodjek a 7.
rendrkerlet Iell.
Tessek, Frank mondta Behan; a hangja most is halk volt es elmela-
zo, az a Iajta hang, amilyet Serpico gyermekkoraban hallott a gyonta-
toszek stetjeben.
Mar elnezest a kiIejezesert, szazados kezdte nyersen Serpico , de
hova a Ienebe juttatott engem? Ez a kerlet, amely allitolag olyan makulat-
lan, meg rosszabb, mint a masik volt. Az egyetlen klnbseg az arban van.
Nem ertem, Frank.
Megmagyarazom. Mar tudtomra is adtak, hogy havi nyolcszaz dollart
kaphatok csak ugy, a semmiert.
Uristen mondta Behan , micsoda szemet banda!
Nem tudom, mit csinaljak, de Ieltetlenl csinalnom kell valamit. Nem
nezhetem lbe tett kezzel a dolgot.
Termeszetes, hogy nem, Frank. De biztos abban, amit mond?
Ugrat, szazados? vagott vissza Serpico. Nyiltan a szemembe
mondtak. Pokoli, hogy mi Iolyik itt.
Szemet banda kantalta ismet Behan. Ugy latszik, tenyleg szemet
banda.
Mit csinaljak, szazados?
Nem tudom, Frank. Gondolkoznom kell rajta.
Serpico srgetesere Behan vegl is azt mondta, hogy talan ssze kellene
lnik, hogy megbeszeljek a dolgot. Mivel mind a ketten a John Jay Col-
lege esti tagozatan tanultak bntetjogot, akarmelyik este sszelhettek,
amikor az orarendjk lehetve tette. Behan megigerte, hogy addig is meg-
probal tapogatozni az gyben John Walshnel, a rendrInk els helyette-
senel. Ez Serpiconak nagyon imponalt. Ugy latszik, Behan kesz magasabb
helyhez is Iordulni, nemcsak szomszedjahoz, Sheridanhez, a ,szepltelen
7. rendrkerlet krzeti Ielgyeljehez. Walsh a rendrseg masodik szamu
embere volt, st: a rendrk tbbsegenek velemenye szerint tulajdonkep-
pen vezette a rendrseget. Serpico kezdte azt hinni, hogy talan megiscsak
kisl valami a dologbol.
Nehany nap mulva megpillantotta Behant a Iiskola Iolyosojan. Nem,
ne itt mondta Behan, mire megallapodtak abban, hogy egy kzeli sarkon
talalkoznak. Serpico kocsival volt, s Behan kijelentette, hogy az nagyszer,
mert hogy idben hazaerjen, el kell ernie egy, a Pennsylvania palyaud-
varrol indulo vonatot, s amig Serpico odaviszi a kocsijan, beszelgethetnek.
Serpico a manhattani Tizenharmadik utca es Negyedik Avenue sarkan
allva Iigyelte a kzeled Behant. Nagyon disztingvalt jelenseg volt szrke
puhakalapjaval, halszalkas szrke telikabatjaban, irattaskaval a hona alatt.
Serpico remelte, hogy valoban olyan nagyszer ember, amilyennek a
klseje mutatja. Minden remenyet Behanbe vetette, pedig joIorman nem is
ismerte.
Behan beszallt a kocsiba. Serpico behajtott az egyik mellekutcaba, es
leparkolt. Behan szinte gyaszos keppel meg egyszer megkerdezte, hogy
biztos-e abban, amit teleIonon mondott. Serpico elmeselte a ket, barban
trtent epizodot, amelyeknek maga volt a tanuja Stanard tarsasagaban, es
ujbol megersitette, hogy a buliban reszt vevk egyike mondta neki, hogy
minden egyes civil ruhas rendr atlagos havi reszesedese nyolcszaz dollar.
De Stanard nevet nem ejtette ki. Tartott tle, hogy ha kiejti, Behan azonnal
tovabbadja, lecsapnak Stanardre, es azzal vege is az gynek. A rendrse-
gen ez volt a szokasos eljaras, csakhogy Sepico azt szerette volna kiderite-
ni, hogy milyen aranyu es IlIele meddig terjed a rendrk rendszeres leIi-
zetese s esetleg mas egyeb hasonlo visszaeles is a 7. rendrkerletben.
Egyetlen rendrt IelIggeszteni a legegyszerbb megoldas, es nem volt
hajlando beerni ennyivel.
A rendszer a korrupt, mondta keseren Behannek, es ezen csak ugy
lehet valtoztatni, ha a becsletes rendrk szamara lehetve teszik, hogy
hatasosan lephessenek Iel. Ezzel Behan ugy latszott, egyetert. Legalabbis
nem vitatta a dolgot. Aztan megkerdezte Serpicotol, meg mindig akarja-e,
hogy Walsh rendrInk-helyetteshez Iorduljon, s amikor Serpico azt
Ielelte, hogy akarja, Behan kzlte, hogy mar erintkezesbe is lepett Walsh
hivatalaval, es arra szamit, hogy rvid idn bell beszelhet magaval
Walsh-sel is.
Behan ezen az esten nem mondta ugyan el Serpiconak, de egy kesbbi
vizsgalat soran kiderlt, hogy csak egy hadnagyot keresett Iel Walsh hiva-
talaban, aki aIIele adminisztrativ szarnysegedkent gykdtt, es neki
mondta el, hogy a 7. rendrkerletben van egy rendr, aki bizonyitekot ta-
lalt az ott Iolyo korrupciora, es a sajat szakallara hozzatette, hogy a rendr
szeretne, ha mashova helyeznek at a civilruhas-beosztasbol. Az adott k-
rlmenyek kztt egy ilyen athelyezes Ielkelthette volna Walsh Iigyelmet,
es a hadnagy azt mondta, hogy meglatja, mit tud tenni az gyben. Behan
kesbb beismerte, hogy akkoriban azt hitte, hogy Serpico ,eltulozza a
helyzetet, s ha talalkozott is bizonyos dolgokkal, amelyek ketsegtelenl
Ielhaborithattak, ,kisse messzemen kvetkezteteseket vont le bellk.
Amikor Serpico letette a Pennsylvania palyaudvaron, Behan megigerte,
hogy tartani Iogja vele a kapcsolatot, es nyomatekosan Ielszolitotta, ne adja
Iel a remenyt, es ne veszitse el a hitet. Meg azt is Ielvetette, hogy menjen el
az altala szervezett lelkigyakorlatok egyikere. Jot tenne a lelki nyugalma-
nak, mondta Behan, de Iigyelmeztette, hogy ,csak akkor lesz haszna
belle, ha szinte meggyzdessel vesz reszt rajta.
Serpico majdnem kiIakadt, hogy az egy kicsit nehez lenne, hiszen a lel-
kigyakorlatokra rendszeresen eljar a Bngyi Nyomozo Hivatal Ielgye-
lje is, aki megvadolta, hogy homoszexualis, de sikerlt Iekeznie magat.
Azzal mondott ksznetet Behannek, hogy majd gondolkozik a dolgon.
Amikor Serpico elszr indult munkaba a 7. rendrkerletben melle beosz-
tott tarsaval, Gil Zumattoval, kiderlt, hogy nem tulzott a kepzelete, ami-
kor megprobalta kitalalni, mirl targyalt Zumatto es Stanard, miutan elvalt
tlk a Bronxi Kerleti Bntetbirosag eplete eltt.
Zumattonak szinte az els kerdese ez volt: Mi az allaspontod a penz-
zel kapcsolatban?
Serpico elismetelte a kzmbsnek szant szveget: Nem erdekel, mit
csinaltok, amig engem nem kevertek bele mondta. Nem szeretnek bajba
kerlni.
Zumattot ez, ugy latszott, egyaltalan nem zavarja. O, amiatt sose
aggodj. Mondok en neked valamit. Atveszem en a reszedet, es Ielreteszem
szamodra. Es ha meggondolod magad, nalam barmikor megtalalod.
A civil ruhas rendrk elete a 7. rendrkerletben nagyon ktetlen volt.
Alairtak a jelenleti ivet, megneztek, nincs-e a levelszekrenykben valami-
lyen megbizas vagy kzlemeny, aztan eltltttek egy-ket orat abban a szo-
baban, ahol kavezni szoktak, es delutan esetleg elmentek egy moziba. So-
kan laktak kzlk a peremvarosok kertes hazaiban, nemelyikknek meg
uszomedenceje is volt, es tavasszal meg Ikent nyaron gyakran tltttek a
delutanjaikat egyikk vagy masikuk hazaban, kartyaztak es meg-
megmartottak magukat a vizben.
Elvileg rendszeresen be kellett volna teleIonalniuk a hivatalba, de ott
nem volt teleIongyelet, senki sem ellenrizte, hogy beteleIonalnak-e, s
vegl is csak ugy altalanossagban ,tartottak a kapcsolatot. Igy peldaul
olykor egy-egy peremvarosi uszomedence mellett vagy egy kocsma hatso
helyisegeben biliardozas kzben Ielkialtott valamelyikk: He, nem hivna
Iel valaki a hivatalt? Nem artana becsngetni.
Mikent Serpico hamarosan eszrevette, a kerlet civil ruhas rendreinek
I tevekenysege a zsarolo-ved szervezet leplezese es az alvilagi gyIelek
buzgo kiszolgalasa volt. A leplezes legIbb modja az volt, hogy valahany-
szor beIutott a kerlethez egy-egy Ieljelentes, hogy valahol illegalis teve-
kenyseg Iolyik, tehat vizsgalatot kellett inditaniok, Ioganatositottak egy
jelentektelenebb letartoztatast. Egyszer peldaul Zumatto azt mondta:
Gyernk, ki kell vizsgalnom egy bejelentest.
A gettobol emelt panaszt egy anya, hogy a krnyeken nagyban Iolyik a
tiltott szerencsejatek. Attol Ielt, hogy tizeneves Iiat is beszippantjak lotto-
Ielhajtonak, ami a legalacsonyabb rang a lottozok bnszvetkezeteben. A
lotto az egyik legjvedelmezbb vallalkozasa a szervezett bnzesnek. A
Ielhajto lakasrol lakasra jarva segit begyjteni a Iogadasokat egy bizonyos
terleten mkd begyjtnek. A bonyolult Ielepites bnszvetkezetben a
kvetkez Iokozat az atvev, aki a begyjtktl az ellenrhz szallitja az
,anyagot, vagyis a Iogadasi szelvenyeket. Az ellenr meg tovabbadja a
,bankarnak, a penzembernek. A spiralis igy megy tovabb IlIele, egyre
nagyobb ,bankok kapcsolodnak bele. A szamlottot lehet ugyan a ,sze-
geny ember jatekanak nevezni, de tulajdonkeppen oriasi zlet: a gettokbol
sok szazmillio dollart csal ki evenkent az alvilag.
Amikor Serpico es Zumatto az asszony leveleben megjellt haztmbhz
ert, hamarosan kiszurta az ott mkd begyjtt. Ugynevezett ,mozgo,
begyjt volt, egyik helyrl a masikra jarva, egy-egy sikatorban, berka-
szarnyaban, cukorkazletben gyjttte be a Iogadasokat a Ielhajtoktol. Zu-
matto elvezettel Iigyelte egy darabig, mig vegl megszolalt: Kapjuk el a
Irakkjat. Megallitottak a pasast, megmotoztak, es eleg szelvenyt es penzt
talaltak nala, hogy kzveszelyes bncselekmeny miatt tartoztassak le. A
begyjt ertetlen kepet vagott. Mi az? kerdezte. Mi a hezag? Maguk
nem a kerlettl valok? Mi barati viszonyban vagyunk a kerlettel. Benne
vagyunk a buliban.
A begyjt megadta a bankar nevet, akinek dolgozott. Zumatto azt
mondta: Azt knnyen leellenrizhetjk. Csakhogy Ieljelentest tovabbitot-
tak hozzank a kzponttol, es kenytelenek vagyunk tenni valamit az gyben.
Alljon meg a menet, ember. Ertem en, csakhogy szamomra mar az is
tiszta veszteseg, hogy itt targyalok magukkal. Most semmikeppen se mehe-
tek be. Most van a csucsIorgalom. Mi lenne, ha Iel tkor talalkoznank a
krzeti kapitanysag eltt? Mit szolnak hozza?
Zumatto mosolygott.
Viszek magammal valami anyagot mondta a begyjt. Meg a sajat
szelvenyeimet is magammal viszem, ne Ieljenek.
Oke. Fel tkor, de pontos legyen am!
Semmi ertelme cirkuszt csinalni a dologbol mondta utana Zumatto
Serpiconak. A pasas, akinek dolgozik, rendes ember. Sohasem kesik.
Az eset a 42. krzetben trtent, es delutan Zumatto magaval vitte Serpi-
cot egy ,Piccadilly nev barba, a kapitanysaggal, szemkzt. Megkerdezte
tle, akarja-e, hogy az ve legyen a skalp. Amikor Serpico azt Ielelte, hogy
nem, ilyen skalpot nem akar, Zumatto krlnezett a barban, eszrevett egy
masik civilruhast, es Ielajanlotta annak. Az boldogan elIogadta, es
mindharman atmentek a kapitanysag ele a jardara. A begyjt Serpico
megtudta, hogy Brook Sims a neve pontban Iel tkor mosolyogva meg is
jelent, hozott magaval egy maroknyi szelvenyt, de eppen csak annyit, hogy
vetsegert tartoztassak le. A harmadik civilruhas bekiserte Simset az
gyeleteshez, es nyilvantartasba vetette. Az gyet a birosag masnap ugyan
,ad acta tette, de ha valaki megnezte a jegyzknyvet, lathatta, hogy a
Ieljelentest kivizsgaltak, s egy letartoztatas is trtent.
De ha a lotto-bnszvetkezet tagjai kzl valaki nem Iizetett rendesen,
sokkal kevesbe kimeletesen bantak vele. Serpico eppen az egyik utcan haj-
tott vegig a tarsaval, amikor Zumatto hirtelen megszolalt: Allj, beszelni
szeretnek azzal a pasassal. Zumatto Iigyelmenek targya egy Lloyd Hassel
nev Iekete orias volt. Zumatto utana sietett, Serpico kvette, gondolvan,
hogy esetleg segitsegre lehet szksege. De Hassel csak allt, Ielenk vigyor-
ral a kepen.
Meg mindig nem tudsz Iizetni? kerdezte Zumatto.
Nem. Bizony isten nem. Komolyan nincs egy vasam se. De nagyon
igyekszem sszeszedni a penzt. Ma este mar biztosan Iizetek.
Masnap Zumatto azt mondta Serpiconak: Nem jtt el a gazember.
Keressk meg. Zumatto becserkeszte az egesz krnyeket. Ismetelten
kiszallt a kocsibol, hogy kikerdezzen valakit az utcan, tbb barba es ket-
harom kapu ala is benezett. Akkor sem lehetne buzgobb, gondolta Serpico,
ha az evszazad legnagyobb bncselekmenyen dolgozna.
Nem ertem mondta Serpico. A pasas csak egy begyjt. Nem a
Inkenek kene Iajjon miatta a Ieje?
Most az Ielelte Zumatto , csak egy nyavalyas begyjt. De regeb-
ben az egyik legnagyobb lottozer volt a krnyeken, csak megbukott az z-
lete. Nem tudom, hogyan. Ki tudhatja ezeknel a szarhaziaknal? Most pro-
balja ujbol sszeszedni magat. Masnak dolgozik, de a pasas nem Iizet uta-
na, akkor pedig Iizessen maga az gyletei utan.
Hasselt vegl is egy berkaszarnya kapuja alatt szurtak ki. Zumatto kiug-
rott a kocsibol, belkte a pasast a lepcshazba, es egy marek lottoszelvenyt
szedett el tle. Most beviszlek, szarhazi.
Meg most az egyszer ne vigyen be knyrgtt az orias, hatalmas
testevel a lepcshaz Ialahoz lapulva.
Megmondtam, hogy hajtsd Iel azt a nyavalyas penzt, de te allandoan
csak ugratsz. Folyton azt mondod, hogy hozod, hozod, aztan sehol semmi.
Serpico eszrevette, hogy egy idsebb Iekete n les ki egy pillanatra a
resnyire nyitott ajton Hassel mgtt, aztan csendesen becsukja az ajtot.
Biz' isten nehezen megy mondta Hassel. Pedig nagyon igyekszem.
De ma estere biztos meglesz. Felhajtom a penzt. Akarhogy is Ielhajtom.
Ez az utolso lehetseged, szarhazi mondta Zumatto. Ha ma se
Iizetsz, veged.
Masnap reggel Zumatto mosolyogva dvzlte Serpicot. Na mondta
, eljtt, a nyavalyas. Gondold csak el, mi lenne belle, ha hagynank
lerazni magunkat eIIele sket dumaval.
Azokkal a szolgalatokkal, amelyeket a kerlet civil ruhas rendrei klien-
seiknek tettek, csak kapzsisaguk ert Iel. Serpico nem gyztt csodalkozni,
hogy Stanard hogy kerkedik mind a kettvel. Egyik nap, mikor Zumatto a
birosagon volt, Serpico Stanarddel dolgozott. Megalltak a kocsival egy
csndes, Puerto Rico-iak lakta krnyeken egy haz eltt, es Stanard Ielinte-
getett egy nnek az els emeleti verandan. Par perc mulva megjelent a ka-
puban egy IerIi, es odajtt a kocsihoz. Ez itt Frank mondta Stanard ,
oke a Iiu, is a csoportban dolgozik. A Puerto Rico-i IerIi kezet razott
Serpicoval, aztan Stanard azt mondta: Azert jttem, hogy Iigyelmeztesse-
lek; a krzet lecsapni keszl ket helyre, ahol dolgozni szoktal. A cukorka-
zletre meg a szabomhelyre.
A IerIi megksznte Stanardnek a Iigyelmeztetest. Besznteti a nevezett
ket zletben a Iogadasokat, mondta, amig nem enyhl a helyzet, azzal
visszament a hazba.
Stanard dhsen hajtott el a jarda melll, csak ugy sivitottak a gumik.
Ezt a nyavalyas alakot! mondta. Egy digo az helyeben meghalalta
volna valamivel, esetleg egy tvenessel vagy legalabb egy veg whiskyvel.
Nem sokkal ezutan Serpico es Zumatto beugrott egy Ialatozoba, a
kerlet civil ruhas rendreinek egyik kedvenc reggeliz helyere. Az egyik
hatso bokszban ket masik civil ruhas rendr lt, es Serpico eszrevette,
hogy egyikk eltt tbb doboz 25-s tlteny hever kinyitva az asztalon.
Aztan besetalt a Ialatozoba egy kpcs, durva vonasu IerIi, aki jol volt
ltzve, csak nyakkendt nem viselt, es belt a ket civilruhas melle a
bokszba. Serpico csak nezte, hogy a kpcs pasas zsebre vagja a lszert, s
meg a hozzavalo Iegyvert is megmutatja.
Amikor Serpico es Zumatto elhagyta a Ialatozot, Serpico megkerdezte:
Ki az a pasas, aki zsebre vagta a lszert?
O, az Vic Ielelte knnyeden Zumatto. Vic Gutierrez. Jo besugo.
Victor Gutierrez tulajdonkeppen kisstil gazember volt, s a legtbbet
azon keresett, hogy besugta a 7. rendrkerlet civilruhasainak, ha a ker-
letben mkdni kezdett valahol egy uj ,lottoiroda. Ha a vallalkozas eleg
jelents volt, kenyszeritettek, hogy alljon be a ,vatta-Iizetk kze, es
Gutierrez jutalmul maga is betarsulhatott a vallalkozasba.
Serpico azt talalta a legironikusabbnak az egeszben, hogy Stanard es
Zumatto, de a tbbi civil ruhas rendr is, akit ismert, tulajdonkeppen
mestere volt a szakmajanak: valamennyien elsrangu nyomozok voltak, es
rendelkeztek mindazzal a tulajdonsaggal, amit Ioglalkozasuk megkivant.
Volt hozza tehetsegk, trelmk, gyakorlatuk, kell hatarozottsaguk es
eszk, es besugok gondosan kiepitett halozata tamogatta ket. Ha akartak
volna, ugyszolvan egyik naprol a masikra Ielszamolhattak volna els
szamu celpontjaik az illegalis szerencsejatekok nagy reszet. Csakhogy
tevekenysegk egyetlen inditeka az volt, hogy penzszerzesi lehetseg van a
dologban. Serpico nem gyzte bamulni, milyen gyesen szimatolnak ki
egy-egy lottozert, akarmilyen ravaszul leplezi is zelmeit, de mindig csak
azzal a cellal, hogy penzt csikarjanak ki a leIlelt emberekbl.
Amikor egy kelet-harlemi lottobankar Del-Bronxra is kiterjesztette teve-
kenyseget, anelkl, hogy csatlakozott volna a ,vatta-Iizetkhz, Zumatto
es ket masik civilruhas a Gutierreztl kapott Iles segitsegevel hamaro-
san megtalalta egyik ,Iiok-jat, ahova a Iogadoszelvenyeket es a penzt be-
gyjtttek, es lecsapott ra. Amikor megszamoltak az asztalon hever penzt,
kiderlt, hogy negyezer dollar. A civilruhasok tbbet kveteltek, es a ban-
kar egyik ellenre elment a Inkehez. Ujabb ezer dollarral tert vissza, de a
rendrknek meg ez sem volt eleg, es Zumatto visszament az ellenrrel
Kelet-Harlembe meg ketezerert.
A vesztegetes ilyen klnleges ,telitalalatnak nevezett eseteiben a
megvesztegetett zsaruk megtarthattak maguknak a penzt. Stanard peldaul
egyszer azzal hencegett Serpiconak, hogy csak az utolso ket ev Iolyaman
,hatvan lepedt hatvanezer, termeszetesen adomentes dollart gyjttt
ssze a telitalalatokbol es a ,vattabol valo reszesedesebl.
Serpico hallotta a civilruhasok sszes erveit, kezdve azon amivel oly
szivesen hozakodtak el , hogy a szerencsejatekokrol ugyse mondanak le
az emberek, egeszen addig, hogy a rendrt rosszul Iizetik, s csak jol meg-
erdemelt jutalmat nyeri el akkor, amikor az elkobzott penzt zsebre vagja,
es nem szolgaltatja be a varosnak, ahol a vegen ugyis a jotekonykodassal is
szelhamoskodok kezebe kerlne. Sokan velekedtek ugyanugy, mint
Stanard: a szerencsejatekosoktol kapott penz ,tiszta. Ugyanezek a rend-
rk borzadva tiltakoztak meg a gondolat ellen is, hogy a heroin kereskede-
lemben ugyanigy megvesztegetik ket, bar Serpico kesbb rajtt, hogy a
tiszta penz IilozoIiajat meglehetsen rugalmasan alkalmazzak.
A korrupcio eredmenyekent altalaban is cskkent a rendrseg munkaja-
nak hatasIoka. Meg a gyerekek kzt se akadt a gettokban egy sem, aki ne
tudta volna, mi Iolyik a rendrsegen, es Serpico megse vehetett a kezebe
ugy egy ujsagot, es nem kapcsolhatta be ugy a televiziot, hogy valamelyik
politikus ne sirankozott volna benne a kzrend hanyatlasan. Alighanem ert-
het, hogy ez a paradoxon nem volt tarsalgasi tema a szalonokban, Frank
Serpico azonban kenytelen-kelletlen szembetalalta magat vele, valahany-
szor kitette a labat az utcara.
TIZEDIK FEJEZET
Krlbell harom hettel els talalkozasuk utan Behan szazados rvendetes-
nek latszo hirrel hivta Iel Serpicot. Elmondta, hogy berendeltek Walsh
rendrInk-helyettes irodajaba, es beszamolt Walshnek, milyen allapo-
tokat talalt Serpico a 7. rendrkerletben. Walsh rmenek adott kiIejezest,
hegy ,Ielbukkant egy megvesztegethetetlen ember, es hogy szamithat
,egy becsletes rendrre, aki a terepen dolgozik, es hajlando beszelni a
korrupciorol.
Behan hozzatette, hogy targyalt, Walshsel arrol is, hogy Serpicot esetleg
Ieltnes nelkl at kellene helyezni a kerlettl egy korrupcioellenes alaku-
lathoz, ahol vegere jarhat annak, amit civil ruhas rendrkent megtudott, de
Walsh azt mondta, hogy velemenye szerint az athelyezes jelenleg nem len-
ne ,celszer, ,szivesebben hagyja Serpicot jelenlegi helyen, a 7. rendr-
kerletben, hogy tovabbi inIormaciokkal szolgalhasson.
Behan zenetenek ez a masodik resze kenyelmetlen erzessel tlttte el
Serpicot. Egyaltalan nem volt elragadtatva a gondolattol, hogy tovabbra is
ugyszolvan a pokol tornacan marad, nincs hivatalos megbizasa a nyomo-
zasra, es nem kerl kzvetlen kapcsolatba Walshsel. Nyugtalanitotta a gon-
dolat, hogy nem sokaig maradhat jelenlegi kenyes helyzeteben anelkl,
hogy Ielkeltene a 7. rendrkerlet tbbi civilruhasanak a gyanakvasat.
Amikor Behan azt mondta, hogy Walsh szeretne, ha k ujbol sszejn-
nenek, es Serpico tovabbi reszletekkel szolgalna a kerlet civilruhasainak
zelmeirl, Serpico azt Ielelte, hogy majd visszahivja Behant, es megalla-
podnak a talalkozoban, de nem hivta vissza. Nagy csalodast es gondot oko-
zott neki, hogy nem osztottak be azonnal egy korrupcioellenes alakulathoz,
es borzaszto nagy szksege lett volna valakire, akivel bizalmas lehet.
Amiota Foran szazados Iigyelmeztette, hogy knnyen ,az East Riverben
talalhatja magat, arccal leIele, ha tovabb Iorszirozza a rendrsegi korrup-
cio gyet, Serpico kerlte a David Durkkal valo talalkozast. Durk azonban,
aki meg mindig Foran szazados alatt dolgozott a varos Nyomozoosztalyan,
minduntalan rateleIonalt. Hangoztatta, hogy is ,csalodott ugyan Foran-
ben, ,kinos zavarba ejtette a viselkedese, masIell viszont valoszinnek
tartotta, hogy Foran ,a rendrsegen uralkodo valosagos allapotoknak adott
kiIejezest. Srgette Serpicot, hogy jjjenek ssze, hiszen mindkettjknek
erdeke, hogy veget vessenek bizonyos dolgoknak, amelyek Iltt eppen
Iontossaguk miatt nem lehet szemet hunyni. Serpico vegl is belement a ta-
lalkozoba, es elmondta neki, milyen allapotokkal talalkozott a 7. rendrke-
rletben, s azt is elmondta, hogy Behan szazadoshoz Iordult, es Behan taje-
koztatta is Walsh rendrInk-helyettest. Durknak lathatolag imponalt a
dolog, es nem osztotta Serpico aggalyait.
1967. Iebruar kzepen Behan ismet Ielhivta Serpicot a talalkozojuk
gyeben, es meg is allapodtak, hogy Iebruar 19-en, vasarnap delutan
jnnek ssze Queensben, egy rampan a Kennedy replterre vezet Van
Wyck gyorsIorgalmi ut Iltt. Serpico megemlitette a dolgot Durknak, es
Durk megkerte, engedje meg, hogy is vele menjen. Azzal ervelt, hogy ha
valami rosszul sl el, tanuskodhatik rola, hogy a talalkozo megtrtent.
Serpico beleegyezett, hogy tartson vele. Amikor a megjellt helyre
ertek, Behan mar az ut szelen parkolt. Stet, borongos nap volt, es Serpico
szitalo esben vagott keresztl az uttesten Behan kocsijahoz. Durk nem
ment vele. Amikor Serpico odaert, Behan els kerdese ez volt: Ki az ott
magaval?
Egyik baratom, egy rendr, hozott ide a kocsijan. Idejhet?
Behan szemmel lathatoan Ielhaborodott. Isten rizz! Tudhatna, hogy
bizalmasan kell kezelnnk a dolgot.
Serpico kirobbant. Mi a Ienet varnak tlem? csattant Iel. Csak
kellett beszelnem valakivel!
Lehet, hogy Behan megertette, milyen Ieszlt idegallapotban van
Serpico; mindenesetre nem Ieszegette tovabb a temat. Hallgatott egy
pillanatig, aztan Iolytatta: Ahogy mar emlitettem, tajekoztattam Walsh
rendrInk-helyettest mindenrl, amit eddig mondott, s azt szeretne, ha
a jelenlegi helyen maradna, es tovabbra is inIormalna mindenrl, ami ott
Iolyik. Nos, hogy dnttt?
Serpico habozott. Tudta , hogy mit szeretne, de rendkivl kenyes hely-
zetben volt. John F. Walsh Ielelmetes nev volt a rendrsegen. Meg legk-
zelebbi munkatarsai is kenyelmetlenl ereztek magukat ennek a szkszavu,
hideg tekintet embernek a jelenleteben. Palyaja nagyon gyorsan ivelt Iel-
Iele, mikor az 1950-es evek elejen kitrt a nagy botrany a rendrsegen,
mert kiderlt, hogy Harry Gross bukmeker Iizetesi jegyzeken majdnem
annyi rendr szerepel, mint a varosen, s mar elzleg is jelents hirnevre
tett szert sajat bizalmas alakulata elen, mert knyrtelen Iegyelmet tartott.
Egyik hires beszedeben, amelyet nem veletlenl eppen a Ikapitanysag ka-
racsonyi nnepelyen tartott tbb mint ketszaz magas rangu rendrtiszt
eltt, kzlte velk: Azert vagyok itt, hogy elkapjam azt, aki nk kzl
olyasmit kvet el, ami szegyent hoz a rendrsegre. Figyelemre melto
pelda volt ez arra, hogyan allit valaki nmaganak szobrot a testlet kebelen
bell, ugyanis igaz, hogy Walsh nyomozoi, a ,bels besugok, szamtalan
rendrt kaptak rajta a rendrseg szabalyzatanak kisebb megsertesen, de
megvesztegetesi eset nem tudni, miert nagyon keves akadt kztk.
Serpico es a legtbb rendr szemeben megis Walsh volt a rendrseg,
vezette. RendrInkk jttek, rendrInkk mentek, de Walsh, a rend-
rInk els helyettese, maradt. Negy rendrInk alatt szolgalt ebben a
beosztasban, es egyre ntt a hatalma. Az els helyettes vette at a parancs-
noksagot, valahanyszor a rendrInk a varoson kivl tartozkodott, s mivel
a Lindsay polgarmester altal kinevezett rendrInk, Howard Leary, ugy
latszik, rekordot keszlt Ielallitani a munkahelyerl valo tavolmaradasban,
Walsh hatalma jobban megszilardult, mint valaha. Leary jovahagyasaval a
Ielgyelete ala vonta a rendrseg valamennyi korrupcioellenes alakulatat,
nkenyesen kisajatitotta a rendrInk jogkrenek nagy reszet, noha
nevlegesen csak taktikai parancsnoka volt a rendrseg allomanyanak, es
sikeresen kezdte aprankent elhoditani a Nyomozoosztaly Inkenek,
vagyis a detektivInknek a jogkret is, egyebek kzt ujabban csakis
leptethetett el civil ruhas rendrt detektivve.
Serpico vegl is ezt a valaszt adta Behan-nek: Termeszetesen azt
csinalom, amit Walsh rendrInk-helyettes a leghasznosabbnak tart.
Nos mondta Behan szemmel lathatoan megknnyebblve , azt
akarja, hogy maradjon ott, ahol van. Ezt tartja a leghasznosabbnak.
Serpico megprobalta elmagyarazni, milyen kenyes a helyzete a 7. rend-
rkerletben. Mit lehetne tenni, hogy ne keltsen gyanut? Behan habozas
nelkl ravagta: rlk, hogy megkerdezte, Frank. A Ink azt mondja,
hogy a nap barmelyik szakaban, akar ejjel is kesz talalkozni magaval, ott,
ahol maga akarja. Ha kell, akar a varos barmelyik Ildalattivonalanak a
vegallomasan is. Ennyire el van szanva ra, hogy biztositja a maga szeme-
lyenek vedelmet.
Oke, remek mondta Serpico, Ez nem hangzik rosszul.
Behan azt mondta, hogy Walsh tovabbi reszleteket szeretne tudni a
kerletben Iolyo korrupciorol. Serpico ekkor adta meg neki a neveket.
Elmondta, hogy a ,vatta minden valoszinseg szerint Stanardhes Iolyik
be, es Zumatto az egyik szarnysegedje.
A Ieladata tehat az, hogy terjen vissza a kerletbe, es tovabbra is tartsa
nyitva a szemet Iejezte be Behan a beszelgetest. A rendrInk erint-
kezesbe Iog lepni magaval.
Serpico visszatert Durkhoz. Na mi van? kerdezte Durk.
Azt mondja, hogy kzvetlenl Walsh-nek Iogok dolgozni Ielelte
Serpico. Termeszetesen titokban.
Durk ezt biztato jelnek tartotta, de Serpicot meg mindig mindenIele ket-
segek gytrtek. Vegeredmenyben tovabbra is magara van hagyva a ker-
letben, es tul sok a bizonytalan tenyez. Hogyan lep peldaul kapcsolatba
Walsh-sel, vagy Walsh vele? Milyen nyomozasi eljarast Iolytasson, es mi-
lyen mertekig engedheti meg maganak, hogy reszt vegyen a 7. rendrker-
let vallalkozasaban? Behantol nem kerdezte meg, mert erezte, hogy Behan
maga nem tudna Ieleletet adni a kerdeseire, es hogy valoszinleg nem is
merne ilyen kerdeseket Ieltenni Walshnek.
Februar 25-en ismet beszelt teleIonon Behannel. Behan azt mondta,
hogy talalkozott Walshsel, es reIeralt a kztk trtentekrl. Megallapodtak,
hogy marcius 2-an ujbol talalkoznak. Ez a talalkozo nem jtt letre. Behan
marcius 1-en labIertzessel majdnem egy honapra korhazba kerlt. Serpico
ezt akkor nem tudta, de nem izgatta, hogy Behan nem mentette ki magat. O
John Walsh-tl vart zenetet.
Serpico nagy gondban volt, hogy mit csinaljon akkor, ha esedekesse valik,
hogy is megkapja a reszet a 7. rendrkerlet ,vattajabol, de Gil Zumatto
ajanlatara, hogy maganal tartja a penz raes reszet, amig Serpico el nem
dnti, hogy igenyt tart-e ra vagy sem, kisse megknnyebblt.
Zumatto azert tehetett ilyen ajanlatot, mert volt az egyik a kerlet
harom ,zsakosa kzl, akik rendszerint havonkent ketszer beszedtek a
sapot, es akkor is ott lt, amikor a penzt szetosztottak. Nemsokara arra is
sor kerlt, hogy Zumatto Serpicot is magaval vitte penzbeszed krutjaira.
Egy alkalommal ezekkel a szavakkal Iordult Serpicohoz: He, remelem,
nem hozol kenyelmetlen helyzetbe, ugyanis en azt mondtam a Iiuknak,
hogy benne vagy. Serpico nem tudta megallapitani, Zumatto attol Iel-e,
hogy jelentest tesz a zsarolasrol, vagy rajtt, hogy Serpico sohasem Iog
igenyt tartani a neki jaro penzre, es nem szeretne, ha a tbbiek rajnnenek,
hogy Zumatto ket reszt kap. De aztan kiderlt, hogy az utobbi esetrl van
szo.
Zumatto Bronxban kln lakast tartott Ienn, hogy a szavait idezve
neha ,egy kis tarsas eletet eljen, es egyszer-egyszer Ielvitte a lakasra Ser-
picot is, mikor megszamolta a napi bevetelt. Egy magas, vegajtos szek-
reny allt az egyik Ial mellett, a legIels polcan egy csomo boritekkal. Zu-
matto egy alkalommal ramutatott az egyikre, es azt mondta: Nos, amikor
akarod, Frank, itt talalod a reszed. Csak szolj, es megkapod az utolso
centig. Ahogy mondtam, Ielreteszem szamodra. De ha nincs kiIogasod
ellene, tiz dolcsit mindig kiveszek belle az irodasoknak, hogy ne a mi
nyakunkba sozzak a sok hlye panaszos levelet, es elvegezzek helyettnk a
papirmunkat.
Talan hogy tovabb Iokozza az illuziot; hogy Serpico elIogadja a penzt,
Zumatto egyszer magaval vitte akkor is, amikor reszt kellett vennie a ker-
leti ,vatta targyaban tartott megbeszelesen. Ezeket a megbeszeleseket,
amelyeken Stanard elnklt, tbbnyire motelekben tartottak, de akkor,
amikor Zumatto Serpicot is magaval vitte, egy kocsma hatso helyisegeben
ltek ssze, nem messze a 7. rendr kerlet Ihadiszallasatol. Serpico kint
varakozott az ivoban, amig az les Iolyt, de egyszer azzal az rggyel,
hogy el kell mennie valahova, es ezt meg akarja mondani Zumattonak
belepett a hatso helyisegbe, hogy lassa, mi trtenik. Krlbell Iel tucat
civilruhas lt egy asztal krl, ittak, s kzben jokora szeleteket vagtak le
egy hatalmas sonkabol. Stanard a homlokat rancolva eppen az egyik
,vatta-Iizet szerencsejatekosrol beszelt: Nem, velemenyem szerint
kezd egy kicsit meleg lenni krltte a helyzet. Jobb lesz, ha leallitjuk egy
honapra, aztan majd meglatjuk, mi lesz. Serpiconak megint csak az jutott
az eszebe, hogy ha csak Ieleannyi gondot es energiat Iorditananak a
bnldzesre es a trvenyek Ioganatositasara, mint a ,vattara, csodalatos
hatassal lenne a varosra.
Aztan, aprilis kzepe Iele, Serpico helyzete a 7. rendrkerletben meg
veszelyesebb lett. Frank mondta Zumatto , engem alighanem at
Iognak helyezni.
Serpico amugy is egyre idegesebb volt, hogy Walsh semmi jelet nem adja
meg annak sem, hogy tud az letezeserl, es most, hogy Zumatto beje-
lentette az athelyezeset, biztos volt benne, hogy csak id kerdese, es
leleplezdik, hogy a ,vattaban valo reszvetele csak mese.
Felhivta Behant, es kzlte vele, hogy a lehet legsrgsebben
beszelnie kell vele. Aprilis 12-en este talalkoztak a Tizenharmadik utca es
a Hetedik Avenue sarkan, Greenwich Village hataran, Serpico lakasa
kzeleben.
Miert nem vette Iel vele meg mindig a kapcsolatot Walsh, kerdezte
Serpico, vagy miert nem adott meg Behannek egy teleIonszamot, amelyen
kzvetlenl elerhet? Behan szemmel lathatoan ideges lett. Serpico hirte-
len rajtt: Behan szrnyen Iel Walsh-tl. Serpico ugy erezte magat, mintha
egy istenre vonatkozolag tett volna Iel kerdest, mikor Behan vegl is ki-
nygte, hogy a rendrInk els helyettesenek ,utjai gyakran kiIrkeszhe-
tetlenek. Erre Serpico ecsetelte, milyen helyzetbe kerl, ha Zumattot athe-
lyezik. Elmondta Behannek, hogy a ,vatta vidaman viragzik tovabb; hogy
havonta ketszer szedik be a penzeket; hogy havonta legalabb egyszer
sszelnek, hogy eldntsek, kit vesznek be, vagy kit zarnak ki belle; hogy
klnsen a lotto Iizet jol, mert a bukmekerek nagymertekben a teleIonra
vannak utalva, es a teleIont barmikor lehallgathatjak; s hogy egyeni
,telitalalatok is meg vannak engedve, hacsak a telibe talalt szemely nem
,kuzin, vagyis nincs maris benne a buliban. Elmondta, hogy melyebbre
hato vizsgalatot nem mert Iolytatni nem ment el peldaul a havonkenti
megbeszelesekre , mert ugy gondolta, hogy ahhoz hivatalos jovahagyas
es utasitas szkseges.
Behan megnyugtatta Serpicot, hogy eppen masnap szandekozik Walsh-
sel targyalni, es a rakvetkez nap kzlte is, hogy reIeralt a rendrInk-
helyettesnek mindarrol, amit Serpico mondott. Walsh rendkivl elismeren
nyilatkozott, tette hozza, es ,erintkezesbe Iog lepni Serpicoval. Igazan?
kerdezte Serpico leplezetlenl gunyos hangon. Ugyan mikor?
Behan rendszerint kimert, kenetes hangja bosszusagaban hirtelen eles
lett. O minden tle telhett megtett, jelentette ki, es az egesz gy most mar
vegleg nem ra tartozik. A tovabbiakban semmilyen vonatkozasban nem
vagyok hajlando kzvetiteni. Valosagos szoaradat kvetkezett, hangja
remegett az indulattol. Nincs olyan helyzetben, jelentette ki, hogy tbbet
tegyen. Kezdve azon, hogy Serpico problemaival nem is hivatalos
minsegeben Ioglalkozott, csak segiteni probalt legjobb tudasa szerint,
vegl is igazan mindent elmondott Walshnek, amit Serpicotol hallott, s a
tbbi mar Walsh dolga. Tisztan latszott rajta, hogy azt kivanja, barcsak
sose hallott volna Frank Serpicorol.
Serpicot megdbbentette Behan varatlan bejelentese, hogy kilep az gy-
bl. Valahanyszor elIogta a trelmetlenseg, hogy meg nem kerlt kapcso-
latba Walshsel, eddig mindig azzal vigasztalta magat, hogy vegered-
menyben csak egy egyszer zsaru, Behan viszont szazados, aki az kepvi-
seleteben targyal a rendrInk els helyettesevel. Feltetelezte roluk, hogy
tudjak, mit csinalnak, es vegl is valamelyik este vagy akar minden
este megkapja odahaza az utasitasokat, hogy mi legyen a kvetkez
lepese a 7. rendrkerletben.
Most ugy erezte, hogy ez a remenye Istbe ment. Mintha egy iszonyu
krhinta Iorgott volna vele. De kezdeti megdbbeneset hamarosan Ielval-
totta a dh. Meg mindig nem volt hajlando Ieladni.
Kzben mindvegig rendszeresen sszejtt David Durkkal, atlagban he-
tenkent egyszer. Durk Iel szokta hivni, aztan elment hozza a lakasara, es
egy-ket pohar ital mellett arrol abrandoztak, hogy milyen szep lesz, ha
majd egyszer egytt dolgozhatnak. Kepzelje csak el, kialtott Iel ilyenkor
Durk, kapnak egy URH-s kocsit, es kedvkre jarhatjak a varost! Akarmi-
lyen irrealis volt is ez az abrand, Serpico szivesen eljatszadozott vele; ha
egyebet nem is, joles kikapcsolodast jelentett Del-Bronx valosagabol.
Serpico meglepetesere Durk nem osztotta pesszimizmusat, mikor ujra
meg ujra szoba hozta, hogy meg mindig nem kapott zenetet Walshtl. Ki
Iognak alakulni a dolgok, mondta talanyosan Durk, ,nagy valtozasok van-
nak keszlben. Ezt az allaspontjat meg akkor is Ienntartotta, mikor Ser-
pico elmeselte neki, mit mondott Behan. Es aztan Serpico megtudta, hogy
miert. Durk jart a Varoshazan baratjanal, Jay Kriegelnel, es nagy altalanos-
sagban tajekoztatta, milyen korrupcioval talalta szembe magat Serpico,
Kriegelnek valoban gondot okoz a rendrsegen eluralkodott korrupcio,
allitotta Durk, s ami meg ennel is tbb, modjaban van tenni is valamit
ellene. Durk elmondta, hogy Ielhajtott meg nehany rendrt, aki elegedetlen
a rendrsegen uralkodo allapotokkal, es Kriegel kzvetitesevel modjukban
lesz valamennyiknek sszejnni magaval Lindsay polgarmesterrel, es
nala kezdemenyezni a rendrseg megreIormalasat. Serpiconak most az a
teendje, hogy menjen el Durkkal Kriegelhez, hogy Kriegel Serpico sajat
szajabol hallhassa, mi Iolyik a 7. rendrkerletben.
Serpiconak tetszett az tlet. Egyre inkabb arra a kvetkeztetesre jutott,
hogy a rendrseg keptelen nmagat bellrl megreIormalni. Magas rangu
rendrtisztek, akik huszegynehany even at kapaszkodtak IlIele a szamar-
letran, kzben allandoan talalkoztak a korrupcioval, es nem tettek ellene
semmit, st: szksegszeren olyan szvetsegeseket szereztek, es olyan po-
ziciokat Ioglaltak el, hogy eleve lehetetlenne tegyek a status quo megval-
toztatasat. Ha lehetseges egyaltalan valtozas, az csakis kivlrl kezdeme-
nyezhet, es Jay Kriegel eszmenyi katalizatornak latszott. Abban nem lesz
semmi visszas, hogy Kriegel a rendrseg dolgaiba avatkozik: a polgar-
mester vezerkaranak tagjai kzl volt elssorban Ielels a rendrsegert.
Jay Kriegel meg huszonhet eves sem volt. Brooklynban szletett es ne-
velkedett, az Amhersten es a Harvardon tanult jogot, s alighogy vegzett,
bekerlt Lindsay vezerkaraba. Pttm, szemveges, gndr haju Iiatalem-
ber volt, szolgalelken odaado hive a polgarmesternek; mint John Lindsay
egyik legIbb gyintezje, a het minden egyes napjan, meg vasarnap is
tizenket-tizent orat dolgozott, egy gepIegyver sebessegevel kpkdte a Ie-
lig beIejezett mondatokat, az agya szntelenl Iorgott, s egy idben intez-
kedett a legklnbzbb gyekben nemcsak New York kzigazgatasaban,
hanem Albany allam kongresszusaban es Washingtonban is. Ahogy egy-
szer egy riporternek mondta, elvezte ezt a Irenetikus tempot; ,ha minden
jol ment, azaz egyszerre harminc-negyven gyet kellett inteznie, pontosan
tudta, melyik hol tart, s mikor es hol kell beavatkoznia es a kezebe vennie.
Serpicot egy aprilis vegi vasarnap delutan tessekeltek be Kriegel tulzsu-
Iolt alagsori irodajaba a Varoshazan. Akkor latta Kriegelt elszr, es soha
nem Ielejtette el, mennyire meglepdtt, hogy egy ilyen pttm Iiatalem-
ber annyira Iontos szerepet jatszik a Lindsay-adminisztracioban. Pontosan
ugy nez ki, gondolta Serpico, mint Woody Allen, a komikus.
Durk biztatasara Serpico belekezdett a beszamolojaba. Ket ora hosszat
beszelt a hiresztelesekrl, amelyeket annak idejen hallott a civil ruhas
rendrkrl, aztan beszamolt a haromszaz dollart tartalmazo boritekkal
kapcsolatos krlmenyekrl. Kriegel Ieszlt Iigyelemmel hallgatta, neha
Iirkalt valamit az eltte hever blokkra, egyszer-egyszer megcsovalta a
Iejet, es kzbevetett egy ,Uristen, ez hihetetlen!-t vagy ,Nahat!-ot.
Mikor Serpico azt is elmondta, hogy miket tapasztalt a 7. rendrkerlet-
ben, Kriegel minduntalan kzbevetett egy-egy kerdest. Mekkora sszeg
reszesedest kap egy-egy civilruhas a ,vattabol? Kik vannak benne?
FelIele meddig terjed? Egyszer azt is megjegyezte, hogy hallott ugyan mar
ilyesmirl, de ilyen Iormaban, kzvetlenl egy tenyleges civil ruhas rendr
szajabol, meg soha.
Serpico elmondta, hogy tudtaval t kiveve valamennyi kerleti szinten
dolgozo civilruhas reszesl a ,vattabol, es kap belle egy, esetleg ket had-
nagy is. Hozzatette, hogy alapos oka van Ieltetelezni, hogy a varosnegyed
valamennyi kerleti es krzeti szinten dolgozo civilruhasa ugyanigy szedi
a sapot. Es eppen ez a lenyeg. Egymagaban, segitseg nelkl nehez ponto-
san megallapitania, milyen szeles krben terjedt el a korrupcio, es hol er
veget. Mereteit meghatarozni csakis az egesz testletre kiterjed vizsgalat-
tal lehet, hangsulyozta Serpico, igenybe veve a rendrseg minden rendel-
kezesre allo eszkzet es modszeret: a rejtett kamerakat es lehallgato-
keszlekeket, a titkosrendrkkel trten megIigyelest satbbi.
Azt is elmondta Kriegelnek, hangsulyozva csalodasat, hogyan vette Iel a
kapcsolatot Behannel, hogyan Iordult az Walshhez, es hogyan maradt
annyiban a dolog.
Kriegel dnnygtt valamit, amit Serpico nem ertett, es megint megcso-
valta a Iejet. Durk kzbeszolt, es elmondta, milyen kinos helyzetben van
Serpico a 7. rendrkerletben, es ha csakugyan bekvetkezik az, amitl Iel,
a legkevesebb, amit tenni kell, az, hogy kiszabaditjak t Del-Bronxbol.
Kriegel habozas nelkl ravagta, hogy erre mar is rajtt, es intezkedni
is Iog, de kzelebbrl nem hatarozta meg, hogy mire gondol. Beszelni Iog
a polgarmesterrel, mondta, megbeszeli vele, milyen lepeseket tegyenek,
aztan ksznetet mondott Serpiconak, szinte egytterzeset Iejezve ki
mindazert, amin keresztlment.
Nehany nap mulva Durrk megjelent Serpico lakasan. Serpico tlttt
neki egy pohar italt. Mi van Kriegel baratoddal?
Durk dhngeni kezdett. Az a nyavalyas Jay mondta , se Iog
semmit se csinalni. Durk szerint Kriegel elmondta neki, hogy beszelt a
polgarmesterrel ,Big John-nal, ahogy Durk nevezte , es a Lindsay-vel
valo talalkozot, amelyet Durk javasolt, leIujtak. ,Big John nem engedheti
meg maganak, hogy Ielzaklassak a rendrseget, mivel a gettokban ujabb
,hosszu, Iorro nyarra van kilatas. Hogy ezzel Durk a polgarmester vagy
Kriegel szavait idezte-e, vagy csak ertelmezte igy, amit hallott, Frank
Serpico sohasem tudta meg, de nem is erdekelte.
Azt viszont tudta, hogy megint zsakutcaba jutott.
TIZENEGYEDIK FEJEZET
Serpico tarsat, Gil Zumattot majus 25-en csakugyan athelyeztek, es
Serpicot a 7. rendrkerlet egy masik regi tagja melle osztottak be.
A Zumatto tavozasa reven megresedett helyet meg aznap be is tltttek
egy James Paretti nev elegans, jol Ieslt, jokep civilruhassal. Kzvetle-
nl a piramis csucsan allo Ielgyel hivatalabol kerlt oda, es a kerletben
kiadtak a jelszot, hogy ,vigyazni a pasassal. Serpiconak, aki hajlando volt
minden szalmaszalba belekapaszkodni, nkentelenl eszebe jutott, hogy
hatha Walsh beepitett embere, es remenykedve leste, hogy Paretti valami
jelet adja, hogy csakugyan az.
David Durk kzben tbbszr is meglatogatta Serpicot a lakasan. Letele-
pedett a sziklakertben, amelyet Serpico alakitott ki az udvaron, es poharral
a kezeben rendszerint a nyavalyas Kriegel miatt dhngtt. Serpico vegl
is raszolt: Hagyd mar abba ezt a hlyeseget! Elege volt mar belle,
nem akarta Iolyton ezt hallgatni. Durk nem hagyta magat, es heves vita
kvetkezett. Talan nem bizik benne Serpico, kerdezte Durk, talan arra
celoz, hogy a Ielels azert, hogy nem lett semmi eredmenye a Foran
szazadossal es Kriegellel Iolytatott targyalasoknak?
Azt egy szoval sem mondtam Ielelte Serpico. Csak unom mar,
hogy Iolyton elallsz valamelyik nagynev baratoddal, remenyeket keltesz
bennem, aztan kiderl, hogy senki sem akar belekeveredni a dologba.
Ha nem bizol bennem, csak egy szavadba kerl, es mar itt se vagyok.
Az isten szerelmere, Durk mondta Serpico , tlts magadnak meg
egy poharral.
Aztan eppen aznap este, amikor Zumattot athelyeztek, Durk azzal alli-
tott be nagy izgatottan Serpicohoz, hogy tbbe semmi okuk az aggodalom-
ra, vegre megoldodik minden problemajuk. Sikerlt elinteznie, hogy majus
30-an, a haborus hsk emleknapjan, mindkettjket Iogadja Lindsay pol-
garmester Nyomozoosztalyanak Ibiztosa, Arnold Fraiman, meghozza
Fraiman manhattani lakasan. Serpico megkerdezte, hogy ugyan mi ertelme
odamennik? Vagy talan Foran szazados nem Fraimannel dolgozik meg
mindig, akarcsak Durk, a Nyomozoosztalyon? Forant kihagyhatjak a do-
logbol, magyarazta Durk. Sikerlt vegre kzeli kapcsolatba kerlnie
Fraimannel, amit akkor nem mondhatott el magarol, amikor Foran szaza-
doshoz Iordultak a haromszaz dollaros boritekkal. Durk elmondta, hogy
tbbszr is hosszasan targyalt Fraimannel, es Ielhivta a Iigyelmet arra,
hogy ugyanakkor, amikor a varos Nyomozoosztalyanak elvileg jogaban all
a varos barmelyik gyosztalyanak gyeibe beleszolni, a gyakorlat az, hogy
ha korrupt rendrkrl erkezik bejelentes az osztalyhoz, a rendrsegre biz-
zak, hogy vizsgalja ki az gyet. Durk szerint Fraiman egeszen Iellelkeslt a
gondolatra, hogy sajat gyosztalyanak korrupcioellenes tevekenyseget
esetleg a rendrsegre is kiterjesztheti. Durk kzlte vele, hogy veletlenl
ismeri is azt a rendrt, aki ebben segitsegere lehetne, es Fraiman alig varja,
hogy talalkozzek Serpicoval.
Ne mondd!
Hidd el nekem, Frank, tenyleg cselekedni akar. O nem politikus,
mint Kriegel. Csak meg kell mutatni neki, hol induljon el.
Ne mondd!
Ide Iigyelj, Frank, hidd el nekem, igenis hozza kell Iordulnunk.
Serpico vegl is beleegyezett, hogy elmegy Fraimanhez, gondolvan,
hogy mar ugy sincs sok vesztenivaloja. Aztan, mikor mar uton voltak
Fraiman lakasa Iele a haborus hsk emleknapjan, kes delutan , Ieleb-
redt benne a gyanu, hogy Fraiman alighanem megiscsak politikus terme-
szet lehet. Ugyanis Durk Iigyelmeztette: ne tegyen emlitest rola, hogy
Kriegelnel is jartak. Ahogy Durk megIogalmazta, ,semmi ertelme kompli-
kalni a dolgokat.
Mi sem lett volna knnyebben elre lathato, mint az, hogy Serpico es
Fraiman talalkozasa nem lesz szerencses. Az atletatermet, szgletes allu,
ggs hanghordozasu, megvet tekintet, szl hajat kisIiusan rvidre
nyirva visel Arnold Guy Fraiman rendkivl sokat adott arra, hogy klseje
mindig elkel es meltosagteljes legyen. Az ember szinte latta, ahogy tbb
szet utan ugy hagyja el a teniszpalyat, hogy egyetlen csepp veritek sem
gyngyzik a homlokan, vagy ahogy exkluziv klubja mely brIoteleben
kenyelmesen hatradlve szivarra gyujt; es belekostol a brandybe. Leg-
szintebb csodaloi is kenytelenek voltak beismerni, hogy Arnold Fraiman
rendkivl sokat ad a klsre nemcsak a magaera, hanem masokera is , s
hogy a szerenyseg nem tartozik az erenyei kze.
Serpico ezt azonnal megerezte. Fraiman gondosan vasalt szrke Ilanell-
nadragban, lakkpapucsban, kihajtott nyaku, Ieher ingben, kasmirkardigan-
ban nyitott nekik ajtot. Ahogy vegigsiklott tekintete Serpico kocos hajan,
bozontos szakallan, kopott bakancsan, kiIakult kordnadragjan, garbonyaku
Iekete puloverjen es a nyakaban logo arany Micimackon, Serpico szinte
hallotta, hogy Fraiman ezt gondolja: ,Mit akar e: a ficko, mit mondhat e:
nekem?`
Fbiztos mondta Durk , ez itt Frank Serpico, az az ember, akirl
beszeltem nnek. Most a sajat Ilevel Iogja hallani, mi mondanivaloja van.
Fraiman kezet nyujtott kicsit undorodva, gondolta Serpico. rvendek
mondta Fraiman.
Egy alacsony asztalka kre telepedtek le a nappaliban, Fraiman es Durk
scotchot ivott, Serpico beerte egy pohar szodaval.
Miutan Fraiman kerd pillantast vetett ra, es Durk bevezetl nehany
szoval ecsetelte, mennyire megbizhato rendr Serpico, Serpico ismet el-
adta trtenetet. Elhatarozta, hogy megprobal attrni a Ialon, amelyet Frai-
man erezhet ggje jelentett a szamara, s ahanyszor csak tudott, kzbeszurt
egy-egy tiszteletteljes ,uram-ot. Kiabrandito elmenyben volt resze.
Fraiman nem tett Iel kerdeseket. Idnkent kivett egy-egy diot a talbol az
asztalon, egyszer-ketszer Serpicora nezett, de tbbnyire a semmibe meredt.
Mikor Serpico beIejezte, jo darabig csend volt. Nos hallotta vegl
Fraiman hangjat , mit var tlem, mit tegyek?
Serpico eleve meglehetsen szkeptikus volt a Fraimannel valo talalko-
zas eredmenyet illeten, ez a kerdes megis elkepesztette. Alig tudott ural-
kodni dhen. A legszivesebben Ielorditott volna: Miert tolem kerdi? En
csak egy ostoba zsaru vagyok, nem? n a Nyomozoosztaly nagy hatalmu
Ibiztosa, es n kerdi tolem, hogy mit tegyen?
De ellenallt a kisertesnek, es igy Ielelt: Sok mindent tehet, uram.
Kezdetnek peldaul ,poloskakat szereltethet be a kerlet civilruhasainak
hivatali helyisegebe.
Fraiman maris a Iejet razta. Ahhoz birosagi vegzes kellene, Ielelte. Ez
pedig azt jelentene, hogy hivatalan kivl allokhoz kellene Iordulnia, vagyis
ohatatlanul tul sokan erteslnenek rola, hogy mi keszl. Aztan megkerdez-
te Serpicot, nem hordana-e maganal egy lehallgatot.
Serpico azt Ielelte, hogy azzal nem sokat ernenek. A legjobb esetben is
csak a sajat szintjen dolgozo civilruhasokrol gyjthetne bizonyitekokat,
marpedig a legIontosabb az lenne, hogy Ielderitsek, meddig terjed IlIele a
korrupcio. Egyebkent is, Iolytatta, most hogy Zumattot athelyeztek, a tbbi
civilruhas alighanem hamarosan rajn majd, hogy nem vett reszt a
,vatta-buliban, es nem valoszin, hogy barmelyikk is hajlando lesz az
illegalis jvedelmekrl targyalni vele.
Serpico nem ertette Fraiman hivatkozasat arra, hogy az altala javasolt
,poloskak Ielszerelesehez birosagi vegzes kell, es csak kesve jtt ra arra,
hogy Fraiman a ,poloskat sszetevesztette a teleIonlehallgatoval. Gyorsan
elmagyarazta, hogy a ,poloskan azt a paranyi mikroIont erti, amelynek
segitsegevel az adast nehany haztmbbel odebb Ioghatja valaki. Ehhez pe-
dig Serpico elkepedve jtt ra, hogy ezt neki kell megmagyaraznia a Nyo-
mozoosztaly Ibiztosanak akkoriban nem kellett birosagi Ielhatalmazas.
Es ha Fraiman Ielne ily modon behatolni a kerlet hivatali helyisegeibe,
van egy masik tlete, mondta Serpico. A 7. rendrkerlet civilruhasai meg-
Iigyelesek celjara gyakran vesznek igenybe egy kemlellyukakkal ellatott
csukott teherautot. Serpico maga is lt mar benne, es tudta, hogy az embe-
rek, akik unjak a szolgalatot, barmirl kepesek beszelgetni. Az autot,
mondta Serpico, eppen most szandekoznak egy manhattani rendrsegi
garazsba vinni javitasra, es mi sem egyszerbb, mint hogy meg Durk ott
beleszereljek a poloskat.
Fraiman meg mindig habozott, mire Durk is kzbeszolt, unszolva, hogy
jaruljon hozza a dologhoz. Beszelgettek meg egy darabig a poloskanak a
teherautoba valo beszereleserl, es Fraiman vegl is belatta, hogy ez a te-
end. Aztan az ajtoban, amikor elbucsuztak, Serpico ismet eszrevette
Fraiman arcan, hogy ketkedik. Hat akkor azt hiszem, oke mondta Frai-
man, mintha meg mindig nem volna biztos benne, hogy helyesen dnttt.
Miutan elhagytak a lakast, Durk Ilenyesen elIricskazta Serpico agga-
lyait. Ugyan, Frank mondta , ne rlj meg egeszen. Minden rendben.
Ket nap mulva Durk este becsngetett Serpicohoz, es megkerte, hogy
jjjn csak ki a kocsijahoz. A kocsiban Durk benyult a kesztytartoba, es
kivett belle egy paranyi targyat. Egy pillanatig a tenyeren tartotta, aztan
visszatette. Latod, mar meg is kaptam mondta. Serpico odavolt az
rmtl. Vegre, gondolta, egy Ielels szerv hallani Iogja, amit oly sok
emberrel hiaba probalt mar regota megertetni. Es tamadt egy ujabb tlete
is. A megIigyelesek celjara szolgalo teherautot csak egy-ket nap mulva
szandekoznak szervizbe vinni, es ha maga hajt el vele Bronxbol, nem
kell meg azt a kockazatot sem vallalniuk, hogy a garazsban helyezik el
benne a poloskat, elhelyezhetik benne, mieltt meg a garazsba er.
De nemcsak rlt, hanem egy kicsit szegyellte is magat, hogy olyan
igazsagtalan volt Durkkal, es Fraimant is teljesseggel tevesen itelte meg. Jo
lecke volt, gondolta magaban, a jvre nezve.
Durk azt mondta, hogy masnap Ielhivja, es kzli vele, mikor viheti at
Serpico a manhattani garazsba a teherautot. De mikor Ielhivta, szokasa sze-
rint megint csak karomkodott. Utasitottak, hogy a szerkentyt szolgaltassa
vissza a varos Nyomozoosztalyanak, mert egy varosi epitesi Ielgyel
megvesztegetesi gyeben van ra szkseg. Serpicot meglehetsen dhitette
a hir, de hat, gondolta, ez meg nem a vilag vege. Mikor kaphatjak vissza?
kerdezte.
Erre Durk kenytelen volt bevallani az igazat: az egesz tervet elvetettek.
Fraiman Ibiztosnak az a velemenye, mondta Durk, hogy Serpico
,pszichopata.
Junius els hete volt, a 7. rendrkerlet civilruhasai ilyenkor szoktak be-
szedni a sapot. Serpico uj tarsa szemgyre vette a kocsiban azoknak a lista-
jat, akiket vegig kellett jarnia. Serpico tudta, hogy a listan biztonsagi okok-
bol csak az ,adozo lottobankarok es ellenrk neve vagy kodneve szere-
pel, a cimk nem. A Iene vigye el mondta a civilruhas , a Ielkrl
nem tudom, hogy tulajdonkeppen hol is talalhatok es remenykedve
Iordult Serpico Iele.
Nekem bizony soha az eszem agaba se jutott megjegyezni mondta
Serpico.
A tarsa Ielmordult: A nyavalya trje ki, ramegy az egesz napunk.
Amikor nem tudta valamelyik Iizethelyrl, hogy hol van, kenytelen volt
addig jarni a krnyeket, amig ra nem akadt egy utcai begyjtre, aki
utbaigazithatta. A lottomveletek altalaban olyan nyiltan Iolytak, hogy
begyjtt talalni nem volt problema, csak idbe kerlt.
Serpiconak meglehetsen tetszett ez az uj ember, akivel sszeparositot-
tak. Sovany, szemveges, olajbarna br, kicsit grnyedt IerIi volt, gyer
l haja ek alakban a homlokaba ntt, s baratsagos volt a modora. Ugy ne-
zett ki, akar egy gyogyszeresz a pult mgtt. Vezetes kzben IilozoIalni
kezdett a ,vattarol. Nem is tudom, mi a Ienenek csinalom mondta, es
rosszkedven azon tprengett, hogy Iog a csaladja szemebe nezni, ha
rosszul sl el valami, s hogy maszik ki a slamasztikabol.
Miert csinalod? kerdezte Serpico.
A tarsa vallat vont. Ugyan, Frank, mindenki csinalja. Ezt te is tudod.
Egy kicsit Iel is derlt a gondolatra, es kijelentette, hogy a ,vattabol valo
reszesedes egyike a civilruhasoknak jaro mellekszolgaltatasoknak. A
lenyeg az, mondta, hogy az ember ne legyen tulsagosan moho, ha nem
tulsagosan moho, nem kerl bajba.
Hallgatott egy darabig, ugy latszik, ismet elcsggedt. Klnben is,
Iolytatta, elvarjak az embertl, hogy csinalja, igy aztan kenytelen csinalni,
ha akarja, ha nem. Celzott ra, hogy egyszer megprobalt kilepni, de mikor
idaig ert, elbizonytalanodott, es Serpico nem tudta megallapitani, hogy
lebeszeltek-e rola, vagy egyszeren csak gondolta meg magat. De, ugy
latszik, annak az idnek az emleke keser indulatokat ebresztett Iel benne,
mert hirtelen kijelentette, lehet, hogy egy szep napon megis kiszall, es ha
kell, visszabujik a ,zsakba, ami a rendrsegi szlengben az egyenruhas
szolgalatot jelenti.
Serpico majdnem hitt neki. Hat igen, gondolta, igy mkdik a szervezet.
Sok ezer rendr van, aki szeretne becsletes lenni, de a szervezet nem
engedi, hogy az legyen. Az a Iura helyzet allt el, hogy a becsletes
rendrnek kell Ielnie a becstelenektl, es nem megIorditva.
A Serpico tarsanal lev bankjegykteg minden egyes megallo utan vas-
tagabb lett. A vegen mar olyan vastag volt, hogy nem is merte maganal tar-
tani, oldalt nyult, es betette a penzt a kesztytartoba. Rgtn visszajn,
mondta Serpiconak, csak eppen meg kell kerlnie a sarkot, hogy megke-
resse az egyik gynkt.
Ne hagyd nalam a penzt mondta Serpico. Mi lesz, ha itt talal vele
valaki?
Attol ne Ielj mondta a civilruhas. Az gynk, akihez megyek, egy
haztmbbel odebb van. Felni csak nekem van okom. Klnben ide Iigyelj:
bedugom az les ala. Azzal elment, es Serpico tiz percig drukkolt, hogy
egyedl talaljak a kocsiban a penzzel.
A nap vege Iele Serpico tarsanal mar annyi penz volt, hogy kenytelen
volt ket ktegre osztani. Mikzben a kocsiban lve ketIele osztotta, nehany
szazdollarost odanyujtott Serpiconak: Tessek. Neked most is odaad-
hatom.
Serpico sokat tprengett azon, vajon milyen krlmenyek kzt Iog
kiderlni, hogy soha nem vette ki a reszet a ,vattabol, es hogyan Iogja
elintezni a dolgot, s most megis ertetlen arccal bamult a tarsara: Mi ez?
A reszed.
Hogy erted?
He, Frank, ugratsz? Mit gondolsz, hogy ertem? Ez a havi reszesede-
sed. Latszott rajta, hogy kezd zavarba jnni. Lapos pillantast vetett
Serpicora.
De hat en soha nem Iogadtam el a penzt mondta Serpico. Beszed
kzben egyenesen a tarsa szemebe nezett, es eszrevette, hogy annak az
arcabol szo szerint kiIut a ver, es remegni kezd.
Frank, mit akarsz elhitetni velem?
Elhitetni? Semmit.
De hat miben egyeztetek meg Zumattoval?
Miert nem kerded meg tle?
Mi trtent a reszeddel? Hova lett?
Mar mondtam Ielelte nyugodtan Serpico. Kerdezd meg Zumatto-
tol. Allitolag Ielretette nekem.
Mikzben visszahajtottak a kerlet kzpontjaba, a tarsa szinte nkivle-
ti allapotban volt, az arca hamuszrke, Serpico mar azt hitte, szivrohamot
kap. A hir, hogy Serpico nem vette ki a maga reszet, gyorsan elterjedt a
civilruhasok kzt, es Stanard masnapra azonnal rendkivli gylest hivott
ssze.
Legy ott te is mondta Serpiconak.
Serpico elkepedt, mikor meghallotta, hova hivja ssze Stanard a gylest.
Nem egy kocsma hatso helyisegeben vagy valamelyik ketes hir motelben
tartottak, mint gondolta volna, hanem a Bronxi Kerleti Bntetbirosaggal
pontosan szemkzt, egy kis haromszg alaku, Iaktol arnyekos parkban.
Serpico szamara ez volt a legijesztbb pelda arra, hogy milyen arcatlanul
Iolytatjak zelmeiket a korrupt rendrk. Delben, amikor Stanard kre
gyltek, egesz Del-Bronxban nem lehetett volna Iorgalmasabb helyet
talalni. Ott alltak egy Ia alatt a kerlet civilruhasainak krlbell a Iele,
kztk egy hadnagy , es nyiltan targyaltak a ,vattarol, mikzben birak,
rendrk, gyvedek, kerleti gyeszhelyettesek, riporterek, bnzk es
kznseges polgarok tmegevel haladtak el elttk.
Meg elkepesztbb volt maga a gyles. Serpico arra szamitott, es Iel is
keszlt ra, hogy vadak znevel arasztjak el, mondvan, hogy kem, akit a
Ihadiszallas valamelyik nyomozoalakulata szabaditott rajuk. De mindaz,
ami elhangzott, Zumatto ellen iranyult, ra voltak dhsek, es t gyanusitot-
tak, hogy dupla reszesedest vagott zsebre. Ilyen aljas csirkeIogot! kial-
totta az egyik civilruhas. Kiherelem a rohadtat. Az en penzemet lopta el!
Stanard probalta lecsendesiteni ket. Zumatto miatt ne legyen gondo-
tok mondta. Majd en tisztazom vele a dolgot. Visszaszerzem tle a
penzt. Es ha nem adja ide az utolso centig, nem kapja meg, ami meg jar ne-
ki. Azert hivta ssze ket, Iolytatta, hogy megszilarditsa a Iegyelmet, es
biztositsa, hogy ne Iordulhasson el meg egyszer, amit Zumatto mvelt.
Javasolta, hogy ezentul ne csak harom ,zsakos szedje mindnyajuk helyett
a sapot, hanem valamennyi civilruhas vegye ki a reszet a ,munkabol.
Aki nem dolgozik Iejezte be , ne is egyek.
Nemi huzakodas utan megszavaztak a javaslatot, es Stanard Serpicohoz
Iordult: Neked mi a hozzaallasod, Frank?
Serpiconak esze agaban sem volt csatlakozni hozzajuk, de a tbbieket se
akarta vegleg elidegeniteni magatol. Ha eddig nem Iogadtam el a penzt
mondta , most mar nem erdemes elkezdenem.
Stanard megprobalta rabeszelni. Ha beszallsz, karpotolunk. Vissza-
szerezzk Zumattotol a penzedet, es tudod, hogy meg sok eved van hatra.
Inkabb nem. Maradjon csak minden ugy, ahogy eddig volt, es ne
beszeljnk tbbet rola.
Tudod, mit? Adunk neked havi szazat a kiadasaidra.
Miert Iogadnek el egy szazast? Ha szaz dolcsit elIogadok, az egeszet
is elIogadhatnam.
Mondom, Frank, hogy csak kltpenz. Legalabb az irodasokat kiIizet-
heted belle. Stanard arra a penzre gondolt, amit a civilruhasok az iroda-
soknak voltak kenytelenek Iizetni, valahanyszor letartoztattak valakit.
Na es ha csak a kiadasaimra? kerdezte Serpico. Ugyanonnan valo
penz az is, nem?
Oke, Frank, akkor mi legyen?
Mar mondtam. Szeretnem, ha hagynatok, hogy a magam utjat jarjam.
Oke. Akkor a kvetkezt csinaljuk mondta Stanard, az egesz tarsa-
saghoz intezve szavait. Ellentmondast nem tr volt a hangja. Aki ezen-
tul Frankkel dolgozik, Iizeti az ebedjet meg mindent, aztan a nap vegezte-
vel benyujtja a szamlat, es kiIizetjk neki.
Serpico tudta, hogy elment mar a vegs hatarig, s inkabb nem tiltako-
zott, hogy ne keltse Iel maga ellen ujbol a gyanut a tbbiekben. Tudta,
hogy Stanard valamikeppen mindenaron be akarja keverni a dologba. Ne-
vezhetik ,kltpenznek vagy akarminek, ha csak egyetlen dollart is elIo-
gad, eppugy beszennyezi magat, mint a tbbiek. Az etkezesek eseteben
legalabb nem penzt Iogad el, s ha a tarsa kiIizeti az ebedjet vagy a vacsora-
jat, masnap egyszeren Iizeti mindkettjk szamlajat. Hiszen ha sikerlt
egyaltalaban kiismernie valamennyire ezeket az embereket, a penzzel kap-
csolatos magatartasukat Ieltetlenl kiismerte. Egyikk sem Iog egy ujjal se
tiltakozni ellene, hogy Iizessen egy ebedet, es biztos, hogy este akkor is
benyujtja a szamlat.
Amikor szetszeledtek a gylesrl, az egyik civilruhas csatlakozott
hozza, es javasolta, hogy ugorjanak be egy kocsmaba egy poIa srre.
Miutan megkaptak a srket, a civilruhas megszolalt: Hiaba, csak nem
megy a Iejembe.
Micsoda?
Miert nem Iogadod el a penzt, Frank?
Nincs szksegem arra a nyavalyas penzre mondta Frank. Mit
csinaljak vele?
Uristen! Hat amit akarsz. Mit tudom en? A civilruhas a probleman
tndve tanulmanyozta a sret. Hirtelen Ielragyogott az arca. Hat peldaul
elajandekozhatod. Mondjuk jotekony celra.
Jotekony celra?
Hat persze. Csak jot teszel vele.
Ide Iigyelj, ha egyszer elIogadom, mindegy, hogy mit csinalok vele.
Akkor meg miert Iogadjam el?
Hat azert, Frank, mert akkor mindenki jobban erezne magat.
Azt mondod, hogy Iorditsam jotekony celra. Te peldaul miert Iogadod
el, mire Iorditod?
A civilruhas elvrsdtt. Szenvedelyesen magyarazni kezdte, milyen
nyomorusagos gyermekkora volt. Senkitl sem kaptam semmit. Most
elves:ek. Mindegy, hogy ket dolcsi, tiz, szaz vagy ezer. Akarmennyi,
elIogadom.
Ide Iigyelj mondta Serpico , mi az iskolai vegzettseged?
Annyi, mintha kzepiskolat vegeztem volna.
Es mennyi az evi Iizetesed?
Azt hiszem, ugyanannyi, mint a tied. Kabe tizenket leped. Miert?
Ilyen vegzettseggel mondta dhsen Serpico hol a Ieneben kapnal
masutt ennyi Iizetest? Nem is beszelve a kedvezmenyekrl, a nyugdijrol
meg minden. Es meg igy is kepes vagy elIogadni azt a penzt? Az isten
szerelmere, hiszen rendr vagy! Tudod, hogy ez mit jelent? Elgondolkoztal
mar csak egyszer is azon, hogy mit mvelsz? Sose jutott meg eszedbe
ejszaka, mikor Ielebredtel az agyadban?
A civilruhas elIorditotta a Iejet. Nem mondta vegl. Nem gondol-
kozhatom el rajta. Ha elgondolkoznek, Iognam a Iegyverem, es szetlnem
az agyam.
Bizarr utojateka lett a Zumatto miatt sszehivott Iontos gylesnek. Nehany
nap mulva Stanard odalepett Serpicohoz, es elbeszelgetett vele James
Parettirl, az uj emberrl, aki Zumatto helyere kerlt a 7. rendrkerletben.
Ide Iigyelj, Frank, tudod, hogy ez a Paretti nev tag a kzponttol kerlt
hozzank, es lehet, hogy spicli. Szeretnenk, ha kiIaggatnad, hatha rajssz
valamire.
Azt akarjatok, hogy en Iaggassam ki? Miert eppen en?
Azert Ielelte Stanard ketsegtelenl logikusan , mert te nem Iogadsz
el penzt, tehat te nyugodtan beszelhetsz vele. Neked nincs mitl tartanod,
igaz?
A kerlet tbbi civilruhasa kerlte Parettit, es Serpico mar reg trte a
Iejet, hogyan Ierkzhetne hozza, hogy kitapogassa, nem tenyleg beepitett
ember-e, akit Walsh, a rendrInk els helyettese kldtt. A Stanardtol
kapott megbizas kapora jtt neki: hozzaIerkzhet, anelkl hogy okot adna
a gyanakvasra. Serpico egyszeren odament az egyik hadnagyhoz, es
bejelentette, hogy aznap szeretne Parettivel dolgozni.
Ebed kzben Paretti elkezdett hencegni, milyen ,rendet Iog vagni
Del-Bronxban. Az els, akit sittre vagok mondta , Moe Schlitten lesz.
Moishe es Samuel Schlitten volt a ket lottocsaszar Bronxban, s az t New
York-i maIIiacsalad kzl legalabb kettvel szoros kapcsolatban alltak. Az
olyan rendrk reszerl, mint Serpico vagy Paretti, a Schlitten Iiverek
barmelyikenek letartoztatasa ugyanaz lett volna, mintha a U. S. Steel vagy
a General Motors elnkehez setalna be es tartoztatna le. Hogy k milyen
sszeget Iizettek a rendrsegnek, azt Serpico csak elkepzelni tudta.
El Iogom kapni Schlitten Irakkjat mondta Paretti , hacsak nem Iizet
,vattat. De Iizet, ugye?
Fogalmam sincs rola Ielelte Serpico.
Mi az, azert kldtek a nyakamra, hogy kiszimatolj?
Ezt meg miert mondod?
Mert a Ienebe is, mindenki csak kerlget, mint a Iorro kasat. Szerin-
tem itt is kell lennie ,vattanak? Miert eppen itt ne lenne? Mennyi a havi
reszesedes?
Nem tudom mondta Serpico. En nem Iogadok el penzt.
Tenyleg? De azert hallani csak hallod, nem?
Ha Paretti beepitett ember, gondolta Serpico, remekl csinalja a dolgat.
Nyolcszaz krl van, ugy hallom.
Azt mondod, nyolcszaz? Es mikor kezdik Iizetni?
Allitolag masIel honap utan.
MasIel honap utan? kerdezte Paretti. Egy nyavalyat. Nekem mar
most kell a reszem!
Amikor masnap Stanard megkerdezte Serpicotol, mit tudott meg, Serpi-
co elmondta, hogy Paretti a ,vattarol Iaggatta, es azonnal akarja a reszet.
Le van szarva mondta Stanard. Miert tennenk vele kivetelt?
TIZENKETTEDIK FEJEZET
1967 nyaran Serpico olyan lelki gytrelmeken ment keresztl, hogy az mar
szinte elviselhetetlen volt. Nem eleg, hogy idegrl helyzetben volt a 7.
rendrkerletben, a maganeletere is nyomas nehezedett, az elbbinel meg
sokkal rosszabb, es raadasul nem is volt semmi kze a korrupciohoz. Arra
neveldtt, hogy a legnagyobb emberi ertek az szinteseg es az
egyenesseg, s most raebredt, hogy hazugsagban el Greenwich Village-ben.
A Perry Streeten egyetlen baratja es ismerse se tudta rola, hogy rendr.
A Frank Serpicoban vegbemen atalakulas majdnem teljes volt: amiatti
bszkesege, hogy rendr, semmive lett. Ket evvel korabban peldaul a va-
rosban eles politikai vita targya volt, hogy hozzanak-e letre egy civilekbl
allo bizottsagot a rendrseg bizonyos tevekenysegeinek ellenrzesere, es
Serpico mikent ugyszolvan a testlet valamennyi tagja ellene volt a
gondolatnak, mert meg volt gyzdve rola, hogy a rendrk kls
beavatkozas nelkl is el tudjak intezni a sajat gyeiket. S most meg azt is
gondosan titkolta, hogy rendr.
Eleinte ez nem volt problema. Greenwich Village-ben az elet kzmb-
sen Iolyt, emberek jttek, emberek mentek, es senki se trdtt azzal, hogy
mit csinal a masik. De mikor Serpico baratokat szerzett, sszejtt velk a
kavehazakban, meghivtak az otthonaikba, megdbbenve Iedezte Iel, hogy
majdnem mindenki megveti a rendrseget, es Iel tle. Nemcsak altalaban
hangzottak el celzasok a rendrseg brutalitasara, hanem kijelentettek, hogy
a rendrseget kzmbsen hagyja, ha betrnek hozzajuk, csak azert, mert a
Village-ben laknak, a rendrk sunyi megjegyzeseket tesznek a lanyokra,
akik panaszt emelnek, hogy molesztaltak ket, hogy udvariatlanok illet-
ve, ahogy Serpico jellemezte: egyaltalan nem allnak hivatasuk magaslatan
Ileg, ha olyanokrol van szo, akiknek hosszu a hajuk, vagy szakallt
viselnek.
Serpico melysegesen hitt abban a meggyzdeseben, hogy a rendr a
kzsseg baratja es vedelmezje, es eleinte az ilyen panaszokat csak aIIele
,radikalis dumanak tekintette. Csakhogy szerette ezeket az embereket;
amennyire meg tudta itelni, alapjaban veve kedvesek es szerIelett trveny-
tisztelk voltak. Igaz, hogy sokan szivtak kzlk marihuanat, es noha Ser-
pico nem szivott azzal az rggyel, hogy neki ,egyeb szenvedelyei van-
nak , kenytelen volt arra a megallapitasra jutni, hogy nem Ieltetlenl a
marihuana visz a karhozatba. Ahogy mult az id, egyre inkabb hajlamos
volt mellejk allni. ltzeke es klseje nem klnbztette meg a Village
lakoinak tbbsegetl, s ha vegigment az utcakon, sokan ramosolyogtak
vagy bolintottak neki: Bekesseg, testver. Istenem, gondolta, ha tudnak,
hogy zsaru vagyok, gyllnenek. Neha, mikor elment egy rendr mellett,
is erezte, hogy arad Ieleje a rendrbl a rosszindulat. A rendr szemeben
is csak egy hippi volt a sok kzl, es Serpico knnyen el tudta hinni, amit a
barataitol hallott: a rendrk nem azert vannak az utcan, hogy megvedel-
mezzek, hanem azert, hogy elkapjak ket.
Igy aztan a vege az lett, hogy ha megkerdezte valaki, mivel Ioglalkozik,
azt mondta, hogy a szleitl kapott penzbl el, sohasem tudott kijnni a
csaladjaval, es a szlei barmennyit hajlandok aldozni azert, hogy tavol tart-
sak maguktol. Ezt a meset mindenki elhitte, akinek csak elmondta, es szi-
vesen ittak a szerencsejere, hogy ilyen gazdag es blcs szlei vannak. Neha
egy-egy lany, aki hosszabb ideig tartozkodott a lakasan, megtalalta a revol-
veret, es megkerdezte, minek az neki. Ilyenkor dnnygtt valamit, hogy
biztonsagi okokbol van ra szksege, vagy hogy ,benne van valamiben,
amirl okosabb nem kerdezskdni. Ennek az lett az eredmenye, hogy egy
ideig azt hireszteltek rola, hogy a maIIia tagja.
Mindez csak arra volt jo, hogy Serpicot valamiIele romantikus, titokza-
tos legkr vegye krl, s ezt kezdetben meglehetsen elvezte is. De aztan
elIogta a bntudat, hogy a szlei penzebl el lehtnek vagy maIIiatag-
nak tnteti Iel magat, s ahogy egyre jobban sszeIonodott az elete Village-
beli szomszedaieval, nyugtalankodni kezdett, hogy mi lesz, ha valamelyi-
kket letartoztatjak peldaul azert, mert marihuanat sziv , es kiderl,
hogy rendr. Termeszetesen arra a kvetkeztetesre Iognak jutni, es nem
is hibaztathatja ket erte, hogy t kldtek ki kemkedni utanuk, hogy
probaljon a nyakukba varrni valamit.
Ebben az idszakban csak egyetlen szemely tudott arrol, hogyan rldik
harmas elete miatt tudniillik rendr volt, rendrkent nem volt hajlando
szemet hunyni a vele dolgozo rendrk aljassaga Iltt, es ugyanakkor a
Village-ben letagadta, hogy rendr. Ez a szemely egy apolon volt, az els
lany, akit Serpico komolyan Ielesegl akart venni. Mar csak egy hajszal
valasztotta el a hazassagtol, amikor lidercnyomasos elete tnkretette kap-
csolatukat. Egyik Puerto Ricoban tlttt szabadsaga alkalmaval ismerke-
dett meg a lannyal, aztan New Yorkban is egyre gyakrabban sszejtt vele,
bemutatta a szleinek, st magaval vitte a Serpico csalad vasarnapi ebedje-
ire is, amikor anyja lt az asztalIn. A leany nem Greenwich Village-ben
lakott, ugyhogy ez nem okozott problemat, kezdettl Iogva tudta, hogy
Serpico rendr. A lanyt alapjaban veve kzmbsen hagyta ez a krl-
meny; semmilyen vonatkozasban nem tulajdonitott neki Iontossagot.
Szamara Serpico volt a Iontos, es csak azzal trdtt, hogy boldogga tegye,
kielegitse t.
Aztan mikor egyttletk minden percet zavarni kezdte a sok Ieszltseg,
amelyet az okozott, hogy Serpico rendr, s amely Ieszltsegben a lany is
kenytelen volt osztozni, de igazaban aterezni keptelen volt, egyszeren
nem birta tovabb, es Europaba meneklt, hogy szakitani tudjon vele.
A lany azota Ierjhez ment, es elkltztt a varosbol, es sajnalattal,
reszvettel es Iajdalommal emlekezik vissza erre az idszakra. Egyszeren
keptelen volt megbekelni a helyzettel, mondja. Frank csupa erzelem es
csupa jokedv volt, nem mintha nem lettek volna rossz pillanatai mint
peldaul, ha neha Ivet szivtam, joggal Iel volt haborodva , de mikor az a
korrupciodolog kezddtt, teljesen megvaltozott. Nagyon rosszkedv es
lehangolt lett, es ez mindenre kihatott, barmit csinaltunk.
Aztan kvetkeztek kztk a veszekedesek. Sok esetben az en hibam-
bol mondta a lany. Emlekszem, hanyszor mondogatta, hogy nem birja
tovabb, hogy gylli a munkajat. Nem birtam Iolyton azt hallgatni, hogy
milyen korrupt mindenki, es hogy senki se hajlando tenni valamit a korrup-
cio ellen, es ilyenkor orditottam: ,Ha annyira gylld a rendrseget, miert
nem hagyod ott?, de egyre csak azt hajtogatta, hogy en nem ertem, mi -
ken megy keresztl, es hogy muszaj valakivel beszelnie a dologrol, es ha
velem nem beszelhet, kivel beszeljen? Es igy tovabb es igy tovabb, s a
vegen csunya jelenetekre kerlt sor. Nem tudom, de ugy erzem, voltak
honapok, amikor egyIolytaban csak sirtam.
Emlekezett ra, hogy a korrupcio miatti dheben Serpico hangulata ugy
hullamzott, mint a hullamvasut. Az egyik pillanatban kijelentette, hogy
nem nyugszik addig, amig ki nem irtja a korrupciot, a masikban melyseges
melankoliaba esett, s amiatt gytrte magat, hogy egymagaban, magara
hagyatva valoszinleg soha nem Iog elerni semmit. Voltak olyan pillanatok
is, emlekezett a lany, amikor Serpico olyan volt, mint egy ,ijedt kisIiu.
A legrosszabb azt volt nezni mondta a lany , hogy rettegve indul
munkaba. De abbahagyni is keptelen volt. Azt hiszem, minden vagya csak
az volt, hogy jo rendr legyen. Az ember nem is gondolta volna, hogy ez
ilyen nehez.
A 7. rendrkerletben Serpico bizonytalan remenyei, hogy Paretti talan
megiscsak beepitett ember, nyar vege Iele Ioszlottak vegleg szet, amikor
Del-Bronx egyik Puerto Rico-i negyedeben rajtatttek egy illegalis lotto-
bankon. A rajtatest vegz csoport Serpicobol, Stanardbl, Parettibl es
egy negyedik civil ruhas rendrbl allt. Stanard altalaban szamon tartotta,
hogy hol mkdnek a vedelmk alatt allo bankok, csakhogy neha mashova
kltztek, es errl a bankrol nem tudta, hogy elkltztt. Amikor betrtek
a helyisegbe, egy barna br, zmk IerIival talaltak szembe magukat, aki-
nek joIorman nem volt nyaka: kerek Ieje kzvetlenl pocakos kis testebl
ntt ki. Maga a bankar volt, Manuel Ortega. Dhngtt. De hiszen tag
vagyok! Rendesen Iizetek! orditott Stanardre. Mi a Ienet akar?
Serpico meg sohasem latta ilyen zavartnak Stanardet. Nem tudtuk,
hogy ez itt a maga bankja Ielelte vegl is Orteganak. De aztan Paretti
megmentette a helyzetet. A Iali teleIon mellett egy iv papir logott, rajta egy
nevsor. Paretti odalepett, es letepte a Ialrol. Ezek nyilvan a begyjti.
Nem akarod atnezni?
Dehogynem mondta Stanard, vetett egy pillantast a papirra, es egesz
magatartasa megvaltozott. He, Manny, te csak husz ember utan Iizetsz, es
itt huszonhat nev van! Ez nem szep dolog, Manny! Atraztal minket?
Ortega ismet orditozni kezdett, hogy rendesen Iizet, es mire valo ez az
egesz? Stanard igy Ielelt: Na jo, ez egyszer elnezzk a dolgot. Csakhogy
mar regota szemmel tartjuk ezt a helyet, es kenytelenek vagyunk
letartoztatni valakit. Szoval add at neknk valamelyik emberedet.
Ez ujabb hiszterikus kitrest valtott ki Ortegabol. Nem, nem es nem!
vlttte. Rendesen Iizetek, es nem kapok erte semmit. Megyek en'
Tartoztassanak le engem'
He, Manny mondta Stanard , ne izgasd ennyire Iel magad. Esznk
agaban sincs teged letartoztatni.
Marpedig csak tartoztassanak le engem. Ha zrt akarnak, megkaphat-
jak. A tbbi nem erdekel.
Paretti kzbeszolt. Ide Iigyeljetek, Iiuk mondta , menjetek ki, hadd
beszeljek negyszemkzt Mannyvel.
Tiz perc mulva Paretti mosolyogva, egy marek bankjegyet lobogtatva
lt be mellejk a kocsiba. Megnyugtatta Ortegat, mondta, leszgezte, hogy
ami trveny, az trveny, s ami zlet, az zlet, es ha nem Iizet minden egyes
begyjtje utan, kenytelen lesz becsukni az zletet.
Amikor a 48. krzet ele ertek, ahol a rendrkerlet hivatali helyisegei
voltak, Paretti nekilatott szetosztani a penzt.
Nekem nem kell mondta Serpico.
Miert nem? kerdezte Paretti.
He mondta Serpico , kezdjem ujra az egeszet ellrl?
Oke mondta Paretti , akkor Frank tiz dolcsit kap mindegyiknktl
kltpenznek. S amikor kiszalltak a kocsibol, begyrt harminc dollart
Serpico ingzsebebe.
Masnap reggel Serpico visszaszolgaltatta a penzt: mindegyikk level-
szekrenyebe bedugott egy tizdollarost. Aztan, mivel Iel kellett adnia Paret-
tibe vetett remenyet, egyre jobban magaba zarkozott, mint annak idejen
Brooklynban, miutan a kezebe nyomtak a haromszaz dollart.
Tbbnyire egyedl loIralt az utcakon, nem kttte az orrara a tbbiek-
nek, hogy mit csinal, es egy szep napon egy tulnyomoan Ieketek lakta kr-
nyeken kiszurt a haztetrl egy lottogynkt a mellekutcaban, akinel igen
nagy volt a Iorgalom. A mellekutca torkolataban egy ,rszem allt a jar-
dan, es Serpico, aki Iarmerben es egy ocska ingben volt, elhatarozta, hogy
megprobal besurranni mellette. Felkapott egy szemetes zacskot meg egy
res ladat, es vegigbicegett az utcan, remelve, hogy az rszem valami kl-
dncnek nezi. A haditerv sikerlt. Az rszem joIorman ra se nezett, es Ser-
pico mar benn is volt a mellekutcaban. Krlbell az utca Ielenel, egy be-
melyedesben meg is pillantotta a begyjtt, egy szeken lt, teleIonknyv
volt a terden, azt hasznalta iroasztalnak, es szorgalmasan jegyezgette Iel az
eltte sorban allok Iogadasait. Serpico eldobta a zacskot meg a ladat, es
elindult a begyjt Iele. A hata mgl abban a pillanatban Ielhangzott az
rszem kialtasa: Vigyazz, Bill! Rendr!
Serpico torkaszakadtabol orditani kezdett, hogy a begyjt ne hallja
meg a Iigyelmeztetest, de meghallotta, Ielugrott, es a Ildre szorva a penzt
meg a szelvenyeket, rohanni kezdett az ellenkez iranyba. Serpico utana, el
a megriadt Iogadok mellett, keresztl egy hatso udvaron, s ki a
legkzelebbi utcara. Vegl is elorditotta magat: Allj, vagy lvk! Erre
a begyjt megIordult, es lassan elindult Serpico Iele.
Ember mondta , csak nem gondolta komolyan?
Ugyan mar mondta Serpico, megrknydest szinlelve. Nincs is
tltve.
Ejha, maga az en emberem, tetszik a stilusa. De meg kell mondanom,
ugy megijesztett, mint egy rugos krampusz.
Serpico visszament a begyjtvel a mellekutcaba. A szelvenyek a Il-
dn hevertek, de a penz java reszet mar sszeszedtek a krnyekbeli sracok.
Serpico eppen indulni akart Ioglyaval es a bizonyitekul sszeszedett szel-
venyekkel, amikor megerkezett az rszem, s vele a lotto bnszvetkezet
hierarchiajaban rangban kvetkez pasas, egy ellenr.
Mi az? kerdezte az ellenr. Fizet tagok vagyunk, ember.
Kuzinok.
Serpico honapok ota nem erezte ilyen jol magat. A legcsekelyebb mer-
tekben sem erdekelte, hogy igazat mond-e az ellenr, egyszeren Ielrelkte
az utbol.
Mondom, hogy Iizetk vagyunk makacskodott az ellenr.
Kerdezze meg. Kerdezze csak meg. Nem teleIonalhatna be?
Nem mondta Serpico. Nem tehetem.
Hat akkor ide Iigyeljen. Ez az ember, akit elkapott, az egyik legjobb
gynkm. Mi lenne, ha adnek helyette valaki mast?
Csak nem kepzeli Ielelte Serpico , hogy lemondok errl a Iickorol,
mikor Iel Bronxot beszaladtam utana? Volt szerencsem.
Miutan a Ioglyot nyilvantartasba vettek, ingerlt szovaltasra kerlt sor
Serpico es Stanard kzt. He, Cecco, ezek Iizetik a ,vattat mondta
Stanard. Mi az istent mvelsz? Ha skalpra van szkseged, kaphatsz
tlnk, amilyet csak akarsz, de a kuzinokat hagyd beken!
Ide Iigyelj, en nem tudtam, hogy benne vannak-e, vagy sem, es nem is
erdekel. Eszrevettem, hogy ket Ieher pasas l egy kocsiban valamivel Iel-
jebb az utcan. Honnan tudhattam, hem Ielgyelk-e a kzponttol? Egyszer
s mindenkorra vedd tudomasul, Stanard, en nem kockaztatom miattatok a
nyakam. Ti csinaltok, amit akartok, en csinalom a magam dolgat.
Serpico es a kerlet tbbi civilruhasa kzt egyre romlott a viszony, egyre
jobban elhidegltek egymastol, es a megjegyzesek, hogy Serpico valoszi-
nleg beepitett kem, egyre gyakoribbak es kellemetlenebbek lettek.
Meg az ev elejen, az eltt valo nap, hogy tarsat, Zumattot athelyeztek,
Serpico vele tartott, mikor Zumatto valami elintezetlen gyben Ielkereste
az erklcsvedelmi reszleg vezetjet a bronxi allamgyeszsegen. Serpico
Zumatto tavozasa utan ott maradt, es majdnem egy ora hosszat beszelgetett
a reszleg Inkevel, Seymour Rotkerrel a rendrsegi korrupciorol, de csak
ugy altalanossagban. Serpico megemlitette, hogy hanyszor Iordul el a
rendrsegen kenes meg vesztegetes, s hogy ugy latszik, senki se tesz ez
ellen semmit. Rotker elismerte, hogy ketsegkivl sok a korrupt rendr, de a
problema megoldasanak nehez nekikezdeni, mert ahhoz az egyes rendrk
egyttmkdesere lenne szkseg, azok meg nem hajlandok beszelni.
Most, hogy Serpico krl egyre Ieszltebb lett a legkr, masodszor is
beszelt Rotkerrel, ezuttal teleIonon, es ismet Ielvetette a korrupcio kerde-
set. Tegyk Iel, mondta, hogy elallna egy rendr, aki sokat tud a dologrol;
meddig volna hajlando Rotker elmenni? Serpico valami olyasIele valaszra
szamitott, hogy a vegskig, de Rotker azt Ielelte, hogy elbb ismernie kell
az anyagot, igeretet csak azutan tehet, es ez Serpiconak nem volt eleg.
Ez volt az az idszak, amikor a hangulata naprol napra rosszabb lett, es
amikor a baratnje, az apolon is ugy erezte, hogy nem birja tovabb, es egy
utolso nagy veszekedes utan, amikor is mindketten a masikat vadoltak,
atreplt Europaba, hogy elIelejtse Serpicot. Csak neztem, hogy egyre
jobban es jobban belelovalja magat a dologba mondta kesbb a leany ,
es csak nem jn ki belle semmi. Serpico dhs volt a lanyra, nmagara
es mindenkire, akinel visszautasitasra talalt. Ahogy kesbb jellemezte, ez
volt eletenek legkeserbb korszaka.
Vegl is oktober 1-en, vasarnap, egy rlt, meggondolatlan pillanataban
Ielkapta a teleIonkagylot, es Ieltarcsazta Behan szazadost. Bejelentette ne-
ki, hogy trte a korrupciot, amig birta, de mar nem birja tovabb, es ha ez
azt jelenti, hogy ujbol egyenruhaba kell bujnia, azt se banja. A 7. rendrke-
rletben nemcsak hogy nagyobb aranyu a ,vatta-szedes, mint valaha, de a
tbbi civilruhas allandoan kiserleteket tesz, hogy t is belevonja zelmei-
be, es Walsh rendrInk-helyettestl Behan ismetelt megnyugtatasa elle-
nere egy mukkot se hallott, se kzvetve, se kzvetlenl.
Behan hangjan erezni lehetett, hogy ez szinten meglepi. El se tudom
hinni, Frank allitotta.
Marpedig igy van, mondta Serpico, s mivel a kerlet civilruhasai t is
rendszeresen magukkal viszik penzbeszed krutjaikra, hogyan tudja bizo-
nyitani, hogy nincs benne a bulijukban, ha az valamilyen veletlen Iolytan
leleplezdik?
Szazados mondta Serpico , azt hiszem, az a becsletes, ha meg-
mondom, hogy es itt kimondott ket szot, amely a tovabbiakban mindent
megvaltoztatott kivlallo szervekhez Iordultam.
Az ijedtseg azonnal erezhet volt Behan hangjan. Kivlallo szervek-
hez! kialtott Iel. MiIele kivlallo szervekhez?
Nem hiszem, hogy ezt kteles volnek megbeszelni nnel.
Frank mondta Behan , ezert bajba kerlhet. Szabalyellenes.
Magunk is ki tudjuk mosni a magunk szennyeset.
Igen, volt id, amikor en is azt hittem mondta gunyosan Serpico.
De az az id mar elmult. Mindent kitalalok, nem erdekel, kinek artok vele,
magamat is beleertve.
Behan erIesziteset, hogy uralkodjek magan, meg a teleIonban is erezni
lehetett. Nyomatekosan Ielszolitotta Serpicot, hogy ne kvessen el meg-
gondolatlansagot. O meg utananez, mi trtenik, es visszahivja.
Serpico remenykedett, hatha szavai arra kesztetik Behant, hogy ismet
erintkezesbe lepjen, Walshsel. De Behan s ez talan erthet is volt nem
merte elszanni magat, hogy a rendrInk rettegett els helyettese ele all-
jon, es megkerdezze tle, miert nem lepett kapcsolatba hat teljes honapon
keresztl Serpicoval, vagy csinalt-e egyaltalan valamit az gyben, amelyrl
Serpico jelentest tett. Ehelyett Behan ismet szomszedjahoz, a 7. rendrke-
rlet adminisztrativ vezetjehez, Philip Sheridanhez Iordult, es elmondta
neki, hogy Serpico nagyaranyu korrupcioval talalkozott a kerlet civilruha-
sai kzt, hogy a kerletben szervezett Iormai vannak a kenpenznek, s
hogy Serpico maris kivlallo szervekhez Iordult, vagy legalabbis azzal
Ienyegetzik.
Serpico borzasztoan megijedt, amikor Behan elmondta neki; hogy mit
mvelt. Sheridan krzeti Ielgyel nemcsak hogy ugy jellemezte a rendr-
kerletet, hogy ,szepltelen, mint Szz Maria, hanem tbb mint egy eve a
kerlet adminisztrativ vezetje volt, azeltt meg a kzerklcsk specialis-
taja, a civilruhasok kzvetlen parancsnoka. Serpico szinte elkepzelhetetlen-
nek tartotta, hogy Sheridan ne tudott volna rola, mi Iolyik ugyszolvan az
orra eltt, es ezt meg is mondta Behannek.
Ertse meg, Frank mondta Behan , muszaj volt tennem valamit es
hozzaIzte, hogy Ienntartas nelkl meg van gyzdve rola, hogy Sheridan
szemely szerint Ieddhetetlen.
Latom Ielelte Serpico , azt Ilslegesnek tartja megemliteni, hogy
milyen agyaIurt.
A rendrseg olyan szigoruan a hadsereg mintajara volt Ielepitve, hogy
amiota Serpico a kerletnel volt, aligha valtott tiz szonal tbbet Sheridan-
nel, ezzel a kedelytelen, kopaszodo emberrel, aki ugy nezett ki, mint egy
banktisztvisel. De mikor masnap Serpico bement a hivatalba, Sheridan ott
varta a szoba kzepen. A tbbiek szeme lattara odalepett hozza, es suttogva
kzlte vele, hogy a kerlet parancsnoka, Killorin kerleti IIelgyel be-
szelni kivan vele, ha majd este vegzett. Serpico bolintott. A legszivesebben
megkerdezte volna Sheridantl, miert nem hasznalt mindjart hangtlcsert,
miert nem tette meg ugy a bejelenteset, hogy mindenki hallja.
Serpico es Killorin talalkozasa nem sok jot igert. Stephen Killorin ker-
leti IIelgyel krlbell negy honapja allt a 7. rendrkerlet elen. Ma-
gas, szikar IerIi volt, az arcat mintha granitbol nagyoltak volna ki. Fagyos
tekintettel merte vegig Serpicot, es az els kerdese az volt hozza, hogy mit
gondol, talan az egyetlen becsletes rendr a testletben? Maga szerint
en mit csinaltam annyi esztendn keresztl? kerdezte Killorin, mieltt
meg Serpico Ielelhetett volna. Miert nem hozzam Iordult az erteslese-
vel?
Serpico csodalkozva bamult ra. Tisztesseg ne essek szolvan, IIel-
gyel mondta , en nt joIorman nem is ismerem. Meg sohasem beszel-
tem nnel.
Killorin kzlte, hogy az multja Ieddhetetlen, hogy sohasem habozott
megIosztani rangjuktol az olyan rendrket, akik ,nem kellen teljesitik a
ktelessegket, aztan megkerdezte, hogy miIele kivlallo szervhez Iordult
Serpico.
Serpico hajthatatlan maradt Nem tudom, mennyiben tartozik ez nre
mondta, s kzben azt gondolta magaban: szoval igazaban e: izgatja ket,
emiatt vannak ugy oda.
Tulajdonkeppen, Iolytatta Killorin, mit tud a ,vattarol?
Semmivel sem tbbet, mint krlttnk barki mas csattant Iel
Serpico. A Krisztusat neki, mar eleg regota mkdik.
Amikor Killorin megkerdezte, hajlando-e egyttmkdni, vagy sem,
Serpico diplomatikusan azt Ielelte, hogy ezen meg gondolkodnia kell.
Lehet, hogy csak egy kznseges rendr, mondta gunyos hangon, de nem
erti, hogyan vizsgalhatna ki nmagat a rendrkerlet.
Killorin mas modszerrel probalkozott. Ramutatott, hogy Jules Sachson
Ielgyel, aki Bronxban a varosnegyed szintjen dolgozo civilruhasok pa-
rancsnoka, egeszen a legutobbi idkig a RendrInk Bizalmas Nyomozo
Alakulatanal volt. Hajlando volna-e vele beszelni Serpico? Mi a velemenye
Sachsonrol?
Serpico tovabbra is diplomatikus maradt. Nem tudok semmit, ami a
szemelye ellen szolna mondta. Hallottam emliteni a nevet, de ez
minden.
Oke, most elmehet mondta Killorin, es mikor Serpico megIordult,
hogy tavozzek, Killorin mintha valamennyire megenyhlt volna. Szeret-
nem a tudtara adni mondta szinte mentegetzve , hogy vannak masok is
a testletben, akik ugyanugy ereznek, mint maga.
Oktober els heteben Serpico meg ketszer targyalt Killorinnel, mind a
ketszer Sheridan jelenleteben. Megadta negy olyan illegalis lottoiroda ci-
met, amelyik ,vatta-Iizet volt, es megnevezte Victor Gutierrezt, azt a be-
sugot is, aki a szeme lattara kapott lszert a rendrkerlet egyik civilruha-
satol, s aki az egyik legIbb lancszem a rendrk es azok kzt, akik rend-
szeresen leIizetik ket. De mivel honapokig hiaba varta, hogy Walsh zen-
jen valamit neki, tovabbra is ellenseges es gyanakvo maradt, es alig tudta
leplezni Sheridan irant erzett megveteset, mivel meg volt gyzdve rola,
hogy a kerletben nem Iolyhatna olyan nyiltan a sapszedes a Ielettesek tud-
ta vagy legalabbis hallgatolagos jovahagyasa nelkl. Meg ha nincsenek is
kzvetlenl benne, gondolta, legalabbis tartoznak szamot adni arrol,
hogyan ellenriztek az embereiket. Hogy indithatnanak vizsgalatot nma-
guk ellen?
Oktober 8-an, vasarnap a hivatalos vizsgalat szerint, amely vegl is
megprobalta sszerakni a Serpico-gy darabjait Killorin talalkozott a
New York Giants Iutballmerkzesen a Yankee Stadionban Thomas C. Re-
naghan IIelgyel-helyettessel. Renaghan volt akkor Bronx varosnegyed
krlbell haromezer-tszaz egyenruhas es civil ruhas rendrenek a pa-
rancsnoka. Killorin elmondta Renaghannek, hogy mi van keszlben a 7.
rendrkerletben, hogy a dologbol Iantasztikus botrany lehet, s hogy Serpi-
co, ugy latszik, nem hajlando egyttmkdni vele. Felvetette, hogy talan
szerencsesebb lenne, ha Sachson Ielgyel beszelne Serpicoval. Renaghan
belement, hogy Killorin Sachsonnal dolgoztasson, de utasitotta, hogy bar-
mi legyen is a Ielmerl tenyalladek, az elintezeset bizza a rendr-Ikapi-
tanysagra. Renaghan nyilvanvalo erdektelensege, vagyis az, hogy nem
maga akart a problemaval Ioglalkozni, harom ev mulva valt erthetbbe,
amikor is bnsnek talaltak es eliteltek a birosag semmibeveveseert,
ugyanis nem volt hajlando Ielelni a neki Ieltett kerdesekre egy vesztegetesi
gyben, amelybe a varos egyik legnagyobb bukmekerje volt belekevered-
ve. Az iteletet kesbb megsemmisitettek, de a hatarozatot a manhattani al-
lamgyeszseg megIellebbezte. Mikent a rendrseg egy masik IIelgyel-
helyettese megjegyezte: Renaghan egy olyan alakot, mint Serpico,
messze ivben kikerlt.
Masnap, oktober 9-en Serpico szabadnapos volt. Sachson Ielgyel Iel-
hivta a lakasan, es kzlte, hogy azonnal beszelnie kell vele. Meg is alla-
podtak, hogy Serpico lakasatol nem messze talalkoznak, ott, ahol a Tizen-
kilencedik utca a West Side Highway-bl kiindul. Mivel Killorin elre Ii-
gyelmeztette Sachsont Serpico varhato viselkedesere, a nagydarab, lapat-
kez IerIi igyekezett olyan baratsagos modorban kzeledni hozza,
amilyenre csak kepes lehet a hadsereg egy volt ezredese. Hivatkozott sajat
korrupcioellenes erIesziteseire a RendrInk Bizalmas Nyomozo
Alakulatanal, es azt mondta Serpiconak, hogy megerti, milyen Ieszlt
lelkiallapotban van, de hat csak at kell adnia ertesleseit kirl mit tud? ,
s , Sachson majd intezkedik a tovabbiakban.
Egen, tudom mondta Serpico. De meddig Iog elmenni? Mi lesz a
Iejesekkel? Nekik is a krmkre nez, vagy csak nehany jelentektelen
zsarunak?
Erre Sachson pontosan elmagyarazta Serpiconak, mi az abra.
Ide Iigyeljen, csks mondta , a dologgal mindenkeppen Ioglalko-
zunk. Ha akarja, talalomra is elvehetnk embereket, es elmondhatjuk ne-
kik, maga miket allit. Mindent tagadni Iognak, s akkor nincs tovabb. Szo-
val akar tetszik, akar nem, kenytelen bizni bennem.
Serpico hatradlt Sachson kocsijanak lesen, es mely lelegzetet vett.
Rajtt, hogy a jelenlegi stadiumban Sachsonnak igaza van, neki nincs va-
lasztasa. Igy aztan Stanarddel es Zumattoval kezdve Ielsorolta valamennyi
civil ruhas rendrt, akirl tudta, hogy benne van a buliban, s a dhdten
jegyzetel Sachsonnak megadta krlbell harminc olyan del-bronxi
lottoiroda cimet, amely rendszeresen Iizetett a rendrsegi vedelemert.
Sachson, Killorin es Sheridan meg aznap megjelent a rendr-
Ikapitanysagon, hogy beszeljen Joseph McGovern ellenrz IIelgyel-
helyettessel, a Hirszerz Osztaly akkori Inkevel, akit a rendrseg rang-
ids tisztjei kzl a legkzelebb allonak tartottak Walshhez, a rendrInk
els helyettesehez. Mikor McGovern megtudta, hogy miert jttek, azonnal
ertesitette Walshet, es mind a negyen atmentek Walsh irodajaba.
Fleg Killorin beszelt, s a hatvanharom eves, bozontos szemldk, ma-
chiavellisztikus Walsh szokasa szerint szenvtelenl hallgatta. Killorin
tbbszr is megemlitette Serpico nevet. Elmondta, hogy Serpico ,allitasa
szerint a 7. rendrkerletben szervezett akcio mkdik, sokan benne van-
nak mind a krzeti, mind a kerleti szinten dolgozo civilruhasok kzl, s
hogy ketsegkivl vizsgalatot kell inditani.
Mikor Killorin beIejezte, mindnyajan Walshre neztek. Hosszu, kenyel-
metlen csend tamadt. Aztan John Walsh megszolalt: Oke, inditsak meg.
Talan egy perc is eltelt, mire raeszmeltek, hogy Walsh a vizsgalatert
rajuk haritja vissza a Ielelsseget. Killorin habozva megkerdezte, nem a
Ikapitanysagnak kellene-e kezebe vennie az gyet.
Nem mondta Walsh, es ami ezutan kvetkezett, valosagos szonok-
latnak volt tekinthet a reszerl. A vizsgalatot Iolytassak le maguk. Ta-
pasztalt emberek, es van ott eleg szazados es hadnagy, aki a segitsegkre
lehet.
A bronxi tisztek sobalvannya meredtek ltkben. Elkepesztette ket
Walsh dntese, de egyikk sem mert tiltakozni ellene. Killorin csak egyet-
len kerdest tett meg Iel. Tajekoztathatjak-e Serpico allitasairol azt a Benja-
min Hellman nev Ielgyelt, aki a 7. rendrkerlet civilruhasainak kz-
vetlen parancsnoka?
Walsh azt Ielelte, hogy nem, mar igy is tul sokan tudnak a dologrol.
Hozzatette, hogy McGovern ellenrz IIelgyel-helyettestl megkapjak
a szkseges ,technikai segitseget, es elbocsatotta latogatoit.
A megbeszeles soran Walsh egyetlenegyszer sem adta jelet, hogy valaha
is hallott volna Frank Serpicorol.
TIZENHARMADIK FEJEZET
A New York-i rendrsegen egy rendr a kztisztviseli versenyvizsgak le-
tetelevel juthat el a szazadosi Iokozatig. Attol kezdve a rendrInk tetsze-
se szerint kerl ilyen vagy olyan Iokozatu Ielgyeli beosztasba. Ez a kel-
lemetlen krlmeny nem tkrzdik ugyan a Serpico vadjait kvet hiva-
talos jelentesekben, de azoknak a gondolkodasmodjat, akiknek Walsh a
nyakaba varrta a vizsgalat leIolytatasat, igen nagymertekben beIolyasolta.
Serpico szinte azonnal szembetalalta magat ezzel a jelenseggel, mikor
Sachson Ielgyel es Sheridan krzeti Ielgyel a Walshsel valo talalkoza-
suk utan masodszor is vallatora Iogta a West Side Highway sarkan.
Sachson az egyik lottoiroda Iell Iaggatta, amelyik Iizet tag volt. Serpico
nem emlekezett a pontos cimre, csak arra, hogy melyik terleten mkdik.
Sachson egyre trelmetlenebb lett, mire Serpico megkerdezte: Mit akar-
nak? Azt, hogy keszen, alairva es lepecsetelve hazhoz szallitsam az egesz
anyagot? Gondolhattam volna. En megadom maguknak a szkseges inIor-
maciokat, de a vizsgalatot maguknak kell leIolytatniuk.
Sachson kirobbant. Persze mondta, s a hangja remegett a Ielhaboro-
dastol , maga az lnkbe dobja a Iorro krumplit, azzal kesz. Maganak
nincs vesztenivaloja. De neknk van. Ma meg Ielgyelk vagyunk, de
holnap knnyen ismet szazadosok lehetnk.
Egy masik talalkozon, amelyet a harom ember a bronxi Concourse
Plaza-Hotel egyik ,Mr. Gold neven kiberelt szobajaban tartott, Sachson
baratsagosabb hangot ttt meg. Itt nyugodtan elbeszelgethetnek, mondta,
s ujbol vegigmehetnek az egesz gyn. A beszelgetes soran Serpico
emlitest tett egy hadnagyrol, aki azt mondta neki, hogy ha nem tudja, hol
tartsa biztonsagban a penzet, az padlasat barmikor igenybe veheti.
Megemlitett egy masik hadnagyot is, aki velemenye szerint biztosan tud
rola, hogy mi Iolyik, de olyan ovatos, hogy nyiltan nem beszelt neki rola.
Az els dolgom az lesz, hogy athelyeztetem ket csuszott ki She-
ridan szajan. A magasabb rangu tisztek hagyomanyosan igy inteztek el az
alakulataikban esetleg kenyelmetlen embereket: athelyeztettek ket, hadd
Iajjon miattuk masnak a Ieje. De Sachson, ugy latszik, megerezte, hogy
Serpico kezd meregbe jnni, es gyorsan kzbeszolt: Az athelyezeskkel
nem ernk semmit. En a Iejket is akarom.
Akkorra Serpico mar harminchat olyan lottoirodat megnevezett, amely
rendszeresen leIizette a rendrseget, es meg mindig ujabb talalkozok
kvetkeztek Sachsonnal es Sheridannel, neha Killorinnel is. Ezek a talalko-
zok lassankent az inkvizicio jelleget ltttek. Mi pontosan ez vagy az a
cim? Serpico tbb mint hat honapig a sajat szakallara probalta Iigyelemmel
kiserni a ,vatta-Iizetes mveleteit, Walsh utasitasaira varva, abban a re-
menyben, hogy Iontos szerepet kap abban a korrupcioellenes alakulatban,
amely a vizsgalatot meginditja es kiterjeszti. S most tole kveteltek egyik
Iontos reszletet a masik utan. Egyes esetekben Serpico egy-egy lottobankar
nevenek csak Ionetikus valtozataval tudott szolgalni, s ilyenkor csak ugy
zudultak ra a szinte vadaskodo kerdesek: hogy irjak pontosan vagy Y
nevet? De ha talalt megkerdezni valamit a vizsgalat reszleteirl, mindig
azt a valaszt kapta, hogy nem ra tartozik.
Ugyanakkor Sachson megis azt kivanta, hogy Serpico hordjon maganal
egy rejtett magnot, es vegye szalagra a kerlet tbbi civilruhasaval Iolyta-
tott beszelgeteseit Serpico erre nem volt hajlando. Ujbol megismetelte azt a
meggyzdeset, hogy pusztan ezzel semmit sem Iognak valtoztatni az alla-
potokon, amelyek lehetve teszik a gatlastalan korrupciot, es arra is ramu-
tatott, hogy ennek Iigyelmen kivl nem hagyhato gyakorlati akadalyai is
vannak: egyreszt a kerlet civilruhasai egyre inkabb ovakodnak a ,vatta-
rol beszelni vele, masreszt ha latszolag treIabol is, minduntalan vegigta-
pogatjak, hogy nincs-e nala magno, vagyis csak id kerdese lenne, hogy
megtalaljak nala.
Killorinnel Serpico rendszerint stetedes utan talalkozott egy szuper-
market elhagyatott parkolohelyen. 1967. oktober 27-enek estejen, miutan
ugyanitt talalkozott Killorinnel, megjelent egy masik kocsi is. Egy sovany,
sz haju, pirospozsgas IerIi csatlakozott hozzajuk. O volt James Duck
kerleti IIelgyel, Bronx masodparancsnoka. Serpiconak ujbol el kellett
mondania elejetl vegeig az egesz historiat, es sokaig nem tudta elIelejteni,
hogy Duck olyan hidegen, szenvtelenl hallgatta vegig, hogy megint az az
erzese tamadt, mintha valamikeppen volna a vadlott az gyben.
Vegl maga Joseph McGovern ellenrz IIelgyel-helyettes, a kz-
vetlenl John Walsh alatt allo szemelyiseg hivta Iel Serpicot a lakasan, es
kzlte, hogy szeretne mihamarabb sszejnni vele a helyzet attekintese
celjabol, es meg is allapodtak, hogy negyszemkzt talalkoznak Manhattan
also reszen, a Fulton halpiac kzeleben. Serpico vermes remenyekkel ment
el a talalkozora. McGovern volt a legmagasabb rangu rendrtiszt, akivel
valaha is talalkozott, es azt hitte, vegre lehetsege nyilik megertetni valaki-
vel, mennyire sziven viseli a rendrseg gyet. Serpico az eletet tette Iel ar-
ra, hogy rendr, a rendszerben akart alapvet valtozast kieszkzlni, a
rendszerben, amely a korrupciot eletIormava tette a rendrsegen, es attol
Ielt, hogy a Del-Bronxban Iolyo vizsgalat egyszeren elkendzi a helyze-
tet, esetleg kiszemel bnbaknak nehany civilruhast, es marad minden a re-
giben. De mikor aggalyainak hangot is adott, rajtt, hogy McGovern nem
ugy reagal rajuk, ahogy varta. Kijelentette, hogy Serpico tuloz. A rendszer
egeszseges. Problemat csak ,nehany rohadt alma jelent, es ezzel a veszel-
lyel minden hasonlo nagysagu szervezetnek szamolnia kell. S amikor
Serpico ismet megprobalta megtudni, hogy meddig terjed ki a vizsgalat,
McGovern csak homalyos valaszt adott, es azt tanacsolta Serpiconak, hogy
,legyen trelemmel.
Alapos okuk volt huzodozni, hogy reszletes Ielvilagositast adjanak Ser-
piconak arrol az allitolag hatalmas erIeszitesrl, amellyel a rendrseg az
altala jelentett korrupcio ellen Iellepett. A vizsgalat gyakorlatilag nem lete-
zett. Killorin iranyitotta, ha eppen sikerlt idt szakitania ra a 7. rendrke-
rlet vezetese kzben. Minden labmunkat es megIigyelest Sachson Iel-
gyel es Sheridan krzeti Ielgyel vegzett akiknek szinten el kellett lat-
niuk rendes munkakrket is egy szazados, egy hadnagy es alkalmankent
egy rmester segitsegevel. Benjamin Hellman Ielgyelt Walsh tilalma
ellenere vegl megis bevontak a vizsgalatba, de csak bizonyos korlatok
kzt, amolyan ,tudnia kell rola alapon. A ,technikai segitseg, amelyet
McGovernnek kellett biztositania, ket titkosrendrbl allt, akik Iogadaso-
kat ktttek nehany Serpico altal megjellt helyen, valamint egy MiniIon
nev magnobol amelyet Ileg arra hasznaltak, hogy Serpico kihallgata-
sait rgzitsek vele s vegl egy teleIonlehallgato Ielszerelesebl, ami
semmiIele eredmenyt nem hozott.
A titkosrendrknek sikerlt Iogadasokat ktnik ket vagy harom lotto-
irodaban, de mikor ezek zemeltetit Sachsoh es Sheridan kihallgatta, ta-
gadtak, hogy penzelnek a rendrseget. Manuel. Ortegat, azt a lottobankart,
akin Stanard es Paretti tevedesbl ttt rajta, szinten kihallgattak, de maka-
csul allitotta, hogy nincs tudomasa semmiIele ,vattarol. Az els kezzel-
Ioghato bizonyitek csak 1968. januar 18-an, harom es Iel honappal azutan
kerlt el, hogy a ,vizsgalat megkezddtt. Mikor Sheridan atkutatott egy
ujabb, Serpico altal megjellt lottoirodat, megtalalta ott egy Philip
Montalvan nev civilruhas titkos teleIonszamat, aki a 7. rendrkerletben
dolgozott.
Akarmilyen szanalmas volt is a vizsgalat, a 7. rendrkerlet civilruhasai
kzt hamarosan hire terjedt, hogy Iolyik valami ketsegkivl azok a lotto-
zerek sugtak be nekik, akiknel jartak , es Serpico helyzete veszelyesebb
lett, mint valaha. Nemcsak a vizsgalat elrehaladasat illeten, volt teljesen
tajekozatlan, de kollegai szemeben is egyre gyanusabba valt.
Eleinte ezt csak a viselkedeskbl erezte meg: a civilruhasok sugtak-
bugtak egymas kzt a hivatalban, s ha megjelent, hirtelen elnemultak,
Iigyel tekintetek kvettek, s ha megIordult, elkaptak a Iejket
Vegl az egyik civilruhas tett is egy gyetlen kiserletet, hogy trbe csal-
ja, es beismeresre kesztesse. Megvadolta, hogy a ,vattabol valo reszese-
deset tovabbadja egy korrupcioellenes alakulatnak. Ugy hallom mondta
, hogy te beszolgaltatod a penzt.
Serpico ezt aranylag knnyen kivedte. Hogy szolgaltathatnam be
kerdezte szinlelt Ielhaborodassal , mikor el se Iogadom? Ki a Iene
hiresztel ilyesmiket rolam?
Aztan meg Stanard vonta Ielre. Ha valami disznosag trtenik
mondta , nehogy azt hidd, hogy te kimaradsz belle, csak mert nem
Iogadod el a penzt. Te is az alakulathoz tartozol. Ugyanolyan Ielels vagy,
mint mi, tbbiek.
Hogy lehetnek Ielels, ha nem Iogadom el a penzt? vagott vissza
Serpico. Mitl kellene Ielnem?
Nem ugy megy am az, ahogy gondolod. Nehogy azt hidd, hogy min-
denkit kln megkerdeznek. Ha nagytakaritast rendeznek egy kerletben,
mindenki rpl.
Szarok ra! Nem izgat. A lenyeg az, hogy en tudom, hogy nem Ioga-
dom el a penzt. Nyugodtan alszom. Es mindig is nyugodtan Iogok aludni.
Gondold csak meg jobban mondta Stanard , es rajssz, hogy
nagyon tevedsz azzal otthagyta.
A vizsgalat meg ket honapig huzodott, s mindennap nagyobb lett a valo-
szinsege, hogy holtpontra jut, amikor egyszer csak varatlanul szerencses
Iordulat trtent.
A Iizet lottoirodak egyike, amelynek a cimet Serpico megadta
Sachsonnak, egy bodega volt, egy Puerto Rico-i hazaspar, Juan es Dolores
Carreras vezette. Serpico elszr regi tarsatol, Zumattotol hallott rola, kz-
vetlenl azeltt, hogy elhelyeztek a kerletbl. Zumatto akkor azt mondta,
hogy egy este arra jart a baratnjevel, azt hiszi, sikerlt kiszurnia, hogy
Carrerasek bodegajaban lottozelmek Iolynak, s ennek utana kell nezni. De
miutan elkerlt a kerletbl, Ielhivta Serpicot, es Iigyelmeztette, hogy ne
csinaljon semmit az gyben, amig nem beszelt Stanarddel. Mikor Serpico
kzlte Stanard-del, hogy be Iog nezni a bodegaba, Stanard azt mondta:
Ne csinalj hlyeseget, Carrerasek kuzinok. Ha Ilesre van szkseged, hogy
skalpot szerezz, kapsz tlnk bven, de Carrerasekat hagyd beken.
Victor Gutierrezt, a 7. rendrkerlet minden hajjal megkent besugojat,
akinek a nevet Serpico szinten megadta Sachsonnak es Sheridannek, kiIag-
gattak Carrerasek bodegaja Iell, s noha Gutierrez nagyon ovatosan nyilat-
kozott a rendrseg leIizeteserl szinte naponkent modositott a mesejen,
megprobalt rajnni, hogy melvik fel reszerl szamithat nagyobb haszonra
vegl is beismerte, hogy Carrerasek benne vannak a buliban. Erre
elkldtek egy titkosrendrt, hogy kssn Iogadast a bodegaban. A bodegat
ismetelten megIigyeles ala helyeztek, es tbbszr is eszrevettek, hogy beter
az zletbe egy-egy civilruhas a kerletbl, ahogy a hivatalos jelentes
megIogalmazta, ,nyilvanvaloan nem vasarlas celjabol. 1963. marcius 29-
en Sheridan krzeti Ielgyel Ielhatalmazast kapott a hazkutatasra.
Amit a vizsgalatban reszt vevk kzl akkor meg senki sem tudott, Car-
rerasek klnsen Mrs. Carreras rendkivl rossz idegallapotban voltak.
A hazaspar egy nallo, kzepes nagysagu lottoirodat vezetett, amikor az
elz ev decembereben bettt a katasztroIa. Ket heten bell ket szam is
nyert, s Carrerasek krlbell huszonhetezer dollart veszitettek. Ez lehetett
puszta veletlen is vegeredmenyben neha akadnak nyer szamok is , de
lehetett kitervelt dolog is, aminek az volt a celja, hogy kiszoritsak ket a
,szakmabol. A ket nagy sszeget nyer szamban az volt a legIurcsabb,
hogy mind a kettben ugyanazok a szamjegyek szerepeltek, csak mas sor-
rendben. Carrerasek lottoirodajat, mivel a sajat erejebl nem tudott tovabb
mkdni, bekebelezte egy New Jerseyben alakult hatalmas maIIiabank, es
Carrerasek most tulajdonkeppen alkalmazottak voltak, meg kellett eleged-
nik nehany szazalekaval a haszonnak, amely korabban teljes egeszeben az
vek volt. Dolores Carrerast harminchet eves, Iekete haju, idegesen mo-
solygo n volt, harom gyermek anyja megijesztettek a trtentek, es ege-
szen ki akart lepni a lottobulibol, de a Ierje, Juan, nem volt hajlando,
mondvan, hogy hamarosan eljn az id, amikor ismet nalloan dolgoz-
hatnak.
Marcius 30-an, amikor maga Sachson es Sheridan ttt rajta a bodegan,
Mrs. Carreras veletlenl egyedl tartozkodott az zletben. Es ezen a pon-
ton vontak be vegl is a vizsgalatba Serpicot, akit meg mindig nem taje-
koztattak semmirl. Hellman Ielgyel, a kerlet civilruhasainak a pa-
rancsnoka, utasitotta Serpicot, hogy aznap maradjon bent a hivatalban. Az-
tan Hellman kapott egy teleIonhivast, es odaszolt Serpiconak: Oke, gye-
rnk. Amikor megadta Serpiconak a cimet, hogy hova hajtson, Serpico
rajtt, hogy az Carrerasek bodegaja. Serpico sajat kocsijaval, egy lehajtha-
to tetej BMW sportkupeval mentek, es Serpico sokaig nem Ielejtette el,
hogyan hajolt a hatso lesrl elre Hellman, s hogyan siettette, mintha csak
egy lovasrohamot vezenyelne. Mikor a bodegahoz ertek, Serpico latta,
hogy ott van Sachson es Sheridan is, s komor keppel rzi Dolores
Carrerast, akinek merev mosoly lt az arcan, es remegett a keze.
Sachson utasitotta Serpicot, hogy kutassa at a bodegat, es Serpico talalt
is a htszekreny mgtt egy lottoszelvenyekkel teli papirzsakot, es az
egyik raktarhelyisegben meg egyet. Aztan parancsot kapott Sachsontol,
hogy tartoztassa le es vegye nyilvantartasba Mrs. Carrerast.
Mikzben a kapitanysagon ujjlenyomatot vett rola, a n lagy spanyolos
akcentussal megkerdezte: Maga mert nem Iogadja el a penzt?
Honnan tudja, hogy nem Iogadom el? kerdezte Serpico.
Mert ha elIogadna, nem csinalt volna ilyet.
Mrs. Carrerast nem a civilruhasok szobajaba vittek be kihallgatni, ha-
nem gyorsan betessekeltek egy masik szobaba. Letartoztatasanak hire, va-
lamint az, hogy Sachson es Sheridan bezarkozott vele, gyorsan elterjedt a
civilruhasok kzt, s mikor Serpico elhaladt a szobajuk eltt, hallotta, hogy
odabenn nagyban targyalnak. Az egyik utanament es megkerdezte: Mi
van?
Mit tudom en mondta Serpico, s bizonyos ertelemben igazat is mon-
dott. Nekem csak azt mondtak, hogy Ioganatositsam a hazkutatasi paran-
csot.
A civilruhas Iigyelmesen nezte egy pillanatig, aztan azt mondta: Az
isten szerelmere, el ne kpj valamit.
Serpicot dhitette, hogy ilyen helyzetbe juttatta t Sachson Ielgyel.
Elszr teljesen kizartak a vizsgalatbol, aztan most hirtelen, a kells kze-
pen, nyiltan belevontak. Serpico azonban egy dologban tevedett. Nem a
kzepen tartottak a vizsgalatnak. A vizsgalatnak a Carrerasek bodegajan
valo rajtatessel gyakorlatilag veget akartak vetni, s a vizsgalat vezeti
mindenki eltt ketsegtelenne akartak tenni, hogy Serpicot mindvegig be-
vontak, s igy nem mondhatja azt, hogy semmi se trtent a rendrsegen Io-
lyo korrupciora vonatkozo bejelentesei gyeben. Amikor kesbb megker-
deztek Sachsontol, hogy miert eppen Serpicot szemelte ki Mrs. Carreras le-
tartoztatasara, mezesmazos modorban ezt Ielelte: Jo skalp volt, es valaki-
nek mindenkeppen le kellett Mrs. Carrerast tartoztatni. Ugy ereztem,
szivesseget teszek vele Franknek.
Dolores Carreras szinte azonnal megtrt, es bevallotta, hogy Ierje
rendszeresen penzelte a rendrseget. Egyik civilruhast a masik utan keverte
bele a dologba, kztk Stanardet, Zumattot es Parettit. A besugo Victor
Gutierrez, aki benne volt Carrerasek zelmeiben, most mar alatamasztotta
az asszony vallomasat. A legnehezebben Juan Carrerast tudtak megtrni, es
nyilvanvalova valt, hogy ha is jelen lett volna a letartoztatasnal, a
vizsgalat, mar amennyiben annak lehet nevezni, alighanem szegyenletesen
zatonyra Iutott volna. A kemeny, elegans, tapasztalt lottozer tagadta, hogy
barmiIele ,vatta letezik, de mikor megmutattak neki a Ielesege es Victor
Gutierrez vallomasat, vegl is hajlando volt beszelni. Es majus kzepen
Walshnek, a rendrInk els helyettesenek jovahagyasaval nagyvonaluan
atadtak az gyet Bronx allamgyeszenek, Burton Robertsnek, aki akkor
hallott rola elszr. Korrupciora derlt Ieny, a rendrseg leIolytatta a
vizsgalatot, es ime, itt van minden bizonyitek, takarosan csomoba ktve.
Az allamgyeszseg trzskaranak tagjai elkepedtek, hogy milyen Ielle-
tesen Iolytatta le a rendrseg a vizsgalatot. Azt persze senki sem tudhatta,
nem terjedhetett volna-e tovabb, es nem lett volna-e eredmenyesebb, ha az
allamgyeszt rgtn az elejen bevonjak a vizsgalatba. Az azonban az els
pillantasra nyilvanvalo volt, hogy egyebkent Ieddhetetlen elelet rend-
rk ellen vadat emelni meg megprobalni is rendkivl nehez lenne hat
meg eliteltetni ket! olyan ketes multu tanuk vallomasai alapjan, mint a
Carreras hazaspar es Gutierrez. Tehat meg mindig minden Serpicotol Ig-
gtt: hogy vadat emelhessenek, tanuvallomast kellett tennie egy vadeskdt-
szek eltt.
Burton Roberts kerleti Iallamgyesz volt. A zmk, Iontoskodo, v-
rs haju, negyvenhat eves IerIiu Frank Hogan, a manhattani allamgyesz
trzskaraban tlttte tanuloeveit, mieltt 1966-ban Bronxba kerlt. Szinpa-
dias modoran egyesek mulattak, masok bosszankodtak. Mindig drmgve
beszelt, csakis a szaja sarkabol, es Iellengzs szoviragai nem is beszelve
a szivarrol, amelyrl idnkent ugy pcklte le a hamut, mintha ezzel akar-
na nyomatekot adni a szavainak W. C. Fields monologjaira emlekeztet-
tek.
Mivel megprobaltak lehetleg titokban, tartani a dolgot, Roberts egy
bronxi motelben jtt ssze elszr Serpicoval. Jelen voltak trzskaranak
tagjai, valamint McGovern, Killorin es Sachson. Akkorra Serpiconak mar
eleg tiszta kepe volt arrol, hogy milyen szanalmasan kis terletre terjedt ki
a vizsgalat, s dhsen, sertdtten erkezett a talalkozora.
Roberts a talalkozo idejen meg nem tudta, hogy Serpico majdnem egy
esztendeig vart hiaba Walshnek, a rendrInk els helyettesenek a jelent-
kezesere, es Serpico sem hozakodott el a dologgal, azt hitte, hogy ezt
valamennyi jelenlev tudja. De Roberts eszrevette, milyen zaklatott Serpi-
co, es megprobalt atyai hangot tni meg vele. Megdicserte Serpicot, hogy
volt batorsaga elallni megIigyeleseivel ahogy kiIejezte, ez ,rendkivl
egyedlallo eset , aztan Ielkerte, hogy mondjon el mindent a 7. rendr-
kerletben trtentekrl. Tekintse ugy mondta , mintha nem tudnek az
egeszrl semmit.
Amikor Serpico beIejezte, Roberts azt mondta: Nos, ezek a rongy alakok
vadeskdtszek ele Iognak kerlni, es maganak is meg kell jelennie az
eskdtszek eltt, hogy tanuvallomast tegyen ellenk.
Serpiconak eszebe jutottak az igazi bnsk a magas rangu rendrk,
a ,Iejesek , akik megengedtek a korrupcio elburjanzasat a testletben, es
nyilvan erintetlenl megusszak. Azt Ielelte Robertsnek, hogy menjen a
pokolba a tbbiekkel egytt, akik a szobaban vannak. Komedia az egesz,
abban az illuzioban ringatta magat, amikor egyaltalan elallt, hogy lepese
szeles kr vizsgalatot Iog eredmenyezni, es az egesz rendrseget
kitakaritjak. Es mi trtenik? kerdezte. Csak nehany jelentektelen
zsaru ellen emelnek vadat, en meg a vegen benne maradok a pacban. A
Iejesek nyilvan nagyot rhgnek az egeszen.
Ha Serpico attol Iel, hogy kellemetlen helyzetbe kerl, mondta Roberts,
nincs mitl Ielnie. A kerletbl sok civil ruhas rendrt a vadeskdtszek ele
Iognak idezni ha ugyan nem mindet , es senki sem Iogja tudni, hogy
igazaban mi Serpico szerepe.
Mr. Roberts mondta Serpico , ugy latszik, n nem erti, mirl van
szo. En nem tanuskodni Ielek, es az sem erdekel, ki mit tud ha ez jelent
egyaltalan valamit.
Serpico vegignezett Killorinon, McGover-nen es Sachsonon. Mivel a
legkr egyre Ieszltebb lett, Roberts ugy dnttt, hogy kesbbre halasztja a
beszelgetest. Utana az egyik helyettese megkerdezte tle, mit Iognak most
csinalni, miutan Serpico nem hajlando egyttmkdni? Nem olyan biztos
mondta Roberts. Nem mondta ugyan, hogy hajlando, de igazaban azt se
mondta, hogy nem.
Annak a hire, hogy vadeskdtszeket hivnak ssze a rendrsegi korrupcio
kivizsgalasara, gyorsan elterjedt az egesz 7. rendrkerletben. Az egyik
civilruhas, akit Serpico alig ismert, egy izg-mozgo Iicko, aki a lehet
legjobb krlmenyek kztt elt, hozzalepett, es gyaszos keppel a tanacsat
kerte: He, Frank, most, hogy sszel a vadeskdtszek, meg minden,
velemenyed szerint mit kell mondanom, ha maguk ele ideznek?
Azt neked kell eldntened Ielelte Serpico. En nem mondhatom
meg neked, hogy mit csinalj.
A Iiuk azt mondjak, hogy csak ssze kell tartanunk, es elsimul a
dolog. Azt hiszem, a legokosabb, ha tartom a szamat, mint a tbbiek. Te
mit csinalsz?
Nem tudom mondta Serpico , csak annyit tudok, hogy en nem
kockaztatom a nyakam senkiert.
Robert Stanard is megkerdezte tle, mit Iog mondani a vadeskdtszek
eltt. Serpico igy Ielelt: Megmondom az igazat. Hogy en nem Iogadtam
el penzt.
Egyebet nem?
Honnan tudhatnam, mi a Ienet Iognak kerdezni? Amit nem tudok, azt
nem tudom.
Csak ne Ielejtsd el mondta Stanard , hogy komoly is lehet a dolog.
Sokan bajba kerlhetnek, kztk te is.
Mit akar ez jelenteni?
Gondolkozz csak el rajta mondta Stanard.
Serpico a kocsijaban lt a 48. krzet eltt, amikor egy masik civil ruhas
rendr becsusszant melleje az els lesre. Mit hallasz arrol a rohadt
vadeskdtszekrl?
Mit hallanek? Ielelte Serpico.
A civilruhas Ielmordult. Sok a vesztenivalom. Lehet, hogy neked nem,
de nekem igen. Ha arra gondolok, hogy vadat emelhetnek ellenem, mert
esetleg valaki beszelni Iog rolam, komolyan mondom, hogy megerne
nekem nehany lepedt, hogy valaki elintezze az illett. Nem szeretnek
szegyent hozni a Ielesegemre meg a gyerekekre.
Igazan?
Egen.
Hat mondta Serpico ez a te dolgod.
Tehat ide jutottunk, gondolta. Els reakcioja az volt, hogy ezzel
elkerlhetetlenl szamolnia kellett az eletet nemcsak a bnzk, hanem a
korrupt rendrk is veszelyeztethetik. Aztan Ieltette maganak a kerdest,
hogy mi ertelme ennek a megklnbztetesnek? Van valami klnbseg
kztk?
Masnap bement az egyik manhattani Iegyverkereskedesbe. Rendr le-
ven, megvolt ugyan a 38-as kaliber szolgalati revolvere, csakhogy az tul-
sagosan nagy volt ahhoz, hogy civil ruhaban kenyelmesen maganal hord-
hassa, s mint a legtbb civil ruhas rendr es detektiv, is rendszerint egy
kis pisze orru 38-as, nem hivatalos pisztollyal indult munkaba. Mivel
azonban ez nem volt eleg pontos, es csak tlvet volt, komoly zr eseten
nem sok hasznat vette volna, s Serpico a Iegyverkereskedesben vegl is
egy tizennegy lvet, 9 mm-es, belga gyartmanyu Browning automata
pisztolyt vasarolt. Megbizhato, pontos Iegyver volt, s a kivant tzervel
rendelkezett, elvezettel meregette a tenyeren. Sulyos volt, de lapos, igy az-
tan aranylag knnyen viselhette az vere csatolt pisztolytaskaban. A 9 mm-
esnek egyetlen hatranya gyenge tereje volt, de Serpico ezt a problemat is
megoldotta: teljesen acelburkolatu golyok helyett olomhegy, szupergyors
golyokat vasarolt hozza. Ezek a bennk lev lportbblet miatt szetrob-
bantak, mieltt meg becsapodtak volna celpontjukba, es megtizedelhettek
esetleges ldzit. Sem a Iegyver, sem a lszer nem Ielelt meg a rendrseg
elirasainak. De ez volt Serpico legkisebb gondja.
A vadeskdtszek mar lesezett, amikor junius vegen Burton Roberts
masodizben jtt ssze Serpicoval, ezuttal egyik helyettese, David
GreenIield lakasan.
Roberts azonnal a lenyegre tert. Beszelni beszelt eppen eleget. Most
lassuk, komolyan gondolta-e. Itt az ideje, hogy helyt is alljon a szavaiert.
Szoval azt kivanjak tle, hogy ,megbelyegzett ember legyen belle a
rendrsegen joIorman semmiert, vagott vissza Serpico. Aztan ujra szidal-
mazni kezdte a rendrseg Iejeseit, Ileg John Walshet.
Alljon meg a menet mondta Roberts. Nem tulzas egy kicsit a maga
reszerl Walshrl igy beszelni? Es ekkor mondta el neki Serpico, hogy
majdnem masIel esztendeje jelentest tett mar Behan szazados utjan
Walshnek a 7. rendrkerletben uralkodo korrupciorol, es azota se kapott
egy arva szo zenetet sem a rendrInk elso helyettesetl.
Roberts ami ritkan Iordult el nala egy pillanatig nem jutott szohoz.
De aztan gyorsan megragadta az alkalmat, hogy e kzles alapjan ravaszul
ujabb ostrom ala vegye Serpicot. Ha tanuvallomast tesz, mindnyajukat
leleplezheti. Serpico, mondta, Iolyton arrol beszel, hogy csak nehany tetves
zsaru van belekeverve a dologba, pedig nem igy van. A tet sokkal
nagyobb. Es maga bktt a szivarjaval Serpico Iele , csakis maga
adhat ujabb Iordulatot az gynek.
Es ez meg csak a kezdet, kialtotta Roberts, aki egyre jobban belemele-
gedett sajat ervelesebe. Lendletes kepet Iestett az igazsagszolgaltatas dia-
dalarol. Az , Roberts iranyitasaval a vadeskdtszek knyrtelenl Ienyt
Iog deriteni a rendrsegi korrupciora, akarhol lappang. Nagyobb botrany
lesz, mint Harry Gross, a bukmeker botranya volt! Es Bronx utan Manhat-
tan, Brooklyn, Queens kvetkezik! Serpiconak csak el kell mondania a
vadeskdtszek eltt, amit tud, es azzal veget is er a Ieladata. Meg a birosa-
gi targyalasokon sem kell tanuvallomast tennie.
Serpico vegl is beleegyezett.
Masnap, junius 28-an jelent meg elszr a vadeskdtszek eltt, aztan
meg tbbszr is. De mar szinte az els alkalommal rajtt, hogy becsaptak.
A vadeskdtszek, akar allami, akar szvetsegi, maga is nyomozotestlet, es
addig mehet el, ameddig csak a kzvadlo akarja. Csakhogy a kerdesek,
amelyeket Roberts es GreenIield a ,vattaval kapcsolatban Serpiconak
Ieltett, csupan a civil ruhas rendrkre vonatkoztak. Magasabb rangu
tisztekkel kapcsolatban egyetlen kerdes sem hangzott el.
A vadeskdtszek 1968 egesz nyaran es szen at lesezett, s vegl
novemberben ketszer is maga ele idezte Robert Stanardet. Stanard nemcsak
azt tagadta, hogy tagja volt az akcionak, hanem kijelentette, hogy ilyenrl
nem is volt tudomasa a 7. rendrkerletben.
Kzben Serpico egyre jobban magaba zarkozott. Kollegai naprol napra
ellensegesebb erzlettel viseltettek iranta, de nyiltan nem leptek Iel ellene,
s meg olyan alig burkolt Ienyegetesek sem hangzottak el, mint a vad-
eskdtszek sszelese eltt. Olyan volt az egesz, mintha gyanakodnanak
ugyan ra, de gyanujukat semmi konkretummal nem tudnak alatamasztani.
Aztan Serpico rajtt, milyen hatasos lehetett volna egy rejtett magno, ha
engedett volna a veg nelkli srgeteseknek, hogy hordjon egy ilyet maga-
nal. Mikzben szokasa szerint egyedl dolgozott, nem trdve azzal, hogy
ki tag es ki nem tag, tetten ert es letartoztatott egy lottozert, akinek a.
batyjat az FBI mint az egyik New York-i maIIiacsalad tagjat tartotta nyil-
van. Mieltt meg az gy a birosag ele kerlt volna, a vadlott gyvedje
megkrnyekezte Serpicot. Azt javasolta neki, hogy ljenek ssze, es be-
szeljek meg, milyen tanuvallomast Iog tenni. Ketsegtelen volt, hogy meg
akarja vesztegetni Serpicot, aki azonnal jelentette is a dolgot, es ezuttal
belement, hogy ellassak egy magnoval. De mieltt meg alkalma lett volna
ujbol beszelni az gyveddel, az varatlanul visszalepett a vedelemtl.
Megmondjam, mi trtent? kerdezte Serpicotol az allamgyesz egyik
helyettese. Bekptek neki a dolgot.
December elejen, a vadeskdtszek lesezeseinek vege Iele, Serpico
megtudta, hogy at Iogjak helyezni a 7. rendrkerletbl. Az athelyezesrl
maga McGovern ellenrz IIelgyel-helyettes ertesitette Serpicot.
Eszak-Ivlanhattanbe, azaz tulajdonkeppen Harlembe osztjak be civilruhas-
szolgalatra. Ez ,egy lepes IlIele, mondta McGovern, mivel Serpico uj
helyen nem rendrkerleti, hanem varosnegyedi szinten Iog dolgozni. Ser-
pico nem volt elragadtatva. Miutan megjelent a vadeskdtszek eltt, Ro-
berts allamgyesz tbbszr is celzott ra, hogy batorsaga es egyttmkdese
jutalmaul valoszinleg elleptetik detektivnek. Serpiconak persze mindig
ez volt az alma, es nkentelenl is Roberts igerete jutott az eszebe, de nem
szolt rola semmit, mikor McGovern Ielhivta es kzlte vele, hova kerl.
De mieltt meg igazaban eltprenghetett volna rajta, hogy ismet mekko-
rat csalodott, Ioganatositott a 7. rendrkerletben meg egy utolso letartoz-
tatast, amely olyan undorral tlttte el, olyan Ielreerthetetlenl megmutatta
neki, hova juttathatja a rendrt es altalaban a rendrseget a korrupcio, hogy
ez utan mar minden vagya csak az volt, hogy minel hamarabb elkerljn a
kerlettl, mindegy, hogy milyen krlmenyek kztt.
Del-Bronxban tlttt utolso honapjaiban Serpico komoly besugohaloza-
tot epitett ki maganak. A besugok kzt volt egy Iekete Iiatalember, egy lot-
toIelhajto, akit letartoztathatott volna, csak azert nem tette, hogy halabol a
besugoja legyen. Egy szep napon a Iiu azt kerdezte tle: Meszeskept is
hajlando sittre vagni?
Persze Ielelte Serpico , miert ne lennek? Nem erdekel, hogy kinek
milyen szin a bre.
Az, akire gondol, mondta a besugo, ,nehez Iiu, egy ,nagymen olasz.
Akkor is sittre vagom mondta Serpico , csak mondd meg, hol
talalom.
A besugo erre elmondta, hogy az olasz egy uzsoras, s raadasul egy nagy
lottovallalkozas Ieje is. Egyik ,postaladaja egy vagohid kzeleben van: a
terleten dolgozo begyjt a Iogadok szelvenyeit mindennap egy kilazult
tegla mge dugja egy, az utcasortol beljebb eplt haz Ialaban. A
vallalkozas olyan biztos a dolgaban, a vedettsegben, hogy az olasz gyakran
maga veszi ki a szelvenyeket a tegla mgl a klcsnk reszleteit bevasalo
krutja soran.
Serpico december 13-an vette megIigyeles ala a ,postaladat. Delben Iel
egykor mint jelenteseben irta eszrevette, hogy ,egy ismeretlen IerIi
a begyjt ,,egy Ieher papirlapot dug el a Ialban a nevezett helyen. Ser-
pico szakallasan, Iarmerben, a hideg ellen vattaval belelt katonazubbony-
ban Ielkapott ket res kartondobozt, es elindult a ,postalada Iele. Aki
latta, kznseges vagohidi munkasnak nezhette. Amikor odaert a kilazult
teglahoz, kiemelte, es egy Iogadasokkal teli papirlapot talalt mgtte.
Gyorsan ellatta a kezjegyevel, visszatette a helyere a teglat, es Iolytatta a
megIigyelest.
Negyven perc mulva egy vilagoskek Cadillac szedan grdlt a
megIigyelt eplet ele. Egy elegansan ltztt, kzeptermet IerIi szallt ki a
kocsibol, megigazitotta magan a telikabatot, es hanyagul a teglahoz setalt.
Serpico megvarta, amig kivette es zsebre dugta a papirlapot, es visszaszallt
a Cadillac-be. Akkor odarohant, Ieltepte a kocsi ajtajat, es beszolt: Allj!
A IerIi szemmel lathatoan megdermedt remleteben. Serpico magaban
karomkodva probalta megtalalni katonazubbonya mely zsebeben a jelve-
nyet. A IerIi bal keze megmozdult. Serpico latta, hogy a kisujjan megcsil-
lan az elmaradhatatlan gyemantgyr, s noha a lottozerek ritkan hordtak
maguknal Iegyvert, egy pillanatig azt hitte, hogy a pasas Iegyvert akar el-
huzni, es rakialtott: Rendr vagyok! aztan vegre elhalaszta a jelvenyt
is a zsebebl.
A IerIi azonnal megknnyebblt. Jesszusom mondta , miert nem
mondta mindjart? Azt hittem, kabitoszeres vagy valami.
ljn odebb mondta Serpico. Be akarok szallni.
Mi a hezag, biztos ur?
Mozgas! mondta Serpico. Beszallt a kocsiba, es raparancsolt a pa-
sasra, hogy adja at neki a nagykabatja jobb zsebeben lev papirlapot. Meg-
nezte, latta rajta a sajat kezjegyet es krlbell ketszaz Iogadast. Aztan el-
vette a pasas nevjegy tarcajat, megallapitotta, hogy Rudolph Santobellonak
hivjak, Queensben lakik, a Booth Street 65-84. alatt, es talalt a tarcaban
meg harom papirlapot, tbb szaz Iogadassal. A szelvedn a napellenz m-
gtt IelIedezett meg tovabbi nyolc papirlapot, a begyjtk Ieljegyzeseivel.
Santobellonak ekkor mar a kezeben volt egy kteg szazdollaros. Lesza-
molt belle hatot, es odalkte Serpiconak. Tessek mondta , lassa,
hogy rendes vagyok magahoz.
Nem vagyok benne a buliban mondta Serpico. Csak igy tovabb, es
meg nagyobb zrbe kerl.
Serpico bevitte Santobellot az ottani krzetbe, a 42-esbe, ott hagyta,
hogy vegyek nyilvantartasba, meg visszament a kocsihoz, hogy tovabbi
bizonyitekokat keressen. Nem talalt semmit. Visszatert a kapitanysag ep-
letebe, de Santobellot az els pillantasra nem latta sehol. Vegl is a detekti-
vek szobajaban akadt ra. Nem akart hinni a szemenek. Santobello ott lt
egy asztal mellett, selyemltnyben, gyemant nyakkendtvel ugyani-
lyen gyemant volt az ujjan lev gyrben , s baratsagosan beszelgetve
kavezott nehany detektiv meg civil ruhas rendr tarsasagaban.
He, maga! mondta Serpico. Jjjn csak ide!
Minek? kerdezte Santobello, arnyalatnyi meltatlankodassal a hang-
jaban.
Hogy minek? kerdezte Serpico dhsen es elkepedve. Jjjn csak
ide, es ritse ki a zsebeit.
Nem vagyok kteles. Nem megyek.
Ide Iigyeljen mondta Serpico. Maga le van tartoztatva. A:onnal
ritse ki a zsebeit!
Mi az, kezdnk gorombaskodni?
Megmutatom en maganak, mi a gorombaskodas! mondta Serpico.
Odaugrott Santobellohoz, nekilkte a Ialnak, raparancsolt, hogy Iorduljon
meg, tamaszkodjon neki a tenyerevel, es terpessze szet a labat, aztan
nekiallt megmotozni, akar egy gyanusitottat az utcan.
Az egyik detektiv odaszolt Serpiconak: He, lassabban a testtel. Rudy
sokunknak jo baratja.
Ne sse bele az orrat! csattant Iel Serpico. Ez az en skalpom.
BeIejezte a motozast. Most pedig megtudja, milyen erzes Iogolynak lenni
mondta, azzal Santobellot a szoba sarkaban lev racskalitkahoz kiserte,
kinyitotta az ajtajat, es belkte rajta.
A kalitka krlbell negy negyzetmeteres lehetett. Mar volt benne ket
mocskos, klendez kabitoszeres, Iolyt a szemk is, meg az orruk is, s a
testk tele volt sebekkel. Santobello gyorsan hatat Iorditott nekik, az arcat
nekinyomta a racsnak, az ujjait kidugta a lyukakon, s igyekezett minel
tavolabb maradni a kabitoszeresektl. Nem szolt mar semmit, es nem
szoltak a detektivek es a civilruhasok sem.
Serpico krlbell egy ora hosszat a kalitkaban hagyta, aztan megbi-
lincselte, es bevitte a kerleti, kapitanysagra leIenykepeztetni. Santobellot
bedugta a Iotosoknal egy rizetescellaba, meg atment a Bngyi
Nyilvantarto Hivatalba, hogy ellenrizze a priuszat. Amikor megtudta, mi
van a rovasan, a szo szoros ertelmeben reszketni kezdett a dhtl. Meg
akkor is alig tudott uralkodni magan, amikor visszament Santobellohoz.
Rohadt csirkeIogo! Szet kene kennem a Ialon. Szep kis priusza van.
Santobello sszehuzta magat. Akkor meg srac voltam mondta.
Leltem a bntetesemet.
Igen, persze mondta Serpico. Aztan Ielhivta a 42. krzetet, es a tele-
Ionhoz kerte azt a detektivet, aki kiIogasolta Santobelloval valo banasmod-
jat. Itt Serpico beszel mondta. Tudja meg, hogy a maguk hires Rudy
haverja eletIogytiglanra volt itelve, csak tizent ev utan kiengedtek. Tudja,
miert lt?
Nem.
Rendrgyilkossagert! orditotta Serpico. Rendrgyilkos a nyomo-
rult! Meselje el a baratainak is, maga szarhazi.
Egy pillanatig csend volt a vonal masik vegen. Nahat jtt a sert-
dtt, bamba valasz. Honnan tudhattuk volna?
TIZENNEGYEDIK FEJEZET
1969 januarjaban a vadeskdtszek beIejezte a kihallgatasokat, es hozzaIo-
gott jelentese elkeszitesehez. A vadeskdtszek lesei elmeletileg titkosak,
megis az trtent, hogy Serpico kzvetlenl Eszak-Manhattanbe, az ottani
civilruhasokhoz valo athelyezese eltt belebotlott egyik regi baratjaba,
egy rendrbe, akivel egytt dolgozott Brooklynban, s aki most szinten
civilruhas volt, es kiderlt rola, hogy, ugy latszik, mindent tud. A
teremtesit, Frank mondta , az a hir jarja, hogy te a vadeskdtszek eltt
mindent kitalaltal.
Mit vartak tlem? vagott vissza Serpico. Hogy ilyen szar alakok
miatt kitrjem a nyakam?
Mindenki azt mondja, hogy ha raIizettel, magadra vess.
Hogyhogy raIizettem?
tven rongyot kaphattal volna, ha tartod a szad. Most meg mindenki
ovakodni Iog meg csak a kzeledbe is menni. Senki nem akar kellemetlen-
seget.
Serpico meg kevesbe volt elragadtatva attol, hogy Eszak-Manhattanbe
osztjak be, amikor megtudta, hogy uj parancsnoka Philip Sheridan, akit
krzeti Ielgyelbl Ielgyelve leptettek el nyilvan azert, gondolta gu-
nyosan Serpico, mert olyan kivalo nyomozomunkat vegzett a 7. rendrke-
rletben elharapozott korrupcio Ielderiteseben. Amikor Serpico szolgalat-
tetelre jelentkezett, pontosan ugy Iogadtak, ahogyan baratja megjosolta:
mintha nem letez szemely lenne. Az eszak-manhattani civilruhasok hiva-
talaban krlbell egy tucat civilruhas ldgelt vagy alldogalt, kaveztak es
tereIereltek. Serpicorol szandekosan nem vettek tudomast. Senki sem szolt
hozza, meg csak ra sem neztek.
Es aztan megtrtent...
Ahogy Serpico ott alldogalt egyedl, hozzasetalt egy civilruhas. Gn-
dr, Iekete haju, vizenys kek szem ir volt. Krlbell egy meterre tle
megallt, benyult a zsebebe, es elvett egy kest. Nem nyitotta ki, ugy tartot-
ta a tenyeren. A tbbiek elnemultak. Serpico a szeme sarkabol latta, hogy
nemelyikk elegedetten vigyorog. A civilruhas, akinel a kes volt, megszo-
lalt: Tudjuk, hogy kell elbanni a magadIajta alakokkal. Kinyujtotta a
jobb kezet, amelyikben a kes volt, a hvelykujjaval megnyomott a nyelen
egy gombot, mire kiugrott a tizenhet centis penge, a hegyevel elre. Ki
kene vagnom a nyelvedet mondta a civilruhas.
Serpico megIeszlt. Nezte a civilruhast, a kest, a Iigyel, elegedetten vi-
gyorgo arcokat. Hihetetlen volt, hogy ez csakugyan egy rendrkapitanysa-
gon trtenik, es ahogy kesbb elmondta, ez villant az agyaba: ,Meg akar-
nak Ielemliteni. Tudta, hogy tennie kell valamit, csak azt nem tudta, hogy
mit.
Aztan eszrevette, hogy a kes megmozdul. Nem varta meg, hogy rajj-
jn, mi akar lenni ez a mozdulat, mi a masik szandeka. Valamennyi reIlexe
mkdesbe lepett. Hirtelen Ielemelte a bal karjat, es lecsapott a civilruhas
csuklojara. A kes nagyot csattant a padlon.
Ugyanezzel a mozdulattal jobb kezevel elkapta a civilruhas jobb kezet a
tenyerenel Iogva, lerantotta es hatracsavarta. A civilruhas Ielvlttt. De
Serpico tovabb csavarta hatraIele a kezet, ugyhogy a civilruhas kenytelen
volt megIordulni, hogy el ne trjn a csukloja.
A civilruhas teljesen tehetetlen volt. Fajdalmaban nyszrgve a padlo
Iele grnyedt meg mindig nem ocsudott Iel a meglepetesbl sem ,
mikor Serpico hirtelen elengedte a kezet, es lktt rajta egyet a terdevel. A
civilruhas teljes hosszaban hasra vagodott a padlon. A kes nehany centire
volt kinyujtott kezetl. Serpico azonnal ravetette magat. Elrantotta
automata pisztolyat, a Browningot, kibiztositotta, es a tarkojahoz nyomta.
Egy mozdulat, te strici mondta , es szetloccsantom az agyveldet!
A civilruhas teste elernyedt, az arca annyira a padlonak nyomodott,
hogy meg sem tudott szolalni. Serpico tovabbra is a tarkojanak nyomva a
Iegyvert krlnezett a szobaban. Mindenki dermedten allt vagy lt a
helyen, mar senki sem vigyorgott.
Talan harminc masodperc telhetett el igy, mikor az egyik zsaru vegre
idegesen khecselt egyet, es megszolalt: Jesszusom, csak nem egy
negyvents?
Nem. Kilencmillimeteres mondta Serpico.
O, szoval az uj Browning, mi? Hany golyo van benne?
Tizennegy.
Tizennegy? Minek neked tizennegy golyo?
Hanyan vagytok itt a szobaban?
He, ide Iigyelj! Mi csak treIalunk.
Egen. En is mondta Serpico. Hatralepett a padlon hever embertl.
A civilruhas ovatosan hatraIorditotta a Iejet, es Ielnezett Serpicora.
Szentseges szzanyam lihegte , csak vicceltem. Vicc volt az egesz.
Aztan mikor Serpico visszadugta a Browningot a pisztolytaskaba, Ielta-
paszkodott es kirohant a szobabol.
Hmm... azt hiszem, a legokosabb, ha megmutatom, hol talalod a kavet
szolalt meg egy masik civilruhas.
Sheridan Ielgyel azonnal kiemelte Serpicot Eszak-Manhattanbl, es ide-
iglenes szolgalatra a ,kurvaklnitmenybe osztotta be. Ez a prostitual-
takra vadaszo alakulat a nyugati tvennegyedik utcaban lev 18. krzetbl
indult portyaira. Aznap este Serpico ezt irta a naplojaba, melyet nem
rendszeresen ugyan, de vezetett: ,Vegre megkaptam a jutalmamat, amiert
jo Iiu vagyok. Szajhak utan szimatolhatok a Times Square krl.
Nemelyik rendr szivesen dolgozott a kurvaklnitmenyben. A letartoz-
tatasi kvota Iejenkent es ejszakankent egy volt. A trveny szerint csak azt a
lanyt lehetett letartoztatni, aki kezdemenyezen lepett Iel, Ielajanlotta a ne-
mi aktust, st azt is megmondta, hogy mennyit ker erte. De sok civilruhas
Itylt az eIIele Iinomsagokra: elkapta az els utcalanyt, akit meglatott, a
letartoztatasahoz szkseges parbeszedet egyszeren kitalalta a jegyz-
knyv szamara, es arra az ejszakara vegzett is. Ezt az eljarast knnyen meg
lehetett indokolni a birosagi eljarassal: a letartoztatott prostitualtat tiz eset
kzl kilencben masnap reggel ovadek elleneben szabadlabra helyeztette a
stricije, s a lany este mar ismet strichelt.
Serpico elhatarozta, hogy ha mar egyszer kenytelen ilyen alantas mun-
kat vegezni, legalabb pontosan a trveny elirasai szerint csinalja. Akarmi-
lyen sok idejet vette is igenybe, nem Ioganatositott egyetlen latszat letar-
toztatast sem. Ennek az lett a kvetkezmenye, hogy lakasanak Irdszoba-
ja a Perry Streeten egy szinhazi ltzhz kezdett hasonlitani: megtelt
sminkes- es hajIestekes vegekkel. Folyton uj meg uj Iormat adott a sza-
kallanak, neha bozontosra megnvesztette, neha meg kecskeszakalla nyir-
ta. Rengeteg kelleke volt, Ileg IejIed: egy nagy, szeles karimaju, Iekete
kalap, egy kemenykalap, ket-harom puhakalap es egy svajcisapka. Tbb
klnbz szemvege is volt, ugy szedte ssze ket, volt kztk szarukere-
tes, drotkeretes, st egy csiptets szemveg is. Felhasznalta a pipagyjte-
menyet is: klnsen egy hosszu csibukkal ert el sikereket. Neha setapalcat
is vitt magaval, akarmilyen ovatosak voltak a kurvak, setapalcat latva soha-
se gondoltak rendrre. Hogy alcazasa meg tkeletesebb legyen, Serpico
egypar ltnyebe klIldi cimkeket varrt, neha Iekete szemkendt viselt,
szerzett egy csomo hasznalt tengerentuli repljegyet, s mivel elIordulha-
tott, hogy a lany valamiIele szemelyazonossagi igazolvanyt is latni akar,
egy svajci utlevel boritojaba tette bele az utlevelet, a Ienykepnel kinyitva.
Ezenkivl allandoan maganal hordta az Americana-szallo szobajanak
a kulcsat, amelyet egyik baratja elIelejtett leadni, mikor a szallodabol el-
kltztt. Ezt ezennel leIoglalom mondta neki Serpico , rendrsegi
celokra.
Igy Ielszerelve vetette magat az ejszakai eletbe a bamulatos utanzo-
kepesseggel rendelkez Serpico, hol mint Max, a mncheni srgynk, hol
mint Carlos, a madridi gyaros, hol meg mint Llewellyn, a londoni gyved.
Egyik maszkja, amelyben ugy Iestett, mint valami szkeveny egy memno-
nita teleplesrl dus szakallal, a szeles karimaju Iekete kalapban es boka-
ig er, Iekete telikabatban , szinte magneskent vonzotta a prostitualtakat.
Csakhogy a maszk tulsagosan is hatasosnak bizonyult. A Times Square
prostitualtjai kzt hamarosan jelszo lett, hogy ,ovakodni a Szakalltol.
Serpico erre akkor jtt ra, amikor egyszer a nyugati Negyvenhetedik utcan
baktatott a Hatodik Avenue Iele. Eltte egy ugyanolyan dus szakallu IerIi
remenytelenl probalt kapcsolatot teremteni a jardan sorakozo prostitualtak
valamelyikevel. A lanyok ugy rebbentek szet a kzeledtere, mint a
musztangok, mikor be akarjak Iogni ket, sikitozva, hogy: Vigyazz, itt a
Szakall! Jn a Szakall! s miutan nehany haztmbbel odebb ugyanez
trtent a Hatodik Avenue-n is, Serpico latta, hogy a teljesen megzavarodott
IerIi magahoz int egy taxit, es elhajtat. Kelletlenl belatta, hogy a szakallat
alaposan meg kell nyirnia.
Tekintettel a trvenynek a prostitualtak letartoztatasat szabalyozo eli-
rasaira, Serpico nem hordhatta maganal az automata Browningjat, se szol-
galaton kivli 38-asat, amelyet a tbbi civil ruhas hasznalt, ugyanis az ut-
calanyok mindig hozzadrgldtek, mieltt ajanlatot tettek volna, hogy ki-
tapogassak, nincs-e nala valami, ami arra vallana, hogy rendr. Ugyanak-
kor sok lany veszelyes volt: megtamadta es kiIosztotta kuncsaItjat, mihelyt
az leIekdt vele. Ezert aztan Serpico vasarolt egy kis 25-s pisztolyt, es be-
dugta a sliccenel az alsonadragjaba. Ha egy kurva odanyult neki, az mar
mindenkeppen nyilt szexualis ajanlatnak szamitott, ha meg bajba kerlt, le-
huzhatta a sliccen a cipzarat, mintha egeszen masvalami jarna az eszeben.
Nem is egyszer rakenyszerlt. Egy Times Square krnyeki mocskos szallo-
dai szobaban ket lany peldaul hirtelen kest rantott ra, es Serpico penzet k-
vetelte. Ejnye Ielelte, hanyagul elveve a pisztolyt , nem szorakozhat-
nank elbb egy kicsit?
A 25-s olyan artalmatlannak latszott, hogy az egyik lany gunyosan
elvigyorodott. Hat ez meg mi a Iene? ngyujto? es Serpico kenytelen
volt egy golyot ereszteni az agyba, hogy meggyzze az ellenkezjerl.
Noha Serpico iratai, peldaul svajci utlevelboritoja, nem alltak volna ki
az alaposabb vizsgalatot, a legtbb utcalany ha eppen csak Ielmutatta is
hajlando volt elhinni, hogy minden rendben. Nemelyik azonban rendkivl
gyanakvo volt. Egy este Serpico a Central Park deli resze Iele tartott. Az
egyik szalloda Ialanak egy lany tamaszkodott. A szalloda mellett volt egy
csemegebolt. Amikor Serpico kzelebb ert hozza, a lany bement a boltba.
Rendkivl hideg volt, s mikor Serpico odaert, ahol a lany elzleg allt, esz-
revette, hogy egy melegitakna van ott. Hogy egy kicsit megmelegedjen,
elhatarozta, hogy ott marad egy darabig. Mar szinte el is Ieledkezett a lany-
rol, amikor az kijtt a csemegeboltbol, es raszolt: He, az az en helyem!
Szke volt, vonasai mint egy utcagyereke, csizma volt a laban, de olyan
rvid kabatot viselt, hogy szinte a combja is kilatszott alola. Valoszinleg
call-girl, gondolta Serpico, csak aznap este nem hivtak sehova. Gyakran
csak az utolso pillanatban dnttte el, hogy milyen szerepet jatsszon. Hir-
telen nagyon europainak erezte magat, Antoine-t jatszotta meg, a brsszeli
gyemantkereskedt, es ers Irancia akcentussal valaszolt: O, bocsanat.
Excuse:.
A lany ujult erdekldessel nezett ra. Maga hova valo?
Hogy is mondjak? La Belgique.
Fizetne nekem egy pohar italt?
O, termeszetesen.
Hat akkor menjnk be ide mutatott a lany a szalloda barja Iele.
Amikor odabent levetette a kabatjat, Serpico latta, hogy a szoknyaja alig
takarja el a Ieneket, es a pulover megIeszl a keblen. Kezdte sajnalni, hogy
szolgalatban van.
Mit iszunk? kerdezte a lany.
Talan egy kis konyakot.
A lany csettintett az ujjaval a pincernek: Ket Remy Martint aztan
Serpicohoz Iordult: Ha Belgiumbol valo, vous parle: franais.
Mais oui, fe parle franais. Hogyhogy maga is beszel Iranciaul?
Kanadabol valo vagyok adta meg a magyarazatot a lany. Apropo,
hol lakik?
Az Americanaban Ielelte Serpico, es meglobalta a kulcsat. Hotel
Americana.
Gondolom, van utlevele?
Certainement mondta Serpico, es megvillantotta svajci utlevelbori-
tojat a bar homalyos vilagitasaban.
Megnezhetnem kzelebbrl?
Serpico biztos volt benne, hogy a lany most mar rajn a trkkre, de
aztan tett egy sztns mozdulatot. Volt egy jelveny a gomblyukaban
Lenin kepevel egy baratjatol kapta, aki nemreg tert haza oroszorszagi
utazasarol , ramutatott es azt mondta: Nem szivesen mutatom meg
senkinek az okmanyaimat; tudja, politique vagyok.
O! Ertem mondta a lany.
Miert szeretne megnezni az okmanyaimat?
Mert szeretnek biztos lenni benne, hogy nem New York-i rendr.
Oo, lala mondta Serpico , mar hogy lennek rendr?
Ne sertdj meg, szivi mondta a lany. Mi lenne, ha eljnnel velem?
De penzbe kerl am.
Mennyibe?
Szaz dollarba.
De szivi mondta Serpico. En nem megvasarolni szeretnelek. Csak
klcsnvenni egy kis idre.
A minseget meg kell Iizetni.
A minseget?
Szo lehet egy kis extrarol is, ha akarod.
A taxiban a lany odaszolt a soIrnek: Az Americanaba! Serpico meg
azt mondta: Sajnalom, szivi, de abba kell hagynom a komediazast. Csak-
ugyan rendr vagyok. Megmutatta a jelvenyet. Es maga le van tartoz-
tatva.
Eltartott egy pillanatig, amig a lany IelIogta a dolgot, aztan hideg tekin-
tetet vetett Serpicora. Mocskos egy alak mondta vegl , de erti a
dolgat.
Serpico krlbell t hetig dolgozott a kurvaklnitmenyben, aztan
szabadsagra ment. A vadeskdtszek meg elutazasa eltt vadat emelt a 7.
rendr kerlet nyolc civilruhasa, kztk Stanard, Zumatto es Paretti ellen,
es Serpiconak visszateresekor tapasztalnia kellett, mennyire vigyazni kell
minden lepesere egy becsletes rendrnek, ha keresztezni mereszeli a
becstelenek utjat.
Beutazta Svajcot, Ausztriat es Olaszorszagot, meglatogatta szlei roko-
nait a Napoly melletti Caserta varosaban, aztan tovabbutazott Spanyolor-
szagba. Madridban veletlenl elhaladt egy zlet eltt, amelynek a kirakata
tele volt kesekkel, es bement, hogy megnezze ket. Az egyik klnsen
megnyerte a tetszeset. Rugos kes volt, de a pengeje nem oldalt nyilt, ha-
nem a hegyevel elre ugrott ki. Ilyen kest New Yorkban a trveny ertelme-
ben se rendrk, se civilek nem hasznalhattak, de azert sok rendr hordott
ilyet maganal. Mivel ha burkoltan is, de annyiszor megIenyegettek, gon-
dolta, hogy esetleg jol jhet neki a kes, es azt mondta a boltosnak, hogy
masnap valoszinleg visszajn, es megveszi. De masnap reggel elaludt, es
mar nem volt ideje visszamenni a boltba, ha el akarta erni a kirandulasa
utolso allomasara, Londonba indulo replgepet.
Londonbol egyenesen New Yorkba replt. A Kennedy replteren a
vamnal atadta az utlevelet, orvosi bizonyitvanyat es a nyilatkozatot arrol,
hogy miket vasarolt. A vamos megnezett egy pultjan hever nevsort, es
hirtelen egy kicsit idegesen pillantott Serpicora. Felszolitotta, hogy varjon,
eltnt egy irodaajto mgtt, s krlbell egy perc mulva tert vissza.
Valami hiba van? kerdezte Serpico.
A, semmi Ielelte a vamos.
A poggyaszellenrzesnel egy masik vamos Ielszolitotta, hogy nyissa ki
ket brndjet, es nekilatott atkutatni ket. Talan megkimelhetem a
Iaradsagtol mondta Serpico. Kollega vagyok.
A vamos lathatolag elkepedt: Hol?
A New York-i rendrsegnel mondta Serpico, es megmutatta a
jelvenyet.
Egy pillanat mondta a vamos , utana kell neznem valaminek.
Serpico csak bamult, hogy elmegy, es tanacskozni kezd ket ellenrrel.
Az egyik ellenr vissza is jtt vele. Fogja a brndjeit, es jjjn velem
mondta Serpiconak.
Serpicot bevezette egy kis szobaba, ahol ket masik vamr mar varta.
Raparancsoltak, hogy vetkzzn le. Mar eppen tiltakozni akart, amikor
egyszerre csak rajtt, hogy mirl van szo, es ugy dnttt, hogy csendben
marad. A tbbi rendr mindig szentl meg volt gyzdve rola, hogy mivel
Greenwich Village-ben lakik, nyilvan marihuanat vagy hasist sziv, es a
vamrk most ilyesmit keresnek nala. A dolog valahogy megrendezettnek
latszott, de mivel a vamszabalyok nem mondtak ki, hogy egy rendrt nem
lehet atkutatni, ugy gondolta, nincs ertelme cirkuszt csinalnia, nehogy a
vegen rakerljn a minsitesi lapjara.
Igy aztan alavetette magat a megalazo testi motozasnak, es a brndjeit
is aprolekosan atkutattak. Amikor talaltak egy csomag Ty-Phoo teat, ame-
lyet Londonban vasarolt, valosaggal lazba jttek. Kiboritottak a csomagot,
de csak tea volt benne. Vegl az egyik vamr az ellenr Iele Iordult, es
megvonta a vallat. Az ellenr dhs pillantast vetett Serpicora, es kivihar-
zott a szobabol.
A vam terleterl kiIele menet Serpico eszrevette azt a vamost, aki els-
nek turt bele a poggyaszellenrzesnel a brndjebe. Mi volt ez tulajdon-
keppen? kerdezte tle.
Becsletistenemre nem tudom. En csak azt mondtam nekik, hogy
maga rendr, mire k csak annyit mondtak, hogy tudjak.
Serpico elmeselte neki, hogy Madridban majdnem vasarolt egy rugos
kest, mire a vamos azt mondta: Jo, hogy nem vette meg. Ha le akartak
Ilelni, es alighanem azt akartak, bven lett volna ra okuk.
Serpico kenytelen volt meghajolni ennyi IurIang eltt.. Ha valaki
nagyon akarja, akar ki is rugathatja a testletbl, arrol nem is beszelve,
hogy ez diszkreditalna a tanuvallomasat a 7. rendrkerlet civilruhasai
eltt, akik birosag ele kerlnek.
Krlbell egy hetig meg a Times Square krl dolgozo kurvaklnit-
menyben teljesitett szolgalatot, aztan visszahelyeztek az Eszak-Manhattan-
ben kerleti szinten dolgozo civilruhasokhoz. A civilruhassal trtent ssze-
tkzese utan, aki kest rantott ra, a tbbiek kepletesen szolva, labujjhegyen
jartak ugyan krltte, de tovabbra is teljesen kikzsitettek maguk kzl.
Majdnem eljutott odaig, hogy nem birja tovabb. Mar a kurvaklnit-
menyhez valo beosztasat is lealazonak erezte, es a vamnal trtent incidens
se javitott a hangulatan. De mindennel jobban lesujtotta a vadeskdtszek
dntese. Minden igeret es megnyugtatas ellenere, amelyet a bronxi allam-
gyeszsegtl kapott, hogy alapos vizsgalatot inditanak a rendrsegen, a vad-
eskdtszek csak nyolc civilruhas, nyolc alacsony rangu rendr ellen emelt
vadat. Egy szo se hangzott el se a magasabb rangu rendrk, se a rendszer
ellen, es nem is tettek ellenk semmit. Azok utan, amiken keresztlment,
nyolc rendrre haritjak az egesznek az odiumat, es a szervezett korrupcio
Iolyik tovabb, mintha a nyolc rendr soha nem is letezett volna. O meg ugy
jar a tbbi rendr kzt, mint a kzepkorban a belpoklos, csengvel a
nyakaban.
Aztan Serpico megismerkedett Paul Delise Ielgyelvel.
Philip Sheridan kilepett a rendrseg ktelekebl nyilvan nem birta
idegekkel, hogy en is rendr vagyok, gondolta Serpico, mikor erteslt a
dologrol , es az eszak-manhattani civil ruhas rendrk uj parancsnoka
Paul Delise lett. Alacsony, kemenyktes, halk szavu, szuros barna szem
ember volt. Amikor elszr meglatta Serpicot a hivatalban a tbbiektl
elklnlve, szakallasan, bozontos hajjal, katonazubbonyban, Iarmerban es
szandalban, vallan az ocska gazalarctokkal, amelyben Serpico a 38-as
szolgalati revolveret tartotta, mivel az vere csatolt pisztolytaskaban a
Browning automata pisztoly volt , Delise azt gondolta rola, hogy nyilvan
besugo, es meg is jegyezte magaban, hogy szolni Iog az embereinek, ne
tegyek ilyen nyiltan kzszemlere a besugoikat.
Masnap, mikor Delise ismet meglatta Serpicot, ugyanugy ltzve, s meg
mindig elklnlve a tbbiektl, megkerdezte az egyik embertl, hogy
kicsoda. Az? Serpico. ,Alruhaban van. Eddig a kurvaklnitmenyben
volt.
Delise odament Serpicohoz, bemutatkozott neki, es megkerte, hogy
menjen be vele az irodajaba. Amikor kettesben voltak, Delise megkerdezte:
Nem rokona veletlenl a 7. rendrkerletben dolgozo Frank Serpiconak?
Serpico ovatosan nezett Delise-re. Kivancsi volt, mire megy ki a dolog,
miIele ujabb megalaztatas kvetkezik. Vegl is kihivoan igy valaszolt:
En vagyok az. En vagyok Frank Serpico.
Delise Ielgyel Ielallt, megkerlte az iroasztalat, es kezet nyujtott Ser-
piconak. Szeretnem megszoritani a kezet mondta. Nagyszer szol-
galatot tett a testletnek. Diszere valik a rendrsegnek, es Ienemod bator.
rlk, hogy alattam szolgal, legalabb van valaki, akiben megbizhatok.
Maga olyan szamomra, mint egy korty Iriss leveg.
Serpico egy pillanatig azt hitte, hogy otromba treIa az egesz, de aztan
jobban megnezte Delise-t, es rajtt, hogy a Ielgyel a legkomolyabban
beszel. Tularado rm tlttte el. Igy meg egyetlen Ieljebbvaloja se beszelt
vele. Meg sohasem hallott Delise-rl, de a kesbbiekben megtudta, hogy
olyan egyenes es becsletes ember hireben all, hogy a tbbi rendr a hata
mgtt gunyosan csak ,Szent Pal-kent emlegeti.
Delise megkerdezte Serpicotol, van-e valaki a csoportban, akivel
szivesen dolgozna egytt, akinek a tarsasagaban jol erezne magat.
Serpico kenyszeredetten elmosolyodott. Nem az a problema, hogy en
kivel dolgoznek szivesen. Hanem az, hogy velem ki dolgozna szivesen.
Hat ha nem sikerl ilyen embert talalnunk mondta Delise ,
dolgozom magaval en.
Igy is lett. Szinte hallatlan volt, hogy egy olyan rangu es koru tiszt, mint
Delise tveneves volt , haztetkn maszkaljon, mellekutcakban lopa-
kodjon, hatso udvarok keritesein masszon keresztl, de Delise mindezt
megtette Serpico tarsasagaban, es lathatolag elvezte is a dolgot. Serpico
neha aggodott is miatta, de Delise megnyugtatta: Kutya bajom. Vegre
ismet rendrnek erzem magam.
1969 tavaszan es nyaran szinte mindvegig egytt dolgoztak. Delise volt
az els Ielettese, akit Serpico annyira tisztelt, hogy ,,Ink-nek szolitotta,
es mindig ugy emlekezett vissza erre az idszakra, mint rendri palyaIuta-
sanak legszebb szakaszara. Meg bozontosabbra nvesztette a hajat es a sza-
kallat, s hogy meg inkabb az utcan csavargo kabitoszeresnek nezzek, gyak-
ran elszivott ehgyomorra egy Iekete olasz manilaszivart, amitl csakugyan
olyan kabultnak latszott, mintha csak az iment adott volna be maganak egy
heroininjekciot. Ha kiszurt valahol egy lottoirodat, rendszerint a kvetkez
modon jart el: egy haztetrl Iigyelte egy darabig a Iorgalmat, aztan Ielker-
te Delise-t, hogy legyen a segitsegere, mikor lecsap ra: ugorjon be egy pad-
lasablakon, rohanjon le egy pince lepcsjen, vagy alljon el egy mellekut-
cat. Serpico egy masik csele az volt, hogy mikor Ieltnes nelkl akarta jar-
ni Eszak-Manhattan utcait, narancsot vagy grapeIruitot majszolt, mint vala-
mi otthontalan csavargo, s ha Delise-nek talalkozoja volt vele valamelyik
haztetn, csak nyomon kellett kvetnie a Serpico altal eldobalt narancs-
hejakat.
Delise es Serpico beszelt a lehetsegrl, hogy esetleg Eszak-Manhattan-
ben is mkdik olyan korrupcios szervezet, mint a 7. rendrkerletben, de
hirnevk miatt annyira elszigeteldtek a tbbi civilruhastol, hogy keptele-
nek voltak barmit is kiszurni.
Aztan egy szep napon Serpico jelentette Delise-nek, hogy alighanem si-
kerlt egy jelentsnek latszo lottoirodara bukkannia. Harlemben, a Lenox
Avenue-rol nyilo egyik utcaban mkdtt, egy temeletes eplet Ildszint-
jen lev zlethelyisegben, amelynek a kirakatai be voltak Iestve, hogy ne
lehessen belatni. Annyira jelents volt, hogy a haztmb mindket vegen
egy-egy ado-vevvel Ielszerelt rszem allt, s egy harmadik, szinten adove-
vvel, pontosan az zlethelyiseg eltt rkdtt. Az utcaban csak Ieketek
laktak, s akarmilyen ketes volt is a klseje, Serpico nem tartotta valoszin-
nek, hogy el tud haladni az rszemek mellett, anelkl hogy IelIigyelnenek
ra. A tetrl, ahonnan megIigyelte a mveletet, latott egy pinceajtot. Az
zlet kzeleben volt egy sikator is, de az zlet eltt posztolo rszem gyak-
ran elsetalt odaig, vagyis knnyen eszrevehette, ha azon jn vegig valaki.
Serpico azt mondta Delise-nek, hogy a legokosabb volna az irodara az ep-
letbl lecsapni: lerohannak a tetrl a lepcsn, aztan ki a kapun. Az zlet
ajtaja csak mintegy hat meterre van a kaputol, meglepetesszeren rajta-
thetnek.
Delise egyetertett a tervvel. Felmasztak a parhuzamosan Iuto utcaban az
egyik berkaszarnya tetejere, s a haztetkn keresztl kinlodtak at magukat
annak az epletnek a tetejere, amelyikben az zlet volt. Serpico kilesett a
tet pereme Iltt, es latta, hogy a helyzet valtozatlan: az rszemek a
posztjukon allnak, s az zlet ajtajan ki-be jarnak a Iogadok.
Tervk az volt, hogy Serpico megy le elsnek a lepcskn, s Delise
utana, arra az esetre, ha valami zr lenne. Csakhogy mikor Serpico kilepett
az eplet kapujan, az rszem eppen arra nezett, es meghkkenve meredt ra.
Raismert, mert jelen volt egy masik lottozer letartoztatasanal, amelyet
Serpico ket hettel azeltt Ioganatositott. Elorditotta magat: Bezarni! es
berohant az zletbe. Mire Serpico az ajtohoz ert, az mar be volt reteszelve.
Serpico a nagy sietsegben elejtette rendrsegi ado-vevjet, s az darabokra
trt a jardan. Megnezte, aztan szemgyre vette a bezart zletajtot, s hirtelen
dheben, hogy kudarcot vallott, Ielkapott egy szemetesvdrt, bevagta a
kirakatba, es utana ugrott.
Odabenn nehanyan mar kezdtek egetni a papirokat. Allj, rendrseg!
kialtotta Serpico. Keze a gazalarctokban volt, amelyben a szolgalati revol-
vere lapult, megmarkolta, de nem huzta el. Nehany riadt Iogado a Ialhoz
lapult.
A kvetkez pillanatban mar Delise is ott allt Serpico mellett. Az iroda
vezetje egy olyan ember volt, akit a rendrseg ,nagy begyjtkent hata-
rozott meg. Harom segedje is segitett jegyezni a Iogadasokat. A begyjt
komor kepet vagott, amikor Serpico bizonyitekul sszeszedte a szelvenye-
ket. Keszpenzt csak keveset talaltak, de ez nem volt szokatlan; a nagy iro-
dakbol a penz ugyanolyan gyorsan el is tnt, mint amilyen gyorsan beIolyt.
Szinte azonnal megjelent a szinen a begyjt ellenre. Ember
kialtott Iel , mi ez? Honnan valok maguk?
A kerletbl mondta Serpico.
A kerletbl? kerdezte emelt hangon, Ielhaborodva az ellenr.
Nem hiszem. Hiszen az iment Iizettem a kerletnek. Az ellenr Serpico
jelvenye szamat akarta latni, s mikor Serpico megmutatta, ismet morogni
kezdett. De hiszen Iizettem a kerletnek. MiIele zsarolas ez?
Kinek Iizetett a kerletben? kerdezte csendesen Delise.
Az ellenr Ielelni akart, de meggondolta magat. Kivancsian megnezte
Delise-t, aztan azt mondta: Senkinek. Senkinek se Iizettem.
Oke, indulas! mondta Serpico a begyjtnek.
Alljon meg a menet tiltakozott az ellenr. O csak az emberem. Ha
mar mindenaron be kell vinnik valakit, vigyenek be engem.
Ha jnni akar, jhet Ielelte Serpico , de az embere is jn.
Nem megyek sehova mondta a begyjt. Ha be akarnak vinni,
hurcoljanak ki, ha tudnak, a tmegen keresztl. Nezzek meg, mekkora cs-
dlet van az zlet eltt.
Delise megprobalt segitseget kerni az ado-vevjen, csakhogy az a
Ialakon bell nem mkdtt. Ide Iigyeljen, Ink mondta Serpico.
Azt hiszem, a pincen keresztl ki tudok jutni. S mig Delise az zletben
levket sakkban tartotta a revolverevel, Serpico kibujt a pinceablakon a
sikatorba, onnan egy udvaron at kirohant az utcara, es egy teleIonIlkebl
segitseget kert.
Mikor a tmeg meghallotta az URH-s kocsi szirenajat, azonnal szetosz-
lott, es Serpico meg Delise kivezette Ioglyait az utcara. A rendrseg lepen-
zeleserl azonban semmi tbbet nem tudtak kiszedni bellk. De mivel el-
hangzott az els utalas arra, hogy Eszak-Manhattanben is mkdik a val-
lalkozas, tovabb tapogatoztak, es arra a kvetkeztetesre jutottak, hogy az
itteni sokkal krmnIontabb, mint a 7. rendrkerleti volt. A legtbb, amit
Serpico ki tudott szedni nehany besugojabol, az volt, hogy a penzt itt egy
nyugalmazott rendrkbl allo ,gynkseg szedi be, nem maguk a civil-
ruhasok. Ennel tbbet a sajat alakulataban elszigetelt Delise nemigen tehe-
tett. Vegl is Ielhivta McGovern ellenrz IIelgyel-helyettest, hogy te
kerjen segitseget a nyomozashoz. McGovern akkor eppen hazon kivl volt,
es Delise-nek csak egyik legIbb munkatarsaval sikerlt beszelnie. Mikor
elmondta, mi a problemaja, azt a valaszt kapta, hogy ilyen keressel szol-
galati uton az eszak-manhattani parancsnoki halozathoz kellene Iordulnia.
Akkor akar egyszeren kzhirre tehetnem a radion is vagott vissza
Delise.
Mi az kerdezte McGovern munkatarsa , nem bizik a Inkeiben?
Delise nem valaszolt. Nehany nap mulva azonban elhatarozta, hogy me-
giscsak megprobalja, mi trtenik, ha betartja a szolgalati utat. Beszelt a va-
rosnegyed parancsnokaval, egy Fred Catalano nev kerleti IIelgyel-
vel, es neki is elmondta, hogy gyanuja szerint az eszak-manhattani civilru-
hasok kzt Ielttte a Iejet a korrupcio. Catalano azt tanacsolta neki, hogy
ha segitsegre van szksege a vizsgalathoz, igenyeljen nehany ujoncot a
rendr-akademiarol.
Ujoncot? kerdezte Serpico, mikor ezt meghallotta. Ugratni akar?
Szo szerint ezt mondta valaszolta Delise. Ott vagyunk, ahol
voltunk.
Serpico tovabb Iolytatta a lottovallalkozasok Ielderiteset, s amilyen
gyorsan csak tudott, lecsapott rajuk. Aztan megtrtent, ami annak idejen
Del-Bronxban is: egyik Iekete besugoja megkerdezte tle, hogy csak Ieke-
tekre palyazik, vagy hajlando letartoztatni Ieher lottozereket is? Tegyen
probara Ielelte Serpico, mire a legkzelebbi alkalommal a besugo mega-
dott neki egy nevet meg egy cimet. Serpico tudta, hogy csakugyan ,proba-
ra teszik. A begyjt, akit a besugo megnevezett, egy Peter Tancredi nev
olasz volt, s a cim a Masodik Avenue es a 116. utca sarka volt Kelet-
Harlemben, ahol meg mindig hatalmon voltak egy hajdan tekintelyes olasz
kzsseg maradvanyai, amelybl tbbek kzt olyan hirhedt maIIiatagok
kerltek ki, mint Thomas Lucchese (Haromujju Brown), Frank Costello es
Joseph Valachi. A rendrseg gyakorlatilag nem nyult ehhez a kzsseghez.
Serpico azonnal megIigyeles ala vette Tancredit, aki nyiltan allomaso-
zott a jardan egy olasz klub eltt. Serpico latta, hogy emberek lepnek rend-
szeresen hozza, suttogva valtanak vele nehany szot, aztan mennek, is to-
vabb. Valahanyszor ez megtrtent, Tancredi eltnt a klubban, es egy-ket
perc mulva ujbol megjelent a jardan. Mivel meg volt gyzdve rola, hogy
Iogadasokat vesz Iel, elhatarozta, hogy letartoztatja. Csakhogy aznap, ami-
korra a letartoztatast kitzte, Delise-t nem tudta elerni, igy aztan egy Iekete
rendrnt vitt magaval segitsegl. Bizonyos ertelemben, gondolta, egy n
kevesbe is lesz Ieltn, ha esetleg rszemek allnanak az utcan, akiket nem
vett eszre. Rvidre nyirta a szakallat, s b nadragot es sportzakot vett Iel,
ez illett jobban a krnyekbeli divathoz. Annyira vigyazott, nehogy kisziva-
rogjon valami a tervebl, hogy meg a rendrnnek is csak akkor arulta el,
amikor mar csak Iel haztmbnyire voltak a klubtol. Utasitotta, hogy marad-
jon a sarkon lev bank ajtajaban, aztan ha bemegy a klubba, menjen
utana.
Megvarta, amig egy Iogado Tancredihez lepett. Aztan mikor Tancredi
megIordult, hogy bemenjen a klubba, Serpico utana rohant. Eppen akkor
lepett be a klubba, amikor Tancredi eltnt a hatul lev konyhaban. A
klubban idsebb olaszok kartyaztak es kavezgattak, mikor Serpico
vegigsetalt kztk; egyikk se nezett Iel, se Tancredire, se ra.
A konyhaajtoba erve Serpico latta, hogy Tancredi kivesz egy papirlapot
a stbl, es ir ra valamit. Serpico hozzalepett, kikapta a kezebl a
papirlapot, a stbl meg nehanyat kivett, es azt mondta: Le van
tartoztatva. Tancredi szo nelkl bamult ra.
Serpico visszatert vele az ells helyisegbe. A kartyazo regemberek
meg mindig nem Iigyeltek Iel rajuk. A rendrn az ajtoban varakozott, es
Serpico odaszolt neki, hogy zarja be az ajtot. Erre vegre tamadt nemi
nyugtalansag a kartyazok es kavezok kzt. A kavepult mgtt allo ember
hirtelen bejelentette, hogy el akar menni. Ott marad, ahol van mondta
Serpico. Szeretnek krlnezni egy kicsit.
A pultos kijelentette: Nincs joga itt tartani.
Ne jatssza meg nekem a philadelphiai gyvedet Ielelte Serpico ,
mert beverem a poIajat. Itt szerencsejatek Iolyik, es mit csinal az a pasas
ott a srrel? Van italmeresi engedelye? A pultos beIogta a szajat, es a
pultot kezdte Ienyesiteni.
Ebben a pillanatban megkopogtattak az utcai ajto veget. Ket IerIi allt
az ajto eltt, egyik magasabb, mint a masik, mind a kett elegansan
ltzve, szeles karimaju kalapban. Serpico odaszolt a rendrnnek, hogy
nyissa ki az ajtot. Mind a ket IerIi be akart lepni, elsnek az alacsonyabbik.
Csak maga jjjn szolt oda neki Serpico.
Az alacsonyabbik bolintott a tarsanak, es belepett. A klubban az regek
nagyon elcsndesedtek. Miben lehetek a szolgalatara? kerdezte
Serpico.
Nem innank egy szodat vagy valamit?
Nem vagyok szomjas.
He, lassabban a testtel mondta a pasas. Nem tudja, ki vagyok?
Nem.
Gondolkozzon csak. Ugyanugy hivnak, mint magat.
Akkor mar tudta Serpico, ki a IerIi: Frank Serpico, alias Farbi volt,
ismert szerencsejatekoskent szerepelt a New York-i rendrseg
nyilvantartasaban, de rajta volt az FBI listajan is mint az orszag akkoriban
leghatalmasabb maIIiacsaladjanak, a Vito Genovese csaladnak a hadnagya.
Frank meg sohasem allt szemtl szemben ilyen rangu maIIiataggal, es
nagyon szerette volna tudni, hogyan erteslt a gengszter a klubban
Ioganatositott letartoztatasrol. Ilyen gyorsan terjednek itt a hirek? Meg
elkepesztbb volt az a teny, hogy a masik Serpico tudta, hogy kicsoda.
Nem mehetnenk be a konyhaba beszelgetni egy kicsit? kerdezte a
masik Serpico.
Bemehetnk. Serpico odaszolt a rendrnnek, hogy tartsa zarva az
ajtot, es ne engedjen senkit se be, se ki.
A konyhaban a gengszter Serpico elkezdte: Mondja, csks, mi baja
van maganak? Mindenki oke, aztan egyszerre csak megjelenik maga. Mi a
hezag, he? Mondok en maganak valamit. Gondoskodom en magarol a sajat
zsebembl.
Nem erdekel, mi van a zsebeben. Ha erdekelne, nem volnek itt.
Ide Iigyeljen Iolytatta a gengszter. Ha kiviszi innen azt a pasast,
meg Iogja banni. O csak meg akar elni valamibl. Helytelen lenne. Hely-
telen az egesz krnyek szempontjabol. Az ilyesmi mindenkit Ielhaborit. Is-
merem magat. Ugy ertem, hogy mindent tudok magarol es Bronxrol is,
meg mindenrl. Es nem ertem. A Ienebe is, hat nem egy verbl szarma-
zunk? Tudom, hol ntt Iel. Ismerem a kocsijat. Tudom, hogy a Village-ben
lakik. Egy kis sznet utan Iolytatta: Meg azt is tudom, hol lakik a
csaladja. Hogy van a mama meg a papa?
Ezt ketIelekeppen ertelmezheti, gondolta Serpico. Nevrokona nagyon
gondosan valogatta meg a szavait. Latszolag csak azt akarta hangsulyozni,
hogy baratoknak kellene lennik, de ugyanakkor burkolt Ienyegetes is volt
minden szavaban.
Serpico ugy dnttt, hogy ezt nem veszi tudomasul. Hirtelen elhuzta
Browningjat, es a gengszter gyomranak szegezte. Elegem van ebbl a
hlyesegbl mondta. A pasast letartoztattam, es velem jn!
A maIIiahadnagy elvrsdtt. Ugyan mar! Hat nem lehet magaval
beszelni? MiIele alak maga? Vannak meg magan kivl is tisztesseges
rendrk, de legalabb az egyezmenyeinket tiszteletben tartjak.
Vagy azonnal kisetalok innen vele egytt mondta Serpico , vagy az
egesz tarat kilvm. Nekem mindegy.
Oke, legyen, ahogy, akarja, de szerintem nem ez a dolgok elintezesi
modja. Nem rendes dolog.
Van meg valami mondanivaloja?
Nincs mondta a gengszter. Meg talalkozunk.
Nem sokkal ezutan trtent, hogy egy masik Ieher lottozer, akit Serpico
letartoztatott, Vincent Sausto, alias Mickey McGuire, Ieleje Iordult a biro-
sagon, es azt mondta: He, vegye tudomasul, hogy magat el Iogjak intez-
ni. S mikor Serpico megkerdezte, hogy ugyan ki Iogja elintezni, Sausto
igy Ielelt: A sajat Iajtaja. Serpico ujabb kerdesere: Mit ert azon, hogy
a sajat Iajtam? Az olaszok? Sausto valasza ez volt: Nem. A zsaruk.
TIZENTDIK FEJEZET
1969 vege Iele amikor Serpico meg mindig Delise Ielgyel alatt teljesitett
szolgalatot Eszak-Manhattanben, es Burton Roberts bronxi allamgyesz,
valamint trzskara hozzaIogott a civil ruhas rendrk birosagi targyalasa-
nak elkeszitesehez, akik ellen a vadeskdtszek vadat emelt, Roberts kinos
Ieladat ele kerlt. Tudta, hogy hiaba biztositotta Serpicot korabban az el-
lenkezjerl, megiscsak kenytelen ra Ianyalodni, mint a vad koronatanu-
jara, tehat meg kell probalnia beszelni a Iejevel, csakhogy segitseg nelkl
nem mert. Ezert aztan Sidney Cooper IIelgyel-helyettest kerte meg,
hogy puhitsa meg Serpicot, remelve, hogy Cooper ramens modora es ker-
lelhetetlenl korrupcioellenes beallitottsaga imponalni Iog Serpiconak, es
segit elIeledtetni vele, hogy nem valtottak be a rendrseg kitakaritasara tett
nagyhangu igereteket.
Cooper akkor Bronx valamennyi egyenruhas es civil ruhas rendrenek a
parancsnoka volt. Amikor 1963 augusztusaban kineveztek erre a posztra,
nemcsak a 7. rendrkerletben kitrt botrannyal kellett szembeneznie: a
varosnegyed, ahol eppen egy Iaji zendles kirobbanasa is Ienyegetett, a b-
nzes majdnem minden terleten az utolso helyen allt a varosban a trve-
nyek eredmenyes Ioganatositasa tekinteteben. Mivel a 7. rendrkerletben
a rendrsegi vizsgalat beIejezdtt, es Serpico vadjai mar a vadeskdtszek
kezeben voltak, Cooper nem sokat tehetett az gyben, es ugyszolvan min-
den Iigyelmet arra Iorditotta, hogy a kzsseg vezetivel egyttmkdve a
Iaji problemak megoldasa es altalaban a varosnegyedben elharapozott b-
nzes gyeben probaljon tenni valamit. Mire Serpicoval megismerkedett, a
varosnegyedben a Iaji Ieszltsegek jelentsen enyhltek, es Bronx a varos
egyeb terleteihez merten kimagaslo eredmenyeket ert el az olyan bn-
cselekmenyek lekzdeseben is, mint a testi sertesek, utonallasok, betresek
es lopasok.
Serpico termeszetesen hallott mar Cooperrl, st Delise egyszer azt is
mondta neki: Ha a rendrseget olyasvalaki vezetne, mint Cooper, ne-
knk, tbbieknek nem kellene lapulnunk, remenykedve, hogy egyszer csak
eljn az az id, amikor a magadIajta rendrk nyugodtan elallhatnak, es
Ielemelhetik a szavukat.
Serpico es Cooper els talalkozasa ennek ellenere meglehetsen viharos
volt. Serpico kzlte Cooperrel, hogy amit mond, nem szemely szerint el-
lene iranyul, s hogy vegtelenl tiszteli t, de Cooper megiscsak ,kesn
avatkozik be a dologba, es Iogalma sincs rola, hogy min ment keresztl.
A kilatasba helyezett nagyaranyu vizsgalatbol egyszeren nem lett semmi.
Miert kerljn meg veszelyesebb helyzetbe, mint amilyenben van, kia-
balt Serpico, csupan azert, hogy Roberts eliteltethessen egy maroknyi civil-
ruhast, es minden egyeb maradjon a regiben? Velem ki trdik? rob-
bant ki. Delise Ielgyeln kivl egyetlen baratom sincs az egesz rendr-
segen.
Ekkor rendezte Cooper azt a nagy jelenetet, amelyet Serpico valoszin-
leg sohase Iog elIelejteni. Bmblt: Meg hogy nincs baratja! Nekem
ilyen hlyesegeket ne mondjon, mert nem veszem be! es az asztalra csa-
pott az klevel. Hivatkozott ra, hogy mennyire egyedl volt mint tbb
korrupcioellenes alakulat gyllt parancsnoka. Nem vagyok benne sem-
miIele klikkben orditotta , es a rendrsegen sincsenek barataim. Nem is
keresek magamnak. Akarmilyen Ieszlt lelkiallapotban volt Serpico,
vegl is nkentelenl elmosolyodott, es azt mondta: Oke, IIelgyel,
mondok en maganak valamit. Leszek en a baratja.
Lehet, hogy a dolgok maskent alakultak volna, ha Cooper Bronxban lett
volna, mikor a vizsgalat megindult, de hat nem volt ott, s igy 1969. decem-
ber 8-an, mikor Burton Roberts Ielhivta Serpicot a lakasan, es kzlte vele,
hogy szeretne, ha meg aznap talalkoznanak, hogy megbeszeljek, melyik
birosagi targyalason kell megjelennie tanukent Serpiconak, Serpico nem
volt hajlando elmenni hozza. Megint csak azt kerdezte, hogy miert nem
emeltek vadat a rendrsegi Iejesek ellen.
Roberts azt Ielelte, hogy ahhoz nem volt elegend bizonyitek. Juan Car-
reras lottobankar es Ielesege, Dolores, valamint a besugo Victor Gutierrez
tanuvallomasai alapjan csak a civilruhasok ellen emelhetett vadat. Ezek-
nek a tanuvallomasoknak mondta Roberts a maga cikornyas stilusaban
maga adja meg a savat-borsat. Vagyis maga tamasztja ala ket. Azok har-
man minden bizonnyal nem kaphatnak meg az ,ev legbecsletesebb, leg-
szavahihetbb polgara cimet, mert nem olyan emberek. De maga mas,
mert maga a New York-i rendrseg tagja, valosagos hs. Mi hat a
problema? Jjjn el.
Serpico erre is azt mondta, hogy nem megy el. Akkor atvette a kagylot
Cooper IIelgyel-helyettes: Ide Iigyeljen, Frank, azt akarja, hogy pa-
rancsban rendeljem ide? Hallotta, mit mondott az allamgyesz. Jjjn ide.
Robertson es Cooperen kivl Killorin kerleti IIelgyel, a 7. rendr-
kerlet parancsnoka, es Sachson Ielgyel vett reszt a megbeszelesen.
Vesse le a kabatjat mondta Roberts Serpiconak, mikor megerkezett , es
ljn le e melle a harom tiszt melle, akik Iejesek a rendrsegnel. Meg ma
meg kell probalnunk megallapodasra jutni nem holnap, nem a jv heten,
hanem ma. Szeretnem azonnal a tudomasara hozni, hogy raszolgalt az
arany jelvenyre. Szoval hallgasson ram. Hagyja abba a primadonnaskodast.
Maga jo rendr. Ne jatssza meg a primadonnat vagy a hsszerelmest. Ne
akadekoskodjon. Hagyja abba a csipkeldest.
Szerettem volna jo rendr lenni vagott vissza Serpico , ha alkalmat
adtak volna ra.
Hat most itt az alkalom.
De nem az, aminek lennie kellene. Azert huzza el az orrom eltt a
mezesmadzagot.
MiIele mezesmadzagot?
Hat az aranyjelvenyt.
Sidney Cooper kzbeszolt. Az aranyjelvenyre mar oktoberben
Ielterjesztettek. Az els helyen all a listan, meg akkor is, ha nem erdekli.
Talmi az a jelveny mondta Serpico. Az erdemtelenek kapjak.
Nem ertem mondta Roberts. Mit akar ezzel mondani?
Modjaban van egy jo peldaval szemleletesen megmagyarazni, mondta
Serpico. Egy civil ruhas rendrt Del-Bronxban meg a vizsgalat tartama
alatt elleptettek detektivnek. Tamadt egy kis kenyelmetlen csend, de aztan
Sachson Ielgyel mint a vilag legtermeszetesebb dolgat ,megmagya-
razta, hogy az illetnek beIolyasos sszekttetese van a rendrsegen.
Persze Ielelte Serpico , a Iejeseknek mindig van gondjuk az
embereikre.
Ide Iigyeljen mondta Roberts , mondok en maganak valamit, hi-
szen ugy latom, ertelmes ember. Maga egy harmincezer emberbl allo
szervezet teljes megreIormalasat kivanja. Elismerem, hogy ez a szervezet a
multban es azt hiszem, joval idsebb vagyok maganal csakugyan kor-
rupt volt. Ismertk a helyzetet. Borzalmas volt. Csakhogy ez a helyzet
megvaltozott. Ha nem valtozott volna meg, maga most nem lhetne itt, es
nem targyalhatna ilyesmirl harom magas rangu tiszttel.
A helyzet csakugyan megvaltozott mondta Serpico , de nem ugy,
hogy megjavult. A korrupcio egyszeren Ild ala bujt.
Nezze mondta Roberts , en csak a lassu, Iolyamatos Iejldesben
hiszek. Nem hiszek abban, hogy kettesevel, harmasaval, st negyesevel
lehetne venni a lepcsIokokat.
Ezt a maszlagot hiaba is probalja nekem beadni jelentette ki dhsen
Serpico. Lehet, hogy en csak egy kznseges zsaru vagyok, de azt meg
en is tudom, hogy ezt az gyet a Belbiztonsagi Szolgalatnak kellett
volna kivizsgalnia. Ehelyett helyi szinten inteztek az egeszet, keves ember-
rel, nem a megIelel Ielszerelessel, es az eredmenye tiszta nevetseg. Persze
meg stetben is sikerlt eltalalniuk valakit, es most szeretnek elsimitani a
dolgot azzal, hogy en legyek a koronatanu.
Frank mondta Cooper , ha nem iteljk el ezeket a Iickokat, min-
denki azt Iogja hinni, hogy csak vaklarma volt az egesz, csak maga akart
Ieltnest kelteni.
Igaza van mondta Serpico , en vagyok a balek. Ha engem biztak
volna meg a vizsgalattal, nekem lett volna batorsagom vegigcsinalni. Ra-
vaszul elhitettek velem, hogy Walshnek Iogok dolgozni. Most, hogy az
egesz vizsgalatot elIuseraltak, es en adtam bizonyos inIormaciokat, ame-
lyeknek nem lett semmi eredmenye, azt akarjak, hogy tanuskodjam. Mi a
legtbb, ami kislhet a dologbol?
Roberts kijelentette, el van szanva ra, hogy legalabb ,ket zsarut
eliteltet: Stanardet es Zumattot. Nem Iontos, hogy menynyit kapnak
mondta. A lenyeg az, hogy ket zsaru mindenkeppen kikerl a testletbl,
es elveszti a nyugdijat. Meg Iogjuk mutatni mindenkinek, hogy ezt a
disznosagot nem trjk tovabb Bronxban.
Serpiconak eszebe jutottak az igeretek, amelyeket Roberts a vades-
kdtszek eltt valo megjelenese eltt tett neki hogy a vizsgalatot a tbbi
varosnegyedre is kiterjesztik , es Ielcsattant: De kzben ez a disznosag
tovabb Iolyik Brooklynban, Queensben es...
Maga Iolyton csak Brooklynt meg Queenst emlegeti vagott a
szavaba Roberts. Miert nem emlegeti San Franciscot es Los Angelest is?
Engem csak a New York-i rendrseg erdekel, azert emlegetem csak
azt. Maga azt mondta nekem, hogy nagyobb gy lesz a dologbol, mint a
Gross-gy volt.
Meg Serpico is kenytelen volt elnevetni magat, mikor Roberts erre igy
valaszolt: Ketsegtelen, hogy neha tulzasokba esem.
Mr. Roberts mondta Serpico nem allitom, hogy maga nem tett
meg mindent, amit tehetett, es Cooper IIelgyel-helyettes irant is a leg-
nagyobb tisztelettel viseltetem. De nem erzem allampolgari ktelessegem-
nek, hogy tanuskodjam. Azt erzem, hogy engem a rendrseg es az egesz
varosi kzigazgatas atejtett. Ftylnek ram. Sittre akarnak vagni ket
nyavalyas zsarut, aztan elIelejteni az egeszet.
Frank Serpico vegignezett a krltte lkn: olyan sertdtt arcot
vagtak, mint az ,ertelmes Ielnttek, amikor hiaba probalnak meggyzni
egy ertelmetlen, nygs gyereket. Pontosan tudta, mit gondolnak. Pedig ha
is ,ertelmes lett volna, mikor a dolgot elkezdte, meg azt a keves
eredmenyt se ertek volna el, amit elertek. St, most egyikk se lne itt.
Serpicoban meg mindig elt a remeny, hogy valami lenyeges kialakulhat a
dologbol, hogy valahogy ra tudja venni, ra tudja kenyszeriteni ket, hogy
valoban jelentsegteljes lepesre szanjak el magukat.
Roberts vegl is azt kerte, hogy Serpico tekintet nelkl arra, hogy mi
lesz vegs Iokon az eredmeny legalabb probaljon meg egyttmkdni
azzal a helyettes allamgyesszel, aki elkesziti a pereket. Serpico Cooperre
pillantott. Meg kell tennie, Frank mondta Cooper. Serpico sokaig
rezignaltan hallgatott, aztan azt mondta: Rendben van.
Ha Serpico lehangoltan tavozott is a Robertsszel valo talalkozorol, annal
jobban Ieldobta az a talalkozo, amely nem sokkal kesbb jtt letre kzte es
McGovern ellenrz IIelgyel-helyettes kzt. McGovern kerte meg,
hogy talalkozzanak ismet negyszemkzt a Fulton halpiacnal. Addigra a
rendrseg klnbz korrupcioellenes alakulatait teljesen atszerveztek, es
Walsh valamennyi partIogoltja McGovern kzvetlen parancsnoksaga ala
kerlt. Serpico talalkozott ugyan ketszer McGovernnel, amiota a 7.
rendrkerletben a vizsgalat megkezddtt, s teleIonon is beszelt vele, de
ez volt az els negyszemkzti talalkozojuk, amiota tbb mint egy evvel
korabban ugyanitt sszejttek.
Serpico BMW kupejan hajtott a halpiachoz, sokaig vart, s mar eppen el
akart menni, mikor McGovern vegre megjelent, a kzlekedest okolva kese-
seert. A kemenyktes, szgletes arcu IerIi, akinek szke haja mar szlt,
erelyes rendrnek latszott, csak a hangja nem illett valahogy a megjelene-
sehez: Iurcsan semleges volt. Csevegtek egy darabig a klIldi kocsikrol,
aztan McGovern varatlanul kibkte: Oszinten szolva nem tudom, miert
vagyok itt, es azt hiszem, valoszinleg maga is ugyanigy van vele. Csak
Walsh rendrInk-helyettes erdekldik, hogy hogy van.
Walsh nevenek emlitese mintha ujult ervel tlttte volna el McGo-
vernt, es gyorsan hozzatette, hogy termeszetesen t is erdekli Serpico
hogylete. Egy pillanatig habozott, aztan mintha csak nehezen talalna szava-
kat, azt mondta, hogy nagyon szeretne ,jobban tudatositani a rendrsegen
a korrupcio problemajat, hogy ,nagyobb lelkesedessel kzdjenek ellene,
es remeli, hogy Serpico a segitsegere lesz.
Aggodom maga miatt mondta McGovern. Tisztaban vagyok vele,
hogy meglehetsen egyedl van, de azzal is, hogy mindennek, amit eddig
neknk mondott, alapja van. Bizonyos dolgokat tehettnk, bizonyos dolgo-
kat meg nem. Tovabbi inIormaciokat szeretnek, hireszteleseket, barmit,
amin el lehet indulni. Egyszoval tenyeket szeretnek hallani.
Ez a szemelye irant oly hosszu id utan tamadt hirtelen, gyetlen erdek-
ldes Serpico szamara csak egyet jelenthetett: a rendrseg legIbb vezetit
nyilvan az nyugtalanitja, hogy esetleg valami mas lepest is tett, es McGo-
vern nyakaba varrtak a Ieladatot, hogy kitapogassa, mit.
Ide Iigyeljen mondta Serpico , mar regen benyujtottam volna a le-
mondasomat, ha Delise Ielgyel nem lenne. Teljesseggel el voltam csg-
gedve, amig vele nem talalkoztam. Mert mit csinal a rendrseg? Sok ren-
des Iicko van a testletben, csak eszk agaban sincs elallni, amig nem
tudjak biztosan, hol allnak. Csak egy szemernyi batoritast varnak, es nem
kapjak meg.
McGovern lathatolag ingerlt lett. Azt hiszem, nem ertjk egymast.
Maga a humanitasrol ertekezik, en meg tenyeket szeretnek hallani.
Rendben van mondta Serpico , akkor maradjunk a tenyeknel. Mi
van Foran szazadossal meg a haromszaz dollart tartalmazo boritekkal? Mi-
ert nem trtent semmi az gyben? McGovern sszeszoritotta a szajat, es
inkabb nem valaszolt. Miert kapta Delise Ielgyel azt a valaszt, amit ka-
pott, amikor McGovern hivatalahoz Iordult segitsegert az eszak-manhattani
korrupcio kivizsgalasahoz? Miert mondtak azt neki, hogy igenyeljen
ujoncokat a rendr-akademiarol? Igy akarnak nagyobb lelkesedest kelteni a
problema lekzdesere?
Delise ujabb emlitesere McGovernbl kitrt a visszaIojtott dh. Nem
volt a hivatalaban, mikor Delise teleIonalt, de ha bent, lett volna, Delise
akkor is ugyanazt a valaszt kapja. Ha Delise-nek problemaja van
mondta , oldja meg maga. Megvan hozza a hataskre. Ha meg akar szaba-
dulni egy embertl, tudja, hogyan kell ,megIogalmazni egy jelentest,
hogy athelyezzek az illett.
Serpico mar azon volt, hogy megkerdezi McGoverntl, hogyan tudnak
eIIele modszerekkel barmit is megoldani, de inkabb nem kerdezte meg.
Erezte, hogy a kerdese veg nelkli vitahoz vezetne. Ehelyett csak ennyit
mondott: A varos elvarna, hogy tamogassak az olyan embereket, mint
Delise.
Ha McGovern ezt nem tekintette volna a szemelye ellen iranyulo tama-
dasnak, Serpico talan annyiban is hagyta volna a dolgot. Vegeredmenyben
nem ez volt az els eset, hogy kenytelen volt vegighallgatni a status quo-t
vedelmez kenetteljes Irazisokat. Csakhogy egeszen elkepedt, mikor azt
kellett hallania, hogy az az ember, akinek allitolag az a Ieladata, hogy meg-
vedelmezze a rendrseget a korrupciotol, neleglten kijelenti, hogy Serpi-
co nem ismerheti az modszereit, s hogy , Joseph McGovern igenis ,na-
gyon sokat tett legalabbis vedte meg a rendrInkt ,kivlallo szer-
vek tamadasai ellen.
Ilyen hangnemben valtak el egymastol. Csakhogy McGovern eles meg-
jegyzese a ,kivlallo szervekrl rendkivl Ieldhitette Serpicot, es ujra
Iontolora vette azt az tletet, amelyet eredetileg David Durk vetett Iel. Mi-
kzben a 7. rendrkerletben Iolyt a vizsgalat, idnkent sszejtt Durkkal,
es elmondta neki, mennyire Iel, hogy a vizsgalat kudarccal Iog vegzdni.
Durk, erre azt Ielelte, hogy mar tudja, mi a tkeletes megoldas. Ne pro-
balkozzanak tbbe a varos tisztviselivel alkudozni: van neki egy ismerse
a New York Times-nal, Iorduljanak ahhoz, es talaljanak ki mindent. Serpico
akkor elvetette a gondolatot. Elege volt mar a Durk altal Ielvetett tletek-
bl: a Foran szazadossal, Jay Kriegellel, Fraiman Ibiztossal valo talalko-
zokbol. Klnben is, ervelt, rendkivl valoszintlen, hogy a Times cselek-
vesre szanna el magat ket olyan szinten dolgozo zsaru ketes allitasai alap-
jan, mint k, meg akkor is, ha Durk detektiv. De a McGovern-nel valo ta-
lalkozas utan mivel most mar biztos volt abban, hogy amig ilyen embe-
rek vannak hatalmon, semmi sem Iog trtenni Serpico meggondolta ma-
gat. Mi lenne, ha egy magas rangu rendr, egy Ielgyel, egy Paul Delise
tarsasagaban menne el a Times-hoz, es az megersitene, amit kenytelen
elmondani a rendrsegen uralkodo korrupciorol es a rendszerrl, amely ezt
eltri? Alighanem mindjart mas lenne a helyzet.
Amikor Serpico odaallt Delise ele, es megkerdezte, hajlando lenne-e el-
menni vele a Times-hoz, Delise egy pillanatra elIorditotta a tekintetet, meg-
drzslte az arcat, es azt mondta: Frank, en husz-egynehany eve szolga-
lok a rendrsegnel, Ielesegem es gyerekeim vannak, nemreg vettem egy
hazat, es annak a reszleteit trlesztem. Ha el kellene hagynom a rendrse-
get, nem tudom, hol a Ieneben kezdhetnek uj eletet...
Delise hangja elertlenedett. Tulajdonkeppen nem tehetek neki szemre-
hanyast, gondolta Serpico. Nagy dolgot kert Delise-tl: hogy tegye kockara
egesz karrierjet. Olyasmit csinalni, amit Serpico javasolt, a szabalyzat sze-
rint tilos volt, es ha Delise belemegy, knnyen megeshetik, hogy a rendr-
seg kiadja az utjat, ha eppen ugy dnt. Serpiconak az is eszebe jutott, hany
rendr kereste vagy hivta Iel mar titokban, hogy gratulaljon neki kiallasa-
hoz, de mindegyik hozzatette, hogy persze nem lehet ilyen meresz, nem
reszkirozhat meg ennyit: csaladja van, Ielesege meg gyermekei vannak,
gondoskodnia kell az eltartasukrol. Serpico ezt keszseggel elismerte, es
gyakran eltndtt azon, hogy vajon tudat alatt nem keszakarva kerlte-e
el ezeket a krlmenyeket a hazassagot s a tbbit , amelyeket a tbbiek
akik nem akarnak a dologba belekeveredni mentsegl hoznak Iel a ma-
guk szamara. Durk is ns volt, gyerekei is voltak, de Durk mas eset volt.
Ot Serpico tenyleg sohasem tekintette olyannak, mint a tbbi rendrt. A
legcsekelyebb mertekben sem vonta ketsegbe, hogy Durkot szinten nyug-
talanitja a korrupcio, de azt is erezte, hogy Durk elssorban hirnevet akar
szerezni maganak a leleplezesevel, talan azert, hogy aztan a politikaba ves-
se magat, vagy talan hogy joval magasabbra kerljn a rendrsegi ranglet-
ran New Yorkban vagy masutt. Egyszer, mikor Seattle-ben trt ki botrany
a rendrsegen, Durk azt mondta Serpiconak, hogy eselye van a seattle-i
rendrInksegre, es Serpicot Iogja megtenni detektivInkenek. Kesbb
Serpico mondta is neki: Meg szerencse, hogy nem csomagoltam ssze.
Delise Ielgyel azonban mar ugyis tbbet tett, mint amennyi a k-
telessege lett volna, sokkal tbbet, mint amennyit Serpico egy magas rangu
rendrtiszttl elvart, es ha tul nagynak talalta a kerest, hogy menjen el vele
a Times-hoz, Serpico minden tovabbi nelkl hajlando volt megerteni.
Szotlanul egymas szemebe neztek, aztan mikor Serpico megIordult,
hogy ott hagyja, Delise csndesen hozzatette: Hat en megtartottam a
magam kis szonoklatat. Most tegye azt, amit erzese szerint tennie kell.
Szaz szazalekig tamogatni Iogom. Amiben csak akarja.
Durk ismerse a New York Times-nal egy karcsu, elenk, koran kopaszodo,
harminchet eves, David Burnham nev riporter volt. Mieltt 1967-ben be-
lepett a Times-hoz, ket evig Washingtonban dolgozott az Elnk Bnld-
zessel es Trvenykezessel Foglalkozo Bizottsaganak helyettes vezetje-
kent. Burnham a Times-nal a varos gyeivel Ioglalkozo szerkesztseghez
kerlt, s megbizatasa eredetileg a helyi bnldzes es trvenykezes egesz
terletere kiterjedt, vagyis a bngyi igazsagszolgaltatasra, a birosagi
rendszerre, a brtnkre, birakra, allamgyeszekre, rendrsegre es magara
a bnzesre. De hamarosan azon vette eszre magat, hogy egyre inkabb a
rendrseg gyei Ioglalkoztatjak. Durkot ugyszolvan rklte a Times egy
masik riporteretl, akinek Durk idnkent tippeket adott.
Amikor Burnham klns Iigyelmet Iorditott a rendrsegre, nem is
annyira erklcsi okokbol haboritotta Iel az, hogy a panama es a korrupcio
milyen karokat okoz a rendrsegnek, hanem a trvenyek Ioganatositasanak
ebbl kvetkez gyakorlati problemai miatt. A rendrkrl irt egyik els
jelentsebb cikke amely az ,olba bujassal; vagyis a szolgalat kzbeni
szunyokalassal Ioglalkozott pontosan tkrzte ezt a hozzaallast.
Burnham mar eppen konkret bizonyitekokat probalt elasni a rendrsegi
korrupciora, mikor 1970. Iebruar 12-en Serpico, Delise, Durk es egy
negyedik rendr, akit Dupk vitt magaval s aki meg ma is ragaszkodik
hozza, hogy nevtelen maradjon, noha szerepe jelentektelen volt ,
megerkezett a Times-hoz az interjura, amelyet Burnham keszlt Iolytatni
vele Arthur Gelb, a varos gyeivel Ioglalkozo szerkesztseg vezetje, egy
segedszerkeszt es egy masik riporter jelenleteben.
Serpico sztns megerzese, hogy Delise Ielgyel jelenlete eletbe
vagoan Iontos, helyesnek bizonyult. Burnham kesbb meg is mondta: Ha
Delise nem lett volna ott, nem trtent volna semmi. A dolog meg igy se
igerkezett knnynek. Mieltt a beszelgetes elkezddtt, Gelb utalt a tema
kenyes voltara, es megjegyezte, hogy egy ilyen

anyag publikalasa oriasi
nehezsegekbe Iog tkzni. A dhs es ideges Serpico Ielcsattant: Szoval
megint a regi nota. Maguk is at Iognak ejteni, mint a tbbiek. De dhet
hamarosan elIelejtette, mivel a szerkesztk es riporterek lenygzve
hallgattak a hosszu interju alatt.
Burnham Ieljegyzest keszitett, hogyan Iogja Ieldolgozni az anyagot, es
azonnal megkapta ra a jovahagyast. Gondosan kidolgozott, haromreszes
cikksorozatnak szanta, mindegyik reszhez Ielhasznalva a Serpico altal
ismertetett adatokat. Az els resz a rendrsegi korrupcio kiterjedeset merte
Iel, a masodik bemutatta, hogyan Iejldtt ki a korrupcio, a harmadik
Ielvetette, hogy mit kellene tenni ellene.
Miutan elkeszlt az interju, es a cikkek is megirodtak, Burnham mint
akarmelyik riporter a helyeben dhs lett, mikor a cikkek nem jelentek
meg azonnal. De mikor Ielelssegre vonta a szerkesztit, megnyugtattak,
hogy a cikksorozat meg Iog jelenni, a Times csak azt varja, hogy legyen
valami ,jogcime, amibe belekapaszkodhasson.
Mult az id, es a cikksorozat csak nem jelent meg. Aztan, tisztara velet-
lenl, Burnhamnek alkalma adodott kiprovokalni a ,jogcimet, amelyre
szerkeszti szerint szkseg volt cikksorozata megjelentetesehez. Aprilis
kzepen egy szombati napon egyik baratja magaval vitte egy koktelpartira,
amelyet Richard Aurelio adott. Aurelio volt Lindsay polgarmester valasz-
tasi hadjaratanak vezetje sikeres ujravalasztasakor, az uj kzigazgatasban
polgarmester-helyettes lett, s mint ilyen, Lindsay legbizalmasabb politikai
munkatarsa. Jelen volt a partin Thomas B. Morgan, Lindsay sajtotitkara is.
Burnham korabban nem talalkozott Morgannel, de most megragadta az
alkalmat, hogy elbeszelgessen vele, es a beszelgetes soran megemlitette
neki, hogy a Times-nal cikksorozat van keszlben bizonyos korrupciorol,
de reszletekbe nem bocsatkozott.
A rakvetkez kedden, aprilis 21-en Burnham Ielhivta Morgant varos-
hazi hivatalaban, ujbol bemutatkozott, es emlekeztette ra, hogy mit mon-
dott neki Aurelio partijan; Morgan azt mondta, hogy valoban emlekszik ra
is, meg arra is, hogy celzott valamire, s Burnham ekkor arulta el neki, hogy
a cikksorozat a rendrsegi korrupciorol szol, es oriasi szenzacio lesz.
Morgan a hirrel azonnal ahogy kesbb visszaemlekezett ra, ,t percen
bell Lindsay irodajaban volt. Ertesitettek Aurelio polgarmester-helyet-
test, valamint Howard R. Leary rendrInkt is, akit Lindsay 1966 elejen
hozott New Yorkba Philadelphiabol, ahol ugyancsak rendrInk volt.
Gyors egymasutanban egesz sor megbeszeles kvetkezett, es vegl is ugy
dntttek, hogy allasIoglalasra kenyszeritik a Times-t: a polgarmester
azonnal letrehoz egy bizottsagot az allitolagos rendrsegi korrupcio kivizs-
galasara, es kzhirre teszi a bizottsag megalakulasat.
Erdekes mellekhatasai is lettek a dolognak. Serpicot Ielhivta Jay Krie-
gel, majdnem pontosan harom evvel azutan, hogy Serpico jelentest tett ne-
ki a korrupciorol, amellyel maga talalkozott, azaz beszamolt a haromszaz
dollart tartalmazo boritekrol, Foran szazadosrol es a 7. rendrkerletben
mkd vallalkozasrol. Azota nem talalkozott Kriegellel, es teleIonon se
beszelt vele.
Kriegel a teleIonban a maga szokott csapongo modjan beszelt, tbbek
kzt elmondta, mennyi dolga van s mintha csak ezt akarna illusztralni,
minduntalan Ielkerte Serpicot, hogy maradjon a vonalban, mert a masik ke-
szleken beszelnie kell valakivel , de a husz-egynehany perces beszelge-
tes szoaradatabol vegl is kiemelkedett a I tema: Borzaszto kenyelmet-
len helyzetben vagyok mondta Kriegel. A multkori beszelgetesnk al-
kalmaval ketsegkivl nem ertettk meg kellkeppen egymast. Meg kell uj-
ra probalnunk tenni valamit. Tudom, milyen szrnyseg trtent legutobb...
Szeretnem, ha lelnenk, es ujbol elbeszelgetnenk a problemarol, hatha
eszembe jut valami masIele megkzelitesi mod. Hozzatette, hogy ha
ajanlata nem talalna megIelel Iogadtatasra, szinten sajnalna. Elmondta,
hogy beszelt David Durkkal, es ,nagyon restelli magat.
Serpico azt Ielelte, hogy nem sok ertelmet latja egy ujabb talalkozonak,
de egyvalamire nagyon kivancsi. ReIeralt-e Kriegel Lindsay polgarmester-
nek arrol, amit akkor elmondott neki? Tud-e rola Lindsay? Ennel a pont-
nal Kriegel elbizonytalanodott. Nem reszletesen mondta. Beszeltnk
a problemarol, s neki ugyanaz volt a velemenye, mint nekem. A dolgot a
Nyomozoosztalynak es a rendrInknek kellett volna jelenteni. Nekik van
,trvenyes Ielhatalmazasuk kivizsgalni az ilyesmit.
Aztan cstrtkn, aprilis 22-en ket nappal azutan, hogy Morgan
jelentest tett Lindsaynek a Times keszl cikksorozatarol, ket es Iel evvel
azutan, hogy Serpico elszr beszelt McGovern ellenrz IIelgyel-
helyettessel Philip Foran szazadosrol es a haromszaz dollart tartalmazo
boritekrol, es honapokkal azutan, hogy Serpico ismet szoba hozta a dolgot
McGovern eltt, es megkerdezte, tett-e valamit az gyben, azaz most, hogy
a rendrseg vezetit valosagos tevekenysegi laz Iogta el McGovern vegre
kerdre vonta Forant.
Foran lenyegeben mindent tagadott. Elismerte ugyan, hogy Durk elvitte
hozza Serpicot, de, mondta, nem emlekszik ra, hogy akkor csakugyan a
Nyomozoosztalyon volt-e, jollehet Serpico is, Durk is azt allitotta, hogy a
talalkozo 1966 augusztusaban trtent, hat honappal azutan, hogy Foran
odakerlt, s jollehet Foran emlekezett ra, hogy Serpico a beszelgetes soran
emlitette, hogy a zavargasok miatt eppen egyenruhas szolgalatot teljesit, ez
pedig Serpico szolgalati lapja szerint 1966 nyaran volt.
Foran szazados kereken tagadta, hogy barmiIele boritekot latott volna,
akar penzzel, akar anelkl, tagadta, hogy Iigyelmeztette volna Serpicot,
hogy ha tovabb erlteti a dolgot, a vegen ,az East Riverben talalhatja ma-
gat, arccal leIele, es tagadta, hogy hozzajarult volna, hogy Serpico to-
vabbadja a boritekot barmiIele rmesternek. Foran szerint Serpico mind-
ssze annyit mondott, hogy valoszinleg penzt Iog kapni valakitl, s azt
tovabb kell adnia civil ruhas kollegainak, s mikor , Foran erre azt mondta,
hogy ,azt a penzt leIoglaljuk, Serpico kijelentette, hogy azt nem lehet,
mert akkor t ,tetves arulonak vagy minek belyegeznek.
McGovern kerdesere Foran beismerte, hogy Serpicoval es Durkkal Ioly-
tatott beszelgeteserl nem keszitett Ieljegyzest, es Ielettesenek, Fraiman I-
biztosnak sem tett rola jelentest. Valoszinleg ennek magyarazataul Foran
elmondta, hogy Durk egyszer beajanlotta Serpicot a Nyomozoosztalyra, s
akkor erdekldtt Serpico utan, es azt a bizalmas erteslest kapta rola,
hogy ,pszichopata. Foran meg ezt is hozzatette: Nem tudom, illik-e el-
mondanom, de arra is trtent celzas, hogy homoszexualis hajlamai vannak.
Termeszetesen ez az erteslesem is bizalmas, es Iorrasomat meg akkor se
nevezhetnem meg, ha emlekeznek ra, de nem is emlekszem.
A Serpicoval valo beszelgetes soran, mondta Foran, mindvegig ,tisztan
erzekelte, hogy Serpico mindenaron ,ki akarja hozni t a sodrabol. O ak-
kor kvetett el nagy baklvest, allitotta Foran, amikor Serpicot nem dobta
ki azonnal az irodajabol, hanem ,nyugodtan atyainak nevezhet eletIelIo-
gasom miatt hagytam, hogy Iecsegjen a Iicko.
Persze mas dolog volt az, mikor egy Serpico-szer zsaru meg magara
hagyatva probalta egyik embertl a masikhoz szaladgalva meggyzni a va-
rost, hogy tenni kell valamit a rendrsegi korrupcio ellen, s megint mas,
hogy a New York Times keszlt akcioba lepni. Ugyanaznap, amikor McGo-
vern kerdre vonta Forant vagyis aprilis 23-an, cstrtkn , Lindsay
polgarmester hivatalosan bejelentette, hogy ttagu bizottsagot nevez ki ,a
varosi szervek tevekenysegenek kivizsgalasara, klns tekintettel az
esetleges rendrsegi korrupciora. A bizottsag Ieje J. Lee Rankin a varosi
tanacs reszerl, tagjai: Robert K. Ruskin, Fraiman Ibiztos utodja, Frank S.
Hogan manhattani allamgyesz, Burton Roberts bronxi allamgyesz es
Howard R. Leary rendrInk.
A Times-nal Burnham izgatottan rohant Lindsay bejelentesevel a varos
gyeivel Ioglalkozo szerkesztseg vezetjehez, Arthur Gelbhez, aki elis-
merte, hogy a lapnak vegre van jogcime arra, hogy megjelentesse Burnham
cikket. Az eredetileg harom reszbl allo sorozatot Burnham meg aznap,
vagyis cstrtkn ejjel Gelb instrukcioi alapjan nehany riporter es szer-
keszt segitsegevel ujrairta, hogy egv cikk legyen belle, amely tartalmaz-
za Serpico valamennyi vadjat, plusz meg azokat a megvesztegetesi eseteket
is, amelyeket az idk soran Burnham a sajat joszantabol szedett ssze.
Masnap deltajban A. M. Rosenthal, a Times Iszerkesztje elolvasta es
jovahagyta a cikket. Aztan Burnham Ielhivta Morgan sajtotitkart, es k-
zlte vele, hogy a korrupciot leleplez, cikk masnap reggel Iog megjelenni,
es atkld belle ket levonatot ,esetleges eszrevetelezes celjabol.
Morgan az egyik peldannyal a polgarmester irodajaba rohant, a masikat
atkldte Leary rendrInknek, aki eppen megbeszelest tartott sajat iroda-
jaban a Ikapitanysagon. Hatalmas, mahagoni boritasu helyiseg volt ez az
iroda, a kandallo Iltt Leary egyik eldjenek, a szigoru arcu Theodore
Rooseveltnek a kepmasaval. A megbeszelesen jelen volt Walsh rendr-
Ink-helyettes, McGovern ellenrz IIelgyel-helyettes es Foran szaza-
dos. Foran eppen azt ismetelte el, amit elz nap McGovernnek mondott,
vagyis Serpico allitasait tagadta, mikor a Times cikke megerkezett.
Learynek meg a tbbieknek alig volt idejk atIutni a cikket, a polgar-
mester maris hivatta ket. Lindsay irodajaban mar egytt lt egy komor
tarsasag, espedig Richard Aurelio polgarmester-helyettes, Rankin, a varosi
tanacs tagja, Ruskin Ibiztos, Morgan es az egyik ablak mellett behuzott
nyakkal, idegesen ragva a krmet Jay Kriegel.
A levonat lapjai meg kezrl kezre jartak. A polgarmester Iagyosan tar-
tozkodo magatartast tanusitott, mint mindig, ha nagyon dhs volt, es ek-
kora tarsasag lt eltte. A tarsasag tagjai kzt nem volt teljes az sszhang.
Klnsen Ruskin es Leary utaltak egymast. Ruskin egyszer megkerdezte
Leary-tl, hogyan Ioglalkozik a korrupcioval, es Leary ezt Ielelte: Azzal
Walsh Ioglalkozik. Ruskin ujabb kerdesere: Akkor hogyan dnti el, mi
a teend az nhz erkez bejelentesek gyeben? Leary valasza ez volt:
En a bejelenteseket csak akkor latom, ha mar kivizsgaltak ket.
A krlbell masIel oraig tarto ertekedet legIbb targya az volt, hogyan
vedjek ki a cikkben Ioglalt vadakat. Leary kijelentette, hogy az egesz ,egy
nagy rakas szar, es ,annak a pszichopata rendrnek a mve, akit a ,ha-
verja, az a masik rendr biztatott Iel. Lindsay polgarmester nem egeszen
ilyen valaszra gondolt, es vegl is kidolgoztak egy nyilatkozatot, amelyet
Morgan eljuttatott a Times-hoz.
Lindsay nyilatkozatanak a hangneme az volt, hogy a Varoshaza mindent
szilardan kezben tart. ,Leary rendrInk tajekoztatott, hogy a cikkben
Ioglalt allitasok tbbsege egy bizonyos rendrtl szarmazik, es a rendr-
segnek mar 1967-ben a tudomasara jutott... A rendrseg ezeket az allita-
sokat kivizsgalta, az gyet atutalta a bronxi allamgyeszsegnek, s ennek
eredmenyekent szamos esetben vadat emeltek.
Frank Serpico mar nem sok nevetnivalot talalt az eletben, a polgarmes-
ter nyilatkozatanak egyik mondata megis megnevettette: ,El vagyunk szan-
va ra, hogy a korrupciot es egyeb trvenyserteseket minden rendelkeze-
snkre allo eszkzzel gykerestl kiirtjuk.
Arnold Fraiman, a Nyomozoosztaly volt Ibiztosa, jelenleg legIelsbb
birosagi biro, akit Lindsay tamogatasaval neveztek ki, kenetteljes hangu
kln nyilatkozatot adott ki, mely szerint egy civil ruhas rendri valoban
beszelt ,neki a korrupciorol, de ,szerIelett nagy altalanossagokban. A
Times cikkenek arra a vadjara Ielelve, hogy nem engedte meg egy ,po-
loska elhelyezeset a 7. rendrkerlet egyik megIigyelesi celokat szolgalo
teherautojaban, hogy annak segitsegevel hallgassak ki a civil ruhas rend-
rket, mikor a korrupciorol beszelgetnek, Fraiman odaig ment, hogy ,ezt
megengedni egbekialto trvenysertes lett volna a Nyomozoosztaly resze-
rl, ugyanakkor elIelejtette megmagyarazni, miert hasznal eIIele elektro-
mos szerkentyket es magnokat rendszeresen a rendrseg.
A Times-ban a cikk 1970. aprilis 25-en jelent meg, az els oldalon,
ezzel a szalagcimmel:
MILLIOS KENES A RENDRSEGEN
A cikk nagy Ieltnest keltett, es hetekig a rendrsegi korrupcio es
zsarolas volt az els oldalas szenzacio nemcsak a Times-ban, hanem a New
York-i Dailv News-ban meg a New York Post-ban is, es estenkent ez volt a
I tema a televizioban es a radioban. A polgarmester nagy ijedelmere,
akinek elnki ambicioi egyre nyilvanvalobbak voltak, az adminisztraciojat
erint botranybol orszagra szolo szenzacio lett.
Leary rendrInk is nyilatkozott, es nyilatkozataval szinte azonnal
ujabb hirlapi vitat kavart Iel. Noha a Times-ban megjelent els cikk nem
nevezte meg Iorrasait, Leary pontosan tudta, hogy anyaganak zmet Serpi-
co szolgaltatta. Ennek ellenere negy nap mulva ellentamadast probalt indi-
tani, kijelentette, hogy ,ismet Ielttte Iejet a maccarthyzmus, s hogy a
Times riportja ,prostitualtak, kabitoszeresek, szerencsejatekosok es elege-
detlen rendrk szobeszeden alapul.
Az eredmeny az lett, hogy a polgarmester minden remenye, hogy az al-
tala kinevezett bizottsag Rankin varosi tanacstaggal az elen gyorsan elsi-
mitja a dolgokat, Istbe ment. New York City t kongresszusi kepviselje
Edward Koch vezetesevel, aki Lindsay utoda volt a 17. kongresszusi kr-
zetben, tamadast inditott Leary rendrInknek a bizottsagban valo reszve-
tele ellen. Azt kerdeztek, hogyan vizsgalhatja ki Leary nmagat. Rankin
megprobalta vedelmebe venni bizottsagat, mondvan: ,Nem hiszem, hogy
egy kivlallokbol allo bizottsag, amely nem ismeri a problemat, ugyano-
lyan szakertelemmel es eredmenyesseggel tudna vegezni a munkat, mint
amilyet tlnk megkivannak, s egy masik interjujaban azt mondta: bizik
benne, hogy barmilyen nyilatkozatot tett is Leary, ,nem Iogja beIolyasolni
a bizottsag tevekenyseget es elszantsagat, hogy eleget tesz a Ieladatnak,
amellyel a polgarmester megbizta.
De a politikai ellenIelek, a kzvelemeny es a sajto nyomasa tulsagosan
ersnek bizonyult, es a Varoshaza vegl is megadta magat. Gondosan ki-
dolgozott Iorgatoknyv szerint Rankin tanacstag levelet intezett a polgar-
mesterhez, es Ielvetette, hogy ,az esetleges erdektkzesek miatt talan
okosabb volna egy teljesen Iggetlen polgarokbol allo szakert csoportot
bizni meg a vizsgalattal. A polgarmester azt Ielelte, hogy gondolkodni Iog
a dolgon, es egy kis presztizsment kzjatek utan bejelentette egy uj, Ig-
getlen bizottsag megalakulasat egy Whitman Knapp nev Wall Street-i
gyved elnkletevel.
Leary rendrInk szamara nem maradt mas hatra, mint hogy alaposan
elgondolkozzon a rendrsegen uralkodo Iertztt legkrn, a rendszeren,
amely ellen Frank Serpico oly regota harcolt. Majdnem egy honappal a
Times cikkenek megjelenese utan tett is egy ketsegbeesett kiserletet, hogy
megmutassa, nem marad tetlen. Elrendelte, hogy a varos valamennyi
kapitanysagan olvassanak Iel az eligazitasok alkalmaval egy napiparancsot.
A napiparancsban Leary Ielszolitott minden rendrt, akinek tudomasa van
barhol a testletben korrupciorol, hogy alljon el es jelentse. A
napiparancsban egy szoval sem utalt arra, hogy azokat, akik eleget tesznek
a Ielszolitasnak, megdicserik vagy megjutalmazzak. Mindssze csak arrol
biztositotta ket, hogy ,megtorlastol nem kell tartaniuk.
TIZENHATODIK FEJEZET
A Times cikket kvet vadak es viszonvadak aradata, az egyik vizsgalo
bizottsag Ieloszlatasa es a masik megalakulasa, a denuncialasok es ujabb
vadaskodasok, annak tagadasa, hogy a rendszer alapjaban veve rossz, s az
igeretek, hogy cselekedni Iognak mindez Serpicot lenyegeben hidegen
hagyta. A varos Iigyelme vegre a rendrsegi korrupciora tereldtt ugyan,
de amit eddig hallott, csak puszta szo volt, s meg mindig semmi jelet nem
latta annak, hogy csakugyan trtenni is Iog valami.
Serpicot pillanatnyilag az izgatta, hogy lesz kenytelen koronatanukent
Iellepni Robert Stanard ellen. Annak lehetsege, hogy nem Iogjak tanukent
igenybe venni, semmive lett Philip Montalvannek, annak a 7. rendrkerle-
ti civilruhasnak ket birosagi targyalasa utan, akinek titkos teleIonszamat
megtalaltak Manuel Ortega lottobankarnal. Valamennyi Montalvan ellen
szolo tanuvallomas lottozerektl szarmazott, es az els targyalas ered-
menytelenl vegzdtt: az eskdtszek csak tizenegy az egyhez aranyban
tartotta bnsnek. Az az egy eskdt, aki, ,nem bns-sel szavazott, allito-
lag kijelentette, hogy ,ilyen emberek szavanak sohasem Iog hitelt adni egy
rendrrel szemben. Amikor Montalvant ismet birosag ele allitottak, Iel is
mentettek.
Serpico masodszor is sszelt Roberts allamgyesszel es Cooper IIel-
gyel-helyettessel tanuskodasa gyeben. Nem kerlt sor nagy sszecsapas-
ra; az elz decemberi beszelgetes utan Serpico mar tudta, hogy kenytelen
lesz tanuskodni; tulajdonkeppen mar abban a pillanatban tudta, amikor egy
evvel korabban beleegyezett, hogy megjelenik a vadeskdtszek eltt. Nagy
vita csak Serpico szakalla krl Iolyt. Roberts azt akarta, hogy vagja le, es
Serpico ellenkezett. Ez a baj a vilaggal, ervelt, hogy minden a latszaton
alapul, es nem az igazsagon.
Nezze. Frank mondta Roberts , en egyetertek magaval, de a teny
akkor is teny marad, hogy akadhat valaki az eskdtek kzt, akinek nem
tetszik a szakalla. Miert vallaljuk ezt a kockazatot?
Serpico vegl is kompromisszumot kttt; levagta a szakallat, de meg-
hagyta bozontos, Ielkunkorodo bajszat, s konzervativ, szrke Ilanelll-
tnnyel ellensulyozta a hatasat.
Serpico 1970. junius 18-an tett tanuvallomast Stanard ellen. Az elz
ejszakat nyugtalanul, st szorongva tlttte, keptelen volt elaludni, a
Village utcait jarta juhaszkutyajaval, AlIie-vel. az elmult harom es Iel ev
alatt trtenteken tndtt, meg azon, hogy mi lett az egeszbl, s vegl
hajnaltajban sikerlt talan egy orara nagy nehezen elszunditania egy
szekben. A dramaban jatszott szerepe honapok ota nyilt titok volt, de az,
hogy a birosag ele all, es szembenez Stanarddel, a veglegesseget jelentette,
azt a pontot, ahonnan nincs visszateres. Kivancsi volt, mit Iog erezni, ha
igy kerl szembe Stanarddel. De aztan reggel, miutan megeskettek, es
elerkezett a pillanat, hogy a vadlottak padjaban l Stanardre nezzen, es az
visszanezett ra, egyaltalan semmit sem erzett. Maga is meglepdtt rajta,
de Stanard hirtelen pontosan olyan volt szamara, mint akarmelyik bnz.
Stanardet elssorban hamis esk miatt Iogtak perbe, mivel a vadeskdt-
szek eltt megeskdtt ra, hogy soha nem vett reszt a 7. rendrkerlet val-
lalkozasaban. Serpicon kivl Juan Carreras, a lottobankar, Dolores, a Iele-
sege, es Victor Gutierrez, a besugo voltak a terhel tanuk ellene. Serpicio
nem volt jelen a targyalason Ielhozott konkret eseteknel, megis megenged-
tek, hogy tanuvallomast tegyen, mert volt ra precedens: New York allam
Iellebbviteli birosaga egy bizonyos esetben mar elIogadott egy hasonlo ta-
nuvallomast az eset hattererl, mert az tavlatot es kell ,valoszerseget
adott a vadnak. Serpiconak ezenkivl tanuvallomast kellett tennie Stanard-
del Iolytatott beszelgeteseirl, amelyekbl kiderlt, hogy Carrerasek benne
vannak a buliban, rendszeresen Iizetnek, es beken kell hagyni ket.
Miutan Serpico nyugodtan eladta, milyen tapasztalatokat szerzett Sta-
narddel kapcsolatban a 7. rendrkerlet civilruhasakent, Stanard gyvedje
elkezdte Ieltenni keresztkerdeseit. Az gyved elszr is Serpico jellemet
vette celba. Beideztek-e valaha is a rendrbirosagra? kerdezte.
Igen Ielelte Serpico. A kerdes egy obskurus epizodra utalt, amely r-
viddel az utan trtent, hogy Serpico civil ruhas rendr lett Brooklynban.
Egyik nap, mikor bozontos szakallal, hosszu hajjal, ocska ingben es Iar-
merban munkaba hajtott a sajat kocsijan, egy vrs kep, Ieher haju kzle-
kedesi rendr megallitotta, mert egy utkeresztezdesnel allitolag nem vette
Iigyelembe a jelzeseit. Serpico azt mondta, hogy nem vette eszre a rendrt,
es a lampa zld volt. A rendr nehany gunyos megjegyzest tett Serpico
klsejere es az eIIele hippikre altalaban. Heves vita kvetkezett, s mire
Serpico igazolta magat, hogy rendr, a kzlekedesi zsaru mar nem tancol-
hatott vissza. A vege az lett, hogy ujabb hosszas vita utan a rendrbiro Ser-
picot IelIggesztett penzbirsagra itelte, mert nem engedelmeskedett a
rendr utasitasainak.
Stanard gyvedje nem bocsatkozott ezekbe a reszletekbe, hagyta, hogy
a rendrsegre valo beidezes tenye nmagaert beszeljen, nyilvan abban a
remenyben, hogy sikerlt ramutatnia: Serpico elitelettel viseltetik minden
rendr irant. Tartott egy kis hatasvadaszo sznetet, aztan Iolytatta. Igaz-e,
hogy Serpico egy idben a Bngyi Nyilvantarto Hivatalban teljesitett
szolgalatot?
Igen, valaszolta Serpico, egy ideig valoban ott volt.
Emlekszik-e Serpico a Ielgyelre, aki ott a parancsnoka volt?
Igen, emlekszik.
Nos, trtent-e ott valami, aminek kvetkezteben elhelyeztek a hivatal-
tol? kerdezte gunyos mosollyal Stanard gyvedje. Trtent-e valami
incidens az ottani IerIiveceben?
Uristen, gondolta Serpico, ezek aztan tenyleg sszeIogtak, hogy elintez-
zenek. A hamis vad, hogy egy masik IerIival Iajtalankodott az illemhelyen,
a minsitesi lapjan termeszetesen nem szerepelt, es szivesen elmeselte
volna, hogy tulajdonkeppen mi trtent. Csakhogy a vadat kepvisel
allamgyesz-helyettes, Robert Koppelman Ielugrott: Tiltakozom ez ellen
a badarsag ellen es a tiltakozasnak helyt adtak.
Ezzel veget ert a Serpico jelleme es jo hire ellen intezett tamadas, de
Stanard gyvedje utana meg majdnem negy ora hosszat probalta megingat-
ni Serpico tanuvallomasanak hitelet a 7. rendrkerlet akciojarol. Mikor ez
nem sikerlt neki, vegl is mar csak azt akarta tudni, miert nem hozakodott
el allitasaival Serpico hamarabb, mint ahogy azt a vadeskdtszek jegyz-
knyvei mutatjak.
Ez megint olyasmi volt, amirl Serpico boldogan szamolt volna be resz-
letesen, csakhogy Koppelman ismet Ielugrott es tiltakozott, s a tiltakozas-
nak helyt adtak.
Aztan Victor Gutierrez, valamint Dolores es Juan Carreras allt a tanuk
korlatja ele. Egymast kiegeszit tanuvallomasaikbol kiderlt, hogy Juan
Carrerast Del-Bronxban lottozerkedesert tbbszr is letartoztattak, ege-
szen addig, amig 1967 nyaranak elejen Serpico egykori tarsa, Carmello Zu-
matto es egy masik civilruhas be nem szervezte. Carrerasnak Ielveteli dij-
kent 2000 dollart kellett leszurkolnia. Utana havonkent sszesen 1650 dol-
lart Iizetett: 150 dollart a 48. krzet civilruhasainak, ahol a bankja mk-
dtt, 500-at a 7. rendrkerletnek, 800-at a varosnegyed civilruhasainak es
200-at ,a detektiveknek. A varosnegyednek Iizetett 800 dollarban, mond-
ta Carreras, ,nem voltak benne a hadnagyok es a Ieljebbvalok. Egyebkent
ezert a penzert csak , a Ielesege, a bodega es az a lakas elvezett vedelmet,
amelyet lottozlete irodajanak hasznalt.
A rendrseg vedelme alatt a Carreras hazaspar atlagban heti 7000-10
000 dollart kitev Iogadast vett Iel, egeszen 1967. december 23-aig, ami-
kor egy sokak altal megjatszott szam az 542 ,bettt, es Juan Carreras
tbb mint 20 000 dollart vesztett. Ket het mulva, 1968. januar 6-an ugyan-
ez a harom szam, csak mas sorrendben 452 ismet bettt, s noha ezuttal
nem volt akkora a vesztesegk, a kett egyttveve Ielemesztette Carrerasek
minden keszpenztartalekat.
Carreras tanuvallomasa szerint nem tudta, hova Iorduljon. De szinte
azonnal pontosabban: masnap megjelent a szinen Victor Gutierrez, es
kzlte, hogy ismer Jersey Cityben egy Ricardo Ramos nev jelents
lottobankart, aki terjeszkedni szeretne, es esetleg egyezseget kthetnenek
vele. Ramos nagymen volt, mind a szvetsegi, mind a helybeli rendrseg
ugy tartotta nyilvan, hogy szoros kapcsolatban all a keleti partvidek egyik
maIIiahatalmassagaval, Joseph (Joe Bayonne) Zicarellivel. Carreras
belement a dologba, mire Gutierrez azt mondta, hogy hetIn, 8-an magaval
hozza Ramost.
Aztan, Iolytatta Carreras, varatlanul Ielhivta William McAuliIIe, a 48.
krzet egyik civilruhasa. Carreras kzlte vele, hogy legutobbi vesztesegei
miatt nem tudja kiIizetni a havi dijat, mire McAuliIIe azt mondta, hogy
hallotta, milyen pechje volt, de mindenkeppen szeretne talalkozni vele.
Carreras elmondta neki, hogy delutan megbeszelese lesz valakivel, es
remeli, hogy azon minden rendbe jn.
A megbeszelesen szinte egy idben Gutierrezzel es Ramosszal, a New
Jersey-i lottobankarral negy civil ruhas rendr is megjelent. A civilruha-
sok Gutierrez es a Carreras hazaspar szerint a kvetkezk voltak: ,Bob
Stanard es ,Jim Paretti a 7. rendrkerletbl, valamint McAuliIIe es
Andrew Taylor a 48. krzetbl. A megbeszelesen Stanard biztatta Ramost,
hogy Iogadja Iel Carrerast. Stanard megmagyarazta Ramosnak vallotta
Carreras , hogy az en penzem jo penz. Kezesseget vallalt ertem, hogy jol
dolgozom. Erre Ramos belement, hogy tamogatja Carrerast. Ha egy szam
,bet, hatszaz az egyhez alapon Iizet, barmekkora az sszeg, es vallalja a
tagdijat is. Carreras viszont megtarthatja heti Iorgalma harminc szazalekat,
de ebbl kell Iizetnie a begyjtit; s megtarthat meg tovabbi t szazalekot,
ha maga akarja Iizetni a zsarukat. De Carreras azt mondta, hogy ezt jobban
szeretne Ramosra hagyni, es megjegyezne, hogy ,egy honappal maris
hatralekban van. Ramos kzlte Stanarddel, hogy masnap Ielveheti a
hatralekot, es a talalkozo veget ert. Rutinszeren ment a dolog, a rendrseg
es az alvilag magatol ertetden Iolytatta jvedelmez egyttmkdeset.
Amikor Stanard allt a tanuk korlatja ele, hogy vallomast tegyen sajat ve-
delmeben, tagadta, hogy valaha is beszelt volna Serpicoval a ,vattarol, ta-
gadott minden esetet, amelyben Serpico szerint tagkent szerepelt, tagad-
ta, hogy valaha is penzt kapott volna Carrerasektol, meg azt is tagadta,
hogy barmiIele ,vattarol beszelt volna velk. Junius 30-an tizenket na-
pig tartott a targyalas az eskdtek bnsnek talaltak Stanardet. Maximali-
san hetevi Iegyhazbntetest kaphatott volna, de csak egytl harom evig
terjedhet brtnbntetesre iteltek, es egy ev utan Ieltetelesen szabadlabra
helyeztek.
1970. julius 1-en, vagyis az azt kvet nap, hogy Stanardet eliteltek, Bur-
ton Roberts allamgyesz levelet irt Howard Leary rendrInknek. Szeret-
ne, irta Roberts, ,Ielhivni a Iigyelmet Frank Serpico kzrendrre jelve-
nye szama 19 076, es leszgezte, hogy a ,Ient nevezett krlbell ket-ha-
rom eve elallt, es ismertette, milyen korrupcios zelmek Iolynak Bronx-
ban a tiltott szerencsejatek terleten, es az ezt kvet vizsgalat eredme-
nyekent, amelyet a rendrseg tbb magas rangu tisztje, valamint a bronxi
allamgyeszseg Iolytatott le, ,mintegy nyolc rendr ellen vadat emeltek.
Robert hangsulyozta, hogy Serpico nemcsak a vadeskdtszek eltt tett
tanuvallomast, hanem ,a nep kontra Robert Stanard-perben is, es ennek
eredmenyekent egy korrupt rendrt eliteltek. Hozzatette, hogy Serpico ez-
zel ,olyan ktelesseget teljesitett, amelyet a tbbi rendr igen nagymertek-
ben Iigyelmen kivl hagy, hogy ,magas Ioku erklcsi batorsagrol tett ta-
nusagot, s hogy ,ez a kitn rendr nem a jutalom vagy a kitntetes reme-
nyeben cselekedte, amit cselekedett.
,Lehet, hogy az ereny nmagaban hordozza jutalmat Iejezte be leve-
let Roberts, de remeli, hogy Leary rendrInk ,megtalalja a modjat
Serpico detektivjelvennyel valo meg jutalmazasanak, hozzateve, hogy ez
,mas rendrket is hasonloan bator kiallasra kesztethet.
Roberts ugyanilyen ertelm levelet kldtt Lindsay polgarmesternek is,
de hiaba varta, se tle, se Learytl nem kapott valaszt. Vegl is Lindsay
celszernek talalta valaszolni a maga modjan. Julius 28-an rvid levelet
intezett Serpicohoz, amelyben elismerte, hogy ,Burton Roberts, Bronx al-
lamgyesze hivta Iel a Iigyelmemet arra, hogy n dicseretesen egyttm-
kdtt a hivatala altal legutobb leIolytatott vizsgalat es birosagi targyalas
soran. Tudom, hogy New York valamennyi lakoja rendkivl meltanyolja
az n erklcsi batorsagat.
Ennyi volt az egesz. Csak a level aljan volt meg egy megjegyzes, hogy
,a levelet masolatban megkldtek Learynek es Robertsnek is.
A rendrInktl meg mindig nem erkezett valasz. Roberts tbbszr is
megprobalt teleIonon erintkezesbe lepni vele, de hiaba. Roberts ektelenl
Ieldhdtt ezen a basaskodason, makacsul tovabb probalkozott, es vegl
is sikerlt elernie, hogy kapcsoljak Learyt. Elmondta neki, hogy a
Serpicorol meg a detektivjelvenyrl irt levele gyeben erdekldik.
Az az ember pszichopata! csattant Iel Leary.
Ha az, akkor talan tbb pszichopatara volna szkseg a rendrsegen
Ielelte Roberts. Mi lesz a jelvennyel?
A ktelesseg teljesiteseert nem jar jutalom mondta Leary.
Roberts megkerdezte, hogy ugyan teljesitette-e meg valaki a rendrseg
tagjai kzl a ktelesseget. Komolyan, Serpico szerintem megkaphatna
azt a jelvenyt.
Egy kis sznet kvetkezett.
:
Amig en vagyok a rendrInk, soha!
Ielelte Leary, azzal vege is volt a beszelgetesnek.
Stanard elitelese utan birosag ele kerlt William McAuliIIe, a 48. krzetbl
valo civilruhas is, bnsnek talaltak, es egyevi brtnre iteltek. Zumatto-
nak, Parettinek es Taylornak lehetve tettek, hogy kisebb vadpontokban
nkent bnsnek valljak magukat, es IelIggesztett iteleteket kaptak, azzal
a Ieltetellel, hogy azonnal kilepnek a rendrseg ktelekebl, elvesztve
minden jogukat, egyebek kzt nyugdijjogosultsagukat is.
Volt meg tbb targyalas is, mind a birosagon, mind a rendrsegen bell.
Egyeseket eliteltek, masokat elbocsatottak, nehany gy Iggben maradt,
de lenyegeben valamennyi esetben alacsony rangu rendrkrl volt szo. De
Frank Serpico szerepe a jelek szerint veget ert, es egyre azon emesztette;
magat, hogy tulajdonkeppen nagyon keves eredmenyt ert el.
Ezekben a honapokban egyre jobban megbaratkozott Cooper IIelgye-
l-helyettessel, s Cooper a maga nyers, zsembes modoraban megprobalta
jobb kedvre deriteni. Beszelgeteseik sokszor orditozassa Iajultak. A dolgok
nem allnak olyan rosszul, ervelt ilyenkor Cooper, valamit megiscsak eler-
tek az iteletekkel, az ember nyugodtan rendr maradhat, es ki tudja, milyen
valtozasokat hoz meg a Knapp-bizottsag. Serpico csak hallgatta. Milyen
mas lehetett volna a palyaIutasa, az elete, ha hamarabb talalkozik olyan
emberekkel, mint Delise es Cooper, es alattuk dolgozhatott volna.
Serpico rajtt, hogy Coopernek van egy klns tulajdonsaga. Vala-
hanyszor Serpico ocsarolni kezdte a rendrseget, az idsebb IerIi azonnal a
vedelmere kelt. De ha Serpico tartotta a szajat, Copper a vegen eppugy bi-
ralta a rendrseget, mint , ha ugyan nem jobban, eppugy biralta a vezetest,
eppugy eltprengett rajta, hogy mi trtenik, es mit kellene csinalni.
Cooper nemcsak beszelt, hanem cselekedett is, es egy bizonyos eset
vegleg megpecsetelte baratsagukat. Serpico batyja, Pasquale, mint sok mas
keresked a varos szegenyebb negyedeiben, vasarnap is nyitva tartotta kis
Iszerzletet es elIordulhatott, hogy megsertette az allam vasarnapi
nyitvatartasi trvenyet. A trveny nem tiltotta meg kereken bizonyos zle-
tek vasarnapi nyitva tartasat, de tartalmazott egy bonyolult listat, hogy mi-
lyen cikkeket szabad arusitani, es milyeneket nem vagy csak a nap bizo-
nyos meghatarozott oraiban.
Ez a trveny ugyszolvan nyilt Ielhivas volt a rendrsegi zsarolasra. No-
ha az egyes kizsarolt sszegek nem voltak nagyok ket, harom, legIeljebb
t dollarra rugtak , New York allam trvenyhozoi bizottsaga az ilyen zsa-
rolasok evi sszeget csak New York varosaban tbb mint hatmillio dollarra
becslte. Egy olyan boltosnak, mint Serpico batyja, meg ha nem sertette is
meg a trvenyt peldaul nem arult srt a trvenyben elirt deli egy oraig
inkabb megerte a ket dollart kiIizetni, mint hogy a birosagon vesztegesse
az idejet es a penzet, ha beideztek.
Pasquale akkor emlitette elszr Serpiconak, hogy zsaroljak, amikor
Serpico 1968-ban megjelent a vadeskdtszek eltt, Serpico jelentette a
dolgot McGovern ellenrz IIelgyel-helyettesnek. Maga mindig ilyen
csip-csup semmisegekkel jn hozzam Ielelte ingerlten McGovern, es
egy tabornokhoz hasonlitotta magat a hadseregben, Serpicot meg az
olyan kzlegenyhez, aki allandoan hozza szaladgal, ha valaki ellop ket
tojast a kantinbol.
McGovern mindazonaltal megigerte, hogy utananez a dolognak, de
Serpico megtudta a batyjatol, hogy minden maradt a regiben. Igy aztan
Serpico egy vasarnap delutan atbiciklizett Brooklynba egy magnoval a
hatizsakjaban. Megkereste az egyiket a ket zsaru kzl, aki rendszeresen
zsarolta Pasqualet, es ravette, hogy beismerje, nemcsak most zsaroljak,
hanem tovabbra is zsarolni Iogjak a batyjat.
A rendr nyiltan megmondta: annak, hogy Pasquale ccse is rendr,
nincs semmi jelentsege. Eppen ma magyaraztam ezt meg a batyjanak
mondta a rendr. Azt mondta: ,Oke, Iizetek...
O, csakugyan ezt mondta? kerdezte Serpico remelve, hogy kell-
keppen mesterkeletlen a hangja.
... es jol teszi, ha komolyan gondolja Iolytatta a rendr , ugyanis
en voltam az els, aki betette a labat az zletebe, amikor annak idejen
megnyitotta. Beszeltem vele, es azt mondta, belatja, hogy kenytelen Iizetni.
Igazan?
Aztan mikor legkzelebb bement hozza valaki, megis megkerdezte:
,Mi tetszik? Marpedig ha egy rendr vasarnap deleltt beteszi labat egy
zletbe, eppen azt nem szabad megkerdezni tle, hogy ,Mi tetszik? Nem
szabad kenyelmetlen helyzetbe hozni a gyerekek eltt, nem szabad masok
eltt targyalni vele ilyesmirl. Felre kell vonulni a rendrrel.
Lassu IelIogasu a Iiu mondta Serpico, mintha batyja lenne az a ke-
reszt, amelyet egy eleten at viselnie kell. Nem valo neki az az zlet.
Megprobaltam megmagyarazni neki, mirl van szo. ,Basta'`
mondtam. ,Ne adjon penzt a gyerekek eltt. Ha beszelni akar velem,
menjnk be, hatra, es beszelgessnk ertelmes emberek modjara. Aztan ma
deleltt, mikor bementem, megint azt kerdezte: ,Mivel szolgalhatok?"
Olaszul Ieleltem neki. Azt mondtam: ,Ide Iigyeljen, en is olasz vagyok,
maga is olasz, igazan megerthetnenk egymast. Csak egy dolgot tehet: azt,
amiben megegyeztnk az els heten, amikor kinyitott.
Azt mondja mondta Serpico , hogy ma megint kapott egy idezest.
Mondom, hogy lassu IelIogasu, es nem akarom, hogy zaklassak, csak mert
nem akar Iizetni.
Az idezest tlem kapta mondta a rendr. Fizetnie kell nekem
ugyanugy, ahogy a tbbi boltos Iizet, klnben mindennap kap tlem egy
idezest, amikor szolgalatban vagyok.
Serpico beszamolt McGovernnek a hangszalagrol, de McGovern nem
tanusitott iranta klnsebb erdekldest. Aztan ket evvel kesbb, kzvetle-
nl Stanard elitelese utan, Serpicot halalra remlten Ielhivta a batyja azzal,
hogy vegl is beideztek tanunak a rendrsegre a ket rendr elleni Iegyelmi
targyalasra, hogy csak az vallomasa, all szemben az vekevel, es most
mit csinaljon?
Serpico azonnal Ielhivta Coopert, elmondta, hogy hangIelvetelt
keszitett, de McGovern nem vett rola tudomast. Cooper egy oran bell
kocsit kldtt Serpicoert, es elhozatta vele a szeIjebl a hangszalagot. A
hangszalag alapjan a ket rendrt bnsnek talaltak, es kesbb elbocsatottak
a rendrseg ktelekebl.
Utobb egy ingerlt rendr Ielelssegre vonta Serpicot. Hogy tehettel
ilyet a kollegaiddal nyavalyas ket dollar miatt?
Aha, ertem mondta Serpico , csak mert csupan ket nyavalyas
dollarrol van szo, nem szamit bnnek.
A rendrseg, ugy latszik, kedveli a ketertelm brokratikus lepeseket.
Ilyen volt az is, hogy Serpicot athelyeztek ugyan a Nyomozoosztalyhoz, de
nem kapta meg az arany detektivjelvenyt, hanem tovabbra is kzrendri
,badogplecsnijet kellett maganal hordania. Del-Brooklynba osztottak be,
a ,narkosokhoz. Athelyezese meg Stanard targyalasa eltt kijtt, de a
targyalasra Iel kellett keszlnie, igy aztan csak 1970 nyaran kezdett teljes
gzzel a narkos csoportban dolgozni.
Akarmit tudtak is Serpicorol Del-Brooklynban a kollegai, annak a hire,
hogy karate szakert es Ielelmetes lv, megelzte, igy aztan a Iogadtatasa,
ha nem is baratsagos, legalabb korrekt volt. Egy rmester kzlte vele,
hogy letartoztatasi kvotaja havi negy kabitoszeres bnz, es beosztotta
egy negy Ibl allo brigadba. Kzltek vele tovabba, hogy ha valami
,valoban nagy gy Iordulna el, at kell adni a narkosok Klnleges
Nyomozo Alakulatanak.
De semmiIele nagy gy nem adodott, es Serpico hamarosan rajtt, hogy
a rendrseg Iellepese a heroin kereskedelem es a heroin Iogyasztas ellen
eppoly hatastalan es ertelmetlen, mint a Times Square krl dolgozo pros-
titucios reszlege volt, amikor ott dolgozott ejszakankent. Elmeletileg leg-
Ibb celpontjaik a kabitoszer szetosztoi, a ,szallitok voltak. De azok az
ugynevezett szallitok, akiket Serpico csoportja vagy akarmelyik masik cso-
port letartoztatott, szinte kivetel nelkl csak jelentektelen kzvetitk vagy
olyan dopposok voltak, akik tovabbadtak egy-egy potadagot mas doppos-
oknak. A letartoztatasi kvotat is ugyanugy ertelmeztek, mint a prostitucios
reszlegnel. Ha egy doppos egy masik dopposnak csak egy haromdollaros
,tasak heroint adott is el akkoriban ez volt a heroin kereskedelemben a
legkisebb adag , mar bntettnek minsitettek; az, hogy kesbb a birosag
minek minsitettei nem volt erdekes. Mivel a birosag tul volt terhelve, a
Iogolynak rendszerint megengedtek, hogy beismerje, kabitoszer volt a bir-
tokaban, ami csak vetseg volt, s igy enyhe iteletre szamithatott. Az iteletet
gyakran IelIggesztettek, es ha a doppos hajlando volt mas dopposokat
bekpni, egyszeren Ieltetelesen szabadlabra helyeztek. A legtbb narkos,
zsaru azzal indokolta ezeket a letartoztatasokat, hogy legalabb ,eltnnek a
dopposok az utcakrol. Ez megint csak azt juttatta eszebe Serpiconak,
hogyan ,takaritottak el az utcarol a prostitualtakat csak azert, hogy
masnap este ugyanazon a sarkon ujbol megjelenjenek.
Mondhatta volna, hogy egye Iene az egeszet, es kilephetett volna a
testletbl, de makacsul el volt ra szanva, hogy megvarja, mikor kapja meg
a detektivjelvenyt, amelyre mindig vagyott, s amelyre most mar minden
jogcime megvolt. Ezenkivl volt meg egy masik Iontos krlmeny is.
Szeptemberben, valamivel tbb mint negy honappal a Times rendrsegi
korrupciorol szolo cikke utan, Leary rendrInk varatlanul lemondott
mind , mind Lindsay polgarmester erelyesen tagadta, hogy a lemondasnak
barmi kze volna a Knapp-bizottsag kszbn allo vizsgalatahoz , es a
polgarmester Patrick V. Murphyt, a New York-i rendr-akademia volt
vezetjet nevezte ki a helyere, aki akkor a detroiti rendrseg Inke volt,
es ritka hirnevnek rvendett a rendrsegen: azt beszeltek rola, hogy ,a
jogrend elIogulatlan re. Varhato volt, hogy hamarosan megkezddik a
rendrseg drasztikus IelIorgatasa es atszervezese allitolag a korrupcio
elleni harc es a kzrend hatasosabb vedelme lett a jelszo , s mind Cooper,
mind Delise biztatta Serpicot, hogy tartson ki, varja meg, mi Iog trtenni,
es higgye el, hogy a rendrsegnek olyan emberekre van szksege, mint .
Kzben a heroin valtozatlan mennyisegben znltt tovabb a varosba, s
Iolytatodtak az rltnel rltebb bncselekmenyek, amelyeket a mindenre
elszant kabitoszeresek kvettek el egy-egy adag heroinert. Serpicot ugy el-
kedvetlenitette, mikor latta, milyen jelentektelen lepeseket tesznek az gy-
ben, hogy atengedte tarsainak a brigad altal Ioganatositott valamennyi le-
tartoztatas dicsseget. Biztos volt benne, hogy ugyanolyan mertekkel me-
rik a kabitoszereseket is, mint az illegalis szerencsejatekok zereit. Ha a
rendrk akarnak, szinte egyik naprol a masikra veget vethetnenek a kabi-
toszer-kereskedelemnek, legalabbis nagy reszenek. De Serpico egymaga-
ban nem sokat tehetett.
Del-Brooklynban mikzben varta, hogy mikor kvetkeznek mar be a
rendrsegen kilatasba helyezett valtozasok ,belyeges ember volt, szan-
dekosan elszigeteltek attol, ami valoban Iolyt. Mintha egy selyemguboban
elt volna. Meg partnerei tarsasagaban is, akikkel nap mint nap egytt
dolgozott, allandoan erezte a bizalmatlansag okozta Ieszltseget.
Aztan varatlanul bepillantast nyert abba, ami mikent sejtette is kr-
ltte trtenik. Gyalog ment az utcan, mikor megallt mellette a kocsijaval
egy detektiv a narkos csoporttol. He, ugye, maga Serpico? kerdezte a
detektiv.
Egen. Mi van?
Szalljon be, beszelni szeretnek magaval. Serpico becsuszott melleje
az lesre.
Nincs maganal Ielvev, he? kerdezte a detektiv.
Serpico vallat vont, Ielemelte a karjat, es hagyta, hogy a detektiv
vegigtapogassa, mert kivancsi volt ra, mit akar mondani. Mikor a detektiv
megnyugodott, hogy nincs mitl tartania, rakezd te: Ide Iigyeljen, en meg
tudom erteni, amit Bronxban mvelt. Az ott csak apropenz volt. Mit szolna
hozza, ha egy kis komoly penzt keresne?
He valaszolta Serpico , talan elbb hadd kerdezzek en. Mi ez,
csapda?
Ugyan mar mondta a detektiv , csak szivesseget szeretnek tenni
maganak.
Hogyan?
Ide Iigyeljen. Mi itt nem tetves havi nyolcszazert szarakodunk. A mult
heten peldaul ott volt az az eloszto, harom tag szedte be neki a gubat,
mindegyik negyven lepedt. Mi csak megvartuk, amig mind a harman
leszurkoltak neki a negyvenet, aztan lecsaptunk ra. Tudja, mennyi volt az
negyIele osztva? Nem allitom, hogy mindennap akad ilyen Iogas, de
elIordul. Sose lehet tudni.
Serpico eltndtt: hol van mar az az id, amikor olyan Iinnyasan
klnbseget tettek tiszta meg szennyes penz kzt? Hogy jut eszebe
ilyesmit elmondani nekem? kerdezte.
Hat hogy is mondjam csak? Maganak nincs valami jo hire. Sok
embert idegesit.
Na es? Ezek utan mit kellene tennem?
Legyen esznel Ielelte a detektiv.
Ez a puhatolozas meg a benne rejl Ienyegetes ugyanolyan dhbe
hozta Serpicot, mint az a talalkozo a bronxi allamgyesz irodajaban, ami-
kor megtudta, milyen jelentektelen eredmenyekkel akarnak megelegedni a
7. rendrkerletben leIolyt vizsgalat utan. Hat erre nem hajlando. Megint
sarokba szoritottak, s ezuttal meg rosszabb a helyzet: itt nem szerencse-
jatekosoktol, hanem heroin kereskedktl kellene hagynia megvesztegetni
magat. Serpico elhatarozta, hogy visszat.
De nem volt ra alkalma.
TIZENHETEDIK FEJEZET
1971. Iebruar 3-an, szerdan, Frank Serpico a deleltt nagy reszet takaritas-
sal tlttte, aztan bevasarolt nemi Iszerarut, es elvitt egy csomo szennyest
a kzeli nkiszolgalo mosodaba.
Elvben is, tarsai is szabalyos nyolcorai szolgalatot teljesitettek, a gya-
korlatban azonban az brigadja is, akar a tbbi narkos brigad, rendszerint
csak akkor dolgozott, ha letartoztatas volt esedekes, vagy meg kellett Ii-
gyelnik valakit; a kapcsolatot a Kabitoszeres Reszleg manhattani Ihadi-
szallasanak hirkzpontjan keresztl tartottak egymassal. Elz nap a brigad
vezetje Gary Roteman, egy szikar, szl, Serpiconal negy evvel id-
sebb ember azt mondta, hogy szerdara nincs semmi tennivalojuk, leg-
Ieljebb csak este, de elbb beszelnie kell egyik besugojaval. Rendben van,
Ielelte Serpico, ha szkseg lenne ra, kes delutan a lakasan megtalaljak.
Igy aztan mikor vegzett a hazimunkaval, elment a rendr-akademia
lterere ahova havonkent egyszer rendszeresen el szokott latogatni , es
ott gyakorolt egy darabig harom Iegyverevel: a Browning automata
pisztollyal, 38-as szolgalati revolverevel es a pisze orru 38-assal.
Alighogy hazaert, teleIonalt Roteman. Kzlte, hogy besugojanak van
valamije a szamukra, esetleg ket letartoztatast is Ioganatosithatnak, ami
bizony nem Iog artani, mivel mar Iebruar elejen jarnak, es januarban nem
nagyon teljesitettek a normat. Serpico rendszerint csak a Browningjat meg
a pisze orru 38-asat hordta maganal, a szolgalati revolveret egy bank
panceltermeben tartotta, hogy ne Ierhessenek hozza, ha esetleg betrnenek
a lakasaba, mikor nincs otthon. De mire visszaert a lterrl, a bank bezart,
igy aztan most mind a harom Iegyvert magaval vitte. Amikor belepett a
del-brooklyni narkosok szobajaba a 94. krzetben, es levetette a
zubbonyat, az egyik rendr Ielkialtott: Jesszusom! Csak nem gondolod,
hogy Iorradalom lesz?
Serpico harom tarsaval egytt betert egy Ialatozoba egy Ieketere meg
egy pitere. Rotemanen kivl ott volt Arthur Cesare, egy stet br, Iekete
haju, egyenes orru olasz meg egy uj ember, Paul Halley, akinek kerek,
sapadt arcaban ugy ltek apro gombszemei, mint ket szem mazsola egy
aprostemenyben. Egy temat eszreveheten kerltek, mikor Serpicoval
beszelgettek. Soha egyikk sem tett emlitest meg csak burkolt celzas
Iormajaban sem a 7. rendrkerlet gyerl.
Cesare beszelt. Kepzeljetek, a sracom hazajtt a sulibol, es tudjatok,
mire tanitottak ket az enekoran? Arra a szar ,Gyzni Iogunk-ra. Meg is
mondtam neki: ,Nem trm, hogy ezt enekeld, megmondhatod a tanito
neninek. Amiatt a rohadt komcsi, Martin Luther King miatt eneklik.
Je, nem is tudtam, hogy Martin Luther King kommunista volt
mondta szinlelt csodalkozassal Serpico.
Mi az hogy. Meg tagknyve is volt.
Nahat Iolytatta Serpico , ezt jo tudni. Te honnan tudod? Vala-
melyik besugodtol?
Ugyan, ezt mindenki tudja.
Csak vigyazz mondta Serpico, mar nem is probalva leplezni szar-
kazmusat. Megmondtad a gyereknek, hogy ne enekelje. Eddig rendben is
van. De mit Iog csinalni szegeny gyerek holnap az iskolaban? Vagy ott
Iogsz allni a hata mgtt, mikor a tbbi gyerek megkerdi tle, hogy miert
nem enekel velk?
Cesare dhs pillantast vetett Serpicora. Legy nyugodt mondta ,
beszelek a tanito nenivel is.
Induljunk mondta Roteman.
Roteman besugoja egy Puerto Rico-i Iiatalember volt, aranykeretes
szemveggel. Ez volt rajta a legIeltnbb. Serpico meg a nevet se tudta,
noha Roteman egyszer-ketszer mar elzleg is igenybe vette a szolgalatait.
Kabitoszeresbl lett besugo, s allitolag leszokott a heroinrol. A besugas
mellett, gondolta Serpico, mellekesen valoszinleg heroinnal is kereskedik,
ahogy az mar lenni szokott. De ahogy Roteman mondta: Kitn
inIormaciokat szallit es csak ez volt a Iontos.
Amikor a berhazhoz ertek, ahol a besugo lakott, Halley a kocsiban
maradt, de Serpico ugy dnttt, hogy inkabb Ielmegy Rotemannel es
Cesareval. Mar az is bosszantotta, hogy megint csak azert eszkzlnek egy
jelentektelen narkos letartoztatast, hogy teljesitsek havi kvotajukat, de meg
jobban nyomasztotta a gondolat, hogy a kocsiban lve Iecsegjen Halleyvel.
A besugo engedte be ket. A Ielesege nem volt otthon, s a besugo azt
mondta, hogy meg kell varnia, mig hazajn, mert vigyaznia kell a gyere-
kekre. Az egyik Iiu volt, talan teves, a masik lany, krlbell egy evvel
idsebb, mind a kettnek nagy, Iekete szemei voltak, es Serpico spanyolul
beszelgetett velk, mig Roteman es Cesare a szoba egyik sarkaban ssze-
bujt a besugoval. A gyerekeket elbvlte Serpico szakalla, s megengedte,
hogy megcibaljak. Uristen, gondolta, itt csak irantuk erzek valami vonzal-
mat. Vegl megjtt a besugo Ielesege. Csinos n volt, elnezest kert, hogy
kesett, es vendegszereten megkerdezte, isznak-e egy Ieketet. Serpico ket
tarsa nem kert, azzal, hogy mar mennik kell, de Serpico ugy erezte, hogy
ha az asszony volt szives megkinalni, el kell Iogadnia. Klnben is szerette
az ers kavet, amilyet a Puerto Rico-iak ittak. Igy aztan a tbbiek csak
acsorogtak, mig Ielkortyolta a Iorro tejjel kevert kavet, es rosszkedven
azon tndtt, vajon tudja-e a besugo Ielesege, mivel Ioglalkozik a Ierje.
Aztan elindultak. A kocsiban a besugo a Driggs Avenue-ra iranyitotta
ket. Ez egy eszak-deli iranyu utca volt Brooklyn Wil-liamsburgh nev
negyedeben. Az utolso haztmbnel, ott, ahol az utca veget ert a
Manhattanbe vezet Williamsburgh-hid kzeleben, elhaladtak egy jobb kez
Iele es eleg nagy, negyemeletes eplet eltt, s a besugo azt mondta, hogy
megtudta, ott lakik egy ember egy Mambo nev IerIi , aki kabitoszert
arul. Megkerltek ket haztmbt, visszatertek a Driggs Avenue-ra, es
megalltak krlbell Iel haztmbnyire az epletitl, egy utkeresztezdes
kzeleben. Balra tlk egy elhagyatott iskolaudvar terlt el.
A terv az volt, hogy a besugo elhelyezkedik az eplet bejaratanal. Ha
valaki bemegy es kijn, megprobalja megallapitani, vasarolt-e heroint.
Majdnem mindenkit ismert a krnyeken, elbeszelgethetett velk, es ha ugy
talalta, hogy valamelyikk ,szennyes azaz heroin van nala , azzal
kellett jeleznie, hogy leveszi a szemveget, es megtrli a zsebkendjevel.
Stet volt, a Driggs Avenue rosszul volt megvilagitva, de az eplet beja-
rata kzeleben volt egy utcai lampa, amely eleg Ienyt vetett ahhoz, hogy a
besugot latcsvel szemmel tarthassak. Serpico harom tarsa azonban annyi-
ra belemerlt a beszelgetesbe, hogy gyakran elIelejtettek szemkhz emel-
ni a latcsvet, mikor rajtuk lett volna a sor. Serpico, aki nagyon szeretett
volna tul lenni mar az egeszen, vegl is elvette tlk, es maganal tartotta.
A kocsi hatso lesen lt, a latcsvet az els les hatara Iektette, kitartoan
Iigyelt es percrl percre ingerltebb lett. Mar kilenc is elmult, s mar tbb
mint egy oraja ott ltek. Dhitette, hogy a besugo idnkent eltnt az ep-
letben, s ilyenkor Ieszlten leste a stetben, mikor tnik Iel ujbol. Amikor
Cesare eladott egy viccet, majdnem kittte a kezebl a latcsvet, mire
Serpico kitrt: Ti is munkaban vagytok, vagy nem? Neha elhaladt a
kocsi mellett egy-egy ember, nemelyikk teljesen kzmbs keppel, es
Serpico remenykedve megszolalt: Ha meg sokaig itt maradunk, ki Iognak
szurni bennnket mire Roteman valasza ez volt: Nyugi, senki nem Iog
kiszurni senkit.
Serpico egyszerre csak eszrevette, hogy a besugo leveszi a szemveget,
es megtrli. He mondta , jelt adott! Nyilvan az a n az a bevasarlosza-
tyorral. A n az epletbl jtt ki, es jobbra indult a Driggs Avenue-n, ve-
lk ellenkez iranyban. Amikor beIordult a sarkon, utanamentek a kocsi-
val, es a mellekutca kzepe tajan melleje hajtottak. Serpico tarsai kiugrot-
tak a kocsibol, benne maradt. A harom IerIi krlvette a nt, es egyikk
belenezett a szatyraba. A mellekutcaban olyan stet volt, hogy Cesare
visszajtt a kocsihoz egy zseblampaert. Az egyik nem mkdtt, s mikor
az les alatt talalt egy masikat, az mkdtt ugyan, de mar majdnem kime-
rlt benne az elem. A krisztusat morogta dhsen Cesare , miert
nem ellenrzi valaki ezeket a vacakokat? A kocsibol Serpico tisztan latta,
hogy tarsai pacba kerltek. A huszas evei elejen jaro n a kezdeti
meglepetes utan hangosan tiltakozni kezdett, s ha alaposabban meg akartak
motozni, az mindenIele komplikaciohoz vezetett volna. A szabalyzat
ertelmeben be kellett volna vinnik a kapitanysagra, hogy egy rendrn
motozhassa meg. Vegl is lemondtak rola, es tovabbengedtek a nt.
Amikor visszatertek a kocsihoz, Roteman odaszolt Serpiconak:
Mondhatom, sokat segitettel!
Mi az? Harman nem voltatok elegen egy nhz?
Mindegy mondta Roteman , ugy se volt jo skalp. Gyernk vissza
oda, ahol voltunk.
Ismet leparkoltak az iskolaudvar mellett, s mikor ujabb tiz perc telt el,
anelkl hogy a besugo jelt adott volna, Serpico megszolalt: Mi a Ienet
csinalunk? Itt maradunk egesz ejszaka?
Erre Roteman azt mondta: Miert nem mesz Iel, es nezed meg, hatha
sikerl bizonyitekot talalnod? Te nem leszel nekik gyanus.
Megint a regi nota, gondolta Serpico. A krnyek alapjaban veve Puerto
Rico-i getto volt, es a tarsai ugy voltak ltzve, es egeszeben veve ugy Ies-
tettek, hogy egy tizeves srac is azonnal Ielismerhette bennk a rendrt. De
Serpicoval nem volt ilyen problema. Ezen a hideg Iebruari esten magas
szaru bakancsot es vastag zoknit viselt, a Iarmer alatt, vattazott katona-
zubbonya alatt pedig vastag gyapju garbopulovert es brzeket, s sal volt a
nyaka krl. Kiszallt a kocsibol. Bement egy bodegaba, vett egy doboz
srt, es azt iszogatta, mikzben az eplet Iele setalt, mint egy kznseges
utcai csavargo. A Driggs Avenue 778. szamu eplete valamikor a krnyek
latvanyossaga lehetett. Diszes, kbl Iaragott homlokzata volt, s kbe volt
vesve a neve is: UJ UDVAR, de most mar siralmas volt a kapualja, tele
volt szemettel, s a Ialairol nagy darabokban mallott le a Iestek.
A besugo a kapu alatt allt, s mikor elhaladt mellette, Serpico ranezett, es
kicsit Ielhuzta a szemldket, ezzel jelezve neki, hogy Ielmegy a tetre.
Ket tinedzser lt az elcsarnokba vezet lepcsn, eppen csak Ielpillantott
Serpicora, aztan tovabb beszelgetett.
Serpico elindult az els emeletre vezet lepcsn. 38-as szolgalati revol-
vere a bal vallara vetett kiIakult gazalarctokban volt, Browning automata
pisztolya pedig szokott helyen, a baloldalt az vere csatolt pisztolytaska-
ban, markolataval elre. Kivette pisze orru 38-asat jobboldalt az vebl, es
bedugta a zubbonya jobb zsebebe, a kezet is a zsebeben tartva. Elvigyaza-
tossagbol tette, minden kabitoszeres akcional igy jart el, ha egyedl volt,
mint most is. Lottozerek eseteben ugyszolvan elkepzelhetetlen volt a tz-
parbaj, de a heroin eseteben mas volt a helyzet. A kabitoszeresek veszedel-
mesen kiszamithatatlanok voltak, es a heroin kereskedk, ha rajtakaptak
ket, es nem vasarolhattak meg maguknak a szabadulast, vagy maskent
nem egyezhettek meg az igazsagszolgaltatassal, tudtak, hogy hosszu
brtnbntetessel kell szamolniuk.
Mikzben tovabb ment IlIele a lepcsn, megcsodalta a csempezett
pihenk bonyolult mintazatait, noha alig latszottak a rajuk rakodott
mocsoktol. A pihenket megtlttte a levesbe Itt marhacsontok, a slt
disznohus es az achiote, a rizs szinesitesehez hasznalt pirosas Iszer szaga.
A zart ajtok mgl csak zenet es a televiziokeszlekek hangjat hallotta. A
lepcs elhagyatott volt, csak kzvetlenl a tetkijarat eltt hevert elnyulva
egy lompos kutya. Serpico ovatosan lepett keresztl rajta, remelve, hogy
nem kezd ugatni. De a kutyanak egy izma se rezdlt, s mikor Serpico kiert
a tetre, rajtt, hogy miert nem. A kutya nyilvan megszokta, hogy
minduntalan atlepnek rajta.
Hideg volt, de a levegben athato hugyszag terjengett, es a tet tele volt
szikkadt szarcsomokkal. A kijarat Iltt logo csupasz villanykrte Ienye-
ben Serpico tbb tucat res celoIantasakot latott, es ami bizonyos ertelem-
ben meg rosszabb, egy csomo kinyomott ragasztos tubust: a gyerekek szip-
pantottak ragasztot, mieltt beavattak ket a kabitoszer-elvezetbe. Egytt
volt itt minden, a herointol remenytelenne valt eletek zllttsegenek es
borzalmainak minden nema jele, es Serpiconak megint csak az jutott az
eszebe, milyen Ilsleges es mennyire csak kepmutatas kabitoszer-elvezk
es jelentektelen kzvetitk utan szaladgalni, mikor a nagykereskedkhz
csodalatoskeppen nem nyul senki.
Jobb kez Iell lathatta a Williamsburgh-hid ivet jelz villanykrtek
szep, kekes gyngyIzeret es a Iolyon tul a mutatos Wall Street Ielhkar-
coloinak konturjait. Olyan kzelinek tntek, hogy ugy erezte, csak ki kelle-
ne nyujtania a kezet, es megerinthetne ezt a csillogast, mintha nem is a get-
toban allna egy haztetn. Nehany perc mulva csatlakozott hozza a besugo.
Mi trtent? kerdezte. Elkaptak a lanyt? ,Szennyes volt.
Nem kaptak el. Megallitottak, de nem voltak biztosak a dologban, es
elengedtek.
Heroin volt nala. A testen rejtegette. Be kellett volna vinnik.
Nem vittek be, es kesz mondta Serpico. Mondtak rolam valamit
azok a sracok ott a Ildszinten?
Nem, csak azt, hogy ez a jampi hippi biztosan Iert jn.
Serpico nevetett, aztan megkerdezte a besugotol, tudja-e melyik
lakasban mkdik Mambo, a kzvetit. A masodik emelet 3G-ben.
mondta a besugo, mindjart a lepcs mellett.
Oke mondta Serpico. Menjen vissza, es jelezze a tbbieknek, ha
vasarol valaki. En meg itt maradok egy darabig, hatha sikerl kiszurnom
valamit. Az eplet U alaku volt, ket szara parhuzamos az utcaval, es Ser-
piconak eszebe jutott, hogy a szemkzti szarny tetejerl talan be tudna latni
a 3G. szamu lakasba. De aztan rajtt, hogy a lakas Iekvese olyan, hogy az
ablakai hatra, az eplet tuloldalara neznek, s igy nem lathat be. Keresztl-
vagott a tett borito mocskon, es lenezett a Driggs Avenue-ra. Latta, hogy
a besugo pontosan alatta all, s az utca masik oldalan jn ket IerIi.
A ket IerIi eppen abban a pillanatban vagott at hirtelen az uttesten az
eplet Iele. Serpico leosont a lepcsn, es megallt a harmadik es a masodik
emelet kzt. A masodik emeleti pihen gyengen meg volt vilagitva, de
maga a lepcs stet volt. FelIele jv lepteket hallott, athajolt a korlaton, s
latta, hogy a ket IerIi megall a 3G. eltt, es bekopog. Bentrl Iojtott hang
valaszolt, mire az egyik IerIi kzlte, hogy Mambot keresi. Az ajto
resnyire kinyilt, ujabb parbeszed kvetkezett, aztan az a IerIi, aki bekopo-
gott, beadott valamennyi penzt. Az ajto becsukodott, aztan ujra kinyilt, es
Serpico latta, hogy kiadnak rajta valamit, s a ket IerIi mar rohan is le a lep-
csn. Serpico utanuk rohant, ki az utcara. A ket IerIi a kocsi iranyaba in-
dult, amelyben Serpico tarsai ltek, es Serpico ramutatott a ket Iiatal-
emberre; alig huszevesek lehettek. Tarsai kiugrottak a kocsibol, elkaptak
ket, s ket tasak heroint talaltak annal, amelyik Serpico szeme lattara penzt
adott be a lakasba.
Serpico elmeselte, mit latott, mire Rote-man azt mondta: Oke, kapjuk
rajta ezt a Mambot.
Hogy akarod rajtakapni? kerdezte Serpico.
Ugy, hogy te veszel tle egy adag Ivet. Azaz kinyittatod vele az ajtot
es elkapjuk. A Ienebe is, te beszelsz spanyolul.
Serpiconak eIIele megbizast nem lett volna ktelessege vallalni. Az
ilyenIajta vasarlasokat lebonyolitani a narkos csoport titkosrendreinek a
Ieladata volt. Megis belement. t perc alatt tul lesznek az egeszen, es
mehet haza.
A Iiatalembert, akinel a ket tasak heroin volt, megbilincseltek, es a ko-
csiban hagytak Halleyvel. Roteman meg Cesare pedig visszament Serpi-
coval a Driggs Avenue 778-ba. A ket tinedzser, aki elzleg tudomast sem
vett Serpicorol, meg mindig a kapu alatti lepcsn lt, es az egyik odaszolt
neki: Hello, biztos ur! De megokosodott a srac, gondolta Serpico.
Mikzben IelIele mentek a lepcsn, Serpico megkerdezte Rotemantol:
Kiszedted abbol a Iickobol a nevet, hogy megmondhassam, ki kldtt?
Mire Roteman azt mondta: Nem emlekszem ra pontosan, azt hiszem, Joe
vagy Tony vagy mi. Inkabb Joe. A Halley rizeteben hagyott Iogoly
neve, mint kesbb kiderlt, Luis volt.
A masodik emeleti pihen, mint valamennyi az epletben, hosszu volt,
es eleg keskeny, ket-ket lakas volt a ket vegen, egy meg pontosan szem-
kzt a lepcsvel. A 3G. szamu lakas kzvetlenl a lepcstl jobbra volt.
Cesare a lepcsn maradt, egy-ket Iokkal lejjebb, es a Ialhoz lapult. Rote-
man, aki Ieljtt a pihenre, a 3G-vel szomszedos lakas ajtajahoz lapult.
A 3G. ajtaja pirosra volt mazolva, s ahol sok helytt lepattogzott
rola a Iestek, kilatszott a badogboritas. Volt rajta egy kemlellyuk. Serpico
katonazubbonya zsebebe dugta a jobb kezet, es megmarkolta pisze orru 38-
asat. Aztan a masik kezevel bekopogott az ajton.
Hallotta, hogy az ajtohoz jn valaki. A kemlellyukon Ielretoltak a
Iedelet, es latta, hogy egy eltorzult szem mered ra. Kellene valami
dnnygte Serpico spanyolul. Joe kldtt.
Az ajto masik oldalan allo alak elkialtotta magat: Mambo! He, Mam-
bo! es az ajto resnyire kinyilt. Serpico latta, hogy biztositolanc van rajta.
Gyorsan hatralepett, s a bal vallat leeresztve teljes erejebl nekivetette
magat az ajtonak, arra szamitva, hogy Roteman es Cesare a hata mgtt
vannak.
A biztositolanc elpattant. Az ajto kezdett engedni, es Serpico, aki
tovabb, nyomta az ajtot, kzben ugy csavarodott, hogy a Ieje meg a teste
jobb Ielsresze bell kerlt az ajton. Eszrevette, hogy odabenn az ajto
masik oldalan egy kis benyilo van, nem sokkal szelesebb, mint maga az
ajto. A benyilo stet volt, csak a mellette lev konyhabol szrdtt ki nemi
vilagossag.
Az ajtot bellrl probaltak visszanyomni, a stetben is latni lehetett,
hogy egy vagy talan ket alak melyen elrehajolva nekiIeszl. Serpico el-
kialtotta magat: Rendrseg! Kezeket Iel! Annak, aki visszaIele nyomta
az ajtot, Serpicoval szemben megvolt az az elnye, hogy a benyilo Ialanak
tamaszkodhatott. Serpico hallotta, hogy valaki kiabal: Mambo! Mambo!
es latta, hogy egy sovany arcu Iiatalember rohan ki Ieleje a konyhabol.
Serpico teste ugy szorult az ajto kze, hogy Ielig bent volt, Ielig kint,
labai kenyelmetlenl beekeldtek a nyilasba. Jobb karja nekiszorult a
benyilo Ialanak, ketsegbeesetten probalta elhuzni pisze orru 38-asat a
zubbonya zsebebl.
Hatratekerte a nyakat, kinezett a nyilason, es latta, hogy mindket tarsa
ott all mgtte a pihenn, dermedt mozdulatlansagban. Mi az istenre
vartok? orditotta Serpico. Segitsetek! Nvomfatok'
VisszaIorditotta a Iejet. Egy vegs, ketsegbeesett erIeszitessel sikerlt
annyira megmozditania a jobb karjat, hogy kihuzhatta a 38-ast a zsebebl.
Aztan meglatta a krlbell negyven centimeter tavolsagbol az arcanak
szegezett pisztolyt.
Emlekezete szerint olyan volt az egesz, mint amikor gyorsitott Iilmet
nez az ember. Meglatta a Iegyvert, s mar be is kvetkezett az oriasi villanas
nem az a jelentektelen kis villanas, amilyet olyankor latni, amikor elst-
nek egy Iegyvert, hanem egy irtozatos, csupa szin, nagy villanas, kzvet-
lenl a szeme eltt, csupa vrs, sarga es narancsszin, s mar erezte is, hogy
Iorrosag nti el a Iejet, es tudta, hogy meglttek. Tizeneves koraban sokat
bokszolt, es a Iajdalom, amelyet a lvesre erzett, pontosan olyan volt, mint
amikor kemenyen orrba vagtak, es az agyaba is villant: Ennyi az egesz?
Aztan mintha minden lelassult volna, mint egy alomkepsor. Serpico
eppen Ielemelte a revolveret, mikor a vakito villanas Iellobbant. A 38-as
paratlan szerkezet volt; hallatlanul erzekeny, a revolver a legkisebb
reIlexmozdulatra elslt, es Serpico szinte egyidejleg viszonozta a lvest.
Az els lves drrenese, aze, amelyik a golyot a Iejebe rpitette,
ugyanolyan elkepeszten oriasi volt, mint a lvest kiser villanas: mintha
egy hordo lett volna a Iejeben, es abba dobtak volna bele egy bombat, de
sajat lvesenek a drrenese mintha mar csak gyenge, tavoli visszhangja lett
volna az els lvesnek.
Serpico kizuhant az ajtonyilasbol, es teljes sulyaval elterlt a csempezett
pihenn, a homloka jobboldalt csunyan sszezuzodott. Labai meg mindig
be voltak ekeldve az ajto es az ajtoIelIa kze. Megprobalta kiszabaditani
ket, aztan erezte, hogy elvonszoljak az ajtobol.
A jobb oldalan Iekdt, es latta, hogy a vere gejzirkent spriccel a szeme
mellett a nehany centire lev Ialra, es leIolyik rajta. Cesare hajolt Ileje, es
Serpico megszolalt: Az isten szerelmere, probald elallitani a verzest.
Hasznald a salamat.
Erezte, hogy Cesare kezdi elmazolni a verzest, es szeretett volna Ielordi-
tani: Ne ugy, te barom! de elIulladt a szajaban es torkaban sszegy-
lemlett vertl, es nem tudta kimondani a szavakat.
Hallotta, hogy valahol mgtte Roteman ordit: Rendrseg! Fegyvere-
ket eldobni, kezet Iel, es kijnni! hallotta, hogy a lakasban hiszterikusan
zokog egy n, es azt gondolta: ,Itt Iekszem, elverzek, meg azt mondja
nekik, hogy emeljek Iel a kezket, es jjjenek ki.
Merhetetlen Iaradtsag vett rajta ert. Ugy erezte magat, mint amikor
gyerekkoraban a haziIeladata Iltt bobiskolt olyan Iaradtan, hogy a legszi-
vesebben elaludt volna, de most ketsegbeesetten probalta nyitva tartani a
szemet, ugy erezte, hogy ha sikerl, es nem veszti el az eszmeletet, talan
nem hal meg.
Az els megnyugtato szavakat, hogy nem lesz semmi baj, mar utban
van a segitseg, nem a tarsaitol kapta, hanem egy sszeaszott regembertl,
aki egyszerre csak ott terdelt mellette. Ne aggodjon mondta az regem-
ber spanyol akcentussal. TeleIonaltam a rendrsegnek. Jn a rendrseg.
Ne aggodjon. Es megszoritotta Serpico kezet.
Serpico hallotta, hogy szirena sivit, rendrsegi szirena, es ahogy ott Ie-
kdt a pihen mocskos csempejen, hallotta, hogy leptek dobognak IlIele a
lepcsn, aztan meglatott ket egyenruhas rendrt, es hallotta, hogy egyik
tarsa azt mondja: Narkosok vagyunk. O is kollega mire az egyik egyen-
ruhas hitetlenkedve rameredt a szakallas Serpicora, es Ielkialtott: E:
rendr?
Aztan, magahoz terve meglepetesebl, a ket rendr gyorsan Ielkapta
Serpicot a ket karja ernyedten lelogott , es lecipelte a lepcsn, elhaladt
vele a ket tinedzser es a meg mindig a kapualjban allo besugo mellett, es a
Driggs Avenue 778. eltt ovatosan beIektette az URH-s kocsi hatso lese-
re. Bekapcsoltak a szirenat, es elrobogtak vele a Greenpoint Korhazba,
ahol Frank Serpicot. aki veraztatva, tehetetlenl Iekdt a hordagyon, begu-
ritottak az intenziv osztalyra, ahol az els apolon, aki hozzanyult, az utol-
so pillanatban Iojtotta el sikolyat, hogy ,meghalt, amikor meghallotta,
hogy Serpico mondani probal valamit.
Mikzben Serpico a 3G. szamu lakas eltt Iekdt elnyulva a pihenn,
Echeveria, alias Mambo, a huszonnegy eves kabitoszerzer, aki leltte, s
aki maga is rabja volt a kabitoszernek, megszktt.
A lakasban bizonyos Ruben Tarrats lakott. Aznap este otthon volt, s ott-
hon volt a batyja, valamint a huga is, aki Mambo baratnje volt. A huga azt
mondta, hogy amikor a bejarati ajtonal megkezddtt a dulakodas es a l-
vldzes, egy masik szobaban a televiziot nezte, aztan berontott Mambo,
verzett az egyik keze, elorditotta magat: A rendrseg! Meglttek, meglt-
tek! aztan a batyjaval, Rubennel egytt kimaszott az ablakon, es lema-
szott a hatso tzlepcsn.
Amikor kihallgattak a leanyt meg a masik Tarrats Iivert, a rendrseg
megtudta, hogy Mambo tbb helyen is elbujhatott, peldaul egy masik ba-
ratnjenek a lakasan, Williamsburghban. A hazat megIigyeles ala helyez-
tek, es Iebruar 4-en hajnali negyedharom krl, amikor Mambo megpro-
balt kisurranni baratnje lakasanak hatso ablakan, Maxwell Katz rszemes
rendr eszrevette, es hasba ltte. Katz a lakasan tartozkodott, Long
Islanden, North Massapequaban, amikor meghallotta a televizioban a jelen-
test a lvldzesrl, es azonnal Brooklynba hajtott, hogy segitsen Ielkutat-
ni Serpico tamadojat. Katz eladasa szerint eszrevette, hogy egy IerIi ma-
szik ki az ablakon, a jobb keze zsebkendbe van csavarva, s a baljaban
Iegyvert szorongat. Lvesre emelte a Iegyveret mondta Katz , mire en
tzeltem. Mambonal volt a 22-es pisztoly, amellyel Serpicot leltte, es
nala volt Serpico pisze orru 38-asa is: a benyilo padlojarol kapta Iel, ahova
Serpico ejtette. Egy golyot lttek ki belle.
Mikor kiderlt, hogy a rendrseg vezetinek kezdeti Ielelme, hogy Serpi-
cot egy masik rendr ltte le, alaptalan, mindnyajan megknnyebblten
sohajtottak Iel. Mivel azonban eppen Serpicot lttek le, azonnal vizsgalatot
inditottak, hogy megallapitsak a lvldzes krlmenyeit, nem valami
konspiracio aldozata lett-e Serpico.
Mind Arthur Cesaret, mind Gary Rote-mant meg Iebruar 4-en a hajnali
orakban kihallgattak, Cesaret 3 ora 43, Rotemant 4 ora 07 perckor. Mind-
kettjkkel kzltek, joguk van kerni, hogy gyved is legyen jelen a ki-
hallgatason, de egyikk sem elt e jogaval.
Cesare elmondta, hogy mieltt Serpico bekopogott az ajton, Serpico-
tol jobbra a lepcsn helyezkedett el, es Roteman Serpicotol balra tamasz-
kodott neki a szomszedos lakas ajtajanak. Megersitette, hogy Serpico
vetette neki magat az ajtonak, de arrol, hogy ugy szorult az ajto kze, hogy
Ielig bent volt, Ielig kint, es ketsegbeesetten probalta kiszabaditani magat,
meglehetsen homalyosan szamolt be. Franknek nem sikerlt egeszen
kinyitni az ajtot. Ezert megkerte Garyt meg engem, hogy segitsnk neki.
A ket ember eppen Serpico segitsegere akart menni, amikor Cesare
szerint ,kilttek a lakasbol, es eltalaltak Franket. Serpico ,tamolyogni
kezdett. Cesare megprobalta megakadalyozni, hogy elessen. Mikor hoz-
zaugrottam mondta , eldrdlt meg egy lves. Erre megprobaltam elran-
tani Franket, de a laba beekeldtt az ajtonyilasba, s mikzben kirangat-
tam, eszrevettem, hogy egy revolvercs nyulik ki az ajton. Ralttem a
revolverre. Ekkor kialtotta Gary: Fegyvereket eldobni, kezeket Iel, es
kijnni!
Kihallgatasa vegen megkerdeztek Cesare-tol, hogy Serpico elsttte-e
revolveret. Azt Ielelte: Nem hinnem.
Roteman, akit kln hallgattak ki, igy adta el a trtenteket: Az ajto
csak egy kicsit nyilt ki. Biztositolanc volt rajta. Bellrl megprobaltak vis-
szanyomni. Aztan, Iolytatta, ,egy lvest hallottam. En akkor kzvetlenl
Serpico mgtt alltam, segitettem neki beIele nyomni az ajtot. Roteman
azt mondta, hogy amikor latta, hogy lves villan a lakasbol, viszonzasul le-
adott ,ket lvest. Es allitolag szolt Cesarenak, hogy ,menjen es keritsen
egy mentkocsit amirl Cesare nem tett emlitest a trtentekrl szolo el-
s verziojaban. Roteman hozzatette, hogy bement egy masik lakasba, es
is teleIonalt a mentkert. Igazolta magat, hogy rendr, es kzlte, hogy
egy masik rendrre lttek ra. Mivel Cesare ugyanezzel a cellal az utcan
volt, ez azt jelentette, hogy a sulyosan megsebeslt Serpico teljesen magara
maradt.
Egyikk sem tett emlitest az regemberrl, aki Serpico mellett terdelt,
amikor az verezve Iekdt a pihenn, es azt mondta neki, hogy ne aggodjon,
mar kihivta a rendrseget. Pedig a jelzes, amelyet leadtak az URH-s ko-
csinak, amelyik Serpico segitsegere sietett, csak a ,tiz-tiz volt, ami egy-
szeren csak lvldzest jelent ezt a kodjelet hasznaltak, ha ismeretlen
szemelyek kzt kerlt sor tzparbajra , es nem a ,tiz-tizenharom, ami azt
jelenti, hogy ,rendrn kell segiteni, s automatikusan ezt adjak le, ha
tudjak, hogy rendrre lttek ra, vagy rendr van bajban.
Roteman is, Cesare is azt allitotta, hogy vegl is nem Serpico szakitotta
el a biztositolancot, hanem k; es kesbb, meg a deleltt Iolyaman, a
kihallgatasuk soran nyert erteslesek alapjan egy rendrsegi szoviv ugy
tajekoztatta a riportereket, hogy Serpico bekopogott a 3G. szamu lakas
ajtajan, megprobalt heroint vasarolni, az ajto Ielig kinyilt, bar rajta volt a
biztositolanc, s mikor Serpico megprobalt belepni, ket lves drdlt el a
lakasbol, az egyik eltalalta Serpicot, aki erre ,kiesett a Ielig nyitott ajton.
Hogy ez hogy lett volna lehetseges, sohasem magyaraztak meg. A leg-
tbb biztositolanc, igy a Driggs Avenue 778-ban lev lakasoke is, legIel-
jebb tizent centi hosszu, eppen csak azt teszi lehetve, hogy bellrl lat-
hassak, ki all az ajto eltt, vagy penzt adjanak be a resen, illetleg heroin
tasakokat adjanak ki rajta. Egy 1971. Iebruar 9-en kelt bizalmas rendrsegi
jelentes is azt allitotta, hogy Serpico ,a Ielig nyitott ajton esett ki, de ezt a
kesbbiekben mar nem emlitettek. Ahogy az egyik brooklyni helyettes
allamgyesz szarazon megjegyezte: Annak a lancnak legalabb egy meter
hosszunak kellett volna lennie.
Amikor marcius 19-en ismet kihallgattak, Cesare igy emlekezett vissza
a trtentekre: En leadtam egy lvest a lakasba, amikor a ket elkvet
kimaszott a hatso ablakon a tzlepcsre. Aztan lerohantam, hogy
ertesitsem a mentket, es segitseget kerjek.
Roteman viszont most azt mondta, hogy ,csak a segitseg megerkezese
utan szolitottuk Iel a lakasban tartozkodokat, hogy Ielemelt kezzel jjjenek
ki. Roteman szerint a lakasbol leadott lvesek egyike kzvetlenl mellette
svitett el a pihenn, es igy irta le, hogy mit erzett akkor: Hogy ugy
mondjam, szinte sokkot kaptunk. Meg ezt is mondta: Magam is, meg
Cesare is nagyon szolgalatkesz es buzgo rendrnek ismertk meg Franket,
es nagyon erezni Iogjuk a hianyat, mivel ugy latszik, nagyon sokaig
hasznavehetetlen lesz.
Volt egy harmadik kihallgatas is, amikor Roteman es Cesare megjelent
a Kitnteteseket Adomanyozo Bizottsag eltt, hogy megkapja a Serpico
eletenek megmenteseert jaro elismerest. A bizottsag megtargyalta az gyet,
es ugy dnttt, hogy a vallomasaikban talalhato ellentmondasok a zrzava-
ros helyzet ,termeszetes kvetkezmenyei, es vegl is mindkettjknek a
,Kiveteles erdemekert jaro ermet adomanyoztak; ez az tdik a rendrseg
altal adomanyozhato nyolc kitntetes rangsoraban. Maxwell Katz rszemes
rendr, aki nkent jtt be a varosba, es vegl is csipte el Mambot, aki
majdnem meglte Serpicot, ugyanezt a kitntetest kapta. Amikor Serpico
kesbb megismerkedett Katzcal, reszvetet Iejezte ki neki: Ha nem rolam
lett volna szo, hanem valaki masrol mondta , minden bizonnyal ellep-
tettek volna.
A pletykak es hiresztelesek, hogy Frank Serpicot trbe csaltak esetleg
tarsai tudta nelkl , makacsul tartjak magukat, es sokan vannak, akik so-
hasem is Iogjak komolyan elhinni az ellenkezjet. Magaban Serpicoban
csak Iebruar 3-a estejenek keser emleke maradt meg; sohasem Iogja meg-
bocsatani tarsainak, hogy meggyzdese szerint elmulasztottak segiteni
neki, amikor megprobalt beIurakodni abba a lakasba a Driggs Avenue-n.
Serpico krlbell egy hete Iekdt a Brooklyn! Zsido Korhazban, ami-
kor Arthur Cesare meglatogatta. Serpico bal arca meg bena volt es pIIedt
s csupa kekessarga Iolt. Fekete karikas bal szeme majdnem teljesen csukva
volt, s meg mindig alig tudott beszelni az allkapocscsontjan szilankokra
zuzodott golyo miatt. Ep jobb szemevel rameredt Cesarera, es suttogni
kezdett: Miert nem mesz vissza az akademiara, hogy megtanulj lni?
Vigyazz, mert nem adom ezt oda tartott eleje Cesare idegesen egy
boritekot. Az orad.
Tedd le, es tnj el innen.
Ott talaltam a lepcshazban a Ildn.
Lehet, hogy kitntetnek erte.
Tudod is te, hogy mi trtent. Nem voltal eszmeletnel.
Pontosan emlekszem mindenre mondta Serpico.
En Iogtalak Iel a karomban, mikor meglttek. En Iektettelek le
gondosan vigyazva.
Fektettel a nyavalyat. Akkor mitl van ez itt? mondta Serpico, es a
homloka jobb oldalan lev zuzodasra mutatott. Akkor serlt meg ott,
amikor a csempezett padlora zuhant. Nagyon szepen kerlek, tnj el innen
a nyavalyaba, mert behivom az apolont.
Cesare habozott egy kicsit, aztan letette a boritekot, es tavozott.
Mindent sszeveve Serpico hat hetig volt korhazban. Miutan meg aznap ej-
jel, miutan lelttek, kiderlt, hogy nincs szkseg azonnali mteti beavatko-
zasra, hogy a golyo szilankjait eltavolitsak, orvosai legIbb gondja az volt,
hogy esetleg be kell hatolniuk a koponyajaba, hogy az agyhartyajan be-
varrjak a repedest. De a rengeteg antibiotikumnak, amelyet abban a re-
menyben pumpaltak bele, hogy ezt a mtetet szksegtelenne teszi, meglett
a hatasa, es Iebruar vegere harom es Iel hettel azutan, hogy Serpicot kici-
peltek a Driggs Avenue-n lev epletbl az agyhartya magatol begyo-
gyult, es a baljos, veres gerincvel-Iolyadek is megsznt szivarogni a
Ilebl.
Mikor elmult a vegzetes Iertzes, vagyis az agyhartyagyulladas vesze-
lye, Serpico idegsebeszei, Aaron Berman es Zeki Ugar, ujbol a golyoszi-
lankokra Iorditottak Iigyelmket, Ileg arra, amelyik olyan kzel volt a
nyaki vererhez. Egy sorozat haromdimenzios rntgenIelvetel, amelyet
meg akkor keszitettek rola, amikor meg antibiotikumokat kapott, azt mu-
tatta, hogy a szilank, ugy latszik, egy helyben maradt. Most, marcius 1-en,
ujabb vizsgalatot vegeztek, hogy meghatarozzak a verer kzelebe kerlt
szilank pontos helyet. Tt szurtak az arteriaba, Iesteket Iecskendeztek bele,
aztan egy sor ujabb rntgenIelvetelt keszitettek. A vizsgalat megersitette a
korabbi vizsgalatok eredmenyet, miszerint a szilank oldalIekvesben van
pontosan Iel centimeterre vagyis nem egeszen kettized hvelykre az
arteriatol, es nem mozdult azota, hogy Serpicba belelttek.
Tovabbra is szamolni kellett azonban az aneurizma veszelyevel, vagyis
a szilank krnyeken az tertagulattal, amely azonnali kihatassal lehetett
az agyra es a szivre, vagy szakadast okozhatott magaban az terben. De
dr. Berman es dr. Ugar harom okbol is ismet a sebeszi beavatkozas el-
len Ioglalt allast. Az els ok az volt, hogy Serpico arcidegei, amelyek a
kezdeti benulas utan meglepen jol helyrejttek, sulyos karosodast szen-
vedhetnek; a masodik az, hogy egy ilyen kenyes mtet soran, amilyen ez
lenne, megserlhet az ter vagy valamelyik elagazasa; s a harmadik: meg
mindig Iennallt az a lehetseg, hogy nem lesznek kepesek megtalalni a szi-
lankot. Berrnan is, Ugar is az a Iajta idegsebesz volt, aki meg volt gyzd-
ve rola, hogy ha csak lehet, nem kell operalni, hagyni kell a szilankot, ahol
van, mivel ez latszott a legkevesbe kockazatosnak, mikor egyebkent min-
den olyan jol ment. Volt persze egy kiszamithatatlan tenyez. A szilank
barmikor elmozdulhatott, ami azt jelentette, hogy Serpiconak elete vegeig
rendszeresen ellenriztetnie kell.
Serpicot valoszinleg mar a kvetkez heten elbocsatottak volna, csak-
hogy hirtelen belazasodott, es Iajdalmakrol panaszkodott a bal lababan. Ki-
derlt, hogy phlebitisze, azaz ergyulladasa van, amelyet az okozott, hogy
olyan sokaig agyhoz volt ktve, es az a veszely Ienyegetett, hogy halalt
okozo verrgk kerlnek a tdejebe. De t nap mulva ismet normalis lett a
hmerseklete, sikerlt megIekezni a gyulladast a lababan.
Serpico meg egy hetet tlttt a korhazban. Korlapja szerint a hangulata
is megjavult, es dr. Ugar, aki maganemberkent is nagy erdekldest tanusi-
tott iranta, belepett a szobajaba, es vegl is megmondta Serpiconak azt az
egyetlen dolgot, amit eddig meg ovakodott kzlni az allapotarol: a golyo
becsapodasa ugy megrazkodtatta a Ilcsontjat, hogy a bal Ilere valoszin-
leg rkre sket marad. Miutan tuljutott az els sokkon, amelyet a hir oko-
zott, Serpico blcs belenyugvassal Iogadta a dolgot. Tekintve, hogy mi
minden egyeb trtenhetett volna vele, ugy erezte, aranylag eleg olcson
meguszta.
A korhazat marcius 15-en hagyta el, egy jelletlen rendrsegi kocsin. A
brooklyni kerleti kapitanysagra vittek, ahol megkapta szemelyi tulaj-
donait, a Browning automata pisztolyt, 38-as szolgalati revolveret a pisze
orru 38-ast mint Mambo ellen szolo bizonyitekot visszatartottak es egy
kartondobozt, amelyben a ruhadarabjai voltak. Mikor hazaert a lakasara, a
Perry Streetre, es kinyitotta a dobozt, latta, hogy a veraztatta ruhadarabok
egy manyag zsakba vannak csomagolva. Feltepte a zsakot, hogy kivegye
belle ket: meg mindig ragadosak voltak a Iebruar 3-a estejen kimltt
vertl, ezert aztan a bakancsan kivl minden egyebet kidobott.
A hazatereset kvet napon ismet kinozni kezdte a laba, es krlbell
harom hetre toloszekbe kenyszerlt. Aztan mikor megjavult a laba, a kar-
dot rejteget botra tamaszkodva elsantikalt a Hudson Iolyo molojara. A bo-
tot nemcsak tamasztekul vasarolta, hanem vedelml is: ugy erezte, erre
szksege van, akarmi rejlik is a lelvese mgtt. Neha orakig elldgelt a
napon, juhaszkutyaja, AlIie rkdtt mellette, s igyekezett lehetleg nem
gondolni semmire, igyekezett elIelejteni a multban trtent ocsmanysago-
kat, s egyelre meg a jvn sem volt kedve tprengeni, csak lt, nezte a
Iolyon a Iorgalmat, es varta, hogy ujbol erre kapjon.
Neha Iurcsa kepzelgesek vettek rajta ert, es egyszer azt almodta, hogy
a tanuk korlatja eltt all, es a rendrktl megkivant hagyomanyos stilus-
ban tesz tanuvallomast. Gyakran parodizalta is baratai eltt ezt a mesterkelt
stilust. Igenis, aztan trtent egy alkalommal, amikor megIigyeles alatt
tartottam az elkvett, hogy a Ient nevezett papirlapot tanulmanyozta, es
egy sarga ceruzaval Ieljegyzeseket eszkzlt rajta. Hallgatoi nevettek,
Serpico meg Iolytatta: Vadlotthoz odalepett tbb ismeretlen IerIiszemely,
s rvid beszelgetes utan U. S. penzt adott at neki bankjegyek, illetve ermek
Iormajaban, amelyeket vadlott elIogadott, es nadragjanak jobb zsebeben
helyezett el. Az utolso ilyen mvelet utan elhagytam megIigyelesi
helyemet, ahol tizenhat oran at titokban tartozkodtam, odaleptem Ient
megnevezett vadlotthoz, es letartoztatas ala helyeztem, mire azt mondta:
,Biztos ur, nem intezhetnenk el maskent a dolgot?
Ott a molon, mikzben Ielalomban ldgelt a napon, mintha minden
sszekeveredett volna. A tanuk korlatja eltt allt, de a targyaloterem rh-
g baratokkal volt tele, s egy prostitualt ellen tett tanuvallomast. Miu-
tan megIigyeltem, hogy vadlott tbb ismeretlen IerIiszemellyel beszelge-
test kezdemenyez, en is elsetaltam vadlott mellett, es rakszntem: ,Jo es-
tet, mire Ient nevezett vadlott megkerdezte, nincs-e kedvem elszorakozni
egy kicsit, mire en azt Ieleltem: ,Nem bannam, ha megvacsoraznank es
innank nehany poharral, mire vadlott kijelentette, hogy nem er ra egesz
este, mert nem csukhatja be az zletet s kzben ismetelten odakialtott a
targyaloteremben l baratainak: Mi olyan mulatsagos ebben? Ez
egyaltalan nem mulatsagos aztan veritekben uszva Ielebredt.
Majusban, meg mindig labadozoban, ers IejIajasoktol gytrve, ame-
lyek mindig varatlanul trtek ra, Serpico engedett Cooper IIelgyel-he-
lyettes rabeszelesenek, es elment a Ikapitanysagra, hogy atvegye az uj
rendrInk, Patrick Murphy kezebl az arany detektivjelvenyt. A
Ienebe is, Frank mondta Cooper , ne utasitsd vissza. Megerdemled,
raszolgaltal.
Ennek kellett volna elete legnagyobb napjanak lennie, hiszen ez volt a
legtbb, amire vagyott, attol a pillanattol Iogva, amikor betette a labat a
Rendrakademiara. Vegre birtokaban volt a jelveny, de mar nem erdekelte.
Serpico szomszedai Greenwich Village-ben ekkor mar termeszetesen vala-
mennyien tudtak, hogy mi , de legnagyobb meglepetesere nemcsak hogy
nem vettek rossz heven, hogy rendr, hanem tmegevel Iordultak hozza
olyan problemakkal, amelyekkel vagy nem mertek a rendrseghez Iordul-
ni, Vagy szentl meg voltak gyzdve rola, hogy a rendrseg ugysem
csinal az gykben semmit. Hozza Iordult peldaul egy buzi, aki rettegett a
IerIitol, akit a lakasaba Iogadott, egy ids boltos, akit rendszeresen zsarolt
egy epitesi Ielgyel, egy hippizlet, ahova betrtek, s egy Ieher lany, aki
szabadulni szeretett volna a Iekete IerIitol, akivel egytt elt, de az megIe-
nyegette, hogy csunyan megveri, ha elhagyja t. A helyzet ironiaja tkele-
tes volt. Most Ielszolitottak arra, amirl valamikor azt hitte, hogy minden
rendr magatol ertetd ktelessege: hogy masokon segitsen.
Aztan egy este, amikor egy egesz csomo baratja lt nala, borozgattak es
beszelgettek, valaki Ielvetette, hogy alakitsanak nkentes polgarrseget
Greenwich Village Kzrendi Bizottsaga neven , es nagy eljenzessel, lel-
kes poharkszntk kisereteben azonnal Serpicot valasztottak meg a bi-
zottsag vezetjeve. A bizottsag legnagyobb diadalat rkke ugy Iogjak
emlegetni, hogy a Hudson Street-i Utburkolat Esete nem sokkal megala-
kulasa utan aratta. A macskakves Hudson Street, amely Serpico lakasa
kzeleben huzodott, egyike volt a varos utolso utcainak, amelyet meg ti-
zenkilencedik szazadbeli burkolatk boritott. Az utca egyik szakaszan Iel-
szedtek a kvezetet, hogy uj teleIonkabeleket Iektessenek le, es egy lany,
aki elszant tagja volt a bizottsagnak, jelentette Serpiconak, hogy ,emlekbe
lopkodjak a burkolatkveket, s hogy tenni kellene valamit az gyben.
Tulajdonkeppen nem volt semmi oka ra, hogy izgassa a dolog, de mas-
nap este, amikor a lany meg egy masik par tarsasagaban kilepett egy cse-
megeboltbol, Serpico nkentelenl Ielkialtott: O, hogy az rdg vinne el!
Nehany hazzal arrebb, egy kiasott gdr mellett hever nagy halom bur-
kolatknel egy Ieher inges, nyakkends, stetkek ruhas, testes IerIi allt, es
kettesevel szedte Iel es dobalta be a kveket egy Iurgonba. A meglehetsen
trekeny, apro termet lany azonnal odasietett a IerIihoz, es megszolitotta:
Elnezest, uram, de nem szep dolog, hogy ilyesmit mvel. A Village-nek
ez a terlete trtenelmi nevezetesseg. Mit gondol, hogy Iog kinezni ez az
utca, ha ujra beIedik, es nem lesz eleg a burkolatk?
A testes IerIi ranezett: Ide Iigyeljen, kislany, trdjn a maga
dolgaval, en meg csinalom a magamet.
Hatha az en dolgom az, hogy letartoztassam? kerdezte a lany,
dhsen visszatert Serpicohoz, es csipre tette a kezet:
Na mi les:, Frank?
Serpico sohajtott egyet, es odament a pasashoz: He, miert nem hallgat
a hlgyre? kerdezte. Tegye vissza a kveket, es tnjn el innen.
Azzal elvette a jelvenyet.
A IerIi rabamult Serpicora, a szakallara, b szaru Iarmerjere, szandaljara
es a jelvenyere, es igy Ielelt: Egy szart! Ilyen az en zsebemben is van, de
ha en neznek ki ugy, mint maga, en nem hencegnek vele.
Serpico egy pillanatig szohoz sem tudott jutni, aztan a lehet leghivata-
losabb modoraban azt mondta: Ha tenyleg van egy ilyen a zsebeben, meg
kell ertenie. Ennek a kzssegnek a polgarai panaszt emeltek nalam, es
nekem ktelessegem ennek ertelmeben jarni el. Hajlando abbahagyni a
dolgot, vagy nem?
Oke, cimbora, ha mar igy megjatssza a Nagy Rendrt, ha akarja, egy
perc mulva itt se vagyok.
Akkor tnes mondta Serpico , es nehogy visszajjjn!
Miutan a pasas elment, a lany megkerdezte: Miert engedted el, Frank?
Zsaru volt mondta Serpico.
Na es az mit szamit?
Uristen mondta Serpico. Fegyvere van, es nalam is Iegyver van.
Csak nem akartad volna, hogy tzharcba bocsatkozzam vele egypar
macskak miatt? Ne Ielj, megjegyeztem a rendszamat, es utananeznk.
A New York Times rendrsegi korrupciorol szolo cikkeinek es a Knapp-
bizottsag nagy hhoval beharangozott vizsgalatanak egyik kezzelIoghato
eredmenye az lett, hogy Joseph McGovern helyett Sidney Coopert
neveztek ki ellenrz IIelgyel-helyetteskent a rendrseg valamennyi
korrupcioellenes alakulatanak a parancsnokava. Serpico tehat Ielhivta
Coopert, es elmondta neki, mi trtent. Cooper kirobbant a teleIonban:
Mar igazan csak erre van szkseged a trtentek utan orditotta. Hogy
holmi nyavalyas utcakvek miatt kezdj ki egy rendrrel!
Nezze, Ink, nekem mar teljesen mindegy volna a dolog. Csakhogy
es Serpico hangja nnepelyesre valtott Greenwich Village Kzrendi
Bizottsaga neveben teleIonalok.
Minek a neveben?
Tudva, hogy a rendrseg pillanatnyilag teljesseggel deIenzivaba keny-
szerlt, s hogy meg Cooper is kenytelen lesz reagalni egy tmegszervezet-
nek hangzo csoport emlitesere, Serpico megismetelte: Mondom:
Greenwich Village Kzrendi Bizottsaga neveben.
Egy het mulva Cooper mogorvan kzlte Serpicoval, hogy megmond-
hatja annak a nyavalyas bizottsagnak: a pasas csakugyan rendr volt, raj-
takaptak, hogy a Staten Island-i hazaban kerti Ilekkenstt epit a Hudson
Street burkolatkveibl, s hogy a rendrseg Iegyelmit Iog inditani ellene.
Tyha, Ink, azonnal kzlm velk a jo hirt mondta Serpico. A
bizottsag igazan halas lesz nnek erte.
De Frank Serpico szamara volt az esetnek egy kijozanito mellekhatasa
is. A puszta teny, hogy egy ilyen ggyel magahoz Cooperhoz kellett Ior-
dulnia, vilagossa tette szamara, hogy helyzete a rendrsegen tarthatatlan, es
a szive melyen mar tudta, hogy rendri palyaIutasanak napjai meg vannak
szamlalva.
TIZENNYOLCADIK FEJEZET
1971 nyaran, mikzben Serpico tovabb labadozott sulyos Iejsebebl, a
rendrseg lehallgatott egy maIIiateleIont, s a beszelgetes soran elhangzott
egy rejtelyes megjegyzes, hogy ,el Iogjak tenni az utbol azt a szakallas
zsarut a Village-ben. Cooper IIelgyel-helyettest azonnal tajekoztattak
a dologrol, es testrket rendeltek ki Serpico melle. Mivel Serpico mar
ugyis engedelyt kert, hogy szabadsagra mehessen vagy Floridaba, vagy a
karib-tengeri szigetek valamelyikere , olyan dntes szletett, hogy hagyja
el a varost, de nem utazhatott delre, noha a szabadsaglevele delre szolt, es
repljegyet is Floridaba valtott, hanem eszakra, Nova Scotiaba hajtott
cirkalojan, s teleIonon mindvegig erintkezesben maradt Cooperrel.
A Serpico meggyilkolasara valo sszeeskvesrl semmi tbbet nem tud-
tak megallapitani, s mikor visszaterese utan ismet testrket rendeltek ki
melleje, megkerte Coopert, hogy ne tegyek; kenyelmetlenl erezte magat
testrkkel krlveve, es kijelentette, hogy tud maga is vigyazni magara.
Ez a Ienyegetes mint minden egyeb megint csak olyasmi volt,
amivel az ota a nap ota mindig is szamolnia kellett, amikor a kezebe
nyomtak a haromszaz dollar kenpenzt.
Hatra volt meg a drama utolso Ielvonasa, amelyben szinten akadt szerepe.
Tbb mint egy ev telt el azota, hogy Serpiconak a New York Times-ban
megjelent leleplezesei arra kenyszeritettek Lindsay polgarmestert, hogy
Iggetlen szakerti bizottsagot nevezzen ki a rendrsegi korrupcio kivizs-
galasara. Egy ideig ugy latszott, hogy ez se jut semmire. A bizottsag,
amelynek egy Wall Street-i gyved, Whitman Knapp volt a Ieje, mind-
ssze hat honapot kapott Ieladata elvegzesere, es elrelathato volt, hogy
mind az idbl, mind a penzbl kiIogy, mieltt meg barmire juthatna. Ez is
lett volna a vizsgalat vege, ha az igazsaggy-miniszterium nem ajanl Iel
215 000 dollar segelyt, hogy a bizottsag egy szvetsegi igazsagszolgaltata-
si program kereteben Iolytathassa munkajat. Mivel a penz ilyenIorman ren-
delkezesre allt, a Varosi Tanacs kenyszersegbl attol Ielve, hogy politi-
kai mesterkedessel Iogjak megvadolni az utolso pillanatban megszavazta
a bizottsag mkdesenek ujabb hat honapra valo meghosszabbitasat.
Ugyanakkor, amikor a Knapp-bizottsag Iennmaradasaert kzdtt, trve-
nyessege ellen ovast emelt a birosagon a rendrseg. A Rendrk Jote-
konysagi Egyeslete Iogta perbe a bizottsagot, nemcsak azert, mert serti a
varos kivaltsaglevelenek ama cikkelyet, amely szerint olyan bizottsag nem
vizsgalhatja Iell a rendrseg gyeit, amelyben nem a rendrseg tagjai
vannak tbbsegben, hanem azert is, mert a vizsgalat ,nagy kltseget, ren-
geteg bosszusagot es kellemetlenseget okozhat a rendrsegnek. Hogy mi-
Iele bosszusagra es kellemetlensegre gondolt a Rendrk Jotekonysagi
Egyeslete, akkor lett vilagossa, amikor ket krzeti Ielgyel es harom
szazados, akiket Ielszolitottak, hogy Ieleljenek az anyagi helyzetkre
vonatkozo kerdesekre, kln pert inditott a bizottsag ellen; az t tiszt azzal
ervelt, hogy ha a kerdesekre Ielel, lemond ama alkotmanyban biztositott
jogarol, hogy nem kteles ,nmagat vadolni.
Hasonlo pereket inditott a bizottsag idezesi jogkre ellen egy egesz sor
rendr, Ielgyelktl kezdve le egeszen a kzrendrkig, de vegl is vala-
mennyi keresetet elutasitottak. S mikor Serpico visszatert Nova Scotiabol a
varosba, Knapp elnk bejelentette, hogy a bizottsag adatgyjtesi erIeszi-
tesei es titkos lesen leIolytatott kihallgatasai beIejezdtek, s hogy kesz
1971 oktobereben nyilvanos kihallgatasokat tartani.
Kzben a nyilvanos kihallgatasok elerzeteben Murphy rendrInk
tovabb Iolytatta a rendrseg nagyaranyu atszervezeset, s az eldje alatt
mkd egesz vezetseget menesztette, vagy mas beosztasba helyezte,
kztk Walsh els rendrInk-helyettest is; Walsh is, McGovern is
lemondott. A rendrseg ujjaszervezeset celzo, szinte naponkent kiadott
rendelkezesek kztt a legIontosabb a ,szamadasi ktelezettseg addig
nem ismert elve volt, ami azt jelentette, hogy a parancsnokok kzvetlenl
Ielelsek beosztottjaik cselekedeteiert.
Mieltt Serpicot lelttek, szorosan egyttmkdtt a Knapp-bizottsag
jogi tanacsadojaval, Michael Armstronggal, aki korabban az Egyeslt
Allamok igazsaggy-miniszter helyettese volt, es a bizottsag korlatozott
kltsegvetese es szemelyi allomanya miatt eleinte ugy latszott, hogy ismet
neki, Serpiconak kell koronatanukent szerepelnie a rendrsegi korrupcio
gyeben. De aztan a bizottsag egyik gynkenek sikerlt rajtakapnia egy
William Phillips nev becstelen, hideg tekintet civil ruhas rendrt, amint
eppen megzsarolta egy manhattani bordely madamjat, es titokban
hangszalagra vett egy csomo egyeb kenesrl es zsarolasrol szolo vallomast
is, amellyel Phillips elhencegett: valamennyit rendri palyaIutasa soran
kvette el. Nem mondhatnam, hogy milliomos vagyok kzlte
szerenyen a Knapp-bizottsag gynkevel. De megvagyok. Eleg jol elek,
de milliomos nem vagyok.
Phillips egy gyved irodajaban eppen tizezer dollart probalt kicsalni,
hogy elintezzen egy csekkhamisitasi gyet, amikor eszrevette, hogy a
bizottsag gynkenel paranyi mikroIon es adokeszlek van. Eppen meg
akarta tamadni az gynkt, de a bizottsag egy masik gynke, aki Ielvette
a beszelgetest, meg idejeben berontott a szobaba. Mikor szembesitettek a
bizonyitekkal, vagyis sajat hangjaval, amint beszamol a mocskosnal
mocskosabb zsarolasokban valo reszvetelerl, Phillips elhatarozta, hogy
egyezseget kt. Ha sertetlenseget biztositanak neki, cserebe besugo lesz.
Murphy rendrInk es az gyben reszt vev allamgyeszek a Knapp-
bizottsag es Armstrong keresere nagy nehezen belementek, hogy nem
emelnek vadat Phillips ellen az altala beismert konkret korrupcios esetek
miatt, es Phillips viszonzasul valoban a Knapp-bizottsag beepitett gynke
lett: hangszalagra vette mas rendrkkel Iolytatott beszelgeteseit a
korrupciorol, es reszletesen kiteregette sajat bns multjat is a bizottsag
nyomozoi eltt. Es noha mas ,szelhamos zsaruk is megjelentek a
nyilvanos kihallgatasokon, a televizio lenygztt nezi szemeben lett a
tanuk kzt a sztar, mikor beszamolt a ,vatta"-vallalkozasrol, az evi tbb
millio dollarra rugo kenesekrl es megvesztegetesekrl, amelyek joIorman
a varos valamennyi rendr kerletet erintettek. Serpico kzmbsen nezte;
abban, amit Phillips mondott, nem volt semmi, amirl ne tudott volna, es
ne probalt volna eveken at tenni valamit ellene.
A kihallgatasok kilenc napig tartottak, es ugy latszott, hogy a Knapp-
bizottsag mkdesenek nyilvanossag eltti szakasza ezzel veget is er.
Csakhogy Lindsay polgarmester szamos politikai ellenIele, elkn
Matthew Troy varosatyaval, a queensi demokrata vezerrel, vadaskodni
kezdett, hogy a Knapp-bizottsag vizsgalata nem leplezi le a rendrseg Ie-
jeseinek es a Lindsay-adminisztracio kedvenceinek, Ileg Jay Kriegelnek
a bnsseget. Mivel a politikai nyomas egyre ntt, Whitman Knapp vegl
is beadta a derekat, es bejelentette, hogy ujabb sor nyilvanos kihallgatas
kvetkezik, s ez alkalommal Serpico is megjelenik a bizottsag eltt.
Serpico huzodozott tanuvallomast tenni, Ielt, hogy az egesz vizsgalatbol
a vegen politikai Iutballmeccs lesz, es a I temat a rendrsegi korrupciot,
valamint a rendszert, amely lehetve tette elburjanzasat a politikai
belharcok eredmenyekent szem ell tevesztik. Meg volt gyzdve rola,
hogy a vadaskodasok ideje mar elmult, tbbe mer nem az a Iontos, hogy ki
mit csinalt vagy nem csinalt, hanem az, hogy mi lesz a jvben, mivel
talalja szemben magat egy rendr-akademiarol ezutan kikerl ujonc.
Raadasul a baratai is Ieltettek, Serpicot: hogy Iognak banni vele a
kihallgatasokon, mikor annyi varosi hatalmassag is belekeveredett az
gybe; egyikk Iel is hivta Ramsey Clark volt legIbb allamgyeszt, aki
akkor maganpraxist Iolytatott New Yorkban. Noha Clark sem a teleIonalot,
sem Serpicot nem ismerte, azonnal elvallalta Serpico erdekeinek tiszteletdij
nelkli vedelmet. Ahogy kesbb mondta: Azert tettem, mert ugy
ereztem, hogy a rendrsegnek ketsegbeejten nagy szksege van olyan
emberekre, mint Frank Serpico.
Megengedtek, hogy Serpico a jogi tanacsadojakent szerepl Clark jelen-
leteben szamoljon be egyszer szavakkal es szinten maganyos odis-
szeajarol a rendrsegi korrupcio ellen Iolytatott kzdelme; soran. Serpico
krlbell harom orat tlttt a bizottsag es a televizio kamerai eltt. Mikor
vegezetl az Armstrong es a bizottsag tbbi tagja altal Ieltett kerdesekre is
Ielelt, megkerdeztek tle, van-e meg valami hozzatennivaloja. Van
Ielelte, es csendesen Ielolvasott egy rvid nyilatkozatot, amelyet elz
ejszaka Iogalmazott meg. Phillips elmondta jobban sem tudta volna
elmondani , milyen erklcsi Iertbe juttatta a rendrseget a korrupcio,
Serpico legIbb gondja nem ez volt. Az gondja, amiert a tanuskodast is
vallalta, mindig az a sok ezer kznseges rendr volt, aki szeretett volna
becsletes lenni. Ezt tkrzte a nyilatkozata is.
,Abban a remenvben felentem meg ma itt a bi:ottsag elott, hogv a fvo-
ben egvetlen rendor sem fog olvan kiabrandito es ketsegbeefto tapas:tala-
tokra s:ent tenni, amilveneknek en voltam kiteve a: elmult t evben felette-
seim res:erol csak a:ert, mert megprobaltam felentest tenni a
korrupciorol.
A:t kellett ere:nem, hogv nem kivant feladattal terhelem meg oket. A baf
ott van, hogv a legkr meg mindig nem olvan, hogv egv becsletes rendor
nvugodtan fellephetne, anelkl hogv kollegai s:emeben ne valfek
nevetsegesse, vagv ne kellfen megtorlastol felnie.
Olvan legkrben elnk, hogv a becsletes rendor fel a becstelentol, es
nem megforditva. Remelem, hogv e: es valamennvi e: utan kvetke:o
vi:sgalat a rendorseg minden s:intfen foglalko:ni fog a korrupcioval, es
nem korlato:odik csupan egves k:rendorket erinto esetekre.
Rendorsegi korrupcio csak akkor fordulhat elo, ha magasabb s:inteken
legalabbis s:emet hunvnak fltte. Ennelfogva e:eknek a kihallgatasoknak
a legfontosabb eredmenve a: lehet, ha nem is annvira a k:velemenvt, mint
a rendorket meggvo:ik arrol, hogv a rendorsegnek meg kell valto:nia.
Jelemenvem s:erint a: is rendkivl fontos, hogv a magasabb rangu
rendork megbecslessel viseltessenek a: atlagos k:rendork irant.
Minden k:rendor rendor, es feletteseiknek es:erint kell ke:elnik ket.
Egv rendor nmagarol alkotott velemenve igen nagvmertekben
feletteseinek rola alkotott velemenvet tkr:i. Ha felettesei fontosnak
tartfak a munkafat es hataskret, o is annak fogfa tartani.
Ugvancsak fontos, hogv a rendork valto:tassanak a k:sseg irant
tanusitott magatartasukon. A rendor legfobb ktelessege eleget tenni a
k:sseg s:ksegleteinek, amelvet s:olgal.
A rendorsegnek meg kell ertenie, hogv a k:sseggel valo tenvleges es
folvamatos kapcsolata sokkal fontosabb, mint a: imponalo letarto:tatasi
rekordok.
A rendorsegen a futalma:asi rends:ernek inkabb a rendornek a
k:sseggel valo mindenre kiterfedo egvttmkdesen kell alapulnia, mint
a:on a kepessegen, hogv telfesiteni tudfa-e a letarto:tatasi kvotat. Pus:tan
a: a leleple:es, hogv a korrupcio s:eles krben elterfedt, semmifele
problemat nem fog megoldani.
A rendork magatartasaban es a k:sseghe: valo vis:onvaban
alapveto valto:asokra van s:kseg. E: eletbe vagoan fontos. Ennek
bi:tositasara elengedhetetlen, hogv a rendorsegi korrupcioval egv allando,
fggetlen vi:sgalo testlet foglalko::ek, mint amilven e: a bi:ottsag.`
Serpico nyilatkozata utan arrol, hogy mit kellene tenni egesz sor
rendrsegi es varosi tisztvisel allt a bizottsag ele szanalmas diszIelvonu-
las volt , csak azert, hogy igazolja szerepet abban, aminek Serpicot t
even at kitettek. Serpico t even at probalta egyiket a masik utan ravenni,
hogy tegyen valamit a testletben elterjedt korrupcio ellen, s k most csak
arra tudtak hivatkozni, hogy milyen nehez volt targyalni vele.
Az els tanu az ovatos, nnepelyes Cornelius J. Behan volt, az a tiszt,
akihez Serpico elsnek Iordult, amikor arrol volt szo, hogy athelyezik a 7.
rendrkerletbe. Kesbb szazadosbol Ielgyelve leptettek el, es
nemsokara t neveztek ki a Rendr-akademia parancsnokava. Igen, ismerte
el Behan, Serpico csakugyan Ielhivta t a 7. rendrkerletbe valo beosztasa
eltt, es aggodalmat Iejezte ki az ottani esetleges korrupcio miatt.
Kijelentette, hogy Serpico ketsegkivl azert Iordult hozza, mert melyse-
gesen vallasos ember hireben allt aIIele ,gyontatoatyja volt a Iiatal
rendrknek, akiknek problemai voltak , es megersitette, hogy Serpico
teleIonjanak eredmenyekent erintkezesbe lepett szomszedjaval, Philip
Sheridannel, a 7. rendrkerlet adminisztrativ munkakrben dolgozo tiszt-
jevel, aki megnyugtatta, hogy Serpiconak nincs mitl Ielnie. Megersitette
azt is, hogy az ezt kvet telen es 1967 tavaszan tbbszr is talalkozott
Serpicoval, miutan az jelentette neki, hogy szervezett vallalkozas mkdik
a rendrkerlet civilruhasai kzt. Behan azt mondta, hogy harom izben be-
szelt Walsh rendrInk-helyettessel a targyban, utoljara 1967 aprilisaban,
s hogy a rakvetkez oktoberben ismet erintkezesbe lepett Sheridannel,
miutan Serpico ,rendkivl Ielindult lelkiallapotban Ielhivta, es bejelen-
tette, hogy ,nem hajlando tbbe tetlenl nezni a korrupciot, es el van
szanva ra, hogy a nyilvanossag eltt emel szot ellene.
O csak ekkor tudta meg, allitotta Behan, hogy Walsh nem tett semmit
Serpico bejelentese gyeben, amelyrl reIeralt Walsh-nek. Volt addig
valami oka azt hinni, hogy Iolyamatban van valamiIele vizsgalat?
kerdezte Whitman Knapp, a bizottsag elnke.
Hat latni semmiIele jelet nem lattam, de ilyenre nem is szamitottam.
AzonIell az ellenkezjet se volt okom hinni.
Volt valami oka ra Iolytatta Knapp , hogy ne tegyen Iel kerdest a
rendrInk-helyettesnek a vizsgalatra vonatkozoan?
Hat valaszolta Behan mivel en akkor csak szazados voltam a
rendrsegen, ugy ereztem, nem vagyok olyan helyzetben, hogy Iirtathas-
sam, mit csinal egy rendrInk. Behantl senki sem kerdezte meg,
milyen helyzetben hagyott ezzel egy olyan egyszer rendrt, mint Serpico,
s errl sem kockaztatott meg velemenyt.
A kvetkez tanu a mar nyugalomba vonult Philip Sheridan Ielgyel
volt, aki annak idejen ugy jellemezte a 7. rendrkerletet, hogy ,szeplte-
len, mint Szz Maria. Sheridan kelletlenl elismerte, hogy sok olyan
lottovallalkozasrol tudott, amelyrl Serpico azt allitotta, hogy rendszeresen
leIizette a rendrseget.
Michael Armstrong, a bizottsag jogi tanacsadoja megkerdezte, indult
volna-e vizsgalat ezeknek a vallalkozasoknak az gyeben, ,Iggetlenl
attol, hogy Serpico elall-e vagy sem.
Igen mondta Sheridan. Minden bizonnyal.
De tenylegesen sohase probaltak vizsgalatot inditani ellenk, ugye?
Hat amikor a civilruhasok parancsnoka voltam, sok Ioglyot kikerdez-
tem. Mindig Ielre szoktam vonni egyet-egyet azzal, hogy ,kinek Iizet?, es
kiIaggattam.
Sheridan ismetelten kijelentette, hogy a rendrkerletben mkd val-
lalkozasrol csak akkor erteslt, amikor Serpico jelentest tett rola. Elismer-
te, hogy Serpico elegend adatot produkalt ahhoz, ,hogy vizsgalat indul-
hasson, de panaszolta nem volt hajlando ,lehallgatot hordani maga-
nal. Kicsit szomorkasan hozzatette: sajnos, sohasem volt biztos benne,
hogy Serpico csakugyan bizik benne. Azonkivl, hogy ugy Iestette le Ser-
picot, mint aki nem volt hajlando egyttmkdni a vizsgalat soran, Sheri-
dan eszrevehetleg azt akarta mindenaron bebizonyitani, hogy szemely
szerint nem volt korrupt, es tanuvallomasat azzal zarta, hogy jelenleg
gepirast tanit egy kzepiskolaban, a legalacsonyabb Iizetesi Iokozatban, es
biroi uton jvedelme kiesesenek megteriteset Iogja kvetelni a Knapp-
bizottsagtol arra az idre, amit a bizottsag eltt kellett tltenie.
A temat, hogy a 7. rendr kerletben leIolytatott vizsgalat Serpico
csknys magatartasa ellenere volt sikeres hiszen meg rejtett magnot
sem volt hajlando maganal hordani , gyorsan atvette Jules Sachson,
jelenleg kerleti IIelgyel, aki annak idejen azt mondta, senki se kerte ra
Serpicot, hogy ,lkbe dobja a Iorro krumplit, es atvette Burton Roberts
bronxi allamgyesz is, aki kijelentette a bizottsag eltt, hogy a vizsgalat
,meg eredmenyesebb lehetett volna, ha Serpico jobban egyttmkdik
velk. Ez az ember nem akart magnot hordani maganal zsembelt
Roberts. Ez az ember nem akart tanuvallomast tenni. Ez az ember
nem akart a vadeskdtszek ele allni. De a bizottsag tagjainak a kerdeseire
joval mersekeltebb hangnemben vegl is beismerte, hogy Serpico
nelkl ,nem lett volna semmiIele vizsgalat a rendrsegen, es ,nem lt
volna ssze semmiIele vadeskdtszek.
Joseph McGovern volt ellenrz IIelgyel-helyettes, aki annak idejen
a Fulton halpiacnal szeretett talalkozni Serpicoval, aIIele nyajas mkedve-
l pszichologusnak igyekezett Ieltntetni magat, amilyen egy lelki beteg
embernek kellhet. Velemenye szerint Serpiconak, ,kalauzra es segittars-
ra volt szksege, s ,en ugy erzem mondta , ezt a szerepet tltttem be.
Ez volt az oka annak, magyarazta McGovern, hogy Foran szazados es a
haromszaz dollart tartalmazo boritek gyeben, amelyrl Serpico meselt ne-
ki, mindaddig nem csinalt semmit, amig a New York Times cikke a rendr-
segi korrupciorol meg nem jelent. Emlekszem mondta McGovern ,
hogy Frank merhetetlenl Ieszlt lelkiallapotban volt es nem akart egy
lepest se tenni, nehogy ,meg nvelje Frank megterheleset. McGovern
Ienntartotta allitasat, hogy emlekezete szerint Serpico sohasem beszelt neki
a batyjat zsarolo rendrkrl keszitett hangszalagrol, es tett bizonyos cel-
zatos megjegyzeseket John Walshnek, a rendrInk els helyettese-
nek eljarasmodjara is. Walsh olyan ember volt McGovern szerint, akinek
nem lehetett ,sok kerdest Ieltenni. Ha a velemenyet akarta tudni az ember
egy bizonyos gyben, lehetett az akarmilyen bonyolult, s csak egy
,igent mondott ra, meg kellett elegedni vele. Ha egyszer azt mondta,
hogy ,igen, vege volt a beszelgetesnek jegyezte meg McGovern meg
mindig ahitattal a hangjaban.
Amikor maga John Walsh jelent meg a bizottsag eltt, nehez volt elhin-
ni, hogy ez az az ember, akinek a puszta neve hallatara retteges tlttte el a
rendrsegen valamennyi zsaru szivet. Armstrong jogi tanacsado es a bizott-
sagi tagok kerdeseire mesterkelt, ntelt valaszokban probalt magyarazatot
adni a nagy rejtelyre, hogy miert hagyta Serpicot bizonytalansagban a 7.
rendrkerletben 1967 aprilisatol, amikor Behan utoljara talalkozott vele,
egeszen oktoberig, amikor Serpico ismet erintkezesbe lepett Behannel, es
Behan erre Ielhivta Sheridant. Walsh kijelentette, hogy egyszeren csak
megIeledkezett a dologrol.
A harom talalkozobol, amelyet Behan emleget, az els kettre nem em-
lekszik, mondotta tanuvallomasaban Walsh, de a harmadikra, az aprilisira
igen. Akkor azt mondtam, hogy hajlando volnek talalkozni Serpicoval
magyarazta Walsh a bizottsagnak. Sajnos, erre a talalkozora sohasem
kerlt sor. Azt hittem, a talalkozot Behan Ielgyel megszervezi. Mikor
nem szervezte meg, az egesz epizod kiment a Iejembl.
Keptelenseg volt megallapitani, vajon az utolso evekben, amikor Walsh
meg ugyszolvan teljesen egyedl gyakorolta oriasi hatalmat a rendrsegen
zarkozottan, senkiben sem bizva, mindenkit szemmel tartva , csakugyan
olyan bizonytalan volt-e az emlekezete, mint amilyennek most latszott,
vagy ez egyszeren csak egy ujabb machiavellisztikus Iogas a reszerl.
Knapp elnk is eredmenytelenl probalt rajnni.
Mi a Ienenek vart hat honapig, hogy Behan ismet jelentkezzen? trt
ki vegl dhsen, pedig az ilyesmi nem volt ra jellemz.
Walsh kiIejezestelenl bamult vissza ra es nem valaszolt.
Utana David Durk immar rmesterkent megersitette, hogy jelen
volt Serpico Foran szazadossal, Jav Kriegellel es Arnold Fraiman Ibiztos-
sal valo talalkozoin. Hozzatette, hogy Fraiman egy kesbbi talalkozasuk
alkalmaval azzal bocsatotta el t, hogy Serpico ,pszichopata. Aztan Durk
szenvedelyes Ielhivast intezett a Knapp-bizottsaghoz es a kzvelemenyhez,
hogy vessenek veget a rendrsegi korrupcionak, egy mondat kzepen
elakadt a hangja, es kirohant a tanacsterembl, ahol a bizottsag a
kihallgatasokat tartotta.
A remtrtenet Arnold Fraiman tanukent valo Ielesketesevel Iolytatodott.
Fraiman, aki mar New York Allam LegIelsbb Birosaganak a tagja volt,
elismerte, hogy annak idejen talalkozott Serpicoval es Durkkal, de hozza-
tette, hogy a talalkozorol valo emlekei ,homalyosak. Tagadta, hogy Serpi-
cot valaha is ,pszichopatanak nevezte volna, de bevallotta, hogy Serpico
klsejet ,szokatlanul egyenieskednek talalta. Makacsul allitotta, hogy
Serpico csak ,nagy altalanossagokban beszelt a korrupciorol a 7. rendr-
kerletben. Tanuvallomasa egyik pontjan ezt allitotta: Az els reakciom
az volt, hogy ez az inIormacio nem is olyan ertekes egy masikon meg
pontosan az ellenkezjet: Nem vontam ketsegbe az inIormacio erteket.
LegIeljebb azt gondolhattam, hogy nehez bizonyitani.
Erthetetlennek talalom jegyezte meg csipsen Armstrong jogi ta-
nacsado , hogy miert nem tett jelentest valakinek errl a Iontos es ertekes
inIormaciorol.
Rendes krlmenyek kzt tettem volna, de (Serpico) nem akarta,
hogy megnevezzem a szemelyet.
Akkor is nehez megerteni makacskodott Armstrong , hogy miert
ejtett el minden tovabbi nelkl egy ilyen inIormaciot. Knapp elnk kz-
beszolt, es megkerdezte Fraimantol, nem erzi-e ugy, hogy ,biroi tevedest
kvetett el.
Nem ez lett volna az egyetlen tevedesem a harom ev alatt, amelyet a
Nyomozoosztaly Ibiztosakent tltttem valaszolta ravaszkas mosollyal
Fraiman.
Valamennyik kzl a volt rendrInk, Howard Leary produkalta a
leghihetetlenebb alakitast. Neki senki soha nem szolt semmit, allitotta, azt
sejtetve ezzel, hogy ha szoltak volna, maskent alakultak volna a dolgok.
Serpicorol es a 7. rendrkerlet botranyarol 1967. oktober 9-en hallott
elszr, amikor John Walsh emlitest tett neki rola McGovernnel es a
bronxi rendrtisztekkel valo talalkozoja utan. Ezutan , Iolytatta Leary,
egyszeren a hozzaert Walshre hagyta a problema elintezeset. A bizottsag
eltt valo megjeleneset kvet sajtokonIerencian Leary, aki negyszemkzt
Forannel versenyezve nevezte ,pszichopatanak Serpicot, a nyilvanossag
eltt pedig ,elegedetlen zsarukent jellemezte, gunyosan azt mondta a
riportereknek, hogy ,borzaszto erzes volt nezni a televizioban a bizottsag
eltt ,gytrd, csalodott Serpicot.
Az utolso tanu, aki vallomast tett a Knapp-bizottsag eltt, Jay Kriegel,
jelenleg Lindsay polgarmester trzskaranak Inke volt. Kriegel megersi-
tette, hogy Durk, akit jol ismert, 1967 aprilisaban magaval hozta varoshazi
irodajaba Serpicot. Azt mondta, hogy nagy altalanossagban tajekoztatta
Lindsay polgarmestert Serpiconak a 7. rendrkerletben tapasztalt korrup-
ciora vonatkozo allitasairol, mivel azonban Durknak a talalkozora vonatko-
zo kiktesei miszerint neki is, Serpiconak is Ieltetlenl nevtelennek kell
maradnia ,megktttek a kezet, nem bocsatkozhatott reszletekbe.
Csak annyit mondtam a polgarmesternek, hogy egyik baratom sszehozott
a baratjaval, egy rendrrel, a rendr beszelt nekem a korrupcio problemaja-
rol, aztan azzal a javaslattal alltak el, hogy sszeszednek egy csomo rend-
rt, aki hasonlo dolgokat tud, mint Frank Serpico, hogy a polgarmester els
kezbl kapjon tajekoztatast.
Kriegel szerint a polgarmester a javaslatot elvetette azzal, hogy az gy
titoktartast kvetel. Michael Armstrong megkerdezte, hogyan reagalt a
polgarmester a korrupcios vadakra. Megkerdezte, jelentettek-e azokat a
rendrsegnek Ielelte Kriegel , es en kzltem vele, hogy jelentettek.
Es arrol is reIeralt neki, hogy a rendrk elegedetlenek a rendrsegi
vizsgalat menetevel?
Nem mondta Kriegel , errl nem reIeraltam.
Erre Armstrong kerdezett valamit, ami bombakent hatott. Nem azt
vallotta-e esk alatt Kriegel a bizottsag zart lesen, hogy igenis elmondta a
polgarmesternek: Serpico es Durk ,nincsenek megelegedve a Serpico
vadjai gyeben inditott rendrsegi vizsgalat elrehaladasaval?
Kriegel azt Ielelte, hogy csak a zart ajtok mgtt tett tanuvallomasarol
keszlt jegyzknyv elolvasasa utan beszelt ,hosszasabban a polgarmes-
terrel az esetrl, es biztos benne, hogy ,a Frankkel es Daviddel valo talal-
kozasat kveten errl nem reIeralt a polgarmesternek.
A manhattani allamgyeszseg egy ideig Iontolgatta, hogy ne emeljen-e
vadat Kriegel ellen hamis tanuzasert. Hogy ez nem trtent meg, annak el-
ssorban az volt az oka, hogy a Knapp-bizottsag mulasztast kvetett el,
amikor az ev Iolyaman korabban tartott zart lesen kihallgatta Kriegelt.
Mert mig most a bizottsag miutan azzal vadoltak, hogy politikai okokbol
Ieherre akarja mosni kemenyen allast Ioglalt a Lindsay-adminisztracio
ellen, korabban ennek pontosan az ellenkezje trtent. A Kriegel titkos ta-
nuvallomasarol keszlt, ritka sorokban gepelt ketszaz szavas jegyzknyv-
ben, amely Ileg a Serpico altal adott inIormaciokat tartalmazta, alig tbb
mint egy sor Ioglalkozott azzal, hogy ezekbl Kriegel mit adott vagy nem
adott tovabb a polgarmesternek. Akkori tanuvallomasa szerint Kriegel je-
lentette a polgarmesternek, hogy ,bizonyos rendrk azzal vadoljak a
rendrseget, hogy nem vizsgalja ki alaposan a bels korrupciora vonatkozo
allitasaikat. A jegyzknyv azonban igy idezte Kriegelt: ,Amikor javasla-
tokat tettem a polgarmesternek altalaban a korrupcioval kapcsolatban, e: is
szoba kerlt mint annak a jele, hogy a problema letezik.. De jellemz
modon a jegyzknyv szerint a zart lesen senki sem kerdezte meg
Kriegeltl, hogy mit jelent reszletesen ez az ,ez, es igy most nyugodtan
allithatta, hogy mindssze annyit, hogy rendrk Iordultak hozza, es nem
vonatkozik semmiIele konkret panaszra. Ha nem voltak ,alaposak a
Ieleletei, mondta Kriegel az allamgyeszsegnek, ennek az az oka, hogy a
bizottsag kerdesei sem voltak alaposak. A bizottsag akkori magatartasat
legjobban Whitman Knapp elnk szonoki kerdese tkrzte, amelyet egy
riporterhez intezett, amikor az megkerdezte, hogyan Iogja kezelni
vizsgalata soran a bizottsag Lindsayt. Hogyan indithat vizsgalatot az ember
az ellen, aki kinevezte? kerdezte vissza Knapp.
A trtentek legvaloszerbb magyarazata alighanem Lindsay valaszaban
rejlik, amelyet a philadelphiai Pennsylvania Egyetem egyik hallgatojanak
adott, amikor ott rviddel a Times rendrsegi korrupciorol szolo cikke-
nek megjelenese utan beszedet mondott. Miert kellett egy ujsagcikk ah-
hoz, kerdezte a hallgato, hogy ,lepesre szanja el magat a varos?
Ha maga is olyan hosszan tarto es olyan kenyes kapcsolatban allt
volna a harmincketezer tagu New York-i rendrseggel, mint en
valaszolta Lindsay , meg tudna erteni.
Ezzel vege is volt. Frank Serpico 1971-72 telen mindvegig betegallomany-
ban maradt, hogy teljesen kigyogyuljon a Iejsebbl, amely majdnem az
eletebe kerlt. Egy ujabb rntgenvizsgalat kimutatta, hogy nemelyik golyo-
szilank elmozdult ugyan, de a legveszelyesebb, az, amelyik a nyaki verer
kzeleben Ieszkelt, nem. Egesz telen at azon tprengett, milyen jv var ra,
ha rendr marad. Erezte a lappango gylletet, amelyet, a rendrseg szer-
vezete taplal iranta, es tudta, hogy az utan, amit tett, rkke kivlallo ma-
rad. Kivancsi volt, meddig birja meg elviselni ezt a pariaehoz hasonlo
eletet.
1972 majusaban ujabb botrany razta meg a rendrseget. A brooklyni 13.
rendrkerletben abban, ahol Serpico kezebe nyomtak a haromszaz dol-
lart tartalmazo boritekot husz civil ruhas rendr, egy rendrn es ket r-
mester ellen voltak kenytelenek vadat emelni, mert evi negyedmillio dollar
kenpenzt Iogadtak el a maIIiaval kapcsolatban allo szerencsejatekosoktol.
Ez a botrany nem azert robbant ki, mert elallt egy Serpicohoz hasonloan
becsletes rendr, hanem mert ismet rajtakaptak egy becstelent. A Knapp-
bizottsag kihallgatasait kveten a rendrseg uj taktikat alkalmazott: bizo-
nyos esetekben sertetlenseget ajanlott Iel a korrupcion rajtakapott rend-
rknek, amennyiben hajlandok egyttmkdni tovabbi korrupciok leleple-
zeseben, es ez vezetett ahhoz, hogy a 13. rendrkerletben az emlitett rend-
rk ellen vadat emeltek. Nem sokkal ezutan ujabb botrany robbant ki, eb-
ben a narkos csoport elit alakulatanak, a Klnleges Nyomozo Alakulatnak
a tagjai szerepeltek. Ez volt az az alakulat, amelynek at kellett volna adnia
a ,nagy gyeket Serpico legalabbis ezt az utasitast kapta, mikor narkos
zsaru lett , amennyiben ilyenekbe botlik.
Mikor lesz mar ennek vege? gondolta Serpico. De az, ami vegl is
dntesre kesztette, hogy maradjon-e rendr, vagy sem, 1972 tavaszan k-
vetkezett be, amikor a rendrseg hivatalosan bejelentette, hogy legmaga-
sabb kitnteteset, a Becsletrendet adomanyozza neki, nem azert, mert volt
batorsaga jelentest tenni a korrupciorol, hanem azert, mert ahogy Serpico
megIogalmazta ,volt olyan ostoba, hogy arcba lvette magat. Ekkor
hatarozta el, hogy kilep a testletbl, s mar sem Sidney Cooper, sem Paul
Delise vagyis az a ket ember, akit legjobban csodalt a rendrsegen nem
volt olyan helyzetben, hogy lebeszelhesse rola. Cooper mar elarulta neki,
hogy nyugalomba Iog vonulni, es Delise is ugyanerre a lepesre keszlt.
Junius 13-an, majdnem t evvel azutan, hogy Serpico elszr tett neki
jelentest, Philip Foran szazados vegre rendrbirosag ele kerlt, mert hami-
san vallott, amikor azt allitotta, hogy semmiIele tanacsot nem adott Serpi-
conak a haromszaz dollart tartalmazo boritekra vonatkozoan. Serpico is,
Durk is ellene tanuskodott, es Forant aki tovabbra is tagadta vadjaikat
vegl is bnsnek talaltak. Bntetese azonban csak annyi volt, mintha csak
ravertek volna a kezere: harminc napra Iizetes nelkl IelIggesztettek.
Foran szazados Iellebbezest nyujtott be az ellene emelt vadak ellen azon az
alapon, hogy ,nkenyesek, keptelenek es trvenytelenek. Fellebbezeseben
azt allitotta, hogy a rendrInk tullepte hataskret, mivel az gyben vizs-
galatot Iolytato vadeskdtszek 1970-ben kimondta, hogyha vad ,nem meg-
alapozott, tovabba, hogy a Serpicoval es Durkkal valo talalkozasanak
gye a trveny ertelmeben mar elevlt. Ugyanakkor viszonvadat emelt,
hogy a rendrbirosag ,politikai inditekokbol es az ,illetektelen kzvele-
meny nyomasara lepett Iel ellene.
Addigra Serpico mar hivatalosan beIejezte rendri palyaIutasat. Egy
rokkantsagi nyugdijat biztosito papirral es egy a Browning automata
pisztolyra szolo Iegyverviselesi engedellyel a kezeben lepett ki a testlet-
bl. Elhatarozta, hogy egy idre elhagyja az orszagot, es megprobalja rend-
be hozni tnkretett eletet. Ugy gondolta, hogy harminchat evesen is tud
meg kezdeni valamit valahol, valahogyan.
Amikor kiIele jtt a papirjaival a Ikapitanysagrol, hozzalepett egy
rendr mint annyian masok a Knapp-bizottsag kihallgatasai utan , es
nagy komolyan megkerdezte: Mondd, Frank, gondolod, hogy tenyleg
valtozott valami? Gondolod, hogy ezentul maskent Iognak menni a
dolgok?
Nem tudom Ielelte Serpico. Nem rajtam all tbbe. En megtettem,
amit meg kellett tennem.
Serpico leksznese tragedia volt mind a varos, mind a rendrseg, mind
nmaga szamara. Frank Serpico semmi egyebet nem akart, csak jo rendr
lenni. Talan eppen ez volt a baj: tulsagosan sokat akart.