Bethlen Gábor

Bethlen Gbor s Eurpa
Szerkesztette Krmn Gbor s Kees Teszelszky

Budapest
2013
A kutatst s a knyv megjelenst az
Orszgos Tudomnyos Kutatsi Alapprogramok
NK 81948 szm kutatsi programja tmogatta.
Az ELTE BTK Kzpkori s Kora jkori Magyar Trtneti Tanszke
s a Transylvania Emlkeirt Tudomnyos Egyeslet kzs kiadvnya.
Almsi Gbor, Czirki Zsuzsanna, G. Etnyi Nra,
Krmn Gbor, Papp Sndor, Szab Pter, Kees Teszelszky,
R. Vrkonyi gnes, Varsnyi Krisztina, 2013
A kiadsrt felel Horn Ildik
A bortn Bethlen Gbor s Pfalzi Frigyes,
Claes Jansz. Visscher metszete (British Museum)
A bortt tervezte Vrs Zsolt
ISBN 978-963-284-416-9
Komromi Nyomda s Kiad Kft.
5
TARTALOMJEGYZK
Elsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
R. Vrkonyi gnes: Bethlen Gbor jelenlte Eurpban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Politikai rdekek Klkapcsolatok Diplomcia
Czirki Zsuzsanna: Erdly szerepe Melchior Klesl fennmaradt rsos
vlemnyeiben 16111616 kztt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Papp Sndor: Bethlen Gbor ismeretlen hadjrati terve
II. Ferdinnd s a katolikus Eurpa ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Zarnczki ron: Angol kvetjelentsek Bethlen Gbor els hadjratrl
s a nikolsburgi bkektsrl (16191622) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
Krmn Gbor: Klfldi diplomatk Bethlen Gbor szolglatban . . . . . . . . . . . 145
Szab Pter: Bethlen Gbor kvetjrsokkal kapcsolatos lozja
s reprezentcija 1628 tjn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
Hrramls Propaganda Imzs
Kees Teszelszky: Magyarorszg s Erdly kpe Nmetalfldn
a Bocskai-felkels s Bethlen Gbor hadjratai idejn 16041626 . . . . 203
G. Etnyi Nra: Politika s publicisztikai kontextus: Bethlen Gbor a Nmet-
rmai Birodalomban kiadott nyomtatvnyokban (16191622) . . . . . . . . 245
Varsnyi Krisztina: Bethlen Gbor kirlly vlasztsa a korabeli
nmet nyelv nyomtatott sajtmfajokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275
Almsi Gbor: Bethlen s a trkssg krdse
a korabeli propagandban s politikban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311
6
Rvidtsjegyzk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367
Nvmutat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369
English abstracts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377
7
ELSZ
Bethlen Gbor szleskr klpolitikai tjkozdsa trtnszgenercik szm-
ra jelentett kzismert tnyt: mr a 19. szzadban megindult tudomnyos trt-
netrs leszgezte, hogy diplomati Eurpa legmesszebbi szgleteibe is eljutot-
tak, s ezzel Erdly fejedelmei kzl is kimagasl ismertsggel bszklkedhetett
az eurpai kzvlemnyben. Az elmlt tz-tizent vben mindazonltal jabb
szempontok merltek fel Bethlen Gbor eurpai begyazottsgnak vizsglat-
ban, amelyet kivlan illusztrl a bortn lthat metszet is.
A Pfalzi Frigyes trsasgban, Pozsony krnykn lovagl Bethlen kpe egy
amszterdami metsz mhelybl kerlt ki, hven dokumentlva a tvoli Hollan-
dia rdekldst a Habsburgok ellen szvetkez kt j, protestns kirly egytt-
mkdse irnt. A kp azonban ugyangy jelzi a recepci hatrait: ugyanis az er-
dlyi fejedelem egybknt meglehetsen kevss egyni vonsokkal megrajzolt
portrja felett a Gabriel Battor nv olvashat. A fejedelem tves azonostsa
egyrszt jelzi, hogy a szmos csatornn keresztl raml hrekben torzulsokkal
kell szmolnunk. Msrszt hven mutatja azt, hogy az informcik rtelmezse
szelektven trtnt, a kontextus ltal meghatrozott mdon, politikai rdekek
mentn: a holland metszk szmra sokkal fontosabb volt annak a j hrnek a
terjesztse, hogy a velk szemben is ellensges Habsburgok htban kt jonnan
megvlasztott protestns kirly sszefogott, mint az uralkodk vals kilte.
Az Etvs Lornd Tudomnyegyetem Kzpkori s Kora jkori Magyar
Trtneti Tanszkn R. Vrkonyi gnes vezetsvel mkd, NK 81948. szm
OTKA-kutatcsoport, amely a Magyarorszg a kora jkori Eurpban nevet
viseli, ppen ennek a komplexitsnak a vizsglatt vllalta, amely az orszg kora
jkori eurpai jelenltt jellemezte. A hrom klnbz hatalom alatt l Ma-
gyarorszg diplomciai s szellemi kapcsolatainak feltrsa mellett a projekt
clul tzte ki az Eurpa llamaiban a magyarokrl, illetve az orszgrl kialakult
kp, valamint ennek a magyar elit nkpvel, illetve annak az Eurpa fel pro-
paglt tnyezivel val sszefggsnek elemzst.
Bethlen Gbor hatalomra jutsnak 400. vfordulja, amelynek emlkeze-
tre 2013-ban s a korbbi vekben tbb tudomnyos esemny szervezdtt,
kivl lehetsget nyjtott arra, hogy a fenti clkitzsek megvalstst a kuta-
tcsoport munkatrsai egy jl krljrhat, meghatrozott tmn, a fejedelem
es Eurpa viszonyn vizsgljk es a keszl ktetbe meghvjanak hasonl ker-
desek irnt erdekld ms trteneszeket is. A projekt celkitzeseinek megfele-
len a tanulmnygyjtemeny ket reszre oszlik: egyreszt a lehet legszelesebb
kontextus bevonsval vizsglja a tenyleges klpolitikai cselekvest befolysol
tenyezket, msreszt elemzi a harminceves hbor kezdeti szakasza elsdle-
ges jelentseg szerepljenek szmt erdelyi fejedelemrl szl eurpai tudst
meghatroz szempontokat. A Bethlen Gbort eurpai kapcsolatrendszereben
vizsgl knyv a kutatcsoport els tanulmnyktetekent lt napvilgot.
BudapestGroningen, 2013. szeptember 14.
A szerkesztk
8 KXvrX GXnov Kvvs Tvszviszv

BETHLEN GBOR JELENLTE EURPBAN
R. VXvovi ovs
Olyan, mint egy csillag, es nincs asztrolgus, aki meg tudn telni, csak mi-
utn fenye kihunyt.
1
Sir Tomas Roe, a konstantinpolyi angol kvet tmr
sszefoglalsa Bethlen Gbor erdelyi fejedelem eurpai minsteserl ma sem
vesztett semmit kifejez erejebl. Azta, hogy 1613. oktber 23-n a kolozsvri
orszggyles fejedelemme vlasztotta, vltozatlanul elesen elter kepeket per-
getnek rla mindmig szakadatlanul a lefutott evszzadok.
Giovanni Botero Vilgkrnikjnak 1630. evi londoni kiadsban Te State
of Bethlen Gbor in Transilvania cm rsa a fejedelem btorsgrl es k-
lnleges tehetsegerl tjekoztatta a vilg olvasit, mert megvedte orszgt az
oszmnok es a Habsburg hz hatalmval szemben.
2
Az Eurpa Tacitusnak
tisztelt Virgilio Malvezzi viszont a brlk velemenyet foglalta ssze: nehezen
kiismerhet, megbzhatatlan.
3
Samuel Richardson velemenye messzemenen
elismer: a hadviselesben es a diplomciban kornak egyik legszmottevbb
uralkodja volt.
4
Leopold Ranke szerint a harminceves hbor, e vilgmozga-
lom egyik leghatalmasabb egyenisege.
5
Pozitv es negatv eljelekkel napjainkig
jelen van a harminceves hbor hatalmas szakirodalmban.
6
De tbbnyire gy,
mikent Botero Vilgkrnikjban Maksai Peter tollbl olvashat: Bethlen G-
1
no astrologer can iudge of him till he bee worne out. Te Negotiations of Sir Tomas Roe,
in His Embassy to the Ottoman Porte, from the Year 1621 to 1628. Ed. by Samuel Richardson.
London 1740. 178. V.: Kurucz Gyrgy: Sir Tomas Roe es az erdelyilengyel viszony Bethlen
Gbor fejedelemsege idejen. In: Magyarhontl az jvilgig. Emlekknyv Urbn Aladr
tveneves tanri jubileumra. Szerk. Hermann Rbert es Erddy Gbor. Bp. 2002. 63.
2
Giovanni Botero: Relations of the Most Famous Kingdomes and Commonwealths through the
World Enlarged with an Addition of the Estates of Saxony, Germany, Geneva, Hungary and
the East Indies. Translated from Giovanni Boteros Relazioni Universali by Robert Johnson.
London 1630. V.: Gl Istvn: Maksai Peter angol nyelv Bethlen Gbor-eletrajza 1629-bl.
Irodalomtrteneti Kzlemenyek 80. (1976: 2. sz.) 223237.
3
Virgilio Malvezzi: Introduttione al racconto De principali successi accaduti sotto il comando
del potentissimo Re Filippo quarto. Roma 1651. 59, 63. Malvezzi hossz velemenyet Bethlenrl
Almsi Gbor fordtotta.
4
Te Negotiations of Sir Tomas Roe i. m. IV.
5
ein mchtiges Oberhaupt des Weltbewegung geworden. Leopold von Ranke: Smtliche
Werke. Bd. XXIII. Leipzig 1872. 40.
6
jabban sszefoglalta: Kurucz Gy.: Sir Tomas Roe i. m. 5557.
borrl tl sokat beszelnek es keveset tudnak. Elviharzott negyszz esztend es
Szekf Gyula heves vitt kivlt knyveben ugyanezt rta: neve annyiak ajkn
forog, anelkl, hogy velemenye megalkotsnl a tlnyom tbbseg brminem
megbzhat trteneti adatokra tmaszkodnek.
7

A msodik vilghbor utn a kettetepett Eurpa nyugati feleben nehny
trgyszer emltes kivetelevel felersdtek a regi ellenseges propaganda egy-
kori minstesei: trk kreatra, krlmetelt, szveben mohamedn, barbr.
8

Az egyoldal megtelesekkel szemben Bloomingtonban Sinor Denes emelte fel
szavt.
9
Majd Robert Evans oxfordi professzor szllt vitba a regi sablonokat
ismetl velemenyekkel: vegigtekintve a Habsburg birodalom szletesen, nagy
hangslyt helyezve a cseh felkelesre es Kzep-Eurpa intellektulis fejldese-
re, megllaptotta, hogy Bethlen Gbor felbarbrnak nem nevezhet, feltnen
eles elme, felvilgosult politika es paternalista merkantilizmus jellemezte.
10
Szletesenek negyszzadik evforduljn, 1980-ban a Magyar Trtenelmi
Trsulat nemzetkzi konferencijn Debrecenben a vasfggnyn inneni es tli
orszgokbl is sszegylt trtenetrk egyetertettek abban, hogy fejedelemse-
genek rvid, alig tbb mint msfel evtizede alatt a fejedelem izgalomban tartot-
ta egesz Eurpt. Nemzetkzi jelentsege a konferencia nyit eladsban ers
hangslyt kapott: Bethlennek sikerlt Erdelyt eurpai ertenyezve emelni, a
nemzetkzi llamrendszerbe beiktatni.
11
Hogyan es mi mdon A vlasz a jv
kutatira maradt. s senki sem vitatta, hogy Bethlen Gbor eletmverl nincs
korszer tudomnyos monogra, amely a krltte akkor is es kesbb is ka-
varg vita fle emelkedve, tetteinek valdi rgit es jelentseget megnyugtat-
an feltrta volna.
12

Els alkalommal a hromktetes Erdly trtnetvel kerlt Bethlen Gbor
fejedelemsege angol, francia es nemet nyelven a klfldi tudomnyossg aszta-
7
a man much talkt of, but little knowne. Botero, G.: Relations i. m. 229. Szekf Gyula:
Bethlen Gbor: Trtenelmi tanulmny. 2. kiad. Bp. 1983. 17.
8
Golo Mann: Wallenstein. Sein Leben erzlt. Frankfurt am Main 1971. 225.
9
Sinor Denise: History of Hungary. London, 1956. 190.
10
R. J. W. Evans: Te Making of the Habsburg Monarchy 15501700. Oxford 1979. 268269.
11
Pach Zsigmond Pl: Bethlen Gborrl szletesenek 400. evforduljn. Szzadok 115. (1981)
662663.
12
Nagy vesztesege az immron historiograi jelentseg konferencinak, hogy az eladsok
szelektven lttak napvilgot, a rendkvl izgalmas vita erdemi ismertetese pedig elmaradt.
V.: J. jvry Zsuzsanna Kalmr Jnos Mikls: Nemzetkzi tudomnyos konferencia
Bethlen Gborrl Debrecenben. Szzadok 115. (1981) 750753. Az elhangzott eladsokra
a kvetkezkben meg visszaterek. Makkai Lszl: Bevezetes. In: Bethlen Gbor krniksai.
Szerk. Makkai Lszl. Bp. 1980. 5.
10 R. VXvovi ovs
Bv:niv GXnov iviviv:v EuvvXn 11
lra, rviden hangslyozva, hogy reszt vett Eurpa szvetsegi rendszereben.
13

Az ttres azonban hi remeny maradt. A berlini fal leomlsa utn, 1990-ben
kzzetett mveben Jean-Baptiste Duroselle (19171994), a Sorbonne emeritus
professzora, ttekintve az eurpai orszgok ezer esztendejen azokat a trtene-
ti ertekeket emelte ki, amelyekre Eurpa, miutn a msodik vilghborban
lerombolta nmagt, jvjet feleptheti s 1613-at, mint nevezetes dtumot az
Oroszorszg es az Oszmn Birodalom kzs kronolgijban azzal jellte meg,
hogy a trkk megszlljk Magyarorszgot. S a vilgnyelveken megjelent h-
res mbl meg a neve is hinyzik Bethlen Gbor fejedelemnek, aki egyedll-
l vallsi tolerancit valstott meg orszgban es nemcsak vedelmebe vette a
nyugatrl meneklve Erdelyben befogadst nyert zsid kereskedket, hanem
meghagyta: nem kell megklnbztet ruht es jelet viselnik, mert az serelmes
lenne.
14

A csendet Bethlen eurpai jelenlete krl egy kprzatos killts trte meg.
2004-ben a Sved Kirlyi Kincstr klcsn adta Magyarorszgnak azt a lovas fel-
szereles klnleges ertek darabjaibl ll kincs egytteset, amelyet II. Gusztv
Adolf kirlynak felteheten 1628-ban kldtt Bethlen Gbor fejedelem, mint a
keszl szvetseget es gazdasgi szerzdest elkeszt diplomciai ajndekot.
A drgakvekkel ekes arany es ezst holmikkal egytt a magyar mzeumok, le-
veltrak es kezirattrak anyagbl killtottak nehny vlogatott trgyi emleket
13
Erdely trtenete hrom ktetben. Fszerk. Kpeczi Bela. Szerk. Makkai Lszl Mcsy And-
rs Szsz Zoltn. IIII. Bp. 1986, Kurze Geschichte Siebenbrgens. Hrsg. v. Bela Kpe-
czi unter mitarb. v. Gbor Barta Istvn Bna Lszl Makkai Zoltn Szsz. Red. der
deutschen Ausgabe Zoltn Szsz. Bp. 1990, Histoire de la Transylvanie. Bp. 1992, History of
Transylvania. Gen. ed. Bela Kpeczi, eds. Gbor Barta Istvn Bna Lszl Makkai Zol-
tn Szsz. Bp. 1994.
14
Jean-Baptiste Duroselle: Eurpa nepeinek trtenete. Ford. Adamik Lajos Zaln Peter.
Bp. 1990. 218. (eredetije: LEurope. Histoire de ses peuples. Une initiative europeenne de
Frederic Delouche Perrin). A munka az 1960-as evek ta megelenklt Eurpa fogalmval
foglalkoz ktetek sorba illeszkedik, ismertetesktl el kell tekintennk, mert szetfesztene
tanulmnyunk kereteit. A francia Erdely-trtenet francia, romn es magyar trtenetrk
reszvetelevel Prizsban megrendezett vitjn Bethlen Gbor neve es uralkodsa emltest sem
kapott. V.: Trteneszvita Erdelyrl Prizsban. Magyar Nemzet, 1992. december 10. Azta
nemi vltozs gyelhet meg, br elfordul, hogy Bethlen nevet hiba keressk szvetsegese,
Pfalzi Frigyes, vagy ellenfele, Wallenstein neve mellett (lsd peldul a nagy irodalombl: Frieden
und Krieg in der Frhen Neuzeit. Die Europische Staatenordnung und die auereuropische
Welt. Hrsg. v. Ronald G. Asch Wulf Eckart Vo Martin Werde. Mnchen 2001.). dt
jdonsg, reszletesebb esemenytrtenettel beiktatva Bethlent a harminceves hborba, br
nem a magyar szakirodalom, hanem fleg Josef Poliensk sszefoglal mve es az jabb
osztrk munkk alapjn, tevedesektl sem mentesen (de peldul nem vette t a Veronica
Wedgwood sikeres mvebl a Bethlen Gbort becsmerl es letatroz reszletet): Peter H.
Wilson: Europes Tragedy. A New History of the Tirty Years War. London 2009.
12 R. VXvovi ovs
es rsbeli dokumentumot: aranypenzermek, dszruhk, sznyegek, terkepek
mellett a gyilkos pasquillust, a Magyar orszgnak mostani llapattyrl egy ha-
zja szeret, igaz magyar embernek tanchlsa cm fzetet. 1621-ben Becsben
nyomtattk ki, ismeretlen szerzje vlogatott vdakkal illette Bethlent: tatr-
berenc, trk kreatra, aki elpuszttja a kereszteny Eurpt.
15
S vele szemben
a vedelmi irat: Dorotheus Plosarius Oratio apologetica pro serenissimo Gabri-
ele Bethlen cm rsa es a fejedelem levele hgai szvetsegeseihez.
16
S vegl
az Erdly aranya s szak oroszlnja cmmel megrendezett killts katalgusa
hangslyozza, hogy Bethlen Gbor erdelyi fejedelem es vlasztott magyar kirly
II. Gusztv Adolf sved kirlyhoz hasonl szemelyiseg, aki Szent Istvn es M-
tys Kirly utn taln legkivlbb uralkod fejedelmnk, s Eurpban ezidtjt
szinte egyedlll szellemiseget kepviselt.
17

Az j evezred kapujban Bethlen Gbor ugyanolyan nehezen megismerhet,
mint ahogyan azt a benne j Julius Caesart remel, vilgltott angol kvet an-
nakidejen negy evszzaddal ezeltt megfogalmazta. Miben rejlett, amit lltjk,
hogy kepviselt, a klnleges eurpai szellemiseg s hogyan alakult ki, miert
el napjainkig evszzadokon t a vd, hogy a trk hatalom szolgja Kerdesek,
amelyek 2013-ban vegre vlaszt kvetelnek.
A kvetkezkben Bethlen Gbor fejedelem eurpai jelenletenek nehny vl-
tozatn tekintek vegig. Kerdeseket teszek fel s a relis felelet erdekeben vegigfu-
tok a magyar trtenetrson, vzolom a korabeli jelenlet fogalmt, a harminceves
hborba merl Eurpa vlsgt es vltozst, az j politika-tudomnyt, es az
llamferi felkeszltseg kvetelmenyet. Majd utalok a csehmagyar konfde-
rci es a hgai szvetseg sszefggeseben Bethlen eddig keves meltnylsban
reszeslt eurpai politikjra. ttekintesre es egyfajta vlaszra egy nagyhats
pasquillus melyrehat kritikjval egytt a regi es az jabb kutatsok es a kora
jkor vizsglatban bekvetkezett szemleleti es mdszertani vltozsok bse-
ges alappal szolglnak.
A jelenlt vltozatai
Uralkodsa es utelete szervesen sszefgg az Erdelyi Fejedelemseg es a Magyar
Kirlysg, az Oszmn es a Habsburg Birodalmak hossz tv trtenetevel. Re-
sze a harminceves hborval egytt a kora jkori Eurpa nagy talakulsnak.
Kvetkezeskent Bethlen eurpai jelenletenek szmos jelents dokumentuma a
1719. szzadban mr megjelent.
15
MTAK RM Ir. 4. 216. Reszletes ismerteteset lsd kesbb.
16
MTAK RM II 500. es MTAK Regi Knyvek Gyjtemenye, 341i 145.
17
Csrge Csaba Tll Lszl: Bethlen Gbor. Erdely aranya es szak oroszlnja. Bp. 2004. 19.
A francia, angol, nemet forrsgyjtemenyek, tbbek kztt II. Ferdinnd ira-
tai, fleg pedig Tomas Roe-nak az erdelyi fejedelemrl pratlan reszletesseggel
tjekoztat kvetjelentesei mr a magyar professzionlis trtenetrs kibonta-
kozsa eltt a tudomny asztaln voltak.
18
A 18. szzadi magyar trtenetrs vi-
szonyait, a forrsok pusztulst, a cenzrt, a fggetlen tudomnyos kzpontok
hinyt es azt is vegiggondolva, hogy a Habsburg csszr es magyar kirly nagy-
fejedelemsegenek nyilvntott Erdelyben Bethlen Gbort egyoldal szilencium
sjtotta,
19
meg erthet is, hogy ezek a mvek, ms hasonl forrs kiadvnyokkal
egytt szz-ketszz eves megkesettseggel kerltek a magyar trtenetrk l-
tkrebe. A 19. szzad folyamn pedig a magyar trtenettudomny is kiadott
nehnyat Bethlen eurpai kapcsolatainak legfontosabb kzvetlen dokumentu-
mai kzl. Johann Engel es Pray Gyrgy trtek meg a jeget, kzzeteve Bethlen
udvari trtenetrja mvet es tbb iratt.
20
A hgai szerzdes dokumentumait
a Bethlen-kutatst hatalmas forrskiadsaival megalapoz Szilgyi Sndor adta
kzre. Bethlen klkapcsolatainak dnt jelentseg dokumentumai az osztrk,
a prizsi, drezdai, mncheni, simancasi, krakki, velencei, londoni leveltrakbl
a szzadfordulra msolatokban vagy szetszrva klnbz kiadsokban mr
Magyarorszgon is hozzferhetk voltak.
21
A cseh szvetseg dokumentumaibl
18
Ambassade extraordinaire des Messieurs les Duc dAngoulesme, comte de Bethune et de
Preaux-Chateauneuf, 1620, avec les observations politiques de Mr.de Bethune. Paris 1667,
Franz Christoph Graf von Khevenhller-Frankenburg: Annales Ferdinandi, IXII. Leipzig
17211726, Te Negotiations of Sir Tomas Roe i. m.
19
Spangr Andrs jezsuita az egyetlen, akinek 1734-ben megjelent, magyar nyelv, Peth Andrs
krnikjt folytat mveben Bethlenrl sz van alapos elmarasztalssal: A magyar Krniknak
tovbb val terjesztese. Kassa 1734. Forrsbzisval a kvetkezkben foglalkozom. Kivetelt
alkot nehny jezsuita szerz Bethlennel foglalkoz latin mve, amelyet els alkalommal
vizsgl Borian Elred. Itt jegyzem meg, hogy ez az ttekintes nem a Bethlen-historiogrval
foglalkozik, csupn azt vizsglja, hogy Bethlen eurpai begyazottsga hogyan jelent meg a
szakirodalomban.
20
Johann Christian Engel: Monumenta Ungarica. Wien 1809. 239444, Georgius Pray: Gabrielis
Bethlenii Principatus Transylvaniae coevis documentis illustratus. Tom. III. Pest 1816. II.
kt. 15171629.
21
Szilgyi Sndor: Adalkok Bethlen Gbor szvetkezseinek trtnethez. (rtekezsek a
trtnelmi tudomnyok krbl. II. 8.) Bp. 1873; Simonyi Ern: Magyar trtnelmi okmnytr,
londoni knyv- s levltrakbl. 15211717. (Monumenta Hungariae Historica, Diplomataria,
5.) Pest 1859; Frakni Vilmos: Bethlen Gbor s IV. Keresztly dn kirly (16251628):
Kzlemnyek a koppenhgai kir. levltrbl. TT [4.] (1881) 98113; Oklevltr Bethlen Gbor
diplomcziai sszekttetsei trtnethez a velenczei llami levltrban Mircse Jnos ltal
eszkzlt msolatokbl. Szerk. vry Lipt. Bp. 1886; Okmnytr Bethlen Gbor fejedelem
uralkodsa trtnethez. Szerk. Gindely Antal. Bp. 1890; Angyal Dvid: Ptlkok a londoni
okmnytrhoz. TT [24.] (1901) 412420. Bopp gost, Szab Gyula s Szilgyi Sndor Erdly
s a harmincves hbor cmmel kzreadott gyjtemnye (TT [14.] (1891) 177191, 406
430.) fleg mr I. Rkczi Gyrgy idejbl val dokumentumokat tartalmaz, de Bethlen
ugyancsak tbb rszlet megjelent, vagy msolatban brki elrhette.
22
Az MTA
II. Osztlynak jegyzknyvei tudstanak rla, hogy tisztban voltak a klfldi
forrsok jelentsgvel, kiadsuktl sem zrkzott el az Akadmia, amikor arra
Angyal Dvid sorozatosan javaslatot tett. Bethlen hvei, kvetei s az erdlyi s
magyarorszgi kortrsak rsai, miutn msfl vszzadig rintetlenl porosod-
tak, a 19. szzadban vgre napvilgot lttak. Mint pldul Kemny Jnos nlet-
rsa, vagy az itliai tanulmnyait a fejedelem tmogatsval vgz Georg Kraus
Krnikja. Egyedl az 1621-ben kiadott, Bethlent a trk kreatrjnak bemu-
tat pasquillus hagyta el a nyomdt msodik kiadsban gy, hogy az eredeti
cmbe a ket kiad beillesztette Bethlen nevet. Ha ezt az egyenetlen, de hatalmas
latin, nemet es magyar nyelv forrsanyagot ktetbe rendezve kzzeteszik, ak-
kor ma is reszletesebb ismeretekkel rendelkezne a klfld Erdely reszvetelerl a
harminceves hborban.
A pozitivista trtenetrk, Szalay Lszl, Frakni Vilmos, Krolyi rpd,
Angyal Dvid egyarnt szorgalmaztk, hogy eurpai sszefggeseben ismerje
meg koruk Magyarorszg trtenelmet es vele egytt Bethlen eurpai politikai
kultrjt. A szndekok, kezdemenyezesek fontos reszleteredmenyeket hoztak,
br tlzsoktl es leegyszerstesektl sem voltak mentesek. Mieltt azonban
ervenyre jutottak volna, elvereztek a politikatrtenelmet a hadtrtenelemmel
azonost felfogs, a vegletes historizmusok es az aktulis politikra kialaktott
semk ztonyain. Bethlen trekveseire a 19. szzadi, az orszghatrok kze zrt
fggetlensegi eszmet vettettek vissza. Bethlen politikai sszektteteseit a sze-
lesebb kr eurpai fejlemenyekkel a 20. szzadban mr nem lehetett mellzni,
az alaposabb erdekldesbl azonban nem szletett melyrehatbb forrsokon
alapul korszer munka.
Rvidebb es hosszabb eletrajzai ltalban utaltak nemzetkzi kapcsolatai-
ra.
23
De a tovbbel pro es kontra uralkod romantikus felfogs szerint Eurpt
a Habsburg Birodalom jelentette. A trtenelmi jtekteret Becs es Konstantin-
Gbor levelei XIII. Lajos francia kirlyhoz, III. Zsigmond lengyel kirlyhoz es a sved kvethez
dnt fontossgak.
22
Demk Klmn: A magyarcseh confoederati es a beszterczebnyai orszggyles 1620-ban.
Szzadok 20. (1886) 105121, 209228, 291308.
23
Szilgyi Sndor: Bethlen Gbor. Bp. 1886, Gindely Antal Acsdy Ignc: Bethlen Gbor es
udvara 15801629. Bp. 1890, Angyal Dvid: Bethlen Gbor eletrajza. (Magyar Knyvtr,
133.) Bp. 1900, Makkai Ern: Bethlen Gbor. Bp. 1914 (msodik kiads 1929.), Rugonfalvi
Kiss Istvn: Bethlen Gbor erdelyi fejedelem. Bp. 1923, Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m., Nagy
Lszl: Bethlen Gbor a fggetlen Magyarorszgert. Bp. 1969, Barcza Jzsef: Bethlen Gbor a
reformtus fejedelem. Bp. 1980, Demny Lajos: Bethlen Gbor es kora. Bukarest 1982, jvry
Zsuzsanna: Nagy ket csszr birodalmi kztt. A hossz hbortl Bethlen hallig. Bp.
1984, Csetri Elek: Bethlen Gbor elettja. Bukarest 1992.
14 R. VXvovi ovs
poly hatrolta be, es a katolikusprotestns kerdeskr szabta meg a velemeny-
alkots koordintit. Bethlen vegletes, vagy trgyszersegre trekv ertelmeze-
seit pedig megterheltek a 20. szzadi kataklizmk ers erzelmei es szenvedelyes
viti. A rendkvl sszetett proveniencij es tredekes, meg a 19. szzadban
feltrt nemzetkzi forrsanyag is gyszlvn erintetlen maradt. Reszben mert
megoldhatatlan szvegkritikai feladatok ele lltotta a kutatkat.
Eurphoz val viszonyt, mint politikjnak kulcskerdeset Szekf Gyula
fogalmazta meg. Konkret krlmenyeit nem vizsglta, de eurpai sszehasonl-
tsban abszolt pozitvan telte meg.
Magyarorszg benne a tizenhetedik szzad eurpai llamrendszerenek nagy-
tehetseg es nagysiker fejedelmet adott, aki a Habsburg-korszak szzadai-
ban egyedl bizonytotta meg, hogy a magyarsg a, kedvez krlmenyek
kzt bekapcsoldva a nagy eurpai ramlatokba, mint szuveren, mint llam-
vezet is tud olyan, ha nem jobb eredmenyeket elerni, mint eurpai kortrsa-
inak legjobbjai. Ez Bethlen mkdesenek eurpai ertelme.
24

Viszont a magyar trtenelem sszefggeseben a Habsburg es az Oszmn Biro-
dalom keretei kztt maradt. Bethlennek az oszmnokkal azonosul politikt
tulajdontott es koncepcit eptett r. A magyarsg trtenete benne die-
rencildott elszr, cselekedte, hogy ez a nemzet, mely eddig Kzep-Eurpa
alkotresze volt, s mellette sziklaszilrdan megmaradt, most ketteoszlik egyik
gval tudatosan azon periferikus erket tmogatva, melyek Kzep-Eurpa el-
len irnyulnak. A fejedelem megprblta Erdelybl, trk bartsgban es t-
rk felsseg alatt egyesteni a szetszakadt magyarsgot. Trtenelmnk leptei a
honfoglals ta nyugati irnyban haladtak, s Bethlen kezdemenyezese tragikus
vllalkozs maradt. Benne ltta Szekf a trk hatalomra eptett nemzeti politi-
ka kezdetet.
25
A knyv kritikk kereszttzebe kerlt es ugyanakkor (nem utols
sorban Szekf rsmveszete reven is) rendkvl nagy hatsa lett.
26
Koncepcija
a trk fseg alatt orszgegyestest megkserl Bethlenrl mint leegyszerstett
sema elt tovbb. Egyetlen pelda a sok kzl: Harald Roth az 1999-ben megjelent
Kleine Geschichte Siebensbrgens lapjain mint regi sztereotpit ismetelte meg:
24
Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m. 249.
25
26
Ezttal a tanulmny nem tekinti feladatnak a vita ttekinteset. Annyit azonban megjegyzek,
hogy A szmztt Rkczi krl kirobbant es elhzdott botrny befolysolta a Bethlen-
knyv fogadtatst is. Szekf meglehetsen szorongva rta Angyal Dvidnak: Bethlen Gbor
leleplezesenek hre majdnem olyan, mintha Szent Istvnt akarnm leleplezni. Szekf Angyal
Dvidnak. Becs s.d. MTAK Ms 804i370.
Bethlen Gbor habsburgellenes harcval kserletet tett Magyarorszg egysege-
nek helyrelltsra oszmn fennhatsg alatt.
27
Korunkbl visszatekintve nyilvnval, hogy 1980-ban, az evfordul alkal-
mval mr tbb elads es tanulmny jelezte, hogy Bethlen politikja eurpai
sszefggesben vizsglva ertelmezhet relisan. St, Makkai Lszl Bethlen
mveldespolitikjban szellemi alkotsainak egyetemes forrsait hangslyozta
es vitatta a hagyomnyos a trk-Bethlen felfogst.
28
rzekelhet volt, hogy
az 1960-as evektl kezdve a kora jkorrl alkotott felfogs a nemzetkzi trte-
netrsban teljesen talakult. j terletekre terjeszkedett ki, j szemleletet erve-
nyestett es addig ismeretlen szvegkritikai mdszerek alkalmazst vezette be.
Megvltoztak a trtenelmi szemelyiseg rekonstrulsnak eljrsai, talakult az
llam fogalma es az eddigiekhez kepest nagyfok komplexits ervenyesteset
kvntk a biogra j kvetelmenyei. Az 1980. evi konferencin es az evfor-
dul alkalmval megjelent rsokban tbb tanulmny utalt Bethlen nemzetkzi
kapcsolataira. Nyilvnval lett, hogy Bethlen uralkodst nem lehet Eurp-
bl kitepve megerteni. St, noha az 1976-ban kzzetett Botero-fele Vilgkr-
nikban kzzetett eletrajzt gyorsan jra elfelejtettek, a Teatrum Europaeum
tudstsait ismertet elads mr a korabeli informciforgalom akkor meg
jszerevel ismeretlen terletere nyitott ablakot. Els kserletkent nyert a Beth-
len-kutatsban megvilgtst a kora jkori magyar trtenelem hosszabbtv fo-
lyamataiba illesztve a szemelyiseg es az eurpai bekekultra nagy kerdeskre.
Az addig Bethlent magnyos politikuskent brzol lersokhoz kepest ttr
vllalkozskent kerlt a trtenettudomnyi vizsglat krebe Bethlen, Esterhzy
Mikls ndor es Pzmny Peter esztergomi ersek viszonya, tudomnyos vizsg-
lat al vetve Kemeny Jnos addig tbbnyire msolt velemenyet a hrom nagy
magyar-rl.
29
Megfogalmazst nyert a korabeli Eurpa gazdasgi, trsadalmi
vltozsa, Bethlen llamnak jellege es vzlatok keszltek diplomcijrl is.
30
27
Harald Roth: Kleine Geschichte Siebenbrgens. Kln Weimar Wien 1996. Magyar fordtsa
Hajd Farkas Zoltn munkja: Cskszereda, 1999. 41.
28
Bethlen mveldespolitikjnak nemzedekeken t ervenyesl hatsa utn (Bisztray Gyula:
A Bethlen Kollegium a magyar mveldes trteneteben. In: A nagyenyedi Bethlen Kollegium
alaptsnak 350. evfordulja alkalmbl rendezett nnepi esten elhangzott eladsok. Bp.
1972. 7.) a kortrs eurpai mveltseg integrcijra es szocilis tartalmra kerlt a hangsly:
Makkai Lszl: Bethlen es az eurpai mveldes. Elads, lsd jvry Zs. Kalmr J. M.:
Nemzetkzi tudomnyos konferencia i. m. 673697. Lsd meg Makkai ismeretterjeszt
cikket: Trk Bethlen es Mohamedn Gbor.Histria 2. (1980: 3. sz.) 34.
29
V:jvryZs.KalmrJ.M.: Nemzetkzi tudomnyos konferencia i. m.
30
SzkelyGyrgy: Emelked es hanyatl vrosok a 17. szzad els feleben. Szzadok 115. (1981)
714724, Benda Klmn: Diplomciai szervezet es diplomatk Erdelyben Bethlen Gbor
korban. Uo. 725730, Trcsnyi Zsolt: Bethlen Gbor hivatalszervezete. Uo. 698702,
Zimnyi Vera: Bethlen Gbor fejedelem gazdasgpolitikja. Uo. 703713, Trcsnyi Zsolt:
16 R. VXvovi ovs
Ezekben az evekben fedezte fel a magyar tudomny a gyulafehervri feje-
delmi udvar valsgos viszonyait. Igaz, hogy a Bethlen Gbor udvarnak fnye
cmmel kzzetett vlogatsban az udvari vsrlsi szmadsknyv, a berende-
zesi leltrak es Don Diego de Estrada emlekirata jelezte, hogy a fejedelmi ud-
var ms volt, mint ahogyan azt korbban tbben is egymstl elter mdon
lertk.
31
A kzzetett leltrak, es a gyulafehervri fejedelmi palota ingsgainak
1629. evi sszersa hatalmas penzvagyonrl es a korabeli Eurpra jellemz
pazar berendezesrl tudstottak. A andriai es velencei drga krpitok, Nagy
Sndor, Julius Caesar, Cyrus, Eszter histrijval, az augsburgi arany cseszek,
mosdmedencek, velencei kristly poharak, az ezst, aranyos ra, kin az Gani-
medes gurja van kintve, s az j vilgbl szrmaz divatholmik sem tbbrl,
sem kevesebbrl tudstottak, minthogy Bethlen a korabeli Eurpa anyagi es
szellemi kultrjban elt, sajtos erdelyi viszonyai kztt.
32

Politikjnak eurpai begyazottsgval azonban kevesse foglalkozott a ma-
gyar trtenetrs. A Bethlent durvn elmarasztal klfldi velemenyekrl sem
vett tudomst. A harminceves hbort fleg hadiesemenyeivel emltette. Az ev-
fordul alkalmval tervbe vett forrskiadsi programokbl, Bethlen leveleinek
botrnyosan hinyz sszegyjtesebl es kritikai kiadsbl nem lett semmi es
Bethlen Gbor erdelyi llama. Jogtudomnyi Kzlny 35. (1980) 617622, Herczegh Gza:
Bethlen Gbor klpolitikai trekvesei. In: Bethlen Gbor llama es kora. Szerk. Kovcs Klmn.
Bp. 1980. 3748, Mezey Barna: Erdely kormnyzata Bethlen Gbor korban. Uo. 1928, R.
Vrkonyi gnes: Trtenelmi szemelyiseg, vlsg es fejldes a XVII. szzadi Magyarorszgon.
Szzadok 106. (1972) 609642, U: A legnagyobb blcsesseg es eszesseg Bethlen Gbor
es az eurpai beketrgyalsok (16481718). Valsg 24. (1981: 2. sz.) 110, Pter Katalin:
Esterhzy Mikls. (Magyar Histria eletrajzok) Bp. 1985, Bitskey Istvn: Pzmny Peter.
(Magyar Histria eletrajzok) Bp. 1986.
31
Bethlen Gbor emlekezete. Szerk. Makkai Lszl. Bp. 1980. 437543. A korbbi velemenyek
kzl Acsdy az udvart fleg a csalddal azonostotta es a 19. szzad polgri erenyeit vettette
vissza r: az els magyar uralkod, aki a sz modern ertelmeben culturpolitikt csinlt,
vagyis tudatosan es rendszeresen fradozott a nemzeti kzmveltseg ltalnos sznvonalnak
emelesen, mert tudta, hogy az llamok hatalma nepk mveltsegen, polgrosodsuk tkele-
tesbedesen nyugszik Gindely A. Acsdy I.: Bethlen Gbor es udvara i. m. 248. Nagy hang-
slyt kap, sszemosva a gazdasgtrtenettel: Stimkovits Lszl: Erdely mveldese Bethlen
Gbor korban. Bp. 1910. Rendkvl erdekes Szekf lersa: Bethlen udvart mint az els
magyar udvar brzolja, erteljesen erzdik Takts Sndor hatsa, bven r bevsrlsairl,
zeneszeretetet nagyri passzinak rja, viszont az udvart trksnek ltja, olasz jellegere pe-
dig Bethlen nemetellenessegebl kvetkeztet,br hangslyozza protestns es barokk jelleget.
Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m. 159160, 185189.
32
Baranyai Bln et al.: Mveszettrteneti tanulmnyok. Bp. 19591960. 255258, David
Prodan: Urbariile rii F g raului. I. Bucureti 1970. 165167, Urbaria et Conscriptiones:
Mveszettrteneti adatok. 7. Az anyagot gyjttte Baranyai Belne Csernynszky Mria.
Szerk. Bodne Bobrovszky Ida. (A Magyar Tudomnyos Akademia Mveszettrteneti
Kutatcsoportjnak Forrskiadvnyai, 19.) Bp. 1984. 128148.
a tvoli jvbe toldott diplomciai iratainak feltrsa es kiadsa is. A folytat-
d vitk f kerdese vltozatlanul Bethlen trk orientcija maradt.
33

Regen rkld forrskritikai tevedesek ldozatai vagyunk rta le Peter
Katalin a Bethlen trk orientcija krl forg medd vitkbl kivezet ku-
tats meghatroz mondatt meg 1983-ban megjelent tanulmnyban.
34
Meg-
gyzen bizonytotta, hogy Bethlen kijelentese, amellyel megindokolta, miert
nem koronztatta meg magt, a szveg felreertesen alapul. Az elerhet doku-
mentumok azt bizonytjk, hogy Bethlen es a kortrsak nem ksereltek meg a
ket orszgresz egyesteset, nem szmtottak a trkre, de ha felmerlt a terv,
azt nem a trkk akadlyoztk meg.
35
Peter Katalinnak tbb mint negyedsz-
zadot kellett vrnia, hogy megllaptsa nemcsak meltnylst, hanem igazo-
lst is nyerjen. Eddig ismeretlen trk forrsok gondos feltrsa es melyrehat
elemzese alapjn Papp Sndor messzemenen megerstette es ki is egesztette
Peter Katalin forrskritikai vizsglatnak dnt eredmenyet.
36
Ebbl kvetkezik
a lenyeges kerdes: ha Bethlennek a trk hatalomra eptett orszgegyest ter-
vet a szelesebb krben feltrt trk forrsok sem igazoljk, milyen meggondo-
lsokkal jutott a forrsokhoz ragaszkod Szekf megis a vitatott megllaptsra
Kvetkezeskeppen milyen realitsa lehetett Bethlen eurpai orientcijnak
A vlasz nem egyszer, mert az eurpai jelenlet kriteriuma eppen Bethlen
uralkodsnak idejen nagyot vltozott. Az Erdelyi Fejedelemseg megalakul-
sa ta is Eurpa reszet alkotta. A kzepkori Magyar Kirlysg politikai felda-
rabolsa nem tepte szet az orszgot a kontinens hatalmi, kulturlis, szellemi
viszonyaival egybeszv szlakat. A ket nagyhatalom, a Habsburg es az Osz-
mn Birodalom, br tbbszr is megksereltek, nem tudtk uralmuk al vonni,
hatrain mindket nagyhatalom katonai potencilja kimerlt.
37
A kzepkori ha-
gyomnyok, az eurpai hatalmi erk sszjteka es a trsadalom alkalmazkod
kepessege reven letrejtt j magyar llam nemzetkzi elismereset a drinpolyi
33
A vitkat reszletesen ismerteti Illik Pter: Trteneszek, vitk a 1617. szzadi magyar
trtenelemrl. Bp. 2011. 91119.
34
Pter Katalin: Bethlen Gbor magyar kirlysga, az orszgegyestes es a Porta. Szzadok 117.
(1983) 1028.
35
A kerdeses kijelentest a szvegbl az elhagyott alany, a trk nkenyes betoldsval Szekf
ertelmezte es ertelmeztette tevesen. Ha en magamat megkoronztattam volna, soha ennlam
bolondabb, de nyomorultabb fejedelem nem ltt volna, mert minjrt az orszgnak veghzait
entlem megadni kvnta volna (a trk), melyet ha nem cselekednem, azontl avval
fenyegetne, hogy ellenem tmad a nemet melle. Uo. 1028, 1060.
36
Papp Sndor: Bethlen Gbor, a magyar kirlysg es a Porta (16191629). Szzadok 145. (2011)
915974.
37
Szekf Gyula: Az erdelyi problema. Napkelet 3. (1925) 453466, Kruppa Tams: Miksa
fherceg erdelyi kormnyzsgnak terve. Az erdelyi Habsburg-kormnyzat fellltsnak
kerdesehez (15971602). Szzadok 145. (2011) 817845.
18 R. VXvovi ovs
beke (1568) ellegezte, majd 1570-ben a speyeri egyezmeny legalizlta.
38
Ettl
kezdve a Principatus Transylvaniae mint nll orszg kln lapot kapott Ab-
raham Ortelius Teatrum Orbis Terrarum atlaszban. Gyakorlatilag azonban a
ket birodalom hatalmi szferjban, ketts fggesben elt.
39

Geopolitikai helyzete eleve meghatrozta mozgsteret. Az Oszmn Birodal-
mat krlvev, Raguztl a krmi tatr knsgig nagyon klnbz sttus es
fggseg, adt zet (vazallus) orszgok rendszerebe kerlt. Trtenelmi ha-
gyomnyai, szellemi, anyagi, lelki kultrja viszont ersen a kereszteny vilghoz
ktttek, s resze volt a kzepkori egysegeben virtulisan letez Magyar Kirlysg-
nak. A hrom natio politikai elitje orszggylesein intezte belgyeit, fejedelmet
az oszmn es a magyar kirly elzetes fejblintsval, st elfordult, hogy meg-
egyezesevel, majd utlagos jvhagysval es elismereseivel vlasztotta szabadon.
Br klkapcsolataihoz portai engedely kellett, kvetei nyugati tjaikra lruhban
indultak, hogy tjussanak a Habsburg Birodalom vedelmi rendszeren. A pilla-
natnyi erviszonyokat kihasznlva azonban, ha esetlegesen is, de a fejedelemseg
megteremtette nyugati sszektteteseit.
40
Erdely lett az egyetlen eurpai orszg,
ahol a reformci minden egyhza meggykeresedett. Az 1568-tl trvenyekkel
biztostott vallsszabadsg elve a szzadfordulra sokfele serelmet szenvedett,
41

de az egyhzak eleven tanulmnyi, kulturlis es vallsi kapcsolataik nemzetkzi
hlzatba vontk az orszgot. Kapcsolatait idnkenti kvetjrsok, az elenk ke-
reskedelem, s a Jnos Zsigmond es a Bthoryak fejedelmi udvarai biztostottk.
A Fejedelemseg teht kialakulsa ta az erintkezes es kommunikci hagyo-
mnyos elemeivel, ha kiegyenslyozatlanul es tredekesen is, de jelen volt a po-
38
Oborni Terz: Erdely kzjogi helyzete a speyeri szerzdes utn (15711575). In: Tanulmnyok
Szakly Ferenc emlekere. Szerk. Fodor Pl Ply Geza Tth Istvn Gyrgy. (Gazdasg- es
trsadalomtrteneti ktetek, 2.) Bp. 2002. 291304.
39
Barta Gbor: Az Erdelyi Fejedelemseg szletese. Bp. 1984, Oborni Terz: Die Plne des
Wiener Hofes zur Rckeroberung Siebenbrgens 15571563. In: Kaiser Ferdinand I. Ein
mitteleuropischer Herrscher. Hrsg. von Martina Fuchs Terez Oborni Gbor jvry.
Mnster 2005. 277296, U: Udvar, llam es kormnyzat a kora jkori Erdelyben. Bp. 2011,
Mezey Barna: Az erdelyi fejedelemseg kormnyzata i. m., Papp Klra: Nemesi trsadalom az
Erdelyi Fejedelemsegben. Korunk 24. (2013: 3. sz.) 3442, Hermann Gusztv Mihly: Pillants
Erdely fejedelemseg kori trsadalmra. Uo. 4349.
40
Br Vencel: Erdely es a Porta. Szzadok 57. (1923) 7693, Krmn Gbor: Szuvenerits es
reprezentci: Erdely a Porta 17. szzadi diplomciai rendszereben. Korall 12. (2012: 48. sz.)
3361.
41
Pokoly Jzsef: Az erdelyi reformtus egyhz trtenete. Bp. 1904, R. Vrkonyi gnes: Pro quiete
Regni For the Peace of the Realm. (Te 1568 Law on Religious Tolerance in the Principality
of Transylvania). Te Hungarian Quarterly 34. (1993) 99112, Pter Katalin: Tolerancia es
intolerancia a 16. szzadi Magyarorszgon. Egyhztrteneti Szemle 6. (2006) 7386, Horn
Ildik: Hit es hatalom. Az erdelyi unitrius nemesseg 16. szzadi trtenete. Bp. 2009.
litika eurpai thetrumn. Fejedelmei elenken foglalkoztattk a csszrvrost,
a birodalmi gyleseket, s a tizent eves hbor erdelyi hadihrei felcsigztk a
nemzetkzi erdekldest. Erdelyt nyilvntartottk az egyhzi kzpontok, dik-
jai reven a protestns egyetemek vrosaiban, es misszis terletkent szmoltak
vele Rmban. Diplomciai kapcsolatai azonban kevesse epltek ki, esetlege-
sek maradtak. A mintegy Svjc nagysg orszg a szzadfordul evtizedeben
sr fejedelemvltozsait kser bels harcokban a korbban kivvott pozciit
is csaknem teljesen elvesztette. Mozgstere beszklt.
Bethlen Gbor fejedelemme vlasztsa idejen azonban Eurpa jelents t-
alakulsnak folyamatt elte, vlsgok es vltozsok kztt. A felfedezesekkel
kitgult a vilg es mr fel sem tnt, hogy Botero krnikjban Transylvania neve
mellett Kna neve olvashat. A vilgkepvlts, a termeszettudomnyok forra-
dalma, a hadgy gykeres vltozsai, az abszolutista llamrendszerek es az in-
formcirobbans merben tformlta a nemzetkzi kzeget. Megvltozott a
politikai kultra mdszere, nyelve, eszkztra, ertekrendje, kritikai keszlete. Az
eurpai jelenletet szvetsegrendszerek, j tudatformk, eszmek, szimblumok,
bekekultrk alaktottk. Jelen lenni ebben a mely penzgyi, gazdasgi vls-
gokkal sjtott es talakul Eurpban hatekony reszvetelt kvnt a vlsgbl ki-
vezet, a jvt alakt fejlemenyekben.
talakulban volt a kora jkori Eurpa hatalmi rendszere, a politikai gya-
korlat technikja, a gazdasg, a kultra, az llami let j kzssegi ertekei a sz-
montarts kezelesevel egytt. Az jkor hajnaln mr nyilvnval a renesznsz
ta zajl lass folyamat hozadeka, hogy az Universalis Europa j tartalmakat
hordoz fogalma vltja fel lassan az Universalis Christiana kzepkori kepzetet:
megbomlban volt a regi hatalmi egyensly es mr zajlott az eurpai erviszo-
nyok trendezdesenek lass folyamata.
Ennek a vltozsnak intenzitsra addig merben ismeretlen mdszereivel
viszont az informcirobbans, az j lthatatlan nagyhatalom, a nyomtatott saj-
t eppen a szzadfordul utn azt j szferkba emelve hatott. Erteljesen meg-
hatrozta az eurpai jelenlet mdjait es minseget. Gyorsan kialakult az infor-
mci hlzata. Kzpontjai ott jttek letre, ahol nyomdk, st paprmalmokkal
elltott typograca o cink mkdtek es tmeges erdekldkre szmthattak.
Velence, Becs, Nrnberg, Augsburg, Frankfurt, Regensburg s a kiktvrosok
tjekoztatsai gyorsan fejldtek, de Bethlen uralkodsa idejen a hrhlzat leg-
fontosabb kzpontja Amszterdam lett. A protestns Hollandiban nem leven
cenzra, kiadi elegend tkevel es nyomdai kapacitssal rendelkeztek, meg-
felel kzvett hlzatot eptettek ki s innen tertettek szet a hreket London,
Prizs, az uralkodi udvarok es a nagyszm lakossggal rendelkez vrosok
20 R. VXvovi ovs
fele.
42
Tudstsait a nyomtatott media vltozatos formkban tlalta hatalmi er-
dekek, zleti szempontok szerint es erzekenyen alkalmazkodott a klnbz
trsadalmi retegek mveltsegi szintjehez. Hatalmi kzpontok kiszivrogtatott
hrei es udvari pletykk, eredeti dokumentumokkal elltott haditudstsok es
az ellenfel felrevezetesere szolgl hamistott levelek egyarnt megjelentek. S
az utkor trgyszer tjekozdsa ele alattomos csapdkat lltott az elfogott
es hamistott leveleket, hamis informcikat nyomtatsban terjeszt hatalom s
a gtlstalan propaganda. Slyos szvegkritikai feladatok megoldst kvetelte
evszzadokra kihatan a trtenettudomny mvelitl. Ennek ellenere a hrehes
Eurpa a harminceves hbor idejen az informcirobbans mezesheteit elhet-
te. Mindenki mindenrl es mindennek az ellenkezjerl is gyorsan tudomst
szerezhetett, es a klnbz trsadalmi csoportok zlesvilguknak megfelel t-
lalsban fogyaszthattk a hreket. A kzpontostott, az abszolutista llamrend-
szert kiept hatalmak mr evtizedek ta sikerrel lltottk es heves pamethar-
cok pengevltsai kztt hasznltk erdekeik szolglatban a medit.
Eurpai jelenletket a klnbz orszgok es llamhatalmak azon merhet-
tek le, mennyit es fleg mit olvashattak rluk. Hangslyt pedig aszerint kaptak,
hogy mikent vettek t a vltozs lepteket, az trendezdes j ertekvilgt es mit
adtak hozz. sszessegeben: hogyan illeszkedtek be Eurpa j hatalmi rendsze-
rebe. A Bethlen Gbort szmon tart Eurpban a mr jelzett s a tovbbiakban
elemzesre kerl vegletes ellentet reszben ebbl addik.
A vltozsokat az 1990-ben megnylt, addig soha nem tapasztalt lehetsege-
ivel kibontakoz jabb Bethlen-kutatsok eredmenyei jelzik. Fleg a tjekozta-
ts, az informcirobbans, a diplomcia es a politikai kultra kerdeskreiben
elert eredmenyek utalnak Bethlen politikjnak eddig ismeretlen terleteire.
Merre vittek Eurpa vltozsai Bethlen politikjt Erdelyi llamferak es
a vilgi ertelmiseg nehny tagja mr korbban eszlelte a vltozsokat. Bocskai
Istvn rendkvli elesseggel ismerte fel mint az erdelyi llamisg megrzese-
nek feltetelet az j nemzetkzi kapcsolatok kvetelmenyeit es prblta slyos
nehezsegek kztt ervenyesteni a hiteles tjekoztatst.
43
Szamoskzy Istvn
42
Irodalommal lsd G. Etnyi Nra tanulmnyt ebben a ktetben, tovbb Craig E. Harline:
Pamphlets, Printing, and Political Culture in the Early Dutch Republic. Dordrecht 1987;
Wolfgang Behringer: Im Zeichen des Merkur. Reichspost und Kommunikationsrevolution
in der frhen Neuzeit. Gttingen 2003. A vrosok lelekszmrl, Amszterdam kiemelked
jelentsegerl Szepsi Csombor Mrton is idezve: Szkely Gy.: Emelked es hanyatl vrosok i.
m. 715.
43
Kees Teszelszky: zenet az utaztskbl: Kora jkori diplomciai kapcsolatok Nemetalfld
es Magyarorszg kztt a Bocskai-felkeles alatt. In: Portre es imzs: Politikai propaganda es
reprezentci a kora jkorban. Szerk. Horn Ildik G. Etenyi Nra. Bp. 2008. 127147. Lsd
meg tanulmnyt ebben a ktetben.
nemcsak a regi humanista trtenetrssal szemben dolgozta ki az j, a hiteles
forrsokra ept kvetelmenyeket, hanem a villmcsapst msnap nyomtatott
lapokon tudst Prga propagandjt is dicserte.
Bethlen Gbor mint megkerlhetetlen kvetelmennyel tallta magt szem-
ben az Erdely helyzetet felerstetten sjt j kvetelmenyekkel. Az ltalnos
eurpai vlsg es a dnt vltozsok az orszg geopolitikai helyzetebl kvet-
kezen fokozottan hatottak az orszgra. thrultak ugyanis a fejedelemsegre a
terseget hatalmi szferjukban tart, egymsnak feszl Oszmn es Habsburg
Birodalmakat ugyancsak megrz vlsgok kvetkezmenyei.
Regi erejebl az Oszmn Birodalom sokat vesztett azta, hogy szetzzta a Ma-
gyar Kirlysgot, a terseg stabilizl hatalmt. Katonai hatekonysgt kikezdte a
lepanti vereseg, majd a tizent eves hbor. Kormnyzatt bels krzisek rztk
meg. Kzponti irnytsa meggyenglt, es a helyi hivatalnokok hatalma ersdtt
meg. A hatrvideken, a hdoltsgban a trk katonai es gazdasgi elit kitgtotta
mozgsteret, Kzep-Eurpa keleti tersegeben egymssal rivalizlva ervenyestette
partikulris erdekeit, rugalmasan nll politikt vitt es j hatalmi technikkat
alaktott ki. Hasznlta a nyomtatott sajtt, mikzben az Oszmn Birodalom te-
rleten nincsenek nyomdk. Jelents vltozsai ellenere azonban a trk Porta a
vilg egyik legszmottevbb hatalma maradt, diplomcija es kereskedelme pedig
alaposan megnvelte befolyst az eurpai politikra. A szultn szekvrosban
minden szmottev hatalom lland kvetseget tartott. Konstantinpoly vilgv-
ros lett, a nemzetkzi jelenlet egyik fontos szntere. Eurpa kereszteny vilgban
a mohamedn hatalomrl kialaktott regi statikus kep ugyancsak sokat vltozott.
Megrzdtek ugyan a regi sztereotpik, hogy a trk kapzsi, penzehes, megbz-
hatatlan, nem llja a szavt. Ugyanakkor a kegyetlen barbr hdt helyett a gaz-
dag uralkod, a racionlis hatalmi eljrsok, a keleti ruk, s a trk es a perzsa
kultra kincsei ktttek le egyre inkbb a nyugati vilg erdekldeset.
44

A Casa Austriaca kincstrt kimertette a tizent eves hbor. Dinasztikus
vlsgt, II. Rudolf lemondatst es II. Mtys besegteset a hatalomba a rendek
44
A vlsg okait, jelensegeit elteren magyarz nagy szakirodalommal: Fodor Pl: Vllalkozsra
kenyszertve. Az oszmn penzgyigazgats es a hatalmi elit vltozsai a 1617. szzad
forduljn. Bp. 2006, Sudr Balzs: Iszkender es Bethlen Gbor: a pasa es a fejedelem.
Szzadok 145. (2011) 975995, Papp S.: Bethlen Gbor i. m., goston Gbor: Informciszerzes
es kemkedes az Oszmn Birodalomban. In: Informciramls a magyar es trk vegvri
rendszerben. Szerk. Petercsk Tivadar Berecz Mtys. (Studia Agriensia, 20.) Eger 1999.
129154, Hiller Istvn: A Habsburg informtorhlzat kieptese es mkdese az Oszmn
Birodalomban. Uo. 157166, Gir-Szsz Andrs: A hr es az informci tja a Mohcs utni
Magyarorszgrl V. Kroly udvarba 15261532. Uo. 243254, Kerekes Dra: Diplomatk es
kemek Konstantinpolyban. Bp. 2010, Krmn Gbor: tkozott Konstantinpoly. Trkkep
Erdely 17. szzadi portai kvetsegen. In: Portre es imzs i. m. 2948.
22 R. VXvovi ovs
kzremkdesevel oldotta meg. Ez megerstette a rendeket, nvelte erdeker-
venyestesk mozgsteret es fokozta a feszltseget az abszolutista uralkodi el-
jrsokat kezdemenyez kzponti hatalommal. A Kopernikusz es Kepler meg-
fogalmazta vilgkepvltst tel Eurpban a katolikus reform (rekatolizci)
sszefondott az egyhz-kormnyzattal es hatott az uralkod, az elit es a lakos-
sg viszonyra. Intenzitsa nvelte az ellenteteket a nemet-rmai csszri ha-
talom es a nemet fejedelmek, a Habsburg orszgok protestns laki es a katoli-
kus dinasztia es udvari arisztokrcija kztt. A gyarmatbirodalmakban gazdag
spanyol ggal egytt a Habsburgok nyilvnval hatalmi flenye Franciaorszg-
gal szemben pedig megrendtette a hagyomnyos eurpai hatalmi erviszonyo-
kat. Bethlen uralkodsnak els eveiben a Habsburg Birodalmat robbanssal
fenyeget bels feszltsegeket alaposan megterhelte az egesz eurpai politikt
is izgalomban tart trnutdls kerdese. II. Mtys magyar es cseh kirly es
nemet-rmai csszr igen elrehaladott es beteges s nincs gyermeke.
45

A Magyar Kirlysg kzeps, trk megszllta terletet vez keskeny nyu-
gati es eszaki svjt a Habsburg Birodalomhoz ktttek a dinasztibl vlasztott
kirlyok, az rks tartomnyokkal, Csehorszggal es a Nemet-rmai Csszr-
sggal kzs uralkodk, a kzponti hivatalok es a hatrvedelem hatalmas szer-
vezesi es penzgyi kvetelmenyei.
46
Megmaradt a kzepkori magyar llam hie-
rarchija es korltozott hatskrrel eltek tovbb a Magyar Kirlysgban kialakult
rendiseg intezmenyei, megtestestve a Szcs Jen meghatrozsa szerinti ket
plus hatalomnak a Magyar Kirlysgot kepvisel reszet. A magyarok a cseh
es az osztrk rendekkel szvetsegben hatekonyan kzremkdtek Rudolf cs-
szr lemondatsban, kiszabadtottk Szent Vencel koronjval egytt a magyar
Szent Koront es visszahelyeztek a pozsonyi vrba. Vagyis a Birodalmon bell
a klnbz orszgokban a rendek eri erdekeik kzs vonzerejebe kerltek. A
Kirlyi Magyarorszg trsadalmi, egyhzi, kulturlis kapcsolatai Erdellyel soha
nem szakadtak meg, de a Fejedelemseget 1613-ban jabb veszely fenyegette.
Melchior Klesl becsi pspk, az uralkod bizalmasa es tancsadja, a Titkos
Tancs es a Habsburg politika meghatroz llamferja a Habsburg Birodalom
vlsgnak megoldshoz ltta elengedhetetlennek, hogy a Habsburg kzponti
hatalom erdekkrebe vonja Erdelyt, sszekapcsolja a magyar Kirlysggal. A re-
formtus Bethlen helyett katolikus es a dinasztit szolgl fejedelmet emeljenek
45
Tusor Pter: Egy epizd Magyarorszg es a rmai Szentszek kapcsolataibl. Pzmny Peter
esztergomi erseki kinevezese. (Mikropolitikai tanulmny). Akademiai doktori disszertci.
Bp. 2012. 157.
46
Ply Gza: A trk elleni vedelmi rendszer szervezesenek trtenete a kezdetektl a 18.
szzad elejeig. (Vzlat egy keszl nagyobb sszefoglalshoz.) Trtenelmi Szemle 38. (1996:
23 sz.) 163217.
Erdely trnjra. A Magyar Kirlysggal Erdelyt egyest elgondolsai s a trk
elleni nemzetkzi hbor realitsokat nelklz, de vonz tervei megnyertek a
Magyar Kirlysg furait.
47
Bthory Gborral pedig 1613 tavaszn megkttte a
pozsonyi egyezmenyt, s Erdely tengedeset Habsburg Birodalomnak elfogadtk
a Magyar Kirlysg katonai krei.
48
Erre a Portn gy dntttek, hogy akr a
fegyver erejevel is megfosztjk Bthoryt fejedelmi hatalmtl, s Iszkender pasa
jelents trk hadervel szllta meg Erdelyt.
49

Felmerve a keszl trk-erdelyi hbor tragikus kvetkezmenyeit, Bethlen
alaposan elkesztette, hogy nyerje el a fejedelmi hatalmat. Vegigjrta a trk
vrak pasit, megfordult Belgrdban es Budn, megnyerte a ndort, Erdely ka-
tolikus furait, eljutott a Drinpolyba erkez szultn ele, es szmthatott a Szsz
Universitas meghatroz csoportjnak trkbart relpolitikjra is.
50

Megvlasztst a kortrsak klnbzen ertelmeztek. A Szent Mihly temp-
lomban tartott orszggyles velemenye kezdetben megoszlott. Voltak, akik gy
veltek, egyelre ne legyen fejedelemvlaszts, legyen inkbb interregnum. M-
sok azt javasoltk, hogy ne fejedelem, hanem triumvirtus kormnyozza Erdelyt.
Vegl, hogy a trk csapatoktl megszabaduljanak, a rendek a ket fejedelem
jellt kzl egysegesen Bethlen Gborra adtk le szavazatukat. Sokszor idezik
ma is az ironikus velemenyt, hogy a rendek feltekben vlasztottk meg szaba-
don Bethlen Gbort. dvzl beszedeben Mikola Jnos, az erdelyi fejedelmi
tbla elnke, a politika hagyomnyos nyelven hangslyozta, hogy a vlaszts a
kereszteny orszgok szoksa szerint trtent.
51
Udvari trtenetrja, Bojti Veres
Gspr okmnyok alapjn kzlte a vlaszts krlmenyeit.
Trk csapatok ksertek Erdelybe, Iszkender pasa kanizsai beglerbeg had-
erejevel Kolozsvr kzeleben, Tordnl tborozott. Tatr seregek raboltk vegig
a Szamos menti falvakat, az orszg nyugati hatrn pedig II. Mtys csszr es
magyar kirly katoni foglaltk el a vrakat.
52
A fejedelemvlaszts krlmenye-
ire Eurpa minden szmottev hatalma felgyelt, Becsben a protestantizmus,
47
Tusor P.: Egy epizd i. m. 150153, Czirki Zsuzsanna tanulmnya ebben a ktetben.
48
Oborni Terz: Bthory Gbor megllapodsai a Magyar Kirlysggal. In: Bthory Gbor es
kora. Szerk. Papp Klra Jeney-Tth Annamria Ulrich Attila. Debrecen 2009. 111122.
49
Pter Katalin: Bethlen Gbor emlekezete: A fejedelem plyakezdese. Szzadok 115. (1980)
744749.
50
Horn Ildik: A fejedelmi tancs Bethlen Gbor korban. Szzadok 145. (2011) 9971027, Czirki
Zsuzsanna: Brass es az erdelyi szszok szerepe Bethlen Gbor fejedelem trnfoglalsban
(16111613). Uo. 847876.
51
Bojti Veres Gspr: A nagy Bethlen Gbor viselt dolgairl. In: Bethlen Gbor emlekezete i.
m. 36, 95103. letrajza: Bartoniek Emma: Fejezetek a XVIXVII. szzadi magyarorszgi
trtenetrs trtenetebl. S. a. r. Ritok Zsigmondne. Bp. 1975. 327338.
52
Szilgyi Sndor: Bethlen Gbor fejedelem trnfoglalsa. (rtekezesek a trtenelmi tudom-
nyok krebl. I. 6.) Pest 1867. 74. A vlasztsrl minden eletrajza megemlekezik. sszefogla-
24 R. VXvovi ovs
fleg pedig az oszmn hatalom trnyersnek tekintettk. Megvlasztsa pilla-
natban Klesl azonnal jl szervezett propaganda-hadjratot indtott ellene s a
trk kreatrjnak, az oszmnok vilghdt szndkt szolglnak nevezte.
A vdak a nemzetkzi kzvlemnyben elksztett talajra hullottak.

A nmet
fejedelemsgek terletn is megadtk az alaphangot Bethlent trk krecinak
minst jelenlthez az j eurpai kommunikcis trsgben. A vlaszts k-
rlmnyei egyik meghatrozi lettek a nemzetkzi szakirodalomban a 20. sz-
zadban is l vlemnyeknek.
53

Kzvetlenl trnra lpse utn Bethlen elrte, hogy az orszgot elhagytk a t-
rk csapatok, de ugyanakkor kptelen helyzetbe is kerlt. Tmogatjt, Iszkender
past, hirtelen brtnbe vettette a trsg irnytst 1614-ben kzbe ragad Kdi-
zde Ali budai pasa, aki Bethlen ellenben a fejedelemi mltsgot ignyl Homon-
nai Drugeth Gyrgyt tmogatta.
54
Ugyanakkor a katolikus Homonnait a Habsburg
Birodalom teljes tekintlyvel Klesl pspk, a Titkos Tancs elnke ugyancsak seg-
tette s arra sztnzte, hogy letasztsa Bethlent a fejedelmi trnrl.
55

A fejedelemm vlasztott Bethlen Gbor programjt gy foglalta ssze, hogy
a slyos hborkban megfogyott, leromlott nemzett csak a bkvel menthetik
meg a vgs pusztulstl. Ennyi hadakozsok utn, ilyen elkevesedett s fo-
gyatkozott nemzetnknek sok romlst megsznvn, ha utols veszedelmnket
el akarjuk kerlni, keresztny indulattal keressk, magunk megmaradsrt a
bkessg tjt.
56
lan: Oborni Terz: Bethlen Gbor es a nagyszombati szerzdes (1615). Szzadok 145. (2011)
877879.
53
Orszgos Szechenyi Knyvtr (a tovbbiakban OSzK) Apponyi Gyjtemeny, M 347. G. Etnyi
Nra: A zsitvatoroki beke a korabeli propagandban. In: Frigy es bekesseg legyen A becsi
es a zsitvatoroki beke. Szerk. Papp Klra Jeney-Tth Annamria. Debrecen 2007. 297308.
sszefoglalan lsd Almsi Gbor es Varsnyi Krisztina tanulmnyait ebben a ktetben, Var-
snyi Krisztina: Bethlen Gbor fejedelem a Nemet-rmai Birodalom korabeli nyilvnoss-
ga eltt nemet nyelv nyomtatvnyok tkreben. Doktori disszertci. Bp. 2012, David Jayne
Hill: A History of Diplomacy in the International Development of Europe. New York 1906.
560561. Als europafremder Barbar wurde er geschildert, als Beschnittener und heillicher
Mohammedaner, als Tatar oder was noch. Mann, G.: Wallenstein i. m. 225, Hans Sturmber-
ger: Aufstand in Bhmen. Der Beginn des Dreiigjhrigen Krieges. Mnchen 1951. 6162,
Hugo Hantsch: Die Geschichte sterreichs. Graz Wien Kln 19591962. Bd. I. 339. V.:
Oplatka Andrs: Magyarorszg mozgstere Kelet es Nyugat kztt. Bethlen Gbor es Kdr
Jnos. Valsg 32. (1989) 115, Kurucz Gy.: Sir Tomas Roe i. m. 5556. A trksseg kritikja:
Makkai Lszl: Bethlen Gbor es az eurpai mveldes. i. m. 673.
54
Sudr B.: Iszkender pasa i. m. 982983.
55
Oborni T.: Bethlen es a nagyszombati szerzdes i. m. 891893, Czirki Zsuzsanna tanulmnya
ebben a ktetben. Vatikni leveltri kutatsok alapjn: Tusor P.: Egy epizd i. m. 148.
56
Bethlen Gbor Battyny Ferenc dunntli fkapitnynak (Kolozsvr, 1613. november 19.)
MNL OL P 1314 Batthyny csald leveltra. Missiles No. 6610.
Bekere keszlt, mikzben orszga romban, a Linzbe sszehvott General-
landtag feltrknek nevezte, a trgyalst javasl Nprgyi Benedek pspk
beszedet nem engedtek elmondani, az orszgot a Habsburgtrk fegyveres
harc kirobbansa es polgrhbor fenyegette es az orszggyles azt szabta fel-
adatul, hogy tartson j viszonyt a Portval es a Habsburg birodalom j indula-
tt is nyerje meg. Eurpa pedig minden addigi trtenetet meghalad, az egesz
kontinenst tfog hbor fele tartott.
Az llamfr
Hatalmas llamferi egyeniseg llaptotta meg Szekf Gyula.
57
Viszont l-
lamferi habitusnak meghatrozsa krl sok a bizonytalansg. Feladatait,
hatalmnak kret, mint ltalban, a rendek a fejedelemvlaszt orszggylesen
eletrt kondcii eleve megszabtk.
58
Ezzel szemben az eurpai vltozsok az
uralom gyakorlsban modern eljrsokat kvntak. llamferi karaktere-
nek jellemz vonsai a felletes szemlelnek ketts kepet mutatnak: a rendiseg
tradciit erzekenyen meltnyolta, de az orszgeptes korszer kvetelmenyeit
vaskvetkezetesseggel hajtotta vegre. Felkeszlten, kialakult programmal vette
kezebe a fejedelmi jogart, szuveren mdon eptette ki hatalmt.
Kormnyzi testletet, a Fejedelmi Tancsot a fri trsadalom politikai,
vallsi, etnikai es birtok viszonyaival relisan szmolva, szakertkkel kiegeszt-
ve, erdekei szerint szervezte meg.
59
Elindtotta a vrak es vrosok jjepteset,
megkserelte, hogy a kltsegeket az addig admentesseget elvez nemessegre
hrtsa. Visszavette az eladomnyozott kincstri birtokokat es jvedelemforr-
sokat. Visszalltotta a szszok kivltsgait es megkezdte rendezni a szekelyek
bels viszonyait.
60
A fejedelemseg alkotmnyban a hrom nemzet egyseget,
egyenlseget hangslyozta. Kompromisszumai ellenere szigor kzponti kor-
mnyzati irnytst vezetett be es evek sorn visszaszortotta az orszggylest.
61

Uralkodi gyakorlatban az eurpai abszolutista llamrendszer Erdely helyzete-
hez alkalmazott sajtos vltozatt valstotta meg.
62

57
58
Oborni T.: Bethlen es a nagyszombati szerzdes i. m. 877.
59
Trcsnyi Zs.: Bethlen Gbor hivatalszervezete i. m., Horn I.: A fejedelmi tancs i. m.
60
A szszok hagyomnyos Habsburg-bartsgt hangslyoz felfogssal Lovas Rezs: A szsz
kerdes Bethlen Gbor korban. Szzadok 78. (1944) 419462, azzal szemben Czirki Zs.: Az
erdelyi szszok i. m.
61
Oborni Terz: Az Erdelyi Fejedelemseg llama es politikai berendezkedese. Korunk 24. (2013:
3. sz.) 816.
62
Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m., Kpeczi Bla: Bethlen Gbor es llama. Szzadok 115.
(1981) 669, Trcsnyi Zs.: Bethlen Gbor erdelyi llama i. m. 617622, U: Erdely kzponti
kormnyzata 15401690. Bp. 1980.
26 R. VXvovi ovs
Az llamrezon, az llamerdek ervenyestese vegett, a nagyszabs gazdasgi,
hatalmi, haditechnikai, tudomnyos vltozsokkal sszefggesben kialakul j
kormnyzati rendszer nem nelklzhette a kepzett tancsosi, szakszeren m-
kd hivatalnoki kart. Mindenekeltt pedig olyan uralkodt, vagy az uralkodt
segt felkeszlt llamfert kvnt, aki kepes az j politikai technikk es diplo-
mciai manverek alkalmazsra a gazdasgipenzgyi vlsgt es a harminc-
eves hbort megel Eurpban. A politika bonyolult tudomny lett, s nyelve a
celok, igenyek szerint eleve dierenciltt vlt.
Hagyomnyos iskolzottsga hinyos volt, es klfldi egyetemekre nem ju-
tott el. Ezert sokig elt az a felfogs, hogy Bethlen Gbor sztnsen tette mag-
ev a politika tudomnyt.
63
Ezzel szemben az jabb kutatsok azt bizonytjk,
hogy a Bthory-udvarok hagyomnyai segtettek es a kor ismeretanyagt tuda-
tosan sajttotta el es nagy tehetseggel fogadta be. Bthory Zsigmond fejedelem
udvarban megismerte a Bthoryak nyitott udvari kultrjt, itliai hatsokban
gazdag legkret.
64
Tanult zlest, szoksrendet, kommunikcit, erintkezesi sza-
blyokat. Megismerte a katolikus udvar s a fejedelmi imzseptes kvetelmenye-
it. Fogalmat nyert a klkapcsolatokrl, a hatalom, a kultra kifejezesi formirl
es a sznlelesrl, a politika j mdszererl.
65
Itt szerette meg a mveszeteket, es
itt erintette meg a zene annyira, hogy uralkodsnak egesz ideje alatt kvetke-
zetesen igyekezett kifejleszteni udvarnak zenei eletet.
66

I( korban megismerte a Habsburg uralom kzpontostott mdszereit.
Jrt Prgban, Rudolf csszr kzep-eurpai kulturlis, tudomnyos kzpontj-
ban.
67
tvenfs kvetseget vezetett 1608-ban Konstantinpolyba. Jrt Pozsony-
ban, a Buda elvesztese utn a Magyar Kirlysg j Duna-parti szekvrosban,
63
Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m. 56, Benda K.: Diplomciai szervezet i. m. 727.
64
Erdsi Pter: Hatalom es reprezentci Bthory Zsigmond erdelyi fejedelem udvarban
(15811598). Kandidtusi disszertci. Bp. 1999, U: Bthory Zsigmond nnepi arcmsa. A
fejedelem es a ceremnik. Aetas 10. (1995) 2467, Horn Ildik: Bthory Andrs. Bp. 2002.
65
Erdsi Pter: A politikai sznleles funkcii es megtelese Bthory Zsigmond erdelyi fejedelmi
udvarban. In: Sznleles es rejtzkdes. A kora jkori magyar politika szerepjtekai. Szerk.
G. Etenyi Nra Horn Ildik. Bp. 2010. 77108, Almsi Gbor: Politikai sznleles, vallsi
sznleles es a csszri udvar nikodemusai a konfesszionalizci korban. Uo. 3366.
66
Haraszti Emil: tienne Bathory et la musique en Transylvanie. In: tienne Bthory, roi de
Pologne, prince de Transylvanie. Krakow 1935. 7180, Kirly Pter: Somlyai (i(.) Bthory
Istvn es a zene. In U: Magyarorszg es Eurpa. Zenetrteneti rsok. Bp. 2003. 4552.
67
Robert J. W. Evans: Rudolf II and His World. Oxford 1973, Elika Fukov: Prague Castle
under Rudolf II, His Predecessors and Successors, 15301648. In: Rudolf and Prague. Te
Imperial Court and Residential City as the Cultural and Spiritual Heart of Central Europe. Ed.
by Elika Fukov James M. Bradburne. Prague London Milan 1997. 271.
amelyet Bethlen mr az j kzponti igazgats magyar kzpontjakent lthatott,
68

s az 1609. evi orszggylesen a kirlysg rendi intezmenyerl is fogalmat al-
kothatott. Hadjrattal jutott el a romn vajdasgokba, es bekekzvett volt a
lengyelek es a trkk kztt. Elsajttotta a politika j, a kereszteny vilgban
hasznlatos (nyugati) nyelvet s amellett, hogy megtanult trkl, mesteri fokon
alkalmazta a Fenyes Porta politikai beszedmdjait.
69
Bocskai krnyezeteben t-
jekozdott a Habsburg hadigepezetrl es a beketrgyalsok kzvettvel trten
es garancilis kultrjrl (amiert majd Szekf Bocskait az els nagy magyar re-
alistnak nevezi). Megismerhette Bocskai Eurpra nyitott, Hollandira tekint
diplomcijt es fogalmat alkothatott propagandahlzatrl.
70

Knyvekkel elt. Hadjratain szekeren vitette magval a knyveket, s tkz-
ben is olvasott. Vegrendeletenek rvid utalsain kvl levelezese tudst, hogy
ismerte a grg es a latin auctorok erteket.
71
Olvassi kultrjrl az ltala te-
remtett j mfaj, a politikai level reszletes elemzesei, es a kor legjelentsebb,
korszer magyar trtenetrjnak, Szamoskzy Istvnnak latin Erdly trtnete
kezirata margjn sajtkez megjegyzesei tjekoztatnak.
72
Gyulafehervri ud-
vari knyvtra es magnbibliotekja a lngok martaleka lett, de veletlenl meg-
maradt knyvei kzl kett akkoriban a korszer kormnyzs nelklzhetetlen
68
A felmerl j szekvrosokrl, a Pozsony mellett dnt 1536. evi orszggylesrl, majd
amilyennek Bethlen a vrost lthatta: R. Vrkonyi gnes: A koronzvros. In: U: A kirlyi
Magyarorszg. Bp. 1999. 3435. jabban: Ply Gza: A magyar kirlysg j fvrosa. Pozsony
a XVI. szzadban. Fons 20. (2013: 1. sz.) 376.
69
A Bethlen levelezeseben es diplomciai utastsaiban alkalmazott politikai nyelv szeles sklja
elmelylt tanulmnyozst kvnna. V.: Trencsnyi Balzs: A politika nyelvei. Eszemetrteneti
tanulmnyok. Bp. 2007.
70
Veres Endre: Bethlen Gbor fejedelem i(sga. Bp. 1914, Kees Teszelszky: Bocskai Istvn
kvetenek iratai az eurpai politika tkreben. In: Sznleles es rejtzkdes i. m. 143164. Hogy
mennyit vett t Bocskai diplomcijbl, azt a tovbbi kutatsok dnthetik el. V. Szab Pter
tanulmnyval ebben a ktetben.
71
Bethlen Gbor vegrendelete. In: Magyar gondolkodk 17. szzad. Szerk. Tarnc Mrton. Bp.
1979. 107, 112113.
72
Jak Zsigmond: A nagyenyedi Bethlen Kollegium knyvtrnak kezdetei es els korszaka
(16221658). In: U: rs, knyv, ertelmiseg. Bukarest 1676. 199200, Kovcs Sndor Ivn
Kulcsr Pter: Bethlen Gbor knyvtrnak jabban elkerlt darabja. Magyar Knyvszemle 85.
(1969) 376377, Sinkovics Istvn: Szamoskzy Istvn. In: Szamoskzy Istvn: Erdely trtenete.
Bp. 1977. 31, Oborni Terz: quem historiae Transylvaniae patrem merito dixeris Az
erdelyi trtenetrs atyja: Szamoskzy Istvn. Korunk 22. (2011: 5. sz.) 1622, Pirnt Antal:
Die Heliodor-berstzung von Enyedi. In: Gyrgy Enyedi and Central European Unitarism in
the 1617th Centuries. Ed. by Mihly Balzs Gizella Keser. (Studia Humanitatis, 11.) Bp.
2000. 285, Milotai Nyilas Istvn: Speculum trinitaris. Debrecen 1622. RMNy 1262. Bethlen
Gbor t ismert knyvebl kettt Esterhzy Miklsnak ajndekozott. Monok Istvn: A mvelt
arisztokrata. A magyarorszgi fnemesseg olvasmnyai a XVIXVII. szzadban. Bp. Eger
2012. 5055.
28 R. VXvovi ovs
segedknyvenek szmtott. Az egyik terkepgyjtemeny, az Ortelius-atlasz c-
moldalra a Portra diplomciai kldetessel indul huszonnyolc eves Bethlen
bejegyezte: Seregek ura ld meg utamat, hogy szerencses legyen
73
A lngoktl megmeneklt msik knyve llamelmelet, Antonio de Guevara
Horologium pricipum-ktete. A 17. szzad elejen az uralkods keziknyvei az
llamelmeletek. Az sforrs Machiavelli, azok is olvassk, akik betiltottk. Az Il
Principe keznel van Richelieu dolgozszobjban, a becsi Burg kzponti hiva-
talaiban, es a cseh felkelest szervez furak knyvtraiban. Idezik nemcsak az
agyonbrlt Fejedelmet, hanem a Discursusait is. Klelsrl a prgai kamara eln-
ke megjegyezte: kzelebb ll hozz Machiavelli, mint a breviarium.
74
A 1617.
szzad forduljn megszaporod llamelmeletek tovbb fejlesztik a modern
llam kvetelmenyeit. A Magyarorszgon rendkvl nepszer Justus Lipsius
direktvi korn eljutottak Erdelybe. I. Jakab angol kirly (unokjnak Bethlen
lesz a keresztapja) hoz intezett intelmeit, a Bazilikon Dront Bocskai predi-
ktora, Szepsi Korotz Gyrgy fordtotta le, megpedig Bethlen Gbor javaslatra
s Kirlyi ajndk cmmel 1612-ben jelent meg.
75
Bethlen intenzv erdekldeset
ket llamelmeleti magyar knyv is tanstja. A Heidelbergben egyetemre jrt re-
formtus prediktor, Pataki Fess Jnos a Kirlyok tkre cm, a fejedelemnek
ajnlott mve az abszolt kormnyzsban a tancsosai es a fejedelem viszonyt
es az orszg bels bekejenek megteremteset hangslyozta. Milotai Nyilas Istvn
pedig ugyancsak Bethlen Gbornak Magyar es Erdelyorszgnak Istenfel ke-
reszteny fejedelmenek ajnlotta Dvid Kirly hsz zsoltrnak magyarzatba
foglalt direktvit az orszgok sikeres kormnyzsrl.
76
Gyakorlatilag Justus
Lipsius gondolatait vittek tovbb. Az orszg bels nyugalmnak letetemenyese
a mvelt uralkod, zloga a trveny, az ertelem, az okossg, felvirgoztats-
nak feltetele a valls, a mveltseg, a tudomny s az okosan irnytott gazdasg. A
hbort mr nem az egyeni vitezseg dnti el, hanem az okos strategia es taktika,
a jl kepzett, elltott, zetett es tzfegyverekkel felszerelt hadsereg, a diplom-
cia, a beketrgyalsok es mindenekeltt a penz. Kulcsszavak a necessitas, a
fortuna es a fma. A kznseges polgri trsasg hatekony kormnyz-
73
Szab Kroly: Bethlen Gbor sajtkez feljegyzese. TT [5.] (1882) 267.
74
tvs Pter: Egyttmkd ellenfelek. A becsi pspk es a becsi beke. In: Idvel palotk
Magyar udvari kultra a 1617. szzadban. Szerk. G. Etenyi Nra Horn Ildik. Bp. 2005.
118.
75
Basilikon Doron. Az angliai, scotiai franciai es hibernai Els Jakob Kirlynak, az igaz hitnek
oltalmazjnak es a tanitasaert rt Kirlyi ajndeka. Magyar nyelvre fordtotta Szepsi Korotz
Gergy. Oppenheim 1612. Lsd Gl I.: Angol nyelv Bethlen eletrajz i. m. 235.
76
Pataki Fss Jnos: Kirlyoknak tkre. Brtfa 1622. V.: Dedikl level az Felseges Bethlen
Gbornak. In: Milotai Nyilas Istvn: Sz. Dvidnak huszadik Soltaranak rvid praedicatiok
szerint val magyarazattya. Cassan 1620.
st az uralkod irnytja a tancsosok segtsegevel, de szuveren mdon, a kz-
j erdekeben. Velemenyket bibliai peldkkal es az kori blcsek, Augustinus,
Euripidesz, Arisztotelesz, Platn, Tacitus kiragadott idezeteivel hitelestettek.
Idezik Nagy Sndort es Bthory Istvnt. Machiavellit Bthory Istvn ugyancsak
ismerte.
Bethlen szlks betivel rt, tbb oldalas leveleiben es kveti utastsaiban a
gyorsan vltoz politikai helyzetek gondos elemzeseit es meresz kombincik
sokasgt hagyta rnk. Szndekai es dntesei azonban nem knnyen kvethe-
tk.
77
Gyors vltsai, sokfele ellentmond terve, amelyek majd megrjtettek el-
lenfeleit, a kor llamelmeleti irnyelvei alapjn vilgosak es erthetk. Bethlen is
elt a korabeli llamelmeletek kvetelmenyevel. Jogos, hogy az uralkod olykor
sznlelni kenyszerl, mert az a hatalom megszerzesenek es megtartsnak elen-
gedhetetlen eszkze.
Justus Lipsius hosszan foglalkozott a j, sikeres uralkods kvetelmenyevel.
Politicjt a Bethlen csaldnak elktelezett Laskai Jnos fordtotta magyarra.
Lipsius ebben csaknem sz szerint msolva Machiavellit azt tancsolta, hogy
a fejedelem cselekedeteiben oroszln, terveiben viszont rka legyen. A hol az
Oroszlny br nem hasznl Rka brt kell felvenni. A megteveszt politikt Lip-
sius morlis tartalommal tlttte meg. lnok az egesz vilg szgezte le es
csak az boldogul, aki az lnoksgot legyzi. Kvetkezeskeppen a j uralkod
okos elgondolsait megtevesztessel elegyti. A rkval rka mdon kell elbnni.
A fejedelem Oroszlny es Rka legyen. Vannak kritikus helyzetek es krlme-
nyek, amikor nelklzhetetlen a ravaszsg: Minden llamfer titkolta terveit,
tbb krtyval jtszott s amikor napi gyakorlat lett, hogy elfogjk az ellenfel le-
veleit, hamistott levelekkel vezettek felre a kzvelemenyt. Megteveszt poli-
tikval bven eltek a Habsburg kormnyzat llamferjai s II. Oszmn szultn
a perzsa hbors terveit mekkai zarndoklattal leplezte.
78
Velemenyet Lipsius
kori szerzkkel hitelestette: n Pindarussal egytt mindenkor dicserem azt
77
Bethlen a politikai level mfajnak egyik legerdekesebb kepviselje. Klebelsberg Kuno:
Bethlen Gbor emlekezete 1929. In: U: Jjjetek harmincas evek! Bp. [1930]. 204. Megkldeset
Ujvry Gbornak ksznm.
78
Cum vulpe junctum, pariter vulpinariter Ubi Leonina pellis non pertingit, oportet
Vulpianam assuere. Princeps ex leone et vulpe Justus Lipsius: Politicorum sive civilis
doctrinae libri sex (1598). In: Justus Lipsius: Politica. Six Books of Politics or Political
Instruction. Ed. and transl. by Jan Waszink. (Bibliotheca Latinitatis Novae) Assen 2004. Liber
IV. Caput XIII. 506510. A korabeli magyar fordtst idezzk: Justus Lipsiusnak a polgri
trsasgnak tudomnyrl rt hat knyvei. Mellyek kivlt keppen a Fejedelemsegre tartoznak
Melyeket jonnan Dekbl magyarra fordtott Laskai Jnos. Brtfa 1641. MTAK Rm I 8r. 203.
V: Laskai Jnos vlogatott mvei i Magyar Justus Lipsius. S. a. r. Tarnc Mrton. Bp. 1970.
299311.
30 R. VXvovi ovs
a fert, ki a dolgoknak veghezviteleben olyan, mint az ordt oroszlny a ta-
ncskozsban pedig hasonl a rkhoz.
79
Erdelynek letfeltetele a megteveszt
politikai technika, hiszen a megtevesztest mesteri fokon mvel nagyhatalmak
ketts szortsban elt.
80
Ez az els jelzes, hogy Bethlen politikja csak a kora
modern llamelmeleti direktvkkal sszevetve erthet, termeszetesen vzlatos.
Nemcsak a korabeli uralkodk es llamferak, diplomatk eltek a megtevesztes
gyakorlatval, hanem Bethlen udvari trtenetrja, Bojti Veres Gspr mveben
is rlapozhatunk.
81

Bethlen gyakorlatban megvalstott kormnyzati eljrsai es az llamelme-
leti mvekben kifejtett uralkodi modell megfelelnek egymsnak. Hatalma ki-
eptesenek slypontjai erre vallanak. Megvlasztst kveten lzas sietseggel
kezdte ervenyesteni a korszer llam kvetelmenyeit: kzpontostotta a kor-
mnyzst, visszavette az eladomnyozott birtokokat, es vmok, harmincadok,
bnyk sorra tette r a kezet. ptkezesekbe kezdett, azonnal kldtt dikokat
klfldi tanulmnyokra es megkezdte lerakni a fejedelmi knyvtr alapjait. Mr
a megvlasztst megelz napokban kiadott hadfogad ptense szerint rend-
szeres zetessel fogadott katonasgot, s az elltott katonasg kesbb is egyik
legfbb trekvese lett.
82
Tisztban volt vele, hogy a korszer llam elemi kve-
telmenye a rendszeresen zetett, lland hadsereg. Letrehozsra a klnbz
orszgoknak csaknem egy evszzad kellett. Bethlennek nehny ev jutott, szk
lehetsegekkel. A szekelyekbl es a Partiumban meg Bocskai ltal fegyveres
szolglatuk fejeben csaldjukkal szabad fldekre leteleptett katonkbl, a haj-
dkbl eptette ki hadsereget.
83
Alapvetnek tekintette a hadsereg rendszeres
zeteset, s ez minden orszgot nehez feladat ele lltott. Gyakran kellett, hogy
haditisztjeit, katonit elmaradt zsoldjukert birtokadomnyokkal krptolja. Ke-
meny fegyelmet kvetelt, a korabeli hadviseles legslyosabb, nehezen orvosol-
79
Mihi, cum Pindaro, semper laudatus ille vir , qui Animum graviter fermentium leonum in
discrimine: consilio vero vulpes. Lipsius, J.: Politicorum libri sex i. m.
80
Erdsi P.:A politikai sznleles funkcii i. m., Almsi G.: Politikai sznleles i. m., G. Etnyi
Nra: A politika arcai es larcai a 17. szzadi pametekben es rplapokon. In: Sznleles es
rejtzkdes i. m. 3366, 77105, 203234.
81
Annak idejen, rvid kolozsvri kutatutam alkalmval sszegyjtttem a kolozsvri llami
knyvtrba kerlt Justus Lipsius-mveket es azok possessorbejegyzeseit. Klnsen az unit-
rius knyvtr anyagban meglepen gyakorinak talltam a 17. szzadi possessorbejegyzese-
ket.
82
A hadfogad levelet, a kassai leveltr 5524. iratt kiadta: Kerekes Gyrgy: Kassa vros
leveltrbl. TT [3.] (1880) 478.
83
Nagy Lszl: Bethlen Gbor i. m., Rcz Istvn: A hajdk a XVII. szzadban. Debrecen 1969.
hat terhet, a katonasg hatalmaskodst, nkenyet, rablst hadirendtartsai
halllal bntetik.
84

Kzpontostott es merkantilista gazdasgpolitikval elt.
85
Tudatos iskolzta-
tssal, sztndjakkal, es korszer fejedelmi udvarban kvnt kepzett hivatalno-
ki kart kinevelni.
86
Uralkodsnak kezdetetl folyamatosan alaktotta ki Gyula-
fehervrott fejedelmi kzpontjt. tfog ltsmddal a vrossal egytt eptette
ki ket szakaszban a fejedelmi palott.
87
Kvetve a korabeli eurpai uralkodi megjelenesi normt es a Bthoryak
gyakorlatt, udvart az erdelyi llamot reprezentatvan megjelentve szervezte
meg. Tudatban volt, hogy az uralkodi udvar maga az orszg. Diplomciai, po-
litikai, tudomnyos es mveszeti kzpont, a kormnyzs szekhelye. Knyvtrral,
leveltrral, erem- es portregyjtemenyekkel.
88
Knyvtrt, a szep Bibliothect
tudatosan gyaraptotta, br beszerzit nem ismerjk. Knyveit fenyzen kt-
tette be, es cmeres supra-librosszal dsztette. Egyarnt tisztban volt a knyv-
tr gyakorlati, tudomnyos es gyjtemenyi, orszgimst kifejez jelentsegevel.
Szndekban llt, hogy visszaszerezze Mtys kirly, a nagy magyar renesznsz
84
Makkai Domokos: Bethlen Gbor biztost es adomnylevele a lippai vitezeknek. TT [11.]
(1888) 598603. Elskent gyelt fel az elmaradt zsold birtokkal trten kiegyenltesere (ami a
szzad folyamn a Habsburg kormnyzatban is ltalnos gyakorlat lett) Rth Kroly: Bethlen
Gbor 161921 evi tborszllsai. Gyri Trteneti es Regeszeti Fzetek 2. (1863) 255. jab-
ban a fejedelem hadseregenek sszeteteleben a szekelyek mellett a hajdk jelentseget hang-
slyozza Rcz Istvn: Bethlen es a hajdk. V.: Demny Lajos: Bethlen szekely politikja, es
Czigny Istvn: Bethlen hadseregenek elltsa (mindhrom az 1980. evi konferencin elhang-
zott elads). Lsd meg Borbly Zoltn: Bethlen Gbor adomnyai Zemplen vrmegyeben. In:
Tanulmnyok Erdely fejedelemseg-kori trtenetebl. Szerk. Ballabs Dniel Borbely Zoltn.
(Az Eszterhzy Kroly Fiskola Trtenettudomnyi Doktori Iskoljnak kiadvnyai: Konfe-
rencik, mhelybeszelgetesek, 6.). Eger 2012. 7385, illetve Balogh Judit eladsa a 2012-ben
Miskolcon megrendezett, Bethlen Gbor arcmsa cm konferencin.
85
Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m., R. Vrkonyi gnes: Handelswesen und Politik in Ungarn des
XVIIXVIII. Jahrhunderts (Teorien, Monopole, Schmugglerbewegungen 16001711). Acta
Historica 17. (1971) 207224, Benda Klmn: Habsburg Absolutism and the Resistance of
the Hungarian Estates in the 1617th Centuries. In: Crown, Church and Estates. Central
European Politics in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. London 1991. 123128.
86
Sipos Gbor: Tanulsgoknak okert Bethlen Gbor vilgi elitkepz programjrl. Korunk
24. (2013: 3. sz.) 2133.
87
Kovcs Andrs: Gyulafehervr. Site of Transylvanian Princely Court in the 16th Century. In:
Studies in the History of Early Modern Transylvania. Ed. by Gyngy Kovcs Kiss. (Atlantic
Studies on Society in Change, 140.) Boulder Highland Lakes 2011. 319358, U: Az eptkez
Bethlen Gbor es szekvrosa. In: Emlekknyv Jak Zsigmond nyolcvanadik szletesnapjra.
Szerk. Kovcs Andrs Sipos Gbor Tonk Sndor. Kolozsvr 1996. 276294, U: Fejedelmi
eptkezesek Erdelyben. Korunk 24. (2013: 3. sz.) 6979.
88
Reszletes tanulmnyokkal lsd: Idvel palotk i. m., Jeney-Tth Annamria: A fejedelmi udvar
az Erdelyi Fejedelemsegben. Korunk 24. (2013: 3. sz.) 2733.
32 R. VXvovi ovs
uralkod klnlegesen ertekes knyvtrnak darabjait, a vilgszerte Corvink
neven ismert kezzel rt, gazdagon illusztrlt kdexeket, amelyek Buda elfogla-
lsa alkalmval kerltek trk kezbe. Tudatosan szervezte az orszg leveltrt,
gyjttte a kormnyzs klfldi dokumentumait. Diplomatitl megkvetelte,
hogy ket naplt vezessenek, egy ltalnost es egy msikat, amelybe bizalmas is-
mereteiket jegyzik be es hazaterve helyezzek el azt a leveltrban. Gyulafehervr-
ra vitette a nagyszombati nyomdt. Megalaptotta a Collegium Academicumot,
megnyerte Martin Opitzot, a nemet Vergiliust, a herborni Johann Heinrich
Alstedtet, Johann Heinrich Bisterfeldet es Ludwig Philipp Piscatort, s erdelyi
mkdeskben nemcsak az oktatsra, hanem arra is gondolt, hogy udvarban a
tudomnyos kzpont kialaktst segtsek.
89
Politikja lenyeget, szmolva a relis erviszonyokkal, a ket birodalom k-
ztti egyenslyban fogalmazta meg: a keresztenysegnek igaz j akarattal Syn-
ceritssal szolglhassunk, a trknek is mint olyan hatalmas ellensegnek ked-
vet kereshessem, ne iritltassek miattunk.
90
16131619 kztt megvalstotta,
hogy fejedelemseget Becs es Konstantinpoly egyarnt elismerte es Erdelyben
nyugalmat es bseget teremtett.
A Habsburg kormnyzat kezdetben elzrkzott kzeledese ell. Hossz tr-
gyalsokkal a katolikus furak, a becsi Magyar Tancs kzremkdesevel es
francia kzvettessel elerte, hogy 1615 mjusban II. Mtys kirllyal megk-
tttek a nagyszombati szerzdest. Bethlen elismerte a magyar kirlyt a keresz-
tenyseg fejenek es Erdelyt a Magyar Korona elvlaszthatatlan tagjnak tekin-
tette, II. Mtys kirly pedig elfogadta Bethlen Gbort Erdely fejedelmenek es
visszaadta az 1613-ban elfoglalt vrakat. A nagyszombati beke titkos zradeka
szerint, ha lehetseg knlkozik, es a Habsburgkormnyzat nemzetkzi koa-
lciban hbort indt az oszmnok ellen, visszafoglaljk Magyarorszg trk
megszllta terleteit es beke kttetik, abbl nem fog kizratni, hanem abba
belefoglaltatik.
91
Bethlen trk politikjt, felhasznlva a turkolgia es a modern forrskritika
eredmenyeit is, az jabb kutatsok sokkal sszetettebbnek mutatjk, mint ahogy
azt a regi irodalom a trk vazallussg leegyszerstett egysk fogalmval
vdln vagy feszengve jellemezte. St, amint lttuk, Szekf Gyula nagyhats
89
Tarnc Mrton: Erdely mveldese Bethlen Gbor es a ket Rkczi Gyrgy korban. Bp. 1978.,
Makkai Lszl: Bethlen es az eurpai mveldes i. m., Rth Andrs Lajos: Eurpaisgunk
megsejtese. Korunk 24. (2013: 3. sz.) 67.
90
Bethlen Gbor fejedelem kiadatlan politikai levelei. Szerk. Szilgyi Sndor. Bp. 1879. 89.
91
Oborni T.: Bethlen Gbor es a nagyszombati szerzdes i. m. A titkos megllapods szvege:
905906.
koncepcit eptett

r.
92
Klcsns viszonyuk a Portval rendkvl vltoz volt.
93

Fggtt a trk kzponti es a helyi hatalmak gyakori csereldeseitl, az eurpai
erviszonyoktl es a magyarok feje fltt fenntartott, intenzv Habsburgtrk
kapcsolatoktl. Hatott r a cseh felkeles, a lengyeltrk viszony es nem utols
sorban a holland, angol, francia isztambuli politika. Bethlen szmra azonban a
mindennapok realizmusa a j viszony fenntartst kvetelte meg. Slyos teher-
tetelkent nehezedett r, hogy a Porta megkvetelte, amit a Habsburg csszrok
es erdelyi fejedelmek meggertek: adja vegre t Lippa es Jen vrt. Az iszlm
parancsa szerint ugyanis az egyszer elfoglalt vr a Padisah hveit illeti meg, ha az
ellenfel visszavette is. Mr az elz fejedelmek geretet tettek, hogy visszaadjk
a ket vrat. tadsukat Bethlen is hzta, de tovbb nem halaszthatta es 1616.
jnius 14-en a sajt katonitl ostrommal elfoglalt Lippa kapuja nyitva llt Dek
Mehmed temesvri pasa eltt.
94

A propaganda, a nyomtatott informci terleten Bethlen fejedelemsege
nem tudott lepest tartani a hirtelen kirobban fejldessel. Klesl propagandja
es az ltalnos eurpai erdekldes alaposan kihasznlta megvlasztsnak k-
rlmenyeit es Lippa tadst, es nevtelen rpiratok, diplomciai jelentesek a
trk vazallusnak jellemeztek.
95
Bethlen felismerte a tjekozottsg es a tjekoz-
tats hatalmt. Konstantinpolyi kvetenek, Borsos Tamsnak adott instrukci-
ja egy majdani sajtfnk utastst ellegezik: Akrmely szegletirl ez vilg-
nak, j vagy gonosz hrek, mi vltozsok mind fldn, tengeren, valamelyeket
hallhat, erhet fel rvn, jegyezven mineknk is b beszeddel az mint ott hallja,
rja meg.
96
Csakhogy a megkesettseg htrnyait Erdely nem tudta hirteleneben
behozni. Jellemz, hogy Keseri Dajka Jnos tiltakozst a trk szvetseg vdja
ellen David Pareus heidelbergi professzor nyomtatta ki es terjesztette.
A nemet csszrtl nagyon messze, valban az oroszln torkban vagyunk,
s az oroszln knnyen darabokra tephet es szetmarcangolhat minket, mg
szent csszri felsege tancskozik fellnk. Ha a trktl oly tvol fekv or-
szgok, videkek, kirlyok es fejedelmek nagy penzen igyekeznek megszerezni
a trktl a beket, mi csodlatos van abban, ha mi oly sok ev hboritl s-
szetrve es teljesen elgyenglve ugyanezt tenni kenyszerlnk Megis nem
vagyunk trkk, akiknek azt kvnjuk, brcsak mindjrt pusztulnnak es
92
Pter K.: Bethlen Gbor magyar kirlysga i. m., Papp S.: Bethlen Gbor i. m.
93
Papp S.: Bethlen Gbor i. m., Sudr B.: Iszkender i. m., Almsi Gbor tanulmnya ebben a
ktetben.
94
Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 931, Sudr B.: Iszkender i. m., Almsi Gbor tanulmnya ebben
a ktetben.
95
V. Almsi Gbor sszefoglal tanulmnyval ebben a ktetben.
96
1618. prilis 18. dtummal, TMO I. 200.
34 R. VXvovi ovs
tnnenek el, akrmit is hazudoznak rlunk az emberek, a kegyes es melt-
nyos uralkodsi md tanstja, hogy a mi dicsseges fejedelmnk igaz ke-
reszteny.
97

lland kveti megbzottat Bethlen csak Konstantinpolyban tarthatott, ez az
eurpai kvetsegek ottani egyttlete miatt elnyt jelentett, de ebben a vilg-
vrosban mint ahogy az egesz trk birodalomban nincs nyomda. Itt csak
hagyomnyos utakon, vagyis drgn juthatnak hrekhez, lezetett hivatalnokok,
informtorok, kemek tjn. jsgok a nyomtatott media vilgbl Velencen t
lassan erkeznek s Konstantinpolybl nyomtatott szveggel tjekoztatni lehe-
tetlen.
tltta, hogy a regi trk kep a politikai propaganda hatekony fegyvere,
rgy a hatalomeptes erdekeben es tudja, hogy Eurpa uralkodit j erdekek
is vezerlik. Mr Kleslnek kifejtette sokat idezett vlaszban, hogy Erdely a t-
rk torkban van helyeztetve, nem tehet mst, mint polja a bekesseget es a
frigyet. Ezt teszik ms nagyobb es az oszmnoktl tvolabb fekv kereszteny
orszgok is. Rudolf csszr v fogadta a mostani trk csszrt es ez esk-
vessel es okirattal meg volt erstve. Ami teht ezektl a kivl kirlyoktl, cs-
szroktl es orszgoktl nem szmt becstelensegnek, es ket nem zrja ki a ke-
reszteny orszgok sorbl, miert csak egyedl Erdelyt vdoljk ezzel, es minden
knyrlet nelkl ostorozzk es krhoztatjk.
98

A fegyverrel Erdelybe betr Homonnai Drugeth Gyrgy trnkvetelt
Bethlen sikerrel verte vissza. Viszont a terseg vltozsai a Fejedelemseg lla-
mi letenek trekenyseget jeleztek. II. Mtys gy kttt szerzdest II. Oszmn
szultnnal, hogy a Magyar Kirlysg fmeltsgait nem vonta be. Melchior Klesl
pedig megoldotta az uralkod utdlst. A protestnsokkal mint eretnekekkel
szemben az egyvalls birodalom megvalstst celul tz II. Ferdinndot az
orszggyles magyar kirlly, a nemet fejedelmek pedig csszrr vlasztottk.
A nagyszombati beke orszggylesi becikkelyezese es Bethlen fejedelmi cme-
nek elismerese erdekeben jabb trgyalsokra volt szkseg. Az j szultn pedig
Bethlentl Jen vrnak tadst, az evi ad haladektalan bezeteset, moldvai
hadjratban val reszvetelet kvetelte es Lengyelorszg elleni tmadsra ke-
szlt. Bethlennek sikerl szvetseget ktnie Moldva j vajdjval, Mihnea Ra-
97
Czvittinger Dvid: Specimen Hungariae Literatae. Frankfurt 1711. 6777.
98
Bethlen levele Melchior Kleslnek (Fogaras, 1614. februr 19.) Szilgyi Sndor: Bethlen Gbor
fejedelem politikai levelezese. TT [3.] (1880) 461. jabban kzlte: Oborni T.: Bethlen Gbor
es a nagyszombati szerzdes i. m. 901902.
duval es a kzs sszefogs ajnlatval gyelmeztette III. Zsigmond lengyel ki-
rlyt a keszl trk hadjratrl. rdemi sszefogs azonban nem jtt letre.
99
A megvlasztsa ta eltelt felevtized azonban bebizonytotta, hogy a gyakorlati
politikban is felkeszlt es sikeres llamfer kezebe kerlt a fejedelmi jogar. Don
Diego de Estrada, a toledi fnemesi csald sarja itliai katonskods es kalandos,
botrnyos elet utn kerlt az erdelyi fejedelem udvarba es fleg tncmesteri fel-
adatokat ltott el. Visszaemlekezeseben Bethlen alakjt gy idezte fel:
A fejedelem les termet, de bmulatosan arnyos testalkat fer volt
gyes volt es mindenre elsznt, homloka szeles es sima, tgra nylt nagy sze-
me szigor, amikor bekes volt, es kegyetlen, amikor haragos szaklla nagy
es szbe csavarod, melle es hta szeles, a dereka karcs, klseje szigor es
nem mindennapi ert sugrz, eszmenyien lte meg a lovat, s a maga mdjn
jeles tncos is volt, az asztalnl nyjas, a trsalgsban szellemes, a fogadson
meltsgteljes s a tancskozsban hatrozott.
gy ltta, Eurpa leghatalmasabb uralkodja.
100
A kzp-eurpai konfderci
1618. mjus 23-n a prgai vrban a defenesztrci szimbolikus rtusa, amel-
lyel a cseh rendek kinyilvntottk, hogy elszakadnak a Habsburg Birodalomtl,
Bethlen politikjban j fejezetet nyitott. A cseh felkelesben az ltalnos eurpai
hatalmi vlsg feszltsege robbant ki, azok a felgylemlett gazdasgi, trsadal-
mi es szocilis ellentetek, amelyeket meg fleg az egyhzak neveben fogalmaz-
tak meg, s amelyek a szemben ll hatalmakat a Katolikus Liga es a Protestns
Uni szvetseg rendszereibe tmrtettek. Kritikus pontja Kzep-Eurpban,
az ausztriai Habsburg Birodalom keretei kztt alakult ki. Csehorszgban, az
ausztriai rks tartomnyokban es a Magyar Kirlysgban kzs igeny volt
az nrendelkezes, az nll llamisg vedelme, a protestnsok szabad valls-
gyakorlata, s a kzponti hatalom korltozstl mentes szabad kereskedelem.
Klesl kegyvesztett lett, majd perbe fogtk, politikja megbukott. A Csehorszg
szabadsgharcbl kibontakozott kzdelem ket eselyt hordott magban: meg-
tallja a megbekeleshez vezet utat, vagy megnyitja az els fejezetet a hatalmi
erviszonyok trendezeseert zajl szrny harminceves hbornak.
101

99
Gindely A. Acsdy I.: Bethlen Gbor es udvara i. m. 17, Gebei Sndor: Az erdelyi fejedelmek
es a lengyel trn. Erdelyi Mzeum 63. (2001: 12. sz.) 11, Demny L.: Bethlen Gbor i. m.
100
Kiadta Jose de Cossio. In: Bibliotheca de autores espanoles. CX. Madrid 1956. Magyarul els
zben Sznyi Ferenc fordtsban kzli: Bethlen Gbor emlekezete i. m. 515.
101
jabb sszefoglalsa: Wilson, P. H.: Europes Tragedy i. m. Tanulmnyunknak nem feladata a
harminceves hbor hatalmas irodalmnak ttekintese.
36 R. VXvovi ovs
Bethlen azzal az elkepzelessel kapcsoldott be a csehek oldaln a kzdelem-
be, hogy az Erdelyi Fejedelemseg llamisgnak biztonsgt, a Magyar Kirlysg
alkotmnynak vedelmevel egytt a szomszed es a tvolabbi protestns orsz-
gokkal sszefogva s az eurpai llamrendszerbe kapcsoldva teremti meg.
A cseh rendek nemcsak segtseget kertek, hanem tbb ms jellttel egytt
Bethlennek is kiltsba helyeztek a cseh koront, ha magyar kirlynak is meg-
vlasztjk. Pfalzi Frigyes kirlly vlasztsa utn, ltva, hogy a koniktus be-
kes elrendezesere nincs lehetseg, mert Morvaorszg, valamint Als- es Fels-
Ausztria is csatlakozott a felkeleshez es a csszrvrost krlzrtk Heinrich
Matthias von Turn grf vezetesevel a felkelk csapatai, Bethlen hossz elke-
sztes utn 1619 augusztusban hadba szllt.
102
A korbbi feltevesekkel szem-
ben, az jabban feltrt trk forrsok ttanulmnyozsa szerint a Porttl nem
kapott tmogatst, st egyertelm engedelyt sem, mert a szultn ragaszkodott a
Habsburg csszrral megkttt bekehez.
103

Hadjratnak tbb indokt is megfogalmazta: a vallsszabadsg vedelme, a
Magyar Kirlysg szabadsga, a cseh felkelk kerese. A protestns es a katolikus
furakat, nemeseket es polgrokat egyarnt a maga prtjra akarta lltani, s a
nekik kldtt leveleiben hadjratnak celjt egyeni igenyeik szerint ltalnosan
fogalmazta meg.
104
A romlsba dlt Magyarorszg erdekeben fogott fegyvert.
Nem akar mst, mint kvetni Bocskai Istvnt, betarttatni a becsi beket (1606),
megszntetni a protestnsokat elnyom jogtalansgot s visszalltani a szabad-
sgot, vagyis az egesz magyar nemzet trvenyeit, szoksait es kivltsgait.
105
102
Bethlen levele Rhedeynek (1618. jlius). Szilgyi S: Bethlen Gbor fejedelem i. m. 100101.
V. EOE VII. 9293. Schreiben Gabriel an die Herren Directoren des Bhmen,1619 Aug.
18. OSzK RMK III.1269. A hadjrat elkeszteserl: Szilgyi Sndor: Bethlen Gbor fejedelem
i. m. 133, Szilgyi Sndor: Oklevelek Bethlen Gbor 161920-ki hadjratai trtenetehez.
Magyar Trtenelmi Tr 4. (1857) 213215.
103
Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 932.
104
Bethlen Gbor emlekezete i. m. 175, 191192. Herczegh G.: Bethlen Gbor klpolitikai
trekvesei i. m., Nagy Lszl: Bethlen Gbor a magyar histriban. In: Bethlen Gbor llama
es kora i. m. 3941, Geschichte der Deutschen auf dem Gebiete Rumniens. Red. von Carl
Gllner. Bd. I. Bukarest 1979. 203.
105
sparsis ad Stephani Botskai imitationem per regnum libellis declaravit, se non alio
ne, quam ad vindicandam acatholicis eam, quae paci Viennensi, et in comitiis anni 1608.
illis concessa fuit, libertatem, universae item gentis Hungaricae leges, concuetudines, ac
immunitates in integrum restituendas vel invitum ad arma descendere coactum fuisse, sic
ille postquam privati lucri e ruinis Hungariae corradendi causa bellum iam decreverat, tum
primum causas, ut id iure obmovisse videretur, conquirebat. Palma Ferenc Kroly: Notitia
Rerum Hungaricarum. Ed. III. Pestini Budae Cassoviae 1785. 202. V.: Borin Elrd:
Bethlen Gbor fejedelem tetteinek, politikjnak bemutatsa. Kezirat.
A Kassn kiadott Querela Hungariae, Alvinczi Pter reformtus esperes rp-
irata latinul es magyarul arrl tjekoztatja a klfldet es Magyarorszgot, hogy
az erdelyi fejedelmet egyenesen a Magyar Kirlysg nemesei es vrosai hvtk
be, mert a csszr nem tartja be az 1606-ban megkttt Habsburgmagyar be-
csi beke pontjait. ldzi a protestnsokat, keptelen megvedeni az orszgot es
a trkk a beke leple alatt falvak tucatjait hdoltatjk az Oszmn Birodalom-
hoz.
106
Valban, a csehek a Magyar Kirlysg rendjeitl is kertek segtseget es
hrom fr, Szechy Gyrgy, Rkczi Gyrgy es Turz Imre assecuratoria le-
velet adtak egymsnak es megszerveztek Bethlen prtjra a vrmegyek es a v-
rosok reformtus kznemeseit, polgrait es a magyar vrrsegeket. Ezek kztt
a kor meghatrozott politikai nyelven eladott, klnbz, a befogadk igenye
szerint megfogalmazott, reszleteiben vals ervek kztt klnsen hatsos volt
a hivatkozs a becsi bekere, amelynek pontjait a Habsburg kormnyzat nem tar-
totta be. Bethlent azonban ltalnosabb, tfogbb, hossz tv politikra vall
szndek vezette.
Klnleges politikai elesltst ellensegei es az elfogulatlansgra trekv tr-
tenetrk egyarnt elismertek. Dntese eurpai tjekozdsbl kvetkezett.
Felismerte, hogy egy Eurpa csaknem minden orszgt fegyverbe von hbor
keszldik. Mint senki ms, sem ltta elre a harminceves hbor fejleme-
nyeit, de ismerte az eurpai hatalmak kztt feszl erdekellenteteket. Voltak
fogalmai a spanyol es az ausztriai Habsburgok politikai erflenye es Francia-
orszg, Nemetalfld, Anglia kztt nvekv feszltsegekrl. Szmtott r, hogy
Anglia, Hollandia, Dnia, a brandenburgiak, a svjciak, ltalban a protestns
orszgok a csehek melle llnak es Anglia kirlya, I. Jakab segtseget kld ve-
jenek.
107
Felteheten fleg konstantinpolyi kvetei jelenteseibl tjekozdott.
Mennyiben tudott rla, hogy Jakab kirly a beke hve, 1619-ben pedig slyos
beteg, es John Donne predikcija kesztette fel a bekes hallra
108
Abban te-
vedett Bethlen, hogy a protestns hatalmak azonnal siettek volna a csehek ve-
delmere. Csaldst, mint meg lesz rla sz, fjdalmasan vette tudomsul, de
elkepzeleset nem adta fel. Uralkodsnak legfbb celjt az orszg bekeje meg-
teremteseben fogalmazta meg.
109
Beszortva a ket vilgbirodalom kze, a trk
harapfogjban, gy velte, hogy az Erdelyi Fejedelemsegnek mint llamnak a
106
EOE VII. 116, Pokoly J.: Az erdelyi reformtus egyhz trtenete. II. kt. Bp. 1904. 76, Vmos
va: Lssk, ismerjek a vilgnak minden nepei Magyarorszgi es magyar vonatkozs
rpiratok, jsglapok 14581849. Bp. 1981. 3334.
107
Lsd Zarnczki ron tanulmnyt ebben a ktetben.
108
John Donne: Delben alkonyul, delben virrad. t predikci. Ford. Psztor Peter. Bp. 1998.
109
R. Vrkonyi .: A legnagyobb blcsesseg i. m.
38 R. VXvovi ovs
jvje csak az eurpai orszgok nagy csaldjba befogadva, kls orszgok ga-
rancijval biztosthat.
Bethlen eddig is minden lehetseget megragadott, hogy kilepjen a nemzet-
kzi kzdterre.
110
Ha nem el a kitres lehetsegevel, Erdely elszigeteldik a
kereszteny vilgtl. A Magyar Kirlysg felosztottsgbl is kvetkez elemi ne-
cessitas kenyszerttette r, hogy vllalja a hbor nem kis kltseget es kockza-
tt. Hadba lepese jelents fejlemeny a cseh felkeles mellett. Tbb eselyt hordott
magban.
111
Hadseregenek letszmt 15 es 40 ezer kztt klnbzen jelzik a forr-
sok.
112
Sikeres hadjratval gyorsan elfoglalta a Kirlysg keleti reszet, korabeli
elnevezessel Fels-Magyarorszgot. Nem mentve meg a lakossgot a korabeli
hbor borzalmas terheitl, a katonk nkenyeskedesetl. Rkczi Gyrgy haj-
di kegyetlenl megknoztak es megltek hrom katolikus papot.
Gyorsan eljutott Als-Magyarorszg nyugati vegere es tkelve a Dunn,
csapatai elrasztottk a Rba es Becs kze es terleteket. Oktber kzepen
kemeny harcokkal elfoglaltk Pozsonyt s a negytorny vrban rztt kirlyi ko-
rona, a Sacra Corona Bethlen kezebe kerlt. A Forgch Zsigmond ndor ltal
sszehvott orszggyles (1619. november1620. februr) Magyarorszg kir-
lyv kiltotta ki. Bethlen kirlyi jogokat gyakorolva hozott az orszggylessel
trvenyeket az orszg kormnyzsrl, a protestnsok szabad vallsgyakorla-
trl, de mint fejedelem kldtt kveteket Lengyelorszgba, a Portra, a cseh
kirlyhoz es vltozatlanul fejedelemnek nevezte magt.
Fejedelemnek nevezi Bethlent a hadi dszben gyztes hadvezernek brzol
rplap is. A lovas portret a nemetalfldi Jakob von Heyden felalakos metszete
alapjn 1619 vegen az ismeretlen mvesz a hres, V. Kroly csszrt a mhlbergi
csatateren megrkt Tiziano-festmeny utn mintzhatta. A rplapon magya-
rul, latinul es nemetl olvashat versben csak ers fantzival tallnnk Bethlen
kirlyi ambciira utal kijelentest. St, mint majd kesbb lthat, a magyar
trtenelem nagyjai Attila, Hunyadi, Mtys kirly nevere sem tallunk uta-
lsokat. Ezzel szemben a korabeli Eurpa nagy uralkodi kreben ltalnos n-
kepkent idezett antik heroszval, Herkulessel azonostja Bethlent is a metszetet
110
EOE VII. 7482. V.: Csetri E.: Bethlen Gbor elettja i. m. 7778.
111
Josef Poliensk: War and Society in Europe 16181648. Cambridge 1978, Gottfried Schramm:
Armed Conicts in East Central Europe. In: Crown, Church and Estates i. m., Wilhelm
Schmidt-Biggermann: Te Apocalypse and Millenarianism in the Tirty Years War. In: 1648
War and Peace in Europe. Ed. by Klaus Bussmann Heinz Schilling. Mnchen 1999. Vol. 1.
259263.
112
Nagy Lszl: Magyar hadsereg es hadmveszet a harminceves hborban. Bp. 1972. 7780.
magyarz vers kulcssora. Minden rendnek szabadsgt i Fellltja igazsgt i
Ezert meltn dcseretes i Kesz segt, mint Hercules.
113
A Besztercebnyra ezttal fejedelmi sszehvssal megnylt orszggyles
1620. augusztus 25-en ismetelten Magyarorszg kirlyv vlasztotta. Ezttal
elfogadta a kirlyi cmet. Rendeleteit mint Magyarorszg vlasztott kirlya es
Erdely fejedelme adta ki, a penzermekre kirlyi cmet verette es birtokadom-
nyozsokkal is uralkodi jogokat gyakorolt. Revay Peter koronarrel magval
vitette a Sacra Coront. Miert nem koronztatta meg magt
114
A kerdesre a ma-
gyar trtenetrk klnbz vlaszokat adtak. Nem engedte megkoronztatni
magt, br a bartai nagyon srgettek, viszont azt szokta vlaszolni: si jogon
mindig az esztergomi ersek koronzza a kirlyt, mivel viszont Pzmny Peter
az esztergomi ersek, erre semmi remeny nincs.
115
A katolikus valls meghat-
roz kvetelmenyevel Bethlen tisztban volt. Mely hit es meggyzdes kttte
a reformtus egyhzhoz. Emellett relis meggondols vezette: ha a protestns
fejedelem tterne, mint katolikus uralkod mr nem szmthat a reformtus es
evangelikus orszgokra. A legfontosabb, leggyakrabban emltett erv pedig az
volt, hogy a Porta nem engedte a Magyar Kirlysgot es Erdelyt egy uralkod
alatt egyesteni, es Bethlen ezert llt volna el a koronzstl, mivel egesz poli-
tikja az orszg trk hatalom alatti egyesteset celozta.
116
Amint mr volt rla
sz, Szekf nagyhats elmeletet eptett r, Peter Katalin es Papp Sndor pedig
megcfolta valsgtartalmt. Valjban a trk fmeltsgok egyik csoportjtl
szrmazik a mellekesen elhangz kijelentes: Mert Bethlen Gbor, ha Isten adja,
legyen magyarorszgi korons kirly, de Erdelyt m Magyarorszghoz soha
113
Wie Hercules, der Held so werhi Nicht mehr als Helers Rhum begehrt. Cennern Wilhelmb
Gizella: Bethlen Gbor metszet-arckepei. (Kelet-nyugati stluskapcsolatok a XVII. szzadi
portregrakban.) Folia Historica 8. (1980) 3353. V.: Varsnyi K.: Bethlen Gbor fejedelem
i. m. 93, illetve tanulmnya ebben a ktetben.
114
Joannes Bocatius: Historica parasceve seu praeparatio ad rervm in Hvngaria Transylvaniaque
trivm imperatorvm ac regum, Rudolph. II,Matthiae II et Ferdinandi II nec non elect. novi reg.
Gabrielis tempore gestarum opus historiale, ad cujus augmentum ipraemissa hujus instituti
dignitate, utilitate, necessitate et jucunditatei subsidia petit literata et consortia ab omnibus
et singulis... Ioan. Bocativs consvlaris Cassov. et el. reg. Hung. historicus... Cassoviae 1621.
RMNY 1245. MTAK 115. fol. 3646iv.
115
minime tamen se coronari passus fuit, atque amicis vehementer id urgentibus illud
responsi loco dare solebat: veteri lege, et longo plurium seculorum usu apud Hungaros
receptum, stabilitumque esse, ne regis Hungariae inaugurationem ab alio, quam Strigoniensi
archiepiscopo, peragi liceret: quo o cio, ut Petrus Pazmanus id temporis Strigoniensis
metropolita defungeretur, Bethlenius nullo pacto sperare poterat. Palma F. K.: Notitia rerum
Hungaricarum i. m. III. 215. V. Borin E.: Bethlen Gbor i. m.
116
Pter K.: Bethlen Gbor magyar kirlysga i. m., Papp S.: Bethlen Gbor i. m.

936937.
40 R. VXvovi ovs
nem engedjk hogy brja.
117
Ezzel szemben Bethlen vrakoz llspontjt, vi-
szonyt a magyar kirlyi mltsghoz s a koronzs halogatst, majd vgl is
elutastst, gy tnik, hogy a csehmorvamagyarerdlyi konfderci sorsa
befolysolta.
118
A pozsonyi orszggyls 1620. janur 2-n kzlte a kirlyi biztosokkal,
hogy a csehekkel s a Habsburg Birodalom ms tartomnyaival konfderlnak.
A trsg orszgait sszekt konfdercinak mr voltak szmottev elzm-
nyei. Bthory Istvn lengyel kirly kzp-eurpai szvetsge az oszmnok elleni
sszefogst szolglta. A magyar rendeknek a csehmorvaszilziai, als- s fel-
s-ausztriai s a lausitzi rendekkel megkttt szvetsge annak idejn II. Rudolf
csszr uralkodsa ellen irnyult. Bethlennek a csehekkel kttt konfdercija
azonban tartalmban s eslyeiben ms volt.
A konfderci tizennyolc pontbl ll szvege szerint kijelentik, hogy
a szvetsg rk s felbonthatatlan. A kzs vdelmet kzs orszggylsen
szervezik meg, a vgvrrendszer fenntartshoz a cseh s a morva rendek
meghatrozott sszeggel jrulnak hozz. Tmad s vdelmi hbort a bke-
trgyalsokkal egytt csak kzs megegyezssel indthatnak. A konfderci
orszgai klcsns kereskedsi szabadsggal lnek s kzs pnzt veretnek. A
vits gyeiket kzs orszggylsen rendezik el. Az egyes orszgok kirlyai s
fejedelmei megvlasztsuk alkalmval a konfdercira is eskt tesznek. Bkt
kzs megegyezssel ktnek.
119
Ezt a mg valsznleg elzetes konfdercis megllapodst Bethlen a ke-
resztnysg rdekeit tartvn szem eltt 1620. janur 15-n, Frigyes cseh kirly
janur 25-n rta al s ellttk kzjegykkel a cseh s a magyar rendek kpvi-
seli is.
120
Bethlen szmolt a realitssal: a krlmnyek slyosak, a cseheknek is
bkt kell ktni a Habsburg csszrral, s a Fnyes Porta nlklzhetetlen jv-
hagysrt cseh s magyar kvetsg indult Isztambulba.
121
117
Sudr B.: Iszkender i. m. 990, 83. jegyzet.
118
Mig legrszletesebb feldolgozsa: Demk K.: A magyarcseh confoederati i. m.; Gindely A.
Acsdy I.: Bethlen Gbor s udvara i. m. 2930. Negativ eljellel: Szekf Gy.: Bethlen Gbor
i. m. 69109. Krmn Gbor a pfalzi vlasztfejedelmek hadizskmnyknt a bajorok kezbe
esett levelezse, a Protestantische Korrespondenz s a dessaui levltri anyag alapjn kszl
feldolgozni Bethlen Pfalzi Frigyessel val szvetsgnek trtnett az OTKA-kutatcsoport
kereteiben.
119
Demk K.: A magyarcseh confoederati i. m. 106107.
120
A cseh kirly ltal killtott pldnya: Friedrich Firnhaber: Geschichte Ungarns II. 98104.
Bethlen egyik javtott pldnya: Pettk Bla: Az 1620. jan.15-iki szvetsglevl varinsai. TT
[12.] (1889) 105114. V.: Demk K.: A magyar-cseh confoederati i. m. 214216.
121
Demk K.: A magyar-cseh confoederati i. m. 108, 432.
II. Ferdinnd kirly tancsadi a csehmagyar konfdercit a birodalom-
ra nezve es a Katolikus Uni szempontjbl egyarnt veszelyesnek tekintettek.
Velemenyk szerint a ket osztrk rks tartomny csatlakozsa a koalcihoz
veszelyezteti a dinasztia jvjet. Pfalzi Frigyes cseh kirlyi meltsga elfogadha-
tatlan, a csehek amnesztira es a teljes vallsszabadsgra vonatkoz igenyevel
egytt. A szabad kereskedelem korltozn a Birodalom es az udvari arisztokr-
cia merkantil erdekeit. Melyen serti a kirlyi meltsgot, hogy a beket az angol a
francia kirly es a nemet fejedelmek kzvettsek es garantljk. Bethlen igenyet
a Magyar Kirlysg kormnyzi tisztsegere II. Ferdinnd elszr hajlott r, hogy
elfogadja, vegl elutastotta.
A cseh felkelesnel is slyosabb fenyegetesnek tekintett konfderci ellen
Becs, gy tnik, a diplomcia tbb szintjen is vltozatos akcikat indtott. A
szelsseges informcikat mellzve is biztos, hogy a csszri kvet felajnlotta
Vc tadst csereben Erdelyert, komoly sszegekkel prbltk a Portt Bethlen
ellen fordtani. Ismet felmerlt a regi ellenjellt, Homonnai bevitele a fejedelmi
meltsgba.
122

Az Oszmn Birodalom ugyancsak igenyt tartott r, hogy a tersegnek vitat-
hatatlan meghatroz tenyezje legyen es nem kvnta a Habsburg Birodalom-
mal megkttt zsitvatoroki beket megserteni. A cseh felkelesbe nem avatkozott
be, Bethlennek segtseget eddig is csak kirlly koronzsa utn, hadjratnak
feltetlen sikerei eseten helyezett kiltsba.
123
A csehmagyar konfdercirl
Bethlen egy nagyreszt sajtkezen rt memorialban tjekoztatta a Portt.
124
A
terjedelmes elerjesztes reszletes ismertetesere itt nem terhetek ki. Figyelemre
melt, hogy a csehmagyar konfderci elzmenyet regi Mtys kirly vagyis
Hunyadi Mtys idejeben jelli meg. Sok tlzssal, a Porta meggyzesere alkal-
mas ervekkel fejti ki, hogy az Oszmn Birodalomnak mennyi haszna lesz belle.
Vedelmet jelent az ellene keszl Habsburg hatalommal szemben, a tersegben
beke lesz es Csehorszgtl adt es ajndekot nyerhet.
125
A Porta velemenyet
nem ismerjk, de sokatmond, hogy a kert ahdname helyett II. Oszmn szultn
csupn assecuratoria-levelet kldtt a besztercebnyai orszggylesre.
126

A nagy nemzetkzi erdekldessel ksert orszggylesre az erdelyi hrom
nemzet azzal a cellal kldte el megbzottait, hogy a confoederatiorl traktlja-
122
Demk K.: A magyarcseh confoederati i. m. 108109, Sudr B.: Iszkender i. m. 993.
123
Papp S.: Bethlen Gbor i. m. Mehmed budai pasa levele Bethlen Gborhoz: Buda, 1619. nov.
11. ETA III. 334.
124
Bethlen Gbor: Memoriale ad Portam Oittihamanicam, s.d. TMO I. 226238.
125
S. d. (1620. kzepe).
126
A levelet kiadva az Erdelyi Magyar Mzeum Egylet leveltrbl: TMO I. 224225. Tbb
keziratos es nyomtatott, majd nyomtatsbl lemsolt peldnya: Papp S.: Bethlen Gbor i. m.
42 R. VXvovi ovs
nak.
127
Bethlen fejedelmi elterjeszteseben legfbb feladatuknak azt jellte meg,
hogy a konfderci tagjai kzsen kssenek beket, mert a terseg nyugalmt
csak a viszonyok trendezesevel lehet megteremteni. A csszri megbzottak
azonban kifogsoltk, hogy Bethlen uralkodi jogokat bitorol, mint fejedelem
nem elhet a kirlyt illet orszggylesi propozci gyakorlatval.
Az orszggylesen felolvastk a szultn assecuratoria-levelet. Ez ket kardi-
nlis kerdesben jelzett nagyon vatos, ltalnos biztostekot. Ferdinnd csszr
kedveert az meltsgos magyar nemzetet meg nem vetjk, s a csehek eltt is
az mi fenyes kapunk nyitva vagyon. Bethlen kirlysga gyeben tartzkod,
de nem ellenzi: ha kirlyt akarnak vlasztani, vlasszanak olyat, aki a Porthoz
is jakarattal lesz es a kirlysgot bekevel megtartjk. A Portt a lengyel hbor
kttte le, segtseget a konfdercinak semmit nem adott. A helyi hatalmak
annl tbb nehezseget okoztak Bethlennek. Iszkender pasa nllan trendezte
volna Erdely bels viszonyait, a budai pasa, Karakas Mehmed pedig nhatalm-
an ostrommal elfoglalta Vcot. Az orszggylesrl csehmagyarerdelyi kl-
dttseg indult Konstantinpolyba, hogy a csehmagyar konfderci vedelmet
kinyilvnt hitlevelet nyerjen. Bethlen ezttal sem tudta elerni, hogy a cseh-
magyar konfderci elnyerje a szultn patrontust.
128

Fleg pedig a protestns orszgok elismereset es tmogatst tekintette alap-
veten fontosnak. A Prgban trgyal Turz Imrenek 1620 prilisban reszle-
tesen kifejti, mennyire szmtott Anglia, Dnia, Belgium es a nemet fejedelmek
segtsegere. Csaldott, hogy meg kveteket sem kldtek az orszggylesre es
nem kapta meg a remelt tmogatst. Igen sokat csodlkozom, es okait feltallni
nem tudom, miert kellessek az angliai, dniai kirlyoknak, Mauritius hercegnek
Belgiumban, Brandenburgicusnak, Helvetusoknak, es az tbbi imperiumbeli
reformata religin lev hercegeknek, imperilis vrosoknak magokat ily igen ez
mostani llapottl megvonni.
129

Sok erv szl teht amellett, hogy Bethlen a csehmagyar konfderci elis-
meresehez, megszilrdulshoz kttte dnteset a koronzsrl. Hatekony ert
csak a konfderci kepviselhetett a tersegben, elismeresehez szkseges tmo-
gatst azonban, csak erejet kinyilvntva nyerhetett. A Katolikus Liga csszri es
spanyol csapatai ekkor mr tban voltak Prga es Pozsony fele, a konfderci-
127
EOE VII. 540.
128
TMO I. 224225, Sudr B.: Iszkender i. m. 992993, Papp S.: Bethlen Gbor i. m.
953954, 957, Andrea Schmidt-Rsler: Princeps Transilvaniae Rex Hungariae Gabriel
Bethlens Auenpolitik zwischen Krieg und Frieden. In Kalkl Transfer Symbol. Euro-
pische Friedenvertrge der Vormoderne. Hg. von Heinz Duchhardt Martin Peters.
(Verentlichungen des Instituts fr Europische Geschichte Mainz, Beiheft online 1.) Mainz
2006. 8098. (http:iiwww.ieg-mainz.deivieg-online-beiheftei01-2006.html).
129
Bethlen kiadatlan politikai levelei i. m. 196197.
nak pedig meg nincs hadserege, kzs mkdesi rendszere. A csehek hadereje
tbb sebbl verzett, Bethlen utnptlsi gondokkal kzdtt. Nincs nyoma, hogy
sszehangoltk volna a hadmveleti terveket, hinyzott a kzponti irnyts.
Letszm, kikepzes, felszereles tekinteteben pedig messze elmaradtak a csszri
es a spanyol csapatoktl. Bethlen katoni hamarosan harcban lltak es Hen-
ri Dampierre csszri hadvezer elesett. Segtsegl a cseheknek Bethlen keves
hadert kldhetett, azt is megkesve indtotta tnak, vatossgra int zenet-
tel: kerljek a nylt sszecsapst. 1620. november 8-n a feherhegyi csatban
a szvetkezett rendek csapatai megsemmist vereseget szenvedtek. Ezzel a
csehmagyar konfderci sorsa is eldlt. Hallos csaps erte, mieltt betlt-
hette volna a benne rejl lehetseget, azt, hogy szmottev tenyez legyen K-
zep-Eurpban. rvenyestse az eselyt a hbor befejezesere, oldja a Habsburg
Birodalom keretei kztt a feszltsegeket, stabilizlja a terseg viszonyait.
Az nrendelkezesetl megfosztott Csehorszg elere janur 18-n katonai f-
parancsnoknak azt az Albrecht von Wallenstein hadvezert nevezte ki a csszr,
akivel Bethlen majd a hadsznteren kerl szembe. Egyelre azonban meg kellett
menteni Magyarorszgot a csehek sorstl. A megtorls kegyetlen volt, knzs,
kivegzes, birtokelkobzs. Jessenius orvosnak felakasztsa eltt kivgtk a nyel-
vet, mintegy ritulisan megbntetve a nyilvnos szlst. Tbb mint kilencszz
uradalom cserelt gazdt.
130
Bethlen elerte, hogy Hainburgban francia kzvet-
tessel beketrgyalsokat kezdjen. Ferdinnd kirlyt felkeszlt bekebiztosok kep-
viseltek: Friedrich Salm, Lenard Meggau, Sigfried Breuner mellett Lepes Blint
(15701623) kalocsai ersek magyar kancellr es Esterhzy Mikls orszgbr.
Bethlen reszerl Forgch Simon ndor, Pechy Simon erdelyi kancellr, Jakusics
Andrs, Apponyi Pl, Sndor Jzsef. A felteteleket a ket fel klcsnsen elfogad-
hatatlannak nyilvntotta es a beketrgyals 1621 prilisban megszakadt.
A kirekeszts regiszterei
Az 1621-ben Becsben megjelent magyar nyelv fzet anonim szerzje Erdely
fejedelmet trknek, krlmetelt mohamednnak nevezte, st a pametek k-
meletlen szkincsehez kepest is szokatlan minstessel illette: kereszteny ver-
ben frd.
131
Trtenelmi borzalmakon gondosan nevelgetett olvaskznse-
gnknek errl nyilvn a msik verben frd magyar trtenelmi szemelyiseg
jut eszebe. Nevezetesen Bthory Erzsebet. t ugyan jobbgylnyok vereben
frszttte a valsgtl elrugaszkodott fantzia az ellene 1613-ban, teht Beth-
len Gbor megvlasztsnak eveben kirlyi rendelettel indtott vizsglat. Peter
130
Zimnyi V.: Bethlen Gbor fejedelem gazdasgpolitikja i. m. 709.
131
MTAK RM I. 4. 216.
44 R. VXvovi ovs
Katalin ugyan kimutatta, hogy az egesz elkepzeles abszurd, mert a kd ver azon-
nal megalvad, a verben frd magyar fri nagyasszony mra a piacehes kl-
fldi lmipar hls temja lett.
132
St, a lengyel Walerian Borowczyk Les contes
immoraux cm lmjeben a csejtei grfnt a hres szneszn, Paloma Picasso
alaktotta es szepseget verrel tlttt ezstkdban polta a mozivszon nyilv-
nossgn.
133
A Magyar orszgnak mostani llapattyrl egy hazja szeret, igaz magyar
embernek tanchlsa (tovbbiakban Magyarorszgnak llapotjrl) cm rs
ugyan a lmszakma gyelmet elkerlte, de a kzlt dokumentumokat, fleg
Bethlen levelet Galga Zulthannak cmzett levelet mint a tatr knnak kldtt
rst immr negy evszzadon t idezik, vitatjk, vizsgljk, es koncepcikba
eptik a trtenetrk. jabb kutatsok szerint a Galga rangban a kn utn k-
vetkez tatr tisztsegvisel. A Magyarorszgnak llapotjrl az els m, amely
magyarul kinyomtatott levelvlogatst kzl Bethlen Gbor tollbl es nehny
magyar es trk kortrstl.
A fzet negy peldnya ismeretes. Az egyik teljes, a msikat agyonolvashat-
tk, mert elrongyoldott es j nehny lapja hinyzik. A Magyar Tudomnyos
Akademia Knyvtrnak Kezirattrban rztt hinyosban az elveszett lapokat
a Becsben, az sterreichische Nationalbibliothekban a latin mellett fellelhet
sertetlen magyar peldnybl egesztette ki Brtfay Szab Lszl 1933-ban. A
negyedik peldny Esterhzy Pl ndor leveltrban veszelte t 2013-ig ismeret-
lenl az evszzadokat.
134
A reformkorban 1838-ban adtk ki jra. Piringer Mihly es Tewerewk
Jzsef a pozsonyi nyomdban kzzetett kis knyv cmet Bethlen nevevel es a
szerz korabeliseget jelezve bvtette ki: Magyar orszgnak, Bethlen Gbor t-
madskori llapotjrl, egy azon idej, hazja szeret, igaz magyar embernek
tantslsa. Keletkezesi idejet Piringer Mihly 16221627 kztt jellte meg.
Szerzjet pedig az orszgos gyekben tjekozott, mlt idk trtenetiben tu-
ds, kirlyh jmbor haza szemelyeben velte felismerni. Elszr Pzmny
Peterre gondolt. Majd gy velte, Pzmny szeldebben cfolta volna az erdelyi
fejedelem krhozatosnak telt tetteit s Bethlen Gbor nagy aemulusa, vetely-
132
Ladislaus Turczi: Ungaria suis cum regibus compendio data. Tyrnaviae 1829, Pter Katalin:
A csejtei vrrn: Bthory Erzsebet. Bp. 1985, Szdeczky-Kardoss Erzsbet: Bthory Erzsebet
igazsga. Bp. 1993, Tony Torne: Countess Dracula. Te Life and Time of Elisabeth Bathory,
the Blood Countess. London 1997, Lengyel Tnde Vrkonyi Gbor: Bthory Erzsebet. Egy
asszony elete. Bp. 2010.
133
A lmre Szab Peter hvta fel a gyelmemet, ezton ksznm.
134
MTAK RM I. 4. 216. Az Esterhzy Pl msolatai kztt megtallhatrl Tmsvri Emese Ket
Esterhzy egy Tanchls cm eladsban szmolt be a kszegi renesznsz-konferencin
2013-ban.
trsa, nevezetesen Esterhzy Mikls mellett kttt ki. F erve nem kevesebb,
minthogy a rpirat szvege szerint Bethlen lnokul eletere trt es ezert rta vagy
ratta a mvet az 1625-ben a ndori meltsgot elnyert Esterhzy Mikls.
135

Trteneti kritikval mindmig egyedl Jszay Pl vizsglta ezt a fontos m-
vet, Vrsmarty es Toldy Ferenc lapjban, a Figyelmez 1839. evfolyamban.
A kitn trtenesz Abavri lneven publiklt trtenetkritikai rsa fleg a m
lehetseges szerzjet es celjt kvnta tisztzni. Feledesbe merlt, hogy Jszay
indtotta el a reformkorban a dokumentumokra eptett Bethlen-kutatst es for-
rsgyjtemenye birtokban nezhette t a szveget. sszevetve az egykor do-
kumentumokkal megllaptotta a kronolgiai tevedeseket es a m keletkezesi
idejet 1621 novemberere tette, mfajt pedig az ellenfelet gyngteni igyekv
prt gnyiratnak, pasquillusnak minstette. Szerzjekent leghihetbben Ba-
lsy Tams (15801625) pspkt jellte meg.
136
Balsy, az erdelyi unitrius szlk gyermeke kolozsvri iskoli utn Becs-
ben, majd a rmai Collegium Germanicum Hungaricumban nyert magas szint
kepzest. Hazaterve gyors egyhzi plyt futott be: 1613-ban boszniai. 1621-ben
vci, 1622-ben pecsi pspk. Problematikus szemelyiseg, Pzmny Peter els
erseki eveinek egyik feladatakent az viszlyait es botrnyait kellett kezelnie. A
cseh felkeles idejen Balsy Becsben elt es a pspki kar tagjaival (Almsy Pl,
Dallos Mikls, Pyber Jnos, Telegdy Jnos) egytt Pzmny krehez tartozott.
Szeleskr trteneti ismeretek, erdes hitvitz stlus, nagy nyelvi fantzia jel-
lemzik nagyreszt latin mveit. Jszay velemenye ta ltalnosan elterjedt, hogy
a Magyarorszgnak llapotjrl szerzje. A bibliogrkban mra lekopott
neve melll a korbban meg hasznlatos zrjel is.
137
Legjabban a m kritikai
kiadsnak elkesztese szndekval, lolgiai meggondolsok alapjn ismet
135
Magyar orszgnak, Bethlen Gbor tmadskori llapattyrl, egy azonidej, hazja szeret,
igaz magyar embernek tanchlsa. jra nyomtattk Piiringer Mihly es Tihewerewk Jzsef.
Pozsony 1838. 94. A kvetkezkben ennek a lapszmaira hivatkozunk.
136
Abavri [Jszay Pl]: Hazai Literatra. Trtenettudomny. Magyar orszgnak, Bethlen Gbor
tmadskori llapattyrl, egy azonidej, hazja szeret, igaz magyar embernek tanchlsa.
12. Figyelmez 3. (1939: 2122. sz.) 337342, 359365.
137
Frakni Vilmos: Magyarorszg egyhzi es politikai sszekttetesei a rmai szentszekkel IIII.
Bp. 19011903. III. 287, 298300. letrajzi sszefoglalsa Bedy Vince: A gyri szekeskptalan
trtenete (Gyr egyhzmegye mltjbl). Gyr 1938. 404405. Plyjra es mveire Szab
Ignc: Bals Tams pspk egyhzi r elete es mvei. j Magyar Sion 11. (1897) 122133.
Mvei knyveszetere jabban: Tusor Pter: Episkoptus es latinits a 17. szzadi Magyaror-
szgon (Nehny adat es szempont). In: Pietas non sola Romana. Studia Memoriae Stephani
Borzsk dedicata. Ed. Anita Czegledy Lszl Horvth et al. Bp. 2010. 905918, 912. 24. j.
Heveny koniktusrl a gyri, pozsonyi kptalannal es Pzmny kezeleserl Frankl (Frak-
ni) Vilmos: Pzmny Peter es kora IIII. Pest 18681872. I. 402 skk, tovbb Galla Ferenc:
Harminckilenc kiadatlan Pzmny-level. (Olaszorszgi Magyar Okleveltr) Vc 1936. n.2 es
46 R. VXvovi ovs
felmerlt, hogy rja megis Esterhzy Mikls lenne, vagy a m az megbzs-
bl keszlt volna.
138
A szerz szemelyenek megnyugtat tisztzsa tovbbi ku-
tatsokat kvn. Ezttal csupn a m trteneti funkcijt merhetem be, a kzlt
Bethlen-levelek proveniencija es hatsa erdekeben.
A Magyarorszgnak llapotjrl lapjain az nmagt igaz magyar nevvel
illet r Bethlent, egesz fejedelemseget, de klnsen mindazt, ami 16191621
kztt trtent, a trk mvenek mutatja be. Bethlen ebben a belltsban nem
tbb, mint trk kreatra. Mr fejedelemme vlasztsnak trvenyesseget is vi-
tatja az r, mivel lltsa szerint Bethlen leveleket hamistott volna az uralom
elnyerese erdekeben. Kormnyzati rendjet, uralkodsi mdszereit tyrannusinak
lltja be, hadjratait, magyar kirlly vlasztst, beketrgyalst pedig kizr-
lag az oszmn politiknak tulajdontja. Erdely fejedelme eszerint a trk Porta
kiszolglja, vilghdt terveinek keszseges eszkze. A harminceves hbort
kirobbant cseh felkelk es a Protestns Uni harcaiba Bethlen kizrlag az
oszmn hatalom megbzsbl kapcsoldott be. Vllalkozst a Habsburg cs-
szr es magyar kirly elleni fegyverrntsnak minsti a magt nevtelensegbe
burkol szerz.
Trteneti ttekintesenek idkereteit Konstantinpoly elfoglalstl Moh-
cson t az oszmnok vegs celjuk, a keresztenyseg hamarosan, az adott eszten-
dben 1621-ben bekvetkez elpuszttsig vzolja. Megalkotja az Oszmn Bi-
rodalom hdtsi eljrsnak modelljet, s ebbe illeszti be Bethlen uralkodsnak
trtenetet, belpolitikai dnteseivel egytt. rvelesere taln Machiavelli es kve-
tinek hatsa is jellemz es az j trtenettudomny kvnalmainak megfelelen
lltst dokumentumokkal bizonytja. Kilenc egykor levelet kzl. Gondolat-
menetet erre a kilenc levelre epti fel, logikus vonalvezetessel gy, hogy ltszlag
nem tesz mst, mint a leveleket ertelmezi.
139

Az els hrom level 1593-ban keletkezett, Haszn temesvri pasa levelei
ecsedi Bthory Istvnhoz, Dob Istvnhoz, illetve Bthory vlasza. Az oszmn
jegyzetei. Balsy llamelmeleti mverl: Hargittay Emil: Bals Tams es Pzmny Peter
politikai nezetei. Irodalomtrtenet 1. (1980) 139140.
138
Tmsvri E.: Ket Esterhzy i. m.
139
A kzlt levelek: A temesvri pasa levele ecsedi Bhory Istvnnak (Simnd, 1593. szeptember
4.) (813.), a temesvri pasa levele Dob Ferencnek (Simnd, 1593. szeptember 4.) (1417.),
ecsedi Bthory Istvn vlasza a beglerbeg levelere (Btor, 1593. szeptember 27.) (1820.),
Bethlen Gbor levele Iszkender pasnak (Pozsony, 1619. november 4.) (2527.), a budai pasa
levele Bethlen Gbornak (Buda, 1620. jlius 18.) (3033.), Bethlen Gbor levele a fvezr
Nszuf pashoz (Lippa, 1616. jlius 14.) (3740.), Ferdinnd magyar kirly es csszr a
vrkapitnyokhoz (Becs, 1621. mjus 20.) (4345.), Bethlen Gbor levele a Galga Zulthannak
(Nagyszombat, 1621. prilis 1.) (4753.), Bethlen Gbor levele Habil pashoz (Fogaras, 1617.
februr 27.) (8790.).
hatalom hdtsi gyakorlatnak megfelelen a pasa magas meltsgokat, ecsedi
Bthory Istvnnak vajdasgot es a cseh kirlysgot, Dob Ferencnek pedig vaj-
dasgot gert, ha elprtolnak a Habsburg csszrtl es magyar kirlytl. Mert
az Isten a hatalmas Csszrnak oly hatalmat adott, hogy a juhszbl Kirlyt
teszen Ecsedi Bthory Istvn szeptember 27-en rt rvid vlaszban vissza-
utastotta a pasa csbtst mondvn, nem illik hozz, hogy elfogadja, nem lesz
htlen a kirlyhoz, nem akar egyenetlenseget sztani a keresztenyek kztt.
140

A Magyarorszgnak llapotjrl j ri fogssal ellenpeldt llt Bethlen mel-
le. Reszletesen kzli, hogy a trkk Bocskait, utna pedig Illeshzy Istvnt ke-
restek meg, majd pedig azt akarta a szultn, hogy Homonnait vlasszk kirlly,
s vegl Bthory Gbort, az Erdelyi Fejedelmet kezde sarkallani, es mind Ma-
gyar, mind Lengyel orszgra ingerelni. Beke, igazi arany id kvetkezett ezutn,
Koronnk is bent leven haznkban. De az rdgi trk megtallta Bethlen
Gbort, aki nem gondola se Csszrnak adott ers hitlevelevel, sem a keresz-
teny verontssal, sem Nemzetnk veszedelmevel, sem egyeb, Orszgoknak rt,
gyalzatos pusztulsval.
141
Bethlen kormnyzatt azert is tmadja, hogy a tancsban atalokat tart
maga krl: Turz Imre, Rkczi Gyrgy, Ndasdy Pl es Illeshzy Gspr
neve azonban szinte mintha csak azert lenne megemltve, hogy megszlaltassa
a nagy tekintely holt atyk rnyait. S Hamlet atyjtl eltern, ezek az atyk arra
intik aikat, hogy terjenek vissza a kirly hsegere.
142

A pasquillus harcba szlt kiltvnyok toposzaival zrul. Serkennyk fel
mr lmunkbl h Nemzetem tkozottak vagyunk, ha meg is szegeny ron-
gyos Haznknak, s megkevesedett edes Nemzetnknek akarjuk inkbb sznako-
zsra melt utols veszedelmet nezni, hogysem e vernk szomjuhoz s minden
javaink tolvajnak [ez Bethlen] ellene llnunk. Nehny level azonban klns
gyelmet erdemel.
Bethlen Gbor 1619. november 4-en Pozsonybl keltezett Szkender (Iszken-
der) pasnak cmzett levelet a rpirat szerzje felreerthetetlenl az oszmn ha-
talmat kiszolgl szvegnek ertelmezi.
143
Eltekint a level els feletl, ahol Beth-
len gyelmezteti Iszkendert, hagyjon fel a praktikival ellene, a sajt dolgait
maga igazgatja. Kijelenteset, hogy tekintelye a szultnnl semmivel sem kisebb,
mint Iszkendere, a rpirat szerzje az oszmnok irnti elktelezettseg igazol-
snak tekinti. Leveleben imgyen ditsekedik: . nem tsak Magt, vagy Erdelyt
s Magyar Orszgot, de a krltte lev tbb Tartomnyokat is amint maga
140
Magyarorszgnak llapotjrl i. m. 1820.
141
Uo. 2324.
142
Uo. 6972.
143
Uo. 2729.
48 R. VXvovi ovs
levele es gereti tartja a Trk zsmolyiv (zskmnyv) akarja vala tenni.
Maga jelenti ki, hogy a trk csszr hv szolgja: az egesz Magyar Nemzetet
szinten gy hoztam Hatalmassga lbaihoz, mint szinten Erdelyt Mostan
Posonban lakom a magyar Szekben, a Korona kezemben vagyon Tized nap
utn a magyarok kirlyt vlasztanak maguknak. Hosszan r gyzelmeirl Ferdi-
nnd hadai felett es ha Isten adgya, Bech is rvid nap az en kezemben leszen.
Vegl Bethlen kijelenti: Az egesz Chech Orszgot, Morva Orszgot, Slesia-Or-
szgot, az Hatalmas Csszr j akariv tsinltam.
144
S hogy minden felreertest
elkerljn, a rpirat rja vlogatott szidalmakkal jabb dokumentumot, a budai
pasa levelet kzl. Ezzel kvnja ketsegtelenne tenni, hogy a kirlyvlaszts a
trk parancsra trtent.
A budai vezer pasa 1620. jlius 18-n keltezett levelenek mr a megszltsa
is egyertelm: Bethlen magyar kirlyi meltsga trk tallmny. A szent Jesus
hitin val Uraknak dtssege es fenyessege! igaz bartsgos szolglatomat
ajnlom Flsegednek, mint vitez, szomszed kirlysgra menend r bartom-
nak. Kerteles nelkl megkerdezi a pasa, hogy az orszggyles mit akar te ve-
led.Az hatalmas Csszrnak parantsolatja szerent vlasztanak-e Kirlyoknak
tegedet, vagy nem Kzli, hogy tjekozdott a Portra kldtt magyarcseh
morva, szileziai es ausztriai kvetekrl es inti Bethlent: beketrgyalsokat a
szultn nelkl ne folytassanak s Vcot adjk t. maga pedig ha lehetne, ma
Flsegedet egynehny Orszg Urv tsinlnm.
145
A krmi kalga szultnnak cmzett, 1621. prilis 1-en keltezett soraiban Beth-
len megkszni a tatr tisztsegvisel levelet es klnsen azt, hogy segtse-
gnkre val hadnak kldesevel magt geri, tovbb gratull a knnak a len-
gyeleken aratott gyzelmehez, hogy sok Urakat, kiket levgtak, kiket elevenen
elfogtak ezt is a hrt rmmel ertettk. A lengyelekrl annyit r, hogy nekik
nem bartaik, nem kell tlk felni k tsak nyelvvel otthon vitezek, de a nemet
csszr segtseget gert nekik. Magukrl azt lltja, hogy sikeresen harcoltak a
nemet csszr, a spanyol kirly es a ppa hadaival szemben es harmincezer f-
nyit vgtak le kzlk. Most csak azert trgyal a bekerl, hogy idt nyerjen a
hatalmas Csszr hadai megerkezesig es jobb alkalmatossggal mehessnk
az ellenseg gazdag orszgra. Majd kzli, hogy ha a kn 20 ezer tatrral jn
segtsegkre oly gazdag Orszgokba hordoznnk, kikhez hasonlt soha a Tatr
nemzet nem ltott. Penzzel, rabbal, mindnyjan megrakodhatnnak a Vitezek,
tsak j 20.000 embert kllene Felsegednek maga melle vlogatni.
146
144
Uo. 3032.
145
Uo. 3334.
146
Uo. 4753.
Ezutn a szerz hossz narratvkban fejti ki, hogy Bethlen maga a stn.
Becsmerlbbnel becsmerlbb jelzkkel bombzza: rt es fertelmes elet, nem
val a kirlyi meltsgra, mert verszops Tyrannus, hamis, istentelen, a
trk tejen es kenyeren nevekedet, krlmetelt, levelhamist. Elveszi az or-
szg szabadsgt, a furak es nemesek birtokait, adt vet rjuk, kirekeszti ha-
talmbl az egyhzi rendet, es a hrom kassai mrtr, st gyilkossgok gyan-
ja, kserlete, vegbevitele is terheli eladott lelket. Ennyi bn egyetlen emberben!
Szinte mr komikusan hat a kesi olvasra. Pozsonytl Prgig harcok sorn
t ontotta a kereszteny vert Bethlen a nevtelensegbe burkolz r szerint, a
magyarok sokasgt vgatta le, mint a barmot, gy nem kmelle Nemzetnket.
Holtak halmai bizonytjk, hogy i(sgtl fogva, mint a vzkrsgos ember a
vizet, gy a keresztyen vert itta, es tbbire ugyan frdtt legyen benne.
147

Vizsglva a Magyarorszgnak llapotjrl celjt, az vegs soron a Habs-
burgerdelyi beket prblja megakadlyozni. Bethlen fejedelmet lefokozza.
Trvenytelennek nyilvntja uralkodi mivoltt, kirlly vlasztst trk prak-
tiknak tnteti fel, kormnyzati intezkedesei a trk hdtsait szolgltk es
beke szndekt csak sznleli, trktatr hadakkal a keresztenyseg megsemmi-
stesere keszl. Lehetetlenne teszi nemzetkzi kapcsolatait es kizrja a keresz-
teny Eurpbl. Csehorszg es az erdelyi fejedelem konfdercijt, eredend-
en mr az eurpai hbor fejezetet a trk terjeszkedes reszeve transzformlja.
Megkerdjelezi a csehmagyar konfderci celjt, lenyeget es kiszelestesenek
tervet. Valjban a konfdercit az oszmn hdts egyik megvalsulsnak
nyilvntja.
Bethlen Gbor meg kiadatlan levelezesenek felkutatsa, sszegyjtese es kri-
tikai kiadsa irataival egytt meg a jv feladata. Az eddig kzzetett nagy sz-
m level alapjn megllaptottk, hogy Bethlen levelei kztt sok a hamistvny,
melyeket nagy szmmal adtak t egymsnak ellenfelek es szvetsegesek.
148

A ket klnsen problematikus Bethlen-level eredetisegenek vizsglatval
mig ads a trtenetrs. Fel sem merlt, hogy ne lennenek eredetiek. A Szken-
der pasnak cmzett level tja kvethet. Bethlen maga rja meg portai kveti
utastsban, hogy maga kezevel rott levelet Graziani Bassnl elfogta, fel-
bontotta es Lengyelorszgba kldte. A lengyel nagyhetman, Stanisaw ki-
147
Uo. 34.
148
Sebestyn Mihly: A levelr fejedelem. In: Bethlen Gbor: Levelek. Szerk. Sebestyen Mihly.
Bukarest 1980. 7. A dokumentum-trsrl: Karl Nehring: Magyarorszg es a zsitvatoroki
szerzdes. Szzadok 120. (1986) 350. A dokumentum-hamistsrl a szulejmni eskforma
kapcsn: Papp Sndor: Trkmagyar trgyalsok es szerzdesktes 1605-ben. In: Historia
Manet. Demeny Lajos Emlekknyv. Szerk. Violeta Barbu Tds S. Kinga. Bukarest 2009.
124125. V. Almsi Gbor rsval ebben a ktetben.
50 R. VXvovi ovs
ewski egy 1619. evi rsnak tredeke azt tanstja, hogy Graziani a level m-
solatt kldte el neki. A III. Zsigmond kirlynak Varsbl 1619. oktber 13-n
kiewskinek cmzett leveleben a Bethlent eltel retorika viszont meg nem
kvetkezhetett a Szkendernek november 4-en keltezett levelbl.
149
A Szken-
dernek cmzett Bethlen-level egyik msolata, Rhedey Ferenc vradi kapitny
kezjegyevel elltva a Haus-, Hof- und Staatsarchiv Hungarica gyjtemenyebe
kerlt.
150
Taln erthet, hogy ennek a hnyatott sors levelnek az eredetije mig
nem jutott ltkrnkbe.
A tatr levelere Mocsry Antal a Grf Forgch Leveles-Trban, Bethlen r-
sai kztt tallt r. Valaki elfogattatvn, Forgch Sigmond palatinus kezeibe
adattatot rta 1826-ban Mocsry Lajos, amikor a Ngrd vrmegye trtnetben
kzlte a levelet. Ezt a peldnyt ma is a Forgch-leveltr rzi. A kalligrakus
rssal keszlt magyar szveg aljn Bethlen jellegzetes, sajt kez alrsa olvas-
hat: Felseged jakarat Attiaa: Gabriel.
151
Eltekintve attl, hogy nem tudjuk,
ki es hogyan fogta el, ez a peldny eredetinek tekinthet. Mivel a bahcsiszerji
leveltr 1658-ban a lngok martaleka lett, lehetetlen sszevetni egy esetleg a
knhoz eljutott peldnnyal.
152
Formlisan teht eredetinek tekinthet a tatr level, a hitelessegnek azonban
vannak tovbbi kriteriumai. Milyen celbl keszlt Valban mi a korabeli mon-
danivalja Milyen funkcit tlttt be Mennyiben szl a befogad nyelvezeten,
vagyis gondolkozsmdjnak megfelel stlusban Megnyugtat vlaszokhoz
szvegkritikai vizsglatokkal es a korban a gyorsan vltoz hatalmi jtszmkhoz
alkalmazkod nyelvezet vizsglatval juthatunk. rdekes felismeressel jrhat, ha
Bethlen ms, a tatr knhoz rt levelevel is sszevetjk.
Ezttal csupn a pasquillus es a kvetkezmenyek jobb megertese erdekeben
ket krlmenyre utalhatunk. Ismeretes, hogy Bethlent bntottk a rla terjesz-
tett hrek, de jabb velemenyek szerint tekintelye nvelese erdekeben, megte-
vesztesl, mivel a Portval nem volt mindig felhtlen a viszonya s az ellenfel
149
Magyar fordtsban kzli Schmidt Vilmos: Bthory es Bethlen viszonya a lengyel koronhoz.
Szzadok 21. (1887) 113118. A lengyel helyzetrl: Gebei S.: Az erdelyi fejedelmek es a lengyel
trn i. m. 1213. Tovbbi peldkra lsd Almsi Gbor tanulmnyt ebben a ktetben. Bethlen
lengyelorszgi diplomciai kapcsolatainak gyors vltozsrl lsd Szab Pter tanulmnyt
ebben a ktetben.
150
Hivatkozik r Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 934. Lelhelye: HHStA Ungarische Akten Allgemeine
Akten Kart. 169. Konv. C. (1619) fol. 193. Megkldeset Fazekas Istvnnak ksznm.
151
RMK III. 360, 1317, 1318, 1336, 1338, 1340, 1343, AppHi2 788. 1621. prilis 16i26. TNA
PRO SP. 80i4 fol. 49, Mocsry Antal: Nemes Ngrd vrmegyenek histrii, Geographiai es
Statistikai Esmertetese. Pesten 1826. III. 183188. MNL OL P 187 Forgch csald leveltra
Fasc. 157. no. 33.
152
Ivanics Mria kzlese, ezton ksznm.
befolysolsa erdekeben sem bnta, st elnezte, ms esetekben hangslyozta
is, hogy a trk hatalom ll mgtte, mikzben valjban helyzete a helyi trk
hatalmassgokkal eppen kielezdtt. Ebben az esetben azonban, gy tnik, a
Magyarorszgnak llapotjrl-pasquillus ersen bntotta. Erre vall, hogy csak-
nem egy idben a tatroknak kldtt levelevel arrl rt a ndornak, mennyire
nyugtalantja, hogy a Habsburg csszr igyekszik a Portt megnyerni, st ma-
ghoz edesgetni, es amit nluk tilt, a trkkel val kapcsolatot, igen csak alli-
citlja. Figyelemre melt tovbb, amit Esterhzy Mikls meg mint orszgbr
hagyott meg Bethlenhez kldtt megbzottjnak, Gl Peternek adott utasts-
ban. Nyugtassa meg a fejedelmet, ne izgassa magt holmi irogatsokon, pana-
szolkodsokon, kepeken (!), amit imitt amott irklnak , nyomtatnak (!), meg ne
induljon felsege. Az ilyesmit hiba tiltjk, Rmban sem foghatjk el ettl,
noha kimondhatatlan nagy animadversio vagyon ott aelekre, s maga ellen a
Ppa ellen csinlnak pasquillusokat.
153

A msik krlmeny ennel lenyegesebb. A pasquillus rendkvl kielezett es
hevesen vltoz viszonyok kztti idben keletkezett. 1621 kritikus ev. Feher-
hegy meg eleven mement. A kivegzesek es birtokelkobzsok hrei rettegesben
tartjk a Magyar Kirlysg furait es nemeseit, sorra elnek a Habsburg kor-
mnyzat jl felfogott erdekebl knlt amnesztival. A hainburgi beketrgya-
lsok amint volt rla sz a Habsburg kormnnyal megszakadtak, Bethlen a
feherhegyi csatbl megmeneklt jgerndor rgrf vezette csapattredekekkel
egytt, kifradt, hinyosan elltott seregevel harcban llt es slyos utnptlsi
gondokkal kzdtt. Ekzben minden addiginl nagyobb trk hadjrat elke-
szleteivel szmolhatott. Az i( szultn, II. Oszmn kibontotta a prfeta zsz-
lajt, hadereje akr Erdelyen, akr a Kirlysgon t vonul, tragedia. S a lengyelek
elleni addigi kzdelem hrei trktatr gyzelemrl szltak.
Bethlennek ezekben a hnapokban korntsem teljes egeszeben ttekintett r-
sai azt tanstjk, hogy tkeletesen tisztban volt a veszelyes helyzettel. Portai k-
veteinek, Rimay Jnosnak es Dczy Istvnnak 1621. mrcius 25-en adott, klns
szigorral titkosnak minstett instrukcijbl kiderl, hogy az egesz Eurpa viszo-
nyait merlegeli es a helyzetet klnsen veszesnek teli. Bevallva, hogy igen sokat
discurltunk es consultlkodtunk mi egy nehnyan kik haznkat igazn szeretjk,
a negyvenhrom pontos utastsban minden eshetseggel szmolva, az eurpai
felettebb labilis helyzetet merlegelve vzolja a lehetseges megoldsokat.
154
153
Hasonl llspontot fejt ki Bethlen a sokat idezett Klesl kancellrnak rt leveleben. Legutbb
idezi Oborni T.: Bethlen es a nagyszombati szerzdes i. m. Esterhzy utastst idezi: Jszay P.:
Magyarorszgnak Bethlen Gbor korabeli tmadsakori llapotjrl i. m. 363.
154
TMO I. 265286. Az instrukci ket tredekben fennmaradt reszbl van sszelltva, a 14.
pont mindket reszbl, gy innen is hinyzik.
52 R. VXvovi ovs
A Galga Zulthannak cmzett, tatr csapatok felfogadst kiltsba helyez
levelet felteheten Bethlen kvete, Harasztosi Balzs vitte magval azzal a meg-
bzssal, hogy akr Bahcsiszerjban is, de erje el a knt. Az 1621. prilis 6-n
keltezett fejedelmi instrukci szerint gy tnik, hogy a tatrok mozgstst a
szultn rendelte el. Bethlen alaposan krlrta, milyen feltetelekkel fogadja a
csapatokat. Kijellte, merre vonuljanak az Erdelyt gondosan elkerl tvonalon,
10.000 ezer forintot ajnlott fel a csapatokert es sajt parancsnoksgt kvnta
ervenyesteni. A tovbbi tisztzsra vr reszleteket magban rejt instrukci-
ban a leglenyegesebb pont, hogy Harasztosi a segtseg kereset ne kezdje sollici-
tlni, csak ha tle jabb utastst kap, mivel az csak akkor lesz idszer, ha itt
bekessegnk vegbe nem mehetne.
155

A szultn Angyal Dvid szerint 3.000 tatrt kldtt Magyarorszgra es meg-
jelenesk Nyitra krnyeken hatekonyan hozzjrult, hogy a Habsburg kormny
jra felvette a trgyalsok fonalt. Lehetseges, hogy Bethlen valban erdeker-
venyestesre hasznlta a tatr fenyegetest. A korban Velence es ms orszgok
is fogadtak fel tatr segedcsapatokat.
156
gy erthet, hogy 1621 nyarn a nyugati
kapcsolatokat szinte ketsegbeesetten keres Bethlen ismetelten megkeresi Ve-
lencet es sajt erejerl tjekoztatva a Kztrsasgot a tatrokra is hivatkozik.
157

Mihelyt pedig tet al hoztk a beket, Bethlen lzas sietseggel es a legklnb-
zbb mdon, tetemes sszeggel, 1200 aranyforinttal is igyekszik tvol tartani a
tatrokat Erdelytl.
158
Feltehet, hogy amikor a Magyarorszg llapotjrl pasquillus a tatrok el-
znlesevel fenyegette a keresztenyseget, gyakorlatilag ugyancsak elsegtette
a bekektest. Az is igaz, hogy mire a pasquillus megjelent, gykeresen meg-
vltozott a helyzet. A lengyelek megvedtek Chocimot (Hotin), es II. Oszmn
hadserege tnkrement, a nagyvezert levltottk. 1621 oktbereben pedig Ni-
kolsburgban jra megindultak az erdelyiHabsburg beketrgyalsok. Pzmny
Peter ersek abban messzemenen egyetertett Bethlennel, hogy az orszgnak
bekere, biztonsgra lenne szksege, hogy megersdjek. Mert ha neknk nem
fj sajt nemzetnk fogysa, romlsa, nem tudom, hogy kinek fjhat.
159
Az er-
155
TMO I. 286291.
156
Ivanics Mria tjekoztatsa, ezton ksznm.
157
Angyal Dvid: Magyarorszg trtenete II. Mtystl III. Ferdinnd hallig. (A magyar nemzet
trtenete, 6.) Bp. 1898. 330, vry Lipt: Bethlen Gbor diplomciai sszektteteseirl.
(rtekezesek a trteneti tudomnyok krebl). Bp. 1888; Gindely A. Acsdy I.: Bethlen Gbor
es udvara i. m. 4649. Bethlen Emlekiratrl is: Jszay Magda: Velence es Magyarorszg. Egy
szomszedsg kzdelmes trtenete. Bp. 1990. 273274.
158
Instrukci Pete Farkasnak (1621. december 1.) TMO I. 336341.
159
R. Vrkonyi gnes: Erdely es a trk kerdes Pzmny politikjban. In: U: Europica varietas
Hungarica varietas. Bp. 1994. 53.
sek ugyancsak kezdemenyezte, hogy felvegyek a trgyalsok fonalt. Mellette
Esterhzy Mikls kepviselte a trgyalsokon a Magyar Kirlysgot, s a csszri
bekebiztosokkal egytt az erdelyi fejedelemmel kompromisszumos megllapo-
dsra jutottak. Hatott a gyors megegyezesre a Habsburg Birodalom kedveztlen
hadi helyzete a nyugati fronton, mikzben a kincstr is resen kongott, illetve
a megrendles Bethlen szenvedelyes bekemegbzottja, a tehetseges i( Turz
Imre hirtelen halla miatt.
Bethlen viszonylag kedvez beket kttt II. Ferdinnddal. Visszaadta a ko-
ront, lemondott kirlyi cmerl. Ferdinnd viszont ltalnos amnesztit adott,
megerstette a becsi bekebe foglalt orszgos szabadsgjogokat. Bethlen het
vrmegyevel bvthette ki a Fejedelemseg terletet, elnyerte Tokaj, Munkcs,
Ecsed vrakat uradalmaikkal egytt. Hatalmba kerlt Kassa, s a Lengyelor-
szgba vezet kereskedelmi utak ellenrzese. Megkapta a nemet-rmai szent
birodalom hercege cmet es a szileziai Oppeln es Ratibor hercegsegeket.
1622 janurjban a nikolsburgi beke ratiklsa idejen kzponti rendel-
kezes szabta meg minden vrosnak es vrmegyenek, hogy az orszgnak es az
egesz keresztenysegnek dvs beket mindentt hirdessek ki. Pzmny pedig
a szent bekesseg alkalmbl ksznttte a fejedelmet, aki megvedte a Magyar
Kirlysgot es a Fejedelemseget Csehorszg sorstl.
160
A Magyarorszg lla-
potjrl lltsai, ltalnos koncepcijval egytt ezzel ervenyet vesztettek, st
igaztalanak lettek. II. Ferdinnd csszr nem trgyalhat kereszteny verben frd
trk berenccel, aki a keresztenysegre zdtan a tatr hordkat. A francia kz-
vettessel zajl trgyalsokon Bethlent a Habsburg kormnyzat leglis trgya-
lfelnek ismerte el es a nikolsburgi beke tenye felmentette t a keptelen vdak
all. Viszont a kzlt levelek kln eletet kezdtek. A Szkender pasnak cmzett
level a Galga Zulthannak rott levellel egytt peldtlan karriert futott be. A
Lippa tadsval foglalkoz levelevel egytt a Szkendernek cmzett az egyik leg-
szelesebb krben, klnbz fordtsokban, szmtalan msolatban rpiratkent
terjesztett es elterjedt Bethlen-level.
161

A tevesen a tatr knnak rottkent azonostott level kln nyomtatvnykent,
latin, nemet, francia fordtsban terjedt, st Angliba is viszonylag gyorsan el-
jutott. Mivel az egykor dokumentumok a nemzetkzi hrpiacon kerltek for-
galomba, hitelessegk bizonytsra a kiadk kzlik, honnan szereztek meg. A
160
Szilgyi Sndor: Levelek es actk Bethlen Gbor uralkodsa trtenetehez 16201629 kzt.
TT [9.] (1886) 211212.
161
Bethlen Balassi Ferenc es Korlth Istvn portai kveteinek utastst kiad Szilgyi Sndor
azonostotta: Ez azon level, amely Balzsfai (!) Tams 1621-iki rpiratban Magyarorszg
mostani llapotrl ki is adott. TMO I. 215. Elterjedeserl reszletesen lsd Almsi Gbor
tanulmnyt ebben a ktetben, Varsnyi K.: Bethlen Gbor i. m. 49.
54 R. VXvovi ovs
Galga Zulthannak cmzett level rpiratkent terjesztett peldnyaihoz ktve ol-
vashat egy II. Ferdinnd kirlynak cmzett level. Ebben Szechy Gyrgy kzli
az uralkodval, hogy Murny vra alatt fogta el a levelet es msolatt kldi az
uralkodnak. Eszerint az eredetinek a Szechy csald leveltrban kellene lennie.
Tisztzst kvn az is, hogy mikent viszonyul a Szechy ltal emlegetett level a
Forgch-leveltrban tallhathoz.
Mivel sok msolatban terjedt el, a klfldi es a hazai trtenetrk szinte meg-
szaktatlan lncolatban hivatkoznak r, kisebb-nagyobb hangsllyal minstve
vele Bethlen politikjt.
162
Az angol trteneszn, Veronica Wedgwood a harminc-
eves hbor rendkvl elismert es nepszer, tbb kiadst megert munkjban
mikzben elismerte hadvezeri es diplomciai kepessegeit Bethlent a felreer-
tetten a tatr knhoz cmzett levele alapjn, annak klns antropoligizlt adap-
tcijval jellemezte: fsts kep kis tatr.
163
Szekf Gyula a Galga Zulthannak rott levelnek, mint lttuk, kiemelt je-
lentseget tulajdontott. Megllaptotta, hogy amint Forgch elfogta, a cssz-
ri publicisztika rgtn elterjesztette Eurpban.
164
Majd idezett a levelbl, es
Bethlen politikjt minst koncepcit eptett r.
165
A levelre hivatkozva jutott
Szekf arra a megllaptsra, hogy br Bethlen eurpai jelentseget erteljesen
hangslyozta, gy ltta, politikjt tevesen a trk hatalomra eptette. Megpedig
gy, hogy a startvonalat Bethlennek az ahogy rta, a tatr knnak 1621.
prilis 1-en keltezett levelebl vett idezettel jellte meg. Kritika nelkl idezte
Bethlen levelet, amelyet a trk szolgjnak minst pasquillus kzlt es onnan
kiemelve mint rpirat egesz Eurpban elterjedt. Eszerint Bethlen a nyugati or-
szgok ellen behvott tatroknak gazdag zskmnyt ger: oly gazdag orszgok-
ban hordoznk, kihez hasonlt soha tatr nemzet nem ltott, kinccsel, rabbal
mindnyjan megrakodhatnnak a vitezek.
166
Az igazsghoz hozztartozik, hogy
ket evtized hjn egy evszzaddal ezeltt a trtenetrs meg nem rendelkezett
megfelel forrskritikai mdszerekkel. Szekf Bethlen-knyvenek megjelenese
ta az jabb kutatsi mdszerek es eredmenyek nem igazoljk markns veleme-
162
Gualdo Priorato, Malvezi, Georg Kraus, Battista Nani, Bethlen Jnos, Pray Gyrgy, Szalay
Lszl, Szilgyi Sndor, Gindely Antal, Angyal Dvid, Golo Mann, Veronica Wedgwood stb.
163
Veronica Wedgwood: Te Tirty Years War. New York 1961. 94, Kurucz Gy.: Sir Tomas Roe i.
m. 57.
164
165
A trk- es immr tatrbartsg ersen hatott a magyarsgra is, az meg Bocskay peldja es
Bethlen kiserletei utn is csak kezdeten volt annak a fejldesnek, amely kesbb Tklynek
lehetve tette tisztn a trk hatalomra epteni nemzeti politikjt. Uo. 136.
166
Uo. 136.
nyet, az orszg egyesteset trk bartsgban, trk fseg alatt megkserel
Bethlen Gbor fejedelemrl.
167
A hgai szvetsgben
Bethlen rsaibl, kserleteibl egyertelmen kiderl: tudatban volt, hogy az
Erdelyi Fejedelemseg csak akkor felelhet meg roppant feladatainak, ha kilep a
nemzetkzi frumokra, llamisga nemzetkzi elismerest nyer, es szmottev
tenyezkent lehet jelen az eurpai politikban. A cseh konfderci szervezese
idejen mr ltalnos eurpai sszefogsban gondolkozott. Trelmetlen vra-
kozst es csaldst egyarnt kifejezik a Prgban trgyal Turz Imrenek
1620 elejen rt sorai, 1621 kes tavaszn, a ketsegbeejt helyzetben, amikor ha
nem tud beket ktni, trktatr segtsegre szorul, kzli: az anglia es hollan-
diai oratoroknak rtam a velencei respublikhoz is ezen heten expedilom
kvetemet.
168
A nikolsburgi bekebe foglalta, hogy trk tmads eseten a cs-
szr megvedi, st menedeket biztost szmra. Politikjban kikristlyosodott
alapelv, hogy a cseh konfderci sszeomlsa utn is tovbb kell eptenie eu-
rpai kapcsolatait, hadi vllalkozsba csak a kereszteny orszgokkal letrehozott
szilrd megllapods (derek fundamentum) alapjn kezdhet. A pillanatnyi vi-
szonyok nem sok jt gertek.
1622. szeptember 1-en Kapy Andrs es Heinrich Matthias von Turn grf,
a levert cseh felkeles erdelyi szolglatba llt generlisa vezetesevel Konstanti-
npolyba erkezett a fejedelmi kvetseg, hogy a portai viszonyokrl es az eu-
rpai hatalmak tmogatsrl tjekozdjek, de elszr az erdelyi diplomcia
beszklt lehetsegeivel szembeslhetett. A szultn neheztelt a nikolsburgi
beke miatt, a lengyel kirly Bethlen letetelet, vagy megsemmisteset kvetelte
a Portn. Az llomshelyet Konstantinpolyban 1621 vegen elfoglal es nagy
tapasztalatokkal rendelkez Sir Tomas Roe angol kvet utastsa I. Jakab
kirly bekepolitikjnak megfelelen meg sem emltette Bethlent, majd gy
szlt, hogy tartsa magt tvol az erdelyi fejedelemtl es kveteivel se letestsen
kapcsolatot.
169
Errl a melypontrl bontakozott ki Bethlen szelesebb kr kap-
csolata a protestns orszgokkal, eljutva a hgai szvetsegig es a westminsteri
szerzdesig. Tbb tenyez hatsra.
167
Uo. 136, 250251.
168
TMO I. 284.
169
Te Negotiations of Sir Tomas Roe i. m. 2830. V.: Kurucz Gy.: Sir Tomas Roe i. m. 60. Az
osztrk es a spanyol Habsburgok politikjt melyen eltel velemenyerl lsd Kellner Anik: A
tkeletes kvet elmelet es gyakorlat a kora jkori politikai kultra tkreben. Korall 7. (2006)
86115. Lsd meg Zarnczki ron tanulmnyt ebben a ktetben.
56 R. VXvovi ovs
A protestns orszgok kezdetben tbb-kevesebb rokonszenvvel ksertek
Bethlen politikjt. A nemetalfldi kzvelemeny viszont fenntarts nelkl, el-
ismeressel viseltetett az Erdelyi Fejedelemseg irnyban. Nemetalfld kettesza-
ktva letharct vvta a Casa Habsburgiana spanyol gval. A holland trsadalom
szeles kreiben megertes, erdekldes es egytterzes vezte az Erdelyi Fejede-
lemseget es a csehekkel kzsen vvott harcait. Hollandiban a magyarokat
rokonnak es btor nemzetnek tekintettek. Amszterdam, az informcis vilg
sajtkzpontja begyjttte, minstette, kiegesztette es tovbbtotta a hreket,
s Bethlen Gborrl kepek, ri alkotsok es hrlevelek tudstottk, hogy hve-
ivel a Habsburg csszr zsarnoksga ellen kzd es a lelkiismereti szabadsgert
es ltalban orszguk szabadsgert szllt harcba.
170
A nemetalfldi Egyeslt
Kztrsasg portai kvetet, Cornelis Hagt kormnya mr 1620 tavaszn felha-
talmazta, hogy tmogassa a cseh felkelest, s a kvet kvetkezetesen kzbejrt a
Portn Bethlen erdekeben.
Az angol politika lass megvltozsban Tomas Roe munkja vitathatatlan.
Szemelyes meggyzdesen kvl az angol politikban I. Jakab hallval bekvet-
kez uralkodvltssal jr j politikai irnyzat, Richelieu fellepese a spanyol es
osztrk Habsburg birodalmak ellen es Bethlen protestns volta egyarnt hozz-
jrult, hogy I. Kroly kormnya egyre inkbb meltnyolta a fejedelem jelentse-
get a Protestns Uni terveiben. S valban gyelmet erdemel Bethlen szemelyes
hatsa is.
171
A vltozshoz vezet els lepest Cornelis Haga tette meg, azzal, hogy 1621-
ben segtette az erdelyi kveteket. Azt is elerte, hogy a szultn levelet rt a Sta-
ten Generaalnak, javasolva: segtsek Bethlen trekveseit.
172
Bethlen pedig amint
erteslt a holland kvet erdekld jindulatrl, azonnal Hollandiba kldte
kvetet, Ehrenfried Berbisdorfot.
173

A Staten Generaal 1623. janur 28-i lesen ismertette a kvet a fejedelem
katonai potenciljt, az osztrk es a spanyol Habsburg birodalmak ellen tbb or-
szg sszefogsval indtand hadjrat tervet, kltsegeit, s megnyugtat szavait
arrl, hogy a trk hatalom nem kvnja a keresztenyseg veszedelmet.
174
A ter-
170
Lsd Kees Teszelszky tanulmnyt ebben a ktetben.
171
llspontjnak megvltozst reszletesen es rnyaltan elemzi, Turn grf es Kapy Andrs
kvetsegenek hatsval egytt Bethlen szemelyes hatst is hangslyozva Kellner A.: A
tkeletes kvet i. m. 103, illetve Zarnczki ron tanulmnya ebben a ktetben.
172
Piri Zoltn: Bethlen Gbor fejedelem tja a hgai szvetsegbe. Trtenelmi Szemle 41. (1999:
12. sz.) 157175, tovbb: Mikls dn: Bethlen Gbor es a holland diplomcia. Protestns
Szemle 38. (1929) 595608.
173
letrajza: Piri Z.: Bethlen Gbor i. m. 9. jegyzet, Krmn Gbor tanulmnya ebben a
ktetben.
174
Piri Z.: Bethlen Gbor i. m.
vet meggyznek tl Staten Generaal Mric herceg nevben kldtt vlasza a
kor diplomcijra jellemz patetikus nyelvn fejezte ki, hogy rdekeik azono-
sak. Bethlent felsges s hatalmas kirlynak szltotta. Tervrl azt rta, hogy
hihetetlen gynyrsggel rtettk meg. Csodlattal adznak eddigi harcairt
a szabadsg s a protestnsok vdelmben. Magasztaljuk s csodljuk Felsged
hsi elhatrozst s igazn kirlyhoz mlt nagy lelkt; krjk s knyrgnk,
hogy ugyanilyen elszntsggal s ugyanilyen mdon maradjon ahhoz llhatatos
a jvben is. Azon lesznek, hogy pnzzel, ami a hbor idege, segtsget nyjt-
sanak, amint krlmnyeik megengedik. Felteheten ide kthet, noha datl-
sa 1620, Bethlen pnclos portrja. A holland alrssal elltott, kevss leth
portr krirata magyar kirlynak nevezi s kzli jelmondatt: Pro Christo et
Patria.
175
Bethlen 1623 nyarn kapta meg a Staten Generaal sorait es megertette:
penzgyi tmogatsra egyltaln nem, vagy csak nagyon nehezen szmthat.
Ket jabb irnyvlt prblkozsa sikertelennek bizonyult. Mivel a nikols-
burgi megllapodssal problemk addtak es ezeket trgyalssal nem tudtk
tisztzni, Bethlen 1623 szen hadjratot indtott es 1623. november 3-n csa-
patai krlzrtk a Hodonnba szorult csszri sereget. Vegl megis kenytelen
volt kevesse kedvez beket ktni.
Felesege, Krolyi Zsuzsanna ket gyermekket kvetve 1622 tavaszn tvo-
zott a vilgbl. A csaldtalan Bethlen Habsburg hercegnt, II. Ferdinnd csszr
lnyt, a tizenhrom eves Ceclia Rentt kerte felesegl. Azzal a diplomciai
politikai szmtssal, hogy a perzsa hborkban es a belharcokban meggyenglt
oszmnoktl visszafoglaljk a megszllt Alfldet, Erdely is kiszabadul a Porta
hatalmi szferjbl es II. Ferdinnd jogara alatt az jraegyestett Magyaror-
szgon lenne a kormnyz. Ajnlatt azonban a Habsburgok csaldi tancsa
hossz latolgats utn visszautastotta.
Az jabb hzassgi terv, hogy a brandenburgi vlasztfejedelem hgt, Ka-
talint vegye felesegl, valsznleg elszr Sir Tomas Roe es vele, az egykori
neveljevel intenzven levelez Erzsebet kirlyne gondolataiban merlt fel, ta-
ln nem fggetlenl Pfalzi Frigyes krenek Bethlennel is kapcsolatot tart dip-
lomciai kombinciitl. Az 1626. janur 2-n Kassn fenyes klssegek kztt
megkttt hzassg br Brandenburgi Katalin szemelyisege miatt szerencses-
nek nem mondhat, nvelte az erdelyi fejedelem nemzetkzi tekintelyet, Beth-
len sgorsgba kerlt II. Gusztv Adolf sved kirllyal.
Az eurpai hatalmi viszonyok vltozsa es az eveket igenyl diplomciai
munka megteremtette a lehetseget, hogy bekapcsoldjek az ausztriai es a spa-
175
Belga mvesz ltal meghatrozssal az orszgos keptrbl kzli Gindely A. Acsdy
I.: Bethlen Gbor es udvara i. m. 29. V.: Cennern Wilhelmb G.: Bethlen Gbor metszet-
arckepei i. m.
58 R. VXvovi ovs
nyol Habsburg Birodalom ellen sszefog orszgok hgai szvetsegebe. Tbb
krlmeny segtette, hogy sikerlt legyzni Erdely es Hga kztt a hatalmas
tvolsgot. Anglit regi kereskedelmi kapcsolatok fztek az oszmn vilghoz,
az angol kvet elkserte a szultnt a tizent eves hbor magyarorszgi hadj-
ratra 1596-ban. Az angol kvetjelentesek szerint a Balti tengeri kereskedelem-
ben erdekelt City urai a terseg trkerdelyilengyel politikai viszonyai irnt
is egyre erteljesebben erdekldtek. Szmukra a trk nem a kegyetlen hdt,
hanem a kereskedelmi partner. A konstantinpolyi angol kvet, Sir Tomas Roe
szeleskr diplomciai gyakorlattal, nagy tapasztalatokkal rendelkezett es r-
ltott az egesz eurpai politikra.
176
Jelentesei Sir George Calvert miniszternek
reszletesen igazoljk, hogy tisztban volt az Oszmn Birodalom jelentsegevel,
es hatsval a kereszteny orszgok koniktusaiban. 1622 szeptembereben kl-
dtt jelenteseben beszmolt rla, hogy a nagyvezrrel folytatott trgyalsai so-
rn kiderlt, III. Zsigmond lengyel kirly Bethlen letetelet, st megsemmisteset
kvetelte a Portn.
177
Ugyanakkor szerinte Bethlen a kirly ellenzekevel tartva
kapcsolatot a lengyel koront is elnyerheti.
Roe klnsen a trk birodalom, mint az eurpai politikt is befolysol
hatalmi tenyez szempontjbl meltnyolta egyre inkbb Bethlen Gbor politi-
kjt. Ismeri a pask gondolkozst, kezelni tudja a kompliklt trk politikt,
st bizonyos portai krkben tekintelye van. Nagy hasznra lehet a Protestns
Lignak es Anglinak, mert lekti keleten a Habsburg hatalom erejet es mozg-
sthatja az oszmnokat.
Bethlen mr a brandenburgi fejedelmet Katalin ksereteben kepvisel Adam
von Schwarzenbergnek kifejtette, hogy ha Anglia, Hollandia, Franciaorszg,
Dnia, Svedorszg es Velence, a keszl szvetsegben szba jv hatalmak a
Portval nem rendezik viszonyukat, jegen epl minden igyekezetk.
178
Ha nem
biztostjk a maguk oldaln a Portt, akkor az ellenfel magnak nyeri meg es
nem nyithatjk meg az gynevezett keleti hadmveleti frontot. Bethlen pedig
relis politikai meggondolssal igenyelte, hogy ne legyen htban ellenseg.
Kzben szmottev, a Habsburg politikban is jelents vltozsok trtentek.
A Magyar Kirlysg 1625. evi pozsonyi orszggylesen kirlly koronztk az
uralkod t, a jl felkeszlt es magyarul is beszel III. Ferdinndot es megv-
lasztottk az orszg ndorv a kimagasl tehetseg llamfert, grf Esterh-
zy Miklst.
179
I. Jakab kirllyal srba szllt a spanyolbart angol bekepolitika es
176
Szemelyisegenek es kveti tevekenysegenek szep ismertetese: Kellner A.: A tkeletes kvet
i. m.
177
TNA PRO SP 97i8 fol 259. Idezi Kurucz Gy.: Sir Tomas Roe i. m. 60.
178
Szab Gyula: Brandenburgi Katalin eskvje. TT [11.] (1888) 445446.
179
Pter K.: Esterhzy Mikls. i. m.
megnylt az t a hbors prt eltt. Franciaorszgban pedig a politika irnyt-
st Richelieu vette t. Roe jelenteseivel alaposan hozzjrult, hogy az j angol
uralkod, I. Kroly kirly csatlakozott a Franciaorszg kezdemenyezesevel szer-
vezd szvetseghez.
Bethlen angliai nepszersegere jellemz Ben Johnson szatrjnak egyik pr-
beszede. A szndarab egy n. hrtrakban jtszdik. Ezek Londonban a Szent Pl
katedrlis krl szells fabdek, pavilonszer letestmenyek voltak, megtmve
jsgokkal a kznep tjekoztatsra. A beter bngeszhette a hrleveleket, vagy
hallhatott, amit akart, hadihreket es keptelen histrikat. Bethlen Gbor neve
ilyen hrtrakban is forgott, amint Ben Jonson Staple of News (Hrtrak) cm
sznpadi szatrja tanstja. A Kirlyi Szntrsulat 1625-ben mutatta be a da-
rabot, s Bethlen Gbor neve a III. felvons 2. jeleneteben hangzik el. Ferencz
Gyz fordtsban kzljk.
Szeddalbad: Lss a fzeshez Pkosztos. Eleg hrt kaptl.
Pkosztos: Bethlem Gborrl valamit meg. s megyek.
Nos olyan dobot tallt ki,
Hogyha dng, meghallja minden kereszteny,
iBethlen Gbor dobja hallatsziki
De nem tudja masroztatni r
Seregeit a szrny zaj miatt
Ezert egy szerkezettel levegbe
Emeli ket, j magasra es csak
az eskvjen jelennek meg jra.
Pkosztos Vagy soha. Megyek, Isten veletek.
180
Bethlen kvete, Matthias Quadt
181
jelen volt Anglia Hollandia es Dnia szvet-
segktesi trgyalsain, de meg nem volt fejedelmi meghatalmazsa, hogy az
1625. december 9-en megalakul Hgai Szvetsegbe belepjen. A felhatalmazst
ugyan Bethlen 1626. prilis 18-n alrta, de az kesve erkezett meg.
182
180
Pennyboy, Junior: Well, Licknger, see that our Meat be ready, iTou hast News enough.
Licknger: Something of Bethlem Gabor, i And then Im gone.
Tomas Barber: We hear he has devisd i A Drum to ll all Christendom with the sound:
[Bethlem Gabors Drum ] i But that he cannot draw his Forces near it, i To march yet, for the
violence of the noise. i And therefore he is fain by a design, i To carry em in the Air,and at
some distance, i Till he be married, then they shall appear.
Licknger: Or never, well, God b wi you.
Ben Jonson: Staple of News. Bemutattk 1625-ben, megjelent 1631-ben.
181
letrajzra lsd Krmn Gbor rst ebben a ktetben.
182
Hank gnes: Nemzetkzi hitelnyjts a harminceves hbor idejen. A hgai koalci
penzsegelye Bethlen Gbornak 1626-ban. Szakdolgozat, 1993. 21.
60 R. VXvovi ovs
A Hgai Koalci celkitzeseben, hogy sszehangolt nemzetkzi tmadst
indtanak a Wallenstein fvezersege alatt elrenyomul spanyol es ausztriai
Habsburg hatalmak hadai ellen, Bethlen feladata, hogy leksse keleten a cs-
szri erket, egyben biztostva a trkk tmogatst, megakadlyozva, hogy
Becs nylt vagy kzvetett segtseget kapjon az oszmnoktl. IV. Keresztely dn
es norveg kirly zszljn Pro Religione et Patria, Ernst von Mansfeld grf, a
cseh felkeles egykori vezere szileziai haderejenek zszlin Pro Patria et Liberta-
te jelszavak hirdettek a hadra keles celjt.
A Staten Generaal 1626. augusztus 25-i dntese ertelmeben elfogadtk
Quadt elterjeszteset. Mivel Erdely fejedelme gy veli, hogy az ellenseg hatal-
mas ervel rendelkezik, ssze kell fogni az sszes keresztenyi protestns erk-
nek. Szmtsba kell venni az ottomn Portt is. Kesz ers hadsereggel fegyver-
be szllni, de vannak feltetelei. Havi 40.000 birodalmi taller tmogatsra van
szksege es a bekektesbe az erdelyi fejedelemseget is foglaljk be.
183
Az sszeg
Roe szerint is viszonylag csekely volt, hadseregenek eltartsa hozzvetleges
szmtsok szerint hadjratai idejen az egymillit is meghaladta.
184
Nemetal-
fld azonban a spanyol hborban kimerlt es Pfalzi Frigyest is segtette. A
Hgai Koalci anyagi nehezsegekkel kzdtt. Vegl gy dntttek, hogy Beth-
len szmra a havi 40.000 birodalmi taller felet az angol kirly, 10.000 tallert a
dn kirly zesse, a maradek 10.000 talleron osztozzon Franciaorszg, Velence
es Savoya kzsen.
185
Hadserege felszerelesehez szkseges sszeg kizetesere
Bethlen gereteket kapott a dn es a francia kirly reszerl, de a hitelviszonyok
es az tutalsok nehezen kvethetk. 1626. november 30-n rta al I. Kroly
angol kirly Bethlen Gbor fejedelemmel, megbzottja tjn a hgai koalci
tagjval kttt westminsteri szerzdest.
186
Bethlen mintegy 1525 ezer fnyi katonasgval 1626. augusztus 25-en in-
dtotta el hadjratt. Korbbrl ismert veres zszljn a bibliai idezetek, a haj,
a keresztbe fektetett kard es plmag szimbolikus egyttesenek tbb megfejtese
is lehet.
187
Kifejezhette azt, hogy Isten segtsegevel a vgyott beke csak harccal
erhet el. Az erdelyi hader letszmt Murteza budai pasa, majd Mansfeld sere-
183
Te Negotiations of Sir Tomas Roe i. m. 516, Okleveltr Bethlen Gbor diplomcziai
sszekttetesei trtenetehez i. m. 558, Mikls .: Bethlen Gbor i. m. 605, Hank .:
Nemzetkzi hitelnyjts i. m. 23.
184
Czigny Istvn: Hadsereg es ellts Bethlen Gbor korban. Hadtrtenelmi Kzlemenyek 28.
(1981) 533535.
185
Hank .: Nemzetkzi hitelnyjts i. m. 21. 10. jegyzet.
186
A westminteri szerzdest kiadta: Szilgyi Sndor: Adalekok Bethlen Gbor szvetkezeseinek
trtenetehez. (rtekezesek a trteneti tudomnyok krebl, IIi8.) Bp. 1873. 7880.
187
rtelmezesenek j irodalmt lsd G. Etnyi Nra ebben a ktetben kzlt tanulmnyban.
ge csatlakozsval 40 ezer fre becsltek.
188
Ezt a kevesse egyseges katonasgot
fogta ssze Bethlen, amikor a csszri csapatok hres fparancsnoka, Albrecht
von Wallenstein fgenerlis haderejevel nezett farkasszemet.
Miutn mintegy szzezer fnyi jl felszerelt haderejevel Wallenstein Lutter-
nel (aug. 27.) szetverte Keresztely dn kirly sereget, ldzni kenyszerlt a Des-
saunl vereseget szenvedett, de serege maradekval Magyarorszgra menekl
Mansfeldet. Nagyon is tisztban leven a szmra htrnyos erviszonyokkal
Bethlen vatosan visszavonult s Wallenstein kvette, egyre melyebben nyomul-
va Bethlen utn Als-Magyarorszg szmra teljesen ismeretlen terletere, ahol
sem elelem, sem vz, sem biztos pihen nem vrt r. Haderejet kimerltseg, eh-
seg es a pestis tizedelte. 1626. szeptember 30-n Dregelypalnk mellett nezett
egymssal szembe a csszri es Murteza pasa seregevel egytt az erdelyi hader.
Bethlen ejszakra fegyversznetet kert s az ej leple alatt a kzeli Szecseny mez-
vrosig hzdott vissza. Dntese tbbfele mdon magyarzhat.
Lovas harcra kedvezbb terepen llthatta fel csapatait es itt egyeslt Mansfeld
maradek seregevel. Ha a csszri fvezer harcba szll, Murteza pasa seregevel is
megtkzik, ezzel pedig megszegi a zsitvatoroki beket, kirobban a hbor a Habs-
burg es az Oszmn Birodalom kztt, magval rnt minden kereszteny hadert s
megindul az oszmn hatalmat a Duna-tjrl kiszort hbor. Bethlen hadvezeti
kepessegeit, taktikai erzeket azok is elismerik, akik klnben brltk.
189

A trk elleni hbor egyre inkbb behatan foglalkoztatta. Nagyon is sz-
molt azonban a kockzatokkal s mindenekeltt az orszgt felt relpolitikai el-
gondolsok vezettek. Vilgosan kiderl ez a Ceclia Renta hercegnvel ktend
hzassga gyeben Becsbe kldtt kvete, Kamuthy Farkas szmra adott sajt-
kez instrukcijbl. Kesz harcba szllni a trk ellen, de csak akkor, ha kellen
megalapozott lesz a vllalkozs.
hogy felsege es minden kereszteny fejedelem elhihesse en fellem azt,
hogy en nem az vagyok aminek engemet pronuntialtak eddig, nem rettegem a
trkkel val igaz kteles bartsgomat megvetni, es en is nem klnben ha-
nem mint akrmely keresztyen fejedelem s orszg, csak sznnel es nem sznnel
[sic! nyilvn szvvel] mutogatnom neki holmi kedveskedest, azt is csak addig
amg felsege kedve s akaratja leszen, valamikor felsege kevnja en tlem el-
lenek val fegyverfogsomat, azontl kesz leszek en is az en kicsiny erm sze-
rent felsege mellett azok ellen val igaz szolglatomat a keresztenysegnek
megmutatnom, csak lthassam es erthessem az olyan intentumnak (amikor
188
Nagy L.: Magyar hadsereg i. m. 79.
189
Wedgewood, V.: Te Tirty Years War i. m. 9495.
62 R. VXvovi ovs
az lenne es addig elhetnek) oly fundamentumt, mely ltal en is btorsggal
az en hazmat statusival egytt, annak a szerencsenek alja bocsthassam.
190

Tbbszr is visszater instrukcijban a trk elleni hbor kerdeseire. tfogan
a harminceves hbor addigi fejlemenyeivel sszefggesben vizsglja, s trte-
nelmi, st vilgtrtenelmi jelentseget is jelzi. Elteli a harminceves hbort,
hogy kereszteny orszgok tmadnak egymsra es ezzel csak az oszmnok ha-
talmt nvelik. Kifejti, hogy Ferdinndnak a trk elleni hbor fele annyiba
kerlne, mint amennyit addig a keresztenyek elleni hadakozsra klttt, s meg-
szntetne, hogy keresztyeneknek keresztyen vert kelljen ontania. gy teli, hogy
t-hat ev alatt vissza lehetne foglalni a trk megszllta terleteket. A vllalko-
zs biztostekt abban ltn, hogy a ppval, a spanyol kirllyal, Franciaorszg-
gal es Lengyelorszggal kssn a csszr szvetseget. tgondolt, realista tervet
a jv igazolta. Figyelemre melt kiktesei vannak. Az bejvend hadak pedig
az segtsegnek praetextusa alatt orszgunkat mitlnk el nem vennek, penze-
ken elnenek, az orszgot nem puszttank.
191
Ha pedig a csszr sikerrel vegbe
vinne a trkt Magyarorszgrl kiszort hbort es lland beket kthetne,
nem lenne kisebb dicserettel val emlekezeti ez vilgban Augustus csszrnl,
ki mai napon is birodalmnak bekesseg szerzeseert dicsertetik.
192

1626 szen a terv nem tvoli lom. Nyron Pzmny Peter esztergomi ersek
pozsonyi palotjban titkos tancskozs zajlott a trk elleni hborrl, majd
kora sszel kzs trgyalasztalnl l az erseknel Maximilian Trautmansdor
grf, a Titkos Tancs tagja, Questenberg, a Haditancs elnke, a Habsburg kor-
mnyzat trk szakertje, s a ndor, Esterhzy Mikls. A velencei kvet jelentese
szerint a tancskozson resztvev Wallenstein herceg Buda ostromra keszlt.
Ha a csszri csapatok fvezere kveti a szecsenyi mezre visszahzdott
Bethlent, ha felveszi a kesztyt, lehetseges, hogy mskeppen alakul hamarosan
gyilkos trrel bevegzett karrierje. Wallenstein azonban nem kvette a Szecseny-
be visszahzd Bethlent, nem kezdett harcot, hanem dhs szitkokat szrva,
elhagyta Magyarorszgot. Szoksa szerint Bethlen azonnal trgyalsokat kez-
dett II. Ferdinnd kirllyal. Pozsonyban 1626. december 20-n lenyegeben a
nikolsburgi bekepontokat Bethlen mint a hgai szvetseg tagja rhatta al. Azt
viszont mr sem a trk, sem a Habsburg hatalomnl nem tudta elerni, hogy
amikor a ket nagyhatalom megjtotta es megerstette a zsitvatoroki beket,
abba az Erdelyi Fejedelemseget is belefoglaljk.
190
Kiadta: Szilgyi S.: Adalekok i. m. 47.
191
Uo. 56.
192
Uo. 53.
A jv eslyei
Pierre Chaunu szerint a feherhegyi vereseggel a cseheket ket evszzadra kit-
rltek Eurpa trtenetebl.
193
A megllapts ersen tloz, Csehorszg meg-
gytrve es nrendelkezesetl megfosztva, de megmaradt. A csehmagyar
konfderci, a kzs kereskedelmi szabadsggal sszekovcsolt kzep-eurpai
llamok szvetsegenek tervet Horvtorszggal kibvtve Zrnyi Mikls mozgal-
mban eleventettek fel jra, majd nemi mdostssal II. Rkczi Ferenc fogal-
mazza jra, azzal megtoldva, hogy az eurpai hatalmi egyensly feltetele K-
zep-Eurpa stabilitsa. S az igeny a kvetkez szzadokban is felmerl.
Bethlen Gbor csaldsokat sem nelklz politikjnak legfbb eredmenye
a hgai szvetseg reven a megllapods, hogy az eurpai bekeszerzdesbe az
Erdelyi Fejedelemseget is befoglaljk. I. Rkczi Gyrgy fejedelem vitte tovbb
ezt a politikt s a vesztfliai bekeben az Erdelyi Fejedelemseg is emltest kapott.
letmvenek, az eurpai jelenletnek azonban vannak ms regiszterei is.
II. Gusztv Adolf kancellrja, Axel Oxenstierna 1628-ban Bethlen mellett
tartzkod kvete, Paul Strassburg tjn ajnlatot tett a fejedelemnek, hogy a
svedorszgi es az erdelyi rez rrl kzsen egyezzenek meg, ezzel ragadjk ke-
zkbe az eurpai rezpiacot vagyis kzs monopliumot hoznnak letre a ko-
rabeli nagy konjunktrjt el rezkereskedelemben.
194
Bethlen evek ta kapcso-
latban volt a sved kirllyal, 1625 ta sgorval, Lengyelorszg megtmadsra
tett egyttmkdesi kserletet vatosan elhrtotta, br voltak lengyel hvei es
foglalkoztatta Lengyelorszg es Erdely szvetsegenek terve. A kancellrt haz-
ja jl felfogott anyagi erdeke vezette es a rezmonoplium terve jl kifejezte az
Erdely svnykincseiben rejl gazdasgi lehetsegeket. Bethlen gazdasgpoli-
tikja, ltalban uralkodsa idejen a Fejedelemseg gazdasgi potencilja kiter-
jedtsegeben es melysegeben meg feldolgozsra vr. Ezttal az eddigi vizsglatok
193
Pierre Chaunu: A klasszikus Eurpa. Ford. Benda Klmn Terenyi Istvn. Bp. 1971. 57.
194
Szilgyi Sndor: Oklevelek Bethlen Gbor es Gusztv Adolf sszektteteseinek trtenetehez.
TT [5.] (1882) 241, U: Bethlen Gbor es a sved diplomcia. (rtekezesek a trtenettudom-
nyok krebl, 10. 1.) Bp. 1883. V. R. Vrkonyi gnes: Monopliumok, terik es csempesz-
mozgalmak, illetve Bethlen, Zrnyi, Rkczi. Trtenelmi szemelyiseg, vlsg es fejldes a 17.
szzadi Magyarorszgon. Mindket tanulmny in: R. Vrkonyi gnes: Magyarorszg keresztt-
jain. Bp. 1978. 115, 275. A magyarorszgi rezvagyon ertekerl: Takts Sndor: Ket vilgkeres-
kedelmi cikknk a XVII. szzadban. A magyar rez a vilgpiacokon. Magyar Gazdasgtrteneti
Szemle (1903) 103, Paulinyi Oszkr, A kzepkori magyar reztermeles gazdasgi jelentsege.
In: Krolyi rpd Emlekknyv. Bp. 1933. 402, 439; Jozef Vlahovi: Slovensk me v 16. a 17.
storo. Bratislava 1964. 155158, 191. Szekf az ajnlatot a szzad penzgyi lmaira jellemz
kalandos tervnek velte. Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m. 166.
64 R. VXvovi ovs
eredmenyeit sszefoglalva nehny, az eurpai vltozsokat erint es Bethlen Er-
delyi Fejedelemsege jvjenek eselyeit jelz elemere utalhatunk.
A Magyar Kirlysggal sszehasonltva Bethlen jelents jvedelemmel ren-
delkezett. Fedezte hrom, szoros egymsutnban vezetett hadjratnak kltse-
geit, szenvedelyes eptkezeseit s a kultrra, iskolztatsra fordtott sszegeket.
Illusztrlva kiadsait megemltjk, hogy a gyulafehervri fejedelmi palota be-
rendezeseben csupn a andriai, es olasz krpitok is jelents sszegeket emesz-
tettek fel. A fejedelmi rezidencia luxusban, zlesben, igenyessegben semmit sem
klnbztt a nemet fejedelemsegek, s a kisebb uralkodi udvaroketl. vrl
evre nagyobb sszeget tettek ki az udvar fenyere fordtott kiadsok. Egyedl
1625-ben 464.000 forintert vsrolt luxuscikkeket. Tobzd ekszervsrlsait
tbben is brltk. Ltszlag szinte mertektelenl halmozott fel drgakves dsz-
fegyvereket, kardokat, gyrket, nsfkat, vlogatott drgasgokat. Valjban
ahol nincs bank, a nemesfem dsztrgyak, ekszerek felhalmozsa a tezaurls
egyik lenyeges mdja. Megtakarts ertekvesztes nelkl. Gyorsan mozgathat
tke, ertekrz valuta. Ebbl fedezik a klkapcsolatok mkdeseben nelklz-
hetetlen diplomciai ajndekot.
Tudomsom szerint meg senki nem kserelte meg, hogy sszeszmolja akr
csak a trk portra kldtt ajndekok erteket. Az 1621. mrcius 25-i instrukci
szerint peldul az j fvezernek gerjen a kvet 12 l terhe penzt a kihajnak
4, Halil pasnak 1, Grcsi apnknak 8, Kapi agnak 4, a hodzsnak (a szultn
neveljenek) 6, a kancellrnak es msoknak kln sszesen 50 lterhe penzt, a
szultnnak bekldend ajndekokkal egytt. Legtbb kveti utastsa foglalko-
zik az ajndekokkal. Elfordul, hogy ezek hossz listt tesznek ki. Egy alkalom-
mal a trk portra 73 rt kldtt.
A sved kirly szvetseget elkeszt diplomciai ajndekhoz, a lovas felsze-
releshez tbbek kztt rubintos, trkeses, veres brsony, tiszta szep arany h-
vely kard, damaszkuszi acel pengej pallos, buzogny, aranyos perzsa nyereg,
kengyelpr, szkum arannyal varrott veres brsony szerecseny cafrag, drga-
kvekkel dsztett lszerszmok tartoztak, oszmn trk tvsk es hmzas-
szonyok munkjnak darabjai. Felteheten a keszl svederdelyi szvetseget,
esetleg a tervezett gazdasgi szerzdes elkeszteset szolgltk.
195
Udvarnak fenyet a klfldiek csodltk, hvei kzl voltak, akik hivalkod,
flsleges fenyzesnek lttk. Valjban csak annyi trtent, hogy mikent beve-
zette csveken Gyulafehervrra a vizet, gy vitte be a fejedelemsegbe a korabeli
195
A sved kirlyi kincstrban rztt trgyakat 2004-ben a Magyar Tudomnyos Akademia
killtson mutatta be. Katalgusa: Csrge Cs. Tll L.: Bethlen Gbor i. m.
gazdagabb vilg ertekeit. Azt pedig az erdelyi kultrval tvzve tovbbtotta,
vagy gazdagtva visszasugrozta es gyaraptotta Eurpt.
196
Honnan jutott penz kollegiumok, iskolk letestesere, a jl zetett tanri es
hivatalnoki karra Kortrsai kztt meg az a gyan is felmerlt, hogy megtallta
a korban szenvedelyesen kutatott aranycsinls mdjt es alkmival szerzett
penzt.
197
Miben rejlett az Erdelyi Fejedelemseg jlete, mikzben a terseg gazda-
sgi viszonyai nem voltak kedveznek mondhatk
A hbor egesz Eurpban sszezillta a monetris viszonyokat, a j penz hi-
nya, az inci, az ertektelen aprpenz es a penzronts mindentt megviselte
a gazdasgot.
198
Kzep-Eurpt az 1620-as evekben a Kipper und Wipper neven
elhreslt penzronts sjtotta. Ez bizonyos hatalmi krknek a hadseregek ell-
tsra es a levert cseh nemesek es keresked retegek kifosztsra alkalmazott,
tgondolt penzgyi manipulci volt. Hamis, ertektelen penzzel rasztottk el a
Duna-tji orszgokat. Nehnyan, mint Wallenstein, Trautmannsdorf, vagy Karl
Liechtenstein herceg csszri generlis meses vagyonokat szereztek, a trsada-
lom klnbz retegeinek azonban mindez hatalmas veszteseget okozott.
199

Bethlen Gbor maga is elt kis mertekben es rvid ideig a penzrontssal, a ros-
sz penz klnben is bejutott az orszgba. Uralkodsnak kezdetetl fogva azon-
ban melyen foglalkoztattk a penzgyek es kereste a terseg monetris viszonyait
javt megoldsokat. Kzpontostott penzgyi politikjval megteremtette bel-
s fggetlenseget biztost anyagi bzist. Uralkodsnak els eveben azonnal
megprblta, hogy Aerarium Publicumot (Kzpenztrt), kzponti penzalapot
letestsen, de terve elverzett a rendek ellenllsnak ztonyn. J penzt, arany-
forintot es tallert bocstott ki, nagymennyiseg aprpenzt is veretett. Szepmet-
196
Horst Fassel: Der Frstenhof von Weienburg (Alba Iulia) und seine Bedeutung fr die
Wissenschaft und Kunst in Siebenbrgen zur Zeit Gabriel Bethlens. In: Europische Hofkultur
im 16. und 17. Jahrhundert. Hrsg. von August Buch et al. Hamburg 1981. Bd. 3. 637645.
197
Orient Gyula: Magyar alkmistk I. Bethlen Gbor alkimia knyve. Erdelyi Irodalmi Szemle
(1927). Idezi Zimnyi V.: Bethlen Gbor fejedelem gazdasgpolitikja i. m. 712.
198
Ruggiero Romano: Between the Sixteenth and Seventeenth Centuries: Te Economic Crisis
of 161922. In: Te General Crisis of the Seventeenth Century. Ed. by Georey Parker
Lesley M. Smith. London 1978, Zimnyi Vera: A magyarorszgi rmozgsok helye az eurpai
fejldesben. Trtenelmi Szemle 15. (1972: 34. sz.) 378412, Buza Jnos: Az els eurpai
inci es magyarorszgi hatsa (16181628). Aula: Trsadalom es Gazdasg 13. (1991) 88
104, U: Kipper-penzek a merlegen. Az 1620-as evek incijnak ket szakasza. Szzadok
134. (2000) 881912.
199
Zimnyi Vera: Une typologie des inations en Europe Central au 16
e
et 17
e
sicles. Te Journal
of European Economic History 4. (1975: no 2.), Dominkovits Pter: Iratok a Wipper-und
Kipperzeit nyugat-dunntli kutatshoz (16211625). In: Penztrtenet gazdasgtrtenet.
Tanulmnyok Buza Jnos 70. szletesnapjra. Szerk. Bessenyei Jzsef Draskczy Istvn. Bp.
Miskolc 2009. 99110.
66 R. VXvovi ovs
szes verformkat (stampiglikat) hozatott be klfldrl es szigoran bntet-
te a hamispenzverest. A klfldrl bejtt bnyszok brhol nyithattak arany es
ezstbnykat.
200
Kevesse trta meg fel a kutats, hogy Bethlen hitelgyleteivel, tutalsos ki-
zeteseivel mennyiben eplt be a nemzetkzi penzhlzatba. Milyen kapcsola-
tokban llt a klfldi kereskedkkel, az ismert Joost Brasser amszterdami keres-
kedn, es a szsz Georg Kraus tanulmnyai kltsegei tutalsban kzremkd
Daniel Nysen kvl.
201
A cseh konfderciban mr a megegyezes feltetele volt,
hogy a szvetseges orszgok kzs penzt vezessenek be, 1625-ben pedig Beth-
len kezdemenyezte, hogy Magyarorszg, Erdely es Lengyelorszg kzs, azonos
ertek es formj penzt hozzon forgalomba. Javaslatval II. Ferdinnd csszr
es III. Zsigmond lengyel kirly is egyetertett. A penzgyi egyezmeny jegyeben
elrendelte, hogy vonjk ki az ertektelen penzt es rendezte a penzverest. Kzs
kutats a szomszedos orszgokkal meg jelents eredmenyt hozhat. Annyi az ed-
digi vizsglatok alapjn is megllapthat, hogy az 1620-as evek msodik felere
Bethlen stabilizlta Erdely penzgyi viszonyait.
202
Erdely jlletenek kulcsa valsznleg Bethlen uralkodi zsenialitsban,
vagyis intezkedesei komplex jellegeben rejlik. Amint beiktattk a fejedelmi ha-
talomba, trendezte az llamgazdasg szerkezetet. A visszavett elzlogostott
kincstri birtokok, eladomnyozott vruradalmak, vmok, saknk, bnyk,
vashmorok sort az llami kezelesben olyan llapotba hozta, hogy biztos jve-
deleml szolgltak. Fejedelemsege jvedelmenek az ad mindvegig 10-t tette
ki, s mivel nem sikerlt a nemesseget bevonnia a kzterhek viselesebe, az llami
bevetel slypontjt a bnyszatra es a kereskedelemre helyezte t. Megtiltotta
az arany kivitelet es llami monopliumot vezetett be az kr, l, s, rez, mez,
viasz es ms cikkek kereskedelmere.
203

200
EOE VII. 478.
201
Hank .: Nemzetkzi hitelnyjts i. m. 3637, Georg Kraus: Erdelyi krnika 16081665.
Kiad. es ford. Vogel Sndor. Cskszereda 2008. 121, 145.
202
Tallczy Lajos: rmeszeti adalek. Bethlen Gbor penzveresi rendelete 1625. Archeologiai
rtest 12. (1878) 260261, Huszr Lajos: A munkcsi penzver mkdese (1624) es a
penzronts Erdelyben Bethlen Gbor idejeben. A Grf Klebelsberg Kuno Trtenetkutat
Intezet vknyve 4. (1934) 303317. Ism. K.B. Erdelyi Mzeum 11. (1935) 311, U: Bethlen
Gbor penzei. Bp. 1945, U: Habsburg-hzi kirlyok penzei 15261657 (Corpus Nummorum
Hungariae) Bp. 1975, U: Az Erdelyi Fejedelemseg penzverese. Bp. 1995. 231, Buza Jnos:
Lengyel penzek Kassn Bethlen Gbor fejedelemsege idejen. In: Emlekknyv Imreh Istvn
szletesenek nyolcvanadik evforduljra. Szerk. Kiss Andrs Kovcs Kiss Gyngy Pozsonyi
Ferenc. Kolozsvr 1999. 96109, U: Bethlen Gbor kopasz tallerjai. Numizmatikai Kzlny
104105. (20052006) 8993, EOE VII. 515.
203
Zimnyi Vera: Bethlen Gbor gazdasgpolitikja. Szzadok 87. (1953) 512567.
Nem teljesen ismeretlen ton indult el. Folytathatta Bthory Istvn fejede-
lem es lengyel kirly kereskedelem politikai kezdemenyezeset. Lthatta kornak
keresked-karrierjeit. Ismerhette a Magyar Kirlysg vllalkoz furai harcait a
csszri udvar monopliumai, a kereskedelmi kivltsgokkal el udvari arisztok-
ratk es klfldi vllalkozk elleneben. A Habsburg kormnyzat eppen az 1620-
as kritikus evekben monopolizlta a Magyar Kirlysg fontos kiviteli cikkenek
kereskedelmet. 1623-ban II. Ferdinnd gy rendelkezett, hogy a magyarorsz-
gi marhakereskedes egyedl a Landesverlegerische Viehcompagnie tagjait illeti
meg, majd a kvetkez ev szen tudatta a magyar keresked furak, polgrok,
mezvrosi lakosok nagy felhborodsra, hogy a Magyar Kirlysgban a mar-
hakereskedelmet jabb udvari vllalkozs, az Ochsen- und Haut Com pagnie ki-
vltsgv nyilvntotta. Bethlen ismerte a piacokert foly dz harcokat. Szom-
szedsgban elt a keresked trk vilggal, tudta, hogy angol, holland, francia es
velencei hajk futnak be az oszmn tengeri kiktkbe es rukkal megrakodva
bontanak vitorlt a visszatra.
Gazdasgpolitikjt a merkantilizmus elmelete jellemzi, a gyakorlatban
termeszetesen szmolt Erdely sajtossgaival, paternalizmus es nagyfok ru-
galmassg alaktotta sajtoss.
204
Megbzottai segtsegevel kihasznlta Erdely
fekvesebl kvetkez piaci adottsgokat. A Fejedelemseg valamennyire beil-
leszkedett a romn vajdasgoktl Velenceig, az Oszmn Birodalomtl a nemet
fejedelemsegekig, a keleti es nyugati orszgok piacait tfog kereskedelmi h-
lzatba.
Gazdasgpolitikja hatekonysgt dnteseinek sszetett, az orszg adotts-
gaihoz rendkvl erzekenyen alkalmazkod jellege biztostotta. Ismerte Erdely
termeszeti forrsainak erteket, szmolt a Partium es a het vrmegye gazdasgi
jelentsegevel. De intezkedeseibl kiderl, hogy relisan ltta a roppant hinyo-
kat is. Mindenekeltt a megfelelen kepzett munkaert akarta mielbb kln-
bz mdokon ptolni.
Fejedelemsege vonzert, jvedelemforrst jelentett a krnyez es a tvolabbi
orszgok szmra. Hadjratai, hadseregenek felszerelese, fegyverzete, logiszti-
kja mint piaci tenyez feltrsra vr. A lzas eptkezesek egyertelmen sz-
tnzen hatottak a gazdasgi eletre. Klfldi fundlk, kfaragk, honi csok,
kmvesek, fuvarosok csoportjait foglalkoztattk.
Kepes volt r, hogy megnyissa a gazdasg rejtett tartalekjait. rsaibl kide-
rl, hogy kvetkezetesen igyekezett vltoztatni a munka minsegen. Kemeny
penzgyi fegyelmet kvetelt, parancsai drasztikus bntetessel sjtottk a ha-
nyag tiszttartt vagy a maga hasznra gazdlkod kamarai tisztviselt. Szm-
204
Buza Jnos: Bethlen Gbor, a debreceni tzserek patrnusa. Szzadok 131. (1997) 955962.
68 R. VXvovi ovs
talan utastst idezhetnenk arrl, hogy vedte a lakossgot a hadsereg tlkap-
saival szemben. Az indokoltan sokszor felrtt kassai mrtr papok tragedija
I. Rkczi Gyrgy hajdit, a korbbi atrocitsok miatt elvadult viszonyokat ter-
helik. Eleg feltnnk a harminceves hbor trtenetet, a Wallenstein brutlis
katonit vdl vegelthatatlan panaszokat, vagy Callot metszeteit, hogy fogal-
munk legyen a korszak mentalitsrl. Bethlen hadiszablyzatait, a katonasg
zetese erdekeben tett erfeszteseit csakis ebben a kzegben lehetseges reli-
san ertekelni. Ormay Gspr komisszriusnak es Horvt Istvn kapitnynak az
1626. evi hadjrat alkalmval kiadott utastsa szerint a predl, rabl katona a
trveny szerint tetteert eletevel zet.
205
Mikzben a fejedelem annak is megbo-
cstott, aki a kardot is elkesztette, hogy megbzi utastsra meglje t.
Tisztban volt az igenyes munka, a szakertelem, a tuds jelentsegevel. Er-
delyt nehny ev alatt befogad orszgg tette. Nemcsak az ldzttek eltt
nyitotta meg az orszgot. Mestersegbeli tudst, tapasztalatot teleptett a feje-
delemsegbe, amikor befogadta a menekl morvaorszgi anabaptistkat es a
zsid kereskedket. A zalatnai aranybnyk es a Fekete-Krs vlgyeben tall-
hat rezbnyk mvelesere felvideki bnyszokat szerzdtetett, de nem csak v-
jrokat vitetett Erdelybe, hanem kohmestert, bnyaigazgatt, kohfelgyelt
es olvasztrt is. Velencei vegcsiszolkat hozatott azzal az elgondolssal, hogy
elterjesztik mestersegbeli tudsukat az orszgban. Az udvari nyelv-, ceremnia-
es mulattat-mesternek felfogadott Don Diego de Estrada hitelesen sorolja fel
a Velencebl Erdelybe indulk kepzettseget. Ket matematikus, ket orvosdoktor,
nyolc kmves, negy kfarag, hat veges, t keresked, hrom patikus, ket
tvs mester es tz muzsikus erkezett Fogarasba. Mai kifejezessel a fejedelem
humn erforrst teleptett az orszgba.
Klns gondot fordtott a vilgi ertelmiseg kinevelesere. Iskolaletestesei,
tanulmnyi alaptvnyai, sztndjai egy kepzettsegeben eurpai sznvonal er-
telmiseg kialaktst szolgltk. A szzad nagy hajtereje az iskolzs, a mvelt-
seg, a tudomny. Az abszolutista llamelmeletek nem azert intik az uralkodkat,
hogy letestsenek iskolkat es gondozzk a tudomnyokat, mintha azok puszta
dsszel nvelnek az llam tekintelyet. Elemi necessitsnak tekintik a tudomnyt.
Mindezt tmren Bethlen mig el mve, a nagyenyedi kollegium alaptlevele
fogalmazta meg: Orszgunk es maradekunk veszedelmesebb llapota csak gy
kerlhet el, ha gondviseles lesz a hasznosan szolgl tuds ferak ptlsra.
206

Bojti Veres Gspr Heidelbergben tanul diknak rott es sokat idezett soraibl
205
TMO I. 468.
206
Idezi Juhsz Istvn: Dikelet a Bethlen kollegiumban. In: Jak Zsigmond Juhsz Istvn:
Nagyenyedi dikok. Bukarest 1979. 10.
nyilvnval, hogy hossz tvon a szellemileg kikepzett emberekben ltta bizto-
stva az orszg jvjet es ismerte az eurpai egyetemek erteket:
arra intnk, hogy ha elmedben tovbbtanulsodat forgatod, es magasabb
fok tudomnyokkal kvnsz foglalkozni, negy evre vllaljuk annak kltsege-
it. Azt akarjuk, hogy Heidelbergbl egy vagy fel evre Pduba menj, es innen
Prizsba utazva, ott fel evig maradj. Ne csak a teolgiai, hanem a lozai
tanulmnyaidat is szorgalmasan alapozd meg, hogy ha majd hozznk vissza-
terhetsz, mind Isten egyhzban, mind vilgi gyekben es a klpolitikban is
brmely dologban kvnjuk, munkssgodnak hasznt vehessk, s neped es
hazd szmra hasznosnak ltassl.
207
Az orszg konszolidcijhoz nagymertekben hozzjrult uralkodsnak kez-
detetl kvetkezetesen tolerns vallspolitikja. Felfokozott feszltsegek kztt
el orszgban kellett a vallsi viszonyokban is megteremtenie az egyenslyt. Oly
mdon, hogy a klnbz vallsban el beteleplk is megtalljk nyugalmukat
es biztonsgukat. A gazdasg hbortatlan es hatekony mkdesenek ugyan-
csak feltetele volt, hogy ne emesszek az orszg energiit a vallsi villongsok.
A hitbeli, egyhzi kerdes, mint a hatalmi viszonyok egyik tenyezje a harminc-
eves hborban is meghatroz ervel ervenyeslt. Bethlen a Protestns Uni
oldaln szllt harcba, klpolitikja es kulturlis kapcsolatai a protestns orsz-
gokhoz fztek, fleg krkben ltta megtallhatnak a biztostekot, hogy a Fe-
jedelemseg es a Magyar Kirlysg mint az eurpai orszgok egyttesenek tagja
megvedheti llami nllsgt. De amint lttuk, alkalmazkod keszsegere jel-
lemz, hogy a Habsburg magyar kirly es nemet-rmai csszr szervezeseben
vegrehajthat visszafoglal trk hborban a ppa reszvetelevel is szmolt es
kell biztostekokkal a katolikus uralkodval is meg tudott volna egyezni.
Orszgn bell kvetkezetesen megteremtette a lehetseget minden valls
szabad gyakorlatra. Trvenyei es azok ervenyesleset biztost eljrsai csak
kora vallsi irnyzataihoz viszonytva ertelmezhetk relisan. A vallsi harcok,
elfogultsgok, szelssegek kztt el Eurpban az antwerpeni vallsbeketl
(1578) a lelkiismereti szabadsg trvenybeiktatsn t John Locke hres Epistola
de Tolerantijig meghzhat ven tnik el, hogy Bethlen vallspolitikjt kora
viszonyai kztt mennyire korszer elvek jellemzik. Egyhzt meggyzdessel
es hseggel szolglta. Uralkodsa idejen virgzott az erdelyi reformtus egyhz.
Az orszg vallsi viszonyait azonban alapveten mint llamfer, az llamerdek
kvetelmenyei szerint kezelte. A kor minden abszolutizmus tjra lep uralko-
dja megprblta a vallsgyet elrendezni. Orszga bels nyugalma erdekeben.
207
Bethlen Gbor levele Bojti Veres Gsprnak (1618. janur 27.) Szilgyi S.: Bethlen Gbor
fejedelem i. m. 307308.
70 R. VXvovi ovs
Nagyon klnbz mdszerekkel, a msvallsak kizesenek szelssegeitl sem
riadva vissza. Bethlen a klnbz vallsak egyttelesenek mentlis felteteleit
igyekezett megteremteni. Erdelyben nem fogadta el a Habsburg kormnyzat l-
tal kinevezett pspkt es magyarorszgi uralma idejen korltozta volna az egy-
hzi frend vagyont. Ezeket az llamisg erdekeit szolgl intezkedeseit ms,
jelents rendelkezesekkel ellenslyozta. Sokra becslte brmelyik felekezet egy-
hzi ertelmisegenek kepzettseget. Trelem, alkalmazkods, megertes jellemez-
te. Elgondolsait az orszg nyugalma erdekeben kvetkezetesen vegigvitte.
Megvlasztsa idejere a negy bevett valls szabad gyakorlsnak 16. szzadi
elve nagy mertekben csorbult, az egyes protestns vallsfelekezetek egymshoz
val viszonyt is slyos feszltsegek terheltek es a katolikus egyhzat korbbi
vesztesegei utn jabb slyos htrnyok ertek.
Bethlen Gbor fejedelem uralkodsa az erdelyi katolicizmus helyzeteben je-
lents kedvez vltozst hozott.
208
Vikriust nevezett ki a pspkt nelklz
egyhz elere es vegervenyesen le kvnta zrni a templomokert zajl vitkat es
kzdelmeket. Az 1615. evi orszggylesen trveny mondta ki, hogy a temp-
lomot a tbbseg kapja meg. Ahol melyik fel tbben vagyon, az olyane legyen
a templom. gy adta t a somlyi, udvarhelyi, tvisi, kolozsmonostori temp-
lomokat a katolikusoknak. A hvk szma alapjn telte az evangelikusoknak
a kassai Szent Erzsebet templomot.
209
Vallst lelkiismerete szerint mindenki
szabadon vlaszthatja meg.
210
Ketszz forint bntetest zet a fldesr, ha job-
bgyt msvalls predikci hallgatsra kenyszerti.
211
Htrny vallsa miatt
senkit nem erhetett. Hivatalnokai megvlasztsban a valls szempontja keves-
se ervenyeslt. Kancellrja, Pechy Simon szombatos, utdai, Kamuthy Farkas es
Kovacsczy Istvn katolikusok. Uralkodsnak els hrom eveben a Fejedelmi
Tancs (a Consilium) huszonhrom tagja kzl tz katolikus, hat reformtus,
negy unitrius, kett evangelikus es egy szombatos.
212
Diplomatit sem vallsuk
szerint vlogatta ssze. Az jabb kutatsok messzemenen igazoljk Kemeny
Jnos megllaptst: sine discretione religionis kedvellette promovelta az
embereket.
213
208
Br Vencel: Bethlen Gbor es az erdelyi katholicizmus. (Az Erdelyi Katholikus Akademia
felolvassai, 1i1.) Kolozsvr 1929. V.: Csetri Elek: Bethlen Gbor tolerancija. In: U: Egytt
Eurpban. Vlogatott tanulmnyok. Debrecen 2000. 97skk.
209
Barcza Jnos: Bethlen Gbor i. m. 191.
210
Angyal Dvid: Bethlen Gbor i. m. 247259. V.: Csetri Elek: Bethlen Gbor tolerancija i. m.
211
EOE VII. 286.
212
Horn I.: A fejedelmei tancs, 1026.
213
Kemeny Jnos neletrsa. In: Kemeny Jnos es Bethlen Mikls mvei. Szerk. V. Windisch
va. (Magyar remekrk) Budapest 1980. 101.
Bthory Gbor az utols jezsuitt is kitiltotta Erdelybl. Bethlen viszont
vissza hvta a rendet, sokra becslte iskolikat es nevelesi rendszerket. Egykori
iskolatrst, Szini Istvnt Temesvrrl hozta be a fejedelmi vrosba. Rmba
kldtt jelenteseiben Szini reszletesen ismerteti szekelyfldi jt, a Csksomly-
ra meghirdetett bcst, a katolikus papsg helyzetet. Bethlen uralkodsa idejen
mindvegig bntatlanul mkdtek jezsuitk Kolozsmonostor, Gyulafehervr es
Karnsebes misszis llomsaikon, s pasztorcijukban leegyszerstett, az er-
zelmekre ersen hat spiritualitst ervenyestettek.
214
A reformtus fejedelem
tetemesen hozzjrult a jezsuita Kldy Gyrgy Biblia-fordtsnak nyomdai
kltsegeihez.
Tmogatta a grgkeleti ortodox vallst, papjaikat kiemelte a jobbgyi lla-
potbl, szabad kltzest biztostott szmukra, felmentette ket mindennem
fldesri szolglat all es parkijuk mkdeset kln privilegiummal biztos-
totta.
215
Elrendelte, hogy fordtsk le romnra a Biblit es prtolta, hogy tterje-
nek a reformtus vallsra.
Az Erdelybe beteleplt zsidkat 1623 jniusban kiadott kivltsglevele nem-
csak fejedelmi oltalmrl, vallsuk hbortatlan gyakorolsrl biztostotta, ha-
nem leszgezte: nem kell megklnbztet ruht viselnik, mivel az megalz
lenne. Engedtessek meg nekik, hogy a keresztenyek ruhzatval eljenek nehogy
serelmekkel , vagy brmifele illetlen megjellessel illessek ket.
216
Alapelvet
Vgrendeletben foglalta rviden ssze. Az orszg laki egyms irnt szeretettel
legyenek, a religio miatt ne veszekedjenek, hogy ne dvztsenek ervel senkit,
legyen szabadsgban az orszg constitutija szerint a negy recepta religio valls
kzl ki ki melyiket amplectlja.
217
Bizonyos, hogy a szabad kereskedelmi ki-
vltsggal elk biztonsgt ved racionlis meggondols vezette az orszg sta-
bilitsa erdekeben. Ha egyszer valaki megrja a napjainkban is sokszor hinyz
emberi meltsg megbecslesenek trtenetet, az elzmenyek kztt Bethlent
minden anakronizmus nelkl rangos hely illeti meg.
Az llam nyelve a magyar es a lakossg tbbsege reformtus. A fejedelmi
hatalom azonban gondosan biztostotta, hogy akiket befogadott, azok hbor-
tatlanul, szabadon gyakoroljk a maguk vallst es nemzeti nyelvk, kultrjuk
214
Erdelyi es hdoltsgi jezsuita misszik 16091625. S. a. r. Balzs Mihly Fricsay dm
Lukcs Lszl Monok Istvn. Szeged 1990. Ii12, Szelestei Nagy Lszl: Magyar ferencesek
predikcis gyakorlata a 17. szzadban. Piliscsaba 2003. 3135, Molnr Antal: Lehetetlen
kldetes Jezsuitk Erdelyben es Fels-Magyarorszgon a 1617. szzadban. Bp. 2009. 172
174.
215
1624. szept. 18. HHStA Hungarica Specialia Fasc. 364. fol. 2.
216
EOE VIII. 143145, Angyal D: Bethlen Gbor i. m. 247259, Csetri E.: Bethlen tolerancija i.
m. 116.
217
Bethlen Gbor emlekezete i. m. 422.
72 R. VXvovi ovs
szoksrendjeben eljenek. A mindennapi igenyekre rlt kepessegere jellemz
Bencsik Annnak, egy borbelymester zvegyenek kiadott privilegiumlevele,
amely annak gygyt gyakorlatt biztostja. Nemklnben a Morvaorszgbl
meneklt, mintegy 200 anabaptista (jrakeresztelt valls) fogadsnak meg-
szervezese: 1621 nyr elejen a hatron szekerek vrtk a fldnfutkat, es vittek
a mr elre kijellt letelepedesi helykre, Alvincre.
218
Sokszor megrtk, hogy
leveleivel j mfajt, a politikai level mfajt teremtette meg. Nyilvn voltak el-
dei, de kornak j igenyeit, a tudomnny lett politika, a megtevesztes, elhitetes,
relis, vals szndek skylli es charybdisei kztt nagy mveszettel vitorlz
Bethlen gondolatai kln tanulmnyt kvnnak.
Rendkvl sokat erintkezett a fejedelem mohamednokkal. I( korban r-
videbb-hosszabb ideig elt kzttk. Nemcsak beszelt trkl, hanem, ertette es
virtuz mdon alkalmazta is politikjuk, gondolkozsmdjuk nyelvet, az udva-
rias, maximlis dicseretekkel elrasztott krlmenyes es terjengs mondatf-
zest. Szemelyes ismerse, Ibrahim Pecsevi trk trtenetr hitelesen rktette
meg az iszlm vilghoz mint olyan hatalomhoz val viszonyt, amellyel kenyte-
len egytt elni: ez a hitetlen az Iszlm sereget sohasem segtette, hanem csak
a maga orszgra gondolt. Haszontalansgokat fecseg szjbl nehnyszor
hallottam e szavakat: Az en szvetsegemnek az oka nem az, mintha az iszlm
vallsnak es nepnek bartja volnek, hanem az, ha elhanyagolni szndekoztam
volna ket, igen megbntam volna es krt vallottam volna.
219

Az udvarban nevelkedett atal diplomatja, Kemeny Jnos 162728-ban
Pzmny Peter ersekenel jrt kvetsegben s ott a trk ellen val hadakozst
forralnak vala es a fejedelemnek oerltk, lenne generlis exercituum chris-
tianorum contra Turcam. A fejedelem nagyon hajlott r, mert gyllte a po-
gnysgot, noha szinezett nekik igen s elfogadta a felkerest, feltetelekkel: a
csszr fejezze be az imperiummal a hbort es tbb szkseges kvetelmenyrl
gondoskodjanak. Jzanul szmolt vele, hogy csak egesz Eurpa sszefogsval
szabadulhat meg az orszg a trk hatalomtl.
220
Egesz politikjnak legfbb t-
rekvese azon a felismeresen alapult, hogy a Fejedelemseget az ltalnos eurpai
erdekkrbe vonja. Uralkodsnak makacs trekvese, hogy jelen legyen a vilgi
tetrum kzdteren, hatalmas rsos hagyatekban a meresz politikai kombi-
ncik egyertelmen bizonytjk kvetkezetes trekveset. A magyar alkotmny
vedelmet, az nrendelkezes biztostst nmagban, a ket nagyhatalom szort-
sban az orszg megfogyott nepessegevel, korltolt hadi potencijval egyedl,
218
Dn Rbert: A szombatosok es Pechi Simon. Bp. 1987. V.: Csetri E.: Bethlen tolerancija i. m.
116.
219
TMO III. 193.
220
Kemny J.: neletrsa i. m.
egyenslyoz politikval legfeljebb ideig-rig teremtheti meg. Hossz tvon
csak mint a keszl j Eurpban jelenlev tenyez szmthat tlelesre.
Uralkodsnak legjelentsebb eredmenyet Testamentumban szerenyen
sszegezte: ellensegnk lovaiknak lbok haznk fldjet nem nyomtk. Hal-
lt magyar, nemet, grg, latin, heber versek gyszoltk.
221
Kivlasztott udvari
trtenetrja Bojti Veres Gspr, akinek mvebl csak tredek maradt meg, az
ertelem es j hrnev gondolataival bcsztatta: ber gonddal az ertelem el-
rendelhet akrmit, i S gy egyetertes, boldog beke virulhat a fldn, i ljen az
orszgok j hrneve, s lljanak rkent i Minden tjra vigyzva, az esz megszabta
hatrok.
222
Kemeny Jnos hrom evtized mltn, 165758-ban, mr mint fejedelmi ta-
ncsos es rabsgba esett hadvezer, a krmi Bahcsiszerj messzesegebl, lbn
tatr kovcsok verte vasbilincsben idezte fel az erdelyi Eurpt, a vltoz vilg
leptekeben korszer uralkodjt, akit ez vilgra elterjedt emlekezet ember-
nek nevezett, aki a magyar nemzetet elhrestette.
223
***
Bethlen politikai kultrjt az alkalmazkods jellemezte, s eletmvenek sokfele
megkzeltese lehetseges. letmvenek kvetkezetes vonulatt alkotja az a felis-
meres, hogy az Erdelyi Fejedelemseg llamisgnak biztonsgt csak az eurpai
llamrendszerbe kapcsoldva teremtheti meg. Beszortva a ket vilgbirodalom
kze, a trk harapfogjban, a csehmagyarerdelyi konfdercival, a k-
zep-eurpai orszgok kzssegeben, majd a hgai szvetseg tagjakent teremt-
heti meg az Erdelyi Fejedelemseg es a Magyar Kirlysg llamisgnak vedel-
met. A Habsburg es az Oszmn Birodalmak kztt egyenslyozva klnleges
tehetseggel es korszer llamferi felkeszltseggel az Erdelyi Fejedelemsegben
gazdasgi jletet, nyugalmat hozott letre. Erdelyt befogad orszgg tette es
mveldespolitikjval a kvetkez generci jvjet alapozta meg.
1631-ben a kor meghatroz szemelyisegeinek reprezentatv latin verses arc-
kepcsarnokban, Johann Joachim Rusdorf diplomata es humanista r, Pfalzi
Frigyes tancsosa es angliai kvete mveben a harminceves hbor vezet po-
litikusai Gusztv Adolf, Wallenstein, Richelieu kreben ismerhette meg egesz
221
Kristf Gyrgy: Zsid, grg es latin gyszversek Bethlen Gbor temetesere. Erdelyi Mzeum
36. (1931) 9097.
222
Panegyris. Bojti Veres Gspr: Dicst kltemeny Bethlen Gborhoz. Tth Istvn: Bethlen
Gbor kornak kes humanista epikja. Confessio 3. (1980: 2. sz.) 111.
223
Kemny J.: neletrsa i. m. 8485.
74 R. VXvovi ovs
Eurpa. Magyarorszgon az egykor fordts Sebes agynak ks sisak
224
cmmel
kzlte a hadvezerek es llamferak nmeghatroz hossz verseit. A Beth-
lent jellemz sorok a megelt kemeny kzdelmektl, a diplomciai kapcsolatait
slyosan megnehezt trk hrektl elvonatkoztat eszmenyt kzlnek: Az
magyar nemzetnek i S az krsztenysegnek i n vagyok Gedeonja i Sok feje-
delmeknek i s minden rendeknek i Fgg rm szeme vilga, i Svegemelessel, i
Tisztesseges fllel i Jmbor nevemet hallja.
224
Johann Joachim Rusdorf: Elegidia et poematia epidictica. j kiadsa, fordtsval egytt: Keser
Gizella Fazekas Sndor Juhsz Levente: A harminceves hbor verses arckepcsarnoka. A
Sebes agynak kes sisak es latin forrsa. Szeged 2010.
76
Bethlen Gbor heroikus brzolsa
Jacques Granthomme (Heidelberg, 1619)
British Museum 1850,0223.389

ERDLY SZEREPE MELCHIOR KLESL FENNMARADT
RSOS VLEMNYEIBEN 1611-1616 KZTT
CzivXi Zsuzs
A kutats htterrl s clkitzseirl
Nun aber mue disem Werckh geholen oder alles verlohren werden
1
azaz
vagy sikerre visszk mvnket vagy minden odavesz, jegyezte le apokaliptikus
jslatnak is beill velemenyet Melchior Klesl becsi pspk 1612 augusztusban.
Azonban az oly sok fejtresre okot ad m, mely vegs soron Erdely Habs-
burgok ltali annexijt, ezzel prhuzamosan pedig a trk fenyegetes felsz-
molst tzte ki celul Kzep-Eurpban, elmeletileg nem is letezhetett volna
ebben az idpontban. 1606 ta ugyanis beke honolt a Habsburgok, Erdely es az
Oszmn Birodalom kztt, es a diplomciai erintkezes felsznen tapasztalhat
beklekeny magatarts semmilyen nagyobb sszetzesre sem adhatott volna
okot az emltett llamok kztt. J nehny nemet es magyar nyelv trteneti
munka foglalkozott mr a tersegben meghatroz ket nagyhatalom viszonyval
a tizenteves hbort kvet evekben. Annak a kerdesnek azonban, hogy Erdely
hogyan vlhatott ebben az idszakban megis olyan vitapontt, mely kis hjn
tnkretette a becsi-zsitvatoroki bekerendszert, mr kevesebb gyelmet szen-
teltek.
2
Ezert tanulmnyunkban arra vllalkozunk, hogy nehny sajtos forrs
bevonsa reven kiegesztsk az Erdely nemzetkzi szerepere vonatkoz kutatsi
eredmenyeket az 1610-es evekre vonatkozan.
Vizsgldsaink kzeppontjban Melchior Klesl rsos velemenyei llnak,
melyek a becsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv Hungarica es Turcica gyjtemenye-
iben tallhatak. Klesl megnyilvnulsai a birodalom legfontosabb kerdeseirl,
melyek Votum, Meinung vagy Gutachten formjban llnak rendelkezesnkre,
E tanulmny elkeszleset a TMOP-4.2.1iB-09iB-09i1iKONV-2010-005 plyzata tmogatta.
1
Sibenbrgische Guetachten. Regensburg, 1612. agusztus. 10. HHStA Staatenabteilungen,
Trkei I. [a tovbbiakban: Trkei I.] Karton 95. Konv. 1. fol. 289302.
2
Az osztrk irodalomban periferikus temnak szmt es csak ritkn szba kerl Erdely-
kerdes legreszletesebb kifejtese egy regebbi disszertciban tallhat: Rudolf Neck: sterreichs
Trkenpolitik unter Melchior Klesl. (Doktori disszertci.) Wien 1948. Neck eredmenyeit
kiegesztik, illetve tbb ponton mdostjk a magyar trtenettudomny megllaptsai, melyek
kzl itt csak a legjabb szakirodalmat van md kiemelni: Oborni Terz: Bethlen Gbor es a
nagyszombati szerzdes (1615). Szzadok 144. (2011) 877914, Papp Sndor: Bethlen Gbor,
a Magyar Kirlysg es a Porta (16191621). Szzadok 144. (2011) 915973.
78 CzivXi Zsuzs
a becsi dntesi folyamatok legertekesebb eptkveikent ertekelhetk ebben az
idszakban. A szvegek formai vizsglata alapjn elmondhat, hogy a pspk
1615-tl bboros velemenyeit titkrnak mondta tollba, majd az rott vlto-
zatot sajt kezevel javtotta. rulkod, hogy hasonl jelenseggel szembeslnk a
Titkos Tancsban megfogalmazott szakvelemenyek eseteben is. Ezeket a vegle-
ges vltozat elkesztese eltt Klesl az emltett szerv direktora szinten maga
javtgatta ki. Ez a sajtos krlmeny, illetve az a teny, hogy a Titkos Tancsban
Klesl feltetlen hveinek tlslya ervenyeslt, azt eredmenyezik, hogy a fennmaradt
dokumentumok a vizsglat sorn hasonl megteles al esnek. A Titkos Tancs
anyagbl ma meg fellelhet protokollumok es a rendelkezesre ll velemenyek
sszevetese alapjn az is valsznnek tnik tovbb, hogy Klesl a tancskoz
szerv bevonsa nelkl is meglehetsen szabadon nyilvnthatott velemenyt.
3
Kis-
se kisarktva gy is fogalmazhatunk, hogy Klesl maga volt a Titkos Tancs, aki az
uralkodra gyakorolt rendkvli befolysa reven szabadon es brmikor megta-
llhatta II. Mtyst velemenyeivel. Megvolt az ereje ahhoz is, hogy elkepzeleseit
ervenyre juttassa ellenlbasaival szemben, jllehet a jzan kompromisszumok
sem lltak tvol tle. Mindezek altmasztsra a fent emltett iratokon tl a ku-
tatsba bevontuk Klesl es a korszak vezet politikusainak levelezesebl a temba
vg darabokat is, Melchior Klesl szemelyere vonatkozan pedig a rendelkezesre
ll bseges szakirodalom relevns adatait hasznltuk fel.
4
A tanulmny alapjul szolgl forrsok az 1611 es 1616 kztti idszakra ssz-
pontosulnak. Ezek a csndes evek, melyek mr a harminc eves hbor holdud-
varhoz tartoznak, tbb szempontbl is erdemesek a gyelemre. A Habsburg-hz
szmra taln a hbors esemenyekhez kepest kevesbe ltvnyos, m a kvetkez-
menyeket tekintve megis slyos harcok ideje volt ez nem is annyira a magyar
vegvideken, mint inkbb a dinasztia felsegterletein, ahol az uralkod es az adott
orszg vagy tartomny rendjei mertek ssze erejket. Rudolf csszr es Mtys
fherceg viszlybl fakadan a hossz ideje zajl kzdelem a 17. szzad els ev-
tizede vegere a rendek javra billentette el a merleg nyelvet.
5
Ideig-rig gy tnt,
a rendi dualizmus korltai kze szortott osztrk Habsburg-g kenytelen meg-
3
HHStA Reichshofrat Reichshofratsprotokolle, Protocolla rerum resolutarum. (A tovbbiakban:
RHR Protocolla.) 1612. 1614. 1615.
4
Joseph von Hammer-Purgstall: Khlesls des Cardinals, Directors des Geheimen Cabinetes
Kaisers Mathias, Leben. Band 14. Wien 18471851, Anton Kerschbaumer: Kardinal Klesl.
Eine Monographie. Wien 1905.
5
A magyarorszgi es erdelyi folyamatok szempontjbl sem mellekes Hans Sturmberger
megllaptsa, mely szerint az uralkod es a rendek kztti hatalmi egyensly, illetve a 17.
szzad elejen a rendiseg flenye egeszen 1620-ig jellemezte a Habsburg felsegterletet. V. Hans
Sturmberger: Dualistischer Stndestaat und werdender Absolutismus. In: Hans Sturmberger:
Land Ob der Enns und sterreich. Aufstze und Vortrge. Linz 1979. 249250.
Evoviv szvvvvv Mvicniov Kivsi rvrvo: IvXsos vvivrvvvinv 79
hajolni az uralmi terletein megersd tartomnyi gylesek akarata eltt. M-
tys es krnyezete mindazonltal korntsem trdtt bele a kialakult helyzetbe,
a rendekkel szemben folytatott kzdelem pedig a klpolitikai strategiban is kife-
jezdesre jutott. Ebbl a szempontbl meg inkbb gyelemre melt az 1612-tl
marknsan krvonalazd irnyvonal a csszri diplomciban, melynek motor-
ja ketseg kvl Mtys bizalmasa, Melchior Klesl volt. Nem mellekes szempont az
sem, hogy az Erdelyi Fejedelemseg maga is sorsdnt esemenyeket elt meg ebben
az idszakban, a Bthory Gbor es Bethlen Gbor kztt zajl trnvlts sorn.
E ket szempont, a Habsburg imperium bels llapota es Erdely sajtsgos hely-
zete jellik ki teht azokat a kereteket, melyek menten albb megksereljk jabb
adatokkal es lehetseges sszefggesekkel rnyalni a Habsburg-dinasztia, illetve a
Magyar Kirlysg reszekent ertelmezett Erdely kzs trtenetet.
Mieltt rternenk azonban mondandnk lenyegere, rviden terjnk vissza
arra, miert eppen Melchior Klesl rsos velemenyeit vlasztottuk vezerfonal-
kent. Az eletrajzrk egyetertenek abban, hogy Klesl, aki legkesbb 1590 ta
Mtys fherceg legfontosabb tancsadi kze szmtott, alapvet szerepet
jtszott a kesbbi csszr politikjnak formlsban. Az elbb becsjhelyi,
majd becsi pspk Mtysra gyakorolt befolysrl rulkodik az a krlmeny,
hogy Rudolf tbbszr is megprblta eltvoltani t ccse krnyezetebl.
6
m
minden prblkozs dacra Klesl a helyen maradt, es celtudatosan egyengette
vedence tjt a hatalom legfelsbb lepcsfokig. Mtys oldaln a birodalmi
Titkos Tancs direktora lett, s szmos esetben nehez eldnteni, vajon egy adott
elkepzeles Mtysnak vagy mindenhat emberenek ksznhet-e.
7
A klesli Erdly-koncepci kzp-eurpai kontextusban
Bizonyra nem csupn a veletlen mve, hogy Klesl els hatrozott llsfogla-
lsa Erdely gyeben 1611-bl maradt fenn.
8
Az erdelyi belpolitikai esemenyek,
6
Kerschbaumer, A.: Kardinal Khlesl i. m. 8789, 93. A csszr ellenszenvere lltlag az adott
okot, hogy Klesl mr az 1590-es evek vegetl a Rudolf ellen szvetkez fhercegeket sszetart
es irnyt, rendkvl befolysos szemelykent mkdtt. A csszr szemeben bnlajstroma
olyan esetekre terjedt ki, mint peldul Rudolf hzassgi terveinek megakadlyozsa, a
trnrkles kerdesenek Mtysra kedvez befolysolsa, egyttmkdes Bocskai Istvnnal
Rudolf elleneben, stb. A tizenteves hbort kvet idszak Erdely-tervezeteire vonatkoz
tovbbi kutatsok szempontjbl magra vonja a gyelmet az a krlmeny, hogy Klesl mellett
ugyancsak veszelyes tancsadkent jelenik meg Mtys fherceg krnyezeteben a korbbiak
alapjn jl ismert Alfonso Carillo jezsuita pter. V. Hammer-Purgstall, J.: Khlesls Leben, i.
m. Bd. II, 1731.
7
Hammer-Purgstall, J.: Khlesls Leben, i. m. Bd. III., 34.
8
12 Artikhel, darinnen die Sibenbrgischen Sachen fundamentaliter begrien. Regensburg,
1611. augusztus 12. HHStA Trkei I. Karton 93. fol. 146150.
a Habsburg felsegterlet es a Nemet-rmai Birodalom llapota, valamint az
oszmn birodalmi diplomcia celkitzesei az 1610-es evek elejere olyan kr-
nyezetet teremtettek, amelyben a pspk helyzetertekelese szerint jbl meg-
csillant a remeny a Magyar Kirlysg reszterleteinek egyestesere. A Hofburg
terveinek elen egyertelmen az Erdely-koncepci megalkotja es a nagy hbo-
r szszlja, Melchior Klesl llt. A hbors elkepzelesek megvitatsban es
kidolgozsban azonban ms vezet udvari meltsgok is kivettek a reszket.
Mindenekeltt Miksa es Ferdinnd fherceg erdemel emltest, akik egyarnt
tisztban voltak a birodalmat es a vegvideket szaggat problemkkal. Miksa,
aki a testverviszly idejen kzvett szerepet tlttt be Mtys es Rudolf kztt,
a Nemet Lovagrend nagymesterekent is erdekelt volt a katonai vonatkozs
gyekben.
9
A Haus-, Hof- und Staatsarchivban rztt dokumentumok alapjn
megis az a benyomsunk tmad, hogy az erdelyi esemenyekkel kapcsolatban
ritkbban nyilatkozott, mint Ferdinnd fherceg. Mtys, Miksa es Ferdinnd
sszjteka azonban vitathatatlan a csald kzep-eurpai gyeinek alaktsa so-
rn, egyttmkdesk klnsen Mtys regnlsnak els birodalmi gylesen
es az osztrk rks tartomnyok belgyeiben hozott eredmenyeket a Habsbur-
gok szmra.
10
Trk gyekben gyelemremelt Ferdinnd fherceg
11
aktivitsa, aki maga
sem idegenkedett az oszmnok elleni energikus fellepestl. A feltrt iratok ta-
nsga szerint a hatrvideken is komoly ktelezettsegekkel rendelkez fher-
ceget
12
rsban kellett tjekoztatni a Titkos Tancsban elhangzottakrl.
13
Mel-
chior Klesl rsaibl az is kiderl, hogy Ferdinndot az Erdellyel folyatott titkos
9
Habsburg Miksa fherceg (15581618) Mtys fherceg ccse, a Nemet Lovagrend
nagymestere 15901618.
10
V. Verzeichnus, Wa entzwischen de Reichstags Ausschreiben, und der Proposition,
zuverrichten. s.l. 1613. HHStA Reichshofkanzlei Reichstagsakten [A tovbbiakban: RK RTA]
Karton 90. fol. 217220. Nem lehet letagadni azonban azt sem, hogy Klesl es a fhercegek
velemenyei gyakran ersen eltertek egymstl. Vegssoron Miksa es Ferdinnd voltak azok,
akik 1618-ban eltvoltottk az akkor mr bboros Kleslt az udvarbl. Lsd meg: Hammer-
Purgstall, J.: Khlesls Leben, i. m. Bd. IV. 3650, 8184.
11
Habsburg Ferdinnd fherceg (15781637), Mtys unokaccse, egyben rkse a csald
bels-ausztriai gbl szrmazott.
12
Az Udvari Tancs velemenye a birodalmi gylessel kapcsolatban. Becs, 1612. december 22.
HHStA Ungarische Akten, Allgemeine Akten [a tovbbiakban: UA AA] Karton 162. fol. 17
24. Ferdinnd fherceg II. Mtysnak. Becsjhely, 1613. oktber 30. HHStA UA AA Karton
162. fol. 199206., Turz Gyrgy Ferdinnd fhercegnek. Soporny[Sopron], 1613. oktber
24. HHStA UA AA Karton 162. fol. 203204.,
13
Gutachten wegen 7brgen so zu Regenspurg den 7ber 4 Ir M[ajest]t. abgelesen worden.
1613. augusztus 10. HHStA UA AA Karton 162. fol. 1724., Ferdinnd fherceget Mtys
tvolleteben meg az uralkod helyettestesevel is megbztk az leseken. V. Hammer-
Purgstall, J.: Khlesls Leben, i. m. Bd. III. 41.
80 CzivXi Zsuzs
trgyalsokba is bevontk, es valsznleg Mtys keresere folyamatosan
ertestettek a legfontosabb katonai es diplomciai fejlemenyekrl.
14
Ferdinnd
fherceg illetekessegenek megtelesekor nem kevesebb sllyal nyom a latban az
a teny, hogy t bztk meg a fontos Habsburg-szvetsegesnek szmt, elztt
havasalfldi fejedelemmel, Radu erbannal val trgyalsokkal.
15
A mr emltett szemelyek kompetenciin tl erdemes tanulmnyozni magt
a Titkos Tancsot is, hiszen ez volt az a szerv, ahol a birodalomra vonatkoz leg-
fontosabb dnteseket kesztettek el. A vizsglt idszakban a tancs a Nemet-
rmai Birodalom taln legfontosabb frumakent mkdtt. Az abszolutizmust
megelz korszakban, amikor meg nem beszelhetnk sem miniszteriumokrl,
sem szakirny kormnyzati szervekrl, ez a gremium volt az, amely viszonyla-
gos szakertelemmel alkotott velemenyeivel es javaslataival segtette az uralko-
dt a vegs dntes meghozatalban.
16
A dntesi folyamatok vizsglata sorn azt
a krlmenyt sem hagyhatjuk gyelmen kvl, hogy a vesztfliai beket megelz
14
Az uralkod, Ferdinnd fherceg es Melchior Klesl kztti informciramls reszleteivel
kapcsolatban beszedes az 1613-as esztend levelvltsa. V. Melchior Klesl Ferdinnd
fhercegnek. Regensburg, 1613. oktber 20. HHStA UA AA Karton 162. fol. 110118,
Ferdinnd fherceg II. Mtysnak. Becsjhely, 1613. oktber 30. Uo. fol. 199206, II. Mtys
Ferdinnd fhercegnek. Linz, 1613. november 6. HHStA UA AA Karton 163. fol 3539,
II. Mtys Ferdinnd fhercegnek. Linz, 1613. november 7. Uo. fol 42, II. Mtys Ferdinnd
fhercegnek. Linz, 1613. november 7. Uo. fol 4346. Ebbe a temakrbe sorolhat meg a
Hungarica 163-as doboznak szmos tovbbi levele, melyek felsorolsra ehelytt nincs
md.
15
V. Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei i rii-Romaneti. Ed. Endre
Veress. Vol. VIII. Bucureti 1935. 278280, 283290, 301308, Vol. IX. Bucureti 1937.
24, 6869, Documente privitre la Istoria Romanilor culese de Eudoxiu de Hurmuzaki.
Vol. IV. [Ed. Ioan Slavici] Bucureti 1882. 513514, 548, 551. Lsd meg: Ferdinnd fherceg
II. Mtysnak. Becsjhely, 1613. november 1. HHStA UA AA Karton 162. fol. 1011.
16
A Titkos Tancs kzepkori elzmenyeikent a curia es a concillium azonosthat. E tancskoz
szervekben az uralkod ltal vlasztott nemesek foglaltak helyet. Kesbb bellk alakultak ki az
eurpai uralkodhzak krnyezetenek titkos tancsai, melyeket ltalban Consilium Secretum
vagy Consilium Privatum neven ismernk. A Habsburgok Titkos Tancst I. Ferdinnd hvta
eletre 1527-ben, s kezdetben az Udvari Tancs berkein bell mkdtt. A ket tancs kztti
szoros kapcsolatot megpecsetelte az Udvari Kamara erintettsegevel kzs hasznlat alsbb
hivatalnokgrda, mely bizonyos esetekben illetekessegi es gymeneti problemkhoz vezetett. A
16. szzad vegere a Titkos Tancs ternyerese gyelhet meg, mg a legfbb birodalmi dntes-
elkeszt szervve nem fejldtt. V. Frederick Henry Schwarz: Te Imperial Privy Council
in the Seventeenth Century. Harvard Cambridge 1943. 4748, Tomas Fellner Heinrich
Kretschmayr: Die sterreichische Zentralverwaltung. I. Abtlg. Von Maximilian I. bis zur
Vereinigung der sterreichischen und bhmischen Hofkanzlei. 1. Bd. Wien 1907. 37, Bertrand
Michael Buchmann: Hof Regierung Stadtverwaltung. Wien als Sitz der sterreichischen
Zentralverwaltung von den Anfngen bis zum Untergang der Monarchie. Mnchen 2002. 33,
Ply Gza: A Magyar Kirlysg es a Habsburg Monarchia a 16. szzadban. Bp. 2010. 266267.
idszakra vonatkozan nem lehet eles hatrvonalat hzni a nemet-rmai biro-
dalmi, illetve a dinasztia sajt testletei kztt.
17
Amikor teht Mtys fherce-
get rmai kirlly, majd csszrr vlasztottk, az (jj)alakul Titkos Tancs
tulajdonkeppen fhercegi tancsbl fejldtt ki. Utbbi gy a csszri szerv
magjnak is tekinthet, jllehet Mtys emberei mellett nehny tancstagot Ru-
dolf krnyezetebl is bevlasztottak.
18
A Titkos Tancs munkjban termeszetesen nem vett reszt valamennyi tan-
csos, es az udvar hatalmi trendezdeseinek megfelel uktucival is szmolni
kell. A fennmaradt protokollumok alapjn azonban, ha nem is teljes pontossg-
gal, de megllapthat, hogy mely tancsosok mkdtek kzre az 16111616
kztt idszakban a tancsban felvetett gyek trgyalsban: Melchior Klesl
szemelyen tl Leonhard Meggau, Johann Eusebius Khuen es Johann Anton
Barvitius rendszeresen reszt vettek az leseken, hozzjuk szmthatjuk az eseti
jelleggel felbukkan Paul Sixt Trautsont, Ulrich Krent (Krenberget), Siegmund
Lamberget es Friedrich Frstenberget is.
19
Kzlk kerltek ki Melchior Klesl
legszkebb krnyezetenek tagjai, akik a klesli irnyvonal fontos bzist jelentet-
tek a tancskozsok sorn.
20
A birodalom legegetbb problemit trgyal le-
seken egyszerre tlagosan 4-5 tancsos volt jelen. Elmeletileg a tancskozsok
az uralkod szemelyes jelenleteben zajlottak, a valsgban azonban II. Mtys
inkbb helyettes reven kepviseltette magt, es csak utlag tjekoztattk az egyes
gyekrl. Gyakorlatilag teht a gremium vezetese a direktor, vagyis ebben az
esetben Melchior Klesl kezeben volt. Az lesekrl jegyzknyveket is vezettek,
melyekben tmren feljegyeztek a trgyalt kerdeseket.
21
Arrl, hogy mi is volt
17
Schwarz, F.H.: Te Imperial Privy Council i. m. 15.
18
Rudolf csszr uralkodsa vege fele a Titkos Tancs sokat vesztett jelentsegebl. A szerv vegs
felbomlst Melchior Klesl akadlyozta meg, aki Mtys fherceg els szm tancsadjakent
mr annak csszrr koronzsa eltt hozzltott a tancs jjalaktshoz. Schwarz, F.H.: Te
Imperial Privy Council i. m. 60-64., Az j Titkos Tancs tagjai II. Mtys uralkodsa idejen,
szinten Schwarz munkja nyomn: Johann Anton Barvitius (1555 krl 1620), Heinrich
Julius von Braunschweig-Wolenbttel (15641613), Franz von Dietrichstein (15701636),
Friedrich von Frstenberg-Heiligenberg (15631617), Karl von Harrach (15701628), Johann
Georg zu Hohenzollern-Hechingen (15771623), Johann Eusebius Khuen von Belasy (
1622), Dr. Ulrich Kren von Krenberg (1616), Karl von Lichtenstein (15691627), Georg
Siegmund von Lamberg (15681630), Zdenko Adalbert Popel von Lobkowitz (15681628),
Wolf Siegmund von Losenstein (15671626), Leonhard Helfried von Meggau (15771644),
Ernst von MolartiMollart (1621), Johann von Mollart (15631619), Adam von Sternberg
(ca. 15481623), Leopold von Stralendorf (1623), Johann Ludwig von Ulm (15671627).
19
HHStA RHR Protocolla. 1612. 1614. 1615.
20
Klnsen Meggau, Khuen es Barvitius Melchior Klesl oldaln jtszott szerepe jelents. V.
Schwarz, F.H.: Te Imperial Privy Council i. m. 202204, 258260, 300302.
21
A trgyalt idszakra vonatkozan 1612-bl, 1614-bl es 1615-bl maradtak fenn
jegyzknyvek: HHStA RHR Protocolla. 1612. 1614. 1615.
82 CzivXi Zsuzs
tulajdonkeppen a vita trgya az egyes leseken, a Titkos Tancs es Melchior Klesl
rsba foglalt velemenyei adnak bvebb tjekoztatst. A fennmaradt dokumentu-
mok Klesl szavnak abszolt tlslyt sugalljk a Titkos Tancsban, aki radsul
szemltomst a lehet legnagyobb szabadsggal kommuniklt mind a csszrral,
mind pedig a tbbi magas rang udvari meltsggal. Klnsen szembeszk
az erdelyi gyekben folytatott vitja a vele es elkepzeleseivel szemben idnkent
komoly kritikkat megfogalmaz Ulm birodalmi alkancellrral es Hans von Mol-
larttal, a Hadi Tancs elnkevel.
22
E tekintetben a feltrt leveltri anyag csak meg-
ersti a vonatkoz szakirodalomban mr felvetdtt megllaptst, mely szerint
a Hofburgban Melchior Klesl volt a legnagyobb hatssal II. Mtysra, s dntesi
helyzetekben mindenkeppen az szava nyomott legtbbet a latban.
23
m Klesl szeleskr jogosultsgai dacra sem tudta keresztl vinni akara-
tt valamennyi frumon. Klnsen a Habsburg felsegterleten mkd ren-
di csoportosulsokkal gylt meg a baja, amelyekben tervei legfbb kerekktit
ltta. rdemes egy pillanatra elidzni Klesl es a rendek kapcsolatnl, hiszen az
Erdelyre vonatkoz becsi koncepcik gyakran e testletek ellenllsn futottak
ztonyra. Kiindulsi pontkent vegyk azt a trteneti irodalombl mr ismert
tetelt, hogy korszakunkban az osztrk Habsburgok uralta terletek llamisgra
az uralkod es a rendek dualizmusa volt jellemz, teht hatalmi kerdesekben
az uralkod mellett az egyes terleteken elter mertekben ugyan az orszg
vagy tartomny rendei is kivehettek a reszket.
24
Utbbiak jelentseget kell-
keppen hangslyozza az a teny, hogy Mtys fherceg hatalomtvetele nem
valsulhatott volna meg a cseh, osztrk es magyar rendek tmogatsa nelkl.
Jellemz mdon a sorsdnt hnapokban sem a fherceget, sem pedig legfbb
tancsost, Melchior Kleslt nem zavarta, hogy a rendi csoportosulsok szabad-
sgjogaik mellett a protestantizmus vedelmet is kepviseltek. Mindez azert er-
dekes, hiszen Mtys es Melchior Klesl gondolatvilgban a centralizmus es a
birodalmi eszmenek alrendelt rekatolizci kiemelt szerephez jutott, ami fel-
oldhatatlan ellentetnek tnik a birodalmi szempontbl centrifuglis faktorkent
ertekelhet, protestns dominancij rendiseggel szemben.
25
Nyilvnval, hogy
a koronkert foly kzdelemben Mtys kenytelen volt engedmenyeket tenni
22
Sibenbrgische Guetachten. Regensburg, 1612. augusztus 10. HHStA Trkei I. Karton 95.
Konv. 1. fol. 289302.
23
Hammer-Purgstall, J.: Khlesls Leben, i. m. Bd. III. 2021., Schwarz, F.H.: Te Imperial Privy
Council i. m. 3839.
24
Tomas Winkelbauer: Stndefreiheit und Frstenmacht. Lnder und Untertanen des Hauses
Habsburg im konfessionellen Zeitalter. Teil 1. (sterreichische Geschichte 15221699.)
Ueberreuter 2003. 55.
25
Jean Brenger: Die Geschichte des Habsburgerreichs 1273 bis 1918. Wien Kln Weimar
1995. 293, Sturmberger, H.: Dualistischer Stndestaat i. m. 253.
leend alattvalinak, mintegy beleegyezve hatalma ltaluk trten korltoz-
sba. Mindezek mr a kezdet kezdeten determinltk a Mtys krnyezeteben
kialakul megosztottsgot: egyfell jelen volt a Liechtenstein, Tschernembl, Zie-
rotin, Breuner es Harrach nevevel femjelezett rendi ellenzek, msfell pedig ott
voltak a korltlan uralkodi hatalom olyan hvei, mint Klesl, Ulm vagy Mol-
lart. A ket prt rokonthat a Nemet-rmai Birodalomban kialakul Protestns
Unival es Katolikus Ligval, melyek hivatalosan vallsi kerdesek mezsgyejen
ugyan, de nagyon hasonl mechanizmusok szerint feszltek egymsnak. Az el-
lentetek hamar kritikus szintet ertek el birodalomszerte, melyet maga Klesl is jl
erzekelt, s fel is hvta a gyelmet a ket nagy erdekcsoportosuls kztti kzde-
lem kezzelfoghat kzelsegbe kerlt veszelyeire.
26
Maga Melchior Klesl olyan szereplkent csatlakozott a fent rviden vzolt
jtszmkhoz, aki egyertelmen es energikusan szllt skra a csszri autorits
megerstese erdekeben. Legfbb celkitzesei kztt szerepelt a Nemet-rmai
Birodalom, az rks tartomnyok es kirlysgok centrifuglis erinek letrese,
legalbbis visszaszortsa a kzponti uralkodi hatalom erdekeben. Nem
igenyel klnsebb magyarzatot, hogyan fogadtk fellepeset a birodalomban,
klnsen a protestns rendek es vlasztk kreben. m Klesl nem rontott aj-
tstl a hzba: Mtys csszrr vlasztst kveten legelszr azon munkl-
kodott, hogy megakadlyozza egy hatekony es a kzponti hatalom elleneben
hat konfderci kialakulst az ellenseges tartomnyok es a rendek kztt
oly mdon, hogy ervenyre jusson a csszri szuverenits elve es mersekldjn
a belhbor veszelye. J taktikus leven celjai elerese erdekeben kompromisszu-
mokra is hajland volt, ellentetben az utkor ltal rla kialaktott meglehetsen
sablonos keppel.
27
Megjegyzend, hogy a birodalmat szabdal ellentetek kzl klnsen a
csszri autorits kerdese emelkedik ki, amely nyugat-eurpai terleten mr
korbban heves kzdelmet induklt az uralkodk es alattvalik kztt. A bel-
es klpolitikai kihvsok I. Ferdinnd kortl arra kesztettek az osztrk Habs-
burgokat, hogy megprbljanak rr lenni a vallsi klnbzsegbl fakad fe-
szltsegeken, elhet mederbe tereljek az uralkod es a rendek ellentetet, illetve
megksereljenek, ha nem is egy teljesen egyseges, de legalbb sszetart egeszet
alkotni abbl a meglehetsen sznes llam-konglomertumbl, melyen uralkod-
tak. Az emltett terleteken elert eredmenyek persze ersen fggtek az eppen
uralmon lev uralkod elkepzeleseitl es lehetsegeitl. Egyvalaminek azonban
26
Melchior Klesl vtuma a Titkos Tancsban. Linz, 1614. februr 26. HHStA Trkei I. Konv.
96. fol. 1524., Schwarz, F.H.: Te Imperial Privy Council i. m. 6470., V. Sturmberger, H.:
Dualistischer Stndestaat i. m. 261262.
27
Winkelbauer, T.: Stndefreiheit i. m. 60.
84 CzivXi Zsuzs
valamennyik szmra nyilvnval tapasztalsnak kellett lennie: az llandsul
trk jelenlet Kzep-Eurpban hatssal van a dinasztia felsegterletenek bels
hatalmi fejldesere is. Melchior Klesl vilgosan ltta ezt a folyamatot, amelynek
maga is reszese volt, es ami a kvetkez felismeresre vezetett: az llam vagyis
inkbb llamegyttes integritsa es a trk elleni harc vegs soron magban
foglalja a csszri autorits megersdesenek lehetseget a birodalmon bell es
hozzjrulhat a Monarchia Austriaca felemelkedesehez.
28
Az osztrk llamfej-
ldes szempontjbl ezek a jelensegek azt vetik fel, hogy az emltett trekvesek
mr egy tmeneti korszak tnetei lehettek, melyben az abszolt uralkodi hata-
lom krvonalazdott a modern llam fele vezet ton.
29

A Habsburg Monarchia es a Nemet-rmai Birodalom llamfejldese megke-
rlhetetlen htterinformcikat szolgltat a klesli Erdely-koncepci megerte-
sehez. Ebben a birodalmi kontextusban bontakozik ki ugyanis igazn a kerdes,
hogyan lttt testet a Klesl ltal preczen megtervezett csszri politika es a
trkellenes nagy hbor terve az Erdelyi Fejedelemseg terleten. A Habsburg
Hz, az Oszmn Birodalom es Erdely bonyolult viszonyrendszerenek vizsgla-
ta sorn korszakunkban tovbbi fontos viszonytsi pont a tizenteves hbort
lezr bekerendszer, mely szmos vits kerdest hagyott lezratlanul az emltett
hatalmak vonatkozsban.
30
A legproblemsabbnak ismet csak Erdely helyzete
mutatkozott. A koniktus ketsegkvl abbl a jelents nezetklnbsegbl fa-
kadt, mely a tartomny Habsburg, illetve oszmn megteleseben gykerezett:
mg az oszmn fel ketsegbevonhatatlanul sajt patrocniumakent fogta fel Er-
delyt, a Habsburgok a Magyar Kirlysghoz tartoz, elidegenthetetlen vajda-
sgkent kezeltek, trk vazallus sttuszt pedig elmeleti skon tkeletesen el-
fogadhatatlannak tartottk. E ket ellentetes velekedes Melchior Klesl rsaibl
feketen-feheren kiolvashat, altmasztva azt a feltevest, hogy a pspk nem
28
Und dises ist mein entliche mainung, den 19. 8bris Linz Anno 1613 ist dise schriftt von mier
vorret worden. Linz, 1613. oktber 19. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv. 2. fol. 6790.
29
Friedrich Walter: sterreichische Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte von 15001955.
Wien 1972. 48.
30
Bvebben lsd: Meinolf Arens: Habsburg und Siebenbrgen 16001605. (Studia Transylvanica
27.) Kln Weimar Wien 2001,Winkelbauer, T.: Stndefreiheit i. m. 140147, Papp Sndor:
A zsitvatoroki bekehez vezet t. Egy lltlagos Habsburg geret htterehez. In: Frigy es
bekesseg legyen A becsi es zsitvatoroki beke. Szerk. Papp Klra es Jeney-Tth Annamria.
Debrecen 2006. 267298, U: Das letzte Jahr des Langen Trkenkrieges Die Schlacht der
Diplomatie. In: Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein. Die Friedenschlsse
von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606). Zum 400. Jahrestag des Bocskai-
Freiheitskampfes. Hrsg. von Jnos Barta, Manfred Jatzlauk und Klra Papp. Debrecen 2006.
245266.
puszta indulatbl vagy valamifele kereszteny vakbuzgsgbl llt a hbor ker-
desehez, hanem legmelyebb sszefggeseiben ltta t az Erdely-problemt.
31
A Habsburg ertelmezesnek ksznheten a Hofburg mr a kezdet kezdetetl
igenyt formlt a kzepkori Magyarorszg teljes terletere. Jllehet egeszen a 17.
szzad vegi visszafoglal hborkig nem llt rendelkezesere a sikerhez elenged-
hetetlen penzgyi es katonai potencil, a szetszaktott orszgreszek egyeste-
sere Habsburg kirlyaink tbbszr is kserletet tettek. A karlcai bekeig egyik
esetben sem sikerlt tarts sikert elerni, ehelyett egymst kvettek az Oszmn
Birodalommal kenyszeren megkttt bekek.
32
Erdely vonatkozsban az or-
szgegyestes szndeka alapveten ket mdon volt elkepzelhet: kzvetlenl,
vagyis katonai oenzva reven, vagy pedig egy Habsburg-h uralkod a nemet
szhasznlatban Voivoda, azaz vajda hatalomra juttatsval, aki a magyar ki-
rly neveben kormnyozza a tartomnyt. 1606-ig mindket eshetsegre tallunk
peldt, melyek felsorolstl itt eltekintnk. Le kell szgezni azonban, az j-
raegyest trekvesek folyamatossgt megszakt rvidebb-hosszabb bekes
peridusok semmi esetre sem jelentettek azt, hogy Becsben felhagytak volna
a restitcis tervekkel. Jl illusztrlja mindezt az 1606 utn kialakult helyzet,
melyben a felsznen zajl Habsburg-oszmn bekefolyamat httereben II. M-
tys krnyezeteben egy jabb hbor kirobbantst tervezgettek. A Hofburg
velekedese szerint az alkalmas pillanat 1611-ben erkezett el: a komoly hatalmi
destabilizcit eredmenyez Habsburg testverviszlyt kveten ekkorra ismet
egy kezben egyesltek a legfontosabb tartomnyok es kirlysgok,
33
melyek nel-
31
vorret worden. Linz, 1613. oktber 19. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv. 2. fol. 6790, Papp
Sndor: Az els Habsburg-oszmn bekektes ketfele ertelmezese, avagy Erdely ket hatalom
vonzsban. In: Az ertelem btorsga. Tanulmnyok Perjes Geza tiszteletere. Szerk. Hausner
Gbor. Bp. 2005. 498518, Barta Gbor: Az erdelyi fejedelemseg szletese. Bp. 1984, Konrad
Gndisch: Siebenbrgen und die Siebenbrger Sachsen. Mnchen 1998. 7481, Winkelbauer,
T.: Stndefreiheit i. m. 123134, 409420, Rudolf Neck: Andrea Negroni. Ein Beitrag zur
Geschichte der sterreichisch-trkischen Beziehungen nach dem Frieden von Zsitvatorok.
Mitteilungen des sterreichischen Staatsarchivs. Bd. 3. Innsbruck 1950. 166195, Joseph von
Hammer: Geschichte des Osmanischen Reiches. Bd. IV. Pest 1829. 462465.
32
Oborni Terz: Die Plne des Wiener Hofes zur Rckeroberung Siebenbrgens 15571563.
In: Kaiser Ferdinand I. Ein mitteleuropischer Herrscher. Hrsg. von Martina Fuchs, Terez
Oborni und Gbor Ujvry. Mnster 2005. 277297, Winkelbauer, T.: Stndefreiheit i. m.
134138. 449515., Arens, M.: Habsburg i. m. 239250, Gndisch, K.: Siebenbrgen i. m. 91
97, Bagi Zoltn Pter: A csszri-kirlyi mezei hadsereg a tizent eves hborban. Bp. 2011,
Tth Sndor Lszl: A mezkeresztesi csata es a tizent eves hbor. Szeged 2000, Kruppa
Tams: Miksa fherceg erdelyi kormnyzsgnak terve: Az erdelyi Habsburg-kormnyzat
fellltsnak kerdesehez (15971602). Szzadok 144. (2011) 817845.
33
II. Mtys az rks tartomnyok es a magyar korona mellett ekkor kapta meg btyjtl,
Rudolf csszrtl a cseh koront is. Hatalma kiteljesedesenek utols lepcsfoka a csszri
86 CzivXi Zsuzs
kl egy erdelyi akci es a nyomban jr trk sszetzes szba sem jhetett.
Az 16061611 kztt eltelt eveket a Hofburg szempontjbl a hatalomkoncent-
rci es az ergyjtes idszakakent ertekelhetjk a rendi nllsgert kzd
erk szntelen ostromban, amit radsul rendkvl nehez penzgyi helyzet
slyosbtott. Az oszmnokkal folytatott beketrgyalsok httereben eszerint a
hbort kvet kimerles mellett a Habsburg kormnyzat uralmi vlsga is fel-
tetelezhet.
Ebben a helyzetben tulajdonkeppen a legjobbkor jtt az Erdelyi Fejede-
lemseget fenyeget belhbor 1611-ben, melynek gykerei a Bocskai Istvn
hallt kvet trnutdlsi problemkig nyltak vissza. Becs ugyanis mr ek-
kor megkserelte a maga malmra hajtani a vizet Erdelyben, elbb Homonnai
Drugeth Blint, majd Bthory Gbor tmogatsval. Utbbi kifejezett csaldst
vlthatott ki, hiszen uralomra kerlesehez a Hofburg nagy remenyeket fztt.
34

E tanulmnynak nem lehet celja Bthory Gbor fejedelemsegenek reszletes tr-
gyalsa, ket mozzanatot azonban feltetlenl ki kell emelni ebbl az idszakbl.
Egyfell az 1610. mrciusi, Bthory Gbor ellen Szeken elkvetett merenylet
vonja magra a gyelmet, klnsen pedig az a krlmeny, hogy az sszeeskv
katolikus urak Beccsel is kapcsolatba hozhatk.
35
Msfell, lltlag a hatalma
ellen skldk nyomt kutatva, ugyanezen ev decembereben a fejedelem elfog-
lalta a szsz metropoliszkent ismert Szeben vrost, s hatlyon kvl helyezte a
Szsz Universitas intezmenyet.
36
E serelmek az evszzados kivltsgokkal ren-
delkez szszsg szemeben elegendnek bizonyultak ahhoz, hogy Brass veze-
tesevel nyltan Bthory Gbor ellen forduljon. Az sszetett diplomciai helyzet-
ben mindez az erdelyi belgyek destabilizlshoz, hovatovbb Bthory Gbor
megbuktatshoz vezetett, a hatalmi sszjtekbl pedig Becs es Konstantin-
poly is alaposan kivette a reszet.
37
Jelen vizsglat szempontjbl a Hofburg magatartsa erdemel klns -
gyelmet. A hborg szszok segelykeresere reaglva a Hofburg ugyanis inter-
cm megszerzese volt, jllehet erre csak Rudolf 1612. janur 20-n bekvetkezett halla utn
kerlt sor.
34
Papp Sndor: Homonnai Drugeth Blint, Rkczi Zsigmond es Bthory Gbor kzdelme
az Erdely feletti hatalomert 1607-ben. Szzadok 142. (2008) 810., Bthory Gbor es Becs
viszonyval kapcsolatban bvebben: Szilgyi Sndor: Bthory Gbor fejedelem trtenete.
Pest 1867, Oborni Terz: Bthory Gbor megllapodsai a Magyar Kirlysggal. In: Bthory
Gbor es kora. Szerk. Papp Klra, Jeney-Tth Annamria es Ulrich Attila. Debrecen 2009.
111123.
35
Horn Ildik: nagysga merenyli. Gondolatok egy politikai sszeeskvesrl. In: U:
Tnderorszg tveszti. Tanulmnyok Erdely trtenelmehez. Bp. 2005. 166187.
36
A nagyszebeni orszggyles trvenyei. 1610. december 1720. EOE VI. 196.
37
Czirki Zsuzsanna: Brass es az erdelyi szszok szerepe Bethlen Gbor fejedelem
trnfoglalsban (16111613). Szzadok 144. (2011) 847876.
vencis sereget kldtt Erdelybe Forgch Zsigmond kassai generlis
38
vezete-
sevel, jllehet a hadjrat kiteljesedeset vegl megakadlyozta a felocsd Porta
beavatkozsa.
39
A jelenleg ismert els erdelyi temj Klesl-dokumentum eppen
a Forgch-hadjrat idejebl maradt fenn, amelyben Klesl hatrozottan es egyer-
telmen a katonai fellepes es rendkvl veszelyesnek tartott Bthory fejedelem
elzese mellett foglalt llst.
40
A trk hadak felvonulsa Bthory oldaln es For-
gch Zsigmond slyos veresege 1611 szeptembereben azonban arra gyelmez-
tetett, hogy az Erdely-kerdest nem lehet Becsbl tvvezerelve, es pusztn sajt
erforrsok alapjn megvalstani. Klesl velemenyeiben a kvetkez esztend-
ben mr egy jabb, nemzetkzi sszefogsban megvalstand hadjrat kepe
krvonalazdik, melyben korbbi mintk alapjn komoly szerepet sznt a
birodalmi rendeknek, helyesebben az ltaluk megszavazott segelyeknek. A ren-
deket azonban elbb meg kellett gyzni a hbor elkerlhetetlen, st szkseges
voltrl. Ennek erdekeben Klesl a csszr neveben nagyszabs propaganda-
hadjratot indtott, melynek els celpontjai a vlasztfejedelmek voltak. Nekik
cmzett kzleseiben a Titkos Tancs reszletesen es kitartan ecsetelte a trk
fenyegetes fbb pontjait. Az ervek kztt az nyomott a legnagyobb sllyal a
latban, hogy az Oszmn Birodalom beket kttt Perzsival, az Erdelyben ta-
pasztalhat zrzavaros esemenyek pedig egyertelmen igazoljk, kesz minden
38
Forgch Zsigmond (15651621) fels-magyarorszgi fkapitny (16091618), Magyarorszg
ndora (16181621).
39
A Szepesi Kamara az erdelyi szszok kepviselinek. s.d.l.n. StA Hofkammerarchiv. Honanz
Ungarn [a tovbbiakban HKA HU] Rote Nummer 101. Konv. 1612. Junius. fol. 4445, Forgch
Zsigmond a brassi tancsnak. Reti tborban, 1611. szeptember 9. StA HKA HU Rote
Nummer 111. Konv. 1616 September. fol. 1820, Consignatio Pecuniae per Civitates Saxonicas
in Transylvania, Illustrissimo Domino Comiti Sigismundo Forgach Generali superior Hungariae
partium Capitano in Anno praeterito 1611 mutuo data. s.d.l.. StA HKA HU Rote Nummer
101. Konv. Junius 1612. fol. 4647, Cesare Gallo II. Mtys titkos tancsnak. Szatmr, 1611.
szeptember 13. HHStA Hungarica, F 157. Konv. B. Nr. 43, Vita, vel potius peregrinatio totius
vitae Tomae Borsos de Maros Szekely Vsrhely. In: ETA II. 40, Borsos Tams: Vsrhelytl
a Fenyes Portig. Emlekiratok, levelek. Sajt al rendezte: Kocziny Lszl. Bukarest 1972. 60,
Georg Kraus: Erdelyi krnika 16081665. Fordtotta, bevezet tanulmnnyal es jegyzetekkel
elltta: Vogel Sndor. Bp. 1994. 7071, Bojti Veres Gspr: A nagy Bethlen Gbor viselt
dolgairl. In: Bethlen Gbor emlekezete. Szerk. Makkai Lszl. Bp. 1980. 5859. A Forgch-
hadjratra tovbbi gyelemre melt adatok tallhatk az Magyar Nemzeti Leveltr Orszgos
Leveltrnak Turz-leveltrban, illetve a HHStA Hungarica F 157-es dobozban, melyek
minden reszletre kiterjed es a mai tudomnyos kvetelmenyeknek megfelel vizsglata
egyelre nem valsult meg. A Turz-anyag egyes dokumentumai alapjn Forgch Zsigmond
1611-es hadjratnak hadi vonatkozsaival kapcsolatban lsd: Vrs Pter: Forgch Zsigmond
erdelyi expedcija 1611-ben. Hadtrtenelmi Kzlemenyek 124. (2011) 864885.
40
88 CzivXi Zsuzs
erejevel a keresztenyseg ellen fordulni. A Hofburgbl az evek ta halogatott
birodalmi gyles sszehvst is azzal indokoltk, hogy ott elssorban a trk
veszely elhrtst kell srgsen megvitatni, hiszen biztos tmads fenyegeti a
kereszteny vilgot, legkesbb 1613 nyarn. Ezen a ponton nyilvnval nezetk-
lnbseg erzekelhet II. Mtys kre es a birodalmi hatalmassgok kztt, hiszen
utbbiak elssorban a vallsi es hatalmi kerdesek rendezeset vrtk a gylestl.
Klesl hiba prblta meggyzni ket a trk kerdes prioritsrl, ervei sket
flekre talltak.
41
A kibrndt birodalmi helyzet dacra Klesl tovbbra is gy velte, hogy
karnyjtsnyi kzelben van a nagy hbor, mely magban foglalja a Magyar Ki-
rlysg es Erdely egyesteset, st Moldva es Havasalfld megszerzese sem v-
rat sokig magra.
42
Az udvarban es a birodalomban is szep szmmal jelen lev
kritikus hangok ellenere Klesl jottnyit sem engedett elkepzelesebl, s tme-
neti megoldskent bekes ton is megkserelte megszerezni Erdely felgyelete-
nek jogt. Sikertelen maradt azonban azon trekvese, hogy a zsitvatoroki beke
megersteset kser trgyalsok sorn elismertesse Naszh pasa nagyvezrrel a
Habsburgok Erdelyhez val jogt.
43
rvei es kvetelesei res riogatsnak tnhet-
tek a kortrsak szmra, egeszen 1612 szeptembereig. Bethlen Gbor 1613 szen
bekvetkez hatalomra kerlese taln meg inkbb trk prtfoginak erelyes
fellepese ugyanis vals rettegessel tlttte el azokat is, akik az elz evek sorn
kznysen fogadtk az Erdely veszedelmere vonatkoz hreszteleseket. Az 1612
szeptembere es 1613 oktbere kztt lezajlott esemenyek tkreben megis csak
beigazoldni ltszott Klesl sejtese, miszerint az Oszmn Birodalom Erdely beke-
belezesere keszl. Hogy milyen jl illeszkedtek a fejlemenyek a klesli koncepci-
ba, jl tkrzi az a vltozs, amely Klesl erveleseben llt be valamikor 16111612
forduljn. Ekkorra ugyanis eppen elegge nyilvnvalv vlhatott szmra, hogy
az uralkod sajt erforrsai nem elegsegesek, a rendek segtsege pedig nem
mobilizlhat annak erdekeben, hogy Erdelyben egy oenzv hbor induljon.
Sem a Magyar Kirlysg jraegyestese, sem pedig a keresztenyseg diadala nem
bizonyult kellen vonz celkitzesnek ahhoz, hogy felrgjk a Habsburg felseg-
41
A vlasztfejedelmek memoranduma II. Mtysnak. Frankfurt, 1612. jnius 19. HHStA RK
RTA Karton 85. fol. 46, A Titkos Tancs propozcija. s. l. 26. Juni 1612. Uo. fol. 79, HHStA
RHR Protocolla, 1612. sine fol.
42
Havasalfld es Moldva megszerzesere a regi Habsburg-szvetsegest, Radu erbant (1620)
szemeltek ki, aki Bthory Gbor ellen mr bizonytott a Habsburgok oldaln. Szemelyerl
es tevekenysegerl bvebben: Manfred Stoy: Radu erban, Frst der Walachei 16021611,
und die Habsburger. Eine Fallstudie. Sdost-Forschungen 54. (1995) 49103, Sibenbrgisch
Gutachten. s.d.l. [1612] HHStA Trkei I. Karton 94. fol. 229234.
43
Neck, R.: Trkenpolitik i. m. 79, A Titkos Tancs velemenye Melchior Klesl sajt kez
javtsaival. Budweis, 1614. februr 18. HHStA UA AA Karton 164. Konv. A. fol. 107112.
terlet 1606 utn kialakult bels rendjet es a ketts beke szavatolta viszonylagos
hbortatlansgt. Ilyen krlmenyek kztt csak egy lehetseg maradt: meg-
gyzni a rendeket, a birodalmat, hovatovbb az egesz kereszteny vilgot a hbor
defenzv, szksegkeppen elkerlhetetlen voltrl. Az emltett, rendkvl feszlt
egy esztend alatt lthatan hbors hangulat lett rr a hatrvideken, amely a
vezet magyar es osztrk meltsgokra is tterjedt.
44
Ez azonban nem volt igaz
a Nemet-rmai Birodalom vlasztira es rendeire, akik tovbbra sem voltak haj-
landk nanszrozni a Hofburg hbors terveit.
45
A birodalmi vrosok kzl is
egyedl Ulm es Nrnberg szavazott meg 50.000 forintnyi azonnali segelyt, ra-
dsul a biztos szvetsegesnek gondolt Vatikn, Spanyolorszg es a Habsburg-h
itliai fejedelemsegek is vonakodtak.
46
A fegyverkezes tekinteteben nem hozott
eredmenyt az 1613 tavaszn tartott pozsonyi orszggyles sem.
47
Az adott k-
rlmenyek kztt az egyetlen ertekelhet eredmeny az volt, hogy a szorongatott
Bthoryval sikerlt Becs szmra elnys megllapodst ktni.
48
Az oszmnok beavatkozst Becsben ketsegtelenl a zsitvatoroki beke felr-
gsakent ertelmeztek, olyan indokkent, amely a defenzis politika ertelmeben
44
Gzi Vezr Haszn pasa levelei Hans von Mollartnak. Buda, 1612. november 7i8. es november
21. HHStA Trkei I. Karton 98. fol. 145146, 172174, a magyar tancsosok velemenye
II. Mtysnak az erdelyi gyekrl. s.l. 1613. janur 712. EOE VI. 265266, az Udvari
Haditancs javaslatai. s.l. 15. Mrz 1613. HHStA RK RTA Karton 86. fol. 5768.
45
Klnsen tanulsgos ebben a kerdesben Miksa fherceg levele Hans von Mollartnak,
melyben reszletezi a Titkor Tancs tagjai es a vlasztfejedelmek kztt Nrnbergben
kibontakozott vitt. Erzherzog Maximilian an Hans Mollart die Sache Siebenbrgens
betreend. Wienerneustadt, 1612. december 25. HHStA Trkei I. Karton 94. fol. 235.
46
Gutachten wegen 7brgen so zu Regenspurg den 7ber 4 Ir M[ajest]t. abgelesen worden. s.l.
1613. augusztus 10. HHStA UA AA Karton 162. fol. 1724.
47
II. Mtys az erdelyi kveteknek. Becs, 1613. mrcius 6. EOE VI. 267268, II. Mtys a magyar
tancsosoknak. Becs, 1613. mrcius 9. Uo. 268269.
48
Puncta transactionis Transylvaniae. EOE VI. 269271, Oborni T.: Bthory i. m. 111123.
A pozsonyi szerzdes sem oszlathatta el a Hofburg rossz elerzetet Bthory Gborral
kapcsolatban. Melchior Klesl maga mr korbban is gy velekedett, Bthory nagyon
veszedelmes szvetseges, ezert azt javasolta, mondassk le vagy ljek meg, es helyet tltsek
be Bthory Zsigmonddal. Az akci sikere erdekeben megfelel szakembereket kvnt Bthory
Zsigmond melle adni, illetve egy erdelyi fkapitnysg kialaktst is tervbe vette. A terv mr
csak azert sem valsulhatott meg, mert Bthory Zsigmond 1613. mrcius 27-en meghalt.
Sibenbrgische Guetachten. Regensburg, 1612. augusztus.10. HHStA Trkei I. Karton 95. Konv.
1. fol. 289302. Mr a Bthory Gborral kttt szvetseg idejen kialakult a Becs ltal kvetelt
biztostekoknak azon rendszere, mely a Bethlen Gborral folytatott kezdeti trgyalsokon is
minimlis kveteleskent jelentkezett: Vrad es strategiai szempontbl fontosabb hatrmenti
erdk tadsa. V. Gutachten wegen 7brgen so zu Regenspurg den 7ber 4 Ir M[ajest]t.
abgelesen worden. s.l. 1613. augusztus 12. HHStA UA AA Karton 162. fol. 1724.
90 CzivXi Zsuzs
feljogostotta a csszrt a beavatkozsra.
49
Ebben a szellemben a Bthoryval kttt
megllapods prevencis kserletet egy erdelyi katonai beavatkozs, vegeredmeny-
ben pedig az sellensegkent felfogott oszmnok elleni Hauptkrieg kirobbansa
kellett volna kvesse. Ehelyett a Hofburgbl tehetetlenl neztek vegig azt, hogyan
viszi be fejedelemsegre jelentekeny hader felvonultatsval a Porta Bethlen G-
bort. A fejedelemvlaszts hre komoly pnikot vltott ki Becsben, hiszen gy vel-
tek, hogy a szultn j szandzskbegje erkezett meg tartomnyba, s kszbn ll
az oszmn tmads a kereszteny vegek ellen.
50
Mivel azonban semmi ilyesmi nem
kvetkezett be, lassan a kedelyek is kezdtek megnyugodni. Inkbb tartsunk ba-
rtsgot Bethlen Gborral, semhogy ellensgnkk tegyk fogalmazdott meg a
somms velemeny a Birodalmi Tancsban, ami elre jelezte a Melchior Klesl vezet-
te hbors prt jabb kudarct.
51
Mindazonltal a kzelg nagy hbor erdekeben
folytatott agitci nem hagyott albb: jra es jra elkerlt II. Mtys krnyeze-
teben, s alapjaiban hatrozta meg az uralkod es orszgai viszonyt. A politikai
krnyezet elutast legkrenek legszemleletesebb peldja az 1614-es linzi egyete-
mes gyles, amely az 1615-s nagyszombati egyezmeny kzvetlen elzmenyenek
tekinthet. Mivel a Bethlen Gbor es II. Mtys kztt zajl kenyszer bekefolya-
matot mr tbb szerz is trgyalta, ezek reszletes bemutatstl eltekintnk.
52
Megjegyzend , hogy a Titkos Tancs direktora nyilvnval kudarcai dacra
sem volt hajland lemondani Erdelyrl es a nagy hbor terverl.
53
Irnytsa
alatt a Habsburgok Erdelyre formlt igenyet Andrea Negroni kvet reven a Por-
49
50
51
1614. februr 5-en kelt bejegyzes. HHStA RHR Protocolla, 1614. fol. 15v16r.
52
A linzi egyetemes gylessel kapcsolatban lsd: Ila Blint: Az 1614-iki linzi egyetemes gyles.
A Grf Klebelsberg Kuno Magyar Trtenetkutat Intezet vknyve 4. (1934) 231253. A
gyles htteret, illetve a nagyszombati egyezmenyhez vezet utat reszletesen lsd: Oborni T.:
Bethlen i. m. A kvetkezmenyekkel kapcsolatban: Papp S.: Bethlen i. m.
53
Ulm birodalmi alkancellr velemenye a Titkos Tancsban. HHStA Geheimer Rat, Vortrge Ulm,
fol. 18, Votum meum in defensione Transylvanica. s.l.d.n. [Melchior Klesl, valsznleg 1614
els felebl.] HHStA UA AA Karton 167. Konv. B. fol. 2330, A Titkos Tancs llsfoglalsa
Erdely gyeben, Melchior Klesl sajt kez javtsaival. s.l. 1613. december 1. HHStA Trkei
I. Karton 96. Konv. 2. fol. 169178, Was herrn Carl von Harrach auf seinen discurs in causa
Sibenbrgen geantwortet unnd durch Ir Hochw. selbst concipirt worden. Linz, 1613. december
28. Uo. fol. 190197, Melchior Klesl llsfoglalsa, Ferdinnd fhercegnek elkldve. s.l. 26.
Februar 1614. Uo. fol. 1524, A hrom egyhzi vlasztfejedelem llsfoglalsa. s.l. 1614. janur
29., HHStA UA AA Karton 164. Konv. A. fol. 5865, Verzeichnu der von underschidlichen
Chur- und frsten de Reichs, in Sibenenbrgischen und Trggischen sachen einkommener,
und zur Kriegs Expedition gegebener guetachten unnd Schreiben. s.d.l. HHStA UA AA Karton
167. Konv. B. fol. 3137.
tn is fenntartottk, illetve hozzlttak egy hatkony tmaszknt mkd erdlyi
Habsburg-prt kiptshez.
54
Az erdlyi szszok Bcshez hz csoportjai, illetve
a kalandos sors Kendy Istvn vezette erdlyi emigrnsok Klesl terveiben olyan
tnyezkknt szerepelnek, amelyek remnyei szerint biztos htteret nyjthattak
volna a rendelkezsre ll havasalfldi, lengyel s magyar haddal felvonul j vaj-
dajellt, Homonnai Drugeth Gyrgy szmra. Klesl mg a tatrok tmogatsra
is szmtott, akiket a spanyoloktl remlt pnz segtsgvel akart megveszteget-
ni.
55
E terveket volt hivatott szolglni az elhunyt Bthory Gbor magyarorszgi
birtokainak lefoglalsa is. Mindezzel prhuzamosan azonban Klesl a csszrnak
kifejtette: sajnlja, hogy a szksges eszkzk hinyban mindeddig nem sike-
rlt megszerezni Erdlyt, az alkalmas pillanat elrkezsig pedig megfontoland
a kiegyezs Bethlen Gborral. Mindezt abban a hitben javasolta, hogy szksg
esetn nem lesz nehz Erdllyel szemben hbors helyzetet provoklni.
56
Melchior Klesl hbors argumentcijnak sarokkvei
Klesl hbors logikjt kutatva elsknt merl fel a kzenfekv krds, mirt is
rtkelte olyan fontosnak ezt a terletet. A mr emltett elmleti okfejtsen tl,
mely szerint Erdly a Magyar Kirlysg elidegenthetetlen rszt kpezi, a Tit-
kos Tancs direktora katonai szempontokra is hivatkozott, amikor a fejedelem-
sg megszerzst tzte ki clul.
57
Fels-Magyarorszg vgs veszedelme mr
54
Neck, R.: Andrea Negroni i. m. 185186., Czirki Zsuzsanna: Senkinek pnzen vtt rabjai
nem voltunk, sem nem vagyunk Brass s a fejedelmi hatalom viszonya a fejedelmi
szolgltatsok tkrben, Bethlen Gbor uralkodsa idejn (16131629). Doktori disszertci.
Szeged 2010.
55
vorret worden. Linz, 1613. oktber 19. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv. 2. fol. 6790;
Votum Herrn Bischovens zu Wien in Causa Sibenbrgen. Bcs, 1614. december 1. HHStA
UA AA Karton 167. Konv. A. fol. 239242; Copia Schreiben an Hannsen Molrt in causa
Sibenbrgen und Tractation mit Homanay und Kendi. Bcsjhely, 1614. december 12. Uo.
fol. 229231; Votum meum in defensione Transylvanica. s.l.d.n. [Melchior Klesl, valsznleg
1614 els felbl.] HHStA UA AA Karton 167. Konv. B. fol. 2330; Der herrn gehaimben Rth
guetachten au de Kendy im Namen de herrn Forgach, Homonay, und Doczy frschlag. s.l.d.
Uo. fol. 95100.
56
A Titkos Tancs llsfoglalsa, Melchior Klesl sajt kez javtsaival. Budweis, 1614. februr
18. HHStA UA AA Karton 164. Konv. A. fol. 107112; Melchior Klesl llsfoglalsa Erdlyre
vonatkozan. Linz, 1613. november 22. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv. 3. fol. 2531; Votum
meum in defensione Transylvanica. s.l.d.n. [Melchior Klesl, valsznleg 1614 els felbl.]
HHStA UA AA Karton 167. Konv. B. fol. 2330; Melchior Klesl a Titkos Tancsnak. Bcs,
1615. mjus 6. HHStA Trkei I. Karton 99. Konv. 1. fol. 206214.
57
Wllen wir nun die Substanz bedenkhen, gehrt 7brgen vor Gott zu Ungarn, Ist durch
Rebellion und Meinaidigkeit darvon kommen, der Knig einen Aidt geschworn, dises und
dergleichen zu recuperirn: So volgt, da wir Niemandts das seinige nemmen, Sondern wa
92 CzivXi Zsuzs
1611 ta szerepelt a pspk ltal gyakran hangoztatott propagandamondatok
kztt,
58
es semmi esetre sem jelent jdonsgot a Habsburgok krnyezeteben.
Melchior Klesl sorai kzl azt is vilgosan kiolvashatjuk, milyen melyen gyke-
rezett az egyestett Magyarorszg eszmenye a Hofburg gondolkodsmdjban.
Nem ketseges ugyanis, hogy II. Mtys mindenhat tancsosa komoly trte-
nelmi eltanulmnyokat folytatott, megvizsglva Erdely es Magyarorszg kzs
trtenetet a mohcsi csattl fogva. A ket orszg egysegenek szksegesseget az
ervelesek folyamban olyan neves hadvezerekre hivatkozva tmasztja al, mint
Lazarus Schwendi vagy Hans Rueber, akik maguk is Magyarorszg elvedjet
lttk Erdelyben. Velemenye szerint valamennyi, a hadgyekhez kicsit is kony-
t ember szmra nyilvnval lehet, hogy Erdelyt minden ron meg kell szerez-
ni, mert ha a trk teszi r a kezet, az egyet jelentene Magyarorszg es az egesz
birodalom buksval.
59
Klesl gy velte, Erdely jelentsege a Porta szmra is
nyilvnval, ennek kvetkezteben pedig a trk meg is tesz mindent, hogy Ha-
vasalflddel es Moldvval egytt teljes egeszeben betagolja a birodalmba.
60
A
lendletes sznok hreben ll pspk meg attl sem riadt vissza, hogy a meg-
boldogult Ferdinnd csszrt krhoztassa, amiert keptelen volt eredmenyesen
fellepni a Magyar Kirlysg szethullsa ellen.
61
A veszely jelentsegebl es a szkseges erforrsok mertekebl kiindulva
javasolta a Titkos Tancs vezetje azt, hogy sszbirodalmi szinten keressenek
megoldst az Erdely-problemra. Az elz evszzad tapasztalatai elegend bi-
zonytekkent szolgltak arra vonatkozan, hogy egy trk hbor elkepzelhe-
tetlen a Habsburg felsegterlet sszefogsa, illetve a birodalmi segelypenzek
folystsa nelkl.
62
Mint fentebb mr utaltunk r, II. Mtys es krnyezete k-
rlbell a csszri cm megszerzesevel egy idben hozz is fogott a birodalom
Un gehrig, behalten, oder erwerben. Das sein wir Picht und gewissens halben schuldig.
Was herrn Carl von Harrach auf seinen discurs in causa Sibenbrgen geantwortet unnd durch
Ir Hochw. selbst concipirt worden. Linz, 1613. december 28. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv.
2. fol. 190197, A csszri propozci tervezete. s.d.l.[1613] HHStA RK RTA Karton 87. fol.
79108.
58
59
60
Was herrn Carl von Harrach auf seinen discurs in causa Sibenbrgen geantwortet unnd durch
Ir Hochw. selbst concipirt worden. Linz, 1613. december 28. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv.
2. fol. 190197.
61
62
Neck, R.: Trkenpolitik i. m. 7071.
legfontosabb hatalmi tenyezinek megpuhtshoz.
63
A kezdeti terv az volt,
hogy miutn a hbor kerdeset eldntttek a birodalmi gylesen, a kesz tenye-
ket elfogadtatjk az rks tartomnyokkal es a kirlysgokkal, majd megszerzik
a ppa, a spanyol kirly, illetve az itliai vazallus fejedelmek tmogatst is.
64
A Klesl ltal fellltott temterv els lepcsjekent a Mtys csszrr koro-
nzsa kapcsn esedekesse vl birodalmi gyles sszehvsra kerlt sor. Mint
mr korbban utaltunk r, a birodalom bels problemi mellett eltrplt a kz-
vetlen veszellyel nem fenyeget trk kerdes. A Titkos Tancs es szemely szerint
Melchior Klesl ugyan mindent megtettek annak erdekeben, hogy felkeltsek a
birodalmi gyles resztvevi klnsen a vlasztfejedelmek erdekldeset
a kellkeppen dramatizlt erdelyi es hatrvideki esemenyek irnt, prblkoz-
saik azonban nem vezettek sikerre.
65
A kudarc valjban senkit nem lepett meg
a jzanul gondolkodk kztt. Ezt tmasztja al Zacharias Geizkoer
66
1612
jliusbl fennmaradt vtuma, melyben azt javasolta, kerljek meg a birodalmi
rendeket, s kzvetlenl a II. Mtys irnt hajlandsgot mutat vlasztfejedel-
mektl es birodalmi vrosoktl prbljanak penzt szerezni.
67
Melchior Klesl maga is tartott attl, hogy a birodalmi gyles kisiklik az irny-
tsa all, es terveivel ellentetben a trk hbor es Erdely sorsa helyett a csszri
hatalom tovbbi szktesenek enged majd teret. Hasonl aggodalmat keltett a
protestnsok es katolikusok kztt feszl, egyre inkbb kibekthetetlennek tn
ellentet.
68
Errl rulkodik a vlasztfejedelmek llsfoglalsa is a felvetett gyek-
63
Sibenbrgisch Gutachten 1612. s.d.l. HHStA Trkei I. Karton 94. fol. 229234., II. Mtys
levele a birodalmi vlasztkhoz. Regensburg, 1613. augusztus 10. HHStA RK RTA Karton 88.
sine fol.
64
Sibenbrgisch Gutachten 1612. s.d.l. HHStA Trkei I. Karton 94. fol. 229234.
65
Protokolla, 1612. Sine fol., II. Mtys memoranduma a birodalmi vlasztknak. Frankfurt,
1612. jnius 19. HHStA RK RTA Karton 85. fol. 46., A Titkos Tancs propozcija. s. l. 1612.
jnius 26. Uo. fol. 79., II. Mtys memoranduma a birodalmi vlasztknak. Frankfurt, 1612.
jnius 28. Uo. fol. 1013.
66
Zacharias Geizkoer (15601617): 15971617 kztt a Nemet-rmai Birodalom zetmestere
(Reichspfennigmeister).
67
Zacharias Geizkoer birodalmi zetmester vtuma. Hanusheim, 1612. jlius 12. HHStA RK
RTA Karton 85. fol. 1416. A Haus-, Hof- und Staatsarchivban meg szmos ms dokumentum
tallhat ebben a temban, v. Fuchs csszri kldtt jelentese a frankfldi lovagok kztt vegzett
agitcijrl. Nrnberg, 1612. jlius 17. Uo. fol. 2529, Geizkoer jelentese II. Mtys szmra az
Ulm vrosbl vrhat penzsegelyekre vonatkozan. Hanusheim, 1612. jlius 27. Uo. fol. 3640,
Az Udvari Haditancs llsfoglalsa a birodalmi gylessel kapcsolatban. Becs, 1612. december
22. Uo. fol. 361372, Gutachten wegen 7brgen so zu Regenspurg den 7ber 4 Ir M[ajest]t. abge-
lesen worden. s.l., 1613. augusztus 10. HHStA UA AA Karton 162. fol. 1724, Jnos Gyrgy szsz
vlaszt II. Mtysnak. Drezda, 1613. december 27. HHStA RK RTA Karton 89. fol. 457460.
68
Konv. 1. fol. 289302. Klesl aggodalmai lthatlag fokozdtak az id elrehaladtval, v.
94 CzivXi Zsuzs
ben: nem zrkztak el a hbors tervek trgyalstl, m erre csakis a birodalmi
belgyek utn voltak hajlandk sort kerteni.
69
Mindezt tetezte a protestnsok
llsfoglalsa, akik elre elutastottk az erdelyi hbor lehetseget addig, mg
nem orvosoljk vallsi termeszet serelmeiket.
70
Mivel a Katolikus Liga kepvise-
li is hasonl hangot tttek meg, nyilvnval volt, hogy a kszbn ll Reichs-
tag legfontosabb dntesei nem a hbor kerdeseben szletnek majd.
71
Hossz, a magyar vegeken es Erdelyben kialakult kritikus helyzettel indo-
kolt halogats utn a birodalmi gylest vegl 1613. augusztus 13-n nyitottk
meg.
72
Erdely es a trk hbor gyet a csszri propozci msodik artikulus-
ban vezettek el.
73
Az uralkod az egybegylt rendektl es vlasztfejedelmek-
tl a fenyeget trk veszely elhrtsa erdekeben evi 30 hnapnyi Rmerzug
74

hozzjrulst kert az elkvetkez t evre, akut veszely eseten pedig tovbbi 20
hnapnyi azonnali segelyt.
75
II. Mtys tervei kztt szerepelt egy j, Kanizsval
szembeni erd fellltsa, valamint Becs megerstese is. A birodalmi gylesen
megszellztettek tovbb azt az elkepzelest, mely egy lland csszri hadsereg
militia continua fellltst celozta.
76
Az adott krlmenyek kztt ezek az
indtvnyok semmi esetre sem lehettek sikeresek. Radsul a rendek valsggal
elborzadtak az lland hadsereg gondolattl, mely nyilvnvalan egyet jelen-
tett a csszri hatalom szmukra kedveztlen megersdesevel a Nemet-rmai
Birodalomban. A csszr krnyezeteben hatalmas csaldsra adott okot a trk
segelypenzekkel kapcsolatos llsfoglals is. A rendek csak nagyon kis sszeg
Melchior Klesl vtuma a Titkos Tancsban. Linz, 1614. februr 26. HHStA Trkei I. Karton
96. Konv. 3. fol. 1524.
69
A trieri ersek II. Mtysnak. 1612. szeptember 4. HHStA RK RTA Karton 85. fol. 7174,
A klni ersek II. Mtysnak. 1612. szeptember 16. Uo. fol. 80. II. Mtys vegl meghajolt a
vlasztk akarata eltt, es azzal indokolta a gyles sszehvst, hogy a birodalom bels gyei
nem trnek halasztst. V. II. Mtys a birodalmi vlasztknak. Prga, 1612. oktber 11. Uo.
fol. 130131.
70
Az evangelikus rendek memoranduma II. Mtysnak. Regensburg, 1613. szeptember 24.
HHStA RK RTA Konv. 89. fol. 140147, Az evangelikus rendek memoranduma II. Mtysnak.
Regensburg, 1613. oktber 9. Uo. fol. 208219.
71
72
II. Mtys Zacharias Geizkoernek. Becs, 1613. prilis 19. HHStA RK RTA Karton 87. fol.
7071.
73
Az 1613. evi birodalmi gyles csszri propozcii. HHStA RK RTA Karton 87. fol. 227.
74
A Rmerzug a trk segelypenzek zetesenel hasznlt szmtsi egyseg volt a Nemet-rmai
Birodalomban. Ebben az idszakban 13.000 gyalogos es 3000 lovas katona killtst fedezte.
V. Neck, R.: Trkenpolitik i. m. 18.
75
Csszri propozcik. Regensburg, 1613. augusztus 13. HHStA RK RTA Karton 88. sine fol.
76
Ulm birodalmi alkancellr tervezete a csszri propozcikhoz. s.l. 1613. HHStA RK RTA
Karton 90. fol. 345.
vllalsra voltak hajlandk, es azt is szigor feltetelek mellett bocstottk volna
az uralkod rendelkezesere.
77
A Hofburg szmra htrnyos vegzesek, illetve az Erdely krli bizonytalan
helyzet okn II. Mtys gy dnttt, egy evre felfggeszti a birodalmi gylest. Va-
lsznleg abban bzott, hogy a kvetkez hnapok sorn sikerl jobb beltsra
brni a gylest. Klesl es a Titkos Tancs meg is tett mindent ennek erdekeben: az
egyhzi vlasztk tmogatsval azon fradoztak, hogy meggyzzek a birodalmat
a hbor szkseges voltrl.
78
Fontos tanulsgkent kellett azonban elknyvelnik
azt, hogy a birodalom bels probleminak megoldsa nem odzhat el, meg a
trk fenyegetes velt vagy vals rnyekban sem.
79
Mr lthattuk, Melchior Klesl
nem mondott le egyknnyen a hbors tervekrl, annl is inkbb, mert tovbbra
is olyan eszkzkent kezelte a hadviselest, amely a csszri autorits megersteset
szolglhatja. Bizonyra ennek tudhat be az is, hogy Erdely megsegtese es a t-
rk kerdes a kesbbi birodalmi gyleseken is vitatema maradt, jllehet tovbbra
is komolyabb eredmeny nelkl.
80
Neheztette a helyzetet, hogy az uralhatatlann
vl gylesek problematikjval II. Mtys es krnyezete az osztrk, cseh, morva
es magyar rendek vonatkozsban is kenytelen volt szembeslni. Ezeken a fru-
mokon pedig meg inkbb beigazoldni ltszott Melchior Klesl felelme: minel in-
kbb teret engednek a rendi gylesek szmra, annl inkbb csorbul az uralkodi
autorits a Habsburgok orszgaiban.
81
A rendi gylesek hasznavehetetlenseget
csak altmasztotta az a teny, hogy meg egy nagy nehezsegek rn megszavazott
csekely tmogatst sem lehetett rvid idn bell a gyakorlatban megvalstani.
82

Az emltett szempontok alapjn klnsen a magyar rendek gylese bizo-
nyult komoly akadlyoz tenyeznek. De a becsi pspknek egyeb oka is volt
77
A regensburgi birodalmi gyles rezolcii. Regensburg, 1613. oktber 22. HHStA RK RTA
Karton 89. fol. 271303, Neck, R.: Trkenpolitik i. m. 8790. Klesl helyzetertekeleset lsd: Und
dises ist mein entliche mainung, den 19. 8bris Linz Anno 1613 ist dise schriftt von mier vorret
worden. Linz, 1613. oktber 19. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv. 2. fol. 6790.
78
1614. mrcius 3-n kelt bejegyzes. RHR Protocolla 1614, 30v., 1614. mrcius 10-en kelt be-
jegyzes. Uo. fol. 38v, 39v, 1614. prilis 8-n kelt bejegyzes. Uo. fol. 59v60r, 1614. mjus 3-n
kelt bejegyzes. Uo. fol. 80v, 1614. mjus 27-en kelt bejegyzes. Uo. fol. 85r, 1614. jnius 9-en
kelt bejegyzes. Uo. fol. 93v, 1614. jnius 18-n kelt bejegyzes. Uo. fol. 99r, Az egyhzi vlasz-
tk levele II. Mtysnak. Koblenz, 1614. janur 29. HHStA RK RTA Karton 91. sine fol.
79
Ulm birodalmi alkancellr vtuma. s.l. 1614. mrcius 10. HHStA RK RTA. Karton 91. sine
fol.
80
A birodalmi gyles meghirdetese. Linz, 1614. mrcius 18. HHStA RK RTA Karton 90. sine
fol., Kaiserliche Ausschreibung ber die Prolongation des Reichstages. Wien, 29. Dezember
1614. Uo, Kaiser Matthias an Christian Herzog zu Anhalt. s.l. 14. Mai 1614. Uo.
81
Melchior Klesl vtuma a Titkos Tancsban. Linz, 1614. februr 26. HHStA Turcica I. 96. Konv.
3. fol. 1524.
82
96 CzivXi Zsuzs
arra, hogy tmadja a velemenyeiben rendre rebellisnek titullt magyarokat,
elssorban pedig Turz Gyrgy ndort. Klesl rsaiban Turz egyertelmen
negatv gurakent szerepel, aki a Hofburg terveinek folyamatos kerekktje.
83

Felhbortotta a pspkt az is, hogy a protestns ndor, a rendi alkotmny el-
sznt vedelmezje, minden tle telhett megtett az erdelyi hbor megakad-
lyozsra, a harc helyett pedig bekes megoldst javasolt.
84
Klesl attl tartott,
hogy a trkk is felismerik a ndor vezette rendi erk ellenllsban rejl lehe-
tseget, es ezt kihasznlva lepnek fel Erdely ellen.
85
Egy erdelyi hadjrattal teht
Magyarorszgon is ket legyet akart tni egy csapsra: a tartomny bekebelezese
mellett szndekban llt a felvonul hadsereg segtsegevel a magyarok rncba
szedese is.
86
Klesl attl sem riadt vissza, hogy megkserelje megkerlni a ndort
az erdelyi hadjrat megvalstsa sorn. gy velte, Turztl feltetlenl szaba-
dulni kell, ha ez megsem sikerlne, akkor pedig kldjenek egy 2001000 fbl
ll elitkommandt Erdelybe, mely a ndor tudta nelkl vltan valra a Hof-
burg elkepzeleseit. Klesl termeszetesen szmolt Turz heves tiltakozsval is.
Erre az esetre azt tancsolta: a ndort tartsk folyamatosan sakkban azzal, hogy
t teszik felelsse, amiert korbban Erdely kicsszott a kezkbl.
87
Kesbb azert
is szemelyesen a ndort hibztatta, hogy 1613-ban nem sikerlt gyors akciban
fellepni a trkk ellen Erdelyben, st egy msodik Bocskai-lzads kirobban-
tsnak tervevel is meggyanstotta.
88
Mindez rendkvl klns, hiszen 1613
szen, Bethlen Gbor Erdelybe vonulsa kapcsn maga a ndor is elbizonyta-
lanodott a trkk szndekait illeten, ezt pedig Klesl megelegedessel vette tu-
domsul.
89
83
Konv. 1. fol. 289302.
84
Melchior Klesl II. Mtysnak. Becs, 1615. jnius 30. HHStA Trkei I. Karton 99. Konv. 2.
fol. 200207, A Turz Gyrgy bekeszndekt igazol szmtalan dokumentum kzl itt csak
egyet emelnk ki: Turz Gyrgy II. Mtysnak. Biccse, 1613. jlius 13. EOE VI. 240241.
85
vorret worden. Linz, 1613. oktber 19. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv. 2. fol. 6790, A
Titkos Tancs velemenye Melchior Klesl sajt kez javtsaival. Budweis, 1614. februr 18.
HHStA UA AA Karton 164. Konv. A. fol. 107112.
86
Votum Herrn Bischovens zu Wien in Causa Sibenbrgen. Becs, 1614. december 1. HHStA UA
AA Karton 167. Konv. A. fol. 239242.
87
Uo.
88
Gutachten wegen 7brgen so zu Regenspurg den 7ber 4 Ir M[ajest]t abgelesen worden.
s.l. 1613. augusztus 10. HHStA UA AA Karton 162. fol. 1724, Melchior Klesl Ferdinnd
fhercegnek. Regensburg, 1613. oktber 20. Uo. fol. 110111, A Titkos Tancs llsfoglalsa
Erdely gyeben, Melchior Klesl sajt kez javtsaival. s.l. 1613. december 1. HHStA Trkei I.
Karton 96. Konv. 2. fol. 169178.
89
Turz Gyrgy Ferdinnd fhercegnek. Soporny, 1613. oktber 23. HHStA UA AA Karton
162. fol. 203204.
De a Titkos Tancs elnke nem volt j velemennyel Forgch Zsigmondrl
es Dczy Andrsrl sem, jllehet azt gondolhatnnk, az udvar feltetlen hve-
nek tartott urak kierdemeltek a megbecsleset. A klesli politika legfontosabb
magyarorszgi szvetsegesei, Forgch es Dczy lland kapcsolatban lltak a
Hofburggal, es Klesl szavai szerint inkompetens magatartsukkal es cse-
lekvkeptelensegkkel bven adtak okot az elegedetlensegre. Mindennek tete-
jebe Forgch hrnevet meg a Homonnai Drugeth Gyrggyel folytatott privt
sszetzesek is rontottk. A ket urasg rivalizlsa lltlag rengeteget rtott
Klesl erdelyi terveinek.
90
A megbzhatatlannak es tehetsegtelennek belyegzett
magyar meltsgok megfelel kezelesere Klesl kln taktikt alkalmazott: az
elvegzend feladatokrl az utols pillanatban tjekoztatta ket, es csak a leg-
szksegesebb, minimlis informcikat kzlte velk.
91
Ami az erdelyiek megteleset illeti, Klesl itt sem tartztatta magt a lesjt
megjegyzesektl. Ellenszenvenek alapja az a meggyzdes volt, hogy az erdelyi-
ek csakgy, mint a magyarok inkbb trnek a trk szultn uralmt, mint a
nemet csszret.
92
Rluk szlva fejtette ki a semlegesseg fogalmt (Neutralitt),
amelyet klnsen veszelyes ideolgiakent ertekelt.
93
Okfejtesenek kzeppont-
jban az ll, hogy a semlegesseg valjban nem letezik, csupn egy maszk, amely
mgtt az uralkodi autorits szempontjbl rendkvl veszedelmes politikai
cselekvesi szabadsg rejtzik.
94
Kezenfekv peldakent hivatkozik az erdelyi fe-
jedelmekre, az esemenyek slya alatt pedig kifejezetten Bethlen Gborra, aki
a klesli szhasznlatban gyakran magnszemelykent, trk vajdakent vagy
90
Konv. 1. fol. 289302.
91
Mein Votum den 12. August. s.d.l. Klesl vtuma Erdely gyeben. HHStA Trkei I. Karton 96.
Konv. 2. fol. 6466.
92
Konv. 1. fol. 289302, Votum Herrn Bischovens zu Wien in Causa Sibenbrgen. Becs, 1614.
december 1. HHStA UA AA Karton 167. Konv. A. fol. 239242.
93
vorret worden. Linz, 1613. oktber 19. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv. 2. fol. 6790, Was
herrn Carl von Harrach auf seinen discurs in causa Sibenbrgen geantwortet unnd durch Ir
Hochw. selbst concipirt worden. Linz, 1613. december 28. Uo. fol. 190197.
94
das man aber auf die Neutralitet gehen will, Ist in substantia nichts guettes, dann die
Neutralisten Erhalten gleichwol Ier Freyheit, Authoritet und Versicherung, danebens incliniren
sie allezeit der Natur nach, auf diese seitten mehr, wo sie sich mehr zufrchten, Mehrer hil
zutrsten haben, gerihmen und virtheil haben kinnen. Wo nun der Trgg und der Rmische
Kaiser mit einander interessirt: so wirdt Ja allezeit der Neutralist mehr auf den Trggischen al
Rmischen Kaiser sehen, Sonderlich wo Er die exempla mit Moldau und Valachey vor Augen
hatt. Und dises ist mein entliche mainung, den 19. 8bris Linz Anno 1613 ist dise schriftt von
mier vorret worden. Linz, 1613. oktber 19. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv. 2. fol. 6790.
98 CzivXi Zsuzs
Bethlehem pasakent szerepel.
95
Veg nelkl sorolja a neutrlis erdelyi feje-
delmek bneit: trkt-tatrt hvnak az orszgba, folyton ellenszeglnek a r-
mai csszrnak es minden rendelkezeskre ll eszkzzel krostjk a keresz-
tenyseget. Nem csoda, ha ebbl a meggyzdesbl kiindulva Klesl va intett
mindenkit klnsen pedig II. Mtyst a velk val egyttmkdestl.
96

Az lltlagos semleges politikrl szlva arra gyelmeztetett, hogy kepviseli
dnteshelyzetben sohasem a csszr, hanem a szultn oldalra llnak. Klesl mr
a kezdet kezdeten sejtette, Bethlen Gbort nem lehet majd elterteni nll poli-
tikai elkepzeleseitl, ez pedig komoly bonyodalmakat sugallt Erdely es a magyar
kirly viszonyban. A trkkel kttt kenyszer kompromisszumokon alapul
megllapodsai II. Mtys tancsadja ertelmezeseben ketsegbevonhatatlanul
lelepleztek Bethlen valdi trks termeszetet.
97
Az erdelyiekkel, klnsen pedig a magyar rendekkel kapcsolatban szer-
zett keser tapasztalatai egeszen szelsseges elkepzeleseket eredmenyeztek a
pspk tervezeteiben. A fellltand lland csszri hadseregrl peldul gy
velekedett, hogy azt feltetlenl Magyarorszgon kell llomsoztatni. rvelese
szerint a magyarok beleegyezese nem szkseges ehhez, hiszen elegge nyilvn-
val lehet mr az egesz vilg szmra, hogy ezek a frenetikusok teljesseggel az
sellensegnek rendeltek al magukat. Ennek okn pedig kijelenthet, hogy az
uralkod meg egy elpuszttott Magyarorszggal is tbbre menne, mint a mosta-
nival, mely a lzads szelere sodrdott.
98
Tovbbi fontos epteleme Klesl gondolatmenetenek egy eurpai sszefo-
gs terve, melyben nyilvnvalan a 20 evvel azeltti katolikus szvetseg szolglt
elkepkent. Elsdleges szvetsegeskent Perzsit es Lengyelorszgot javasolta,
az ide kldend kveteket, rmeny Petert es Abraham von Dohnt mr 1612
nyarn kijelltek. A ppa es a spanyol kirly meggyzesevel ugyanakkor Harra-
chot, illetve Rudol grfot bztk meg, st a Titkos Tancsban egy moszkovita
szvetseg tervevel is foglalkoztak.
99
Tmogatsert kerestek meg az itliai vazal-
95
A Titkos Tancs velemenye Melchior Klesl sajt kez javtsaival. Budweis, 1614. februr 18.
HHStA UA AA Karton 164. Konv. A. fol. 107112, A Titkos Tancs llsfoglalsa, Melchior
Klesl sajt kez javtsaival. s.l. 1. Dezember 1613. HHStA Trkei I. Karton 96. Konv. 2. fol.
169178.
96
97
Uo.
98
Votum meum in defensione Transylvanica. s.l.d.n. [Melchior Klesl, 1614 els felebl.] HHStA
UA AA Karton 167. Konv. B. fol. 2330.
99
Konv. 1. fol. 289302, Neck, R.: Trkenpolitik i. m. 78.
lus fejedelemsegeket is, ahova Collalto grfot indtottk.
100
Hasonl kampnyt
kezdemenyeztek az rks tartomnyokban, br jelentsebb tmogatsra itt
sem sikerlt szert tenni.
101
A Habsburg felsegterleten zajl agitcin tl teht
egy celtudatosan irnytott propaganda-hadjrat volt kibontakozban Eurp-
ban annak erdekeben, hogy II. Mtys megfelel tmogatst kapjon tervezett
hborjhoz. Nem lehet elegge hangslyozni, hogy a htterben llk ebben az
esetben a tizenteves hbor logikjtl elteren nem a trk kizesenek
idszersegevel erveltek, hanem a fenyegetettseg erzeset a vegskig fokozva a
hadjrat szksegszer vedelmi jelleget dombortottk ki. Ebben az ertelemben
II. Mtyst a keresztenyseg vedelmezjekent lltottk be a megcelozott fejedel-
mi udvarokban, a remelt tmogats mielbbi elnyerese erdekeben.
102

Az 1610-es evek elejenek fontos tanulsga volt ebben a tekintetben az, hogy
br az erintett eurpai hatalmak elviekben tmogattk Erdely megmentesenek
gondolatt, a trk invzi kszbn llsrl korntsem voltak meggyzdve.
Visszatarthatta ket a konkret tmogatstl az is, hogy az erzekeny eurpai hatal-
mi helyzetben vonakodtak hozzjrulni egy az osztrk Habsburgok keze al adott
komoly hadsereg fellltshoz. 1613 augusztusra ezeket a keser kvetkeztetese-
ket mr Melchior Klesl is levonta. Hiba bzott abban, hogy Bthory Gbor kisz-
mthatatlan politikja oly mertekben felbszti a Portt, hogy fegyveres tmadst
indt Erdely ellen. Ebben a helyzetben Klesl szmtsai szerint Lengyelorsz-
got, Havasalfldet es Moldvt is kzvetlen veszely fenyegette volna, ami mr a leg-
szkeptikusabbak ketelyeit is eloszlatta volna a trkk oenzv szndekait illeten.
Ezen a peldn is lthat, mekkora jelentsege volt az jra es jra elkerl defen-
zi elvenek a Titkos Tanncs elnkenek erveleseben.
103
Szinten felkelti a gyelmet
ebben az idszakban Klesl viszonyulsa Bthory Gborhoz. Velemenyei alapjn
gy tnik, az erdelyi fejedelemnek a csaletek szerepet sznta abban a diplomciai
jtszmban, melynek celja az volt, hogy hborba rntsa az Oszmn Birodalmat.
104

Taln ennek ksznhet az is, hogy eppen a Habsburgok rultk el a Bthoryval
kttt pozsonyi szerzdest a Portn.
105
100
Uo., Sibenbrgisch Gutachten 1612. s.d. HHStA Trkei I. Karton 94. fol. 229234.
101
Konv. 1. fol. 289302.
102
Uo. Melchior Klesl propagandatevekenysegevel es a korabeli sajthoz fzd viszonyval
reszletesen foglalkozik: Monika Berthold: Kardinal Khlesl als Publizist und in der Publizistik
seiner Zeit. (Doktori disszertci.) Wien 1967. Ezzel kapcsoladban lsd meg Almsi Gbor e
ktetben megjelen tanulmnyt.
103
Mein Votum den 12. August. HHStA Trkei I. Karton 96. fol. 6466.
104
Mein Votum den 12. August. HHStA Trkei I. Karton 96. fol. 6466.
105
A pozsonyi szerzdes kiadsval kapcsolatban lsd: EOE VI. 76. 289290.
100 CzivXi Zsuzs
Ebbl a szempontbl 1613 szen az erdelyi esemenyek a Hofburg szndekait
tekintve a lehet legrosszabban alakultak. Br Bthoryt elztek, az j fejedelem
pedig trk segedervel foglalta el szeket, az aktulis klpolitikai krnyezetben a
provokci nem erte el azt a kritikus szintet, ami tartsan kibillenthette volna a
Habsburgok uralta terleteket a passzivitsbl. A hasonlan kzmbs eurpai
orszgok kzl taln Spanyolorszg tartzkodsa jelentette a legslyosabb kudar-
cot a Hofburg diplomcijban. II. Mtys diplomati hiba prbltk meggyzni
III. Flpt arrl, hogy egy elhibzott trkpolitika a Krpt-medenceben nem-
csak a csszri autorits tovbbi serlesehez vezet a Nemet-rmai Birodalomban
es Itliban, hanem a dinasztia katolikus orszgokban betlttt vezet szerepet
is csorbthatja. Spanyolorszgbl sem penzt, sem katont nem kldtek, es nem
volt sokkal jobb a helyzet a tbbi megcelozott hatalom, meg Lengyelorszg es
Perzsia tekinteteben sem.
106
II. Mtys es hborprti krnyezete mindssze egy
nagyon szereny tmogati krre szmthatott, kzttk Prmra, Mantura, il-
letve a mr emltett erdelyi ellenzekre es a HomonnaiKendy tbor segederejere,
ami messze nem volt elegend a nagyszabs tervek megvalstshoz.
107
Eredmnyek s a kutats tovbbi lehetsgei
A kudarcok dacra a Hofburg Melchior Klesl irnytotta hbors koncepcija
tbb volt pusztai kcinl. Remekl illeszkedett az 1526 ta letez Habsburg
tradciba, mely a szetszaktott Magyar Kirlysg egysegenek helyrelltsra
irnyult, es amely vagy kompromisszumos megegyezes tjn vagy erszakos
ton kserelte meg Erdely visszaszerzeset. Ez a kettsseg II. Mtys uralmra is
igaz volt, hiszen az uralkod mindket megoldsi lehetseggel megprblkozott.
Vitathatatlan azonban, hogy 1613 utn a hbors tervek vesztettek lendletk-
bl. Az ev decembereben maga Klesl is gy nyilatkozott, hogy mindenki magra
hagyta, meg II. Mtystl sem remelhet tbb tmogatst, mert az uralkod es
krnyezete tlontl knnyen mondott le Erdelyrl.
108
A fentiek tansga alapjn
106
Gutachten wegen 7brgen so zu Regenspurg den 7ber 4 Ir M[ajest]t. abgelesen worden. s.l.
1613. augusztus 10. HHStA UA AA Karton 162. fol. 1724, Schreiben Melchior Khlesls an
den Hofkriegsrathprsidenten Herrn von Molart, vom 20. September 1613. In: Hammer-
Purgstall, J.: Khlesls Leben, i. m. Bd. III. [Urkundensammlung Nr. 403.], 69, Lsd meg:
Schreiben Khlesls an den Hofkriegsrathprsidenten Herrn von Molart, vom 10. Mai 1614.
In: Hammer-Purgstall, J.: Khlesls Leben, i. m. Bd. III. [Urkundensammlung Nr. 424.], 97,
Melchior Klesl Hans von Mollartnak. Linz, 1614. prilis 18. HHStA UA AA Karton 164. Konv.
C. fol. 3540.
107
Votum meum in defensione Transylvanica. s.l.d.n. [Melchior Klesl, 1614 els felebl.] HHStA
UA AA Karton 167. Konv. B. fol. 2330.
108
azonban az is leszgezhet, hogy az idrl idre bekvetkez melypontok dac-
ra Klesl szilrdan kitartott az Erbfeind ellen viselt Hauptkrieg koncepcija
mellett, melynek szksegszerseget a trtenelmi elzmenyekbl es a Habsburg
dinasztibl kikerl csszrok kldetesebl eredeztette.
Az Erdely-problema nyomn a harminceves hbort megelz evtizedek
hatalmi koniktusainak egy msik jellegzetes vetlete is kirajzoldik. Ugyanis
mg a klnfele erdekcsoportok az Erdelyert es a trkk ellen vvott hbor le-
hetsegeirl vitatkoztak, a htterben a Nemet-rmai Birodalmat, illetve a teljes
Habsburg felsegterletet erint erzekeny hatalmi jtszmk zajlottak az uralkod
es a rendek kztti hatalommegoszts, illetve a csszri autorits kerdeserl. A
Melchior Klesl ltal vzoltakbl vilgosan kirajzoldnak a Hofburgot az abszolu-
tizmus irnyba tol, kereszteny-katolikus kldetestudatbl is tpllkoz erk,
amelyek egyelre elbukni ltszottak a rendiseg vedbstyin, es amelyek csupn
a szzad msodik feleben vlhattak a monarchia meghatroz tenyezive.
109
A
fentiek tansga szerint az 1610-es evek els feleben Erdelynek hagyomnyos,
a keresztenyseg vedbstyjakent betlttt funkcijn tl a kzep-eurpai
Habsburg hatalom kieptese sorn a csszri autoritsert vvott kzdelemben
is fontos szerep jutott.
A fentiekben csak nehny jellegzetes vonst volt mdunk kiemelni az egyeb-
kent meglehetsen sszetett klesli Erdely-koncepcibl. Az osztrk leveltrak-
ban rztt, Melchior Kleslnek tulajdonthat iratok vizsglata azonban meg
szmos kutatsi lehetseget rejt, annak dacra, hogy a szban forg dokumen-
tumok jelents reszet mr a 19. szzadban kiadtk vagy feldolgoztk. Mivel a
tema korbbi kutatit leginkbb Klesl ellenreformtori tevekenysege, illetve
II. Mtys mellett betlttt szerepe foglalkoztatta, az olyan problemk, mint
peldul az Erdely-kerdes, teljesen periferira szorultak. Pedig a Turcica es Hun-
garica gyjtemenyek idevg anyagai nemcsak egy kis eurpai vazallus-fejede-
lemseg trtenete szempontjbl erdekesek. Fontos kiegeszt informcikkal
szolglnak a rendiseg, illetve a Nemet-rmai Birodalom trtenetere, mkdesi
mechanizmusaira vonatkozan, de hozztesznek a magyar elit es a Hofburg vi-
szonynak eddig feltrt adataihoz, st a nemzetkzi diplomcia kevesbe ismert
folyamataihoz is. gy a Melchior Kleslnek tulajdonthat, mindeddig publik-
latlan vtumok, llsfoglalsok es velemenyek informcigazdagsga a jvben
velheten tovbbi kutatsokat inspirl, es tovbb tgtja a 17. szzad eleji kzep-
eurpai trtenelem kutatsi terletet.
109
A trk hbor es az osztrk llamisg sszefggeseit reszletesen vizsglta Sturmberger, v.
Hans Sturmberger: Trkengefahr und sterreichsiche Staatlichkeit. In: Land Ob der Enns und
sterreich. Aufstze und Vortrge. Linz 1979. 311328.
102 CzivXi Zsuzs

BETHLEN GBOR ISMERETLEN HADJRATI TERVE
II. FERDINND S A KATOLIKUS EURPA ELLEN
P S
Bethlen Gbor kapcsolata az Oszmn Birodalommal a kortrsak, a bartok
s az ellenfelek szemben is nagy rdekldst vltott ki. Ennek ellenre olyan
tfog munka, amely a trk kapcsolatait erdlyi fejedelemsgnek teljes id-
szakn keresztl vgigksrn, mig sem kszlt el. Bethlen trkssgt leg-
alaposabban Almsi Gbor trgyalja e ktetben megjelen tanulmnyban, az
16191621 kztti idszakot e sorok rja foglalta ssze nemrgiben,
1
az Osz-
mn Birodalom vezet mltsgaival kialaktott kapcsolatait pedig Sudr Balzs
tekintette t hinyptl rsban.
2

Bethlen Porthoz fzd kapcsolatrendszernek kutatsa tbb irnybl is
megkzelthet. Egyrszt hasznlhat a Bethlen Gbor s kvetei kztt lefolyt
levelezs, amelybl elssorban a kvetutastsok mutatjk a fejedelem elkpze-
lseit. Ugyanakkor j adatokat szolgltatnak a kvetjelentsek, amelyek ponto-
san brzoljk az lland erdlyi kvet (kapitiha, kapu kethda) nzpontjbl a
portai mltsgok megtlsnek vltozsait. Ki kell azonban emelni, hogy a R-
kczi-fejedelmek idszakhoz kpest Bethlen Gbor korra jval szegnyesebb a
megmaradt anyag. Borsos Tams kveti naplja, benne a levelezs egy rsznek
msolatval, sajnos csak egy rszt adja vissza a valamikori intenzv levelezsnek.
3

Az t kvet kvetek hozz kpest sokkal szkszavbbak.
4
A magyar forrsok
mellett igen jl hasznlhatk a Konstantinpolyban mkd angol, francia, hol-
land, velencei s klnsen a Habsburg-diplomcia anyagai, illetve az rdekelt or-
szgokban, pldul Lengyelorszgban fellelhet levltri anyagok, amelyek a sajt
szempontjuk szerint rtelmezve igen alapos httrinformcival szolglnak.
5

1
Lsd Almsi Gbor tanulmnyt ebben a ktetben, illetve Papp Sndor: Bethlen Gbor, a
Magyar Kirlysg s a Porta (16191621). Szzadok 145. (2011) 915973.
2
Sudr Balzs: Iszkender s Bethlen Gbor: a pasa s a fejedelem. Szzadok 145. (2011) 975995.
3
Borsos Tams: Borsos Tams msodik konstanczinpolyi kvetsge. 1618. prilis 18-tl 1620.
prilis 3-ig. ETA II. 1308; Borsos Tams: Vsrhelytl a Fnyes Portig. Emlkiratok, levelek.
Sajt al rendezte, bevezet tanulmnyt s jegyzeteket rta Kocziny Lszl. Bukarest 1972.
4
Pldnak emlthetem Toldalagi Mihly kveti napljt: Toldalagi Mihly emlkirata. ETA I.
219258; Bethlen Gbor krniksai. Krnikk emlkiratok naplk a nagy fejedelemrl. Szerk.
Makkai Lszl. Bp. 1980. 135156.
5
Nem tudtam minden jelzett orszg anyagban kutatsokat folytatni. Az angol kvetsg anyagt a
TNA PRO SP Turkey 97/713. jelzet alatt talljuk. Az angliai magyar vonatkozs forrsok meg-
104 P S
A trtneti kutatsokkal szembeni jogos elvrs, hogy a tmra vonatkoz
trkorszgi levltri anyagot is beemelje a vizsglatba. Le kell szgezni, hogy
jelen esetben meglehetsen szegnyes forrsadatokra pthetnk, ezirny tbb
hnapos isztambuli kutatsaim igen csekly eredmnyt hoztak, mikzben a
Bethlen utn kvetkez I. Rkczi Gyrgytl magyarul fogalmazott, s a Portn
trkre fordtott levelek is fennmaradtak,
6
a bcsi Nemzeti Knyvtr kzirat-
trban pedig egy eddig szinte teljesen ismeretlen levelesknyvet is riznek az
1640-es vekre vonatkozan, amely az oszmnok lengyel, kozk, svd, orosz, s
tatr kapcsolatait trgyalja.
7
A Bethlenre vonatkoz trk levelek eredeti szvege a 19. szzad kzepn
ktszer is megjelent a Szultnok levelezse (Mnet s-seltn)
8
cm ktk-
kerlhetetlen katalgust Kurucz Gyrgy lltotta ssze: Guide to Documents and Manuscripts
in Great Britain Relating to the Kingdom of Hungary from the Earliest Times to 1800. New York
London 1992. A Londonban rztt konstantinpolyi jelentsek mellett nagyon fontos az egyik
lland kvet, Sir Tomas Roe naplja: Te Negotiations of Sir Tomas Roe in His Embassy to
the Ottoman Porte, from the Year 1621 to 1628. Ed. Samuel Richardson. London 1740. A kvet
mkdsrl az utbbi idben kt remek tanulmny jelent meg: Kurucz Gyrgy: Sir Tomas Roe
s az erdlyi-lengyel viszony Bethlen Gbor fejedelemsge idejn. In: Magyarhontl az jvil-
gig. Emlkknyv Urbn Aladr tvenves tanri jubileumra. Szerk. Erddy Gbor s Hermann
Rbert. Bp. 2002. 5563; Kellner Anik: A tkletes kvet elmlet s gyakorlat a kora jkori
politikai kultra tkrben. Korall 7. (2006: 23) 86115. A konstantinpolyi holland kvet Cornelis
Haga szoros kapcsolatban llt az erdlyi diplomcival. Lsd erre Kees Teszelszky tanulmnyt
ebben a ktetben. A konstantinpolyi holland diplomcira lsd: de Groot, Alexander H.: Te
Ottoman Empire and the Dutch Republic: A History of the Earliest Diplomatic Relations, 1610
1630. Leiden Istanbul 1978, (revidelt kiadsban Leiden 2012, PIHANS CCXXII). A velencei
anyagra nzve nagyon hasznos Documente privitre la Istoria Romnilor culese de Eudoxiu de
Hurmuzaki. Vol. IV. Partea I. 16001649.[Ed. Ioan Slavici.] Bucuresci 1882. s Oklevltr Bethlen
Gbor diplomcziai sszekttetsei trtnethez. A velenczei llami levltrban Mircse Jnos
ltal eszkzlt msolatokbl szerk. vry Lipt. Bp. 1886. A lengyel levltrakban rztt anyagra
lsd: Documente privitoare la Istoria Romnilor. Urmare la coleciunea lu Eudoxiu de Hurmu-
zaki. Suplementul II/2. Documente culese din archive i biblioteci polone 16011640. Ed. Ioan
Bogdan. Bucuresci 1895. Jelen tmnkra vonatkozan a Habsburg-kvetsg jelentseit elssor-
ban az Osztrk llami Levltr Turcica-sorozatban talljuk meg, HHStA Staatenabteilungen,
Trkei I. (Turcica) [a tovbbiakban: HHStA Turcica] Kt. 108. A II. Oszmn szultn trnra lpse
alkalmbl a Portra rkezett rendkvli kvet zrjelentsbl szrmaz anyagok megjelentek
Pray Gyrgy s Miller Jakab kiadsban is: Georgius Pray Iacobus Ferdinandus Miller: Gabrielis
Bethlehenii Principatus Transsilvaniae coaevis documentis illustratus. Tom. I. Pestini 1816.
6
Pldul I. Rkczi Gyrgynek a Portra kldtt levelnek a fordtsa: Babakanlk Osmanl
Arivi (BOA) Dvn-i Hmyn ve Bb-i saf Belgeleri Katalou Dkm, Sadret Mektubi
Klemi Dosya 1. (A.MKT). Nr.: 39. Erdel hkimi Rkiden rikb-i hmyna gelen nmenin
tercmesidr [Az erdlyi fejedelemtl, Rkczitl rkezett levl fordtsa] (1633).
7
sterreichische Nationalbibliothek, Handschriftensammlung, Mxt.174.
8
A munkimhoz ltalban a msodik kiadst hasznlom: Ferdn Ahmed Beg: Mecma-i
mnet s-seltn. III. stanbul 12741275
2
(1858).
Bv:niv GXnov isrvvv:iv noiXv:i :vvvv 105
tetes munka msodik feleben, amelybl Karcson Imre magyar fordtst is ke-
sztett.
9
Br a Karcson fordtsait tartalmaz ktet egy-ket esetben utal arra,
hogy a trgyalt okmny megtallhat Feridn Mnetjban is, a lbjegyzetek
felreerthet informcikat tartalmaznak. Legutbbi isztambuli kutatsaim, il-
letve volt tantvnyom es kollegm Caatay apraz vizsgldsai sorn szinte
minden, a Feridn-gyjtemenybe bekerlt magyarerdelyi vonatkozs level-
nek sikerlt megtallni korabeli keziratos a legfontosabb ebben, hogy eredeti
szvegezes peldnyt.
10
Az albbi tblzatban a 17. szzad elejerl szrmaz
okmnyok, s azok eredeti szveg peldnyainak jelzeteit kzlm:
Karcson Trk-magyar
oklevltra leveleinek
szmai
(Bethlen Gbor korra
vonatkoz oklevelek)
Keziratos peldnyok jelzetei
Feridn II.
kteteben
lev oldal-
szmok
245. TSMK E. 1942. fol. 121r. 433.
247. TSMK E. 1942. fol. 180181r.,
248. Nuruosmaniye 4311. fol. 124r. 453.
249. Nuruosmaniye 4316. fol. 214v. 457458.
251.
Nuruosmaniye 4311. fol. 125v126r,
Nuruosmaniye 4316. fol. 197v.
453455.
252. Nuruosmaniye 4311. fol. 127v128r. 458459.
254. 461462.
255. 462464.
256. Nuruosmaniye 4311. 218v219r. 178179.
257. Nuruosmaniye 4316. 214v216v. 456458.
259. 459461.
A fentiek alapjn, s magnak Karcsonnak a sajt megjegyzesebl arra kvet-
keztetek, hogy meg ha keziratban meg is tallta a Feridn-gyjtemeny nemelyik
anyagt, fordtsai alapjul a nyomtatsban megjelent peldnyokat hasznlta.
11

rdemes lesz a kzeljvben a szvegeket sszevetni, mert az eddigi vizsgl-
9
Karcson Imre: Trkmagyar okleveltr 15331789. Szerk. Tallczy Lajos, Krcsmrik Jnos
es Szekf Gyula. Bp. 1914.
10
Neki ezton is ksznm, hogy a Nuruosmaniye mecsetknyvtrban gyjttt oklevelekrl
keszlt felveteleket a rendelkezesemre bocstotta.
11
A gyjtemeny tvizsglsa utn gy tnik, hogy maradtak meg tovbbi kiadatlan magyar
vonatkozs okmnyok. Feridn II, 1275. 464465, 465466, 467468. Ez utbbi keziratban
fellelhet: Topkap Sarayi Mzesi Ktphanesi R. 1942. 165v-166r.
dsaim arra mutatnak, hogy a 19. szzadi Ferdn-kiads tudatos, politikailag
befolysolt szerkeszts eredmnyekppen jtt ltre, amelyben az okmnyok t-
pusnak megvltoztatsa mellett a nyelvi modernizls idknt teljesen rtel-
metlen szvegeket, esetleg az eredeti okmny szellemvel ellenttes tartalmat
eredmnyezett.
12
Az isztambuli anyagban egy fontos terleten sikerlt a Bethlen-kutatst tel-
jesen j eredmnyekkel kiegszteni. Ezek az adatok a portai ceremnik sorn
kiadott ajndkokat, illetve a berkez klhoni kvetsgek elltsnak kiutalst
feltntet regisztratrkban maradtak fenn. Ezeket a kteteket, illetve fzeteket
a 20. szzad elejnek els levltri rendezse sorn a Kmil Kepeci vezets-
vel fellltott gyjtemnybe soroltk. A katalgusban a regisztratrkat tesrift
defterinek (terift defteri) neveztk el, amely a dvnban lefolyt audiencikat, s
az ezek sorn trtnt adomnyozsokat, kinevezseket tartalmazza. Ezt a for-
rstpust elssorban Mihai Maxim hasznlta a moldvai s a havasalfldi vajdk
kinevezsnek, s a kveteik portai tevkenysgnek bemutatsra. J nhny
defterbejegyzst kzlt trsban, valamint francia, legutbb pedig romn for-
dtsban. A romn trtnetrs szmra ezek a szkszav adatok rendkvl fon-
tosak, hiszen a portai kvetjrsnak, a vajdk levltsnak, illetve beiktatsnak
a szemlltetsre ennl pontosabb forrsok nem llnak rendelkezsre.
13
Ki kell
12
Az 1718. szzadra vonatkoz kszl forrskiadsomban jnhny bizonytkt talltam a fent
bemutatott, befolysolt szerkesztsi eljrsra. Papp Sndor: Fejezetek a 1718. szzadi oszmn
magyarHabsburg diplomciai kapcsolatok trtnetbl. Okmnytr az Erdlyi Fejedelemsg
s a magyarorszgi rendek trk kapcsolataihoz, klns tekintettel a trk vazallus fejedelmek
beiktatsra. Kszlt a Habsburg-kori Kutatsok Kzalaptvny Tmogatsval. Szeged 2008.
(Kzirat). A tmbl mr megjelent eredmnyeim szvegkritikai szempontbl segtettek
II. Rkczi Gyrgy (1642) s I. Rkczi Ferenc (1652) kinevez bertjainak beazonostsban.
Papp Sndor: II. Rkczi Gyrgy s a Porta. In: Szerencsnek elegyes forgsa. II. Rkczi Gyrgy s
kora. Szerk.: Krmn Gbor s Szab Andrs Pter. Bp. 2009. 99170. Ezton is jelezni kvnom,
hogy a Ferdn-fle kiads ltrejttvel, okmnyaival a ksbbiekben is foglalkozni szeretnk
s a problematikt kln is elemeztem egy tanulmnyomban: Papp Sndor: Mekkora rtket
kpviseltek a Rkczi-okmnyok Konstantinpolyban a 20. szzad elejn? Oszmn levltrak
megnyitsra vonatkoz kutatstrtneti adatok. In: A segt kznek ez a mesterfogsa. VIII.
Nemzetkzi Vmbry Konferencia. Szerk. Dobrovits Mihly. Dunaszerdahely, 2011. 270298.
13
Mihai Maxim: Lautonomie de la Moldavie et de la Valachie dans les actes ociels de la Porte,
au cours de la seconde moiti du XVI
e
sicle. In: U: LEmpire Ottoman au nord du Danube
et lautonomie des Principauts Roumaines au XVI
e
sicle. tudes et documents. Istanbul
1999. 1182; U: Nouveaux documents Turcs sur les cadeaux protocolaires (peke) et les
insignes du pouvoir (hkmet almetleri); illetve Un nouveau document ociel ottoman sur
lorigine et la nomination (tevcih) de Michel le Brave la dignit de vovode de Valachie.
In: U: Romano-Ottomanica. Essays & Documents from the Turkish Archives. Istanbul
2001. 69151, ill. 155161. Az Isztambulban angol s francia kommentrokkal megjelent
okleveleket romn fordtsban is kzztette: Mihai Maxim: Noi documente turceti privind
rile Romne i nalta Poart (15261602). Brila 2008.
106 P S
hangslyozni, hogy az oszmn forrstpusok pontos besorolsa, egymstl val
egzakt szetvlasztsa szinte lehetetlen. Mihai Maxim kutatsai mellett a sajt
meggyeleseim is azt mutatjk, hogy az azonos tpus bejegyzeseket tartalma-
z dvni regisztratrk ms-ms fondokba is kerlhetnek. Ilyenek peldul a
rznmcsek, amelyeket a klnbz meltsgok, peldul szandzskbegek, de
moldvai es havasalfldi vajdk kinevezeseit is tartalmazzk, illetve a dvnban
foly audiencikon szinten beiktatsok celjbl reszvevk gyeit tartalmaz
rusz defterek (rus defteri).
14
Mivel jelen tanulmnyomban nem celom, hogy
az oszmn penzgyi hivatalok ltal killtott okmnyok diplomciatrteneti ta-
nulsgait a Bethlen-koron tl is trgyaljam, a tovbbi hasznlhat forrshelyek
felsorolstl tartzkodok. Egyetlen kivetelkent egy 16601665 kztt vezetett
fszmvevszeki deftert (Bab-i Defteri Ba Muhasebe, D.BM) emltek meg,
amelyben tbb adat szl Apa Mihly kvetsegeinek elltsrl. Alaposabb
elemzes nelkl is kitnik, hogy a Mihai Maxim ltal hasznlt ktetekkel, illetve
az albbiakban reszletesebben erintett tesrift defterekkel azonos elvek szerint
vezettek a 17. szzad msodik feleben is.
15

A ktetek kzl negyet, a 664, 665, 666, 667. szmakat tnezve Bethlen
Gbor korra a ket utols tartalmazott adatokat. Kezenfekv azon bejegyzesek
elemzese, amelyekre a marosvsrhelyi Borsos Tams, Bethlen Gbor tehetse-
ges konstantinpolyi lland kvete napljban prhuzamos adatokat remelhe-
tnk. Borsos Kamuthy Farkas rendkvli kvet ksereteben 1618. mjus 14-en
erkezett meg az tkozott Konstantinpolyba, s napljban feljegyezte, hogy a
Portn nem nagy gyelemmel fogadtk ket.
16
tkzben a ket erdelyi diplomata
alaposan sszeveszett egymssal, s a meltsgban es rangban is jelentsen Bor-
sos felett ll Kamuthy mindent megtett, hogy a kzsen eltlttt id keser
emleket hagyjon htra a kapitiha emlekezeteben.
A portai szoksok szerint a kvetseget a dvnban fogadtk, azonban errl
a fontos esemenyrl, mely a trk fvrosban az eurpaiak szmra nagy lt-
vnyossg volt, Borsos Tams egy szt sem hagyomnyozott htra, mikzben
kvetkezmenyeit, a kvetseg elltmnynak kiutalst reszletesen ismertette
napljban. A tesrift defter szerint az nnepelyes ceremnia 1618. jnius 3-n
vasrnap zajlott le. Ezen a napon dvnt tartottak, amelynek az erdelyi kvet-
14
A rznmcsekat a magyarorszgi trk meltsgok archontolgiai kutatsra Dvid Gza
hasznlta sikerrel: A magyarorszgi trk archontolgiai kutatsok lehetsegei (arad-gyulai
szandzskbegek). In: U: Pask es begek uralma alatt. Demograi es kzigazgats-trteneti
tanulmnyok. Bp. 2005. 259276. A rusz defterek jelentsegere az oszmn llam kzponti
irnytsnak kutatsban: Nejat Gyn: XVI. yzylda rus ve nemi. stanbul niversitesi
Edebiyat Fakltesi Tarih Dergisi 22. (1967) 1734.
15
BOA, D.BM. Nr. 209. 1070. 07. 10. 1076. 06. 23. i 1660. mrc. 22. 1665. dec. 31.
16
Borsos T.: Vsrhelytl i. m. 85.
sg csak az egyik programpontjt jelentette. Figyelemremlt, hogy a dvnban
mindenki ms eltt fogadtk az erdlyi rendkvli kvetet,
17
mikzben a dvn
tancskozsa kzben nem kisebb gyrl is sz volt, mint pldul az j isztam-
buli kdi, Szejjid Mehmed kinevezsrl. Mieltt azt gondolnnk, hogy Borsos
azrt nem rt a fogadsrl, mert Kamuthy fkvet oda sem engedte, a trk for-
rs kln kiemelte a Kamuthy mellett rkezett tbbi erdlyi jelenltt is.
18

Bethlen Gbor 1618. november elejn jabb rendkvli kvetet kldtt a
Portra Tth Mihly szemlyben, akinek a feladata Jen tadsnak ksleltetse
s a lengyelorszgi trkellenes kszlds hrnek magyarzata volt.
19
A kvet
rkezsrl (november 25.) Borsos Tams rszletesen beszmolt a fejedelem-
nek. Tth Mihly Borsos szerint november 26-n kerlt a dvn el, pontosab-
ban ekkor fogadta a nagyvezr helyettese, kz vagy Kara Mehmed kaimakm.
Az lland kvet azt is megjegyezte, hogy Tth Mihly megkapta a szoksos
dszruht. Errl a fogadsrl a vizsglat al vett tesrift defter is beszmolt. A
kvet egy darab nagyon rtkes, arany s ezstszlakkal tsztt isztambuli se-
lyemanyagbl ksztett n. fistllmesteri kaftnt kapott (cmh-i mr-i hr
an serser-i stanbl), mikzben a fogadson rsztvev Borsos Tams, az erd-
lyiekkel hazatr trk kvet, Ibrahim csausz, Zlkr portai magyar tolmcs
s egy nv szerint nem ismert kapudzsibasi is kapott egy-egy valsznleg ala-
csonyabb rtk dszruht.
20

17
Bu gn dvn olub Erdel elisi ziyfet olunub tehyet-i cls-i hmyn pkein kmad
hemn yle-kim tehden olmamak in gelen pkedr. / Pke-i Betlengbor hkim-
i vilyet-i Erdel der-vakit b nme-i hmyn b eli-i Gmt Farka / Behgr-i igfe-
misl-i gm kupa kta 20 yiirmi ktadur. / hn cenh 12 on iki. [Ezen a napon dvnt
tartottak. Az erdlyi kvetet megvendgeltk (fogadtk). Az trnra lpsre val kszlet
alkalmbl nem adott be ajndkot, gy aztn ez a [trnra lpsre val] kszlet nlkli
ajndk. Erdly viljetje fejedelmnek, Bethlen Gbornak az ajndka, amelyet a nagyri
levllel a kveten, Kamuthy Farkason keresztl [juttatott be]. rtkes virgos mints ezst
kupa hsz darab, slyom, tizenkt darab. BOA, Kmil Kepeci Tasni Terift Defteri 666. p.
151. 1027. cemziy l-hir 9. / 1618. jn. 3. Egy gyulafehrvri feljegyzs 1618. prilis 10-n
rszletesen felsorolja az ekkor bekldtt ajndkokat. A szultnnak tadand hsz kupa s
tizenkt slyom mellett a kaimakm hat kupt, kt slymot, s egy lovas szekeret kapott. A
teljes felsorolst mellzm, de kveteztetsl levonhat, hogy a pasknak s ms elkelknek
kldtt ajndkok mennyisge sszessgben fellmlta a szultnnak adottakat. Lsd Szilgyi
Sndor: Bethlen Gbor s a Porta. TT 4. (1881) 622623.
18
Erdel hkimi rikb-i hmyna pke ile gnderdi eli Gmt Frk ademleri qullardur.
[Az erdlyi fejedelem nagyri kengyelhez ajndkt hoz kvetnek, Kamuthy Farkasnak az
emberei, a [szultn] szolgi.] BOA, Kmil Kepeci Tasni Terift Defteri 666. p. 151. 1027.
cemziy l-hir 9. / 1618. jn. 3.
19
EOE VII. 1881. 96.
20
BOA, Kmil Kepeci Tasni Terift Defteri 666. p. 205. 1027. zilhicce 16. / 1618. dec. 4.
108 P S
Addig, amg nem vlt nyilvnvalv, hogy Bethlen Gbor fegyveresen is se-
gtseget adott a cseh felkelknek, es megtmadta a magyar kirlysgot, az er-
delyi es a magyar kirly ltal deleglt Habsburg kvetseg igen j viszonyt polt
egymssal Konstantinpolyban.
21
A Habsburg-kvetseg lland rezidensekent
Michael Starzer tevekenykedett Konstantinpolyban, akit az oszmn diplom-
ciai hierarchiban a legalacsonyabb szinten, genskent (kethd) ismertek el. A
csszrikirlyi kvetseg elltst ugyangy feltntettek a trgyalt defterben.
22

Amikor Becsbl megerkezett a rendkvli kvet, a becsi haditancs elnkenek,
Johann von Molardtnak a testvere, Ludwig von Molardt,
23
s tadta II. Oszmn
szultn trnra lepese (1618. februr 26.)
24
alkalmbl elkldtt ajndekokat, en-
nek a listjt is feljegyeztek a tesrift defterben.
25

A Habsburg- es az erdelyi diplomcia nem engedhette meg, hogy a sajt
uralkodja tekintelyen csorba essen. A hbors helyzet eredmenyekeppen a
propagandnak igen nagy szerepe volt a szultn es a trk meltsgok meggy-
zeseben. Ezt a celt a msik fel uralkodi mivoltnak, legitimitsnak a megker-
djelezesen keresztl kvntk elerni. Mg az erdelyi diplomcia II. Ferdinnd
magyar kirlyi es nemet rmai csszri cmet, addig a csszri oldal Bethlen
magyar kirlyi ambcii jogossgt es a magyarorszgi es a nemzetkzi tmoga-
tottsgt vonta ketsegbe.
Bethlen az ennek erdekeben elkesztett els kvetutastsval azt akarta el-
erni, hogy a ket birodalom kztt felszmolja a beket, s mindenkeppen be akar-
ta vonni az oszmnokat egy Becs-ellenes hborba. Az eredeti szveg magyar
vltozata nem ismert. A legautentikusabb peldny az az olasz szveg, amely az
eredeti level trk fordtsbl keletkezett. Feltetelezem, hogy a tbbi latin es
nemet vltozat mind az olasz szvegre megy vissza. Ez a peldny a becsi hadi-
leveltrban tallhat, s olyan megjegyzesek szerepelnek rajta, amelyek a doku-
mentum letrejttevel llnak kapcsolatban, de ezeket hiba keressk a London-
ban fennmaradt latin nyelv keziraton
26
vagy pedig Pray Gyrgy posztumusz
kiadsban, amely szinten a becsi peldny kesbbi msolatnak nyomtatott
21
22
Be-cihet-i nafaka-i Mihal stare kethda-i der-kral-i ngrs [Michael Starzer, a magyar
kirly kvetenek elltmnyra vonatkozan] BOA, Kamil Kepeci Tasni Terifat Defteri
666. p. 204. 1027. zilhicce 13. i 1618. dec. 1.
23
Utazsrl es tevekenysegerl lsd Papp S:: Bethlen Gbor i. m. 920922.
24
smail Hmi Danimend: zahl Osmanl Tarihi Kronolojisi. III. stanbul 1972. 273, Joseph
von Hammer-Purgstall: Geschichte des Osmanischen Reiches. Bd. 4. Vom Regierungsantritte
Murad des Dritten bis zur zweyten Entthronung Mustafas I. 15741623. 501.
25
BOA, Kamil Kepeci Tasni Terifat Defteri 666. 228. oldal. 1029. muharrem 18. i 1618. 12.
26.
26
TNA PRO SP Turkey 97i7. fol. 201.
vltozata.
27
Dvna litera scritta in linqua Vngaria dal Bethlehem Gabor al suo
Ambassiatore a questa Porta Balassi Ferenz. Di Posonio li 6. della Luna Muhar-
rem [pontosan 1619. december 13.], cie nel mese die Novembrie, Lanno 1619.
Tradotta die Turc in Italiano, li 12 della Luna die Issefer [pontosan 1620. janu-
r 18.] cie nel mese die Genario, Lanno 1620.
28
Ebbl a feljegyzsbl kiderl,
hogy az okmnyt Bethlen Gbor a kvetnek, Balassi Ferencnek kldte magya-
rul hidzsra szerint 1029. muharrem 6-n, amely azonban nem 1619 novembe-
rnek, hanem pontosan december 13-nak felel meg. Trkrl olaszra Damiani
1029. szfer hnap 12-n fordtotta le a szveget, amely 1620. janur 18-ra esik.
Ez sszevg Borsos Tams napljnak adataival, amely szerint Balassi Ferenc
rendkvli kvet Toldalagi Mihly ksretben a gregorin dtumozs, teht az
j naptr szerint 1619. december 11-n rkezett meg Konstantinpolyba.
29

A kvetjrs idejbl szintn fennmaradt nhny bejegyzs a trgyalt cere-
mnia-defterben. Nehezen lehet mssal, mint Bethlen propagandjnak a sike-
rvel magyarzni, hogy a regisztratrban addig minden esetben bcsi s magyar
kirly kvetsgnek feltntetett Habsburg diplomatkat nem tekintettk tovbb
magyar kvetsgnek. A defterbejegyzs csak a Habsburg kirly kvetsgnek c-
mezte Ludwig von Molardt rendkvli s Michael Starzer lland kvetet, tovb-
b Ahmed kethdt,
30
aki Starzer bizalmasa volt.
31
Ugyanazon a napon utaltk ki
Bethlen Gbor portai diplomatinak is az elltmnyt, amelyet azonban az erd-
lyi s a magyar kirly kveteinek cmeztek: ez egyarnt vonatkozott az Erdlybl
az adt hoz Balassi Ferencre, de az 1620. janur 17-n Isztambulba rkezett
Korlth Istvnra is, aki a magyar rendek kpviseletben lpett fel. Br a Habs-
burg kvetsg megprblta elrni, hogy a szultn vagy a nagyvezr ne fogadja
II. Ferdinnd magyar kirly lzad alattvalinak megbzottjt, a trtnsek s a
defter-bejegyzs mutatja, hogy nem rtek el eredmnyt. St, Bethlen esetben az
erdlyi s a magyar kirlyi cm megadsa arra utal, hogy a Porta nem akadlyoz-
ta, hogy az erdlyi fejedelem a sajt erejbl elrje a magyar kirlysgot.
Abbl, hogy a kvetutastst trk nyelvbl fordtottk olaszra, lthat,
hogy azt benyjtottk a dvn el, s ennek a tartalma befolysolhatta a szultni
kormnyzatot a defterbejegyzsbl is lthat irnyba. A cmek megvltoztat-
27
Pray, G. Miller, I. F.: Gabrielis Bethlehenii Principatus i. m 78. A szveg szintn megemlti
Demjn Ferencet (Diak Ferencz), aki novemberben Konstantinpolyban volt.
28
StA Kriegsarchiv HKR 16201623. Exp. 1620. August nr. 22.
29
Az rkezs dtumt a Habsburg kvetsgi anyagokat feldolgoz Khevenhller is megersti:
Franz Christoph Khevenhller: Annalium Ferdinandeorum Neunter Teil. Leipzig 1724. 718.
30
Ahmed valsznleg megegyezik azzal az Ahmed kethdval, aki 1617-ben Gaspar Grazianival
kvetsgben jrt Magyarorszgon s Bcsben. Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 918919.
31
eli-i krl-i Neme ve kethd-i Mihl sterce ve Ahmed kethd-i m[ezbr] BOA, Kmil
Kepeci Tasni Terift Defteri 666. p. 224. 1029. szfer 29. / 1620. febr. 4.
110 P S
sa azonban az utalvnyozott sszegeket nem rintette. Mg Bethlen emberei
egyenknt t napra 11.160 akcst, teht sszesen 22.320 akcst kaptak, addig
Molardt fkvetnek, Starzer kvetnek s Ahmed kethdnak szintn t napra
sszesen 66.500 akcst utaltak ki.
32
Toldalagi Mihly, a Borsos Tamst Kons-
tantinpolyban levlt kapitiha a nekik jut sszeget napi lebontsban 25 tallr-
ra becslte.
33

Bethlen a portai trgyalsokkal prhuzamosan Magyarorszgon knytelen
volt fegyverszneti trgyalsokat kezdeni II. Ferdinnddal, amelynek az ered-
mnyekppen 1620. janur 16-n ltrejtt az els ideiglenes megegyezs kz-
tk.
34
A katonai helyzetbl addan a fejedelemnek fel kellett adnia Pozsonyt.
Ekkorra vilgoss vlt, hogy a hbort csak trk katonai tmogatssal nyerheti
meg. Mikzben ratiklta a fegyverszneti megllapodst, jabb kvetutast-
sokat kldtt a Portn tartzkod embereinek, amelyekben folytatta annak a
vlekedsnek igazolst, hogy a szultn nyugodtan kldhetne segtsget neki,
mert a magyar tmads miatt mr nem kti tovbb a II. Ferdinnddal megkttt
bke.
35
Idkzben Balassi Ferenc s Korlth Istvn jabb s jabb elltmnyban
rszeslt, amelyeket folyamatosan vezettek a tesrift defterben. Sem megneve-
zsk, sem pedig a nekik kiutalt sszegek nem vltoztak portai szolglatuk teljes
idtartama alatt.
36

A helyzetet legpontosabban Pter Katalin rtelmezte, amikor kimutatta, hogy
ellentmonds tallhat az oszmn llspont s Bethlen vlekedse kztt.
37
Mg a
trkk Isztambulban arra vrtak, hogy Bethlen kvetei a hadjrat legelejn meg-
jelenjenek Konstantinpolyban s bejelentsk a koronzst, amely utat engedett
volna a beavatkozsra, addig Bethlen a Porta idegensgt hangslyozva, mert
nem lltak elgg mellette, nem merte a fejre ttetni a Szent Koront. Ez az el-
lentmonds nagyon knnyen feloldhat, hiszen a levltott nagyvezr azrt enged-
te meg az erdlyi fejedelemnek a betrst, mert az nemcsak a magyar, de a cseh
korona elnyersnek remnyvel is kecsegtetett. Bethlen felvzolt eltte egy olyan
jvt, amelyben a Habsburgoktl elszakad rks tartomnyok s Magyarorszg
32
Uo.
33
Bethlen Gbor krniksai i. m. 141. tszmtva egy tallr 93,24 akcsnak felelt meg. Ez
nagyjbl a spanyol realnak az rtke, amely a korban 1:100 volt az akcshez viszonytva.
evket Pamuk: Osmanl mparatorluunda Parann Tarihi. stanbul, 2000
2
. 152.
34
Pray, G. Miller, I. F.: Gabrielis Bethlehenii Principatus i. m. 108199. Nr. XXIIXXIII.
35
Szilgyi Sndor: Oklevelek Bethlen Gbor MDCXIXXXI. hadjrata trtenetehez. MTT 4.
(1857) 197213, TMO I. 208. Kassa, 1620. mrc. 23 Bethlen Gbor kvetutastsa Balassi
Ferencnek es Korlth Istvnnak.
36
BOA, Kamil Kepeci Tasni Terifat Defteri 666. p. 352. 1629. rebi l-evvel 20. i 1620. febr. 24.
37
(1983) 10281060, itt 10381042.
egy uralkod, sajt maga al rendezdve kollektvan krelmezik a szultni protek-
tortust. Kezdetben nem is krt katonai segtsget, meglv erivel s remnybeli
szvetsgeseivel gyorsan kivitelezhetnek tnt a vllalkozs. A Porta semmit sem
kockztatott, nem exponlta magt, csak vrta a remnyteli eredmnyeket.
Ezzel szemben Bethlen nem lett cseh kirly, a gyzelem hrladst clz
kvetsg nem akart elindulni Konstantinpolyba, st, Bethlen hamarosan Po-
zsonyt is feladva Kassn llomsozott. A Dunntl nem llt mellette. A Porta
egyrtelmen arra knyszerlt, hogy mieltt mg belesodrdna a hborba,
deklarlja: nem bontja fel a bkt, az egsz tmads Bethlen gye. Mint Pter
Katalin bemutatta, a Porta semmikppen nem trt el a korbbi llspontjtl,
nem volt idegenebb Bethlenhez, mint a magyarorszgi tmads megkezd-
sekor. Csak azrt nem avatkozott bele, mert nem ltta egyrtelmen Bethlen
fellpsnek sikereit.
38

Bethlen Gbor a kvetein keresztl azt akarta elrni, hogy a szultn nyl-
tan vllaljon rte garancit, nyilatkozzon, hogy mellette ll, s nem fogja a ma-
gyarokkal szemben a Habsburg-felet tmogatni. Egy titkos utastsa mutatja,
mennyire fontos volt neki ez a bizonyos tmogat levl, amelynek killtst
mr korbban is krvnyezte. Mjus 20-n rkezett meg az a Balassi Ferencnek
kldtt kis cdula, amelyre r is rta a fejedelem, hogy az erdlyi kveten k-
vl senki nem olvashatja. A kldemny nagyon rvid, egyetlen gyrl van ben-
ne sz: ha a nagyvezr el tudja rni, hogy a szultn killtson egy olyan levelet,
amelyben meggri, hogy a magyarokkal fennll frigyet megtartja, illetve azt,
hogy a nmetet nem tmogatja velk szemben, akkor tadja a trkknek Vc
vrt.
39
Valsznleg a fenti, nem datlt levlke egyszerre rkezhetett Konstan-
tinpolyba Pchi Simon rsval, amely mell a fejedelem sajt kez krvnyt
mellkelt. Mindkett trgya a krt tmogat levl tartalma volt. Az utbbi
posztultumban Bethlen lerta azokat a pontokat, amelyeknek szerepelni kell
a szultni hitlevlben: A szultn Magyarorszggal kttt megllapodst nem
rgja fel, Ferdinnd tekintetrt az magyar nemzetet meg nem veti, st inkbb
minden ellensge ellen, ha kvnjk a magyarok, elegendkppen megsegti. A
levl tbbi rsze nagyon hasonlan a mellkletben kzlt, 1621. prilis 11-n
kelt kvetutastshoz a ktfrontos harc megkezdst srgeti. A budai past
kri maga mell a szultntl, s azt, hogy kldjenek mell hszezer fnyi hadat,
amelyekkel egytt megtmadja s elfoglalja Stjerorszgot. Iszkender past, aki
mr eddig is a lengyel hatrvidken tevkenykedett, a fejedelem trk s tatr
38
Uo. 10381042.
39
Szilgyi S.: Bethlen Gbor s a Porta i. m. 630.
112 P S
haddal Kamenyec al szerette volna kldetni, hogy onnan tartsa sakkban a len-
gyeleket.
40
Bethlen tbbszrs prblkozsval, illetve a cseh kirly tmogatsval cel-
hoz ert, elkeszlt a szultni tmogat level, amelyet a koronzsa feltetelenek
tekintett. Toldalagi Mihly, az j lland kvet 1620. jnius 27-en jegyezte fel a
napljban, hogy a nagyvezr Bethlennek megfelel vlaszt kldtt a kerelmere.
Az okmnyt Trk Zsigmond es Juszuf aga vitte magval Magyarorszgra.
41
A
legfontosabb kerest teht a nagyvezr tenylegesen teljestette, a Portn 1620. j-
nius 21-en killtottk a hitlevelet, amelyet pontosan Bethlen posztultumnak
tartalma szerint kesztettek el.
Az 1620. augusztus 18. es 25. kztt megtartott besztercebnyai orszggy-
lesen a szultni engedelyt felolvastk, es oszmn reszrl jelen volt Juszuf aga
is. A koronzs ismet elmaradt, de a kirlyvlaszts a konfderlt orszgok k-
vetsegeinek reszvetelevel vegbement.
42
Az esemeny nemzetkzi visszhangjt
mutatja, hogy Anglia becsi kvete, a passzivitsba burkolz John Carpenter is
reszletekbe menen elemezte az esemenyeket.
43
Errl a magyar orszggylesrl
utazott tovbb a kzs magyarcseh kvetseg Konstantinpolyba, ahov 1620.
november 14-en, szombaton erkezett meg. Br a perzsiai kvetseg mr ket hete
vrakozott a szultni audiencira, a magyar es cseh diplomatkat a protokoll-
ban elejk soroltk. A megerkezesk utni kvetkez napon, vasrnap azonnal
fogadta ket a nagyvezr. Bethlen j kvetutastst kesztett el a trgyalsokra,
amelyben felsorolt egy sor olyan esetet, amelyek azt voltak hivatottak igazolni,
hogy II. Ferdinnd nem tartotta be eddig sem a beket. Ez alapjn kellett a dip-
40
Uo. 631633.
41
Toldalagi M.: Emlekirata i. m. 229. Fontossgt mutatja, hogy a killtsval szinte egy idben
nemetre is lefordtottk, s ezt a peldnyt azonnal ki is nyomtattk: De Trkischen Kaysers
Hl Dem Frsten inn Siebenbrgeni Bethlehem Gabori nunmehr erwhlten Knig in
Vngarn ivnd dessen Stnden iauch der Confaederierten Landen versprochen. MTAK RMIr
II. 43, hivatalos magyar fordtsa: TMO I. 224225. nr. CXXXI. Konstantinpoly, 20. Recep
1029 i 1620. jn. 21. II. Oszmn a magyar rendeknek. A szultni hitlevel latin fordtsra
lsd: Literarum Sultani Ottomani Imperatoris Turcarum, tum ad suam Serenitatem, tum ad
universos Regni Hungariae Status datarum Translatio. MTAK Trt. 4r. 115. 4145. Sikerlt
egy eddig ismeretlen peldnyt is felkutatni a Turz-leveltr anyagban: MNL OL Magyar
Kamara Archvuma E 196 Turz lt. 2. cs. Fasc. 5. Nr. 56. fol. 190.
42
Wahrhafter Bericht iwas massen Herr Bethlen Gabor i etc. Zum Knig in Ungern erwehlt
vnd augeruen worden. Sechs Unterschiedliche vnd erhebliche Schreiben vnd Bedenken.
Gedruckt im Jahr 1621. Hzi Jnosnak a budai pashoz val kvetsege utastsban a fejedelem
ezt rta: Vegye szemere azt is, hogy ezeltt Besztercebnyra az orszggylesen oly athname
levelet hoztk az hatalmas csszrnak, kiben azt fogadta es hittel gerte, hogy Ferdinandusert
soha az magyar nemzetseget htra nem veti. TMO I. 261.
43
Kurucz Gyrgy: Die britische Diplomatie und Ungarn vom 14. bis zum Ende des 18.
Jahrhunderts. Ungarn Jahrbuch 24. (1998i1999) 50.
lomatknak, Dczy Istvnnak, Johann Khllnnek s Rimay Jnosnak elkezdenie
a trgyalsokat. A kvetutasts mellett rendelkeztek a kvetek egy 25 pontos
szerzdslevl- vagy ahdnme-tervezettel is. Br a kvetutasts pldnyain
nincs dtum, azonban tartalma, illetve az 1620-as v esemnyeinek kronolgiai
rendje alapjn augusztus 25. krli killtst felttelezem.
44
A kvetek nyoms rvekkel fordultak a Porthoz, s ezttal mr katonai se-
gtsget is krtek. A krelem azrt gyelemre mlt, mert a mozgalom kezdetn
Bethlen mg nem krt fegyveres tmogatst.
45
Bethlen Gbor nagy remnyekkel
indtotta tjra Dczi s Rimay kvetsgt, azonban december elejn mr tel-
jesen ktsgbeesve rta utastsban, hogy Tolnrl jtt jelentsk utn semmit
sem olvasott tlk, azt sem tudja, lnek-e mg, mi lehet Demjn Ferenccel, aki
a leveleket hordozza. Nyugtalansgt nvelte, hogy a helyzete kezdett ktsg-
beejtv vlni. A harmincves hbor els szakasznak lezrsa a csehek fehr-
hegyi veresge (1620. november 8.) azt az rzst nvelte benne, hogy teljesen
magra maradt. Soha nem lett volna ennyire szksge biztatsra, trk katonai
segtsgre. Kveteinek sznt tjkoztatjban rszletesen beszmolt a csehek
veresgrl, ugyanakkor megprblta annak slyt valamelyest cskkenteni.
Kihangslyozta, hogy a magyarorszgi helyzet j, hiszen Ferdinnd uralma al
Gyrn s Komromon kvl mg egyetlen telepls sem esett. A Portt min-
denron dntsre akarta brni. A trkkbe fektetett bizalma is megkopott az-
ta, hogy a budai pasa novemberben fegyveresen elragadta Vcot, s hdoltatta
a krnykbeli falvakat. Karaks Mehmed megprblt a kt harcol fl kztt
lavrozni, s a bke fenntartsrt egyttmkdtt a Habsburg-rszen maradt
vrak rsgvel.
46

Bethlen augusztus 30-n,
47
majd kt, szeptember 17-n s 18-n folytatla-
gosan rt utastsban ismt kitrt a trkk Vc irnti kvetelsre. A Portra
men emberei, Dczi Istvn s Rimay Jnos mg Budn idztek, ahol a pasval
folytatott megbeszlseken felmerlt Vc tadsnak a dolga. Bethlen kt, rsz-
ben eltr vlemnyt fogalmazott meg. Kveteinek azt az utastst adta, hogy
44
Rozsnyai Dvid, az utols trk dek trtneti maradvnyai. Szerk. Szilgyi Sndor. Pest
1867. 95117. Egy msik vltozat megtallhat MNL OL Mohcs utni gyjtemny R 298
Erdlyi iratok fol. 8086. Ezt a Rozsnyai Dvidtl rszben eltr szvegvltozatot Kaps
Anita dolgozta fel szakdolgozatban: Kaps Anita: Bethlen Gbor diplomciai tevkenysge
161920-ban. (Kzirat). 177. (Szakdolgozat a Szegedi Egyetemi Knyvtrban). Egy jabb
pldnyt a Magyar Tudomnyos Akadmia Knyvtra Keleti Gyjtemnyben talltam meg,
jelzete: Trk, Qu. 115.
45
Rozsnyai i. m. 95116; MNL OL R 298 Erdlyi iratok fol. 8086.
46
MNL OL Mohcs utni gyjtemny R 210 Tunyogi Csap Jzsef hagyatka 1. cs. fol. 3338;
MTAK Magy. Irod. Levelezs, vrt. 8. szm, 2737; ETA I. 336346.
47
MNL OL R 210 1. cs. fol. 1138; ETA I. 321324.
114 P S
ha nem ltnak semmi mdot a vr megtartsra, akkor azonnali katonai segt-
seg fejeben felajnlhatjk azt Konstantinpolyban, teht nem Budn. Ugyanezt
azonban nem lehetett a budai pasnak elmondani, t tovbbra is el kellett ter-
tenik a kvetelesetl. A pasa szekhelyen felmerlhetett, hogy a vrat korbban
maga Bethlen ajnlotta fel. A fejedelem erre heves tiltakozsban trt ki: ez nem
igaz! nerzetesen jelentette ki: n fejedelem vagyok, es az hazugsgnak tvol
kell tlem lenni.
48
Bethlen tovbbra is hiba vrta kvetei jelenteset. A feherhegyi vereseg utn
le kellett vonni a konklzikat: Azert, minthogy azokon ily nagy szerencset-
lenseg esett, es minden erejet renk fordtotta az ellenseg, nem lehetnk mi is
elegsegesek magunk erejebl resistlsra.
49
Amikor 1621. mrcius 10-en el-
olvasta Rimay Jnos levelet, amelyben az beszmolt arrl, hogy a Porta vegre
valahra hatrozott a katonai tmogats megadsrl,
50
valamelyest megnyu-
godott, azonban mr kesinek tartotta a dntest, nem hitte, hogy erdemben ki
lehetne hasznlni. Ekkor mr elssorban a Habsburg-beke letrejtte, illetve a
legalbb tzhnapos fegyversznet megktese tnt relis lehetsegnek. A prtja
is elkezdett egyre gyorsabb temben elolvadni, maga a ndor, Forgch Zsig-
mond, s mellette igen sokan felvettek Beccsel a visszatereskrl szl trgyal-
sok fonalt.
51

Fennmaradt utastsainak dtuma alapjn megllapthat, hogy Bethlen G-
bor ket napig trte a fejet az j helyzeten, majd egy a korbbiaktl merben el-
ter szellem instrukcit rt Dczi es Rimay szmra. Ennek az iratnak a szem-
lelete, a benne megfogalmazott celok arra utalnak, hogy az eltelt ket nap alatt a
fejedelem alaposan tertelmezte a helyzetet. Egyet mr az elejen tisztzott, nem
fog bkt ktni, csak fegyversznetet, amely alatt a szultn segedhadai is meg-
erkezhetnek hozz. rzekeltette, hogy viszonya a ndorral kezd megromlani,
hiszen az mindenron beket akar teremteni a magyarok es II. Ferdinnd kztt.
Az utastsban megjelenik egy formld terv krvonala, amelybl ltszik, hogy
Bethlen a trk fegyveres segtseg bevonsval j terveket kesztett. Tbbszr
is kitert a remelt trk csapatok letszmra, tpusaira. Regi ismerset, Dek
Mehmed past szerette volna kijelltetni a felvonul seregek szerdrjnak, mi-
kzben kifejtette, hogy az j budai pasval jobban meg lenne elegedve, de Dek
48
MNL OL R 210 1. cs. fol. 1519, ETA I. 324332.
49
MNL OL R 210 1. cs. fol. 511, ETA I. 346359. Az eredeti peldny kezhezvetele utn volt
eldnthet, hogy Tunyogi tevesen 1621. februr 10-re dtumozta az okmnyt, amely pedig
20-n keletkezett.
50
Rimay Jnos sszes mvei. Szerk. Eckhardt Sndor. Bp. 1955. 369.
51
MTAK Magy. Irod. Levelezes, vret. 8. szm, 5051, ETA I. 385. Az eredeti szveg rossz dtum
alatt (1621. pr. 10.) rendezve a MNL OL R 210 Tunyogi-Csap gyjtemenyben tallhat. Az
oldalak sszekeveredtek.
Mehmed olyan szemlyisg, aki miatt a hatrvidki trkk is csatlakoznnak
a hadjrathoz. Katonai szempontbl a legsrgsebb cl a tatr segdcsapatok
megszerzse volt, mg a legfontosabb diplomciai feladatnak a fejedelem a Ma-
gyarorszgra vonatkoz szultni szerzdslevl megszerzst rta el.
Ltszik, hogy Bethlen Gbor Bocskai Istvn idejn nagyon alaposan kivette
a rszt a trkmagyar diplomciai lpsekbl, hiszen az ahdnme megszer-
zsnek mdozatt ugyangy kpzelte el, ahogy az 1605-ben megvalsult. A se-
gtsgnyjts rdekben a Szapolyai Jnos kirlynak s Bocskainak hit s tok
alatti ktelezettsg-vllalst is bemutattk a Portn. (Borsos Tams napljbl
tudhat, hogy Szlejmn szultn lltlagos ahdnmjnak szvege az ldj-
ban kint volt az erdlyi kvetsgen 1619-ben is.)
52
Ugyanakkor arra is felhvta
a kvetek gyelmt, hogy nagyon vigyzzanak az ahdnme killtsnl, mert
a trkknek az a szoksuk, hogy mst rnak bele a vgleges szerzdslevlbe,
mint amit megtrgyaltak. Bethlen pontrl pontra megrta a reverzlist, amely
alapjn ki kell lltani az ahdnmt. Ktelezte a kveteket, hogy az okmny sz-
vegt alaposan fordttassk le, rtsk meg, s mst ne engedjenek belefoglal-
ni, mint amit krt. Rimayt kln gyelmeztette, nehogy gy jrjanak, mint
ahogy Bocskai Istvn idejn, amikor a kvetsg azt hitte, hogy megszerezte az
ahdnmt, ehelyett azonban csak egy az gyeket vglegesen le nem zr okirat
birtokba jutottak.
53
Bethlen Gbor pontosan tisztban volt azzal, hogy a konstantinpolyi vezet
krket, s magt II. Oszmn szultnt egy Lengyelorszg elleni tmads foglal-
koztatja, gy a trk segtsg megadsa is csak arra szolglhat, hogy az erdlyi
fejedelem nmi trk s tatr csapattal biztostsa a Habsburg hatrt. Mivel lt-
52
Borsos T.: Vsrhelytl i. m. 350. Az I. Szlejmn s Szapolyai Jnos kztti lltlagos
eskszveget nyjtottk be a Portn, amelyrl bebizonytottam, hogy eredetileg 1530-ban kszlt
hamistvny volt. Ezt az okmnyt Bocskai Istvn is bekldte kveteivel a Portra, s a Bethlen
nevre trt vltozatt mr 1619-tl krztettk, most pedig ismt beadtk a Portra, mint hiteles
okmnyt. Erre lsd: Papp Sndor: Die Verleihungs-, Bekrftigungs- und Vertragsurkunden
der Osmanen fr Ungarn und Siebenbrgen. Eine quellenkritische Untersuchung. Verlag der
sterreichischen Akademie der Wissenschaften. Wien 2003. 2751, 125128, 149158; U:
Trkmagyar trgyalsok s szerzdskts 1605-ben. In: Historia manet. Volum omagial /
Demny Lajos / emlkknyv. Ed. Violeta Barbu i Tds S. Kinga. Bucureti 2001. 119135;
Bocskai ksretben a Rkosmezn. Emlkiratok s iratok Bocskai Istvn fejedelem s Lalla
Mehmed nagyvezr tallkozjrl, 1605. november 11. Szerk. Csonka Ferenc s Szakly Ferenc.
Ford. Benda Klmn. Bp. 1988. 159169; MNL OL Rkczi-szabadsgharc levltra G 15. 3.
Caps. A/1. Literae Missiles Turcicae, fasc. 19. fol. 2829.
53
MNL OL R 210 1. cs. fol. 1220; MTAK Magy. Irod. Levelezs, vrt. 8. szm, 6070; TMO I.
265286. Bethlen j kvetutastsa 1621. mrc. 12. A Bocskainak adott okmnyrl lsd Papp
Sndor: Trk szvetsg Habsburg kiegyezs: A Bocskai-felkels trtnethez. Bp. 2013.
(megjelens eltt).
116 P S
hat volt, hogy Becs semmilyen krlmenyek kztt sem akar hbors konik-
tust a Portval, Bethlen fellepese es mozgalmnak eletben tartsa biztosthatta,
hogy II. Ferdinnd ilyen htterrel nem fog nyltan katonai segtseget kldeni a
lengyeleknek. A ket frontvonal, a magyar es a lengyel egymssal sszefggesben
llt. Bethlen 1621. prilis 11-en kelt kvetutastsban azt rta el embereinek,
hogy a Porta vltoztassa meg a kett kztti fontossgi sorrendet, s haderejevel
elssorban Magyarorszg irnyba forduljon. Ennek erdekeben nagyformtu-
m tervet vetett paprra, amely a mai napig kiadatlan. Ebben a fejedelem ve-
gigelemezte mind a ket front lehetsegeit, s Rimay Jnoson keresztl r akarta
brni az oszmn vezerkart, hogy elegedjenek meg a lengyelek eseteben egy tatr
betressel, s a trk ferkkel a Habsburg-csszr rks tartomnyait, majd
innen folytatva az elrenyomulst, szak-Itlit tmadjk meg.
A terv grandizus, azonban nagyszersege mellett nehezen kivitelezhet volt.
Ennek ellenere Bethlen gy beszelt rla, mintha knnyen megvalsthat lett vol-
na, es gy a hbor az sszes jelentsebb Habsburg-szvetseges katolikus orszgra
kiterjedt volna. A szultn ambciira akart hatni, akinek olyan hdts lehetseget
knlta, amely eldei kzl is keveseknek sikerlt. Ha a terv megnyerte volna a
Porta tetszeset, akkor Graz es Karintia, Stjerorszg es Krajna is a szultn kezebe
kerlt volna. A kzbens magyar es horvtszlavn terlet viszont a trk vazal-
lus magyar kirlysghoz kerltek volna. St, Bethlen trk es tatr segedcsapa-
tokkal Bajororszgig nyomult volna elre, az oszmn otta pedig a tengeren az
eszak-itliai spanyol befolysi terletek ellen indtott volna tmadst.
54

Ez a terv a kor katonai es politikai nemzetkzi kihvsainak a menten fo-
galmazdott meg. A spanyol kezben lev Npoly-Szicliai Kirlysg ottja
komoly fenyegetest nyjtott a velenceiek szmra, nem csoda, hogy a holland
diplomcia is prblkozott az erintett hatalmakat egy kzs Habsburg-ellenes
szvetsegbe rendezni. Ha ez nem is valsulhatott meg, de a velenceiholland
otta egyttmkdes igen.
55
Ez a nagyon erdekes forrs nemcsak Bethlen politi-
kaikatonai terveibe mutat betekintest amelybl taln az a legfontosabb, hogy
a trkkkel val egyttmkdesenek hol szabott (vagy nem szabott) hatrt ,
hanem annak is ekes lenyomata, hogy az autodidakta fejedelem mikeppen ltta
maga eltt Eurpt. Kees Teszelszky kutatsai alapjn megllapthat, hogy ez a
fenti terv teljesen megfelelt Hollandinak is. Br az ltala vizsglt kvetutasts
1619-ben keletkezett, a benne foglalt szndekok, mely szerint a Porta es Spa-
nyolorszg kztt ne jhessen letre a beke, illetve a Habsburgokkal korbban
54
MNL OL R 210 1. cs. fol. 2223, 3233. (eredeti), 3944. (Tunyogi-fele 19. szzadi msolat),
MTAK Magy. Irod. Levelezes, vret. 8. szm, fol. 20v. 1621. pr. 11. Bethlen Gbor Rimay
Jnosnak: Memoraliae pro Generoso Joanne Rimai.
55
de Groot, A. H.: Te Ottoman Empire i. m. 158159.
kttt bkeszerzdst a szultn ne erstse meg, a kelet-eurpai hbor fenn-
tartst eredmnyezte. Ez pedig rdekben llt a hollandoknak, hiszen ezzel az
ellenfeleik megosztani knyszerltek az erejket.
56

Az j tervek szellemben, mivel erre is megszletett a portai engedly, Beth-
len Gbor segtsget krt a krmi tatr kntl, II. Dzsnibek Girjtl is.
57
Maga
is lelkesedett a kvetutastsban lertakrt, gy a ksbbiekben a katonai segt-
sg krdst a tovbbi instrukciiban is szorgalmazta.
58
Mg a lengyelorszgi
hbor lezrulsakor is azrt indtotta a szultni tborba Toldalagit 1621 au-
gusztusnak elejn, hogy legalbb hszezer fnyi hadert szerezzen neki, felt
trkbl, felt tatrbl.
59
Toldalagi elrte, hogy maga mell vehessen hromezer tatrt Dzsell mirza
vezetsvel, s elksrte ket az jonnan kinevezett j kanizsai pasa is, Szrimszk
Mehmed, akit a megbzhatatlan Dek Mehmed helyre neveztek ki.
60
A tervek
nagyobb ltszm hader kldsrl szltak, azonban Cornelis Haga holland
kvet nem tudta elrni, hogy a dvn Habsburg-ellenes frakcija, amelyhez az
j, 1621. szeptember 17-n kinevezett nagyvezr,
61
Dilver pasa is tartozott, poli-
tikai fordulatot hajtson vgre.
62
Azt azonban mindenkppen ki kell emelni, hogy
az oszmnlengyel bke megktse utn a tatrok mellett az egri s a temesvri
pask is engedlyt kaptak arra, hogy seglyt adjanak a magyaroknak.
63

Nem kvetve tovbb Bethlen terveinek alakulst, nhny szt kvnok szl-
ni Bethlen Gbor Rimay Jnosnak rott, rsekjvr, 1621. prilis 11. dtum
instrukcijnak albbi kiadsrl. A fejedelem kvetutastsai elszrva tbb
kiadvny lapjain szinte kivtel nlkl megjelentek. A trgyalt korszakkal kap-
csolatos instrukcik nagyobb rszt Tunyogi Csap Jzsef (17901858) jogsz,
jogtanr, trtnetbvr, politikus gyjttte ssze eredeti pldnyokbl. Gyj-
56
Lsd Kees Teszelszky tanulmnyt ebben a ktetben.
57
MTAK RMIr III. 360. A tbbi pldnyra lsd Herndi Lszl Mihly: Bethlen-bibliogra
16131680. In: Bethlen Gbor llama s kora. Szerk. Kovcs Klmn. Bp. 1980. 7879. TNA
PRO SP German Empire and Hungary 80/4. fol. 4951.
58
MNL OL R 210 1. cs. fol. 1220; ETA II. 393400.
59
TMO I. 309310.
60
Bethlen Gbor krniksai i. m. 147.
61
smail Hmi Danimend: Osmanl Devlet Erkn. zahl Osmanl Tarihi Kronolojosi. V.
stanbul 1971. 31.
62
de Groot, A. H.: Te Ottoman Empire i. m. 165166.
63
TMO I. 316317. (Ez az okmny nincs a helyn a kiadvnyban, 1621. oktber kzepn
kellett, hogy keletkezzen.)
118 P S
temenye tizenket ktetben Szinnyei Jzsef szerint
64
eredetileg a kolozsvri
reformtus kollegiumba kerlt, most azonban a Magyar Orszgos Leveltrban
rzik.
65
A gyjtemeny Bethlenre vonatkoz okleveleinek tvizsglsa sorn
nem tudtam megllaptani, hol riztek ket, mieltt Tunyogi Csap birtok-
ba jutottak. Alaposabb historiograi vizsglat bizonyra az igen ertekes ok-
mnyokkal rendelkez kollekci letrejtte krlmenyeit is adatolni tudn. A
Bethlen-anyagot Tunyogi Csap bizonyra ms ertekes okleveleinel is tbbre
becslte, s tervezte a kiadsukat. Ennek erdekeben lemsolta a forrsok egy
reszet, s egy ktetnyi anyagot Bethlen Gbor nemely levelei, eredetibl m-
solva Tunyogi Csap Jzsef trsasgi l. tag ltal cmmel 1834-ben elkldte a
Magyar Tudomnyos Akademinak. Ott azonban nem tulajdontottak tl nagy
jelentseget neki, ezert az albbi megjegyzessel a kezirattrba kerlt: 1835diki
XXXV. Kis gyles 311 alatti pontja hatrozatbl letetetett a magyar tuds tr-
sasg leveltrba.
Kezirata elejere Tunyogi Csap egy rvid elszt szerkesztett, amely a ki-
adsra vonatkoz terveit is mutatja: Elsz. Az vknyvek Trteneti hiteles
bizonytsok nelkl az Aggkor regenyeive ajjasodnak, a bizonytsok azok,
melyek valsgai lesznek: ez okbl kvnok egynehny adatokat rsnak ere-
deti mdjval kzleni. Kolozsvr janurius 1sejen 1834be. Tunyogi Jzsef mtk.
Trvenytant, Tblabr es a Magyar Tuds Trsasg levelez tagja.
66
Mivel
az akademia nem tett lepeseket a ktet megjelentetesere, Tunyogi Csap az
akkor indul Erdlyi Trtnelmi Adatokban kzlte le a Bethlen-kvetutast-
sok egy reszet, a folytatst pedig ugyanennek a kiadvnynak a msodik ktet-
eben adta ki. Mivel gy tnik, hogy a Bethlen-levelezest, s benne a most meg-
jelen instrukcit publikcira kesztette el, nehezen magyarzhat, hogy a
gyjtemeny ezen egyetlen darabjt miert nem jelentette meg. Bethlen Gbor
portai politikjt, kirlyi ambciit trgyal tanulmnyom megrsa ta sem
jutottam messzebb attl az elkepzelestl, hogy a forrs kzleserl valsznleg
azert mondott le, hogy ne adjon tovbbi tpot Bethlen Gbor szemelyenek
es politikjnak nylt tmadsra, hiszen az instrukci rja nyltan vllalta a
trksseget, a szultnnal egytt indtand hadjratot tervezett Eurpa sz-
vebe.
64
http:iimek.oszk.hui03600i03630ihtmlitit28552.htm (letltes 2012. november 13.).
65
MNL OL R 210 Tunyogi-Csap gyjtemeny.
66
MTAK Magy. Irod. Levelezes, vret. 8. szm. 13v.
Memoriale pro Generoso Joanne Rimai
67
Mivel ltjuk szemeinkkel, minem utols veszedelmnkre val praktikkat for-
ralnak s hadakat indtanak ellennk, neknk igaz evanglikusoknak religink-
nak eltiprlsra, orszgunknak minden szabadsginak elromlsval tlnk val
elvtelre, szksg igen, hogy mi is ne aludjunk, hanem valamit lehet, gonosz
igyekezeteknek resistljunk [ellenlljunk] s magunkrl ne csak elvethessk ha
lehet, hanem ugyan btorsgoss is tegyk orszgunkat, s minden llapotun-
kat, ha lehet.
Ennek pedig n nem ltom egy tjnl egyebet, mely ltal ezt vghez vihet-
nk, Isten utn, mert valameddig az Austrica Domusnak szarvt le nem tr-
hetjk, derekas passzust segtsgre jv minden hadaknak el nem fogjuk, est
impossibile [lehetetlen], hogy addig bkessgesen nyughassunk mi magyarok,
csehek s tbb konfdertusok [szvetsgesek], mely imgy lehetne meg az mi
opinink [vlemnynk] szernt, ha az ristentl is rendelve volna:
1. Tudniillik: Hatalmas csszr vltoztatn mostani tjt az lengyelekrl, kik
mostan nagy kszlettel vrjk magok ellen, kiknek mind az spanyol kirly,
68

franciai
69
s Ferdinnd
70
s ppa
71
bizonyoson segtsget rendeltenek, grtenek,
s kldnek nekik. Ide semmi derekas invzitl Ferdinnd nem fl, egy ers ha-
dt is nem takarja, nagy btorsggal vadnak, csak mi ellennk kszlnek. Tud-
vn immr azt, hogy lszen valami kicsin segtsg mellettnk, de hogy dereka
lenne, azt nem hogy az ellensg, de egy magyar sem hiszi, hanem 3 avagy 4000
embert gondolnak, hogy lszen. Ha ezrt n dolgom volna is az expedci, avagy
67
A kvetutastst modernizlt formban kzlm, meghagyva azonban azokat a nyelvi
sajtossgokat, amelyek Bethlen Gbor jellegzetessgei voltak. A nehezen rtelmezhet,
idegen kifejezsek esetben szgletes zrjelben jeleztem az rtelmezst. A nevek s a
fldrajzi helyek, s egyb magyarzatok a lbjegyzetbe kerltek. A latin kifejezseket, amelyek
a mai kznyelvben is ismertek, mai magyar helyesrssal, amelyek azonban ismeretlenek,
a latin nyelv humanista helyesrsval kzltem. A szveg feldolgozshoz alapul Tunyogi
Csap msolatt hasznltam, azonban tbbszr sszeolvastam Bethlen sajt kez kziratval.
Mivel a vgs vltozatot az eredeti alapjn rgztettem, nem tartottam szksgesnek jelezni
a Tunyogi Csap ltal kihagyott, illetve rosszul rtelmezett helyeket. Meg kell azonban
jegyezni, hogy a 19. szzadi msolat nagyban megknnytette a munkmat. A Tunyogi Csap-
fle gyjtemny foliszmozsa zavaros, a szvegek visszakeresse az venknt rendezett
palliumok alapjn lehetsges. A helyzetet tovbb nehezti, hogy Bethlen leveleinek egy rszt
idrendtl fggetlen palliumba is rendeztk. A fent kzlt okmny jelzete MNL OL R 210 1.
cs. fol. 2223, 3233.
68
IV. Flp spanyol kirly (160565, uralkodott 1621 mrciustl).
69
XIII. Lajos francia kirly (160143, uralkodott 1610-tl).
70
II. Ferdinnd nmet-rmai csszr (15781637, uralkodott 1619-tl).
71
XV. Gergely rmai ppa (1621. februr 9.1623).
120 P S
n tlem kerdene a Fenyes Porta, voxot [voksot, velemenyt] ebbl en azt mon-
danm, hogy hatalmas csszr szemelye szerent jne Lndorfejervrra, es on-
net Kanizsra, oda Grec
72
12 kicsiny melyfld. tja mindentt szep ter, tgas,
akrmely lass jrssal 4 vagy 5 nap alja erkeznek az egesz had. lese az tbor-
nak fogyhatatlan lenne, mert az orszg, melyben Grec vagyon, gymint Stria,
Karintia, Karniola rakva mindenfele elessel, barommal. Gazdag fld, melyben
eddig hadak nem voltanak. Ttorszg
73
is elessel hasonkeppen rakva, oldalul
Ausztria, hta megett az hadnak Kanizsai pasasg, Szigetvri bekseg, Baranya-
sg, Poszgasg,
74
emellette oldalul mindjrt egesz Bosznaorszg, Grecztl j 4
nap jrfld, es gy sem eleset, sem az elesnek s az tbornak utnamen t-
jt, passzusit (melyet az hadakozsban meg inkbb kell meggondolni) el nem
foghatja az ellenseg. Hanem igen btorsgos jvesek-menesek lehetne minden
rendeknek, mert amint mondm, oldalul Bosznaorszg, htamegett Kanizsa,
Ausztria fell egeszen fel csaknem Grecig Magyarorszg, kikkel en az csszr
passzusait, commeatust [tkelhelyeit] szinten gy rzenem, mint magok.
Grecet megszllvn felette inopinate [gyantlanul], keszletlenl tallnk. El-
remlnenek az egesz orszgok rettenetesen. Nem nagy hely, noha ers vr es
vras, de mivel hegyecsken vagyon szrazan mehetni a fala al. Porral igen fel-
hnyattatni, 25 ad summum [legfeljebb] 30 napra Isten akaratjbl megvehetni,
melyet ha megvesznk, annak ennyi haszna leszen, hogy hatalmas csszr az
egy helnek elvetelenel egy igen nagy fejedelemseget veszen mindjrt meg. Mert
Strit, Karintit, Karniolit elveszi, azzal alja hdoltathatja mindjrt, es ege-
szen az Velencei-tengerig
75
nyl ki az birodalma, s az spanyolnak is vzen val
passzust alkalmasint intercludlhatja [elzrhatja].
Msik ez j haszon ki belle, hogy az olaszorszgi fejedelmek is kenszert-
tetnek azontl frigyet tle kerni, es vele ktni, ha kedve leszen hozz. Ha pedig
nem, onnet Olaszorszg, gymint az mediolanumi ducatust,
76
mely az spanyo-
le, megkezdheti, Mediolanumot jvend esztendben knnyen okkuplhatja,
melybl Olaszorszgnak nagyobb reszet elbrhatja, es gy nyithat utat magnak
az spanyol ellen val hadakozsra, mind fldn, vzen, melyet eddig egy Csszr
sem tallt fel.
Sohul hatalmas csszr birodalmban szakads nem lenne egesz a Velencei-
tengerig, mert mindentt most is Bosznaorszg Klisze
77
fell a tengerig vagyon
72
Graz.
73
Szlavnia.
74
Pozsega krnyeke.
75
Adriai-tenger.
76
Milni hercegseget.
77
A dalmciai Klis.
iminnt is, ms fell az Velencei-tengerig lenne mindentt, s csak az egy Dob-
ronik,
78
kit mi Raguznak hvunk, lenne kzte, akikkel frigye vagyon hatal-
massgnak. Mediolanum al az vzi er is re rne, mert mindenestl is az ten-
ger [szmot kihagyta] magyar mlyfld az vrastl. Ha jvendben arra akarna
menni szrazon, hogy pedig hatalmas csszr btorsgoson lehetne Grcnek
vttatsban. n mellm csak 30 ezer trk 15 ezer tatr kellene, n magam
n Bavaria
79
s Passzanya
80
kztt szllank tborban, s az Dunt elfoglalnm.
Szrazon val minden passzusokat elfoghatnk, tudja jl kegyelmed, hogy sem
spanyol, sem olasz, sem egyb hadak al egyebtt Ausztriban nem jhetnek,
hanem Passzanyra, mely passzust mihelt okkuplnnk, sohonnt semmi hada
Ferdinndnak nem jhetne. Mert Csehorszgon, Szlsin ltal ahonnt jhet-
nnek, lszen Friderikusszal
81
annyi had, hogy onnt senkit ltal nem bocst-
nak, s gy sem spanyol, sem Mantuanus,
82
sem Florentinus,
83
sem ppa, sem
Moguntinus,
84
Tverendus,
85
Colonenus,
86
Herbipolenus,
87
sem Bavarus,
88
sem
Saxo
89
meg nem segthetnk, mert n az Dunn hidat kttetnk ott fenn, s
egsz Bavarit azon feljl is sok mlyfldig az ellensgnek orszgait porra ve-
tetnm, az Dunt n brnm all, feljl, Bcsnek sem Magyarorszgrl, Stri-
rl, Morvrl lst bele nem vihetnnek. Az magyar, trk, tatr kapuja eltt
jargalna, s gy magt is Ferdinndot talm Bcsben szorthatnnk. S az hsg
miatt magok megmaradsrt traktlnak csszrral az bkessget, s bizony gy
vgezhetnk el valamint mi akarnk, nem amint k. Adzetv
90
csinlhatnk
Ferdinndust is. Azonban Grcet eltnnk lb all. n csszrnak strzst lla-
nk mindaddig, valamg Grcet megvehetnnk Isten akaratjval.
78
Dubrovnik.
79
Bajororszg.
80
Passau.
81
V. Frigyes pfalzi vlasztfejedelem (15961632, uralkodott 161023), I. Frigyes nven cseh
kirly (161920).
82
Ferdinnd mantovai herceg (15871626, uralkodott 1612-tl).
83
II. Ferdinnd toszkn nagyherceg (161170, uralkod 1621 februrjtl).
84
Ferdinnd szvetsgese, Johann Schweikhard von Kronberg mainzi rsek s vlasztfejedelem
(15531626, uralkodott 1604-tl).
85
Lothar Johann Reinhard von Metternich trieri rsek s vlasztfejedelem (15511623,
uralkodott 1599-tl).
86
Bajor (Wittelsbach) Ferdinnd klni rsek s vlasztfejedelem (15771650, uralkodott 1612-
tl).
87
Johann Gottfried von Aschhausen (15751622) 1617-tl Wrzburgi pspke.
88
I. Miksa bajor herceg (15731651, uralkodott 1597-tl).
89
I. Jnos Gyrgy szsz vlasztfejedelem (15851656, uralkodott 1611-tl).
90
Eredetiben: adzetvv.
122 P S
Summa: gy mi is Magyarorszgot es Fridericus is Csehorszgot btorsgos
es bekesseges llapatban hozhatnk, az hadakozsnak veget vethetnenk. Hatal-
mas csszr is kijvetelivel nem csak raboltatna, es nem egy vrat venne meg,
mint az nagyatyja Egret,
91
hanem egy kirlsgot. s ha hadakozsnak veget nem
akarna vetni, amint feljebb rm, igen j occasija [lehetsege, alkalma] lehet
Olaszorszgnak megkezdeseben, ha bekelleni akar is, mindenben j md lehet.
s hogy Lengyelorszgra val intentum [szndek] is haszontalanul, s azoknak
megfenyegetese ne mljek el, az tatr hnnak
92
parancsolna csszr, indulna sze-
melye szerent szz ezered magval, melleje rendelnenek 40 ezer trkt. Az hn
menne re Lengyelorszgra, es semmi vrat ne szllana, hanem lne le tborban
Kamenicnel,
93
egytt az szerdrral, kit melleje rendelnenek. Onnet bocstan
az rablt
94
az orszgra. getne, rablan rettenetesen az egesz nyron, szn az
orszgot. Ha az ellenseg mezben re jnne, az mezben annyi lengyel, nemet
snc nelkl harcra nem jhet, kit Isten segtsegebl 40 ezer j trk es szzezer
tatr igen meg nem ver.
95
Ha pedig sncban ssa magt szoksa szerent, gy az
szerdr is az hnnal ljn veszteg egytt, de ne heban, hanem az orszgot eges-
sek, raboljk rettenetesen. Ennek annyi haszna leszen, hogy valamiert csszr
oda menne, mind azt nagyobb reszint vegben vihetik vrszlls kvl. Amint er-
tem pedig vrat hatalmas csszr is szllani nem akar, ha szinten rejok megyen
is. De ha akarja, ennyi had Kamenicet megszllhatja, es megveheti, mert annak
egyeb kertese nincsen, hanem az nagy rok, melyet Isten teremtett krle. Csak
krle szlljanak is, hogy ki ne jrhassanak belle, ehhel halnak meg oda be. Ha
pedig megsegti az lengyel minden fell krskrl szep sk mezejet hallom len-
ni es megvhatnak az ellenseggel. De en tudom, hogy soha mezre snc nelkl
szemben val viadalra az ellenseg nem jn hatalmas csszr es tatr hn hadra.
s gy oda is semmi dolog el nem mlnek. Az nagy keszletet, mellyel hatalmas
csszrt az lengyelek vrjk, ki fell k nagy kevelyen azt tartjk, es mondjk,
hogy semmit hatalmas csszrtl nem felnek. Csak az tatr hnnal es 40 avagy 50
ezer trkkel treflnm meg, ha en hatalmassgnak volnek. Vennek eszekben
hatalmas erejet, azok az hadak ez esztendben onnet az hadak miatt, kik rejok
91
Eger 1596-os oszmn bevetelerl van sz.
92
A krmi tatr kn, Dzsnibek Girj (16101623). Hatalomra kerlesere lsd: Papp Sndor: Die
Inauguration der Krimkhane durch die Hohe Pforte (1618. Jahrhundert). In: Te Crimean
Khanate between East and West (15th18th Century). Ed. Denise Klein. Wiesbaden 2012.
7590.
93
Kamenyec Podolszki (ukrn: -, orosz: -,
lengyel: Kamieniec Podolski). Podlia kzpontja.
94
A rabl jelentese itt: portyz.
95
Felteheten gy kellene lenni: ki Isten segtsegebl 40 ezer j trkt, es szzezer tatrt igen
meg nem ver.
mennnek, ide nem jhetnnek, mi renk. Mert ha ide indulnnak is, de Kame-
nictl csak Bcsig 70 napnak eltte el nem jnnnek. De hatalmas csszr hadra
ugyan nem mehetnnek, mert Szlzin, Morvn, avagy Magyarorszgon kellene
a Dunig is mennijek. A Dunn pedig ltal sohult nem mehetnnek, hanem a
bcsi hdon, de azt n idejn meggetnm, s hiszem, mi rajtunk kellene annak
az segtsgnek ltal menni. Elbbszr, ki ha 20 avagy 30 ezer lehetne is, Isten aka-
ratjbl azzal brnnk. Ha mindenestl megindulna pedig az had, mely hatalmas
csszr ellen kszttetett, az csszr hada is egytt az tatr hnnal utna indulna,
s valahol mezben kaphatna valban meg abarolhatnk.
96
De ez nem lszen, at-
tl flni nem szksg, soha az lengyel az orszgt el nem hagyja msrt. Tatrt
hatalmas csszrral 30 ezret kellene hozni, csak nem tbbet, kinek fele n velem
lehetne. Azokkal Bavarin feljl is az Renusig
97
raboltathatunk, melyek [mell]
rendelvn j tz ezer magyart s tz ezer trkt. Nekem ebben ezek tetszennek.
Hogy sok hossz diskurzu[so]mat megrvidtsem, ha hatalmas csszr el j Grc
al, mivel m n tancsolom hatalmassgt, erre n is fejemet ktm bele s
mellje, hogy ha Isten csudlatosan megverni bennnket nem akar, s szmat
fogadjk,
98
bizony heban nem jr hatalmassga, hanem Grcet megvehetjk,
s az egy helnek megvtelvel egy kirlysgot vesznk meg. ppen az Velencei
tenger lszen az hatr. Ha vghez nem vihetjk, btor meglessen hatalmass-
ga. De ha azt akarja hatalmassga, hogy semmi ellensge innt ne legyen, ehhez
csak kt kivlkppen val dolog kvntatik:
1
o
Hogy Magyarorszgnak igen szp ers hitlevelet kldjn f r ember k-
vettl, hogy az magyar koronhoz valamit most mikppen brnak, abban sem-
mit sem hatalommal, sem mskppen el nem vszen, hanem minden hatrival
gy engedi brni, amint mostan bratik. Sem vrak vtelvel, sem hdoltatssal
az hatrt beljebb nem veszik.
Azonkppen Horvt- s Ttorszgokat, ha meghajolnak mi hozznk, min-
den trvnyekben, rendtartsokban, szabadsgokban, hitekben, vallsokban
minden rendeket megtart, alatta valival is megtartatja, ellensgink ellen vala-
mikor kvnjuk, elegendkppen megsegt. Az orszgot adzetsre soha nem
knszerti, azonkppen kvntatik az konfdertus orszgokat is assecuralni
[hitlevllel biztostani], s azt idejn ell n hozzm elhozni, melyet kzlhes-
snk az orszgokkal, mert ha ez nem lenne, soha el nem hinnk, hogy nem
ellenek j hatalmas csszr, s gy fl, hogy mindenestl Ferdinnd mell lla-
nak fltekben. De ha az hitlevl megleszen, megbiztathatjuk, s rvendetesen j
kedvvel szolglnak hatalmas csszrnak.
96
Aborlni, ablni jelentse: megfzni, megpuhtani.
97
Rajna.
98
A szmat fogadjk a sor fel van rva kiegsztsl.
124 P S
Msik [2
o
] ez kevntatik, hogy mihelt Kanizshoz erkeznek az hadak, az ma-
gyarorszgi, tt- es horvtorszgi hatrokban semmi krokat ne engedjenek
tenni, hanem csausokat rendeljen a fvezer nagysga, akik melle en is emberi-
met rendelem, es az hatrokban val vrasokban, vrakban egy-egy csausnak
kelletnek lenni az en embereimmel, akik az orszg hatrit rablstl talmazzk.
Szulimn csszr
99
Jnos kirlyt
100
egytt az magyarokkal gy kapcsolta, hajtotta
volt maghoz regen, s azolta Erdel nyugszik az hatalmassga szrnya alatt. Ha
hatalmassga is ezt cselekedne, gy vonhatnnk es kapcsolhatnnk, edesthet-
nenk sok orszgokat hatalmassga melle, es gy szep engedelmesseggel frigy
csenlsokkal lassan lassan az egesz Eurpt maghoz kapcsolhatn hatalmas
csszr. gy mi is, gy tetszik magyarok sokat szolglhatunk hatalmassgnak
es hatalmas csszr is segthetne neknk, s gy lenne klcsn az egymsnak val
segtsegads.
Ha pedig az en diskurzusom nem fog tetszeni, kegyelmed solicitlja [szor-
galmazza] hatalmas csszrt es fvezert, ide nem tz, hsz, hanem ad minus
[legkevesebb] 30 ezer trkt es 15 ezer tatrt bocssson mindjrt, melynek az
6000 legyen gyalog. Magam szemelye melle j vlogatott ezer jancsrt, gy sokat
szolglhatunk az hatalmassgnak, amint megrtam a derek levelemben.
Mert mind Magyarorszgot, es az fderlt orszgokat megtalmazhatjuk az
ellenseg ellen, hatalmassga j akaratjban maraszthatjuk es sok szep honor-
riumokat praestalnak [megadjk], az hatalmassga magyarorszgi birodalma
is bekessegesen maradhatnak minden ellenseg ellen, lengyel ellen val sznde-
kt hatalmassga vegbe viheti.
De ha ez nem leszen, es az ellenseg gyzedelmet veszen rajtuk, annak nem en
leszek oka, hanem az Fenyes Porta leszen minden veszedelmnknek, mert mi
mostan nemettel megbekelhettnk volna, de az hatalmassgnak ttt gere-
tnknek akarvn urai lenni, inkbb akartuk gyalzatos veszedelmet ideig szen-
vedni, hogy sem mi hatalmassgnak vetenenk.
Az lengyel llapotot ami illeti, arrl en sokat gondolkodtam, de ily hertelen
sem az sveciai kirllyal,
101
sem az Friderikusz ccsevel
102
nem traktlhattunk.
Szegeny Raczivil
103
pedig megholt etetes miatt. n magam pedig ennyi fele nem
szakadhatok, mert ilyen ers ellenseggel leven dolgunk, az orszgra nagy se-
renseggel val gondviseles kvntatik, mind azltal keresek mdot benne, hogy
99
I. Szlejmn szultn (14941566, uralkodott 1520-tl).
100
Szapolyai Jnos magyar kirly (14871540, uralkodott 1526-tl).
101
II. Gusztv Adolf sved kirly (15941632, uralkodott 1611-tl).
102
Lajos Flp (16021655) simmern-kaiserslauterni palotagrf.
103
Janusz Radziwi (15791620), 1606-ban a zebrzydowski vagy sandomierzi felkeles (rokosz
Zebrzydowski vagy rokosz sandomierski) vezetje III. Vasa Zsigmond lengyel kirly ellen.
elkezdjem s explorljam [kikmleljem] elmjeket nmely nagyuraknak s ne-
messgnek, kirlyokat meg vetnk-e nem-e? n nem ktelkedem semmit ben-
ne, hogy ha az nagy ellensget s hatalmas ert orszgokban ltjk lenni, igyen
nagy scissiot [szakadst] csinlhatunk kztk, mert bizonyos dolog, hogy most
is igen sokan szidalmazzk, tkozzk kirlyokat,
104
hogy miatta pusztul orsz-
gok. Fkppen az Moldovban val harcokon, hogy anni sok r s nemessg el-
veszett. Siratjk s sznjk attyokait, sztroszta Pniczki, ki most krakkaj castel-
lanus,
105
nagy ellensge kirlnak, n hozzm jl viseli magt. Elkezdem mindjrt
s valamit ecilhatok [megcselekedhetek], tudstom mindenekrl kegyelmed
ltal mind az vezrt, s mind Cornelius Haga
106
uramat. Ezeket akarnk kegyel-
mednek megrnunk, ad partem [rszint] mely dolgok hogy eltemetve legyenek
kegyelmednl, mgis Istenre, lelke idvessgre knszertem kegyelmedet.
Minem rezolcit [dntst] vehet errl az n diskurzusomrl kegyelmed,
engemet sietsggel informljon bizonyoson felle, postmat ne kslelje, expedi-
lja sietve hozzm.
Az bkessget, amint megrtam, hogy traktltam az mai napig in eum nem
[avgre], hogy az dt magamnak megnyerhettem volna, hatalmas csszr se-
gtsge s Friderikusz is amg elrkeznek, addig az orszg lehetne immunis az
ellensgnek kegyetlensgtl, mellyet vgben is vihettem volna, usque ad ulti-
mum diem Junii [jnius utols napjig] az orszg rezigncijt [beleegyezst]
deferlni [engedni] grtk vala, s addig az direkci n kezemben ltt volna en-
gedtetve. De az Szcsy rultats,
107
mely palatnus
108
tancsbl ltt bizonyoson,
hogy ez kicsiny eredetet vve magnak, Fileket elprtoltatta,
109
arra kpest a
nmet immr mostan klnben nem akarja, hanem hogy Pozsonban a koront
visszavigyk, s egytt az vrossal resignljam [tadjam] Sopront, Szombatot,
jvrat. Az tbbit kezemnl hagyjk ad ultimum Junii [jnius vgig], mely-
re semmikppen n sem mehetek, s gy frustra laboravimus [hiba munkl-
kodtunk] noha eddig is sok harcaink voltanak, de annl inkbb lesznek, immr
azrt n Kassra megyek, az koront Ecsedben kldm, m jrkljon szllel az
orszgban.
Ezt a vrat 4000 emberrel munilom [megerstem], generlis uram benne
marad, s fogadja megtartani Lvt, Ngrdot, Nitrt, s a tbbit is munilom, s
magam vigyzva kszlk, mihelt az segtsg elrkezik, azontl szp hadakkal
104
III. Zsigmond lengyel kirly (15661630, uralkodott 1587-tl).
105
Jerzy Zbaraski (15731631), aki Pisk sztrosztja volt 1620-tl.
106
Cornelis Haga (15781654), Hollandia els kvete az Oszmn Birodalomban.
107
Szchy Gyrgy 1621. prilis vgn visszatrt II. Ferdinnd hsge al.
108
Forgch Zsigmond (15651621) ndor.
109
Flek 1621. prilis 9-n trt vissza II. Ferdinnd hsge al.
126 P S
indulok n is. Kegyelmed ezeket rtvn maturljon [siettessen] minden expe-
dcikat.
Az prtosokat az r Isten taln csak ma is megszegyenti, de Szechy Murn-
ban hallgat. Datum in Nova Arce
110
11.
111
Aprilis 1621. Kegyelmed ezeket el ne
hallgassa, proponlja Grcsi apnknak
112
elszr, az kapi agnak
113
is, de el-
szr Grcsinek es az fvezernek,
114
s ha kevntatik az muftinak,
115
hodzsnak,
116

Halil pasnak.
117
Cmzes: Generoso Johanni Rimay Legato nostro ad Fulgidissimam Portam
Ottomanicam et Fideli sincere nobis dilecto.
110
rsekjvr.
111
A dtum eredetileg 1621. prilis 10. volt, amelyet Bethlen Gbor 11-re mdostott.
112
Grdzsi Mehmed pasa msodvezr, aki 1622. szeptember 21-en negy es fel hnapra a
nagyvezri cmet is megkapta. Janicsrlzads vegzett vele.
113
A szerj ajtnllinak az agja, trkl ba kapc ba, 161920 forduljn Kurd agnak
hvtk.
114
1621. mrcius 9-en elhunyt a korbbi nagyvezr, Gzeldzse Ali, helyere Ohrili Hszejin kapott
kinevezest.
115
Hodzsa Szedddinzde Eszd efendi, aki 16151622 kztt tlttte be a hivatalt.
116
mer hodzsa, II. Oszmn szultn nevelje. A korabeli trk hrforrsok szerint 1621 decem-
bereben Mekkba szmztek, pontosabban utastottk, hogy vegyen reszt a zarndoklaton, es
nem terhetett vissza.
117
Halil pasa 16161619 kztt volt elszr nagyvezr, majd 16261628 kztt msodszor is
betlttte ezt a hivatalt.

Bethlen Gbor s a szultn
Bhmischer Jesuiten Kehrau, und Teutsche Weck Uhr (1620)
ANGOL KVETJELENTSEK BETHLEN GBOR ELS
HADJRATRL S A NIKOLSBURGI BKEKTSRL
(1619-1622)
Zvczi vo
Dudley Carleton hgai kvet azon hrere reaglva, miszerint a fejedelem fegyver-
sznetet kttt II. Ferdinnd csszrral 1620. janur 16-n, John Chamberlain s-
lyos csapsnak minstette Bethlen Gbor elprtolst.
1
Apja vaskereskedelembl
szrmaz vagyont rklve Chamberlain knny eletet elhetett es idejenek je-
lents reszet a bartaival, ismerseivel val levelezessel tlttte. Hossz, irodal-
milag is magas sznvonalat kepvisel levelei rulkodnak tjekozottsgrl. Egyik
legkedvesebb bartja volt a megszaktsokkal msfel evtizedig diplomatakent szol-
gl Dudley Carleton.
2
Kiterjedt levelezesk sorn Chamberlain az angliai hreket,
mg Carleton a hgai udvarban megszerzett informcikat tovbbtotta. Carleton
ilyenformn nemcsak kveti ktelessegenek megfelelen a kirlyi udvart tjekoz-
tatta a legfrissebb hrekrl, hanem a kormnyzatban reszt nem vev bartjt is.
3

Carleton leveleiben termeszetesen beszmolt 1618 mjusban, a cseh felke-
lessel megindul hbor hreirl is. A kesbb harminceves hborkent ismertte
vlt koniktus klnsen V. Pfalzi Frigyes cseh kirlly vlasztsa es megkoro-
nzsa utn vlt erdekesse az a szigetorszgban, hiszen a pfalzi vlasztfejede-
lem I. Jakab angol kirly veje volt. Ilyenformn Chamberlain velemenye nem
meglep, Bethlen Gbor az angol kzvelemeny egy reszenek szemeben Frigyes
egyik fontos szvetsegesenek szmtott egy olyan koniktusban, amit eleve ki-
emelt gyelemmel ksertek a szigetorszgban.
Br Carleton ketsegkvl fontos szerepet tlttt be a hrek tovbbtsban, a
londoni udvarnak Becsbe kldtt kvetein keresztl lehetsege nylt kzvetlen in-
formcik szerzesere is. Jakab kirly nem kvnt katonai tmogatst nyjtani Fri-
gyesnek, ezert megprblta diplomciai ton, kzvettessel rendezni a koniktust
1
... the falling away of the Prince of Transylvania, under the colour of a truce, gives a great
blow to the cause, as we understand it here. Te Court and Times of James the First. Ed. by
Tomas Birch. Vol. II. London, 1849. 201.
2
Dudley Carleton (15731632) velencei (16101615), majd hgai (16161625) kvet.
Dorchester vikomtja es llamtitkr 1628-tl hallig.
3
Dudley Carleton to John Chamberlain, 16031624. Jacobean letters. Ed. with an introd.
by Maurice Lee, Jr. New Brunswick, NJ, 1972. Carleton leveleinek tovbbi kiadsai: Letters
from and to Sir Dudley Carleton, Knt. during his embassy in Holland, from January 1615i6
to December 1620. Ed. by Philip Yorke. London, 1780, Sir Dudley Carletons State Letters,
during his Embassy at the Hague, A.D. 1627. Ed. by T. P. [Tomas Phillipps]. [s.l.], 1841.

II. Ferdinnd csszr es Frigyes kztt. Ennek erdekeben tbbszr is kvetet kl-
dtt 1619 es 1621 kztt a csszri udvarba. A diplomatk egyezteteseik alakulsa
mellett beszmoltak a hbor fejlemenyeirl, gy Bethlen Gbor tevekenysegerl
is, bvebb, jobb meggyelesekkel es esetenkent velemenyekkel informlva, segtve
a londoni udvart. Egyarnt jelentettek a fejedelem hadmozdulatairl, kirlly v-
lasztsrl vagy eppen a nikolsburgi beketrgyalsokrl.
4
Tanulmnyom celja ezen
jelentesek bemutatsa, elemzese, amelyekbl kiderl az angol kvetek Bethlen G-
borrl alkotott kepe, valamint az, hogy milyen szerepet, milyen hatst tulajdon-
tottak az angolok a fejedelemnek a harminceves hbor korai szakaszban.
Erre a levelezesre korbban keves gyelem irnyult, tfog vizsglatra nem
kerlt sor. Bethlen Gbor angol kapcsolatainak kutati elssorban 1622-tl, a
fejedelem es Sir Tomas Roe konstantinpolyi kvet kapcsolatnak kezdete-
tl vizsgltk az angolerdelyi diplomciai sszektteteseket a hgai szvetseg
megkteseig.
5
A korbbi, Bethlennel kapcsolatos angol jelentesek csak elvetve
kerltek feldolgozsra, az egyetlen jelentsebb gyjtes Marczali Henrik munk-
ja. Regeszti gyelemfelkeltek, meg ha teljessegre nem is trekedett a gyjtes
sorn.
6
Angyal Dvid hivatkozik John Eyre (Roe eldje a konstantinpolyi kveti
tisztsegben) levelere, amelyben Vc oszmn elfoglalsrl szmol be. Ugyancsak
megemlti, hogy a kvet tmogatn a csehek es Bethlen hborjt, de utastsa
ertelmeben nem segtheti ket.
7
Br Rugonfalvi Kiss Istvn hitelesnek fogadja
el
8
azt a Jakabnak tulajdontott levelet, amely a kirly jindulatt bizonytan
4
A kiadatlan jelentesek lelhelye: TNA PRO SP 80i35.
5
Gindely Antal Acsdy Ignc: Bethlen Gbor es udvara 15801629. Bp. 1890. 61, Angyal D-
vid: Magyarorszg trtenete II. Mtystl III. Ferdinnd hallig. (A magyar nemzet trtenete
9.) Bp. 1998. 197246. (Els kiadsa: Bp., 1898.), Szekf Gyula: Bethlen Gbor: Trtenelmi ta-
nulmny. 2. kiad. A bevezet tanulmnyt es a Bethlen-irodalom kiegeszt fejezetet Pamlenyi
Ervin rta. Bp. 1983. 220226. (Els kiadsa: Bp., 1929.), Nagy Lszl: Bethlen Gbor a fg-
getlen Magyarorszgert. Bp. 1969. 317, Makkai Lszl: Az ellenreformci es a harminceves
hbor: Az erdelyi fejedelmek Habsburg-ellenes kzdelmei (16081648). In: Magyarorszg
trtenete 15261686. I. kt. Fszerk. Pach Zsigmond Pl. Szerk. R. Vrkonyi gnes. Bp. 1985.
818858, Pter Katalin: A fejedelemseg virgkora (16061660). In: Erdely trtenete II. kt.
1606-tl 1830-ig. Szerk. Makkai Lszl, Szsz Zoltn. Bp. 1986. 659678, Csetri Elek: Bethlen
Gbor elettja. Bukarest, 1992, Piri Zoltn: Bethlen Gbor fejedelem tja a hgai szvetsegbe.
Trtenelmi Szemle 41. (1999: 12. sz.) 157176, Kellner Anik: A tkeletes kvet elmelet es
gyakorlat a kora jkori politikai kultra tkreben. Korall 7. (2006: 23. sz.) 103111.
6
Marczali Henrik: Regestk a klfldi leveltrakbl. Bp., 1882. 133161.
7
Angyal Dvid: Erdely politikai erintkezese Anglival. Szzadok 34. (1900) 399400.
8
Rugonfalvi Kiss Istvn: Az tertekelt Bethlen Gbor. Vlaszul Szekf Gyulnak. 2. kiad.
MriabesnyGdll, 2008. 133134. (Els kiadsa: Debrecen, [1929].)
130 Zvczi vo
Bethlen irnyba,
9
viszont, ahogy mr Angyal Dvid is megllaptotta,
10
ez telje-
sen ellentetes a kirly politikjval es ms leveleivel.
A Bethlen Gborral foglalkoz egykor angol nyomtatvnyokat Gmri
Gyrgy gyjttte ssze, a rla szl els emltesekbl is idez, jabban pedig Vin-
cze Dniel elemezte az els angol jsgoknak a fejedelemrl szl hradsait.
11

Kurucz Gyrgy szinten foglalkozott a Bethlenrl szl els angol hrekkel feje-
delemme vlasztsnak idejerl. Velemenye szerint az, hogy Parole Pindar kons-
tantinpolyi es Stephen Le Sieur becsi kvet trk bbkent jellemzi Bethlent,
alapveten befolysolta Jakab kirly velemenyet a fejedelemrl.
12
Robert Zaller
Lord John Digby 1621-es becsi kvetsegenek idejen kldtt leveleibl hoz peld-
kat a Bethlennel kapcsolatos informcikra.
13
Legjabban Petrczi va foglalta
ssze a korabeli Anglia es Magyarorszg politikai es kulturlis kapcsolatait.
14
Angol klpolitika a harmincves hbor els veiben
A Bethlen Gborrl szl angol kvetjelentesek ismertetese eltt erdemes Jakab
kirly es Anglia klpolitikai celjait es lehetsegeit is rviden bemutatni, mivel
ezek alapveten meghatroztk a hborhoz, Frigyes cseh kirlysghoz es gy
ttetelesen a fejedelemhez fzd viszonyt.
Jakab 1603 tavaszn nemcsak Anglia trnjt, hanem a kzel ket evtizede tart
spanyol hbort is rklte I. Erzsebet kirlyntl. A koniktust gyors lezrsra
trekedett, klnsen a hbor kltsegei es a kereskedelem visszaesese miatt.
15
Az
1604 augusztusban megkttt londoni beke fenntartsa klpolitikjnak egyik
legfontosabb elemeve vlt: Spanyolorszggal meg kell rizni a bekes viszonyt.
Anglia kapcsolatai Kzep-Eurpval, gy a Habsburg Birodalom orszgaival
is, az 1610-es evekben kezdtek ersdni, jreszt a pfalzi vlasztfejedelmek ha-
tsra. Mindez egybecsengett azzal az angol elkepzelessel, miszerint a klpoli-
9
Galantai Grf Esterhzy Mikls Magyarorszg ndora. II. kt. 16231626. [Szerk. Szalay
Lszl]. Pest, 1866. 58.
10
Angyal D.: Magyarorszg trtenete II. Mtystl i. m. 198.
11
Gmri Gyrgy: Bethlen Gbor a korabeli angol nyomtatvnyokban es szepirodalomban.
Irodalomtrteneti Kzlemenyek 98. (1994) 5261, Vincze Dniel: Bethlen Gbor es az els
angol jsgok. Fons 17. (2010: 1. sz.) 59111.
12
Kurucz Gyrgy: Sir Tomas Roe es az erdelyilengyel viszony Bethlen Gbor fejedelemsege
idejen. In: Magyarhontl az jvilgig: Emlekknyv Urbn Aladr tveneves tanri jubileumra.
Szerk. Erddy Gbor es Hermann Rbert. Bp., 2002. 59.
13
Robert Zaller: Interest of State: James I and the Palatinate. Albion: A Quarterly Journal
Concerned with British Studies 6. (1974: 2. sz.) 144175.
14
Petrczi va: I. (VI.) Jakab es Magyarorszg. Egyhztrteneti Szemle 13. (2012: 1. sz.) 4655.
15
Roger Lockyer: Te Early Stuarts: A Political History of England 16031642. LondonNew
York, 1989. 1213.
Aooi 6vv:iviv:vsv Bv:niv GXnov vis noiXv:Xvi 131
tika egyik f celja a kontinens protestnsainak vedelme.
16
Ennek a klpolitikai
nyitsnak az egyik legjobb peldja V. Frigyesnek es Jakab lnynak, Erzsebetnek
1613-as hzassga. Igaz, Jakab klpolitikai koncepcijban ms hangsllyal sze-
repelt a protestns kapcsolat, mint a pfalziak ertelmezeseben: nem tmogat,
sokkal inkbb semleges fel kvnt lenni es ugyanolyan fontosnak tartotta a ka-
tolikus Spanyolorszggal val j viszony fenntartst is.
17
Ennek a spanyolbart
politiknak a legfontosabb eleme volt, hogy a trnrksnek (Henrik hercegnek,
illetve az 1612-es halla utn Krolynak) spanyol feleseget kvnt szerezni.
A terv kedvez fogadtatsra tallt Madridban is, ahol tartottak attl, hogy Jakab
a protestnsok egyik f tmogatjv vlik, gy 1613-ban Don Diego Sarmien-
to de Acunt, Gondomar gr(t kldtek Londonba, a hzassg elkesztesere.
Gondomarnak sikerlt elnyernie Jakab bizalmt es tmogattk a spanyol h-
zassgot prtol angol urak is.
18
Ugyanakkor sem Jakab, sem III. Flp spanyol
kirly nem mutatkozott hajlandnak a kompromisszumokra, klnsen vallsi
kerdesekben. A trgyalsok hossz ideig elhzdtak es csak az 1618. mjus 23-i
prgai defenesztrcit kvet esemenyek miatt vltak jra fontoss.
19

A cseh felkelest megindt prgai esemenyek elssorban a protestns nemes-
seg serelmeire, illetve a kesbbi II. Ferdinnd csszr 1617. evi cseh kirlly v-
lasztsval szembeni elegedetlensegre vezethetk vissza. Kesbb, 1619 tavaszn-
nyarn a csehek helyzete meglehetsen kedvez volt, nemcsak a cseh korona
orszgai, hanem Als- es Fels-Ausztria is csatlakozott a felkeleshez. Mjusban
Heinrich Matthias von Turn grf vezetesevel mr Becset ostromoltk seregeik.
Jakabot es Anglit ekkor meg nem erintette kzvetlenl a koniktus, a kirly
azonban igyekezett kzvettkent fellepni es egyik bizalmas titkos tancsost
kldte a szembenll felek megbektesere. James Hay, Doncaster vikomtja azon-
ban hiba trgyalt 1619 tavaszn es nyarn Brsszelben, Heidelbergben, Mn-
chenben, illetve a csszrral Frankfurtban, valamint gensei reven a csehekkel
Prgban is.
20
A medici sikertelen volt, st, alig nehny hnappal kesbb Pr-
16
Simon Adams: Spain or the Netherlands Te Dilemmas of Early Stuart Foreign Policy. In:
Before the English Civil War: Essays on Early Stuart Politics and Government. Ed. by Howard
Tomlinson. London, 1983. 80.
17
Tomas Cogswell: Te Blessed Revolution: English Politics and the Coming of War, 1621
1624. Cambridge, 1989. 15.
18
Charles H. Carter: Gondomar: Ambassador to James I. Te Historical Journal 7. (1964: 2. sz.)
189208.
19
Adams, S.: Spain or the Netherlands... i. m. 8889.
20
Edward McCabe: Englands Foreign Policy in 1619: Lord Doncasters Embassy to the Princes
of Germany. Mitteilungen des Instituts fr sterreichische Geschichtsforschung 58. (1950)
471476.
132 Zvczi vo
gban sor kerlt Ferdinnd trnfosztsra es Frigyes kirlly vlasztsra (1619.
augusztus 22. es 26.).
Jakab kirly bekere es egyenslyra trekv klpolitikjval nem volt ssze-
egyeztethet Frigyes cseh kirlly vlasztsa. A pfalzi vlasztfejedelem ap-
shoz fordult tmogatsert, azonban Anglibl ellentetes tancsokat kapott,
mg Jakab nem tmogatta, addig George Abbot, Canterbury erseke a korona
elfogadsra bztatta.
21
Vegl Frigyes a cseh korona elfogadsa mellett dnttt,
koronzsra 1619. november 4-en kerlt sor.
A pfalzi vlasztfejedelem mellett Bethlen Gbor, Kroly Emnuel savoyai
herceg es Jnos Gyrgy szsz vlasztfejedelem neve merlt fel lehetseges cseh
kirlykent. Elssorban azert esett Frigyesre a csehek vlasztsa, mert kiterjedt
nemzetkzi kapcsolatokkal rendelkezett.
22
Korbban csak csekely segtseget
kaptak potencilis szvetsegeseiktl. A nemet fejedelmek tmogatsn kvl
Kroly Emnuel 1618 vegen Ernst von Mansfeld zsoldosvezert, valamint az l-
tala, eredetileg a hercegnek felfogadott zsoldossereget bocstotta a csehek ren-
delkezesere, Sir Isaac Wake angol kvet kzbenjrsra.
23

Jakabnak dinasztikus erdekei miatt mindenkeppen szerepet kellett vllalnia a
koniktusban, de nem akarta elmergesteni a spanyolokkal val kapcsolatt sem.
gy nem tmogatta a katonai beavatkozst, mindssze nehny ezer angol zsoldost
engedett Frigyes szolglatba es ket is elssorban Als-Pfalz vedelmevel bzta
meg.
24
Pedig sokan szmtottak arra, hogy a kirly hadseregevel tmogatni fogja
Frigyest, mind alattvali, mind Eurpa katolikus es protestns uralkodi, gy Beth-
len Gbor is. Jakab ehelyett kserleteket tett a Frigyes es Ferdinnd kztti konf-
liktus megoldsra. Ennek erdekeben kvetei bejrtk Eurpa fontosabb udvarait,
Madridtl Brsszelen t Becsig, hogy beket kzvettsenek. Frigyes feherhegyi ve-
resege (1620. november 8.) idejen az Ambrogio Spinola vezette andriai spanyol
hadsereg mr megkezdte Als-Pfalz meghdoltatst (utolsnak Frankenthal v-
rost vettek be 1623. mrciusban). A feherhegyi csata utn egy evvel pedig Fel-
s-Pfalz kerlt bajor kezre. Jakab es kvetei celjaikban igyekeztek alkalmazkodni
a vltoz helyzethez. A bekekzvettes mellett igyekeztek rvenni a csszrt es a
spanyol kirlyt a pfalzi terletek visszaadsra, klnsen azutn, hogy II. Ferdi-
nnd 1621 janurjban megfosztotta Frigyest a vlasztfejedelmi cmetl.
21
Brennan C. Pursell: Te Winter King: Frederick V of the Palatinate and the Coming of the
Tirty Years War. Aldershot, 2003. 7377.
22
Peter H. Wilson: Europe Tragedy: A New History of the Tirty Years War. London, 2010.
283286.
23
J. V. Poliensk: Gallants to Bohemia. Te Slavonic and East European Review 25. (1947: 65.
sz.) 395.
24
Wilson, P. H.: Europes Tragedy i. m. 322, Pursell, B. C.: Te Winter King i. m. 109.
Az els jelentsek Bethlen Gborrl
Az angol kvetek gyelmet Bethlen Gbor mr 1608-as konstantinpolyi k-
vetsege idejen felkeltette
25
es ha szkszavan is, de fejedelemme vlasztsrl
is jelentettek. Klnsen az 1613-as jelentesek szmtanak fontosnak: mind Sir
Paul Pindar konstantinpolyi,
26
mind Sir Stephen Le Sieur becsi kvet besz-
molt arrl, hogy Bethlent a trkk lltottk a meggyilkolt Bthory Gbor he-
lyere es a kzvelekedes szerint mindez az oszmnok ternyereset is jelentette,
ami a magyar terletekre is hatssal lehet.
27
A fenyegetesrl szl hreket Le
Sieur radsul kzvetlenl Jakab kirlynak kldte, nem pusztn a diplomcia
napi gyeit intez llamtitkrok valamelyikenek.
Bethlen Gbor 1619. augusztus 26-n indult els hadjratra. Ettl fogva
rendszeresen emltik az angol kvetek, beszmolnak a katonai esemenyek es
beketrgyalsok haladsrl, kln kiterve az oszmnok szerepere, es eseten-
kent szemelyes velemenyket is megfogalmazva.
A hadjrat els hnapjaiban John Carpenter angol gynk jelenteseiben a
Bethlen hadmozdulataival kapcsolatos ertesleseket foglalta ssze.
28
Csakgy,
mint a mr emltett Dudley Carleton, aki a Hgba erkez hreket tovbbtotta
Londonba, esetenkent Bethlen leveleivel egytt,
29
amelyeket a kvet elmondsa
szerint esetenkent gyorsabban kinyomtattak, minthogy le tudta volna msolni
ket.
30
gy szereztek tudomst Londonban Pozsony elfoglalsrl es a korona
megszerzeserl (1619. oktber 14.). Carleton kzvettve a klnbz hreszte-
leseket, tbb jelentesben beszmolt Bethlennek a koronval val feltetelezett
celjairl. Elszr meg felmerlt, hogy tadja azt Frigyesnek, kesbb viszont mr
csak koronzsnak idpontja volt kerdeses.
31
Termeszetesen nem maradhatott
gyelmen kvl az oszmnok szerepe sem, a koronzs kerdeseben Carleton
szerint nekik volt kulcsszerepk, tlk fggtt az idpontja, valamint jelen kel-
lett lennie rajta a budai pasnak is.
32

25
Angyal Dvid: Ptlekok a londoni okmnytrhoz. TT [24.] (1901) 418.
26
Kurucz Gy.: Sir Tomas Roe i. m. 59.
27
Le Sieur meg csak Bthory meggyilkolst emlti 1613. november 22-en, Wolfenbttelben kelt
leveleben reszletesebben december 29-en r az erdelyi fejlemenyekrl. TNA PRO SP 80i3 f.
73v74r. es f. 90r.
28
Peldul: TNA PRO SP 80i3 f. 185v., 191v192r., 345v.
29
Letters from and to Sir Dudley Carleton, i. m. 389, 456.
30
Uo. 396. A kinyomtatott leveleket, amelyekre Carleton utal, egyelre nem sikerlt
azonostanom.
31
Uo. 396.
32
Uo. 431.
134 Zvczi vo
A Bethlen Gbort kirlly vlaszt, 1620-as besztercebnyai orszggylesrl
immr Henry Wotton
33
tjekoztatta az angol kirlyt, szinten Becsbl, mellekel-
ve a vlaszts tizenkilenc feltetelet is.
34
Azonban a koronzsra nem kerlt sor
es ez a halogats jabb feltetelezeseknek adott teret: Wotton jelentesei szerint
a csszr pusztn idhzsnak velte, msok szerint egesz Magyarorszg elfog-
lalst tervezte a fejedelem.
35
Amikor szeptember vegen Bethlen meg mindig
nem koronztatta meg magt, Wotton annak adott hangot, hogy immr egyre
tbben azt feltetelezik, meg a fejedelemmel szimpatizlk kzl is, hogy az osz-
mnok beleegyezeset vrja.
36
Felhvta ugyanakkor az angol kirly gyelmet arra
is, hogy br a fejedelem korbban bekektest gert a francia kveteknek, ezutn
inkbb kirlly vlasztatta magt.
37
A negatv velemenyek mellett nem kerlte el
Wotton gyelmet, hogy Bethlen jabb vrakat foglalt el es a fejedelem lovasse-
rege a Pozsony mellett eptett hdon tkelve knnyen Becs, vagy Stjerorszg el-
len vonulhatott. Reszletesen beszmol Dampierre-nak a hd lerombolst celz
akcijrl 1620 oktbereben, amely a hadvezer hallhoz vezetett. A kvet tisz-
tban volt azzal, hogy a fejedelem sikerei befolysoljk Frigyes hadi helyzetet
is.
38
Emiatt kerhetett engedelyt Jakabtl a kapcsolatfelvetelre, hogy trgyalhas-
son Bethlennel, ahogy azt a francik is teszik. Ugyanakkor megjegyzi, hogy nem
vlasztott magyar kirlykent, hanem erdelyi fejedelemkent kezelne Bethlen G-
bort,
39
valsznleg ezzel prblt hatni a Bethlent nem kedvel Jakabra. Annak
viszont nincs nyoma, hogy Wotton engedelyt kapott volna az egyeztetesre. Br
a feherhegyi csata utn a kvetnek tovbb kellett volna indulnia Velencebe, meg
egy hnapot vrt, mivel gy velte, hogy Bethlen sikerei miatt veresege ellenere
meg Frigyesnek is lehet eselye, amennyiben a fejedelem kzsen akar trgyalni
a cseh kirllyal es nem kln beklne a csszrral.
40

33
Henry Wotton (15681639) klt es diplomata, velencei kvet 1604 es 1624 kztt kisebb
megszaktsokkal.
34
Letters and Dispatches from Sir Henry Wotton to James the First and his Ministers, in the
Years MDCXVIIXX. Ed. by George Tomline. London, 1850. 221. Wotton leveleire ld. meg:
Petrczi .: I. (VI.) Jakab i. m. 4647.
35
Uo. 228.
36
I am sorie to saie, that some, euen of those that otherwise will aect him, beginne to imagine
that he suspendes this Crowning for the Turckes assent. Uo. 228.
37
Uo. 222.
38
Uo. 221222, 229.
39
[...] to send me Credential letters, to treate with Bethlem Gabor vpon occasion, as the French
haue. Not as to an Elected King of Hungarie, (for so he was not, either at mine or theire
coming oute) but as Transyluaniae Principi, et Hungaricarum Partium Domino [...] Uo.
230.
40
Uo. 250251. Lyan Pearsall Smith: Te Life and Letters of Sir Henry Wotton. Vol. II. Oxford,
1907. 201202.
Lord John Digby bcsi kvetsge
A sikertelen egyeztetesek hatsra Jakab 1621 tavaszn Lord John Digbyt, egyik
legbefolysosabb tmogatjt es diplomatjt kldte Becsbe. Kvetutastsbl
egy, a korbbi diplomciai egyeztetesekhez kepest tgondoltabb terv krvona-
lazdik: egyfell kihasznlhatta a konstantinpolyi angol jelenletet az oszmnok
visszatartsra, msfell kiterjeszthette a bekekzvettest a Frigyessel szvetse-
ges nemet fejedelmekre is.
41
Azonban a korbbi kvetekhez hasonlan nem ka-
pott utastst Bethlen Gborra vonatkozan.
42
Ez a krlmeny azert is kln-
sen erdekes, mert a fejedelem ekkorra mr lenyegeben egyedl maradt: Frigyes
nemcsak Csehorszgot, de Pfalzot is elvesztette es tmogatinak csak csekely
resze vllalta a harc folytatst.
Ez ev nyarn a fejedelem ismet jelents katonai sikereket ert el. Digby egyik
els becsi jelenteseben hosszasan taglalta Bucquoi csszri hadvezer hall-
nak krlmenyeit rsekjvrnl. Megemltette, hogy vezerk halla utn a ka-
tonk elbtortalanodtak, a vallonok egy resze pedig dezertlt, mindekzben a
fejedelem lovasai egyre kzelebb ertek Becshez, mr kevesebb, mint 40 angol
merfldre voltak a vrostl.
43
Augusztusban egy kln levelet szentelt Pozsony
msodik ostromnak es a magyarok ausztriai portyinak lersra. Pozsony jl
erdtett vrt a fejedelem cseh es nemet segtseggel, sszesen 40.000 emberrel
es 9 gyval ostromolta. Reszletesen elemezve a helyzetet Digby kiemelte, hogy
Bethlennek gyorsan el kell foglalnia a vrost, mivel mr keszldik a felment
sereg es ha elhzdik az ostrom, abban az evben mr nem tudja folytatni had-
jratt. Velemenye szerint ugyanis a magyar seregek sokkal inkbb alkalmasak
portyzsokra es az ellenseges seregek nyugtalantsra, semmint vrostromra,
vagy nylt mezei csatra.
44

Frigyes szempontjbl Digby nem tartotta hasznosnak sem Bethlen, sem ne-
met szvetsegeseinek hadjratait, mivel azokat gy is, gy is kapcsolatba hoztk
a pfalzi vlasztval, radsul erklcsileg is erstettek a vedekez Ferdinndot.
Az akcik tplltk Frigyesben a remenyt, hogy nem kell egy szmra nyilvn-
valan kedveztlen beket ktnie Ferdinnddal, radsul jelentsen rontottk
Digby trgyalsainak eselyeit es hitelesseget. Ugyanakkor megprblta Frigyes
hasznra fordtani a csszrt nehez helyzetbe hoz hadiesemenyeket. Kldete-
41
TNA PRO SP 80i4 f. 2225. Digby trgyalsait reszletesen elemzi: Zaller, R.: Interest of State
i. m. 155174, Pursell, B. C.: Te Winter King i. m. 140144.
42
TNA PRO SP 80i4 f. 2225.
43
TNA PRO SP 80i4 f. 97r100r.
44
For the Hungarians are much more proper for Inrodes and the disquiteing of an Army, then
for the beseidging of Townes, or the coming to a Battayle. TNA PRO SP 80i4 f. 182rv.
136 Zvczi vo
se vegl sikertelenl zrult. Frigyes nem volt hajland engedmenyeket tenni, a
Pfalz vedelmevel megbzott angol zsoldossereg egy pspk birtokt fosztotta ki,
de a legnagyobb csapst Lord Digby kldetesere Frigyes nemet szvetsegesei-
nek es Bethlennek az j hadjrata jelentette.
Lord Digby vegl 1621. szeptember 5-en hagyta el Becset. Kvetsege siker-
telen volt, nem tudta rvenni a feherhegyi csata utn kedvez helyzetben lev
Ferdinndot, hogy engedmenyeket tegyen Frigyes fele: utols audiencijn is
Frigyes maradek cseh vrainak tadst, valamint nemet szvetsegeseinek fegy-
verletetelet kveteltek tle a fegyversznetert cserebe,
45
amire viszont Frigyes
nem volt hajland. Br Digby hazafele tartva tett meg egy gyorsan kudarcba ful-
lad kserletet arra, hogy Mikst fegyversznetre brja, ekkorra mr nyilvnval
volt szmra es jelentesei alapjn a londoni udvar szmra is , hogy Becsben
nem tudjk rendezni Frigyes helyzetet. Az angol diplomcia gyelme ezutn
Madrid fele fordult es a kvetkez ket evben IV. Flp spanyol kirlyon keresz-
tl igyekeztek nyomst gyakorolni Ferdinndra.
46

Mikzben Lord Digby Becsben trgyalt, Jakab kenytelen volt sszehvni a
Parlamentet, 1614 ta elszr. A kirly szmra is egyertelm volt, hogy kl-
politikja sikertelen, gy az 1621-es parlament egyfell Jakab klpolitikjnak
megersteset, msreszt pedig az esemenyekbe val beavatkozs mikentjenek
eldnteset celozta. A parlament alshza amelyben a kepviselk tbbsege
a Frigyes melletti fegyveres beavatkozst tmogatta szokatlan gesztust tett
mr az els lesszak elejen: ket j adt szavazott meg Jakab klpolitikjnak
tmogatsra, amit a kirly Als-Pfalz vedelmenek erstesere hasznlhatott fel.
A tovbbiakban is mindssze egyszer emeltek fel a szavukat a konkret katonai
segtseg mellett. Miutn azonban Lord Digby sikertelensegevel es Frigyes sz-
vetsegeseinek mr emltett j hadjratval a bekektes ismet tvolinak ltszott
Jakab szmra, mr a msodik lesszak megnyitsa eltt a parlament feloszlat-
sa mellett dnttt, nehogy az alshz kenyes helyzetbe hozza es megprbljon
beleszlni klpolitikjba.
47
Sikertelensege ellenere a kirly tovbbra is diplo-
mciai ton kvnta rendezni Frigyes helyzetet, gyelme azonban Becs helyett
Madrid fele fordult es a tovbbiakban a spanyolokkal trgyalt.
45
Zaller, R.: Interest of State i. m. 168.
46
Erre reszletesebben lsd: Brennan C. Pursell: Te End of the Spanish Match. Te Historical
Journal 45. (2002: 4. sz.) 699726.
47
Simon Adams: Foreign Policy and the Parliament of 1621 and 1624. In: Faction and Parliament:
Essays on Early Stuart History. Ed. by Kevin Sharpe. LondonNew York, 1978. 139153,
Brennan C. Pursell: James I, Gondomar and the Dissolution of the Parliament of 1621. History
85. (2000: 279. sz.) 428445, U: War or Peace Jacobean Politics and the Parliament of 1621.
In: Parliament, Politics and Elections, 16041648. Ed. by Chris R. Kyle. (Camden Fifth Series
17.) Cambridge 2001. 149177.
Lord Digby tvozsa utn unokaccset, Simon Digbyt hagyta Becsben gensi
minsegben.
48
, br tbbszr kert, nem kapott szelesebb felhatalmazst tr-
gyalsok folytatsra, gy jreszt meggyelkent mkdtt a csszri udvarban.
Bethlen csapatainak stjerorszgi es als-ausztriai portyzsai ekkorra mr job-
ban ereztettek hatsukat: Becs megtelt menekltekkel, ami az rakat is felverte,
illetve naponta erkeztek az jabb fosztogatsokrl, kegyetlenkedesekrl szl
hrek. 1621 szeptemberetl azonban nem a hadiesemenyek, hanem a kezdd
nikolsburgi egyeztetesek ktttek le Simon Digby gyelmet. Hrt adott arrl,
hogy a hat csszri megbzott szemelye valsznleg rossz vlaszts volt, mivel
a magyarok nem kedvelik ket, ltalnos velemeny szerint nem fognak tudni
megegyezni.
49
Beszmolt arrl, hogy oktberben az elvett egyhzi fldek vissza-
adsrl es vallsi kerdesekrl trgyaltak,
50
valamint hosszan jelentett Turz
Imre hallnak gyans krlmenyeirl. Levele szerint a atal magyar arisztok-
rata megvakult, megsketlt es a haja is kihullott, gy a legtbben mergezesre,
vagy csknyssege miatt isteni teletre gyanakodtak.
51
Az egyeztetesek fonto-
sak voltak a kvet szmra, szinte minden jelenteseben emltest tett rluk, ak-
kor is, ha eppen nem tudott jdonsgrl beszmolni.
Az ev vegehez kzeledve Simon Digby egyre kevesbe bzott a bekeszerz-
des letrejtteben. Levelei szerint ekkor mr nemcsak a kzvelemeny, de maga
a csszr sem remelte, hogy megegyezes szletik, es mr a lengyelek fele tapo-
gatdzott segtseg gyeben. II. Ferdinnd 1520 ezer kozkot szeretett volna
Bethlen ellen bevetni, de a fejedelem es Jnos Gyrgy jgerndor rgrf seregei
is a hatr kzeleben llomsoztak.
52
Az j ev azonban Digby vrakozsval ellentetben beket hozott: 1622. janur
6-n Bethlen alrta a nikolsburgi beket. Br a szerzdesben lemondott magyar
kirlyi cmerl, jelents terletekhez jutott a het fels-magyarorszgi vrmegye,
illetve Oppeln es Ratibor hercegsegek megszerzesevel. Bethlen visszavonult
Kassra, prilis 3-tl pedig Pozsonyban orszggylest tartanak a beke becik-
kelyezesere jelentette a kvet, nem felejtve el megemlteni, hogy az gy fel-
48
TNA PRO SP 80i4 f. 37r., f. 242r.
49
TNA PRO SP 80i4 f. 269r. A kvet Franz von Dietrichstein bborost, Pzmny Petert, Siegfried
Preiner brt, illetve Rambaldo Collalto es Franz Christoph von Khevenhller grfokat nevezte
meg a trgyalsok resztvevjekent, hozzteve, hogy van egy hatodik csszri megbzott is,
akinek a nevet nem tudja. rteslesei nemileg pontatlanok voltak: a trgyalkldttsegben
csak ten voltak es Khevenhller helyett Esterhzy Mikls vett reszt a trgyalsokon. Angyal
D.: Magyarorszg trtenete II. Mtystl i. m. 181.
50
TNA PRO SP 80i4 f. 311r.
51
TNA PRO SP80i4 f. 314v.
52
TNA PRO SP 80i4 349v350r., f. 355r.
138 Zvczi vo
szabadul katonkat Frigyes meg harcol csapatai ellen vetheti be Ferdinnd.
53

A korbbi angol kvetek ugyancsak felismertek, hogy Bethlen lekti a csszri
seregek egy reszet, akik egyebkent Frigyes ellen harcoltak volna. Simon Digby-
nel azonban ez a teny sokkal pozitvabb sznezetet kap eldeihez kepest, nla
Bethlen hadmozdulatai nem a beket akadlyozzk, hanem Frigyest segtik a Fer-
dinnd elleni hborjban. Ennek a segtsegnek a veget jelenti a bekeszerzdes,
amirl velemenyet Digby kdolt zenetben osztotta meg Londonnal. Eszerint,
ha Jakab kirlyt meg lehetett volna gyzni Bethlen gyeben, es trgyaltak volna
vele, akkor egy Frigyes szmra is kedvez beke szlethetett volna. A csszr
jobban tart a magyaroktl, mint akr az angol diplomatktl, akr a katon-
iktl, mivel elbbiek kzel vannak az rks tartomnyokhoz, mg az angolok
tvol, es legfeljebb a nemet fejedelmek tmogatsval tudjk gyengteni a cs-
szr hatalmt. A beke pedig Bethlen szmra klnsen kedvez volt, hiszen
egy Csehorszgnl is nagyobb terletet szerzett. A kvet szerint a csszr en-
gedekenysegebe az oszmnoktl val felelem is kzrejtszott, de Digby remelte,
hogy Frigyes legalbb fele ilyen kedvez beket tud majd ktni. Szmra tovbbi
nehezseget jelent, hogy ha az orszggyles elfogadja a beket, akkor egyedl kell
trgyalnia, sokkal kemenyebb feltetelek mellett.
54

Simon Digby ezek alapjn igencsak nagy remenyeket fzhetett ahhoz, hogy
az orszggyles nem fogja elfogadni a beket, ami htrnyos lett volna Frigyesre
nezve,
55
gy a tovbbiakban a dietra koncentrlt, amikor a magyar gyekrl je-
lentett. Figyelemmel kserte a helysznrl val vitkat, a Sopront biztonsgosabb-
nak tart Ferdinnd es a Pozsonyt elnyben reszest rendek kztt, valamint
a megnyit idpontjnak tbbszri halasztsrl.
56
Az orszggylesrl magrl
is tudstott, beszmolva Turz Szaniszl ndorr vlasztsnak krlmenyei-
53
54
Have ever his Majestie hath been persuaded concerning Bethlen Gabor as I conceave that
yf there had beene some what more respect borne to him, the Treaty might have been upon
better teames for the Prince Elector, and I beleave that yt if there were any body that had
Comission, there might yet be such meanes wrought that the Treaty of Nichlesburg might
take small eect. And for my part I do no ways doubt but the feare of the Hungarians would
take deeper impression and worke greater eects in the Emperor then either the mediation
of his Majestie or the forces he can send against him, for the rst toucheth to the quick and
endangereth his proper Inheritances and some times his owne person and the other is farre
from the heart and concerneth principally the princes of the Empire, the weakening of whose
power is the way to the enlarging the Monarchy and the Dominions of the House Austria.
TNA PRO SP 80i5 f. 38rv., f. 35rv.
55
... if the Peace created at Nichlesburg receave an absolute conclusion it will be yll for the King
of Bohemia, who is like then to Treat for his owne Aaires upon hard Conditions. TNA PRO
SP 80i5 f. 72r.
56
TNA PRO SP 80i5 f. 68rv., 83r.
rl, magnak a ndori tisztsegnek a fontossgrl. Felsorolta Bethlen kvetenek
ajndekait a csszrnak, illetve rviden emltest tett a kirlyne koronzsrl is.
Tovbbtott Londonba egy listt a dietn reszt vev urakrl
57
es nem felejtette
el megemlteni azt sem, hogy a csszr sem nevezi immr trknek Bethlent es
ms dehonesztl jelzket sem hasznl. Digby eszrevette, hogy a csszr tmo-
gatnak szma jelentsen megnvekedett az orszggyles idejen, gy a magyarok
kzl mr nagyjbl ugyanannyian tmogatjk, mint Bethlent. rtestette a lon-
doni udvart a fejedelem felesegenek, Krolyi Zsuzsannnak a hallrl is, es a ta-
llgatsokrl az j feleseget illeten: Digby beszmolja szerint a jelltek kztt
felmerlt a jgerndor rgrf legidsebb lnya es Turz Imre zvegye is.
58

Bethlen Gbor s az angol kvetek
A becsi angol kvetek kzl egyik sem lepett kzvetlen kapcsolatba Bethlen G-
borral es arra sem talltam utalst, hogy a fejedelem Becsbe erkez kveteivel
tallkoztak volna. Bethlen sem kserelte meg a kapcsolatfelvetelt velk erthe-
t okokbl: Becs nem szmthatott alkalmas helysznnek az egyeztetesekre. Ez
azonban nem jelentette azt, hogy a fejedelem hasonlan Frigyes ms szvet-
segeseihez, vagy eppen Ferdinnd csszrhoz ne szmolt volna az angolok
segtsegevel. Egy Turz Imrenek 1620. prilis 15-en rt leveleben fel is sorolja,
hogy kiktl szmtana tmogatsra:
... de szomorkodom azon, hogy csak az szegeny confoederatusok [szvetsege-
sek] es mi vagyunk meg is, es senki j segtsegnk nincsen sem Anglibl, D-
nibl, Belgiumbl, imperiumbl, st csak kveteket sem expedilnak [klde-
nek] sohonnet ez mostani gylesre, a melyben remenljk vala az keresztyen
fejedelmeknek es statusoknak mostani gylesben kvetsegek ltal velnk val
conjunctiojokat [csatlakozsukat], segtsegenek oblatiojt [felajnlst], mely
hogy nincsen, bizonyos jele azokrl az reszekrl, hogy semmit nem remel-
hetnk, kin csak magamban igen sokat csodlkozom, es okait feltallni nem
tudom, miert kellessek az angliai, dniai kirlyoknak, Mauritius herczegnek
59

Belgiumban, Brandenburgicusnak, Helvetusoknak es az tbbi imperiumbeli
reformata religin lev herczegeknek imperalis vrasoknak magokat ily igen
ez mostani llapattl megvonni ...
60
Az angol es dn kirlyok, a hollandok es a nemet fejedelmek beavatkozsra
szmtottak a csehek es Frigyes is. Azonban a vrt segtseg elmaradt, annak el-
57
Ez a lista ma mr nem tallhat a jelentes mellett, vagy elveszett, vagy lappang.
58
TNA PRO SP f. 182v183v., 188v., 189r., 190r., 253v.
59
Nassaui Mric (15671625) Ornia hercege, holland helytart.
60
Bethlen Gbor fejedelem kiadatlan politikai levelei. Kiadta: Szilgyi Sndor. Bp. 1879. 196197.
140 Zvczi vo
lenere, hogy a fejedelem esetenkent biztat hreket kapott, mint peldul 1621
prilisban Rimay Jnostl. Bethlen konstantinpolyi kvete egyenesen az an-
gol kvetre hivatkozik: Az Angliai kvetnek [Sir John Eyre] is nagy biztatsi
vadnak Anglibl, hogy az Angliai kirly sok segtseggel fogja tartani az vejet az
csehorszgi kirlt, eljven segtsegere az dniai kirl is, az ki az derek subsidiu-
moknak generlisa is leszen az csehorszgi kirly melle expediland hadba.
61
Rimay levelebl teht kiderl, hogy ha Becsben nem is, de Konstantinpoly-
ban kapcsolatba tudtak lepni Bethlen kvetei az angolokkal. Felmerl ugyanak-
kor a kerdes, hogy milyen volt a becsi kvetek kapcsolatrendszere, honnet szr-
maznak az informciik Bethlenrl es a magyar vonatkozs gyekrl Sajnos
forrsaikat szinte sosem nevezik meg nev szerint, legfeljebb az egy barttl,
vagy megbzhat ismerstl jelz klnti el a hiteles, vagy annak velt hreket
a pletykktl. Egyes esetekben kzlik az informci szrmazsi helyet, peldul:
egy magyar hozta Kassrl.
62
Br Becsben nem volt lland angol kvetseg, gy
I. Jakab oda erkez diplomati, konstantinpolyi kollegikkal ellentetben nem
szmthattak egy alapvet kapcsolati hlra, bizonyos informcik es a lem-
solt levelek mennyisege alapjn j kapcsolatokkal rendelkezhettek. A nikolsbur-
gi beke pontjait peldul Dietrichstein bboros msolatbl ismerte meg Simon
Digby.
63
Ugyanakkor a kvetek tisztban voltak azzal is, hogy a csszri udvar,
valdi szndekait leplezend, tbbszr is felrevezet informcikat tett kzze.
A Bethlen tevekenysegerl tovbbtott informcik eseten klnsen erezhet
az angol kvetek bizonytalansga, legyen sz akr Dudley Carletonrl, Henry
Wottonrl vagy Simon Digbyrl. Kzvetlen kapcsolat hinyban legfeljebb er-
tetlensegket tudtk kifejezni azokban az esetekben, amikor Bethlen jabb hadi
terveirl szl erteslesekhez jutottak, mikzben a fejedelem eppen fegyversz-
netet kttt, vagy Nikolsburgban beketrgyalsokat folyatott II. Ferdinnddal.
A londoni udvar viszonya Bethlen Gborhoz
Ugyancsak lenyeges kerdes, hogy az angol kirly es londoni udvara mikent rea-
glt a Bethlennel kapcsolatos hrekre. A kvetek jelenteseibl knnyen meglla-
pthat, hogy elssorban a fejedelem haderejet, katonai lehetsegeit ertekeltek.
Br komolyabb hadmveletekre kevesbe talltk alkalmasnak, Becs gyors el-
eresenek lehetsege Bethlen elnyei kze tartozott. A fejedelem hadmozdulatai
lektttek a csszri seregek egy reszet, ezltal knnyebbe vlt Frigyes helyzete
is, akire nagyobb nyoms nehezedett a csszri es bajor seregek ltal. Bekek-
61
Rimay Jnos sszes mvei. sszelltotta: Eckhardt Sndor. Bp., 1955. 396.
62
63
TNA PRO SP 80i5 f. 35rv.
tes eseten ugyancsak elnys lehetett volna Frigyes szmra, ha Bethlennel k-
zsen trgyalnak Ferdinnddal. Amikor nehny evvel kesbb Sir Tomas Roe
konstantinpolyi kvet hosszasan prblja leveleivel az angol udvart rbrni
arra, hogy vegye fel a kapcsolatot Bethlennel, mivel ertekes szvetseges lehet,
mindezek az ervek szinte ugyangy jelennek meg. Csakgy, mint a fejedelem
oszmn kapcsolatainak emltese. Ha nem is eri konkretan a trksseg vdja a
fejedelmet az angol kvetek reszerl, tudtk azt, hogy Bethlen mgtt ott llnak
az oszmnok es igencsak tartottak attl, hogy a fejedelem reven tovbbi ke-
reszteny terletekhez juthatnak. Ugyanakkor erdemes megemlteni, hogy Roe a
korbbi diplomatknl jobban kiismerte a fejedelmet: szmra peldul vilgoss
vlt, hogy Bethlen beketrgyalsai, bekektesei mgtt a szvetsegesek hinya
ll, akik nelkl nem tudta folytatni hadjratait.
64
Roe nem sokkal Konstantinpolyba erkezese utn kert es kapott utastst Beth-
lenre vonatkozan 1622 prilisban: Jakab gyakorlatilag a fejedelem tevekenysege-
nek gyelmen kvl hagyst kerte a kvettl.
65
Ugyanakkor tudjuk, hogy a kirly
esetenkent szemelyes kihallgatsokon is erdekldtt a fejedelem gyeirl.
66
Ezeknel az iratoknl jval tbbet rulnak el a londoni velencei kvetek je-
lentesei, peldul az 1619 es 1621 kztt szolglatot teljest Girolamo Lande,
amelyek jl jellemzik Jakab viszonyulst a fejedelemhez ezekben az evekben.
Lando szerint a kirly meg 1620 elejen megprblta elerni a konstantinpolyi
kveten keresztl, hogy a Porta lltsa meg Bethlen hadjratt. Egy evvel kesbb
a velencei diplomata egy klns esetrl szmolt be, amikor Horace Vere, a
Pfalzot ved angolok vezere a csszr es a spanyol kirly leveleit kldte Jakab-
nak, azonban az iratokat feltek megmutatni a kirlynak. Br tartalmukat a kvet
nem ismerteti, megjegyzi, hogy informtorai szerint Ferdinnd inkbb Bethlen-
nel ktne beket, mint az angolokkal egyezne meg, megfogalmazsa szerint egy
Bethlennel jobban kell szmolni, mint negy Jakabbal.
67

Lando jelentesei szerint angol kirly tbbszr tancsolta Frigyesnek, vagy
londoni kvetenek, hogy ne hallgasson se Bethlenre, se a csehekre. Egy alkalom-
mal a pfalzi vlaszt kvete maga is gy jellemezte a fejedelmet, mint aki ntu-
datlanul is a keresztenyseg ellensege: br reformtus, de nagyon tartanak tle,
hogy a trkket be fogja vinni Csehorszgba. Jakab a szvetseg megszaktst
64
Kellner A.: A tkeletes kvet i. m.
65
Te Negotiations of Sir Tomas Roe, in His Embassy to the Ottoman Porte, from the Year
1621 to 1628. Ed. by Samuel Richardson. London, 1740. 28.
66
Te Court and Times... i. m. 242.
67
A velencei jelenteseket reszben kivonatban, reszben fordtsban kzli: Calendar of State
Papers Relating to English Aairs in the Archives of Venice. Vol. 1617. Ed. by Allen B. Hinds.
London, 1910. A knyv internetes, adatbzisba rendezett vltozatt hasznltam: http:iiwww.
british-history.ac.ukisource.aspxpubid=1015 (Utols letltes ideje: 2012. prilis 28.)
142 Zvczi vo
tancsolta, gy klnsen dhs lehetett, mikor Lord Digby kezebe kerlt Fri-
gyes egy Bethlennek cmzett levele, amiben a tovbbi egyttmkdest kvnta.
A velencei kvet megjegyzi, hogy Frigyes helyzete is erthet volt, hiszen egyik
tmogatjt sem szvesen vesztette volna el. Digby tovbb kiemelte, hogy
Ferdinnd gy veli, Bethlen Becs krli portyi mgtt Frigyes ll. Mindezek
utn Jakab szmra nem maradt ms lehetseg, mint levelekben tagadni Frigyes
kapcsolatt Bethlennel, illetve ms szvetsegeseivel. Jakab mellett a diplomciai
gyeket intez llamtitkrok sem szimpatizltak Bethlennel, k is gy veltek,
hogy trk kapcsolatai rossz fenyt vetnek Frigyesre.
68

sszefoglalskeppen elmondhat, hogy Bethlen Gbor els hadjrata es a ni-

kolsburgi bekektes idszakban ha nem is llt a gyelem kzeppontjban, de
jelents tenyeznek tekintettek Angliban. Az angol kveteket elssorban hadi
tevekenysege es azoknak a Pfalzi Frigyesre val hatsa, bekektese es az oszm-
nokkal val kapcsolata erdekelte. Mivel tbbsegk Frigyes gyevel szimpatizlt,
ezert ilyen szempontbl ertekeltek a fejedelem szerepet is, hiszen tudtk, hogy
Ferdinnd csszrral es szvetsegeseivel szemben minden segtsegre szksege
van a pfalzi vlasztfejedelemnek. Londonban I. Jakab es szkebb krnyezete
azonban epp ellentetesen tekintett Bethlenre. A kirly bekere trekv klpoliti-
kjnak egyik ellenseget lttk benne, hiszen hadi sikereivel jra remenyt adott
a kompromisszumos javaslatok fele amgy sem hajl Frigyes szmra, ezltal
neheztette Jakab celjainak elereset. rdekes azonban, hogy a kirly jelenlegi
tudomsom szerint nem prblt meg kapcsolatot epteni es diplomciai ton
befolysolni Bethlent, legfeljebb a konstantinpolyi angol kvetsegen keresz-
tl igyekezett akadlyozni a fejedelem trekveseit. A jakabi klpolitika egeszen
a kirly hallig nem vltott irnyt es az jabb, 1623-as diplomciai kudarcok
ellenere is csak kisebb engedmenyeket tett a Frigyes katonai megsegteset el-
vr alattvalinak. Az angol klpolitika irnyvltsra egeszen 1625-ig, Kroly
trnralepeseig kellett vrni, a Bethlennel val diplomciai egyeztetesek is csak
ezutn indulhattak meg.
68
Uo.

Bethlen Gbor s II. Ferdinnd lma
Denckwrdiges Geheimnu: Einer allbereit erflleten,
und noch zukntigen Prophecey (1620)

KLFLDI DIPLOMATK BETHLEN GBOR
SZOLGLATBAN
K G
Amikor Zygmunt Zaklika 1625. november 26-n tvette IV. Keresztly dn ki-
rlytl a diplomciai feladatai teljestst igazol n. recredentialis levelet, s
megkapta hozz az uralkod ajndkt, fel lehetett kszlve arra, hogy vissza-
tja Erdlybe nem lesz zkkenmentes.
1
A kora jkori kis jgkorszakban
november vgn hosszas utazsra vllalkozni mr nmagban is sok veszlyt
jelentett, az tvonal pedig tovbbi nehzsgekkel fenyegetett, hiszen a kvet-
nek tbb, Bethlen Gborral kevss szimpatizl uralkod terletn keresztl
kellett utaznia. Mg alig mlt egy ve annak, hogy III. Zsigmond lengyel ki-
rly emberei a mazviai Gbin vrosban feltartztattk az erdlyi fejedelem
II. Gusztv Adolfhoz igyekv kveteit; s br a kirly megtiltotta, hogy felnyis-
sk a nluk lev leveleket, arrl mindenesetre rteslt, hogy Bethlen politikai s
csaldi kapcsolatot keres a svd kirllyal s errl felhborodva tjkoztatta az
rdekelt hatalmakat, jabb adalkkal gazdagtva a mr amgy is radiklisan egy-
mssal szembenll tborok ltal dominlt eurpai politika botrnykrnikjt.
2

1
IV. Keresztly levele Bethlen Gbornak (Nienburg, 1625. nov. 16[/26].) Frakni Vilmos: Beth-
len Gbor s IV. Keresztly dn kirly (16251628): Kzlemnyek a koppenhgai kir. levltr-
bl. TT [4.] (1881) [a tovbbiakban TT 1881] 98. A kvetnek adott ajndkrl (25 Rosen) a
dn kirly sajtkez napljbl rteslnk: Kong Christian des Fjerdes Dagbger for Aarene
1618, 1619, 1620, 1625, 1635. Utg. Rasmus Nyerup. Kibenhavn 1825. 147. A forrs egy m-
sik kiadsban ms sszeg (35 Rosen) olvashat: Rasmus Nyerup: Kong Christian IVdes
egenhndige Optegnelser i hans Skriv- og Rejse-Calendere. Magazin for Rejseiagttagelser 4.
(1825) 547. A tanulmnyban mindvgig a gregorin datlst hasznlom; amennyiben a dtu-
ma az eredeti forrsban a julin naptr szerint szerepel, azt kapcsos zrjelben egsztem ki.
2
Az esetrl lsd Piotr Szyszkowski propozcijt Gyrgy Vilmosnak (1624. okt. 3.) Geheimes
Staatsarchiv Preussischer Kulturbesitz (Berlin-Dahlem, a tovbbiakban GStA PK),
Brandenburgisch-preussisches Hausarchiv [a tovbbiakban BPH] Rep. 33. W Nr. 65a fol. 46;
III. Zsigmond instrukcijt kvete, Samuel Targowski szmra (Vars, 1624. szept. [a nap
hinyzik]) Szilgyi Sndor: A Collectio Camerariana-bl. TT [6.] (1883) [a tovbbiakban
TT 1883] 222223; illetve Kemny Jnos beszmoljt: Kemny Jnos nletrsa. In:
Kemny Jnos s Bethlen Mikls mvei. Szerk. V. Windisch va. (Magyar remekrk)
Budapest 1980. 51. Nem vletlen, hogy Szilgyi Sndor Ludwig Camerarius nagy 17. szzadi
dokumentumgyjtemnyben tallta meg III. Zsigmond instrukcijt, az ugyanis msolatban
terjedt, lsd Johann Salvius levelt II. Gusztv Adolfnak (Hamburg, 1625. febr. 28.[/mrc. 10.])
RA(S) Germanica vol. 253. Feltehet, hogy a lengyel diplomcia maga is terjesztette az iratot:
ez volt ugyanis a legmegfelelbb mdszer arra, hogy a III. Zsigmonddal meglehetsen rossz
146 K G
Arra azonban Zaklika aligha szmtott, hogy december kzepn a Bethlennel
kivl kapcsolatban lv Gyrgy Vilmos brandenburgi vlasztfejedelem udva-
rban fogjk rizetbe venni, s bezrva tartjk hnapokig annak ellenre, hogy
ez id alatt a fejedelem tbb kvete is jr Berlinben. A Clln an der Spree-i palo-
tban lezajlottak azok az nnepsgek is, amelyek sorn a vlaszt hga, Katalin,
szimbolikusan hzassgot kttt a tvollv erdlyi fejedelemmel, hogy aztn
ksbb Kassn vglegesen is Bethlen felesge s utdjelltje legyen s a kvet
mg mindig Gyrgy Vilmos embereinek rizete alatt maradt.
Zaklikval szemben a gyant hogy ti. valjban nem is az erdlyi fejedelem
diplomatja, hanem veszlyes km korbbi viselkedse, ellentmondsokban
bvelked lltsai s elhatrozsainak tbbszri hirtelen megvltoztatsa kel-
tette fel; Gyrgy Vilmos tancsosainak ktsgeit pedig tovbb erstette, hogy a
kvet a brandenburgi hatsgokkal val egyttmkdstl is vonakodott. Sor-
st vgl az dnttte el, hogy 1626 mrciusban megrkezett Berlinbe Bethlen
Gbor levele, amelyben biztostotta a vlasztfejedelmet: Zaklika valban az
diplomatja.
A kivizsglsi jegyzknyv, amelyet a hatsgok Zaklika letartztatsa utn
vettek fel, fennmaradt Berlinben, a brandenburgi vlasztfejedelmek s porosz
kirlyok titkos levltrban.
3
Az igen rszletes irat amelyet a brandenburgi
tancsosok hozz rott kommentrjai, illetve az ggyel kapcsolatos levelezs
egsztenek ki minden eddig ismert dokumentumnl tbb rszletet rul el
arrl a csoportrl, amelyre eddig az amgy terjedelmes, Bethlennel kapcsolatos
irodalom meglehetsen kevs gyelmet fordtott: azokrl a tlnyomrszt nem
erdlyi szrmazs diplomatkrl, akik klnbz nyugat- s szak-eurpai
udvarokban kpviseltk a fejedelem rdekeit a harmincves hbor els vti-
zedben. A fejedelem diplomcijval kapcsolatban mint azt a frissen megje-
lent tanulmnyok mutatjk mg a klasszikus diplomciatrtneti vizsglatok
is meglehetsen sok jdonsgot hozhatnak, de ezek mellett szksg lenne j
krdsek s szempontok bevonsra is. Kztk is kiemelked fontossggal br-
hatnnak az eszmetrtneti jelleg, a politikai nyelvhasznlatra, a legitimci
stratgiira koncentrl feldolgozsok, a diplomciai szervezettel kapcsolatos
intzmnytrtneti, illetve a diplomatk szemlye, htterk, karrierstratgiik,
viszonyban lv Bethlen machinciinak nemzetkzi gyelmet biztostsanak. A korszakban
bevett mdszer, az elfogott levelezs kiadsa amelyrl lsd Almsi Gbor tanulmnyt ebben
a ktetben ebben az esetben nem lett volna praktikus, hiszen a kvetet kld Bethlen s a
lengyel kirly formlisan nem szmtottak ellensges hatalmaknak. Az Archiwum Gwne
Akt Dawnych (Vars, a tovbbiakban AGAD) gyjtemnyben fennmaradt a Quadtnl tallt
instrukci egy msolata is: Metryka Koronna Libri Legationum vol. 29. 328339.
3
GStA PK BPH Rep. 33. Kurfrst Johann Sigismund W Nr. 63.
Kuir6ioi oivior:X Bv:niv GXnov szoioXi:Xn 147
felemelkedesi lehetsegeik irnt erdekld trsadalomtrteneti irnyultsg
elemzesek.
4
A tanulmny els reszeben arra teszek kserletet, hogy a diplomciatrtenet
klasszikus forrsainak felhasznlsval m azok kret a Bethlen Gbor uralko-
dsval kapcsolatban az eddig felhasznltakhoz kepest jelentsen nvelve re-
konstruljam a fejedelem szolglatban ll klfldi diplomatk klnbz tpu-
sait, fbb tevekenysegi krket es motivcijukat. Ezt kveti a msodik reszben
a Zaklika-esetnek a diplomatk hetkznapjaival, a procedra buktatival kapcso-
latos tanulsgainak ismertetese. Mindekzben szem eltt tartom azt is, hogy az
erdelyi fejedelem ltal kvetett gyakorlat jellegzetessegeit, ahol csak lehet, ssze-
hasonltsam a korabeli eurpai praxissal.
Bethlen Gbor klfldi szrmazs diplomati
Az a keves trtenesz, aki egyltaln ertekelte Bethlen Gbor diplomciai ka-
rnak teljestmenyet, kevesse volt elragadtatva attl, amit tallt. Szekf Gyu-
la eseteben meg gondolhatnnk, hogy a diplomatk selejtesnek minstese
a rendhagy szemlelet eletrajzra ltalnossgban jellemz tabudntget
szemlelet eredmenye, m Benda Klmn eseteben hasonl gyan mr nem me-
rlhet fel.
5
A legutbbi Bethlen-evfordul kapcsn a Szzadokban megjelente-
tett tanulmnyban is arra a kvetkeztetesre jutott, hogy a fejedelem szmra
nem llt rendelkezesre megfelel mennyiseg megbzhat es mvelt diplomata,
akik politikai kepviseletet hatekonyan ellthattk volna, vagy szeles ltkrk
es az eurpai politikban val eligazodsi kepessegk reven akr tancsokat is
adhattak volna a fejedelemnek. Bethlennek egyedl kellett kialaktania koncep-
4
A klasszikus diplomciatrtenettel elerhet j eredmenyeket klnsen a korbban
elhanyagolt oszmn irny tekinteteben jl reprezentljk Papp Sndor: Bethlen Gbor, a
Magyar Kirlysg es a Porta (16191622), illetve Sudr Balzs: Iszkender es Bethlen Gbor: a
pasa es a fejedelem. Szzadok 145. (2011) 915974, illetve 975996. Horn Ildik tanulmnya
ugyanebben a ktetben (A fejedelmi tancs Bethlen Gbor korban, 9971028.) a politikusokkal
kapcsolatos trsadalomtrteneti szemlelet kutatsok gymlcsz voltt illusztrlja. Az
eszmetrteneti jelleg szempont ervenyestesere Bethlennel kapcsolatban j harminc evvel
ezeltt mr felhvta a gyelmet Monika Glettler: berlegungen zur historiographischen
Neubewertung Bethlen Gabors. Ungarn Jahrbuch 9. (1978) 237255. Folytatsra melt
kserlet ebben az irnyban a beke fogalmval kapcsolatban R. Vrkonyi gnes tanulmnya:
Legnagyobb blcsesseg es eszesseg...: Bethlen Gbor es az eurpai beketrgyalsok (1648
1718). Valsg 24. (1981) 2. sz. 110.
5
Szekf Gyula: Bethlen Gbor: Trtenelmi tanulmny. 2. kiad. Bp. 1983. 243244, Benda
Klmn: Diplomciai szervezet es diplomatk Erdelyben Bethlen Gbor korban. Szzadok
125. (1981) 725730.
cijt s sokszor nem szmthatott mg arra sem, hogy kvete tehetsge s kp-
zettsge legalbb az instrukcik maradktalan vgrehajtsra elegend lesz.
Benda Klmnnak annyiban ktsgkvl igaza van, hogy Bethlen Gbor mel-
lett nem llt olyan tancsad, mint II. Gusztv Adolf mellett Axel Oxenstierna,
vagy akr a nmet fejedelmek mellett tancsosaik kre, akik idnknt mint
pldul a brandenburgi Gyrgy Vilmos esetben nemcsak rszt vettek uruk
mellett a klpolitika irnytsban, hanem egyenesen helyette (a vlasztfe-
jedelem igencsak korltozott rdekldse mellett) kzben is tartottk azt.
6
A
diplomatk kpessgeivel kapcsolatos megllaptsai azonban tbb ponton is
nomthatk: ha nagyobb mennyisgben vizsgljuk meg az egyes eseteket, a
negatv pldk kevsb tnnek riasztnak, hiszen arnyuk az sszeshez kpest
cskken; ezzel egytt relisabb kpnk alakulhat ki arrl is, milyen sllyal estek
latba ezek a malrk a korabeli Eurpa diplomciai letben.
Jellemz plda Boncziday Mrton, amelyet mind Szekf, mind Benda fel-
idzett.
7
A fejedelem postakvete akinek tevkenysgre vonatkozan az
1620-as vek elejtl kezdve ismernk dokumentumokat 1629 janurjban
Knigsbergben trgyalt Axel Oxenstierna egyik megbzottjval, Johannes Nico-
demivel.
8
A svd titkr jelentse meglehetsen elszomort kpet rajzolt Bon-
czidayrl: a trgyalsok amelyeket mr amgy is htrltatott, hogy tolmcsot
kellett alkalmazni, mert a kvet nem beszlt elg jl latinul szinte semmilyen
j informcit nem szolgltattak; ezzel egytt az Oxenstierntl kapott ajn-
dkot a kvet szemltomst kiss kevesellte. Nicodemi, beszmolja szerint,
mr a kezdeti nehzsgek utn ktelkedni kezdett abban, vajon az ltalban
6
A harmincves hbor els felben folytatott brandenburgi klpolitika szervezeti
jellegzetessgeirl lsd Ulrich Kober: Eine Karriere im Krieg: Graf Adam von Schwarzenberg
und die kurbrandenburgische Politik von 1619 bis 1641. (Quellen und Forschungen zur
brandenburgischen und preuischen Geschichte 24.) Berlin 2004. 2539. Oxenstierna s
II. Gusztv Adolf egyttmkdsrl a klasszikus monogra Nils Ahnlund: Axel Oxenstierna
intill Gustav Adolfs dd. Stockholm 1940.
7
Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m. 244; Benda K.: Diplomciai szervezet i. m. 729. Az eset
legrszletesebb lersa: Szilgyi Sndor: Bethlen Gbor s a svd diplomczia. (rtekezsek a
trtneti tudomnyok krbl, 10/1.) Bp. 1882. 1720.
8
Bonczidayrl az els adat 1620 janurjbl szrmazik, ekkor Moldva s Erdly kztt utazott
oda-vissza, lsd Czirki Zsuzsanna: Autonm kzssg s kzponti hatalom: Udvar, fejedelem
s vros viszonya a Bethlen-kori Brassban. Budapest, 2011. 202. Bethlen 1624-ben Matthias
Quadt mell rendelte, hogy a poroszorszgi Tornig kalauzolja, ami arra utal, hogy mr
korbban is jrhatott Lengyelorszgban. Ebben az esetben a fejedelem egyrtelmen mint
postra hivatkozik r, lsd levele Alvinczi Pternek (Gyulafehrvr, 1624. okt. 7.) Szilgyi
Sndor: Bethlen Gbor uralkodsnak trtnethez. TT [2.] (1879) [a tovbbiakban TT 1879]
411. A svdekkel val knigsbergi trgyals iratainak nagy rszt kiadta Szilgyi Sndor:
Oklevelek Bethlen Gbor s Gusztv Adolf sszekttetseinek trtnethez. TT [5.] (1882) [a
tovbbiakban TT 1882] 243253.
148 K G
vatosnak ismert Bethlen nagy dolgokat bzott-e erre az emberre, es ketsegei-
nek alighanem volt is nemi alapja.
9
Nem rendelkeznk ugyanis egyetlen adattal
sem arrl, hogy Bethlen megbzta volna Bonczidayt ezzel a kldetessel, st a
postakvet maga sem hivatkozik ilyesmire: Oxenstiernval a kapcsolatfelvetelt
javasl leveleben csak annyit kzlt, hogy az erdelyi fejedelemasszony levelet
vitte a brandenburgi vlasztfejedelemnek Knigsbergbe, es hasznosnak tnt,
ha egyttal a kzelben tartzkod sved kancellrt is felkeresi. Valszn, hogy
a diplomciai kapcsolatfelvetelhez szkseges credentialis levelet ezttal a Beth-
lennel tartzkod sved kvetnek, Paul Strassburgnak a kancellrhoz rott levele
ptolta, amelyet Boncziday vitt magval a Balti-tenger partjra, es amelynek
utirata nev szerint ajnlotta Oxenstierna gyelmebe az erdelyi postakvetet.
10

A latinul alig tud, fennhejz, kapzsi es eretlen diplomata trtenete joggal sok-
kolja az olvast, m nem biztos, hogy ugyanolyan hatssal volt a korabeli pro-
testns Eurpa Bethlenrl alkotott kepere, mint azt Szekf es Benda sugalln:
Axel Oxenstierna levelezeseben nem talljuk nyomt annak, hogy Boncziday
produkcija brmilyen irnyban befolysolta volna az erdelyi fejedelemrl al-
kotott velemenyet.
11
Figyelembe kell vennnk azt is, hogy Benda Klmn a konstantinpolyi mel-
lett elssorban a fejedelem nyugat-eurpai diplomatira koncentrlt, holott a
szomszedos birodalmakkal fenntartott kapcsolatok es az ott elerhet eredme-
nyek sokkal fontosabb szerepet kellett hogy jtsszanak Bethlen szmra, mint
a mindig is bizonytalan kimenetel nemetfldi, angliai, vagy sved trgyalsok.
Noha a konstantinpolyi kvetseg az erdelyi fejedelemseg egyetlen llandan
fenntartott diplomciai szolglata szervezeti sajtossgai szmos problemt
okoztak es megknnytettek a visszaeleseket a kevesbe elktelezett diplomatk
szmra, eppen ebben az idszakban tbb tehetseges, a portai politika tveszt-
9
Johannes Nicodemi beszmolja Axel Oxenstiernnak (Elbing, 1629. febr. 4.) TT 1882: 249
253.
10
Paul Strassburg levele Axel Oxenstiernnak (Gyulafehervr, 1628. okt. 28.) Carl Wibling:
Magyarorszg trtenetet erdekl okiratok a svedorszgi leveltrakbl. TT [15.] (1892) 451.
Lsd meg Boncziday Mrton levelet Axel Oxenstiernnak (Knigsberg, 1629. jan. 29.) TT
1882: 243244.
11
A fenti interpretcit tmasztja al az is, hogy Oxenstierna ez alkalommal Bethlen Gbornak
nem is kldtt levelet, csak Paul Strassburg soraira vlaszolt (Elbing, 1629. jan. 24.[ifebr. 3.])
TT 1882: 253256. Boncziday a kesbbiekben is mkdtt az erdelyi diplomcia ktelekeben,
1632-ben I. Rkczi Gyrgy kepviseleteben kereste fel II. Gusztv Adolfot, lsd levelet Axel
Oxenstiernnak (Mainz, 1632. jn. 8.) RA(S) Oxenstiernasamlingen E 570, illetve II. Gusztv
Adolf levelet I. Rkczi Gyrgynek (Hersbruck, 1632. jn. 25.[ijl. 5.]) Okirattr Strassburg Pl
16311633-iki kvetsege es I. Rkczy Gyrgy els diplomacziai sszekttetesei trtenetehez.
(Monumenta Hungariae Historica, Diplomataria, 26.) Szerk. Szilgyi Sndor. Bp. 1882. [a
tovbbiakban MHHD XXVI] 59.
it benssgesen ismer erdlyi kvetet tallunk.
12
A csak tapasztalati ton meg-
szerezhet helyismeret pedig a fejedelemsg szmra legfontosabb trgyalsok
sorn ptolta a humanista latin vagy a nyugat-eurpai diplomciai krkben
egyre inkbb elretr francis mveltsg, illetve az eurpai politika teljes-
sgre val kitekints hinyt. Mg akkor is igaz ez, ha a Konstantinpolyba
kldtt kvetek feladata nem merlt ki a fejedelemsg s az Oszmn Biroda-
lom viszonyval kapcsolatos gyek portai trgyalsban, hanem Bethlen sok-
szor zent az angol s holland kormnyzatoknak is ott tartzkod kveteiken
keresztl.
Hasonlkppen nem nagyon lehet panasz a Bethlennek a magyar kirllyal
folytatott trgyalst vezet politikusi grdra sem akiket Benda Klmn
egyltaln nem vett gyelembe.
13
Meglehet, ezek a politikusok sem rendelkez-
tek teljes kr eurpai kitekintssel, m erre feladatuk teljestshez nem is volt
felttlenl szksg. Az egyms utni fegyveres koniktusokat lezr bketr-
gyalsokon sokkal fontosabb volt a magyar jogi tradcikban val elmlyls
amelyre a fejedelem az ignyeinek megalapozst szolgl legitimcis strat-
giit ptette , mint a Nmet-rmai Birodalom tvoli tjain foly koniktusok
jogi htternek rszletes ismerete. A Magyar Kirlysg kpviselivel folytatott
trgyalsok ltalban jl krljrhat, konkrt krdsek krl forogtak, amelyek
12
Az erdlyi portai kvetsg trtnetrl a klasszikus munka Br Vencel: Erdly kvetei a Portn.
Kolozsvr 1921. A kvetsg szervezeti sajtossgaival kapcsolatos problmkrl lsd Krmn
Gbor: tkozott Konstantinpoly: Trkkp Erdly 17. szzadi portai kvetsgn. In: Portr
s imzs: Politikai propaganda s reprezentci a kora jkorban. Szerk. G. Etnyi Nra s
Horn Ildik. Bp. 2008. 2948; U: Egy kzp-eurpai odsszeia a 17. szzadban. Harsnyi
Nagy Jakab lete. Bp. 2013. 65103. A Bethlen-korszak kiemelked portai kveteit, Borsos
Tamst, Toldalagi Mihlyt, Mik Ferencet Benda Klmn is felsorolja, lsd Diplomciai
szervezet i. m. 727728. A kvetsg tnyleges tevkenysgvel kapcsolatban szmos adatot
kzl Papp S.: Bethlen Gbor i. m. s Sudr B.: Iszkender i. m.
13
Sajnlatos mdon kevs informcival rendelkeznk egy jabb esetlegesen fontos terlettel,
a fejedelemnek a szomszdos romn vajdasgokkal folytatott diplomcijval kapcsolatban.
A tmt a legtbb elemzs mellzi, magyarul a legterjedelmesebb feldolgozs tredkessge
hven mutatja a forrsok hinybl add problmkat: Demny Lajos: Bethlen Gbor s kora.
Bukarest 1982. 4064. A brassi szmadsknyvek alapjn sszelltott, a kvetek forgalmt
reprezentl jegyzk azonban azt a benyomst kelti, hogy a kzvetlen kapcsolatot Bethlennel
inkbb a vajdk kerestk: arnyaiban sokkal kevesebb a romn vajdasgokba tart erdlyi
kvet, mint az ellenkez irnyba kzleked diplomata. Taln nem tlzs felttelezni, hogy
Bethlen a romn vajdasgokkal kapcsolatos gyeket elssorban nem kzvetlenl, hanem a
Portn keresztl prblta intzni. V. Czirki Zs.: Autonm kzssg i. m. 191228. A romn
fejedelemsgekkel folytatott diplomcihoz hasonlan a lengyel-litvn unival fenntartott
kapcsolatrl sem szletett igazn rszletes feldolgozs, s a rendelkezsre ll ttekintsek
elssorban nem a ktoldal diplomciai kapcsolatokra, hanem a kt uralkod hatalmi
trekvseinek tkzsre koncentrlnak, v. pl. Gebei Sndor: Az erdlyi fejedelmek s a
lengyel kirlyvlasztsok. Szeged 2007. 7993.
150 K G
megoldshoz szkseges volt a helyi viszonyok ismerete. Ezzel szemben a nyu-
gat-eurpai protestns hatalmakkal, vagy akr Velencevel folytatott diplomcia
alapvet celja az volt, hogy a kzs erdekek felismerese utn egy keretszerzdes
biztostsa az egyttmkdest, amelynek reszleteit azonban mindenkeppen csak
tovbbi egyeztetesek hatrozhattk meg. A folyamatosan vltoz hadi helyzet es
a hatalmi kzpontok tvolsga ne feledjk, hnapokba tellett, amg egy level
eljutott Hollandibl Gyulafehervrra mindssze ennyit tett lehetve.
A helyzet visszssgait kivlan mutatja Bethlen Gbor viszonya a hgai szer-
zdeshez: noha a fejedelem kvete, Matthias Quadt jelen volt 1625 kes szen
Hollandiban a protestns llamok, Anglia, Dnia es az Egyeslt Tartomnyok
szvetsegenek megktesekor, nem volt megbzatsa arra, hogy uralkodja kep-
viseleteben konkretumokrl is trgyaljon. Egy evvel kesbb ugyan visszatert es
mind a hrom szvetseges orszgban alratta a Bethlen csatlakozsrl szl
egyezmenyt, m mire visszaert vele Erdelybe, nemcsak Bethlen kttte meg be-
kejet II. Ferdinnddal, de a protestns szvetseg is olyan ketsegbeejt katonai
helyzetbe jutott, ami kizrt minden hatekony egyttmkdest.
14
A tvolsg ki-
zrta a lehetseget annak, hogy Bethlen reszleteiben is mkd egyttmk-
dest remelhessen a protestns nyugat-eurpai hatalmaktl, a velk fenntartott
diplomciai kapcsolatnak inkbb az ltalnos informciszerzes volt a lenyege.
A fejedelem ennek reven hozzvetleges ismereteket nyerhetett arrl, szmt-
hat-e ellenfele, a Habsburg uralkod htban ellenseges katonai tevekenysegre,
mg a nyugat- es eszak-eurpai protestns hatalmak politikai terveikben szinten
szmolhattak azzal, hogy az erdelyi fejedelem diverzija lekti majd II. Ferdi-
nnd seregeinek egy reszet.
A fentiek ertelmeben Bethlen diplomata-karban ket csoportot klnbz-
tethetnk meg, akikkel szemben a fejedelem marknsan elter elvrsokat t-
maszthatott: az egyik szmra az volt a legfontosabb, hogy alaposan ismerje a
konkretumokat es reszletekig men precizitssal dolgozzon, mg a msik fel-
adata inkbb az volt, hogy nagyobb leptekben gondolkodjon es kepes legyen
erveleset a korabeli kurrens nyugat-eurpai politikai nyelv argumentumkeszle-
tevel altmasztani. Jl illusztrlja a kettsseget az 1625 nyarn Brandenburgba
14
Reszletesen lsd Gindely Antal: Bethlen Gbor 15801629. In: Gindely Antal Acsdy Ignc:
Bethlen Gbor es udvara 15801629. (Magyar trtenelmi eletrajzok) Bp. 1890. 161165, Piri
Zoltn: Bethlen Gbor fejedelem tja a hgai szvetsegbe. Trtenelmi Szemle 41. (1999: 1
2. sz.) 157175. Bethlen ugyan amikor erteslt a protestns hatalmak konferencijrl, j
instrukcit lltott ssze Quadtnak, de az meg akkor is csak felton visszafele jutott volna
el a kvethez, ha az azt szllt postakvet Tokajnl nem fullad bele a Tiszba, lsd Bethlen
levelet Alvinczi Peternek (Gyulafehervr, 1626. jan. 12.) TT 1879: 415. A Gyulafehervr, 1625.
dec. 23. dtummal killtott instrukci kivonata fennmaradt: GStA PK I. Hauptabteilung [a
tovbbiakban HA] Rep. 11. Auswrtige Beziehungen: Akten Nr. 10175.
indtott kvetsg: mg Kovacsczy Istvn kancellr s Mik Ferenc kincstart
ntttk formba a fejedelem hzassgi szerzdst Brandenburgi Katalinnal, a
politikai egyttmkdsrl val egyeztets a velk egytt utaz Matthias Quadt
feladata volt (innen utazott tovbb Hollandiba).
15
Az utbbi feladatkr ellt-
sra megfelelnek tnt a Nmet-rmai Birodalombl vagy mg nyugatabbrl
rkez szemlyek alkalmazsa: a nyugat- s szak-eurpai protestns hatalmak-
kal folytatott politikai jelleg egyeztetst (az njellt Bonczidayt leszmtva)
kizrlag ilyenek lttk el.
16
Ezen diplomatk kre is tbb kategrira oszlik
azonban abbl a szempontbl, hogy az egyes szemlyek milyen httrrel ren-
delkeztek s mi mdon jutottak az erdlyi fejedelemsgbe.
A legnpesebb Bethlen klfldi diplomati kztt azoknak a csoportja, akik
a harmincves hbor els szakasznak vgn, Pfalzi Frigyes buksa utn kny-
szerltek emigrciba, akr kzvetlenl a cseh terletekrl, akr a tli kirlyt
tmogat szilziai nmet fejedelemsgekbl. A fehrhegyi csata utni idszak-
ban szmos politikus s katona jelent meg Bethlennl, kztk akr igen ma-
gas rangak is, mint a prgai kormnyzatban vezet szerepet jtsz Heinrich
Matthias von Turn, aki 1621 msodik felben rkezett Magyarorszgra Jnos
Gyrgy jgerndor rgal s a csehorszgi seregek maradvnyaival.
17
J rszk
nem maradt sokig: Turn pldul a nikolsburgi bke utn, 1622-ben a Portra
tvozott, majd egy vvel ksbb Velence szolglatban llt. Kapcsolatait az er-
dlyi fejedelemmel tovbbra is fenntartotta, Szilgyi Sndor egyenesen gy r-
tkeli, hogy Bethlen gynke volt ezeken a helyeken, ami azonban nyilvnval
tlzs: a cseh grf alapveten Pfalzi Frigyes embereknt, br az nll politikai
15
Bethlen Gbor credentionalis levele Mik Ferenc s Matthias Quadt rszre Gyrgy Vilmos
vlasztfejedelemnek (Gyulafehrvr, 1625. jl. 1.) GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 62. fol. 25r.
Quadt jl. 14. dtum alatt kln megbzlevelet is kapott, uo. fol. 28r. Kovacsczy jelenltrl
lsd Gyrgy Vilmos recredentialist (Clln an der Spree, 1625. szept. 26.[/okt. 6.]) uo. fol. 76r.,
illetve a hzassgi szerzdst (Clln an der Spree, 1625. okt. 6., Bethlen zradkval) Szab
Gyula: Bethlen Gbor hzassga Brandenburgi Katalinnal (A berlini titkos llami levltrbl).
TT [11.] (1888) [a tovbbiakban TT 1888] 656663.
16
Kivtelnek tnnek a peregrincira indul, m szmos fejedelmi udvart megltogat Bethlen
Pter ksri, nem tudunk azonban arrl, hogy nekik a fejedelmi rokonnal kapcsolatos repre-
zentatv feladatok elltsn kvl brmifle politikai egyeztets is a feladataik kz tartozott
volna. A nemrgiben elkerlt velencei jelentsek is csak annyit bizonytanak, hogy az angol
udvarban folytatott beszlgetseik politikai tmkat is rintettek, lsd Kruppa Tams Monok
Istvn: Bornemisza Ferenc s Cseei Lszl kvetjrsa az eurpai udvarokban a pozsonyi
bkekts utn (16271628). Lymbus: Magyarsgtudomnyi forrskzlemnyek 2009. 714.
17
A jgerndor rgrf s Bethlen egyttmkdsrl lsd Hans Schulz: Markgraf Johann Georg
von Brandenburg-Jgerndorf Generalfeldoberst. (Hallesche Abhandlungen zur Neueren
Geschichte 37.) Halle 1899. 118134.
152 K G
kezdemenyezesektl sem visszariad tenyezkent volt jelen az 1620-as evek po-
litikai eleteben.
18

Vele ellentetben egyertelmen Bethlen Gbor politikai megbzatsnak tel-
jestese vegett indult tnak Hollandiba ket, a cseh korona orszgaibl szrma-
z emigrns nemes. Akrcsak Turn, Ehrenfried von Berbisdorf is a jgerndor
rgrf trsasgban csatlakozott Bethlenhez, st, mr emigrciba kenyszer-
lese eltt is jrt Magyarorszgon Jnos Gyrgy kvetekent. Turnhoz hasonlan
sem maradt tl sokig: 1623 februrjnak elejen mr a Staten Generaal eltt
ismertette az erdelyi fejedelem elkepzeleseit.
19
A Habsburg kormnyzat ltal t-
volleteben hallra telt cseh emigrns kesbb dn szolglatba llt: 1625 jnius-
ban kapta meg generalproviantmeisteri kinevez levelet, m katonai szolglatt
meg alig kezdte meg, amikor ugyanazon ev augusztusban megbzst kapott,
hogy IV. Keresztely kepviseleteben Erdelybe utazzon. 1625 decembereben kapta
meg Bethlentl recredentialis levelet, 1627 nyarn ismet a fejedelemsegben volt
a dn kirly diplomatjakent. 1629 es 1631 kztt sved szolglatban talljuk,
kesbb eltnik a forrsokbl.
20
Egy evvel Berbisdorf utn Bethlen kepviselet-
18
Hans von Zwiedeneck-Sdenhorst: Graf Heinrich Matthias von Turn in Diensten der Republik
Venedig: Eine Studie nach venetianischen Akten. Archiv fr sterreichische Geschichte
66. (1884) 257276, Alexander Schunka: Bhmen am Bosporus: Migrationserfahrung und
diplomatische Kommunikation am Beispiel des Grafen Heinrich Matthias von Turn. In:
Migrationserfahrungen Migrationsstrukturen. (Stuttgarter Beitrge zur historischen
Migrationsforschung, 7.) Hrsg. von Alexander Schunka und Eckart Olshausen. Stuttgart
2010. 6785. V. Szilgyi Sndor bevezetesevel Paul Strassburg Turnnak rott levelehez
(Gyulafehervr, 1625. aug. 25.) TT 1883: 225, illetve Nagy Lszl: Bethlen Gbor a fggetlen
Magyarorszgert. Bp. 1969. 317.
19
A hollandiai kvetjrsrl lsd a Staten Generaal regisztratrjt: Resolutin der Staten-
Generaal: Nieuwe reeks 16101670. VI. deel, 2 januari 1623 30 juni 1624. (Rks
geschiedkundige Publicatin, Grote Serie, 208.) Bew. Joke Roelevink. s-Gravenhage 1989. [a
tovbbiakban RSG GS 208] 2838. (Nr. 170, 196, 226, 256A). A kvet 600 gulden tikltseget
is kapott az Egyeslt Tartomnyok kormnyzattl. 1623. febr. 5-i, a Staten-Generaal eltt
tartott beszedenek kiadsa: Z korespondence poblohorske emigrace z let 16211624. Pod.
Otakr Odloilk. Praha 1933. 4244. Erdelyi levelei 1622 kes nyarrl uo. 2024. Az 1621-
es kvetsegrl lsd Miech von Miltiz levelet Jnos Gyrgy szsz vlasztfejedelemnek (s. l.,
1621. pr. 8.[i18.], illetve 14.[i24.]) Acta publica: Verhandlungen und Correspondenzen der
schlesischen Frsten und Stnde. Jahrgang 1621. Hrsg. von Hermann Palm. Breslau 1875.
157, lapalji jegyzet. Korbbi katonai karrierjehez lsd meg uo. 70, illetve levelet Ernst von
Mansfeldnek (Striga melletti tbor, 1621. mrc. 24.) BHStA Kasten Schwarz 16744. fol. 136.
Tovbbi eletrajzi adataihoz: Piri Z.: Bethlen i. m. 161. 9. jegyzet.
20
A dn szolglatba llsrl es az 1625-os kvetsegrl lsd Kong Christian den Fjerdes
egenhndige Breve. II. 16261631. Udg. av C. F. Bricka og J. A. Fridericia. Kjobenhavn 1889
91. 2. 2. jegyzet, illetve Bethlen Gbor recredentialisa Berbisdorfnak (Gyulafehervr, 1625. dec.
24.) Rigsarkivet (Koppenhga, a tovbbiakban RA(K)) Tyske Kancelli, Udenrigske Afdelning
[a tovbbiakban TKUA] Speciel Del [a tovbbiakban SD] 82-1 Ungarn og Valakiet fol. 10.
ben Jan Adam ejkovsk z Vckova jrt Hgban. A korbban a morvaorszgi
vlachok felkelst irnyt morva nemes akinek Bethlen szolglatban vgzett
diplomciai tjairl a Habsburg kormnyzat is rteslt ksbb Brandenburg-
ban folytatta a protestns oldal rdekben tevkenysgt 1628-ban bekvetke-
zett hallig.
21
A csehpfalzi emigrcibl kikerl csoport legismertebb gurja azonban
ktsgkvl a mr korbbiakban emlegetett Matthias Quadt volt. is a jgern-
dor rgrf ksretben rkezett Magyarorszgra, de Berbisdoral s Vckovval
ellenttben nagyon valszn, hogy mr a hbor kitrse eltt is Jnos Gyrgy
szolglatban llt. Csaldja, egy rgi, szznl is tbb gra oszl nemesi fam-
lia si birtokai a Rajnhoz kzeli Berg vidkn fekdtek, s szmos rokonuk
a katolikus klni vlasztfejedelem szolglatban llt; Matthias ga azonban
akik a von Wickrath s a von Zoppenbroich mellkneveket vltogattk mr
a kzeli Jlichben telepedett le s a brandenburgi vlasztnl vllalt hivatalt.
22

Mr Matthias apja is brandenburgi tancsos volt, vre, Johann Friedrich pedig
az 1620-as vekben folyamatosan katonai szolglatot teljestett a vlasztfeje-
delem seregben.
23
Knnyen elkpzelhet teht, hogy Matthias mr az 1620-
1627-es kvetsgrl lsd Bethlen Gbor neki adott resolutijt (Fogaras, 1627. jl. 22.) TT
1879: 446. letnek svd ezredesknt tlttt idszakt dokumentljk Axel Oxenstiernnak
kldtt levelei (RA(S) Oxenstiernasamlingen E 566), illetve egy 1629 decemberbl szrmaz
szmla, Krigsarkivet (Stockholm) Biograca.
21
A hollandiai trl lsd RSG GS 208: 456480 (Nr. 2820, 2930, 2962); megbzlevelt Ladislav
Velen ze erotnhoz (Besztercebnya, 1624. jan. 8.), illetve a Staten-Generaal vlaszt
Bethlennek (Hga, 1624. mrc. 29.[/pr. 8.]) lsd Z korespondence i. m., 164165, 169172.
Egyb letrajzi rszletekre lsd Moravsk korespondence a akta z let 16201636 I. 16201624.
(Publikace Zemskho archivu v Brn, Nov ada, 2.) Vydal Frantiek Hrub. Brno 1934. 110,
161; illetve Piri Z.: Bethlen i. m. 165. 22. jegyzet. II. Ferdinnd Dietrichstein kardinlisnak
rott levelben (Bcs, 1625. mrc. 17.) srgette a Szilzin thalad Vckov elfogatst, lsd
Documenta Bohemica bellum tricennale illustrantia. III. Der Kampf des Hauses Habsburg
gegen die Niederlande und ihre Verbndeten: Quellen zur Geschichte des Pflzisch-
Niederlndisch-Ungarischen Krieges 16211625. Hrsg. von Milo Kouil. Praha Wien
1976. 252.
22
Zoppenbroichot ami jelenleg Mnchengladbach egyik klvrosa Matthias apja, Wilhelm
szerezte meg a csald szmra, lsd Ernst von Oidtman und seine genealogisch-heraldische
Sammlung in der Universitts-Bibliothek zu Kln. Bd. 12. Hrsg. von Herbert M. Schleicher.
Kln 1997. 316317; Europische Stammtafeln. Neue Folge. Bd. IV. Standesherrliche Huser
I. Hrsg. von Detlev Schwennicke. Marburg 1981. Tafel 78. Mindkt mellknv alkalmazsra
van plda Matthias Quadt esetben is, br Bethlen credentialis levelei a legtbb esetben
nemesi mellkneve nlkl hivatkoznak r. Matthias Quadt jlichi szrmazsrl lsd Gyrgy
Vilmos IV. Keresztlynek kldtt levelt (Clln an der Spree, 1625. okt. 3.[/13.]) RA(K) TKUA
SD 12-20 Brandenburg.
23
Ezt Adam von Schwarzenbergtl tudjuk, aki a brandenburgi Titkos Tancs 1625. oktber
1[/11]-i lsn hozta szba Quadt brandenburgi kapcsolatait (GStA PK I. HA Rep. 21. Nr.
154 K G
as evek eltt Jnos Gyrgy szolglatba kerlt, aki maga is Hohenzollern volt,
Gyrgy Vilmos vlasztfejedelem nagybtyja. A magyarorszgi tartzkods
idejen Quadt mindenesetre mr egyertelmen a jgerndor rgrf egyik legbi-
zalmasabb emberenek szmtott.
24
Jnos Gyrgy 1624. mrcius 12-en, Lcsen
bekvetkez halla utn ajnlhatta fel szolglatait Bethlen Gbornak es ellen-
tetben a ket cseh-morva emigrnssal hallig az diplomatja maradt.
25
Noha Quadtra Bethlen minden alkalommal mint nemet gyalogsgnak kapi-
tnyra hivatkozott, diplomciai tevekenysege sokkal jelentsebb volt, mint ka-
tonai eredmenyei. Csak nehny hnapja volt az erdelyi fejedelem szolglatban,
amikor els kveti megbzatst elvllalta: egyike volt a korbban emltett dip-
lomatknak, akiket 1624 kora szen Lengyelorszgban elfogtak.
26
Nem tudjuk,
mikor kerlt vissza Erdelybe, de 1625 nyarn indult jra tnak. Mint korbban
emltettem, ezttal Brandenburgba ment, majd ottani feladatai vegeztevel okt-
ber kzepen tovbb Als-Szszorszgba, ahol a nienburgi tborban IV. Keresz-
tellyel is trgyalt. November elsejen mr Bremban volt, es a hnap kzepen
erkezett meg Hgba, ahonnan december vegen indult vissza Erdelybe.
27

127m Vol. I. fol. 65v). Az majdnem biztos, hogy az apjra alkalmazott Raht kifejezes nem
titkos tancsost jell, de nem vilgos, milyen esetleg alacsonyabb szint tancsosi rangot
viselt Wilhelm Quadt. Matthias ugyancsak itt emltett vere valsznleg azonos azzal a
Johann Friedrich von Quadttal, akinek tiszti kinevezesi okmnya Knigsbergben, 1620. mj.
11i21-en kelt (GStA PK I. HA Rep. 24. Lit. P Fasz. 2.), es Schwarzenberg rta al. Gyrgy
Vilmos elz jegyzetben idezett, a dn kirlynak kldtt levele szinten arrl tudst, hogy
Matthias vere az szolglatban irnyt egy lovas es egy gyalogos kompnit. A Quadt-
fele regiment mkdeserl meg 1629. jan. 15[i25]-rl is van adat, a brandenburgi tancsosok
Gyrgy Vilmosnak kldtt leveleben, GStA PK I. HA Rep. 21. Nr. 136 h Vol. I. Figyelemre
melt, hogy az elz jegyzetben emltett csaldfk nem tudnak arrl, hogy Matthiasnak lett
volna egy Johann Friedrich nev vere. Emltenek ugyan egy Friedrich nevt, m az 1610-es
evekben megszerezte a kelet-frzfldi Velde tulajdonjogt, teht nem valszn, hogy azonos
az 1620-ban Kammerjunkerkent emltett, brandenburgi szolglatba ll Johann Friedrich-
hel.
24
Erre utal, hogy volt a ket kezes egyike az rgrf magyarorszgi penzklcsnzesenel, lsd
Jnos Gyrgy diplomjt (Kassa, 1623. szept. 19.) GStA PK BPH Rep. 32. Kurfrst Joachim
Friedrich V Nr. 9.
25
Jnos Gyrgy hallnak idpontjrl lsd Erzsebet Charlotte vlasztfejedelemne levelet
Barbara Zsa wrttembergi hercegnenek (Clln an der Spree, 1624. mj. 11.[i21.])
GStA PK BPH Rep. 32. V Nr. 19. A kassai temetesrl lsd az albbi anonim beszmolt:
Denkwrdigkeiten aus den Zeiten des Religionskrieges in Deutschland. (Der Religionskrieg
in Deutschland 3.) Hrsg. von Johann Michael von Sltl. Hamburg 1842. 225229.
26
Lsd a kassai kamara szmadsnak 1624. aug. 19-i tetelet Quadt (es az t kser Boncziday)
zeteserl: Udvartarts es szmadsknyvek. I. kt. Bethlen Gbor fejedelem udvartartsa.
Szerk. Radvnszky Bela. Bp. 1888. 189.
27
Brandenburgi tartzkodsrl lsd a 15. jegyzetben idezett forrsokat. Nienburgba 1625.
oktber 26-n erkezett meg es 29-en indult tovbb, lsd Kong Christian des Fjerdes Dagboger
A kvetkez vben jra tnak indult, a Bethlen s Katalin eskvjrl ha-
zatr Adam von Schwarzenberg ksretben Berlinbe, majd tovbb az als-
szszorszgi hadszntrre, ahol ismt tallkozott IV. Keresztllyel.
28
A dn
kirllyal folytatott trgyalsok utn azonban ezttal nem folytatta egyenesen
tjt az Egyeslt Tartomnyok fel, hanem visszatrt Berlinbe s megksrelte
felvenni a kapcsolatot a Nyugat-Poroszorszgban tartzkod II. Gusztv Adolf
svd kirllyal; szemlyes tallkozra azonban nem kerlt sor.
29
Augusztusban
Quadtot Hgban talljuk, ahonnan oktber legelejn Londonba ment, hogy
Bethlennek a hgai szerzdsbe val befoglalsval kapcsolatos okmnyokat
alrassa. A meglepen hosszra nyl, m vgl eredmnyes procedra utn
az angol fvrost a kvet december vgn hagyta el, s februr vgig sikerlt
begyjtenie a Staten Generaal, illetve a dn kirly alrst is a Bethlennel k-
ttt szerzdsre.
30
Nem tudjuk, vgl mikor rt vissza Bethlen Gborhoz, csak
i. m. 144; IV. Keresztly levele Bethlen Gbornak (Nienburg, 1625. okt. 19.[/29.]) TT 1881: 98.
Brmbl cmezte Gyrgy Vilmos vlasztfejedelemnek rt levelt (1625. okt. 21.[/nov. 1.])
GStA PK I. HA Rep. 24 a Nr. 2. Fasz. 32. Hgai megrkezsrl Ludwig Camerarius szmolt be
Axel Oxenstiernnak (Hga, 1625. nov. 5/15.) Sveriges och Hollands diplomatiska frbindelser
16211630. Utg. Magnus Gottfrid Schybergson. Helsingfors 1881. 331. 1626. jan. 9-n mr
ellenkez irnyban utazott keresztl a Svdorszgba tart Camerarius trsasgban
IV. Keresztly rotenburgi tborn, lsd Kong Christian des Fjerdes Dagbger i. m. 150.
28
IV. Keresztly levele Bethlen Gbornak (Wolfenbttel, 1626. mj. 30.[/jn. 9.]) TT 1881:
101102. Utazsnak krlmnyeirl lsd Bethlen levlvltst Adam von Schwarzenberggel
(Kzivsrhely, 1626. pr. 19., illetve Kassa, 1626. pr. 25./mj. 5.) GStA PK BPH Rep. 33. W
Nr. 65. Vol. IV. szmozatlan lap a 137. folio utn, illetve Uo. Nr. 65a. Vol. V. fol. 200r.
29
Matthias Quadt levele II. Gusztv Adolfnak (Berlin, 1626. jn. 15.[/25.]) RA(S) Transylvanica
Vol. 1. Nr. 5. A svd kirly mr 1626. jn. 8-n szemre vetette Samuel von Winterfeld
brandenburgi kvetnek, hogy ura nem engedte hozz utazni Quadtot, noha annak megbzsa
erre szlt, lsd Winterfeld jelentst Gyrgy Vilmosnak (Berlin, 1626. jl. 27.[/aug. 6.]) GStA PK
I. HA Rep. 11. Auswrtige Beziehungen: Akten Nr. 9302. Nem tudjuk, IV. Keresztly felkrse,
hogy ismt keresse fel, elrte-e az erdlyi diplomatt, illetve hogy ksbb, Hga fel mentben
ismt tallkozott-e a dn kirllyal, v. IV. Keresztly levele Quadtnak (Wolfenbttel, 1626. jn.
3.[/13.]) RA(K) TKUA Almindelig Del [a tovbbiakban AD] 1-59 Auslndisch Registrant fol.
260v261r.
30
Hgba val megrkezsrl lsd Ludwig Camerarius levelt Axel Oxenstiernnak, illetve
Johann Joachim Rusdorfnak (Hga, 1626. aug. 16/26.) Sveriges och Hollands diplomatiska
frbindelser i. m. 430; illetve Bayerische Staatsbibliothek (Mnchen) [a tovbbiakban BSB]
Clm 10375. fol. 232233. Londoni tartzkodsa nagyon pontosan rekonstrulhat Rusdorf
V. Frigyesnek, illetve Axel Oxenstiernnak kldtt jelentseibl (Memoires et negociations
secretes de Mr. de Rusdorf conseiller detat de S.M. Frederich V. Roi de Boheme, Electeur
Palatin, pour servir a lhistoire de la guerre de trente ans. Hrsg. von Ernst Wilhelm Cuhn.
Leipzig 1789. I. ktet, 748788, II. ktet, 251307); illetve Alvise Contareninek a dzshoz
kldtt leveleibl (Oklevltr Bethlen Gbor diplomcziai sszekttetsei trtnethez a
velenczei llami levltrban Mircse Jnos ltal eszkzlt msolatokbl. Szerk. vry Lipt.
Bp. 1886. 798804). Lsd mg Rusdorf leveleit Bethlen Gbornak, illetve Paul Strassburgnak
156 K G
annyi biztos mint mr korbban emltettem , hogy formailag egyertelmen
sikeres fradozsai vegl a gyakorlatban meglehetsen korltozott eredmennyel
jrtak, hiszen mire kezehez kapta a szvetsegi szerzdeseket, Erdely fejedelme
mr megkttte bekejet II. Ferdinnddal.
31
Az eredetileg katonai plyn mkd Matthias Quadtnak, gy tnik, min-
den adottsga megvolt ahhoz, hogy j diplomata legyen. Biztonsggal mozgott
nemcsak a protestns politikai krkben, de a korabeli nyugat-eurpai politikai
nyelvben is: fennmaradt kveti beszedei azt mutatjk, meggyz retorikai fel-
keszltseggel rendelkezett.
32
Ez nem is olyan meglep, ha gyelembe vesszk,
hogy a kimagasl humanista mveltseggel rendelkez jogtuds, Ludwig Came-
rarius ekkoriban az emigrns pfalzi klpolitika irnytja kivl emberkent
es bartjakent (vir optimus et mihi amicus) hivatkozott r.
33
Nincs azonban
r tbb adatunk, hogy Matthias Quadt visszaterte utn tovbb folytatta volna
gyelemre melt utazdiplomata-karrierjet, pedig meg tbb mint msfel evig
(London, 1626. dec. 3.[i13.], illetve 4.[i14.]) P. Vsrhelyi Judit: Johann Joachim Rusdorf
vlogatott levelei. Lymbus: Mveldestrteneti Tr 3. (1991) 127, 168. A Staten Generaal es
IV. Keresztely alrsnak idpontjait lsd a szerzdes szvegeben, kiadva Szilgyi Sndor:
Adalekok Bethlen Gbor szvetkezeseinek trtenetehez. (rtekezesek a trteneti tudomnyok
krebl, IIi8.) Bp. 1873. 8993. Lsd meg Piri Z.: Bethlen i. m. 173175.
31
A kesn erkezett szerzdesszvegekre hivatkozik klnbz hangvetellel Bethlen Gbor
a Keresztely Vilmos brandenburgi rgrf, Magdeburg adminisztrtora kerelmere kiadott
resolutijban ([1627. aug.]), illetve ismeretlennek rott leveleben (Gyulafehervr, 1627. aug.
19.), kiadsukat lsd: Okmnytr Bethlen Gbor fejedelem uralkodsa trtenetehez. Szerk.
Gindely Antal. Bp. 1890. 472473, illetve Hazai okmnytr IV. Szerk. Nagy Imre et al. Gyr
1867. 470.
32
1625 szeptemberi berlini propozcija: TT 1883: 237243, 1625 novemberi hgai beszede:
Ludovici Camerarii I.C. aliorumque epistolae nuper post pugnam maritinam in Suedica
navi capta captae a victore Polono S.l. 1627. 3448. Nemet fordtsban: Franz Georg
Khevenhiller: Annalium Ferdinandeorum zehender Teil. Leipzig 1724. 13361355, Michael
Caspar Lundorp: Der Rmischen Kserlichen Majestt und de Heiligen Rmischen Reichs
Geist und Weltlicher Stnde, Chur- und Frsten, Grafen, Herren und Stdte Acta Publica und
Schritliche Handlungen... Drittel Teil. Frankfurt am Main 1668. 931937.
33
Lsd Ludwig Camerarius levelet Axel Oxenstiernnak (Hga, 1624. dec. 9i19.) Sveriges och
Hollands diplomatiska frbindelser i. m. 119. Nem kizrt persze (br eleg valszntlen),
hogy a pfalzi politikus sszekeverte Quadtot hasonnev kortrsval, a svbfldi Ebingen
gimnziumnak rektorval, aki 1625-ben halt meg, lsd Johann Gruter levelet Georg Michael
Lingelsheimnek (Bretten, 1625. szept. 30.) Briefe G.M. Lingelsheims, M. Berneggerd und
ihrer Freunde: Nach Handschriften der Kgl. Bibliothek in Kopnhagen, der Reichsbibliothek
in Stockholm, der Stadbibliotheken in Bremen, Breslau, Hamburg und Lbeck, der
Universittsbibliothek in Leiden, der Bibliothek der Kgl. Rittersakademie in Liegnitz, der
Stnd. Landesbibliothek in Kassel, des Kgl. Staatsarchivs in Breslau, des Stadtarchivs in
Danzig und des Reichsarchivs in Stockholm. (Quellen zur Geschichte des geistigen Lebens
in Deutschland whrend des siebzehnten Jahrhunderts nach Handschriften, 1.) Hrsg. von
Alexander Reierscheid. Heilbronn 1889. 227.
letben volt s valsznleg semmilyen komolyabb betegsg nem knozhatta,
klnben a kortrsak nem suttogtak volna mrgezsrl, amikor 1628 okt-
berben, Gyulafehrvrott, hrom napos lz utn elhunyt. Mindkt beszmol,
amit december 1-n lezajlott temetsrl ismernk, egybehangzan mutatja,
milyen nagy megbecslsnek rvendett Quadt az erdlyi udvarban: Bethlen s
Brandenburgi Katalin mellett szmos fr is vgighallgatta a hrom nyelven
elhangz gyszbeszdeket s lehetett tanja annak, amint Quadt kt maradk
nmet zszlalja dszlvssel vett bcst korbbi parancsnoktl.
34

A hbor pfalzicseh szakaszhoz kthet emigrcibl kikerl diploma-
tk csoportjnak karrierje egy nagyon markns kzs jeggyel rendelkezik: ezek
a politikusok letk sorn legalbb kt, de sok esetben tbb uralkod szolglat-
ban is lltak. Megbzjuk legalbb egyszeri megvltoztatsa helyzetkbl fakadt,
hiszen Pfalzi Frigyesnek emigrciba knyszerlve korltozott lehetsgei ma-
radtak korbbi udvartartsa fenntartsra, szintn emigrl hveinek tlnyom
tbbsge ezrt nem szmthatott arra, hogy fejedelme tovbbi feladatokkal s
a meglhetshez szksges djazssal ltja el. A vlts azonban nem felttlenl
kizrlag egzisztencilis okokra vezethet vissza. Ludwig Camerarius pldja
amely sszehasonlthatatlanul jobban dokumentlt, mint Bethlen brmelyik
diplomatj azt mutatja: az emigrns politikusok egy rsze szmra, ameny-
nyiben lojalitsuk nem kimondottan a pfalzi vlaszt dinasztikus rdekeihez,
hanem a protestns gyhz ktdtt, nem jelentett problmt, hogy tbb, az
gy szmra nagy fontossggal br fejedelmet akr egyszerre is szolgljanak.
gy a pfalzi emigrns kormnyzat vezet szemlyisgnek szmt Camerarius
rendszeresen rt jelentseket Axel Oxenstiernnak; st, 1626-tl hivatalosan is
a Svd Korona hgai kvete volt, mikzben Pfalzi Frigyessel fenntartott kapcso-
latait nemcsak nem szaktotta meg, de tovbbra is politikai tancsokkal ltta
34
Az ismeretlen szerz ltal rott beszmol azt lltja, [der Frst hat Quadt] stattlich unndt
fast frstlich begraben laen; mg Caspar Dornau (Dornavius) hasonlkppen fogalmazott
(splendida pompa in crypta depositus) Friedrich Pruckmann brandenburgi kancellrnak
rott levelben ([Boroszl], 1628. dec. 31.[/1629. jan. 10.]), lsd GStA PK BPH Rep. 33. W Nr.
70. fol. 32r, illetve Uo. I. HA Rep. 21. Nr. 136 g Vol. I. A temets rszleteivel kapcsolatos tovbbi
adatok s a mrgezs gyanjra vonatkoz adat is az anonim beszmolbl szrmaznak, s a
gyant megersti Kemny Jnos informcija is, aki szerint az ezzel megbzott orvos maga is
belebetegedett, st belehalt Quadt tetemnek boncolsba, lsd Kemny Jnos nletrsa i.
m. 5152. A magyar nyelv temetsi beszdet Geleji Katona Istvn, a latint egy Asconius nev
cseh-morva emigrns lelksz, mg a nmetet Brandenburgi Katalin Asselius nev udvari papja
mondta Matthias Quadt fltt. A nmet katonadiplomata hagyatkt a fejedelem visszajuttatta
csaldjnak, lsd Lujza Julianna ornia-nassaui hercegn levelt Bethlennek (Clln an der
Spree, 1629. jan. 4.[/14.]) Szilgyi Sndor: Levelek s okiratok Bethlen Gbor utols vei
trtnethez (16271629). TT [10.] (1887) [a tovbbiakban TT 1887] 19.
158 K G
el a szmztt uralkodt.
35
Amikor Vckov Bethlen kvetekent megltogatta a
Hgban el Pfalzi Frigyest es reszletes lerst vitt vissza Erdelybe a ket fejedelem
egyttmkdesenek lehetsegeirl, nincs ertelme a kerdesnek, valjban melyik
uralkod erdekei kepviseljenek kellene tartanunk: szemely szerint is abban volt
erdekelt, amit az t kld fejedelmek elvrtak tle, ti. hogy kzremkdjn a sz-
vetseg tet al hozsban.
36
Hasonl motivcik mkdhettek Matthias Quadt,
vagy akr Berbisdorf eseteben is: amg a protestns Habsburg-ellenes szvet-
seg letrehozsnak es ennek reven emigrns helyzetk felszmolsnak er-
dekeben dolgoztak, tulajdonkeppen mindegy volt szmukra, hogy konkretan az
erdelyi fejedelem, a dn kirly vagy a brandenburgi vlasztfejedelem megbzsait
teljestik.
Ennek az egy tboron belli exibilitsnak klnsen erzekletes peldjt
nyjtja Berbisdorf, aki tulajdonkeppen ugyanazt a feladatot, az Erdely es a nyu-
gat-eurpai protestnsok kztti egyeztetest vegezte 1625 nyara eltt es utn is,
csak megbzlevelei alrjnak szemelye vltozott meg. A megoldst meg csak
nem is feltetlenl az motivlta, hogy a nyugat- es eszak-eurpai udvarokban
viszonylag keves olyan ember llt rendelkezesre, akik ismertek volna az erdelyi
terepet. Ugyanebben az idszakban angolsved viszonylatban is ismernk ha-
sonl karriert: Sir James (Jacob) Spenst, miutn 161320, majd 162326 kztt
a Sved Korona londoni kvete volt, 1627-ben I. Kroly sajt neveben kldte tr-
gyalni II. Gusztv Adolal.
37

A legmarknsabban azonban taln Paul Strassburg karrierje illusztrlja: a
kvettl nem feltetlenl vrtk el, hogy kldje dinasztikus erdekeihez legyen
lojlis, ami kizrn egyszerre tbb fejedelem szolglatnak lehetseget. Bethlen
Gbor nyugati diplomcijnak Quadt mellett msik legismertebb szerepl-
je 1625-ben Heinrich Matthias von Turn megbzsbl, de ttetelesen Pfal-
zi Frigyes kepviseleteben erkezett a fejedelemsegbe, 1627 szen azonban mr
Brandenburgi Katalin kldttekent fogadtk Knigsbergben. Innen tjt a Nyu-
gat-Poroszorszgban tartzkod II. Gusztv Adolfhoz folytatta, aki udvari ta-
ncsosnak fogadta es mint az jl ismert mr a sved kirly diplomatjakent
tert vissza Bethlen Gborhoz 1628-ban.
38

35
Friedrich Hermann Schubert: Ludwig Camerarius 15731651: Eine Biographie. (Mnchener
historische Studien. Abteilung Neuere Geschichte 1.) Kallmnz 1955. 242265.
36
Pfalzi Frigyes resolutija Jan Adam z Vckova kvetsegere (Hga, 1624. pr. 12.[i22.]) Z
korespondence i. m., 173177.
37
Arne Jnsson: Introduction. In: Rikskanslern Axel Oxenstiernas skrifter och brevvxling.
Senare avdelningen, XIII. bandet. Utg. av Arne Jnsson. Stockholm 2007. 1114.
38
Strassburg karrierjenek precz m sajnos a kontextualizlsrl teljes mertekben lemond
feldolgozsa: Magnus Mrner: Paul Straburg, ein Diplomat aus der Zeit des Dreiigjhrigen
Krieges. Sdost-Forschungen 15. (1956) 327363. Katalin kvetekent Gyrgy Vilmosnak
A kveti, szemlyhez ktd lojalits vltogatsnak ezekhez a pldihoz
kpest tulajdonkppen mr nem is olyan feltn az a jelensg, amelyre Quadt
diplomatakarrierjben tallunk pldt. 1625 szn nemcsak Bethlen Gbor ja-
vaslatait trgyaltk meg Brandenburg vezet politikusai a Titkos Tancs lsn,
hanem arra a hgai konferencira val meghvs krdst is, ahol ksbb a pro-
testns hatalmak szvetsgi szerzdse megszletett. Felmerlt, nem kellene-e
a Hollandia irnyban tovbbutaz Quadttal egytt egy brandenburgi diplo-
matt is kldeni, aki tjkoztatn IV. Keresztlyt a vlasztfejedelem szndka-
irl. Mivel azonban Gyrgy Vilmos titkos tancsnak diplomciai feladatokban
jrtas tagjai vagy ms kldetst teljestettek ppen, vagy nagybetegen fekdtek,
vgl az a dnts szletett, hogy Bethlen kvetre bzzk a vlasztfejedelem
zenetnek tovbbtst is. Quadt gy, amellett, hogy sajt fejedelmnek kp-
viseletben trgyalt a dn kirllyal, Gyrgy Vilmos levelt is tadta, st, a v-
lasztfejedelem titkos diplomcijnak egyes j fejlemnyeirl is beszmolt.
39

Br Quadt elmletileg egyszerre kt uralkodt is kpviselt, IV. Keresztly egy-
rtelmen Bethlen diplomatjaknt tekintett r mg a brandenburgi vlaszt-
nak rott vlaszlevelben is kerlte, hogy Gyrgy Vilmos kvetnek titullja ,
a Rajna-vidki nemes lojalitsa teht semmikppen nem krdjelezdtt meg
azltal, hogy egy msik fejedelem megbzatst is elvllalta. Az analg helyzet
miatt kell tlzsnak minsteni azt, hogy a szakirodalom egy rsze a korszak
egyik legnagyobb hadivllalkozjt, Ernst von Mansfeld protestns zsoldosve-
zrt Bethlen diplomatjnak tartja azrt, mert amikor 1626 vgn, balul sikerlt
tancsosaihoz intzett levele hivatkozik r (Knigsberg, 1627. okt. 20/30.) GStA PK BPH Rep.
33. W Nr. 80. fol. 9r (lsd szintn fol. 28r). A svd szolglatba llskor killtott Bestallung
dtuma Dirschau, 1628. jl. 16.[/26.] RA(S) Riksregistraturet [a tovbbiakban RR] vol. 161. fol.
162v163r.
39
A brandenburgi vlaszt nem kisebb jelentsg gyrl tjkoztatta Quadt tjn a dn
kirlyt, mint hogy a nla jrt francia kvetnek a nyilvnos (kitr) vlaszon kvl egy titkos
resolutit is adott, amelyben a csszr elleni protestns sszefogs melletti elktelezettsgrl
tett tanbizonysgot, lsd Matthias Quadt elterjesztst ([1625. okt.]) RA(K) TKUA SD 12-
20 Brandenburg. A diplomciai feladatrl lsd mg IV. Keresztly levelt Gyrgy Vilmosnak
(Nienburg, 1625. okt. 20.[/30.]) GStA PK I. HA Rep. 24 a Nr. 2. Fasz. 21; illetve Matthias Quadt
leveleit Gyrgy Vilmosnak, illetve Levin von dem Knesebeck brandenburgi tancsosnak
(Brma, 1625. okt. 21.[/nov. 1.]) Uo. Fasz. 32. A megoldshoz vezet vitt lsd a brandenburgi
Titkos Tancs lseinek jegyzknyvben: GStA PK I. HA Rep. 21. Nr. 127 m Vol. I. fol. 59rv,
illetve 65rv. A vele prhuzamosan mkd Sir Robert Anstruther szintn Steve Murdoch
kifejezsvel dual ambassador volt, a brit s a dn koronk kpviseletben kereste fel
V. Frigyest 162425 sorn, lsd kvetkez tanulmnyt: Scottish Ambassadors and British
Diplomacy 16181635. In: Scotland and the Tirty Years War. (History of Warfare, 6.) Ed. by
Steve Murdoch. Leiden 2001. 30.
160 K G
kzs hadjratuk utn elindult Velence fele trk terleten t az angol kirly-
hoz, Bethlen Gbor levelet is magval vitte.
40
Hasonl motivcival rendelkezhettek a fejedelem szolglatban ll szile-
ziai emigrnsok is. Martin Opitz, a nemet barokk irodalom mestere, aki meg
viszonylag atal emberkent az 1620-as evek derekn Bethlen Gbor meg-
hvsra szinten tartzkodott Erdelyben, 1630-ban ket Gyulafehervron lak
fldijet ajnlotta a peregrincirl Magyarorszgra hazater Martin Schdel
gyelmebe: Weikhard Schulitzot es Heinrich Dreilinget.
41
Utbbi, a heidelber-
gi egyetem alumnusa, az 1620-as evek msodik feleben kezdett diplomciai
feladatokat vllalni az erdelyi fejedelem szolglatban: 1626 kzepen ltogatta
meg II. Gusztv Adolfot az erdelyi fejedelem neveben. A visszaton Habsburg
fogsgba kerlt, ami miatt az ekkor meg nem hadvisel fel sved kirly hivata-
losan tiltakozott, 1627 szeptembere eltt azonban jra visszatert a fejedelem-
segbe.
42
Cornelis Haga, a portai holland kvet aki kesbb regi j bartjakent
40
tkzben, Szarajevban erte a hall. Utols hnapjairl lsd Walter Krssmann: Ernst von
Mansfeld (15801626): Grafensohn, Sldnerfhrer, Kriegsunternehmer gegen Habsburg
im Dreiigjhrigen Krieg. (Historische Forschungen 94.) Berlin 2010. 623626. Gindely azt
lltja, hogy Bethlen dntese miatt indult tnak, aki elhatrozta, hogy magt Mansfeld grfot
kldi el a ket [francia es angol] udvarhoz. Gindely A.: Bethlen i. m. 198. lltst azonban
csak arra alapozza, hogy a protestns hadvezer magval vitte Bethlen levelet I. Kroly angol
kirlynak (Bars, 1626. nov. 4., kiadsa Ludovici Camerarii epistolae i. m. 3133., nemet
fordtsban: Lundorp, M. C.: Der Rmischen Kserlichen Majestt i. m. 931.).
41
Martin Opitz levele Martin Schdelnek (Prizs, 1630. mj. 14.) Martin Opitz: Briefwechsel
und Lebenszeugnisse: Kritische Edition mit bersetzung. Hrsg. von Klaus Conermann.
Berlin New York 2009. Bd. 2. 800801. Nr. 300514 ep. rdekes mdon a kiads szerkesztje
nyitva hagyja Dreiling szrmazsnak kerdeset es megemlti a korbbi szakirodalom
llspontjt is, miszerint erdelyi szsz lett volna, holott mind az ltala is idezett heidelbergi
matrikulabejegyzes 1615. jn. 5-rl (Heinricus Dreilingius Sagano-Silesius), mind maga
a level szvege egyertelmen a diplomata szileziai httererl tanskodik. V. Uo. 806, 13.
kommentr. Martin Opitz erdelyi tartzkodsrl lsd Tarnc Mrton: Erdely mveldese
Bethlen Gbor es a ket Rkczy Gyrgy korban. Bp. 1978. 2628, Martin Szyrocki: Martin
Opitz. 2. Au. Mnchen 1974. 5156, Heltai Jnos: Martin Opitz und sein intellektuelles
Umfeld in Siebenbrgen. In: Martin Opitz 15971639. Fremdheit und Gegenwrtigkeit einer
geschichtilichen Persnlichkeit. Hrsg. von Jrg-Ulrich Fechner und Wolfgang Kessler. Herne
2006. 79103.
42
II. Gusztv Adolf levele Bethlen Gbornak (Dirschau melletti tbor, 1626. jl. 14.[i24.])
RA(S) RR Vol. 156. fol. 2325, Ludwig Camerarius levele Axel Oxenstiernnak (Hga, 1626.
okt. 1.) Sveriges och Hollands diplomatiska frbindelser i. m. 449, Bethlen Gbor levele
II. Gusztv Adolfnak (Gyulafehervr, 1627. szept. [a nap megjellese nelkl]) TT 1882: 240.
Dreiling fogsgba vetese es a nla lev levelek publiklsa kesbb feltnt a II. Gusztv Adolf
nemetorszgi intervencijnak legitimlsra hasznlt serelmek kztt, lsd Anna Maria
Forssberg: Arguments of War: Norm and Information Systems in Sweden and France during
the Tirty Years War. In: Organizing History: Studies in Honour of Jan Glete. Ed. by Anna
Maria Forssberg et al. Lund 2011. 151.
hivatkozott r azzal a kommentrral ajnlotta 1630 janurjban Brandenburgi
Katalin rdekeinek kpviseletre, hogy nla alkalmasabb s hsgesebb aligha
tallhat Erdlyben; a megbzatst aztn meg is kapta, prilisban mr a szul-
tni szkvrosban volt.
43
Az 1630-as vek elejn ismt jrt kvetsgben a svd
kirlynl. Nem tudjuk, mikor hagyta el vgleg Erdlyt, de a fejedelem klfldi
szrmazs diplomati kzl egyedliknt, gy tnik, megbklt a Habsburg
oldallal: a 1640-es vek kzepn mr Bcsben talljuk.
44
Nem tudunk rla, Dreiling mekkora befolyssal rendelkezett a fejedelmi ud-
varban, annl tbb adattal rendelkeznk Schulitz politikusi tevkenysgrl.
Br az Erdlyben ltalban latinostott nevn, Scultetusknt ismert emigrns
igazbl Brandenburgi Katalin uralkodsa idejn jtszott fontos szerepet, mr
Bethlen Gbor udvari orvosaknt is rendelkezett nmi rltssal a fejedelemsg
klkapcsolataira.
45
A szilziai Trachtenbergbl, valsznleg nemesi csaldbl
szrmaz klvinista atalember az 1620-as vek elejn kerlt Erdlybe, taln a
szintn Szilzibl rkez jgerndor rgrf trsasgban.
46
A tudsval nagy te-
kintlyt kivv medicus orvosi tevkenysgrl is szmos adattal rendelkeznk:
43
Lsd Cornelis Haga leveleit Weikhard Schulitznak (Konstantinpoly, 1630. jan. 22., illetve
mj. 30.), tovbb Dreiling levelt Brandenburgi Katalinnak (Konstantinpoly, 1630. pr. 14.),
mindegyik kiadva a a: Brandenburgi Katalin s a diplomczia. [a tovbbiakban TT 1895
1899] TT [18.] (1895) 219., TT [21.] (1898) 527, illetve TT [20.] (1897) 715717.
44
F. Hofmller levele Johann Georg Purchernek (Bcs, 1646. mj. 9.) HHStA Ungarische
Akten: Allgemeine Akten Fasc. 175. fol. 199. A levl szerzje arrl szmol be, hogy amikor
a bcsi hadilevltrban nem talltk a kvettl 1626-ban elvett pldnyt Bethlen Gbor s
II. Gusztv Adolf megegyezsbl, az ltala felkerestetett Dreiling maga hozott egy msolatot
az okmnybl. Az 1632-es kvetsgrl lsd II. Gusztv Adolf levelt I. Rkczi Gyrgynek
(Augsburg, 1632. mj. 18.[/28.]) MHHD XXVI: 52.
45
Weikhard Schulitz az egyetlen az itt trgyalt szemlyek kzl, aki letrajzi adatainak sszellt-
sra korbban mr trtnt ksrlet, ez azonban br nhny fontos krdst tisztzott mg az
akkoriban hozzfrhet forrsok teljessgt sem vette szmtsba: Karl Kurt Klein: Weighard
Schulitz: Ein Gnner und Freund des Dichters Martin Opitz, Leibarzt und Berater des sieben-
brgischen Frsten Gabriel Bethlen. Siebenbrgische Vierteljahrschrift 54. (1931) 126.
46
Schulitz szletsi vt a legkorbbi forrs, Johann Heinrich Cunradi Silesia Togatja (ed.
Kaspar Teophil Schindler. Liegnitz, 1706) 1599-ben adja meg, m jogosnak tarthatjuk Klein
ktelyeit ennek helyessgvel kapcsolatban; inkbb egy msodlagos forrsban tallhat
1590-es dtumot tart elfogadhatnak, lsd Klein, K. K.: Weighard Schulitz i. m. 25. Mg
ha a korbbi szletsi idpontot fogadjuk is el, gyelemremlt tehetsgrl tanskodik,
ha Schulitz harminct vesen mr Bethlen orvosai kztt vezet szerepre tehetett szert.
Nemesi szrmazsrl tanskodik, hogy a r vonatkoz nmet forrsok rendszeresen kiteszik
cmzsben a von Schulitz(au) uttagot, s a brandenburgi udvarbl kapott leveleinek
cmzse is ezt kveti, lsd szmos levlben itt: TT 18951899. Erdlyi tartzkodsrl a legels
adat Opitz neki szl knyvdedikcija 1623. jn. 8-rl, a korbbi irodalom ismertetsvel
lsd: Leonard Forster: Opitziana im Brukenthal-Museum Sibiu / Hermannstadt, RSR.
Wolfenbtteler Barock-Nachrichten 3. (1976) 254255.
162 K G
jelents felelsseggel jr feladatok sort kapta meg, vegezte a jgerndor r-
grf boncolst 1624-ben, de fontos szerepet kapott Bethlen Gbor szemelyes
bajainak orvoslsban is. Noha 1628 vegen udvari intrikk miatt a fejedelem
brtnbe vettette, majd szmzte Schulitzot, slyosbod vzkrja nem sok-
kal kesbb rbrta a szileziai orvos visszahvsra.
47
A kezeles helyes mdjrl
Schulitz hosszas vitkat folytatott a II. Ferdinnd ltal kldtt morva orvossal,
ezeket kesbb mintegy a sikertelenseg miatti apolgiakent rsba is foglalta.
A fejedelmet nem menthette meg, de msklnben alighanem j doktornak bi-
zonyult, mert Kemeny Jnos arrl tudst, hogy a kortrsak kztt az a hr jrta:
Schulitznak sajt familiaris spiritusa van, akitl a tancsokat kapja.
48
Bethlen klfldi diplomatinak nagy reszevel szemben, akik a fejedelmet
tbb eurpai udvarban is kepviseltek, a szileziai orvos kizrlag Brandenburg
es Erdely kztt kzvettett, a ket orszg kztti tvolsgot azonban egyetlen
even bell hromszor is megjrta. Elszr 1625 mrciusban indult tnak es
prilisban mr Gyrgy Vilmos ele trhatta fejedelme ajnlatt a politikai egytt-
mkdesre. volt az els kvet, akinek reven Bethlen a Brandenburgi Katalin-
nal ktend hzassg gondolatt felvetette. Elttnk ismeretlen okokbl Schu-
litz ezttal nem egyedl ltta el feladatt: Listius Ferenc, aki mindssze negy
nappal utna kapta meg credentionalis levelet, a fejedelem peregrincira in-
dul unokaccse, Bethlen Peter ksereteben erkezett Berlinbe es a Schulitzeval
megegyez zenetet adott t a vlasztfejedelemnek. A viszonylag homlyos
terminusokban fogalmaz vlaszt mr kzsen kaptk meg es vittek Erdelybe.
49

47
Schulitz ideiglenes kegyvesztesenek okait konkretan nem ismerjk. A 34. jegyzetben idezett
anonim beszmol hrom lehetseges okot is kzl: vagy politikai titkokat rult el egy vele
bizalmas viszonyban ll magyar hlgynek, vagy rossz oldalra llt a Brandenburgi Katalin
udvartartsban a magyar es nemet hlgyek kztt kialakul viszlyban, vagy valamivel
megsertette a fejedelemasszonyt. Mind ez a beszmol, mind Caspar Dornau levele Friedrich
von Pruckmann-nak (s. l., 1628. dec. 31.[i1629. jan. 10.]), GStA PK I. HA Rep. 21. Nr. 136.
g 3 Vol. I.) arrl ertest, hogy a szigorbb bntetest csak az eppen Erdelyben kvetsegben
jr magdeburgi adminisztrtor kzbenjrsa miatt kerlhette el. Visszahvsra lsd szinten
Dornaunak Pruckmannhoz rt leveleit (s. l., [1629.] pr. 29.[imj. 9.], illetve Boroszl, 1629.
okt. 7.[i17.]) Uo. Nr. 136 h Vol. IV., illetve Vol. VIII.
48
Kemeny Jnos neletrsa i. m. 136. Schulitz orvosi tevekenysegerl es az ltala htrahagyott,
Discursus de Acidularum et Termarum usu in Hydrope cm keziratrl lsd Weszprmi
Istvn: Magyarorszg es Erdely orvosainak rvid eletrajza. Els szz. Ford. Kvri Aladr. Bp.
1960. 329, Klein, K. K.: Weighard Schulitz i. m. 1216. A Bethlen kezelese krli vitt Kemeny
Jnos is kvette, lsd neletrsa i. m. 94.
49
A kvetsegrl a kvetkez forrsok maradtak fenn: a Schulitznak adott credentionalis levelek
Gyrgy Vilmoshoz, illetve Anna zvegy brandenburgi vlasztfejedelemnehez (Segesvr,
1625. mrc. 4.) Szilgyi Sndor: Levelek es actk Bethlen Gbor uralkodsa trtenetehez
16201629 kztt. TT [9.] (1886) [a tovbbiakban TT 1886] 628, illetve GStA PK BPH Rep.
33. W nr. 62. fol. 11r. Beszmol a Schulitzcal folytatott trgyalsokrl (1625. pr.) es Listius
A fejedelem jabb levelt Schulitz jnius vgn mr egyedl vitte vissza a v-
lasztfejedelemsgbe s augusztusban arrl szmolhatott be Bethlen Gbornak,
hogy a lenykrs minden jel szerint sikerrel kecsegtet.
50
A szilziai orvos is-
mt visszatrt Erdlybe, de 1626 janurjban mr ismt a brandenburgi vlasz-
t szkhelyn fogadtk kvetknt. Br a Katalint hoz kvetsggel trt vissza
Bethlenhez, nem velk egytt rkezett a brandenburgi vlaszt szkhelyre, a
fejedelem csak decemberben kldte t Berlinbe.
51
gy tnik, Schulitz politikai tevkenysge mr ideiglenes szmzetse eltt
is nhny vig sznetelt, hogy aztn annl nagyobb lendletet kapjon a fejede-
lem halla utn. A kialakul hatalmi vlsg sorn Schulitz Brandenburgi Katalin
egyik legfontosabb tancsadjv ntte ki magt, aki nemcsak a fejedelemasz-
szony segtsre kldtt brandenburgi kvetekkel, de a vlasztfejedelmi udvar-
ral is folyamatos kapcsolatban llt egyik levelre Levin von dem Knesebeck
titkos tancsos r is jegyezte: Hsges s becsletes ember, olyan hsget mu-
tatott a hercegn [Katalin] irnt, amely nagyobb mr nem is lehetne.
52
Ennek a
ismeretben nmileg meglep, hogy a politikai gyilkossgot, amelynek a szil-
ziai orvos ldozata lett, a fejedelemasszony kzeli krhez tartozk szerveztk.
A kortrs beszmolk nem egyeznek meg abban a krdsben, Katalin tudott-e a
mernyletrl, de az biztosnak tnik, hogy az embereket, akik az ppen a Fnyes
levelei Gyrgy Vilmosnak, illetve a brandenburgi tancsosoknak ([1625. pr.], illetve Frankfurt
an der Oder, 1625. pr. 25.) TT 1888: 647653, 641, illetve 642643. Figyelemre mlt, hogy
br Listius magyar volt, t is trgyalhatnnk Bethlen klfldi diplomati kztt; Kemny
legalbbis akrcsak a szintn magyarorszgi Cski Istvnrl s Szunyogh Gsprrl rla is
mint idegenrl r, lsd Kemny Jnos nletrsa i. m. 108.
50
Weikhard Schulitz levele Bethlen Gbornak (Berlin, 1625. aug. 13.[/23.]) tvs goston:
Brandenburgi Katalin fejedelemsge. Magyar Akadmiai rtest: A Trvny- s
Trtnettudomnyi Osztlyok Kzlnye 2. (1861) 2. sz. 209210. Szintn fennmaradt a
fejedelem credentialis levele Gyrgy Vilmosnak (Gyulafehrvr, 1625. jn. 25.), illetve a
vlasztfejedelem felvetseire adott vlasza azonos dtummal, mindkett GStA PK BPH Rep.
33. W nr. 62. fol. 20, illetve 1517. A credentialis levelekbl kirajzold kronolgia alapjn
valsznleg tves Weszprmi Istvn lltsa, amely szerint Scultetus 1625-ben a bcsi, Ceclia
Renta kezrt foly trgyalsoknak is rszese lehetett volna, v. Magyarorszg s Erdly i. m.
325327.
51
Bethlen Gbor credentialis levele Schulitznak Gyrgy Vilmoshoz (Gyulafehrvr, 1625. dec.
16.) GStA PK BPH Rep. 33. W nr. 62. fol. 175r. Megrkezsrl lsd a brandenburgi titkos
tancs jegyzknyveit 1626. jan. 12[22]-rl, illetve 14[24]-rl: GStA PK I. HA Rep. 21. 127 m
Vol. II. 6v, illetve 7v8r. Utbbi emlti, hogy mr folytak a kln megbzssal rkez Schulitz
audiencijnak elkszletei, annak lefolysrl s gy megbzatsnak lnyegrl azonban
sajnos nem rendelkeznk beszmolval. Egy korabeli beszmol szerint az eskvi lakomn
Schulitz tolmcsolt Bethlen Gbor s Brandenburgi Katalin kztt, lsd August Jugler: Bethlen
Gabors Hochzeitsfeier. Zeitschrift fr deutsche Kulturgeschichte N.F. 3. (1874) 533.
52
Knesebeck feljegyzse Schulitz Gyrgy Vilmosnak szl leveln (Munkcs, 1630. jn. 1.) TT
18951899: 1898: 671.
164 K G
Portrl visszater es Bethlen Istvn tmogatsval gyanstott Schulitzot
1630 decembereben egy Porumbk es Kerc kztt lev hdnl megtmadtk es
megktzve a jeges Olt folyba dobtk, Cski Istvn berelte fel. A kifogott holt-
testet aztn felesege a nagyszebeni ferences kolostorban helyezte vegs nyuga-
lomra.
53
Noha fldrajzi okok nem feltetlenl indokolnk Dreiling es Schulitz elkln-
teset a cseh-morva-jgerndor emigrcihoz sorolhat politikusoktl hiszen
Szilezia is a cseh korona orszgai kze tartozott, st Jgerndorf a tartomny
resze , ez megis indokoltnak tnik, tbb okbl is. Egyreszt egyikkkel kapcso-
latban sem tudjuk, a vesztes hbor utni meneklthullm sodorta-e ket a fe-
jedelemsegbe, vagy meghvsra erkeztek, akrcsak a rvid ideig marad Opitz.
Msreszt mindketten amennyire egyltaln nyomon lehet kvetni sokkal
klasszikusabb karriert futottak be Berbisdorfnl es trsainl, hiszen miutn egy-
szer Bethlen Gbor szolglatba szegdtek, a fejedelem eleteben legalbbis nem
vltoztattk meg lojalitsukat. Kln csoportot alkotnak ezzel a jobb hjn szile-
ziainak nevezhet csoporttal szemben es motivcijuk klnbzsege reven
a harminceves hbor kezdeti szakaszhoz ktd emigrcijbl kikerlkkel
szemben is azok a diplomatk, akiknek tevekenysege a legtbb ironizl meg-
jegyzest vltotta ki Bethlen Gbor diplomcijnak elemzibl: Jacques Roussel
es Charles de Talleyrand. A ket emigrns hugenotta 1629-ben jrt a fejedelem
megbzsbl a Portn es onnan utaztak tovbb az orosz crhoz. Egy kelet-eu-
rpai lengyel-ellenes front letrehozst celz elkepzeleseik elenk tmogatsra
talltak Cornelis Haga holland kvetnel, m kldetesk sikertelenseget aligha
csak az okozta, hogy mire Moszkvba ertek, Bethlen Gbor mr halott volt.
54
53
Katalin bnreszesseget epp a legjobban informlt forrs, Kemeny Jnos veti fel, lsd Kemeny
Jnos neletrsa i. m. 136. Tbb krniks azonban azt lltja, hogy a fejedelemasszony meg
arrl sem tudott, hogy gyilkossg trtent, mivel neki azt mondtk, hogy Schulitz a folyn val
tkeles kzben esett ki a csnakbl, lsd Georg Kraus: Erdelyi krnika 16081655. Kiad. Vogel
Sndor. Bp. 1994. 125, illetve Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum sive Annales Hungarici
et Transilvanici Ed. Joseph Trausch. Brass 1847. I. 312. A temetes helyerl szinten lsd az
utbbi ket forrst. A gyilkossg idpontjrl a krnikk tbbfele verzit megriztek, a terminus
post quemet a brassi szmadsknyvek adjk, amelyek szerint Schulitz 1630. december 89-
en meg a vros vendege volt, nyilvn innen indult vegzetes tjra. V. Arhivele Naionale ale
Romaniei Direcia Judeean Braov, Primria oraului Braov, Socotele alodiale Vi19. p. 814.
Cornelis Haga, nem sokkal azutn, hogy valsznleg szemelyesen is tallkozott Schulitzcal,
azt rta Ludwig Camerariusnak, hogy a csszri oldal fele val fordulsval a fejedelemasszony
elidegentette korbbi tancsost (Konstantinpoly, 1630. okt. 26.) BSB Clm 10369. nr. 295.
54
Konstantinpolyi trgyalsaikrl lsd leveleiket Bethlen Gbornak (Konstantinpoly, 1629.
mj. 15, jn. 16, illetve jn. 25.) TMO II: 104108, 116117, 125, illetve Sebastiano Vener
bailo jelenteseit a dzsenek (Vigne di Pera, 1629. mj. 12, mj. 26, jl. 25. es aug. 4.) Okleveltr
i. m. 752766. A moszkvai ttal kapcsolatos dokumentumokon kvl konstantinpolyi
Bethlen Gbor nem az els s nem is az utols eurpai politikus volt, akinek
Jacques Roussel felajnlotta a lengyel kirlyi trn megszerzst. Az gyvdi vgzett-
sg, egy darabig a sedani akadmia grgtanraknt s knyvtrosaknt mkd
hugenotta korbban hasonl ajnlatott tett Richelieu-nek; a bboros azonban nem
adott hitelt szavainak, mely szerint abbl csinlhat lengyel kirlyt, akibl csak szeret-
ne. Az letrl ismeretlen szerz tollbl fennmaradt, meglehetsen ers ellenszenv-
rl tanskod lers szerint mr 1629 eltt kapcsolatba kerlt Bethlen Gborral, aki
lengyel szakrtjeknt is alkalmazta a korbban tbb vet a Rzeczpospolita terletn
l, sajt lltsa szerint szmos helybeli frral kapcsolatban ll francit. A magyar
szakirodalomban leginkbb elhreslt diplomciai akcijnak vgrehajtsra Velen-
cbl ahonnan szintn hzott vjradkot rkezett kvettrsval a fejedelemsg-
be. A francia hugenotta arisztokrcia egyik elkel csaldjbl szrmaz Talleyrand
teljes cmzse szerint Grignols grfa, Chalais hercege, Excideuil mrkija, Mareuil
s Boisville brja valsznleg azutn hagyhatta ott szlfldjt, hogy 1626-ban
btyjt, Henrit kivgeztk a Chalais-sszeeskvsben val rszvtelrt (amelyet rla
neveztek el gy). Egyttmkdsk aztn meglehetsen rendhagy mdon alakult:
Roussel, bosszbl egy rajta esett srts miatt elintzte, hogy a mrkit Moszkvban
kmkeds vdjval elfogjk s Szibriba hurcoljk. Talleyrand vgl az 1630-as vek
kzepn szabadult ki, miutn XIII. Lajos levlben jrt kzben rdekben a crnl.
55
Szekf Gyula s t kvetve msok is gy vltk, a Bethlen Gboron lete
utols vben elhatalmasod betegsg lehetett az oka annak, hogy cserbenhagyta
tlkpessge s hitelt adott ezeknek a kalandoroknak.
56
Ennek azonban nemcsak
fogadsuk lersa is itt jelent meg: Supala Jnos Gresi Klmn: Talleyrand s Roussel
kvetsge az orosz czrhoz. TT [10.] (1887) 5378. Kldetsket sikerrel kecsegtetnek
lttatja Porshnev, Boris F.: Muscovy and Sweden in the Tirty Years War. Cambridge 1995. 35;
aki Roussel tovbbi letrajzi adataira is adalkokat nyjt: uo. 7980.
55
Roussel plyafutsnak legrszletesebb ismert sszefoglaljt lsd a kortrs hugenotta arisz-
tokrata rsban: Gdon Tallemant des Raux: Historiettes. Tome 2. d. par Antoine Adam.
Paris 1961. 187189, illetve 10561058 (Adam jegyzetei). A magyar szakirodalomban a for-
rst egy korbbi kiadsbl ismertette Wittman Tibor: Bethlen Gbor s az 1628/29 vi
erdlyiorosz szvetsgterv keletkezse. In: Magyarorosz trtnelmi kapcsolatok. Szerk.
Kovcs Endre. Bp. 1956. 47. Szmos tovbbi adattal szolgl a kziratban fennmaradt Kur-
tzer und einfltigen Bericht de Jacob Roussels leben, reysen, handel..., amelynek kiadst a
kzeljvben tervezem, BSB Clm 10416. nr. 7879. Tovbbi adatokat kzl mindkettjkrl
Sebastiano Venier levele a dzsnek (Vigne di Pera, 1629. aug. 4.) Oklevltr i. m. 766; illetve
Johann Rudolf Schmid jelentse II. Ferdinndnak (Konstantinpoly, 1634. aug. 26.) HHS-
tA Trkei I. Kt. 114. Fasc. 85/b Conv. A fol. 48r. Lsd mg Gunnar Hering: kumenisches
Patriarchat und europische Politik 16201638. (Verentlichungen des Instituts fr Eu-
ropische Geschichte Mainz 45.) Wiesbaden 1968. 214.
56
Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m. 244. Mg egyrtelmbben: Nmeth Csaba: Melyik t vezet
Magyarorszg trnjhoz? (Bethlen Gbor 162829-es keleti terve s annak diplomciai
httere). Aetas 7. (1987: 3. sz.) 13.
166 K G
az a szmra nem ismert nmet nyelv kziratos letrajzbl szrmaz adat
mond ellent, amely szerint a fejedelem mr korbban is alkalmazta a hugenot-
ta kalandort. gy tnik, hogy Roussel ekesszlsa, mveltsege es vilgltottsga
nemcsak az erdelyi fejedelmet es a nla tartzkod Paul Strassburgot nygzte
le.
57
Moszkvbl a francia diplomata 1630 nyarn Nemetfldre folytatta tjt, ahol
miutn tadta a kajmakm levelet II. Gusztv Adolfnak megbzst kapott, hogy
a sved kirly udvari tancsosakent kepviselje urnak erdekeit Lengyelorszgban es
Moszkvban. 163132 sorn Rigbl folytatott kiterjedt levelezest a kozkokkal,
illetve a szejmre sszegyl rendekkel, amellyel nem kis botrnyt okozott a Len-
gyel-Litvn Uni vezet kreiben.
58
Kesbb holland szolglatban jrt jra Moszk-
vban, majd a cr ajnllevelevel jelent meg jra Konstantinpolyban 1634 sorn,
ahonnan Erdelybe utazott volna tovbb, ha az j fejedelemtl, I. Rkczi Gyrgytl
kapott volna erre engedelyt. Vegl az Oszmn Birodalom fvrosban halt meg,
pestisben, negyven evesen.
59

A 17. szzad diplomciai rendszereben, amelyben szmos llam alkalmazott
viszonylag sok idegen szrmazs diplomatt, semmi meglep nincs abban, ha
idnkent kevesbe rtermett emberek is megbzsokhoz jutottak. Svedorszg
eseteben ahol a 17. szzadi diplomatk tbb mint fele nem a Sved Korona te-
rleteirl szrmazott erre akr az 162030-as evek forduljrl is lehet tbb
peldt is emlteni. Roussel mellett aki nemcsak sikertelen maradt, de rosszin-
dulat praktikit Axel Oxenstierna nehny evvel kesbb szeles krben telte el
57
Strassburg elragadtatott szavait Rousselrl lsd a kvetsegerl II. Gusztv Adolfnak rott
beszmoljban ([1630 elejen]) TT 1882: 274275.
58
A sved szolglatrl lsd David Norrman: Gustav Adolfs politik mot Ryssland och Polen under
tyska kriget (16301632). Uppsala 1943. 3441. Roussel mr korbban, meg Franciaorszgbl
is rt leveleket a sved kirlynak: 1627-ben Sedanbl, 1628 prilisban Prizsbl cmzett levelei
maradtak fenn, lsd RA(S) Skrivelser till konungen Gustaf II Adolfs tid vol. 29. Lsd meg
Axel Oxenstiernnak cmzett leveleit: RA(S) Oxenstiernasamlingen E 700. A kozkoknak
(Riga, 1631. jl. 25.), illetve a lengyel rendeknek (uo., 1632. jan. 1., illetve febr. 20.) rott leveleit
lsd HHStA Polen I. Kt. 54. Konv. 1631. fol. 2426, Konv. 1632 Jnner fol. 15., illetve Konv.
1632 Mrz fol. 811, Aleksandr Korwin Gosiewskinek (Riga, 1631. aug. 7.) AGAD Archiwum
Koronne Warszawskie Dzie szwedzkie 8bi28.
59
A holland megbzatsrl lsd a Kurtzer Bericht-et i. m. fol. 342344, illetve Axel
Oxenstierna levelet az llamtancsnak (Frankfurt am Main, 1633. jl. 12.[i22.]) Rikskansleren
Axel Oxenstiernas skrifter och brefvexling. Frra afdelningen, IX. bandet. Bref 1633 juni
september. Red. Herman Brulin. Stockholm 1946. 176. jabb konstantinpolyi tjrl:
Hering, G.: kumenisches Patriarchat i. m. 245 (126. jegyzet). Az erdelyi beutazsi engedely
megtagadsrl lsd I. Rkczi Gyrgy leveleit Toldalagi Mihlynak es Cornelis Hagnak
(Gyulafehervr, 1635. mrc. 10., ill. jn. 10.) TMO II: 232, 236. Hallrl Tallemant des
Raux, G.: Historiettes i. m. 189.
emlthet akr Volmar Farensbach esete is.
60
A korbban a trkellenes lengyel
hborban rsztvev kurlandi grf Georg Kraus krnikja szerint 1623-ban egy
nmet gyalogosokbl ll egysget irnytott Bethlen fels-magyarorszgi had-
jratn; ksbb velencei, majd francia szolglat utn Wallenstein ezredese lett,
innen jelentkezett a svd kirlynl, aki Lengyelorszgba s Erdlybe kldte. A
Rousselhez hasonlan szintn markns kalandor-vonsokat mutat Farensbach
radsul a hugenotta diplomatval ellenttben mg csak klnsebben vonz
szemlyisg sem volt; meglehetsen fktelen termszet ezredest Wallenstein
gy jellemezte: Legnagyobb ellensge a nagy pofja.
61
Karrierjt jabb s jabb
szemlyes viszlyok veztk, gy tnik, a fejedelemsgben is sikerlt legalbbis
ideiglenesen Strassburg ellen fordtania Brandenburgi Katalint. Nem lvezett
klnsebben nagy bizalmat a svd kormnyzat szlesebb kreiben sem.
62
ppen II. Gusztv Adolf esete mutatja azonban, hogy a Rousselhez hasonl
kalandorok diplomciai feladattal val megbzsa nem felttlenl a beljk vetett
korltlan bizalom eredmnye volt. 1630-ban mind a svd kirly, mind kancellrja
egyetrtett abban, hogy a francia vndordiplomata, noha egyrtelmen nagyon
okos, meglehetsen furcsa, llhatatlan embernek tnik, s nagyvonal ajnlatai
kzl nem tudni, mennyit lehet komolyan venni. Mindenesetre a rajta keresztl
nyerhet elnyk nagyobbnak tntek, mint a kr, amit tevkenysgvel okozha-
tott ezrt kapott kveti megbzatst az amgy szkeptikus II. Gusztv Adolf-
tl.
63
Knnyen elkpzelhet, hogy ha lenne kzvetlen forrsunk arra, mit gondolt
60
Oxenstierna kommentrjt lsd az elz jegyzetben idzett levelben. A Svd Korona
diplomatinak szrmazsi sszettelrl lsd Heiko Droste: Im Dienst der Krone. Schwedische
Diplomaten im 17. Jahrhundert. (Nordische Geschichte 2.) Berlin 2006. 86.
61
Sein grter Feind ist sein Maul. idzi Farensbach-letrajzban Nils Ahnlund: Krigare,
diplomat och statsfnge. Personhistorisk tidskrift 19. (1917) 77113. (az idzet a 78. oldalrl).
Kraus magyar kiadsban Frenss Beck nven szerepel, lsd Kraus, G.: Erdlyi krnika i. m.
115. A brassi szmadsknyvekbl gy tnik, hogy Farensbach 1629 mjusban Strassburg
trsasgban a Portra is elindult, errl a megbzatsrl a korbbi szakirodalom nem tud,
v. Czirki Zs.: Autonm kzssg i. m. 228.
62
Amikor Farensbach visszatrt Erdlybl, Gabriel Gustafsson Oxenstierna llamtancsos gy
kommentlta a kvet jelentst vrnek, a kancellrnak rt levelben (Uppsala, 1629. okt.
23.[/nov. 3.]): Szmos dolgot adott el, de nem nagyon ltszik beszmoljban az igazsg,
mivel maga sem ltszik nagyon megbzhatnak. Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter
och brefvexling. Senare afdelningen, III. bandet. Gabriel Gustafsson Oxenstiernas bref 1611
1640, Per Brahes bref 16331651. Red. Per Sondn. Stockholm 1890. 185186.
63
II. Gusztv Adolf vlemnyre lsd Normann, D.: Gustav Adolfs politik i. m. 3537. Axel
Oxenstierna Roussellel kapcsolatos szkeptikus attitdjt jl mutatjk a kirlynak rott levelei
(Elbing, 1630. dec. 14.[/24.], illetve 1631. jan. 17.) Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter
och brefvexling. Frra afdelningen, V. bandet. Bref 1630. Red. Herman Brulin. Stockholm
1915. 730; illetve Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter och brefvexling. Frra afdelningen,
VI. bandet. Bref 1631. Red. Herman Brulin. Stockholm 1918. 53.
168 K G
Bethlen Gbor a ket hugenotta diplomata megbzsrl, hasonl motivcirl er-
teslnenk. Roussel es Talleyrand mr csak azert sem okozhatott nagy krokat a
Portn, mert nem egyedl kepviseltek Bethlen Gbort: a fejedelem lland portai
rezidense mellett a velk kldtt fkvet, Mikes Kelemen is folyamatosan ellen-
rizte st, a francik benyomsa szerint akadlyozta tevekenysegket.
64
Ana-
lg peldt tallunk a szavojai Vercellibl szrmaz Lorenzo Agazza eseteben, aki
Bethlent 1621-ben Velenceben kepviselte. Noha vele kapcsolatban ms diploma-
tktl nem maradtak fenn a francikrl rottakhoz hasonl ertekelesek, taln nem
tlzs feltetelezni, hogy Bethlen az olasz diplomata korbbi, meglehetsen kalan-
dos plyafutsa miatt erezte szkseget annak, hogy rgtn hrom kvetet kldjn
a Serenissimhoz. gy Szunyogh Gspr es Vajnay Illes egyben a korbban Szavoja
hercegen kvl a dn es a cseh kirlyt es nemet fejedelmeket is szolgl es Velen-
ceben is hivatalert kervenyez Agazza ellenrzesenek feladatt is ellthattk.
65
A csehpfalzi menekltek, a szileziai emigrci, illetve a vndordiploma-
tk mellett vegl kln kategrit kepez Hermann Beckmann, aki Branden-
burgi Katalin titkrakent erkezett Erdelybe, m a mrciusban lezajlott eskv
utn nem sokkal, 1626 jliusban mr ismet Berlinben volt, hogy ertestse a v-
lasztfejedelmet: hgt az erdelyi rendek fejedelemme vlasztottk azzal a fel-
tetellel, hogy a hatalmat csak Bethlen halla utn veheti t.
66
Tz nappal kesbb
mr Wolfenbttelben volt IV. Keresztelynel, es feltehetleg meg Erdelybe val
visszaterese eltt megkapta Bethlen utastst II. Gusztv Adolf felkeresesere:
szeptember kzepen mindenesetre mr visszafele tartott a sved kirly porosz-
orszgi tborbl.
67
A tovbbiakban eltnik a forrsokbl.
64
Lsd Cornelis Haga panaszait Mikes Kelemennel kapcsolatban, Bethlennek rott leveleben
(Konstantinpoly, 1629. jn. 15.) TMO II: 114.
65
Agazza korbbi plyafutsrl lsd a velencei tancs 1621. jn. 28-i jegyzknyvet, Okleveltr
i. m. 41. Bethlen mskor is kldtt Velencebe olasz kveteket, Alessandro Lucio azonban
egyedl kepviselte a fejedelmet. Az httererl nem rendelkeznk informcikkal. A fejedelem
erdekeinek velencei kepviseleteben szinten fontos szerepet jtszott a mkincskereskedkent
es politikai meditorkent egyarnt ismert amand Daniel Nys (Ns). Szemelyerl lsd:
Maartje van Gelder: Trading Places. Te Netherlandish Merchants in Early Modern Venice.
Leiden 2009. Tevekenysegerl az Okleveltrban tallhat adatokon kvl lsd meg Bethlen
leveleit Plczi Horvth Jnosnak (Fogaras, 1629. mrc. 25., illetve Balzsfalva, 1629. mj. 17.)
TT 1887: 21, 26.
66
Bethlen Gbor levele Gyrgy Vilmosnak (Gyulafehervr, 1626. jn. 25.ijl. 5.) TT 1886: 658,
A brandenburgi Titkos Tancs 1626. jl. 6[i16]-i lesenek jegyzknyve: GStA PK I. HA Rep.
21. Nr. 127 m Vol. II. fol. 155r. A Brandenburgi Katalinnal erkezk jegyzekeben nev szerint
nem tallhat, igaz, egy Serenissimae sponsae Secretarius szerepel a listban: Okleveltr i.
m. 224.
67
Adam von Schwarzenberg levele Friedrich Pruckmann-nak (Jgersburg, 1626. szept. 1.[i11.])
GStA PK I. HA Rep. 21. Nr. 136 f Vol. IV. fol. 31v32r. Hivatkozik r II. Gusztv Adolf is
Bethlen Gbornak kldtt leveleben (Lissoviae, 1626. okt. 20.[i30.]) RA(S) RR Vol. 156. fol.
Zygmunt Zaklika s a diplomatk htkznapjai
Zygmunt Zaklikt nem egyszer elhelyezni Bethlen Gbor klfldi diplomati-
nak fentebb vzolt tipolgijban, annak ellenre, hogy brandenburgi kihallgati
is kvncsiak voltak korbbi tevkenysgre. Ennek rvn tudjuk, hogy lengyel
nemesi csaldbl szrmazott. Feltehetleg rokona lehetett annak a hasonne-
v 16. szzadi politikusnak, aki tbbszr jrt kvetknt Magyarorszgon s
Bthory Istvn megvlasztsnak tmogatsrt nmi idt csszri fogsgban
is tlttt.
68
gy tnik, Zaklika j kapcsolatokkal rendelkezett a Rzeczpospolita
klvinistinak vezet rtegben: Janusz Radziwi kpviseletben jrt korbban
Livniban s a moszkvai nagyfejedelemsgben. Ezt klnsen azrt hangoztat-
ta szvesen, mert a litvn herceg Gyrgy Vilmos vlasztfejedelem nagynnjt,
Erzsbet Zsa brandenburgi rgrfnt vette felesgl s a knigsbergi szer-
tartson Zaklika lltsa szerint szemlyesen is rszt vett. A kihallgats sorn
mg azt is kzlte, hogy nvre rvn az Ostrorg hercegi csalddal is rokon-
sgban llt.
69

Nem tudjuk, hogyan kerlt eredetileg kapcsolatba Bethlen Gborral; mg az
sem kizrt, hogy Radziwien keresztl, aki kiterjedt levelezst folytatott Eur-
pa protestns uralkodival s taln az erdlyi fejedelemmel is.
70
Kihallgatinak
azt mondta, 1624 sorn llt Bethlen szolglatba udvari embereknt (aulicus),
klnbz megbzatsokat vllalva. Ngy szolgjt a brandenburgi hatsgok
szintn kikrdeztk; az vlaszaikbl az derl ki, hogy Zaklika az elmlt vek-
ben ktszer jrt Erdlyben. Az els alkalomrl nem tudunk semmit, de az biztos,
hogy ennek eredmnyekppen kereste fel Hollandiban 1625 tavaszn Bethlen
Gbor megbzsbl a szmztt V. Frigyest.
71
Msodik erdlyi ltogatsra
1625 nyarn kerlt sor. Kassrl a fejedelem sajt lovain vitette Zaklikt Gyu-
193. A dn kldetsrl lsd IV. Keresztly levelt Bethlen Gbornak (Wolfenbttel, 1626. jl.
16.[/26.]) RA(K) TKUA AD 1-10 Latina fol. 172v173r.
68
Kasper Niesiecki: Herbarz polski. X. Leipzig 1845. 31. Az adatrt Dariusz Milewskinek
tartozom ksznettel.
69
Lsd a jegyzknyv rszleteit: GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol. 80rv, 113v114r, 118v. A
Radziwi-lal fenntartott kapcsolatokat igazoltk Fabian von Czemen danzigi vrnagy, illetve
Christoph von Dohna Gyrgy Vilmosnak rott levelei (Behnhof, 1626. jan. 9.[/19.], illetve
Carweide(?), 1626. jan. 1.[/11.]) Uo. fol. 31v, 33r.
70
Adam Szlagowski: lsk i Polska wobec powstania czeskiego. Lww 1904. 1723.
71
A korbbi erdlyi trl lsd Paul Zolkowsk vallomst: GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63.
fol. 118v119r. Az 1625 mrcius s jnius kztt lezajlott hollandiai kvetsgrl Matthias
Lubnizki beszlt a brandenburgi hatsgoknak, uo. fol. 113rv. Az ltala kzlt adatok
egybevgnak Ludwig Camerarius informcijval, aki Axel Oxenstiernt Hga, 1625. mj.
6/16. dtummal arrl rtestette, hogy Bethlen nemrgiben Frigyeshez rkezett kvete egy
Polonus vir bonus, lsd Sveriges och Hollands diplomatiska frbindelser i. m. 219.
170 K G
lafehervrra, ott szllst adott neki es megbecslesrl tanskod fogadtats-
ban reszestette. Het heten keresztl volt az erdelyi fejedelem vendege, kvette
annak utazsain es meg seregeinek mustrlsn is jelen volt. A nyolcadik heten
azutn Vradon megkapta kveti megbzatst es nagyreszt Kassn maradt k-
seretet jra maga kre gyjtve elindult eszak fele. tjnak magyarorszgi szaka-
szn, a Bethlen uralma alatt ll terleteken a hatsgok adtak neki szllst es
az lovaikat hasznlta kocsijhoz, st, biztonsgrl a fejedelem tz egy msik
szolga szerint hsz lovas katonja gondoskodott.
Radiklisan megvltozott az utazs jellege a magyarlengyel hatr tlepese
utn: Zaklika nyilvnvalan inkognitban akart maradni, ezert kerlte a vro-
sokat, senkivel nem akart szba llni, a lovak eteteset is szabadteren, tkz-
ben vegeztette es a Danzigig tart, meglehetsen hossz ton mindvegig hideg
konyhn elt. A nyugat-poroszorszgi kiktvros elhagysa utn a pomerniai
Stargardon keresztl erte el a Brandenburghoz tartoz Neumark kzpontjt,
Kstrint.
72
Itt kezddtek azok a problemk, amelyek kesbb letartztatshoz
vezettek. Amint arrl Adam von Schwarzenberg grfnak, a brandenburgi johan-
nita lovagrend nagymesterenek es a vlasztfejedelem ekkoriban legnagyobb
befolyssal rendelkez tancsosnak beszmoljbl erteslnk, Zaklikt no-
vember legelejen fogadta Gyrgy Vilmos annak ellenere, hogy a kvet neve
nem szerepelt az ltala tadott credentionalis levelben, st azt elrulni sem volt
hajland a brandenburgi tisztsegviselknek. Az audiencin aztn puszta udva-
riassgi formulkon kvl csak nehny ltalnos hrt osztott meg a vlasztfeje-
delemmel, es az este rendezett lakomn is keveset szlt, nagyon visszafogottan
viselkedett, gyelve jzansgra egesz addig, amg vissza nem ment szllsra,
ahol aztn leitta magt a ksereteben lev nemesekkel. Fejfjsra hivatkozva vis-
szautastotta Gyrgy Vilmos vadszatra val meghvst is. Mikor azonban az
egesz udvar tvozott az Odera-menti vrosbl, Zaklika jabb audiencit kert,
kiemelve, hogy nagy titkokat akar megosztani a vlasztfejedelemmel. Gyrgy
Vilmossal nem tallkozhatott jra, de Berlinben Levin von dem Knesebeck ta-
ncsos jelenleteben fogadta t Lujza Julianna pfalzi rgrfne, V. Frigyes anyja,
a protestns politika e vezet szemelyisege is hiba kerte Zaklikt tbbszr is,
72
Az erdelyi, magyarorszgi es lengyelorszgi trl lsd a jegyzknyveket: GStA PK BPH Rep.
33. W Nr. 63. fol. 78r, 114r115r, 119v120r, 122r123r. Az utazs erdelyi es magyarorszgi
reszerl klnsen egyik szolgja, a Homonnn felfogadott, feltehetleg szlovk Jan
Niebnitzky nyjtott sok informcit a msik hrom ugyanis ekkor nem volt ura mellett.
A lengyelorszgi szakaszrl mr a ket lengyel szolga akik a forrsban Paul Zolskowsk es
Wotzke Linzki neven szerepelnek is tbbet tud. A negyediket, Matthias Lubnizkit, Zaklika
csak Danzigban fogadta (jra) szolglatba.
hogy vezesse el a fontos dolgokat, amelyekrl tud, a lengyel diplomata csak
ltalnossgokat kzlt.
73
Noha Schwarzenberg mr november elejn tbbszr is gyanjt fejezte ki,
vajon tnyleg az erdlyi fejedelem kvetvel van-e dolguk, Zaklika ekkor mg
szolginak egy rszt htrahagyva problma nlkl tovbbindulhatott Als-
Szszorszgon keresztl Hollandia irnyba. Kereszlutazott Wolfenbttelen,
m a braunschweigi herceget nem ltogatta meg, csak egy kocsit krt tle, ami-
vel Lneburgba ment. Onnan visszautazott dlre, Nienburgba, hogy tallkozzon
Mansfeld gral, akit IV. Keresztly tbortl nem messze tallt. A grf, miutn
vacsorn vendgl ltta, a dn kirlyhoz is elksrte, aki mint a bevezetsben
mr emltettem november 26-n fogadta, ebden s vacsorn is meghvta asz-
talhoz, majd megajndkozva bocstotta ismt tra. Zaklika szolgja arrl is
beszmolt a brandenburgi hatsgoknak, hogy a lengyel diplomata Mansfeldtl
is kapott 80100 duktnyi tikltsget; IV. Keresztly pedig sajt hintjt en-
gedte t az t egy szakaszra s 1012 fnyi ksretet is biztostott neki. Noha
Zaklika eredetileg Hgba is el akart menni s credentialis levelei is voltak a
Staten Generaalhoz, az orniai herceghez, illetve a holland szkvrosban szm-
zetsben l V. Frigyeshez , vgl gy tlte meg, hogy az ppen ott tartz-
kod Matthias Quadt megfelelen el tudja ltni fejedelme kpviselett. gy csak
levelet rt a nmet diplomatnak, amelyet IV. Keresztly egyik embere a kirly
sajt levelbe illesztve vitt magval Hgba. Zaklika maga pedig Lneburgban
hajra lve visszatrt Berlinbe.
74
A brandenburgi tancsosok mr korbban felledt gyanjt tovbb tpllta,
hogy a lengyel diplomata ilyen gyorsan visszatrt Hollandibl, s az sem nyug-
tatta meg ket, hogy br kzlte, IV. Keresztly nagy titkokat bzott r, ezeket
azonban kizrlag a vlasztfejedelemnek lett volna hajland elmondani, aki
nem tartzkodott a vrosban; a trgyalni hozz kldtt tancsosoknak nem rult
el semmit. Schwarzenberggel kzlte, hogy roppant srgs tovbbutaznia: mg
arra is a brandeburgi tancsosnak kellett gyelmeztetnie, hogy taln szksge
lehetne egy recredentialisra Gyrgy Vilmostl, ami igazoln brandenburgi kl-
detsnek teljestst. A gyanakv grfnak azonban feltnt, lltlagos sietsge
73
Az els brandenburgi tartzkodsrl lsd Adam von Schwarzenberg leveleit Levin von dem
Knesebecknek, illetve ksbbi beszmoljt (Kstrin, 1625. okt. 26., 28.[/nov. 5., 7.], illetve
[1625 december eleje]) GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol. 14r16r, 21v, illetve 2r8r.
Gyrgy Vilmostl Zaklika november 5-n kapott audiencit, ami a Bethlen Gbor ltal r
credentialison lv megjegyzsbl ltszik, uo. fol. 13v. A Zaklika ltal tadott credentialis
dtuma Vrad, 1625. szept. 16., uo. fol. 12.
74
Az utazs rszleteit Matthias Lubnizki adja el vallomsban, GStA PK BPH Rep. 33. W
Nr. 63. fol. 115r117v. A dn kirlynl, illetve a Mansfeldnl lezajlott fogadssal kapcsolatos
rszletek Zaklika vallatit is rdekeltk, lsd uo. 79v80r.
172 K G
ellenere milyen lelkesen vllalkozott Zaklika egy kesbb megrand level tovb-
btsra, amelyben a vlasztfejedelem arrl informlta volna Bethlen Gbort,
hogy a lengyel kirly tiltakozst jelentette be a Brandenburgi Katalinnal terve-
zett eskv miatt. Amikor aztn a lengyel diplomata egy kvetkez alkalommal
mr azt is tagadta, hogy brmifele diplomciai gyet meg akart volna trgyalni
a vlasztfejedelemmel, a brandenburgi politikusok rizet al helyeztettek. Ket
tancsos Zaklikt kerdezte alaposan ki, egy kzjegyzt pedig megbztak a szol-
gk kivallatsval.
75

A letartztats idpontjt nem ismerjk, de azt tudjuk, hogy a szolgk kihall-
gatsa december 9-en trtent. A hnap kzepen a Titkos Tancs megvitatta, mi
legyen a teend a fogsgban tartott Zaklikval es arra a dntesre jutottak, hogy
rnak az erdelyi fejedelemnek. Noha a kvetnel lev leveleslda tartalmt ellen-
riztek gy lthattk, hogy a dn kirlytl a diplomatnak valban volt recreden-
tialisa , gy dntttek, a leveleket nem nyitjk fel, nehogy megsertsek Bethlen
politikai gyeinek titkossgt. A vlasztfejedelem neveben killtott levelben fel-
ideztek azt az esetet is, amikor 1605 februrjban egy angolrl, aki VI. Jakab kve-
tekent, kifogstalannak tn credentialist bemutatva jelent meg Heidelbergben,
kiderlt, hogy csal. Erre alighanem azert kerlt sor, hogy mentsek magukat, ha
megis kiderlne, hogy tevedtek: annak ellenere, hogy a kihallgatsi jegyzknyv-
hz hosszas jegyzetek keszltek, amelyek kimutattk Zaklika mondandjnak
sszes nellentmondst, nehnyan a brandenburgi tancsosok kzl tovbbra
is gy veltek, hogy a lengyel nemes tenyleg Bethlen diplomatja lehet, klns
viselkedese csak hatskrenek tllepesebl ered.
76
Vegl Zaklika tbb mint negy
hnapot tlttt brtnben, amg 1626 mrciusban meg nem erkezett Bethlen
Gbornak a kvetet tisztz es annak oktalan viselkedese miatt szabadkoz le-
vele.
77
Miutn a lengyel diplomata elhagyta a brandenburgi vlasztfejedelem re-
zidencijt, eltnik a forrsokbl: nem tudjuk, megerkezett-e egyltaln Bethlen
75
Adam von Schwarzenberg 1625 decemberenek elejen rdott, a 73. jegyzetben idezett
emlekirata (fol. 8v10r) mellett a legtbb informcit Gyrgy Vilmos Bethlennek rott levele
tartalmaza, amely nagyreszt ugyanennek alapjn rdott, de a tredekesen fennmaradt
memorialval szemben az egesz folyamatot vegigkveti (Clln an der Spree, 1625. dec.
21.[i31.]) GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol. 130134.
76
Lsd az elz jegyzetben idezett levelben, fol. 134v. A tancsosok ketelyeirl, illetve a vallats
idpontjrl: Heinrich von Stripe levelet Levin von dem Knesebecknek (Berlin, 1625. dec.
10.[i20.]) GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol. 24v25v. A kihallgatsi jegyzknyvhz keszlt
jegyzetek: uo. fol. 148r157r. A Titkos Tancs jegyzknyve 1625. dec. 5[i15]-rl: GStA PK I.
HA Rep. 21. Nr. 127 m Vol. I. 104v105r.
77
Bethlen Gbor levele Gyrgy Vilmosnak (Vrad, 1626. jan. 30.) GStA PK BPH Rep. 33. W Nr.
63. fol. 47. A kiszabadulsrl lsd Gyrgy Vilmos Bethlennek kldtt levelet (Clln an der
Spree, 1626. mrc. 3.[i13.] uo. fol. 163, illetve Zaklika tanstvnyt arrl, hogy visszakapta
minden tulajdont (Clln an der Spree, 1626. mrc. 2.[i12.]) uo. fol. 170.
Gborhoz, es ha igen, milyen fogadtatsban reszestette a fejedelem. Annyit leg-
albbis biztosan llthatunk, hogy diplomciai feladatra tbb nem alkalmazta;
hogy katonaknt esetleg erdlyi szolglatban maradt-e, arrl nincs adatunk.
A Zaklikval kapcsolatoshoz hasonl, jl dokumentlt flrertsek mindig
kivl forrsanyagot jelentenek ahhoz, hogy az egyedi eseten tlmutat k-
vetkeztetseket is levonhassunk: a problmk egy rsze, amely miatt Bethlen
lengyel diplomatjt letartztattk, strukturlis eredet, az erdlyi diplom-
cia jellegzetessgeibl, illetve annak a brandenburgival szembeni eltrseibl
szrmazik. Ezeknek a mlyebb kvetkeztetseknek a feltrshoz szksg van
a brandenburgi tancsosokat zavar jelensgek rszletesen ttekintsre s
sszehasonltsukra ms erdlyi pldkkal utbbi teszi ugyanis lehetv, hogy
elvlasszuk Zaklika esetlegesen klnc egyni megoldsait azoktl, amelyek
helyzetbl fakadtak.
Kronologikusan az els olyan tnyez, amely felkeltette Adam von Schwar-
zenberg gyanjt, az volt, hogy a kvet ltal tadott megbzlevl nem tartal-
mazta a kvet nevt. Ez termszetesen ellenkezett nemcsak a formai kvetelm-
nyekkel, hanem a logikval is. A credentialis levl pontosan arra szolglt, hogy
kvetknt azonostsa az tad szemlyt a cmzett uralkod szmra: hogy lenne
ez lehetsges, amennyiben mg a legelemibb azonost, az illet neve sem kerlt
benne feltntetsre? pp ebbl az idszakbl ismernk azonban ms eseteket
is, amikor egy kvetnek annak ellenre adtak hitelt, hogy nem volt klasszikus
credentialis levele. Zaklikt IV. Keresztly annak ellenre fogadta, hogy hoz-
z cmzett megbzlevelet egyltaln nem tudott bemutatni igaz, Mansfeld
grfhoz cmzett credentialisa volt, s a grf, illetve Jnos Ern szsz-weimari
herceg szemlyesen mutattk be a kvetet a dn kirlynak. Nem egszen fl v
mlva Hermann Beckmannt a brandenburgi Titkos Tancs fogadta gy, hogy
egyltaln nem volt nla megbzlevl igaz, az szemlye, lvn Brandenbur-
gi Katalin titkra, ismert lehetett a vlasztfejedelemsg politikusai szmra.
A legjobb analg plda azonban Matthias Quadt: t a Staten Generaal 1625
decemberben pontosan gy fogadta el Bethlen kpviseljnek, ahogy Zaklika
vrta azt el Gyrgy Vilmos vlasztfejedelemtl: ti. hogy neve nem szerepelt az
erdlyi fejedelem ltal killtott megbzlevlben.
78
78
Zaklika credentialis-problmjrl IV. Keresztlynl lsd kihallgatsi jegyzknyvt (GStA PK
BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol. 79r); a brandenburgi tancsosok reakcijrl Stripe 76. jegyzetben
idzett levelt (fol. 25v). Quadtrl lsd Resolutin der Staten-Generaal: Nieuwe reeks 1610
1670. VII. deel, 1 juli 1624 31 december 1625. (Rks geschiedkundige Publicatin, Grote
Serie, 223.) Bew. Joke Roelevink. s-Gravenhage 1994. 655. (Nr. 3680). Beckmannrl a 66.
jegyzetben idzett tancsi jegyzknyvet, fol. 155r.
174 K G
Pusztn az teht, hogy a kvet neve nem szerepelt a megbzlevelben, nem
kellett volna, hogy mindenkeppen fennakadst okozzon. Zaklika azonban tovbb
bonyoltotta a helyzetet azzal, hogy Kstrinben vonakodott elrulni a nevet, majd
kikttte, hogy csak a vlasztfejedelemnek mondja azt meg. Amikor azonban
kervenyehez egy cetlire felrta nevet, Sigismundus a Petr-nek cmezte magt.
A brandenburgi hatsgok egy resze radsul gy emlekezett, hogy a kvet a Za-
charias nevet is hasznlta.
79
Meg ha el is hisszk Zaklika vedekezeset, hogy a nev
petricoviai birtokra utal, nehezen erthet, miert tartotta szksegesnek a lengyel
diplomata, hogy a nevevel kapcsolatos machincikkal borzolja a kedelyeket.
Nyilvnval, hogy a 17. szzadi diplomcia nagy resze titokban zajlott, es ez
kiemelten ervenyes volt az olyan llamokra, mint Bethlen Gbor Erdelye, amely-
nek jformn minden szomszedjval volt valamilyen koniktusa es brmilyen
potencilis szvetseges eleresehez arra volt szkseg, hogy a kvetek hosszasan
ellenseges, de legalbbis urukkal nem szimpatizl fejedelmek terleten utazza-
nak keresztl. Zaklika lengyelorszgi rejtzkdese gy egyltaln nem volt kir-
v eset: amikor Quadtot 1624-ben visszafordtottk Mazvibl, kereskednek
lczva utazott.
80
Taln meg az is erthet, hogy Zaklika meg sajt szolgi eltt
sem fedte fel kiletet, nyilvn azert, nehogy veletlenl elszljk magukat br
meglehetsen abszurd, hogy a negy kihallgatott szolgbl mindssze egy tudta
urnak valdi nevet, egy a birtoknevbl levezetett vltozatot ismerte es ketten
csak keresztnevet tudtk, egyik meg azt is rosszul. Ahogy egyikjk megjegyez-
te: klns ember, mindent titokban tart, amibe az is belefert, hogy kvetkez
ticeljukat is mindig csak akkor kzlte, amikor mr a kocsiban lt.
81
Feltn tovbb, hogy a dn kirllyal szemben Zaklika nem tartott szkse-
gesnek hasonl vintezkedeseket es vele kzlte nevet, a Keresztely ltal adott
recredentialisban mindenesetre megtalljuk azt.
82
Specikusan Brandenburggal
kapcsolatos indokot kell teht tallnunk viselkedesere, ami mr csak azert sem
egyszer, mert Lengyelorszggal ellentetben Gyrgy Vilmos orszgban
79
A nev problemjrl lsd Adam von Schwarzenberg 1625 decemberenek elejen rott
emlekiratt (lsd 73. jegyzet), illetve Knesebecknek() rott levelenek tredeket (1625. okt.
25.[inov. 4.]), amelyre feljegyeztek a Petri-nevvltozatot (GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol.
22r). Nem vilgos, hogy a Zacharias nev hogyan kerlt el a brandenburgi iratokban, Zaklika
a kihallgats sorn mindenesetre gy nyilatkozott: Zacharias nunquam fuit, neque erit. Uo.
fol. 81r.
80
Lsd Piotr Szyszkowskinak a 2. jegyzetben idezett propozcijt, fol. 4rv.
81
were ein wunderlicher man, hielt alle sachen heimblich. Johan Niebnitzk vallomsa,
GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol. 121v. A negy szolga kzl hrom gy kezdte az uruk
nevet rtat kerdesre adand vlaszt, hogy igazbl nem tudja, kizrlag a mr regebben
Zaklikt szolgl es vele Hollandit is megjr Lubnizki ismerte es nem csak sejteskent tudta
kzlni a kvet nevet.
82
Lsd az 1. jegyzetben idezett recredentialist.
Zygmunt Zaklika szvetsges terleten jrt: nem sokkal rkezse eltt folytak
a trgyalsok Matthias Quadttal a politikai egyttmkdsrl, s nem sokkal
utna rkezett meg a dszes kvetsg, amely Brandenburgi Katalint volt hivatott
Erdlybe szlltani. A vlasztfejedelmi kormnyzat akkora bizalommal viselte-
tett Bethlen Gbor kveteivel szemben, hogy mint korbban emltettem tit-
kos diplomcija egyes rszleteit is megosztotta Quadttal, akinek kzvettenie
kellett azokat IV. Keresztly fel. Aligha tvednk, ha Zaklika klns viselke-
dsnek indokt Adam von Schwarzenberg szemlyben keressk.
A grfnak a vlasztfejedelemsg politikjra gyakorolt befolysra a Habs-
burg-ellenes politikai tbor szmos tagja tekintett elgedetlenl. Nemcsak an-
nak katolikus vallsa miatt, hanem elssorban azrt, mert a brandenburgi Titkos
Tancs tbbsgvel szemben, akik a protestns gy melletti erteljesebb killst
szorgalmaztk, Schwarzenberg abban bzott akrcsak a szsz vlasztfejede-
lem , hogy a birodalom vlsgt a csszrral kttt kompromisszum oldhatja
meg, akr a pfalzi rdekek kpviseletnek feladsa rn is. Az 1620-as vek m-
sodik felben egyre dominnsabb pozciba kerl grf igencsak npszertlen
volt, II. Gusztv Adolf pldul azt zente a tbbi tancsosnak, hogy bnjanak
vele a cseh mdon, vagyis defenesztrljk Schwarzenberget.
83
IV. Keresztly,
amikor meghallotta, hogy a grf ksri Brandenburgi Katalint Erdlybe, a fe-
jedelemnek rt levelben felhvta Bethlen gyelmt, vigyzzon vele, mert nem
hve a communis causnak, s amg csak lehet, tartsa Erdlyben, mert fennll a
kockzat, hogy a visszat sorn a csszri udvarban felfedi szervezkedseiket.
84
Ennek ismeretben nyer rtelmet az, hogy Zaklika tbbszr is kzlte
Schwarzenberggel: vele nem hajland megtrgyalni kldttsgnek titkos poli-
tikai rszt s azt csak szemlyesen a vlasztfejedelemmel hajland megoszta-
ni.
85
A korbban rla kapott informcik vagy taln magnak a fejedelemnek
az utastsa miatt a lengyel diplomata megprblta elkerlni, hogy a grf eltt
diplomciai titkokat kelljen felfednie; m abban bzni, hogy mindent szemlye-
83
Schwarzenberg politikjrl lsd Kober, U.: Eine Karriere im Krieg i. m., illetve rvidebb
sszefoglalsa: U: Der Favorit als Factotum: Graf Adam von Schwarzenberg als
Oberkmmerer und Direktor des Geheimen Rates unter Kurfrst Georg Wilhelm von
Brandenburg. In: Der zweite Mann im Staat: Oberste Amtstrger und Favoriten im
Umkreis der Reichsfrsten in der Frhen Neuzeit. Hrsg. von Michael Kaiser und Andreas
Pear. (Zeitschrift fr historische Forschung: Beihefte 32.). Berlin 2003, 231252. Az idzet
ennek 245. oldalrl. A szsz politika jellegzetessgeirl lsd Axel Gotthard: Politice seint
wir Bpstisch: Kursachsen und der deutsche Protestantismus im frhen 17. Jahrhundert.
Zeitschrift fr historische Forschung 20. (1993) 275319.
84
IV. Keresztly levele Bethlen Gbornak (Rotenburg, 1626. jan. 26.[/febr. 5.]) TT 1881: 101.
85
Az erre vonatkoz adatokat lsd pldul Schwarzenbergnek a 73. jegyzetben idzett, 1625
decembernek elejn kszlt emlkiratban, fol. 7r9v.
176 K G
sen Gyrgy Vilmossal trgyalhat majd meg, a brandenburgi politikai ismere-
tenek teljes hinyrl tanskodott. Ahogy korbban emltettem, a korszakban
taln egyetlen szmottev orszgnak sem volt annyira apolitikus uralkodja,
mint eppen Brandenburgnak, aki jformn teljesen tengedte a kormnyzst
tancsosainak.
86
Mivel viszont Zaklika nyilvnvalan nem ismerte reszleteiben
a brandenburgi politikai elitet, knnyen lehet, hogy a Schwarzenberggel kap-
csolatos fenntartsok miatt nem volt hajland eszmet cserelni a hozz kldtt
tbbi tancsossal kztk a kimondottan a protestns politikai tbort kepvi-
sel Samuel Winterfelddel sem, hiszen nem tudhatta, melyik esetleg a grf
embere. gy aztn gyakorlatilag lehetetlenne vlt a brandenburgi politikusok-
kal folytatott kommunikci. A korbbi peldk azonban azt mutatjk, hogy ez
egyltaln nem volt szksegszer, inkbb Zaklika hibs helyzetfelmereset, il-
letve diplomciai erzekenek hinyossgait tkrzi: Schulitz es Quadt korbban
nagyszabs szvetsegi terveket vitattak meg Berlinben, sokszor Schwarzen-
berg jelenleteben.
Hasonlkeppen Zaklika behatrolt kepessegeinek, illetve a diplomciai elet-
ben val eligazodsa nehezsegeinek tudhat be a Schwarzenberg jelenteseiben
tbbszr elfordul msik problema is, hogy tudniillik lehetetlenseg eldnteni,
az erdelyi fejedelem kvetekent (Gesandter) vagy csak hrvivjekent (Brieftr-
ger) kezeljek-e a lengyel nemest. A 17. szzad sorn egyre komplexebbe vl
diplomciban ugyanis a kvetek fontos megklnbztet jegyenek szmtott,
fel voltak-e ruhzva a repraesentatio jogostvnyval, amelynek reven olyan b-
nsmdra tarthattak igenyt, mintha az ket kld uralkod szemelyesen lenne
jelen. Ez termeszetesen azt is magban foglalta, hogy a kvetet az uralkod nyil-
vnos audiencikon fogadta, az udvari esemenyeken kiemelt helyet biztostott
nekik jelenletk az udvarban es ezltal a kld es fogad uralkodk kztt
fennll kapcsolat teht minden szemlel szmra vilgoss vlt. Nem csodl-
kozhatunk rajta, ha a Bethlen Gbor nyugat-eurpai diplomcijt bonyolt
kvetek trgyalsaik titkossgnak megrzese erdekeben a lehet legritkbb
esetben tartottak igenyt az nnepelyes fogadtatsra.
87
A diplomcia hivatalos
terminolgija majd csak sokkal kesbb, a napleoni hborkat lezr becsi
kongresszuson kerl kodiklsra, gy a korabeliek szhasznlata nem feltetle-
86
Kober, U.: Eine Karriere im Krieg i. m. 2539, Reinhold Koser: Geschichte der brandenburgischen
Politik bis zum Westflischen Frieden von 1648. Stuttgart Berlin 1913. 386390.
87
Termeszetesen ezall kivetelek is akadtak, gy Johann Joachim Rusdorf beszmolja szerint
I. Kroly angol kirly Quadtot olyan elkel fogadtatsban reszestette, amelynek krlmenyeit
a velencei diplomatknak rendezett ceremnik sem mltk fell, lsd levelet Heinrich
Matthias von Turnnak (London, 1626. nov. 18.) UB Kassel 2
o
Ms. iurid. 47. 268.
nl mrvad, m sokat elrul, hogy a dn kirly pldul Zaklikt s Quadtot is
mint Bethlen hozz kldtt szolgit (tiener) emlti.
88
ppen ezrt jogosan okozhatott meglepetst a brandenburgi diplomatknak
az, ha Zaklika egyszerre vrta el, hogy kvetknt ismerjk el s annak megfelel-
en kezeljk, ugyanakkor tartsk is kldetst a lehet legnagyobb titokban. Mint
Schwarzenberg felpanaszolta, nehz volt sszeegyeztetni a kldets titkossgt
azzal, hogy kzben Zaklika rendszeresen vagy egy tucat ksrvel mutatkozott
az utcn, akik radsul lengyel ltzkkkel mg nagyobb feltnst keltettek.
89

Noha a brandenburgi hatsgok csak ngy szolgjt hallgattk ki, a lengyel dip-
lomata ksrete valban sokkal tbb emberbl llhatott: amikor Gyulafehrvr-
ra utazott, embereinek nagy rsze Kassn maradt s elltsukra Bethlen Gbor
naponta tizenkt font hst, ngy csirkt s tz kancs bort utalt ki.
90
Egy ennek
az elfogyasztshoz szksges sereglet trsasgban valban nehz lett volna
szrevtlennek maradni. Habr a lengyel diplomata tovbbra is kitartott amel-
lett, hogy Bethlen Gbort kvetknt kpviseli, amikor Kstrinbl tovbbutazott
Berlin fel Schwarzenberg mindenesetre azt javasolta a szkvrosban tartzko-
d Knesebecknek, ne adjanak neki kiemelt helyet az asztalnl.
91

88
Ugyanakkor Quadtot egyszer Gesandt-nak, teht kvetnek is titullja, lsd Kong Christian
des Fjerdes Dagbger i. m. 144, 147, 150. A 17. szzad kategriinak bizonytalansgrl
lsd Erich H. Markel: Die Entwicklung der diplomatischen Rangstufen. Erlangen 1951;
Milo Vec: Technische gegen symbolische Verfahrensformen? Die Normierung und
Ausdierenzierung der Gesandtenrnge nach der juristischen und politischen Literatur des
18. und 19. Jahrhundert. In: Vormoderne politische Verfahren. Hrsg. von Barbara Stollberg-
Rilinger. (Zeitschrift fr historische Forschung: Beihefte 25.) Berlin 2001. 559590.
89
Lsd Schwarzenbergnek a 73. jegyzetben idzett, 1625. december eleji emlkiratt, fol. 10.
90
Lsd a szolgk vallomsait, GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol. 78r, 114r, 122rv.
91
Lsd a 73. jegyzetben idzett, okt. 26.[/nov. 5.] keltezs levelet, fol. 16r. Az lsrend s a
hierarchia kifejezsnek ms szimbolikus forminak jelentsgrl a kora jkori diplomciban
lsd Josef Hrdlika: Das Platznehmen am Tisch als Ausdruck der Kommunikation der hschen
Gesellschaft in der Frhen Neuzeit. In: Menschen Handlungen Strukturen: Historisch-
antropologische Zugangsweisen in den Geschichtswissenschaften. Hrsg. von Vclav Bek
und Dana tefnov. (Opera historica: Editio Universitatis Bohemiae Meridionalis, 9.). esk
Budjovice 2001. 219238; Andr Krischer: Souverenitt als sozialer Status: Zur Funktion
des diplomatischen Zeremoniells in der Frhen Neuzeit. In: Diplomatisches Zeremoniell
in Europa und im Mittleren Osten in der frhen Neuzeit. Hrsg. Ralph Kauz, Giorgio Rota
und Jan Paul Niederkorn. (sterreichische Akademie der Wissenschaften: Philosophisch-
Historische Klasse, Sitzungsberichte, 796.) Wien 2009. 132; Helmut Neuhaus: Der Streit um
den richtigen Platz: Ein Beitrag zu reichsstndischen Verfahrensformen in der Frhen Neuzeit,
illetve Axel Gotthard: Die Inszenierung der kurfrstlichen Preminenz: Eine Analyse unter
Erprobung systemtheoretischer Kategorien. In: Vormoderne politische Verfahren. Hrsg. von
Barbara Stollberg-Rilinger. (Zeitschrift fr historische Forschung: Beihefte, 25.) Berlin 2001.
281302, illetve 303332; Barbara Stollberg-Rilinger: Zeremoniell als politisches Verfahren:
Rangordnung und Rangstreit als Strukturmerkmale des frhneuzeitlichen Reichstags. In: Neue
178 K G
Szintn problmsnak tnt a brandenburgi politikusok szmra, hogy Zakli-
ka november elejn Hollandit is megjellte ticljai kztt, de az Egyeslt Tar-
tomnyok felkeresse nlkl trt vissza. Vajon kvethez mlt-e, hogy a rbzott
kldetseket csak flig teljestse? hangzott a kihallgats egyik krdse, s a
brandenburgi tancsosokat nem elgtette ki a lengyel diplomata vdekezse,
miszerint rteslt rla, hogy Matthias Quadt idkzben eljutott Hollandiba, gy
sajt kldetse okafogyott vlt.
92
Az Erdelynel sokkal kzpontibb fekves Bran-
denburg diplomcijban nem volt szkseg az olyan utaz diplomatk alkalma-
zsra, akik tkzben vltoztattk celjukat (mint ahogy az Quadttal is trtent),
es arra sem, hogy akrcsak Schulitz es Listius eseteben tbb diplomata is
ugyanazzal a kldetessel induljon tnak. A ket rendhagy diplomciai megol-
ds tulajdonkeppen sszefggtt: azert volt szkseg neha arra, hogy a fejedelem
tbb embert is azonos de legalbbis tartalmban nagyon hasonl kldetessel
bzzon meg, mert ltalban tbb helysznt is meg kellett ltogatniuk es tovbbi
utazsaik fggtek az ott kapott vlaszoktl. Bethlen ilyen formabont mdsze-
rekkel tudta biztostani, hogy minden diplomciai celpontra elbb-utbb eler
egy kvete. A Zaklika vallomst elemz brandenburgi politikusok azt is felve-
tettek, vajon honnan tudhatta az lltlagos kvet, hogy Quadt merre ment es
milyen feladattal de ez igazbl knnyen megmagyarzhat: ha mstl nem, a
dn kirlytl vagy a protestns sereg ms vezetitl kaphatott errl informcit.
rthetetlen viszont, miert tartotta szksegesnek a lengyel diplomata, hogy
a kihallgatson kzlje: mr csak azert is szkseges volt, hogy feladja a hol-
landiai utat, mert a legfontosabb gy (Principale negotium) a hzassge volt,
amirl Berlinben kellett trgyalnia. Errl ugyanis korbban nem ejtett szt, st,
emlekezhetnk, Schwarzenbergnek jbli Berlinbe erkezese utn azt mondta,
srgsen tovbb kell haladnia. Br a brandenburgi tancsosokkal folytatott be-
szelgetesek alatt Zaklika mindig nagyon erdekldtt a tervezett hzassg temja
irnt, az teny, hogy mint a kihallgatsi jegyzknyvhz keszlt kommentrok
szerzje is megjegyzi credentialisban nincs kimondottan sz a frigyrl, mr-
pedig fejedelmek kztt csak gy lehetseges hzassgrl trgyalni, ha kifeje-
zetten egyertelm, erre vonatkoz megbzleveleket adnak kepviseliknek.
93
A
Studien zur frhneuzeitlichen Reichsgeschichte. Hrsg. von Johannes Kunisch. (Zeitschrift fr
historischer Forschung: Beihefte 19.) Berlin 1997. 91132.
92
Ob einem Gesandten woll anstehe, die gewerbe, so Ihme aufgetragen, nur zur helften
auzurichten, kihallgatsi jegyzknyv, GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol. 52r, Zaklika
vlaszt lsd 79v.
93
Lsd a jegyzknyvhz fztt kommentrokat, GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol. 152v.
Bethlen Gbor credentialisa valban ltalnossgban fogalmaz: kzli, hogy a megkezdett
trgyalsok folytatsra kijellte Kovacsczy Istvnt es Mik Ferencet, m ezek Becsben
feltartztattak, gy nehogy az gy krt szenvedjen kldi a level tadjt mindkt gyben
hzassgrl radsul nem nagyon volt mit trgyalni: Zaklika credentionalisnak
killtsa utn mintegy hsz nappal Kovacsczy Istvn s Mik Ferenc a vlasz-
tfejedelem Clln an der Spree-i palotjban alrtk a szerzds okmnyait.
Mg ha szmolunk is azzal a lehetsggel, hogy Zaklika tnak indulsa utn
errl mr nem rteslt, az biztos, hogy csak slyosbtotta az erdlyi diplomcia
strukturlis nehzsgeibl szrmaz problmkat fontoskodsval s sajt ko-
rbbi kijelentseinek lland meghazudtolsval.
A brandenburgi tancsosok vgl a kihallgats sorn megrknydve ta-
pasztalhattk, hogy Zaklika jformn nluk is kevesebb erdlyi politikust is-
mer: Matthias Quadton kvl kizrlag Listius brt tudta megnevezni, illetve
a credentionalist megfogalmaz rnokot, akinek nevt a cllni rnokok tbb-
fle verziban, Caspar Schomuligknt vagy Schonunkknt jegyeztk le. Utbbi
akinek szemlyt nem tudjuk azonostani aligha hatotta meg a gyanakv
tancsosokat, mikzben Zaklika az erdlyi kancellrrl (Kovacsczy Istvnrl)
csak annyira emlkezett, hogy Andreasnak hvjk, s a kincstart (Mik Ferenc)
nevt is csak hosszas gondolkods utn, nmileg torztva (Niclas Ferencknt)
sikerlt felidznie.
94
Az 1626 janurjban Berlinben jr Weikhard Schulitz is
azt mondta, nem ismeri Bethlen lltlagos kvett.
95
Mivel Gyrgy Vilmos kp-
viselett Eurpa klnbz udvaraiban a megelz vekben kizrlag Titkos
Tancsnak tagjai lttk el, akik a vlasztfejedelem udvarnak politikjrl s
annak szemlyi llomnyrl benssges ismeretekkel rendelkeztek, nyilvnva-
lan sokkolan hatott szmukra, hogy Bethlen Gbor kvete az erdlyi udvar
legfontosabb szereplirl sem rendelkezik informcikkal. Ennek oka azonban
mr valban nem Zaklika szemlyes kpessgeinek hinyossgaiban keresend,
hanem az erdlyi fejedelem nyugat-eurpai klpolitikjnak, illetve az abban
val egyeztets cljbl (lsd 73. jegyzet, fol. 12). A brandenburgi tancsosok szmra
mindez annl is kevsb lehetett meggyz, mert Kovacsczy s Mik mr jval Zaklika eltt
megrkeztek Berlinbe, lsd 15. jegyzet.
94
Lsd Zaklika vallomst, GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63. fol. 78r.
95
A brandenburgi Titkos Tancs jegyzknyve (1626. jan. 12.[/22.]), lsd 51. jegyzet, fol. 6v.
Zaklika titrsa nyugat fel mentben, egy bizonyos Castner is inkbb csak a zavart fokozta:
noha Schwarzenberg s a tbbiek mind ruhja, mind beszde alapjn hollandknt azonos-
tottk, Zaklika lltotta, hogy ez nem igaz, s megjegyezte, hogy Castner Hgban maradt.
A jegyzknyvhz fztt kommentrok sszellti itt, a kihallgats vge fel mr ersen f-
radhattak, klnben biztosan nem hagytk volna ki a lehetsget, hogy felhvjk a gyelmet
Zaklika lltsainak jabb nellentmondsra: hogy maradhatott volna Castner Hgban, ha
a lengyel diplomata lltsa szerint nem is ment el odig (GStA PK BPH Rep. 33. W Nr. 63.
fol. 81v, illetve 157v). A rejtlyes utazrl ezen kvl mindssze egyetlen adatot ismernk, az
viszont arrl tanskodik, hogy Zaklika itt is ki tudja, milyen megfontolsbl hazudott:
Bethlen Gbor Alvinczi Pternek rott levelbl (lsd 14. jegyzet) az derl ki, hogy Castner
1626. janur kzepre nemcsak visszatrt Erdlybe, de a fejedelem mr vissza is indtotta.
180 K G
kzremkd diplomciai karnak jellegzetessegeiben. Meg ha az sszesen
kevesebb, mint tz het erdelyi tartzkodssal a lengyel nemes extrem esetet
kepvisel is, ltalnossgban elmondhat, hogy a Bethlen Gbort a protestns
udvarokban kepvisel diplomatk inkbb az szemelyehez, illetve az 1620-as
evek nemzetkzi protestns politikjhoz, de semmi esetre sem az Erdelyi Feje-
delemseghez ktdtek.
gy tnik, a Bethlent kvet fejedelmek idejeben ez a trend megvltozott. Az
1630-as evtizedben a meglehetsen ritka kvetjrsok nagy reszet meg klfldi-
ek lttk el, 1632-ben Heinrich Dreiling, 1634-ben es 1637-ben Heinrich Meer-
bott, 163839-ben Johann Heinrich Bisterfeld kepviselte I. Rkczi Gyrgyt a
francia es sved udvarokban. Ugyanakkor teny, hogy rajtuk kvl nemcsak Bon-
cziday folytatta tevekenyseget, de 1634-ben egy jabb magyar, Blinty Balzs is
megbzst kapott diplomciai kldetesre.
96
Az 1640-es evtizedben aztn a nyu-
gat-eurpai diplomcia bonyoltst nagyreszt magyarok vettek t, es a tenden-
cia hasonl maradt II. Rkczi Gyrgy uralkodsa idejen is. A vltst egyreszt
arra vezethetjk vissza, hogy az 1640-es evekben mr a fejedelem rendelkeze-
sere lltak olyan vilgltott, szeles mveltseggel es peregrincis tapasztalattal
rendelkez helyiek is, mint az I. Rkczi Gyrgy hallhret a Nemet-rmai Bi-
rodalom protestns fejedelemsegeibe tovbbt Daniel Jnos.
97
Ugyanakkor a
ket Rkczi Gyrgy szmos magyarorszgi, vagy erdelyi szrmazs diploma-
tjrl nem tudjuk, hogy hasonlan eminens htterrel rendelkezett volna: Med-
nynszky Gyrgy, Sebesi Ferenc, Jakabfalvi Mikls, Szentpli Istvn, Dalmdi
Istvn vagy eppen a fejedelemseget a vesztfliai beketrgyalsokon kepvisel
Jrmi Ferenc kepzettsege semmivel sem mlta fell a Bethlen Gbor-korabeli
96
Lsd Szilgyi Sndor feldolgozsait: I. Rkczy Gyrgy els sszekttetesei a svedekkel.
(rtekezesek a trteneti tudomnyok krebl, 10i9.) Bp. 1883, illetve I. Rkczy Gyrgy es
a diplomczia: Szekfoglal ertekezes. (rtekezesek a trteneti tudomnyok krebl, 7i5.) Bp.
1878. 917. Dreilingrl lsd a 43. jegyzetet. Bisterfeld diplomciai tevekenysegerl lsd meg
jabban Viskolcz Nomi: Johann Heinrich Bisterfeld: Ein Professor als Vermittler zwischen
West und Ost an der siebenbrgischen Akademie in Weienburg, 16301655. In: Calvin
und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbrgen: Helvetisches Bekenntnis, Ethnie und
Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918. Hrsg. von Mrta Fata und Anton Schindling. Mnster
2010. 204206. Meerbottrl lsd U: Reformcis knyvek: Tervek az evangelikus egyhz
megjtsra. Bp. 2006. 7880. Bonczidayrl lsd a 11. jegyzetben idezett forrsokat. Blinty
Balzsrl: I. Rkczi Gyrgy levele Heinrich Meerbotthoz (Gyulafehervr, 1634. jn. 4.) RA(S)
Transsylvanica vol. 1. Nr. 129iI. Az erdelyi fejedelmek 162030-as evekben folytatott nyugati
diplomcijnak elemzesere egy kesbbi tanulmnyban vllalkozom.
97
Balogh Judit: A vargyasi Daniel csald karrierjenek kezdetei. Trtenelmi Szemle 51. (2009)
3. sz. 351. Diplomciai tevekenysegerl lsd Krmn Gbor: Erdelyi klpolitika a vesztfliai
beke utn. Bp. 2011. 113115, 180181.
erdlyi politikusokt.
98
gy nem zrhatunk ki egy alternatv magyarzatot sem,
ti. hogy az 1620-as vek emigrns hullmt a ksbbi vtizedekben nem kvet-
tk hasonlk, gy a diplomataknt hasznlhat klfldiek egyszeren elfogytak:
az erdlyi fejedelem gy csak a hazai vlasztkbl merthetett. A kevs kivtel
meglehetsen klnbz jelleg diplomatkbl kerlt ki: a Comenius-krhz
tartoz s az kapcsolathljt hasznl, protestns sszefogst hirdet Cons-
tantin Schaum bizonyos mrtkben Bethlen korszaknak cseh-pfalzi emigrn-
saira hasonlt, mg a moszkvai cri trnra val aspirciihoz segtsget keres
Tyimoska Akudinov egyrtelmen a nemzetkzi kalandorok kz sorolhat.
99

II. Rkczi Gyrgy szolglatban val alkalmazsuk tnye illetve az, hogy a
szomszdsgi diplomciban nem, kizrlag a messzebb fekv llamokkal fenn-
tartott kapcsolatokban hasznltk ket azt sugallja, hogy a Bethlen-kori dip-
lomciai szervezetnek elmleti alapvetsei nem, inkbb csak szemlyi felttelei
vltoztak megteremtjnek halla utn.
98
Kzlk egyedl Sebesi Ferencrl kszlt letrajzi vzlat: Horn Ildik: Sebesi Ferenc egy
erdlyi diplomata. In: Scripta manent: nnepi tanulmnyok a 60. letvt betlttt Gerics
Jzsef professzor tiszteletre. Szerk. Draskczy Istvn. Bp. 1994. 199205; Binder Pl:
Az erdlyi fejedelemsg romn diplomati vagy romnok az erdlyi fejedelemsg klgyi
szolglatban. Sajt al rendezte Sebestyn Mihly. (Convergentia) Marosvsrhely 1996.
3961. Az egyes diplomatk tevkenysgrl lsd (a fenti sorrendben) Krmn G.: Erdlyi
klpolitika i. m. 181190, 318326, 9495, 129132, illetve 108110.
99
Krmn G.: Erdlyi klpolitika i. m. 354364, ill. 313314.
182 K G

BETHLEN GBOR KVETJRSOKKAL
KAPCSOLATOS FILOZFIJA
S REPREZENTCIJA 1628 TJN
S P
Bethlen Gbor 1628. mrcius 20-n Az tekintetes s nagysgos vezr khaime-
kamnak Haczy Jusuf agtl izent punctumokra val resolutionk cm rsban
fejtette ki a kvetsgek diplomciai jelentsgt.
1
Nemcsak rtkelte a deleg-
cik szksgessgt, de konkrt pldkat is emltett a clbl, hogy bemutassa
a diplomciai kldttsgek nlklzhetetlen szerept. Ezek a pldk 1628-ban
nem vletlenl hangzottak el a Portnak cmezve. Szerintnk az Erdlyi Feje-
delemsg mltjbl Bethlen Gbor olyan diplomciai aktusokat mutatott fel,
amelyeket 1628. vi klpolitikja igazolsra sznt. Az utastsban tallhat k-
veti reprezentcira vonatkoz megjegyzsei szintn sszefggenek a fejedelem
1628-ban vallott politikai nzeteivel.
A krdses szveg gy szl:
Ha minden felkldend embereinkrt nagysgnl ktsgben esnk, gy mi
sehov nem kldhetnk, mely soha ez ideig nem hallatott, hogy az fnyes
porta szljel val kldetsrt az erdlyi fejedelmekben ktelkedtek volna, s
attl ket megtiltottk volna. Jnos kirly a Bthory Kristfot az franczia
kirlyhoz elkldte, Bthory Istvnt Maximilin csszrhoz, az angliai Erzs-
bet asszony-kirlyhoz Bthori Zsigmond Kakas Istvnt, lengyel kirlyhoz sok
rendbeli kvetet, nem is lehet egyb benne, hogy az fejedelmek egymshoz
ne kldzzenek, ha bkesgben akarnak egymssal lni, mivel az orszgok
kztt gyakorta sok hborsgra val dolgok szoktak trtnni, melyeket, ha
el nem igaztannak, hadakozsra menne sokszor az llapot, nem szksg a
fnyes portnak ale kldzsbl mi fellnk ktelkedni.
2

Szabadkozs a Porta eltt: a politikai indokok, Sztambul megnyugtatsa
Bethlen Gbor instrukcii szmos tanulsggal szolglnak. Az els olvasat sze-
rint Bethlen Gbornak szabadkoznia kellett a Porta eltt kiterjedt nemzetkzi
diplomcija miatt. Sztambul mintha korltozni szerette volna Bethlen Gbor
1
Az tekintetes s nagysgos vezr khaimekamnak Haczy Jusuf agtl izent punctumokra val
resolutik. (Kvl: Resolutiones suae Ser. Ad Legationes Juszuf aghae ad Rescep kajmekan
ejusdem suae Ser. minuta 20 Martii anno 1628 in Fogaras.) In: TMO II. 2451.
2
Uo. 49.
184 S P
nyugat- s kzp-kelet-eurpai kapcsolattartst. Az 162728. vben rendkvl
gazdag s tbb szlon mkdtetett diplomcit folytatott a gyulafehrvri feje-
delmi udvar. A Porta gyanakvsa a fejedelmi kvetjrsokkal szemben Bethlen
hrom Habsburg-ellenes hadjratnak 1626-tal lezrul idszakban alakulha-
tott ki. A sztambuli kzpont magt is okolhatta az elhidegedni ltsz trker-
dlyi viszonyrt, hiszen az 1627. vben kttt Habsburg-trk bkbe nem vet-
tk be Erdly llamisgnak krdst.
3

Nem tudni, hogy a szultni dvnban, mennyi informcival rendelkezhettek
arrl a tervrl, melyet nyilvn Bcstl sem fggetlenl Pzmny Pter s Bethlen
Gbor szvgetett 1627 elejn. Eszerint egy nagy trkellenes hadjrat vezet-
sre Bethlen Gbort szemeltk ki, mely szerep elvllalsra a fejedelem is haj-
land (inclinatus) volt. Mindezt az rseknl kvetsgben jr Kemny Jnos
nletrsbl tudjuk. Az dolog pedig ilyen vala: hogy immr vget vetvn az
fejedelem is rmai csszr ellen val hadakozsnak, trk ellen val hadakozst
forraltak vala, s az fejedelemnek oerltk vala, hogy lenne generalis exercituum
christianorum contra Turcam, melyre igen inclinatus is vala
4
R. Vrkonyi gnes
egyenesen megfordtja a trkellenes hadjrat tervnek keletkezsi helyt. A terv
szletsnek kzpontja nem Nagyszombat, az rseki, s nem Bcs, a csszri, ha-
nem Gyulafehrvr, a fejedelmi szkhely volt. 1627 elejn Bethlen Gbor meg-
tette ajnlatt az rseknek s a ndornak: Erdly kszsggel vesz rszt a trk ellen
indtand hborban.
5

Amikor 1628 nyarnak vgn a fejedelem katonai er demonstrcit tartott
a Tisza bal partjn, hogy hatalmt togtassa II. Ferdinnd eltt, az akci a Porta
megnyugtatst is szolglta.
6
A Porta szndkainak megfelel sznlelt katonai
ertogtats a Habsburgokkal szemben Jnos Zsigmond stratgiai eszkztr-
hoz is hozztartozott. Az 1628. vi er-demonstrcira utalva Kemny Jnos
kijelentette, hogy az mint i Jnos kirly idejben is majd hasonl llapot tr-
tnt s sznes [sznlelt] hadakozs nmet csszr ellen, az trk csszr szem-
3
Errl Bethlen Gbor a budai pashoz intzett 1627. szeptember 14-n Gyulafehrvrott
kelt levelt idzve: Gebei Sndor: Egy megksett fejedelmi temets: Bthori Gbor 1628.
szeptember 21-i jratemetsrl. In: A Bthoryak kora. A Bthoriak s Eurpa. Szerk. Ulrich
Attila. (A Bthori Istvn Mzeum Fzetei. j sorozat 3.) 171186.
4
Kemny Jnos: nletrsa. In: Kemny Jnos s Bethlen Mikls mvei. Szerk. V. Windisch
va. (Magyar remekrk) Bp. 1980. 8485.
5
R. Vrkonyi gnes: Erdly s a trkkrds Pzmny politikjban. In: U: Europica varie-
tas Hungarica varietas: tanulmnyok. Bp. 1994. 54.
6
Gindely Antal Acsdy Ignc: Bethen Gbor s udvara 15801629. Bp. 1890. (Magyar trtnel-
mi letrajzok) 220221; Szab Pter: Bthory Gbor jratemetse 1628-ban. In: Bthory Gbor
s kora. Szerk. Papp Klra, Jeney-Tth Annamria s Ulrich Attila. Debrecen 2009. 4553.
Bv:niv GXnov 6vv:iXvXsoi vcsoi:os riiozriXi 185
lye szerint [utastsa szerint] indulvn.
7
jabban felismert trtenelmi tanulsg,
hogy Bthory Istvn
8
, Bocskai Istvn
9
es Bethlen Gbor egykent nagyra tartot-
tk Jnos Zsigmond politikai rkseget.
Bethlen Gbor kiaknzta azt a ket csszr birodalma kztt kialakult bizony-
talan trtenelmi helyzetet, melyet II. Ferdinnd idezett el azzal, hogy halogat-
ta a Habsburg es a trk fel kztt megkttt es 1627. szeptember 13-n alrt
sznyi beke megersteset.
10
A sznyi beke megerstesenek gye mikent az
II. Ferdinnd budai fvezernek rt levelebl kiderlt meg 1628. mjus 30-n is
napirenden volt.
11
A fejedelem btor politikai terveket sztt: hossz tvon a trk
elleni hbor foglalkoztatta, rvid tvon a lengyel kirlysg elnyeresehez vezet
t kvezese kttte le energiit. Kzben a fejedelem a Porta fele sznlelte trk-
hseget. A Tisza bal partjn megtartott katonai erdemonstrci egyebkent is
egyezett Bethlen hadszati elveivel, aki nem kedvelte a nylt katonai megtk-
zeseket.
12
Valamit a nemet nyelv rpirat-irodalom is erzekelt Bethlen Gbor
1628 tavaszn szervezd katonai felvonulsrl a Habsburgok ellen, s ezltal a
katonai ertogtats nemzetkzi visszhangot is kapott.
13

Sztambul gyanakvsa azonban tovbbra is fennmaradt az Erdelyi Fejedelem-
seggel szemben, s ennek a trkk meg a portai nemet kvet eltt is hangot
adtak. Bethlen rosszallotta az Erdelyi Fejedelemseg lejratst szolgl diplo-
mciai akcikat. Szeretettel kerjk nagysgt, ezt az gyalzatot vegye el ma-
gunkrl es orszgunkrl, tbbszr ne trtenjek rajtunk, ne gyalzdjunk orsz-
gostl, kivltkepen az nemet kvet jelenleteben, kik mineknk noha megbekelt
ellensegink, mind az ltal egyms gyalzatjn es krn nem szoktunk bnkdni,
ne tltse ezzel is kedveket nagysga.
14
1628. decembereben a fejedelem meg
7
Kemny J.: neletrsa i. m. 81. A sznlelesrl a kora jkori Magyarorszg politikai
szerepjtekait illeten: Sznleles es rejtzkdes: A kora jkori magyar politika szerepjtekai.
Szerk. G. Etenyi Nra es Horn Ildik. Bp. 2010.
8
Bthory Istvn azzal fejezte ki Jnos Zsigmond irnti tiszteletet, hogy elkeszttette a gyulafehervri
ftemplomban az elhunyt fejedelem sremleket: Mik rpd: Bthory Istvn kirly es a renesznsz
mveszet Erdelyben. Mveszettrteneti rtest 37. (1988: 34. sz.) 125.
9
Szab Pter: Bocskai Istvn es Jnos Zsigmond. Studia Caroliensia: A Kroli Gspr Reformtus
Egyetem folyirata 7. (2006: 1. sz.) 125131.
10
Nmeth Csaba: Bthory Gbor jratemetese. In: Bthoryak kora i. m. 171186.
11
Ferdinnd csszr parancsolatjra Gerardus Questerberg es Ioannes Fridricus Kisek a
budai fvezernek. Becs. 1628. mjus. 30. (egykor fordts Bethlen Gbor sajt kezevel rt
javtsokkal). In: TMO II. 7172.
12
A Kasstl nem messze, a Tisza bal partjn vert tborrl: Csetri Elek: Bethlen Gbor elettja.
Bukarest 1992. 159.
13
Varsnyi Krisztina: Bethen Gbor a korabeli nemet nyelv hrlevelek es vsri kiadvnyok
tkreben. Sic Itur ad Astra 17. (2005: 12. sz.) 202.
14
Toldalagi Mihly kveti instrukcija a nagyvezerhez. 1628. oktber. 21. In: TMO II. 83.
vehemensebben vallott srtettsgrl. Hatalmas csszr ellen soha az nmettel
semmit nem tractltunk, mert nekik nem is hittnk, meglehet az, hogy eleget
hazudtanak s hamis leveleket formlhatnak, pecstnket knnyen lemetszhet-
tk, annl knnyebb dolog nincsen, mint pecstrl pecstet az j tvsknek
levenni, keznk rst megtanulhattk, imitlhatjk, mert k ezer mesterek.
15
Bethlen Gbor szabadkozsnak kulturlis, ceremonilis okai
Sztambul ktelyeit az Erdlyi Fejedelemsg trk hsge dolgban Bethlen G-
bor azzal is elidzhette, hogy Bcs s Gyulafehrvr kztt szvlyes kultu-
rlis viszonyokat alaktott ki, akr mg Habsburg-ellenes hadjratai idejn is.
A fejedelem udvari zenszeinek egy rszt pldul harmadik Habsburg-ellenes
hadjrata elestjn, 1626 nyarn Bcsbe kldte,
16
hogy ott, a csszri udvarban
kpviseljk muzsikjukkal az erdlyi fejedelmi udvart.
17
A kapcsolat klcsns
volt. Benk Andrs adata szerint Bethlen mr 1615-ben is kerestetett Bcsben
hangszerjtkosokat. 1625-ben Bcsbl rkezett Erdlybe Johannes Tesselius,
aki azutn Bethlen egyttest vezette.
18

Feltn, hogy Bethlen Gbor udvari zenszei kztt egyetlen trkt sem
tallunk. A kolozsvri szmadsknyvekben fennmaradt egy lers a fejedelem
muzsikusairl. A zenszek sorbl hinyoztak a trkk s nincs kln trk
zenekar. 1626. mrcius 21-n ezt jegyezte fel a szmadsknyv vezetje: Len-
gyel muzsiksok, t nmet muzsiks, lengyel muzsiksok, magyar muzsiksok,
Urunk trombitsi, rzdobosok, orgonsok, Cappelmeister olasz muzsiks.
19
Ez
azrt furcsa, mert a magyar kirlysgi furak s arisztokrata asszonyok vgtisz-
tessgi reprezentcijban megengedett volt a keleti szoksok alkalmazsa. A
15
Toldalagi Mihly portai kvet instrukcija. Gyulafehrvr. 1628. december. 12. In: TMO II.
95.
16
Errl: Szab Pter: Udvartrtnet-kutats Hopmestertl a fbejrig. let s Tudomny 63.
(2008: 5. sz.) 134136.
17
1626. jnius. 26. rkeznek Urunk felsge musicussi Bczbe mennek, Urunk levele nluk.
Mindenestl 8. vadnak. Michael Pistorius az tbb musicuskkal. Romn Orszgos Levltr
Kolozs megyei igazgatsga, Kolozsvr / Arhivele Naionale, Diretia judeean Cluj
(tovbbiakban KmOL) Kolozsvr vros levltra, Szmadsknyvek (a tovbbiakban KvLt.
KvSzm.) XVII. b. III. 67, 93, 94.
18
Kirly Pter: Klfldi zenszek a XVII. szzadi erdlyi fejedelmi udvarban s hatsuk. Erdlyi
Mzeum 56. (1994: 12. sz.) 115; Benk Andrs: Az erdlyi fejedelmi udvar zenei letrl.
In: Mveldstrtneti tanulmnyok. Szerk. Csetri Elek Tonk Sndor Jak Zsigmond.
Bukarest 1979. 98.
19
Az erdlyi fejedelmi udvar muzsikusainak etnikai sszettelrl. 1626. mrcius 21. KmOL
KvLt. KvSzm. XVII. b. VIII. 88., 99.
186 S P
Szatmr, Ugocsa, Borsod vrmegyeben birtokos Darczy csald
20
Jankafalvn
1646. november 29-en temetett tagjnak, Darczy Zsnak halotti predikci-
ja egymshoz simulnak tntette fel a keresztenyzsidmohamedn
21
veg-
tisztessegi szoksokat: A Sidok gysz-ruhban ltzven szmoson az halottas
hzhoz gyltek, es elszer igen srtak, mellyre a pognyoktl vtt szoksbl
trombitsokat is fogadtak.
22

Furcsa a trk zeneszek mellzese azert is, mert Bethlen Gbor szmra
sem volt teljesen idegen a trks szoksok tvetele. Menyasszonya, Bran-
denburgi Katalin lakodalmi hintajnak szvetbevonatt peldul Konstanti-
npolyban keszttette el,
23
m a hint szvetbevonatnak vrs sznevel el-
kerlte azt, hogy nszhintaja a vazallits szimblumv vljek. A vazallitst
jelz szvetanyagokat, az erdelyi fejedelmek beiktatsakor tadott kaftno-
kat, a Portra bekldtt szvetajndekokat ltalban szzszerrel, ndbl ki-
nyert srga festekkek festettek meg. I. Rkczi Gyrgy peldul a Porta eltt
1636-ban megrendlt bizalma jbli visszaszerzese erdekeben sajtos
hintadomnnyal reprezentlt. Kvetei 1636. jlius 20-n ket dszkocsival
jelentek meg Konstantinpolyban. Ott a kocsikat, mieltt a szultnnak t-
adtk volna ket, megfestettek szzszerrel, minembl az uraknak fejedel-
meknek val kaftnt rjk. gy a hberes ajnlotta fel a szzszerrel meg-
festett ajndekokat, a hberes sznszimbolikval felruhzott dszhintkat
hberurnak.
24
rdekes ugyanakkor, hogy 1626 tavaszn Bethlen es Brandenburgi Katalin
hzassgakor rendelkezesre llt Kassn egy Lengyelorszgban keszttetett nsz-
hint is, melyet vegl is a fejedelem nem hasznlt fl a ceremnin. Taln e
jelkepes ertelm hintval Bethlen nem akarta nyltan felfedni a lengyel kirlysg
20
Nagy Ivn: Magyarorszg csaldai czmerekkel es nemzedekrendi tblkkal. III. kt. Pest
1858. 240.
21
A mohamedn kifejezest a kora jkori kereszteny forrsok szhasznlata szerint hasznlom a
muzulmnnal (iszlm hv) szemben, tekintve, hogy ez kifejezte azt a kereszteny llspontot,
miszerint az iszlm nem rktl val valls, hanem Mohamed prfeta tanaibl ered. Molnr
Antal turkolgus szves felvilgostst itt ksznm meg.
22
Temetesi Pompa, Melly az tekintetes es nagysagos Nehai Gro iktari Bethlen Peternek, Hunyad
es Maramaros Vrmegyeknek rks F Ispnnynak, 1646 esztendben Kis-Asszony havnak
harmadik napjn, Bnban meg-hidegedett testenek Liszkafalvrl Nyr-Btorban, temetesenek
helyere val megindtstl fogva, az fldben eltakartsig, celebrltatott. Vradon, 1646. esz-
tendben. RMK. I. 787. E predikci-gyjtemenyben tallhat, mintegy fggelekkent: Hodaszi
Mikls Daroczi Sophia felett mondott gyszbeszede: Anno. D. 1646. 29. Novembris, Jankafal-
vn az Udvar-hznl ltt Predikcio, melly az utn meg-bvitettetett. 153.
23
24
A portai kvetek jelentese Rkczyhoz, Konstantinpoly. 1636. jlius 23. In: TMO II. 368. A
szzszer ertelmezesehez nyjtott segtsegeert Papp Sndornak tartozom ksznettel.
megszerzsre irnyul terveit a Porta eltt? Tlzott lett volna szuverenitsnak
s politikai terveinek ily nyilvnval jelzse? Csinltatott vala mst is Lengyel-
orszgban, igen gazdagon aranyfonallal varrotat, aranyazott vas szerszmival,
de imez [a konstantinpolyi] mltsgosb vala.
25
Szakly Ferenc llaptotta meg, hogy 1556 [Izabella kirlyn visszatrte]
utn a szultn jval hosszabb przra engedte az erdlyi fejedelmet, aki ekkor-
tjt kezdett inkbb az eurpai szuvernekhez, mint egy szultni helytarthoz
hasonltani.
26
Az eurpai szuvernekhez val hasonlsg a reprezentci szint-
jn klnsen irritlhatta Sztambult. Brmennyire is rokonszenven nyugodott
a Trk Birodalom s Franciaorszg kapcsolata, az 1526. vi Habsburg-ellenes
Cognaci Liga megalakulsa ta, melyben a Trk Birodalom csendestrsi sze-
repet jtszott,
27
az, hogy Bethlen Gbor s Brandenburgi Katalin XIII. Lajos
francia kirly hzassgi nnepsgeinek mintjra nnepelt, nem nyerhette el
Sztambul tetszst. Bethlen Gbor eskvje, amely a francia abszolt monar-
chk hzassgi nnepsgeire emlkeztetett, a Porta kvete, a Budrl kldtt
Jahja pasa nemtetszst vlthatta ki. Homlyos s ers forrskritikra szorul
Kemny Jnos lersa arrl, hogy a pasa mirt nem vett rszt az nnepsge-
ken.
28
A menyasszony betegsge miatti nhny napos kss, mely a ceremnia
idpontjnak mdostst eredmnyezte, sovny indok arra, hogy a trk f-
ember mg az nnepsg eltt tvozott Kassrl.
29
Sokkal inkbb arrl volt sz,
hogy a rmai csszr kvetnek vrhat rkezse, s a keresztny fejedelmektl
rkez ajndkok, reprezentcik, a hzassgi ceremnia nyilvn rtsre adott
nyugat-eurpai rendje elriasztottk az nnepsgeken val rszvteltl, mert ki-
derlt, hogy azon semmi sem utal egy trk vazallitsban l fejedelemre.
Eurpa 17. szzad elejn lezajlott nnepsgeiben helyet kapott a kirlyni,
fejedelemasszonyi prezentci dszes ceremnija is. Fkpp Franciaorszg volt
a sznhelye ezeknek a triumfl jelleg ceremniknak. A spanyol s az oszt-
rk Habsburgok is kinomult udvari etikettel rendelkeztek, m Bethlen a francia
kirlyi ceremnik irnt vonzdott. Bethlen az Erdlyben megfordul francia
kvetektl, udvari emberektl vagy ppen a fejedelemasszony hintajban helyet
25
Kemny J.: nletrsa i. m. 63.
26
A szuvern kifejezsrl: Szakly Ferenc: Virgkor s hanyatls 14401711. Bp. 1990.
(Magyarok Eurpban 2.) 125.
27
R. Vrkonyi gnes: V. Kroly Magyarorszgon. In: U: Europica varietas... i. m. 15.
28
Kemny Jnos nletrsnak ers forrskritikjt jabban Kovcs Andrs szorgalmazta.
Kovcs Andrs: Simullt is szegny fejedelem az religio dolgban Bethlen Gbor fejedelem
gyulafehrvri szszk s orgonarendelsrl. In: La civilt ungherese e il cristianesimo: Atti
del IVo Congresso Internazionale di Studi Ungheresi: RomaNapoli 914 settembre 1996. A
cura di Istvn Monok, Pter Srkzy. Vol. II. Bp. Szeged 1998. 689697.
29
188 S P
foglal francia flantostl biztosan hrt kapott a 17. szzad elejenek taln leg-
nagyobb szabs, legpompzatosabb nnepsegerl, XIII. Lajos francia kirly es
Anne dAutriche spanyol infnsn, es Flp spanyol herceg es Bourbon Erzsebet
ketts hzassgrl (Prizs 1612).
30
Az nnepseg idejere Prizsban alkalmi ep-
letet emeltek, amelynek homlokzatt erenyalakok es heraldikus motvumok d-
sztettek. A kirlyne prezentcijrl fennmaradt metszet XIII. Lajost a kirlyne
diadalszekere eltt lovagolva brzolta. Ugyanennek a prezentcinak allegri-
kus megjelentesen, az antik triumfl menet szinte teljes kellektra jelentkezett.
Egy szolga a diadalszekerben helyet foglal kirly es kirlyne feje fle koszort
tartott, a hint felett a hrnev krtseit, a szeker alatt a legyztteket, az antik
triumfus ugyancsak fontos szereplit mutattk be. A szekeret dszesen felkant-
rozott lovak hztk. A ceremnit bemutat metszetek nem lenyegtelenek Beth-
len fejedelemasszonyi prezentcija szempontjbl. Az els brzols a kirlyt a
kirlyne nszhintaja eltt lovagolva mutatta, ugyanolyan formai megjelenesben,
mint a fejedelemasszonyt Kassa vros eltt prezentl Bethlent.
31
A msodik
metszet hrnevet zeng allegorikus guri pedig a fejedelemasszony elkep jelle-
g hintajn a lantosok alakjaival rokonthatk.
32
Mg Mtys kirlynei prezent-
cija gyes rgtnzes volt,
33
addig Bethlen fejedelemasszonyi bemutatsa gy
tnik gyelembe vette a franciaorszgi udvari ceremnik fejlett rendjet.
Zenekar nem, zszl igen
A trk zeneszek kizrsa a fejedelem udvari zenekarbl az erdelyi llam vir-
tulis szuverenitsnak bizonyteka volt. Az Oszmn Birodalom fbb tisztseg-
viselinek kinevezesi ceremniihoz tartozott a zszl- es a zenekaradomnyo-
30
Emile Magne: Les ftes en Europe au XVII
e
sicle. Paris 1923. Az nnepseg lersa: 27,
metszetek: 58.
31
Und nchst vor dem Wagen mit dem Volk in schner Ordnung der Stadt zugeritten. In:
Umbstndliche (Relation) Dess Bethlen Gabors (mit der Chur-Brandenburgischen Princessin
Catharina zu Cascha) gehaltenen Beylagers. Gedruckt in diesem 1626 jahr. Rpirat. Orszgos
Szechenyi Knyvtr,(a tovbbiakban OSZK) Regi Nyomtatvnytr.
Umbstndtliche Relation dess Bethlehem Gabors mit der Chur Brandenburgischen Princessin
Catharina zu Cascha gehaltenen Beylagers. [S. l.] : [s. n.], 1626. Orszgos Szechenyi Knyvtr,(a
tovbbiakban OSZK) Regi Nyomtatvnytr. rpl. 554.
Umbstndtliche Relation dess Bethlen Gabors mit der Chur Brandenburgischen Princessin
Catharina zu Caschaw gehaltnen Beylagers. in Prag [Praha], : bey Paul Sesse, 1626. OSZK
RNyT rpl. 555.
Itt van meg egy varins: http:iireader.digitale-sammlungen.deideifs1iobjectidisplayi
bsb10000519_00002.html
32
33
Fgedi Erik: Uram kirlyom: A XV. szzadi Magyarorszg hatalmasai. Bp. 1974. 93.
zs, vagy a zszlajndkhoz tartoz doboltats joga.
34
A kinevezsi bert mell
tartoz egyb jelvnyek (bot, sveg, kaftn, felszerszmozott l, szablya) mellett
teht a zszl tadsnak s a zenekarajndknak volt a dnt szerepe a vazal-
lusi beiktatsokon.
35
A dob-ajndk jelkpezte leginkbb a vazallusi viszonyt. Egyrszt a szuve-
rn uralkodi hatalmat jelkpezi az alattvalk fel, msrszt azonban a megado-
mnyozottak alvetettsgt is bizonytja.
36
Az jdonslt romn vajdk pldul
a Porttl a zszl mell Evlija Cselebi szerint zenekart is kaptak.
37
A romn
vajdkkal szemben az erdlyi fejedelmek esetben nem tudunk arrl, hogy ze-
nekart, vagy akrcsak dobot kldtek volna nekik kinevezsk alkalmbl.
38
Ezt
a romn vajdkkal szembeni protokollris privilgiumot, melyet Bethlen Gbor
lvezett s tl is hangslyozott , eddig nem vette gyelembe a szakirodalom:
Sudr Balzs s Csrsz Rumen Istvn megllaptsai rdemtelenl visszhang-
talanok maradtak. A zszltads elsrend jelentsgt a trk beiktatsi ce-
remnia keretben maga Bethlen Gbor is hangslyozta, aki azonban a beikta-
tst zenekaradomnyozs nlkl [!] kpzelte el.
39
Brmennyire is berzenkedett
a fejedelem Borsos Tams portai kvet eltt a felesge, Brandenburgi Katalin
beiktatsra kldtt hinyos s kopott jelvny egyttes miatt, a zszlkldst
megksznte.
40
Hogy pedig nagysga hatalmas csszr eltt mi hozznk oly
j akaratjt mutatta, hogy az mi felesgnknek az orszg holtunk utn fejede-
lemsgre val vlasztsra hatalmassgtl zszlt szerzett azt hatalmass-
gnak letnk fogytig val igaz hsgnkkel szolgljuk meg. A zszlklds
Bethlen Gbor emlkezetben az erdlyi fejedelmek irnti portai tisztelet s el-
34
Sudr Balzs Csrsz Rumen Istvn: Trombita, rzdob, trogat: A trk hadizene s
Magyarorszg. Bp. 1996. 26.
35
Az emltett beiktatsi ceremnik a hozzjuk kapcsold jelvnyekkel Papp Sndor szerint
Szkely Mzes (kard, zszl, buzogny) s Bocskai Istvn (zszl, l, buzogny, szablya,
kaftn, korona) portai megerstse nyomn alakultak ki: Papp Sndor: Szkely Mzes erdlyi
fejedelem hatalomra kerlsnek diplomciai tanulsgai s egy nagyvezri elterjeszts (telhis)
keletkezse. Aetas 14. (1999: 4. sz.) 7879; B. Szab Jnos Erdsi Pter: Kt vilg hatrn:
A hatalomtads szertartsai az erdlyi fejedelemsgben. In: A Hadtrtnelmi Mzeum
rtestje 4. (2001: 4. sz.) 91105; Uk: Ceremonies Marking the Transfer of Power in the
Principality of Transylvania in East European Context. Majestas 11. (2003) 111160; B. Szab
Jnos: Insignia of the Transylvanian Princes. Majestas 4. (1996) 85105.
36
Sudr B. Csrsz R. I.: Trombita... i. m. 27.
37
1663-ban az Oszmn-hz rgi szablya szerint neki [a moldvai vajdnak] ajndkozott
zenekar jtszott. In: Evlija Cselebi: Trk vilgutaz magyarorszgi utazsai 16601664.
Ford. Karcson Imre. Bp. 1985. 369.
38
Sudr B. Csrsz R. I.: Trombita... i. m. 31.
39
Lsd az 1. jegyzetben idzett forrst, TMO II. 2451.
40
Bethlen Gbor Borsos Tamsnak a felesgnek hozott athnamrl. In: Bethlen Gbor: Levelek.
Kiad. Sebestyn Mihly. Bukarest 1980. 200219.
190 S P
ismeres kitrlhetetlen vonsa volt. Tudvn magam is, az zszlkat az erdelyi
fejedelmeknek mind szoktk praesentlni, minem ajndekokkal, mivel szegeny
Bocskainak en vittem Kassra az zszlt ezeltt 23 esztendvel, azutn Rk-
czinak [Zsigmondnak] is lttam, mint hozta vala Kapucsi basi Musztafa aga,
magam hoztam Bthori fejedelmnknek Szkender basa ugyan magamnak.
41

Bethlen Gbor teht kivvta magnak a Nyugat-Eurpa peremen elhelyezked
Erdelyi Fejedelemseg presztzset a reszben a Balknhoz tartoz havasalfldi,
moldvai vajdasgokkal szemben. Ezekkel ellentetben a reprezentci szintjen a
trk vazallits elfogadsnak legenyhebb, mr-mr a szuveren uralkodi szint-
jen llott.
Ezutn Bethlen Gbor meg melyebb trteneti ervekkel prblta bizonytani
Juszuf aga eltt a zszlkldes gesztusnak jelentseget. Szerinte a Porta az
j emlekezet Szulimn csszr vegzese szerint [!] jrt el, aki a mindenkori
szultnoknak azt hagyta rkl, hogy utastsa szerint minden oszmn ural-
kod tartozik fejedelemseget zszlajnak megadsval konrmlni.
42
Errl a
zszlkldesi aktusrl a Bethlen Gbor korban terjesztett hamistott szulejm-
ni okiratban,
43
melyet Bethlen Gbor korbl eddigi ismereteink szerint Szepsi
Laczk Mte es Foktvi Jnos vci prediktor rsaibl ismernk,
44
nincs sz.
Ennek szvege gy hangzik:
A hatalmas trk csszr hitinek formja, melyet a felseges Bethlen Gbor-
nak praestlt a frigyben. n, Szultn Szulimn csszr, Isten segtsegebl tr-
kknek gyzhetetlen csszra, eskszm a nagy Istennek mindenhatsgra,
szentsegere, jsgra, hatalmassgra, es szent flsegenek dicssegere, egek-
nek erssegere, a napra, holdra, csillagokra, a fldre es az anymnak fejere, min-
dennapi kenyeremre, els fegyveremre, eletemre, lelkemre, a nagy es szentseges
Mahumetre, az els smre es nemzetsegemre, az egesz Buszurmnyoknak
krnylmetelkedeskre: hogy tegdet, atymt, tudnia illik Gabrielt, Magyar-
orszgnak jvend kirlyt, semminem dolgban el nem hagyom, ha szinten
minden birodalmamat, orszgimat, es mindennem jszgimat elvesztenem is
csak en magam maradnek is, ha en velem csak hrom avagy negy hadnagyok
maradnnak, azokkal is tartoznm ha kvntatik oltalmazni. Ha fogadsomnak
eleget nem teendek, a hatalmas Istennek haragja es az igazsga szlljon en
fejemre, es engemet elveszeszen, es valamit az en testem megerend, a magas-
41
Bethlen Gbor Borsos Tamsnak. Udvarhely. 1627. jlius. 7. Uo. 203.
42
Lsd az 1. jegyzetben idezett forrst, TMO II. 50.
43
A nevezetes szulejmni eskformt 1530 tjn Szapolyai Jnos kancellrijn hamistottk.
Papp Sndor: Trk-magyar trgyalsok es szerzdesktes 1605-ben. In: Historia Manet:
Demeny Lajos emlekknyv. Szerk. Violeta Barbu, Tds S. Kinga. Bukarest 2009. 124.
44
Foktvi Jnos: Az embr eletenek I. eredetirl, II. termeszetirl, III. llapatjrl rattatott knyv
Foktvi Jnos Vcon vrasi prediktor ltal, 1614. OSZK Kezirattr. Oct. Hung. 380. 360.
sgbeli Isten ksziklv vltoztassa, s engemet a fldn jrni ne szenvedjen,
hanem a fld meghasadvn, mind testestl lelkestl elnyeljen.
45

Bethlen oly fontosnak s presztzs rtknek tartotta a zszlklds ceremni-
jt, hogy ennek rdekben bevette e rtus kvetelmnyt, mint a legitimizci
bizonytkt az egybknt is hamistott szultni eskformulba. A portai zsz-
lklds teht egyrtelmen az oszmn beiktatsi ceremnia legfbb reprezen-
tcis eleme volt szmra.
A zszlklds irnti rokonszenv magyarorszgi gykerei
Nehz eldnteni, hogy mita lt az Erdlyi Fejedelemsgben a vradi fkapitny-
sgba val beiktats zszltadssal trtn ceremnija, melyet a fejedelem
kpviseletben az jdonslt kapitnnyal szemben gyakoroltak. Azt valszn-
sthetnek ltom, hogy a ceremniban mg a ks kzpkori, az egysges Ma-
gyarorszg terletn kialakult vrkapitnyi beiktatsi szoksok hagyomnynak
tovbblst konstatlhassuk. A magyar kirlysgi, vagy akr a fejedelem r-
szrl gyakorolt vradi s szkely kapitnyi beiktats zszltadssal trtn
ceremnija teljesen ms, mint az erdlyi fejedelmek trk zszl-rtussal meg-
valsult beiktatsa. Taln csak tvitten, indirekt mdon van a trk s magyar
szertartsoknak kze egymshoz.
A zszlkkal folytatott rtusok a Rkcziak hatalmi szimbolikjban szintn
fontos szerepet jtszottak. I. Rkczi Gyrgy fejedelem zszlk tadsval helyezte
rszleges katonai hatalomba ait. Kornis Zsigmond 1640. augusztus 21-n e szavak
ksretben adta t az orszgzszlt Rkczi Gyrgynek: Kegyelmes urunk azrt
adja e zszlt nagysgodnak, hogy e zszlval s a parancsnoksga s kapitnysga
alatt ll hadakkal azonnal, amint a fejedelem parancsolja, felljn s jjel nappal
siessen, hova parancsolja.
46
1643. november 14-n, Udvarhelyen, amikor a feje-
delem kisebbik t, Zsigmondot udvarhelyszki s hromszki fkapitnynak s
a kt tisztsget sszekapcsolva a szkelyek generlisnak nevezte ki a hatalom
rszleges truhzsa Zsigmond szmra szintn egy zszl tadsval trtnt.
47

45
Sepsi Laczk Mt Lrnd Mihly udvari concionatora Krnikja s az emlkezetre mlt
hazai dolgoknak rvid megjegyzsei. 15211624. In: Erdlyi trtnelmi adatok. Kiad. Mik
Imre. III. kt. Kolozsvr 1858. 217.
46
Ifabb Rkczy Gyrgy beigtatsa a vradi kapitnysgba 2. Septembris 1640. Ratisbonae
(tredk a csszrhoz Regensburgban beadott, s a ndor ltal szeptember 7-n rt tudst-
sokbl: a Nemzeti Mzeumban lv Jszay-fle gyjtemnybl). EOE X. 297299; Szilgyi
Sndor: II. Rkczi Gyrgy 16211660. Bp. 1891. (Magyar trtneti letrajzok.) 1420.
47
T. Orgona Angelika: A gncruszkai Kornisok. Kt generci tllsi stratgii az erdlyi
elitben (1546 k. 1648) PhD disszertci. Kzirat. Bp. 2007. 211.
192 S P
Az Erdelyi Fejedelemseg es a Magyar Kirlysg katonai jelleg intezmenyei ez id
tjt ketsegtelenl hathattak egymsra, s az Erdelyi Fejedelemseg akr mintakepp
is kezelhette a Magyar Kirlysg ezen intezmenyeit. Peldul I. Rkczi Gyrgy er-
delyi fejedelem, amikor kezere kerlt a het fels-magyarorszgi vrmegye a kassai
kirlyi hadi brsg mintjra kserletet tett egy hasonlan kln hadi br vezette
katonai telkez frum letrehozsra.
48
Az Erdelyi Fejedelemseg egy reszet ural
katonai parancsnoknak, a vradi kapitnynak azonban a Partium llamterleten a
magnfldesri kezelesben maradt vrakra keves befolysa maradt. Mr a Vrad-
hoz kzel es Szentjobb vra is a Rhedeyek fennhatsga alatt llt. Vrad gy csak
megkzelthette a magyarorszgi vegvideki fkapitnysgok vertiklis tagoltsgt
s a vradi kapitny inkbb csak a reszekbeli hajdkapitnyoknak, s nehny vr-
nak parancsolt.
49
gy a vradi fkapitnyi es a neki alrendelt kerleti kapitnyok
hatalomba helyezesenek rtusai a fent elemzett hatalmi korltozottsg reven nem
harmonizlhattak a Magyar Kirlysgbl ismert kortrsi gyakorlattal. Inkbb az a
rtus ervenyeslhetett az erdelyi fejedelmek vradi kapitnyi beiktatsban, mely
a kzepkori kirlyok vajdai beiktatsakor lehetett szoksos.
50

A vradi kapitny beiktatsi ceremnija szerintem kzepkori hagyomnyo-
kon nyugodva a Szapolyai es a Bthory kor hatrn formldott ki. Mint ismeretes
1640. augusztus 21-en Vradon felolvastk Sibrik Gyrgynek vradi kapitnys-
grul Bthori Istvntul adatott, Gyulai Pltl iratott gynyrseges instrukcijt,
ami ugyan 1585-ben szletett, de az eldk peldjra hivatkozott: azokat szmll-
nm ell, kik kegyelmed eltt a kapitnysgot brtk.
51
A vradi kapitny beiktat-
si szoksa, gy tnik, a kes kzepkori Magyarorszg ceremonilis hagyomnyt
vitte tovbb. Ezt bizonytja, hogy tudunk ecsedi Bthory Istvn, a kesbbi ndor
als reszek fkapitnyi (15111523) beiktatsi zszlajrl, amelyet II. Ulszltl
48
Ply Gza: Katonai igazsgszolgltats a kirlyi Magyarorszgon a XVIXVII. szzadban.
Gyr 1995. 131.
49
Szab Andrs Pter: Haller Gbor egy 17. szzadi erdelyi arisztokrata eletplyja. PhD
disszertci. Kezirat. Bp. 2008. 202208.
50
Feltehetleg a vajdai tisztseggel is sszefgg zszlkat is dobtak Pongrcz Jnos erdelyi
vajda budai ravatalra. (Buda, 1476. december 28.). Mtys kirly menyegzje, 1476. A pfalzi
vlasztfejedelem kveteinek hivatalos jelentese szerent. In: Mtys kirly kortrsai tansga
szerent. Kiad. Kazinczy Gbor. Pest, 1863. 136.
51
Szalrdi Jnos: Siralmas magyar krnikja. Kiad. Szakly Ferenc. (Biblioteca Historica) Bp.
1980. 196, Epistola Pauli Gyulai ad Georgium Sibrik Capitaneum Vradiensem, magyarul:
Tancsi tkr, az az N. Gyulai Plnak eszes, okos tancsos Oktat levele (1585. augusztus
29.), j kiadsa: Gyulai Pl: Tancsi tkr 1585. In: Janus Pannonius magyarorszgi
humanistk. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp. 1982. 12551266, Gyulai Plnak, Bthori Istvn
lengyel kirly alkancellrjnak felelete a vradi kapitnny kinevezett Sibrik Gyrgynek az
1585-ik esztendben. In: Boldog Vrad. Szerk. Blint Istvn Jnos. Bp. 1990. 165166.
kapott.
52
A hatalomba helyezs zszltadssal trtn gykerei, gy tnik, hogy
a kzpkorban a nmet jogrenddel kapcsolatba kerlt magyarorszgi szoksokra
vezethetek vissza, hiszen a lndzsa vagy az azzal egyenl jelents zszl a n-
met joggyakorlatban a kirly ltal a tartomnyrra ruhzott hbr jelkpe lett.
53
Bethlen Gbor nemzetkzi kapcsolatainak igazolsa a Porta eltt a mlt
diplomciai pldival
Jnos kirly a Bthory Kristfot az franczia kirlyhoz elkldte, Bthory Ist-
vnt Maximilin csszrhoz, az angliai Erzsbet asszony-kirlyhoz Bthori
Zsigmond Kakas Istvnt, lengyel kirlyhoz sok rendbeli kvetet, nem is lehet
egyb benne, hogy az fejedelmek egymshoz ne kldzzenek, ha bkesgben
akarnak egymssal lni, mivel az orszgok kztt gyakorta sok hborsgra val
dolgok szoktak trtnni, melyeket ha el nem igaztannak, hadakozsra menne
sokszor az llapot, nem szksg a fnyes portnak ale kldzsbl mi fel-
lnk ktelkedni.
54
szl a Juszuf aghoz intzett, Bethlen Gbortl szrmaz,
mr idzett kveti utasts.
Elszr kontrollljuk azt, hogy ezek a kvetsgek valban bejrtk-e tjukat?
Bthory Kristfot, nem Jnos kirly a jratta fel Galliba,
55
hanem Izabella
kirlyn kldte Franciaorszgba II. Henrik kirlyhoz mg 1558 eltt, az elle-
ne sztt erdlyi rendi sszeeskvs elestjn.
56
A szatmri bke-terv gyben
52
Lsd Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV. Maiorem partem collegit
Antonius Fekete Nagy. Ediderunt Victor Kenz et Ladislaus Solymosi atque in volumen redegit
Geisa rszegi. Bp. 1979. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II.: Fontes 12.) 94, No. 48.
A Szepesi Kamara rendelete Podblnyi Mihly kamarai pnztrnokhoz Homonnai Gyrgy
jonnan beiktatott tokaji fkapitny zszlja ksztse kltsgeinek elszmolsrl, Kassa.
1641. mrcius 31.: Ply Gza: Jankovich Mikls zszltrtneti gyjtemnye. In: Jankovich
Mikls (17721846) gyjtemnyei: Killts a Magyar Nemzeti Galriban 2002. november
28.2003. februr 16. Szerk. Mik rpd. Bp. 2002. (A Magyar Nemzeti Galria kiadvnyai
2002/1.) 283284, 300302; U: A veszprmi vgvr f- s vicekapitnyainak letrajzi adattra
(1617. szzad). In: Veszprm a trk korban: Felolvasls Veszprm trk kori emlkeirl.
Szerk. Tth G. Pter. Veszprm 1998. (Veszprmi Mzeumi Konferencik 9.) 91188; U: Ma-
gyar cmerek, zszlk s felsgjelvnyek a Habsburgok dinasztikus-hatalmi reprezentcijban
a 16. szzadban. Trtnelmi Szemle 47. (2005: 34. sz.) 241275. Ply Gza nzetlen tancsa-
it itt ksznm meg.
53
Marosi Ern: Mvszettrtneti megjegyzsek Szent Istvn lndzsa-attribtumhoz. A
Hadtrtneti Mzeum rtestje 4. Kard s koszor Ezer v magyar uralmi s katonai
jelkpei. Szerk. Hausner Gbor, Kincses Katalin Mria s Veszprmy Lszl. 2001. 31.
54
Lsd az 1. jegyzetben idzett forrst, TMO II. 49.
55
Gallia, Franciaorszg korabeli magyar nyelvben meghonosodott elnevezse. In: Szalrdi J.:
Siralmas magyar krnikja i. m. 126.
56
Forgch Ferenc: Emlkirat Magyarorszg llapotrl Ferdinnd, Jnos, Miksa kirlysga s
II. Jnos erdlyi fejedelemsge alatt. Ford. Borzsk Istvn. Bp. 1982. 147.
194 S P
1565. mrcius 24-en Becsbe indult, s az 1565. prilis 24-en j utastst kapott
Bthory Istvn becsi kvetsegenek httererl, Bthory becsi fogsgrl a mai na-
pig a legreszletezbb elemzest nyjtja Szdeczky Lajos Bekes Gsprrl keszlt
eletrajzban.
57
Kakas Istvn valban jrt Erzsebet kirlynnel (15941595).
58

A lengyel kirlyhoz [kldtt] sok rendbeli kvetseg dolgai inkbb a mltra s
nem a kzelmltra vonatkoztak. Bethlen 1628-ban mivel az lengyel Zsigmond
kirlytl igen oensus [sertett] vala, elssorban a lengyel protestns ellenzek
fejevel, Janusz Radziwi herceggel tartotta a kapcsolatot.
59
Szerintem a kvetjrsi peldk tendencizusan kivlasztottak, s igazolni k-
vntk a Porta eltt Bethlen Gbor llamnak 1628. evi helyet, presztzset az
eurpai politikban s a fejedelem j terveinek elfogadst szolgltk. Hadd
mondjak le a fejedelmi politika vilgos ertelmezese erdekeben a diplomciai
kapcsolatok Bethlen Gbor ltal emltett sorrendjenek gyelembe vetelerl.
1. Az angolmagyar kapcsolatok flemlegetese a Porta eltt nem veletlen.
A kzelmltban megkttt westminsteri szerzdes (1626. november 30.), mely
Erdelyt az angol, a dn, a holland egytt mkdesere ktelezte a Habsburgok
ellen, Kakas kvetsegenek peldjval nyert a tradcikra utal megerstest.
Bethlen az akkori angolerdelyi diplomcia eredeti celjt termeszetesen nem
emltette, mert valjban ennek trkellenes ele volt: Kakas a konstantinpolyi
angol rezidens reven a perzskat akarta feltzelni a trkk ellen.
60
Kakas Ist-
vn szemelyet Bethlen Gbor inkbb gy trta a portai nyilvnossg ele, mint
a szvelyes erdelyiangol kapcsolatok emblematikus alakjt, aki jelkepezte azt
is, hogy az erdelyi llam a Habsburgok ellensegeivel, a trkk javra szvge-
ti diplomciai kapcsolatait. A Keleti Kirlysg, az Erdelyi Fejedelemseg angliai
kapcsolattartsnak vizsglatra mr Angyal Dvid is felszltotta kora trtene-
szeit.
61
Fiatal kutatk trtk fel Szapolyai Jnos es VIII. Henrik, valamint Beth-
len Gbor es Anglia rendkvl intenzv diplomciai kapcsolatt.
62

57
Szdeczky Lajos: Kornyti Bekes Gspr 15201579. Bp. 1990. 10.
58
Kvetsegerl: R. Vrkonyi .: Erdely es a trk kerdes... i. m. 4344, Vrkonyi Gbor: Kolozs-
vr Isztambul London, 1594. In: Anglitl Nagy-Britanniig: Magyar kutatk tanulmnyai
a brit trtenelemrl. Szerk. Frank Tibor. Bp. 2004. 7388. es Veress Endre: Zalnkemenyi
Kakas Istvn. Bp. 1905. (Magyar trtenelmi eletrajzok).
59
Kemeny Jnos neletrsa. i. m. 85.
60
R. Vrkonyi gnes: Erdely es a trk kerdes Pzmny politikjban. In: Europica varietas
i. m. 4344.
61
Angyal Dvid: Erdely politikai erintkezese Anglival. Szzadok 34. (1900) 309325, 398
420, 495508, 702711. A kerdeshez meg: R. Vrkonyi gnes: Az Erdelyi Fejedelemsegrl
Angyal Dvid es Szekf Gyula levelezese alapjn. In: Emlekknyv Benk Samu szletesenek
nyolcvanadik evforduljra. Szerk. jvri Mria. Bp. 323341.
62
R. Vrkonyi gnes es Horn Ildik szorgalmazsa nyomn az angolerdelyi sszefggesek
tanulmnyozsa klnsen elterbe kerlt. Ezt bizonytja Botlik Richrd: Szapolyai Jnos es
2. Ha Bethlen Gbor ervelese felmutatta a franciaerdelyi kapcsolat diplo-
mciai mintjt, nem tlz az a kvetkeztets, hogy ezt a fejedelem a har-
mincves hbor kzepn annak bizonytsra sznta, hogy az erdlyi llam
tovbbra is elktelezett a Habsburgok sellensge, a francik mellett. A fran-
ciaerdlyi kapcsolatok clpontba lltsa tvezet bennnket a francia politika
egykori politikai tervhez, mely Jnos Zsigmond lengyel kirlygt ksztette
el. Egykor Medici Katalin, a nagyhatalm francia anyakirlyn szerette vol-
na a lengyel kirly unokaccst, Jnos Zsigmondot a lengyel trnon ltni, egy
erdlyilengyel perszonluni ln. Ez az llamalakulat az okos asszony el-
kpzelse szerint lenya, Valois Margit s Jnos Zsigmond hzassga esetn,
a Habsburgok htban, francia rdekeltsgbe kerlt volna. Az 1560-as vtized
vge fel azonban Medici Katalin mr a Habsburgokkal val megegyezsre haj-
lott, s elvetette a dinasztikus hzassg tervt.
63
3. A lengyel kirlyhoz kldtt kvetsgek flemltsvel a fejedelem sejtetni
engedte, hogy az erdlyi llam jelenlegi ura miknt eldje, Bthory Istvn el-
nyerheti Vitz Boleszlv koronjt s vele egytt a lengyel kirlysgot.
64
A tr-
tnelmi argumentci bellt abba az rvrendszerbe, melynek eredmnyeknt
Kemny Jnos szerint Bethlen a lengyel korona megszerzsre a trknl
s tatrnl is fundamentumot vetett vala.
65
Ez nagy siker volt, mivel a Porta
jvhagyst Bethlen terveire az elhzd lengyeltrk vlsg utn nehezen
lehetett elrni. II. Oszmn szultn lengyelorszgi hadjratt 1624 tjn pp
Kemny Jnos szerint Bethlen Gbor akarta megakadlyozni.
66
A trk tma-
VIII. Henrik kapcsolata. PhD disszertci. Kzirat. (tmavezet: Horn Ildik); Zarnczki ron
Lszl: Anglia s Bethlen Gbor kapcsolata cm els djas OTDK-dolgozata (tmavezet:
R. Vrkonyi gnes). Lsd mg Zarnczki ron Lszl: Anglia s Bethlen Gbor kapcsolata.
Trefort-Kert: Az ELTE Blcsszettudomnyi Kar kulturlis s kzleti magazinja 2. (2009: 2.
sz.) 71. A Bthory Zsigmond uralkodsa idejn fennll angolerdlyi kapcsolatokat kutatta
Vrkonyi Gbor is.
63
Jnos Zsigmond francia hzassgi tervrl lsd Hvri Jnos: A htlen Dob. Bp. 1987. (Labi-
rintus) 8285; Barlay . Szabolcs: Romon virg: Fejezetek a Mohcs utni renesznszrl. Bp.
1986. 69; Szab Pter: Az Erdlyi Fejedelemsg. Bp. 1997. (Tudomny Egyetem) 40; Francis
Watson: Medici Katalin lete s kora. Ford. Guthi Erzsbet. Bp. 1987. (Kentaur Knyvek).
64
Vitz Boleszlv koronjrl s Bthory Istvn reprezentcijrl: Horn Ildik: Bthory Istvn
uralkodi portrja. In: Portr s imzs: Politikai propaganda s reprezentci a kora jkorban.
Szerk. G. Etnyi Nra s Horn Ildik. Bp. 2008. 363401.
65
66
Bethen Gbor s II. Oszmn viszonyrl fkpp az erdlyi fejedelem els hadjrata idejn:
Pter Katalin: Bethlen Gbor magyar kirlysga, az orszgegyests s a Porta. Szzadok
117. (1983) 10151028, jabban: Papp Sndor: Bethlen Gbor, a Magyar Kirlyg s a Porta.
Szzadok 145. (2011) 915975.
196 S P
ds elhrtsra a fejedelem kepviselin keresztl 1627-ben titkos trgyalsokat
folytatott mind a rmai csszr, mind a lengyel kirly megbzottaival.
67
Az ajndkozs idpontjnak temezse, az ajndk, mint politikai
szimblum
A kora jkorban Nyugat-Eurpban es a Nyugat peremehez
68
tartoz Magyar-
orszgon a diplomciai ajndek olyan kinomult eleme lett a politikusok vagy
eppen az llamok egyms kztti erintkezesenek, hogy mr magrl az ajndek-
trgyrl kvetkeztetni lehetett az ajndekoz orszgra, politikai szndekaira.
69
Az
ajndekozs alkalmt Nyugat-Eurpa szuveren uralkodi eltt ltalban a kvet-
segek egyszeri fogadsa teremtette meg. A Porthoz jrul magyar kvetsegeket
az ajndektads egy merben ms protokolljhoz szoktattk. A szultn vagy a
nagyvezr ltalban tbbszr maga ele rendelte magyarul gynevezett szem-
benletelekre a szne ele jrul magyar vazallus llam kepviselit. Mr az 1528.
janur 27-en megkttt sztambuli egyezseg is tbbszri kihallgatsok rn valsult
meg. Szapolyai Jnos lengyel kvete, Hieronymus aski gy helyezte I. Szulejmn
vednksege al Magyarorszg keleti reszet, hogy Ibrahim nagyvezr es a szultn
eltt tbbszri ceremonilis fogadsokon tisztelgett, majd reszese volt az ezt k-
vet trgyalsoknak.
70
Jnos Zsigmondot 1566 nyarn Zimonyban ketszer fogadta
I. Szulejmn, jnius 29-en es jlius 1-en. A keleti kirly ajndekait, az arany pog-
cst, a csudlatos gyrt, az rkat, az aranyos serlegeket, az ezst tnyerokat es
cseszeket, a slymokat az els tallkozs alkalmval adta t a szultnnak.
71

Bethlen Gbor korban risi vltozs, hogy a fejedelem szabta meg az ajn-
dekozs rendjet. A Toldalagi Mihlynak 1628. mrcius 24-en adott kveti inst-
rukciban a fejedelem leszgezi: Ajndekunkat nem els, sem msodik szembe
letelen adja be, hanem vrja el elszr az rsokat fordtsk meg.
72
Itt mr a fe-
jedelem diktlt, az ajndekozsi kultra mdjt szabta meg. Amg nem tudott
biztosat a Porta Erdelyi Fejedelemseggel kapcsolatos szndekairl, addig nem
engedte az ajndekok tadst. Bethlen Gbor vegrendeleteben is visszatert az
67
68
A kes kzepkori, kora jkori Magyarorszgra vonatkoztatott Nyugat pereme kifejezes
Engel Pl lelemenye. Elhangzott: Kzep-Eurpa. Konferencia az MTA Trtenettudomnyi
Intezeteben. Szervezk: Hank Peter, Szab Peter, Szarka Lszl. MTA Trtenettudomnyi
Intezete. Bp. 1990. mjus 23.
69
Hiller Istvn: Az ajndekozs Esterhzy Mikls ndor politikai gyakorlatban. Aetas 8. (1992:
3. sz.) 24.
70
Barta Gbor: A Sztambulba vezet t (15261528). Bp. 1983. (Gyorsul id) 161173.
71
Bn Gergely: Jnos Zsigmond ltogatsa Szulejmn trk csszrnl. In: Emlekezetl hagyott
rsok: Erdelyi magyar emlekrk. Vl. Veress Dniel. KolozsvriCluj-Napoca 1983. 4657.
72
Brevis Instrukcio Egregii Michaelis Toldalagi. Fogaras. 1628. mrcius 24. In: TMO II. 6567.
ajndekozsi kultra kerdesere, s az ajndekok arnykerdeseiben merlegelte a
Porthoz val viszonyt. Ajndkot a portra nem keveset kldtem, amg az or-
szg adjt megengedtk [cskkentettk], de megkevestettem, mind a cssz-
rt s mind vezrekt, melyrt nmely vezr eleget is drgldtt, de a rgi szoks
melll nem akarvn elmenni, az orszgot tbbel terhelni, szp szval complace-
ltam [kedvkre tettem] ket, j akarattal, jvend szolglattal.
73
Mindez Beth-
len portai presztzsnek hihetetlen mrtk megnvekedst dokumentlta.
Az Erdlybl a Portra kldtt ajndkok kztt 1628 tavaszn szerepel egy
gyr, amely ugyan felfoghat Bethlen Gbor felesge, Brandenburgi Katalin
kedveskedsnek a szultana eltt, m a korbbi plda, Jnos Zsigmond gyr-
ajndka azt bizonytja, hogy a gyr a portaierdlyi kapcsolatokban tgabb
rtelm politikai szimblumm vlt, s mikpp a civil letben a hzastrsi hsg,
gy a politikai letben a szerzdst kt kt fl egyms irnti elktelezds-
nek szimbluma lett. nagysga szerelmesnek az minden becsletre mlt
nagysgos szultannak is az mi kedves felesgnk egy mestersges megmetlt
gymnt gyrcskt kldtt a vgre, hogy nagysga is a szultana az mi szerel-
mesnket mltztassk jakarjnak ezutn ismerni s tartani, az ki minem
csszri, kirlyi rgi nemzetbl val lgyen, azt immr rthette az nagysgos
vezr.
74
Brandenburgi Katalin elszeretettel alkalmazta a gyrajndkot a fa-
milirisi elktelezettsg szimblumaknt is. Ismeretes, hogy 1626 tavaszn Ke-
mny Jnos egy szvvel dsztett gyrt kapott ajndkba tle. m pp ennek a
politikaitrsadalmi szimblumknt felfogott gyrajndknak ksbbi sorsa
bizonytotta, hogy a politikai ajndk a visszatrhetett a civilszfra ajndkai
kz. A fejedelemasszony engem igen szp gymntos, szformn metszett
kv arany gyrvel megajndkoztatvn (kivel jegyzettem is el az felesgemet
magam, azutn regjebb am is felesgt).
75
A szoks Nyugat-Eurpa llamkzi
kapcsolataibl eredezhetett. A kora jkori Eurpa kezdeti szakaszn szinte a
gyr vlt a nyugat-eurpai llamszvetsgek szimblumv, s a civil let eme
politikba emelt szertartsos kellkt az egyhz ritulja is hagyomnyosan is
hasznlta a maga zeneteinek kzlsre. A pspki gyr a 7. szzad ta az Is-
tenhez val ktds, a tle kapott hivatal szimbluma. Az rsekek a kormnyza-
tuk al tartoz egyhzmegykkel val elktelezdst szimbolizltk az ujjukra
hzott gyrvel.
76
I. Erzsbet (15581603), Anglia kirlynje, aki sohasem ment
73
Bethlen Gbor (15801629) vgrendelete. In: Magyar gondolkodk 17. szzad. Szerk. Tarnc
Mrton. Bp. 1979. (Magyar remekrk) 113.
74
Lsd az 1. jegyzetben idzett forrst.
75
76
Gyr. In: Szimblumtr: Jelkpek, motvumok, tmk az egyetemes s a magyar kultrbl.
Szerk. Pl Jzsef s jvri Edit. Bp. 2001. 183184; Friedrich von Westin rsek sremlke,
198 S P
frjhez, mindig is azt hangoztatta, hogy Anglival van eljegyezve.
77
Hasonl
rtus volt Velencben, amikor a frissen megvlasztott dzsk egy gyrt dobtak
a tengerbe, mintegy a tengeri vroskztrsasggal val eljegyzsk szimblu-
maknt.
78

Egy najndk politikai httere: a hispniai l
Szalrdi Jnos, a Rkczi fejedelmek udvari trtenetrja a Bethlen Gbor uno-
kaccsei, i(abb Bethlen Istvn es Bethlen Peter peregrincijnak itinerriumt
gy rta le: nagy kltseggel elkldven ket, trk csszr portjt, rmai csszr
udvart, Velencet, Olaszorszgot, Rmt, Gallit, Anglit es Belgiumot fljrat-
ta velek.
79
Ami biztos: Bethlen Peter 1628-ban megfordult Becsben, Prgban
nemetfld tbb vrosban (pl. Wittenbergben), Nemetalfldn, Angliban, It-
liban, Svjcban.
80
Heltai Jnos a becsi, a II. Ferdinnd eltti fogadst, a prizsi
XIII. Lajos es Richelieu bboros eltti audiencit, s a rmai, VIII. Orbn ppa
eltti fogadst tudta dokumentlni.
81
Teny es val, hogy egy esetleges
82
spa-
nyolorszgi utat is terveztek. Mig rejtely, hogy a jl elkesztett spanyolorszgi
t letrejtt-e, vagy valamiert meghisult. Mivel csszr felsege is commendlta
az hispniai kirlnak [IV. Flpnek] felsegenek, remeljk magunk is btorsgos
utatok fog lenni Az gyermeket felsege gratiajba commendljad, kirly atya-
aival es udvarnl leend fejedelmi emberekkel is szembe legyetek, ismertesd,
1152 utn. Bronz. Magdeburg. Szekesegyhz. In: Marosi Ern: A romn kor mveszete. Bp.
1972. 208. Arrl, hogy a civil szfera szhasznlatt mikepp kaphatja fel a korajkorban a po-
litika: Bene Sndor: Politika, parznasg es hzassgtres a magyar irodalmi hagyomnyban:
Bethlen Mikls Velenceben. In: mor, lom es mmor: A szerelem a regi magyar irodalomban
es a szerelem ezredeves hazai kultrtrtenete. Szerk. Szentmrtoni Szab Geza. Bp. 2002.
299325.
77
Az I. Erzsebet kori Anglia politikai szimblumairl: Andrs Kisry: Emblems of the Polity. In:
Te Iconography of Power: Ideas and Images of Rulership on the English Renaissance Stage.
Ed. by Gyrgy E. Sznyi Rowland Wymer. Szeged 2000. (Papers in English & American
Studies 8.) 161179.
78
Gyr i. m. 183184.
79
Szalrdi J.: Siralmas magyar krnikja i. m. 126.
80
Bethlen Peter utazsa trtenetehez: Plczi Horvth Jnos servitor levele id. Bethlen Istvnhoz.
Paris. 1628. prilis 13. Kzli: G. S. TT 1884. 590592, Bethlen Gbor levele i(abb Bethlen
Istvn utazsa gyeben. Gyulafehervr. 1628. mrcius 7. Kiad. Szilgyi Sndor. TT. 1881.
197199, Gmri Gyrgy: Bethlen Peter krutazsnak nyomai nyugati emlekknyvekben es
jelentesekben. In: U: Erdelyiek es angolok: Mveldes- es kapcsolattrteneti tanulmnyok.
Bp. 1992. 2027.
81
Heltai Jnos: Bethlen Peter es Pzmny. Orszgos Szechenyi Knyvtr vknyve. 1984. 411
422.
82
Gmri Gy.: Bethlen Peter... i. m. 21.
s kinek, kinek mi nevnkkel is bartsgos szeretetnket denuntild.
83
Bethlen
Gbor mindenesetre egy hispniai l megvtelre utastotta Bethlen Pter ks-
rjet. Egy j lovat vehetnetek Hispniban, 500 aranyat btor arra kltntek,
csak az l lenne igaz f l termetvel, regsgvel, szpsgvel, jsgval.
84
A ks kzpkori Magyarorszgon a bezrkz kznemesi mentalits, mely
magnak rezte a fszerepet a trk elleni vdelemben, idegengyllettel p-
rosult. Benda Klmn tbb, a magyar hivatstudattal
85
foglalkoz eladsnak
kedvelt pldja volt az a Mtys ltal Aragniai Ferdinndnak cmzett levl,
melyben a magyar kirly az alulrl jttek bszkesgvel visszakldte Spa-
nyolorszgba azt a lidomrt, akit a kanck belovaglshoz s idomtshoz
kapott ajndkba, mondvn, hogy a magyarok tudnak lovagolni s fleg a trk
elleni harcban kiprbltabbak minden ms nemzetnl.
Nem titok, st a fl vilg eltt nyilvnval tny, hogy fegyvert forgatva nt-
tnk fel, gyakran s sok nppel, nemzettel hadakoztunk, de akr a trkkel,
akr keresztnyekkel vvtunk csatt magunk szeldtette lovakon , mindig
szerencsvel jrtunk. Ha idegen lidomrokra vrtunk volna, sosem vgz-
dtt volna olyan sikeresen a trk, a nmet, a cseh vagy a lengyel hadjrat.
Itthon betrt lovainkkal gyztk le a vlachokat, vertk meg a szerbeket s
hdtottuk meg minden szomszd npet, mindezt sajt lovainkkal vittk vg-
hez becslettel.
86

A sajt l s az emblematizci Bethlen Gbor korban
A sajt lovaink eszmje a 16. szzadban vgleg megdlt. A vllalkozi nemes-
sg tagjai nem utols sorban a lkereskedelemmel foglalkoztak. A kt Habs-
burg-prti erdlyi vajda, Kendy Ferenc s Dob Istvn az 1550-es vek elejn
lltlag egy fekete lovon veszett ssze. Ez eset rulkod arra nzve, hogy a lke-
reskedelem konkurenciaharcokat vont maga utn.
87
ppen ebben az idszakban
egy lhiny rzkelhet a Balaton-felvidken, s ezrt Takar Mihly rendsze-
resen lopott trk lovakat a Balaton dli partjrl.
88
Balassi Blint (15541594)
83
Bethlen Gbor Bethlen Pter ksrethez a peregrincirl. Gyulafehrvr. 1628. mrcius 7.
Bethlen G.: Levelek i. m. 229.
84
Uo. 231232.
85
Benda Klmn: A nemzeti hivatstudat nyomban. Szerk. Lukts Jnos. Bp. 2004. (Protestns
mvelds Magyarorszgon 11.)
86
Mtys Ferdinnd npolyi kirlynak (14761490) 1480 tjn. In: Mtys kirly levelei. Vl. V.
Kovcs Sndor. Ford. Ballr Piroska. Bp. 1986. (Magyar levelestr) 174.
87
Forgch F.: Emlkirat i. m. 138.
88
A Pzmny Pter Katolikus Egyetem Blcsszettudomnyi Kara ltal rendezett Batthyny
I. dm s kre Konferencia a 400 ve szletett Batthyny I. dm dunntli fkapitny
tiszteletre rendezett konferencin (2010. november 2526. Piliscsaba, Bcsszkar, Stephane-
200 S P
lkupeckedessel foglalkozott: J hamar lovakert jrvn Erdel fldet i nem nagy
fradsg nelkl rta.
89
A sajt l eszmejet teht a 16. szzadi lkereskedelmi
(lrablsi) konjunktra nemzetkzi meretei semmive tettek.
A l emblematizlhat szerepe azonban megmaradt. A hispniai l az erde-
lyi fejedelmi udvarban a spanyol Habsburgok es az erdelyi llam szvelyes kap-
csolatait reprezentlhatta volna. A szakirodalomban nem kapott visszhangot,
90

hogy Bethlen Gbor Ceclia Rentval tervezett hzassgt a spanyol Habs-
burgok klnsen tmogattk, st paradox mdon a hzassg meghisulst
Madrid idezte el tlzott tmogatsval. A Habsburg-hz spanyol ga ugyanis a
presztzsveszteseget elkerlend Bethlennek a kirlyi cm megadst javasolta,
amely javaslattl az osztrk g hatrozottan elzrkzott.
91
1628-ban Bethlen jra
a spanyol Habsburg uralkod, IV. Flp bizalma, tmogatsa elnyereset szerette
volna elerni. Tudva lev, hogy IV. Flp csak res geretekkel segtette a meg
uralmon lev, beteges III. Zsigmond lengyel kirlyt.
92
Minden remenye meg le-
hetett teht arra, hogy sajt lengyelorszgi uralmhoz a Habsburg hz spanyol
ga is kvezze a talajt.
sszegzs
Nehez mai esszel elhinni, hogy a 17. szzadi erdelyi fejedelmek dacolva tes-
ti leepleskkel eletk vegeig nagypolitikai terveket szttek, llaptotta meg
egy konferencin Gebei Sndor.
93
Valban, mikzben Bocskai Istvn mr 1606
um, Pzmny Terem) elenk vita bontakozott ki Buza Jnos, Ply Geza es kztem, hogy volt
e lhiny az emltett evtizedben a Balaton-felvideken. Most is tartom azt a velemenyemet,
hogy volt. E velemenyemet Takar Mihly Ndasdy Tamshoz rt leveleire alapozom. Takar
Mihly tihanyi vrkapitny levelei Ndasdy Tamshoz 1554. oktber 131562. december 30.
[27 level]. Kzli: Komromy Andrs. TT 1907. 388411, Szab Pter: Trkmagyar egytt-
eles a Balaton-felvideken. In: letmd es mveldes Veszprem megyeben a 1618. szzadban.
Szerk. Tth G. Peter. Veszprem 2000. (Veszpremi mzeumi konferencik 10.) 918.
89
h nagy kerek kek eg: Balassi Blint vlogatott versei. Vl. Nagy Lszl. Bp. 1975. (A
magyar irodalom gyngyszemei) 81. A lkereskedelemrl: Takts Sndor: L, kocsi es hks.
In: U: Mveldestrteneti tanulmnyok a XVIXVII. szzadbl. Szerk. Benda Klmn. Bp.
1961. (Nemzeti knyvtr) 221226.
90
jvry Zsuzsanna: Nagy ket csszr birodalmi kzt: A hossz hbortl Bethlen Gbor
hallig. Bp. 1984. (Magyar histria) 233.
91
Szalay Lszl: Magyarorszg trtenete. IV. kt. Pest 1875. 595.
92
Gebei S.: Egy megkesett fejedelmi temetes i. m. 181.
93
Gebei Sndor hozzszlsa a vajai Vay dm Mzeum rendezeseben II. Rkczi Ferenc es
bujdostrsai 1906. evi jratemetese 100. evforduljn cmmel rendezett konferencin. Vaja,
2006. november 11.
tavaszn lmos lbaira panaszkodott,
94
melyek az elfszerezett telek s a tl-
zott borfogyaszts kvetkeztben kialakul has-vzkr kls jelei voltak, nagy
terveket sztt s ppen 1606-ban teljesthette be letmvt. Bethlen Gbor, aki
az 1628-as vben szintn a kzp-kelet-eurpai trsg hatalmi viszonyait t-
rendez terveket sztt a lengyel kirlysg megszerzsrl, ugyancsak beteges-
kedett.
95
A minden eltte s utna jr fejedelemmel szemben a legnagyobb
portai bizalmat s elismerst szerz fejedelem, Bethlen Gbor trk diplom-
ciai plyja azonban az 16271628 kztti idszakban trst szenvedett. Val-
szn, hogy a Portn kituddott a fejedelem elhajlsa egy esetleges trk ellen
tervezett hadjrat fel. Nyltan szidalmaztk t s orszgt a sztambuli nmet
kvet eltt. A fejedelem nem vonult sndisznllsba. Egyrszt tiltakozott a
Portn elszenvedett megalztatsokrt, msrszt katonai lpseket tett annak
rdekben, hogy visszaszerezze a Portn megrendlt bizalmt. Az 1628 augusz-
tusban a Magyar Kirlysg hatrn megrendezett sznlelt katonai demonstrci-
ja Sztambul megnyugtatst szolglta. Ritulis, ceremonilis szinten vdte azt
a fggetlened erdlyi llamot, amely mr a 16. szzad msodik feltl kezdve
gy prblt nnepelni, mint a nyugat-eurpai nagy monarchik, azaz reprezen-
tcijban az eurpai szuvernekhez kezdett hasontani.
96
Bethlen kirekesztette
udvari reprezentcijbl azokat az elemeket, melyek t a trk felttlen vazal-
lusnak tntettk volna fel. A trk szemben nehezen tlthat, tbb szlon
fut diplomcijt megksrelte az erdlyi diplomciatrtnet korbbi pldival
sszhangba helyezni, gy, hogy lpseit a sztambuli kzpont is a sajt rdekeivel
egyeznek rezhesse. Unokaccsnek, Bethlen Pternek spanyolorszgi pereg-
rincijval tbbek kztt az 1628. vi lengyel kirlysgi terveihez szeretett
volna nemzetkzi tmogatst szerezni. Az 1628-as esztendben Bethlen Gbor
tevkenysgben halla eltt egy vvel mintha sszegzdtt volna az a poli-
tikai zsenialits, mely eddigi fejedelemsgt jellemezte.
94
G. Etnyi Nra Horn Ildik Szab Pter: Korons fejedelem: Bocskai Istvn s kora. Bp.
2006. 220.
95
Csetri E.: Bethlen Gbor i. m. 162.
96
Ez Bthory Zsigmond idejn teljesedett be. Baranyai Decsi Jnos udvari trtnetr lerta,
hogy Bthory Zsigmond s Mria Krisztierna 1595. vi eskvjt, ha a trk veszly nem
leselkedett volna az orszgra, a nyugat-eurpai kirlyok eskvi mintjra rendeztk volna
meg. m, hogy a menyegzi nnepsgekkel sok napot tltsenek (mint ez kirlyok, fejedelmek
hzassgakor szoks), nyilvnos lakomkat adjanak, klnfle ltvnyossgokat, lovas
jtkokat rendezzenek, sztkldjk az rtestseket, megragadjanak minden ms alkalmat
az ltalnos rm kinylvntsra, mindezt megakadlyoztk a trkk kzeledsrl szl
hrek s a hbors kszlds klnbz gondjai. In: Baranyai Decsi Jnos magyar histrija
[15921598]. Ford. Kulcsr Pter. Bp. 1982. (Bibliotheca historica) 222223.
202 S P

MAGYARORSZG S ERDLY KPE NMETALFLDN
A BOCSKAIFELKELS
S BETHLEN GBOR HADJRATAI IDEJN 16041626
1
K T
Bevezets
Bethlen Gbor (15801629) 1619 s 1626 kztt hrom hadjratot indtott a ma-
gyarorszgi terleteken. Az egyenltlen harc a reformtus fejedelem s a Habs-
burg uralkod, II. Ferdinnd (15781637) kztt ersen felkavarta a nyugat-eu-
rpai kzvlemnyt is; gy nem meglep, hogy a atal Holland Kztrsasgban is
fokozatosan ntt az rdeklds a kzp-eurpai politikai esemnyek irnt. Szm-
talan levl, rpirat, knyv, kp s nyomtatvny jelent meg a holland s amand
kznsg szmra ezekben az vekben.
2
Az albbiakban elssorban e forrscso-
portra tmaszkodva elemzem a korabeli Magyarorszg- s Erdly-kp fejldst
s annak nyugat-eurpai szellemi httert, klnsen a Holland Kztrsasg s a
Habsburg-Nmetalfld terletn.
3
A vizsglat idhatrait Bethlen Gbor uralko-
dsa eltti idkre is kiterjesztem, 1604-et vve kezdpontnak. Nemcsak azt sze-
retnm bemutatni, hogy milyen informcit, illetve kpet kzvettettek maguk-
rl a magyarok a politikai irodalmon s iratokon keresztl, hanem azt is, hogy ezt
mikppen hasznltk fel ezt a hollandok sajt politikai s trtnelmi irodalmuk-
1
A tanulmny az OTKA NK 81948 sz. programja s a Bolyai Jnos Kutatsi sztndj
tmogatsval kszlt. Ezuton ksznm Almsi Gbor, Krmn Gbor s Mitropulos Anna
alapos lektorlst, valamint Irene Schriersnek a kpeket.
2
Lsd: Bibliotheek van Nederlandsche pametten. Eerste afdeeling. Verzameling van Frederik
Muller te Amsterdam / Naar tijdsorde gerangschikt en beschreven door P. A. Tiele. IIII.
Amsterdam 18581861 (A tovbbiakban: Tiele); W.P.C. Knuttel: Catalogus van de pametten-
verzameling berustende in de Koninklijke Bibliotheek, 14861853. 1. ktet: 14861620.
2. ktet: 16211648. Den Haag 18891920. (a tovbbiakban: Knuttel); J.F. van Someren:
Bibliotheek der Rijksuniversiteit te Utrecht: Pametten niet voorkomende in afzonderlijk
gedrukte catalogi der verzamelingen in andere openbare Nederlandsche bibliotheken. Utrecht
19151922; G. van Alphen: Catalogus der pametten van de Bibliotheek der Rijksuniversiteit
te Groningen 15421853 Groningen 1944; Te Early Modern Pamphlets Online, (TEMPO)
http://tempo.idcpublishers.info/protected/ (utols elrs: 2012. nov. 7.).
3
Gindely Antal: Bethlen Gbor s udvara 15801629. Bp. 1890; Szilgyi Sndor: Bethlen Gbor
s a svd diplomczia. Bp. 1882; Nagy Lszl: Bethlen Gbor a fggetlen Magyarorszgrt.
Bp. 1969; Josef V. Poliensk: Te Tirty Years War. Transl. by Robert Evans. Berkeley Los
Angeles 1971; Benda Klmn: Diplomciai szervezet s diplomatk Erdlyben Bethlen Gbor
korban. Szzadok 115. (1981) 725730; Piri Zoltn: Bethlen Gbor fejedelem tja a hgai
szvetsgbe. Trtnelmi Szemle 41. (1999: 12. sz.) 157176.
204 K T
ban. Vizsglatomat kiterjesztem a holland sajt Eurpban jtszott kzvett sze-
repre, vagyis arra krdsre, hogy a Magyarorszgrl gyjttt informcik s az
ezekbl kirajzold kp hogyan vltozott s hagyomnyozdott tovbb. gy nem
csupn a kora jkori magyar kora jkori Magyarorszgon kirajzold nemzeti
identitsok krdst rintem, hanem kitrek a kora jkori Magyarorszg eurpai
politikai jelenltnek kontextusra s kulturlis htterre is.
A nmetalfldi informcipiac s a holland klpolitika
Az Erdly- s Magyarorszg-kp, illetve annak fejldse nemcsak a kora jkori
hollandmagyar kapcsolatok szempontjbl fontos. A korabeli politikai, vall-
si s gazdasgi esemnyekrl szl informci a XVIXVII. szzad forduljn
nagyon fontos kereskedelmi trgy lett Eurpban. Az eurpai informcipiacon
dnt szerepet jtszottak a holland informcigynkk (information brokers),
akik ltalban kereskedk, lelkszek, diplomatk vagy rk voltak.
4
Hollandia,
klnsen pedig Amszterdam sz szerint eurpai sajtkzpont lett, aminek k-
sznheten egyre ntt a hollandok hatalma s befolysa az eurpai diplomci-
ban.
5
A Holland Kztrsasg a hollandspanyol fegyverszneti megllapods
utn (1609) jutott dominns szerephez az eurpai hatalmak kztt: Hga lett a
nemzetkzi klvinizmus politikai kzpontja.
6
A holland informcigynkk
a vilg sszes pontjrl villmgyorsan kldtk (pnzrt) a fontos hreket s a
relevns informcikat Hollandiba, az ottani gynkk pedig tdolgoztk vagy
trtk a nyersanyagot s gy kldtk tovbb Eurpa minden szegletbe a zet
olvasknak. Ezrt a holland gynkk fontos s dnt szerepet jtszottak a kora
jkori Magyarorszg s Erdly kpnek formlsban s alaktsban is.
4
Brinda Charry Gitanjali Shahani (ed.): Emissaries in Early Modern Literature and Culture:
Mediation, Transmission, Trac, 15501700. Farnham Burlington 2009. 95129; Marika
Keblusek H. Cools B. Noldus (ed.): Your Humble Servant: Agents in Early Modern Europe.
Hilversum 2006; Marika Keblusek: Cultural and Political Brokerage in Seventeenth-Century
England: Te Case of Balthazar Gerbier. In: Dutch and Flemish artists in Britain 15501800.
Ed. by J. Roding E. J. Sluijter B. Westerweel. Leiden 2003. 7381; Craig E. Harline:
Pamphlets, Printing, and Political Culture in the Early Dutch Republic. Dordrecht 1987.
5
D. H. Couve: Van couranten en courantiers uit de zeventiende en achttiende eeuw.
Amsterdam 1951. 513; Maarten Schneider: De Nederlandse krant: van Nieuwstydinghe tot
dagbladconcentratie. Amsterdam 1968. 3262; Georey Parker: De opstand in de Nederlanden
en de polarisatie van de internationale politiek. In: De algemene crisis van de zeventiende
eeuw. Red. Georey Parker Lesley M. Smith. Haarlem 1980. (Eredeti cm: Te General
Crisis of the Seventeenth Century.) 5170. Lsd mg: http://kranten.kb.nl/ (2013.01.02).
6
Heinz Schilling: Konfessionalisierung und Staatsinteressen: Internationale Beziehungen
15591660. (Handbuch der Geschichte der internationalen Beziehungen 2.) Paderborn 2007.
107119, 292317.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 205
Az orszgba bekerlt nagy mennyiseg informci nagyban hozzjrult a po-
litikai diskurzus fejldesehez Hollandiban. A politikai vita a nemzeti es nemzet-
kzi politika klnbz irnyairl, akrcsak Eurpa ms terletein, providencia-
lista keretekben folyt.
7
E gondolkods a lutheranizmusbl es a klvinizmusbl
eredt, legfontosabb eszmeinek a nemzeti kivlasztottsg-tudat, a nemzeti szu-
verenits, illetve a Gondviselesre hagyatkozs szmtottak, amelybl az utbbi
legitimlta az elbbieket. A nemzet sorsnak Gondviselesre hagyatottsgt a
nemzet trtenelmenek tudatos tanulmnyozsa reven veltek megismerhetnek.
Ebben a gondolkodsban a trtenelem felfogs is nagyon fontos szerepet jt-
szott, mert a gondolkodk ezzel a keppel legitimltk politikai celjaikat haz-
jukban es klfldn egyarnt.
8
A Gondviselesre hagyatkozs elve sztnzte a
kora jkori trteneszek munkjt, hiszen adott esetben nekik kellett legitimlni
egy felkelest az uralkod ellen. A holland neprl mint Isten ltal kivlasztott
nemzetrl szl toposz dominns lett abban a trtenelmi irodalomban, amely
legitimlta a Habsburg-ellenes nemetalfldi felkelest es a Spanyolorszg elleni
hbort.
9
Ennek egy peldjt Hugo Grotius trtenelmi munkassga szolgltatja,
aki rekonstrulta a holland strtenetet.
10
Grotius hangslyozta a holland nep
szuverenitsnak regi gykereit es Gondviseles adta celjt, amely szerint ve-
delmeznie kell a protestns vallst Eurpban. A providencialista gondolkods
adott keretet a holland informcigynkk munkssgnak is, ami nem csoda,
hiszen sokan kzlk teolgit is tanultak az egyetemen.
A nemetalfldi politikai rendszer bonyolult es decentralizlt jellege miatt a
holland trtenetrk es informcigynkk a Holland Kztrsasg klpolitik-
jnak alakulsban is fontos szerepet jtszottak.
11
A kztrsasg klpolitikai stra-
7
It was a set of ideological spectacles through which individuals of all social levels and from
all positions on the confessional spectrum were apt to view their universe, an invisible prism
which helped them to focus the refractory meanings of both petty and perplex events.
Alexandra Walsham: Providence in Early Modern Engeland. Oxford 1999. 23, Tobias
Gregory: From Many Gods to One: Divine Action in Renaissance Epic. London 2006. 1920.
Trencsnyi Balzs: Patriotism and Elect Nationhood in Early Modern Hungarian Political
Discourse. In: Whose Love of Which Country Composite States, National Histories and
Patriotic Discourses in Early Modern East Central Europe. Ed. by Balzs Trencsenyi Mrton
Zszkaliczky. Leiden Boston 2010. 499500.
8
Jacob Soll: Publishing the Prince. History Reading and the Birth of Political Criticism. Ann
Arbor 2005. 2048.
9
Benjamin Schmidt: Innocence Abroad: Te Dutch Imagination and the Representation of the
New World, C. 15701670. (Dissertation) Ann Arbor 1994. 1034.
10
Hugo Grotius: Liber de Antiquitate Reipublica Batavicae. Leiden 1610.
11
Guido de Bruin: Geheimhouding en verraad: de geheimhouding van staatszaken ten tijde
van de Republiek (16001750). Den Haag 1991, Combertus Willem van Pot: Handboek van
het Nederlandse staatsrecht. 15. ed. Deventer 2006. 125127, 500 jaren Staten-Generaal in
tgijt formlisan a holland orszggyls (Staten-Generaal) hatrozta meg. A
ht nmetalfldi tartomny kpviseli Hga vrosban, egy rgi vadszkastlyban
gyltek ssze, ahol mr a kzpkor ta az orszggylseket tartottk. Kztk a
leggazdagabb s legsrbben lakott Holland vagy Hollandia volt a legbefolyso-
sabb. A tartomnyi kpviselk a nagyobb vrosokbl szrmaztak. A legnagyobb
s leggazdagabb vros Amszterdam volt, de Holland tartomnyn bell is volt
ellentt a klnbz vrosok, pldul Leiden, Hga s Amszterdam kztt.
Az orszggyls mellett az orszgnak volt mg kt helytartja, vagy mskp-
pen kormnyzja is, mindkett az Orniai hzbl. Az egyik Hollandot, Zeelan-
dot, Utrechtet, Gelderlandot s Overijsselt igazgatta, a msik irnytsa al pedig
Friesland, Groningen s Drenthe tartozott. Az els helytart volt Nmetalfld
legfontosabb hivatalnoka s hadvezre. Mint kztisztvisel, formlisan az or-
szggyls fennhatsga al tartozott, ennek ellenre tekintlyes informlis ha-
talommal rendelkezett, fleg a klpolitikban, melyben nagy szerepet jtszottak
rokoni kapcsolatai az egyes klfldi uralkod csaldokkal. Pldul Mric herceg
1621-ben unokaccst, V. Frigyest, Csehorszg tli kirlyt Hgba hvta (a
fehrhegyi csata (1620) utn), aki aztn 1631-ig ott lt. A msik helytartnak is
volt politikai szerepe (de ennl jelentktelenebb), fknt a tvolsg miatt, hiszen
az rezidencija szakon, Leeuwardenben volt. Az orszg msodik hivatalnoka
az gynevezett Landsadvocaat (llamgysz, ksbb: Raadpensionaris) volt,
aki az orszggyls dntseit ksztette el. A Landsadvocaat kezelte a diplom-
ciai levelezst s nttte formba a kveti utastsokat.
12
Egy olyan bonyolult politikai rendszerben, mint a holland, az informci-
szerzsnek kzponti szerep jutott. Sok helyre s szmos politikai rteghez
kellett eljuttatni a klpolitika hreit, ez a politikai rendszeren belli legitim-
ci szempontjbl is lnyeges volt. Hivatalosan minden klkapcsolatot az or-
szggyls s az llamgysz tartott kzben.
13
A mindennapi politikban az
orszggyls klpolitikai dntseit a pnz s az informci hatrozta meg.
Ahogy emltettem, a holland kveteket az orszggyls kldte, annak klts-
geit pedig a klnbz tartomnyok lltk, gy kzvetlenl tudtk befolysol-
ni sajt kvetket, akiktl az orszggylst megkerlve is kaphattak olyan
informcit, amit msnak nem kldtt meg. Az Isztambulba vagy a nmet
terletekre kldtt kveteket pldul Holland tartomny zette, gy Cornelis
de Nederlanden. Van statenvergadering tot volksvertegenwoordiging. Ed. by S. J. Fockema
Andreae H. Hardenberg. Assen 1964. 170240.
12
Nationaal Archief, Den Haag (a tovbbiakban NL-HaNA), Johan van Oldenbarnevelt, nummer
toegang 3.01.14, inventarisnummer 4. (tbbek kztt missivek Cornelis Haga isztambuli
holland kvetnek s Pieter Cornelisz. Brederode heidelbergi holland kvetnek, 1614).
13
Van Pot, C.W.: Handboek i. m. 125127.
206 K T
Hagt Konstantinpolyban es Pieter van Brederodet Heidelbergben, a nemet-
alfldi klpolitika ket igen jelents gurjt is.
14
Ezek a kvetek leveleket (mis-
sives) kldtek az orszggylesnek, de sajt tartomnyukkal, az llamgyesszel,
a helytartkkal, ms politikusokkal, kereskedkkel, tudsokkal es egymssal
is leveleztek.
15
Haga eseteben elfordult, hogy kzlendjet rpirat vagy jsg
formjban juttatta el a holland vagy klfldi kznseghez,
16
es Brederode is
tbb legitiml szveget terjesztett kezrsban es nyomtatsban.
17
A fent em-
14
NL-HaNA, Staten van Holland na 1572, 3.01.04.01, inv.nr. 1383f (A Staten van Holland ltal
zetett kvetek zetese, kondcik, problemk a kvetek elkldesevel es llamszerzdesek
ms orszgokkal, tbbek kztt Haga es Brederode kapcsn, 16161624, 1629, 1636).
Brederode beavatkozott Haga konstantinpolyi kvetsegebe is, tbb levelben tancsot adott
a konstantinpolyi diplomatnak, mit kellene tennie a Portn. Azzal is foglalkozott, mi lesz a
protestns nemet vlasztfejedelmek reakcija az oszmnokhoz kldtt holland kvetsegre.
NL-HaNA, Staten Generaal, nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6016 (16021616).
15
Brederode kvetjelenteseit lsd: NL-HaNA, Staten Generaal, nr. toegang 1.01.02, inv. nr.
60166024 (kvetjelentesek 1602-tl 1637-ig az orszggylesnek, kzte sok Magyarorszgra
vontatkoz anyaggal).
16
Lsd Haga kvetsegenek reszletes lerst, leveleinek fordtsval egytt: VVaerachtich verhael,
belanghende de aenkomste tot Constantinoplen, van den ambassadeur der edele moghende
Heeren Staten Generael van de Vereenighde Nederlanden: midtsgaders het goede tractement
ende onthael den selven Heere Ambassadeur Cornelis Haga, met sijn gheselschap, aldaer
ten hove aengedaen, ende de groote vryheden by hem aldaer verkreghen. [Alkmaar] 1612.
(Knuttel 1929, 1930, 1931), Waerachtich verhael, van die notabele gheschiedenissen onlangs
tot Constantinopel ghebeurt. Den Haag 1622. (Knuttel 3324) Ez megjelent angolul is: A true
declaration of the arriuall of Cornelius Haga (with others that accompanied him) ambassadour
for the generall states of the vnited Netherlands, at the great citie of Constantinople. Together
with the entertainement vnto them giuen, by the Turke, when they came to his palace, and
what priuiledges were by him granted vnto the said vnited Prouinces. And also, the copie of
certaine letters, sent vnto the said states of the Netherlands, from Constantinople. Faithfully
translated out of the Dutch copie. London 1613. British Library, 001560241.
17
Brederode anonim rpirata: [Pieter Brederode]: Repraesentatio pacis generalis inter orbis
Christiani reges principes et status, ponticum et sedis Romanae sollicitudine procuratae.
S.l. 1608. VD17 12:108854A. Ez a munka mr 1605 vegen letezett keziratban, Brederode
tadta Iohannes Bocatiusnak, Bocskai kvetenek 1605 decemberben. Lsd: Kees Teszelszky:
zenet az utaztskbl: Kora jkori diplomciai kapcsolatok Nemetalfld es Magyarorszg
kztt a Bocskai-felkeles alatt. In: Portre es imzs: Politikai propaganda es reprezentci
a kora jkorban. Szerk. Horn Ildik G. Etenyi Nra. Bp. 2008. 145. Nagyon valszn,
hogy Brederode a szerzje tbb hasonl rpiratnak: Foederatorum Inferioris Germaniae
defensio secunda contra calumniam de invasis et usurpatis in Imperium. S.l. 1607, 1608,
Foederatorum Inferioris Germaniae Defensio Tertia, Contra Calumniam Pacis Perturbatae et
penitus reiectae. S.l. 1608. Lsd meg: Uwe Sibeth: Der Friede als Forsetzung des Krieges mit
anderen Mitteln. Zur Repraesentatio pacis generalis (1607) des Pieter Cornelisz. Brederode.
In: Wege der Neuzeit. Festschrift fr Heinz Schilling zum 65. Geburtstag. Hrsg. von Stefan
Ehrenpreis Ute Lotz-Heumann Olaf Mrke Luise Schorn-Schtte. Berlin 2007. 484.
Ezeket az rsokat 1607 eltt mr terjesztek keziratban: DEFENSIO Foederatorum Inferioris
ltett diplomatk, Haga s Brederode tvolrl is jelents szerepet jtszottak a
holland klpolitikban.
18
A Bocskai-felkels korszaka (16041606)
A nmetalfldi kultrban a kzpkor ta gyakran tallkozhatunk Magyarorszg
kpvel. Magyarorszg s a magyarok nemcsak mint tvoli orszg s egzotikus
np vannak jelen mr a kzpkori epikus irodalom ta (meglepen pozitvan),
19

hanem ksbb a fejld kora jkori nemzeti identits alkot elemeknt is.
A tekintlyes holland humanista, Cornelius Aurelius rt elszr a holland
magyar rokonsgrl az gynevezett Divisiekroniekben (rszekre osztott krni-
ka), amely 1515 krl keletkezett.
20
Aurelius a holland shazt Magyarorszgra
helyezi s a holland nemzet mitikus sapjt (Battus) egy magyarban tallja meg,
aki a hollandok seinek, a Bataven-eknek volt az sapja.
21
Aurelius strtne-
tt ksbb mint batv mtoszt emlegettk. Valsznleg a tvoli keresztny ki-
rlysg kpe miatt alkotta Aurelius ezt a mtoszt a hollandmagyar rokonsgrl.
A jellegtelen holland np, a mocsaras Rajna-delta laki Eurpa peremn a ma-
gyarholland rokonsg rvn kapott dicssges mltat. A holland humanista
bszkn mutatta be az elkpzelt kapcsolatot az Eurpa kzepn fekv hatalmas
keresztny kirlysggal. Npszer krnikja a 16. szzad folyamn s a 17. szzad
elejn alapkvv vlt a kora jkori holland nemzetiidentits-konstrukcinak.
22

Germaniae contra camumnis, et artes Romano-Hispanicas: quibus illi velut seditiosi, Rebelles,
et sacri Imperii hostes Turcis deteriores diamantur, ipsumque Imperium ad eosdem
cummunib. Armis domandos, et sub jugum Romano-Hispanicum reducendos cum summo
ejus dem periculo excitatur 20. 7bris 1604. BHStA Kasten Schwarz 16712. fol. 1. Ezt az adatot
Zszkaliczky Mrtonnak ksznm.
18
Brederode beavatkozott Haga konstantinpolyi kvetsgbe is, tbb levlben tancsot adott
a konstantinpolyi diplomatnak, mit kellene tennie a Portn. Azzal is foglalkozott, mi lesz a
protestns nmet vlasztfejedelmek reakcija az oszmnokhoz kldtt holland kvetsgre.
NL-HaNA, Staten Generaal, nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6016 (16021616).
19
Repertorium van eigennamen in Middelnederlandse literaire teksten. Ed. Willem Kuiper
Hella Hendriks Sasja Koetsier. Amsterdam 19932011. http://cf.hum.uva.nl/dsp/
scriptamanent/remlt/H.pdf (utols letlts 2012. febr. 1.).
20
Fred van Lieburg: Hungary and the Batavian myth. In: Acta Ethnographica Hungarica 49.
(2004) 151160.
21
Cornelis Aurelius: Die cronycke van Hollandt Zeelandt en Vrieslant Leiden 1517. fol. vii.
22
Ivo Scher: Te Batavian Myth during the Sixteenth and Seventeenth Centuries. In: Britain
and the Netherlands. V. Some Political Mythologies. Papers Delivered to the Fifth Anglo-
Dutch Historical Conference. Ed. by J. S. Bromley E. H. Kossmann. Te Hague 1975.
78101; Karin Tilmans: Aurelius en de Divisiekroniek van 1517: Hagiograe en humanisme
in Holland in de tijd van Erasmus. Hilversum 1988; Simon Schama: Te Embarrassment of
Riches: An Interpretation of Dutch Culture in the Seventeenth Century. New York 1987. 72.
208 K T
1515 utn tbb kiadsban is megjelent, meg francira is lefordtottk meneklt
hugenottk szmra, hogy azok is megismerkedhessenek a holland trtene-
lemmel. Br 1610-ben Hugo Grotius is felhasznlta a mr emltett knyveben a
batv mtoszt, hogy a holland alkotmny si gykereit bebizonythassa, a pan-
noniai szrmazsrl mr nem szlt.
23
A magyarorszgi vonatkozsokat csak az
egyik 1620-as, gimnazistknak sznt kiadsban trltek Aurelius knyvebl,
amikor az j humanista trtenelemszemlelet alapjn az egesz szveget trtk.
24

Addig azonban majdnem szz evig elt a magyarholland rokonsg mtosza. A
magyarorszgi vonatkozsok meg az egyik nepszer 18. szzadi iskolaknyvben
is megjelennek.
25
A Bocskai-felkeles fontos esemeny volt az eurpai politikban, mert ez szm-
tott az els Habsburg-ellenes kzdelemnek Kzep-Eurpban.
26
Annak ellenere,
hogy egy hasonl felkeles zajlott Nemetalfldn is, a magyarorszgi es erdelyi ese-
menyek nem igazn keltettek nagy erdekldest Hollandiban: csak egy nemetrl
fordtott jsgban lehetett rla olvasni nehny mondatot.
27
Everard van Reyd hol-
land trtenetr emlti a magyarokat egy rpiratban, amelyet a spanyolholland
beketrgyalsok ellen rt 1605-ben. Van Reyd szerint a Habsburg kirly elnyomja
a magyar nepet, akrcsak a holland nepet elnyomja a spanyol uralkod.
28
23
Grotius, H.: De Antiquitate i. m.
24
Tilmans, K.: Aurelius en de Divisiekroniek i. m. 180182.
25
Chronyke van de geschiedenissen in Holland, Zeeland, en Vriesland, en van de bisschoppen
van Utrecht. Amsterdam, 17481796 (tbb kiads).
26
Gottfried Schramm: Armed Conicts in East-Central Europe 16041620. In: Crown, Church
and Estates: Central European Politics in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Ed. by
R.J.W. Evans T.V. Tomas. London 1991. 176195, Pter Lszl: Ius Resistendi in Hungary. In:
Resistance, Rebellion and Revolution in Hungary and Central Europe: Commemorating 1956.
Ed. by Lszl Peter and Martyn Rady. London 2008. 65, Martyn Rady: Bocskai, Rebellion
and Resistance. Uo. 63, Kees Teszelszky: Az ismeretlen korona: Jelentesek, szimblumok es
nemzeti identits. Pannonhalma 2009. 105107, U: Bocskai Istvn kvetenek iratai az eurpai
politika tkreben. In: Sznleles es rejtzkdes: A kora jkori magyar politika szerepjtekai.
Szerk. Horn Ildik G. Etenyi Nra. Bp. 2010. 143165, U: zenet az utaztskbl i. m.,
U Zszkaliczky Mrton: A Bocskai-felkeles es az eurpai informcihlzatok: Hrek,
diplomcia es politikai propaganda, 16041606. Aetas 27. (2012) 49119.
27
Warachtich verhael vande oorloghen ende gheschiedenisseni zoo in Poleni als in Hungarijen
ende te Venegien in Italieni als ooc mede vande groote schade te Graits in Stiermarckeni door
den tempeest van reghen : alles over-gheschreven uit Norenberch den 15 Augusti i na den
nieuwen Stijl. Rotterdam 1606. (Knuttel 1340).
28
Ireneus Ammonius [Everard van Reyd]: Trouhertighe vermaninghe aen het vereenichde
Nederlandt, om niet te luysteren na eenige ghestroyde ende versierde vreed-articulen, nu
onlangs wtghegaen ende int gheschrifte van hant tot hant wtghecopyeert, en naderhandt
door eenvoudicheyt inden druck ghebracht. Antwerpen 1605. (Knuttel 1300.) B2v.
Meglep ez az alacsony holland rdeklds Magyarorszg irnt, hiszen a
klvinista ellenllstan ltal inspirlt Bocskai-felkelst a holland rebellisek dip-
lomatja, Pieter van Brederode is tmogatta tvolrl. Bocatius Jnos trgyalst
Brederodvel 1606 februrjban tulajdonkppen az els hollandmagyar dip-
lomciai tallkozsnak tekinthetjk.
29
A megbeszls alkalmval Bocatius tbb
olyan iratot is tadott Brederodnek, amelyek Eurpnak sznt politikai zene-
teket tartalmaztak.
30
Brederode levelezsbl tudjuk, hogy fontosnak tartotta
tallkozst a magyar kvettel.
31
Nincs azonban bizonytk arra, hogy Bocskai
zenett megkapta volna a holland politikai elit vagy esetleg szlesebb kznsg
a felkels ideje alatt (16041606).
A Bocskai-felkels politikai zenete mgis nagy hatssal volt a hollandiai
Magyarorszg- s Erdly-kp fejldsre, s alapvet kvetkezmnyei voltak a
Bethlen-korszak alatt. A vltozs azonban csak a felkels lezrultval s Bocskai
1606-ban bekvetkez halla utn kezddtt s elssorban a amand trtnet-
r, Emanuel van Meteren (Meteren, Meteranus, 15351612) munkssgval
fggtt ssze. Meteren, aki a hres kartogrfus, Abraham Ortelius unokaccse
volt, Antwerpenben szletett.
32
Teolgit tanult, mgis keresked lett, majd
Londonba kltztt, ahol a holland kereskedk konzulja lett. Szabadidejben
rt egy terjedelmes holland nyelv knyvet Nmetalfld trtnetrl, amely k-
sbb az egyik legfontosabb, a Holland Kztrsasg alaptsrl szl kora jkori
m rangjra tett szert, valamint a spanyol hatalom elleni holland felkelsrl is ez
szmtott a legjelentsebb trtnelmi munknak.
33
Meteren azonban nemcsak a holland esemnyekrl rt; a magyarorszgi Elias
Bergerhez vagy Rvay Pterhez hasonlan az aktulis eurpai esemnyeket is
belevette a nmetalfldi trtnelem lersba.
34
A klvinista Meteren providen-
cialista szempontbl rta le a holland trtnelmet: prhuzamba lltotta Nmet-
29
Teszelszky, K.: Bocskai Istvn i. m. 143165.
30
Teszelszky, K.: zenet az utaztskbl i. m. 127147.
31
Javoys aussi touch quelque chose des aaires de Hungarie, qui ne sont pas de lgre
importance; et seroit soushaitter que touts ceux qui ont dsir de conserver leglise de Dieu,
devroyent penser srieusement aussi bien cest aaire qu celluy de Messeigneurs les Estats,
car il est certain que lEspagnol amasse des gens de touts pas. Petrus Brederode E. Stver
tancsosnak (Hanau, 1606. mrc. 16.), in: Archives ou correspondance indite de la maison
DOrange-Nassau. II. 16001625. Ed. K. G. Groen van Prinsterer. Den Haag 1858. 367.
32
Repertorium van geschiedschrijvers in Nederland 15001800. Ed. E.O.G. Haitsma
Mulier G.A.C. van der Lem. Den Haag 1990. 284286; Leendert Brummel: Twee ballingens
lands tijdens onze opstand tegen Spanje: Hugo Blotius (15341608). Emanuel van Meteren
(15351612). Den Haag 1972; Wouter Verduyn: Emanuel van Meteren: bijdrage tot de kennis
van zijn leven, zijn tijd en het ontstaan van zijn geschiedwerk. Den Haag 1926.
33
Brummel, L.: Twee ballingens lands i. m. 171.
34
Lsd Teszelszky, K.: Az ismeretlen korona i. m. 177232.
210 K T
alfld es ms orszgok trtenetet, gy tudta a holland mltat es jelent tgabb
kontextusba helyezni. Els rnezesre a nemetalfldi esemenyek polgrhbor-
nak vagy egy legitim kirly elleni jogtalan felkelesnek tnhettek, Meterennek
azonban sikerlt azt sszekapcsolnia ms fontos 16. szzadi esemenyekkel, gy
a reformcival es a katolikus hatalommal szembeni protestns ellenllssal, va-
lamint a Habsburg dinasztia zsarnoksga elleni kzdelemmel.
35
Ahogy fogal-
maz, Nemetalfld lett a sznpada a vilg sszes veres tragedijnak.
36
Meteren
a vilgtrtenelmet a j es a rossz kztti folyamatos kzdelemre reduklta, ahol
az egyik oldalon Isten ll, mellette a holland nemzet es a protestns vilg, a m-
sik oldalon pedig a ppa, oldaln a Habsburg dinasztival es a spanyol neppel.
Hasonl gondolkodsrl tesz tanbizonsgot Brederode is politikai irataiban.
37
Nem meglep teht, hogy a Bocskai-felkeles is helyet kapott Meteren trte-
nelemknyveben. A msodik, 1608-as kiadsban amelyet titokban Amszter-
damban is kinyomtattak Meteren sokat rt a felkelesrl.
38
Szerinte a holland es
a magyar felkeles egymssal prhuzamos esemenyek voltak, amelyek a Gond-
viseles emberiseggel kapcsolatos tervenek reszet kepeztek.
39
A Gondviseles k-
ttte ssze a holland trtenelmet a magyar sorssal. A fejezet, amelyben Bocskai-
rl van sz, a kvetkez bibliai idezettel kezddik: Nobiscum Deus, quis contra
nos (Ha Isten velnk, ki ellennk)
40

Meteren reszletes es aktulis informcikat szerzett Londonban Magyaror-
szgra es Erdelyre vonatkoz temival kapcsolatban. De hogyan es kitl szerezte
be ertesleseit Biogrfusa es kzeli bartja, a lelkesz es lelkes trtenetr Simon
Ruytinck szerint Meteren rpiratokat kert es kapott, jl informlt emberekkel
beszelt es levelezett, peldul Hollandibl es ms orszgokbl jv diploma-
tkkal, politikusokkal, kereskedkkel es utazkkal mindenkivel, akivel csak
tallkozott ebben a vilgvrosban.
41

35
V. Schmidt, B.: Innocence Abroad. i. m. 337339.
36
Emanuel van Meteren: Commentarien ofte Memorien van-den Nederlandtschen staet, handel,
oorloghen ende geschiedenissen van onsen tyden, etc.: Mede vervattende eenige haerder
ghebueren handelinghen. i Beschreven door Emanvel van Meteren. Ende by hem voor de
tweede ende leste reyse over-sien, verbetert en de vermeerdert. Oock soo verre ghebrocht
totten af-standt van wapenen ende vrede, in t jaer 1608. [Amsterdam] 1608. Voor-reden
aenden Leser 3r.
37
[Pieter Brederode]: DEFENSIO i. m., U: Repraesentatio i. m., U: Foederatorum Inferioris
Germaniae defensio secunda i. m., U: Foederatorum Inferioris Germaniae Defensio Tertia,
i. m.
38
Van Meteren, E.: Commentarien i. m. 101102.
39
V. Trencsnyi B.: Patriotism and Elect Nationhood i. m. 499500.
40
Van Meteren, E.: Commentarien i. m. 100. (Rm. 8:31).
41
Simon Ruytinck: Het leven en sterven van den Eerwaerdigen, vromen en Vermaerden Emanuel
van Meteren In: Emanuel van Meteren: Historien der Nederlanden en haar naburen
A holland szerz egyik f forrsa a leideni keresked, diplomata s infor-
mcis gynk Daniel van der Meulen (15541600) volt,
42
aki kereskedelmi
tevkenysgei rvn kiterjedt informcihlzatottal rendelkezett a protestns
vilgban s Kzp-Eurpval kapcsolatban is igen tjkozottnak szmtott.
43

Dl-Nmetalfldrl meneklt klvinistaknt ersen katolikus- s Habsburg-el-
lenes volt. ltta el az orszggylst, a landsadvocaatot, a Stadhoudert s a
Raad van Statent (az llami tancsot) friss klfldi hrekkel, mert az postaszol-
glata gyorsabb volt, mint a holland diplomciai posta.
44
Elfordult, hogy k-
ln tjkoztatst krtek tle Magyarorszgrl: pldul a Raad van State titkra,
Christiaan Huygens (15511624) a magyarorszgi trk hborrl rdekldtt
1593-ban.
45
Tbbek kztt Jacques Bongars francia diplomatval is levelezett
Magyarorszgrl s Erdlyrl, ebbl 312 levl megmaradt a leideni levltr-
ban.
46
Bongars sszes holland cmzettnek kldtt levelezse Van der Meulenen
keresztl bonyoldott: a holland orszggylshez s a hgai francia kvethez rt
leveleit Van der Meulen is megkapta.
47
Van Meteren tbb levlben is krt infor-
mcikat Van der Meulentl s sajt knyvrl is rt neki.
48
Nagyon valszn,
hogy Van Meteren a magyarorszgi s erdlyi esemnyeket Bongars rteslsei
alapjn rta le, amelyeket Van der Meulentl kapott.
A trtnetr Van Meteren s a keresked Van der Meulen hasonl szerepet
jtszottak, mint Bocatius, Brederode, Bongars s a francia politikus s trtnet-
r, Jacques de Tou: kulcsguri voltak az egsz Eurpra kiterjed protestns
oorlogen tot het jaar 1612. Amsterdam 1612. 3v.4r. Lsd mg: Brummel, L.: Twee ballingens
lands i. m. 148.
42
Brieven en andere bescheiden betreende Danil van der Meulen 15841600. Ed. Gisela
Jongbloet-van Houte (Rijks Geschiedkundige Publicatin 196.) s-Gravenhage 1986. LIX
LXXIII.
43
Regionaal Archief Leiden, Danil van der Meulen en Hester de la Faille, zijn vrouw, nummer
toegang 96. (levelezs). Kztte van ngy levlmsolat hrekkel, amiket Magyarorszgrl
kldtek: NL-LdnRAL, Meulen, Danil van der, 96, inv. nr. 245, fol. 178 (Szkesfehrvrrl
1595. prilis 28., nmet nyelven), idem, fol. 105 (Gyrbl 1596, francia nyelven), idem, fol. 58
(Veltlager bei Gran = tbor Esztergomnl, 1594, nmet nyelven), inv. nr. 218, fol. 407 (Herr
von Schwartzenbrg schriebt den Herr Ungnad auss Raab von 30 Martij 98).
44
Brieven en andere bescheiden i. m. LXVI.
45
Brieven en andere bescheiden i. m. LXVI (1593.11.08). NL-LdnRAL, Meulen, Danil van der,
96, inv. nr. 673, fol. 49.
46
NL-LdnRAL, Meulen, Danil van der, 96, inv. nr. 660. (312 levl, 15891600).
47
Brieven en andere bescheiden i. m. LXIII.
48
NL-LdnRAL, Meulen, Danil van der, 96, inv. nr. 434. (Levelek Emanuel van Meteren
Londonbl, 1592, 1599, 15921599.) Rszben kiadva: Z. W. Sneller: Brieven van Emanuel van
Meteren en van Pieter Bor. In: Bijdragen en Mededeelingen van het Historisch Genootschap.
56. (1935) 261281.
212 K T
informcihlzatnak.
49
Meteren valban informcis gynknek nevezhet,
aki az eppen beszerzett informcikat felhasznlta es lerta, azt azonban sajnos
nem jegyezte fel, hogy honnan vagy kiktl szrmaztak erteslesei. Szerencsere
tbb korabeli rpiratra is vissza lehet vezetni az ltala lertakat.
Aureliusszal ellentetben Van Meteren nem rt a hollandmagyar rokonsg-
rl, azonban j mtoszt teremtett. Amikor a Bocskai-felkelest trgyalja, Magyar-
orszg es Hollandia kzs sorsnak hangslyozshoz kzs etnikai es nyelvi
gykerekrl beszel.
50
Reszletesen r a Habsburg uralkod ellen fellzad Kassa
lakossgrl es szszoknak nevezi ket. Meteren szerint ezek a kassai szszok
a kelet-nemetalfldi Szszfldrl (Saksenland) vndoroltak oda evszzadokkal
azeltt es meg mindig beszeltek hollandul.
51
gy a rebellis magyarok valjban
hollandok, akik Hollandibl szrmaznak. Ezzel Van Meteren tulajdonkeppen
megfordtotta Aurelius mtosznak tartalmt. Hasonl toposzt tallhatunk a
holland trtenetrsban Amerikval kapcsolatban: a spanyolok ellen harcol in-
dinok eszerint valjban holland szrmazsak voltak.
52
A hollandok szerepe
az eurpai trtenelemben gy meg nagyobb es dicssegesebb lett es lehetve
vlt, hogy egy kozmikus keretbl tekintsenek r. Magyarorszg es Erdely kepe
Van Meteren munkjban nvelte a holland nep eurpai tekintelyet es legiti-
mlta a Habsburg uralkod elleni nemetalfldi felkelest.
Van Meteren nemcsak pontos lerst adott a Bocskai-felkelesrl, hanem
megmagyarzta ideolgiai htteret is. Sok hasonlsgot ltott a holland es a ma-
gyar esemenyek kztt.
53
A holland szerz Bocskait a haza atyjnak tartotta
es egyfajta vallsi szabadsgharckent ertelmezte a felkelest. Szerinte a magyar-
orszgi lzads httereben hrom dolog llt: 1. a klfldi uralkodval szembeni
elegedetlenseg, 2. a kivltsgok vedelme, 3. a lelkiismereti szabadsg.
54

Van Meteren tudatosan rt a magyarokrl mint a Magyarorszgon es Er-
delyben el btor, reszben holland szrmazs nemzetrl, amely a lelkiisme-
reti szabadsgert harcolt es vedte kivltsgait egy klfldi zsarnok hatalommal,
a Habsburgokkal szemben. Amikor trteneti munkja 1608-ban megjelent, a
holland orszggyles eppen intenzv trgyalsokat folytatott a spanyolokkal az
egy evvel kesbb meg is kttt fegyversznetrl. Van Meteren nagyon ellenezte
49
Bongarsiusrl lsd: Ruth Klndorfer-Fries: Diplomatie und Gelehrtenrepublik: Die Kontakte
des franzsischen Gesandten Jacques Bongars (15541612). Tbingen 2009.
50
Jessenius Jnos is felhasznlta a hollandmagyarcseh prhuzamot egy II. Mtys kirly
szmra rott beszedeben: Iohannes Jessenius: Ad Matthiam II. Ungariae, Et Boemiae Regem,
Archiducem Austriae &c. ... Oratio Inauguralis. Wien 1611. 5. OSZK App. H. 712.
51
Van Meteren, E.: Commentarien i. m. 101.
52
Schmidt, B.: Innocence Abroad i. m. 359360.
53
Van Meteren, E.: Commentarien i. m. 100rv, 149r.
54
Uo. 101rv.
a bketrgyalsokat, ahogy Van der Meulen, Brederode s a mr emltett Van
Reyd is.
55
A holland hatsgok nem rltek annak, hogy a bketrgyalsok ide-
jn egyes szerzk negatvan rtak a Habsburg zsarnoksgrl, ezrt egyes bke-
ellenes rpiratokat be is tiltottak. Ez lehet az oka annak, hogy Van Meterennek
titokban kellett megjelentetnie a sajt knyvt Amszterdamban.
56
A msik nyil-
vnvalan az volt, hogy Van Meteren nagyon rszletesen rt a hollandspanyol
bketrgyalsokrl, llamtitkokat fedve fel, amelyeket biztosan nmetalfldi
diplomatktl hallott. A holland hatsgok ellenllsa lehet az oka annak, hogy
a Bocskai-felkels nem igazn keltett rdekldst Hollandiban s a holland
llami levltrban nem talljuk nyomt Brederode magyaroknak nyjtott se-
gtsgnek. A Magyarorszgrl s Erdlyrl alkotott kp rvknt szolglt egy
Nmetalfldn belli politikai vitban, m ennek az rvnek a holland hatsgok
nem rltek.
A Van Meteren-fle Magyarorszg- s Erdly-kp 1608 utn szles krben
elterjedt a Holland Kztrsasgban s mg azon tl is. A knyv a 18. szzadig
tbb mind hsz kiadsban jelent meg, st latinra, angolra, francira s nmetre
is lefordtottk.
57
Csak 1621-ig tizenegyszer adtk ki Hollandiban. Kijelenthet-
jk, hogy a 17. szzad elejn ez volt a hollandok legfontosabb s legterjedelme-
sebb trtneti munkja: a holland hztartsokban csak a Biblival s Jacob Cats
emblematikus mveivel lehet srbben tallkozni, mint Van Meteren mvvel.
58

Mg fontosabb tny az, hogy a knyvet az egyszer olvaskznsg mellett hol-
land politikusok, informcigynkk, trtnetrk, jsgrk s lelkszek is
informcigyjtemnyknt hasznltk a magyar s erdlyi mlttal s jelennel
kapcsolatban. Annak ellenre, hogy nemcsak a magyarokrl szl, Van Meteren
munkja mgis egyfajta Magyarorszg-kziknyvv vlt 1608 utn. Magyar t-
mkrl s a magyarorszgi trtnelemrl szlva tbben idztk ezt a knyvet
Hollandiban, mint Antonio Bonni hres mvt, amely ugyanekkoriban jelent
meg holland kiadnl elszr s mig tbb holland knyvtrban megtallhat.
59
55
Brederode rt egy mr emltett rpiratot a bketrgyalsok ellen: [Pieter Brederode]:
Repraesentatio i. m. Ebben rt a pnzrl is, amit a nmet csszr az oszmnok elleni hborra
szedett be, de a protestnsok ellen hasznlt fel. Uo. 38.
56
Verduyn, W.: Emanuel van Meteren i. m. 208209.
57
A nmet fordts megtallhat az ELTE Egyetemi Knyvtrban s a Magyar Tudomnyos
Akadmia Knyvtrban is.
58
Brummel, L.: Twee ballingens lands i. m. 171.
59
Antonio Bonni: Rervm Vngaricarum decades qvatvor cvm dimidia: his accessere Joan. Sambuci
aliquot appendices, & alia: una cum priscorum Regum Vngari Decretis. Hanoviae 1606.
Megtallhat a kvetkez knyvtrakban: Universiteitsbibliotheek Leiden (a tovbbiakban UB
Leiden), Bibliotheek Arnhem, Bibliotheek Rotterdam, Universiteitsbibliotheek Maastricht,
Koninlijke Bibliotheek Den Haag.
214 K T
Az Album van Kittensteyn (Kittensteyn albuma) kivl pelda Van Meteren
knyvenek fogadtatsa es a magyar-, illetve erdelyi kep terjesztese szempontj-
bl.
60
Ez a legregebbi ismert holland privt rpirat-, jsg-, nyomtatvny-, kez-
irat- es kepgyjtemeny, amely majdnem teljes egeszeben fennmaradt.
61
Az albu-
mot 1613-ban egy delfti polgr, Willem Luytsz van Kittensteyn lltotta ssze a
Van Meteren-knyv tartalma es kronolgija alapjn, ezert ezt a gyjtemenyt
egyfajta, a nagyon erdekld olvask szmra keszlt kiegeszteskent vagy b-
vteskent lehet ertelmezni.
62
Az Album van Kittensteyn legalbb huszonegy Magyarorszghoz vagy Er-
delyhez kapcsold tetelt tartalmaz, es mindegyik ilyen lapon van egy Van Me-
teren-idezet vagy -lapszm. Kzlk tizenhat Magyarorszgrl es hres magyar-
orszgi csatrkrl keszlt terkep, reszben nemet munka.
63
A terkepeken kvl
van meg hrom kep Andreas Teuelrl, Zrnyi Miklsrl es I. Szulejmnrl.
64

Ezutn van meg egy kezrsos lap a trk korona tadsrl Bocskainak, Van
Meteren-lapszmmal egytt, sajnos kep nelkl.
65
Az utols darab egy rpirat
60
Willem Luytsz van Kittensteyn: Spieghel ofte afbeeldinghe der Nederlandtsche Geschiedenissen.
Delft. (1613.01.01 1613.12.31) (Kezirat). Atlas van Stolk gyjtemeny, Rotterdam, 50442.
61
Az 570 folit tartalmaz album most az Atlas van Stolk gyjtemeny resze, amely egy hasonl,
de kesbbi kollekci. Ms hasonl gyjtemenyek: Atlas Beudeker, British Library es Atlas van
der Hagen, Koninklijke Bibliotheek Den Haag.
62
J. C. Nix: De Atlas Van Stolk. Een verzameling historieprenten over de vaderlandse
geschiedenis. Ons erfdeel 39 (1996: 2. sz.) 233.
63
Matthias Zndt: Ain voarhaftige beschreibung des khnigreichs Hungern. die viernemsten
Stetten und Vestungen mit sampt der Belagerten Orten, Ouch der Christlich, und Turcke
Herzug angezaijgt. Nrnberg 1566. in: van Kittensteyn, W.L.: Spieghel i. m. fol. 53, Gyr,
fol. 54, Gyula, fol. 59, Szigetvr, fol. 59, NOVA ET RECENS EMENDATA TOTIUS REGNI
UNGARIAE [...] fol. 359, Komrom, fol. 360, Esztergom, fol. 367, Tata, fol. 400, Gyr fol. 401,
Kanizsa fol. 427, 428, 429, 431, Szekesfehervr, fol. 448, 449.
64
Andreas Baron Duijvel is van keijsers weghen ghecommitteert naer den grooten Turck met
het present van 200 dusent gul[den] alsso den vrede tussen den keijser ende den Turck was
beslooten an 1606 Metr.28.fol.149 Uo, 50442 fol. 523, gran Nicolaus vanserin, hout him
klouck int belegh van sijghet wort entlick door Trckx ghewelt over kracht al waer hij nae
een klouck ghevecht doot blijft. Uo. 50442 fol. 58, Soliman Den groten Turc een dapper
krijchsman ster voor Sijget 2 daghen eer het Den Turck Tveroverden sijn doot wert sekreet
ghehouden om te behoeden eenighe beroerte. Metr. 2. fol. 38. Uo. 50442 fol. 58.
65
Stephanus Bochkay tot bescherming der privilegie ende vryheyt der conscientie heeft
hem opgeworpen tegen den keyser intituleerde hem Prince van Transsilvania heere van
Opperhongeren Grave van Ziceleren ec, Ende heeft met den Turck gehandelt, die hem
toesondt de goude croone gecomen van Vladislau Coning van hongeeren tot Buda van den
Turck gevonden Eyndelyck vrede gemaect met den keyser als oock met den Turck is daer over
met gerustheyt gestorven Anno 1606. Metre, XXVI, fol C,I, ende XXVIII, fol. 149 Uo. 50442
fol. 503.
II. Mtys magyar kirly cseh kirlly koronzsrl.
66
Ezek a ttelek is mutat-
jk, mennyire erdekeltek a magyarorszgi es erdelyi esemenyek a hollandokat
1613-ban, Bethlen Gbor erdelyi fejedelemme vlasztsnak eveben, es hogy
mennyire fontos volt Van Meteren munkja a Magyarorszg- es Erdely-kep fej-
ldse szempontjbl Hollandiban 1608 utn.
Nicolaas de Clerck munkssga egy msik j plda Van Meteren Magyar-
orszg- s Erdly-kpnek recepcijra. A delfti polgr, mvsz, trtnetr s
kiad De Clerck (15991623) a holland szerzk, mvszek s nyomdk kztt
kzvett mvszeti gynk volt. De Clerck a knyveit a hgai piacon, az or-
szggyls helyszne mellett rulta.
67
ksztette vagy rendelte meg tbb Van
Meteren-kiads illusztrciit (1610, 1614, 1623).
68
m De Clerck maga is rt
knyvet: 1615-ben adott ki egy gynyren illusztrlt munkt fli nagysgban,
amelyben tbb uralkod lett s hstetteit rja le.
69
Kztk van Hunyadi Mtys,
I. Ferdinnd, I. Miksa, I. Rudolf s II. Mtys is, forrsknt pedig Van Meterent
hasznlta.
70
Ltezik egy msik knyve is fejedelmekrl, hercegekrl s hskrl,
amely 1617-ben jelent meg, ott Zrnyi Miklssal s Bocskaival tallkozhatunk
s ebben is idzi Van Meterent.
71
De Clerck is rszt vett a mr emltett Aurelius-
krnika 1620-as javtott kiadsban: rta az 1595 utni idszakot.
72
1625-ben
bekvetkez halla utn megjelent mg egy jabb, uralkodkrl szl knyve,
amelyben Bethlen Gborrl tallhat egy lers s egy kp.
73
66
Eigentliche Contrafactur aller underschiedlichen Acten wie Ihre kn: M.tt in hungarn, den
23. Marz A 1611 zum Knig in Bh.men gekront worden. Uo. 50442 fol. 528.
67
Marika Keblusek: Boeken in de hofstad: Haagse boekcultuur in de Gouden Eeuw. Hilversum
1997. 35.
68
Repertorium van geschiedschrijvers i. m. 9394; Irene Schrier: Boeckvercooper ende
Constdrucker: De Delftse boeken prentuitgever Nicolaes de Clerck (15991623) als pleidooi
voor de toenadering van Boekhistorie en Kunsthistorie. English Summary. (szakdolgozat
Universiteit Utrecht 2010, oldalszm nlkl).
69
Nicolaes de Clercq: Tooneel der keyseren ende coningen van christenryck sedert, den
onderganck van het Griecks keyserdom: Vervatende hare beeltenissen afcomsten ende
voornaemste daden, ende also t Sommier der historie van meer dan 150 jaren herwaerts, bij
een vergadert. Arnhem 1615.
70
De Clercq, N.: Tooneel i. m. 205v.
71
Nicolaas de Clerck: Tooneel der Beroemder Hertogen, Princen, Graven ende Krygs-Helden
van t Christen Rijck. Delft 1617. 314 (Serini), 331 (Botskai).
72
Wouter van Gouthoeven: Doude chronijcke ende historien van Holland... Dordrecht 1620.
73
Nicolaas de Clerck: Princelyck cabinet: Verthoonende tleven afcomste ende afbeeldingen,
der voornaemste vorsten, princen, graven ende heeren van Europa jegenwoordig regierende:
Mitsgaders beschrijvinge vanden staet, landen rijckdommen ende incomsten der selver. /
Neerstelijck ende getrouwelijck bij malcanderen versamelt door wijlen Nicolaes de Clerck.
Delft 1625.
216 K T
Bethlen Gbor a Princelyck cabinet cm knyvben
Bethlen Gbor uralkodsnak kezdete (1613)
Bethlen Gbor uralkodsnak kezdetevel a hollandmagyar kapcsolatokban is
j fejezet nylt. A hollandokat egyre jobban erdekeltek a Magyarorszgon es
Erdelyben 1613 utn zajl esemenyek, de az Oszmn Birodalom is: a fejedelem
trnfoglalsa egybeesett az oszmnholland diplomciai kapcsolatok kezdete-
vel.
74
1610-ben az oszmn ottert felels kapudn pasa rangjt betlt Halil
pasa (15701629) szvetseget akart tet al hozni a Holland Kztrsasg, az
Oszmn Birodalom es Marokk kztt es ennek erdekeben egy meghvt kl-
74
Halil nalcik: An Economic and Social History of the Ottoman Empire. Cambridge 1997.
374375.
dtt a holland orszggylsnek.
75
Amikor a hollandok megkaptk ezt a levelet,
mr ltrejtt a fegyversznet a spanyol Habsburgokkal, m j kapcsolatot akar-
tak fenntartani az oszmnokkal, ezrt 1610-ben kvetet (n. orateurt) kldtek
Isztambulba.
76
Az els isztambuli holland kvet Cornelis Haga volt, aki mr
korbban, 1604-ben is megfordult keleten. Halil pasa kzbenjrsval sikerlt
elrni, hogy a szultn killtsa az Egyeslt Tartomnyok szmra a privilgium-
levelet (az n. ahdnmt vagy kapitulcit).
77
Az Oszmn Birodalom ezutn lett
szvetsgese a hollandoknak.
A hollandoknak nemcsak kereskedelmi rdekeltsgeik voltak oszmn ter-
leten, hanem komoly politikai rdekek is lltak az oszmnholland diplomciai
kapcsolat mgtt: a spanyolholland koniktus s a Habsburgok eurpai ervi-
szonynak krdse. A 16. szzad forduljn a Habsburg-dinasztinak kt nagy
politikai problmja volt Eurpban: a nmetalfldi felkels s az oszmnok
elleni hbor.
78
Mindkett nagy terhet jelentett a kincstrnak: a ktfrontos h-
bor sok pnzbe kerlt, amelyet amerikai arannyal s ezsttel prbltak nan-
szrozni.
79
Mivel a bevteli forrsok korltozottak voltak, I. Rudolf a pnzhiny
miatt 1606-ban az oszmnokkal bkt kttt, a hollandokkal pedig a spanyolok
1609-ben a kasztliai gazdasgi vlsg miatt knyszerltek megktni a fegyver-
sznetet, hiba prbltak amerikai arannyal s ezsttel ptolni a kincstr hi-
nyait. A hollandoszmn diplomciai kapcsolat kezdetn a hollandok rdeke
az volt, hogy egy kzs front jjjn ltre Eurpban a Habsburg katolikus hata-
lom ellen. Haga a szultn eltti audiencijn a kzs rdekekre is hivatkozott,
orcijt mg ebben az vben kiadtk Hollandiban s Angliban.
80
A beszd
tartalma nagyon hasonltott a Van Meterennl megismert providencialista esz-
mkre. Hasonlan ahhoz, ahogy Van Meteren a vilgtrtnelmet a j s a rossz
kztti folyamatos kzdelemre reduklta, Haga szerint az oszmnok, a holland
nemzet s a protestns vilg llnak a j oldalon, a rossz oldalon pedig a ppa, a
Habsburg-dinasztia s a spanyol np tallhat.
75
Bronnen tot de geschiedenis van den Levantschen handel 15901826. I. Ed. Klaas Heeringa.
Den Haag 1910. 155; Nieuw Nederlandsch biograsch woordenboek. X. Ed. P.C. Molhuy-
sen P.J. Blok. Leiden 1937. 319; Alexander H. De Groot: Te Ottoman Empire and the Dutch
Republic: A History of the Earliest Diplomatic Relations, 16101630. Leiden Istanbul 1978,
revised edition, Leiden 2012 (PIHANS CCXXII).
76
Bronnen i. m. 156.
77
Klaas van Harderwijk: Levensschets van Mr. Cornelis Haga. Schiedams Jaarboek 1848,
1850 (aanhangsels). Schiedam 1850; Klaas Heeringa: De eerste Nederlandsche gezant bij de
Verheven Porte. Utrecht 1917; De Groot, A: Te Ottoman i. m.; Hans van der Sloot Ingrid
van der Vlis: Cornelis Haga: diplomaat en pioneer in Istanbul. Amsterdam 2012.
78
Poliensk, J.: Te Tirty Years War i. m. 2223; Parker, G.: De opstand in de Nederlanden i. m.
79
Uo. 9697.
80
VVaerachtich verhael, i.m. A3r; A true declaration i.m.; nalcik, H.: An Economic i. m. 374.
218 K T
Haga a holland orszggylsnek kldtt leveleiben mindent rszletesen s
pontosan lert, amit Magyarorszg s Erdly kapcsn hallott vagy tapasztalt.
81

Peldul rt az 1613-ban Konstantinpolyban jrt erdelyi kvetsegrl, amelynek
Bethlen Gbor is resztvevje volt.
82
Haga ebben a levelben emltette elszr
Bethlent, ezert nagyon valszn, hogy tallkozott is vele. Reszletesen elemez-
te Erdely politikai helyzetet es viszonyt a szultnnal, valamint meggerte az
orszggylesnek, hogy szorosan kvetni fogja az esemenyeket.
83
Nem volt egy-
szer dolga: egy 1616-ban elkldtt levelben arrl tudst, hogy veszelyes a ma-
gyarorszgi esemenyekrl rni.
84
A kvetjelentesekben a Magyarorszgrl es Er-
delyrl szl beszmolk nagy resze titkosrssal szerepel. Ezekbl a levelekbl,
a hossz lersokbl es elemzesekbl, valamint az orszggylessel folytatott ke-
sbbi levezesbl vilgosan kiderl, hogy a hollandok fontosnak tartottk, hogy
tudjk, hogyan alakul a politikai helyzet Magyarorszgon es Erdelyben.
85
81
NL-HaNA Staten Generaal, nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 60896093 (Haga kvetjelentesei az or-
szggylesnek 1612-tl 1626-ig), uo. inv. nr. 12578.14 (kvetjelentesek 1623-bl es 1626-bl).
Ms helyen is megmaradtak levelek es missivek Hagtl: NL-HaNA Staten-Generaal, Collectie
De Wilhem, 16221656, nr. toegang 1.10.54, inv. nr. 1 es 13, NA SG Familiearchief Pauw van
Wieldrecht, nr. toegang 3.20.43, inv. nr. 56, NL-HaNA Aanwinsten Eerste Afdeling, nummer toe-
gang 1.11.01.01, inv. nr. 267 (kvetjelentesek 1612. mrc. 18.1613. oktberig), Uo, inv. nr. 419
(1623), Uo, inv. nr. 684 (1627. szept. 4.), Uo, inv. nr. 1695 (Level Mric hercegnek, 1613. okt.
25.), NL-HaNA, Johan van Oldenbarnevelt, nummer toegang 3.01.14, inv. nr. 4 (kvetjelentes
Johan van Oldenbarnevelt llamgyesznek, 1614. jl. 26.). Haga leveleit titokban Velenceben is
msoltk, ezert egy reszk az ottani leveltrban is fennmaradt: Venice: November 1612, Calen-
dar of State Papers Relating to English Aairs in the Archives of Venice, Volume 12: 1610-1613
(1905), 441454. online: http:iiwww.british-history.ac.ukireport.aspxcompid=95711, Venice:
July 1612, Uo. 385401. online: http:iiwww.british-history.ac.ukireport.aspxcompid=95707,
Venice: April 1614, Calendar of State Papers Relating to English Aairs in the Archives of Ve-
nice, Volume 13: 16131615 (1907). 104118. online: http:iiwww.british-history.ac.ukireport.
aspxcompid=95879 (2012.10.26). A leideni egyetemi knyvtrban is megmaradt egy level Hag-
tl: UB Leiden, Hs. Diedrichs 9 U. (1616. jan. 27.).
82
NL-HaNA nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6089. Cornelis Haga a holland orszggylesnek
(Konstantinpoly, 1613. jn. 15.), msolata: MTAK Ms. 4946, iratmsolatok a hgai kirlyi
leveltrbl Hatvani Mihly hagyatekbl. fol. 1.
83
Wat hier van worden wil, sal ik uwe Ho: Mo: E. onderdanichst adverteren. Uo.
84
Cornelis Haga levele ismeretlen szemelynek (de nyilvn az orszggylesnek sznt rs,
1616. jan. 27.) UB Leiden, Hs. Diedrichs 9 U. Kiadva: Jan Schmidt: Catalogue of Turkish
Manuscripts in the Library of Leiden University and Other Collections in the Netherlands.
Minor Collections. Leiden Boston 2012. 3839.
85
Csak az 1613. evi levelezesbl: Cornelis Haga a holland orszggylesnek (Konstantinpoly,
1613. jl. 12., lers egy felkelesrl Erdelyben) NL-HaNA nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6089,
msolata: MTAK Ms. 4946, fol. 3, Cornelis Haga a holland orszggylesnek (Konstantinpoly,
1613. aug. 29., Bethlen kvetsege Isztambulban) uo, fol. 49, Cornelis Haga a holland
orszggylesnek (Konstantinpoly, 1613. dec. 19., Bethlen megvlasztsa, kldtt egy
kvetseget Isztambulba es koront ker a szultntl), uo, fol. 5.
Bethlen hadjratai (16191626)
A harmincves hbor kezdete 1618-ban jelents pillanat volt Magyarorszg s
Erdly hollandiai kpnek fejldse szempontjbl. A Habsburg hatalom elleni
fegyveres ellenlls Csehorszgban 1618-ban s a Bethlen-hadjrat 1619-ben
nagyon rdekelte a holland kznsget. Tbb rpirat s jsg jelent meg Beth-
len hstetteirl, bennk sok informcival Magyarorszgrl s Erdlyrl is.
86

A kvetkez pldval jl be lehet mutatni, hogyan terjesztettk a hreket
Bethlenrl a Holland Kztrsasgban s a hatrokon tl az els Bethlen-hadjrat
idejn. A holland orszggyls kapott egy msolatot Bethlennek Gyulafehrvr,
1619. augusztus 18. dtummal a cseh rendeknek cmzett levelbl, amelyben
86
Bethlen Gbor: Brief van Gabriel Bethlemi prince van Transylvanien ghesonden aen den ...
grave van Toren in Moravia. Den Haag 1619. (Knuttel 2819, Tiele 1582); Edict ofte placcaet
van de Stenden des marquisats van Moravien, gheleghen tusschen het coninckrijck Bohemen
ende de landen van Oostenrijck: Waer by de secte der Iesvyten uyt den selven lande werden
gheproschribeert ende ghebannen ... vanden 6. May, 1619. Mitsgaders ghelijcke edict der
evangeliche Stenden des coninckrijcks van Hungarien, jeghens de Iesvyten: vanden 16. May,
1619. Den Haag 1619. (Knuttel 2815, Tiele 1578); Exemplar literarvm principis Transylvani
Gabrielis Bethlemi. Den Haag 1619. UB Leiden, THYSPF 2504; Oorloghen van Boheemen,
mitsgaders alle battalien, in nemen van steden, ende castelen, so wel in Hongarijen,
Oostenrijck, Moravijen, Meren, als Boheemen, met de kroninghen des keysers als koningen
van begin to op desen huydigen dage, seer vreemt om hooren. Leiden 1619. (Knuttel 2824);
Bethlen Gbor: Copyen van eenighe brieven, van den doorluchtigsten heere, Gabriel koningh
van Hongarien, &c. Aen [...] Frederich, koningh van Bohemen [...]. Vervatende den geluckigen
toe-stant van de saken desselvigen koninghrycx. Amszterdam 1620. (Knuttel 3049); Henricus
Slatius: Amsterdamsche Nouvelles, dat is, Nieuwe tydinghen, van tghene datter onlancx
is ghepasseert in Bohemen, hongarien, Weenen, Polen, Slesien, Meeren, Ceulen, Venetien,
Neaples, Heydelberch, Vracnkeryck, Enghelandt, Brabandt, Vrieslandt, ende Hollandt, &c.
Wt ghegheven ende in tlicht ghebrocht tot troost der calvinisten. Harderwijk 1620. (Knuttel
3086, Tiele 1759); Artyckelen van het eeuwich verbondt, ghemaect tusschen Frederick, koninck
van Bohemen .... Met de ... vorst, heer Gabriel, prince van Hungarien end Transsylvanien ...
tsamentlijck de stenden des voor-ghemelten rijcks. Amsterdam 1620. (Tiele 1720, Knuttel
3024); Articvlen vande confederatie der Hongarische, Bohemische ende gheincorporeerde
provintien. Den Haag 1620. (Knuttel 3025, Tiele 1721); Een clare en warachtighe abeeldinghe
van die met den Palts aen ghespannen ende ghesworen hebben den Keyser wt zijn rijck te
dryven, afghebeelt door dit beest met seuen hoofden ter eeren van .... Ferdinandus Keyser
van Roomen, enz.... En den Hertoch van Beyeren, en .... den Graef van Bucquoy als .... voor
vechters van Godt en den Keyser om de heylighe Kerck te beschermen en te deenderen
teghen den duyuel en dit seuen hoofdighe beest, ghelijck hier onder aengewesen sal worden,
door de letter A. B. C. in-plano, een blad. S.l. 1621. (Knuttel 3153, ms kppel, Knuttel 3154);
Dorotheo Plosario: Oratio Apologetica, Pro Serenissimo Gabriele Bethleno: In qua Partim
aliae calumniae in ipsum conjectae solide confutantur: Partim etiam ostenditur, culpari non
posse, quod auxilio Turcico in his bellis vtatur / Habita in magna Europaeorum frequentia
ab Dorotheo Plosario. Posonii : Excudebat Petrvs Pazman, sumptibus Nicolai Eszterhazii.
Posonii [inkbb egy klfldi vros] 1624. (Knuttel 3505).
220 K T
az orszggylesi jegyzknyv szerint btortja es tmogatsrl biztostja
ket.
87
Ezt a levelet hangosan felolvastk az orszggylesen 1619. szeptember
23-en,
88
majd a hgai nyomdsz, Aert Meuris, aki az orszggyles helysznetl
nehny utcra lakott, azonnal ki is nyomtatta.
89
Nem sokkal ezutn megjelent
ugyanannl a nyomdnl egy holland fordts is.
90
Ezeket a rpiratokat a hgai
piacon, az orszggylesi helyszn mellett terjesztettek.
91
Kesbb a rpiratot fel-
hasznlta egy holland trtenelemknyv, ami Van Meteren munkjnak a foly-
tatsa volt.
92
Hollandia Anglinak is egyfajta hrcentruma volt. A hres informcigy-
nk, Broer Jansz specialitsa az volt, hogy a hreket sszegyjttte es exportlta
Angliba.
93
Abraham Schilders nyomdsz, aki Middelburgbl Delnyugat-Hol-
landiba tette t szekhelyet, jsgokat fordtott angolra, adott ki es kldtt Lon-
donba.
94
A mr emltett hgai nyomdsz, Meurs is francira fordtott jsgokat,
valsznleg a hgai diplomciai krk szmra.
95
87
Resolutin Staten-Generaal Oude en Nieuwe Reeks 15761625. IV. Ed. N. Japikse. Den Haag
1915. 248. A level msolata: NL-HaNA nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6051.
88
Resolutin Staten-Generaal i. m. 248.
89
Exemplar literarvm principis Transylvaniae. Gabrielis Bethlemi. Den Haag 1619. (1619. Aug.
18.) UB Leiden THYSPF 2504.
90
Copye vanden brie des princes van Transylvanien. Ghenoemt Gabriel Bethlemi. Den Haag
1619. (1619. aug. 18.) UB Leiden THYSPF 2505.
91
Lsd a kepet: Adriaen vande Venne: Tafereel van de belacchende werelt: en des selfs geluckige
eeuwe, goet rondt, met by-gevoegde raedsel-spreucken, aengevvesen in de boer-achtige
eenvoudigheyt, op de haegsche kermis: verciert met konst-rijcke af-beeldingen. Den Haag
1635. 5.
92
Willem Baudartius: Memorien, ofte kort verhael der ghedenckweerdighste gheschiedenissen
van Nederlandt ende Vranckcryck principalijck. Als oock van Hooghduijtschland, Groot-
Britanien, Hispanien, Italien, Hungarien, Bohemen en Savoyen, Sevenborgen, und Turkijen.
Van den iare 1612 (daer het de vermaerde historie schrijver Emanuel van Meteren ghelaten
heeft) tot het begin des iaers 1620. Arnhem 1620, msodik kiadsa Zutphen 1620. fol. 454
455.
93
Broer Jansz: Corante, or nevves from Italy, Germanie, Hungarie, Spaine and France. 1621,
Printed at Amstelredam: By Broer Ionson, dwelling on the new side behinde Borchwall in the
siluer Can, by the brewery, the 9. of Iuly. 1621. Amsterdam 1621, U: Corante, or, nevves from
Italy, Germanie, Hungarie, Poland, Bohemia and France. 1621, Printed at Amstelredam: By
Broer Ionson, corranter to his excellencie, the 20. of Iuly [1621]. Amsterdam 1621.
94
Te late good successe and victory, which it pleased God to giue to some of the King of
Bohemias forces, vnder the conduct of the prince of Anhalt, generall for the said King, against
the two great generals of the Emperour, Bucquoy and Dampiere, atchieued neare Horne in
Austria VVith many other considerable things concerning the aaires of that countrey. Vnto
which is added the articles of agreement, made betweene the said King of Bohemia and
Bethlem Gaber, prince of Hungaria and Transiluania. Middleburg 1620.
95
Advis svr les aaires presentes dAllemagne et de Boeme. La Haye 1620. (Bethlent a rpirat le
pauvre Batrori Gabor-kent emlti!).
Nem szabad elfelejtennk, hogy Nmetalfld a felkels utn kt rszre sza-
kadt. A dli rsz, belertve Antwerpent, mg mindig Habsburg-h volt s spa-
nyol hatalom alatt llt, azonban ott is gyelemmel ksrtk a Bethlen Gborral
kapcsolatos hreket. Ennek politikai okai is voltak: a magyarorszgi s erdlyi
esemnyek szerepet jtszottak az ideolgiai hborban szak- s Dl-Nmetal-
fld kztt, ahogyan azt mr Van Meteren knyve kapcsn lthattuk. A dl-n-
metalfldi Habsburg-prti sajtkzpont Antwerpen volt. Az antwerpeni nyom-
dsz, Abraham Verhoeven (1575-1652) szmtalan, a Habsburgokat tmogat
jsgot fordtott hollandra s francira bennk Bethlenrl szl hrekkel ,
majd kldte tovbb ket szakra.
96
gy a holland kznsg tbb oldalrl is meg-
ismerhette az esemnyeket.
97
Emellett szmos klfldi, latin, nmet s francia
96
Abraham Verhoevenrl, lsd: Alphonse Goovaerts: Origine des Gazettes et Nouvelles
priodiques. Abraham Verhoeven dAnvers, le premier gazettier de lEurope. Anvers 1880; E.
van Bergen: Abraham Verhoeven van Antwerpen, de eerste gazettier van Europa. Anvers 1881;
F. Jos. van den Branden: Ontstaan van het nieuwsblad te Antwerpen. Abraham Verhoeven,
zijn leven. Antwerpen 1902; Emmanuel de Bom: Abraham Verhoeven de eerste courantier
van Europa? Tijdschrift voor boek en bibliotheekwezen 1. (1903) 2751; Paul Arblaster:
CURRENT-AFFAIRS. Publishing in the Habsburg Netherlands, 16201660 in Comparative
European Perspective. (Oxford University D.Phil thesis 1999); Brabant Stphane, Limprimeur
Abraham Verhoeven (15751652) et les dbuts de la presse Anvers, (Disszertci Universit
libre de Bruxelles 2004); Stphane Brabant: Limprimeur Verhoeven (15751652) et les dbuts
de la presse Belge. Paris Bruxelles 2009.
97
Abraham Verhoeven: Verhael vanden groote victorie ende slagh Antwerpen 1620; U:
Tijdinghe van Duytslandt, ende Bethlehem Gabor die de croone van Hongheren mede
heeft Gedruckt den 30. december. Antwerpen 1620; U: Der H. keyserlycker, ende van
Germanien, Hungharijen, Bohemen, &c. koninckliicker maiesteyt edictale cassatie vande
onwettelijcke, pretensie, ende in recht nulle verkiesinghe Gabriel Bethlens int coninck-rijck
van Hungharijen. Antwerpen 1621; U: Appril 1621. 59 Gazette Van Blschap, des Maents
Aprilis, Anno 1621. Van het ouergheuen van Hungheren, Slesien, Pfaltz-Landt, Pilsen, ende
andere plaetsen. Eerst ghedruckt den 19. april, 1621. Antwerpen 1621. (Knuttel 3137); U:
Gazette vniuersele des maents augusti, vanden staedt der orloghe in Nederlandt, Palslandt,
Bemen, Hongherijen, Vranck-rijck, Polen, ende andere landen. Antwerpen 1621; U:
Historica narratio, de rebellione Hungarorum per Betlenum Gaborem procurata [...]. Nec
non actorvm [...] in conventu Posoniensi & Novizoliensi, annullatio. Antwerpen 1621; U:
De Hispani, Galli, Germani, & Hungari, publico rerum statu epistol, iunio mense an.
1621. Varijs loc script. Madriti 15. iunij. Antwerpen 1621; U: Sommaire contenant ce qui
sest pass de plus memorable es guerres de Boheme, Slesie, Morauie, Hongrie, Austriche, et
du Palatinat, es annees 1618. 1619. 1620 & 1621. Antwerpen 1621. (Knuttel 3138); U: Die
tweede gazette des maendts iuny anno 1621. Van verscheyden gheschiedenisse in Hongheren,
Bemen, Engelandt, Vranckrijk, Nederlandt, Italie, Spanie, &c. Antwerpen 1621; U: Den eedt
met de[n] welcken Bethlem Gabor prince van Transilvanien hem verplicht [...] heeft aen
de[n] Turc tot Cassouw, in Hungarijen Antwerpen 1621; U: Postillon povr chercher le Roy
dechass de Prague. Antwerpen 1621; U: Nieuwe tijdinghe, hoe dat de cosagghen dweers
door Hongherijen, ende Moravien geslage[n] zijn, ende de stadt Trenchin in genomen hebben.
222 K T
nyelv nyomtatvnyt is olvastak Bethlenrl, amint erre tbb egyetemi es vrosi
gyjtemenybl is kvetkeztethetnk.
98

Haga kzben j utastst kapott az orszggylestl 1619. december 13-n,
amelyben egyertelmen megbztk Bethlen es Erdely tmogatsval.
99
Az inst-
rukci tartalma szoros kapcsolatban ll a harminceves hbor kezdetevel es a
spanyolokkal kttt tizenket eves fegyversznet kzelg vegevel (1621).
100
A
hollandok tartottak attl, hogy a szultn beket kt a spanyolokkal es az ausztriai
Habsburgokkal, hiszen ha ezt trtenik, akkor a spanyolok jult ervel es sike-
resen tmadhatnk Hollandit. (Valban folytak diplomciai trgyalsok, hogy
a szultn meghosszabbtsa-e a tizent evre kttt zsitvatoroki beket II. Ferdi-
nnddal.) A hollandok gy lttk: II. Ferdinnd bzik benne, hogy a szultn nem
tmogatja a magyarokat es a cseheket. Az Oszmn Birodalom feje habozott,
hogy a Habsburg uralkodval hosszabbtsa-e meg a zsitvatoroki bekeszerzdest
vagy inkbb az erdelyi fejedelmet tmogassa. Amennyiben az elbbi verzi va-
lsul meg, akkor nemcsak Nemetalfld, hanem Erdely is veszelybe kerl rja
a holland instrukci.
Bethlen es Erdely holland tmogatsa fontos politikai erdekeket szolglt. A k-
zs reformtus valls, amelyre sokat hivatkoztak a holland orszggylesen, csak
rgy volt.
101
A hollandoknak az volt az erdekk, hogy a koniktus folyamatos
legyen Kelet-Eurpban, gy a Habsburgoknak minel kevesebb penze es katonja
jusson a nemetalfldi harcokra.
102
Brederode szavai szerint ez vilgosan kiderl
abbl az utastsbl, amelyet Haga kapott: ennek ertelmeben meg kellett akad-
Antwerpen 1621, U: Verhael hoe dat de croone va[n] Hongarijen wederomme ouer ghelevert
is aen de keyserlijcke majesteyt [...] voorts is de stadt Villeck ende Vesprin, in Hongharijen
in ghenomen voor den keyser. Antwerpen 1621, U: Tijdinghe wt weenen, in wat manieren
den Hongherschen Peys, is ghesloten, Met de Articulen vanden Peys. Overghesedt wt het
Hoochduyts in onse Nederlandtsche sprake. Antwerpen 1622, U: Waerachtighe Tijdinghe
hoe datse in Hongharijen tot Cassauw, twee Paters der Jesuyten, met eenen Canoninck van
Strigonien, jammerlijck hebben vermoort, ende veel Tormenten aen ghedaen, met Branden
van Flambeeuwen. Overghesedt uut het Latijn, in onse Nederlandtsche sprake. Antwerpen
1622.
98
Peldul az utrechti, amszterdami, leideni es groningeni knyvtrakban.
99
Resolutin Staten-Generaal i. m. 326.
100
A htterrl lsd: Poliensk, J.: Te Tirthy Years War i. m. 2223, 9697. Jonathan Israel:
Empires and Entrepots: Dutch, the Spanish Monarchy and the Jews, 15851713. London
1990. 34.
101
Lsd peldul: Imre Mihly: Szenci Molnr Albert Idea Christianorum-a. In: Irodalom es
ideolgia a 1617. szzadban. Szerk. Varjas Bela. Bp. 1987. 236237.
102
the Dutch were properly aware that every soldier sent against the Habsburgs anywhere in
Europe balanced a soldier who could otherwise be set under Spinola on the Rhenish frontier.
Poliensk, J.: Te Tirty Years War i. m. 131.
lyoznia a Spanyolorszg es az Oszmn Birodalom kztti beke letrejttet azltal,
hogy a magyar fejedelmet es a cseh kirlyt tmogatja Konstantinpolyban.
103

A holland kvetnek eszerint a kvetkez rveket kellett hasznlnia a trgya-
lsok alatt: 1. A Habsburg uralkodnak mr nincs hatalma (auctoritas) Cseh-
orszgban s Magyarorszgon, mert mindkt orszg ms fejedelmet vlasztott
legitim uralkodjnak. 2. Ezeknek az j uralkodknak nagyon j kapcsolatuk
van ms orszgokkal, kztk pldul a Holland Kztrsasggal. Hagnak arrl
is rszletesen tjkoztatnia kellett a szultnt, hogyan zajlott le a trvnyes ki-
rlyvlaszts s koronzs Csehorszgban s Magyarorszgon. A korbbi, mr
idzett levelezs alapjn kijelenthetjk, hogy a holland politikai stratgia mr
1612 ta ltezett: nem volt vletlen, hogy Haga Magyarorszgrl s Erdlyrl
olyan sok informcit szerzett s kldtt Hollandiba.
104
Haga nemcsak diplomciai segtsget, hanem anyagi tmogatst is nyjtott
Bethlennek. A dn kirly Hagn keresztl kldtt pnzseglyt a fejedelemnek,
amivel Haga is jl jrt s vagyona szpen gyarapodott.
105
Ekzben a holland dip-
lomciai s kereskedelmi hlzatot a dn uralkod is hasznlhatta, st, unoka-
ccse, Bethlen Pter is, aki Bethlen Gbornak gy kldtt levelet, hogy azt a
velencei kvet Angliban tadta a velencei amand kereskednek, Daniel Nys-
nek, aki ezt Erdlybe vitte.
106
A mr emltett holland kvet, Brederode Nmet-
103
Resolutie der Staten-Generaal, waarbij Haga gelast wordt het sluiten van vrede tussen Turkije
en Spanje te beletten. 1619. dec. 13. Bronnen i. m. 341.
104
J. W. G. van Oordt: Nederland en Turkije in het begin van den dertigjarigen oorlog. De Gids 37.
(1873: 3. sz.) 242. Hasonl szerepe lehet a francia kvetnek, Philippe de Harlay. Lsd a kvet
jelentseit a francia kirlynak: Papiers de lambassade de Philippe de Harlay, comte de Csy,
Constantinople. II Lettres et mmoires de Mr de Csy, ambassadeur Constantinople ,
pendant et aprs son ambassade, aux ambassadeurs pour le Roy, tant en Italie quailleurs,
et desdicts ambassadeurs Mr de Csy , 16201644. Bibliothque Nationale de France,
Dpartement des manuscrits, Franais 1651.
105
Bronnen i. m. 348349. (1627. febr. 13.) Haga kapott 17.647 magyar aranyforintot a dn
kirlytl, hogy tovbbtsa Bethlennek. Egy msik tuls 1628-ban ment Hagnak egy
amszterdami kereskedn, Joost Brasseren keresztl: NL-HaNA, Staten-Generaal, nummer
toegang 1.01.02, inv. nr. 12586.6. Haga pnzgyeirl Alexander de Groot szbeli kzlsbl
rtesltem (2012. december 16.).
106
1628. mrc. 15. Alvise Contarini velencei kvet a dognak s a szentusnak. Calendar of
State Papers Relating to English Aairs in the Archives of Venice. XXI. 16281629. Ed.
by Allen B. Hinds. London 1916. 1429. online: http://www.british-history.ac.uk/report.
aspx?compid=89178 (utols elrs: 2011. mj. 10.). A velencei kvet rgtn lemsoltatta a
levl tartalmt s tovbbkldte a velencei dzsnak s a szentusnak is. A velenceiek szintn
kzelrl gyeltk Bethlen trgyalsait Konstantinpolyban, lsd a velencei szentus levelt a
konstantinpolyi bailnak (1628. mrc. 18.), s Sebastiano Venier levelt a szentusnak (1628.
mrc. 18.) Uo. Lsd mg Krmn Gbor tanulmnyt ebben a ktetben.
224 K T
orszgban tovbbra is segtett Bethlennek, ahogyan azt korbban Bocskaival is
tette.
107
Cornelis Haga valdi kzvett volt Konstantinpolyban a hollandok, a ma-
gyarok es az oszmnok kztt, diplomciai tevekenysege mellett nagyon fontos
informcigynkkent is funkcionlt a hrom orszg viszonylatban. gyesen
hasznlta fel az informcikat celjai eleresere: I. Ahmed szultnt 1612-ben az-
zal vette r a privilegiumlevel killtsra, hogy holland terkepeket adott neki
Eurprl.
108
A terkepeket az oszmn uralkod jl tudta hasznlni, mert sok
fontos strategiai informcit tartalmaztak, amely nagy hasznot hajtott orszga
diplomcijnak. Ms kereszteny orszgok, mint peldul Anglia es Franciaor-
szg nem szvesen adtak az oszmnoknak ilyesfajta ajndekokat, mert tartottak
annak felhasznlsi lehetsegeitl gy a terkepekkel Haga sokkal tbbet el tu-
dott erni a Portn, mint ha aranyat vagy drgakvet adott volna.
A holland es ms orszgok ajndekai kztti klnbseget a kvetkez pel-
dval lehet jl erzekeltetni. Haga nagyon gyelt arra, mit adnak ms kvetek
a szultnnak es sokat is rt ezekrl a levelezeseben. Bethlen es a mr emltett
erdelyi kvetseg hsz aranyozott ezst kelyhet, illetve poharat adott az oszmn
uralkodnak.
109
Haga szerint a trkk a dsztrgyakat kizrlag a hozzjuk fel-
hasznlt ezst ertekere becsltek, gy a holland ajndekot (es taln a terkepeket)
sokkal jobban ertekeltek a tbbiekenel.
110
Haga levelezeset gy az erdelyi diplo-
mciatrtenet egyik fontos forrsnak is tarthatjuk.
Haga nemcsak Konstantinpolyban tett sokat Bethlen gyeert, hanem ms-
hol is. Celjnak elerese erdekeben nagyon jl hasznlta a birtokban lev, Ma-
gyarorszgrl es Erdelyrl szl informcikat, amikor az anyaorszggal vagy
ms kereszteny orszggal trgyalt Bethlenrl. Ahogy mr emltettem, a holland
107
Poliensk, J.: Te Tirty Years War i. m. 92. Brederode levele Johan van Oldenbarnevelt
llamgyesznek (1612. okt. 2.) NL-HaNA Johan van Oldenbarnevelt leveltra, 15861619,
levelezes. Kiadva: Johan van Oldenbarnevelt. Bescheiden betreende zijn staatkundig beleid
en zijn familie 15701620. II. Ed. S.P. Haak A.J. Veenendaal. Den Haag 1934. 524525.
108
B. J. Slot: De diplomatieke betrekkingen tussen Nederland en het Osmaanse Rijk. in: Topkap
& Turkomanie: Turks-Nederlandse ontmoetingen sinds 1600. Ed. Hans Teunissen et al.
Amsterdam 1989. 10.
109
Cornelis Haga a holland orszggylesnek (Konstantinpoly 1613. jl. 12.) (lers egy felkelesrl
Erdelyben) NL-HaNA nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6089, msolata MTAK Ms. 4946, fol. 3. Egy
hasonl pohr: British Museum, AN247067001.
110
Alsoo acht dagen te vooren een Ambassadeur van den Prins van Transylvania Gabriel Batorui
gecomen was, heeft oock op den selven tijt de hant van Sijn Mat. gecust ende audientie
gehadt, brengende tot een present omtrent twintich stucken van silvere vergulde drinckbekers
ende coppen, die niet anders bij de Turcken, als de waerdige van het silver geestineert ende
oockn dadelijck inde munte gebroken werden, twelck de Presenten van uwe Ho: Mo: E oock
aensienlycker ende aengenaemer gemaeckt heeft. Uo.
klpolitikrl tbb szinten dntttek. Haga nemcsak az orszggylsnek kl-
dtt leveleket, hanem ms befolysos emberekkel is levelezett Hollandiban
Bethlenrl, gy pldul Johan van Oldenbarnevelt llamgysszel.
111
Szoros kap-
csolatban volt ms holland kvetekkel, tbbek kztt Brederodval s a Prizs-
ban rezidel Hugo Grotiusszal, a svdek kvetvel is.
112
A Hagtl szrmaz
informcikat Nmetalfldn tovbbadtk, ahogy az abbl a kt hossz, Er-
dlyrl s Bethlenrl szl memorialbl is kiderlt, amelyet Ernst Casimir van
Nassau-Dietz frz helytart kezhez juttattak el.
113
Az ismeretlen szerz a Beth-
len gyeirl s az erdlyi politikai esemnyekrl szl rszben Hagt idzi f
forrsaknt. Ahogy Szalrdi Jnos krnikjbl tudjuk, ms orszgokba is Haga
juttatta el Bethlen politikai zeneteit.
114
II. Gusztv Adolf svd kirly kancellrja,
Axel Oxenstierna a svdek hollandiai genstl, Jan Rutgerstl pontosan tudott
az Erdlyben zajl esemnyekrl.
115
Rutgers Hgban szerezte az informciit
s emlti, hogy ezek Cornelis Hagtl szrmaztak.
116
A Konstantinpolyban tar-
tzkod Haga teht kulcsgurja volt Bethlen eurpai klpolitikjnak.
Haga a holland nyilvnossg frmait is felhasznlta, hogy eljuttassa Beth-
len politikai zeneteit a nmetalfldi kznsgnek. Klnbz informci-
gynkkre tmaszkodott, aki a holland kznsget az Oszmn Birodalomrl,
Magyarorszgrl s Erdlyrl Haga leveleit felhasznlva sajt jsgaik s rp-
lapjaik rvn tjkoztattk. Egyik legfontosabb kzvettje Willem Baudartius
(15651640), teolgus, bibliafordt s trtnetr volt.
117
Baudartius politikai
vlemnye hasonltott Brederode, Reyd s Van Meteren elmleteihez. rt egy
hres s tbbszr kiadott rplapot is, amely szerint Hollandinak folytatnia kell
111
Oldenbarnevelt Hganak (1614. jl. 26.) NL-HaNA, Johan van Oldenbarnevelt, nummer
toegang 3.01.14, inv. nr. 4. Kiadva: Johan van Oldenbarnevelt i.m. III. 2627. Hga
Oldenbarneveltnek (1614. nov. 14.) Uo, 71.
112
Briefwisseling van Hugo Grotius. XVII. Ed. H.J.M. Nellen Cornelia M. Ridderikho. Den
Haag 2001. 259.
113
Stukken betreende Transsylvani en de oorlog (s.d.) Koninklijk Huisarchief Den Haag,
Stadhouderlijke Archieven, A23466.
114
Szalrdi Jnos: Siralmas magyar krnikja. Sajt al rendezte, a bevezet tanulmnyt s a
jegyzeteket rta Szakly Ferenc. Bp. 1980. 205.
115
RA(S) Oxenstiernasamlingen E 702. Te Works and Correspondence of Axel Oxenstierna,
Chancellor of Sweden 16121654. Te Letters of Jan Rutgers to Axel Oxenstierna online:
http://62.20.57.212/ra/ao/Rutgers_in_ENG.html (2011.05.02)
116
Jan Rutgers levelei Axel Oxenstiernnak (1622. mrc. 29. s pr. 22.) RA(S) Oxenstiernasam-
lingen E 702.
117
Nieuw Nederlandsch biograsch woordenboek. III. Ed. P. C. Molhuysen P. J. Blok. Leiden
1914.
226 K T
a Habsburgok elleni hbort,
118
Van Meteren halla utn pedig folytatta annak
munkjt es megrta az 16121618 kztti evek trtenetet.
119
Hasonl md-
szert alkalmazott, mint Van Meteren: rplapokat, leveleket es ms korabeli for-
rsokat hasznlt, a holland trtenelmet az eurpai esemenyek sszefggeseiben
trgyalta, amelyben a magyarorszgi es erdelyi trtenesek prominens helyet
kaptak. Baudartius is a Gondviseles szemszgebl szemlelte az esemenyeket,
politikai zenete Van Meterenehez hasonl: a protestns Eurpnak meg kell
vedenie magt a katolikus Habsburgok zsarnoksga ellen. Szmos olyan peldt
hozott fel, amelyet valsznleg Hagtl vagy annak titkrtl, Ernst Brincktl
kapott.
120
A Hieronymus Ortelius ltal rt, Magyarorszgrl szl krnika tartalmban
es zeneteben hasonlt Van Meteren es Baudartius munkira. Holland nyelv
fordtsa 1619-ben jelent meg Petrus Neander lelkesz tollbl.
121
De Clerck ke-
sztette a kepeket ehhez a kiadshoz, amelyek reszben Van Meteren munkjbl
szrmaztak.
122
A fordt szerint a magyarorszgi trtenelem tanulmnyozs-
val Isten akaratt lehet megismerni. Neander egyfajta Orniai Mric hercegnek
sznt fejedelmi tkrkent mutatja a magyar trtenelmet: szerinte egy uralkod-
nak meg kell vedenie az orszgot es az egyhzat az rdgtl, ahogy azt a magyar
fejedelmek teszik.
123
Ha jl ertjk Neander szavait, Mric hercegnek kvetnie
kell Bocskai es Bethlen peldjt.
1620-ban Baudartiusnak jabb knyve jelent meg, amely Van Meteren es
Ortelius mveinek folytatsa volt, az 16121620-as idszakot foglalta mag-
ban.
124
Erre is ervenyes, hogy nemcsak Hollandirl, hanem egesz Eurprl
rt, klns gyelmet fordtva Magyarorszgra es Erdelyre. Baudartius munk-
jnak mfajt nehez lenne meghatrozni, mert nem trteneti munka es nem is
jsg, hanem valahol a kett kztt helyezkedik el. A legfontosabb hreket sajt
118
Willem Baudartius: Morghen-wecker der vrije nederl. provintien, ofte een cort verhael van
de... wreetheden door de Spanjaerden... begaen ... Dienende tot ... vermaninghe aen allen, die
de regieringhe deser landen bevolen is. Tot Danswick bij Cryn Vermeulen de Jonge op de
leege zijde van Schotlandt. [Amsterdam] 1610. (Knuttel, 1729, 1730,1730,1731.).
119
Willem Baudartius: Historie der Nederlandscher gheschiedenissen, van den iaere 1566. tot
den jaere 1618. Amsterdam 1618.
120
Bronnen i. m. 155. Ismert Baudartius bejegyzese Brinck album amoricumba: Koninklijke
Bibliotheek (Hga), Album amicorum 1. van Ernst Brinck, fol. 129v. (1626).
121
Hieronymus Ortelius: De chronycke. van Hungari ofte. Warachtige beschryvinghe van alle
de vreeslicke oorlogen ende Veltslagen tusschen de Turck ende christen princen. Vertaalt
door P. Neandrum [Peter Neander]. Amsterdam 1619. British Library (London) 1314.L.12.
122
Schrier, I.: Boeckvercooper, i. m. oldalszm nelkl.
123
Hieronymus Ortelius: De chronycke. van Hungari i.m. fol. ij.
124
Baudartius, W.: Memorien, i. m.
politikai s teolgiai nzpontjbl az olvas el tr munka gy leginkbb egy
modern politikai hetilaphoz hasonltott, azonban csak egyszer jelent meg.
A holland kznsg krben igny mutatkozott az ilyen kiadvnyok irnt. Ni-
colaes van Wassenaer (1571/15721629) hasonl trtnelmi munkt publiklt
1621 s 1629 kztt.
125
A vastag folyirat Amszterdamban jelent meg flven-
te, sszesen tizenht alkalommal. Ahogyan ez a levelezskbl s a knyvek tar-
talmbl kiderl, az egyik fontos kzvett Haga s a holland kznsg kztt
Van Wassenaer volt.
126
A szerz teolgusknt s iskolai latintanrknt, valamint
az orvostudomnyok doktoraknt mutatta be magt munkjban, azonban va-
ljban csak trtnetrknt s jsgrknt dolgozott.
127
Van Wassenaer szere-
pe a holland informcipiacon hasonl volt Jeszenszky (Jessenius) Jnoshoz,
aki szintn orvosknt rta trtnelmi tmj knyveit.
128
Van Wassenaer halla
utn sgora, Barend van Lampe folytatotta a sorozatot, egszen 1633-ig.
129

Van Wassenaer mdszere nagyon hasonltott Van Meterenhez s Baudar-
tiushoz. is a relevns rplapokat, leveleket s az utcn hallott hreket, infor-
mcikat foglalta ssze. A klnbsg mgis az volt kztk, hogy van Wassenaer
megprblt objektv maradni, csak rvid s lnyegre tr megjegyzseket rt a
hrek mell. Munkja gy leginkbb a frankfurti s a klni Mercurius Gallobel-
gicushoz hasonlt, amelynek eredeti szerzje a holland Michael ab Isselt volt,
ksbb pedig msok folytattk kiadst.
130
Egy msik hasonl munka az gy-
nevezett Relationis Historicae continuatio, melyet tbb szerz rt s adott ki
Frankfurtban Jacobus Francus lnv alatt.
131

125
Nicolaes Jansz van Wassenaer: Historisch verhael alder ghedenck-weerdichste geschiedenisse,
die hier en daer in Europa, als in Duijtsch-lant, Vranckrijck, Enghelant, Spaengien, Hungarijen,
Polen, Sevenberghen, Wallachien, Moldavien, Turckijen en Neder-Lant, voorgevallen syn.
21 ktet. Amsterdam 16211635.
126
Bronnen i. m. XXVII; J. Z. Kannegieter: Dr. Nicolaes Jansz. van Wassenaer (1571/21629). In:
Jaarboek Amstelodamum 56. (1964) 7980. Haga nemcsak Wassenaer-rel levelezett, msnak
is kldtt informcit, lsd: Nicolaes Mulerius: Judaeorum annus lunae-solaris, et turc-
arabum annus mere lunaris. Recens uterque suis fontibus deductus, et cum anno Romano
facili methodo connexus. Groningen 1630. 75.
127
Kannegieter, J. Z.: Dr. Nicolaes Jansz. van Wassenaer i. m. 7199.
128
Teszelszky, K.: Az ismeretlen korona i. m. 203214; Nancy Siraisi: Anatomizing the Past:
Physicians and History in Renaissance Culture. Renaissance Quarterly 53. (2003) 130.
129
Barend Lampe: Historisch verhael aller gedenckwaerdiger geschiedenisse ... Amsterdam
16311635; U: Svveedsche oorloghen. Amsterdam 16311633.
130
Michael ab Isselt P. Jansonius G. Ens: Mercurii Gallobelgici sive, rerum in Gallia et Belgio
potissimum Coloniae Agrippinae 15941626; Repertorium van geschiedschrijvers i. m.
258.
131
[Jacobus Francus]: Historicae Relationis Continuatio. Warhatige Beschreibunge aller
frnemen vnnd gedenckwirdigen Geschicht so sich ... Frankfurt 15901593. Rudolf Stber:
Deutsche Pressegeschichte: Von den Anfngen bis zur Gegenwart. Konstanz 2005. 5455.
228 K T
Ahogyan ezt munkjban is kiemeli, van Wassenaernek nagy szksegekre
volt a tudstktl erkez levelekre.
132
Az informcikhoz gy jutott hozz,
hogy klfldiekkel tallkozott a vrosban, vagy egyszeren lement a kiktbe
es beszelt a frissen erkezett hajsokkal.
133
Nagy knyvtra volt, tele rplapokkal,
terkepekkel, st egy fldgmbbel is rendelkezett.
134
Knyveibl pontosan lehet
tudni, hogy melyik rplap volt eppen a kezeben, amikor az adott szveget rta.
Tovbbi kutatsok trgya lehet annak beazonostsa, mely forrsokat hasznlta
a magyar es erdelyi temk kapcsn. Van Wassenaer knyvet nemcsak Hollandi-
ban, klfldn is olvastk. A szerz dediklt nehny ktetet IV. Keresztely dn
kirlynak, aki ezutn kirlyi trtenetrjnak nevezte ki.
135
gy az ltala kzvet-
tett magyarorszgi es erdelyi hrek eljutottak a skandinv orszgokba is.
136

Haga 1620 mjusban j hrt kldtt a holland orszggylesnek: misszija
szerinte sikerrel jrt. A szultn valban meggerte, hogy Bethlent fogja tmo-
gatni a Habsburgok helyett, br ez nem csak Haga erdeme volt.
137
A hollandok
klpolitikai gepezete mkdesbe lendlt: els diplomciai sikerk utn meg
jobban gyeltek a Magyarorszgrl, Erdelyrl es az Oszmn Birodalomrl er-
kez hreket, a kvetkez evekben tbb knyv is megjelent Magyarorszgrl
es Erdelyrl. Van Wassenaer nagy hangslyt fektetett arra, hogy Haga segt-
segevel 1621 es 1623 kztt megrja a Bethlenhez kapcsold esemenyeket.
Emellett rt egy folytatst Ortelius krnikjhoz a magyarorszgi hborkrl, ez
1623-ban jelent meg, ket klnbz cmlappal.
138
Celja az volt, hogy sajt rst
sszeksse a korbbi, 1619-es holland Ortelius-fordtssal. Ugyanezt a knyvet
132
Nicolaes van Wassenaer: tSevende-deel of t vervolgh van het Historisch verhael aller
gedencwaerdiger geschiedenien, die [...] van aprili deses jaers 1624, tot octobrem voorgevallen
syn. Amsterdam 1625. 120, Bronnen i. m. XXVII, 158, 350, Kannegieter, J. Z.: Dr. Nicolaes
Jansz. van Wassenaer i. m. 7980.
133
134
Willem Fryda: Fullling Gods Mission: Te Two Worlds of Dominie Everardus Bogardus,
16071647. Transl. by Myra Heerspink-Scholz. Leiden Boston 2007. 281, Gemeentearchief
Amsterdam, 858, lm 577. Inventaris 1630.01.08.
135
136
Az egesz sorozat megvan a Dn Kirlyi Knyvtrban: Det Kongelige Bibliotek 201001401272.
Egy sved gyjtemenyben is megvolt: Nordisk historia ur Ericsberg bibliothek. II. Red. av Mats
Peterson Mathias Stenval. Stockholm 2010. 77.
137
Nieuw Nederlandsch biograsch woordenboek. X. Ed. P. C. Molhuysen P. J. Blok. Leiden
1937. 319.
138
Nicolaes Jansz van Wassenaer: Het vyfde Deel tvervolch vande Hongarische Oorlogen, in
twelcke ghetrouwelick verhaelt wert, wat grouwelijcke Velt-slaghen tusschen de Turcken,
en Christenen, tsedert den Jaere 1607 voorghevallen zijn: en voorts watter na de ghetroen
Vreede, in de Naburighe Coninckrijckeni als Spaengien, Vranckrijck, Enghelandt, Bohemen,
Moldavien, Walachien, Duytschlant, Sevenberghen, ende Barbarien, tot den Jaere 1623,
voorgevallen is. Amsterdam 1623. (OSZK Apponyi 747.).
Trk krnika cmmel, ms cmlappal s elszval is kiadtk, holott tartalmuk
megegyezett.
139
A munkt Van Meteren s Baudartius knyvei folytatsnak is
lehet tekinteni, ahogy arra van Wassenaer is felhvta a gyelmet a Trk kr-
nikhoz rt bevezetsben.
140
Ezeknek a klnbz szerzknek ksznheten
1608-tl a kora jkori Magyarorszg s Erdly kpnek fejldse folyamatos
volt a Holland Kztrsasgban.
brzolsok
A hollandok nemcsak rott kpet kaptak Magyarorszgrl s Erdlyrl, hanem
kpi brzolsokat is. 1619-ig fleg uralkodi portrkkal tallkozunk a holland
knyvekben. Mr 1620. december 9-n rendelt az orszggyls is kapott egy
Bethlen-portrt a hgai Cornelis Vaeck knyvkiadtl.
141
De Clerck, aki Van
Meteren s Baudartius munkit illusztrlta s ksbb van Wassenaernak is csi-
nlt portrkat, elksztette I. (Nagy) Lajos, Jnos Zsigmond s a Habsburg ki-
rlyok brzolsait is az eredetileg Pierre dAvity ltal rt Wereld Spiegel (Vilg-
tkr) cm knyv holland fordtshoz.
142
Bethlenrl tbb portrt ksztettek
Hollandiban, ide sorolhatak a mr emltett De Clerck-brzolsok Wassena-
er, Baudartius s Van Meteren munkinak ksbbi kiadsaiban.
143

139
Nicolaes Jansz van Wassenaer: Turcksche chronyck. Oft de memorabelste oorloghen, ende
ghedenckweerdighste gheschiedenissen, die in de heftighste velt-slaghen ende belegheringhen
der Turcken ende Christen koninghen voor-ghevallen zijn. Midtsgaders tghene in Hongarien,
Moldavien, Walachien, Sevenberghen, Polen, Sweden, Moravien, Bohemen, Oostenrijck,
ende in t Pfaltzgraven lant, tot het teghenwordighe jaer 1623 toe, gheschiedt is. Amsterdam
1623.
140
Van Wassenaer, N. J.: Turcksche chronyck. Fol. 2r.
141
4421. Cornelis Vaeck krijgt 12 gld. voor het door hem aangeboden portret van Gabriel
Bethlem. Resolutin Staten-Generaal i. m. 669. Vaeckrl lsd Keblusek, M.: Boeken in de
hofstad i. m. 55.
142
[Pierre dAvity]: Wereld spiegel waer in vertoont word de beschrvinge der rken staten, ende
vorstendommen des gantsen aerdbodems. [Tr. Govert van der Eembd]. Amsterdam 1621.
406, 409. Schrier, I.: Boeckvercooper i. m. Ebben a knyvben is tallhat egy elg durva lers a
pogny magyarokrl: Magyarorszg lakit ltalban vadnak, rebellisnek, megbzhatatlannak,
fukarnak, bosszszomjasnak s a klfldiek szemben bartsgtalannak tartjk. [dAvity, P.]:
Wereld spiegel i. m. 405.
143
Willem Baudartius: Memoryen ofte cort verhael der gedenck-weerdichste so kercklicke
als werltlicke gheschiedenissen van Nederland, Vranckrijck, Hooghduytschland, Groot
Britannyen, Hispanyen, Italyen, Hungaryen, Bohemen, Savoyen, Sevenburghen ende
Turkyen, van den jaere 1603 tot in t jaer 1624. Tweedde editie grootelicx vermeerdert. II.
Arnhem 16241625. 120; Emanuel van Meteren: Eygentliche vnd vollkommene historische
Beschreibung dess Niderlndischen Kriegs. II. Amsterdam 1627. 435.
230 K T
Bethlen Gbor arckpe Willem Baudartius mvben
A Bethlen-hadjratok idejen is gazdagabb lett a magyar temt feldolgoz
nemetalfldi kepanyag. Abraham van der Hoeven antwerpeni jsgjaiban is
megjelent nehny fametszet a fejedelemrl.
144
Az egyiken Bethlen egy hegyvi-
dek eltt ll.
145
Wassenaer jsga hatodik ktetenek cmlapjn egy ismeretlen
144
Abraham Verhoeven: Verhael vande groote victorie ende slach, gheschiet in Duytslant,
vercreghen teghen de rebellen van den keyser, ende Bethlehem Gabor. Antwerpen 1620, U:
Verhael hoe dat de croone va[n] Hongarijen wederomme ouer ghelevert is aen de keyserlijcke
majesteyt [...] voorts is de stadt Villeck ende Vesprin, in Hongharijen in ghenomen voor den
keyser . Antwerpen 1621. Nem tudtam meg minden cmlapot tanulmnyozni.
145
Abraham Verhoeven: Tijdinghe van Duytslandt, ende Bethlehem Gabor die de croone van
Hongheren mede heeft Gedruckt den 30. december. Antwerpen 1620.
Bethlen Gbor Abraham Verhoeven rpiratban,
Koninklijke Bibliotheek Den Haag
mvsztl szrmaz gynyr kp lthat Bethlenrl s hadseregrl Morva-
orszgban.
146

Nem ismerek egyetlen Hollandibl szrmaz humoros vagy szatirikus Beth-
len-brzolst sem, holott az Egyeslt Tartomnyokban ltezett egy nagyon is
146
Nicolaes Jansz van Wassenaer: tSeste deel of t vervolgh van het Historisch verhael aller
gedencwaerdiger geschiedenissen, die in Europa [...] van octobri des jaers 1623. tot april, des
jaers 1624. voorgevallen syn. Amsterdam 1624. cmlap.
232 K T
Gbor Bethlen a Historisch verhael cmlapjn, 6. ktet, 1624, Claes Jansz.
Visscher (II), 16231624. Universiteitsbibliotheek, Groningen
el humoros rajzkultra es Anglibl ismert egy szatirikus kep a fejedelemrl.
147

Lehetseges, hogy a Bethlen-gy es a magyarorszgi politika tl komoly tema
volt a hollandoknak, akik az isteni Gondviseles szemszgebl tekintettek a ma-
gyarorszgi es erdelyi esemenyekre.
A Van Meteren-munka megjelenese utn Baudartius jabb knyvet terve-
zett, amelybl 1624-ben es 1625-ben jelent meg ket ktet, ismet a De Clerck l-
tal kesztett portrekkal.
148
A vastag munka hasonltott Van Meteren es Wassena-
er mveire, mert Baudartius is rplapokat es jsgokat hasznlt fel. Mdszere
147
Te Royal Gamesters. British Museum, 1868, 0808.3221. A hollandiai szatirikus kepekrl lsd
Daniel R. Horst: De opstand in zwart-wit. i. m.
148
Willem Baudartius: Memoryen ofte cort verhael der gedenck-weerdichste so kercklicke als
werltlicke gheschiedenissen van Nederland, Vranckrijck, Hooghduytschland, Groot Britannyen,
Hispanyen, Italyen, Hungaryen, Bohemen, Savoyen, Sevenburghen ende Turkyen, van den jaere
1603 tot in t jaer 1624. Tweedde editie grootelicx vermeerdert. II. Arnhem, 16241625.
Te Royal Gamesters, British Museum, 1868,0808.3221.
abban volt ms, hogy teolgiai szemszgbl rta le az eurpai trtnelmet, mert
szerinte a teolgia fejldse s a trtnelem irnya kapcsolatban vannak egy-
mssal. Ezrt elszr a teolgiai gondolkods fejldst foglalta ssze, az 1603
s 1624 kztti katolikus s protestns egyhztrtnetre koncentrlva, majd a
politikai esemnyeket rta le krnikaszeren, klns gyelmet szentelve Ma-
gyarorszgnak s Erdlynek.
Van Wassenaer s Baudartius hasonl informcikkal lttk el olvasikat,
m munkikat ms cllal rtk. A Van Wassenaer-sorozat uralkodknak, poli-
tikusoknak, kereskedknek s annak az rdekld kznsgnek volt hasznos,
akiknek objektv informcikra volt szksgk a jelen politikai esemnyeirl,
hogy tudatos politikai vagy befektetsi dntseket tudjanak hozni. Baudartius
viszont ideolgiai cllal rta knyvt. Munkja legitimlta a holland klpolitikai
stratgit a nagykznsg eltt, az isteni Gondvisels rveivel tmasztotta al,
gy olvasi azok krl kerltek ki, akik osztottk a szerz klvinista vilgszem-
llett s vilgnzetk megerstst kerestk benne. A szerz politikai zenete,
hogy a Habsburgok elleni hbort a Holland Kztrsasgnak s Magyarorszg-
234 K T
nak egyarnt folytatnia kell. Ezt tplltk az oszmnok es a Habsburgok lehetse-
ges szvetsgrl szl mg mindig forgalomban lv fenyeget hrek is.
149
Dalok s versek
A kvetkez lps a Magyarorszg- s Erdly-kp fejldsben a Neder-landtsche
gedenck-clanck cm munka megjelenese volt 1626-ban.
150
Adriaen Valerius
(15751625), Middelburg kiktvrosnak gazdag polgra szabadidejeben rta
ezt a knyvet, amelyet aztn halla utn az rksei adtak ki.
151
Ezt a knyvet is
a Baudartius-m folytatsnak tekinthetjk. A munkt a 19. es a 20. szzadban
kora jkori hazaas dalosknyvnek tartottk, ezert az egyik legnepszerbb, leg-
keresettebb es legdrgbb 17. szzadi holland kiadvny lett.
152
A knyv azonban
sokkal tbb, mint egy egyszer dalgyjtemeny: olyan kompilci, amely hasonl
politikai zenetet hordoz, mint Baudartius mve. A szerz tudatosan lltotta
ssze dalokbl, kottkbl, versekbl, klasszikus, bibliai es kora jkori szerzk
idezeteibl, melyeket ermek felirataibl, bonyolult brzolsokbl es klnbz
nyelv krnikkbl, rplapokbl es jsgokbl gyjttt ssze. A gondos sszel-
ltssal a bennk rejl politikai zenet letjogosultsgrl szerette volna meggyz-
ni az olvast. A knyv nagyon hasonlt a kora jkori idezetgyjtemenyekre, mint
peldul Justus Lipsiusera, de a tartalma, feleptese teljesen ms es egyedi.
153

Valerius knyvenek hasonl a politikai zenete, mint Baudartiusenak, funk-
cija azonban teljesen ms. Az utbbi munkt legfeljebb hangosan fel lehetett
olvasni, Valerius viszont azt akarta, hogy a m tulajdonosa terjessze is politikai
149
Lsd meg: Progres ofte voortganck van de conqvesten. Ghedaen by den koninck van Spangnien
[...] in Duytschlandt, Switserlandt, in de Grisons, Italien, ende de frontieren van Vranckrijck,
nae de doodt van de koninck Hendrick de Groote. Den Haag 1623. (Knuttel 3400. A3v.).
150
Adriaen Valerius: Neder-landtsche gedenck-clanck. Kortelick openbarende de voornaemste
geschiedenissen van de seventhien Neder-Landsche Provintin, t sedert den aenvang der
inlandsche beroerten ende troublen, tot den iare 1625, verciert emt verscheydene aerdige
guerlicke platen, ende stichtelijcke rimen ende liedekens, met aenwijsingen, soo uyt de H.
Schriftuere, als uyt de boecken van geleerde mannen, tot verklaringe der uytgevallen saecken
dienende... Haarlem 1626.
151
Jan te Winkel: De ontwikkelingsgang der Nederlandsche Letterkunde II. Geschiedenis der
Nederlandsche letterkunde van Middeleeuwen en Rederijkerstijd. II. 2. ed. Haarlem 1922.
499501.
152
Adriaen Valerius: Neder-landtsche gedenck-clanck. Pieter Meertens szerk. Haarlem 1947.
(bevezetes).
153
Teszelszky, K.: Az ismeretlen korona i. m. 218219, Ann Moss: Printed Commonplace-Books
and the Structuring of Renaissance Tought. Oxford 1996, Earle Havens: Commonplace
Books: A History of Manuscripts and Printed Books from Antiquity to the Twentieth Century.
New Haven 2001, Commonplace Culture in Western Europe in the Early Modern Period. III.
Legitimation of Authority. Ed. Joop Koopmans. Leuven 2011.
zenett, mivel a felolvass mellett nekelni, illetve lanttal ksrni is lehetett, va-
lamint az olvask egytt nzegettk a kpeket. A knyv elfektetett tglalap alak-
ja is segtette ezt a funkcit. Valerius vilgosan le is rta a bevezetsben, hogyan
kell hasznlni a gyjtemnyt s melyik dalt milyen hangszerrel kell ksrni.
154
A szerz Magyarorszgot s Erdlyt is bevonta tmi kz, hogy ezzel is alt-
massza az isteni Gondviselsrl szl politikai zenett. Valerius minden spanyol
s osztrk Habsburgot szndkosan zsarnoknak nevez s szerinte a magyarok a
spanyol Habsburgok zsarnoksgtl is sokat szenvedtek.
155
Ennek azrt volt fontos
szerepe, hogy a holland olvas ssze tudja hasonltani sajt npnek szenvedseit
ms eurpai npek megprbltatsaival. Valerius szerint a hollandok szenvedtek a
legtbbet a spanyoloktl, ezrt k Isten kivlasztott npe Eurpban, amelyet az is
bizonyt, hogy a holland gazdasg virgzik s a spanyolok elleni hbor is sikeres.
Valerius Magyarorszg esetben csak a kzelmlt esemnyeit vetette pa-
prra, amelyhez Van Meteren s Baudartius munkit hasznlta fel. Az egyik
szvegben ismerteti azt, amikor Bethlent II. Ferdinnd helyett magyar kirlly
vlasztottk.
156
Bemutatja, hogyan verte le II. Ferdinnd a cseh s magyar fel-
kelseket, aztn egy dallal folytatja a Habsburg zsarnoksgrl.
157
Magyarorszg
s Csehorszg itt egyfajta gyelmeztetsknt szerepelnek, mi lehet Hollandia
sorsa, ha folyatja a hbort Valerius ugyanis sszekapcsolta ezt az 1609-es
fegyversznettel. Sokat rt Bethlen 1623-as s 1624-es morvaorszgi Habsburg-
ellenes hadi sikereirl, amelyekre van Wassenaer is sok gyelmet fordtott.
158

Egy msik versben arrl rt, hogy Isten a j fejedelmeken keresztl vdi az egy-
hzat s a szabadsgot.
159
Hasonl rvelssel tallkoztunk Ortelius munkjnak
holland nyelv bevezetsben is, amelyet Neander rt.
160

Bethlen sikeres hadjratnak lersa utn kvetkezik egy vers az isteni hata-
lomrl s a spanyol balsorsrl: a szerz gy szorosan sszekapcsolja az erdlyi
fejedelem hstetteit a spanyolok sorsval s ezltal a hollandok jvjvel is. A
gyjtemny vgn tallhat egy rzkarc minden protestns uralkodrl, kz-
tk Bethlenrl is.
161
Minden uralkod trdel testhelyzetben imdkozik, az ima
154
Valerius, A.: Neder-landtsche gedenck-clanck i. m. 3.
155
Uo, 2223.
156
Uo, 218.
157
Uo, 218221.
158
Uo, 253.
159
Uo, 252
160
Uo, 253.
161
Uo, 275.
236 K T
szvege pedig a kep mellett olvashat nyomtatsban.
162
A kepek zenete, hogy
minden protestns nep sorsa szoros kapcsolatban ll egymssal.
163
Abban az evben, amikor kinyomtattk Valerius knyvet, egy vers is napvi-
lgot ltott, hasonl politikai mondanivalval.
164
Szerzje az egyik leghresebb
holland klt, Joost van den Vondel, aki Amszterdamban elt, a verset pedig M-
ric herceg helytart hallnak alkalmbl rta a leend helytartnak, Frigyes
Henrik orniai hercegnek. Tartalma hasonlt a holland nemzeti himnuszehoz,
a Wilhelmusehoz. A szveget Vondel gy szerkesztette, mintha a dalt Frigyes
Henrik enekelne. A leend helytart versben mondja el politikai terveit a Hol-
land Kztrsasgnak, a klt tollnak segtsegevel. A dal lenyege, hogy a fejede-
lem nem fel a spanyol es ausztriai Habsburgoktl, az orszg jogait es szabads-
gait pedig meg fogja vedeni a nyugati es keleti ellensegektl.
Valerius dalosknyvet Hollandia iskolzott polgrainak rta. Korbban mr
megjelent egy hasonl patrita dalgyjtemeny a kevesbe mvelt retegeknek,
Geuzenliedboek cmmel, amelyet tbbszr kiadtak 1577 es 1687 kztt, folya-
matosan bvtve.
165
Az egyik dalt Kelet-Eurprl es Bethlen hadjratrl rta
egy ismeretlen szerz 1621 krl.
166
Nagyon sok gyelmet fordtott a hbor
borzalmainak lersra, amelyet Bethlen kegyetlen hadai okoztak Ausztriban:
Dat Hongersche Krijgss-volck fel en snoot i Die rooven en smijtent alles doot.
(A vad es aljas magyar hadi nep i Mindent elrabol es megl mindenkit.)
167
A dal
vegen politikai zenet: a szerz sszekapcsolja ezeket a kelet-eurpai eseme-
nyeket a holland helyzettel. Imdkozik, hogy Isten mentse meg a holland nepet
a spanyol erszaktl, azonban hangslyozza, hogy szkseg van a hborra es
erszakra Nemetorszgban, mert Csehorszgban es Magyarorszgon is ugyan-
ez trtenik az igazsg erdekeben.
168
A szerz gy legitimlja Bethlen kegyetlen
162
Uo, 276.
163
A knyvbl meg a msodik vilghbor alatt is megjelent hrom j kiads j kottkkal
kiegesztve, gy a hollandok Bethlenrl enekelhettek 1941-ben is. Karel Kempers: De liederen
uit Valerius Nederlandtsche Gedenck-Clanck. Rotterdam 1941, Valerius Gedenck Clanck
i bewerkt voor klavier (of harmonium) en zang. Ed. Jos Vranken. Amsterdam 1943.
164
Joost van den Vondel: Princelied (1625). In: De ziel van den poet vertoont zich in zijn
dichten. Lyriek van vier Amsterdamse dichters uit de 17e eeuw. Ed. M. C. A. van der Heijden.
Amsterdam 1967. 167168.
165
Het Geuzenliedboek. Ed. E. T. Kuiper. Zutphen 1924. 351389.
166
Een nieu Liedeken, van de wreede Justitie des Keysers binnen Praghe, als mede vande
Heerlicke Victoryen die den Grave van Mandtsveldt, den Grave van Jagers Dorp, den Grave
van Teuren tegen de Keyser ende den Hartogh van Beyeren, gekregen hebben. (1621) In: Het
Geuzenliedboek. i. m. 194197.
167
Uo, 196.
168
Uo, 197.
politikjt, hiszen j gyet szolgl. Termszetesen a hollandoknak nem kellett
flnik a magyar hadseregtl.
Az emltett holland dalok politikai zenete eltr az egykor nmet rplapiroda-
lom mondanivaljtl. Pldul az ismeretlen szerztl szrmaz Bhmischer Jesui-
ten Kehrau, und Teutsche Weck Uhr cm nmet rplap abban egyetrt a holland
kltkkel, hogy az eurpai protestnsoknak harcolniuk kell a katolikus hatalom
ellen.
169
A nmet r mintegy szndarabknt, tizenegy jelenetben fejti ki politikai
mondanivaljt, amelyet kpekkel is brzol. Hevesen kritizlja azonban Bethlen
nmetek elleni tmadst s a szultnnal kttt szvetsgt. A fejedelmet Attilval
hasonltja ssze s Isten ostornak nevezi. A Providentia (Gondvisels) megsze-
mlyestett alakja gyelmezteti Bethlent, hogy rossz vge lesz, ha folytatja a hadj-
ratt: mg ha Isten akarata vezrli is, bkn kell hagynia a nmet tartomnyokat.
Providentia egy gyrt tesz Bethlen orrra s a helyes irnyba vezeti t. Az utols
kp ers fenyegets: ha nem hallgat Istenre, meg fogja bnni. Holland rk is meg-
krdjeleztk Bethlen politikai s hadi tevkenysgnek helyessgt. Johan van den
Sande (15681638), aki a mr emltett Everard van Reyd trtneti munkjt foly-
tatta, nagyon negatv kpet festett a fejedelemrl, a hadak kegyetlen magaviselete
miatt.
170
Akrcsak a nmet rplap szerzje, is Attilnak nevezi Bethlent.
Az informci tja
Hogyan jutott el az emltett informci Magyarorszg s Erdly politikai ese-
mnyeirl a holland trsadalomhoz, s hogyan fogadta a holland kznsg a
magyarorszgi s erdlyi hreket? David Beck (15941634) olvasnaplja rend-
kvl jl megvilgtja mindezt.
171
Beck egy tlagos, nem tl gazdag nmet tanr,
aki francit tantott egy hgai iskolban. Az utkorra maradt napljban ami
a legrgebbi ismert ilyen napl Hollandiban
172
gondosan lejegyzetelte, mit
olvasott, rt s mirl beszlt 1624-ben.
173

169
Bhmischer Jesuiten Kehrau, und Teutsche Weck Uhr... S.l. 1620. British Museum, 1880,
0710.935.
170
Everard van Reyd Johan van den Sande: Oorspronck ende voortganck vande nederlandsche
oorlogen. Amsterdam 1644. 61
171
Jeroen Blaak: Geletterde levens. Dagelijks lezen en schrijven in de vroegmoderne tijds in
Nederland 16241770. Hilversum 2004. 42102.
172
2011-ben felbukkant a napl egy msik rsze is, ami a 16261628-as idszakrl szl:
Journael, ofte Dag-Boekie, inhoudenden mijnen Ontfanck ende Uytgaef, Mits-gaders
Mijne voornaemste daden, Wedervaringen ende Ontmoetingen, als oock de fortuynen van
mijne Vrienden, dagboek door David Beck, schoolmeester te Arnhem, 16261628. 1 deel.
Handschriften Gelders Archief, Arnhem, 3096.
173
David Beck: Spiegel van mijn leven; een Haags dagboek uit 1624. Ed. Sv. E. van Veldhuizen.
Hilversum 1993.
238 K T
Beck jegyzetei rendkvl informatvak szmunkra azzal kapcsolatban, hogy mi-
kent olvasta a holland kznseg az eurpai hreket, honnan szereztek trtenelmi
ismereteiket es hogyan terjedtek a politikai hrek a mindennapi eletben. Beck a
kurrens politikrl valsznleg a Courante uyt Italin, Dytslant &c cm jsgot
olvasta, amelyben Magyarorszgrl es Erdelyrl is voltak hrek.
174
Otthon, roko-
nainl vagy bartainl is olvasott, attl fggen, hogy epp kinel volt hrlap.
175
A
mr emltett, felevente megjelen, nemet nyelv Relationis Historicae continuatio
cm jsgot is tanulmnyozta.
176
Ugyanabban az evben egy trtenelmi mvet is
olvasott, a Magyarorszgrl sokat r Johannes Sleidanustl (15061566), pontos
cmet sajnos nem tudjuk.
177
Sok ms holland polgrhoz hasonlan Beck is nagyon
szeretett hreket olvasni az eurpai politikai esemenyekrl, ezert rendszeresen vett
rplapokat. Nehnynak le is rta a tartalmt napljban es kommentrokat is f-
ztt hozzjuk. Kivltkepp tetszett neki V. Pfalzi Frigyes cseh kirly egyik levele.
178
Beck nemcsak olvasta a hreket, hanem terjesztette is ket. Ahogy korbban
van Wassenaer, is lejegyzetelte napljban, hogy mi trtent a vrosban,
179
pedig
nem volt jsgr, mindezt csak a sajt rmere tette. Bizonyos politikai hrekrl,
amelyekrl olvasott vagy hallott, rokonainak es bartainak rt leveleiben is be-
szmolt. Testvere, Hendrick Beck rt egy sirat verset a borzalmas kelet-eurpai
helyzetrl, ami keziratban fennmaradt a hgai kirlyi knyvtrban.
180
Nem sajt
tapasztalatai alapjn rta a verset, hanem jsgok informcii alapjn dolgozott.
A verset Beck megszerezte es lemsolta magnak, hangosan felolvasta csaldj-
nak, valamint beszelt rla rokonaival es bartaival is.
181
Ez az egyszer hgai ta-
nr gy viselkedett, mintha krnyezetenek privt informcigynke lett volna.
Egyedi naplja is bizonytja, hogy az tlag holland ember mindennapi eletenek
fontos resze volt a hrek, kztk magyarorszgi es erdelyi hrek olvassa, illetve
174
Jeroen Blaak: Geletterde levens. i. m. 75, Caspar van Hilten: Courante uyt Italin, Dytslant &c.
Amsterdam 1624. Lsd meg: http:iikranten.kb.nli
175
Blaak, J.: Geletterde levens i. m. 75.
176
Uo, [Francus, J.]: Historicae Relationis Continuatio i. m.
177
Blaak, J.: Geletterde levens. i. m. 75. Sleidanus sokat rt Magyarorszgrl: Ioannis Sleidanus:
De statv religionis ac reipvblicae continuatio Frankfurt 16141619.
178
Taln: Epistolae Friderici ante hac electoris nvnc exvlis iam olim ad varios scriptae missaeque
sed hoc demvm anno 1621 erutae, atque ab eodem Friderico, tanqvam a redivivo Ovidio
vsvrpatae. S.l. 1621. (Knuttel 3155).
179
Jeroen Blaak: Autobiographical Reading and Writing: Te Diary of David Beck (1624). In:
Egodocuments and History: Autobiographical Writing in Its Social Context. Ed. by R. Dekker.
Hilversum 2002. 77.
180
Hendrick Beck: Clachte [over den bedroefden staet van Bohemen &c ] Koninklijke
Bibliotheek Den Haag, MS. 74 G 12. 530.
181
Blaak, J.: Geletterde levens. i. m. 74. (Naplbejegyzes 1624. mrc. 2-rl).
terjesztse. A fentiekben megismert mvekben folyamatosan alakul Magyaror-
szg- s Erdly-kp gyorsan s hatkonyan terjedt a holland trsadalomban.
A magyarorszgi s erdlyi hrek szerepre s a mindennapi letben betlttt
funkcijra egy msik pldt a mr emltett Christaan Huygens a, Constantijn
Huygens (15961687), versben tallhatunk, amelyet 1623-ban rt egy hgai
kocsmrosrl.
182
A humanista Huygens az egyik legnagyobb homo universa-
lis volt a Holland Kztrsasgban: kitn diplomatai s politikusi kpessgei
mellett tehetsges kltnek, zensznek s festnek is szmtott.
183
Amikor Huy-
gens ppen hazatrt egy angliai diplomciai tjrl s nem volt munkja, rt egy
rendkvl szatirikus s kritikus verssorozatot nhny tipikus, minden holland
ltal ismert nmetalfldi emberrl. Vratlan mdon Bethlen is szerepet kapott
egy tipikus holland kocsmrosrl szl versben, akivel Huygens az egyik hgai
mellkutcn tallkozhatott a belvrosban.
Hij weet der gasten gall wat tydings voor
te leggen
Dat taey om kauwen is: Hij heefter zegels
af,
Wat nu een Acti geeft, hoeveel sij gistren
gaf,
(25) Hoet Holland buyten gaet bij Witt en
Moremannen,
Hoet Christenen betaemt aen Machomet
te spannen,
Hoet Bhemen tegen stroomt, hoe t Oos-
tenrijck geluckt,
Hoet beyde lucken sall, waer Gabor he-
nen ruckt ...
184
Bemutat a vendgeknek nhny hrlapot
Ami nehezen emszthet; mr le is vette
rla pecstet
Mennyibe kerl egy rszvny ma, mennyit
rt tegnap
Hogy ment a dolga Hollandinak odakint
a tengeren, De Witt s a mrok kztt,
Mirt kell a keresztnyeknek szvetkezni
Mohammeddel [az Oszmn Birodalom-
mal],
Mikppen szerencstlen Csehorszg s
szerencss Ausztria,
Hogy alakul mindkettejk sorsa, ha [Beth-
len] Gbor elretr.
A versben egy ravasz s nz kocsmrosrl van sz, aki azzal prblja elvonni
a szegny vendgek gyelmt a rossz minsg telrl, amelyet felszolgl ne-
kik, hogy mindenfle bonyolult s zavaros hrekkel traktlja ket. Huygens a
vendglsk archetpust akarta megrajzolni, akit mindenki rgtn felismer, ha
elolvassa a verset. Ezek szerint a korabeli holland olvask valsznleg meg-
szoktk, hogy a kocsmros egy rosszhr szemly a fsts, bds belvrosi ven-
dglkben.
182
Constantijn Huygens: Zede-printen (1623) online http://www.let.leidenuniv.nl/Dutch/Huygens/
HUYG23.html#CH1623036 (utols elrs: 2011. pr. 20.).
183
Jacob Smit: De grootmeester van woord en snarenspel: Het leven van Constantijn Huygens,
15961687. Den Haag 1980; L. Strengholt: Constanter: Het leven van Constantijn Huygens.
Amsterdam 1987.
240 K T
Nem veletlenl utalt Huygens ebben a verseben Kelet-Eurprl szl poli-
tikai elemzesekre, hiszen maga is, akrcsak az apja, sokat foglalkozott a csehor-
szgi, magyarorszgi es erdelyi politikai esemenyekkel politikai es diplomciai
munkban, illetve rokoni es barti kapcsolatain keresztl.
184
Huygens nagybty-
ja, Jacob Hoefnagel (15751630), a hres amand szrmazs mvesz Prgban
elt.
185
Leveleiben reszletes politikai elemzeseket adott az ottani politikai hely-
zetrl. Ez a magnlevelezes egyfajta kemkedes volt, hiszen nagy resze ma is
megtallhat az orszggyles iratai kztt is.
186
A mr emltett hgai nyomdsz,
Aert Meurs kiadta Hoefnagel egyik levelet, amelyet az orszggyles az egyik
fordtjnak, Philibert du Bois-nak cmzett.
187
A Huygens csald tagjai kiterjedt
levelezest folytattak egymssal a protestnsok helyzeterl Kelet-Eurpban.
188
Huygens nemcsak tvolrl szemlelte a kelet-eurpai politikt. A holland dip-
lomata, Franois van Aerssen titkrakent 1620-ban kvetsegbe ment Velencebe,
hogy tmogatst szerezzen egy j Spanyolorszg elleni hborhoz. Hazaterben
Heidelbergben Brederodenl vacsorztak, Huygens pedig az asztalnl Bethlen
Gbor unokaccse, Bethlen Peter mellett lt, aki eppen Kavalierstouron volt
Eurpban.
189
Ezutn Huygens 1623-ban Angliba utazott, hogy V. Frigyes ki-
rlynak es Bethlennek megszerezze I. Jakab angol kirly tmogatst es innen
hazaterve rta a mr emltett verset a kocsmrosrl. Megllapthatjuk, hogy
Huygens a magyarorszgi es erdelyi esemenyek tekinteteben az egyik legjobban
tjekozott holland politikus es diplomata volt. Nem csoda teht, hogy ironikus
verseben is a Bethlenre vonatkoz hreket adta a kocsmros szjba.
184
Ad Leerintveld: Politiek, religie en literatuur: Het fonds van de Haagse drukker en uitgever
Aert van Meurs en de familie Huygens. De zeventiende eeuw 7. (1992) 141.
185
Jacob Hoefnagel is jrt Magyarorszgon, lsd ket rajzt Esztergomrl a British Museumban,
1996,0216.4 es a 1996,0216.5 szm alatt. Hoefnagelrl lsd meg: Poliensk, J.: Te Tirty
Years War i. m. 132.
186
A Hoefnagel-levelek nagy resze a Brederode-anyag mellett tallhat: NL-HaNA, Staten
Generaal, nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 60166024.
187
Uo, Jacques Hoefnaghel: Copie van twee brieven gheschreven wt Praghe den 21 ende 28 may,
anno 1618. Den Haag 1618. (Knuttel 2499).
188
Leerintveld, A.: Politiek i. m. 141, M. de Haas: Een vijftiental brieven van Maurits Huygens aan
zijn broer Constantijn (van 20 mei 1622 tot 7 juni 1624). Bijdragen en mededelingen van het
Historisch Genootschap (gevestigd te Utrecht) 50. (1924) 140.
189
Constantijn Huygens: Journaal van de reis naar Veneti. Ed. Judith Heijdra Trudy Snijders-
De Leeuw. Amsterdam 2003. 67, U: Briefwisseling. Deel 1: 16081634. Ed. J.A. Worp. Den
Haag 1911. 662 (Huygens levele Brederodenek, 1632. mrc. 3.). Bethlen Peter utazsrl lsd:
Monok Istvn: Cseei Lszl (15921662). Szzadok 122. (1988) 622647, Krmn Gbor:
Identits es hatrok: 17. szzadi magyar utazk nyugaton es keleten. Korall 7. (2006: 26. sz.)
7576.
Huygenshez hasonl verset rt Simon van Beaumont, a dli fekvs Zeeland
tartomny fvrosa, Middelburg polgra is.
190
Beaumont Zeeland legfontosabb
jogi tancsadja, n. pensionaris-a volt, ksbb kvetknt kpviselte Hollan-
dit. A leideni egyetemen tanult jogot, s verseket is ott kezdett rni. Egyik vers-
gyjtemnyben publiklt egy szatirikus epigrammt egy nagykp, potyales
vendgrl, Martialis-versek alapjn. A kltemnyt 1625-ban rta egy valban
ltez, Tys nev frrl (sajnos pontos nevt nem ismerjk). Ez a vendge be-
kpzelt ember volt, azt hitte, hogy mindent tud a politikrl s a vilgrl s
Bethlen hatalmrl is hatrozott vlemnnyel rendelkezett. Beaumont lersa
szerint:
Tys, ghy weet het soo te maken, dat ghy
met al uwe snack,
Daghelijcks den kost kont rapen, en
geraken aen den back.
Wonder weet ghy te versieren, of het sluyt
of niet en sluyt,
Stout, met ongebloosde kaecken geeft ghy
t al vor waerheyt uyt.
Ghy weet al den Raed der Turcken of ghy
van Divano waert:
Ghy maeckt voor de macht van Gabor
Keyser Ferdinand vervaert.
192
Tys, te jl tudod, hogy kell a fecsegssel
jllakatni msokat.
Mindent gy tudsz szpteni, ahogy rde-
ked kvnja, nem szmt, mi a valsg.
Szemrebbens nlkl mindenrl tudsz gy
beszlni, mintha az lenne az igazsg.
Mindent tudsz a trk tancsrl, mintha a
dvn tagja lennl:
Azt lltod, hogy [Bethlen] Gbor hatal-
mtl mg [II.] Ferdinnd csszr is fl.
191
Huygens s van Beaumont sorai alapjn vilgos, hogy Bethlen s a magyaror-
szgi esemnyek mindennapi beszlgetsi tmt jelentettek a holland politikai
krk szmra. A kt pldbl mindenesetre tisztn lthat, hogy nemcsak a
nmetalfldi elit krkben forgott Bethlen neve, hanem a kevsb mvelt em-
berek is gyeltek a magyarorszgi s erdlyi esemnyekre.
De mi volt az eredmnye ennek az informcihullmnak? Hogyan fejldtt
a Magyarorszgrl s Erdlyrl alkotott kp a Holland Kztrsasgban 1618 s
1626 kztt? A holland kznsg ahogy fentebb ezt bemutattam sokat tu-
dott, vagy tudhatott Magyarorszgrl s Erdlyrl. Bethlen Gbor mgis rejtly
maradt a hollandok szmra, mg a trsadalom legmagasabb szintjein, a poli-
tikusok kreiben is. A kimagasl jelentsg holland politikus, km s trt-
netr Lieuwe Aitzema (16001669) tollbl szletett egy rendkvl kritikus,
190
Nieuw Nederlandsch biograsch woordenboek. I. i. m. 262263. A versrl lsd: Gedichten
van Simon van Beaumont. Ed. Johannes Tideman. Utrecht 1843. 109.
191
Simon van Beaumont: Horae succisivae, Tyt-snipperingen, vande jonckheyt, tot in den
ouderdom: Vermeerdert met de rijmen ende versen van de jaren 1638 ende 1639. Rotterdam
1640. 102.
242 K T
szatirikus es szrakoztat m a holland politikatrtenetrl, amelyben a hgai
politikai kzpont Bethlenhez kapcsold klpolitikjt is brzolta. Errl kzeli
ismeretekkel rendelkezhetett, hiszen 1624-ben a Hof van Holland-nak, Hol-
land tartomny legmagasabb jogi testletenek dolgozott, amely a helytartnak
es az orszggylesnek is adott jogi tancsokat. Aitzema a kvetkez anekdo-
tt jegyzi fel 1624-bl: also Prince Maurits somtijds soude gheseyt hebben i
hij twijfelde ofter oock een Betleem Gabor was. (Aztn Mric herceg egyszer
mintha azt mondta volna, hogy sokszor ketelkedett abban, letezik-e egyltaln
Bethlen Gbor.) Amikor azonban Bethlen megis kldtt egy kvetet, Aitzema
ezt gy ertekelte: Bethleem heefte in dese tijd oock alhier willen bethoonen
dat hy noch leefte. (Bethlen mostanban nlunk is be akarta bizonytani, hogy
meg eletben van.) Orniai Mric ketkedeset Aitzema azzal magyarzta, hogy
a herceg tbb hresztelest hallott Bethlenrl, mint amennyi konkret politikai
eredmenyt ltott az erdelyi fejedelemtl. A holland helytart lltlag meg azt is
hozztette: Magyarorszg megis nagyon messze van Hollanditl
192
Magyarorszgrl es Erdelyrl megis az a nagyon pozitv kep maradt fenn
a Bethlen korszakban is, amelyet Van Meteren lert elszr 1608-ban. Annak
ellenere, hogy Hugo Grotius (15831645) egy 1639-es leveleben eltelleg nyi-
latkozott Bocskai, Bethlen es I. Rkczi Gyrgy ketts politikjrl,
193
mskor
nagyon pozitvan rt a magyarokrl. Hres jogi mvei mellett trtenelmi tanul-
mnyokat is rt, egyik jeles munkja a holland trtenelemrl elszr csak halla
utn, 1658-ban jelent meg latinul.
194
Ebben a knyvben lerja Bocskai hstetteit:
egy Bocskai-kiltvnyt, a trk koronzst es a fejedelem vegrendeletet mind
meg lehet tallni a szvegben, valsznleg Van Meteren knyve alapjn. Groti-
us is a vallsszabadsg vedelmeben folytatott harckent ltta a felkelest: Bocskai
ezek szerint sikeresen harcolt a lelkiismereti szabadsgert es vedte szabadsg-
jogait a Habsburgok ellen.
195
Ez a pozitv kep a latin kiadson es annak francia
fordtsn keresztl Eurpban is tovbb terjedt.
196
Ebbl is ltszik, hogy a Van
Meteren-fele Magyarorszg- es Erdely-kep hatsa meg tven ev utn is nagyon
ers volt.
A Holland Kztrsasg, amelyre gy tekinthetnk, mint a magyarorszgi
es erdelyi hrek egyik legfontosabb fogyasztjra es terjesztjere 1619 utn, az
192
Lieuwe van Aitzema: Saken van Staet en Oorlogh. sGravenhage 1669. 150151.
193
Van Ragosky ben ick twijelende. Hij gaet seer dobbel op de maniere van Botskai ende
Gabor. (1639. nov. 26. Grotius levele N. van Reigersberchnek.). Hugo de Groot: Briefwisseling
van Hugo Grotius. X. Ed. by B.L. Meulenbroek. Den Haag 1976. 774.
194
Hugo Grotius: Annales et historiae de rebus Belgicis. Amsterdam 1658. Holland kiadsa: Hugo
Grotius: Nederlandtsche jaerboeken en historien. Amsterdam 1681.
195
Grotius, H.: Nederlandtsche jaerboeken i. m. 542.
196
Hugo Grotius: Annales et histoires des troubles du Pays-Bas. Amsterdam 1662. 594.
eurpai informcihlzatban elfoglalt szerepe s funkcija miatt fontos po-
zcit tlttt be a kora jkori diplomciai rendszerben. A Magyarorszggal s
Erdllyel kapcsolatos ismeretek mr 1619 eltt is jelen voltak, Bocskai hatkony
klpolitikai reprezentcija, Van Meteren munkja s Haga diplomciai tev-
kenysge miatt. A Magyarorszgrl s Erdlyrl alkotott kp 1619 utni vl-
tozsa mgsem egyezett Bethlen s udvara eredeti szndkval: olyan alakot,
funkcit s jelentst kapott, amely tmogatni s legitimlni tudta a holland kl-
politikai stratgit vagy ppen belpolitikai clokat szolglt a spanyolok elleni
hbor folytatsnak krdsben. Noha a fejedelem klpolitikja csak rszben
vltotta be remnyeiket, tovbbra is gy gondoltak a magyarokra, mint egy b-
tor nemzetre, amely a lelkiismereti szabadsgrt harcol s vdi szabadsgjogait
a Habsburgok zsarnoksga ellen.
244 K T

POLITIKA S PUBLICISZTIKAI KONTEXTUS
Bv:niv GXnov Nvrv:-vri Bivooiorn
ioo:: vor::vXvon (161,16zz)
G. E:vvi Nv
A kora jkorban formld politikai nyilvnossgot sokfele informcis hlzat
sztte t, melyeknek reven olyan kommunikcis ter alakult ki, ahol a kzzetett
politikai publicisztikkra reektlni kellett. A korabeli nyugat-eurpai propa-
gandban Bethlen Gborrl megjelent hrek politikai jelentsegenek meger-
tesehez azt kell megvizsglni, hogy a nyomtatott informcik milyen aktulis
nyilvnos diskurzusba gyazdtak be.
Rplapok s rpiratok klcsnhatsa a nyomtatott politikai kommunikcis
trben
1622-ben jelent meg az Exctract Anhaltischen Canzley cm nagymeret,
kvalitsos metszettel, hsz versszaknyi verssel es hathasbnyi kserszveggel
elltott rplap.
1
Ez a kiad, kiadsi hely es idpont nelkl kzzetett katolikus
prti rplap magba srtette a harminceves hbor politikai propagandjnak
minden lenyeges j vonst. A kiadvny hatalmas mennyiseg aktulis infor-
mcit mozgstva, elfogultan, de lenyegltan es kzerthetsegre trekedve
ertelmezte a szvetsegi rendszerben vvott hbor sokirny sszefggeseit.
A kep szerint a klvinizmus rdgi szelleme ltal befolysolt hatalmak pr-
bljk vastag lncokkal szettrni a Nemet-rmai Birodalom katolikus pillere-
it. A metszet meg is jelentette a katolikus hatalmak fellegvrt, melynek negy
bstyjt a cmerek teszik egyertelmen azonosthatv, kiemelve a ppasg,
a Habsburg csszr, a spanyol Habsburgok es a bajor fejedelem meghatroz
szerepet. A mozgalmas jelenetbl a hbor folyamatosan vltoz erviszonyai
is kirajzoldtak. Kzeppontban V. Pfalzi Frigyes lthat, akinek azonban mr
elszakadt a lnca, s mr el is vesztette a rvid ideig birtokolt cseh koront. De
1
Extract der Anhaltischen Cantzley, das ist Abriss wie der Caluinistische Geist Magyar
Nemzeti Mzeum Trtenelmi Kepcsarnok 9268. Wolfgang Harms Beate Rattay: Deutsche
illustrierte Flugbltter aus dem Jahrhunderte der Reformation und der Glaubenskmpfe.
Coburg 1983, Peer Schmidt: Spanische Universalmonarchie oder teutsche Libertet das
Spanische Imperium in der Propaganda des Dreissigjhrigen Krieges Stuttgart, 2001. 92,
Varsnyi Krisztina: Bethlen Gbor megjelenese a korabeli rplapokon. Kt 6. (2007: 3. sz.)
147149.
246 G. E N
az is kitnik a kpbl, hogy jabb szvetsgesek lphetnek fel: kvetek rkeztek
a szsz vlasztfejedelemsgbe s a katolikus Velencbe, akik politikai rdeke-
ikbl fakadan szintn bekapcsoldhatnak a kzdelembe. A szellemes allegria
nemcsak az aktulis nemzetkzi politikai erviszonyokrl adott ltleletet, ha-
nem a mveltebb befogad szmra elre jelezte, hogy a fegyveres koniktus
Pfalzi Frigyes veresge ellenre is vrhatan folytatdik. A metszeten karakteres,
felismerhet arckpek jelentettk meg Pfalzi Frigyes szvetsgeseit, gy Beth-
len Gbor erdlyi fejedelmet jellegzetes magyar viseletben s Aegidius Sadeler
1618-20 krl ksztett arckpre emlkeztet arcvonsokkal.
2
A metszetet
krllel rvid versekben a ktv jelenet szerepli szlalnak meg a korabeli
politikai pametekben is divatos beszlgetsjtk formban, kifejtve rdekeiket,
szerepvllalsuk okt. A metszet felirata, a versek utalsai egyrtelmv teszik,
hogy a rplap a nagy gyelmet kivlt, mintegy harminc vltozatban kiadott
Anhaltische Geheime Canzley cm rpiratsorozat alapjn kszlt.
3
Az ere-
deti tbb szz oldalas kiadvnyt Miksa bajor fejedelem kancellrja szerkesztette
a Prga elfoglalsakor Anhalti Keresztly pfalzi kancellrtl zskmnyolt hiva-
talos diplomciai iratok, jegyzknyvek alapjn.
A harmincves hbor alatt a tbbfle s akr ellenttes rdek hatalom l-
tal is elrhet kz vlemnye eltt a hatalmaknak egyre magasabb sznvonal
rvekkel kellett biztostaniuk a dominancijukat nemcsak egy adott terleten,
hanem a szvetsgrendszerekben vvott hbor miatt szlesed trben is.
4
Eh-
hez amellett, hogy nagy volumen, rendszeres s szleskr hrterjesztst kel-
lett biztostani,
5
rdemi informcikat is kzz kellett tenni nemcsak a hadszn-
terekrl, hanem a diplomcia s politikai dntsek vilgbl is. A nyomtatott
jsgok olvasi is nagyobb hrrtk informcikat ignyeltek, melyek rvn r-
telmezni tudtk az esemnyeket. A hatalom, a dntshoz elit nyomtatott js-
gokhoz fzd viszonya is megvltozott. Br a sokkzpont, folyamatos s nyil-
vnos hrkzls tbb vonatkozsban veszlyeztette a hatalomgyakorls titkt,
2
Cennern Wilhelmb Gizella: Bethlen Gbor metszet-arckpei. (Kelet-nyugati stluskapcsolatok
a XVII. szzadi portrgrakban.) Folia Historica 8. (1980) 3353.
3
Frstl. Anhltische geheimbl Canzley: Dass ist Gegrnte anzaig verdechten, unteutschen
nachtheiligen Consilien, anschlg und practicken, welch der Correspondierenden Union
Hupter und Directores in der Bhmisch Unruhe. Reinhold Koser: Der Kanzleistreit: ein
Beitrag zur Queelenkunde der Geschichte der dreissigjhrigen Krieg. Halle 1874; Almsi
Gbor: Bethlen s a trkssg krdse a korabeli propagandban s politikban. Lsd a ktet
tanulmnyaknt.
4
A jelensgrl magyarorszgi rpirat irodalom vonatkozsban lsd R. Vrkonyi gnes
tanulmnyt ebben a ktetben.
5
Wolfgang Behringer: Im Zeihen des Merkur. Reichspost und Kommunikationsrevolution in
der Frhen Neuzeit. Gttingen 2003.
Poii:i vs vuniicisz:ii o:vx:us 247
a politikai, gazdasgi es kulturlis elit elfogadta es egyre kinomultabban hasz-
nlta a sajttermekeket a propaganda es a reprezentci eszkzekent.
6
A politi-
kai propaganda nyomtatott eszkztrba is beepltek a hatalomgyakorls titkos
vilgba bevezet diplomciai iratok, melyek nem az adott uralkod hivatalosan
kiadott ptensei, nylt levelei, hanem az ellenfel ltal kzzetett, leleplez, vals,
ktv vagy eppen kompromittl mdon szerkesztett diplomciai levelezese. Az
Exctract Anhaltischen Canzley rplap hossz cmeben szinten kitert a Ne-
met-rmai Birodalom erdekeivel szembefordul titkos tancs leleplezesere, s
kepileg is megjelentette a fontos szereplket, Johann Albin Schlick grfot, akik
a szsz fejedelemhez kldtek kvetnek, Christoph von Dohnt, aki a Velencevel
foly trgyalsokat vezette, Ludwig Camerariust, Matthias Graf von Turnt, s a
jelents hadvezert, Jgerndorf herceget, Jnos Gyrgyt.
A rplap legfontosabb jdonsga az a gesztus, amint a dnteshoz elitnek
sznt vaskos, informcikkal tlzsfolt rpiratok tartalmt egy kzerthet politi-
kai szimblumban foglalta ssze. A metszet fltti felirat hirdette is, hogy: Amit
mvelt ember az rs ltal ert meg, a kzember a kepek reven,
7
kisse talaktva a
sokat idezett kzepkori szentencit: Ami a tudsnak a knyv, az olvasni nem tu-
dnak a kep. A klnbsegtetel fontos vltozsra hvja fel a gyelmet. A metszet
az olvasni tudk szmra is lenyeges informcikat tett kzze,
8
megis alapvet
szndeka volt a kzerthetsegre val trekves, minel szelesebb trsadalmi rete-
get bevonni a politikai nyilvnossg tgul vilgba. A kora jkori mentalitsbeli
vltozsok egyik meghatroz jelensege a kzemberek szmra is hozzferhe-
t informci mennyisegenek es minsegenek robbansszer nvekedese.
9

6
Lucien Hlscher: entlichkeit und Geheimnis. Eine begrisgeschichtliche Untersuchung
zur Entsehung der entlichkeit in der Frhen Neuzeit. Stuttgart 1979.
7
Was Glerte durch die Schrit verstahn, Das lehrt das Gemhl den gemeinen Man.
8
Michael Schilling: Bildpublizistik der frhen Neuzeit. Aufgaben und Leistungen des illustrierten
Flugblatts in Deutschland bis um 1700. Tbingen 1990, Wolfgang Harms Michael Schilling:
Das illustrierte Flugblatt der frhen Neuzeit. Traditionen Wirkungen Kontexte. Stuttgart
2008.
9
Volker Bauer Holger Bning (Hrsg): Die Entstehung des Zeitungswesens im 17. Jahrhundert.
Ein neues Medium und seine Folgen fr das Kommunikationssystem der Frhen Neuzeit.
Bremen, 2011, Johannes Arndt Esther-Beate Krber (Hrsg): Das Mediensystem im Alten
Reich der Frhen Neuzeit (16001750) Gttingen 2010, Werner Faulstich: Die Geschichte
der Medien. Medien zwischen Herrschaft und Revolte: die Medienkultur der frhen Neuzeit
(14001700.) Gttingen 1998, Asa Briggs Peter Burke: A media trsadalomtrtenete.
Gutenbergtl az internetig. Bp. 2004. 1599, Holger Bning: Weltaneignung durch ein neues
Publikum. Zeitungen und Zeitschriften als Medientypen der Moderne. In: Kommunikation
und Medien in der Frhen Neuzeit. Hrsg. von Johannes Burkhardt Christine Werkstetter.
Mnchen 2005.
Bethlen Gbor egy az eurpai politikai erviszonyokat brzol rplapon
2
4
8

G
.

E
A rplap egyes vltozataihoz egy hossz szveges resz tartozik, mely arra a
nem knny, es nem is tl sikeres feladatra vllalkozik, hogy rmes-verses
formban leegyszerstve is sszefoglalja az eredeti hossz gazdasgi szmt-
sokkal, diplomciai es jogi kifejezesekkel, ervekkel altmasztott ertekezest. A
hrek, informcik befogadsnak a kepi es verses sszegzeseknek ksznhe-
t felgyorsulsa mellett a befolysolsi szndek is egyertelmbb es intenzvebb
lett. Az gy letrejtt szvegnek az egyik legfontosabb tenyezjeve Bethlen Gbor
vlt, aki azonban az sszegzes szerint a trk szvetseg veszelyet jelenti a Kl-
vinista Uni tagjainak.
10
A szvetsegrendszerekben vvott hbork idszakban
a velemenyalkots irnytsa mr nem foghat ssze egy hatalmi kzpontban. A
szvetsegesek erdekeik egyezeseig nveltek is egyms politikai slyt, de az
ellenpropaganda is erintette a szvetsegesek mindegyiket. Bethlen Gbor helyze-
te e vonatkozsban specilis, mert a Habsburg-prti, katolikus propaganda ltal
gondosan feleptett es hangslyozott trksseg vdja alapvet normasertes, ami
a szvetsegesek szmra is kenyes kerdes. Mg az eredeti 150 oldalas Anhaltische
Geheime Canzley cm rpiratban nem dominlt Bethlen trk politikja, addig
a rvidtett, leegyszerstett vltozatokban
11
mr hangslyosan szerepeltek Beth-
len Gbornak Iszkender pasval kieplt kapcsolatai,
12
trnra kerlesenek krl-
menyei, Lippa 1616-os tadsa a trknek.
A rplapra vettett vltozatban azonban elssorban nem a trksseg vd-
ja szerepelt,
13
hanem azoknak a korbban megjelent rplapoknak a hatsa erhe-
t tetten, melyeken Bethlen Gbor is a protestns uni tagjakent jelent meg. A
klvinista Uni felresikerlt szletese
14
cm rplapon Bethlen Gbor erdelyi
10
(1983) 10281060, legjabban: Papp Sndor: Bethlen Gbor, a magyar kirlysg es a Porta
(16191621). Szzadok 145. (2011) 915973, Almsi G.: Bethlen i. m.
11
Geheime Instruction und Erinnerung auss Franzsischer, Engellandischer und Hollndischer
geschpte Regierkunst. 1620, Almsi G.: Bethlen i. m.
12
Sudr Balzs: Iszkender es Bethlen Gbor: a pasa es a fejedelem. Szzadok 145. (2011) 975
995.
13
Trewhertz Warnung An die ganze eerthe Christenheit das man sich in gegenwertiger Zeit fr
den ein schleichenden Trckischen Bluthundt wol vorzusehen hat..., Trckischer Bethlehem
und Mahometischer Gabor, An alle fromme, Christliche, unnd Trewherzige so wol Hoch als
Niederteutsche zur Warnung an tag geben und aus Kuper bracht 1621. John Roger Paas:
Te German Political Broadsheet 16001700. Wiesbaden 19852013. 375. P-823, Varsnyi
K.: Bethlen Gbor megjelenese i. m. 164165. Bethlen a metszeten turbnnal szerepel, a sz-
vegresz kezd sorai pedig azzal vdoljk a fejedelmet, hogy trkke lett. E vd nll brzo-
lskent ez a rplap ismert, de a magyar nyelv rpiratokban is felbukkan hreszteles nemet
nyomtatvnyokban is szerepel. V.: R. Vrkonyi gnes tanulmnyval ebben a ktetben.
14
Der Union Missgeburt Paas, J. R.: Te German Political i. m. 3. 330. A metszet valsznleg
Lucas Kilian portreja alapjn keszlt. Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelenese i. m. 150.
fejedelemrl karakteres, felismerhet arckpet kzltek. Egy 1620-ra datlhat,
a cseh jezsuitk visszatrsi ksrlett kignyol, protestns rdekeket megje-
lent kiadvny
15
tizenegy kpben, sznpadi mvekhez hasonlan,
16
sokszerep-
ls jelenetben mutatta be a jezsuitk nemzetkzi politikai befolyst, melynek
ellenslyozsban a trk szvetsgben fellp Bethlen Gbornak is jelents
befolysa van.
Az Elgondolkodtat titka egy mr beteljesedett, mgis jvendbeli pr-
fcinak cm rplapon a Krisztus oltalma alatt ll, elszenderedett II. Fer-
dinnd lma lthat.
17
II. Ferdinnd cseh kirlysgt fenyeget veszlyeket, s
ezzel egytt egy nagyobb hatalmi trendezds lehetsgt bemutat rplap
bonyolult emblmi, latin nyelv utalsai csak a mvelt elit szmra voltak rt-
hetek, ezrt 26 pontos nmet nyelv kommentrral is rtelmeztk azokat. Az
egyrtelmen csszrprti kiadvny is rzkeltette az Erdlyi Fejedelemsg, il-
letve Bethlen Gbor szerepnek jelentsgt a Nmet-rmai Birodalom hatalmi
erviszonyainak trendezdsben. II. Ferdinnd cseh kirlysgbeli hatalmnak
megingst egy hasonl, m meglepen profn allegriban, a Gecsemn kert-
ben elszunnyad szvetsgeseivel brzolta a rvid verssel, kiadsi hely nlkl
kzztett rplap, mely Pfalzi Frigyest Jdsknt, Bethlen Gbort trk szvet-
sgben brzolta.
A nemzetkzi erviszonyokat elemz jelenetek mr nem a felekezeti ellent-
tekkel legitimltk a koniktusokat, hanem a nyilvnossg eltt is az llamrdek-
bl vezettk le a szvetsgek kialakulst.
18
A harmincves hbor propagand-
jban nagy szmban jelentek meg jezsuita-ellenes rpiratok.
19
A Nmet-rmai
15
Bhmischer Jesuiten Kehrauss und Tetsche Weck Uhr: Wunderliche Geheimnussen und
nachdenkliche Propheceyungen von dem jetzigen Zustand dess Rmisch Reichs Varsnyi
K.: Bethlen Gbor megjelense i. m. 144147; Michael Niemetz: Antijesuitische Bildpublizistik
in der Frhen Neuzeit. Geschichte, Ikonographie und Ikonologie. Regensburg 2008. 97. 335.
16
Egyes vltozatokban a cm is egyrtelmv teszi a Teatrum Mundi s a beszlgetsjtkok
kztti rtelmezsi prhuzamot. Bhmischer Unrh Schauspiegel in welchem eine
artliche und eigentliche Transguratio und aller deren Handlungen (1619) Niemetz, M.:
Antijesuitische i. m. 348.
17
Denkwrdiges Geheimnus Wolfgang Harms: Deutsche illustrierte Flugbltter des XVI. und
XVII. Jahrhunderts. Tbingen 1985. II. 161.; Paas, J. R.: Te German Political i. m. P-561;
Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelense i. m. 142144.
18
Silvia Serena Tschopp: Heilsgeschichtliche Deetungsmuster in der Publizistik des
Dreissigjhrigen Krieges. Pro- und antischedische Propaganda in Deutschland 16281635.
(Mikrokosmos 29.) Frankfurt am Main 1991; Heinz Schilling: Konfessionalisierung und
Staatsinteressen. Internationale Beziehungen 15591660. (Handbuch der Geschichte der
internationalen Beziehungen 2.) Paderborn Mnchen Wien Zrich 2007. 507526.
19
Niemetz, M.: Antijesuitische i. m. 78116; Robert Bireley: Jesuiten und der Heilige Krieg 1615
1635. In: Konfessioneller Fundamentalismus. Religion als Politischer Faktor im europischen
250 G. E N
Birodalomban a protestns politikai reprezentciban is jelents szerepet jt-
szott a felekezeti sszetartozs-tudat, klnsen az 1617. evi jubileumi evet k-
veten.
20
Mg 1568 es 1618 kztt a rplapokon azonos arnyban szerepeltek a
politikai es felekezeti szatrk, addig 1618 es 1624 kztt a vallsi temj gny-
rajzokhoz kepest negyszeresere ntt a politikai kepszatrk arnya.
21
Augsburgi
kiadk tevekenysege kapcsn az is kimutathat, hogy nyomtatvnyaik szma
16191622 kztt a korbbi evekhez kepest msfelszeresere ntt.
22
A katolikus
es protestns propagandban meg a sajtmfajok hasznlatban is erzekelhet
klnbseg. A protestnsok periodikkban, hetilapokban tjekoztattak, a katoli-
kusok inkbb alkalomszeren, de magas rang tisztek, udvari meltsgok jelen-
tesei alapjn.
23
A gyors reagls es a hossz tvon is hat propaganda erenyeit
egyttesen birtokl rplapokat mindket oldal hatekonyan hasznlta.
A harminceves hbor idszakra a politikai nyilvnossg eleresenek es be-
folysolsnak risi gazdasgi, strategiai, politikai es katonai tetje lett.
24
Az
uralkodi udvarok mellett egyre nagyobb jelentsegve vlt a mvelt vrosi
dnteshoz politikai, gazdasgi es kulturlis elit ltal alkotott nyilvnossg el-
erese.
25
A soktenyezs, sokkzpont propaganda jelentsen nvelte az uralko-
di udvarokhoz szorosan nem ktd, alapveten vrosi politikai, gazdasgi es
kulturlis elit szerepet a velemenyalkotsban. A vrosi elit fontos tenyez volt
a loklis velemenyalkots irnytsban, de lenyeges szerepe volt a hrramls
gazdasgi htterenek biztostsban, zleti mkdteteseben hrkzvettkent es
hrfogyasztkent is. A harminceves hbor alatt gnyrajzok sora telte el a kor-
Mchtesystem um 1600. Hrsg. von Heinz Schilling. (Schriften des Historischen Kollegs:
Kolloquien 70.) Mnchen 2007. 87100.
20
Johannes Burkhardt: Das Reformationsjahrhundert. Deutsche Geschichte zwischen
Medienrevolution und Institutionenbildung 15171617. Stuttgart 2002, Wolfgang Harms:
Kampf- und Kriegsbereitschaft in heilgeschichtlichen Bezgen auf illustrierten Flugblttern
von etwa 1570 bis 1632. In: Konfessioneller Fundamentalismus. i. m. 4763.
21
Niemetz, M.: Antijesuitische i. m. 209.
22
Hans-Jrg Knast: Konfessionalitt und Buchdruck in Augsburg 16001700. In: Wolfen-
btteler Barock-Nachrichten 24 (1997: 1. sz.) 103119.
23
Gran Rystad: Kriegsnachrichten und Propaganda whrend des dreissigjhrigen Krieges. Die
Schlacht Nrdlingen in den gleichzeitigen gedruckten Kriegsberichten. Lund 1960. 212.
24
Horst Lademacher Simon Groenveld (Hrsg.): Krieg und Kultur. Die Rezeption von Krieg und
Freiden in Niederlndischen Republik und im Deutschen Reich 15681648. Mnster 1998.
25
Arndt Brendecke Markus Friedrich Susanne Friedrich (Hrsg.): Information in der Frhen
Neuzeit. Status, Bestnde, Strategien. Berlin 2008, Esther-Beathe Krber: entlichkeiten
der Frhen Neuzeit. Teilnehmer, Formen, Institiutionen und Entscheidungen entlicher
Kommunikation im Herzogtum Preussen von 1625 bis 1618. Berlin New York 1998.
szak hrhsgt,
26
de a kpes mfajok tantottk is a nyomtatott informcikkal
val egyttlst. Egy 1620-ban kiadott rplap kvetend pldaknt mutatta be a
szntfldn dolgoz parasztembert, aki kvl maradt a vrosi politikai krzise-
ken.
27
E rplap nmet verse a kzlet irnt nyitott kz-embereket intette tvol-
sgtartsra, a latin szveg viszont Vergilius Aeneist idzte a falovat megtall
trjaiak vitjrl s a kzs dntshozs felelssgrl.
A nyilvnossg nvekv politikai jelentsge a nyomtatott sajttermkek n-
reprezentcijban is rzkelhet, egyszerre jelezve a hrradatban rejl lehet-
sgeket s veszlyeket. A nyomtatott jsgmfajok nreexija is rzkelteti a
korszak nagy lmnyt, a nyilvnossg nvekv politikai szerept. A Nmet-r-
mai Birodalomban a szembenll felek klcsnsen jl ismertk s ugyanazon
a politikai szntren hasonl mdon hasznltk a propaganda eszkztrt. A
harmincves hbor folyamn 16191622 valamint 16301631 kztt a leg-
intenzvebb a propaganda, jrszt a katonai s politikai erviszonyok gyors s
radiklis vltozsa miatt, de ltvnyosan megemelkedett a politikai gnykpek
szma is, Pfalzi Frigyes, majd pedig Gusztv Adolf szemlyre koncentrlva.
28

Egy csszrh, katolikus rplap ktv jelenetben egy jsgr s vitapartnere
korbban megjelent rplapokat rtkelve sszegezte az 16191622 kztti vl-
tozsokat.
29
A rplap kpanyaga s a ktv beszlgets jra felidzte, rtelmezte
s egysgg formlta a korbban kln-kln rplapon megjelent gnykpeket,
szatrkat. A szveg csak ritkn emltette a kiadvnyok eredeti cmt, a kpci-
tcik azonban pontossgra trekedve mutattk be jfent az eredeti kpeket.
A szellemes gnykpekhez nhny versszakos gnyversek s hossz tbb ha-
sbnyi verses sszegzsek is tartoztak. A korban szintn nagy npszersgnek
rvend, kzrthet s megjegyezhet, br heterogn sznvonal npnekekre
26
Der Sih dich fr Niemetz, M.: Antijesuitische i. m. 128. 391; R. Vrkonyi gnes:
Informcirobbans a kora jkorban (XVIXVIII. szzad). Elads, 2012. mjus 9. Pzmny
Pter Katolikus Egyetem Informcis Technolgiai Kar.
27
Currus Cursus Mundi, Der Welt Lau, Scinditur incertus studia in contraria mundus
Kunstsammlung Veste Coburg XIII. 443,65. Coburgi kutatsaimat DAAD-sztndj segtette,
amelyet ezton is ksznk.
28
V: Paas, J. R.: Te German Political i. m.; Rystad, G.: Kriegsnachrichten i. m.; Varsnyi
Krisztina: Bethlen Gbor a korabeli nmet nyelv hrlevelek s vsri kiadvnyok tkrben.
Sic Itur ad Astra 17. (2005: 12. sz.) 169224.
29
Ein Red und Antwort, Das ist: Ein Gesprch dess Zeitungsschreibers mit seinem Widersacher.
Mirjam Bohatcov: Irrgarten der Schicksale. Einblattdrucke von Anfang des Dreissigjhrigen
Krieges. Prag, 1966. 85; Der Winterknig. Friedrich V. der letzte Kurfrst aus der Oberen
Pfalz. Katalog zur Bayerischen Landesausstellung. Hrsg. von Peter Wolf et al. Amberg 2003.
(A tovbbiakban: Winterknig) 316336.
252 G. E N
nem utaltak vissza.
30
A kep a korbban ervekkel, magyarzatokkal kialaktott er-
tekteletet kepviselte. A kepi pametek szorosan kapcsoldtak a politikai pub-
licisztika ms mfajaihoz, mert a korbban reszletesen kifejtett erveket hossz
tvon megjegyezhet ltvnyos politikai allegrikban sszegeztek, melyek a
mveltebb befogad kznseg befolysolsra is alkalmasak voltak.
31

A Pfalzi Frigyesrl keszlt egyes gnykepek tbbfele vltozatban is nepszer-
ek voltak, de a hatalmnak megrendleset es elveszteset legtallbban bemutat
politikai szatrk konkretan azonosthatak. A tizennegy kis kep felidezte a teli
kirlyrl, hogy felrevezettek a vak jsok,
32
nem j kerteszkent gazdlkodott,
33

rossz vadsz volt,
34
az udvari szakcsa is kignyolta,
35
mert j-kirlyi nnep-
pel,
36
nagy lakomkkal gyorsan felelte, egy tel alatt tnkretette a prgai udvart. A
rplapon nincs evszm, de egyertelm, hogy Pfalzi Frigyes mr elvesztette cseh
kirlysgt, emigrciba kenyszerlt, gy mr szvetsegeseinel is hiba keresi a
hrnk,
37
vezekleskent pedig bolyongani kenyszerl
38
bnei miatt, melyek all
30
Leer Bla: Magyar vonatkozs nemet nepenekek, 15561697. Szzadok 45. (1911) 347
359, Kristf Gyrgy: Bethlen Gbor alakja az egykor nemet nepklteszet tkreben. Protestns
Szemle 39. (1930) 521545, Deutsche Lieder auf den Winterknig. Hrsg. von Rudolf Wolkan.
Prag 1898.
31
Wolfgang Harms: Feindbilder im illustrierten Flugblatt der frhen Neuzeit. In: Feindbilder.
Die Darstellung des Gegners in der politischen Publizistik des Mittelalters und der Neuzeit
Hrsg. von Franz Bosbach. Kln Weimar Wien 1992, Schilling, M.: Bildpublizistik i. m.
32
A rplap 1. kis kepe: Die drei Blinden auss Bhmen.
33
A rplapon 12. kep Dess Pfalzgraf Scharwerch bey den Staden, Da er gefressn den Osteraden,
Und jezt durch seinen newen Orden, Der Staden Underthan ist worden. Bohatcov, M.:
Irrgarten der Schicksale i. m. 84. A hatalmt vesztett, emigrciba kenyszerlt Pfalzi Frigyesrl
keszlt rplapon szinten tbb jelent lthat, melyek tovbbi, korbban mr kln is kiadott
nyolc klnbz gnykepre utalnak.
34
A rplap 5. kepe Ein new Jagerlied, von dem gewesenen Churfrsten Pfalzgraf Friedrich zu
Heydelberg und augewornen aber nunmer verjagten Knig in Bheimb 1621. Bohatcov,
M.: Irrgarten der Schicksale i. m. 67. Harms, W.: Deutsche illustrierte Flugbltter i. m. II. 185,
Paas, J. R.: Te German Political i. m. P-659.
35
A rplapon 3. jel kep Pragischer Hofe Koch Vom Wintermonat Im Jahr 1620. Harms, W.:
Deutsche illustrierte Flugbltter i. m. IV. 158159, Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelenese i.
m. 154156.
36
Newes KnigFest Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelenese i. m. 170172, Michael Schilling:
Medienspezische Modellierung politischer Ereignisse auf Flugblttern des dreissigjhrigen
Krieges. In: Wolfgang Harms Michael Schilling: Das illustrierte Flugblatt der frhen Neuzeit.
Traditionen Wirkungen Kontexte. Stuttgart 2008. 283288.
37
A rplap 9. jelenete: Post Bott. Getruckt im Jahr 1621. Paas, J. R.: Te German Political i.
m. 3. 205, Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelenese i. m. 156, ms vltozatban: Abgesandter
Postbott, so den verlohrnen Pfalzgraen umbherr in allen Landen suhet. Winterknig 320.
38
A rplap 10. jelenete: Der Pfltzisch Bilgram oder Walfarter Paas, J. R.: Te German Political
i. m. 3. P-55.
eddig Abraham Scultetus mentette fel.
39
Az sszegzs tbb llatszimblumra
pt gnykpet is jrakzlt. Lthat az alv oroszln, melyet a csszri csapa-
tok hadvezre, Ambrogio Spinola a nevre utal szjtkknt pkknt hlt
fonva nem hagy nyugodni, de megjelent a bajor medvvel folytatott kzdelme
is.
40
Az oroszln krl dngicsl szeszlyes spanyol bogarak kpe is egy k-
ln kiadott rplapra utal, amint a szveg is egyrtelmv teszi.
41
Szintn tbb
korbbi rplapon jelent meg Pfalzi Frigyes majmocskaknt, aki csak utnozza
az uralkods mvszett.
42
A gondosan felptett politikai szimblumok rthe-
ten s megjegyezheten kzvettettk az rtktletet, hogy Pfalzi Frigyes nem
alkalmas a cseh kirlyi cmre.
43
Az egy adott terletet elr tbbfle, ellenttes rdek propaganda miatt k-
lnsen fontoss vlt a felgylemlett informcik rtelmezse, utlagos logikus
rendbe lltsa, a gyztes rdekei szerinti sszegzse. Ezt a clt szolglta Pfalzi
Frigyes Nmet-rmai Birodalomban korbban gondosan felptett uralkodi
imzsnak a lerombolsa.
44
A Pfalzi s a cseh cmerllatokra val utalssal Pfalzi
Frigyest protestns propagandban is oroszln, a rendthetetlen uralkod ha-
talom tradicionlis szimbluma jelkpezte. Pfalzi Frigyes s felesge 1619. no-
vember 4-i valamint hrom nappal ksbbi koronzsrl kiadott rplap nem is
magt a koronzsi ceremnit mutatta be, hanem ngy oroszln sszefogst,
a pfalzi s a cseh mellett az angol s holland is lthat utalva arra, hogy Erzs-
bet, I. Jakab angol kirly lnya. A httrben az egyhzi legitimcit hangslyoz-
va Luther, Klvin s Husz lthat.
45

39
A rplap 8. kpeDes gwesten Pfaltzgraf one schuldt. Wie ihn Schultetus lehrt Gedult
Bohatcov, M.: Irrgarten der Schicksale i. m. 68; Paas, J. R.: Te German Political i. m. 3. P-
762.
40
A rplap 7. kpe Gehaime Andeutung ber den vermainten Knig. Gedruckt im Jahr 1621.
Niemetz, M.: Antijesuitische i. m. 345. A rplapnak tbb vltozata is van csak latin szveggel,
Aenigma pseudo-basilicon cmmel, valamint nmet s latin verseket egyarnt tartalmaz
vltozat: Bohatcov, M.: Irrgarten der Schicksale i. m. 55.
41
A rplap 6. kpe Spannische Mucken Niemetz, M.: Antijesuitische i. m. 358.
42
Ein rechtes Aenspiel, gehalten im Knigreich Bhaimb. Von dem Jungen Aen von
Heidelberg. Gedruckt im Jahr 1621. Winterknig 320.
43
Jana Hubkov: Die Flugbltter ber Friedrich von der Pfalz als Quelle zur Entwicklung und
Wahrnemung der Bhmischen Frage in den Jahren 16191632. In: U: Fridrich Falck v
zrcadle letkov publicistiky. Praha 2010. 437468.
44
Andrew L. Tomas: A House Divided. Wittelsbach Confessional Court Cultures in the Holy
Roman Empire 15501650. (Studies in Medieval and Reformation Tradition) Leiden Boston
2010. 225250, 275277.
45
Currier Mit guter und trstlicher newen zeitung vor das berbte Knigreich Bhmen,
Marggra umb Mahren.. den Novemb. Anno1619. Niemetz, M.: Antijesuitische i. m. 341;
Schilling, H.: Konfessionalisierung und Staatsinteressen i. m. 510512.
254 G. E N
A protestns propaganda szinten sszegezte Pfalzi Frigyes 1618 es 1620 k-
ztti uralkodsnak trtenetet. A szeles krben terjeszthet, br igen kvalitsos,
drga metszettel megjelent rplap egy ktv diadalkapun rktette meg Pfalzi
Frigyes kzdelmet,
46
beleszve a kzismert jslatot a protestnsok vedelmezje-
kent megjelent szak Oroszlnjrl.
47
Erre az apokaliptikus legitimcira a h-
bor jabb szakaszban mr Gusztv Adolf sved kirly propagandja eptett.
48

Az aktulis esemenyekkel foglalkoz nyomtatvnyok sokoldalan gyazdtak
be a korabeli politikai diskurzusba. Az egymsra visszautal rpiratok, pame-
tek mellett a sorozatkent kiadott rplapok is erzekeltetik, hogy standardizl-
d befogad kznseggel szmolnak. Tbb felvonsban, de gondos egymsra
utalssal, a cmerllatok kepevel, a sas es az oroszln versengesekent jelentette
meg a cseh korona megszerzeseert vvott kzdelmet egy igenyes metszetekkel
kivitelezett rplapsorozat. A metszetek kzeppontjban az uralkodi hatalom
es felelsseg e korban igen nepszer -- szimbluma, a hatalom oszlopa lt-
hat. Br a rplapok kiadsnak sorrendje nem llapthat meg egyertelmen,
az bizonyos, hogy befolysol szerepk akkor a legintenzvebb, ha minden vl-
tozata eleri ugyanazt a befogad kznseget. Az elskent de szinten a prgai
kivegzesek utn megjelent rplap a hatalom oszlopn tallhat cseh koro-
nert folytatott versenyfutst rktette meg, melyben az oroszlnt es a sast is
szvetsegesek segtik, gy Pfalzi Frigyes oldaln Bethlen Gbor is lthat.
49
A
kvetkez rplap mr azt hirdette, hogy az oroszln es a sas kzdelmeben vegl
a sas triumfl,
50
de a harmadik vltozat szerint utbbinak tovbbra is eberen kell
rkdnie a hatalom oszlopnak szilrd birtoklsa erdekeben, mert a ravasz r-
kakent megjelentett Bethlen Gbor vezetesevel es jabb tmogatkkal, szinten
llatszimblumokkal brzolt angol es holland szvetsegesekkel veszelyezteti a
csszri sast.
51
Egy szinten 1621-ben kzzetett rplapon az emigrciban lom-
ba szenderedett oroszlnpr, Pfalzi Frigyes es felesege lthat, akit korbbi an-
gol, holland tmogati, Bethlen Gbor es hadvezerei, Peter Ernst II. Mansfeld es
46
Imperii Proceres Heroice Corcia Leonus Magnanimae Radij Teutoniae Faces Quae Generae
proquaviqua olim fecere Parentes
47
Prognosticon. Das ist, Propheceyung welche vor 462. Jahren, newlich im Jahr Christi 1158
zur zeit des Grossmtigen Keysers Friderici Barbarossae prognosticirt und Propheceyet
worden, und sich au gegenwertige und folgende zeit erstrecket Bohatcov, M.: Irrgarten
der Schicksale i. m. 38.
48
Carlos Gilly: szak Oroszlnja, a Sas es a Vegtelet Krisztusa. Politikai, vallsos es chiliaszta
publicisztika a harminceves hbor rpirataiban, illusztrlt rplapjain es nepi enekeiben.
In: Mveldesi trekvesek a kora jkorban. Tanulmnyok Keser Balzs tiszteletere. Szerk.
Balzs Mihly Font Zsuzsa Keser Gizella tvs Peter. Szeged 1997. 103110.
49
Dess Adlers und Lwen kamp Bohatcov, M.: Irrgarten der Schicksale i. m. 116.
50
Triumphirender Adler Bohatcov, M.: Irrgarten der Schicksale i. m. 117.
51
Wachender Adler Bohatcov, M.: Irrgarten der Schicksale i. m. 119.
Jgerndorf sem tudnak jra bekapcsolni a politikai letbe.
52
A sas s az oroszln
kzdelmnek szimbluma aktualizlt jelentssel standardizldott a politikai
nyilvnossg eltt. Ms sajtmfajokban is feltnt, gy metszet nlkli, nhny
oldalas olcs vltozatt is kzztettk.
53
A sas s oroszln kzdelme nehezen
rtelmezhet emblmkkal tlzsfolt, 29 magyarzattal rtelmezett rplapon
is megjelent kzrthet utalsknt a fontos politikai elzmnyekre.
54
Az 1623-
ban kiadott rplapon hrom emblematikus csaldfval brzoltk, miknt kapta
meg a pfalzi vlasztjogot Miksa bajor fejedelem.
Mr nem folytatsokban, hanem egy kpben sszegezte a Nmet-rmai
Birodalomban s a Cseh Kirlysgban bekvetkezett hatalmi vltozsokat az
a rplap, mely a forgand szerencsekerk szimblumval rzkeltette a poli-
tikai fordulat jelentsgt.
55
Az 162021-ben kiadott csszrprti rplapon a
Kronosz ltal a cseh kirlysg krl hajtott szerencsekerken kezdetben a pfalzi
oroszln kerekedett fell, de a kzdelem vgl a sas gyzelmt hozta.
56

A forgand szerencse, a hirtelen, vgzetszeren bekvetkez bukst hoz
Occasio s a virtusbl fakad vltozst eredmnyez Fortuna a korszak egyik
legpopulrisabb szimbluma, mely sorsvet knyvecskkben, kalendriumok-
ban is rendszeresen szerepelt.
57
A dntshoz s kulturlis elit minden rsz-
letben s jelentsrtegben rtette, s politikai allegriaknt rtelmezte az uta-
lsokat konkrt krzisek, vltozsok kapcsn; a kevsb mvelt befogad rteg
52
Schlaender Lw Bohatcov, M.: Irrgarten der Schicksale i. m. 166. 118.; Paas, J. R.: Te
German Political i. m. 412. P-861.
53
Turn und Taxis Archiv Regensburg Hberlinsammlung. Hab 15/35. Historische
Beschreibung Dess jezigen unwesens in Deutschland. Darinnen beschreiben wird, wie ein
Adler und ein Lw mitendander streiten, in wehrenden Streit aber kmot der Adler zu Hl
ein stracker Beer In 1621.
54
Emblematische Beschreibung des Edlen Oesterreichen Stamms und dessen Widerwertig-
keiten Harms, W.: Deutsche illustrierte Flugbltter i. m. II. 302; Paas, J. R.: Te German
Political i. m. P-917; Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelense i. m. 162.
55
Erstlich wolgedeutes Bhmisches Glcks und Unglcks Raht, hernach in Radt, soch mit der
Tat schad und unraht Wesen A metszet felirata: Allhier sih an Bemisch Glck A Es hebt au
B und wirt wider zurck C. Bohatcov, M.: Irrgarten der Schicksale i. m. 57.
56
Erstlich wolgedeutes Bhmisches Glcks und Unglcks Raht, hernach in Radt, doch mit der
Tat schad und unraht Wesen. Bohatcov, M.: Irrgarten der Schicksale i. m. 57. Alhier sih
an das Bemisc Glck, A, Es hebt au B und wirt wieder zrck C.
57
Arthur Henkel Albrecht Schne (Hrsg.): Emblemata. Handbuch zur Sinnbildkunst des XVI.
und XVII. Jahrhunderts. Stuttgart Weimar 1996. 17961811; Cesare Ripa: Iconologia. Ford.,
a jegyzeteket s az utszt rta Saj Tams. Bp. 1997. 214217; Knapp va: Emblematikus
kltszet? Az irodalmi hagyomnyozds rtegei Rimay Jnos Fortuna-Occasio versben.
In: U: Irodalmi emblematika Magyarorszgon a XVIXVIII. szzadban. Tanulmny a
szimbolikus brzolsmd trtnethez Bp. 2003. 119158.
256 G. E N
a szimbolikus jelentest, a fordulpont jelentseget ismerhette fel.
58
A harminc-
eves hbor kezdeten profnabb ertelmezesei is megjelentek. II. Ferdinnd cs-
szr uralkodi legitimitst reprezentlta, s az ltala birtokolt koronk egymst
erst szerepet fogalmazta meg kepileg is egy latin nyelv rplap 1620-ban.
59

Pfalzi Frigyes rvid cseh kirlysgt gnyrajzokon keresztl interpretlta a ka-
tolikus propaganda: Frigyesnek pfalzi vlasztfejedelemkent emelkedett a poli-
tikai csillaga, de cseh kirlykent gyorsan eltnt a hatalom cscsrl, s koron-
jt vesztve a tengerbe zuhant, ahonnan holland rokonai halsztk ki. A rplap
szerint a kerek gyors mozgst, Pfalzi Frigyes vesztet, tancsadi: heidelbergi
udvari prediktora, Abraham Scultetus es Ludwig Camerarius okoztk.
60
Egy
protestns rplap viszont a katolikus egyhz tmaszainak cskken politikai s-
lyt mutatta be a tovbbforg szerencsekerekkel.
61

A harminceves hbor erviszonyainak fordulatait, egy adott terlet feletti
uralomvltst, es az j nagyhatalmak bekapcsoldsa miatt az erviszonyok-
ban bekvetkez fordulatot is megjelentettek a tovbblendl szerencsekerek
szimblumval. Gusztv Adolf fellepeset, a sikeres sved oenzvt, az j sz-
vetsegi viszonyok kialaktst a legitimciteremtes erdekeben a sved propa-
ganda tudatosan eptette r Pfalzi Frigyes kzdelmenek tradcijra. A politika
szerencsekereket rplapokon 1630 krl jfent kzzetettek a Nemet-rmai Bi-
rodalom vilgrjakent.
62
Ez a rplap nem leegyszerstve, hanem tbbszrs
szimblumrendszert alkotva ertelmezte az jabb fordulatot az 1631. szeptem-
ber 17-i breitenfeldi csata utn. A csak rvid magyarzatokkal elltott metszet
a nagy hbor kezdetet jsol prfeciakent utalt vissza az 1618-as stksre,
melyet egy 1630-ban bekvetkezett napfogyatkozssal lltott prhuzamba.
58
Galavics Gza: Kssnk kardot az pogny ellen. Trk hbork es kepzmveszet. Bp. 1986.
1819.
59
Rota Fortunae Regia in Auspicatum In Austriam Ab Augustissima Inauguratione
Francofurdiana Reditum, Coronam et Insignia Regni Tum Electionem in invictissimum et
Gloriosissimum Romanorum Imperatorem semper Augustum assumentis 1620. VD17
1:091855E, Bohatcov, M.: Irrgarten der Schicksale i. m. 1966. 24, Paas, J. R.: Te German
Political i. m. P-489, Harms, W.: Deutsche illustrierte Flugbltter i.m. II. 162.
60
Dess gwesten Pfalzgrafem Glck und Unglck. Winterknig 1215.
61
Rmisch Cathol. Wunderseltzames Glcks-Rad, auch wahre Abcontrafactur des
Antichristischen Bapsthumbs 1620, VD17 23: 244742W, Niemetz, M.: Antijesuitische i. m.
318319.
62
Dess Rmischen Reichs Grosse Welt Uhr, VD17 12669127A, Harms, W.: Deutsche illustrierte
Flugbltter i. m. 385, John Roger Paas: Te Changing Image of Gustavus Adolphus on German
Broadsheets 16301633. In: Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 59. (1999) 226
228, Niemetz, M.: Antijesuitische i. m. 389.
A rplap politikai programja a protestns apokaliptikus prfcikra ptve
63
a
pfalzi vlasztfejedelem korbbi fellpst is mitizlva j korszakknt Gusztv
Adolf svd uralkod sorsfordt szerept hirdette, sokfle idszemlletet srt-
ve.
64
A vilgra kzppontjban a hatalom oszlopa, tornya lthat, melyben a
vlasztfejedelmek mrlegelik egy j szvetsgkts lehetsgt s veszlyt. A
ktv jelenetben a vlasztfejedelmek tkeresst a ppa, az angol kirly, a hol-
landok s a jezsuitk ksrtk gyelemmel, rzkeltetve a hatalmi trendezds
nemzetkzi hatst.
Szmos korabeli gyjtemny bizonytja, hogy a kortrsak milyen nagy jelent-
sget tulajdontottak a kzrthet nyomtatott sajtmfajoknak, gy a vlemny-
befolysolsra leginkbb alkalmas rplapoknak. Dl-nmet nyomdakzpontok
polgrai szvesen dsztettk rplapok nagymret metszeteivel magnhzaikat
is. A kzgyek irnt rdekld vrosi polgr nyomtatott informcihoz val vi-
szonyt korabeli kziratos vrosi krnikk is tkrzik. Vrosi polgrok is gyj-
tttk a korabeli esemnyeket, klnlegessgeket brzol grakkat, metsze-
teket.
65
Dlnmet birodalmi vrosok krnikiban a kziratos feljegyzsek mell
nyomtatvnyokat is mellkeltek.
66

Egy 1608 s 1620 kztti, fknt prgai, bcsi, augsburgi, regensburgi s ulmi
hreket tartalmaz, Bcsben fennmaradt kziratos hrgyjtemny is tbb kora-
beli nyomtatott kiadvnyt tartalmaz.
67
A kziratos jsggyjtemnybe nemcsak
63
Gilly, C.: szak Oroszlnja i. m. 103110; Viskolcz Nomi: Jvendlsek s vradalmak
17. szzadi protestns irodalmunkban. In: A harmincves hbor prfti s chiliaszti I.
Tanulmnyok. Szerk. Juhsz Levente Viskolcz Nomi. Szeged 2003. 80.
64
Reinart Koselleck: Vergangene Zukunft. Zur Semantik geschichtlicher Zeiten. Frankfurt
am Main 1979; cs Pl: Az id sga Trtnetisg s trtnetszemllet a rgi magyar
irodalomban. Bp. 2002; Trencsnyi Balzs: llamrezon llam nlkl. In: U: A politika
nyelvei. Eszmetrtneti tanulmnyok. Bp. 2007. 136150.
65
Hans-Jrg Knast: Die Graphiksammlung des Augsburger Stadtschreibers Konrad Peutinger.
In: Augsburg, die Bildfabrik Europas. Essays zur Augsburger Druckgraphik der Frhen
Neuzeit. Hrsg. von John Roger Paas. Augsburg 2001; Helga Meise: Medienkonsum oder
Wissensdispositif. Zur Stellung von Flugblttern und Flugschriften in Marcus Lamms
Tesaurus picturarum (15641606) In: Consuming News. Newspapers and Printed Culture
in Early Modern Europe (15001800). Ed. by Gerhild Scholz Williams William Layher.
(Daphnis 37: 12.) Amsterdam New York 2008. 153177.
66
Benedikt Mauer: Sammeln und Lesen Drucken und Schreiben. Die vier Welten des
Augsburger Ratsdiener Paul Hector Mair. In: Medien und Weltbilder im Wandel der Frhen
Neuzeit. Hrsg. von Franz Mauelshagen Benedikt Mauer. (Documenta Augustana 5.)
Augsburg 2000. 107132; Silvia Serena Tschopp: Wie aus Nachrichten Geschichte wird. Die
Bedeutung publizistischer Quellen fr die Augsburger Chronick des Georg Klderer. In:
Consuming News i. m. 3378.
67
HHStA Handschriftensammlung Bhm 108. Bd. W 57 Band 15. Ezton is ksznm Fazekas
Istvn bcsi levltri delegtus szves segtsgt.
258 G. E N
II. Ferdinnd es Pfalzi Frigyes ltal kiadott ptensek kerltek be nyomtatvny-
kent,
68
hanem metszetekkel illusztrlt rplapok is. A legkorbbi nyomtatvnyok
kzvetlen hatalmi reprezentcira utaltak, II. Mtys temeteserl
69
mellekeltek
szep kivitelezes sznezett metszettel elltott rplapot. Az 1618 utni idszak-
ban a keziratos hrek kztt ltvnyosan megemelkedett a nyomtatvnyok sz-
ma, jelezve, hogy annak is jelents politikai vonatkozsa, informcitartalma
van, hogy milyen nyomtatvnyok, metszetekkel illusztrlt rplapok, politikai
pametek forognak kzkezen. A Fugger-Zeitungok keziratos hrei kztt is
nagy szmban maradtak fent korabeli kezzel rt pasquillusok, politikai gnyver-
sek.
70
A harminceves hbor becsi keziratos jsgai kztt br szinten van-
nak keziratos msolatban gnyversek es szrakoztat szatirikus dialgusok, be-
szelgetesjtekok dnt tbbsegeben nyomtatvnykent mellekeltek a politikai
gnyiratokat, mert a nyomtatott formnak kln jelentseget tulajdontottak
bizonythat kzzetettsege miatt, s gyorsabban sokszorosthatak es tovbbt-
hatak voltak. A rplapok gazdag kepi vilga legtbbszr olyan kvalitsos es
magas sznvonal volt, hogy nem lehetett a tartalmt gyorsan rvid lerskent
sszegezni, st, az zenetet sokszor tbbfelekeppen is lehetett ertelmezni. A
Pfalzi Frigyes szvetsegeseit es ellenfeleit llatszimblumokkal bemutat met-
szethez, melyen az oroszlnnak medvevel, pkkal es kgyval kellett megkzde-
nie, kezzel rtk hozz a nem knnyen felfejthet cmerekre, szjtekra es poli-
tikai szimblumokra egyarnt ept magyarzatot,
71
a vlasztfejedelmi cmre
trekv, nagy katonai ervel megjelen bajor fejedelemre, a kiterjedt hrhl-
zattal rendelkez jezsuitkra es Ambrogio Spinola generlisra utalva.
A keziratos hrgyjtemenyben kln nyomtatvnykent mellekeltek a tbb
vltozatban is kzkezen forg, Bethlen Gbor zszlaja cmet visel rplapot,
72

melynek teolgiai es politikai szimblumai a kortrsak szmra is nehezen er-
68
HHStA Handschriftensammlung Bhm 108. W 57 Band 5. f. 793. Ferdinnd Becsben 1620.
jnius 16-n es jnius 30-n kelt ptense, valamint f. 794. I. Frigyes neveben 1620. jlius 1-en
Prgban kiadott ptens.
69
HHStA Handschriftensammlung Bhm 108 bd. 5. fol 46. Tdliche Contrafactur und Epitaphie
beeder Keyserliche Majestaten als Weylund dess Aller durchleuchtigten Grossmaechtigten
gewesten Frsten und Herrn Matthia der Ersten erwhnten Kaysers zu alten zeyten Mehren
des reichs in Geranien zu Hungeren Georg Kress Briemaler bey Barfsser Kirchen
Augsburg.
70
Oswald Bauer: Pasquille in den Fuggerzeitungen. Spott- und Schmhgedichte zwischen
Polemik und Kritik (15681605). Wien Mnchen 2008.
71
HHStA Handschriftensammlung Bhm 108. W 57 Band 5. f. 978. Newe Warheit Der Lw
ist der Pfalzgraf oder Bhmische Knig
72
HHStA Handschriftensammlung Bhm 108. W 57 Band 5. f. 915. Contrafactur der Bethlehem
Gabor Blutfahnen Daniel Manasser Anno 1620.
telmezhetnek tntek.
73
Ez a kt kartusos vltozat, melyen a felirat a kp rsze,
Daniel Manasser augsburgi nyomdjban kszlt 1620-ban. A kziratos bejegy-
zsek kztt nem utaltak a mellkelt rplapra.
A kziratos gyjtemnybe a fehrhegyi csata utni politikai fordulatrl tbb rp-
lapot is beillesztettek: nemcsak a csatrl kerlt be nyomtatott lers s metszet,
74

hanem szerepelt az a gnykp is, mely Pfalzi Frigyes cmeroroszlnjt mutatta be a
nyri bsget kvet tli hidegben kborolva.
75
A dnt tbbsgben csszrprti
s katolikus rdekeket kiemel hrgyjtemnybe is belekerlt jezsuitk politikai fe-
lelssgt gnyol szatirikus kp.
76
A spanyol szvszk
77
szimbluma pedig arra
vilgtott r kzrthet kpben, milyen sokfle hatalmi rdek szvdik ssze az
aktulis kiterjedt krzisben. A gyjtemny jval kisebb szmban, de Pfalzi Frigyes
propagandjt tkrz nyomtatvnyt is tartalmaz, gy pldul a Pfalzi Frigyes tet-
teit diadalkapun megrkt, t szak oroszlnjaknt dicst rplapot.
78

Az illusztrlt rplapok a vrosi polgrok mindennapjainak szerves rszv
tettk a nyomtatott szveges s kpi informcit.
79
A Turn und Taxis-levltr-
ban tallhat ktezer darabos Hberlin-gyjtemnyben a harmincves hbor
legjelentsebb rpiratai megtallhatak. A konkrt szemlyhez kthet rpira-
tok, ktv s vals levelek mellett a nv s nyomtatsi hely nlkli metszetekkel
illusztrlt rplapok vagy a kpeken megjelentett ktv jelenetek prbeszdes
vltozatai egyarnt helyet kaptak. A szisztematikus gyjtemny azt is mutatja,
hogy a klnbz sajtmfajok kztt szoros szimbizis alakult ki, egyms ha-
tst erstettk az eltr minsg hrekkel kiadott nyomtatvnyok.
73
Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelense i. m. 157160; Trajtler Dra gnes: Klvinizmus a
Bethlen-zszl tkrben. Porta Speciosa: A Journal of Teological Aesthetics 2. (2010) 123
133; Gyulai va: Consilio Firmata Dei. Bethlen Gbor emblms zszlaja Besztercebnya,
1620. Trtneti Muzeolgiai Szemle 10. (2010) 2134.
74
HHStA Handschriftensammlung Bhm 108. W 57 Band 5. f. 1000. Kurze Summarische
Erzehlung und Beschreibung der glorwrdigen Herrlichen Ritterlichen Vicori, welche Ihr..
frstliche den 8. Tag Novembris 1620 vor Prag erhalten. In Augspurg bey Andreas Gnsch
Kupferstecher bey Barfusser Tor.
75
HHStA Handschriftensammlung Bhm 108. W 57 Band 5. f. 557. Conrmirter (Gott lob
noch immerbleinbender Pfalz Bhmischer angefangener Winter und hinauss wehrender
Sommer Lw).
76
HHStA Handschriftensammlung Bhm 108. W 57 Band 5. f. 724. Bhmischer Jesuiten
Kehraus und Teutsche Wack Uhr Prag vom 18. may 1620.
77
HHStA Handschriftensammlung Bhm 108. W 57 Band 5. f. 861. Spannische Spinnstube
oder Rockenfahrt Im Jahr 1620.
78
HHStA Handschriftensammlung Bhm 108. W 57 Band 5. f. 980. Leones Triumphantes das
ist Magische Figuren der triumphirenden Lwen.
79
Schilling, M.: Bildpublizistik i. m.; Wolfgang Harms Michael Schilling: Das illustrierte
Flugblatt der frhen Neuzeit. Traditionen Wirkungen Kontexte. Stuttgart, 2008.
260 G. E N
Koronk s koronzsok az 1618-1621 kztti nyomtatott propagandban
A legkzrthetbb sajtmfajban, a metszetekkel illusztrlt rplapokban Beth-
len Gborrl kialaktott kp politikai jelentsgt megvizsglva megllapthat,
hogy e kp sszetett s folyamatosan vltozott.
80
Ezrt fontos az elemzs sorn
a fordulpontokra, az aktulis politikai krzisekre koncentrlni, s egy adott kr-
dskrt kiemelten megvizsglni. Ebbl addan a magyar korona jelentsgt,
a magyar kirlyi cm birtoklst elemz korabeli populris kiadvnyok kzponti
jelentsggel brnak.
II. Ferdinnd 1618. jlius 1-jei pozsonyi koronzsrl kszlt metszettel il-
lusztrlt rplapot nem tartja szmon a szakirodalom, pedig tbb tekintetben is
egyedi mdon mutatta be a magyar kirlly koronzst.
81
A metszet s a ver-
ses szveg alapveten nem a leend Habsburg uralkod reprezentcijt szol-
glta, hanem a magyar vilgi s egyhzi elitt, egyszerre rzkeltetve a magyar
rendek politikai slyt, valamint a magyar korona birtoklsnak a jelentsgt,
msfl hnappal a csszri kvetek mjus 23-i prgai defenestratijt kveten.
II. Ferdinnd koronzsi nnepsgt bernykolta, hogy a nyri viharok tbb
vrosi pletben s a kirlyi vrban nagy krokat okoztak.
82
A birodalmi ml-
tsgok kzl is kevesen vettek rszt a pozsonyi nnepsgeken, mert II. Mtys
csszr az unokaccse koronzsa alatt beteggynak esett, gy a ppai nuncius s
a bcsi spanyol kvet sem volt jelen.
83
A bcsi udvarban tartzkod bborosoknak
a magyar koronzsi lakomkon elkel helyet biztostottak, gy 1618 nyarn a
nagyhatalm bcsi politikusnak, Melchior Klesl bborosnak, akit azonban nhny
httel ksbb Miksa fherceg lefogatott.
84
A magyar orszggyls mrcius 4-i
megnyitst kveten a trnutdls krdsrl jelents vita bontakozott ki. pri-
lis elejre azonban Pzmny Pter a Habsburg csszrok trk elleni vdelemben
80
Szekf Gyula: Bethlen Gbor. Bp. 1929. 282283.
81
Eygentlicher Abriss und Bericht, der jezigen Ungerischen Krnung, Dess Durchleuchtigisten,
Hochgebornen Frsten unnd Herrn, Herrn Ferdinandi I. Gekrnten Knig in Bheimb und
Ungarn, Erzherzogen zu Oesterreich. So beschehen zu Pressburg in S. Martin Kirchen den
1. July Anno 1618. Aus krzest in Reynweiss, unnd Maenniglich fr die Augen gestellte.
Kunstsammlung Vestung Coburg. A 17. szzadi nemet nyelv kiadvnyok legnagyobb
gyjtemenye, a VD17 sem tartja szmon.
82
tefan Holk: Pozsonyi koronzsi nnepsegek 15631830. Ford. Nagy. Judit. Bratislava 1986.
2526.
83
Bartoniek Emma: A magyar kirlykoronzsok trtenete. Bp. 1939. 144.
84
Ply Gza: Koronzsi lakomk a 1517. szzadi Magyarorszgon. Az nll magyar
kirlyi udvar asztali ceremniarendjenek kora jkori tovbbeleserl es a politikai elit hatalmi
reprezentcijrl. Szzadok 138. (2004) 10411042.
II. Ferdinnd pozsonyi koronzsa
jtszott szerept kiemelve meggyzte a rendeket II. Ferdinnd megvlasztsrl,
85

a leend uralkodt pedig arrl, hogy adjon ki hitlevelet, s ne trekedjen az r-
ks kirlysg elfogadtatsra. Mjus 16-n a kirlyvlaszts s a ndorvlaszts is
lezajlott. A prgai esemnyek, a csszri kveteket rt gyjt hats inzultus hre
mjus 27-re rt Pozsonyba, Melchior Klesl bboros ppen Pzmny Pter ltal
tartott dszebden rteslt a cseh felkels kitrsrl.
86
Jnius 16/26-n pedig a
85
R. Vrkonyi gnes: Erdly s a trk krds Pzmny politikjban. In: U: Europica varie-
tas Hungarica varietas. Bp. 1994. 3761.
86
Johann Franzl: Ferdinand II, Kaiser im Zwiespalt der Zeit. Graz Wien Kln 1989. 146; Hiller
Istvn: Pzmny Pter s a Habsburg diplomcia. In: Pzmny Pter s kora. Tanulmnyok.
Szerk. Hargittay Emil. Piliscsaba 2001. 143.
262 G. E N
Habsburg uralkodval szembefordul cseh rendek kepviseleteben meg is erkezett
Pozsonyba Jan Jessenius, a prgai egyetem rektora, szvetseget ajnlva a magyar
rendek szmra. Jessenius nem ert el eredmenyeket, st a koronzs megtekin-
tese utn a ndor, Forgch Zsigmond elfogatta es Becsbe szllttatta.
87
Ebben a
kielezett helyzetben II. Mtysnak es kijellt utdjnak, II. Ferdinndnak is fon-
tos volt reprezentlnia magyarorszgi tmogatottsgt. A koronzsrl kiadott
rplap a magyar fmeltsgok megnvekedett szerepet is hatsosan kzvettette.
A metszeten csak a legfontosabb, szakrlis helyszn, a Szent Mrton szekesegyhz
bels tere lthat, nem az oltrkepet lltva a kzeppontba, hanem oldalnezetbl
bemutatva a templombelst, erzekeltetve az j uralkod es a magyar fmelt-
sgok, illetve a rendek egyseget. Ennek a sajtos brzolsnak ksznheten a
metszeten kiemelten jelent meg az esztergomi ersek, Pzmny Peter szerepe es
politikai jelentsege is.
A szemleleti vlts meg jobban erzekelhet, ha sszevetjk a korbbi pozso-
nyi koronzsokrl keszlt es fennmaradt metszetekkel illusztrlt rplapokkal
is. I. Miksa 1563. szeptember 8-n lezajlott magyar uralkodv val koron-
zst a Becsben, Caspar Stainhofer kiadnl, Zsmboky Jnos szvegevel ket
vltozatban, latin illetve nemet felirattal megjelent rplap udvari nnepsegkent
jelentette meg.
88
Br lthat Pozsony tvoli ltkepe, s a vros legfontosabb vil-
gi es egyhzi epletei, a kep megsem a koronzs ceremnijt rkti meg, ha-
nem a koronzsra val elkeszleteket: az eltereben a koronzsra erkezettek
stortbora lthat, s a legfontosabb szereplk, I. Ferdinnd csszr es Miksa
trnrks erkezese a Dunn. Az uralkodi reprezentci legltvnyosabb al-
kotsakent a Pietro Ferrabosco ltal emelt diadalkapu szerepelt a kepen.
89

II. Mtys klnleges testvere, II. Rudolf lemondst kvet pozsonyi
koronzsa a magyar kirlyi koronzst bemutat aktulis kepi informcikat
tekintve is jelents vltozst hozott. II. Mtys 1608. november 19-i koron-
87
Ruttkay Lszl: Jeszenszky (Jessenius) Jnos es kora 15661621. Bp. 1971. 213221.
88
Coronatio Maximiliani II Facta Poso es Warhatige Contrafactur und Beschreibung der Kr-
nung Maximilani des Andern Szalai Bla Szntai Lajos: Magyar vrak, vrosok, favak met-
szeteken 15151800. II. A trtenelmi Magyarorszg Bp. 2006. 128129. 172. tbla, Bartoniek E.: A
magyar kirlykoronzsok i. m. 122127, Holk, .: Pozsonyi koronzsi i. m. bels cmlapon, Ga-
lavics Gza: A magyar kirlyi udvar es a kes renesznsz kepzmveszet. In: Magyar renesznsz
udvari kultra. Szerk. R. Vrkonyi gnes Szekely Jlia. Bp. 1987. 229230, Almsi Gbor: Ket
magyarorszgi humanista a csszri udvar szolglatban: Dudith Andrs (15331589) es Zsm-
boky Jnos (15311584). I. resz. Szzadok 139. (2005) 905, Zuzana Ludikov: Zsmboky Jnos
rplapja Miksa magyar kirlly koronzsrl. Szzadok 143. (2009) 975.
89
Mik rpd: Pietro Ferrabosco szmadsai a Miksa kirly koronzsra eptett pozsonyi
diadalvek munklatairl. In: Jankovich Mikls (17721846) gyjtemenyei. Szerk. Mik
rpd. Bp. 2002. 299, Farbaky Pter: Pietro Ferrabosco in Ungheria e nellimpero absburgico.
Arte Lombarda 3. (139) 2003. 127134.
zsrl hrom klnbz korabeli rplap maradt fent, melyek mr a legfon-
tosabb helysznek gondos, felismerhet brzolsval a koronzs ceremni-
jnak kpi forgatknyvt adtk.
90
A magyar fmltsgok Ndasdy Tams
ndor vezetsvel mr 1561-ben s 1563-ban gondosan kidolgoztk a korbbi
szkesfehrvri koronzsi vros helyett az j kzpontban, Pozsonyban a ma-
gyar vilgi fmltsgok reprezentcis lehetsgeit a ceremniban.
91
A bcsi
s a zsitvatoroki bke utn az j uralkod s a magyar rendek kztt kialaku-
l politikai kompromisszumot a koronzsrl kszlt korabeli brzolsok is
kzvettettk, rzkeltetve a magyar kirlyi cm birtoklsnak jelentsgt s
a Szent Korona szimbolikus jelentst.
92
Az 1608-as koronzsrl fennmaradt
hrom, egymstl lnyegesen klnbz rplap a metszeten is felismerhet
mdon jellte a koronzsi ceremnia legfontosabb helyszneit s esemnyeit.
Samuel Dilbaum augsburgi rplapjn kln kis kpekben mutattk be az egy-
hzi koronzst s mist a Szent Mrton szkesegyhzban, majd a ferencesek
templomban az aranysarkantys lovagok avatst, a szabad g alatt tett eskt
a Szent Mihly kapunl, majd a koronzsi dombon a ngy kardvgst, a ko-
ronzsra vert pnz sztszrst s szintn a bsg jeleknt az krstst s a
koronzsi lakomt.
93

Az 1618-as kiadsi hely megjellse nlkl kzztett rplap szveges rsze
mr nem a ceremnia rszleteit, hanem az egyes magyar fmltsgok s fne-
mesek koronzsi ceremniban jtszott szerept emelte ki. A rplap szvege
nem a kpet pontostotta, hanem olyan esemnyeket rt le, melyek a metszetre
nem kerltek fel. A szveg nem slyozott az esemnyek s szereplk fontoss-
90
Holk, .: Pozsonyi koronzsi i. m. 27; Szalai B. Szntai L.: Magyar vrak i. m. 129. 5.6.7.
tbla; Viskolcz Nomi: II. Mtys kirlly koronzsnak egy metszetes brzolsa 1608-bl.
In: Kultra mvszet trsadalom a globalizld vilgban. Szerk. Kiss Tams. Szeged
2007. 155158; Paas, J. R.: Te German Political i. m. I. P-98, P-100, PA-23.
91
Ply Gza: A magyar kirlykoronzsok trtnetnek eddig ismeretlen alapforrsa: a
magyar tancsosok 1561. vi javaslata a koronzsok pozsonyi szertartsrendjrl. In: Redite
ad cor. Tanulmnyok Sahin-Tth Pter emlkre. Szerk. Krsz Lilla Oborni Terz. Bp. 2008.
489503; U: Ndasdy Tams ndor a magyar kirlyok koronzsi szertartsrl (1561). In:
Szolglatomat ajnlom a 60 ves Jankovics Jzsefnek. Szerk. Cssztvay Tnde Nyerges Judit.
Bp. 2009. 305310.
92
Kees Teszelszky: Az ismeretlen korona. Jelentsek, szimblumok s nemzeti identits.
Pannonhalma 2009. 203214; Ply Gza: A magyar korona orszgainak koronzsi zszli
a 1617. szzadban In: Ez vilg mint egy kert Tanulmnyok Galavics Gza tiszteletre.
Szerk. Bubryk Orsolya. Bp. 2010. 2627.
93
Hungarische Krnung: Kurtze Beschreibung mit Ceremonien und Herrligkeiten, Ertzherzog
Matthias Margra in Meheren und Herr in Oesterreich, den 19. Tag des Monats Novembris
im Jahr 1608. zu Pressburg von den Hungarischen Stnden, zu einem Hungarischen Knig
proclamiert und gecrnt werden sey. Paas, J. R.: Te German Political i. m. P-101.
264 G. E N
gban, hanem a beszmolt a koronzsi menet alapjn a koronhoz tartoz
orszgzszlk bemutatsval kezdte. A rplap az eddigi gyakorlattl elteren
nemcsak azt jelezte, hogy a koronzsi menet a magyar koronhoz tartoz tz
zszlval vonult a koronz templomba, hanem reszletesen es hitelesen azt
is megrktette, hogy kik tartottk az orszgzszlkat es a felsegjelvenyeket.
A Magyar Kirlysg zszlajt Esterhzy Mikls vitte, Horvtorszget Szechy
Gyrgy, Boszniet Turz Imre, Galciet Bny Kristf, Kumniet Illeshzy
Gspr, Dalmciet Ndasdy Pl, Szlavniet Erddy Kristf, Lodomeriet R-
kczi Zsigmond, Szerbiet Zrnyi Gyrgy, Bulgriet Kroly Mihly. A lers a
sorrend tekinteteben nem pontos, a menetben htrebb helyezi Dalmcia, Szla-
vnia es Ladomeria zszlajt, mint azok a ceremniarendben szerepeltek.
94
Ez
a hrom vltoztats azert erdemel gyelmet, mert a rplap szveg ketszer is
het zszlrl tett emltest, mintha a korbbi szertartsrendbl vett volna isme-
reteket. A rplap zr verset, esetleg a teljes verses szveget a nem tl ismert
Johann Holtzmller osztrk klt jegyzi, akinek a neve mr az 1608-as koro-
nzsrl tudst egyik rplapon is szerepelt szerzkent.
95
A ket szveg nem
egyezik, meg a megrktes mdjban, sorrendjeben sem.
Az 1618-as rplap szveges resze szerint a koronzsi keresztet Turz Sza-
niszl vitte, Ply (Istvn) Szz Mrinak, a Magyar Kirlysg patrnusnak a
kepevel vonult, majd Homonnai Drugeth Gyrgy kvetkezett az orszgalmval.
A koronzsi plct Frangepn Mikls, vegl Forgch Zsigmond a koront es
Batthyny Ferenc a koronzsi kardot vitte.
96
A rplap a vilgi fmeltsgok-
nl nem jellte a viselt fmeltsgot, meg a frissen ndorr vlasztott Forgch
Zsigmondnl es az orszgbrnak kinevezett Homonnai Gyrgynel sem.
97
Az
egyhzi meltsgoknl az esztergomi ersek koronzsi miseben jtszott fontos
szerepe mellett Naprgyi Demetert emeltek ki, aki gyri pspk es 1607-tl ka-
locsai ersek is volt.
A Nemet-rmai Birodalomban kialakult politikai krzist tkrzi az is, hogy
II. Ferdinnd 1619. szeptember 9-i, Frankfurt am Mainban zajlott csszrr ko-
94
Dalmcia msodik, Szlavnia a negyedik, Szerbia zszlaja a hatodik a sorban. Ply G.: A
magyar korona i. m. 38. 44.
95
Allhie siehest du mit kurtzem bericht, Die Hungarisch Krnung schon verricht. Den 29.
Novembris zwar Dess verlauenen 8. Jahr
96
A lers megegyezik ezzel: Franz Christoph Khevenhller: Annales Ferdinandiorum oder
Warhatige Beschreibung. Tom IX. Leipzig 1724. 1826.
97
Meglep ugyanakkor, hogy nem emeltek ki Revay Peternek a koronari szerepet, melyrl
Khevenhller is tbb helyen megemlekezett. Khevenhller, F. C.: Annales i. m. 1826. Revay
koronrl rt augsburgi kiads mvet sokat citltk a 17. szzadi magyar vonatkozs nemet
kiadvnyok. Rewa, Petrus de (Rvay Pter): De Sacrae Coronae Regni Hungariae Ortu, Virtute,
Victoria, Fortuna Augsburg, 1613. RMK III. 1118.
ronzst a korbbiaknl is nagyobb szm rplap mutatta be, kifejezetten a
csszr szemlyt emelve a kzppontba.
98
A sznvonalas kiadvnyairl ismert
bcsi Gelbhaar kiad az elit szmra rthet emblmkkal felptett, bonyolult
szimbolikj metszettel s latin dicst kltemnnyel ltette Ferdinndot cs-
szrknt.
99
Az augsburgi Lucas Schultes s Daniel Manasser kt vltozatban is
kzztette metszett, elbb az augusztus 28-i rmai kirlly vlaszts,
100
majd
pedig a szeptember 9-i koronzs
101
momentumt emelte ki a rplap. Nicolai
Schmuck erfurti rplapja mr a koronzsi dmban lezajlott szertartst rsz-
letezte.
102
A frankfurti Conrad Cordoissnl megjelent naplszer sszegzst is
kzl kiadvnynak sikerlt a klnbz szntereket sszegezni, s II. Ferdinnd
szemlyes reprezentcijt is megjelenteni. A sok magyar vonatozs kiadvnyt
is kzztev Wilhelm Peter Zimmermann 12 kis kppel mutatta be a koronzs
folyamatt.
103
Eberhard Kieser, az egyik legnagyobb metsz-teammel dolgozta-
t, elismert frankfurti kiad rplapja inkbb magt a koronzs menett rszle-
tezte.
104
A kt utbbi metsz azonban hasonl rszletessggel szmolt be Pfalzi
Frigyes 1619. augusztus 26-i cseh kirlly vlasztst kvet november 4-i cseh
kirlly koronzsrl is.
105

Ebbe a politikai diskurzusba beillesztve mg nagyobb jelentsget kell tulaj-
dontani azoknak a nyomtatvnyoknak, melyek Bethlen Gbor fels-magyaror-
szgi tmadsrl, s kirlly vlasztsrl jelentek meg. A legklnlegesebb az
a hromnyelv, magyar, latin s nmet versekkel s latin felirattal 1619 okt-
98
Wahre und Eigentliche Abcontrafactur dess Allerdurchleuchtigsten Grossmaechtigsten
und berwindlichesten Frsten und Herren . Gedruckt zu Franckfurt am Mayn Conrad
Cunhois im Jahr 1619. Paas, J. R.: Te German Political i. m. 229. P-422.
99
Ferdinande Caeser Auguste I nuicte Paas, J. R.: Te German Political i. m. P-424. 231.
100
Warhate und Grndliche Relation, wann und au welchen Tag Ihr Knigliche Wrden zum
Rmischen Kayser und Knig in Franckfurt sey erwhlt worden. 21/11 Aug 1619. Paas, J. R.:
Te German Political i. m. P-416. 223.
101
Warhate Beschreibung der Kayserlichen Krnung Ferdinandi seines Namens dess andern
zu Franckfurt am Main im Jahr 1619 den 9. Herbrsmonat beschehen Paas, J. R.: Te German
Political i. m. P-417. 224.
102
Coronatio Caesariana Das ist Warhatige iund eigentlichhe Beschreibung der Kayserl Wahl
und Crnung Paas, J. R.: Te German Political i. m. P-418. 225.
103
Kurze Delinatio und entwerung alles dess jenigen so sich zu Frankfurt am Mayn im
Jahr 1619. oentlich zugetragen. Zu Augspurg in Kuper graviert durch Wilhelm Peter
Zimmermann. Paas, J. R.: Te German Political i. m. P-421. 228.
104
Kurzer doch eigentlicher Bericht aller frnebsten Sachen welche bey Erwehlung und
Crnung Paas, J. R.: Te German Political i. m. 227. P-420.
105
Eigentliche Contrafactur unterscheidliche Acten, wie der Fredrich der Fnte den 4.
Novembris A. 1619 zum Knig in Bheim gecrntet worden. Vltozatok: Winterknig 297.
266 G. E N
bereben kiadott rplap, mely Bethlent ugrat lovon brzolja.
106
A rplap sz-
veges resze Jacobus Granthome (15881622) nevet tnteti fel, aki 1609 es 1622
kztt Pfalzi Frigyes udvari metszjekent dolgozott es kesztette jellegzetes rep-
rezentatv lovas portreit a vlasztfejedelem, majd kirly udvarrl es szvet-
segeseirl. Feltetelezhet, hogy ennek a sznvonalas metszetnek a kesztje is a
amand szrmazs francia es itliai terleteken iskolzott Jacques (Jacobus)
Granthomme. A metszet reven a heidelbergi udvarhoz kthet rplap hrom-
nyelv szvege is megjelenhetett Heidelbergben, ahol 16211622-ig eppen a fe-
jedelem segtsegevel sok erdelyi peregrinus dik tanulhatott.
107
Szenczi Molnr
Albert, aki 1615-tl Bethlen Gbor nemzetkzi kapcsolatait is eptette
108
1619
1622 kztt a pfalzi udvarban tartzkodott.
109
A rplap versbe szedett, knnyen
megjegyezhet politikai programja a Querela Hungariae cm, elszr 1619.
szeptember 20-n kiadott, de 1620-ra mr nemet vltozatban is megjelent rp-
irat erveit srtette magban a fels-magyarorszgi kznemesseget megszltva,
sszekapcsolva a szabad vallsgyakorlat es a rendi jogok kerdeset.
110
A teolgiai
es politikai diskurzus egymst erst szerepe korabeli reformtus imdsgok
106
Gabriel Bethlen D. G. Princeps Transylvaniae part. Regni Hungariae Dominus et siculorum
comes et Aetatis suae XXXVIIII. Anno Christi MCCXIX. Paas, J. R.: Te German Political
i. m. 3. 270. P-463, Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelenese i. m. 168170. A rplap szveg
nelkli vltozata, csak a metszet alapjn Cennerne szerint a lovas portre Jacob von Heyden
felalakos metszete alapjn keszlt, melyet az ismeretlen metsz Tiziano V. Kroly a mhlbergi
csatban cm mve alapjn kesztett. Cennern Wilhelmb G.: Bethlen Gbor i. m. 3353.
107
Heltai Jnos: Adattr a heidelbergi egyetemen 15951621 kztt tanult magyarorszgi dikok-
rl es prtfogikrl. OSZK vknyve. Bp. 1985. 243347, Robert Seidel: Der ungarische Spt-
humanismus und die calvinistische Pfalz. In: Deutschland und Ungarn in ihrem Bildungs- und
Wissenschaftbeziehungen whrend der Renaissance. Hrsg. von Wilhelm Khlmann Anton
Schindling Wolfram Hauer. Stuttgart 2004. 227251, Szab Andrs: A heidelbergi egyetem
leveltrnak magyar vonatkozs iratai 15601622. In: Szolglatomat ajnlom i. m. Bp. 2009.
108
P. Vsrhelyi Judit: Eszmei ramlatok es politika Szenczi Molnr Albert eletmveben.
(Humanizmus es reformci 12.) Bp. 1985.
109
Szenczi Molnr Albert naplja. Kiadta Szab Andrs. Bp. 2003, U: Bizontalan helyeken
bdosunk. Szenczi Molnr Albert a magyar es az eurpai szellemi eletben. Dunaszerda-
hely Komrom 2011. 104. 111120.
110
App. H. 2614. Des Knigreichs Hungarn Oene Klagschrit An die gantze Christenheit
Uber due Ihme bissher, vermittelst unruhiger leut darinnen, zugestandene Kriegs Emprun-
gen Nmeth S. Katalin: Ungarische Drucke und Hungarica 14801720. Katalog der Herzog
August Bibliothek Wolfenbttel IIII. Mnchen New York London Paris, 1993. H 32,
H 33. Heltai Jnos meggyz erveket sorol fel, hogy miert nem tartja mr Alvinczi mvenek a
Querela cm rpiratot. Heltai Jnos: Alvinczi Peter es a heidelbergi peregrinusok. (Huma-
nizmus es reformci 21.) Bp. 1994. 129139. A kollektv szerzseg sok korabeli publicisztika
kapcsn felvethet: Pter Katalin: A magyar nyelv politikai publicisztika kezdetei. A Siral-
mas Panasz keletkezestrtenete. Bp. 1973.
kapcsn is megragadhat.
111
A rplap kepi es szvegbeli megfogalmazsa nyitva
hagyja a kerdest, mikent ertelmezend, hogy Bethlen kirlyi rme Magyar-
orszgnak. Itt is, mint a Bethlen-prti kiadvnyokon szinte mindig, feltnik egy
felhbl kinyl, pncllal bortott kz,
112
mely a koronval kestett kivont kar-
dot tartja, Herkulest, a legitim kzdelem jelkpt felidzve. 1620-ban Querela
Bohemiae cmmel sok vltozatban jelent meg egy hossz verses kiadvny, mely
a fehrhegyi csata utni csehorszgi llapotokat foglalta ssze.
113
Szintn Bethlen Gbor kirlly vlasztst rtelmezi a hol Bethlen vres,
hol bbor zszlajaknt szmon tartott nyomtatvny, mely eddig is ht vltozat-
ban ismert,
114
de akr jabb brzolsok felbukkansa is vrhat, jelezve annak
korabeli szertegaz hatst. Az egyik vltozatot az augsburgi Daniel Manasser
(1637) nvvel is vllalta. A protestns szimptijt nyltan hirdet metsz s ki-
ad, aki 1618 s 1632 kztt dolgozott Augsburgban, tbb Bethlen-prti nyom-
tatvnyt is kzztett. A kpi programjt tekintve is sznvonalas nyomtatvny a
hatalom oszlopnak alapjaknt az ldozatvllalst hirdet Agnus Dei kpet s
a hitbl fakad remnyt jelkpez ketts horgonyt jelentette meg, a hbor
folytatsnak a lehetsgt, de mg inkbb a bke megktsnek fontossgt
hirdette, a klvinista kldetstudattal legitimlva a kzdelmet.
115

111
Fazakas Gergely Tams: Reformtus imdsgok s az 1620 krli Bethlen-propaganda.
In: Eruditio, virtus et constantia. Tanulmnyok a 70 ves Bitskey Istvn tiszteletre. Szerk.
Imre Mihly Olh Szabolcs Fazekas Gergely Tams Szraz Orsolya. Debrecen 2011.
167178; U: Milotai Nyilas Istvn knyrgse Bethlen Gborrt. Nhny adalk az orszgos
imdsgok jabb kutatsainak fnyben. In: .. mint az gymlczs s termett szlvesz-
szc. Tanulmnyok P. Vsrhelyi Judit tiszteletre. Szerk. Stemler gnes Varga Bernadett.
Bp. 2010. 173178.
112
Cennern Wilhelmb Gizella: Magyarorszg trtnetnek kpesknyve I. 8961849. Bp. 1962.
113
Querela Regis Bohemiae. Das ist Erbrmliche Klage: Welche der Knig in Bhmen Friedericus
au des Weg als er von Praga abziehen mssen gefhret. Darinnen er die Untrew seiner Rthe,
welche er, als ein junge Printz die Wahl anzunehmen beredt worden beschldigert.
114
Paas, J. R.: Te German Political i. m. 3. ktet 99105; Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelense
i. m. 157160; Trajtler D.: Klvinizmus i. m. 123133; Gyulai .: Consilio i. m. 2134. A
Magyarorszgon fennmaradt pldnyok alapjn felttelezhet, hogy mr a korban is eljutott
hazai befogad kznsghez.
115
Trajtler Dra llaptotta meg, hogy a zszl teolgiai utalsai mennyire egybe vgnak a
magyar protestns prdikcis irodalom rveivel, melyek a korabeli Fels-Magyarorszgon
jl rthetek. Trajtler D.: Klvinizmus i. m. 125133; Heltai Jnos: A nyomtatott vallsi
vitairatok Magyarorszgon a 17. szzad els felben (16011655). In: Tenger az igaz hitrl
val egyenetlensgek vitatsnak elradott zne Tanulmnyok XVIXVII. szzadi
hitvitinkrl. Szerk. Heltai Jnos Tasi Rka. Miskolc 2005. 144147.
268 G. E N
Egy Becsben fennmaradt nyomtatvny a ketfele Bethlen-prti kiad-
vny politikai programjt egyesti.
116
A Bethlen Gbor heidelbergi lovas
portrejt kzzetev rplaprl mellkepkent tveszi a fejedelem brzolst,
valamint az t dicst nemet
117
es a latin kszntversek majdnem teljes ege-
szet, amelyben azonban mr nem szerepel a Bethlen kirlysgra utal reszlet.
Bethlen zszlaja is ltvnyos vltozson ment keresztl.
118
Minden fontos szim-
blum szerepel, mely a klvinista ertekek vedelmet hangslyozta,
119
de nincs
utals a trk szvetsegre, az llam hajjn nincsenek trk seregek, s nem sze-
repel a korona birtoklsnak problemja sem: az oszloprl lekerlt a korbbi
vltozatokban lthat korona. A szimblumok brzolsa olyan mertekben le-
egyszerstett, mintha e vltozat kesztje nem ltta volna az eredeti kepet, csak
annak lerst olvasta, esetleg hallotta volna. A hatalmas vitorls szinte csnak-
k szeldlt, s eltntek a teolgiai utalsok, feliratok, a 68. zsoltrbl vett reszlet.
A hatalom oszlopnak fundamentumt jelent brny es horgony is talakult,
mg az egi feny es a brny jval kisebb lett, a ketts horgony brzolsa hang-
slyosabb vlt. A felhbl kinyl kardot tart, a hbors megoldst jelkepe-
z kez, valamint a hatalom oszlopnak msik oldaln alternatvakent brzolt
toll, a bekektes, fegyvernyugvs jelkepekent nem keresztezi egymst az oszlop
eltt, hanem ket oldalon kln-kln szerepel. Az eredetiben a hatalom oszlo-
pn nyugv jogar, koronzsi plca viszont eppen a melybe hullt. Semmilyen
szveges utals nincs arra, hogy ez a vltozat egy kesbbi llapotot, a megegye-
zes hinyt erzekeltette volna. Nyomtatott hetilapok
120
es hrlevelek
121
Bethlen
es zszlaja a Becsben fennmaradt nyomtatvnyon.]
116
A cm is egyezik, kisebb formai vltoztatsokkal Gabriel Bethlen D. G. Princeps Transylvaniae
part. Regni Hungariae Dominus et siculorum comes Aetatis suae 39 Anno Christi 1619.
117
Schau an Leser diss tapre Bildi Bethlen Gabor, de Frstl mildi In Siebenburg, thewr und
werthi Uhraltes Stammer, hoch geehrti Von Gottsfurht, manheit Tugend hoch.i Hungarn
betrngt durch Rmisch Jochi Begehrt sein hl, bald war er auiBracht vuerzigtausend
Man zu Haui Nimpt ein gantz Hungarn ohne Bliti Dass lass dir sein ein Helden gut. i In alte
feryheit alles sezt.i Umbs solche that gleichwol zu lezt. Wie Hercules, der held so, werti Nicht
mehr dan helers Rum begehret.
118
A zszl alatti feliratban is vannak kisebb torzulsok: Hern Bethlen Gabors Bluttfahnen so
Hern Emerich Tursso fhret Anno 1620.
119
Sok hasonlsgot mutat a Pfalzi Frigyes es felesege koronzst szimbolikusan negy
oroszlnnal reprezentl rplap kepi ervkeszletevel (a kard es jogar, s a Nap Jahve betivel). A
htterben Luther, Klvin es Husz megjelentese emeli ki a klvinista kldetestudatot. Trajtler
D.: Klvinizmus i. m. 125126.
120
Lsd Varsnyi Krisztina tanulmnyt ebben a ktetben: Bethlen Gbor kirlly vlasztsa a
korabeli nemet nyelv nyomtatott sajtmfajokban.
121
Newe Zeittung von du Frsten aus Siebenbrgen Bettlehem Gabor, wie ihre Durchleuchtigkeit,
den 12. Octoberis ind das Knigreich Ungarn kommen und die Knigliche Cron zu Pressburg
zu seinen Hnden bekommen Prag Emmerich (Lorenz) 1620. Hist. Hung. 441,3.
Bethlen s zszlaja a Bcsben
fennmaradt nyomtatvnyon
reven nemcsak a hadi esemenyek gyors
egymsutnja kvethet nyomon ti.
hogy miknt kerlt Bethlen irnytsa al
a Magyar Kirlysg terletnek meghat-
roz rsze 1619 szeptembertl novem-
berig , hanem a politikai vltozsok
is.
122
A Regni Hungariae Occupatio cm
nyomtatvny is sok vltozatban, szles
krben terjesztette a Bethlen-prti ter-
letek gyors nvekedst. Egy felismerhe-
t, Lucas Kilian metszetre emlkeztet
portr alatt, rvid, gyorsan megjegyezhet
versben is megrktettk Bethlen Gbor
kirlly vlasztst, melyet a szveg szerint
mindenfel beszlnek.
123

Matthias Mller a Regensburgban
1620 tavaszn kiadott klnbz jelen-
tseket sszegz nyolcoldalas nyomtat-
vnyban lelkesten szmolt be arrl,
hogy a jelentsek szerint 4060.000 fnyi
seregvel a Magyar Kirlysg j rszt
s a magyar koront is birtokl Bethlen
Gbort a rendek kzfelkiltssal magyar
kirlly vlasztottk , de a vlaszts k-
rlmnyeirl nem voltak rdemi infor-
mcii.
124
A diplomciai kapcsolatrend-
122
Demk Klmn: Az 161920. pozsonyi orszggyls trtnethez. Szzadok 15. (1881)
431443; s U: A nyugati cseh confderci s a besztercebnyai orszggyls 1620-ban.
Szzadok 20. (1886) 105109.
123
Bildns Herrn Bethlen Gabors Magyar Nemzeti Mzeum Trtnelmi Kpcsarnok. Hie
steht recht eigen abgemahlt/ Durch ein Frmlichen Schnit/ Gabriel Bethlehems gestalt/ In
Ungarischen Habit/ Ein Frst in Siebenbrgen bestelt/ Vom Trcken, als ein Vasall: Zum
Herrn in Ungarn auch erwhlt (Wie man sagt berall.) Als er bey Vierzig Jahr alt war, Im
Monat Julio, Da man Tauusent, Sechshundert Jahr/ Und zwanzig zhlt also./ Hil Gott: damit
Fried grn und blhe/ Ohn ewig Blut und Mord/ Das Pur-lauter/ ohn alle mhe./ Fortwachs
dein Gottlich Wort.
124
Zehenerley unterscheidliche Relationes und Beschreibung. Regensburg bey Matthias Mller
anno 1620. HAB 58.4. Pol.
270 G. E N
szert elenk gyelemmel kser regensburgi nyomtatvny arra is kitert, hogy
Bethlen Gbor kveteket indtott a Lengyel Kirlysgba, elre kipuhatolva, hogy
mikent velekednek magyar kirlly vlasztsrl.
125
A nyomtatvny szerint ott
pozitvan fogadtk, jelezve, hogy Pfalzi Frigyessel is jk a lengyel kapcsolatok.
A nyomtatvnyban a cseh kirly nemzetkzi slyt is igyekeztek kzertheten,
a hozzerkezett kvetekkel, illetve a a szletese alkalmval szmra kldtt
ajndekokkal bemutatni. A beszmol szerint Pfalzi Frigyes Bethlen Gbornak
is jelents ajndekokat kldtt, megvlasztst kszntve.
Egy 1620-ban, kiadsi hely megjellese nelkl megjelent rplap
126
Bethlen
Gbort a magyar rendek kreben mutatja be, a vallsszabadsg vedelmezje-
kent, ezzel legitimlta az erdelyi fejedelem hborjnak megindtst. A rplap
szvege szerint Religio szltotta fel sajt maga vedelmezesere Bethlen Gbort.
Izgalmas kerdes, hogy hatott-e Szenczi Molnr Albert ltal Augsburgban kiada-
tott, Religit
127
brzol rplap erre a Bethlent a hit vedelmezjekent dicst
nyomtatvnyra. Br a Szenczi ltal kis peldnyszmban kiadott metszet mveszi
sznvonala messze felette ll ezeknek a kzerthetsegre trekv rplapon kzze-
tett politikai publicisztikknak, a Religit megszemelyest nalak ms magyar
vonatkozs kiadvnyokban, korabeli beszelgetesjtekban is megjelent.
128
A rp-
lap jelenete szerint Bethlen gereteire a kznemesseg is bekapcsoldott, dv-
zlve a fejdelemet, de a tartva a trktl. Bethlen vlaszban a jezsuitk kizeset,
az orszg vedelmezeset, s a trk visszatartst geri, a cseh krzisre utalva. A
125
Reszletesebb elemzese: Varsnyi Krisztina: Bethlen Gbor fejedelem a Nemet-rmai Bi-
rodalom korabeli nyilvnossga eltt a nemet nyelv nyomtatvnyok tkreben. Doktori
disszertci. ELTE BTK Trtenettudomnyi doktori iskola. 2012, U: Bethlen Gbor kirlly
vlasztsa i. m.
126
Wahre Contrafactur und Abbildung, dess Durchleuchtigsen Hochgebornen Frsten und
Herren, Herrn Bethlen Gbor, Frsten in Siebenbrgen Sambt einem Gesprch zwischen
demselben und der Religion sambt dero zugethanen geimenen Landstnden gegenwertiges
Kriegswesen betreend. Gedruckt im Jahr als man zehlt 1620 VD 17 7:720403Y, Paas, J. R.:
Te German Political i. m. 98, Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelenese i. m. 166167.
127
Kees Teszelszky: Az igaz Valls portreja, avagy Szenczi Molnr Albert 1606-os kiads, eddig
ismeretlen rpirata eurpai szellemi htterrel. Magyar Knyvszemle 128. (2012: 1. sz.) 120,
Waldapfel Jzsef: Szenczi Molnr Albert Religio-emblemja. Irodalomtrteneti Kzlemenyek
42. (1932) 431432.
128
Johann Joachim Rusdorf pfalzi diplomata kzvett szerepet kiemelve: Fazekas Sndor
Juhsz Levente: Ezerszn kameleon (A Sebes agynak kes sisak forrsai). Irodalomtrteneti
Kzlemenyek 108. (2004) 269291, A harminceves hbor verses arckepcsarnoka. A Sebes
agynak kes sisak es latin forrsai. Sajt al rendezte: Fazekas Sndor es Juhsz Levente.
Szeged 2010. 156158.
jezsuitk magyarorszgi, csehorszgi s morva terltekrl val kizst gy r-
ktettk meg, hogy a kpen nv szerint is jelltk a neves jezsuitkat.
129

Egy missilis levelek alapjn szerzett informcikra hivatkoz nyomtatvny
130

rszletes beszmolt adott Bethlen Gbor magyar kirlly vlasztsrl, mely a
beszmol szerint francia, lengyel s trk kvet jelenltben zajlott le kzfelki-
ltssal augusztus 25-n. Az esemnyek legfontosabb szemlyisge Turz Imre
volt, aki magyar nyelv orcival ksznttte Bethlent, majd a rendek akaratra
hivatkozva egyhangan kirlly nyilvntottk Bethlent. A kiadvny egy rvid
letrajzot is ad Bethlenrl, kiemelve, hogy mr 17 vesen megismerte a hadszn-
tereket, s mintegy 42 csatban vett rszt szemlyesen, majd Bthory Gbor ud-
varnak jelents szemlyisge volt, hosszabb idt tlttt Konstantinpolyban.
A csszrprti, katolikus szerz utlagos sszegzseibl is relis veszlyknt
rajzoldott ki II. Ferdinnd cseh kirlyi cmnek elvesztse mellett a Magyar
Kirlysg elvesztse is.
A gyorsan vltoz hatalmi erviszonyokat mutatja be az a 36 darabos kr-
tyalap sorozat,
131
mely szintn a harmincves hbor legintenzvebb propaganda
idszakhoz, az 16201621 kztti vltozsokhoz kthet. Br a krtyalap kpei
kzrthet szimblumokat is hasznltak mint pldul a szamrnak brzolt lu-
thernus Gyrgy Vilmos brandenburgi vlasztfejedelem, akinek szerencsecsilla-
ga ngy ltvnyos kpben zuhant a fldre , a krtykon olvashat latin szentenci-
k inkbb a mveltebb rteg meggyzst szolgljk.
132
A krtyajtk prhuzamba
lltja Pfalzi Frigyes cseh trnra s Bethlen Gbor magyar kirlysgra val trek-
vst, mely a Nmet-rmai Birodalmat is veszlyezteti. A Magyar s a Cseh Ki-
rlysg virgz frtknt jelenik meg, s II. Ferdinnd is lthat trnjn lve kt frt
kztt, ami azt a virgzst jelkpezi, amit a koront kzben tartva cseh s magyar
kirlyknt valsthatna meg. A metszeteken Bethlen Gbor ktszer a szlfrt-
129
Jesuitische Walfarths Leistung, Welche die aus dem Knigreichen und Lndern, Bheimb,
Hungern und Mehrern ausgejagt Niemetz, M.: Antijesuitische i. m. 92. 333.
130
Hubay Ilona: Magyar vonatkozs rplapok, jsglapok, rpiratok az Orszgos Szchnyi
Knyvtrban 14801718. Bp. 1948. 513; Apponyi Sndor: Hungarica. Magyar vonatkozs
klfldi nyomtatvnyok. Ungarn betreende im Auslande gedruckte Bcher und Flugschriften.
III. Bp. 19001902; IIIIV. Mnchen 19251927. 780. Grndlicher und warhater Bericht,
Was massen der Durch-leuchtig Frst unnd Herr. Herr Gabriel Bethlen Frst in Ungarn und
Siebenbrgen zum Knig in Ungarn erwehlet und aussgeruen: s 514. Grndlicher und
warhater Bericht A cmlap kivtelvel azonos az elzvel.
131
Bohatcov, M.: Irrgarten der Schicksale i. m. A bels bortkpen kzlte a sorozatot, egyes
rszletei: Magyar Nemzeti Mzeum Trtnelmi Kpcsarnok.
132
G. Etnyi Nra: Pamet s politika. A hatalmi egyensly s Magyarorszg a 17. szzadi nmet
propagandban. Bp. 2009. 324327; U: A krtyajtk mint politikai szimblum a kora
jkorban. Sic Itur ad Astra 26. (2012) 63, 7692.
272 G. E N
kent brzolt Magyar Kirlysg utn htoz, becsvgy kecskebakkent
133
ltha-
t, ketszer pedig teljes eletnagysgban, szinten a magyar koronert nyjtzkodva.
Megis relis ertekeleskent sszegzik meg ezek a szrakoztatan megfogalmazott
kepek is, hogy II. Ferdinnd csszr hatalomgyakorlst egyarnt veszelyezteti
Pfalzi Frigyes cseh kirlyi cme es a Bethlen Gbor ltal birtokolt magyar korona.
A magyar korona politikai jelentseget eurpai politikai kontextusban tr-
gyalja egy valsznleg 1621-ben megjelent, tbb korabeli rpiratgyjtemeny-
ben is felbukkan rplap.
134
A sznvonalas kiadvny negy kepben es negy hossz
versben, emblemkkal es az elitnek szl llamelmeleti mvek fogalomkeszlete-
vel sszegezte a negy politikai fldindulst telt terlet, a Pfalzi Vlasztfejede-
lemseg, a Cseh, a Magyar Kirlysg es Brabant hasonl helyzetet. Mind a negy
kep kzeppontjban a korona ll, br nem konkret koronkat megjelentve, ha-
nem az adott terletek politikai egyseget es jelentseget jelkepezve. A rplap
a Nemet-rmai Birodalom egyseget es eurpai politikai slyt hangslyozva a
Habsburg uralkodhz erdekeinek megfelelen interpretlja az esemenyeket. A
Magyar Kirlysg
135
vonatkozsban Revay Peter Szent Koronrl rott mve-
nek ervkeszletere utal mdon mutatja be a Magyar Kirlysg rendjeinek poli-
tikai slyt, br sem a szvegben, sem a kepben nincs arra kzvetlen utals.
136
A
rplap mely adott terleteket visszafoglal hadvezerek, Bucquoy, Ambrogio
Spinola es Hendrick von du Bergh gyzelmeit dicsti a feherhegyi csata utn,
de meg Karl Bonaventura von Bucquoy 1621. jlius 10-i ersekjvri halla eltt
keszlt.
A harminceves hbor idejen kinomultt vl propaganda egyre fontosabb
politikai tenyez lett, klnsen az els nagy krzis, 1618 es 1622 kztt, a pfalzi
vlasztfejedelem cseh kirlyi cmevel elindtott hatalmi trendezdes idejen.
Bethlen Gbor nemcsak a hadi es diplomciai szntereken volt reszese a nagy
vltozsnak, hanem a Nemet-rmai Birodalom formld es szelesed politikai
nyilvnossga eltt is fontos politikai tenyezkent jelent meg. A nemet nyelv
sajttermekek, nyomtatvnyok Bethlen politikjt legnagyobb arnyban azon-
ban nem nmagban, hanem a szvetsegrendszerekben vvott hbor sszefg-
geseiben ertelmeztek, ami mind a Bethlen-prti propaganda, mind a katolikus,
Habsburg uralkodi ellenpropaganda hatst megsokszorozta. A nyomtatsban
133
Henkel, A. Schne, A.: Emblemata i. m. 534.
134
Vier underschiedliche Tafeln, von jetzigem Lau und Zustand in der Pfalz, Bhem, Ungarn
und die mildreiche Brabendische Proposition an die Herrn Staden. VD 17 12:66620322, Paas,
J. R.: Te German Political i. m. 3. 278279
135
Belanget die Ungerische Cron so Herr Gra von Buquoy mit Heldenmuth abfordert.
136
Rvay P.: De Sacrae Coronae i. m. A m kora jkori jelentsegerl legjabban: Teszelszky, K.:
Az ismeretlen korona i. m. 2009.
gyorsan megjelen politikai s hadi hrek nagy szma, az egymsra pl sajt-
mfajok, hetilapok, nyomtatott hrlevelek, rpiratok, rplapok, pametek szoros
klcsnhatsa sokkzpont, professzionlis hrkzl-mechanizmusok mk-
dst bizonytjk, melyek a vrosi befogad kznsget is rendszeresen elrtk,
lnyegi informcikkal lttk el, sokszor kzrthetsgre trekv kpekbe s-
rtve a politikai tartalmat. A magyar politikai elit, a klfldi egyetemeken tanult
protestns rtelmisgi rteg ismerte s alkalmanknt hasznlta a mechanizmust
nemcsak az orszg terltn, hanem latin s nmet nyelv nyomtatvnyokkal a
birodalmi nyilvnossg el is kilpve,
137
de sok tnyez miatt rdemben nem
tudta ezt a folyamatosan bvl nyilvnos kommunikcis teret befolysolni.
138

Franz Dominikus Hberlin helmstedti professzor 18. szzadi gyjtemnyben
1900 rpirat tallhat. Ezek azonban nehezen identiklhatak, mert tudatosan
nv nlkl jelentek meg, azzal is fokozva a hatst, hogy nem jelltk a hatalmi
kzpontot, rdekszvetsget, hanem a kzvlekedst kpviseltk. Nemcsak a
mvelt, dntshoz politikai elit vett rszt a publicisztikk rsban. A kiadk
az zleti haszon remnyben is j, populris vltozatokat, mfaji varinsokat
dobtak piacra. A klpolitikai hatsokra rzkenyen reagl nmet nyelv poli-
tikai publicisztikk rzkeltettk az Erdlyi Fejedelemsg s a Magyar Kirlysg
megnvekedett kzp-eurpai jelentsgt.
137
Tarnc Mrton: Erdly mveldse Bethlen Gbor s a kt Rkczi Gyrgy korban. Bp. 1978;
Pter Katalin: A fejedelemsg virgkora (16061660). In: Erdly trtnete. 2. kt. 1606-tl
1830-ig. Szerk. Makkai Lszl Szsz Zoltn. Bp. 1988. 617783; Bethlen Gbor emlkezete.
Szerk. Makkai Lszl. Bp. 1980; Bethlen Gbor krniksai. Szerk. Makkai Lszl. Bp. 1980;
Makkai Lszl: Bethlen Gbor s az eurpai mvelds. Szzadok 115. (1981) 676678; Heltai
Jnos: Bethlen Gbor s Bthori Gbor viszonya a kortrsak szemben. Irodalomtrtnet. .
f. 14. (1983) 685708; U.: Alvinczi i. m. 155161; Horn Ildik: A fejedelmi tancs Bethlen
Gbor korban. Szzadok 145. (2011) 9971027.
138
Almsi G.: Bethlen i. m. sszegzse.
274 G. E N
BETHLEN GBOR KIRLLY VLASZTSA A
KORABELI NMET NYELV NYOMTATOTT
SAJTMFAJOKBAN
VvsXvi Kvisz:i
A csszri Fenseg es a magyar rendek, tovbb az erdelyiek kztti megegye-
zes es a fegyvernyugvs fell nagyon klnfeleket beszelnek, hogy az ember
szinte nem is tudja, kinek is higgyen es meg inkbb mit rjon efell: Hiszen
a katolikusok folyton azt terjesztik, hogy Csszri Fensege az emltett fe-
lekkel bizonyosan megegyezett, es marad nla a korona, es hogy ez mind-
ket reszrl megersttetett. A protestnsok ezzel szemben azt lltjk, hogy
mindez hamis es hogy az erdelyi fejedelem a kassai orszggyles befejeztevel
ismet Pozsonyba megy, es ott megkoronzzk. Hogy mikeppen fog ez alakul-
ni, rvidesen kiderl.
1
A korabeli nemet nyelv sajt hrradatbl mr ez az egyetlen egy kiragadott
informci, a Zeitung Aus Deutschlandt cm nemet hetilap 1620. februr 11-i
tudstsa is vilgosan mutatja, hogy az eurpai nyilvnossgot milyen elenken
foglalkoztatta a kerdes, ki tlti be az Oszmn Birodalom kapujban fekv Ma-
gyarorszg kirlyi trnjt. Mr tbb hnappal (!) a kirlyvlaszts vegkifejlete
eltt, az egymsnak ellentmond informcik bizonytalansga ellenere is tud-
stanak az esemeny fell, es rvidesen kiderl mellekmondatokkal igyekeznek
felcsigzni es fenntartani az olvaskznseg erdekldeset. Nem veletlenl. A
harminceves hbor volt az els olyan nagyobb politikai-hadi sszetkzes, me-
lyet a kzvelemeny befolysolsnak lehetsege es szksegszersege reven a
sajtban publicisztikai hbor ksert.
2
A koniktus kezdeten meg nem volt egy-
1
Wegen der vergleichung vnd stillstand zwischen Kay. May. vnd den Vngarischen Stnden i
so wol auch dem Siebenbrger i wird gar vngleich discurirt, das man fast nicht wei i weme
eigentlich di orts zugleuben i vnd was mit grund davon zuschreiben: Dann die Catholischen
geben bestendig au i das Ihr. Kys. May. mit gemelten beyden Parteyen gewi verglichen
i vnd also bey der Vngarischen Cron verblieben: Auch das es beyderseits bewilligt worden
sey. Die Evangelischen aber spargiren hergegen i das solches alles nichts i vnd das der
Siebenbrgische Frst albaldt nach vollendetem Landtag von Caschaw i sich wiederumb
nach Preburg begeben i vnd daselbst gekrnet werden solle i Wie es nun hierumb bewandt
i wird sich in kurtzem entdecken.
2
Wolfgang Behringer: Vernderung der Raum-Zeit-Relation. Zur Bedeutung des Zeitungs- und
Nachrichtenwesens whrend der Zeit des Dreiigjhrigen Krieges. In: Zwischen Alltag und
Katastrophe. Der Dreiigjhrige Krieg aus der Nhe. Hrsg. v. Benigna von Krusenstjern und
Hans Medick in Zusammenarbeit mit Patrice Veit. Gttingen 1999. 57.

ertelm, hogy a klnbz erdekektl vezerelt llamok kivel fognak szvetsegre
lepni vagy mekkora ldozatokat lesznek hajlandk hozni. Az, hogy Pfalzi Frigyes
cseh kirlly koronzsval szinte egy idben zajlott a csszrvlaszts is, tovbb
elezte a helyzetet es llsfoglalsra kenyszertette a vlasztfejedelmek utn Eur-
pa uralkodit is. A hatalommal brk szempontjbl alapvet jelentseggel brt,
hogy megfelel szvetsegest talljanak gyknek. Az uralkodnak, hogy a hbo-
rban megfelel (anyagi es katonai) tmogatst kapjon, meg kellett gyznie, maga
melle kellett lltania a dnteshoz elitet (elssorban a vlaszt- es ms birodalmi
fejedelmeket, illetve a birodalmi vrosokat) es rajtuk keresztl a hozzjuk tartoz
szelesebb tmegeket.
3
Ennek az sszeurpai koniktusnak es mediahbornak az
egyik szerepljekent Bethlen Gbor es tevekenysege is hrertekve vlt. Amikor
pedig belthatatlan ideig tart hbork robbannak ki egy-egy trn betltese kap-
csn, nyilvnval, hogy a magyar kirly szemelyenek vltozsai krli esemenyek
klnsen nagy erdekldesre tartottak szmot.
Az albbi tanulmny celja, hogy a korabeli nemet nyelv nyomtatott sajt-
ban megjelen hreken keresztl vizsglja meg az erdelyi fejedelem kirlyv-
lasztst, illetve annak krlmenyeit. A kor legfontosabb hrkzl mfajaiban
(a gyors es aktulis hrkzvettesre trekv hetilapokban, a felevente, nagyobb
birodalmi vsrok alkalmval megelen vsri kiadvnyokban (n. Messrelati-
kban),
4
a csak alkalmankent megjelen nehny oldalas relatikban, valamint a
propaganda celzat, metszettel illusztrlt rplapokon) egy eddig kevesbe ismert
szemszgbl, a nemzetkzi visszhang fell pillanthatunk r a kor e jelents es
mindmig tisztzatlan kerdeseket felvet esemenyere.
Miutn Bethlen Gbor Erdely fejedelmekent lehetseget ltott az 1618 tava-
szn kirobban prgai esemenyekben, a Becset is fenyeget esemenyek hatsra
rvid id alatt sszevont haderejevel 1619. augusztus 26-n elindult Erdelybl.
Diadalmas elrenyomulsban 1619. oktber kzepen Pozsonyba erkezett, ahol
3
Lsd ehhez: Dagmar Freist: enlichkeit und Herrschaftslegitimation in der frhen Neuzeit.
Deutschland und England im Vergleich. In: Ronald G. Asch Dagmar Freist (Hrsg.):
Staatsbildung als kultureller Prozess. Strukturwandel und Legitimation von Herrschaft in der
frhen Neuzeit. Kln Weimar Wien 2005. 321351, Michael Schilling: Medienspezische
Modellierung politischer Ereignisse auf Flugblttern des Dreiigjhrigen Krieges. In: Sprachen
des Politischen. Medien und Medialitt in der Geschichte. Hg. von Ute Frevert und Wolfgang
Braungart. Gttingen 2004. 124139, A hazai szakirodalomban: G. Etnyi Nra: Hadsznter es
nyilvnossg. A magyarorszgi trk hbor hrei a 17. szzadi nemet jsgokban. Bp. 2003.
4142, U: Pamet es politika. A hatalmi egyensly es Magyarorszg a 17. szzadi nemet
propagandban. Bp. 2009. 87.
4
A mfajrl reszletesebben lsd Varsnyi Krisztina: Merelati-k, vagyis vsri fzetek.
Az els periodikusan megjelen nyomtatott hrhordozk. A MOKKA-R EGYESLET 2007.
december 17-i felolvaslesenek anyaga. A Magyar Knyvszemle es a Mokka-R egyeslet
fzetei (2008: 1. sz.) 111149.
276 VvsXvi Kvisz:i
a vrat es az ott rztt Szent Koront Forgch Zsigmond ndor tadta neki,
maga is csatlakozott hozz, es az gyek rendezese, az orszgot vegs mlssal
fenyeget veszelyek elhrtsa erdekeben november 11-ere orszggylest hir-
detett.
5
Ezen az egyhzi rend, nehny Habsburg-prti fr es hrom dunntli
vrmegye (Gyr, Moson, Veszprem) kivetelevel az egesz rendi kepviselet jelen
volt, s a protestns kvetek kreben cseh peldra mr itt megfogalmazdott es
szrnyra kapott a Habsburgok trnfosztsnak es Bethlen kirlly vlasztsnak
gondolata. Br a kirlyvlasztsra es a koronzsra ekkor meg nem kerlt sor,
az orszggyles trvenycikkeit Bethlen mr mint Magyar- s Erdelyorszgnak
fejedelme ersti meg.
December els feleben a vallsszabadsg gyenek trgyalsa kapcsn egyre
tbbekben felmerlt az igeny, hogy a vallsszabadsgot nem elegenden garan-
tl II. Ferdinnd helyett Bethlent vlasszk meg kirlynak. Egyedl a ndor,
Forgch Zsigmond tiltakozott erelyesen Bethlen kirlly vlasztsa ellen, amiert
a rendek az indulatviharban majdnem kihajtottk az ablakon. A kirlyvlaszts
mr janur 12-ere ki volt tzve, elmaradst pedig sokan, gy peldul a lcsei
kvetek is, Forgch ndor intrikinak tulajdontottk.
6
A rendek vegl Ferdi-
nndot trnfosztottnak nyilvntottk es megtettek az elkeszleteket a kirly-
vlasztsra. Kidolgoztk a nem eppen szereny vlasztsi felteteleket, melyeket
december 18-n nnepelyesen is Bethlen ele terjesztettek, s annak elfogad-
sa eseten biztostottk t sregi es korltlan vlasztsi szabadsguk alapjn,
nkent, egyhanglag urukk es kirlyukk megvlasztani, kikiltani es megko-
ronzni, mivel az orszg mr vegkepp elveszett szabadsgainak visszalltst
es megjulst tle, mint a nemzet sajt verebl szrmaz fejedelemtl vrjk.
Bethlen nem kifogsolta a felteteleket, de elhatrozst a kirlyi meltsg elfo-
gadsrl fggben tartotta.
7
A hevesebb megyei kldttek fenyegetztek, hogy
ha Bethlen nem fogadja el a koront, akkor Pfalzi Frigyesnek ajnljk fel, vagy
pedig a trk uralma al helyezik magukat.
8
Janur 19-en Bethlen es Frigyes
kvetei, valamint a csatlakoz osztrk rendek alrtk a szvetsegi szerzdest.
9

5
A pozsonyi orszggyleshez lsd Demk Klmn: Az 161920. pozsonyi orszggyles
trtenetehez. Szzadok 15. (1881) 431443.
6
Uo. 431.
7
Bethlen 1620. februr 20-n a portra kldtt kveteihez rott levele. In: Szilgyi Sndor:
Oklevelek Bethlen Gbor 161921. hadjratai trtenetehez. MTT 4. (1857) 200.
8
Olasz diplomciai jelentesek alapjn: Gindely Antal: Geschichte des dreissigjhrigen Krieges
Ii2. Prga (18691880) 344.
9
Demk Klmn: A magyar cseh confoederci es a beszterczebnyai orszggyles 1620-ban.
Szzadok 20. (1886) 105109.
Bv:niv GXnov ivXiivX vXisz:Xs 277
Ferdinnd beketrgyalsi szndekkal december utols napjaiban Pozsony-
ba erkezett kveteit a rendek hatrozottan visszautastottk.
10
Bethlen azonban
vakodott vegleg szaktani a Habsburgokkal, a Portval sem alakult kedvezen a
viszony,
11
gy a rendeknek meg kellett elegednik azzal, hogy 1620. janur 5-en
Magyarorszg teljeshatalm fejedelmeve kiltsk ki, a trn betltesenek kerde-
set pedig a kvetkez orszggylesre halasztottk, melyet Bethlen Beszterceb-
nyra hvott ssze. 1620. janur 16-n aztn Szt. Mihly napig (szept. 29.) tart
fegyversznetet kttt a Habsburgokkal, mely azonban nem tartott sokig.
A besztercebnyai orszggylesen augusztus 1825. kztt ismet trgya-
lsok kezddtek Ferdinnddal, de ismet eredmeny nelkl. Ekkor Turz Imre
grf jra indtvnyozta Bethlen kirlly vlasztst, aki ezttal nem habozott,
elfogadta a vlasztsi felteteleket, gy augusztus 25-en a ndor elnklete alatt
tartott lesen Magyarorszg kirlyv vlasztottk.
12
A koront azonban vissza-
utastotta, es noha 1619 es 1621 kztt tbbszr is kzel kerlt a koronzshoz,
arra egyszer sem kerlt sor.
13

A kirlyvlaszts htrl-htre Ami a hetilapokban ll
Br a kor hrehes nyilvnossga minden informcira szmot tartott, a nagypoli-
tika hrei, valamint a prominens szemelyekkel es a krlttk zajl esemenyekkel
kapcsolatos tudstsok klnsen kzkedveltek voltak.
14
A magyar trn betl-
10
Bethlen 1620. februr 20-n a Portra kldtt kveteihez rt levele. Szilgyi S.: Oklevelek i. m.
200.
11
Demk K.: A magyar cseh confoederci i. m. 108. Miutn oktber 12-en megerkezett
II. Ferdinnd szeptember 9-ei csszrr koronzsnak hre, illetve Bethlen tmadsnak
sikere, a legkr azonnal megfagyott. Lsd Borsos Tams: Vsrhelytl a Fenyes Portig.
Emlekiratok, levelek. Szerk. Kocziny Lszl. Bukarest, 1972. 344.
12
Katona Istvn: Historia Critica Regum Hungariae. Pest 1790. XXX, 464, 481.
13
Az elutasts okairl megoszlik a szakirodalom velemenye: Bethlen szavait (Ha en magamat
megkoronztattam volna, soha ennlam bolondabb, de nyomorultabb fejedelem nem ltt
volna, mert mindjrt az orszgnak veghzait entlem megadni kvntam volna, melyet ha nem
cselekednem, azontl avval fenyegetne, hogy ellenem tmad a nemet melle) Szekf Gyula
nyomn tbben gy ertelmeztek, hogy Bethlen nem merte felvenni a magyar kirlysgot, mert
nem volt erre portai engedelye, felt a megtorlstl. V. Szekf Gyula: Bethlen Gbor. Bp. 1929.
102f. Ms ertelmezesek szerint Bethlen a magyar kirlysg felvetelere vonatokoz llspontjt
a Porttl fggetlenl alaktotta. Lsd Pter Katalin: Bethlen Gbor magyar kirlysga, az
orszgegyestes es a Porta. Szzadok 115. (1981: 5) 10281060, jabban Papp Sndor: Bethlen
Gbor, a magyar kirlysg es a Porta (16191621). Szzadok 145. (2011) 915973.
14
Az 1591 es 1806 kztt megjelent frankfurti vsri kiadvnyok hreinek 76-a a nagypolitikhoz
illetve a prominens szemelyekhez kapcsolhat. Ld. ehhez reszletesebben: Varsnyi K.:
Merelati-k i. m. 111149. A birodalmi jsgokban a csszri udvar, a fejedelemsegek
es a nagyobb vrosok esemenyei mellett 3040-ban szerepeltek egyeb eurpai hrek, de
Eurpn kvli terletekrl szrmaz ertesleseket is kzltek, klns tekintettel az Oszmn
278 VvsXvi Kvisz:i
tesenek kerdese pedig birodalmi szempontbl is olyan jelentseggel brt, hogy
jelents gyelem kellett kserje a kor klnbz hrkzl mfajaiban.
A legfrissebb informcikat kzl nyomtatott hetilapok
15
mr 1619 decem-
bereben rnak arrl, hogy vannak bizonyos erteslesek, miszerint a magyarok
Bethlehem Gbort kirlyukk fogjk koronzni Pozsonyban.
16
Ez ll egy becsi
jelentesre hivatkozva december 22-i dtummal a Titellose Zeitung-ban (Frank-
furter Postzeitung). Ket nappal kesbbi dtummal a Zeitung Au Deutschlandt /
Welschlandt / Franckreich / Bhmen / Hungarn / Niederlandt vnd andern Orten
Wchentlich zusmmengetragen / Im Jahr 1620. becsi jelentes alapjn mr arrl
szmol be, hogy a magyarok Bethlehembet kirlyukk vlasztottk es Istvn-
napon meg is akarjk koronzni.
17
A frankfurti Titellose Zeitung sem vrat
Birodalmat erint informcikra. A hrek kztt 60-ban katonai jelleg, 30-ban pedig
civilpolitikt erint temk bukkannak fel. Else Bogel Elger Blhm: Die deutschen Zeitungen des
17. Jahrhunderts. Ein Bestandsverzeichnis mit historischen und bibliographischen Angaben
III. (Studien zur Publizistik, Bremer Reihe 17.) Mnchen 1985, Heinz-Georg Neumann:
Der Zeitungsjahrgang 1694. Nachrichteninhalt und Nachrichtenbeschaung im Vergleich.
In: Presse und Geschichte II. Neue Beitrge zur historischen Kommnikationsforschung.
(Deutsche Presseforschung 26.) Hrsg. v. Elger Blhm u. Hartwig Gebhardt. Mnchen 1987.
127158, Tomas Schrder: Die ersten Zeitungen. Textgestaltung und Nachrichtenauswahl.
Tbingen 1995. 98.
15
Az albbiakban tlnyomreszt a (bremai Deutsche Presseforschung gyjtemenyeben [evek
szerint] fellelhet) kvetkez t hetilap hreit vizsgltam:
1. Zeitung Au Deutschlandt / Welschlandt / Franckreich / Bhmen / Hungarn / Niederlandt
vnd andern Orten Wchentlich zusmmengetragen / Im Jahr 1620., a tovbbiakban Zeitung
Au Deutschlandt
2. Titellose Zeitung (Frankfurter Postzeitung)
3. Relation / Kurtzer Bericht / was sich im gantzen Rmischen Reich / vnd in den vmbliegendern
begeben vnd zugetragen hat. Welche von Nrnberg den 30 Decembris 1610 angelangt vnd sonst
wchentlich anhero avisirt wird., a tovbbiakban Relation / Kurtzer Bericht
4. AVISO Relation oder Zeitung / was sich begeben vnd zugetragen hat in Deuts vnd
Welschland / Spannien / Niederland / England / Frankreich / Vngern / Osterreich / Schweden
/ Polen / Schlesien / Item Rom / Venedig / Wien / Antor / Ambsterdamm / Clln / Franckfurt
/ Praag vnd Lintz / etc. So von Nrnberg / den 1. Januarij / vnnd sonst Wchentlich avisirt vnd
angelanget., a tovbbiakbanAviso
5. Wchentliche Zeiung aus mehrerley rther. A. 1620., a tovbbiakban: Wchentliche
Zeitung
16
Man hat gewisse nachrichtung / da die Ungarn den Bethlehem Gabor vor jhren Knig zu
Preburg krnen werde. (Au Wien vom 22. Ditto)
17
Ugyanezt az informcit kzli szinten december 24-i becsi forrshivatkozssal a Hildesheimban
nyomtatott Relation / Kurtzer Bericht / was sich im gantzen Rmischen Reich / vnd in den
vmbliegendern begeben vnd zugetragen hat. Welche von Nrnberg den 30 Decembris 1610
angelangt vnd sonst wchentlich anhero avisirt wird., illetve december 25-en Prgbl
cmmel az AVISO Relation oder Zeitung / was sich begeben vnd zugetragen hat in Deuts vnd
Welschland / Spannien / Niederland / England / Frankreich / Vngern / Osterreich / Schweden
magra, egy nappal kesbbi keltezessel (december 25.) szinten hozza ugyanezt
az informcit, nemileg kiegesztve, hisz a Prgbl szrmaz jlerteslt je-
lentes azt is tartalmazza, hogy Bethlennek csak 2-vel volt tbb szavazata, mint
a mi [ertsd cseh] kirlyunknak.
18
Ez a korai hr Bethlen lltlagos megvlasztsval kapcsolatban jl mutatja
a hetilapok tbb forrsbl szrmaz, egymst kiegeszt es megerst ertes-
leseit. Ezek azonban, brmennyire meggyzen erstik is meg egymst, nem
minden esetben felelnek meg a valsgnak, gy ezttal sem. Br Bethlent a kassai
gylesen sszegylt tmogati mr 1619. szeptember 12-en Magyarorszg gu-
berntorv nyilvntjk,
19
a Porta Borsos Tams emlekirata szerint
20
mr
sszel elkeszti a kirlyvlaszts trk megerstesere az ajndekba kldend
jelvenyeket, es janur 8-n a magyar rendek a pozsonyi orszggylesen felajnl-
jk neki a magyar kirlyi meltsgot, ezt nem fogadja el es a fejedelmi cmet
hasznlja,
21
a hivatalos es elfogadott kirlyvlasztsra pedig csak augusztus 25-
en kerlt sor. A hetilapok teht ebben az esetben nyilvnvalan teves inform-
cikat kzlnek es szinte egymsra licitlva terjesztik azokat. Indokolhatja ezt
a tevedest a feszlt magyar belpolitikai helyzet, a trn jbli betltesenek ige-
nye, illetve, hogy Bethlen egyre szelesebb kr hdtsai miatt szmos hr van
forgalomban, a nemzetkzi nyilvnossg pedig kvncsi es vrakozsokkal teli.
Nem kizrt az sem, hogy a propagandagepezet ltal szndekosan terjesztett in-
formcik hatottak vissza magra a rendszerre: Bethlennek a november 4-en Po-
zsonybl Iszkender pasnak kldtt levele nyomtatott formban
22
mr kzkezen
foroghatott, illetve maga a fejedelem is igyekezett befolysolni a kzvelemenyt.
23

/ Polen / Schlesien / Item Rom / Venedig / Wien / Antor / Ambsterdamm / Clln / Franckfurt
/ Praag vnd Lintz / etc. So von Nrnberg / den 1. Januarij / vnnd sonst Wchentlich avisirt vnd
angelanget cm nrnbergi hetilap is.
18
habe nur 2. vota mehr als vnser Knig gehabt.
19
20
Borsos T.: Vsrhelytl a Fenyes Portig i. m. 324.
21
22
HAB T 505 b. 4 Helmst. (13). Nmeth S. Katalin: Ungarische Drucke und Hungarica 1480
1720. Katalog der Herzog August Bibliothek Wolfenbttel IIII. Mnchen New York
London Paris, 1993. (a tovbbiakban Nemeth) 917. (H 627). A level elterjeszteseben
nagy szerepe volt Gaspar Graziani moldvai vajdnak, aki azzal az gerettel, hogy eljuttatja
azt a cmzettnek, tvette a levelet, majd nem egeszen rendeltetesszeren felbontotta azt es
elterjesztette a kereszteny orszgokban, Bethlent trkberenckent belltva.
23
Dunntli protestns prediktorokkal peldul a magyar trsadalmat sajt gyenek meg-
nyerend mr ez id tjt krztetett Magyarorszgon egy (hamis) iratot, melyben a szultn
segtsegerl biztostja a fejedelmet. Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 934. Ez azonban, meg ha hre,
vagy tartalma el is jutott nemet nyelvterletre, nem tartalmazza a kirlyvlaszts tenyet, mely
a fenti hamis hr hetilapokban val megjeleneset indokoln.
280 VvsXvi Kvisz:i
Kevesbe valszn es erdekek szempontjbl is nehezen megindokolhat lenne
azonban a felvetes, ha egyszeren Bethlen propagandamunkjnak eredmenye-
kent tekintenenk a kirlyvlaszts hrenek erre a tlzottan korai elterjesztesere.
Az mindenesetre bizonyos, hogy meg vegbe sem ment a hivatalos kirly-
vlaszts, a Nemet-rmai Birodalom nyilvnossga mr (ha ebben az esetben
nem is hitelesen, de) erteslt a magyar trn es korona krli bonyodalmakrl.
s az erdekldes amg szemernyi kilts is volt a koronzsra nem lankadt:
a hetilapok 1619 es 1620 decembere kztt folyamatosan tudstottak az ese-
menyekrl. Egesz janurban arrl rtak, hogy Bethlen karnyjtsnyira van a ko-
ronzstl. Bethlehem Gbor meg nincs megkoronzva i de mr bizonyosan
meg van vlasztva
24
hozza janur 5-en a hrt tbb hetilap is,
25
nehol pedig
tovbbi reszleteket is tudni velnek:
Erre Ferdinndot letettek, Bethlen Gbort megvlasztottk, aki kesznek mu-
tatkozott arra, hogy el is fogadja a koront. A koronzs azonban ha meg
nem trtent meg a kzeli napokban egesz biztosan vegbemegy. Emiatt mlt
vasrnap itt a protestns templomokban a Te Deum laudamust enekeltek,
minden harangot megkondtottak es hromszor lvettek sok nagy gyval
(amelyek kzlk az egyik a msodik lvestl szetrobbant, es hrom, tbb
mzsnyi sly darabja a magasba replt, az emberek fle, de Istennek hla,
nem tett krt).
26
A jelents politikai esemeny elkeszletei, gy tnik, nagy erdekldesre tartot-
tak szmot: tbb lap megemlti soraiban, hogy minden szkseges elkeszlet
megtetetett Bethlehem koronzshoz,
27
parancsba adatott, hogy vsroljanak
drgakveket es drga ekszereket es szerezzenek szmos j zeneszt a kzelg
kirlyi udvartartshoz.
28
Az AVISO Relation oder Zeitung az elkeszleteken
24
Bethlehem Gabor ist noch nicht gekrnet i dich gewi erwehlet worden
25
gy a Zeitung Au Deutschlandt, a frankfurti Titellose Zeitung (Frankfurter Postzeitung) es
a Wchentliche Zeitung is.
26
Hierau man Ferdinandum rejicirt, Bethlehem Gabor elegirt: welcher auch die Krohn zu
acceptiren sich bereit erbotten hat. Die Krhnung aber i wofern sie noch nicht beschehen
i wird doch ehistes Tages gar gewi volnzogen werden. Dewegen am vergangenen Sontag
i allhie i in allen Evangelischen Kirchen i das Te Deum laudamus gesungen i alle Glocken
geleutet i vnd zu 3. mahln viel grosse Stck (darunter eins i vom andern Scho zersprungen
i vnd 3. Stck davon i etliche viel Centner schwer i in die hhe i vber die Leute oben hin
geogen: aber Gott lob i keinen schaden gethan) lo gebrennet worden., Zeitung Au
Deutschlandt 1620. jan.14.
27
alle nothwendige Praeparatoria zur Crnung i de Bethlehems gemacht sein, Wchentliche
Zeitung 1620. janur 12.
28
hat zu befelch Edelgestein vnd Cleynodien einzukauen i vnd das etliche gute Musicos
auzubringen zu kntiger Kniglichen Hostat, Titellose Zeitung, 1620. janur 1.
tl ms bizonytekokat is szolgltat a vlaszts tenye es meglete fell: Beth-
len meg mindig meg van vlasztva magyar kirlynak, minthogy felsege [ertsd
Frigyes] ezekben a napokban rt neki innen [ertsd Prga] es magyar kirlynak
titullta.
29
A tudsts a pozsonyi orszggyles kzhangulatba is bepillantst
enged, amikor arrl szmol be, hogy az itt lev magyar kldttek sokat ittak
a fejedelem nagysga egeszsegere es azt kiltottk: Vivat Bethlehem Gbor
Ungariae
30
Folyamatosan visszater hr az is, hogy kiket (Herr von Breuner, Graf von
Hollach stb.) kldtt a csszr a koronzs megakadlyozsra es milyen siker-
rel jrtak. A Titellose Zeitung janur 15-en becsi hivatkozssal mr azt a beke-
vgytl fttt informcit adja kzre, miszerint j esely van arra, hogy a csszr
kldttei megegyeznek Bethlennel es a magyar rendekkel,
mivel , Bethlen a magyar koront nem akarja elfogadni, hanem csak Pala-
tinus kvn lenni. Azt is remelik, hogy Bethlen a magyar rendekkel egytt
a szomszedos orszgokkal val konfdercibl kiszll es inkbb kirlyt es
urt kvnja tmogatni ezekkel szemben, amit pedig eddig tettek, szinte bn-
jk es az osztrk tartomnyokkal mivel egyik a msik nelkl lenni nem tud
inkbb a beket kvnjk fenntartani.
31
Ugyanezen a hren bell pedig, nehny sorral lejjebb mr arrl szmolnak be,
hogy a legfrissebb erteslesek szerint Pozsonyban megszletett a beke es Beth-
len elvonul Erdelybe.
Hogy mennyire ellentmondsos hrek voltak forgalomban es ezltal men-
nyire nem volt egyszer dolga a hrszerkesztknek, azt a Zeitung aus Deutsch-
land janur 18-i dtum alatt nyltan meg is fogalmazza:
Innen jelenleg semmi rsra erdemes hr nincs, mivel meg nincs bizonyossg,
hogyan alakul az egyezkedes a csszri kldttek es a magyar rendek kztt.
Egyszer azt mondjk, remenykeltn, mskor azt mondjk, rosszul. Csak ezen
a heten bell hromszor vltoztak a hrek. Ma megint azt lltjk, hogy beke
29
Der Bethlehem ist noch zum Unger: Knig erwehlt i wie dann ihre May. dieser Tagen von
hier ihme zugeschireben i vnd als einen Unger. Knig Tituliert.
30
die hiesige Vnger: Gesandten diese Tag starck au Ihr Frstl: Gn: Gesundheit getruncken
i vnd geschrien i Vivat Bethlehem Gabor Ungarie
31
weil Er Bethlehem die Hungarische Cron nicht annemmen i sondern allen Palatinus sein
will) noch eingestelt i man verhot auch der Bethlehem sampt den Vngerischen Stenden
sollen sich der confoederation mit den benachbarten Lndern gar entschlagen vnd vilmehr
jren Knig vnd herrn wider dieselben beystand leisten i wie sie dann das jenig was sie biher
gethan i fast reuwet i vnd mit den Oesterreichischen landen i weil eins ohne das ander nit wol
sein kan i lieber den friden halten wollen
282 VvsXvi Kvisz:i
szletett a magyar rendek, Bethlen es Ausztria kztt Ezzel szemben m-
sok ms kirlyt akarnak, idvel kiderl, mi okbl. Adja Isten, hogy a kvnt
tarts vegleges beke szlessen meg es ne veszelyes viszly.
32
Ebbl a hrbl is a mr ms mfajokban is tetten ert beke utni htozs
sejlik ki, illetve az, hogy a diplomciai egyezkedes, a megegyezes erdekeben be-
terjesztett javaslatok es ezek alakulsa folyamatosan kzponti tema. Tbben is
kzreadtk peldul janur vegen azt a hat pontbl ll javaslatot, melyet Beth-
len a magyar rendek neveben a csszri kldttekhez intezett, s mely szerint
felsege tartsa meg a magyar kirlyi nevet es cmet, es azt hallig hasznlja,
az ezzel jr teljes irnytsrl azonban mondjon le es ehelyett kinevezett pala-
tinuskent Bethlen brja a kormnyzst.
33
Szinten az ellentmondsos erteslesek fell panaszkodik a Zeitung Aus De-
utschlandt februr 11-i (a tanulmny elejen mr idezett) tudstsban, ahol
az ellentmondsokat a prtok elfogultsgval hozza sszefggesbe. Ez a vala-
melyest tehetetlen helyzetet tkrz jsgri valloms jl bizonytja, hogy a
kzkezen forg hrek cseppet sem voltak elfogulatlanok, de azt is tkrzi, hogy a
gyakorlottabb hrforgatk mennyire tudatban voltak ennek. Mindaddig, amg
egy gy nem kerlt veglegesen es hivatalosan is lezrsra (ebben az esetben a
korona Bethlen fejere), a hrek (es velk egytt a hetilapok is) sokszor csak ter-
veket, elfogult vgyakat, valsznsthet jvbeni trteneseket fogalmaztak
meg. A bizonytalan informcik tengere ellenere azonban mindenkiben ersen
elt a biztos erteslesek irnti vgy. Az ebbl fakad feszltseg pedig ebersegre,
kreativitsra serkentette az jsgszerkesztket: amikor nem volt konkret infor-
mci, egyertelm, hihet bizonytek a magyarorszgi kirlyvlaszts, koron-
zs es megegyezes krli huzavonban, akkor a kimondatlan jelekbl prbltak
kvetkezteteseket levonni: Annyi azonban bizonyos, hogy Bethlen neki [ertsd:
a csszrnak] nem kirlykent, hanem fejedelemkent es az orszg palatinusakent
32
Von hier ist der zeit gar nichts sonders schritwrdiges zu avisiren, weil man noch kein
gewissen grund hat i wie sich die tractation zwischen den Keys. Herrn Abgesandten vnd
Hungarischen Stnden anlest i bald sagt man zu Ho gut i bald wieder b i Inmassen diese
Woche die Zeitungen sich dreymal verendert i heut gibt man wieder au i es sey mit den
Hungarischen Stnden i vnd Bethlehem i vnd sterreich ein Fried (). Hierentgegen wollen
andere ein andres besorgen i die zeit wird den grundt ernen i wolte Gott i es were ein
gewnschter bestendiger gantzer Frieden i vnnd nicht gefehrlicher anstandt.
33
1. Ihr May. sollen den Titul vnd Nahmen de Hungarischen Knigs behalten i vnnd solchen
ihr lebzeiten gebrauchen i da vllige Commando aber mit ihm sich gantz zuenteussern i
hergegen Bethlehem al angesetzter Palatinus das Gubernament haben sol.
hdolt, ezt kveten pedig elindult es hada nagy reszevel Fels-Magyarorszg
fele vonult. Tovbbiakat errl az id fog hozni.
34
Konkretum hjn levelekben hasznlt megszltsok, rangok, vagy a kldtt-
segek reprezentatv fellepese rulkodott teht a hrterjesztknek arrl, hogy mi
is a helyzet a magyar kirlyi trn es cm gyeben.
Februrban es mrciusban a hetilapok f temja Bethlen seregtoborzsa es
elrenyomulsa az osztrk terletekre. Az a kerdes pedig, hogy a protestns
Bethlen trk-tatr segtseget is hoz magval kereszteny trsai ellen, ebben
az idszakban is nagy erdekldesre tartott szmot. A velk folytatott trgyal-
sok, kvetkldesek, gert tmogatsok az jsgok hasbjainak visszater temit
jelentik a tavaszi hnapokban. prilisban aztn jraeled a Bethlen krli ko-
ronalz, nagy vrakozssal tekintenek a besztercebnyai orszggylesre. Hogy
mikent alakul a magyar koronval, a mjus 1-re hirdetett orszggylesen fogjk
deliberlni.
35
rja az Aviso mr prilis 1-en. A hnap vegen pedig mr arrl
erteslhettek az jsglapokat forgatk, hogy Ugyanazon h 25-en Turz Sza-
niszl r Bethlen Gbor parancsra a nemet katonkat mind kizte Pozsony
vrbl. A korona teht mr magyar kezben van.
36
Innentl kezdve egy pillanatra sem tevesztik szem ell sem a korona tjt,
sem Bethlent es a krltte alakul erviszonyokat: Pozsonybl rjk, hogy
az erdelyi fejedelem a magyar koront a tbbi hozz tartoz drga ekszerekkel
Kassra szndekozik vitetni. Tovbb, hogy Komromban a magyarok es a t-
rkk az elvrosban vannak, es hogy ez az erd rendkvli veszelyben van.
37

Mjus 21-i dtummal a kvetkez erviszony-latolgats olvashat a Zeitung
Au Deutschlandt oldalain:
34
So viel hat man aber gewi i das er Bethlehem i ihme nicht al ein Knig i sondern als einem
Frsten vnd Palatino de Landes i huldigen lassen i vnd darau von Preburg sich erhoben
i vnd mit meistentheils seines Kriegsvolcks in OberHungarn begeben i weiters hiervon i
ernet die zeit. Zeitung aus Deutschland 1620. febr. 4. Prga.
35
Wie es mit der Kron Vngarn verbleiben sol i au dem am 1. Maji zu Newensaal angestelten
General Landtag Deliberirt werden.
36
Denselben 25.Tag i hat Herr Stenzel Turzo i au befehl de Bethlehem Gabors i die
Deutschen Soldaten alle au dem Schlo zu Preburg geschat i Also die Cron nunmehr gar
in der Ungarn Hand Zeitung Au Deutschlandt 1620. prilis 24.
37
Au Preburg wird geschrieben i das der Siebenbrgische Frst i die Ungarische Krohn i
neben den andern darzu gehrigen Kleinodien i nach Caschaw zufhren willens. Auch das
zu Comorra die Ungarn vnd Trcken sich in der Vorstadt benden i vnnd also dise Vestung
in eusserster gefahr sein. Zeitung Au Deutschlandt 1620. mjus 17. rdekes teny, hogy
Komrom bevetele kapcsn nem minden beszmol es nem minden hetilap emlti a trk
tmogatst. (ld. pl. Zeitung Au Deutschlandt, 1620. mjus 21.)
284 VvsXvi Kvisz:i
A magyar orszggylest, ahogy jabban jelentik, a Kasshoz kzeli Lcsere
helyeztek, folytatdni fog, es elkel bizalmas helyekrl rjk, hogy a magya-
rok teljesen eltkeltek magukat arra, hogy ezen az orszggylesen msik or-
szgft fognak megkoronzni, de meg ketelyek kzt rldnek, hogy a mostani
erdelyi fejedelem, vagy Frigyes, a mostani cseh kirly legyen-e ezen a gyle-
sen megvlasztva Ez pedig azon okbl trtenne, mivel az emltettnek ers
a tmogatottsga es sokkal tbbet tudna segteni, mint Bethlen.
38

A vals vagy csak az elkel bizalmas helyek es krk ltal gerjesztett eselyla-
tolgatst hamar elspri az esemenyek es a hrek tovbbi menete, melyek fku-
szba ketseg kvl nem Frigyes kerl, hanem Bethlen marad ott.
A reprezentatv esemenyek jelentsegebl es az ezek irnti nagy erdekl-
desbl fakadan szksegszeren kvetkezett, hogy a hetilapok terjedelmi
korltaik ellenere is beszmoltak a Besztercebnyra trten tekintelyes
bevonulsrl: A magyar orszggyles Besztercebnyn jnius 26-n folytat-
dik. Bethlennek egy szep vrs brsonnyal belelt, arannyal dsztett hintt ke-
sztettek bevonulshoz, hrom nappal ezeltt idehoztk.
39
A bevonuls es az
elkeszletek valamelyest szokatlan mdon reszletesebben is megrktest
nyertek a hetilapok hasbjain: kzltek ugyanis jnius 18-i dtummal egy Besz-
tercebnyrl szrmaz rst is, melynek ksznheten az olvask kzelebbi
kepet is kaphattak a nagyszabs elkeszletekrl.
Nehny nappal ezeltt a fejedelem nagysga, Bethlen Gbor, felesegevel
es hlgykserivel, tekintelyes, 12.000 fs lovas es gyalogos kseretevel, sok
trombitssal es dobossal, es sok nemessel ide erkezett. Mely udvartarts erke-
zese eltt egy nagyra becslt tancsos nyolc hz falt sszebontatta, ugyanezt
ekesen arany tapetkkal es ragyog dolgokkal dszttette, hogy felette csak
csodlkozni lehet, s milyet meg sok magas rang resztvev sem ltott soha.
Mely eltt 1200-an egyenruhban ejjel-nappal ers rt llnak. Turz Imre
grf, Illeshzy [] es nehny elkel magyar r, akik kzl mind ket-, h-
rom- vagy negyszzadmagval erkezett, a vrosban kapott szllst, a tbbiek
38
Der Vngerische Landtag i so wie jngst gemeldet i au Leutsch nahe bey Caschaw geleget
worden i wird seinen forthgang erreichen i vnd wird von vornehmen vertrawten orten anhero
geschrieben i das die Vngern gntzlich resolvirt, au solchem Landtag auch ein ander Hupt
zu Krhnen i vnd stnde man noch im zweiel i ob der jetzige Siebenbrgische Frst i oder
der jetzige Knig Fridericus in Bhmen i bey solcher General zusammenkunt i erwehlet
i() vnd das geschehe aus der vrsach i weil der selbe einen starcken anhang i vnnd ihr viel
mehr i al der Bethlehem assistiren knte.
39
Der Hungarische Landtag gehet zu Newsaal aun 26. Junij fort i dem Bethlehem ist allhier
ein schner Wagen mit rothem Sammet durchfuttert i vnd mit Gold gestickt i gemacht i vnd
zu seinem einzug vor 3. tagen hinab gefhret werden., Zeitung Au Deutschland, 1620.
mjus 27., Becs.
egy resze viszont a vroson kvl, msok egy-ket merfldnyire. A fejedelem
nagysga krben a vros krl minden oldalon, ejjel-nappal j es vatos in-
tezkedes ltal rendet tarttat es ers rseget llttat, hogy senkinek az ide- es
visszautazsban a huszrok es a hajdk miatt panasza ne lehessen. Minden
vrosbl, majorsgbl, kastelybl es falubl mindenfele vadat es szrnyast
behozattatnak, gy aztn mindenfele etelbl es nom italbl nemhogy hiny
nincsen, de inkbb felesleg erzdik, gazdag es szenvedelyes vsrforgatagban.
Mihelyst a fejedelem nagysga megtartotta bevonulst, elrendeltek, hogy a
hzban, ahol a propositit felolvassk, trjek t a falakat es hossz ablakokat
csinljanak, mindenkinek jelzesl es elzetes ertestesl, kik nem a konfde-
rcihoz prtolnak, hanem vakmer mdon a jvben a hazval szemben
rul mdon viseltetnek, hogy az ilyen cselszvket, es rulkat mihelyst a
kerdest megtancskoztk a nevezett ablakon ltalvessek, mely alatt szmos
hajd puszta vellval vrakozik es mindegyik egy taszajtst ad a Salvator fe-
nestralisnak. A nevezett ablak alatt brsg is felllttatik, mely a tancskozs
utn a bntetest is kiszabja.
40
Nem tl gyakori a hetilapok hasbjain, hogy ilyen terjedelm kivonatokat k-
zljenek, ha teszik is, az ltalban valamilyen megllapods, szerzdes, vagy be-
kektes reszleteit tartalmazza. A tenyek viszont azt mutatjk, hogy volt akkora
40
Vor etlichen tagen seind Ihre F. Durchl. Herr Bethlehem Gabor mit dero Gemahlin i vnd
Frawenzimmer i mit einem starcken Comitat von 12000. Mann zu Ro vnd Fui aber auch
statlich i mit vielen Trommetern i Heerpaucken i vnd einem starcken Adel hieher kommen
i vor welcher Hohaltung ein ErbarRhat allhier in 8. Huser aneinander durchbrochen i
dieselben kstlich mit glden Tapezereyen i vnd splendore, das sich darber zuwundern i vnd
bey vielen hohen Potentaten nie gesehen worden i zieren lassen i vor dero Losament thun in
1200. in einer Liberey i gewechselt i Tag vnd Nacht i starcke wacht halten. HerrGraf Emerich
Turzo i Herr Elias Asick i Vnd etliche vornehme Vngarische Herrn i deren jeder zu 2.3. bi
in 400. starck ankommen sein i in der Stadt einlosiert i die anderen aber theils ausserhalben
i theils 1. vnd 2. meilwegs. Ihre F. Durchl. lassen vmb vnd vmb der Stadt an allen Seiten i
tag i vnd nacht i durch gute vorsichtige anordnung i justitiam administriren, vnd starcke
wache halten i damit niemand im hin vnd wieder reisen i von den Hussarn i vnd Heyducken
beschwert werden mge. Es wird auch von allen Stdten i Mrckteni Schlssern vnd Drern
von allerley Feder Wildrt i vnd gegel sehr viel herein gefhrt i das also von allerhandt
Spei vnd kstlichen getrnck einiger mangel nicht i sondern ein vberu gespret wird i
vnd alles in wolfell vnd leidlichen kau. Sobald Ihre F. Durchl. Ihren einzug gehalten i haben
sie al bald anbefohlen i das man in dem Hause i da die Proposition verlesen wird i durch die
Mawr brechen ivnd langes Fenster machen i allen den jenigen zur warnung vnd nachrichtung
vorhero i welche nicht zur Confoederation schweren i sondern sich muthwilliger weise in
kntig wieder das Vaterlandt Verrtherisch erzeigen werden i das man solche Practicanten,
vnd Verrther i so bald die quaestio im Consilio vmbgangen i zum gemelten Fenster dejiciren,
vnter welchem etliche Heyducken mit blossen Gbeln auwarteni vnd jeder dem Salvatori
fenestrali einen hieb geben sol. Vnter obgedachtem Fenster i ist auch eine Justitia augericht
i darnach das Commissum sein wird i sol auch die Poena gehalten werden.
286 VvsXvi Kvisz:i
az erdekldes a magyarorszgi gyek es reprezentatv esemenyek irnt, hogy
a hrszerkesztk nyomtatsban kzljek ezt a hosszabb iratot. Egyes hrszer-
kesztk mr pusztn a nagyszabs elkeszletek alapjn is felteteleztek, hogy a
fejedelem koronzsa itt fog vegbemenni.
Bethlennel kapcsolatosan mr szinte elmaradhatatlan informcikent a trk
tmogats kerdese is ismet felvetdik, mr jnius 20-i dtummal az olvashat az
Avisban, hogy: a trk kvet csszra neveben proponlta, hogy senki mst,
mint Bethlent koronzzk magyar kirlly.
41
Jliusban pedig a Zeitung Au De-
utschlandt hasbjain tovbbi reszletek is megjelennek ebben a temban:
Szinten nagyon hangoztatjk, hogy az erdelyi fejedelem a trk csszrnl
felettebb nagy tiszteletben van, es hogy az Oszmn Hz sosem viseltetett
egyetlen nagyrral szemben sem ilyen elktelezettseggel, mint vele. Ezert a
trk kellemetlenkedeseitl nem kell tartani, gy az erdelyi fejedelem annl
nagyobb hatalommal tmogathatja az orszgot.
42
s az esemenyek feszlt heveben es a hrek forgatagban az Aviso (ismet tls-
gosan korn) mr jlius 14-en felrppenti a hrt, miszerint a ma beerkez tu-
dsts szerint Bethlen mr magyar kirly,
43
majd augusztus 6-n ismet: Beth-
lent mr magyar kirlly kiltottk ki.
44
Ezttal tudstst ismet kiegeszti a
trk tmogats kerdesevel is:
minthogy Besztercebnyra hsz trk lovas erkezett egy ajndekokkal meg-
rakott kocsival, kik audiencin is voltak a fejedelemnel es a rendeknel, es el-
adtk, hogy a trk csszr a fejedelem magyar kirlly koronzst kvnja,
ami utn bizonyosan rk beket kvn ktni Magyarorszggal es a konfde-
rlt orszgokkal.
45
41
der Trck. Gesandt hat im nahmen seines Kysers Proponirti da man keinen andern als
den Bethlehem zum Vnger: Knig krnen sol
42
Es wird auch sehr gerhmet i wie der Siebenbrgische Frst beym Trckischen Kayser in
so vberau grossem respect, nvvd da das Ottomanische Hau sich niemahls gegen einen
Potentaten mit solchen Eydspichten verbunden i als gegen ihme geschehen i Daher man sich
von dem Trcken einiger widerwertigkeit nicht zu besorgen i vnd also er der Siebenbrgische
Frst i mit dsto grssreren macht i den Landen assistiren knne. Zeitung Au Deutschlandt,
1620. jlius 10.
43
vnd wie heut bericht einkombt i solle bereit der Bethlehm Vngr: Knig worden sein
44
Bethlehem aber ist zum Unger: Knig erkleret worden
45
wie dann zu Newensol 20. Trcken zu Ro i sampt einen Wagen mit Praesenten ankommen
i welche bey den Frsten vnd Stnden albald Audientz gehabt i vnd vor gebracht i der Trck:
Kayser wolle i da man den Frsten zum Vnger: Knig krnen soll i hernach wolle er mit dem
Land Vngern vnd allen Confoederirten Lndern gewi einen ewigen Frieden machen
gy tnik teht, hogy a Porta tmogatsa akr Bethlen propagandamunkj-
nak, vagy akr az orszggylesen hallott es a hrszolgltat rendszer kezere jut-
tatott informciknak ksznheten ismert volt a nemet nyelv nyilvnossg
eltt. Mint ahogy mr a hivatalos vlaszts es megnemkoronzs eltt ar-
rl is tudni velnek es rnak a lapok, hogy Bethlehem a koront igen jraval
okbl gy az egesz keresztenysegnek a legjobbat teve nem fogadja el, hanem
marad fejedelem es r Magyarorszgon es Erdelyben.
46
St, olyan ertesleseik
is nyomtatsba kerltek, miszerint J remeny van azonban arra, hogy a cseh
kirly magyar kirly lesz es Bethlen palatinus marad.
47
A rvid es lenyegre tr informci ellenere mindket hrnel ismet egyertel-
men tetten erhet bizonyos elfogult erzelmi tltet. Mg az els nyilvnvalan
valamilyen csszrprti tudst tollbl szrmazik, addig utbbi is inkbb csak
(cseh) remenyeket fejez ki, mintsem konkretumokat kzl.
Jlius kzepen meg tbb helyen felrppen a hr, miszerint Bethlent meg meg
fogjk koronzni, mg vegl augusztus 25-i dtummal a hivatalosnak tekintett
dntesrl is hrt adnak:
Ugyanezek a rendek Csszri Fenseget is letettek, es Bethlen Gbort v-
lasztottk meg, aki ezt a vlasztst el is fogadta, es Pozsonyba indult, ahol
lltlag megtartjk a koronzst. Mindekzben hadi nepe is ugyanott gy-
lekezik, nagyjbl 50.000 fvel es kzben Pozsonynl mr jra hidat vertek a
Duna felett.
48
46
Bethlehem nimbt die Crhnung au wichtigen redlichen vrsachen i so der gantzen
Christenheit zum besten gereicht i nicht an i sondern bleibt Frst vnd Herr in Vngarn vnd
Siebenbrgen. Zeitung Au Deutschlandt, 1620. jlius 14. Prga.
47
die Honung aber ist gut das der Knig in Bheim Vnger: Knig werden vn der Bethlehem
Palatinus verbleiben solle
48
sollen nunmehr dieselben Stnde i Ihr Kys. Mayst. auch rejicirt, vnnd dem Bethlehem
Gabor erwehlet haben i welcher auch solche Wahl acceptirt, vnnd sich nach Preburg
begeben sol haben i allda die Krhnung geschehen sol i In dessen wird auch sein Kriegesvolck
sich daselbst versamblen i so bey 50000. starck sein sol iVnd ist allbereit bey Preburg die
Brcke wieder vber die Donaw geschlagen Magyar fordtsban kevese jl visszadhat az a
nyelvi szerkezet, amit a hetilapok hasbjain oly gyakran alkalmaznak a hrfogalmazk: sich
nach Preburg begeben sol haben, die Krhnung geschehen sol, so bey 50000. starck sein
sol. Nevezetesen, hogy a mdbeli segedigek msodlagos jelentese reven az lltlagossg
tvlatba hzdva jelentik ki a trteneseket. A sollen segedigevel alkalmazott szerkezeteket
magyarban leginkbb az lltlag + lltmny struktrval szoktk visszaadni, ennek
alkalmazsa azonban eppen a forrsokban lev gyakorisga miatt igen nehezkesse tenne
a mondatszerkesztest. E nyelvi konstrukci reven kzlik ugyan a hrt, de eltoljk maguktl
annak biztos volta feletti garancit es felelsseget. rulkodik is a szerkesztknek a kzlt
hreikhez val viszonyrl, hogy csak ebben a nehny sorban negyszer alkalmazzk.
288 VvsXvi Kvisz:i
Msnapi keltezessel, Becsbl erkez hrkent mr azt is kzlik, hogy A magyarok
fenseget magyar kirlly akarjk elismerni, Bethlen viszont, gy tnik, teljha-
talm guberntoruk lesz, es a rendeknek szabadsga lesz a csszr halla utn
az Osztrk Hzon kvlrl vlasztani kirlyt tetszesk szerint.
49
Az augusztus
27-i prgai beszmolnak pedig mr feltetelezett magyarzatai is vannak a (mr
annyiszor beharangozott, st olykor megtrtentnek is nyilvntott) koronzs
keslekedesere es halogatsra:
az erdelyi fejedelmet, Bethlen Gbort, magyar kirlly vlasztottk es kil-
tottk ki a trtent rendelkezes szerint a koronzs mihamarabb vege fog
menni, br klnsen fontos okokbl egy ideig fel lesz fggesztve, megpedig
azert, hogy ugyan a szorult helyzetben lev orszgoknak meg tmogatbb
mdon tudjon segtsegkre sietni es ket az elttk ll veszelybl megmen-
teni
50

A koronzs elmaradsnak oka termeszetesen a korabeli nyilvnoss-
got is foglalkoztatta, nem veletlen, hogy a hrszerkesztk igyekeztek tovbbi
magyarzato(ka)t begyjteni es kzreadni. Pozsonybl erkezett egy megbz-
hat szemely. Bizonyossggal lltja, hogy Bethlen nem hagyja magt megkoro-
nzni, hanem eltte karddal akar az orszgban tekintelyt szerezni es csak utna
hagyja magt megkoronzni, hogy ne legyen ket magyar kirly.
51
rjk egy
hettel a vlaszts utn (szept. 4.), majd negy nappal kesbb prgai forrsokra
hivatkozva hasonl tartalmat kzvettenek: hrlik, hogy Bethlen a koront viszi
magval es nem akarja addig megkoronztatni magt, mg az ellenseggel nem
tallkozott es a gyzelmet meg nem szerezte.
52
Mindket forrs arra vezeti teht vissza a koronzs elmaradst, hogy Beth-
len eltte le akarja gyzni ellenfeleit, meg akarja szilrdtani hatalmt. A Porta
fele val viszony alakulsrl, nevestett ellenlbasokrl a fent emltetteken tl
49
Die Vngarn wollen Ihre Mayst. fr ihren Knig erkennen i der Bethlehem aber i sol ihr
gevollmechtiger Gubernator sein i Vnnd sol ihnen den Stnden frey stehen i nach des Kysers
ableiben i einen Knig ausser des Hauses Oesterreich i ihres gefallens i zuerwehlen
50
der Siebenb. Frst Bethlehem Gabor i zum Vngarischen Knig erwehlet vnd proclamirt,
es werde beschehener anordnung nach i die Krhnung des Bethlehems ehist vorgehen i so
sol es doch au sonderbaren wichtigen vrsachen i vnnd vornemblich darumb i noch vor eine
zeitlang eingestellet werden i damit derselbe den bedrengten Lndern i so viel frderlicher zu
hle komme i vnd sie au der vor Augen stehenden gefahr erretten knne
51
Von Preburg kmpt eine vertrawte Person i meldet vor gewi i das der Bethlehem sich nicht
krnen lasse i sondern wil zuvor mit dem Schwerdt im Lande Ehre erjagen i vnd hernach sich
Crnen lassen i das nicht 2. Hungarische Knige werden.
52
verlautet i das der Bethlehem die Krone mit sich fhre i vnd sich nicht ehe wolle krnen
lassen i bi er zuvor mit dem Feinde getroen i vnd die Victoriam erhalten habe.
nem szlnak a hetilapok hrei. Valszn azonban, hogy a nemet nyelv nyilv-
nossg ennyivel is jl ertesltnek erezhette magt, hiszen nem maradt (legalbb
feltetelezett) magyarzat nelkl.
Szeptemberben meg tbbszr felvetdik egy esetleges pozsonyi koronzs
kepe, de a hnap msodik feletl es oktberben is tlnyomreszt ismet a hadi
hrek dominlnak, Bethlen seregeinek elrenyomulsa, terletek hdoltatsa
adja a Magyarorszggal kapcsolatos hrek zmet. A meg mindig fennll er-
dekldest mutatja, hogy amikor nincs klnsebb esemeny, akkor arrl tuds-
tanak, hogy Bethlen egesz csendes.
53
Novemberben aztn ismet elbukkan a
koronzs gondolata:
E h 5-en lltlag megkezddik Pozsonyban a magyar orszggyles, ahol is
fel, hogy Bethlen meg akarja magt koronztatni, es szndekban ll teli t-
bort Becs krl felverni es az tkelket lezrni.
54
Bethlen a magyar koronval meg mindig Nagyszombaton tartzkodik es ott
akarja magt megkoronztatni. Azt rta Csszri Fensegenek: ha a kon-
fderlt orszgokkal nem kt beket, trk tmogatssal meg fogja tmadni.
55
Az evben utols koronzshoz kapcsolhat hrkent mr csak annyit kzl-
nek, hogy a fejedelem a koront Nagyszombatrl Altssal
56
-ba vitette. Innentl
kezdve elcsitulnak a kirlyi trnnal kapcsolatos hradsok, a tel belltval pedig
termeszetszerleg a hadi esemenyek is elcsendesednek.
Egy ev magyarorszgi kirlyvlasztsra vonatkoz hreinek ttekintesebl is
jl ltszik, hogy folyamatosan nagy szm hr forgott kzkezen es llt a hr-
szerkesztk rendelkezesere, melyek kztt sok bizalmas, bennfentes krkbl
szrmaz informci is fellelhet, sok igazsgtartalommal, de sok tevedessel, es
meg nagyobb szm bizonytalansggal es feltetelezessel.
Az 1620-as evre vonatkozan (egy-ket lap hjn) teljes terjedelmeben fenn-
maradt Zeitung Au Deutschlandt / Welschlandt / Franckreich / Bhmen
/ Hungarn / Niederlandt vnd andern Orten Wchentlich zusmmengetragen
cm hetilap 1619 es 1620 decembere kztti hreinek mintegy hatoda foglal-
kozik az erdelyi fejedelemmel es tenykedesevel, ami vitathatatlanul nagy szm.
53
der Bethlehemb gantz stille Zeitung Au Deutschlandt, 1620. november 3., Prga.
54
Aun 5. dii solle zu Preburg der Hungarische Landtag angehen i da man dann besorgt
i Bethlehem mchte gekrnet werden i solle willens sein i sein Winterlager vmb Wien
zuschlagen i vnd die P zu sperren.
55
Der Bethlehem bend sich mit der Unger. Cron noch zu Trna welcher sich alda wil krnen
lassen i der hat ihrer Kys. May: alhero geschrieben i wenn er mit den Confoederirten Landen
nicht Fried machen i er sie mit hl des Trcken vberziehen wolte
56
Feltetelezheten Altsohl, azaz Zlyom.
290 VvsXvi Kvisz:i
6020
1169
162
h
r
e
k

s
z
m
a

(
s
o
r
)
A Bethlennel kapcsolatos hrek arnya egy
hetilapon bell (1620)
Hetilap ssz.
terjedelme
Bethlennel
kapcsolatos sszes
hr
Kirlyvlasztssal s
koronzssal
kapcsolatos hrek
1. grakon
A kirlyvlasztsra vonatkoz hrmennyisg arnyaiban taln cseklynek tnik
a hetilap teljes terjedelmhez kpest (az sszes hr kb. 2,7%-a), de ez inkbb a
mfaj sajtossgbl fakad: a beszmolk mindig rendkvl rvidek s lnyegre
trek: Megvlasztottk magyar kirlly, / s Szt. Istvn napon fogjk meg-
koronzni. Megvlasztottk, de a koronzst elhalasztottk., Megtettk a
szksges elkszleteket stb. Ez a nyelvi jellegzetessg nemcsak erre a tmra
vonatkoz hrekre igaz, brmely jelentsebb nemzetkzi krds megjelenst
vizsglnnk meg egy hetilapon bell, a szm a teljes hrmennyisghez kpest
csekly lenne. Beszdesebb taln az a diagram (lsd a kvetkez oldalon), me-
lyen az 1620-as ven bell havi lebontsban lthatk a Bethlenre, illetve kzvet-
lenl a kirlyvlasztsra s koronzsra vonatkoz hrek.
Ebbl jl kivehet: szinte nem telik el gy hnap, hogy ne foglalkoznnak
a magyar trn krdsvel. Ha csak rvid emlts erejig is, de a tma lland-
an benne van a nmet kztudatban. A hrek szmnak alakulsbl pedig jl
kivehet, hogy mikor volt lesebb a helyzet a trn krl, mikor llt Bethlen a
legkzelebb a koronzshoz. A pozsonyi illetve a besztercebnyai orszggyls
adta lehetsg egyrtelmen kirajzoldik.
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
D
e
c
.
J
a
n
.
F
e
b
r
.
M
r
c
.
p
r
.
M
j
.
J
n
.
J
l
.
A
u
g
.
S
z
e
p
t
.
O
k
t
.
N
o
v
.
D
e
c
.
H
r
e
k

s
z
m
a

(
s
o
r
)
A Bethlen Gborra vonatkoz hrek id- s mennyisgbeli megoszlsa a
"Zeitung aus Deutschland..." c. hetilapban 1620-ban
Bethlennel
kapcsolatos sszes hr
Kirlyvlasztssal s
koronzssal
kapcsolatos hrek
2. grakon
Ahogy azt az bra is bizonytja, ez a fajta hrszolgltats mr egyltaln nem
nevezhet esetlegesnek: nemcsak az informciellts folyamatossgt kell
azonban ltni, a hrek szma azt is jl tkrzi, hogy milyen helyesen erzekelte a
nemzetkzi nyilvnossg a Magyarorszgon zajl esemenyek fontosabb fordu-
lpontjait, az esemenyek es a politikai hangulat drmai feszltseggrbejet.
Az 1620-as evre vonatkozan t klnbz hetilap
57
hrforrsait megvizs-
glva az brn lthat kep rajzoldik ki: a magyarorszgi hrek legnagyobb re-
sze (81) ket hrkzpontbl: Becsbl, illetve Prgbl fut be. Ehhez kepest mr
csak elszrtnak nevezhet az az informcimennyiseg, mely Besztercebnyrl,
valamelyik fels-magyarorszgi vrosbl, Velencebl, vagy elvetve egyeb he-
lyekrl (gy pl. Krakkbl, Linzbl, Grazbl, Konstantinpolybl, a csehorszgi
Egerbl, Neustadtbl vagy valamelyik katonai tborbl stb.) erkezik.
57
1. Zeitung Au Deutschlandt / Welschlandt / Franckreich / Bhmen / Hungarn /
Niederlandt vnd andern Orten Wchentlich zusmmengetragen / Im Jahr 1620.
2. Titellose Zeitung (Frankfurter Postzeitung)
3. Relation / Kurtzer Bericht / was sich im gantzen Rmischen Reich / vnd in den
vmbliegendern begeben vnd zugetragen hat. Welche von Nrnberg den 30 Decembris
1610 angelangt vnd sonst wchentlich anhero avisirt wird.
4. AVISO Relation oder Zeitung / was sich begeben vnd zugetragen hat in Deuts
vnd Welschland / Spannien / Niederland / England / Frankreich / Vngern /
Osterreich / Schweden / Polen / Schlesien / Item Rom / Venedig / Wien / Antor /
Ambsterdamm / Clln / Franckfurt / Praag vnd Lintz / etc. So von Nrnberg / den
1. Januarij / vnnd sonst Wchentlich avisirt vnd angelanget.
5
Wchentliche Zeiung aus mehrerley rther. A. 1620.
292 VvsXvi Kvisz:i
Bcs
44%
Prga
37%
Besztercebnya
5%
Velence
2%
Pozsony
2%
L
2%
Boroszl
1%
Egyb
7%
Honnan rkeznek a hetilapok Bethlennel kapcsolatos
hrei (1620)?
3. grakon
A korabeli hetilapokat lapozgatva az egyik legszembetnbb elteres a mai
jsgokhoz kepest, hogy a hrek nem tematikusan vannak csoportostva, es a
friss informcik kzlesere val trekvesben nem keltik azt a ltszatot sem,
hogy szrve, vagy legalbbis vlogatva lennenek. A hrek a beerkezes sorrendje-
ben egyms al kerltek beszerkesztesre es nem foglalkoznak vele, hogy olykor
egymst megcfol erteslesek kvetkeznek akr kzvetlenl egyms utn.
Ha egy korabeli olvas csak amiatt ttt volna fel egy (vagy esetleg tbb)
nyomtatott hetilapot, hogy megtudja vegre, ki most a magyar kirly, cseppet
sem lett volna egyszer dolga es valsznleg elegedetlenl kellett volna kons-
tatlnia, hogy hossz idn keresztl nincs bizonyossg ebben a kerdesben: hol
ezt rnak, hol azt, egyszer megvlasztottnak hirdetik Bethlent, majd nehny h-
nappal kesbb ismet vlasztani es koronzni keszlnek. Feltetelezhet azonban,
hogy a kzlt hrek risi halmazbl az elesebb szem olvas nem arra a k-
vetkeztetesre jutott, hogy mennyire megbzhatatlanok ezek a lapok es mennyire
nem lehet konkret es biztos hrekhez jutni, hanem eppen a vlogatlansgbl
fakadan leszrhette, hogy feszlt vrakozs, sok huzavona, ellentmondsok
es kerdjelek vezik a magyar trn kerdeset, a dntes pedig hossz idn keresz-
tl nem kristlyosodott ki. Tulajdonkeppen teht nagyon is vals kepet kapott
az esemenyekrl! Ha a hetilapok csak azt a nehny hrt kzltek volna, ami ege-
szen bizonyos, egy sokkal szkebb es sokkal kevesbe relis kep trulkozott volna
az olvask ele. Feltetelezhet tovbb az is, hogy a korabeli olvas elssorban
nem kritikus szemmel gyelte az jsgok hasbjait, hanem sokkal inkbb friss
erteslesekre, jdonsgokra szomjhozva. A hrfogyasztsban nem annyira a
kritikus megkzeltes, mintsem inkbb a fogyaszts rme vezerelte.
58
Az a teny
pedig, hogy Bethlen kirlyvlasztsa krl mind a mai napig vannak tisztzatlan
kerdesek, felmentheti valamelyest a hetilapokat az all az elvrs all, hogy a
vals trteneseket ismerhessk meg bellk.
A rszletes lersok kedvelinek lmnybeszmol nyomtatott formban
A hetilapok lenyegretr jelentesei mellett a korabeli olvaskznseg reszlete-
sebb, sznesebb kepet is kaphatott a kirlyvlasztsrl. A fejedelem kesbbi h-
zassgktesehez hasonlan a kirlyvlaszts ceremnija is megrktest nyert
egy eletszeren reszletes beszmol kereteben.
A Grndlicher vnd Warhater Bericht kezdet 15 lapos nyomatvny,
59
1620.
szeptember 20-i keltezessel, szerz es kiadsi hely nelkl jelent ugyan meg, de
a szvegbl leszrhet nemi informci a tudst kiletet illeten. A beszmo-
l tulajdonkeppen egy N.N monogram szemely egy rokonhoz rt szvelyes
hangvetel levele. Miutn hosszadalmas magyarorszgi tjrl szerencsesen ha-
zaerkezett es felgygyult, az t elmenyeit kvnja vals lersban rokonnak elbe-
szelni. A beszmol szerint ura es felettese jnius 2-n indult tnak kseretevel
egytt (melynek a level rja is tagja volt) Szilezibl Magyarorszgra, es ket het
utn ertek Besztercebnya kzelebe, majd reszesltek tekintelyes fogadtatsban.
Nyilvnval teht, hogy a szerz a besztercebnyai orszggylesre erkez szileziai
kldttseg tagja volt. A level szerint pontos feljegyzesei vannak nev szerint em-
ltett kvetek becses ajndekairl, azok mibenleterl es feltetelezhet ertekerl
(amiket ezttal csak azert nem mellekel, mert nem volt a keze gyeben, mikor
ezt a levelet rta). Ebbl valsznsthet, hogy a szerz tbb volt, mint egyszer
katona, a szileziai kldttseg egy bennfentesebb tagjakent kell azonostanunk. Ezt
tmasztjk al az igen reszletesnek nevezhet es hitelesnek hat lersok a kl-
dttsegek erkezeserl, a felmerl csetepatekrl, a procedra teljes meneterl, a
58
Peter Ukena: Tagesschrifttum und entlichkeit im 16. und 17. Jahrhundert in Deutschland.
In: Presse und Geschichte II. Neue Beitrge zur historischen Kommunikationsforschung.
(Deutsche Presseforschung 26.) Hrsg. v. Elger Blhm und Hartwig Gebhardt. Mnchen 1987.
6170, Walter Barton: Informationsbedrfnis und persnliche Betroenheit. Zeitungskritik
und Zeitungskunde im 17. Jahrhrundert. (Bibliotheksgesellschaft Oldenburg. Vortrge
Reden Berichte 11.) Oldenburg 1994. 13, U: Medienverbund und Propaganda am Ende des
bhmisch-pflzischen Krieges 1623i24. (Verentlichungen des Forschungsschwerpunkts
Massenmedien und Kommunikation an der Universitt, Gesasmtschule Siegen 78). Siegen
1992. 20.
59
Hubay Ilona: Magyar vonatkozs rplapok, jsglapok, rpiratok az Orszgos Szechenyi
Knyvtrban 14801718. Bp. 1948. (A tovbbiakban Rpl.) 513, 514.
294 VvsXvi Kvisz:i
jelen lev szemelyek klsejerl es fellepeserl is. A hosszas diplomciai elkesz-
leteket, egyezkedeseket bemutat felvezetes utn az elbeszel vegl rter a kirly-
vlaszts tenyere es menetere: Vegl a rendek megegyeztek es egyhanglag a fen-
seges es hatalmas fejedelmet es urat, Gbor urat Isten kegyelmebl Magyarorszg
es Erdely fejedelmet es a szekelyek gr(t stb. vlasztottk kirlyukk. Mire aztn
augusztus 25-en az electio a kvetkez mdon zajlott le.
60
Ezt kveten reszlete-
sen, szinte lepesrl lepesre is kifejti a teljes ceremnit menetet:
Korn reggel 7 ra krl a rendek sszegyltek a ndor rnl es ott mindenek
eltt a kancellr r ltal eladattk, milyen panaszok alatt volt ez a kirlysg
az Osztrk Hz alatt, tovbb, hogy mi hajtotta ket Ferdinnd csszr elmoz-
dtsra es j vlasztst hozzanak, illetve Bethlen Gbor vlasztsra. Ezutn
elhangzott a Vivat Rex felkilts, mely szerte az egesz vrosban visszhangzott.
Ezutn a rendek a fejedelem nagysga szllsra mentek, kepviseliket nagy-
sga bels szobjba kldtek, ahol eppen a konfderlt orszgok kldttei is
tartzkodtak es ugyanezeket a nagyterembe kerettek, ahov a [rendi] kvetek
is elksertek ket. Mikor kijttek, nagysga, mint az audiencikon korbban
is mindig, fent, vrs brsonnyal bevont, arannyal dsztett szeken lt, jobb-
jn a kvetekkel, baljn az orszg elkelivel. Ezutn a ndor rvid magyar
nyelv beszedet tartott, amelyet Turz Imre grf terjedelmes, emelkedett,
magyar nyelv orcija kvetett, amely bemutatta felseget a rendeknek es
a jelenlevknek. Ezutn a fkancellr r vlaszolt az jonnan vlasztott kirly
neveben, es a rendek vlasztst elfogadta. Ilyen rezolci utn grf Turz
Imre ekes hangon kiltotta: Vivat Serenissimus Rex Gabriel, amelyet minden
jelenlev egysegesen megismetelt, mely aztn szerte az egesz vrosban vissz-
hangzott. Ezutn felsege jobb kezet minden rendi kepvisel es jelenlev r
megcskolta...
61
60
Apponyi Sndor: Hungarica. Magyar vonatkozs klfldi nyomtatvnyok. Ungarn
betreende im Auslande gedruckte Bcher und Flugschriften. III. Bp. 19001902, IIIIV.
Mnchen 19251927. 780. Endtlich sind die Herren Stnde einig werden i und haben
einhllig den Durchleuchtigen und mchtige Frsten und Herren i Herrn Gabriel von Gottes
Gnaden i Frsten in Ungarn und Siebenbrgen und Zeckler Grafen i tc. zu ihrem Knig
erwhlet. Worau dann den 25. Augusti i die electio au folgende wei publicirt worden
61
Zu fr vmb 7. Vhr sind die Herren Stnde bey dem Palatino zusammen kommen i vnd haben
daselbsten erstlich durch den Herrn Cantzler fr tragen lassen i inn was fr beschwerden
dieses Knigreich jederzeit vnter dem Hau Oesterreich gewesen. Item i was sie bewogen
hab i den Kayser Ferdinandum zu verweren i vnnd zur newen Wahl zu schreiten: Auch
warumb sie Bethlen Gabriel erwhlet hetten: Darau man das Vivat Rex geschreyen, da
es in der gantzen Stadt inn allen Gassen erschollen. Darnach sind die Herren Stnde ins
gesampt inn Ihrer Durchl, Behausung kommen, vnd haben ihre Abgeordnete zu Ihrer Durchl.
in ihr geheimes Zimmer, darinnen eben der confoederirten Lnder Abgeordnete gewesen,
geschickt vnd dieselbe herau au den grossen Saal fordern lassen, welche von gemeldten
Legaten beglytet worden. Als sie nun herau kommen, sind Ihre Durchl. wie auch zuvor
A procedra folyamatn tl az olvas olyan erteslesekhez is juthatott Bethlen
Gborral kapcsolatban, amilyenekhez eddig egyszer sem: a hrekben katonai
akcii, puszttsai, tervei kapcsn sokat emlegetett nev ennek a kiadvnynak
ksznheten testhet lthetett. Az olvas vegre kzelebbi, eletszerbb, embe-
ribb kepet kapott a fejedelemrl, mivel megismerhette szemelyet, szrmazst,
nevelteteset, kepessegeit es egyenisege nehny vonst is:
Ami fensege szemelyet illeti, j nemesi csaldbl szrmazik es i( kora ta
szoktatta magt a hborhoz, minthogy mr elete tizenhetedik eveben a had-
gyekhez kerlt es 42 csatban szemelyesen is jelen volt. Hosszan tartz-
kodott Bthori Gbor udvarban, ahogy Konstantinpolyban is, es sajt be-
vallsa szerint hsz evvel ezeltt olyan szegeny volt, hogy egy kassai kereske-
dt kert meg, hogy az adjon neki klcsn szz tallert J az telkepessege,
az eszjrsa es szvesen veszi magt krl tanult emberekkel. Szinte mindig
csak latinul beszel Komoly, de nem zsarnoki, mint ahogy mondjk rla,
trsalgsban is jeles, mindenkit szvesen meghallgat, meg a legszerenyebbe-
ket is, a reformlt vallsban igen buzg es istenfel
62
A lers reszletesen bemutatja a fejedelem klsejet is:
Alkatt tekintve ferhoz ill magassg, meglehetsen testes, magyaros vons
feje van, ell csak egy hajtinccsel, magas homlokkal, valamelyest hosszks arc-
cal, nagy szemekkel, ezekben sok feherrel, egy kicsit vaskosabb orral, viszonylag
szeles ajkakkal, fekete szakllal, majdhogynem a kerek francia mdra, de lent
jederzeit bey den Audientzen, oben an, inn einem roten Sammeten, mit Gold gestichen Stuel,
zur rechten Hand aber die Abgesandten, vnnd zur Linken die Proceres regni, gewesen. Darau
hat der Palatinus eine kurtze Ungarische Oration gethan i deme ist Herr Graf Emerich Turzo
mit einer stattlichen Aufhrlicher Oratio in Ungarischer Sprach gefolget i vnnd dardurch
Ihre Mayestt den Herren Stnden und allen Anwesenden frgestellet: Hierau hat Ihrer
Durchleucht Grokanzler in de new erwhlten Knigs seinen Herrn Namen geantworteti
und der Stnde anss jne gerichtete Wahl acceptirt: Nach solchen resolution hat Graf Emerich
Turzo mit heller stimm intoniret vnd ausgeruen: Vivat sereniss. Rex Gabriel, deme
jedermann so gegenwrtig gewesen i nachgeruen i welches auch durch die ganze Stadt
erschollen: darnach ist ihrer Mayest. von allen Herren Stnden Gesandten vnd abwesenden
Herren i die rechte Hand geksst worden...
62
Was Ihre Mayest. Person belanget i so ist er eines Adelichen guten Geschlechts i vnd hat sich
von Jugendt au zum Krieg gebrauchen lassen i wie er dann im siebenzehenden Jahr seines
Alters allbereit zum Kriegswesen kommen i vnd in 42 Schlachten i persnlich gewesen i
An Gabriel Bathori Hof i so wol auch zu Constantinopel i hat er sich lang augehalten i vnnd
bekennet selbsten i er sey vor zwanzig Jahren so arm gewesen i da er einen Kaufmann zu
Caschaw i ihme hundert Taler zu leyhen i angesprochen i ... Ist gutes Judicii, hat eine gute
Memori, vnnd gern gelerte Leut vmb sich i Er redt auch fast stts Latein i ist ernsthat i
aber nicht tyrannisch wie man von ihme augibt i ist guts Gesprchs i hrt jedermann gerne i
auch den Geringsten i inn der Reformirten Religion ist er sehr eyfrig i auch Gottsfrchtig...
296 VvsXvi Kvisz:i
krbe nem lekerektve, hanem enyhen hegyesen hagyva. Klnben kellemes
szn az arca, mindenkor magyarosan ltzkdik, de nagyon meltsgtelje-
sen es pompzatosan , szavaiban nagyon hatrozott es ekesszl
63
A szemelylers egyreszt igen pontos, hiteles, ami azt bizonytja, hogy a levelr
valban lthatta Bethlen Gbort, msreszt igen reszletes is, ami ekesen bizonytja,
hogy az ilyesfajta emberleptek, az egyen szemelyes szintjere vonatkoz inform-
ci kedveltnek szmtott, szvesen hallottak, olvastak ilyesmirl es osztottk meg
egymssal levelezeseikben. Ezt tmasztja al a szvegr levelben tett gerete is,
miszerint a levelhez mellekel egy hiteles kepet Bethlenrl (meg fejedelem kor-
bl) es nehny ermet is, melyet az immr kirlykent veretett sajt kepmsval.
64
Az jdonslt uralkod tekintelyet egy melt feleseg csak emelheti, gy aztn
az szemelyet illeten sem hallgat a forrs: Krolyi Zsuzsannt takaros feleseg-
nek tnteti fel, hiszen gy tnik, eleget tesz a korban az asszonyok fele tmasz-
tott legfontosabb elvrsoknak: Felesege is nemesi szrmazs, szinte semmi
mst nem tesz, mint imdkozik, sajt maga vezeti a hztartst es gyakran maga
megy a konyhba krlnezni.
65
Az eredetiben is terjedelmes beszmol a cseh oldalon elktelezett szileziai
szv ellenere alapjban veve hiteles, kis mertekben pozitv irnyba elfogult kepet
ad Bethlen Gborrl. Ezt sugallja az is, ahogyan a levelr Bethlen bemutatst
summzza: sszessegeben olyan r, aki erre a meltsgra igencsak erdemes.
66

Jl tkrzi vissza az esemeny jelentseget, hogy a Bethlen Gborral kapcso-
latos hrek kzl a kirlyvlaszts jelent meg a legtbb kiadsban,
67
meg az ese-
63
An Person ist er rechter Mannslnge i zimblich corpulent, hat einen vngarischen beschauen
Kop i vornen nur einen Schop i hoher Stirn i etwas lnglichten Gesichts i grosser Augen i
vnd viel weisses inn denselben i ein wenig bersich gekmpfte Nasen i zimblih wol bemundet
i einen schwarzen Bart i fast au die runde Frantzsische Art i doch vnter herumb nicht
rundt i sondern etwas zugespitzet i hat sonsten gar eine liebliche Farb im Angesicht i ... trgt
sich jederzeit ganz Vngarisch i aber sehr stattlich vnd prchtig i ... Ist gar resolut im reden i
vnd wol beredet...
64
Lsd Cennern Wilhelmb Gizella: Bethlen Gbor metszet-arckepei. (Keletnyugati
stluskapcsolatok a XVII. szzadi portregrakban). Folia Historica 37. (1980: 8. sz.) 3353.
65
Seine Gemahlin ist auch eines adelichen Geschlechts i thut fast nichts als beten i nimbt sich
der Hauhaltung selber an i vnd gehet ot selbst in die Kchen i vmbzusehen.
66
Inn Summa ein solcher Herr i der dieser dignitet wol wurdig.
67
1620-ban negy klnbz kiads ltott napvilgot:
1. App. H. 780 (Rpl. 513, Nemeth H. 724)
2. Rpl. 514 (Nemeth H. 725), amely cmlapjt kiveve azonos App. H. 780-val.
3. Rpl. 523ia. Ebben a kiadvnyban t msik hr mellett szerepel Bethlen kirlly vlasztsa,
de az eddigiekkel teljesen azonos szveggel. Ez volt az a kiadvny, mely 1621-ben meg
egyszer, azonos cmmel, nyomtatsba kerlt (Nemeth H 1890).
4. Rpl. 532.
meny utn egy evvel is jelentek meg errl szl nyomtatvnyok. Tpust tekintve
rokon a Brandenburgi Katalinnal trtent hzassgktest bemutat szinten na-
gyon nepszer beszmolval.
68
Ez a teny, vagyis a tema jellege is indokolhatja
nepszerseget, hiszen egy elkel, reprezentatv esemeny bemutatsa reven egy
hetkznapi ember is (aki ilyesfajta ceremnin val reszvetelrl legfeljebb csak
lmodozhatott) bepillanthatott az elit krli esemenyekbe, a hatalomgyakorls
ismeretlen titkaiba. A reprezentatv jellegen tl egy kirlyvlaszts politikai es
ennek kvetkezmenyekeppen hadi szempontbl is nagy horderej, soka-
kat erint dolognak szmtott (meg sokkal inkbb, mint egy hzassgktes). A
tema mellett pedig a sznes, knnyen erthet, olvasmnyos stlus es nem utols-
sorban a megzethetseg is nvelhette a porteka kelendseget. A kiadvnybl
szrmaz nyereseg remenyeben pedig taln meg egy katolikus befolys alatt ll
nyomda is szemet hunyt afelett, hogy a nyomtatvny nem feltetlenl a csszrt
es igaz vallst elteti.
69
Miutn ilyen elvezetes lerst tartalmaz kiadvnyok is forogtak kzkezen,
valamelyest meglep az a kep, ami a vsri kiadvnyokban megjelenik
70
a ki-
rlyvlasztssal kapcsolatban. A frankfurti Relationes Historicae Semestralis
Continuatio 1620-as szi kiadvnya
71
megemlti ugyan Bethlen es tekintelyes
kserete megerkezeset a besztercebnyai orszggylesre, es a vlasztst is, de a
beszmolk rvidek, lenyegre trk, legtbbszr csak nehny sorosak, nelk-
lzve a sznesebb, reszletesebb lerst, a kommentrokat es befolysol jelleg
megnyilvnulsokat is. Ez a mfaji jellegzetessegek ismereteben meglep, de
taln magyarzhat gy, hogy nem akadt a Messrelatio-szerkesztk keze kze a
fenti 15 lapos nyomtatvny, illetve ebben a temban nem voltak a hetilapokon
tlmutat hreik sem. Magt a tenyt lekzltek ugyan, de nem llt mdjukban
azt sznesebben vagy reszletesebben prezentlni.
Eljutott viszont a birtokukba (es 1621 tavaszn
72
nyomtatsba is kerlt) a
csszr azon nyilatkozata,
73
melyben semmisnek nyilvntja a fejedelem kirl-
ly vlasztst. Termeszetes, hogy a csszri propaganda mindent bevetett a
68
Rpl. 554.
69
A fennmaradt negy kiads kzl csak az egyiknek ismert a nyomtatsi helye: Rpl. 532-es
kiadvnyt 1620-ban Regensburgban nyomtattk Matthias Mller nyomdjban. A korabeli
nyomd(szo)khoz ertekes informcikat nyjt: Josef Benzing: Die Buchdrucker des 16. und 17.
Jahrhunderts im deutschen Sprachgebiet. 2., verb. u. erg. Au. Wiesbaden 1982.
70
A kirlyvlasztson tl Bethlen megjelenesehez a vsri kiadvnyokban lsd Varsnyi
Krisztina: Bethlen Gbor a korabeli nemet nyelv hrlevelek es vsri kiadvnyok tkreben.
Sic Itur ad Astra 17. (2005: 12. sz.) 169224.
71
HAB M: Ge 482 (25).
72
HAB M: Ge 482 (30).
73
Edictal Cassation RMK III. 1284, 1320, 1324.
298 VvsXvi Kvisz:i
trnvlts el nem ismeresenek szeles krben val propaglsra, mg egy tulaj-
donkeppen elfogulatlan, de Bethlent legalbbis nem negatv sznben feltntet
privt level terjesztese, brmennyire erdekes reszleteket szolgltasson is, keve-
sebbeknek llt erdekeben.
A Messrelatikban a kirlyvlasztsnl jval nagyobb teret kap Bethlen ve-
szes elrenyomulsa, a magyarok dlsai, fosztogatsai, melyek lland temt
es sok oldal terjedelmet jelentettek nemcsak a Becset is fenyeget, de minden
kesbbi hadjrata alkalmval is.
A szavakon tl beszljenek a kpek A kirlyvlasztshoz kapcsold
illusztrlt rplapok
A hrehes olvaskznsegnek azonban nem kellett pusztn rott forrsokkal
beernie. A kirlyvlaszts jelentseget es taln Bethlen hatalmi reprezentci-
jnak sikeret is igazolja, hogy az rott forrsokon tl metszetes rplap is ke-
szlt az esemennyel kapcsolatosan. A Bethlenhez kthet illusztrlt kiadvnyok
kzl
74
a besztercebnyai orszggyles alkalmra keszttetett veres zszlajt
bemutat volt az egyik legnepszerbb. Ezt bizonytja tbbek kztt, hogy het
klnbz kiadsa maradt fenn.
75
Ezek feleptesket tekintve ket nagy csoportba sorolhatk: az egyik fajtn a
zszl alatt ket hasbban rmes szveg fut,
76
a msikon a zszl alatt ket kartus
lthat
77
illetve fel van tntetve a kiad neve es a nyomtats ideje is: Daniel Ma-
nasser
78
nyomdja, 1620. A szveges vltozatbl t kiads maradt fenn, ezek
aprsgokban ternek csak el egymstl, mint pl. a cm tagolsa, vagy a Darnoch
i Dannach, Raht i Rath, lauend i lauent, fahren i fahrn, entzwey i enzwey,
Streich i streich szavak elter rsa. A kartusos vltozatbl csak ket kiads ma-
radt fenn: cmk teljesen klnbz, a kartusban lev szvegben kisebb elte-
resek vannak: berlifert i iberlifert. Amit a szveges rpirat a cmeben ssze-
foglal, tulajdonkeppen azt talljuk lerva latin illetve nemet nyelven a kartusok
74
Bethlen rplapokon val megjelenesehez (a kirlyvlasztson tl) lsd Varsnyi Krisztina:
Bethlen Gbor megjelenese a korabeli rplapokon. Kt 6. (2007: 3. sz.) 132177.
75
Lsd John Roger Paas: Te German Political Broadsheet 16001700. Volume 3. Wiesbaden
19851995. 99105.
76
Ezek cme nehny bets elteressel: Bethlen Gabors Blutfahnen / Welchen derselbige zu Newsol
von rohtem Damaschket machen, mit gegenwertigen Figuren vnd Worten mahlen, vnd dem
Emerico Turczo als Landfenderichen solenniter berlieern lassen.
77
Ezek cme: Bethlem Gabors Blutfanen in Hungern, vagy cirds betkkel: Contrafactur des ...
78
Daniel Manassernek Augsburgban volt nyomdja. Josef Benzing: Die Buchdrucker des 16. und
17. Jahrhunderts im deutschen Sprachgebiet. 2., verb. u. erg. Au. Wiesbaden 1982.
300 VvsXvi Kvisz:i
Bethlen Vres zszlajnak szveges vltozata
Paas 3./ 100.
Bethlen Vres zszlajnak kartusos vltozata
Paas 3./103.
szvegeiben is: Bethlen Gbor vrs
79
selyemdamasztbl keszlt zszlja ltha-
t a kepen, mely a besztercebnyai orszggyles alkalmbl keszlt es Turz
Imrenek
80
adtk t.
81

A kartusos rplapokon a zszl mellett, annak szegelye menten fut latin
felirat nemet fordtsa is olvashat. Ennek erdekessege, hogy nem a felirathoz
igazodik, hanem Luther bibliafordtst idezi. Vagyis az a szerz, aki a 68. zsol-
tr latin szveget nemet nyelven akarta kzlni, lutheri fordts biblit tartott
a polcn.
Az brzols sszetett szimbolikja azonban mr nem volt ilyen egyszeren
tolmcsolhat.
82
A fecskefark, bojtos zszl jobb oldaln nagy csillag alatt, egy
katonkkal megrakott trk (kogge-tpus) hadihaj szik felhzott, felholdat
brzol zszlval. Bal oldaln tndkl Nap alatt egy korinthoszi stlus osz-
lop lthat, mely egy fekv brnyon es ket horgonyon ll. Trzsere (a feletl ki-
csit lejjebb) egy korona van rhzva, tetejen pedig egy jogar fekszik. A zszl bal
szelen, illetve a haj fell egy-egy felh lebeg, mindegyikbl egy-egy kez nyl ki.
Az oszlop felli kez egy (Consilio rmata Dei felirat) kardot, a trk felli egy
plmagat tart a kezeben, melyek eppen az oszlop eltt keresztezik egymst.
83

A zszl szegelye menten felirat fut krbe, a szveges rplap az idezet vegen
meg is jelli a forrst: a 68. zsoltr szveget adja vissza
84
kismertekben elterve a
Vulgattl.
79
A zszl valsznleg vrsi veres szne miatt kapta a Veres elnevezest. Ugyanakkor a
verzszl a kzepkorban nemet terleten hberurak ltalnos jelvenye volt, a birtokos
klnleges joghatsgt fejezte ki, mely szerint elet es hall urakent llt szolgi felett, lsd
Gyulai va: Consilio rmata dei. Bethlen Gbor emblems zszlaja i Besztercebnya, 1620.
Trteneti Muzeolgiai Szemle 10. (2010) 24. Ezt a szimbolikt tovbbgondolva a zszl
ertelmezhet Bethlennek, mint a meghdtott terletek j urnak hatalmi szimblumakent,
vagyis egyfajta hatalmi reprezentcis eszkzkent.
80
Turz Imre, a nagy Gyrgy ndor a, a wittenbergi egyetemrl hazaterve Bethlen f
tmogatja. 1620 tavaszn t kldi a fejedelem fenyes kvetseg elen Prgba, ahol Bethlen
neveben keresztvz al tartja Frigyes jszltt t, prilis 25-en pedig megkti a csehmagyar
konfderci j szerzdeset.
81
A kartus szvege: Bethlem Gabor hat allhie zu Nesoll einen butfahne machen lassen von
rotem Damaschth daran gegenwertige Emblemata vnd wort gemahlen vnnd ist dem Emerico
Turczo als Landfendrichen Solenniter vberlifert worde.
82
A zszl szimblumaihoz lsd meg: Trajtler Dra gnes: Klvinizmus a Bethlen-zszl
tkreben. Porta Speciosa: A Journal of Teological Aesthetics 2. (2010), 123133.
83
A felhbl kinyl pallost tart kez Bethlen metszetarckepeinek lland kserje, lsd Cennern
Wilhelmb Gizella: Magyarorszg trtenetenek kepesknyve I. 8961849. Bp. 1962. 140.
84
Exurgat Deus exercituum et dispergantur omnes inimici eius qui Oderunt Eum deleantur a
facie terra, magyar fordtsban: Felkel az Isten, elszelednek ellensegei, es elfutnak elle az
gylli. (Zsolt. 68, 2).
302 VvsXvi Kvisz:i
Hogy a zszl burkolt jelentestartalmai mr a kor emberenek is milyen fel-
advnyt jelentettek, azt remekl bizonytja, hogy meg a szveges
85
rpirat
szerzje, aki rendkvl tanult, a Szentrs dolgaiban jrtas embernek tnik, sem
tudta azokat feloldani: Magam is szvesen tudnm az ertelmezeset
86
- rja, es
inkbb csak a latin nyelv idezetek magyarzatra vllalkozik. Soraibl sokszor
kitnik a beke utni vgyakozs: Istenhez fohszkodik, hogy vja ket a trk
veszedelemtl, a puszttstl, s a beke plmaga trje kette a pallost.
Az oszlopon lthat korona es jogar egyertelmen Bethlen kzelg kirlly
vlasztsval hozhat sszefggesbe. Az oszmn hadihaj celozhat Bethlen G-
bor trk szvetsegere is, hiszen tudvalev volt, hogy a fejedelem elvezi a Porta
tmogatst. Emblematikbl alkalmazott ikonograi prhuzamok segtsege-
vel a zszl programszer kormnyzsi nyilatkozatkent is ertelmezhet: ilyen
felfogs szerint Bethlen Gbor Istenbe vetett Bizalommal (Nap), nagy Btorsg-
gal (oszlop), Remnyre (horgony), Trelemre (brny) alapozva szndekozik az
orszg dolgait Hborban (kard) es Bkben (plmag) igazgatni.
87

A trk haj megjelenteset lehetne gy ertelmezni, hogy a trkkel a h-
tban es annak tmogatst elvezve, de bekeben kvn uralkodni, vegtere is a
plmagat tart kez a haj orrbl nylik ki. Ezt a feltevest megingatni ltszik
azonban a zsoltr-idezet: hiszen Isten ellensgei elszlednek, nem pedig haj-
val vonulnak fel. Elkepzelhet azonban az is, hogy 1620 szen egy bethleni inter-
pretci Isten ellensegen nem feltetlenl a trkt akarta erteni A Habsbur-
gok elleni harcok kijulsakor Magyarorszg j kereszteny kirlynak egyfajta
(had)zenetekent is ertelmezhet. Ugyanakkor egy abszolutista hatalomra tr
uralkodjelltnek, klnsen a hatalomgyakorls kezdeti szakaszban (a kifele
mutatott kepen tl) taln meg fontosabb volt bels ellenzeket lekzdeni, a ket-
kedket meggyzni es maga melle lltani:
88
Bethlennek a magyarorszgi nyil-
vnossg eltt is legitimlnia kellett hatalmt, ez feltetele volt annak, hogy aktv
klpolitikt folytathasson. Sok fels-magyarorszgi r ketkedve szemlelte, vagy
akr a Nemet-rmai Birodalom nyilvnossgt felhasznlva aktvan htrltatta
az Erdelybl jtt, protestns fejedelem tevekenyseget, meg ha az az egyseges
haza megvalstsn fradozott is.
85
A rplap szveget lsd a mellekletben.
86
Selbst wist ich die Aulegung gern
87
Wolfgang Harms Michael Schilling: Deutsche illustrierte Flugbltter des 16. und 17.
Jahrhunderts. Band II. Historica. Tbingen 1989. 167.
88
Dagmar Freist: enlichkeit und Herrschaftslegitimation in der frhen Neuzeit. Deutschland
und England im Vergleich. In: Staatsbildung als kultureller Prozess. Strukturwandel und
Legitimation von Herrschaft in der frhen Neuzeit. Hrsg. von Ronald G. Asch und Dagmar
Freist. Kln Weimar Wien 2005. 321351.
Az a teny, hogy a lapot katolikus es protestns oldalon is publikltk, trgyt
illeten mr eleve bizonyos vallsi semlegessegre enged kvetkeztetni, mely va-
rzst egyreszt a zszl megfejthetetlen brinak, msreszt taln eppen Bethlen
Gbor felig bizalmatlanul, felig bvlten szemlelt ellentmondsos, ugyanakkor
1620-ban magt Becset is fenyeget tevekenykedesenek ksznhette.
Bethlen Gbor zszlaja olyannyira nagy visszhangra tallt, hogy mind a W-
chentliche Zeitung aus mehrerley rther. A. 1620 cm, mind a Zeitung Au
Deutschlandt / Welschlandt / Franckreich / Bhmen / Hungarn / Niederlandt
vnd andern Orten Wchentlich zusmmengetragen / Im Jahr 1620. hetilap meg-
emlti augusztus 19-i dtummal (Becsbl szrmaz) hrei kztt, hogy a cs-
szri megbzottak dolgavegezetlenl tvoztak Besztercebnyrl, Bethlehem
Gbor pedig j zszlajra csodlatos elgondolkodtat dolgokat csinltatott.
89

Mr maga az a teny is, hogy tbb hetilap is hasbjra tzte ezt a hrt, jelzi, hogy
a zszlkesztes aktusa messze tlmutatott nmagn, jelzesertek volt. Alt-
masztja ezt az is, ahogyan a hr folytatdik:
zszlajra csodlatos elgondolkodtat dolgokat csinltatott, s ezrt a helyi
rendek a protestnsok is elzetes szndekkal egy kldttet menesztettek
rssal a magyar rendekhez, es kertek, hogy ezt a vrost ilyen tvonulssal
az rtatlan nk es gyermekek erdekeben, kik a lakosokkal egyetemben nem
vetkesek es nem is tartoznak ezert elszmolssal, mely klnben bevett k-
meljek meg. A vlaszt meg vrat magra. Kzben a lakosok mindenfele liszt-
tel, sval, zsrral, borral es ms dolgokkal fel evre elltjk magukat, ami miatt
minden drgul es nem lehet ft kapni.
90
Bethlen veres zszlajnak szavait gy ltszik megis sokan tudtk ertelmezni:
zszlval hadba szoks vonulni, fel evre elre raktrkeszletet pedig csak teny-
legesnek tn, komoly veszely eseten halmoznak fel... Bethlen hatalmi repre-
zentcija teht a kor informcis rendszerenek es sokoldal eszkztrnak
ksznheten elert a cmzettekhez, elerte celjt.
89
die Kys: Commissarien von Newesohl vnuerrichtet Sachen abgezogeni Vnd lest der
Bethlehem Gabor an seinen newen Fahnen wunderliche nachdenkliche Sachen machen
90
an seinen newen Fahnen wunderliche nachdenkliche Sachen macheni vnd haben
deswegen hiesige Landstndt i auch die Euangel. Mit vorwisseni einen Curier mit Schreiben
an die Vngarische Stnde gesandti vnd gebeten i dieser Stadt mit solchem Vberzugi vmb der
vnschuldigen Weib vnnd Kinder willeni welche sampt den Inwohnern keine Schuldt i noch
dessen zu engelten habeni was etwann sonsten vorgehti zu verschonen i ihrer Antwort erwart
man. Interim sollen sich alle Brger allhie mit Mehli Soltzi Schmaltzi Wein vnd anderen
Sacheni au ein halb Jahr versehen dewegen es alles anfengt auzuschlageni vnd kein Holtz
zu bekommen.
304 VvsXvi Kvisz:i
Az pedig tulajdonkeppen a hrszolgltat rendszer mkdesebl fakad
termeszetesseg, hogy a frankfurti Relationis Historicae Semestralis Continua-
tio vsri kiadvny 1620-as szi szma
91
is megemlekezik hrei kztt (a kirl-
ly vlaszts kapcsn) Bethlen Gbor zszlajrl: sok j zszlt csinltatott es
azokba csodlatos es elgondolkodtat dolgokat festetett es hmeztetett.
92
A ke-
zenfekvseg es egyszerseg elve alapjn valsznsthet, hogy a Messrelatio
szerkeszti valamelyik hetilap hret vettek alapul a sajt kiadvnyukhoz, de a
feleves megjelenes akr azt is lehetve tette, hogy a hetilapokhoz kepest valami-
vel lassabban keszl rplapokbl mertsenek ihletet. Persze az sem zrhat ki,
hogy sajt informtoruktl kaptk tartalmban ugyanazt az informcit.
rdekes azonban az a teny, hogy mg a hrkzl rendszer szinte minden
mfaja (hetilap, rplap, vsri kiadvny) hrertek informcinak minstette
Bethlen zszlajt, addig a besztercebnyai orszggylesrl megjelent (fentebb
bemutatott) nyomtatott hrlevel,
93
mely igen reszletes kepet ad tbbek kztt
Turz Imre szerepleserl is, nem tesz semmilyen emltest ezzel kapcsolatban.
Szinten Bethlen Gbor kirlly koronzshoz kapcsolhat az a rplap, mely
arrl szmol be, hogy 1620. augusztus 24-en, egy fels-magyarorszgi kis fa-
luban egy ketfej torzszltt jtt a vilgra,
94
melynek fels feje (az illusztrci
91
Relationis Historicae Semestralis Continuatio, Jacobi Franci Historische Beschreibung aller
denckwrdigen Historien / so sich hin vnd wider in Europa / in hoch vnd nider Teutschland /
auch in Frankreich / Schott- vnnd Engeland 6 Hispanien / Hungarn / Polen / Sibenbrgen /
Wallachey / Moldaw / Trckey / tc. hierzwischen nechstverschiener Franckfurter Fastenmess
bi au Herbstmessz dieses 1620. Jahrs verlauen vnd zugetragen. Au uberschickten
glaubwrdigen Schriten vnd eiygenen Erfahrung / beneben atlich Kupferstcken / Durch
Sigismundum Latomum, alias Meurer, Francum, verlegt vnd continuirt. Gedruckt zu Franckfurt
am Mayn / im Jahr Christi / M DC XX., HAB M: Ge 482 (25).
92
vnd [hat] viel newer Fahnen machen i vnd darinn wunderbare nachdenkliche Sachen
mahlen vnd stricken lassen
93
Rpl. 513, 514.
94
Den 24. Augusti 1620. ist dise Migeburt / in dem Dor Garck / ein halbe meil von der Teutsch
in Zips / Oder Hungern / geboren worden / der ober Kop ist Todt / der ander Lebendig gewest
/ vnd getaut worden. Zu Augspurg i bey Wolgang Kilian Kuperstecher. Paas, J. R.: Te
German Political Broadsheet i. m. III. 106.
A torzszlttekkel kapcsolatos hrek mr a 16. szzadban is szenzciszmba mentek
es nepszerek voltak, nincs olyan hralap nyomtatott sajtmfaj, mely ne kzlt volna
hasbjain vagy metszetein egy-ket ilyen hrt. Az ilyen esetekben Isten haragjnak (zikai,
vagyis emberi szinten trten) megnyilvnulst vagy gyelmezteteset lttk es veszjsl,
int jelleggel es ertelmezest segt magyarzattal elszeretettel alkalmaztk. Legnagyobb
szmban a vizualits elnye miatt a metszetekkel illusztrlt rplapokon jelentek meg. Lsd
Irene Ewinkel: De monstris. Deutung und Funktion von Wundergeburten auf Flugblttern
im Deutschland des 16. Jahrhunderts. Tbingen 1995. 398, Christina Hofmann-Randall:
Monster, Wunder und Kometen. Sensationsberichte auf Flugblttern des 16. bis 18.
Jahrhunderts. Eine Ausstellung der Universittsbibliothek, 19. November 12. Dezember
szerint ugyanis az egyik fej a msik tetejen helyezkedik el) el volt halva, az als
fej viszont elt, olyannyira, hogy azt meg is kereszteltek.
A kep alatt az eset magyar illetve becsi ertelmezese is olvashat. A ma-
gyar verzi szerint a fels fej a klerikusokat, a papsgot jelenti, amely br uralko-
dott egy ideig (hiszen fell van), most Bethlen kirlly koronzsval megis
elpusztult, uralkodsa veget ert. A magyarzat alatt Johannes Bocatius (1569
1621),
95
Bethlen trtenetrjnak neve van feltntetve.
A becsi ertelmezes szerint a gyermek teste a magyar kirlysgot jelkepezi,
vegtagjai a magyar rendek, a feje pedig a kirly. Az el fej, mely termeszetes
mdon a nyakra szletett es teljesen egeszseges Ferdinnd csszrt jelkepezi,
aki a jog szerinti magyar kirly. Az egeszsegesre rtelepedett torz fels fej Beth-
len Gbort szimbolizlja: es ahogy a keresztseg nelkli fej is elpusztult, gy fog
jrni a pogny trk hiedelmektl titatott Bethlen Gbor is, az egeszseges fejet,
vagyis Ferdinnd kirlyt pedig Isten a kegyelmebe veszi.
96
Ritka peldja a rplap-irodalomnak, hogy ketfele ertelmezest is felknljon.
Valsznleg ennek is ksznhet, hogy fel lehetett rajta tntetni a kiad helyet:
Augsburgban Wolfgang Kilian rezmetsznel szletett.
97
Hogy egy ilyen, ketfe-
le ertelmezest is tartalmaz rplap megszletett, bizonytja a Bethlen Gbor
kirlly vlasztsval kapcsolatos megosztottsgot is, ami aztn indokoltt te-
hette az igenyt az eset tbbfajta ertelmezesere is.
A trn betltese krli veszjsl hangulatot tkrzi, hogy nemcsak a rpla-
pok, hanem a hetilapok es a vsri kiadvnyok is cikkeztek ebben az idszakban
hasonl esetekrl: a Zeitung Au Deutschlandt / Welschlandt / Franckreich /
1999. (Schriften der Universittsbibliothek Erlangen-Nrnberg 36.) Erlangen 1999. 117, Eugen
Hollnder: Wunder, Wundergeburt und Wundergestalt in Einblattdrucken des fnfzehnten
bis achtzehnten Jahrhunderts: kulturhistorische Studie. Stuttgart 1921. 373, Michaela
Schwegler: Die Darstellung des Wunderbaren in Flugblttern und Flugschriften der Frhen
Neuzeit. Augsburger Volkskundliche Nachrichten 4. (1998: 8. sz.) 7796, U: Erschrckliches
Wunderzeichen oder natrliches Phnomenon Frhneuzeitliche Wunderzeichenberichte
aus der Sicht der Wissenschaft. (Bayerische Schriften zur Volkskunde 7.) Mnchen 2002.
Az sszentt ikrekkel kapcsolatos mai tudsanyag (konkret trteneti peldkon keresztli)
ttekintesehez lsd Varjassy Pter Mtneki Jlia: Egy vagy kett sszentt ikrek
Magyarorszgon. Bp. 2007. 312.
95
Lsd Kees Teszelszky: Joannes Bocatius egy ismeretlen mverl. Irodalomtrteneti
Kzlemenyek 117. (2008: 1. sz.) 9293.
96
Profetikus rplapokkal kapcsolatban lsd Viskolcz Nomi: Jvendlesek es vradalmak
17. szzadi protestns irodalmunkban. In: A harminceves hbor prfeti es chiliaszti. I.
Tanulmnyok. (Fiatal Filolgusok Fzetei. Korai jkor, 4.) Szerk. Juhsz Levente es Viskolcz
Noemi. Szeged 2003. 80.
97
Wolfgang Kilian kesztette az egyik legismertebb, ovlis keretes Bethlen Gbor portret (1620)
is, lsd Cennern Wilhelmb G.: Bethlen Gbor metszet-arckepei i. m.
306 VvsXvi Kvisz:i
A ktfej torzszlttet rtelmez rplap
Bhmen / Hungarn / Niederlandt vnd andern Orten Wchentlich zusmmen-
getragen / Im Jahr 1620. ket esetet is kzl besztercebnyai jelentesekre (kz-
vetlenl a kirlyvlaszts eltt, augusztus 18.) hivatkozva: Fel merfldre innen,
egy Mieran nev faluban egy cska ket fejjel, nehny nappal korbban pedig
Erdelyben Bubona faluban egy juh hrom klnll testtel egy fejen jtt a vilg-
ra.
98
Ugyanerrl az esetrl r Zwey Monstra in Vngarn vnd Siebenbrgen zur
Welt gekommen cmmel a Relationes Historicae Semestralis Continuatio 1620-
as szi szma is: Ebben a hnapban ket szrny jtt a vilgra, egyet Kolozsvrnl
dobott ki magbl egy juh, a msikat fel merfldre Besztercebnytl, Mitschi-
nban egy parasztasszony hozott vilgra, mindkett albb tallhat megjelent-
ve.
99
A vsri kiadvny megragadva a szenzciban rejl lehetseget az ol-
vask megdbbentesere es htborzongatsra metszetes illusztrcit is kzl.
A Bethlen kirlyvlasztsa krli esemenyek sajtban val megjelenese tu-
lajdonkeppen koncentrlt lekepzese annak, ahogyan egesz tevekenysege meg-
jelenik a korabeli nemet nyelv nyilvnossg eltt. Nemzetkzi szempontbl
a magyar trn betltesenek problemja a fejedelmet illet esemenyek kzl a
legnagyobb horderej kerdes. Minden informci, felinformci, ami a kiadk
kezebe kerl ezzel kapcsolatban, nyomtatsban jelenik meg. Mindenki vrako-
zsokkal van teli es szeretne egyertelm, biztos erteslest kapni, ami azonban
nem mindig ll rendelkezesre nem a hrszolgltat rendszer elegtelen mk-
dese, mintsem inkbb a magyarorszgi esemenyek sszetettsege es vltakozsa
miatt. A szerkesztk elegedetlenl szemlelik, megis kzlik az egymsnak ellent-
mond ertesleseket, melybl az az jsgszerkeszti elv erzdik ki, hogy a bi-
zonytalan hr is jobb, mint a semmilyen. A tema jelentseget es a fennll erdek-
ldest mutatja, hogy mr az is hrertek, ha nincs hr. Viszont hr is csak addig
van, amg nemzetkzi erdekldesre szmot tart esemeny, vagyis a trn illetve
a korona elerhet kzelsegben van, illetve a fejedelem seregei hadban llnak. A
hetilapok naprl-napra trten hrkzlese, a szemtank eleth es emberarc
brzolsmdja, a hatalmi reprezentci es a propaganda eszkzekent fungl
rplapok szimbolikus brzolsa hven tkrzi azt a Bethlen es a krltte zajl
esemenyek irnti cseppet sem erzelemmentes erdekldest, mely eppen ekkor er
cscspontjra. A hrkzl- es propagandarendszer az elrenyomul fejedelem-
mel kapcsolatos slyos aggodalomban vegl mr veszjsl szrnyszlttekke
98
Es ist ein Knblein in einem Dorf Mieran, ein halb meil von hier i mit 2. Kpen auf die
Welt i Vnnd etliche tage vorhero in Siebenbrgen in einem Dorf Bubona ein Scha mit 3.
unterschiedenen Leibern an einem Kop gebohren worden.
99
In diesem Monat sind 2. Monstra i das eine zu Clausenburg von einem Scha geworen i
das andere eine halbe Meil von Newensol in der Mitschina von einem BawrenWeib zur Welt
bracht wordeni wie beyde hier vorgebildet.
308 VvsXvi Kvisz:i
torzulva kvnja erzekeltetni a kzelg veszelyt es lttatja egyben az erdelyi feje-
delem ebben az idszakban betlttt ekkor meg cseppet sem lebecslhet, es
nevetsegesse sem tehet nemzetkzi jelentseget.
A frankfurti Relationes Historicae vsri kiadvny vszjsl metszete
Bethlen kirlyvlasztsa krli idszakban
M
e
l
l
k
l
e
t
:

B
e
t
h
l
e
n

G
b
o
r

v
r
e
s

z
s
z
l
a
j
n
a
k

n
m
e
t

s
z
v
e
g
e
,

s
a
j
t

m
a
g
y
a
r

f
o
r
d
s
o
m
m
a
l
Bethlen Gabors Blutfahnen /
Welchen derselbige zu Newsol von rothem Damaschket machen / mit gegnwerti-
Gen Figuren vnd Worten mahlen / vnd Emerico Turczo als Landfenderichen
solenniter vberlieern lassen
Diese Figur allhier zur frist Das Schwert /Palmzweig / auch zuvor an
Bethlen Gabors Blutfahnen ist Das lauent Schi zu sampt dem Stern,
Welchen er newlich (mich versteht) Selbst wisst ich die Aulegung gern
Emeric Turczo lieern thet Dann ein jeder selbst / wie ihr wisst /
Dem Land Fndrich in Vngerland Seiner Wort bester Deuter ist:
Was nun der Fahn hat vor Verstand Vor mein Person wntscht ich allzeit /
Oder was die Figur bedeut Da dieser Fahn alls guts bedeut.
Mcht vielleicht geben bald die Zeit Gott woll auch gndig dafr seyn /
Allein die Wort so drinnen stahn Da die nicht bey vns brechen eyn /
Will ich dir jetzt teutsch zeigen an So allhie au dem Schi fahren /
Sie steht in dem Psalmenbuch Vor frembden Vlckern vns bewahrn.
Am acht vnd sechtzigsten ausuch Darzu wird auch helen gern /
Da David spricht: Es steh Gott au / Christus der rechte Jacobs Stern /
Da seine Feinde all zu hau Die Sonne der Gerechtigkeit /
Zerstrewet werden in seim Grimm Welchem gehren weit vnd breit
Die ihn hassen iehen vor ihm / tc. All Knigreich / Scepter vnd Cron
Darnoch ein Schrit / so allhier steht Alls dem ewigen Gottes Sohn/
Vnter der Sulen / dahin geht: Der bi an der Welt End regiert
Durch Gottes Raht befestigt ist / Ihn anzuruen vns gebrt /
Zur Honung vnd Gedult zur frist / Da er vnser liebs Vatterland
Dem augewornen Ancker wol / Bring wider in Frid vnd Wolstand.
Gott Glck verleyhen. Darnach sol Gott hel / da dieser Palmenzweig
Ihm ein jeder selbst bilden ein Da Schwert enzwey schlag in einem Streich/
Was der andern Verstand mchte seyn O lieber Gott / von vns nicht weich.
Als Sonn / Scepter / Sulen vnd Cron ENDE.
Bethlen Gbor vres zszlaja /
Melyet ugyanaz Besztercebnyn veres damasztbl kszttetett / a jelen
gurkkal s szavakkal dsztetett / s Turz Imre nagybirtokos
rnak adatott t
Ez ittlv mostani gura A kardnak s a plmagnak, azok eltt
Bethlen Gbor vres zszlaja, Az sz hajnak s a csillagnak.
Melyet az (n gy rtem) Megfejtst szvesen tudnm magam,
Mostansg adott Turz Imrnek, De mindenki maga (tudvalevleg)
A magyarorszgi nagybirtokos rnak. Sajt szavnak legjobb rtje:
Hogy mi rtelme a zszlnak, Szemly szerint azt kvnnm minden idben,
Vagy hogy mit jelent a gura, Hogy ez a zszl csupa jt jelentsen.
Majd az id taln megoldja. Isten legyen knyrletes ebben,
Csak a szavakat melyek llnak benne Hogy ezek ne hozznk trjenek be,
Mutatom meg neked nmet nyelven. Kik mind utaznak e hajn.
A Zsoltrok Knyvben ll, Idegen npektl minket vjon.
Keresd ki a hatvannyolcadiknl, Ebben lesz nagy tmaszunkra
Ahol Dvid szl: Isten felkele, Krisztus, Jkob valdi csillaga,
Hogy ellensgeit mindenfele Az igazsg(ossg) Napja,
Sztszrja ket dhben, Aki szerte a vilgban
Gylli vannak meneklsben, stb. Minden kirlysg, jogar s korona
Itt ll mg egy rs aztn Mint az rk Isten Fia,
Az oszlop alatt, melyben az ll: Ki uralkodik a vilg vgig.
Isten szava arra int, t szltani neknk illik,
Remny s trelem kell ma is Hogy des Haznkon
A kivetett horgonyra aztn jra bkt, jltet hozzon.
Isten minden jt hozzon. Ezutn Isten segtsen, hogy ez a plmag
Mindenki maga tallja ki, A kardot kettsse egy csapsra!
Mi ms jelentse lehet neki, des Istennk, ne hagyj minket magunkra.
A Napnak, jogarnak, oszlopnak, koronnak, VGE
3
1
0

V
v
s
X
v
i

K
v
i
s
z
:
i

BETHLEN S A TRKSSG KRDSE A KORABELI
PROPAGANDBAN S POLITIKBAN
A G
...a mi korunkban, s klnsen itt nlunk, senki se lehet egyistenhv, hisz az
ember sohasem tudja, hogy holnap ki l a nyakra. Tbb tmasztkot kell keresni,
mert az ember nem tudhatja, hogy holnap melyik dl ssze alatta. Vszkijratokat
kell teremteni, ha nem akarod, hogy egy szp napon egrfogba kerlj. Minl tbb
vszkijratot teremtesz, annl biztosabban rzed magad, s annl szabadabbnak.
Gion Nndor: Testvrem, Job
1873-as szkfoglal akadmiai beszdben Szilgyi Sndor hatrozottan killt
amellett, hogy Bethlen Gbor cselekedeteinek egyetlen mozgatrugja volt: ki-
vvni a magyar korona fggetlensgt, aminek elrstl csak a hall vlasztotta
el.
1
Szilgyi szerint, pp mivel az letm flbemaradt, Bethlent a kortrsak (s
az utkor) flrertette, s nem voltak kpes[ek] az egykor rgalmak behatsa
all szabadulni. Egsz komolyan irtk, beszltk, a cselekvsek felszinn ll
emberek, hogy krl van metlve.
A portn azt terjesztk, hogy ppistv akar

lenni, Bcsben pedig dk koronval kesitettk fel.
2
Szilgyi Sndor a Beth-
len-kor egyik legalaposabb ismerje teht hatrozott sszefggst ltott Beth-
len vgs s egyetlen clja, a haza egyestsnek elmaradsa, s a szemlyhez
mindmig ktd rgalmak (lhatatlansga, ktsznsge, trkssge) kztt.
Br Bethlennek mg a nyolcvanas vekben is felttelezett vgs cljt mra
mr jval kevsb ltjuk tisztn (Bethlen mint pragmatikus politikus egyszerre
valsznleg mindig tbb mint egy elrhet cllal szmolt), a Bethlen-ellenes
vdak mg mindig erteljesen velnk vannak. A Szilgyi ltal felvetett (s nem
tl sikeresen megoldott) problmt a kvetkezkpp fogalmazhatjuk t: nemze-
ti hsnk, Bethlen Gbor meglehetsen visszs fogadtatsban rszeslt bel- s
klfldn egyarnt.
1
Mert egsz uralkodst egy feladat megoldsra szentel, azon munklt a termszettl nyert
szivssgval, a krl csoportosit combinatiit, annak kvetelmnyei szerint vltoztatta
terveit, arra zskmnyolta ki a helyzet ltal nyujtott elnyket: kivvni a magyar korona
fggetlensgt az uralkodval karon fogva kezdetben, annak ellenre ksbb, st egyenes
mellzsvel. Szilgyi Sndor: Adalkok Bethlen Gbor szvetkezseinek trtnethez.
(rtekezsek a trtnelmi tudomnyok krbl. II.8.) Bp. 1873. 314, itt 5.
2
Uo.
312 A G
A Bethlen-ellenes propaganda krdst akrcsak Szilgyi tbbnyire csak
apologetikus kontextusban vagy rintlegesen trgyaljk a trtnszek, s a leg-
utbbi munkk is ltalban megelgednek a propaganda ler jelleg bemutat-
sval, mellzve a tgabb sszefggsek trgyalst.
3
A nem kzvetlenl Bethlen
szemlyre irnyul publicisztika ltalban kimarad a vizsglds krbl, s a
negatv Bethlen-kp tfog historiograi sszefoglalsval is ads mg a trt-
netrs.
4
Holott mg a huszadik szzad msodik felben is megesik, hogy az er-
dlyi fejedelmet hitszegnek vagy ppen fsts kp kis tatrnak jellemzik
komoly angol trtneti munkk. Egy 1940-es princetoni kismonogra szerint a
flig klvinista, flig barbr Bethlen Gbor csak kihasznlta a helyzetet, hogy
fellzadjon ura, a csszr ellen;
5
egy 1994-es angol trtneti m szerzje pedig
reexi nlkl adja tovbb a 17. szzadi kortrsak vdjt: Bethlen inkbb mo-
hamedn, mint keresztny volt.
6

A Bethlen-ellenes propaganda sszefoglalsra aligha lehetne egyetlen ta-
nulmnyban vllalkozni, hossz utletnek feltrkpezsre pedig mg ke-
vsb. A harmincves hbor elejhez kthet publicisztika mg a mai napig
is tlthatatlanul nagy, klnsen, ha ebbe a hrleveleket is beleszmtjuk.
7
A
3
Varsnyi Krisztina: Bethlen Gbor a korabeli nmet nyelv hrlevelek s vsri kiadvnyok
tkrben. Sic Itur ad Astra 17. (2005) 169224; U: Bethlen Gbor megjelense a korabeli
rplapokon. Kt 4. (2007) 132177; Vincze Dniel: Bethlen Gbor s az els angol jsgok.
Fons: Forrskutats s Trtneti Segdtudomnyok 17. (2010) 59111; Makkai Lszl: Trk
Bethlen s Mohamedn Gbor. Histria 2. (1980: 3. sz.) 34.
4
Ugyanakkor v. R. Vrkonyi gnes kszl kismonogrjval, amelyben Bethlen fogadtat-
snak s kutatsnak trtnett trgyalja. Kivtelt kpez ez all az angol hats vizsglata. Lsd
Gl Istvn: Maksai Pter angol nyelv Bethlen Gbor-letrajza 1629-bl. Magyar szerz els
mve Angliban magyar trtnelemrl. Irodalomtrtneti Kzlemnyek 80. (1976) 223237;
Kurucz Gyrgy: Sir Tomas Roe s az erdlyilengyel viszony Bethlen Gbor fejedelemsge
idejn. In: Magyarhontl az jvilgig: Emlkknyv Urbn Aladr tvenves tanri jubileumra.
Szerk. Erddy Gbor Hermann Rbert. Bp. 2002. 5563.
5
Bethlen Gabor, prince of Transylvania, half Calvinist, half barbarian, took advantage of the
situation to rebel against his overlord the emperor. Elmer A. Beller: Propaganda in Germany
during the Tirty Years War. Princeton 1940. 4.
6
Kurucz Gy.: Sir Tomas Roe i. m. 5658.
7
A harmincves hbor kezdetnek nemzetkzi publicisztikjra lsd Reinhold Koser: Der
Kanzleienstreit: Ein Beitrag zur Quellenkunde der Geschichte des dreissigjhrigen Krieges.
Halle 1874; Johannes Heinrich Gebauer: Die Publizistik ber den bhmischen Aufstand
von 1618. Halle 1892; Karl Nolden: Die Reichspolitik Kaiser Ferdinands des Zweiten in der
Publizistik bis zum Lbecker Frieden 1629. Phil. Diss. Kln 1957; Tomas Cogswell: Te
Politics of Propaganda: Charles I and the People in the 1620s. Journal of British Studies 29.
(1990) 187215; Peer Schmidt: Spanische Universalmonarchie oder teutsche Libertet: Das
spanische Imperium in der Propaganda des Dreiigjhrigen Krieges. Stuttgart 2001. 51
94; G. Etnyi Nra: Hadszntr s nyilvnossg: A magyarorszgi trk hbor hrei a 17.
szzadi nmet jsgokban. Budapest 2003. 4562; Gustav Freytag: Der Dreiigjhrige Krieg
Bv:niv vs :6v66ssvo vvovsv 313
publicisztikai dmping reszben annak tudhat be, hogy valban trtenelmi ese-
menyek zajlottak, amelyek minden eddiginel tbb orszgot erintettek. De nem
csak az esemenyek rendkvlisege a felels az ellenseges propagandakampnyo-
kert. Minden jel szerint erre okot adott a 17. szzad eleji politikai-gazdasgi es
katonai helyzete is. Leegyszerstve a helyzetet, a cseh felkelest kvet hbo-
rt jreszt hitelre vvtk. Nemesi felkelesekre alapozni mr tbbnyire lehetet-
len volt: elvileg csak nvedelemre volt felhasznlhat, gyakorlatilag arra is csak
sznalmas hatekonysggal. A toborzott hadseregek viszont akkora terhet jelen-
tettek, amelyet a gyengen kzpontostott kzep-eurpai llamok kzl hossz
tvon senki nem viselt el. Slyosbtotta a helyzetet, hogy a hbor cseh szakasza
brmennyire kiterjedtte is vlt, voltakeppen elithbor maradt, a trsadalom
alsbb retegeinek mozgstsa, adztatsa csak rendkvl nehezen ment. Ebbl
a szempontbl Bethlen es V. Pfalzi Frigyes hasonl helyzetben talltk magukat,
es ltalban a birodalmi vrosok is inkbb csak taktikai megfontolsbl zettek,
ha zettek.
8
A hbort teht hitel es hitelesseg nelkl nem lehetett megnyerni.
A kett termeszetesen mindig is szorosan sszefggtt egymssal, de a hiteles-
seg amire a kesbbiekben meg visszaternk alapfeltetele volt a szvetsegi
rendszereknek is, hiszen annyi penze egyik felnek sem volt, hogy szvetsegesek
nelkl sikerre jusson. A publikcis radat teht nem csak a felfokozott hr-
igenybl, a tmegek negatv erintettsegebl, vagy a hbors motvumok gyen-
gesegebl eredeztethet, hanem a hbor sajtos jellegebl is: partnerek es tr-
sadalmi tmogatottsg nelkl a lassan csorgadoz, gyakran elszabotlt kzponti
bevetelekbl nem lehetett gyzelmet aratni.
9
16181648 Die Stdte. Die Kipper und Wipper und die entliche Meinung. Band 2. Bad
Langensalza 2003, Noel Malcolm: Reason of State, Propaganda, and the Tirty Years War: An
Unknown Translation by Tomas Hobbes. Oxford 2007.
8
A harminceves hborhoz ltalban ld. Peter Hamish Wilson: Te Tirty Years War: Europes
Tragedy. London 2009, Georey Parker: Te Tirty Years War. London 1984. A hbor els
szakaszhoz ld. Anton Gindely: Geschichte des Dreissigjhrigen Krieges. Geschichte des
bhmischen Aufstandes von 1618. Bd. IIII. Prag 18691878, Hans Sturmberger: Aufstand
in Bhmen. Der Beginn des Dreiigjhrigen Krieges. Mnchen 1959. Bethlen reszvetelere
lsd Anton Gindely Acsdy Igncz: Bethlen Gbor es udvara 15801629. Bp. 1890, Angyal
Dvid: Magyarorszg trtenete II. Mtystl III. Ferdinnd hallig. (A magyar nemzet
trtenete, szerk. Szilgyi Sndor, 6. kt.) Bp. 1898. 224365, Szekf Gyula: Bethlen Gbor:
Trtenelmi tanulmny. 2. kiad. Bp. 1983, Makkai Lszl: Az ellenreformci es a harminceves
hbor. Az erdelyi fejedelmek Habsburg-ellenes kzdelmei (16081648). In: Magyarorszg
trtenete tz ktetben IIIi1. Szerk. Pach Zsigmond Pl. Bp. 1978. 789865. A birodalmi
vrosok reszvetelehez ld. Freytag, G.: Der Dreiigjhrige Krieg i. m., Christian Bartz: Kln im
Dreiigjhrigen Krieg. Die Politik des Rates der Stadt (16181635). BernFrankfurt 2009.
9
A publikcis dmping megis elssorban a hbor elejet erintette, br a hbor egyes kesbbi
fordulpontjai krl a hrehseg tbbszr is megnvekedett. 161819-ben tbb mint 60
rplapot regisztrltak a Gustag Freytag-rplapgyjtemeny alapjn, 162021-ben tbb mint
Ahhoz, hogy a nyomtatvnyok mennyisgrl kpet alkothassunk, rdemes
megemlteni, hogy csak a nmet nyelv Bethlenre vonatkoz rplapokbl s
hrlevelekbl Varsnyi Krisztina a kzelmltban csaknem 90-et ismertetett.
10

A Bethlen-ellenes propaganda feltrkpezsekor azonban nyilvnvalan ennl
sokkal szertegazbb forrsanyaggal kell szmolnunk. Erre utal a cseh kutats
is: Jaroslav Miller pldul kizrlag angliai knyvtrakban 145 cseh vonatko-
zs politikai propagandairatot, 80 hrlevelet s 43 szatirikus vagy panegirikus
kiadvnyt szmllt 1618 s 1621 kztti megjelenssel.
11
Egy recens, tbb mint
1000 oldalas kiadvnyban Jana Hubkova pedig pusztn a cseh kirlyra, V. (Pfal-
zi) Frigyesre vonatkozan 207 darab 1619 s 1632 kztt megjelen pfalzi s
cseh kiadvnyt sorol fel (ebbl 161921 kztt 138 jelent meg), amit 154 Fri-
gyes-ellenes csszrprti nyomtatvny egszt ki. rdekessge ennek az utbbi
csoportnak, hogy csupn csak ht kiadvny jelent meg szerzvel, tovbbi kett
monogrammal.
12
Nyilvnvalan hatalmas forrscsoporttal van teht dolgunk,
klnsen, ha a Bethlen Gbor-ellenes propagandba nem csak a kzvetlenl r
vonatkoz nyomtatvnyokat szmtjuk, hanem a fejedelemmel csak rintlege-
sen foglalkoz nyomtatott s kziratos forrsokat is.
Az anyag teljes ttekintsre teht szinte lehetetlen lenne vllalkozni, ugyan-
akkor a Bethlen ellen felhozott vdak trkssg, llhatatlansg, hitszegsg
stb. problmja annl lnyegesen jelentsebb, hogy megelgedhessnk azok
ler jelleg trgyalsval. A tovbbiakban ppen ezrt Bethlen trkssgt,
vagyis oszmn orientcij politikjt kzppontba llt ellensges propagan-
dt mint vals problmt szeretnm bemutatni.
13
A nyilvnossg eltt az osz-
mnbartsg krdse ugyanis Bethlen politikjnak valban az Achilles-sarkt
jelentette, amit a 16. szzadi retorikai tradcikra alapoz keresztny-humanis-
ta diskurzus jtszi knnyedsggel hasznlt ki, s amire e retorikai tradcin bell
nem is igen lehetett megfelel vlaszt adni.
120-at, majd 1622-tl 1627-ig kb. 55-rl 15-re sllyed a szmuk, a msodik cscstart 1631
tbb mint 80 rplappal. Lsd Schmidt P.: Spanische Universalmonarchie i. m. 77.
10
Varsnyi K.: Bethlen Gbor a korabeli nmet i. m.
11
Jaroslav Miller: Falck mtus. Fridrich V. a obraz esk vlky v ran stuartovsk Anglii. Praha
2004.
12
Jana Hubkova: Die Flugbltter ber Friedrich von der Pfalz als Quelle zur Entwicklung und
Wahrnemung der Bhmischen Frage in den Jahren 16191632. In: U: Fridrich Falck v
zrcadle letkov publicistiky. Praha 2010. 437468.
13
Bethlen trkssgnek krdse mindig is foglalkoztatta a trtnetrst, legjelesebbl taln
Szekf Gyult, de v. Makkai L.: Trk Bethlen i. m.
314 A G
Beretva lin
Az oszmnbartsg termeszetesen nem csak retorikai kerdes volt. Hbors
helyzetben az Oszmn Birodalom szvetsegere tmaszkodni olyan hazrdj-
teknak szmtott, amelynek a kockzataival a legtbb kortrs tisztban volt.
1623-ban, nem sokkal az eltt, hogy Bethlen oszmn segedcsapatai elvonultak
volna, Pzmny Peter az oszmnok ltal elhurcolt foglyokra hivatkozva a k-
vetkez szavakkal fordult Bethlenhez: Nem ketlem, hogy az Felseged lelki is-
merete gyakran nyugtalankodhatik ezekert. Nem tudom azt is, ha Felsegednek
hasznos mindenkor beretva elin hordozni szerencsejet.
14
Utlag elmondhatjuk,
Bethlennek tbbe-kevesbe hasznos volt, mert rendkvl tehetseges hazrdjte-
kosnak szmtott, es taln a szerencse is elkserte. De a sikeres egyenslyozs-
hoz egyedl a szemelye jelentette a garancit, ami nyilvnvalan a tle tvolabb
llknak, gy peldul szvetsegeseinek, de meg a kzelebb llknak sem volt
mindig teljesseggel megnyugtat. Nem csoda, hogy Bethlen risi erfeszte-
seket es ldozatokat hozott annak erdekeben, hogy meggyzze kortrsait: az
oszmnokkal val kapcsolata szilrd, st e kapcsolatot irnytja. Br ezt els-
sorban tettekkel, ltvnyos gesztusok kieszkzlesevel igyekezett bizonytani,
15

magabiztossgnak gyakran adott hangot. Pelda erre az a beszelgetes, amit Es-
terhzy Mikls kvete folytatott a fejedelemmel nehny hnappal az emltett
Pzmny-level megrsa eltt:

Azt mondja [Bethlen], hogy az mostani trk csszr egy rossz bolond em-
ber, balgatag. s ha mit nem kezdenek az vezerek, tle tartani nem kell.
Felel az trk fell, hogy az hre nelkl, rnk nem tmadna is, akkor indul
meg az, mikor akarja. ... Az trkt, hogy majd minden kereszteny feje-
delmeknel jobban ismeri, azon ker, hogy neki meg engedjk [elhiggyk],
s tudja is annak nem csak ravaszsgt, hamis bartsgt, de ugyan minden
bizodalmnak llapatt is.
16
Meg ha az erdelyi fejedelem tudta is, hogy az oszmnoknak miben ll a bizodal-
ma, vagyis milyen hasznot remelnek tmogatsbl, ez nem lehetett mindenki
szmra megnyugtat, klnsen nem a magyarorszgi helyzetet kevesbe is-
mer szvetsegeseknek, akiknek a vele ellenseges propaganda, mint ltni fog-
14
Pzmny Peter levelezese. Kzzeteszi Frankl [Frakni] Vilmos. (Magyar trtenelmi emlekek.
Okmnytrak 19.) Budapest 1873. 361. (1623. nov. 14.)
15
Pelda erre a kirlyvlaszts trtenete, v. Pter Katalin: Bethlen Gbor magyar kirlysga, az
orszgegyestes es a Porta. Szzadok 117. (1983) 10281060, itt 105657.
16
MNL OL Magyar Kancellriai Leveltr A 98 Transylvanica 8. cs. fol. 57987, itt fol. 583 es
585. (1623. jlius 8.) (A keziratos szvegek kzlesekor ltalban a mai helyesrsi szablyokhoz
igazodom.)
juk, azt terjesztette, hogy cljait tekintve Bethlen semmiben sem klnbzik az
oszmnoktl. Valsznleg Esterhzy Mikls sem dlt megnyugodva htra: pr
hnappal kvetnek visszatrte utn az Esztergom fel visszavonul oszmn
csapatokat ppen verte szt kegyetlenl s br tegyk hozz, lltlag Beth-
len sugallatra tbb mint ktezer morva rabot szabadtott meg.
17

Valjban Bethlen korntsem volt annyira ura az oszmnokkal tartott kap-
csolatnak, mint amennyire azt lttatni szerette volna.
18
Neheztette a helyzett,
hogy klnsen ezekben az vekben a Fnyes Portn gyakoriak voltak a hirte-
len vltozsok, ami kihatott az erdlyi fejedelmet tmogat s ellenz oszmn
tisztviselk hatalmi helyzetre is. Az is jelents bizonytalansgi tnyeznek sz-
mtott, hogy a kommunikci rendkvl lass volt, s az oszmn udvari dn-
tshozatal is hatalmas nehzkedsi ervel brt. Mindebbl kvetkezik, hogy az
erdlyi fejedelem amgy kimagaslan teljest portai kveteinek nem egy-
szer vgtelenl nehz dolga volt. Amit a ritmusokkal val rsban mindenkor
blcselked Rimay Jnos Konstantinpolybl hrom httel a fehrhegyi csata
utn meggrt, egyltaln nem volt knnyen teljesthet:
az segtsgadst is fogjuk itt mi promovelni, de sobrie, s gy, hogy legyen
kszen mindenkoron, s akkor menjen, mikor felsge s az orszg fogja ki-
vnni, annyi szmval csak s olyan apartussal, a mint az szksg fogja ex-
posclni.
19

Ennl is komolyabb gondot jelentett gy krni az oszmn segtsgnyjtst, hogy
ettl Erdly s Bethlen keresztny hrneve ne szenvedjen krt: fltte ne urge-
ljuk innen az segtsg adst azrt is, hogy az keresztny orszgok ne vdolhas-
sanak bennnket rta Rimay ugyanebben a levelben.
Hogy mennyire nehezen volt kivitelezhet a Rimay ltal megclzott tvol-
sgtart, magyarok ltal irnytott oszmn szvetsg, arra pldt szolgltatnak
a fenn idzett levelet kvet esemnyek. 1620 vge fel jrunk, s Bethlen por-
tai helyzete tovbbra sem stabil. E rendkvl bonyolult viszonyrendszer minden
eddiginl tfogbb rekonstrukcijt a kzelmltban Papp Sndor ksztette el.
20

17
Szalay Lszl: Galntai grf Eszterhzy Mikls Magyarorszg ndora. IIII. kt. Pest 1863
1870. II. 8687.
18
Erre Papp Sndor s Sudr Balzs pldamutatan rvilgtottak legutbbi tanulmnyukban.
Papp Sndor: Bethlen Gbor, a Magyar Kirlysg s a Porta (16191629). Szzadok 145.
(2011) 915974; Sudr Balzs: Iszkender s Bethlen Gbor: a pasa s a fejedelem. Szzadok
145. (2011) 975996.
19
Als sztregovai s rimai Rimay Jnos llamiratai s levelezse. Szerk. Ipolyi Arnold. Bp. 1887.
234235. (1620. nov. 30.)
20
Papp S.: Bethlen Gbor i. m.
316 A G
Az okokat itt nehez lenne sszefoglalni, annyi azonban bizonyos, hogy szm-
talan tenyezt egyszerre kell gyelembe vennnk: az oszmn birodalom pilla-
natnyi makropolitikai celjait es erdekeit, Bethlen eddigi katonai fellepesenek
korltolt sikeret, a csszrprtiak es a katolikusok folyamatos aknamunkjt,
a Bethlent tmogat es ellenz oszmn tisztviselk rivalizlst, a protestns
szvetseg hzdozst az oszmn szvetseg gondolattl, a Porta ltal kvetelt
jeni vr megadsnak halogatst es gy tovbb. 1620 msodik feletl azon-
ban (lenyegeben attl kezdve, hogy Bethlen es szvetsegei az oszmnok aktv
beavatkozst egyre fontosabbnak lttk) a helyzet lassan javulni kezdett. Mi-
utn egy komoly Lengyelorszg-ellenes oenzva terve lassan krvonalazdott
a Portn, a Habsburgok elleni hbor is egyre pozitvabb megteles al esett.
1621 elejere gy tnt, az oszmn hatalom vegre vilgosan llst foglal Ferdinnd
csszrral szemben. Janur elejen nemcsak arrl dntttek, hogy Lengyelorszg
ellen tmads indul a szultn szemelyes reszvetelevel, hanem Bethlen katonai
tmogatsra is hatrozott geretet tettek.
21
A konstantinpolyi fordulat ltszlag
eppen jkor jtt, hiszen j tkrtynak tnhetett a feherhegyi csata utn meg-
kezdett els (hainburgi) beketrgyalsokon. Ezzel szemben az erdelyi fejedelem
minden jel szerint gy erezte de mindenesetre gy ereztette , hogy a portai
folyamatok kezdenek kicsszni a keze kzl. Magyarorszgi levelei alapjn arra
kvetkeztethetnk, Bethlen valban megremlt, hogy az oszmnok hadaikat
Lengyelorszgbl brmikor tirnythatjk. Szrny dolog uram, ez a trk ke-
szlet rta a beketrgyalsokat folytat Forgch Zsigmond ndornak , ha gy
vagyon, a mint irjk. Soha ehez hasonl nem volt, martiusban csszr megindl
bizonyosan. Tatrt msfelszzezret hirdetnek, hogy kesztnek csszr melle. Az
istenert maturlja kegyelmetek az tractatust knyrgtt lenne vege az eltt,
az mg elerkezik az tatr. Ellenkez esetben ugyanis fel
hogy az tatr md nelkl meg nem ter ... bizony felek nagy rablsoktl ... ha
nem bekelnk, az pognynyal kenszerettetnk magunkat conjunglni es mi-
attunk vesznek az kerestyen orszgok s azutn utolszor mi magunk is mint
maradhatunk, isten tudja.
22

21
Rimay Jnos sszes mvei. sszell. Eckhardt Sndor. Bp. 1955. 369. Ld. Papp S.: Bethlen
Gbor i. m. 959962. V. Bethlen Gbor fejedelem kiadatlan politikai levelei. Kiad. Szilgyi
Sndor. Bp. 1879. 241243. (Bethlen Forgch Zsigmondnak, 1621. febr. 5., mely levelben 1621.
janur 22-i belgrdi mustrrl tudost.)
22
Lsd Bethlen Forgchnak rt idezett levelet, uo. Bethlen a tatrok szmt szndekosan
eltlozza a Forgch Zsigmondnak rt levelben. Kesbb, a nikolsburgi beket kimagyarz egyik
Portra rt leveleben mr csak 10.000-rl beszel, amibl szerinte vegl csak 2000 erkezett
meg. V. Bethlen levelet egy oszmn vezernek a nikolsburgi bekerl (1622 eleje): TMO I.
342347.
Ez az ijesztgets levl Forgch szemben knnyedn belefrt Bethlen szok-
sos praktikinak sorba, s ezzel a fejedelem maga is tisztban volt. Ugyan-
akkor azt is tudhatta, Forgch mennyire fl az oszmnok felvonulstl.
23
Az
gyet kancellrjval Pchi Simonnal s a ndorral szemlyesen akarta megvitat-
ni, mert censurjt pennra nem bzhatta. Olyan megoldsi ksrlettel sze-
retett volna elllni, amely nem csak Magyarorszgra, hanem Lengyelorszgra
nzvst is megnyugvst jelenthetett:
Rmai csszr nekem nem hiszen, de im megmutatom, hogy n a keresztyn-
sgnek kivnok annyi jt, mint Pzmn s akrki ez vilgon, ha felsge hitelt
ad discurzusomnak, megmaraszthatjuk Magyarorszgot, hanem az keresz-
tynsgrl is elfordthatjuk talm a fegyvert.
24

A ndor azonban nem jtt el a szemlyes megbeszlsre, Bethlen gy nem tud-
ta a portrl berkezett leveleket megvitatni a bketrgyals vezetivel, ezrt
azokat msnap eredetiben tkldte Forgchnak, jllehet biztos volt benne, hogy
azokat csak fortlynak, ctumnak mondjk majd.
25
Az eredeti konstantin-
polyi leveleket persze nem volt knny lesprni az asztalrl, s nyilvn a cs-
szr sajt informtoraitl is rteslt mr a Porta dntsrl. Pzmny a maga
rszrl szintn meg volt ijedve, jllehet keresztlltott a helyzeten: Csak az
trk ne jjjn derk ervel, salva sunt omnia; ha penig derk ervel j, elbb
jut azoknak, az kik oltalmra jtt, s talm az leszen eleje az bkessgnek, ha az
trk ugyan derekas haddal j rta Turz Szaniszlnak.
26

Vgeredmnyben az oszmn birodalom tmadsrl szl hrek nem vltak
Bethlen hasznra, st taln inkbb krra lettek, hiszen a bkekts helyett Fer-
dinnd megprblta visszahdtani hveit s terleteit. Az 1621 tavaszn kezd-
d sorozatos tprtolsok amelyekben a retorika szintjn a kzeled oszmn
veszly volt a f motvum
27
arra utalnak, hogy az erdlyi fejedelemnek valban
kicssztak az esemnyek a keze kzl; s nem csak a magyarorszgi, hanem
23
V. Szilgyi Sndor: Grf Batthyny Jzsef kpcsnyi levltrbl 12. TT [11.] (1888) 401
434, 609639, itt 625626. (Forgch Turz Imrnek, 1621. pr. 9.)
24
Szilgyi Sndor: Bethlen Gbor levelei 13. TT [8.] (1885) 209256, 431480, 623673, itt
669670. (Bethlen Pcsi Simonnak, 1621. mrc. 10.)
25
Bethlen Gbor fejedelem kiadatlan i. m. 268269 (Bethlen Forgch Zsigmondhoz, 1621. mrc.
12.) V. Turz Imrnek rt levelvel, ugyanakkor, uo. 270. Forgch nem sokkal ezutn prtol
t. Dallos Mikls gyri pspknek politikai s diplomatiai iratai: 16181626. Kzread. Frankl
Vilmos s Rth Kroly. Esztergom 1867. 8485.
26
Pzmny Pter bbornok, esztergomi rsek, Magyarorszg herczegprmsa sszegyjttt
levelei. III. kt. Kiad. Hanuy Ferencz. Bp. 19101911. 227. (1620. mrc. 20.)
27
Lsd pl. Lpes Blint a ksbbiekben idzett levelt Batthyny Ferencnek, MNL OL Csaldi
levltrak P 1314 Batthyny misszilisek, 64. doboz, 28913, Mf. 4857. (1621. febr. 16.)
318 A G
az oszmn fl oldaln is.
28
Hvei sorra elprtoltak, a kirlyi cmrl gy tnt, le
kell mondania, es a cseh megtorlsok utn a Habsburgok bekeszndekban sem
lehetett megbznia. Ugyanakkor lthatlag az oszmn hatalom sem sokat tr-
dtt vele. Hainburg mr egyre inkbb csak idnyeresnek szmtott mindket fel
szmra, prilistl a trgyalsok teljesen megakadtak.
29
Bethlent azonban nem
olyan fbl faragtk, hogy hagyta volna magt az esemenyekkel sodortatni, r-
adsul az idkzben nla megfordul tatr kvetseg j remenyeket ebreszthe-
tett benne. Szorul helyzeteben a fejedelem mr nem a tatr es oszmn seregek
tirnytstl felt (ha egyltaln e felelmet nem csak sznlelte), hanem sorst
a maga kezebe veve eppen az oszmn (es tatr) seregek tirnytsa mellett
kezdett ervelni. Egy nagyszabs, sokirny tmads kepevel prblta a szul-
tnt felrzni es a Habsburg kerdest egyszer es mindenkorra megoldani: mg
II. Oszmn Nndorfehervrrl Grazon keresztl nyugatnak nyomulna egeszen
a tengerig, addig 30.000 oszmnnal es 15.000 tatrral Passaunl lezrn a Du-
nt, majd Ferdinnddal olyan beket kthetnenek, amilyet akarnak, oszmn ad-
zetve tehetnek, Grazot pedig eltnek lb all.
30
Magyarorszg hatrainak es
szuverenitsnak biztostsra azonban hitlevelet kert. Ha szava meghallgatsra
lelt volna Konstantinpolyban (ki tudja, Rimay egyltaln elllt-e a tervvel),
meltn mondhatjuk, hogy Pzmnyek, a Habsburgok es Nemetorszg nagyob-
bik reszenek felelme vlt volna valra.
Mint a fentiekbl is lthatjuk, a Bethlen-ellenes propagandban oly nagy
fontossgot betlt oszmn szvetseg kerdese egyltaln nem csak retorikai
problema volt. Br az oszmn szvetseg gyakran joggal tnhetett hazrdjtek-
nak, a vele jr kockzatot Bethlenen kvl a magyar rendek egy resze is idrl
idre hajland volt felvllalni. Mint Bethlen krnyezeteben hangoztattk, csak
rossz vlasztsok leteztek:
Quid faciendum Ungaris rta Svenyfalvi Dniel Konstantinpolybl Pecsi
Simonnak 1616-ban. Inter duo mala minus erit eligendum. Nem is lehet
egyeb megmaradsra val utjok szegeny nemzetnknek, hanem ez, az kire
mostan isten na[gys]gt az mi kegyelmesurunkat vezerlette, kire segitse
isten na[gys]gt es az egesz magyar nemzetseg megszabadtsra, oltal-
28
Az tprtolsokhoz lsd albb, A propaganda hatsa c. resz veget.
29
Angyal D.: Magyarorszg trtenete i. m. 293305, Dallos Mikls i. m. 6680.
30
E levelet publiklja ktetnkben Papp Sndor. Bethlen terveihez lsd meg a tatroknak rt
(kesbb meg emltend) levelet prilis 1-rl: Balsfi Tams: Magyar orszgnak Bethlen Gbor
tmadskori llapotjrl egy azon idej, hazja szeret, igaz magyar embernek tantslsa. 2.
kiad. Pozsony 1838. 4753. Lsd R. Vrkonyi gnes e ktetben kzlt tanulmnyt. rdemes
tovbb megjegyezni, hogy Bethlen ugyanebben az idben kld kveteket Velencebe, hogy
nagyszabs haditervebe a kztrsasgot is bekapcsolja.
mazsra, mint Gedeont az Izrael nepeiere, nevelje, segitse, szerencseltesse
s emelje fel. Elgg akarnk itt val kvetek azt pesuadelni, hogy Rmai
csszr Erdlnek is j akarja; de n azt nem tudom, mint kell elhinni, mert
minden dolgok lnoksg, noha magyar formba, magyar ruhban ltztet-
nk, de interni sunt lupi rapaces, s mint az Sodoma helyn termett gymlcs
kivl szp, azt mondjk, de ha megilleti ember, hamu, fst lszen.
31

Szekf Gyula valsznleg jogosan ltja, hogy az egyszer ember Svnyfalvi-
nak a keresztnyellenes szvetsg gondolata knyelmetlen volt;
32
a kt rossz t
vlasztsnak hangoztatsa teht nigazolsknt is magyarzhat.
Nem volt azonban mindenkinek nigazolsra szksge, kivltkppen nem
Bethlen Gbornak. Bethlen levelezsbl egyrtelm, hogy az oszmnbartsg
szmra egyltaln nem volt knyelmetlen, hiszen szemlyes kapcsolatokra, ta-
pasztalatokra s rszben bizalmas viszonyokra is plt.
33
Az oszmnbartsg
olyan adottsg volt, amivel e vgtelenl pragmatikus erdlyi fejedelem a lehet
legnagyobb termszetessggel lt. Tegyk hozz, ugyanakkora termszetessg-
gel lt is vissza e kapcsolattal, gyakran a pattansig fesztve a hrokat. A magyar
protestns rendek szmra is az elejtl fogva egyrtelm lehetett: az oszmnok
valamilyen szint tmogatsa nlkl mozgalmuk kudarcra van tlve, s Bethlen
minden erejvel azon volt, hogy ezt a felismerst a cseh kirllyal s rendekkel
is elfogadtassa.
34
ppen mivel portai befolyst hajlamos volt eltlozni, a h-
bor idejn, de klnsen a kirlyvlaszt besztercebnyai orszggylsen az
oszmnok tmogatsnak tnyleges gesztusaira, kls jeleire klns szksge
volt.
35
A Porta tmogatsa felteheten nemcsak Habsburg-ellenes politikjnak
volt sarkkve, hanem autoritst is jelents rszben ennek ksznhette. Mr
megvlasztsakor (1613-ban) a rendek azzal indokoltk dntsket, hogy az
trk nemzetsgnl nagy tekintete lvn, ez mostani dben s llapotban az
vitzl s hadakoz dologban haznk oltalmra, ha kvntatik, hasznosan, tud-
juk, szolglhat.
36
Szolglt is: az t beksr oszmn csapattl egyedl az segt-
sgvel lehetett megszabadulni. Ksbb, a cseh hbor kitrsekor az oszmn
tmogatsa mr a magyar rendeknek is elvrsa volt, hiszen a ktfrontos hbo-
31
Szilgyi Sndor: Bethlen Gbor s a Porta. 12. TT [4.] (1881) 593640 s 1882 3477, itt 616.
(Svnyfalvi Dniel Pchy Simonnak 1616. okt. 22.)
32
33
Lsd Papp S.: Bethlen Gbor i. m.; Sudr B.: Iszkender s Bethlen Gbor i. m.
34
Gindely gy rzkelte, hogy a cseh rendek nagyobb ellenszenvvel viseltettek a trk szvetsg
gondolatval szemben, mint a pfalziak. Ennek ellenre a gondolat mr a cseh felkels elejn
felmerlt. Gindely, A.: Geschichte des Dreissigjhrigen Krieges i. m. III. 178179.
35
Pter K.: Bethlen Gbor i. m. 10571058; Papp S.: Bethlen Gbor i. m.
36
EOE VI. 369370. Idzi Heltai Jnos: Bethlen Gbor s Bthory Gbor viszonya a kortrsak
szemben. Irodalomtrtnet 3. (1983) 685708, itt 694.
320 A G
r lehetetlensegevel mindenki tisztban volt. ppen ezert, amikor Ferdinnd
portai kvetkldesenek sikerekent meg 1620 elejen Becsben egy oszmn csausz
orszg-vilg eltt kijelentette, hogy Bethlen hadi reszveteleben sem hre, sem
akaratja csszrnak es vezereknek, st a szultn visszarendeli es megbnteti az
erdelyi fejedelmet, es a magyarok ellen Ferdinndot fogja tmogatni, a pozsonyi
orszggylesen erthet mdon felette igen megbsuln[a]k ... panaszolkodvn
..., hogy a portrl ezt k soha nem remenylettek, es nem vrtk.
37
Nem egesz
egy evvel kesbb mr nem csak az oszmnok semlegessege, hanem fegyveres
segtsegadsa is fontoss vlt, es azt nem csak a fejedelem, hanem egyik legfbb
szvetsegese, Turz Imre is mindenek felett urgelta.
38

A cselekves szintjen Bethlen tkeletesen ignorlta az ellenseg oszmnellenes
propagandjt, st, egyenesen r is jtszott a Habsburgok oszmnokkal szem-
beni felelmere: sajt seregein es segedcsapatain kvl az oszmnok tmogat-
sa volt ugyanis a legszilrdabb alap, amire klpolitikjt epthette, magyarn
ez volt a legfontosabb politikai tkrtyja, amit a legnagyobb tudatossggal
igyekezett kijtszani, ha gy addott, szvetsegeseivel szemben is. Mikor 1620
elejen V. Frigyest arra bztatta, hogy egyezzen ki a sarokba szortott csszrral,
a felindul oszmnok kepet vettette ele: [miutn az oszmnok,] amikor csak
alkalom knlkozik r, a barbr nepek oly hatalmas tmeget kldhetik r ke-
nyk-kedvk szerint Eurpa ily kiterjedt reszeire, knnyen megfontolhat, hogy
a szomszedos orszgok csak akkor lehetnek biztonsgban, ha egyetertesben
vannak.
39
Bethlen az oszmnoktl val felelemre apelllva velte gy, hogy mr
nehny ezres oszmn segedcsapat is hatvnyozott jelentseggel brhat. Amikor
1620 szen a portn mr valban (16 000 fs) segedcsapatokert lobbizik, a v-
rakoz, st rosszindulat oszmn llsponton felhborodva Rimayeknak kifejti,
hogy a szultni udvarnak mr kis jindulata is dvs lenne, hiszen mr 2000
kopjs is nagy pnikot kelthetne. Ugyancsak az elrettentes vegett 2000 kopjst
es 1000 gyalogost kert Karaks Mehmed budai pastl is.
40
Mivel keresei nem
37
Szilgyi Sndor: Oklevelek Bethlen Gbor 161921. hadjratai trtenetehez. MTT 4. (1857)
183224, itt 201. (Bethlen portai kveteinek, Balassi Ferencnek es Toldalagi Mihlynak,
1620. febr. 20.)
38
Szilgyi S.: Bethlen Gbor fejedelem kiadatlan i. m. 273274. (Bethlen Turz Imrehez 1621.
mrc. 17.)
39
Tantam barbarorum gentium molem in quot quasve Europae partes pro lubitu ac voluntate
libera, ubicunque commodior occasio illis aulserit, distribuere valeat, facile est cogitatione
assequi, nullam certe in istis vicinis regnis securitatem, nisi concordes... Bethlen Gbor es a
Porta i. m. 337. (1620. febr. 20.).
40
Szilgyi S.: Bethlen Gbor levelei i. m. 659665. (Bethlen Rimay Jnosnak es Dczy Istvnnak,
1620. szept. 19.). A 16.000 fs kereshez es Karaks Mehmedhez lsd Papp S.: Bethlen Gbor
i. m. 956 es 958959.
teljesltek, tlen mr 1000 Pestre kldtt tatrral is berte volna, hogy a h-
sgkben szmra mr ekkor gyansnak tn elemek kirostldjanak, s f-
lelmkben Bajororszgba menekljenek.
41
Jellemz, hogy a portn is hasonl
mdon gondolkodtak. Azt a hrt, amelyet sokfel terjesztettek, hogy Bethlen
Erdlybl kiindul seregben oszmn kopjsok s cserkeszek is megjelentek
mint Bethlen szemlyes testrei, az oszmn udvar hatrozottan rgalomnak
minstette: tlk segtsget Bethlen nem kaphatott, s ha trtnetesen turb-
nosokat lttak a seregben vltk egyesek a portn akkor az annak tudhat
be, hogy az erdlyi fejedelem sajt katonit ltztette be, hogy orszga npei
eltt elhitesse, hogy a szultn kegyt lvezi.
42
rdekes, hogy e hamisnak tn hr
terjesztshez mindkt flnek rdeke fzdtt: a Habsburg-prt a fejedelem va-
zallussgt hangslyozta vele,
43
Bethlen viszont pp ezzel kvnt ellensgeiben
flelmet kelteni.
44
A harmincves hbor sorn Bethlen Gbor leginkbb az oszmnbartsg
ktl kardjt forgatva vvott ki magnak nemzetkzi jelentsget. Szemlyes
adottsgai minden jel szerint remek kzvettv tettk, s Erdly szerencstlen
geopolitikai helyzetbl fakad htrnyokat kivlan fordtotta a maga hasz-
nra: kt hatalmas szomszdjt rendszeresen egymssal fenyegette.
45
Kzvet-
t szerepnek fontossgval a protestns konfderci keretn bell is maxi-
41
Cornelis Haga holland portai kvet jelentse (titkosrssal) msolatban MTAK Ms 4946, p.
90. (1621. jan. 26.) Az eredeti kzirat helye: Nationaal Archief, Den Haag, Staten-Generaal,
nummer toegang 1.01.02, inventarisnummer 6895 (Kees Teszelszky szves kzlse).
42
...dar a creder a popoli del suo regno ch egli habbia in suo favor il brazzo del Gran Signor.
1620. nov. 11. Velencei kvet jelentse a dzsnak. Oklevltr Bethlen Gbor diplomcziai
sszekttetsei trtnethez. A velenczei llami levltrban Mircse Jnos ltal eszkzlt
msolatokbl szerk. vry Lipt. Bp. 1886. 504.
43
Ld. Franz Christoph Graf von Khevenhller-Frankenburg: Annales Ferdinandi, IXII. Leipzig
17211726. IX. 689. V. egy ismeretlen ltal Budra kldtt belgrdi keltezs levllel: Der
trkische Kaiser hat dem Bethlehem Gabor sein eignen Pusigan und acht frstliche Rosse
geschickt mit Andeutung, der Bethlehem sei sein Sohn, und auch Sclav, dann er habe ihn
zum Frsten ... gemacht, deswegen zum Zeugnis hat er ihm zur steten Guardi bei sich zu
haben tausend Janitscharen mit Rossen, tausend Tscherkessen und tausend auserlesen
Trken zu Ross mit Copien zugeordnet. Okmnytr Bethlen Gbor fejedelem uralkodsa
trtnethez. Kiad. Gindely Antal [Anton]. Bp. 1890. 1517. (1619. szept. 10.) Lsd mg
Cornelis Haga 1620. pr. 23-i kveti jelentst: MTAK Ms 4946, p. 81 (=Nationaal Archief,
Den Haag, Staten-Generaal, nummer toegang 1.01.02, inventarisnummer 6894.) V. Sudr B.:
Iszkender pasa i. m. 991.
44
Papp Sndor ugyanerre a kvetkeztetsre jutott. Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 937. Lsd mg a
fejedelemnek tett szultni esk terjesztsnek krdst uo. 934936.
45
Borsos Tams portai kvet pldul azzal rvel a rgi tartozs, Jen s Lippa tadsa ellen, hogy
ezzel olyan szinten haragtank magukra az oszmnok a nmet csszrt, hogy az vlaszul
Erdlyt, st Havasalfldet is elfoglaln: Akkor leszen bizony rvelt Konstantinpolyban
hogy Bethlen Gbort Perzsibl is odahozntok fejedelemsgre, csak lehetne. Borsos
322 A G
mlisan tudatban volt: amikeppen az oszmnok beavatkozsa is egyedl rajta
keresztl volt elkepzelhet, gy a protestns szvetsegesek is csak ltala fu-
tottk a trkt.
46
A ketel kardnak azonban mindket ele meg volt fenve, es
ellensegei ebbl igyekeztek tket kovcsolni.
A klfldi kancellrik propagandja
Az a retorika, amellyel a Habsburg udvar a magyar politika oszmn orient-
cijra reaglt egyltaln nem volt j kelet, es nem is mlt ki a harminceves
hbor kezdetevel.
47
Ebben a diskurzusban a kulcssz mr nem a renesznsz
barbr fogalma volt, hanem az Erbfeind es az ennek megfelel Vormauer.
48
A
trgyalt idszakban a trksseg vdja azonban szinte kizrlag Bethlen Gbor
hitszeg es hitetlen alakja kre eplt fel. Persze a vd szinten nem Bethlennel
kezddtt es ert veget: mr Mohcs idejen felmerlt a magyarokkal szemben
es egeszen a 17. szzad vegeig szilrdan tartotta magt, tegyk hozz, nem ok
nelkl: a magyar politikai gondolkodsban az oszmn orientci a 17. szzad
sorn csak egyre ersdtt.
49

Tams: Vsrhelytl a Fenyes Portig: emlekiratok, levelek. Kiad. Kocziny Lszl. Bukarest
1968. 203. V. Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 927.
46
Utasts Kamuthy Farkas szmra Ceclia Renta fhercegn megkerese gyeben. In: Szilgyi
S.: Adalekok Bethlen Gbor szvetkezeseinek i. m. 52. (1624. jan. 11.)
47
A nemetek es Eurpa renesznsz es kora jkori oszmnkepenek irodalma olyan hatalmas,
hogy itt lehetetlen felsorolni. A kvetkezket emelnem ki: G. Etnyi N.: Hadsznter es nyil-
vnossg i. m. 6377 (sellenseg kerdesehez sszefoglalan, bseges bibliogrval), Hopp
Lajos: Az antemurale es a conformitas humanista eszmeje a magyarlengyel hagyomny-
ban. (Humanizmus es reformci 19.) Bp. 1992, Imre Mihly: A Querela Hungariae toposz a
XVIXVII. szzad irodalmban. Debrecen 1993, Europa und die Trken in der Renaissance.
Hrsg. von Bodo Guthmller Wilhelm Khlmann. Tbingen 2000, Almut Hfert: Den Feind
beschreiben: Trkengefahr und europisches Wissen ber das Osmanische Reich 1450
1600. Frankfurt 2004, Margaret Meserve: Empires of Islam in Renaissance Historical Thought.
Cambridge (Ma.) 2008.
48
A fentieken kvl lsd meg Maximilian Grothaus: Vom Erbfeind zum Exoten. Kollektive
Mentalitten ber die Trken in der Habsburger Monarchie der frhen Neuzeit. In: Auf
den Spuren der Osmanen in der sterreichischen Geschichte. Hrsg. von Inanc Feigl. Frank-
furt Wien 2002. 99114.
49
Puknszky Bla: Mohcs es az egykor nemet kzvelemeny. In: Mohcsi emlekkny 1526.
Szerk. Lukinich Imre. Bp 1926. 277296, A trk orientci a XVII. szzadi magyar politikban.
Tudomnyos emlekles 1983. mrcius 2526. Szerk. Nemeth Peter. Vaja 1985, Varga J. Jnos:
A trk orientci vltozatai Magyarorszgon. Wesselenyi Apa Tkly 16631683.
In: Mindennapi vlasztsok. Tanulmnyok Peter Katalin 70. szletesnapjra. Szerk. Erdelyi
Gabriella Tusor Peter. Bp. 2007. 155164. (mek.oszk.hui09300i09378i09378.pdf ), Italo
Michele Battafarano: Berichtetes und erzhltes Ungarn im 17. Jahrhundert aus italienischer
und deutscher Sicht. In: Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der frhen Neuzeit. Hrsg.
von Dieter Breuer Gbor Tskes. Bern Frankfurt New York 2005. 1353. Lsd meg
A trkssg vdja Bethlennek egsz uralkodst vgigksrte, st mr ko-
rbbra is visszanylt. Hatalomra jutsakor mr egy olyan Habsburg-magyar,
Habsburg-erdlyi relciban tallta magt, amely mly sebektl vrzett, s ame-
lyet egyre fokozd klcsns bizalmatlansg jellemzett, klnsen az egyik
fl rszrl Basta, a msik fl rszrl Bocskai fellpse ta.
50
Radsul Bethlen
mint a Bocskai-felkels aktv rsztvevje az ellensges viszonylat elmlytshez
szemlyesen is hozzjrult. A helyzetet vgletesen leegyszerstve a Bocskai-
felkels minden jel szerint olyan meghatroz lmny volt mind a csszri ud-
var s a Habsburg-prt, mind a Habsburg-ellenes magyar elit szmra, amely
a kvetkez vtizedekben az egymshoz val viszonyulst alapveten befoly-
solta (s amihez csak a Basta-lmny hasonlthat). Az oszmn segtsghez
folyamods alternatvjt (s e politika gyakorlati hasznt/krt) egyik fl sem
feledte. Ha Bethlen oszmn hadseregre pt katonai puccsa klnsen fjt Er-
dlytl nyugatra, akkor azt ebben a kontextusban kell rtelmeznnk. Radsul
fl volt, hogy Bethlennel akit soha nem ltott oszmn tmogats emelt a
trnra Erdly szmra j korszak vette kezdett. A Habsburgok Erdly-poli-
tikjnak gykerei teht rszben Bocskaihoz, rszben nla is korbbra nyltak
vissza.
E politika vezratyja, az ex-konvertita s -jezsuita, kardinlisi rangra emel-
kedett fminiszter, Melchior Klesl volt, aki Mtys csszr titkos tancst egy
szemlyben irnytotta. Rajta kvl befolyshoz Mtys kormnyban legfeljebb
Johann Ludwig von Ulm alkancellr jutott, de Klesl az alkancellrhoz tartoz
diplomciai gyeket is gyakran maghoz ragadta.
51
(Tegyk hozz, a Bethlen-
ellenes propaganda krdsben von Ulm hasonlan gondolkodhatott Kleslhez.)
Meglep mdon Klesl egyik alapvet felismerse ppen egybeesett Bocskai-
val, amit vgrendeletbl jl ismernk: Habsburg uralom alatti Magyarorszg
szempontjbl Erdly klnllsa kulcskrds. Ennek egyedlll dokumentu-
Nagy Lszl: A XVII. szzadi Habsburg-ellenes fggetlensgi harcok rtkelshez (A trk
szvetsg problematikja a Bocskai, Bethlen s I. Rkczi Gyrgy vezette kzdelmekben).
Hadtrtnelmi Kzlemnyek .f. 10. (1963) 185241.
50
Uralkodsnak kezdethez legjabban lsd Oborni Terz: Bethlen Gbor s a nagyszombati
szerzds (1615). Szzadok 145. (2011) 877914. Lsd mg Pter Katalin: Bethlen Gbor
uralkodsnak els szakasza. Confessio 3. (1980) 2540.
51
Joseph Frhr. v. Hammer-Purgstall: Khlesls, des Cardinals... Leben. Mit der Sammlung von
Khlesls Briefen... und anderen Urkunden... Bd. IIV. Wien 18471851; Henry Frederick
Schwarz John Insley Coddington: Te Imperial Privy Council in the Seventeenth Century.
Cambridge (Ma.) 1943. 7378; Rudolf Neck: sterreichs Trkenpolitik unter Melchior Klesl.
(Diss.) Wien 1948; Monika Berthold: Kardinal Khlesl als Publizist und in der Publizistik seiner
Zeit. (Diss.) Wien 1966; Heinz Angermeier: Politik, Religion und Reich bei Kardinal Melchior
Khlesl. Zeitschrift der Savigny-Stiftung fr Rechtsgeschichte, Germanistische Abteilung 110.
(1993) 249330; Oborni T.: Bethlen Gbor i. m. s Czirki Zsuzsanna tanulmnya e ktetben.
324 A G
ma az az 1617-ben rt memorandum, amelyet Klesl a spanyol udvar szmra
kesztett, tisztzni kvnvn korbbi politikai llspontjt. A tapasztalt politikus
itt reszletesen kiter Magyarorszgot illet trtenelemfelfogsra es ezen bell
Erdely fontossgra.
52
Velemenye szerint Erdelyt az oszmnokkal szembeni
kulcspozcija miatt mr a magyar kirlyok is a korona ekszerenek tartottk:
nemcsak az Oszmn Birodalom szvebe lehet innen eljutni, hanem a romn
vajdasgokat is meg lehet kaparintani, ugyanakkor Erdelyen keresztl nylik t
az oszmnoknak Magyarorszg megszerzesere is, st innen kiindulva egeszen
Drezdig akadlymentesen el lehet jutni. Egyszval Erdely az egesz kereszteny-
seg vedbstyja. Erdellyel sszefogva fele akkora erfesztessel lehet az osz-
mnokra tmadni, ahogy azt Rudolf csszr is megtapasztalhatta. Taln ennel
is fontosabb Kleslnek az a felismerese, hogy ezen a helyen keresztl, csszri
meltsga akarata szerint, a magyarokat knnyen engedelmessegben lehet tar-
tani, ha ez nincs, egyetlen kirly sem lehet soha a magyarok felett [eleg] ers.
53

Minthogy pedig Erdely a magyarorszgi protestnsoknak is tmasza, a csszr
kezet Erdely ttetelesen teljesen megkti: ebbl kvetkezik, hogy a csszr
e provincia megszerzese nelkl semmi jban nem remenykedhet (klnsen
nem az ellenreformci sikereben).
54
Klesl minimum elvrsa teht Erdely sem-
legessege volt, ami politikai nyelvre lefordtva a csszr feljebbvalsgnak el-
ismereset jelentette volna. Ennel azonban elnysebb lett volna a fejedelemseg
bekebelezese, amire a legkomolyabb prblkozst a linzi birodalmi rendi gyles
jelentette 1614-ben.
55

Nem meglep teht, ha mr rgtn Bethlen hatalomra kerlesekor Kleslben
es II. Mtysban egybl felmerlt az Erdely elleni hbor megindtsnak gon-
dolata. A hbors retorika ekkor azonban mr Bethlen szemelyere volt szabva.
Klesl szerint Bethlen olyan bizonytalansgi tenyezt jelentett, amit ki kellett k-
szblni. Vdjai slyosak voltak: Bethlen mr t alkalommal az oszmnokhoz
meneklt, az oszmnok emeltek hatalomra, es ennek ksznhet, hogy orsz-
gt az oszmnok szolgasgba hajtotta, vegl a felels, amiert az oszmnok
52
Hammer-Purgstall J.: Khlesls Leben i. m. III. 657672. V. Klesl 1623-as Pzmnyhoz rt
memorandumval: Pettk Bla: Olasz emlekirat Bethlen Gbor megbuktatsrl. Szzadok
24. (1890) 144153.
53
Durch die Orth nach Ihr Mayest. Willen versehen, seyn die Ungern leicht in ocio zu
erhalten, wo nicht, ist ein Knig niemahlen der Ungaren mchtig. Hammer-Purgstall J.:
Khlesls Leben i. m. III. 663.
54
Uo. 663664.
55
A birodalmi gyles egyetlen sszefoglal feldolgozsa: Ila Blint: Az 1614-iki linzi egyetemes
gyles. A Grf Klebelsberg Kuno Magyar Trtenetkutat Intezet vknyve 4. (1934) 231253.
jabb sszefoglalsa: Oborni T.: Bethlen Gbor i. m. 891899.
tbb ezer embert hurcoltak el magukkal.
56
Kleslnek lltlag mr Bethlen osz-
mn emigrcija alatt is rteslsei voltak portai praktikirl, amelyek rvn
az oszmnok komoly elnykhz juthattak volna a keresztnysggel szemben.
57

Lehet-e egy ilyen trk vajda mellett a keresztnysgnek Magyarorszg meg-
vvsra gondolnia krdezte a titkos tancsos levelezpartnert mg Beth-
len hatalomra kerlsekor. Klesl teht Erdly-politikjban bevallottan folya-
matosan Bethlen gyengtsre trt, alternatv fejedelemjellteket tmogatott,
sztotta Bethlen bels (szszmagyar) s kls (romn) ellenzkt, mikzben
stabil portai kapcsolatokat ptett ki nem utols sorban Kdizde Ali budai be-
glerbggel, aki ms trtneti okokbl, de hasonlkpp Bethlen-ellenes politikt
folytatott.
58

A csszri fminiszter az intenzv Bethlen-ellenes politikt a trkssg
vdjval egsztette ki. Mivel Klesl elssorban birodalmi belpolitikja, az
Ausztriai Hz megerstse s a katolikusprotestns ellentt thidalsa r-
dekben ragaszkodott hozz, hogy az oszmn birodalom a nagybets s-
ellensg, melynek minden megmozdulsa a keresztnysg krra van, az osz-
mnokkal kapcsolatban Klesl nem ismert kompromisszumot.
59
Aki teht ilyen
gyenge fundamentumra pti hatalmt, mint Bethlen, az maga is flig trk,
az oszmnokkal tkletesen egy szelet fj, s csak rhozza a birodalomra a ta-
trt s trkt.
60
vekkel ksbb azt is meggyzdssel lltotta, hogy Bethlent
56
Johannes Mller: Die Vermittlungspolitik Klesls von 1613 bis 1616 im Lichte des gleichzeitig
zwischen Klesl und Zacharias Geizkoer gefhrten Briefwechsels. Mitteilungen des Instituts
fr sterreichischen Geschichtsforschung, Ergnzungsband 5. (18961903). 604690, itt
627. (Klesl levele Zacharias Geizkoerhez, 1613. dec. 2.) V. Mtys (valsznleg Klesl ltal
rt) Albert fherceghez cmzett 1614. februr 5-i levelvel, melyet Oborni Terz rszletesen
idz (Oborni T.: Bethlen Gbor i. m. 883885): Magyar trtnelmi okmnytr, a brsseli
orszgos levltrbl s a burgundi knyvtrbl. Kiad. Hatvani [Horvth] Mihly. IV. 1608
1652. (Magyar Trtnelmi Emlkek I.: Okmnytrak 4.) Pest 1859. 6672.
57
Val igaz, kicsivel ksbb, 1614 vgn az erdlyi fejedelemnek mr a harmincves hbort
megellegez tervei voltak Magyarorszg elfoglalsra, illetve Morva, Szilzia s Csehorszg
hdoltatsra. Bethlen Gbor fejedelem kiadatlan i. m. 19. (Bethlen levele a Portra, 1614. pr.
8.)
58
Lsd Hammer-Purgstall, J.: Khlesls ... Leben i. m. 3. ktet; Pettk B.: Olasz emlkirat i. m.
V. Oborni T.: Bethlen Gbor i. m.; Czirki Zsuzsanna: Brass s az erdlyi szszok szerepe
Bethlen Gbor fejedelem trnfoglalsban (16111613). Szzadok 145. (2011) 847876; illetve
ktetnkben kzlt tanulmnya; Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 915930; Sudr B.: Iszkender
s Bethlen Gbor i. m. 978981; Makkai L.: Az ellenreformci s a harmincves hbor i.
m. 801811; Angyal D.: Magyarorszg trtnete i. m. 124164; U.: Adalkok Bethlen Gbor
trtnethez. Szzadok 63. (1929) 353364 (kevsb trgyilagosan).
59
V. Hammer-Purgstall J.: Khlesls Leben i. m. III. 125133. (Klesl Turz Gyrgynek s
Forgch Ferencnek 1614. okt. 13.)
60
Betlehem Gabor, schreibt der Herr [Forgch Ferenc], seye ein halber Trgg, glaube Ich
326 A G
emigrcija alatt krlmeteltek, amirl a Porta kvete nylt meghallgatson sz-
molt be, megnevezven azt a nndorfehervri hzat is, ahol az eset trtent.
61
A
trks, beketlen, llhatatlan es hamis Bethlen Gbor kepe nyilvnvalan nem
csak Klesl befolysra terjedt, hanem ms csatornkon is: reszben magyarok is
osztottk es terjesztettek e kep bizonyos elemeit, mint peldul Forgch Ferenc
kardinlis, vagy leghbb kvetje, Pzmny Peter es krnyezete.
1619-tl, a cseh hbor hatsra ez a kancellriai retorika, ha lehet, meg
erteljesebbe vlt, de nehny kiveteltl eltekintve keveset vltozott, legfeljebb
a hangslyai kerltek t. Mtys utdjnak, II. Ferdinnd csszrnak Klesl-
tl mentestett kancellrijn ismet az Erbfeind es a Vormauer lettek a
kulcsszavak, es erthet mdon az ssznemet patrita felhangok is felersdtek.
Mindez kiegeszlt azzal a gondolattal, hogy a felkelk ketsegbeeseskben mr
nem tudnak elegge hitetlenl viselkedni:
Hogy a korbban emltett kldttsegek es geretek mit tartalmaztak es milyen
hatst ertek el a fent emltett sellensegnel, ahol a fvezer es a bask vegl
is eltrtek, arra Meltsgod a mellekelt msolatokban tovbbi reszleteket
tall, gy maga is megertheti, milyen vegs ketsegbeesesbe jutott ez a lzads,
melyben azok, akik msok eltt a kereszteny nevvel es a tiszta, megreformlt,
igaz tantssal es hittel kerkednek, azok a mi sregi magyar kirlysgunkat,
sajt szeretett hazjukat es a benne fekv erssegeket es hatrvrakat a r-
mai birodalom vedbstyit, amelyek az emltett sellenseg hatalmnak elte-
releseben es feltartztatsban a mindenki ltal melyen tisztelt, szeretett regi
nemet igaz seinknek annyi sok kereszteny jszgba es vere hullajtsba ke-
rlt , tovbb a fenn emltett szent birodalmat es annak vlasztfejedelmeit,
rendjeit es tagjait, st az egesz keresztenyseget egyttveve es sajt magukat
is szntszndekkal es tudatban a nagy veszelynek, bizonytalansgnak es sze-
rencsetlensegnek a kereszteny szabadsg vlasztsa helyett a frtelmes es
elviselhetetlen [oszmn] iga al akarjk hajtani.
62

auch, dann seine Werkh erweisen es, so sein deisem nach Skendar Bassa und Er ain herz,
aines willens, aines gedankens, der aine betrget oentlich, der Gabor haimblich, und will
nur haimblich unser Freundt sein, sub praetextu, al messe ers der Zeit thuet, oentlich
braucht Er Trggen und Tartaren wider Unns, oentlich erzaigt Er sich Trggisch, entlich
bekhommet der Trgg hoc Processu Siebenbrgen in seinem gewalt. Uo. 132.
61
Pettk B.: Olasz emlekirat i. m. 145.
62
Welcher Gestalt und zu was Eekt nun erst gemelte Schickungen und Zusagen bei
obgedachten Erbfeind, dessen obersten Vezier und Bassen endlich ausgebrochen, haben Euer
L. aus beeiverwarten Abschrift mehrern Inhalts und darbei eigentlich zu vernehmen, in was
usserste Desperation dieses Rebellionswerk gesetzt werde, indeme diejenigen, welche sich des
christlichen Namens und reinen reformierten rechten Lehr und Glaubens vor andern rhmen
und nennen, unser uraltes Knigreich Hungarn theils ihr geliebtes Vaterland und die darin
gelegene Festungen und Grentzhuser als des heil. Reichs Vormauern, welche zu Abwendung
E barokkos retorika mlt prja volt a bajor fejedelemsg kancellrijnak nyel-
vezete, ahol a kzppontban mg inkbb a f veszly, Bethlen kapunyitsa llt,
vagyis az oszmnok beengedse a keresztnysg kebelbe.
Klnskppen s msrszrl teljessggel elkpeszt, hogy e cseh s szvet-
sges orszgok felfordulsa mellett (ami tbb mint csaps) most a keresz-
tny nv sellensgnek vazallusa, majdhogynem jobbgya, Bethlen Gbor
(akinek lete, hatalma, ereje kzvetlenl [az sellensg] kezben van) idegen
hatalommal trjn be a magyar kirlysg terletre, s bekltzzk annak sok
f erdtmnybe, st mr a korona utn htozzon, s a lehetsge is megle-
gyen, hogy elszr az htott magyar koront, majd az rks tartomnyok-
kal egytt a cseh koront is a trk hatalom kezre, hdolatra, vagy ppen
Erdly felsbbsge al hajtsa; ezek utn ... az sellensg bizonyosan nem fogja
elszalasztani, hogy az els adand alkalommal (amire knnyedn szert tud
tenni) hatalmt be ne vezesse, s a zsigeri gylletnek hla az oda, st egszen
a birodalom mlyre vezet utat ki ne pttesse.
63

und Aufhalt obbesagten Erbfeinds Macht und Gewalt bei allerseits hochgeehrten lblichen
altdeutschen aufrichtigen Voreltern, so unzhlich viel Christen Gut und Blut gekostet, und
also nachfolglich obberhrtes heil. Reich und dessen Churfrsten, Stnd und Mitglieder, ja
die ganze Christenheit insgemein und auch sich selber furstzlich und mutwilliger Weis der
grossen Gefahr, Unsicherheit, Unglck und anstatt der christlichen Freiheit den abscheulich
unertrglichen Joch unterwerfen wllen. Okmnytr Bethlen Gbor fejedelem uralkodsa
i. m. 141. (Ferdinnd Lipt fherceghez, 1620. jnius 8.) Ugyanehhez a retorikhoz ld. mg
ugyanebben az idszakban rdott leveleit Albert fherceghez (1620. pr. 8.): Magyar trtnelmi
okmnytr, a brsseli i. m. 216217; Bajor Mikshoz (1620. jlius 20.): Die Reichspolitik
Maximilians I. von Bayern, 16131618. Hrsg. von Hugo Altmann (Briefe und Akten zur
Geschichte des dreissigjhrigen Krieges, 12) MnchenWien 1978. 378, 3. jegyzet; s Lipt
fherceghez (1620. szept. 2) Okmnytr Bethlen Gbor fejedelem uralkodsa i. m. 215.
63
Sonderlich aber vnd zum andern ist wol zuverwundern da bey dieser Bh. vnd incorporirter
Lnder unruhe, vnd mehr als grossen Vbelstand jetzt erst der Erbfeind Christl. Namens durch
seinen Vasallen vnd fast leibeignen Bethleh. Gabor (dessen Leben, Macht vnd Gewalt in seinen
Hnden augenblicklich ist) mit feindlichem Gewalt inss Knigreich Vngarn gefallen, sich
desselben vieler meister Pltz gemchtigt haben gar nach der Cron trachten solle, dardurch er
ein erwnschte Gelegenheit hat, die Vngarisch Cron erstlich, hernach auch die Bhm. sambt
den Erblnden in seines H. de Trcken Gewalt, devotion, oder doch in Siebenbrgis. respect
zu bringen: dann weil beyde Cronen hiebevor ot, vnd jetzt ein gute Zeit beysammen gewest,
dieselben es fast jede mal miteinander gehalten, das alte Gemeine herkommen, hochachten,
auch Vngern ohne da an der Bh. Cron incorporirtes Marggrathum vnd Oesterr. angrezt
wrdet, der Erbfeind gewi nit vnderlassen, mit erster occasion (die er gar leicht zu nden
wei) sein Macht einzufhren, durch intestina odia, ime den Weg dahin, vnnd noch ferners
ins Reich gebaut zu machen. Michael Caspar Lundorp: Der rmischen keyserlichen undd
kniglichen Mayestt ... acta publica. Frankfurt 1627. 741 (Bajor Miksa V. Frigyesnek, 1619.
szept. 24.)
328 A G
Bajor Miksa e Pfalzi Frigyeshez cmzett levele amelyben az oszmn betrest
trtenelmi elzmenyekre hivatkozva meg sokig taglalja es kvetkezmenyeit la-
tolgatja nem sokkal Bethlen hadainak megindulsa utn rdott: mint lthat-
juk, a propaganda nyelvezete mr ekkor tkeletesen kicsiszolt llapotban volt. E
level, akrcsak a nyomtatott Bethlen-ellenes propaganda tbbsege nem utols
sorban Pfalzi Frigyes, illetve szvetsegeseinek es potencilis partnereinek elbi-
zonytalantst celozta. Potencilis szvetsegesnek szmtottak peldul a sz-
szok, akiknek a protestns szvetsegbe val belepese vegzetes lehetett volna a
katolikusok szmra.
64

Bethlen-ellenes hbors propaganda legfontosabb j elemet taln Bethlen
oszmn vazallusgnak, vagyis alvetettsegenek hangslyozsban lthatjuk.
Bethlen mint alvetett vazallus nem csak megvetend, idegen er, hanem
olyan hatalom, amely nem tekinthet szuverennek, es ennek ertelmeben sz-
vetsegktesre sem alkalmas. Pontosabban fogalmazva a vele val szvetseg egy-
ben oszmn szvetseget is jelent, st akr alrendeltseget is. Bethlen alvetett-
segenek hangslyozsa lepten-nyomon elbukkan a propagandaszvegekben,
alkalmankent magyar rsokban is, mint peldul Pzmny Peter XV. Gergely
pphoz rt leveleben.
65
rdemes megjegyezni, hogy ez a Bethlen-ellenes pro-
pagandban meghatrozv vl motvum is reszben Bethlen uralkodsnak
kezdeten kialakul politikai helyzetre vezethet vissza: trvenyes elismeresere
II. Mtys ugyanis csak hossz, fegyvercsrges kserte diplomciai kzdelmek
utn volt hajland.
66

Valjban azonban az oszmn veszely nem a nemet fejedelemsegeket es bi-
rodalmi vrosokat (teht e propaganda f kznseget) erintette a leginkbb,
hanem a lengyel kirlysgot. Bethlennek taln volt nemi igazsga abban a kije-
lenteseben 1621 tavaszn, hogy valban felinditotta az egesz napkeleti monar-
kt, igaz nem Magyarorszg megsegtesere, hanem Lengyelorszg leigzsra,
ami, mint tudjuk, slyos kudarccal es a szultn buksval vegzdtt.
67
A len-
gyel kirlysg es a Habsburg udvar mr Bethlen megindulstl kezdve kereste
egymssal a kapcsolatot, es Becs krlzrsakor a Homonnainak nyjtott ko-
zk segtseg valban epp a legjobbkor jtt.
68
gy ht nem csoda, hogy a lengyel
64
A szszoknak az oszmnveszely retorikja eppen jl jtt semlegessegk megrzesenek
legitimlshoz. Lsd a szsz vlasztfejedelem 1619. okt. 20-i levelet, melyben Frigyes eltt
mentegeti semlegesseget. Lundorp, M. C: Acta Publica i. m. 687.
65
Pzmny Peter bbornok, esztergomi ersek i. m. 237. (1621. mrc. 13.)
66
Oborni T.: Bethlen Gbor i. m.
67
Bethlen Gbor fejedelem kiadatlan i. m. 273274. (Bethlen Turz Imrehez, 1621. mrc. 17.)
68
Fggetlenl attl, mennyire ez volt dnt ok Bethlen Becs alli visszavonulsban 1619
novembereben, a segtseg valban a lengyel kirly jl szervezett, titkos akcijnak volt
betudhat. V. Henryk Wisner: Die Adelsrepublik und der Dreiigjhrige Krieg. In: Der
kancellriai propaganda felettbb kemny hangot ttt meg. A stlusklnbsg
persze lehetett kulturlis is:
Mrpedig (br ne gy lenne) rta III. Zsigmond egy osztrk frnak , ha ez
a nagyravgystl eltelt ember elfoglalja a magyar kirlysgot, sikertl felb-
torodva ktsgtelenl kiengedi majd fktelen vgyainak gyepljt, s uralko-
di hatalmnak hatrait tvolabbra is ki akarja terjeszteni. Ktsg nem frhet
hozz, hogy ebben a trkk tmogatjk majd segdcsapatokkal (hiszen azt
mondjk, mr felvette a trk vallst), akik most is a sikern munklkodnak
s a kzelben lv vrakba nem kevs [katont] irnytanak.
69

St, nem elg, hogy Bethlen oszmn vazallus lltottk a lengyelek s nyomuk-
ban msok is , ezzel mg nyilvnosan krkedik is.
70

Bethlen ellensgeinek tbb-kevsb folyamatosan politikai rdeke maradt
a trks fejedelemre vonatkoz eltletek megerstse s terjesztse, ugyan-
akkor szmos rvk valban megllta a helyt: az erdlyi fejedelem tnyleg lni
szeretett volna az oszmnok katonai tmogatsval, tnyleg nyilvnosan krke-
dett az oszmnbartsggal s tnyleg az oszmn hatalom alvetettje volt. Ezeket
az lltsokat azonban a korban mr nem volt elg klnbz retorikai kontex-
tusokban ismtelgetni: bizonyt tnyekre volt szksg. Szembetl az a rendk-
vli igyekezet, amellyel egyms levelezsnek megszerzsre, majd terjesztsre
trekednek a szembenll felek. Ezt lnyegben e bonyolult hbor logikja is
elengedhetetlenn tette, hiszen a harmincves hbor taln minden korbbi h-
bornl erteljesebben a kompliklt szvetkezsek trtnete volt. A hrszerzs,
az ellenfl levelezsnek megszerzse ezrt nemcsak a stratgiai tervezs miatt
vlt nlklzhetetlenn, hanem (amennyiben erre md nylt) az ellensges sz-
Westflische Friede: Diplomatie, politische Zsur, kulturelles Umfeld, Rezeptionsgeschichte.
Hrsg. von Heinz Duchhardt. Mnchen 1998. (Historische Zeitschrift: Beihefte, 26.) 405412.
69
Nam si, quod absit, homo is ambitione plenus Regnum Hungariae occupaverit, animum
hinc sumens procul dubio erenae suae libidini laxabit habenas, et latius nes dominii sui
promovere tentabit, in quo dubium non erit, quin ipse Turcae (siquidem iam Turcicam
religionem acceptasse fertur) ipsum sint auxiliis suis promoturi, qui et nunc in successus
eius sunt intenti, circa ipsum in castris in numero non exiguo diversantes. Szab Kroly:
Bethlen Gbor fejedelem politikai levelezse. 13. TT [3.] (1880) 444489, 707740 s TT
[4.] (1881) 283343, itt 316. (III. Zsigmond lengyel kirly egy osztrk frhoz, 1619. okt. 24.)
Zsigmond hasonl szavakkal s rvekkel llt el egyb Bethlent rint levelben is. Lsd a
lengyel szentushoz rt egykor leveleit, MTAK Petrovics Frigyes msolatai, 2
o
37/III fol. 82r
85r. V. a krakki vrnagy levelvel (1623. dec. 8.): Erdly s a harmincves hbor. (Okiratok
klfldi levltrakbl s gyjtemnyekbl.) Szilgyi Sndor: Lengyel levltrakbl. TT [14.]
(1891) 406430, itt 408.
70
Lsd a lengyel szentushoz rt 1619. decemberi levelt (MTAK Petrovics Frigyes msolatai, 2
o

37/III fol. 83v85r) s a Ferdinndnak rt dec. 20-i levelt: MNL OL A 98 8. d. fol. 99r100v.
330 A G
vetsegek hiteltelenteset es egyben a sajt hbors retorika igazolst is szolglta.
Az ellenseg levelmsolatainak a terjesztese (esetleg hamis levelek fabriklsa) a
propaganda szerves reszeve vlt. Ugyanakkor az a teny, hogy az egyes lltsokat
(vdakat) dokumentumokkal igyekeztek igazolni, mr a kor fejlettebb trtene-
lemszemleletet is tkrzi. A 16. szzad msodik feletl a humanista trtenetrs
egyre tudatosabban el a forrsok, dokumentumok kzlesevel, es ez a szemlelet a
17. szzad eleji publicisztikt mr tkeletesen thatotta.
Hrszerzs s propaganda
A Bethlen-ellenes propaganda szempontjbl a hrszerzes legfontosabb kz-
pontja Konstantinpoly volt, br termeszetesen szmos levelet fogtak el tkz-
ben is. Konstantinpoly fontossgt nemcsak az adta, hogy a kontinens taln
legfontosabb diplomciai centrumt kepezte, ahol minden nagyobb eurpai
hatalom hosszabb-rvidebb ideig kveteket llomsoztatott (Bethlen szem-
pontjbl mindenkeppen messze a legfontosabb diplomciai helyszn volt), ha-
nem az is, hogy a korrupt oszmn llamhivatalnokok segtsegevel knnyen meg
lehetett szerezni a msik feltl bejv levelek mst es egyeb informcikat.
Persze nemcsak lezethetsegrl van sz, hanem az oszmn udvar szndekos
hrszivrogtatsrl is, amellyel sajt celjait szolglta. Elegend vegigtekinteni a
Becsben rztt Turcica csomin, hogy meggyzdhessnk rla, milyen jl m-
kdtt a portai informciszivrogtats es nem ritkn hamis hrkeltes.
71
Az el-
lenseg levelenek megszerzese bizonyos idszakokban olyannyira termeszetes-
nek tnt, hogy amikor Michael Starzer Habsburg portai kvetnek nem sikerl
az erdelyiek leveleit megkaparintania, tudstsa utszavban azzal mentegeti
magt, hogy az gyeket most egy magyar renegt intezi, aki klnsen ellensege
a nemeteknek.
72
Minthogy az informcik klcsns kiszivrogtatsval a kor-
ban nyugodtan szmolhattak, knnyen elkepzelhet, hogy ezt nem egyszer be-
lekalkulltk a kzlesekbe. Ennek ellenere a titkosnak sznt levelek tjtszsa az
ellenfelnek mindenkepp fjdalmasnak szmtott, mert a level rjnak alacsony
tekintelyet tkrzte. Bethlen Gbor (es portai kvetei) is gyakran ezt ereztek,
es a fejedelem hiba folytatott szvs kzdelmet portai befolysnak fenntart-
sert, kacskarings politikai manverei gyakran hoztk olyan helyzetbe, amit
nehezen tudott kimagyarzni. Emiatt hsegenek hangoztatsra, Habsburg- es
nemetellenes elszntsgnak meg erteljesebb, meg vakmerbb tervekkel val
71
Ilyen tipikus hamis level lehetett, az a Graziani ltal kldtt level, amire a 76. jegyzetben
hivatkozom. Ezttal szeretnek ksznetet mondani Fazekas Istvnnak a Turcica-anyagra
vonatkoz jegyzeteinek tadsert.
72
HHStA Trkei I. Karton 101. Konv. 2. 1615. XI. fol. 217219. (Michael Starzer Hanns von
Molartnak, 1615. nov. 28.) Fazekas Istvn kzlese.
bizonygatsra knyszerlt. Kivlan rvilgt ezekre az sszefggsekre Beth-
lennek egy 1617-es levele, amelyet a nagyvezr helyettesnek, a kajmakmnak
kldtt:
Akarm csak n is ez nhny szt nagysgodnak ez dologrl irni; ugy tetszik,
hogy ha hitelem volna nagysgtok eltt, s az n irsimat, melyeket nagys-
godnak irok, az piaczokon ne hordoznk szllyel, nem keveset tudnk hatal-
mas csszrnak szolglni ez ilyen dolgokban: mert az minek sok ezer arany-
nyal sem mehet vgre nagysgtok, kevs titkos practika volna oly, melynek
n vgre nem mehetnk. De nehz embernek ott szolglni, a hol szavnak
hitelt nem adnak, st megpkik rette.
73

Bethlen, aki katonai akciit s fradozsait mindig kpes volt pnzben kifejezni,
pontosan tltta, mekkora rtke van egyes informciknak, klnsen, amikor
tmogatinak, szvetsgeseinek meggyzsrl volt sz. gy rzett Ferdinnd
egyik levelvel kapcsolatban is, melyet a csszr nem sokkal azutn rt, hogy az
emltett portai csausz Bcsben eladta, a szultn mennyire neheztel r:
A csszr levelt in specie kegyelmetek kezbe kltem, melyet magyarul is
megfordtattam, hogy inkbb megrtse kegyelmetek, ha kelletik, az vezrnek,
hodznak, muftinak megmutathatja, melybl ha eszek volna, bizon knnyen
gondolkodhatnnak mely jghtn ptnek nagy haszontalanul, mert ez az
levl megmutatsra annak, hogy az ppistk nem akarnak igaz bkessget
az trkkel tartani, hanem csak kpmutats kpen, hogy soha ennl vilgosb
magyarzat arra nem kivntatnk, sok kincscsel is kellett volna ezt az titkot
kivenni rmai csszr tancsbl, melyet az vezr bizony minden kincsvel
sem vihette volna vghez. Ebbl az irsbl csszrnak szivben elrejtett mly-
sges titka jelentetett ki. Az levelet kegyelmed Balassi uram apm hogy kez-
bl ki ne adja klnben, hanem ha kelletik, csak mutassa s olvastassk, abbl
hiszem elhiszik, ha ismerik pecstjt, keze irst csszrnak...
74
A levlrszlet pikantrija, hogy a portra elkldtt eredeti levelet a fejedelem
Balassi Ferenc letre parancsolva visszakvetelte a tervezett nyri orszggy-
lsre, mert ez levl az egsz keresztyn orszgoknak nagy szksgre vagyon;
sok ezer forintrt sem kldtem volna in specie be, de tudvn az nagy hihetetlen-
sgeket, azrt kltem kegyelmed kezben.
Ahogy Bethlen a portn s a magyar orszggylsen fegyverknt akarta
hasznlni Ferdinnd oszmnellenes fogadkozsait, gy Ferdinnd is lecsapott
73
Bethlen Gbor fejedelem politikai i. m. 727. (Bethlen a kajmakmnak, 1617. mrc. 6.)
74
TMO I. 205223, itt 212. (Bethlen portai kveteinek, 1620. mrc. 23.) A levelet elemzi Pter
K.: Bethlen Gbor i. m.
332 A G
minden olyan dokumentumra, ami Bethlen oszmnhseget igazolhatta. Ilyen
volt peldul az a portra kldtt levele, amely ma latin fordtsban a szsz llami
leveltrban is olvashat. Ebben Bethlen 1619 vegen kifejti, hogy a sok talpnyal
miatt az oszmn udvarban nem halad az gye, amit csak rengeteg kenpenz-
zel lehetne elremozdtani. Panaszkodik, hogy szinte megnyilatkozsainak a
fvezer es az j szultn nem adtak eleg hitelt, pedig ha megtettek volna, nem
csak Magyarorszg, hanem mr Csehorszg is hatalmban lenne, de taln at-
tl felnek, hogy nagyobb rangra emelkedve bartbl ellensegge vlhat. Holott
ne adjon neki az egyetlen isten egy perccel se tbbet, ha nem a fenyes Porta
legbenssegesebb szolgja. Br e level kivl bizonyteka lehetett volna Bethlen
szolgai trkssegenek, nem futott be fenyes karriert, gy tnik, egyedl Khe-
venhller monumentlis trteneti mvebe kerlt be nemet parafrzisban.
75

Lenyegesen fontosabb szerepre tett szert Bethlen egy Iszkender pasnak
rdott levele, amit ugyanebben az idben fogott el Gaspar Graziani [Graia-
ni], a moldvai fejedelmi rangra jutott dalmt kalandor es egyben regi Habsburg
kem.
76
Bethlen a level elfogst gy ertelmezte, hogy Graziani tudhat valamit
portai helyzetenek meggyengleserl, ha ilyen messzire ment.
77
A kalmrbl
lett j moldvai vajda valban kapva kapott Bethlen portai helyzetenek pilla-
natnyi gyenglesen, de nem csak Erdely fele kacsingatott. E level elfogsval
ugyanis elssorban a lengyel kirlysg eltt szerette volna keresztenyi hite-
let ersteni, hogy a kesbbiekben a lengyelekkel szvetsegben az oszmnoktl
fggetlenthesse magt. Mikor Bethlen levelet a lengyelekhez eljuttatta, kser
rsban arra biztatta ket, hogy az ellen az lnok es hitszeg ember, a ke-
reszteny kztrsasg es a katolikus hit legtkozottabb ellensege ellen minden-
ki lzadjon fel.
78
A levelet szelteben-hosszban lemsoltk, es a lengyel kirly
titkra nem csak Ferdinndnak kldette meg, hanem a magyar orszggylesre
is eljuttatta. Kesbb elkerlt az ekkor mr mellztt Homonnai kezebe is, aki
szinten megkldte a Habsburg uralkodnak.
79
Ekkorra mr Bethlen is erteslt
75
Okmnytr Bethlen Gbor fejedelem uralkodsa i. m. 7682. (Dtum nelkl.) V. Khevenhller,
F. Ch.: Annales Ferdinandi i. m. IX. 697698.
76
Grazianira lsd Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 916918. (Tovbbi irodalom uo. Ld. meg Pun,
Radu G.: Bels ellensegek. Hatalmi kapcsolathlk es oszmnellenes katonai lzadsok a 16-
17. szzadi Havasalfldn es Moldvban. Korall 13. (2012: 48. sz.) 6289.) Graziani 1620.
szeptember 20-n az oszmnok bosszjtl fel ket moldvai bojr ldozata lett, miutn a
szultn t elmozdt 300 fs csapatt korbban lemeszroltatta.
77
TMO I. 215. (V. 74. jegyzettel.)
78
... insurgant omnes adversus perdum istum ac defragum hominem, Reipublicae Christianae
ac catholicae dei acerbissimum hostem... Bethlen Gbor fejedelem politikai i. m. 317318.
(Graziani egy lengyel frnak, 1619. nov. 4. ) V. MNL OL A 98 8. d. fol. 95r97v.
79
MNL OL A 98 8. cs. fol. 127r128v (itt 127v). (Homonnai Ferdinndnak, 1620. febr. 18.)
a szemtelen moldvai vajda akcijrl, s elkeseredve szmolt be az gyrl mr
idzett portai levelben. Elmondsa szerint Iszkender pasnak rt levelnek az
volt az apropja, hogy Iszkender s Graziani az erdlyi szszokat lltlag tj-
koztattk: miutn Erdlyt pusztn hagyta, k gondot akarnak re viselni.
n errl Szkendert akarvn meginteni hogy ale dolgoktl supersedeljon,
ne igazgassa Erdlyben az n dolgomat a mit nem re bztak, a mint n hogy
az dolgait nem igazgatom. Minm levelet rtam volt magam kezvel nki,
im igaz prijt kldtem kegyelmeteknek. Azt a levelet Gspr ... felnyitotta
s azontl lengyel kirlynak kldte, melyben hogy rtam, hogy n is vagyok
hatalmassgnak olyan igaz szolgja mint Szkender, melyet most is cseleke-
dettel bizonytok, holott az egsz Magyarorszgot szintn olyan igaz jaka-
rjv csinltam hatalmas csszrnak mint Erdlyt etc, hogy abbl a punkt-
bl kihozassk s megbizonythassk, hogy n teljessggel csszr addictusa
vagyok, a keresztyn orszgokat pogny kezben akarom ejteni, mindentt
mostan lengyel kirly s Gspr vajda azt hirdetik fellem a keresztyn orsz-
gokban nagy hamisan. Az n levelemnek prijt lengyel kirly maga secret-
riustl kldte ki az orszgnak mostani gylsben, azzal akarvn nem csak
elidegenteni az orszgot tllem, hanem ellenem tmasztani, kiben noha ked-
ve nem tlt, de azrt sokaknak elmjt megtntortotta; kik a trk frzessel
val irshoz nem tudnak semmit, nem tudvn azt, hogy senkinek nem engedi
trk csszr maga kezeit illetni, hanem lba feje felett val rszit kntsinek
adjk kvetek megcskolsra; de azt is nem szabadon, hanem rabul, kezeket
fogvn.
80
Az Iszkendernek rt levl teht nem volt annyira kompromittl; Bethlen kifeje-
zetten dhsen rt a pasnak, s mintegy egyenrangjt intette meg: vakodjon
az ellene val rmnykodstl. Az a rsz azonban, amelyben egyenrangsgt,
vagyis a szultn eltti rdemeit hangslyozta kiemelve, hogy nem csak Ma-
gyarorszgot, hanem az egsz Cseh Orszgot, Morva Orszgot, Slesia Orsz-
got, az hatalmas csszr j akariv tsinlta ellensgeinek s a bizonytalan-
kod magyaroknak ppen elg volt. Ezek az emberek amgy sem rtettk, mit
jelent a szultnnal szembeni alzatos hangnem s viselkeds, milyen a kzel-ke-
leti rintkezs kultrja. Ha Bethlen azt rja, hogy n is tartom olly szolgjnak
magamat az n kegyelmes Uramnak, Csszromnak, mint Nagysgod,
81
akkor
szmukra egyrszt szolga, msrszt trk.
Az Iszkender-levl kt korabeli propagandairatnak lett szerves rsze. Egyfe-
ll bekerlt a rendkvli npszersgre szert tev (csak 1620-ban hsz latin s
nmet kiadst megl) Secretissima instructio cm politikai gnyiratba, amely-
80
Szilgyi S.: Oklevelek Bethlen Gbor 161921. i. m. 27. 211. (V. 37. jegyzettel.)
81
Az idzeteket Balsfi T.: Magyar orszgnak i. m. 2728.
334 A G
nek szerzsegevel es trteneti kontextusval egy kln rsban foglalkozom.
82

Msfell egyike lett azoknak a forrsoknak, melyeket Pzmny Peter vedence,
Bals Tams Bethlen-ellenes mveben magyarul kzlt.
83

rdemes rviden kiterni a Secretissima instructira nemcsak rendkvli nep-
szersege, hanem mfaja miatt is, melynek szmos prhuzama es kvetje akad
ezekben az evekben, st magnak a rpiratnak is megjelenik ket j vltozata.
84

Az 1620 tavaszn rdott Secretissima instructio f celja a cseh kirly, Pfalzi Fri-
gyes es cseh alattvalinak illetve szvetsegeseinek elbizonytalantsa volt. A m
ktv beszelje V. (Pfalzi) Frigyes ids tantja es tancsosa. E titkos tants
mfajt tekintve valahol a kci es valsg, a vals politikai helyzetelemzes es
a szatirikus tlzs kztt helyezkedik el.
85
A titkos tancsos mr a m elejen
leszgezi, hogy az t rendkvl keskeny: Julius Caesartl Ferdinndig, szz er-
szakkal hatalomra kerl uralkod kzl csak negy volt, aki nem erszak ltal
hullt el. Innentl kezdve lenyegeben egyetlen lltst fejt ki: a cseh kirly, Frigyes,
sem cseh alattvalira, sem igaznak tn, de valjban hamis bartaira, sem sz-
vetsegeseire nem szmthat: mindenki csak sznlelesbl vagy rvidlt nerdek-
bl ll mellette, es csak addig, amg erdeke diktlja. Kell gyorsasggal azonban
el lehet meg erni sikereket: ehhez azonban j adag machiavellista elesltsra,
diplomciai erzekre es titkos rmnykodsra van szkseg, valamint hatrozott
fellepesre az ausztriai hz eltrlese es a csszri korona megszerzese erdekeben.
Figyelemremelt, hogy ebben a kontextusban az egyik fszerepet Bethlen G-
bor jtssza, a hamis bart, aki brmikor Frigyes ellen fordulhat, klnsen, ha
Ferdinnd nla hagyja Magyarorszgot. Az oszmn szvetsegben csakgy nem
lehet bzni, mint az oszmnok magyar vazallusban. Hiteltelensege illusztrci-
jakent a szerz ket levelet idez Bethlentl: a Lippa tadsa utni, illetve az Isz-
kendernek rt levelet. A mben kizrlag ezek a levelek szerepelnek betetkent,
82
Secretissima instructio, Gallo-Britanno-Batava, Friderico V. Comiti Palatino, electori data.
Ex Gallico conversa, ac bono publico in lucem evulgata. H. n. 1620. Megjelenes eltt ll
knyvem (mely a forrst latinul es magyarul is kzli) munkacme: A Secretissima instructio
(1620) es a kora jkori politikai paradigmavlts. Szveg es elemzes. V. Malcolm, N.: Reason
of State, Propaganda i. m. 3043.
83
Balsfi T.: Magyar orszgnak i. m. 2533. A kiadsokra ld. Secretissima instructio: Friderico
V. Comiti Palatino electo Regi Bohemiae, data an Friederichen, Pfaltzgrafen, erwehlten Knig
in Bhmen (1620). Hrsg. von Wolfgang E. J. Weber. Augsburg 2002. 123128.
84
A Secretissima instructio sorozatnak tovbbi tagjaira lsd: Malcolm, N.: Reason of State,
Propaganda i. m. 4457. A pamet legkzelebbi prhuzama az lneven megjelen [Wenceslaus
Meroschwa]: Epistola ad Joannem Traut Noribergensem de statu praesentis belli et urbium
imperialium. H. n. 1620.
85
Lsd Malcolm, N.: Reason of State, Propaganda i. m. 34. Kivl magyar ismertetese: Heltai
Jnos: Alvinczi Peter es a heidelbergi peregrinusok. (Humanizmus es reformci. 21.) Bp.
1994. 134135.
ami a trkssg problmjt mg hangslyosabb teszi. Az oszmnbartsg
krdse azonban ksbb is felbukkan: Velence s nmet vrosok ugyanis ppen
emiatt bizalmatlanok Frigyessel szemben. A cseh kirly vgtre is csak gy lhet
biztonsgban oszmn bartjtl, ha csszrr vlasztjk s Bethlent a szultn
szolglattl maghoz kti. Jelenleg azonban Bethlen mst sem tesz, mint az
Oszmn Birodalom hatrait nveli. Ez j szolgra vall, de gyatra kirlyra.
86

Hasonl karriert futott be Bethlennek a krmi tatr kalghoz rt 1621-es le-
vele. Ez a levl szintn bekerlt Bals Tams krnikjba, minden valszn-
sg szerint eredeti formjban. A levelet olvasva knnyedn meggyzdhetnk:
Bethlen valban ismerte az oszmntatr kommunikci csnjt-bnjt: Hatal-
mas Csszrnak s minnyjunknak ellensgi ezutn is mindentt adja Isten!
ugy jrjanak: port nyeljenek. Felsged ortzja fejr legyen s gyzedelmes;
szerentsjt Isten nevelje. A levlben Bethlen 10.000 katont kr segtsgl.
Amennyiben maga a tatr kn vezetn ket ami a legjobb lenne , elg lenne
20.000 ember, akikhez a maga seregvel csatlakozna: Mi Felsgednek magunk
is mellette lennnk, s olly gazdag Orszgokba hordoznnk, kikhez hasonlt
soha a Tatr nemzet nem ltott. Pnzzel, rabbal, minnyjan meg rakodhatnnak
a Vitzek...
87
Az csak termszetes, hogy ezt a levelet amit Bethlen korbbi hve
Szchy Gyrgy fogott el s kldtt be a csszri udvarba azonnal tovbbkld-
tk Augsburgba, ugyanannak az zvegy Sara Mangnak a nyomdjba, ahol a
Secretissima instructio egyik pldnya kszlt.
88
A latin fordtsnak hamarosan
ktfle nll nmet vltozata s egy francia fordtsa is megjelent. Ugyanez a
levl egy msik latin fordtsban pedig bekerlt egy a Secretissima instructihoz
hasonlkpp fajslyos propagandairatba, a Secreta secretorum Calvino-Turcica
cm protestnsellenes opusba amelyre hamarosan mg kitrnk.
89

A levlpropaganda taln 17. szzadi cscsmve, az Anhaltische geheime
Cantzley nvre hallgat sszeollzott alkots, akrcsak elbb emltett tr-
sai, szintn csak kzvetetten kthet Bethlenhez, ennek ellenre kiemelked
86
Ac nunc Gabriel id potius agit, ut Turcae subdat quam plurimos, et ejus Monarchiae
nes stabiliat proferatque. Quod quidem ego arbitror esse boni servi, sed miseri Regis.
Secretissima instructio i. m. 26. rsz.
87
Balsfi T.: Magyar orszgnak i. m. 50 s 52.
88
A latin kiads tartalmazza Szchy ksrlevelt is. Copia Literarum a Domino Georgio Chezio,
de Khyma (sic) interceptarum, et a Gabriele Bethlen ad Principem Tartaricum scriptarum de
Ia Aprilis Anno MDCXXI. Avgustae Vindelicorvm, Apud Saram Mangiam, Viduam (RMK
III. 1318). Msik latin kiadsa: RMK III. 1343; hrom nmet kiadsa: RMK III. 1317, 1336,
1338. Francia fordtsa: MTAK RMIr III. 360. A levlhez lsd mg Papp S.: Bethlen Gbor i.
m. 963964, illetve R. Vrkonyi gnes tanulmnyt ebben a ktetben.
89
[Teonestus Cogmandolus], Secreta Secretorum Calvino-Turcica Eorundemque Apocalypsis,
s.l. 1621, 61. o.
336 A G
jelentseg: olyan iratkzlesrl van sz, amely egy egesz kancellriai doku-
mentumgyjtemenyt prblt a katolikusok szolglatba lltani, es amelyet a
Kanzleienstreit-nak nevezett pamethbor kvetett.
90
A m keletkezes-
trtenete pontosan nyomon kvethet a feherhegyi csatt eldnt bajor fe-
jedelem, Miksa kancellrijnak levelezeseben. Prga elfoglalsakor Wilhelm
Jocher von Egersperg, Miksa legbizalmasabb tancsosa a lehet legtudatosab-
ban trekedett arra, hogy az rdgi klvinista praktikkat sajt archvumaik-
ban es kancellrijukban erjk tetten, es ezltal sajt rsaik reven buktathas-
suk meg ket.
91
gy trtenhetett, hogy sikerlt megszerezni a Csehorszgbl
menekl pfalziak egyik legertekesebb diplomciai anyagt, a pfalzi kancellr
(es anhalt-bernburgi fejedelem), Anhalti Keresztely leveltrt. Br az anyag
risi volt, Jocher hamar tltta, ezek a dokumentumok orszg-vilg eltt bi-
zonythatjk a klvinista lelklet romlottsgt, izgekonysgt, hatalomehse-
get, a csszri trn megszerzesere es a katolicizmus kiirtsra val trekveset
ez pedig a lehet legjobbkor jtt a bajoroknak, akik Ferdinnd megsegtese-
ert cserebe a pfalzi csszrvlasztjogot kveteltek.
92
Az 56 ktetes anyagbl
az els kettn Jocher tbb mint msfel hnapot dolgozott: leveleket vloga-
tott, parafrzisokat kesztett, levelidezetek gyjttt es interpretlt, melyeket
egyetlen celirnyos narrciba illesztett, egyszval humanista mveltseget a
lehet legkevesbe humanista mdon hasznlta fel.
93
Hogy a hallatlan ertekes
eredeti levelanyagot biztos helyre menektse (vagyis a csszrnak megkld-
90
Frstliche Anhaltische geheime Cantzley... H. n. 1621. Mig alapvet sszefoglalja: Koser, R.:
Der Kanzleienstreit i. m. Lsd meg Friedrich Hermann Schubert: Ludwig Camerarius, 1573
1651: Eine Biographie. Kallmnz 1955. 117140, M. E. H. Nicolette Mout: Calvinoturcismus
und Chiliasmus im 17. Jahrhundert. Pietismus und Neuzeit 14. (1988) 7284, itt 77.
91
... bei eroberung Prag hette ich wohl darumben zu sein gewnscht, damit ich die teuichen
Calvinistenpractiken in ihrn archivn und canzleien hette mit henden greifen und sie mit ihren
eignen schriften zuschanden machen konen. Die Reichspolitik Maximilians I. i. m. 37. o. 1.
jegyzet (Wilhelm Jocher Hans Ludwig von Ulm csszri alkancellrnak, 1620. dec. 8).
92
Az erre vonatkoz csszri dntes 1621. janur 22-en szletik meg. Koser, R.: Der Kanzleienstreit
i. m. 814, Dieter Albrecht: Maximilian I. von Bayern 15731651. Mnchen 1998. 539582.
93
Vlasziratban a befolysos pfalzi tancsos, Ludwig Camerarius vehemensen serelmezte ezt
az eljrst: az kiadvnyban a megszerzett Habsburg levelezesanyag darabjait szerkeszti
manipulci nelkl, a maga teljessegeben adja kzre. Lsd Schubert, F. H.: Ludwig Camerarius
i. m. 122124. A protestnsok levelkzleseire vonatkozan Koser mven kvl lsd meg
Schnabel, W. W.: Zincgrefs Quodlibetisches Weltkeg. Eine satirisch- polemische Flugschrift
gegen den politischen Katholizismus. In: Julius Wilhelm Zincgref und der Heidelberger
Spthumanismus. Zur Blte- und Kampfzeit der calvinistischen Kurpfalz. Hrsg. von Wilhelm
Khlmann und Hermann Wiegand. Mannheim 2011. 223262, itt: 244250 (Ezton
ksznm Etenyi Nrnak, hogy a tanulmnyra felhvta a gyelmemet.)
hesse), Jocher az id srgetsben a levelek msolsn egyszerre nyolc rnokot
is foglalkoztatott.
94

A Bethlen-ellenes propaganda szempontjbl az Anhaltische Cantzley
egyetlen gondolatot ragoz: a klvinista pfalziak (s velk egyetrtsben az osz-
mn vazallus Bethlen) az oszmnok segtsgvel akarjk a csszrt legyzni, s
ezzel a nmet birodalmat is oszmn uralom al kvnjk hajtani. A kzppont-
ban azonban nem Bethlen llt, hanem a pfalzi tancsosok s klnsen An-
halti Keresztly, a kancellr. gy teht ugyanazok a vdak, amelyeket korbban
elssorban csak Gborral kapcsolatban fogalmazdtak meg (nmet rszrl
Bethlent gyakran csak Gbornak nevezik), most dokumentlhatan a cseh ki-
rlyhoz, Frigyeshez is kthetk lettek: tudatosan az oszmn uralma al akarjk
hajtani a birodalmat. A vd nem teljesen j, de ilyen hathatsan korbban mg
nem lehetett terjeszteni.
95
jdonsgknt a m Bethlen intolerns hitbuzgalmt
is bizonytani kvnja: Abraham von Dohna egyik levelre hivatkozva azt lltja,
hogy az erdlyi fejedelem clja a ppasg lpsrl lpsre trtn felszmolsa.
A 247 oldalas Anhaltische Cantzley, amelynek ksbb tbb bvtett kiadsa
is megjelent, valban bombaknt robbant, ahogy erre Jocher s Bajor Miksa
szmtottak. Az eltletekre pt m sikeresen erstette meg a korbbi pre-
koncepcikat, gy meglehetsen kelend volt. Br tartalma a vjtfleket nem
lepte meg, mg k is szmos bogarszni valt tallhattak benne.
96
Akikre pedig
a politikai kzhelyek nem hatottak, azok nem egyszer ezek cfolatt is fellelhet-
tk.
97
Ennl a magyarorszgi kortrsak szempontjbl rdekesebb, hogy kiderl,
Frigyes tancsadi hogyan viszonyultak Bethlenhez s egyltaln a magyarok-
94
Az eredeti levelek megkldse azrt is fontos volt szmra, hogy a pfalziak vrhat
tiltakozsakor a csszrnak konkrt bizonytkok legyenek a kezben. Die Reichspolitik
Maximilians I. i. m. 3743 s 223224.
95
Lsd Henry Wotton levelt I. Jakabnak, amelyben beszmol tallkozjrl Lipt fherceggel,
Ferdinnd testvrvel. A fherceg Frigyest tbbek kztt megvdolta egyrszt a bohmiak-
kal val szoros egyttmkdsrt a frankfurti csszrvlaszts sorn, msrszt ennl komo-
lyabban azzal az j pratikval, amit vagy , vagy msok gyakorolnak, hogy a trkt beeres-
szk Magyarorszgra. A levl 1620. aug. 8/18-n rdott. Logan Pearsall Smith: Te Life and
Letters of Sir Henry Wotton. Vol. 2. Oxford 1907. 185. Lipt ugyanitt elmondja Wottonnak:
kzvetlen a kirlyvlaszts utn felkereste Frigyest, aki knnyek kztt szmolt be rla, hogy
kt rossz lehetsg kzl kell vlasztania; ha elfogadja a trnt, a vilg tlontl ambicizusnak
fogja gondolni, ha visszautastja, az emberek rossz tancsokra fognak hallgatni azzal a koc-
kzattal, hogy a keresztny segtsgen tlmenen mst is ignybe vehetnek. Uo. 188.
96
Bizonyos Peter Mandert pldul nem lepte meg, viszont elcsodlkozott az anhalti kancellria
tlzott magabiztossgn. Die Reichspolitik Maximilians I. i. m. 256257.
97
Ilyen pldul az az anhalti elkpzels, hogy Ausztriba spanyol uralkodt hvjanak, ami
ltszlag ellent mond a mben hirdetett szoksos spanyolellenes sszeeskvs-elmletnek.
(Anhaltische Cantzley i. m. 156.) De pfalziak oszmnokkal szembeni vatossgt sem lehetett
teljesen elleplezni.
338 A G
hoz: nagyjbl a Secretissima instructio stlusban. Tartottak bartjuktl, fel-
tek, hogy tprtol, ugyanakkor tudtk, hogy szksegk van r, es tovbbi t-
mogatsa erdekeben gesztusokat kell tennik. Megoldskent szbajtt Magyar-
orszg bekebelezese, illetve a nemet-rmai birodalmi vlasztjog felajnlsa
Bethlen reszere. A maga reszerl Frigyes az egyiket ersen problematikusnak, a
msikat lehetetlennek velte, de mezesmadzag gyannt nem zrta ki a vlaszt-
fejedelemseg lebegteteset.
98

Az Anhaltische Cantzley mr 1621-ben tz klnbz kiadsban megjelent,
kesbb ket latin fordtsa es egy nem publikus olasz fordtsa is elkeszlt.
99
Le-
nyegeben e m folytatsnak tekinthet a mr korbban emltett Secreta sec-
retorum is, mely az Anhaltische Cantzley anyagra ept, de stlusban a Sec-
retissima instructio szarkasztikus hangjt kveti. A Secreta secretorum f celja
immron a luthernus birodalmi vrosok levlasztsa a mindenre kepes, nyakas
klvinistkrl (vagyis a pfalziakrl es klvinista szvetsegeseikrl), akik a lelki-
ismeret retorikja mge bjva semmilyen kompromisszumra nem hajlandk,
akik mindenkit le akarnak igzni, de elssorban a luthernusokat vetik meg, es
akik szerint Ferdinndnl meg az oszmn szultn is jobb lenne. Az antiklvi-
nista irnyultsg reszben a magyarorszgi nemet luthernusokat is celba vette:
ezek a Secreta secretorum szerint erthetetlen mdon Frigyest mint meg-
szabadtt vrtk.
A Secreta secretorum Calvino-Turcica secreta eurondemque apocalypsis mr
cmeben is a 16. szzad vegetl terjed Calvinoturcismus vdjval es az ezzel is
sszefgg chiliasztikus hagyomnyokkal operlt.
100
Nem veletlen, hogy ebben
a viszonylag j kelet retorikai tradciban Bethlen Gbornak, a trks klvi-
nistnak (de inkbb trknek, mint klvinistnak) ismet fszerep jutott. A Sec-
reta secretorum tllepve az anhalti levelezesen ms forrsokbl szrmaz
levelekre is ept, gy peldul parafrazelja a budai pasa Vc megadsra felszlt
rst. Mindenesetre csak egyetlen eredetiben idezett levelet tartalmaz: a mr
fenn emltett tatrokhoz rt szveget.
101
A m egyik f pillere teht ismet csak a
trksseg ltal felvetett problemakr, ennek szellemeben ertelmezi az Anhal-
tische Cantzley gondolatait: ha Bethlen megkapn a birodalmi vlasztjogot,
valjban az oszmnok kapnk meg.
102
Humanista stlusban hosszan ecseteli
98
Lsd Anhaltische Cantzley i. m. 149 es 154158. Bethlenre vonatkoz tovbbi reszek: Uo.
1213, 91, 136139, 183, 197. A besztercebnyai orszggylesre vonatkozan lsd Uo. 210,
222231, 239.
99
Koser, R.: Der Kanzleienstreit i. m. 1619.
100
[Teonestus Cogmandolus]: Secreta secretorvm Calvino-Turcica secreta eorvndemqve
apocalypsis. H. n. [1621]. Lsd Mout, M. E. H. N.: Calvinoturcismus i. m.
101
Secreta secretorvm i. m. 2627 es 6164.
102
Secreta secretorvm i. m. 28.
a nomd tatrok faragatlansgt, feslettsgt s trvnytelensgt egyszval
barbrsgt , csakhogy vgre felvethesse: vajon a nrnbergi, ulmi, strassburgi
stb. vrosatyk tnyleg Gabriellel, az oszmn rabszolgjval, a barbrok testv-
rvel, a nmetek ellensgvel akarnak szvetsgre lpni?
103

A propaganda hatsa
A Bethlen-ellenes propagandnak termszetesen sok szintje volt, s a csszri-
fejedelmi udvarok irnytsval nem egyszer magnak a fejedelemnek a te-
vkeny rszvtelvel
104
csak egy kis rszk ltott napvilgot. Az Anhaltische
Cantzley-t kvet propagandahbor a maga tbb mint harminc publikci-
jval elssorban az elitnek szlt, s Bethlenre csak rintlegesen irnyult.
105
E
hosszabb llegzet rsok mellett a propagandnak szmos vlfaja s regisztere
ltezett. Pldul az elfogott levelek publikcija leggyakrabb esetben csak n-
hny lapot tett ki. Nem tudunk kitrni az sszes Bethlenhez ktd publiklt
levlre, fontos azonban megjegyezni, hogy nemcsak az oszmn krdshez kt-
het, inkriminl levelek lttak napvilgot, hanem Bethlen lpseit, szvetsg-
ktseit dokumentl rsok is, melyeket szvetsgesei vagy protestns szim-
patiznsai publikltak.
106
Propagandaknt mkdtek gyakran egyes hrlevelek
vagy rvid llegzet elbeszlsek, illetve trtneti munkk is, melyek szintn
eredeti forrsokra, kzvetlen rteslsekre ptettek.
107

A kora jkori propagandt klnsen a 16. szzadit mg egyltaln nem
kzpontilag irnytottk, mondhatjuk gy is, hogy javarszt nkntes alapon
103
Secreta secretorvm i. m. 64.
104
Lsd bajor Miksra az Anhaltische Cantzley kapcsn Koser, R.: Der Kanzleienstreit i. m. 78,
de hasonl Ferdinnd esetben is knnyen elkpzelhet: megesett, hogy Pzmnnyal levelet
ratott Bethlennek, majd azt szemlyesen ki is javtotta. V. Pzmny Pter levelezse i. m.
362364. (Pzmny levele Ferdinndnak, 1623. nov. 25.)
105
Koser, R.: Der Kanzleienstreit i. m.; Die Politik Maximilians I. von Bayern und seiner
Verbndeten, 16181651. (Briefe und Akten zur Geschichte des Dreiigjhrigen Krieges,
Neue Folge 1,2.) Hrsg. von Arno Duch. MnchenWien 1970. 487488.
106
Lsd ezek bibliogrjhoz Varsnyi K.: Bethlen Gbor a korabeli nmet i. m.; U: Bethlen
Gbor megjelense a korabeli i. m.; Bethlen Gbor bibliogra 16131980. sszelltotta:
Herndi Lszl Mihly. In: Bethlen Gbor llama s kora. Szerk. Kovcs Klmn. Bp. 1980.
73164.
107
St, taln azt is felttelezhetjk, hogy a semleges hrlevl szmt a specilis trtnelmi
fejlemnynek, mely az olyan sszetett vallsi-politikai helyzetekben szmthatott piacra, mind
az elktelezdstl vakod (vagy ellentmondsos politikt kvet) nmet birodalmi vrosok,
vagy ppen Anglia, ahol a hivatalos prtlls s a kzvlemny gyakran tkztt. A prtos
hrlevlre plda a magdeburgi kiads Hungarischer Trawrbott, welcher desz Knigreichs
Ungarn gefhrlichen Zustandt... (1619) (App. H. 755); vagy a Kurtze und Grndtliche Newe
Zeitung... (1621) (App. H. 796); de szmos egyb pldt lehetne felhozni.
340 A G
mkdtt, meg kancellriai szinten is. A propagandairatok legnagyobb resze
fggetlen volt a politikai vezetestl es a kznsege nem az elit, hanem a vrosi
polgrsg es a gazdag parasztsg volt. Ezek a kiadvnyok nem a trteneti ervek,
levelmsolatok vagy forrshivatkozsok reven hatottak (br nyilvn eptettek
rjuk): legfbb eszkzk a tkelyre fejlesztett gny volt. rdekes mdon az a
machiavellista hangnem, amely a Secretissima instructiban es hasonl pame-
tekben annyira jszernek tnik, ezekben vulgris propagandairatokban nem
egyszer a lehet legtermeszetesebbnek hat. Pelda erre az a prgai kepes rplap,
amely szinten Frigyes es Bethlen ellen irnyult (az elbeszel az elmeneklt cseh
kirly szakcsa):
Te Csehfld, te Csehfld ... ki az az ember, ki tanccsal ll mgtted i az,
kinek en ma stttem i A legnagyobb ember i Trk Gbor i Ki majd egyszer
jl fled mge vg i Kantrt es zablt a pofdba ad i S igslkent li htad i S
a trk segtsege ltal i Krt tesz a csszr orszgban i S mi lesz neked ebbl
vegl i Csehfld! Csehfld nyeresegl
108
Mondani sem kell, hogy a trksseg kerdese a verses esivagy kepes rplapok-
nak is nagy kedvence volt, olyannyira, hogy Bethlen trkssegenek problemja
protestns rplapokon is felmerlt.
109

Nem tudjuk, mennyi jutott el a Bethlen-ellenes propagandbl maghoz az
erintetthez, es mennyit ertett meg bellk.
110
De annyi bizonyosan eljutott hozz,
hogy a problemt folyamatosan erzekelje. Ketseges megis, hogy a kimagaslan
nepszer nemet pasquillusok tlzottan erdekeltek volna.
111
Jllehet lenyegesen
kevesebb hasonl magyar gnyvers terjedt, ezek mr lthatan erzekenyebben
erintettek. Mikor a fejedelem tudomst szerzett egy soproni orszggylesen
108
Eygentliche Abbildung des Winter-Knigs, wie er durch seine Rth das Reich, darau er neulich
mit grosser niderlag vertriben worden, widerumb erobern kne, und wasa fr grosse hilf er,
nach lautt der gemainen zeitungen, zu gewarten hab H. n. [c. 1620] E ritka rplapra Varsnyi
Krisztina hvta fel a gyelmet, a fordts is az ve (Varsnyi K.: Bethlen Gbor megjelenese, i.
m. 154156.).
109
Lsd idevonatkozan Kees Teszelszky e ktetben megjelen tanulmnyt.
110
Kerdes, Bethlen mennyire tudott latinul vagy nemetl. Feltetelezhetjk, hogy latinul olvasott,
hiszen levelei latin szavakkal vannak tele es neha latinul is idez. Egy helyen ugyan gnyorosan
gy nyilatkozik, hogy vagy a nikolsburgi beke pontjait es a soproni orszggylesen hozott
artikulusokat szegik meg, vagy taln nem erti ezeket, mivel mi soha dekl nem tanultunk,
magyar rsnl egyebet sem tudunk. Bethlen Gbor fejedelem levelezese. Kiad. Szilgyi
Sndor. Bp. 1886. 323.
111
Leer Bla: Magyar vonatkozs nemet nepenekek, 15561697. Szzadok 45. (1911) 347
359, Kristf Gyrgy: Bethlen Gbor alakja az egykor nemet nepklteszet tkreben. Protestns
Szemle 39. (1930), 521545, Deutsche Lieder auf den Winterknig. Hrsg. von Rudolf Wolkan.
Prag 1898.
terjesztett darabrl, Pzmny Pternek hnytorgatta fel.
112
Az rsek noman l-
celd vlasza legalbb is erre utal:
Nem is gondol az oroszlny az eb ugatssal ... Elhiggye azrt bizonyisan Fel-
sged, hogy vigyzs vagyon, s ha kit megrnek, plda leszen egyebeknek.
Nem is ktlem, hogy Felsged a magban rzett fejedelmi indulatokbl meg-
itelheti, hogy aele pasquillusokban nagy emberek nem vetkesek.
113

Bizonyos esetekben hasonlkpp fjdalmasan reaglt a kezbe kerl klfldi
rplapokra is, egyeseket jellemz mdon mg a Portra is bekldtt. Ez trtnt
egy Klnben (Bethlen szerint Ferdinnd ltal) kinyomtatott levlmsolattal is,
amely a fejedelmet a szultn szolgjnak lltotta be, s ezzel Bethlen szerint
az egsz keresztnysg eltt rossz hrt terjesztette; radsul a levl hamistvny
volt.
114
De a nyomtatott propaganda szvetsgesekre vagy semlegesekre tett ha-
tstl flve nem csak Bethlen reaglt idegesen, hanem a hborban rszt vev
uralkodk ltalban.
115
Nem utols sorban Frigyest is nyomaszthatta a trks
vd, rthet teht, hogy klnsen rlt, amikor Bethlen tjkoztatta, hogy
tud a csszriak oszmnokkal kapcsolatos titkos machinciirl: az ilyen infor-
mcik hatsos ellenpropagandaknt szolglhatnak vlte a cseh uralkod.
116

Msfell diplomcijnak nem kis erfesztsbe kerlt, hogy az oszmnok se-
gtsgl hvsrl szl vdakat megcfolja.
117
Hogy a nmet kzvlemnyt, s
112
A legfontosabb pasquillust Szilgyi Sndor publiklta, majd Rvsz Klmn fejtette meg, hogy
a szerzje egy ismeretlen jezsuita. Gnyirat Bethlen Gbor idejbl. Kzli Szilgyi Sndor.
Szzadok 9. (1875) 382396; Rvsz Klmn: Egy Bethlen Gbor korabeli pasquillusrl.
Szzadok 31. (1897) 374.
113
Pzmny Pter levelezse i. m. 321323. (Pzmny Pter Bethlennek, 1623. mrc. 27.)
114
... myn is van den Agent van Transilvania vertoont seeckere copie van een brye, die den
Prins Betlem Gabor aenden Turcischen keyser geschreven soude hebben, die den Duytschen
keyser tot keulen drucken ende door gansch Christenheyt heeft doen verstroyen, om den Prins
van Transilvania alomme odiens te maecken. Ick heb myn hyer seeckerlyck daer van geinfor-
meert, ende met waerheyt bevonden, dat soodanigen brye noyt aenden Turcischen keyser
geschreven, noch het swaert, schepter ende bandiere daerinne gementioneert aenden Prins
Betlem Gabor, voor ofte nae de Ungarische commotioen, van hier gesonden syn geweest, waer
van ick dienstich heb geacht MTAK Ms 4946, p. 81. (Cornelis Haga jelentse, 1620. pr. 23.)
Eredeti helye: Nationaal Archief, Den Haag, Staten-Generaal, nummer toegang 1.01.02, inven-
tarisnummer 6894. Ksznm Kees Teszelszky a levl megrtshez nyjtott segtsgt.
115
Lsd Die Politik Maximilians I. von Bayern und seiner Verbndeten i. m., 414, 485486, 518
520.
116
Okmnytr Bethlen Gbor fejedelem uralkodsa i. m. 234245 (V. Frigyes Bethlenhez, 1620.
okt. 15.)
117
Lsd pldul Joachim von Rusdorf, Frigyes tancsosa levelt I. Jakab angol kirlyhoz (1624.
febr. 15). UB Kassel, Handschriftenabteilung, 2o Ms. iurid. 47, nr. 5. Ksznm Krmn
Gbornak, hogy a levelet lemsolta s a gyelmemet felhvta r.
342 A G
klnsen a nmet birodalmi vrosokat a trkbartsg vdja mlyen rintette,
arrl a Secretissima Instructio is tanskodik: Mindenekeltt arra gyelj ja-
vasolja Frigyesnek ravasz tancsadja , hogy ki ne tuddjon a trkkel kttt
szvetseged, [klnben] a haza Catilinjnak es a nemet szabadsg elruljnak
neveznenek.
118

Ugyanakkor a hamis hrkeltes miatt is folyamatos volt az egymsra mutoga-
ts. Ferdinnd csszrt peldul klnsen fjdalmasan erintette, hogy a portn
Bethlen kvetei (szmos kortrsukhoz hasonlan) megkerdjeleztek a csszr-
vlaszts legitimitst, vagy azzal vdoltk, hogy az oszmnok tmogatsa fe-
jeben magyar terletek gert oda. Hasonlkepp, Bethlen kikerte magnak, hogy
Ferdinnd a szszok eltt rossz hret kelti, a szultn viszont Bethlennek vetette
a szemere, hogy hamis levelek terjesztesevel akar kibjni a magyar koronzs
all.
119

A Bethlennel kapcsolatba kerl cseheket, szileziaikat es pfalziakat teht
egyltaln nem hagyta hidegen a trksseg vdja, ami a Bethlennel val sz-
vetsegk kvetkezmenyekepp rjuk is tragadt, st mint lthattuk az sszes
klvinistra kiterjedt es a lassan tbb evtizedre visszamen turco-calvinista
kepzettrstst erstette.
120
E kepzettrstst igazn slyoss az ellenreformci
felersdese tette, hiszen egyms letrkzese (vagyis a kereszteny kzsseg-
bl val kirekesztese) elssorban ebben a kontextusban ertelmezdtt.
121
Az
oszmnbartsg problemja ugyanakkor a rendi gyleseken is felmerlt, gyak-
ran ellentetes llsfoglalsokra kesztetve a nemesseget. Egy 1620-as publikci
118
Ante omnia ne tuum cum Turca foedus cognoscatur, adverte, Catilinam enim patriae et
libertatis Germaniae proditorem dicent. Secretissima instructio i. m. 34. resz.
119
Hora ti comandiamo et fermamente ti commettiamo che non ti aggravi la nostra presenza
con false et nte lettere, ma te conforme alla giustizia et libera volont, giusta lordinario i
grandi dellOngaria et tutti quei stati che sono in quel regno ti volessero coronare del Regno
dellHungaria, non esservi alieno. Considera adunque bene ci, acciocche non sieno false le
tue scritture el le tue promissioni, con le quali sia denigrata avanti di noi la tua faccia.
HHStA Dispacci di Germania 59, p. 1789. (Valerio Antelmi velencei kvet dezi a dzsenak,
1620. jlius 3.) Ferdinndra vonatkozan lsd Albert fhercegnek rt levelet (1620. pr. 8.):
Magyar trtenelmi okmnytr, a brsseli i. m. 216217, Bajor Miksnak rt levelet (1620.
jlius 10): Die Reichspolitik Maximilians I. i. m. 378. o. 3. jegyzet, es egy ismeretlennek rt
levelet (1620. jlius 24.): MTAK Ms 4873i2 (Kazinczy msolatok, 6) pp. 171173. Bethlenre
lsd Bethlen Ferdinndnak rt levelet (1620. jnius 13.): Szilgyi S.: Bethlen Gbor levelei i. m.
652653. Hamis hrek terjesztesehez lsd meg Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 942943.
120
Lsd meg Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m. 100101, de a cseh protestns pametirodalombl
is gyakran erre kvetkeztethetnk.
121
rdekes ebbl a szempontbl, hogy a fels-ausztriai evangelikus rendek a jelents kisebbsegben
lev, de az ellenreformci erihez csatlakoz katolikusokat zsidknak, pognyoknak
es trkknek gnyoltk a szzadforduln. Bernd Rill: Kaiser Matthias. Bruderzwist und
Glaubenskampf. Graz 1999. 88.
a kvetkez levelet idzi a szilziai rendi gylsnek Bethlennel s a trkssg
krdsvel kapcsolatos megfontolsairl:
Nhnyan nagyon feleltlennek s keresztnyietlennek talljk a trk se-
gtsgnek felhasznlst, msok azonban megengedk, a velenceiek pedig,
akik j katolikusok, mg katolikusok ellen is felhasznltk [az oszmnokat].
De ugyanakkor nagyon veszlyes is olyannal bocstkozni kalandokba, aki
minden keresztnynek ellensge, s aki vallsra vagy hitre val tekintet nl-
kl mindent maghoz akar ragadni s mindent llati igja al kvn hajtani.
Ezrt egyesek inkbb nem bznak meg benne. Msok viszont gy vlik, hogy
a spanyolok s a trkk kztt e tekintetben csak nagyon kicsi vagy egylta-
ln semmi klnbsg nincs, s ki merik jelenteni, hogy a spanyol rosszabbul
szokott sajt hittrsaival bnni, mint a trk a keresztnyekkel, arrl nem is
beszlve, hogy az eretnekekkel miknt bnik. Maguk a historikusok s trt-
netrk is arrl szmolnak be, hogy a rmaiak jobban s tbbszr srtettek
meg szvetsget s bizalmat, mint a trk sereg, s a trkk manapsg is
sokkal becsletesebben lnek ex lumine Naturae.
122

De nemcsak a cseheket s szilziaikat bizonytalantotta el az oszmnveszly-
tl s a trkssg vdjtl val flelem, hanem a nmet-rmai birodalom ms
terleteinek lakit is, pldul a szszokat.
123
Br a protestns szvetsgtl val
tvolmaradsukban bizonyosan nem Bethlen jelentette a dnt okot, minde-
nesetre 1620 elejn a fels-szsz krzet gylsn az erdlyi fejedelem szemly-
vel szemben felmerlt, hogy az oszmnoknak akar kaput nyitni.
124

122
Etliche halten es ver sehr unverantwortlich und Unchristlich der Trckischen Hl sich
zugebrauchen, andere aber zulssig dann die Venetianer als gute Catholische sich derselben
unterschiedlich, zwar wider auch Catholische gebraucht hetten: So jene es auch sehr
gefhrlich mit einem aller Christen Feind zuwagen, welche ohne unterscheid der Religion
unnd Glaubens alles zu sich zureissen und unter sein viehisch Joch zubringen begert, jene
ihme derenthalben nicht zutrawen. So vermeinen andere es jene zwischen Spanien unnd dem
Trcken in diesem Fall eingeringer oder wol gar kein Unterschied und dren wol statuiren
den Spanier rger mit seinem eigene Glaubensgenossen als der Trck mit den Christen
umbzugehen pegt, zugeschweigen, wie er mit den Ketzern umgehen werde. So referiren
sie sich auch au die Historien unnd Geschichten selbsten, dass die Rmische, weit und
vielmehre als die Trkische Schaar geschworne Fried und Trew gebrochen, so lebe der Trck
heutigstags ex lumine Naturae viel ehrlicher als diesen zeiten... De Trkischen Kaysers
Hl dem Frsten inn Siebenbrgen Betlehem Gabor nunmehr erwhlten Knig in Vngarn
vnd desselben Stnden auch der confaederirten Landen versprochen. Pressburg[?] 1620. f.
Aiiiir (RMK II. 410)
123
Ugyanakkor vesd ssze egyes hollandok, klnsen Cornelis Haga hozzllsval, amire Kees
Teszelszky utal e ktetben megjelent rsban.
124
Ellenrvknt ugyanakkor felhoztk, hogy a katolikusoknak a protestnsokkal szembeni
oszmn konspircis vdja egyltaln nem jdonsg. Lsd Frank Mller: Kursachsen und der
bhmische Aufstand 16181622. Mnster 1997. 328329.
344 A G
Ennl is nagyobb hatssal volt a trks Bethlen-kep I. Jakab angol kirlyra.
Mint tudjuk, I. Jakab Bethlennel szemben nagyon sokig minden kapcsolatfel-
veteltl elzrkzott, amit reszben (a pfalzi rokonsg ellenere) kezdeti Habsburg-
bartsga, reszben a benne kialakult Bethlen-ellenes elteletek magyarznak.
125

Emellett Jakab szeretett volna a bekes, keresztenyi uralkod kepeben tetszeleg-
ni, es lehetleg kimaradni a felels dntesekbl. Ennek ertelmeben konstantin-
polyi kvetenek, a rendkvl tehetseges Tomas Roe-nak szigoran meghagy-
ta, hogy Bethlennel egyltaln ne trgyaljon. Roe azonban hamarosan a Porta
egyik legbefolysosabb vendegekent megkerlhetetlenne vlt. Ha Jakabra meg
Roe segtsegevel sem igen lehetett hatni, ms eurpai uralkodkra annl inkbb.
Szemelyenek megnyerese gy fontos celja lett Bethlennek, es Roe-nak vegl va-
lban sokat ksznhetett: tbbek kztt a hgai szvetsegbe val csatlakozs-
nak elremozdtst.
126

Bethlen kvetei a fejedelem ravasz tancsra hallgatva kigyeskedtek egy
meghallgatst 1622 augusztusban, melyrl az angol kvet klns reszletes-
seggel szmolt be.
127
A fejedelem kvetevel egyttmkd cseh hadvezer, Turn
gr(a azzal kezdte eladst, hogy tiltakozott: az oszmnok soha nem lesznek
kepesek Bethlent a keresztenyseg megbotrnkoztatsra eurpai benyomu-
lsuk eszkzel felhasznlni. Az oszmn szvetseg egyetlen celja, hogy megve-
delmezzek magukat az elnyomstl, Ferdinnd ugyanis tzzel es vassal akarja
vallsukat kiirtani es Nemetorszgot monarchizlni. Turn kifejtette, hogy
Ferdinndnak esze gban sincs a nikolsburgi beket megtartani (ugyanez volt a
csszr vdja Bethlennel szemben) es ezert lassan mr mindenki elsznta magt
egy jabb felkelesre. A fejedelem ehhez szeretne most segtseget kerni a portn.
Tomas Roe erre azt felelte, hogy nem erti, a portai segtsegkeres, brmilyen
formban trtenjen is, miert ne teremtene lehetseget az oszmnok Nemetor-
szgba val benyomulsra. Erre Turn kifejtette, hogy a csszr most nagyon
gyenge, Bethlennek viszont 30.000 katonja ll keszenletben, gy a szultnnal
csak egy ultimtumot akarnak ratni. Roe kzbevetette, hogy a csszrt aligha
fogja egy ultimtum arra sztnzni, hogy a magyar es cseh koront letegye. Te-
ht mikent is gondoljk az oszmnok benyomulsnak elkerleset kerdezte.
Turn kifejtette: azt szeretnek elerni, hogy Bethlen plenipotencit kapjon, es a
125
Lsd legjabban Zarnczki ron e ktetben tallhat rst.
126
Roe-ra es Bethlenre lsd Kellner Anik kivl tanulmnyt: Kellner Anik: A tkeletes kvet
elmelet es gyakorlat a kora jkori politikai kultra tkreben. Korall 7. (2006) 86115. Lsd
meg Kurucz Gyrgy: Sir Tomas Roe i. m., Piri Zoltn: Bethlen Gbor fejedelem tja a hgai
szvetsegbe. Trtenelmi Szemle 41. (1999) 157176, es Kees Teszelszky e ktetben tallhat
rst.
127
Te Negotiations of Sir Tomas Roe, in His Embassy to the Ottoman Porte, from the Year
1621 to 1628. Ed. by Samuel Richardson. London 1740. 8086.
budai past rendeljk al 30.000 fs seregvel egytt. Ez akkor mennyiben nem
jelenti az oszmnok bevezetst Nmetorszgba? vetette kzbe jfent az an-
gol kvet. Turn megllaptotta, hogy muszj oszmn fegyverre tmaszkodni-
uk, de csak akkora szmban, hogy a csatatr s a vrak urai k maradhassanak.
Ezek utn Frigyes s Ferdinnd cljaira tereldtt a beszlgets, majd Roe ma-
ghoz ragadva a szt magnemberknt felhvta a kldttek gyelmt az erdlyi
kvetelsek kvetkezetlensgre s lehetetlensgre: ha az oszmnok segts-
gkre mennnek, nem ingyen tennk, hiszen idegen terletek meghdtsakor
mindig az ersebb fl aratja le a gymlcsket. De az oszmnok nem fogjk a
bkt a csszrral felrgni, hanem csak a viszly sztsra fogjk az alkalmat
kihasznlni:
Szerettem volna vilgoss tenni elttk jelentette Roe az angol kancellri-
nak , hogy mieltt rsznnk magukat arra, amit soha nem kaphatnak meg
s amirl semmilyen gymlcst sem szedhetnek, csak a szgyent, nem r-
tana ennek az orszgnak a helyzett megfontolniuk. A szultn a bke embere,
egyetlen vezr sem ntt bele a hborzsba vagy vlt rabjv; a katonasg an-
nyira ellustult mivel hborban sem kapnak tbbet, mint bkben , hogy
ostorral sem lehetne ket megmozdtani ... teht sosem fognak itt mst kapni,
mint szelet, amivel a kzttk lv tzet tpllhatjk...
128
Mint az eddigiekbl is rzkelhetjk, az oszmnbartsg problmja s tr-
kssg vdja mindenkppen fontos szempontnak tnhetett a kortrsak eltt, ha
msrt nem, a kzvlemnyre tett hatsa miatt. Mgis nehz lenne megtlni,
mennyiben befolysolta a cselekvs porondjn ll kortrsak dntshozatalt.
E retorika minden jel szerint mg Magyarorszgon is hatott valamennyire.
Lpes Blint kalocsai rsek pldul ezekkel az rvekkel gyzkdte Batthyny
Ferencet kevssel elprtolsa eltt:
Azon kellene igyekezni kegyelmeteknek, hogy ez az szeginy haznk Magyar-
orszg, mely ... esztendtl fogva pajzsa volt az keresztnysgnek, igy mag-
ban flhborodvn ne akasztatnk pldval az vrnk szomjhoz pogny
ellensgnek birtokban, midn mi ellensgkppen keresztnyek lvn egy-
128
I desired them to be well aduised, before they declared themselues in that which they could
neuer obteyne, nor reape any other fruit but dishonor: to waigh the present condition of this
state, that the king was a man of peace; none of the viziers bredd or addicted to armes; the
soldiour growne so lazy, as hauing no more pay in warre then in peace, they could not be
moued with a whipp ... for they should neuer obtayne here, other then wynd to blowe the re
among themselues. Uo. 85.
346 A G
mst emsztjk s fogyattjuk, akkor az vrben telhetetlen trkt magunk
veszedelmre ... fegyverkeztettjk.
129

Valszntlen, hogy az elprtolsokban a dnt okot a trks retorika gyze-
delmeskedese jelentette volna, hatst megsem lehet kizrni. Feltetelezhetjk
mindenesetre, hogy a kzvelemeny egy jelents resze immunis maradt e retori-
kra, amint arra Baranyai Decsi Jnos utal a 16. szzad vegerl:
Az bolond paraszt is az trket kevnja, i Ugyan Istent keri, az trket lt-
hassa, i fldesurnak veszesset hogy lthassa. ... i , te bolond kzseg, nem
tudod, az mit kevnsz, i Bizony, mezes madzag helyett te kgyt kevnsz, i
Keresztyen r helyet hogy pogn urat kevnsz.
130

Nem voltak ezek kizrlag magyarorszgi gondolatok es felelmek. Elkepzelhe-
tnek tntek a Habsburgok rks tartmnyai vonatkozsban is:
s ha iden sem lesz beke tudostottk a pfalzi vlasztfejedelmet 1601-ben
es a keresztenyek vereseget szenvednenek, akkor az rks tartomnyok el-
veszhetnenek, [ahol] az alattvalk a feljebbvalikkal olyannyira ellensegesek,
hogy mindegy nekik, hogy a csszr vagy a trkk al tartoznak-e.
131
Az is igaz, hogy 1621 tavaszval, a feherhegyi csata elvesztesevel Bethlen ma-
gyarorszgi szerepjtszsnak megtelese nmagtl megvltozott. Mikzben
Csehorszgban a Habsburg megtorls szedte ldozatait es a magra maradt
erdelyi fejedelem a kirlyi cm leteterl es a megszerzett terletek tadsrl
alkudozott, sokan gy lttk, jobb meg idejeben tllni. Br szorult helyzeteben
Bethlen egyre mereszebb terveket kezdett szni a Habsburg tartomnyok osz-
mntatr lerohansrl, ez mr tvolrl sem jelentette ugyanazt a vonz al-
ternatvt, amit korbban a protestns szvetseg. St, epp ebben a szituciban
fejthette ki hatst a trksseg retorikja. A rendek ltalban jegyzi meg
Dn Rbert es a nyugat-magyarorszgi furak klnsen, br Bethlen melle
129
MNL OL P 1314 64. d. 28913, Mf. 4857. (1621. febr. 16.)
130
Baranyai Decsi Jnos: Trk csszrok krnikja. Szeben 15971599. Kiadsa: Regi Magyar
Kltk Tra, XVIIi1, 86102. Idezi cs Pl: Pro Turcis es Contra Turcos. Kuriozits,
tudomny es spiritualizmus Johannes Lwenklau (15411594) trk histrijban. In: Ez
vilg, mint egy kert... Tanulmnyok Galavics Geza tiszteletere. Szerk. Bubryk Orsolya. Bp.
2010. 7993, 5. lbjegyzet.
131
Und solte di jar der frit nicht erfolgen, und die Christen eine niderlag leiden, drften die
erblande verloren sein, und die underthanen wieder die obrigkeit so schwrig, das es inen
gleich gilt, under dem Keiser oder Trken zu sein. Markgraf Georg Friedrich von Anspach
jelentese a pfalzi vlasztfejedelem reszere (1601. jnius 3). Leopold von Ranke: Zur deutschen
Geschichte: vom Religionsfrieden bis zum dreissigjhrigen Krieg. Leipzig 1869. 284.
lltak, irtztak a trk had megjelenstl.
132
Klnsen igaz volt ez Forgch
Zsigmond ndorra, aki az oszmn fennhatsgtl a nemesi szabadsgok szem-
pontjbl is fzott:
... ne higyjnk az trknek is gy, mint egybkor, hogy gy ne jrjunk, mint
akkor: az segtsgre hivsa veszt el Budt s nagyobb rszt az orszgnak,
Esztergomot nem rgen s Vczot. Az keresztynek kztt szokott megtarta-
ni az statusok llapatja s szabadsga, az trk birodalomban nincs grf, r,
nemes ember, szabad vros, jobb azrt az keresztynekkel egyetrtennk s
keresztyn fejedelmeket uralnunk, hogynem mint trkt ... nem lvn tiran-
nus az austriai hz, mint az trk.
133

Taln nem vletlen, hogy Bethlen kivl, de tlontl ambicizus kancellrja,
Pchy Simon aki mellesleg a bketrgyalsokat vezette pp ekkor szaktott
vglegesen a fejedelemmel. Br szaktsba szmtalan ok belejtszhatott, tb-
bek kztt sajt kapzsisga s hatalomvgya, tudjuk azt is, hogy Pchy kl-
nsen aggdott az erdlyi s magyarorszgi bke megrzsrt, flt az oszmn
szvetsg rnak jvbeli megzetstl, s a trkssg vdja sem hagyta r-
zketlenl: ne temetdk hrnk-nevnk rk gyalzatban az koporsban az
keresztynsg eltt, rta egykoron titkos rssal a konstantinpolyi kvetnek.
134
A trkssg apolgija
A Trk Bethlen s Mohamedn Gbor elleni vdak slyosak voltak: egyszerre
krdjeleztk meg Bethlen szuverenitst s eurpaisgt (keresztnysgt).
135

Mltn vrhatjuk el, hogy Bethlen s krnyezete a rgalmak elleni vdekezst
politikai gyknt kezelte. Jellemz ebbl a szempontbl Velence reakcija a Sec-
retissima instructio r vonatkoz floldalas machiavellista passzusra: a szen-
tus a vdekezs mdjrl komolyan tancskozott, kikrve a vros legblcsebb
rstudjnak, Paolo Sarpinak a vlemnyt is. Sarpi tz oldalas vlaszban nem
kvnta elbagatellizlni az gyet: a rgalmakat terjeszt rsok rendkvl kro-
sak tudnak lenni az egyszer emberek szempontjbl, akiknek a vilgrl torz s
132
Dn Rbert: Az erdlyi szombatosok s Pchi Simon. Bp. 1987. 167.
133
Szilgyi S.: Grf Batthyny Jzsef i. m. 625626. (Forgch Zsigmond Turz Imrnek,
1621. pr. 9. vagyis egy nappal azeltt, hogy Bethlen Rimaynak elkldte volna az oszmnok
tirnytsra vonatkoz levelt, ld. 22. jegyzet.)
134
Szilgyi S.: Bethlen Gbor s a Porta i. m. 598599. (Pchi Simon Toldalagi Mihlynak, 1515.
szept. 5.) V. uo. 629. (Pchi Borsos Tamsnak, 1620. mrc. 4.). Lsd mg Dn R.: Uo. 141
172.
135
Utals a Trckischer Bethlehem und Mohamedanischer Gabor c. pametre. Lsd Makkai L.:
Trk Bethlen s Mohamedn Gbor i. m.
348 A G
leegyszerstett magyarzatokat sulykolnak a fejebe.
136
Ennek ellenere a tuds
velencei amellett ervelt, hogy a rgalmakra adhat legrosszabb reakci az apo-
lgia (akkor mr jobb hallgatni), hiszen csak sebezhetsegnket mutatja, es az
ellenseget meg erteljesebb tmadsokra serkenti. Klnskepp nem ajnlott a
puszta vedekezes, amikor a vdak a kormnyzs olyan aspektusait erintik, ame-
lyek br kvlrl nezve visszatetszk, nmagukban jk es szksegesek. Tovbb
ronthat a helyzeten, ha a (hamis) vdak tmrek es velsek, mg a megfelel
vedekezes csak hossz es krlmenyes lehet: az ilyen vlaszbl gysem fog
semmi megmaradni az emberek fejeben. Pozitv reakcikent Sarpi flvetette az
ndicst propaganda lehetseget, de azonmd le is sprte az asztalrl: az
elfogultan dicst rsokat senki sem olvassa, akik megis tfutnk, azoknak fo-
rog a gyomruk tlk. Sarpi vegl is ketfele lehetseges reakcit ltott helyesnek:
kiegyenslyozott trteneti mvekben az utkorhoz szlni, illetve olyan kilt-
vnyokat tenni kzze, amelyek trgyilagos hangnemben, jogi tjekozottsggal
magyarzzk a kztrsasg politikjnak helyesseget.
Nem valszn, hogy Bethlennek lettek volna Sarpihoz hasonl elmeleti meg-
fontolsai a kerdesben, bizonyos tekintetben megis kvetni ltszik tancsait. A
sorozatos tmadsok ellenere a nyilvnos vedekezesre nem sok hangslyt fek-
tetett. Ennek ellenere nem hinyoznak teljesseggel az apologetikus megnyilat-
kozsok Bethlen krnyezeteben. Tipikusnak mondhat Svenyfalvi Dnielnek
az a levele, amelyet a korbbiakban mr ideztnk: Magyarorszgnak ket rossz
kzl a kisebbiket kell vlasztania. Ehhez hasonlan ervel Keseri Dajka Jnos is
David Pareusnak, egykori heidelbergi tanrnak rt leveleben 1618-ban:
Hogy pedig mi a trkkel a beket keressk, azt nagy es elkerlhetetlen szk-
seg kenyszerti rnk ... Megkserelte ugyan nehnyszor a mi nemzetnk, s f-
leg Erdely ezt az igt a nyakrl lerzni, bzva a kereszteny vilgban, leginkbb
pedig a nemet birodalomban, de hogy milyen szerencsetlenl, azt ma is nagy
shajtozssal erezzk. A nemet csszrtl nagyon messze vagyunk, valban
az oroszln torkban vagyunk, s az oroszln knnyen darabokra tephet es
szetmarcangolhat minket, mg szent csszri felsege tancskozik fellnk,
ha a trktl oly tvol fekv orszgok, videkek, kirlyok es fejedelmek nagy
penzen igyekeznek megszerezni a trktl a beket, mi csodlatos van abban,
ha mi, oly sok ev hboritl sszetrve es teljesen elgyengtve ugyanezt ten-
136
Paolo Sarpi: Del confutar scritture malediche. 29 Genaro 1620 [1621]. In: U.: Opere. Ed.
Gaetano e Luisa Cozzi (Storici, politici e moralisti del Seicento.) Milano 1969. 11701180. A
m elemzeset adja: Pasquale Guaragnella: Agnosco stylum. Un consulto di Paolo Sarpi e la
retorica. In: U: Gli occhi della mente. Stili nel Seicento italiano. Bari 1997. 39122, Malcolm,
N.: Reason of State, Propaganda i. m. 4041, Filippo de Vivo: Il vero termine di reggere il
suddito: Paolo Sarpi e la gestione dellinformazione. In: Ripensando Paolo Sarpi. Ed. Corrado
Pin. Venezia 2006. 237270, itt 257264.
ni knyszerlnk? Mgis nem vagyunk trkk, akiknek azt kvnjuk, hogy
brcsak mindjrt pusztulnnak s tnnnek el, akrmit is hazudoznak rlunk
az emberek; a kegyes s mltnyos uralkodsi md tanstja, hogy a mi dics-
sges fejedelmnk igazi keresztny.
137

A nyilvnossg szintjn az apologetikhoz tudomsom szerint kt magyar szer-
z jrult hozz rdemben. Az egyik egy ismeretlen szerz, aki 1624-ben Oratio
apologetica pro serenissimo Gabriele Bethleno cm, lnven s ismeretlen he-
lyen megjelent mvben azt kvnta bebizonytani, hogy Bethlen jogosan folya-
modott oszmn segtsgrt a hbor sorn.
138
Br a 32 oldalas beszd szmos
bevett rvet is felhasznl, sszessgben Sarpi megltst igazolja: egy gyenge
s tekervnyes vdbeszd csak ront a helyzeten. Kiindulsi pontja maga Beth-
len, akinek az lett az oszmnok ktszer mentettk meg, s akinek ktszer is
visszaadtk hazjt. Nem csoda, ha a fejedelem hlt rzett mindezekrt, hiszen
a gyermek is hls az letrt a szleinek. (rdemes megjegyezni, hogy ezzel
az egygyen kifejtett rvvel fogunk tallkozni Bethlen egyik albb ismertetett
1617-es levelben is.) Nem lehet teht hibztatni a fejedelmet lltja a szerz ,
ha az oszmnokhoz fordult, de vajon kvetkezik-e ebbl, hogy oszmn segtsg-
gel keresztnyekre tmadhat? A szerz megvallja, efell neki is ktsgei voltak,
most mgis arra vllalkozik, hogy Bethlen rtatlansgt bebizonytsa. Elszr
is azonban Bethlent kell bemutatnia, akirl annyi zavaros hr kering Eurp-
ban, hogy van, aki mg a fejedelem ltezsben sem hisz.
139
Mrpedig Bethlen
keresztny, kegyes s mvelt uralkod, jelenti ki a szerz, de oly kevs konkrt
pldt vagy meggyz erej anekdott hoz ennek szemlltetsre, hogy aligha
kpes brkit is meggyzni. Bethlen nem vlt trkk az oszmnok krben, st,
keresztnyi elktelezettsgnek ppen az lenne egyik legfbb bizonytka, hogy
mg a konstantinpolyi fertbl is tisztn jtt el. Nevetsges felvetni azt is,
hogy szimull, de ha valaki ilyen kitartan, kegyesen s keresztnyien szimull,
m legyen. A szerz legfontosabb rve az oszmn hbors szvetsg mellett az
ellensg bemutatsa lenne: mgis milyen keresztnyekre tmadott Bethlen osz-
137
Keseri Dajka Jnos: Bethlen Gbor nemzetsge, jelleme s tettei. (Teljes szvege Pareus
Dvid heidelbergi tanrhoz 1618-ban intzett levelnek.) Ford. Novk Jzsef. In: Erdly
rksge. Erdlyi emlkrk Erdlyrl IV. A fejedelem 16131629. Szerk. Makkai Lszl. Bp.
1941 (Hasonms: 1994), 17.
138
Oratio apologetica pro serenissimo Gabriele Bethleno. In qua partim aliae calumniae in
ipsum conjectae solide confutantur: partim etiam ostenditur, culpari non posse, quod auxilio
Turcico in his bellis utatur. Habita in magna Europaeorum frequentia ab Dorotheo Plosario.
Lege et iudica. Posonii, Excudebat Petrus Pazman, sumptibus Nicolai Eszterhazii, Anno 1624.
(H. n.) rdekessge a nyomtatvnynak, hogy az r betket tbbnyire t betk helyettestik.
139
Ez a pletyka pldul Nassaui Mricrl terjedt.
350 A G
mn segtseggel A temnak tbbszr is nekiveselkedik, de rendszeresen elakad.
Ismet megvallja peldul, hogy sokak szerint az erdelyi fejedelem a cseh hbo-
rba egyedl hatalma kiterjesztese celjbl kapcsoldott be. Errl a kerdesrl
furcsa md bvebben nem kvn nyilatkozni, mert az esemenyek idejen klfl-
dn tanult, neki is csak pletykaszint erteslesei vannak a trtenesekrl.
140
De
ht felrhat-e Bethlennek, hogy llandan hborzik es keresztenyekre nem
kereszteny segtseggel tmad Csak annyiban, amennyiben Dvid kirlynak is
felrhat, hogy folyton hborzott, es nem zsid segtseget is hasznlt zsidk
ellen.
141
Tmadt volna megis a trk nelkl Bethlen Megtette volna, de sajnos
nem minden magyar llt a prtjn, a szkseg pedig nagy r. Radsul kik is
az ellensegei A romlott katolikusok. Azok, akik Regensburgban a trk elleni
segtsegert knyrgnek, de voltakeppen mson sem jr az eszk, mint ennek
rgyen az ellenreformci bevezetesere.
142
Persze veletlenl sem a csszrra
gondol. De ha mr ket Antikrisztus, a ppa es a trk kztt kell vlasztanunk,
az utbbit vlasztan: az oszmn hatalom legalbb a szellemet nem fojtja el.
Az oszmn hatalom tolernsabb, st az sem igaz, hogy a fegyelmezett oszmn
katonasg barbrabb lenne, mint a kereszteny: inkbb pont az ellenkezje igaz.
Taln a csszriak nem vetetettek be a kozkokat
A msik szerznk Bethlen jl ismert hve, Alvinczi Peter, aki ismeretlen
szerztrsval ellentetben konkret mvekre reaglt. 1620-ban Alvinczi egyik
Pzmnnyal vitatkoz rpirata fggelekeben ter ki a trksseg kerdesere egy
hossz es erdekes ertekezes, a Trkisches Post und Wechterhorn kapcsn.
143
Al-
140
Uo. 17.
141
A BethlenDvid prhuzam mr Bethlen hatalomra kerlese eltt kezdett az nmitolgia
fontos resze lenni. Ehhez lsd Heltai Jnos: Bethlen Gbor i. m. 699-tl.
142
Hasonlt lltott V. Pfalzi Frigyes is cseh kirlly val koronzsa alkalmbl kinyomtatott
deklarcijban. A csszr a trksegelyt elherdlta es a vallsi elnyoms erstesere hasznlta
fel. Friderici dei gratia Bohemiae regis, comitis palatini Rheni, electoris etc. publica declaratio.
[H. n.] 1619. 6.
143
[Alvinczi Pter], Mantissae. In: U.: Querelarum inclyti regni Hungariae adversus corruptelas
Jesuiticas Augustae Windelicorum recusas defensio cum enormium calumniarium in
personam sereniss. principis dn. dn. Gabrielis Bethlen, famosis aliquot libellis per Germaniam
publicatis iactatarum in mantissis refutatione. [H. n.] 1620. 5158. (A szerzseg kerdeset
Heltai Jnos veglegesen tisztzta: Heltai J.: Alvinczi Peter i. m. 132146.) Trckisches Post-
und Wechterhorn: An Kyser, Knige, Chur- und Frsten, Stnde und Stdte des heiligen
Rmischen Reichs Teutscher Nation: auch alle andere Potentaten Christliches Glaubens und
Namens, so dann alle Menschen in der gantzen Christenheit. Daraus lauter zu hren und zu
vernehmen, welcher gestalt der Trckische Tyran, der Christenheit Ohneinigkeit und Kriege
zu bestettigung seiner lngst aectirten Monarchi und Beherrschung der Christenheit sich
mibraucht, auch wie ihm bey uns Christen Tr und Tor darzu genet werden [...] Durch
etliche Catholische und Evangelische trewhertzige Patrioten zu diesen gefhrlichen Zeiten
berathschlagt und zusammen getragen. [H. n.] 1620.
vinczi kiindulpontja a trtneti mlt: ha meg akarjuk rteni a Habsburgokkal
fennll ellenttet, a Mohcs utn kialakul, I. Ferdinnd ltal gerjesztett pol-
grhborig kell visszanylnunk: vgs soron az ausztriai hznak tudhat be az
oszmnok sikeres elrenyomulsa s a kialakult helyzet, amelyben szksgess
vlt az oszmn hatalomtl a bke pnzen val megvltsa, az ves adzets.
Ha ez a csszrnak megengedhet, mirt vetik Bethlennek a szemre? Hiszen az
ausztriai hz egyltaln nem dzkodott az oszmnok bartsgtl, ahogy azt a
jezsuitk terjesztik. Ennek fnyben Bethlent a szultn foglynak s szolgjnak
nevezni a legnagyobb arctlansg s hazugsg. Ha valaminek, akkor a nak s
testvrnek nevezi Bethlent a szultn. Alvinczi ezek utn rtr az ltala tma-
dott propagandairat kevsb lnyeges pontjainak a cfolatra, rmutatvn bizo-
nyos ferdtsekre s trgyi tvedsekre, mint arra, hogy Bethlen unokaccsnek
heidelbergi iskolztatsa mgtt nem llt semmifle pfalzierdlyi sszeeskvs.
Ezek azonban rszletkrdsek a sznvonalas, flszz oldalas Trkisches Post und
Wechterhorn cm opusban, amely mg ha rszben hamis rteslsekre pt is,
nagyon is vals krdseket boncolgat. Mi lesz Bethlennel s Erdllyel, ha az osz-
mnok valban helyzetbe kerlnek? Mi lesz a nmet hazval? Mi is az oszmnok
vals clja? A krdsekre a szerz trtneti analgikon keresztl keresi a vlaszt,
s ez az egyetlen a korban tipikusnak mondhat ferdtse: a 1516. szzadi
pldk nem mindig rvnyesek a 17. szzadra is. Vlemnye szerint Bethlent egy
ideig lni s virgozni hagynk, de aztn rmagjt is kiirtank, s Erdlyt a romn
vajdasgok sorsra juttatnk. Olyan, hogy trk hla, nem ltezik. A nmet pol-
grokra aik elhurcolsa, szabadsgaik megnyirblsa vrna, s keresztnyknt,
ha nem is fojtank el teljesen vallsi letket, bizonyosan htrnyos helyzetbe
kerlnnek. A pldk kztt szerepel Grgorszg, Rodosz, Jeruzslem. Rad-
sul a luthernusok meggyzst clz szerz rti a dolgt: forrsai egyltaln
nem prtosak. Ott van kztk Luther, Caspar Peucer, Philipp Camerarius, Jo-
hann Sleidan, Jean Bodin, Francesco Guicciardini s az Erdlybl ismert Jacobus
Palaeologus is. Egy ilyen mvel csak rendkvli szorgalommal s felkszltsggel
lehetett volna rdemben vitatkozni, s nem egy magyar piacra sznt vitairat ht
oldalas fggelkekben.
Komolyabban vette az apolgia feladatt Alvinczi a Secretissima instructi-
ra adott vlaszban.
144
Ugyanakkor ez az nll m sem felttlenl a klfld
144
Alvinczi Pter: Machiavellizatio, qua unitorum animos dissociare nitentibus repondetur,
in gratiam Dn. Archiepiscopi. castissim vit, petri Pazman succinct excerpta. Oratio
parresiastica, qva avxilia a rege et ordinibus Vng. petuntur habita Neo-Solio in Comitiis.
Epistola Eucharii Martini Budissimo-Lusatii ad celebrem Teologum, Dn. Matthiam Hoe ab
Hoheneg, &c. Comitem Lateranensem, &c. Addita est epistola Casp. Scioppii, in qva haereticos
jure infelicibus lignis cremari concludit. Omnia horum temporum genio accomodata,
352 A G
meggyzese celjbl szletett, hanem inkbb abbl a meggyzdesbl, hogy a
Secretissima instructio mgtt csak a jezsuitk llhatnak, mindenekfelett pedig
Alvinczi si vitapartnere, Pzmny. A cmeben oly tall Machivellizatio eluta-
stja a Frigyes-ellenes rs machiavellista hangvetelet (a kirlyok peldul nem a
szerencse jtekbl, hanem isten rendelesebl uralkodnak), es megprblja azt
a szerz es a csszri udvar ellen fordtani: amikor Frigyest arra biztatjk, hogy
a cseheket elnyomja, valjban csak a sajt uralkodsi mdszereiket leplezik le.
Alvinczi az Instructio bekezdeseit kvetve viszonylag rvid vlaszokban fejti ki
gondolatait. A Bethlen-ellenes vdakat a vrtnl hanyagabbul intezi el, de sajnos
a flenyes elutasts nem biztos, hogy a legmeggyzbb t. Bethlen megcsaln
Frigyest Vajon Dvid megcsalhatta-e Jonatnt Az oszmn szvetseggel utat
nyitna Bethlen Eurpba ppen ellenkezleg: az oszmn szvetseg a mltban
msra sem szolglt, mint hogy megakadlyozza az oszmnok benyomulst. Al-
vinczi egyedl Lippa vrnak megadsa kapcsn vlik bbeszedve. Reszletesen
feltrja, mikent szortotta Klesl es az ltala irnytotta Habsburg politika Beth-
lent abba a kenyszerhelyzetbe, hogy az rksegkent rmaradt vrtads kteles-
sege ell mr nem tudott tovbb kibjni. Br tesz r utalsokat, a jezsuitk (es
egyltaln a katolikusok) machiavellizmusnak gondolatt Alvinczi nem viszi
vegig. Knyrtelensegket illusztrland a mvehez csatolja viszont a valban
machiavellistnak nevezhet (nem jezsuita) Caspar Schoppe levelet Giordano
Bruno mrtrhallrl.
145

A Secretissima instructio azonban nemcsak Bethlen egyik legtehetsegesebb
hvet sarkallta vitra, hanem V. Frigyes egyik h alattvaljt is, aki, akrcsak a
Secretissima instructio szerzje, Elenchus libelli famosi cm munkjban legf-
keppen a cseh olvaskznseget celozza meg. Az ismeretlen szerz feltehe-
tleg epp a kipellengerezett cseh kirly egyik titkos tancsosa szinten abbl
indul ki, amibl Alvinczi: a Secretissima instructio egy tipikus jezsuita alkots.
146

Br a szerz Machiavellit nem emlti, Alvinczinl lenyegesen hatrozottaban
trekszik annak bizonytsra, hogy a m szellemiseget a jezsuita iskolk ter-
jesztik. Legfbb celpontja teht a jezsuitk sznlelese: nem csak a gyakorlatban
biztatnak sznlelesre (a Secretissima instructio mintjra), hanem elmeletben is
egyetertenek vele. Lsd a francia jezsuita Pierre Coton munkjt, aki meg
elmondani is borzalmas Krisztus eletebl t peldt is hoz a sznlelesere (lt-
lectu dignissima. Saragossae, Excudebat Didacus Ibarra, M Dc XXI. Cum licentia oci SS.
Inquisitionis. [Kassa] [1620]. Elemzeset lsd Heltai J.: Alvinczi Peter i.m. 136137.
145
Schoppe machiavellizmushoz lsd Mario dAddio: Il pensiero politico di Gaspare Scioppio e
il machiavellismo del seicento. Milano 1962.
146
Elenchus libelli famosi, Qui inscribitur: Secretissima instructio Gallo-Britanno-Batava
Friderico V. Comiti Palatino Electori data. [H. n.] 1621.
hatlag a szerz nem tud rla, hogy Krisztus j rtelemben vett sznlelsrl
mr Erasmus is rtekezik).
147
A pamet ezek utn tbbszr is vdelmbe veszi
a mi Frigyesnket, akit gyermekkora ta Platn szellemben s (a toleranci-
jukrl hres) Teodosius s Valens csszrok pldjt kvetve, trvnytisztel
uralkodsra neveltek. A jezsuitkon kvl a beszd msik f clpontja az osz-
mn szvetsg: rthetetlen, Bethlen mirt ne lhetne az oszmnok segtsgvel,
hiszen szmos testamentumi plda hozhat a hitetlenekkel kttt szvetsg-
re.
148
Mindenesetre jobb az oszmn frigy, mint az ausztriaiak vagy az inkvizci
ltal lekaszaboltatni. Az pedig felettbb gyans, hogy az oszmnok megkldtk
a Secretissima szerzjnek Bethlen leveleit, amelyek radsul az erdlyi fejede-
lem oszmnbartsga szempontjbl ellentmondsosak is. A szerz ugyanak-
kor magyar forrsokbl is mert: fellebbenti a BethlenDvid prhuzamot, s
kitr arra is, hogy a magyarokat mr I. Ferdinndtl kezdve maguk az auszt-
riaiak knyszertik az oszmnok bartsgnak keressre. Az a felvets pedig
egyenesen felhbortja, hogy Bethlen htat fordtana cseh szvetsgeseinek,
ha Ferdinndtl megkapn hbrbe Magyarorszgot. Mintha a jezsuita szerz
nem tudn, hogy augusztusban Ferdinnd mg ennl is kedvezbb ajnlatot tett
Bethlennek csak azrt, hogy a csehek tmogatstl ellljon.
149
Mr a fehrhegyi csata utn 1622-ben kszlt Ludwig Camerariusnak, Pfalzi
Frigyes tancsosnak s legtermkenyebb publicistjnak az apolgija, mely a
trkssg vdjt taln a legkomolyabban vette. A Mysterium iniquitatis cm
knyv elsdleges clja a mr ismertetett katolikus propaganda, a Secreta secre-
torum Calvino-Turcica vdjainak cfolata, amely vdak ugyan fleg V. Frigyesre
irnyultak, de Bethlen Gbor is az apolgia homlokterben ll.
150
Camerarius is
bszen tagadja, hogy Bethlen az oszmnok szolgja vagy vazallusa lenne, hiszen
ebben az esetben nem lenne a maga ura, nem lehetne tulajdona sem, vagyis a
neki tadott ht vrmegyt Ferdinnd voltakppen az oszmnoknak adta volna
t. Magyar szerzkhz hasonlan magyarzza Erdly s Magyarorszg trtneti
helyzett is: amg az oszmnokkal a bkt megtartottk, Erdly virgzott. Hbo-
rba Erdly csak Alfonso Carillo tancsra keveredett Bthori Zsigmond idejn,
147
V. Albano Biondi: La giusticazione della simulazione nel Cinquecento. In: U: Eresia e
riforma nellItalia del Cinquecento. FirenzeChicago 1974. 569, itt 2429.
148
Elenchus libelli famosi i. m. 1011.
149
... quasi non lippis iam et tonsoribus notum sit, proximo Mense Augusto, Caesarem missis
Legatis, datisque ad Betlemum literis, ei regnum Hungariae non in feudum, sed cum supremi
Imperii titulo ac iure, ultro obtulisse, nihilque aliud stipulatum, nisi ut ille foederi cum
Bohemis inito renuntiaret, nullisque deinceps auxiliaribus copiis eos iuvaret. Elenchus
libelli famosi i. m. 11.
150
[Ludwig Camerarius]: Mysterium iniquitatis, sive secreta secretorum turco-papistica secreta.
Contra Libellum famosum, sub titulo Secreta calvino-turcica... 2. kiad. [Justinopoli] 1625.
354 A G
kesbb pedig Klesl fondorlatai tasztottk az oszmnok karjaiba.
151
A tatrok
sokat emlegetett barbrsgra is hasonlan reagl: val igaz, a tatrok barbrok,
de a spanyolok, itliaiak, kozkok, horvtok taln klnbl viselkedtek Nemet-
orszgban Camerarius egyedl a Vc tadsval kapcsolatos Bethlen-ellenes
vdakat erinten fogalmaz vatosabban. Vc esete ugyanis Lippehoz hasonl
mdon vegzdtt (meg ha nem is valszn a vr elveszejtesenek szndekoss-
ga), es lenyegeben az vatos oszmn politika sikeresseget illusztrlja. Tudjuk,
Bethlen az oszmnok aktv tmogatsa fejeben gergette Vcot, es tudjuk azt is,
hogy az oszmnok azt egy hirtelen akciban vegl meg is szlltk.
152
Szempon-
tunkbl mellekes, de az igazsghoz tartozik, hogy Vc mint az oszmn segtseg
ra eredenden portai kveteles lehetett, es nem csak Bethlennel, hanem a cs-
szriakkal szemben is, akik mr korbban odagertek a vrat.
153
Vc szndekos
tjtszsa azonban olyan slyos vd volt, amivel kapcsolatban Camerarius nem
kvnt nyilatkozni: A magyarok apolgijt nem fejtem ki, mert vannak kztk
olyanok, akik kepesek erre, akik mr meg is tettek es meg is fogjk tenni.
154
De
ha oda is gertek egy vrat, mi az Klesl es Gaspar Gratiani titkos trgyalsaihoz
kepest, akik Magyarorszg felet akartk a beke kedveert tengedni Ennek elle-
nere Camerarius ismet csak leszgezi:
Bethlen fejedelem vedgyvedje nem leszek, ketseg kvl meg tudn vedeni
magt, ha a rgalmak nem telepednenek sokak lelkere. Meg fogja vedelmezni
nmagt, ha a flebe jutnak ezeknek az embereknek a becsmerlesei. Jelenleg
legalbb is sok levele kering kzkezen, amelyek kzl, gy gondolom, nem
mindegyiket ismerne el sajtjnak.
155

151
Uo. 143153.
152
Lsd Bethlen leveleit Balassi Ferencnek: Szilgyi S.: Bethlen Gbor es a Porta i. m. 630 (1620.
mjus), Rimay Jnosnak es Dczy Istvnnak: Szilgyi S.: Bethlen Gbor levelei i. m. 659665
(1620. szept. 19).
153
Borsos T.: Vsrhelytl i. m. 368370, 381382. Bethlen a csszriak hasonl gereteirl 1620.
mrc. 19-en szmol be Turz Szaniszlnak: Bethlen Gbor fejedelem kiadatlan i. m. 180. V.
a holland kvet jelentesevel: MTAK Ms 4946, p. 73 (1620. febr. 15.) Lsd meg Papp S.: Bethlen
Gbor i. m. 953 es 958, Sudr B.: Iszkender pasa i. m. 992.
154
Non texam ego Hungarorum Apologiam, cum ipsi habeant, qui hoc possint, et fecerint
facientque. Camerarius, L.: Mysterium iniquitatis i. m. 138139.
155
Advocatus Bethlenii Principis non ero, sed ipse se defenderet procul dubio, nisi calumniae
occuparent plaerorumque animos. Defenderet se, si ad ipsum pervenirent diamationes
istorum hominum. Nunc quidem variae eius circumferentur epistolae, quas ipse tamen
omnes nunquam pro suis opinor agnoscet. Illam sane quam ad Balasse Ferentz et Nakas
Vezirum scripsisse volunt, ab ipso Plutone infernali excogitatam multi existimant. Aliae si
quae sunt, perverse etiam versae et in alias linguas translatae sunt. Iesuitarum alumni in
eiusmodi diatribis inprimis exercitati et industrii habentur. Fingunt, quod non est, quod est,
depravant. Uo. 142.
ltalban hamisnak vlik teszi hozz a Balassi Ferencnek s Nakks Haszn
vezrnek rt leveleit, amelyeket rr jezsuitk koholtak; tbb ms levelt pedig
eltorztva fordtottak le.
156
A Vccal kapcsolatos levl is koholmny lesz fog-
lalt llst mgis Camerarius , mindenesetre, amg neki az eredetit meg nem
mutatjk, addig el nem hiszi. Vccal kapcsolatban teht arra kr, fggesszk fel
(el)tletnket, s hallgassuk meg elbb, mit hoz Bethlen fel a maga vdelm-
re.
157

Az eddig felsorolt apologetikus rvek s mvek ltalban a keresztny po-
litikai diskurzusok hatrain bell maradtak. A szerzk bels bizonytalansga
mindentt kitapinthat; rezhet, hogy az oszmnbartsg vdjnak slytl
s botrnytl nem igazn kpesek szabadulni. Tudomsom szerint az egyet-
len, aki e hagyomnyos diskurzusok hatrait feszegetve Bethlen mellett rvelt
a mr fenn emltett konstantinpolyi angol kvet, Tomas Roe volt. A kezdeti
tartzkod llspont ellenre Bethlen megfoghatatlan szemlyisge vgl tel-
jesen magval ragadta a portai kvetet, aki az erdlyi fejedelem egyik legfon-
tosabb klfldi tmogatjv vlt. Klns gyelemmel kvette Bethlen meg-
mozdulsait, s az id mlsval egyre nagyobb tisztelettel beszlt rla. Lassan
meggyzdsv vlt, hogy Bethlent kivlan fel lehetne hasznlni a katolikus
tbor erinek a lektsre anlkl, hogy tartani kellene az oszmn veszlytl.
1623 vgn (amikor Pzmny fenn emltett levelben a fejedelem szemre veti
az oszmnok ltal elhurcolt foglyokat) Roe jelentsben kifejti, hogy Bethlen az
oszmnokat csak azrt vette ignybe, hogy megmutassa ellensgeinek, mennyi
hitele van elttk. Bethlen f clja a bke biztostsa volt, s az oszmnok meg-
bzhatatlansga folytn egyrszt beltta a tovbbi hborzs veszlyeit, ms-
rszt a 20 000 fogoly elhurcolsa folytn a keresztnysg eltti hrneve miatt is
vatossgra knyszerlt.
158
Roe 1625 nyarn a canterbury-i rseknek rt level-
ben mr teljes mellszlessggel killt Bethlen foglalkoztatsa mellett: a feje-
delem az ellensg lektsnek legtkletesebb eszkze. Mg ha vgs esetben
156
Mindkt levl eredeti volt. A Nakks Hasznnak kldttet a Secretissima instructiban tettk
kzz. A Balassi Ferencnek rt levl taln azzal a tbb fordtsbl is ismert levllel azonos,
amelyet Papp Sndor legutbb 1620. janur 18-ra keltezett. Papp S.: Bethlen Gbor i. m. 937
939.
157
Audiamus ergo illius defensionem, antequam inauditum condemnamus. Litem illam inter se
disceptent, quorum interest, et donec legitimis probationibus res clara sit, suspendantur vana
praejudicia. Camerarius, L.: Mysterium iniquitatis i. m. 143.
158
... and was somwhat carefull of his reputation in Christendome, which hee knew was
farr aduentured in this action, for which aboue 20000 poore soules lost their liberty, and
endangered their faith; therefore hee makes vse of his tyme and his witt. Te Negotiations of
Sir Tomas Roe i. m. 208209. (1623. dec. 27.).
356 A G
nem is vennek be a protestns konfderciba, zetes fejeben mindenkeppen
fel lehetne hasznlni:
Gbor elttnk szabad uralkod: mi ezzel a megfontolssal gondolunk r,
es nmaga is ezt tartja magrl. s jllehet adt zet a szultnnak, attl meg
nem szmt alattvaljnak, es nem azert kzeledik tisztelettel ehhez az llam-
hoz, hogy ezzel szolgasgt fejezze ki, hanem hogy elnyere vljek. A szul-
tn ennek megfelelen bnik vele, kt vele beket, es gy ktne szvetseget
is, tanquam sui juris, a lekezeles legkisebb jele nelkl, dum sit utile. ... Ha
a trtenelembe belegondolunk, nagy es blcs uralkodk, mint azok, akiket
megbotrnkoztatni felnk, ha a szkseg gy hozta, kzvetlenl a trkkhz
fordultak: I. Ferenc Franciaorszg kirlya, a npolyi aragniai hz, igen, neha
rmai szentsege is, es manapsg Velence llama. Cuius nis est bonus, ipsum
quoque bonum et iustum est; et iniquitas partis adversae [Akinek a celja j,
az maga is j es igazsgos, mg az ellenseg gonoszsga] szmos dolgot jogoss
tesz ellene. Ez amennyire igaz szably a hborban, annyira politikusi meg-
fontols is [politicque]. Ebbl kvetkezik, hogy Arma tenenti omnia dat, qui
iusta negat [az, aki elutastja azt, ami igazsgos, mindent odaad annak, akinek
fegyvere van].
159
Augustinus- es Lucanus-idezeteket fordtva ki eredeti kontextusbl Roe le-
nyegeben a (j) cel szentesti az eszkzt elve mellett ervel es a kor (francia)
szabadgondolkodinak modernebb politikai gondolkodsra tesz utalst. Vagy-
is ha az oszmn szvetseget a kora jkori poszt-humanista es poszt-konfesszio-
nista politikai diskurzus nyelvere lefordtjuk, szentsegtresrl sz sem lehet, st
e teren a nagyok jrnak ell.
160
A 17. szzad elejet azonban meg ltalban er-
sen kttte a humanista es konfesszionalista beszedmdok rksege, es valls-
hborn fellkerekedni kvn francia politikusok (politiques) gondolkodsa
159
Gabor is a free prince to us, in our consideration of him, and in his owne estimation of himselfe,
and though hee pay tribute to the grand signor, hee is not therefore a subiect, and hee vseth
formality to this state, not as a marke of seruitude, but for his aduantage. Te emperor in that
quality treates, makes peace, and would make league with him, tanquam sui juris, without any
scruple of disparagement, dum sit utile. ... If wee looke into history, great and wise states, such
as wee feare to scandalize, haue, in their necessityes, sought the Turks directly: as Francis the
rst, of France, the house of Aragon, in Naples, yea, his holyness of Rome, sometyme, and the
state of Venice, at this present. It is aswell an honest rule in warre, as a politicque, Cuius nis
est bonus, ipsum quoque bonum et iustum est, et iniquitas partis adversae makes many things
iust in their opposition, that are not so in themselues, and therefore it is concluded, Arma
tenenti omnia dat, qui iusta negat. Uo. 408409. (1625 augusztusa.) Az els idezethez v.
Augustinus: Isten vrosa 19,7, a msodikhoz Lucanus: Pharsalia, 1,348.
160
V. Hans Pfeermann: Die Zusammenarbeit der Renaissanceppste mit den Trken.
Winterthur 1946.
akik az ers llam mellett gyakran machiavellista rveket hangoztattak mg
egyltaln nem szmtott elfogadottnak.
Ltezett azonban a renesznsz-keresztny diskurzusokon bell is, helyeseb-
ben azoknak a perifrijn, egy neo-platonista gykerekkel br megkzelts,
amely az oszmn szvetsget megengedhetv tette. Ennek legismertebb kp-
viselje az ellenllstanrl elhreslt klvinista Georg Erasmus Tschernembl,
a fels-ausztriai rendek vezralakja, akit ksbb Frigyes prgai haditancsba is
bevlasztottak.
161
Tschernembl gondolatait ppgy nem a nagyobb nyilvnos-
sgnak sznta, ahogyan Roe sem, kziratos feljegyzseit azonban Heidelberg
elfoglalsakor akrcsak korbban az anhalti kancellriai anyagot a bajorok
megkaparintottk, majd a klvinistk elvetemltsgnek jabb bizonytkaknt
csps, de intelligens glosszkkal, Consultationes cmen, a nyilvnossg el tr-
tk.
162
Harminctdik tancsknt Tschernembl azt a krdst trgyalta mv-
ben, mirt szabad a bajban vagy a ppistk ldzse ell az oszmnokhoz for-
dulni segtsgrt:
1. Azrt, mert ugyanaz a teremtjk, mint a keresztnyeknek, s ugyanaz a
remnysgk az dvzlsben ... 2. Mindannyiunknak csak egy Istene van. 3.
Az Isten a pognyok istene, Levl a Rmaiakhoz. 4. Isten ugyangy megtartja
a trkket, mint a keresztnyeket. ... 7. Mi sem voltunk msok, mint trkk
s rosszak, mert nem istent, hanem a fkat s a kveket imdtuk.
163

A korban ezek nyilvnvalan teljessggel eretnek gondolatoknak szmtottak,
amelyeket katolikusok s protestnsok egyarnt eltltek. Hasonl latitudin-
ris gondolatokrt mint pldul azrt a tanrt, hogy valamifle velnk szle-
tett termszetes hit ltal az dvzls lehetsge minden ember eltt (rtsd:
az oszmnok eltt is) nyitva ll Francesco Pucci huszont vvel korbban
mglyahallt szenvedett Rmban.
164
Tschernembl feljegyzsei azonban inkbb
161
Hans Sturmberger: Georg Erasmus Tschernembl: Religion, Libertt and Widerstand: Ein
Beitrag zur Geschichte der Gegenreformation und des Landes ob der Enns. Graz 1953. Lsd
mg Oborni T.: Bethlen Gbor i. m.
162
Georg Erasmus von Tschernembl: Consultationes Oder Underschidliche Rathschlg [...] Mit
nohtwendigen Glossis erklrt [Ed. Jakob Keller] [H. n.] 1624.
163
Rath. 1. Dann sie haben eben den Schper den die Christen, und haben eben die Honung
der Seligkeit, wo sie sich bekehren, und das Euangelium annemmen. Rath. 2. Haben wir nur
alle ein Gott. Rath. 3. Gott ist der Haiden, Eps, ad Rom. Rath. 4. Gott erhelt die Trcken so wol
als die Christen [...] Rath. 7. Wir seind nichts anders gewesen als Trcken und Arger, dann wir
haben nit Gott, sonder Holtz und Stain angebettet. Tschernembl, G. E.: Consultationes i. m.
318324.
164
Giorgio Caracale: Il profeta disarmato: Leresia di Francesco Pucci nellEuropa del Cinquecento.
Bologna 2011.
358 A G
csak gondolatkserletnek szmtottak, mintsem egyseges tantsnak. Meg ha az
osztrk nemes r meglehetsen radiklis es tolerns gondolkodnak szmtott
is a korban, eletet nem valamifele univerzlis egyhz ideja mozgatta, hanem
a klvinizmus es a rendi szabadsgok megvedelmezesenek a vgya.
165
Megsem
kellene gondolkodsnak irnyt teljesen egyedlllnak tartani, meg akkor
sem, ha e gondolatok eretneksege folytn sosem fogjuk megtudni, hnyan gon-
dolkozhattak hasonlkeppen a korban.
166

Tschernembl azonban nemcsak vallslozai alapon vette vedelmebe Beth-
len politikjt, hanem tgondolt relpolitikai megfontolsokbl is. Ezt igazolja
a viszonylag ismeretlen, a 19. szzad vegeig keziratban maradt Erdely-trtenete
is, igaz ebben a szerz nem a hbors szvetseg, hanem a bekes egytteles ker-
deset trgyalja.
167
A m keletkezestrtenete nem vilgos, annyi azonban bizo-
nyos, hogy praktikus es nem trtenetri megfontolsbl kesztette, lenyegeben
Klesl es II. Mtys Erdely-politikjnak kritikjakent.
168
Az rs kzeppontjban
Erdely oszmn es Habsburg kapcsolatai llnak. Az elemzes Szapolyai idejeben
kezddik, majd klns gyelmet szentel a tizent eves hbor kerdesenek,
megis elssorban Bethlen politikjra koncentrl. Tschernembl, akrcsak a kor-
165
Jegyzetei ugyanakkor reszben vlasznak is tekinthetk arra a problemra, amelyet meg Frigyes
klvinista udvari lelkesze, Abraham Scultetus is hirdetett: hitetlenekkel es istentelenekkel
hbors szvetsegre lepni nem megengedett, mert hbors szvetseg kizrlag olyanokkal
letesthet, akik ugyanabban az istenben hisznek. Ezt hidalja t Tschernembl, hiszen
velemenye szerint muszlim es kereszteny egyazon istenben hisz, mert csak egyetlen isten
van. Scultetus azonban igazsg szerint ennel pontosabban fogalmazott a tekintetben, hogy
mit is jelent ugyanabban az istenben, egnek es fldnek teremtjeben hinni: magban foglalja
a krisztusi kegyelemben, a bnk megbocstsban es a szentek kzssegeben, stb. val
kzs hitet is. Ennek ellenere Scultetust (taln mr kortrsai is) teljesen felremagyarztk.
Abraham Scultetus: Confoederations-Predigt... Amberg 1620. 89. Lsd Onno Klopp
elfogult ertelmezeset, amit Szekf Gyula is tvesz, es nyomban msok. Onno Klopp: Tilly
im dreissigjhrigen Kriege. Bd. III. Stuttgart 1861. I, 5051, Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m.
100.
166
V. a 122. lbjegyzetnel idezett szveg ex lumine naturae kitetelet. Szemely szerint nem
lennek meglepve, ha kiderlne, magtl Bethlentl sem lltak oly tvol e gondolatok.
167
A becsi Kriegsarchivban rztt mnek ket kiadsa is van: Georg Erasmus Tschernembl:
Verlauf mit Siebenbrgen, fnemblich seyt Knig Johannis de Zapolia Zeit bis hieher. Hrsg.
von Friedrich Schuller. Archiv des Vereins fr siebenbrgische Landeskunde, Neue Folge
22. (1889) 367404, Lukinich Imre: Geschichte Siebenbrgens von Baron Erasmus Georg
Tschernembl. Becsi Magyar Trteneti Intezet vknyve 1. (1931) 133160. Lsd Sturmberger,
H.: Georg Erasmus Tschernembl i. m. 232235, Oborni T.: Bethlen Gbor i. m.
168
Lukinich feltetelezese (Lukinich I.: Geschichte Siebenbrgens i. m. 135), hogy a m a fenn
emltett linzi birodalmi gylesre keszlt, valszn, de Sturmberger szerint Tschernembl
erteljes fellepese Linzben nem bizonythat (Sturmberger, H.: Georg Erasmus Tschernembl
i. m. 232). Ennek azonban ellentmondani ltszik Oborni Terez fejtegetese (Oborni T.: Bethlen
Gbor i. m. 892899).
trs magyarok tbbsge, az ltalnos keresztnyi megfontolsokbl forszrozott
oszmnellenes hbort egyltaln nem ltja mindenkppen szksgesnek, st
azon a vlemnyen van, hogy az oszmn birodalommal a bks viszony meg-
rzse nemcsak Erdlynek van hasznra, hanem az egsz keresztnysgnek.
169

A trk protekci Tschernembl szmra egyltaln nem jelenti azt, hogy Er-
dly ne lenne a keresztnysg szerves rsze. A protekci feladsa s Mtys
felsbbsgnek elismerse, amit Klesl s a csszr eleinte olyannyira kvetelt,
Bethlennek s Erdlynek csak rthat: Erdly a csszriak ellen meg tudja ma-
gt vdeni, a szultn ellen nem; ugyanakkor a nmet katonai segtsggel a feje-
delemsg eddig csak vesztett. Tschernembl szerint Klesl erdlyi problmja
msra sem j, mint a bcsi udvar katonai hatalmnak megerstsre.
A vgre maradt magnak Bethlen Gbornak az apolgija. Br Bethlen
tbb helyen is utal arra, hogy oszmn politikja Erdly fldrajzi-trtneti hely-
zetbl fakad,
170
kifejezetten apologetikus cl levelet tudomsom szerint csak
egyet rt, spedig nem msnak cmezte, mint Melchior Kleslnek.
171

Bethlen mindenekeltt kikrte magnak, hogy az oszmnbartsgot a sze-
mre vetik: ms keresztny kirlysgok taln nem ugyanezt teszik? Taln a
csszr, a moszkvaiak, a lengyelek nem ugyangy jrnak el? s Rudolf csszr,
aki egyenesen a v fogadta az oszmn szultnt? Ami a szemlyt illeti, be
kell vallania, hogy tartozik az oszmnoknak vendgszeretetkrt, azrt, hogy
letveszlyben, szmkivetetettknt befogadtk s megprbltk hazjba visz-
szahelyezni. Ebbl egyltaln nem kvetkezik, hogy keresztnyi lelkiismerett
beszennyezte volna, vagy a keresztny llamok bkjt fel kvnn bortani.
Eddig teht Bethlen nagyjbl azt mondja, amit kortrsai ksbbi megnyilat-
kozsaibl mr ismernk. Ezen a ponton azonban levele hosszabb teolgiai
fejtegetsbe kezd. Bethlen nyilvn Klesl provokcijra kvnt itt taln teo-
lgusai segtsgvel megfelelni: az oszmnok hatalma nem az rdgtl val,
ilyet lltani manicheizmushoz vezet, hiszen Isten sem a teremts sorn, sem a
vilg kormnyzsban trsat nem ismer. Tovbb nmagban Szent Plnak az
a parancsa sem igaz, hogy a hitetlenekkel ne kssetek szvetsget (amire val-
sznleg Klesl utalt), hiszen pont Szent Plt lehet e kijelents ellen felhozni, aki
169
A magyar kzvlemnyben megtallhat kevsb elfogult oszmnkpre lsd legjabban
Krmn Gbor: Harsnyi Nagy Jakab vltoz trkkpe. In: Identits s kultra a trk
hdoltsg korban. Szerk.: cs Pl Szkely Jlia. Bp. 2012. 121140; U: Egy kzp-eurpai
odsszeia a 17. szzadban. Harsnyi Nagy Jakab lete. Bp. 2013. 229264.
170
Lsd a szsz vlasztfejedelemhez s a velencei szentushoz rt levelt: Okmnytr Bethlen
Gbor fejedelem uralkodsa i. m. 8687. (1620. jan. 29.) (Prizsi msolata: MTAK Ms 4943,
Collection Godefroy), s V. Frigyeshez rt levelt: Uo. 282284. (1621. prilis 23.)
171
Szilgyi S.: Adalkok Bethlen Gbor szvetkezseinek i. m. (1615. febr. 19.) A levelet
hosszabban idzi Oborni T.: Bethlen Gbor i. m. 901.
360 A G
megengedi a vegyes hzassgot hvk es hitetlenek kztt, es az abbl szlet
gyermekeket szenteknek es hvknek nevezi. Mindezeket nem azert mondja,
mert azt a ltszatot szeretne kelteni, hogy az oszmn birodalmat a lelkiismerete
ellenere dicserni szeretne. Semminek nem rlne jobban, mintha tvol ettl a
veszelyes helytl, a keresztenyseg len, kereszteny orszgok kztt elhetne a
lelkiismeret furdalsa nelkl.
Bethlennek nyilvnvalan egyltaln nem volt nyere az oszmn hatalom
demonizlsa es a keresztes hbors, sellenseg retorikjnak mindenron
val erltetese. Nyltan vllalta, hogy hlval tartozik az oszmnoknak, akiket
kivlan ismert, es akikrl egyltaln nem gondolkozott egyoldalan. lete al-
konyn pedig a leghatrozottabban killt az oszmnbartsg mellett: minden-
ki tudja vallotta a trtenetrsban olyannyira elhanyagolt vegrendeleteben ,
hogy mikeppen rendelte Isten a trk nemzetet e mi szegeny haznk ... pai-
sul val oltalmra.
172
Nyitottsgnak fokra jellemz, hogy egyik trk dekja,
Hzi Jnos a tmogatsval jelentetett meg egy a mohamedn valls lenyeget
magyarz 15. szzadi trk(-arab) knyv fordtst, nem azert, hogy a keresz-
teny olvask megbotrnkoztassak, es az r Krisztus tudomnytul elidegent-
sek, hanem hogy az ertelmesek ezltal inkbb megismerjek es ezekben vegyek
az igazsgnak vilgossgt.
173

Konklzi
A vdak slyossghoz illetve a politikai kvetkezmenyek fontossghoz (a sz-
vetsegesek befolysolhatsghoz) kepest a magyarorszgi apologetikus iroda-
lom meglehetsen szegenyes es ezen a helyzeten a szvetsegesek publicisti sem
sokat javtottak. A trksseg vdjra adott apologetikus vlaszok es az ellen-
propaganda gyengesege nyilvnvalan kvetkezett az erdelyi es magyarorszgi
helyzetbl is: a hbors llapotokbl es Bethlen folyamatos hadakozsbl, a
klfldi nyilvnossg eleresehez szkseges infrastruktra knyvnyomtats
es -terjesztes hinybl (amihez Csehorszgnak peldul lenyegesen nagyobb
hozzferese volt), az orszg nvekv szellemi izolltsgbl, az intezmenyestett
172
Koncz Jzsef: Bethlen Gbor fejedelem vegrendelete. Klt 1629-en 1. nov. Erdelyi Hrad 2.
(1878) 115 es 1721 (itt 4).
173
Hzi Jnos: Machumet Propheta, Vallassan levo egy fo iras tdo Doctornac irsbl
Torokbol Magyarr forditatot Konyw, mellyet Envarvl Asikinnac hinac. Kassa 1626. 23.
(Ajnlsa Bethlenhez szl.) A knyv szerzje Jazidzsioglu Ahmed Bdzsn testvere. Global
Encyclopaedia of Islamic Mystics and Mysticism. Vol. 1. New Delphi 2009. 14. A knyv kezzel
rt eredeti peldnyt a Romn Nemzeti Knyvtr gyulafehervri reszlege rzi: Ms I 129. V.
Krmn Gbor: Az erdelyi trk dekok: Kora jkori ertelmisegiek llami szolglatban. Sic
Itur ad Astra 18. (2006) 155182.
udvari struktrk hinybl vagy gyengesgbl, s taln a hazai (kisnemesi,
polgri s gazdag paraszti) olvastbor csekly politikai-gazdasgi slybl is,
jllehet ezt a rteget a trkssg vdja lnyegesen kevsb befolysolta, mint
a klfldi olvaskznsget. Hozztehetjk, hogy megfelel felkszltsggel s
a klfld vlemnye irnt megfelel rzkenysggel br rtelmisgiek sem to-
longtak Bethlen krnyezetben vagy ppen tancsosai kztt.
174
Ugyanakkor az
apologetika szegnyessge mgtt Paolo Sarpi felvetseire emlkeztet szem-
llet is llhatott, mg ha nem is tudatos megfontolsok formjban. El lehetett
volna egyltaln valamit rni a mly eltletekben gykerez szles krben ter-
jesztett vdak ellen apologetikus rsokkal? A bonyolult trtneti vagy teolgiai
rvekkel megtmogatott vdekezs nem inkbb csak gyengesgnket mutatta
volna, s jabb tmadsokra sarkallta volna az ellensget? Nehz pldul elkp-
zelni, hogy Bethlen adekvt, de hossz teolgiai rvekkel altmasztott vlasza
Kleslben ne a gyant erstette volna a fejedelem trks (rtsd keresztnyietlen)
szelleme irnt. Ugyanakkor azt is tudjuk, brmennyire is zavarhattk Bethlent
ezek a vdak, tbb gyakorlati hasznot ltott az oszmnbartsg reklmozsbl
(az oszmnokkal val fenyegetsbl), mint a trkssg vdjnak a kimagyar-
zsbl. Valljuk be, ez a taktika tbbet is kamatozott, hiszen gyes diplomciai
rzkkel s rendkvli trelemmel kttt bkeszerzdseiben s fegyverszneti
megegyezseiben a trkveszly lebegtetse nem csekly sllyal esett latba. A
negatv, trks kpet teht bizonyos fokig ppen nmaga gerjesztette. E pro-
pagandatevkenysg legjelesebb pldja az a kziratos s nyomtatott formban
egyarnt terjed levl, amely a hbor megindulsakor a szultn lltlagos es-
kjt s Bethlen Gbornak tett tmogatsi grett tartalmazta.
175

Az elkszlt apolgik gyengesgbe azonban az is belejtszott, hogy az erd-
lyi fejedelem vdelmre siet szerzk maguk sem voltak mentesek a ktsgektl,
az oszmnellenes retorikai tradci kereteibl pedig nem voltak kpesek kilpni.
Amint Szekf Gyula is megjegyezte, br bizonyos oszmnprti nyilatkozatok
korbban elkpzelhetetlenek lettek volna, az eurpai s fknt a kzp-eurpai
hangulat mg mindig ersen oszmnellenes, amihez kpest Bethlen s a kon-
federltak oszmnbart nyilatkozatai mindenfel, mg a konfederltak tbor-
ban is visszatetszst keltenek.
176
A hagyomnyos diskurzusok keretein tllp
rvelsre Tomas Roe-tl eltekintve nem igazn volt plda, s nem vletlenl:
e diskurzusok trshoz mg sok-sok vtizedre volt szksg. A machiavellista
rvek ugyanakkor nyilvn csak rtottak volna, hiszen ezek ltalnos megtl-
174
Bethlen tancsosainak hinyrl lsd Horn Ildik: A fejedelmi tancs Bethlen Gbor korban.
Szzadok 145. (2011) 9971028.
175
176
Szekf Gy.: Bethlen Gbor i. m. 101. V. 34. lbjegyzet.
362 A G
serl epp a Secretissima instructio szarkazmusbl kvetkeztethetnk: Frigyes
megvetend, bsz machiavellista tancsosa eppen ilyen ervekkel operl.
Megmaradtak azonban Bethlen kezeben a Sarpi ltal ajnlott vedekezes
egyeb formi: az utkor befolysolsa trteneti mveken keresztl, illetve le-
peseinek trgyilagos hang megindokolsa hivatalos kiltvnyokban. Br az
utbbira kevesebb gondja volt, az apologetiknl valsznleg nagyobb hang-
slyt fektetett a pozitv hbors propagandra.
177
nnn dicstesere, illetve
tetteinek trteneti megrktesere pedig kifejezetten gyelt.
178
Sarpi javaslatain
tllepve, a vedekezes egyik legfontosabb tja az eurpai respublica litterariban
val aktvabb reszvetel, a szellemi es kulturlis elet kibontakoztatsa lehetett
volna. Ehhez persze sokkal bonyolultabb feltetelek kellettek, mint egy propa-
gandairat publiklshoz es elterjesztesehez. Bethlen a maga reszerl klns
hangslyt fektetett ezekre a folyamatokra, tmogatta a klfldi iskolajrst, jeles
tudsokat hvott Erdelybe, fiskolt nyitott Gyulafehervron, tmogatta az rs-
tudk tevekenyseget es nyomdt teleptett.
179

Mindennek ellenere a fejedelem tisztban volt vele, hogy a trks Gbor-
rl kialaktott keptl egyetlen mdon szabadulhat meg veglegesen: ha az osz-
mn szvetseget feladja, es ltvnyosan a Habsburg-hzhoz csatlakozik. Ezt a
lehetseget Bethlen nem zrta ki (mint ahogy ltalban nagyon keves lehetse-
get zrt ki) es a szilrd Habsburg-szvetseg krtyjt felesege halla utn azon-
nal az asztalra tette. Ezt a celt szolglta Ceclia Renta, II. Ferdinnd legatalabb
lnynak megkerese 1622-tl kezdve: le akarvn rzni fellem val sok gonosz
tlet opiniokat, hamis hireket refutalni, m en oly mediumokat mutatok az
condentiara, melyek ltal felsege nekem nem klmben hihet mint maga
szivenek magyarzta ajnlatt.
180
Br lepese a mai napig meghkkentnek
tnik, es a fejedelem kiszmthatatlansgrl es ketsznsegerl alkotott kepet
ltszik altmasztani (klnsen mert a fhercegn kezenek megkeresevel pr-
huzamosan folyamatosan tjekozdott az oszmnok es a konfderltak irny-
ban, akiknek eskdztt, hogy a csszrral soha ki nem bekl), meg sincs r
177
Lsd pl. Varsnyi K.: Bethlen Gbor a korabeli nemet i. m.
178
Bethlen Gbor emlekezete. Szerk. Makkai Lszl. Bp. 1980, Heltai J.: Bethlen Gbor es Bthori
Gbor i. m.
179
Adattr XVII. szzadi szellemi mozgalmaink trtenetehez. I. kt. Polgri irodalmi es kulturlis
trekvesek a szzad els feleben. Herepei Jnos cikkei. Szerk. Keser Blint. Bp. Szeged,
1965, Tarnc Mrton: Erdely mveldese Bethlen Gbor es a ket Rkczi Gyrgy korban. Bp.
1978, Pter Katalin: A fejedelemseg virgkora, 16061660. In: Erdely trtenete. 2. kt. Szerk.
Makkai Lszl et al. Bp. 1988. 617783.
180
Szilgyi S.: Adalekok Bethlen Gbor szvetkezeseinek i. m. 4455, itt 49. (Bethlen Kamuthy
Farkasnak, 1624. janur 11.)
okunk, hogy szndka komolysgt vitassuk s Bethlen sajt rtelmezsnek ne
adjunk nmi hitelt, hiszen egy trtnetnek tbb igaz olvasata is lehet.
Bethlen a hzassgi ajnlattal kapcsolatos rveit Kamuthy Farkas szmra
adott titkos utastsban fejtette ki. A levl kezdete ebben az esetben is a trtne-
lembe nylik vissza. A fejedelem elszr is eladja, hogy II. Mtys kirly s a kr-
nyezetben szolgl karrieristk mennyire megneheztettk azt, hogy az felsges
austriai hzat igazn magamv csinlhassa.
181
Mikor meggyzdtt rla, hogy
Mtys nem hajland trvnyes hatalmt elismerni, hanem Homonnain, Radu
vajdn s msokon keresztl folyamatosan ellene izgat, knytelen volt az oszm-
nok bartsgval lni. Egyedl a knyszer volt az oka, brki brmit is mond.
Hiszen nem vagyunk oly bolondok, avagy pognyok, hogy meg nem tudnnk
gondolni azt, hogy jobb istennek szolglnunk, hogynem rdgnek; de mi-
koron lttuk szemeinkkel, s nem msokon, hanem mi rajtunk erdlyieken
trtnt ez meg, hogy jmbor szolglatunkrt, vrnk hullsart Rudolphus
csszr felsge idejben, nemcsak substantiankat, kicsiny rtknket fosz-
tottk el, hanem letnkkel egytt minden szabadsgunkat is elfogyattk, az
profoszok llel hordottk be az istrngokat, s az urak, nemes npek eltt
(kiket egy palotban berekesztettek) lehnytk, s a kiket akartak kzzlk,
nyakon ktztk, felaggattk, ne csudlja senki teht, ha az erdlyiek idege-
nek voltak felsgektl eddig.
182

A borzalmas emlkek dacra Bethlen uralkodsa kezdettl a Habsburgok bi-
zalmt kereste, hitelt szeretett volna szerezni magnak (mint azt leveleiben is
oly sokszor hangoztatta), de nem sikerlt. gy gondolta azonban, hogy a bk-
hez s bizalomhoz mg mindig vezet egy keskeny t.
De ehhez ... nagy condentia kivntatnk, klmben lehetetlennek ltom,
hogy az accorda meglehetne, mivel mostan engemet tartnak felsgek leg-
nagyobb ellensgeknek, s talm trknl is gonoszabbnak, az az opinio pe-
dig ha vagyon, talm abbl vert ilyen fszket, hogy trkkel knyszerittetem
bartkozni. Az condentianak megcsinlsra nem ltok, sem tallok jobb
fundamentumot, mintha az trk bartsgval ne ljek, mely noha igen nehz
sok okra nzve, de hogy felsge s minden keresztyn fejedelem elhihesse
n fellem azt, hogy n nem az vagyok a minek engemet pronuntialtak eddig,
nem rettegem az trkkel val igaz kteles bartsgomat megvetni, s n is ...
csak sznnel s nem sznnel mutogatnom neki holmi kedveskedst...
183
181
Uo. 45.
182
Uo. 46.
183
Uo. 47.
364 A G
A trtenethez tartozik termeszetesen, hogy Bethlen Ceclia Renta keze mellett
Magyarorszgnak egyfele fvezeri, guberntori irnytst is magnak igenyel-
te, amibe Ferdinnd nem kvnt beleegyezni. Ceclia Renta teht nem lett a
fejedeleme, de Bethlen taln nem is bnta annyira. A protestns Eurpa gyze-
lemre juttatsa mindenkeppen nemesebb br lenyegesen nehezebben meg-
valsthat celnak tnhetett, radsul a trksseg problemjbl ez az t is
kiutat jelenthetett volna.
***
Tanulmnyomban egy olyan specikusan magyar es delkelet-eurpai trteneti
kerdesre szerettem volna Bethlen Gbor peldjn keresztl a gyelmet felhv-
ni, amivel a trtenetrs mindig is szmolt, de trteneti bemutatsra megsem
fordtott kell gyelmet. Egyertelm, hogy Magyarorszg es klnsen Erdely
a trksseg problemja szempontjbl egyltaln nem volt knny helyzet-
ben. Mint lthattuk, az oszmnok mint sellenseg kepenek fennmaradshoz
nemcsak vallsi, hanem bonyolult hatalompolitikai erdekek is fzdtek, ame-
lyek radsul egybeestek az orszg felszabadtsnak erdekevel. Az oszmnba-
rtsg alternatvja (es a trksseg problemja) Bethlen Gbor sznrelepesekor
klns aktualitst nyert, nem veletlen, hogy a Bethlen-ellenes propaganda f
motvumv vlt. A fejedelem ugyanis minden eddigi eldjenel erteljesebben
eptett az oszmn birodalom szvetsegere, amit a Habsburg kormny es ma-
gyarorszgi hveik gyakran joggal hazrdjteknak lttak, radsul a csszri
udvar ersen tartott Erdely megersdesetl es tovbbi fggetlenedesetl. A
cseh hbor kitresekor a trksseg vdja mr nem szmtott jdonsgnak,
felhasznlsa azonban igen: a protestnsok elleni propaganda meghatroz
eleme lett, amit a klnbz propagandaeszkzk, klnbz regisztereken
terjesztettek a konfderltak es potencilis szvetsegeseik elbizonytalantsa
celjbl. Az elit olvaskznseget megszlt, kancellrikhoz ktd publik-
cik jellemzje, hogy nagy hangslyt fektettek a vdjaikat bizonyt, ellensegtl
elfogott dokumentumok kzlesere. A katolikus propaganda tbb szz eves gy-
kerekkel br elteletekre eptett, a demonizlt sellenseggel val brmilyen
alkut elvbl elutastott, a trksseg vdjt pedig Bethlenrl V. Frigyesre, majd
az sszes klvinistra kiterjesztette. Nem csoda, ha ezek a vdak es rgalmak
valban hatottak, ezt bizonytja a tanulmnyban felhozott nehny pelda is, br
a hats teljes kr bemutatshoz tovbbi kutatsokra lenne szkseg. Ugyanak-
kor annl meglepbb, hogy a vdak slyossga ellenere Bethlen es hvei az apo-
lgira es ellenpropagandra viszonylag kis hangslyt fektettek. A lehetseges
magyarzatok szmosak, mindenestre teny, hogy a nemzetkzi kzvelemeny
befolysolsra hinyoztak a megfelel emberek, infrastrukturlis s retorikai
eszkzk s lehetsgek. A trkssg vdjval mr csak azrt is nehz volt mit
kezdeni, mert a vd egy rsze igaz volt (st rszben pp Bethlen gerjesztette), s
az oszmn alternatvnak valban voltak elnyei. gy a trkssg krdse s az
ezzel sszefond Habsburg viszony problmja a 17. szzadi Magyarorszg-
nak egyltaln nem mellkes gye maradt, s a megoldst voltakppen mg az
oszmnok kizse sem hozta meg teljesen: a klnutassg tradcija a magyar
politikai gondolkods rszv vlt.
366 A G

A JEGYZETEKBEN HASZNLT RVIDTSEK
BHStA: Bayerisches Hauptstaatsarchiv (Mnchen)
EOE: Erdlyi orszggylsi emlkek 15401699. IXXI. Szerk. Szilgyi
Sndor. Bp. 18751898.
ETA: Erdlyi trtnelmi adatok. IIV. Szerk. Mik Imre, illetve Szab
Kroly. Kolozsvr 18551862.
HAB: Herzog August Bibliothek (Wolfenbttel)
HHStA: sterreichische Staatsarchive, Haus-, Hof- und Staatsarchiv
(Bcs)
MNL OL: Magyar Nemzeti Levltr Orszgos Levltra
MTAK: Magyar Tudomnyos Akadmia Knyvtra, Kzirattr
MTT: Magyar Trtnelmi Tr 18551878, 19141934
StA: sterreichische Staatsarchive
RA(S): Riksarkivet (Stockholm)
TMO: Trk-magyarkori llamokmnytr. I VII. Szerk. Szildy ron
s Szilgyi Sndor. Pest 18681872.
TNA PRO SP: Te National Archives (LondonKew), Public Record
O ce, State Papers
TT: Trtnelmi Tr 18781911
UB Kassel: Universittsbibliothek Kassel, Landesbibliothek und
Murhardsche Bibliothek der Stadt Kassel, Handschriftenabteilung
VD17: Das Verzeichnis der im deutschen Sprachraum erschienenen
Drucke des 17. Jahrhunderts
368

Abbot, George 133
Acsdy Ignc 17*
Aerssen, Franois van 241
Agazza, Lorenzo 169
Ahmed I., oszmn szultn 225
Ahmed kethda 110111
Aitzema, Lieuwe 242243
Akudinov, Tyimoska 182
Ali pasa, Kdizde 25, 326
Almsi Gbor 103
Almsy Pl 46
Alstedt, Johann Heinrich 33
Alvinczi Pter 38, 267*, 351353
Angyal Dvid 14, 53, 130131, 195
Anhalti Keresztly, lsd Keresztly, I.,
anhalt-bernburgi herceg
Anne dAutriche, spanyol infnsn
189
Apponyi Pl 44
Aurelius, Cornelius 208209, 213,
216
Avity, Pierre d 230
Bals Tams 4647, 335336
Balassi Blint 200
Balassi Ferenc 110112, 332, 356
Blinty Balzs 181
Bny Kristf 265
Baranyai Decsi Jnos 202*, 347
Brtfay Szab Lszl 45
Barvitius, Johann Anton 82
Basta, Giorgio 324
Bthory Andrs
Bthory Erzsbet 44
Bthory Gbor 24, 48, 72, 79, 8792,
100101, 134, 191, 272, 296
Bthory Istvn erdlyi fejedelem 30,
41, 47, 68, 170, 183, 185, 193, 196
Bthory Istvn, ecsedi 4748, 193,
195
Bthory Kristf 183, 194
Bthory Zsigmond 27, 90*, 183, 194,
195196, 202*, 354
Batthyny Ferenc 265, 346
Battus 208
Baudartius, Willem 226236
Beaumont, Simon van 242
Beck, David 238239
Beck, Hendrick 239
Beckmann, Hermann 169, 174
Bekes Gspr 195
Benda Klmn 147150, 200
Benk Andrs 186
Berbisdorf, Ehrenfried von 57, 153
154, 159, 165
Berger, Elias 210
Bergh, Hendrick von du 273
Bethlen Pter 152*, 163, 199200,
202, 224, 241
Bisterfeld, Johann Heinrich 33, 181
Bocatius Jnos 207*, 210, 212, 306
Bocskai Istvn 21, 2831, 37, 48, 79*,
87, 97, 116, 185, 190191, 201,
207216, 225, 227, 243244, 324
NVMUTAT
Bodin, Jean 352
Bois, Philibert du 241
Bojti Veres Gspr 24, 31, 69, 74
Boleszlv I., Vitz, lengyel kirly 196
Boncziday Mrton 148149, 152,
155*, 181
Bonni, Antonio 214
Bongars, Jacques 212213
Borowczyk, Walerian 45
Borsos Tams 34, 103, 107111, 116,
150*, 190, 280, 322*
Botero, Giovanni 9, 16, 20
Brandenburg-Jgerndorf, Johann
Georg von lsd Jnos Gyrgy
Brandenburgi Katalin 58, 152, 158
159, 162164, 168169, 173176,
187188, 190, 198, 298
Brasser, Joost 67, 224*
Brederode, Pieter Cornelisz.
(Brederodius) 207214, 223, 226,
241
Breuner, Sigfried von 44, 84, 282
Brinck, Ernst 227
Bruno, Giordano 353
Bucquoy, Karl Bonaventura von 136,
273
Calvert, George 59
Camerarius, Ludwig 145*, 156159,
165*, 170*, 247, 257, 337*, 354
356
Camerarius, Philipp 352
apraz, Cagatay 105
Carillo, Alfonso 79*, 354
Carleton, Dudley 129, 134, 141
Carpenter, John 113, 134
Cats, Jacob 214
Ceclia Renta, Habsburg fhercegn
58, 62, 164*, 201, 323, 363, 365
ejkovsk z Vckova, Jan Adam 154,
159
Chamberlain, John 129
Chaunu, Pierre 64
Clerck, Nicolaas de 216, 227, 230,
233
Collalto, Rambaldo 100
Comenius, Jan Amos 182
Cordoiss, Conrad 266
Coton, Pierre 353
Cski Istvn 164165
Csrsz Rumen Istvn 190
Cunradi, Johann Heinrich 162*
Dallos Mikls 46
Dalmdi Istvn 181
Dampierre, Henri comte de 44, 135
Dn Rbert 347348
Darczy Zsa 187
Dek Mehmed, lsd Mehmed pasa,
Dek
Demjn Ferenc 110*, 114
Digby, John 131, 136138, 143
Digby, Simon 138141
Dilver pasa 118
Dilbaum, Samuel 264
Dob Istvn 47, 200
Dczy Andrs 98
Dczy Istvn 52, 114
Dohna, Abraham von 99, 338
Dohna, Christoph von 247
Doncaster, lsd Hay, James
Donne, John 38
Dornau, Caspar 158
Dreiling, Heinrich 161162, 165, 181
Duroselle, Jean-Baptiste 11
Dzsnibek Girj II., krmi tatr kn
118
370 N
Engel, Johann 13
Erasmus, Rotterdami 354
Erddy Kristf 265
Erzsbet, I., angol kirlyn 131, 183,
194195, 198199
Erzsbet, angol kirlyn 58
Erzsbet, angol hercegn 132, 254
Erzsbet, francia hercegn 189
Erzsbet Zsa, brandenburgi
rgrfn 170
Esterhzy Mikls 16, 28*, 44, 4647,
52, 54, 59, 63, 138*, 265, 315316
Esterhzy Pl 45
Estrada, Don Diego de 17, 36, 69
Eszd efendi, Hodzsa
Szedddinzde 127
Evans, Robert 10
Eyre, Sir John 130, 141
Farensbach, Volmar 168
Ferdinnd, I., nmet-rmai csszr
81*, 84, 93, 216, 263, 352
Ferdinnd, II., nmet-rmai csszr
13, 35, 4244, 49, 5455, 58, 63,
6768, 8081, 109117, 120,
122, 124, 129133, 136143, 151,
157, 163, 184185, 199, 203, 223,
236, 242, 250, 257, 259, 261266,
272273, 277278, 281, 295, 306,
317321, 327, 332346, 363, 365
Ferdinnd, III., nmet-rmai csszr
59
Ferdinnd, npolyi kirly 200
Foktvi Jnos 191
Forgch Zsigmond 39 , 88, 98, 115,
126, 263, 265, 277, 317, 348
Frakni Vilmos 14*
Francus, Jacobus 228
Freytag, Gustav 313*
Frigyes, V. pfalzi vlasztfejedelem
7, 11*, 37, 4142, 58, 61, 74, 122,
129143, 152, 158160, 170172,
206, 239, 241, 245246, 250260,
266273, 276277, 282, 285, 302*,
313214, 321, 329, 335343, 346,
353, 359*, 363, 365
Frigyes Henrik, orniai herceg 237
Flp, spanyol herceg 189
Flp, III., spanyol kirly 101, 132
Flp, IV., spanyol kirly 120, 137,
199, 201
Frstenberg, Friedrich 82
Gl Pter 52
Gebei Sndor 201
Geizkoer, Zacharias 94
Geleji Katona Istvn 158*
Gergely, XV., ppa 120
Granthome, Jacobus (Jacques) 267
Graziani, Gaspar 5051, 110*, 280*,
331*, 333334
Grotius, Hugo 205, 209, 226, 243
Guevara, Antonio de 29
Guicciardini, Francesco 352
Gusztv Adolf, II., svd kirly 1112,
58, 64, 74, 125, 145, 148149, 156,
159, 161162, 167169, 176, 226,
252, 255, 257258
Grdzsi Mehmed, lsd Mehmed
pasa, Grdzsi
Gyrgy Vilmos, brandenburgi
vlasztfejedelem 146, 148, 155,
160, 163, 170177, 180, 272
Gyulai Pl 193
Hberlin, Dominikus 260, 274
Hadzsi Juszuf, lsd Juszuf aga, Hadzsi
[Haczy, Jusuf ]
N 371
Haga, Cornelis (Cornelius) 57, 104*,
118, 126, 161, 165, 206208, 218
219, 223229, 244, 344*
Halil pasa 65, 127, 217218
Harrach, Karl von 82*, 84, 99
Haszn pasa, Nakks 356
Hay, James 132
Heltai Jnos 199, 267*, 351*
Henrik, II., francia kirly 194
Henrik, VIII., angol kirly 195
Hdvgi Mik Ferenc, lsd Mik
Ferenc
Hoefnagel, Jacob 241
Hollach, Graf von 282
Homonnai Drugeth Blint 25, 87
Homonnai Drugeth Gyrgy 35, 92,
98, 265
Hodzsa Szedddinzde Eszd,
lsd Eszd efendi, Hodzsa
Szedddinzde
Horn Ildik 147*, 195*
Horvt Istvn 69
Hubkov, Jana 314
Hunyadi Mtys, lsd Mtys I.,
magyar kirly
Huygens, Christiaan 212
Huygens, Constantijn 240242
Hszejin pasa, Ohrili 127*
Ibrahim csausz 108
Illshzy Gspr 48, 265
Illshzy Istvn 48
Isselt, Michael ab 228
Istvn, I., magyar kirly (Szent) 12,
15*
Iszkender pasa 2425, 43, 48, 5051,
54, 112, 191, 249, 280, 333335
Izabella, magyar kirlyn 188, 194
Jgerndorf, lsd Jnos Gyrgy
Jahja pasa 188
Jakab, I., angol kirly 29, 38, 5659,
129143, 173, 241, 254, 345
Jakabfalvi Mikls 181
Jakusics Andrs 44
Jnos Gyrgy, jgerndor herceg 52,
138, 140, 152155, 162163, 247,
256
Jnos Gyrgy, szsz vlasztfejedelem
122, 133
Jansz, Broer 221
Jrmi Ferenc 181
Jszay Pl 46
Jeszenszky Jnos (Jessenius) 44, 228,
263
Jocher von Egersperg, Wilhelm 337
Johnson, Ben 60
Juszuf aga, Hadzsi 113, 191, 194
Kdizde Ali, lsd Ali pasa, Kdizde
Kakas Istvn 183, 194195
Kamuthy, Farkas 62, 71, 107108, 364
Kapy Andrs 5657
Kroly Emnuel, savoyai herceg 133
Kara Mehmed, lsd Mehmed pasa,
Kara
Karcson Imre 105
Karaks Mehmed, lsd Mehmed
pasa, Karaks
Kroly, I., angol kirly 57, 6061, 132,
143, 159, 177*
Kroly, V., nmet-rmai csszr 39
Krolyi rpd 14
Krolyi Mihly 265
Krolyi Zsuzsanna 58, 140, 297
Kemny Jnos 14, 16, 31, 71, 7374,
158*, 163165, 184, 188, 196, 198
Kendy Istvn 92
372 N
Kepeci, Kmil 106
Keresztely, I., anhalt-bernburgi
herceg 246, 337338
Keresztly, IV., dn kirly 6162, 145,
153, 156*, 160, 169, 172, 174176,
229
Keresztly Vilmos brandenburgi
rgrf 157*
Keseri Dajka Jnos 34, 349
Khlln, Johann 114
Khuen, Johann Eusebius 82
Khevenhller, Franz Christoph 110*,
138*, 333
Kieser, Eberhard 266
Kilian, Lucas 249*, 270
Kilian, Wolfgang 306
Kittensteyn, Willem Luytsz van 215
Klesl, Melchior 23, 25, 3436, 52*,
77102, 261262, 324327, 353,
355, 359360, 362
Knesebeck, Levin von dem 164, 171,
178
Korlth Istvn 54*, 110111
Kornis Zsigmond 192
Kovacsczy Istvn 71, 152, 179180
Kraus, Georg 14, 67, 168
Kren (Krenberg), Ulrich 82
Kurucz Gyrgy 104*, 131
Lajos, I., (Nagy) magyar kirly 230
Lajos, XIII., francia kirly 14*, 120,
166, 188189, 199
Lajos Flp, simmern-kaiserslauterni
palotagrf
Lamberg, Siegmund 82
Lampe, Barend van 228
Lando, Girolamo 142
Laskai Jnos 30
aski, Hieronymus 197
Lpes Blint 44, 346
Liechtenstein, Karl 66, 84
Lipt, ausztriai fherceg 338
Lipsius, Justus 2931, 235
Listius Ferenc 163164, 179180
Locke, John 70
Lubnizki, Matthias 170171, 175
Lucio, Alessandro 169*
Lujza Julianna, pfalzi rgrfn 171
Luther, Martin 45, 302, 352
Machiavelli, Niccolo 2930, 47, 353
Makkai Lszl 16
Malvezzi, Virgilio 9
Manasser, Daniel 260, 266, 268, 299
Mansfeld, Ernst von 6162, 133,
160161, 172, 174, 255
Marczali Henrik 130
Mtys I., magyar kirly 12, 32, 39,
42, 189, 200
Mtys II., magyar kirly 2224, 33,
35, 7886, 89, 91, 9397, 99102,
216, 259, 261, 263, 324327, 329,
359360, 364
Maxim, Mihai 106107
Medici Katalin 196
Mednynszky Gyrgy 181
Meerbott, Heinrich 181
Meggau, Leonhard 44, 82
Mehmed pasa, Dek 34, 115116,
118
Mehmed pasa, Grdzsi 127
Mehmed pasa, Kara 108
Mehmed pasa, Karaks 43, 114, 321
Mehmed pasa, Szejjid 108
Mehmed pasa, Szrimszh 118
Meteren, Emanuel van 210218,
221222, 226230, 233, 236,
243244
N 373
Meulen, Danil van der 212, 214
Meuris, Aert 221
Mikes Kelemen 169
Mik Ferenc, hdvgi 150*, 152, 179*,
180
Mikola Jnos 24
Miksa I., nmet-rmai csszr 183,
194, 216, 263
Miksa I., bajor herceg 122, 137, 246,
256, 329, 337338, 340
Miksa, ausztriai fherceg 80, 261
Miller, Jaroslav 314
Mocsry Antal 51
Molardt, Johann von [Hans von] 109
Molardt, Ludwig von 109111
Mric, orniai herceg 58, 140, 206,
227, 237, 243, 350*
Mller, Matthias 270, 298*
Murteza, budai pasa 6162
Musztafa aga 191
Ndasdy Pl 48
Ndasdy Tams 201*, 264265
Nakks Haszn, lsd Haszn pasa,
Nakks
Naprgyi Demeter 26, 265
Nassau-Dietz, Ernst Casimir von 226
Naszh pasa 89
Neander, Petrus 227, 236
Nicodemi, Johannes 148149
Niebnitzky, Jan 171*
Nys, Danil 67, 169*, 224
Ohrili Hszejin, lsd Hszejin pasa,
Ohrili
Oldenbarnevelt, Johan van 226
Opitz, Martin 33, 161162, 165
Orbn, VIII., ppa 199
Ormay Gspr 69
Ortelius, Abraham 19, 29, 210
Ortelius, Hieronymus 227, 229, 236
Oxenstierna, Axel 64, 148149, 158,
167168, 226
mer hodzsa 127
rmny Pter 99
Palaeologus, Jacobus 352
Papp Sndor 18, 40, 316
Pareus, David 34, 349
Pataki Fss Jnos 29
Pzmny Pter 16, 40, 4546, 5354,
63, 73, 138*, 184, 261263, 315,
318319, 327, 329, 335, 342, 353,
356
Pchi Simon 112, 318
Pecsevi, Ibrahim 73
Pter Katalin 18, 40, 111112
Petrczi va 131
Peucer, Caspar 352
Picasso, Paloma 45
Pindar, Parole 131, 134
Piringer Mihly 45
Piscator, Ludovicus Philippus 33
Plosarius, Dorotheus 12
Pray Gyrgy 109
Pucci, Francesco 358
Pyber Jnos 46
Quadt, Matthias 6061, 146*, 148*,
151160, 172, 174180
Radziwi, Janusz 125, 170, 195
Rkczi Gyrgy, I., erdlyi fejedelem
3839, 48, 64, 69, 104, 149*, 167,
181, 187, 192193, 243
Rkczi Gyrgy, II., erdlyi fejedelem
181182
374 N
Rkczi Zsigmond 265
Ranke, Leopold 9
Rvay Pter 40, 210, 265*, 273
Reyd, Everard van 209, 214, 226, 238
Rhdey Ferenc 51
Richardson, Samuel 9
Richelieu, Jean-Armand du Plessis de
29, 5760, 74, 166, 199
Rimay Jnos 52, 114115, 117118,
141, 316
Roe, Sir Tomas 9, 13, 5659, 104*,
130, 142, 345, 356, 362
Roussel, Jacques 165169
Rudolf, II., nmet-rmai csszr 22
23, 27, 35, 41, 7880, 82, 86*, 216,
218, 263, 325, 360
Rueber, Hans 93
Rugonfalvi Kiss Istvn 130
Rusdorf, Johann Joachim 74, 177*
Rutgers, Jan 226
Ruytinck, Simon 211
Sadeler, Aegidius 246
Salm, Friedrich 44
Sarmiento de Acuna, Diego 132
Sande, Johan van den 238
Sndor Jzsef 44
Sarpi, Paolo 348350, 362363
Schaum, Constantin 182
Schilders, Abraham 221
Schlick, Johann Albin 247
Schoppe, Caspar 353
Schdel, Martin 161
Schulitz, Weikhard (Scultetus) 161
165, 177, 179180
Schultes, Lucas 266
Schmuck, Nicolai 266
Schwarzenberg, Adam von 59, 155
156, 171180
Schwendi, Lazarus 93
Scultetus, Abraham 254, 257, 359
Scultetus, Weikhard, lsd Schulitz
Sebesi Ferenc 181
Sibrik Gyrgy 193
Sieur, Stephen le 131, 134
Sinor Dnes 10
Sixt Trautson, Paul 82
Sleidan, Johann 239, 352
Svnyfalvi Dniel 319320, 349
Spens, James 159
Spinola, Ambrogio 133, 254, 259, 273
Starzer, Michael 109111, 331
Strassburg, Paul 64, 149, 159, 167
168
Sturmberger, Hans 78*
Sudr Balzs 103, 190
Szdeczky Lajos 195*
Szakly Ferenc 188
Szalrdi Jnos 199, 226
Szalay Lszl 14
Szamoskzy Istvn 21, 28
Szapolyai Jnos 116, 125, 191*, 195,
197
Szchy Gyrgy 38, 55, 126, 265, 336
Szkely Mzes 190*
Szekf Gyula 10, 15, 1718, 26, 28,
33, 40, 55, 64, 147149, 166, 278*,
320, 359, 362
Szentpli Istvn 181
Szepsi Korotz Gyrgy 29
Szepsi Laczk Mt 191
Szilgyi Sndor 13, 152, 311
Szinnyei Jzsef 119
Szkender pasa, lsd Iszkender
Szunyogh Gspr 164*, 169
Szlejmn, I., oszmn szultn 116,
125, 191, 197, 215
Szyszkowski, Piotr 145*
N 375
Talleyrand, Charles de 165166, 169
Telegdy Jnos 46
Teszelszky, Kees 117
Teuel, Andreas 215
Tesselius, Johannes 186
Tewerewk Jzsef 45
Toldalagi Mihly 110111, 113, 118,
197
Tou, Jacques de 212
Turn, Heinrich Matthias von 37,
5657, 132, 152153, 159, 247,
345346
Turz Gyrgy 97, 302*
Turz Imre 38, 43, 48, 54, 56, 138,
140, 265, 272, 278, 285, 295, 302,
305, 321
Turz Szaniszl 139, 284, 318
Toldy Ferenc 46
Tth Mihly 108
Trk Zsigmond 113
Trautmansdor, Maximilian von 63,
66
Tschernembl, Georg Erasmus 84,
358360
Tunyogi Csap Jzsef 118120
Ulszl, II., magyar kirly 193
Ulm, Johann Ludwig von 82, 324
Vajnay Ills 169
Valerius, Adriaen 235237
Valois Margit 196
Vrkonyi gnes, R. 184, 195*
Vere, Horace 142
Verhoeven, Abraham 222, 231
Vckov, lsd ejkovsk z Vckova
Vondel, Joost van den 237
Vrsmarty Mihly 46
Wake, Isaac 133
Wallenstein, Albrecht von 11*, 44,
6163, 66, 69, 74, 168
Wassenaer, Nicolaes van 228234,
236, 239
Wedgwood, Veronica 11*, 55
Winterfeld, Samuel 156*, 177
Wotton, Henry 135, 141, 338*
Zaklika, Zygmunt 145147, 170181
Zaller, Robert 131
Zbaraski, Jerzy 126
Zierotin, Karl von 84
Zimmerman, Wilhelm Peter 266
kiewski, Stanisaw 51
Zrnyi Gyrgy 265
Zrnyi Mikls 64, 215216
Zsigmond, III., lengyel kirly 14*, 36,
51, 59, 67, 126, 145, 201, 330
376 N

ENGLISH SUMMARIES
Bethlen and the Question of Turcismus in Propaganda and Politics
GBOR ALMSI
During the Tirty Years War Gabriel Bethlen acquired international signicance
through his association with the Ottomans. Ottoman friendship was, however,
a double-edged sword. Tis study analyses the ways this friendship became
the centre of anti-Bethlen but also anti-Calvinist propaganda, tting to the
established topos of Calvinoturcismus. Te claims about Ottoman (Mohamedan)
religion of the Calvinist prince of Transylvania, his faithlessness and unreliability
were harsh and have remained bothering for Hungarian historiography ever
since, in which nonetheless Bethlen has developed into a national hero. Tese
claims questioned both his sovereignty and Christianity. Being based on anti-
Ottoman sentiments their message was simple and straightforward, addressing
neutral or hesitant potential partners of the Palatinate.
It is obvious that the geo-political situation of Hungary, and especially of
Transylvania, was not simple at all, and the alternative of Ottoman association
(or friendship) was real, with all the consequent di culties. It is also clear that
the image of the Ottomans as arch enemies of Europe was not only the question
of religious sentiments but also of complex political interests, which, as a matter
of fact, coincided with the goal of Hungarys liberation from Ottoman rule.
However, the alternative of Ottoman orientation became a burning political
issue after Bethlens (bloody) succession to the throne of Transylvania; no
wonder that it was soon in the centre of anti-Transylvanian propaganda directed
by Cardinal Klesl. Bethlens politics could easily appear to contemporaries as
hazardous, while the Habsburgs were worried of Transylvanias gaining strength
and becoming more independent also because of their Counter-reformation
goals in Hungary. Accusations of Bethlens Turkish habits and mind were
thus no novelty at the outbreak of the Tirty Years War; the novelty lay rather
in the new methods and functions of propaganda (e.g. the use of sarcasm, the
presentation of original documents etc).
Te paper presents the origins, functions and methods of this propaganda,
and follows some of the famous propaganda campaigns between Catholics and
Protestants, like the ones generated by the Anhaltische geheime Cantzley or the
Secretissima instructio. It raises the question about the inuence of this rhetoric
against Bethlen, and presents some examples the Ottoman orientation was
defended by Protestants e.g. by the Latitudinarian Georg Tschernembl, the
politic Tomas Roe, or Ludwig Camerarius. Finally, it investigates the possible
reasons why an apologetic literature hardly existed in Hungary and concludes
that the accusations about Ottoman orientation were di cult to refute partly
because they were partially true (and used as a weapon by Bethlen), and also
because Ottoman orientation had real advantages.
Te role of Transylvania in the surviving opinion papers of
Melchior Klesl between 1611 and 1616
ZSUZSANNA CZIRKI
In my paper I aim at presenting, with the help of Austrian archival sources the
Habsburg attitude towards Transylvania in the 1610s, under the rule of princes
Gbor Bthory and Gbor Bethlen. In the focus of the research stand the opinion
papers of Melchior Klesl, found in the Hungarica and Turcica collections of
the Viennese Haus-, Hof- und Staatsarchiv. Klesl, the bishop of Vienna who
belonged to the most important counselors of Archduke Matthias since 1590
the latest, played a fundamental role in the formation of Austrian Habsburg
policies. As the powerful head of the Secret Council he was an active member
of the most important institution that prepared imperial decisions, and due to
this quality, his opinions could also profoundly inuence foreign policy, which
had otherwise been solely in the emperors hands. From the large amount of
documents connected to his person, this work addresses those which relate
specically to Transylvania. Tese have never been addressed in the earlier
literature about the bishops activities.
From these documents the circle of those persons can be reconstructed, who
actually had the right to comment upon Transylvanian, or even Ottoman issues:
apart from the ruler and his most important counselor, it included Hans Mollart,
the president of the Court War Council, as well as the Imperial Vice-Chancellor,
Johann Ludwig von Ulm. Also, these papers contain important information
concerning the relevance of the Secret Council during the presidency of
Melchior Klesl, and the circumstances of its activities. Te documents provide
an insight into the complex eld how the questions of centralizing the imperial
378 Eoiisn surrvivs
Eoiisn surrvivs 379
administration and breaking the estates resistance (and thus establishing the
cohesion of the territories ruled by the Austrian Habsburgs an important goal
of Klesl) connect to the plans of reuniting Hungary and of the anti-Ottoman
war. From the papers between 1611 and 1616 it is clear that after the failure of
the direct military intervention, the Hofburg saw the possibility of regaining
the province of Transylvania and starting a successful anti-Ottoman war in the
appointment of a voievod loyal to the king of Hungary. With the establishment
of Gbor Bethlens rule these plans seemed to fail, what is more, the news of
the Ottoman inuence which manifested itself during the election suggested
for Vienna that they might lose Transylvania for good and that a new sancak
may be established on its territory. In the shadow of this danger, a prominent
role was granted to Transylvania as a bulwark of Christianity in the pro-war
argumentation of Melchior Klesl, and he also laid much emphasis on those
nominally neutral, but actually pro-Ottoman politicians (Gbor Bethlen and
Palatine Gyrgy Turz), whom he considered especially dangerous. In his
opinion papers, Klesl thoroughly discussed the Hungarian and German o cials,
who took the Hofburgs side and were considered trustworthy, as well as the
nancial and military funds available for a potential war. Among his thoughts we
also nd a grandiose plan of a holy war built upon a great European cooperation,
which could free the continent of the pagans rule, and also would help the
completion of Habsburg rule in Central Europe.
Politics and context in the public sphere: Gbor Bethlen in prints from the
Holy Roman Empire 16191622
NRA G. ETNYI
Tere has been a plethora of news of political relevance published in the German
printed press about Prince Gbor Bethlen of Transylvania, especially between
1619 and 1622. Printed maps and the landscapes with the castles he occupied
were published, and his political inuence in Upper Hungary was also mirrored
by his equestrian portraits and the reproductions of his ag, which appeared
in many variations. Te circumstances and perspective consequences of his
election as the king of Hungary were discussed in printed relationes, and his
contacts to the Sublime Porte were condemned by pasquilli and caricatures.
Early modern collections of news and pamphlets show that his contemporaries
were looking for easily understandable printed materials among other topics on
the politics of Bethlen. In these, discovered pamphlets, political allegories and
caricatures were attached to hand-written news. In the wars which included
large groups of allies, the news of foreign policy skyrocketed: various powers
had to secure their dominance in the ever widening space with arguments
of increasing quality. Te military and diplomatic results of Gbor Bethlens
successful foreign policy are also mirrored in pamphlets and political allegories
interpreting international power relations. Te German political writings, which
proved sensitive to impacts of foreign policy presented the increased Central
European importance of the Principality of Transylvania and the Kingdom of
Hungary.
Foreign diplomats in Gbor Bethlens service
GBOR KRMN
Tis paper addresses the phenomenon that the contacts of Prince Gbor Bethlen
with non-neighboring rulers were almost exclusively maintained through
diplomats who came originally from a foreign country and had very little to
do with the Principality of Transylvania. In the rst part of the paper, through
a reconstruction of ten diplomats biographies, I identied several categories.
Te Czech/Palatinate group consist of three people (Ehrenfried von Berbisdorf,
Jan Adam ejkovsk z Vckova and Matthias Quadt), the Silesian group of
two (Weikhard Schulitz and Heinrich Dreiling), whereas three of Bethlens
envoys could be identied as wandering diplomats with certain facets of an
adventurers character (Jacques Roussel, Charles de Talleyrand and Lorenzo
Agazza). Te remaining two (Zygmunt Zaklika and Hermann Beckmann) seem
to be a category of their own, the one having a Polish background, the other
coming with Catherine, the princes consort, from Berlin.
Te biographies of the diplomats show certain similarities, especially those
within the CzechiPalatinate group, who had to leave their original country due
to the collapse of Frederick of the Palatinates rule after the Battle of the White
Mountain, and served several rulers in the years to come. Teir loyalties lay
primarily with the Protestant or the Palatinate cause and they served the rulers
who seemed to be able to support this sometimes even taking upon themselves
tasks from several of them during one and the same journey.
Te second part of the paper is an in-depth analysis of the surviving material
concerning the arrest and investigation of Zygmunt Zaklika in Berlin in 1625
1626, and the conclusions available from this material regarding the structural
specicities of Bethlens foreign policy in the Protestant courts of Europe.
Te Polish nobleman, due to his weird behavior during his two visits at the
Brandenburg court, was suspected of faking his identity and being a spy instead
380 Eoiisn surrvivs
of Bethlens diplomat. He was kept in prison until the letter of his prince arrived,
which acknowledged Zaklika as a Transylvanian envoy. Apart from his personal
inadequacy, the Brandenburg authorities were also at a loss over phenomena
stemming from the structural problems of Transylvanian foreign policy, such
as the unclear status of the diplomat; the fact that several envoys were sent to
the same direction, which sometimes motivated them to change their course
during the journey; and that most of the diplomats, as noted above, had very
little idea about the world of Transylvanian politics apart from the person of the
prince.
Te custom to employ foreigners for the Transylvanian diplomacy with non-
neighboring lands must have been motivated by the fact that they were not that
much expected to negotiate specic issues, rather to map up possibilities for
cooperation and give general information concerning the princes intentions.
Although the system changed in the later decades of the seventeenth century,
this may be the result of the fact that in this period much less politically involved
emigrants came into Transylvania than in the 1620s.
Bethlens unknown plan for a campaign against Ferdinand II and Catholic
Europe
SNDOR PAPP
Te life of Gbor Bethlen, prince of Transylvania had been strongly connected
to Ottoman politics already before his coming to power. His contemporaries
considered him since his young age to be a condant of the Sublime Porte and
he was rumored to openly stand up for a pro-Ottoman attitude, which most
other Christians condemned. Te primary goal of this study is to serve as an
introduction to the source edition, an autograph letter of Gbor Bethlen, in
which he called his envoys in Constantinople in 11 April 1621 to make the
Sublime Porte change the direction of its planned campaign against Poland and
direct it towards the Habsburg Empire.
In the period when Bethlen wrote his instructions, the war he had started
against Ferdinand II, king of Hungary during the autumn of 1619 reached a
critical point. Te prince prepared his retreat, was about to conclude a cease-
re and decided the ultimate delay of his coronation with the holy crown of
Hungary. He however received good news from the Ottoman capital, that the
Porte started to openly support the Hungarians anti-Habsburg movements, and
the intervention of Ottoman and Tatar troops might have been expected. Tese
raised his hopes that he may inuence the sultan to change his plans and grant
Eoiisn surrvivs 381
the Polish campaign only a secondary role. If the main Ottoman forces would
have turned towards Hungary, this could have won the Hungarian territories
under Habsburg rule for Bethlen.
During the reconstruction of the diplomatic negotiations I relied upon, apart
from the published correspondence, the holdings of the Babakanlk Osmanl
Arivi (Istanbul), especially the ruzname and ba muhasebe defteri, as well
as the collections of the Hungarian National Archives and the manuscript
collection in the Library of the Hungarian Academy of Sciences.
Gbor Bethlens philosophy concerning diplomacy and his representation
around 1628
PTER SZAB
Te extensive Western diplomatic contacts of Gbor Bethlen and his frequent
sending of envoys made the Porte suspicious towards the prince. In 1628 he
wrote an instruction to his envoy in order to appease the grand vizier, which
referred to the Transylvanian diplomatic missions of the preceding centuries,
claiming that they all served the interest of Istanbul. He had good reasons to do
so, as on the long run he was interested in an anti-Ottoman war. On the short
run, his plans concerned the Polish kingdom. Among the cultural motivations
of Bethlens apology were his cordial contacts to Vienna: his musicians showed
up frequently in the Kaiserstadt, whereas there were no Turkish musicians in
his own orchestra. Bethlen took to French royal ceremonies and several of their
elements found their way to his pompous nuptial ceremony in Kassa, 1626.
Te inauguration ceremonies of the main Ottoman dignitaries included the
donation of ags and orchestras, and the vassal status was best shown through
sending drums and Turkish orchestras as gifts. Romanian voievods received
such on the occasion of their inaugurations. Tis privilege of protocol was
turned down by Bethlen, who was striving for receiving the ag only, which was
the softest version of accepting Ottoman vassalage. Te rites with ags played
an important role in Transylvania as well as in the Kingdom of Hungary. Perhaps
this is why they were appealing for Gbor Bethlen. Te study also addresses the
motivations and instruments of Bethlens gift-giving culture.
382 Eoiisn surrvivs
Te image of Hungary and Transylvania in the time of the uprising of Prince
Istvn Bocskai and the campaigns of Prince Gbor Bethlen 16041626
KEES TESZELSZKY
Tis is a study of cultural geography in early modern Europe: of the manner,
in which Hungary and Transylvania and its inhabitants were imagined,
appropriated and manipulated in the Low Countries. It takes as a subject the
Dutch representation of Hungary and Transylvania and its inhabitants in the
period of an uprising and several campaigns against Habsburg rule in Hungary
and Transylvania, taking the political, religious and cultural developments in
both territories into account. It examines how the idea of Hungary rst entered
the Dutch imagination, how it evolved into a staple of political rhetoric, how
it received a prominent place in Dutch historiography and how it ultimately
was implemented into the ways the Dutch saw themselves in the world. Tis
is therefore also a study about the ways the Dutch imagined themselves as a
people in relation to others and conceived the place of their Republic in the
world amidst other states.
Te Dutch in this study formed an early modern community living in the
territory of the Low Countries that was outstandingly urban and phenomenally
literate. Moreover, it was self-conscious, well informed and substantially open
to the world outside the Low Countries. Tese people and their elite were
responsible for a stunning political, economic and cultural expansion that
started in the northern part at the end of the sixteenth century and peaked
around 1650. After the truce with Spain in 1612, it continued to compete with its
Flemish relatives and their Habsburg rulers in the south, by means of a cultural
war. Over almost hundred years, the Dutch in north and south produced an
overwhelming amount of literature and art expressing their developing identity
in chronicles, broadsides, newspapers, tracts, paintings and engravings, in
which representations of Hungary, the Hungarians, their rulers and national
symbols played a modest but remarkable role.
Te Dutch historian Emanuel van Meteren presented a providentialist
mirror to his readers when describing the successful Hungarian rebellion in his
History of the Dutch Revolt (1608). Te analogy has to prove the providential
background of both wars against catholic tyranny in favour of protestant religion.
Te political success of the Hungarian and the Transylvanian estates did also
legitimate the political goals of the Dutch estates. As this work was the most
widely read history book in the Netherlands, it had an enormous and lasting
inuence on the development of the image of Hungary and Transylvania.
Eoiisn surrvivs 383
In the wake of the Tirty Years War, both sides in the north and the south
of the Low Countries paid even greater polemical attention to Hungary, which
now appeared as the central battleeld, where the outcome of the confessional
conict between Catholics and Protestants would be decided. Te idea of a
close relation between the political events in the Ottoman Empire, Hungaryi
Transylvania and the Netherlands was one of the pillars of the Dutch-Ottoman
diplomatic contacts, which began when Cornelis Haga was appointed as the
rst Dutch ambassador in Constantinople in 1612. Te vast stream of Dutch
information about Hungary from the north was countered by prints from the
Southern Netherlands inspired by the Habsburg propaganda. Te Antwerp
printer Abraham Verhoeven (15751652) published a newsletter almost
weekly, often even illustrated, about Hungary and Transylvania, written from
the Catholic Habsburg point of view. Te purpose of these newspapers was not
only to promote the Habsburg cause in Central Europe in the north and the
south of the Low Countries, but also to attract young Flemish and Walloon
soldiers to take up the arms against the Protestants in the east, as happened
earlier during the Bocskai-uprising (16041606).
Te far distance, the Protestant character and its analogous history of revolt
against the Habsburgs perfectly suited the purposes and polemics of the Dutch
Republic and the Habsburg lands in the southern part of the Low Countries. It
enabled the Dutch and Flemish to create an image of Hungary that matched the
rhetorical imperative of the day: to produce a cultural construction based on a
geographical entity that addressed the evolving ideological needs. Te Dutch
operated a geographical discourse about Hungary that tted into their ideology,
which was expressed in the high and the low culture of the Dutch Golden Age.
Gbor Bethlens European presence
GNES R. VRKONYI
Tis paper studies the European presence of the most important ruler of
the Principality of Transylvania, Gbor Bethlen (15801629) in the light of
predominant developments of the Early Modern Age such as the general crisis
of the seventeenth century, the Tirty Years War, the international networks of
alliances, the absolutist governments, the Habsburg and Ottoman Empires, the
nation states, the modern expectations towards governments, the new science
of political cultures, the explosion of information networks and the law of
concluding peace.
384 Eo
Te study gives an overview on the extreme views on Gbor Bethlen in the
early modern era as well as in posterity. Tis ruler of the Transylvanian state a
tributary of the Ottoman Empire, but also belonging to the power sphere of the
Habsburgs was on the one hand regarded as a creature of the Turks, on the
other as a monarch who had profound inuence upon the fate of Europe. Te
paper shows how Bethlen created tranquility, security and economic stability
in the country which had been ruined, destroyed by Ottoman and imperial
military interventions and on the verge of civil war. Having a wide range of
political experience and a good knowledge of contemporary political theories,
the prince managed to accommodate absolutist government and mercantilist
economic policies to Transylvanian circumstances. He was nevertheless unable
to compete with the propaganda campaign against him.
As a Realpolitiker, he took the power relationships into account and
realized that his small country can only gain security in a European system of
alliances against the Ottoman and Habsburg imperial designs to incorporate
the principality in their own territories. Joining the Tirty Years War, Bethlen
participated in two systems of alliances. As a consequence of the Bohemian
revolt, he led a campaign to Hungary in alliance with Frederick of the Palatinate
against the Habsburg emperor and king of Hungary, and created a confederation
with the estates of Bohemia, Moravia and Upper Austria (1620) in which free
trade, common currency and a common diplomatic representation at peace
negotiations would have served the stability of Central Europe. Te weakness of
the coalition and the failure of the much-expected Dutch and English support
weigh a lot in answering the still open question why Bethlen, who had been
elected king of Hungary by the diet of Besztercebnya (1620) never let himself
be crowned and why he concluded the Peace of Nikolsburg with Ferdinand II.
He joined Te Hague alliance (1625) as a result of the support of the Dutch
ambassador at Constantinople, Cornelis Haga; and concluded the Treaty of
Westminster (1626) with the help of the English ambassador, Sir Tomas Roe.
Te activities of Te Hague alliance were hindered by Wallensteins victory over
the troops of the Danish king, but Bethlens terms, that the Principality should
be included in the universal European peace, was inherited by his successors.
Te study also emphasizes that his marriage with Catherine of Brandenburg
(1626) strengthened the European legitimacy of Bethlens rule. His early death
prevented the realization of his economic cooperation with his brother-in-law,
Gustavus Adolphus of Sweden, for the monopolization of the European copper
markets as well as their endeavors in diplomacy; and also his plans, which met
those of the higher dignitaries of the Kingdom of Hungary, concerning the
alliance of Christian countries for a large anti-Ottoman war.
Eoiisn surrvivs 385
Bethlens election in the contemporary printed media
KRISZTINA VARSNYI
Te coverage of the developments around Bethlens election as king of Hungary
(1620) by the contemporary printed media shows in a condensed form how the
press presented his pursuits altogether to the contemporary German public.
From an international point of view the question of the Hungarian thrones
succession was the matter of the greatest public interest from among those
concerning the prince of Transylvania. In the light of this it is only natural that
all the current press sources provide newsworthy information connected to
the election: there is a printed participants account about the ceremony that
takes up several pages, followed by Habsburg Emperors o cial standpoint on
the event. Weekly newspapers continuously report all information they receive
(now and then in a quite hasty manner), even hearsay anything that publishers
come across makes it into the press.
Everyone had high expectations and was looking forward to an unambiguous,
clear coverage, which was however not always obtainable not due to the failure
of the information gathering system, but mainly because of the complexity
and quick alternations of the events in Hungary. Publishers contemplated
inconsistent information with dissatisfaction, but they reported it nevertheless.
Te editors principle is clearly observed here: dubious information better than
no information at all. Te importance of the events and the public interest was
so high that even the absence of news is regarded as news. Yet, the news was
newsworthy as long as it presented things interesting for the public, such as
that Prince Bethlens throne succession or coronation had been imminent, or
that the princes army had been involved in military activities. Te study of the
weekly newspapers clearly shows that the international press estimated quite
successfully which the turning points of the developments in Hungary were, as
well as the dramatic trajectory of the events and the political sympathies of the
countrys elite: the amount of news coverage was the highest during the diets of
Pozsony and Besztercebnya.
Apart from printed reports and weekly papers, in a quite unique manner,
there were also illustrated broadsheets published, in the background of which
we might look for Prince Bethlens intentions to inuence the public opinion
in Europe. Te close event coverage of the weekly papers, the vivid though
subjective eyewitness accounts, the symbolic depictions of the prince provided
by the broadsheets which were circulated by authorities as means of propaganda
all precisely reect the highly emotionally loaded interest towards Bethlen
386 Eoiisn surrvivs
Eoiisn surrvivs 387
and the developments around his person, which reached its peak exactly in
the time of his election. Anxious due to the approaching armies of Bethlen,
the concerned press as well as the Habsburg propaganda system presented
the potential dangers of Bethlens possible kingship in the form of monsters,
such as three-headed sheep and double-headed newborn children. Tus these
publications also mirrored that the relevance of the princes role in European
politics in this period should not be underestimated.

Bethlen Gábor

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Bethlen Gábor

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bethlen Gbor s Eurpa

Szerkesztette Krmn Gbor s Kees Teszelszky

sszefoglalskeppen elmondhat, hogy Bethlen Gbor els hadjrata es a ni-

A portn azt terjesztk, hogy ppistv akar

You might also like