Ma is a dolgok megvalósításáról, valaminek a felépítéséről fogunk beszélni, és

Lopön Csecsu Rinpocsénak is elég sok köze lesz ezekhez.

Ezek a világunk legkápráztatóbb építményei és ezeket úgy hívják, hogy sztúpák. A
sztúpa egy szanszkrit szó, tibetiül csortennek hívják.
Ezek az emlékművek úgynevezett élő emlékművek, ezek nem csupán tégla és
cement összepakolásából létrejött építmények, és nem csupán gyönyörű, nagyon
harmonikus átlátható külső forma, ez univerzális és minden időben érvényes, tehát
időtlen.
De ez még ettől is sokkal több, ez valójában egyfajta emlékmű, ami él, és ma este
erről szeretnélek meggyőzni Titeket.

Lopön Csecsu Rinpocse nyugaton összesen 19 sztúpát épített, ő volt a sztúpák

úttörője, először hozta ezeket Nyugatra.
A férjemnek, aki a technikai részét szolgáltatta az egésznek, mint építész, és
jómagamnak olyan szerencsében volt részünk, hogy részt vehettünk ebben a
munkában, és elmondhatom Nektek, hogy ez teljességgel megváltoztatta a
hozzáállásunkat a dharmához. Kibővítette a tudásunkat is a tanításokról, és azt is
teljesen megváltoztatta bennünk, ahogy a himalájai országokhoz hozzálltunk.

Elmondhatjuk azt először is a sztúpákról, hogy azok a megvilágosodott tudat

emlékművei, de ez nemcsak ennyi, hanem azt is elmondhatjuk, hogy a sztúpa az
maga a Sákjamuni Buddha, nem az emlékműve, hanem ő maga.
Amikor egy sztúpa előtt állunk olyan, mintha ő előtte állnánk.
Egy sztúpa nemcsak a Megvilágosodott tudatát reprezentálja elsősorban, hanem a
testét magát és az összes jegyét a megvilágosodott testnek, egy Buddha testének.
Ezeket a jegyeket magán hordozza a sztúpa, és Sákjamuni Buddha összes tanítása
is bele van kódolva a sztúpa formájába, minden tanítása a hinajana, a mahajana és
a vadzsrajana szemszögéből.
Ha igazán nagy tudásunk van a dharmáról, megvalósított tanítók vagyunk és van
tapasztalatunk a sztúpa építésében, akkor leülhetünk egy sztúpa elé és
elkezdhetünk tanítani, amit akár hónapokig vagy évekig is folytathatnánk és a
legalapvetőbb tanításoktól végig vehetnénk a sztúpáról beszélve a Buddha
legmagasabb szintű tanításáig, amit nem szövegből olvasnánk ki, hanem a forma
szimbolikájából.
A tanítást arról, hogy, hogyan és miért építsünk sztúpákat maga a Sákjamuni
Buddha adta meg, mert mindig szükség van egy tanító jelenlétére. Ugyanakkor
elkövetkezhetnek olyan idők, amikor egy tanító közvetlenül nem hozzáférhető, vagy
egyszerűen mi magunk vagyunk az akadálya annak, hogy hozzáférjünk.
Így egy sztúpa, aki maga a Buddha, elég elvont ahhoz, hogy ne legyen meg ezzel az
építménnyel szemben ez a személyes akadály. És mindezt egy sztúpa úgy jeleníti
meg, ahogy a tanításokat egy megvalósított tanító jelenítené meg, amilyen hatással
ő van ránk, hogy megnyugszunk egy sztúpa jelenlétében, például inspirációt kapunk
a gyakorlásra és védelmet is.

Biztosan láttatok már dokumentumfilmeket a Himalájáról, ahol rengetek sztúpát

építettek kőből rakva egymás hegyén-hátán, ezek az úgynevezett védelmező
sztúpák, amiket akkor használtak, amikor átkeltek a hegyeken.
 2

Amiket azonban mi itt Nyugaton ismerünk, és amiket mi is építünk, azok a Tibeti

sztúpák. És ezeket a sztúpákat a Buddha halála után egész Ázsiában építették,
mindenhol, ahol a buddhizmus virágzott.
Természetesen a buddhizmus elsőként nem Tibetbe érkezett meg, hanem egyéb
országokba, mint Kína, Thaiföld, Japán, Laosz, Kambodzsa és csak utána a VII.
században, 1200 évvel a Buddha halála után érkezett meg Tibetbe.
Így ugye nem ezek voltak az első sztúpák, nem a tibetiek voltak az első sztúpák.

Biztosan hallottatok már pl.: a Kambodzsában lévő sztúpa komplexumról, amely több
száz sztúpából áll, vagy az Indonéziában lévő sztúpa komplexumról, ez az ország
ma már muszlim. Például ott van a leghíresebb sztúpa komplexum Laoszban
Vantoban így hívják és Burmában több száz sztúpa és egész Ázsiában mindenütt.

A legrégibb sztúpákat, amiket ismerünk 250 évvel a Buddha halála után építették.
Ezeket egy indiai király, Asóka építette, aki elfoglalta a szomszédos országot,
bevezette ott a buddhizmust, ő egy buddhista király volt. Azokban az országokban,
amiket elfoglalt sztúpákat és győzelmi oszlopokat épített.

A képen látható sztúpát is Asóka építette 250 évvel a Sákjamuni Buddha halála után,
ezt a részét a sztúpának, a felső részét. Ez egyáltalán nem hasonlít a tibeti
sztúpákra, még akkor is, ha ez Katmanduban van. Bár sokan, akik jártak talán már
Katmanduban tibeti sztúpát láthattak ott. És lehet, hogy sokan voltak Katmanduban,
de nem tudtatok az Asóka sztúpák létezéséről, 5 van belőlük és ezekben vannak a
Buddha relikviák legeredetibbjei, hiszen nem sokkal a Sákjamuni Buddha halála után
építették ezeket.

Ahhoz, hogy egy sztúpát meg lehessen építeni 3 körülménynek a teljesülésére van
szükség:
• kell egy külső feltétel, ami a forma
• kell belső feltétel, ami a sztúpa megtöltését jelenti
• és amikor ezek készen vannak, meg kell történni a felavatásnak, a
felszentelésnek.

Mert amikor azt mondjuk, hogy felavatás, akkor arra gondolunk, hogy jön egy láma
vagy jön a polgármester és átvág egy szalagot, de az igazi felavatás, ez egy
ceremónia, amit rabne pudzsának hívnak.
Amikor ezt összehasonlítod egy szobor megtöltésével, akkor ez az az állapot, amit
úgy hívnak, hogy a szobor kinyitja a szemeit.
És amikor ez a rabne pudzsa megtörténik, ez az a pillanat, amikor a sztúpa életre
kel, és olyanná válik, mint a pozitív energiák állandó generátora, amik mindig jönnek
belőle. Nem számít, hogy nappal van, vagy éjjel, hogy felkapcsolod a lámpákat a
sztúpánál vagy sem, ez mindig ott van.
És ez a három feltétel mindenképpen szükséges. Ezt mindig egy órához hasonlítom,
hogy ha először is felépítjük a külső formát, mondjuk egy szép Rolexet, ugye ott van
a külső forma, de meg kell építenünk a belső mechanizmusát az órának, ahhoz hogy
az óra legyen. De egészen addig, míg például a régi óráknál fel nem húzod az órát,
el nem indítod a mechanizmusát, az egész addig még nem óra, csupán – mondjuk –
egy dísztárgy. Abban a pillanatban, hogy felhúzod az órát – ti-tak-tik-tak – elkezd
ketyegni.
 3

És az az igazi értelme ennek a híres rabne pudzsának, amikor a szerzetesek egy

tapasztalt láma jelenlétében ezt megteszik, akkor az, az a pillanat, amikor a sztúpa –
tik-tak-tik-tak – el kezd ketyegni és soha többé nem hagyja abba.
És az az energia, ami állandóan a sztúpából származik, ami védelmez, ami
felvirágoztatja a dolgokat, ami harmonizál és teljesíti a kívánságokat.
Meg fogjuk nézni jobban ezt a három feltételt, de előtte szeretnék arról beszélni
Nektek, hogy a sztúpa, az maga a Sákjamuni Buddha, és az élettörténetet is meg
lehet rajta látni.

(Kép 8 sztúpáról)

Tehát amit el akartam Nektek mondani az az, hogy a különböző fajta sztúpák a
Sákjamuni Buddha élettörténetét vezetik végig, ez a sztúpa olyan, mintha a Buddha
egy trónon ülne.
Ez a része, amit mutattam mindig állandó része a sztúpáknak, ez egy oroszlán trón,
és ha majd felkapcsoljuk a villanyokat és megnézzük a tankákat itt a teremben, akkor
láthatjátok, hogy a Buddhák is rajtuk ilyen oroszlán trónon ülnek.
Ezek, amiket itt láttunk tibeti sztúpák és ezeknek 8 fajtája van, mind a 8-at itt
láthatjuk, és a 8 különböző fajta a Buddha életének különböző fázisát, eseményét
mutatja be, és mind a 8-on maga a Buddha ül és ez az, amiről szeretnélek Titeket
meggyőzni.

I. Az első sztúpa az ún. Lótusz Sztúpa, (Kép). és ez a Buddha születését

jeleníti meg. A sztúpának ez a része egy lótuszt szimbolizál, arra utalva, hogy
amikor Buddha megszületett a 4 fő égtáj felé 7-7 lépést tett és a lába alatt
lótuszok nyíltak.
Ezek a sztúpák itt sajnos nem időrendi sorrendben lettek építve, amit nem tudok,
hogy miért van, de a következő sztúpa a Buddha megvilágosodását jeleníti meg.
Tehát ez itt a Lótusz sztúpa és, amit elsőként bemutattam az a rész szimbolizálja
a Buddhát magát, alatta láthatod a trónt, az oroszlán trónt és azon ül rajta a
Buddha gyerekként.

II. Ez az ún. Megvilágosodás Sztúpa. (Kép). Ez a leghíresebb sztúpa fajta

Nyugaton a legnagyobb sztúpa Benalmadénában. Látható a négy lépcsőfok,
illetve a pumba rész fölötte, ezt így hívják. A Buddha megvilágosodását
szimbolizálja, alatta szintén látható a trón, amin a Buddha ül, a megvilágosodás
pillanatában

III. Ez a harmadik sztúpa, amit úgy hívnak, hogy Labak-ducsen Sztúpa. (Kép).
Ez a sztúpa azt jeleníti meg, hogy amikor a Buddha elérte a megvilágosodást a
legelső dolog az volt, amit tett, hogy az anyjára gondolt. Mert tudjuk azt, hogy az
anyja Mája hét nappal Buddha születése után meghalt, és őt az anyjának a
lánytestvére nevelte fel.
Természetes, hogy a Buddha anyja egy nagyon különleges nő volt, hiszen ez egy
nagyon különleges dolog, hogy egy Buddhának ad életet, így a halála után egy
isteni világban született meg. Abban az isteni világban született meg, amit
Indiralognak hívtak. Abban a világban 33 isten volt, és az uralkodó istenét
(főistent) így hívták.
És sokszor olvasom könyvekben vagy újságokban, hogy ő a Tusita nevű
Birodalomban született. Ez nem így van. Úgy tartják, hogy minden egyes Buddha,
 4

mielőtt megszületik, ebben a Tusita nevű Birodalomban időzik, és onnan jön ide,
hogy elérje a megvilágosodást. És Sákjamuni Buddha miután itt a mi világunkban
elérte a megvilágosodást elment ebbe az Indiralog nevű birodalomba és isteni
világba, hogy tanításokat adjon az anyjának.
Addig volt ott ebben az isteni világban, míg az anyja is és az istenek el nem érték
a megvilágosodást, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy erre az időre eltűnt és
nem volt itt, mert ez a mi gondolkodásunkkal elég nehezen felfogható, de
valószínűleg meditációban ült egy bizonyos ideig, amíg ez megtörtént és ezután
újra indította az aktivitását.
Láthatjátok, hogy ez a sztúpa nagyon hasonlít a Megvilágosodás sztúpához, de
ezen középen van egy lépcső, ami azt jelképezi, hogy a Buddha ebből az isteni
világból visszajött a mi világunkba, hogy tanítson.
Ez a sztúpa, amit Labab ducsennek hívnak, azt jeleníti meg, amikor a Buddha az
isteni világból visszajött.

Ez a 4. leginkább ünnepelt Buddhista ünnepnap, amikor Buddha visszatért. Az

első a Buddha születése, a második a megvilágosodás, amikor először tanított az
a 3. legnagyobb ünnepnap, és ez a 4. amikor az isteni világból visszatért.
Ez a Labab ducsen nap, Csecsu Rinpocse születésnapja is. Természetesen ezt a
hold naptárhoz számítják, ezért az a nap minden évben máshová esik, az évnek
az időszaka mindig ugyanaz, de 1-2 hetes eltérés oda és vissza előfordul.
Ugyanaz történik ezzel a Labab ducsen nappal is. Akik Katmanduba látogatnak
összezavaró lehet, hogy a Lopön Csecsu Rinpocse születésnapja mindig más
napra esik. Ráadásul a Rinpocse 82-ik születésnapját 3-szor ünnepeltük meg.
Feltettük azt a kérdést, hogy hogyan lehetséges az, hogy minden évben máskor
van a születésnapja és ő még mindig csak 82 éves?
Mert az egyik évben megünnepeltük a nyugati számítás szerint a 82.
születésnapját, illetve a 2. alkalommal ünnepeltük meg azt, ahogy nyugaton
kiszámolják a születésnapját, az első alkalommal a tibeti módon számoltuk a
születésnapját, amit nem a születésétől, hanem a fogantatásától számolunk.
Tehát amikor megszületsz, akkor már egy éves vagy. Tehát az első igazi
születésnapod már a másodiknak számít. Ugye ez a hölgyek számára nem
annyira jó hír, hogy a himalájai tradíciók szerint mindannyian már egy évvel
idősebbek vagyunk.
Harmadjára is megünnepeltük a 82. születésnapját. Mindig én csinálom neki a
tortát. A következő évben a születésnapjára, amikor feltettem a tortára ezeket a
szám alakú gyertyákat, egyszerűen nem volt 3-as számunk, semmilyen más
számot nem találtunk, ezért úgy döntöttünk a Rinpocséval, hogy inkább 2-es
legyen, mint 5-ös.

IV. Ez az úgynevezett Csoda sztúpa (Csakli csorten) (Kép). Ez újra a

Sákjamuni Buddhát jeleníti meg, amint egy oroszlán trónon ül, abban a
pillanatban, amikor csodákat hajt végre.
Biztosan hallottatok már arról, hogy amikor a Buddha elérte a megvilágosodást,
természetesen voltak körülötte szkeptikus emberek, akik nem igazán hittek a
megvalósításában. Ezért döntött úgy, hogy 15 egymást követő napon minden
egyes nap egy-egy – úgymond- csodát hajt végre azért, hogy meggyőzze a
kételkedőket. Ilyen sztúpát Lengyelországban építettünk.
 5

V. Ez a Bölcsesség sztúpa. Tasigomen csorten, (Kép). Sok ajtós sztúpa, avagy

Bölcsesség sztúpa, vagy úgy is hívják, hogy Ezer ajtó sztúpája.

A sztúpákról kiadott írásokban nagyon sokfajta névvel találkozhatunk, mert a

Buddha aktivitását nagyon sokféleképpen lehet leírni.

Életének fontos pillanatát mutatja be, azt, amikor tanításokat ad.

És természetesen, amikor tanításokat ez összeköttetésben van a bölcsességgel,

a bölcsességünkkel, ezért is hívják ezt így.

Tasigomen „az értékes ajtó”, vagy „ezer ajtó” elnevezés arra utal, hogy ennyi
módon közelíthetjük meg, ennyi mód, vagy technika áll rendelkezésünkre, arra,
hogy fejlődjünk. Ezt szimbolizálják azok a kis kapuk a sztúpa elején, amiből lehet
108 vagy 54.

Tehát ezek azok a kapuk, az a sok kapu, amin keresztül a dharma elérhet
hozzánk, vagy amiken keresztül mi beléphetünk és elérhetjük a megvalósítást.
Ilyen fajta sztúpát épített a Rinpocse Grazban. Legközelebb amikor ott jártok
tudni fogjátok, hogy ez milyen fajta sztúpa és hogy a Buddha aktivitásának milyen
fajtáját fejezi ki.

VI. Ez az a sztúpa, amit úgy hívnak, hogy a „Megbékélés vagy Újraegyesítés”

sztúpája.
Mert Buddha idejében is kettészakadt a szangha, ez nem valami új keletű dolog.
Valójában volt egy nagy szakadás, amit Buddha egyik tanítványa, egyik
legközelebbi tanítványa és unokatestvére provokált ki.
A Buddha megkérte két legközelebbi tanítványát Sáriputrát és Maogalajanát
(Nagalajana). (valójában ez is egy olyan név, amit több könyvben
különbözőképpen írnak le), Ananda volt Buddha „szívéhez legközelebb álló
tanítványa”, de ők ketten vitték tovább a legfőbb tanításait. Így a Buddha
kettőjüket kérte meg, hogy újraegyesítsék a szanghá-t és meg is tették ezt.
Gyakran láthattok a Sákjamuni Buddháról olyan tankákat, ahol középen a Buddha
ül egy oroszlántrónon, meditáció közben, a két oldalán pedig egy-egy kisebb álló
férfi van, a két férfi, Sáriputra és Maogalajana (Nagalajana).
Ez egy nyolcszögletű sztúpa, amit nyolcszögletű sztúpának, vagy „Megbékélés
sztúpának” hívnak. Itt azt láthatjuk, hogy ez a középső része a sztúpának, ami
maga Buddha, annyi szögre van osztva, hogy ugye többen részesülhettek
ezekből a részekből. Ezt a fajta sztúpát Lopön Csecsu Rinpocse
Schwarzenbergben építette és ez most nem vicc, de rögtön azután, hogy ezt
megépítettük az ottani szangha kettészakadt. Úgyhogy talán van mit tanulnunk
ebből.

VII. Ez a sztúpa egy újabb nagyon fontos eseménye a Buddha életének, ezt úgy
hívják, hogy „Győzelmi sztúpa”, Namgyalma sztúpa. Ez az élet győzelmét
szimbolizálja a halálon, és ez azt jeleníti meg, hogy a Buddha úgy döntött, hogy a
lehető leghosszabb ideig marad velünk, azért, hogy a lények javára válhasson,
mert neki meg volt a képessége, hogy maga döntsön az életének a hosszáról.
 6

De ehhez mindig kell egy kívánság is, hogy akarjuk a Buddhát, hogy maradjon,
hogy a javunkra váljon, de természetesen azoknak a kívánsága ez, akik
szeretnék, hogy segítsen nekik. És úgy tartják, hogy Anandának, a szívéhez
legközelebb álló tanítványának elmondta azt, hogy valójában addig tudja
meghosszabbítani az életét, ameddig rá szükség van, ez végtelen.
Ezt 3-szor mondta el Anandának és mindháromszor nem igazán hallotta ezt meg,
mert úgy tartják, hogy hallását (fülét) valamiféle akadály takarta el. Így Buddha az
életét 3 hónappal hosszabbította meg csupán, a tanítványai kívánságára
megadta legutolsó tanításait és aztán meghalt. Ez a sztúpa itt azonban nem a
halálát, vagy amit úgy is hívnak, hogy parinirvána, nem ezt szimbolizálja, hanem
azt a képességét, hogy képes lett volna meghosszabbítani az életét, ameddig
csak akarja. Ezért is hívják úgy, hogy Hosszúélet sztúpa, vagy Namgyalma
sztúpa.
És Namgyalma egyike a 3 Hosszúélet formának a buddhizmusban. Ott van
Amitájusz formája, akit mindannyian ismertek, ez a Vörös atlétikus forma, a Fehér
Tara, akinek szintén meg van a képessége, hogy meghosszabbítsa az életünket
és Namgyalma pedig egy másik hatkarú forma, aki szintén meghosszabbítja az
életünket. Tehát ez a Győzelmi sztúpa vagy hosszú élet sztúpa.

VIII. Ez a Buddha életének utolsó eseményét jeleníti meg, ugye azt, amikor megvált
a testétől, amit úgy is hívnak az ő esetében, hogy parinirvána.
Az előző sztúpát a Hosszúélet sztúpát Wupperhalban épített e Rinpocse.
Ilyen sztúpát azonban sehol nem találni itt nyugaton annak ellenére, hogy 19-et
építettünk. És miért van ez? Azért mert nem igazán szerencsés csupán
szimbolikusan bemutatni a Buddha halálának pillanatát, mert ez egy olyan
sztúpa, amit csak akkor lehet megépíteni, hogy ha mind a 8 sztúpa egymás
után sorban ott van.
Tehát láthatjuk, hogy ez az a pillanat, amikor a parinirvána sztúpa ott van az
összes sztúpával együtt.
Ez talán valami olyan, ami úgy tűnik számotokra, hogy nagyon esztétikus,
buddhista emlékművek, de remélem, hogy most már azért sokkal többet jelent
számotokra, mert ez a 8 építmény valójában Sákjamuni Buddha élettörténete,
ahol minden aktivitását bemutatják.

Ez itt Bhutánban van – egyébként talán vannak itt olyan barátok, akik ott voltak
velünk –, minden alkalommal, amikor egy csoport Bhutánba megy, ide elmegyünk és
körbe megyünk.
Tehát itt van sorban az összes sztúpa, amikről beszéltünk és mindegyik sztúpán ott
ül Sákjamuni Buddha, mindegyiken különböző aktivitást jelenít meg. Talán azért van
három lépcső, mert háromszor mondta el Sákjamuni Buddha Anandának, hogy meg
akarja hosszabbítani az életét, háromszor nem hallotta, majd a végén három
hónappal hosszabbította meg az életét.

Ez a Benalmadénában lévő Megvilágosodás sztúpa, ezt ugyanúgy építették fel, mint

az első tibeti sztúpát a VII. században, csak ezt a XXI. században. És egy nagyon
modern építménynek tűnik ugye? Pedig semmiféle különbség nincs e között a
benalmadénai sztúpa között és azok között a sztúpák között, amiket Tibetben a VII.
században építettek. Ott van az oroszlán trón, felette a lépcsők, aztán a pumba, a 13
gyűrű, majd az ernyő felül.
 7

Ez a Hosszúélet sztúpa és a VII. századból származik. Valószínűleg ez azért

összezavaró, mert általában arról beszélnek, hogy a buddhizmust a Himaláján Guru
Rinpocse a VIII. században vezette be. De valójában a buddhizmust Tibetben
először a VII. században vezette be egy nagy dharma király Szongcen Gampo.
Talán ugye az lenne egyértelmű, hogy arra gondolhattok, hogy ez a dharma Indiából
jött, de nem onnan, hanem Kínából, mert ez a király egy kínai hercegnőtől – akit
feleségül vett –kapta nászajándékba a dharmát.
Ő Ven-Cseng volt, a kínai király lánya, és ez egy politikai lépés volt, hogy fenntartsa
a békét. Mint ajándékot a dharmát hozta, de más ajándékokat is hozott, talán
hallottatok már az egyik leghíresebb szoborról Lhászában, aminek a neve Dzsobo.
És ez az egyik legértékesebb és legerőteljesebb szobor Tibetben, mert ez még a VII.
századból származik és ez a legelső relikvia. Lhászában a Dzso Kong kolostorban
van ez elhelyezve, biztos láttatok már tv-ben szerzeteseket, akik leborulnak ezek
előtt a kolostorok előtt és ez ott van bent, ez a leghíresebb helye Lhászának.
És ő hozott magával egy másik kolostort is, ami ebben a bhutáni kolostorban van,
szintén a VII. századból.
Tibet korábban egy pogány ország volt, a bon vallás volt nagyon erős akkoriban, és
ez azt is jelentette, hogy elég nehéz volt oda a dharmát bevinni. Először, amikor ez a
hölgy bevezette a dharmát, mint egy új vallást, akkor először csak a királyi család, az
uralkodók gyakorolták azt.
Ez volt az első hulláma a dharmának, hogy Tibetbe került, és aztán később egy
másik dharma király Triszong Decen, aki ugye csak dharma királynak volt második,
mert Tibet 34. királya volt és ő hívta meg Guru Rinpocsét, mert azt hallotta róla, hogy
a Rinpocse nagyon jó a démonok legyőzésében és ugye ez volt a dharmának a
második hulláma Tibetben, a VII. században.
Emiatt van az, hogy az első hullámban a VII. században csak az uralkodók
gyakorolták a dharmát, és a VII. században, amikor a Guru Rinpocse hozta a
dharmát Tibetbe, akkor igazából meg tudott honosodni Tibetben. De amit igazán
ezen a képen akarok Nektek mutatni, az az, hogy ez a sztúpa, ami a VII. századból
származik teljes egészében megegyezik a Wupperhalban épített sztúpával.

És most itt szeretnék beszélni azokról a külső feltételekről, amik ahhoz kellenek,
hogy egy sztúpa igazán sztúpa legyen, ne csak egy egyszerű emlékmű. Minden
egyes sztúpánál amit itt most bemutattunk, az építésének minden egyes lépése, a
méretei, az arányai, minden dolognak, mindig ugyanolyannak kell lennie, függetlenül
attól, hogy mikor építették.
A sztúpákon semmilyen arány nem változhat meg, tehát pl.: az is meg van, hogy az
a legalsó lépcsőnek hányszorosának kell lennie a fölötte lévő lépcsőnek. Aztán
láthatjuk, hogy ott van ez a 4 lépcső, aminek szintén nagyon szigorúan meg vannak
szabva az arányai, hogy a 2. lépcső mennyivel rövidebb az elsőtől és így tovább, és
a sztúpának minden egyes részletének az egymáshoz való arányai nagyon
részletesen vannak leírva. Ha bármit megváltoztatnánk, például a méretét, az
arányait, a sztúpának már a sztúpa jelentését változtatnánk meg.

És most megpróbálom elmagyarázni Nektek, hogy miért.

Felejtsétek el az első lépcsőt most, azzal nem törődünk. Ezen az első nagy lépcsőn
nem feltétlenül látszik, de valójában ez minden sztúpa alapja és ez minden dharma
gyakorlásának és minden tanításának az alapja, az, amit ez megjelenít.
Ez az alaplépcső hordozza magában a kódolását a 10 negatív cselekedetnek 10
pozitívvá való alakítását, tehát ezt a tanítást.
 8

Itt ugye beszélünk a három testtel elkövethető pozitív cselekedetről, a négy beszédre
vonatkozó pozitív cselekedetről és a három tudatra vonatkozó pozitív cselekedetről.
Ezek mind bele vannak kódolva ebbe az alaplépcsőbe. A következő három lépcső a
menedéket jeleníti meg, ugye a Buddha, a Dharma és a Szangha. A 4 lépcső pedig
egyben – mert ott ugye négy van – az az, amit úgy nevezünk, hogy a 4 mérhetetlen.
Ez ugye a mérhetetlen együttérzés,
a mérhetetlen szeretet,
a mérhetetlen öröm,
a mérhetetlen elfogulatlanság.

És már említettem azt, hogy az arányai a sztúpának, egyben a 4 lépcső szintén

jelentést hordoz, és itt az öt lépcső együtt az öt utat jeleníti meg:
• a felhalmozás útja,
• az alkalmazás útja,
• a spontán felismerés útja,
• a meditáció útja, és
• a többet nem tanulás útja.

Természetes a sztúpa különböző részei rengeteg mindent foglalnak magukba, sokkal

több jelentéssel bírnak, de ezt itt egyszerűen nem is tudnánk felsorolni, most ezután
az oroszlán trón jön, ami a dharma győzelmét szimbolizálja.
Az oroszlán trón a hatodik elem, amit nézünk és ez a hat elem együtt a hat paramitát
szimbolizálja.
Ez itt a hat paramita felsorolása:
• a nagylelkűség,
• a megfelelő hozzáállás,
• a meditáció,
• a szorgalom,
• a türelem és
• a bölcsesség.

Mindenben sokkal több jelentés van, mint amit elmondtunk, és ez mind jelen van. Az
a rész, ami feljebb van, amit pumbának hívnak, az a 7 ágat szimbolizálja. És a
sztúpának minden egyes sarkán, minden egyes pici részletében benne vannak a
tanítások. Ott vannak a szkandák, a Buddha erényei, az üresség különböző 16
formája is jelen van itt. Például ott van felül a 23 aranykarika, mit jelentenek ezek? Az
első 10 karika az első 10 boddhiszattva szintet jeleníti meg. Az utolsó három pedig
azt a fajta tudást jeleníti meg, amit a megvilágosodással érünk el, hogy ismerjük a
múltat, a jelent és a jövőt.
És aztán ott van az ernyő, ami olyan, mint egy győzelmi zászló, és a legmagasabb
öröm győzelmét hirdeti a szenvedés felett. És aztán ott van a hold, fölötte van egy
nap, a hold a legmagasabb bölcsességet jeleníti meg. A nap pedig a legmagasabb
együttérzést.
És aztán a legtetején ott van az az utolsó az ékkő, ami a megvilágosodott tudat
maga, ez már a megvalósítás tiszta állapota, az elpusztíthatatlan tudat.

És ahogy már talán említettem, minden egyes sztúpának van egy úgymond belső
élete, ebben a legfontosabb elem az úgynevezett életfa középen.
 9

És ez a középső életfa a sok más egyéb dolog mellett az öt Buddha bölcsességet

szimbolizálja, amit átalakítottunk az öt zavaró érzelemből, nemcsak erről van szó,
hiszen ott egy Buddha ül a trónon, meditációs pozícióban és ez az ő gerince.
Amikor egy Buddhára gondoltok, mint egy megvilágosodott testre, amint meditál,
vagy úgy tekintjük ezt, mint egy meditációs test, az összes energia csatornával,
akkor ez az életfa a fő energia csatorna középen.
És minden lépcső, amikről beszéltem mind-mind leírják a tanításoknak különböző
szintjeit a hinajanától a mahajanán keresztül a vadzsrajanáig.
Itt láthatjuk, hogy mennyire jelentőségteljes, mennyire szerteágazó a külső
szimbolikája a sztúpának.

Most már kezditek érteni, hogy miért kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy egy sztúpát
építhessetek. Mert például előfordulhat, hogy technikai szempontból talán jobb lenne,
hogy ha valahol akárcsak 5 cm-t változtatnánk a sztúpa formáján, de hogyha nincs
meg igazán az ismereted, akkor előfordulhat, hogy a 6 paramitából valamelyiket
kihagyod, vagy talán a 7 ágból lehagysz párat és csak 5 marad. Értitek ezt?
De az is lehet, hogy a tanításokat alapvetően változtatod meg, a szerkezetét ezze
akár úgy mondjuk, hogy a legnagyobb tanítások kerülnek alulra, a legalacsonyabb
szintű tanítások pedig felülre. Elmondtam már, hogy egyrészt a Buddha teljes
élettörténete bele van kódolva a sztúpákba, másrészt Buddha teljes tanítása benne
van a sztúpákban.
A teste is bele van kódolva a sztúpákba, és így egy emberi test van belekódolva
ebbe a meditációs testbe. És ami még ettől több, az az, hogy az egész univerzum,
az egész világegyetem és minden, amit kozmológiáról tudunk benne van egy
sztúpában.
Biztos vagyok benne, hogy már mindannyian láttatok mandalákról képeket. A
mandalák olyanok, mint a különböző tisztaföldek geometriai megjelenítései. És most
egy pillanatra képzeljétek el, hogy egy repülőn repültök, vagy egy helikopteren a
sztúpa felett és most van az a pillanat, hogy épp a sztúpa fölött állunk pontosan.
Akkor mi az, amit látunk: a sztúpa alapja lesz ugye ez a legkülső négyzet, majd
láthatunk kisebb négyzeteket, amik a lépcsők, és látni fogunk egy kört is, ami a
pumba.
Majd látni fogunk egy kisebb kört is, ami a legalsó gyűrű, és látni fogunk egy pontot
az egész közepén, ami maga az az ékszer, ékkő a teteje a sztúpának.
Így hogyha a sztúpákat ebből a felülnézetből és két dimenzióban nézzük, akkor ezek
a különböző tisztaföldeknek a megjelenései. Például a Kalacsakra sztúpa az maga a
világegyetem megjelenítése.
Az életfa pedig középen nem más, mint az „axis mundi”, ami körül minden forog. És
azután itt van az a kép, az a rajz, amit ismerhetünk bármelyik Buddhizmus ma
újságból, olyan cikkek, amik arról beszélnek, hogy a sztúpák ugye az 5 alapelemet is
szimbolizálják, a földet, a vizet, a tűzet, a levegőt és a tudatot.
És a mai naptól most már azt is tudjátok, hogy ez igen így van, de csupán egy oldala
a sztúpa szimbolikájának. És túl kevés lenne csupán azt mondani, hogy a sztúpa az
5 elemet szimbolizálja. Legközelebb, amikor ezt olvassátok, egyből eszetekbe
juthat, hogy aki ezt írta valószínűleg nem tudott túl sokat a sztúpákról. De ezt nem
azért mondom, hogy kritizáljunk bárkit is, csupán arról van szó, hogy ez tényleg egy
jelentőségteljes építmény. De hát honnan is tudhatná az, aki írta.
Ugye ott van az alsó rész az oroszlán trón, ez egy ilyen nagyon szilárd része a
sztúpának, ami a föld elemet szimbolizálja, ez a következő része a sztúpának az a
kerek rész a pumba, az a víz elemet szimbolizálja, mert ugye a víz mindig lefelé
 10

folyik, mindig ilyen kerek is, ugye sosem fog felfelé menni a víz, hacsak nem egy
kútról vagy egy gejzírről van szó. És ott van az a felső rész, ezek a gyűrűk, amik már
igencsak fent vannak, és ezek a tűz elemet szimbolizálják, hiszen a tűz mindig felfelé
megy, amikor meggyújtjuk és nem lefelé, mint a víz. És aztán ott van a nap és a
hold, ami már annyira magasan van, amit a benalmadénai sztúpáknál is láthattunk.
Ezek szinte elérhetetlen magasak és ezek így már a levegőt szimbolizálják és az
ernyő is.
És a legfelső elem maga a tudatosság, ami a buddhizmusban hozzátartozik az
alapelemekhez, itt öt van és nem négy és nem arról beszélünk, hogy a
világegyetemünk hogyan jelent meg, hanem arról beszélünk, hogy mi miből jelent
meg, mik azok az elemek, amiből felépül és a buddhizmus úgy gondolja, hogy ahhoz
hogy a világ létrejöjjön nem csak a 4 elem kell, hanem a tudatosság is szükséges.

Én nem vagyok annyira okos, amilyennek kinézek, mindent, amit tudok nem
könyvekből tanultam, hanem mindent Lopön Csecsu Rinpocsétól tanultam 9 alatt,
1994-től 2003-ig, amikor is ebben a 9 évben 19 sztúpát építettünk fel.
Az első sztúpát, amit egy kalacsakra sztúpa, Karma Gönben építettünk. Ez egy 3
hónapos építkezés volt, amire 2 éven keresztül készültünk fel. Miután ezt sikeresen
befejeztük, a sztúpa fel lett avatva a Rinpocse a Frankfurt közelében lévő házunkban
ült, a konyhában.
Ott ültem én meg a férjem Vojtek, a Rinpocséval együtt és meg akartuk mutatni a
Rinpocsénak, hogy mi most már igazán tudjuk, hogy mi egy sztúpa. Úgyhogy Vojtek
neki is kezdett és elkezdett arról beszélni, hogy a sztúpa az ugye az öt elemet
szimbolizálja, és az a része ez, az a része az, és azután a Rinpocse nézett, majd
elkezdett nagyon nevetni. Majd azt mondta: - Ti nyugatiak mindent azonnal akartok
tudni. És aztán egyből be is kategorizáljátok azt, amit tudtok, és akkor azt képzelitek,
hogy ezt mos már tudom és a következő szintre léptek. És aztán 1994-ben az első
sztúpa építésekor a Rinpocse elmondta nekünk, hogy a sztúpákról való tudás
annyira mély, hogy még az sem lenne elég ahhoz, hogy mindent elmondjak a
sztúpáról Nektek, hogyha több hónapon keresztül itt ülnénk ebben a konyhában és
erről beszélnénk.
És csupán a körülmények miatt tudok a sztúpáról többet mint Ti. Talán napokig tudok
a sztúpákról beszélni, mert teljesen elkápráztattak és ez látszik is, de nem tudok
mindent. Minden alkalommal, amikor egy sztúpa megépült tanultam valami keveset
és azt láttam, hogy ennek soha nincs vége.
Ez olyan, mintha a megvilágosodott tudatról tanulnánk, mert a sztúpa ezt
szimbolizálja. Tehát először is az első feltétel, aminek itt teljesülnie kell az, hogy ez a
fajta tökéletes kivetülése a sztúpának jelen legyen.
És aztán ott van a második feltétel, ami a sztúpa belső élete. Az összes sztúpa
annyira meg van töltve, hogy semmilyen üres hely nincs bennük, és bizonyos
szabályok szerint van megtöltve, amit csak megvalósított mesterek ismernek. A
sztúpa különböző szintjeibe különböző töltés kerül, hogyha ezeket összekevered,
olyan lesz, mint a kisgyerek, aki játszik, de nem igazán építesz igazi sztúpát.
Először, amikor egy láma kiválasztja a helyét a sztúpának, akkor felajánlásokat tesz
azon a helyen lévő energiának. És csupán az, hogy bizonyos lényeket nem
láthatunk, és nem hallhatunk és nem érinthetjük meg őket, ez még nem jelenti azt,
hogy nincsenek ott.
És ezek a lények egy ilyen benalmadénai vagy karma-göni helyen lehet, hogy már
évtizedek, évszázadok óta ott élnek, és egyszercsak mi jövünk és az ő
megkérdezésük nélkül a buldózereinkkel elkezdjük összerombolni az otthonaikat.
 11

Ezért van az, hogy az első lépés az, hogy egy megvalósított láma felajánlást tesz
ezeknek a lényeknek, úgymond beszél velük és ők elfogadják ezeket a felajánlásokat
és hajlandóak együttműködni békében.
Máskülönben pl.: a Nágák nagyon ártalmasak lehetnek számunkra ha engedélyük
nélkül tesszük ezt a területükön. É ha ezt a lépést kihagyjuk, akkor különböző
akadályok jelenhetnek meg az építés során, mondjuk megbetegszik, aki elkezdte
építeni, vagy mondjuk a víz nem érkezik meg, amit rendeltünk, mert csődbe megy a
cég, tehát különböző ilyen fizikai formában megjelenő akadályok jelenhetnek meg.

Amikor a Karma-Göni sztúpánál a Rinpocse megtette ezeket a felajánlásokat, amik

egyébként ott vannak a sztúpa legaljában, tehát még a sztúpa alapja alatt földben,
amikor ezeket megtette akkor elmondhatom Nektek, hogy tényleg jöttek Nágák, akik
egymással beszéltek és hallottuk, hogy arról beszéltek, hogy nagyon-nagyon régóta
nem járt ott már egy olyan valaki, mint ez az idős ember, aki most segít nektek.
És ezt ugye nem a Rinpocse mondta nekünk, nem ő állította, hanem egy lány
Schwarzenbergből, akit Nikolle-nak hívtak. Mi ugye nagyon korán kezdtük el az
építkezést , reggel 4-től nagyjából este 8-ig csináltuk mindennap.
De ez a lány, többször ment oda este, amikor már sötét volt. És akkor ment oda,
amikor már senki nem volt ott a sztúpánál, és hallotta őket, bár a lány német és ők
nem németül beszéltek, mégis valahogyan értette ezt a nyelvet és látta is őket. És
minden este, amikor befejeztük az építkezést, akkor hazamentünk a Rinpocséval,
ettünk, de egyből kiterítettük az összes tervet és elkezdtük megbeszélni, hogy holnap
mit fogunk csinálni és ez mindennap eltartott nagyjából 1-ig és aztán 4-kor
újrakezdtük, három hónapon keresztül.
És egyik alkalommal ott voltunk bent a házban, és hallgattuk, hogy a Rinpocse a
másnapi dolgokról beszél és egyszercsak hallottuk, hogy kint sír valaki. És a
Rinpocse elég együtt érző volt ahhoz, hogy azt mondja nekünk, hogy menjünk ki és
nézzük meg ki az, aki sír. És az illető odakint azt mondta, hogy azért sírok, mert ma
van a születésnapom és az égvilágon senki nem említette meg, senki nem kívánt
boldog születésnapot, a családom se hívott fel.
És még azt is hozzátette, hogy „most lejöttem ide a Rinpocse házához és sírok”, és
nekem meg nem volt annyi együttérzésem, mint a Rinpocsénak és egyből arra
gondoltam, hogy ez nem lehet igaz, mi az univerzumot építjük ő meg azért sír, mert
senki nem mondta neki, hogy boldog születésnapot, de hát azért megemlítettem a
Rinpocsénak, hogy mi a helyzet.
Mire a rinpocse azt felelte, hogy kérlek gyere be, és majd mi megünnepeljük a
születésnapodat és az volt a legutolsó, amit hallani akartam. És hát eléggé fáradt
voltam, mert nemcsak a Rinpocséval dolgoztam a sztúpán, hanem én főztem neki,
mostam a ruháit és hát eléggé ki voltam attól, hogy most itt van ez a lány, akinek
meg kell ünnepelni a születésnapját és 2 órát alhatok és kezdjük újra a munkát.
Elkezdtek a Rinpocséval beszélgetni elég kedélyesen, boldog születésnapot kívánt
neki a Rinpocse és kérdezgette, hogy, hogy van, mint van, és elkezdte mondani ez a
lány, hogy fölment a sztúpához és akkor még csak a sztúpa alapja, ez a legalsó
lépcsőfok volt megépítve és oda leült sírt, és egyszercsak látott két pici lényt – na és
akkor én azt gondoltam, hogy hát ezt nem hiszem el – akik beszélgettek.
A Rinpocse pedig számomra elég meglepő módon viselkedett, mert ahelyett, hogy
azt mondta volna a lánynak – hogy boldog születésnapot, viszlát holnap – ehelyett
elkezdett belemenni a részletekbe és kérdéseket tett föl.
És megkérdezte tőle a Rinpocse, hogy mi az, amiről beszélgetett ez a két lény, és
akkor azt mondta ez a hölgy, hogy arról beszéltek, hogy már annyira, de annyira
 12

régóta nem járt erre senki, aki nekik segített volna és most itt van ez az idős ember,
aki értük tett valamit.
Erre még azt mondtam volna, hogy hát oké értem, de akkor a Rinpocse megkérdezte
tőle, hogy hogy néztek ki ezek a lények, mire az mondta, hogy félig kutya és félig hal
és akkor én azt mondtam, hogy ez nem lehet igaz.
Erre a Rinpocse még részletesebben belement és megkérdezte, hogy milyen
színűek voltak. Nem hittem el! És a Rinpocse azt is megkérdezte, hogy mi volt a
bőrükön, erre is válaszolt a hölgy és a Rinpocse azt mondta neki, hogy te Nágákkal
találkoztál.
Azt is tartják, hogy ezeket a felajánlásokat a nágáknak fiatal menstruáció előtt álló
hölgyeknek kell odahelyezniük. Alapvetően a nágák nagyon félnek tőlünk, logikus is,
tehát nagyon félnek tőlünk, a kisgyerekektől nem annyira, talán a kisfiuktól inkább,
mert azok rosszalkodnak, de ezért van az, hogy úgymond a legkedvesebb emberek
ajánlják ezt fel nekik, a kislányok, mert ők a legártatlanabbak, mert ők a
legbájosabbak.
Tehát úgy tartják, hogy a nágák a föld alatti vízfolyásokban élnek, és a fiúk megölik a
békákat, halakat és azt nem szeretik. De mi lányok ugye ha találunk egy békát
inkább megcsókoljuk, hátha herceggé válik. A fiuk pedig egyesével elkezdik
kihúzgálni a lábaikat.
És ez a hölgy valószínűleg már 30-on felül volt és nagyon ártatlannak tűnt, ártatlan
személyiségnek, hiszen gondoljatok bele, ott építettük a sztúpát, kemény munkát
végeztünk és persze, hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy születésnapja van –
akkoriban még nem is volt ennyi mobiltelefon – és ő mégis ezért sírt.

Van egy anekdota, azt tudni kell, az fontos, hogy ezeknél a felajánlásoknál nagyon
precízen meg van, hogy milyen irányba és mit kell felajánlani és hogyan és mikor, ezt
csak megvalósított lámák csinálhatják, majd egy pudzsa is tartozik ehhez, aminek az
a lényege, hogy valójában ilyenkor közlik a nágákkal, hogy nekik szól ez a felajánlás,
hogy megértsék, hogy ez az övék.
És, hogy a sztúpát lépésről-lépésre építjük, ezzel egy időben történik minden egyes
szinten a megtöltése is, az építkező csapat mellett van egy másik csapat, aki ezért a
töltésért felelős.
Az alsó részben a sztúpának olyasmiket teszünk bele, ami minket, mint emberi
lényeket szimbolizál. Ezért van az, hogy néha láthattok fényképeket ilyen sztúpa
építkezéseken, amint ebbe a részbe különböző feszközök kerülnek. De ez nem a mi
agresszivitásunkat fejezi ki, hanem a védelmező tulajdonságunkat.
Gyógynövényeket is helyezünk erre a részre, amik azt jelenítik meg, azt
szimbolizálják, hogy mi, mint emberi lények rendelkezünk azzal a képességgel, hogy
törődjünk a testünkkel.
Mezőgazdásági eszközöket is idehelyezünk, amik azt szimbolizálják, hogy mi
dolgozunk, munkát végzünk az életünk során.
Minden darab, amit beleteszünk a sztúpába, ezeknek tisztának kell teljesen lenniük,
minden egyesnak és ezeket ki kell főzni.
Azok, akik résztvesznek egy sztúpa építésében, az valójában olyan, mintha
buddhista gyakorlatokat végeznének, a tudatukkal dolgoznának és az egyik ilyen
dolog a sztúpa építése közben az, hogy a merev elképzelésekkel dolgozik olyan
módon, hogy olyan dolgokat csinál, amiket soha nem csinálna, soha máskor és
ráadásul még közben azt is mondják neked, hogy a világ legjelentőségteljesebb
dolgát végzed épp.
 13

És ami elképesztő ebben az az, hogy ott állsz egy nagy fazék mellett, amiben egy
fegyver fő és mindeközben te lényegében egy teljes univerzumot építesz, ez elég
összezavaró. Így ezek a sztúpa építések a Rinpocséval minden szinten összezúzták
az elképzeléseinket.
A sztúpa középső része az, amit kincseskamrának hívnak, és ahogy a neve is
mutatja ide kerülnek azok a dolgok, amik számunkra, mint emberi lények számára a
legértékesebbek.
Természetesen ilyenkor olyan felajánlásokat kapunk, amik ékszerek, arany, ezüst
ékszerek, és ezeket nem azért kapjuk, nem azért várjuk, hogy szépen akarunk
felöltözni, hanem azért, mert számunkra – főleg a nők számára – olyan dolgok, amik
értékesek, vagy értéket képviselnek. És természetesen ezeket is kifőzzük (de emberi
felajánlásokat, áldozatokat nem teszünk!!).

Minden este az építkezés után a Rinpocse leült, arról kezdett el beszélni, hogy mik
azok a dolgok, amikre másnap szüksége lesz, olyanokat kért, mint 50 kagyló,
amelyik mindegyik jobb oldalra csavarodik, vagy bizonyos méretű tükröt, aminek
nincs műanyag kerete, mustármagokat, különböző fafajtákat, pl.: porított szantálfa,
szárított virágszirmok.
A sztúpa belseje úgy néz ki, mint egy mandala, amin pl.: különböző szimbólumok
vannak, amint pl.: a győzelmi zászló és csak a Rinpocse tudta azt, hogy mi, hova
kerül és miért.

Amikor a sztúpa épül belekerülnek a különböző ékszerek és közben a Rinpocse

olyan utasításokat ad, hogy bizonyos dolgokat szét kell választanunk, pl.: a
gyémántot le kell az aranygyűrűről, vagy a féldrágaköveket, azért kell válogatni a
drágakövektől és egy idő után azt veszed észre, hogy már nagyon relatívnak tekinted
az ékszerek értékét, vagy ezeknek a dolgoknak az értékét, mert többé nem
ékszereket látsz, hanem azt, hogy mi az, ami értékes a sztúpa szempontjából és mi
az, ami nem. Mi az, ami a felsőrészébe kerül, és mi az, ami lejjebb.
És egyszerűen elképzelhetetlen az, hogy mennyire nagylelkűek tudnak lenni az
emberek és általában ilyenkor a végén több bőröndnyi ékszer gyűlik össze és ezt
mindig ki kell válogatnunk hiszen vannak bizonyos kritériumok, amik miatt nem
kerülhetnek bizonyos dolgok a sztúpába, ilyenek pl.: a mérgező dolgok, a kémiai
anyagok, vagy például ami bőrből van, mert az azt jelenti, hogy egy állatot megöltek
miatta, és hát nagyon sokan felajánlják a nagyszülők aranyfogait, amik szintén nem
kerülhetnek bele.

És itt elmesélhetem nektek újra, hogy hogyan törnek szét az elképzeléseink.

2006-ban fejeztük be azt a sztúpát Mexikóban, amit már a Rinpocse nélkül kellett
befejeznünk, Ő elképzelte, de végül Karmapa jött azt felavatni.
Ez a sztúpa 15 méter magas, ami nem a legnagyobb, de elég nagy és hát
Mexikóban vannak elég gazdag buddhista családok, így a végén a felajánlásokból
egy nagy bőröndnyi ékszer jött össze.
És ott voltunk egy ilyen nagyon gazdag mexikóinak a házában és elmondtuk neki,
hogy ezt a bőrönd ékszert ma meg kell főznünk, mert holnap erre szükség van, és
azt mondta ez a mexikói, hogy akkor tudjuk csak kifőzni ezeket az ékszereket,
amikor a személyzet már elaludt, mert ha meglátják, hogy mi ezt itt most főzzük,
akkor mindent hazavisznek egyből.
 14

Meg kellett várnunk mire lefekszik a személyzet, ami elég sokáig tartott, és akkor
elkezdtük a kifőzést, de amikor végeztünk késő éjszaka, rájöttünk arra, hogy volt egy
probléma, nem tudjuk, hogyan szárítjuk meg az ékszereket.
Gondoljátok el mennyi arany volt ott és ezek ilyen arany láncok, tehát eléggé olyan
dolgok, hogy nehezen tudtuk elképzelni, hogy hogyan száradnak meg, és a ház
tulajdonosa kitalálta, hogy tegyük be a sütőbe, úgyhogy már sütöttünk is, de a
sütőben nem volt elég hely, úgyhogy ami nem fért be, kitettük az asztalra és a
házigazda hajszárítókat hozott, így hajnal 4-kor hajszárítóval szárítgattuk az
ékszereket.
Természetesen az lett volna a legegyszerűbb, ha a napra bízzuk ezt a munkát, de
ezt nem tehettük, mivel a személyzet miatt nem tudtuk nappal csinálni, már 4 óra és
az elsők, akik felkelnek 6-kor kelnek, így igencsak sietnünk kellett.
Képzeljétek el azt a helyzetet, amint ülünk egy 60 éves férfi házában, aki nagyon-
nagyon gazdag, rengeteg ékszer van körülöttünk, és hajnali 4-kor szárítjuk ezeket és
ez a nagyon gazdag férfi retteg attól, hogy egyszer csak megjelenik a személyzet.
Ez egy olyan helyzet, ami nagyon összezúzza az elképzeléseket.
És aztán reggel végeztünk ugye, és jött is a személyzet, de ugye a rengeteg
ékszerből itt-ott elhagytunk egyet-egyet, és akkor a személyzet hozta, hogy találtak
egy fülbevalót a sütőben, vagy a földön és hát mindig én voltam ott a kifogás –
Margarítának hívtak engem ott – és mindig rám fogták, hogy ó, hát ez az enyém,
meg ez is, igen, mert én éjjel sütöttem.
Egyike a legelképesztőbb dolgoknak az volt, amikor a Rinpocse az egyik este azt
mondta, hogy másnapra egy vörös kecske vizeletére és egy fehér tehén székletére
van szükség.

Nem tudom hogyan, de ez egy igaz történet, egy srác megszerezte, nem tudom,
hogy hogyan talált vörös kecskét és meddig ült ott, míg produkált valamit.
Rengeteg dolog van, ami összezúzza az elképzeléseinket.

A sztúpa csak nő-nő mindeközben, és ez a Buddha testét is szimbolizálja, így ugye

különböző caccákat, buddhaformákat is helyezünk bele. Erre is nagyon szigorú
szabályok vannak, hogy hogyan kell és hova kell ezeket behelyezni.
Benalmadénában volt két srác, akik 7.000 ekkor caccát csináltak 1 éven keresztül.
Minden egyes caccán volt egy ilyen pirula, amit a Rinpocse különböző ereklyékből
készített el és ez a 7.000 cacca elkészült és egyben több helyet foglalt el, mint ez a
terem a padlótól a mennyezetig, akkor 1 héten keresztül pudzsát végzett a Rinpocse.
Mivel egy sztúpa a Buddha beszédét is szimbolizálja, ezért mantrák is kerülnek bele,
minden egyes mantracsíkot sáfrányos vízbe áztattak bele, vagy a mantratekercseket
sárga selyembe tekerjük be, majd ötszínű zsinórral tekerjük át, ami az öt Buddha
családot szimbolizálja, és ezek kerülnek a sztúpába.
Ebből a benalmadénai sztúpában fél tonna van, amit szintén ez a két srác csinált 6
hónap alatt.

Minden sztúpában 2 mandalának kell lennie, az Dzambala mandalája, a másik pedig

a Hosszú Élet Buddhának mandalája, hiszen emberként ez a két dolog, amire
leginkább vágyunk a gazdagság és a hosszú élet.
A sztúpába belehelyezzük mindezeket a dolgokat, és aztán belekerül Buddha összes
tanítása is, Tandzsur és a Kandzsur, a benalmadénai sztúpában 3 Kandzsur és 1
Tandzsur.
 15

A Kangyurt és a Tendzsurt mind Tibetből hozták, ahol a lámák leellenőrizték az

összeset, hogy egyetlen oldal sem hiányozzon, a benalmadénai sztúpa esetében 17
oldal hiányzott.
Tibetből egyszerűbb megrendelni az egész Kangyurt egyszerre, mint sem azt
mondani nekik, hogy ez vagy az az oldal hiányzik, így miután rájöttünk, hogy nincs
rendben, rendeltünk egy újat, de abban is hiányoztak oldalak, és rendeltünk még
egyet és így 3 kangyurunk volt.
És mindezek a dolgok a relikviák és a különböző egyéb dolgok, amik belekerülnek a
sztúpába, ezekkel a lámák több hétig meditálnak és pudzsákat végeznek, és így
aktiválják ezeket.
Minden egyes sztúpában, amit a Rinpocse nyugaton épített benne van Kasjapa
Buddhának a relikviája, aki a 3. Buddha volt.
A Kalacsakra sztúpában, ami Karma Gönben van, Milarépa malájából van egy szem.
A benalmadénai sztúpában van egy pici cacca, amiben Milarepa anyjának a csontjai
vannak.
Az összes sztúpában benne van pl.: a 16. Karmapától egy körömdarab, a hajából
hajszálak, ruhadarabjai, a különböző Karmapáknak a 15.-nek és a 14.-nek is
különböző relikviái.

És aztán jön az a rész, amikor megjelenik az életfa, ami az egésznek a közepe, ami
az ülő Buddhának a gerince, illetve az univerzum tengelyeként működik és a fő
energia csatorna is. A Rinpocse azt mondta, hogy azon a napon, amikor belehelyezik
az élet fáját, azon a napon a kívánságok erősen teljesülnek, úgy hogy tegyünk erős
kívánságokat és legyünk ott.
Aztán jön az a pillanat, amikor az életfa tetejére a legeslegértékesebb relikviákat
helyezik. Aztán rákerül a 13 gyűrű, az ernyő, a hold és a nap, és az ékkő. És akkor
úgy néz ki, mintha a sztúpa kész lenne, de valójában nincs kész, mert még hiányzik
a rabne pudzsa ami beindítja a sztúpát.

Aztán jön a felavatás napja és jönnek a szerzetesek és a buddhista barátaink, és,

egy megvalósított lámának kell ekkor ott lennie, aki igazán tudja, hogy hogyan kell
ezt végrehajtani. A sztúpa felavatásának pillanata nem az amikor hivatalos beszédek
hangzanak el.
A felavatáskor az van, hogy néhány embernek az marad meg, hogy nem volt túl jó a
kaja, vagy egyéb negatív akadályok jelennek meg, de valójában megértjük azt, hogy
nem ez a lényeg és ettől még a sztúpa nem kevésbé áldott.
Néha csodák is történnek, főként a Kalacsakra sztúpák felavatásánál.
Ezek olyan csodák, amiket 3000 ember nézett végig.
Ilyenkor megjelenik egyfajta erőmező, ami ugyanolyan erőmező, ami azokon az
ázsiai helyeken van, ahová meditálni megyünk, inspirációért megyünk vagy áldásért.
Elmondtam, hogy a sztúpák belül teljesen fel vannak töltve, nincs bennük üres hely,
ez azonban itt a képen, van egy olyan fajta sztúpa, amibe bele lehet menni, van
benne egy olyan tér, ahová belépsz és minden alkalommal amikor belépsz
menedéket veszel.

A végén majd beszélni fogok nektek a világ két legfontosabb sztúpájáról.

Az első az a Szvajamba sztúpa Katmanduban.
Talán voltatok is már páran Katmanduban és láttatok ilyen útikönyveket erről, hogy
ez a legrégibb sztúpa a világon, ott látható ez a sztúpa.
 16

A régészek különböző mintákat vesznek ebből a sztúpából és így tudják

megállapítani a korát és egyéb információkat róla.
Amit ők megállapítanak az mind igaz, de nem elégséges információ, mert ez a
sztúpa nem a mi kalpánkból való.
Amit láthatunk a sztúpából az talán 2500 évvel ezelőtt lehetett megépítve, ez így
igaz, de az a sztúpa, ami nem látható az a hegy belsejében van.
Az igazi sztúpa egy virágra van ráhelyezve, és ez a kristály sztúpa egy virágon állva.
Ez teljesen spontán módon jelent meg minden irány és idő buddhának és
buddhiszattráinak a kívánságából.
Azért jelent meg ez, meg, hogy mindig jelen legyen és segítse a lényeket a
kívánságaik teljesülésében, melyek arra vonatkoznak, hogy elérjék a
megvilágosodást.

Ez a sztúpa nem ebben a kalpában, hanem az előző kalpában jelent meg. Az elmúlt
kalpa a végéhez ért és az utolsó Buddhát így hívták, hogy Nambalcik. Az ő idejében
jelent meg ez a sztúpa.
Akkoriban természetesen Katmandu, mint város még nem létezett, az egész egy tó
volt, amiből csak egy domb állt ki, és ezen a dombon volt egy fa, aminek volt egy
virága és ezen a világon jelent meg ez a kristálysztúpa.
Nambalcik után jött az a Buddha, akit Tuktorcsennek hívtak és aztán jött Tan csing
Jang nevű Buddha, és akkor lett vége a kalpának.
Aztán jött a mi kalpánk és a sztúpa azóta ott van. Az első Buddha neve a mi
kalpánkban Karvagyik. Aztán jött a következő Buddha, és a sztúpa még mindig ott
állt.
Aztán jött a Kasjapa Buddha. Az ő idejében úgy döntöttek, hogy ezt a kristálysztúpát
lefedik, hogy megvédjék.
A szútrák szerint a Kasjapa idején az emberi élet időtartama 20.000 év volt.
Kasjapa Buddha előre látta, hogy a mi Buddhánk idejében az emberek élete sokkal
rövidebb és az érzékeik sokkal intenzívebbek lesznek, és rövidebb időbe lesz
minden besűrítve, és ez a sztúpa ebben az időben veszélybe kerülhet, így azt
befedték és sokszor átépítették.
Többször átépítették azt a részt, amivel betakarták, ezért van az, hogy a régészek
többfajta adatokkal is rendelkeznek.
Ezért van az, hogy amikor körbejárjuk a sztúpát, akkor Katmanduban az egész
hegyet járjuk körbe. És valójában mi is az amikor körbejárunk egy sztúpát, ez
valójában a pozitív benyomások fölhalmozása.
Miért is megyünk körbe a sztúpa körül, azért mert ilyenkor a Buddhát járjuk körbe,
nyitottságunkat és odaadásunkat fejezzük ki, hálánkat, és ily módon pozitív
benyomásokat halmozunk fel.
Ez a hagyomány a régi Indiából származik, a magas rangú emberek a
találkozásokkor ahelyett hogy kezet fogtak volna, vagy azt mondták volna, hogy Hy!
(hello), ehelyett körbejárták azt a személyt, aki felé tiszteletüket akarták kifejezni.
Minél többet tudsz a sztúpákról, annál inkább elkápráztatóbbá válnak számodra.

És itt vagyunk most a Sákjamuni Buddha korában, és ez Szvajambu sztúpa még

mindig működik és nem is akárhogyan.
Amikor Láma Ole először találkozott a 16. Karmapával, aki inspirálta őt, és az egész
életét megváltoztatta, az itt történt ennél a sztúpánál.
Tehát az olyan szavak, mint az áldás vagy az inspiráció.
 17

(Itt nincs fordítás, mert a fordító elfáradt.)

(Innen Lányi László fordította tovább.)

És most fogok Nektek mesélni egy másik nagyon fontos sztúpáról a világban, ez is
Katmanduban van, Bodhna.
Nem sokkal Guru Rinpocse ideje előtt volt egy hölgy Katmanduban, akinek csirkéi
voltak, és szeretett volna építeni egy sztúpát. Megkapta a földet Katmandu királyától
és elkezdte építeni, de sajnos nem tudta befejezni, mert előtte meghalt.
Ez egy nagyon erőteljes hölgy volt, akinek 4 fia volt, 4 különböző apától. Amikor ez a
hölgy meghalt a 4 fia vette át tőle a sztúpa befejezését.
És két olyan pillanat van, amikor különösképpen teljesülnek a kívánságaid egy
sztúpánál, az egyik amikor belekerül az élet fája, a másik pedig maga a felavatásnak
a pillanata.
Úgyhogy mindenki kívánságokat tett a felavatásnál, hogy ez a 4 fiú továbbra is
dolgozzon a dharmáért és azt is mondják, hogy az embernek hálát kell mutatni azon
a napon, azok felé, akik azt építették.
Úgyhogy mindenki megkapta a „köszönet adagját”, kivéve egy elefántot, és egy
ökröt, akik pedig nagyon sokat segítettek az építkezésnél, mert mindent a hátukon
cipeltek, és morcosak lettek, és ők is tettek kívánságokat, hogy elpusztuljon a
dharma a jövőben.
És miután mindannyian meghaltak, az egyik fiúnak a következő inkarnációja volt
Guru Rinpocse. A másik fiú volt a dharma király Triszong Decsen, egy másik fiú
pedig a Triszong Decsen főminisztere, aki segített a dharmát bevezetni Tibetben. A
negyedik pedig a nagyszerű mester és tudós volt Sakeresita.
Az elefánt és az ökör közül valamelyik megszületett, mint Lang dharma király, aki
Tibetbe behívta a muzulmánokat, akik sok mindent elpusztítottak Guru Rinpocse
után.
A két állat közül az egyik Langdharma király volt, a másik pedig a főminisztere.
Ugyanakkor a sztúpa még mindig áll.

És ez a két történet azzal kapcsolatos, hogy milyen fontosak a körülmények a

sztúpánál és ez nemcsak legenda, amit elmeséltem.
A Szvajambu sztúpa története benn van a Kangyurban, én nem olvastam a
Kangyurt, de Lopön Csecsu Rinpocse mesélte ezt a történetet.
A Bochna sztúpának történetét, amit Guru Rinpocse mesélt fő társnőjének Jere
Gögyalnak, amit szintén el tudtok olvasni.
Nagyjából ennyi volt. Még azért szeretnék mutatni nektek valamit, hogy örülhessünk,
hogy ilyen nagyszerű helyek vannak itt nyugaton.
Remélem a rövid beszélgetés alatt, hogy sikerült meggyőzni benneteket, hogy a
sztúpák a legfontosabb emlékművek a világon.

Itt pedig azt lehet olvasni, amit Láma Ole mondott a Benalmadénai sztúpa
felavatásakor, ez pedig a következő:
„Lopön Csecsu Rinpocse úgy döntött, hogy befekteti mindazt az energiát, amit Ázsia
nem követelt meg tőle, ezekbe a szimbolikus építményekbe, amik a legmélyebb
jelentést hordozzák, és amiket sztúpának hívnak.
A benalmadénai ünneplés emléket állít a legnagyobb és legcéltudatosabb ilyen
épületének a Nyugati világban.
És itt van az, amit Lopön Csecsu Rinpocse mondott a sztúpákról.
 18

„Egy sztúpánál én ott hagyom a szívem egy darabját ezen a helyen.”

Amit Sákjamuni Buddha maga mondott a sztúpa körül járva való gyalogolásról.
Ezek a sztúpa körül sétálásnak a hasznai:
• mentesek leszünk a 8 kedvezőtlen körülménytől,
• nemes családba fogunk születni,
• jó gazdasági helyzetünk lesz,
• mentesek leszünk a zavaró érzelmektől,
• boldogan fogjuk gyakorolni a nagylelkűséget,
• jól fogunk kinézni, vonzóak leszünk,
• gyönyörű bőrünk lesz,
• és mások boldogak lesznek csupán attól, hogy látnak minket,
• hatalmunk lesz a világ felett,
• és a dharma királya leszünk,
• mindig boldog újraszületésünk lesz,
• és lelkesedni fogunk Buddha tanításaiért,
• csodákat fogunk végrehajtani,
• és így tovább!