Brian Tracy: A teljestmny llektana

Brian Tracy Phoenix szeminriuma

A teljestmny
llektana
1. szekci
Bevezet
(15:12)
Brian Tracy vagyok. dvz!m "nke# a szeminriumon$ ame!y%en a #e!&es'#m(ny
!(!ek#anr)! !esz sz).
*!gondo!koz#ak mr azon$ hogy egyesek mi(r# sikerese%%ek msokn!+ ,i az oka
annak$ hogy #%%e# keresnek$ %o!doga%%ak$ &o%% !!suk$ &o%% ka-cso!a#aik vannak$
eg(szs(gese%%ek$ (s .gy #/nik$ #e!&ese%% (!e#e# (!nek+
0os$ 15 (ves vo!#am$ amikor ez a k(rd(s e!kezde## 1og!a!koz#a#ni. 2z)#a 25 (v #e!# e!.
T%% min# 34 orszg%an &r#am$ 54 k6!n%z7 munkahe!yen do!goz#am. 8s %ecs!(sem szerin#
54 ezer )r# #!###em e! annak #anu!mnyozsva!$ hogy egyes emberek vajon mirt
sikeresebbek s boldogabbak msoknl. 9(-ze!&(k e!$ az# #a-asz#a!#am$ hogy a vi!gon ez
az egyik !egku#a#o##a%% #(ma: ;ogy annyi in1ormci) !! rende!kez(s6nkre ezze!
ka-cso!a#%an$ min# eddig m(g soha. 8s a ku#a#sok eredm(nyek(--en %iz#osan !!'#ha#&uk$
hogy a siker ugyano!yan mag#)! (r#e#7d7$ min# az$ hogy a na- ke!e#en k(!$ (s nyuga#on megy
!e. ,ana-sg a siker sokka! gyorsa%%an (s knnye%%en (rhe#7 e!$ min# gondo!nnk. ;a 2
a!a-ve#7 do!go# meg#esznek. 2z egyik: ;ozzanak o!yan dn#(s#$ hogy az sszes eddigi
#e!&es'#m(nyszin#&6ke# 1e!6!m.!&k: Tegy(k a dn#(s# sikeress( azza!$ hogy akrhogy is$ de
e!(rik c(!ki#/z(s6ke#: 2 msik: Tanu!&k meg$ hogyan:
*z# a szeminriumo# az(r# hoz#uk !(#re$ hogy meg#an'#suk a hogyan#. 2 szeminrium
e!ind'#sa )#a e!#e!# sok<sok (v a!a## #%% min# 154 ezer 1(r1i (s n7 v(gez#e e! #an1o!yamunka#
i!yen vagy o!yan 1orm%an. 8s sokan va!!o##k: o!yan vo!# szmukra$ min#ha .&ra kezdhe##(k
vo!na az (!e#e#. =o!#$ aki az# mond#a: .gy (rzi$ hogy egy %iank)csekke# ka-o## a &v7hz.
2 kve#kez7 n(hny )ra kere#(%en meg#an'#&uk "nke# azokra a !eg1on#osa%%
do!gokra$ ame!yeke# az em%eris(g 1e!1edeze## vagy .&ra 1e!1edeze##$ ame!yek > ezer (vre
ny.!nak vissza. 2 #r#(ne!em%en$ a #udomny%an$ a va!!s%an$ a me#a1izik%an$ a
-szicho!)gi%an. *zen a szeminriumon arr)! !esz #eh# sz)$ mi!yen kve#kez#e#(sre &u#o##ak
mindezen #udomnyok a ku#a#sok sorn. ;a csak n(hny ismere#e# hasznos'# a%%)!$ ami# i##
szerze##$ mris &e!en#7s m(r#(k%en &av'#ha# az eredm(nyein.
0os$ ha meg akar&uk #udni a siker #i#k#$ az e!s7 do!gunk az$ hogy 1(!re#egy6k az
e!7'#(!e#einke#. 2z egyik hiede!em$ amin e! ke!!e## gondo!koznom$ az$ hogy a sikerhez
k6!n!eges in#e!!igencia ke!!$ vagy hogy m/ve!#nek ke!! !enni$ megnyer7 k6!s7ve! vagy &)
ka-cso!a#okka! ke!! rende!kezni. *zeke# mind a!a-osan megvizsg!#k$ (s kimu#a##k$ hogy
egyltaln nincs sszefggs a siker s az intelligencia, mveltsg, kapcsolatok s a
megjelens kztt. Bizonyos ese#ek%en hasznosak$ de kzve#!en ssze16gg(s nincs. 2 siker
eg(szen ms a!a-okon nyugszik.
,ie!7## #ov%%menn(nk$ n(zz6k meg: mit rtnk azon, hogy siker?
2z !!a#ok (s az em%er sz#nei# vizsg!va meg!!a-'#ha#)$ hogy az !!a#ok%an az
(!e#%en maradsi sz#n a !eger7se%%. 2z !!a#ok az(r# k6zdenek$ hogy !egyen e!egend7
(!e!m6k$ he!y6k$ aho! a!ha#nak$ hogy u#)d&aika# vi!gra hozhassk$ az#n 'gy vagy .gy
< 1 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
e!-usz#u!nak. 2z em%eri !(nynek .n. sikersz#ne van. 2 sikersztn az# &e!en#i$ hogy az
embert bels ksztets hajtja a sikerre. ;ogy a gy7zni akars$ a gy7ze!em e!(r(s(nek a vgya
ugyano!yan #erm(sze#es szmra$ min# ami!yen mag#)! (r#e#7d7 az$ hogy !(!egzik. 2
sikersz#n ha&# %enn6nke# arra$ hogy egyre #%%e# (s #%%e# hozzunk ki magunk%)!. 2
k(-ess(geink%7!. 2mi #a!n a !eg!(nyegese%% r(sze az (!e#6nknek. *z(r# van az$ hogy amg
lnk, soha nem vagyunk elgedettek. ,indig #%%e# akarunk$ #%%ek akarunk !enni$ (s #%%e#
akarunk #enni. 2 k(rd(s az: mi(r# csak o!yan kev(s em%er (r e! sikereke# az (!e#%en+
0(zz6k meg$ mi minden%7! !! ssze a sikersz#n:
;ossz. (veke# #!###em ennek #anu!mnyozsva!$ m'g v(g6! arra az eredm(nyre
&u#o##am$ hogy a siker klnbz alkotelemekbl ll. ?zm szerin# !"bl. 2 siker #eh# @
ka#eg)rira osz#ha#). ,indaz$ ami# e! akarunk (rni az (!e#%en$ %esoro!ha#) va!ame!yik
a!ko#)e!emnek meg1e!e!7 ka#eg)ri%a.
2z 1. a siker kiindu!)-on#&a. 2 #r#(ne!em sorn mindv(gig az em%er !egnagyo%%
kincse a !e!ki nyuga!om. 2 !e!ki nyuga!om az# &e!en#i$ hogy %(k(sek$ e!(gede##ek$
nyugod#ak$ der/sek vagyunk. 2 !e!ki nyuga!om nagym(r#(k%en &e!en# sza%adsgo#.
?za%adsgo#$ m(g-edig 17!eg a 1(!e!em#7!. ,egsza%adu!ni a 1(!e!em#7!$ a s#ressz#7!$ az
agg)ds#)!$ a hiny(rze##7!$ a sz/k!kd(s#7!$ a nega#'v (rz(sek#7!$ a %/n#uda##)! s#%.
2 !e!ki nyuga!om a siker 1. (s !eg1on#osa%% ssze#ev7&e. ,i(r#+ ,er# %rmi# ka-unk az
(!e##7!$ ha nincs meg a !e!ki nyuga!munk$ nem #udunk r6!ni neki.
2 siker 2. ssze#ev7&e: az eg(szs(g (s energia. 2z eg(szs(g (s energia. 2z eg(szs(g
az# &e!en#i: eg(szs(gesek vagyunk$ men#esek minden %e#egs(g#7!$ rosszu!!(##7!$ 1&da!om#)!$
gyeng(!ked(s#7! (s 'gy #ov%%. 0a (s az energia+ ?z6ks(g6nk van az leterre. 8s ma mr &)!
#ud&uk A az orvos#udomny (s a -szicho!)gia #er(n v(gze## ku#a#sok eredm(nyek(n# A$ hogy a
!e!ki nyuga!om (s az energia kz## szoros ssze16gg(s van. 2 %e#egs(gek 34<B4 C<a$
me!yek#7! az em%eri szerveze# szenved$ %e!e(r#ve azoka# az okoka#$ ame!yek mia## id7 e!7##
ha!unk meg$ ssze16gg a meg%om!o## !e!ki nyuga!omma!. 2 -szichoszoma#ika azon a
1e!1edez(sen a!a-u!$ hogy a pszich (a llek) betegti meg a szomt (a testet). Dgy #eh# min(!
#e!&ese%% !e!ki nyuga!omra #esz6nk szer#$ ann! &o%% eg(szs(gi !!a-o#o# (s ann! #%% energi#
nyer6nk.
2 siker 5. ssze#ev7&e: az (rze!mi ka-cso!a#ok. *z az# &e!en#i$ hogy k(-esek
vagyunk hossz. #von (rze!mi ka-cso!a#o# !(#es'#eni ms 1(r1iakka!$ n7kke! vagy gyerekekke!.
=agyis k(-esek vagyunk #adni nmagunka#. ,soka# szeretni, s szeretve lenni. 2z (rze!mi
ka-cso!a#okra va!) nyi#o##sg az em%eri !(# !eg1on#osa%% r(sze. 2z em%er a!a-ve#7 sa&#ossga
a szeretetvgy. ;a megvizsg!&uk (rze!mi ka-cso!a#ainka#$ rd%%en6nk$ hogy (!e#6nk ma&d
minden -ro%!(m&a$ -ro%!(mink 35 C<a ezekke! 16gg ssze. Az letben valaha is elrt
sikereink 85 !a annak a "ggvnye, hogyan #$vnk ki embert%rsainkkal. 9a-cso!a#aink
min7s(ge (s mennyis(ge -on#osan &e!zi$ hogyan 1unkcion!unk em%eri !(nyk(n#. 8s min#
#ud&uk$ a ka-cso!a#aink%an 1e!mer6!7 -ro%!(mk kora gyermekkorunk#)! kezdve (!e#6nk
v(g(ig rong!&k eg(szs(g6nke#$ meg%on#&k !e!ki nyuga!munka#. ;a (rze!mi ka-cso!a#unk
s#a%i!$ akkor rendszerin# eg(szs(g6nk is s#a%i!$ (s !e!ki!eg is nyugod#ak vagyunk.
0o$ de hogyan m(rhe#7k ezek a ka-cso!a#ok+ 2 ka-cso!a# meg'#(!(s(nek
!egegyszer/%% m)d&a a kve#kez7: 9(rdezz6k meg magunk#)!: E,ennyi# neve#6nk
-ar#ner6nkke!+F ,ennyi# neve#6nk$ ha ve!e vagyunk+ ,er# (szre 1og&k venni$ hogy a neve#(s
az$ ami e!s7k(n# &e!ez egy &) ka-cso!a#o#$ (s a neve#(s az$ ami e!marad$ ha a ka-cso!a# kezd
#nkremenni. 2 neve#(s$ mive! az (!e# #k(!e#esen s-on#n megnyi!vnu!sa$ az egyed6!i &e!e
az eg(szs(ges szem(!yis(gnek (s az eg(szs(ges ka-cso!a#nak A min# sa&# #a-asz#a!a#aik%)! is
#ud&k.
2 kve#kez7$ a >. a!ko#)e!em: az anyagi 16gge#!ens(g. 2z anyagi 16gge#!ens(g az#
&e!en#i$ hogy e!egend7 -(nzze! rende!kez6nk ahhoz$ hogy ne ke!!&en a hinya mia##
agg)dnunk. =annak$ akik az# !!'#&k$ hogy a siker -usz#n -(nzk(rd(s. 8s hogy az 7ke# nem
< 2 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
(rdek!i. Pedig va!)&%an a #(ny az$ hogy a -(nz 1on#os. P(nz# ke!! adnunk a ruhink(r#$ a
knyvek(r#$ az isko!(r#$ a gy)gyszerek(r#$ az u#azs(r#$ (s minden &) do!og -(nz%e ker6!.
,indannyiunknak A ha sikeresek akarunk !enni A e! ke!! &u#nunk arra a -on#ra$ amikor
%iz#osan k(-esek vagyunk e!(g -(nz# keresni ahhoz$ hogy ne ke!!&en agg)dnunk mia##a. *!
ke!! &u#nunk odig$ hogy e!m(nke# ms do!gokra 1ord'#hassuk. ,agasa%% rend/ do!gokra: a
ka-cso!a#ainkra$ az eg(szs(g6nkre$ a sze!!em6nk nemes'#(s(re$ (rze!mi (s !e!ki (!e#6nk
gazdag'#sra. ,indannyiunknak rende!kezn6nk ke!! azza! a k(-ess(gge!$ hogy #%% -(nz#
keress6nk. ?a&nos az em%erek #%%s(ge .gy gondo!&a$ hogy nem rende!kezik ve!e.
*zen a #an1o!yamon meg#anu!&k$ hogyan kereshe#ik meg az# a mennyis(g/ -(nz#$
ame!yre (!e#6k sorn vgynak. ;a ha&!and)k az er71esz'#(sre$ (s ha meg1ize#ik az r#.
2 siker 5. a!ko#)e!eme: a m(!#) c(!ok (s ide!ok. ,(!#) c(!ok (s ide!ok.
*!71ordu!$ hogy ha ide!okr)! %esz(!6nk$ (r#(kekre gondo!unk. Tud&uk$ hogy az (r#(kek
va!)&%an az em%er %ense&(%en vannak. 8r#(keink ha#rozzk meg mindaz#$ ami ve!6nk
#r#(nik. 2 m(!#) (r#(kek (s ide!ok adnak (r#e!me# (!e#6nknek. 8r#e!me# (s c(!#. Gr. =ic#or
Hrank!in (1renk!in)$ a !ogo#er-ia a#y&a$ egy (!e#en # #ar#) ku#a#s u#n kimu#a##a: E,in#
em%eri !(nyeknek sz6ks(g6nk van (r#e!mes c(!okra$ a 1on#ossg (rz(s(re.F Tudnunk ke!!$
hogy ami# #esz6nk$ az 1on#os. Tudnunk ke!!$ hogy amikor regge! 1e!ke!6nk$ mi(r# ke!6nk 1e!.
;inn6nk ke!! a%%an$ ami# #esz6nk. ?z6ks(g6nk van az e!k#e!eze##s(gre$ a v!!a!sra. 9e!!$
hogy (!e#6nke# 1e!#ehess6k va!amire. *z(r# is o!yan !(nyeg%evg)ak #eh# a mlt clok s
idelok, amelyek sszhangban vannak bels rtkeinkkel. ?a&nos$ .gy #a!!#uk$ hogy az
em%erek kr6!%e!6! 34 C<nak egy!#a!n nincsenek (r#(keik$ nincs irny$ ami 1e!( ha!adnak$
csak %o!yonganak. Ho!y#on az# #eszik$ amire msok k(rik 7ke#. 8s ez a !egnagyo%% -ro%!(ma$
ami %o!dogsguk .#&%an !!.
2 siker I. ssze#ev7&e: az nismere#$ nmeg(r#(s. "nismere#$ nmeg(r#(s. ,i#
&e!en# ez+ 0os$ ez az# &e!en#i$ hogy ismer&6k magunka#$ meg(r#&6k$ kik vagyunk$ mi(r# #essz6k
az#$ ami# #esz6nk. ,i mozga# minke#+ *z az# is &e!en#i$ hogy van n%ecs6!(s6nk. 2z# is &e!en#i$
hogy van %#orsgunk szem%en(zni nmagunkka!$ (s e!1ogadni nmagunka# A ahogy mondani
szoks A hi%inkka! egy6##. 0y'!#an szem%en(zni er(nyeinkke! (s gyar!)sgainkka!. 9e!!$
hogy !egyen annyi %#orsg %enn6nk$ hogy nmagunk%a n(zz6nk$ (s meg(r#s6k$ mi(r# #essz6k
az#$ ami# #esz6nk. ,i a mozga#)rug)&a+
*zen a szeminriumon e!egend7 in1ormci)# ka-nak ma&d ahhoz$ hogy meg(r#hess(k:
mi(r# o!yanok$ ami!yenek+ 8s hogyan v!#ozha#nak -ozi#'v irny%a$ ha nem e!(gede##ek
nmagukka!+
2 siker @. a!ko#)e!eme: az nmegva!)s'#s k(-ess(ge (s eredm(nye. 2
szemlyisg kiteljesedse az$ ami# 2%raham ,as!ov ((%rehem mez!)) nmegva!)s'#snak
nevez. 2z nmegva!)s'#s az az (rz(s$ hogy brmiv vlhatnk, amire csak kpesek
vagynk. 2z nmegva!)s'#s az# &e!en#i$ hogy (rezz6k$ hogy minden na--a! kze!e%%
ker6!6nk a ve!6nk sz6!e#e## !ehe#7s(gek %e#e!&es6!(s(hez. 2z nmegva!)s'#s m(!#) c(!ok (s
ide!ok$ (rze!mi ka-cso!a#ok$ magas 1ok. nismere# (s nmeg(r#(s eredm(nyek(--en &he#
csak !(#re. 2mi &) eg(szs(ge#$ sok energi# (s nagy !e!ki nyuga!ma# hoz !(#re.
*!szomor'#) az a #ragikus he!yze#$ hogy a mai 1(r1iak (s n7k nagy r(sze nagyon kev(s
do!go# (r e!. 2z em%eri !ehe#7s(gek 1<#7! 14<ig #er&ed7 sk!&n az #!agem%er sokka!$ sokka!
a!acsonya%%an #e!&es'#$ min# ahogy k(-es !enne r. 2z 1<#7! 14<ig #er&ed7 sk!n az #!agem%er
#a!n 2 vagy 5 -on#o# szerezne. ,ana-sg a do!goz) em%erek 3> C<a a!u!1og!a!koz#a#o##.
He!ada#uk nem #eszi -r)%ra k(-ess(geike# (s #udsuka#. 34 C<uk ink%% va!ami ms#
csin!na. ;zas-rokka! k(sz6!# 1e!m(r(sek sorn kider6!#$ hogy a 1e!ek 53 C<a ink%% va!aki
mssa! szere#ne egy6## (!ni. 8s az is kider6!#: #rsada!munk%an az em%erek #%%s(ge azu#n$
hogy eg(sz (!e#(%en &)! kerese##$ a nyugd'&%an #nkremegy. ?zeg(nyen mennek nyugd'&%a$
!e(gve. Jsak 1 C<uk !esz #ehe#7s$ csak 5 C<uk !esz anyagi!ag 16gge#!en$ 15 C<uknak van
meg#akar'#o## -(nze$ m'g 34 C<uk msok#)! 16gg. 2z #!ag meg#akar'#s A egy mai amerikai
< 5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
nyugd'&as hzas-r eg(sz (!e#en # #ar#) meg#akar'#sa A kevese%% min# I4 ezer K$ azu#n$
hogy ak#'v (vei%en #!agosan 1(! (s 1 mi!!i) K kz## keres#ek.
;ogy mi(r# van ez+
2z 1. ok az$ hogy megsz6!e##6nk$ (s nem ka-#unk haszn!a#i u#as'#s#. =(gigmen#6nk
az eg(sz ok#a#si rendszeren$ (s soha semmit nem hallott#nk a sikerrl. 8n szem(!y szerin#
hiszem (s va!!om$ hogy minden egyes isko!%an$ minden kz(-isko!%an (s egye#emen
ke!!ene !enni egy #an1o!yamnak a sikerr7!.
,ikor megsz6!e#6nk$ o!yanok vagyunk$ min# egy szm'#)g(-. 9(-ze!&6nk e! egy
szm'#)g(-e#: ,egvessz6k$ ma&d hazavissz6k ez# a sz(- (s %onyo!u!# g(-e#. 9icsomago!&uk$
ssze!!'#&uk$ de nincs hozz keze!(si u#as'#sunk. 0ek6nk magunknak ke!! ki#a!!ni$ hogyan
m/kdik. =agy k(-ze!&6nk e! egy kom%inci)s zra#: *gy kom%inci)s zra# azon a do%ozon$
ami%en mindaz %enne van$ ami# szere#n(nk megszerezni$ de nem #ud&uk a kom%inci)#:
=i!gra &##6nk keze!(si u#as'#s n(!k6!$ (s (!e#6nk arr)! sz)!$ hogy ki#a!!&uk$ hogyan
(!&6nk he!yesen. 0os$ a siker k#lcsa elssorban az ,$ ami a megrts# &e!!i. ,eg#anu!ni
he!yesen cse!ekedni. *z a #an1o!yam nem ms$ min# a siker k(ziknyve. * #an1o!yam
eredm(nyek(n# k(-esek !esznek arra$ hogy minden eddigin(! #%%e# hozzanak ki maguk%)!.
2 $% k#lcs az *$ erfesz&ts# &e!en#. ,in# #ud&uk$ sok em%er van$ aki (!e#e v(g(ig csak
#anu! (s #anu!. Ge soha nem #eszi meg a sz6ks(ges (s meg1e!e!7 er71esz'#(s#.
2 kz(-s7 &e! a szorz)&e!. !egrts szorozva er"esztssel , egyenl eredmny. *zen
a #an1o!yamon nve!&6k a meg(r#(s#. ,egad&uk az eszkzke# ahhoz$ hogy !#vnyosan
nveked&en er71esz'#(s6k ha#(konysga. Dgy nemcsak &)! v(gzik ma&d a do!guka#$ hanem az#
#eszik$ ami# #enni6k ke!!. 8s !#vnyosan 1og nvekedni az eredm(ny6k is.
?ok em%er$ aki e!v(gez#e ez# a #an1o!yamo#$ a kve#kez7 (v%en #%%e# kerese##$ min# az
az# mege!7z7 5 (v%en. ?okan kz6!6k nagyo%% 1e&!7d(s# (r#ek e! a rkve#kez7 1<2 (v%en$
min# eg(sz addigi (!e#6k%en. 0em szoka#!an$ hogy ha!!ga#)ink kz6! va!aki megdu-!zza
&vede!m(# n(hny h(# vagy h)na- m.!#va!$ -usz#n azza!$ hogy 1e!haszn!&a ezeke# az
a!a-e!veke#.
,/kdnek ezek az e!vek+ *zek az e!vek a 1e!n7## (!e# sszes siker(nek (s
#e!&es'#m(ny(nek az a!a-&ai. ,inden sikeres 1(r1i (s n7 a!ka!mazza ezeke# A %izonyos
m(r#(k%en. ,inden sikeres 1(r1i (s n7 #uda#osan vagy n#uda#!anu! gyakoro!&a ezeke#.
?zeminriumunk%an .gy !!'#o##uk ssze ezeke# az a!a-e!veke#$ min# egy rendszer#. ;ason!)an
%rme!y ms #anu!si 1o!yama#hoz. ;ogyha e!1ogad&k$ ha haszn!&k$ ha rendszeresen
a!ka!mazzk$ ha m/kd#e#ik$ (s ezze! sszhang%an #ev(kenykednek$ m(g ha csak rvid ideig
is$ egyszer/en csod!a#os v!#ozsoka# (!nek ma&d meg. L!!'#om$ hogy "nk azz vlhatnak
s azt tehetik, amiv s amit csak akarnak. 0ve!he#ik (s %e#e!&es'#he#ik !ehe#7s(geike#$
#%%e# kereshe#nek$ nagy !e!ki nyuga!ma# (rhe#nek e!$ eg(szs(gese%%ek$ energikusa%%ak
!ehe#nek$ anyagi %iz#onsgra #ehe#nek szer#$ k(-esek !ehe#nek az nmegva!)s'#sra$ (s
meg#a-asz#a!ha#&k a %e!s7 %(k(#. *nnek a #an1o!yamnak a seg'#s(g(ve!.
9(rem$ &&&enek ve!em: Mndu!&unk h# e!$ (s 1edezz6k 1e! mindaz#$ amire k(-esek:
0(zz6k meg$ mi minden !ehe#ne maguk%)! A a kze!i &v7%en:
E'miben az emberi elme hinni t#d, azt meg is t#dja vals&tani.F 0a-)!eon ;i!!
&. szekci
A ht lelki trvny
(2B:53)
2z nismere# kezde#e annak a csod!a#os #(nynek a 1e!ismer(se$ hogy (n egy
kivteles lny% )gyedlll. 2nnak az es(!ye$ hogy va!aki (--en o!yan$ min# "n$ 54 %i!!i) az
1<hez. ;ogy #es#(nek minden egyes -orcik&a A ana#)musok$ 1izio!)gusok$ orvosok
%izony'#o##k A$ m(g v(rssze#(#e!e is k6!n%zik minden ms va!aha (!# em%er(#7!. *!#(r7 az
< > <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
u&&!enyoma#a$ az a&knak !enyoma#a$ m(g 16!cim-&nak (s !%u&&nak !enyoma#a is
k6!n%zik minden va!aha (!# em%er(#7!.
"n mindenki#7! k6!n%zik$ (s az $nismeret azzal kezd'dik, hogy el"ogad#a
egyedl%ll s kl$nleges szemlyisgt$ valamint hogy olyan kl$nleges k(essggel
rendelkezik, amellyel lett csod%latoss% teheti. *me!!e## -ersze az is igaz$ hogy ugyano!yan$
min# %rki ms A %izonyos a!a-e!vek #ekin#e#(%en.
2z em%eris(g #r#(ne#(%en a va!aha (!# !egin#e!!igense%% 1(r1iak (s n7k keres#(k a
v!asz# arra az em%eri di!emmra$ hogy mi# #ehe# az em%er (!e#e$ ka-cso!a#ai (s eredm(nyei
min7s(g(nek a &av'#s(r#. 0agy 1i!oz)1usok$ nagy me#a1izikusok (s nagy #ud)sok
e!m(!ked#ek ezen. ?ok ese#%en eg(sz (!e#6kn #. ?zzadunk%an #udok o!yan 1(r1iakr)! (s
n7kr7!$ akik 14$ 54$ s7# 54 (ve# is e!#!###ek a siker #anu!mnyozsva!$ hogy r!e!&enek
azokra az !#a!nos sza%!yokra (s e!vekre$ ame!yek 1e!haszn!sva! sikerese%%ek !ehe#6nk.
2z e!s7 do!og$ amive! kezden6nk ke!! A az eg(sz #an1o!yam a!a-&a A a siker !(!ek#ana.
2z a!a- az$ hogy (n egy lelki lny. 2z egye#!en do!og$ ami va!)%an egyediv( #eszi "n#$ az az
(r#e!me. ,inden egye%e ugyano!yan$ ahogy NO0ei!$ a drma'r) mond&a$ min# egy !)( vagy
egy diszn)(. 'z rtelme teszi (nt klnlegess. 2 #es#e -usz#n -orh6ve!ye az (r#e!m(nek.
,in# ahogy az e!ek#romossg az e!ek#romossg #rv(nyei szerin# m/kdik$ a 1izika a 1izika
#rv(nyei szerin#$ a #erm(sze# a #erm(sze# #rv(nyei szerin#$ .gy az (r#e!m(nek is megvannak a
maga #rv(nyei$ (s ezek ha#rozzk meg mindaz#$ ami "nne! #r#(nik. *zek a lelki trvnyek
(--o!y k(r!e!he#e#!enek$ min# a gravi#ci) #rv(nye. Ho!yama#osan m/kdnek. ,inden egyes
siker6nk azon a!a-szik$ hogy let#nket sszhangban lj#k az alapvet szellemi trvnyekkel.
,'g -ro%!(mink (s neh(zs(geink &ava r(sz(# az okozza$ hogy 1igye!men k'v6! hagy&uk ezeke#
a #rv(nyeke#.
0os$ a !e!ki #rv(nyek !!and)an 1enn!!nak$ ugyan.gy$ ahogyan a gravi#ci) #rv(nye
is. *z az# &e!en#i$ hogy ha !eugrik egy #'zeme!e#es hz #e#e&(r7! a sz6!7vros%an$ Pondon%an$
2ng!i%an vagy akr Peru%an$ akkor egyszer/en sz(#!occsan a &rdn. 2kr #ud a
gravi#ci)r)!$ akr hisz a gravi#ci)%an$ akkor is$ ha egye#(r# ve!e$ akkor is$ ha nem 1e!e! meg
"nnek$ a gravi#ci) akkor is ha# (s m/kdik.
2 !e!ki #rv(nyek (--en i!yenek. 2 #an1o!yamon %emu#a#ok "nknek kr6!%e!6! 24
sze!!emi #rv(ny#. =annak kz#6k kev(s%( !(nyegesek is$ de nagyon 1on#os$ hogy minde#
ismer&(k (s meg(r#s(k.
*+% ,-./012.3, 45/2-566 trvnye7
9ezd&6k #eh# az e!s7 !e!ki #rv(nnye!: M## azon%an meg ke!! &egyezn6nk$ hogy ezeke#
(vszzadok )#a #anu!mnyozzuk mr. ,ana-sg #%%s(g6k%en veze#7 egye#emek (s
ku#a#)in#(ze#ek 1og!a!koznak a #(mva!$ ame!yek mind 1e!< (s e!ismer#(k ezen #rv(nyek
!(#ez(s(#.
2z e!s7 #rv(ny: az irny&ts, kontroll trvnye.
2z irny'#s #rv(nye igen egyszer/. 2!a-#rv(ny$ amire id7r7! id7re vissza#(r6nk.
,indssze annyi# &e!en#: olyan mrtkben rezz#k jl magnkat, vagy rz#nk pozitvan
nmagnk irnt, amilyen mrtkben tdjk, hogy letnk irny&tsa sajt keznkben van.
M!!e#ve o!yan m(r#(k%en (rz6nk nega#'van nmagunk irn#$ ami!yen m(r#(k%en (rezz6k$ hogy
az irny'#s nem a mi(nk. He! ke!! #enn6nk magunknak a k(rd(s#$ hogy (!e#6nk me!yik
sz1(r&a a !eg&o%%. ;ogy (rz6nk$ letnk mely sz"r%#%t ir%nyt#uk mi magunk) Q&v6nk$
hogy e%%en a sz1(r%an vagyunk a !eg%o!doga%%ak. ? mive! az ember leghbb vgya a
boldogsg llapota$ ame!y a !e!ki nyuga!om%an$ az eg(szs(g%en (s az (rze!mi
ka-cso!a#ok%an 1e&ez7dik ki$ a kon#ro!! a%szo!.# !(nyeges.
9orunk -szicho!)gi&a megk6!n%z#e# egy .n. bels kontroll#$ ami egyen!7 azza! az
(rz(sse!$ hogy let#nket mi irnytjk. ?zem%en az .n. k6!s7 kon#ro!!a!$ ami az az (rz(s$ hogy
a ra#tunk kvl %ll dolgok (szm!ink$ ka-cso!a#aink$ munknk$ eg(szs(g6nk) ir%nytanak.
,indenese#re #(ny$ hogy a kon#ro!!ku#a#s%an renge#eg #esz# !(#ezik$ ame!!ye!
< 5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
megha#rozha#&uk$ ho! is !!unk a kon#ro!! #ekin#e#(%en. 8s me!yek azok a #er6!e#ek$ ame!yeke#
mi magunk irny'#unk+
2z ers nkontrol!a! rende!kez7 em%erek sokka! sikerese%%ek$ e!(gede##e%%ek$
n!!)%%ak (s %o!doga%%ak.
2z egyik$ ami# ezen a #an1o!yamon ny.&#ani szere#n(nk "nnek$ az a %e!s7 irny'#s
meger7s'#(se$ m(g-edig (!e#(nek minden #er6!e#(n.
A bels' ir%nyt%s a gondolatinkkal kezd'dik. 8rdekes$ hogy a gondolataink 8 amire
s ahogyan gondol#nk 8 meghatrozzk rzseinket (s az# is$ mi megy v(g%e %enn6nk. ;a
egyszer e!rak#roz#uk 7ke#$ (rz(sekk( v!nak. 8rz(seinke# mindig a gondo!a#aink ha#rozzk
meg: hogy %o!dogok vagy %o!dog#a!anok vagyunk$ ese#!eg 1(!6nk vagy %'zunk magunk%an.
9selekvseinket rzseink hatrozzk meg.
Dgy #eh# a kon#ro!! #rv(ny(ve! mris kimond#uk$ hogy a siker ku!csa nem ms$ min#
hogy rezz#k$ sorsnkat mi kormnyozzk$ (s hogy (!e#6nk irny'#sa egyed6! a mi
kez6nk%en van A azltal, hogy tkletesen raljk gondolatainkat.
Rondo!a#aink irny'#&k (rz(seinke#$ azok -edig a #e##einke#. 8s ne 1e!ed&(k$ mindig a
tetteink hatrozzk meg sikernket vagy siker#e!ens(g6nke#: *z #eh# a kon#ro!! #rv(nye.
*$% :;6)26)/ trvnye7
2 kon#ro!! #rv(ny(ve! szem%en annak e!!en#(#e !!: a v(!e#!en(. 2 vletlen trvnye
va!)&%an egy me#a1izikai e!v. N!yan$ min# egy kz!eked(si vagy &ogi sza%!y. 2%%an a
m(r#(ken van &e!en$ ami!yen kve#keze#esen (!6nk ve!e. 2 v(!e#!en #rv(nye az$ ami szerin# a
!akossg kr6!%e!6! 34 C<a (!i az (!e#(#. 2 v(!e#!en #rv(nye az# mond&a$ hogy ha rosszu!
#ervez6nk$ a %uks# #ervezz6k meg. 2 rossz #ervez(s a kudarc #ervez(se. ?a&nos$ az em%erek
#%%s(ge nem hiszi e!$ hogy e szerin# (!. Ge ha megn(zz6k az (!e#6nke#$ !#ha#&uk$ hogy 'gy
van. % rossz tervezs #eh# kdarchoz vezet. *zek az em%erek az# mond&k: E9i gondo!#a
vo!na+ *z nem !ehe# igaz: 2 he!y (s az id7 meg1e!e!7 vo!#$ csakS csak a szerencseS h# nem
vo!# szerencs(m.F
*zek az em%erek a%%)! kve#kez7en$ hogy *gy rzik, letket ra#tuk kvl %ll er'k
ir%nyt#%k$ nem rendelkeznek vilgos tervekkel s clokkal$ mer# nem 6gykdnek ki#ar#)an
na- min# na- azon$ hogy ami# akarnak$ az# e! is (r&(k. 8!e#6k sodr)dni !#szik$ kr%e<kr%e
&rnak$ min# a kormnyos n(!k6!i ha&). 2nn! a szem(!yn(!$ aki nem #ud&a kormnyozni a
ha&)&#$ mer# nincs ha#rozo## #erve$ nem m/kdik a %e!s7 irny'#s. 8s mive! nem az 7
kez(%en van (!e#(nek irny'#sa$ .gy (rzi mag#$ min#ha cs.szna !e1e!($ (s nem #udna
meg!!ni. 2z i!yen em%erek mind %o!dog#a!anok. *z az oka annak$ hogy az em%erek
kedve#!enek. *z az oka %o!dog#a!ansguknak. 2nnak$ hogy csa!)do##ak (s siker#e!enek$ hogy
nincsenek igazi eredmnyeik$ mer# #%%s(g6k a v(!e#!en #rv(nye szerin# (!. 8s ha 'gy
#esznek$ nem is !esznek k(-esek (!e#6k irny'#sra. 0em !esz meg a !e!ki nyuga!muk$ a
%(k(&6k s#%.
Teh#: i## meg#anu!ha#&k$ hogyan sza%adu!&anak meg a v(!e#!en #rv(ny(#7! A
v(g!egesen.
*<% 54 s 545='2, :)2;3 s '-'2.3, 45>?)/=.9,@ trvnye7
2 kve#kez7 #rv(ny az ok s okozat trvnye.
2z ok (s okoza# #rv(nye kimond&a$ hogy az letben minden okozatnak megvan a
maga oka. ,inden$ ami a vi!gmindens(g%en #r#(nik$ okka! #r#(nik$ nem -edig v(!e#!en6!.
A kudarc nem a vletlen m+ve, mint ahogy a siker sem a vletlenen m*lik. 2 %o!dogsg vagy
annak hinya ka-cso!a#aink%an ok (s okoza# eredm(nye. ;a va!ami%7!$ ami kedvez7en
%e1o!yso!&a (!e#(#$ m(g #%%e# akar (m(g #%% siker#$ m(g #%% -(nz# (s m(g #%%
%o!dogsgo)$ annak mindig megvan a maga oka. ;a va!ami%7!$ ami kedvez7#!en6!
%e1o!yso!&a (!e#(#$ kevese%%e# akar (-ro%!(m#$ neh(zs(ge#)$ az# is visszaveze#he#i egy okra.
2z em%eri (!e# (s #rsada!om eg(sz 1e&!7d(se az okok felismers%en gykerezik$ i!!e#ve
azok megvltoztats%an A aszerin#$ hogy e!7nysek vagy h#rnyosak. 2z ok (s okoza#
< I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
#rv(nye a vi!gegye#em a!a-#rv(nye. *z az a #rv(ny$ amire ha akar&uk$ !!and)an
vissza#(rhe#6nk$ mer# sok #rv(ny6nke# az a!a-< vagy vas#rv(nyek magyarzzk. 2 vets s
arats trvnynek is nevezik$ hiszen Eki mint vet, &gy aratF. 2 vas#rv(ny az ok (s okoza#
#rv(nye. 9ez6nk%e ad&a az irny'#s !ehe#7s(g(#. ;a hissz6k$ hogy van ok<okoza#i
ssze16gg(s$ hogy minden #r#(n(snek oka van$ akkor mi(nk (!e#6nk irny'#snak
!ehe#7s(ge. 8s ha "elismer#k a pozitv okokat$ meger7s'#he#&6k azoka#$ hogy azz v!hassunk$
amiv( csak akarunk.
2z ok (s okoza# #rv(ny(nek !eg1on#osa%% #an'#sa szmunkra az$ hogy gondolatink
az okok. Rondo!a#aink az okok$ (s kr#lmnyeink az okozatok. Rondo!a#aink az okok$
kr6!m(nyeink -usz#n okoza#ok. ,er# mindig mindennek a kezde#e egy gondo!a# a
1e&6nk%en. *gy gondo!a# a munknkka!$ a ka-cso!a#ainkka! vagy a &v7nkke! ka-cso!a#%an.
Rondo!a#aink ind'#) okokk$ kr6!m(nyeink okoza#okk v!nak. ;a meg akar&uk v!#oz#a#ni
(!e#6nk va!ame!y kr6!m(ny(#$ a gondolatunkat kell megv%ltoztatnunk, amely a helyzetet
ltrehozta. 2zon ke!! v!#oz#a#nunk$ ami a 1e&6nk%en van. Jsod!a#osk(--en a
vi!gegye#em%en egye#!en do!og van$ ami 1!## kor!#!an ha#a!munk van$ (s ez -edig a
gondo!kodsunk. ;a hatrozottan s t#datosan irny&tj#k gondolatainkat$ ame!yek
sznd(kainka# er7s'#ik$ akkor -ozi#'v okokk v!nak$ (s 'gy -ozi#'v okoza#k(n#
kr#lmnyeink magktl tisztzdnak vagy elrendezdnek.
*A% B,2 trvnye7
2 kve#kez7 #rv(ny# .gy nevezz6k: a hit trvnye. 2 hi# #rv(nye egyszer/en az#
mond&a: brmi, amiben hisz#nk, mgpedig (rz(sse! A (s ez a !(nyeg A$ #eh# minl nagyobb
rzelmi elktelezettsggel$ valsgg vlik szmnkra. =a!)sgg v!ik szmunkra$ mive!
cse!ekede#einke# %e!s7 hi#6nk vez(r!i. 2z a va!)sg$ ami%en (!6nk (s mozgunk$ mindenkor
1(nyesen #6krzi %e!s7 hi#6nke# (s meggy7z7d(s6nke#. ;a va!amir7! .gy hissz6k$ hogy
-ozi#'v$ vagy az#$ hogy nega#'v$ vagy ;enry Hord szavaiva!: E;a az# hiszed$ hogy meg #udod
csin!ni$ vagy az#$ hogy nem #udod$ igazad van.F =a!)sgunka# hi#6nk 1orm!&a. 2mi!yen
m(r#(k%en hissz6k va!amir7!$ hogy igaz$ o!yan m(r#(k%en v!ik a va!)sgunkk. Bitnk
o!yan$ min# egy sz/r7: mindent kiszr, ami nem ll sszhangban meggyzdsnkkel. 2z
sszhang e!(r(se m(!yen gykerez7 7si vgya az em%ereknek. *z(r# van az$ hogy 1o!y#on
1igye!&6k vi!gunka#. ,eg-r)%!&uk meg(r#eni (s (sszer/s'#eni$ hogy sszhang%a ker6!&n
eddigi hi#6nkke!$ kia!aku!# meggy7z7d(s6nkhz ko#omka# (-'#6nk magunknak. *z egy
-szicho!)giai szakki1e&ez(s$ ami az# &e!en#i$ hogy vak1o!#oka# (-'#6nk. ,em vesszk szre a
lehet'sgeket, ha az a meggy'z'dsnk, hogy nincsenek lehet'sgeink. 0em !#&uk meg a
siker !ehe#7s(g(#$ ha e!eve .gy hissz6k$ a siker szmunkra nem !ehe#s(ges. ;a azon%an
megvltoztatjk meggyzds#nket, valsgnk is meg "og vltozni. ;add mond&ak egy
-(!d#:
*z a #r#(ne# egy 1ia#a!em%er($ aki egy kz(-nyuga#i kisvros%)! &##. 2 #r#(ne# igaz$
meg is &e!en# egy -szicho!)giai 1o!y)ira#%an. 2 1i. az e!emi%en (s a kz(-isko!%an is ki#/n7
#anu!) vo!#. 2 kz(-isko!a %e1e&ez(se u#n ki#!### egy egye#emi 1e!v(#e!i #esz#e#. Pr h(#
m.!va !eve!e# ka-o## az egye#em#7!$ ame!y%en ez !!#: E2 1e!v(#e!i #esz#en B3 -on#o# (r# e!$ 'gy
#eh# 1e!v(#e!# nyer# az egye#emre.F
,ive! nem soka# #udo## az egye#emi 1e!v(#e!i #esz#ekr7!$ az# hi##e$ hogy a B3 az az MT
-on#szma. 2 B3<as MT va!amive! az #!ag a!a## van$ (s kr6!%e!6! 24 -on##a! kevese%%$ min#
amennyi az egye#em e!v(gz(s(hez sz6ks(ges. *%%en a hi#%en (!#$ (s m(g a kz(-isko!%an
e!(r# ki#/n7 eredm(nyei%en is k(#e!kedni kezde##. 2z# hi##e$ nem 1og meg1e!e!ni az egye#emen.
2z(r# 7ssze! %eira#kozo##. 2z e!s7 szemesz#er v(g(n meg%uko##$ vagy ma&dnem
meg%uko## minden #rgy%)!. Nk#a#)&a maghoz h'va##a$ hogy meg#ud&a$ mi a -ro%!(ma.
E9i#/n7en v(gez#(! a kz(-isko!%an$ a mi kurzusaink csak egy 1okka! neheze%%ek$ min# a
kz(-isko!ai #anu!mnyok. Ta!n -ro%!(mid vannak a !nyokka!+ =agy k%'#)szereze!+ 0em
megy a %ei!!eszked(s+ ,i a %a&+F E,inden #7!em #e!he#7# meg#eszek$ de nem hi%z#a#ha# A
< @ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
mond#a a 1i. A$ az MT<m csak B3<as.F 2z ok#a#) megd%%en#en k(rdez#e: E,ir7! %esz(!$
1iam+F ,ire a 1i.: E2z egye#em !eve!(%en az !!#$ hogy az isko!ai #esz#en B3 -on#o# (r#em e!.F
EGe 1iam$ az nem MT<-on#szm A mond#a az ok#a#). A 2z nem MT$ hanem egy C<szm$ ami az#
&e!en#i$ hogy B3 C<o# vagy m(g magasa%% eredm(ny# (r#(! e! az orszg #anu!)i kz##$ akik
1e!v(#e!iz#ek. Te vagy az egyik !egkiv!)%% #anu!)nk.F
2 1i. e!men#. *!!en7riz#e az isko!ai #esz#e#$ (s meggy7z7d## arr)!$ hogy va!)%an$ a B3:
C<szm (s nem MT.
Ho!y#a##a #anu!mnyai#$ (s 2 (v m.!va az egye#em 54 ezer dik&a kz6! az e!s7 14
kz## vo!#. ,inden #an#rgy%an ki#/n7 !e##. !egvltoztatta a valsgt, mert megvltoztatta
a hitt az in#e!!igenci&r)!. 2mi#7! megv!#ozo## a va!)sga is.
*zze! ka-cso!a#%an 1on#os #udnunk$ hogy mindny&unknak vannak nkorltoz
meggyzdseink. ,indannyian *gy hisszk, valamilyen mdon korl%tozva vagyunk. Ugy
hissz6k$ kor!#ozo## az in#e!!igencink$ az a!ko#)< (s keres7k(-ess(g6nk: nem #udok e!adni$
nem #udok nyi!vnosan 1e!!(-ni. 2z# hissz6k magunkr)!$ hogy k(-#e!enek vagyunk -on#osan
(rkezni$ hogy nem #udunk &) k(-e# vgni a do!gokhoz. Pedig egzak# 1e!m(r(sek (s ku#a#sok
%izony'#o##k$ hogy a #ehe#s(g%7! nagyon is egy1ormn r(szesed6nk. % legtbb korlt$ ami# mi
kor!#nak hi##6nk$ a va!)sg%an nem !(#ezik. *zek psztn a tdatnkban lteznek. 2 nagy
#e!&es'#m(nyek egyik kiindu!)-on#&a az$ hogy megk(rd7&e!ezz6k nkor!#oz)
meggy7z7d(seinke#$ (s kiha&'#&uk 7ke#. 8s .gy #esz6nk$ min#ha nem is !(#ezn(nek. ;a .gy
#esz6nk$ min#ha nem is !(#ezn(nek$ (szrevessz6k$ hogy egyszer/en e!#/nnek.
*C% )6:.-.3 trvnye7
0os$ a kve#kez7 #rv(ny az elvrs trvnye. 2z e!vrs #rv(ny(r7! renge#ege#
%esz(!#ek mr az em%eris(g #r#(ne#(%en csak.gy$ min# a hi# #rv(ny(r7!. 2 harVardi Wi!!iem
Xames (vi!iem dzs(msz) szerin#: E2 hi# #rv(nye hozza !(#re a #(ny!eges va!)sgo#$ mer#
o!yanok vagyunk$ ami!yennek hissz6k magunka#.F 2z e!vrs #rv(nye az# mond&a$ hogy amit
vrnk, azt meg is szerezz#k. 0em az# szerezz6k meg$ ami# akarunk$ hanem az#$ ami# vrunk.
*!vrsaink$ k6!nsen az eredm(nyekke! ka-cso!a#%an$ e!k(-ze!(seink a do!gok a!aku!sr)!
nmegva!)s'#sunk -r)1(ciiv v!nak. Gr. Qo%er# Qosen#a! (r)zen#!) a ;arVard *gye#emen
kr6!%e!6! 144 k's(r!e#e# v(gze## az e!vrsi e!m(!e##e! ka-cso!a#%an$ az .n. e!vrsi e!m(!e##e!
ka-cso!a#%an. 8s .gy #a!!#a$ hogy elv%r%saink hat%ssal vannak m%s emberekre, esemnyekre
s k$rlmnyekre. ,(g akkor is$ ha ezek az e!vrsok hi%s in1ormci)n a!a-u!nak. Brmi# is
vr e!$ ha %izakodik$ ms szavakka!: ha bizakodssal vrja, hogy j dolog trtnjen (nnel,
j dolog fog trtnni (nnel. ;a vrakozsva! ke!!eme#!en esem(nyre szm'#$ akkor
ke!!eme#!en esem(ny%en !esz r(sze. 2 !egsikerese%% em%erek hozz!!sa a kve#kez7:
hisznek a%%an$ hogy mindig csak &) do!gok (rhe#ik 7ke#. *z# a %e!!'#)ds# nevezz6k
sikerorientltnak. *z a gy7z#es maga#ar#sa.
2 gy7z#es mindig keresi a &) do!goka#. ' gyztes b&zik a gyzelmben$ (s rendszerin#
e! is (ri az#. Ge mindaz$ ami# %izakodssa! vrunk$ va!)ra v!ik. 2kkor is$ ha az in1ormci)$
ame!yre az e!vrs# a!a-oz#uk$ #e!&esen hamis. ;add mu#assak %e egy -(!d# az e!vrsr)!:
0(hny (vve! eze!7## dr. Qosen#a! szm#a!an$ k6!n%z7 k's(r!e#e# v(gze##. 2rra az
eredm(nyre &u#o##$ hogy a #anrok k'vna!ma a #anu!)kka! szem%en &e!en#7s ha#ssa! van azok
k(-ess(geire (s az #!agos #udsszin#re. "ssze!!'#o## egy k's(r!e#soroza#o#$ ame!ynek !eg17%%
k's(r!e#e a kve#kez7 vo!#:
*!men# ?an Hrancisco #(rs(g(%e$ (s az egyik isko!%an az (v e!e&(n %eh'va#o## 5 #anr#.
2z igazga#) az# mond#a nekik$ hogy kiv!) munk&uk eredm(nyek(--en 7ke# v!asz#o##k ki
min# az isko!a 5 !eg&o%% #anr#. ,ind a hrmuknak 54 #anu!)# ad#ak$ akik az MT<#esz#ek
a!a-&n az isko!a !eg&o%% #anu!)i vo!#ak az e!7z7 #an(v v(g(n. *zeke# a #anu!)ka# egy #e!&es
(ven # #an'#ha##k a #anrok. 2 szak(r#7k .gy '#(!#(k meg$ hogy ezeknek a #anu!)knak az
isko!ai #e!&es'#m(nye 24<54 C<ka! 1og nvekedni az a!a## az isko!a(v a!a##. 9z!#(k a
< 3 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
#anrokka!$ hogy az egyik a!a-1e!#(#e! szerin# mindez# nem ru!ha#&k e! sem a #anu!)knak$
sem azok sz6!einek.
Ygyan.gy v(gezz(k az ok#a#s#$ min# eddig: 2z osz#!yoka# rendszeresen
meg1igye!#(k$ hogy %iz#osak !egyenek %enne: a #an'#s ugyan.gy 1o!yik$ min# aze!7##. 2
#anrok csak annyi# #ud#ak$ hogy mindegyik6k 54 kiv!) k(-ess(g/ #anu!)# ka-o## arra az
(vre. 2 #anrok %o!dogok vo!#ak (s rendk'v6! izga#o##ak is. 9em(nyen do!goz#ak$ #.!)rz#ak is
a gyerekekke!. Ugy %e!e1e!edkez#ek a #an'#s%a$ ahogyan addig m(g soha.
8s az (v v(g(re va!)sg !e##$ hogy az a 5 osz#!y a #e!&es'#m(ny# #ekin#ve nemcsak az
isko!%an$ hanem az eg(sz krze#%en az e!s7 !e##.
2z (v v(g(n %eh'v#k a 5 #anr#$ (s az# mond#k nekik: E0os$ remek (v6k vo!#.F ,ire
7k: ET(ny!eg az# vo!#. 2 gyerekek kiv!)ak vo!#ak$ (s hogy igyekez#ek:F
2z#n meg#ud#k az igazsgo#$ hogy ez egy k's(r!e# vo!#. 8s az igazsg az$ hogy az
isko!a(v e!e&(n a gyerekeke#$ a B4 neve#$ sorso!ssa! v!asz#o##k ki az eg(sz krze#%7!. Dgy
ker6!#ek oda. 0em is ismer#(k az MT<&uka#.
,ire a #anrok: E;# ez hihe#e#!en: ;# hogy !ehe#$ hogy i!yen &)! #e!&es'#e##ek+F 2z#n
egymsra n(z#ek: E;# -ersze$ hiszen mi vagyunk a 5 !eg&o%% #anr az isko!%an:F
Pedig meg ke!! mondanom$ a k's(r!e#hez az is hozz#ar#ozo##$ hogy a #anrok nev(# is
%e!e#e##(k egy ka!a-%a$ (s v(!e#!en6! ez# a hrma# h.z#k ki.
*z# nevezik k(#szeresen vak k's(r!e#nek. L!!and)nak ve##ek minden#$ kiv(ve az
e!vrs#. 2 #anrokka! szem%eni e!vrs ha#rozo## vo!#: EUgy gondo!&uk$ hogy maguk kiv!)
#anrok.F 2 #anrok e!vrsa viszon# a gyerekekke! szem%en re&#e## vo!#. ?oha nem %esz(!#ek
r)!a. Ugy #ekin#e##(k a gyerekeke#$ min#ha va!)%an kiv!) k(-ess(gekke! rende!kez#ek vo!na.
8s e##7! a gyerekek kiny'!#ak$ kiviru!#ak. 2z egyik osz#!y%an egy gyerek MT<-on#szma az (v
v(g(re 25 -on##a! !e## magasa%%. 2z u#)!agos 1e!m(r(sek sorn kider6!#$ hogy az egyik
#anu!)nak 2@ -on##a! !e## magasa%% az MT<&a$ ami az# %izony'#&a$ hogy a nagy kve#e!m(nyeke#
#masz#) #anrok dik&aik sze!!emi #e!&es'#m(nyei# &e!en#7sen nve!he#ik.
Bar%ara 9o!!ins szerin#$ aki Jhicago !eg&e!en#7se%% #anra: E;a a #anu!)ka#
in#e!!igensnek #ar#&k$ (s .gy do!goznak ve!6k$ min#ha #(ny!eg kiv!)ak !enn(nek$ va!)sgga!
mu!a#%a e&#enek sze!!emi #e!&es'#m(nyeikke!.F
0os$ minde%%7! !#ha#)$ mi!yen 1on#os szere-6k van az e!vrsoknak.
2z elv%r%sok 1. cso(ort#%%an szere-e!nek azok$ me!yek a !egnagyo%% ha#ssa!
vannak rnk: sz#leink elvrsai. He!ismer#6k$ hogy 1e!n7##k(n# is ha&!amosak vagyunk eg(sz
(!e#6nkn keresz#6! sz6!eink e!vrsainak meg1e!e!ni. =agy (--en azoka# !egy7zni. ;a
sz6!eink er7sek$ #moga#)ak$ szere#e##e!&esek$ kedvesek$ %#or'#)ak vo!#ak$ (s hi##ek %enn6nk$
n#uda#!anu! mindig arra #reksz6nk ma&d$ hogy (!e#6nke# az 7 e!vrsaikka! sszhang%an
(!&6k. ;a sz6!eink kri#ikusak$ e!(gede#!enek (s e!'#(!7ek vo!#ak eredm(nyeinke# (s
k(-ess(geinke# i!!e#7en$ az# 1og&uk #a-asz#a!ni$ hogy eg(sz (!e#6nk%en ink%% vissza1og&uk
magunka#. 0em r# #udni: milyenek voltak szleink elvrsaiD pozit&vak vagy negat&vak?
B#or'#o##ak vagy (--en e!!enkez7!eg+ 8s 17!eg hogyan hatnak rnk jelenleg+
2z elv%r%sok &. cso(ort#a: a "nk#nk elvrsai. 9u#a#saink sorn az#
#a-asz#a!#uk$ k6!nsen a veze#(si<szervez(si 1e!m(r(sek%en$ hogy a nagy kve#e!m(nyeke#
#masz#) 17nkk nagy #e!&es'#m(nyekre serken#ik %eosz#o##&aika#. ;a e!!en%en 17nk6nk
szke-#ikus a k(-ess(geinke# i!!e#7en$ ha 1o!y#on csak kri#iz!$ mer# nega#'v %e!!'#o##sg.$
e!eve rosszra szm'#$ akkor nincs #.! sok es(!y6nk a nagy #e!&es'#m(nyekre. ;a
vissza#ekin#6nk eddigi -!ya1u#sunkra$ az# !#&uk$ hogy (!e#6nknek az# a szakasz# (!vez#6k
!eg&o%%an$ ame!y%en kpessgeink irnt pozit&v elvrsokat tmaszt fnkkel
dolgozt#nk egytt. Ygye$ hogy 'gy van+
2z elv%r%sok -. cso(ort#a: a sajt elvrsaink msokkal szemben. 96!nsen a
gyerekeinkke!$ a hzas#rsunkka!$ az (!e##rsunkka! (s a %eosz#o##ainkka! szem%en$ akik
felnznek rnk. ;iszen &e!en#7s m(r#(k%en ha# rnk mindazoknak a v(!em(nye$ akike#
< B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
#isz#e!6nk. 8s nemcsak a v(!em(ny6k$ hanem a vise!ked(s6k is. ;a -ozi#'v e!vrsaink vannak
a kr6!##6nk !(v7 em%erekke!$ k6!nsen a gyerekeinkke! szem%en$ akkor ez arra kszteti
ket, hogy megfeleljenek elvrsainknak. *%%7! kve#kez7en az a!a-sza%!y az$ hogy
msoktl mindig jt vrj szavak%an (s #e##ek%en is$ (s %iz#asd: E8n hiszek %enned:F
2z elv%r%sok .. cso(ort#a: az nmagnkkal szembeni elvrsok. ,inden# szm%a
v(ve ezek a !eg!(nyegese%%ek. ;a nagyon -ozi#'v e!vrsaink vannak magunkka! szem%en$
mu!a##a! #a-asz#a!&uk$ mi!yen ha#ssa! !esz (!e#6nkre. >indig vrj#k a legjobbatE ,indig
vr&uk a !eg&o%%a#:
=an egy kis gyakor!a#$ ami# az egyik ha!!ga#)nk#)! #anu!#am az egyik szeminriumon.
He!1edez#e$ hogy ha minden na-&# egy egyszer/ gyakor!a##a! kezdi$ az# mondoga#vn
magnak: E;iszem$ hogy ma va!ami csods do!og #r#(nik ve!em: ;iszem$ hogy ma va!ami
csods do!og #r#(nik ve!em: ;iszem$ hogy ma va!ami csod!a#os do!og 1og #r#(nni ve!em:F
A ez a kis gyakor!a# eg(sz maga#ar#s# megv!#oz#a#&a. 2z eg(sz na-&a rm#e!i vrakozssa!
#e!ik e!$ mer# biztos magban. Brmi #r#(nik ve!e a na- 1o!yamn$ az# mond&a: ETa!n ez az a
csod!a#os do!og$ ami #r#(nik ve!em.F 8s ha ez# gyakoro!&uk$ (s !e1ekv(s e!7## e!mondoga#&uk
magunk%an: E;o!na- va!ami csods do!og 1og #r#(nni ve!em.F 8s regge!$ amikor 1e!ke!6nk$
megin#: E,a va!ami csod!a#os do!og 1og #r#(nni ve!em.F 8s ha eg(sz na- mondoga#&uk:
EJsods do!og 1og #r#(nni ve!em:F$ meg!#&uk$ amin# !e1eksz6nk msna- es#e A de ma ki ke!!
-r)%!nunk: ;iggy(k e!$ nagyon ha#(kony: 9icsi# mes#erk(!#nek hangzik$ de igen ha#sos
gyakor!a#. ;a ki-r)%!&uk$ meg!#&uk$ hogy mikor !e1eksz6nk$ 1e! sem #ud&uk id(zni az# a sok
csods do!go#$ ami azna- #r#(n# ve!6nk.
,eg !esz6nk !e-ve$ hogy$ hogy mi!yen knnyen #a!!unk -arko!)he!ye#$ hogy
%ar#aink 1e!h'vnak$ hogy -(nz# hoz a -os#s$ hogy (!e#6nk #v!#ozik va!)%an -ozi#'v$ %o!dog
#a-asz#a!a#ok soroza#v. Teh# mindig vr&uk a !eg&o%%a#: E;iszem$ hogy ma va!ami csods
do!og #r#(nik ve!em:F 8s a #erm(sze# k(r!e!he#e#!en #rv(nye 1o!y#n meg is #r#(nik.
Biz#os'#ha#om "nke#$ hogy ez ha!!ga#)ink ezreive! #r#(n# meg$ akik sz) szerin# mu!a#%a
es#ek a %an!is kis 1e!ada# ha#s#)!.
*F% :5/=.3 trvnye7
2 kve#kez7 #rv(ny a vonzs trvnye. 2 vonzs #rv(nye az# mond&a$ hogy minden
ember egy l mgnes. *gy (!7 mgnes. 2me!y e!!en!!ha#a#!anu! maghoz vonzza azoka# az
em%ereke# (s kr6!m(nyeke#$ amelyek sszhangban vannak ralkod gondolataival.
Tud&uk$ hogy a vil%gegyetemben minden energia a vibr%l%s %lla(ot%bl sz%rmazik.
,inden vi%r!. ,(g ez a #%!a is vi%r!. 2 %7r6nk is vi%r!. ,inden anyag vi%r!$ mo!eku!ris
szerkeze#e 1o!y#n. 2z# is #ud&uk$ hogy !(#ezik egy kisgrzsi trvny$ azaz minden vi%r!s
ki1e!( ha#. *z az energiavesz#es(g 1o!yama#a. Q&##6nk$ hogy minden, amire gondol#nk A
mer# gondo!a#aink is 1orrsai az energinak A vi%r! (s kis#grzik bellnk$ m(ghozz a 1(ny
se%ess(g(ve!. Teh# nagy #vo!sg%)! is befolysolhat#nk embereket s krlmnyeket.
?okunkka! megese##$ hogy gondo!#unk va!akire. 2 #e!e1on megsz)!a!#$ (s 7 vo!# az.
=agy hogy mi h'v#unk 1e! va!aki#$ aki azza! kezd#e: E8--en r)!ad %esz(!#6nk.F =agy hir#e!en
%eugrik egy gondo!a#$ amikor (--en sszhang%an van hzas#rsva!$ (s esz(%e &u#: EGe
sz'vesen e!menn(k e%%e (s e%%e az (##erem%e ma es#e.F H!h'v&a 7#$ (s 7 azza! kezdi: E0em
megy6nk e! ma es#e e%%e (s e%%e az (##erem%e+F *zek mind &)! -(!dzzk a vonzs #rv(ny(#.
2 vonzs #rv(ny(# sokan az em%eri !(# egyik !eg1on#osa%% #rv(ny(nek #ar#&k$ (s
okka!. ,indig magunkhoz vonzunk -ozi#'v vagy nega#'v em%ereke# (s kr6!m(nyeke#$
me!yek sszhang%an vannak ura!kod) gondo!a#ainkka!. Brmi !egyen is ura!kod)
gondo!a#unk$ mindig (!e#6nk kr(%e vonzzuk az annak meg1e!e!7 he!yze#eke# (s szem(!yeke#.
2kr egy mgnes. *z(r# o!yan rendk'v6! 1on#os$ hogy arra gondolj#nk, amit akar#nk. 2rra
gondo!&unk$ amire vgyunk$ nem -edig arra$ ami# nem akarunk. 8s ne 1e!ed&(k: ahogy egyre
gyakor!o##a%%ak (s -on#osa%%ak !esz6nk ennek a m)dszernek az a!ka!mazs%an$ a vonzs
< 14 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
#rv(nye is egyre gyorsa%%an (s -on#osa%%an 1og m/kdni. Teh# !egy6nk )va#osak$ hogy &)!
hasznos'#suk:
*!% >)GH)6)6;3 trvnye7
2z u#o!s) #rv(ny$ amir7! e%%en a szekci)%an sz) !esz: a megfelels trvnye. 2
meg1e!e!(s #rv(nye az# !!'#&a A (s ez X(zus#)! va!) A: amilyen bel#l, olyan kv#l. ;ogy ez
mi# &e!en#+ 0agyon egyszer/. 2z# &e!en#i$ hogy k6!s7 vi!gunk egy #6kr. =a!)sz'n/!eg ez a
!eg&o%% sz) r. 96!s7 vi!gunk egy #6kr$ ame!y vissza#6krzi mindaz#$ ami %e!6!$ %e!s7
vi!gunk%an van. 96!s7 vi!gunk %e!s7 vi!gunk eredm(nye. 2zaz a %e!s7 #r#(n(sek k6!s7
#r#(n(sek%en #6krz7dnek. ;a v!#oz#a#ni akarunk k6!s7 vi!gunkon$ e!7%% bels' vil%gunkat
kell megv%ltoztatatnunk. 0(zz6nk egy -(!d#:
=egy6k -!. az eg(szs(ge#: 'zrzet#nket, egszsgi llapotnkat kzvetlen#l
be"olysolhatjk a "ej#nkben ralkod gondolatok. 8rze!mi ka-cso!a#aink a!aku!sa a
!eg#k(!e#ese%% -(!da$ mer# ha %e!6! &)! (rezz6k magunka#$ ka-cso!a#aink zkken7men#esek.
;a nega#'v (rz(sek ker'#enek ha#a!muk%a$ ka-cso!a#aink dcgnek. 9a-cso!a#aink min7s(ge
mindig meg%'zha#)an #6krzi szem(!yis(g6nk min7s(g(#. ?zem(!yis(g6nk eg(szs(gi !!a-o##
knnyen meg'#(!he#&6k a ka-cso!a#aink%)!.
2 &)!(# igen 1on#os do!og. 2z anyagi &)!(# (s %iz#onsg$ k(nye!m6nk szin#&e kzve#!en
ka-cso!a#%an !! azza!$ ami# 1e&6nk%e ve##6nk min# gondo!a#o# (s e!7k(sz6!e#e# a gazdagsg (s
&)!(# e!(r(s(re. ;a sikerese%%ek akarunk !enni a k6!vi!g%an$ sikerese%%nek ke!! !enn6nk %e!s7
vi!gunk%an is. ,in(! #%%e# #esz6nk %e!s7 (n6nk (-6!(s((r# A (s #ud&uk$ hogy az (!e#6nk
egye#!en irny'#ha#) r(sze A$ min(! #%%e# #esz6nk %e!s7 (n6nk (-6!(s((r#$ ann! gyorsa%%an
v!#ozik k6!s7 vi!gunk.
2 !egnagyo%% hi%a$ (s sok em%er %o!dog#a!ansgnak oka az$ hogy a kls' vil%got
(rb%l#uk meg megv%ltoztatni, amit nem tudnak ir%nytani$ mikz%en %e!s7 vi!guk z/rs. *z
kr6!%e!6! o!yan$ min#ha azza! akarnnk gyorsa%% varzso!ni egy au#)#$ hogy #isz#oga#&uk$ a
k6!se&(# csinos'#&uk$ (s kereke# cser(!6nk. ,indig a bels problmkkal kell kezdeni. ;a
msk(-- gondo!kodunk$ ha %e!6!r7! indu! ki a v!#ozs$ csak akkor v!#ozik meg az (!e#6nk.
?ok (vve! eze!7## 9aren 9nai#inge!$ a h'res 1i!oz)1us 1e!(%red# egy (&&e! egy id(ze#re$
ame!y megv!#oz#a##a nemcsak az 7$ de mi!!i)k (!e#(# is. 0agyon r'me! az sszes #rv(nyre$
ame!yekr7! i## sz) van. 2z id(ze# 'gy hangzik: E'zz leszel, amire gondolsz%F 2zz !esz6nk$
amire gondo!unk$ mive! a gondolkodsnk az egyetlen, amit irnytani tdnk. ;a
megv!#oz#a#&uk gondo!a#aink irny#$ e!kezd#6k megv!#oz#a#ni a va!)sgunka# is. ;a
megv!#oz#a#&uk e!vrsainka#$ hi#6nke#$ ura!kod) gondo!a#ainka#$ ha megv!#oz#a#&uk %e!s7
reakci)nka#$ e!kezd&6k vonzani az em%ereke#$ he!yze#eke#$ esem(nyeke# (s !ehe#7s(geke#.
,egv!#oznak gondo!a#aink. 2z em%erek siker#e!ens(geinek az az oka$ hogy 1o!y#on a
kudarcra gondo!nak.
=an i## m(g egy igen 1on#os e!em: hogy minden okoza# (r#e!mi. ?ze!!emi
univerzum%an (!6nk. >inden okozat lelki eredet. ;a meg akar&uk v!#oz#a#ni a vi!go#$
meg ke!! v!#oz#a#nunk a gondo!kodsm)dunka# is.
*z veze# e! minke# a !eg1on#osa%% -on#hoz$ ami a kve#kez7 (de ink%% oda 'rom 1!):
:ltoztasd meg gondolataidat (a gondo!a#aida#)$ s megvltoztatod az letedet
(megv!#oz#a#od az (!e#ede#):
2 #an1o!yam kezde#e )#a )risi mennyis(g/ in1ormci)# ha!moz#unk 1e!. 0agy szm.
#a-asz#a!a#o# gy/&###6nk ssze$ me!yek kz## vo!#ak -ozi#'vak (s nega#'vak is. ,i
mindegyike# e!rak#roz#uk. ,indegyik6k ha#ssa! van arra$ ami ve!6nk #r#(nik a &e!en%en.
X(zus sz(- sor# id(zn(m az U& #es#amen#um%)!$ mer# mindig az eszem%en van:
E(y#mlcs#krl ismerni meg ket.F 2mi egyszer/en az# &e!en#i$ hogy meg #ud&uk mondani$
mi megy v(g%e egy em%er%en: mi!yen a &e!!eme$ mi!yen gondo!a#ok &rnak a 1e&(%en$ mi!yen
< 11 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
a szem(!yis(ge A ha szem6gyre vessz6k k6!s7 (!e#(nek gy6m!csei#: eg(szs(g(#$ (rze!mi
ka-cso!a#ai#$ sikerei#$ eredm(nyei#.
;a megv!#oz#a#&uk gondo!a#ainka#$ megv!#oz#a#&uk (!e#6nke#. *zen a #an1o!yamon
szisz#ema#ikusan mu#a#&uk %e$ hogyan v!#oz#a#ha#&uk meg gondo!kodsunka#$ hogy %e!s7
(n6nk #k(!e#es sszhang%a ker6!&n egy sikerek%en gazdag$ %o!dog$ dinamikus$ %#or$
e!even$ eredm(nyes (!e##e!$ amire mindannyian vgyakozunk.
E'miben az emberi elme hinni t#d, azt meg is t#dja vals&tani%F (0a-)!eon ;i!!)
-. szekci
Kpessgeink
kibontakoztatsa
(2B:>B)
2mikor a sze!!emi k(-ess(gekr7! esik sz)$ esz6k%e &u#o## mr$ mi az oka annak$ hogy
ha#a!mas k6!n%s(gek vannak #e!&es'#m(nyek (s eredm(nyek #er(n az egyes em%erek kz##+
2z$ aki (vi 254 ezer K<# keres$ nem !ehe# 14<szer okosa%% vagy 6gyese%% ann!$ aki csak (vi
25 ezer K<# keres. ,i okozza ez# a ha#a!mas &vede!emk6!n%s(ge#+ =agy vegy6k az# az
em%er#$ aki 2 (s 1(! mi!!i) K<# keres (ven#e: 2z az em%er #a!n 144<szor 6gyese%%$ &o%% vagy
okosa%% ann!$ aki 25 ezre# keres+ Pehe#e#!en:
*gy nemr(gi%en v(gze## MT<1e!m(r(s sorn kiv!asz#o##ak a !akossg%)! ezer 1(r1i# (s
n7#$ (s megn(z#(k az MT<&uka#. 9ider6!#$ hogy a !egmagasa%% MT<-on#szmo# e!(r# em%er a
kiv!asz#o## ezer kz6! mindssze 2 (s 1(!szer %izonyu!# okosa%%nak a !egu#o!s)n!$ aki az MT<
!is#n szere-e!#. Jsak 2 (s 1(!szeres vo!# a k6!n%s(g$ ami va!)sz'n/!eg igaz az eg(sz
!akossgra. 2kkor mi magyarzza a nagy k6!n%s(geke#+ 2 sze!!emi k(-ess(gek #rgya!sn!
egy nagyon egyszer/ sza%!y%)! indu!unk ki. 0(hny (ve 1edez#em 1e!. 2mi va!)sz'n/!eg
megmagyarzza a do!go#. 2 sza%!y a!a-&# az .n. =T<k k(-ezik. *zek a velnk szletett
t#lajdonsgok. 9(-ess(gek$ in#e!!igencia$ k(szs(gek$ a #em-eramen#um. ,indazok a
do!gok$ ame!yeke# magunkka! hoz#unk$ ame!yeken nem v!#oz#a#ha#unk. P!usz a szerzett
t#lajdonsgok. 2 szerze## #u!a&donsgok nagyon 1on#osak. *zek a m/ve!#s(g$ #a-asz#a!a#$
-r#ossg$ gyakor!a#$ #uds$ %!csess(g (s 'gy #ov%%. ?zorozva B<ve!$ azaz a
bell&tottsgga!$ ame!y egyen!7 az egy(ni sze!!emi k(-ess(gekke! vagy egy(ni sze!!emi
#e!&es'#m(nnye! vagy eredm(nyekke!$ ha #e#szik.
2 5 cso-or# kz6! a ve!6nk sz6!e#e## #u!a&donsgok sz6!e#(s6nk#7! megha#rozo##ak. 2
szerze## #u!a&donsgoka# megv!#oz#a#ha#&uk. *z !#a!%an hossz.$ o!ykor rvid id7# vesz
ig(ny%e. *gye#!en hasznos in1ormci) k(-es &e!en#7sen megnve!ni ha#(konysgunka#. 2
be%lltotts%g azon%an -i!!ana#ok a!a## v!#oz#a#ha#). 2kr (ozitv$ akr negatv irny%an.
,inden a!ka!omma!$ amikor &av'#unk %e!!'#o##sgunkon$ megsokszorozzuk k(-ess(geinke#. 2
%e!!'#o##sgo# #eh# he!yesen nevezik az em%eri nye!v !eg1on#osa%% szavnak.
,inden$ ami# az (!e#%en #esz6nk A egy ;arVard<#anu!mny szerin#$ me!y%en
%eosz#o##aka# vizsg!#ak A annak 35 C<a %e!!'#o##sg. /ikereinket 85 !ban be%lltotts%gunk
hat%rozza meg. 2mi az# &e!en#i$ hogy siker6nk a##)! 16gg$ mennyire -ozi#'v a sze!!emi
%e!!'#o##sgunk. 2 -ozi#'v sze!!emi %e!!'#o##sg. em%erek gyorsa%%an 1e&!7dnek.
9nnye%%en ker6!nek nagyv!!a!a#ok (!(re. T%%e# keresnek$ &o%%an (!vezik az (!e#e#. 2
pozit&v szellemi bell&tottsg nem az# &e!en#i$ hogy virgoka# sz)rva #ncra -erd6!nek az
u#cn$ hanem az#$ hogy #%%nyire konstrktv hozzllssa!$ -ozi#'v megkze!'#(sse! keze!&6k
munknka#$ (!e#6nke#$ -ro%!(minka#$ ka-cso!a#ainka# s#%.
2z amerikai 6z!e#i (!e# 1o!y)ira#ai szerin# vagy a sikermagazin szerin#
eredm(nyeink%en 35 C<%an vagy ann! nagyo%% m(r#(k%en %e!!'#o##sgunk a dn#7.
< 12 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 k(rd(s az: ;onnan ered a %e!!'#o##sg+ % belltottsg az elvrsokbl szrmazik.
0agyon egyszer/$ (s err7! mr vo!# is sz). 2 %e!!'#o##sg &av'#snak igen ha#sos (s gyors
m)d&a$ ha ez# mondoga#&uk: E0iszem, hogy valami csod%s dolog t$rtnik ma velem.F
2z eredm(nnye! ka-cso!a#os e!vrsaink ha#rozzk meg %e!!'#o##sgunka#. ;ogyha
az# vr&uk$ hogy a do!gok &)! men&enek$ -ozi#'v !esz a %e!!'#o##sgunk. Ge ha rosszra
szm'#unk$ %e!!'#o##sgunk nega#'v !esz. 8s az a csod!a#os$ hogy e!vrsainka# e!7 #ud&uk
!!'#ani. ;iszen %rmi# k'vnha#unk$ ami# csak akarunk. Qem(!he#6nk &) (s rossz do!goka# is.
;a #ud&uk$ mi# vrunk$ nem (r csa!)ds %enn6nke#.
;onnan erednek e!vrsaink+ )lvrsaink hit#nkbl szrmaznak, illetve
rzseinkbl. 2 hit (s rzelem a szemlyisg k$z(onti motiv%cis tnyez'i. *z veze# e! a
sze!!emi k(-ess(gek meg(r#(s(hez. *z az# &e!en#i$ hogy a!a-&%an v(ve %e!!'#o##sgunk k6!s7
meg&e!en(se annak$ ami %e!6! #r#(nik$ a @ sze!!emi #rv(nnye! sszhang%an.
0os$ ami a hi#e# i!!e#i$ mindannyiunknak van egy nagy csokor hi#e. Pe!k6nk
!egm(!y(n$ ami# a -szicho!)gia .gy nevez$ hogy nk(. 2z (nk(-$ i!!e#ve annak 1e!1edez(se
sokak szerin# a 24. szzad !egnagyo%% ##r(se vo!# az em%er sze!!emi #e!&es'#m(ny(nek
meg(r#(s(%en. 2mive! &)magam is egye#(r#ek. 2z (nk(- o!yan$ min# egy -arancsnoki kz-on#$
ha (--en ka#onai hason!a##a! akarunk (!ni. =agy m/szaki hason!a##a! (!ve: o!yan$ min# az
a!a-szm'#)g(- kz-on#i -rogram&a. *z a hit s bell&tottsg az rtkek, rzelmek s
gondolatok csokra, amelyet mlyen trol#nk, s amely letnk folyamn szerzett sszes
tapasztalataink eredmnye.
8s n(hny ku#a#) szerin# az (nk(- mr a sz6!e#(s e!7## kezd kia!aku!ni. Ge ha mr
egyszer kia!aku!# az (nk(-6nk$ %e!!'#&a$ meg&)so!&a (s megha#rozza ha#(konysgunk (s
#e!&es'#m(ny6nk szin#&(# (!e#6nk minden #er6!e#(n. 2z (nk(- !esz a -arancso!) kz-on#$ vagy a
szm'#)g(- kz-on#i -rogram&a.
9(s7%% ez az nk( hat%rozza ma&d meg mindazt, amit mondunk s tesznk.
Te##einke#$ (rz(seinke# (s reakci)inka#. ,i# &e!en# ez+ 2z# &e!en#i$ hogy minden &avu!s az
(!e#6nk%en$ va!)sgunk sszes -ozi#'v v!#ozsa az (nk(- v!#ozsva! kezd7dik. ;add
magyarzzam meg$ hogy mi# is &e!en# ez: M## egy nagyon egyszer/ gra1ikon. 2z# !!'#&uk$ hogy
az #!agem%er sze!!emi k(-ess(geinek csak 14 C<# hasznos'#&a$ vagy m(g kevese%%e#. 2
ku#a#)k szerin# sokka! kevese%%e#. 2 ?#ram1ord *gye#emen a ka!i1orniai ?an#a J!ara%an
mindssze 2 C<ra %ecs6!ik az (r#(ke#. =egy6k .gy nagyvona!.an$ hogy az #!agem%er 14 C<o#
hasznos'#. *z az# &e!en#i$ hogy az ese#ek #%%s(g(%en az #!agem%er A "nk (s (n A k(-ess(gei
B4 C<r)! nem is #ud. *gyik !egnagyo%% 1i!oz)1usunk$ N!iver ,andeymons (mend(&monsz)
az# mond#a: E2z #!agem%er #rag(di&a az$ hogy .gy ha! meg$ hogy nem is #ud #ehe#s(g(r7!.
Ugy (!i !e az (!e#(#$ hogy k(-ess(gei# a!ig kama#oz#a#&a.F Teh# ez az em%eri k(-ess(g.
9zve#!en ka-cso!a#o# 1edez#6nk 1e! a sze!!emi k(-ess(gek (s az (nk(- kz##. ,ive!
nkpnk vagy A ha .gy #e#szik A nbecslsnk rendszerin# a sz6ks(gesn(! a!acsonya%%$
#e!&es'#m(ny6nk (s ha#(konysgunk szin#&e is #.! a!acsony.
Tud&uk$ hogy az (nk(- nagy r(sz%en szu%&ek#'v. ,i# &e!en# ez+ 2z# &e!en#i$ hogy az
nkp$ amit mag#nkrl igaznak hisznk$ va!)&%an nem a rea!i#son a!a-szik$ hanem
in1ormci)kon$ amike# 1e!ve##6nk (s igaznak #ar#o##unk$ ugyanis b%rmi, amit elhisznk
magunkrl, az igazz% v%lik, mert azzal $sszhangban cseleksznk. =annak$ akik e!o!vassk a
horoszk)-&uka#$ (s hiszik$ hogy aszerin# a!aku! ma&d a &v7&6k. =annak em%erek$ akik
e!1ogad&k$ hogy o!yanok kri#iz!&k dn#(s6ke#$ akike# nem is %ecs6!nek. 8s e!hiszik$ hogy
ezek a kri#ikk h/en #6krzik sa&# k(-ess(geike#. 2krmi# hisz6nk vagy 1ogadunk e! igaznak$
igazz v!ik szmunkra.
,a mr az# is #ud&uk$ hogy 1e!n7##korunk%an #%%1(!e (nk(--e! rende!kez6nk. =an
(nk(-6nk arr)!$ hogyan !#z6nk$ mi!yen az a!akunk$ hogyan (#kez6nk$ mi!yen a 1e!!(-(s6nk$
mi!yen sz6!7k vagyunk$ mi!yen gyerekei vagyunk a sz6!einknek$ mi!yen hzas#rsak
vagyunk$ mi!yen szere#7k$ mi!yen au#)veze#7k. 2-ro-) au#)veze#(s. 2 1(r1iaknak igen -ozi#'v
< 15 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
(nk(-6k van az au#)veze#(s# i!!e#7en. 2 n7k ez# nem (r#ik$ de minden 1(r1i .gy sz6!e#ik$ hogy
egyszer/en zseni!is a veze#(s%en. ,inden 1(r1i kiv!) au#)veze#7. ;a nem hiszik$ h!gyeim$
-r)%!&k meg 1e!id(zni a !egu#)%%i ese#e#$ amikor megk's(re!#ek %e!esz)!ni 1(r&6k veze#(s(%e:
Ygye$ em!(keznek$ mennyire %n#o##a 7#+
;ogyan reag!unk akkor$ ha va!aki k(#s(g%e von&a (nk(-6nke#$ az# suga!!va$ hogy nem
azok vagyunk$ akinek hissz6k magunka#+ Tmad)v v!unk$ inger6!##($ megs(r#7d6nk$ (s
nehezen !ehe# sz)# (r#eni ve!6nk. =an (nk(-6nk arr)!$ mi!yen ak#'vak vagyunk$ mi!yen
in#e!!igensek$ mi!yen gyorsan o!vasunk$ mi!yenek vagyunk a s-or#%an. 8s ha #%%1(!e s-or#o#
/z6nk$ mindegyik s-or#%an van egy k6!n (nk(-6nk. =an (nk(-6nk arr)!$ hogyan 17z6nk$
mi!yen &)! neve!&6k gyerekeinke#$ hogyan #ar#unk rende#$ mi!yen au#)# veze#6nk s#%. ,(g arr)!
is van (nk(-6nk A ami a !egrossza%% A$ hogy mennyi# keres6nk. 8rdekes$ hogy soha nem
keres6nk #%%e#$ min# a &vede!emme! ka-cso!a#os (nk(-6nk -!uszAm'nusz 14 C<a.
8nk(-6nk ha#rozza meg &vede!m6nk szin#&(#. *z# az nkpszinte# knyelmi
znnak nevezz6k. ,(g akkor is$ ha #%% -(nz# akarunk$ r&v6nk$ hogy minden cselekvs
termszetes tendenci%#a az, hogy bekerl#nk egy knyelmi zn%ba$ (s az#n o## is marad&unk.
;a a &vede!emme! ka-cso!a#os (nk(- szin#&(n(! 14 C<ka! #%%e# keres6nk$ e!!en!!ha#a#!an
k(nyszer# (rz6nk$ hogy megsza%adu!&unk a -(nz#7!. *!k!#&6k$ #.!k!#ekez6nk$ szin#e
herd!&uk a -(nz#. ,(g e! is vesz'#&6k$ ha van e!(g. 2kik !o##)n nyernek$ sok ese#%en 2<5 (vve!
k(s7%% #e!&esen !e vannak (gve$ mer# e!k!#ik a -(nz#. ,ive! nincs (nk(-6k a -(nzze!
ka-cso!a#%an. ;a (nk(-6nk szin#&e a! es6nk 14 vagy #%% C<ka!$ e!kezd6nk ka-kodni.
9em(nye%%en do!gozunk$ in#enz've%%en$ krea#'va%%an gondo!kodunk. Xvede!m6nk nve!(se
(rdek(%en .& %ev(#e!i 1orrsok vagy -!uszmunka u#n n(z6nk.
*gye#!en m)don 1e&!esz#he#&6k (!e#6nk %rme!y sz1(r&#$ %e!e(r#ve a &vede!m6nke#
is$ ha felemeljk az nkpszintnket azltal, hogy Igy gondol#nk mag#nkra, mint aki
tbb pnzt keres, nagyon sok pnzt keres. ;a !e akarunk 1ogyni$ 1o!y#on .gy ke!! gondo!nunk
magunkra$ mintha sovnyak lennnk. 9ezd&6nk .gy gondo!ni magunkra$ min#ha
sovnya%%ak !enn(nk: ;a n(-szer/%%ek akarunk !enni$ szere#e##e!&ese%%$ eg(szs(gese%%
em%err( akarunk v!ni$ gondo!&unk magunkra .&ra (s .&ra .gy$ min#ha i!yenek !enn(nk: 2m'g
mindez %e(-6! .& (nk(-6nk%e. Ge erre k(s7%% m(g vissza#(r6nk. P(nyeges r(sze a sikerre
va!) %e!!'#)ds -rogram&nak.
=(g6! -edig az ssz(nk(-e# az ha#rozza meg$ mi!yen az #!aga a 1on#osnak #ar#o##
#er6!e#ek (nk(-einek.
0os$ (nk(-6nke# 5 kri#ikus r(sz a!ko#&a.
2z nkp 1. r(sze: az nidel. 2z (nide! az a szem(!y$ akiv( a !egink%% v!ni
akarunk. *z meg1e!e! a gy7z#esr7! a!ko#o## e!k(-ze!(s6nknek. *z egy k(-$ egy rem(ny vagy
egy ide! #k(!e#es nmagunkr)!$ amiv( v!ha#nnk. 2z egyik do!og$ ami# a sikeres
em%erekr7! #udunk$ az$ hogy a sikeres em%ereknek igen vi!gos (nide!&uk van. 1il%gos
elk(zelsk arrl, hogy miv akarnak v%lni. 2 siker#e!en em%ereknek %izony#a!an az
(nide!&uk.
2 2.: nmagnkrl alkotott relis kp#nk. "nmagunkr)! a!ko#o## k(-6nk az#
%rzo!&a$ milyennek l%t#uk magunkat, s hogyan gondolunk magunkra. *z a k(- egy %e!s7
#6kr. 2hogyan magunka# !#&uk ma. ,indenna-i megnyi!vnu!saink%an na- na- u#n.
2 5. r(sz: az nbecs#ls. 2z# mu#a#&a$ hogyan rznk $nmagunk ir%nt. "nmagunk
irn#i (rz(s6nk a ha&#)er7$ a mo#or. ;a#a!mas ha&#)ere&e a #uda#a!a##inknak. 2z (nk(-6nkn
%e!6!i ha&#)er7$ (s va!)&%an ettl fgg, mi minden trtnik velnk. 2z n%ecs6!(s !eg&o%%
megha#rozsa: mennyire szere#&6k nmagunka#. ,ennyire szere#&6k magunka# min# sz6!7#$
mennyire szere#&6k magunka# min# a!ka!mazo##a#$ min# 17nk#$ min# -(nzkeres7#$ min#
nyi!vnos szere-!7#$ min# s-or#o!)# s#%. ,ennyire szere#&6k magunka#$ mi!yen az n%ecs6!(si
szin#6nk$ mi!yen az emocion!is %e!!'#o##sgunk (!e#6nk egy %izonyos sz1(r&# i!!e#7en A ez
ha#rozza meg #e!&es'#m(ny6nke# a%%an a sz1(r%an.
< 1> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
Jsod!a#os$ hogy mive! azz vlnk, amit gondolnk$ (nk(-6nk a!ak'#ha#)$
n%ecs6!(s6nk nve!he#7 az!#a!$ hogy !!and)an mondoga#&uk: E?zere#em magam: 8n
szere#em magam: 8n szere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em
magam:F ,in(! #%%szr mond&uk: E?zere#em magam: ?zere#em magam:F$ min(! #%%szr
ism(#e!ge#&6k e!$ n%ecs6!(s6nk ann! magasa%% !esz. 8s min(! magasa%% az n%ecs6!(s6nk$
ann! -ozi#'va%% !esz ssz(nk(-6nk. 8s min(! -ozi#'va%% az ssz(nk(-6nk$ ann! &o%%ak az
eredm(nyeink$ minden #(ren.
,inden a!ka!omma!$ amikor az# mond&uk: E?zere#em magam: ?zere#em magam:
?zere#em magam: ?zere#em magam:F$ min#ha -szichikai!ag 1e!-um-!nnk magunka#.
,inden o!yasmi$ ami n%ecs6!(s6nke# nve!i$ nve!i #e!&es'#m(ny6nke# is. ,inden o!yasmi$
ami n%ecs6!(s6nke# cskken#i$ !eron#&a #e!&es'#m(ny6nke#: #%%e# hi%zunk$ rosszkedv/ek
!esz6nk s#%. "nmagunk szere#e#(nek kri#ikus -on#&a$ vagy n%ecs6!(s6nknek$ ha .gy #e#szik$
az$ hogy e!7szr is: senki mst nem szerethetnk jobban, mint ahogy nmag#nkat
szeretjk. Teh# n%ecs6!(s6nk szin#&e magha#rozza msokka! va!) ka-cso!a#aink
min7s(g(#. ,sodszor: senki mstl nem vrhatj#k el, hogy Igy szeressen vagy becsljn
minket, mint mi nmag#nkat. ,sok 1e!(nk irnyu!) (rz(sei# is sa&# n%ecs6!(s6nk
ha#rozza meg. ,a mr minden egyes -szicho!)giai isko!a egye#(r# a%%an: az$ hogy mi!yen
7szin#(n szere#&6k (s 1ogad&uk e! magunka# min# (r#(ke# (s hasznos em%eri !(ny#$ az ha#ssa!
van mindenre$ ami ve!6nk #r#(nik. ,ennyire szere#&6k magunka#+
"n%ecs6!(s6nk nve!(se (rdek(%en mondogassuk: E?zere#em magam: ?zere#em
magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em
magam: ?zere#em magam:F
2 kve#kez7 k(rd(s6nk az: ;onnan szrmazik$ mi%7! ered az n%ecs6!(s+ Q&##6nk
arra$ hogy az (nk(-$ ha semmi ms$ de az nkp alak&that$ mive! egyik6nk sem sz6!e#ik
k(sz (nk(--e!. ,ikor megsz6!e#6nk$ nem is #udunk nmagunkr)!. 0incs sem nk(-6nk$ sem
n%ecs6!(s6nk. ,ikor megsz6!e#6nk$ k(-ess(geink nyi#o##ak. Tisz#a !a--a! &v6nk a vi!gra.
2z #!agem%er nyi#o## k(-ess(gekke! &n a vi!gra$ (s nincs (nk(-e. ,indaz#$ amiv( mra
!e##6nk$ minden (rz(s6nke#$ minden (r#e!m6nke# meg ke!! #anu!nunk eddigi (!e#6nk sorn.
Tud&uk az# is$ hogy az .&sz6!## gyermeknek )risi ig(nye van a szere#e#re (s az
(rin#(sre. 8s min# az# a ha#a!mas ku#a#si anyagok %izony'#&k: a szere#e#e# (s az (rin#(s# eg(sz
(!e#6nk sorn ig(nye!&6k. 96!nsen e!s7 (veink%en$ mive! gyermekk(n# #anu!&uk meg$ kik
vagyunk$ mi!yen (r#(kesek vagyunk$ 1on#osak vagyunk<e$ okosak$ szere#e#rem(!#)ak$
kedvesek$ viccesek. ,indez# .gy #anu!&uk meg$ ahogy sz6!eink %nnak ve!6nk. ;a sz6!eink$
#es#v(reink$ nagysz6!eink$ nagyn(n(ink$ de k6!nsen a sz6!eink va!)%an 1on#os gyereknek
#ar#anak$ akkor 1on#ossgunk #uda#%an nv6nk 1e!. ;a nem 'gy van$ akkor va!ami ms
#r#(nik.
Tud&uk$ hogy az (nk(- kia!aku!sa szem-on#&%)! (!e#6nk e!s7 -r (ve a !eg1on#osa%%.
2 gyermek nu!!r)! indu!. 2mikor megsz6!e#ik$ 1oga!ma sincs r)!a$ ki 7 vagy mi 7. 0em #ud&a$
mi!yen (r#(kes (!e#e 1.$ 2.$ 5.$ >. (s 5. (v(%en. 0(hny -szicho!)gus szerin# ez 5 (v. Ge ma
mr 5 (vre #eszik. 2 gyermek e!s7 5 (v(%en meg#anu!&a$ ki is 7. 2z# mond&k: ha elegend'
min'sg+ s mennyisg+ szeretetet ka(, az els' -!5 vben mega!a-ozzuk egy (!e#re. /zil%rd
ala(okat adunk $nbecslse, $nbizalma s $nrtkelse sz%m%ra.
=a!)&%an kzve#!en ka-cso!a# van a szere#e# min7s(ge (s mennyis(ge$ va!amin# az
eg(szs(ges szem(!yis(g1e&!7d(s kz##. ,in(! #%% 1e!#(#e! n(!k6!i szere#e#e# ka- a gyermek
azok%an a 1og(kony (vek%en$ ann! er7se%%ek !esznek szem(!yis(g(nek a!a-&ai. ,eg1ord'#va
az egyen!e#e#: gyakor!a#i!ag az sszes -szich)zis$ neur)zis$ minden szem(!yis(gzavar$
vise!ked(si neh(zs(g m(!yen gykerezik$ m(g-edig az (nk(- -ro%!(min!.
He!n7##k(n# vissza#ekin#he#6nk (i## van 1e!n7## szem(!yis(g6nk)$ #eh# felntt
emberknt kijav&thatj#k a hibkat. 2z a!a-ozs hi%i#$ ha .gy #e#szik. 2z!#a!$ hogy
< 15 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
ism(#e!ge#&6k: E?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam:F ,in#egy szi!rd
anyago# -um-!va %e m(!yre ny.!) szem(!yis(g6nk a!a-&ai%a.
2 gyereknek .gy ke!! a szere#e#$ min# r)zsnak az es7. 2 szere#e##7! meg1osz#o##
gyermek %e!e is ha!ha# a szere#e#(hs(g%e. *z egy %e#egs(g$ me!ye# morzmusznak neveznek.
,i# #udunk m(g a gyerekekr7!+ Tud&uk$ hogy 2 1igye!emre m(!#) #u!a&donsgga! &nnek a
vi!gra. 2z egyik$ hogy nincsenek 1(!e!meik. 2 gyerek 1(!e!em n(!k6! sz6!e#ik. 0em 1(!
semmi#7!$ kiv(ve$ hogy !eesik$ vagy a hangos za&ok#)!. *nnek a %e!!'#o##sgnak a ki1e&ez(se:
meg tudom csin%lni. 2 gyermek .gy &n a vi!gra$ hogy az# hiszi$ minden# meg #ud csin!ni.
Brki$ aki neve!# mr 5$ >$ 5 (ves gyereke#$ #ud&a$ hogy ezek%en az (vek%en !!and)an az
(!e#((r# ke!! re##egni$ mer# o!yan$ min# egy kamikze -i!)#a$ mer# semmi#7! se 1(!. 2 msik
#u!a&donsguk az$ hogy sz6!e#(s6kkor sz#n!(nyek. 2z# #esznek$ az# mondanak$ ami# akarnak.
8s nincsenek g#!saik. *gyszer/ek$ nem 1(!nek meg#enni az#$ ami# akarnak$ (s ez# -on#osan
ki1e&ezi a nem kell megtennem maga#ar#s. 0em ke!! meg#ennem. 2ki -r)%!# mr irny'#ani
egy gyereke#$ az #ud&a$ mind i!yenek. 2z e!s7$ ami# meg#anu!nak$ ha irny'#ani akar&uk 7ke#: a
nem. 2z# mond&k: E0em. 0em ke!! az# #ennem.F Term(sze#esen o!ykor siker6! &o%% %e!#sra
%'rni 7ke#$ 'gy vagy .gy. Ge a & ala(tula#dons%g, amivel mindannyian a vil%gra #$vnk2 a
"lelem! s g%tl%snlklisg.
,i# &e!en# ez+ *z az# &e!en#i$ hogy sz6!e#(s6nk#7! 1ogva #erm(sze#es &ogunk 1(!e!em (s
g#!sok n(!k6! (!ni. 8s csak akkor t#dj#k visszavarzsolni felntt letnkbe a flelem s
gtls nlkli llapotot, ha igazn meg vagy#nk elgedve nmag#nkkal. 2 !eg&o%%
szerveze#ek%en (s v!!a!a#ok%an !(#re #ud&k hozni az# a krnyeze#e#$ ame!y%en 1(!e!em n(!k6!
(s 1esz#e!en6! !ehe#6nk nmagunk. ;ogy nmagunk !eg&av# adhassuk.
0os$ ahogy nvekszik$ a gyermek $"fle mdon tan#l.
2z 1. #anu!si m)d: az #tnzs. Y#nozza az egyik vagy mindk(# sz6!7#$ de ink%% a
dominns sz6!7#. 2hogy a gyermek n7$ e!71ordu!$ hogy csak az egyik sz6!7 dominns
szmra. *gyszer az a-&# u#nozza$ mskor az any&#. Ge mindig u#nzssa! #anu!. ?ok
1e!n7##kori #u!a&donsgunka# (s szoksunka# a sz6!eink#7! #anu!#uk. *!71ordu!# mr$ hogy
v(!e#!en6! rord'#o##ak egyik vagy msik gyerek6kre$ (s e!kezd#ek kia%!ni+ ,eg1igye!he##(k$
hogy ugyanazoka# a monda#oka# mond&k$ ame!yeke# sz6!eik mond#ak annak ide&(n. Mgen$
mer# u#nozunk. 0(ha a &rsuka# u#nozzuk$ de !ehe#$ hogy a %esz(d&6ke#. Y#nozha#&uk az
(r#(keike#$ a hi#6ke#$ m(g akkor is$ ha azok az (r#(kek semmi# sem (rnek. ,i(r#+ ,er# a
sz6!eink gyerekkorunk%an is#enek vo!#ak szmunkra.
2 msik #anu!si m)d: a knyelmetlenbl a knyelmes fel val halads. Hreud
(1ra&d) ez# az rm a!a-e!v(nek nevez#e. 2z# &e!en#i$ hogy a szmunkra k(nye!mes 1e!(
1ordu!unk. 21e!($ ami $r$m$t okoz, amit'l #l rezzk magunkat. 2 k(nye!me#!en#7! a
k(nye!em 1e!(. Dgy #anu!&uk meg a szo%a#isz#asgo#. 2z# mond&uk: E*z mr nem vicces #%%($
hogy -isis -e!enk%an 1u#kossunk rkk(.F ,eg1igye!&6k$ mi# #esznek a sz6!eink$ mi# #esznek
a #es#v(reink. 8s az# mond&uk: EX($ csak nem csin!unk i!yesmi#:F Dgy #anu!unk meg &rni$ 'gy
#anu!unk meg minden#. 2 k(nye!me#!en%7! a k(nye!mes 1e!( ha!adunk. Ge eg(sz (!e#6nk%en
'gy #anu!unk. N!vasunk$ (s u#nozzuk az#$ ami# msok #e##ek. 9nyvek #anu!mnyozsva!
#anu!&uk a munknka#. Y#nozunk az isko!%an$ (s az# #essz6k$ ami -ozi#'v eredm(ny#$ #eh#
(!veze#e# ny.&#. 8s kev(ss( #essz6k az#$ ami k(nye!me#!en vagy 1&da!mas.
9ora gyerekkor%an A a sz6!7k hi%&%)!$ vagy a neve!(s%en e!kve#e## hi%k
eredm(nyek(--en A a gyerekek e!kezdik meg#anu!ni nega#'v szoksainka#. /egat&v
szoksaink gykere rendszerin# a destr#kt&v kritika. 2 des#ruk#'v kri#ika. 0agyon korn
kezde#(# veszi$ gyakran mr az e!s7 -r h)na-%an. A destruktv kritik%t a szl'k alkalmazz%k,
hogy ir%nyts%k s ellen'rizzk gyerekeiket. ,eg ke!! mondanom$ ennek igen<igen vesz(!yes
(s r#) ha#sa van a gyerekekre. ,er# a destr#kt&v kritika elkezdi alsni a gyermek
szemlyisgnek integritst. 2 !eg#%%6nknek A %e!e(r#ve magama# (s "nke# is A
va!)sz'n/!eg #%%e# r#o## a des#ruk#'v kri#ika$ min# az sszes h%or. a #r#(ne!em%en. 2
< 1I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
des#ruk#'v kri#ika eredm(nyek(n# ki1e&!esz#&6k a nega#'v szoksmin#ka#. 2 nega#'v
szoksmin#k az sz#nz(s 1e!#(#e!es re1!exei. % negatv szoksmintk az sztnzs "eltteles
re"le*ei. 2 nega#'v szoksmin#k a kora gyerekkorban alak#lnak ki, m(g-edig az
llandan ismtld flelem s fjdalom hatsra.
' destr#kt&v kritika a testi feny&ts eredmnyekppen alak#l ki. *z(r# az (!e# korai
szakasz%an ki1e&!esz#6nk 2 1on#os megnyi!vnu!s#$ me!yek (!e#6nk v(g(ig e!k's(rnek$ (s
minden msn! &o%%an g#o!&k k(-ess(geink ki%on#akozs#.
2z 1. az *n. g%tl negatv szok%sminta *n. g%tl negatv szok%sminta. 2 g#!) nega#'v szoksmin## .gy #anu!&a
meg a gyerek$ hogy !!and)an az# ha!!&a: E0e: Ryere e! onnan: *!(g: ;agy& %(k(n:F 8s a
gyereke# meg%6n#e#ik. Brmikor$ ha a gyerek meg-r)%! va!ami .&a#$ %e!eny.! va!ami%e$
meg1og va!ami#$ vagy v(!e#!en6! e!#r va!ami#$ a sz6!7 ro%%an$ mer# d6h%e guru!$ kia%!.
Tud&k$ a gyereke# kie!(g'#he#e#!en k'vncsisg ha&#&a arra$ hogy 1e!1edezze a vi!go#. 8s mi
#r#(nik ve!e$ amikor (--en az# #eszi$ (s kz%en v(!e#!en6! !ever va!ami#+ ;a a sz6!7 e!vesz#i a
1e&(#$ (s meg6#i a gyereke#$ az e!kezd .gy gondo!kozni: E,indig$ amikor va!ami .&a#
-r)%!ok$ mindig$ amikor va!ami ms# szere#n(k$ amikor #!(-em a megengede## ha#rai#$
amikor #!(-em a k(nye!mi z)n#$ ha nem %iz#onsgosan &#szom$ kika-ok$ meg%6n#e#nek$
meg%n#anak$ %ek6!denek a szo%m%a$ (s szrnyen (rzem magam.F Dgy az#n hamarosan
ki1e&!esz#i az# az (rz(s#$ hogy: E0em !ehe#: ,em lehet: 0em !ehe#: ,indig$ ha va!ami ms#
akarok$ meg%6n#e#nek. 0em !ehe#: 0em !ehe#: 0em !ehe#:F N!yan ez$ min# a -av!ovi re1!ex.
2mikor Pav!ov megnyom&a a csng7#$ !e#eszi a ku#ya e!( az (#e!#$ a ku#ya e!kezd ny!adzani.
8s Pav!ov v(gig csnge#$ am'g e#e#i a ku#y#$ (s a ku#ya ny!adzik$ (s addig 1o!y#a#&k$ am'g
hamarosan Pav!ov csak csnge#$ (s a ku#ya mris ny!adzik. 3gy #$n ltre "eln'ttkorban az &n+
kdarctl val "lelem. 2 1(!e!em a kudarc#)! egy 1e!#(#e!es re1!ex$ ami a des#ruk#'v kri#ika
ha#sra a!aku! ki m(g az (!e# e!s7 5<I (v(%en. 2 1(!e!em a kudarc#)! au#oma#ikusan m/kdik.
Mdegesek !esz6nk$ 1esz6!#ek$ szorongunk$ (s 1esz6!#s(g %(n'#&a hasi idegkz-on#unka#.
Pegsz'vese%%en visszah.z)dnnk$ (s e!menek6!n(nk az esem(ny e!7!. 2 kudarc#)! va!)
1(!e!em a 1e!n7##kori kudarcok !eg17%% oka. 8s a !eg17%% oka annak$ hogy szunnyadni hagy&uk
k(-ess(geinke#. =a!)&%an minden nega#'v szoksmin## a testnk$n #a-asz#a!unk meg.
,egnevezhe#6nk egy nega#'v szoksmin##$ mer# tnylegesen rezzk "izikai tneteit. '
k#darctl val flelem, a nem lehet, elssorban a hasi idegkzpontban jelentkezik. =o!#
mr$ hogy nyi!vnosan ke!!e## szere-e!ni6k$ vagy hogy %e ke!!e## szmo!niuk e!(r#
eredm(nyeikr7!$ vagy egy ke!!eme#!en #e!e1on# e!in#(zni+ Pege!7szr a hasi idegkz-on#
h.z)dik ssze. ;a a he!yze##7! va!) 1(!e!em !!and)su!$ neheze%%en !(!egz6nk (huh$ huh).
?z'v6nk gyorsa%%an kezd verni$ !eizzadunk. 0(ha migr(nszer/ 1e&1&s# ka-unk. 0(ha annyira
sszeszoru! a #orkunk$ hogy nem vagyunk k(-esek %esz(!ni. 9iszrad a #orkunk. 0(ha o!yan
e!vise!he#e#!en a 1esz6!#s(g$ hogy ki ke!! menn6nk a 16rd7szo%%a. *zek mind reakci)k. 0incs
1izikai vesz(!y$ de van -szichikai. 2 1e!#(#e!es re1!ex. 2mikor ezek az (rz(sek e!7&nnek$
mindig ha&!unk arra$ hogy meg1u#amod&unk a szi#uci) e!7!$ ame!y kiv!#o##a 7ke#. *z az oka
annak$ hogy siker#e!enek vagyunk$ mer# visszahIzd#nk.
2 msik nega#'v szoksmin#a: a knyszer knyszer. 2 k(nyszer nega#'v szoksmin#&# .gy
#anu!&a meg a gyerek$ hogy !!and)an az# ha!!&a: EXo%%an #enn(d$ haS ;a nem #eszed$ nagy
%a& !esz: ,egka-od a magad(#:F 2mikor a szl a szeretetet felttelhez kti. 2 sz6!7k nem
sznd(kosan #eszik$ m(gis az# suga!!&k ezze! a gyereknek$ hogy: E0em szere#6nk$ nem vagy
%iz#onsg%anS$ hacsak nem #eszed meg az#$ ami# akarunk.F 2 gyerek .gy n7 1e!$ hogy (rzi:
E2z# ke!! #ennem$ ami# a mami akar. ?z)# ke!! 1ogadnom a mamnak (s a -a-nak.
,indenkinek sz)# ke!! 1ogadnom$ a #es#v(reimnek is. ?z)# ke!! 1ogadnom a ve!em
egykor.aknak$ (s -ersze a #anraimnak (s mindenkinek.F *zze! n7 1e!: E4eg kell tennem:
,eg ke!! #ennem: ,eg ke!! #ennem: 0em #ehe#em az#$ ami# szere#n(k. 2z# ke!! #ennem$ ami#
msok akarnak:F A knyszer negatv szok%smint%#a nagyon kor%n %talakul a visszataststl
val "lelemm. 2 visszau#as'#s#)! va!) 1(!e!me# 1e!n7## 1(r1iak%an E2F #'-us. vise!ked(sk(n#
< 1@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
regisz#r!#k. 2z E2F #'-us. vise!ked(sr7! ma&d k(s7%% !esz sz). 2z E2F #'-us. vise!ked(s egy
k(nyszer$ egy tIlzott knyszer szksglete, hogy valakinek megfeleljnk. =a!)di
#e!&es'#m(ny n(!k6!$ hogy soha ne ke!!&en #e!&es'#en6nk. 2 visszau#as'#s#)! va!) 1(!e!em
#.!sgosan 1og(konny #esz %enn6nke# msok ig(nye irn#. N!yan do!goka# #esz6nk$ ami#
msok akarnak$ nem az#$ ami# mi akarunk. ,indig msoknak akarunk meg1e!e!ni.
,&lsgosan aggdnk s "l#nk+ !sok vel#nk kapcsolatos rzseitl, vlemnytl+
2nnyira$ hogy meg#agad&uk sa&# ig(nyeinke#. ' vissza#tas&tstl val flelmet a test hts
felben rezzk. ;a ke##(osz#&uk a #es#e#$ annak h#u!s) 1e!(%en (rezz6k. 2 visszau#as'#s#)!
va!) 1(!e!em e!s7 &e!ei# rendszerin# a v!!unkon (rezz6k (s a nyakunkon. Ugy (rezz6k$ merev$
1& (s 1esz6!. 0(ha$ ha #.! sok a do!gunk$ h#unk a!s) r(sz(%en (rz6nk szor'#s#. M## h.z)dnak
ssze nagyon az izmok. *se#enk(n# s.!yos vissz(r1&da!mak%an (s vissz(rgyu!!ads%an
nyi!vnu!nak meg. 0agyon gyakran igen heves 1e&1&s# okozha# a 1e& h#s) r(sz(%en$ mer# a
nyaki ver7(r me!!e##i izmok sszeh.z)dnak$ (s !assa%%an kering a v(r$ ami#7! !6k#e#7
1&da!ma# (rz6nk a 1e&6nk%en.
*z a 2 1(!e!em: a k(nyszer (s a g#!s nega#'v szoksmin#&a #eh# a des#ruk#'v
kri#iknak a kve#kezm(nye.
2 szem(!yis(g eme rom%o!)i megkeser'#ik eg(sz (!e#6nke#. 2 csod!a#os a do!og%an
az$ hogy mive! ezek tanult szok%sok, megszabadulhatunk t'lk. (nbecslsnk nvelse
ltal 1e!6!kerekedhe#6nk visszah.z) 1(!e!meinken.
Pegy7zhe#&6k a visszau#as'#s#)! va!) 1(!e!m6nke#$ ami arra k(sz#e# minke#$ hogy nem
magunknak$ hanem msoknak 1e!e!&6nk meg. ,ive! 1ord'#o## arny !! 1enn az n%ecs6!(s (s a
nega#'v szoksmin#k kz##. ,in(! &o%%an szere#&6k magunka#$ ann! kev(s%( 1(!6nk a
kudarc#)!. >inl jobban szeretjk mag#nkat$ annl kevsb "l#nk %rmi#7!. 8s ha
!!and)an ism(#e!ge#&6k: E?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam:F$ .&ra (s
.&ra$ ha #ov%% mondoga#&uk$ v(g6! hamarosan n%ecs6!(s6nk magasa%% !esz. ,agasa%%$
magasa%% (s m(g magasa%%. 8s e!#/nnek a 1(!e!meink. 2hogy eme!kedik n%ecs6!(s6nk$
1(!e!meink az e!!enkez7 irny%a #o!)dnak.
0os$ hogyan keze!&6k a des#ruk#'v kri#ik#$ ha nek6nk ke!! msoka# kri#iz!ni+ *z igen
egyszer/. ?ok sz6!7 k(rdez#e ez# mr #7!6nk: hogyan irny'#sk gyermekeike#+ 2 gyerekek
irny'#snak ku!csa az e!#ere!(s6k$ hogy ink%% csin!&anak va!ami kons#ruk#'va#. 2he!ye##$
hogy 1o!y#an rom%o!nnak. *gy msik do!og$ ami# #udnunk ke!!$ az$ hogy neknk mindig
tjkoztat kritikval, vagyis konstr#kt&v kritikval kell lnnk. 2mi az# &e!en#i$ hogy
megmond&uk a gyerekeknek (s a 1e!n7##eknek$ mit tehetnek, hogy jobbak legyenek. 0e
1e!ed&6k: a c(! a visszacsa#o!s. 2 c(! #eh# az$ hogy nve!&6k a #e!&es'#m(ny#. ;a sz6!7k
vagyunk vagy 17nkk$ vagy egy ka-cso!a#%an az egyik 1(!$ (s va!aki va!ami rossza# #esz$
vagy nem meg1e!e!7en &r e!$ az(r# ke!! a visszacsa#o!s$ az a c(!unk$ hogy !egkze!e%% &o%%an
csin!&a. ,in# #ud&uk$ kzve#!en ka-cso!a# van az n%ecs6!(s (s a des#ruk#'v kri#ika kz##.
,inden ese#%en$ amikor valakit kritiz%lunk, annak cs$kken az $nbecslse. ,inden ese#%en$
amikor cs$kken az $nbecslse, cs$kken a tel#est'k(essge is.
;a des#ruk#'van kri#iz!unk va!aki# e!(g sokig (s e!(g kem(nyen$ e!&u#unk arra a
-on#ra$ aho! mr semmi# nem -r)%! meg. *nnek az !!a-o#nak a neve: #.!(rz(kenys(g.
' tIlzottan rzkeny felntt az, aki senkitl sem b&rja a kritikt. 2 #.!(rz(keny 1e!n7##
rendszerin# igen<igen 1esz6!# (s ideges !esz mr a 1e!#(#e!ez(sre is$ hogy nem he!yesen
cse!ekszik. ;a #.!(rz(keny 1e!n7##e! van do!gunk$ ne 1e!ed&6k a kve#kez7 > do!go#:
2z 1.: mindig dics(re##e! kezd&6k: 2 2. az$ hogy mindenron )v&uk az i!!e#7
n%ecs6!(s(#: 2 5. az$ hogy a #e!&es'#m(nyr7! %esz(!&6nk$ ne az i!!e#7r7!: Teh# a
vise!ked(s(r7!$ ne a szem(!y(r7!: 2 >.$ a >. -edig ez: koncen#r!&unk a &v7re$ nem -edig a
m.!#ra: 2z# eme!&6k ki$ ami# msk(--en ke!! #ennie a &v7%en: 0em -edig az#$ hogy mi vo!#
r(gen: ;ogy mi(r#+ 0agyon egyszer/. 2z(r#$ mer# senki sem irny'#ha#&a a m.!#a#. 8--en
ez(r# %rmi!yen$ a m.!#ra vona#koz) nega#'v kri#ika re##ene#es s#ressz# (s csa!)ds# okozha#.
< 13 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
;add 1og!a!&am ssze: ' siker k#lcsa a pozit&v bell&tottsg. 2 -ozi#'v sze!!emi
%e!!'#o##sg e!vrsokon a!a-u!$ m(ghozz -ozi#'v e!vrsokon. ' pozit&v elvrsok
hitnkn, nkpnkn alap#lnak. 2z (nk(- mag&a$ me!y#7! ha#(konysgunk 16gg$ az az
n%ecs6!(s$ ami# azza! m(rhe#6nk$ hogy mennyire szeretjk mag#nkat. 2 do!og van$ ami
visszah.z: a 1(!e!em a kudarc#)!$ a visszau#as'#s#)!. 2 siker !egm(!ye%% #i#ka #eh# a
kve#kez7: Rondoskod&unk az n%ecs6!(s !!and) ger&esz#(s(r7!$ nve!(s(r7!: Jse!eked&6nk
1o!y#on o!yasmi# nmagunk(r#$ nmagunknak$ az (!e#6nk(r#$ ami#7! #e#sz6nk magunknak$
szere#&6k magunka#$ e!1ogad&uk (s #isz#e!&6k nmagunka#: 2mi#7! csod!a#osan (rezz6k
magunka#. ;a 17nkk vagy sz6!7k vagyunk$ ne 1e!ed&6k$ hogy a cs&csteljestmny klcsa
o##hon vagy a munkahe!yen az$ hogy az emberek kiv%lan rezzk magukat. ,er# min(!
kiv!)%%nak (rezz6k magunka#$ ann! va!)sz'n/%%$ hogy a kr6!##6nk !(v7 em%ereke# is arra
k(sz#e#&6k$ hogy szeress(k (s %ecs6!&(k nmaguka#. Dgy !esz a krnyeze#6nk
cs.cs#e!&es'#m(ny/. *z a kiindu!)-on#&a az (!e#%en a nagy sikereknek (s #e!&es'#m(nyeknek.
,ond&uk #eh# .&ra (s .&ra$ hogy: E?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam: 8n
szere#em magam:F
E)gy j ember letnek legszebb rksgeD rg feledsbe merlt, kedves szavai,
tovatnt cirgatsai.F Wi!!iam Wau!#ve!s (vi!iem v)cve!sz)
.. szekci
Tudat alatti erorrsok
(1>:25)
Pehe#7s(geink #e!&es kr/ kiaknzsa (rdek(%en !(nyeg%evg)an 1on#os$ hogy
meg(r#s6k$ mi a k6!n%s(g a #uda# (s a #uda#a!a##i kz##. 9nyvek ezrei# 'r#k mr err7! a
rendk'v6! %onyo!u!# #(mr)!. Y#a!soka# #a!!ha#unk a #uda#ra (s a #uda#a!a##ira$ k6!nsen a
#uda#a!a##ira$ az em%eris(g kezde#(#7! 1ogva. 2 #uda#a!a##i# gyakran nevezik !(#6nk
er71orrsnak. 2 -rogram e!7reha!ad#va! arr)! is %esz(!6nk ma&d$ hogyan ha#ha#unk
#uda#a!a##inkra.
Besz(!&6nk mos# e!7%% arr)!$ mi!yen a ka-cso!a# a #uda# (s a #uda#a!a##i kz##: ,i#
#ehe#6nk az(r#$ hogy irny'#hassuk #uda#a!a##inka#$ (s hogyan v!#oz#a#ha#unk -rogram&n+ 2
#uda# (s a #uda#a!a##i csod!a#osan meg#erveze##$ e!s7 osz#!y. mes#ermunka$ ha sza%ad 'gy
ki1e&eznem magam. ,er# %r k6!n%z7 1e!ada#aik vannak$ egy6##m/kd(s6k m(gis #k(!e#es.
2 !eg&o%%an #a!n .gy i!!usz#r!ha#nnk$ ha az# mond&uk$ ez i## a #uda#os (n$ ez -edig a
#uda#a!a##i. =a!)&%an a #uda#os (n #uda#unk kr6!%e!6! 14 C<(r# 1e!e!7s$ ami meg1e!e! a
gondo!kods 14 C<nak. Rondo!kodsunk B4 C<# a #uda#a!a##i irny'#&a.
2mikor a sze!!emi k(-ess(gek kiaknzsr)! %esz(!6nk$ a #uda#a!a##i er71orrsok
#e!&es'#m(ny(nek 1e!sza%ad'#s# (r#&6k ezen. 0(zz6k$ mi# csin! a #uda#os (n: 2 #uda#nak
vannak %izonyos s-eci1ikus 1e!ada#ai. *!7szr is: a tudat t%rgyilagos. 2 #uda#os (n o%&ek#'van
szem!(!he#i a vi!go#$ vi!gosan$ ha .gy #e#szik. =izsg!ha#&a e!emz7en$ #rgyi!agosan$ #eh#
(rze!mek n(!k6!. ,sodszor: az o%&ek#'v$ azaz tudatos n racion%lis. *me!!e## -edig
megkl$nb$ztet. *zek az a!a-ve#7 &egyei. He!ismeri az igazsg$ va!)#!ansg (s hazugsg
kz##i k6!n%s(ge#. 9icsi# o!yan$ min#ha az agy ma#ema#ikai vagy (rze!emmen#es r(sze
!enne.
2 t#datnak > 17 1unkci)&a van.
2z 1. 1unkci): a #uda#os (n azonostja a berkez in"ormcikat. 2 %e(rkez7
in1ormci)k k6!n%z7 1orrsok%)! &he#nek. *zek !ehe#nek gondo!a#ok vagy esem(nyek$
ame!yek k'v6!r7! (rnek %enn6nke#. T(#e!ezz6k 1e!$ hogy #megy6nk az u#cn. *z i## az
agyunk. L# akarunk menni az .#on$ (s megha!!&uk egy au#) %.gs#. ?zem6nkke! azonna!
odan(z6nk$ hogy !ssuk$ mi okoz#a a za&#$ (s hogy azonos'#suk a za&1orrs#. 2mikor
meg-i!!an#&uk az au#)#$ akkor a za&# au#oma#ikusan az au#)hoz ka-cso!&uk.
< 1B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 2.$ ami# a #uda#os (n csin!$ az az$ hogy sszehason!'#&uk a mozg) au#)# az !#a!unk
!#o## sszes eddigi mozg) au#)va!. ;a nagyvros%an (!6nk$ min# 0eV Zork$ meg!#unk egy
au#)#$ (s az# sszehason!'#&uk a #%%ive!. 8s egy e11(!e nagyvros%an vagy egymi!!i) mozg)
au#)# !##unk mr$ re1!exeink igen<igen (!esek. ;a vid(ken (!6nk$ aho! nem #.! gyakran !#unk
mozg) &rm/ve#$ ha m(gis meg-i!!an#unk egye#$ re1!exeink va!)sz'n/!eg igen !assan 1ognak
m/kdni. 2z sszehasonlts .gy #r#(nik$ hogy egy gyors -i!!an#s# ve#6nk #uda#a!a##inkra$ (s
e!!en7rizz6k minden egyes kor%%i mozg) au#)va! ka-cso!a#os #a-asz#a!a#unka#. ;a ez
meg#r#(n#$ ha meg#e##6k az sszehason!'#s#$ szin#e azonna! megka-&uk a vissza&e!z(s#.
=a!)&%an a #uda#a!a##i kr6!%e!6! 54 ezerszer gyorsa%%an m/kdik$ min#S min# a #uda#os (n.
*gye#!en -i!!an#s e!egend7$ vagy egy hang$ vagy egy ha!vny gondo!a# a #uda#unk%an$ ame!y
azonna! e!ind'#&a ez# a reakci)#. ;a ez nem !enne$ -usz#n a #uda#unkka! #r#(n7 ki(r#(ke!(s
re##en#7 sok id7# ig(nye!ne.
2 #uda# 5.$ !(nyeges 1e!ada#a: az elemzs. ;a mr megvan a vissza&e!z(s az
sszehason!'#sr)!$ akkor a #uda# e!emzi a he!yze#e#. L#megy6nk az .##es#en. ;a!!&uk egy
kze!ed7 au#) mo#or&nak a hang&#. Nda1ordu!unk$ !#&uk a 1e!(nk &v7 au#)#.
"sszehason!'#sunk kz!i$ hogy az au#) )rnk(n# 34 km<es se%ess(gge! kze!edik$ (s egy
-i!!ana# m.!va o## !esz$ aho! !!unk$ hacsak vissza nem !(-6nk. Teh# e!emezz6k a he!yze#e#$ (s
az# mond&uk: E,i# #egyek: vissza!(-&ek vagy ne+F 2 v!asz -ersze: igen.
Term(sze#esen vissza!(-6nk$ ami #uda#unk >. 1e!ada#%)! kve#kezik$ (s ez a dnts. '
t#dat$ miu#n e!v(gez#e az e!emz(s#$ e!dn#i$ mi a #eend7. 2z# mond&a: igen vagy nem. 2
#uda# o!yan$ min# a 2<es szmrendszer a!a-&n m/kd7 szm'#)g(-. 2 %e&v7 in1ormci)ra
mindig vagy igen#$ vagy neme# mond. 8s egyszerre mindig csak + gondolattal kpes
foglalkozni. ,eg!#&k$ mennyire %mu!a#os. *z va!)%an egy %ri!ins szerkeze#. Teh#
#megy6nk az u#cn. ;a!!&uk a hango#. Ndan(z6nk$ !#&uk a kze!ed7 au#)#. 2S az
sszehason!'#s &e!zi$ hogy az au#) gyorsan &n 1e!(nk$ az e!emz(s &e!zi$ hogy ki ke!! #(rn6nk
az .#&%)!. 2z# k(rdezz6k: E,ozdu!&ak+ Mgen vagy nem+F 2 v!asz: igen. E*!7re men&ek+ Mgen
vagy nem+F 2 v!asz: nem. E;#ra men&ek+ Mgen vagy nem+F 8s ahogy kimond&uk: EMgen.F$
h#ra ke!! menni. *z# az igen# #ov%%'#&uk a #uda#a!a##inak. 2 #uda#a!a##i -edig azonna!
mozg)s'#&a az sszes idege#$ az sszes izmo# (s az sszes se&#e#$ hogy e!mozdu!&unk h#ra1e!(.
0em ke!! o## !!nunk$ (s azon #-rengen6nk$ hogy e!7%% a &o%% vagy a %a! !%unka#
mozd'#suk. *gye#!en do!go# #esz6nk: &e!z(s# adunk a #uda#nak$ ha .gy #e#szik$ egy !k(sse!$
vagy ink%% (rze!mi ro%%anssa!. !inl ersebb az rzelem, annl gyorsabban reagl a
tdatalatti a tdat jelzsre. 2 #uda#a!a##i m/kd(se ugyanis az (rze!mek#7! 16gg. N!yanok#)!$
min# a 1(!e!em$ a #.!(!(si sz#n$ a vgy sz#ne vagy a szere#e# sz#ne. ,indig egy (rze!em
az$ ami mozg)s'#&a a #uda#a!a##i#. ;e!yes.
,e!yek a t#datalatti 17%% #u!a&donsgai+ 2 #uda#a!a##i o!yan$ min# egy meg%'zha#)
ada#%ank. 2z ada#%ank$ vagyis a #uda#a!a##i 1e!ada#a az$ hogy trolja s elhozza az
in"ormcikat. ,s sz)va!: a #uda#a!a##i az a szu%&ek#'v (n$ amiS az az (n$ ame!yik
egyszer/en engedelmeskedik. 2hogy a #uda#os (n -arancs%a ad va!ami#. 2 #uda#a!a##i
engede!meskedik$ nll gondolata gyanis nincs. 2-ro-)$ a #uda#nak viszon# em!(keze#e
nincs. 2z em!(keze# #ra a #uda#a!a##i. 2 #uda# egyszerre csak 1 gondo!a##a! #ud 1og!a!kozni$
m'g a t#datalatti tnyek billiit trolja.
2 #uda# (s a #uda#a!a##i kz##i ka-cso!a# o!yan$ min#ha a #uda# !enne a ker#(sz$ a
#uda#a!a##i -edig a ker#. 2krmi!yen mago# 6!#e#6nk e! a #uda#a!a##i%a$ a #uda#a!a##i eg(sz
%iz#osan meg 1og&a nvesz#eni. Tuda#a!a##ink%an k6!n%z7 -rogramok eg(sz soroza#a
#a!!ha#). *!7szr is (nk(-$ ame!y #ar#a!mazza az sszes in1ormci)# mindenr7!$ ami
szmunkra 1on#os. 2z sszes kor%%i #a-asz#a!a#unka# (s az ezekre ado## v!aszainka#. Dgy$ ha
egy .& he!yze# hason!'# egy r(ge%%ire$ a #uda#a!a##i 1e!ada#a az$ hogy vise!ked(s6nke# kor%%i
vise!ked(s6nkke! sszhang%an #ar#sa. ;a #eh# egy he!yze# mindig 1(!e!emme! #!### e!
minke#$ s .&ra i!yen%e ker6!6nk$ gondo!kods n(!k6! 1(!ni kezd6nk. *gy o!yan he!yze#$ amir7!
< 24 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
semmi# nem #udunk$ szmunkra nem !esz sem 1(!e!me#es$ sem 1(!e!emmen#es$ mer# nem
#udunk r)!a e!ege#$ am'g 1e! nem (-'#6nk egy #a-asz#a!a#i %anko#.
8s i## e!(rkez#6nk 5 1on#os #rv(nyhez. 2 5 !eg1on#osa%% !e!ki #rv(nyhez$ amir7! mr
%esz(!#6nk is$ hogy mennyire %e1o!yso!&k (!e#6nke#.
*J% 2KL'2'6'22, 2):;4)/03;G trvnye7
* 5 !e!ki #rv(ny kz6! az 1.: a t#datalatti tevkenysg trvnye. 2 #uda#a!a##i
#ev(kenys(g #rv(nye kimond&a$ hogy brmit #ltet#nk el a tdatalattinkba, az azonnal azon
mnklkodik, hogy a realitsnkba hozza, s a tdatalattink minden szavnkat s tett#nket$
minden szavunka# (s #e##6nke# hozzigaztja az nkp#nkkel sszhangban lv minthoz.
Ugy #ro!&a #eh# sszes szavunka# (s #e##6nke#$ hogy azok az (nk(-6nkke!$ vagy a kor%%an
%e#-!!# in1ormci)kka! sszhang%an !(v7 min#hoz i!!eszked&enek. -zavainkat s tetteinket
cljainkkal is sszhangban tartja. 2me!yek v(gs7 soron az (nk(-6nk r(sz(v( v!nak. *z az#
&e!en#i$ hogy #es##ar#sunk$ %e!!'#o##sgunk$ energiaszin#6nk$ n%iza!munk szin#&e$ a m)d$
ahogyan msokka! (rin#kez6nk$ #rsada!mi ismere#eink$ minden6nk sszhang%an van
(nk(-6nkke!. 2 #uda#a!a##i A an(!k6!$ hogy egy!#a!n gondo!nnk r A mindent sszhangba
hoz nkp#nkkel. ;a va!)%an &)! (rezz6k magunka#$ akkor (nk(-6nk -ozi#'v. Quganyosan
!(-de!6nk$ #es##ar#sunk maga%iz#os$ %#or$ (rze!meinke# kimu#a#) s#%. ;a nega#'van (rz6nk$
(nk(-6nk is nega#'v$ (s 'gy is cse!eksz6nk.
*M% 45/9)/2-.9,@ trvnye7
*z veze# e! a 2. #rv(nyhez$ ame!y a koncentrci trvnye. *z immron a B. #rv(ny$
mi)#a e!kezd#6k. 2 koncen#rci) #rv(nye nagyon<nagyon<nagyon<nagyon 1on#os$ rendk'v6!
1on#os. =a!)&%an a maga nem(%en minden #rv(ny van o!yan 1on#os$ hogy nmag%an
e!egend7 ahhoz$ hogy sorsunka# irny'#sa. 2 koncen#rci) #rv(nye nagyon egyszer/.
!inden, amin sokat gondolkodnk, az nvekszik. Brmi$ amin soka# #-reng6nk$ az megn7.
Brmi$ amin .&%)! (s .&%)! e!gondo!kozunk$ %e!en7 a va!)sgunk%a. *z nagyon egyszer/.
Tar#o##am egy #an1o!yamo# a krea#'v gondo!kodsr)!$ ame!ye# 'gy magyarz#am e!.
9(-ze!&(k e!$ hogy ez i## (r#e!mi k(-ess(geink sszess(ge$ (s ha %e!ehe!yez6nk e%%e egy
gondo!a#o#$ az ekkora nagysg. he!ye# 1og!a! e!$ de kz%en sze!!emi k(-ess(geink #%%i r(sz(#
(ez a gondo!a#)$ #%%i r(sz(# #eh# egy(% gondo!a#aink k#ik !e. Ge min(! #%%e# gondo!unk r
a #uda#unkka! !e a #uda#a!a##inkig$ ann! #%% sze!!emi k(-ess(g6nke# 1og!a!&a !e ez az 1
%izonyos gondo!a#unk. 8s ha !!and)an csak 1 %izonyos gondo!a#on rg)dunk$ e!&u#unk arra a
-on#ra$ hogy mr semmi msra nem gondo!unk. 8s ha semmi msra nem gondo!unk$
!assacskn 1e!(-'#6nk egy vi%r!) mez7#.
2 #uda#a!a##i a vonzs #rv(ny(nek a mag&a. 8s a vi%r!s #rv(ny(nek is$ (s a sugrzs
#rv(ny(nek is. 5assan "el(t#k ezt a vibr%l mez't, amely az ((en minket "oglalkoztat
gondolatnak meg"elel' gondolatenergi%t sug%rozza bel'lnk, ami vals%gunkba vonz
embereket s k$rlmnyeket, amelyek $sszhangban %llnak az adott gondolattal. Jsak kr6!
ke!! n(zn6nk$ (s az# ke!! mondanunk: E,ire gondo!ok 1o!y#on+ ;o! ka!andoznak !!and)an a
gondo!a#aim+F
2 koncen#rci) #rv(ny(re vona#koz) a!a-sza%!y az$ hogy mindig azon ke!!
gondo!kodnunk$ ami# e! akarunk (rni$ ami# szere#n(nk$ nem -edig azon$ ami#7! 1(!6nk.
*+N% B)60)22)312;3 trvnye7
8s ezze! e!&u#unk e soroza# 5. #rv(ny(hez$ ame!y a helyettes&ts trvnye. 0os$ a
he!ye##es'#(s #rv(nye A sok #an'#vnyom !!'#sa szerin# A a !eg1on#osa%% #rv(ny a #anu!#ak
kz6!. 0agyon egyszer/ #rv(ny. 2zon a #(nyen a!a-u!$ hogy a t#dat egyszerre csak +
gondolattal kpes foglalkozni$ !egyen %r -ozi#'v vagy nega#'v. ;a meg akarunk sza%adu!ni
egy nega#'v gondo!a##)! A mive! az agy nem !(g6res #(r$ sosem maradha# 6resen A$ ha meg
akarunk sza%adu!ni egy nega#'v gondo!a##)!$ ki ke!! 6#n6nk az# egy -ozi#'v gondo!a##a!. 2z
egyik gondo!a# he!y(%e msika# 6!#e#he#6nk. 2z egyik gondo!a#o# !ecser(!he#&6k egy msikra.
;a ez# kve#keze#esen v(gezz6k$ ha lecserl#nk minden negatv gondolatot$ minden
< 21 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
1(!e!me#$ minden szorongs# (s nkor!#oz) gondo!a#o#$ az sszes nega#'v e!vrs#$ minden#$
ami vissza#ar# minke#$ a kudarc#)! va!) 1(!e!me#$ hiny#$ sz6ks(ge#$ e!u#as'#s#$ %rmi#$ (s ha
ezt egy vgygondolattal helyettestj#k A (s ez a ku!cs: 1(!e!em kon#ra vgy A$ ha arra
gondo!unk$ ami# akarunk$ (s nem arra$ ami# nem akarunk$ ha 1o!y#on a vgyainkra gondo!unk$
1(!e!meink cskkennek$ !assan e!#/nnek. ;a mindig arra gondo!unk$ ami# akarunk$ a
he!ye##es'#(s #rv(ny(%7! kve#kez7en egyre kevese%% id7nk (s egyre kevese%% energink
marad$ hogy arra gondo!&unk$ ami# nem akarunk.
=a&on mi(r# o!yan sikeresek ezek az em%erek+ 0agyon egyszer/. 2 Bi%!ia az# mond&a:
E2kinek van$ adass(k #%%$ (s akinek nincs$ ami&e van$ v(#ess(k e!:F 2mi egyszer/en az#
&e!en#i$ hogy a gazdag m(g gazdaga%% !esz$ a szeg(ny m(g szeg(nye%%. ,i(r#+ 2z(r#$ mer# a
gazdag mindig csak a &)!(#re gondo!$ .&ra (s .&ra. 8s mire gondo! a szeg(ny+ Ho!y#on csak a
hinyra$ vesz#es(gre (s kor!#ozsokra$ vesz(!yre$ 1(!e!emre$ kockza#ra (s kudarcra gondo!.
;ogyha #eh# 1e! akar&uk sza%ad'#ani !ehe#7s(geinke#$ hogy a csi!!agos (gig &ussunk$ a
he!ye##es'#(s #rv(ny(ve! ke!! (!n6nk. 2rra ke!! gondo!nunk$ mi# akarunk. 2 koncen#rci)
#rv(ny(# arra haszn!&uk$ hogy !!and)an vgyaink eredm(ny(re gondo!&unk: Pegy6nk
mego!dskeres7k ink%%$ min# -ro%!(makeres7k: ' clokra koncentrlj#nk, ne az
akadlyokra: 8s a tudatalatti tevkenysg t$rvnye megv%ltoztat#a szavainkat, tetteinket,
rzseinket s rzelmeinket s mindent, addig a (ontig, melyen elkezd#k letnkbe vonzani a
v%gyainknak meg"elel' embereket s k$rlmnyeket.
2 !egha#(konya%%an akkor &runk e!$ ha a kve#kez7# #essz6k. 2 siker akkor
kezd7dik$ amikor #ervszer/en (s szisz#ema#ikusan kezd&6k irny'#ani a #uda#unka# e!1og!a!)
gondo!a#oka#. ;a tervszeren s szisztematik#san irny&tj#k a t#dat#nkat elfoglal
gondolatokat. ,inden visszaveze#he#7 az irny'#s #rv(ny(re$ amir7! a #an1o!yam e!e&(n
%esz(!#6nk. 2 #ervszer/ (s szisz#ema#ikus irny'#s# .gy #ud&uk a !eg&o%%an #venni$ ha
!!and)an mondoga#&uk: E?zere#em magam: 8n szere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em
magam:F ;a ez# ism(#e!ge#&6k: E?zere#em magam:F$ ha 1o!yama#osan mondoga#&uk:
E?zere#em magam:F$ .&ra (s .&ra$ egyre m(!ye%%re vissz6k ez# a gondo!a#o# a #uda#a!a##ink%a.
*gyre #%%e# (s #%%e# gondo!unk -ozi#'v m)don magunkra$ egyre ink%% ki!k&6k a
kise%%s(gi (rz(s#$ a nega#ivi#s#$ a 1(!e!me#$ kudarco#$ a visszau#as'#s#. 8s egyre ink%%
#-rogramozzuk a kor%%i ada#oka# #uda#a!a##i kom-u#er6nk%en$ hogy a -rogram sszhang%a
ker6!&n a nagy1ok. n%ecs6!(sse!. 2 szem(!yes ha#(konysgga! (s a ki#/n7 #e!&es'#m(nnye!.
,er# (!e#6nk%en a siker #i#ka az$ hogy tdatalattink erejt olyan program rsra hasznljk
"el, melyben gondolataink, szavaink, elkpzelseink s rzseink sszhangban llnak a
cs&csteljestmnnyel. 8s gondo!a#ainka# a vgyainkra #ere!&6k$ ne a 1(!e!meinkre: 0e 1e!ed&(k:
egye#!en do!og irny'#ha#): a gondo!kodsunk: 'z egyetlen, amit irny&that#nkD a t#dati
gondolkods#nk$ (s ha ez# meg#essz6k$ minden !ehe#s(gess( v!ik szmunkra.
E;letnk nagymrtkben attl fgg, hogy mi mag#nk milyenn tesszk.F ?amue!
?mais (szem6e! szm&sz)
5. szekci
!egy"k kez"nkbe
sorsunkat#
(1>:5>)
2z e!7z7 szekci)k sorn e!mond#uk$ hogy minden csIcsteljes&tmny kiindu!)-on#&a
az n%ecs6!(s. 2z$ hogy mennyire szeretj#k magnkat. ,ennyire #isz#e!&6k$ (s mi!yen
m(r#(k%en 1ogad&uk e! magunka# min# (r#(kes (s (rdemes em%eri !(ny#.
2 cs.cs#e!&es'#m(ny msik 1e!#(#e!e$ (s ez a 2 a!a-1e!#(#e!$ a msik #eh#: az
nmagnkrt rzett "elelssg. .nbecs#ls -!usz "elelssgrzet: egyms# er7s'#7 e!emek. 2
< 22 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
1e!e!7ss(g nmagunk irn# az# &e!en#i$ hogy mi vagyunk sa&# (!e#6nk (-'#7i. ;ogy sa&#
sorsunk a!ak'#)i vagyunk. ;ogy #e!&es 1e!e!7ss(gge! #ar#ozunk magunk(r#. ;ogy mindaz, ami
most vagyunk s amiv v%lunk, az egyedl t'lnk "gg$ senki ms#)!. ;ihe#6nk egy magasa%%
ha#a!om%an$ min# ahogy (n hiszek %enne. 8s akkor az# mondha#&uk$ hogy 7 a 1e!e!7s. Ge 6sten
azokon segt, akik $nmagukon segtenek. 8s i## a 1!di (!e#%en mi vagyunk a 1e!e!7sek az(r#$
ami ve!6nk #r#(nik. ;a nem #e#szik a he!yze#6nk$ csak mi v!#oz#a#ha#&uk meg. 8s nincs r
m)d$ hogy va!aha is !erzzuk magunkr)! a 1e!e!7ss(ge#. 2 1e!e!7ss(g eg(sz k(rd(se igen<igen
e!!en#mondsos$ de ez az$ ami# kris#!y#isz#n meg ke!! (r#eni6k$ haS ha em%erhez m(!#)an
akarnak (!ni k(-ess(geikke!.
0os$ !(-&6nk #ov%%: 2z# %iz#osan #ud&uk$ hogy csecsem7k(n# indu!#unk e! a vi!g%a$
amikor megsz6!e##6nk. 8<ve! &e!!m a csecsem7kor#: Jsecsem7k(n# kezd&6k$ (s ahogy
nveksz6nk$ 1e!n7##( v!unk 13 (ves korunkra. 8!e#6nke# nu!!a 1e!e!7ss(gge! kezd&6k. 8s
ahogy kze!ed6nk a 1e!n7##( v!shoz$ 1okoza#osan egyre #%% 1e!e!7ss(ge# vesz6nk
magunkra. ,ire 13 (vesek$ #eh# 1e!n7##ek !esz6nk$ ha a sz6!eink meg1e!e!7en neve!#ek$ ha
1e!k(sz'#e##ek minke#$ ha &)! mega!a-oz#k n%iza!munka#$ ha k(-ess( #e##ek arra$ hogy
n!!)an dn#s6nk$ hogy gondo!&unk magunkra$ (s #ervezz6k meg az (!e#6nke#$ 13 (ves
korunk%an$ a #rv(ny szerin# is$ -szicho!)giai!ag$ mor!isan$ sze!!emi!eg$ 1izikai!ag k(szen
!!unk arra$ hogy kez6nk%e vegy6k sorsunka#. ;a sz6!eink nem k(sz'#e##ek 1e! minke# a
1e!n7##kor #e!&es 1e!e!7ss(g(re$ az nem szm'#. 13 (ves kor%an (s a##)! kezdve 144 C<ig
1e!e!7ss(gge! #ar#ozunk (!e#6nk v(g(ig. ?oha nem vonha#&uk ki magunka# a 1e!e!7ss(g a!)!.
8!e#6nk #ov%%i r(sz(%en %rmi #r#(nik ve!6nk$ az #7!6nk 16gg. Jsak #7!6nk. *z a!)! nincs
ki%.v). 2S az igazi$ a va!)%an 1e!e!7s em%er &e!monda#a ez: E;a 'gy ke!! !ennie$ az #7!em
16gg:F 2mi az# &e!en#i$ ahogy ;enry Hord mond#a: E?ose -anaszkod&$ sose magyarzkod&:F
?ose -anaszkod&$ sose magyarzkod&: *z az# &e!en#i$ hogy ha nem #e#szenek a do!gok .gy$
ahogy vannak$ csak mi vltoztathat#nk. 8s ha nem vagyunk ha&!and)k v!#oz#a#ni$ akkor ne
-anaszkod&unk$ hanem egyszer/en 1ogad&uk e!: 2 1e!n7## 1(r1iak (s 1e!n7## n7k nem
-anaszkodnak az (!e# neh(zs(gei mia##. *gyszer/en e!1ogad&k min# az (!e# ve!e&r)i#$ (s vagy
#esznek e!!en6k$ vagy nem %esz(!nek r)!a. E;a 'gy ke!! !ennie$ az #7!em 16gg: ;a meg ke!!
#r#(nnie$ az #7!6nk 16gg:F *z egyike a !egneheze%%en meg(r#he#7 do!goknak$ mer#
gyermekknt tel#esen "gg' helyzetben vagyunk$ (s e%%en a 16gg7 he!yze#%en ki(tettnk egy
szok%smint%t, egy "eltteles re"le7et. ,(g-edig az#$ hogy a t$rtnsek ok%t $nmagunkon kvl
keressk. He!n7##( v!unk$ (s ha nem vigyzunk$ meg7rizz6k ez# a 16gg7s(ge#. 8s vgyakozni
1ogunk a gyermekkor !%iz#onsga (s 1e!e!7#!ens(ge u#n. ,er# gyerekkorunk%an va!aki
#r7d## ve!6nk. Ryerekkorunk%an$ amikor e#e##ek$ !#z#e##ek$ (s rend%en #ar#o##k az
o##honunka#$ %e'ra##ak az isko!%a$ sz)va! semmi(r# nem ke!!e## agg)dnunk$ mer# 7k in#(z#ek
minden#. 2z#n nagyo%%ak !esz6nk$ isko!%a &runk$ (s o## is msok #r7dnek mindenne!. 8s
ha nem vagyunk e!(g )va#osak$ kiker6!ve a munksvi!g%a$ megin# msok !esznek$ mindig
va!aki ms$ (s nem mi magunk. 2u#oma#ikusan ms !esz a 1e!e!7s (r#6nk. 9(s7%% m(g
%esz(!ni 1ogunk arr)!$ mi# is &e!en# az n1e&!esz#(s.
2 !eg#%% em%er$ mive! kzok#a#si rendszer%en v(gez#e #anu!mnyai#$ az# hiszi$
#ov%%ra is az 7 do!guk$ hogy min# 1e!n7##e# is -#yo!gassk. 8s ha ez# nem #eszik$ akkor
egyszer/en nem #esz semmi#.
*gy msik k(rd(s: az (re##s(g (s az (re#!ens(g kz##i k6!n%s(g. ,ondok egy nagyon
egyszer/ -(!d#. 9(-ze!&6k e!$ hogy ez i## az (!e#.#$ a csecsem7kor#)! a 1e!n7##korig: *!7%%<
u#)%% mindenki e!(ri ez# a szakasz#$ amikor e!(ri ez# a szakad(ko# vagy kanyon#. *z az
(re#!ens(g$ a gyermekkor o!da!a. 2mikor msok#)! 16gg6nk$ (s v!aszainka#$ mego!dsainka#
msok#)! vr&uk. 9i1e!( #ekin#6nk magunk%)!. *zen a -on#on a szakad(k sz(!(hez (r6nk. 2
szakad(k sz(!(r7! #n(z6nk az (re##s(g$ vagyis a 1e!n7##kor 1!d&(re. 8s mindannyiunknak meg
ke!! hoznunk a dn#(s#$ hogy #ugor&unk egy nagy szkken(sse! a gyermekkor%)! a
1e!n7##kor%a. =an$ akire rer7!#e#ik$ van$ akin(! a 1e&!7d(s hozza magva!. Ge e!7%%<u#)%%
< 25 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
mindenkinek dn#enie ke!!$ (s e!1ogadni a #(ny#$ hogy 1e!e!7ss(gge! #ar#ozunk sa&# (!e#6nk(r#.
,i (-'#&6k sorsunka#$ amive! egy6## ke!! (!n6nk.
,i# #esz a !eg#%% em%er+ ?a&nos$ az em%erek #%%s(ge ezen a -on#on vissza1ordu!.
He&es# ugrik egy hzassg%a$ hogy va!aki #r7d&n ve!e. N!yan !!s# v!asz#$ aho! #ud&a$ hogy
17nke ma&d gondoskodik r)!a (s a #%%i. =agy egyszer/en .gy hr'#&a e! a 1e!e!7ss(ge#$ hogy
minden(r#$ ami ve!e #r#(nik$ ms em%ereke# (s kr6!m(nyeke# hi%z#a#: E2z 7 hi%&uk. [k
#ehe#nek r)!a.F 2 sz6!ei 'gy vagy .gy %n#ak ve!e (s a #%%i. *gysz)va!: nem 7 a 1e!e!7s.
N!yan is van$ aki .gy dn#$ hogy v!!a! egy kis 1e!e!7ss(ge#. 8-- csak annyi#$ hogy az e!7##e
!(v7 szakad(ko# meg-r)%!&a #ugrani$ de 2 ugrssa!. ?a&nos$ ahov az em%erek #%%s(ge
(rkezik$ az a szakad(k a!&a. *z -edig a ki1ogsok v!gye. 2 szakad(k a!&a. 2z em%erek
#%%s(ge eg(sz (!e#(# e%%en a v!gy%en (!i !e$ men#s(geke# keresve$ ahe!ye##$ hogy a kiu#a#
keresn(. *gy r(gi %!csess(g az# mond&a erre: a men#ege#7z(s %e#egs(ge. 2z a szoks$ hogy
ki1ogsoka# keres6nk kudarcaink (s a!ka!ma#!ansgunk men#ege#(s(re$ ami a!ssa a siker#. 2
men#ege#7z(s szoksa v(gze#es a sikerre n(zve.
2 1e!e!7ss(gr7! %esz(!ve meg ke!! v!aszo!nunk az# a k(rd(s#: ,i!yen ki1ogsokka!
(!6nk$ hogy ne mozdu!&unk e!7re+ To!sz#o&nak van egy nagyon h'res #r#(ne#e$ me!y%en
To!sz#o& a #es#v(reive! k6!ns &#(ko# &#szik. 2 &#(k az$ hogy kin# a ker#%en e! van re&#ve egy
do%oz$ %enne a v!asz az (!e# sszes re&#e!m(re. 2 do%oz# meg#a!!ha#&uk az egyik %okor a!a##$
de csak akkor$ ha nem gondo!unk a nagy 1eh(r ny.!ra. ;a kizr&uk a #uda#unk%)! a nagy 1eh(r
nyu!a#$ (s nem gondo!unk r$ akkor meg#a!!ha#&uk a v!asz# az (!e# sszes re&#e!m(re.
Term(sze#esen soha nem #a!!#k meg a do%oz#. ?enki nem #a!!&a meg a v!asz# az (!e#
re&#e!meire$ mive! k(-#e!enek nem gondo!ni a nagy 1eh(r ny.!ra.
,eg ke!! k(rdezn6nk magunk#)!: ;o! van a mi nagy 1eh(r nyu!unk+ ,i az$ amire
gondo!unk$ mi az a kifogs, ami minden alkalommal felmerl, amikor azt latolgatj#kD mi
mindent tehetnnk, mi mindennk lehetne? *gy .& munka$ egy .& kih'vs$ egy a!ka!om$
egy ke!!eme#!en v!#ozs az (!e#6nk%en. ,i a nagy 1eh(r ny.!+ ,i az a ki1ogs$ ami 1e!mer6!
%enn6nk+ ,i(r# mond&uk: nem #ehe#em$ mer#S =agy mi(r# mond&uk: igen$ deS ?zere#n(m$
deS h# mindig van egy ok: #.! 1ia#a! vagyok$ #.! reg vagyok$ #.! magas vagy #.! a!acsony.
0em vagyok e!(g 1e!k(sz6!#. *hhez #.! soka# #anu!#am mr. 0em meg1e!e!7 a he!y$ nem
meg1e!e!7 az id7 s#%. ,i a nagy 1eh(r ny.!+ ,i az$ ami o## !a-u! gondo!a#aink m(!y(n$ ami
men#ege#7z(sre k(sz#e#$ ami vissza#ar# %enn6nke# a 1e!e!7ss(gv!!a!s#)!$ ami o## #ar# minke# a
gyermekkor%an+ 8re#!en6! (s 1e!e!7#!en6!. Mgen<igen 1on#os$ hogy erre v!asz# ka-&unk. ;a a
1e!e!7ss(gr7! %esz(!6nk$ va!ami msr)! is %esz(!6nk. 2 kve#kez7r7!: a 1e!e!7ss(g e!1ogadsa
nem v!asz#s k(rd(se. ?okan szere#n(k .gy 1e!1ogni$ hogy i## is v!!a!ok egy kis 1e!e!7ss(ge#$
meg o## is v!!a!ok egy kevese#. 0em$ a 1e!e!7ss(g e!1ogadsa nem v!asz#s k(rd(se. 18 ves
korunktl kezdve 188 !ig "elel'sek vagyunk. 0incs ms v!asz#si !ehe#7s(g. =a!)&%an az
(!e#%en kev(s o!yan do!og van$ ami%en nincs v!asz#si !ehe#7s(g$ de e%%en nincs$ mer# ez
k#e!ez7. 9#e!ez7$ ha ki akar&uk %on#akoz#a#ni k(-ess(geinke#. ;a azz akarunk v!ni$ amire
k(-ess(geink 1e!&ogos'#anak$ teljes "elelssget kell vllalnnk, hogy megteremts#k a
kr#lmnyeket, hogy vltoztassnk. ;ogy meghozzuk a sz6ks(ges dn#(seke#. ;a
megvizsg!&uk a 1e!e!7ss(g sz)#$ !#&uk$ hogy 2 sz)%)! !! ssze: 1e!e!(s (s k(-ess(g. =an
va!ami$ ami# #r#(ne!mi #anu!mnyaim sorn meg#anu!#am. 8s ez az$ hogy egsz letnk
kihv%sok, nehzsgek, (roblm%k, gondok, akad%lyok sorozata. 2z (!e# gy7z#esei (s vesz#esei
kz##i k6!n%s(g nem a -ro%!(mik k6!n%s(g(%7! ered$ mer# mindenkinek van -ro%!(m&a$
(s a !eg#%%nek$ igen sok em%ernek #%% (s nagyo%% -ro%!(m&a van$ min# ami# mi e! #udunk
k(-ze!ni. 2 gy7z#esek (s vesz#esek kz##i k6!n%s(g a%%)! ered$ ahogyan meg1e!e!nek a
-ro%!(mikra. ?ok (vve! eze!7## egy Nsva!d ?-eng!er nev/ em%er knyve# 'r# arr)!$ ami# 7 a
kih'vs 1e!e!e##e)ri&nak neveze##. 2 kih'vs 1e!e!e##e)ria az# mond&a$ hogy a civi!izci) o!yan
m(r#(k%en n7$ i!!e#ve hanya#!ik$ ami!yen m(r#(k%en ha#(konyan v!aszo! (s meg1e!e! a
kih'vsnak. *gy kis kzss(g kicsik(n# kezdi$ (s ma&dnem mindig szem%eker6! egy
< 2> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
kih'vssa!$ egy k6!s7 e!!ens(gge!$ vagy a #erm(sze##e!$ vagy az id7&rssa!$ vagy mssa!. ;a ez
a kzss(g pozit&van s konstr#kt&van reagl a kih&vsra, akkor a kzss(g nni fog.
2hogy n7$ .&a%% kih'vsoka# -rovok!. 0eh(zs(geke#$ (s ha ezekre is hatkonyan vlaszol$
#ov%% nvekszik. Nsva!d ?-eng!er az em%eri civi!izci) 21 nagy %iroda!m# #anu!mnyoz#a$
(s .gy #a!!#a$ hogy mindegyik ez# a cik!us# kve##e. 2meddig a civi!izci) a kih'vsokra ado##
v!assza! nvekede##$ addig egyre er7se%% (s er7se%% !e##. *z az ana!)gia az(r# annyira 1on#os$
mer# mi$ em%eri !(nyek -on#osan i!yenek vagyunk. N!yan m(r#(k%en 1e&!7d6nk$ ami!yen
ha#(konyan v!aszo!unk. N!yan m(r#(k%en eme!ked6nk 1e! a kih'vsokhoz$ amike# az (!e#
e!(nk hoz. ;a megn(zz6k a #r#(ne!em nagy szem(!yis(gei#$ min# 2!%er# ?chVei#zer$ Wins#on
Jhurchi!! vagy Reorge Washing#on$ vagy 2%raham Pinco!n$ vagy Hrank!in Qooseve!d$ az#
!#&uk$ hogy 7k azok az em%erek$ akik 1e!eme!ked#ek az id7 kih'vsaihoz.
;a az# szere#n(nk$ hogy k(-esek !egy6nk meg1e!e!ni nagy kih'vsoknak$ akkor na-i
gyakor!a#okka! ke!! kezden6nk. 9is kih'vsok megv!aszo!sva!. ,s sz)va!: %rmi #r#(nik$
e!1ogad&uk a kih'vs#$ e!1ogad&uk a 1e!e!7ss(ge#. 0em #esz6nk ki1ogs#. Jsak megy6nk e!7re.
< rsze van az letnek$ a modern (!e#nek$ amive! nagyon #isz#%an ke!! !enni.
2z 1. r(sz: a -o!i#ika #er6!e#e. ;a kr6!n(z6nk magunk kr6!$ !#ha#&uk$ hogy nagy a
nyoms a kormny irny%a$ !(v(n a kormny a 1e!e!7s. Tegy6k a kormny# 1e!e!7ss(: 2z
em%erek az# k'vn&k$ hogy a kormny !egyen a sz6!7&6k. 2z# akar&k$ hogy a kormny v(d&e
7ke# (s #r7d&n ve!6k. ,in(! #%% szavaza#o# adunk egy -o!i#ikusnak$ hogy (r#6nk
cse!eked&en$ ann! nagyo%% !esz az irny'#s a kez(%en. Ge a 1e!e!7ss(ge# nem hr'#ha#&uk e!$
csak az irny'#s# adha#&uk #. ;ogyan adha#&uk # az irny'#s#+ Ugy$ hogy rszavazunk$ hogy
m(g #%% -(nz# k!#sn rnk. *zze! nagyo%% %e!esz)!sa !esz 6z!e#mene#6nk%e$ #%% ad)#
vonha# e! s#%.
2 2. #er6!e#S 0a de e!7%% 1e&ezz6k %e ez#: 2z !!ami irny'#s$ a ko!!ek#ivizmus$ a
szocia!izmus$ az er7s kormny va!ahogy mindig az# a c(!# szo!g!&k$ hogy a kormny#
#ehess6k 1e!e!7ss( sa&# (!e#6nk kih'vsai(r#.
2 2. #er6!e#$ aho! ez (rv(nyes6!$ az a %6n#e#7&og rendszere. 2 %6n#e#7&og rendszere. M##
ugyanis az# #a-asz#a!&uk$ hogy 1 #u!a&donsg%an minden %/nz7 megegyezik$ m(g-edig
a%%an$ hogy %/n6k(r# nem v!!a!&k a 1e!e!7ss(ge#. ,indig va!aki vagy va!ami ms vo!# az
oka. ,indig a gyerekkoruk$ a h##er6k vagy a krnyeze#6k a hi%s. *zek az em%erek 1 m)don
szak'#ha#&k meg ka-cso!a#uka# az igazsgszo!g!#a#ssa!: ha #e##6k(r# v!!a!&k a 1e!e!7ss(ge#.
;a az# mond&k: E8n #e##em$ senki nem k(nyszer'#e##. 8n vagyok a 1e!e!7s:F 8s #%%( nem
ker6!nek %r#n%e.
2 5.: az orvos#udomny. ,a mr #ud&uk$ hogy szin#e va!amennyi -ro%!(mnk$ ami
orvos!s# ig(nye!$ az -szicho!)giai erede#/. ,i magunk id(zz6k e!7. 2z #!agamerikai 5<14
ki!)va! s.!yosa%% a ke!!e#(n(!. *!vr&uk$ hogy az orvos !egyen a 1e!e!7s az eg(szs(g6nk(r#.
9(-ze!&(k csak e!$ mi !enne ve!6nk$ hogyan gondoskodnnk magunkr)!$ ha eg(sz (!e#6nke#
egy !aka#!an szige#en (!n(nk !e$ aho! nincs orvos$ se n7v(r$ se k)rhz$ se gy)gyszer$ se semmi:
?enkihez se 1ordu!ha#nnk. 0agyon 1on#os -on#. 2 #rsada!om%an sz(!#(%en<hossz%an
#a-asz#a!&uk ez# az e!(gede#!ens(ge#$ ez# a kve#e!(s#: E0em (n vagyok a 1e!e!7s. Tegyenek
1e!e!7ss( va!aki ms#:F PedigS$ -edig a ku!cs$ ne 1e!ed&(k$ az$ hogy sza%adon v!asz#ha#nak.
3zabadon megvlaszthatj#k reakciinkat. ,egv!asz#ha#&uk (rze!mi (!e#6nk min7s(g(#. ;a
#ud&uk$ hogy mi dntnk, hogyan fog#nk rezni a reakcinkkal kapcsolatban. ,i
dn#6nk$ mikor !esz6nk m(rgesek$ %o!dogok$ (s mikor %o!dog#a!anok. ,i dn#&6k e!$ mi!yen
hangu!a#%an (%red6nk 1e! regge!. ,i ha#rozzuk meg 1izikai !(#6nk min7s(g(#. ,i dn#&6k e!$
mi# esz6nk$ mi# iszunk$ mi# nem esz6nk$ (s mi# nem iszunk. ,i ha#rozzuk meg anyagi
he!yze#6nk min7s(g(#. ,i ha#rozzuk meg v(gze## munknk min7s(g(# (s mennyis(g(#.
>indenben szabadon vlaszthat#nk, hogy mit akar#nk.
;a meg akar&uk v!#oz#a#ni he!yze#6nke#$ kezd&6k azza!$ hogy 1ogad&uk e! a #e!&es (s
1e!#(#e! n(!k6!i 1e!e!7ss(ge# (!e#6nk(r#: 2kkor 1edez#em 1e! a 1e!e!7ss(g 1on#ossg#$ amikor 21
< 25 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
(ves vo!#am. *gy kis !aks%an !ak#am$ egy (-'#kez(sen do!goz#am$ a sza%ad%an m'nusz 55 1ok
vo!#. 0em vo!# au#)m$ nem vo!# -(nzem a %ank%an$ )cska ruhk%an &r#am$ (s -ersze
meg%uk#am a 17isko!n. 9r6!n(z#em a hideg #(!%en$ a%%an a kis !aks%an$ rem(ny#e!en
&v7ve! (s nem !(#ez7 m.!##a!$ (s az# mond#am magamnak: E;a %rmin v!#oz#a#ni akarok$ az
csak #7!em 16gg:F 2%%an a -erc%en i&ed#em meg igazn. ;ir#e!en rd%%en#em a%%an a
-i!!ana#%an$ hogy ha az# akarom$ hogy ms !egyen az (!e#em$ akkor azon csak (n
v!#oz#a#ha#ok. 8s ha va!ami# %e akar#am mu#a#ni "nknek ezze! a kis -(!dva!$ ezze! a kis
-(!dva!$ az az$ hogy a kiindu!)-on# a 1e!'ve!(shez$ (!e#6nk irny'#snak #v(#e!(hez$ a nagy
#e!&es'#m(nyek (s sikerek kiindu!)-on#&a$ az az$ hogy v!!a!&unk 1e!#(#e! n(!k6!i 1e!e!7ss(ge#:
E;a 'gy ke!! !ennie$ csak #7!em 16gg.F ;a 'gy ke!! !ennie$ csak "nk#7! 16gg.
E;letnk nagymrtkben attl fgg, hogy mi mag#nk milyenn tesszk.F ?amue!
?mais (szem6e! szm&sz)
9. szekci
A negatv rzelmek
kiiktatsa
(2B:54)
Ho!y#assuk a #(m#: He!e!7ss(gv!!a!s$ kon#ra 1e!e!7ss(g nem v!!a!s. ?ok (vve!
eze!7##$ 1B@2<%en a me#a1izika azon #er6!e#(# #anu!mnyoz#am$ ame!yik a sze!!emi k(-ess(gek
1e&!7d(s(nek -szicho!)gi&va! 1og!a!kozik. ;ihe#e#!en ha#ssa! vo!# rm egy meg!!a-'#s$ (s
az)#a sem #udok sza%adu!ni #7!e. ,(g-edig az$ hogy mi!yen szoros a kapcsolat a felelssg
nem vllalsa s a negat&v rzelmek kztt. Tov%% az a #(ny$ hogy a negat&v rzelmek a
legnagyobb blokkol vagy rombol tnyezk mindannyi#nk letben. ;a e!1ogad&uk$
hogy (!e#6nk c(!&a az$ hogy min(! nagyo%% !e!ki nyuga!ma#$ %o!dogsgo#$ mege!(gede##s(ge#
(r&6nk e!$ akkor meg ke!! vizsg!nunk: mi az$ ami megg#o!&a$ megakad!yozza$ ami .#&%an
!! annak$ hogy va!)%an (!vezz6k az (!e#e#+ Q 1ogunk d%%enni$ hogy ez mindig va!ami
nega#'v (rze!em. ,os# nem az o!yan 1&da!makr)! %esz(!ek$ ami# a1!## (rz6nk$ ha va!aki
megha!#$ vagy va!ami nagy vesz#es(g (r#$ hanem azokr)! a nega#'v (rze!mekr7!$ ame!yeke#
na- min# na- meg(!6nk. 2mik nem hagynak nyugodni$ megron#&k eg(szs(g6nke#$ ame!yek
%e1o!yso!&k (rze!mi ka-cso!a#ainka#$ anyagi 16gge#!ens(g6nk .#&%an !!nak$ (s ame!yek
mia## nem #udunk ki#e!&esedni.
*%%en a r(sz%en #eh# a nega#'v (rze!mek kik6sz%!(s(r7! !esz sz). 2mikor is vissza
ke!! #(rn6nk e!7z7 #(mnkhoz: a 1e!e!7ss(ghez. ,er# az egyik !eges!eg1on#osa%% do!og$ ami#
(!e#em%en meg#anu!#am$ a kve#kez7. 2z# &avas!om$ vegy6nk egy gra1ikon#: 9(sz'#s6nk mos#
kzsen egy #%!za#o#: Mndu!&unk e! a !egmagasa%%#)! a !ega!acsonya%%ig: M## van egy
maxim!isan 1e!e!7s szem(!y. [ az az em%er$ aki rendk'v6! maga%iz#os. =!!a!&a a
1e!e!7ss(ge#$ (s soha nem (! ki1ogsokka!. M## !ega!u! van a 1e!e!7ss(ge# nem v!!a!) szem(!y$
aki mindenre men#s(ge# keres. 0os$ ez a sk!a -ozi#'v v(ge$ ez -edig a nega#'v v(ge.
,indegyik6nk A "nk is (s (n is A ide<oda mozgunk ezen a sk!n 1e! vagy !e. =a!amennyi
dn#(s6nkke!$ ami# hozunk. 2z# #a-asz#a!#uk$ (s ez 1ogo## meg$ hogy amin# az e!7%% mond#am$
kzve#!en ka-cso!a# van akz##$ hogy mennyire (rezz6k kez6nk%en (!e#6nk irny'#s#$ (s
mennyire vagyunk -ozi#'vak vagy %o!dogok. ,er# nagyon is kzve#!en ka-cso!a# van az
!#a!unk v!!a!# 1e!e!7ss(g m(r#(ke (s az (!e#6nk 1e!e## gyakoro!# irny'#s m(r#(ke kz##.
,in# ahogy kzve#!en ka-cso!a# van a 1e!e!7ss(g$ #eh# az irny'#s m(r#(ke (s a sza%adsg
m(r#(ke kz##$ ame!!ye! rende!kez6nk. 2 sza%adsg n(!k6!zhe#e#!en 1e!#(#e!e a
%o!dogsgnak. 2z igazi siker (s %o!dogsg az (!e#%en az# &e!en#i$ hogy sa&# e!k(-ze!(seink
szerin#$ sza%adon (!he#&6k az (!e#6nke#. 2n(!k6!$ hogy msok mondank meg$ mi# #egy6nk.
;ogy .gy (!hess6nk$ min# a madr. ?za%adon az# #ehess6k$ ami# akarunk. 'zvetlen
< 2I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
kapcsolat van teht a "elelssg, az irnyts s a szabadsg kztt. 8s kzve#!en a ka-cso!a#
e 5 #(nyez7 s a pozitv rzelmek kztt. 2 -ozi#'v (rze!mek nagyszer/ do!gok. Pozi#'v
(rze!mek a %o!dogsg$ a szere#e#$ az rm$ az (!e#rm$ az (!e#er7$ a gazdagsg$ a !e!kesed(s
s#%.
*zze! szem%en i## a msik o!da!on !! a 1e!e!7#!en maga#ar#s. 8s az hov veze#+ *z az$
ami annyira megrzo##$ amikor 1e!ismer#em. Ygyanis ez az irny'#s hinyhoz veze#.
He!e!7#!ens(g6nk m(r#(k(nek meg1e!e!7 arny%an vesz'#&6k e! az irny'#s# nmagunk 1e!e##.
2mi %e!s7 (n6nk 1e!%oru!shoz$ sz(#es(s(hez veze#. Tov%% a sza%adsg hinyhoz. ,ive!
#%%( mr nem .gy #ekin#6nk magunkra$ min# aki sza%adon dn#he# (!e#e irnyr)!. ?okka!
ink%% #ar#&uk magunka# k6!s7 er7k !doza#nak vagy &#(kszer(nek. 'z irny&ts s
szabadsg hinya vezet a negat&v rzelmekhez. 2mikor rd%%en#em erre$ (s kezd#em
meg(r#eni$ az# mond#am magam%an: E0a &)$ de mi van a sz6!eimme!+ ,i van a
gyerekkoromma!+ ,i a he!yze# a kr6!m(nyeimme!+ 0incs va!ami &) !!som. ,i van a
%ar#aimma!$ akik gazdagok+ 0a is az eg(szs(gem+ ,i van az id7&rssa! (s a gazdasgi
he!yze##e!+F
,ikor kezd#em ez# meg(r#eni$ arra is r&##em$ hogy ezeke# 1(!re !ehe# #enni. ;a
!egszen#e%% c(!unk$ !egh7%% vgyunk a -ozi#'v (rze!mek: a %o!dogsg$ az rm$ a sza%adsg$
a !e!kesed(s s#%.$ akkor a%%a ke!! hagynunk a men#ege#7z(s#.
0os$ 9ar! ,anninger (menindzsr)$ a nagy -szichoana!i#ikus n(hny (vve! eze!7## a
kve#kez7 igen (rdekes do!go# mond#a: E2 1izikai %e#egs(gek mind k6!n%z7ek. 96!n%z7
%ak#(riumok$ v'rusok okozzk. Ge a !e!ki %e#egs(gek mind 1 #7r7! 1akadnak.F *gy hossz.
s-ek#rumon a kev(s%( rossz#)! a !egrossza%%ig. Thomas ?ag$ a -szichi#er -edig 2z
e!me%e#egs(g m'#osza c'm/ knyv(%en az# mond&a$ hogy: E*!me%e#egs(g nem !(#ezik.
Pusz#n csak a 1e!e!7#!ens(g k6!n%z7 1okoza#ai !(#eznek.F Teh# ha az# !!'#&uk$ hogy a
1e!e!7ss(ge# nem v!!a!) em%er nega#'v$ akkor az# is mond&uk$ hogy a 1e!e!7#!en em%er
sze!!emi!eg %e#eg. ,'g a #e!&es 1e!e!7ss(ge# v!!a!) em%er sze!!emi!eg eg(szs(ges.
;ogyan ha# ez "nkre+ 0os$ #udom$ hogy amennyire csak !ehe#$ 1e&!7dni akarnak$
k6!n%en nem v!!a!nk a r(szv(#e!# egy i!yen -rogram%an. 9zve#!en ka-cso!a# van a
munkahe!y6k eredm(nyess(g((r# 1o!y#a#o## munk%an az "nk !#a! v!!a!# 1e!e!7ss(g m(r#(ke
(s az "nk ha#a!mnak$ va!amin# meg%ecs6!(s(nek m(r#(ke kz##$ ame!ye# e!(rhe#nek
munk&uk%an mos# (s a &v7%en. 2 1e!e!7ss(ggra1ikon #e#e&(n he!yezkednek e! azok az
em%erek$ akik teljes "elelssget vllalnak$ (s akik magkhoz vonzzk a hatalmat s a
lehetsgeket. 2 gra1ikon a!&n nincs ha#a!om$ csak #ehe#e#!ens(g. M## #a!!ha#&uk annak a
szem(!ynek a -(!d&#$ aki semmi 1e!e!7ss(ge# nem v!!a!$ nem irny'#&a sors#. 2kire szin#e
k(nyszerzu%%ony# !ehe#ne h.zni$ gumiszo%%a !ehe#ne zrni. ?a&# (s msok %iz#onsga
(rdek(%en. Te!&es 1e!e!7#!ens(g az irny'#s (s a sza%adsg hinyva!. ,inden o!yan
dn#(s6nkke!$ ame!!ye! 1e!e!7ss(ge# v!!a!unk$ 1e!1e!( mozgunk a gra1ikonon. ,inden o!yan
dn#(s6nkke!$ me!y ki1ogsok eredm(nye$ !e1e!( mozgunk.
Ge men&6nk mos# #ov%%$ (s %esz(!&6nk a nega#'v (rze!mek (s a 1e!e!7#!ens(g
ka-cso!a#r)!$ hogy m(g vi!gosa%% v!&on az "nk szmra: =an egy &) -(!dm. 9(-ze!&(k
e!$ hogy i## van egy 1a: *z a #rzse$ (s i## a !om%&a. *z# a 1# .gy h'v&k$ hogy a nega#'v
(rze!mek 1&a. 2 nega#'v (rze!mek 1&a hordozza az ura!kod) nega#'v (rze!meke#: a 1(!e!me#$ a
k(#s(ge#. ?ok em%er .gy v(!i$ hogy az nmaguk%an va!) k(#e!ked(s$ a !egdes#ruk#'va%%
nega#'v (rze!em$ &o%%an vissza6#$ min# gondo!nk. 2z#n az u#!a#o# min# nega#'v (rze!me#.
2z#n az irigys(ge#$ no (s a harago#. 8s -ersze a harag #es#v(r(#$ a %/n#uda#o#. *zek mind er7s
nega#'v (rze!mek. 8veken # ezek veze##(k a !is##. 9r6!%e!6! 5> nega#'v (rze!em van$ de ezek
a !ege!s7k. =egy6k ezeke# a nega#'v (rze!meke#$ (s #isz#zzuk 7ke#: ;ozz#ehe#&6k a
sa&#unka# is$ mer# -ersze mindenkinek van egy kedvenc nega#'v (rze!me$ -!. a 1(!#(kenys(g.
Ge !ehe# -!. az nsa&n!a#$ az is &) kem(ny. Ge ha !esz/r&6k 7ke#$ r&v6nk$ hogy az sszes
negat&v rzelem a haragra vezethet vissza. =agy magunk%a 1o&#&uk$ (s akkor mi
< 2@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
!esz6nk %e#egek$ vagy kiad&uk magunk%)!$ (s akkor msoka# %e#eg'#6nk meg. *z #eh# a
nega#'v (rze!mek 1&a. =ess6nk egy -i!!an#s# a szerkeze#(re: *nnek a 1nak is van
gyk(rrendszere. 2 gyk(rrendszer %iz#os'#&a a #-!!(ko# a nega#'v (rze!mek gy6m!cseinek
(s virgainak (r!e!(s(hez (s nveked(s(hez. He! ke!! #enn6nk a k(rd(s#: ,i ez a #-!!(k$ mi
(!#e#i a nega#'v (rze!meke#+ ,i a #erm(keny'#7 kzeg+ ,i az$ amive! e!7seg'#&6k a nveked(s#$
ami# a 1!%e sz)runk+
2 !(nyeges do!og van$ ami (!e#%en #ar#&a a nega#'v (rze!meke#. 2z egyik az nigazo!s.
2z nigazo!s$ ami egyszer/en az# &e!en#i$ hogy e!mond&uk magunknak$ vagy akrkinek$ aki
megha!!ga#$ hogy mirt is rznk #ogosan *gy, ahogyan rznk. 2 msik -edig az .n.
azonosu!s. 2z azonosu!s az# &e!en#i$ hogy a dolgokat magunkra vonatkoztat#uk. *z(r#
sz6!e#e## a monds$ hogy: E2ki .gy vise!kedik$ min#ha a sa&# 6gyv(d&e !enne$ annak %o!ond a
k!iense. 2ki .gy #esz$ min#ha sa&# orvosa vo!na$ annak meg %o!ond a %e#ege.F *z az(r# van$
mer# annyira azonosu!unk he!yze#6nkke! A (s "nk is 'gy #esznek A$ annyira szem(!yesre
vessz6k$ hogy v(g6! (rze!mi!eg is #e!&esen %e!e%onyo!)dunk. Ugy gondo!&uk$ hogy !ehe#e#!en
hossz. ideig nega#'van vise!#e#ni %rmi irn# is$ hacsak nem igazo!&uk (s indoko!&uk
(rz(s6nke#$ (s nem magyarzzuk meg msoknak. =agy hacsak nem azonosu!unk ve!e$ (s nem
vessz6k szem(!yesre. P!. ha va!aki %e&n a -arko!)%)!$ (s kz!i: E=a!aki nekimen# egy -arko!)
au#)nak.F *z nem izga# minke#$ mer# nem (rin# %enn6nke#. ;a azon%an arr)! van sz)$ hogy
va!aki nekimen# egy -arko!) au#)nak$ m(g-edig a mi au#)nknak$ (s az i!!e#7 e!#/n#$ akkor
re##ene#esen idegesek !esz6nk. 0e 1e!ed&6k azon%an$ hogy mindig mi v!asz#&uk meg a
reakci)inka#: ,ind&r# vissza#(rek erre.
;ogyan sza%adu!ha#unk meg az azonosu!s#)!+ ;ogyan szr'#ha#&uk ki gykerei# a
nega#'v (rze!mek 1&nak+ )gyetlen mdon szabad#lhat#nk meg a negat&v rzelmektl: ha
nem tlkez#nk. 2 Bi%!ia az# mond&a: E0e '#(!&$ hogy ne '#(!#ess meg:F 8s mive! a Bi%!ia A sok
egy(% me!!e## A a 1i!oz)1ia (s a me#a1izika knyve is$ az$ hogy ne '#(!&$ az# &e!en#i$ hogy
#ar#)zkod&unk az '#(!kez(s#7!. 2he!ye##$ hogy e!'#(!n(nk va!aki#$ mer# az i!!e#7 %/ns$ mer#
e!kve#e## va!ami#$ marad&unk nyi#o##ak (s sem!egesek: !aradjnk semlegesek$ mer# ez a
ku!cs: 2 sem!egess(g vissza1og&a a nega#'v (rze!meke#. 2z egyik 1on#os ismere#6nk a nega#'v
(rze!mekr7! (--en az$ hogy szikrak(n# -a##annak ki. ;a #-!!&uk 7ke#$ ha gondo!unk r&uk$ ha
azonosu!unk ve!6k$ ha e!kezd6nk '#(!kezni a he!yze#r7!$ ezek egyre nagyo%%ak !esznek$ m'g
v(g6! %e#!#ik eg(sz !(ny6nke#. 2mi az azonosu!s# i!!e#i$ a szem(!y6nkre vona#koz#a#s
e!ker6!(s(nek m)d&a: az e!!enazonos'#s. ,rgyiastsk a problmt: ,arad&unk sem!egesek:
Tar#suk #vo! szem(!y6nk#7!: P(#ezik a -ro%!(ma$ de nem (n vagyok a -ro%!(ma. 2dva van
egy neh(zs(g$ de a neh(zs(g nem (n vagyok. Dgy #ar#ha#&uk #vo! magunk#)!. *gyszerre
a%%ahagy&uk a men#ege#7z(s# (s az azonosu!s#$ a szem(!y6nkre vona#koz#a#s#$ az (rze!mi
%e!e%onyo!)ds#. =o!# mr$ hogy va!aki megkeres#e maguka# a gond&va!$ (s maguk annyira
%e!e(!#(k maguka# az 7 -ro%!(m&%a$ hogy szin#e sa&#&uknak #ekin#e##(k+ 2z#n az i!!e#7
e!men#$ mego!do##a a gond&#$ de maguk m(g mindig ezen rg)d#ak. ,agukra vona#koz#a##k$
ez az oka.
2 nega#'v (rze!mek#7! .gy sza%adu!ha#unk meg A (s ez a !eg1on#osa%% #udniva!) A$ ha
e!vg&uk a nega#'v (rze!mek 1&nak a #rzs(#. ,er# a nega#'v (rze!mek 1&nak #rzse: a
vdaskods. 2 nega#'v (rze!mek BB C<a vdaskods. 0agyon 1on#os meg(r#eni$ hogy honnan
szrmaznak a nega#'v (rze!mek. % negatv rzelmek ugyanis bel#lrl jnnek. 96!s7
(rze!mek%7! nem szrmazha#nak nega#'v (rze!mek. 2 nega#'v (rze!meke# nem em%erek vagy
k6!n%z7 he!yze#ek okozzk. 2 nega#'v (rze!meke# az egyes he!yze#ekre va!) reagls#nk
ke!#i (!e#re. ,ondok egy -(!d#. 2 em%er %e!eker6! ugyana%%a a he!yze#%e: 1orga!mi dug)$
durva -inc(r$ vagy akrmi !ehe#. 8s az egyik 1e!izga#&a mag#$ 1e!d.!# (s m(rges !esz. 2 msik
-edig 1! sem veszi. *gy msik -(!da. Ygyanaz az em%er 2 k6!n%z7 na-on. 2z egyik na-
d6hngeni kezd: !a-os az au#) kereke. H(!$ hogy e!k(sik$ dug)%a ker6!$ ideges !esz$ 1esz6!#.
,sna- sokka! kor%%an ke!$ &)! megregge!izik a csa!d&va!$ %7ven van ide&e$ hogy %e(r&en$
< 23 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
(s egy!#a!n nem izga#&a a 1orga!mi dug). ,ind a k(# ese# az# -(!dzza$ hogy a nega#'v
(rze!mek nem a he!yze#ek%7! ad)dnak.
Teh# mindig sza%adon v!asz#ha#&uk meg (rze!mi (!e#6nk min7s(g(#. Teh# mi
v!asz#&uk az idegesked(s#. ,eg ke!! (r#en6nk: soha nem msokon mIlik az, hogy mi mit
rznk. ?enki nem k(nyszer'# arra$ hogy idegesek !egy6nk. ?enki nem #esz minke# 1esz6!##($
senki nem zak!a# 1e! %enn6nke#. ,indig mi magunk dn#&6k e!$ hogyan 1ogunk (rezni. 8s ha
nem vigyzunk e!(gg($ 1e!vessz6k az# a nega#'v szoksunka#$ hogy msoka# hi%z#a#unk. 2
vdaskods az a!a-&a minden nega#'v (rze!emnek. ;a a%%ahagy&uk a vdaskods#$ kivg#uk a
nega#'v (rze!mek 1&#. 9ivg#uk$ e!-usz#'#o##uk$ (s az sszes nega#'v (rze!em is kiha! ezze!
egy id7%en. N!yan ez$ min#ha a nega#'v (rze!mek 1&a karcsony1a !enne$ rka-cso!va az
ramra. 8s a nega#'v (rze!mek !enn(nek a karcsony1a 1(nyei. ,eg1og&uk ez# a dug)#$ (s
kirn#&uk a konnek#or%)!. ,i #r#(nik akkor+ Jsak annyi #r#(nik$ hogy a nega#'v (rze!mek$ a
1(nyek kia!szanak. *gy -i!!ana# a!a##$ egy mozdu!a#ra. 8s hogyan csin!&uk ez#+ Ugy$ hogy
a!ka!mazzuk a he!ye##es'#(s #rv(ny(#. Tud&uk$ a helyettests t$rvnye szerint a tudat
egyszerre csak 1 gondolatot tart. *z a #uda#unka# e!1og!a!) gondo!a# ha#rozza meg (rze!mi
reakci)inka#$ a #uda#a!a##ink reakci)&#. 8s mive! csak 1 gondo!a##a! #ud 1og!a!kozni$
egyszer/en ki kell tnnk a negatv rzelmeket okoz gondolatot$ a vdaskods(#. 8s a
he!y(%e ke!! 6!#e#n6nk ez# a gondo!a#o#: E8n vagyok a 1e!e!7s: 8n vagyok a 1e!e!7s: 8n
vagyok a 1e!e!7s:F *z A kieg(sz'#ve azza!$ hogy a E?zere#em magam: 8n vagyok a 1e!e!7s>F A
a !egha#sosa%% -ozi#'v !!'#s nmagunkr)!. 2%%an a -i!!ana#%an$ hogy kimond&uk: E8n
vagyok a 1e!e!7s:F$ hir#e!en ism(# visszaker6!6nk az irny'#)i sz(k%e. ;a kimond&uk: E8n
vagyok a 1e!e!7s:F$ keznkbe vesszk sorsunk ir%nyt%s%t. 0em mondha#&uk: E8n vagyok a
1e!e!7s:F$ (s kz%en nega#'v (rze!mekke! (!6nk$ hiszen az egyik ki6#i a msika# a #uda#unk%)!.
;add vi!g'#sam meg: ,indannyian vo!#unk mr o!yan he!yze#%en$ ame!y sok %ossz.sgo#
okozo##. 2z ok !ehe#e## egy kr6!m(ny vagy egy szem(!y. Ge akrmikor esz6nk%e &u#$
d6hsek !esz6nk$ %rmikor esz6nk%e &u#$ idegesek !esz6nk$ vagy zak!a#o## v!unk. Brmikor$
amikor esz6nk%e &u# az a %izonyos he!yze#$ sem!eges'#he#&6k$ ha az# mond&uk: E8n vagyok a
1e!e!7s. 8n vagyok a 1e!e!7s.F ;a ez egy ka-cso!a#: E9i k(nyszer'#e## e%%e a ka-cso!a#%a+
=a!aki %e!ek(nyszer'#e##$ vagy magam#)! men#em %e!e+F *z egy munka$ egy %eruhzs$ ez egy
eg(szs(gi -ro%!(ma+ =!!a!nunk ke!! a 1e!e!7ss(ge#: 0agy k6!n%s(g van a 1e!e!7ss(g
v!!a!sa (sS ;add 'r&am csak ide !e: 1e!e!7ss(g kon#ra vd: He!e!7ss(g kon#ra vd. ,i is a
vdaskods+ 2 vd mindig a m.!#ra ve# vissza. ;#ra#ekin#. 2 vd a m.!#ra #ekin#. 21e!($ amin
mr nem !ehe# v!#oz#a#ni. 2 1e!e!7ss(g a &v7%e n(z. 9(rd(s: ha v!!a!&uk a 1e!e!7ss(ge#$ nem
magunka# #essz6k vdo!ha#)v+ 0em. *z az# &e!en#i$ hogy mi 1e!e!6nk gondo!kodsunk
min7s(g((r# e##7! a -erc#7! 1ogva. T(#e!ezz6k 1e!$ hogy a -arko!)%a (rve az# !#&uk: va!aki
nekimen# az au#)nknak. 2 v!asz#sunk van: m(reg%e guru!ha#unk (s 6v!#zhe#6nk$ vagy
1e!e!7ss(g#e!&esen vise!ked6nk: minden# meg#esz6nk$ hogy meg#a!!&uk a #e##es#. N-#im!is
ese#%en meg7rizz6k (re##s(g6nke#. 2 1e!e!7ss(g #eh# mindig a &v7%e #ekin#. 2 1e!e!7ss(g
mindig 1e!#eszi az# a k(rd(s# egy -ro%!(ma ese#(n: E,i az$ ami# #ehe#6nk+F 0em az$ hogy ki
#e##e$ hanem az$ hogy mi# #ehe#6nk ezu#n. ;ogyan !(-&6nk #ov%%+ ,i# #ehe#6nk+ *z a 1e!e!7s
em%er 1. k(rd(se. 0em kezd6nk e! sirnkozni$ hanem az# ku#a#&uk: mi !ehe# a mego!ds+ 8s
minden mehe# #ov%%. 2 1e!e!7#!en em%er mindig az# k(rdezi: 9i #e##e+ 2zza! van e!1og!a!va$
hogy meg#ud&a$ ki #e##e. 8s minden vda# 1e!haszn!$ m(g-edig .gy$ hogy !ehe#7!eg mindenki
megka-&a a maga r(sz(# a vdaskods%)!. 2mi#7! a -ro%!(ma -ersze nem o!d)dik meg. 2
ku!cs a nega#'v (rze!mek 1&nak kivgshoz egy &) (!es %a!#a$ amive! ki-usz#'#ha#&uk a
vdaskods#. 2z a na-$ ame!yen e!kezd&6k kiik#a#ni (!e#6nk%7! a vdaskods#$ az a 1e!sz!!s
na-&a. ,er# amin# e!kezd&6k kik6sz%!ni a vdaskods# (s a nega#'v (rze!meke#$ hir#e!en
-ro%!(mink nagy r(sze$ azoknak a #(nyez7knek #%%s(ge$ me!yek %o!dogsgunk .#&%an
!!nak$ e!#/nnek. ,i(r# hangs.!yozom annyira a nega#'v (rze!meke#+ 0os$ hadd vi!g'#sam
meg ez# "nknek: 2rra &##em r$ (s ez megd%%en#7 vo!# szmomra$ mer# (n e!k#e!ez#em
< 2B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
magam k(-ess(geim ki%on#akoz#a#sa me!!e##$ hogy fejldsnk kizrlag attl fgg,
milyen mrtkben t#d#nk megszabad#lni negat&v rzelmeinktl. 0em ha!adha#unk e!7re$
nem !(-he#6nk #ov%% arr)! a -on#r)!$ ame!yen &e!en!eg !!unk$ csak akkor (s annyira$
amennyire nega#'v (rze!meinke# e!hagy&uk. *rr7! &u# eszem%e. ,s em%erekke!$ msok !#a!
kiv!#o## he!yze#ekke! ka-cso!a#os nega#'v (rze!meinke# i!!e#7en nagyon neh(z 1e!e!7ss(ge#
v!!a!ni. 0eh(z az# mondani: E8n vagyok a 1e!e!7s:F *rede#i!eg. ,er# mr o!yan r(g)#a
hi%z#a#om az# a szem(!y#. Dgy az#n n(ha 1ogcsikorga#va ke!! mondoga#nunk: E*gy -i!!ana#$
(n vagyok a 1e!e!7s: 8n vagyok a 1e!e!7s:F Ge min(! gyakra%%an e!mond&uk: E8n vagyok a
1e!e!7s> 8n vagyok a 1e!e!7s: 8n vagyok a 1e!e!7s:F$ egyre knnye%% (s knnye%% !esz. =(g6!
e!&u#unk arra a -on#ra$ hogy ha esz6nk%e &u# az a %izonyos szem(!y$ sem!eges'#eni #ud&uk a
gondo!a#o#. 8s a he!ye##es'#(s #rv(ny(ve! (!ve az# mond&uk: E8n vagyok a 1e!e!7s: 8n vagyok
a 1e!e!7s:F =an egy sz(- monds$ ami# szin#(n a!ka!mazha#unk neh(z em%erekke! szem%en.
2z n%ecs6!(sre vona#kozik$ de vona#kozha# a nega#'v (rze!mek kik6sz%!(s(re is. =a!ahogy
'gy hangzik: EBrmi# mondok vagy #eszek$ (n akkor is (r#(kes (s (rdemes em%er vagyok:F
=agy: E2krmi #r#(nik$ (n akkor is (r#(kes (s (rdemes em%er vagyok:F =agy: E2krhogyan
is a!aku! ez a he!yze#$ (n akkor is (r#(kes (s (rdemes em%er vagyok:F
2z (!e# #erm(sze#es 1o!yama#a a kve#kez7. M## van az (!e#.#. Ryermekkorunk%an
nincsenek nega#'v (rze!meink$ de minden nega#'v (rze!me# meg#anu!unk gyerekkorunk%an. 2
gyereknek meg ke!! #anu!nia azoka# a sz6!ei#7!. P##ak mr nega#'v csecsem7#+ 2 csecsem7k
nem !ehe#nek nega#'vak. [k csak neve#nek$ %o!dogok$ s'rnak$ ha (hesek$ de a csecsem7k nem
nega#'vak. 2hogy azon%an nv6nk$ 1igye!&6k a krnyeze#6nke#$ (s e!kezd&6k 1e!(-'#eni
nega#'v (rze!meinke#$ ame!yeke# a h#unkon ci-e!6nk$ min# egy zsko#. 2hogy #izen(vesek
!esz6nk$ a zsk mr annyira meg#e!ik$ hogy ha ssze&v6nk a %ar#ainkka!$ k(ny#e!enek
vagyunk ki-ako!ni nekik. Beszmo!va arr)!$ mi!yen szrny/ vo!# a gyerekkorunk$ mi!yen
szeme#ek a sz6!eink$ mi!yen szeme#ek a #es#v(reink$ a #anraink (s mindenki. 2mikor 1e!n7##(
v!unk$ mi a &e!e a 1e!n7##s(gnek a mi #rsada!munk%an+ *gyszer/en az$ hogy van egy
ha#a!mas zskunk$ #e!e nega#'v (rze!mekke!$ mer# annyi# szenved#6nk. 8s mi #r#(nik+
,sokka! #!### id7nk !egnagyo%% r(sz(%en$ ha nem vigyzunk$ csak a szenved(seinkr7!
mes(!6nk. 0em #esz6nk ms#$ min# hogy arra haszn!&uk nega#'v (rze!meink megosz#s#$
hogy mega!a-ozza a ka-cso!a#o#. 2z# mond&uk: E8n megmu#a#om az (n nega#'v (rze!meime#$
#e meg a #ieide#.F Ygyan.gy$ min# gyerekkorunk%an. 8s mi# csin!unk+ "ssze&v6nk$ min# az
rusok egy ke!e#i %azr%an$ hogy ki#er'#s6k nega#'v (rze!meinke#. E0(zze ez# a rohad#
gyerekkor#: 0(zze ez# a szrny/ ka-cso!a#o#: 0(zze$ mi!yen gazdag a 17nkm: 0(zze$
mi!yen szem(#:F (s a #%%i. ?z)va! oda<vissza ki%esz(!&6k 7ke#. Ge mi #r#(nik$ amikor
negat&v rzelmeinkrl beszlnk+ ,i a koncentr%ci t$rvnye+ 2krmire gondo!unk$ az
megn7. Ak%rmire gondolunk, az megn', meger's$dik$ (s (!e#%en marad. 2 nega#'v (rze!mek
egy(%k(n# A (s ez is 1on#os 1e!ismer(s vo!# #anu!mnyaim sorn A nagyon is #r(kenyek (s
m.!(konyak. ,i !esz ve!6k$ ha nem #ar#&uk (!e#%en 7ke# !!and)$ r)!uk sz)!)
%esz(!ge#(sekke!+ ,i !esz ve!6k+ *!ha!nak. Mgen$ a nega#'v (rze!mek e!ha!nak. N!yan$ min# a
#/z. ;a oda esik$ aho! nincs semmi$ vagy ha a szikra oda -a##an$ aho! nincs (ghe#7 anyag$
kia!szik. 2 nega#'v (rze!mek$ ha nem %esz(!6nk r)!uk$ nem #ud&uk (!e#%en #ar#ani 7ke#. ;a
nem gondo!unk r&uk$ e!ha!nak. Ta-asz#a!#k mr$ mi #r#(n# akkor$ amikor va!ami mia##
va!)%an idegesked#ek$ (s !!and)an csak azza! 1og!a!koz#ak+ 8s az#n hazamen#ek$ (s 5<> )rn
# #e!&esen !ek#e##e maguka# az o##honuk. 0em is vo!# ide&6k msra gondo!ni. 5<> )ra m.!va
szin#e megi&ed#ek: EX) (g$ mi)#a eszem%e sem &u#o##: ,egin# agg)dnom ke!! mia##a:F ,er# mi
#r#(nik+ *!a!szik$ akr a #/z. *!hamvad. =issza ke!! #(rni r: Besz(!ni r)!a$ gondo!ni r$ (s
agg)dni (s idegeskedni$ hogy .&ra e!1og!a!hassa eg(sz gondo!a#vi!gunka#. ;nyszor 1ordu! ez
e!7+ 0os$ mi# #esz az (re## 1e!n7##+ 2z (re## 1e!n7## !e#eszi nega#'v (rze!mei# az .# sz(!(re$ (s
%o!dogu! az (!e#%en. *!7%%re !(-. N##hagy&a a zsko#$ nem ci-e!i magva!. Ugy hagy&a o##$
min# egy nagy ha!om szeme#e# a szem(#dom%on. Jsak .gy o##hagy&a. 8s ha megk(rdezik #7!e:
< 54 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
E;ogy van+F$ az# mond&a: EQemek6!:F E;ogy van a 1e!es(ged+F EJsodsan:F E;# a
ka-cso!a#aid+F EXo%%ak nem is !ehe#nek:F E;ogy van az eg(szs(ged+F E9i#/n7en vagyok>F
,s sz)va!: ne %esz(!&6nk nega#'v do!gokr)!$ mer# ha nega#'v do!gokr)! %esz(!6nk$ va!)sgga!
#-!!&uk azoka#$ (s m(g ink%% %evon&uk (!e#6nk%e: ,i!yen az$ akinek gond&ai vannak+
Ygye$ ismernek o!yan em%er#$ aki 1o!y#on gond%an van$ (s sosem o!d&a meg a gond&ai#+ 2ki
!!and)an a -ro%!(mir)! %esz(!. E2kinek van$ annak adass(k #%%: 2kinek nincs$ a##)!
v(#ess(k e! az$ ami&e van:F
=an i## egy .&a%% kri#ikus -on# a ka-cso!a#okra vona#koz)an. ?zin#(n a #anu!mnyaim
sorn 1edez#em 1e!. ,indannyian #es#6nk mr sok<sok szenved(sen. 8s az em%er knnyen
szere!mes !esz a szenved(sei%e. %z emberek szeretik a szenvedseket. =a!)&%an .gy (rzik$
hogy meg1ize##ek (r#6k. Qg)dnak ra&#uk. N!yan hossz. ideig (!#ek egy6## ve!6k$ hogyS hogy
sok em%er egy!#a!n nem sz'vesen mond !e a szenved(s(r7!. 0em !ehe# !e%esz(!ni r)!a. 2z#
mond&uk: E,i(r# nem 1e!e&#ed e!+ ,i(r# nem 1ord'#asz h#a#+ ,i(r# nem !esze! .rr ra&#a+F 2z#
1e!e!i: E0em #ehe#em. Tudod$ mennyi# szenved#em$ mi!yen sok (rze!me# 1ek#e##em e%%e a
ka-cso!a#%a$ munk%a$ karrier%e s#%.+F *m!(kszem$ hogy ezrek$ hogy em%erek ezrei keres#ek
1e! rossz hangu!a#uk mia##. 2z# mond#k: E,r (vek )#a #ar# ez a rossz ka-cso!a# vagy
hzassg. 9i%(k6!#em$ %o!dog#a!an vagyok$ nem szere#&6k egyms#$ semmi (r#e!me.F ,ire (n:
E,i(r# nem v!nak e!+F EGe ennyi (v u#n+F 2 v!aszom ez: E0(zze$ az #!agamerikai vrha#)
#!ag(!e#kora @5 (s 34 (v kz## van. 8s eme!kedik. ,ire e!(r&6k a szzad v(g(#$ az
#!ag(!e#kor ki#o!)dik 35 vagy B4 (vig is. *z az# &e!en#i$ hogy akrhny (ves mos#$ 24$ 54$ 55$
igaz%)! nem szm'#. =on&a !e a 34<%)!$ (s megka-&a azoknak az (veknek a szm#$ ame!yeke#
e%%en a he!yze#%en ke!! !e(!nie. 8s k(rdezze meg mag#)!: akar<e m(g 'gy (!ni 24$ 54$ 54
(vig+F 2 v!asz$ az 7szin#e v!asz csak az !ehe#: nem$ mer# a he!yze# nem v!ik &o%%. 2z
em%erek szere#ik a szenved(seike#$ (s nem v!nak meg #7!6k. *z(r# egy nagyon egyszer/
#ancso# gondo!#unk ki. *z# a #ancso# meg%esz(!#em egy #ancsad) -szicho!)gussa!$ aki .gy
v(!#e: ez a !egegyszer/%% #ancs$ ami# va!aha ha!!o##$ amive! e!!#ha#&uk a rszoru!)ka#. ;a
va!aki 1e!keres$ (s a -ro%!(mir)! akar %esz(!ni$ mond&unk igen#$ (s legy#nk egy#ttrzk: X)
do!og megha!!ga#ni az em%ereke#$ (s hagy&uk is ki%esz(!ni 7ke#: 9iv(ve azoka#$ akik msr)!
sem #udnak %esz(!ni$ min# a -ro%!(mikr)!. Ho!y#on csak arr)!. 0agyon gyakran ugyanarr)!
%esz(!nek$ amir7! !egu#)%%. ,ond&uk az#: EMgen$ (r#em$ ami# mond$ (s nagyon meg(r#em$
azon%an "n 1e!e! a sa&# (!e#((r#. "n a 1e!e!7s. 4it sz%ndkozik tenni+ "n a 1e!e!7s a sa&#
(!e#((r#. ,i# #esz (r#e+F 2 kve#kez7 1og #r#(nni: az i!!e#7 az# mond&a: EMgen$ igaza van$
1e!e!7s vagyok. =!#oz#a#nom ke!!: Tennem ke!! va!ami#:F 8s e!megy$ (s #esz va!ami#.
Tu!a&donk(--en$ ha e!&nnek$ (s ki#erege#ik a -ro%!(mika#$ mi csak annyi# mondunk az
em%ereknek: E0a (s$ mi# gondo!$ mi# k(ne #ennie+F 2z i!!e#7 a %esz(!ge#(s ide&(# gondo!a#ai
rendez(s(re haszn!&a. ;ogy meghozhassa dn#(s(#. *!megy$ (s nincs sz6ks(ge #ancsra.
T%%s(g6knek nincs sz6ks(ge r. =an egy r(gi monds$ miszerin#: E0e agg)d& a #ancsads
irn#i egye#emes ha&!and)sg mia##$ mer# a r(szv(#!ens(g irn#i ha&!am hason!)an egye#emes:F
2z em%ereknek sokszor nem a #ancs ke!!$ csak hogy megha!!gassk 7ke#. =annak azon%an
o!yanok$ akik semmi# nem akarnak #enni a -ro%!(m&uk e!!en. *gye#!en do!go# akarnak: hogy
-ro%!(m&uka# 6r6gy6! haszn!hassk arra$ hogy %esz(!ge#(sre %'r&anak %enn6nke#. Ygye$
(r#ik ez#+ Trsada!munk%an igen e!#er&ed# neuro#ikus ha&!am$ hogy trsalgs alapj#l
hasznljk a problmikat. EM## a -ro%!(mm. Ryer#ek$ %esz(!&6nk r)!a:F 8s kz%en ez# az
em%er# %e!6! egy!#a!n nem (rdek!i a msik vagy a #%%i 1(!. 2z egye#!en$ ami (rdek!i$ az az$
hogy megha!!gassuk. ,eg1oga!mazha#&uk ez# .gy is$ min# egy vicce#. ,ond&uk$ i!yenek ezek
az em%erek. ;a csak az em%erek 'gy n(zn(nek rnk min# em%eri !(nyekre$ ez i## az arcunk$ i##
a szem6nk$ ezek -edig a 16!eink. P#&k+ ?z)va! a 2 szem6nk$ !ehe#7!eg #gra nyi#va (s
egy6##(rz7n$ i## a sznk$ !ehe#7!eg zrva$ i## -edig a 16!6nk$ !ehe#7!eg &) nagyra nyi#va. *zek az
em%erek nem is n(znek em%ernek minke#. A mi (roblm%inkkal nem t$r'dnek. Jsak azza!
#r7dnek$ hogy o## 6!&6nk$ ha!!gassuk$ (s meg(r#7en %)!ogassunk. 2 #ancsainkra egy!#a!n
< 51 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
nem #ar#anak ig(ny#. H!s!eges. ;a i!yen em%erre! van do!gunk$ knnyen e!!en7rizhe#&6k a
ka-cso!a#o#. 9ezd&6nk magunkr)! %esz(!ni: ,ond&uk ez#: E0agyon r6!k$ hogy meg#isz#e!#(!
a -ro%!(midda!. 0ekem is van n(hny gondom$ (s ve!ed szere#n(m meg%esz(!ni ezeke#.F
,eg!#&k$ az i!yen em%er rohan az a&#)hoz. 0(zege#i az )r&#. ?6rg7s do!ga van$ (s o!yan
gyorsan !e!(-$ min# a vi!!m.
,(g egy u#o!s) -on#$ ami szin#(n 1on#os. 2z eg(sz #(mra n(zve igen 1on#os$ a kri#ikus
-on#$ ha .gy #e#szik$ a kve#kez7. ,ikor arr)! kezd6nk %esz(!ni$ hogy 1e!ad&uk nega#'v
(rze!meinke#$ ma&dnem mindenki az# mond&a: E*gye#(r#ek. Mgaz$ ami# mond. *!#a!!#a a
!(nyege#. ?znd(kom%an !! 1e!adni nega#'v (rze!meime#. He!e!7ss(ge# k'vnok v!!a!ni. 2
kezem%e veszem a sorsoma#. *zen#.! soha senki# nem 1ogok vdo!niS 9iv(ve: az# az egye#.F
4indenkinek van 1 valaki, akit'l nem "og megv%lni. 4indenkinek van 1 kedvenc negatv
rzelme$ ami(r# (veken # 1ize#e##$ (s g$rcs$sen ragaszkodik hozz%. ;add mond&am e!$ mi(r#
o!yan 1on#os$ hogy 1e!ad&uk: M## egy au#). 9(-ze!&6k e!$ hogy ez egy sz(- ,ercedes:
=adona#.&. *gyenesen a gyr%)!. Jsi!!og<vi!!og. 5I4?P. 5544 K<os gynyr/ g(-kocsi.
,inden szem-on#%)! #vizsg!#$ a%szo!.# #k(!e#es. Mdead#k hi%#!anu!$ i!!e#ve egy kis
hi%va!. *z i## az au#) e!e&e. 8s i## van egy a-r)cska -ro%!(ma. =a!ami!yen m/szaki ok%)!
ki1o!y)!ag ez a 1(k %!okko!va van. Be!e6!6nk a gynyr/ ,ercedes%e$ ami!yenek mi
vagyunk. ?z(- #es#/$ sz(- sze!!em/$ #e!e !ehe#7s(gekke!$ hihe#e#!en k(-ess(gekke!. Be!e6!6nk
a sz(- ,ercedes%e$ %eind'#&uk$ r!(-6nk a gz-ed!ra$ (s mi #r#(nik+ ;a a 1(k %!okko!va van$
mi #r#(nik az au#)va!+ Brhogyan nyom&uk a gz#$ mi #r#(nik az au#)va!+ 2z #r#(nik$ hogy
kr%e1orog. 9r%e&r$ krz. Horog (s krz$ am'g !e nem vessz6k !%unka# a gz-ed!r)!$ (s
1e! nem ad&uk. 2ddig$ am'g az e!s7 ker(k %!okko!#$ nem &u#unk sehov. Q&##em arra$ hogy
e!(g egye#!en egy nega#'v (rze!em$ me!ye# %rmi!yen okn! 1ogva nem adunk 1e! A (s ez az ok
mindig egy szem(!yes ok$ az ok mindig sa&# (n6nkke! 16gg ssze A$ (s az eredm(ny az$ hogy
egy he!y%en maradunk. Horga#&uk a kerekeke#$ (s kr%en &runk. *g(sz (!e#6nk%en.
,indannyian ismer6nk o!yanoka#$ akik #ehe#s(gesek$ vannak !ehe#7s(geik$ soka# #anu!#ak (s a
#%%i. 8s (!e#6k m(gis egy he!y%en 1orog. 9r%e<kr%e. 0em #udnak ki!(-ni %e!7!e. ,inden
az !6k%e hu!!$ m(gis !!and)an vannak -ro%!(mik. ;ogy mi(r#+ ,a&dnem mindig$ minden
em%er -szichoana!'zis(%en (s -szicho#er-i&%an meg1igye!he#7 %!okko!# nega#'v (rze!em. 8s
ez a blokkolt negat&v rzelem: a vd. =an egy va!aki$ aki# m(g mindig vdo!nak va!ami(r#.
=an va!aki$ aki# nem akarnak e!engedni a horogr)!$ mer# az az #kozo## e!kve#e## va!ami#
e!!en6k. Tud&k$ mir7! %esz(!ek. Tud&k$ hogy mir7! %esz(!ek$ mer# mind egy ci-7%en &runk.
,indannyian em%erek vagyunk. *nnek az(r# van (r#e!me szmunkra$ mer# sa&nos ha&!unk
arra$ hogy %e!eszeress6nk szenved(seink%e. ;a&!unk arra$ hogy zsk%a gy/&#s6k$ (s az#
higgy6k$ nega#'v (rze!meink em%eri mivo!#unk r(sze. ;a&!amosak vagyunk r$ hogy msoka#
#egy6nk 1e!e!7ss($ mer# msok %n#o##ak. P(nz%e ker6!#ek nek6nk. ,sok %n#o##ak minke#
egy viszony%an. Ge a csIcsteljes&tmny k#lcsa, a boldogsg k#lcsa, a siker k#lcsa a
helyettes&tsi trvny alkalmazsa. 2z e!s7 -i!!ana#%an #vo!'#suk e! azoka# a nega#'v
(rze!meke#$ ame!yek 1esz6!#s(ge# okoz) gondo!a#aink%)! #madnak$ mondoga#vn: E8n
vagyok a 1e!e!7s: 8n vagyok a 1e!e!7s: 8n vagyok a 1e!e!7s: 8n vagyok a 1e!e!7s: 8n vagyok a
1e!e!7s: ?zere#em magam$ (s (n vagyok a 1e!e!7s> 8s ra&#am k'v6! senki sem zavarha#&a meg
nyuga!mama#$ mer# kizr)!ag az (n kezem%en van az (rze!mi (!e#em: 8n vagyok a 1e!e!7s:F
8s "nk mind 1e!e!7sek.
E'zon a napon ind#lsz fel a csIcsra, amelyen teljes felelssget vllalsz, s
felhagysz minden mentegetzssel.F N. X. ?imson () dsz( szimszon)
:. szekci
$kjeink kiengedse
(2B:13)
< 52 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2mikor n(hny (vve! eze!7## e!kezd#em #anu!mnyozni a nega#'v (rze!meke#$
1e!1edez(sem !eg&e!en#7se%% -on#&a az vo!#$ hogy nem 1e&!7dhe#6nk eg(szs(g%en$
%o!dogsg%an$ szere#e#%en (s !ehe#7s(geinke# megva!)s'#va addig$ am'g ragaszkodunk nega#'v
(rze!meink (rin#he#e#!ens(g(hez. 2 nega#'v (rze!meknek egye#!en &) #u!a&donsguk A ha !ehe#
'gy 1oga!mazni A az$ hogy a negat&v rzelmek nem llandak. ,(g Hreud szerin# sem. 2
nega#'v (rze!meknek nincs !!and) he!ye a #uda#unk%an. ,s sz)va!: o!yanok$ min# a h'va#!an
vend(gek.
2 nega#'v (rze!mek nega#'v szoksmin#k vagy re1!exek$ ame!yek kiik#a#ha#)k. 8s
kiik#a#suk 1. !(-(se az$ hogy meg(r#s6k$ honnan is szrmaznak. ;ogy meg(r#s6k$ mik a
kiv!#) okaik$ visszany.!va kisgyermekkor%a$ amik e!ind'#o##k a nega#'v (rze!mek 1e&!7d(s(#$
(s amik 1e!n7## korunkra ha&!amoss #e##ek arra$ hogy 'gy vagy .gy nega#'vak !egy6nk.
*z e!veze# %enn6nke# a kora gyerekkori %e!!'#)dshoz. Ygye$ az# mond#uk kor%%an$
hogy a gtl s knyszer&t negat&v szoksmintk elidzje a destr#kt&v kritika. 2
des#ruk#'v kri#ika$ a nagy rom%o!). 2 des#ruk#'v kri#ika az em%eri %e!s7# -usz#'#&a a!a##omosan$
a k6!vi!g szmra (szrev(#!en6!. T%% szem(!yis(ge# s#ak a!$ -usz#'#o##ak e!$ #%%
n%ecs6!(s ese## !doza#u! a des#ruk#'v kri#ika eredm(nyek(n#$ min# amennyi# va!aha e!
#udnnk k(-ze!ni. 2 des#ruk#'v kri#ika #eh# a nagy gyi!kos. ,i(r# o!yan rossz ez+ 0os$ #ud&uk$
hogy a gyerekeknek csecsem7koruk%an nveked(s6k sorn e!emi sz6ks(g6k van a sz6!7i
szere#e#re (s e!ismer(sre. ?ok -szichi#er (s -szicho!)gus v(!em(nye szerin# a "eln'ttkori
szellemi betegsgek 1. sz%m* oka a szeretet megvonsa vagy a szeretet visszatartsa. Tud&uk$
hogy minden (r#(kes szem(!y$ mindazok$ akik 1on#osak a gyermek szmra$ nagy ha#ssa!
vannak a gyermekre. 2 gyermek I (ves korigS I (ves korig nem nagyon t#d klnbsget
tenni indokolt s indokolatlan kritika kztt. *z az# &e!en#i$ hogy %rmi#$ ami# a sz6!7 vagy
az id7se%% #es#v(r$ vagy egy id7se%% rokon$ %rmi#$ ami# egy nagy #ekin#(!y/$ (r#(kes (s
1on#os szem(!y mond a gyereknek$ az# 7 igaznak "ogadja el. 2 va!)sg #(nyszer/
(r#(ke!(s(nek 1ogad&a e!. ;a a mama az# mond&a: EQossz 1i. vagy.F$ vagy a -a-a$ hogy:
EPus#a vagy.F$ vagy ha va!aki az# mond&a: E0em vagy meg%'zha#).F$ va!aki az# mond&a:
E;6!ye vagy.F$ vagy hogy: Egye#!en vagy (s u#!a#os.F 2 gyermek nem rende!kezik azza! a
k(-ess(gge!$ hogy k6!n%s(ge# #egyen igaz (s va!)#!an !!'#s kz##. 2 gyermek igaznak
1ogad&a e!. ?zmra va!)sgnak. A kritika a tudat megkerlsvel egyenesen a tudatalattiba
kerl, ahol elrakt%rozdik. ?ok 1e!n7## m(g mindig azon nega#'v in1ormci)k a!a-&n (!$
ame!yek tudatalatti#%t be(rogramozt%k gyerekkor%an. 0a (s 1e!n7##1e&&e! mi# mondunk erre+
N!yasmi#$ hogy: E;# i!yen vagyok.F =agy: E,indig is i!yen vo!#am.F =an$ aki 'gy 1oga!maz:
EJsa!di vons. 2-nk is i!yen vo!#$ a gyerekei is i!yenek. =agy az anynk vo!# i!yen+F Ge h#
honnan &nnek ezek+ *zek egyike sem !ehe# csa!di vons. 2z (n gyerekkorom%an -!. a
sz6!eim neh(z anyagi he!yze#%e ker6!#ek. *z a v!sg igen nagy ha#ssa! vo!# r&uk. ;a sz)%a
ker6!#$ hogy venni k(ne va!ami#$ sz6!eim idegesek !e##ek$ (s az# mond#k: E0em engedhe#&6k
meg magunknak. 0incs r -(nz6nk. 0em engedhe#&6k meg.F 8s megmarad# ez a nincs<
men#a!i#s$ a Enem engedhe#&6k meg magunknakF men#a!i#s eg(sz (!e#6kre. 8n meg
1e!n7##em annak e!!en(re$ hogy soha nem #a-asz#a!#am meg a n(!k6!z(s#. 8s a !eg#%%
ese#%en maguk sem #a-asz#a!#k meg. 14<24 (v u#n m(g mindig az# mond&uk: E0em
engedhe#em meg$ nem engedhe#em meg magamnak.F ,er# #ov%%ra is .gy (!6nk$ azon
kri#ikus meg&egyz(sek a!a-&n$ ame!yeke# sz6!eink #e##ek. Pehe#$ hogy az "nk a-&a is az#
mond#a$ ami# az eny(m: ETe soha nem 1e&eze! %e semmi#. ?ose 1e&ezed %e$ ami# e!kezd#(!.
?ose 1e&ezed %e$ ami# e!kezd#(!:F =agy: EPus#a vagy. ?ose 1e&ezed %e$ ami# e!kezd#(!.F Tud&k$
mi!yen neh(z vo!# 1e!n7##korom%an %e1e&ezni va!ami#$ ami%e %e!ekezd#em+ 2hogy kze!ed#em
a 1e!ada# v(g(hez$ hir#e!en meg#or-an#am$ (s 6r6gye# keres#em arra$ hogy k(s!e!#essem a
%e1e&ez(s#.
2 2. #(nyez7$ ami nega#'v (rze!meke# 1e&!esz# %enn6nk: aS a szeretet hinya. Tud&uk$
hogy a gyermek szem(!yis(ge o!yan m(r#(k%en 1e&!7dik$ ami!yen min7s(g/ (s mennyis(g/
< 55 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
szere#e#e# ka- any&#)! (s a-&#)!. 1 az 1<hez az arny a szere#e# nagysga (s min7s(ge$
va!amin# az eg(szs(ges szem(!yis(g kz##. ' szeretet megvonsa vagy a szeretet hinya a
kivlt oka a felnttkori boldogtalansgnak s negativitsnak. 2z(r#$ hogy a gyermek .gy
(rezze$ va!)%an szere#ik$ a sz6!einek nagyon #uda#osnak ke!! !enni6k. 8s sa&nos sokunknak
o!yan sz6!eik vannak$ akik maguk is a sa&# sz6!eik !doza#ai vo!#ak. 2hogy egy 'r) mond#a:
E,indenki !doza#$ egy !doza# !doza#a.F ,indannyian !doza#ok !doza#ai vagyunk.
?z6!eink minden# meg#e##ek$ hogy &)! neve!&enek minke#. Ge 7k maguk is !doza#ok !doza#ai
vo!#ak.
2z(r#$ hogy egy gyermek .gy (rezze$ szere#ik$ 5 1e!#(#e! meg!(#e sz6ks(ges.
2z 1. 1e!#(#e! az$ hogy a sz#lk szeressk nmagkat. ;ogy szere#hess(k "nke#. 0e
1e!ed&6k$ sose adhatunk t$bb szeretetet m%soknak, mint amennyit magunk ir%nt rznk. ;a
nem szere#&6k magunka#$ nem szere#he#&6k gyermekeinke#. ;a egy kicsi# szere#&6k magunka#$
e%%7! a kicsi%7! ke!! adnunk a gyerekeinknek. ;a egy kicsi# szere#&6k magunka#$ de ez# a
kicsi# mind hzas#rsunknak ad&uk$ e!71ordu!$ hogy m(g ha akar&uk is$ gyerekeinknek nem &u#
a szere#e#%7!. ?z6!eink szere#ni akar#ak %enn6nke#$ m(gsem #ud#ak szere#e#e# adni nek6nk.
,i(r#+ ,er# 7k sem ka-#ak$ amikor gyerekek vo!#ak.
2 2. kve#e!m(ny az$ hogy a sz#lk szeressk egymst. 2hhoz$ hogy a gyermek
n%iza!omma! #e!ve n7&n 1e!$ (rezze$ hogy szere#ik$ hogy %iz#onsg%an van$ hogy v(dve van$
ahhoz o!yan krnyeze#re van sz6ks(ge$ aho! a sz6!7k szere#ik egyms#. ?emmi nem !ehe#
i&esz#7%% egy gyermek szmra$ min# egy o!yan csa!d%an (!ni$ aho! a sz6!7k 1o!y#on
veszekednek$ aho! a sz6!7k nem szere#ik egyms#$ aho! 1esz6!# a !(gkr. ,er# a gyermek
mindig ha&!amos arra$ hogy !doza## v!&(k. Qkia%!nak$ r6v!#enek$ (s a gyerek az# hiszi$
hogy a -a-a (s a mama veszeked(s(nek egyed6! 7 az oka. =o!# egy (rdekes ku#a#s. ,ive! sok
egysz6!7s csa!d van mana-sg$ a ku#a#s kimu#a##a$ hogy ha az egyik sz6!7 e!megy v!s
vagy k6!nk!#z(s mia##$ a msik sz6!7n(! marad) gyermek meg van gy7z7dve arr)!$ hogy a
msik sz6!7 az(r# men# e!$ mer# 7 e!kve#e## va!ami#. Mgen 1on#os$ hogy ha egy hzassg vagy
ka-cso!a# v(ge# (r$ (s az egyik 1(! e!#vozik$ az o##hon marad) sz6!7 .&ra (s .&ra e!ism(#e!&e
gyerekeinek$ hogy a ka-cso!a# megszakadsnak semmi kze sincs a gyerekekhez. *rr7! csak
mi #ehe#6nk. 8n (s a -a-a. =agy (n (s a mama. 2 gyerekek nem #ehe#nek r)!a. 2 gyereknek
ez# nagyon sokszor e! ke!! ism(#e!ni$ m'g .&ra %iz#onsg%an (rzi mag#. ,er# #erm(sze#esen a
gyereknek m(g mindig &o%%$ ha 1 sz6!7 szere#i$ aki szere#i$ min# hogy 2$ akik nem szere#ik
egyms#.
2 5. sz6ks(ges 1e!#(#e!$ ha nem !! 1enn szere#e#hiny$ az az$ hogy a sz#lknek
szeretni#k kell a gyereket. 2 sz6!7knek szere#ni6k ke!! a gyereke#. *z -ersze mag#)!
(r#e#7d7$ (s !ogikusan is hangzik. =a!)&%an nem az. 8s a !egneheze%% do!og minden em%er
szmra 1e!n7##1e&&e! m(g csak e!gondo!ni is: !ehe#s(ges$ hogy a sz6!eink nem szere#nek
minke#. 0em min#ha nem akar#ak vo!na. ?zere#ni akar#ak minke#$ az vo!# a sznd(kuk$ hogy
szeressenek %enn6nke#. Ge egyszer/en az(r#$ mer# -ro%!(mik vo!#ak egymssa!$ (s
mego!da#!an -ro%!(mik sa&# sz6!eikke!$ (s &## a h%or.$ az#n a v!sg$ do!gozniuk ke!!e##$
egy(% k#e!eze##s(geik vo!#ak$ egyszer/en nem vo!# ide&6k rnk. *z vo!# a -ro%!(ma. ?zere#ni
akar#ak$ de nem !!# m)d&uk%an. 2z egye#!en m)d&a$ hogy gyermek6nk va!)%an szeress6k$ ha
a sz%m%ra elegend' mennyisg+ s meg"elel' min'sg+ id't t$ltnk vele. *!egend7
mennyis(g/ (s meg1e!e!7 id7# #!#6nk ve!e. 0a-i 14 -erc nem e!(g. 2 gyerek annyira #ar#&a
mag# (r#(kesnek$ amennyi id7# a szmra !eg1on#osa%% em%erek ve!e e!#!#enek. ;a a
szmra !eg1on#osa%% em%erek$ a sz6!ei csak kis id7# #!#enek ve!e$ akkor arra a
kve#kez#e#(sre &u#$ hogy ennek oka kizr)!ag az 7 szem(!y(%en van$ hogy va!ami !(nyeges
nincs rend&(n ve!e$ (s ez(r# nem #!#enek #%% id7# ve!e. ' gyerek nem gondo!kodik
(sszer/en$ csak az rzelmeire hallgat. 2z# gondo!&a: ha a sz6!7 i## van$ szere# engem. ;a a
sz6!7 nincs ve!em$ akkor nem szere# engem.
< 5> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
;a 5 1e!#(#e! kz6! 1 vagy #%% #e!&es6!# gyermekkorunk%an$ a sz6!eink nem szere##(k
nmaguka#$ vagy nem szere##(k egyms#$ vagy %enn6nke# nem szere##ek$ mer# nem hagy#ak
id7# rnk$ %r nem sznd(kosan$ akkor megha#roz) (!m(ny6nk a des#ruk#'v kri#ikva!
ssze16gg(s%en az$ ami# .gy h'vnak: bnt#dat. 0os$ mi a %/n#uda#+ 2 %/n#uda# az# &e!en#i$
hogy Igy rezzk, nem rnk tIl sokat. ;onnan &n ez az (rz(s+ 2mikor %llandan
kritiz%lnak bennnket a nek6nk !eg1on#osa%% em%erek$ s k$zben nem ka(#uk meg a
sz%munkra szksges mennyisg+ szeretetet$ .gy (rezz6k$ nem soka# (r6nk. Ugy (rezz6k$
egyre kevese%%e# (r6nk. 2 %/n#uda# (rz(se -edig e!veze# az (r#(k#e!ens(g (rz(s(hez. 2z
(r#(k#e!ens(ghez. 2 %/n#uda#$ az (r#(k#e!ens(g (rz(se a !egs.!yosa%%$ !ega!a-ve#7%%
-ro%!(m&a a 24. szzadnak. 2z e!me%e#egs(gek 17 1orrsa. H7 1orrsa a ka-cso!a#ok
-ro%!(minak (s a -szichoszoma#ikus %e#egs(geknek is. 2 #rsada!munka# gy#r7 -ro%!(mk
17 1orrsa az (r#(k#e!ens(g m(!yen gykerez7 (rz(se$ me!y rendszerin# ki1e&ez(s# nyer a%%an a
gondo!a#%an vagy maga#ar#s%an$ hogy nem vagyok e!(g &). 0em vagyok e!(g &). 0em
vagyok e!(g &). Besz(!#6nk mr az n%ecs6!(sr7! (s annak 1on#ossgr)!. 2z n%ecs6!(s az#
&e!en#i: E?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam:F 2zok az
em%erek$ akik des#ruk#'v kri#ik%an n7##ek 1e!$ nemcsak nem szere#ik maguka#$ de .gy (rzik$
nem &)k senkinek (s semminek. 8s sok ese#%en nu#!a##)! szenvednek. Ry/!!ik maguka#.
Ry/!!ik vagy e!u#as'#&k nmaguka#$ ami !#ha#) a %esz(!ge#(seik%en$ (s meg1igye!he#7 a
ka-cso!a#aik%an is. 2kik gy/!!ik maguka#$ %r &) ka-cso!a#oka# akarnak msokka!$
egyszer/en nem k(-esek r. 2zok az em%erek$ akik .gy (rzik$ semmire sem &)k$ ez# mindig a
1e!sz'nre is hozzk. ,indig -ro%!(m&uk !esz.
,i a %/n#uda# 17 oka+ =a!)&%an honnan szrmazik a bnt#dat+ 2 %/n#uda# 5
nega#'v 1orrs%)! ered: negatv szl'k$ negatv hat%sok vagy negatv vall%s. *gyik a 5 kz6!.
,ind a 5 1e!haszn!&a a %/n#uda#o#$ de e!#(r7en. 2 sz6!7k (s egyes va!!si ha#a!mak 2 ok%)!.
2z egyik a b#ntets. 2 %/n#uda#o# meg%6n#e#(s6nkre haszn!&k. 2hogy nveksz6nk$ a
!egknnye%% m)d&a annak$ hogy meg%6n#essenek$ az$ hogy rossz (rz(s# ke!#enek %enn6nk.
?z6!eink .gy ke!#enek rossz (rz(s# %enn6nk$ hogy "izikailag vagy szban b%ntalmaznak
minke#. 2 %6n#e#(s nagyon &) m)d arra$ hogy e!(r&6k$ ami# akarunk. ;ogy rvegy6k az
em%ereke# arra$ hogy az# #egy(k$ ami# mi akarunk. 2 %/n#uda#ke!#(s a!ka!mazsnak msik
oka$ ha #uda#osan (!nek ve!e$ (s %izonyos szerveze#ek #uda#osan (!nek ve!e: az irnyts
megszerzse. 96!nsen az (rze!mi irny'#s(. ,er# ha (rze!mi!eg irny'#unk egy em%er#$ a
%/n#uda#ke!#(sse! mani-u!!ha#&uk vise!ked(s(#. ?ok szerveze# haszn!&a a %/n#uda#ke!#(s# az
irny'#s (s %e1o!yso!s eszkz(nek. ;a (rze!mi!eg e!(g er7sen %e1o!yso!unk egy em%er#$
megszerezhe#&6k a -(nz(#$ ra%o!ha#&uk az ide&(#$ !ek#e!ezhe#&6k$ kihaszn!ha#&uk er71orrsai#
s#%. ?ok szerveze# (! a %6n#e#(sse!$ a %/n#uda#ke!#(sse!. 2 &)#(konykodsok$ me!yeke# a
#(v(%en hirde#nek$ k6!nsen a rokkan#akka! ka-cso!a#osak$ gyerekekke!$ mozgss(r6!#ekke!$
a %/n#uda#ra (-'#enek. E,aga o!yan &)! (!$ (rezze mag# %/nsnek: ,er# ezek az em%erek
szenvednek. 96!d&n #eh# -(nz#$ az enyh'#i %/n#uda##: *gy kis id7re$ am'g az adakoz)k
kz## van.F 2 %/n#uda# #eh# !#a!nos.
>irt olyan elterjedt a bnt#datkelts+ *!7szr is az(r#$ mer# #%%(<kev(s%(
mindannyian b+n$snek rezzk magunkat. ,sodszor$ mer# sz6!eink is (!nek a
%/n#uda#ke!#(sse!. ,i(r# a!ka!mazza anynk a %/n#uda#ke!#(s#+ ,er# anynk a
b+ntudatkeltssel remekl tud ir%nytani minket. Mrny'#ani #ud minke# sokszor #e!e1onon is. 2
sz6!7k (!he#nek a %/n#uda#ke!#(sse! a gyermekeikke! szem%en$ mer# az 7 sz6!eik is a
%/n#uda#o# haszn!#k 1e!$ (s az v(k is. ,er# ez a !egknnye%%. ?emmi 1izikai er71esz'#(s.
*!(g egy #ekin#e#$ egy -i!!an#s$ (s az ha#ni 1og. 2z em%erek mindig a !egknnye%%e#
v!asz#&k. Higye!&6nk oda erre: Ryerekkorunk%an a krnyeze#6nk is %/n#uda#o# (%resz#e##
%enn6nk. ,a&dnem mindannyiunk%an. ,eg ke!! (r#eni6k$ hogy a %/n#uda# o!yan$ min# egy
1er#7z(s vagy egy nega#'v (rze!mi %ak#(rium$ ami %e1(szke!i mag# -szich(nk vagy
#uda#a!a##ink gyker(%e$ (s 1e!#masz#&a az sszes #%%i nega#'v (rze!me#: harago#$ gy/!!e#e#$
< 55 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
irigys(ge#$ keser/s(ge#$ csa!)do##sgo# (s 1(!e!me#$ k(#s(ge# (s a #%%i. P(#rehozza (s irny'#&a
minde#. Mgaz%)! .gy #udunk megsza%adu!ni e##7! a mag#)!$ ha ki/zz6k magunk%)! (s #e!&esen
kiir#&uk. 2 #ov%%iak%an ez# 1og&uk #enni.
,i%7! !!a-'#ha#&uk meg$ hogy va&on %/n#uda#%an neve!#ek<e minke#+ *z# a %/n#uda#
1e!n7##kori megnyi!vnu!snak nevezz6k. 2 bnt#dat felnttkori megnyilvn#lsa.
,eg!!a-'#ha#&uk$ ha e!!en7rizz6k$ mi minden(r# (rz6nk %/n#uda#o#.
2z 1. szm. megnyi!vnu!sa a %/n#uda#nak$ ha kisebbrend/sgi rzs#nk van. 2
kise%%rend/s(gi (rz(s a megnem"elels (rz(se (s a megnemrdemeltsg (rz(se. Ugy (rezz6k$
nem (rdeme!&6k meg$ hogy &) do!gok #r#(n&enek ve!6nk. ;a va!aki# des#ruk#'v kri#ikva!
neve!#ek 1e!$ %/n#uda#o# ke!#e##ek %enne$ ha k(s7%% sikereke# (r e!$ nagy er71esz'#(sek rn$
mindig ha&!ik arra$ hogy .gy (rezze: nem (rdem!i meg. *z# .gy nevezik$ hogy 1(!e!em a
siker#7!. 2 sikert'l val "lelem az oka annak$ hogy$ hogy azok az em%erek$ akik (r#(k#e!ennek
#ar#&k maguka#$ k(nye!me#!ens(ge# (reznek$ ha meg#a-asz#a!&k a siker#. Mgen 1esz6!#ek$ (s
k(nye!me#!en6! (rzik maguka#. ;a #.! nagy 1esz6!#s(g ke!e#kezik %enn6k$ rszoknak a
k%'#)szerre$ e!kezdenek inni$ n-usz#'#) #ev(kenys(g%e kezdenek$ (s re##ene#esen agg)dnak
amia##$ hogy va!aki ese#!eg ma&d ra&#aka-&a 7ke#. =a!aho! ez# o!vas#am: E;a o!yan &)! csin!ok
minden#$ mi(r# (rzem magam m(gis im-osz#ornak+F *z az$ ami# .gy h'vnak$ hogy im-osz#or
szindr)ma. Biz#osan (r#ek mr e! siker# va!ami%en$ (s az em%erek odamen#ek$ (s az# mond#k:
E"regem$ k!assz vo!#!:F 8s m(g ha re##ene#esen kem(nyen megdo!goz#ak is (r#e$ .gy (rez#(k$
hogy ra&#aka-#k 7ke#. Ugy (rez#(k$ mind&r# r 1ognak &nni$ hogy nem is vo!#ak o!yan &)k.
2z csak szerencse vo!#. Jsak a v(!e#!en m/ve. *z# szok#k mondani: EJsak v(!e#!en vo!#.
?zerencs(m vo!#. =a!)&%an az# sem #udom$ hogy #r#(nhe#e##.F ,inden# meg#esznek$ hogy
megsza%adu!&anak a siker#7!. 2 kise%%rend/s(gi (rz(s (s az (rdem#e!ens(g (rz(se mia##.
Pegy6nk #isz#%an ezze!:
2 %/n#uda# 2. 1e!n7##kori megnyi!vnu!sa: a destrktv nkritika. =an egy id(ze#. *gy
k!#7 'r&a va!aho!: E2kive! rossza# #esznek$ ahhoz a rossz vissza#(r.F 2z eg(szen kis gyerekek
A n(ha 2<5 (vesek A e!kezdik szidni maguka#. ?(r#ege#ik maguka#$ n(ha m(g meg is 6#ik (s
1izikai!ag %n#a!mazzk maguka#$ ha #.!kri#iz!&uk 7ke#. ,indig az# mondoga#&k: E0em
vagyok e!(g &).F =agy: E0em vagyok nagyon &).F 8s meg%6n#e#ik maguka#. 2 des#ruk#'v
nkri#ika #eh# va!)di #6ne#e a %/n#uda# (s a megnem1e!e!(s (rz(s(nek.
2 5.: ha a %/n#uda# !#a! knnyen manipllhatk vagynk. 2z em%erek 1e! #ud&k
(%resz#eni %enn6nk a %/n#uda#o#. 0agyon is knnyen. 2mi az# i!!e#i$ r&##6nk$ hogy k(#1(!e
#'-us. em%er van: a b+ntudatkelt' (s a b+ntudat"ogyaszt. *zek az em%erek va!ahogy mindig
vonzzk egyms#. 2 %/n#uda#ke!#7 szem(!y a %/n#uda#o# (%resz#7 sz6!7ve! azonos'#&a mag#.
,'g a %/n#uda#1ogyasz#) azza! a sz6!7ve! azonosu!$ akinek %/n#uda#a vo!#. 2 %/n#uda#ke!#7k
(s <1ogyasz#)k egymsra #a!!nak$ sz(-en kieg(sz'#ik egyms#$ (s egy6## 1e!neve!ik a
%/n#uda#ke!#7k (s <1ogyasz#)k .& nemzed(k(#. 9nnyen mani-u!!ha#)k vagyunk a
%/n#uda##a!. ,er# mr nagyon is hozzszok#unk. Qgz6!#. 2 17nk6nk %/n#uda#o# ke!#he#
%enn6nk. ,(g egy !(gik's(r7 is 1e!(%resz#he#i %/n#uda#unka#. 0agyon<nagyon vigyzzunk
h#:
2 %/n#uda# >. 1e!n7##kori megnyi!vnu!sa az$ hogy hasznljk. 2 %/n#uda#o# (s a
vdaskods# 1e!haszn!&uk. ,i(r#+ 0os$ az(r#$ mer# ve!6nk szem%en is 1e!haszn!#k. Dgy van
rend&(n. Tisz#ess(ges csere$ #isz#ess(ges 6z!e#. 0agy!e!k/en (!6nk a %/n#uda#ke!#(sse! (s a
vdda!. *z !esz msokka! va!) ka-cso!a#unk a!a-&a. ;a va!ami rosszu! megy$ !ecsa-unk r&uk.
Qg#n va!aki ms# hi%z#a#unk. Pro%!(ma ese#(n kr6!n(z6nk$ ki# !ehe# hi%z#a#ni (r#e.
=(gez#6nk egy (rdekes k's(r!e#e#: *gy re&#e## kamera seg'#s(g(ve!. 9(-ez#6nk egy &)kora
&(gr(#ege# a &rdn. ;o!o## nem vo!# o!yan hideg$ hogy 1agyha#o## vo!na$ de mi
oda1agyasz#o##uk a &ege#. 8s meg1igye!#6k$ hogyan reag!nak az arra s(#!) em%erek. 2z
em%erek &##ek$ r!(-#ek a &(g1o!#ra$ e!vesz#e##(k az egyens.!yuka#$ (s meg-erd6!#ek. *!s7
reakci)&uk az vo!#$ hogy .gy n(z#ek a hozz&uk !egkze!e%% !!)kra$ min#ha 1e! akarnk 1a!ni.
< 5I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
,in#ha r&uk haragudnnak. 9eres#ek va!aki#$ aki# hi%z#a#ha##ak. ;a 5<> m(#eres #vo!sg%an
nem !##ak senki#$ akkor visszanyer#(k az egyens.!yuka#$ seho! senki$ d6hsen %e!er.g#ak a
1!d%e$ #o--an#o##ak (s e!men#ek. ;ermszetes ha#lamunk van arra, hogy ha valami rosszul
megy, r$gt$n keresnk valakit, akit v%ddal illethetnk. 96!nsen$ ha gyerekkorunk%an
!!and)an vdo!#ak minke#.
2z 5. megnyi!vnu!s az$ ami# .gy neveznek: ldozati nyelv. Ygye$ em!(keznek m(g a
koncen#rci) #rv(ny(re+ ;ogy %rmire gondo!unk$ az megn7. ;a az !doza#i nye!ven
%esz(!6nk$ (!e#%en #ar#&uk a %/n#uda#o#. ,eger7s'#&6k$ #-!!&uk$ nvesz#&6k (s sza-or'#&uk. 2z
!doza#i nye!v ki1e&ez(se -!. a nem !ehe#. 0em #ehe#em$ nem !ehe#. 2mikor az# mond&uk:
E0em !ehe#$ nem #ehe#em$ nem !ehe#.F$ zenetet kldnk a tudatalattinkba. 2 #uda#a!a##i -edig
veszi$ hogy #ancs#a!anok$ ha#roza#!anok vagyunk. Teh# !doza#ok. 2mikor #(ny!eg #enni
akarunk va!ami#$ a #uda#a!a##ink vissza&#ssza sa&# vez(nyszavunka#$ (s az mond&a: E0em
#ehe#ed$ nem !ehe#.F 2 msik vez(nysz): musz&$ musz&. Msm(# gyeng(k vagyunk$ nem mi
irny'#unk. =an m(g 2 ki1e&ez(s az !doza#i nye!v%en$ amire oda ke!! 1igye!ni. 2z egyik az:
meg-r)%!om. ,eg-r)%!om. Brmi !esz$ meg-r)%!om. ,i# &e!en# az$ hogy meg-r)%!om+
;add ru!&am e! "nknek: 2z# &e!en#i: E0em 1og siker6!ni. 8s ez# e!7re megmondom neked$
#eh# nem hi%z#a#ha#sz a kudarc(r#.F 2z# mond&uk: EMgyekszem id7%en (rkezni$
meg-r)%!om. =a!)sz'n/!eg k(sni 1ogok$ de nem sz)!ha#sz egy sz)# sem$ hiszen csak az#
mond#am: meg-r)%!om.F Brmikor$ amikor va!aki az# mond&a: E,eg-r)%!om.F$ e!7re
men#ege#7zik a kudarc(r#. ;a e!megy6nk az orvoshoz$ aki #6ze#esen kivizsg! %enn6nke#$
v(g6! szem6nk%e n(z$ (s az# mond&a: E0os$ "n szrny/ !!a-o#%an van. Pega!%% 5 m/#(#re
!esz sz6ks(ge$ de azonna! k)rhz%a ke!! mennie. 9(sz csoda$ hogy m(g (!.F ,ire mi az#
mond&uk: EQem(!em$ &) munk# v(gez ma&d:F [ az# 1e!e!i: EMgyekszem.F ,i az$ hogy
igyekszik+ Xo%% !esz$ ha konzu!#!ok va!aki mssa! is. =agy az 6gyv(dn(!: mive! va!amive!
megvdo!#ak$ megk(rdezz6k az 6gyv(de#: E=!!a!&a a v(de!meme#+F 2z# mond&a:
E,eg-r)%!om.F ,i# mond 7 ezze!+ 2z# mond&a: E0(zze$ #anu!mnyoz#am az ese#e#$ (s
%izony nincs sok es(!y$ de az(r# e!v!!a!om$ meg-r)%!om.F Dgy -r)%!nak meg rvenni$ hogy
e!7re 1izess6nk. =an m(g n(hny sz)$ ami# nem haszn!ha#unk. Ge vissza#(rve a
meg-r)%!omra$ mond&uk ink%% ez#: meg#eszem vagy nem #eszem meg. 0em -edig:
meg-r)%!om. 2z 6z!e#i (!e#%en$ (s az 6z!e#i (!e# igen<igen ak#'v$ ha 1e!h'vunk va!aki#$ hogy
erre vagy arra megk(r&6k$ (s 7 az# mond&a: E,eg-r)%!om -(n#ekre e!in#(zni.F$ vagy
E,eg-r)%!om id7re megszerezni.F$ azonna! #ud&uk$ hogy !e akar rzni. 8s nincs sznd(k%an
%rmi# is #enni. 0e enged&6k meg senkinek a meg-r)%!om szvege#: 9z!&e: meg #ud&a<e
csin!ni vagy sem$ de garanci# akarunk: ;a sz6ks(ges$ m(g e! is megy6nk (r#e. ;a a v!asz:
meg-r)%!om$ az az# &e!en#i$ hogy !erznak minke#.
2 msik sz): a %rcsak. 2hogy mond&k: a %rcsak egy k'vnsg. =agy egy c(! A
er7%edo%s n(!k6!. Brcsak. ,i# &e!en# az$ hogy %rcsak+ 2 %rcsak az# &e!en#i$ hogy
E?zere#n(k e!(rni va!ami#$ de #udom$ hogy nem siker6!.F ;a az# mond&uk: EBrcsak
!e1ogyn(k:F ,i# &e!en# ez+ 9i nem mondo## szavakka! az#$ hogy ETudom: nem 1og menni.F 8s
mi(r# nem+ ,er# men#s(geink vannak az anyagcser(nkke!$ a gyomorsavunkka! ka-cso!a#%an
(s 'gy #ov%%. ,indig #a!!unk va!ami oko#$ va!ami men#s(ge#. EBrcsak !eszokn(k a cigir7!:F
EBrcsak 1risse%% !enn(k:F Brcsak$ %rcsak$ %rcsak. ,indig$ amikor %rcsakka! kezd6nk$
#elznk a tudatalattinknak$ hogy ez o!yasmi$ amir7! nem #ar#&uk !ehe#s(gesnek$ hogy e!(r&6k
vagy megszerezz6k. 2 #uda#a!a##i -ersze ezek u#n nem #ekin#i c(!nak$ (s nem ad energi#$
ind'#(ko#$ ha&#)er7# vagy vgya# a megva!)s'#shoz. Pegy6nk nagyon )va#osak az !doza#i
nye!vve!: Higye!&6nk az i!yenekre: igen$ deS E,eg#enn(m$ igen$ deSF =agy va!aki megk(r
va!amire$ (s az# mond&uk: EMgen$ deSF 2 de sz)cska egy(%k(n# a nagy rad'r. ;a va!aki az#
mond&a$ %izonyosan megnve!he#n( a &vede!m(# vagy az eredm(nyei#$ vagy &o%% em%er
!ehe#ne$ vagy %o!doga%%$ vagy !e1ogyha#na$ vagy %rmi ms#$ (s erre az# mond&uk: EMgen$
deSF$ ezze! egyszer/en kirad'roz#unk egy sor e!hangzo## !ehe#7s(ge#. 2z# az 6zene#e# k6!d&6k
< 5@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
a #uda#a!a##ink%a$ hogy E0em !ehe#s(ges. 0e er7!kd&: 0e ad& energi#: 0e ny.&#s seg'#s(ge# a
c(! megva!)s'#shoz:F
2zoka#$ akik bnt#datban nttek fel$ 5 #u!a&donsg vagy 5 megnyi!vnu!s &e!!emez.
2z 1.: a kise%%rend/s(gi (rz(s$ a!ka!ma#!ansg#uda#$ (s az az (rz(s$ hogy nem
(rdem!ik meg a &) do!goka#. Higye!&6nk ezekre:
2 2.: !!and)an szida!mazzk maguka#. Ges#ruk#'v nkri#ik# gyakoro!nak.
2 5.: 1e!haszn!&k a %/n#uda#o# magukka! (s msokka! szem%en.
2 >.: knnyen irny'#ha#)k a %/n#uda##a!.
5.: az !doza#i nye!v haszn!a#a.
Bogyan szabad#lhat#nk meg a bnt#dattl? (0em 1an#asz#ikus$ hogyan
#isz#u! ez a #%!a+ 0em 1an#asz#ikus$ hogy megin# 6res+ =an egy varzs1a!unk$ ami#
meg%i!!en#6nk$ amikor oda6!k arra az asz#a!ra.) ;ogyan sza%adu!ha#unk meg a %/n#uda##)!+
,egsza%adu!ni a %/n#uda##)!. Dme a 1o!yama#. =an n(hny nagyon 1on#os !(-(s.
2 !ege!s7$ a !eg1on#osa%%: lell&tani a destr#kt&v nkritikt. L!!'#suk !e a des#ruk#'v
nkri#ik#: ,s sz)va!: sose mond&unk des#ruk#'v nkri#ik# nmagunkr)!: 0e mond&unk: ,i
az a!a-sza%!y+ % tdatalatti igaznak "ogadja el mindazt, amit mondnk. ,in#ha -arancs
!enne. Jsak az# ke!! #enn6nk$ hogy ne mond&unk semmi o!ya# magunkr)!$ ami# nem k'vnunk$
hogy igaz !egyen. 0e mond&uk: E9v(r vagyok.F EHrad# vagyok.F 0e mond&uk: E0em
#ehe#em.F$ vagy hogy: E,eg ke!! #ennem.F 0e mond&unk semmi#$ hacsak nem akar&uk$ hogy
igaz !egyen: ,inden sz)#$ ami az# kve#i$ hogy (n$ a #uda#a!a##i -arancsk(n# 1og e!rak#rozni.
9iv(ve$ amikor az# mond&uk: %rcsak vagy meg-r)%!om. ;agy&unk 1e! a des#ruk#'v
nkri#ikva!: >indig pozit&van beszljnk mag#nkrl: E?zere#em magam: ?zere#em
magam: 8n meg#ehe#em: ,eg 1ogom #enni: 8n dn###em 'gy.F Ge soha az#$ hogy: E0em
!ehe#.F (s a #%%i.
2. az: #tas&ts#k vissza a bnt#datottal trtn manip#llst: 0e hagy&uk$ hogy
%/n#uda#ke!#(sse! mani-u!!&anak: ,er# minden a!ka!omma!$ amikor hagy&uk$ hogy
%/n#uda#o# ke!#senek %enn6nk$ na mi #r#(nik akkor+ ,eger7s'#&6k$ er7se%%( #essz6k a
%/n#uda# %e1o!yso!) ha#s# az (!e#6nk%en. Ryerekkorom%an egy o!yan csa!d%an n7##em 1e!$
ame!yre er7sen ha#o## a nega#'v va!!sos sze!!em. =a!)&%an az anym$ Ms#en !d&a szeg(ny#$
igen kem(ny %/n#uda#%an (!#$ (s 'gy a %/n#uda#ke!#(s mes#ere !e##. 0ekem (vek%e #e!!e##$ m'g
kihever#em. *!ve##em Bar%ar#$ aki szin#(n i!yen csa!d%)! &##$ 'gy az#n kzsen do!goz#uk
1e! a -ro%!(m#. =anS van egy gynyr/ v!aszunk. ;a va!ame!yik6nk vissza akar #(rni a
r(gi szokshoz$ az# mond&uk: EB/n#uda#o# akarsz (%resz#eni %ennem+ B/n#uda#o# akarsz
(%resz#eni %ennem+ Rynyr/:F ,ond&uk ez#: EB/n#uda#o# akarsz (%resz#eni %ennem+F (s
u#as'#suk vissza$ hogy az em%erek a %/n#uda##a! mani-u!!&anak:
2 5.: #tas&ts#k vissza a vdaskodst: 8s &e!en#s6k %e$ hogy mi sem 1ogunk (!ni ve!e:
,sokka! szem%en se haszn!&uk: ;agy&uk a gyerekeinknek is$ hogy az# mond&k: EYgye$
nem akarsz %/n#uda#o# (%resz#eni %ennem+F Msm(#e!&6k !!and)an: 0(ha$ ha az# mond&uk erre:
EGe igen.F$ az# 1e!e!ik: E0em 1og menni. T%%( nem 1og siker6!ni.F 2 %/n#uda# csak addig
m/kdik$ am'g nem #ud&uk$ hogy 1e!haszn!ha#&k ve!6nk szem%en.
*++% >)GO593.2.3 trvnye7
2 >. az$ ami# .gy nevez6nk: a megbocsts trvnye. 2z sszes kz6! a !eg1on#osa%%$
a !egkri#ikusa%% -on#$ az eg(sz szekci) !(nyege. 2 meg%ocs#s #rv(nye az# mond&a$ hogy
annyira vagy#nk lelkileg egszsgesek, amennyire kpesek vagy#nk megbocstani a
minket rt srelmekrt. 2 meg%ocs#sra va!) k(-ess(g6nk a ku!csa$ megha#roz)&a az
(!e#%en e!(r# sikereinknek. 2 msoknak va!) meg%ocs#s a b+ntudat kiiktat%s%nak
el'"elttele. 2 msoknak meg%ocs#s (s a m.!# s(re!meinek e!1e!ed(se az egye#!en 1on#os
megha#roz) #(nyez7&e annak$ hogy #e!&esen szuver(n$ &)! m/kd7 1e!n7##ek vagyunk vagy
sem. ,er# a vdaskodsra (s harag#ar#sra va!) ha&!am gyerekes (s -a#o!ogikus ha&!am$ ami
< 53 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
sok !e!ki %e#egs(g%en szenved7 em%er &e!!emz7&e. 2 haragrl val lemond%s$ a meg%ocs#s
k(-ess(ge az ismer#e#7&egye az igazn 1e!n7## em%ernek.
;a ez# igaznak vessz6k$ > #'-us van$ akiknek meg ke!! %ocs#anunk.
2z 1.: a szleink. Bocsssunk meg a sz6!einknek minden(r#$ amive! va!aha is
meg%n#o##ak: 2 ku#a#sok kimu#a##k$ hogy !eg#%% 1e!n7##kori -ro%!(mnk a%%)! szrmazik$
hogy nem vagyunk ha&!and)k vagy k(-esek meg%ocs#ani a sz6!einknek va!ami(r#$ amive!
meg%n#o##ak. 144 C<ig %ocsssunk meg nekik: Dr&uk meg$ #e!e1on!&unk$ mond&uk meg: 2z
is e!(g$ ha mi magunk #ud&uk$ de %ocsssunk meg a sz6!einknek:
2 2.: %ocsssunk meg msoknak: Bocsssunk meg mindenkinek: ,indenkinek$ aki
va!aha is meg%n#o## va!amive!: *gyszer/en 1e!e&#s6k e!: =an$ aki az# mond&a: E0em #udok
meg%ocs#ani az(r# a szrny/s(g(r#$ ami# ve!em #e##.F 0e 1e!ed&6k$ hogy a megbocsts
ma*imlisan ns rdek: Ygyanis a megbocstsnak a vilgon semmi kze nincs a msik
emberhez. 9izr)!ag a mi !e!ki nyuga!munkhoz (s !e!ki in#egri#sunkhoz van kze.
2 5.: %ocsssunk meg $nmagunknak: Bocsssunk meg minden gonosz$ (r#e!me#!en$
os#o%a$ h6!ye do!go#$ ami# va!aha #e##6nk: ,er# minden em%er kve#e## e! gonosz$ (r#e!me#!en$
os#o%a$ neve#s(ges do!goka#. Ge 144 C<ig %ocsssunk meg:
8s v(g6!$ az u#o!s) ezek kz6!$ ha e!kve##6nk va!ami#$ (s meg%n#o##unk va!aki#$
kr#nk bocs%natot #7!e: *!k(-ze!he#7$ hny (!e#e# nyomor'# meg (vr7! (vre az o!yan em%er$
akinek soha sincs e!(g %#orsga$ mersze$ !e!ki ere&e$ hogy az# mond&a: E0agyon sa&n!om.F
2z (!e#%en a !eg1on#osa%%$ hogy 1e!(-'#s6k &e!!em6nke#. ' jellem szilrdsga attl
fgg, mennyire vagy#nk kpesek szm#nkra nehz dolgokra. N!yan #e##ekre$ amelyekrl
t#dj#k, hogy helyesek. 2nnak e!!en(re$ hogy nehezek. 96!nsen$ ha (rze!mi!eg nehezek. 2z
.# a %/n#uda# megsz6n#e#(s(hez$ egy szuver(n$ sikeres szem(!yis(g 1e!(-'#(s(hez a
meg%ocs#son # veze#. Bocsssunk meg mindazoknak$ akikke! ka-cso!a#%an !!unk: 9or%%i
17nkeinknek$ %ar#ainknak$ akik meg%n#o##ak. He!e&#s6k e! a rosszu! siker6!# dn#(seinke#$ a
17nk#$ aki kir.go##: Bocsssunk meg sz6!einknek: Bocsssunk meg mindenkinek:
<e#lessznk ki az letnkben egy olyan hozz%%ll%st, amely visszautast#a a haragot
mindenkivel szemben: Msm(#e!gess6k .&ra (s .&ra: E,eg%ocs#ok neki vagy nekik. ,inden(r#.
,eg%ocs#ok neki minden(r#. ,eg%ocs#ok minden(r#.F 8s 1e!e&#s6k e!:
2 nega#'v (rze!mek#7! va!) megsza%adu!s ku!csa az$ hogy ne hrcoljnk magnkkal
semmi"le negativitst. 0e 1e!ed&(k: az egy mer7%en nz7 cse!ekede#: N!yan nz7k !ehe#6nk$
ami!yenek akarunk$ mer# a meg%ocs#s 1e!sza%ad'# %enn6nke# (s a msik em%er# is. 8s
garancia arra$ hogy gyors !(-#ekke! ha!ad&unk k(-ess(geink ki#e!&es'#(se 1e!(.
E'hhoz, hogy sikeres legyen, egy nnek jobbnak kell lennie a m#nkjban, mint
egy frfinak.F Ro!d 2. ,ayer (me&ir)
8. szekci
A vsz elhrtsa
(15:41)
8!e#6nk egyik !egnagyo%% c(!&a az$ hogy !e!ki!eg %(k(%en (!&6nk. Jsak kev(s em%er (!
a !e!ki nyuga!om !!a-o#%an$ mer# ez# nem #ar#&k o!yan c(!nak$ ame!y e!(gg( 1on#os. 8s ha
m(gis$ nem szen#e!nek e!(g id7# arra$ hogy meg(r#s(k: mi is !! kz#6k (s a nyuga!om kz##.
9or%%an %esz(!#6nk az egyik !egnagyo%% akad!yr)! vagy akad!y-rr)!$ me!yek a negat&v
szoksmintk. 2 "lelem a kudarctl s a visszautast%stl. *zek ha#a!mas mennyis(g/ !e!ki
nyuga!ma# ra%o!nak e!. Besz(!#6nk a b+ntudatr)! is. 2z alkalmatlans%g$ az rtktelensg (s a
megnemrdemeltsg rzsr7!. *zek is meg1osz#anak !e!ki %(k(nk#7!.
*%%en a szekci)%an -edig az u#o!s)$ ha .gy #e#szik$ ku!cse!emr7! %esz(!ek a nega#'v
(rze!mekke! ka-cso!a#%an$ ami# .gy nevez6nk: negat&v fantzia. 2 nega#'v 1an#zia ki1e&ez(s
a%%)! a sz(!es kr/ szakiroda!om%)! szrmazik$ ame!ye# a szzad e!e&(n ha!moz#ak 1e!.
< 5B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
He!1edez#(k$ hogy a nega#'v 1an#zia o!yan va!ami$ ami# mi magunk hozunk !(#re. 8s ami
ha#a!mas mennyis(g/ s#ressz# (s de-resszi)# okoz. 2 nega#'v 1an#zia flelmet breszt. 2
1(!e!em egyik !eg&o%% megha#rozsa A ami# mos#an%an ha!!o##am A az$ hogy a kpzeletben
lezajl tapasztalatok valsgosnak t/nnek. 2 1an#zi!# #a-asz#a!a#ok va!)dinak #/nnek. ,s
sz)va!: csak o!yan #a-asz#a!a#ok$ ame!yeke# a k(-ze!e#6nk%en$ a 1an#zinkka! 1orm!unk. 8s
#-reng6nk ra&#uk$ (s min(! #%%e# gondo!unk r&uk$ ann! va!)sgosa%%nak #/nnek. 0ekem 5
gyerekem van. 8s ha megengedem$ hogy megn(zzenek egy i&esz#7 1i!me#$ m(g ha k6zdenek is
e!!ene$ u#na .gy (rzik$ 1(!e!me#es 1igurk vannak az gyuk a!a##$ a szekr(ny%en (s minden6##.
,er# a 1an#zi!# #a-asz#a!a# va!)sgg v!ik. *gyszer a kis ,ichae! (m&k!) nem #udo## a!udni
a sa&# gy%an$ mer# meg vo!# gy7z7dve$ hogy szrnye#egek vannak %enne. ,i# nevez6nk
nega#'v 1an#zinak+ =an r egy msik szavunk is: az aggds. 2z agg)ds hosszan #ar#)
1(!e!em$ ami# a %izony#a!ansg okoz. 2z agg)ds a bizonytalansg okozta hosszan tart
flelem. ;ogy mi# &e!en# ez+ *z az# &e!en#i$ hogy ha meghozunk egy dn#(s#$ e!/zz6k az
agg)ds#. 0(hny (ve 1o!y# egy 1e!m(r(s$ ame!y%en sok ezer n7# (s 1(r1i# megk(rdez#ek arr)!$
mi mia## agg)d#ak e%%en az id7szak%an. *zeke# sszegy/&#ve meg#ud#k$ mi mia## agg)dnak
az em%erek. 2z aggoda!mak >4 C<a o!yasmi vo!#$ ami soha nem #r#(n# meg. *zek az
em%erek k(s7%% %e!##k$ hogy o!yasmi mia## agg)d#ak$ ami nem kve#keze## %e. H(!#ek$ hogy
e!k(snek$ vagy hogy e!vesz#ik !!suka#$ vagy hogy rosszu! a!aku! egy randev. vagy egy
ka-cso!a#. 2z aggoda!mak kve#kez7 54 C<a m.!#%(!i do!gokra vona#kozo##. 2miken mr
.gysem !ehe# v!#oz#a#ni. Tov%%i 12 C az eg(szs(gre vona#kozo##. 2 !eg#%% ese#%en -ersze
indoko!a#!anu!. 2z# hi##(k$ van va!ami komo!y %a&uk vagy %e#egs(g6k$ ami az#n nem
%izonyu!# igaznak. 2z em%erek aggoda!mainak 14 C<# a-r)sgok #e##(k ki. P!. !esz<e e!(g
a-r)&a a -arko!))r%a$ vagy hogy aS a szere!me 1e!h'v&a<e. ?z)va! ha#a!mas aggoda!mak. 2z
aggoda!maknak csak 3 C<a vo!# igazn !(nyeges do!ogra vona#koz). 8s ennek a 3 C<nak a
1e!(#$ vagyis > C<o# !#a!uk %e1o!yso!ha#a#!an do!gok okoz#k. 2zon agg)d#ak$ hogy va&on a
vrs 9'na !erohan&a<e 8szak<=ie#nmo#. 8s ehhez hason!)kon$ amive! ka-cso!a#%an az
em%erek .gysem #ehe#nek semmi#. =(geredm(ny%en a 1e!m(r(s kimu#a##a$ hogy !ega!%% BI
C<a mindannak$ ami mia## az em%erek agg)dnak$ az &e!en#(k#e!en$ sose kve#kezik %e. 0em
(rdemes agg)dni mia##a.
0onnan ered az aggds+ 2z agg)ds az agg)d) men#a!i#s%)! ered. ;a o!yan
csa!d%an n7##6nk 1e!$ ame!y%en a sz6!7k 1o!y#on agg)dnak va!ami mia##$ mi is
aggoda!maskod)k !esz6nk. *z egy 1e!#(#e!es re1!ex. P#&uk$ hogy agg)dnak$ o!yanok akarunk
!enni$ min# 7k$ mer# 7k a !eg1on#osa%% em%erek az (!e#6nk%en$ 'gy h# mi is agg)dunk. P##am
o!yan ><5 (ves gyerekeke#$ akik igazi aggoda!maskod)k. "ssze6!nek a #%%iekke!$ (s
agg)dnak$ m(g akkor is$ ha nincs mi(r#. ,er# a 1an#zi!# #a-asz#a!a#ok va!)dinak #/nnek.
2z a 1e!ada#unk$ hogy elzzk az aggdst. ?zere#n(k 2<5 #!e#e# adni$ ami#
haszn!ha#nak.
2z 1.$ ame!y mind kz# a !egn(-szer/%%$ a kve#kez7: >a csak a mnak lj: ,a csak
a mnak (!&: 0e agg)d& amia##$ mi !esz ho!na-: 0e agg)d& amia##$ mi !esz 1 (v m.!va vagy I
h)na- m.!va: T(gy meg minden#$ ami# #ehe#sz ezen a na-on: Teddy Qooseve!# az# mond#a
ezze! ka-cso!a#%an$ hogy: E;edd, amit tudsz, ott, ahol vagy, azzal, amid van, s a t$bbivel ne
t$r'd#:F Tedd$ ami# #udsz$ o##$ aho! vagy$ azza!$ amid van$ (s a #%%ive! ne #r7d&: ,a csak a
mnak (!&: 2zon agg)d&$ hogy #.!&uss a mai na-on: ,a csak a mva! #r7d&: 2hogy a Bi%!ia
mond&a: E;agy&uk a ho!na-o# magnak$ hiszen e!egend7 gondo# okoz a mai na-:F
*gy msik m)d&a az agg)ds !eszere!(s(nek$ (s (n magam #m(rdek kih'vssa!
n(z#em szem%e a -!ya1u#som sorn: 9sak a tnyekre figyeljnkE *z nagyon 1on#os. Jsak a
#(nyekre 1igye!&6nk: 0em a !#sz)!agos #(nyekre$ nem az e!k(-ze!# #(nyekre$ nem azokra$
ame!yek nyi!vnva!)nak #/nnek$ hanem csak a valdi tnyekre. L!dozzunk id7# a he!yze#
vizsg!a#ra$ (s #a!!&uk meg az 6gy%en a va!)di #(nyeke#: Q&##em$ hogy a !eg#%%
aggoda!om nyom%an e!-ro!og$ amin# e!(g #(nyre #esz6nk szer#. ;a az# ha!!&uk$ hogy va!aki
< >4 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
#e## va!ami# vagy nem #e## meg va!ami#$ 6z!e#i ka-cso!a#aink v!#ozsr)! vagy magn(!e#6nk
v!#ozsr)! ha!!unk$ der'#s6k ki$ h'v&uk 1e! az i!!e#7: ?zerezz6k %e a meg1e!e!7 (s -on#os
in1ormci)#$ hogy v!asz# ka-&unk$ (s az# #a-asz#a!&uk$ hogy a tnyek megszntetik az
aggd%st. 2 !eg#%% aggoda!maskod) em%er sokka! sz'vese%%en agg)dik$ min#sem id7#
!dozna r. ,egk(rdezn(: E,i is #r#(nik va!)&%an+F 9(rdezz6nk r$ #anu!mnyozzuk$
o!vassuk e! a sz6ks(ges anyagoka#$ n(zz6k a #(nyeke#: 2 !eg1on#osa%% kve#e!m(ny az 6z!e#i
siker (rdek(%en A de !#a!%an is$ az (!e# %rme!y #er6!e#(n A az$ hogy szerezz6k %e a
sz6ks(ges #(nyeke#$ hogy v!aszaink -on#osak !egyenek:
2 5. m)dszer az$ ami# (n aggoda!omrom%o!snak nevezek. 2z aggodalomrombols
ki1e&ez(s az egyik ha!!ga#)nk#)! szrmazik. 2z# mond#a$ ez az (rz(s sz) szerin# megmen#e##e
az 6z!e#(# (s a sze!!emi (-s(g(#. 2z sszes #echnika kz6! a !egegyszer/%%. N!yan$ min# egy
dinami#. > !(-(s%7! !!.
Teh# az 1. !(-(s: ;a va!ami nem hagy nyugodni %enn6nke#$ ha#rozzuk meg
vi!gosan$ 'rs%an: ;a#rozzuk meg vi!gosan$ 'rs%an: !&6nk !e$ szn&unk r id7#$ (s 'r&uk
!e: 1rjk le pontosan, mi az, ami miatt aggdnk. !&6nk !e$ (s 'r&uk !e: ez az$ ami mia##
agg)dom: 8s 'r&uk !e -on#osan a he!yze#e#$ .gy$ ahogyan !#&uk: 2z orvos#udomny az# !!'#&a$
hogy a -on#os diagn)zis 54 C<a a gy)gyu!snak. 2 -on#os diagn)zis az 'rs%e!i megha#rozs$
a gy)gyu!s 54 C<a. 0agyon 1on#os$ hogy ha n(ha .gy (rezz6k$ hogy a -ro%!(mnk
#.!sgosan ssze#e##$ egyszerre #%% -ro%!(mnk van$ ez az$ ami# .gy nevez6nk$ hogy
csokorhe!yze#. 2<5<> -ro%!(mnk van egyszerre. ;a 'rs%an vi!gosan megha#rozzuk$ ki
#ud&uk 'rni magunk%)!. 1$ 2$ 5$ >. ,er# e!71ordu!$ hogy sok a-r)%% -ro%!(ma egyszerre$ egy6##
aggasz# %enn6nke#$ (s n(ha e!(g megsz6n#e#n6nk az egyike#$ (s a #%%i mag#)! e!-ro!og.
N!yan is van$ hogy az egyik$ a -ro%!(macsokor egyike a !(nyeges$ (s a #%%i !(nyeg#e!en.
Teh# ha#rozzuk meg 'rs%an:
2 2.: ha mr vi!gosan megha#roz#uk$ (s ez a ku!cs$ ha#rozzuk meg a !ehe#7
!egrossza%% v(geredm(ny#: 0atrozzk meg a lehet legrosszabb vgeredmnyt: 9(rdezz6k
meg magunk#)!: E,i a !ehe#s(ges !egrossza%% do!og$ ami a he!yze# eredm(nyek(n# #r#(nhe#+
,i #r#(nne$ ha a !egrossza%% %ekve#kezne+F ;a#rozzuk meg a !ehe#7 !egrossza%%
eredm(ny#: *kkor (rdekes do!og #r#(nik. Q&v6nk$ hogy agg)dsunk%an aggoda!munka#
vagy szorongsunka# nem az esem(ny okozza. 0em az esem(ny aggasz# minke#. 2mi
%enn6nke# aggasz#$ az egy esem(ny e!7(rze#e. 8s a -szicho!)giai!ag ki1e&#e## e!!en!!s$
vgyakozs$ rem(ny$ ima$ hogy ne trtnjen meg. ;a -szicho!)giai!ag megha#rozzuk a
!ehe#7 !egrossza%% eredm(ny#$ m(g-edig 'rs%an$ (s az# mond&uk$ hogy a !ehe#7 !egrossza%%$
ami #r#(nhe#$ az azS$ (s konkre#iz!&uk$ (s !e'r&uk egy -a-'rra$ az# #a-asz#a!&uk$ hogy az
agg)ds e!#/nik. N!yan$ min#ha e!-ro!ogna$ amin# !e'r#uk a !ehe#7 !egrossza%% eredm(ny#.
' stressz abbl addik, hogy nem akar#nk szembeslni azzal, ami megtrtnhet. *rr7!
k(s7%% m(g %esz(!ni 1ogunk. *z a tagads -szicho!)giai &e!ens(ge. ,eg#agad&uk$ nem
ismer&6k e!. P!. van egy %eruhzsunk. 2mi egyre ki!#s#a!ana%% v!ik. ,eg ke!!
mondanunk$ mi a !egrossza%%$ ami a %eruhzssa! #r#(nhe#. 2 !egrossza%% az$ hogy
ra&#avesz#6nk. ;a kimond&uk$ hogy ra&#avesz#he#6nk$ hir#e!en megsz/nik az aggoda!munk$
mer# #ud&uk$ hogy megeshe#.
2 5. !(-(s$ de hadd #(r&ek vissza az e!7z7re$ a ka-cso!a#ainka# i!!e#7en: e!71ordu!$ hogy
egy ka-cso!a#unk %o!dog#a!an$ (s az# k(rdezz6k: E,i a !egrossza%%$ ami meg#r#(nhe#+F 2
!egrossza%%$ ami megeshe#$ az$ hogy e!vesz'#&6k a ka-cso!a#o#. ,egsz/nik a ka-cso!a#. He!
ke!! #enn6nk a k(rd(s#: EBe!e-usz#u!unk e%%e+F EBe!e-usz#u!unk a %eruhzs e!vesz#(s(%e+
=agy a munkahe!y e!vesz#(s(%e+ =agy a ka-cso!a# e!vesz#(s(%e+F 2 v!asz #erm(sze#esen:
E0em.F ,inden vesz#es(g%7! 1e! #udunk (-6!ni.
2 5. !(-(s$ a-ro-)$ sok em%er van$ aki se&#i$ hogy rkos %e#egs(g%en szenved$ de nem
1ordu! orvoshoz$ mer# nem akar&a #udni. 2 stressz $ ami# a nem #uds %izony#a!ansga okoz$
va!)&%an s.!yos%'#&a a %e#egs(g !e1o!ys#$ (s v(g6!$ amikor mr e! ke!! mennie az orvoshoz$
< >1 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
akkor mr nem !ehe# megmen#eni. 2 s#ressz$ ami# a szem%es6!(s#7! va!) 1(!e!em okoz$ #vo!
#ar#&a 7ke# az orvos#)!$ (s 'gy a m(g !ehe#s(ges gy)gyu!s#)! is.
2 5.: ha#rozzuk e!$ hogy e!1ogad&uk a !egrossza%%a#$ ha meg ke!! #r#(nnie:
0atrozzk el a legrosszabb el"ogadst, ha meg kell trtnnie: *z nem -assz'v$ (s nem
v(gze#szer/. ,ond&uk az#: E;a semmi# nem #ehe#ek$ (s ennek meg ke!! #r#(nnie$ e! 1ogom
1ogadni.F =an egy monds$ ami 'gy sz)!: E2mi nem gy)gy'#ha#)$ az# e! ke!! vise!ni.F 2mi nem
gy)gy'#ha#)$ az# e! ke!! vise!ni. ,ond&uk ez#: EX)$ ha ez #r#(nik$ e!1ogadom$ (s eszerin#
cse!ekszem. 0em 1ogom hagyni$ hogy meg#r&n. 0em -usz#u!ok %e!e.F
2 >. !(-(s: #egy6nk meg minden#$ hogy a !egrossza%%a# e!ker6!&6k: %zonnal tegy#nk
lpseket a legrosszabbnl jobb eredmnyrt: ,i# &e!en# ez+ *z az# &e!en#i$ e!1ogad&uk$ hogy
meg#r#(nhe#. 8s e!dn###6k$ hogy eszerin# cse!eksz6nk$ ha %ekve#kezik. Ge meg#esz6nk
minden#$ ami #7!6nk #e!ik$ hogy %iz#os'#suk: a !egrossza%% ne #r#(n&en meg: 2z 6z!e#i (!e#%en
ez# minimax mag%ns ana!'zisnek nevezik. 4inimaliz%l#uk a ma7im%lis megb%n%st. ,s
sz)va!: az# k(rdezz6k: E,i a !egrossza%%$ ami #r#(nhe#$ (s hogyan cskken#he#em a
maxim!is meg%ns#+F 2 minimax #echnika egy szenzci)s #echnika$ mive! ki#isz#'#&a a
1e&6nke#. 2z egyik !eg&o%% m)dszer a kve#kez7. T(ny!eg 6gyes m)dszer. =egy6nk egy
-a-'r!a-o#: ;ossz%an egy vona!$ keresz#%en -edig egy msik. 8s #!#s6k ki az o!da!#: *rre az
o!da!ra 'r&uk 1e!: PQ*$ e!n(z(s#$ ide az# 'r&uk: de1in'ci): =i!gos megha#rozsa annak$ ami
aggasz# %enn6nke#. *rre az o!da!ra 'r&uk 1e! az PQ*<#$ !ehe#7 !egrossza%% eredm(ny. 2z#n
'r&uk ide az 1.<#: *mia## agg)dom: -on#osan megha#rozom. 2z#n ide az#$ hogy mi a !ehe#7
!egrossza%% eredm(nye. 2<es: emia## agg)dom$ 2<es: !ehe#7 !egrossza%% eredm(ny s#%.
,inden a!ka!omma!$ amikor ez# e!v(gzik$ a -ro%!(ma e!-ro!og. 8s a !eg#%%$ -ersze$ nem
mind$ a !eg#%% s#ressz vagy 1esz6!#s(g megsz/nik$ 1e&6nk ki#isz#u!$ (s #isz#a 1e&&e!
ha#(konya%% a gondo!kods.
0os$ az u#o!s) -on# az agg)dssa! (s a nega#'v (rze!mekke! ka-cso!a#os k(rd(skr%en
az$ hogy mi az e!!enszer. >i az aggds ellenszere? 0a$ mi# gondo!nak+ *gyszer/en ez:
a hatrozott cselekvs. 2z agg)ds egye#!en va!)di e!!enszere a ha#rozo## cse!ekv(s.
,indaz$ ami hozzseg'# ahhoz a -on#hoz$ aho! ha#rozo##an cse!ekedhe#6nk$ vagy
?hakes-eare szavva! (!ve: EHegyverkezz 1e! a %a&ok r&va! szem%en$ (s ezze! !!'#sd meg:F
,inden$ ami hozzseg'# minke# a ha#rozo## cse!ekv(shez$ megsz6n#e#i az aggoda!ma#. ,i(r#+
2z(r#$ ami# helyettestsi t$rvnynek nevez6nk. ,em "oglalkozhatunk egy (roblm%val vagy
helyzettel, ha k$zben hat%rozottan cseleksznk a megold%s rdekben. 2gg)ds (s mego!ds
egyszerre nem !ehe#s(ges. 2z agg)ds ma&dnem mindig akkor !(- 1e!$ amikor #.! sok id7nk
van r. 2z agg)ds a nega#'v c(!ki#/z(s egyik 1orm&a. *m!(keznek a koncentr%ci
t$rvnyre+ ,indaz$ amire gondolunk, megn'. ,inden a!ka!omma!$ amikor agg)dunk$
vo!#ak(--en mi# csin!unk+ 2z# #a-asz#a!&uk$ hogy gondolkozunk$ %esz(!6nk$ #-reng6nk$
1an#zi!unk (--en arrl, amit nem akarunk. 2z elv%r%s t$rvnye az# mond&a$ hogy amit
elv%runk, az megvalsul. E2z$ ami#7! nagyon 1(!#em$ megva!)su!#F A ahogy X)% knyv(%en
!!. 2 vonz%s t$rvnye szerin# az uralkod gondolatainkkal $sszhangban lv' embereket s
k$rlmnyeket vonzzuk az letnkbe. 2 kve#kez7 ok%)! ki1o!y)!ag %esz(!6nk annyi# az
aggoda!omr)!. =annak em%erek$ akik soha nem agg)dnak semmi(r#. *z a m)dszer egy(%k(n#
A a lehet legrosszabb eredmny meghatrozsnak a m)dszere$ az aggoda!omrom%o!s A
szenzci)s m)dszer a dn#(shoza#a!%an is. ;a %e!eker6!6nk egy szi#uci)%a$ (s 'gy vagy .gy
dn#en6nk ke!! 1e!7!e$ az e!s7 k(rd(s a he!yze# 1e!m(r(se u#n: E,i a !egrossza%%$ ami
meg#r#(nhe#+F *m!(kszem a nagy Pau! Re#ire$ aki a vi!g egyik !eggazdaga%% em%ere vo!#.
2z# mond#a$ hogy ez# a m)dszer#$ a !ehe#7 !egrossza%% !ehe#7s(g megha#rozs# 7 min#
dn#(shoza#a!i m)dszer# a!ka!maz#a minden egyes 6z!e#(nek !e%onyo!'#s%an. ,ie!7##
%rmi%en dn### vo!na$ megn(z#e$ mi a !egrossza%%$ ami meg#r#(nhe#$ (s %iz#os'#o##a$ hogy
az ne #r#(n&en meg. ;a#rozzk e! mos# azonna!$ hogy kiir#&k az aggoda!maskods#: 2
1an#zi!# #a-asz#a!a#oka#$ ame!yek va!)dinak #/nnek. ;ogy meg#r#(nhe#7nek 1ogad&k e! a
< >2 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
!ehe#7 !egrossza%% eredm(ny#$ (s azonna! kezd&(k e! meg#enni mindaz#$ ami "nk#7! #e!ik$
hogy ha#rozo##an cse!ekedhessenek: 2z agg)ds# okoz) szi#uci)k kiik#a#sra. *z a m)d&a
annak$ hogy v(g!eg kik6sz%!&6k A !egrossza%%k(n# A nega#'v (rze!meinke#.
E'z ember magval hordozza sikert vagy k#darct, amely nem a kls
krlmnyek fggvnye.F Qa!1 =a!d Train
=. szekci
A sikerre val%
bellt%ds
(2B:4>)
,indaz$ ami# e!(r#6nk vagy a &v7%en e!(r6nk$ az agyunk%an v(g%emen7 1o!yama#ok
eredm(nye. *z az egyik !egd%%ene#ese%% e!m(!e#$ ami# eddig 1e!1edez#em$ ami# va!aha %rki
is 1e!1edeze##. 2!a-ve#7 m)don megv%ltoztathat#uk letnk kls' k$rlmnyeit bels'
magatart%sunk megv%ltoztat%s%val$ ahogy Wi!!iam Xames mond#a.
Besz(!#6nk mr a k6!n%z7 #rv(nyekr7!. 2 hi# #rv(ny(r7!$ hogy a hi# mik(n#
%e1o!yso!&a a va!)sgo#$ (s hogy a vi!go# kizr)!ag o!yannak !#&uk$ ami!yennek hinni
akar&uk. A hit alakt#a a vals%g tnyeit. 2mi# egy 1(r1i #isz#a sz'v%7! hisz$ vagy ami# egy n7
#isz#a sz'v%7! hisz$ az .gy is van. Tud&uk az# is$ hogy a meg"elels t$rvnye szerint kls'
vil%gunk mindig $sszhangban van a bels' vil%gunkkal. *z az# &e!en#i$ hogy a %e!s7
vi!gunk%an va!ami mindig megegyezik a k6!s7 vi!gunk do!gaiva!. 2 nagy *mer# Hox az#
mond#a$ amikor a !e!ki egyen(r#(kr7! %esz(!#$ hogy k6!s7 vi!gunk%an mindennek van egy
!e!ki meg1e!e!7&e. 2mi# k6!s7 vi!gunk%an meg akarunk v!#oz#a#ni$ annak e!7szr a !e!ki
meg1e!e!7&(# ke!! #a!ak'#anunk. 2 vonz%s t$rvnye az# mond&a$ hogy ami %llandan
"oglalkoztat minket, ami a "e#nkben #%r, azt magunkhoz vonzzuk. ;ogy ura!kod) gondo!a#aink
energia<er7#ere# hoznak !(#re$ ami a szmunkra sz6ks(ges do!goka# hozznk vonzza.
2 kve#kez7k mia## em!'#em ez#. ?okak%an 1e!mer6!: hogyan &u#nak &o%% !!shoz$
&o%% ka-cso!a#okhoz$ hogyan szerzik %e a meg1e!e!7 in1ormci)ka# vagy a meg1e!e!7 #uds#+
*mia## nem ke!! nyug#a!ankodnunk. Jsak kris#!y#isz#n !#nunk ke!!$ hogy mi# akarunk$ (s
%e!eker6!6nk az egye#emes !e!ki #rv(nyek ram!a#%a. 8s minden# megka-unk ma&d$ amire
sz6ks(g6nk van. Ugy$ ahogyan sz6ks(g6nk van r. 2kkor$ amikor. 8s -on#osan a%%an a
1orm%an.
*m!(keznek r$ hogy az e!7z7ek%en mr soka# %esz(!#6nk az (nk(-r7!. 2z# mond#uk$
hogy az nkp a %e!s7 hi#nek az a ha!maza$ ami megha#roz minden#$ ami ve!6nk #r#(nik.
2z (nk(- mindazoknak az in1ormci)knak a v(geredm(nye$ az sszegz(se$ ami# va!aha
magunkr)! (s a k6!vi!gr)! szerez#6nk. 8s ami# igaznak hi##6nk. ,indez az (nk(- r(sze !esz$
(s kia!aku! az ennek meg1e!e!7 %e!s7 mechanizmus$ ami megha#rozza az#$ hogy mi #r#(nik
ve!6nk. *z az# &e!en#i$ hogy minden v%ltoz%s az nk(ben bek$vetkezett v%ltoz%ssal kezd'dik.
2 v!#ozs azza! kezd7dik$ hogy Ij informcika# szerz6nk %e$ amik megvltoztatjk a
hitnket. Jsakhogy nincs ann! neheze%%$ min# a hi#e# megv!#oz#a#ni$ mive! a hi#6nkhz
ragaszkodunk a !egink%%. Pedig ha&!and)sgo# ke!! mu#a#nunk nkor!#oz) hi#6nk 1e!adsra.
;a&!and)sgo# ke!! mu#a#nunk r$ hogy 7szin#(n szem!(!&6k hi#6nke#. *m!(keznek r$ amikor
az nismere#r7! %esz(!#6nk. Tegy6k 1e! a k(rd(s#: va&on ezek a hi#ek minke# szo!g!nak+ *z az$
ami# #(ny!eg szere#n(k+ =a!)%an ez# akarom (n csin!ni+ *z a !eg#%%$ ami# e!(rhe#ek+ ;a
megk(rd7&e!ezz6k a hi#6nke#$ megv!#oz#a#&uk az (nk(-6nke#.
2z .& in1ormci)k %e1ogadsva! egy .& (nk(- a!aku!ha# ki. *z mr egy .& 1oga!om. 2
va!amiv( v!s -szicho!)gi&a. 2 va!amiv( v!s -szicho!)gi&a szerin# mindannyian az
lland s "olyamatos vltozs llapotban vagynk. 2z (nk(-6nk (s a hi#6nk !!and)an
v!#ozik. P!. amikor gyerekek vo!#unk$ kia!aku!# egy k(-6nk a 1e!n7##ek vi!gr)!.
< >5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
Tin(dzserkor%an mr ms vo!#. 2 24<as (veink%en megin# ms k(- a!aku!# ki$ (s ahogy az
(vek #e!#ek$ .gy v!#ozo## a hi#6nk (s az (nk(-6nk$ az eg(sz (!e#szem!(!e#6nk$ a vi!gr)!
a!ko#o## k(-6nk. Teh# %enne vagyunk egy 1o!yama#%an$ a va!amiv( v!s 1o!yama#%an.
N!yan ez$ akr azS az e!ve#e## mag. >llandan, meg%ll%s nlkl "orm%ldunk, v%ltozunk,
"e#l'dnk, de mindig az uralkod cl ir%ny%ba. ?gy"olyt%ban abba az ir%nyba haladunk,
amire ((en akkor a legintenzvebben gondolunk. P!. az a!koho! vagy a k%'#)szer ra%&air)!
ugyan.gy e!mondha#)$ hogy a sa&# ura!kod) c(!&uk irny%a ha!adnak sz6n#e!en6!. [k erre
gondo!nak a !egin#enz've%%en.
2mennyi%en gyors 1e&!7d(s# akarunk e!(rni$ vilgos clokkal kell rendelkeznnk.
;a#rozo## ke!! #enn6nk 7ke#. *gy1o!y#%an csak arra ke!! ssz-on#os'#anunk$ (s ki ke!!
#ar#anunk me!!e##6k. Ryakran #a!!kozunk o!yanokka!$ akik mr 1ia#a!on sikeresek. *zekr7! az
em%erekr7! mindig kider6!$ hogy megsz!!o##ak. ,r &) hossz. ide&e egy %izonyos #er6!e#
1og!a!koz#a#&a 7ke#$ ki#ar#)an. ,'g ugyanakkor msok !ehe#nek &)va! rege%%ek$ soha nem
(r#ek e! eredm(nyeke#. ,er# semmi sem 1og!a!koz#a##a 7ke# in#enz'ven.
2 va!amiv( v!snak & akad%lya van.
2z 1.<# .gy h'v&k$ hogy homeosztzis. 2 homeosz#zis az !!and)sg u#ni vgy. *z
az em%eri !(!ek #erm(sze#es vgya$ amive! ragaszkodik egy m.!#%e!i !!a-o#hoz. 2zaz
szere#n(nk 1enn#ar#ani egy s#a#us \uo#. *zek az em%erek$ akik az# mond&k: mindig is 'gy
csin!#uk$ mos# is 'gy csin!&uk (s a #%%i$ (s a #%%i. ,indenk(--en r(sen ke!! !enn6nk a
homeosz#zissa!$ mer# e!(g knnyen e!71ordu!ha#$ hogy merevv( (s ruga!ma#!ann #eszi
gondo!kodsunka#.
2 msik az .n. pszichoszklerzis. 2 -szichoszk!er)zis nem ms$ min# a maga#ar#s
megmereved(se. =ise!ked(s6nk megmereved(se. 2 -szichoszk!ero#ikus em%erek megrgz6!#
e!k(-ze!(seke# a!ak'#anak ki. *zek az e!k(-ze!(sek -edig szigor. ha&#ha#a#!ansghoz veze#nek.
,indke##7 az# eredm(nyezi$ hogy megrekednk a kom"ortzn%ban. Tud&uk$ hogy az em%eri
vise!ked(s #erm(sze#es #endenci&a$ hogy egy %izonyos m)don e!kezd6nk csin!ni va!ami#$
az#n megreked6nk a kom1or#z)n%an. ,(g akkor is ha&!amosak vagyunk i## megrekedni$ ha a
he!yze# nem #esz %o!dogg. ;a egy!#a!n nem vagyunk mege!(gedve ve!e. Pegyen az
%rmi!yen ka-cso!a# vagy munkahe!yi szi#uci). 96zden6nk ke!! ez e!!en$ mer# ha a
kom1or#z)n%an reked6nk$ minden rutinn% v%lhat. 8s az# mond&k$ hogy a ru#in maga a ha!!$
maga a v(g. Az megszntet minden s(ontaneit%st. *gy ki#a-oso## sv(nyen ha!adunk$ csakis a
megszoko## ker(kvgs%an$ ahonnan egyszer/en nem #udunk kiker6!ni. ]risi vesz(!yeke# re&#
ez mag%an$ mer# #rsada!munk%an az em%erek nagy #%%s(ge A #erm(sze#(n(! 1ogva A
ha&!amos megrekedni a kom1or#z)n%an. ;ihe#e#!en csknyss(gge! ragaszkodik a s#a#us
\uo&hoz. ,aga#ar#sa$ vise!ked(se merevv( v!ik. 2zok$ akik %e!eker6!nek e%%e a csa-d%a$
k(-#e!enek kiker6!ni %e!7!e. ;i%a rossz nekik.
0os$ mindez e!veze# %enn6nke# ahhoz a $ meghatroz erhz$ ami az letnkben
trtnteket irny&tja.
2z 1.: a szere#e# ha#a!ma. 2 szere#e# ha#a!ma 1orm!&a$ a!ak'#&a a szem(!yis(g6nke# (s a
sorsunka#. 2 szere#e# ha#a!ma az# &e!en#i$ hogy mindent azrt csin%lunk, hogy szeretetet
ka(#unk, vagy (tol#uk a szeretet hi%ny%t. 2 kor%%iak%an mr %esz(!#6nk r)!a$ hogy a
gyermek szem(!yis(g(# a ka-o## szere#e# mennyis(ge (s min7s(ge 1orm!&a. 8s hogy a
1e!n7##kori kon1!ik#usok a szere#e# hiny%)! erednek$ ami# neve!ked(s6nk 1o!yamn sz6!eink
vagy msok nem ad#ak meg nek6nk.
2 msik i!yen megha#roz) er7: a %e1o!ys ha#a!ma. *z az$ ami eg(sz (!e#6nk
1o!yamn ha#ssa! van rnk. 8s az ere&e hihe#e#!en6! nagy. ;ogy mi(r# van ez 'gy+ ,er# mr
sz6!e#(s6nk -i!!ana#%an$ s7# gyakran e!71ordu!$ hogy mr a sz6!e#(s6nk e!7## is a %e1o!ys
ha#a!ma 1orm! minke#. 4inden gondolat, ami meg"ordul a "e#nkben, ak%rmi, amit hallunk,
amit l%tunk, rintnk, zlelnk, szagolunk, a vil%gon minden, ami valami mdon hat r%nk,
be"oly%ssal van egsz szemlyisgnkre. Hoga!mazha#&uk 'gy: minden fontos, minden
< >> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
szm&t. 96!nsen 1e!n7##kor%an (rdekes ez$ akkor #uda#os'#suk$ hogy minden 1on#os$ minden
szm'#: 2 s#a#isz#ikk szerin# egy amerikai #!ag%an 24<25 )r# #!# e! a #e!ev'zi) me!!e##
he#en#e. 2z id7se%% !!am-o!grok na-on#a kr6!%e!6! @ )r# n(zik a #(v(#. 2z #!agamerikai
gyerek -edig na-i 5<> )r#. *zze! szem%en az amerikai nagyv!!a!a#ok igazga#)i he#en#e a!ig
><5 )r# #!#enek a #e!ev'zi) me!!e##. ;add #egyek 1e! egy egyszer/ k(rd(s#: ,i# gondo!nak:
van<e ssze16gg(s akz##$ hogy va!aki hny )r# n(z na-on#a #e!ev'zi)#$ (s hogy mi!yen
sikeres az (!e#%en+ Rondo!&k$ hogy azok az sz#nz7 ha#sok$ a knyvek$ az .&sgok$ a
#an1o!yamok$ az em%erek$ a #(v(m/sorok (s a #%%i$ amike# o!vasunk$ n(z6nk$ ha!!ga#unk az
(vek hossz. 1o!yamn$ sz)va!$ mi# gondo!nak$ va&on mindezek %e1o!yssa! vannak<e a
&v7nkre+ *nged&(k meg$ hogy v!aszo!&ak: ,inden szm'#$ minden 1on#os. Ge 1e! ke!!
#enn6nk magunknak egy k(rd(s#. 8vekke! eze!7## meg#anu!#am. 2 k(rd(s a kve#kez7: E,i#
akarok az (!e##7!+F ;a erre a k(rd(sre ha#rozo## v!asz# #udunk adni$ akkor kr6!n(zhe#6nk a
vi!g%an$ (s e! #ud&uk dn#eni$ hogy mi a &) (s mi a rossz nek6nk. ,i# &e!en# ez+ *gyszer/.
,indaz$ ami a1e!( #ere!$ ami# e! akarunk (rni$ az &). Ygyanakkor mindaz$ ami a##)! e!#vo!'#
minke#$ az rossz. Ge minden szm'#.
=an egy &) %ar#om$ aki szin#e !!and)an 1ogy)k.r# #ar#o##. 8s (rdekes m)don
gyakran ra&#aka-#am$ hogy s6#em(ny# eszik. 0(ha e!71ordu!#$ hogy 2 s6#em(ny# is %evgo##.
*gyszer az# mond#am neki: E2z# hi##em$ hogy 1ogy)k.rzo!. 9izr)!ag gy6m!cs# (s
z!ds(geke# esze!. 0em hiz!a!) do!goka#.F 2z# 1e!e!#e: EPersze.F *rre (n: E0a (s a s6#em(ny+F
,ire 7: E2z nem szm'#.F Tud&k$ hnyan vannak$ akik es#(nk(n# 5<> )r# 6!nek a #(v(
me!!e##$ a sikerr7! !modoznak$ (s kz%en csak a k(-reg(nyeke# o!vasga#&k vagy a
s-or#rova#o#$ vagy egy!#a!n semmi#+ *se#!eg rdi)# ha!!ga#nak. 0em haszn!&k semmire az
ide&6ke#$ az agyuka#$ (s kz%en sikeresek akarnak !enni. 2mikor megk(rdezem: E,i(r#
-azaro!&k az ide&6ke#+F$ az# 1e!e!ik: E2z nem szm'#.F Ge sa&nos$ ez nem 'gy van. 2z (!e#%en
minden szm'#:
,indez e!veze# minke# n(hny .& #rv(nyhez$ amir7! mos# sz) !esz.
*+$% 3=54.3 trvnye7
2z 1. #rv(ny: a szoks trvnye. *zek is !e!ki #rv(nyek. 2 szoks #rv(nye nagyon
hason!) a #ehe#e#!ens(g #rv(ny(hez. * szerin# a #rv(ny szerin# a nyuga!om%an !(v7 #es#
nyuga!om%an is marad$ hacsak nem ha# r egy k6!s7 er7$ ami mozgs%a hozza$ (s 'gy is #ar#&a
addig$ am'g egy .&a%% k6!s7 er7 nem ha# r$ (s !e nem !!'#&a. 2 szoks #rv(nye #eh# az#
mond&a ki$ hogy ha a ha#rozo## dn#(sk(szs(g nincs meg %enn6nk$ hogy v!#oz#assunk az
(!e#6nkn$ #erm(sze#es ha&!amunk szerin# #ov%%ra is megmaradunk az addigi$ megszoko##
.#on. *gy id7%eosz#ssa! 1og!a!koz) szak(r#7 szerin#: min(! #%%e# 1og!a!kozunk egy do!ogga!$
ann! #%%e# hozunk ki nmagunk%)!. Teh# meg ke!! #udnunk$ mi re&!ik %enn6nk. 8s 1e! ke!!
#enn6nk a k(rd(s# magunknak: mi az$ ami# szere#n(nk+ Tov%%ra is ugyanazon a %izony#a!an
.#on 1ogunk ha!adni$ eg(szen addig$ am'g nem #esz6nk konkr(# (s ha#rozo## !(-(seke# a
v!#ozsra.
2 kve#kez7 #rv(ny$ amir7! sz) !esz: az (rze!em #rv(nye. Ge mie!7## %e!ekezden(nk
ennek #rgya!s%a$ hadd mond&am e!$ hogy cse!ekede#eink B5 C<# szoks%)! csin!&uk. A
sikeres s sikertelen emberek k$z$tt az a kl$nbsg, hogy a sikereseknek sikeres szoksaik
vannak, a sikerteleneknek pedig sikertelenek. =egy6nk egy -(!d#: 0yi!vn mindannyian
ha!!o##k mr az# a monds#: E9i korn ke!$ aranya# !e!.F ;# igen. ,i# gondo!nak$ mi(r# van
az$ hogy a !eg#%% sikeres em%er korn ke! 1e!+ 2min# na--a! van$ 7k 1e!ke!nek. *z a korai
1e!ke!(s korai !e1ekv(sre k(sz#e#i 7ke#. ,ive! az es#(ke# 1rad#sguk mia## nem #udnk
-roduk#'van kihaszn!ni. Teh# az# !#&uk$ hogy a sikeres n7k (s a sikeres 1(r1iak korn ke!nek
1e! (s korn 1ekszenek$ vagyis sikeres szoksuk van. ,i(r# van$ hogy !eg#%%en nem ke!nek (s
nem 1ekszenek korn+ ,er# #.!sgosan !us#k. T.!sgosan 1egye!meze#!enek. 0incs o!yan
c(!&uk$ ami# e! akarnak (rni. *gyszer/en nincsenek sikeres szoksaik. 2 siker B5 C<# az
< >5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
ha#rozza meg$ hogy mi!yen szoksoka# a!ak'#o##unk ki. ;a &)k a szoksaink$ szin#e %iz#os$
hogy sikeresek !esz6nk.
*+<% ;-=)6)> trvnye7
T(r&6nk vissza az rzelem trvnyre: *z az# mond&a ki$ hogy minden dn#(s$ ami#
hozunk$ az (rze!men a!a-u!. ?zin#e mr kzhe!y. Ryakran mondoga#&uk$ hogy az em%er B4 C<
%an (rze!mi$ 14 C<%an !ogikus. 2z egyik !egnagyo%% 1e!1edez(s$ ami# a ku#a#saim 1o!yamn
#e##em$ hogy az em%er 144 C<%an emocion!is. ,(g csak nem is BB C<%an. ,inden egyes
dn#(s$ ami# meghozunk$ (rze!mi dn#(s. ;a va!aki az# mond&a$ hogy ez a !ogikus dn#(s$ az
az# &e!en#i$ hogy m(g #%% (rze!me# visz a%%a a dn#(s%e. 2kkor is$ ha az !ogikusnak hangzik.
2z (rze!em #rv(nye szerin# minden dn#(s$ ami# hozunk$ (rze!mi dn#(s. ,(g az# is
kimond&a$ hogy az er7se%% (rze!em mindig ura!kodik a gyeng(%% (rze!men. Teh# az er7se%%
(rze!em ura!kodik a gyeng(%% (rze!men. ;a va!ame!yik (rze!em er7se%%$ akkor az !esz a
dominns (rze!em$ (s az ha#rozza meg cse!ekede#einke#. ,inden cse!ekede#6nke# az az
(rze!em ha#rozza meg$ ami akkor az ura!kod). 2krmi !ehe# az er7se%% (rze!em. ;a az (--en
a 1(!e!em$ akkor a 1(!e!em ura!&a #e##einke#. ;a az a vgy$ akkor a vgy ura!&a
cse!ekede#einke#. A & leg"ontosabb rzelem, ami egyszerre van meg bennnk, s "olyton kzd
egym%ssal, az a "lelem s a v%gy. L!!and) k6zde!em 1o!yik$ ami v(gigk's(ri eg(sz (!e#6nke#.
2 1(!e!mek vissza#ar#anak$ a vgyak e!7re !knek. ;ogy %i!!en#s6k ki az egyens.!y#$ hogy a
vgyaink nyom&anak #%%e# a !a#%a+ *z ro--an# egyszer/. 2 koncen#rci) #rv(ny(ve!.
L!!and)an arra ke!! gondo!nunk$ ami# akarunk. 9i#ar#)an (s kve#keze#esen csakis a
vgyainkra ssz-on#os'#suk a 1igye!m6nke#: ?zin#e minden idegsz!unkka! erre
koncen#r!&unk: 8s ahogy kor%%an mond#uk: 1(!e!m6nk 1okoza#osan megsz/nik. Ge %rmire
gondo!unk is$ !egyen akr az a 1(!e!em$ akr a vgy$ mindegy. 2z a !eg1on#osa%%$ hogy az
(rze!em #rv(nye ha#rozza meg #e##einke#$ (s a #e##eink ha#rozzk meg az eredm(nyeinke#.
*+A% 4,H)P)=QL;3 trvnye7
*z e!veze# minke# egy .&a%% #rv(nyhez. 8s ez a kifejezds trvnye. ,eg 1og&k
!#ni$ hogy mi!yen (rdekes. 2 ki1e&ez7d(s #rv(nye sok<sok (vre ny.!ik vissza. *g(szen
2risz#o#e!(szig. T7!e szrmazik az az id(ze#$ miszerin#: EBrmi!yen %enyoms (r minke#$ az
ki1e&ez7dik.F Brmi!yen %enyoms (r minke#$ az ki1e&ez7dik. Brmi!yen %enyoms (r minke#$
az ki1e&ez7dik. 0os$ mi# &e!en# ez+ (;add 6!&ek !e egy kicsi#$ am'g !e#r!ik a #%!#:) *z
egyszer/en az# &e!en#i$ hogy minden hat%s, benyom%s, ami valaha rte a (szichnket, b%rmi
okbl, b%rhonnan, b%rmilyen rzelemmel is vegylt, az az nk(nk rszv v%lt. 8s
mindenk((en ki"e#ezsre #ut szemlyisgnk vagy realit%sunk rszeknt. *z a #rv(ny
va!)&%an az# mond&a$ hogy a vil%got nk(nk$n keresztl l%t#uk. =agyis$ ami# !#unk$ az a
sa&# vi!gk(-6nk. ?oha nem azt hisszk, amit lt#nk, hanem azt ltj#k, amit hisznk.
2rmilyen hats r minket, amit tnyknt l#nk meg vagy igazsgknt vagy realitsknt, az
a sajt valsgnkban jt ki"ejezsre. 2z# !#&uk #(nyk(n#$ igazsgk(n#$ va!)sgk(n#. ;a
%izonyos em%ereke# &)nak !#unk$ akkor azoka# &)nak 1og&uk #ar#ani. ;a egy %izonyos
-o!i#ikai -r# #ag&ai# %o!ondnak !#&uk$ akkor ennek a -r#nak a #ag&ai# mind %o!ondnak #ar#&uk.
Pegyenek %rmi!yen %!csek vagy in#e!!igensek. ;a .gy hissz6k$ hogy minden6## van
!ehe#7s(g a szmunkra$ akkor minden6## #a!!unk is ma&d !ehe#7s(ge#. ;a .gy hissz6k$ hogy a
sorsunka# sa&# magunk irny'#&uk$ akkor r#a!!unk az erre u#a!) &e!ekre. ;a .gy hissz6k
magunkr)!$ hogy %e1o!ysos$ n(-szer/$ meg%'zha#)$ %#or em%erek vagyunk$ akkor ennek
meg1e!e!7en vise!ked6nk$ (s i!yen vissza&e!z(seke# ka-unk a vi!g#)!. 0emr(gi%en o!vas#am
egy ro--an# (rdekes #r#(ne#e# egy 1ia#a!em%err7!$ aki szeg(ny krnyeze#%en n7## 1e!. 0em
vo!# semmi n%iza!ma. 8s akkor egy &vend7mond) meggy7z#e 7# arr)!$ hogy 7%enne
sz6!e#e## .&& Bona-ar#e 0a-)!eon. Jsod!a#os #r#(ne#$ radsu! igaz is. 2z#n !assan 7 is
hinni kezde## %enne$ hogy 7 az .&&sz6!e#e## Bona-ar#e 0a-)!eon. *!men# a knyv#r%a$
minden# e!o!vaso## r)!a$ #anu!mnyoz#a az (!e#(#$ (s !assan .gy &r#$ .gy %esz(!#$ .gy
vise!kede##$ min# 7. ;amarosan mr .gy gondo!kodo##$ min# 0a-)!eon. N!yan #erveke# sz7##$
< >I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
ami!yeneke# 0a-)!eon sz7## vo!na. B#ran$ #e!e n%iza!omma! vise!kede##. 0em vo!# mr
%izony#a!an. N!yan !e##$ min# 0a-)!eon. Md7ve! maga is #e!&es m(r#(k%en meggy7z7d## r)!a$
hogy 7 A aki 1(!(nk$ %#or#a!an (s visszah.z)d) vo!# A va!)%an az .&&sz6!e#e## 0a-)!eon. 2
-!y&a egyre 've!# 1e!1e!(. *gyre magasa%% -oz'ci)k%a ker6!#. Te!&esen msk(-- !#zkd##.
X)va! maga%iz#osa%%an %esz(!#. 8s id7ve!$ amikor r&##$ hogy a &vend7mond) 1(!reveze##e$
addigra mr rendk'v6! sikeres$ &)! men7 6z!e#em%er !e##. 8rdekes #r#(ne#. Teh# %rmi!yen
ha#s$ ami (r minke#$ (s %e1ogad&uk$ az ki1e&ez(sre &u#.
*+C% >)GH5-L12B'2@3.G trvnye7
*z e!veze# minke# egy .&a%% !e!ki #rv(nyhez. 2 kve#kez7 #rv(ny$ amive!
1og!a!kozunk: a megford&thatsg trvnye. 2mikor e!7szr r&##em erre$ o!yan izga#o##
!e##em$ hogy e! akar#am zrni. *! akar#am re&#eni mindenki e!7!. ?oha nem hoz#am m(g
nyi!vnossgra. *z a !ege!s7 a!ka!om$ hogy egy!#a!n %esz(!ek r)!a. 2 meg1ord'#ha#)sg
#rv(nye egyszer/en az# mond&a: ha egyszer mr e!(r#6nk egy %izonyos sikerszin#e#$ egy
%izonyos eg(szs(gi szin#e#$ egy %izonyos min7s(ge# egy ka-cso!a#%an$ akkor ez a %izonyos
min7s(g$ ez a szin# !(#rehoz egy szu%&ek#'v !!a-o#o#. *z a szu%&ek#'v !!a-o# egy %izonyos
(rze!mi !!a-o#o# &e!en#. ;ogy megvi!g'#sam: ha mond&uk d'&a# nyer6nk$ akkor nyer7nek
1og&uk (rezni magunka#. ;a mond&uk %e!eszere#6nk va!aki%e$ szere!mesnek (rezz6k
magunka#. ;a siker# (r6nk e!$ sikeresnek (rezz6k magunka#. 'z objekt&v krlmnyek
ltrehoznak egy sz#bjekt&v llapotot. =agyis az o%&ek#'v va!)sg$ i!!e#ve a #(nyek hozzk
!(#re a szu%&ek#'v$ azaz az (rze!mi !!a-o#o#. 8r#he#7 ez va!amennyire+ =a!ami #r#(nik$ ami#7!
&)! (rezz6k magunka#. ,egvan az (rz(s. 2 meg1ord'#ha#)sg #rv(nye a kve#kez7ke# mond&a.
8s ha ez# mos# meg(r#ik$ az eg(sz (!e#6ke# #e!&esen megv!#oz#a#ha#&a. 2z eny(me# is
megv!#oz#a##a. 2rr)! van sz)$ hogy ha mestersgesen ltre t#dj#k hozni ezt a sz#bjekt&v
llapotot, az rzst, akkor ez az rzs elidzi, mozgsba hozza a vonzs s a megfelels
trvnyt. 5lyan embereket s krlmnyeket, lehetsgeket hoz az letnkbe, amelyek
szksgesek ahhoz, hogy megteremtsk a kls krlmnyeket, amik megfelelnek a
sz#bjekt#m#nknak. 8s mos# &&&n a m)dszer: ,eg 1og&k !#ni$ mi!yen d%%ene#esen
egyszer/. Ba arra a dologra gondolnak, amire igazn, tiszta sz&vkbl vgynak,
kpzeljk el, hogy mr meg is szereztk: 9(-ze!&(k e!$ hogy mr meg is szerez#(k: *z mos#
.gy hangzik$ min# va!ami gyerek&#(k. Ge o!yan 1(!e!me#es ha#sa van$ hogy meg 1ognak
!e-7dni$ ha egyszer is ki-r)%!&k A a mi# me!egen a&n!ok. Teh# k(-ze!&(k e!$ huny&k %e a
szem6ke#$ gondo!&anak er7sen r$ enged&(k e! maguka#$ ahogy a !egk(nye!mese%%: 9(-ze!&(k
e!$ hogy mr meg#r#(n#: Pr)%!&k meg #(!ni az# az (rz(s#: 3ljk t az rzst: ,in#ha mr
e!(r#(k vo!na a siker#: ,in#ha az eg(sz m.!# id7%en !enne: ,in#ha mr #e!&es6!# vo!na$ min#ha
mr nem k(ne #ov%% k6zdeni (r#e: 2z (rz(s# #(!#(k. 8s ha &jra meg &jra elkpzelik$ hogy
mr #(!#(k$ a meg1ord'#ha#)sg #rv(nye e!7id(zi mag# az (rz(s#. ,in(! gyakra%%an (s
er7se%%en gondo!nak r. 2z (rz(s #(ny!egesen megv!#oz#a#&a mind a %e!s7$ mind a k6!s7
kr6!m(nyeke#. *gyre kze!e%% visz c(!unkhoz. J(!unka# hozznk kze!'#i. 2z o%&ek#'v
kr6!m(nyek m/kd(s%e !(-nek -on# a meg1e!e!7 he!yen (s id7%en. Tu!a&donk(--en nek6nk
nincs is semmi do!gunk ezze! a m)dszerre!. ,indssze csak egye# ke!! #enn6nk. 0agyon
in#enz'ven ke!! gondo!nunk az (rz(sre. 9(s7%% m(g %esz(!6nk r)!a$ amikor a !e!ki
-rogramozsr)! !esz sz).
*+F% G0'45-6.3, ,3>;26;3, 3=54.3 trvnye7
2 kve#kez7 a gyakorls trvnye. 2 gyakor!s #rv(ny(# az ismtls trvnynek is
nevezik. *szerin#$ ha egy bizonyos dolgot Ijra s Ijra, egyfolytban, kell gyakorisggal
csinl#nk, szokss vlik. ?zere#n(nek<e "nk -ozi#'v$ !e!kes szem(!yis(gekk( v!ni+
?zere#n(nek<e gazdag (s sikeres em%erek !enni+ ,i az$ ami# az (!e#%en e! akarnak (rni+ Brmi
is az$ ha meg!!s n(!k6!$ egy1o!y#%an gyakoro!&k$ ha arra ssz-on#os'#&k 1igye!m6ke#$ a
v(g(n .& szokss v!ik. ;ogy egy .& szoks kia!aku!&on$ 21 na- is e!egend7. ?gy *# szok%s &1
na( alatt kialakul. Ge 21 na-on keresz#6! !!and)an gyakoro!ni ke!!. 0os$ ennek a
< >@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
#an1o!yamnak$ i!!e#ve %esz(!ge#(seinknek egyik c(!&a az$ hogy meg-r)%!&uk rvenni "nke#$
szere#n(nk &avaso!ni$ hogy #ar#sanak egy &1 na(os (ozitv lelki magatart%s #r(ninge#. 2 @54<
#r(ning. 21 na-on keresz#6! meg!ehe#7sen neh(z do!guk !esz. *z !esz #a!n (!e#6k egyik
!egneheze%% 1e!ada#a. Asak arra gondol#anak, amit el akarnak rni$ (s arra ne$ ami# nem
akarnak: 2rr)! %esz(!gessenek$ ami# szere#n(nek: ?z)%a se ker6!&n$ ami# nem szere#n(nek:
21 na-ig az !maik$ a k(-ze!e#6k$ a gondo!a#aik$ az (rz(seik$ minden !egyen sszhang%an
ezze! a vggya!: 8s ker6!&(k$ ami# nem akarnak: *z nagyon egyszer/. 0em o!yan %onyo!u!#.
8s m(gis$ a !egneheze%% 1e!ada#$ ami# v(greha&#anak. ;ogy mi(r# -on# 21 na-o# mondunk+
,egvan r az okunk. 21 na-ra van sz6ks(ge egy #y.knak is$ aminek az agya csu-n %ors)nyi$
hogy nagy #6re!emme! 6!&n a #o&sain$ hogy kik!#se a kicsinyei#. Ugy gondo!#uk$ hogy ha
egy #y.k i!yen -arnyi aggya! 21 na-ig #ud 6!ni a #o&sain$ an(!k6!$ hogy v!#ozs# !#na$
%izakodva$ !!ha#a#osan$ sz)va! 21 na-ig k(-es ra&#a 6!ni$ akkor egy 1e!n7##7! is e!vrha#)$
akinek az agya ms1(! ki!)nyi# nyom$ (s kze! h.szmi!!ird agyse&#&e van$ (s
em!(kez7k(-ess(g(ve! 1e&(%en #ud&a #ar#ani mindaz# a #udsmennyis(ge#$ ami eddig ismere#es$
akkor #a!n nem o!yan nagy k(r(s ez szmunkra. ;a kve#i a -ozi#'v !e!ki maga#ar#s
#r(ninge#$ 21 na-on # er7sen koncen#r!&on: 2 #r(ning c(!&a$ hogy #k(!e#esen -ozi#'v em%err(
v!&on. Tk(!e#esen -ozi#'v em%err(. ,er# ha #k(!e#esen -ozi#'v em%err( v!unk$ ha
%esz(!ge#(seink$ ha a cse!ekede#eink$ ha ka-cso!a#aink -ozi#'vak$ szem(!yis(g6nk #k(!e#esen
-ozi#'v !esz. ;a 21 na-on # %e#ar#&k a gyakor!a#oka#$ meg 1og&k !#ni$ hogy (!e#6k #a!aku!.
,inden megv!#ozik kr6!##6nk. 2z eg(szs(g6nk$ a ka-cso!a#aink$ a munknk$ a
!ehe#7s(geink. *gyszer/$ de m(gsem knny/. ;a meg #ud&k csin!ni$ ha gyakoro!ni #ud&k$
akkor .& szokss v!ik. 2 meg1ord'#ha#)sg #rv(nye$ az (rze!em #rv(nye$ a szoks #rv(nye
A mindazok a #rv(nyek$ amikr7! kor%%an %esz(!#6nk$ m/kd(s%e !(-nek.
,i az a > do!og$ amire 1e!#(#!en6! sz6ks(g6nk van+
2 !ege!s7: ke!!$ hogy vgy&unk va!amire: 2 vgy minden v!#ozs kezde#e. 2
!eg1on#osa%% k(rd(s$ ami# mindenkinek 1e! ke!! #ennie mag%an$ hogy: E,ennyire akar&a$ ami#
akar+F ,ennyire akar&uk$ ami# akarunk+ *gy!#a!n akar&uk<e+ Tud&k$ szm#a!an o!yan
em%er van$ aki renge#eg do!go# szere#ne. Ge va&on mennyire akar&k+ ;a va!)%an nagyon
akar&uk$ ha va!)%an o!yan in#enzi#ssa! (s vggya! akar&uk$ akkor nincs semmi a vi!gon$ ami
megakad!yozha#. ;a!!o##am egy (rdekes #r#(ne#e#. 2 #r#(ne# ?z)kra#(szr7! (s egy dik&r)!
sz)!. Besz(!ge##ek$ (s a dik azza! 1ordu!# mes#er(hez: E8n annyira vgyom a #udsra. ,i#
#ehe#ek az(r#$ hogy m(g #%%e# #ud&ak+F *rre ?z)kra#(sz az# mond#a: E2 #uds o!yan do!og$
ami knnyen megszerezhe#7$ ha az em%er e!(gg( akar&a.F 2 dik erre az# v!aszo!#a: EBiz#os
vagyok %enne$ hogy nagyon akarom.F 2kkor ?z)kra#(sz karon 1og#a #an'#vny#$ (s az#
mond#a neki: ERyere ve!em a #enger-ar#ra:F 8s e!kezd#ek .szni az 8gei<#enger%en. ,ikor
meg#e##ek -r m(#er#$ ?z)kra#(sz$ aki er7s em%er vo!#$ hir#e!en v'z a! nyom#a #an'#vnya 1e&(#.
2 1ia#a!em%er minden ere&(ve! k6zd##. 9(#s(g%eese##en -r)%!# a 1e!sz'nre ker6!ni$ amikor
?z)kra#(sz e!enged#e$ (s megk(rdez#e: E,i# akar#! !en# a v'z a!a##+F$ a dik 'gy 1e!e!#:
EPeveg7#. ?emmi msra nem #ud#am gondo!ni$ csak arra.F ?z)kra#(sz az# mond#a: E;a a
#uds# is i!yen in#enzi#ssa! akarod$ ahogy mos# az oxig(n#$ akkor meg is szerzed a #uds#$
amire vgsz.F 2mi# va!)%an ekkora in#enzi#ssa! akarunk$ ha va!)%an vgyunk r$ meg is
szerezz6k.
2 kve#kez7$ a 2. !(-(s: a dn#(s. Y#azsaim$ #a-asz#a!a#aim 1o!yamn .gy !##am$
hogy minden v!#ozs az em%er (!e#(%en akkor #r#(nik$ ha va!ami dn#(s# hoz. 2z# is
#a-asz#a!#am$ hogy az em%erek #%%s(ge hihe#e#!en6! ha#roza#!an. L!#a!%an vonakodnak a
dn#(shoza#a!#)!$ 1(!nek a vlaszts#)!. 9imondo##an h.z)doznak minden1(!e
k#e!eze##s(gv!!a!s#)!$ (s i!y m)don csak sodr)dnak az (!e#%en. 2rra '#(!ik maguka#$ hogy a
v(!e#!en #rv(nye szerin# (!&enek. 8s ez nagy hi%a. Teh# a kve#kez7 !(-(s$ hogy vi!gos$
ha#rozo## (s egy(r#e!m/ dn#(s# hozzunk arr)!: mi az$ ami# e! akarunk (rni+ 8s ha&!and)k is
!egy6nk meg1ize#ni az r#. ,ichae! (m&k!) ;ern$ akinek van egy 1igye!emre m(!#) knyve:
< >3 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 v(gs7 #i#ok. 2 szerz7 sok sikeres -!y# #anu!mnyozo## v(gig$ (s arra a kve#kez#e#(sre
&u#o##$ hogy a siker #i#ka egyszer/en ez: minden# meg ke!! #enn6nk$ ami e!engedhe#e#!en6!
sz6ks(ges: >eg kell tennnk mindent, ami a sikerhez sz6ks(ges. ,inden#$ ami
elengedhetetlenl szksges. *z az# &e!en#i: ha mr dn###6nk$ !egy6nk ha&!and)k meghozni
az !doza#oka#: 2z a !eg(rdekese%%$ hogy nem is ke!! meg#enn6nk minden#$ ami sz6ks(ges.
Jsak ha&!and)nak ke!! !enn6nk r. *gy(r#e!m/ (!e#<ha!! k(rd(snek ke!! !ennie. 144 C<os
e!k#e!eze##s(ge# ke!! v!!a!nunk. 2mi #e!&esen megv!#oz#a#&a hozz!!sunka#. 2 !eg#%%en
nem ha&!and)k e!k#e!ezni maguka#. ;a meg#eszik is$ visszakoznak$ megh#r!nak.
?zere#n(nek e!(rni va!ami#$ van c(!&uk$ de nem ha&!and)k mond&uk #ov%%#anu!ni$ vagy egy(%
!doza#oka# meghozni. 0agyon sok o!yan sz6!7ve! %esz(!#em$ akik )risi !doza#oka# hoz#ak
az(r#$ hogy a mama o##hon maradhasson kisgyerek(ve!$ !ega!%% az e!s7 -r (v%en.
Msmer7seik hi%a mond#k nekik: E,eg vagy#ok #i 7r6!ve: 0em !esz -(nze#ek$ nem #ud#ok
u#azni$ !e !esz#ek k#ve.F ,ire az# mond#k: ETud&uk$ m(gis .gy dn###6nk$ hogy megadunk
a gyereknek minden#$ ami# !ehe#. 2 %iz#onsgo#$ az (rze!mi a!a-oka# a 1e&!7d(s(hez. *hhez az
ke!!$ hogy az anya o##hon marad&on$ ez(r# mi ha&!and)k vagyunk !doza#oka# hozni.F
Term(sze#esen mindenkinek e! ke!! dn#enie$ hogy mi!yen !doza#okra ha&!and) (s k(-es.
2 5. do!og: az e!ha#rozs. 2z e!ha#rozs az# &e!en#i$ hogy a tervnket vasakarattal
is keresztlvisszk. ,inden egyes #anu!mny$ ami a kezem%en vo!# A (s gondo!ha#&k$ hogy
(!e#em 1o!yamn hny )r# #!###em az egy(ni (s #rsada!mi siker #anu!mnyozsva! A$
sz)va! mindegyik az# 'r&a$ hogy a vasakara# mi!yen 1on#os. ;ogy szilrd elhatrozssal ki
kell tartan#nk dntsnk mellett. Qagaszkodnunk ke!! hozz akkor is$ ha a do!gok rosszra
1ordu!nnak$ ha akad!yokka! #a!!nnk szem%e magunka#. 8s ez a vasakara# seg'# az .&
szoksmin#k kia!ak'#s%an$ amik %iz#os'#&k a siker#.
8s v(g6!: a 1egye!em. *z az egyik kedvenc #(mm. 0em e!7szr %esz(!ek r)!a ezen a
#an1o!yamon. 2z(r#$ mer# a 1egye!em a siker !eg17%% ku!csa. 2 1egye!em #eh# a siker !eg17%%
ku!csa. 2 1egye!em a hajlandsg, hogy megtegyk, amit meg kell tennnk. 2mikor (--en
ke!!. 2kr #e#szik$ akr nem. ,er# ez a !eg1on#osa%%$ a siker nyi#&a. ,i(r# va!!anak kudarco# az
em%erek+ 0em o!yan re&#(!yes$ nem o!yan nagy csoda. 2z em%erek kudarcnak !eg17%% oka$
hogy nem ha&!and)k meg#enni mindaz#$ ami sz6ks(ges. 0em ha&!and)k meg1ize#ni az ra#. 2
!eg#%%en nem is #ud&k$ mi# akarnak. 2zok$ akik #ud&k$ mi# akarnak$ k(-#e!enek r$ hogy
1egye!mezz(k maguka#. Pegkze!e%%$ ha #(v(# n(znek$ vagy az au#)&uk%an szgu!doznak
c(!#a!anu!$ zen(# ha!!ga#nak vagy mozi%an 6!nek$ #egy(k 1e! maguknak a k(rd(s#$ a csods
(!e#re gondo!va$ mindarra$ ami# .gy (!veznek %enne: Ge gondo!&anak arra$ mi# akarnak:
9(rdezz(k meg$ hogy ami# csin!nak$ kze! visz a c(!hoz vagy e!#vo!'#: ,er# az az igazsg$
hogy azok a do!gok$ amik nem visznek kze!e%% a c(!unkhoz$ azok e!#vo!'#anak #7!e. ,er#
semmi sem kzm%s. ,inden a vi!gon szm'#. ,er# sa&nos a homok)ra homok&a gyorsan
!e-ereg. 2z id7 mos# is m.!ik. *gyik &) %ar#om mond#a egyszer: E2z (!e# nem va!aminek a
-r)%&a$ ami e!&n egyszer$ hanem maga az (!e#.F 2 k(rd(s$ ami# mindenk(--en 1e! ke!!
#enn6nk magunk%an$ az az$ hogy: E,eg#esz6nk<e minden#$ ami er7nk%7! (s k(-ess(geink%7!
#e!ik+F ;a v(gigcsin!&k a &1 na(os (ozitv lelki magatart%s #r(ninge#$ ha csakis arra
gondo!nak$ ami# akarnak$ 21 na-on #$ ha siker6! kia!ak'#aniuk .& szoksoka#$ az!#a!$ hogy
egy1o!y#%an$ sz6n#e!en6! gyakoro!&k$ a meg1ord'#ha#)sg #rv(ny(ve! egy6##$ (s e!k(-ze!ik
maguka# o!yannak$ ami!yenek !enni szere#n(nek$ (s gyakoro!&k a ki1e&ez(s #rv(ny(#$
miszerin# %rmi!yen ha#s (r minke#$ az ki1e&ez(sre &u#$ &e!en#7s v!#ozs# (sz!e!nek ma&d az
(!e#6k%en. 0(ha sokka! gyorsa%%an is$ min# ahogy az# e! #ud&k k(-ze!ni. ;iggyenek nekem$
(n &)! #udom$ (n ki-r)%!#am: ,indez# v(gigcsin!#am$ ami# "nknek a&n!ok. Gik&aim
kz6! is renge#egen v(gigcsin!#k$ (s az eredm(ny eg(szen e!k(-esz#7 vo!#. 8s "nknek is
e!k(-esz#7 !esz$ meg!#&k. 2 kve#kez7 r(szek%en .&ra sz) !esz m(g ezekr7!.
E' halads mindig kockzattal jr% /em lehet Iszni is, meg szraznak is maradni
egyszerre.F Hriedrich (1redrik) =i!kox
< >B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
18. szekci
Az &n'(ogalom
megvltoztatsa
(23:5I)
U&ra megism(#!em$ hogy a v!#ozsok 1oga!munk megv!#oz#a#sva! kezd7dnek.
8s mos# vissza ke!! kanyarodnunk oda$ amir7! mr az e!7z7ek%en %esz(!#6nk$ azS az
n!"ogalom 5 a!ko#)e!em(hez. *z a 5 ssze#ev7: az nidel$ az nkp (s az nbecs#ls$ azaz
mennyire szere#&6k magunka#. ;a megengedik$ arr)! szere#n(k kicsi# %7ve%%en %esz(!ni$ ami#
(nide!nak nevez6nk. 2z nidel az az e!k(-ze!# szem(!y$ ami!yenek !enni szere#n(nk.
2mikor meg akar&uk v!#oz#a#ni szem(!yis(g6nke#$ #k(!e#es'#eni akar&uk az#$ hogy (!e#6nk
&o%% !egyen$ hogy a %e!s7 (s a k6!s7 kr6!m(nyeinken &av'#sunk$ mindeneke!7## ki ke!!
#/zn6nk magunk e!( egy c(!#. 0os$ akkor %esz(!&6nk err7!:
2z n!"ogalom szem(!yis(g6nk egyik !eg1on#osa%% a!ko#)r(sze. 2z (n<1oga!om
mindazoknak a 1(r1i (s n7i #u!a&donsgoknak a kever(ke$ ame!yekr7! (!e#6nk 1o!yamn
o!vas#unk$ #anu!#unk$ ame!yeke# csod!#unk vagy #isz#e!e#%en #ar#o##unk. *z va!ami1(!e
szere-min#a a szmunkra. *gy1a&#a %e!s7 szere-mode!!. 8s ez a mode!! .gy m/kdik
%enn6nk$ min# egy irny&t mechanizm#s $ ami !eg%e!6!r7! megha#rozza szavainka#$
#e##einke#$ gondo!a#ainka#$ vise!ked(s6nke# (s a #%%i. ?zem(!yis(g6nk #u!a&donk(--en nem
ms$ min# azoknak a 1(r1i (s n7i #u!a&donsgoknak az sszess(ge$ amike# mindig is
csod!#unk. ;a va!akir7!$ aki# #isz#e!6nk$ csod!unk$ e!o!vasunk egy (!e#ra&zi m/ve#$ (s a%%)!
m(g az is kider6!$ hogy mennyire in#e!!igens$ &e!!emes$ knyr6!e#es$ %#or$ vakmer7 vagy
ki#ar#)$ !!ha#a#os$ ha#rozo## (s a #%%i$ #eh# ha mindez kider6! r)!a$ (s ha mr eddig is
csod!#uk$ #isz#e!#6k$ akkor #uda#a!a##ink%an$ vagyis an(!k6!$ hogy #isz#%an !enn(nk ve!e$
minden igyekeze#6nkke! meg-r)%!unk o!yanok !enni$ min# 7. 0os$ nagy az e!#(r(s az
nmagunkr)! a!ko#o## k(-$ vagyis$ hogy ho! #ar#unk (--en$ (s az n%ecs6!(s6nk kz##. 2zaz$
hogy mennyire szere#&6k magunka#. 8s k6!n%s(g van az (nk(-6nk (s az (nide! kz##. 2
#vo!sg$ az e!#(r(s a 2 kz##$ ahogyan !#&uk nmagunka#$ (s ami!yenek ide!isan !enni
szere#n(nk$ nagy%an %e1o!yso!&a n%ecs6!(s6nke#. 2zoknak$ akik .gy !#&k nmaguka#$
hogy 1okoza#osan ha!adnak a1e!($ ami!yenek !enni szere#n(nek$ nagy az n%ecs6!(s6k.
2zoknak$ akiknek )risi$ szin#e #hida!ha#a#!an #vo!sg van akz##$ ahogy -i!!ana#nyi!ag
!#&k nmaguka#$ (s akz##$ ami!yenek !enni szere#n(nek$ kev(s az n%ecs6!(s6k.
2 !eg1on#osa%% !(-(s #eh# az n"fogalom megvltoztatsa. *z csak .gy siker6!$ ha
eldntj#k, hogy milyenek akarnk lenni. 1@<13 (vesen$ em!(kszem$ !e6!#em egy
&egyze#16ze##e! a kezem%en$ (s r(sz!e#esen !e'r#am %enne$ hogy mi!yen szere#n(k ma&d !enni$
ha 1e!n7## !eszek. N!da!aka# 'r#am #e!e ro--an# a!a-ossgga!$ a s.!yom#)! kezdve a
magassgomig$ meg arr)!$ hogyan %o!dogu!ok ma&d az em%erekke!. 8s (vekke! k(s7%%$
miu#n mr 2<szer kr%eu#az#am a vi!go#$ !ega!%% 34 orszg%an &r#am$ (s a !egk6!n%z7%%
do!gok%a vg#am %e!e$ akkor v(!e#!en6! meg#a!!#am a &egyze#16ze#e# egy r(gi #sk%an. 8s
#ud&k$ mi vo!# a meg!e-7+ ,in csod!koz#am a !eg&o%%an+ ;ogy az (vek 1o!yamn va!)%an
o!yan em%err( v!#am$ min# ami!yen !enni akar#am annak ide&(n. "nknek is &avas!om$
kezd&(k azza!$ hogy 1e!#eszik maguknak a k(rd(s#$ hogy mi!yenek szere#n(nek !enni 1 (v$ 2 (v$
vagy mond&uk 5 (v m.!va. =agy #egy6k 1e! msk(--en: *z #a!n m(g &o%% k(rd(s. ,ond&anak
5 1(r1i# vagy n7#$ (!7# vagy ha!o##a#$ akikre 1e!n(znek: 2kikr7! va!)%an .gy (rzik$ hogy
kve#end7 -(!dk !ehe#n(nek. 2z#n #egy(k 1e! a k(rd(s#: va&on mi(r# csod!&k 7ke#+ ,i#7!
#isz#e!ik vagy szere#ik 7ke#+ ,i!yen #u!a&donsgaik(r#+ ,i#7! o!yan nagyszer/ek+ ,ive!
#udnnak azonosu!ni+ ,er# ha #isz#%an vannak ve!e$ (s minden ere&6kke! #rekszenek az
e!(r(s(re$ akkor kze!ednek a c(!&ukhoz. *m!(keznek r$ az# mond#uk: a vgy$ a 1egye!em$ az
< 54 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
e!ha#rozs (s a dn#(s a siker ku!csai. ,eg a -on#os de1in'ci). =i!gosan meg ke!! ha#rozni$
mi# akarunk.
*szem%e &u#o## egy remek #r#(ne#. *gy 1ia#a!em%err7! sz)!$ aki hossz. (vek )#a egy
%iz#os'#)#rsasgn! do!gozo##. *!ha#roz#a$ hogy meg-r)%! &av'#ani ki!#s#a!an he!yze#(n.
9r6!n(ze## az irod%an$ aho! msokka! egy6## %iz#os'#si k#v(nyeke# ru!# &) ide&e. 2 -!y&a
nem 've!# 1e!1e!(. He!#e##e magnak a k(rd(s#: E9i az$ aki# #isz#e!ek+ 9ihez szere#n(k
hason!'#ani+ 9i !egyen az (n ide!om+F 8s e!ha#roz#a$ hogy o!yan !esz$ min# a c(g veze#7
6gynke. 2##)! 1ogva ms# sem #e##$ csak ki#ar#)an 1igye!#e a c(g !ege!s7 6gynk(#. L!!and)an
rgondo!# (s arra$ hogy mi# csin!. Besz(!ge#e## ve!e$ minden%en kik(r#e a #ancs#. 8s az
e!kve#kez7 (vek%en$ ez# a m)dszer# kve#ve$ vagyis hogy az ide!&nak #ar#o## em%er#
u#noz#a$ egyre &o%%an hason!'#o## r. Ugy !#zkd##$ .gy &r#$ .gy %esz(!ge#e##$ .gy
do!gozo##$ ahogy 7. ,inden%en r hason!'#o##$ (s id7ve! 7 !e## a c(g veze#7 6gynke.
;amarosan az sszes krny(k%e!i c(g(. 9(s7%% -edig az orszg %iz#os'#)#rsasgainak veze#7
6gynke$ a !egv(g(n 7 !e## az orszg !egnagyo%% %iz#os'#)#rsasgnak az a!e!nke. Jsu-n
mer# v!asz#o## magnak egy ide!#. 8s #rekede## r$ hogy o!yan !egyen.
0os$ vegy6k sorra az !!omsoka#:
2z 1. !(-(s$ ahogy mr mond#uk$ az nidel megvltoztatsa. 2hhoz$ hogy ms
em%erekk( v!&unk$ e!s7sor%an az ke!!$ hogy a vltozst mi magnk is "elttlen#l akarjk.
9'vna#osnak #ar#suk. 8s sz6ks(gesnek. 2zaz: mindenk(--en %e ke!! !#nunk$ mie!7##
rsznnnk magunka#$ hogy ez a sa&# (rdek6nk. 2nnak$ hogy &v7%e!i c(!&ainka# e!(r&6k$
hogy %o!dogu!&unk az (!e#%en$ e!engedhe#e#!en 1e!#(#e!e$ hogy ez a v!#ozs meg#r#(n&en.
*nged&(k meg$ hogy hozzak erre egy -(!d#: *gy kiv!) 6z!e#em%er# v!asz#o## meg
e!nk(nek egy nagyv!!a!a#. ,/szaki %e!!'#o##sg. vo!#$ &) esz/$ de az em%erekhez nem
(r#e##. [# mag# is nagyon aggasz#o##a szem(!yis(g(nek ez a vonsa. ;ogy nem #ud %nni az
em%erekke!. Pr)%!#a e!ker6!ni a kon1!ik#usoka#. Ge 1e!ismer#e$ hogy (nide!&nak
megv!#oz#a#sa$ kommunikci)k(szs(g(nek nagym(r#(k/ 1e&!esz#(se e!engedhe#e#!en a
sikerhez. Hog#a mag#$ (s %eira#kozo## egy o!yan #an1o!yamra$ ami az em%eri
kommunikci)va! 1og!a!kozo##. 2 (vig &r# e!7adsokra. ?oka# o!vaso##. 8s a v(g(n az em%eri
kommunikci) szakem%ere !e##. 8s a sa&# v!!a!a#n %e!6! #an1o!yamo# szerveze##. ;ogy a
sa&# em%erei# meg#an'#sa az em%eri kommunikci) sza%!yaira (s #rv(nyeire. ?iker6!#
e!&u#nia erre a szin#re. *gyszer/en r&## arra: az$ hogy %nni #ud&on az em%erekke!$ mind a
sa&#$ mind a v!!a!a# &v7&e szem-on#&%)! sz6ks(ges (s k'vna#os. *zek u#n ki#/z## maga
e!( egy c(!#$ egy ide!#$ ami# e! ke!! (rnie. 2 (vig kem(nyen k6zd##$ hogy ez# megva!)s'#sa.
?zem(!yis(ge ki#e!&esede##. 9iegyens.!yoza#!an$ 1(!szeg$ merev$ zrk)zo## szem(!yis(g%7!
soko!da!.$ mindenre nyi#o## em%er !e##. He!ada## kiv!)an e!!##a. 2 nagy veze#7k$ a
kimagas!) eredm(nyeke# e!(r7 n7k (s 1(r1iak mindig ha&!and)k o!yan er71esz'#(seke# #enni$
amik meghozzk a k'vn# v!#ozsoka#.
2 kve#kez7 !!oms$ vagyis a 2. !(-(s (nide!unk megv!#oz#a#s%an$ az az$ hogy
olyannak kpzelj#k el magnkat, amilyenek idelis llapotban lennnk. Ugy gondo!&unk
magunkra$ min# az ide!unkra: ;a -!. az# szere#n(nk e!(rni$ hogy az em%erekke! min(! &o%%
ka-cso!a#o# a!ak'#sunk ki$ akkor -r)%!&uk e!k(-ze!ni$ hogy mi vagyunk az em%eri
ka-cso!a#ok szak(r#7i: ,ond&uk$ va!ami nagyon egyszer/ do!go# akarunk e!(rni. 2 !eg#%%
em%er az# va!!&a magr)!$ hogy a !egnagyo%% hi%&a az$ hogy #6re!me#!en$ nem e!(g #o!erns$
#.! knnyen m(reg%e guru! (s a #%%i. 2 !eg&o%% #a!n$ ha a !egegyszer/%% do!ogga! kezd&6k.
;a egy egyszer/%% do!gon v!#oz#a#ni #udunk$ az az# %izony'#&a$ hogy a neheze%%re is k(-esek
vagyunk. ?z)va!$ #egy6k 1e!$ hogy egy kicsi# ha&!amosak vagyunk a #6re!me#!ens(gre vagy az
inger6!#s(gre: ;a 1rad#ak vagyunk$ veszeksz6nk a gyerek6nkke! vagy a hzas#rsunkka! egy
neh(z na- u#n. Teh# az# &avas!om$ -r)%!&uk meg. 9(-ze!&6k e! magunka#$ min#ha #6re!mes$
kedves$ szere#e##e!&es$ #o!erns em%erek !enn(nk: Rondo!&unk azokra a he!yze#ekre$ aho!
!#a!%an d6hsek vagy inger!(kenyek !enn(nk: 8s k(-ze!&6k e!$ amin# ugyane%%en a
< 51 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
he!yze#%en higgad#ak vagyunk$ e!engede##ek$ #6re!mesek$ sz)va! nyugod#ak: 9(-ze!&6k e!$
hogy ide!isan vise!ked6nk: Rondo!kod&unk e!$ hogy ki az$ akinek i!yen egy(nis(ge van:
Pehe# %rki: egy #e!ev'zi)s szem(!yis(g$ !ehe# Bi!! Jros%y$ ha #e#szik$ vagy !ehe# o!yan$ aki# a
s-or##e!&es'#m(ny((r# csod!unk$ vagy akinek az (!e#ra&z# o!vas#uk. 0em ez szm'#. Jsak
k(-ze!&6k e!$ hogy ez a szem(!y hogyan vise!kedne ugyane%%en a he!yze#%en: 2 keresz#(nyek
kz6! sokan csin!&k$ ha va!ami!yen -r)%ra #(v7$ neh(z he!yze#%e ker6!nek$ hogy 1e!#eszik
maguk%an a k(rd(s#: E=a&on X(zus mi# #enne e%%en a neh(z he!yze#%en+ =a&on hogy %nna
X(zus egy i!yen neh(z #erm(sze#/ em%erre!+ =a&on hogy cse!ekedne X(zus$ mi# #enne az (n
he!yze#em%en+F 8s ez$ 16gge#!en6! a##)!$ hogy ki mi%en hisz$ egy %izonyos szere-min## ad$
ami# kve#he#6nk. ,ana-sg a nagyvrosok%an 1e!nv7 1ia#a!ok egyik !egnagyo%% #rag(di&a
(--en az$ hogy a szere-min#k$ amike# !#nak$ nem kve#he#7k. 2 nagyvrosok sikeres
em%erei #%%nyire nem #isz#e!e#rem(!#)ak. L!#a!%an nem do!goznak kem(nyen$ nem (!nek
%(k(s csa!di (!e#e#. 0agyon sokan %/ncse!ekm(nyekke! &u#nak )risi vagyonhoz. Teh# a
szere-min#a$ ami# v!asz#unk$ dn#7 ha#ssa! van szem(!yis(g6nkre. 9(-ze!&6k e! magunka#
o!yannak$ ami!yenek !enni szere#n(nk: 2mi!yenek !enni szere#n(nk. Pegyen ez a
kiindu!)-on#: Tud&uk mr$ hogy a ki1e&ez(s #rv(nye szerin# minden$ ami ha# rnk$ az
ki1e&ez(sre &u#. Teh#$ ha kve#&6k ez# a m)dszer#$ r&v6nk$ hogy o!yan ez$ min#ha
szem(!yis(g6nk a!aku!s# meg1ord'#annk. ,s em%err( v!unk.
2 kve#kez7$ a 5. !(-(s e%%en a 1o!yama#%an: a vizalizci. 2 "elidzs. ,i# &e!en# ez+
Qenge#eg knyve# 'r#ak mr r)!a. 2z em%eri k(-ess(gek kz6! #a!n az a !egha#(konya%%$
hogy agyunk%an 1e! #udunk id(zni #isz#a$ vi!gos k(-eke#. 2 #uda#a!a##i%an$ aho! az sszes
-rogramozs 1o!yik$ ezek a k(-ek ak#iviz!)dnak. 8rze!mekke! keveredve. Teh# #isz#a$
vi!gos k(-eke# id(z6nk 1e!. *!k(-ze!&6k az# a szem(!y#$ ami!yenek !enni szere#n(nk.
Pehuny&uk a szem6nke#$ (s arra a szem(!yre gondo!unk$ akihez hason!'#ani szere#n(nk. '
t#datalatti nem tesz klnbsget a valdi tapasztalat 8 vagyis ami tnylegesen trtnik
velnk 8 s akztt a kp kztt, amit agy#nkban elkpzelnk. 2 vizua!izci) m)dszer(#$
a #isz#a$ vi!gos k(-ek 1e!id(z(s(# ssze ke!! ka-cso!nunk a gyakor!s$ azaz az ism(#!(s
#rv(ny(ve!. *z az# &e!en#i$ hogy &jra s &jra el kell ismtelni magnkban. 9(-ze!&6k e! -!.
az#$ hogy kiv!) sz)nokok szere#n(nk !enni: *gy i!yen egyszer/ do!go#. Tegy6k 1e!$ hogy ez
i## "n: *z i## a szeme$ (s ez i## a #uda#a. *z -edig a #uda#a!a##i&a. Teh#$ mond&uk$ kiv!)
sz)nok szere#ne !enni. 9(-ze!&e e!$ hogy e!megy va!ahov$ aho! %esz(de# #ar#: 8s -ozi#'v
vissza&e!z(seke# ka-$ az em%erek meg is #a-so!&k. ;a ez# .&ra (s .&ra megism(#!i$
%rmennyire 1(! is a##)!$ hogy a nyi!vnossg e!7## %esz(!&en$ ha ez az (!m(ny #%%szr
ism(#!7dik$ az em!(kek e!rak#roz)dnak az agy%an$ akkor 1okoza#osan megsz/nik a 1(!e!me a
sz)nok!ssa! ka-cso!a#%an. 2z(r# hoz#am 1e! a sz)nok!s# -(!dnak$ mer# az amerikai !akossg
kr6!%e!6! 54 C<a ink%% megha!na$ min# hogy a nyi!vnossg e!7## %esz(!&en. Xo%%an 1(!nek
#7!e$ min# a ha!!#)!. Trsada!munk%an ez az egyik !egnagyo%% 1(!e!em. ,indazon!#a! nincs
o!yan gyerek$ aki 'gy sz6!e#ik. 2ki ezze! a 1(!e!emme! &## vo!na a vi!gra. ?7# #u!a&donk(--en
mindannyian !ege!s7 nyi!vnos %esz(d6nke# anyasz6!# mez#e!en6! #ar#o##uk$ 1e&&e! !e1e!($
idegenek e!7##. ,(g ha nem is em!(ksz6nk erre az (!m(nyre. ;a azon%an egy sor o!yan k6!s7
#a-asz#a!a#unk van$ ami -ozi#'v$ (s .gy is rak#roz)dik e! %enn6nk$ min# va!ami1(!e -ozi#'v
vissza&e!z(s$ azaz siker(!m(ny$ akkor hi%a 1(!#6nk o!yan re##ene#esen a nyi!vnossg e!7##i
sz)nok!a##)!. ? ennek szm#a!an$ k6!n%z7 oka !ehe#. ;a agyunk k(-erny7&(n kezd6nk o!yan
k(-soroka# ve#'#eni A i## #a!!ha#) ez a ve#'#7 A$ #eh# o!yan k(-soroka# ve#'#6nk magunkr)!$
amin# nagy sikerre! %esz(de# #ar#unk a nyi!vnossg e!7##: knyveke# kezd6nk o!vasni
em%erekr7!$ akik nagyha#s. %esz(deke# #ar#anak. ?ikeres sz)nokokr)!$ akik !e'r&k$ mi!yen
idegesek vo!#ak kz%en. Tan1o!yamokra &rha#unk$ aho! meg#anu!&uk$ hogyan ke!!
e!7k(sz'#eni$ 1e!(-'#eni (s e!mondani egy %esz(de#. 8s .&ra meg .&ra e! ke!! k(-ze!ni6k
maguk%an$ hogy k(-esek ez# meg#enni. 2z#n ez# az agyuk k(-erny7&(n ve#'#e## k(-e# a
#uda#a!a##i min# va!)sgos #a-asz#a!a#o# 1ogad&a e!$ ha e!(g (!(nken k(-ze!&6k e!. 8s ez a nyi#&a.
< 52 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 k(- (!(nks(ge$ (!e#szer/s(ge. 4inl lnkebben, vil%gosabban l%t#uk magunk el'tt a k(et,
minl gyakrabban, minl t$bb rzelmet vegytnk bele, s minl hosszabban vizualiz%l#uk,
ann%l nagyobb hat%st gyakorol ma#d a tudatalattira.
Teh# arr)! van sz)$ hogy !ega!%% 54$ de gyakran m(g nagyo%% C<os siker# #udunk
e!(rni A nemcsak a sz)nok!s #er(n$ de szin#e %rmi%en A a vizua!iz!ssa!$ a k(-ek ism(#e!#
ve#'#(s(ve!. 0em v(!e#!en6! hoz#am 1e! -(!dnak a nyi!vnossg e!7##i sz)nok!s#. 2 !eg#%%en
1(!nek #7!e. Q&##em$ hogy ha ez# a m)dszer# a!ka!mazni #ud&uk arra$ hogy az egyik
!egnagyo%% 1(!e!m6nke# megsz6n#ess6k$ ami sok minden#7! vissza#ar# minke# az (!e#%en$
akkor ezze! rkre %e%izony'#&uk magunknak$ hogy k(#s(geinke# %rmi!yen #(ren !e #ud&uk
gy7zni. 8s v(ghez is #ud&uk vinni$ ami# c(!u! #/z#6nk ki. 0agyon sok em%ernek #ancso!#am
mr a kve#kez7ke#: ha 1(! a nyi!vnossg e!7##i szere-!(s#7! vagy va!ami ms#)!$ ez# csak
-(!dak(n# em!'#em$ ha#rozza e!$ hogy megsza%adu! #7!e: *nnek 2 m)d&a van: a 1e!kszn#7
em%erek. Bev!ik ez a m)dszer+ Biz#os'#ha#om "nke#$ hogy igen. *z a szerveze# 1B25<%an
a!aku!#. "nk(n#es szerveze#k(n# hoz#k !(#re. 07k (s 1(r1iak gy/!#ek ssze kis cso-or#ok%an.
;e#enk(n# #a!!koz#ak. *gy6## regge!iz#ek$ e%(de!#ek$ vacsorz#ak. =a!aki mindig !ehe#7s(ge#
ka-o## a %esz(dre. 2zok$ akik .gy 1(!#ek a nyi!vnos %esz(d#7!$ hogy m(g egy #e!e1on16!k(%en
sem mer#ek megsz)!a!ni$ miu#n 14<15 h(#en # r(sz# ve##ek ezeken a #a!!koz)kon$ k(-esek
vo!#ak r$ hogy 5 -erces rg#nz## %esz(de# #ar#sanak egy vadidegen kzns(g e!7##. Teh# a
m)dszer %ev!#. ;ogy mi(r#+ ,er# akrhnyszor %esz(de# #ar#o## va!aki$ -ozi#'v vissza&e!z(s#
ka-o##. 9orrig!#k$ #ancso# ad#ak$ meg#a-so!#k$ seg'#s(ge# ka-o##. 8s a v(g(n a
#uda#a!a##i&uk%a egy sor -ozi#'v &e!z(s (-6! %e$ ami az# suga!!&a$ hogy #u!a&donk(--en
kzns(g e!7## %esz(!ni nem is neh(z. ;a sikeres 6z!e#em%erek akarunk !enni$ ha sikeres
veze#7k akarunk !enni$ ha sikeresen akar&uk neve!ni gyerekeinke#$ ha sikeresen akarunk
kon#ak#us# #erem#eni$ mindssze annyi# ke!! #enn6nk$ hogy meg!!s n(!k6! gyakoro!&uk$ (s
gondo!a#%an is .&ra meg .&ra e!ism(#e!&6k$ eg(szen addig$ am'g r nem &v6nk$ hogy a
do!ogga! ka-cso!a#%an a 1(!e!emszin#6nk 1okoza#osan cskken. 2z n%iza!munk viszon# n7. 2
msik do!og$ ami# #ehe#6nk$ ha sz)noki k(-ess(geinke# 1e&!esz#eni akar&uk$ ha e!megy6nk a
G(!krmegira. 2 G(!krmegi egy nagyszer/ #an1o!yam. Ugy is h'v&k: sz)nokk(-z7
#an1o!yam. 8s va!)%an soka# seg'# a%%an$ hogy ez# a k(-ess(g6nke# ki1e&!essz6k. ,inden
h(#en 1<szer !ehe#7s(ge# ka-unk r$ hogy kzns(g e!7## %esz(!&6nk. 2z# mond#uk$ a
vizua!izci) nagyon 1on#os.
2 kve#kez7: a megersts. 2 meger7s'#(s m)dszer(ve! a !ehe#7s(geink ha#r#a!anok.
*zek a szavak$ a meger7s'#(s szavai$ #a!n a !egnagyo%% ha#s# #ud&k e!(rni. *z
#u!a&donk(--en 5 do!gon a!a-u!. 2me!yek seg'#s(g(ve! #uda# a!a## #-rogramozha#&uk
magunka#. ' megers&ts hatrozott, pozit&v, magabiztos ll&ts, amit mi mond#nk
mag#nkrl mag#nknak, s elhisszk.
2 5 do!og kz6!$ amin a!a-u!$ a !ege!s7 az$ hogy szemlyes. ,inden egyes !!'#s#$ ami#
magunkr)! mondunk$ egyes sz%m els' szemlyben kell meg"ogalmaznunk. 8n. Dgy ke!!
mondanunk: E8n szere#em magam: 8n szere#em magam: 8n szere#em magam:F ;a az#
mondom: E8n szere#em magam:F$ ez kzve#!en6! e!&u# a #uda#a!a##ihoz. ,inden egyes
-arancs$ ami (n<ne! kezd7dik$ megnyi#&a a #uda#a!a##i#$ (s az# mond&a: E8r#(kes in1ormci)
(rkezik: Higye!em$ 1e!k(sz6!ni:F
2 kve#kez7: a (ozitv meg"ogalmaz%s. ,inden meger7s'#(s#$ minden !!'#s# kizr)!ag
-ozi#'van 1oga!mazzunk meg$ mer# a tdatalatti kisz/ri, kiveti a negatvmot: 8s csak a
-ozi#'v ki&e!en#(seke#$ !!'#soka# 1ogad&a %e. ;a -!. !e akarunk szokni a dohnyzsr)!$ ne az#
mond&uk$ hogy: ET%%( nem dohnyzom.F ?okka! &o%%$ ha az# mond&uk he!ye##e$ hogy: E8n
egy nemdohnyz) vagyok.F 8n egy nemdohnyz) vagyok. *zek a szavak: E(n vagyokF$ a
!e!ki -rogramozs !egha#(konya%% szavai. ;a ugyanis az# mondom: E(n vagyokF$ az#
kizr)!ag csak (n mondha#om magamr)!. 2z eg(sz vi!gon ra&#unk k'v6! senki se mondha#&a
ez# rnk vona#koz#a#va$ (s a #uda#a!a##i ez# 1e!ismeri. ;a az# mond&uk: EHe!e!7s vagyok:
< 55 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
He!e!7s vagyok:F$ szin#(n (rezni !ehe#$ hogyan ha#nak ezek a szavak. ,i!yen m)don
%e1o!yso!&k a #uda#a!a##inka#+ 8rezni a szavaka#: EHe!e!7s vagyok:F$ (s (rezni a ha#suka# az
(rze!meinkre.
2 5. do!og az$ hogy #elen id'ben kell "ogalmazni. 0e az# mond&uk: EPe 1ogok 1ogyni.F
E,a&d !eszokom a dohnyzsr)!.F E,a&d szerzek egy &) !!s#.F ;anem hogy: E=an egy &)
!!som:F EXe!en!eg ^ ki!) a s.!yom:F EXe!en!eg ^ K<# keresek:F Xe!en!eg ^ K<# keresek:
Brmi #r#(nik is ve!6nk$ !(nyeg az$ hogy mindig #egy6k &e!en id7%e: ,er# a tdatalatti csak
a jelen idej/ lltsokat hajland be"ogadni. Qendk'v6! 1on#os$ hogy amikor #-rogramozzuk
a #uda#a!a##inka#$ hogy amikor vizua!iz!unk va!ami#$ hogy amikor !!'#unk va!ami#$ hogy
amikor magunkra gondo!unk$ hogy mi!yenek szere#n(nk !enni$ az mindig &e!en id7%en !egyen.
Ygyanis a t#datalatti mindent sz szerint rtelmez:
2z !!'#soka# meg1oga!mazzuk$ mer# minden c(! e!(r(s(hez meg ke!! 1oga!mazni az
!!'#soka#. E^ K<# keresek: ^ ki!) a s.!yom &e!en!eg: 8n egy kedves$ szere#e#rem(!#) em%er
vagyok> 8n egy 1egye!meze##$ szorga!mas em%er vagyok: X)! veze#ek: Mg(nyes vagyok:
Pon#os vagyok: ?zere#em magam: Hegye!meze## em%er vagyok: Ms#enien (rzem magam:
Bo!dog vagyok: *g(szs(ges vagyok: Te!e vagyok energiva!:F *zek (rdekes !!'#sok. 8s ha
.&ra meg .&ra e!ism(#e!&6k 7ke#: E*g(szs(ges vagyok: Te!e vagyok energiva!: *g(szs(ges
vagyok: Te!e vagyok energiva!:F$ akkor kia!aku! az e!!en!!)<k(-ess(g6nk a meg1zssa!$
in1!uenzva! szem%en. 9(s7%% m(g %esz(!6nk err7!. Ge nagyon gyakran az(r# %e#egsz6nk
meg$ mer# e!ha#rozzuk$ hogy %e#egek !esz6nk. =agy hagy&uk r%esz(!ni #es#6nke# (s
!e!k6nke#. Pedig ki #ud&uk /zni szerveze#6nk%7! a meg1zs#. ;a .&ra (s .&ra ism(#e!&6k
magunk%an az !!'#s#: E*g(szs(ges vagyok: *g(szs(ges em%er vagyok: 8n er7s em%er
vagyok: Ms#enien (rzem magam: Jsodsan (rzem magam:F Ryakoro!&uk h# a vizua!iz!s# (s
a meger7s'#(s#: ;uny&uk %e a szem6nke#$ k(-ze!&6k e!$ hogy mr rende!kez6nk azokka! a
#u!a&donsgokka!$ amike# e! akarunk (rni: Besz(!&6nk is .gy$ min#ha mr rende!kezn(nk
ezekke! a #u!a&donsgokka!: 2mi az (rze!meke# i!!e#i$ ahogy mr mond#uk$ k(-ze!&6k e! az# az
(rz(s#$ ami ezze! a k(--e! egy6## &r: 9(-ze!&6k e! az# az (rz(s#$ ami a szavakka! egy6## &r: 0e
'gy mond&uk: E?zere#em magam.F$ hanem 'gy: E8n szere#em magam: 8n szere#em magam:
8n szere#em magam:F 2mikor az# mond&uk: 1e!e!7s vagyok$ ne 'gy mond&uk: EHe!e!7s
vagyok.F$ hanem 'gy: EHe!e!7s vagyok: He!e!7s vagyok:F =agyis ms sz)va!: mo%i!iz!&uk$
vegy&tsk rzelmekkel: =ess6k %e a #uda#a!a##i%a$ min# egy de#on#or#: 8s meg!#&uk$
szem(!yis(g6nkre (s (rze!meinkre #e## ha#sa )risi !esz.
0os$ vissza#(rve a meger7s'#(sekre$ az# &avas!om$ hogy haszn!&unk kis kr#yka#$
amikre 1e!'r&uk az !!'#sainka#$ a -ozi#'v$ &e!en ide&/$ szem(!yes !!'#sainka#. U&ra (s .&ra
n(zz6k #$ ism(#e!&6k # 7ke#: 2hnyszor ez# meg#essz6k$ ahnyszor csak gondo!unk r$
minden a!ka!omma! %e!esu!yko!&uk a #uda#a!a##i%a. ,inden a!ka!omma! A a ki1e&ez(s #rv(nye
szerin# A n7 a !ehe#7s(ge annak$ hogy ki1e&ez(sre &usson. =(g6! -edig$ ha a meger7s'#(s#
a!ka!mazzuk$ akkor -r)%!&uk meg mindenna-&aink%an szavainka# (s #e##einke# ehhez
igaz'#ani: Pr)%!&uk meg #eh# mindazoka#$ amike# mondunk$ (s mindazoka#$ amike# #esz6nk$
sszhang%a hozni !!'#sainkka!:
0os$ a kve#kez7$ amive! 1og!a!kozunk: a verbalizci. 2 ver%a!izci) nem ms$ min#
a szavak%a 1og!a!s. ;angosan kimond&uk !!'#sainka#. 2<1(!e m)don #ehe#&6k ez#. Peg&o%%$
ha magunk%an csin!&uk. Ge a!a-ve#7en !ega!%% 34 C<ka!$ s7# sok ese#%en #a!n m(g ann! is
#%%e! nve!&6k egy !!'#s ha#s#$ ha hangosan kimond&uk. 0e 'gy mond&uk: E?zere#em
magam.F$ hanem 'gy: E?zere#em magam:F =agy: EMs#enien (rzem magam:F =agy:
E*g(szs(ges vagyok:F =agy: EHe!e!7s vagyok:F =agy: E54 ezer K<# keresek (ven#e:F 2mikor
e!7szr ha!!o##am err7! a m)dszerr7!$ az vo!# a c(!om$ hogy 54 ezer K<# keressek (ven#e. 8s
r&##em$ hogy ennek egye#!en m)d&a az$ ha ez# !!and)an ism(#e!ge#em magam%an. Pedig
akkori%an$ amikor e!kezd#em a m)dszer#$ az 54 ezer K<nak m(g csak a kze!(%en sem &r#am.
8s nagyon szke-#ikus vo!#am$ hogy egy!#a!n siker6!<e. Ta-asz#a!a#%)! mondha#om "nknek$
< 5> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
hogy a m)dszer %ev!#. Teh# ver%a!iz!&unk: 0(zz6k$ hogyan !ehe# ez# m(g 1okozni:
1erbaliz%l#uk az %llt%sainkat a tk$r el'tt: M!yenkor egyszerre 2 ha#s# is e! #udunk (rni.
*gyr(sz#: ha# rnk$ ami# !#unk$ -!usz az$ ami# mondunk. Qadsu!$ ha rzelmeket is
beleadunk$ akkor 5 -on#on kze!'#&6k meg. Programozzuk # a #uda#a!a##i# egyide&/!eg:
Nda!!unk a #6kr e!($ (s az# mond&uk magunknak: EMs#enien (rzem magam:F Ms#enien (rzem
magam: =agy az# is mondha#&uk: EMs#enien n(zek ki:F Term(sze#esen nem ke!!$ hogy mindez#
egy nyi!vnos mosd)%an csin!&uk$ aho! em%erek vannak kr6!##6nk. *gy kicsi# 1urcsnak
#a!!nk. ,indazon!#a! a ver%a!izci) egyik !eg1on#osa%% r(sze annak$ hogy az 6zene#eke#
%evigy6k a #uda#a!a##i%a. 0e 1e!ed&6k: mindazt, amit folyamatosan, szntelenl szben
tart#nk, azt meg is t#dj#k tenni: Jsak az a k(rd(s$ hogy k(-esek vagyunk<e e!(g gyakran (s
e!(g ki#ar#)an ism(#e!ni ahhoz$ hogy !!and)an hasson #uda#a!a##inkra. 2min# e!(ri ez# a ha#s#
a #uda#a!a##ira$ n!!) er7re ka-$ (s sa&# ere&(n(! 1ogva %eker6! a va!)sgunk%a$ -on#osan a
meg1e!e!7 he!yen (s a meg1e!e!7 id7%en. 8s -on#osan a meg1e!e!7 m)don.
*z e!veze# minke# a kve#kez7 m)dszerhez$ ami nem ms$ min# a szerep vllalsa. 2
szere- v!!a!sa. 2 1e!ada# v!!a!sa. *m!(keznek r$ az egyik !eg1on#osa%% 1e!1edez(s$ ami#
#e##6nk a vise!ked(s-szicho!)gia ka-csn$ a kve#kez7: ha egy %izonyos m)don (rezz6k
magunka#$ az %izonyos (rz(sekke! &r. 2z (rz(s cse!ekede#ekhez veze#. *rr7! %esz(!#6nk mr
e!7z7!eg. 2zaz$ hogy az (rz(seinknek meg1e!e!7en cse!eksz6nk. =a!)&%an az a he!yze#$ hogy
a !eg#%% em%err7! nem mondha#) e!$ hogy az e!e&(n mo#iv!va !enne. Peg#%%6nkr7! nem
mondha#) e!$ hogy -ozi#'v (rz(seink vannak. Peg#%%6nkr7! nem mondha#) e!$ hogy van
n%iza!munk$ amive! k(-esek !enn(nk e!(rni a c(!unka#. L#!agos$ vagy ink%% nega#'v
(rz(seink vannak. ,indazon!#a!$ ha Igy cseleksznk, mintha meglenne az annak
megfelel rzs, a cselekedet kivltja az rzst, ppen Igy, ahogy az rzs kivltja a
cselekedetet. ,s sz)!va #eh#: a cse!ekv(s .#&n e!&u#ha#nak az (rz(sig. Xegyezz6k meg$
nagyon 1on#os: a cse!ekv(s .#&n e!&u#ha#nak az (rz(sig: Bizonyra vo!#ak mr .gy$ hogy
o##hon 6!#ek k(nye!mesen$ amikor va!aki %e!!'#o##$ (s az# mond#a: E,en&6nk e! ide vagy oda$
csin!&uk ez# vagy az#:F ,ire az# mond#k: E0em$ o!yan k(nye!mesen 6!k.F *m!(keznek a
kom1or#z)nra+ 2 kom1or# nagy visszah.z) er7. 2z# mond&uk: E0em$ nem.F Ge a msik
er7skdik: ERyere$ csin!&uk ez# vagy az#:F *z# nevezz6k sz'n!e!(snek. -znlelj#nk: ,egy#nk
&gy, mintha rende!kezn(nk azza! a %izonyos #u!a&donsgga!: ;a -!. szere#n(nk %#rak !enni$
nem 1(!(nkek$ sz'n!e!&6k$ #egy6nk .gy$ min#ha mr %#rak !enn(nk: ;a mond&uk$ szere#n(nk
maga%iz#osak !enni$ sz'n!e!&6k$ hogy azok vagyunk: =an egy r(gi monds: E2ddig sz'n!e!&6k$
am'g nem siker6!:F 2ddig sz'n!e!&6k$ am'g nem siker6!: *m!(keznek r$ %esz(!#6nk arr)! az
.rr)!$ akinek az# mond#k$ hogy 7%enne sz6!e#e## .&& 0a-)!eon. ,indssze csak .gy ke!!
cse!ekednie$ min# 0a-)!eonnak. *! ke!! k(-ze!nie$ hogy rende!kezik azza! a ku!#ur!is
h##(rre!$ azza! a dn#(sk(-ess(gge!$ ha#a!omma!$ %#orsgga!$ zsenia!i#ssa!$ ki#ar#ssa!$
e!7re!#ssa!$ min# a vi!g !egnagyo%% hadvez(re.
0os$ #eh# a cse!ekv(s$ ez a sz'n!e!(s$ a szere- e!v!!a!sa dn#7 1on#ossg. a%%an$
hogy e!(r&6k$ ami# akarunk. ;a v!!a!a#unk !eg&o%% 6gynke szere#n(nk !enni$ ha
v!!a!a#igazga#)k akarunk !enni$ ha kiv!) m(rnkk szere#n(nk !enni$ ha &) h'r/ orvosok$
remek anyk$ a !eg&o%% a-k$ #ekin#(!yes$ &)! men7 6z!e#em%erek vagy kiv!) a#!(#k akarnak
!enni$ !(#ezik egy o!yan m)dszer a nye!v(sze#i -rogramozs%an$ ami# .gy neveznek$ hogy
a gyzelem bels jtka. * m)dszer szerin#$ ha -!. e! akar&uk (rni$ hogy &o%%an #eniszezz6nk$
akkor e! ke!! k(-ze!n6nk magunk%an$ hogy nagy h'r/ #enisz%a&nokok vagyunk. 9(-ze!&6k e!$
hogy mi vagyunk 2r#hur *sch$ vagy Ximmy Jonors$ vagy Jhris *ver#!oyd$ vagy ,arie 0avri$
vagy hogy is h'v&k$ #e!&esen mindegy: =!asszuk ki az egyik %a&noko#$ (s -r)%!&unk meg
-on#osan .gy &#szani$ ahogyan 7: 9(-ze!&6k e! magunka# az 7 he!y6k%e$ az 7 %7r6k%e$ o## a
#enisz-!yn: 8s #ud&k$ mi #r#(nik+ 2 %'r)k meg a #%%i em%er$ aki 1igye! minke#$
(szreveszik$ hogy az 6#(seink -on#osa%%ak. ?okka! er7#e!&ese%%ek. ?okka! &o%%an &#szunk$ (s
maga%iz#osa%%ak vagyunk. =agy a go!1oz)k. *gy msik -(!da. ;a &) go!1&#(kosok akarunk
< 55 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
!enni$ akkor k(-ze!&6k e!$ hogy mr nagy go!1&#(kosok vagyunk: ;a sikeres 6gynkk
szere#n(nk !enni$ akkor k(-ze!&6k e!$ hogy mr sikeres 6gynkk vagyunk$ (s &r&unk$
vise!ked&6nk$ %esz(!&6nk is .gy$ min#ha azok !enn(nk: "!#zkd&6nk .gy: 0(zz6nk a #6kr%e$
(s #egy6k 1e! magunknak a k(rd(s#: EUgy n(zek ki$ min# egy nagy go!1&#(kos+ Ugy n(zek ki$
min# egy sikeres 6gynk$ 6z!e#em%er+F 2##)! 16gg7en$ hogy mi# akarunk e!(rni.
Teh# eddig > m)dszerr7! vo!# sz). *z a > %e#/ &e!zi a > m)dszer# rvid'#ve. *z a >
m)dszer a gyors szem(!yis(gv!#ozs ku!csa.
0(zz6k akkor az 1.<#: a vizua!izci)#: =izua!iz!&uk$ .&ra (s .&ra ve#'#s6k !e
magunk%an annak a szem(!ynek a k(-(#$ ami!yenek !enni szere#n(nk: 'ddig, am&g a
t#datalatti valsgknt fogadja el. 2 #uda#a!a##i engede!meskedik a #uda# -arancsainak. Ugy
#udunk a #uda#a!a##inknak -arancso!ni$ .gy #ud&uk irny'#ani$ %e1o!yso!ni$ ha mindig a
#uda#unk%an #ar#&uk az# a %izonyos gondo!a#o#. 2 koncen#rci) #rv(nye szerin#$ ha %llandan
szben tart#uk azt a gondolatot, akkor a vgn egyszer+en bekattan a tudatalattiba, s $n%ll
letre kel.
2 2.: a meger7s'#(s. U&ra (s .&ra er7s'#s6k meg magunka#: ?okan az# !!'#&k$ hogy a
mindenna-i meger7s'#(s o!yan 1on#os$ hogy ink%% a regge!ir7! mondanak !e$ min# err7!. Jsak
pozit&van beszljnk mag#nkrl: ;aszn!&unk -ozi#'v ki1e&ez(seke#: L#!ag%an -ercenk(n#
ma&dnem 154 sz)# haszn!unk. 2 !eg#%% em%er 1(!e!mekr7!$ aggoda!makr)!$ k(#s(gekr7!
%esz(!. Pozi#'v !!'#soka# haszn!&unk: E,eg #udom #enni: ,eg #udom #enni: ,eg #udom
#enni:F Msm(#e!&6k meg .&ra (s .&ra: E,eg #udom #enni: ,eg #udom #enni:F *r7s'#s6k az
n%iza!munka#$ az n%ecs6!(s6nke#: ;a nincs ms do!gunk$ mondogassuk: E?zere#em
magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam:F ;a az# mondoga#&uk magunk%an$ hogy:
E?zere#em magam:F$ ez az (!e# minden #er6!e#(n nve!i ma&d k(-ess(geinke#$
#e!&es'#m(ny6nke#.
2 kve#kez7: a ver%a!iz!s. Oeszljnk hangosan: Ry7z7d&6nk meg r)!a$ hogy
amike# mondunk$ sszhang%an vannak azza! a szem(!!ye!$ ami!yenek !enni szere#n(nk:
=er%a!iz!&unk: ,ond&uk: E?zere#em magam:F M!yeneke# sose mond&uk magunkr)!$ hogy: E8n
nem #udok -on#os !enni. 0em #udok !e1ogyni. 8n nem #udok !eszokni a dohnyzsr)!.F (s a
#%%i: ;aszn!&unk -ozi#'v ki1e&ez(seke#: ?zin#e meg #ud&uk du-!zni egy meger7s'#(s ha#s#$
ha hangosan mond&uk ki. Ge igazn hangosan. E?zere#em magam: ?zere#em magam:
?zere#em magam:F ;a e!(g hangosan (s e!(g er7sen mond&uk$ du-!a$ #ri-!a$ s7# sokszoros
ha#sa van.
8s v(g6!: a szere- e!v!!a!sa. Tegy6nk .gy$ min#ha mr o!yanok !enn(nk: =!!a!&uk a
szere-e#: 9(-ze!&6k e!$ hogy 1e!k(rnek: &#sszuk e! egy ro--an# sikeres em%er szere-(# egy
BrodVay<dara%%an: 8s e%%en$ e%%en a szere-%en .gy ke!! &rnunk$ %esz(!n6nk$ vise!kedn6nk$
cse!ekedn6nk$ min#ha sikeres em%erek !enn(nk. ,in#ha mi !enn(nk a #k(!e#es em%er
mode!!&e. Mde!&a annak a #k(!e#es em%ernek$ ami!yenek !enni akarunk$ akiv( v!ni
szere#n(nk. 8s ha .gy &runk$ .gy %esz(!6nk$ .gy vise!ked6nk$ vizua!iz!&uk$ gondo!unk r$
.&ra (s .&ra meger7s'#&6k$ akkor o!yan em%erekk( is v!unk. *z o!yan mag#)! (r#e#7d7$ min#
hogy a na- ke!e#en ke! 1e!$ (s nyuga#on nyugszik. 2 kve#kez7 a!ka!omma! %7ve%%en
%esz(!6nk arr)!$ hogyan (-'#s(k %e ezeke# a szem(!yis(g&egyeke# a &e!!em6k%e.
E5lyan kicsik lesznk, mint az elfelejtett vgyaink, s olyan hatalmasak, mint f
trekvseink.F Xames (dzs(msz) *!en
11. szekci
Az )j lelki dita
(51.21.)
< 5I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 54<as (vek%en egy Re!ord ;auzer nev/ 1(r1i meg%o#rnkoz#a##a az orvosi krke#$
m(g-edig azza! a meg!!a-'#sva!$ ame!y szerin# mindaz$ ami# (!e#6nk sorn eddig
mege##6nk$ a maga m)d&n %e1o!yso!#a szerveze#6nke#. 2z# mond#a: E,inden$ ami#
megesz6nk$ #a!aku! va!amiv($ -ozi#'van vagy nega#'van ha# #es#6nkre.F Dr# is egy knyve#: 2z
.& di(#a c'mme!. 0os$ e%%en a szekci)%an mi arr)! 1ogunk %esz(!ni$ mi# (r#6nk az .& sze!!emi
di(#n. ,in# ahogyan mindaz$ ami# megesz6nk$ ha#ssa! van a 1izikumunkra$ mindaz, amit
szellemileg befogad#nk, hatssal van lelkillapot#nkra. 2rra$ ami a 1e&6nk%en za&!ik$ (s
ami megha#rozza (!e#6nk esem(nyei#.
9or%%an mr %esz(!#6nk arr)!$ hogy a szuggeszci) ere&e az egyik !eg1on#osa%% er7
(!e#6nk%en. 2 szuggeszci) ere&e az# &e!en#i$ hogy minden, amit befogad#nk$ minden$ amin
gondo!kozunk$ ami%7! o!vasunk$ ami# megha!!ga#unk$ az sszes %esz(!ge#(s6nk$ a rdi)$ a
#e!ev'zi)$ a knyvek$ az .&sgok (s a magazinok$ mindaz$ amive! hagy&uk$ hogy %e1o!yso!&a
gondo!a#ainka#$ az hat a t#datalattinkra, bell&tds#nkra, az elvrsainkra, az
rtkeinkre, a hitnkre, s legvglD emberi lehetsgeinkre. =a!)&%an az em%erek kz##i
k6!n%s(g nem az in#e!!igenci&uk%)!$ a m/ve!#s(g6k%7! vagy a !ehe#7s(geik%7!$ hanem a%%)!
ad)dik$ hogy mive! #-!!&k sze!!em6ke# !!and) &e!!egge!. 2z# is mond#uk$ ami ugyanez$ ha
az# mond&uk: E0os$ igen$ !#a!%an meg1e!e!7 (#e!eke# eszem$ de az(r# az ese#ek 54 C<%an
rosszaka#. 2me!yeknek magas a s)< (s cukor#ar#a!ma$ a!acsony a #-(r#(k6k$ 1agyasz#o##ak$
#.!17z##ek$ 1eh(r kenyere#$ s6!# krum-!i#$ zs'r# (s a #%%i. Ge nem izga#om magam emia##$
mer# ez nincs ha#ssa! a szerveze#emre.F ,indenki #ud&a$ hogy ez nem igaz. ;iszen minden
szm'#. !inden szmt: 2z igazn 7szin#e em%er egyik markns &e!!emvonsa az$ hogy
e!1ogad&a a rea!i#s#. 2 rea!i#s -edig az$ hogy mindaz$ ami# #esz6nk$ sze!!emi!eg vagy
1izikai!ag$ szm'#. Pehe# -ozi#'v ha#sa$ #eh# seg'# e!7%%re !(-ni a1e!($ amiv( v!ni szere#n(nk
a &v7%en. =agy nega#'v$ s akkor vissza#ar#. Ge semmi nem sem!eges. ,inden szm'#. *nnyi#
#eh# a szuggeszci) ere&(r7!.
,os# men&6nk #ov%%$ (s %esz(!&6nk arr)!$ hogy hogyan vissz6k v(g%e nmagunk
.&ra-rogramozsnak 1o!yama## .gy$ hogy %e!6! maxim!isan sikeresek !egy6nk (s a vi!g
szmra is maxim!isan -ozi#'vak$ !e!kesek (s sikeresek !egy6nk: Ygyan.gy #-!!&uk
sze!!em6nke#$ ahogyan a #es#6nke#. T-!!&uk sze!!em6nke# )va#osan: ;a szerveze#6nk
eg(szs(ge (s a hossz. (!e# 1on#os szmunkra$ akkor %iz#osan gondo# 1ord'#unk arra$ hogy
megn(zz6k$ mi# esz6nk. 2 sze!!emi #-!!(kainkra is oda ke!! 1igye!n6nk. ?ze!!emi
#-!!(kaink ugyanis %e(-6!nek egy 1o!yama#%a$ ame!ye# az akkumu!ci) #rv(ny(ve! 'runk
!e.
*+!% '44K>K6.9,@ trvnye7
2z akk#m#lci trvnye sze!!emi (s 1izikai #rv(ny egyarn#. 8s az# mond&a$ hogy
minden egyes dolog, amit tesznk, (ozitv vagy negatv, be(l$ hogy (!e#6nk minden egyes
nagy #e!&es'#m(nye$ sok ezer kise%% #!ag#e!&es'#m(ny eredm(nye$ harcok($ visszaes(sek($
kudarcok($ csa!)dsok($ minden egyes nagy #e!&es'#m(ny# ezer meg ezer a-r)%% #e!&es'#m(ny
e!7z meg. 2 BrodVay minden siker(# hossz. (vek munk&a (s e!#(r7 eredm(nyei e!7zik meg.
,inden ha#a!mas vagyon mg##$ a-ro-)$ a maga ere&(%7! !e## mi!!iomosoka# #anu!mnyozva
az# #a-asz#a!#uk$ hogy ahhoz$ hogy va!aki 2merik%an mi!!iomos !ehessen$ #!ag%an 24 (vig
ke!! kem(nyen do!goznia. ,s sz)va!: ha !#unk egy em%er#$ akinek sz(- hza$ au#)&a van$ (s
nagyon gazdag$ nem vessz6k (szre$ hogy ez# sok<sok (v kem(ny munk&a$ harcai$ !emondsai
(s !doza#ai e!7z#(k meg. ,i csak a v(geredm(ny# !#&uk$ (s az# mond&uk: E;# nem
szerencs(s -asas+F Pedig a do!og mg## nem a szerencse !!$ hanem a %e(-6!(s hossz.<
hossz. 1o!yama#a$ (s hogy minden szm'#. ,inden egyes komo!y er71esz'#(s6nk$ ami#
szem(!yis(g6nk (-'#(s((r# #esz6nk$ %e(-6!. 8s ezek 1e!ha!moz)dnak (s ha#nak. ,inden egyes
-erc$ ami# o!yasmive! #!#6nk$ ami visszah.z$ id7nke#$ sze!!emi energinka# ra%o!&a$ ezek is
ha#nak$ mer# 1e!ha!moz)dnak. ?ok em%er !egnagyo%% hi%&a az$ hogy egy kicsi# e!7re !(-nek$
az#n egy kicsi# h#ra. Tesznek -r do!go#$ ami hasznos szmukra$ az#n n(hny o!ya#$ ami
< 5@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
kros. 0(hny hasznos do!og u#n n(hny kros$ (s v(g6! hov &u#nak+ Pon# oda$ ahonnan
e!indu!#ak. 2 &) kiegyen!'#i a rossza#. ;o!o## az em%ereknek mindig a &)# ke!!ene v!asz#aniuk.
;ogy a megha#roz) #-!!(k$ ami# sze!!em6nk %e1ogad$ -ozi#'v (s kons#ruk#'v !egyen$ (s a
meg1e!e!7 irny%a vezessen.
Teh# az els' sz%m* szellemi t%(l%lk az o!vasmny. 2z o!vass re##en#7 1on#os.
,ana-sg sokan nem szere#nek o!vasni. Ge a nagy veze#7k mind o!vasnak. ,inden veze#7
szoko## o!vasni. Pr)%!&unk meg o!vasni !ega!%% na-i 1 )r# #!ag%an: Tud&uk$ hogy ha na-i
1 )r# o!vasunk$ (s mindenna- meg#essz6k$ va!ami o!yasmi#$ ami (-'#i sze!!em6nke#$ va!ami
-ozi#'va# (s kons#ruk#'va#$ ami (-'#$ nem .&sgo#$ nem si!nysgoka#$ ame!yek (-- csak hogy
!ek#nek %enn6nke#$ hanem o!yasmi#$ ami 1e&!esz# (s (-'#$ na-i 1 )ra megv!#oz#a#&a (!e#6nke#.
2 1e!m(r(sek szerin# na-i 1 )ra A 2<5 (ven # A$ (s #(mnk%an hozz(r#7k !esz6nk. Brmi!yen
#(m# #anu!mnyoznak$ az id7%eosz#s#)! a nuk!eris 1izikig$ na-i 1 )ra o!vass hozz(r#7v(
#esz. 5<5 (v a!a## szakem%err( v!ha#unk. 5<@ (v a!a## nemze#kzi!eg is e!ismer# szakem%err(.
2 vi!g egyik !egnagyo%% #uds. szak#ekin#(!y(v( v!ha#unk a #(mnk%an. 0a-i 1 )ra
%rmi!yen #(m%an$ !ehe# az az orvos#udomny vagy a mo!eku!ris %io!)gia. N!vassunk na-i
1 )r#: 9u#a#sok %izony'#o##k$ hogy az #!agamerikai (ven#e m(g 1 knyve# sem o!vas e!.
;ogy 2merika 1e!n7## !akossgnak 53 C<a soha a kez(%e nem vesz egy szakknyve#$ miu#n
%e1e&ez#e a gimnziumo#. Tud&k$ mi# mondanak a gimnzium u#n vagy az egye#em u#n+
E;!a Ms#ennek$ hogy #.!vagyok ra&#a. ,os#an#)! egy %e#/# nem o!vasok e!$ am'g (!ek.F 8s
k(s7%% nem (r#ik$ hogy mi(r# marad#ak !e. Jsak az o!vass az$ ami sze!!em6nke# #-!!&a (s
1e&!esz#i. Besz(!ge#ni &). ;a!!ga#ni is &). 2 #an1o!yamok (s isko!k is &)k. Term(sze#esen a
videoanyagok meg#ekin#(se is &)$ de az o!vass# semmi nem he!ye##es'#he#i. 2z em%erek az#
mond&k: E0em vagyok &) o!vas)$ nem #anu!#am meg &)! o!vasni.F Qend%en. 2kkor #/zz(k ki
c(!u!$ hogy &) o!vas)v v!nak: 1 (v o!vass#anu!s egy es#i #an1o!yamon$ (s -ercenk(n# 5<><5
ezer sz)# #udnak ma&d o!vasni. ,indenki k(-es r. ;a megn(zz6k a Ra!!u-<szerveze# 9i
kicsoda 2merik%an c'm/ &egyz(k(#$ a nagy amerikai siker#r#(ne#eke#$ az# !#&uk$ hogy az
orszg veze#7 r(#ege$ 1e!s7 1 C<a #!agosan 12 szakknyve# o!vas (ven#e. *zek szerin#
csa#!akozha#unk az orszg 1e!s7 1 C<hoz azza!$ hogy havon#a e!o!vasunk 1 knyve#. *gy
o!yan szakknyve#$ ame!y 1e&!esz#i (s #g'#&a sze!!em6nke# a minke# (rdek!7 #(m%an. ;avi
1 knyv 1e!eme! a 1e!s7 1 C<%a$ igen rvid id7 a!a##. ;a 54<I4 -erce# o!vasnnak mindenna-
(a #ancsom szerin#)$ ez a na-i 54<I4 -erc he#en#e 1 knyv. 2 he#i 1 knyv -edig #%% min# 54
knyv (ven#e. 9(-ze!&(k csak e!$ ha az e!kve#kez7 14 (v%en (vi 54 knyve# e!o!vasnnak$
mennyi !enne az: 2z kr6!%e!6! 544 knyv !enne. ;a siker6!ne #e!&es'#eni. ;add #egyek 1e!
egy egyszer/ k(rd(s#: 0em gondo!&k$ hogy he#i 1 knyv e!o!vassva! a kve#kez7 14 (ven
#$ egy o!yan vi!g%an$ aho! az #!agem%er (vi 1 knyve# o!vas$ nyer7 he!yze#%e ker6!n(nek+
0em gondo!&k$ hogy ez %e1o!yso!n az (!e#6ke#+ ;ogy %e1o!yso!n a karrier&6ke# (s
&vede!m6ke#+ ;ogy megv!#oz#a#n a kr6!m(nyeike#+ ;ogy megv!#oz#a#na minden#$ ami
"nk kr6! 1o!yik+ Biz#osan megv!#oz#a#n$ mer# a szuggeszci) ere&(ve!$ sze!!em6nk .&
in1ormci)kka! va!) #-!!sva! (544 knyv 14 (v a!a##) o!y m)don a!ak'#ha#&a # (!e#6nke#$
hogy az# ma e! sem #ud&k k(-ze!ni.
2 sze!!emi #-!!(kok sor%an a kve#kez7: ha!!gassunk sza!agoka#: 2z audiokaze##s
#anu!s 1e!1edez(s(# a !egnagyo%% e!7re!(-(snek #ar#&k az ok#a#s #r#(ne#(%en a nyom#a#s
1e!1edez(se )#a$ vagy 1e!#a!!sa )#a. 2z audiokaze##s #anu!s a vi!g !egnagyo%% sze!!emei#
gy/&#i ssze. 2 !egkiv!)%% gondo!a#aika# megszerkesz#ve$ megszvegezve$ megvgva$ (s &)!
sszes/r'#ve a !(nyeg6ke#. 8s ez# -r K<(r# az "nk kez(%e ad&k. ,aguk s(#!ha#nak$
u#azha#nak$ kocogha#nak va!ame!yik nagy ko-onyva! az(r# a -r K<(r#. ;a!!ga#ha#&k veze#(s
kz%en is. 2z #!agem%er$ aki veze#$ 544<1444 )r# #!# (ven#e az au#)&%an. 544<1444 )ra
(ven#e. 2z au#)veze#7k #%%s(ge csak 6!$ (s ha!!ga#&a a rdi)#. 2mi# -edig rdi)nak nevez6nk
A e!n(z(s# a rdi)%an do!goz)k#)! A$ nem ms$ min# a 16! rg)gumi&a. ,ive! soha nincs v(ge.
544<1444 )ra meg1e!e! 12$5<25 negyven)rs munkah(#nek. Tud&k$ mi# &e!en# ez+ 2z# &e!en#i$
< 53 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
hogy !ehe#7s(g6k van arra$ hogy kihaszn!&anak vagy hogy -ro1i#!&anak !ega!%% 12 (s 1(!$ de
ink%% 25 negyven)rs munkah(#%7!. 9(-ze!&(k e!$ ha v!!a!a#uk e!k6!den( maguka# 25 h(#re
#anu!ni: ,inden egyes (v%en$ (s szin#e ingyen. 0em gondo!&k$ hogy ez ha#na a karrier&6kre
(s a &vede!m6kre+ *z meg1e!e! 1 vagy 2 egye#emi szemesz#ernek. Rondo!&k e!$ mi !enne$ ha
minden (v%en 1 vagy 2 egye#emi szemesz#ernek meg1e!e!7 #ov%%i ok#a#s%an venn(nek
r(sz#: 0em %e1o!yso!n ez az (!e#6ke#+ Ge m(g mennyire:
Teh# ha!!gassunk kaze##ka#$ (s v(g6! vegy6nk r(sz# #ov%%k(-z(seken: =!!&unk
(!e#hosszig!ani #anu!)kk: 8s ha az# mondom: vegyenek r(sz# #ov%%k(-z(sek%en$ a !eg&o%%
m)d&a ennek az$ ha #er6!e#6k !eg&o%% szakem%erei#7! #anu!nak. Pr)%!&k e!ker6!ni az o!yan
ok#a#)#$ aki csak knyv%7! mer'#e##e #uds#: =a!)di szakem%erek kurzusain vegyenek r(sz#$
szeminriumokon$ min# -!. ez a mos#ani is: T%% in1ormci)hoz &u#ha#nak egy 1<2 na-os
szeminrium a!a## o!yan ok#a#)k#)!$ akik 24<54 (ve# #!###ek e! az in1ormci)
sszegy/&#(s(ve!$ min# egy eg(sz egye#emi kurzus a!a##. =egyenek r(sz# #ov%%k(-z(s%en:
,inimum ><e# &avaso!ok (ven#e. 5 havon#a egye#. *gy o!yan vi!g%an$ aho! az #!agem%er
soha nem vesz r(sz# #an1o!yamokon$ az em%erek B4 C<a az egye#em %e1e&ez(se u#n nem
#anu! #ov%%$ ha (ven#e ><en r(sz# vesz6nk$ kaze### ha!!ga#unk az au#)nk%an$ (s rendszeresen
o!vasunk$ a-ro-)$ honnan vessz6k r az id7#+ 0e o!vassunk annyi .&sgo#: M!yen egyszer/.
Hog&uk vissza az .&sgo!vass#: 8s nve!&6k meg az n1e&!esz#7 o!vass mennyis(g(#: 0a (s a
kaze##k. 0e ha!!gassuk annyi# a rdi)#: 0em az# mondom$ hogy soha$ csak az#$ hogy ne #.!
soka#. ;onnan vessz6k az id7# a #an1o!yamokra+ ;# !dozzuk 1e! a h(#v(gi heny(!(s#:
2he!ye##$ hogy es#e #(v(# n(zn(nk$ &r&unk #an1o!yamokra: 0e 1e!ed&6k: az )ra rohan: ;a
#er6!e#6nkn a cs.csra akarunk ker6!ni$ ha veze#7k akarunk !enni$ ha sz#rok akarunk !enni a
szakmnk%an: a tds hatalom. 2 #uds ma sokka! 1on#osa%%$ min# %rmi ms. 2 #uds a
!egnagyo%% ha#a!om #rsada!munk%an. 8s min(! #%% #udssa! rende!kez6nk$ ann! #%% #uds#
#udunk o!yan c(! szo!g!a#%a !!'#ani$ ame!y msokon is seg'#$ (s ame!y e!7%%re visz
%enn6nke# (s #rsainka#. ,in(! #%% a #udsunk$ ann! nagyo%% a ha#a!munk. 2nn! nagyo%%
az n%ecs6!(s6nk$ ann! s#a%i!a%%ak$ ha#rozo##a%%ak (s %iz#osa%%ak !ehe#6nk.
Trsada!munk%an a !eg%izony#a!ana%% em%erek azok$ akik a%%ahagy#k a #anu!s# (s a
1e&!7d(s#. 8s ez# 7k is #ud&k. Qend%en. ,(g va!ami: a harVardi ok#a#s szerin# az
$nmotiv%ci egyik kulcsa az %lland "e#l'ds. 2ddig$ am'g #anu!unk$ 1e&!7d6nk$ (s .&
do!gokka! #-!!&uk sze!!em6nke#$ !!and) !esz a mo#ivci)nk$ -on#osan .gy$ min#ha
-szicho!)giai vi#aminoka# enn(nk. 2min# a%%ahagy&uk a 1e&!7d(s#$ e!kezd6nk s#agn!ni. ;a
e!kezd6nk s#agn!ni$ cskken az n%ecs6!(s6nk$ cskken az energiaszin#6nk$ rom!ik az
eg(szs(gi !!a-o#unk$ ha&!amosak !esz6nk a %e#egs(gekre s#%. Teh#$ am'g #anu!unk (s
1e&!7d6nk$ e!evenek maradunk 1izikai!ag is$ sze!!emi!eg is.
2 sze!!emi #-!!(kok kve#kez7 r(sze az$ ami# .gy nevez6nk$ hogy a
re1erenciacso-or#. Ugy is mondha#&uk$ hogy meg1e!e!7 em%erekke! vegy6k kr6! magunka#.
=egy6k kr6! magunka# meg1e!e!7 em%erekke!: *z egyszer/en a kve#kez7# &e!en#i. 2mikor a
szuggeszci) ere&(r7! %esz(!#6nk$ az# mond#uk$ hogy (!e#6nk sszes ha#snak$ minden
cse!ekv(si mo#'vumunknak kr6!%e!6! 35<B5 C<a szuggesz#'v %e1o!ys eredm(nye. 0emcsak
1izikai ha#sok ezek: id7&rs$ hideg s#%.$ hanem (rze!mi szuggeszci)k is azon em%erek
r(sz(r7!$ akikke! ka-cso!a#%an vagyunk. 8s min(! szorosa%% ka-cso!a#%an vagyunk az
em%erekke!$ k6!nsen a csa!d#ag&ainkka!$ a %ar#i kr6nk #ag&aiva!$ a munka#rsainkka!$
min(! szorosa%% ka-cso!a#%an vagyunk ve!6k$ ann! ink%% ha#ssa! vannak gondo!a#ainkra (s
a &v7nkre. Gavid ,cPan .gy #a!!#a$ 25 (ven # #ar#) ku#a#s u#n$ hogy a re1erenciacso-or#
megv!asz#sa a siker vagy kudarc ku!csmegha#roz)&a az (!e#%en. Be"erenciacso(ortunk azok
az emberek, akikkel azonosulunk. *m!(keznek m(g az azonosu!sra+ 2zok$ akik kz( va!)nak
va!!&uk magunka#. M!yen egyszer/. 9ive! azonosu!unk+ ;add mond&ak egy -(!d#: 0emr(g
o!vas#am egy ner7%7! mi!!iomoss !e## em%err7!. Hia#a!kor%an kezd#e$ amikor a hozz
hason!)k m(g %ase%a!!< vagy 1u#%a!!kr#yka# gy/&###ek. [# 12 (vesen a gazdag$ veze#7
< 5B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
%eosz#s. 6z!e#em%erek %/v!#(k e!. *!kezd#e o!vasga#ni az (desa-&a .&sg&ai# (S) 8s
1e!&egyz(seke# k(sz'#e## magnak a !eg&o%%an szere-!7 v!!a!a#veze#7kr7!. 8s e!kezde##
azonosu!ni azokka! az igazga#)kka!. 2rra gondo!#$ mi!yen !enne egy i!yen c(gn(! do!gozni.
,i!yen !enne$ ha egyszer 7 vo!na az igazga#)&a egy e11(!e ha#a!mas c(gnek+ ,ikz%en a
#%%iek hoki< vagy %ase%a!!sz#rok szere##ek vo!na !enni. 2z (rdekes a do!og%an az$ hogy
amikor 1e!n7##$ ez az irny'#)i mechanizmus$ ez a veze#7i mode!!$ ez a re1erenciacso-or#$
ame!!ye! azonosu!#$ e!kezde## ha#ni az egye#emi o!vasmnyaira$ a #anu!mnyaira$ arra$ hogy
hogyan hasznos'#sa mag#$ mi!yen kem(nyen do!gozzon$ mi!yen v!!a!#okn! he!yezked&en e!$
miu#n %e1e&ez#e a #anu!mnyai# (s az egye#eme#. 8s mire 25 (ves !e##$ egy 544 c(g%7! !!)
v!!a!a# igazga#)&a vo!#. *gyike a !eg1ia#a!a%% v!!a!a#i veze#7knek az 6z!e#i (!e# #r#(ne#(%en.
8s -usz#n az(r#$ mer# 12 (ves kor%an e!kezde## azonosu!ni ve!6k.
2 k(rd(s: kive! azonosu!unk+ 2krkive! is akarunk azonosu!ni ma$ meg ke!!
k(rdezn6nk: kihez szere#n(nk hason!'#ani+ 9ive! akarunk azonosu!ni+ 8s ezu#n kezd&6k e!
magunk kr( gy/&#eni az em%ereke#:
*nnek 1. !(-(se az$ hogy elkezd#k azokat az *#s%gokat olvasni, amiket 'k. ;a az
6z!e#i (!e#%en akarunk sikeresek !enni$ o!vassunk sikeres 6z!e#i .&sgoka#: ;a &) keresked7k
akarunk !enni$ akkor o!vassunk 6z!e#i (s marke#ing magazinoka#$ knyveke#$ ame!yeke# &)
keresked7k 'r#ak: ;a sikeres igazga#)k akarunk !enni$ ha sikeres marke#ingesek vagy sikeres
sz6!7k akarunk !enni$ akkor gy/&#s6k magunk kr( ezeke# az em%ereke# az 'rsaikon$
kaze##ikon (s #an1o!yamaikon keresz#6!:
2 msik do!og az$ hogy "el kell kutatni s ka(csolatba kell kerlni a gy'ztesekkel.
2hogy mond&uk: EQe-6!& a sasokka!:F ;add eme!&ek i## ki va!ami#$ ami nagyon 1on#os: 2
kve#kez7#. ;a a -u!ykkka! ka-irg!unk$ nem re-6!he#6nk a sasokka!. ;a a vesz#esekke!
#!#&6k az id7#$ mi magunk is vesz#esek !esz6nk. Gavid ,cPan .gy #a!!#a$ hogy (!e#6nk
kudarcainak BB C<a ssze16gg(s%en !! o!yan em%erekke!$ akik s#agn!nak$ nem ha!adnak
e!7re. ,er# a kr6!##6nk !(v7 em%erek o!yan er7sen ha#nak rnk. Ugy %esz(!6nk$ min# 7k.
N!yan a &rsunk is. L#vessz6k %e!!'#)dsuka#$ (r#(keike#$ hi#6ke#$ e!vrsaika#. ,(g az
nk(-6ke# is. ;a a nega#'v em%erekke! azonosu!unk$ a kri#iz!)kka!$ a cinikusokka!$ a
!us#kka!$ az ide&6ke# e!1ecs(r!7kke!$ -on#osan ugyano!yanok !esz6nk$ min# 7k. ,indannyian
ha&!amosak vagyunk arra$ hogy kam(!eonok !egy6nk. 4elvessz#k a kr#ltt#nk lv
emberek sz'n(#$ azaz magatartst. 8--en az(r# 1on#os$ hogy e!dn#s6k$ kihez akarunk
hason!'#ani$ (s hogy e!kezd&6nk (rin#kezni az o!yan em%erekke!. 8s #ar#suk #vo! magunka# a
vesz#esek#7!: 9er6!&6k e! a rem(ny#e!eneke#: 9er6!&6k e! a nega#'v em%ereke#$ mive! ezek az
em%erek !eh.znak %enn6nke#$ min# ahogy a horgony h.zna !e$ ha a !%unkhoz !enne er7s'#ve.
?ok em%er &n hozzm ezze!: E0ega#'v 17nknek do!gozom.F$ E0ega#'v ka-cso!a#%an (!ek.F
2z# mondom erre: E;a egy nega#'v 17nknek do!gozik$ soha nem 1og&a ki%on#akoz#a#ni a
k(-ess(gei#. ?oha nem !esz %o!dog$ (s soha nem 1og&a kihozni mag%)! az#$ amire k(-es.F 2z#
mond&k: E,i# #egyek a nega#'v ka-cso!a#omma!+F 2z# mondom: EHe! ke!! #enni6k a k(rd(s#:
,eg akarom<e va!)s'#ani em%eri !ehe#7s(geime# vagy sem+F ;a meg akarom va!)s'#ani a
!ehe#7s(geime#$ i## vannak a #(nyek$ nem (n #a!!#am ki 7ke#$ (n csak %emu#a#om. Dme: ;a
vesz#esekke! (rin#kezik$ maga is vesz#es !esz. 25 (ve r&##ek erre$ (s az)#a sem #a!!#ak
kiv(#e!# a!)!a. *m%erek ezreive! %esz(!#em$ akik sorra e!mond#k$ hogy e%%e %e!enyugodni a
!egneheze%% do!og vo!#$ ami# va!aha is #e##ek. 0(ha ez az# &e!en#i$ hogy $r$kre b*cs*t kell
vennnk egy csa!d#agunk#)!$ egy %ar#unk#)! vagy egy rokonunk#)!$ vagy egy szere!m6nk#7!.
0a$ de ha ez #(ny$ akkor minl el'bb, ann%l #obb. N!yan$ min#ha egy rossz 1ogunka# ke!!ene
kih.za#nunk. ,in(! e!7%%$ ann! kevese%% 1&da!ma# okoz.
0os$ a kve#kez7 r(sz a re1erenciacso-or#%an$ az .n. mesterka(csolat. *z az# &e!en#i$
hogy krnyeze#6nk%7! kiv!asz#unk 1$ 2 vagy #%% szem(!y#$ akike# csod!unk$ akik -ozi#'vak$
akik (rdek!7d7k (s am%ici)zusak. 8s e!kezd6nk ssze&rni ve!6k !ega!%% he#en#e 1<szer.
G(!%en vagy es#e. Besz(!ge#ni. 9er6!&6nk a kze!6k%e: ;ozzuk ssze a -ozi#'v szem(!yis(gek
< I4 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
energi&# (s kons#ruk#ivi#s#$ hogy e!%esz(!gess6nk a -ro%!(mnkr)!$ a kih'vsainkr)!$ a
&v7r7!$ az esem(nyekr7!: Pr)%!&unk meg kia!ak'#ani egy i!yen mes#erka-cso!a#o#
magunknak: 9u#a#saink%)! kider6!# A ami# (n (s 0a-)!eon ;i!! v(gez#6nk A$ hogy a -ozi#'v
em%erekke! va!) ka-cso!a# az egyik 1on#os ha#)#(nyez7&e a cs.cs#e!&es'#m(nynek. *gyike a
garanciinknak arra$ hogy sikeresek !esz6nk. ;iszen az nem megy$ hogy csak mindig
nmagunkra szm'#unk.
9ve#kez7 m)dszer$ sze!!em6nk %e1o!yso!snak .&a%% m)d&a A %orzasz#) 1on#os A
az$ hogy minden na-o# kezd&6nk &)!. ,inden na-o# kezd&6nk &)!: *z azon a #(nyen a!a-u!$
hogy a napnak $ szakasza van, amelyekben kpzeletnk leginkbb fogkony, amikor a
t#datalattink a legnyitottabb Ij informcikra. *zek -edig: a k(s7 es#e$ mie!7## e!a!szunk$
(--en$ mie!7## !om%a mer6!6nk$ (s a regge!. *z az a 2 id7szak$ amikor t#dat#nk a
legpihentebb s t#datalattink a legberebb. *zeke# az id7szakoka# #eh# kulcs(rogramoz
lehet'sgk(n# ke!! haszn!nunk. C# in"orm%cik be#uttat%s%ra. 8s 'me a #ancsom "nknek.
0agyon ha#sos.
,ie!7## !om%a mer6!nek$ #-!!&k sze!!em6ke# o!yan 6zene#ekke!$ ame!yek
sszhang%an vannak a msna- e!(rend7 c(!&aikka!$ vgyaikka!: ,s sz)va!: (rogramozz%k be
magukat a k$vetkez' na(ra ugyan.gy$ min# egy szm'#)g(-e#: 8n ez# .gy szok#am$ hogy
!e1ekszem$ %ecsukom a szemem$ (s az# mondom: EHe!ke!ek regge! A &e!en id7%en A$ (s
csodsan (rzem magam. He!ke!ek regge!$ (s csodsan (rzem magam. He!ke!ek regge!$ (s
csodsan (rzem magam. Te!e vagyok energiva!: ;iszem$ hogy ho!na- nagyszer/ na-om !esz.
He!ke!ek regge!$ (s csodsan (rzem magam.F
8s amikor regge! 1e!ke!6nk$ az e!s7$ ami# mondunk$ az e!s7 gondo!a#$ ami#
%e-rogramozunk a #uda#a!a##ink%a$ az$ hogy: EJsodsan (rzem magam: Jsodsan (rzem
magam: Jsodsan (rzem magam: Jsodsan (rzem magam: Jsodsan (rzem magam:F
He!ke!6nk regge!$ (s e!mond&uk 2<szer$ 5<szor$ ><szer$ 5<szr. U&ra ism(#e!&6k: EJsodsan
(rzem magam: Qemek6!:F 0em az# mondoga#&uk: EGe 1rad# vagyok. Ge 1rad# vagyok. Ge
1rad# vagyok. ]$ Ms#enem:F ;anem az#: EQemek6! vagyok:F He!ke!6nk$ (s az# mond&uk:
EJsodsan (rzem magam:F ,(g akkor is$ ha rosszu! vagyunk$ mond&uk az#: EQemek6!
vagyok:F ,er# a t#datalattink nem kpes klnbsget tenni valsgos tny s lnk
kpzelet kztt. ;a ism(#e!ge#&6k: EQemek6! vagyok:F$ e!(g hangosan: EQemek6! vagyok:F
Pr)%!&k ki: EQemek6! vagyok: Qemek6! vagyok: Qemek6! vagyok:F 2 #uda#a!a##i e!hiszi$
hogy #(ny!eg remek6! vagyunk$ (s ad egy energia!ke#e#$ ame!y 1e!(%resz#$ (s ki#isz#'#&a
agyunka#$ m(g mie!7## kv(# i##unk vo!na.
2 msik do!og$ ami# regge! ke!! #enn6nk$ az az 1<es$ #eh# a 2. ahhoz$ hogy &)! kezd&6k
a na-o#: o!vassunk 54<I4 -erce#. 9e!&6nk 1e! e!(g korn$ hogy o!vashassunk egy kicsi#:
=a!ami#$ ami mo#iv!. =a!ami#$ ami ins-ir!. =a!ami#$ ami#7! #anu!ha#unk. =a!ami#$ amiS ami
1e!eme! %enn6nke#. ,i .gy nevezz6k: sze!!emi -ro#ein. 0em .&sgo#$ nem magazin#$ nem
#(v(#$ nem rdi)#. 9e!&6nk 1e! regge!$ 6!&6nk !e$ (s o!vassunk va!ami#: 2mi va!)%an &)# #esz
ve!6nk. N!yasmi#$ ami#7! va!)%an &)! (rezz6k magunka#. 8n s-iri#u!is iroda!ma# o!vasok
minden regge!. *z az$ ami# .gy nevez6nk$ hogy %ecses )ra. ;a kurzusunk ha#sra rszoknak
arra$ hogy regge!en#e va!ami 1e!eme!7# o!vassanak$ ez(r# az egy(r# meg(r#e$ hogy r(sz# ve##ek
a szeminriumon. 2 hasznos )ra kihaszn!snak szoksa a regge! 1. )r&($ amikor !(ny6nk
minden .& in1ormci)ra nyi#o##. *nnek 1e!haszn!sa az egyik !egha#sosa%% siker#echnika$
ami# (!e#em%en 1e!1edez#em. ?zzak &##ek vissza hozzm$ mondvn$ hogy ez megv!#oz#a##a
eg(sz (!e#6ke#. 9e!&6nk 1e! kor%%an$ hogy nyugod#an o!vashassunk: 2nnyira hozzszoknak a
hasznos )ra haszn!a#hoz$ hogy #%%( nem 1ognak #udni !(#ezni n(!k6!e. ,(g ha 1rad#an
(%rednek is$ m(g akkor is$ ha ez(r# sokka! e!7%% ke!! 1e!ke!ni6k$ ke!&enek 1e!$ (s (!&enek a
hasznos )rva!: T!#s(k 1e! maguka# gazdag sze!!emi -ro#einne!$ sz(- gondo!a#okka! (s
idekka!: *me!&(k 1e! sze!!em6ke#$ (s meg 1og&k !#ni$ hogy eg(sz na-&uk &o%%an #e!ik ma&d.
< I1 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 5. !(-(s: mindenna- regge! vegy6k sorra c(!&ainka#: =egy6k sorra c(!&ainka# minden
regge!: ,inden regge!$ mie!7## e!indu!unk$ vegy6k sorra c(!&ainka#: Ygyan.gy$ min#ha hossz.
au#).#ra indu!nnk$ vagy min#ha a #enger%en ha&)znnk$ (s megn(zn(nk a #(rk(-e#$ vagy a
csi!!agoka# (s a ho!da#. ,s sz)va!: n(zz6k meg$ ho! !!unk$ (s mi a c(!!!omsunk:
Rondo!&uk v(gig$ mer# amikor sorra vesszk cl#ainkat, akkor be(rogramozzuk azokat a
tudatalattinkba: 0os$ -rogramozzuk %e a #uda#a!a##i%a: ,indenna- ism(#e!ve (s haszn!va ez#
a csod!a#os #echnik#$ a %ecses )r#. ?ok (vve! eze!7## 1edez#em 1e!$ (s e! vo!#am mu!va. *z a
5 -on# "elkels ut%n2 DBemekl rzem magamEF, -8!98 (erc olvas%s, azt%n a clok %ttekintse
A minden egyes regge! ahhoz a csod!a#os do!oghoz veze#$ hogy minden na-o# 1e!#!#7dve
kezd6nk$ minden na-o# -ozi#'v (rz(sse! (s energiva! #e!ve kezd6nk.
Msm(#e!&6k # a ha!!o##aka#$ az#n r#(r6nk 2 1on#os -on#ra: Besz(!#6nk a szuggeszci)
ere&(r7! (s arr)!$ hogy minden sz%mt. ,inden$ ami# o!vasunk$ ami# megha!!ga#unk$ ami# a
#(v(%en !#unk$ minden .&sg$ minden %esz(!ge#(s6nk A -ozi#'v vagy nega#'v A %e1o!yso!&a a
#uda#a!a##inka#$ ame!y &v7nke# -rogramozza. 0e 1e!ed&6k$ hogy k6!s7 vi!gunk %e!s7
vi!gunk #6krk(-e: Gls' vil%gunk bels' vil%gunk tkr$z'dse. ;a %e!s7 vi!gunk
nega#ivi#s#$ nyug#a!ansgo#$ 1(!e!me# #ar#a!maz$ ez #6krz7dik k6!s7 vi!gunkon is. Teh#
gy7z7d&6nk meg arr)!$ hogy sze!!emi di(#nk ugyano!yan #isz#a$ min# ami!yen az (#kez(si
di(#nk !enne$ ha meg akarnnk #ar#ani &) kond'ci)nka# (s eg(szs(g6nke#: 2%szo!.# 1on#os.
N!vassunk &) knyveke#$ ha!!gassunk kaze##ka#$ 1o!y#assunk -ozi#'v %esz(!ge#(seke#$ &r&unk
#an1o!yamokra$ men&6nk$ (s ha!!gassuk meg a szakem%ereke#$ #-!!&uk sze!!em6nke# -ozi#'v
em%erekke!: 2zS az egyik &) #ancs$ ami# egy 6z!e#1i!oz)1us mondo##$ az az$ hogy a
szeg(nynek ke!! megh'vnia a gazdago# e%(dre. ,i(r#+ ,er# ha egy gazdag em%er# e%(de!ni
h'vunk$ !ehe#7s(g6nk ny'!ik #anu!ni a##)! a gazdag em%er#7!$ (s o!yan in1ormci)ka# szerezni
#7!e$ ame!yeke# -(nz(r# nem ka-ha#unk meg. 2 szeg(nynek ke!! megh'vnia a gazdago#.
Gerl#nk a gy'ztesek k$zelbe: Rondo!&unk arra a gy7z#esre$ akiv( v!ni akarunk: 0(zz6k
meg ismer7seinke#$ hogy ki az kz6!6k$ akire hason!'#ani akarunk:
=an i## egy msik 1on#os do!og a sze!!emi -rogramozs# i!!e#7en. 2 kve#kez7: dobjk
el a m&lt cmkit: Go%&uk e! a m.!# c'mk(i#: 0e enged&6k meg soha senkinek$ hogy arr)!
%esz(!&en$ hogy mi!yenek vo!#unk r(gen: ;a aze!7## k(s#6nk$ ne enged&6k meg senkinek$ hogy
az# mond&a r)!unk: E,indig k(sik.F ,ond&uk az#: E0em. 2 m.!#%an k(s#em$ de mos# -on#os
vagyok.F EMszony.$ hogy mennyi# #udsz enni:F E2 m.!#%an soka# e##em$ de mos# (sszer/en (s
eg(szs(gesen (#kezem.F E;ir#e!en harag.$ #6re!me#!en vagy.F E2 m.!#%an az vo!#am$ de mos#
nem.F *zek a szavak: Ea m.!#%an az vo!#amF m.!# id7. 2 m.!#%an az vo!#am. 0e 1e!ed&6k$ a
#uda#a!a##i 1igye!: Ge mos#: E,os# mrS$ de mos#$ ezen#.! -on#<-on#<-on# i!yen (s o!yan
vagyok.F E2 m.!#%an nem do!goz#am ha#(konyan$ de mos# ha#(konyan do!gozom.F E2
m.!#%an rosszu! osz#o##am %e az id7me#$ de mos# &)! osz#om %e az id7me#.F ;a hi%# kve#6nk
e!$ (s visszaes6nk$ egyszer/en #r!&6k a hi%#$ az# mondvn$ hogy: Enos$ !egkze!e%%F. ;a
e!k(s6nk egy #a!!koz)r)!$ mond&uk az#: E0os$ !egkze!e%% id7%en o## !eszek.F (s a #%%i.
Pegkze!e%%. *zze! a sz)va! minden hi%# e!#r!he#6nk$ ha #%%( nem ci-e!&6k a m.!#
c(du!i#.
2!h.zva mindez#$ #an'#sunk msoka#: Tan'#suk$ ami# #udunk azoknak$ akike# (rdeke!:
Tan'#suk$ ami# #udunk azoknak$ akike# (rdeke!: ,er# ne 1e!ed&(k: azz vl#nk, amit
tan&t#nk: Q&nnek ma&d$ hogy min(! #%%e# #an'#anak msoka#$ (s min(! #%%ekke! osz#&k
meg ez# a #uds#$ ann! ink%% 1og&k a %e!s7v( #enni. 2zz v!unk$ ami# #an'#unk.
;aszn!ha#) ez az anyag+ Mgen$ haszn!ha#). ,i)#a e!kezd#em #an'#ani ez# az anyago#$ mi)#a
e!kezd#em e!7adni (s sza!agra venni$ mi)#a szzaknak (s ezreknek %esz(!ek r)!a$ %e!s7v(
#e##em mindaz#$ amir7! a #an1o!yamon %esz(!ek. 8s mindaz#$ amir7! i## %esz(!ek$ amikor
e!kezd#em #an'#ani$ csak rem(!#em (s hi##em$ hogy haszn!ha#). Ge mos#$ mos# mr #udom$
haszn!ha#). Tan'#s kz%en %e!s7v( #e##em$ meggy7z7d(semm( v!#$ hiszen minden egyes
sorra (!7 -(!dka# !##am.
< I2 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
>indent, amit csinl#nk, tmassz#k al j elvrssal: 2 bizakod elvrs az
eg(szs(ges szem(!yis(g &e!e. *m!(keznek$ %esz(!#6nk az e!vrs ha#a!mr)!. 2 %izakodssa!
#e!i e!vrs %e!!'#o##sga az# &e!en#i: %izakodva vr&uk a &) esem(nyeke#. Be!!'#)dsunk
-ozi#'v (n<e!vrsra (-6!. N!yanok !esz6nk$ min# ahogy Ga%!&u J!emens#on mond&a:
in#ersz-aranoisok. Pozi#'v -aranoia. 2 -aranois em%er az# hiszi$ hogy az eg(sz vi!g e!
akar&a 1ogni. 2 vi!g sszeesk6d## e!!ene$ hogy e!1og&k. ' pozit&v paranois ember meg
van gyzdve arrl, hogy a vilg sszeeskdtt, hogy neki mindenki csak jt tegyen.
Pegy6nk #eh# -ozi#'v -aranoisok: Pegy6nk #e!&esen meggy7z7dve arr)!$ hogy a vi!gnak
van egy #i#kos #erve$ m(g-edig az$ hogy &)# #egyen ve!6nk: =a!ahogy &)# #esz ve!6nk$ akr
akar&uk$ akr nem. 0em szm'#$ mi #r#(nik. *z a ku!cs ahhoz$ hogy -ozi#'v -aranoisok
!egy6nk. Geressk a #t, v%r#uk a leg#obbat: 8s keress6k a &)#: =r&uk a !eg&o%%a#$ (s keress6k
a &)#: Qa!1 Wa!do *merson az# mond#a: E2z eg(szs(ges szem(!yis(g 1okm(r7&e az a k(-ess(g$
hogy a &)# keress6k minden%en kr6!##6nk.F 2 &) keres(s(nek )ha&a. ,eg ke!! k(rdezn6nk
magunk#)!: E,ennyi ideig keress6k a &)#$ mennyi ideig vr&uk a rossza#+F 2mi!yen m(r#(k%en
keress6k a &)#$ szem(!yis(g6nk o!yan m(r#(k%en eg(szs(ges. =(g6! ne 1e!ed&(k ez#: a v!#ozs
1o!yama#a$ hogy onnan$ aho! vannak$ i## vannak mos#$ (s ez a c(!&uk$ ahov e! akarnak &u#ni.
2z innen#7! idig va!) e!&u#s 1o!yama#a -rogressz'v. Ge mi #r#(nik$ ha e!kezd&6k e!k(-ze!ni
(s %izonyga#ni$ e!k(-ze!ni (s !e'rni .& magunka#+ ,ond&uk$ 54 ezer K<# akarunk keresni
(ven#e. ,os# -edig csak 25 ezer K<# keres6nk (ven#e. J(!unk az (vi 54 ezer K. ,i #r#(nik
ekkor+ ,ondoga#&uk$ %izonyga#&uk. *!k(-ze!&6k .&ra (s .&ra$ hogy: E8vi 54 ezer K<# keresek:
8vi 54 ezer K<# keresek: 8vi 54 ezer K<# keresek:F A tudatalattink nem hiszi el. U&ra (s .&ra
ism(#e!ge#&6k. 2 #uda#a!a##ink m(g mindig nem hiszi e!$ de ahogy ismtelget#k: E8vi 54 ezer
K<# keresek: 8vi 54 ezre# keresek: 8vi 54 ezre# keresek:F$ a hitetlensg el"ogy$ egyre kise%% (s
kise%% !esz. =(g6! ese#!eg !e #ud&uk gy7zni sa&# szke-szis6nke#. 8s e!&u#unk a%%a az
!!a-o#%a$ hogy hissz6k is$ meg nem is. 2hogy ismtelget#k, s t$(rengnk ra#ta$ (s
e!k(-ze!&6k (s mondoga#&uk: E8vi 54 ezre# keresek. 8vi 54 ezre# keresek. 8vi 54 ezre#
keresek.F$ vgl elkezdnk egy kicsit hinni benne. ;ir#e!en 1e!eme!ik a 1ize#(s6nke#.
Hize#(s6nk (vi 2I ezerre eme!kedik. 2z#n &u#a!ma# ka-unk (s mris 2@ ezern(! #ar#unk. 8s 'gy
#ov%%. !inl tbbet ismtelj#k, mondogatjk, elkpzelj#k s tervezz#k s ksz#l#nk r,
annl inkbb valsgg vlik. 8s #ov%% mondoga#&uk: E8vi 54 ezre# keresek:F 8s egyre
ink%% hisz6nk %enne$ egyre ink%% hisz6nk %enne. ;a ism(#e!ge#&6k$ #ervezge#&6k$
%izonyga#&uk$ .&ra (s .&ra$ hi#6nk n7 (s n7 (s n7$ (s vgl el#utunk od%ig, hogy abszol*t
elhisszk$ hogy (vi 54 ezer K<# keres6nk. 8s ha va!aki 1e!(%resz# minke# (&&e! 5<kor$ (s
megk(rdi: E,ennyi# kerese!+F E8vi 54 ezer K<#:F Pedig eddig m(g soha nem keres#6nk #%%e#$
min# (vi 2@ ezre#$ eg(sz (!e#6nk%en. Teh# ez a m)d&a annak$ ahogyan a hi#6nk v!#ozik.
Nnnan indu!unk$ aho! vagyunk mos#. 2 &v7%eni c(!unka# n(zz6k$ (s e!kezd&6k e#e#ni
magunka# o!yan .& sze!!emi #-!!(kka!$ ame!y sszhang%an van a c(!unkka!. 2hogy
megkezd&6k az .& sze!!emi #-!!(k 1e!v(#e!(#$ sok hi#e#!ens(gge! (s szke-szisse! ke!!
megk6zden6nk. =a!)&%an hitetlensgnk s szkepszisnk a legnagyobb akadlya
sikernknek. Ge ha .&ra (s .&ra mondoga#&uk$ ha 1o!y#a#&uk nmagunk meggy7z(s(#$ (s
!ek6zd&6k az akad!yoka#$ egyre ink%% e! 1og&uk hinni$ hogy !ehe#s(ges. Pehe#s(gesnek
1og&uk !#ni. *gyre m(!ye%%en a #uda#a!a##i%an is. 2 -ro-agand%an .gy h'v&k ez#: a nagy
hazugsg. 2 nagy hazugsg e!m(!e# az# 1edez#e 1e!$ hogy ha va!ami# e!(g sokszor e!ism(#!6nk$
.&ra (s .&ra$ m(g a !egin#e!!igense%% em%er is e!kezd hinni %enne. "nkke! (s ve!em
ka-cso!a#%an ez# .gy nevezik: a nagy igazsg. *z az# &e!en#i$ hogy brmiv vlhat#nk,
brmit elrhetnk, amit csak akar#nk, ha elgg akarj#k, s tenni is t#d#nk rte.
Ormi, amit kpzeletnkben t#d#nk tartani folyamatosan, azt elrhetjk s
megvals&thatj#k. 2zz v!unk$ amire gondo!unk. *gye#!en do!gunk az$ hogy vilgosan
hatrozz#k el$ mi!yen em%err( akarunk v!ni$ mi# akarunk %ir#oko!ni$ mi!yen c(!# akarunk
e!(rni. 8s biztostsuk szellemnk "olyamatos t%(l%l%s%t na( na( ut%n, htr'l htre, r%rl
< I5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
r%ra, szavakkal, k(ekkel, "ant%zi%val, $tletekkel, gondolatokkal, melyek $sszhangban
vannak cl#ainkkal s ide%l#ainkkal: 2rra gondo!&unk$ ami# akarunk$ ne arra$ ami# nem
akarunk: 8s minden !ehe#s(ges szmunkra.
E/em hiszem, hogy brminem siker elrshez az llhatatossgnl van
lnyegesebb t#lajdonsg% >indent legyz, mg a termszetet is.F Gzsan de! 2ka1e!!er
1&. szekci
Az agy szotverje
(2>.5@.)
,i a !eg%ecsese%% kincs6nk az (!e#%en+ 2 !eg#%%6nk szmra a !eg%ecsese%% kincs
az id7. =a!amennyi mos#an%an v(gze## 1e!m(r(s szerin# az amerikai (s ms orszgok%e!i
1e!n7##ek #%%re %ecs6!ik az id7#$ min# a -(nz#. Tud&uk$ hogy az id7 -(nz. ;a meg&egyez#6k
az#$ ami mr #%%szr e!hangzo##: a bels vilg#nk megvltoztatsval a klvilg#nk is
megvltozik$ az# hiszem$ !assan kia!aku! %enn6nk egy1a&#a #6re!me#!ens(g. ;a hisz6nk a%%an$
hogy miu#n %e!s7 -rogramunka# megv!#oz#a#&uk$ a k6!vi!gunk is megv!#ozik$ akkor
nyi!vn sie#6nk megv!#oz#a#ni a %e!s7 -rogramozs#.
*%%en az e!7ads%an arr)! !esz sz)$ hogyan (rhe#&6k e! a -rogram$ a %e!s7 -rogram
gyors$ #ar#)s megv!#oz#a#s#. 2 mai e!7ads c'me: 2z agy szo1#ver&e. 0em (r#ek a
szm'#)g(-ekhez$ de az# #udom$ hogy a modern szm'#)g(- na-&aink rendk'v6! hasznos
eszkze min# hardver. Lm a szm'#)g(-e# az !#a!unk %e#-!!# -rogram irny'#&a. ,in(!
1e&!e##e%%ek$ %onyo!u!#a%%ak (s -roduk#'va%%ak a -rogramok$ ann! (r#(kese%% a szm'#)g(-.
8-- ez(r# ma sorra vessz6k mindaz#$ amir7! mr %esz(!#6nk$ men#!is -rogramk(n# 1e!1ogva.
=izua!izci)$ !!'#sok. 2z#n eg(szen k6!n!eges m)dszerekk( kom%in!&uk 7ke#.
?eg'#s(g6kke! er7#e!&esen 1e!gyors'#ha#&uk a 1o!yama#o#$ me!ynek sorn a gondo!a#ainka#$
eszm(inke# e!1ogad&a$ %e(-'#i a #uda#a!a##ink$ (s 'gy 1okoza#osan m)dos'#ha#&uk !#a!uk a
vi!gunka#.
2z 1. m)dszer6nknek az# a neve# ad#am$ hogy &rsos program mdszer. *gyike a
!egegyszer/%%eknek. Ge annyira ha#sos$ hogy az mr szin#e i&esz#7. ,r sok ha!!ga#) e!7##
mond#am e! ez# a do!go#. ,(g ha csak ez# az egye#!en m)dszer# gyakoro!&uk is$ mr ez is 14<
szeresen 1edezi ennek a -rogramnak a k!#s(g(#. ;a semmi ms# nem #anu!unk meg$ min# ez#
a m)dszer#$ mr ez is %mu!a#os v!#ozs# id(z e!7. 2mikor n(hny (vve! eze!7## meg#anu!#am$
e! sem hi##em vo!na$ mennyire ha#sos. 8s semmi ms nem ke!! hozz$ csak n1egye!em (s
egy i!yen. 8n ez# haszn!om. *gy nagy s-ir!16ze#e#. 1 K BB cen#%e ker6!. 9i !ehe# %'rni. 2z
o!da!ak meg vannak vona!azva$ (s mi arra haszn!&uk$ hogy %e!e'r&uk a c(!&ainka#.
Po1onegyszer/. =esz6nk ez i!yen 16ze#e#$ az#n ez# haszn!&uk az 'rsos -rogram m)dszer
a!a-&u!. *!magyarzom$ hogyan m/kdik. 2z 'rsos -rogram m)dszer azon a!a-u!$ hogy -!
"lek((en #anu!unk$ #utunk in"orm%cihoz. Mn1ormci)hoz &u#ha#unk halls Itjn$ ms
sz)va!: ha!!&uk az in1ormci)# vagy e!mond&uk az in1ormci)#. ;ozz&u#ha#unk lts Itjn:
!#&uk az in1ormci)#. ;ozz&u#ha#unk kinesztetik#san: #a-in#&uk az in1ormci)#. *zeknek
%rme!yike &) m)dszer a #anu!sra$ vagyis arra$ hogy az in1ormci)# %evigy6k a #uda#a!a##i%a.
Ge minl tbbet t#d#nk ezekbl egyidejleg kombinlni$ egy6## n(hny ms men#!is
e!vve! (s m)dszerre!$ ame!yr7! %esz(!#em$ annl gyorsabban pl be az informci. 0(ha$
ha he!yesen kom%in!&uk az in1ormci)#$ %e!eker6! rg#n$ azonna!$ #ar#)s v!#ozsk(n# a
#uda#a!a##i -rogram%a. 2z 'rsos -rogramozs m)dszere -ersze ezen a!a-u!. 2krcsak n(hny
ms -rogramozsi m)dszer$ ame!yr7! #6s#(n# sz) !esz. 2z 'rsos -rogramozs m)dszere azon
a!a-u!$ hogy amikor !e'runk va!ami#$ mindig$ akkor mindig #e!&es koncen#rci) ke!!. Msmer&6k
a #rv(ny#. *z(r# nem !ehe# -on#osan$ he!yesen 'rni$ ha kz%en m(g va!ami ms# is csin!unk.
< I> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2z 'rshoz koncen#r!ni ke!!. 2rra is sz6ks(g van$ hogy in#enz'ven csin!&uk. Term(sze#esen a
szem6nke# is haszn!&uk. *z 1on#os. 8s 'rs kz%en gyakran min#egy ha!!&uk is$ ami# 'runk.
,s sz)va!: 1e!o!vassuk magunknak a szvege#$ m(g ha a 16!6nkke! nem is ha!!&uk$ a %e!s7
16!6nkke! igen. 9inesz#e#ikusan -edig mozgunk$ #a-in#unk. Qenge#eg men#!is$ (rze!mi (s
1izikai energia ke!! az 'rshoz.
2z 'rsos -rogramoz) m)dszerek az# &avaso!&k$ hogy reggel$ kiv(#e! n(!k6! minden
regge! 'r&uk !e a 17 c(!&ainka#. ,iu#n o!vas#unk$ rjk le a " cljainkat: *gy(%k(n# ez az
eg(sz kr6!%e!6! 2 -ercig #ar#. *se#!eg 5<ig. *!&u#ha#unk odig is$ hogy e!#ar# 14<24 -ercig$
vagy akr 1 )rig is. Dr&uk !e a 1on#os c(!&ainka#: 5ozitv, jelen idej/, szemlyes lltsknt.
,s sz)va! 'gy 1oga!mazzunk: E*nnyi (s ennyi K<# keresek havon#a. *nnyi (s ennyi ki!)#
nyomok. 9iv!)an v(gzem a munkma#.F *z# csin!om$ ez# (rem e!$ ez# v(gzem e!$ ez# #eszem
meg s#%. Brmiv( akarunk v!ni$ %rmi# akarunk #enni$ 'r&uk !e: L!!'#sok 1orm&%an$
egyenk(n#. 2z# #a-asz#a!&uk (a c(!ok ki#/z(s(r7! k(s7%% !esz sz))$ hogy amin# .&ra (s .&ra
!e'r&uk c(!&ainka#$ (rdekes do!og #r#(nik. 8szrevessz6k$ hogy a 1on#osa%% c(!&ainka# e!7szr
mindig !e'r&uk$ az#n vi!gosa%%an meg1oga!maz)dnak. *gyre konkr(#a%% v!nak.
=a!ahnyszor !e'r&uk a 1on#osa%% c(!&ainka#$ #k6!d&6k 7ke#$ %e!ev(ss6k 7ke# &) m(!yen a
#uda#a!a##i%a. 8s v(gs7 1okon ez garan#!&a$ hogy megnyi!vnu!nak ma&d a k6!vi!gunk%an.
:alahnyszor le&rj#k f cljainkat, beprogramozz#k ket a t#datalattiba, s irny&t
mechanizm#ss alak#lnak. Ugy cse!eksz6nk$ min#ha egy rak(#n %e!!'#annk az irny'#)
mechanizmus#$ (s 'gy gyorsa%%an ha!adha#unk$ ki#(r7k n(!k6!$ a c(!&aink 1e!(.
,sodszor: a c(!ok !e'rsa u#n hnyjk be a szem#nket: ;uny&uk %e: 3s kpzelj#nk
magnk el egy "ontos clt vagy tbb clt: !r megvalslva$ va!)sgk(n# k(-ze!&6k e!: *!
#ud&uk k(-ze!ni+ Qo--an# hasznos do!og egy(%k(n#$ ha kivgunk n(hny k(-e# egy
magazin%)!$ (s ezeke# %e#essz6k a 16ze#6nk%e. ;ogy va!)di k(-eke# is !#hassunk. =adona#.&
kocsira vgyunk+ =agy egy gynyr/ hzra+ =agy msra+ Tegy6nk %e egy k(-e# r)!a$ vegy6k
&)! szem6gyre$ hogy amikor !e'r&uk a c(!#$ megn(zz6k a k(-e#$ az#n %ehuny&uk a szem6nke#$
(s gondosan %e#-!!&uk a k(-e# a #uda#a!a##ink%a:
2 5. r(sz$ ami szin#(n nagyon 1on#os: kpzelj#k el az elrt rm rzst: 9(-ze!&6k e!
az# az rm#$ ame!ye# (rezn(nk$ ha mr e!(rn(nk a c(!#: 9(-ze!&6k e!$ hogy mr va!)sg$
rea!i#s: Ugy ke!! e!k(-ze!ni$ hogy mr va!)sg. ;ogy e!k(-ze!&6k: mi Iton vagy#nk a
cl#nk fel, s a cl#nk Iton van mifelnk. 8s van egy e!7re megha#rozo## id7$ mikor mi is
k(szen vagyunk (s a c(! is. ,ikor minden k(szen !!. 2kkor #a!!kozunk a c(!unkka!. 0em
gyors'#ha#&uk 1e! az id7#$ nem sie##e#he#&6k$ nem !ass'#ha#&uk !e. Ge az# meg#ehe#&6k$ hogy
folyamatosan ismteljk a k(-e# (s az (rz(s# (s a !e'rs#. U&ra (s .&ra. 8s -on#osan a
meg1e!e!7 id7%en (s he!yen #a!!kozunk. *gyszer m(g !eve!e# ka-ok "nk#7!$ ame!y%en
meg'r&k$ mennyire %ev!# ez az (!e#6k%en. 2z eny(m%en csodsan %ev!#. 8s (--.gy sok ms
em%er (!e#(%en is.
*+J% -)6'R.9,@ trvnye7
,os# mris r#(r6nk a 2. -on#ra. *z a !eg1on#osa%%. Ugy h'v&uk: a relaSci trvnye.
2 re!axci) #rv(nye az egyik !eg1on#osa%% men#!is #rv(ny. *gyszer/en az# !!'#&a$ hogy a
1izikai vi!g%an ha egy szge# akarunk %everni$ akkor min(! er7se%%en 6#&6k$ min(! #%%
1izikai energi# 1ek#e#6nk %e!e$ ann! gyorsa%%an #ud&uk e!v(gezni ez# a cse!ekv(s#. ;a
gyorsa%%an akarunk veze#ni$ r!(-6nk a gzra. *z &o%%an do!goz#a#&a a mo#or#$ (s e!7re ha&#&a.
2 men#!is vi!g%an viszon# (--en 1ord'#o## a he!yze#. 2 re!axci) #rv(nye szerin# minden
men#!is m/ve!e#%en az er7!kd(s csak r#. ' mentlis vilgban az erfesz&ts csak rt. ,i#
&e!en# ez+ 2z# &e!en#i$ hogy minl kevsb erlkdnk, annl nagyobb a siker. 8rdekes
do!og ez. Ta!!) -(!da erre a ka-cso!a#ok. L!#a!nosan #a-asz#a!ha#)$ hogy ka-cso!a#aink%an
min(! &o%%an igyeksz6nk$ hogy a ka-cso!a# &) !egyen$ ann! #%% a %a&. Ygyanis egy ka-cso!a#
!(nyeg(%en e!m(k #a!!kozsa. 8s ha e!enged&6k magunka#$ (s hagy&uk a ka-cso!a#o# a maga
.#&n$ akkor a ka-cso!a# a meg1e!e!7 m)don a!aku!. ;a va!ami# nk(nyesen 1e! akarunk
< I5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
gyors'#ani$ vagy -edig !e akarunk !ass'#ani$ v!sgo# id(z6nk e!7. Hesz6!#s(ge#$ s#ressz#$
szorongs#. Teh# %rmihez$ ami a men#!is s'kka! 16gg ssze$ ami a !(!ekke! ka-cso!a#os A
ms em%erekke! va!) (rin#kez(s6nk -ersze i!yen A$ ami clokkal, %lmokkal, tervekkel
ka(csolatos, az kell, hogy egyszer+en enged#k el magunkat, s hagy#uk a maga *t#%n. *z(r#
%ehuny# szemme! vizua!iz!&unk: G(zel#k el az rzst k$nnyedn, minden er'"eszts nlkl:
8s minl knnyedebbek vagynk, annl gyorsabban "ogadja el a gondolatot a tdatalatti.
2 kve#kez7 m)dszer neve: a gyors !!'#s m)dszere$ vagy gyors program mdszer.
2 gyors -rogram m)dszer# mindeneke!7## 1on#os$ egyszeri esem(nyek e!7## a!ka!mazzuk.
*gyszeri$ vagyis olyan esemny el'tt, amely csak egyszer t$rtnik meg. ;a -!. va!ami
s-or#versenyre k(sz6!6nk$ vagy !!s6gy%en meg%esz(!(sre megy6nk$ vagy 1ize#(seme!(s#
k(r6nk$ vagy %emu#a#unk egy .& rucikke#. *gy(%k(n# minden &) 6z!e#k#7 haszn!&a ez# a
gyors -rogram m)dszer#. ,er# rendk'v6! ha#sos. Mgaz$ hogy csak #mene#i a ha#sa$ azon%an
"$lkszt lelkileg, "izikailag, ment%lisan. Tgy programozza az nkpnket s a
t#datalattinkat, hogy olyan szavakat s tetteket s#galljanak, amelyek a legjobban
megfelelnek a helyzetnek. ,inden s-or#o!) a!ka!mazza ez#. ,ind&r# r#(r6nk erre. ;ogyan
a!ka!mazzuk a gyors -rogram m)dszer#+ Tegy6k 1e!$ hogy %esz(de# ke!! mondanunk: *gy &)
%ar#om nemr(g igen 1on#os %esz(de# mondo## 2544 em%er e!7##. Qe##en#7en izgu!#$
szorongo##. 2z# mond#am neki: E2dok egy #ancso#. =a!ahnyszor a %esz(dre gondo!sz$ hunyd
%e a szemed$ haszn!d a m)dszer#$ (s gondo!kozz i!y m)don: *!7szr is k(-ze!d e! a #k(!e#es
eredm(ny#:F 9(-ze!d e! a #k(!e#es eredm(ny#: ,s sz)va!: min#ha meg'rha#nnk va!ami
1orga#)knyve#$ #rgya!s# a 17nkke!$ ru%emu#a#)#. 4pzeljk el a tkletes eredmnyt:
,s sz)va!: ha 1ize#(seme!(sr7! van sz)$ a #k(!e#es eredm(ny az !esz$ hogy a 17nk megad&a
az eme!(s#. *gy 6z!e#i #rgya!s !eg&o%% eredm(nye az !esz$ ha a vev7 a!'r&a a megrende!(s#.
L!!s6gy%en az a !eg&o%% eredm(ny$ ha megka-&uk az !!s#. 2z (n %ar#om ese#(%en -edig a
!eg&o%% eredm(ny a !e!kes #a-s vo!#. *!k(-ze!#e$ hogy !e!kesen meg#a-so!&k. Be-rogramoz#a
#uda#%a$ hogy !#&a a ha!!ga#)sgo#$ amin# 1!!! a he!y(r7!$ (s !e!kesen meg#a-so!&a a %esz(d
v(g(n. .ll&tsokkal ers&tsk ezt meg: ,s sz)va!$ i!yen egyszer/ !ehe#: E2 %esz(d sikeres:F
=agy: E2 %esz(dem csod!a#osan siker6!#:F =agy: E2 %esz(dem v(g(n .gy (rez#em$ remek6!
szere-e!#em:F =agy: E2 %esz(dem 1an#asz#ikus siker:F ,s sz)va!: a k(-nek meg1e!e!7 !!'#s#
v!asszunk: 8s ism(#e!gess6k a k(-e#: 2zu#n #!#s6k meg (rze!emme!: 9(-ze!&6k e!$ hogy
mi!yen (rz(s !enne$ ha mr #a-asz#a!nnk: 8s enged&6k e!: *z i## a ku!cssz). Mgen. Jsak
enged&6k e!: ,in#ha mr meg is #r#(n# vo!na. Jsak men&en e!: ,in#ha mr meg#r#(n# vo!na.
,in#ha az esem(nyen mr #.! is !enn(nk. 8s az esem(ny ide!is eredm(nye mr megsz6!e#e##
vo!na. 2mikor e!enged&6k$ .#&ra %ocs#&uk$ %e!eesik$ min# egy szm'#)g(-kr#ya a
szm'#)g(-%e. 8s a #uda#a!a##i szm'#)g(-e do!gozni kezd. ;a#sos. Qendk'v6! ha#sos.
2zon a!a-u!$ ami# men#!is -r)%nak h'vunk. 2 mentlis prba o!yan m)dszer$
ame!ye# minden sikerem%er a!ka!maz. Dgy a mi!!i)s vagyon# szerz7 szem(!yek$ a !eg&o%%
6z!e#k#7k$ a v!!a!a#veze#7k$ az o!im-iai s-or#o!)k$ minden s-or# vi!g%a&nokai a!ka!mazzk
e m)dszer#. *z a men#!is -r)%a o!yan 1o!yama#$ ame!y%en a krdses esemnyt bell ljk
t. >ieltt k&vl is tlnnk. *z az# &e!en#i$ hogy %rmi!yen 1on#os esem(ny e!7##$ !egyen az
kze!i vagy #vo!i$ a sikerem%erek minden ese#%en 1!id(zik (s .&ra(!ik sikereike#. He!id(zik
(s .&ra(!ik sikereike#. ,s sz)va!: i!yenkor az elz esetre gondolnak$ amikor va!ami hason!)
cse!ekv(s# v(gez#ek. 2 mege!(gede##s(gre$ az rmre$ ame!y%en r(sz6k vo!#. %z rzsre,
amely a siker nyomn sz#letett. 8s Ijrarzik ez#. ,in#ha csak !enne i## egy k(-erny7. M## a
k(-erny7$ egy meg1e!eze## k(-erny7. 2 k(-erny7nek ezen az o!da!n 1e!id(zz6k$ amikor
!egu#)%% #e##6k ez#. 9iv!)an. *zen az o!da!on -edig e!k(-ze!&6k a ma&dani esem(ny#. ,iu#n
ez# mr #isz#n %e!ev(s#6k a #uda#unk%a$ (s #k(!e#esen #isz#n !#&uk a !egu#)%%i siker#$ nagy
diada!#$ a !egu#)%%i 6z!e#k#(s#$ a !egu#)%%i #rgya!s#$ a !egu#)%%i &)! siker6!# vend(gs(ge#$
ssze&ve#e!# vagy hason!)#$ akkor ##essz6k ez# az .& he!yze#%e$ szi#uci)%a$ ame!yre
k(sz6!6nk. L##essz6k az (rz(s# (s az (!m(ny#. *gymsra he!yezz6k a 2 s'ko#. *z az# &e!en#i$
< II <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
hogy amint a ma#dani lmnyre v%runk, $tv$zzk a siker, az $r$m, a boldogs%g rzseivel,
amelyeket kor%bban szereztnk. !indez arra programozza a tdatalattinkat, hogy ha sor
ker#l az esemnyre, gyanazokat a szavakat mondjk ki s cselekedeteket vgezz#k,
amelyek a legtbbi sikerekhez vezettek. ,i a k6!n%s(g a gy7z#es (s a vesz#es kz##+ 2 17
k6!n%s(g a gy7z#es (s a vesz#es kz##$ ki#a!!&k$ hogy mi+ Ry7z#es kon#ra vesz#es.
*gyszer/en ez. ,indny&an v(gz6nk men#!is -r)%#. ,aguk$ (n$ mindenki. 2 gy7z#esek (s
vesz#esek kz#i k6!n%s(g az$ hogy minden esemny, k$zelg' esemny el'tt a vesztesek arra a
legutbbi hasonl esetre gondolnak, ami balul sikerlt. Qg)dnak kor%%i kudarcaikon.
8!(nken e!k(-ze!ik$ mi!yen zavar#ak$ megsz(gyen6!#ek$ siker#e!enek vo!#ak$ mi!yen rosszu!
(rez#(k maguka#. 2 vesz#esek #eh# .&ra #(!ik a kudarco#$ a rossz szere-!(s#. A gy'ztes viszont
a # eredmnyeit li %t *#ra, idzi "el a sikereit. Tudha#&uk$ hogy gy7z#esek vagy vesz#esek
!esz6nk<e$ ha megvizsg!&uk$ mire gondo!unk egy<egy esem(ny e!7##. ;a#rozzuk e! mos#
rg#n$ hogy arra gondo!unk$ ami# k'vnunk: 2rra gondo!ok$ ami# szere#n(k$ ha meg#r#(nne$
vagy arra$ aminek a %ekve#kez(s(#7! 1(!ek+ 0e 1e!ed&(k$ hogy az a #erm(sze#es$ hogy arra
gondo!unk$ ami#7! 1(!6nk$ nem ami# k'vnunk: *z(r# a!ka!mazzuk a %ehe!ye##es'#(s #rv(ny(#.
=egy6k ki #uda#unk%)! az#$ ami#7! 1(!6nk: T%%( ne 1og!a!kozzunk ve!e: Dme egy ki#/n7
m)dszer$ ami# egyszer r(gen #anu!#am. =a!ahnyszor o!yasmi &u# az esz6nk%e$ ami#7! idegesek
!esz6nk vagy szorong)k$ mond&uk ki ez# a sz)#: 0agyon<nagyon hangosan mond&uk ki: Teh#:
E?#o-:F ?#o-: N!yan ez$ min#ha rcsa-nnk egy !emez&#sz) o!da!ra$ !e#rn(nk a #/# a
!emez&#sz)r)!$ vagy r6#n(nk egy magn)ra. =agy rki!#annk va!akire$ aki mond va!ami#.
?#o-: 8s ennek nyomn #mene#i!eg meg!!nak gondo!a#aink. 8s amikor meg!!nak$ gyorsan
1ord'#suk 1igye!m6nke# arra$ ami# k'vnunk: Pr)%!&unk arra gondo!ni$ ami# k'vnunk:
=a!ahnyszor a gondo!a#aink vissza1ordu!nak 1(!e!m6nk #rgyhoz$ mond&uk: E?#o-:F$ (s
gondo!&unk arra$ ami# k'vnunk: M## egy egyszer/ %ra$ gra1ikon. Dgy 1og kin(zni. *z az$ ami#
k'vnunk$ e##7! -edig 1(!6nk. 8s mi i## vagyunk$ ezen a !e&#7n. 2 k'vn# (s a 1(!# do!og kz##.
*z azon%an egyszer/. 2z em%er #erm(sze#(n(! 1ogva ha&!amos arra$ hogy a rosszra$ az
i&esz#7re gondo!&on. 8s visszacs.sszon 1(!e!me #rgyhoz. ,i !ehe# a !ehe#7 !egrossza%%+
*hhez er71esz'#(s ke!!. .lland erfesz&tssel gondolhat#nk csak arra, amit akar#nk. Ge a
!eg#%%en !us#k$ 1egye!meze#!enek$ nem ha&!and)k er71esz'#(sekre. 2 !eg#%%en ez(r# arra
ha&!amosak$ hogy visszacs.sszanak a 1(!e!meikhez. ,i !ehe# a !egrossza%%$ ami
%ekve#kezhe#+ =isszacs.sznak a nega#ivi#s%a. 2z em%erek nagy #%%s(ge ez(r# nega#'v
mana-sg. Mgen kevesen -ozi#'vak. gye!&6nk erre: ;a o!yasmin gondo!kodunk$ ami
nemsokra meg#r#(nik$ #erm(sze#es$ hogy #e!e vagyunk k(#s(gekke! (s 1(!e!emme!. *zek
#erm(sze#es #endencik. N!yan okok%)!$ ame!yekr7! mr vo!# sz). ' magasabb rend ember
azon%an arra gondol, amit k&vn. 2 magasa%% rend/ em%er megll&tja a rossz gondolatot.
*he!ye## sokka! ink%% a kiv!) #e!&es'#m(nyre koncen#r!. 2z# mondha#nnk: i!yen m(g nem
1ordu!# e!7. ;ogyan koncen#r!&ak+ ;ogyan id(zzem 1!$ (!&em .&ra a siker#+ *gyszer/. 2
k(-ze!e#6nk%en meg#ehe#&6k. *!k(-ze!&6k$ hogy mr csin!#unk i!yesmi#. Tegy6nk .gy$
min#ha mr siker6!# vo!na egyszer: Rondo!&unk r$ hogy vise!kedn(nk$ ha )risi sikereink
!enn(nek ezen a #er6!e#en: Ugy is &r&unk$ min# egy sikerem%er: 2 neuro!ingvisz#ikai
-rogramozs%an az 1igye!he#7 meg$ hogy a 1izio!)giai !!a-o#$ a &rsnak$ %esz(dnek$
vise!ked(snek a m)d&a sszhang%an van az (rze!mi !!a-o##a!. 8s ha .gy &runk$ %esz(!6nk$
vise!ked6nk$ min#ha %'znnk magunk%an A ahogy mr mond#uk A$ va!)%an (rezhe#&6k az
n%iza!ma#$ ami e vise!ked(shez #rsu!.
Qendk'v6! 1on#os$ 'me egy msik m)dszer$ a neve: standard program mdszer$ vagy
s#andard !!'#si m)dszer. *hhez a m)dszerhez -edig 6res kr#ykS kr#yk ke!!enek. =agy
-a-'r!a-on 1e!soro!# c(!ok is haszn!ha#)k. Qendk'v6! ha#sos m)dszer. 2z e!&rs ez: a
s#andard !!'#s m)dszer(nek !(-(sei.
9i#/zz6k c(!&ainka#. Peg1e!&e%% 14<15<#. 2 #uda#a!a##i 14<15 c(!!a! #ud 1og!a!kozni egy
id7%en. Hon#ossgi sorrendre sz6ks(g van$ de emia## nem ke!! agg)dni. 9r6!%e!6! 14<15 c(!.
< I@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 2. -on# az$ hogy na-on#a 2<szer: regge! (s es#e. 0a-on#a 2<szer: regge! (s es#e ke!!
egy kis id7$ amikor
5.: nyug#on hagynak$ nem zavarnak. *kkor .&ra !e'rha#&uk a c(!&ainka# -ozi#'v$ &e!en
ide&/$ szem(!yes !!'#sokk(n#. ?z)va! a c(!oka# A min# -ozi#'v$ &e!en ide&/$ szem(!yes
!!'#soka# A kr#ykra. ?okak szerin# %e#/rendes kr#yka# haszn!&unk$ mer# 'gy ide<oda !ehe#
cs.sz#a#ni a kr#yka#: ;e!yezz6k 7ke# egymsra$ (s 'r&uk !e c(!&ainka#: ]risi$ )risi nagy
#isz#a %e#/kke!$ hogy a #uda#a!a##i kris#!y#isz#n !ssa a c(!#.
2z#n 6!&6nk !e a c(!&ainkka!$ (s o!vassuk e! a c(!&ainka# nmagunknak: N!vassuk e! a
c(!# vagy az !!'#s#:
N!vassuk e!$ ism(#e!&6k meg: 2z#n huny&uk %e a szem6nke#: Tegy6k 1!$ hogy a c(!:
54 ezer K<# keresek (ven#e. Pegyen a kr#yn: 54 ezer K<# keresek. 54 ezer K<# keresek (ven#e.
N!vassuk e!: 54 ezer K<# keresek (ven#e. ;uny&uk %e a szem6nke#$ (s ism(#e!&6k meg 5<szor$
><szer: Msm(#e!&6k meg 5<szor$ ><szer:
2z#n a I.$ a I. !(-(s az$ hogy e!k(-ze!&6k az eredm(ny#. ,s sz)va!: ha (ven#e 54
ezer K<# keresn(k$ mi !enne az eredm(ny+ Ta!n egy nagyo%% au#)+ *se#!eg egy #gasa%% hz+
=agy -edig egyS u#azs Tahi#ira+ =agy kicser(!n(nk a ruha#runka#+ Qo!ex kar)ra+ ,s
sz)va!: k(-ze!&6k e! az eredm(ny#: 0e annyira mag# a 1o!yama#o#$ hanem ink%% az
eredm(ny#. *gy(%k(n# az# is !ehe# csin!ni$ hogy a munk# k(-ze!&6k e!. ,ond&uk$ 54 ezer K<#
akarunk keresni$ (s .gy k(-ze!&6k$ hogy ez# a &e!en!egi !!sunk%an hozzuk ssze. 9(-ze!&6k
e!$ hogy na- min# na- o!yan kiv!)an v(gezz6k munknka#$ hogy va!)%an meg!esz az 54 ezer:
2 @. -on# -edig: k(-ze!&6k e! az (rz(s#: 9(-ze!&6k e! az (rz(s#$ ame!y a c(!unk e!(r(s(#
k's(rn(: 9(-ze!&6k e! az (rz(s#: ;uny&uk %e a szem6nke#$ (s amin# a kr#yinkka! 6!6nk$ a
kr#yka# n(zve$ k(-ze!&6k e! a mege!(gede##s(g (rz(s(#$ min#ha mr e!(r#6k vo!na a c(!#:
9(-ze!&6k e! az rm (rz(s(#: 9(-ze!&6k e! a megva!)s'#s#: Tegy6k 1!$ ese#!eg az# #ervezz6k$
hogy meg&u#a!mazzuk magunka# egy u#azssa! Tahi#ira: *!u#azunk ]ceni%a$ hever(sz6nk a
#enger-ar#on. 0agyoka# .szunk a hu!!mok kz##. ,agunk%a sz'v&uk a na-o#$ sz(-en
!e%arnu!unk. M!yesmire gondo!ha#unk. 2z# is meg#ehe#&6k$ hogy -ros-ek#usoka# szerz6nk
Tahi#ir)!$ az#n egy sz(- -osz#er# Tahi#ir)!. Posz#er# egy s(#aha&)r)! is. ?zerezz6nk k(-eke#
mindarr)!$ ami# %ir#oko!ni$ (!vezni akarunk: ,er# min(!S mer# minl tbb rzelmet t#d#nk
trs&tani a cl megvals&tsval, annl gyorsabban fogadja el a t#datalatti parancsknt.
2nn! gyorsa%%an kezd6nk do!gozni (r#e. ,egmu#a#om$ (n mi# haszn!ok. ;aszn!ha#&k
"nk is. ;aszn!ha#nak i!yen kr#y#$ %e#/rendes kr#y#$ ezek nincsenek megvona!azva$
haszn!ha#nak megvona!azo## kr#y# is. Pe6!6nk$ (s csak !e'r&uk a c(!unka#. 8s miu#n
e!o!vassuk$ ism(#e!&6k meg 5<szor$ ><szer: 9(-ze!&6k e!$ k(-ze!&6k e!$ !ssuk$ ahogy
meg#esz6nk minden#$ ami# ke!!: 9(-ze!&6k e! az eredm(ny#: 2z#n cser(!&6k ki a kr#y#$
n(zz6k a kve#kez7#: ,in(! !az%%ak vagyunk$ amikor ez# csin!&uk$ a re!axci) #rv(nye
mia## ann! gyorsa%%an 1ogad&a e! a #uda#a!a##i. ,u#a#ok m(g va!ami#$ ami hasznos !ehe#. *gy
i!yen s-ir!16ze#. Be#/rendes. X) sok he!y van %enne. Tem(rdek k6!n%z7 !!'#s# 'rha#unk
%e!e. ,agunkn! #ar#ha#&uk. 9inyi#&uk$ (s %e!e'runk egy !!'#s#$ mihe!y# esz6nk%e &u# va!ami.
Dr&uk !e$ (s id7nk(n# szak'#sunk r id7#$ hogy #n(zz6k az !!'#soka#:
Bemu#a#ok m(g egy m)dszer#. *nnek a neve: sportprogram mdszer. *z az sszes
#%%i# kom%in!&a. 2z sszes (!s-or#o!) a!ka!mazza. *gyes'#i a men#!is -r)%# (s a re!axci)#.
2z .n. au#og(nkondicion!son a!a-u!$ vagyis: ha &av'#ani akar&uk s-or##e!&es'#m(ny6nke#.
Po1onegyszer/ az e!&rs. *!7szr is: #anu!&unk soka# a s-or#r)!: Hordu!&unk edz7hz:
Tanu!&uk meg$ hogy mi ke!! s-or#gunk%an a kiv!) #e!&es'#m(nyhez: ,sodszor: e!a!vs e!7##$
vagy -edig 6!ve$ igen !aza #es#he!yze#%en$ vegy6nk n(hny m(!y !(!egze#e#$ !az'#suk e!
#es#6nke#$ az#n k(-ze!&6k e! a #k(!e#es s-or##e!&es'#m(ny#: Tegy6k 1e!$ &o%%an akarunk s'e!ni:
*gyszer/. *!7szr e!!ess6k$ hogy ke!! s'e!ni. Hi!meke#$ k(-eke# n(z6nk remek s'e!7kr7!$
nagymen7kr7!$ az#n k(-ze!&6k e!$ min#ha mi magunk !enn(nk a s'e!7: Behuny&uk a
szem6nke#$ (s 2<1(!e vizua!izci)# v(gz6nk. 2z 1.<n(! sa&# magunka# !#&uk .gy$ hogy mi
< I3 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
magunk s'e!6nk. 8s n(zz6k magunka#. 0(zz6k$ hogyan s'e!6nk. 0(zz6k$ ahogy !esik!unk a
!e&#7n$ ahogy 1ordu!unk$ !esz.r&uk a %o#oka#$ rug)zunk s#%. P#&uk$ amin# gynyr/en s'e!6nk.
8s ma&dnem .gy 1igye!&6k magunka#$ min#ha n(z7k !enn(nk. 2 vizua!izci) 2. r(sze az$
amikor a 1igye!m6nk ms1e!( #o!)dik e!. 0(zz6k magunka# a sa&# szem6nkke!$ (s #(ny!egesen
!ssuk magunka#$ amin# !esik!unk a !e&#7n: 2 s-or#!!'#s m)dszer(# haszn!&a az sszes
1u#%a!!csa-a#$ a kosr!a%dacsa-a#ok$ a !eg&o%% m/korcso!yz)k (s a go!1oz)k. Ryakor!a#i!ag
minden lsportol gyakorol kpzeletben$ (s .&ra (s .&ra (s .&ra. P!. a korcso!yz)k. [k
!e6!nek$ %ehuny&k a szem6ke#$ 1!#eszik a zen(#$ az#n v(gigmennek az eg(sz gyakor!a#ukon
k(-ze!e#%en. ,ikz%en sz)! a zen(&6k. Term(sze#esen k(-ze!e#%en sokan %uknak. 8s 'gy .&ra
(s .&ra %e-rogramozzk #uda#uka#. *z egy nagyon egyszer/ #(nyen a!a-u!. Amikor
elk(zelnk egy cselekvst, valban mrhet' idegenergia!im(ulzusokat kldnk a l%bba,
izmokba, idegekbe. 6m(ulzusokat kldnk az izmokba, amelyek a cselekvs tnyleges
vgreha#t%s%hoz kellenek. ;a &o%% go!1oz)k akarunk !enni$ s'e!7k$ #eniszez7k$ kosr!a%dz)k$
.sz)k$ &o%% e!7ad)k$ sz)nokok$ %rmik$ a!ka!mazzuk a s-or#!!'#s m)dszer(#$ (s gyors
v!#ozsoka# (r6nk e!:
' siker titka: ismtls$ viz#alizci$ ellaz#ls$ a clok tisztzsa. U&ra (s .&ra$
eg(szen addig$ am'g e! nem 1ogad&a a #uda#a!a##i #(nyk(n#. 8s e! nem kezdenek megva!)su!ni$
va!)ra v!ni. 8s ha ki#ar#)ak vagyunk$ a siker nem marad e!.
E'hhoz, hogy sikernk legyen, elszr hinnnk kell, hogy kpesek vagy#nk r.F
,ichae! Jorda (m&k! korda)
1-. szekci
*yorstanulsi
m%dszerek
(2>:25)
T%%szr vo!# mr sz) az em%eri -o#enci!r)! (s arr)!$ hogy az #!agem%er ennek
14 C<# sem haszn!&a ki. 2!%er# *ins#ein agy# ha!!a u#n kive##(k a ko-ony&%)!$ (s
megvizsg!#k a Jorne!! *gye#emen. 9ider6!#$ hogy eg(sz (!e#(%en csak 15 C<# haszn!#a
sze!!emi -o#enci!&nak a szzad egyik !egnagyo%% zseni&e. ,i# &e!en# a sze!!emi -o#enci!+
Rondo!kodsi k(-ess(g6nk kihaszn!s# &e!en#i. 2z# a k(-ess(ge#$ hogy ak#iviz!&uk az
agyse&#eke#$ az .n. neokordexe#$ az em%eris(g gondo!kod) agy#. H7!eg arr)! %esz(!6nk e%%en
az e!7ads%an$ hogyan haszn!ha#&uk ha#(konya%%an az agyunka#. 8s o!yan m)dszerekr7!$
ame!yek seg'#he#nek a gyors#anu!si #echnikk e!sa&#'#s%an.
M!yen a #anu!s a #e!&es aggya!. Ryors'#o## #anu!s vagy szu-er#anu!s. Msmer&6k az# a
#(ny#$ hogy az #!agem%er gondo!kodsi k(-ess(g(nek nem sokka! #%%$ min# 1<2 C<#
haszn!&a. ,(g 14 C<# sem haszn!&uk ki$ mer# ha agyunk 14 C<# kihaszn!nnk$ %rmi#
e!(rhe#n(nk$ amir7! csak !modunk. ,os# arr)! !esz sz)$ hogyan haszn!ha#unk ki #%%e#. ?ok
minden# #udunk az agyr)!. P!. az in#e!!igenciva! ka-cso!a#%an. 2z in#e!!igencinak nem az MT
a 1okm(r7&e$ mer# az intelligencia viselkeds" s gondolkodsmd. Qendk'v6! in#e!!igensnek
#ar#o## em%erekr7! kider6! egy (rdekes do!og. 2z #a-asz#a!ha#)$ hogy nem sokka!
in#e!!igense%%ek$ min# mi$ de 1e&!esz#e##(k az in#e!!igenci&uka#. Hoga!mazzuk meg 'gy:
az intelligencia fejleszthet erfesz&tssel. 2z in#e!!igencia ugyan.gy 1e&!esz#he#7$ ahogy az
izomza#. 2z a szem(!y$ aki in#e!!igens egy szakm%an$ 1og!a!kozs%an$ egy 6gyv(d$ egy orvos
vagy -edig egy 6z!e#em%er$ nem 1e!#(#!en6! o!yasva!aki$ aki azza! a #ehe#s(gge! sz6!e#e##.
;anem o!yan em%er$ aki (vekig #ar#) munkva!$ #anu!ssa! ki1e&!esz#e##e. Ugy 1og&uk 1e! az
in#e!!igenci#$ min# egy izmo#: 2z MT a!ak'#ha#). MT. *z a %izonyos szm. 2 sze!!emi k(-ess(g
igen sz(!es sk!n a!ak'#ha#). *m!(kezz6nk$ mi# mond#unk a -ozi#'v vrakozsokr)!: *gy dik
MT<&a nem kevese%%$ min# 25 -on##a! eme!kede## egye#!en isko!ai (v a!a##. *z gyakori. ?ok
< IB <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
o!yan ese#e# &egyez#ek 1e! az ,U<r)!$ ms sz)va! a gondolkodsi kpessgr7!$ hogy va!aki
14<24<54 -on#o# ugro## egy %izonyos #anu!si m)d eredm(nyek(n#$ ha eredm(nyes m)dszer#
v!asz#o##. ,ind&r# %esz(!6nk err7!.
2z MT #eh# &e!en#7sen a!ak'#ha#). *zek szerin# sokka! okosa%%ak vagyunk$ min# ahogy
gondo!&uk. ?okka! in#e!!igense%%ek vagyunk$ min# ahogy 1e!#(#e!ez#6k vo!na. 2z# szin#(n
#ud&uk$ hogy az ,U az nkptl is fgg. =i!gos+ 0agyon sok em%err7! kider6!#$ hogy
rendk'v6! in#e!!igensek$ de mive! nega#'v krnyeze#%en n7##ek 1e!$ eg(szen 1ia#a!on %e!(&6k
neve!#(k$ hogy nem va!ami nagy !umenek. *gy 1ia#a!em%er# -!. nem %iz#a##ak #ov%%#anu!sra$
ugyanis egy cs--e# sem #ar#o##k #ehe#s(gesnek. 9(s7%% az#n kider6!#$ hogy az MT<&a e!(ri a
1@5<#. *z# a hadseregn(! !!a-'#o##k meg. ,ikor !eszere!#$ I<1(!e v!!a!kozs%a kezde##$ 23
(ves korra mu!#imi!!iomos !e##. Jsak az(r#$ mer# %e%izony'#o##k$ hogy #ehe#s(ges. 2z
isko!%an nem az(r# nem 1igye!# soha$ mer# nem vo!# e!(g in#e!!igens$ sz) sincs r)!a. ;anem
az(r#$ mer# minden# azonna!$ e!s7 e!mondsra meg&egyze##$ (s re##ene#esen una#kozo##.
Ta-asz#a!ha#)$ hogy igen sokan &)va! okosa%%ak$ min# hiszik. ,in# hiszik. Gor%bbi
ta(asztalataik miatt azon%an az nk(k *gy ir%nyt#a 'ket, hogy elmaradnak valdi
intelligenci%#uktl. 8s ez igaz szmunkra is. ,a&dnem minden ese#%en. *gy #ov%%i 1on#os
-on# az$ hogy a tan#lsi kpessg alak&that. 2 #anu!si k(-ess(g a!ak'#ha#). ,i# &e!en# ez+
*gyszer/en az#$ hogy 1orm!ha#)$ csiszo!ha#). N!yan$ min# va!ami megmunk!ha#) 1(m. Mgen.
2 #anu!si k(-ess(g a!ak'#ha#)$ #eh# meg#anu!ha#unk #anu!ni. Jsod!a#os do!og$ hogy az
em%er mennyire k(-es #anu!ni. ,eg#anu!ha#unk #anu!ni$ ami# csak akarunk. 8s minl t$bbet
tanulunk, ann%l nagyobb lesz a tanul%si k(essgnk. 2 #anu!si k(-ess(g o!yan$ min# egy
izom. ,in(! &o%%an ny.&#&uk$ haszn!&uk$ ann! &o%%an n7 a k(-ess(g. ,in(! #%%e# #anu!unk
ma#eko#$ ann! knnye%%en megy a #r#(ne!em#anu!s$ (s min(! #%% 1i!oz)1i# #anu!unk$ ann!
knnye%% a -szicho!)gia is. =agyis %rmi!yen #rgy #anu!sa nve!i a #anu!si k(-ess(ge#.
,(g egy 1on#os -on# a #anu!ssa! ka-cso!a#%an. 2z$ hogy ha #%%e# akarunk keresni$
#%%e# ke!! #anu!ni. ;a #%%e# akarunk keresni$ #%%e# ke!! #anu!ni. *z az egyik !eg1on#osa%%
egyszer/ meg!!a-'#s$ ami# va!aha ha!!ha##unk$ hogy: vilgnk a tdsra p#l. 2z$ hogy
mennyi -(nz# keres6nk$ kzve#!en6! a##)! 16gg$ hogy mennyi hasznos$ (r#(kes #uds# sz'v#unk
magunk%a. ;a o!yanok$ min# (n$ akkor #6re!me#!enek. Tudni szere#n(k$ hogyan !ehe# #%%e#
#anu!ni gyorsa%%an$ hogy gyorsa%%an &ussunk sok -(nzhez+ *rr7! !esz sz).
2 5. -on# az$ hogy kzve#!en ssze16gg(s van az (!e#kor hossza (s a #anu!s kz##.
2z# #a-asz#a!#k$ meg1igye!#(k$ hogy min(! ak#'va%% az e!me$ ann! #ov%% (!6nk. 2mikor
o!yan em%ereke# !#unk$ akik szeni!iss( kezdenek v!ni mr I4 (ves kor kr6!$ #udha#&uk$ hogy
ezek az em%erek %izony mr r(g)#a nem o!vasnak$ (s renge#ege# n(zik a #e!ev'zi)#. 2z id7s
amerikaiak na-on#a #!agosan @ )r# n(zik a #e!ev'zi)#. *z #erm(sze#esen rendk'v6! -assz'vv
#eszi az agyuka#. 2z agy !assan sorvadni kezd. 2 re1!exeik$ az in#e!!igenci&uk (s a
krnyeze#6kre va!) reag!s k(-ess(ge hanya#!ani kezd. ,in(! #ov%% #anu!unk$ ann!
ak#'va%%ak maradunk in#e!!ek#u!isan. 2nn! #%% energink (s (!e#er7nk van. 2nn!
eg(szs(gese%%ek vagyunk. Mgen. Rondo!&unk csak o!yan szu-erkrea#'v em%erek (!e#(re$ min#
Roe#he$ aki a Haus# 2. r(sz(# 35 (ves kor%an kezd#e 'rni. =agy ,)zes nagymama. @5 (ves
kor%an kezde## 1es#eni$ (s 144 (ves kor%an m(g 1es#e##. 2!%er# ?chVei#zer$ akive! 21rik%an
do!goz#am$ m(g eg(sz na- ak#'v vo!# B1 (ves kor%an. 2mikor a !eg#%%en azok kz6!$
akikke! 1e!n7##$ mr r(g)#a a s'r%an vo!#ak. *z(r# hacsakS hacsak$ hacsakS hacsak az(r# is$
mer# sokig akarunk (!ni$ ak#'v$ in#e!!igens dekk ke!! v!nunk. He&!essz6k ki a #anu!si
k(-ess(ge#$ (s #anu!&unk meg #anu!ni:
8vekke! eze!7##$ az 54<es (vek%en$ Bu!gri%an egy Reorgi& Pozanov nev/ szem(!y
k's(r!e#eke# kezde##$ ame!yeknek )risiS ame!yeknek )risi ha#suk vo!# a nyuga#i vi!g
gondo!kodsra az e!m.!# (v#izedek%en. *!s7rang. knyve# 'r# munk&r)!$ c'me:
?zu-er#anu!s. *%%en a knyv%en a k's(r!e#eir7! szmo! %e. Pozanov 1e!1igye!# arra$ hogy az
in1ormci) mennyis(ge annyira gyorsan n7$ hogy senki sem #ar#ha# !(-(s# ve!e szak#er6!e#(n.
< @4 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2krmi!yen #er6!e#en do!gozunk$ (ven#e #%% #uca#$ #%% szz$ #%% ezer cikk &e!enik meg. 8s
ez# senki nem #ud&a mind e!o!vasni. 8s az kezd#e 1og!a!koz#a#ni$ hogyan !ehe#ne o!yan
m)dszer# kia!ak'#ani$ ame!!ye! gyorsa%%an #anu!ha#unk. ,)dszer(# gyors'#o## #anu!snak
nevez#e. ,i gyors#anu!snak h'v&uk. *gyesek szu-er#anu!snak h'v&k. Ygyanaz# &e!en#i:
hogyan sa&#'#ha#unk e! #%% in1ormci)# gyorsa%% 6#em%en+ Pozanov soka# do!gozo##. 2z
eg(sz agyku#a#snak .##r7&ek(n# kezd#e. Ta-asz#a!#a$ hogy az agynak #(ny!eg 2 1(!#ek(&e van$
(s az agynak ez a 2 1(!#ek(&e e!#(r7 1unkci)ka# !# e!. 2 !eg&o%%an #anu!) szem(!yek k(-esek a
2 1(!#eke meg1e!e!7 sszehango!sra (s haszn!a#ra. Bizonyos 1unkci)ka# a %a! 1(!#eke !# e!$
ms 1unkci)k(r# -edig a &o%% 1e!e!7s. 2z# is (sz!e!#e$ hogy van egy szve##meg$ ame!y
ke##(osz#&a az agya#. 0eve: kor-usz ko!!)zum. 2 gyerekek eg(szen 5<I (ves korukig 25<szr
o!yan gyorsan #anu!nak$ min# a 1e!n7##ek. 2rra gondo!#$ nem !ehe#ne<e .&&#erem#eni a
gyermekkori 1e!#(#e!eke#$ ame!yek mia## o!yan 1an#asz#ikus$ hihe#e#!en gyorsan #anu!nak a
gyerekek. U&&#erem#eni 1e!n7##kor%an.
2z# #a-asz#a!#a az agy 1unkci)inak vizsg!a#akor #eh#$ hogy a %a! (s a &o%% 1(!#eke
igen k6!n%z7k(--en gondo!kodik. Pssuk$ hogy (r#i ez#: P!. a %a! 1(!#eke ver%!is$ azaz
szavak%an gondo!kodik. 2 &o%% 1(!#eke a k(-eke# szere#i. ,/v(szi ha&!am.$ k(-ek%en
gondo!kodik. 2 %a! 1(!#eke ana!i#ikus. 2 &o%% 1(!#eke viszon# horie#ikus. 2z sszes #(ny#$ az
sszes in1ormci)# !#&a. 2 #e!&es k(-e#$ ha .gy #e#szik. 2 %a! 1(!#eke -ragma#ikus$ gyakor!a#ias$
-rak#ikus. 2 &o%% 1(!#eke in#ui#'v. 2z in#u'ci) (s az (rz(sek sz(khe!ye. 2 %a! 1(!#eke konkr(#.
2z# szere#i$ ami# megszmo!ha#$ meg(rin#he#$ meg'z!e!he#. 2 %a! 1(!#eke$ akarom mondani a
&o%% 1(!#eke a%sz#rak#. 2z a%sz#rak# 1oga!mak(r#$ #udomnyos 1oga!mak(r#$ m/v(szi vagy
1i!oz)1iai 1oga!mak(r# 1e!e!7s. 2 %a! 1(!#eke !ineris. 2 do!goka# sor%an$ egyms u#n !#&a.
?zere# egyszerre 1 do!ogga! 1og!a!kozni. 2 &o%% 1(!#eke ezze! szem%en muzik!is$ m/v(szi
ha&!am.. ;a .gy #e#szik. 8s s-on#n. 8s a humor(r# is 1e!e!7s. 2 %a! 1(!#eke a nye!v kz-on#&a.
Mgen. [ k#i a szavaka# !ogikus rend%en monda#okk. 2 ma#ema#ika kz-on#&a is ez. 2 &o%%
1(!#eke a #nc(r# is 1e!e!7s. 2 k!#(sze#(r#. 2 meg1e!e!7 #e!&es'#m(nyhez a 2 1(!#ek(# ssze ke!!
hango!ni. Qendk'v6! e!#(r7ek a 1unkci)ik$ (s ku#a#sai sorn Pozanov msra is r&##. 2mikor
az# vizsg!#a$ hogyan #anu!nak az em%erek$ r&##$ hogy #anu!s kz%en e!#(r7 az agyhu!!m<
#ev(kenys(g6k. 96!n%z7$ e!#(r7 okok mia##.
Q&##$ hogy az agy > k6!n%z7 szin#en m/kdik.
2z 1. szin# az .n. bta szint. 2 %(#a szin# msod-ercenk(n# 1> hu!!m vagy #%%. 2
%(#a szin# az (%er !!a-o#. *%%en vagyunk mos# is. 2mikor az agyunk ak#'van$ (!(nken
m/kdik. 2z agyhu!!m<#ev(kenys(g6nk$ a cik!usok$ az agyhu!!m<#ev(kenys(g6nk igen
(!(nk. 2z id7nk !eg&av# e%%en #!#&6k. *z az az id7$ amikor tanlsnk a legkevsb
hatkony.
2z# #a-asz#a!#a$ hogy a %(#a szin# a!a## az alfa szint van. 2z a!1a szin#
msod-ercenk(n# 3<15 hu!!m vagy cik!us. *z mr ink%% modu!!#a%% hu!!mszin#. 2z#
#a-asz#a!#a$ hogy ebben az llapotban jobban tanlnk. *z a m(!y e!!azu!s !!a-o#a. *%%en
az !!a-o#%an akkor vagyunk$ amikor #e!&esen e!!azu!va 6!6nk$ amikor mond&uk %rndozunk$
vagy -edig e!a!vs e!7## erre a szin#re megy6nk vissza.
2z a!1a szin# a!a## az .n. thta szint van. 2 #h(#a szin# msod-ercenk(n# 5<@ hu!!m. 2
#h(#a szin#nek nagyo%%ak a hu!!mai$ (s e%%en a #h(#a szin#%en vagyunk kzve#!en6! aze!7##$
hogy !modni kezd6nk. *nnek a neve ha!!ucinci)s vagy i!!.zi)s szakasz. 2ho! !modni
kezd6nk$ kzve#!en6! e!a!vs e!7##. *!71ordu!# mr$ hogy 1!riad#ak$ rg#n azu#n$ hogy
e!a!ud#ak$ (s hir#e!en ki&##ek e%%7! a #h(#a szin#%7!+ 0em a de!#%an vo!#ak$ m(g nem a!ud#ak
m(!yen. 0agyon ke!!eme#!en (rz(s. Pozanov az# #a-asz#a!#a$ hogy az al"a6thta szint az$ ez a
szin# az$ ahol a legjobban lehet tanlni. 8s amikor ezen a szin#en #anu!unk$ #anu!si
k(-ess(g6nk ugrsszer/en n7.
2 #h(#a a!a## a delta van. 2 de!#a msod-ercenk(n# 4$5<> hu!!m. 8s ezek hossz.
hu!!mok. ,sod-ercenk(n#i 1(! hu!!m a!a## mr nem m/kdik a szerveze#. 2z agyhu!!m<
< @1 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
#ev(kenys(g megsz/n(se az e!ek#roenke1a!ogrammon a ha!! egyik k!inikai megha#rozsa.
Pozanov az# -r)%!#a meg$ azza! k's(r!e#eze##$ hogy !e !ehe#<e hozni az em%ereke# azS az$ az
(%ers(g %(#a szin#&(r7! erre az a!1a<#h(#a szin#re. 8s va!ahogy ak#iv!ni a &o%% (s %a! 1(!#ek(#$
hogy egyszerre m/kd&enek.
9ido!gozo## egy m)dszer#$ ame!yhez zen(# haszn!#. _en(# haszn!# (s re!axci)#.
*!kezd#e a k's(r!e#ei# mr 1BI5<II<%an Bu!gri%an. Qendk'v6! (rdekes k's(r!e#ek vo!#ak. 2
nye!vve! kezd#e. 2 nye!v -edig$ ame!ye# v!asz#o##$ a 1rancia vo!#. ;a 1e!n7##k(n#
%eira#koznnk va!ahov egy 1rancia #an1o!yamra$ az# vrnk #7!6nk$ hogy 5 )ra !e1orgsa a!a##
(5 )ra az ide!is #anu!si id7 nye!vn(!) az# vrnk$ hogy 5 )ra a!a## hozzve#7!egesen 25<>4
sz)# #anu!&unk meg. 2mi -edig a meg&egyz(s# i!!e#i$ az# vrnk$ hogy a vizsgig A meg1e!e!7
#anu!s ese#(n A em!(kezz6nk .gy 34 C<ra. =agy annyira se.
Pozanov !assank(n# r&##$ hogy #rsada!munk%an a !eg#%% #anu!si m)dszer nem
ha#(kony. ?7#$ mi #%%$ csa-niva!). 2z #!agem%er$ aki #rsada!munk%an > (v u#n egye#emi
di-!om# ka-$ s a k!#s(gek 25<54 ezer K<# #esznek ki$ mindennek$ ami# az egye#emen #anu!#$ a
34<B4 C<# e!1e!e&#i m(g a nyr e!7##$ ame!y az u#o!s) egye#emi (ve# kve#i. ,r az e!s7 54
na- 1o!yamn 34 C v(sz kr%a. 0(hny -ro1esszor az# &avaso!#a$ hogy ha orszgunk
egye#emei# ki akar&uk 6r'#eni$ ez nagyon<nagyon egyszer/. *gyszer/en mego!dha#).
=ra#!anu! mindenki# visszah'vnak >3 )rva! a zr)vizsgk u#n$ (s .&ra !e ke!! vizsgzni.
2kkor kider6!ne$ hogy a hagyomnyos #anu!si m)d$ az agy meg#m(se min(! #%%
in1ormci)va!$ az#n %eron#ani a vizsgra$ az sszes in1ormci)# gyorsan e!7adni$ az#n
hazamenni$ -ihenni$ (s e!!r7! kezdeni. *z a #anu!s annyira nem ha#sos$ hogy ma&dnem
minden 'gy megszerze## #uds kr%a v(sz. *z(r# van az$ hogy ha nye!ve# #anu!#unk va!aho!$ (s
az#n e!u#azunk egy o!yan orszg%a$ aho! a nye!ve# %esz(!ik$ va!)sz'n/!eg csu-n 5<> sz) &u#
esz6nk%e$ (s m(g az is rosszu!.
Pozanov e!ha#roz#a$ hogy zen(# (s re!axci)# a!ka!maz. 9's(r!e#e# kezde##. ?zigor.an
e!!en7rz## kr6!m(nyek kz( %ehozo## I4 diko#. * I4 diko# sok1(!e r(#eg%7! v!asz#o##k$ (s
1ranciu! egyik6k sem #udo## egy sz)# sem. 2 k's(r!e#e# szigor.an e!!en7riz#(k o!yanokS
o!yanok$ akik nem rokonszenvez#ek a k's(r!e##e!$ .gyhogy szigor.an e!!en7riz#(k. 1BII<%an
sszeszed#e a I4 em%er#$ (s .gy (rez#e$ hogy nagym(r#(k%en nve!nie ke!! az #!agos #anu!si
szin#e#$ hogy az !!am #moga#sva! mega!a-'#hassa a ?zuggesz#o!)giai Mn#(ze#e#. 2
?zuggesz#o!)giai Mn#(ze#e# k(s7%% va!)%an !(#rehoz#k Bu!gria 17vros%an$ ?z)1i%an.
Pozanov sszeszed#e az em%ereke#$ az em!'#e## I4 szem(!y#$ 154 sz)# akar# ve!6k
meg#anu!#a#ni$ a!ka!mank(n#. 154 sz)# .gy$ hogy a meg&egyz(s szin#&e is &avu!&on. Behoz#k a
dikoka#. _ene sz)!#. Pgy$ !az'#) ha#s. zene. Peo!#o##k a vi!!any#$ (s 1e!o!vas#k a szavaka#.
2 !a-ok egyik o!da!ra 1ranciu! vo!#ak oda'rva$ msikra %o!gru!. 2min# 1e!o!vas#k a
szavaka#$ a ha!!ga#)k e!!azu!# !!a-o#%an megism(#e!#(k 7ke#$ az#n .&%)! (%er !!a-o#%a
ker6!#ek. L#ve##(k a szavaka#$ (s ma&dnem minde# #ud#k. 9ezde##7! 1ogva .gy #a-asz#a!#k$
e!7szr (%er !!a-o#%an ha!!ga##k a szavaka#$ msodszor m(!yen e!!azu!# !!a-o#%an ha!!ga##k
7ke#$ harmadszor (%ren .&ra ism(#!(s &##. 2z# #a-asz#a!#k$ hogy az e!s7 a!ka!om#)! kezdve B3
C<os vo!# a meg&egyz(s. ,inden 1og!a!kozs v(g(n a #anu!# szavak B3 C<ra em!(kez#ek. I
h(#ig 1o!y#a##k a k's(r!e#e#$ (s minden dik e!(r#e a B3 C<os szin#e#. ;o!o## e!7z7!eg semmi#
nem #ud#ak 1ranciu!.
,ie!7## a%%ahagy#k vo!na a k's(r!e#e#$ Pozanov 15 .&a%% nk(n# &e!en#kez7# h'vo##. 15
nk(n# &e!en#kez7 dik (rkeze##. Pozanov az# k(rdez#e: E,eg !ehe#<e #anu!ni 544 sz)# is 1 na-
a!a##+F *gy szom%a#i na-on sszegy/!#ek$ eg(sz na- do!goz#ak$ mer# m(g senkir7!$ senkir7!
nem #ud#ak$ aki 544 sz)# #anu!# meg 1 na- a!a##. 8s a na- v(g(n kider6!#$ hogy B3 C<%an
&egyez#(k meg az e!hangzo## szavaka#. 8rdekes ada!(k$ hogy a r(sz#vev7k kz6! sokan ideges
zavaruk%an szenved#ek$ s7# >4 C<uka# -szicho!)giai vagy -szichi#riai nyi!vn#ar#s%)!
v!asz#o##k. Ge a I he#es #anu!si id7 u#n$ miu#n na-i 254 sz)# #anu!#ak meg ma&dnem
mindannyian$ sokka! &o%%an vo!#ak. *%%en a #anu!s%an nem vo!# s#ressz$ nagyon
< @2 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
megnyug#a#) vo!#. 2z# #a-asz#a!#k$ hogy ki#isz#u!# a 1e&6k$ (s remek6! (rez#(k maguka#.
Bizony eg(sz ms a hagyomnyos #anu!si m)d$ ame!yre a s#ressz$ a 1esz6!#s(g$ a
versenysze!!em &e!!emz7. 2z 544 sz) meg#anu!sa u#n$ a na- v(g(n -r'mn (rez#(k maguka#.
0em vo!# s#ressz$ 1rad#sg$ semmi.
Pozanov 1o!y#a##a: E0(zz6k meg: nem !ehe#<e #ov%% nve!ni a #e!&es'#m(ny#+F A
mond#a. 8s visszah'v#a a 12 !eg&o%% ha!!ga#)#. 2 h(##e! k(s7%% ssze6!#ek$ hogy megn(zz(k$
meg #udnak<e #anu!ni 1444 sz)# 1 na-. 1444 vadona#.& sz)# 1 na- a!a##. 2z eredm(ny az !e##$
hogy a 1og!a!kozs v(g(re siker6!# nekik meg#anu!ni az 1444 sz)# B3 C<%an. 8rdekes$ hogy
kr6!%e!6! I h)na--a! k(s7%% .&ra sszeh'v#k az 54 diko#$ hogy megn(zz(k$ mennyire
em!(keznek m(g. 0em vo!# a!ka!muk 1ranciu! o!vasni$ nem vo!# a!ka!muk %esz(!ni. ,(gis az
der6!# ki$ hogy IB C<ra em!(keznek$ ism(#!(s n(!k6!. 1 ism(#!(s u#n az eredm(ny .&ra B3 C
!e##. ,s sz)va!: ez a zent relaSlssal tvz mdszer 8 az alfa"thta szinten, a $ flteke
serkentsvel 8 a tan#lsi kpessg jelents nvekedshez vezetett.
1B@><%en Pozanov mr 1344<ra nve!#e az 1 na- a!a## meg#anu!and) szavak szm#. 2
meg&egyz(s B3 C vo!#. 1B@B<%en$ egy k6!n!eges k's(r!e#%en$ kiv!asz#o## dikokka!$ Pozanov
5444<re nve!#e a szavak szm# 1 na- a!a##. ,s sz)va!: mozg)s'#o##a az agya#. 2 meg&egyz(s
B3 C<os marad#. *z va!ami 1an#asz#ikus: *gyszer/enS egyszer/en hihe#e#!en$
e!k(-ze!he#e#!en. Ge Pozanov 1e!ismer#e$ hogy az agy #anu!si k(-ess(ge egyszer/en v(g#e!en.
9or!#!an mennyis(g%en k(-es in1ormci)# %egy/&#eni. P!. ha ango!u! &)! %esz(!6nk$ igen$
akkor va!)sz'n/!eg$ hozzve#7!egesen 1244<2444 sz)# haszn!unk mindenna-i (!e#6nk%en.
2444 sz)# e!(g ahhoz #udni$ hogy 1o!y(konyan %esz(!&6nk egy nye!ve#. *gy #!agos ango!
anyanye!v/ szem(!y 1244 sz)# sem haszn!. 2mi az# i!!e#i$ egyesek$ k6!nsen az a!acsony
isko!zo##sg.ak$ o!ykor 544 sz)n! is kevese%%e# haszn!nak. 2444 sz)va! mr e! #udunk
o!vasni %rmi!yen .&sgo#$ %rmi!yen magazin#$ rdi)# ha!!ga#ha#unk$ #(v(# n(zhe#6nk$ kiv(ve
a szakmai -rogramoka#. Pozanov %e%izony'#o##a nek6nk$ hogy az em%er k(-es meg#anu!ni
egy nye!ve# 1 na- a!a##. Tar#)s eredm(nnye!. * #anu!si #echnika megv!#oz#a#&a #anu!si
szoksainka#. Horrada!mas'#&a a nye!vve! ka-cso!a#os sszes n(ze#6nke#. Pozanov sok ms
m)dszer#$ #echnik# is kido!gozo##. ,in# #a-asz#a!#a$ a lgy, klasszik#s zene igen fontos rsze
a mdszernek. 2 barokk zene, a 78 #temes barokk$ !ass'#&a a sz'vdo%ogs#$ !ass'#&a az
agyhu!!mok #ev(kenys(g(#$ 'gy a #es# (s a #uda# sszhang%a ker6! a zen(ve!.
Gn#7 1on#ossg. a %e(rkez7 in1ormci). Tanu!ha#unk m/szaki #rgyaka#$
orvos#udomny#$ 1i!oz)1i#$ -szicho!)gi#. 2z o-#im!is #anu!s# ok#a#) #%% #an1o!yamon
ve##em mr r(sz#$ hogy meg#anu!&am a m)dszereke#. 8s r&##em$ hogy m(g a #udomny vagy
a #echnika seg'#s(ge n(!k6! is igen<igen gyorsan #anu!ha#unk$ ha ha&!and)k vagyunk n(hny
do!ogra.
Dme a #ancsok a #anu!s meggyors'#shoz.
2z 1. -on# az$ hogy mi# akarunk #anu!ni$ (s mi# ke!! #anu!ni ahhoz$ hogy sikerese%%ek$
eredm(nyese%%ek !egy6nk. N!yasmi# nem #udunk #anu!ni$ ami nem (rdeke!. N!yasmi# nem
#udunk #anu!ni$ ami nem k#i !e a 1igye!m6nke#$ ami una!mas. Tisz#zzuk$ hogy ami# #anu!unk$
1on#os<e szmunkra: 2z 1. -on#: a megha#rozs. 2mikor #anu!ni kezd6nk$ hat%rozzuk meg
clunkat: 4irt tanul#uk az# a #rgya#+ Rondo!&uk v(gig$ m(r!ege!&6k$ e!emezz6k$ (s csak
akkor #anu!&unk$ ha van ve!e c(!unk: 0agyon 1on#os$ hogy !egyen c(!unk.
2 2. az$ hogy er'sen v%gyni kell a tanul%sra. =gyni ke!! r: ,s sz)va!: ne
msva!akinek a kedv((r# #anu!&unk:
;armadszor: tanul#unk mindig, amikor csak lehet klasszikus zenre: Pgy$ hangszeres$
k!asszikus zen(re. Brmi!yen !gy$ k!asszikus zen(re. 96!nsen &) ,ozar# k!asszikus
korszaka$ Bach$ Brahms$ Gvor&ak$ Bee#hoven (sS ?z#ravinszki& -!. *zS ezeknekS ezeknek
egy#7! egyig k!asszikus$ I4 6#emes %arokk zen(&6k van. 8s ha i!yen k!asszikus zen(# &#szunk$
vagy mond&uk v'zcso%ogs$ hu!!mok z.gsa is !ehe# ra&#a a sza!agon$ az !ehe# a h##(r%en$ az
megnyug#a#&a az agya#$ megnyi#&a a %a! (s a &o%% 1(!#ek(#$ (s 'gy %eengedi az in1ormci)# a %a!
< @5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
1(!#ek(%e. 2z(r#$ hogy az#n #ker6!&n a &o%% 1(!#ek(%e$ aho! a mem)riakz-on#%an
rak#roz)dik. 2 zen(ve! az# akar&uk e!(rni$ hogy e!!azu!&on a kor-usz ka!!)zum. *!!azu!&on az
agy$ hogy az in1ormci) %eramo!&(k a %a! 1(!#ek(%e$ (s onnan a &o%%a.
2 >. 1on#os -on#: id'nknt ismtelni. 2z ism(#!(s nagyon 1on#os. =annak$ akik
megk(rdik: hogy #udok i!yen e!7adsoka# #ar#ani eg(sz na-$ &egyze# n(!k6!+ 0(ha 'gy megy
na- min# na-$ egyik e!7ads a msik u#n. Qagyog) mem)rim !ehe#. 0incs #.! &) mem)rim$
de !!and)an #anu!ok$ (s id7nk(n# #ism(#!em$ ami# #anu!#am$ .&ra meg .&ra.
,(g va!ami# &egyezz6nk meg: minl t$bbet tanulunk, ann%l t$bbet tanulunk. 2mikor
e!kezd&6k a #anu!s#$ ne 1e!ed&6k$ e!7szr %e!e ke!! &nni a #anu!s%a: Ryakoro!ni ke!!.
Ryakoro!ni$ gyakoro!ni. 8s min(! #%%e# gyakoro!&uk a #anu!s#$ ann! va!)sz'n/%%$ hogy
menni 1og. 2z e!s7 -r na-on$ amikor va!ami .&a# #anu!unk$ er71esz'#(seke# ke!! #enn6nk.
2 kve#kez7 1on#os -on#: a v%ltozatoss%g. 2z sz#nz(s v!#oza#ossga. Mgen 1on#os az$
hogy k6!n1(!e m)dokon serken#s6k a #uda#unka#. 9nyvekke!$ magazinokka!$
sz'ndara%okka!$ k6!n1(!e %esz(!ge#(sekke!$ k6!n1(!e #(mkka! s#%. L!!and)an %om%zzuk az
agyunka#: N!yan ingerekke!$ ame!yek izga#nak %enn6nke#$ (s #a-asz#a!ni 1og&uk$ hogy 1e&!7dik
a #anu!si k(-ess(g6nk.
8s a @. -on#$ ez is nagyon 1on#os: a "igyelem id'tartama. 2z# ke!! meg&egyezni$ hogy a
!eg#%%e# egy<egy #anu!si id7szaknak az e!e&(n$ #ov%% a v(g(n #anu!ha#unk. ;ogy mi#
&e!en# ez+ 2he!ye##$ hogy igen hossz. ideig$ mond&uk 2<5 )rig #anu!nnk vagy o!vasnnk
egy1o!y#%an$ sza%da!&uk 1! ez# az id7#: Tar#sunk sz6ne#eke#: X) n(hny sz6ne#e#$ (s mindig
em!(kezni 1ogunk arra$ ami# e!7szr #anu!#unk$ egy #anu!si szakasz e!e&(n (s egy i!yen
szakasz v(g(n. 2z e!e&(n (s a v(g(n. 4inl t$bb sznetet tartunk, minl t$bb v%ltozatoss%got
visznk tanul%sunkba, ann%l gyorsabban tanulunk. 2z a !(nyeg$ hogy #ud&uk: az$ hogy mik
vagyunk (s mik !esz6nk a &v7%en$ az annak az in1ormci)nak a 16ggv(nye$ ami# a
#uda#unk%a 1ogadunk %e. Bogy mennyi praktik#s s hasznos informcit fogad#nk be,
eldnti, hogy mennyire jav&thatj#k meg a klvilg#nkat. ;a #%%e# akarunk keresni$
#%%e# ke!! #anu!nunk. 2 %o!dogsghoz #%%e# ke!! #anu!nunk. ;a ki akar&uk #e!&es'#eni
k(-ess(geinke#$ #%%e# ke!! #anu!nunk. Teh# o!vassunk$ #anu!&unk$ #anu!&unk meg #anu!ni: ;a
ez# meg#essz6k$ meg!e-7d6nk$ mekkora sze!!emi #e!&es'#m(nyre !esz6nk k(-esek.
E' sikert#dat legfontosabb tnyezje az nbecsls% Biggyk el, hogy kpesek
vagy#nk rE Ba elhisszk, ezzel kirdemeljk, s el is rjk.F Xery 9i!is (dzseri ki!isz)
1.. szekci
+rogresszv rela,-i%
zenvel
(1B:25)
Reorgi& Pozanov munkssga$ aki !(#rehoz#a a szuggesz#o!)gia (s szuggesz#o-(dia
#udomny#$ ami a szuggeszci) ere&(nek a!ka!mazsa a #anu!si 1o!yama#%an$ ms
#anu!sgokka! is szo!g! szmunkra. 2 #uda#a!a##i #-rogramozsra gondo!ok. ;a
meg#anu!ha#unk$ mond&uk$ 1ranciu! vagy egy ms nye!ven$ ha #anu!ha#unk #r#(ne!me# vagy
ma#ema#ik#$ (s mindez# nagyon gyorsan$ a m(!y e!!azu!s (s a zene seg'#s(g(ve!$
szisz#ema#ikusan !e'r# 1o!yama# kere#(%en$ va&on nem #anu!ha#unk<e meg .&
1oga!omrendszereke# is+ 0em #anu!ha#unk meg .& n(ze#eke#+ Hoga!maka# vagy
#u!a&donsgoka#+ 0em 1e&!esz#he#6nk ki n%iza!ma#$ k(-ess(ge# #%% -(nz# keresni$
k(-ess(ge#$ hogy &o%% sz6!7k !egy6nk$ &o%% 17nkk s#%.$ ugyanazza! a m)dszerre!+ Mgen.
Mgen$ !ehe#. 2z e!m.!# (vek$ (vszzadok sorn az em%eris(g #r#(ne#e 1o!yamn nagy
misz#ikusok$ nagy veze#7k$ nagy va!!sos #an'#)k$ nagy 1i!oz)1usok$ gondo!kod)k az#
#a-asz#a!#k$ hogy ha e!!azu!nak$ &) m(!yen$ m(g zene n(!k6! is$ ha egyszer/en csu-n m(!yen
< @> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
e!!azu!nak$ (s medi#!nak$ %izonyos gondo!a#okka! 1og!a!koznak$ akr egy #u!a&donsg az$
akr egy man#ra vagy ms$ a mly ellaz#ls s a meditci egy gondolatrl kpess tesz,
hogy mag#nkv tegyk a gondolatot.
L!!&unk meg enn(! egy -i!!ana#ig: 2 !(nyeg #eh# a m(!y e!!azu!s. *m!(kezz6nk a
knnyeds(g #rv(ny(re: ,in(! kev(s%( er7!kd6nk$ ann! &o%%an megy. 2 sze!!emi sz1(r%an
az er7!kd(s kudarco# va!!. %mikor az &j in"ormcit a mly ellazltsg llapotban
tovbbtjk tdatnknak, akkor az sokkal gyorsabban "ogadja el. ;a -ozi#'v$ knnyen
!e!kesed7$ n(-szer/$ vagyonos$ %e1o!ysos$ sikeres em%erek akarunk !enni$ meg ke!!
v!#oz#a#nunk men#!is -rogramunka#$ hogy a %e!s7 -rogram$ az$ ami%en hisz6nk$ az
(nk(-6nk$ a !eg1on#osa%% n(ze#eink$ eszm(ink sszhang%an !egyenek azza!$ ami# k6!s7!eg
szere#n(nk #a-asz#a!ni. 8s a mly ellaz#ls a lnyeg. ;iggy6k e!$ hogy az e!!azu!s a kincs#r
ku!csa: Az ellazul%s szabadt#a "$l a lehet'sgeinket. ,odern korunk%an !#a!%an az a
1e!1ogs ura!kodik$ hogy kem(nye%%en ke!! -r)%!kozni$ 1radozni ke!!$ er7!kdni. 2min#
viszon# mind &o%%an megismer&6k a #r#(ne!m6nke# (s a ke!e#i va!!soka#$ egyre ink%% az
der6! ki$ hogy az e!!azu!s a !(nyeg. ,(g a ;arVard *gye#emen is v(gez#ek mr i!yen
k's(r!e#eke#$ (s meg!!a-'#o##k$ hogy mr egy m(!y e!!azu!s is megv!#oz#a#&a az agyhu!!m<
#ev(kenys(ge# a kon#ro!!cso-or##a! szem%en.
?ok m)d&a van ennek. *gyik a medi#ci). ,i a medi#ci)+ *gyszer/en annyi$ hogy
beh#nyj#k a szemnket, mly llegzetet vesznk, s lemegynk alfba. Jsak ennyi az
eg(sz. ,(!y !(!egze#e# vesz6nk$ %ehuny&uk a szem6nke#$ !emegy6nk a!1%a$ az agyhu!!m<
#ev(kenys(g6nk e he!ye## i!yen !esz. 2mikor egy -adon 6!6nk$ (s %rndozunk$ m(g az is
medi#ci)$ ha csukva van a szem6nk. 2 medi#ci) nagyon<nagyon eg(szs(ges. Pihen#e#7$
1riss'#7 ha#s.. Gr. ;er%er# Benson$ a ;arVard *gye#emr7! meg!!a-'#o##a$ hogy ha az EegyF
sz)# ism(#e!ge#&6k$ .&ra (s .&ra$ mr az is e!(g. 0a behuny#uk a szemnket, s minden
kilgzskor az DegyF szt ismtel#k, nh%ny m%sod(erc alatt medit%cis %lla(otba merlnk.
2kkor is$ ha sose gyakoro!#uk. 2 medi#ci) nagyon eg(szs(ges. ;ogy mire &)+ 2z eg(sz #es#e#
e!!az'#&a. 2 #uda#o# is. Mn#egr!&a a szem(!yis(ge#. 0yugod#nak$ maga%iz#osnak (rezz6k
magunka#. Jskken#i inger!(kenys(g6nke#$ maga%iz#osa%%ak !esz6nk$ (s sokka! kev(s%(
ha&!amosak a haragra$ 1esz6!#s(gre. 8&szaknk(n# &o%%an a!szunk. 2z em(sz#(s6nk is &avu!.
9nnye%%en e!(r&6k a c(!&ainka# (s 'gy #ov%%. 2 medi#ci) (s a m(!y e!!azu!s 1on#os eszkz
ahhoz$ hogy 1e&!essz6k nmagunka#. =an$ aki az# mond&a: E0incs nekem erre id7m.F 2mikor
nincs id7nk r$ akkor a !eg1on#osa%%$ hogy csin!&uk. Brmi meg1e!e!$ ami hozzseg'# a m(!y
e!!azu!shoz. Pemegy6nk addig a -on#ig$ aho! a #uda#unk a!1a szin#en #ud m/kdni$ (s
in#egr!&a szem(!yis(g6nke#. =an egyS van egy #udomny$ a -szichoszin#(zis #udomnya$
ame!y szerin#: ha %rmir7! medi#!unk$ ez szin#e#iz!&a (s in#egr!&a a #uda#unka#.
Pozanov -ersze arra is r&##$ hogy ha az e!!azu!s# zene k's(ri$ ez a 2. r(sz$ akkor
1e!gyorsu! a 1o!yama#. 'mikor lgy zene szl, mikzben mlyen el vagy#nk laz#lva, mg
mlyebben ellaz#l#nk$ #uda#unk m(!ye%%en e!!azu!$ (s 'gy &o%% !esz az (!e#m/kd(s6nk. ;a
kom%in!&uk$ ha kombinlj#k az ellaz#lst s a zent, pl#sz az informcibevitelt 8 vagyis
szavak s gondolatok bevitelt 8, sokkal gyorsabb temben tan#lhat#nk. Ryors$ #ar#)s
v!#ozsoka# hozha#unk !(#re magunk%an. Qenge#eg #uda#k6sz% a!a## ha#) magn)kaze##a
ka-ha#)$ ame!y%en a szvege# (szrev(#!en6! a zene mg( re&#ik$ hu!!mok z.gsa mg( s#%.
?ok ku#a#s# v(gez#ek arr)!$ hogyan ha#nak az i!yen kaze##k. *gyes 1orga!om%an !(v7
kaze##k nem meg%'zha#) ku#a#son$ hanem ms e!veken a!a-u!nak. 2z# a&n!om$ vsr!skor
gondosan vizsg!&k meg 7ke#$ mer# egyik<msik hasznavehe#e#!en$ (s -ersze drga is. =annak
viszon# ki#/n7ek is. % zene plsz in"ormci hatsra az ber tdat$ ame!y az# szok#a
mondani: E=r&unk csak$ ez# az in1ormci)# nem 1ogadom e!.F$ #eh# az (%er #uda#$ az r a
tdatalatti kapjban, ellazl s elalszik. 8s amikor az (%er #uda# e!a!szik$ a zenvel
kombinlt szveg egyenesen a tdatalattiba ker#l. ,egv!#oz#a#&a az addigi -rogramo#$ (s
< @5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
#ar#)s v!#ozs# eredm(nyez a vise!ked(s%en. *z# .gy h'v&uk: magnra vett %llt%sok
"olyamata. ,ind&r# ki1e&#em ez#.
;add magyarzzak e! n(hny do!go# a h##(rzen(ve! ka-cso!a#%an. ?ok1(!e m)dszer
van$ ame!ye# kia!ak'#o##ak. *gy1a&#a sem!eges zen(# &#szanak h##(rzenek(n# irodk%an (s
ruhzak%an. *gy mon#re!i k's(r!e#%en$ ame!ye# egy ruhz%an v(gez#ek n(hny (ve$
kiv!asz#o##k$ (sS (s a h##(rzen(%e re&#e##(k a kve#kez7 1e!sz)!'#soka#: E0e !o-& az
6z!e#%7!: Po-ni nem sza%ad: ;a e!!o-sz va!ami#$ e!ka-nak (s 1e!&e!en#enek: Teh#$ ha !o-sz$
e!&rs indu! e!!ened: Priuszod !esz: 2 !o-s#)! #ar#)zkodni ke!!:F U&ra (s .&ra megism(#e!#(k a
szvege#. Ge az em%eri 16! nem ha!!o##a. 2 vsr!)k nem ha!!o##ak ms#$ csak zen(#. *z az
6z!e# o!yan krny(ken m/kd##$ aho! sa&nos mindenna-os vo!# a !o-s. *z# a s-eci!is
szvege# 2 h)na-ig &#szo##k. 2 h)na-ig &#szo##k ez# a szvege# a zen(%e re&#ve. 8s 2 h)na-
a!a## a %o!#i !o-sok szma 54 C<ka! cskken#. Tov%% hagy#k m(g 2 h)na-ig. 2 szin#
ugyanaz marad#. 2z#n visszav!#o##ak a szoksos zen(re. *zu#n a kve#kez7 2 h)na-%an a
!o-sok szma vissza#(r# a r(gi szin#re. ,os# egy(%k(n# ugyanez# a rendszer# haszn!&k. ?z)!
a h##(rzene$ de ma mr a munka#rsakhoz is sz)!nak szvegek. He!sz)!'#soka# re&#enek e! a
zen(%en$ ame!yek az a!ka!mazo##aka# %e1o!yso!&k. M!yenek hangzanak e!: E?zere#sz e!adni:
9iv!) e!ad) vagy: ?zere#ed ez# az ru#: 9(szs(gge! #e!e1on!sz: 9i#/n7 munkaer7 vagy:
9i#/n7 #ervez7: X)! osz#od %e az id7#:F ;ason!) 6zene#ek eg(sz sora hangzik e! a zen(%e
e!re&#ve$ (s a 1orga!om 14<24<54<>4<54 C<ka! is n7. *gyes ruhzak%an -!. a zen(%e gondosan
e!re&#ve i!yen szvegek hangzanak e!: E0e !o-& a munkaad)d#)!: 0e !o-& az ruhz%)!:F (s 'gy
#ov%%. 2 !o-sok szma 14<24<54 C<ka! is cskken#$ (s meg!e-7en rvid id7 a!a##.
,os# &u#o##unk e! a magn)ra ve## !!'#sokig$ ame!y progressz&v relaSci zenvel.
Jsod!a#osak az i!yen 1e!v(#e!ek. 2%%)! !!nak$ hogy c(!&ainka# 1!vessz6k kaze##ra$ zen(ve!
egy6##. 8s e!!azu!# !!a-o#%an .&ra meg .&ra megha!!ga#&uk. 'z ll&tsok ilyenkor egyenesen a
t#datalattiba merlnek, s a clok elkezdenek megvals#lni. ?ok (vve! eze!7## kezd#em ez#
a m)dszer# haszn!ni. 2z)#a sok ezer em%ernek a&n!o##am a magn)s #echnik#$ (s annyi#
mondha#ok$ hogy minden c(!$ ami# 1!ve##em egy zen(s kaze##ra$ (s .&ra meg .&ra
megha!!ga##am$ va!)ra v!# az (!e#em%en. ,inden egyes c(! va!)ra v!#. ?7#$ n(me!yik6k
meg!e-7en rvid id7 a!a##. *z az egyik !egmegd%%en#7%% 1e!1edez(s. 2min# a magn)s #anu!s
1an#asz#ikus 1e!1edez(s az ok#a#s%an$ ez a m)dszer az egyik !eg1an#asz#ikusa%% 1e!1edez(s a
c(!ki#/z(s (s <megva!)s'#s 1o!yama#%an. ,egv!#oz#a#ha#&uk szem(!yis(g6nke#. *!(rhe#&6k
c(!&ainka#. T%%e# kereshe#6nk. Hogyha#unk$ h'zha#unk. 96!n!eges do!goka# (rhe#6nk e!
gyorsan (s #ar#)s eredm(nnye! e m)dszer seg'#s(g(ve!.
Msmer#e#ek n(hny #udniva!)# a magn)ra ve## !!'#sokr)!.
*!7szr is ez egy zenvel tvztt progressz&v relaScis mdszer. 2 -rogressz'v
re!axci) sorn vgigmegynk a testen szavakkal, s minden izomcso(ortot ellaztunk. 2
kaze##n egy hango# ha!!unk$ ame!y vissza1e!( szmo!. Hokoza#osan e!!azu!unk$ minden
#es#r(sz6nk e!!azu!. ,(!yen$ m(!ye%%en$ m(g m(!ye%%en. Hokoza#osan$ egyreS egyre
m(!ye%%en$ m(!ye%%en e!!azu!unk. Hrezzk, hogy minden "eszltsg elt+nik a testnkb'l. 2z
eg(sz #es#6nk #e!&esen e!!azu!. Az ber tudatunk ellazul$ (s a!1%a mer6!6nk.
2 2. -on#: az .n. heterogn kondicionls. 2 he#erog(n kondicion!s%)! a he#ero az#
&e!en#i: ms$ #eh# va!ami ms. *gyes szm 2. szem(!y%en %esz(!6nk. * 1o!yama#%an a hang
egyes szm 2. szem(!y%en %esz(!. 2z# mond&a: E#eF. ETe szere#ed magad. ?zere#ed$ igazn
szere#ed magad.F =agy: ETe!&es m(r#(k%en 1e!e!7ss(ge# v!!a!sz az (!e#ed(r#.F N!yan
!!'#soka# haszn!$ ame!yek egyszer/ek$ vi!gosak$ ha#rozo##ak$ &e!en ide&/ek$ 2. szem(!y%en
sz)!nak. ,i(r#+ ,(g akkor is$ ha mi k(sz'#6nk 1e!v(#e!# a sa&# hangunkka!$ akkor is 2.
szem(!y# haszn!unk. 2mikor ms hang#)! vesz6nk # in1ormci)#$ gyerekkorunk#)! .gy
szok#uk meg$ hogy sz6!eink (s msok az# mond&k: E#eF. =annak$ akik szerin# helyesebb, ha a
felvtel +% szemlyben kszl: EkeresekF$ vagy: Eennyi a s.!yomF$ vagy: Eszere#em magamF.
Ge ha az# ha!!&uk$ hogy va!aki sa&# magr)! %esz(!$ az nem %e1o!yso!&a a #uda#a!a##inka#. ;a
< @I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
1e!v(#e!# k(sz'#$ ami# megha!!ga#$ mindig "n az$ aki veszi az 6zene#e#. ;a magunk%an
%esz(!6nk$ akkor viszon#: E(nF. E8n #udok$ (n csin!ok va!ami#.F
;armadszor: nagyon egszsges. 0yug#a#) ha#s.$ (s 1e!1riss'#. 2z# #a-asz#a!&uk$ hogy
ha 24 -ercig ha!!ga#&uk a 1e!v(#e!# (nemsokra adok i!yen kaze###)$ #eh# ha ha!!ga#&uk$ amikor
es#e hazamegy6nk$ vagy va!amikor na-kz%en$ &o%%$ min# egy szuny)k!s. T%%e# (r$ min#ha
a!udnnk$ min#ha g7z16rd7%e menn(nk. ,er# csod!a#osan e!!az'# (s 1e!1riss'#. X) er7%en
!esz6nk. 8s haS ha ms ha#sa nem is !enne$ -r'ma kz(rze#e# ny.&#.
2 5.$ i!!e#ve >. sza%!y: a napi $"szeri gyakorls. 2z ide!is na-on#a 2<szer csin!ni.
-eggel s este. 8s 6res gyomorra! gyakoro!&unk: 2 !eg&o%% id7szak a 1e!v(#e!
megha!!ga#shoz: regge!i e!7##$ azu#n es#e. ;aza(rkez(s u#n$ de m(g vacsora e!7##. ;a
na-on#a csak 1<szer van r id7nk$ es#e csin!&uk: Xo%%$ min# egy -ohr i#a!. T%%e# (r$ min#
egy nyug#a#) vagy min# egy 1eke#e. H!1riss'#$ 1!(!(nk'#$ (s #a!-ra !!'#. Qagyog) !esz a
kz(rze#6nk. 0a-on#a 2<szer csin!&uk:
2z 5. -on#: va!ami laz&t hatsI, lgy zene kell. ,a&dnem minden1a&#a zene a!ka!mas
!ehe#. ,in(! !ass.%%$ min(! !az'#)%% ha#s.$ min(! k!asszikusa%% !egyen a zene: Pehe# %arokk
zene$ ha!!ga#ha#&uk az )cen hang&ai#$ !ehe# va!ami !gy k!asszikus zene %rmi%7!$ ami#
szere#6nk. 2 !az'#) ha#s.$ !gy zene a h##(r%en az$ ami e!!az'#&a a #uda#o#. ,(g &o%%an$ m(g
&o%%an. Pehe# 1uvo!amuzsika$ !ehe# gi#r$ !ehe# heged/. Brmi meg1e!e!$ ami e!!az'#. 2mi#7!
megnyugszunk$ meg-ihen6nk. 2z nek -ersze nem "elel meg erre a c(!ra.
2rr)! sem sza%ad meg1e!edkezni$ hogy kz%en mi!yen #es#he!yze#%en vagyunk. 2
testhelyzet "lvtelr7! %esz(!6nk. Pe ke!! 6!ni$ egyenes h##a!$ !azn$ !azn$ csuko## szemme!.
*z# h'v&uk a #es#he!yze# 1e!v(#e!(nek. P(nyeg(%en ez .gy n(z ki$ hogy egy sz(ken 6!6nk$
#e!&esen egyenes h##a!$ a k(# kez6nke# !%e #essz6k$ ne (r&enek ssze: ;uny&uk %e a
szem6nke#: =egy6nk m(!y !(!egze#e#$ (s ha!!gassuk a 1e!v(#e!#: 2 kaze##n minden ra&#a van$
csak 1! ke!! #enni. 2z az#n visszaszmo!$ e!&u##a# a m(!y e!!azu!s !!a-o#%a$ va!ahogy 'gy.
Teh# &) m(!yen e!!azu!unk. 8s mikz%en az e!!azu!s !!a-o#%an vagyunk$ 14 !!'#s#
ha!!unk$ 5<szr ism(#e!ve. 2 14 !!'#s v(g(n az#n .&%)! szmo!s kve#kezik. =issza&u#unk
(%er !!a-o#%a. 2z eg(sz 1o!yama# 21 -ercig #ar#. Peg1e!&e%%. *g(sz egyszer/. Te!&esen
r#a!ma#!an$ aggoda!omra semmi ok. 2 #es#he!yze##e! ka-cso!a#%an nagyon 1on#os az$ hogy
egyenesen 6!&6nk. 0(ha megk(rdik: E*!a!vs e!7## csin!ha#om+F ;a gy%an$ 1ekv7
he!yze#%en -r)%!&uk csin!ni$ vagy az #r#(nik$ hogy e!a!szunk$ ha -edig elalsz#nk, az
zenet mr nem j#t el a t#datalattinkba$ vagy 2<es szm: annyira e!!azu!unk (s
1e!1riss6!6nk$ hogy 1e!(%red6nk$ (s nem #udunk e!a!udni. Xo%% nem kzve#!en6! !e1ekv(s e!7##
csin!ni$ hacsak nincsenek e!a!vsi -ro%!(mink. Qenge#eg o!yan em%er$ aki s#resszes
he!yze#eken men# #$ az# #a-asz#a!#a$ hogy ha .gy 5<szr$ I<szor !e&#szo##a 1 na-$ siker6!#
#e!&esen megnyugodnia. Pegy7zni az !ma#!ansgo#$ (s v(gre m(!yen #udo## a!udni.
2 @<es -on#: megszak&ts nlkl csinlj#k: N!yan he!yre men&6nk$ aho! senki nem
zavarha# meg: ;a #e!e1on kze!(%en vagyunk$ ka-cso!&uk ki$ vagy men&6nk #vo! #7!e: 0incs
ann! rossza%%$ min# ha a kaze##a ha!!ga#sa kz%en megsz)!a! a #e!e1on$ vagy -edig va!aki
oda&n hozznk. 0(ha megk(rdezik: E2 kocsi%an is ha!!ga#ha#om+F 2 v!aszom: EMgen$ a
kocsi%an is !ehe#$ 1e!#(ve$ ha %ehuny# szemme! is #ud veze#ni.F ,egk(rdik: E9ocogs kz%en
is csin!ha#om+F EPersze$ ha %ehuny# szemme! kocog.F$ mer# ha kz%en nyi#va van a
szem6nkS *z nagyon 1on#os. ;a nyi#va van a szem6nk$ akkor$ akkor a szeme# annyi inger
(ri$ hogy k(-#e!enek vagyunk a!1%a mer6!ni. *rr7! #eh# ne 1e!edkezz6nk meg$ (s
megszak'#s n(!k6! csin!&uk: 0a-on#a 2<szer (s 6res gyomorra!. Xegyezz6k meg: se ivs u#n
ne csin!&uk$ se -edig ev(s u#n: 8s akkor se$ ha va!ami cigare##n! er7se%%e# sz'v#unk:
0os$ mi !esz mindennek az eredm(nye+ 2z eg(szhez nem ke!! ms$ csak 2 do!og:
$n"egyelem$ ami a !eg#%% em%er%en nincs meg$ #%%nyire ez a kudarcuk oka$ (s -ersze
ismtls. 0agyon egyszer/. Mgen. Msm(#!(s.
< @@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
,i #r#(nik+ 0os$ mr e!s7 a!ka!omma! is m(!y e!!azu!s# #a-asz#a!unk. *zze! a
kaze##va! sokan m(!ye%%en e! #udnak !azu!ni$ min# ms$ eddig ki-r)%!# m)dszerre!.
Pr)%!koz#ak mr a medi#ci)va! (s sok mssa!.
,sodszor: az# #a-asz#a!&uk$ hogy igen rvid id7$ 2<5 na- a!a## sokka! nyugod#a%%ak$
higgad#a%%ak !esz6nk$ e!!azu!#a%%ak$ (s va!ahogy &) !esz a kz(rze#6nk. ?okka! kev(s%(
!esz6nk inger!(kenyek (s 1esz6!#ek. 2 krnyeze#6nk%en mr 1 h(# a!a## (szreveszik a v!#ozs#.
2z# mond&k: E=a!ahogy megv!#oz#!.F 1 h)na-on %e!6! a minke# csak 1e!6!e#esen ismer7k is
(szreveszik$ hogy megv!#oz#unk. *gy -szicho!)gus %ar#om e!mond#a$ hogy e!7szr hogyan$
mi!yen m)don (sz!e!#e a kaze##a ha#sai#. Q(ge%%en nagyon ideges vo!# veze#(s kz%en.
2mikor va!aki -!. e!(vgo##$ vagy ha kz!eked(si dug)%a ker6!#. Qg#n m(reg%e guru!#.
*zu#n viszon# r&##$ hogy a kaze##a ha!!ga#sa megsz6n#e##e a 1esz6!#s(g(#. ?z(-en e!!azu!#$
(sS az# #a-asz#a!#a$ hogy m(reg%e guru!#$ de ez csak -r msod-ercig #ar#$ az#n
megnyugszik. 0agyon eg(szs(ges do!og. *gy(%k(n#$ aki ez# ha!!ga#&a$ az nem !ehe# s#resszre
ha&!amos em%er.
;ny c(!!a! 1og!a!kozha#unk+ ;a sa&# 1e!v(#e!# k(sz'#6nk$ 14<15 c(!# vehe#6nk r a
kaze##ra. 2mikor !e'r&uk c(!&ainka#$ az# csin!&uk$ hogy megism(#e!&6k. ,inden c(!$ minden
-ozi#'v$ &e!en ide&/ !!'#s ese#(n megism(#e!&6k: EMgen$ egye#(r#ek.F =agy: EMgen$ ez igaz.F *z
meger7s'#i az !!'#s#$ (s m(!ye%%en %e&u##a#&a a #uda#a!a##ink%a. P!. ha!!ga#&uk a kaze###$
%ehuny# szemme!$ ez hangzik e!: EHe!#(#e! n(!k6! szere#ed magad. Mgazn szere#ed magad.F
2z# mond&uk: EMgen$ ez igaz. Mgen$ egye#(r#ek.F 2mikor ez# mond&uk magunknak$ az#
kz!&6k a #uda#a!a##inkka!$ hogy ez igaz !!'#s. 0e 1e!ed&6k$ hogy az ll&tsban az hat a
legersebben a t#datalattira, amit mond#nk mag#nknak, s amit hisznk: ;a va!aki az#
mond&a$ 'gy sz)!: EX) sz'n%en vagy ma.F =!aszo!&uk az#$ hogy: EMgen$ #udom:F ,ennyive!
&o%%an (rezz6k i!yenkor magunka#$ min#ha az# v!aszo!nnk: EYgyan$ dehogy. 2z e!7%%
n(z#em a #6kr%e.F ,indig (r#s6nk egye#: Hogad&uk e!$ ism(#e!&6k meg:
2 11. 1on#os -on#unk az$ hogy Ijra s Ijra csinlj#k, am&g csak nem vlik
szokss: ;aszn!&uk sa&# !!'#sainka#: ;aszn!&uk sa&# !!'#sainka# mindenkori
c(!&ainkhoz: ;a -!. !e akarunk 1ogyni$ hangozz(k e! az ide!is s.!yunk: ;a #%%e# akarunk
keresni$ a k'vn# &vede!m6nk !egyen o##: ;a ms #em-eramen#umo# akarunk$ vegy6k az# 1e!:
;a &o%%an akar&uk %eosz#ani az id7nke#$ akkor az# vegy6k 1e!: ;a krea#'va%%ak akarunk !enni$
akkor a krea#ivi#s# vegy6k 1e!: ;a #%% energira vgyunk$ akkor az energi#: ;a a!udni
akarunk (&szaka$ akkor az a!vs# vegy6k 1e!: I%rmit, amire v%gyunk az letben$ e!(rhe#6nk$
elrhetnk ezzel a mdszerrel. 2z u#as'#sok %e#ar#sva!. ;a sa&# 1e!v(#e!# akarunk k(sz'#eni$
v!asszunk !az'#) ha#s. zen(#: Tegy6k 1! a !emez&#sz)ra: Tegy6nk %e egy kaze### a
magn)%a$ egy msik magne#o1onra$ azu#n$ mikz%en sz)! a zene$ o!vassuk r a szvege# a
magn)kaze##ra: N!vassuk 1e! sa&# !!'#sainka#$ (s ism(#e!&6k meg mindegyike# 5<szr: ;a
v(g6! 1e!o!vassuk az eg(sz szvege#$ akkor k(sz a 1e!v(#e!.
8s ha e!(r&6k a c(!&ainka#$ .& 1e!v(#e!# k(sz'#he#6nk. 2z a kaze##a$ ame!ye# ehhez a
-rogramhoz adunk$ igen sokig haszn!ha#) !esz$ mer# (vekig #ar#) munkva!$ a!a-os
munkva! k(sz'#e##6k. 2 kaze##n szere-!7 14 c(! a 14 !eg1on#osa%%. ;a a magn)s !!'#sok e
m)dszer(# a!ka!mazzuk$ eg(szen rvid id7 a!a## v!#ozsok !esznek az (!e#6nk%en$ az
eredm(nyeink%en$ eg(szs(g6nk%en$ a #em-eramen#umunk%an$ a szem(!yis(g6nk%en. 8s
megism(#!em$ ami# mr e!mond#am: ,(g sosem vo!# o!yan c(!om magn)s !!'#s 1orm&%an$
ame!ye# nem va!)s'#o##am meg a ke!!7 id7%en (s -on#osan a ke!!7 m)don. Ygyano!yan
hasznos !esz az "nk szmra is. ?ok szerencs(#:
E' jv birodalmai a t#dat birodalmai.F Wins#on Jhurchi!! (csrcsi!)
< @3 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
15. szekci
.ela,-i%
(13:54)
,os# magn)r)! ha!!ha#) meger7s'#(sre k(sz6!sz. 9(nye!mes sz(k%en 6!sz. Te!&es
#a!-ad a -ad!)n van. =agy !%ad knnyed(n -ihenve e!7##ed kiny.&#va. ,indk(# kezed az
!ed%en van$ de kezeid nem (rin#ik egyms#. Jsak k(nye!mesen -ihennek az !ed%en.
,os# csukd %e a szemed: A magnrl hallott meger'sts a (rogresszv rela7%ci egy
"olyamata. *gyszer/en engedd e! magad: 8s kz%en (n a #uda#a!a##i (nedhez %esz(!ek. 0e
-r)%!& #uda#osan e!!azu!ni: *ngedd$ hogy ez knnyen men&en: ,eg!#od$ hogy am'g !assan
24<ig szmo!ok$ a #uda#a!a##i (ned 1okoza#osan e!!az'#&a izmaida#. 2 %(ke (s nyuga!om
csod!a#os (rz(s(# 1ogod #a-asz#a!ni.
0e 1og!a!kozz azza!$ hogy mi!yen m(!ys(gek%e &u#sz: 2he!ye##$ hogy arra 1igye!n(!$
mi!yen m(!ys(gig &u#o##!$ engedd %t magad tel#esen a nyugalom bks rzsnek: *ngedd e!
magad: 0e 1og!a!kozz azza!$ hogy mi!yen m(!ys(gek%e &u#sz: 2he!ye##$ hogy arra 1igye!n(!$
mi!yen m(!ys(gig &u#o##!$ engedd # magad #e!&esen a nyuga!om %(k(s (rz(s(nek: *ngedd e!
magad: ,inden egyes szmma! er7sdni 1og a nyuga!om(rz(s. ,'g a 24<as szmn! az
e!!azu!#sg m(!y !!a-o#%an !esze!. 8s k(szen !!sz a meger7s'#(sekre.
,os# v(gy egy m(!y !(!egze#e#: Tar#sd %en#$ s am'g %en# #ar#od$ (rezd meg a #es#ed%en
!(v7 1esz6!#s(ge#:
,os# 1.&d ki a !eveg7#: ? mikz%en ez# #eszed$ a 1esz6!#s(g min#ha e!#/nne a #es#ed%7!.
8s e!!azu!#!. Az $sszes "eszltsg elt%vozik. Pon#osan ugyan.gy$ ahogyan egy !(ggm%
!eeresz#$ amikor a !eveg7 e!sz!! %e!7!e. ,os# engedd laz%ra a llegzetedet:
1 2z e!!azu!#sg (rz(se eg(sz #es#ed%en sz(#rad. 2z e!!azu!#sg csod!a#os (rz(se rad
sz(# a #es#ed%en.
2 9ezed$ !%ad knny/nek (s e!!azu!#nak (rzed. 8s a re!axci) ke!!emes (rz(se rad e!
a !%ad%an$ kezed%en (s a #es#ed%en.
5 ,os# az arcod !azu! e! egyre &o%%an. 2z sszes 1esz6!#s(g e!#vozik %e!7!ed. 2
nyuga!om (rz(se rad$ rad sz(# az eg(sz #es#ed%en$ az sszes 1esz6!#s(g e!sz!!.
> Te!&esen e!!azu!sz. Te!&esen e!engeded magad. 9nnyen$ !assan$ nyugod#an (s
knnyed(n.
5 2 %(ke (s nyuga!om csod!a#os (rz(se !assan #e!&esen e!rasz#. Jsods. B(k(s (rz(s.
I *g(sz #es#ed m(!yen e!!azu!#. 2 !gy$ nyugod# (rz(s minden egyes szavamn! csak
er7sdik. 0agyon<nagyon !aza vagy.
@ 8rzed$ hogy mindig &o%%an (s &o%%an e!!azu!## v!sz. *ngedd$ hogy m(g &o%%an
e!!azu!&:
3 *z nagyon ke!!emes (rz(s. Xo%%an (s &o%%an e!!azu!ni. 8s ahogyan #ov%% szmo!ok$
az e!!azu!#sg (rz(se 1okoz)dik (s #er&ed.
B 2hogyan mos# 24<ig 1o!y#a#om a szmo!s#$ mindig &o%%an e!!azu!sz$ (s minden
egyes szavamn!$ minden egyes !(!egze#n(! az e!!azu!#sg (rz(se m(!y6! (s 1okoz)dik.
14 0agyon !aza vagy. 0agyon &)! (rzed magad.
11 Xo%%an (s &o%%an$ m(g &o%%an e!!azu!sz.
12 ,(!ye%%en (s m(!ye%%en.
15 0yugod#an$ !gyan$ !azn.
1> Pazn (s knnyed(n.
15 0agyon<nagyon knnyed(n.
1I ,(!ye%%en (s m(!ye%%en e!!azu!sz.
1@ Jsodsan e!!azu!#!.
13 Te!&esen !gy (s e!!azu!# vagy.
1B 0agyon m(!yen e!!azu!#!.
< @B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
24 ,os# a m(!y e!!azu!#sg !!a-o#%an vagy. 0agyon<nagyon !aza.
,inden egyes a!ka!omma!$ amikor ez# a sza!ago# haszn!od$ knnye%%en 1ogsz
e!!azu!ni. 2 meger7s'#(sek egyre er7se%% (s er7se%% ha#ssa! vannak rd. ,os# ha!!gasd a
meger7s'#(seke#: ,inden egyes meger7s'#(s# 54 msod-ercig ism(#e!&: ?eg'# a minden
meger7s'#(s e!s7 e!hangzsa u#ni n(ma meg&egyz(s: E*gye#(r#ek.F =agy: E*z igaz.F Hon#os$
hogy ne k(-ek%en gondo!kozz: 0e ism(#e!d magadnak a szavaka#: 0e koncen#r!& #uda#osan a
szavakra$ ahogyan azoka# ha!!od: *ngedd$ hogy a 1igye!med sza%adon vndoro!&on$ mia!a## Te
e!!azu!# !!a-o#%an vagy$ (s engedd$ hogy a meger7s'#(sek %eha#o!&anak a #uda#a!a##i (ned%e:
He!#(#e!ek n(!k6! szere#ed nmagad. Mgazn szere#ed nmagad. He!#(#e!ek n(!k6!
szere#ed nmagad. Mgazn szere#ed nmagad. He!#(#e!ek n(!k6! szere#ed nmagad. Mgazn
szere#ed nmagad. He!#(#e!ek n(!k6! szere#ed nmagad. Mgazn szere#ed nmagad. He!#(#e!ek
n(!k6! szere#ed nmagad. Mgazn szere#ed nmagad.
?a&# magadr)! (s msokr)! mindig -ozi#'van nyi!a#kozo!. ?a&# magadr)! (s
msokr)! mindig -ozi#'van nyi!a#kozo!. ?a&# magadr)! (s msokr)! mindig -ozi#'van
nyi!a#kozo!. ?a&# magadr)! (s msokr)! mindig -ozi#'van nyi!a#kozo!. ?a&# magadr)! (s
msokr)! mindig -ozi#'van nyi!a#kozo!.
"rmd #e!ik mindenki%en$ (s %ecs6!sz mindenki#$ akive! #a!!kozo!$ #e kedve!ed
7ke#$ (s 7k szere#nek #(ged. "rmd #e!ik mindenki%en$ (s %ecs6!sz mindenki#$ akive!
#a!!kozo!$ #e kedve!ed 7ke#$ (s 7k szere#nek #(ged. "rmd #e!ik mindenki%en$ (s %ecs6!sz
mindenki#$ akive! #a!!kozo!$ #e kedve!ed 7ke#$ (s 7k szere#nek #(ged. "rmd #e!ik
mindenki%en$ (s %ecs6!sz mindenki#$ akive! #a!!kozo!$ #e kedve!ed 7ke#$ (s 7k szere#nek
#(ged. "rmd #e!ik mindenki%en$ (s %ecs6!sz mindenki#$ akive! #a!!kozo!$ #e kedve!ed 7ke#$
(s 7k szere#nek #(ged.
,indig Te dn#d e!$ hogy mi a !eg&o%% sa&# magadnak$ de msoknak is
meghagyod ez# a &ogo#. ,indig Te dn#d e!$ hogy mi a !eg&o%% sa&# magadnak$ de msoknak
is meghagyod ez# a &ogo#. ,indig Te dn#d e!$ hogy mi a !eg&o%% sa&# magadnak$ de
msoknak is meghagyod ez# a &ogo#. ,indig Te dn#d e!$ hogy mi a !eg&o%% sa&# magadnak$
de msoknak is meghagyod ez# a &ogo#. ,indig Te dn#d e!$ hogy mi a !eg&o%% sa&#
magadnak$ de msoknak is meghagyod ez# a &ogo#.
Te!&es 1e!e!7ss(ge# v!!a!sz (!e#ed(r# (s az sszes !(#ez7 szi#uci)%e!i reakci)id(r#.
Te!&es 1e!e!7ss(ge# v!!a!sz (!e#ed(r# (s az sszes !(#ez7 szi#uci)%e!i reakci)id(r#. Te!&es
1e!e!7ss(ge# v!!a!sz (!e#ed(r# (s az sszes !(#ez7 szi#uci)%e!i reakci)id(r#. Te!&es 1e!e!7ss(ge#
v!!a!sz (!e#ed(r# (s az sszes !(#ez7 szi#uci)%e!i reakci)id(r#. Te!&es 1e!e!7ss(ge# v!!a!sz
(!e#ed(r# (s az sszes !(#ez7 szi#uci)%e!i reakci)id(r#.
9iv!) az eg(szs(ged$ (s %rmikor k(-es vagy magad knnyen e!engedni. 9iv!)
az eg(szs(ged$ (s %rmikor k(-es vagy magad knnyen e!engedni. 9iv!) az eg(szs(ged$ (s
%rmikor k(-es vagy magad knnyen e!engedni. 9iv!) az eg(szs(ged$ (s %rmikor k(-es
vagy magad knnyen e!engedni. 9iv!) az eg(szs(ged$ (s %rmikor k(-es vagy magad
knnyen e!engedni.
,sokka!$ cso-or#okka! vagy egy(nekke! szem%eni cse!ekede#eid%en mindig
nyugod#$ maga%iz#os (s n#uda#os vagy. ,sokka!$ cso-or#okka! vagy egy(nekke! szem%eni
cse!ekede#eid%en mindig nyugod#$ maga%iz#os (s n#uda#os vagy. ,sokka!$ cso-or#okka!
vagy egy(nekke! szem%eni cse!ekede#eid%en mindig nyugod#$ maga%iz#os (s n#uda#os vagy.
,sokka!$ cso-or#okka! vagy egy(nekke! szem%eni cse!ekede#eid%en mindig nyugod#$
maga%iz#os (s n#uda#os vagy. ,sokka!$ cso-or#okka! vagy egy(nekke! szem%eni
cse!ekede#eid%en mindig nyugod#$ maga%iz#os (s n#uda#os vagy.
8!e#ed minden #er6!e#(n nagyon krea#'v vagy$ mindig &o%%an (s &o%%an kihaszn!va
#uda#os (nede#. 8!e#ed minden #er6!e#(n nagyon krea#'v vagy$ mindig &o%%an (s &o%%an
kihaszn!va #uda#os (nede#. 8!e#ed minden #er6!e#(n nagyon krea#'v vagy$ mindig &o%%an (s
&o%%an kihaszn!va #uda#os (nede#. 8!e#ed minden #er6!e#(n nagyon krea#'v vagy$ mindig
< 34 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
&o%%an (s &o%%an kihaszn!va #uda#os (nede#. 8!e#ed minden #er6!e#(n nagyon krea#'v vagy$
mindig &o%%an (s &o%%an kihaszn!va #uda#os (nede#.
9iv!) az em!(keze#ed. 9nnyen em!(ksze! nevekre$ szmokra$ #(nyekre (s
in1ormci)kra. 9iv!) az em!(keze#ed. 9nnyen em!(ksze! nevekre$ szmokra$ #(nyekre (s
in1ormci)kra. 9iv!) az em!(keze#ed. 9nnyen em!(ksze! nevekre$ szmokra$ #(nyekre (s
in1ormci)kra. 9iv!) az em!(keze#ed. 9nnyen em!(ksze! nevekre$ szmokra$ #(nyekre (s
in1ormci)kra. 9iv!) az em!(keze#ed. 9nnyen em!(ksze! nevekre$ szmokra$ #(nyekre (s
in1ormci)kra.
,inden%en$ ami%e csak %e!e1ogsz$ a%szo!.# gy7z#es (s sikeres vagy. ,inden%en$
ami%e csak %e!e1ogsz$ a%szo!.# gy7z#es (s sikeres vagy. ,inden%en$ ami%e csak %e!e1ogsz$
a%szo!.# gy7z#es (s sikeres vagy. ,inden%en$ ami%e csak %e!e1ogsz$ a%szo!.# gy7z#es (s
sikeres vagy. ,inden%en$ ami%e csak %e!e1ogsz$ a%szo!.# gy7z#es (s sikeres vagy.
=issza#(r(s az (%ers(g%e. ,os#$ ahogyan visszaszmo!ok 4<ig$ !assan vissza#(rsz a
#e!&es (%ers(g !!a-o#%a. He!edd e! a na- 1esz6!#s(gei#: 0incs sz6ks(ged r&uk. ? mire 4<hoz
(rek$ (%er !esze!. Te!&esen ki-ihen#$ (s csodsan 1ogod magad (rezni. Hizikai!ag (s men#!isan
egyarn#.
1B S 13 S 1@ S 1I S 15 S *ngedd$ hogy a 1esz6!#s(g e!sz!!&on: 2hogyan
vissza#(rsz a #e!&es (%ers(g !!a-o#%a$ maga#ar#sod nyugod#$ 1esz6!#s(g#7! men#es !esz.
1> S 15 S 12 S 11 S 14 S Passan vissza#(rsz a #e!&es (%ers(g%e.
B S 3 S @ S I S ,os#$ ahogyan 5<#7! 4<ig szmo!ok$ a &)(rz(s csod!a#os (!m(nye
1og e!#!#eni. 8rezni 1ogod$ ahogy az energia .&ra (s .&ra #ha#&a #es#ede#. 2mikor 4<hoz (rek$ a
szemed kiny'!ik. ,oso!yogni 1ogsz$ (s %o!dog !esze!. Jsod!a#osan 1ogod magad (rezni.
,inden 1esz6!#s(ged$ a na- minden -ro%!(m&a e!#/n#. Jsod!a#osan energikus !esze!$ k(szen
minden kih'vsra.
5 S > S 5 S 2 S 1 S 4 S Te!&esen (%er vagy. 8s csodsan (rzed magad. 9e!& 1e!$
ny.&#)zkod&$ (s kezd& e! &rk!ni:
19. szekci
/t kul-s a -lok
kit0zshez
(53:>2)
2 szeminrium e!e&(n 1e!#e##em a k(rd(s#: ,i(r# van az$ hogy egyesek sikerese%%ek
msokn!+ *gy %ar#om$ aki (vek )#a 1og!a!kozik a #(mva!$ e!mondo## egy #r#(ne#e#$
ame!ye# %izonyra (!vezni 1ognak$ (s &)! megvi!g'#&a a k(rd(s#. 2z# mond#a$ hogy min#
egyhzkzs(g(nek gondnoka$ megh'vo## egy zsid) szem(!yis(ge#$ hogy &&&n e! a
#em-!omuk%a$ egy keresz#(ny #em-!om%a$ (s %esz(!&en a gy6!ekeze#nek a 2 va!!s
k6!n%s(g(r7!. ;ason!'#sa ssze a zsid) (s a keresz#(ny va!!s#: 0os$ ez a zsid) .r e!&##
n(hny h(# m.!va$ 1e!!!#$ (s a kve#kez7k(--en kezd#e %esz(d(#: E;!gyeim (s Yraim:
*!o!vas#am az "nk knyvei# (s a mi knyveinke#. ,egvizsg!#am az "nk a!a-#an'#sai#$
hason!)k(--en a mi(nke# is$ (s a kve#kez7 kve#kez#e#(sre &u#o##am: 2 Bi%!ia (s a Ta!mud (s
az sszes #%%i knyv6nk szerin# az (!e# 2 a!a-#rv(nye: szeresd az Yra# (s szeresd
1e!e%ar#oda#$ min# #enmagada#.F 8s hozz1/z#e: E;!gyeim (s Yraim: ,inden ms csak
magyarza#.F 2zonk'v6! minden csak magyarza#. 2z# mond#am: mr 25 (ve 1og!a!koz#a#
%enn6nke# a siker -ro%!(m&a. 8s nemr(gi%en #ancskozsra gy/!#6nk ssze$ (s az# k(rdez#6k:
E,i a siker+ ,i ha#rozza meg a siker#+F 8s egyhang.!ag arra a kve#kez#e#(sre &u#o##unk$
;!gyeim (s Yraim: a siker egyenl a clokkal. 8s minden ms csak magyarza#. 2 siker
egyen!7 a c(!okka!. 8s minden ms csak magyarza#. 8s az# hiszem$ semmi o!ya# nem 1ognak
meg#anu!ni$ ami igaza%% enn(!.
< 31 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 szeminrium kor%%i e!7adsain szmos #rv(ny# em!'#e##em. 2 vonzs$ a
meg1e!e!(s$ a hi#$ az e!vrs #rv(nyei# (s a #%%i. Ge .gy 1og&k #a!!ni$ hogy az egye#!en
m)dszer mindezek hasznos'#sra$ a !egknnye%% m)dszer a hasznos'#sukra: ha c(!# #/z6nk
magunk e!(. ;a c(!# #/znek ki$ mi%en hisznek+ *gy c(!%an. ,inek az e!(r(s(# vr&k+ *gy
c(!(#. ,i# vonzanak (!e#6k%e+ 2 c(!&ukka! sszhang%an !ev7 em%ereke# (s kr6!m(nyeke#.
,ire veze# a meg1e!e!(s #rv(nye+ ;ogy a k6!vi!g sszhang%an !egyen %e!s7 vi!gukka!$ a
c(!&ukka!. ,ire koncen#r!nak+ 2 c(!&ukra. ,i re&!ik a #uda#a!a##i&uk%an+ 2 c(!. ,ire
vona#koz#a#&k a he!ye##es'#(s #rv(ny(#+ *gy c(!ra. ;a van c(!unk$ az !ehe#7v( #eszi
szmunkra$ hogy 1e!haszn!&uk a vi!gegye#em sszes #rv(ny(#$ hogy sikerhez seg'#sen
%enn6nke#. 8s kz%en ezekre a #rv(nyekre nem is ke!! gondo!nunk. *z(r# van az$ hogy
minden sikeres 1(r1i (s n7 #anu!mnyozsakor .gy #a!!&uk$ hogy er7sen c(!orien#!#ak. 8s %r
nagyon &)! #ud&uk$ hogy a siker a clok fggvnye$ dn#7 m(r#(k%en a c(!ok 16ggv(nye$ az#
!#&uk$ hogy az em%erek kevese%%$ min# 5 C<a #/z ki magnak c(!oka#. Dr#am egyszer egy
#anu!mny# vagy ink%% egy cikke# egy .&sg szmra$ ame!y%7! a kve#kez7 id(ze#e# eme!#(k
ki: E2kinek nincs c(!&a$ arra van krhoz#a#va$ hogy azoknak do!gozzon$ akiknek van.F ;a
nincs (!e#c(!unk$ arra vagyunk krhoz#a#va$ hogy msoka# seg'#s6nk c(!&aik e!(r(s(%en.
9(sz6!# egy h'res 1e!m(r(s 1B55<%an a Za!e *gye#emen. 2z egye#em v(gz7s ha!!ga#)i kz##.
2me!y%en az# k(rdez#(k egye%ek kz##: E=annak<e c(!&ai+ *!#ervez#e<e$ hogyan va!)s'#&a meg
7ke#+F 8s .gy #a!!#k$ hogy csak 5 C<uk #/z## ki c(!# maga e!(. 2merika egyik !egh'rese%%
egye#em(nek d(de!ge#e## v(gz7sei kz##. 2z#n ism(# megkeres#(k 7ke# 1B@5<%an$ (s #%%ek
kz## az# k(rdez#(k #7!6k: E,ennyi -(nz# (r#ek ma ahhoz k(-es#$ amennyi# 1B55<%an
(r#e#ek+F 8s kider6!#$ hogy az a 5 C$ ame!y karrier&e kezde#(n c(!# #/z## ki maga e!($ #%%e#
kerese##$ min# a #%%i B@ C egy6##v(ve. Bizonyra meghkken#7nek #/nik ez a #e!&es'#m(ny$
de nem szoka#!an. 2z az igazsg$ hogy minden s#a#isz#ika$ ame!ye# #n(z#em$ mikz%en
1ana#ikusan ku#a##am a c(!ok ki#/z(se #(m&%an$ az# mu#a#&a$ hogy csak 5 C$ 54 em%er kz6!
csak 1 rende!kezik ha#rozo##$ vi!gosan meg1oga!mazo## c(!okka!. Teh# e!mondha#om$ az a
k(-ess(g$ hogy c(!# #/zz6nk magunk e!($ (s hogy megva!)s'#sra akci)#erve# k(sz'#s6nk$ ez a
siker mes#er1ogsa. *z a !eg1on#osa%% k(szs(g$ ame!ye# va!aha is meg#anu!ha#nak. 8s a
#ov%%iak%)! ki 1og der6!ni$ hogy ha k(-esek ki#/zni (s megva!)s'#ani egy c(!#$ ez !ehe# a
!eg1on#osa%% do!og$ ame!ye# 1e!1edezhe#nek. Hon#osa%% a ma#ema#ikn!$ a #udomnyokn!$
1on#osa%% a szm'#s#echnikn! vagy a kereskede!mi &r#assgn! a c(!ok ki#/z(s(nek
k(-ess(ge.
;a egyszer ki#/z#(k a c(!#$ %eind'#&k az agy .n. ki%erne#ikus c(!keres7
mechanizmus#. 2 kibernetik#s clkeres mechanizm#s o!yan mechanizmus$ hogy ha
%e-rogramoz#uk az agya#$ (s ez!#a! #e!&esen #i#a# %enn6nke# ez a #rekv(s$ au#oma#ikusan (s
#(vedhe#e#!en6! a c(! 1e!( #reksz6nk. 2 c(! -edig mi1e!(nk. *z o!yan$ min#ha mozgs%a
!end'#en(nk a kozmikus er7k eg(sz sor#$ ame!yek a k'vn# irny%a visznek %enn6nke#$ ha
nem is #ud&uk$ hogy ho! a c(!. 9(s7%% m(g vissza#(r6nk erre$ (s hogy ez mi(r# 'gy m/kdik.
=agyis van "nk%en egy mechanizmus$ ame!y e!&u##a#&a "nke# a megva!)s'#and) c(!hoz.
2mennyi%en #ud&k$ mi a c(!&uk. 2ge! ((dzse!) ;an#o#$ az o!a&mi!!irdos#$ megk(rdez#(k
n(hny (ve egy #(v(m/sor%an$ hogy sikereinek mi a #i#ka. 2z# mond#a: EJsak 2 do!og van$
ami# #udnunk ke!!.
2z 1.: dntsk el pontosan, mit akar#nk:
2 2.: hatrozz#k meg pontosan az rt$ az#n sznj#k el mag#nkat, hogy
megfizetjk:F
2 -ro%!(ma az$ hogy a !eg#%% em%er nem #ud&a$ mi# akar. 2 mi civi!izci)nk%an$ a mi
#rsada!munk%an az em%er minden# megka-ha#$ ami# csak akar. Ge a !akossg B5 C<nak csak
hom!yos e!k(-ze!(se van arr)!$ hogy mi# akar. =agy semmi!yen. Ge %iz#os vagyok a%%an$
hogy mire az e!7ads v(ge# (r$ ez n(mi!eg megv!#ozik. Teh# a c(! ki#/z(se a !eg1on#osa%%
k(szs(g. ?zerin#em ez# #an'#ani k(ne az )vod%an$ az !#a!nos isko!%an$ az ok#a#s minden
< 32 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
szin#&(n va!ami m)don$ va!amik(--en #an'#ani k(ne a c(!ok ki#/z(s(#. *z minden egy(%
k(szs(gn(! &o%%an garan#!n$ hogy az em%erek knnye%%en$ gyorsa%%an min(! nagyo%%
sikereke# (r&enek e!. ,indegy$ hogy va!aki hny (ves$ mi!yen -oz'ci)%an van &e!en!eg. ,in(!
hamara%% sa&#'#&a e! a c(!ok ki#/z(s(nek k(-ess(g(#$ gyakor!ssa!$ a m)dszer !!and)
ism(#e!ge#(s(ve!$ am'g e! nem (ri az#$ hogy #e!&esen c(!&# e!(r7 em%eri !(nny( v!ik$ ann!
hamara%% e! 1og &u#ni oda$ hogy nagy do!goka# va!)s'#son meg az (!e#%en.
8rdekes m)don mindannyiunk%an munk! egy k#darcmechanizm#s. 8s ez a
kudarcmechanizmus au#oma#ikusan m/kdik. 2z em%erek #.!nyom) #%%s(ge nem (! a
!ehe#7s(geive!. 0em v!nak azz$ amiv( !ehe#n(nek. T%% min# 34 C<uk. *z a
kudarcmechanizmus egyen!7 a k(nye!mi z)nva!. 2z em%erek e!7szere#e##e! %.&nak meg a
k(nye!mi z)n%an. 2 knnye%% mego!dsoka# keresik. 0em #eszik meg a siker e!(r(s(hez
sz6ks(ges er71esz'#(seke#. *z a kudarcmechanizmus au#oma#ikusan m/kdik. ,r
csecsem7korunk#)! kezdve (em!'#e##6k mr az rme!ve#) mindig a1e!( ha&!unk$ ami rme#
szerez$ ami knny/$ ami ke!!emes$ ami (!veze#es$ (s h.z)dozunk a##)!$ ami k(nye!me#!en$ ami
neh(z$ amihez n1egye!emre vagy er71esz'#(sre van sz6ks(g. 2zon%an a kdarcmechanizms
lek#zdsnek egyetlen mdja az, ha m/kdsbe hozzk a sikermechanizmst. 8s ez#
a sikermechanizmust egy cl hozza m+k$dsbe. 2hnyszor c(!# #/z6nk magunk e!($ !egy7zz6k
a kudarcmechanizmus#. ;a egy c(!ra gondo!unk$ !egy7zz6k a kudarcmechanizmus#. ;a #eh#
kit+znk egy clt, az (ozitv energi%t szabadt "el. Jszt$nt s v%gyat breszt, kitart%st ad
neknk s gondolati tisztas%got, amellett er's elhat%roz%st, hogy halad#unk el're a clunk
"el. 2 k(nye!mi z)n%)! csakis .gy #udunk ki#rni$ ha c(!oka# #/z6nk magunk e!(. ,(ghozz
mindig magasa%%aka#$ min# ami# addig e!(r#6nk. 8s az u#)%%i (vek%en %rmennyi kieme!ked7
szem(!yis(g vise!ked(s(# #anu!mnyoz#am$ azoknak az a #uda#os szoksa$ hogy nem ragadnak
!e a k(nye!mi z)n%an. *gy1o!y#%an #uda#%an vannak annak$ hogy termszetes hajlamnk
van a visszah&zdsra, a knyelmes letre. *z(r# mindig .&a%% c(!# #/znek maguk e!(.
,indig nagyo%%a#$ min# ami# mr megva!)s'#o##ak. *gy1o!y#%an k6zdenek. ,indig o!ya#
akarnak e!(rni$ ami# m(g soha aze!7##. *z(r# 1o!y#on 1e&!7dnek. Ho!y#on o## vannak az
esem(nyek s/r/&(%en. Ho!y#on (szn(! vannak$ (s egy1o!y#%an sikeresek. ,os# mr #ud&uk$
ugye%r$ hogy a clok megvals&tsa a#tomatik#s. 2dva van ez a ki%erne#ikus
mechanizmus. Ba egyszer beprogramozt#k agy#nkba a clt$ au#oma#ikusan ha!adunk 1e!(.
2 -ro%!(ma nem a c(!ok megva!)s'#sa. ,in# em%eri !(nyek c(!orien#!# organizmusok
vagyunk. Jsak akkor vagyunk %o!dogok$ ha van c(!unk. Jsak akkor vagyunk #e!e (!e##e!$ ha
va!ami o!yasmive! 1og!a!kozunk$ ami 1on#os a szmunkra. 2rra van sz6ks(g6nk$ hogy .gy
(rezz6k: (!e#6nknek van (r#e!me$ c(!&a$ irnya$ &e!en#7s(ge. 2 k(rd(s nem az$ hogy mi(r# nem
va!)s'#&uk meg c(!&ainka#$ mer# a c(!ok megva!)s'#sa au#oma#ikus. 2 k(rd(s az: mi(r# nem
#/z6nk ki c(!oka#+ 8vekig az# ha!!o##am$ mie!7## ezze! a #(mva! 1og!a!kozni kezd#em: ET/zz
ki c(!oka#: T/zz ki c(!oka#:F 8s akik e!v(gez#(k a #an1o!yamoka#$ megk(rdez#em #7!6k:
EPe'r#k$ mik a c(!&aik+F 8s nem 'r#k !e a c(!&aika#.
*z(r# a c(!ki#/z(s -szicho!)gi&# kezd#em #anu!mnyozni. 8s .gy #a!!#am$ . ala(vet'
oka van annak, hogy nem t/znek ki clokat. Br #ud&k$ hogy k(ne$ #ud&k$ hogy ez 1on#os$
mr mi!!i)szor ha!!o##k. > a!a-ve#7 ok$ (s am'g nem ismer&6k ezeke#$ (s hogy hogyan ha#nak
rnk$ nem is !(-he#6nk #ov%%. 0(zz6k #eh#$ az em%erek mi(r# nem #/znek ki c(!oka#:
2z 9+ oka$ hogy nem #/z6nk ki c(!oka#$ az$ hogy nem ismerjk fel a jelentsgket.
0em ismer&6k 1e! a c(!ok &e!en#7s(g(#. ,i# is &e!en# ez+ 2z# &e!en#i$ hogy mindannyian
neve!#e#(s6nk #erm(kei vagyunk. ,indannyiunkra nagy ha#ssa! vannak a sz6!eink$
#es#v(reink$ csa!dunk$ rokonaink$ %ar#aink s#%. ;a o!yan csa!d%an nv6nk 1e!$ aho! a sz6!7k
nem hangs.!yozzk a c(!ok 1on#ossg#$ nem %esz(!nek r)!uk$ nem sz#nznek %enn6nke#
arra$ hogy c(!oka# #/zz6nk magunk e!($ #ud&k$ mi 1og #r#(nni+ 2z$ hogy 1e!nv6nk an(!k6!$
hogy egy!#a!n 1oga!munk !enne arr)!$ !(#eznek a vi!g%an c(!ok. 2mikor 2merik%an a
sikeres em%ereke# #anu!mnyoz#k$ (rdekes do!ogra &##ek r. 2rra$ hogy a csal%di asztal
< 35 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
melletti beszlgets ha# a !eger7se%%en annak a gyereknek a &e!!em(re$ aki a%%an a csa!d%an
n7 1e!. 0a az asztal melletti beszlgetsek tel#estmnyorient%ltak, sikerorient%ltak,
clorient%ltak, akkor a gyerekek *gy n'nek "el, hogy hisznek a clokban. Trekszenek 1e!(&6k.
*z o!yan #erm(sze#es a szmukra$ min# a k(s (s vi!!a haszn!a#a. Teh# nem !#&uk a c(!ok
ki#/z(s(nek &e!en#7s(g(#. 9(rem$ (r#s(k meg$ hogy ez nagyon !(nyeges do!og: *z a siker
egyik ku!csa A (s a !egnagyo%% do!og$ ami# va!aki a gyerek((r# #ehe#$ az$ hogy seg'#sen neki
rtelmes s relis clok ki#/z(s(ve!. 8s minden %#or'#s# ad&on meg neki$ hogy e! is
(rhesse azoka#:
2 :+ oka$ hogy nem #/z6nk ki c(!oka#$ n(zzenek csak maguk%a$ az$ hogy nem t#dj#k,
hogyan. 2mikor e!kezd#em a #(mva! 1og!a!kozni$ az# a meg!e-7 1e!1edez(s# #e##em$ hogy
minden6## 1e!h'v&k a 1igye!me# a c(!okra$ hogy ez nagyon 1on#os. Pegyenek c(!&aink$ #/zz6nk
ki c(!oka#$ #/zz6nk ki ha#rid7# a megva!)s'#sukra: Ge a he!yze# az$ hogy nem vo!# igazn &)
m)dszer#an a c(!ok ki#/z(s(re. 8s ezen a #an1o!yamon meg#an'#ok "nknek egy m)dszer#$
ame!y a%szo!.# ha#sos. 2z# mond&k$ ez a !eg&o%% m)dszer$ ami va!aha is !(#eze## a vi!gon.
Ge ha nem #udnak meg&e!!ni egy c(!#$ akkor hi%a mondom$ hogy #/zzenek ki c(!#$ annak
nincs semmi (r#e!me. 2z em%erek 12<15 (vig &rnak isko!%a n!unk$ de 1 )r# se #!#enek
ezze! a #(mva!. 9(-ze!&(k e!$ 12<15 (vig: 8n egy &e!en#7s egye#emen szerez#em kereskede!mi
di-!om#$ de egye#!en )r# se szn#ak arra$ hogyan #/zz6nk ki (s (r&6nk e! c(!oka#. *gyszer
sem em!'#e##(k a sikernek ez# az a!a-ve#7 mes#er1ogs#. *z u#n a #an1o!yam u#n #udni
1og&k$ hogyan ke!! csin!ni. 2z nem !esz -ro%!(ma.
2 ;+ oka$ hogy nem #/z6nk ki c(!oka#$ m(ghozz 1on#ossgi sorrend%en: a
vissza#tas&tstl val flelem. *rr7! mr %esz(!#6nk kor%%an is. 8!e#6nk egyik !egm(!ye%%
(s !eger7se%% 1(!e!me az$ hogy 1(!6nk a kri#ik#)!. 2##)!$ hogy kineve#nek. ,indannyian
gyerekkorunk%an$ 1ia#a!korunk%an az# mond#uk: E*z akarok !enni$ az akarok !enni$ ide akarok
menni$ oda akarok menni.F 8s mindannyian megka-#uk: ENs#o%asg. *z# nem !ehe#
megva!)s'#ani.F =agy: E0e h6!y(sked&$ #.! kicsi vagy m(g:F s#%. 8s mr nagyon korn
meg#anu!#uk$ hogy ha %esz(!#6nk a c(!unkr)!$ vagy o!yasmire #reked#6nk$ ami #.! nagynak
#/n#$ akkor azok$ akikre ad#unk$ kineve##ek %enn6nke#. ,egkri#iz!#ak. *!(r#(k$ hogy
megh.zzuk magunka#. Teh# #uda# a!a## dn###6nk: ha %(k(# akarunk$ &o%%$ ha ha!!ga#unk$ (s
nem %esz(!6nk a c(!&ainkr)!$ nehogy va!aki megkri#iz!&on. 8s ezze! %e!ees#6nk a csa-d%a.
2%%a a #uda# a!a##i e!#k(!#s(g%e$ hogy nem #/z6nk c(!# magunk e!(. 8s nem %esz(!6nk r)!uk.
0em gondo!kozunk r)!uk. Dgy senki se kri#iz!ha# %enn6nke#. 8s higgy(k e!$ az em%erek 34<
B4 C<a$ ha megha!!&a$ hogy %rmire k(sz6!6nk A .& -arko!)he!ye# keres6nk vagy .& !!s#$
vagy hzasodni akarunk A$ az# 1og&k mondani$ hogy !ehe#e#!en. ?z(-en 1e!sorakoz#a#&k az
e!!en(rveke#$ hogy !e%esz(!&enek %enn6nke# %rmir7!. 2 siker ku!csa #eh#: tartsa a cljt
titokban: Tar#sa a c(!&# #i#ok%an$ ne %esz(!&en r)!a senkive!: ,ive! az em%erek #.!nyom)
#%%s(ge megi&ed %rki#7!$ akinek c(!&ai vannak. ,egi&ednek$ mer# .gy (rzik$ kise%%rend/ek
(s a!ka!ma#!anok$ mer# nincsenek c(!&aik. Teh# csak o!yanokka! %esz(!&en r)!uk$ akiknek
szin#(n vannak c(!&aik: N!yanokka!$ akik kze! !!nak "nhz$ akiknek seg'#s(g(re sz6ks(ge
!ehe#. Ge ne %esz(!&en r)!uk akrkive!: 0e hagy&a$ hogy meg#or-ed)zzk #ervei#:
2 <+ oka$ hogy nem #/z6nk ki c(!oka#$ ez a !eg!(nyegese%%$ a !egvesz(!yese%%$ r(gi
ismer7s6nk vagy e!!ens(g6nk: a k#darctl val flelem. 2 kudarc#)! va!) 1(!e!em az 1. oka
annak$ hogy az em%erek siker#e!enek. 2 kudarc#)! va!) 1(!e!em$ a##)!$ hogy nem !ehe#$
e!vesz#he#em a -(nzem$ vesz#ege#em az id7m$ e!vesz#he#em a %e1ek#e#(seme#$ nem !ehe#$ nem
!ehe#$ 1esz6!##( v!unk$ s#ressz!!a-o#%a ker6!6nk$ ka!a-! a sz'v6nk$ sszeszoru! a gyomrunk.
2 kudarc#)! va!) 1(!e!em az 1. oka annak$ hogy nem vagyunk sikeresek az (!e#%en. 2
kudarc#)! va!) 1(!e!em vissza#ar# %enn6nke# a -r)%!kozs#)!. 8s az(r# 1(!6nk a kudarc#)!$
mer# ismer&6k. Tud&uk$ mi a kudarc. 0em (r#&6k$ hogy ez egy kri#ikus -on#. ;a ez# meg(r#&6k$
eg(sz hozz!!sunk megv!#ozik. *gyszer/en arr)! van sz): kptelensg sikert elrni
k#darcok nlkl. % kdarc a sikerhez vezet &t elengedhetetlen llomsa. 2 sikerhez
< 3> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
sz6ks(g van kudarcra. ;a ker6!&6k a kudarco#$ nem !ehe#6nk sikeresek. 2z em%eris(g
#r#(ne!m(nek minden sikere kudarc vo!# addig$ am'g sikerr( nem v!#. 2 siker ku!csa a
soroza#os kudarcok%an re&!ik. ;ogy tan#lj#nk abbl, ami nem sikerlt. ,inden csa-sn!$
minden akad!yn!$ minden csa!)dsn! !!&unk meg$ (s gondo!kozzunk: E,i# #anu!ha#ok
e%%7! a he!yze#%7!+F 2!ka!mazzuk a %ehe!ye##es'#(s #rv(ny(#$ (s vonj#k le a tan#lsgot
minden egyes k#darcbl: *m!(keznek$ %esz(!#6nk a 1ord'#o## -aranoiss v!sr)!$ a
%izakod) vrakozsr)!. 2hnyszor va!ami %a!u! siker6!$ n(zz6nk magunk%a: E,i(r# #r#(nik
ez ve!em+F 8s az# 1og&k !#ni$ hogy minden egyes kdarcban vagy htrnyban$
ahogy 0a-)!eon ;i!! mond&a$ rtkes tanlsg rejlik. Pehe#7s(g (s haszon$ ame!ye#$ ha
keres6nk$ meg#a!!&uk. 2 sikeres em%erek$ veze#7k sose haszn!&k az# a sz)#$ hogy kudarc.
?ose gondo!nak a kudarcra. Thomas X. Wa#son#$ az MB, a!a-'#)&# megk(rdez#e egy
1ia#a!em%er: E,r. Wa#son$ mi# #ehe#ek$ hogy sikerese%% !egyek+F 8s Wa#son ha%ozs n(!k6!
ez# mond#a: EGu-!zza meg kudarcai#:F Gu-!zza meg kudarcai#: ,i(r#+ 2z(r#$ mer# (ez mr
nem ke!)$ az(r#$ mer# ha megn(zz6k sikeres 1(r1iak (s n7k (!e##r#(ne#(#$ mond&uk egy o!yan
szem(!yis(g(#$ min# Thomas *dison$ 7 a vi!g egyik !eg#%% kudarco# meg(!# em%ere$ Thomas
*dison (!e#e 1o!yamn 1452 #a!!mny# &egyez#e#e## %e az 2merikai ?za%vnyhiva#a!n!. 8s a
v(g(n ma&dnem mindegyik%7! #(ny!egesen kereskede!mi #erm(k !e##$ (s ezekke! ha#a!mas
-(nzeke# kerese##. 8s Wa#son$ azaz *dison$ ugyanakkor a vi!g egyik !egsiker#e!ene%%
1e!#a!!)&a vo!#. 1@ ezerszer -r)%!kozo## siker#e!en6!$ hogy egy o!yan nv(ny# #a!!&on$
ame!yik%7! #erm(sze#es gumi# !ehe#ne kivonni. T%% ezer egy(% k's(r!e#e va!!o## kudarco#.
T%% min# 11 ezerszer -r)%!kozo## hi%a azza!$ hogy izz)sz!a# #a!!&on a vi!!any(g7hz. 2z
5 ezredik siker#e!en k's(r!e#e u#n cikke# 'r#ak r)!a az .&sg%an *dison %uksa c'mme! arr)!$
hogy a vi!go# izz)!m-va! vi!g'#sa meg. ,indenki meg vo!# gy7z7dve arr)!$ hogy az u#a#
-e#r)!eum!m-va! ke!! megvi!g'#ani. *gy 1ia#a! .&sg'r) men# e! hozz$ (s megk(rdez#e:
E,i(r# szn ennyi -(nz# (s id7# erre a micsodra$ ha mr 5 ezerszer kudarco# va!!o##+F *dison
az# v!aszo!#a: EHia#a!em%er$ maga nem (r#i$ hogyan m/kdik a vi!g. 8n nem va!!o##am
kudarco#. ;anem siker6!# meg#a!!nom 5 ezer o!yan m)dszer#$ ame!yik haszn!ha#a#!an.
*z!#a! 5 ezerszer kze!e%% ker6!#em a haszn!ha#) mego!dshoz.F T%% min# 11 ezer
k's(r!e#e# v(gze##$ am'g meg#a!!#a a Vo!1ramo# a sz(nizz)sz! he!ye##$ (s !(#rehoz#a az e!s7
Vo!1ramsz!as vi!!any(g7#$ ame!y megv!#oz#a##a a vi!go#.
?anders ezredes #%% min# 1444 (##erem%en &r#. II (ves kor%an #%% min# 1444
(##erem%en -r)%!#a e!adni hi%a a rece-#&(#$ mie!7## #a!!# egy (##erme#$ ame!y 5 cen#e# 1ize#e##
csirk(nk(n#. Ge nem ad#a e!. "nk ki#ar#o##ak vo!na 144$ 244$ 544$ 1444 e!u#as'#s u#n+
?anders ki#ar#o##. 8s 2merika egyik !eggazdaga%%$ !egh'rese%%$ !egmeg%ecs6!#e%% em%ere !e##.
Teh# meg ke!! (r#eni6k$ hogy a siker (s a kudarc k(z a k(z%en &r. Brho!$ ahol lehet'sg van
a sikerre, ott megvan a kudarc lehet'sge is. 0em %a& a kudarc$ amennyi%en #anu!nak %e!7!e.
8s ne 1e!ed&(k$ bizonyos sz%m* kudarcon keresztl kell esnnk, hogy tanul#unk bel'lk,
ta(asztalatokat szerezznk, hogy elr#k a sikert. 8s min(! e!7%% #essz6k$ ann! hamara%%
!esz6nk #.! ra&#a. ,in(! #%%szr hi%zunk$ %ukunk e!$ de sszeszed&6k magunka# (s #anu!unk
%e!7!6k$ ann! hamara%% (r&6k e! az#$ amire k(-esek vagyunk.
0a &). *z e!veze# %enn6nke# az e!7ads 2. r(sz(hez$ az .n. 5 ku!cshoz. *z az 5 ku!cs a
clkitzs folyamatnak C alapelve$ ame!yeke# mindig szm'#s%a ke!! venni6k.
0(zz6k #eh# az 1. szm. ku!cso#: 8!e#6nk%en a !egi&esz#7%% do!og a vltozs. Ge az#
is #ud&uk$ hogy a v!#ozs e!ker6!he#e#!en. 2 1e&!7d(s r(sze. 0incs 1e&!7d(s v!#ozs n(!k6!.
8!e#6nke# nem #ehe#&6k &o%% v!#ozs n(!k6!. ,(gis a v!#ozs i&esz#7. 8s van egy
#erm(sze#es #endencia$ .gy h'v&k: homeoszt%zis. Term(sze#es ha&!am az em%erek%en$ hogy
e!!en!!&anak a v!#ozsnak$ hogyS hogy e!u#as'#sk$ hogyS hogy e!ker6!&(k$ hogy egy
he!y%en marad&anak$ hogy meg%.&&anak a k(nye!mi z)n%an. ,in# mr mond#am$ a k(nye!mi
z)na a !ehe#7s(gek e!(r(s(nek !egnagyo%% e!!ens(ge. A v%ltoz%s i#eszt'. 0acsak nem
clir%nyos. ;acsak nem c(!irnyos. 8s ez az a ku!cs. Pegy7zhe#&6k ez# az !!and) #uda# a!a##i
< 35 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
1(!e!me# a v!#ozs#)! egy egyszer/ m)dszerre!: ha az e!!en7rz(s6nk a! von&uk. Ygye$
em!(keznek arra$ hogy az irny'#s #rv(nye az em%eri harm)nia a!a-#rv(nye. ;ogy csak
olyan mrtkben rz#nk pozitv mdon magnkkal szemben, amennyire kpesek vagynk
irnytani a sajt let#nket. 2 c(!ok !ehe#7v( #eszik$ hogy %e1o!yso!&uk a v!#ozs irny#.
Tud&uk$ hogy az (!e# soha nem megy e!7re egyenes vona!%an hossza%% id7n keresz#6!. 2z
(!e#6nk vagy &o%%ra 1ordu!$ &avu!s# mu#a#$ vagy rosszra 1ordu!$ rossza%%odik. L!#a!%an ez a
#(ny!eges he!yze#$ de ha c(!# #/z6nk magunk e!($ %e1o!yso!ha#&uk a v!#ozs irny#. *z$ a
v!#ozs irnynak %e1o!yso!sa ku!cs a sikerhez. Teh# minden$ ami az (!e#6nk%en #r#(nik$
c(!irnyos. N!yasmi 1e!( ha!ad$ ami# akarunk. 2 &avu!s irny%a. ,agasa%% eszm(nyek
irny%a. 0emcsak .gy v(!e#!en6!. 8s senki se "l a v%ltoz%stl, ha olyat hoz, amit v%runk.
Jsak a##)! a v!#ozs#)! 1(!6nk$ ame!y u#n sorsunk a kor%%in! rossza%%ra 1ordu!.
*zze! e!&u#unk a c(!ok ki#/z(s(nek 2. ku!cshoz$ ez# .gy nevezz6k: a kieme!ked7
ado##sgok #er6!e#e. 2 kiemelked adottsgok e!ve egyszer/ do!go# #akar. 2rr)! van i## sz)$
hogy minden em%er rende!kezik ado##sgokka!$ ame!yek e!#(rnek az #!agos#)!. *zek az
#!agos ado##sgok. Xo%%ak vagyunk a 17z(s%en$ rossza%%ak a ma#ema#ik%an. Xo%%ak a
kommunik!s%an$ rossza%%ak az e!ads%an. Xo%%ak a %esz(d%en$ rossza%%ak a #r#(ne!em%en
(s a #%%i. ,indannyiunknak vannak ado##sgai$ de az is kider6!$ hogy vannak %izonyos
ado##sgaink$ ame!yek messze kieme!kednek az #!agos#)!. ,inden egyes em%er%en megvan a
kieme!ked7 ado##sgok #er6!e#e. 8s ezen a #er6!e#en kieme!ked7 #e!&es'#m(ny# #ud ny.&#ani$ ha
r#a!!. ,inden egyes em%er A min# mr em!'#e##em A zseni!is egy %izonyos #er6!e#en. 8s a
1e!n7##kor%an ez az egyik !eg1on#osa%% 1e!ada#unk$ hogy meg#a!!&uk ez# a #er6!e#e#. 8s
sz'v6nkke!<!e!k6nkke! arra #reked&6nk$ hogy #(ny!eg #k(!e#ess( v!&unk ezen a #er6!e#en$
aho! k6!n!eges ado##sgokka! rende!kez6nk.
PssunkS !ssunk mos# 5 ku!cso# a kieme!ked7 ado##sgok #er6!e#(hez: 5 igen 1on#os
ku!cso#.
2z 1.: a figyelem. 2zok a dolgok, amelyek lek$tik a "igyelmnket$ nagyon &)!
mu#a#&k$ me!yik #er6!e#en rende!kez6nk kieme!ked7 ado##sgokka!. ,i# szere#6nk o!vasni$
mir7! szere#6nk %esz(!ge#ni$ gondo!kodni$ mi# szere#6nk #anu!ni$ mi%en szere#6nk &o%%an
e!m(!yedni+
2z#n: az rdeklds. 2z$ hogy mi (rdeke! %enn6nke#. ,i az a #(ma$ ame!y (!e#6nk
1o!yamn a !egink%% !eny/gz## %enn6nke#. L!#a!%an i## %e!6! .gy vagyunk -rogramozva$
hogy olyan dolgok rdekelnek, vonzanak bennnket, amelyekhez a leg#obban rtnk.
=(g6! -edig: az elmlyeds. 4iben tudunk t$kletesen elmlyedni+ ,i az$ ami# a
!egm(!ye%% 1igye!emme! #udunk k's(rni munka kz%en$ gondo!kods$ o!vass kz%en+ ,i%en
#udunk a !eg&o%%an e!m(!yedni+
Higye!em$ (rdek!7d(s$ e!m(!yed(s A ez a 5 ku!cs ahhoz$ hogy meg#a!!&uk kieme!ked7
ado##sgainka#. 8s ez az egyik !egnagyo%% 1e!e!7ss(g6nk 1e!n7##kor%an$ hogy r#a!!&unk erre
a #er6!e#re. ,er# am'g ez# e! nem (r&6k$ addig nem #k(!e#es'#he#&6k k(-ess(geinke#. 8s
mindenki rende!kezik kieme!ked7 ado##sgokka!.
2 kve#kez7$ a 5. ku!cs (a kieme!ked7 ado##sgok a 2<es)$ ami# .gy h'vunk: a
gy(mn#mez7. 2 gymntmez e!m(!e# egy reg 1armerr7! sz)!) #r#(ne#%7! ered. *!men#
gy(mn#o# ku#a#ni 21rik%a. *!ad#a a 1arm&#$ ve##e a c)km)k&#$ e!men# gy(mn#o# ku#a#ni.
*!1ogyo## a -(nze$ (s v(g6! megha!# szeg(nyen (s magnyosan. *za!a## o##hon$ a r(gi 1arm&n
az .& #u!a&donos r#a!!# a vi!g !egnagyo%% gy(mn#&aira. 2 gy(mn#mez7 e!m(!e# arra #an'#
%enn6nke#$ hogy a !%unk a!a##$ -on# mos#$ szin#e mindenese#%en meg#a!!&uk$ ami# keres6nk.
Pon# mos#. *!re&#ve a sa&# ado##sgaink%an$ k(-ess(geink%en$ #a-asz#a!saink%an$
%!csess(g6nk%en$ #udsunk%an$ szorga!munk%an$ csa!dunk%an$ ka-cso!a#aink%an$ va!aho! i##
(s mos# a sa&# !%unk a!a##. M## van a !ehe#7s(g$ ami# keres6nk. 0em ke!! e!menn6nk a vi!g
v(g(re$ nem ke!! msik vros%a k!#zn6nk$ nem ke!! megv!#oznunk$ csak 1e! ke!! #rnunk a
sa&# gy(mn#mez7nke#. Ge az az (rdekes$ hogy a gy(mn#ok nem !#szanak gy(mn#oknak
< 3I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
nyers !!a-o#uk%an. 2 gy(mn#ok vagy a !ehe#7s(gek mindig a kem(ny munka !ruh&%an
ker6!nek e!(nk. 2nnak$ hogy az em%erek mindig msu## keresik 7ke#$ az az oka$ hogy mindig
a kem(ny munka !ruh&%an ker6!nek e!(nk. 8s sok munka s er'"eszts kell ahhoz, hogy
na(vil%gra kerl#enek. Teh# n(zz6nk a !%unk a!$ hogy meg#a!!&uk a gy(mn#mez7#:
9eress6k meg$ hogy mi!yen #er6!e#en vannak kieme!ked7 ado##sgaink: *z nagyon 1on#os a
c(!ok ki#/z(se #er(n.
2 >. ku!cs: az egyens&ly megteremtse. ;ogy igazn sikeresek !egy6nk$
egyensIlyban lv clokka! ke!! rende!kezn6nk. 0em !ehe#nek csak -(nzze! ka-cso!a#os
c(!&aink. 0em !ehe#nek csak egyirny. c(!&aink. *gyens.!y# ke!! #erem#en6nk.
Dme az egyens.!y 5 ku!cs#er6!e#e:
2z 1.: a szemlyes s csaldi clok. 2 szem(!yes (s csa!di c(!ok mindennl #obban
meghat%rozz%k rzelmi letnk milyensgt. ,egha#rozzk$ mi!yenek az (rz(seink sa&#
magunkka! (s az (!e##e! ka-cso!a#%an. 5<5 i!yen c(!ra van sz6ks(g6nk. *zek ad&k a v!asz# a
mi(r#re. 2z (!e#6nk mirt&eire. *!s7sor%an ez(r# (!6nk a 1!dn. ,ag akar&uk va!)s'#ani az#$
ami !(nyeges (s rme# szerez a szmunkra. *zeke# ne !dozzuk 1e! semmi(r#:
2 2. c(!irny: a foglalkozsi s karrierclok. *zek megva!)s'#sa r(v(n keress6k a
kenyer6nke#. ?zek %ltal valst#uk meg magunkat. ,in# a #rsada!om -roduk#'v #ag&ai. *z a
hozz&ru!sunk. *zek a mit c(!ok. Ge ne 1e!ed&(k$ ezek nem o!yan 1on#osak$ min# a mi(r#ek:
,er# van %enn6nk egy #erm(sze#es ha&!am$ ha nem vigyzunk$ .gy !e1og!a! minke# a mi# A a
1og!a!kozsi (s karrierc(!ok A$ hogy meg1e!edkez6nk magunkr)! (s csa!dunkr)!. Pedig ez(r#
kezd#6nk %e!e az eg(sz%e. *zen a #er6!e#en is 5<5 c(!ra van sz6ks(g.
2 5.: az nfejleszt clok. 2z n1e&!esz#7 c(!ok az# &e!en#ik$ hogy .gy #ekin#6nk
magunkra$ min# aki# magunknak ke!! kia!ak'#anunk$ vagyis *gy tekint#k magunkat, mint
valakit, aki vgtelen k(essgekkel rendelkezik, amelyeket ki kell "e#lesztennk. ?zin#(n 5<5
i!yen c(!ra van sz6ks(g6nk. 2z n1e&!esz#7 c(!ok az eszkzk. 2z n1e&!esz#(s az eszkz$
hogy megszerezz6k a mi#$ amire sz6ks(g6nk van. ;ogy #e!&es'#s6k a mi(r#eke#.
,(g egy va!ami. *z !esz az 5. -on#: sz6ks(g6nk van egy !egnagyo%% megha#rozo##
c(!ra. 2 legnagyobb meghatrozott cl az 1. szm. c(! az (!e#6nk%en. ,inden egyes
#anu!mny$ ame!ye# e!o!vas#am$ minden egyes #anu!mny$ a cs.cs#e!&es'#m(nyek$ a kimagas!)
#e!&es'#m(nyek #er(n erre a nagyon egyszer/ igazsgra$ egyszer/ #(nyre #(r vissza. 2z (!e#6nk
akkor kezd igazn nagyszer/v( v!ni$ ha ki#/z6nk egy !egnagyo%% megha#rozo## c(!#. *gy
c(!#$ egy 1e!ada#o#$ egy k6!de#(s#$ ame!y nagyo%%$ min# %rmi!yen ms c(! az (!e#6nk%en. *z
nem az# &e!en#i$ hogy nem !ehe# #%% c(!unk$ nem !ehe# 14<15 c(!unk$ vagy akr #%% szz$ ha
.gy #e#szik$ de ke!!$ hogy !egyen egy nagy c(!: ;a 1e!(%resz#enek$ 1e!rznak %enn6nke# az
(&szaka kze-(n$ (s megk(rdezik: E,i a !egnagyo%% megha#rozo## c(!od+F$ !egy6nk k(-esek
kinyi#ni a szem6nke#$ (s kivgni nyom%an: *z a !egnagyo%% c(! mrhet kell hogy legyen.
Teh# nem !ehe# az a !eg17%% c(!unk$ hogy %o!dogok !egy6nk. Nda&## hozzm egy asszony$ (s
az# mond#a: E2 !eg17%% c(!om: e!(rni a vi!g%(k(#.F *rre az# mond#am: E2 !egnagyo%%
megha#rozo## c(!$ az(r#$ hogy az "n szmra &e!en#sen va!ami#$ hogy c(!# (s irny# sza%&on az
"n (!e#(nek$ o!yan ke!! hogy !egyen$ amely "$l$tt Jn gyakorol ellen'rzst. Pegyen m(rhe#7$
legyen meghatrozott$ !egyen k(zze!1ogha#). N!yan$ ami# "n e!(rhe#$ vagy amiv( sa&# maga
v!ha#. Pegyen o!yan va!ami$ hogy ha e!(r#e$ akkor .gy #ekin#he# r: ETess(k$ i## van$
megva!)s'#o##am:F 0em !ehe# va!ami meg1ogha#a#!an. ,er# egy nagy$ sz(!es$ ha#r#a!an c(!
csak arra &)$ hogy %ecsa-&uk magunka#$ (s egy!#a!n ne !egyen c(!unk. 2 !eg17%% c(!!a! (s a
#%%i c(!!a! ka-cso!a#%an 2 do!og: ezek !ehe#nek k(zze!1ogha#)ak vagy sem. =agyis min7s(gi
c(!ok$ ame!yek (!e#e min7s(g(ve! ka-cso!a#osak$ (s !ehe#nek mennyis(gi c(!ok$ vagy
k(zze!1ogha#) c(!ok$ ame!yek a kerese##e!$ a !e1ogyssa!$ a nagyo%% kocsiva!$ a !akssa!
ka-cso!a#osak$ (s ezeke# egyens.!y%a ke!! hozni.
=(g6! -edig sz6ks(g van rvid #v. (s hossz. #v. c(!okra. 2 rvid #v. c(!okra
ide!isan kr6!%e!6! B4 na-o# sznha#unk$ maxim!is mo#ivci)va!. 2 hossz. #v. c(!okra
< 3@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
kr6!%e!6! 2<5 (ve# sznha#unk. 8s a !eg17%% megha#rozo## c(!okra$ a !eg17%% c(!okra 2<5
(ve#. *se#!eg #%%e# vagy kevese%%e#$ ame!ye# osszunk 1e! B4 na-os -eri)dusokra: *zek u#n
adunk "nknek egy rvid 1e!ada#o# e%%en a #(makr%en. He!#eszek @ gyors k(rd(s#. 2dok
"nknek az 1.<re I4$ a 2.<ra 54 msod-erce#$ hogy v!aszo!&anak r&uk. Dr&k !e$ de ami!yen
gyorsan csak #ud&k$ az#$ ami az 1. -i!!ana#%an az esz6k%e &u#: Teh# kve#kezik az 1. k(rd(s.
He!k(sz6!#ek+ =egyenek e!7 -a-'r# (s ceruz#:
Xnnek a c(!# ki#/z7 1e!ada#ok.
2z 1. szm. k(rd(s: >it tekint az letben az C alapvet rtknek? ,i az az 5 do!og$
ami# !egink%% (r#(ke! az (!e#%en+ *z az 1. k(rd(s. =an I4 msod-erc6k$ hogy v!aszo!&anak
r mos#an#)! 1ogva. ,i# #ar#anak a !egnagyo%% (r#(knek az (!e#%en+ 2z o##honuka#+ 2
kocsi&uka#+ 2 csa!d&uka#+ 2 kerese#6ke#+ 2z !!suka#+ 2 karrier&6ke#+ Pe!ki 1e&!7d(s6ke#+
2z eg(szs(g6ke#+ 2 gazdagsguka#+ 2 sz#erok(sz6!(k6ke#+ 2z in#e!!igenci&uka#+
Mn#e!!igenci&uk 1e&!7d(s(#+ ,e!yik az az 5 do!og$ ami# a !eg&o%%an (r#(ke!nek+ ,(g 54
msod-erc. ,i az$ ami e!7szr esz6k%e &u#+ 2z#n$ ha !e'r#k mr$ mi az az 5 !eg17%% (r#(k$
rendezzk %t 'ket "ontoss%gi sorrendbe+ ,e!yik az 1.+ ,e!yike# #ar#an meg$ ha a msik ><e#
e! k(ne do%nia+ ,i !enne a 2.$ ha a #%%i# e! k(ne do%nia+ 8s a 5.+ 8s 'gy #ov%%. L!!'#sk
7ke# sorrend%e az 1.<#7! az 5.<ig: 0os$ 5 msod-erc$ >$ 5$ 2$ 1.
2 2. k(rd(s: 1rja le < legfontosabb jelenlegi cljtE =an r 54 msod-erce. ,i mos# a
5 !eg1on#osa%% c(! az (!e#(%en+ 9ezd&6k: ,(g 25 msod-erc. Dr&a !e az# a 5 c(!#$ ami az
esz(%e &u#: ;a ms nem &u# esz(%e$ 'r&a: -(nz$ -(nz$ -(nz: 2 5 !eg17%% c(!&#$ gyorsan: ,(g
14 msod-erc. *z knny/ k(rd(s. 5$ >$ 5$ 2$ 1.
Xn a 5. =an r 1 -erc6k. >it csinlna, hogy tlten az idejt, ha megt#dn, hogy
mr csak F hnapig fog lni? ;ogy #!#en( (!e#e u#o!s) I h)na-&#$ ha mr csak annyi
maradna+ Dr&a !e$ mi# #enne az u#o!s) I h)na-%an: ,os# kezdem m(rni az id7#. Ugy 'r&k$
min#ha minden$ ami# !e'rnak$ megva!)su!ha#na: Ge ha nem 'r&k !e$ nem #ehe#ik meg. ,ive!
#!#en(k az id7# (s kive!+ ;ov menne+ ,i# csin!na+ ,i# szere#ne %e1e&ezni+ ,i# szere#ne
e!kezdeni+ 9ive! szere#ne #a!!kozni+ 9i# h'vna 1e! #e!e1onon+ ,i!yen ad)ssgoka# csin!na+
Teh# mi# csin!na$ ha mr csak I h)na-&a !enne h#ra+ ,(g 14 msod-erc. Dr&anak e!
minden#$ ami esz6k%e &u#: 0e 1e!ed&(k$ ha 1e! van 'rva a -a-'rra$ meg#ehe#ik: ;a e!1e!e&#ik$
nem #ehe#ik meg. ,(g 5 msod-erc. >$ 5$ 2$ 1.
2 >. k(rd(s: >it csinlna, mit vltoztatna az letn, ha nyerne + milli V"t a
lottn? ;a hir#e!en mi!!iomoss v!na$ mi# csin!na msk(--$ min# ahogy ma csin!&a+ ;a
hir#e!en mi!!iomos !enne$ mi# csin!na msk(--+ =an r 1 -erc6k. 2mi# !e'rnak$ az# mind
meg#ehe#ik az 1 mi!!i) K<ra!. Ge ha nem 'r&k !e$ nem k!#he#ik e!$ meg se ka-&k. 8rdekes
m)don az em%erek !#a!%an 244 ezer K<# #udnak e!k!#eni. Rondo!a#%an sem &u#nak e! az 1
mi!!i) kze!(%e. ,i# csin!na msk(--+ X) k(rd(s. Tov%% do!gozna ugyanazon a
munkahe!yen$ ha 1 mi!!i)# nyerne+ ;a nem!eges a v!asz$ akkor ez nem a meg1e!e!7
munkahe!y$ (s csak vesz#ege#i az ide&(#. Henn#ar#an &e!en!egi ka-cso!a#ai#+ Ygyan.gy #!#en(
az id7#$ min# eddig+ ,ihez kezdene 1 mi!!i) K<ra!+ ,(g 5 msod-erc. Dr&k !e$ ami az esz6k%e
&u#: Xr# az egyik #an1o!yamomra egy 1armer. 2z# mond#a: EJsin!n #ov%%$ am'g csak 1u#&a a
-(nz%7!.F
0a$ !ssuk az 5<s#: Jsak 1armerek (r#(ke!ik ez# a vicce#. Teh# az 5<s: >i szeretett
volna lenni, ha lett volna hozz btorsga? =an 54 msod-erc6k. ,i# szere#e## vo!na #enni$
ha !e## vo!na hozz %#orsga+ 54 msod-erc. 2z 1. do!go#$ ami az esz6k%e &u#. 9zhiva#a!#
v!!a!ni+ ?zakmai e!7adsoka# #ar#ani+ U& ka-cso!a#o# #erem#eni+ ?a&# v!!a!kozs%a kezdeni+
2z em%erek 1e!e sa&# v!!a!kozs%a szere#ne kezdeni. Tud#ak err7!+ 2z em%erek #%% min#
1e!e. Ge 1(!#ek a kudarc#)!. =agy a visszau#as'#s#)!$ vagy va!ami ms#)!. ,(g 14 msod-erc.
,i# szere#ne #enni$ ha !enne hozz %#orsga+ ?oka# e!ru! r)!unk a v!asz. Dr&a !e$ ami az
esz(%e &u#: 0a$ &).
< 33 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
Pssuk a I. k(rd(s#: >elyik az a tevkenysg, amelytl leginkbb fontosnak rzi
magt? ,e!yik az a #ev(kenys(g$ ame!ynek v(gz(se kz%en !egink%% rme# (rez+
"n%ecs6!(s#$ %o!dogsgo#$ (!veze#e#$ ki#e!&esed(s. ,i# szere# !egink%% csin!ni+ Rondo!&a
v(gig az (!e#(#$ (s em!(kezzen vissza$ mikor vo!# a !eg%o!doga%%: 54 msod-erc. 54
msod-erce# ka-nak a k(rd(sre. ,ikor vo!# a !eg%o!doga%% az (!e#(%en+ ,ikor (rze##
ki#e!&esed(s#+ ,ikor (rez#e mag# a !eg&o%%an+ ,ikor (rez#e a !egnagyo%% %(k(# (s
e!(gede##s(ge#+ ,i!yenek vo!#ak a kr6!m(nyek+ ,i# csin!# akkor+ 9ive! csin!#a egy6##+
;ov #ar#o##+ ,i vo!# a c(!&a+ ,ik vo!#ak a kr6!m(nyek+ 8s a #%%i. 0agyon<nagyon 1on#os
k(rd(s. 0a m(g 5 msod-erc. 8s az#n i## &n a ku!csk(rd(s$ ame!!ye! megva!)s'#ha#&k
!eg17%% c(!&uka#.
2 kve#kez7: 9(-ze!&(k e!$ hogy #udn(k adni egy -iru!#$ egy varzs-iru!#$ (s ha
%evenn(k ez# a -iru!#$ %rmi# megva!)s'#ha#nnak a vi!gon: 2 k(rd(s #eh# a kve#kez7D >i
az a nagy dolog, amelyrl lmodni mernnek, ha t#dnk, hogy nem vallanak k#darcot?
,i az a nagy do!og$ ame!yr7! !modni mern(nek$ ha #udnk$ hogy nem va!!anak kudarco#+
9a-nak r >5 msod-erce#. ,i az a nagy do!og$ mi az a c(!$ ame!yr7! !modni mern(nek$ ha
k(#s(gk'v6! %izonyosak vo!nnak$ hogy nem va!!anak kudarco#+ 2 siker #e!&es m(r#(k%en
garan#!va van. ,i !enne az+ ,(g 5 msod-erc.
?zin#e minden ese#%en a v!asz mris o## van a nye!v6nk hegy(n. Ge vannak o!yanok$
akik .gy 6!#(k v(gig az eg(sz gyakor!a#o#$ hogy nem v!aszo!#ak meg egye#!en k(rd(s# sem.
Ge az sem %a&. 2z eg(sz gyakor!a#nak az a c(!&a$ hogy seg'#sen kikristlyostani cljainkat.
96!nsk(--en a !eg17%% ha#rozo## c(!unka#. 0(zz6k a c(!oka#: 0(zz6k v(gig a k(rd(seke#:
8s &avas!om$ hogy n(zz(k # az eg(sze# minden h)na-%an$ am'g r nem #ud&k vgni a v!asz#
minden egyes k(rd(sre. 2m'g egyre &o%%ak !esznek a v!aszaik.
2z (!e#%en az 5 a!a-ve#7 (r#(kS 2z# mond#uk$ hogy a cs.cs#e!&es'#m(ny ku!csa az
n%ecs6!(s. Ge csak akkor !esz n%ecs6!(s6nk$ ha c(!&aink (s (r#(keink .gy simu!nak
egymshoz$ min# kesz#y/ a k(zre. Trsada!munk%an a !egsikerese%% 1(r1iak (s n7k azok$ akik
#ud&k$ mi%en hisznek. Tisz#%an vannak az (r#(kekke!$ (s .gy szervezik ide&6ke#$ hogy
sszhang%an !egyen (r#(keikke!. 8s !#ni 1og&k$ hogy a legt$bb stressz, boldogtalans%g,
ingerlkenysg, egszsgi (roblma, kigettsg abbl addik, hogy olyan letet lnk, amely
nem egyeztethet' $ssze rtkeinkkel. Teh# 1o!y#on k(rdezz(k maguk#)!: E,i# #ar#ok (r#(knek+
,i%en hiszek+F Mgyekezzenek$ hogy %e!s7 (s k6!s7 (!e#6k sszhang%an !egyen: *z a ku!cs a
cs.cs#e!&es'#m(nyhez$ a ku!cs az n%ecs6!(shez$ a ku!cs a %o!dogsghoz.
2 2.: ,i a 5 !eg1on#osa%% c(!unk+ 2mikor csak 54 msod-erc !! rende!kez(s6nkre$
%iz#os$ hogy a 5 !eg1on#osa%% c(!unk az$ ami hir#e!en e!7%ukkan a #uda#a!a##ink%)!. Ugy
(rzem$ ez a k(rd(s !(nyeges do!goka# #r 1e!. Tegy(k 1e! nmaguknak is$ msoknak is:
,i# #enn(nek$ ha csak I h)na-&uk vo!na h#ra+ ;a csak I h)na-&uk !enne.
=issza#(r6nk az a!a-ve#7 (r#(kekhez. *%%7! kider6!$ mit rtkel igazn az letben. 8s
hason!)k(--en 1on#os k(rd(s$ hogy &e!en!egi (!e#6nk mennyi%en hason!'# ahhoz$ ami# akkor
csin!nnk$ ha csak I h)na-unk vo!na h#ra. T%% id7# #!#en(nk a csa!dda!+ ;a ez a v!asz$
akkor mos# is #%% id7# #!# ve!6k. 0e 1e!ed&(k$ sose #ud&uk$ mikor marad csak I h)na- az
(!e#6nk%7!:
,i# #enne$ ha hir#e!en mi!!iomoss v!na+ Tk(!e#es k(rd(s. Tu!a&donk(--en arra
k'vncsi: mi# #enn(nk$ ha mi(nk !enne a vi!g sszes -(nze (s ide&e+ ,i# #enn(nk$ ha nem
1(!n(nk a kudarc#)! vagy a visszau#as'#s#)!+ ,i# #enn(nk$ ha sza%adon v!asz#ha#nnk+ ;a
#e!&esen sza%adon v!asz#ha#nnk %rmi#$ ami# v!aszk(n# !e'r#ak a ><es k(rd(sre$
megva!)s'#ha#&k. 0em is ke!! az 1 mi!!i) K$ csak ki ke!! #/zn6nk ezeke# min# c(!oka#. Terve#
k(sz'#en6nk$ (s hozz1ogni a megva!)s'#sukhoz. 0em megy o!yan knnyen$ min#ha
mi!!iomosok vo!nnk$ de e!(rhe#&6k. 2 k(rd(s 1e!#ev(se 1e!sza%ad'#&a sze!!em6nke#.
5<s k(rd(s: ,ihez nincs %#orsgunk+ *%%7! kider6!$ mi az az $nkorl%toz hiedelem
vagy g%tl%s, amely visszatart bennnket abban, hogy megvalstsuk $nmagunkat.
< 3B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 I<os k(rd(s: ,i#7! (rezz6k magunka# 1on#osnak+ *z arra keresi a v!asz#: mi#7! van
n%ecs6!(s6nk+ 8s innen #(ve!yg(smen#esen &u#unk e! a kieme!ked7 ado##sgokhoz. ,er#
csak azt tud#uk t$kletesen csin%lni, amit'l "ontosnak rezzk magunkat.
=(g6! a @. k(rd(s: ,i az a nagy do!og$ ame!yr7! !modni merne$ ha #udn$ hogy nem
va!! kudarco#+ Be1e&ez(s6! hadd mond&am e!: %rmi# is 'r#ak erre a k(rd(sre v!aszu!$ %rmi#
v!aszo!#ak a k(rd(sre: ,i az a nagy do!og$ ame!yr7! !modni merne$ ha #udn$ hogy nem va!!
kudarco#+$ az# meg#ehe#i$ megszerezhe#i$ azz v!ha#. Jsak az a k(rd(s: mennyire akarja ezt
a valamit, s hajland"e megfizetni az rt? ,er# ha nagyon akar&a$ (s ha&!and) meg1ize#ni
az r#$ (s do!gozni (r#e$ e!(rhe# %rmi#$ ami a !is#n szere-e!. 8s n(ha sokka! hasznosa%%$
min# e! #udn k(-ze!ni. Jsak az a k(rd(s$ hogy mennyire akar&a.
E)gy ember letnek a minsge, brmilyen tevkenysgi terletet vlaszt
magnak, egyenes arnyban ll a kivlsg irnti elktelezettsgvel.F =incen#i
(vinszen#i) Pom%ardi
1:. szekci
A -lok
megval%stsnak 12
lpse
(5>:44)
2z egyik !eg%!cse%% em%er$ akive! va!aha #a!!koz#am$ e!ru!#a a siker egyik #i#k#$
ami igazn nagy ha#ssa! vo!# rm. *z egyszer/en a kve#kez7. 2z egyik !eg1on#osa%% do!og$
amire 54 (vnyi ku#a#s u#n r&##$ az az$ hogy haszn!&uk 1e! a siker e!(r(s(nek %ev!#
m)dszerei#: 2z# mond#a: E2z (!e#6nk #.! rvid ahhoz$ hogy mi magunk .&ra 1e! akar&uk #a!!ni
a kereke#. 2 !egokosa%% do!og$ ami# #ehe#6nk$ az az .n. kreatv ut%nz%s. =agyis: n(zz6nk
u#na$ mi az$ ami# msok mr sikeresen megcsin!#ak: 8s csin!&uk u#nuk$ am'g e!&u#unk
addig a -on#ig$ amikor mr &)! csin!&uk: 2z#n 1e&!essz6k #ov%%:F 2mir7! e%%en a
szekci)%an %esz(!ni akarok$ az egy %ev!# .# a sikerhez. 12 !(-(ses m)dszer a c(!ok ki#/z(s(re
(s megva!)s'#sra$ ame!yre mr #%% min# 144 ezer em%er# meg#an'#o##am. ?okan
vissza&##ek hozzm$ hogy e!mond&k: #%%e# (r#ek e! ezze! a -rogramma! 1 h)na- a!a##$ min#
n(!k6!e 1 (ven keresz#6!. =agy az#$ hogy #%%e# (r#ek e! 2<5 (v a!a##$ min# annak ide&(n 14<24
(v a!a##$ azza!$ hogy ez# az egyszer/ m)dszer# a!ka!maz#k. *z egy %ev!# .# a sikerhez.
2&n!om$ -r)%!&k ki: 2!ka!mazzk "nk is: 8-'#s(k %e!e az (!e#6k%e$ min# egy au#oma#ikus
e!&rs#: 8s ha e!kezdenek gondo!kodni$ mi a sznd(kuk$ mire #rekszenek$ mi a c(!&uk$
6!&enek !e$ (s #egy(k meg ez# a 12 !(-(s#$ am'g au#oma#ikuss nem v!ik: 0e 1e!ed&(k: a clok
kitzse s az, hogy terveket ksz&tsnk ezek megvals&tsra, az a siker mesterfogsa:
2me!ye# csak gyakor!ssa! !ehe# meg#anu!ni (s azza!$ hogy 1o!y#on$ .&ra (s .&ra ism(#e!&6k.
Teh# 1og&unk hozz$ (s n(zz6k$ mi ez a 12 !(-(s:
2z 1. !(-(s: a sikerhez veze#7 .# kezde#e. Ge e!7##e !(-&6nk vissza egy -i!!ana#ra:
9or%%an %esz(!#6nk mr a nagy ha#rozo## c(! &e!en#7s(g(r7!. 2z "n !eg17%% ha#rozo##
c(!&r)!$ az e!s7$ a !eg1on#osa%% c(!r)! az "n (!e#(%en. 8s sokan e!&nnek hozzm$ 'rnak vagy
#e!e1on!nak$ hogy megk(rdezz(k: E;ogyan v!asszam ki a !egnagyo%% ha#rozo## c(!om+F 8s
az egye#!en mego!ds$ ami# a&n!ha#ok$ az az$ hogy csin!&k v(gig az# a @ !(-(ses gyakor!a#o#$
ami# az e!7z7 e!7ads%an e!v(gez#6nk. 8s hogyha 'gy sem siker6!ne$ legyen az a legnagyobb
cl#uk, hogy megtal%l#%k a legnagyobb hat%rozott cl#ukat: Rondo!kod&anak e! azon: mi
!egyen a !egnagyo%% c(!&uk+ 9(rdezz(k meg maguk#)!$ mi !ehe#ne az: ,inek k(ne !ennie+
,inek ke!! !ennie+ ,i !egyen az+ L!!and)an csak ez &r&on a 1e&6k%en: 9eress(k az
in1ormci)#: 0(zzenek kr6! a vi!g%an$ (s ma&d meg!#&k$ hogy egy #erm(sze#i #rv(ny
k(r!e!he#e#!ens(g(ve! hir#e!en e!7%ukkan a !egnagyo%% ha#rozo## c(!unk$ nagyon vi!gosan$
< B4 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
nagyon nyi!vnva!)an$ minden k(#s(ge# kizr)an$ m(ghozz a !ehe#7 !egmeg1e!e!7%% id7%en.
*rre ma&d m(g vissza#(r6nk$ amikor k(s7%% a #uda#1!##ir7! 1ogunk %esz(!ni. Ge mos#anra$ ha
nincs !egnagyo%% ha#rozo## c(!unk$ !egyen az a !eg17%% c(!unk$ hogy meg#a!!&uk a
!egnagyo%% c(!unk: 8s ha meg#a!!#k$ 1u##assk # ezen a gyakor!a#on$ ahogy egy -rogramo#
a kom-u#eren$ hogy a v(g(n megka-&k a v!asz#.
2 c(!ok ki#/z(s(nek 1. !(-(se: a :.G0. 8s min(! er7se%% ez a vgy$ min(! (ge#7%% ez
a vgy$ min(! &o%%an akar&uk$ ann! va!)sz'n/%%$ hogy siker6! megva!)s'#anunk. 2 #(ny az$ ez#
mr sokan sokszor e!mond#k$ hogy az get vgy minden nagy #e!&es'#m(ny kiindu!)-on#&a.
,i(r# o!yan 1on#os ez+ 2z (ge#7 vgy az$ ame!y #seg'# %enn6nke# minden neh(zs(gen$
csa!)dson$ #mene#i kudarcon$ akad!yon$ mer# ha c(!unk m(!#) hozznk$ e! 1ogunk %ukni.
U&ra (s .&ra e! 1ogunk %ukni. ;i%ka# kve#6nk e!$ e!viszi a -(nz6nke#$ e!ra%o!&a az id7nke#$
#e!e !esz6nk aggoda!omma!. 2z az igazsg$ ha nem 1ekszenek (&&e! az gy%an a mennyeze#e#
%mu!va$ heves sz'vver(sse! he#en#e 5<szor$ akkor va!)sz'n/!eg nem is akar&k e!(gg( az
eg(sze#. Teh# az (ge#7 vgy a nagy clok megvalst%s%nak kezdete. 8s az (ge#7 vgy mindig
szemlyes. ,indig szem(!yes: *z az# &e!en#i$ hogy ha ki#/z6nk egy c(!#$ %rmi !egyen is az a
c(!$ az az "n c(!&a !egyen: 0em #/zhe#6nk ki c(!# msva!aki szmra$ de msva!aki sem #/zhe#
ki c(!# a mi szmunkra. Teh# a vgy !egyen mindig szem(!yes: ;a va!aki az# mond&a:
EHize#(seme!(s# akarok$ ez a c(!om.F$ ezze! a 17nk(nek #/z ki c(!#. *gy 1ia#a!em%er az#
mond#a: EHe!es(g6! akarok venni egy %izonyos !ny#.F *zze! a !nynak #/z6nk ki c(!#. Jsak
"nk #/zhe#nek ki maguknak c(!oka#. Ge %izonyosod&anak meg arr)!$ hogy a ki#/z## c(! az
"nk(: ;ogy a kitztt cl olyan legyen, amelyik tlnk fgg: 0em o!yan c(!$ ame!ye# ms
akar #7!6nk$ vagy amir7! az# hissz6k: i!!ene meg#enn6nk$ mer# e!vr&k #7!6nk$ vagy &) !enne$
ha meg#enn(nk: ?z!!&unk magunk%a$ (s !egy6nk #e!&esen 7szin#(k: Te!&esen 7szin#(k:
9(rdezz6k meg magunk#)!: E,i az$ ami# akarunk+F 8rdekes m)don ehhez nagy %#orsg ke!!.
;ogy #e!&esen 7szin#(k (s nz7k !egy6nk a c(!ok ki#/z(s(%en. Ge ha nem vagyunk #e!&esen
7szin#(k$ amikor megk(rdezz6k: E,i az$ ami# igazn akarunk$ mi az$ ami# sz'v6nk m(!y(n
igazn e! akarunk (rni vagy megszerezni+F$ ha nem vagyunk #e!&esen 7szin#(k$ az eg(sz
#ov%%i 1o!yama# dara%okra esik sz(#. Ge ha 7szin#(k vagyunk$ az o!yan$ min# egy
rak(#aki!v(s. Mnnen mos# mr akrhova e!&u#ha#unk.
2 2. !(-(s: a ;MT. *m!(kezzenek$ az# mond#uk kor%%an$ hogy a kls vilg mindig is
bels vilg#nk kivetlse !esz: 8s hogy bels vilg#nk abbl tevdik ssze, amiben
hisznk, ami a meggyzdsnk. Teh# nagyon 1on#os a hi#. 2z$ ami%en %'zunk$ az$ ami%en
hisz6nk i##$ a sz'v6nk !egm(!y(n. 2yg! (&g!) #isz#e!e#esnek vo!# egy nagyszer/ -r(dikci)&a$
ame!y%en a bvletr7! %esz(!#. 8s az# mond#a$ hogy: E2mi#7! e! vagyunk %/v!ve$ az
va!)sgg v!ik szmunkra$ mer# vonz)dunk hozz$ az -edig kze!e%% ker6! hozznk.F ;ogy
mi%en hisz6nk$ mi%en van %iza!munk$ mi (rdeke!$ vonz %enn6nke#$ mi %/v! e! %enn6nke#$ az
nagyon !(nyeges. *gy msik ku!cssz): a meggyzds. ;inn6nk ke!! a%%an$ hogy !ehe#s(ges
megva!)s'#ani a c(!unka#: ;inn6nk ke!! a%%an$ hogy e! !ehe# (rni az#$ amire #reksz6nk: *%%7!
a szem-on#%)! re##en#7 !(nyeges$ hogy a cl hihet legyen. ?okan vannak$ akik a c(!ok
ki#/z(s(ve! ka-cso!a#os e!k(-ze!(sek ha!!a#n #(ved(s%e esnek. 2z# gondo!&k: E;mS
megyek$ (s 1 (ven %e!6! megkeresek 1 mi!!i)#.F Pedig a do!og !(nyege az$ hogy 1 mi!!i) K
ahhoz k(-es#$ amennyi# mos# keresnek$ az ugrs az 1 mi!!i) K<ra$ a !eg#%% ese#%en o!yan
ha#a!mas$ hogy a tudatunk egyszer+en kiveti mag%bl mint illogikusat, el"ogadhatatlant,
lehetetlent. 8s ha a #uda#unk kive#i mag%)!$ sose &u# %e a #uda#a!a##ink%a. 0e 1e!ed&(k$ a
t#datalatti csak olyasmit fogad el parancsknt, amiben a t#dat#nk teljes mrtkben
hinni t#d: Teh# !egyen hihe#7 (s !egyen e!(rhe#7: Xo%% !esz e!7szr egy kise%% c(!# ki#/zni (s
megva!)s'#ani. 2z#nS az#n egy nagyo%%a#$ az#n egy m(g nagyo%%a# (s 'gy #ov%%.
Pssunk rg#n 2 -(!d#: ;a !e akarunk 1ogyni$ ne azza! kezd&6k$ hogy !eadok 14<24 ki!)#$
ad&unk !e 2 ki!)#: 2 ki!)$ az #e!&esen hihe#7: 2 ki!)$ az #e!&esen e!1ogadha#). ;a -edig nve!ni
akar&uk a &vede!m6nke#$ nve!&6k$ mond&uk$ 54 C<ka!: Teh# nve!&6k a &vede!m6nke# 54
< B1 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
C<ka!: ;a (vi 14 ezer K<# keres6nk$ mond&uk$ az a c(!om$ hogy (vi 15 ezer K<# keressek.
8ven#e 15 ezer K<# 1ogok keresni. 54 C$ ez #e!&esen e!1ogadha#). *z havon#a kevese%%$ min# >
C<os eme!ked(s# &e!en#. 2 2 ki!) is e!1ogadha#). 8s ahogy e!kezd n7ni a &vede!m6nk$ vagy
cskkenni a s.!yunk$ akkor igaz'#sunk a c(!on: Pegyen m(g 2 ki!)$ vagy 54 C<ka! #%% (s a
#%%i: Ge a c(! !egyen hihe#7: 2 ;arVard *gye#em ku#a#sai a!a-&n c(!&aink
megva!)s'#snak 54 C<os !egyen a va!)sz'n/s(ge: 54 C<os va!)sz'n/s(g. 8s minden c(!
irnyu!&on arra$ ami# a kve#kez7 !(-(snek nevez6nk: 2 kve#kez7 !ogikus !(-(snek a c(!
megva!)s'#sa 1e!(. Teh#$ ha r(sz# akarnak venni egy mara#oni 1u#son$ e!7szr 1 m(r1!de#
1ussanak$ egy ke!!emes$ !aza m(r1!de#: 2z#n 2 m(r1!de#$ 5<a#: =iszon# 4<r)! indu!va
mara#on# 1u#ni$ az %izony nem ms$ min# egy n-usz#'#) v!!a!kozs$ ami #%%e# 1og r#ani$
min# amennyire mo#iv!. 0e 1e!ed&(k$ annak (rdek(%en$ hogy egy cl "elszabadtsa a bennnk
re#l' motiv%cis k(essget, "elttlenl tudnunk kell hinni abban, hogy k(esek vagyunk
megvalstani: *z(r# &o%% a!acsonya%%ra #enni a !(ce#$ az#n egyre magasa%%ra eme!ni$ min#
rg#n o!yan magasra #enni$ hogy !egy7zzn %enn6nke#.
2 5. !(-(s: 'r&uk !e: *z nagyon 1on#os$ mer# a !eg#%% em%er nem 'r&a !e a c(!&ai#. 2z
em%ereknek csak 5 C<a 'r&a !e a c(!&ai#. Jsak 5 C<nak van c(!&a egy!#a!n$ (s csak 5 C 'r&a !e.
8s 1e!#(#e!ezem$ hogy "nk se 'r#k !e c(!&aika#. 8s ha !e is 'r#k 7ke#$ #a!n nem ke!!7
r(sz!e#ess(gge!. Dr&uk !e$ mi a c(!unk: *m!(keznek$ az em%erek mi(r# nem #/znek ki c(!oka#+
2z egyik oka$ ami(r# nem 'r&k !e 7ke#$ mer# ha le&rjk cljaikat, azzal konkrtt teszik
azokat. ;ir#e!en 1e!(%red a #uda#a!a##i&uk$ (s az# mond&a: E2h$ ez komo!yan gondo!&a.F ;a
nem 'r&k !e$ ezze! e!ker6!ik$ hogy k#e!eze##s(ge# v!!a!&anak. 2z em%erek !#a!%an az(r# nem
'r&k !e a c(!&aika#$ mer# tudat alatt "lnek a kudarctl. 2z(r# nem r#%k le a cl#aikat, mert nem
akar#%k elk$telezni magukat. ;a soha nem 'r&k !e$ senki se mondha#&a$ hogy nem
#e!&es'#e##(k. ;a nem 'r&k !e$ nincs k#e!eze##s(g. 0yi#va hagy&uk a he!yze#e#$ ha .gy #e#szik.
8s &nnek a #ov%%i kudarcok (s az a!u!#e!&es'#(s. 2 sikeres em%erek mind !e'r&k c(!&aika#. ;a
sikeresek akarunk !enni$ nincs ms v!asz#sunk$ 'r&uk !e a c(!&ainka#: Tegy6k konkr(##$
ktelezzk el mag#nkat: 144 C<os k#e!eze##s(ge# v!!a!va sokka! kze!e%% &u#unk a
c(!unkhoz$ min# e! #udnnk k(-ze!ni. 8s ha !e'r&uk$ tegyk vilgoss: 0e !egyen hom!yos:
EBo!dog akarok !enni$ vagy gazdag:F Pegyen vi!gos$ hatrozz#k meg pontosan: ;a #%%e#
akarnak keresni$ ha#rozzk meg -on#osan$ mennyi !egyen az: ,(ghozz az ad) !evonsa
u#n. ;a v!!a!kozs%a akarnak kezdeni$ #erm(sze#esen haszno# hoz) v!!a!kozs%a. ;a .&
ka-cso!a#o# akarnak$ az !egyen %o!dog ka-cso!a#: Teh# !egyen vi!gos$ ha#rozo##$ (s fejezzk
ki minl sz&nesebben: ,in(! sz'nese%% nye!ven: ,er# min(! sz'nese%%en 1e&ezz6k ki$ ann!
gyakra%%an 1ogad&a %e a #uda#a!a##i. 8rze!emd.s szavakka!$ min#: me!eg$ izga!mas$ er7#e!&es$
szere#7$ %o!dog$ dinamikus. 2z i!yen1a&#a szavak kzve#'#ik a c(!# a #uda#a!a##i%a. 2%szo!.#
!(nyeges$ hogy a c(! !egyen !e'rva: *z az a -on# me!!es!eg$ aho! a gy7z#esek e!v!nak a
vesz#esek#7!. ,er# a vesz#esek mindig #a!!nak oko# arra$ hogy ne 'r&k !e c(!&aika#.
2 >.: Tegy6k 1e! magunknak ez# a 1on#os k(rd(s#: E,i(r# akar&uk+F ,i(r# akar&uk+ *z
az egyik !eg1on#osa%% k(rd(s$ mer# ezze! v!asz# adunk 5 do!ogra. *!7szr is:
megbizonyosodhat#nk, hogy ez a mi cl#nk (s nem ms(. ,sodszor: megers&ti bennnk
a vgyat. ,er# min(! #%% okunk van$ ezek az ind'#(kaink. 2z ind'#(kaink a !eg#%% ese#%en
1on#osa%%ak$ min# maga a c(!. 2 c(!ok v!#ozha#nak$ az ind'#(kok !#a!%an v!#oza#!anok.
2z(r# akar&uk$ hogy %o!doga%%ak !egy6nk$ eg(szs(gese%%ek$ n(-szer/%%ek. 2z(r# akar&uk$
hogy kie!(g'#se sz6ks(g!e#einke#$ hogy &e!en#(s# (s c(!# ad&on (!e#6nknek. ,i(r# akar&uk+ Teh#
min(! #%% okunk van arra$ hogy akar&unk va!ami#$ (s !is## k(sz'#s6nk r)!uk. ?oro!&uk 1e! az
okoka#: ,in(! #%% az okunk$ ann! er7se%% !esz a vgyunk. ,er# az okok az 6zemanyag a
#e!&es'#m(nyek kemenc(&(%en. 2z okok a #e!&es'#m(nyek 6zemanyaga. ,in(! #%% okunk van
arra$ hogy v(ghez vigy6nk va!ami#$ ann! va!)sz'n/%%$ hogy siker6!. P!. az# mond&uk:
E?zere#n(k megkeresni 54 ezer K<# egy (v%en.F =agy 54 ezre#$ vagy 144 ezre#$ mindegy. 8s
va!aki megk(rdezi: E,i(r#+F ;a csak az# mond&uk: E;# csak szere#n(k annyi -(nz# keresni.F$
< B2 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
a%%an nincs szin#e semmi mozga#)er7. Ge ha az# mond&uk: E;ogy vehessek egy kocsi#$ hogy
#r7dhessek a csa!domma!$ hogy u#azhassak a 1e!es(gemme! vagy a 1(r&emme!$ hogy
vsro!hassak a gyerekeimnek$ hogy kicser(!hessem a ruha#ram$ vagy msik hza# vehessek$
vagy egy msik kocsi#.F ,in(! #%% do!go# soro!unk i## 1e!$ ann! va!)sz'n/%%$ hogy siker6!
ma&d megva!)s'#anunk. ,er# ha felsorolj#k az okainkat, intenz&vebb tesszk hitnket s
meggyzdsnket, hogy mindez lehetsges.
2z 5. !(-(s a c(!ok ki#/z(se #er(n$ hogy: e!emezz6k a he!yze#6nke#: *!emezz6k a
kiindu!si he!yze#e#: *z nagyon 1on#os. ,er# ha e!emezz6k a &e!en he!yze#e#$ #ud&uk$ mi !esz a
kve#kez7 !(-(s. ,i# is (r#6nk azon$ hogy e!emezz6k a kiindu!si he!yze#e#+ 0os$ hadd
mond&ak n(hny -(!d#: ;a e!emezz6k a he!yze#6nke#$ meg ke!! k(rdezn6nk magunk#)!: E,ik
az er7ss(geink+ ,i%en vagyunk er7sek$ (s mik a gyenge -on#&aink+ ,i az$ ami# m(g
#anu!nunk ke!!+ ,i az$ amin &av'#anunk ke!!+F ,ie!7## egy nagy c(!# megva!)s'#unk$ nagyo%%
er71esz'#(sekre van sz6ks(g. ,ie!7## az (!e#6nke# meg #udnnk v!#oz#a#ni$ "elttlen#l meg
kell vltoztatnnk nmagnkat. ,ie!7## va!ami k6!n!eges do!go# v(ghezvihe#n(nk$ egy sor
h(#kzna-i do!go# ke!! meg#enn6nk. *z egy !(nyeges k(rd(s. ;a !e akarunk 1ogyni$ mi !esz az
1. do!gunk+ Pem(rni magunka#. ;a #%%e# akarunk keresni$ e!7szr u#nan(z6nk: mennyi#
keres#6nk az e!7z7 (v%en+ ,ennyi# keres6nk mos#+ ;a #%%e# akarunk keresni$ (s mond&uk
6gynkskd6nk$ megn(zz6k: hny 6gy1e!e# !#oga##unk meg+ ,rmin# na-on#a. ;ny
6z!e#e# k#6nk+ ,ekkora az e!adsi (r#(k%en+ ,ennyi az #!ag 6z!e#k#(s+ ,ennyi# ke!!
#e!&es'#enem$ mennyive! k(ne #%%e# #e!&es'#enem s#%.+ ;a nve!ni akarom a vev7krme#$
kie!emezz6k a he!yze#6nke#. ,i a he!yem a -iacon+ ,ennyire #7keer7s a v!!a!kozsom+ ,i a
he!yze# n!am a munkaer7 #er(n+ ,i!yenek a !ehe#7s(gei a -iac%7v'#(snek$ a hi#e!eknek+
Teh# !e6!6nk$ (s k(sz'#6nk egy vi!gos e!emz(s#. Pon#osan .gy$ ahogy egy hadvez(r s#ra#(giai
e!emz(s# k(sz'# az ado## he!yze#r7!$ mie!7## egy nagyo%% hadm/ve!e#%e kezdene. 2z em%erek
gyakran e!kve#ik az# a hi%#$ hogy nekiindu!nak$ an(!k6!$ hogy id7# sznnnak arra$ hogy
1e!m(r&(k az ado## he!yze#e#. 2z#n$ ha .gy #a!!&k$ hogy 1a!%a 6#kznek$ vagy e!%uknak a
k6zde!em%en$ kider6!$ hogy nincs meg a ke!!7 a!a-&uk.
*z vo!# a #eh# a I kezd7!(-(s. ;a#rozzuk meg$ mi az$ amire vgyunk: Bocsna#$ az 5
kezd7!(-(s. ;a#rozzuk meg$ mire vgyunk: ;iggy6k$ hogy v(gre #ud&uk ha&#ani: Dr&uk !e:
;a#rozzuk meg az okoka#: *!emezz6k a he!yze#6nke#:
2z#n a I. !(-(s: T/zz6nk ki ha#rid7#: T/zz6nk ki ha#rid7#: *gy c(! ha#rid7 n(!k6!$
az nem is igazi c(!. *gy c(! ha#rid7 n(!k6!$ ez egy n!#a#si gyakor!a#. Teh# nagyon
vigyzzunk: T/zz6nk ki ha#rid7# a c(! megva!)s'#sra$ az#n #/zz6nk ki mini ha#rid7ke#:
,ini ha#rid7ke#. Teh# 1 (ves c(! ese#(n 12 egyh)na-os c(!#. 2 1(!(ves c(!#. > negyed(ves
c(!#. 12 egyh)na-os c(!#$ az#n > egyhe#es c(!#. T/zz6nk ki sok ha#rid7#$ (s csin!&unk
&u#a!om#%!za#o#: *z a &u#a!om#%!za# a -szicho!)gia egyik !eg1on#osa%%$ !eg!(nyegese%%
#a!!mnya. ;a adunk magunknak egy a-r) a&nd(ko#$ az# !##uk szmos sikeres 1(r1in! (s
n7n(!$ hogy sa&# haszn!a#ra i!yen1a&#a &#(ko# &#szanak nmagukka!. ,inden 5. #e!e1onh'vs
u#n adnak maguknak egy zse!(s drazs(#. =agy ha .&a%% #a!!koz)# siker6! meg%esz(!ni6k$
mega&nd(kozzk maguka# egy kv(va! vagy egy rvid s(#va!. Te!&esen mindegy$ mi#
#a!!unk ki$ de !!'#sunk 1e! egy &u#a!om#%!za#o#: ;ogyha %rmikor #e!&es'#6nk egy mini
ha#rid7# vagy egy mini c(!# a nagyo%% c(! 1e!( veze#7 .#on$ ad&unk magunknak &u#a!ma#:
P#ni 1og&uk$ hogy em%erek$ akik k(-#e!enek vo!#ak nmaguka# mo#iv!ni$ ezekke! az a-r)
&u#a!makka! sz(-en$ sor%anS egyszer/en nem e!(g egy ha#a!mas &u#a!om az .# v(g(n. 2
#erm(sze#6nk o!yan$ o!yanok vagyunk$ min# a gyerekek. ?z6ks(g6nk van egy csom)
&u#a!omra .#kz%en$ egy csom) zse!(s drazs(ra$ sz6!e#(sna-i #or#a vagy a sz6!e#(sna-i zs.r
1e!(. L!!'#sunk 1e! &u#a!om#%!za#o#: =ehe#6nk magunknak va!ami .& ruhadara%o#$
e!u#azha#unk va!ahov$ e!mehe#6nk egy (##erem%e$ !ehe# %rmi$ ami# csak akarunk. Pehe#nek
kis a&nd(kok kise%% #e!&es'#m(nyek(r#$ kze-es a&nd(kok kze-es #e!&es'#m(nyek(r#$ nagy
a&nd(kok nagy #e!&es'#m(nyek(r#. Ge va!ami!yen a&nd(k mindenk(--en !egyen$ mer# ez
< B5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
nve!i %enn6nk a vgya#$ 1enn#ar#&a %enn6nk az izga!ma#$ a !e!kesed(s#$ a #uda# a!a## meger7s'#
%enn6nke#$ (s .&a%% do!gok e!v(gz(s(re sarka!!.
2 @. !(-(s. 8s i## !(-6nk %e a #ervez(si 1zis%a. Teh# a @. !(-(s: 2zonos'#suk az
akad!yoka#$ ame!yeke# !e ke!! gy7zn6nk: 2zonos'#suk az akad!yoka#: Tud&uk az#$ hogy az
akad!yok egyen!7ek a sikerre!. A siker egyenl' az akad%lyokkal. 0incs siker akad!yok
n(!k6!. 2z az igazsg$ hogy az akadlyok azrt vannak, hogy irnytsanak. 0em az(r#$ hogy
akad!yozzanak. Mrny'#sanak$ ne akad!yozzanak. 0e 1e!ed&(k$ minden akad!y vagy
neh(zs(g$ amive! .#%an a c(!&uk 1e!( #a!!koznak$ az(r# van$ hogy irny'#son %enn6nke# va!ami
m)don. Teh# azonos'#suk az akad!yoka#$ ame!yeke# !e ke!! k6zden6nk a c(! 1e!( veze#7 .#on:
2z egyik do!og$ ami az em%ereke# vissza#ar#&a a nagyo%% #e!&es'#m(nyek#7!$ az$ hogy az .#
e!e&(n egy csom) akad!y# !#nak$ ame!yeke# !e ke!! gy7zni6k. ,in# amikor a #e!e-esek ke!#ek
# a -r(rin 144 (vve! eze!7##$ (s szem%e#a!!koz#ak a ha#a!mas ?zi!s<hegys(gge!. 8s e! se
#ud#k k(-ze!ni$ hogy 1ognak #ke!ni ezen a massz'v hegyvonu!a#on$ m'g n(hny vadsz (s
cserk(sz r&## arra$ hogy vannak v!gyek$ amike# ha meg#a!!nak$ # #udnak &u#ni a #.!o!da!ra.
Teh# semmi msra nem vo!# sz6ks(g$ csak egy v!gyre a hegyeken keresz#6!$ (s #&u#o##ak a
msik o!da!ra. Teh# azonos'#suk az akad!yoka#$ az#n k(sz'#s6nk r)!uk !is##: 0(zz6k meg$
mik azok a do!gok$ ame!yek az u#unk%an !!nak$ am'g #e!&es'#he#n(nk a c(!#: ,i(r# nem &u#unk
e! a c(!hoz+ ;a nincsenek akad!yok$ nem is c(!r)! van sz)$ csak va!ami1(!e #ev(kenys(gr7!.
;# mi !! kz#6nk (s a c(!&aink kz##+ 2me!!e## legynk hlsak az akadlyokrt, mert az
akadlyok biztos&tjk azt, hogy az It vgn siker vr rnk: 2ho! nincsenek akad!yok$
aho! nincsenek neh(zs(gek$ nincsenek kih'vsok .#kz%en$ o## nincs !ehe#7s(g a sikerre sem.
2zu#n %lltsuk "ontoss%gi sorrendbe az akad%lyokat: 0(zz6k meg$ hogy azok kz## a do!gok
kz##$ ame!yek kz#em (s a c(!om kz## !!nak$ me!yik az 1. szm.: ,e!yik az 1. szm.
akad!y+ 9(-ze!&(k e!$ hogy ez i## "n: Qem(!em$ &)! !#&k. Teh# ez i## "n$ (s ez i## a c(!&a.
0a mos#$ "nk#7! a c(!hoz egy .# veze#. 8s ez az .# #e!e van kanyarokka! (s #e!e van
akad!yokka!$ csa-dkka!$ zsku#ckka! (s a #%%i. 8s va!aho! a c(! 1e!( veze#7 .#on o## van az
.n. szik!a. *z a szik!a a !eg17%% akad!y. 2 szik!a a !eg17%% akad!ya annak$ hogy
megva!)s'#hassa a c(!&# a k'vn# min7s(g%en (s mennyis(g%en. 2z egyik !eg1on#osa%%
#enniva!)nk az !esz$ hogy megk(rdezz6k magunk#)!: E,i az (n szik!m+F ,e!yik a
!egnagyo%% akad!y$ me!yik a !eg17%% akad!y$ ame!y megakad!yozza$ hogy e!&ussunk a
c(!hoz+ 2 szik!a azonos'#sa a &) s#ra#(ga egyik !eg17%% 1egyver#(nye. 2 szik!a azonos'#sa
ku!cs1on#ossg. !(-(s. ,i(r#+ ,er# ha !e is gy7zn(nk a c(!hoz veze#7 .#on e!(nk ker6!7
akad!yoka#$ a szik!a m(g mindig o## !enne$ (s nem (rhe#n(nk e! a c(!unka#. ;a nem vagyunk
)va#osak$ (s ha nem !!'#unk 1e! 1on#ossgi sorrende#$ egy csom) !(nyeg#e!en do!ogga!
1og!a!kozunk ma&d$ (s a szik!# (rin#e#!en6! hagy&uk. 2z in#e!!igens em%er viszon# a szik!ra
ssz-on#os'#. 2z in#e!!igens em%er az# mond&a: E*z i## a !eg17%% akad!y.F 8s ennek a
szik!nak esik neki. 8&&e!<na--a! ez# igyekszik e!#vo!'#ani$ am'g csak az .#&%an !!. =an egy
#a!!) ki1e&ez(s: ad&unk %e!e a-ai#<anyai#: ;a van egy nagy -ro%!(mnk$ egy nagy akad!y$
nagy neh(zs(g$ ame!y az u#unk%an !!$ ad&unk %e!e a-ai#<anyai#: 9oncen#r!&uk r minden
er7nke# (s 1igye!m6nke#: Go!gozzunk ra&#a (&&e!<na--a!$ he#eken keresz#6!$ hogy
megsza%adu!&unk #7!e: ,er# ha e##7! az egye#!en akad!y#)! megsza%adu!unk$ sokka! kze!e%%
ker6!6nk a c(!hoz$ min# ha !egy7zn(nk az sszes #%%i a-r) akad!y#. Teh# !eg17%% ha#rozo##
c(!unk szem-on#&%)! me!yik a mi szik!nk+ ,e!yik a !eg17%% akad!y+ ,i akad!yoz a
#ov%%&u#s%an+ Pehe#$ hogy bennnk van. Pehe# az n%iza!om hinya$ !ehe#$ hogy
k(#e!ked6nk nmagunk%an$ 1(!6nk a vesz#es(g#7!. ?ok minden !ehe#. *z #e!&esen #erm(sze#es.
2z is !ehe#$ hogy kvl esik ra#tunk. Pehe# a -(nz hinya$ vagy az in1ormci)$ a #uds hinya$
!ehe# a k6!s7 seg'#s(g hinya$ !ehe# eg(szs(g6gyi ok. ?zm#a!an do!og !ehe#. Ge %rmi !egyen
is az$ ha e!ha#rozzuk$ hogy e!(r6nk egy c(!#$ der'#s6k ki$ mi az$ (s igyekezz6nk e!#vo!'#ani:
2 3. !(-(s: L!!a-'#suk meg$ mi!yen #udsra van sz6ks(g6nk: L!!a-'#suk meg$ mi!yen
#udsra !esz sz6ks(g6nk: Tudson a!a-u!) #rsada!om%an (!6nk. *z nem k(#s(ges. ,indegy$
< B> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
hogy mi# akarunk megva!)s'#ani$ #%% #udsra !esz sz6ks(g6nk$ min# amennyive!
rende!kez6nk. 2z az (!e# a!a-sza%!ya$ hogy #%%(<kev(s%( o!yan messzire &u#o##unk$
amennyire csak !ehe#e## az (!e#%en az ado## -i!!ana#%an azza!$ ami# &e!en!eg #udunk. *z(r#
hangs.!yozom i!yen nyoma#(kosan a 1o!yama#os nk(-z(s sz6ks(gess(g(# (az o!vass(#$ a
#anu!s(#$ az in1ormci)szerz(s(#)$ mer# tbb t#dsra van szksgnk. 2 #udshoz 2<
1(!ek(--en &u#ha#unk: vagy sa&# magunk szerezz6k meg o!vass$ ku#a#s$ sa&# munkk r(v(n$
vagy szerezhe#6nk #uds# msok#)!. 2krmi a he!yze#$ !!a-'#suk meg$ mi!yen #udsra van
sz6ks(g6nk: ,i!yen #udsra van sz6ks(g6nk+ P!. ha 6z!e#i sikerekre #reksz6nk$ amihez
(r#en6nk ke!!$ az a marke#ing (s az e!ads. ;a ezen a #er6!e#en akarunk sikeresek !enni$ a
v!!a!kozs%an az a !eg!(nyegese%%$ hogy e! #ud&uk adni az#$ ami# akarunk. ;a veze#7k(n#
akarunk siker# e!(rni$ az a !eg!(nyegese%%$ hogy e! #ud&uk adni a gondo!a#ainka#$
meggy7zz6nk msoka#. Teh# a !eg!(nyegese%%$ amire sz6ks(g6nk !ehe# e%%en az ese#%en$ az
a meggy7zni #uds. Ge !ehe#$ hogy ink%% &ogi szak(r#e!emre van sz6ks(g6nk vagy
szmvi#e!i$ #echnikai szak(r#e!emre. 2 szem-on#: !!'#suk 1on#ossgi sorrend%e a #udsunka#:
;ogy mi az 1. szm. do!og$ ami# 1e!#(#!en6! #udnunk ke!!. ,i az a #uds$ ame!ynek a hinya
e!s7sor%an vissza#ar#ha#na %enn6nke# a##)!$ hogy megva!)s'#suk c(!unka#+ 8s !#ni 1og&uk$
hogy ha az 1. szm. #udniva!)ra koncen#r!nak$ az o!yan$ min# a szik!a az akad!yok kz##. 2
!eg1on#osa%% #uds$ ha megszerezz6k$ a g)! 1e!( ka#a-u!#! ma&d %enn6nke#. Ygyanakkor egy
csom) egy(% #udniva!)ra egy!#a!n nem !esz sz6ks(g.
2z#n$ ami# a !egv(g(n em!'#ek a #uds #er(n: krdsekkel igyekezznk a cl fel:
9(rd(sekke! igyekezz6nk a c(! 1e!(: 2 #(ma egyik !egnagyo%% ismer7&(nek ez a !eg1on#osa%%
#ancsa. 9(rdezz6nk$ k(rdezz6nk$ k(rdezz6nk: 2z# #an'#&a A (s ez# a #(ma szmos ms
szak(r#7&e is meger7s'#i A$ hogy ez a 1e!sz)!'#s: E9(rdezz6nk:F$ ez a sikeres (!e# #i#ka.
9(rdezz(k azoka#$ akik (r#enek hozz: ;a sz6ks(g van r$ a!ka!mazzunk &ogsz#$
szak#ancsad)#$ k6!n!eges szak(r#7ke#$ knyve!7ke#: 9(rd(sekke! igyekezz6nk a c(! 1e!(:
9eressenek o!yan em%ereke#$ akik az "nk #er6!e#(n sikereke# (r#ek e!: 2kik #a-asz#a!a##a!
rende!keznek. 8s #egy6nk 1e! nekik k(rd(seke#: ,i(r# nem k(rdeznek az em%erek+ *gyszer/
az oka. A legt$bb ember "l a visszautast%stl. Pedig a ku!cs ahhoz$ hogy e!(r&6k az#$ ami#
akarunk$ e!7szr is$ hogy magunk meg#anu!&uk$ vagy -edig k(rdezz6nk meg msoka#. 8s
meg!e-7 m)don$ ha megk(rdezz6k 7ke#$ 7k v!aszo!nak. ;a sikeres em%ereke# k(rdez6nk$ mi#
csin!#ak he!yesen$ meg 1og&k mondani. ;a sikeres em%erek#7! k(r6nk #ancso#$ meg 1og&uk
ka-ni. 0emr(gi%en egy nere&(%7! !e## mi!!iomos (!e#(# #anu!mnyoz#am$ aki az# mond#a: E2z
6z!e#i (!e#%en a siker egyik ku!csa a nega#'v gondo!kods.F *z# meghkken#7nek #a!!#am$
hiszen a -ozi#'v gondo!kods# -ro-ag!om. Ge #ov%% o!vasva ez# #a!!#am: E*zen az# (r#em$
hogy ha esznkbe j#t egy Ijabb tlet, beszljk meg szakrtkkel$ akik 'zekre szedhe#ik
az e!k(-ze!(s6nke#$ akik rmu#a#ha#nak a hi%kra (s a gyenge -on#okra: ;a nem #ud&uk
kik6sz%!ni ezeke# a hi%ka# (s gyenge -on#oka#$ az va!)sz'n/!eg az# &e!en#i$ hogy az #!e#
nem e!(g &). Ge ha nem vagyunk ha&!and)k az #!e#6nke# a!ve#ni k'v6!!!) kri#ikus e!m(k
vizsg!)dsnak$ akiknek az a do!guk$ hogy kimu#assk a v(gze#es hi%ka#$ akkor az #!e#
nem &) igazn.F Teh# keress6nk kom-onenseke#: 9(r&6k ki a v(!em(ny6ke#$ k(rd(sekke!
#r&6nk a c(! 1e!(: 0e 1e!ed&6k$ a sikerhez #udsra van sz6ks(g: T%%re$ min# amive!
rende!kez6nk. 0incs #.! sok id7nk. 2 #uds# a !eggyorsa%%an$ !ego!cs)%%an ke!!
megszerezn6nk. Ge ha sz6ks(ges$ meg ke!! adni az r#. 0e kicsinyesked&6nk$ ha #udsr)!
van sz):
2 B. !(-(s a c(! 1e!(: 9(rdezz6k meg magunk#)!$ hogy: E9i a kuncsa1#unk+F 9i a
kuncsa1#unk+ ,eg ke!! ha#roznunk az em%ereke#$ a cso-or#oka# (s a szerveze#eke#$ akiknek
az egy#ttm/kdsre sz#ksg#nk van a siker elrshez. 9ik ezek az em%erek+ ,e!yek ezek
a szerveze#ek+ 2z (!e#%en van egy nagyon egyszer/ egyen!e#: mindenki .gy keresi a kenyer(#$
hogy kiszo!g!$ kie!(g'# msoka#. ;ogy mindannyiunknak van kuncsa1#&a. 8s hogy o!yan
m(r#(k%en %o!dogu!unk az (!e#%en$ amennyire kie!(g'#&6k a kuncsa1#&ainka#. Teh#
< B5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
mindannyian kuncsa1#oka# e!(g'#6nk ki. ;a egy v!!a!a#n! do!gozunk$ akkor a kuncsa1#unk a
17nk6nk. ;a 6gynkk vagyunk$ a kuncsa1#unk a c(gen %e!6! a 17nk6nk$ a c(gen k'v6!
-edig az$ aki megveszi #7!6nk a #erm(ke#. ;a n7v(rek vagyunk$ akkor a 17n7v(r a
kuncsa1#unk. 2krkik is vagyunk$ o## van va!aho! a krnyeze#6nk%en. ;a v!!a!kozsunk van$
(s #er&eszkedni akarunk$ az egyik kuncsa1#unk a %ar#unk$ a msik viszon# a %eosz#o##unk$ az
a!ka!mazo##unk. ,egin# msik !ehe# a csa!dunk. Ge minden ese#%en o!yan em%erek$ akikke!
egy6## ke!! m/kdn6nk c(!&aink megva!)s'#s%an.
Ge mi(r# m/kdn(nek ve!6nk$ hogy seg'#senek megva!)s'#ani a c(!&ainka#+ *nnek egy
a magyarza#a$ ami# .gy nevez6nk: a kompenzci trvnye. 2 kom-enzci) #rv(nye$
ame!y Qa!1 Wa!do *merson: 9om-enzci) c'm/ essz(&(%7! ered. *%%en min# mond&a$ az
(!e#%en minden er7ve! szem%en !(#ezik egy e!!en#(#es er7. *z a ve#(s (s ara#s #rv(nye. 2z a
!(nyege$ hogy mindig meg1e!e!7 m(r#(k/ kom-enzci)# ka-unk az(r#$ ami# #e##6nk. =a!)&%an
tbb mint egyenl mrtkben kapjk a kompenzcit. Teh#: ha &)# ve#6nk$ #%% &)# ara#unk$
min# ami# ve#e##6nk. ;a rossza# ve#6nk$ #%% rossza# ara#unk$ min# ami# ve#e##6nk. 2
kom-enzci) #rv(nye szerin#: amennyiben m%sokkal szemben #t cseleksznk, m%sok is #t
cselekszenek velnk szemben. 9(rdezz6nk #eh# mi is$ kedvenc rdi)!!omsunk nev(ve!:
,=B8?_+ ,i van %enne az (n szmomra+ ,=B8?_. ,i van %enne a szmomra+ ;a
sikeresek akarunk !enni az (!e#%en$ a !egsikerese%% em%erek$ !#ni 1og&uk$ adakoz)k. ?zem%en
a nyer(szked7kke!. 2z adakoz)k azok az em%erek$ akik mindig az# k(rdezik: E=a&on mi#
#ehe#ek a vsr!)im (rdek(%en+ ,i# #ehe#ek$ hogy (r#(ke# ad&ak+ ,i# #ehe#ek$ hogy
ki(rdeme!&em egy6##m/kd(s6ke# (s seg'#s(g6ke# c(!&aim megva!)s'#shoz+ ,inden
cse!ekede#6kke! a kom-enzci) #rv(ny(nek megva!)s'#sra #rekszenek. Tud&k$ hogy aho!
%e1ek#e#6nk$ o## nyeres(g is van. 2 !eg&o%% c(gek 2merik%an$ 9anad%an vagy %rho! a
vi!gon a kom-enzci) #rv(ny(re (-6!nek. 2rra$ hogy vess6nk &) mago#$ (s akkor &) !esz az
ara#s is: ,inden siker#e!en #rsada!om$ minden siker#e!en egy(n vagy c(g arra az e!vre (-6!$
hogy ha&#sunk %e annyi#$ amennyi# csak !ehe#$ (s o!yan kevese# 1ek#ess6nk %e$ amennyi# csak
#udunk:
*+M% 3=56G.6'2 trvnye7
2 2. #rv(ny$ ami ezze! ssze16gg$ az a szolglat trvnye. 2 szo!g!a# #rv(nye
szerin# annyi jtalmat kapnk az letben, pontosan olyan mrtkben, amennyit a mi, ms
embereknek tett szolglataink rnek. 2me!yeke# a kuncsa1#&ainak #e##6nk. 2 szo!g!a#
#rv(nye szerin# -on#osan annyi# 1ogunk ka-ni$ amekkora szo!g!a#o# #e##6nk. ;ogyha arra
#reksz6nk$ hogy az eddigin(! #%%e# ka-&unk$ nve!ni ke!! szo!g!a#aink (r#(k(#. Ge az a
csods do!og is %e!e van 1og!a!va$ hogy a !egnagyo%% rm#$ a !egnagyo%% kie!(g6!(s# akkor
(rezz6k az (!e#%en$ ha msoka# szo!g!unk. 2kkor$ ha &)! v(gezz6k a munknka#$ ha adunk
va!ami#$ va!ami (r#(ke# a #%%ieknek. 8s min(! #%%e# #esz6nk az(r#$ hogy nve!&6k
hozz&ru!sunk (r#(k(#$ ann! %o!doga%%ak !esz6nk$ (s ann! nagyo%% !esz a &u#a!munk.
*zze! e!&u#unk a 5. #rv(nyhez: a viszonzs #rv(ny(hez. 2 viszonzs trvnye szerin#
%rmi!yen szo!g!a#o# v(gz6nk msok szmra$ az(r# ka-unk va!ami# viszonzsk(--en.
*$N% 2T645>?)/=.6.3 trvnye7
8s ez egy .&a%% #rv(nyhez veze#$ ez# .gy h'v&uk: a tIlkompenzls trvnye.
?zerin#em (s sok ms em%er szerin# a #.!kom-enz!s #rv(nye a ku!cs a sikerhez. *nnek a
#rv(nynek ez a !(nyege: mindig tegy#nk tbbet, mint amennyi a "izetsg#nk: Hek#ess6nk %e
#%%e#$ min# amennyi# kivesz6nk: Tegy6nk #%%e#$ min# ami# e!vrnak: Tegy6nk #%%e#$ min#
amennyi a 1ize#s(g6nk: ?ose keres6nk ma&d #%%e#$ min# mos#$ m'g nem #esz6nk #%%e#$ min#
amennyi(r# meg1ize#nek. 2kkor !!unk ma&d igazn a &) o!da!on$ ha mindig #%%e# (s #%%e#
#esz6nk$ min# ami(r# meg1ize#nek.
2 14. !(-(s: 9(sz'#s6nk #erve#: 8s do!gozzuk # .&ra (s .&ra: ,inden sikeres 1(r1i (s
n7 egy%en sikeres #ervez7. 8s hogy k(sz'#s6nk #erve#+ *gyszer/en. 2 #erv #ev(kenys(gek
1e!soro!sa. ,s sz)va!: minda%%)!$ amir7! %esz(!#6nk$ !e ke!! sz/rn6nk$ mi# ke!! #enn6nk
< BI <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
annak (rdek(%en$ hogy megva!)s'#suk a c(!unka#: 2z#n e!rendezz6k a 1e!soro!s#$ min# a !(#ra
1okai#. 4eghat%rozzuk a "ontoss%gi sorrendet s az id'rendet. ,i# #egy6nk e!7szr$ mi#
msodszor+ ,i 1on#osa%%$ mi kev(s%( 1on#os+ 2z#n -edig cse!eked&6nk: ;a&#suk v(gre a
#erv6nke#$ (s e!!en7rizz6k 1o!yama#osan:
2 11.: a ,*RX*P*0DT8?. 2 meg&e!en'#(s #%%e# (r a kor%%i 14<n(!. 2 meg&e!en'#(s
az# &e!en#i$ hogy lelki szemeink eltt vilgosan "elidzz#k az elrend clt. Md(zz6k 1e! a
k(-(#: 2z#n k(-ze!&6k e!$ kpzelj#k magnk el az eredmnyt: Md(zz6k 1e! a k(-(#$ !ssuk
magunk e!7## a c(!#: ,in#ha mr megva!)su!# vo!na. Pssuk va!)sgnak$ (s &#sszuk !e a k(-(#
*#ra s *#ra !e!k6nk k(-erny7&(n: Md(zz6k 1e! a k(-e# !e!ki szemeink e!7##$ m'g eg(szen #isz#n
nem !#&uk: Tervezz6k meg$ ra&zo!&uk meg$ #egy6nk meg minden#$ ami# csak ke!!$ hogy
!(#re&&&n i## %e!6! az a k(-$ az#n gondo!&unk r min(! #%%e#: Rondo!&uk az#$ hogy a c(!unk
mr va!)sgg v!#: Rondo!&unk r .&ra (s .&ra: Addig ismtel#k ezt, mg egyre mlyebben
bevs'dik a tudatalattinkba:
2 12. !(-(s: Tmogassuk a #erv6nke# szi!rd e!ha#rozssa! (s ki#ar#ssa!: Tmogassuk
a #erv6nke# szi!rd e!ha#rozssa! (s ki#ar#ssa!: ,er# v(gs7 soron az "n siker(nek a ku!csa$
hogy hossza%% ideig !esz k(-es ki#ar#ani$ #ov%%$ min# %rki ms. 2 gy7z#esek (s a
cs.cs#e!&es'#m(nyekre k(-es szem(!yek vizsg!a#a sorn .gy #a!!#uk$ hogy a ki#ar#s
k(-ess(ge (--o!yan e!engedhe#e#!en r(sze egy 1(r1i vagy n7 &e!!em(nek$ min# a sz(n az
ac(!nak. *rre a ki#ar#sra csak akkor !esz sz6ks(g6nk$ ha rosszu! mennek a do!gok. 2 ki#ar#s
csak akkor ker6! e!7#(r%e$ amikor minden dara%okra hu!! kr6!##6nk$ (s 1e! akar&uk adni. 2
ki#ar#s #e!&esen (rdek#e!en$ ha &)! mennek a do!gok. 2 ki#ar#s csak akkor ka- szere-e#$
amikor #ov%% akar&uk 1o!y#a#ni a k6zde!me#. 96!n%z7 akad!yok$ neh(zs(gek$ csa!)dsok$
e!%uksok$ anyagi vesz#es(gek (s a #%%i e!!en(re. 2z ner7%7! !e## mi!!iomosok
#anu!mnyozsa kz%en .gy #a!!#uk$ hogy ezek az amerikai sikerem%erek 5<><szer ma&dnem
#nkremen#ek. Ge akrmi #r#(n# is ezekke! az em%erekke!$ 1o!y#a##k #ov%% a k6zde!me#. 8s
ez az egyik oka annak$ hogy sikeresek !e##ek. ;iszen az# is meg#anu!#uk$ hogy a nagy siker
e!(r(se (rdek(%en A #e#szik$ nem #e#szik A n(ha szem%e ke!! n(zn6nk id7!eges vissza(!(sekke!$
id7!eges veres(gekke!$ id7!eges akad!yokka!. Wins#on Jhurchi!! (!e#(nek igen &e!en#7s
-i!!ana#a vo!#$ amikor egy isko!ai 6nne-s(gen megk(r#(k$ hogy 1og!a!&a ssze (!e#(nek
#anu!sg# n(hny sz)%an. E8!e#em !eg17%% #anu!sg# ssze #udom 1og!a!ni > sz)%an A
mond#a$ ahogy o## !!# %o#&ra #maszkodva. A *zek a szavak a kve#kez7k$ 1ia#a!em%erek:
3oha ne add felEF ?oha$ soha ne add 1e!: 2z# hiszem$ hogy ez !(nyegese%% minden hossz.
#anu!mnyn!$ ami# csak o!vas#am. ;a e!7re e!ha#rozzuk$ hogy ha egyszer e!indu!unk
megva!)s'#ani a c(!unka#$ sosem 1og&uk 1e!adni$ sosem hagy&uk a%%a$ semmi sem !!'#ha# meg
%enn6nke#$ hogy minden egyes nehzsg arra "og sarkallni bennnket, hogy csin%l#uk tov%bb.
;ogy 1ord'#o## -aranoiss v!&unk$ (s &)! megvizsg!&unk minden -ro%!(m#. 8s
mindegyikben a #t keressk, a tanuls%got, amit tanulhatunk bel'le$ hogy hogyan "ordthat#uk
el'nynkre a helyzetet. 8s ha ragaszkodunk mindehhez$ (s o-#imis#k maradunk$ ha a
bizakod elvrs men#a!i#sa k's(r %enn6nke# v(gig az .#on$ akkor sikeresek !esz6nk.
=(geze#6! m(g #(r&6nk vissza a ki#ar#s k(rd(s(re: ,er# ez a #u!a&donsg ha#rozza
meg$ hogy #(ny!eg sikeresek !esz6nk<e. 2z !!ha#a#ossg$ a ki#ar#s az nmagunk%a ve#e## hi#
1okm(r7&e. 2 ki#ar#s az nmagunk%a ve#e## hi# 1okm(r7&e. 8s ahnyszor k(-esek !esz6nk
ki#ar#ani minden neh(zs(g e!!en(re$ egyre n7 ma&d a hi#6nk nmagunk%an. ,'g e! nem (r&6k
az# a -on#o#$ amikor mr semmi sem #ud %enn6nke# meg!!'#ani a c(!unkhoz veze#7 .#on.
E>inden lm#nk valra vlhat, ha van btorsg#nk a nyom#kba eredni.F N.
Gisney
18. szekci
< B@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
Az idvel val% gazdlkods
stratgija
(15:4I)
2 #an1o!yam e!e&(n %esz(!#6nk a !e!ki #rv(nyekr7! (s a kon#ro!! #rv(nyeir7!. 2z#
mond#uk$ hogy o!yan m(r#(k%en vagyunk e!(gede##ek nmagunkka!$ amennyire irny'#ani
#ud&uk sa&# (!e#6nke#. 8s o!yan m(r#(k%en vagyunk e!(gede#!enek$ amennyire e!vesz'#&6k az
irny'#s#$ vagy .gy (rezz6k$ hogy k6!s7 kr6!m(nyek irny'#&k az (!e#6nke#. 0em hiszem$
hogy #a!!nnk o!yan #(m#$ aho! ennek nagyo%% &e!en#7s(ge vo!na$ min# az id7ve! va!)
gazd!kods ese#(%en. Jhar!es ;o-s$ a #(ma szak(r#7&e ki#/n7en de1ini!#a az id7ve! va!)
gazd!kods#: E2z id7ve! va!) gazd!kods az esem(nyek egymsu#n&nak irny'#sa.F
Hletnkben a legt$bb stressz abbl az rzsb'l addik, hogy nem mi ir%nyt#uk az esemnyek
egym%sut%n#%t. ,inden sikeres em%er re##en#7 6gyesen #ud gazd!kodni az id7ve!$ m'g a
siker#e!enek k(-#e!enek erre. Pon#.
*gy na- mindannyiunk szmra 2> )r%)! !!. "nknek is$ nekem is 2> )r%)! !!.
,(gis minden v(gz7s egye#emi (v1o!yam 1e!s7 24 C<a$ minden 1og!a!kozsi cso-or# 1e!s7
24 C<a 1!zi !e a &u#a!mak 34 C<#. 0em az(r#$ mer# #ehe#s(gese%%ek$ nem az(r#$ mer#
hozz(r#7%%ek$ nem az(r#$ mer# &o%%ak a k(-ess(geik vagy a !ehe#7s(geik$ nagyo%% az
in#e!!igenci&uk vagy a m/ve!#s(g6k. 0em err7! van sz). ;anem mer# &o%%an 1e!haszn!&k az
ide&6ke#.
2 #an1o!yam sorn a siker e!(r(s(nek ku!csair)! %esz(!#6nk. 8s szm#a!anszor
e!mond#uk$ hogy a siker egyik !eg1on#osa%% ku!csa az nfegyelem. 2z n1egye!em. 8s #ud&uk$
hogy egyik6nknek sem e!(g az n1egye!me. Ge az n1egye!emnek van egy k6!n!eges
a!ka!mazsi #er6!e#e: az n#ralom. *z sok minden# &e!en#. P!.$ hogy arra ssz-on#os'#sunk$
amire akarunk$ (s nem arra$ amire nem akarunk: 0agy&%)! ugyanaz$ min# az nkontroll.
"nkon#ro!!. ,ond&uk az id7ve! ka-cso!a#%an$ azaz: hogy mi irny'#suk az esem(nyek
egymsu#n&#: ;a nem vagyunk urai az id7nknek$ akkor nincs meg %enn6nk a nagysg
!ehe#7s(ge. ;a nem vagyunk urai az id7nknek$ akkor nem va!)sz'n/$ hogy va!aha is
megva!)s'#&uk az#$ amire k(-esek !enn(nk az (!e#%en.
2z e!7ads sorn megismer#e#em "nkke! az id7ve! va!) gazd!kods @ ku!cs#.
=annak 1 (s 2 na-os #an1o!yamaim e%%en a #(makr%en. Xegyze#ek n(!k6! is )rkig #udn(k
%esz(!ni az id7%eosz#s 1on#ossgr)!. L##anu!mnyoz#am szm#a!an knyve#$ megha!!ga##am
minden magn)sza!ago#$ minden #an1o!yamo# ki&r#am. ,os# @ ku!cso# adok a kez6k%e. ;a
addig gyakoro!&k ezeke#$ m'g au#oma#ikuss nem v!nak$ megdu-!zha#&k ha#(konysguka#$
m(ghozz a !ehe#7 !egrvide%% id7 a!a##. Teh# ne vr&unk #ov%%: =g&unk %e!e: 0e 1e!ed&(k:
1on#os gazd!kodni az id7ve!: ,indannyiunknak ugyanannyi az ide&e$ csak az a k(rd(s$ hogy
mi# kezd6nk az id7nkke!. 8s e%%en re&!ik$ higgy(k e! nekem$ (!e#6nk szenn&a:
2z id7ve! va!) gazd!kods kiindu!)-on#&a$ ami# mr nem egyszer e!ism(#e!#em:
vilgos, hatrozott clok. =i!gos$ ha#rozo## c(!ok. Tud&k$ hny em%er vesz#ege#i e! az
ide&(#$ mer# nincsenek vi!gos$ ha#rozo## c(!&aik+ 0em #ud&k$ mihez kezd&enek. 2z sszes
id7vesz#es(g 34 C<a vagy m(g #%% az(r# van$ mer# az em%erek nem #ud&k$ mi# is k(ne
#enni6k. 0em #ud&k$ mi# akarnak csin!ni. =agy ha egy c(gn(! do!goznak$ nem #ud&k$ mi#
vr e! #7!6k a c(g. ;ogyha e!megyek egy c(ghez$ az az e!s7 do!gom$ hogy e!mondom:
-on#osan meg ke!! ha#rozniuk$ hogy mi# vrnak e! minden egyes a!ka!mazo##)!. 8s k(-ze!&(k$
!eg#%%szr az# sem #ud&k$ hogy kezd&enek hozz: =i!gos$ ha#rozo## c(!ok. ;a egy c(gnek
do!gozunk$ ha egy 17nknek do!gozunk$ az !egyen az 1. do!gunk$ hogy megk(rdezz6k a
17nk6nke#: (ontosan mi az, amit elv%rnak t'lnk+ ,e!yek a !eg1on#osa%% do!gok$
ame!yeknek a #e!&es'#(s(# e!vr&k+ =i!gos$ ha#rozo## c(!ok. ,i!yen #e!&es'#m(nyre
#reksz6nk$ mi!yen eredm(nyekre+ ,i!yen eredm(nyeke# akarunk e!(rni+ 2mikor ki#/zz6k a
< B3 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
c(!oka#$ k(rdezz6k meg magunk#)!: E,i !egyen a v(geredm(ny+F 2 c(!okn! is ink%% a
v(geredm(ny. ,i az a v(geredm(ny+ Dme egy #k(!e#es -(!da. =a!aki az# mond&a: E?zere#n(k
sikeres !enni a munkm%an.F ,i# &e!en# ez+ 0os$ ez az# &e!en#i$ hogy a v(geredm(ny$ amire
vgyik$ egy (r#(kes$ izga!mas munka$ ami# &)! meg1ize#nek. 0(ha o!yan munkahe!yen #a!!&uk
magunka#$ ame!yik se nem (rdekes$ se nem izga!mas. 8s nem (r#&6k$ mi(r# nem e!(g'# ki
%enn6nke#. =agy va!aki az# mond&a: E?zere#n(m$ hogy a ka-cso!a#om &)! m/kd&n.F ,i#
&e!en# ez+ ;ogy a v(geredm(ny$ amire vgyom$ az az$ hogy %o!dog !egyek a ka-cso!a#om%an.
8s az nem szm'#$ kive! vagyok %o!dog. ;a vi!gos a v(geredm(ny$ hogy %o!dog akarok !enni
egy ka-cso!a#%an$ ez eg(sz ms$ min#ha az# mondanm: EBo!dog akarok !enni e%%en a
ka-cso!a#%an.F =agy az# mond&a: ERazdag akarok !enni.F Ge h# mi# &e!en# az$ hogy gazdag+
;ogyan k(-ze!i e! a gazdagsgo#+ ,i !enne a v(geredm(ny$ ha gazdag !enne+ ,ennyi -(nz
k(ne ahhoz$ hogy ez megva!)su!&on+ 2kkor u#nan(z6nk$ hogy ha vo!na ennyi meg ennyi
-(nzem$ meg#ehe#n(m ez#$ meg#ehe#n(m az#$ meg#ehe#n(m amaz#. 8s n(ha r&v6nk$ hogy
ugyanaz# a v(geredm(ny# e!(rhe#&6k an(!k6!$ hogy akkora vagyon# k(ne sszegy/&#en6nk.
0(ha meg r&v6nk$ hogy nem (rhe#&6k e! a v(geredm(ny#$ amire vgyunk$ ha az ado##
!!s%an maradunk. Teh# "igyel#nk a vgeredmnyre: =i!gos$ ha#rozo## c(!ok A 'rs%an.
2 2. !(-(s: vilgos clok rsban. Besz(!#6nk mr err7! kor%%an. =i!gos$ 'ro## c(!ok.
8s rendszerezz6k a #erveke# egy .n. #ev(kenys(gi !is#n: ;ogy #ud&uk$ mi az$ ami# #enni
akarunk. *zekre sz6ks(g van. ?zn&unk id7# a #ervez(sre: 2z# mond&k$ hogy minden
#ervez(sre szn# -erc 5<15 -erce# #akar'# meg a v(greha&#sn!. 8s #ervez(s n(!k6! %e!evgni a
cse!ekv(s%e$ az kudarchoz veze# szin#e minden egyes ese#%en. Tervek n(!k6! cse!ekedni szin#e
minden ese#%en kudarchoz veze#. Teh# vil%gos, rott tervek s vil%gos tevkenysgi lista$ min#
ahogy mr em!'#e##6k az e!7z7 e!7adsokon.
2 5. !(-(s: kszts#nk listt: 2ki sikeresen gazd!kodik az id7ve!$ az mind !is#a
a!a-&n do!gozik. 2 siker#e!en em%erek nem veszik a 1radsgo#$ hogy !is## k(sz'#senek.
9(sz'#s6nk !is## minden na-ra: 9(sz'#s6nk !is## minden h(#re: 9(sz'#s6nk !is## minden
h)na-ra: Pegy6nk kr)nikus !is#ak(sz'#7k: ;a egy sereg do!go# ke!! e!v(gezn6nk$ vegy6nk egy
dara% -a-'r#$ (s k(sz'#s6nk !is##: Rondo!kozzunk -a-'ron: 2ki &)! gazd!kodik az id7ve!$ az
-a-'ron gondo!kodik. Pis## k(sz'#enek mindarr)!$ ami# e! ke!! in#(zni6k. 0em #erhe!ik ezze!
az agyuka#. ?zed&6k rend%e a gondo!a#ainka#: ;a e! ke!! in#(zn6nk va!ami#$ 'r&unk !e minden#$
ami# ehhez v(gig ke!! csin!nunk$ az#n !!'#sunk ssze egy !is##: 0evezz6k a #eend7k
!is#&nak: ,e!!es!eg a !eg&o%% id7 a !is#a e!k(sz'#(s(re az e!7z7 es#e. ;a e!7z7 es#e
e!k(sz'#&6k$ a #uda#a!a##i do!gozni kezd ra&#a$ mikz%en a!szunk. 8s regge!re a #uda#a!a##i
#rendezi$ 1e!do!gozza$ az#n visszaad&a nek6nk. ,(g a -ro%!(minka# is mego!d&a$ mia!a## mi
a!szunk.
2 >. !(-(s$ miu#n e!k(sz6!# a !is#nk$ (s ez az id7ve! va!) gazd!kods ku!csa: a
"ontossgi sorrend. ?oha nem &u# id7nk mindenre$ ha mozga!mas az (!e#6nk. Ge mindig van
id7 a 1on#os do!gokra$ ha e! #ud&uk dn#eni$ mik azok. M!yenkor ke!! a!ka!maznunk a 34:24<as
sza%!y#. 2 34:24<as sza%!y az# &e!en#i$ hogy az !#a!unk !(#rehozo## (r#(kek 34 C<a
cse!ekede#eink 24 C<%)! ad)dik. ;a 14 do!go# ke!! e!v(gezn6nk$ a%%)! 2 #%%e# (r$ min# a
#%%i sszesen. 2 1on#ossgi sorrend 1e!!!'#sa az# &e!en#i$ hogy megkeressk, mi a kevs
lnyeges a sok lnyegtelennel szemben. 2 kev(s !(nyeges a sok !(nyeg#e!enne! szem%en. 2z az
1<2 do!og$ ami#$ ha e!v(gz6nk$ akkor igazn #e##6nk va!ami#. 2 !eg#%% em%er e!-azaro!&a az
ide&(#. 0em min#ha nem do!gozna kem(nyen$ vagy egyszer/en !)gna$ hanem sok !(nyeg#e!en
do!go# csin! v(gig$ ami%7! igazn (r#(kes do!og nem szrmazik. 2z igazn sikeres em%erek
csak n(hny do!go# csin!nak. Ge a !(nyeges do!goka#. *gyszerre mindig csak egye#. 8s addig
csin!&k$ am'g %e nem 1e&ezik. Teh# a 1on#ossgi sorrend. 2z id7ve! va!) gazd!kods
egyszer/ rendszere az 2BJG*<rendszer. 2z 2BJG*<rendszer nagyon egyszer/. 2z 2: &e!en#i
az 1. (s !eg1on#osa%%$ 1e!#(#!en6! e!v(gzend7 1e!ada#oka#. 2 B: a msod!agos 1e!ada#oka#$
ame!yeke# szin#(n nem r# e!v(gezni. 2 J: a nem #.! 1on#os 1e!ada#oka#$ ame!yeke#
< BB <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
e!v(gez#6nk$ ha marad# id7nk az 2<k (s B<k e!v(gz(se u#n. G: de!eg!ni$ ki&e!!ni$ *:
e!min!ni$ #r!ni. 2z#n !is## k(sz'#6nk minden 2 c(!unkr)!$ ami i## szere-e!#. 2z#n 1e!'r&uk
az 2
1
<e#$ ame!yik a !eg1on#osa%% mind kz##. 2z#n &n az 2
2
$ ame!yik a 2. !eg1on#osa%% (s a
#%%i. 8s akkor neki!#unk a munknak. 2z 2
1
<gye! kezd&6k. 8s addig nem #(r6nk r az 2
2
<re
vagy a B 1e!ada#okra$ am'g az 2
1
<gye! nem v(gez#6nk. 0agyon egyszer/. 2z id7ve! va!)
gazd!kods ku!csk(rd(se. *z kincse# (rhe# "nknek. 0ekem is kincse# (r#. 9(rdezz6k meg
magunk#)! .&ra (s .&ra$ (s ism(#e!&6k$ ism(#e!&6k$ ism(#e!&6k$ ism(#e!&6k$ m'g vissza nem
cseng agyunk%an: E4ire tudom most a lehet' legrtkesebben "elhaszn%lni az id'met+F ,ire
#udom mos# a !ehe#7 !eg(r#(kese%%en 1e!haszn!ni az id7me#+ ,ire #udom mos# a !ehe#7
!eg(r#(kese%%en 1e!haszn!ni az id7me#+ 2hnyszor csak egy .&a%% 1e!ada# e!v(gz(s(%e
kezden(nk$ ez# k(rdezz6k meg magunk#)!: 2z#n szor'#suk r magunka# arra$ hogy csak az#
#egy6k$ amire a !eg(r#(kese%%en haszn!&uk az id7nke#: Xusson esz6nk%e Ben&amin Hrank!in
sz(- mondsa$ ami 'gy hangzik: E?zere#ik az (!e#e#+ 2kkor ne -azaro!&k az id7#$ hiszen e%%7!
#ev7dik ssze az (!e#6nk:F ;a nem a !eg(r#(kese%% m)don haszn!&uk ki az id7nke#$ csak 'r&uk
%e az id7 sz) he!y(%e az#$ hogy (!e#: E,ire #udom mos# a !ehe#7 !eg(r#(kese%%en 1e!haszn!ni
az (!e#eme#+F 8s ha egy msod!agos &e!en#7s(g/ munkn do!gozunk$ akkor mondha#&uk az# is$
hogy -azaro!&uk az id7#$ (s hogy -azaro!&uk az (!e#6nke#.
2z 5. !(-(s: koncentrljk az ernket: Msm(# egy #a!!) ki1e&ez(s Jhar!es ;o-s#)!. 2z
er7nk koncen#r!sa az# &e!en#i$ hogy v(gezz6k e! az 1. rend/ 1e!ada#oka# e!7szr$ a
msodrend/eke# egy!#a!n nem: 2z 1. rend/eke# e!7szr$ (s csin!&uk addig$ am'g %e nem
1e&ez#6k: 8rdekes m)don minden ha#(kony 1(r1i (s n7$ akinek az (!e#m)d&# #anu!mnyoz#k$
e!7szr az 1. rend/ 1e!ada#oka# v(gzi e!. ?gyszerre csak 1 dolgot csin%lnak, s addig
csin%l#%k, amg 188 !osan be nem "e#eztk. 0em 1og!a!koznak sok mindenne!$ csakis a
!eg!(nyegese%% do!gokka!. Ge azoka# &)! csin!&k$ (s mindig addig$ am'g %e nem 1e&ez#(k. 2z
igazn ha#(kony (!e# egyik !eg1on#osa%% ism(rve az$ hogy egy 1e!ada#o# v(gig #ud vinni a
%e1e&ez(sig .gy$ hogy ha meg%'z#ak ve!e$ annak$ aki meg%'zo## %enn6nke#$ sose ke!!&en #%%e#
a 1e!ada#ra gondo!nia. 4oncentrci (s kizrlagossg. 2 kizr)!agossg az# &e!en#i$ hogy ha
%e!ekezd#6nk$ akkor ne hagy&uk a%%a: 2 !eg#%% id7-azar!s a%%)! szrmazik$ hogy
%e!ekezd6nk va!ami%e$ az#n a%%ahagy&uk. Be!ekezd6nk$ a%%ahagy&uk$ %e!ekezd6nk$
a%%ahagy&uk. 9oncen#r!&unk r kizr)!agosan$ 144 C<osan$ ne hagy&uk a%%a$ am'g %e nem
1e&ez#6k: =(!em(nyem szerin# a koncen#r!si k(-ess(g a sikerhez sz6ks(ges egyik
!eg1on#osa%% k(-ess(g. ,er# o## nem !ehe#s(ges siker$ aho! nem koncen#r!unk. 9izr)!agosan
a !eg1on#osa%% 1e!ada#unkra.
I. !(-(s$ a I.: =e halogassnk semmit: 0e ha!ogassunk semmi#: 2 ha!oga#s nemcsak
az id7nke# ra%o!&a$ az (!e#6nke# is. 8s a ha!oga#sra va!) ha&!amunk !egy7z(s(hez sz#k(!&6k
magunka#: 2 !eg&o%%$ ha az# mond&uk magunknak: EJsin!d mos#: Jsin!d mos#:F J!emen
?#one mi!!irdos vagyon# hozo## ssze azza!$ hogy e!7szr mag%an$ az#n c(ge sszes
do!goz)&va! egy6## 54<szer e!mond#a regge!enk(n#: EJsin!d mos#: Jsin!d mos#: Jsin!d
mos#: Jsin!d mos#: Jsin!d mos#:F Msm(#e!&6k$ v(ss6k %e!e a #uda#unk%a: ,ie!7##
meg#anu!#am ez# az egyszer/ m)dszer#$ (n is h.z#am<ha!oga##am a do!goka#$ csak.gy$ min#
mindenki ms. Ge min(! #%%e# ism(#e!#em: EJsin!d mos#: Jsin!d mos#: Jsin!d mos#:
Jsin!d mos#: Jsin!d mos#: Jsin!d mos#:F ,in(! #%%szr e!mond&uk$ ann! ink%% .gy
!#&uk$ hogy v(g6! au#oma#ikuss v!ik. 8s arra sz#nz %enn6nke#$ hogy azonna!
neki!ssunk a 1e!ada#nak$ amikor -edig arra vo!na ha&!amunk$ hogy e!ha!asszuk$ ha!ogassuk.
2 !eg1on#osa%% #u!a&donsg$ ame!ye# i!y m)don kia!ak'#ha#unk$ az$ ami# .gy nevez6nk:
s#rgssg rzke. *z az# &e!en#i$ hogy egy"olyt%ban csin%l#uk, s gyorsan be"e#ezzk a
"eladatot. ,ond#uk mr kor%%an$ hogy az id7 a !eg(r#(kese%% eszkz6nk. 2z id7 a
!eg#r(kenye%% (s !eg(r#(kese%% eszkz6nk #e!&es'#m(nyre (-6!7 civi!izci)nk%an. 8s azok az
em%erek$ akiknek van (rz(k6k a s6rg7ss(ghez$ azok #rsada!munk !egink%% meg%ecs6!#
#ag&ai. He&!essz6k ki magunk%an a gyors #em-)#: ' gyors temp elengedhetetlen a sikerhez.
< 144 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 gyors #em-) e!engedhe#e#!en a sikerhez. *z az# &e!en#i$ hogy minl kemnyebben s
gyorsabban dolgoz#nk, annl tbb az energink. ,in(! kem(nye%%en (s gyorsa%%an
do!gozunk$ ann! nagyo%% a !end6!e#$ ann! #%%e# #e!&es'#6nk. 8s min(! #%%e# #e!&es'#6nk$
ann! #%% 1e!ada#o# #udunk e!v(gezni. 2nn! #%% az energink (s n%ecs6!(s6nk$ mer#
minden "eladat be"e#ezse ut%n "elt$lt'dnk (ozitv energi%val. 8s ahnyszor csak ha!oga#unk
egy 1e!ada#o#$ az ki1rasz# %enn6nke#$ (s !ever#s(ge# okoz. Teh# akrhnyszor csak ha&!amo#
(rz6nk a ha!oga#sra$ mond&uk magunknak: E2 s6rg7ss(g (rz(k(re van sz6ks(gem. 2
s6rg7ss(g (rz(k(re van sz6ks(gem. Jsin!d mos#: Jsin!d mos#: Jsin!d mos#:F 2z#n:
EGo!gozz gyorsan: Go!gozz gyorsan: Go!gozz gyorsan:F 8s az# 1og&uk !#ni$ hogy ha
1e!gyors'#&uk a #em-)#$ o!yan gyorsan #udunk ma&d do!gozni$ hogy #%%e# v(gz6nk 2 )ra a!a##$
min# az #!agos em%er egy eg(sz na- a!a##. *gy gazdasgi 1o!y)ira# nemr(gi%en 1e!m(r(s#
v(gze## 2merika n(hny 1on#osa%% nagyv!!a!a#n!$ 14> veze#7 #isz#s(gvise!7 kz##. 8s
nagyon (rdekes eredm(nyre &u#o##ak. 2z# k(rdez#(k #7!6k: E,i!yen #u!a&donsgokka! &u#ha#na
va!aki a !eggyorsa%%an e!7re a v!!a!a#ukn!+F 2z# mond#k: a 2 !eg1on#osa%% A (s e%%en
3> C egye#(r#e## A$ a 2 !eg1on#osa%% #u!a&donsg: az 1.: rzkelni a "ontoss%gi sorrendet$ a 2.:
a srg'ssg rzke$ hogy csin!&uk$ (s &ussunk hamar a v(g(re:
=(g6! a @.$ a siker @. ku!csa: az egyens&ly. Tar#suk az (!e#6nke# egyens.!y%an:
Mgyekezz6nk mindenna- id7# sznni arra$ hogy egy6## !egy6nk azokka!$ akik kze! !!nak
hozznk: Mgyekezz6nk mindenna- #gondo!ni (r#(keinke#: ,i az$ ami# igazn %ecs%en
#ar#unk+ ,i(r# csin!&uk az#$ ami# csin!unk+ ,i az$ ami%en hisz6nk+ 8s kik azok az em%erek$
akike# szere#6nk$ kik azok$ akikke! #r7d6nk$ (s kik azok$ akik #r7dnek ve!6nk+ Tar#suk az
(!e#6nke# egyens.!y%an: 0e !!&on csak munk%)!$ ne !!&on csak &#(k%)!$ nehogy 1e!%oru!&on
az egyens.!y: Tar#suk (!e#6nke# egyens.!y%an: T!#s6nk sok id7# azokka!$ akike# szere#6nk:
Go!gozzunk mindig kem(nyen: X#sszunk mindig kem(nyen: Razd!kod&unk az id7nkke!:
Tar#suk k(z%en a do!gok irny'#s#: 8s ha ez# meg#essz6k$ akkor #(ny!eg az !ehe# %e!7!6nk$
ami# akarunk.
E' legtbb ember a siker kszbn adja fel% 4iszllnak az #tols mtereknl% 'z
#tols percben adjk fel a jtkot, karnyIjtsnyira a k&vnt cltl.F *. Xos Pero (( dzsosz
-er))
1=. szekci
Kettzze meg szellemi
kpessgeit#
(1B:54)
2!%er# *ins#ein az# mond#a$ hogy minden gyermek szletett lngsz. 8s a modern
ku#a#sok igazo!&k$ hogy mindenki e! #ud&a (rni a !ng(sz szin#e#$ ha meg#a!!&a az a!ka!mas
#er6!e#e#. *z az e!7adsom arr)! sz)!$ hogy "n is !ng(sz. "n%en is megvan a k(-ess(g$ hogy
az (!e#nek !ega!%% 1 #er6!e#(n !ngesz/# -roduk!&on. Jsak #udnia ke!!$ ho!. Gr. ;ar!d
Rardne!$ a ;arVard *gye#em #anra 2z (r#e!em ha#rai c'm/ knyv(%en he!y#e!en'#i$ hogy az
ok#a#s sorn csak 2<1(!e A ma#ema#ikai (s ver%!is A in#e!!igenci# (r#(ke!nek. 8s a #anu!)ka#
ezek a!a-&n %'r!&k e!. ,inden egye#emi 1e!v(#e!i #esz# A akr !#a!nos$ akr ma#ema#ikai
1e!m(r(s A csak a ver%!is vagy a ma#ema#ikai in#e!!igenci# m(ri !e (s k(ri szmon. Ge
Rardne! szerin# !(#ezik m/v(sze#i$ ar#isz#ikus irny. (s mechanikai in#e!!igencia is. =an
sz#ns in#u'ci)n a!a-u!). =an zenei in#e!!igencia. 8s a !eg1on#osa%% a sikerhez$ mai
e!7adsom a!a-#(#e!e$ ami nem ms$ min# a trsadalmi intelligencia. =agyis$ hogy va!aki
em%er#rsai kz## (!$ e!7re &u#$ (s siker# ara#. 9is!nyom$ 9risz#ina mos# @ (ves. 0em ki#/n7 a
ma#ek%an$ nem is o!vas &)!$ de merem !!'#ani$ hogy az em%erekhez va!) viszonya ragyog).
< 141 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
9risz#ina e%%en !ng(sz. 8s miu#n ez a k(-ess(g ve!esz6!e#e##$ csak seg'#en6nk ke!! a
ki%on#akoz#a#s%an$ (s e #(ren sohasem (rhe#i kudarc.
T(r&6nk vissza a 17 #(mmhoz$ hogy "n !ng(sz: 2 zsenia!i#s#$ az in#e!!igenci#$ az
a!ko#)k(-ess(ge# mindenki sz6!e#(s(#7! hordozza mag%an. *zek (--.gy ve!6nk sz6!e#nek$
min# a ki< (s %e!(gz(s k(-ess(ge. 2mikor az# !!'#&uk$ hogy minden gyerek !ng(sznek
sz6!e#ik$ !ssunk n(hny (rdekes ada#o#: Peg.&a%% ku#a#saink sorn 2<> (ves gyermekek
in#e!!igenci&# vizsg!#uk. *z az a kor$ amikor mr #esz#e!ni !ehe# 7ke#. B> C kimagas!)an
in#e!!igensnek vagy krea#'vnak %izonyu!#. Ygyanezeke# a gyermekeke# @ (ves koruk%an .&ra
#esz#e!ve mr csak > C %izonyu!# %rmi!yen #(ren kimagas!)nak. ;ov #/n# i!yen drmai
gyorsasgga! a zsenia!i#s+ ,ond&uk$ a gyerekek 2<> (ves korig$ s7# I<@ (vesig meg1og#ak$
megk)s#o!#ak$ megszago!#ak$ meg#a-oga##ak minden#. _seni!is 2<5<> (vesek vo!#ak.
He!1edez#(k maguknak a vi!go#. Ge kz%en meg#anu!#k$ hogy %izonyos do!gok
megharag'#&k a sz6!7ke#$ az )v) n(ni#$ a #an'#) n(ni#$ hogy r&uk kia%!nak$ hogy a kez6kre
6#nek$ (s ha meg akarnak 1e!e!ni a 1e!n7##ek vrakozsnak$ &o%%$ ha min(! kevese%%e#
#esznek$ vagyis &) gyerekek. 2 &) gyerek regge! e!%a!!ag az isko!%a$ sz(-en !e6! a he!y(re$
1edez$ csak akkor %esz(!$ ha 1e!sz)!'#&k$ de e!7%% -ersze &e!en#kezik$ akkor megy a Vc<re$ ha
sza%ad s#%. Ge ami a #erm(sze# csod&a: az e!nyomo## krea#ivi#s megmarad$ csak e!#/nik a
m(!y%en$ min# egy %.v)-a#ak$ (s onnan ism(# a 1e!sz'nre hozha#). Mde ka-cso!)dik az az
(rdekes k's(r!e#$ ame!ye# a minneszo#ai egye#emen v(gez#ek: az #mene#i %(%ira%!s. *z a
-szicho!)giai k's(r!e# arra irnyu!#: mive! (s hogyan !ehe# eg(szen kisgyermekek%en 1e!ke!#eni
az a!ko#)k(szs(ge# (s a krea#'v in#e!!igenci#. * c(!%)! ,innea-o!is kze!(%en kikeres#ek
sze!!emi!eg visszamarado## #erhes n7ke#. 2kiknek az MT<&a$ in#e!!igenciahnyadosa maximum
34 vo!# vagy m(g kevese%%. 2 sz6!(s vrha#) id7-on#&# 1e!&egyez#(k. 8s amikor a %(%i
n(hny h)na-os vo!#$ a k's(r!e#%en r(sz# vev7 -szicho!)gusha!!ga#)k e!men#ek a kicsik(r#$ (s
#vi##(k 7ke# az egye#emi %!csd(%e$ aho! inger< (s (rze!emd.s krnyeze#%e ker6!#ek$
&#szo##ak$ 1og!a!koz#ak ve!6k. 2ho! zene vo!# (s sok &#(k. 2 ha!!ga#)k ezen a gyakor!a#i
m)don igyekez#ek min(! #%% !#a!nos #a-asz#a!a#o# szerezni. 2 k's(r!e# (vekig 1o!y#a#)do##.
8s a k's(r!e# v(g(n$ amikor mr #esz#e!he#7 vo!# a gyermek in#e!!igenci&a$ vagyis 5<I (ves
kor%an$ az #!ag e!(r#e a 154<as MT<#. 2mi A min# #ud&k A kiv(#e!esen magas. 2kinek 1>4 az
MT<&a$ mr !ng(sznek nevezhe#7. 2 154<as MT<va! %e !ehe# &u#ni %rme!yik kz(-isko!%a.
2mikor n(hny (v m.!va .&ra #esz#e!#(k a gyerekeke#$ az #!agos MT 152<re eme!kede##. ,i
vo!# a siker ku!csa+ ,ive! (r#(k e! ez# a -(!d#!an sze!!emi 1e&!7d(s#+ 2 siker ku!csa az
sz#nz(s vo!#. 2z sztnzs a siker ku!csa. 2 k's(r!e# igazo!#a$ hogy min(! kor%%an kezdik
1e&!esz#eni egy gyermek in#e!!igenci&# (s krea#ivi#s#$ a siker arnyos a ka-o## neve!(sse! (s
sz#nz(sse!. ,i!yen #anu!sgo# vonha#ok !e e%%7! (n+ 2z#$ hogy minden gyermeke# inger< (s
(rze!emgazdag krnyeze#%e ke!! he!yezni. 8s ha va!aki nmag%)! akar #!agon 1e!6!i$ krea#'v
em%er# 1aragni$ vegye kr6! mag# ingerekke!: =agyis: knyvekke!$ !a-okka!$ zen(ve!$
eszm(kke!$ em%erekke!$ vi#kka!$ kedv(re va!) krnyeze##e!. 8s ha na-on#a nem a szoko##
.#vona!on au#)zik a munkahe!y(re$ ##ri a ru#in kor!#ai#$ (s gondo!kodsra k(sz#e#i mag#.
Mde ka-cso!)dik az a gondo!a#$ ame!ye# a haszn!a# e!v(nek$ vagy haszn!a#
#rv(ny(nek nevez6nk. 2 hasznlat trvnye szerin# az az izom$ a maga 1izikai (r#e!m(%en$
ame!ye# nem haszn!unk$ e!sorvad. ;a hossza%% id7n # -ihen#e#&6k$ a#r)1is !esz$ haszn!a#ra
a!ka!ma#!an$ %(na. 2 haszn!a# #rv(nye vona#kozik az "n (r#e!mi k(-ess(g(re$
a!ko#)k(szs(g(re is. 0a nem haszn%l#a kreativit%s%t$ az ugyan.gy elsorvad, megbnul$ min# a
nem haszn!# izom. Ke amint ismt haszn%lni kezdi alkotkszsgt, s't "okozatosan terheli is
azt$ ugyan.gy "okozhat#a tel#estmnyt$ min# az a s-or#o!)$ aki na-r)! na-ra nagyo%%
s.!yoka# eme! a !eveg7%e. Jsak meg ke!! ind'#ani az n!!) gondo!kods#$ (s az 1o!yama#osan
.&a%% #!e#ekke! !! ma&d e!7. Teh# ad&on meg a sze!!em(nek minden#$ ami megind'#&a$
meg.&'#&a a gondo!kods#$ (s !ehe#7v( #eszi$ hogy ##r&e a mindenna-os ru#in kor!#ai#:
< 142 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2z a!ko#)k(szs(g ki%on#akoz#a#snak msik 1on#os .#&a a nye!v$ a %esz(d. 2
#udomnyos ku#a#s igazo!&a$ hogy #rsada!munk%an %rminem/ sikerhez egye#!en .# veze#: a
beszdkszsg $ a ver%a!i#s. *gy #!agos ango! -o!gr sz)kincse$ ame!ye# mindenna- haszn!$
mindssze 1244 sz)# #ar#a!maz. 2z 8r#e!mez7 sz)#r%an #a!!ha#) 544 ezer vagy m(g #%%
ango! sz) kz6!. Peszgezhe#&6k$ hogy az alkotkszsg s az intelligencia egyenes ar%nyban
%ll azokkal a szavakkal, amelyeknek a #elentst ismer#k, s t%rsalg%sunkban helyesen
alkalmazni is tudunk. 2z !#a!unk ismer# szavak kz6! sok van$ ame!ye# szin#e sohasem
haszn!unk. Peg1e!&e%% o!vassuk 7ke#. ,in# mond#uk$ az #!agem%er mindssze 1244 sz)#
haszn! na-on#a. ,'g egy #!agos gyerek 5 (ves korra 5444 sz) &e!en#(s(# ismeri. *zze!
szem%en egy #!agos 1e!n7## (ven#e mindssze 5 .& sz)# #anu! meg. ,in(! #%% sz)# #ud va!aki$
ann! krea#'va%%.
Dgy &u#unk e! a 2. #rv(ny6nkhz: a kreativits vagy alkotkszsg trvnyhez$
ame!y kimond&a$ hogy mai$ modern korunk%an mindennek a!a-&a az #!e#. Teh# az #!e# az a
1undamen#um$ ame!yen 1e!(-6! az "nk vagyona$ %o!dogsga$ sikere$ e!7mene#e!e$ (!e#6k
a!aku!sa. ,(g-edig egyenes arny%an #!e#eik min7s(g(ve! (s mennyis(g(ve!. 8s
%rmennyire meg!e-7 is$ a mennyis(gre ke!! 1ek#e#ni a hangs.!y#. ,er# a mennyis(gi #!e#ek
va!)sgos )cen&%an minden %izonnya! 1e!mer6! ma&d 1<1 nagy$ min7s(gi #!e# is. =annak
em%erek$ akik csak min7s(gre #rekednek. ,er# 1(!nek a kri#ik#)!. 2z igazn krea#'v em%erek
szin#e n#ik a mennyis(gi #!e#eke#. ;ogy egyszerre #%% #(ren #ud&anak &av'#ani. ,er# mi a
kreativits+ ' dolgok megjav&tsnak kpessge. ;a va!aki o!yan #!e##e! !! e!7$ ame!y
%rmi!yen #(ren e!7re visz$ krea#'v$ a!ko#)k(sz em%er$ ha va!aki ho!na-#)! &o%%an neve!i a
gyerek(#$ knnye%%en o!d meg egy kon1!ik#us#$ 'z!e#ese%% z!d%a%17ze!(ke# k(sz'#$ meg&av'#
egy au#)#$ sze%% re#ke# #ermesz#$ he!yese%%en '#(!i meg a -iaco#$ %rmi# &o%%an csin!$ krea#'v
em%er. 0em ke!! szim1)ni#$ reg(ny# 'rnia$ 1es#enie$ e!(g$ ha va!ami#$ %rmi# &o%%an csin!.
?ok a-r) &av'#s #e!&esen megv!#oz#a#ha#&a egy #erm(k min7s(g(#. Teh# az a!ko#)k(szs(g
#rv(nye kimond&a$ hogy az "n sikere$ %o!dogsga$ sokszor m(g (!e#(nek hossza is a
meg#erme!# #!e#ek min7s(g(#7! (s mennyis(g(#7! 16gg.
Pssuk: min m.!ik az alkotkszsg+ ;a (rdek!i err7! az (n v(!em(nyem$ ; alapon
nygszik.
2z 1.: a tapasztalatok sszessge. ;a va!aki# a csal%di k$rnyezet%en gondo!kodsra
%#or'#o##ak$ %iz#osan krea#'v !esz. ;a a mi gyerekeink %rmi!yen #!e##e! !!nak e!7$
1e!es(gemme! mindig megdics(r&6k 7ke#. EXa&$ de ragyog) #!e#: 0a !#od$ mr megin#
ki#a!!#! va!ami#:F 8s ez# nem csak nekik$ a &e!en!(#6k%en mond&uk e!$ de mindig$ ha
ha!!)#vo!sgon %e!6! vannak. Dgy a mi gyerekeink az# hiszik$ hogy kis zsenik. 8s %eva!!om$ a
v(g(n m(g mi is hinni kezd&6k$ mer# &)!esik.
2 2. a!a--i!!(r: a mag#nkrl alkotott vlemny. 2 krea#ivi#s a##)! is 16gg$ hogy
va!aki milyennek l%t#a mag%t. *z dn#7 !ehe#. ,in# ;enry Hord mond#a a krea#ivi#sr)!: E;a
az# hiszi$ van mag%an a!ko#)k(szs(g$ vagy nincs$ maga #ud&a a !eg&o%%an$ igaza !esz.F ;a az#
hiszi$ van$ ha az# hiszi$ nincs$ igaza !esz. ;a .gy gondo!&a magr)!: E8n hiszem$ hogy krea#'v
em%er vagyok:F$ akkor az is !esz a va!)sg%an is. 2 !eg#%%en az# hiszik$ hogy nincs %enn6k
a!ko#)k(szs(g$ mer# sosem #mad# egye#!en #!e#6k$ vagy r(gen vo!#$ hogy kicsiho!#ak egye#.
2 5. a!a--i!!(r$ amin az "n krea#ivi#sa nyugszik: a krnyezete. ;a o!yan
krnyeze#%en (!$ ame!y seg'#i .& #!e#ek vi!gra&ve#e!(#$ akkor azok az #!e#ek e!7%%<u#)%%
na-vi!go# is !#nak. Tom Pe#ersnek (-i#rsz) 2 ki#/n7s(g ku#a#sa c'm/ knyv(%en van egy
remek sor. ?zerin#e csak hagyni ke!!$ (s munka#rsaink e!ha!moznak #!e#ekke!. 2 sikeres
v!!a!a#ok 1o!yama#osan #erme!#e#ik a mennyis(gi (s min7s(gi #!e#ek eg(sz #meg(#. 2 min(!
nagyo%% 6z!e#i siker kve#kezm(nye a min(! #%% #!e#nek. ,er# #%% .& #!e#%en #%% &) #!e#
!ehe#.
;ogy sor%a vegy6k a 5 -i!!(r#$ nem #udom$ mi!yen #a-asz#a!a#oka# hoz#ak "nk
o##honr)!. 2z (n sz6!eim nem #isz#e!#ek ms#$ min# a hagyomny#. 0em &r#ak msu##$ min# a
< 145 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
ki#a-oso## .#on. ,inden#7! 1(!#ek. L#(!#ek egy #7zsdekrakko# (s egy vi!gh%or.#. 0em vo!#
#!e#6k$ (s az# hi##(k$ (n sem vagyok krea#'v. 0ekem is ez vo!# a v(!em(nyem nmagamr)! A
az ado## krnyeze#%en. Ge amin# !erz#am a %(k!y)#$ a krea#ivi#s rg#n 1e!sz'nre &##$ (s u#a#
#r# magnak. 2z em%eri szem(!yis(gnek 2 #'-usa van. 2z 1.<# mechanikus$ a 2.<a#
a!ka!mazkod) szem(!yis(gnek nevezz6k. 2 2 #'-us kz## van egy dn#7 k6!n%s(g.
,(g-edig az$ hogy a mechaniks szemlyisg merev, mg az alkalmazkod hajlkony. 2
mechanikus szem(!yis(g !eg#%%szr dogma#ikus. 9inyi!a#koz#a#&a a v(!em(ny(#$ (s nem
ismer rnya!a#oka#. Jsak 1eh(re# (s 1eke#(#. 0!a csak igen<nem$ 1e! (s !e$ (s egy(%
a%szo!.#umok vannak. *ngede!mess(g 1e!1e!($ u#as'#s !e1e!(. EJsak erre mehe#sz. ,s .#
nincs$ (s k(szF A min# Qocky mond&a. 2z a!ka!mazkod) szem(!yis(g viszon# nyi#o##. ;a&!and)
%rmi# #%% szemszg%7! megvizsg!ni. 0!a nincs e!dn###$ !ezr# k(rd(s$ #eh# mindig
k(rdez. *gyre .&a%% (s .&a%% k(rd(seke#. [ az$ aki megk(rdezi: E8s ha meg-r)%!nnk 'gy+
,i(r# nem k's(re!&6k meg am.gy+ *rre nem is gondo!#am.F ;a&!and) minden vona!on
engedni. ;a mr e!dn###ek va!ami#$ de 1e!mer6! egy haszn!ha#) #!e#$ e!ve#i a r(gi#$ (s az .&
me!!( !!. 0agyon 7szin#(n ha&!(kony (s enged(keny. ;a meg1igye!&6k$ kider6!$ hogy az
a!ka!mazkodni #ud)k egy%en a !egsikerese%% (s !eg%o!doga%% em%erek. =a!)&%an a merev
em%ereke# az n%ecs6!(s (s a %iz#onsg(rze# hinya &e!!emzi. 0em %'znak nmaguk%an.
,aradnak$ ahov #e##(k 7ke#. 0em &u#nak 1e!&e%%. *zze! szem%en az a!ka!mazkod) em%er
%'zik nmag%an (s a vi!g%an. ,er k(rdezni (s k(#s(g%e vonni. Ge meggy7ze#ni is.
"n is k(rdezze meg nmag#: va&on a merev vagy az a!ka!mazkod) cso-or#%a #ar#ozik<
e+ > egyszer/ k(rd(s# ke!! csak 1e!#ennie nmagnak$ (s 7szin#(n megv!aszo!nia. ;aS ha
azonna! igenne! 1e!e!ne$ ad&on 1<es#: ,in(! neheze%%en 1e!e! igenne!$ ann! magasa%% szmo#
'r&on %e$ eg(szen 14<ig:
2z 1. k(rd(s: G$nnyen tud#a!e azt mondani2 D;vedtem, hib%t k$vettem el.F
T(ved#em$ hi%# kve##em e!. 2zok az em%erek$ akik ha&!(konyak$ azonna! ki #ud&k mondani:
ET(ved#em$ hi%# kve##em e!.F ,egv!#oz#a#&k a v(!em(ny6ke#$ a munkas#'!usuka#$ (s
minden rend%e &n. 2 mechanikusok A !(v(n$ hogy merevek A nem #ud&k %eismerni$ hogy
hi%# kve##ek e!. 2<szer annyi# do!goznak$ min# addig$ hogy e!1ed&(k a hi%#$ hogy
v(de!mezz(k a rossz dn#(s# (s nmaguka#. 2he!ye##$ hogy kimondank: ET(ved#em$ hi%#
kve##em e!.F Pedig ha va!aki kimond&a ez#$ nincs #%%( vi#a$ (s az (!e# megy #ov%%.
2 2. k(rd(s: 4ilyen k$nnyen tud#a kimondani 1 s 18 k$z$tt2 D4eggondoltam. /a#nos
tves d$nts volt. Akkor azt hittem, remek $tlet, de bel%tom, tvedtem.F 2ki knnyen
meggy7ze#i mag# a msik igazr)!$ az ha&!(kony.
4ilyen k$nnyen tud#a kimondani2 D?zt nem tudom.F 1 (s 14 kz##. ;a akrki k(rdi$
gyermeke$ sz6!7&e$ 17nke$ az# 1e!e!i<e: E0em #udom.F+
8s i## az u#o!s) k(rd(s. G$nnyen tud#a!e azt mondani2 D/egtsetekE ,em tudom
megcsin%lni egyedl. ,em vagyok alkalmas r%. ,em tudom megcsin%lni egyedl. ,em vagyok
alkalmas r%. ;vedtem. 0ib%t k$vettem el. ?zt nem tudom.F 2z a!ka!mazkod) em%er
knnyed(n kimond&a ez#.
8s mos# ism(# a krea#ivi#sr)!. Msmer&6k a haszn!a# #rv(ny(# (s a krea#ivi#s
#rv(ny(#. *!1ogad#uk$ hogy nye!v (s sz)kincs n(!k6! nincs n!!) a!ko#s. ;ogy az nismere#
az a!ko#) #ev(kenys(g a!a-&a. ,in(! e!(gede##e%% nmagva! va!aki$ ann! krea#'va%% !esz.
M## (rkez#6nk e! a kve#kez7 !(-(shez: a krdezs kpessghez. ,in(! #%%szr$
min(! #%%1(!(r7! k(rdez7skdik va!aki$ ann! hamara%% (r e! a dn#7 k(rd(shez. E,i vo!na$
ha ezen#.! msk(-- do!goznnk$ ha v!#oz#a#nnk$ ha ezu#n 1ord'#va csin!nnk+ ;a #%%e#
#erme!n(nk+ ;a kevese%%e# #erme!n(nk+ ;a ##(rn(nk msra+ ;a a%%ahagynnk mindaz#$ ami
vesz#es(ges+F *zek a k(rd(sek$ ame!yeke# egy krea#'v szem(!yis(g 1e!#esz.
,in# mr mond#am: "n !ng(sz. Jsak az a k(rd(s: ki akar&a<e %on#ani$ 1e!sz'nre
akar&a<e hozni a zsenia!i#s# az u#o!s) cse--ig+ ,er# ha igen$ akkor a!ka!maznia ke!! mindaz#
a #echnik#$ ame!ye# e!7adsaim sorn #7!em #anu!:
< 14> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
=agyis e!s7k(n#: meg ke!! ha#roznia az e!(rend7 c(!#: ;a -on#osan #ud&a$ mi az$ ami#
e! akar (rni$ a c(! sz#nzi ma&d a gondo!kodsra$ .&a%% (s .&a%% #!e#ekre.
2 2. 1e!ada#: az er7gy/&#(s a c(! e!(r(s(re. *nnek a !eg&o%% m)d&a$ ha az# mond&a:
EPng(sz vagyok: Png(sz vagyok:F 8s ez# megism(#!i 144<szor (s 1444<szer. 2z ism(#!(s
megd%%en#7 eredm(ny# hoz ma&d. 2 #uda#os (s a #uda#a!a##i (n&e ka-cso!a#%an van. 0a
tudatosan ismtelgeti2 D5%ngsz vagyokE 5%ngsz vagyokE 5%ngsz vagyokEF$ ez az !!'#s
%eha#o! a #uda#a!a##i&%a. 8s #ud&a$ mi# #esz erre a #uda#a!a##i+ 2z# mond&a: ETe !ng(sz vagy$ #e
1e!1uva!kodo## -u!yka+F *rre "n az# 1e!e!i: EPng(sz vagyok: Png(sz vagyok: Png(sz
vagyok:F 8s bevsi az zenetet a tudatalatti#%ba. Ge h# a #uda#a!a##i is az "n r(sze. "nne!
van$ ami)#a csak (!. Tud&a$ hogy sosem !!# e!7 &) #!e#ekke!. Ge "n csak mond&a #ov%%:
EPng(sz vagyok: Png(sz vagyok: Png(sz vagyok:F *rre a #uda#a!a##i&a va!)sz'n/!eg az#
1e!e!i: ENk($ ha ez az .& -arancs$ ha ezen#.! zseni vagy$ #ess(k$ na mos# !(gy okos$ i## van egy
#!e#$ !ssuk$ mihez kezdesz ve!e:F 8s akkor egy #rgya!s$ egy -ro%!(ma megvi#a#snak
ke!!7s kze-(n kics.szik a sz&n az #!e#$ amire az# mond&k: E;/$ de nagyszer/:F 8s "n az#
1e!e!i: E;i%a$ zseni vagyok:F E2krhogy is$ az #!e# remek:F A mond&k 7k. 8s "n va!)%an
!ng(sz !esz$ annyira$ amennyire 1e!sz'nre #ud&a hozni ez# a re&#e## sze!!emi er7#. N!yan ez$
min#ha egy 1!ddara%on (!ne$ ame!y a!a## va!aho! nagyon m(!yen egy !ng(sz#) vo!na$ (sS (s
va!ahnyszor az# mond&a: EPng(sz vagyok: Png(sz vagyok:F$ minden mondssa! mindig
m(!ye%%re 1.r a #erm(ke#!en 1!d%en$ am'g e!(r egy %izonyos -on#o#$ ahonnan A (s ez# szin#e
!#&a (s (rzi ma&d A .gy #r 1e! a !ng(sz$ min# k.#%)! az o!a&$ min# egy ge&z'r. 8s egy kis id7n
%e!6!$ amikor !ecsendesedve csordog!ni kezd$ hossza%%<rvide%% id7 m.!va 1e!sz'nre hozza a
!eg&o%% #!e#ek eg(sz sor#$ (s #k(!e#es siker# ara#.
8s mos# mondom e! a !(nyege#$ ame!ye# o!yan hosszada!masan k(sz'#e##em e!7. 0incs
o!yan -ro%!(ma a vi!gon$ ami# a !ng(sz A 1e!#r7 cse--&eive! A meg ne o!dha#na. ;iszen
minden sikeres tevkenysg s minden gazdagsg tletekbl jtt ltre. 8s az tletek
forrsa kimer&thetetlen. Teh# az "n sikerei is v(g#e!enek. 0incs ha#r$ ami# # ne !(-he#ne.
0incs c(!$ ami# e! ne (rhe#ne$ amiv( ne !ehe#nek$ ha meg#a!!#a nmag%an a #ehe#s(g 1orrs#.
;a !!and)an ism(#e!ge#i: EPng(sz vagyok: Png(sz vagyok: Png(sz vagyok:F$ (s ez#
7szin#(n hiszi is$ a ke!!7 -i!!ana#%an megsz6!e#ik ma&d a ke!!7 #!e#. 2 !egmeg1e!e!7%% m)don
(s 1orm%an. Ge ez mr a kve#kez7 !ecke #rgya !esz.
E)gyetlen dolog van, amely ersebb, mint a vilg minden hadserege, s ez a
gondolat, amelynek eljtt az ideje.F =ic#or ;ugo
&8. szekci
Az nben rejl zseni
eltrsa
(53:>1)
L!!'#om$ hogy (n zseni. 8s mi(r#+ ,er# %rmikor ka-cso!a#o# #a!!ha# egy e!m(ve!$
ame!y ha#a!masa%%$ min# ami!ye# em%er !(#rehozha#o##. 2z em%eris(g eg(sz #r#(ne!me sorn
a >444 (v e!7##i egyi-#omi -a-iruszokig mindenho! nyom# #a!!&uk annak$ hogy az em%eris(g
ka-cso!a#%an !!# egy ha#a!mas e!m(ve!$ ame!ye# nevez#ek aS a vi!gmindens(g
#uda#a!a##i&nak$ vagy az egye#emes #uda#a!a##inak$ s7# #uda# 1e!e##inek is. 0a-)!eon ;i!!
v(g#e!en in#e!!igencinak h'v&a$ Qa!1 Wa!do *merson szerin# egy ha#a!mas in#e!!igencia !(%en
1eksz6nk$ va!ahogy .gy$ ahogy egy -ara1a dug) !e%eg az )cenon$ (s hogy ez az in#e!!igencia
ad&a meg a v!asz# mindarra$ ami# nem #udunk. 9ar! Xung #uda#1e!e##i e!m(nek nevezi$ ame!y
minden ms e!me 1e!e## !!. ,i mos# e%%en a %esz(!ge#(s%en csak #uda#1e!e##ik(n# %esz(!6nk
r)!a. Teh# van egy t#datfeletti elmnk is$ ame!ye# csak nagy n(ha$ rendszer#e!en6! vesz6nk
ig(ny%e. ;o!o## #udnunk ke!!$ hogy ez a #uda#1e!e##i e!me minden ihlet forrsa. T7!e ka-unk
< 145 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
minden ind'#(ko#$ !e!kesed(s#$ eme!kede## izga!ma#$ e!7(rze#e#$ in#u'ci)#$ a %!csess(g egy<egy
-i!!ana##. *z az e!me kzve#'#i hozznk a krea#ivi#s (s .&'#s k(-ess(g(#. 2z .& gondo!a#oka#$
ame!yek megsz6!e#nek i## a 1!dn. P!. ,ozar#. *gye#!en msod-erc a!a## ha!!o## %e!s7
ha!!sva! egy eg(sz koncser#)#. *gy -erc a!a## megsz6!e#e## %enne egy #e!&es szim1)nia. 8s
nem ke!!e## ms# #ennie$ min# !e&egyezni a ko##a-a-'rra az#$ ami a !e!k(%en mr k(szen !!#.
Ugy mond&k$ hogy mindig #k(!e#esen$ #r!(s$ &av'#s n(!k6! 'r#. Bee#hovenen is egye#!en
-i!!ana# a!a## sza!ad# # nagy versenym/veinek vagy szim1)niinak egyike<msika. Ge a
!e&egyz(se mr I h(#ig is e!#ar#o## annak$ ami 1 msod-erc a!a## k(szen !!# %enne. ?ok nagy
#a!!mny$ sok nagy 1e!1edez(s$ az iroda!om$ a m/v(sze#$ a zene sok remekm/ve &## !(#re egy
vi!!ans a!a##. 0a--a!i !modozs vagy (&szakai !om kz%en$ #rsa!ogva$ egy monda# ke!!7s
kze-(n a #uda#1e!e##i seg'#s(g(ve!$ ame!ye# "n is %rmikor e!(rhe#. 2min# mr mond#am$
"nnek megvan a sz6ks(ges in#e!!igenci&a$ azaz MT<&a$ a #udsa$ a #a-asz#a!a#a$ %!csess(ge (s
'gy #ov%%. Ge mindenek1e!e## "n zseni is$ mer# brmikor kapcsolatba lphet a tdat"eletti
elmvel, amely trolja a vilgmindensg sszes eszmjt, intelligencijt$ (s gyakor!a#i!ag
%rme!y -i!!ana#%an k(sz ez# #ov%%sugrozni "nre. ;a meg#a!!&a a #uda#1e!e##i#$ ez a
ka-cso!a# megv!#oz#a#&a az (!e#(#. ' t#datfeletti elme s a t#datfeletti kpessgek az (n
kpessgeit is vgtelenn nvelik. ,r nemcsak az# #ud&a$ ami# meg#anu!#$ ami# e!(rhe#
1izikai!ag vagy sze!!emi!eg$ hozzka-cso!)dha# egy 1e!s7%% #udshoz$ min# egy
energia1orrshoz$ ame!y e!&u##a#&a "n# a ki#/z## c(!hoz.
8s mos# %esz(!&6nk a #uda#1e!e##i e!me egyik #u!a&donsgr)!$ ame!y a%%an !!$ hogy
amikor do!gozik$ hogy az "n -ro%!(m&# mego!d&a$ rende!kez(s(re !! minden ada#$ ame!y az
"n #uda#a!a##i&%an e!rak#roz)do##. Ygyanis minden, amit valaha letben e!o!vaso##$
meg#anu!#$ in1ormci) 1orm&%an megka-o##$ minden #(v(<$ rdi)ads$ ami# l%tott s hallott,
$r$k id'kre ott t%roldik a tudatalatti#%ban. 2hogy mond&k$ a mem)rink #k(!e#es$ csak
em!(kezni nem #udunk. Ge (-- ez(r#$ amikor a t#datfeletti gondolkodik helyettnk,
mindent t#d, mindenre emlkszik, amit valaha t#dt#nk, tan#lt#nk, st mg arra is
kpes, hogy kln is vlassza a helytelent a helyestl. ,s sz)va!$ amikor a #uda#1e!e##i
do!gozik "n he!ye##$ a mego!ds mindig he!yes !esz. ,er# csak a va!)s in1ormci)kra
#maszkodik. 2z "n #uda#a$ e!m(&e #e!e !ehe# o!yasmive!$ ami# va!)snak$ he!yesnek ismer$
ho!o## nem az. "n szen# (s s(r#he#e#!en igazsgnak #ar#&a$ de a #uda#1e!e##i&e -on#osan #ud&a$
hogy hamis. 0(ha a #uda#1e!e##i o!yan #!e#e# vagy mego!ds# suga!!$ ami# "n e!!en#(#esnek
#a!! a #anu!#akka! vagy az igazsgga!. Ge mindig r ke!! &nnie$ hogy a &) v!asz# nem "n
#uda#osan$ hanem a #uda#1e!e##i&e ad#a meg.
8s i## kve#kezik a #uda#1e!e##i e!me 2. #u!a&donsga$ vagyis az$ hogy o!yan ada#oka# is
ismer$ ame!yekr7! "n sohasem ha!!o##. N!yan ada#oka# is ismer$ ame!yekr7! "n sohasem
ha!!o##. *z #eszi !ehe#7v($ hogy o!yan k(rd(seke# is mego!d&on$ ame!yekre "n #uda#osan nem
ismeri a v!asz#. 0em ke!$ hogy szem(!yesen #ud&on minden#. ?#a#isz#ikusok kiszm'#o##k$
hogy (ves szin#en minden munk%a men7 vagy onnan haza#(r7 do!goz) az u#azs a!a##
!ega!%% > o!yan #!e#re #a!! r$ ame!yek kz6! 1 is e!(g !enne$ hogy mi!!iomoss #egye. "n
v(gigha&# a megszoko## .#vona!on$ gondo!&on csak vissza$ hnyszor vo!# 'gy$ hiszen na-r)!
na-ra arra &r$ (s kz%en sz6ks(ge vo!na va!amire$ rucikkre vagy szo!g!#a#sra$ (s az#
mond&a: E,i(r# nem #ar#anak i## ez# (s ez#+F =agy: E,i(r# nincs i## egy 6z!e# vagy m/he!y+F
2z#n az# gondo!&a: EL$ %izonyra megvan az oka.F 8s meg1e!edkezik az eg(szr7!. 2!ig m.!ik
e! n(hny (v$ (s va!aki megnyi# egy o!yan 6z!e#e# vagy m/he!y#$ vagy hinycikke# ru!$ (s 1
mi!!i) K<# keres ve!e. "n akkor az# mond&a: E8n is gondo!#am r.F =agyis "n (s a mi!!iomos
egy id7%en ka-cso!)do## ahhoz a %izonyos energia1orrshoz$ de az a msik hitt a sajt
int#&cijban. ' s#gallatban. "n -edig nem. Qaucs) ,arxnak van egy sze!!emes mondsa:
E?osem !(-n(k %e o!yan k!u%%a$ ahov (n is &) vagyok #agnak.F Ryakran ve#&6k e! sa&#
#!e#einke#$ csak az(r#$ mer# a mi #!e#6nk. 2z# mond&uk: EJsak az (n #!e#em$ nem !ehe# &).F
< 14I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
;a "n anyagi %iz#onsgra vgyik$ a t#datfeletti elme olyan tleteket szll&t (nnek,
amelyek rvn elrheti az hajtott llapotot. Teh# sajt rdekben fogadja el ket:
Dme a #uda#1e!e##i e!me 5. &e!!emvonsa: az n #uda#n k'v6!$ na-i 2> )rn # m/kdik.
2kkor is$ amikor hiva#a!i munk&# v(gzi. *z annyi# &e!en#$ hogy ha "n ki#/z## egy c(!#$
meg&e!!# egy -ro%!(m# vagy neh(zs(ge#$ vagy %rmi!yen k(rd(s#$ ame!y sz6n#e!en6!
1og!a!koz#a#&a$ ame!yen #/n7dik$ ame!y nem megy ki a 1e&(%7!$ #egye 1(!re$ (s %'zza a
mego!ds# a #uda#1e!e##ire: "n -edig v(gezze a do!g#: 2 #uda#1e!e##i addig kom%in!$ szmo!$
e!emez$ am'g e!7 nem !! a sz6ks(ges v!assza!. Mgyekszem megmagyarzni. 2 #uda#1e!e##i
e!me au#oma#ikusan (s szakada#!anu! do!gozik. 2u#oma#ikusan (s meg!!s n(!k6! sorra o!d&a
meg a -ro%!(mka#. ,in# ez# is i##. 2 c(!hoz veze#7 .#on. 0em %a&$ ha "n m(g nem ismeri a
v(gc(!#. *!(g$ ha az 1. szakasz# #/zi ki neki$ az#n .gyis !(-(sr7! !(-(sre gy7zi !e az
akad!yoka#$ ame!yekke! szem%eker6!. 2 Bi%!ia egy sz(- ig(&e ez# mond&a: E*gy do!go# ke!!
#ennem$ ame!y minden ms# mege!7z.F ;a "n csak 1 szakasz# #/z ki$ a #uda#1e!e##i ismeri a
kve#kez7#. 9is r(sz!e#ek%en$ ahogy a g#1u#) veszi egyms u#n a g#aka#$ ahogy a
!eghossza%% .# is csak !(-(sek%7! !!$ .gy o!d&a meg sorra a #uda#1e!e##i e!me au#oma#ikusan (s
1o!yama#osan a 1e!mer6!7 -ro%!(mka# a !eg&o%% sorrend%en$ a !egha#(konya%%an.
2 #uda#1e!e##i e!me 5. #u!a&donsga: k(-es %rki# va!ame!y c(! e!(r(s(re mo#iv!ni.
E0em serken# semmiF A mond&k azok$ akik va!)%an nem k'vnnak semmi# e!(rni. 2kik nem
vgy)dnak semmi u#n a vi!gon. Ge ha va!aki ki#/z egy c(!#$ e!(rend7#$ megva!)s'#and)#$
hogy mi akar !enni$ mi# akar megka-ni$ a #uda#1e!e##i gondoskodik sz#nz(sr7!. A tudat"eletti
elme biztost#a az energi%t, a lelkesedst, az izgalmat, amely a cl ir%ny%ba visz. Ge ehhez
h7n )ha&#o##$ vgyo## c(!ra van sz6ks(g. *z(r# em!ege#em o!yan gyakran: clrat$r'
$szt$nzs. *z ad #!e#eke# (s er7# a c(! e!(r(s(hez. % tdat"eletti elme a szabadon raml
energia "orrsa. =agyis: %rki mer'#he# %e!7!e. Jsa-ra verhe#i. 8s %rmi!yen 1rad# is #es#i!eg$
!e!ki!eg$ aki a c(!ra #r$ .&a%% energi#$ er7# gy/&#he#$ ame!y #ov%% ha&#&a$ /zi a c(! 1e!($ na-r)!
na-ra$ s7# h(#r7! h(#re. 2!ig -r )rs (&szakai -ihen(s u#n. 2z# mindenki #a-asz#a!#a mr$ hogy
ha nagyon e!mer6! egy 1e!ada# mego!ds%an$ egy igazn 1on#os$ izga!mas munk%an$
ame!yhez minden ere&(re sz6ks(g van$ nem mer6! ki$ ere&e meg.&u!. 0ico!a Tes!a$ az
e!ek#romossg zseni&e k(-es vo!# ezze! a #uda#1e!e##i energiva! hznak vi!g'#s# (s
k(sz6!(kei# m/kd#e#ni. 0em #ud&uk$ hogyan. Ge ha a #uda#1e!e##i e!m(#7! akarunk a c(!
e!(r(sre sz#nz(s# ka-ni$ #isz#n (s vi!gosan meg ke!! 1oga!maznunk a c(!#. *z a siker
ku!csa. Tisz#n ke!! !#ni a c(!#. 2 #isz#a$ vi!gos c(!ok ind'#&k meg a mo#ivci)#. =an egy
gyenge kis sz)vicc. E9(sz vagy+ 9(sz#esd magad:F =agyis$ ha c(!#a!annak (rzi az (!e#(#$ 'r&on
1e! 14 do!go#$ ami# 1 (ven %e!6! e! akar (rni: 8s amin# o## a !is#a a 14 c(!!a!$ o!yan er7 sza%adu!
1e!$ min#ha -e#rda ro%%anna.
8s mos# a #uda#1e!e##i e!me I. #u!a&donsga kve#kezik: csak a #isz#a$ vi!gos$ &)!
(r#he#7 -arancsokra reag!. Jsak #isz#a$ vi!gos$ &)! (r#he#7 -arancsnak engede!meskedik. ,i#
nevez6nk #isz#a$ &)! (r#he#7 -arancsnak+ 2 vi!gos$ &)! (r#he#7 -arancs !egyen egy pozit&v
megllap&ts: =a!ahnyszor "n -ozi#'v ki&e!en#(s# #esz$ vagyis az# mond&a: E*nnyi# (s ennyi#
akarok keresni. *nnyi# (s ennyi# akarok 1ogyni. X)! do!gozom. X)! mu!a#ok.F Teh#
va!ahnyszor 7szin#(n (s vi!gosan kimond&a ezeke#$ akkor a tudatosbl a tudatalattiba
tov%bbt#a a tiszta, vil%gos, #l rhet' (arancsot. Ahonnan az el#ut a tudat"elettihez. Teh#
!egyen 7szin#e$ %esz(!&en #isz#n (s (r#he#7en: =a!ahnyszor kimond&a a maga vi!gos$ #isz#a
(s &)! (r#he#7 -arancs#$ m(!ye%%en v(si %e a #uda#a!a##i%a$ (s ak#iviz!&a a #uda#1e!e##i#.
Pegyen min(! ha#rozo##a%%: 0agyon (rdekes m)don van egy ki1e&ez(s$ ame!yre szere#n(m
1e!h'vni a 1igye!m6ke#. Dgy hangzik: komolyan venni. 2z u#o!s) -r (v%en szm#a!an n7ve! (s
1(r1iva! #a!!koz#am orszgszer#e$ (s (szreve##em$ hogy ha egy sikeres em%er# megk(rdek:
E,inek ksznhe#i a sikerei#$ mi vo!# a 1ordu!)-on#$ mikor kezd7d##+F$ egy#7! egyik
ugyanaz# 1e!e!#(k: E2mikor e!kezd#em komo!yan venni.F *!kezd#em komo!yan venni.
< 14@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
Ygye$ kor%%an mr %esz(!#6nk a vgyakr)!+ ?ok em%er vgy)dik va!ami u#n. ?ok
em%er szere#ne megszerezni va!ami#. ?zere#ne va!amiv( !enni$ megv!#oz#a#ni az (!e#(#. Ge
sohasem ha#rozzk e!$ hogy #esznek is (r#e. 9(sz6!nek az e!ha#rozsra$ rem(!ik$ hogy
siker6! e!ha#rozniuk$ de nem &u#nak e! odig. 2z(r#$ mer# nem dn###(k e! maguk%an. 2z
(!e#%en semmi komo!y do!og nem #r#(nhe# dn#(s n(!k6!. 2 dn#(s -edig annyi# is &e!en#$
hogy "n minden# a!rende! e!s7d!eges c(!&nak. "n komo!yan veszi. "n meghozza a dn#(s#.
8s ha meghoz#a a v(gs7 dn#(s#$ (s ha#rozo## !e##$ ha #isz#n$ &)! (r#he#7en ki&e!en#i: EDgy
csin!om$ 'gy akarom$ 'gy !esz$ i!yen !eszek$ 'gy dn#k$ ez ke!!$ ennyi ke!!$ (n !eszek.F$ (s
ezeke# -arancs%a 1og!a!&a$ mozg)s'#&a a #uda#1e!e##i e!m(#$ (s #%% siker# ara# n(hny h(# a!a##$
min# amennyi# hossz. (vek a!a## e!(r#. Tudom$ sokan #mennek ezen.
2 @. #u!a&donsg: a #uda#1e!e##i e!me %izonyos 1okig o!yan$ min# egy izom. ;a
haszn!&k (s meg#erhe!ik$ haszn!a# kz%en egyre er7sdik. Teh#$ ha haszn!&k$ (s b&znak
benne. M!yenkor kve#kezik %e az$ i!yenkor (ri e! "n az# a -on#o#$ ame!ye# (n egy sor
#an'#vnyomma! e!(r#em$ hogy mr llandan rkapcsoldik a tdat"eletti energia"orrsra,
s el"ogadja ezt az letert, amelytl mindent megkap, amit kvn. 2 sz6ks(ges v!aszoka#$ a
mego!dsoka#$ %ar#oka#$ a kr6!m(nyeke#. 2%%an a sorrend%en$ ahogy sz6ks(g van r&uk. 2
haszon#a!an em%erek$ a megun# (!e#kr6!m(nyek$ a kzm%s #(mk egyszer/en e!#/nnek.
8-- akkor$ amikor 1e!es!egess( v!#ak. >ennl tbbet hasznlja, mennl jobban hiszi s
b&zik benne, a t#datfeletti annl gyorsabb, biztosabb s hatkonyabb. ;add mond&ak i##
m(g va!ami#: 0agy n7k (s 1(r1iak n(!e#'rs%an$ a r)!uk 'r# (!e#ra&zok%an egy kzse#
#a!!#am: mindegyik a%%an a -i!!ana#%an v!# igazn naggy$ amikor siker6!# rka-cso!)dnia a
#uda#1e!e##i e!m(re$ (s #ve##e annak energi&#. 2kinek ez nem siker6!$ hi%a k6zd. 2ki nem
r(szes6! a #uda#1e!e##i er7%7!$ nem e!7re &u#$ hanem visszacs.szik. *!sodor&a az rada#.
2 #uda#1e!e##i 3. &e!!emvonsa: a #uda#1e!e##i e!me a %iza!om$ a vrakozs ha#sra
%om!ik ki !eg#e!&ese%%en. Teh# a %iza!om (s vrakozs !(gkr(%en m/kdik !eg&o%%an$
!eg%iz#osa%%an. 2 bizakod vrakozs$ min# #ud&uk$ -ozi#'v (rze!em. ,r %esz(!#6nk arr)!$
hogyan !esz va!aki -ozi#'v -aranoid. 2zza!$ hogy mindentt csak #t l%t, mindig #t reml,
mindenkiben hisz, bzik, meg van gy'z'dve arrl, hogy mindenb'l, ami vele t$rtnik, csak #
sz%rmazhat. 2 %izakod) vrakozs az a !e!ki!!a-o#$ ame!y meggyors'#&a a #uda#1e!e##i e!me
m/kd(s(#$ (s az egyre gyorsa%%an sz!!'# e! minden# (s mindenki# "nhz. Ryorsan$
gyorsa%%an$ m(g gyorsa%%an.
2 #uda#1e!e##i e!me .&a%% &e!!emvonsa$ vagyis a B. az$ hogyS hogy 2 ese#%en
m/kdik a !egha#(konya%%an. 2 ese#%en m/kdik a !egha#(konya%%an. 2z 1. ese# az$ ha "n
ide&(# (s 1igye!m(# 144 C<%an a -ro%!(mra koncen#r!&a. Teh# a koncen#rci) 144 C<os. 144
C<os. 2 2. ese#%en "n 4 C<%an koncen#r! a #rgyra$ vagyis msho! &r gondo!a#%an. *z 2
#e!&esen sz(!s7s(ges .#$ de kz%6!s7 mego!ds nincs.
2z 1. .#on a #uda#1e!e##i maxim!is mozg)s'#sa o## kezd7dik$ hogy seg'#6nk #uda#osan
mego!dani a -ro%!(m#. *!mondom$ mi a !egegyszer/%% m)d&a.
ad 1.: ;iszt%zzuk magunkban az elrend' clt. Pe'r&uk$ megvi#a#&uk$ (s a lehet'
leg(ontosabban meghat%rozzuk$ mi az$ ami# meg akarunk #ar#ani$ e!ker6!ni vagy e!(rni.
ad 2.: 2nyago# gy/&#6nk$ (r#es6!(seke# szerz6nk$ ku#a#unk$ o!vasunk$ knyv#rosokka!
%esz(!6nk$ 1e!h'v&uk az ismer7ske#$ akik szak#ekin#(!yek a #(m%an. 2nnyi in1ormci)#
szed6nk ssze$ amennyi# #udunk. K$nteni csak akkor lehet, ha minl t$bb in"orm%ci %ll
rendelkezsnkre. Ta-asz#a!#am$ hogy va!ahnyszor egy -on#osan megha#rozo## -ro%!(mva!
!!#am szem%en$ ame!yen sz6n#e!en6! gondo!kod#am$ %ang$ %eugro## va!akinek a neve$ akive!
(vek )#a nem %esz(!#em. 2kkor az em%er 1e!veszi a #e!e1on#$ (s az# mond&a: E;a!!)$ szerin#ed
meg#egyem ez# vagy ne #egyem+ ,i a v(!em(nyed+F 8s az i!!e#7 azonna! k(sz !esz a
v!assza!$ hogy mi a !eghe!yese%% az ado## kr6!m(nyek kz##. Jsak meg ke!! 1ogadni.
ad 5.: 0ekikezd6nk a mego!dsnak. 2zok u#n$ hogy in1ormci)nk van$ k(rdez#6nk$
o!vas#unk$ ku#a##unk. ?oka# #udunk a #(mr)!$ (s minden# e!kve##6nk$ hogy #uda#osan
< 143 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
mego!d&uk a -ro%!(m#$ de nem siker6!#. 2kkor 1ordu!&unk azonna! a #uda#1e!e##ihez$ min#ha
egy kom-u#er# haszn!nnk: ;%(l%l#uk be az adatokat a tudat"eletti elmbe, s "oglalkozzunk
m%ssal: 0e is gondo!&unk #%%( a mego!dsra vr) -ro%!(mra$ 1e!e&#s6k e!: ,in# m(g sz)
!esz r)!a$ keress6nk .& #(m#$ kocog&unk egye#$ men&6nk !e .szni$ vagy vacsorzzunk
(##erem%en: Hog!a!&uk e! magunka# mssa!: 8s amikor a !egsz6ks(gese%%$ a mego!ds az
agyunk%)! szin#e ki-a##an. ,er# ez is a #uda#1e!e##i egy #u!a&donsga.
Teh# a #uda#1e!e##i e!me 14. #u!a&donsga az$ hogy mindig a meg1e!e!7 v!asz# ad&a (s
mindig a meg1e!e!7 id7%en. =agyis "n %iz#osan megka-&a a meg1e!e!7 v!asz# a meg1e!e!7
id7%en. 8s e%%7! kve#kezik az egyik !eg1on#osa%% a!a-sza%!y. ;a megka-#a a meg1e!e!7
v!asz#$ azonna! cse!ekednie ke!!. 2 #uda#1e!e##i v!asza csak a%%an a -i!!ana#%an (rv(nyes. *z
az# &e!en#i$ hogy ha "n cs6#r#k d(!%en ka-&a meg a #uda#1e!e##i v!asz#$ !ehe#$ hogy ez a
v!asz d(!u#n 5<kor vagy es#e B<kor mr nem (rv(nyes. Teh#$ ha megsz6!e#ik a v!asz$ "n
azonna! (rezni 1og&a$ hogy a v!asz he!yes. Te!&es va!)&%an. M!yenkor k(s!eked(sre nincs id7$
azonna! cse!ekedni ke!!. 0(ha az em%er %e!e%onyo!)dik egy -ro%!(m%a$ (s .gy (rzi$ hogy
va!akinek #e!e1on!nia ke!!$ de e!ha!asz#&a$ (s az# mond&a: EBesz(!nem k(ne ve!e$ de m(g r(r.F
8s amikor msna- vagy 1 h(# m.!va 1e!h'v&a$ az i!!e#7 az# mond&a: E9r$ hogy csak mos#
#e!e1on!sz$ mer# #egna- #ud#am vo!na seg'#eni. =o!# egy !!s$ egy sszeg$ ami
rende!kez(sedre !!#.F s#%. *rr7! &u# eszem%e$ hogy ismerek va!aki#$ aki mi!!irdos !e##$ mer#
mindig a%%an a -i!!ana#%an cse!ekede##$ amikor ke!!e##. ;ozz ke!! #ennem$ hogy nem sok
6z!e#i (rz(ke vo!#$ csak hallgatott a tudat"eletti elme $szt$nzsre. 8s amin# .&a%% #!e#eke#
ka-o##$ cse!ekede##$ de rg#n. ?osem ha%ozo## #enni (s #enni. 8s ez v(g#e!en !ehe#7s(geke#
nyi#o## meg e!7##e. 8r#es6!(seke# szerze##$ ki#/n7 munka#rsaka# vonzo## maghoz$ ha!!ga#o##
r&uk$ e!ve#e##e$ ami# rossznak #a!!#ak. Dgy !e## kis au#)6gynk%7! 14 (v a!a## egy vi!gc(g
mi!!irdos e!nke. Jsak az(r#$ mer# 1 -ercre sem sz/n# meg a #uda#1e!e##i e!m(re ha!!ga#ni (s
cse!ekedni.
2 #uda#1e!e##i .&a%% &e!!emz7&e: e! #ud&a !#ni "n# mindazza! a #a-asz#a!a##a!$ ami a
siker e!(r(s(hez sz6ks(ges. Teh# mindazza! a #a-asz#a!a##a!$ ami a sikerhez ke!!. *z az egyik
!eghihe#e#!ene%% do!og$ ami# az (!e#%en !##am. 9(szen sz!!'# minden #a-asz#a!a#o#$ ami a
sikerhez ke!!. 2 #a-asz#a!a#ok garmad&#. 2z (!e# minden #er6!e#(r7!. Tegy6k 1e!$ hogy ez "n.
;e!yes+ 8s "n e!ha#roz#a$ hogy nve!i a &vede!m(#$ mond&uk 54 C<ka! 5 (ven #$ mer# #e!&es
anyagi %iz#onsgra #rekszik (!e#e v(g(ig. *!k(-ze!he#7$ hogy va!aki A egy %izonyos
szak#er6!e#en$ %izonyos szak#udssa! A ki#/z magnak egy vi!gos$ !#ha#)$ knnyen
megkze!'#he#7 c(!#$ (s az# viszony!ag simn e! is (ri. Ge az is !ehe#$ hogy ki#/z magnak egy
c(!#$ (s erre a vi!gosan megha#rozo## c(!ra 1e!#eszi az (!e#(#. Nda m(gsem &u# e! simn$
hanem egy va!)sgos akad!y-!yn ke!! v(gigha!adnia. U&a%% (s .&a%% ki#(r7k sorn. 8s
amikor 1$ 2$ 5 (v m.!va c(!%a (r$ kider6!$ hogy ez nem a ki#/z## c(!$ %r ugyano!yan (r#(kes$
vagy m(g (r#(kese%%$ de nem rem(!# (s vra#!an. ;a az nere&6k%7! !e## amerikai
mi!!iomosoka# vizsg!&uk$ !#&uk$ hogy szin#e egyik sem azon az .#on &u#o## e! a vagyonhoz$
ame!yen e!indu!#. 2min# e!indu!#ak az (!e#-!yn$ !##k$ hogy az# va!ami!yen akad!y vagy
sorom-) zr&a e!. T.!#erme!(s !!# %e. ,egv!#ozo## a #echno!)gia$ eme!kede## a kama#!%$
soro!ha#nm m(g. [k rg#n #!##k$ hogy ms1e!( ke!! menni6k$ amerre knnye%%. Tegy6k
1e!$ hogy "n g#1u#)$ (s a g#ak eg(sz sorn ke!! #&u#nia: =annak kz#6k a!acsonyak (s
vannak magasak. ;a v(gig1u#o## a -!yn$ (s visszan(z$ visszagondo! az er71esz'#(sre (s a
r1ord'#o## id7re$ #a-asz#a!ni 1og&a$ hogy kz%en sok -ozi#'v do!og is #r#(n#. 8s amin akkor
k'nkeservesen &u#o## #$ &avra v!#. 8s mos# e!mondha#&a: E;a akkor nem &n kz%e ez vagy
az$ nem #r#(nik meg amaz$ nem &u#ok e! oda$ ahov v(g6! is e!(r#em.F 8s %e!#&a$ hogy eg(sz
(!e#e a v(!e#!enek !nco!a#a$ (s mindaz$ ami akad!ynak (s id7ra%!) ki#(r7nek #/n#$
visszan(zve (r#(kes #a-asz#a!a#ok #rhza !e##. N!yanok($ ame!yeke# meg ke!!e## szereznie$
hogy c(!%a (r&en. 2hogy c(!%a is (r#. *gy remek -(!da. 2mikor e!kezd6nk 1e!n7ni$ (s
(rdek!7dni a msik nem irn#$ egy sor ka-cso!a# 16s#%e megy. Pr)%a$ %a!siker$ k's(r!e#ez6nk.
< 14B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
0(ha siker6! ki&nn6nk egymssa!. 0(ha sszevesz6nk$ (s .gy (rezz6k$ nincs nagyo%%
szrny/s(g$ min# e!vesz#eni a -ar#ner6nke#. B.%na#%a es6nk. Ge amikor v(g6! is meg#a!!&uk
az igazi#$ visszagondo!unk$ (s az# mond&uk: E;/$ de &)$ hogy annyi minden nem siker6!#: ,er#
ha siker6!$ sosem #a!!kozom ve!e$ nem ismerem meg az igazi#.F ?ok$ nagyon sok cs.1
varangyo# ke!! megcs)ko!ni$ mie!7## meg#a!!&uk a kir!y1i# vagy kir!y!ny#. Teh# minden
kudarcca! #anu!unk$ minden #ugro## g##a! 6gyese%%ek !esz6nk. 8s hadd mond&am meg
7szin#(n$ e!&u#ha#unk a c(!%a$ de e! is %ukha#unk a sok g# egyik(%en. Persze$ sokka! &o%%$ ha a
%uks mege!7zi a siker#$ min# 1ord'#va. 0a-)!eon ;i!! megin#er&.vo!# 544 sikeres n7# (s 1(r1i#.
9i#/n#$ hogy (!e#6k sorn mindny&uka# (r#e kudarc vagy %uks. *!&u#o##ak egy -on#ra$ aho!
e!ha#roz#k$ hogy 1e! ke!! adni. 0incs (r#e!me 1o!y#a#ni. ,indenki ra&#uk neve#. Ge ahogy
#ov%%vnszorog#ak$ ho--$ e!(rkeze## a nagy siker. Tud&k$ hogy *dison$ az (vszzad
!egnagyo%% 1e!#a!!)inak egyike$ #%%szr men# #nkre. ;enry Hord 5<szor &u#o## cs7d%e$
mie!7## mi!!irdos !e##. 2 !egsikerese%% em%erek eg(sz sora %uko## e! #%% g#on is. *se## hasra
.&ra$ .&ra (s .&ra. Ge mindig felllt, s vgl is bef#tott a clba. ,i# &e!en# ez+ 2nnyi# &e!en#$
e!(g ere&(nek ke!! !ennie ahhoz$ hogy e!sa&#'#son egy #echnik#. ;a munk&a kz%en anyagi
vagy erk!csi vesz#es(g (ri$ ha egy #mene#i neh(zs(g ha#rid7cs.szs# okoz$ hinnie kell
abban, hogy mindez csak azrt trtnik, hogy tapasztalatokat gy/jtsn, amelyek vg#l is
eljttatjk a clba. *hhez a&n!ha#ok egy igen egyszer/ #echnik#$ ami# mozi#echniknak
nevez#ek. 0a$ k(rem. Tegy6k 1e!$ hogy e!megy a mozi%a: Ge nagyon<nagyon e!k(sve (r oda.
;e!yes+ ,egveszi a &egy(#$ %emegy$ de a kve#kez7 e!7ads 14 -erc m.!va kezd7dik. Dgy a
1i!m u#o!s) 14 -erc(# !#&a. *z az u#o!s) 14 -erc$ azaz a v(gki1e&!e# #echnik&a. Teh# !#ni 1og&a
a 1i!m v(g(#$ ahogy minden a he!y(re ker6!. 2 h7s gy7zede!meskedik$ a rossz e!nyeri m(!#)
%6n#e#(s(#. ,inden magyarza#o# ka-$ ki#r a ha--y end s#%.$ s#%. P##a az u#o!s) 14 -erce#$ de
megn(zi az eg(sz 1i!me#. P#ni 1og&a A a #%%i n(z7ve! egy6## A a vesz(!yeke#$ a drm#$ a
#rag(di#$ a szenved7 h7s#$ a 1(!re(r#(seke#$ minden#. Ge akrmi# !# is$ am'g a 1i!me# n(zi$
e!7re #ud&a a v(g(#. Tud&a$ hogy ha--y end !esz. ,er# !##a az u#o!s) 14 -erce#. *z# a #echnik#
a&n!om (n. ;a na- na- u#n szem%eker6! neh(zs(gekke!$ hiszen ez az (!e# rend&e$ az u#o!s)
14 -erc%en minden rend%e &n. 8s %ekve#kezik a ha--y end. Teh# 1ogad&on minden
neh(zs(ge# azza! a 1i!oz)1iva!$ hogy mindez csak egy 1i!m r(sze$ de #udom$ hogy a v(g(n
mego!d)dik. ?z'n!e!&e az# nmaga e!7##$ hogy %iz#os a ha--y end%en$ (s akkor o!yan 1i!me# (!
meg$ ame!y va!)%an szerencs(s$ %o!dog v(ge# (r.
2 #uda#1e!e##i 12. #u!a&donsga: irny'#&a az "n szavai# (s #e##ei#. 2 szavaka#$ ame!yeke#
kimond$ minden#$ ami# #esz. 8s ezeknek ha#s#. ,s sz)va!: szavai (s #e##ei$ szavai s tettei
megfelelnek majd az nmagrl alkotott kpnek s az elrend clnak. Teh#$ ism(#e!&6k
meg: Te##ei meg1e!e!nek ma&d mind az nmagr)! a!ko#o## k(-nek$ mind az e!(rend7 c(!nak.
,i# &e!en# ez+ 2nnyi# &e!en#$ hogy a #uda#1e!e##i e!me$ ame!y az "n gondo!kodsnak
mechanikus r(sze$ az nmagr)! a!ko#o## k(-nek meg1e!e!7en 1oga!mazza meg az "n szavai#.
;a .gy (rzi: EX)! vagyok.F$ szavai (s #e##ei az# #6krzik. ;a .gy (rzi$ 1rad#$ szavai (s #e##ei ez#
mu#a#&k. Ge %rhogyan (rezze is mag#$ ha a tudat"eletti l%t#a a vil%gos clt vagy (arancsot,
akkor az Jn minden szava s tette, ezeknek a hat%sa is, a vgs' cl elrse "el viszi. ,r
megka-o## minden sz6ks(ges #a-asz#a!a#o#. 8s !ehe#$ hogy %esz(!ge#(s kz%en ki%ukik va!ami
a sz&n$ amire az ado## -i!!ana#%an nem is gondo!#. ,(gis sz)r)! sz)ra az$ ami# e! ke!!e##
mondania. Pegyen %r egy h!gyn(!$ 6z!e#i #a!!koz)n vagy szakmai vi#n$ akrho!$ csak az a
!(nyeg$ hogy az# mond&a$ ami a he!yze#hez i!!ik$ (s a c(!nak meg1e!e! az ado## -erc%en: ;a "n
akara#!anu! mond#a ki$ ami# ke!!e##$ vagy (-- e!!enkez7!eg: .gy (rzi$ hogy egy neh(z #rgya!s
sorn meg ke!! sz)!a!nia$ !!s# ke!! 1og!a!nia$ de egy %e!s7 hang meg#i!#&a$ hogy sz)!&on$ vagy
a -ar#ner mond va!ami#$ ami ez# 1e!es!egess( #eszi$ #eh# nem mond#a ki$ amire k(sz6!#$ a
#uda#1e!e##i -arancsa vo!#: E9i ne mondd$ nem i!!ik a k(-%e$ (s nem viszi e!7re az 6gye# a c(!
irny%a:F Teh#$ va!ahnyszor ha%ozik$ megsz)!a!&on<e vagy sem$ a !eghe!yese%%$ ha ha!!ga#$
(s egy sz)# sem sz)!. ;amarosan r&n$ hogy ez vo!# a !egokosa%%$ ami# #ehe#e##. 2 nagyon
< 114 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
n(-szer/ sz) van mana-sg. 2z egyik 'gy hangzik: szerendi piti. %zt a kpessget rtj#k
alatta, amivel kellemes, hasznos, rtkes dolgokhoz jtnk. =annak em%erek$ akik mindig
meg#a!!&k$ ami# ms nem #a!!. 9edves -ar#ner#$ ri#ka knyveke#$ .& 1/szer#$ egyedi
ruha1(!(#$ %.#or#$ %ar#oka#$ akik seg'#enek s#%. [k szin#e %e!e%o#!anak minde%%e. *z a
#u!a&donsg a szerendi -i#i$ a j remnysg kpessge. 2 !eg(rdekese%% a do!og%an$ hogy ha a
szerendi -i#ive! meg!do## em%ereke# vizsg!&uk$ mindig kider6!$ hogy a #a!!# kincsek a
c(!&aik 1e!( veze#7 .#on hever#ek. 2zaz$ ms sz)va!: csak az #a!!$ aki keres. 2ki nem &r
%#ran (s ke!!7 hi##e! a c(!&a 1e!( veze#7 .#on$ nem #a!! semmi#. 2 c(!# sem$ ha nincs
szinkroni#s. *z a 2. varzssz): a szinkronits. 2 szinkroni#s 1o!yama#. Pehe# v(!e#!en
esem(nyek !nco!a#a. 2z i!yen 1o!yama# sorn :6;6< nem ssze"#gg esemny egyszerre
trtnik meg. *z az$ ami v(g%emehe# s-on#n m)don$ vagy .gy$ hogy szinkroniz!ssa!$ azaz
az esemnyek szndkos idbeli s trbeli egyeztetsve! (r&6k e!$ c(!&aink (rdek(%en. ?ok
(rdekes #anu!mny# 'r#ak a szinkroni#sr)!. ?zerin#em egy magasa%% rend ki1e&ez7d(se. 2z
esem(nyek magasa%% szin#/ szervez(se. 2me!ynek a!a-&a: a t#datfelettinek tisztznia kell
az egyes esemnyek jelentsgt s fontossgt. Ge csak egye#!en szem-on#%)!. 'z (n
sikernek, clja elrse szempontjbl. "n# 1e!h'v&k #e!e1onon$ e!o!vas egy knyve#$ ha!!
egy cikkr7!$ meg!#oga# va!aki#. 8s ezeknek az esem(nyeknek a !nco!a#a e!&u##a#&a a c(!&hoz.
,os# &n a #uda#1e!e##i 15. #u!a&donsga: van rdi)< (s #(v(1igye!7 ramkre. =an
rdi)< (s #(v(1igye!7 szo!g!a#a. Teh# a t#datfeletti elre beprogramozhat az (n ignyei
szerint. P!. %e-rogramozha#&a$ hogy mindig$ mindenho! #a!!&on -arko!)he!ye#. 2 szerendi
-i#ive! meg!do## em%erek %iz#osra veszik$ hogy #a!!nak -arko!)he!ye#. 8s nem is csa!)dnak.
Be-rogramozzk a #uda#1e!e##i#$ (s 14<%7! 14<szer$ 24<%)! 24<szor !e #udnak -arko!ni a
!eg1orga!masa%% .#on vagy egy ruhz e!7##. Ge ha minden #a!-a!a#nyi he!y 1og!a!#$ amikor a
mi em%er6nk oda(r$ va!aki (--en ki1aro! onnan$ (s #ad&a a he!y(#. 0em az e!7z7 kocsinak$ (s
nem az u#na kve#kez7nek$ -on#osan neki. *zer #an'#vnyom szmo!# %e arr)!$ miu#n ez#
meg#anu!#a$ mindig #a!! -arko!)he!ye#. 2 #i#ok nyi#&a: hinni kell: ,er# aki nem hisz$ ho--on
marad. Be-rogramozha#) do!og a 1e!(%red(s is. 0agyon sokan (%rednek 1e! (%resz#7)ra
n(!k6!. 0incs is (%resz#7)r&uk. 8n is (%resz#7)ra n(!k6! (%redek (vek )#a. ;ogyan+
Be-rogramozom a #uda#1e!e##im%e A -ercre -on#osan A mikor ke!! ke!nem. *!(g$ ha 5<szor
gyakoro!&a va!aki$ (s (!e#re sz)!) %eidegz7d(ss( v!ik. ;a ez a gyakor!a# kzkinccs( !enne$ az
(%resz#7)ragyrak %ecsukha#nk a %o!#o#. 2z em%er (--.gy 1e!(%redhe# 5$ min# 15 )ra a!vs
u#n. He! !ehe# (%redni s#(# (&&e! is$ csak a #uda#1e!e##i# ke!! %e-rogramozni. Ygyan'gy
-rogramozha#) az em!(kez(s (s a 1e!e&#(s is. 8s 'gy #ov%%.
*$+% 2KL'2H)6)22, 2):;4)/03;G trvnye7
,os# -edig e!mondok va!ami#$ ami# (rdemes 1e!&egyezni. 2 t#datfeletti tevkenysg
trvny#$ ame!y 'gy hangzik: a t#datfeletti elme erejnl fogva minden tlet, terv, cl,
gondolat, amely h#zamosan foglalkoztatja a t#datos elmt, meg kell hogy vals#ljon a
t#datfeletti seg&tsgvel. ,inden #!e#$ #erv$ c(!$ gondo!a#$ ame!y huzamosan 1og!a!koz#a#&a a
#uda#o#$ minden$ amire nagyon vgyik$ vagy ami#7! nagyon 1(!$ megva!)su! a #uda#1e!e##i !#a!.
Pegyen %r -ozi#'v vagy nega#'v$ &) vagy rossz "nnek$ ha huzamosan rgz'#i a #uda#os
e!m(%en$ ha #(!i$ #(rzi$ k(-e# a!ko# r)!a$ a tudat"eletti elme a ta(asztalatok $sszessgt
bocs%t#a a rendelkezsre ahhoz, hogy $sszehozza azokat az embereket, azokat a
k$rlmnyeket, amelyek a gondolat megvalst%s%hoz szksgesek. 2z eg(sz #an1o!yam sorn
hangs.!yoz#uk$ hogy az "n gondo!a#ainak rendk'v6!i ere&e van. ;ogy az "n gondo!a#ai
#rgyiasu!nak. 2 gondo!a#%)! va!)sg !ehe#. ;a e!1ogad&a$ hogy van egy #uda#1e!e##i e!me$
%iz#os$ hogy minden gondo!a#a va!)ra v!ik. Teh# csak arra gondoljon, amit el akar rni:
`zze e!$ ami# nem akar: Rondo!&on !!and)an$ meg!!s n(!k6!$ (&&e!<na--a! arra$ ami# nagyon
akar$ (s a vi!g(r# se gondo!&on arra$ ami# nem akar: 2z em%erek eg(sz #mege az(r#
siker#e!en (s %o!dog#a!an ma$ mer# rkk( azon rg)dik$ ami# nem akar. Jsak nagyon kev(s
em%er$ az e!i# %o!dog (s sikeres anyagi!ag (s erk!csi!eg$ mer# csak arra koncen#r!$ ami# akar.
< 111 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 Bi%!ia mond&a: E2 gazdag gazdaga%% !esz$ a szeg(ny szeg(nye%%.F *gy msik %i%!iai id(ze#
E2kinek kevese van$ a##)! a kev(s is e!v(#e#ik$ akinek sok van$ annak m(g #%% ada#ik.F 2
gazdag gazdaga%% !esz$ a szeg(ny szeg(nye%%. ,i(r#+ ,ire gondo! a gazdag em%er+ ,ire
koncen#r!+ ,ive! vonzza maghoz a #a-asz#a!a#ok sszess(g(#+ 2zza!$ hogy 1o!y#on a sikerre$
a #erme!(sre$ a -(nzre$ a %e1o!ysra$ a 1e&!7d(sre gondo!. 8s mire gondo! a szeg(ny+ 2
sz6ks(gre$ a kama#okra$ a %uksra (s a cs7dre$ arra$ hogy nincs e!(g k(sz-(nze. 8s amire az
ember llandan gondol, azt a t#datfeletti megvals&tja. 2 #uda#1e!e##i #ev(kenys(g
#rv(nye szerin#. ;a %rmi!yen nagy is egy c(!$ ha %rmi!yen #vo!inak !#szik is$ ha !!and)an
arra gondo!$ a #uda#1e!e##i seg'# va!)ra v!#ani.
Ge mive! serkenthetj#k a tdat"eletti elmt+ 2zza!$ hogy megad&uk neki a
m/kd(shez sz6ks(ges !eg&o%% 1e!#(#e!eke#.
2z 1. 1e!#(#e!: a mag%ny. 2 #uda#1e!e##i e!me m/kd(s(# serken#i a #e!&es magny. Ge
hogyan (r&6k ez# e!+ Jsende# #erem#6nk. *gyed6!$ csend%en !e6!6nk va!ahov 54 vagy I4
-ercre. 2 mi #rsada!munk%an vannak em%erek$ akik m(g (!e#6k%en sosem 6!#ek egyed6!$
csend%en egy 1(!)r#. 8s ez az egyszer/ m)dszer 144 C<os siker# hoz. ;a -ro%!(mk$
neh(zs(gek vannak$ ha akad!yok !!nak "n (s a c(! kz($ 6!&n !e va!ahov egyed6!$ (s
hallgassa a csendet: ,'g megsz)!a! egy ha!k %e!s7 hang. 2kkor 1igye!&e ez# a %e!s7 hango#:
*z# a ha!k %e!s7 hango#. *z a #i#ok. ,eg!#&a$ hogy egy %izonyos -i!!ana#%an$ .gy 25<54 -erc
m.!va$ kitisztul az agya, s a tudat"eletti az $tletek egsz sor%t $nti %t a tudat%ba. 8rzi ma&d$
amin# .& energia rad e! "n%en. 8s a ke!!7 -erc%en$ ahogy o## 6! csend%en$ egyed6!$
dohnyzs$ kv($ rdi) n(!k6!$ a%%an a %izonyos -erc%en ki#isz#u!$ ki6r6! az agya$ (s ho--$ a
ke!!7 id7%en megsz6!e#ik a ke!!7 v!asz. ;a akkor 1e!!!$ (s a ka-o## v!asz (r#e!m(%en &r e!$
kider6!$ hogy az# #e##e$ ami# ke!!e##$ (s a !eg&o%% -erc%en.
Ge a magnyon k'v6! sok minden sz#nzi a #uda#1e!e##i e!m(#: az elk(zels$ a
meggy'z'ds$ az %lmodoz%s$ a kika(csold%s$ a komolyzene$ a termszet$ a
medit%ci mind seg'#s(g(re !ehe#.
' t#datfeletti megoldsnak < dnt forrsa van.
2z 1.: az in#u'ci). 2mi %e!6!r7! &n$ (s #ud#ra ad&a$ hogy mos# meg#a!!#a a vr#
1e!e!e#e#.
2 2. 1orrs: a v(!e#!en #a!!kozs. *m%erekke! vagy knyvekke!$ anyagokka!$
#!e#ekke!$ akik vagy ame!yek v!asz# adnak a 1e!#e## k(rd(sre.
2 5. 1orrs: vra#!an esem(nyek. =ra#!an esem(nyek. 2kr az "n (!e#(%en$ akr k6!s7
krnyeze#(%en. ;a megvizsg!&a$ mi(r# kve#kez#ek %e$ meg#a!!ha#&a a kerese## 1e!e!e#e# a
megv!aszo!and) k(rd(sre.
Teh# 1igye!&en az in#u'ci)ra$ a v(!e#!en #a!!kozsokra (s vra#!an esem(nyekre: 8s
mirl ismeri "el a tdat"eletti megoldst+
*!7szr arr)!$ hogy #k(!e#es. 144 C<ig #k(!e#es. ,egvi!g'#&a ma&d a -ro%!(ma
minden o!da!#. ?zem%eszk7en$ csod!a#osan. =i!gos (s egyszer/ !esz. N!yan vi!gos (s
egyszer/$ hogy az mr maga is csoda.
,sodszor: a v!asz .gy csa- %e$ min# a vi!!m. 8s "n az# mond&a: E;ogyhogy
nem gondo!#am eddig r+ ;ogyan nem #ud#am azonna!+ N!yan mag#)! (r#e#7d7$ o!yan
!ogikus:F *gy vi!!ans$ (s minden a he!y(re ker6!.
8s mos# a 1e!ismer(s 5. m)d&a: "n (sz!e!he#i a #uda#1e!e##i mego!ds !(#re&##(# (rze!mi
a!a-on is. 8s amikor megka-&a a he!yes v!asz#$ rm$ er7 (s munkakedv n#i e!.
"n%ecs6!(se megn7. Jsu-a %o!dogsg$ csu-a vrakozs. =a!)sgos diada!mmor%an
.szik. Jsu-a der/. 8s az# mond&a: E;# ez #k(!e#es: 2 remek v!asz:F N!yan izga!om 1og&a
e!$ hogy kirohan az u#cra$ vagy kirohan a 16rd7szo%%a$ vagy 1e!h'v va!aki#$ (s e!mond&a
neki. ,er# meg#e!# azza! a #uda#1e!e##i energiva!$ ami a mego!dshoz veze##e. ;a -!. a
#uda#1e!e##i mego!ds (-- e!a!vs u#n sz6!e#ik meg$ vagy az (&szaka ke!!7s kze-(n$ arra
< 112 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
(%red$ hogy a sz've vadu! ver$ a ha!n#(ka do%o!$ a 16!e z.g$ (s #erm(sze#esen mr nem is
a!szik e! .&ra.
Teh#$ hadd szgezzem !e m(g egyszer: 2 #uda#1e!e##i #ev(kenys(g #rv(nye az
egye#!en (s !eg1on#osa%%$ ame!y e!dn#i az "n sors#. 2z#$ ami# ma megva!)s'#$ (s ami# a
&v7%en 1og megva!)s'#ani. 8s aminek a !(nyege$ hogy minden #!e#e#$ #erve#$ c(!#$ ame!y o##
1orog az "n #uda#os e!m(&(%en$ csak a #uda#1e!e##i #ev(kenys(ge va!)s'#ha#&a meg. *z hossz.
(vezredek )#a a nagy em%erek$ veze#7k$ 'r)k$ k!#7k$ -o!i#ikusok sikereinek #i#ka. 2me!yeke#
n is e!(rhe#$ ha kris#!y#isz#n !#&a maga e!7## a c(!#. Bev(si az# #uda#os e!m(&(%e. 0em
gondo! msra$ min# a c(! e!(r(s(re. ?zm/z minden nega#'v gondo!a#o#$ am'g va!)%an c(!%a
(r$ ahov nem &u##a#ha#&a e! ms$ min# a #uda#1e!e##i e!me.
E>inden emberi alkotkszsg forrsa s kzpontja a kpalkots tehetsge%
:agyis a kpzeler.F Qo%er# Jo!i( (ko!i()
&1. szekci
Kreatv
problmamegold%
te-hnikk
(2B:5>)
*m!(keznek m(g arra a vizsg!a#ra$ ame!y%en 1444 em%er MT<&r)! k(sz6!# 1e!m(r(s.
8s meg!!a-'#ha##uk$ hogy a !egin#e!!igense%% (s a !egkev(s%( in#e!!igens em%erek
in#e!!igenciaszin#&e kz## csu-n 2 (s 1(!szeres a k6!n%s(g. ,eg%esz(!#6k a k(rd(s# a
&vede!mek szem-on#&%)!$ (s !##uk$ hogy aki (vi 1(!mi!!i) K<# keres$ nem 14<szer okosa%%
ann!$ aki csak (vi 25 ezre# hoz ssze. *z a #(ma (vekig 1og!a!koz#a#o##. 8s e #rgykr%en
#an1o!yamoka# is veze##em$ min#egy 544 &e!en#7se%% v!!a!a# menedzserei (s veze#7i
r(szv(#e!(ve!. ?ok (rdekes kve#kez#e#(sre &u#o##am az in#e!!igenciva! (s az MT<va!
ka-cso!a#%an$ ame!yek kz6! az 1.$ ame!ye# # szere#n(k adni "nknek$ a kve#kez7. 'z
intelligencia bizonyos cselekvsmdszer. 2z in#e!!igencia 1okm(r7&e nem az MT$ nem az
egye#emi v(gze##s(g$ (s nem a csa!di h##(r$ nem a ka-cso!a#ok$ a 1e!k(sz6!#s(g vagy
hason!)k. ;iszen nagyon sok rendk'v6! in#e!!igens em%ernek nincs meg(!he#(se. ?ok #%%
egye#emi di-!omva! is rende!kez7 em%er !!s#a!an. Ygyanakkor sok kz(-isko!# sem
v(gze## em%er veze# &e!en#7s v!!a!a#oka#. ,in#hogy az in#e!!igencia %izonyos cse!ekv(si m)d.
2z# #a-asz#a!#am$ hogy aki meg1igye!i az in#e!!igens em%erek maga#ar#s#$ intelligens
embereken (n o!yanoka# (r#ek$ akik el tdjk rni, amit akarnak$ (s .gy #esz$ .gy haszn!&a
az esz(#$ min# ahogyan 7k haszn!&k. Ygyano!yan in#e!!igenciaszin#en 1og #ev(kenykedni$
ame!yen azok (rik e! eredm(nyeike#$ #ekin#e# n(!k6! a meg1igye!7 MT<&ra vagy msra.
2!a-gondo!a#unk #eh# a kve#kez7: az intelligencia cselekvsi md. ,s
sz)va!: amennyi%en va!aki in#e!!igensen &r e!$ akkor in#e!!igens. ;a va!aki nem &r e!
in#e!!igensen$ akkor nem in#e!!igens. Tekin#e# n(!k6! arra$ hogy mennyire okos$ vagy mi!yen
k(-ze##s(gge! rende!kezik.
*nnek 1igye!em%ev(#e!(ve! n(hny (vve! eze!7## ku#a#soka# 1o!y#a##am a zsenia!i#s
mi%en!(#(ve! ka-cso!a#%an. ,e!yek #eh# a zseni &e!!emvonsai+ ,i &e!!emzi azoka# az
em%ereke#$ akiknek a kzv(!em(ny szerin# k6!n!egesen magas az in#e!!igenciaszin#&6k$
akiknek MT<&a 1>4 1e!e## van$ (s e!(rhe#i a 154$ 1I4$ 1@4<e#$ s7# #%%e# is+ 8s r&##em$ hogy a
zsenia!i#snak > nyi#&a van$ (s mind a > e!sa&#'#ha#) maga#ar#s%)! ered. ;a va!aki e!sa&#'#&a
7ke#$ o!yan in#e!!igenciaszin#en !esz k(-es m/kdni$ ame!y a k(#szerese a &e!en!eginek.
,i a zsenialits < klcsa+
< 115 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2z 1. ku!cs a zsenia!i#shoz: a >?@A(B--A(. 2 #isz#n!#s egyszer/en
e!engedhe#e#!en. T(ny$ hogy .&ra (s .&ra #a!!kozom #ehe#s(ges em%erekke!$ akik az(r# nem
sikeresek$ mer# nem tud#%k, mit akarnak. 0em dn#ik e!$ hov akarnak &u#ni. 2 c(!&aik
kdsek$ '#(!e#eik %izony#a!anok. 2$ a dn#(seik (s v!aszaik ka-kod)ak. ,ikz%en a sikeres
em%erek mind 1(!e!me#esen #isz#n !#nak. 9(-ze!&(k e!$ hogy van egy kamer&uk: 8s ha
minden egyes a!ka!omma! .gy !!'#&k %e a kamer#$ hogy a 1)kusz%an #k(!e#esen #isz#n
!#ha#) a c(!-on#$ he!yesen &rnak e!. *z az# &e!en#i$ hogy ha %rki megk(rdi "nk#7!$ mi a
c(!&uk$ vagy ha "nk gondo!koznak ra&#a$ azonna! #ud&anak ha#rozo## v!asz# adni: *z(r#
&avas!om$ hogy 'r&k !e$ mi az: Dr&k !e -on#osan: ?za%&anak ha#rid7#: ,(r&(k 1e!$ szigor.an:
;a#rozzk meg kze!e%%r7!: *!even (s sz'nes nye!ven 1e&#s(k ki$ mer# min(! vi!gosa%%ak a
c(!&aik$ ann! (!ese%% !esz e!m(&6k. 8s ann! %izonyosa%%an (rik e! azoka#.
2 msik do!og$ ami# #isz#n ke!! !#niuk$ hogy mik a (roblm%ik. He! ke!! ismerni6k az
akad%lyoka#$ ame!yek "nk (s c(!&aik kz## !!nak. 8s #isz#zniuk ke!!$ me!yek a nagy
akad!yok (s me!yek a kise%%ek. 9ris#!y#isz#n ke!! !#niuk. P!. mi a he!yze# az
orvos#udomny%an+ 2 k)rhz%an # ke!! mennie a %e#egnek egy sor vizsg!a#on ahhoz$ hogy
megha#rozhassk a %e#egs(g mi%en!(#(# (s az#$ hogy mi okozza. 8s min(! &o%%an #isz#zzk$
ann! knnye%% !esz a mego!ds. 2zok az em%erek$ akik siker#e!enek (s %o!dog#a!anok
mana-sg$ nem 1e!#(#!en6! unin#e!!igensek vagy #ehe#s(g#e!enek. Jsak ha#roza#!anok c(!&aika#
i!!e#7en$ (s nem !#&k #isz#n a -ro%!(mika# sem.
;armadszor -edig$ ami minden egy(%n(! 1on#osa%%$ az a vgeredmny. *z rendk'v6!
sok 1e&#r(s# kve#e!. X)va! #%%e#$ min# az e!s7 ke##7. 4i az eredmny, amire v%gynak+ ;ova
akarnak e!&u#ni ennek a 1o!yama#nak a v(g(n+ ,s sz)va!: mi !esz 1radozsuk gy6m!cse+
,i!yennek 1og&k (rezni+ 0e csak a c(! e!(r(s(nek 1o!yama## vizsg!&k$ hanem az# is$ ami
u#na kve#kezik: 2z eredm(ny 1)kusz%a !!'#sa gyakran e!7%%re va!) a c(!okra va!)
ssz-on#os'#sn! is. ,er# ha hiszik$ ha nem$ a c(!ok n(ha rosszak. *!71ordu!$ hogy a
-ro%!(mk nem az igazi -ro%!(mk. Ge ha #ud&k$ hogy mi !esz az eredm(ny$ ha #ud&k$ hogy
mi az$ amire vgynakS P!. ha #ud&k$ hogy egy 244 m
2
<es hza# akarnak$ ame!y modern$
1e!szere!ve minden k(nye!emme!$ aho! !esz do!goz)szo%&uk$ !esz na--a!i meg gyerekszo%a
(s 'gy #ov%%. ;a ez az eredm(ny az$ amire vgnak$ akkor a krny(k$ aho! (!nek$ a 1e!#(#e!ek$
ame!yekhez a hzvsr!s k#7dik$ a k!csn$ a kama#$ az ad)$ mind csu-n msod!agosak$
mer# csu-n a v(geredm(ny 1on#os.
2 2. ku!cs ahhoz$ hogy zsenik(n# m/kd&enek: a 'B=C)=,DA@A-. 2z
ssz-on#os'#s. ,inden zseninek$ minden #!agon 1e!6! in#e!!igens em%ernek van k(-ess(ge
ahhoz$ hogy 188 !osan koncentr%l#on egy id'ben egyetlen dologra. 8s-edig arra$ ami a
!eg1on#osa%% neki. =iszon# az #!agem%er$ akinek #!agosak a k(-ess(gei$ mindig megk's(re!
#%% do!go# csin!ni egyszerre. *gy sereg k6!n%z7 do!og k#i !e a 1igye!m(#. 8s min#hogy
nem k(-es egye#!en -on#ra ssz-on#os'#ani az ere&(#$ min# aki k!(ve! ide<oda csa-kod$
egye#!en -ro%!(m# sem #ud igazn mego!dani. 2 koncen#r!s #udomnya$ amir7! az
id7%eosz#ssa! ka-cso!a#%an %esz(!#6nk mr$ a%%an !!$ hogy list%t ksztnk a cl#ainkrl.
/z%mba vesznk minden (roblm%t$ ami az u#unk%an !!. 9iv!asz#unk egye#<ke##7#$ ame!yek a
!eg1on#osa%%ak. 0eki!#unk az 1. szm.nak$ (s c(!ra#r7en addig 1og!a!kozunk ve!e$ am'g
meg nem o!do##uk. 2%szo!.# zseni!is m)dszer. ,er# a koncen#r!# sze!!emi er7 o!yan$ min#
egy !(zersugr. ,in(! &o%%an koncen#r!unk$ min(! ink%% sszpontostjk a "igyelm#nket$
min# egy sugara#$ egyetlen problma megoldsra$ ann! %iz#osa%% az akad!y
megsemmis'#(se$ (s mi mehe#6nk #ov%% a c(! 1e!(.
2 zsenia!i#s 5. e!sa&#'#ha#) &e!!emz7&e: a =E?,B,,-A( (B=FB@%,B'
2)4B(%FA-AD%. 2zok az em%erek$ akik #!agon 1e!6! in#e!!igensek$ mind ha&!amosak a
nyi#o##sgra. ;a&!and)ak 1on#o!)ra venni egy<egy do!og seregnyi k6!n%z7 megkze!'#(s(#.
9(-esek arra is$ hogy visszavonu!&anak. ?z'vesen (s soka# szok#ak k(rdezni. N!yan k(rd(seke#
#esznek 1e!$ hogy: E,i(r#+F$ vagy (--en o!ya#$ hogy: E,i(r# ne+F =agy az# a k(rd(s#$ hogy:
< 11> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
E,i !enne a mego!ds+F EM## van ez a -ro%!(ma$ mik a 1e!#ev(sei+ Pehe#s(ges$ hogy rosszu!
kve#kez#e##6nk+ Pehe#$ hogy rosszu! '#(!#6k meg a he!yze#e#+F Tud&k$ hogy a legt$bb kudarc
rossz k$vetkeztetsekben gy$keredzik. Teh# 'r&uk: 1e!#(#e!ez(sek: ,ik #eh# a 1e!#ev(seink+
Tud&k$ va!ahnyszor megh'vnak szak(r#7nek nagyv!!a!a#okhoz$ vagy akr kisv!!a!a#okhoz$
mer# %a&ok vannak a -iacca! ka-cso!a#%an$ mindig kider6!$ hogy a 1e!#ev(seik rosszak.
;i%san kve#kez#e##ek a #erm(kekke!$ az rakka!$ a vev7kke!$ a sz!!'#ssa!$ a konkurenciva!
ka-cso!a#%an.
,ik #eh# a kve#e!m(nyek+ Pegy6nk sz(!es !#)kr/ek: ,(r!ege!&6k minden ese#%en
a -ro%!(ma mego!dsnak k6!n%z7 m)d&ai#$ %rmi !egyen is az: *gy msik k(rd(s$ ami# 1e!
ke!! m(g #enn6nk: ,i ms !ehe# a -ro%!(ma+ ,i az# hissz6k$ ez a -ro%!(ma. ,i van akkor$ ha
va!ami ms a -ro%!(ma$ (s nem is az$ ami# mi annak !#unk+ Teh# legy#nk nyitottak, legy#nk
rgalmasak, legy#nk kszek arra, hogy megvizsgljk a k#lnbz megkzeltsi mdokat:
2 zsenia!i#s >. &e!!emz7&e$ %rmi!yen meg!e-7en hangzik is: a -G?(BDH
!IF-G)D)--3(. =agy mondha#&uk .gy is$ hogy #gondo!# szisz#ema#ikus rendszeress(g.
=agy ha .gy #e#szik: szisz#ema#ikus m)dszer a -ro%!(mk mego!dsra. 2 zseni nem
meggondo!a#!an he%ehurgya. 8s v(g6!$ ha a zseni nagyon gyakran az ssz-on#os'#si 1o!yama#
eredm(nyek(--en ki-r)%!# egy sor szisz#ema#ikus m)dszer#$ k(-es arra$ hogy egyszer/en
kivesse agy%)! a -ro%!(m#. 2z#n egy %izonyos -on#on a #uda#1e!e##i&e ad&a meg neki a
kerese## v!asz#. Ge ez# mege!7z7en rendszeresen vgig kell gondolnia a megold%s kl$nb$z'
md#ait. 2 !eg#%% em%er nem 'gy csin!&a. *g(sz egyszer/en rve#ik maguka# a -ro%!(mra$
o!yan m)don$ ahogy a csaho!) ku#ya az e!ha!ad) au#) u#n sza!ad. 8s az#n vau$ vau$ vau$ vau$
vau$ vau$ .gy szere#n( marcango!ni. =agy .gy ve#i r mag# a 1e!ada#ra$ min# ahogy egy
k!ykku#ya egy r(gi -a-!anra$ %e!e<%e!eka-$ (s dara%okra #(-i. 2z in#e!!igens em%er viszon#
minden -ro%!(m# !ogikusan$ szisz#ema#ikusan kze!'# meg.
Besz(!&6nk mos# a kreatv gondolkods ; o!yan mdszerr7!$ ame!ye# .gy
haszn!ha#nak$ min#$ min# va!ami!yen sugrrom%o!)#$ ame!ynek seg'#s(g(ve! meg #ud&k
o!dani a -ro%!(mk B4<B5 C<#: 8s megsemmis'#he#nek minden akad!y#$ e!hr'#ha#nak
minden o!ya#$ ami az .#&uk%an !!.
2z 1. m)dszer# .gy nevezem$ hogy #!e#roham. 2z #!e#roham igen egyszer/ #echnika.
?ok<sok (vve! eze!7## a!ak'#o##k ki. ,/ve!he#7 egyed6! vagy msok kzrem/kd(s(ve!. T%%
em%er# #e## sikeress( (s gazdagg e #echnika a!ka!mazsa$ min# az sszes #%%i ismer#
#echnika. 8n magam is (vek )#a a!ka!mazom$ (s eg(sz egyszer/en !eny/gz7 az$ ami!yen
gyorsan k(-es az em%er a seg'#s(g(ve! remek6! mego!dani a !egneheze%% -ro%!(m# is. 2z
#!e#rohamo# gyakran nevezik 24 #!e# m)dszernek is. 2z egye#!en ke!!(k ami sz6ks(ges a 24
#!e# m)dszer haszn!a#hoz$ mindssze egy dara% -a-'r$ egy #o!! (s a 1egye!em. ,i(r# nem
a!ka!mazzk #%%en (s gyakra%%an ez# a m)dszer#+
ad 1.: ,er# nem ismerik.
ad 2.: ,er# nem e!(g 1egye!meze##ek. Pedig$ ha szisz#ema#ikus a!a-on a!ka!maznk$
meg!e-7 eredm(nyeke# (rn(nek e! mr az e!s7 a!ka!omma! is.
2 24 #!e# m)dszer !(nyege a kve#kez7. =egy6nk egy -a-'r!a-o# A a !egokosa%%$ ha
regge!$ amikor m(g 1riss a 1e&6nk A$ (s 'r&uk 1e! 17 c(!unka# vagy 1e!ada#unka# a !a-nak a
#e#e&(re: ,(g-edig k(rd(s 1orm&%an. ,ond&uk az#$ hogy "nk a &vede!m6ke# 54 ezerr7! >5
ezerre akar&k nve!ni a kve#kez7 12 h)na- a!a##. Teh# akkor 1e!'r&k a k(rd(s# a !a- #e#e&(re:
E,i# ke!! #ennem az(r#$ hogy >5 ezer K<# keressek 12 h)na- m.!#n+F =agy vegy6nk egy
id7gazd!kodsi k(rd(s#: E,i# #ehe#ek az(r#$ hogy 2 )rva! #%% id7# 1ord'#hassak -roduk#'v
munkra minden na-+F =agy !ehe# eg(szs(g6gyi k(rd(s is: E,i# #egyek$ hogy !e1ogy&ak 2 (s
1(! ki!)# 1 h)na- a!a##$ azaz visszanyer&em ide!is s.!yoma#+F Pe'r&k ez# a !a- #e#e&(re k(rd(s
1orm&%an. 8s az#n k(nyszer'#ik maguka#$ hogy ad#anak &8 kl$nb$z' v%laszt. *gyszer/en
k(nyszer'#ik maguka# 24 k6!n%z7 v!asz 1oga!mazsra. 2z e!s7 ><5 v!asz$ ami# ki #udnak
s6#ni$ meg!ehe#7sen knnyen sz6!e#ik. 2 kve#kez7 ><5 mr va!amive! neheze%%$ (s az u#o!s)
< 115 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
14<ze! mr va!)sgga! v(r# ke!! izzadniuk. Ygyanis az e!m(&6k$ amennyi%en nem m)dszeresen
haszn!&k$ csak nagyon !assan #ud meg1e!e!ni ennek a kve#e!m(nynek. 2kr va!ami!yen
e!#unyu!# izom$ nehezen 1ogha#) munkra. 8s a v!aszok nagyon<nagyon !assan sz6!e#nek$ de
1 h(# e!#e!#(ve!$ 1 h)na-$ negyed(v m.!va akr 1(! na-ig is on#&a az #!e#eke#. Teh# 'r&k 1e! a
k(rd(s# a !a- #e#e&(re: ?6ssenek ki 24 v!asz#$ (s mindezek u#n vlasszk ki a legjobbat, s
hasznljk fel azonnal: M!yen egyszer/. ;ogyha ez# #eszik$ "nk is e! 1ognak mu!ni azon$
hogy mi!yen ha#sos ez a #echnika. N!yan #!e#ek 1ognak e!7%ukkanni az agyuk%)!$ hogy
maguk is #e!&esen meg!e-7dnek. N!yan gondo!a#ok &e!ennek meg a -a-'ron$ ame!yekr7! sosem
hi##(k vo!na$ hogy ki-a##annak az agyuk%)!. *z# a 1e!ada#o# mr 1e!ad#am #%% #an1o!yamon
veze#7 !!s. #isz#vise!7knek$ (s gyakran ha!!o##am #7!6k$ hogy n(ha a 24. v!asz az$ ami
meg(ri a #%%i 1B<ce! va!) %a&!)ds#. *zek a veze#7k oda&nnek hozzm$ (s az# mond&k$ hogy
meg(ri a 1radsgo# a 24 v!asz$ mer# n(ha a 24. v!asz az$ ame!ye# mr egy 1(! (ve keresnek.
2mennyi%en #e#szik ez a gyakor!a#$ vegyenek e!7 -a-'r#$ (s !ssanak hozz azonna!: ,i(r#+
2z(r#$ mer# 'gy %ev(s7dik a #uda#a!a##i%a (s a #uda#1e!e##i%e$ hogy komo!yan veszik a 24 #!e#
m)dszer#. 2mennyi%en meg#eszik ez# he#i 5 na-on #$ minden regge!$ mie!7## munk%a
indu!nnak$ (s na-on#a ki#!#ik a megk'vn# 24 v!asz#$ #eh# minden regge! m(g indu!s e!7##$
(s ez# 1o!y#a#&k (ven#e 54 h(#en #$ !eszm'#va 2 he#e# a nyri sza%adsgra$ va!amin# a
h(#v(geke#$ amikor -ihenni6k ke!!$ akkor kr6!%e!6! (vi 5 ezer #!e# %ir#ok%a &u#nak.
2mennyi%en csak 1 #!e# hasznos'#ha#) na-on#a$ akkor a na-i 1 #!e#e# %eszorzom a he#i 5<#e!$
(sS igen$ (vi 54<ne!$ (s akkor az egyen!7 254 #!e##e! (ven#e. 2mi# mind 1e!haszn!ha#nak az
(!e#6k%en. *gy o!yan vi!g%an$ aho! az #!agem%ernek egy (-k(z!% #!e#e sincs. 0em
gondo!&k$ hogy ha ez# szisz#ema#ikus a!a-on #eszik$ eredm(nyese%%ek !esznek+ ;ogy a
krea#'v gondo!kods m)dszere e!7reha!ads# %iz#os'#+ ;ogy v!#ozs# (s siker# hoz (!e#6k%e+
Teh# (n az# mondom$ hogy gyakoro!&k na-on#a ez# a m)dszer#. Br 7szin#(n sz)!va (n$
szem(!y szerin# csu-n 5 na-i #urnusok%an v(gzem e! a gyakor!a#o#$ (s ennek az az oka$ hogy
a 5. na-#)! kezdve mr #.!sgosan sok #!e#em gy/!ik ssze$ (s nem marad e!(g id7m a na-
1o!yamn va!amennyi 1e!haszn!sra. 2nnak e!!en(re$ hogy &) #!e#ek$ eg(szs(ges #!e#ek$
-rak#ikus #!e#ek$ (s sok ese#%en a #uda#1e!e##i e!me mego!dsai szin#e e!rasz#&k a -a-'r#.
=annak kz#6k o!yanok$ ame!yek meg(rnek n(ha 144 K<#$ n(ha 1444 K<#$ de vannak o!yan
#!e#eim is$ ame!yek 14 ezreke#$ s7# 144 ezreke# hoznak. 8n min# szak#ancsad) do!gozom$ (s
id7nk(n# a munkm sorn ennek a m)dszernek a!ka!mazsva! o!yan #!e#em #mad$ ame!y az
(rin#e## v!!a!a# szmra 144 ezreke# &e!en#. ,er# a renge#eg #(nyez7 ismere#(%en a mego!ds
egy -i!!ana#%an hir#e!en kikris#!yosodik$ (s ahogy a vaku 1(nye$ megvi!g'#&a a k(- !egkise%%
r(sz!e#(# is. *gyszer csak vi!gossg #mad a #uda#1e!e##i%en$ (s %ang$ megsz6!e#ik a nagy
#!e#. *z(r# a&n!om$ hogy m(g ma kezd&(k e! gyakoro!ni a m)dszer#. Dr&anak !e %rme!y c(!#$
%rme!y -ro%!(m#$ %rme!y akad!y#: Dr&k !e k(rd(s 1orm&%an: Pr)%!&k ki mris: 8s meg
1ognak !e-7dni$ mi!yen ha#sos m)dszer ez. ?ok ha!!ga#)m &## mr vissza hozzm$ em%erek
szzai a #an1o!yamaimr)!$ %izony'#va$ hogy ez a #echnika megv!#oz#a##a -!y&uka#$ 6z!e#i
eredm(nyeike#$ eg(sz csa!di (!e#6ke#. ,egv!#ozo## az (!e#6k sok<sok szem-on#%)! #7!e.
*zek u#n szere#n(m meg#an'#ani "nke# a 2. m)dszerre$ ame!ye# egy(ni!eg is
haszn!ha#nak$ (s cso-or#osan is. 2!ka!mazha#&k min# cso-or#ok -ro%!(minak mego!dsra
a!ka!mas m)dszer#. 2 rendszeress(gen a!a-u!. *gyik r(sz(# a ;arVard *gye#emen 1e&!esz#e##(k
ki. 2 msik r(sz(# egy sor hiva#sos krea#'v gondo!kod) do!goz#a ki$ (s az eg(sze# (n
o!vasz#o##am egy%e egye#!en m)dszerr(. *z a m)dszer egyszer/en !eny/gz7. N!yan$ min#ha
gy.va! #6ze!n(nk a -a-'rra. 0em vo!# m(g o!yan -ro%!(ma$ ami# ne !ehe#e## vo!na mego!dani
a seg'#s(g(ve!. *z a m)dszer M lpsbl ll.
2z 1. szm. !(-(s$ a kiindu!si -on#: a bizakod vrakozs. 2 %izakod) vrakozs
ugyanis sza%add #eszi a sze!!eme#$ -ihen#e#i az agya#. 4+k$dsbe hozza a tudat"elettit. 8s
rhango!&a "nke# arra$ hogy egy -ro%!(m# vagy neh(zs(ge# magasa%% szin#en o!d&anak meg.
2 %izakod) vrakozs# knny/ e!7id(zni. <elttelezi a logikus megold%st. =a!ahnyszor
< 11I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
va!ami!yen neh(zs(gge! ker6!6nk szem%e$ #udnunk ke!!$ hogy van logiks, hasznlhat
megolds. M!yenkor mond&uk az#: EL$ #udom$ van erre !ogikus$ haszn!ha#) mego!ds. 0incs
semmi -ro%!(ma.F =agy ahogyan az ausz#r!ok mond&k: E0em ke!! 1(!ni$ haver:F ,ond&k
maguknak ez#: E0em ke!! 1(!ni$ haver: 0incs -ro%!(ma. 9e!! !enni egy haszn!ha#)
mego!dsnak.F *z a %izakod) vrakozs minden ese#%en megind'#&a a krea#'v gondo!kods#$
(s sokka! ha#(konya%% #eszi az e!m(#.
2. szm. !(-(s: annak (rdek(%en$ hogy maga#ar#sa min(! der/!#)%% !egyen$
hasznljon pozit&v kifejezseket: Besz(!&en -ozi#'v nye!ven: ,i# akarok mondani ezze!+
=annak %izonyos szavak$ mind az ango! nye!v%en$ mind a #%%i nye!v%en$ ame!yek nve!ik
vagy cskken#ik a v(rnyoms#$ aggoda!mass$ 1(!(nkk( #eszik az em%er#$ vagy %o!dogg$
vidmm. Teh# a sz)haszn!a# rendk'v6! 1on#os. 2 meg1e!e!7 szavak haszn!a#a nagy
&e!en#7s(g/. P!. i## van a -ro%!(ma sz). 2 -ro%!(ma sz) nega#'v #!#(s/. 0ega#'v vonza#ai
vannak. 9imondsakor s#ressz$ 1(!e!em$ 1esz6!#s(g 1og&a e! az em%er#. Tu!a&donk(--en
%esz/k'#i az em%er e!m(&(#.
;aszn!&uk he!ye##e a he!yze# sz)#: 2 he!yze# ki1e&ez(s ugyanis sem!eges sz). Pehe#
-ozi#'v is$ meg nega#'v is. 2 -ro%!(ma sz)%an %enne van$ hogy %a& 1enyege#$ a he!yze##e!
azon%an csak 1og!a!kozni ke!!. Dr&k: a -ro%!(ma sz)hoz a harc$ a kudarc$ a kr$ a csa!)ds
1oga!ma #rsu!. 2 he!yze##e! viszon# egyszer/en csak szmo!ni ke!!. Teh# a do!goka# .gy ke!!
!e'rnunk$ min# he!yze#e#. E,a (rdekes he!yze##e! ker6!#em szem%e. *!!o-#k a kocsima#.
0ah#$ ez igazn (rdekes he!yze#:F E2 hzunk !e(ge##. 0ah#$ ez va!)%an (rdekes he!yze#.F
M!yen m)don k(nyszer'#i az agy#$ hogy 1e!6!kereked&(k a he!yze#en$ ahe!ye##$ hogy !e#rne.
*gy msik 1on#os szavunk: a kih'vs. 0agyon sok v!!a!a# (s nagyon sok em%er
haszn!&a mos# ez# a sz)#$ kizr)!ag az(r#$ mer# -ozi#'v #!#(s/. *gy kih'vs o!yasmi$ amihez
1e! ke!! n7n6nk. 2 kih'vs va!ami!yen -ozi#'v do!og$ ami tettekre mozgst. Teh# -ro%!(ma
he!ye## mond&unk ink%% kih'vs#: E8rdekes kih'vssa! ker6!#6nk szem%e.F E*z az idei (v
!egnagyo%% kih'vsa.F =agy: E8rdekes kih'vssa! ke!! szem%en(zn6nk az id(n.F =agy: E2z
id(n egy nagy kih'vsra ke!! v!aszo!nunk.F *gy -ro%!(ma ugyanis$ ami# kih'vsk(n# 1ogunk
1e!$ mozgst#a az ember k(zel'ere#t, tettekre sarkall, "elbreszti a versenyszellemet$ (s
mris e!7#(r%e ker6! a !ehe#7s(g sz).
2 !ehe#7s(g sz) rendk'v6! -ozi#'v #!#(s/. N!yan sz)$ ame!y e!7nyke# hordoz
mag%an a szmunkra. Tudomnyos ku#a#saink (rdekess(ge$ hogy egy(r#e!m/en igazo!&k: a
kudarcok s nehzsgek mlyn, minden (roblma tern, minden helyzetben s kihv%sban ott
szunnyad egy re#tett lehet'sg. =a!ami$ ami%7! #anu!ha#unk$ ami a hasznunkra !ehe#$ va!ami
e!7ny$ va!ami$ amin nyerhe#6nk. =an va!ami$ ami# 1e!sz'nre hoz. ,er# a %ehe!ye##es'#(s
#rv(nye szerin# amennyi%en minden egyes neh(z he!yze#%en a !ehe#7s(ge# ku#a#&uk$ nem
#udunk ugyanakkor o!yasmire gondo!ni$ ami s#ressz# okoz$ vagy 1(!e!me# ke!# %enn6nk. 0em
#ud&uk -ro%!(mnak #ekin#eni az#$ ami%en !ehe#7s(ge# !#unk. 2z egyik gondo!a#mene#$ a
-ozi#'v gondo!a# kirad'rozza a nega#'v gondo!a#o#. Teh#$ ha szem6gyre vessz6k a sikeres
em%ereke#$ meg!!a-'#ha#&uk$ hogy a sikeres ember a clt tartja szem eltt, megkeresi a
lehetsget, szembenz a kih&vssal, s minden balsikerben s nehzsgben felk#tatja a
pozit&v#mot. 2mikor a #uda#1e!e##i e!m(r7! %esz(!#6nk$ e!mond#uk$ hogy a kdarcok s
nehzsgek igen gyakran jk arra, hogy helyesbts#k a plyt vagy az irnyt, hogy
megtalljk a j tat, s biztosan clba rj#nk. Teh# ahe!ye##$ hogy csa!)ds 1ogna e!$ vagy
e!keseredn(nk$ !ssuk meg a neh(zs(gek%en a nagy !ehe#7s(ge#$ vizsg!&uk meg$ (s 1ord'#suk a
hasznunkra:
2 5. szm. !(-(s minden egyes he!yze##e! vagy kih'vssa! ka-cso!a#%an az$ hogy
pontosan meghatrozz#k$ vi!gosan megha#rozzuk. *gy(%k(n# (n magam is ez# a m)dszer#
kve#em. *gyszer/en meg1oga!mazom a clomat vagy a nehzsget$ amive! szmo!ok$ (s
sorra veszem az e!7%% e!mondo##aka#. P(-(sr7! !(-(sre kie!emzem a !ehe#7s(geke#$ (s a v(g(n
mindig r%ukkanok a mego!dsra. Teh# ha#rozzuk meg$ m(ghozz 'rs%an$ vess6k -a-'rra:
< 11@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
0e 1e!e&#s6k e!$ 'rs%an: !inden sikeres ember rsban gondolkodik. 2 siker#e!en em%erek
nem 'rnak !e semmi#. 8s mi(r# nem 'r !e semmi# a siker#e!en em%er+ 2z(r#$ mer# #.!sgosan
!us#a ahhoz$ hogy #o!!a# 1og&on. 0e 1e!e&#s(k e! a -a-'r#: Dr&k !e: E,i az$ ami aggasz# &e!en!eg+
;o! van a neh(zs(g+ ,i a -on#os he!yze#+F ;a#rozzk meg vi!gosan: Rondo!&anak arra$
ami# mr mond#unk: a zsenialits prbja a tisztnlts. 2 kudarco# zavaros (s kds c(!ok
sz6!ik.
2 >. !(-(s: k(rdezz(k meg maguk#)!: E>ik a kih&vs lehetsges okai?F ,e!yek az
sszes !ehe#s(ges okok+ 2 mi #6re!me#!en #rsada!munk er7sen ha&!amos arra$ hogy a kihv%s
vagy a nehzsgek okainak tiszt%z%sa n(!k6!$ vak#%an von&a !e a v(gkve#kez#e#(s#$ (s
egyszer/en az# mond&a: EJsin!&uk ez# vagy az#:F$ ahe!ye##$ hogy .gy #enn(nk$ min# az orvos.
2 &) orvos h#ra!(-$ (s az# mond&a: E"nnek i## 1&$ i!yen rende!!eness(ge# (sz!e!$ ezek a
-anaszai$ a %e#egs(ge i!yen #6ne#ekke! &r. Ge mos# n(zz6k meg$ mi minden okozha#&a: ,ik a
!ehe#s(ges okok+ ,i# (s mennyi# eszik+ ,i# iszik+ ,i!yen az (!e#m)d&a+ ,i1(!e
s#resszha#sok (rik+F 8s 'gy #ov%%. P#ni 1og&uk$ hogy a %a&ok (s -ro%!(mk 54 C<a
orvoso!ha#) mr az!#a! is$ hogy -on#osan megha#rozzuk. Tov%%i 25 C mego!dha#)$ hogyha
#isz#zzuk a -ro%!(ma kiv!#) ok#. 0(ha$ amikor siker6! meg!!a-'#anunk az okoka#$
egyszer/en az# mond&uk: E0ah#$ csak ez az oka+F 2z#n kik6sz%!&6k az oko#$ (s mr meg
is o!do##uk a k(rd(s#.
2z 5. !(-(s akkor sz6ks(ges$ ha nem hozo## mego!ds# a 5. (s a >. !(-(s. Teh# az 5.
!(-(s%en a k(rd(s: E>i az sszes lehetsges megolds?F ,i az sszes !ehe#s(ges mego!ds+
8s ne csak 1 !ogikus mego!ds# keress6nk: ;anem #a!!&uk ki az sszese#: ;a #.! gyorsan
r#a!!unk egy mego!dsra$ (s az (sszer/ mego!dsnak !#szik$ gondo!&anak arra: mi !esz$ ha
nem v!ik %e+ *z ese#%en mi a #eend7+ 2hogyan Qoger (radzser) =ox meg1oga!maz#a:
E,indig keress6k meg a msik !ogikus$ he!yes v!asz# is:F ;ogyha mr van egy he!yes
v!aszuk$ akkor mond&k az#$ hogy: E*z he!yes mego!dsnak #/nik erre a -ro%!(mra. Ge mi
!enne a 2. he!yes v!asz+F 0agyon<nagyon &) gyakor!a#. ,er# amennyi%en az 1. mego!ds
nem v!ik %e$ mr a kez6nk%en is van a 2. mego!ds. Teh# a k(rd(s: E,i az sszes mego!ds+
,i a mego!ds+ 8s mi az e!!enkez7&e+ =agy #a!n ne #egy6nk semmi#+ ,i !enne$ ha 2<szer
ennyi# -r)%!nnk+ ,i !enne$ ha va!ami ms# -r)%!nnk meg+ ;a e!#(rn(nk a vona!#)!
o!da!irny%an+ 2he!ye##$ hogy i## snnk m(g m(!ye%%re$ nem ke!!ene .& he!yen sni+ ,i
!enne$ ha kivonu!nnk err7! a -iacr)!+ ,i !enne$ ha !emondannk err7! a 1e!ada#r)!+ 2he!ye##$
hogy mego!ds# keres6nk a munkra vagy 1e!ada#ra$ mi !enne$ ha #ov%%!(-n(nk$ mshov
menn(nk$ (s .&a# kezden(nk+ 2kkor mi !enne a 2. he!yes v!asz+F
8s i## kri#ikus -on#hoz (r#6nk. *##7! a -on##)! kezdve$ m(g e%%en az 5. !(-(s%en
kizrlag s cs#pn a megoldsokra kell gondoln#nk. Besz(!&6nk kizr)!ag a
mego!dsokr)!: ,er# mi #r#(nik az ssz-on#os'#s #rv(nye szerin#+ 2 %ehe!ye##es'#(s
#rv(nye szerin#+ 2 vonzs (s a kz!(s #rv(nye szerin#+ ,i #r#(nik+ ;# (n megmondom$ mi
#r#(nik. 2 !eg#%% em%er rksen csak a -ro%!(mkr)! %esz(!$ a -ro%!(mkra gondo!$
agg)dik mia##uk. 8!(nken e!k(-ze!i 7ke#$ re##eg$ hogy s.!yos%odnak$ (s egyre #%% (s #%%
!esz. 2 %ehe!ye##es'#(s #rv(nye (r#e!m(%en$ ha csak -ro%!(mkra gondo!unk$ akkor a
#uda#unk%an e!ha#a!masodnak a nega#'v gondo!a#ok. 2 vonzs #rv(nye (r#e!m(%en a
-ro%!(mkka! va!) 1og!a!kozs egyre #%% -ro%!(m# vonz az (!e#6nk%e. 8s az ssze16gg(sek
#rv(nye szerin# min(! #%%e# %esz(!6nk (s gondo!kozunk a -ro%!(mkr)!$ egyre ink%%
&e!!emzik ma&d vi!gunka#. 2 k6!n%s(g nyer7k (s vesz#esek kz##$ h7sk (s an#ih7sk$
sikeresek (s %uko##ak kz## az$ hogy a sikeres em%erek$ a nyer#esek mindig a mego!dsra
#&o!)dnak. 2 mego!dsra vannak hango!)dva. 2 mego!dsokra gondo!nak$ a mego!dsokr)!
%esz(!nek. [k mindig ez# a k(rd(s# #eszik 1e!$ ez szmukra a nagy k(rd(s: E,i# #esz6nk
mos#an#)! kezdve+F ,i# #esz6nk mos#an#)! kezdve+ ,s sz)va!: a sikeres embert mindig a
jv rdekli. ,indig a &v7 1e!( 1ordu!. 2 vesz#esek mindig a m.!##a! #r7dnek. 2 vesz#es
mindig az# akar&a #udni: 9i vo!# az oka+ 9i# ke!! vdo!ni+ 9i a 1e!e!7s+ ,icsoda vesz#es(gek
< 113 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
(r#(k+ 2 nyer#es ezze! szem%en e!7re n(z. 2z# k(rdi: E;ogyan &u#ok #ov%%+ ,i innen a
kve#kez7 !(-(s+ ,i# #ehe#ek a mego!ds(r#+ ;ogyan &av'#ha#ok a he!yze#emen+ ;ogyan
hozha#om rend%e$ a!ak'#ha#om #$ hogy m)dos'#ha#om+F s#%. ;a e!&u#unk idig$ a kve#kez7
!(-(s mag#)! ad)dik.
2 I. !(-(s%en: ha#rozni ke!!. Lntst kell hozni#k. T(ny az$ hogy %rmi!yen dn#(s
&o%%$ min# a semmi!yen. 34 C<%an mego!dha#) minden -ro%!(ma$ csak dn#eni ke!! #udni
enn(! a !(-(sn(!. 8s -on#osan akkor$ amikor idig e!&u#unk. ,s sz)va!: %rmi!yen neh(zs(g
vo!# is$ mos# van i## az ide&e$ hogy e!dn#se$ mi a teend. 2 dn#(sk(-#e!ens(g$ a
ha#roza#!ansg a !eg17%% oka a kudarcnak. 2 %izony#a!an em%er nem sikeres az (!e#%en. 2
ha#rozo##sg 1on#osa%%$ min# a he!yes dn#(s. ,er# minl t$bb d$ntst hoz, ann%l t$bb
visszahat%s ri, gy egyre okosabb lesz, s egyre helyesebbek lesznek a d$ntsei. 2z
e!!enkez7&e is igaz. ,in(! kevese%%szer dn#$ ann! kevese%% a #anu!sg. 8s egyre ink%%
k(-#e!en !esz a dn#(sre. Teh# dn#(s# ke!! hoznia. 2 k(rd(sek 34 C<%an azonna!$ a #%%ive!
ka-cso!a#%an -edig egyszer/en mond&a az#: EX)! van$ nem #udok dn#eni azonna!$ #%%
in1ormci)ra van sz6ks(gem. ?za%ok egy ha#rid7#: cs6#r#k d(!%en e!dn#m a k(rd(s#$
%rmennyi !esz is az in1ormci)m.F
@. !(-(s. Ge m(g az e!7z7ekhez hozz ke!! 1/znm$ hogy a d$nts megszabadt a
stresszt'l. 2 ha#roza#!ansg viszon# mindig a 1esz6!#s(g 1orrsa.
@. !(-(s: a 1e!e!7ss(g k(rd(se. 4i kell jellnie egy felelst. ,s sz)va!: 1e! ke!! #ennie
a k(rd(s#$ (s ez va!)%an nagy k(rd(s: E9i !egyen$ aki v(greha&#&a+ 9i az$ aki csin!ni 1og&a+F
Ryakran e!71ordu!$ hogy egyesek e!v(gzik ez# a gyakor!a#o#$ meghozzk a dn#(s#$ (s mris
%o!dogok$ mmorosak az rm#7!. 2 s#ressz (s a neh(zs(gek megsz/n#ek. 2z#n mindenki
vissza#(r a munk&hoz$ (s amikor 2 h(# m.!va megin# ssze6!nek$ kider6!$ hogy nem #r#(n#
semmi$ mer# senki# sem &e!!#ek ki szem(!y szerin# a dn#(s v(greha&#sra. =agyis: ki s
pontosan mit "og csinlni+
8s ezze! e!&u#o##unk a 3. -on#hoz: tzznk ki hatridt: ,ond&a$ hogy: E*z a munka
erre (s erre a na-ra !egyen k(szen:F *gyezzenek meg$ hogy a 1e!ada#o# me!yik na-ra ha&#&a
v(gre a 1e!e!7s: EJs6#r#k d(!i 12 )ra a ha#rid7$ amikor %eszmo!.F
8s #erm(sze#esen$ miu#n ki#/z#e a ha#rid7#$ &n a B. !(-(s: akciba kell lpni.
Tud&k$ egy (rdekes id7gazd!kodsr)! sz)!) #anu!mny%an o!vas#am$ hogy a munka 24 C<a$
a munka e!s7 24 C<a rendszerin# ugyanannyi# (r$ min# az u#na kve#kez7 34 C. ;a s'nre
#ud&a #enni$ az# mond&k$ a &)$ !end6!e#es kezd(s mris 1(! siker.
8s a 14. !(-(s: hogy ellenrizze, amit elvr: *!!en7rizze$ ami# e!vr: 2 sikeres (!e#
egyik !eg17%% sza%!ya. ,iu#n meg!!a-od#ak a%%an$ hogy egy munk# e! ke!! v(gezni$
e!!en7rizze: Tud&on r)!a: Psson minden#: Pegyen ka-cso!a#%an a 1e!e!7sse!: *gy &) %ar#om
szerin# a &) veze#7 ne csak vr&a$ hogy e!v(gezz(k a munk#$ hanem vr&a is e!: ;ozzon
dn#(s#: 8s ha ki&e!!# va!aki# a dn#(s v(greha&#sra$ #ar#sa ve!e a ka-cso!a#o#: ,er# ha
1on#os "nnek az$ hogy a munk# e!v(gezz(k ha#rid7re$ akkor nagyon 1on#os a munka
nyomon kve#(se is. Teh# e!!en7rizze:
8s mos# %esz(!&6nk a krea#'v gondo!kods u#o!s) m)dszer(r7!: 2me!y haszn!ha#) a
hzas#rsukka! egy6##$ a munka#rsaikka!$ a %ar#aikka!$ 6z!e##rsaikka!$ (s a !egha#(konya%%
m)dszerek egyike. *!7szr 2!ex (e!ex) Ns%orn 'r# r)!a 1B>I<%an meg&e!en# knyv(%en$ a
c'me: ;aszn!d a k(-ze!e#ed: 2 m)dszer neve: #!e#%rze. 2z #!e#%rze szenzci)s m)dszer.
0em 1ogom 1e!'rni a #%!ra$ de r(sz!e#esen e!mondom$ mi az$ ami# #enni6k ke!!$ ha nyerni
akarnak az #!e#%rz(n.
*!7szr is: az #!e#%rz(n r(sz# vev7k ide!is szma ><#7! @<ig #er&ed. ><en a!u! nem
e!(g ha#(kony a cso-or# energiak(sz!e#e. @<en 1e!6! -edig e!vadu!nak$ a cso-or# ha&!amos !esz
a sz(#es(sre. Teh# ><5<I<@ em%er 6!&n ssze sszehango!# egy6##es%en:
2 2. !(-(s az$ hogy vi!gosan meg1oga!mazzuk a k(rd(s#. 8s min(! egyszer/%% (s
sza%a#osa%% !esz a k(rd(s (s minl konkrtabb az a v%lasz, amelyet keresnk$ ann!
< 11B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
sikerese%%en m/kdik az #!e#%rze. P!. ne az# k(rdezz(k egy kereskede!mi v!!a!a#n!: E,i#
#ehe#6nk az(r#$ hogy #%% ru# ad&unk e!+F$ mer# 'gy a k(rd(s #.! !#a!nos$ #.! kds: Pegy6nk
-on#osa%%ak: Mnk%% az# k(rdezz6k: E,i# ke!! #enn6nk az(r#$ hogy 24 C<ka! #%% ru# ad&unk
e! a kve#kez7 5 h)na- a!a##+F 2z i!yen sza%a#os k(rd(s megind'#&a az #!e#ek rada##.
,en&6nk #ov%%:
2z #!e#%rze 5. megha#roz)&a: az id7. 2z #!e#%rze !egmeg1e!e!7%% id7#ar#ama: 15
(s >5 -erc kz## van$ 54 -erc az ide!is. 2 !eghe!yese%%$ ha az# mond&uk: E"#!e#%rz(#
rendez6nk arr)!$ hogy mi# ke!! #enn6nk$ ha 24 C<ka! #%% ru# akarunk e!adni a kve#kez7
negyed(v%en. 2z #!e#%rze id7#ar#ama > )ra 15<#7! > )ra >5<ig #ar#.F
2 kve#kez7 !(-(s: az #!e#ek !(#rehozsa. *z a %rze kri#ikus -on#&a. Ygyanis nem
szabad az $tleteket mind#%rt szletsk (illanat%ban rtkelni: ,er# amin# ez# Ns%orn
meg!!a-'#o##a$ meg!!'#&a az #!e#ek rads#. ;ogyha va!aki e!7!! egy #!e##e!$ (s egy msik
azonna! rvg&a: EL$ ez %(na #!e#$ ez h6!yes(g$ neve#s(ges$ ez# mr eddig is -r)%!#uk:F
2min# va!aki kri#iz!ni kezd vagy !e%ecs6! egy #!e#e#$ mindenki azonna! e!ha!!ga#. 2z#n csak
6!nek o##$ (s mindenki #(#ovzik$ megsz)!a!&on<e. Ygyanis$ ha meg%'r!nak egy #!e#e#$
1e!sz'nre #r a g#!s$ ame!ye# ki<ki m(g gyerekkor%)! hozo## magva!. 2 2 1o!yama#o# #eh#
sz(#v!asz#&uk. 2zaz az #!e#ek (r#(ke!(se$ ez a szekci)$ (s az #!e#ek !(#re&##e kz( g#a#
(-'#6nk. *z -edig az id7. Bizonyos id7nek ke!! e!#e!nie a 2 kz##. )lszr az tletek
mennyisge a fontos. Teh# egy 54 -erces #!e#%rz(n e!7szr is az# mond&uk: EPssuk$ hny
#!e#e# #udunk ki#a!!ni annak (rdek(%en$ hogy 24 C<ka! #%% ru# #ud&unk e!adni a -iacokon a
kve#kez7 5 h)na- a!a##:F Y#na -edig mond&uk az#$ hogy: E=an id7nk$ nem ke!! sie#ni.F
)z#tn a minsg a fontos.
Pssuk$ mi a veze#7 szere-e: 2z #!e#%rz(n a veze#7 ne !egyen hangad): 2 veze#7
szere-e az sz#nz(s. *gy &) 6z!e#em%er (s veze#7 rendszeresen A !ega!%% he#enk(n# 1<szer A
sszeh'v&a munka#rsai# egy<egy &) kiad)s #!e#%rz(re. Teh# he#enk(n# 1<szer. 8s nem
hangad) az #!e#%rz(n. Pe&egyez minden #!e#e#. Pe&egyez minden v!asz#$ mer# nagyon
gyakran e!71ordu! az #!e#%rz(n$ hogy va!akinek o!yan #!e#e #mad$ ame!y #uda# 1e!e##i
mego!ds. 2 #uda# 1e!e##i mego!dsr)!$ %rmi!y ki#/n7 is$ va!)sz'n/!eg sem maga az a szem(!y$
aki ki#a!!#a$ sem a ha!!ga#)sg nem #ud&a azonna!$ mi!yen %ri!ins #!e# sz6!e#e##. Ge ha "nk
k(s7%% (r#(ke!ik az #!e#eke#$ vagy va!aki ms %e!en(z az anyag%a$ az# mond&a: E*z az$ ami#
keres6nk: Pon#osan ez:F
Teh# hadd mond&am e! .&ra a krea#'v gondo!kods egyik a!a-#(#e!(#: %z intelligencia
cselekvsi md. 8s !ega!%% a 2<szeres(re nve!he#ik &e!en!egi in#e!!igenciaszin#&6ke#$ ha
kve#ik a zsenik -(!d&#. ;iszt%zz%k, hogy mit akarnak: /zigor*an koncentr%l#anak a
cl#ukra$ a -ro%!(mra$ a he!yze#re vagy az ha#tott eredmnyre: 5egyenek nyitottak,
rugalmasak: 1izsg%l#%k meg a lehet'sgeket: 8s haszn!&k a -ro%!(mk mego!dsnak mos#
#anu!# szisz#ema#ikus m)dszerei#: Pr)%!&k ki %rme!yike# kz6!6k: 2!ka!mazzk 7ke#
rendszeres (s m)dszeres a!a-on$ (s akkora !esz a siker$ hogy az "nk !egmer(sze%%
vrakozs# is 1e!6!m.!&a:
E>indent megkaphat, amit akar, ha elg ersen akarjaW azz lehet, amiv lenni
akarW elrheti legtitkosabb vgytW megtehet mindent, amit tenni akar 8 ha egyetlen cl
lebeg a szeme eltt, s azt kveti.F Qo%er# Jo!i(
&&. szekci
Az energiaszint nvelse
(25:55)
Biz#osan szere#ne a &e!en!egin(! #%% energiva! (s (!e#er7ve! rende!kezni.
,egismerkedni o!yan #!e#ekke! (s m)dszerekke!$ ame!yeknek az a!ka!mazsa ugrsszer/en
nve!n( &e!en!egi (!e#er7szin#&(#. Percr7! -ercre$ )rr)! )rra. 8vek )#a #anu!mnyozom az
< 124 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
eg(szs(g -ro%!(mi#. 8s @ #ancso# adok$ ame!yek r(v(n egszsgesebbek lesznk$ (s
nvekedni fog leternk. ,indehhez csu-n 5 do!ogra van sz6ks(g.
2 !ege!s7: a vgy.
2 2.: a de"inci. Ge1ini!ni ke!!$ hogy mi# akarunk.
2 5.: az elhatrozs. ;a#rozzuk e!$ hogy 1!vessz6k azoka# a szoksoka#$
ame!yekre sz6ks(g van az energiaszin# nve!(s(hez:
2 >.: az eltkltsg. 2 meg1e!e!7 ki#ar#sra va!) k(-ess(g.
2z 5. -on#: a "egyelem. 2z a k(-ess(g$ hogy rvegy6k magunka# arra$ amir7! #ud&uk$
hogy sz6ks(ges eg(szs(g6nk &av'#shoz. 2kr &)!esik$ akr nem. 2m'g csak nem v!ik
szoksunkk.
*%%en az eg(sz e!7ads<soroza#%an va!)sz'n/!eg i## a !eg(rv(nyese%% a meg1e!e!(sek
#rv(nye. 2%%an az (r#e!em%en$ hogy a test, kls' "orm%nk visszatkr$z'dse mindannak, ami
bell megy vgbe. 2z ok (s okoza# #rv(nye szerin# az (!e#%en #a-asz#a!# okoza#ok oka az$ ami#
a #es#6nk%e$ meg az$ ami# a #uda#unk%a %e1ek#e#6nk. 8s -ersze a megszoks #rv(nye. 2ki
eg(szs(ges$ annak a szoksai is eg(szs(gesek. 2ki %e#eg$ 17!eg az(r# az$ mer# eg(szs(g#e!enek
a szoksai. 96!nsen$ ami a #es#(ve! ka-cso!a#os vise!ked(s(# (s gondo!kods# i!!e#i. 2 #es#$
az em%eri #es# akr 144$ s7# 124 (vig is m/kdhe#ne. ?zmos$ kze!m.!#%an v(gze## ku#a#s
eredm(nye szerin# az (!e##ar#am 154 (vre is ki#o!ha#). ;a megn(zz6k a hossz. (!e##e!
ka-cso!a#os k's(r!e#eke# (mind&r# sz) !esz ezekr7!)$ az# !#&uk$ hogy 2merik%an (s
9anad%an ma az #!agos vrha#) (!e##ar#am @>$B (v. *z az# &e!en#i$ hogy a !akossgnak
!ega!%% a 1e!e e!7%% ha! meg. =an$ aki 54$ 55$ I4 (ves kor%an. 8s a 1e!e enn(! k(s7%%. 2 mi
c(!unk mos# rg#n az !egyen$ a vgyunk e!#k(!#en arra irnyu!&on$ hogy !ega!%% 34 (ve#
(r&6nk meg: ;a az# a c(!# #/zz6k ki magunk e!($ hogy meg(r&6k a 34. (v6nke#$ akkor
6gye!n6nk ke!! mindenre$ ami# na- min# na- cse!eksz6nk. ,i# esz6nk (s iszunk regge!$
d(!e!7##$ d(!%en$ d(!u#n$ es#e+ ;ogy %nunk a #es#6nkke!+ ;ogyan a!szunk+ ,ennyi#
mozgunk+ H! ke!! #enn6nk a k(rd(s#: E*z e!7seg'#i<e$ hogy !ega!%% 34 (vig (!&ek$ vagy -edig
akad!yozza+F ,r-edig az eg(szs(g szem-on#&%)! minden nagyon 1on#os. 2 #es#6nk
csod!a#os$ csod!a#os g(-eze#. *nergi# 1e&!esz#. Mgen$ energia#erme!7 organizmus$ ame!y
%7s(gesen #erme! energi#$ (s #erm(sze#es !!a-o#a az eg(szs(g. Jsod!a#osk(--en$ ha
egyszer/en 1e!hagyunk %izonyos do!gokka!$ akkor a #es#6nk #erm(sze#es m)don sokka!
eg(szs(gese%%( v!ik. *z a #erm(sze#es !!a-o#a. 8s ahhoz$ hogy eg(szs(gesek !egy6nk$ nem
ke!! semmi k6!nse# csin!ni$ csak 1! ke!! hagyni azza!$ ami# he!y#e!en 6zeme!#e#(snek
nevez6nk. *gy g(-e# is #ervezhe#nek 144 (v (!e##ar#amra. Ge ha he!y#e!en6! m/kd#e#ik$ (s
nem #ar#&k meg1e!e!7en kar%an$ &)va! e!7%% megy #nkre$ min# ke!!ene. 9u#a#si
eredm(nyeke# is ismer#e#6nk e!7adsunk%an. ?ok ezer$ #%% szzezer )rnyi ku#a#s a
!egkiv!)%% egye#emeken kimu#a##a$ hogy a %7s(ges energia (s (!e#er7 #i#ka az egszsg$
me!y egy(%k(n# egyenl' az energi%val. ,indenkori 1izikai !!a-o#unka# szin#e %rmikor
!em(rhe#&6k az energiaszin#6nkke!. *z# #ud&uk is. ,ana-sg 2merik%an (s 9anad%an
mindenki#$ mindenki# nagyon aggasz# a #.! a!acsony energiaszin#. ! dolgot kell tennnk. @
igen<igen egyszer/$ nem knny/$ de egyszer/ do!go#$ ame!yek r(v(n ugrsszer/en n7 az
energiaszin#6nk. 2z e!s7 -erc#7! kezdve.
2 !ege!s7$ a !ege!s7: a meg"elel tests&ly. 2 meg1e!e!7 #es#s.!y dn#7 az eg(szs(g (s
energia szem-on#&%)!. ;ogy mi(r#+ 2 oka is van: egy 1izikai (s egy -szicho!)giai. ;ogyha
#.!s.!yunk van$ szrnyen ig(ny%e vessz6k a sz'v6nke#. ?zrnyen ig(ny%e vessz6k a #%%i
szerv6nke#$ #ov%% az izmainka# is. 2ki mr ka-aszkodo## 1e! !(-cs7n$ az #ud&a$ mennyire
1rasz#) 1e!&u#ni. 9(-ze!&6k e!$ mi!yen !ehe# %7rndde! !(-cs7# mszni$ (s gondo!&unk arra$
mennyi #.!s.!y# ci-e!nek egyesek: N!yan ez$ min#ha va!ami nagy !(-cs7# msznnk meg$ vagy
gya!ogo!nnk$ de s.!yos %7rndkke!. 2 #es# meg#erhe!(se nem (rz(ke!he#7$ de )risi (s igen
1rasz#). 2 2. #(nyez7 -edig az$ hogy gyakran nyomasz#) a #.!s.!y a%%an a vi!g%an$ aho!S
< 121 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
aho! mindenki karcs.$ aho! a karcs.sg a diva# a magazinok c'm!a-&ain$ az .&sgok%an$ a
#(v(%en$ minden6##. ;a mindenho! karcs. em%ereke# !#unk magunk kr6! a vi!g%an$ (s .gy
(rezz6k$ hogy mi e! vagyunk h'zva$ az va!)di !e!ki de-resszi)# okoz$ ami nmag%an
kimer'#7.
;ogy (rhe#6nk e! meg1e!e!7 #es#s.!y#+ *gyszer/en. ,agunk e!( k(-ze!&6k$ (s
mondoga#&uk. *!k(-ze!&6k (s mondoga#&uk. *!7szr is: ha az a vgyunk$ hogy !e1ogy&unk$
ha#rozzuk e!$ !egy6nk e!#k(!#ek$ 1egye!meze##ek: 2z#n k(-ze!&6k e!$ (s mondogassuk a
k'vn# #es#s.!yunka#$ am'g a!acsonya%%ra nem -rogramozzuk magunk%an a s.!yunka#: 0e
1e!ed&6k: a karcs.sg siker$ a kv(rs(g kudarc:
2 2. -on#: a helyes trend. ?zmos vizsg!a#o# v(gez#ek (!s-or#o!)k kr(%en. 9u#a#&k
azoknak az (#rend&(#$ akik a !eg#%% energi# (s (!e#er7# %ir#oko!&k. 8s 5 !(nyeges$ 1on#os
do!og der6!# mr ki az (#rendde! ka-cso!a#%an:
2z 1.: a kell' v%ltozatoss%g. Pegyen v!#oza#os az (#rend6nk: ?ok1(!e (#e!#
1ogyasszunk: 0e kis szm.#$ mer# ha sok1(!(# 1ogyasz#unk$ va!)sz'n/!eg hozz&u#unk a
vi#aminokhoz (s nyome!emekhez$ ame!yek az energia magas szin#&(hez ke!!enek$ %r nem az
sszeshez &u#unk hozz$ ahogy ez# mind&r# meg!#&uk.
2 2. -on#: aS a sov%ny "ehr#e. 2 sovny 1eh(r&e #%%1(!e 1orrs%)! szrmazha#$ -!.
sz)&%)!$ ha!%)!$ sovny h.s%)! s#%.$ nem -edig zs'ros h.s%)! (s hason!)k%)!. T-!!(kunknak
kr6!%e!6! 15 C 1eh(r&(# ke!! #ar#a!maznia. Ugyhogy vizsg!&uk meg na-i #-!!(kunka#$ (s ha
15 C<n! #%%e# vesz6nk magunkhoz$ az #%%$ min# amennyire a #es#nek sz6ks(ge van.
2 5. -on#: a rostos sznhidr%tok. 2 ros#os sz(nhidr#ok$ vagy gy6m!cs< (s
z!ds(g1(!(k. 2 ros#os sz(nhidr#ok%)! min#egy @5 C<ra van sz6ks(g. Ry6m!cs$ z!ds(g$
ga%ona1(!(k$ magvak (s a #%%i. @5 C sz(nhidr#$ mer# a sz(nhidr# a #6ze!7anyag$ ame!ye# a
#es#6nk na- min# na- e!(ge#. 2 s-age##i. 2 sa!#a1(!(k is ide #ar#oznak. ;ogyha @5 C
sz(nhidr#o# 1ogyasz#unk$ va!)sz'n/#!en$ hogy h'zunk.
*zenk'v6! min#egy 14 C zs'rra is sz6ks(g van. Ge 14 C<n! nem #%%re. ;a 14 C
zs'rn! (s 15 C 1eh(r&(n(! #%%e# 1ogyasz#unk$ az# e!rak#rozzuk$ (s neh(z !esz !eadni.
2 >. -on#: a sok vz. ?ok v'zre van sz6ks(g6nk. 0a-on#a kr6!%e!6! 2<2$5 !i#erre$ .gy
#a!!#k. 2mi na-on#a kr6!%e!6! 3<szor 5 deci# &e!en#. Qendszeresen igyunk vize#: ;a
odamegy6nk a csa-hoz$ egy -ohr vize# igyunk$ ne -edig csak sz6rcs!&6nk egy kevese#: *z a
he!yes (#rend ku!csa.
=(g6! -edig$ az u#o!s) -on#: ne t%(l%lkozzunk hi%nyosan, de egynk keveset: 2
ka!i1orniai egye#emen e!v(gze## k's(r!e#ek sorn aS a kze!m.!#%an -a#knyk's(r!e#ek%en
kimu#a##k$ hogyS hogy ha$ ha kev(s #-!!(kka! sovnyan$ karcs.n #ar#&k 7ke#$ de az
(#rend&6k az(r# nem hinyos$ akkor$ akkor 'gy nve!ik a #-(r#(k(#$ nve!ik a #-(r#(k(# aS$
azS az e!1ogyasz#o## #-!!(knak. ,agunkra is vona#koz#a#va: kevesebb, de nagyobb
tprtk lelmet fogyassz#nk: 2 na-i ka!)ria%evi#e!6nk marad&on 2444 ka!)ria a!a##$ (s a
ka!)riamennyis(g 34 C<# d(!u#n 2 e!7## 1ogyasszuk e!: G(!u#n 2 e!7##: 2z 1og #r#(nni$
hogy 1okoza#osan !e1ogyunk$ sovnya%%ak$ karcs.%%ak !esz6nk$ (s sokka! #%% energink
!esz. 2 !a%ora#)riumi -a#knyok (!e##ar#am# .gy #ud#k 54<54 C<ka! nve!ni$ hogy
egyszer/en cskken#e##(k az adag&uka#. 0emi -o#enci!&uk nvekszik. Mn#e!!igenciaszin#&6k
eme!kedik. *nergiaszin#&6k .gyszin#(n. 2z a!vsig(ny6k viszon# cskken. 8s mindez csu-n a
kev(s$ zs'rszeg(ny #-!!(k ha#sra. *z a %izonyos 54<54 C<os eme!ked(s az em%erekre is
(rv(nyes. 2z# &e!en#i$ hogy ha (!e##ar#amunk mos# @>$B (v$ e!k(-ze!he#7$ hogy ese#!eg akr
144$ 114$ 124 (ve# is meg(rhe#6nk az (#rend megv!#oz#a#sa r(v(n. *zze! ka-cso!a#%an sok
izga!mas ada#$ eredm(ny !! rende!kez(sre.
*gy msik 1on#os #(nyez7$ aS a 5<as szm.: az telek helyes trstsa. *z igen
vi#a#o## k(rd(s. *z(r# az# a&n!om$ hogy aki# (rdeke! ez a #(ma$ az o!vassa e! dr. ;arvey (harvi)
(s ,ari!yn (meri!in) Giamond (da&mend) knyv(#: 2z eg(szs(ges (!e#e#. *%%en a knyv%en
arr)! 'rnak$ hogy a mindenna-i (#rend6nk min#egy @4 C<%an gy6m!cs< (s z!ds(g1(!(k%7!
< 122 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
!!&on. 8s mer# min# kzismer#$ #es#s.!yunk @4 C<a v'z$ (#rend6nk @4 C<a v'za!a-. (!e!miszer
!egyen: @4 C gy6m!cs%7!$ z!ds(g%7! !!&on: 8s he!yesen #rs'#suk (#e!einke#: kem(ny'#7# (s
1eh(r&(# ne egy6nk egyszerre: Teh# -!. z!ds(g1(!(# (s 1eh(r&(# 1ogyasz#ha#unk. =agy
z!ds(ge# (s kem(ny'#7#. Ge 1eh(r&(# (s kem(ny'#7# 1 (#kez(s sorn ne 1ogyasszunk: 8n
ki-r)%!#am ez# a m)dszer#$ (s "nknek is a&n!om$ mer# %mu!a#os. 2 #es#s.!y gyorsan
cskken$ az energiaszin# gyorsan eme!kedik. ,indez mr 2> )rn %e!6!. 2 szerz7k az# is
#ancso!&k$ hogy regge!ire sok gy6m!cs# egy6nk$ ms# ne. 8s z!ds(g1(!(ke# (s 1eh(r&(ke#
csak d(!#7! 1ogva. 2z# 1ogad&k e! e%%7!$ ami# &)nak !#nak.
2z (#rendde! ka-cso!a#%an m(g e! ke!! mondanom$ hogy mindenki ms (s ms.
,indenkinek ms az anyagcser(&e$ (s a ku#a#sok szerin# #-!!kozsi ig(nyeink is e!#(r7ek.
*gyesek szerveze#(nek #k(!e#esen meg1e!e! a vege#arianizmus. ,sok szerveze#e viszon# sok
1eh(r&(# ig(nye!. ,sok a ke##7 kz## vannak: he!yes arny%an ke!! keverni6k a 1eh(r&(# (s a
z!ds(g<$ gy6m!cs1(!(ke#. 2z a he!yese%%$ ha k's(r!e#ez6nk magunkon. T%%1(!e (#rende#
-r)%!&unk ki$ (s az eredm(ny# &e!zi a kz(rze#6nk$ hogy mennyi energink van$ &)! a!szunk<e
(&szaka$ e!(g karcs.ak vagyunk<e (s 'gy #ov%%. X)! meg #ud&uk<e em(sz#eni a #-!!(kunka#+
Ta-asz#a!#am$ hogy ez az (#e!#rs'#s rendk'v6! ha#sos. 0ve!i az energiaszin#6nke#$ mer# ha
egyszerre 1eh(r&(# (s kem(ny'#7# 1ogyasz#unk$ a gyomor sava# (s !.go# is kiv!asz# az
em(sz#(shez. 2 savak (s a !.gok sem!eges'#ik egyms#. 2 1eh(r&e (s a kem(ny'#7 nem %om!ik
!e$ hanem az em(sz#7rendszer%e ker6!nek nagy$ megem(sz#he#e#!en masszak(n#. 2z
em(sz#7rendszer az izmok%)! (s az agy%)! e!von&a a v(r#$ hogy meg-r)%!&a !e%on#ani ez# a
massz#. *z(r# !mosodunk e!$ ha soka# esz6nk. *z(r# !mosodunk e! d(!u#n. Tes#6nk sszes
energi&a a #-!!(ko# -r)%!&a megem(sz#eni. 8s ne 1e!ed&6k e!: testnkben a legt$bb energi%t
az emszts k$ti le: T%% energi# k# !e$ min# %rmi ms. Ugyhogy$ ha siker6! cskken#eni az
energi#$ ami# em(sz#(sre 1ord'#unk$ akkor sokka! #%% energia !! rende!kez(sre ms c(!okra.
,(g vissza#(rek erre.
=an 5 m(reg$ ami# e! ke!! hagynunk az (#rend6nk%7!. 2 ; "ehr mregnek h'v&uk 7ke#.
* 5 1eh(r m(reg$ me!y%7! ma&d minden hz%an van: a 9K45- . 2 1eh(rcukor$ de a m(z$ %arna
cukor$ me!asz is (s 'gy #ov%%. 2 !isz#$ a H)B;-6,3=2 (!e##e!en anyag$ me!y%7! minden
#-(r#(ke# kivon#ak. 8s a 3@ . 2z #!agos amerikainak vagy kanadainak semmi sz6ks(ge sincs
k6!n cukorra$ de (ven#e I@ kg<o# 1ogyasz#. *z az egyik 17 oka a cukor%e#egs(gnek$ ame!y
egyre #%% (s #%% id7 e!7##i ha!!(r# 1e!e!7s. 2 1eh(r!isz#%7! k(sz6!# #erm(keknek semmi!yen
#-(r#(k6k sincs. ?)%)! -edig egy #!agos amerikainak (ven#e csak 1 ki!)ra van sz6ks(ge
sszesen az (#rend&(%en. *nnek e!!en(re egy amerikai 14 ki!)# 1ogyasz#. ;a cskken#&6k a
s)1ogyasz#sunka#$ viszon# #%% vize# iszunk$ nagy s)mennyis(g #vozik %e!7!6nk. Jskken a
1o!yad(kmennyis(g$ ame!y a #es#nek ke!! ahhoz$ hogy a s)# szusz-end!&a. ?okan$ akik
1e!hagy#ak a s)1ogyasz#ssa!$ (s #%% vize# isznak$ 2<5 ki!)# is !e1ogy#ak -r na- a!a##. 2ki
#eh# e! van h'zva$ (s #.! sok v'z van a #es#(%en$ hagy&on 1e! az (#e!ek s)zsva!:
Xn a >. -on#. ?z)va! a >. -on#o#S$ a >. -on# az$ hogy hagy&uk a%%a$ sz)va!
ne dohnyozznk: 8s csak mrtkletesen igynk alkoholt: ?emmi mssa! nem okozha#unk a
#es#6nknek k(szakarva o!yan kr#$ min# a dohnyzssa!. 2 ku#a#sok szerin# kr6!%e!6! 52
%e#egs(ge# id(zhe# e!7. *zek kz## szere-e! az (re!meszesed(s (s a #6d7rk is. 2 #6d7rk
mindink%% a 2. ha!!okk v!ik a vi!g%an. 8s a n7ke# ugyano!yan arny%an -usz#'#&a a
#6d7rk$ min# a 1(r1iaka#. Pehe#$ hogyS !ehe#$ hogy !(#ezik va!ami$ ame!ynek e!hagysa m(g
hasznosa%% az eg(szs(gre$ min# a dohnyzs($ de senki nem #ud i!yesmir7!. 52<1(!e %e#egs(g.
;agy&uk a%%a a dohnyzs#: ;ogyan #ehe#&6k meg+ *!k(-ze!&6k magunka# min#
nemdohnyz)#. ?oka# gondo!unk r. ,ondogassuk: E0em dohnyzom: 0em dohnyzom:
0em dohnyzom: 0em dohnyzom:F 8s k(-ze!&6k e! magunka# nemdohnyz)k(n#: 8s
%izonyos id7 m.!va akkor nem vonz a dohnyzs. Persze$ nem !esz knny/$ de meg(ri a
1radsgo#.
< 125 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
,(r#(k!e#es$ m(r#(k!e#es a!koho!1ogyasz#s. 0ekem #e#szik a m(r#(k!e#es sz)$ de a
#er6!e# szak(r#7i szerin# a m(r#(k!e#es a!koho!1ogyasz#s na-on#a kr6!%e!6! 1 -ohr. 0a-i 1
-ohr$ he#i @ -ohr. *nn(! #%%e# semmik(--en nem iha#unk$ ha m(r#(k!e#esnek akarunk
szm'#ani. ;a na-on#a 2 vagy 5 -ohrra! iszunk$ nagy !(-(s# #esz6nk az a!koho!izmus 1e!(.
2z 5. -on#: a meg"elel testmozgs. 2 meg1e!e!7 #es#mozgs aerob jelleg. 2z i!yen
#es#mozgs n$veli az agyba #ut o7ign mennyisgt. 2z agy &o%% oxig(ne!!#sa gyors'#&a
gondo!kodsunka#$ nve!i az in#e!!igenci#$ krea#ivi#s#. Tov%% az energiaszin#6nke# is.
2zoknak$ akik aero% #es#mozgs# v(geznek$ #%% az energi&uk. 9evese%%e# (s &o%%an
a!szanak. 8s #%% energi&uk marad az (!e# (!veze#(re. 8r#ik$ ugye+ Xo%% (#e!eke# esznek$ (s
#ov%% (!nek. Nkosa%%ak (s krea#'va%%ak. Teh# mi!yen #es#mozgs# &avas!unk+
2 !eg&o%% aero% #es#mozgsok: a s'1u#s$ ez a !eg&o%% s-or#$ ez# kve#i az .szs$ ma&d a
1u#s$ a ker(k-rozs$ v(g6! a s(#a. Brmi!yen eg(szs(gi !!a-o#%an vagyunk$ va!ame!yikre
k(-esek vagyunk$ !ega!%% a s(#ra. ;ogyha in#enz'v aero% gyakor!a#o# akarunk$ akkor az a
#eend7$ hogy !assan s(#!&unk$ de hossz. #von. ;a na-on#a 24<54<>4 -erc6nk van$ mr
e!mehe#6nk s(#!ni. 2 m(r1!de# s(#!unk he#en#e 5<szr$ (s rendk'v6! &) !esz az er7n!(#6nk$ ha
semmi ms# nem s-or#o!unk is. ;a 1u#ni akarunk$ az a 1on#os$ hogy a sz'vm/kd(s6nk e!(g
sza-ora !egyen. 24 -ercig$ he#i 5<szor. ;a ez# meg#essz6k$ %eker6!6nk a n(-ess(g
!egeg(szs(gese%% 1 C<%a. M!yen egyszer/. 0(ha az# szok#k mondani: E?a&nos$ nincs id7m$
hogy s-or#o!&ak$ %rmi# is mozog&ak. 0incs id7m 1u#ni. 0incs id7m s(#!ni. 0incs id7m
.szni.F 2 he!yze# azon%an az$ hogy ha &) er7!!a-o#%an vagyunk$ ha #%% energiva!
rende!kez6nk$ akkor szm'#ha#unk r$ hogy ki#ar#)%%an #udunk do!gozni. 2 munknk
sz'nvona!a is &avu!ni 1og. 9evese%% hi%# kve#6nk e!$ ame!ye# ki ke!! &av'#ani. 9evese%%e#
a!szunk. 9evese%% id7nk esik ki gyeng(!ked(s mia##. 0em !esz6nk %e#egek. T%% energia (s
(!e#er7 !esz %enn6nk. ,eghossza%%odik az (!e#6nk. ?okka! #%% id7nk marad a munkra. 2z a
k(rd(s: E*r7s<e az e!ha#rozs$ hogy sokig (!&6nk+F 0agyon sok em%erre! %esz(!#em$ aki
sa&nos az# mond#a: E,a&d k(s7%% rzom he!yre magam. 9(s7%% !!ok # ms (#rendre. 9(s7%%
hagyom a%%a a dohnyzs#.F 2ddig<addig$ am'g egyszer ki nem der6!$ hogy ha!!os %e#egek.
*!sza!asz#o##k !ehe#7s(geike#$ (s mr k(s7.
2 dohnyzsr)! o!vas#am egy (rdekes #r#(ne#e# a QeaderOs Giges#<%en. 2 #r#(ne#
szerz7&e$ a #r#(ne# szerz7&e ez# v!asz#o##a mo##)u!: E*!7%%<u#)%% a%%ahagy&uk a
dohnyzs#.F 24 (ven # mond#k neki$ hogy szok&on !e a dohnyzsr)!$ de sose #ud#a rsznni
mag#. *gyszer e!men# az orvoshoz$ az rn(ze##$ ma&d a rn#gen!e!e#re$ (s 'gy sz)!#:
ET6d7rk&a van$ csak 2 h)na-&a van h#ra.F 2z i!!e#7 hazamen#$ e!rendez#e a do!gai#$ meg'r#a
ez# a #r#(ne#e#$ ma&d e!k6!d#e a QeaderOs Giges#<nek. ,ire az 'rsa meg&e!en#$ 7 mr ha!o##
vo!#. Nda'r#k: E,egha!# #6d7rk%an.F 2 cikk%en az !!#: E;a nem hagyod a%%a e!7%%$
a%%ahagyod k(s7%%$ de a%%ahagyod: ,indenki a%%ahagy&a a dohnyzs#:F Peg&o%% m(g &)va!
aze!7## a%%ahagyni$ mie!7## #6d7rko# ka-unk$ (s mr nincs rem(ny. 0a.
2z eg(szs(g I. rece-#&e$ az a meg"elel pihens. ,egem!'#em i## az a!am(dai
vizsg!a#o#$ ame!y szin#e -ra#!an 1e!m(r(s$ a d(!<ka!i1orniai egye#em eg(szs(g6gyi #ansz(k(n
v(gez#e dr. Gavid Pres!or (%resz!r). ,i mindenre em!(kszem+ 9iv!asz#o##ak @<3444
szem(!y#. 24 (vig 1igye!#(k sorsuka#$ eg(szs(gi szoksaika#. 9ider6!#$ hogy a szoksok kz6! A
a !eg#%% 1on#os eg(szs(gi rece-#e# mr meg%esz(!#6k A$ ame!yek a!a-os kve#(s(ve! hossz.
(!e#re szm'#o##ak$ az egyik a @<3 )rnyi a!vs vo!#. @<3 )rnyi a!vs. 2z a!vsr)! o!ykor meg
szok#k k(rdezni: E9(rem$ mennyi a!vsra van sz6ks(gem+F ,indenkinek ms (s ms az
anyagcsereri#musa. =an$ aki 3<B<14 )r# a!szik$ mer# !ass.%% az anyagcsereri#musa. ,soknak
gyorsa%% az anyagcser(&6k$ nekik 5<I )ra a!vs is e!(g. N!ykor$ ha kem(nyen do!gozunk$ vagy
sok s#resszha#s (r$ #%% a!vs ke!!. ,skor$ ha nagyon izga#o##ak vagyunk$ vagy !e!kesed6nk
va!ami(r#$ kevese%% a!vs ke!!. Higye!&6nk magunkra$ ha!!gassunk in#u'ci)nkra: 2z# is #ud&uk
azon%an$ hogy szok%s dolga, ki mennyit alszik. 2 #es#6nk !assank(n# megszok&a$ hogy
(&szaknk(n# egy %izonyos szm. )r# #!# a!vssa!. 8s cskkenteni is lehet az alvsid
< 12> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
mennyisgt, ha mondogatj#k, elkpzeljk a clt, tprogramozz#k a
t#datalattinkat, hogy az alvsid cskkenjen. 2z 2!ud& kevese%%e#$ (!& #%%e#: c'm/
knyv%en az# #ancso!&k$ hogy na-on#a 15 -ercce! cskken#s6k az a!vsra 1ord'#o## id7#: *z a
gyakor!a#%an az# &e!en#i$ hogy kiv!asz#unk egy viszony!ag nyugod# id7szako#$ amikor nem
u#azunk sehov. 8s ha mond&uk$ eddig 3 )r# a!ud#unk$ (s !e akarunk menni I<I$5 )rra$ ami
nagyon is !ehe#s(ges a ku#a#sok szerin#$ akkor$ nos$ akkor az 1. h(#en mr csak @ )ra >5
-erce# a!szunk. @ )ra >5 -erce# a!szunk eg(szen addig$ am'g .gy (rezz6k$ hogy ennyi a!vs
mr e!(g. 2##)! 1ogva @ (s 1(! )r# a!szunk 1 vagy 2 h(#ig. 8s min(! id7se%%ek vagyunk$ ann!
#%% id7 ke!! az .& szoks 1e!v(#e!(hez. 9r6!%e!6! I h(# a!a## va!)%an k(-esek !ehe#6nk 3
)rr)! I (s 1(!re !emenni. Ygyanis a #es#6nk e##7! 1ogva gyorsa%%an a!szik. 2 testnkkel
lassanknt tudatost#uk$ hogy csak I (s 1(! )r# a!ha#. *z(r# az a!vs gyors$ mi v!#oza#!anu!
-ihen#ek$ 1rissek maradunk$ (s egy kis -!usz id7hz is &u#unk.
N!vas#am egy #r#(ne#e# egy ango!r)!. 2ki# 1ia#a!kor%an %a!ese# (r#$ (s amia##$ hogy
akkor meg6###e a 1e&(#$ egyszerre csak >5 -erce# a!ud#$ (s... (s csak$ csak 2<5 i!yen >5 -erces
a!vsra vo!# sz6ks(ge na-kz%en. 2 1ennmarad) id7# &)! kihaszn!#a. 2mikor a!ud#$ mindig
nagyon<nagyon m(!yen a!ud#. 0a-on#a 5<I<@<3 )rva! #%% ide&e vo!#. 9ihaszn!#a az id7#$
#anu!#. 55 (ves korra @ dok#or#usa vo!#. @ k6!n%z7 #rgy%an. ,er# az ex#raide&(# egye#emi
#anu!mnyokka! #!###e.
2 @. ku!cs a sikerhez vagy az energihoz: a termszetes vitaminok s svnyi
anyagok. Term(sze#es vi#aminok (s svnyi anyagok. ,ive! a !eg#%% (!e!miszer# nagy%an
!!'#&k e!7$ (s ev(si szoksaink mia## is$ egyszer/en nem &u#unk hozz a sz6ks(ges
nyome!emekhez (s vi#aminokhoz. ,eg!e-7dn(nek$ ha meg#udnk$ hogy sok em%ernek van
hinya egy %izonyos vi#amin%)! vagy svnyi anyag%)!$ ame!yr7! m(g csak nem is #udnak.
Pedig emia## cskken &e!en#7sen az energiaszin#&6k. =annak$ akikn(! cinkhiny$ o!ykor ese#!eg
sze!(nhiny$ o!ykor B
12
<hiny$ mskor ri%o1!avinhiny vagy -edig$ vagyS vagy k!iumhiny
mia## a szerveze#6nk egyens.!ya 1e!%oru!. ?zerveze#6nk nem meg1e!e!7en m/kdik.
2!acsonya%% energiaszin##e! ke!! %e(rn6nk. Teh# k's(r!e#ezz6nk: Term(sze#es 1orrsok%)!
vegy6k magunkhoz 7ke#: Tisz#a$ #erm(sze#es 1orrsok%)!. ?ok1(!e vi#aminr)! !!'#&k$ hogy
#erm(sze#es erede#/$ m(gsem #erm(sze#es 1orrsok%)! szrmaznak. 2 #erm(sze#es 1orrsok%)!
szrmaz) vi#aminra -(!da az acero!acseresznye. ;a#s szem-on#&%)! az acero!acseresznye
J<vi#amin&a (s az aszkor%insav( 24 az 1<hez arny!ik egymshoz. Teh# 54 mg
acero!acseresznye ha#sosa%% !ehe#$ min# 1444 mg aszkor%insavkris#!y. ,i magunk
k's(r!e#ezz6nk a vi#aminokka! ka-cso!a#%an: Mgen 1on#osak eg(szs(g6nk%en (s er7n!(#6nk%en.
=(g6! az# se 1e!e&#s6k e!$ megism(#!em: a siker k#lcsa a vgy. Mgazn szere#n(nk sok
energiva! rende!kezni+ "rkk( akarunk (!ni+ ,eg akar&uk (rni a 34. (ve#$ m(ghozz #e!i
energiva!+
2 2<es -on#: a #eend7k de1in'ci)&a. ,ennyire akar&uk+ 9(sz'#s6nk #erve# magunknak:
;a tervet dolgoz#nk ki n(hny ll&ts formjban: E8&szaknk(n# I (s 1(! )r# a!szom.F
ET%%( nem dohnyzom.F E?.!yom$ amennyi# szere#n(k.F E;e#en#e 5<szor s-or#o!ok.F 8s .&ra
(s .&ra e!o!vassuk az !!'#soka#: Be-rogramozzuk 7ke# a #uda#a!a##i%a. *z az nszuggesz#'v
nev/ 1o!yama#hoz veze#$ (sS (s #(ny!egesen sz6ks(g(# (rezz6k$ hogy 1e!vegy6k azoka# a
szoksoka#$ ame!yek meg#erem#ik a k'vn# energi# (s (!e#er7#.
2 5.: az e!ha#rozs. Batrozz#k el, hogy megtesszk: Ryakran e!71ordu!$ hogy
(--en a kezd(s a !egneheze%%.
>. -on#: az e!#k(!#s(g. 0agyon neh(z megv!#ozni. *m!(ksz6nk m(g a szoks
ha#a!mra+ 0eh(z megv!#oz#a#ni a szoksoka#. Ge ha Ij, pozit&v szoksokat fejlesztnk ki$
me!yek az energia magas szin#&eihez veze#nek$ eg(sz (!e#6nk%en hasznunkra v!ha#.
=(g6! -edig$ i## van a !egneheze%% do!og: a fegyelem. Msmerek egy sz(-$ r(gi
monds#$ ame!y szerin#: E2 1egye!em dekka# nyom$ de a meg%ns #onnka#.F 2 1egye!em
dekka# nyom$ de a meg%ns #onnka#.
< 125 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
,(g va!ami. 2 szeminrium e!e&(n az# mond#uk$ hogy n(r#(ke!(s6nk szin#&e$ az$ hogy
mennyire %ecs6!&6k magunka#$ kedve!&6k magunka#$ szere#&6k magunka#$ az eg(szs(ges
szem(!yis(g dn#7 #(nyez7&e. 8s va!ahnyszor csak rvessz6k magunka#$ hogy meg#egy6nk
va!ami#$ ami a &avunkra v!ik$ ez nve!i az energia< (s (!e#er7szin#6nke#$ n(r#(ke!(s6nk
eme!kedik. Xo%%an (rezz6k magunka#$ #%% az energink$ &o%%an ki&v6nk msokka!$ (s
gyorsan ha!adunk a1e!($ hogy o!yan sikeres em%erek !egy6nk$ ami!yenek csak !ehe#6nk.
E' k#darc nem ms, mint lehetsg arra, hogy intelligensebb mdon
Ijrakezdjk.F ;enry Hord
&-. szekci
A llek s a test kztti
kap-solat
(2>:5@)
Besz(!&6nk a !(!ek$ a #es# (s az eg(szs(g ka-cso!a#r)!: 2 -szichoszoma#ikus
orvos#udomnyr)!. 2 !(!ekr7!$ a #es#r7!$ arr)!$ hogy a -szich(nek mi!yen ha#sa van
eg(szs(g6nkre. 1B24<%an egy orvos nagy vi#ka# kiv!#) cikke# 'r#$ ame!y szerin# #%% min# a
24 C<# #es#i %e#egs(geinknek !e!ki zavarok vagy %o!dog#a!ansg$ azaz !e!ki #(nyez7k
okozzk. 2 54<as (vek%en -edig egyes orvosok mr az# mond#k$ hogy !ega!%% 54 C<a
%e#egs(geinknek$ -anaszainknak !e!ki erede#/. 2 >4<es (vek%en va!aki >4 C<o# 'r#. *z az 54<es
(vek%en 54<re n7##. Persze$ minden i!yen eme!ked(s# er7#e!&esen vi#a##ak a mindenkori
!eg%e1o!ysosa%% orvosok. I4 u#n I4 C<ra$ @4 u#n @4<re n7## ez a szm. ,a mr$ szerin#em$
a!igha vannak o!yan gyakor!) orvosok$ akik vi#a#nk az# a %ecs!(s#$ hogy !ega!%% 34 C<a
sszes %e#egs(g6nknek$ ame!yeke# maguk (s (n (!e#6nk%en e!szenved6nk$ !e!ki erede#/. 2
-szich($ a llek megbetegtheti a testet. *gy(%k(n# mr szmos orvossa!$ -szicho!)gussa!$
-szichi#erre! (s -o!)n7ve! #a!!koz#am #an1o!yamaimon$ akik szerin# %e#egs(geink B4$ s7#
#a!n B5 C<a A !egyen az akr megh/!(s$ in1!uenza$ %7r%a&$ sz'vroham$ vese%e#egs(g$ ar#ri#is$
sz(!6#(s$ ide #ar#ozik -ersze a rk is A !e!ki okka! magyarzha#)$ -szich(s erede#/. 8-- ez(r# a
#(mnk ma a s#ressz (s a 1esz6!#s(g. 2rr)! szere#n(nk mos# %esz(!ni$ milyen lelki tnyez'
hozza ltre azt a testi %lla(otot, amely betegsget okoz. 2z# #ud&uk A mer# err7! mr vo!# sz) a
kor%%iak%an$ mr sokszor e!mond#am A$ hogy bizonyos rtelemben mi magunk akarunk
megbetegedni. Gr. Jar! ?imon#on (sz&mon#on)$ aki (vekig a #exasi Hor# Wors<%en do!gozo##$
'r# egy csod!a#os knyve# (S) (s sok<sok kiv!) cikke# a %e#egs(gek !e!ki as-ek#usair)!.
?zerin#e az emberek mintha maguk hat%rozn%k el, hogy megbetegszenek, gy (rb%lv%n
megoldani egy helyzetet az letben, amely kellemetlen a sz%mukra. 8s min(! s.!yosa%% ez a
%izonyos szi#uci)$ ann! s.!yosa%% a %e#egs(g is. ;a -!. .gy (rzik$ hogy nem %ecs6!ik meg
7ke# a munk&uk%an$ megh/!nek. ;a m(!#ny#a!ansg (ri 7ke#$ in1!uenz# ka-nak. ;a .gy
(rzik$ hogy hzassguk$ egy viszony vagy karrier&6k sszeom!ik$ (s nem n(znek ezze!
szem%e$ s.!yos %e#egs(geke# ka-ha#nak 'gy$ sz'v%a&#$ m(g rko# is. 2z# is meg1igye!#e$ hogy a
gygyul%st is elhat%rozz%k. 0emcsak az#$ hogy meg%e#egszenek. 8s mihe!y# va!aki
e!ha#rozza$ hogy meggy)gyu!$ a modern orvos#udomny #echnik&a (s a #es# immunrendszere
mr sikeresen harc%a indu!ha#$ hogy meggy)gy'#sa 7ke#.
,i a stressz (s a feszltsg+ Besz(!&6nk ezekr7! egy kicsi#: 2 s#resszr7! (s a
1esz6!#s(gr7! sz)!va #ud&uk$ hogy ez a 2 arra figyelmeztet, hogy valami nincs rendben a
vilgkpnkkel. A stressz s a "eszltsg kls' megnyilv%nul%sok. *!(gede#!enek vagyunk
(!e#6nk egy #(nyez7&(ve!. ,ikor 1&da!ma# (rz6nk$ hozz(r6nk egy 1orr) k!yhhoz$ 1&da!ma#
(rz6nk. 2z(r# (rezz6k a 1&da!ma#$ hogy 1igye!mez#e#(s# ka-&unk: va!ami o!yasmi# csin!unk$
ami kros nek6nk$ a #es#6nknek. ?#ressz# (s 1esz6!#s(ge# az(r# (rz6nk$ hogy &e!z(s# ka-&unk.
=a!ami o!yasmi# #esz6nk (!e#6nk%en$ ami r#a!mas a szmunkra. Pe!ki!eg. 8s ha nem
< 12I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
1og!a!kozunk a szi#uci)va!$ vgl a lelknk megbetegti a testnket. % betegsget hasznljk
arra, hogy ne kelljen szembenzni a szitcival. ;a e!hanyago!&uk$ .gy meg%e#eg'#he#&6k
magunka#$ hogy v(g6! %e!eha!unk. 2 s#ressze! (s a 1esz6!#s(gge! ka-cso!a#%an az
orvos#udomnynak van egy #e!&esen .& #er6!e#e$ a -szichoimmuno!)gia vagy
-szichoneuroimmuno!)gia$ aho! e!s7sor%an az# ku#a#&k: mi!yen ha#sa van a !(!eknek$ ame!y
vagy gyeng'#i$ vagy er7s'#i az immunrendszer#. 8s a negat&v rzelmek: a s#ressz$ 1esz6!#s(g$
szorongs$ harag$ %rmi!yen csa!)ds tnylegesen gtolja az imm#nrendszert. H(kezik az
an#i#es##erme!(s#$ (s ha&!amoss #esznek i!yen ese#%en minden1(!e #es#i %e#egs(gre. Dgy a
megh/!(sre$ in1!uenzra (s 'gy #ov%%. 2z o!yan em%er$ aki (ozitv$ o-#imis#a$ vidm$
!e!kesed7 (s &) az n%ecs6!(se$ sz)va! az i!yen em%er !#a!%an ellen%ll minden betegsgnek,
amelyet k$rnyezete megka(. Ge az$ aki nega#'v$ rosszkedv/$ -esszimis#a$ mag%a roskad)$
mond&uk cinikus (s rossz az n%ecs6!(se$ o!yan em%er$ akinek az an#i#es##erme!(se gyenge$
gyenge$ gyenge$ .gyhogy n(me!yik %izony mindig %e#eg. Mgen sok nega#'v gondo!kods.
em%er mindig %e#eg.
2 !(nyeg a s#ressze! (s a 1esz6!#s(gge! ka-cso!a#%an az$ hogy a stressz s a
"esz#ltsg bel#lrl jn. Be!6!r7! &n$ nem -edig k'v6!r7!. *nnek (r#e!m(%en nem !(#ezik
.n. s#resszhe!yze#. ;anem$ k(rem$ csu-n s#resszreakci). 2mi# !#unk$ az s#resszreakci). P!.
2<en szem%eker6!nek egy he!yze##e!. ?zere-e!# mr a cs.cs1orga!om -(!d&a. 2<en ugyana%%a
a he!yze#%e ker6!nek: az egyik ideges !esz$ a msik #e!&esen nyugod# marad. =agy va!aki 2
k6!n%z7 na-on ker6! ugyana%%a a he!yze#%e: az egyik na-on knnyen !ehe#$ hogy ideges
!esz$ a msik na- viszon# -ozi#'van reag!$ nem vesz#i e! nyuga!m#. ,inden a reakci)nk#)!
16gg. ,in# #ud&uk$ nem k'v6!r7!$ hanem %e!6!r7!$ %en#r7! &n a s#ressz$ a 1esz6!#s(g. >inden a
gondolkods#nktl s reagls#nktl fgg, nem magtl a vilgtl.
=a!aki egyszer az# 'r#a$ hogy a s#ressznek 5 17 1orrsa van: ,i !e## vo!na$ haS+ ,i
!enne &)+ =a&on mi 1og #r#(nni+
?okan szoronganak a m.!# mia##. 2 ,i !e## vo!na$ haS+ &e!en#7s s#ressz1orrs.
Qg)dunk$ hogyan #r#(nhe#e## vo!na va!ami msk(--en. 2 &e!en%en azon #-reng6nk$ mi#
ke!!ene #enn6nk$ mi# nem !enne sza%ad. ,indig arra gondo!unk: mi# ke!!ene$ mi# nem. 2
kve#kez7 az$ hogy va&on mi 1og #r#(nni.
*z a 5: a ,i !e## vo!na$ haS+ ,i !enne &)+$ a va!)sg #agadsa (s a =a&on mi 1og
#r#(nni+ !(nyeges s#ressz1orrsok. 2z a !(nyeg$ hogyan gondolkod#nk a m.!#unkr)!.
;ogyan gondo!kodunk a &v7nkr7! (s a &e!en6nkr7! a valsggal kapcsolatban+ ?z okozza a
stresszt. ,em maga a klvil%g.
,in# #ud&uk$ elhat%rozhat#uk, hogy nem betegsznk meg. ?okszor e!mond#am
mr e!7adsaimon. ;a#rozzuk e!$ #%%( nem h/!6nk meg: ,indenki sa&# maga dn#i e!:
meg1zik<e vagy sem+ 8s amikor ez# e!mondom$ egyesek idegesek !esznek. ,i(r#+ 0(zz6nk
egy -(!d#: 2 1ia#a! anyk mi(r# nem 1znak meg soha+ ,i(r# nem h/!nek meg soha a
kisgyermekes anyk+ ,i(r# nem esnek gynak+ 2z(r#$ mer# nincs r ide&6k. ;a maguk%an
ha#rozo##an kimond&k: E0incs id7m$ 1e!#(#!en6! gondoskodnom ke!! a gyermekeimr7!$ (--en
ez(r# egyszer/en nem !ehe#ek %e#eg:F$ akkor nem is %e#egszenek meg. ,egvr&k$ am'g a
kicsik megn7nek$ isko!%a mennek. 2kkor mr #%% ide&6k van$ k#ge#he#nek. 2z#n a
gyerekeik e! is k!#znek. 8s akkor .&ra meg1zha#nak. *!dn#he#&6k$ hogy nem %e#egsz6nk
meg. 0em 1zunk meg #%%(. *zze! az egyszer/ m)dszerre!. *!ha#rozzuk$ hogy soha$ soha
#%%( nem 1zunk meg. ;a#rozzuk e!$ mos# rg#n: E?oha #%%( nem 1ogok megh/!ni:F ;a
.&ra a meg1zs #6ne#ei# (sz!e!&6k$ mond&uk az#: E0agyszer/en (rzem magam: *g(szs(ges
vagyok: Mgen. Bo!dog vagyok: Qemek6! (rzem magam: *g(szs(ges vagyok: 0em vagyok
meg1zva:F 8s mi 1og #r#(nni+ 2 meg1zs megun&a$ #megy a szomsz(dhoz$ aki hisz a
meg1zs%an. ,inke# %(k(n hagy. 8s ez #(ny.
< 12@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
0os$ %esz(!&6nk mos# egy kicsi# .&ra arr)! a viszonyr)!$ ami a s#ressz$ a 1esz6!#s(g (s
az energia kz## van: ; " energia"orrs van. *gy r(ges<r(gen$ szzadunk e!e&(n v(gze##
k's(r!e#soroza# szerin#.
2z 1. energia1orrs: a tpllk. 2 #-!!(k 1a&#&a. 2z$ ahogy e!1ogyasz#&uk$ ahogy
kom%in!&uk$ a #-(r#(k$ a vi#aminok s#%.
2 2.: a leveg. ;ogyan !(!egz6nk+ ,i!yen m(!yen$ mennyi oxig(n ker6! a #6d7nk%e+
,ennyi aero% &e!!eg/ #es#mozgs# v(gz6nk+ 2 !eveg7 mennyis(ge is 1on#os energia1orrs.
Mgen.
2 5.: a benyomsaink. 2 %enyomsok. =agyis az a m)d$ ahogy a velnk t$rtn'
dolgokra reag%lunk. *m!(ksz6nk$ hogy az e!7%% s#resszreakci)kr)! vo!# sz). )gy helyzet
energival tlt fel va!aki#. ,sva!aki# viszon# lehangolhat. P!. egy csa!)ds vagy egy 6z!e#
meghi.su!sa$ vagyS vagy va!ami #mene#i kudarc$ az egyik em%erre !ehango!)an ha#$ a
msik em%er 1e!#!#7dhe# energiva!$ (s 1e!k(sz6! a k6zde!emre. 2 %enyomsok$ az$ ahogyan
reag!unk arra$ ami #r#(nik kr6!##6nk$ !(nyeges 1orrsa energinknak$ ame!y (--en .gy
n7he#$ min# ahogy cskkenhe# is.
2z egyik !eg1on#osa%% munka$ ami# e%%en a #(m%an eddig o!vas#am$ annak a
ki1e&#(se$ hogy 2)32X/4 egy1a&#a energia#erme!7 g(-. N!yan$ ame!y 4X6(/O(=Q >,/Q3;GY
)/)-G,.2 2)->)6$ min#S min# egy o!a&1inom'#). 2 !eg&o%% -(!dm erre a kve#kez7.
9(-ze!&6k e!$ hogy a #es#6nk #-!!(ko# vesz 1e!: h.s#$ krum-!i#$ kenyere#$ z!ds(ge# s#%. 0o$ (s
ez a #-!!(k ad&a a #es#e# m/kd#e#7 energi#. ;a a #es# 1444 #-!!(kegys(ge# ka- i!yen
m)don$ mondha#unk akr 1444 ka!)ri# vagy #-!!(kegys(ge#$ ez 1!haszn!ha#) vagy fizikai
s'kon A ahogy a !eg#%% orszg%an #r#(nik$ aho! "izikai munk%ra "ordt#%k$ (s es#(re mr az
em%erek 1rad#ak$ nincs #%% energi&uk A$ vagy A a civi!izci) 1e&!7d(s(ve!$ civi!izci)nk
1e&!7d(s(ve! A ha nem haszn!&k e! neh(z 1izikai munkra$ akkor tovbb "inomodik. H!1e!(
ha!ad az energiask!n$ (s #a!aku! rzelmi energiv. 1444 egys(gnyi 1izikai energira van
ahhoz sz6ks(g$ hogy !(#re&&&n 144 egys(g (rze!mi energia. 2z (rze!mi energia az$ amivel
rznk. 2z (rze!mi energia az$ ahogyan reag%lunk. *z az energia az energink: (!e#er7nk$
!e!kesed(s6nk$ izga!munk$ n%ecs6!(s6nk$ (!e#rm6nk s#%. ;aS ha az sszes energi# nem
haszn!&uk 1e! az (rze!mi szin#en$ a test tovbb "inomtja$ min# egy o!a&1inom'#). 9(-ze!&6k e!$
hogy a 1izikai szin# nyerso!a&: Mgen. 0yerso!a&. ;.s (s %urgonya #erme!i ez#. 2 nyerso!a&a# az
o!a&1inom'#)%an 1inom'#&k. Hinom'#o## o!a& !esz$ o!yan$ ame!ye# a kocsink%an haszn!nnk.
;a o## sem haszn!&uk 1e!$ akkor a 1inom'#) m(g #ov%% 1inom'#&a. Ugyhogy szellemi energia
!esz %e!7!e. 2zS a sze!!emi energia az$ amellyel gondolkodunk. Tudomnyosan ez# nem !ehe#
%e%izony'#ani$ hanem csak in#ui#'ven$ sa&# #a-asz#a!a#aink a!a-&n. *z i## a %enzinnek 1e!e!ne
meg. 0a (s a 1inom'#o## o!a&a# #ov%% 1inom'#&k. Ge ahhoz 1444 egys(g nyerso!a& ke!!$ hogy
144 egys(gS egys(g 1inom'#o## o!a&a# ka-&unk vagy 14 egys(g %enzin#. 8s ha a sze!!emi
szin#en sem (g e!$ akkor tovbb emelkedik$ (s 1 egys(gnyi .n. pszichik#s energia !esz %e!7!e.
*z# gyakran nevezik kreat&v energinak is. *z va!ami m(g 1inoma%% 1o!yad(knak 1e!e! meg$
egy nagyon<nagyon 1inom energia1ormnak. ,i #r#(nik i##+ 0os$ #ud&uk$ hogy ha nagyon<
nagyon ki1radunk$ s-or#o!s kz%en vagy ker#i munk# v(gz6nk$ vagy va!ami ms#$ es#(re
ho!#1rad#ak vagyunk. *!71ordu!# mr$ hogy es#(re .gy e!1rad#unk$ hogy mr nincsen er7nk$
nincsen kedv6nk vi#zni$ nincsen kedv6nk dn#eni va!amir7!$ nincs kedv6nk semmihez
hozz1ogni$ .gy kimer6!#6nk #es#i!eg$ (s minden energink e!1ogyo##. *nnek az az oka$ hogy
1izikai szin#en (ge##6k e!. Ge mana-sg a !eg#%%1a&#a munka nem haszn!&a e! az sszes
energi# #es#i szin#en. *z(r# az (rze!mi szin#re eme!kedik. 2mikor (rze!mi energink van$ ez#
!e akar&uk veze#ni$ (s ez# a ka-cso!a#aink%an #ehe#&6k meg. Persze$ msho! is$ de !#a!%an a
ka-cso!a#aink%an #essz6k. ,eg1igye!he#7 az az (rdekes do!og$ hogy a -ozi#'v (rze!mek$ ha
(rze!meink -ozi#'vak: !e!kesed(s$ rm$ %o!dogsg$ izga!om$ akkor kevese# (ge#6nk e! e%%7!
az energi%)!. 8s az energia #a!aku! !e!ki energiv. ;a az rtelmi vi!gunk -ozi#'v$ ha -ozi#'v
#ervekke! 1og!a!kozunk$ o!yan #ervekke!$ ame!yek igazn (rdekes 1e!ada#o# &e!en#enek$ akkor
< 123 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
#ov%%1e&!esz#&6k ez# az energi#$ ame!y ekkor #ov%% eme!kedik$ (s -szichikus energia !esz
%e!7!e. *z az alkot%s energi%#a, ahol $tleteink szletnek, s ins(ir%ltak vagyunk, lelkesednk,
ha#t bennnket valami s gy tov%bb. 2zon%an az a !egnagyo%% -ro%!(ma A (s ez a !(nyeg A$
hogy a !eg#%%en az sszes energi# ezen a szin#en haszn!&k e!$ az (rze!mi szin#en. Hizikai
szin#en nem$ mer# nem do!goznak o!yan kem(nyen. Ge (rze!mi szin#en mr minde# e!(ge#ik.
Ugyhogy nagyon kev(s energia marad az (r#e!mi szin#re$ (s szin#e mr semmi sem a !e!ki
szin#re. 2hogy mr mond#uk: mi o!yan !(!ek vagyunk$ ame!yhez #es# is #ar#ozik$ hogy
hordozzon minke#. 2z$ amik mos# vagyunk (s amik !esz6nk$ annak az eredm(nye$ hogyan
haszn!&uk a -szich(nke#. ;a az sszes energinka# (rze!mi szin#en haszn!&uk 1e!$ nega#'v
(rze!mek: 1(!e!em$ szorongs$ s#ressz$ 1esz6!#s(g$ harag vagy hason!)k r(v(n$ #eh# ha minden
e!(g az (rze!mi szin#en$ akkor nem !esz semmink az energia magasa%% rend/ 1ormi%)!$
ame!yek nagyszer/ (!e#hez seg'#he#nek. Mgen. Jsod!a#os (!e#hez$ hogyS hogy mindig csak
%o!dogan #(nyked&6nk$ krea#'van$ mego!dsoka# keress6nk$ c(!oka# #/zz6nk ki$ mindig
higgy6nk magunk%an (s 'gy #ov%%.
2nnak oka$ hogy egy generci)nak csu-n 5 C<a #e!&es'#i k(-ess(gei#$ az$ hogy a
!eg#%%&6ke# #e!&esen !e1og!a!&a$ hogy ki1e&ez(sre &u##assa nega#'v (rze!mei#. 8rze!mei#. 8s ez a
!(nyeg. A negatv rzelmek ki"e#ezse L ez haszn%l#a el energi%nkat a!acsonya%% szin#eken.
Ugyhogy nem marad energink a magasa%% szin#ekhez$ hogy k(-ess(geinke#
megva!)s'#hassuk.
2 -ozi#'v !e!ki %e!!'#)ds !(nyeges a sikerhez. ,inden ve!6nk #r#(n7 do!og 35 C<a is
e##7! 16gg. ?iker6nk 35 C<%an #e!&esen a##)! 16gg$ mi!yenek a !e!ki megnyi!vnu!saink (s a
ka-cso!a#aink. 2z (!e#%en e!(rhe#7 sikereink 35 C<# -ozi#'v (rze!mek seg'#ik e!7. ;a viszon#
az sszes (rze!mi energinka# e!(ge#&6k ezen a szin#en$ a nega#'v (rze!mek ki1e&ez(s(%en$ ha
nega#'v do!gokr)! %esz(!ge#6nk$ nega#'v do!gokka! 1og!a!kozunk$ nega#'v do!gokon
gondo!kodunk$ nega#'v do!goka# vi#a#unk meg$ kri#iz!unk$ e!'#(!6nk$ -anaszkodunk s#%. ;a
ez# csin!&uk$ akkor nem marad energink ahhoz$ hogy ide &ussunk. ,r-edig i## #a!!ha#) az
(!e# !egnagyo%% rmeinek (s sikereinek a szin#&e.
,i !ehe# h# a mego!ds+ Ugy &u#unk magas szin#/ energihoz (%o!dogsghoz$ %e!s7
%(k(hez$ me!eg ka-cso!a#okhoz$ hossz. (!e#hez)$ ha kik6sz%!&6k a nega#'v (rze!mek
ki1e&ez(sre &u##a#s#. Bagyj#nk fel a negat&v rzelmek kim#tatsval: 2z egyik
!eg1on#osa%% !ecke$ ami# eddig meg#anu!#am A #anu!ssa! e!#!### sok (v$ sok ezer )ra a!a## A
az$ hogy 1! ke!! hagyni a nega#'v (rze!mek kimu#a#sva!. *z a kezde#e a szem(!yis(g
1e&!7d(s(nek. Mgen.
,r e!hangzo##$ amikor a 1e!e!7ss(g !(!ek#anr)! %esz(!#6nk$ hogy aS hogy a nega#'v
(rze!mek kiik#a#sa sz6ks(gszer/s(g. 0emcsak a&n!a#os. 2 nega#'v (rze!mek ki1e&ez(s(nek a
meg!!'#sa az 1. !(-(s$ hogy v(gezz6nk a nega#'v (rze!mekke!. ;a nem 1e&ezz6k ki nega#'v
(rze!meinke#$ ha nem vi#a#&uk meg nega#'v (rze!meinke#$ ha nem mer6!6nk %e!e nega#'v
%esz(!ge#(sek%e vagy gondo!a#ok%a$ akkor ezek a nega#'v (rze!mek megsz/nnek. 2
koncen#rci) #rv(nye mia##. ;a mg rvid ideig sem "oglalkoznk negatv dolgokkal$
e!vesz#ik minden ere&6ke#$ (s megsz/nnek. ,indaz az energia$ ami# 1!em(sz#e## vo!na a
nega#'v do!gokka! va!) 1og!a!kozs$ 1e!haszn!ha#) marad -roduk#'v do!gokra. Tud&uk ((s
err7! m(g sz) !esz)$ hogy egye#!en d6hki#r(s$ 5 -ercnyi sza%ad&ra engede## d6h
e!haszn!ha#&a egy eg(sz na-i$ #e!&es na-i (rze!mi energinka# 5 -erc a!a##. *z(r# az#n azok$
akik mindig d6hsek$ csak ri#kn a!ko#nak va!ami hasznosa#.
2z 1. !(-(s: a nega#'v (rze!mek ki1e&ez(s(nek a megsz6n#e#(se. ;ogyan csin!&uk+
He!haszn!unk n(hny ismer# #rv(ny#.
2z 1. (s a !eg1on#osa%%: a %ehe!ye##es'#(s #rv(nye. 2 %ehe!ye##es'#(s #rv(nye az#
&e!en#i$ hogy ink%% va!ami ms# mondunk. 0e 1e!ed&6k$ #uda#unk nem vkuum:
4oncentrl#nk nfegyelemmel, t#dat#nkat valami pozit&v dolog fel ford&tj#k. 8s ha egy
-ozi#'v do!og 1e!( 1ord'#&uk$ o!yan$ min#ha ms1e!( vi!g'#annk. ;a va!ami -ozi#'v do!ogga!
< 12B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
1og!a!kozunk$ nem 1og!a!kozha#unk ugyanakkor szorongsunk #rgyva!. 2z# is #ud&uk$ hogy
ha hozz1ogunk va!ami kons#ruk#'v do!oghoz$ e cse!ekv(s maga$ mive! sze!!emi (s #es#i
kzrem/kd(s6nk ke!! hozz$ e!/zi a nega#'v (rze!me#. 0em e!1o&#s# &avas!unk. ?okan
megk(rdik: E*! ke!!$ e! ke!! nyomni ezeke#+ 2rr)! van sz)$ hogy a 1e!sz'n a! ke!! nyomni
7ke#+F ?z) sincs r)!a. Nko!&uk meg$ mi(r# ne 1e&ezz6k ki az i!yen (rze!meke#: ?7#$ mi #%%$
hogy egy%ltal%n ne is legynk negatvak:
!irt ne "ejezz#k ki a negatv rzelmeinket+ ,i!yen ind'#(koka# #a!!unk+
2z egyik !egegyszer/%% 'gy hangzik: E;n vagyok a felels:F ;a az# mond&uk: E8n
vagyok a 1e!e!7s:F$ akkor nagyon<nagyon neh(z ms# hi%z#a#ni. ,in# #ud&uk$ ma&dnem
minden nega#'v (rze!m6nk a%%)! szrmazik$ hogy va!aki ms# akarunk hi%z#a#ni$ ha
vrakozsainknak nem 1e!e! meg va!ami. ;a az# mond&uk: E8n vagyok a 1e!e!7s: 8n vagyok a
1e!e!7s: 8n vagyok a 1e!e!7s: 8n vagyok a 1e!e!7s:F$ ha .&ra (s .&ra e!ism(#e!&6k ez#$ egyre
kev(s%( !esz6nk nega#'vak$ (s egyre -ozi#'va%% v!unk. ,in(! #%%szr a!ka!mazzuk a
%ehe!ye##es'#(s #rv(ny(#$ EMgen$ (n vagyok a 1e!e!7s:F$ ann! ink%% gyeng6!nek nega#'v
(rze!meink. 8s v(g6! addig a -on#ig is e!&u#ha#unk$ hogy a nega#'v (rze!meknek csak
&e!en#(k#e!en$ minim!is ha#suk !esz (!e#6nk%en. ,a&dnem o!yan ez$ min#ha !ehe#ne 4 C
nega#'v (rze!m6nk (s 144 C nega#'v (rze!m6nk is. ,r-edig az eg(szs(ges szem(!yis(gnek az
az egyik &e!!emz7&e$ hogy az i!yen szem(!y$ i!yen em%er a sk!nak 1e!#(#!en6! ezen a v(g(n
van. ,indny&an i## vagyunk va!aho!$ ra&#a a sk!n$ va!ame!yik irny%a ha!adva. H! ke!!
#enn6nk magunknak a k(rd(s#: EBesz(!ge#(seinknek$ gondo!a#ainknak hny C<a$ msokka!
va!) %esz(!ge#(s6nknek hny C<a$ gondo!a#ainknak hny C<a nega#'v$ nega#'v$ des#ruk#'v (s
)csr!)+ ;ny C<uk -ozi#'v$ kons#ruk#'v$ 1e!eme!7+F Mgyekezz6nk nem e!1e!e&#eni$ hogy
minden szm&t: 8s .gy semmik(-- nem !ehe#s(ges szem(!yis(g6nk 1e&!7d(se$ nem
!ehe#s(ges ki#e!&esed(s6nk$ ha nega#'v (rze!meink megmaradnak. 8s csakis *gy valsthat#uk
meg k(essgeinket, ha %llandan, "olyamatosan igyeksznk cs$kkenteni magunkban a
ha#lamot a negatv rzelmek ki"e#ezsre.
*z egy msik$ rendk'v6! 1on#os #rv(nyhez veze# %enn6nke#. *z a megszoks.
*m!(ksz6nk a #rv(nyre+ 2 megszoks #rv(nye az# !!'#&a$ hogy ha nem (r %enn6nke#
va!ami!yen k6!s7 ha#s$ v!#oza#!anu! cse!eksz6nk$ vise!ked6nk a &v7%en is. 2 nega#'v
(rze!mek kinyi!vn'#sa szoks. 2 nega#'v (rze!mek kinyi!vn'#sa a 17 oka annak$ hogy
k(-ess(geike# sokan nem va!)s'#&k meg. 2 nega#'v (rze!mek sza%ad&ra enged(se az
e!s7d!eges oka annak$ hogy sokan e!%uknak. ,i(r#+ 2z(r#$ mer# ez a ki1e&ez(s k6!s7
megnyi!vnu!sa a !e!k6knek. 2 !e!ki!!a-o#uknak. ;a ki1e&ezz6k a nega#'v (rze!meke#$ o!ykor
-edig e!1o&#&uk$ e!nyom&uk$ magunk%a zr&uk ezeke#$ akr elnyomj#k a negat&v rzelmeket,
akr szabad folyst engednk nekik, #gyanolyan a hats#k:
,i# is mond#unk a megnyi!vnu!s #rv(ny(r7!+ *z a #rv(ny kimond&a$ hogy ami
%eker6! a #uda#%a$ az ki1e&ez(sre is &u#. *z az# &e!en#i$ hogy amit be#uttattunk a tudatalattinkba$
(k(-ek r(v(n$ szavakka!$ o!vasmnyainkka!)$ ki"e#ezsre #ut k$rnyezetnkben oly mdon, hogy
megnyilv%nul, s vil%gunk rszv v%lik.
Ge a meg1ord'#ha#)sg #rv(ny(r7! is %esz(!#6nk mr. *m!(kezz6nk$ e #rv(ny az#
mond&a ki$ hogy amin# az o%&ek#'v !!a-o# meg#erem#i a szu%&ek#'va#$ ms szavakka!: a c(!
e!(r(se az# az (rz(s# ke!#i %enn6nk$ hogy gy7z#6nk. 8s 1ord'#va: ha gy7z#esnek (rezz6k
magunka#$ knnyen e!(r&6k a c(!#. 2 meg1ord'#ha#)sg #rv(nye szerin#: ami# ki1e&ez6nk$ az
ha# is rnk. Teh# %rmi# mondunk is$ akr magunknak$ akr msoknak$ %enyomsoka# adunk
a #uda#a!a##inak. 8s vi!gunk r(szek(n# mindez .&ra ki1e&ez(sre 1og &u#ni. Qem(!em$
meg(r#e##(k.
T!###em mr vagy 1444 )r# ennek a #anu!mnyozsva!$ hogy$ hogy &)! %e!e&&&ek.
,eg1igye!#em az em%ereke# szer#e a vi!g%an$ 1igye!#em a krnyeze#eme#$ !##am a sok
%o!dog#a!an$ k6szkd7$ siker#e!en em%er#$ (s -r)%!#am r&nni az okra. =(g6! az#n r&##em$
nem kev(s 1e&#r(s u#n$ hogy mi a v!asz. 2z$ hogy a !eg#%% em%er ide&e &av# azza! #!#i$
< 154 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
hogy ki1e&ezi k6!n1(!e nega#'v (rze!mei#$ nega#'v gondo!a#ai#$ nega#'v n(ze#ei#$ nega#'v
v(!em(ny(#$ nega#'v kri#ik&#$ (r#(ke!(s(# gyerekkor#)! 1ogva. *z %/n#uda#hoz veze#. 2z
(r#(k#e!ens(g (rz(s(hez$ a!acsony n(r#(ke!(shez$ 1(!e!emhez$ hogy e!%uknak$ nem 1ogad&k
e! 7ke#$ nem !esz meg va!ami&6k$ akad!yok#)!$ %e#egs(gek#7! va!) 1(!e!emhez. 2 nega#'v
(rze!mek kinyi!vn'#sa a ku!cs ahhoz$ hogy meg(r#s6k a siker# (s a kudarco#. ,ikor az#
mond&uk$ ahogy mr eddig sokszor e!mond#uk$ hogy mennyire 1on#os a -ozi#'v %e!s7
maga#ar#s$ akkor e!71ordu!$ hogy egyesek a ha!!ga#)sg%)! az# mond&k: EL$ ez csak -ozi#'v
gondo!kods. ,aga csak a -ozi#'v gondo!kodsr)! %esz(!.F =!aszom: EMgen$ de a pozit&v
gondolkods egyenl a lelki egszsggel. 2 nega#'v gondo!kods egyen!7 a !e!ki
%e#egs(gge!.F
2mikor arr)! vo!# sz)$ hogy sikerre kell tprogramozn#nk pszichnket$ (s
az agy szo1#ver&(r7! %esz(!#6nk$ mond#uk$ hogy mennyire 1on#os egy kon#ro!!cso-or#. *z a
cso-or# azok%)! !!$ akikke! (rin#kez6nk. ;a o!yanokka! (rin#kez6nk$ akik #%%nyire nega#'v
(rze!meke# mu#a#nak ki$ az ugyanaz$ min#ha o!yanokka! (rin#kezn(nk$ akiknek va!ami 1er#7z7
%e#egs(g6k van. 8s (-- i!yen 1er#7z7 %e#egs(g a siker#e!ens(g$ a kudarc az (!e#%en. 2 B5 C<#
mindannak$ ami# mondunk$ #esz6nk (s gondo!unk$ k6!s7 ha#sok ha#rozzk meg.
9rnyeze#6nk szuggeszci)&nak az ere&e. Ge vlaszthat#nk. Tud&uk$ hogy megvan %enn6nk
a k(-ess(g arra$ hogy va!ami nagyo#$ csod!a#osa# #egy6nk az (!e#6nkke!. Tud&uk$ hogy sokka!
#%%re vagyunk k(-esek ann!$ min# ami# eddig #e##6nk. Tud&uk$ hogy k(-esek vagyunk #%%e#
keresni$ %o!doga%%an (!ni$ #%%e# e!(rni$ #%% !e!ki nyuga!omhoz (s mege!(gede##s(ghez &u#ni$
min# aze!7##. ;a ez# m(g nem #ud&k a #an1o!yam &e!en!egi szakasz%an$ akkor %izonyra nem
&)! magyarz#am e!.
?z)va! a siker ku!csa ez: az let#nket a pozitv s negatv szempontjbl kell
rtkelni. Ugy ke!! (r#(ke!ni$ hogy 1igye!em%e vesz6nk minden #(nyez7#. 8s gondosan
tekintetbe vesznk minden olyan hat%st, amelyet szuggesztv k$rnyezetnkbe engednk.
Higye!em%e ke!! venni$ hogy kikke! (rin#kez6nk. Higye!em%e ke!! venni$ mi!yen
#(v(m/soroka# n(z6nk. 2 #e!ev'zi)%an egy #!agos n(z7 5<><5 gyi!kossgo#$ nemi er7szako#$
i!yesmi# !# minden !do## es#e a #(v(%en. *gy #!agem%er nem kevese%%$ min# 24 ezer
gyi!kossgo# !# a #e!ev'zi)%an$ amire 1e!n7##( v!ik. ,ive! kora gyerekkor#)! n(zi a #(v(#. *z
va&on nem ha# az (!e#6nkre+ =a&on nem ha# a vise!ked(s6nkre+ 8s va&on nem ha# a
siker6nkre+
2 meg1e!e!(s #rv(nye az# !!'#&a$ hogy minden em%er%en van %en# egy !e!ki -rogram
vagy !e!ki ekviva!ens. 8s a k6!vi!gunk%an minden eg(szen -on#osan megS meg1e!e!$ #e!&es
harm)ni%an !esz ezze! a !e!ki -rogramma!. ;a meg akar&uk v!#oz#a#ni k6!s7 va!)sgunka#$
hogy va!ami -ozi#'v$ va!ami csod!a#os$ va!ami %o!dog$ izga!mas !egyen$ az 1. !(-(s az$ hogy
felszmolj#k a negat&v hatsokat. He!hagyunk a nega#'v (rze!mek ki1e&ez(s(ve!$ #vo!
maradunk a nega#'v em%erek#7!$ h#a# 1ord'#unk a nega#'v knyveknek$ nega#'v magazinoknak
(s #(v(m/soroknak$ (s kizrlag arra sszpontos&t#nk, hogy milyen emberek akar#nk
lenni. ,i# akarunk e!(rni+ *z az 1. !(-(s a !e!ki eg(szs(g$ a #es#i eg(szs(g$ a siker (s a
%o!dogsg .#&n az (!e#%en.
E'z let egyik legszebb j#talma az, hogy aki szintn prbl msoknak seg&teni,
az sajt magnak is seg&t.F Qa!1 Wa!do *merson
&.. szekci
A stressz s a esz"ltsg
kiiktatsa
(>4:5>)
< 151 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
0em gy7z#6k e!ege# mondani$ hogy a sikeres em%er !#a!%an o-#imis#a$ -ozi#'v$
%o!dog$ vidm$ ki1e!( 1ordu!) szem(!yis(g. 2rr)! is vo!# sz)$ hogy szem(!yis(g6nk &e!en#7s
r(sz%en #anu!s eredm(nye. 2 !eg#%% szoksunk$ (r#(k6nk$ a##i#/d6nk$ ig(ny6nk$ a
maga#ar#sunk$ a szem(!yis(g6nk$ a #udomnyaink .gy a!aku!#ak ki$ hogy a %evi## ismere#$
ism(#!(s$ sze!ek#'v (sz!e!(s$ #anu!si 1o!yama# A a v(g(n !(#re&## &e!!em6nk. 2z# is ki1e&#e##6k$
hogy mindent, amink van ma A konkr(# (s nem konkr(# do!goka# egyarn# A$ mi vonzott#nk
mag#nkhoz a szemlyisgnk rvn. T%%e# is vonzha#unk$ mer# szem(!yis(g6nke#
megv!#oz#a#ha#&uk. 2z e!7z7 e!7ads%an e!hangzo##$ hogy a nega#'v (rze!mek &e!en#ik a 17
akad!y#$ ame!y kz#6nk (s a %o!dogsg$ az eg(szs(g (s a sikeres (!e# kz## !!.
,os# azokr)! a 1e!#(#e!ekr7! szere#n(k %esz(!ni$ ame!yek arra ha&!amos'#anak$ hogyS
hogy nega#'vak !egy6nk. Tud&uk$ hogy a s#resszre$ a 1esz6!#s(gre$ a nega#'v (rze!mekre
(rv(nyes az ok (s okoza# #rv(nye. 8!e#6nk%en minden egyes ha#snak megvan a maga oka.
;a 1esz6!#ek vagyunk$ ha s#ressz k'noz$ ha nega#'v (rze!meink vannak$ ennek .gy$ min# egy
%e#egs(gnek$ van valami rejtett oka$ ame!ye# meg !ehe# keresni. *%%en az e!7ads%an
megmu#a#om$ hogyan !ehe#6nk nmagunk -szicho#era-eu#&a. Msmer#e#ek I rece-#e# az
nismere#hez$ nmagunk meg(r#(s(hez. He&!esz#(s(hez. ;ogyha %o!dog#a!annak (rezz6k
magunka#$ s#ressz gy#r vagy 1(!6nk$ szorongunk$ vagyS sz)va!$ ha nem vagyunk vidmak$
-ozi#'vak$ %o!dogok. 2mikor 'gy (rz6nk$ a!ka!mazzuk ez# a I 1ogs#: Rondosan (r#(ke!&6k
magunka#$ (s nmagunk -szicho#era-eu#&a !esz6nk. 2z ese#ek B5<BB C<%an -on#osan
azonos'#ani #ud&uk$ hogy mi k'noz$ (s megsz6n#e#&6k. ,en&6nk mos# a #%!hoz: ,in#
mond#am$ v(!em(nyem szerin# A me!y hossz. (vek u#n a!aku!# ki A .gy v(!em$ hogy I 17 oka
van annak$ ha s#ressz$ 1esz6!#s(g k'noz$ szorongunk$ (s nega#'v (rze!mek ra%&ai vagyunk. 2
nega#'v (rze!mek -usz#n a k6!s7 megnyi!vnu!sai egy %e!s7 !!a-o#nak. ;a ki&av'#&uk a
%e!s7 !!a-o#o#$ a k6!s7 megnyi!vnu!s# is ki&av'#ha#&uk.
2 !ege!s7$ a nega#ivi#s !ege!s7 -on#&a$ v(!em(nyem szerin#$ a !is#aveze#7$ ame!y a
s!ger!is#a (!(n !!: nincs cl#a, rtelme az letnknek. ;a nem #a!!unk c(!#$ (r#e!me#. Mgen.
,inden #anu!mny%)!$ ame!ye# o!vas#am$ vi!gosan !#szo##$ hogy az em%er csakis akkor !ehe#
%o!dog$ ha van va!ami c(!&a. 8rezn6nk ke!!$ hogy az (!e#nek van (r#e!me. 8rezn6nk ke!!$ hogy
van oka annak$ hogy (!6nk. 8rezni ke!!$ hogy egy %izonyos irny%a ha!adunk. 2ki nem !#
c(!#$ (r#e!me#$ az az# sem #ud&a$ merre #ar#. 8s min# mr mond#am$ az em%eriS az em%eri
#erm(sze##e! ka-cso!a#os egyik !eg1on#osa%% meg1igye!(s az$ hogy mindny&an c(!oka#
keres6nk. 8s csak akkor vagyunk %o!dogok$ ha 1okoza#osan va!ami 1on#os do!og irny%a
ha!adunk. *ar! 0ay#inge! (r n&#ing(!) szerin# a boldogs%g egy meg"elel' ide%l vagy cl
"okozatos megvalst%sa az letben. ;a nem rende!kez6nk meg1e!e!7 ide!!a! vagy c(!!a!$
sodr)dni kezd6nk$ kr%e<kr%e ha!adunk$ (s %o!dog#a!ansg #!# e!. 2ki semmi%en nem !#
(r#e!me#$ c(!#$ annak nincsenek #ervei.
?okszor vo!# mr arr)! sz)$ mi!yen 1on#os$ hogy !egyenek c(!&aink. ,i!yen 1on#os$
hogy 'r&uk !e 7ke#. ,i!yen 1on#os$ hogy gondo!kozzunk r)!uk$ hogy minden !do## na-
1og!a!kozzunk ve!6k. Ygyanis a cl#aink adnak rtelmet, #elent'sget, er't, lelkesedst,
energi%t az letnknek. ;a egyszer/ -r)%# akarunk #enni$ gondo!&unk arra$ amikor a !eg&o%%
vo!# a kz(rze#6nk: ,os#an%an vagy r(ge%%en. 8s kiv(#e! n(!k6! .gy #a!!&uk$ hogy o!yankor
va!ami 1on#os c(! 1e!( ha!ad#unk. Ugy is megvizsg!ha#&uk ez#$ ha o!yanoka# vesz6nk
szem6gyre$ akik %o!dog#a!anok. *gy &) %ar#om egyszer/ m)dszer# a!ka!maz. ;a e!megy
hozz va!aki$ (s -anaszkodik$ hogy %o!dog#a!an$ megk(rdezi #7!e: E,ik a c(!&ai az (!e#%en+
,i# akar csin!ni 1$ 2$ 5 (v m.!va+F Tud&k$ mi# 1igye!# meg+ 2z ese#ek 34<B4 C<%an a
%o!dog#a!an em%ereknek nincs c(!&uk. *z -ersze 1ord'#va is igaz. 2z ese#ek 34<B4 C<%an a
%o!dog em%ereknek &)! megha#rozo## c(!&aik vannak. ,r soka# %esz(!#6nk err7!. T/zz6nk ki
c(!oka#: Dr&uk !e 7ke#: 9(sz'#s6nk #erveke# e!(r(s6khz: 8s 1okoza#osan ha!ad&unk 1e!(&6k:
,(g egy kis c(! is he!yrehoz %enn6nke#$ er7# ad$ (s gyorsa%%an -ozi#'vv (s !e!kess( varzso!$
min# %rmi ms a vi!gon. =ic#or Hrank!in az# #a-asz#a!#a !ogo#er-iai munk&%an$ hogy azok$
< 152 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
akiknek van va!ami (!e#c(!&uk$ o!ykor 14<24<54 (vve! is #ov%% (!nek$ min# azok$ akiknek
nincs. 2z #!agos vrha#) (!e##ar#ama azoknak az amerikaiaknak$ akik nyugd'&%a mennek$ (s
nincs c(!&uk: 1> h)na-. 8rdekes. 1> h)na-. ,'g azok$ akiknek van c(!&uk$ 25<54 (vig is
(!he#nek m(g.
2 2<es -on#$ a 2. ok vagy 1e!#(#e!$ ame!y ha&!amos'# a s#resszre (s a 1esz6!#s(gre$ az .n.
be"e#ezetlen cselekvs. 2z a %e1e&eze#!en cse!ekv(s$ ha va!ami megkezde## cse!ekv(s# vagy
vise!ked(s# nem 1e&ez6nk %e$ vagy -edig csak r(sz%en 1e&ez6nk %e. ;a e!kezd6nk egy munk#$
(s nem 1e&ezz6k %e. ;a e!kezd6nk va!ami#$ vagy e!kezd&6k !e'rni c(!&ainka#$ (s 1(!%ehagy&uk.
=an az em%eri !(!ek%en va!ami$ ami# befejezsi knyszernek nevez6nk. * mia## a k(nyszer
mia## igen k(nye!me#!en6! (rezz6k magunka#$ ha 1(!%ehagyunk egy munk#. =a!)&%an a
%e1e&ez(si k(nyszer !#a!%an a hasznunkra v!ik. H7!eg$ ha van egy 1on#ossgi sorrend$ (s az$
amin do!gozunk$ 1on#osnak (s hasznosnak #ekin#he#7. 0agy -ro%!(m# &e!en# egy(%k(n#$ ha
nem !!'#unk 1e! 1on#ossgi sorrende#. ;a nem ha#rozzuk meg a c(!&ainka# (s sorrend&6ke#$
akkor knnyen !ehe#$ hogy o!yasmi# csin!unk$ ami nem 1on#os a szmunkra$ de m(gis s#ressz#
(rz6nk$ ha "gg'ben hagy#uk. 2z is okozha# s#ressz#$ ha halogat#uk a #enniva!)ka#. Msmer&6k a
kzmonds#: E2mi# ma meg#ehe#sz$ ne ha!aszd ho!na-ra:F 2 ha!oga#s a s#ressz &e!en#7s
1orrsa. *!ha!asz#unk egy munk#$ egyre ha!oga#&uk$ s#ressz!!a-o#%a ker6!6nk$ mer# ha&# a
%e1e&ez(si k(nyszer. Ge a ha!oga#s k(nyszere vissza#ar#. ,inden %e1e&eze## cse!ekede# az
n%ecs6!(s (s mo#ivci) 1on#os 1orrsa. =a!ahnyszor csak e!v(gz6nk va!ami!yen cse!ekede#e#
(!egyen az mosoga#s$ 17z(s$ #akar'#s$ 1/ny'rs$ egy 1on#os &avas!a# kido!gozsa$
di-!omaszerz(s$ esk6v7 vagy egy sikeres 6z!e# ki(-'#(se)$ valahnyszor elvgz#nk egy
cselekedetet, n az nbecs#ls#nk, mert &gy rezz#k, hogy gyzt#nk. ,indig gy7z#esnek
(rezz6k magunka#$ amikor e!v(gz6nk va!ami#$ aminek kezde#e (s v(ge van. *z# az (rz(s# .gy
h'v&k: meg(rdeme!# siker. 2 #e!&es'#(s (rz(se. Han#asz#ikus (rz(s. =a!ahnyszor viszon#
e!kezd6nk egy cse!ekede#e# (s 1(!%ehagy&uk$ (--o!yan$ min#ha nem 1e&ezn(nk %e egy
verseny1u#s#$ (s .gy (rezn(nk$ hogy vesz#e##6nk. *z(r# a sza%!y: #egy6k meg mos#$ #egy6k
meg mos#$ #egy6k meg mos#: 0e hagy&uk a%%a: Ho!y#assuk: =(gezz6k e!$ 1e&ezz6k %e$ ami#
e!kezd#6nk:
T(r&6nk mos# r a %e1e&eze#!en cse!ekede# egy s-eci!is ese#(re$ ame!ye# a
-szicho!)gusok %e1e&eze#!en 6gynek h'vnak. 2 %e1e&eze#!en 6gyek a s#ressz !(nyeges 1orrsai.
,aguknak is$ nekem is. 8s igen gyakori ese#. Be1e&eze#!en 6gy akkor 1ordu! e!7$ ha miu#n
ka-cso!a#%a ker6!#6nk va!akive! vagy va!akikke!$ ez a ka-cso!a# v(ge# (r#$ o!ykor ke!!eme#!en
m)don$ de m(g nem eg(szen zru!# !e. 2 %e1e&eze#!en 6gyek 2 !eggyakori%% -(!d&a: a
roman#ikus ka-cso!a#$ ame!y v(ge# (r$ de m(g nem zru! !e$ a -!ynkon -edig az$ mikor
e!vesz#6nk egy !!s#$ kir.gnak va!ahonnan$ vagy mi mondunk 1e!$ de magunk%an m(g nem
mond#unk !e r)!a. 2mi az 1.<# i!!e#i$ a roman#ikus ka-cso!a#o#$ 5 do!go# ke!! o!yankor #enni$ ha
v(ge# (r# egy i!yen ka-cso!a#$ de m(g nem zru!# !e. *!7szr is$ ne 1e!ed&6k$ soha senkinek
nem lehet hatsa az rzelmeinkreE 9sak akkor, ha valamit mg mindig
akar#nk tle. ,s sz)va!: ha semmi# sem akarunk va!aki#7!$ nem akar&uk a szere!m(#$
#isz#e!e#(#$ -(nz(# vagy va!ami ms#$ akkor nem !ehe# %e1o!ysa rnk. ,ihe!y# e!(r&6k$ hogy
semmi# sem akarunk va!aki#7!$ az (rze!mi kom-onens megszakad$ (s sza%adok !esz6nk. *gy
v(ge# (r# hzassgga! vagy ka-cso!a##a! sikeresen 1og!a!kozni nagyon egyszer/. *z# gyorsan
e!in#(zhe#&6k. 5 !(-(s.
2z 1.<# .gy h'v&k: a levl megrsa. ?ok ezren 1ogad#k mr meg a #ancso#$ (s ma
ez# orszgszer#e #an'#&k. 5 do!go# 'runk meg !ev(!%en a sz)%an 1org) szem(!ynek.
2z 1.$ hogy az# 'r&uk: E*!1ogadom a 144 C<os 1e!e!7ss(ge# ka-cso!a#unk(r# (s
mindaz(r#$ ami %enne #r#(n#.F He!e!7sk vagyunk. He!n7##k(n# elv%llal#uk a "elel'ssget.
=!!a!#uk a ka-cso!a#o#$ #ar#o## egy ideig a ka-cso!a# vagy !!s$ vagy %rmi$ amir7! sz) van.
Ge szor'#kozzunk mos# a ka-cso!a#okra:
< 155 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2.: 144 C<ig megbocs%tunk a m%siknak. ,inden(r#$ amive! meg%n#o##. E,inden
o!yan sz)#$ #e##e# meg%ocs#ok$ amive! meg%n#o##!.F
2 5.: a #kv%ns%g. 9'vn&unk neki minden &)#: 8s az#n ad&uk 1! a !eve!e#: 2d&uk 1!
a !eve!e# megc'mezve$ 1!%(!yegezve: 8s mihe!y# 1!ad&uk a !eve!e#$ megv!#ozik az (!e#6nk.
;a ismer6nk va!aki#$ aki (-- egy ka-cso!a# !ezrsn! #ar# vagy a szak'#sn!$
csin!#assuk meg ve!e ez#: 96!dess6k e! a !eve!e#$ (s mihe!y# a !ev(! %e!ehu!!ik a
!ev(!szekr(ny%e$ megv!#ozik az i!!e#7 (!e#e. ,in#ha egy )risi k7 grd6!ne !e a sz'v(r7!. =an
egy &) %ar#om$ egy asszony$ aki# kir.g#ak az !!s%)!$ egy nagy -(nzin#(ze#%7!. Be akar#a
-ere!ni a c(ge#. 13 havi 1ize#(s# akar#$ v(gkie!(g'#(s#. ,eg akar#a mu#a#ni nekik s#%.$ s#%.
0agyon d6hs vo!#$ (s (n megk(rdez#em #7!e: E,i!yen az es(!yed a gy7ze!emre+F 2z#
mond#a: ETa!n I4 C.F ,egk(rdez#em: E,ennyi ideig #ar#+F 2 v!asz: EPega!%% 1$5<2 (vig.F
2z# k(rdez#em: E,i!yen !e!ki!!a-o#%an !esze! az a!a## az id7 a!a##+ 8s !esz msik !!sod+F
,ire 7: E0em kereshe#ek msik !!s#$ mer# az ron#an a he!yze#eme#.F 2z# mond#am: E;agyd
ez# az eg(sze#: Hord'#s h#a# nekik: 9ezd& %e!e va!ami ms%a: *z# nem (rdemes 1o!y#a#ni.F
,eg1ogad#a a #ancsoma#. 5 h)na-on %e!6! &o%% !!s# szerze##. ,agasa%% 1ize#(sse!. Dr#
nekem egy !a-o#. 2z# 'r#a: enn(! &o%% #ancso# m(g sose ka-o##. Ugyhogy$ ha o!yan he!yze#%en
vagyunk$ hogy van va!ami %e1e&eze#!en 6gy6nk$ a mego!ds: zr&uk !e: ?za%adu!&unk meg
#7!e$ vess6nk v(ge# neki: ;e!yes+
2 5. ok$ a 5. #(nyez7$ a 5. 1orrs$ ame!y mia## )risi s#ressz hru! rnk: a 1(!e!em a
kudarc#)!. Q(gi ismer7s6nk a kudarctl val "lelem. 2 kudarc#)! va!) 1(!e!em 1e!#(#e!es
reakci)$ gyerekkorunkra ny.!ik vissza. ?z6!eink az# mondoga##k: E0e$ ne$ hagyd a%%a:
Ryere onnan:F ,eg%6n#e##ek. ,eg%6n#e##ek$ ha .&$ ms1a&#a do!go# -r)%!#unk ki. *z .&ra
1e!%ukkan 1e!n7##kor%an min# flelem a prblkozstl. ,inden Ij dologtl. *z m(!yen 6!7
1(!e!em$ ame!y meg1ekszi gyomrunka#$ va!ahnyszor komo!ya%% vltozs# #ervez6nk.
2 kudarc#)! va!) 1(!e!em egyszer/en keze!he#7. 2<1(!e m)don.
2z 1. egy ,ark TVain#7! szrmaz) sz(- id(ze#$ ame!y szerin#: ETegy6k meg$ ami#7!
1(!6nk$ (s a 1(!e!em szer#e1osz!ik:F 2egyk meg, amitl flnk$ (s a 1(!e!em szer#e1osz!ik:
*z# nevezik szisz#ema#ikus deszenzi%i!iz!snak. ;a 1(!6nk va!ami# meg#enni$ vg&unk csak
%e!e: 8s az#n nem gondo!unk mr #%%e# r. ;a 1(!6nk$ mond&uk$ kzns(g e!7## sz)nok!a#o#
#ar#ani$ ru!ni vagy %rmi ms# csin!ni$ #egy6k meg az#$ ami#7! 1(!6nk: U&ra meg .&ra$ am'g e!
nem &u#unk oda$ hogy mr 1e! sem vessz6k. ?ok ezren$ s7# mi!!i)nyian$ akik r(ge%%en
re##eg#ek a nyi!vnos szere-!(s#7!$ rve##(k maguka#$ hogy kiscso-or#ok e!7## e!kezd&(k$
nagyo%% cso-or#ok e!7## 1o!y#a##k. =(g6! e!&u#o##ak odig$ hogy mr nem 1(!nek meg#enni$
ami# r(gen nem mer#ek$ (s ami meg%(n'#o##a 7ke#$ mr egy!#a!n nincs #erh6kre. Tegy6k
meg$ ami#7! 1(!6nk: 0(zz6nk szem%e ve!e: Ry7zz6k !e: Hog!a!kozzunk ve!e: 0e 1e!ed&6k$
hogy a "lelem -usz#n egy1a&#a negatv lelki szok%s$ ame!ye# megsz6n#e#he#6nk$ ha
szem%en(z6nk ve!e$ (s .&ra meg .&ra cse!eksz6nk$ am'g e! nem #/nik.
2 msik do!og$ ami hasznos !ehe#$ egy egyszer/ !!'#s$ ame!y 1e!haszn!ha#) a
kudarc#)! va!) 1(!e!em megsz6n#e#(s(re. =a!ahnyszor az i&esz#7 szi#uci)ra gondo!unk$
amikor (rezz6k a #es#i megnyi!vnu!s#$ a szorongs#$ a s#ressz#$ a sza-ora sz'vdo%ogs#$
va!ahnyszor az i&esz#7 he!yze#re gondo!unk$ mond&uk .&ra (s .&ra magunknak$ er7#e!&esen:
E9(-es vagyok: 9(-es vagyok: 4pes vagyok r: 9(-es vagyok r: 9(-es vagyok r:F 8s
ha msva!akive! #a!!kozunk$ aki$ aki 1(!e!mekke!$ szorongssa! k6zd$ vagy csa!d#ag$ vagy
egy %ar#$ neki is mond&uk ez#: E9(-es vagy r: 9(-es vagy r: 9(-es vagy r:F ,r
mindegyik6nke# %#or'#o##ak va!amire$ ami$ ami nagyon 1on#os vo!# az (!e#6nk%en$ mer# va!aki
hi## a%%an$ hogy meg #ud&uk #enni. ,ond&uk #eh#: E9(-es vagyok r:F 8s mindenki#
%#or'#sunk$ akir7! #ud&uk$ hogy van egy c(!&a. ,ond&uk neki: E9(-es vagy r: 9(-es vagyok
r: 9(-es vagy r:F 2mikor ez# a 1esz6!#s(ge# (rezz6k$ k6!ns do!go# #a-asz#a!unk. ,ikor az#
mond&uk: EMgen$ igen$ igen: 9(-es vagyok r: 9(-es vagyok r:F =agy: E2z# hiszem$ k(-es
vagyok r$ #udom$ hogy igen:F ;a ism(#e!&6k$ az# #a-asz#a!&uk$ hogy ez az zenet, rzelmi
< 15> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
t$ltssel , amely a tudatosbl a tudatalattiba #ut$ !ecsa- arra az 6zene#re$ hogy E0em vagyok
r k(-es. 0em vagyok r k(-es.F$ (s akkor$ (s akkor e!/zi. ,in(! #%% (rze!me# visz6nk a%%a$
hogy: E9(-es vagyok r: 9(-es vagyok r: 9(-es vagyok r:F$ ann! gyeng(%%( v!ik ez a
E0em megy. 0em megy.F =(g6! -edig az er7se%% (rze!em$ em!(kezz6nk az (rze!em
#rv(ny(re$ az er'sebb rzelem gy'z, s kiszort#a a gyengbb rzelmet.
*z e!veze# ahhoz$ ami a s#ressz (s a 1esz6!#s(g >. oka az (!e#%en. Ugy #ar#&k$ hogy ez
az egyik !egrossza%%$ !egke!!eme#!ene%% 1(!e!em: az elutast%stl val "lelem. *z a 1(!e!em
kora gyermekkor%an kezd7dik. ,in# #ud&uk$ amikor az .&sz6!## vi!gra &n$ m(g nem 1(!
semmi#7!. 2z .&sz6!##nek mindig igen sok szere#e#re van sz6ks(ge. 8rin#(sre$ he!yes!(sre (s
arra$ hogy a sz6!ei 1e!#(#e! n(!k6! 1ogad&k e!. 2 sz6!7k azon%an .gy -r)%!&k irny'#ani
gyerekeike#$ hogy soka# kri#iz!nak$ (s szere#e#6ke# 1e!#(#e!ekhez k#ik$ hogy a gyerekek
meg#egy(k$ ami# e!vrnak #7!6k. 2z# a gyereke#$ aki csak 1e!#(#e!ekke! ka- szere#e#e#$ ahogy
mr em!'#e##6k$ az a gyerek$ aki 'gy n7 1e!$ akinek a sz6!ei az# mond&k: E2&n!om$ hogy
meg#edd: ;a nem #eszed meg$ -)ru! &rsz:F =agy ha a gyerek hi%zik$ vagy !ee&# va!ami#$
vagy k(s7n (r haza$ vagy e!#r va!ami#$ az# a gyereke# a sz6!7k nem szere#ik #%%(. ?z'v6k
m(!y(n a sz6!7k -ersze #ov%%ra is szere#he#ik. 2 gyerek m(gis .gy (rzi$ hogy a sz6!ei #%%(
mr nem szere#ik. ,er# hidegen %esz(!nek hozz$ szigor.an meg%6n#e#ik$ %ek6!dik a
h!)szo%&%a. ;a 1egye!meznem ke!! va!ame!yik gyermek6nke#$ mos#an%an az# csin!&uk
ve!6k$ hogy a sarok%a !!'#&uk 7ke#. 2 gyerekek u#!nak a sarok%an !!ni. 2 gyermekeink @$ 5
(s ,ichae! (m&k!) 1$ i!!e#ve Gavid 1 (ves. ,(g kicsi$ hogy a sarok%a !!&on. M!yenkor az#
csin!om$ hogy 'gy sz)!ok: E0agyon szere#!ek$ de mos# 14 -ercig a sarok%an ke!! !!nod.F
=agy: E0agyon szere#!ek$ de mos# nem ka-sz desszer#e#$ .gy ke!! !e1ek6dnd.F ,indig
e!mondom$ hogy szere#em 7ke#. A szeretetem "elttel nlkli. Ke amit tettek, a viselkedsk
el"ogadhatatlan. *z(r# sarok%a !!'#om 7ke#. Ge m(g o## is #ud&k$ hogy szere#em 7ke#. 8s ez#
ki is mond&k. 2z mond&k: ETudom$ hogy az(r# szere#sz A mikz%en m(g a sarok%an !!nak
A$ de m(gis i## ke!! maradnom a sarok%an.F
2 1e!#(#e!ekhez k### szere#e# 1(!e!me# hoz !(#re. 2z i!yen flelem 1e!n7##kor%an az
E2F vise!ked(s#'-ushoz veze#. 8rdekes m)don a n7k (s a 1(r1iak e 1(!e!me# k6!n%z7k(--en
nyi!vn'#&k ki. 2 frfiak !#a!%an J%K tps& viselkeds%en 1e&ezik ki. 2 nk ezze! szem%en
az e!u#as'#s#)! va!) 1(!e!me#$ ez# a 1e!#(#e!es szere#e#e# ><1(!ek(--en nyi!vn'#&k ki. 1: a
depresszi$ a msik: a visszah&zds$ a 5.: a pszichoszomatiks t#netek: 1e&1&s$ 1esz6!#s(g$
a >.: a t&lrzkenysg. 2 #.!(rz(kenys(g ez ese#%en az# &e!en#i$ hogy nagyon soka#
1og!a!koznak msok v(!em(ny(ve!. =ise!ked(s6ke# (s cse!ekede#eike# .gy m)dos'#&k$ hogy
mindig az# m(r!ege!ik: msok mi# gondo!ha#nak vagy mi# mondha#nak r)!uk. 2 1(r1iak is
hason!)ak$ de 7k arra ha&!amosak$ hogy ez# aS ez# a 1e!#(#e!es szere#e#e#$ ez# a 1(!e!me#$ a
szere#e# hiny# E2F vise!ked(si #'-us%an mu#assk ki. 2mi agressz'v reakci) az (!e#re. 8s
igen eg(szs(g#e!en. 2 1(r1iaknak min#egy I4 C<a E2F #'-us.. 2 n7knek csak 14 C<a. 2hogy
mind #%% n7 ker6! o!yan !!s%a$ aho! versenysze!!em ura!kodik$ egyre #%% (s #%% v!ik
E2F #'-us.v. ,a mr ez a veze#7 ha!!ok. Gr. Rere ?cu-er szerin#: E?enki nem ha! meg
sz'v%e#egs(g%en @4 (ves kor e!7##$ akinek a vise!ked(se nem E2F #'-us..F 2 sz'v%e#egs(gekke!
ka-cso!a#os !eg#%% ku#a#s mr nem szor'#kozik a ko!esz#erinszin# vizsg!a#ra$ a
#-!!kozsra. *!7#(r%e ker6!# a s#ressz (s az E2F vise!ked(s#'-us #anu!mnyozsa. 2z E2F
vise!ked(s#'-us o!yan ki1e&ez(s$ ame!ye# 2 kardio!)gus #a!!# ki. 2kik meg1igye!#(k$ hogy
!eg#%% %e#eg6knek megha#rozo## -szicho!)giai arcu!a#a vo!#. Ugy vise!ked#ek$ s(#!#ak$
%esz(!ge##ek$ ami szerin#6k igen &e!!emz7 vo!# minden egyes sz'v%e#egre. ,ind&r# %esz(!ni
1ogunk az e!!enkez7&(r7!: a EBF #'-usr)!.
2z E2F vise!ked(s v(gze#es. 0em v(!e#!en$ hogy akik va!)di E2F #'-us.ak$ a
1(r1in(-ess(gnek kr6!%e!6! 14<24 C<a$ 55 (ves korukra !#a!%an megha!nak. M&esz#7.
,ana-sg 2merik%an (s 9anad%an a vagyonok 34 C<a (34 C<a:) o!yan asszonyok kez(%en
van$ akiknek a 1(r&e mr 1ia#a!on megha!# -(nzszerz(s kz%en. 2 Hors# magazin egy
< 155 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
#anu!mny%an 2 &)! ismer# ku#a#) az# !!'#o##a$ hogy a !eg#%% i!yen asszony a 1(r&e !#a!
kerese## sszes -(nz# e!k!#i$ mie!7## m(g megha!. 8s nagyon kevese# hagy a csa!d&ra.
Qendk'v6! (rdekes do!og. 2 1(r1i eg(sz (!e#(%en do!gozik$ ki(g$ e!viszi egy korai sz'vroham$
az zvegy e!k!#i a -(nz#. ,ire az#n az asszony is megha!$ semmi nem marad. Xusson az
esz6nk%e$ amikor az(r# 1radozunk$ hogy sszegy/&#s6nk egy vagyon#:
,e!yek #eh# az E2F vise!ked(s#'-us 17 &e!!egze#ess(gei+
2z 1. &e!!egze#ess(g az$ ami# .gy neveznek: a sietsg betegsge. 2z E2F
vise!ked(s#'-us. szem(!y mindig siet. ,indig gyorsan megy. 0em %'r meg!!ni. 8g a
#6re!me#!ens(g#7!. ,indig van e!in#(zniva!)&a. 9(-#e!en !ass'#ani. ?ose !az'#. 2 sie#s(g
%e#egs(g(%en szenved. ,s# sem #esz$ csak rohan$ rohan$ rohan$ rohan.
,sodszor: mindig bizonytalannak rzi a helyzett. Mgen$ %izony#a!annak. 8s ez .&ra
ssze16gg a gyermekkorra!. N!yan em%erek$ akik %rmennyi# #e!&es'#enek is$ k(-#e!enek
!az'#ani. 2krmennyi e!7!(-#e#(s# ka-nak$ vagy -(nz# keresnek$ sosem (rzik .gy$ hogy e!(g
&)k. ?osem vo!# r(sz6k a 1e!#(#e! n(!k6!i szere#e#%en$ ez(r# mindig az# keresik.
0onnan sz%rmazik a "elttel nlkli szeretet+ 4a#dnem mindig az a(%tl. 2z a-a a
megha#roz) 1igura. 8s !eg#%%6nknek A k6!n%z7 okok%)! A o!yan a-nk vo!#$ aki nem ad#a
meg nek6nk a k'vn# 1e!#(#e! n(!k6!i szere#e#e#. Ryakran azon ka-&uk magunka#$ hogy arra
#reksz6nk A m(g a sz6!eink ha!!a u#n is arra #reksz6nk A$ hogy kiv'v&uk he!yes!(s6ke#.
?ikereinkke!. U&a%% sikerekke!. U&a%% sikerekke!.
Dme az E2F #'-us vise!ked(s(re egy msik -(!da: az$ hogy mindig a teljestmnyt
hajszolja. ,i is #e!&es'#m(nykz-on#.ak vagyunk$ de az 7 ambciik egy meg nem hat%rozott,
magas szintre ir%nyulnak. 8s ez a !(nyeg. *gy meg nem ha#rozo##$ magas szin#re. ,i# &e!en#
ez+ 2z# &e!en#i$ hogy %rmi!yen &)! do!gozunk is$ sose vagyunk e!(gede##ek$ mer# a szin# nincs
megha#rozva. 0em mond#uk ki$ hogy ha e!(r6nk egy %izonyos szin#e#$ e!(gede##ek !esz6nk.
L!!and)an .&ra (s .&ra -r)%!kozunk$ (s va!ahnyszor e!(r6nk va!ami c(!#$ 1!&e%% eme!&6k a
!(ce#. 2z#n m(g 1!&e%%$ mind #ov%% eme!&6k. Tov%% eme!&6k a !(ce#$ (s k'n!)dunk$ .gy$
min#ha a kv)#nk !!and)an n7ne$ va!ahnyszor csak e!(r6nk egy c(!#. Ugyhogy a kv)#a csak
n7$ n7$ n7 (s n7.
2z E2F #'-us. vise!ked(s >. &e!!emz7&e: a versenyszellem. =ersenysze!!em$ ame!y a
krnyeze#6nk%en szin#e mindenkire ki#er&ed. 8rdekes m)don (#&vk ide$ am'g !e#r!ik a
#%!#) a versenysze!!emme! ka-cso!a#%an az# #a!!&uk$ hogy !(#ezik a megk6!n%z#e#(snek
egy1a&#a hinya a versenysze!!em%en. *gy E2F vise!ked(s#'-us. szem(!y$ aki E2F #'-us.$
mindenkivel mindenrt vetlkedik. G(telen "ontoss%gi sorrendet "el%lltani$ hogy az# mond&a:
E*z 1on#os #er6!e#. M## ki ke!! #ennem magam(r#. *z viszon# nem k6!nse%%en 1on#os.F
;arco!nak a -arko!)he!y(r#$ ve#(!kednek az au#)-!ykon. =e#(!kednek egy he!y(r# a !i1#%en$
egy &) he!y(r# az (##erem%en. =e#(!kednek az(r#$ hogy egy gazdag 6gy1e!e#$ vagy hogy egy &)
!!s# szerezzenek. 9(-#e!enek k6!n%s(ge# #enni akz##$ ami igazn 1on#os szmukra
karrier&6k sikere (rdek(%en$ (s akz##$ ami viszon# !(nyeg#e!en$ mer# se nem osz#$ se nem
szoroz. gye!&6nk erre a versenysze!!emre: 0e hason!'#gassuk !!and)an ssze magunka#
i!yen<o!yan m)don ms szem(!yekke!: =a!aho! az# o!vas#am: E0e hason!'#sd magad
msokhoz$ mer# mindig #a!!sz magadn! k6!n%eke#$ (s akkor a!s)%%rend/nek (rzed magada
vagy hi#vnya%%aka#$ akkor meg 1e!s7%%rend/nek:F 2z E2F #'-us %llandan $sszehasonlt#a
mag%t m%sokkal. 96!nsen o!yanokka!$ akik az 7 szin#&(n !!nak. ?a&nos$ ha&!amosak arra$
hogy az a!a##uk !!)kra r#a-ossanak. ;a&!amosak arra$ hogy gondo!a#aika# az domin!&a$ mi
!ehe# a 17nk6k v(!em(nye. ,er# az E2F #'-us 17nke #veszi a sz6!7 szere-(#$ amin# a
gyermek%7! 1e!n7## !esz. 2min# a csa!d%)! a munkahe!yre ker6!$ mr nem a sz6!7k
he!yes!(s(# -r)%!&a kiv'vni$ hanem a munkahe!yi 17nk(#. *z(r# agg)dva !esi a 17nk
v(!em(ny(#.
Teh# az 5. -on#: az agresszi. 2z E2F #'-us agressz'v. 8s ezze! egy6##: ellensges. 2z
E2F #'-us sokszor dh$s. 2z E2F #'-us az(r# d6hs$ mer# ez is visszany.!ik a kisgyerekkor%a$
< 15I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
aho! az E2F #'-us sosem ka-o## annyi szere#e##$ amennyi# ig(nye!#$ ez(r# d6hs vo!#$ (s m(g
1e!n7##k(n# is d6hs.
2z E2F #'-us I. &e!!emz7&e az$ hogy az E2F #'-us trgyorientlt. 8s nem
szemlyorient%lt. Trgyorien#!#$ 17!eg a mennyis(gek #ekin#e#(%en. 2z E2F #'-us# "'leg a (nz
rdekli. 2 kocsik$ a hza$ a s##usa$ a -u%!ikci)i$ a #erme!(si ada#ok$ a %ev(#e! s#%. 8s nem
k6!nse%%en szem(!yorien#!#. *!mondha#&uk$ hogy az E2F #'-us. szem(!y szmra 5<1(!e
em%er !(#ezik: o!yanok$ akik seg'#he#nek neki$ igen. 2z i!yenekke! mindig nagyon<nagyon
)va#osan %nik. N!yanok$ akik nem seg'#he#nek neki$ ezekre r#a-os. Rorom%a ve!6k (s
nagyk(-/. =(g6! azok$ akik kzm%sek. *zekre %izony 6gye# sem ve#. 8s (rdekes$ hogy van
m(g egy ka#eg)ria$ azok$ akik vesz(!yesek$ vagy konkurenci# &e!en#he#nek neki. *zeke# az
em%ereke# az E2F #'-us ,achiave!!i<1(!e rdgi -rak#ikva! -r)%!&a #nkre#enni$ e!s-rni.
*z magyarz sok ,achiave!!ihez m(!#) m)dszer# a v!!a!a#okn!.
@<edszer: az E2F #'-us sohasem pihen. 2z E2F #'-us .gy (rzi$ 1o!y#an
#a-os)ma!om%an van. 8s ha !e!ass'# A ez 17!eg a 1(r1iakra &e!!emz7 A$ u#o!(rik. ,(g a
h(#v(geken is do!gozik$ az 6nne-eken is do!gozik$ m(g a re-6!7n 6!ve is. *gyre csak
do!gozik. ?ohasem hagy&a a%%a$ mer# "l, hogy akkor valaki megel'zi.
,i #r#(nik az E2F #'-ussa!+ 9u#a#saink sorn 2 do!ogra &##6nk r. 2z E2F #'-us
#%%nyire 1ia#a!on ha! meg. *rr7! mr vo!# sz). Ryakran %o!dog#a!anok$ az az rzsk, hogy
mindenki ellenk van$ sokszor *gy rzik, hogy kls' k$rlmnyek ir%nyt#%k 'ket. M!yen az E2F
#'-us karrier&e. *z az id7$ ez -edig a -(nz. ,indaz a -(nz$ -oz'ci)$ ha#a!om$ ami#
megszereznek. 8s ez az id7#ar#am. 2z E2F #'-us. em%er karrier&e #%%nyire i!yen. 9ezde#%en
sokszor igen gyorsan eme!kedik. Bizonyos #rsasgok nagyon kedve!ik 7ke#$ s7# csak i!ye#$
csak E2F #'-us.# vesznek 1!. Ge egy %izonyos -on#on e!kezdenek ki(gni. Pe!a-u! a gr%e$ (s
ennek megvan az oka. 2 v!!a!a# veze#7i$ akik #ud&k$ mi #r#(nik$ nem akar&k$ hogy m(g
magasa%%ra &ussanak. 8s az a!a##uk !!) szem(!yek$ akikre r#a-os#ak$ nem #moga#&k 7ke#.
2 EBF #'-us eg(szen ms. 2 EBF #'-us karrier&e ink%% i!yen. *z a EBF$ ez -edig az
E2F. 2 EBF #'-us karrier&e !assa%%an eme!kedik$ de !!and)$ 1o!yama#os. 8s ez a !(nyeg. 2 EBF
#'-us a #e!&es'#m(nyre ssz-on#os'#. 2 siker #i#ka a #e!&es'#m(ny a munka vi!g%an.
2z E2F #'-us a -o!i#ikra koncen#r!. Ge a -o!i#iz!s csak addig &)$ am'g a -o!i#ikai
s#ruk#.ra meg nem v!#ozik$ de mindig v!#ozik.
;a 1e!ismer&6k$ hogy az E2F #'-ushoz #ar#ozunk$ hogyan szak'#ha#unk az E2F #'-ussa!+
Bogyan vlhat#nk ZO[ t&p#ss? *gy nyugod#a%%$ nagy #e!&es'#m(ny/$ krea#'va%%$ ink%%
szem(!yorien#!# em%err(. 0agyon egyszer/.
2z 1. !(-(s: elismerj#k, hogy J%K tps&ak vagynk. Msmer&6k e!: 2 !eg#%%en nem
ismerik e!$ hogy oda#ar#oznak. ;a e!ismer&6k$ hogy oda#ar#ozunk:
2 2<es -on#$ egyesek szerin# (n is E2F #'-us. vagyok$ (s mr nem sok id7m van.
0atrozzk el, hogy megvltoznk: ;a#rozzuk e!$ hogy megv!#ozunk: ,iu#n e!ha#roz#uk$
hogy megv!#ozunk$ ha!!gassuk meg az !!'#soka#$ ami# c(g6nk ad kaze##n: ;a!!gassuk meg
magn)n$ na-on#a 2<szer: ;a na-on#a 2<szer megha!!ga#&uk az !!'#soka#$ #%%( nem !esz6nk
E2F #'-us. em%erek. 0em !esz6nk E2F #'-us.ak. 2z E2F #'-us#)! !assank(n# e!#vo!odunk a
EBF #'-us 1e!(.
8s m(g va!ami. ,i a k6!n%s(g az E2F #'-us (s a munka megsz!!o##&ai kz##+ ^Z a
munka megsz!!o##&a$ ^Z E2F #'-us.. 0agyon<nagyon egyszer/. 2 munka megsz!!o##&a
nagyon k6!n%zik az E2F #'-us#)!. ?7#$ min#ha e!!en#(#esek !enn(nek. ;onnan !ehe# #udni+
96!s7!eg van hason!)sg. Ygyano!yan in#enz'ven do!goznak. 8s a k6!n%s(g egyszer/en ez:
a m#nka megszllottjnak sajt rtkrendje van% 3ajt cljai fel halad% ;s &gy nll.
'z Z'[ t&p#st kls tnyezk irny&tjk. Ugy (rzi$ hogyS hogy na-i munkarend&(# msok
!!a-'#&k meg$ nem 7. ' m#nka megszllottja meg t#d pihenni. *z a dn#7. 2 munka
megsz!!o##&a meg #ud -ihenni. 'z Z'[ t&p#s ezzel szemben kptelen. ;a megk(rdezz6k a
munka megsz!!o##&#$ mi a !eg1on#osa%% do!og az (!e#(%en$ ma&dnem %iz#os$ hogy ez# 1og&a
< 15@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
v!aszo!ni: E2 csa!dom$ a szem(!yes ka-cso!a#aim.F ;a egy E2F #'-us.# k(rdez6nk meg$ az 7
v!aszuk: E2 munkm$ a karrierem.F Dgy !ehe# a 2<# megk6!n%z#e#ni. 2 dn#7
vise!ked(sm)d (csak a vise!ked(s a!a-&n dn#he#6nk)$ hogy k(-esek<e -ihenni (s id7# #!#eni
a csa!d&ukka!$ %ar#okka!$ u#azga#ni s#%.
0a &)$ &&&n akkor mos# az 5. 17 #(nyez7$ ame!y ha&!amoss #esz a s#resszre (s a
nega#'v (rze!mekre$ -szichoszoma#ikus %e#egs(gekre$ korai ha!!ra. 2z 5. #(nyez7: a tagad%s.
2 #agads$ mindig a va!)sg #agadsa. 8rdekes m)don Pe#er Ys#menszki& az# 'r#a err7!
va!amikor az egyik knyv(%en$ hogy az em%eri szerveze#e# az &e!!emzi$ hogy hazug szerveze#$
mer#$ mer# ha&!amosak vagyunk arra$ hogy !#assuk magunka#$ %ecsa-&uk magunka#. 8s ennek
az egyik m)d&a$ hogy #agad&uk a va!)sgo#. 0em n(z6nk szem%e a va!)sgga!. Ugy #esz6nk$
min#ha az (!e# nem o!yan !enne$ min# ami!yen. 8s k6!nsen )dzkodunk a ke!!eme#!en
igazsgok#)!. *z# (rdemes !e'rni: *!u#as'#unk minden ke!!eme#!en igazsgo#. 2
!egke!!eme#!ene%% igazsgok kz( #ar#oznak azok$ ame!yek k(-ess(geinkke! ka-cso!a#osak. 2
szem(!yis(g6nkke!$ magn(!e#6nkke! (s a munknkka!. 2z$ aki nem soka# ny.&# a
munk&%an$ (s nem is szere#i a munk&#$ gyakran #agad&a ez#. Ugy #esz$ min#ha nem vo!na
igaz. *z# a #agads# .gy gy7zhe#&6k !e$ egy(%k(n# a !eg#%% -szicho!)gus szerin# a va!)sg
#agadsa az e!me%e#egs(gek !eg17%% oka. Persze$ szorosan ka-cso!)dik a mr em!'#e##
#(nyez7khz. Teh# a #agads !egy7z(se igen egyszer/. ,eg ke!! (r#eni$ honnan szrmazik.
2z(r# szok#unk #agadni va!ami#$ mer# 1(!6nk egy k'nos he!yze##7!. ,inden k'nos he!yze##7!.
4inden tagad%sn%l "ontos helye van a zavarnak. 1alamilyen el're l%tott, se#tett zavarnak,
amit szgyennek is nevezhetnk. 2mikor #agadunk$ arra van sz6ks(g6nk$ hogy n(zz6nk
szem%e az igazsgga!.
Dme a rece-#ek a #agads he!yes meg(r#(s(hez.
*!7szr is: ne 1e!ed&6k az o%&ek#ivizmus 1i!oz)1i&nak a ku!cs#: % valsg ltezik. 2
va!)sg !(#ezik. *z az# &e!en#i$ hogy %rmi!yen he!yze#%en vagyunk is (!e#6nk%en$ ez van.
T(ny. *z van. Mgazsg$ ez(r# szem%e ke!! n(zn6nk ve!e. ,in(! e!7%%$ ann! &o%%an &runk$
ann! %o!doga%%ak !esz6nk.
2 2. az$ hogy: mindig van egy r, amit meg"izethet#nk, hogy megszabadljnk a
stressztl vagy "esz#ltsgtl. ,indig van egy r$ ame!ye# meg1ize#he#6nk. ,indig van egy r.
;a %rmi!yen ok%)! %o!dog#a!anok vagyunk$ mindig van egy r$ ami# meg1ize#he#6nk. *z(r#
k(rdezz6k meg magunk#)!: E,i ez az r+F
2 5.: hatrozzk el, hogy meg"izetj#k az rat: Hizess6k meg az ra#: Mnk%% e!7%%$
min# k(s7%%. ,er# 'gy is$ .gy is$ v(g6! meg ke!! 1ize#ni az ra#. *z(r# &o%% e!7%%. Dme az a 2
k(rd(s$ ame!!ye! kinyi#ha#) a #agads a&#a&a. 0yissuk ki a #agads a&#a&#: 2 kve#kez7: ;a .gy
(rezz6k$ 1esz6!#ek$ %o!dog#a!anok vagyunk$ vagy s#ressz k'noz$ vagy #%%szr meg1zunk$
n#hsak !esz6nk$ rossz a kz(rze#6nk$ vagy (&szaknk(n# rosszu! a!szunk$ sz)rakozo##ak vagy
inger!(kenyek vagyunk$ minden k6!nse%% ok n(!k6! A 1e!#(#e!ezz6k$ hogy van va!ami az
(!e#6nk%en$ amive! nem n(z6nk szem%e: He!#(#e!ezz6k$ hogy #agadunk va!ami#: =an va!ami$
ami k(nye!me#!en (rz(s# ke!# %enn6nk$ de mi nem 1og!a!kozunk ve!e. *z$ ez az e!!en!!s. 2z$
hogy nem 1og!a!kozunk ve!e$ ez okozza a s#ressz#. 2z# ke!! #enn6nk #eh#$ hogy
megk(rdezz6k: E4i van az letemben, amivel nem nzek szembe)F ,i az az (!e#6nk%en$
amive! nem n(z6nk szem%e+ ,os# rg#n: Hs stresszt vagy valami zavart okoz. ,ive! nem
n(zek szem%e az (!e#em%en+ 0e csa-&uk %e magunka#: 0e mond&uk az#$ hogy: ETa!n mer# a
kocsim egy 1ize#7-arko!)%an !!$ (s (n nem 1ize##em.F$ vagy: ETa!n mer# nem e%(de!#em.F 0e
csa-&uk %e magunka#: Tegy6k 1! a k(rd(s#: E4i a legrosszabb, ami t$rtnhet)F ,i a
!egrossza%%$ ami #r#(nhe#+ ;a hzasok vagyunk$ gyakran az !ehe# a !egrossza%%$ ha va!ami
%a& van a hzassgga!. ;a vannak gyermekeink$ o!ykor az !ehe# a !egrossza%%$ hogyha
agg)dnunk ke!! gyermekeink &v7&((r#. ;a !!s%an vagyunk$ az !ehe# a !egrossza%%$ ha -!.
nem szere#&6k a munknka#$ de 1(!6nk o##hagyni. 2 1(r1iak szmra ez k6!nsen r(mes. Ge a
!egrossza%% va!)sz'n/!eg az$ ha nem !!&uk meg he!y6nke# v!asz#o## szakmnk%an. ;a va!aki
< 153 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
.gy (rzi$ hogy nem eredm(nyes a munk&%an$ annak szrny/ s#ressze! ke!! meg%irk)znia.
=egy6k az# az ese#e#$ amikor egy &) %ar#unk orvosi di-!om# szerze## 3 (vi munkva!$ (s
az#n r&##$ hogy u#!&a: 0incs kedve a gy)gy'#shoz. 2z a-&a 1ize##e a #and'&a#$ aki szin#(n
orvos. [ %uzd'#o##a. ,os# 2I (ves$ (s nem #e#szik neki az orvosi munka. ]risi s#resszen
megy #$ am'g e!ismeri. 9(rdezz6k meg: E,ive! nem n(zek szem%e+F 8s ha#rozzuk e!$ hogy
ezu#n meg#essz6k:
2 -szicho!)gia 2 17 szem(!yis(g#'-us# ismer. 2z egyik: az .n. menek6!7 szem(!yis(g.
2 menek6!7 szem(!yis(g nem sz'vesen n(z szem%e a va!)sgga!. ;ogy a va!)sg egyszer csak
e!#/nik$ #a!aku!$ va!ami megv!#ozik. 2 msik: a kon1ron#!). Ryerekkorunk%an az# #anu!#uk$
hogy ne e!!enkezz6nk. Ge az a he!yze#$ hogy a kon1ron#!) szem(!yis(g sokka! eg(szs(gese%%$
min# a menek6!7. 2z egyik veze#7 egye#emen a kze!m.!#%an v(gze## k's(r!e# sorn
kiv!asz#o##ak 2 cso-or# diko#: menek6!7ke# (s kon1ron#!)ka#. *z a k's(r!e# .gy 1o!y# !e$
hogy a dikok u&&ai# egy e!ek#r)dhoz er7s'#e##(k$ (s I4 msod-ercenk(n# ram6#(s#$ enyhe
ram6#(s# ka-#ak. 9z%en k'v6!r7! 1igye!#(k 7ke#. 9ider6!#$ hogy a menek6!7k csak 6!#ek o##$
mikz%en az )ra ke#yege##$ ke#yege##. Ge nem n(z#ek az )rra. Besz(!ge##ek$ #r(1!koz#ak$
sz)rakoz#a##k maguka#$ de nem n(z#ek az )rra. 2 k's(r!e# v(g(re a v(rnyomsuk$ ame!ye#
m(r#ek kz%en$ 54 C<ka! eme!kede##. *z nagy s#resszre u#a!. 2 kon1ron#!)k msk(--en
reag!#ak. [k is %esz(!ge##ek. Y&&aika# az e!ek#r)dkon #ar#o##k$ de amin# a mu#a#) a 12<eshez
(r#$ (s &## az ram6#(s$ mind az )r# 1igye!#(k. Higye!#(k$ megvr#k az ram6#(s#$ 1o!y#a##k a
%esz(!ge#(s#$ de szem6ke# !e nem ve##(k az )rr)!. 2 k's(r!e# v(g(n a v(rnyomsuk nem
v!#ozo##. 2 !e!ki eg(szs(g ku!csa: kon1ron#!) !egy6nk$ ne menek6!7k: 9(rdezz6k meg: E4i
lehet a legrosszabb) 4ivel nem nzek szembe az letemben)F 8s %rmi az$ hatrozz#k el,
hogy szembenznkE >egfizetjk az rat. 0e ad&uk oda a nyuga!munka# semmi(r#: 2z
(!e#%en meg#anu!ha#) !eg1on#osa%% sza%!y: 2 !e!ki nyuga!munk !egyen a 17 c(!unk: 8s ha
va!ami 1enyege#i a !e!ki nyuga!munka#$ akkor az a 17 1e!e!7ss(g6nk magunkka! szem%en$ hogy
n(zz6nk szem%e a he!yze##e!$ 1og!a!kozzunk ve!e$ (s vess6nk v(ge# neki:
2 I. 1on#os ok$ me!y s#ressz#$ 1esz6!#s(ge#$ k6!n1(!e nega#'v (rze!meke# okoz: a harag.
?oka# %esz(!#6nk mr a haragr)!. 8s #ud&uk$ hogy a harag csu(%n akkor #$het ltre, ha
hib%ztatunk valakit vagy valamit. ,i(r# guru!unk m(reg%e+ 2kkor szok#unk m(reg%e guru!ni$
ha .gy (rezz6k A (s ez a !(nyeg A$ ha .gy (rz(ke!&6k$ hogy #mads (r# %enn6nke#. ;a .gy
(rezz6k$ hogy a vrakozsainka# meghi.s'#&k. ;a va!ami!yen 1(!e!me# (rz6nk vagy 1&da!ma#$
ha o!yan (rz(seink vannak$ vagy ha *gy rtelmezzk vil%gunkat, hogy az a meggy'z'ds
alakul ki bennnk2 valami vagy valaki "enyeget bennnket, %ldozatt% tesz. ?z)va! csu-n
akkor guru!unk m(reg%e$ ha !doza#nak (rezz6k magunka#. 2mikor !doza#nak (rezz6k
magunka#$ mindig er7#e!&es sz#n (%red %enn6nk a #madsra vagy e!!en#madsra. Ugy
nevezz6k ez#$ hogy harci vagy menek6!(si reakci). ,ikor 1enyege#(s# (rz6nk$ ez a harci vagy
menek6!(si reakci) A (--.gy$ min# az !!a#okn! A m/kd(s%e !(-$ (s cse!ekedni akarunk. Ge
#rsada!munk%an erre !#a!%an nincs m)d. 2 meg#or!s !#a!%an nem !ehe#s(ges. 2 meg#or!s
nem !ehe#s(ges$ mer#S mer# nem e!1ogadha#). 2z$ akinek vissza akarunk vgni$ er7se%% vagy
mr nincs kz#6nk. =agy -edig nem #ancsos$ mer# az a szem(!y$ aki a -ro%!(m# okozza$ a
17nk6nk$ az any)sunk vagy hason!). 0a ezt a haragot nem t%volt#uk el a szervezetnkb'l,
hogyha nem +zzk el, megszil%rdul bennnk, s vgl megmrgezi a szervezetnket. Gr. ;ans
?e!in kido!goz#a a durva 1izikai kon#ak#us e!m(!e#(#. Ugy #a!!#a$ hogy brmi"le rints el/zi
a haragot. Ugy #a!!#a$ hogy ha o!yan #ev(kenys(g%e kezd6nk$ ami (rin#(sse! &r$
megsza%adu!ha#unk a harag#)!. 2 kez6nkke! meg6#he#6nk va!ami#$ a !%unkka! -edig
r.gha#unk. 2 5. (rin#(si !ehe#7s(g: a hang. Nrd'#ha#unk. ,er# i!yen m)don is
megsza%adu!ha#unk a harag#)!. =(g6! -edig a 1ogainkka! hara-ha#unk. ;a egy rendk'v6!
durva vereked(sre gondo!unk$ o## 6#he#nek$ r.gha#nak$ ord'#ha#nak$ hara-ha#nak. A dh
tsben r*g%sban, ordt%sban, hara(%sban "e#ez'dik ki. Term(sze#esen a rece-# az sszes
< 15B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
eddig em!'#e## do!oghoz$ mind a I<hoz$ k6!nsen a haraghoz$ az$ ami# kogni#'v kon#ro!!
m)dszernek h'vunk.
Passan az e!7ads v(g(re (r6nk. Dme a #ancsok az eg(szs(g meg7rz(s(hez. 0e
1e!ed&6k$ hogy a s#ressz -ozi#'v is !ehe#. 'z a stressz, amely egy clra irny#l, energit,
letert nyIjt, s remek kzrzetet ad. Ge az o!yan s#ressz$ ame!yik ki1e!($ ki1e!( irnyu!$ (s
va!ame!y k(nyszer vagy nyoms ha#sra &n !(#re$ az nega#'v. *nergi# von e!$ (s
meg%e#eg'#he#. 2z a k(rd(s$ hogy az irny'#s %e!6! megy<e v(g%e. *gy c(!ra irnyu!$ vagy
k6!s7 ha#s domin!$ k6!s7 k(nyszer+ 2 kognit&v kontroll az# &e!en#i: EHn vagyok a "elel's:F
2z# &e!en#i$ hogy senki$ senki msnak nincs hatalma az rzseink "ltt. ;ogyha
e!1ogad&uk 1e!e!7ss(g6nke#$ (s haszn!&uk a #uda#unka#$ akkor %o!dogan (!he#6nk$ (s$ (s
sza%!yozni #ud&uk$ mi# gondo!unk (s (rz6nk.
8s i## a he!ye##es'#(s #rv(nye. 2 he!ye##es'#(s #rv(nye szerin# nem nyomasz#ha#$ nem
k'nozha# s#ressz$ ha -ozi#'v gondo!a#okka! 1og!a!kozunk. ,ire ke!! #eh# gondo!ni+ ,i a
-ozi#'v gondo!a#+ 2 mego!ds ez: a cljainkra gondolj#nk llandan: Rondo!&unk a
c(!&ainkra !!and)an: A cl#aink, ha lertuk 'ket, ha eld$nt$ttk, mit akarunk, s van tervnk
megvalst%sukra, ha %llandan a cl#ainkra gondolunk, lassan szok%ss% v%lnak. ;a a
szoksr)! %esz(!6nk$ (s a haragra gondo!unk$ a harag is csu-n szoks. Tud&uk$ hogy amikor
#ad&uk magunka# a haragnak$ az a gyenges(g &e!e. Ryerekes vise!ked(s$ in1an#i!is do!og$ az
7szin#(#!ens(g &e!e$ egy%en azon%an 1e!#(#e!es reakci) is. =a!ahnyszor ugyanis #enged&6k
magunka# a haragnak$ cskken a haragga! szem%eni e!!en!!sunk. *zze! szem%en
va!ahnyszor nem enged6nk a haragnak$ (s v!!a!&uk a 1e!e!7ss(ge#$ nem hi%z#a#unk ms#$ mi
irny'#&uk (rze!mi (!e#6nke#. 0ve!&6k a haragga! szem%eni e!!en!!sunka#$ am'g v(g6! %o# (s
k7 sszez.zha#$ de szavak nem rthatnak.
"ssze1og!a!va: a rece-#$ hogy az (!e#%en mindig megrizhess#k bels nygalmnkat:
2z 1. #(nyez7$ ame!y meg1osz# a %e!s7 %(k(#7!$ az %izony a clok hi%nya. T/zz6nk ki
vi!gos c(!oka#: Go!gozzunk ra&#uk mindenna-: ,indig gondo!&unk r&uk:
,sodszor: a be nem "e#ezett cselekvs. ,inden# 1e&ezz6nk %e: ?emmi# ne hagy&unk
1(!%e: Ry7zz6k !e a ha!oga#s#:
;armadszor: "lelem a kudarctl. 0(zz6nk szem%e ve!e: 2egyk meg, amitl flnk$
(s !7##ek a 1(!e!emnek:
0egyedszer: "lelem az elutast%stl. Ugy gy7zhe#&6k !e ez# a 1(!e!me#$ hogy
1okoza#osan EBF #'-us. szem(!yis(gg( v!unk. ;a!!gassuk a magn)#: ;e!yezz6nk nagyo%%
s.!y# a ka-cso!a#ainkra: Pegy6nk nyugod#a%%ak: 8!&6nk kiegyens.!yozo##a%%an: 8s &&&6nk
r$ hogy ez az E2F #'-us. vise!ked(s r(gi gyermekkori (!m(nyeink%7! szrmazik$ ame!yek
mr e!m.!#ak:
"#dszr: gy'zzk le a tagad%st: /zznk szembe a valsggal$ (s 1ogad&uk e!$ hogy
ami i## van$ az i## van: 0e 1e!ed&6k: van egy r$ ami# meg1ize#he#6nk$ hogy megsza%adu!&unk
va!ami#7!: 8s mindig #ud&uk$ mi ez az r: 9(rdezz6k meg magunk#)!: E,ive! nem n(zek
szem%e+F ;a#rozzuk e!$ hogy meg#essz6k:
=(g6! -edig: a harag. 2 harag a%%)! ered$ ha msoka# hi%z#a#unk. ;a egy ra&#unk
k'v6! !!) szem(!y# vagy do!go# oko!unk$ aki a mi %o!dog#a!ansgunk(r# 1e!e!7s. 2 haragnak
az a mego!dsa$ ha vllalj#k a teljes felelssget.
*zen#.! ne 1e&ezz6nk ki nega#'v (rze!meke#: Rondo!&unk !!and)an a c(!&ainkra$ (s
1og!a!kozzunk o!yan soka# va!ami 1on#os do!ogga!$ hogy ne marad&on id7 nega#'v do!ogra:
?emmire. =(g6! em!(kezz6nk r$ hogy a stressz addig pozitv, amg valamilyen clra
irnyl: 8s ha sok<sok c(!ra irnyu!) s#ressz# 1e&!esz#6nk ki$ nagy do!goka# vihe#6nk v(ghez.
*g(szs(gesek !esz6nk$ min# a makk. 2 %e#egs(ge# h'r%7! sem ismer&6k. 8s va!)sz'n/!eg 144
(vig (!6nk.
E'z akadlyok azok a rm&t dolgok, amelyeket akkor lt#nk, ha elvesszk
tekintetnket a cljainkrl.F
< 1>4 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
&5. szekci
A sikeres szemlyisg
kialaktsa
(2>:21)
*ndru 9armegi$ aki szzadunk kezde#(n szeg(ny %evndor!)k(n# indu!#$ (s #%% min#
544 mi!!i) K<os vagyon# gy/&###$ egyszer az# mond#a: ET%%e# 1ize#ek az(r# a k(-ess(g(r#$
hogy va!aki ki&n msokka!$ min# %rmi ms do!og(r#.F ,ai vi!gunk%an az a k(-ess(g$ hogy
&)! ki&v6nk #rsainkka! A a #rsada!mi in#e!!igencink A a !eg(r#(kese%%$ !eg1on#osa%%
#u!a&donsgunk nemcsak karrier6nk%en$ nemcsak hzassgunk$ ka-cso!a#aink$ hanem !e!ki
eg(szs(g6nk #er(n is. ,a arr)! !esz sz)$ hogyan 1e&!esz#he#6nk ki eg(szs(ges$ sikeres
szem(!yis(ge#. 2rr)! %esz(!6nk$ hogyan 1e&!esz#he#&6k ki a !e!ki eg(szs(g maximum#. 2mi
-ozi#'v szem(!yis(ge# (s maga#ar#s# &e!en#. N!yan szem(!y#$ akinek (!vezik a #rsasg#.
N!ya#$ aki# mindenho! sz'vesen !#nak. *!hangzo## mr az a meg!!a-'#s$ hogy a 35 C<a
mindannak$ ami# e!(r6nk az (!e#%en$ kzve#!en6! a##)! 16gg$ hogyan &v6nk ki az em%erekke!.
8s ma mr a !egnagyo%% amerikai c(gek is ink%% a szem(!yis(g#7! 16gg7en vesznek 1e!
a!ka!mazo##aka#$ nem annyira a %izony'#vnyok$ a szak(r#e!em (s #a-asz#a!a# a!a-&n. ,i(r#+
2z(r#$ mer# ha va!aki%en megvannak a ke!!7 szem(!yis(gvonsok$ minden# meg#anu!ha#$ ami
a sikerhez ke!!. Ge ha minden !ehe#s(ges #udssa! 1e! van v(r#ezve$ m -ocs(k a szem(!yis(ge$
nem k's(r!e#eznek a megv!#oz#a#sva!. 35 C<a az (!e#%en (!vezhe#7 %o!dogsgunknak A a
ku#a#sok szerin# A a %o!dog ka-cso!a#ok%)! szrmazik. 8-- 'gy az sszes -ro%!(minknak is a
35 C<a a nem meg1e!e!7 ka-cso!a#ok%)! szrmazik. 2 hinyz) 15 C A aki# (rdeke!$ 1igye!&en:
A a #e!&es'#m(ny#7! 16gg. Teh# %izonyos m(r#(k%en va!)%an kie!(g6!(s# adha# az (!e#%en a
#e!&es'#m(ny$ a siker$ a -(nzkeres(s$ a karrier ki(-'#(se s#%. Lm boldogsg#nk fleg a
kapcsolataink fggvnye. *%%en az e!7ads%an megmu#a#&uk$ hogyan !ehe# ugrsszer/en
1e&!esz#eni a ka-cso!a#ainka#$ igen<igen egyszer/ do!ogga!. Tud&uk$ ami a ka-cso!a#oka# i!!e#i$
hogy kzve#!en ssze16gg(s van akz##$ hogyan &v6nk ki msokka!$ (s szem(!yis(g6nk
eg(szs(ge kz##. ,indenki eg(szs(gese%% szem(!yis(gre vgyik.
;ogyan !!a-'#&uk meg$ eg(szs(ges<e a szem(!yis(g+ ,e!yek a 17 kri#(riumok+ 0em
egyr7! mr vo!# sz) az e!7adsok sorn.
2z egszsges szemlyisg 17 kri#(riuma -ersze az$ mennyire szeretj#k
magnkat. ;ogy mennyire szere#&6k magunka#. 2z a !(nyege szem(!yis(g6nknek. 2zoknak$
akik nagyon szere#ik maguka#$ eg(szs(ges a szem(!yis(g6k.
2z eg(szs(ges szem(!yis(g msik ismerve az$ hogy mennyi "elelssget
vllalnk. 2zok$ akik sok 1e!e!7ss(ge# v!!a!nak magukra$ akik nem msok#)! vr&k sorsuk
a!ak'#s#$ akik nem msoka# hi%z#a#nak$ nagyon eg(szs(ges szem(!yis(gek.
2z eg(szs(ges szem(!yis(g .&a%% kri#(riuma az$ hogy knnyen meg tdnk6e
bocstani. 2z# minden k(#s(ge# kizr)an #ud&uk$ hogy kzve#!en ssze16gg(s van akz##$
hogy mi!yen knnyen %ocs#unk meg$ ha va!aki meg%n# %enn6nke#$ (s szem(!yis(g6nk
eg(szs(ge kz##.
2z eg(szs(ges szem(!yis(g >. ism(rve: az .n. pozitv vrakozsok. 2z$ hogy
mennyire keress6k a &)# minden%en (s mindenki%en magunk kr6!. 2zok az em%erek$ akik a
&)# szok#k keresni$ igazn eg(szs(ges em%erek.
2 >. ism(rve$ i!!e#ve az 5. az eg(szs(ges szem(!yis(gnek$ (s 17!eg err7! !esz ma&d sz)$
az$ hogy hogyan jv#nk ki msokkal. ;ogyan #udunk ki&nni msokka!+ 2mi az# i!!e#i$
va!)&%an nem !ehe# eg(szs(ges szem(!yis(g6nk$ ha nincsenek ka-cso!a#aink$ &) ka-cso!a#aink
em%er#rsainkka!.
< 1>1 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
Jsod!a#os m)don i## is (rv(nyes6! a k!csnss(g #rv(nye. ,in(! &o%%an szere#&6k
magunka#$ ann! &o%%an szere#6nk ms#. ,in(! #%% 1e!e!7ss(ge# v!!a!unk$ ann! &o%% a
ka-cso!a#. ,in(! knnye%%en %ocs#unk meg$ (s nem nehez#e!6nk$ morgunk$ ann! &o%%an
1e&!7dnek a ka-cso!a#aink. ,in(! ink%% csak a &)# keress6k az em%erek%en$ ann! &o%%an
&v6nk ki nmagunkka! (s ve!6k. 8s min(! &o%%an ki&v6nk ms em%erekke!$ ann! &o%%an
szere#&6k magunka#. Jsod!a#os soroza#a ez a k!csns viszonyoknak.
Mnnen is egy 1on#os #rv(nyhez &u#unk. 2z u#o!s)k egyik(hez. 2z# hiszen$ ez !esz ma az
u#o!s): a kzvetett erfesz&ts trvnye. 2 kzve#e## er71esz'#(s #rv(nye az# !!'#&a$ hogy
#rsainkka! va!) ka-cso!a#aink%an az#$ ami# akarunk$ gyorsa%%an megka-ha#&uk kzve#e##
m)don$ min# 1ord'#va$ kzve#!en6!. ,ondok egy eg(sz egyszer/ -(!d#. ;a ka-cso!a#aink%an
kzve#!en6! -r)%!unk e!(rni va!ami#$ gyakran kudarc (r. ,egsz(gyen6!6nk$ zavar%a &v6nk
(s a #%%i. ,ondok n(hny -(!d#. ;a -!. im-on!ni akarunk ms em%ereknek. ;e!yes+
Mm-on!ni akarunk msoknak. Pr)%!#ak mr va!akinek im-on!ni$ aki# 1on#osnak vagy
(r#(kesnek #ar#o##ak$ ez(r# im-on!ni akar#ak+ Pr)%!#ak mr im-on!ni va!akinek+ 0os$ (--en
azS$ (--en az e!!enkez7&(# ke!! csin!ni$ mer# eg(sz egyszer/en .gy ke!! msoknak
im-on!ni$ hogy 7k im-on!&anak nek6nk. Mm-on!&anak nek6nk: ;a (rdek!7d(s# akarunk
ke!#eni nmagunk irn#$ mi a #eend7+ 2 mos# ismer#e#e## #rv(ny (r#e!m(%en .gy siker6!
msok (rdek!7d(s(# 1e!ke!#eni$ hogy mi (rdek!7d6nk irn#uk. ;a az# akar&uk$ hogy
szeressenek minke#$ mi a mego!ds+ ?zeress6k 7ke#: ;a az# akar&uk$ hogy #isz#e!&enek$ mi a
mego!ds+ Tisz#e!&6k 7ke#: 2 kzve#e## er71esz'#(s #rv(nye minden ese#%en (rv(nyes6!
ka-cso!a#aink%an.
,(g va!ami. Besz(!#6nk n(hny !e!ki #rv(nyr7!. 5<ra mos# is u#a!ok.
2z egyik: a ki mint vet, Igy arat. * szerin# a trvny szerin# ka-cso!a#aink
min7s(ge$ hogy mi# ara#unk a ka-cso!a#aink%an egy %izonyos -i!!ana#%an$ annak a
kve#kezm(nye$ ami# a ka-cso!a#ok%an e!ve#e##6nk. 2z$ ami# a ka-cso!a#aink%an ka-unk$ csak
igen kis m(r#(k%en 16gg a msik szem(!y#7!$ a sors#)!$ a v(!e#!en#7! vagy a #erm(sze##7!.
Mnk%% a##)! 16gg$ hogy mi# ve#e##6nk. ;ogy mi# ve#e##6nk.
2 megfelelsek trvnye szerin# a k6!vi!gunk meg1e!e! a %e!s7 vi!gunknak.
2mi!yen %en#$ o!yan kin#. 96!nsen a ka-cso!a#aink%an.
2 vonzs trvnye szerin# o!yan em%ereke# vonzunk magunkhoz$ akik nagyon
hason!'#anak hozznk. Be!6!. ;a meg akar&uk v!#oz#a#ni ka-cso!a#ainka#$ az az 1. !(-(s$ hogy
vltoztassk meg kapcsolatnkat magnkkal. 2 k6!s7 ka-cso!a#ok ez# #6krzni 1og&k.
0os$ annak %emu#a#sra$ hogyan &v6nk ki msokka!$ mu#a#unk egy igen egyszer/
gra1ikon#. *z az em%eri szem(!yis(g gra1ikon&a. 2 !egin#rover#!#a%%#)! a !egex#raver#!#a%%ig.
=agy ha .gy #e#szik$ a %e1e!( 1ordu!)#)! a ki1e!( 1ordu!) szem(!yis(gig. 2z$ akinek igaz%n
egszsges a szemlyisge, igen sok"le emberrel ki tud #$nni. 9z(-r7! kiindu!va$ a
kz(-vona! az #!agos szem(!yis(g$ nem az in#rover#!# vagy ex#raver#!#. Qi!!esz#he#6nk erre
(az# hiszem$ ez a kz(--on#)$ ri!!esz#he#6nk erre m(g egy gra1ikon#. ,i# %rzo! ez+ 2z
n(r#(ke!(s#. 2 nagy n(r#(ke!(s#7! a csek(!y n(r#(ke!(sig. 8rdekes do!go# #a-asz#a!unk. *z a
gra1ikon az (n #!e#em. 2z# #a-asz#a!&uk$ hogy a gra1ikon i!yen. 2z$ akinek csekly az
$nrtkelse$ mond&uk i!yen$ nem nagyon szereti mag%t$ vagy kise%%rend/s(gi$ vagy nega#'v
(rz(sei vannak$ az kiz%rlag olyan emberekkel tud ki#$nni, akik vi!gosan$ meg1igye!he#7en$
#e!&esen a sk!a kze-(n vannak. N!yanokka!$ akikke! rendk'v6!$ rendk'v6! knny/ ki&nni.
/emleges, szeld, #%mbor emberek. 2hogy 1!1e!( ha!adunk az n%ecs6!(s sk!&n$ amin#
&o%%an (s &o%%an #isz#e!&6k (s e!1ogad&uk magunka#$ &e!en#7sen nvekszik azoknak a szma$
akikke! ki&v6nk. 2min# nvekszik az n%ecs6!(s6nk$ mind #%% (s #%% em%erre! &v6nk ki.
?z(!esedik ez a #ar#omny. 8s amin# ahhoz a -on#hoz (r6nk$ aho! nagy az $nbecslsnk s
$nmagunk el"ogad%sa$ r&v6nk$ hogy ki tudunk #$nni szinte mindenkivel$ akive! #a!!kozunk.
8s mive! a siker ku!csa az$ hogy min(! #%% em%erre! ki #ud&unk &nni$ mer# min(! #%%
em%erre! #udunk ki&nni$ ann! #%% !ehe#7s(g6nk !esz$ hogy (rdekes$ izga!mas (!e#e# (!&6nk.
< 1>2 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
Jsod!a#os do!og$ hogy amin# n%ecs6!(s6nk nvekszik az nmagunkon va!) munka nyomn$
ugrsszer/en &avu!nak a ka-cso!a#aink msokka!. 8s mi a #i#ka az n%ecs6!(s &av'#snak+
Jsod!a#os m)don a k!csnss(g #rv(nye mia## minden egyes dolog, amivel nveljk az
nbecslst valaki msnak, az a sajt#nkat is fokozza. *z eg(szen %iz#os. *z az# &e!en#i$
hogy %rmi!yen kedves vagy nagy!e!k/ do!go# #esz6nk$ amive! nve!&6k msok n%ecs6!(s(#$
azza! a sa&#unka# is nve!&6k.
;a igazn eg(szs(ges szem(!yis(ge# akarunk$ akkor a!ka!mazzuk a meg1ord'#ha#)sg
#rv(ny(#: 2 meg1ord'#ha#)sg #rv(nye ese#6nk%en egyszer/en csak annyi$ hogy minden$
ami# az(r# #esz6nk$ hogy msok n(r#(ke!(s(# &av'#suk$ a sa&#unka# is &av'#&a. *z(r#$ ez(r# a
#ov%%iak%an mos# arr)! !esz sz)$ mi# #ehe#6nk annak (rdek(%en$ hogy nve!&6k msok
n(r#(ke!(s(#$ (s 'gy egyszersmind a sa&#unka# is. ;ogy szem(!yis(g6nk eg(szs(gese%%(
v!&on. *gy(%k(n# kzve#!en ssze16gg(s van a ms em%erekke! va!) &) ka-cso!a#$ a hossz.
(!e#$ az eg(szs(g$ energia$ (!e#er7$ e!!en!!)<k(-ess(g (s minden ms kz##.
2 m)dszer$ ahogy nvelhetjk msok nbecslst$ az$ hogy (rez#e#&6k ve!6k$
mi!yen 1on#osak. 3reztess#k vel#k, milyen "ontosak: Mgen. ,indig is ez vo!# a sikeres em%eri
ka-cso!a#ok #i#ka. ,ary 9ay ?. (meri k(& es) gynyr/ hason!a#o# #a!!# ki. *!k(-ze!i$ hogy
mindenkinek$ akive! #a!!kozik$ egy #%!a !)g a nyak%an. ?zvege: E8rez#esd$ hogy 1on#os
vagyok:F ,indenkin$ akive! #a!!kozik$ !#&a a #%!# E8rez#esd$ hogy 1on#os vagyok:F 8s
reag! erre a &e!z(sre. 8rez#e#i$ hogy 1on#osak. Bn&unk &)! mindenkive!: 8rez#ess6k a
1on#ossguka#$ akkor mi is 1on#osnak (rezz6k magunka#: *z a k!csnss(g #rv(nye.
;ogyan (rez#e#he#&6k$ hogy 1on#osak+
*!7szr is$ a !eg1on#osa%%: B'G0PK/4 H)6 ' L)32-K421: 4-,2,4.:'6 : ;agy&unk
1e! a des#ruk#'v kri#ikva!: ?emmi ms nincs$ ami az n(r#(ke!(s# gyorsa%%an cskken#en($
min# a des#ruk#'v kri#ika. 0e 1e!ed&6k$ a gyermekkori des#ruk#'v kri#ika ha&!amos'# a kudarc#)!$
az e!u#as'#s#)! va!) 1(!e!emre: ;a&!amos'# a kise%%rend/s(gi (rz(sre$ kom-!exusra$
%/n#uda#ra (s minden msra. 2 !eg#%%en m(g mindig ezekke! az (rz(sekke! k6szkd6nk azok
mia## a meggondo!a#!an meg&egyz(sek mia##$ ame!yeke# sz6!eink #e##ek gyerekkorunk%an.
;agy&unk 1e! a des#ruk#'v kri#ikva!: /enkit se kritiz%l#unk, mert az lebecslst sugall,
t$nkreteszi a m%sik ember $nbecslst, (ocskul rzik magukat: ;a meg#essz6k ez#$ ha ez# az
1 v!#ozs# v(ghezvissz6k$ hogy 1e!hagyunk a des#ruk#'v kri#ikva!$ sokka! vonz)%% szem(!!y(
v!unk$ min# ahogy e! #udnnk k(-ze!ni. 2%%an az ese#%en$ ha eddig kri#iz!#unk.
,sodszor: 6)G0X/4 4)L:)3)4 : Pegy6nk kedvesek: Pegy6nk kedvesek: *z az#
&e!en#i: ne vi#a#kozzunk: *m!(kszem$ hogy 1ia#a!korom%an nagyon 1! vo!# vgva a nye!vem$
hogy .gy mond&am. 8s a vi#k%an (n gy7z#em. ,inden vi#%an (n gy7z#em. ?oka# o!vas#am$
soka# #anu!#am$ ki#/n7en (rve!#em. Ndig &u#o##am$ hogy mr senki sem gy7z## !e$ (s
mond&ak va!ami#+ Ndig is e!&u#o##am$ hogy mr nem vo!# kive! vi#a#koznom. 2 v(g(n sz)%a
sem akar#ak !!ni ve!em. ,indenki e!ker6!#e a #rsasgoma#. ?oha senkihez nem h'v#ak meg.
0em &#szo##ak ve!em az isko!%an$ mer# (n mindig vi#a#koz#am. 8s &)!!ehe#$ (n gy7z#em$
m(gis vesz#e##em. 0e vi#a#kozzunk: 2 vi#aS a vi#a e!ker6!(s(nek van egy rendk'v6!$
rendk'v6! egyszer/ m)d&a$ a kve#kez7: elszr a msikat prbljk megrteni, ne
magnkat megrtetni: 2!ka!mazzuk a kzve#e## er71esz'#(s #rv(ny(#: *!7szr (r#s6k meg a
msik em%er szem-on#&ai#: ,i az oka annak$ hogy 'gy vagy .gy v(!ekedik (s (rez egy msik
szem(!y+ ;a nem (r#6nk egye# ve!e$ az (re#!en szem(!yis(g #erm(sze#es reakci)&a az$ hogy
nyom%an (rvekke! rasz#&a e! a msika#. *zze! szem%en az (re## szem(!yis(ge# az &e!!emzi$
hogy e!7szr igyekszik meg(r#eni$ mi(r# v(!ekedik vagy (rez 'gy vagy .gy a msik. 9nnyen
!ehe#$ hogy az 7 ok1e&#(s6k %izonyu! meggy7z7%%nek. 2kr 'gy$ akr .gy$ gondo!&unk a sz(-
mondsra: 2ki# er7szakosan gy7znek meg$ annak ugyanaz marad a v(!em(nye.
2z em%eri szem(!yis(g 1e&!esz#(s(%en a !eg1on#osa%% e!vek egyike: a nem e!!en!!ni
e!ve. 2 nem e!!en!!ni e!v(r7! rendk'v6! soka# ha!!o##unk ,ahadma Randhi#)!$ Mndi%)!$ e%%7!
az (v%7!$ i!!e#ve e%%7! a szzad%)!. 9(-es vo!# r$ hogy !egy7zze az eg(sz ha#a!mas Bri#
< 1>5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
Biroda!ma#. Mndi# 1e!sza%ad'#sa$ (s kiv'v&a szmra a 16gge#!ens(ge#$ kizr)!ag ezze! a
-assz'v e!!en!!ssa!. X(zus az# mond&a a Bi%!i%an$ igen$ az U& Tes#amen#um%an: E?iess
megegyezni e!!ens(gedde!$ siess:F ?ok oka van ennek. 2 !eg1on#osa%% az$ hogy *gy a
legk$nnyebb (ozitvan gondolkodni, k$nnyen lelkesedni, elrni, hogy szeressenek s
szeressnk, ha sose vitatkoznk msokkal. ;a igyeksz6nk e!ker6!ni a vi#ka#. 2mikor
megn7s6!#em$ az# #a-asz#a!#am$ hogy azok$ akik egy6## (!nek$ mindig ha&!amosak arra$ hogy
vi#a#kozzanak. Ryakran a!aku! ki kise%% n(ze#e!#(r(s. *zenk'v6! m(g va!amire r&##em$
aminek &) haszn# ve##em: gyorsan &ussunk egye#(r#(sre: ;a .gy (rezz6k$ vi#a k(sz6!$ #(r&6nk
ki e!7!e: Pr)%!&uk meg(r#eni a msik em%er 1e!1ogs#: ;o! kezd&6k e!$ hogy kedvesek
!egy6nk$ (s sohase kri#iz!&unk+ =a&on ho!+ Term(sze#esen o##hon. 8rdekes do!og$ amive!
ka-cso!a#%an *mer# Hox 'gy 'r: E;a mr gorom%nak ke!! !enned$ !(gy gorom%a idegenekke!:
2 kedvess(ged 7rizd meg a csa!dodnak:F Ugy !#szik$ ha&!amosak vagyunk r$ hogy
udvariasak !egy6nk o!yanokhoz$ akike# mos# !#unk e!7szr (s u#o!&ra. 2z#n o##hon
kri#iz!&unk$ zsr#!7d&6nk$ veszeked&6nk$ (s (--en a szere##einkke!.
,i a 5. m)d$ ahogyan msokka! (rez#e#he#&6k a 1on#ossguka#+ ,r nem kri#iz!unk$
nem vi#a#kozunk$ ke!!emes$ -ozi#'v !e## a szem(!yis(g6nk. 2 5. do!og: az )6H5G'L.3 . *z a 5.
2z e!1ogads az egyik !eges!egm(!ye%% #uda#a!a##i vgya# e!(g'#i ki. 2mikor vi!gra &v6nk$
!eg&o%%an arra vgyunk$ hogy a sz6!eink 1ogad&anak e!. He!#(#e! n(!k6! szeressenek:
Hogad&anak e!$ n(zzenek rnk &) szemme!: 8s amikor 1e!nv6nk$ #ov%%ra is sz6ks(g6nk van
erre a szere#e#re. 2z e!1ogads# egyszer/en .gy mu#a#&uk ki$ hogy mosolyg#nk. 2mikor
rmoso!ygunk va!akire$ &e!ezz6k$ hogy e!1ogad#uk. 2 szem(!yek kz##i ka-cso!a#ok #er6!e#(n
v(gze## ku#a#sok szerin#$ amikor 2 szem(!y e!7szr #a!!kozik ((s a k(s7%%i a!ka!makkor is)$
!ege!7szr az #r#(nik$ hogy kia!aku! egy e!1ogadsi vagy nem e!1ogadsi ka-cso!a#. *z# a
#es#6nkke! 1e&ezz6k ki. 2 mimiknkka!$ a hangunkka!. Ge addig$ ameddig ez a ka-cso!a# nem
&n !(#re$ ms kommunikci) nem megy v(g%e. *z# a ka-cso!a#o# egyszer/en a moso!ygssa!
hozha#&uk !(#re$ a -ar#ner 1e!#(#!en e!1ogadsva!$ %rki !egyen is az.
2 >. -on#: a /'G0-'O)93X6;3 . 2 nagyra%ecs6!(s. 8--en .gy$ min# azza!$ ha
e!1ogad&uk$ ha nagyra %ecs6!6nk va!aki#$ azza! is 1okozzuk az n%ecs6!(s(#. *gy(%k(n#$ ha
moso!ygunk$ egyes ku#a#sok szerin#$ amikor moso!ygunk$ nem csak -ozi#'v (rz(seke# ke!#6nk
a msik szem(!y%en$ hanem a moso!ygs$ maga a moso!ygs$ va!ahogy endor1in# sza%ad'# 1e!
az agyunk%an$ (s igen &)v varzso!&a a kz(rze#6nke#. 2z# mond&k$ hogy m(g egy nem
7szin#e moso!y is &o%%$ min# ez 7szin#e 1in#orgs. ,oso!yog&unk: =egy6k r magunka# a
moso!ygsra: 8s #a-asz#a!&uk$ hogy megkedvelj#k a mosolygst, ha megszokjk, hogy
rmosolygnk msokra. 2mi a nagyra%ecs6!(s# i!!e#i$ ez# hogyan 1e&ezz6k ki+ 2z# mond&uk$
hogy: E4sznm.F U&ra (s .&ra megin#. ,ond&unk kszne#e# hi#ves6nknek$ a
gyerekeinknek vagy a ko!!(ginknak$ a %eosz#o##&ainknak$ a -inc(reknek$ 1e!szo!g!)knak:
Qendszeresen mond&uk$ hogy: E9sznm.F Ge 7szin#(n: 2 h!a ki1e&ez(se nve!i a msik
n%ecs6!(s(#. Ugy$ ahogy a h7m(r7 higanysz!a eme!kedik egy 1orr) na-on. Ta-asz#a!ni
1og&uk$ hogy a !eg%e1o!ysosa%% em%erek$ akik a !eg#%%re vi##(k$ !#a!%an nagyon kedvesek.
8s rendk'v6! udvariasak is. 2z a m)d$ ahogy a #e!ev'zi)%an$ 1i!men %rzo!&k a %e1u#o##$ de
g7gs$ az em%erekke! magas !)r)! %esz(!7 szem(!yeke#$ nem nagyon &r kze! az igazsghoz.
,er# #%%nyire azok rnek el sikereket$ azok 1u#nak %e$ akik megnyerik m%sok
egyttm+k$dst. 8s az em%erek #erm(sze#esen azokka! m/kdnek egy6##$ akikke! nem
ke!!eme#!en egy6## do!gozni. Pegy6nk kedvesek$ udvariasak$ %ecs6!&6nk msoka#$ mond&uk$
hogy: E9sznm.F Thomas Jaro!ay (kero!&) egyszer az# mond#a: E,eg1igye!he#7$ hogy a
nagy em%erek mindig &)! %nnak a kisem%erekke!.F *z -on#osan 'gy van.
2z 5. -on#: a 935L.6'2 . 2 csod!a# az# &e!en#i$ hogy csod!&uk msva!aki
#u!a&donsgai#$ ha ez a szem(!y szorga!mas$ vagy -edig -on#os$ vagy ki#ar#)$ vagy nagyon
-rec'z. =agy a -oz'ci)&# csod!&uk egy msik szem(!ynek. Ygyanis rzelmileg olyan
nagymrtkben k$t'dnk szemlyisgnkh$z, #ellemnkh$z$ hogy ha va!aki e!ismeri$ 1e!ismeri$
< 1>> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
s7# mi #%% csod!&a$ ez -r'ma (rz(s. A tula#donunkhoz is k$t'dnk. B6szk(k vagyunk a
hzunkra$ a kocsinkra$ %6szk(k vagyunk az )rnkra$ a ci-7nkre$ a kisgyerekeinkre. B6szk(k
vagyunk az irodnkra. 8s ha va!aki az# mond&a: E;/$ de sz(-:F$ vagy: E9!asszu! n(z ki a
kocsid:F$ vagy: ERynyr/ a hzad:F$ vagy: EPom-s ez a na--a!i:F$ vagy: EJsods az
!#nyd:F Brmi# mondha#unk$ ami# 7szin#(n gondo!unk. ?emmi# nem mondok$ ami# nem
.gy gondo!ok$ mer# az em%erek nagyon okosak. 8szreveszik az 7szin#(#!ens(ge#. 2%raham
Pinco!n az# mond#a: E,indenki r6! a %)knak.F ,indenki r6! a %)knak. Go!goz#am mr
mi!!irdosokka!$ )risi #rsasgok$ mammu#c(gek rendk'v6! sikeres$ ha#a!mas veze#7ive!$ (s
az# #a-asz#a!#am$ hogy mikor o!yasmi# mond#am$ amir7! #udha##am$ hogy h'ze!g7 r&uk$ a
c(g6kre vagy a munk&ukra n(zve$ erre mindig o!yan -ozi#'van reag!#ak$ o!yan -ozi#'van
reag!#ak$ min#ha egy a!acsony n(r#(ke!(s/ szem(!y #ehe#s(g(# csod!nnk. 0(ha (-- azok$
akiknek a !egmagasa%% az n(r#(ke!(s6k$ 7k ig(ny!ik !egink%% a csod!a#o#$ a
nagyra%ecs6!(s#.
2 I.$ ami# meg#ehe#6nk$ hogy nve!&6k msok n%ecs6!(s(#$ (s #ud&uk$ ha ms
n%ecs6!(s(# nve!&6k$ a sa&#unk is n7. ;a ms !e!ki eg(szs(g(# &av'#&uk$ a kzve#e##
er71esz'#(s #rv(nye r(v(n sa&# !e!ki eg(szs(g6nke# is &av'#&uk. *z a I.: a B)60)36;3 . 2
he!yes!(s az em%eri !(!ek egyik !egm(!ye%% vgy# e!(g'#i ki. 2z# a vgya#$ hogy
meg%ecs6!&enek. 2z# a vgya#$ hogy (r#(ke!&enek. 2z n%ecs6!(s &e!en#7s m(r#(k%en a##)!
16gg$ hogy va!aki mennyire #ar#&a mag# %ecs6!end7nek$ dics(rend7nek. 2ki .gy (rzi$ hogy
sok meg%ecs6!(s# (rdeme!$ annak van n%ecs6!(se. *z(r# amikor dics(r6nk va!aki#$
kimu#a##k$ hogy$ az# hiszem$ hogy 0a-)!eon mond#a: EHan#asz#ikus: 2 ka#onim k(szek
megha!ni egy &) sz)(r#:F Q&##$ hogy a ka#onk$ akik semmi -(nz(r# nem kockz#a#nk
(!e#6ke#$ megcse!ekszik ugyanez#$ ha dics(re#%en$ meg%ecs6!(s%en r(szes6!nek$ ame!ye# a
ki#6n#e#(sek &e!k(-eznek.
2 he!yes!(s m)d&ai:
*!7szr is: ,e v%r#unk a dicsrettel: ,in(! gyorsa%%an &n a dics(re#$ ha rg#n$
rg#n ki1e&ezz6k$ az i!!e#7 ann! ink%% meg%ecs6!i. ;a az# akar&uk$ hogy az a!ka!mazo##unk
1o!y#asson va!ami#$ akkor mihe!y# 1<szer meg#e##e$ dics(r&6k meg:
,sodszor: 5egynk konkrtak: ,ond&uk: EQemek munk# v(gez#(! a gye-en$ a
hzon$ a !ev(!en.F$ amir7! sz) van. ,in(! gyorsa%% (s konkr(#a%% a dics(re#6nk$ ann!
gyorsa%%an nve!i az n%ecs6!(s#. 2nn! va!)sz'n/%%$ hogy a vise!ked(s# megism(#!ik.
;armadszor: Kicsr#nk nyilv%nosan: 2mikor nyi!vnosan dics(r6nk va!aki#$ ez
megsokszorozza a ha#s#$ mer# msok v(!em(ny(nek )risi %e1o!ysa van a vise!ked(s6nkre.
]risi. ?ok %izony'#(k van arra vona#koz)an$ hogy szemlyisgnkben d$nt' szere(e van
annak, hogyan vlekednek szerintnk m%sok rlunk. *r7sen %e1o!yso! %enn6nke# msok
v(!em(nye.
2 @. -on#: a H,G0)6)> . 0os$ a 1igye!em az n%ecs6!(s &av'#snak igen ha#sos
m)d&a. ;a 1igye!6nk$ ha ha!!ga#&uk$ hogy mi# mond ms. =a&on mi(r# o!yan 1on#os ez az
oda1igye!(s+ 2z(r#$ mer# mindig csak arra figyelnk oda, amit rtkelnk. 8s nem vessz6k
#udomsu!$ ami#S ami# nem (r#(ke!6nk. ;a az# akar&uk kz!ni va!akive!$ hogy %ecs6!&6k$
hogy (r#(kes em%ernek #ar#&uk$ nagyon 1igye!&6nk r: ;a!!gassuk$ mi# mond: Hord'#sunk r
id7#:
Dme$ n(hny #ancs$ hogyan 1igye!&6nk.
*!7szr is: 1igye!mesen ha!!gassunk: Higye!mesen$ ne szak'#suk 1(!%e a msika#:
T6re!mesen$ 1igye!mesen ha!!gassuk:
,sodszor: vr&unk: ,ie!7## v!aszo!unk$ #ar#sunk egy kis sz6ne#e#: 0e szak'#suk
1(!%e: ;agy&uk$ hogy a msik minden# e!mond&on$ ami# akar: 2z#n vr&unk: ,u#assuk ki$
hogy mrlegel#k a mondottakat:
;armadszor: egy #isz#z) k(rd(s &n. 0e v!aszo!&unk azonna!: 9(rdezz6nk va!ami#
arr)!$ ami#S ami# a msik mondo##: Dgy is #ud#ra adva$ hogy va!)%an 1igye!6nk r. Dme a
< 1>5 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
!eges!eg&o%% k(rd(s: E;ogy (r#i ez#+F ;a megha!!ga##unk va!aki#$ meg akar&uk (r#eni$ mi#
mondo##$ (s ez# kz!ni akar&uk$ mond&uk ez#: EPon#osan hogy (r#i+F 8s k(r&6k meg$ hogy
magyar%zza el vil%gosan: =(g6! &usson esz6nk%e a %umerng: 2 b#merng trvnye
egyszer/en az# !!'#&a$ hogy egy szinte rzelem, melyet kimtatnk msvalaki irnyba,
visszatr hozznk$ min# a %umerng. ,in# a ki min# ve#$ .gy ara# #rv(nye$ az ok (s okoza#
#rv(nye$ a vonzs (s a meg1e!e!(s #rv(nye !!'#&a$ %rmi!yen 7szin#e (rze!em$ #eh# ha
va!)%an az# (rezz6k$ sz)va!$ ha va!ami -ozi#'va# mondunk va!aki msr)!$ az e!&u# ahhoz a
szem(!yhez$ az#n vissza#(r hozznk$ min# egy igazi %umerng. *z(r# csak &) do!goka#
mond&unk: 2mikor msokr)! %esz(!6nk$ .gy %esz(!&6nk$ min#ha az#$ ami# mondunk$
kinyom#a#n egy .&sg: 2mikor msokra gondo!unk$ -ozi#'v gondo!a#oka# k6!d&6nk: Pozi#'v
eszm(ke#. ,indig gondo!&unk arra$ hogyan (rez#e#he#&6k msokka!$ hogy 1on#osak: Ugy
%n&unk msokka!$ min#ha 7k !enn(nek a vi!gon a !eg(r#(kese%% em%erek: [k az# hiszik$
azok.
2z u#o!s) sza%!y# az em%eri ka-cso!a#ok meg&av'#shoz$ aranyszablynak h'v&uk.
2z aranysza%!y 'gy sz)!: E3zeresd embertrsadat, mint nmagadatEF ?zeresd
1e!e%ar#oda#$ min# nmagada#: 2nj &gy vele, mint nmagaddal: 2krmi!yen he!yze#%en
gondo!kozzunk e!: (n mi!yen %nsm)dra vgyn(k e he!yze#%en+ Rondo!&unk r$ amikor
k(nyes he!yze#%e ker6!6nk va!akive!: =i#a van vagy n(ze#e!#(r(s. Rondo!&uk ez#: ha 1ord'#o##
!enne a he!yze#$ (n mi# szere#n(k$ mi!yen %nsm)do#+
,(g egy megsz'v!e!he#7 #ancs: vlassz#nk egy mintt: N!yasva!aki#$ akit a vilgon
mindenkinl jobban csodl#nk vonz szemlyisge miatt: 8s mikor va!ami!yen neh(z
he!yze#%e ker6!6nk$ #egy6nk .gy$ ahogy az a szem(!y #enne: ?ok (vve! eze!7## 21rik%an
do!goz#am egy6## dr. 2!%er# ?chVei#zerre!$ a vi!g egyik !egnagyszer/%% em%er(ve!. *z(r#
nagyon gyakran$ amikor neh(z he!yze#%e ker6!k$ arra gondo!ok: E=a&on 2!%er# ?chVei#zer
mi# #enne a he!yem%en+F$ vagy -edig$ vagy -edig: E0zre#i X(zus mi# #enne e he!yze#%en+F
;a ez# haszn!&uk min#u!$ (s ha msokka! (rez#e#ni -r)%!&uk 1on#ossguka#$ ez a c(! vez(re!$
akkor sikeres szem(!yis(ge# 1e&!esz#6nk ki$ ame!ynek r(v(n minden# e!(rhe#6nk$ ami# akarunk
az (!e#%en$ #rsainkka! egy6## ha!adva.
E'z a sikeres ember, aki jl lt, gyakran nevetett, s sokat szeretett.F
&9. szekci
Kivl% kap-solatok
kialaktsa
(2>:1>)
2z egyik !egr(gi%% monds 'gy hangzik: E,indenho! &)$ de a !eg&o%% o##hon.F
Ben&amin Gisre!y (%endzsamin dizre!i)$ a nagy ango! minisz#ere!nk az# mond#a: E;a o##hon
%a& van$ semmi!yen kz(!e#i siker nem kr-)#o!ha#.F ,ikor megkezd#6k a szeminriumo#$ az
egyik e!7ads%an %esz(!#6nk mr a szere#e# 1on#ossgr)!. 2rr)!$ hogy mindny&an szere#e#e#
ig(ny!7 szerveze#ek vagyunk$ (s mindent azrt tesznk, hogy szeretetet kapj#nk. =agy
hogy e!!ens.!yozzuk a szere#e# hiny#. ?eho! nincs ennek nagyo%% &e!en#7s(ge$ min# azok%an
a meghi##$ szoros ka-cso!a#ok%an$ ame!yeke# msokka! !(#es'#6nk. 2%raham ,as!ov ((%rehem
mez!)) szerin#: E2z az egyik kri#(riuma a !e!ki eg(szs(gnek$ mennyire vagyunk k(-esek
#ar#)s$ meghi##$ szere#e##e!&es ka-cso!a#o# !(#es'#eni az em%eri 1a& ms #ag&aiva!.F
,os# o!yan do!gokr)! szere#n(k %esz(!ni$ ame!yek hozzseg'#he#nek A engem
hozzseg'#e##ek A$ hogy szere#e##e!&es ka-cso!a#oka# (!vezhess6nk -ar#ner6nkke!$
hzas#rsunkka! vagy a szmunkra !eg1on#osa%% szem(!!ye!.
< 1>I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
*!7szr is %esz(!&6nk arr)!$ hogy mi #esz egy ka-cso!a#o# sikeress($ (s .gy gondo!om$
sszesen I o!yan #(nyez7 van$ ame!y sikeress( #esz egy ka-cso!a#o#. I #(nyez7$ a siker #i#ka.
,ris ismer#e#em 7ke# egyenk(n#.
2z 1. -ersze az$ hogy hasonl hasonlt vonz. ;ason!) hason!)# vonz. *z a sza%!y
ma&dnem minden #er6!e#re (rv(nyes. Ge k6!nsen az rtkek #er6!e#(re. ;ogyan
viszonyu!unk a !eg1on#osa%% do!gokhoz: a gyerekekhez$ a -(nzhez$ na (s -ersze a szexhez+ 2
-(nzze! ka-cso!a#os vi#a az egyik !eggyakori%% oka annak$ hogy #nkremegy egy hzassg.
96!nsen egy nemr(g$ 1rissen k### hzassg. *zu#n &nnek a szexsze! ka-cso!a#os vi#k.
2z#n meg a sza%adid7. ;ogyan #!#s6k az id7#$ amikor nem do!gozunk+ *z a 5. oka a
ka-cso!a#ok 1e!%om!snak. 2 hason!)sgok nagyon<nagyon 1on#osak. ;a #a!!kozunk a
meg1e!e!7 -ar#nerra!$ o!yan ez$ min# va!ami vegyi reakci). ,eg1e!e!7 reakci)$ -r'ma (rz(s. X)
(rz(s$ mer# akkor sszhang%an$ harm)ni%an !esz6nk az (!e# ma&dnem minden 1on#os
#er6!e#(n. Ta-asz#a!ha#&uk$ hogy szin#e minden neh(zs(g6nk e!#(r7 v(!em(ny/ szem(!yekke!
va!) kon1!ik#usok%)! szrmazik.
2mi a hason!)sgo# i!!e#i$ szem(!yis(g6nk$ a szem(!yis(g !eg1on#osa%% r(sze: az
(nk(-6nk$ a hiede!emrendszer6nk. 8s a hiedelemrendszernk a vilghoz val
kapcsolat#nk tekintetben az rtkeinkben srsdik ssze. ,i# #ar#unk he!yesnek+ ,i#
#ar#unk he!y#e!ennek+ ,i# &)nak$ mi# e!1ogadha#a#!annak+ 2z (r#(keink igen 1on#osak (s a
kon1!ik#us msnak az (r#(keive! kros a !e!ki eg(szs(g6nkre.
2z (r#(keken k'v6! o## a sze!!emi (!e#6nk. *zek a n(ze#eink: a -o!i#ikai 1e!1ogsunk$
1i!oz)1ink s#%. 8s nem o!yan 1on#osak$ min# az (r#(keink$ mer# sokka! knnye%%en v!#oznak.
*zenk'v6! van az (rze!mi (!e#6nk vagy (rze!mi #em-eramen#umunk. 2z# #a-asz#a!&uk$
hogy a hason!) v(rm(rs(k!e#/ em%erek &nnek ki !eg&o%%an egymssa!.
=(g6! -edig a k6!s7 gy/r/$ a !egkev(s%( 1on#os$ a #es#i s'k: a #es#i vonzs vagy #es#i
hason!)sg$ vagy #es#i -rhuzamossg. ?zmos ku#a#si eredm(ny arra u#a!$ hogy gyakran
o!yan hzas#rsa# keres6nk$ aki nagyon hason!'# hozznk. 2 h'ze!g(s !egmagasa%% 1orm&a a
hzassg. Ryakran vonz)dunk o!yanokhoz$ akiknek az arcvonsai hason!'#anak a mi(nkhez.
*z(r# mond&uk$ hogy id7se%% kor%an hason!'#ani kezd6nk egymsra. Ge ha megn(zz6k az
esk6v7i k(-eke#$ az# !#&uk$ hogy kezde#%en is hason!'#o##unk egymsra. 2 hason!)sg
id7skor%an csak 1okoz)dik.
2 2. rece-# a sikeres ka-cso!a#okhoz: az ellenttek vonz%sa. 2z e!!en#(#ek vonzzk
egyms#. *z azon%an csak 1 #er6!e#re (rv(nyes. X)! &egyezz6k meg$ ez a temperament#m. 2
#erm(sze# arra #rekszik$ hogy minden%en egyens.!y !egyen. Xin (s &ang. 2k#'v (s -assz'v. 2
#erm(sze# a #em-eramen#um%an is egyens.!y# akar. 2z ex#raver#!# szem(!y !eg&o%%an
#%%nyire egy in#rover#!##a! &n ki. 2 o!yan em%er$ aki egy1ormn in#rover#!# vagy
ex#raver#!#$ &)! sszei!!ik. Ge a&n!ok mos# egy #esz#e#. 2 1(r1i<n7$ 1(r1i<1(r1i$ n7<n7
ka-cso!a#okhoz. *z az .n. t%rsalg%si teszt. ;a 2 o!yan em%er %esz(!ge#$ akik
#em-eramen#um%an &)! sszei!!enek$ akkor a k(rd(ses %esz(!ge#(s #e!&es id7#ar#ama a!a##
magn a 1esz#e!en %esz(!ge#(sen k'v6! van kr6!%e!6! 14 C 1esz#e!en ha!!ga#s is. 2
%esz(!ge#(s r(sz#vev7i annyi# %esz(!he#nek$ amennyi# csak akarnak. Tov%%
%esz(!ge#7-ar#nereik szavaira 1igye!he#nek$ (s !esz m(g 14 C 1esz#e!en csnd is. Pehe#$ hogy
az egyik szem(!y az sszes mondand)&# e!mond&a az id7 54 C<a a!a##. 2 msik szem(!ynek
-edig ehhez I4 C<ra van sz6ks(ge. P!usz 14 C sz6ne#. *zek az em%erek &)! sszei!!enek. N##
viszon# mr komo!y -ro%!(mk ad)dnak a ka-cso!a#%an$ aho! az egyik -ar#ner is 54 C<o#
%esz(!$ (s a #rsa is csak 54 C<o# szere# %esz(!ni. M!yenkor sokszor k(nye!me#!en csend #mad$
amikor nincs mondaniva!)&uk. 2 msik -(!da az$ aho! mind a 2 -ar#ner @4 C<o# szere#ne
%esz(!ni$ .gyhogy ve#(!kednek a sz)hoz &u#s(r#. ,indig$ mindig kon1!ik#us van a%%)!$ hogy
nem %esz(!ik ki maguka#. 8s ez a 2 -ar#ner -ersze nem &n ki egymssa!. 2z e!!en#(#ek
vonzzk egyms#$ de csak #em-eramen#um%an. 2 #%%i 17 #er6!e#en hason!) hason!)# vonz.
< 1>@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
T(r&6nk ms# r a 5. -on#ra: 2 ka-cso!a#ok 5. 1on#os #i#ka: az elk$telezettsg. 2z
e!k#e!eze##s(g rendk'v6! 1on#os. 8s ahhoz$ hogy egy ka-cso!a# meg1e!e!7 !egyen$ a
r(sz#vev7knek teljesen vllalni#k kell a kapcsolatot. Te!&es m(r#(k%en. 144 C<ig.
0emsokra vissza#(r6nk erre. 2 szere#e# egyik !egsze%% megha#rozsa$ ame!ye# ismerek$ ?co#
Peck#7! szrmazik. ,in# 'r&a: E2 szere#e# #e!&es e!k#e!eze##s(g6nk #rsunk k(-ess(geinek
#e!&es ki1e&!esz#(s(re.F 2 szere#e# #e!&es e!k#e!eze##s(g6nk #rsunk k(-ess(geinek
ki1e&!esz#(s(re. ?zmomra ez 1!s!egess( #eszi a 1(r1i<n7i$ 1eminis#a (s a #%%i i!yen vi##.
,er# ha va!aki igazn szere# egy msik em%er#$ arra #rekszik$ hogy a msik #e!&es m(r#(k%en
1e&!essze ki k(-ess(gei#$ (s ez(r# minden# meg is #esz. Mgen 1on#os az e!k#e!eze##s(g. Jhar!y
Xones (csr!i dzsonsz) %ar#om a v!sr)! az# mond&a: E2 v!s# egyszer/en e! !ehe# in#(zni: ne
is gondo!&unk r$ ne 1og!a!kozzunk ve!e$ ne %esz(!&6nk r)!a: 2 v!snak a !ehe#7s(g(# se
m(r!ege!&6k: 2 gyi!kossgo# igen. Ge a v!s# soha:F *z #a!n egy kicsi# er7s$ ugye. Ge a
ka-cso!a#ok siker(nek a #i#ka mindenese#re a -ar#nerek e!k#e!eze##s(ge. *gy ka-cso!a#%an az
a !egvesz(!yese%%$ ha a -ar#nerek .gy gondo!koznak: E;a nem &v6nk ki$ !eg1e!&e%%
#ov%%!!ok. ;a nem &v6nk ki$ !eg1e!&e%% e!v!unk$ (s k(sz.F 2z i!yen ka-cso!a#ok szin#e
kiv(#e! n(!k6! v!ssa! v(gz7dnek.
2 ka-cso!a#ok siker(nek >. #i#ka az$ hogy a hasonl nk(ek vonzz%k egym%st. 2
hason!) (nk(-ek vonzzk egyms#. ,i# &e!en# ez+ ;a hason!) (nk(-ekr7! %esz(!6nk$ arra
gondo!unk$ mennyire szeretjk mag#nkat. ,ennyire %ecs6!&6k magunka#+ 2z .n.
%o!dogsg sk!r)! %esz(!6nk. 2 %o!dogsg sk!a az# &e!en#i$ hogy mi!yen %o!dogok vagyunk
az 1<#7! 14<ig #er&ed7 sk!n. *z a dn#7 k(rd(s. 2z# 1og&uk #a-asz#a!ni$ hogy !eg&o%%an
azokka! &v6nk ki$ akik kr6!%e!6! o!yan %o!dogok$ min# mi. ;a o!yan em%erre! ker6!6nk
ka-cso!a#%a$ aki nagyon %o!dog#a!an$ (s azza! !#a#&uk magunka#$ hogy az# k(-ze!&6k$ #a!-ra
!!'#ha#&uk$ (s seg'#s(g6nk r(v(n ugyano!yan %o!dog !ehe#$ min# mi vagyunk$ i!!.zi)ka#
kerge#6nk$ mer# a !eg#%% %o!dog#a!an em%er %o!dog a %o!dog#a!ansg%an. 8s esze g%an
sincs megv!#ozni. 2zok vo!#ak az !#a!am ismer# !eg%o!dog#a!ana%% ka-cso!a#ok$ ame!yek%en
egy %o!dog$ -ozi#'v szem(!y sszek#i sors# egy nega#'v szem(!!ye!$ (s 1e! -r)%!&a hozni a
szin#&(re. ,er# ez sohasem siker6!. Ugyhogy gondo!kozzunk e!$ mennyire %o!dog az a
szem(!y$ akive! ka-cso!a#o# akarunk !(#es'#eni: 8s (r#s6k meg$ rendk'v6! ri#ka$ hogy az
em%erek megv!#oz#a#&k %o!dogsguk szin#&(#:
T(r&6nk r a ka-cso!a#ok siker(nek 5. -on#&ra: a szeretetre: 2 szere#e#$ ame!y a
#isz#e!e##e! is ssze16gg$ 1on#osa%%$ min# a szere!em. 8s #ar#)sa%%an kie!(g'#7. Ygyanis a
szere!em gyorsan &n (s gyorsan megy. L#mene#i !!a-o#. 2 szere!em hu!!mz)$ !a%i!is
(rze!em. =a!ami mia## szrnyen megharagudha#unk a hzas#rsunkra$ -ar#ner6nkre$ de kiv!)
ka-cso!a#%an maradha#unk. ,(g csak esz6nk%e sem &u#$ hogy szak'#sunk. He!#(ve$ hogy
szere#&6k (s #isz#e!&6k. Ge ha a szeretet s a tisztelet eltnik a kapcsolatbl, a szerelem, a
szenvedly nmagban nem elg, hogy megtartsa. 0os$ 'me egy egyszer/ -r)%a a
szere#e##e! ka-cso!a#%an. 8n .gy h'vom: a !eg&o%% %ar# #esz#. *z a #esz# az# !!'#&a$ hogy ha
ide!isan i!!6nk a -ar#ner6nkhz$ akkor 7 a !eg&o%% %ar#unk$ (s ve!e #!#&6k !egsz'vese%%en a
sza%adid7nke#$ %enne %'zunk meg a !eg&o%%an$ senki mssa! nem vagyunk o!yan ny'!#ak$
7szin#(k$ kz!(kenyek$ o!do##ak$ #eh# a -ar#ner6nk$ hzas#rsunk a !eg&o%% %ar#unk. *z a
!egegyszer/%%. ,er# er7!#e#ni nem !ehe#$ hogy a !eg&o%% %ar#unk !egyen. *z #erm(sze#esen
mag#)! &n$ ha minden &)! a!aku!. ;a ezze! szem%en o!yan he!yze#%en vagyunk$ hogy a
hzas#rsunknak nem mondha#unk e! sok minden#$ ami 1on#os a szmunkra$ ha sz'vese%%en
%esz(!6nk msokka!$ vagy sok minden# #i#ok%an #ar#unk e!7##e$ vagy sok minden# magunk%an
#ar#unk$ akkor %izony a!igha .gy vise!ked6nk ve!e$ min# a !eg&o%% %ar#unkka!. 8s ennek a
ka-cso!a#nak a ki!#sai nem va!ami &)k.
2 I. k'vna!om a %o!dog ka-cso!a#okhoz$ aS a kommunik%ci. 2 kommunikci)$ a
ka-cso!a#on %e!6!i k(#irny. kommunikci) az az e!ix'r$ ame!y (!e#%en #ar#&a a ka-cso!a#o#.
0(!k6!e a ka-cso!a#nak v(ge. 0(!k6!e nincs &) ka-cso!a#. *gy ka-cso!a#on %e!6!i &)
< 1>3 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
kommunikci)hoz nem csu-n az ke!!$ hogy %esz(!&6nk (s ha!!gassunk$ nemcsak meg(r#eni
ke!!$ adni (s e!venni$ hanem id7 is ke!!. ,eg1e!e!7en ki#!###$ meg1e!e!7 hossz.sg. id7.
0agyon 1on#os$ hogyan #!#&6k e!. 8s sszesen mennyi#. 2 1e!es(gemme! rendszeres
-rogramunk az$ hogy kirndu!ga#unk. 0(ha o!yan messzire megy6nk$ hogy 5<> )r# au#)zunk.
2 gyerekeke# r%'zzuk va!akire. Mgen. *!indu!unk. 0em rdi)zunk$ nem magn)zunk. 5<> )r#
csak %esz(!ge#6nk. ,ondha#om$ egy<egy i!yen .# sorn soka# (s remek6! %esz(!ge#6nk. ;a ez#
a m)dszer# s/r/n haszn!&uk$ ha au#)zni megy6nk hzas#rsunkka!$ i## az au#)zs 1o!yama#os
#rsa!gs# &e!en# hzas#rsunkka!$ egy e!(g hossz. id7n #$ igen (rdekes do!go# #a-asz#a!unk.
Ge ha nem #!#6nk e!(g (s meg1e!e!7en kihaszn!# id7# a #rsunkka!$ a ka-cso!a# krosodik$ (s
sok ka-cso!a# 1! is %om!ik v(g6!.
2 1on#os do!go# megem!'#ek. ,os# i## a 1(r1i szem-on#&%)!.
*!7szr is: a n'k ne "elttelezzk, hogy a "r"iak gondolatolvask: 9ev(s do!og van$
ami# neheze%%en (r#enek meg a n7k$ min# az#$ hogy a 1(r1iak nem gondo!a#o!vas)k. 0agyon
sokszor 1oga!munk sincs$ hogy mi# akarnak$ vagy mi# vrnak e! #7!6nk a n7k. 8s nem he!yes$
ha a n7k e!vr&k a 1(r1iak#)!$ hogy #ud&k$ mi %n#&a 7ke#$ vagy mi# akarnak$ mi ke!! nekik.
,sodszor: ne 1e!ed&6k$ hogy a "r"iak direktek, a n'k indirektek: ,i# &e!en# ez+ ;#$
ha egy 1(r1i (s egy n7 egy6## au#)znak$ (s a n7 megszom&azik$ megk(rdezhe#i$ amin# meg!#
egy (##erme#: EGrgm$ nem vagy szom&as+F 2 1(r1i az# mond&a: E0em.F 8s #ov%%ha&#. 2 n7
arra c(!zo##$ hogy 7 maga szom&as$ (s !!&anak meg. *zze! szem%en a 1(r1i$ ha 7 szom&as$ (s
meg!#&a az (##erme#$ 'gy sz)!: E?zom&as vagyok.F 2 n7k #eh# indirek#ek. 8s m(reg%e
guru!nak$ ha a 1(r1iak nem (r#ik meg$ mi# akar#ak mondani. 2z egyik !eghasznosa%% do!og a
kommunikci)%an$ ha direk#e%%( v!nak. Pegyenek egy kicsi# konkr(#a%%ak$ vi!gosa%%ak:
*gy 1on#os meg&egyz(s a 1(r1iakhoz: .&a%% ku#a#sok$ 1e!m(r(sek szerin# a 1(r1iak
%esz(!ge#(s kz%en B5 C<ka! #%%szr vgnak egy n7 szav%a$ min# ahnyszor a n7k
szak'#anak 1(!%e egy 1(r1i#. 2z egyik !eghasznosa%% do!og$ ami# meg#ehe#nek a 1(r1iak A
1igye!em$ 1(r1iak: A az$ hogy v(gigha!!ga#&k a 1e!es(g6ke#. 2z egyik ha!!ga#)m$ aki e!v(gez#e
ez# a szeminriumo#$ e%%7! a r(sz%7! az# #a!!#a a !eg(r#(kese%%nek$ hogy amikor es#(nk(n#
hazamegy6nk$ akkor$ mie!7## a 1(r1i$ a direk#$ ex#raver#!# szem(!y mes(!ni kezd a
1e!es(g(nek$ mi minden #r#(n# a hossz. na- 1o!yamn$ k(rdezze meg$ hogy #e!# az 7 na-&a.
9(rdezz6k meg$ hogy #!###e a na-o#$ mi #r#(n# ve!e$ hogy (rzi mag# s#%.: Qendszeresen
csin!&uk$ (s meg!e-7d6nk$ mennyi# v!#ozik e##7! a ka-cso!a#unk: 0e szak'#suk 1(!%e az
asszony#: =r&unk egy kicsi#$ mie!7## v!aszo!unk: Higye!&6nk$ (s #egy6nk 1e! #isz#z)
k(rd(seke#: 2d&unk -ozi#'v vissza&e!z(s#:
,os# -edig %esz(!&6nk a ka-cso!a#ok n(hny -ro%!(m&r)!:
Teh# az 1. szm. -ro%!(ma mindig az$ ha hi%nyzik az elk$telezettsg. 2z
e!k#e!eze##s(g hinya rendk'v6! gyakori. Ygyanis #rsada!munk%an okos do!ognak #ar#&k$ ha
)va#ossg%)! senkinek nem k#e!ezz6k e! magunka#. Ryakori$ hogy az em%erek ka-cso!a#o#
!(#es'#enek$ de nem m(!yen$ csak 1e!sz'nesen. 2z e!k#e!eze##s(g hinya adok<veszek
ka-cso!a#%an 1e&ez7dik ki. 2z i!yen ka-cso!a#%an az egyik -ar#ner az# mond&a: E,indke##en
v(gezz6k e! a r(sz6nke#: Tedd %e a r(szede#$ (n %e#eszem az eny(me#:F Ge egyik6k sem akar
%e#enni 144 C<o#. *gyik6k sem akar&a megkockz#a#ni$ hogy visszau#as'#sk. 8s mive!
egyik6k sem v!!a!&a e! ez# a kockza#o#$ mindke##7&6ke# visszau#as'#s (ri. 2 ku!cs ennek
mego!dshoz A min# mr #%%szr mond#am A az$ hogy mindke##en 144 C<ig e!k#e!ezik
maguka# a ka-cso!a#nak. 8s az# mond&k: EBrmi #r#(n&(k is$ nem hagyom e! ez# a
ka-cso!a#o#:F ;a#rozzuk e!$ hogy %e!ekezd6nk: 9ezd&6k e! vagy ne kezd&6k e!: ;a .gy
(rezz6k: nem #ud&uk e!k#e!ezni magunka#$ ez egy 1on#os do!go# kz! ve!6nk. ;a hi#ves6nk
.gy (rzi$ nem k#e!ezhe#i e! mag#$ vagy egy -ar#ner (rzi .gy$ hogy nem #ud&a e!k#e!ezni
mag#$ e%%7! is kider6! va!ami. Ge mindenk(--en vagy kezd&6k e!$ vagy hagy&uk a%%a: 8s ez
)risi #erhe#$ s#ressz# vehe# !e a ka-cso!a#r)!.
< 1>B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
2 2<es -on# az: ha a m%sikat meg akar#uk v%ltoztatni$ vagy az# vr&uk$ hogy
megv!#ozzon. ;a va!aki# meg akarunk v!#oz#a#ni$ mi# #uda#unk ezze!+ =a!)&%an az#
kz!&6k: EUgy$ ahogy vagy$ nem vagy e!(g &). 0em 1e!e!sz meg az ig(nyeimnek.F ;nyszor
k# .gy hzassgo# 2 em%er$ hogy az egyik az# mond&a: E;# meg 1ogom v!#oz#a#ni. Md7ve!
&o%%an meg1e!e! ma&d annak az egyed6! he!yes min#nak$ ami# (n k'vnok$ (n !#ok &)nak.F
;a meg-r)%!unk va!aki# megv!#oz#a#ni$ (s mi(r# -r)%!&uk megv!#oz#a#ni+ ,er# nem
1ogad&uk e! a szem(!y# .gy$ ahogy van. 8s az#$ ami# csin!. 2rra k(r&6k$ hogy !egyen ms. 2z#
akar&uk$ hogy ne !egyen i!yen$ vagy ne !egyen o!yan. 2 nagy amerikai 1i!oz)1us$ Phi!i- Wi!son
csod!a#os ki1e&ez(s# haszn!# ezze! ka-cso!a#%an. *z egyszer/en 'gy hangzik: E2z# ka-&uk$
ami# !#unk.F 0e kezd&6nk meg egy ka-cso!a#o# azza! a sznd(kka!$ hogy megv!#oz#a#&uk a
msika#: ,er# mindig az# ka-&uk$ ami# !#unk. 'z emberek nem vltoznak meg. Bacsak
nem vgynak ersen a vltozsra$ (s nem ha&!and)k az i## e!hangzo## do!goka# gyakoro!ni.
;a viszon# nem prbljk megvltoztatni a msikat, s "elttel nlk#l el"ogadjk$ 1e!#(#e!
n(!k6!i szere#e##e! (s e!1ogadssa!$ akkor gyakran minden# meg#esznek$ hogy megv!#ozzanak
a kedv6nk(r#. Ge minden em%er%en van va!ami$ ami e!!en!! annak$ ha ms akar&a
megv!#oz#a#ni.
2 5. oka a ka-cso!a#ok -ro%!(minak: a "ltkenysg. 2 1(!#(kenys(g a kudarc#)! va!)
1(!e!emme! ka-cso!a#os. ,i%7! ered a 1(!#(kenys(g+ ,indig sz'v6nk m(!y(%7! &n. Ugy
(rezz6k: nem vagyunk e!(g &)k. *gy ismer# (rz(s%7! ered: a csek(!y n(r#(ke!(s%7!: E0em
vagyok e!(g &).F *z egy(%k(n# o!yasmi$ ami %enn gykerezik a kise%%rend/s(gi
kom-!exusunk%an. 2!1red 2d!er$ a h'res -szicho!)gus$ Hreud #an'#vnya$ az# mond#a: E2
#erm(sze#es em%eri !!a-o# a kise%%rend/s(gi (rz(s. *nnek az az oka$ hogy )risok vi!g%an
nveked6nk 1e!. 2ho! kicsinys(g6nk mia## kise%%rend/s(gi (rz(s6nk van.F 8s 1e!n7##k(n#
#ov%% k6szkd6nk ezze! a kise%%rend/s(gi kom-!exussa!. 2z az (rz(s veze# a
1(!#(kenys(ghez$ hogy nem vagyunk e!(g &)k. Ugy (rezz6k$ hogy a msik em%er nem
szere#he# 1e!#(#e! n(!k6!. 0em vagyunk %iz#onsg%an$ (s 'gy nem megnyug#a#) ez a ka-cso!a#.
Tgy lehet fellemelkedni a fltkenysgen, hogy mdos&tj#k az nkpnket. 8s .&ra (s
.&ra az# mond&uk: E?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam:F ,er# min(!
&o%%an nveljk sajt nbecslsnket A ne 1e!ed&6k$ hogy 1ord'#o## viszony van e 1(!e!mek
(s nszere#e#6nk kz## A$ min(! &o%%an szere#&6k magunka#$ min(! &o%%an n7 az
n%ecs6!(s6nk$ ann! ink%% cskken a 1(!#(kenys(g$ a 1(!e!em az e!u#as'#s#)!$ a szere#e#
e!vesz#(s(#7!. Higye!&6nk a "ltkenysgre: 8s ne 1e!ed&6k$ hogy semmi k$ze a m%sik
szemlyhez: A "ltkenysget ta(asztal egynb'l ered. ,(g va!ami. 9orn#sem okos do!og a
msika# 1(!#(kenny( #enni. 0em %!cs do!og. 0em okos do!og$ nem he!yese!he#7. *gyszer/en
kegye#!en (s igen durva do!og$ 17!eg akkor$ ha sikerre! &r.
2 >.: az $nsa#n%lat. ;onnan ered az nsa&n!a#+ ?zmos 1orrsa van. ,a&dnem mindig
az (rez nsa&n!a#o#$ akinek o!yan sz6!ei vo!#ak$ akik szin#(n sa&n!#k maguka#. Teh# mi a
sz6!7ke# u#nozzuk. 2min# 1e!nv6nk$ mi is sok a!ka!ma# #a!!unk az nsa&n!a#ra. 2z
nsa&n!a# msik gykere a csek(!y n%ecs6!(s. 0em nagyon szere#&6k magunka#. ,i az
nsa&n!a# gy)gyszere+ *gyszer/en ez$ egyszer/en ez: do!gozzunk$ do!gozzunk: 2kik !ek#ik
maguka#$ akik va!ami 1on#os do!ogga! 1og!a!koznak$ akiknek (r#(kes (!e#c(!&uk van$ nem
(reznek nsa&n!a#o#. ;anem csak azok$ akik kr%e<kr%e ha!adnak$ sodr)dnak$ msva!akire
vrnak s#%. Teh# .gy gy7zhe#&6k !e az nsa&n!a#o#$ ha m)dos'#&uk az (nk(-6nke#$ (s c(!oka#
#/z6nk ki. 9onkr(# c(!oka# #/zz6nk ki$ (s do!gozzunk (r#6k: 2 %ehe!ye##es'#(s #rv(nye szerin#
nem sa&n!ha#&uk magunka#$ 1(!#(kenyek sem !ehe#6nk$ nem is haragudha#unk$ ha szorgosan
do!gozunk szmunkra 1on#os c(!okon. 2 #uda# egyszerre 1 gondo!a##a! 1og!a!kozik$ !egyen az
-ozi#'v vagy nega#'v.
9ve#kezik a I. -on#. 2 I. igen 1on#os #(nyez7. M## ssze1og!a!ha#&uk mindaz#$ amir7!
eddig %esz(!#6nk min# &e!en#7s -ro%!(mr)!. *nnek a neve$ #ud&uk: $ssze"rhetetlensg. 2z
ssze1(rhe#e#!ens(g az# &e!en#i$ hogy mi (s a msik szem(!y nem 1(r6nk ssze. *z# nagyon<
< 154 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
nagyon neh(z e!1ogadni. 2z e!u#as'#s#)! va!) 1(!e!em mia## gyakran megmaradunk egy
ka-cso!a#%an. ,(g ha mr a na-n! vi!gosa%% is$ hogy mr semmi kzs nincs %enn6nk.
*nnek ok# sok minden%en kereshe#&6k. *!7szr is nem akar&uk$ hogy msok .gy gondo!&k:
kudarco# va!!o##unk. Tov%%i ok az is$ hogy nem akar&uk a k(nye!m6nke# vesz(!yez#e#ni. 0em
szere#n(nk %onyoda!maka# a v!ssa!. Lm$ amikor 2<en #a!!koznak$ o!yanok$ min# 2 #ny(r.
=annak o!yan #er6!e#eik$ ame!yek nem 1edik egyms#. M## a 1(r1i (s i## a n7. =annak o!yan
#er6!e#eik$ ame!yek nem kzsek. 8s vannak o!yanok$ ame!yek kzsek. 2min# egy ka-cso!a#
a!aku!$ n(ha ezek a #er6!e#ek nvekednek. 8s amikor sszehzasodnak$ r&nnek$ hogy
renge#eg a kzs #er6!e#$ de -ersze vannak o!yan #er6!e#ek is$ ame!yek k6!n%znek. 2min# a
1rancik mond&k: (S) E8!&en a 1(r1i (s a n7 kz##i k6!n%s(g:F ,(gis$ k6!nsen a 24<as
(veink%en$ amikor gyorsan 1e&!7d6nk (s v!#ozunk$ e!71ordu!$ hogy msfel fejldnk.
N!ykor addig a -on#ig$ aho! a 1(r1i (s a n7 kz## mr szakad(k ##ong. 9ev(s kzs marad#
meg.
;onnan !ehe# #udni$ hogy ssze1(rhe#e#!ens(g &e!!emez mr egy ka-cso!a#o#+ *!7szr
is$ e!7szr a nevets t+nik el. 2 -ar#nerek mr nem neve#nek egy6##. ,sodszor a bar%ts%g
m*lik el. 0em %ar#k(n# #ekin#enek mr egymsra$ (s csak k(nyszernek #ekin#ik a msik
#rsasg#. Ba sszefrhetetlensg fenyegeti kapcsolat#nkat, az a legjobb, ha
megprblj#k valahogy helyrehozni. 9eress6nk va!ami1(!e hida#: Pr)%!&uk he!yrehozni
va!ahogy: Pr)%!&uk meg .&ra sszek#ni: 96!nsen$ ha gyerekek is vannak$ (s m(g ki #ud&a$
mi: ,(gis$ (r#s6k meg: hogyha az ssze1(rhe#e#!ens(g ki1e&!7d##$ (s az a &e!!emz7$ akkor az
e!!enkez7 nem #ag&ai kz6! #%% #uca##a! is -r)%!koznunk ke!!$ mie!7## #a!!unk egy hozznk
i!!7#:
Ba az sszefrhetetlensg kialak#lt, fogadj#k el valsgknt: ,er# e!!enkez7
ese#%en megin# csak oda &u#unk$ hogy #agad&uk a va!)sgo#. 8s a #agads renge#eg s#ressz#$
e!!en!!s#$ %o!dog#a!ansgo# okoz.
,sodszor: ne 1e!ed&6k$ hogy ha kia!aku!# is$ senki sem %/ns: 2z a #(ny$ hogy mr
nem 1(r6nk ssze a msikka!$ korn#sem &e!en#i az#$ hogy hi%s a -ar#ner6nk. 8s az# sem
&e!en#i$ hogy mi vagyunk hi%sak. 2nnyi# &e!en#: ssze1(rhe#e#!ens(g a!aku!# ki. 0e 1e!ed&6k:
csak .gy meg#r#(nik$ (--.gy$ min# az es7: 2mikor esik$ senki sem v(#kes$ csak .gy
meg#r#(nik. 8s ez a !eggyakori%% &e!ens(g a ka-cso!a#ok%an: az ssze1(rhe#e#!ens(g.
,(g 1 u#o!s) meg&egyz(s az ssze1(rhe#e#!ens(gr7!. Ta-asz#a!a#om szerin# e!s7sor%an
az(r# maradnak meg az em%erek o!yan ka-cso!a#ok%an$ aho! mr nem %o!dogok$ aho! mr
nincs szere#e#$ nincs -uszika$ nincs neve#(s$ nincs a ka-cso!a#nak semmi &v7&e$ mer# nem
#ud&k$ hogy mi# sz)!nak ma&d a #%%iek. 2##)! 1(!nek$ hogy %'r!nk (r#e a #%%iek. *z#
meg!e-e#(sse! #a-asz#a!om mindig$ amikor %esz(!ek va!akive!. 8n ugyane%%en a ci-7%en
&r#am$ mer# nem vo!# ugyan siker#e!en hzassgom$ de 55 (ves koromig n7#!en vo!#am$ (s 'gy
vo!#ak siker#e!en ka-cso!a#aim is. ,eg!e-7d#em$ hogy mennyi$ mennyi #rsada!mi nyoms#
(rz6nk magunk%an$ hogy megmarad&unk egy #%%( mr nem (!veze## ka-cso!a#%an. ,er# .gy
v(!&6k$ msok he!y#e!en'#en(k. Ugy v(!&6k$ msok megd%%enn(nek. 2z# hissz6k$ msok
e!szomorodnnak. Pedig az a he!yze#$ amin# e!7%%<u#)%% mindenki #a-asz#a!&a$ hogy senki
nem #r7dik annyira a ka-cso!a#unkka!$ min# mi magunk. 8s ha 1e!!dozzuk drga !e!ki
nyuga!munka# msok v(!em(nye kedv((r#$ akkor soha<soha nem !esz6nk %o!dogok.
2z ssze1(rhe#e#!ens(g %izony rea!i#s. ;a sehogyan sem #ud&uk$ nem #ud&uk
megv!#oz#a#ni$ akkor n(zz6nk szem%e ve!e: [szin#(n (s %#ran. *gyenesen (s ker#e!(s n(!k6!.
Tisz#e!e##e!&es$ m(!#)sg#e!&es m)don. 8s -r)%!&uk meg .gy mego!dani a ka-cso!a#o#$ hogy ne
se%ezz6nk meg senki# &o%%an$ min# amennyire musz&:
Xegyezz6k m(g meg a szere#e##e!&es ka-cso!a#okr)!$ hogy a c(!unk$ a 1e!e!7ss(g6nk az$
hogy az rm$ a %e#e!&esed(s &e!!emezze ka-cso!a#unka#: 8s ez a minim!is #erv. Pegyen a
nyuga!om$ %o!dogsg$ rm$ %e#e!&esed(s$ %(ke a c(!unk: Pegyen az o##honunk (s meghi##
ka-cso!a#unk az (rze!mi (!e#6nk koronagy(mn#&a: 9evese%%e! egyszer/en ne (r&6k %e:
< 151 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
Go!gozzunk is ez(r#: =!#oz#assunk$ csiszo!&unk$ #egy6nk meg minden#$ ami csak sz6ks(ges:
,er# #ar#ozunk azza! magunknak$ #ar#ozunk az (!e#6nknek$ a &e!!em6nknek$ a
#isz#ess(g6nknek$ a nyuga!munknak$ eg(szs(g6nknek$ a &v7nknek$ hogy kevese%%e! ne (r&6k
%e$ csak o!yan ka-cso!a##a!$ ame!ynek rm a r(szese !enni:
E'mint visszatekintnk letnkre, azt ltj#k, hogy azokban a pillanatokban
ltnk igazn, amikor a szeretet vezrelte cselekedeteinket.F ;enry Graimon#
&:. szekci
3ogyan nevelj"nk
tkletes gyerekeket4
(2>:52)
8!e#6nk #a!n !eg#ar#)sa%% ka-cso!a#a akkor kezd7dik$ amikor gyermek6nk sz6!e#ik.
T.!(! sok hzassgo#$ munkahe!yi ka-cso!a#o#$ -!ya1u#s#$ anyagi karrier#$ 6z!e#i (s !ak)he!yi
viszony#. 2ddig #ar#$ am'g az egyik vagy a msik 1(! e! nem #vozik.
Ugy &v6nk a vi!gra$ hogy 1oga!munk sincs a gyermekneve!(sr7!. 0em rende!kez6nk
a neve!(s k(-ess(g(ve!. 2 #ragikus csak az$ hogy a !eg#%%en nem is #esznek er71esz'#(seke#
az(r#$ hogy megszerezz(k. ,ana-sg !ehe#7s(g6nk van r$ hogy meg#anu!&uk$ hogyan
neve!&6nk %o!dog$ eg(szs(ges$ maga%iz#os$ e!ragad)$ szere#7$ e!even$ e!(gede## gyerekeke#.
Qenge#eg in1ormci)# szerezhe#6nk$ m(gis a sz6!7k 34 C<a soha nem vesz i!yen #(m&.
knyveke#. ?oha nem k(ri szak(r#7 #ancs#$ kiv(ve az any)s(# vagy az egyik szomsz(d&(#.
Pedig nagyon 1on#os. *%%en a szekci)%an arr)! !esz sz)$ hogyan neve!&6nk #k(!e#es
gyerekeke#. 2dok hozz n(hny ku!cso# is.
0ekem 5 gyerekem van$ (s .gy gondo!om$ #k(!e#es gyerekek. 9risz#ina @ (ves$
,ichae! (m&k!) 5$ Gavid$ a !egkise%% -edig 1. *zek a gyerekek csod!a#osak. ,indaz#$
amir7! %esz(!ni 1ogunk$ gyakoro!&uk ve!6k. Ryakoro!&uk mindenna-$ (s meg'g(rhe#em$ hogy a
ve#(s (s ara#s #rv(nye igaz a gyerekekre is. 2mi# e!ve#6nk a gyerekek%en$ az# !e is
ara#ha#&uk. ,indaz#$ ami# a gyermek%e #-!!unk$ visszaka-&uk. Pozi#'vumo#$ nega#'vumo#. Ge
ha &)# #-!!unk gyermekeink%e$ a csod!a#os az$ hogy a##)! kiny'!nak$ min# a virgok.
9ezd&6k #eh# az a!a-k(rd(sse!: ,i a sz6!7 1e!ada#a+ ,i a ku!cs1e!ada#a a sz6!7nek+
=(!em(nyem szerin# erre a k(rd(sre a v!asz igen egyszer/. 2 sz6!7 1e!ada#a$ ame!y egy%en a
!eg1on#osa%% munkakr6nk$ a szl feladata a gyermekek gondozsa. *nnyi az eg(sz. 2
sz6!7 1e!ada#a az$ hogy gondozza gyermek(#$ annak 13 (ves korig$ vagyis am'g e!(ri a
1e!n7##kor#. 8s hogy magas fokI nbecslst p&tsen ki benne. ,agas 1ok. n%ecs6!(s#.
=(!em(nyem szerin# ez a 17 1e!ada#a a sz6!7knek. ?emmi ms nem o!yan !(nyeges (s 1on#os$
min# az n%ecs6!(s 1e!(-'#(se. ,i(r#+ ,er# ha .gy neve!6nk 1e! egy gyereke#$ hogy 18 ves
kor%ban szereti mag%t, becsli mag%t, "elttel nlkl el"ogad#a s "ontosnak, rtkesnek tart#a
mag%t$ min# egy o!yan 1ia#a!em%er#$ aki $n%ll, "elel'ssgtel#es, s k(es d$ntseket hozni$
akkor akrmi# hoz az (!e# #ov%%i (vei sorn$ mive! mi$ a sz6!ei szik!aszi!rd -szicho!)giai
a!a-okra !!'#o##uk$ meg!e!i az .#&#$ (s sz(--( #eszi sa&# (s #rsai (!e#(# is. 2%%an az ese#%en
viszon#$ ha minden ms# megadunk neki$ de nem #-!!&uk az n%ecs6!(s(#$ az nmag%a ve#e#
hi#(#$ az n%iza!m#$ az# a meggy7z7d(s(#$ hogy mindenre k(-es$ ami a sikerhez sz6ks(ges$ ha
minden# megadunk neki$ kiv(ve az n%ecs6!(s(#$ akkor kudarco# va!!o##unk. 2
gyermekneve!(s%en #eh# az n%ecs6!(s 1e!(-'#(se a sz6!7i szere-kr rendez7e!v(v( v!ik. 2
rendez7e!v az# &e!en#i$ hogy #udva$ hogy minden szm'#$ 1o!y#on az# k(rdezz6k$ 1o!y#on az#
k(rdezz6k: E8-'#i<e ez a gyermekem n%ecs6!(s(#+F =a&on ez a he!yze#$ ez a dn#(sem$ ez a
reag!som hozz&ru!<e a rm %'zo## em%eri !(ny (-6!(s(hez$ gondozshoz+ =agy
e!!enkez7!eg+ 9risz#innak$ 1. gyermekemnek (csod!a#os kis!ny) nagyon korn
e!magyarz#am$ hogy .gy (rkeze## hozzm A ahogy Ja!e!ia Bronic (ka!(!ia %ronik) mond&a 2
< 152 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
-r)1(#a c'm/ knyv(%en A$ hogy 7 Bar%arhoz (s hozzm az Ur#)! &##. 0ek6nk az a do!gunk$
hogy vigyzzunk r. 8s szeress6k. 2m'g 1e! nem n7. 8s hogy ' nem a mi tula#donunk. ,em
birtokolhat#uk. ,em az a "eladatunk, hogy a sa#%t k(nkre "orm%l#uk 't. 2z a do!gunk$ hogy
gondozzuk$ #an'#suk (s m/ve!&6k$ (s hogy megad&unk neki minden !ehe#7s(ge# a
nveked(shez (s a 1e&!7d(shez. ,er# a mi do!gunk csak az$ hogy gondozzuk$ am'g 1e!n7. 8s 7
#k(!e#esen meg(r#e##e$ hogy mi az(r# vagyunk$ hogy gondozzuk$ (s n%ecs6!(s(# 1e!(-'#s6k.
,er# egy ajndk az ,stentl. 8s .gy gondo! magra$ min# egy va!)di k6!n!egess(gre.
,er# A !e-7d&enek meg: A ez# egyik %ar#&nak sem mond#k: Teh# ez a rendez7e!v$ ami# mi a
gyermekneve!(s%en haszn!unk. *gye#!en sz6!7 sem #k(!e#es. 2 sz6!7k gyakran hi%znak$
e!1radnak$ inger6!#ek !esznek$ kia%!nak a gyerekekke!$ megverik$ meg%6n#e#ik 7ke#. Ge ha
a!a-&%an v(ve nevels#nk rendezelve az nbecs#ls kiptse a gyermekekben$ akkor
&egyezz6k meg ezeke#:
2z 1.: a des#ruk#'v kri#ika szrnyen 1&da!mas a gyermek szmra. 2 des#ruk#'v kri#ika
egy eg(sz (!e#re meg#kozza a gyereke# kise%%s(gi (rz(sse!$ az n%ecs6!(s hinyva!$ a
1(!e!emme! a kudarc#)! (s e!u#as'#s#)!. Teh# soha ne haszn!&uk a des#ruk#'v kri#ik# a
gyerek6nkke! szem%en: ?oha ne '#(!&6k e! gyermek6nke#: ?oha ne haszn!&uk a des#ruk#'v
kri#ik# a gyerekke! szem%en: *he!ye## #egy6nk meg minden# az (-6!(s((r#: *z nem az#
&e!en#i$ hogy nem ke!! 1egye!mezni$ nem az# &e!en#i$ hogy ne irny'#suk$ de soha ne mond&uk$
hogy: EQossz 1i. vagy.F =agy: EQossz kis!ny vagy.F =agy hogy: EJs.nya vagy.F =agy:
E;aszon#a!an vagy.F =agy hogy: E,indig hazudsz.F 3oha ne mondj#nk semmi olyat a
lnykrl, amit nem akar#nk a szemlyisgk rszv tenni: ,er# az A em!(kezzenek A
keresz#6!megy a #uda#on$ egyenesen a #uda#a!a##i%a$ %eker6! a -rogram%a$ ami igazsgk(n#
rak#rozza e!$ mer# mi mond#uk. ,(g akkor is$ ha csak m(rg6nk%en. ?oha ne (!&6nk #eh# a
des#ruk#'v kri#ikva!: 2 gyerekek nagyon knnyen s(r6!(kenyek ezze! szem%en.
2 2.: 0e 1e!ed&6k: a szere#e# hinya vagy a szere#e# vissza#ar#sa a !eg17%% oka (!e#6nk
!e!ki$ 1izikai (s (rze!mi -ro%!(minak. ;ogy a gyerekeknek sz6ks(g6k van a szere#e#re$ (s ha
meg1osz#&uk 7ke# a szere#e##7!$ m(g ha ez# magunk%an nem is 'gy gondo!&uk$ a gyermek ez#
1og&a (sz!e!ni$ mer# minden (sz!e!(s. 2 gyermek igen 1e!sz'nes a 1og(kony (vei%en. A gyerek
nem tud#a, hogy mi tnyleg szeret#k 't. 0acsak nem mond#uk neki, mutat#uk s bizonyt#uk
neki *#ra s *#ra$ .&ra (s .&ra. ?ok gyermek 1e!n7##kor%an -szicho!)gushoz vagy
-szichi#erhez &r. Dgy -r)%!va megk6zdeni azza! a -ro%!(mva!$ hogy soha nem hi##e e!$
hogy a sz6!ei szere##(k. ,ire a sz6!7k az# 1e!e!n(k: E;# -ersze$ hogy szere##em a
gyerekeme#.F E8s ez# meg is mond#a neki+F E0em mond#am meg$ de #ud#a$ hogy szere#em.F
0em$ a gyerekek nem #ud&k. 2hogy mond&k: sz)%)! (r#enek.
2 5.: 0e 1e!ed&6k$ hogy a gyereknek sz6ks(ge van az !!and) he!yes!(sre is: 2 szere#e#
(s a he!yes!(s az az (rze!mi (s !e!ki men#7k#(!$ ami a gyermek nveked(s(hez
e!engedhe#e#!en. 9(-ze!&(k e!$ hogy a gyermeke# in#rav(nsan #-!!&k: Dgy ka-&a meg a
szem(!yis(ge 1e&!7d(s(hez sz6ks(ges !eg1on#osa%% #-anyagoka#. 2 !eg1on#osa%% #-anyagok
e%%en az in1.zi)%an: a szere#e# (s a he!yes!(s szavainak (s gesz#usainak 1o!yama#os ram!sa.
8s ha e!vg&uk az ram!s#$ az o!yan$ min#ha e!vgnnk a #-!!(k .#&# vagy az oxig(n .#&# az
(rze!mi kz-on##)!. ,indenna- ke!! nekik. ,inden (&&e!$ regge!$ d(!%en (s es#e 1o!yama#osan
ig(ny!ik. 2mikor nvekednek$ a #es#6k renge#eg (!e!me# ig(nye!. ?ok<sok (!e!me#$ mer#
n7nek. 0veked(s6khz renge#eg (rze!mi #moga#s is ke!!.
>.: 0e 1e!ed&6k: a gyermeknek sz6ks(ge van a dics(re#re: 2 dics(re# nvesz#i a
gyermekeke#. He!1edez#(k$ hogy ha megdics(rnek egy gyermeke#$ akkor 1izio!)giai rendszer6k
az .& energi#)! #(ny!egesen vi%r!ni kezd. ?z6ks(g6k van %#or'#sra. 0e 1e!ed&6k: a
gyermekek 1(!nek$ mer# 7k kicsinyek egy ha#a!mas vi!g%an. L!!and)an %#or'#ani ke!! 7ke#:
E,eg #udod #enni$ meg #udod #enni: Biz#os$ hogy menni 1og: Ryer6nk$ -r)%!d meg:F
?z6ks(g6k van meger7s'#(sre is. 0(ha ugyanis nem siker6! nekik. 0(ha viszon# &)! csin!&k$
(s akkor %iz#a#ni ke!! 7ke#: E*z# &)! csin!#ad: 0agyszer/:F ,indig dics(rni ke!! 7ke#.
< 155 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
T6re!me# ig(nye!nek. 2 gyermekekhez renge#eg #6re!em ke!!. ,er# %izony !assan #anu!nak.
2kkor vagyunk a !egkedvese%%ek hozz&uk$ ha #6re!mesek vagyunk (s #moga#)k$ na (s
-ersze gyng(dek$ az#n kedvesek. Mgen. 2 gyerekeknek igen sok gyng(ds(g ke!!. 8s sok<sok
#r7d(s$ sze!'ds(g ke!! nekik$ %ec(zge#(s ke!! nekik. 8s k6!nsen akkor ig(ny!ik a #6re!me#$
amikor 7k maguk a !egkev(s%( #6re!mesek. 2mikor a !egink%% ideges'#7k$ akkor van a
!eg&o%%an sz6ks(g6k a mi #6re!m6nkre$ a !eg#%% kedvess(gre$ a !eg#%% meg(r#(sre$ a
!eg#%% egy6##(rz(sre.
2z 5. -on#unk: mindenna- mond&uk e! gyermek6nknek$ hogy szere#&6k 7#: ,indenna-
mond&uk e! nekik$ hogy szere#&6k 7ke#: *ngem nagyon<nagyon meg!e-e## (mindenna-
mond&uk e!$ hogy szere#&6k 7ke#)$ meg!e-e##$ hogy mi!yen sok sz6!7 nem mond&a e! a
gyerek(nek$ hogy szere#i 7#. 2z# mond&k: E;#$ #ud&a$ hogy szere#em.F =i#a#koz#am ve!6k$
az# v!aszo!#k: ETud&a$ nem ke!! az# mondani.F 2 gyerekeknek sz6ks(g6k van arra$ hogy ez#
#ud&k. 8s mi az oka annak$ hogy nem mond&uk nekik+ 2z$ hogy sz6!eink soha nem mond#k$
hogy szere#nek minke#. ;a o!yan csa!d%an n7##6nk 1e!$ aho! sz6!eink soha nem mond#k:
E?zere#!ek$ vigyzok rd$ (s a !eg&o%%a# k'vnom neked.F$ (s soha nem dics(r#ek$ nem
%#or'#o##ak$ akkor nagyon k(nye!me#!en6! nv6nk 1e!. Ge higgy(k e!$ ha gyermekeinknek
rendszeresen mondoga#&uk$ hogy szere#&6k 7ke#$ 7k is mondani 1og&k nek6nk$ (s meg 1ognak
#an'#ani a szere#e#re. Tanu!&uk meg haszn!ni a szavaka# rendszeresen:
=an < magatarts annak ki1e&ez(s(re$ hogy a sz#l szereti a gyermekt.
2z 1. maga#ar#s$ a !egnagyo%% a&nd(k$ ami# egy sz6!7 adha# a gyerek(nek: a
felttel nlkli szeretet. Bizonyosod&unk meg arr)!$ hogy a gyerek #ud&a$ 144 C<ig
szere#&6k 7#. Tehe# akrmi#$ %rmi #r#(nhe#$ mer# semmi a vi!gon nem akad!yozha#&a meg$
hogy 144 C<ig szeress6k 7#. *z %orzasz#)an 1on#os. 2 kis!nyomma! (s a 1iaimma! van egy
kedvenc &#(kunk$ ami# .gy h'vunk: szere#e#&#(k. ,egk(rdezem: E,ennyire szere#!ek
#i#eke#+F 2 &#(k .gy kezd7dik$ hogy erre az# mond&k: E*nnyire.F ,ire (n: EYgyan:F [k az#
mond&k: E*nnyire.F EYgyan mr:F E*nnyire.F 8s v(g6! az# mond&k: E*nnyire.F *kkor
megk(rdem: E,i van$ ha r#ok kia%!ok+F 2z# mond&k: E2kkor is ennyire szere#sz minke#.F
*rre (n: E,i van akkor$ ha e!zavar!ak #i#eke#+F 2z# 1e!e!ik: E2kkor is ennyire szere#sz
minke#.F E0a (s ha kia%!ok$ e!zavar!ak %enne#eke#$ (s sarok%a ke!! !!no#ok+F 2z# mond&k:
E2kkor is ennyire szere#sz minke#$ -a-a. ,er# %rmi# csin!ha#unk$ #e mindig szere#sz
%enn6nke#.F *z a !egkedvese%% do!og$ amir7! meggy7zhe#&6k a gyerekeinke#. Qendszeresen
&#szom ez# ve!6k$ az(r#$ hogy a #uda#a!a##i&uk%a m(!yen %e!eiv)d&(k$ hogy igenis szere#&6k
7ke#. ;ogy ezze! a szere#e##uda##a! n7&enek 1e!$ (s soha<soha ne k(#e!ked&enek a%%an$ hogy a
mama (s a -a-a va!)%an szere#i 7ke#.
,in# #ud&k$ a 1e!#(#e!hez k### szere#e# #-!!&a a visszau#as'#s#)! va!) 1(!e!me#$ a
kise%%s(gi (rz(s# (s a %izony#a!ansgo#. 2zokn! a gyerekekn(!$ akike# 1og(kony (veik%en
nem szere##ek e!(gg($ knnyen 1e!!(-he# egy hiny%e#egs(g. 8s (!e#6k h#ra!ev7 r(sz(%en A
min# Giogen(sz$ aki !m-ssa! keres#e az igaz em%er# A egyre csak a szere#e#e# ku#a#&k.
2mi#7! gyermekk(n# meg1osz#o##k 7ke#. 0agyon 1igye!&6nk erre: ?osem szere#he#&6k e!(gg(
gyermekeinke# 1og(kony (veik%en. 2 szere#e#%7! nem adha#unk nekik #.! soka#. 2 szere#e#e#
adha#&uk .&ra (s .&ra is$ !!and)an$ amennyi# csak %e #udnak 1ogadni.
2 szere#e# kimu#a#snak 2. m)d&a: a szemkontakt#s. 2 gyerekeknek (rze!mi
#ank&uk van. 2mi# a sz6!eik szem(%7! rad) szere#e##e! #!#enek 1e!. 8s amikor szere#e##e!
n(z6nk gyermek6nkre$ (s 'gy sz)!unk: E8n szere#!ek$ nagyon<nagyon szere#!ek.F$ akkor a
gyermek csod!a#osan (rzi mag# k'v6!<%e!6!. ,ond&uk$ hogy: E?zere#!ek.F$ (s n(zz6nk a
szem(%e: 2 !eg#%% sz6!7 csak akkor n(z a gyereke szem(%e$ amikor szid&a. 8s a !eg#%%
gyerek .gy n7 1e!$ hogy rendk'v6! ke!!eme#!en6! (rzi mag# a 1e!n7##ekke! va!)
szemkon#ak#us#)!. ,er# #rsada!munk%an a kzve#!en szemkon#ak#us# az e!!ens(gess(g &e!(nek
#ekin#ik. ,er# sokunka# .gy neve!#ek$ hogy sz6!eink csak akkor n(z#ek a szem6nk%e$ amikor
< 15> <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
szid#ak. 8s ha kedvesen sz)!#ak hozznk$ akkor (--en #(v(# n(z#ek$ vagy .&sgo# o!vas#ak.
0(zz6nk #eh# a gyerekek szem(%e:
2 5.: a fizikai kapcsolat. 2 kisgyerekek nagyon (rze!mesek (s nagyon (rz(kiek.
0agym(r#(k%en ig(ny!ik a kzve#!en #es#i ka-cso!a#o#. Mg(ny!ik$ hogy #!e!&(k 7ke#$ hogy
-uszi!gassk 7ke#. ?z6ks(g6k van a %a%usga#sra$ cir)ga#sra. ,inden a!ka!omma!$ amikor
#!e!&6k a gyermeke#$ me!egs(gge! (s gyng(ds(gge! #egy6k: Jsecsem7kor#)! eg(szen
addig$ am'g 1e!n7##( v!nak. 2mikor megverege#&6k a v!!#$ meg1og&uk a kar&#$ vagy
megsimoga#&uk a 1e&(#$ ezek a 1izikai ka-cso!a#ok. 2hogy a da! is mond&a: E8rin#s meg$
amikor e!m(gy me!!e##em:F 2z a-r)sgok soka# &e!en#enek. 2 1izikai (rin#kez(s az egyik
!eg&o%% m)d&a szere#e#6nk kimu#a#snak. 0agyon (rdekes. 2 >4<es (vek%en v(gze##
ku#a#sok szerin# azok a csecsem7k$ akike# e#e#(s kz%en nem ve##ek 1e!$ (s nem !e!#(k #
7ke# az ev(s a!a##$ #(ny!egesen kezd#ek vissza1e&!7dni. 9iszrad#ak$ nem 1ogad#k %e az (#e!#.
8s v(g6! sokuk meg is ha!# egy %e#egs(g%en$ ame!ye# .gy neveznek: morazmusz. 2 kzve#!en
1izikai ka-cso!a# hiny#)!. 2 1izikai ka-cso!a# 1e!#(#!en6! sz6ks(ges a gyermek #es#i<!e!ki
&)!(#(hez.
2 >.: az sszpontos&tott figyelem. 2-ro-)$ (rdekes m)don sok a-a .gy gondo!&a$
hogy ha #.! soka# !e!ge#i kis1i# kiskor%an$ ha #.! soka# cir)ga#&a (s cs)ko!ga#&a$ az !nyoss
#eszi 7#. =a!)&%an (-- az e!!enkez7&e igaz. ,in(! #%% cir)ga#s#$ %a%usga#s#$ 1izikai (rin#(s#
ka- egy kis1i. a mam&#)!$ de k6!nsen az a-&#)!$ ann! 1(r1iasa%%$ ha#rozo##a%%$
maga%iz#osa%% 1(r1i !esz %e!7!e. ,in(! kevese%%e# ka-$ ann! %izony#a!ana%%$ indu!a#osa%%$
1esz6!#e%% 1e!n7## !esz. Teh#$ ne 1e!ed&(k: egy gyermeknek L ak%r "i*, ak%r l%ny L nem lehet
elg sok "izikai szeretetet adni. 2 koncen#r!# 1igye!em az# &e!en#i$ hogy mindennap ford&t#nk
idt a gyermekre. Jsak a gyermek (s (n. ?(#!unk$ %esz(!ge#6nk$ 1igye!6nk$ semmi #(v($
semmi .&sg$ senki ms. Jsak -r -erc na-on#a$ ami%7! a gyermek (rezhe#i$ hogy va!)%an
(r#(kes. 2zok a gyerekek$ akikke! a sz6!eik nem #!#enek e!(g id7#$ meg vannak gy7z7dve
arr)!$ hogy sz6!eik az(r# nem &#szanak ve!6k$ mer# 7k$ a gyerekek nem (rdemesek r. 0em
#ud&k$ hogy a sz6!eik e!1og!a!#ak$ sok a do!guk$ csak az# (rzik$ hogy va!ami nincs rend%en
ve!6k. 8s ez(r# van$ hogy a sz6!7k nem #!#enek ve!6k id7#. =igyzzunk erre$ ez a gyermek
(sz!e!(se$ nem a va!)sg:
2 sor%an a I.: a pozit&v elvrs. Gr. Gavid ,cJ!aun a ;arVard *gye#emen 1edez#e
1e!$ hogy a -ozi#'v e!vrs a cs.cs#e!&es'#m(ny egyik !eg&o%% %e1o!yso!) #(nyez7&e
1ia#a!kor%an. ' gyermekkel szembeni pozit&v elvrssal a szl arra kszteti a gyermeket,
hogy az mindent megtegyen azrt, hogy felnjn, s eleget tegyen a szli elvrsnak.
,cJ!aun va!)&%an 2 do!go# ismer# 1e!. 2z egyik: a demokra#ikus csa!di !(gkr. %
demokratiks csaldi lgkrben a gyermektl elvrjk, hogy kinyilvntsa vlemnyt mr
kicsi kortl kezdve. 8s e%%en a !(gkr%en a sz6!7k az# mondoga#&k: E8n hiszek %enned.
,indegy$ mi# csin!sz$ hiszek benned. ;iszem$ hogy &)! csin!od.F *z a 2 #(nyez7 nmag%an
eredm(nyess( #eszi gyermekeinke# mr 14<es$ ma&d 24<as (veik%en is. 0(ha 14<24 (vve!
mege!7zik azoka#$ akik nem demokra#ikus !(gkr%en n7##ek 1e!. 2ho! v(!em(ny6ke# !esz)!#k
(s 1o!y#on a!%ecs6!#(k. 8s aho! a sz6!7k nega#'v e!vrsoka# 1e&ez#ek ki$ min#S ez#
mindannyian ismer&6k. 2 gyerek kem(nyen #anu!. ;aza&n 5 #sse! (s 1 n(gyesse!. 2 sz6!7
az# k(rdezi: E,i ez a n(gyes+F 0em az#$ hogy: E0agyszer/ ez a sok #s:F$ hanem: E,i ez a
n(gyes+F *z -edig #e!&esen demora!iz!&a a gyereke#. 2 -ozi#'v e!vrsok #eh# igen 1on#osak a
szem(!yis(g eg(szs(ges 1e&!7d(s(hez.
2 @.: mr korn #an'#suk meg gyerekeinke# arra$ hogy mondogassk: E?zere#em
magam:F 2an&ts#k meg gyerekeinket a Z3zeretem magamE["raE ,r
kiskoruk%an. E?zere#em magam: ?zere#em magam: ?zere#em magam:F % nagy nbecs#lssel
rendelkez gyerekek, akik nagyra rtkelik magkat, t&lsgosan szeretik magkat ahhoz,
hogy bajba ker#ljenek az isko!%an. Xo%%ak az eredm(nyeik$ n(-szer/%%ek. Xo%%an szere#ik
7ke# a #rsaik (s a #anraik. 9ev(s%( ha&!amosan a drogok haszn!a#ra. Xo%%an e!!en!!nak a
< 155 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
k6!s7 ha#sok nyomsnak. 0em keverednek %a&%a$ nem vise!kednek vand! m)don. Tan'#suk
meg 7ke# erre: E?zere#em magam: ?zere#em magam:F 2 gyerekeinke#$ ahogy e!kezd#ek
%esz(!ni$ meg#an'#o##uk arra$ hogy mondogassk: E?zere#em magam: ?zere#em magam:F
Nda!!nak a #6kr e!($ (s .gy mondoga#&k: E?zere#em magam: ?zere#em magam:F 8s .gy is
vise!kednek. 2z em%erek oda&nnek hozznk az u#cn$ (s ez# mond&k A (s ez csod!a#os A$
az# mond&k: E*zek a gyerekek semmi#7! se 1(!nek:F *zek a gyerekek nem 1(!nek semmi#7!.
8s ez vo!# mindke##7nk vgya$ mer# mindke##en nega#'v csa!d%)! &##6nk$ aho! a des#ruk#'v
kri#ika vo!# az .r. 2z# akar#uk$ hogy a mi gyerekeink ne 1(!&enek semmi#7!.
*z #eh# a @ ku!cse!em$ ame!yek a neve!(s sorn gyermekeinke# 1e!sza%adu!# (s
e!(gede## gyermekk( #eszik.
0os$ e!&u#o##unk egy 1on#os -on#hoz. ?ok sz6!7$ aki r(sz# ve## a #an1o!yamon$ ezen a
-on#on$ vagy mr kor%%an is$ %/nsnek (rzi mag#$ (s 1eszengeni kezd. =agy ideges !esz$
mer# #ud&a$ hogy kia%!# a gyerekeive!$ kri#iz!#a 7ke#$ %n#o##a 7ke#. 8s vannak$ akiknek a
gyerekei szem(!yis(gzavarokka! k6szkdnek$ -ro%!(mik vannak a #anu!s%an$ a
ka-cso!a#aik%an$ nincs n%ecs6!(s6k$ vagy kise%%s(gi (rz(s6k van. 8s a sz6!7k
k(nye!me#!en6! (rzik maguka#$ mer# r&nnek$ hogy az# #e##(k a gyerekeikke!$ ami# a sz6!eik
#e##ek ve!6k. 8s mos# &u#o##ak oda$ hogy !eara#&k a #erm(s#. ;a .gy #e#szik$ n(zik a
gyerekeike#$ (s r&nnek arra: az$ hogy i!yenek !e##ek a gyerekeik$ az sokka! ink%% az 7
#e##eik (s szavaik$ min# %rmi ms do!og eredm(nye.
0os$ i## a mego!ds erre. ?zin#e hihe#e#!en$ de a m.!#a# meg nem #r#(n##( !ehe# #enni a
kve#kez7 egyszer/ #echnikva!:
2z 1. do!guk$ ha hazamennek err7! a #an1o!yamr)!$ hogy gyjtsk mag#k kr
gyerekeiket: Ry/!&enek ssze$ 6!&enek !e$ s krjenek bocsnatot tlk az sszes eddigi
destr#kt&v kritikrt: ,ond&k ez#: EQ(sz# ve##em egy #an1o!yamon$ aho! meg(r#e##em a
des#ruk#'v kri#ika ha#s#$ (s nagyon sa&n!om$ ha %rmive!$ ami# va!aha mond#am vagy
#e##em$ rossz (rz(s# okoz#am vagy meg%n#o##a!ak %enne#eke#. Bocsna#o# k(rek$ (s k(rem$
hogy 1ogad&#ok e! a %ocsna#k(r(seme#:F *z a !eghihe#e#!ene%% do!og$ ami# a sz6!7 a
gyerek((r# #ehe#. ;iszen a gyermek szere#ni akar&a a sz6!ei#. 8s az# akar&a$ hogy a sz6!ei is
szeress(k 7#. Ge a des#ruk#'v kri#ika 1a!a# eme! kz(&6k$ %iza!ma#!ansgo#$ %izony#a!ansgo#
sz6!. 8s amikor sz6!7k(n#$ (s csak "nk #ehe#ik meg$ amikor sz6!7k(n# %ocsna#o# k(rnek$ (s
az# mond&k: E0agyon sa&n!om$ k(r!ek$ %ocsssa#ok meg nekem:F$ a gyermek .gy (rzi$
hir#e!en 1!sza%adu!#$ min#ha egy nagy kve# ve##ek vo!na !e r)!a. ,i(r# van ez+ ,er# a
clnk az, hogy 988 L6ig "elelssget vllaljnk minden tett#nkrt s szavnkrt, amivel
b/ntdatot bresztett#nk benn#k. =!!a!&uk 1e! ez# a 1e!e!7ss(ge#$ (s mond&uk az#: EHe!e!7s
vagyok. 0agyon sa&n!om$ %ocsna#o# k(rek. Bocsssa#ok meg nekem:F 2 gyermekeik
#e!&esen e! !esznek mu!va. P##unk o!yan gyerekeke#$ akiknek az eg(sz (!e#e megv!#ozo##
e##7!. 15<1I (ves &av'#)in#(ze#i gyerekek$ neve!7o##hon%an (!7k$ -ro%!(ms gyerekek$ akik
(vek )#a k6szkd#ek$ sz) szerin# egyik na-r)! a msikra ms em%erekk( v!#ak. 0emr(gi%en
r(sz# ve## ezen a szeminriumon egy hzas-r. 2z#n hazamen#ek. =o!# egy 1I (ves !nyuk$
akive! nem #ud#ak kommunik!ni. =isszah.z)d)$ 1(!(nk vo!#$ nem %esz(!ge#e## a sz6!eive!. 2
sz6!7k hazamen#ek$ (s %ocsna#o# k(r#ek #7!e. Q&##ek$ hogy rkk( csak szid#k (s szid#k (s
szid#k. Tud&k$ hogy az #!agsz6!7 2merik%an szid&a (s kri#iz!&a a gyerek(#+ 8s ez# 3<szor
#eszi addig$ am'g 1<szer megdics(ri a gyereke#. 3<szor: 3 !(!ek#ani csa-s a gyermek 1e&!7d7
!e!k(re (s (rze!meire: Q&##ek$ hogy szin#e mr szoksukk v!# a kri#iz!s (s szids. Ge
hazamen#ek$ (s %ocsna#o# k(r#ek. 8s az# mond#k$ msna- regge!re a !nyuka# #e!&esen
kicser(!#(k. 2z# mond#k$ o!yan !e##$ o!yan$ min# egy -acsir#a. Bo!dog !e##$ neve#g(!#$
kz!(kenny( v!#. 2z any&va! nagyszer/ %ar#ok !e##ek. *!kezd#ek hrmas%an vacsorzni
&rni. N!yan vo!#$ min# egy csoda. Msmer#em egy csa!do#$ aho! az a-a neve!#e 1e! mind a 14
gyermek(#. 2z a-a egy nega#'v$ des#ruk#'v kri#ikus krnyeze#%7! &##. 8s 7 is a!ka!maz#a a
des#ruk#'v kri#ik# az sszes gyerek(ve! szem%en. ?okuknak %a& van a hzassgva!$ a #%%iek
< 15I <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
s.!yos !e!ki -ro%!(mkka! k6szkdnek$ kiegyens.!yoza#!anok. 2 !egid7se%% 54$ a !eg1ia#a!a%%
1> (ves. 2 szeminrium v(g(n$ ame!yen mind o## vo!#ak$ az sszes gyerek$ az sszes 1e!es(g$
az a-a (s a mama$ a szeminrium v(g(n az a-a 1e!!!#$ (s egyms u#n odamen# minden egyes
gyerek(hez$ (s 'gy sz)!#: EBocsna#o# k(rek. Bocsss meg nekem:F 8s a gyerekei egyms u#n
mindegyik s'rva 1akad#. *gy6## s'r#ak. 8s mire v(gig&r#a az sszes gyerek(#$ a szo%%an
mindenki s'r#. Han#asz#ikus vo!#. 8s a csa!d egyszerre megv!#ozo##$ egye#!en na- a!a##.
2 kve#kez7 !(-(s$ ame!y nyi!vnva!) (s !ogikus: &grjk meg, hogy nem teszik
tbb: Dg(r&(k meg$ hogy nem #eszik #%%(: ,i(r#+ ,i(r#+ ;ogy vi!gos !egyen nekik.
8s v(g6!: engedjk meg nekik, hogy figyelmeztessk (nket: *nged&(k meg$ hogy
1igye!mez#ess(k$ ha elfelejtenk: ,er# e! 1og&k 1e!e&#eni$ %iz#osan !esz i!yen$ id7r7! id7re. 8s
hagy&k$ hadd mond&k: E2-a$ ez a des#ruk#'v kri#ika+F$ vagy: E,ama$ ez a des#ruk#'v
kri#ika+F ,ire "nk: EMgen$ ez az$ igazad van$ %ocsss meg:F ;a a des#ruk#'v kri#ika e!#r!(s(#
sza%!ynak veszik$ (s ez a c(! az "nk o##hon%an$ senkinek ne engedjk meg otthonkban
a destrktv kritikt: Tr!&(k e! a des#ruk#'v kri#ik#: ?enkinek ne enged&(k meg$ hogy az
o##honuk%an %rki# des#ruk#'v kri#ikva! i!!essen: Tegy(k egy(r#e!m/v($ hogy !ehe# vi#a#kozni$
(s !ehe# egye# nem (r#eni. *z minden csa!d%an e!71ordu!. Ge azt senki nem engedheti meg
magnak, hogy a msikat el&tlje: Tegy(k ez# sza%!!y csa!d&uk%an$ (s &ussanak e! arra a
-on#ra$ hogy %rki mondhassa: E*z des#ruk#'v kri#ika.F =agy %rki mondhassa: E*z# (n nem
1ogadom e!:F 8s ha %rki hi%zo##$ %ocsna#o# k(rhessen:
0os$ a gyerekeimme! (n ez# a sza%!y# a sz6!e#(s6k e!7## #anu!#am. 8n az# szok#am
mondani a gyerekeimnek$ az# szok#am k(rdezni: E,eg%ocs#asz+ ?a&n!om$ %ocsna#o# k(rek.
,eg%ocs#asz+F 8s mos#$ ha vi#a#kozunk$ (s %ek6!dm 7ke# a szo%&uk%an$ ,ichae! (m&k!)
oda szoko## &nni hozzm$ (s az# mond&a: E2-u$ meg%ocs#ok neked$ ami(r# %ek6!d#(! a
szo%m%a.F 2 !eg(dese%% do!og vo!# #7!e. 2z# mondom: E,ichae!$ sa&n!om$ ksznm
neked$ (s %ocsss meg:F 8s ha 1o!y#on %ocsna#o# k(r6nk$ ka-cso!a#aink nyi#o##ak maradnak.
,(g egy u#o!s) -on#$ nehogy e!1e!e&#sem: 2hhoz$ hogy meg #ud&unk %ocs#ani a
gyerekeinknek$ 1(!re ke!! #enn6nk az nz7 (n6nke#$ (s gyermekeink !e!ki (-s(g(# ke!!
mindennek e!(%e he!yezn6nk. 2 %ocsna#k(r(shez sz6ks(g6nk van a %#orsgra (s a szi!rd
&e!!emre$ hogy meg#egy6k. B#orsg ke!! hozz (s &e!!em. 0atalmas er' kell egy "eln'ttnek
ahhoz, hogy bocs%natot kr#en egy gyerekt'l. Ge ha -(!dva! &runk e!!$ akkor %#orsgo# (s
szi!rd &e!!eme# (-'#6nk gyermekeink%e. Tud&k$ mennyien #!###(k 1(! (!e#6ke# azza!$ hogy
e!ker6!&(k annak 1e!ismer(s(#$ hogy: ET(ved#em$ hi%# kve##em e!.F+ ;a %izonysgo# #esz6nk
%#orsgunkr)! (s &e!!em6nkr7!$ (s 'gy sz)!unk: E?a&n!om$ hi%# kve##em e!. 8s e%%en a
hz%an nincs he!ye a des#ruk#'v kri#iknak.F *zze! megmu#a#&uk nekik$ hogy 7k is !ehe#nek
%#rak (s &e!!emesek. [k is mondha#&k: E?a&n!om$ #(ved#em$ hi%# kve##em e!.F Mk is
bocs%natot krhetnek, ha olyat mondtak vagy tettek, amivel m%st megb%ntottak. ;a ilyen
pldt mtatnk gyerekeinknek$ %iz#os a!a-o# (-'#6nk magas 1ok. n%ecs6!(s6knek$
n(r#(ke!(s6knek. 8s !ehe#7v( #essz6k$ hogy eg(sz (!e#6kn # k(-ess(geike# va!)s'#sk meg
ink%%$ min# kr-)#o!&k 1ogya#(kossgaika#. *z a !egsze%% do!og$ ami# a gyerekeink(r#
#ehe#6nk$ (s rem(!em$ a sa&#&uk(r# meg is #eszik.
EPltben lni csak nagy szeretet ltal lehet.F 2!%er# ;a%e#
&8. szekci
3ogyan talljuk meg let"nk
val%di -ljt4
(1>:>1)
*!(rkez#6nk a v(gs7 k(rd(shez: ,i az (!e# c(!&a+ ,i a c(!&a az "n (!e#(nek+ ,i(r#
vannak i##+ ,i(r# !(#ez6nk egy!#a!n+ ,i(r# ke!6nk 1e! regge!+ ,i(r# van (!e#6nk+ ,i(r#
< 15@ <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
vagyunk a 1!dn+ Pusz#n az(r#$ hogy megsz6!ess6nk$ 1e!n7&6nk$ do!gozzunk$ gyermeke#
nemzz6nk (s megha!&unk+ =agy van va!ami ms is+ =(!em(nyem szerin# van va!ami ms$
sokka! 1on#osa%%. *%%en a szekci)%an a sa&# 1e!1edez(seimr7! %esz(!ek az (!e# igazi c(!&va!
ka-cso!a#%an.
=(!em(nyem szerin# az (!e# igazi c(!&a az$ hogy 1e!ismer&6k k6!de#(s6nke#.
?zzadunk (s r(ge%%i korok %!cs 1(r1i&ai (s asszonyai -r)%!#ak v!asz# #a!!ni arra a
k(rd(sre$ hogy va&on mi(r# sz6!e#e## az em%eris(g a vi!gra. ,a&dnem mind arra &u#o##ak$ hogy
azrt vagy#nk a vilgon, hogy kpessgeinket kibontakoztass#k azltal, hogy megleljk
letnk igazi kldetst. *mer# Hox .gy nevezi ez#$ hogy a sz'v6nk vgya. ,i a sz'v6nk
vgya+ 2 sz'v6nk vgya az a va!ami$ ami o## van (n6nk !egm(!y(n. Ta!n mr sz6!e#(s6nk
e!7## is. 8s ez a va!ami h'voga#$ sz)!'#$ cs%'# %enn6nke# eg(sz (!e#6nkn #. 2z$ hogy egy
ado## generci)%an csak 1$ 2 vagy 5 em%er %on#akoz#a#&a ki k(-ess(gei#$ az az(r# van$ mer# a
legtbb ember nem "igyel oda szve vgynak hv szavra. H(!re#o!&a$ min#ha nem !(#ezne.
*!1og!a!&k maguka# a csa!dda!$ az 6z!e##e!$ a karrierre!$ csak ezekre 1igye!nek. *!71ordu!$
hogy csak (!e#6k k(s7%%i szakasz%an 1edezik 1e!$ -edig minden egyes ember k(es arra,
hogy "elismer#e kldetst.
0(zz6nk n(hny -(!d# azok kz6!$ akik a !eg-ozi#'va%%an (s a !egm(!ye%%en ha#o##ak
az em%eris(gre a #r#(ne!em sorn: 2 mi civi!izci)nk%an$ ku!#.rkr6nk%en a !egha#sosa%%
szem(!y 0zre#i X(zus vo!#. *gy egyszer/ cs 1ia$ aki csak 5 (vig #an'#o## Ra!i!e%an. 2z#n
megha!# Xeruzs!em%en. Ge nagyo%% ha#ssa! vo!# vi!gszer#e az em%erekre$ min# %rki ms
ezen a 1!dn. Pe## !(gyen az kir!y vagy csszr$ vagy dik##or$ akrki. *gy egyszer/ em%er$
aki soha !e nem 'r# egy sz)#$ soha nem szere-e!# a #(v(%en$ nem vo!# !emeze$ m(gis nagyo%%
ha#s# gyakoro!#$ min# %rki ms. X(zuson k'v6! o## vo!# Buddha. Buddha #an'#sa$ (rdekes
m)don$ nagyon is em!(kez#e#e## X(zus(ra. [ is az egye#emes szere#e#e# hirde##e. [ is az
em%eris(g #es#v(ris(g(# #an'#o##a. 2z#$ hogy mindannyian egyek !ehe#6nk$ ha szere#&6k
egyms#. 2z#n ,ohamed. ,ohamednek #%% 144 mi!!i) kve#7&e van. Buddha #an'#s# 1
mi!!irdan kve#ik. X(zus kve#7inek szma #a!n a 2 mi!!irdo# is megha!ad&a. 8s ha
megn(zz6k azoka# az em%ereke#$ akikre ha#o##ak$ min# 2ssissi ?zen# Herenc$ aki maga is )risi
ha#s# gyakoro!#$ mega!a-'#vn a Herences rende#$ vagy na-&aink%)! Tereza 2nya 9a!ku##%an$
nagyon nagy ha#sa vo!#. 2z#n a men#orom A 2!%er# ?chVei#zer A 21rik%an. ?$ ?chVei#zer$
du-!a V$ e$ i$ ?chVei#zer (s o!yanok$ min# H!orance 0a&#inge! (1!oransz n&#ing(!) (s msok.
,i a kzs ezek%en az em%erek%en+ Qa!1 Wa!do Train (vekke! eze!7## 'r# egy sz(- knyve#$
,i# keres a vi!g+ c'mme!. ,ire vr az eg(sz em%eris(g+ 2 v!asza az A nagyon %!csen A$
hogy az$ ami# mindannyian keres6nk$ ami# mindny&an vrunk$ az egy k6!de#(s$ ame!y%en
1e!o!d)dha#unk. 2me!y va!ahogyan gazdag'#&a$ nemes'#i (s szo!g!&a ms em%erek (!e#(#. Q
ke!! &nn6nk arra$ hogy csak annyira v!ha#unk naggy$ amennyire k(-esek vagyunk arra$
hogy 1e!o!d)d&unk va!ami%en$ ami nagyo%%$ nagyszer/%% (s &o%%$ min# mi magunk. *z(r#
van$ hogy az nz7 em%ereke#$ akik mindig csak magukra gondo!nak$ csak sa&n!ni !ehe#$ mer#
nem ismerik az rm# (s a %e#e!&es6!(s#. Tereza 2nya (s 2!%er# ?chVei#zer (s a #%%iek #a!n
soha nem keres#ek soka#$ de ami# az em%ereknek ny.&#o##ak$ a -(!da$ ami# ad#ak$ a min#a$ ami#
e!(nk !!'#o##ak$ sokka! #%% em%erre ha#o##$ min# a #r#(ne!em sorn az sszes -(nzcsin!)
egy6##v(ve. Asak ha megtal%l#uk kldetsnket, amelyben "elolddhatunk, akkor r#k el a
valdi nagys%got. ?zeminriumunk kezde#(#7! eddig a -ercig arra #reked#6nk$ hogy
e!&ussunk ehhez az egyszer/ eredm(nyhez. ;ogy az (!e# c(!&a$ az "nk c(!&a$ 1!di !(#6nk
c(!&a a kve#kez7. % cl, hogy "ejldj#nk, s ma*imlisan szeretetteljes emberr vljnk. ;a
megn(zz6k az em%eris(g nagy -(!dak(-ei#$ r&v6nk$ hogy az em%eris(g nagy -(!dak(-ei A
akik ha!!uk u#n is sokig ha#nak$ X(zus$ Buddha$ ,ohamed (s a k6!n%z7 va!!sok #an'#)i
A va!amennyien arra #reked#ek$ hogy sz'v6k%en szere#e# (%red&en msok irny%an. *g(sz
(!e#6ke# odaad#k$ hogy szo!g!&anak. ?zo!g!a#. *z a ku!cssz).
< 153 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
,i%7! '#(!he#&6k meg$ hogy #udunk<e va!)%an szere#ni+ 2 szolglat (r#(k(%7!$
min7s(g(%7! (s mennyis(g(%7!$ ame!ye# msoknak ny.&#unk. (nzetlenl, sz&vbl jvn,
viszonzst nem vrva. 2 szere#e##e!&es em%err( v!s 1okm(r7&e igen egyszer/: az (rze!mi
ka-cso!a#ok e!m(!y'#(se. *z(r# hangs.!yozzuk ennek 1on#ossg# (-- a hzassgga!
ka-cso!a#%an. ?ok em%er van$ aki ha&szo!&a a ka-cso!a#oka#. 9eresz#6!<kasu! a vi!g%an. 8s
o##hon a csa!d&%an esz(%e se &u#$ hogy gazdag'#sa ka-cso!a## a 1e!es(g(ve!$ gyerekeive!
vagy a !eg&o%% %ar#aiva!. 8rze!mi ka-cso!a#aink gazdag'#sa az em%eri (!e# !egnagyo%%
-arancsa. ;onnan #ud&uk+ Nnnan$ hogy az (!e#%en minden egyes a!ka!omma!$ amikor
m(r!egre akar&uk #enni a vagyonunka#$ m(r!egre akar&uk #enni az eredm(nyeinke#$ a
!eg(r#(kese%% 1orrsainka#$ ezeke# mindig em%erek%en #a!!&uk meg. 2zok%an$ akike#
szere#6nk (s szere##6nk. 8s akik szere#nek (s szere##ek minke#. ;a vissza#ekin#6nk (!e#6nk
sorra mr 1e!n7##< vagy id7se%% 1e&&e!$ az# #a-asz#a!&uk$ hogy nem em!(ksz6nk sem a
karrierre$ ami# %e1u#o##unk$ sem a vo!# !!sainkra$ csak az em%erekre em!(ksz6nk$ akike#
szere##6nk$ (s akik szere##ek minke#$ (s akik m(g ma is szere#nek. ;rzelmi kapcsolataink
minsgnek jav&tsa, gazdag&tsa, elmly&tse letnk legnagyobb feladata. 2z o!yan
em%erek$ min# X(zus$ Buddha$ ,ohamed$ ?zen# Herenc msok szo!g!a#ra !doz#k (!e#6ke#.
8s az(r# #e##(k$ hogy nagy szere#e#6ke# megosz#hassk az em%eris(gge!.
0ogyan vlhatnk szeretetteljes emberrM 0em is o!yan %onyo!u!#. 0em
knny/$ de az(r# egyszer/.
*!7szr is: "ogadjk el magnkat "elttel nlk#l: Hogad&uk e! magunka# min# (r#(kes$
(rdemes em%eri !(ny#: 0e !egy6nk o!yanok$ min# akik nem (rzik e!(g &)nak maguka#:
Hogad&uk e! magunka# 1e!#(#e! n(!k6!: Msmer&6k e!$ hogy letnknek ezen a "$ld$n
meghat%rozott cl#a van: Mgen (r#(kes c(!&a. Ms#en senki# nem #erem#e## k6!n!egesnek. Ms#en
nem #erem#e## se!e&#e# sem. Teh# nincs o!yan em%er$ akinek az (!e#e (r#e!me#!en !enne.
,indenkinek van va!ami c(!&a. 8s az "nk c(!&a az$ hogy meg#a!!&k a c(!&uka#. 2z "nk
c(!&a: meg!e!ni k6!de#(s6ke#.
,sodszor$ hogy szere#e##e!&es em%err( v!&unk: el kell "ogadnnk a teljes
"elelssget mindazrt, amik vagynk, s mindazrt, amiv vlnk. =!!a!&unk #e!&es
1e!e!7ss(ge#: 2mi az# &e!en#i: nincs vdaskods sem ki1ogsok. Jsak mi magunk.
;armadszor: tanljnk meg megbocstani: 2 ku!cs a mennyei kir!ysg%a: a
meg%ocs#s. 2 mennyorszg ku!csa$ minden !e!ki 1e&!7d(s ku!csa$ a 17ka-u: a meg%ocs#s.
2 k(-ess(g$ hogy nk(n# meg%ocsssunk msoknak harag n(!k6!. ?emmi harag. ?em
nehez#e!(s$ sem e!!enszenv. *nged&6k szer#e1osz!ani az sszes s(re!m6nke#: *z(r# mond&uk a
,i a#ynk%an az#$ hogy: E8s %ocssd meg a mi v(#keinke#$ mik(--en mi is meg%ocs#unk az
e!!en6nk v(#kez7knek:F
0egyedszer: tplljk elmnket szeretetgondolatokkal: T-!!&uk e!m(nke# -ozi#'v
szere#e#gondo!a#okka!: 0e o!yasmive!$ min# a sze!!emi cukorka$ nem is sze!!emi
vacaksgokka!. Nlyan gondolatokkal t%(l%l#uk elmnket, amelyek meg"elelnek annak a
leg#obb embernek, akiv v%lni szeretnnk:
"#dszr: t/zz#nk ki nemes clokat, s trekedj#nk elrs#kre: T/zz6nk ki nemes
c(!oka# (s ide!oka#$ me!yek (!e#6nk vez(r1ona!ai !esznek: 0emes c(!oka# (s ide!oka#.
,ondogassuk: E*zek az (r#(kei$ ezek az ide!&ai (s c(!&ai annak a !eg&o%% em%ernek$ akiv(
csak v!ha#ok.F
;a#odszor: #gyelj#nk a test#nkre: =igyzzunk a #es#6nkre: 0e 1e!ed&6k$ hogy #es#6nk
a !e!k6nk #em-!oma: =igyzzunk a #es#6nkre: 8#kezz6nk he!yesen: ,ozog&unk rendszeresen:
Pihen&6nk: T-!!kozzunk &)!: =igyzzunk a #es#6nkre:
;e#edszer: gyakoroljk az aranyszablyt: Ryakoro!&uk az aranysza%!y#: 2zaz a
kedvess(ge#$ #6re!me#$ e!n(z(s#$ mindenn(! 1on#osa%%: az em%erek kz##i k6!n%z7s(gek
irn#i #o!eranci#$ azu#n a szere#e#e#$ meg(r#(s#$ r(szv(#e#.
< 15B <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
0e 1e!ed&(k: a vi!gon mindenki neh(z #erhe# ci-e!: ;a e!kezdik %e#ar#ani ezeke# a
sza%!yoka#$ id7ve! egyre szere#e##e!&ese%% em%err( 1ognak v!ni. ,in(! ink%% ezen e!vek
szerin# (!nek$ egyre &o%%an ha!adnak ma&d A szin#e e!ker6!he#e#!en6! 1ognak ha!adni A
k6!de#(s6k 1e!ismer(se 1e!(. *gyre kze!e%% ker6!nek ma&d a szolglattevs #er6!e#(hez.
0os$ higgy(k e!$ a szo!g!a##ev(s egyik !eg&o%% #er6!e#e az 6z!e#i (!e#. ,(g-edig az(r#$ mer# a
v!!a!kozs sza%ad rendszere msok kiszo!g!sn a!a-u!. Ge egy(% hiva#ssa! is
szo!g!ha#unk msoka#. ,inden min7s(g6nk%en !ehe#7s(g6nk van arra$ hogy ad&unk$ (s
&av'#suk a msok szo!g!a#nak min7s(g(# (s mennyis(g(#$ hogy 1e!eme!&6k$ gazdag'#suk (s
&o%% #egy6k ms em%erek (!e#(#. *m!(kezzenek: azrt vagy#nk a fldn, hogy tegynk
valamit a tbbiekrt:
2z$ hogy hogyan !!&uk meg he!y6nke# min# em%eri !(nyek$ egyszer/en m(rhe#7. Jsak
o!yan m(r#(k%en vagyunk szere#e##e!&es em%erek$ ami!yen m(r#(k%en szere#e#6nke# ki1e&ezz6k
msok irn#. Jsak annyira vagyunk szere#e##e!&esek$ amennyire ki1e&ez(sre &u##a#&uk msok
irn#i szere#e#6nke#. ,s sz)va!: nem !(#ezik em%erek#7! e!szige#e!# szere#e#. 0em
mondha#&uk: E?zere#e##e!&es vagyok:F$ ha nincs (rze!mi ka-cso!a#unk$ amive! %izony'#ha#&uk$
ha .gy #e#szik. Jsak annyi szere#e#6nk van$ amennyi szere#e#e# (rz6nk ms em%erek irn#.
,u#assunk min(! #%% szere#e#e# msok irn#: *z(r# van csa!dunk$ ez(r# vannak in#im
ka-cso!a#aink$ (s ez(r# vannak gyerekeink$ hogy meg#an'#sanak %enn6nke# a szere#e#re va!)
k(-ess(g e!m(!y'#(s(re. 2mi# soha nem #anu!nnk meg n(!k6!6k. ,u#assuk h# ki
szere#e#6nke#: 8s azu#n$ ha elmlytett#k nmagnk szeretett, nmagnk "elttel nlk#li
el"ogadsval, gyakoroljk a szeretet adst: Ryakoro!&uk a szere#e# ads#:
8rdekes do!og a szere#e##e! ka-cso!a#%an$ hogy a szeretet csak akkor n$ haS ha
megosztjk. Jsak megosz#va n7 a szere#e#. 0em !ehe# %enn6nk #%% szere#e#$ min# amennyi#
(!e#6nk ado## -i!!ana#%an k(-esek vagyunk ms em%ereknek ny.&#ani. 2 szere#e# csak
megosz#va n7. 0os$ a csod!a#os az$ hogy min(! #%% szere#e# adunk$ ann! #%% !esz. ,in(!
#%% szere#e# adunk$ ann! #%% !esz. !inl tbbet adnk, annl tbb lesz, amibl
adhatnk. ,in(! kevese%%e# adunk$ ann! kevese%% !esz$ ami# adha#unk. Teh# a #rv(ny:
min(! #%%e# adunk$ ann! #%% !esz$ ami%7! adha#unk. M## (rv(nyes6! a ve#(s (s ara#s #rv(nye
a !egink%%. 2 kom-enzci) #rv(nye: hogyha adunk csak egy kev(ske szere#e#e# is msnak$
csak egy kevese#$ az mr e!(g. ,er# az a kev(s e!ind'#&a a szere#e# visszaram!s# mi1e!(nk.
;a kicsi# #%%e# adunk$ m(g #%% &n vissza$ am'g nem ker6!6nk az (!e# 1e!s7 s-ir!&ra.
8vekke! eze!7## #a!!koz#am egy csods nagymamva!$ aki o!yan csa!d%an n7## 1e!$
ame!y%en sz6!ei kedvess(gre #an'#o##k. Ndaadsra (s msok szere#e#(re. ,ikor a sz6!ei
megha!#ak$ hazamen#$ (s ssze6!# a #es#v(reive!$ hogy 1e!osszk az rks(ge#. *gye#!en do!go#
k(r# magnak. 2 1(r&e nagyon gazdag vo!#. Jsak az# a kis versik(# akar#a$ ami a kanda!!) 1!##
!)go## szere#e## o##honuk%an eg(sz gyerekkor%an. 2z a versike mindssze 2 sor%)! !!#.
2mikor e!mond#a$ !e is 'r#am magamnak. 8s mos# e!mondom "nknek. Dgy sz)!: E9sak az
let az, mi hamar elszalad, amit szeretve tettnk benne, az megmarad.F Jsak az (!e# az$
mi hamar e!sza!ad$ ami# szere#ve #e##6nk %enne$ az megmarad. ;a ez# meg(r#&6k$ r&v6nk
arra$ hogy (!e#6nkre vissza#ekin#ve$ csak ami# szere#e##e! #e##6nk$ az marad meg. Jsak az
maradand) (r#e!m/$ ami# szere#e##e! #e##6nk. 8s ha ez# .gy haszn!&uk$ min# (!e#6nk
vez(r!7e!v(#$ hogy csak a szere#e##e! #e## do!gok maradnak meg$ akkor sokka! %iz#osa%%an
kezd6nk ha!adni a csi!!agok 1e!(.
2 szere#e# e!!en#(#e a 1(!e!em. 2 1(!e!em e!!en#(#e a szere#e#. ;a a 1(!e!em a nagy
akad!y$ ami k(-ess(geink %e#!#(s(nek .#&%an !!$ akkor a szere#e# az a ka-u$ ame!y ki#r&a
e!7##6nk a vi!gmindens(g !ehe#7s(g(#.
8s ha ez# gyakoro!&uk$ e!7szr is szeress6k (s 1ogad&uk e! magunka# 1e!#(#e! n(!k6!:
8r#(kes (s (rdemes em%erek vagyunk. 8r#(kes (s (rdemes em%eri !(nyek vagyunk. 0em
szm'#$ mi #r#(nik$ akkor is (r#(kes (s (rdemes em%erek vagyunk. He!#(#e! n(!k6! szeress(k
nmaguka#: =!!a!&anak #e!&es 1e!e!7ss(ge# (!e#6k(r#: Bocsssanak meg msoknak: =r&k a
< 1I4 <
Brian Tracy: A teljestmny llektana
!eg&o%%a#: =igyzzanak magukra: Go!gozzanak c(!&aik e!(r(s((r#: Pe!&(k meg a k6!de#(s#$
ame!y kih'vs "nknek: Ryakoro!&k a msok irn#i szere#e#e#$ (s %iz#os$ hogy kze!e%%
&u#nak a csi!!agokhoz:
9'vnok "nknek szerencs(#$ nagyok sok siker# (s sok<sok szere#e#e#. 9sznm
sz(-en.
E5tt fnt, a napstsben vannak az n legszentebb cljaim% 6ehet, nem rem el
ket, de flnzhetek, s lthatom szpsgket, hihetek bennk, s megprblhatom
kvetni ket, amerre vezetnek.F Puisa ,eya!ca# (!u&za m(&a!ka#)
< 1I1 <