wR s lortenele! re MA 9. evfoly: Nemzeti Tankényvkiad6éTartalom Hlész6 .. 1. Az 6skor és az kori Kelet 1 3 4, 5 6. 7, 8, U, Az okori Hellasz 9, 10. "1 12 13 14. 15, 16, 17, 18, 19 20. Az emberré valas és az Gskékor Az UjkOkor forradalma. . Az elst civilizaicidk: Mezopotamia . Hammurapi tirvenygydjteménye Egyiptom, a Nilus ajandéka kis orszagok — nagy drokség A Kozel-Keletet egyesité birodalmak Dél-Azsia és a Tavol-Kelet birodalmai A krétai és a miikénéi kultara A polisz szilletése és a gortig gyarmatositas A gordgséget dsszekit6 kapocs: a hitvilag ‘A démosz polgarjogi kizdelme Athénban . . Egy masik gordg ut: Sparta . A gorog-perzsa haborik (kr. e, 492-448) - Az athéni cemokracia fénykora és hanyatlasa Gordg hétkéznapok és miivészetek A gordg tudomany kezdetei A Kelet meghdditasa ~ Nagy Sandor A hellenizmus kora (Kr. e. II, szazad).. Az kori Roma Roma trténete a kezdeteki6l a kiztérsasag kordig .47 5 7 7 12 7 22 24 30 36 .4l a7 52 57 63 68 72 77 83 89 94 100 105 105 21. A plebejusok polgarjogi kazdelme és Italia meghoditisa A kéztirsasig valséga Az egyeduralomhoz vezet6 tt Az egyeduralom kialakulésa Augustus Onéletrajza..... eee... Rémai hétkoznapok, Unnepek 27. A csdszarsag els6 szazadai 28. A valsdg szézada, a dominatus kialakulasa 29. A keresztenység szletése 30. A Romai Bitodalom szétesése 31. A Karpat-medence a romai korban 22, 23, 24, 25, 26. IV. A kora kizépkor 32. Uj kirdlységok a NyugatrSmai Birodalom romjain A papasag és a Nyugat Allamai A fellendilés kezdete Nyugaton Bizanc és a szlav népek Az iszlim megjelenése és térhoditasa 33, 34, 35. 36. V. A magyarsig tdrténete az allamalapités 37. A magyar Ostorténet kérdései 38. Népiink vandorlasa a pusztin 39. A honfoglalas, 40. A letelepedéstél az allamalapttisig Szinkron idérendi tablazat Ww 116 122 127 132 134 142 147 153 160 166 71 171 77 183 189 195 201 201 206 2u 217 222Eldsz6 Kedves didkok! Ezzel a tankinywvel és a Forréskt7- ponti: t6rténelem sorozat tovabbi kéteteivel Gj Giton indulunk el folfedezni a mit érdekes vilégat. Ismere- teink javarészét forrasokb6l, dnallé munkaval vagy tar- sainkkal egyiittmikédve tarjuk fl. Ha belelapozunk a kiinyvbe, létni fogjuk, hogy milyen sokszinii a forrasok vilaga: ide tartoznak nemcsak az érdekes szivegek, ha- nem a képek, térképek abrak és a kiilinb6z6 adatokat tartalmaz6 tablazatok, diagramok is. Ezekkel dolgozni sokkal izgalmasabb, mint lexikalis adatok megtanu: lisdval tWlteni az id6t. A kozépiskolai tanulmanyokat lezar6 érettségi vizsgan sem elssorban tények, adatok ismeretét varjak majd el télank, hanem azt vizsgaljak, mennyire hasznalhat6 az a tudas, amelyetatérténelem- Grdkon megszereztiink. Képesek vagyunk-e meg(elelé kavetkertetéseket levonni forrdsszivegekbol, képekbal, Abrakbol, térképekbél, milyen tényeziket veszink fi gyelembe egy esemény, vagy példaul egy torténelmi személy megitélésekor, képesek vagyunk-e 6nall6, megalapozott vélemény kialakitasdra, s vitéban meg tudjuk-e védeni véleményiinket. Tankényviink sokol daldan segiti ezeknek a képességeknek a fejlidését, Felkészit az érettségi vizsgira, kozépszinten és emelt szinten egyarant, ‘A torténelem forrésokon alapul6 megismerésé- nek tb feltétele van. Fontosak bizonyos alapisme- retek: ezek néikil a tirténelmi forras nem nyflik meg eléittank. Sok idére, sok gyakorlasra is szukség van. Minclezt biztosftja tankinyviink, tartalmaval és Gjszertt szerkezetével. Atankinyv ot nagy fejezetbél és azokon bell negy- ven leckébél ail. A leckék hérom részre tagolédnak: a korilbelil masfél oldalas szerzoi szoveget koveti a feldolgozasra szant forrasokat, dbrikat, vazlatos térké- peket és képeket tartalmaz6 Archivum, maja a miiltba térténd ,mélyfirasokat” lehet6vé tev Néz6pontok. Tekintsik at, hogy ezek a részek hogyan segttik a ta- rls! A szerz6i sziveg emiékeztet leginkabb a hagyomé- rnyos tankonyvekre. Itt talélhat6 mindaz, amit — a tan- tervi és az érettségi vizsgakovetelmények értelmében —t€nylegesen meg kell tanulni. A szerzdi sziveg tmx ren és logikusan targyalja azokat a tényeket és Ossze- flggéseket, melyek elengedhetetlendl szukségesek az adott idészak, illetve tema megénéséhez, a temahoz tartoz6 forrdsok elemzésehez. A sziveg mennyisége schol nem haladja mega masiél oldalt, sot kOzelebb all az egy oldathoz. A tanulast megkonnytt, hogy vastag, betiikkel emeltik ki a leglényegesebb dsszeftiggéseket é az érettségi kévetelményeit jelent6 lexikai anyagot (évszsmok, fogalmak, topografia. Lehetnek akik tigy vélik, hogy a szerz6i szveg ke- ‘vesebb lexikai anyagot tartalmaz, mint az elvarhats len- ne. Megnyugtatasul k6zaljuk, hogy a kozép- és emelt szintii érettségi kovelelményeiben szerepl6 tananyag maradéktalanul megialéthat6 a tankinyvben. A tanul- nivalé csbkkentése nélkil viszont nem volna értelme Gj szetkezetti tankonyvinknek, hiszen a sok lexikalis, formaci6 elsajattasa elvenné az idét a forréselemzést Hosszii tanari munkajanak tapasztalatai a szerzt las- san meggyézték arrdl, hogy a kevesebb gyakran tobb, ha az valoban alkalmazhato tudassé valik, Nagyobb mennyiségt ismerethalmazbol_nehezebb a lényeget kiemelni, az dsszeftiggéseket feltimi. Megiegyzends, hogy a torténelem irant komolyan érdekléd6 diakok- nak a szakkonyvek és az internet béséges lehetdséget kindl az ismeretek kiszélesitésére. (Mivel az internetes anyag gyorsan valtozik, feleslegesnek tartottuk linkek megjelilését a kotetben.) A leckék legterjedelmesebb része az Archivum. E reész szOveges forrasait, Képeit, abrait és térképeit dolgo zuk fel a tandrdkon. [gy felédhetnek a mailt megismer sehez, megértéschez fontos képességeink, s bovilnek, lenyoges és érdekes részletekkel gazdagodnak a szerz6i szoveghiil szerezhet6 ismereteink. Diakként is Isinunk kell e szép, de idéigényes és bonyolultnak tind feladat értelmét. Ne higgyilk azt, hogy idépocsékolas forrdsok bl, kemény munkaval kihémozni egy fogalom Iényegét vagy egy folyamat torvényszertiségeit. Ugy tinik, sokkal cegyszertibb megtanulni egy fogalom-meghatarozast vagy egy folyamat lefrasat, de ez csak latsz6lagos nyereség! Hiszen sem az érettségi vizsgin, sem az életben nem megyiink sokra azzal, ha csupan visszamiondjuk masok megallapitasait. Az Onail6 gondolkodas eredményesebb. Ehhez elengechetetlen, hogy birtokaban legytink az in- formacidk gyGitéséhez, feldolgozasahor és értelmezésé- hez sziikséges képességeknek. Hérodotosz sokat idézett megallapitasa, hogy a torténelem az élet tanitomestere, e vonatkozasban is helytallé, Aki torténelemaran megta- rnulja megfejteni egy évszdzadokkal vagy évezredekkel ezelétt készilt sziveg lényeget, szerzé b az megtanul tdbbet kiolvasni napjaink hiradsaibol is. A régi épiiletek, szobrok elemzése atra nevel minket, hogy a mai miialkotasok iizenetét is megkeresstik6 / £16326 Torekedtiink arra, hogy a forraselemzés sokszinti 65 érdekes legyen. A tankényvben kiilinbéz6 targyd 65 tipust szdveges forrasok, kulinbdz6 fajta térképek, eltértstémaijci és médszert ébrak, valtozatos képek sze- repelnek. Az Archivum anyaga ~ a szerz6i sziveggel ellentétben — els6 pillantasra soknak ttinik. Ne feled- jak azonban, hogy ez a rész nem megtanuland6 anyag ~arra szolgal, hogy elemzésével ammyaltabb képet kap- junk a targyalt témakrol, és Gnall6 véleményt alakithas- sunk ki A forrdsok feldolgozasét mindig kérdések, feladatok segitik, melyek a forrésokhoz hasonléan csupan kind- latot jelentenek. A legjobb, ha mi magunk tesztink fel kérdéseket, mert ez azt jelenti, hogy a téma érdekel benniinket és igazan alkoté médon kézelitjék meg. ‘Az Archivumban val eligazodast 6s a tanulést segi- Ui, hogy a forrésokat a szer26i széveg alfejezetei szerint csoportositottuk és leckénként szamozassal jeldltik. A sorszamok szinei a forrésok tartalmat, a kérdésekhez, feladatokhoz kapesolédo kis képecskék (piktogramok) az éreltségi_vizsgakdvetelményekben. meghatérozott fejlesztési teruleteket jelolik. (Err6l jelmagyarazat az el6s26 végén talathat6,) A feladatok vogén szogletes zardjelben feltiintetett betiik az ajénlott feldolgozasi moda utalnak. Ezek a jelolések segitségil szolgalnak, kavetésiik nem kételez6, Hiszen a forraselemzésben a {6 szabily az, hogy érdeklédén és alkoté médon kéze- ledjink a témahoz. igy nem marad el az eredmény. ‘A leckék harmadik egysége a Nézdpontok. Ebben a részben a tantervi kovetelményeken tartalmilag eset- leg tilmutat6, érclekes kércéseket, problén hettink meg, forrésokon keresztill. A Nez‘ fejleszthet6 leginkabb az dnallé és amyalt vélemény kialakitasanak képessége. Leckérdl leckére vitatott kér- déseket (pl. a diké-roman elmélet), személyiségeket (pl. Nagy Sandor) vagy jelenségeket (pl. a demokracia rmikédése} ismerhetiink meg kukinbiz6 megkozelités- ben, vitéra sarkall6 kérdésekkel. A Nézépontok rész mutatja leginkabb, hogy meny- nyire soksziné lehet egy-egy t6rténelmi kérdés, prob- léma_megitélése. Ki nem szeret vitatkozni, érdekes, egymésnak ellentmondé szempontokat megismerni és azokrdl véleményt formalni? A vitéban megtanulhatjuk tisztelni a masik véleményét, hiszen az nem feltétleniil rossz, csak éppen a miénkt6l eltéré szempontok, éik- rendek alapjan fogalmazédott meg. S ha a vitaban thre lemmel, tolerdnsan kézelittink tarsunkhoz, talan tbbet is elarul Onmagarél. Szeretettel kivanok j6 tanulast és minél whb dmot a torténelem felfedezésében! Széray Mikl6s A forrasok tartalmi jellemzéi politika-, esemény-, allam-, jog- 6s intézménytorténet; tarsadalom-, életméd-, mentalités- 6s mivelddéstorténet; [Ey sazeasig- és tech [El eszme- 6s vallastonénet atorténet, komyezeti kultdira; [F] = egyéni, pros vagy csoportos tanul6i feladatmegoldas; [GY] = énéll6 vagy esoportos gytijtémunka; A tankinyvben alkalmazott jelélések Fejlesztendé kompetenciak [B) a forrasok haszndlata és ériékelése; [TG a szaknyety alkalmazasa; tajékoz6dés térben és idében; Bay 2z eseményeket alakits tenyezik feltarasa,| A feladatok ajanlott feldolgozasi médjai [SZ] =a sz6beli prezentacio (kiselGadas, vita, megbeszélés); [i] = frdsbeli munka (esszé, projekt, hazi dolgozat)Az 6skor és az Okori Kelet 1. Az emberré valas és az Gskdkor FEJEZET Az Gskorr6l alkotott képiink folyamatosan véltozik, mivel a hatalmas idébeli tavolsag és a véletlenszertien elokeril6 leletek miatt nem varhatok a tudoményt6l lezért ismeretek. ‘Az emberré valés nem egyenes vonald fejl6dés, Am a zsakutcak, kérd6jelek ellenére az Ut a kezdetektol a mai emberig vezet. Az ember biologiai felédését a kimyezethez val6 alkalmazkodis irényitotta, amit szamos tényer6 dssz- jatéka (pl. éghajlati valtozasok, a ndvény- és Allatvildg megvaltozésa) kényszeritett ki. A KUTATAS NEHEZSEGEI A ma él ember ~ folduink tWbbi él6lényéhez hasonléan — hosszt fejléidés ered- ményeként alakult ki, Ez a tobb lépesobél, vakvag rnyokkal tarkitott bonyolult folyamat az emberré vals. ‘A kezdetek évmillidk homalyaba nytilnak vissza. Fz a felfoghatatlan idétavolsag megneheriti a valo- sig feltérését. Gondot jelent, hogy korai ekideink kevés nyomot hagytak maguk utén, hiszen szdimuk elenyész6 volt. A kisszAmi egyed maradvanyai barlangok mélyérél, mocsarakbol, vagy a kilénté- le természetatalakité munkak sordn feltart k6zet- és kaviesrétegekbal, véletlenszertien keriltek el Ne varjunk ezért az Gskorrél lezart, megdénthetet- len képet sem tankényviinktal, sem mas tudoményos munkékt6l. Toredékes ismereteinket egy Gj lelet vagy egy régi ujszerti értelmezése alaposan megvaltoztathat- ja, ahogyan az elmalt évtizedekben ez szamtalanszor imegtirtént. A kutatés azonban a buktatékon, tévedése- ken tiljutva egyre kézelebb kerill a valosdghoz. Az skort szamos tudomany egyiittmiikodésével le- hetséges csak feltémni. A régészet dsatdsokat végezve felszinre hozza a maradvanyokat, a féldtan meghaté- rozza a leleteket tartalmaz6 rétegek korat. Az ember- tan mivel6i a csontokat, fogakat vizsgaljak, és meg- Allapiijak a biolbgiai valtozasokat, az egyes fejldési szakaszokat, s azok jellemz6it. Az 6slénytan az egy- kori aillatesontok azonositésdval feltirja, mit ettek, mire vadasztak az egykori emberek AZ EMBER KIEMELKEDESE AZ ALLATVILAGBOL A kutatok feltételezik, hogy a féemlosoknek és az em- bernek kizds dse volt. Ennek évmillidk sorén ijabb é tijabb valtozatai szulettek. Az ember kialakulisa nem egyenes vonald feiléidés eredménye: bizonyos fajok a majmok, majd az emberszabas majmok felé vezeitek, és szdmos uléd nétkil kipusztult faj jelzi a fejl6dés vakvaganyait. Korillbelil 2 millié éve jelent meg Kelet-Afrikaban az els6 eléember faj, amelyet a tudomany tigyes embernek (Homo habilis) nevez Mi volt a mozgatrugoja ennek a folyamatnak? A lé- tert valo kiizdelemben az él6lények alkalmazkodsa a valloz6 természeti kirnyezethez, példaul az éghajlat- hoz, a novényzethez. Az Ugyes ember sz4mos olyan tulajdonsaggal birt, amely kiemelte az Allatvilagbol, és sikeressé tetie alkalmazkodasat. Testméretéhez képest nagy agytérfogatial rendelkezett (a mai ember agyé- nak kb. felével), két labon jart, egyszert eszkbzoket készitett (pl. tréssel éles felllettivé tett kavicsok), s feltehetéen ismerte a tazet A FELEGYENESEDETT EMBER 1,5 millid évvel ezeldtt jelent meg Afrika és Eurdzsia nagy részén, 65 300 000 éve tint el egy Gjabb eléember taj, a felegyenesedett ‘ember (Homo erectus). $z4mos jelentis leléhelye ko- ZAl kiemelhetjdk az elsGként megtalait javait 6s a pe- kingit. Szamunkra legfontosabb a hazai, vértessz6l6si lelet. (Egyes tuddsok ezt korai Homo sapiensnek tartjak.) Elnevezése tudomanyos tévedésb6l szérmazik: ko- rabban hibasan azt feltételezték, hogy ez az elsé fel- cegyenesedelt iaj. Elddeinél testesebb volt, és agytér- fogata is nagyobb. Biztosan ismerte a tzet, s tobbié- le kavicseszkizt haszndlt. Nagyobb csoportokban élt, telepei akar 50 fések is lehettek. Ebben az idéiszakban a fejkidés felgyorsulasat az eszkdzkészités, a vadaszat 65 a jégkorszak altal el6idézett mostohabb korulmé- nyekhez val6 alkalmazkodas is segithette. AZ OSEMBER Az Osember vagy Neander-vilgyi em- ber leleteit a XIX. szazad kbzepe ta ismerik, 5 a tu- domany fejlsidése soran tobbféleképpen értelmeztek A fajnak nevet adé lelettdl, a Neander-volgyben ta- lait koponyar6l el6szor azt hittek, hogy egy korabbi habord elesett katondjanak faldi maradvanya. Majd a felegyenesedett és a mai ember kézéitti stmenetnek tckintették. Jelenleg a tudomdny a mai ember egy ki: halt valtozatanak tartja. Kormeghatarozésa ma sem egyértelmts: 100 000 (masok szerint 400 000) évvel8 / Az dskor és az kori Kelet ezeléit jelent meg, & 50 000 éve tint el, Feltehetéen kipusztult, vagy dsszeolvadt a ma élé ember Sseivel. ‘A Neander-vilgyi embernek Eurdpa, Nyugat-Azsia 65 Fszak-Afrika volt a f6 élettere, Magyarorszagon is tobb helyitt megtaléltak emlékeit (Tata, Erd, Suba~ ‘a mai emberétl. Lapos, hatul ,kontyszertien” 6 agykoponya, alacsony, hatra hajlé homlok, erés szemoldokeresz, Allestics nélkili erdteljes allkapocs jellemezte, Agytérfogata a mai emberét is megha- ladta. Alacsony termeté volt, révid, de erételjes vég- tagokkal, vastag nyakkal. Hordakban 6 kozOsségei barlangokban vertek tanyét. Csoportosan vadasztak, Aldozataikat_vermekbe csalték vagy szakadékokba kergették. Ismerték a kindzsat. Bonyolultabba vale te- vekenységeik kialakitottak a munkamegosztast (a fér- fiak vadasztak, a nok gyGjtogettek). Nagy elételépést jelentett a tagolt beszéd megiclenése. Halottaikat szertartasosan eltemették, s céljaik elérése érdekeben igénybe vették a varazslast, a magiat A GONDOLKODO EMBER A felegyenesedett ember- bal fejlddott ki a mai ember kézvetlen Ose, az Gn. bales ember (Homo sapiens), mintegy 300 000 évvel ezeldt. £7 kihalt, de koralbeldl 30 000 éve megielent ama élé ember elédje (Homo sapiens sapiens), mely- nek koponyajarél eltfint a konty, megjelent az all- cadcs, agytérfogata pedig dtlagosan 1500 cm? volt. Az emberé valas hoss2i folyamata lezérult, s elkezdédott a mai ember torténete. ‘Ama 616 ember egyetlen fajt képez. A fdld bené- pesitése sordn azonban a kirnyezethez valé alkal- mazkodas tébb emberfajta kialakulisahoz vezetett, melyeknek eltéré a bérszine, testalkata, nagysdiga. Napjainkban az emberiajték egymassal keverten él- nek, Iétrejéttuk azonban kullénbdz6 terilletekhez kothet6: europicok (Europa, Nyugat-Azsia, Eszak-Af- rika), a mongolidok (Kelet-Azsia, Amerika), negridek (Afrika) és ausztralidok (Ausztralia). ‘A mai ember tovibbfejlesztette az eszkiziket (szigony, agancskapa), feltalalta az fat és a nyilat. £2 ugrasszertien megnovelte a vadaszat eredményességét. ‘Az ember talvilage6l alkotott képe bonyolultab- bé valt, amire a zsugoritott temetkezések utalnak. Az Gsk6kor embere mar mtivészi alkotisokat is lét- rehozott, kultikus okokbol és a sajat gyonyortiségére, Szimos barlanghan taliltak sziklarajzokat, fesimé nyeket, melyek allatokat, vadészjeleneteket abrézol- nak. Ezek a csoclélatos milalkotasok szolgalhattak a vadaszat eredményességét, mint azt szamos primitiy népnél a néprajz feta. Az Sskor mUvészetének le szebb, s maig fennmaradt emlékei Dél-Franciaorszég, (Lascaux) és Spanyolorsz4g (Altamira) barlangjaiban maradtak rank. ——Z_—EE FED sto eer oiresa 6 teszik a szakszert régészeti munkat! [SZ Melyik tudomanyag foglatkozik a tangyi emlskek feltérdsaval? Sorol- ja fel a kép segitségével azokat a szempontokat, amelyek fontossa JA rhgészet lle cel Fe fegyere, a kalnfee trgyok Onmagutan telotta és lommegharecséngktc: Mn den korszaknak és kultdrénak vagy népes- ségnek mds masa szonsambesah se) ‘A szerszamok, haszndlati targyak alak- Jp, mere, anyogo idolgorisa sok mas jellegzetessége folytonosan valtozik. Ponto- Jon Tucju my hora, melyik ultra vagy kisebb csoportra mi jellemzé. Sok széz leldhely. meron mennyiség elt anyag vizsgalata alapjan tudjuk, hogy aban 1 Rotkan € ltrsbon eal azo = Gp fordulnak elé egyiitt. A madsikban azok a seerszamfajik vagy a2 a Kdolgors, 2 a technika ismeretlen, ritka, nem jellemz6...” (Gaorine Canker: Ae. Osember a- syaronzigen ims kine lated oan sl Se Oy rots esécrt egy leeamager aro: fi, SET Fogel ieee B Wleake soghsagialMsreghocee végezni? [F] A telepen harmincnégy allatiaj csontja keriltel6, Ebbal legalabb huszonkét fajt va- disrtak. Szerepel kézattak a farkas, a roka, a sarki rOka, a nyest, a nyuszt, tovabba a par- duc, barlangi oroszlén, mamut, jégkori vad- lo, di vadszamar, gyapjas orrszarvi, rén- szarvas, vaddiszn6, éridsgim, gimszarvas,Az Gskor és az kori Kelet / 9 kaszali kecske, pézsmatulok, zerge, bamamedve, dsbolény, Gstulok stb, a 2sak- Az ember kialakulasanak és Oskoranak twrténete szamos tényez6 miatt bizonytalan. Emiatt az ismeretterjeszt6 irodalomban, folysiratokban és tévéadasokban sokszor talalkozhatunk eltéré megallapitasokkal és kovetkezteté- sekkel, A forrasok alapjan idézzUk f6l a legfontosabb vitakérdéseket! & Darwin 68 a majom (korabeli Karkatia) Charles Darvin (1809-1882) angol természettudés a XIX. szazad kozepen vilag Kori ton vet rést. Az tt tapasztaltak hataséra alkotta meg elméletét. Elgondo- Fasainak lényege, hogy a fajok nem allandak, hanem lkalmazkodnak a kérnyezetiknoz, és emiatt folyamato- san vtoznak (eolicio). A ayengék, az alkelmazkodésra képtelenek kipusztulnak, mig a tbiek tov feiidnek Mennyiben segithette Darwint elmélete kialakitésdban a vilig Krill Gt? Alkalmaz- zuk ~ mikent azt Darwin is tette ~ az evoltici6 telméletét az emberré vals folyamataral Mi volt a felfogis Darwin fellépése eld a fajok, é fay az ember eredet6rél? Mely terleteken sértették Darwin gondolatai a korabeli felfogast? Milyen kérdést vet fl a Darwin majommal abrazol6 ka- rikattira? Hogyan vélekedik a kérdésrét a karika- tra készitdje? Milyen eszkdzdkkel ér ol a kivant hatist?[F] ,Ha megkérdeznek, kit vilasszak az ember dsei kOzil, az angyalt vagy a maj- ‘mot, a valaszom ez: az angyalok parijan Allok.” (Disraeli angol minisztereinok, Darwin kortérsénak megiegyzése) [@] Nevik elton ale a vitban a minisrerelnok? Mesjegyzése milyen elle meg. (©) kazctitesre utal? Mennyire lehetett ez a viszonyulas atalsnos a korszakban? Néz_ Zink utana, melyek napjaink heves vitakat is kivaltd, meghdkkenté és Gjszertitudoms- nyos felfedezésel [SZ] i J Kavioseskivok. A folyami Kavosotketté- ‘6k, 6s Ges flletét hasendtk. A 16, ‘Arikan tlt kt eet kordbban ember- ez munkéjnak htt, ma mar trmészet ernek uaa BH] Hsonitsa ossze a lelteket Mely részletek vezették félre, s melyek valtoriattak meg a tudésok flfogasst? Mien ncher az dsrégészek munkija? Soroljon fal olyan munkakat, amelyek elvégzésére alkalmasak a bemutatott avieseszkoz0k! [F]12 / Az 6skor és az kori Kelet 2. Az Gjkékor forradalma A Ki. e. 7. évezredben a Kézel-Keleten elterjedt a k6eszk0z0k csiszolisa, kialakult a ndvénytermesztés és az dllattenyésztés, Az djkikori valtozdsok a mesterségek megielenés&t eredményeztek. A foldmtivelés megkévetelte a letelepiilt életmédot, kialakultak a falvak & vérosok. Az élelemtermelés ki- bontakozasa révén lezajlott az els6 demografiai robbands. A hiedelemvilag kézépponijaba az Ujkokori ember életét leginkab befolyasol6 termékenység kertlt. AZ ESZKOZFEJLODES Az emberré valas és az irast ismer6 kultardk koz6tti hosszti idészakot — a fenn- maradt eszkizdk alapvet6 nyersanyaga, a k6 utan ~ kokorszaknak nevezziik. Az dsk@korban (paleolit kor) a kGeszk6z0ket utogetéssel, toréssel, vagyisa pattintas modszerével készitették (csiszolatlan vagy pattintott kokorszak). Az jk@korban (neolit kos) mar a csiszo- lis terjedt el (csiszolt kOkor). Pattintassal csak durva, elnagyolt feluleteket lehetett kialakitani. Az Gj eljaras, a csiszolis finomabb megmunkalést tett lehetévé. Az gy késziilt szerszémok és fegyverek (landzsahegyek, baltak) hasznalhatésaga messze fellilmalta elédeiét. A viltozés a kedvez6 természeti adottsagi Ko- zel-Keletrél indult el. A foldgolyé nagyobbik részén tovabbra is - egyes helyeken a XX. szizad elejéig, ~ fennmaradtak a primitivebb modszerek ‘A_NOVENYTERMESZTES ES AZ ALLATTENYESZ- TES Az GjkOkor kezdetén — részben az eszk6zok fejl6désével, részben egyéb tényezdkkel Osszeitig- gésben — Griasi jelentéségii valtozas bontakozott ki. Korébban az ember ,csupan” a természett6l készen kapott élelmet hasznosftotta, azaz vadészott az Al- latokra és dsszegyijtétte @_magvakat, gyiimélesbket. {Az ijk6kort6l azonban igyekezett maga is elalltani azi, amit elfogyasztot,vagyis termelt: ndvénye- ket termesztett és dllatokat tenyésztett. A névényter- mesziés és az Allattenyésztés eliiszér a Kézel-Ke- leten jelent meg (Kr. e. 7. évezted), mert itt voltak a legkedvezbbbek a feltételek (pl. vadon 66 gabonafaj- tak és haziasthato allatiajtak). A kovetkez6 évezredek- ben innen terjedt szét fokozatosan, a neolitikus kulti- rval egydtt. (Ugyanakkor vannak térségek — pl. Kina, Amerika -, ahol valamivel késibb, mas ndvenyek é Allatok bazisan, de Ondlloan iejlidott kia termelés.) Andvénytermesztés a gyiitigetésbil alakulhatott ki. Rajéttek, hogy a begyiijtétt magok elszérva termést hoz- nak. Kezdetben csak learattak a termést, majd megs letett a felismerés, hogy a talaj elokészitésével bOvebb termés varhat6. Létrehoztak a fldmtiveléshez sztikséges eszkizoket, elsokéntaz as6botot (Ss6botos foldmbvelés). Az Gjk6kor végére ebb fejlédot ki egy nagy jelentiségtt Gj szerszam, a faeke (ekés toldmtivelé Az illattenyésztés el6feltétele a haziasitas volt. So- kak szerint a kutya lehetett az els6 allat, mely az em- ber mellé szegédott. Az Gjkikor kezdetén az els6 va- lodi értelemben vett haszonallat a kecske és a juh volt (Glelmet és igaerdt is adtak). Ezeket kivette a szarvas- matha, majdla sertés. A lovat é a tevét sokkal kés6bb Ailtottak az ember szolgalataba. A lovas népek csak a vaskorban léptek szinre. Kezdetben a haziallatokat a _hisukért tartottak, KésGbb hasznosttottak tejdket bériket és prémjdket is. Igavondként csak az GjkGkor vvégén alkalmaztak dket. ‘A MESTERSEGEK MEGJELENESE Az agyagedények ké- saitésének titkara mar az Gsk@korban r4jétt az ember. A termelés meginduldsaval felesleg keletkezett, igy ‘megnétt az igény a tarolasra, a taroloedények készi tése OnAllé mesterségge valt. Kialakult a fazekassag. Oridsi fejlcést jelentett a fazekaskorong feltaldlasa A labbal hajtott korong segitségével szabalyos agyag edényeket formazhattak, és a lab hasznosttasaval gyor- sabba valt a munka, tab edény készilhetett. Kezdet- ben az edényeket a napon szaritottak ki, késGbb téizon égették ki, ezltal a mindségiik jelentésen javult A textiliak megielenése is az cjk@kor vivmanya. A fonal alapanyaga mar ekkor a kender rostja és a ju hok bunddja, @ gyapjd volt. Nagy elételépés volt a szivszék megalkotisa, mert (gy fonalakbél szivetet készithettek. Akezdeti ggdleges sz6viszéken a hosz- szanti szalakat fuggOlegesen erdsiteiték a szovokeretre, s ezek k6zé vizszintesen hiiztak be a keresztszalakat. Az élelmiszer-felesleg, a killénféle mesterségek termékei és a csak bizonyos teriileteken el6fordulé anyagok rét, a kereskedelmet. A pénz még nem alakult ki, fey kézvetlen termekcsere tortént. AA vii utak csdnak, majd haj6 alkalmazasaval mar ekkor nagy mennyiségii aru szallitasat tették lehet6vé Szarazfildi szallitasban mindségi valtozast jelentett a kerék (henger-, tomdr és kull6s kerck) megjelenése, s ehhez kapesolédéan a kocsi kifejlesztése. Azonban szérazt6ldén az dllatiigaeré alkalmazasa utan is csak kis mennyiségii aru tovabbitasara nyiltlehet6ség, Emi- alt af kereskedelmi utak mindig a vizekher kotédiek NEPESSEGROBBANAS (DEMOGRAFIAI ROBBANAS) Az emberiség torténetében hosszi ideig a magas hala- lozas leggyakoribb oka az éhinség volt. Az alultaplalt emberek, s foleg a kisgyermekek szervezete kevésbé tudott ellendlini a betegségeknek. Az djkékorban a7 élelem mennyiségének gyarapodésdval egyitt nétt az életben maradas esélye. [ay a halalozési arany csbk- kent, a sziletések szama pedig tovabbra is magas maradk. Ezéltal a két érték arénya, a népszaporulat Git, ugrasszerié népességndvekedés kivetkezett be (népességrobbands)Az Gskor és az dkori Kelet / 13 A. népességniivekedés kivetkeztében a termé- keny félhold vidékérdl kzOsségek indultak el Gj (l- diek meghéditaséra. Az elvandorlas hozzdjérult az Ujkokori mtiveliseg elterjedéséhez. A foldmiivelés kialakuldsaval az ember helyhez kotott életmécra tért at, hiszen szntoik, elraktérozott terményeik nem tették lehet6vé a vindorlést. Kiala- kultak az dlland6 telepiilések, a falvak. Az Gjkékori telepUlések hazai vessz6b6I, nédb6l, esetleg valyogb6l késziltek, a falakat gyakran félig a foldbe sillyesztették, a tet6t naddal, szalmaval fedtek A‘ejldidés élvonalaban all6 Kéizel-Kelet kereskedelmi goc- pontjaiban nagyméretG telepillések, virasok jattek Iétre. Aree nae ‘A novérytermesctés kezdetei HIEDELEMVILAG Az djkékori valtozasok Atalaki- totték a hiedelemvilagot. Mig korabban a vadaszat ceredményességét probaltik befolyasolni, most a ter- més beérése, az allatszaporulat biztositasa lett a dint keérdés. A termékenység, a ndvények és az dllatok iddszakonkénti_,cjésziiletése” keriilt a kbzéppontba (termékenységkultusz). A valtozast a mivészi abrazolas is takrozte. Va- diszjelenetek helyett megjelentek a termékenységi jegyeket kihangstilyoz6 néi alakok, dombormtiveken és kis szobrocskakban. Ezeket az alkotasokat a r6- maiak szerelem istenndje, Venus utan vénuszoknak nevezi a tudomény. Patintot marckis (zac) és csiszlt kGeszkiz0k. A kavet Wodnyie vizes homokkal esiszotik siméra FE] Hasonlitsa Ossze az Gsko- kori és az Gjkdkori eszko- zoket! Melyck az alapvet6 ki- lonbsegek? Mi volta csiszolassal Wrténd eszkizkészités elonye? Mire hasznalidk a képen lathat6 eszkozoket? [F] ‘Toredékes allapott facke rokonst- rukcidja, é egy kezdetleges sarlb ovaks diet Fogalmazza meg, hogyan hasznaltak az ekét! Migr sokkal hatékonyabb a kapanal? A kép alapjan mondja el, hogyan készilt a sarl6 és hogyan hasznaltak! (F] © Milyen jellegti ndvények voltak a legfontosabbak az els foldmiives kézdsségek életében? Milyen Gjabb szakséglete ket teremtett a novénytermes7tés? Nevezze meg a képen li thaté munkafolyamatokat és szerszdmokat! [$2]14 / Az 6skor és az kori Kelet ~ = —_— A eoltkum kazponja: a KEzl-Kelet, atermékeny fel vidéo © Az oisd virosok sai A neoliticus kutéra torjodése A viel és aféldrajz atlasz «Foti talvak (Kr, e. 8000-6000) sevtséyével indokolja, mi- én eppen a Kovel-Keeten saul id a novenyermesrés saz dl af Tameny@snte? Sola fe, rilyen tényeztk hatéroztak meg neolt- esepoise ma cheqpceee ra kus kulra terjedésénekrnyait! (82) ‘Az edénykéscits felédése [Wy is es seats at forms Matyi atskonyab, 6 mie? Melyik az eszkozigenyesebb? Melyik eredményez jobb mindséget? Ho- yan nevezzk az ecénykészits mestereket? Miért e7 az egyik legOsibh mes- ters6g? [F] WS ‘Agyagh6lKészltkocsimodel a neous kor veg (kro. 3. évezra). Avalodi Kocsik fab készitek,e2valszinleg gyermekatek volt (Mi volt a jelentésege a koesi megjelenésének? Milyen techrikai ajtasok révén szilethetett meg a kocsi? A tech- nikai lehetSségeket figyelembe véve, milyen szerepe lehetet a vfzi szltésnak a korszakban? Milyen termékeknél lehetett dlont6 a vizi szallitist [$2]Az @skor és az kori Kelet / 15 Coto wuressecss | (osevevaecstése szennn nagyarary6 valtozasok? [F] 106 Népességszém | Alps mes, hogy a ratko- f-900.000 bve_f 1 000000 kee i (QO) non feltantetet Iehetséges vil- {Kb. 25.000 éve__| 3 300.000 kart Fa tozasok kozul melyik a legvaldsai- [Ke @. 10.000 kérdl | 5 300 000 kara Gibb! Haszndlja a tablézatot! [F) [Ke ¢. 6000 kérat_ [86 500 000 kérul <7 Aenoyt nr eamette ator, H on A sziletések scama egészen a sziletésszabélyozas megielenéstig nagyon magas vot ‘Az asszonyok életik sordn 8-10 alkalomma szltek. A népszaporulatot iy elsisorban a haldlozis adatokbefolyisoltk tgs a Mey tevez kovetketcbencsokkent az sharon, a halélorsst Melyik életkorban lehetet a legmagasabb a halalozast Allapitsa meg =n, a graikonr dl a népesedési olyamat szakaszait Jellemezze ezeket evident Jetje gatkononsdavoyal bbans Saal Fjrebe az rt wm Folyamatosan ilyen magas marad a népszaporulat? [2] ‘A neoltkumbal fennmaradt szobrok egyik leghiresedbe, ‘a wilendoriVénusz (ola. ‘Atucomeny ~ a szerler rémalistenn6je nyomén ~ véruszcknak nevezi cezeket a kisméreti, a termékenyséa jelettilhangsilyozé szobrocskakat. ‘A melette lév6 szobor a kés6 neoltikumbsl szdrmazik, 6s az Egei-tenger szigetvidgabal keri eld Tarjuk fel, miért készftettek ilyen szobrokat az djkékorban? Hasonlitsuk ossze az 6skékori sziklarajzokkal a willendorfi Vénuszt! Milyen abrazolasbeli kilonbségeket ismerink fel? (A témabeli eltérést most hagyjuk figyelmen kivill) Mi lehet ennek az oka? Hasonilisuk Ossze a willendorfi Vénuszt a masik szobor- rall Mi jellemzi az abrézolist? [F \Vardzstfranciancszgibarlangfestményon 6s a fostményrdlkészlt raz Az oltéizet és a mozgas alapjan dllapitsa meg, hogy milyen cc érdekében zajlik a magikus szertartas! [$216 / Az 6skor és az kori Kelet y Megismerve az emberré vilés, majd a neolitikus korszak trténései, azt tapasztalhattuk, hogy az emberek kéizs- ségekben éltek. Tank6nyviink eldszor a Neander-volgyi embemél emiiti meg a hordakat. Majd sz6l arr, hogy 4 neolitikumban mar falvak é varosok alakultak, Természetesen mar az Gembert megelizGen is Ktezhettek az eloemberek kozOsségei. Ugyantigy, ahogy szimos lla, igy az emberszabaisti majmok (pl. hegyi gorllak és csim- panzok) is csoportokban élnek. Vajon milyen lehetett az dskokorban az emberi kizsségek felépitése, a tarsadalom, 65 hogyan valtozott ez meg az Gjkokorfejlodés hatasara? Milyen tényezOket, szempontokat emelnénk ki az emberi eyittélésjellemzésére? Nézépontok Csimpainzok Melyek a kézdsségben élés eléinyei, és melyek a hatranyai az dillatok szdimsi Milyen kulonbségek lehemek a kozdsséghen éléi majomfajok kozott? Mi lehet e kalénbségek alapja? Rendelkeznek-e tulajdonnal a majmok? Vessik dssze a2 Sllati és a korai emberi kizOssévek helyzetét, és az dskori tarsadalomrél alkotottelképzeléscket! [82] [Dy] Ne zz meg mchny frst korszk trad’ vszonyairl igyelok mee rely tényezdket emelik ki a szdvegek a tirsadalom jellemzésére! [F] Az 0ls6 ember, akinek eszébe jutot, hogy egy darabka foldet elkerfvén igy széljon: ez az eayém, s aki elég egytigyti embercket talslt, hogy ezt elhigayék, Volt a polgaritarsadalom igazi megalapitoja. Mennyi btint, haboaitol és gyilkos. ségtdl, mennyi nyomondsagtél mentette volna meg az emberi nemet, aki ekkor ki hhizza a kawGkat, betemeti az arkot, sazt kdlja felebardainak: Orizkedjetek att hogy erre a csalora hallgassatok! Elvesztek, ha elfeletitek, hogy a fold gyimolese mindenkié, a fold pedig senkié!” (Rousseau, a felvldgosoxdés XVI, s2azadi gon. dolkodoja) Milyen képet rajol fel az Sskori tars renszerfelbomlasat?[F] LWA kizisségek létszdma [az Gskikorban] 20-25 (6 volt. A nék diltal vi helye akbzbeséaben | pyijrogetes jelemtette az alapvetd megélhetési forrst az idészak Ezért matriarchalis (anyajoga) tarsadalornl beszélhetink. A zsakmanyol6-van- dorlo életmad nem tette lehetdvé a felhalmozast, az emberck kbzoti kilonbsegek (pl. vagyoni) tehat nem voltak jelentisek.” (Tankanyvi sz6veg, 1992) testi életkor nem er5 ‘zellemi képességek lomrél Rousseau? Minek tulajdonitja A nemzetségi tirsadalomnak két formdja volt: a matriarchatus és a patriarch. (= sb a atiarchtus, amir a leszarmazistanyai gon tarot ny van, Az anyajogt nemzetséy a nék gezdasigi,trsadalmi vezetS szerepén alapult. Acegyin sadam yet mega. Neoitikum vegén megjelen6 patarchaus,azaz apajogt tirsadalom a feriak ten eae megndvekedettfontossdgatismere el, It az utédok leszarmazisat mar nem ni Kerecsink olyan fontos te. #80" tatotak nyilvin.” (Tankonyvi szdveg, 2002) rnyezbket, amelyek kima radtak az dbrabslt Vitassuk meg, "EG Hogyan viszonyul egymashoz a két tankonyvi szovegrészlet? Mi képeate vélemé yUk szerintaz Sskor tarsadalmi rétegz6dés alapjt? Napjainkban mgt kétclke- tmennyiben indokolt egy tényeeet dik a tudomany abban, hogy a szdvegekhen leit tarsadalmi berendezkedés valoban Lremelve jellemeeni kor tea, tezet? Keressink szempontokat, melyek még. alapjat kepezhetek a tasadalmi ki dalmat! [82] lenbsegeknek! [82]Az @skor és az dkori Kelet / 17 3. Az elsé civilizaci6k: Mezopotamia ‘Mezopotamia déli részén a természeti viszonyok eldsegitették az Ontézéses foldmiivelés kialakulasat. A gazdasag, a munka irdnyitasa 6s a kOzOsség védelme sziikségessé tette egy Uj szervezet, az alam létre- jottét, Ez vezetett az iras kifejl6déséhez is. A sumer varosallamok élén a fopapok dlltak, akik a papi és hivatalnoki réteggel irdnyitottak a kézrendG szabadok tevékenységet. Az egység hidnya, a nomad népek témadisai é a természeti viszonyok kedvezétlen valtozdsa Sumer pusztulasahoz vezettek, de mtiveltségiket (ékitds, vallas, épitészet) az ket kvet6 népek dtvették. A FEMEK MEGJELENESE A termelés megindulasaval egyre gyorsul6 fejlédés indult el, Tokéletesitettek az eszkéziket, s fokozatosan rétértek a fémek alkalma- 2isira. A fémek megmunkalisa is a Kézel-Keleten jelent meg eldszor, s az djk6kori miiveltséghez ha- sonléan innét terjedt el Hlészir a rezet hasznéltak eszkzkészitéshez (162~ kor, Ke. e. 4, évezred), mivel a réz természetes dillapo- taban is eldfordult, s puhasdiga miat kinnyen lehetett formalni. Am éppen e tulajdonsaga kalmazhatosdganak. Az olvasztas, a lis fejlddésével jott létre a réz és az én dtvizete, a bronz (bronzkor, Kr. e. 3. évezred) A bronzbél tartés szerszamokat és fegyvereket le- hetett késziteni, de draga volt, mivel kevés réz- és ‘onlelohelyet ismertek. Emiatt jelenthetett Oris fej- lédést a vashaszndlat elterjedése a Kr. e. 2. évezred kozepétl. A vas sok helyen é nagy mennyiségben fordult el6, igy oles6bb volt, ezért szélesebb kirben lehetett alkalmazni MEZOPOTAMIA FOLDJE A Tigris és az Eufrétesz folyok koz6tti teriilet Mezopotamia. Nagy része si- vatag, félsivatag, amelyre keskeny savban a folydk teritettek termékeny iszapot, délen pedig_mocsa- ras stksig. Keletrél és északr6l hegységek keretezik. A folyok a csapadékszegény videken is lehetdvé tet- ték a foldméivelést. A trténelem folyaman elészér az itt el6 népesség kezdte csatomak, gatak révén Gnté- zéssel termévé tenni a foldet. Az ontzbtt fdldeken gabondt, gyumolesiket, Zildséget termesztettek, é Szarvasmarhat, juhot te- nyésztettek. A természet ezenkivill nadat biztosttott a mocsaras terilleteken és agyagot a stksdgon. A tobbi nyersanyag, a fa, a k6 és a fémek hidnyoztak. Eze- ket a kornyezd hegyvidékekréil, esetenként még tavo- labbi teriiletekrél, csere (itjan kellett beszerezni, ami osatonzéleg hatott a termelésre. SUMER VAROSALLAMOK A sumerok a Kr. e. 4. év- ezred kizepén vandoroltak Mezopotimia szére. Ezen a terileten az dntézés szukségszertisége gyOFs fejldést inditott el. A Kkéizbsség védelme, az SntdzOmiivek megépitése, & a gazdasig irinyitésa sak szervezett keretck koz6tt lehetett eredményes. Aki. e. 3. évezredben vérosallamok jottek létre (Ur, Uruk), Mivel a kizOsség megszervezéséhen a vallisnak fontos szerepe volt, a varosallamok élén papkiralyok (enszik) Alltak. A s2tik katonai és papi vezet6 csoport mellett a tarsadalom zomét a termelémunkat vég26, Ailtalanos alavetettségben 616 kézrendii szabadok al- kotték. A rabszolgasag kezdetifokon allt, a rabszolgak ccsak kisegyté munkatlattak el (hazi rabszolgasig). Az irdnyitas erditeljes kézpontositasa fokozatosan despotizmushoz vezetett: az Allam élén all6 személy- nek (vagy szik testlletnek) szinte korlatlan hatalma volt, 6 hozta és birmikor megvaltoztathatta a torvé nyeket, tole fuggott a torvények alkalmazsa is. ‘A despotikus Alam teljes mértékben kézben tartot- ta a gazdasagot. A kézpont a templom volt, a termé- nyek raktirozésit, elosztisat és kereskedelmét nét irdnyftotték. A kézponti elosztis miatt a piacnak alig volt szerepe. A szervezést az dllam hivatalnokai, a termelést a kOzrendil szabadok végeziék. Ezt a mo- dellt templomgazdasagnak nevezzik. Mezopotimia tirénelmét jelentésen befolyasolta, hogy a térségben az éghajlat fokozatosan szdrazabba valt, el6rehaladt a sivatagosodas. A kimyez6 pasz- tornépek (nomadiok) a két folyam kozelében kénysze- rultek letelepedni, Tamadasaik elharitasat nehezitette, hogy a sumer varosaillamok egyméssal is gyakorta ha- boruztak a termétildekert. EGYMAST KOVETO NEPEK FOLDJE A folyamatos ‘Sntdzés iddvel ténkretette a sumerok féldjeit. Az ‘ontoz6viz mésztartalma az er6s parolgas miatt folhal- mozédott a talajban (szikesedlés), a sz4nt6k terméket- lenné valtak. A gazdasag silypontia lassan észak felé, a még dntdzhet6 teriletek iranyaba tolddott el, ahol az Ujonnan betelepult népek éltek. A Kr. e. 3. évezred masodik felében a Sumertél északra letelepilt nép, az akkadok megalapitottik Agade varosat. Kirélyuk (Sarrukin) egyesitette Me- zopotémia nagy részét. Azonban a szarazsig eld! menekiil6 jabb noméd népek tamadasai romba din ttték allamat. MEZOPOTAMIA MUVELTSEGE A sumer varosok be- kebelezése nem jelentette kultdrajuk pusztuldsat. Az akkadok, majd az Gket kiveté népek is atvették civi zici6juk alapvet6 vonasait (gy valt a sumer mtiveltség, a mezopotamiai kultra alapjava, melyet az ide érke7% népek a késobbiekben tovabbiejlesztettek.18 / Az 6skor és az kori Kelet Az Allam feladatai ranyftés, a termés és az adok nyil- vantartsa stb.) sziikségessé tették az frés kialakulasét. A sumerok é Mezopotamia késObbi népeinek kiemel- kedé alkotisa az éhirés, mely még a perzsdk koraban is hasznélatban volt. A sumerok mar a Kr. e. 4. évezred végen ismerték az irs mtivészetét. Kezdetben az irasje- lek konkrét dolgokat (targyak, él6lények stb) abrazoliak, leegyszertisttettformaban (képiras). A fejlédeés soran az brak jelentése egyre inkabb tavolodott a rajztél. Egy szétagii szavak jelét kezdték mas fogalmakban hang- alakjuknak megieleléen hasznalni (pl. kar — kar-valy). E folyamat eredményeképpen kialakult a sz6tagirés. Mezopotamiaban mas anyagok hijén agyagra fr- tak, és a fontosabb szivegeket ki is égették. Fz teite lehetvé, hogy nagy szamban maradjanak fenn mezo- potamiai forrasok. (A tizvészeknek, az ellenség gyuij- togatasainak is szerepe volt ebben.) ‘A despotikus allamnak sok irdstudéra volt sziiksé- ge. Ennek érdekében iskolakat sillitottak fel, melyeket a ,tabla hazénak” (edubba) neveztek. Gyakorlasként hosszii szévegeket (pl. Gilgames-eposz) masoltattak lea tanulokkal, fgy a tredékes anyagokb6l rekonstru- 4lni lehetett a sumer frasmiivészetet. A VALLAS Mint a kultira tobbi terdletén, a vallas te- kintetében is meghataroz6 a sumerok szerepe. Iste- nek szazait felvonultat6 zord hitvilaguk tovabb él. Isteneiket kiszmithatatlannak és kegyetlennek abra zolték. A mezopotémiai hitvilag jellegzetes vondsa a jdslas. A jovot a természeti jelenségek megtigyelésé- vel probaltak feltémi. {gy sok ismeret, tapasztalat hal- mozédott fel, mely serkentéien hatott a tuclomanyokra (csillagaszat, matematika). ‘A sumerok hatvanas szimrendszert_haszndltak, melyet maig tandsit a kor 360 fokra osztdsa, valamint az iddmérés egységei (6ra, perc, masodperc). Szoro7- tak, osztottak, tizenkét hénapos naptart hasznaltak, amelyben hatévente egy kiegészit6 hénap egyenlitette kia hold- é a napév eltéréset Ahitvilighoz iskapcsolodtak atérség legjelentésebb épitményel, az agyagtéglakbdl emelt toronytemplo- imok (zikkuratok) Vas-, ké- és rézbalta, A Franciaorszagban a ‘talalt kébalta Kr. e. 3000 kéril készillhetett, a0 5 ceed @ gdrdgorszfgi rézbalta a Kr. @. 3. évezred Kr.0. 4. évezred Keni szarmazk, a king vasballa a | Ki-€. 3. vezred Kew X sez val Kee. 2 évezred Kiet. dvezred [| Fizvelic meg a hirom kalonbszs oon? aa aA A “a ma a a maa ma asA eda Aa aapa >> (DI anyagbot készult esekoz kozotti hhasonlésagokat! Mibdl erednek ezek? Miért jelentett fejlédést az eszkbzok ‘Afémek eteredése anyaginak valtozisa (k6 ~ réz, brone was? Mely tonyez0k gyorsthatak, illetve melyek lassthatak az Gj anya: gokra val stérést? [SZ] [ED] Maeyariza meg, mite hiiom fem eet vei! Kvense nyomon a térképen az egyes fémek térbeli és idébeli elterjedését! Figyelje meg a hasonlé- sgokat, 6 hatérozza meg ezek okail! Hasonlitsa dssze a fémek és az GjkOkori kultira elterjedésének menetét! [F]Az Gskor és az dkori Kelet / 19 (esos Mezopotimia Sytitse dssze, hogy mely nyezdk tettek lehet6ve az ntézéses gazdélkodés kialaku- last Sumerben! Mi_vezethetett a2 Ontbz0ttfoldek elszikesedésé- hhez? Vesse ossze a kereskedelmi Ltvonalakfutasitatermészetfold- rajzi viszonyokkall Nevezze meg a kilonboz6 iranyba_szalitot fruk kézUl a legfontosabbakat! (Olvassa le a térképr6l, milyen ‘kok vezettek Sumer hanyatl- hoz! Milyen folyamatok késztet tek a Mezopotimia kémyezeté- ben 16 népeket arra, hogy ia és iijra ratorjenek a Folyokéz vi- Hi ddekere? [F} Midi fdlded megmunkélsahoz fogsz, nyitott szemmel Se TUS iyyelj az onvozéarkokra, csatomnakea & gatakra: amikor {lded eldrasztod, ne legyen rajta tilsSgosan magas a viz szintje, amikor pedig a Sorolja fl a sumer tala-e16- vizet leengeded, dgyelj arra, hogy a talaj kelloképpen felazott maradjon. Tapossak keszitési munkakat! Gytjse meg neked beburkolt patajti Skrok, és ha a gyomot mar kitiportak, és ha.a rOgds ki a szoveghol a kulntéle es2ko- felszint elegyengették, még te magad is simitsd el takéletesen, keskeny kapaival(..) _z0ket és modszercket. Tajékoz6d- Majd egy kapival latte fel a patak nyomat, és az simitsa el helyiket (..) Az eke jon, majd hasonlisa dss ezeket az élet fenniartoja! Ezért a féldet a rogtoré ekével munkald meg, s majd ismételten _Napjaink eszkozeivel és médsze- munkald mega sekély jardsti ekével. Miutén a foldet elboronaitak, hdromszor egy- revel! Kiknek szantak a megis- mas utdn elgereblyézték, és gordngyeit fabunk6val finom morzsakka verték szét: Me" szOveget? Vlasszon py ‘Assz{j markolata legyen j6 segitségedre. Ne térd a lustasdgot, dllj a munka idején a ™asik ,célesoportor”, & irja at a munkasok mellett, és ne engedj nekik sziinetet...” (Sumer agyagtibla) széveget ennek megfeleléen! [F] sSarrukin vagyok, az erds kirély, Agade kirdlya. Enitum az anyam, apém nem ismertem. Apim testvérei a hegyet szeretik. Varosom Azupiranu, mely a Purattu partjan fek- szik. Enitum, any” fogant engem, megszillt engem titokban, ‘S4sb6l valo kosérba helyezett, szurokkal zarta le kosaram fedelét, A folyoba vetett engem, mely nem lepett el, Elsodort engem a foly6, Akkihoz, a vizmeritéhoz vit, Akki, a vizmert6 fidva fogadott, felnevelt engem, Akki, a vizmenit6, bizony kertészév¢ tett engem, kertész-voltom alatt Ista (mezopotémiat istenn6] bizony belém szeretet.” (Sarrukin legendaja) barre osrend asabadoh seksi Honnan szirmazott Sarrukin? A széveg mely Atemplomgazdasig felitise részlete ad erre valaszt? Hasonlitsuk dssze az Milyen feladatokat litott el a templomgazdasig? Miért e elbeszéiést Mézes bibliai torténetével, valamint Ro. 42 Alam bataltnis ex a renderer? Kévesse rivoron egy kazrend "mulus és Remus rémai mvtoszaval! (S2] sZabad sital megtermelt 2sak buiza lehetséges jai! (F]20 / Az dskor és az kori Kelet Ur toronytemplomnak (zkkuraténak) aromiai Bien, enki volta BD) rikkurainak? A képek és a térképvdzlat alapjan allapttsa meg, milyen anyagbol, és ho- pat emehak a wrosyemplamo- at! [GY] Hogyan készult az ékirast (FI Agyagtibla ékiésos sabveggel. Az agyagtabak Kisméretiek votak, s a jeleket éromszig_alaki palcikval "otk a puna agyagba. A tablakat riapon Kszéiotak, a fontosabd s2- vogekatKgettk Hatarozza_meg, hogy mi- Iyen irfnyban (jabba balra balrét jobbra) haladt az ék- Miest volta kismérettiek az agyagtablak? Milyen kapcsolat fedezhet6 fel a fennmaract Iele- tek szdma és anyaga kozott? (F WA tabla hazinak fia: gyere ide hozzém, hadd mondjam el neked, amit nekem is elmondott mes terem! En is voltam egykor alsés testvér, olyan mint te; mellém is adtak fels6 testvért. A mester meglet férfi munkajat rotta ki ram — ingadoztam, mint ing6 nad- szal, de buzg6n végeztem a munkat, mesterem szava irant nem voltam kéz6nyés, nem a magam feje utin mentem, a fels6s testvér elégedett volta teljesftméenyem- mel; drill, mertalézatos voltam irdnta, s igy széltam vele, hogy ez javamra sz0lt Barmit rott ki rm, elvégeztem, mindent helyesen csinaltam, parancsat jamboran kovettem, Kezem 6 verette az agyagon, 6 oktatott, hogyan viselkedjem; s7ajam 6 nyitotta fel, hogy szélion; j6 tandcsot adott; szemem 6 nyitotta ra a szabalyokra, a tokéle tes embert vezetikre, A tokély titka a szorgalom, btin az id6fecsérlés; ha a tanulé elkédorog, s leckéinek idejét elfecsérli, korholo hangon beszél vele — hiszen ha dicsémné tudasat csodalkoznanak masok.” (Sumer agyagidbla) Nevezze meg mai fogalommal a tabla hazat! Milyen médszereket alkalmaztak ta job ereclmények elérése érdekéhen? Hasonlitsa dssze a sumer elvirésokat napjaink oktatés'elveivel és médszereivell ‘Sumer harcosok flvonulisa a Kee. 3. évezred kizepén Jellemezze a sumer hadsereg felszerelését! Jellemezze a sumer emberabrizolas feleeaessga imasztaniuk tetszett akkor az isteneknek (...) Lobogészemi Ea isten tanacsot iit fidval, tandcsot dlvén, hatéroztak. £a a nadkunyhoba kialtot: »Surtipak férfia, te jambor! Ubar-tutu bales fia! Bontsd le az ékes hazat, melyben annyi sok drm és gond vala részed; bontsd le a hazat mindenestil, épits er6s hajét helyette; Epits hajot s vesc! meg ezentil ~hiszen amaigyis elhagyod majd — vesd meg a birtoklas hatalmat, mely odakotoz javaidhoz, vesd meg a haat, kertet, foldet, ezt a maland6 gazdagsigot s keresd az életet helyette ~ életet mentesz a hajoval! Gyits egy-egy part az €16 fajokbl, hogy majd akkor magjuk ne vesszen!« Mihelyt a reggel fénye feljott tenni kezdtem Ea parancsat. Az dllvanyokon féradoz6kt6! nem sajnaltam ital, sem étel szomjlsigukat sz6lélével, sorrel és musttal oltogattak;Az Oskor és az 6kori Kelet_/ 21 hségiket elvemni nyarson egészben forgattak a birkat, hizott tulkot, szamyast s amit kivantak, azt chettek. ‘Mézzel-borral folyé menyegz6 volt félkel lian, mintha rdk6s dinnep ~ Gjesztendé Kinyitottam a kincset ér6 kenettel wltott szelencéket ‘s megengedtem, hogy barki szolgim kezét beléjik helyezhesse! ‘bir mulatozva, Konnysi kézzel éprtették, a hajG mégis elkészaltrendelt idejére (..) “Akkor gondosan dsszeszedtem arany-e7tst marhamat s minden mozdithaté vagyonomat s szolgsimmal rearakattam. Egy-egy part az 616 fajokbol rekeszes belsejébe zartam ‘sn magam is, rokonsagommal s nagyszamd kedves emberemmel, szolgakkal és kézmtivesekkel odakoltztem a hajora Gondom volt ra, hogy bar egyetlen hasznos ipar ki ne maradjon! Zviolasig terhelve allot a barka, melyet éprtettem: 1 ketreche zart him-oroszlin amyékaban bardnyka béget, vvadbika horkan, nyAla csordul, mellette megkotszottIsba keselyii vergédik, szarnya a hajot esaknem felrdpiti! Hat napon s hat éjen at tombolt a délisz6l s a duhongé ar ¢elmosott mindent, ami él6, elpuszttotta az orszigot Hetednapra elult az orkan, a tenger vize visszagordalt medlrébe s nem hullimzott tabbé ~ vége szakadt a vizézénnek! Az istoneknek ajéndkot viv sumerok Szaraztildet kutattam kés6bb, s a tenger sima szemhataran Hogyan nevezziik a dombormivén lit- a tizenkettedik rovsnél, amint a kapitany lemérte, Sere ‘szerepe a hit. sziget emelkedett eldttunk — Niszir hegyéhez ért a barka. viligban és az egyén életében? Mi mutatja a ‘Midén a nap hetedszer szallott Niszir hegye folé, folebiink, dombormtivén az emberek isten el6itialaza- egy galambot eleresztek, hada! repuljon, amerre tetszik! ‘att (F] Elszallott a galamb, kerengélt és nemsokara visszafordult, ‘Sok vtz bortotta a foldet ~ pihendhelyeket nem talalt még! ‘Midén a nap nyolcadszor szallott Niszir hegye f6lé, folebunk, egy fecskefiat eleresziek: hadd ropuljon, amerre tetszik! ElszAllott a fecske, kerengélt és nemsokara visszafordult Sok viz borittta a foldet ~ pihendhelyeket nem talk mégt it buntették az istenek vizozonnel az Midéin a nap tizedszer szallott Niszr hegye f6lé,flebink, etter menitea Sasa inne egy hollofiat eleresziek, hadd reptljon, amerre tetszik! 4 bibliaiviz6z0n eseményeivel és motivumai- Elszallott a hollo, kerengélts mind tavolabbra tint el6ink vall ellemezze a foras alapjén a sumer gaz Karogott, kapirgalt, szemet lelt — nem fordult vissza soha tobbé!” dasigot! [F] 113] (Sumer mitosz) Az iris az osztilytatsadalmakkal és az allammal egytittjelent meg, Megszilletése szorosan dsszekapcsolodik mind a gazdasag, mind az dllamigazgatas igényeivel tassuk meg, miért volt szakség az irisral Tarjuk fel, mennyiben fgg dssze létrejtte a gazdasig felidésével és az Fea sismtistatstasévart rellert egy vagy az egykceperd meses! a mask I -Metyek voltak az irs fjlédésének dant Allomasai Mezopotamidban? Az Abra og ee segitségével azonositsuk az egyes szakaszok iddbeli elhelyezkedését [F] uno Nézépontok a z ‘Oks Kalakulsa Fa Lilzeteokmes, ogy mebkora zakot lel fel a valtozast bemutat6 tabliza- tunk! Milyen valtozdson ment at az irdsje- lek tartalma és formaja? Milyen szakaszokat Allapithatunk meg eben? Mely torténelmi werent sega a vitorét Guink pw konkrét plekat! [$2]22 / Az dskor és az kori Kelet 4, Hammurapi térvénygyiijteménye Az Obabiloni Birodalom Hammurapi uralkodasa alatt élte fénykorat. Ekkor keletkezett a térség els Jelentésebb térvénygydjteménye. A torvénygyijitemény a jogtdrténet fontos dllomdsa a kételez6 érvénytt torvényekhez vezet6 titon. A sz6vegb6l elénk tarulnak a jogilag és vagyonilag differencidlt tarsadalom sajatossagai. A rendelkezésekben keverednek az AZ OBABILONI BIRODALOM A nomad népek tama- dasai feldiltak a falvakat, varosokat, megrongalodtak az ontoz6csatornak. Az éhinség keltette elégedetlen- ség habortiskodashoz, majd Gjabb varosallamok fel- emelkedéschez, birodalmak kialakulasahoz vezetett. Mezopotamiaban ugyanis csak a j6l szervezett dlla- mok tudak biztosftani a lakossag ellétasat. A Kr. e. XVIII, szézadra a legfontosabb kézpontta az Eufratesz-parti Babilon (Bab-ili = Isten kapuja) vail. Itt allt az Gkor egyik csodaja, a hatalmas, hétemele- les toronytemplom, a Biblia babeli tomya. A varos uuralkod6i djra egyesitették Mezopotimia egész terii- letét, s birodalmukat (Obabiloni Birodalom) a Kizel- Kelet legerdsebb dllamava tették, Kéziluk is kieme!- kedett Hammurapi (Kr. e. XVIll. szazad), aki a kor legielentésebb torvénygyiijteményét dllittatta dssze. HAMMURAPI TORVENYEL A torvénygydjtemény su- mer és akkad elészményekre épiit. Az Gkori Mezopot mia legismertebb irésos emléke nem kotelez6 érvénytt 65 altalanossagban megiogalmazott torvenycket tar- talmaz, hanem_ ,Igazsdgos itéletek” gyiijtemén A kirdly jogaszai vélogaltak Sssze a kor eseteibél, hogy mintéul szolgalhassanak a tovabbi itéletekhez. A forras az frésban régzitett, mindenkire vonatkoz6 i jogszokasok és a fejletebb jogszemlélet. (koditiksl) trvényszévegek kialakulasshoz vezet6 Git utols6 eldtti allomasat mutatja. Felbecsalhetetlen jelent6ség(i, mert képet alkothatunk a kor térsadalmi viszonyairél, foként a tulajdonviszonyokrél. ‘A szévegbol elénk tarul a palota (kirdly) és a temp- lom (papsig) vezet6s szerepe, és az eldkelok védelme. A népesség zimét jelent6 kizrendé szabadok, s a hoz zajuk kézel allo félszabadok (muskénum) helyzetét jol rmutatja a velUk foglalkoz6 cikkelyek széma. Az adésrab- szolgasigra ésa rabszolgasagra egyaranttalalunk utaliso- kat. A trsacalmi killonbségeket bizonyitjak a killonbzi rétegek eltérd biintetési tételei. A biintetések dltalaban nagyon szigortiak, tbbségikben halalt szabnak ki. ‘A biintetések jelentés részében még a fejletlenebb jogfelfogast takroz6 szemet szemért elv {talio elv) ér- venyesilt. Elérelépést jelent az okozott kar megtért- tésének eldirasa, mely szintén megfigyelheté a szdve- gekben. Bizonyos fogalmakbol (pl. bizonyitas, vadlé, land, kiskord) fejlett jogéletre kovetkertethetiink. A csalid az apa fennhatésdga alatt allt, aki gy bant a csaladtagokkal, mint a tulajdonaival. Kulon védelem: ben részesilt gyerekeivel szemben Hammurapi itéletei elsdsorban a tulajdon védelmé- vel foglalkoztak, hidnyoznak az allamra, a kézigazga. tasra vonatkoz6 példak. C0 a lex) Amikor Marduk isten az emberek kormanyzasara, az orszag sebeinek behegesztésére kuldatt engemet: az igazsagot és a jogot az orszg nyelvére tet- tem, és ezzel az emberek javat segitettem eld. Ekkor elrendeltem, hogy: 1. Ha egy szabad ember gyilkossaggal vadol egy szabad embert, de nem bizonyit: a vadlé dlessék meg. 2, Ha egy szabad ember tantként jelentkezik egy porben, és kimondott sza- vat nem bizonyfija: ha a per élettel kapcsolatos, a7 illet6 dlessék meg. ...) 8, Ha egy szabad ember akar Okrot, akar juhot, akar disznot lopott: ha az a templomé vagy a palotaé, harmincszorosan terttse meg, ha egy muskénumé [télszabad],tizszeresen téritse meg. Ha a tolvaj nem tudja megtériteni: dlessék meg. (...) 15, Ha egy szabad ember a varoskapun kiviszi a palota rabszolgajat vagy Hammurapi, a torvényeket ad6 kiraly ——rabszolgandjét, vagy muskénum rabszolgajat vagy rabszolgandjét: dlessék iy | A portrészobor ésatirvény- meg. (-.-) Bae iarcaie wee 21. Ha valakit betdrésen kapnak rajta: a tett szinhelyén ljék meg, és kapar- jan gyUjtsik ossze, mi jellemezte Jak el az illetot. 2 mezopotimiai Stickadést 6 a BA svisolete! (52)Az @skor és az kori Kelet / 23 22. Ha valakit lopason kapnak rajta: az illeté dlessék meg. 25, Ha egy szabad ember hazaban tz dt ki, s az, aki oltani siet oda, a haz gazdajinak holmijara vetvén szemét, birmit is eltulajdontt: az illet6t ugyanab- ba a tiizbe vessek.(...) 53. Ha valaki hanyagsigb6l nem erdsiti meg a foldjén a gatat, és a gaton rés nyilik Ggy, hogy a megmiivelt fold viz ala keri: az elpusztult gabonat az fizesse meg, akinek a gatja atszakadt. 54. Ha nem képes a gabonat megtériteni: Gt magat és vagyonat pénzért elad- van, a pénzen oszlozzanak meg azok, akiknek a viz elsodorta a gabondjat.(..) 117. Ha egy szabad embert az ad6ssaga szorongatia, s ezért feleségét, vagy lanyat kénytelen pénzért eladni vagy szolgalonak kuldeni: annak hazi- ban, aki megvette dket vagy a gazdajuk let, harom évig dolgozzanak. A negye~ dik évben fel kell hogy szabaduljanak. (...) 195. Ha egy fid: meguti az apjat: vagjak le a kez. 196. Ha egy szabad ember kiszirja barkinek is a szemét a szabadok rendjé- hez tartoz6k koziil: sztirjdk ki az 6 szemeét is 197. Ha egy szabad ember szabad embernek a csontjat tori: torjék el az 6 sonijatis, 198, Ha egy muskénum szemét szdita ki, vagy egy muskénum csontjat torte el: T mina [500 gramm} eziistat fizessen. 199, Ha egy szabad ember rabszolgajanak szurta ki a szemét, vagy egy sza- bad ember rabszolgajanak trte el a csontjt: fizesse meg, a vételara felét. 4200: Ha egy szabal ember kiver egy szabad ember fogt Oss Ka 6 fo gitis. 201. Ha egy muskénum fogat verte ki: 1/3 mina ezistat fizessen, 202. Ha egy szabad ember arcon ut olyant, aki nila elokelobb helyzeti nyilvanossag el6tt mérjenek r4 hatvanat bikacskkel. 203. Ha egy szabad ember arcon it egy vele egyenranga szabadot: 1 mina exiisotfizessen. 204, Ha egy muskénum ut arcul egy muskénumot: 10 sékel [8 gramml ezis- tL fizessen, 205. Ha egy szabad ember rabszolgaja arcul iit valakit, aki a szabadok rend- jehez tartozik: vagjak le a fulet (..) En, Hammurapi, tokéletes kirly vagyok.(..) Csodalatos szavaimat egy oszlopra irtam, és sajat kepmasom, az igazsagot oszt6 kirdly kepmasa elott helyeztem el, hogy az orszaighan legyen mihez szabni az itéletet, hogy a peres Uigyek megoldhatok legyenek, s hogy az elnyomottnak igazsig szolgaltassek.” [Btn sett sete! Cyc Kn ort aid co prrtokra ual klejezéscket, és uk exek mellé kaon rovatokba a helyztakre utaé eorekel alyen saat tegeket amerdk meg? [a] Ap] Msoluk st zeta a csli ltr ual részeet! A fords alapjsnkovehez (Oy sinker bbl ested serene (GF Gytiisok Ki iba Iga bane yen el tha az elke elt vetséekre vor ket! Elssorban milyen jellegt 3k a baintetések? [6] whozé részeket, 6 irjuk mel. selekményekrl értesillink? Az 6let mely fontos teruletel maradtak ki a gyiljteménybol? Keresstink magyard- zatot ennek okairal [82] Hammurapi_ oszlopa. A kéoszlopot (Gals) a XX. szazad elején tadtak ‘mag. A cikkolyeket tartalmazé osziop tetején a kiraly Samas isten elt all Lent részettlatunkazoszlopra vésett szbvegbél By Fogaln g. hogy mi (O) yen viszonyt fojez ki a tr. vényoszlop az istenségés az ural- kodo kozott! Milyen eszkazokkel érzékelteti ext az egykori mi ves? [F]24 | Ax 6skor és az 6kori Kelet 5. Egyiptom, a Nilus ajandéka Az egyiptomi civilizéci6 a Nilusra épult. Az Snt6zéses gazdélkods hatérozta meg az dllam kialakulést 65 a hatalmi berendezkedest is. Az Obirodalom idején jott létre a piramisokat épit6 despotikus hatalom és kialakultak az egyiptomi kul- tura jellegzetesseget Az Ujbirodalom idején kils6 hatdsokra gazdasdgi fellendlés bontakozott ki, és Egyiptom hdditésokba kezdett. A kr. e. Xl. szazad végétél a meggyengilt orszag sorsat mar a Kozel-Kelet er6sebb birodalmai hataroztak meg. EGYIPTOM FOLDJE Egyiptom Afrika északkeleti ré- szén, a Nilus als6 folyésa mentén terill el. Tengerek: 5 a Szahara sivatagai zarjak korbe, elszigetelve mas civilizaci6kt61. Feyiptom éghajlata szarazabb, mint Mezopotamiaé, ontézés nélkll itt mezdgazdasdgi ter- melés nem folytathat6. A sivatagban élesen kirajzol6- dik az nt6z6it teriletek termékeny, zd saya. Egyiptomban az élet szorosan kapesolédott a Ni lushoz, az évszakok rendjet is a foly6 aradasai hata- roztak meg: éradas, sarjadas, forrdsag. Az drvizek és a folyamatos ontézés Egyiptomban nem tették tonkre a talajt, mivel a foly6 iszapja évente megajfotta a fold terméerejét Az ontozhet6 foldek mellett a legnagyobb éntéket a ki jelentette: ez volta legfébb épitéanyag és a szer- ‘szamok alapanyaga is. A kGeszk0z0k e teruleten soka- ig hasznalatban maracak. AZ ARCHAIKUS (OSI) KOR (kb. Kr. e, 3000-2700) A Szahara a égkorszakban még fives puszta volt. Ami- kor sivatagga valt, az ott 615 népesség tobb hullamban vandorolt a Nilus videkére. A neolitikumban a nagy foly6 mentén foldmiives falvak jttek létre. A Kr. e. 4 évezred végére elterjedt az intizéses foldmiivelés A kis kozosségek harcoltak egymassal a termétoldér, 5 két allam szervezédott: Felsé-Egyiptom a. Nilus felsi, Alsé-Egyiptom a Nilus als6 folyasa mentén. Kr. e. 2900 kériil Fels6-Egyiptom uralkodéja meghé- ditotta Als6-Egyiptomot, s igy kialakult az egységes Egyiptomi Birodalom. Ebben a korszakban formélédtak ki az egyiptomi iivészet, a vallis és a7 irds jellemz6 vondsai. Késsbi mindhdrom valtozott, de alapvets jellegzetességeik Egyiptom egész kori torténete soran megmaradtak ‘A legrégebbi egyiptomi frés, a hieroglif tras (a. 0- rg elnevezés jelentése: szent véset). [rdsjelei, a hie- roglifak — amiket elssorban kobe véstek — élethtien abrazoliak az Allatokat, ndvényeket. Mégsem tisz- tin kepirassal van dolgunk, hanem bonyolult més- salhangzéirassal. Hieroglil (assal Grokitették meg a késobbiekben is a fontosabb és Unnepélyesebb s2i- vegeket AZ OBIRODALOM (kb. Kr. e. 2700-2200) Egyiptom uralkod6jinak, a féraénak despotikus hatalma volt: istenként tisztelték, az egész orszag felett rendelke- zett, s mindenki a7 6 kegyét6l faggot. Az uralkod6 a papsigia és a hivatalnokokra (iimokok) timaszkodott, a termelimunkat a Kozrendii szabadok végezték. ‘Az Obirodalom kordban a szerszamok tobbsége mar rézb6l keszilt(ré2kon). ‘Az uralkodok rendkivili hatalma tette lehetvé az Obirodalom els6 szézadaiban az okori épité- szet legnagyobb alkotasainak, a piramisoknak (pl. Kheopszfaradé) a létrejottét. Ezek a hatalmas gia ala- kai kdépitmenyek a faraék siremlékeként szolgaltak, 6sa féraé korlatlan hatalmat jelképezték. Az eg) rmiak hite szerint a halal utan a lélek tovabbéléséhez, a test fennmaradasa is sziikséges. Ezért igyckezick megovni_az enyészett6l a holttestet, s kialakitortak a mumifikalds cljarisat. A mumiak készitése réven szimos tudomanyos ismeret birtokaba jutottak (pl. a vérkeringés felismerése), AKOZEPBIRODALOM {kb. Kr. e. 2060-1780) Az Obi- rodalom felbomlasat kivet6 dtmeneti idészak utén megerdsodott a kézponti hatalom. Ebben jelentos szerepet jatszolt az, hogy az intdzéses gazdalkodasra 6pilld gazdasigi rendszer csak a Nilus-volgy egységes inanyftasa esetén mkt jo Azonban nem az Obirodalom éledt Gija. A faradk hatalma elméletileg tovabbra is korlatlan, de a papi és hivatalnoki réteget nem tudkik teljes mértékben hattérbe szoritani, Megnéit a jelentésége a tartoma- nyok korményzdinak. A vezetd réteg mar nemesak szolgélati, de sajat birtokkal is rendelkezett. A bronz- korba lépé Egyiptomban a varosok szerepe szintén megndt. AZ UJBIRODALOM (kb. kr. e. 1550-1000) A meg. gyengillt Kézépbirodalmat a Palesztina feldl timado, harci szekerekkel és vasfegyverekkel felszerelt tor- sek (hksz6szok) rohama dOntotte meg, Evsz4zados Uralmuk utén az Gslakok a t5lUk dtvett fegyvereket forditottak szembe a hoditokkal, s Théba vérosibdl kiindulva Iétrehoztak az Ujbirodalmat, Az alavetettség iddszaka rést utott Egyiptom be- ziclsigan, és az ismét megszerzett nalldsag gyors gazdasigi fellendiilést hozott. Ratertek az ekés foldmivelésre. Egy gemesktszerti vizemel6 szer- kezet elterjedése (sadui) lehetévé telte az dntozés fejlesztését, Uj llatfajtak honosodtak meg, mint a gyapjat ad6 juh, és a késGbb szinte az orszag jel- Kepévé val6 teve. A 16 tenyésztesét is megtanultak, de ebben a korban a lovat harci szekerek elé fog tak. Megjelentek a vaseszk6zik, Egyiptom a vas-Az Oskor és az 6kori Kelet / 25 korba Igpett. Az égetett tégla alkalmazasival az Epitanyagok kore is bOval. ‘A megerds6d6 Egyiptom héditasokba kezdett. hhadjaratokban a harci szekerekkel felszerelt vezets rétegé lett a fOszerep. [gy ennek a rétegnek a tarsa- dalmi-politikai jelentdsége is megndtt. A sikeres har- cok eredményeként hadifoglyok ezrei Keriltek az or- szagba, (gy elterjedt a rabszolgatartas. A rabszolgak termelésben betdltatt szerepe azonban tovabbra sem jelent6 ‘Az Ujbirodalom az egyiptomi nagyhatalom kora. Fkkor foglaltak el Palesztinat, s déli iranyban is ter- jeszkedtek. (Legnagyobb kiterjedését a birodalom a Egyiptom aye? [FI Ail vlaye Il fevételen @yyeeecee ep a térkép diltal Koz0lt adatokat! Mennyiben ad tbbet? Mie utal az éles kontraszt a z6ld és a sirgisbama sziniiteruletek kozOt? Miént hem valt terméketlenné a folyamatos Ontozés ellenére sem a Nilus vol- kr. e, XV. szazadban érte el.) A kor legismertebb ural- kod6ja, Il Ramszesz (Kr. e. XIll szaizad) az egyik esa taban mutatottbator fellépése és hatalmas épitkezései miatt walt hitessé ‘Az Ujbirodalom utols6 iddszakdban a vallasi életet meghatarozo Amon-papsig hatalma megerésédott, 5 a kizponti hatalom egyte gyengilt. A Kr. e. XIl szizad végét6l a Kbzel-Kelet birodalmait nyugat fell egy nagy népvandorlas tamadasai érték, Az Osszefog- lakéan tengeri népeknek nevezett népcsoportok eb SzdnlOUték a gazdag Egyiptomot is. A faradk orsziga ezutén elvesztette nagyhatalmi szerepét, é tobbszir legen héditdk martalékava valt. EGYIPTOM FOLOJE (| lemez20k Eayptom texmeszeti ads! Melytemészet kin cesekben volt gazdag a2 ors7ag, és melyekben szegeny? Keszitsunk a FtizetUnkboe tee utak mellé a sza potimia foldrajzi adowsigat! [F] alata tankonyvi mintaalapjat Irjuk a kereskedelm ot dru nevet! Hasonlituk dssze Egyiptom és Mezo- érkép és a kép tartalmat! Mennyiben erésiti meg a26 / Az dskor és az kori Kelet »Bajban voltam a Nagy Trénon, és azokat, akik a palotéban vannak, kétség- beesés fogta el (...) mert a Nilus uralkodasom alatt hét évig nem aradt meg. Alig volt gabona, a gyiimdlesdk elszaradtak, és szakség volt minclen ennivaléban. S2i- vemet a dolgok kezdetei felé forditottam, és megkérdeztem ot, a Kamarast, az Ibiszt [a blcsesség istene], az rdsok FOpapjat Imhotepet, Ptah fiat: sHol van a Nilus sziletésének helye? Ki ott az isten?« © fgy valaszolt: »Be kell lépnem az Elet Hazaba [knyvtar] és ki kell tirnom Reé lekeit[szent konyveit], hogy nincs-e ben vale! moras « Ment d ign verity feldgteanengem a Nilus éradasirdl(...!" (Dzsdszer firad feliratabol, Kr. e. XVI, szaizad) Fogalmazza meg élészéban Desészer féraé’ probléms- jatl A szoveg alapjan hatirozza FF, azllam 6 a pop testetek feladatkorét! [$2] BI ‘Abra azt mutatja, hogyan Konnyitette meg a hie- rogltsk meafeteset egy-egy uralkodo nevenek tls imerése. ltt Ptolemaiose és Kleopatra newétolvashatiuk hiraglt és gordg iréssal -Azegyiptomi irs fel6dése Milyen formal valtozason ment keresztal az egyiptom! ris? Vajon mivel magyarizhat6 ez a folyamat? Hnyféle egyiptoni frist mutat bear abra? Mia kulénbség, és mi a hasonlésig kézottuk? Hasonlisa dsz- sze a7 dbrat a sumer irasfejl6dést6l keszilt abraval! Melyek az elterd és melyek a hasonlé vondsok? Ezek milyen okokra vezethetok vissza? [F] ‘AZ OBIRODALOM lrmok ED ives zane tonsa irk a egyiton tadlom de. tében? E szerep hogyan jelenik meg a milalkotsson® [SZ] (B] 2% slanin mondja et, hogyan se fet az isment név! Az irs fejlédésének melyik szakaszat tkrozik a hieroglifjelek? FI a katondi@s papi vezeté réteg imokok Egyiptom tirsadalma az Obirodalom idején (IR lcmezze az eps step szerepet a tarsadalom életében! A tankdnyvi szdveg alapjin vizsgalja meg, mennyiben médosult €7 a tarsadalomszerkezet az egyiptomi torté- rnelem folyaman! [F]Nz iskor és az kori Kelet_/ 27 (izaipiramisokapiramist6rsztinksz- szel 6s DzsSszerféraé piramisa. A pi- ramist bot csiszol mészk6lapok mar celpusctlak [FB Fogalmazza meg, hogy mire [a2] czoigsttak a piramisak, és 22 egyiptomi torténelem melyik korszakaban épaltek! Hasonlitsa sssze Dzsoszer faraé piramisit 1 harom nagy piramissal! A gala vagy a lépes6s alakzat keletkez hetett kordbban? Valaszat indo- lial [$2] Kheopsz kirdlysdga alatt m den rosszra fordult,(...) minden egyiptomira ra parancsolt, hogy neki dolgozz k. Egy résziknek ki volt jeldlve, hogy az Arab- hegyséy kObanyaibdl a Nilusig hizzak a kiveket. Masoknak meghagyta, hogy a folyamhoz szallittt kiveket atvigyék, és az gynevezett libdai hegységig hiizzdk; A) irja te. —hogyan épult dillandéan szazezer ember dolgozott, hiromhavonként felvaltva. A nép sanyarga- (©) kheopszpiramisa! kikemel tisa kozben tz 6v alatt készilt el az tt, amelyen at a koveket huztdk, oly munka, tak a hatalmas épitményt? Mibsl mely ~ nézetem szerint ~ nem sokkal kisebb, mint a piramis [felépitése] (...) Tiz _Iehet erre kovetkeztetni? Hogyan vig tartott tehat ez és azon domb kérill végzett munka, amelyen a piramisok —viszonyul a szerz6 a nagy ptt Aillanak, meg a fold alatti épiletek, amelyeket maga szdmara sirboltul épitett a _kezéshez? Gytise ki, hogy mely szigeten (...) Maganak a piramisnak az épitése 20 évig tartott(..)" (Hérodotosz, a szivegrészletek alapjan lehet ezt Kree. V. szizadban élt gorog torténetir6 leirdsa) megallapstanit [F]28 [Az Gskor és az dkori Kelet Ismertesse élészohan am rmiakeszités-menetétl Mi Iyen ismeretek bittokiba keril- hettek az egyiptomiak a rou kalis sor? Milyen gazdasigt téneti Kévetkeztetések vonhatok le a szovegh6t? [6¥] [O[Atapionmessszcagin a forras és a mumifikalasrél S706 leirés Korot Mire twat hasznalni a megszerzett ismere- teket (pl. vérkeringé [SZ Jellemezze a forrés alapjan Eayiptom gazdasigat! Mivel lattak el a munkasokat? Mire tue kovetkezteini ebbdl az élet- és rmunkakorilményekre vonatko- 26ant Milyen tarsacalmi csoport tagjai végezték a binyamunkst? Mi volt a fara6 szandéka a szoveg megirasaval? Készitstink hasonl6 svoveget_ mas cél_kbzéppontba Alltasaval (pl. felkelésreakayjuk bouzditani_ a munkisokat vagy jobb kordlményeket akarunk ki- esikarni szmukra) [{] ‘A gémoskitra emiékoctt6 vgkiomol6 szerkezet, a sack. Nagyobb szinth Vinbségek esetén bb saduf makiat egymas flett A kép alapjan mondja el, hogyan mukadott a gemes- kit! Hogyan dbrézolja az egyip- Tomi miivészet az ember, a teret, a névényzetet? [$2] 1A leginnepélyesebb balzsamozas_a kivetke7oképpen twrtént: eldiszir_ az ortlikakon keresztil grbe vassal kiveszik az agy egy részét, a tobbit pedig be- ntott gyogyszerekkel eltévolijak. Azutin egy éles kGvel felvagiak a lagyékot, 6 kiveszik az dsszes beleket. Mikor a hasiireget kitisztitottak és plmaborral ki- mostak, dsszetdrt fost6ldszerekkel Gjra kitiszitjdk, s az altestet Osszetbrt és tiszta miirrhaval, kasziaval és tomjén kivételével mindentéle fiistoldszerrel megtoltve jra bevarrjak, Ezutan natronnal bevonjak, és hetven napra elrejtik. Tovabb nem szabad bevonva hagyni. Ha a hetven nap elmiilt, megmossak a holttestet, az egész testet vaszonszalagokkal koriltekerik, és gumival bekenik, Ezt az egyipto- miak enyy helyett hasznaljak. A rokonok ezutan atveszik, ember alakts fakopors6t csinaltatnak, Ebbe teszik a holttestet, és bezarva, kines gyanant drzik egy sirkam- raban, egyenesen sllitva fel a fal mellett." (Hérodotosz Kr. e. az V. szazadban élt gO torténetir lefrdsa) _A svivb6lagaznak ki a véredények az osszes tagokba. Amely tagokra tehat a7 onos az uijatteszi, a fejte, a koponyara, a kezekre, az dt6érre, a Karra vagy lie bakra, mindeniit a saivet érzi, mivel edényei az isszes tagokba vezeinek.” (Fbers- papirusz, Kr. e. XVI. szdzad) Az étel béséghen van elditetek mindenut. Az ellatésotok iljesenrencaen van, hogy dolgozzatok szimonva sre sziwel. Taplalékotok stlya nagyobb a munkanal, azért, hogy mogéljetek 6s | tezhessetek. En ismerem a ti erdteljes és kivalé munkatokat, Gralhet mindenki, aki eben dolgozik, mikézben a hasa tele van, A cstitok meg vannak toltve sz4- ‘motokra gabonaval, mert nem akarom azt, hogy egy napig is hidnyt szenvedjetek_ téplalékban, Mindegyiketek ki van jeldlve egy honapra. Megtoltim szamotokra a raktérakat minden dologgal, étellel, hdssal, siteménnyel, hogy védjelek titeket sarukkal, ruhakkal, sok kendccsel, hogy bekenjétek a fejeteket minden 10 nap- ban, én adom ruhditokat egész évre, hogy labatok szilérdan alljon mindennap, s ne aludjon kaziletek senki gy, hogy a nyomor miatt sohajtozik. Sok embert jeloltem ki, hogy taplaljanak titeket a nélkilzéssel szemben, halaszokat, hogy halzsakmanyt hozzanak, és kertészeket, hogy novényeket termeljenek. Edénye- ket csinaltattam fazekaskorongon, korsokat készitettem, hogy vizet hitsenek sz- ‘motokra nyér idején, Hozzitok evez Fels6-Egyipiom Als6-Egyipiomba, hozzatok ever Als6-Egyiptom Fels6-Egyiptomba drpaval, gabonaval, biizaval, s6val, babbal végtelen mennyiséghen.” (il. Ramszesz a banyamunkasokhoz, Kr. e. XI szdizad) Scantis és vetés az Uibirodalom kordban. Ar aisé KEpsoron datlyanalmak és akicidk lahat Mivel lazttottak fel a foldet az eke megjelenése el6tt? Nézzen utina a tankonyvi zzovegben, mikor jelent meg az eke Egyiptombant [F]Az 6skor és az kori Kelet_ / 29 Tutanhamon fab har’ kocsin, A fatalon elhunyt fra arr nevezetes, hogy sit az 6korban nem raboltk ki, ezért a XX. szdzadban tees pompdaban sikeilt fetami (@] Ne2zen utina a tankonyvoen, hogy mikor tered a6 hasznlata Egyiptomban, és mi volt a jolentosege! Milyen (©) jetlegzetességeit ismeri fel a képen az egyiptomi emberdbrizolésnak? [GY] .S bairha te tavol vagy, sugarad itt lobban a f6idon, Ott vagy az arcokon is, bar lebegésed senki se lata Hogyha lehullasz az ég nyugati horizontjin, gbe s0tétil a fold, a halal bus éllapotaba. Kamraiban alszik az ember, betakarva fejet, 3 az egyik szemrél nem tud a masik, kirabolhatjak vagyonabol,(...) Barlanguregét odahagyja a gyilkos oroszlin, mindenhol mara féreg, (..) Viligos lesz a vilig, amikor folkelsz az egek horizontjan, s izzol egész napon at, tiz-fényii korong, Tovatizid az éjt, sugarad mindeniele drad. A két Orszag lEgyiptom] Gnnepet dl, ami él, eleven lesz Gira, feléled, te koltéd fel az embert Megitirdeti teste, fel6lti ruhajat, sate felragyogasodat ddvizli a kari. Az egész orszig munkalja a dolgat, abraktl megelégil az allat, zéldelinek a fk, a palantak, ‘észketken szokdosnek a kismadarak, ate lelkedet dicséiti szamyuk, Mindenik dllat szokdécsel a labéin, minden, mi ropa, mi lesz, mind-mind eleven, mert rajuk mol sugarad A hajok dszhatnak a foly6n lefelé vagy szemben az arral, mindenhova elvisz a2 tit, ha folragyog orcad. kipattan eléd a folydbol a hal, Fenyed a tenger mélyeit is tisztan beragyogja.” (V. Ehnaton Naphimnuszanak részlete) (| Hstirozza meg Aton napisten szerepkorét! Gye kia szdveyb6l azokat a rész- leteket, amelyek bizonyitjak, hogy Chnaton Amenhotep) egyistenhivs vallast ve- zetett be! Indokolja dontését! Hogyan nevezi a forrés Egyiptomot? Miért (gy? [F F qT Az Ujbirodalom idészakaban rmegerds0dot az Amon-pap- sig. befolyasa. Olyannyira, hogy mar a faraok hatalmst veszalyeztette. Az 0 visz szaszortisukia tet sikerte- len kiséretet IV. Amenhotep (kre. XIV. szazad) farad egy Gj benkultusz bevezetésével. Hogy az Amon-papsig, ha- talmat_megtorje, Amon kul- tusza helyett bevezette Aton, a napkorongot jelképez is tenség kizardlagos tiszteleté. A farad még nevet is megval- toztata Ehnatonra. Az_egy- istenhit_ (monoteizmus) _be- vezetésére tot Wiseret azon- han az uralkod halla tan megbukot.Utodjanak is, meg kelettvaltoztatnia a ne- vet,” de ellenkez6 el6jelel Tutanhatonrél Tutanhamonra Az 6 sija elkerte a sirablok pusaitsait a Kirilyok vélgyé: ben, ahova a faradk sziklasir- jaitvestek {,_]] Soroljon (01 tabbistenhivs vall3sokat! Melyek a poli- telzmus 6 a monoteizmus koz6t- ti kulonbségek? A2 sllamhatalom szamara mennyiben lehet fontos, hogy sokistenhit vagy egyistenhit a jellemz6 a birodalom terile- ten? ~ 2 2 3 230_/ Az dskor és az dkori Kelet 6. Kis orszagok — nagy érékség A keleti ipusti2sid6 dllam birodalmak ctkdz6pontjban jot léve. A zsidésdg korében alakult ki az els6 egyistenhiv6 vallés. Szent konyvik a Biblia dszovetségi része. Fonicia fontos kereskedelmi kézpont, a itteni varosokban sziletett meg a hangjel6l6 ts. A BIBLIA FOLDJE: PALESZTINA A Jordan foly6 és a Holttenger vonalatel a Foldkozi-tengerig hiz6- d6 hegyes videk Palesztina. Korabbi lak6i ~ akik pasztorkodassal foglakoztak, és voltak lett varosaik is ~ Kanaannak nevezték. szizadban e terileten lépett szivetség- re 12 zsid6 (héber) tarzs, feltehetileg e sémi eredetti népesség egy kelettéil mar kordbban betelepilt és egy Egyiptom fel6l ekkor érkez6 csoportjanak egybeolva- dasval Palesztina t6rténetének legfontosabb forrasa a Bib- lia dszévetségi része, amely a zsidok szent kényve. Az Oszévetség (Otestamentum) Abraham és Mozes Uwrténetét egyseghe fogva megérizte a palesztinai zsi- désig kettds eredetét. A kelettdl érkezik (kb. a Kr. €. XV-XIV, szazadban) emlékét Abrahamhoz, a nyugat- rl, Egyiptom fel6 bevandorlokat (a Kr. e. XIlL szézad jan) Mozeshez kot Az Otestamentum szerint Abrahém a mezopoté- miai Ur varosab6l menekult Haran varosan keresz~ tl Kanaan felé, Id6skoraban szuletet fia, Lzsak. Az & gyermeke volt Jakob, akinek 12 fia a 12 zsidé tor zsel jelképezi. Az éhinség eld Jakob fiai Egyiptomba vandoroltak. A legkisebb testvér, Jozsef jdvoltabol a Zsid6k békében éltek és sokasodtak Egyiptom ioldjén. Am az egyiptomiak megirigyelték gyarapodasukat.. A férad el akarta pusztitani dket. Elrendelték, hogy a zsid6 fidgyermekeket oljek a Nilusba. Az egyik fitcs- kai, Mézest azonban szurokkal bekent gyékényko- sétba tették, s gy eresztették a vizre. A fraé leanya talalta meg, felneveltette, s elékel6 férfid lett beldle. Késobb egy kontliktusban vérei mellé allt, igy mene- kilnie kellett. A Sinai-félszigeten koborolt, amikor a zsidk istene, Jahve 636 csipkebokor képében megie- lent elote, sfelszolntotta ot, hogy hozza ki népét Egyip- tombél. Mézes nagy nehézségek ran elvezette népet Kanaan hatardig, de 6 mar nem Iéphetett az Gj haza fldjére. A sivatagban az Ur taplaita a zsidokat, és tor- venyeket is adott valasztott népének (tizparancsolat). A betelepillé zsid6 torzsek wsbh évszazados kiizde- Jemben legy6zték Kanaan dslaksit, majd a fliszteusok ellen harcoltak a teriletért. (Az indoeurépai filisz~ teusok a tengeri népek egyike, akik a zsiddkkal ko- zel egy idében foglaltsk el a tengerparti részeket, s nevikb6l szdrmazik a késGbbi Palesztina elnevezés.) Eharcok sordn David vezetésével, a Kr. e. X. szdizadra alakult kia zsid6 allam, Jeruzsalem székhellyel. David utéda, Salamon tette despotikussé a kirélyi hatalmat. Nevéhez ffizédik a jeruzsélemi templom épitése. AZ EGYISTENHIT KIALAKULASA Salamon haldla utan az orszag két részre szakadt: az északi Izrael- re, sa déli Jaidedra. A roml6 életkiriilmények és a vezet6 réteg eltévolodasa Jahve kultuszatol a lakosség elégedetlenségehez vezetett. Létnokok, jdsok léptek fel, akik magukat isten ,sz6vivGinek” (pr6féténak} hir- delve ostoroztak a nép kifosztasat és a Jahvétél val6 elfordulast. A préfétak a népet maguk kéré gyéjtve Isten biintetését javendilték az idegen istenek tisz- telete miatt. $ valoban, a Mezopotémiaban ekkortajt meger sd6 harcos Asszir Birodalom elfoglalta Izrael fova- rosat (Kr. e. VII szazad). A lakossag nagy részét Asz~ sziridba hurcoltik (deportaltak). jGdea a teljes megho: dolas és ad6fizetés dran menekult meg a pusztulast6l Urai azonban valtoztattak politikajukon: az egység érdekében kiegyeztek a préfétai mozgalommal, és knnyitettek a nép sorsan. Szakitotiak az idegen kul: tuszokkal, és Jahvét ismerték el a zsiddk egyetlen is- tenének. Csak az 6 jeruzsalemi szentélyében lehetett tisztelni az Istent. A megprobaltatésok azonban nem ériek véget: az Asszitia romjain megalakul6 Ujbabiloni Birodalom uralkod6ja, Nabii-kudurri-uszur (Nabukodonozor) r= vid hadjaratban legySzte Jadeat, feldilta févarosat, Jeruzsdlemet, és leromboltatta a zsidék szentélyét Az asszirok szokasat kovetve a lakossag egy részét, foként a vezeis réteget Mezopotémidba telepitette. A pbabiloni fogsignak” (Kr. e. VI. szdzad) az Ujbabiloni Birodalmat megdonts perzsdk vetettek véget, hazaen gedve a zsidékat, akik Gjjéépitették 1ét0k szimbélu- mat, a jeruzsdlemi szentélyt. A fogsag id@szakaban jelent6s valtozas tortént a val- lasi életakben. Jahve a zsiddk felett uralkod6 egyetlen istenségbél a mindenség teremtijévé és a fldkerekség egyetlen istenévé valt. Rajta kivil semmilyen istenséget nem ismertek el. Ezzel a zside hit tisztan egyistenhive (monoteista) vallassd valt. Kisebb valtoztatasoktl elte- kintve eben az idéiszakban nyerte el végleges formajat szent kényve, az Otestamentum, AKERESKEDOK ORSZAGA: FONICIA A Foldkizi-ten- ger és a Libanon-hegység kozatt elterulés partvidéken, Foniciaban a csapadék lehetivé tette, hogy éntézés nélkiil megteremjen a gabona. A domboldalakon j6l jovedelmezi ndvenyeket, s76i6t, olajat,figet termesz-~ tettek. A hegység értékes fakat adott, példaul a cédrust 6a libanoni tlgyet. E két jo mindségi fa a hajéépités 65 az 6pitkezések nélkil6zhetetlen anyaga volt. A ha- jogyartason kivil a varosok tigyes kézmtivesei szovete- ket, dvegarut és fémeszk6zdket Allitottak el Fonicia a kereskedelmi titvonalak talalkozési pont- jaban fekiidt. A part menti varosok lak6i kihasznaltak. a kedvezs lehetOséget, s hajéikkal beAz Oskor és az Okori Kelet_/ 31 vizeket. Elvittek haza juk termékeit, & KOzvetiteték | val tovabbfejlesztették a hajosnép taldlmdnyat, s az tivoli varosok, videkek drucikkeit, a tenger fuvarosai- (gy kialakult jelrendszer lett az alapja mai latin abé- va valtak. Sorra alapitottak kereskedelmi telepeiket | cénknek is, Cipnustol arig (pl. Karthago). Fonicia véroséllamok sorabl allt (Bublosz, Szid6n, ‘A kereskeddvarosok legmaradandébb alkotésa Turosz), s nem alakult ki egységes dllam. A kereske- a hangjeldl6 fras volt. Korabbi kezclemények utan | dévarosokban a kirdlyok hatalmat gazdag_kalmarok Kr. e. 1100 jn Bubloszban dolgoztak ki a 22 vona- | korlitoztik. A vidék egy dtmeneti idészaktol eltekintve las jelb6l allo irast. Ez az dbécé az alapja a héber és | (Kr. . XII-VIIL szézad) mindig a kornyez6 nagy birodal- frasnak. A gordgok maganhangzok hozzsadasa- | mak részét képezte. Ha héber szolgat [rabszolgal va- SSA arolsz, hat éven at szolgaljon, de a hetedikben tavozzék szabadon, kartérités nélkil. Ha egyedal jot: ta- vozz6k egyedl, ha nds ember: tavozzek a felesege is. Ha ura adott neki feleséget,s az iakat vagy lanyokatsziilt neki: az asszony és gye- rekei az uraé legyenek, 6 pedig egyedul tavozzek. Aki megveri apjat vagy anyja,halallal haljon Aki embert lop és eladja, vagy a kezében fogik, halallal hal- jon. Aki dtkozza apjat vagy anyjat, halallal haljon. Ha férfiak veszekszenek, és egy ember megiititérsat kOvel vagy ‘kdl, saz nem hal meg, esak agyba esik:(...) bantetése annak, aki litt, fizesse meg az a fekvéset, és gy6gyittassa meg. De ha halaleset torténik: bet adassék élet életér, szem a szemér, fog a fogér, kéz a kézér, lab a labért,égési seb az égési sebért, roncsolas a roncsolas kek folt a kek foltért. Ne dlettessenek meg az apak a fiik helyett, 6s. fiuk ne dlettesse- nek meg az apak helyett, csak sajat btineiért dlessenek meg valakit. Ne terjessz hazug hiresztelést, kezed nem adhatod a gonosz- nak, hogy hamis tants egy. Ne kovesd a ttimeget gonosz Uigyben; peres tigyben ne valli a tomeg utén, biinre hajolva. Perében még szegénnyel se légy részre- hajl6.” (Mazes térvenyeibo}) Jellemezze a fords alapjan Mézes korénak tarsadalmat! Hasonlit- (0) sa ossze a széveget Hammurapi torvénygysjteményével! Mik a ha- sonl6sigok és a kulonbségek okai? (F] Finicia és Palestina FP] Elemezzk a térség foldrajzi adotsagoitt Hol lehetett antazéses foldmiiveléstfoly- tatni? Nevezztink meg néhanyat a ters saj- tos drucikkei kézull Nézzunk utana, melyiket hogyan hasznosftottak! Mert valhatott Fonicia a Kozel-Kelet kereskecelmi kézpontiva? [F] ~Halld, terael! Az Ur, 4 mi Istenlink az egyet len Unt Szeresd Ura dat, istenedet, s2ived, lelked mélyébél, min- den exdddel! Ezeket a parancsokal, _amelye ket ma szabok neked, Srizd meg szivedben, 6 vésd gyernekeidnek is az eszébe, beszélj roluk, amikor lef szel § amikor flkels2 (Teremtés 31, 11-13) Figyszekrény, a Mézes torvényelt tartalmacé Tora ‘taolohelye a zsd6 imahzakban Nézzen uténa a Biblia Sszdvetségi részé- Dencforton ele Men ecco Qa (orl5 32_/ Az skor 6s az dkori Kelet Salamon templomanak helyén,abab- toni fogségutén emeh «ij jruzsdlemi femplom maketie Téjékozédjon, milyen se 2 reper jtszon 2. tomplom (a szentély) a zsid6sig Gletcben! {oy Kiket hurcoltatott el Nab kodonozor a zsidék kéz2ul? Mely nép birodalomszervez6 ha- /omndnyait kovette? [SZ] Kovesse nyomon a térké pen a foniciai hajésok wat! Milyen fOldrajzi-csillagaszati ér veink lehetnek a széveg alapjan arra, hogy valdban végrehajtot- tik a fOnciaiak a faead megby zatisit? Emelje ki a szévegbdl a Herodotosz torténetiroi_ elveire utalé részeket! [$2] Salamon kirdly kényszermunkésokat kildatt {61 egész Izraelbél: harminc ezer ember lett kényszermunkis. Fzeket felvaltva kalete a Libanonra, havonta tizezer embert. Egy hénapig a Libanonon voltak, két honapig pedig otthon. A keényszermunkasok feliigyeloje AdGniram volt. Salamonnak volt hetvenezer teher hordoja és nyolevanezer korejt6je is a hegységben. Valamint a munkat iranyito munkavezet6kin kiviil hiromezer-haromszaz leligyel6je, akik a munkat végez tettek a néppel.” (Oszivetség, Kirdlyok I. konyve 5.) Abban az idoben (...) Nabukodonozor, Babilon raya maga shad vorulta vires le, lye kozben szolgSi ostrom alatt tartottak, Elhurcolta az Ur templomabél az osszes kineset, ugyantigy a kiralyi palota kineset is, az osszes aranyedényt osszetorte, amit Salamon, lzrael kirdlya az Ur temploma szméra csinaltatott gy, ahogy az Ur eldre elmondia. Egész Jeruzsilemet fogsigba hurcola, az dsszes parancsnoko- kat 6s fogyveriorgatasta alkalmas féfit,tzezer foglyot, ezenkivil az Osszes kova «sot és lakatost, nem maradt oft senki, esak a fold egyszerti népe. (..) ugyandigy fogsigha hurcolta Jeruzsilembél Babelbe a kirdly anyjat, a kirdly asszonyait és tisztseguiseldit, valamint az orszag eldkelit is, ezenkIvil az dsszes tekintélyes ember elvite fogolynak Babilon kirdlya Babelbe.” (Oszdvetség, Kirdlyok ll. kony- ve 24.) alibia [Airikal vizt6l kérdlvett foldrésznek intatkonk, kiveve az a est, ahol Azstival hataros; s tudomasom szerint Nékhosz Egyiptom kirdlya volt az els6, aki ezt bebi- Zonyitotta; 6 ugyanis abbahagyvan azon Csatomna asatasat, mely a Nilust6l az arab abilig [Vords-tenger] hizédik, féniciai embereket kilddtt el hajokon, s meghagy- ta, hogy visszafelé Heraklés7 oszlopain [Gibraltar] at hajézzanak be az északi tengerbe [Foldkozi-tengerl, és igy térjenck vissza Egyiptomba. A foniciaiak tehat a Vords-tengerbiil kiindulva a déli tengerbe hajéztak. Amikor az Gz beallt, KikOtOt- tek és bevetették a fldet, ahol épp ctjukban Libuaban voltak, saratasig ott marad tak. A gabona learatasa utan pedig tovabbhajéztak Ggy, hogy két év lefolyasa utin a harmadik évben Heraklész oszlopainal befordulvan, Egyipiomba érkeztek. Aztis Alltottak, amit ugyan én nem hiszek, de mas talan igen, hogy Libia kordlhajézasa alatt a Nap jobb kézrdl esett.” (Hérodotosz, gordg tortenetiro)Az Gskor és az kori Kelet / 33 68. Fnicial dvegkorsdk. A korsbk még az aayat edények formaiat rex, mvel a korszaktuan ‘nem tak, nanem agyagmintara dolgoztak ritaz Oveget Miért fejlddhetett_gyorsan a fo- riciai varosok jpara? A fldrajzi nyezet alapjin kovetkeztessen arr hogy melyek voltak a fejlett fontci iparagak? [F] XI|N/T\)mM|O}Q|w|> ‘A hangel ids telidése Miben jelentett fejlédést a foni- Ciai (ris a korabban megismert frasokhoz képest? Miént éppen Font claban alakult ki ez a2 Uj irisajta? Mi ben lépett elore a gérég dbécé? Miert adja vissza pontosabban a szoveget a ‘g6rdg iris, mint a fOniciai? [F] VT abe Féniciai ala fend és latin rds [QB] Mi 2 alapvets ujdonsig a ke- QI pen tathats résban? Mia kap- Csolat a két iris kezon? [$2] Foniciai hai Ay) Az Sbrizolis alapjin fate afont- Oy cia majo jllogreresseert! [82] [| Készttstnk seeks srt az fs fejlddésérdN Az dba adjon vlasztaz tis kialakulésdnak szakaszaira,idGrendjére, igazdasigi és tirsadalmi hatterére! [1] HEE Exriptom - norogit ras na a HEI Wezopetaa - irs TE indus-voigy - képirds HB ina saints HH Foca — nanghetoi iras zw, o = 3} K Sr 0 a a ae tick ees saps [@] Kevesse nyomon, mely irsok feéctek kia fncia shécebslt Miértafoncia volt a legnagyobb hati ris? [F]Nézépontok 34_/ Az dskor és az kori Kelet Teremtéstérténetek: Minden népet ~ a sumerektdl a keltakig, finnekig ~ mar kezdettl fogva érdekelték az élet alapvets kérdései: a sziletés, a halal, az dsOk eredete stb. Ezekre a kérdésekre a mitoszokban adksk meg énma- sguknak a valaszt. {Az eltéré kulttiak mondaviligaban sok kiz6s vonast fedezhettink fe. Ennek tobb oka lehet. A legkézeniekvbb az ditvételek. A sumer mitoszokban talalhat6 vizéz6n (lankinyv, 20-21. oldal) szinte teljes mértekben megegye- 7ik a Bibliaban szerepl6 Noe torténetével. Az akkad Sanrukint, hogy életét ments¢k, vesszdkosarban a folyo vizére biztak (tankényy, 19. oldal), akiresak Mézest — ez azonban mar nem feltétlen atvétel. Hiszen ez a motivum tobb, a Kizel-Kelettl tvolabb él6 nép mitoszaiban is fellelhet6, példéul a romaiakndl, ahol Romulus é Remus is (gy vészelték at a rijuk leselked veszedelmet. Elomezzik az alabbi teremtéstonténeteket! Keressik az eltéré 6s a k0z0s vondsokat a szokban! [F] inkdnyvben olvashats mito- LA vilig teremtése Kezdetkor teremtette Isten az eget ésafoldet. A fold puszta volt és Gres, sbtétség bomtotta a mélységeker, 6s Isten lelke lebegett a vizek folot.Isten sz6It: »Legyen vilagossége, és vilagos lett, Isten latta, hogy a vildgossag jo. Isten elvilasztotia a vilagossagot a sotétségtsl. A vildgossagot nappalnak nevezte Isten, a sotetséget pedig éjszakénak. Azutan este lett és reggel: az els6 nap. Isten Gjra sz6lt: A vizek kozepén keletke7z6k szilard boltozat és alkosson vie laszfalat a vizek kézat.« Ugy is lett, Isten megalkotta a szilard boltozatot, és elvi- lasztotta vele a boltozat flit és a boltozat alattivizeket. Isten a boltozatot égnek neverte. Erte este lett és reggel: a masodik nap. Isten ismét sz6It: »Gytiljenck dssze az 6g alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a széraz.e Ugy is trtént. Isten a szarazat fdldnek nevezte, az dsszetolyt vizeket pedig elnevezte tengemek. Isten latta, hogy ez j6. Akkor megint s26ltIsten: »Teremjen a fold zaldelld novényeket, amelyek termést hoznak, és fakat, amelyek magot rejt6 gytimolesot teremnek a foldon.« Ugy is lett. A fold zdldelld ndvényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fakat, amelyek gyiimélcs6t érielnek, amelyben magvak vannak, a fajténak megfeleléen. Isten atta, hogy ez j6. Este lett és reggel: a harmacik nap. ‘Akkor megint sz6lt Isten: »Legyenek vilagito testek az egbolton s valasszak el a lay abrazo a teremtést egy KSzép- reggelt az éjszakatol. Ezek hatdrozzak meg az dinnepeket, a napokat és az évekel. korminiatira Franciarszag, Rheims, Fényeskedjenek az égbolton, s vilagitsak meg a foldet.« Ugy is lett. Isten megte- ail szzas zope) remiette a két nagy vlagitct. A nagyobbik vilagitt, hogy uralkodjék a nappalon és Milyen tevekenységként a kisebbik viligtet, hogy uralkod)jek az éjszakan, s hozza még a csillagokat. Ones oe SIE i viecn ae Gola helyene Cter, hogy vibeiuanak toldreke uralicdenak remtést?Vitassuk mess mi lehe- nappal fet, s valasszak el a vilégossagot & a sotétséget.Isten ltta, hogy €2 j6 tett ennek az oka! [F} Este lett €s reggel: a negyedik nap. Isten s76lt: 9A vizek teljenek meg élilények sokasigaval, az gen, a fold felett pedig ropkadjenek madarak.« Ugy is tortént. Isten megteremtette fajtajuk szerint a nnagy tengeri llatokat és mind az él6lényeket, amelyek mozognak vagy a vizben Uszkalnak, fs a ropkéd6 madarakat is, ugyancsak fajtajuk szerint. Isten latta, hogy €z j6. Isten megaldotta dket és igy sz6lt: »Legyetek termékenyek, szaporodjatok, lepjétek el a tengerek vizet, s a madarak is szaporodjanak a foldon.« Este lett és reggel: az dtddik nap. Aaztan sz6ltIsten: » Hozzon létre a fold élélényeket fajuk szerint: haziallatokat, cstiszémaszbkat és mezei vadakat fajuk szerint.« Ugy is tOrtént. Isten megterem- tette a mezei vadakat fajuk szerint, a hazidllatokat fajuk szerint és az Osszes etic esriten dttekints tib- S26masz0t a foldkerekségen, fajonként. Isten lta, hogy e2 jo lazatot a bibliai terem- __‘Isten djra sz6lt: »TeremasGink embert képmasunkra, magunkhoz hasonl6va. Ok téstorténetesll Keresse meg a _uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a haziallatok, a mezei vadak és az jellemz6 mitkus elemeket {1} Osszes estszémasz6 folot, mely a foldén mozog.«” (Biblia, A teremtés kényve} WA vilig keletkez6se A hatartalan semmiben élt a titokzatos viligszellem, akit soha él6 ember szeme meg nem pillantott. 6 teremtette messze északon a Koddk Birodalmat és délen Muspellt, a tiz orszagat. A Kodok Birodalmaban kilt keletkezett, s ebb6l tizenkét folyam eredt (..) Ezek a folyamok jéggé valtak, slassan kitototték a mély szaka-Az 6skor és az Gkori Kelet / 35 dekokat, A tz birodalmabsl pedig forts lég és tizes szikra dradt. Ot, ahol a forrd levegé a fagyos folyamokkal dsszetaldlkozott, megolvadt a jég, é w olvadd cseppekb6l egy drids keletkezett: Ymir. Ez az Ymir a dérdridsok satyja, gonosz, félelmes teremtmény volt. Gylif kirdly most arvl érdekl6dott, hogy mit evett ez az Ymir, mivel tip- lalkozott. Megtudta, hogy a Kéd Birodalmabdl arado dér és a Tz orszag bl jovs meleg leveg6 talalkozAsanal egy Oriasi tehén keletkezett, ennek a tejébal lakott jal Ymir és népe Az Gridstehén nyalta, nyalogatia a s6s dérsziklakat, s fme, a sziklak em- beri format ltattek, kilépett bel6lak a fenségesen szép Bur isten. Bur isten ‘gyermekel Grigslanyokkal hazasodiak ossze, s isteni gyetmekeket hoztak Vildgra: az els gyermek Odin volt, a legbdlesebb, a leghatalmasabb az is- tenek koz0t Késbb hac tamadt az istenck és a dérdridsok kézatt. Az istenek gyéze- delmeskedtek, s csak egyetlen dridspar menekalt meg a csatabal. TélUk szar- maztak a késdbbi Gridsok. Ezutan az istenek Ymitbal, az 6si jégoridsbol megalkortak a foldet, Ko- ponyéjabél lett az ég, négy sarkan négy torpe dllott: Kelet, Nyugat, Eszak és Dél, Csontjaibsl keletkeztek a hegyek, vérebsl a tenger és a tavak, hajabsl a fak és a boktok, fogabdl a kégirgetegek és a sziklak. Szeéldékei falat Kovetkeztessen a szivegbél alkottak, s ez vilasztotta el a szérazioldet a tengert6l ra, hogy milyen természeti Az északi szigeten telepedick le az riasok. A szérazfldet Midgamak ——_komnyerethen éltek a germanok a neverték el, e7 lett az emberek lakohelye, az istenek pedig Aszgardban épf- _mitosz keletkezése idején! Huzza tettek maguknak palotat.” ald a sajatos és az altaldnos mitikus (German rege. Domoter Tekla nyoman) —__elemeket! [$2] ‘Abell (abilon) torony épitése (i. Peter Brueghelfestménye, XV szdzad) wg A} | Milyen épaletipus lathats a képen? Meséle el a toronyhoz kapesolédé bibliai tirténetet! Milyen térténelmi folyamat mitikus magyarazata a trténet? [$2]36_/ Az skor és az dkori Kelet 7. A Kézel-Keletet egyesité birodalmak Az asszirok els6ként egyesitették a Kézel-Kelet térségét, de a meghdditott teriiletek kizsékmanyolasa bu- kasukhoz vezetett. Az Ujbabiloni Birodalom az asszir orokséget folytatta. A Perzsa Birodalom egyesfette tartésan a Kozel-Kelet jelent6s részét. Fz azzal is magyarazhat6, hogy a per- sak dj médszerekkel, a helyi vezet6kre tamaszkodva uralkodtak, j6 Gt- és postahdlézatot tartottak fen. ASSZIRIA Az Assziridnak nevet ad6 Assur varosa Me- zopotimia északi részén, a Tigris foly6 partjan tekidt. Lak6i elsdsorban fémekkel és gyapjtval kereskedtek Nagy mennyiségben széllitottak Glmot Kis-Azsidba a réz tisztitasdhoz és épitkezésekhez. Az itteni Gj nyersanyagleldhelyek feltedezése kovetkeztében val- sdgha kerilt Assziria gazdasdga. [gy az dllam jve~ delmei megiartsa és névelése ércekében a héditasok felé fordult. Rovidesen a zsakményszerzés valt az or- 2g {6 beveteli forrasava. 5 had)ratok nyoman katonai jellegt tr- sadalom jott etre. Flén a nagy hatalmci kiraly alt, aki a harci szekerekkel és vastegyverekkel felszerelt katonai vezet6 rétegre tamaszkodott. Az asszir parasztség lo- vas és gyalogos katonaként vett részt a hadjratokban. Aharcosokka val6 asszir parasztok helyett gondoskodni kellett a munkaer6rdl. [gy a zsakmanyszerz6 haborak egyik céljava az emberek elhurcolasa valt. Csalidok ezeit telepitették dt kényszerrel Assziridba. A deportalt népek nem rabszolgaként dolgoztak, helyzetak inkabb a kozrendit szabadokéra emlékeztetett Assziria néhany évszazad alatt (Kr. e. IX-VII. s74- zac) meghéditotta a Kézel-Kelet jelentds részét (Me~ zopotamia, Fénicia, Palesatina, majd Egyiptom). Az ellenség megalazasat, tomegeinek legyilkolsat felira- tokon hirdet6 asszir kirélyok pompas dj fOvarost épit- tetiek (Ninive), amelynek kényvtardba osszegy ifittek a Mezopotamiaban fellelhet6 irésokat. A kegyetlen uralom ellen azonban sorozatos felkelések tortek ki. A lazadasok miatt meggyengiilt birodalmat a7 Iran fell benyomulé indoeurdpai lovas nép, a médek té- madasa sszeroppantotta. Ninivet, a gyilolt biroda- Jom févarosat fldig romboltak (Kr. &. 61.2). AZ UJBABILONI BIRODALOM ik. e. ViI-VI. szazad) Az asszirok ellen felkel mezopotamiaiak vezére ala- ittta meg az Ujbabiloni Birodalmat. Legjelentosebb alkod6ja (Nabi-kudurti-uszur, a bibliai Nabuko- donozor) részt vett Ninive elpusziitéséban, majd el- foglalta Fénicidt és Palesztinat. A birodalom dtvette az asszirok birodalomszervez6 hagyomanyait és ke- gyetlen médszereit. Palesztinab6l elhurcoltak a zsid6 lakossag egy részét (babiloni fogsdg, Kr. e. VI. szazad).. Akkegyetlen médszerek miatti elégedetlenség is szere- pet jatszott aban, hogy a perzsik kinnyen megdin- t8tték birodalmukat AZ OPERZSA BIRODALOM (kr. ©. 559-331) A per- zsik az Iéni-medence nyugati részén, a Zagrosz hegylancai kéz0tt éltek, s nydjaikat, méneseiket le- geltették, Az jal, nyillal és vasfegyverekkel felszerelt lovas nép az indoeurdpai nyelvesaladhoz tartozott. A megersbd6 perzsak (Kiirosz vezetésével) meghédi tottak Mezopotamiat (Babilont Kr. e. 538-ban), Fon t, Palesztinat. Babilonbol hazabocsatottak az elhurcolt zsidokat, s engedélyezték szmukra szentélyik Gjjaépi- tését. Majd folytattak a héditésokat (Kambiiszés2), és kr. e, 525-ben birodalmukhoz csatoltak Egyiptomot. Legjelentdisebb uralkodojuk, 1. Dareiosz tovabb nvelte a birodalom teriletét Eurépa és India felé. (A gorogokkel vivott habordjat részletesen targyaljuk maj a gordg torténelemnél.) A perzsak szakitottak az asszftok pusztén erdszakra 6pil6 rendszerével. Nem intottak ki, és nem depor- taltak a meghéditott orszagok vezets rétegét. Akik meghédoltak, azokat meghagytak _tisztségikben, s a kizremikidéstikkel tartotték fen uralmukat, gy osztozniuk Kellett a hatalmon a legyGz6tt népek elokeldivel, de a birodalom tobb évszazados fennalla- sa igazolta modszeriiket. A hatalmas birodalmat, mely magaba foglalta az ‘kor fejlettterileteinek nagy részét, Egyiptomtol Indi ig, tartoményokra (szatrapiakra) osztottak. Mindegyik élén kormanyz6 alk, aki a hadiigyek kivételével az Os7- szes dillami feladat irdnyftasat ellatta. A hadsereg tarto- manyonként dnall6 vezetés alatt allt. Az allami és a ka- tonai vezet6 ellendrizhette egymast, (gy meggétolhat- lik a tartomény elszakadlési torekvéseit. Ez a rendszer sok késbbi birodalom szaméra szolgalt mintaként. A birodalom egységet erdsitette az utak épitése (pl a Kiralyi Gi), s az utakat hasznal6 postai szolgilat A jelentésebb tartomanyi székhelyeket és a f6varost (Perszepoliszt) Gt- (2700 km) é postahdlézat kotitte ssze. Az egymast6l 20-30 kilomeéterre lev6 dllomaso: kon pihent lovak és futarok varték a hivatalos izene- teket, (gy sikerultdthidaini a hatalmas tavolsagokat. A szatrapiak adoi hatalmas jovedelmet jelentettek az uralkodénak (atlagosan évi 250 tonna ezistot és 94 mazsa aranyat). A kereskedelem fellenditését és a bi- rodalom egységét egyardnt szolgélta a Dareiosz dltal bevezetett vert aranypénz, a dareikosz VILAGOSSAG £5 SOTETSEG A perzsik hitvilaga az eddig megismert vallasoktol eltér6, Felfogasuk szerint a viljgban a j6 és a rossz, a viligossag és a sotetség kiizd egymassal. A perzsa nagykirdlyok a vilégossag nevében uralkodtak. A perzsa vallasi rendszer megalkotasat késibb Za- rathusztranak tulajdonitottak, elveit szent konyvik- ben, az Avesztaban (= Tudas Kanyve) foglaltak ossze A perzsihoz hasonlo vallasi elképzeléseket, amelyek- ben a vilig élesen ket ellentétes részre oszlik, vallisi dualizmusnak (duo = kett6) nevezzk.Az 6skor 65 az kori Kelet_ | 37 HB Assziria a ke ©. X. szdzacban DEBBI Asszira ak. 0. vi sztzactan ,Uate [egy arab kirdly| katondi, meghallvan, hogy felvonulnak ellentik Assur 65 Istar, a mi nagy isteneink fegyverei - akik az dtkOzethen segftségemre sittek -, fellazadtak uruk ellen. G maga megijedvén, elabajt menekalése helyérdl, de az istenek segttségével, Assur iranti bizodalmamban kezembe kaparintotiam, é Asz- sziriaba vitettem. Sajat kezernmel ragadtam meg, és késemet marokra fogva, sajat keziileg felhasogattam arcin a hiist, Kot6féket vetettem képére, é kutyaporizra kotven Ninive varos kézepén, a napkeleti kapunal, amelyet »A népek tédulasinak kapuja névvel illetnek, Ketreche zérva driztettem. De életben hagytam dt, hogy ezzel is kimutassam Assur és Istar, a nagy istenek dicsdséget. Visszatértemben a tengerparton fekv6 Szidént foglaltam el. A varos lakossé- zit, mivel nem engeclelmeskedtek tartomanyféndkémnek és nem fizették meg évi addjukat, leoldokoltem. A meghddolast megtagad6 népek kéz0ttitéletet tettom. Isteneiket é lakGikat Assziria fogsigaba hurcoltam. Az ellenallast tantsit6 Akko vos lakossagat le is mészdroltam. Holttestuket oszlopokra aggattam, a varos ko- rl helyeztem kzszemlére.” (Assurbanapli asszirkirdly felirata) lemezte az asszir uralmat? |jarasuknake [$2] A Asszr Birodalom Dion tis ee vernemek, fels2 [FI ‘Assurbanapl, asszi uralkod vadé- szaton. Az assziok az els lovas nem- zetek egyke, hadseregik felelmetes részit kepezte a lovasség38_/ Az skor és az 6kori Kelet Pore tii Broom PB ientsuk osze a bio dalmat az Asszir Biroda- fommal!: Mely terdletek azok, amelyeket mindkét_birodalom elfoglalt? Mire kovetkeztethetink 2 ket birodalom terileti azonos- sigaibél é kilénbségelbol? A tankonyvi szOveg segiségével mutassuk meg a terkepen a ,ba- biloni fogsag” helyét! [F] Késrisen rekonstrukcis ota leas alapjan Marduk templomarsl! Milyen _jelleg petrol van sz6? Hol talslkoz- tunk mar hasonlokkal? Mi volt 2 papsig szerepe az Ujpabiloni Birodalomban? Gykitse ki a s26- vegbdl a szerzd_ veleményére tal részletoket [I] Hogyan bainta perzsa ural- kod6 a legyézottekkel, ve- zet6ikkel és kultuszukkal? Ha- soniiisa ossze eljrsat az asszit hagyoményokal [$2] /Avétos mindkét részének kozepén egy-egy épilet all. Az egyik a nagy és er6s kafallal védettkiralyi palota, a masik pedig Marduk bronzkapus szentélye. Ez még az én idémben is alk, alapterilete négysz6g alakt, s minden oldala ket sztadion [kb. 400 méter]. A szentély kizepén zomok torony emelkedik, amelynek széles- sége és magassiga egy sztadion. Ennek a tetején egy masik torony all, azon egy hatmadik és fgy tovabb, osszesen nyolc torony. A felvezeté Iépes6isor valamennyi tomyon korbefut, s a kézepe tijan egy pihendhely van nyugvészekekkel, hogy akik felmasznak, megpihenhessenek. Az utols6 toronyban nagy szentély talalhat6, amelyben egy magasra vetett dgyat s egy aranyozott asztalt helyeztek el. stenkép azonban nem talalhats benne. Ejjel egyetlen férfi sem léphet ide be, csakis egy helybeli asszony, akit az isten vAlasztont ki valamennyi ottani né kOzil, {gy mond- jak (..) ennek az istennek a papjai.” (Herodotosz, gorig trténetiro) nfn vagyok Kirosz, a mindenség kiralya, a nagy kirdly, a fatal kay, Sumer ex Akad Kaya, ary léigtaj kirdlya, Kambiiszésznek, a nagy kirdlynak a fia, KUrosznak, a nagy kitdlynak a7 unokaja, akinek uralkodasat Bel é Nabi szeretik, akinek kirdlysagat s7ivGk megorvendeztetésére kivantak, Amikor Babilonba békésen bevonultam, Uinneplés 6s Grdm kizepette a fejedelmi palotéban az uralom szallasatfelatottem., Marduk, a nagy isten, Babilon lakosainak bardts’gos szivét megnyerte szamomra, mig én na- ponta gondoskodtam tiszteletérdi, Nagyszmd csapataim Babilonban békésen vo- nultak fel és ald, egész Sumer é Akad orszagaban rémiletkeltOket nem tGrtem. Babilon belsejének és dsszes kultuszhelyének jolétérd gondoskoctam. Babilon lakosait, akik az istennek akarata ellenére szenvedtek, megszabaditottam az igat6l, mely nem illett hozzajuk Megrongait lakisaikat kijavittatam, szenvedéseiket csllapttottam. Tetteimnek drailt Marduk, a nagy tr. Nekem, Kirosznak, a kirdlynak aki tiszteli6t, és Kambuszésznek, a fiamnak, szivem sarjadékanak és ‘sszes csapataimnak kegyesen dldést mondott jolétiinkre. Mi szine elétt boldogan dicsértak magasztos istenséget.” (Karosz agyaghen- ger-felrata Babilon elfoglalasdrol) Kirosznak, a birodalom alaitjak ma is ll siremléke [@] emezze min pte alors semleket (Ossehats ist tettség,szerkezet sb.) [F]Az 6skor 6s az kori Kelet_ / 39 Dareiosz kirdly {gy sz6l: Ahuramazda, aki az istenek kézil a legnagyobb, az 1 i torment engem, ye et kala, 98 sdoményorta nekem ext kigiyapoy ext Ee nnagyot, ezt a lovakban kivalét, emberekben kivalot (...) Ahuramazda akarata ez si kt fason . volt: a2 egész foldén emberévé engem valasztott, engem tett kirillya az egész foldén. En tisztelem Ahuramazdat. Ahuramazda segiiséget hozott nekem. Amit én megtenni parancsoltam, azt nekem szerencsésen sikerre vitte. Amit én tettem, mindent Ahuramazda akaratabdl tettem.” (Dareiosz sztiszaifeliratabss!) Eat az adojavedelmet a kirily a kovetkez6képpen helyezte el kinestaraban: Ct megolvasztatta, agyagkors6kba Ontette, majd amikor a korso megtelt, az agyagho- I Kl ritistlevetette, Ha penzre volt szdiksége, annyit veretett, amennyire éppen sziksé-szar anyat te ge volt.” (Herodotosz Dareiosz [Darius] kincseird) tak? [$2] Porzsa érség flvonulésa ay perszepoiiszi dombormivn ey ‘ Do ey] Korosz ‘Swatag Kambusztsz —— Fontosabb kereskedelmi itvonal Dareiosz Keay otNézépontok A0_/ Az Gskor és az 6kori Kelet T A pénz nem kezdettl fogyva létezik, kialakulasa hosszi folyamat eredménye. A kzvetlen termékeserét a gazda: agi fejlédés hattérbe szontota, s kilonbdz6 ,pénzpotl6” értékek léptek be. llyen volt a nemesfém vagy barmely ritka, sezért értekkel bird targy, pl. festék, ritka kG, Kagylo. Egyre inkabb tért haditottak a nemesiémek, rudak, maja éxmek formajaban. Az érmék éntéke dntéen nemestémtartalmuktél fuggot kinai bronzérmek utan a klasszikus pénzt ismereteink szerint eldszor a kis-zsiai Lidiaban verték (Kr. e. Vl sz4zad) elektronbsl (természetes arany-ezist tvizet). Az éimék azértvoltak kedvezdbbck a nyers nemesfém- nel, mert kibocsat6juk szavatolta nemesiémtartalmukat és stlyukat. A pénz diadalitjanak kezdet sllom fOniciaiakhoz, majd a perzsskhoz (dareikosz} kotédnek. A késObbiekben szinte minden dllam élt a pénzkibo: sata lehetGsegevel Bay Vi eet szoksgszert apn Kalki erode [62] Péreét asta Kb Tire a snl 5] Melywljdonsigs even (Wl iaiteslegete pases sap ethges Marja tem t emestem penzlil seen? > | Dareiosz aranypénze, a dareikosz [| Meeverazza meg, hogy A karthagéiak azt beszélik, hogy van Libiidban [A\rikal egy olyan hely,illeiéleg ennyiben szolgalta az él- Heraklész oszlopain [Gibraltar] til laknak olyan emberek, akikhez ha megérke2- lambataion megeristését & 9 nek; éruikat sorban egymas mellet kirakjsk a tengerpartra, majd hajikraszallnak fee iz 7 €2reIKOS2 65 onnan fuistot eregetnek. Amikor a bennszillottek észreveszik a fistot, kimennek crear a partra, és az aruk ellenértéke gyanant aranyat raknak ki, majd visszavonulnak az aruk mell6l. Ekkor a karthagoiak kiszallnak, megnézik, és ha Uy talljak, hogy az arany felér az érukkal, felveszik, és elvitorléznak, ha viszont nem [talaljak elég- nek], visszamennek hajoikra, és ott Ulnek. Amazok erre el6jénnek, és Gjabb ara- fem kezdetleges fokatt Ayakat tesznek [a régihez], amig ki nem elégtik [a karthdgoi kereskedketl. Egyik Migr alakult ki ez a forma’ Mi. Sem KOvet el jogtalansa sikkal, mert sem [a karthagoiak] nem nytilnak az Iyen szerepet jitszottale a barbs. aranyhoz, amig egyeni6 értékiinek nem itélik, sem a [bennszilttek] nem érintik rok a foniclaiak kereskedeime aZ Arukat, amig [a karthagoiak] el nem viszik az aranyat.” (Hérodotosz a néma ben? [82] kereskedelemro) A kis-2sial Ldkabdl szdrmazb éxme (kr. e. VI. s2azad), Anyaga elektron(arany-e2istdtvize) Az clap rajzolataasszroroszknt mint, ahatoldalon a pénctkiadé ualkod6 pecsét thats [@] Mies volt kecvezsiob az emberek és a gazdasig szimara a ver pénzek megice- (QI nese? Mi hatarozta meg abban az idében a pénzérme értket? [SZ] Péncérme a mai hindbdl. Melt a pénze thats kao | Kéaznson rovid beszimolst errcl a D pénzré, mint térténelmi forréslt [1] Jellemezziik a kereskedeAz 6skor 65 az 6kori Kelet_/ 41 8. Dél-Azsia és a Tavol-Kelet birodalmai Az Indus mentén folyamvélgyi civilizacié virdgzott a Kr. ©. 3. é 2. évezred fordul6jan. Indiaban az arja héditast kovetGen kasztrendszer alakult ki Indidban ket vilagvallas sziletet:a brahmanizmus és a buddhizmus. A brahmanizmus jellemz6je a kaszt- rendszer & a Iélekvandorlds tana, a buddhizmus pedig arra tant, hogy trtd kell lenntink vagyainkon. Kindban szintén 6nt6zéses gazdalkodason alapulo kultira bontakozott ki a Kr. e. 3. évezredt6l, Kina értékes iparcikkei (porcelén, selyem) révén nyereséges kereskedelmet folytatott a Selyemuton ke- resztil Eurdzsia tobbi civilizaciojaval. AZ INDUS-VOLGYI CIVILIZACIO India hatalmas méreti térség (tigynevezett szubkontinens) a Himalaja 6s a7 Indiai-dcedn k6zott. A nagy félszigetet hegysé- ek fogiak kirbe. Zartsiga miatt India kultardja szé. mos vonasaban eltér a Kbzel-Kelet kultirajatol India si miiveltsége az Indus vélgyében bonta- kozott ki, és virdgkorat a Kr. e. 3. é5 2. évezred for- dulojan élte, Létrehoz6i valosziniileg India sitet bord slakoihoz (dravidak) tartoztak. € kultdra gazdasagi alapjaaz éntozéses fldmiivelés volt (arpatésbiizatter- mesztettek), eszkdzei elsésorban bronzbél késziiltek ‘A kOb6I 6s téglabol épitett varosok (Mohendzsodaro, Harappa) utcai derékszogben metszették egymést, a hazakba vizet vezettek, 65 csatornakon tévozott a szennyviz. Valamilyen romland6 anyagra ithattak, igy a kevés fennmaract emlékbol frasukat nem sikeriilt megiejteni INDIA TARSADALMA ES ALLAMAL A fejlett indus- volgyi kultdra (valésziniileg a terméiold kimerulése 6s kornyezeti_ problémak miatt) hanyatlasnak indult A teruletet az Irani-medence irényib6l harcias aja trzsek foglaltak el (Kr. ©. 1500 kiri. A hédit6k 6s meghédltottak egyuttélése sajatos szerkezett tarsadalmat hozottlétre. A térsadalomban betdltstt szerep alapjan a lakossig négy {6 esoport- ra, kasztra oszlott: a papokra (brahmanak), a kato- nai eldkeldkre (ksatrijak), a tulajdonnal rendelkez6 kozrendtiekre (vaisjak) és az eldz5 harom réteget szolgélékra (sidrak). Elkulénilt egy étddik esoport is, akiket vallsi alapon érinthetetlennek bélyegeztek (pariak). K6z6j0k tartozott az dslakossag 6s a tisztata- lannak tartott foglalkozsokat (4k (pl. az életet kiolt6 4r0s0k).Id6vel (Kr. e. | szazadra) a kasztrendszer merevvé vill: a kasztokba csak belesziiletni Iehetett. ‘A kontinensnyi India természetes dllapota a szétta- goltsag volt: nem leheteit egyben tartani a kulanbdz6 foldrajzi adoitsagi terUleteket és a szamialan népet. Egy-egy tehetséges uralkod6 aimenetileg India nagy részére kiterjesztette fennhatésagat. A Maurja Biro- dalom Asoka kirdly idejében (Kr. e. Ill. szazad) élte virigkorat, s India jelentés részét egyesftette. India bl indult hodit6 ctjara a textilipar fontos alapanya- 2, a gyapot. A kézmiivesek, elssorban a takacsok, Kivitelre termeltek. A kiildniéle textiliak mellett a fiiszerek kivitele is jelent@s volt. Cserébe nagy mennyiségii arany dramlott Indiaba évszazadokon at a tengeri é a szirazibldi kereskedelem révén (pl. a Selyematon) INDIAI VALLASOK Az dkori Indiéban ket jelentés vallas alakult ki. A brahmanizmust sokistenhit (pol teizmus) jellemezte. Az 6rdk vilagrendet, a teremtés és a pusztulas Korforgésat fejezte ki harom {6 iste~ nik: Brahma (a teremt6), Visnu (a megtarté) és Siva (a pusztito) A brahmanizmus a vilégot megvéltoztathatatlan- nak itélte, melyben_ minden lény az Ordk torvenyek szerint él. A kasztrendszert is. a mozdithatatlan vilag- rend részeként értelmezte. A valtozasra csak a halal utin volt lehetdség, mivel hitik szerinta lélek mindig, mas és mas lényben sziletik ja (Iélekvandorls). Az UjjaszUletés formja az elb26 élet mindsége46 fuggon, aitél, hogy mennyire éit valaki kaszija eldirasainak megfeleléen. A brahmanizmussal szemben ktilinb26 gondolko- ok léptek fel, akik k6zil a legjelentésebb a ksatrijak kasztjaba szuletett Buddha volt a kr. e. VI. szazadban. Nem helyeselte a kasztrendszert, de nem is hirde- tett harcot ellene. Tanitasdnak lényege, hogy a bol- dogsagot a vagyakrél val6 lemondassal érhetjik el. Az els6 lépés, hogy felismerjuk: az élet szenvedés, amit vagyaink okoznak. igy ha kiolijuk ezeket, meg- szabadulunk szenvedéseinktl. Ez nem konnyit fel- adat. A Iélekvandorlas Ujabb és djabb allomasain kell ‘Onmegtart6ziatassal és elmétkedéssel — tehat a sajét cerénkb6l — Grré lenni vagyainkon. fgy juthatunk el az ahitott boldog megsemmisiilés, a nirvana allapotaba. KINA Kelet-Azsiaban eltertilé hatalmas, nehezen jér- haté hegységek Altal kordlzart alfold. Még Indianal zartabb vilig. Az alfold, melyet két nagy foly6 a Huang-ho (Sarga-foly6) és a Jangce (Nagy-foly6) ta 1a, kivaloan alkalmas mez6gazdasagi_ mi Az dntéztt teriileteken bé termést hozott a vide gabonandivénye, a rizs. Az els6 dllamok a Huang-ho mentén alakultak ki a Kr. e. 3. éveztedben. A bronz-, majd a vaskorba lépo Kina Allamait els6szor a Csin uralkodok szervezték ‘egységes birodalomma (Kr. e. II, szézad). Csin Si Huangeli, az els6 csaszar megerdsitette a kzponti ha- talmat, szigori torvényekkel belsé rendet teremtett. ‘A hunok timadésai ellen falat emeltetett az északi hatar mentén (kinai Nagy Fal). Ez hatalmas vallalko- zs volt: a tobb ezer kilométeres védelmi rendszert foglyok ezreivel és kozrendti szabadokkal épittették. ‘A Csinedinasztia egyre dnkényesebbé valé uralmat felkelések dontirték meg. A tronra kerilés Han-dinasz- tia (Kr. e. 210-Kr. u. 220) csdszarai megerdivtették a42_/ Az 6skor és az kori Kelet kozponti_hatalmat, 5 uralkodasuk els6 felbben Kina Virdgkorat élte. A birodalom erejét_a Han-csiszé- rok héditasokra hasznaitak fel. Egyre hosszabb tavon ellendrizték a nyugat felé vivé.fontos. karavénutat, amit Selyemiitnak neveztek. Ellenérzésik ala von- tak Koreat és a Vords-folyo videkét. A habortk terhei rmiattfelkelések robbantak ki (vords szemolddkLiek, sarga tutbénosok’. A bels6 gondok aléstak a kozponti hatalom exe, s Kina évszdzadokra alkot6elemeite eset szct Ugyanakkor Kina gazdasiga gyorsan_fejlédott. Feliedeziék a fehér porcelin és a selyem készités¢. nek titkat. Ezek a termékek Kina fontos kiviteli cikkei voltak egész torténelme sordn, melyeket nyugatra és délre (Kizel-Kelet, India) szallfiottak a Selyemiiton. A kinai selyem és porcelan ellenében indiai dveg, lovak, rabszolgak és arany aramlottak Kinaba. Kialakult a kinai Képirds. A képfrasos jelek egy- szeriisédtek, de jelrendszerik a nyelv sajétosségai iat a sz6frésnal nem jutott tovabb. A kinai nyely egy sz6tagtl szavakbdl all, fgy a hanglejtésnek na- gyon nagy a szerepe. A Kr. u. |. szazadtol a kfnaiak mar az diltaluk felfedezett papirra is irhattak. KINAI VALLASOK A sok szellemet 6 az Gsbk lelkét megidéz6 Kinai hitvilég szerint az égi és a foldi vi- lg megfelel egymasnak. Ahogy az égen a Sarkcsillag, a legiényesebb, dgy a foldin a csaszér. Orszagukat Mennyei Birodalomnak nevezték. A csészér szabta meg a szertartisok rendjét, amelyet hivatalnokai ir nyftottak. A kr. e. VI. szazadban két elvont vallési loz6fiai rendszer alakult ki. A démonokat és istencket hattér- tak a kdzéppontha. Kung-furce (Konfuc' manyok, a felsébbség, az idések, a csaldd tiszteletére tanftott. Igyekezett megtalalni a harméniat ember és ember, ember és koz0sség, az egyén és az dillam ko- Zot. ‘Amasik iranyzat Lao-ce nevéhez fiizédik, aki a bol- dognak vélt Gsi malt felé fordult, elvetve minden val- tortatast. A belsé lelki és testi béke megteremtésére torekedett. (EbbOI kivetkezett az orvoslis fejlddése, az akupunktira alkalmazésa.) Alapkonyve, a Tao t king (Az dit és erény kOnyve) utdn taoizmusnak neve- zik tanait Parermead India Elomezztik a2 indiai szubkontinens féldrajzi helyzetét (€ghajlat, terméterdletek, nyitottsig, zdrtsig)! Nevezzik meg fontosabb folysit, 65 a kontinenst lezaré hegységeket! ‘Azonos méretaranyi térképeket hasznalva vettsik ré Indira Mezopotimia teriletét! Mit tgpasztalunk? Milyen kapcsolat- ban alt india a K6zel-Kelettel? (F] IMI Fetetoezet ndceurioe éshaza ‘Az indoeurpal népek szétvandotésa. A nyelvesakidho tartoz6 né- ek Gshazéia valahol a Fekete-tengertdl északra felttelezhet ‘AK. 6,2 évezred eején megkezd6dat szétrejzsuk, melytflgyorsi- ‘oitavasfegyverok készitesénok 6s a ltenyésztésnok az elsoatitisa BBV Seissetyomon az indoeurépal nek vindor lsat! Keressen dsszefliggéseket a torténelmi esemé- nyek és e népek mozgasa k6z0tt! Gydjtse dssze a vindor- last seg 6s watl6 foldrajzi tényezOket! Idézze (0! eddigi tanulmanyaibol a népvandorlasokat! [GY]Az Bskor és az kori Kelet / 43 .-Brahmasajéttestrészeib6! teremtette az egyes kasztokat. Fejébolabrahmandkat, kezéb6i a ksatrijakat, derekabo! a vaisjakat, lababol a stidrakat. A vilégrend fen tartasa érdekében azok szamara, akik fejébsl, derekabol és lababal keriltek el6, st dllapitott meg. A Védak [szent kinyv] tanulmanyozdsat & oktatasét, dldozatok bemutatasat ‘onmagukért és masokért, a j6tékony adoményok elfogadasat és szétosztésat a brahmanak feladatava tette ‘Az alattvaldk védelmét, jotékony adomanyok szétosztasat, dldozatok bemutaté- sit, a Védak tanulmanyozdsat, saz élvezetekben valo mértékletesséyet a ksatrijak kotelességevé tette. A vaisjik feladata nydjak legeltetése, jotekonykodas, aldozat bemutatasa, a Védak tanulmanyozasa, kereskedés és pénzkdlesonzés ‘A stidra szimara az Ur csak egyetlen kotelességet jelblt ki: azt, hogy ezeket a kasztokat megadassal szolgalja, Mivel a brahman Brahmanak legnemesebb testrészébo szérmazik, 6s mivel clokeldség és tudés tekintetében legels6 — jog szerint 6 a tarsadalom ura.” (Manu torvenyerbo) [@] Nv csoportokeaostja Manu atrsadalmat? Mi jllemcl az egyes étegeket? 1D} Vesse dssze a sziveget a tablazattal! Milyen tovabbi informaciokat nyerhet a tib- lazatbl? Mi az oka a kalonbségeknek? Fogalmazza meg, hogy mennyiben tekinthetk 4 kasztok tdrsadalms esopostoknak! [F ‘A kasatrendszer egyszerisitet adja [5] Ness fssze az srt Manu torvényeivel!Elemezze, hogy mennyiben hasont ex a } tarsadalmi szerkezet a korabban megismertekhez (azonossigok, kulonbségek! [F| tua vals elenetben. Anny atndresival oko, de levee nem isznak, hanem a viz 8 emakednek laos vig 20-30 cm dtméei is leet. Gyokerenyersen 6 prohrafayaszt- hat desks 2 Fatal level 6 tarmése sainénehetAziszapos vabdlafény fol omakdt ltuscvrag oleton a zit, a dt, a iscsi, a rendithetetionség és az emeKedetiséy jekspe ‘a india az egész vidgot szeretik a ltuszighaz hasonitani, amelynekszéraa Himalda, dl szrma peg India. Buddha oyak- ‘an 6tuszvirgon ve drdzolk,albnyomal pedi ltuszvirégok fh | Micrttokinti a brahmanizmus és a buddhizmus is (D} zene nvénynek a ltuszvirigor [F ‘Tncold Siva iston. A tne az alkottevékenységet fejezte i ‘Anagy vallésalapite, Buddha jllegzetes U6 abrizokisa [GH] ives benyomést elt a szobor? Milyeneszkdx0k- (DI kel eri ol ext a miivesz? [8244 | Az skor és az kori Kelet .Hatodik hénapban hullécsllag rad, kilencedik hénap: oszijak a ruhdkat, E1s6 honapban hézivatar van, ‘Masodik hénapban sok mennyclirgés csattan, ki jo ruhdban, Ki koldusrongyban, ‘Atél végéig eléldegélink, Harmadik hiénap: széntani térdnk Negyedik honapban siet6s a léptink, Velink gyermekiink és feleségiink, ‘A felgyel6 dra, hogy éliink (..) Hatodik honapban esziink szalot,szilvat, Hetedik hénapban fztink babot, mélyvét, Nyolcadik honap: rizs aratasa, Tavaszi bor bugyogésa, Hosszt élet és eré forrasa, Hetedik honapban dinnyét lakomazunk, Nyolcadik hénapban lop6tokot vagunk, Kilencedik hénap, kender tilolésa, izifa, Bogyd és salata, Gyaljek a Szantével6k lakomaja.” (A Dalok konyve cir kinai versgydjtemenybol) ina Vessik ossze Kina 65 In- dia fldraizi__viszonyait (domborzat, éghajlat, irs)! Milyen térsadalmi Szerkezetee kovetkeztethetink a természet komyezetbai? [F] BA, °es, arise probs. juk rekonstrualni a. kinai foldmtivesek étrendjét!_Hason- litsuk 6352e napjaink kindlataval! ‘ely gazdalkodas! és tarsadal- mi rendszerre lehet kovetkeztetni a szovegbol? Alltésunkat igazol- jukt[F]‘A kina cvlizciélegismertebb alkotésa, a nomadok ellen védekezéstl cemelt Nagy Fal HF Kevesse nyomon a térképdzlaton a fal onal! Melyik 2) svezet foldl zarta el Kinat? A kinai tirsadalom mely réte geivel Ichetett megépitietn egy ilyen hatalmas alkotast? (Gon- doljuk végig, kik voltak a hasonlé monumentalis alkotasok Igitak, pieamisok, zikkuratok] épitéi a Kézel-Keleten!) [F Az Gskor és az kori Kelet / 45 Jésesot a Kio. 1. évered le, kr kina idole, [ib] 22 ras feilidesenek (Q) retyit sttomasst vl felfedezni a képen? [F] Cin Si Huanget ess (end, asia vigya0 agyag had: sereg kato Melyik 6siszertans Sorat helote sitették az agyagkatonak? Keressiink példakat ilyen szerartisokral Milyen fc risériékkel bit az agyag hadsereg? Gytijtsik sz sze, mi mindent tudha- tunk meg ezckbal a figu rakblt [FIAG [Az Gskor és az dkori Kelet Jin és Jang, a,sitétségeés a viligos- sag, a n6 é9 fort jelkepe 7] Fogalmazza) meg, ‘mit je- JAY tent ltalamossagbana kir jelkép! Nevezzenmeg az ilyen jell vilsakgpekert 182] Mit tudhatunk meg a forris alapjan Konfucius tanair6l? Hogyan viszonyul a szerzé a oniucianus eszmékhez? Mi mo- tivalja sllisfoglalisat?[F] > kori tanulmanyaink sor fT javarészt foldmivel6 kul kat és dllamokatismertiink meg. Ugyanakkor a Kr. €, 2. évezred kizepét6l ax Eur zsian keresztlhiz6d6 fives pusztikon (a sztyepp dve~ Zete Kinatol_ a Karpat-me- ddencéig) jelentés valtozasok Zajlttak le, Az it 16 torzsek ratértek a szarvasmatha- és lotenyesztésre, Nemalakitot- tak ki allandé telepiléseket A. pasztorokat_szekereken az egése nép kovette, Ezt az Gletmédot és gazdalkodast nomadizalésnak nevezziik. ‘A nomidok torzsi szerve- zetben éltek. Minden pisz~ tor egyben harcos is. volt Ha a szirazsig,miatt kiégs legelok nem biztosttottak legend eleséget az dllataik szamara, tor2sek sora indult ela legelaben gazdlagabb vi- dékek felé, Sokszor hatalmas tivolsigokat tettek meg, é a2 titukba keris torzseket is maguk eléit hajtotiak. Az ilyenvindorlasok. birodal- maka cnthetiek meg, 3 5 : i 19 ‘szktaharoos abrézotésa Mi volt a nomadok legfébb Forest Macias hay a kis. népességt: nomad torzsek jelentés katonai erdt képviseltek! ti .A konfuciénusok nem a jelent tekintik vezérokii, hanem nna tanuimanyorzdh, hogy exzal ltassk ma idoket, é a nép kizt ketséget & nyugtalansagot kelisenek (...) Javaslom ezét, hogy az archivariusok Csin évkényveinek kivételével égessék el az dsszes kr6- nikkat; ha birkinek is a bitodalomban birtokéban van egy példiny is a Dalok kényvébdl vagy valamelyik filozéfus mtiveibdl, hacsak nem a csészari akadémia tagla az illetd, koteles e mtiveket a hatdsdgoknak elégetésre beszolgaltatni (...) Akik a mt alapjén 6csdroljak a jelent, csaldjukkal egyitt haldlbiintetésben ré- szesiljenek |...) Akie rendelkezés kibocsétésa utani harmine napon belie kiny- vveket nem szolgéitatia be, az megbélyegezve robotmunkara kildend6 a Nagy Fal 6pitéscher.” (Li Sze, Csin Si Huang. tandcsadoja) _Legyen az orszag kiesiny é a nép kevés. &s legyen tgy, hogy habar sok szer- szim és mesterség is volna, ne haszndljak Oket. Legyen Ugy, hogy a nép élete végéig ne tavozzék messze. fs ha volninak is hajOk és kocsik, senki se szlljon rdjuk: Es ha volndnak is pancélok 6s fegyverek, senki se gyakorlatozz6k velOk. AZ emberek katbzzenek tjra csomdkat [ris helyett). Legyen életik szmukra édes, ruhdjuk szép, lakasuk nyugalmas, szokasaik Orémet hozok, S habar dt lehetne latni a szomszéd orszaigba, s athallanék a kutyak és kakasok hangja, a nép dregséghen haljon meg anétkul, hogy odaig mene.” (Lao-ce: Tao to king, Kr. e. VI. szaizad) Sajat szavaival mondia el a széveg tartalmat! Mi az, amit elutasit,» mi az amit 4rtol Lao-ce? Milyen politikai izenete lehet alléstoglalésanak? [82] Milyen éghajlaté terdiletek hataroljsk a sztyeppét északrél és délrl? Kik élnek a nomadokt6l északra és dre? A fBldrajzi atlasz segiiségével keressen magyaraza- tot arra, hogy a sztyeppén miért keletrl nyugat felé vandoroltak a nomad népek!. [F] {A folydkat 6 a legeldket kOvetve vandorolnak, nincsenek vérosaik, sem alland6 lakohelyik, fldmtivelést nem folytatnak, mégis mindegyiktiknek megvan a maga kiln fOldje. Nines frésuk, sz6ban kotik megéllapodésaikat. Ha a fii mar meg tudja alni a juhot, akkor jjaval madarakra és patkanyokra lavold6z. Ha felcseperedett, akkor rokakat é nyulakat 16, » bel6luk ételt készit. A térfiak ereje meg tudja hajl tani az fjat. Teljesen pancélha dltézve lovagolnak. Az a szokisuk, hogy békében Allatak legeltetése és a vadészat a fotoglalkozaisuk, hibords idében pedig a harcot gyakoroljak, mivelhogy timads az alaptermészetik. Tavolsagi iegyverik az fj 6 a ny, a kézelharci fegyverik a kard és a rdvid darda. Ha a hadiszerencse kedvez, el6renyomulnak, ha pedig nem, visszavonulnak. Nem szégyellik a menekiilést, el- mennek oda, ahol kedvez nekik a szerencse.” (Kinai forrds a hiung-nukr6l) Sem varosokat, sem varakat nem alapitottak, valamennyien sétrakban laknak, és lovas j4szok, nem foldmdivelésb6, hanem marhatenyésztéshil élnek. (..) Nincsenek hazaik, hanem kocsikon élnek, amelyek kézil a kisebbek négykereklick, de vannak hatkerektiek is: ezeket nemezlapokkal boritjak be, €5— mint a huizakat, tobb— hol ket, hol hrom helyiségre osztjak. Nem hatol st rajtuk sem es6, sem a ho, de még csak a szél sem, E szekerek elé ket vagy harom par szarv neki krtfognak be. llyen szeke- reken élnek az asszonyok, mig a féfiak lohaton jammak.” (Hérodotosz a szkitikrél) Jellemezze a ket forris alapjan a nomadok életét! Hasonlitsa Ossze a két lest Lgy, hogy 6nalloan allapita meg az ésszehasonlitas szempontjait! [$2]Az 6kori Hellasz 9. A krétai és a miikénéi kultdra FEJEZET Gordg toldon a foldrajzi tényezok nem segitették eld egységes, kozpontositottdllam létrejéttet. A térségben elsoként Krétén alakult ki fejlett civilizéci6, mely hasoniitott az dkori Keleten megismert térsa- dalmi és gazdaségi berendezkedésre. A milkénéi kor bronzkori kultira, amely keleti jegyeket mutatott. A GOROG FOLD Az okori gordgség torténelmének szintere a Balkén-félsziget deli része, az Egei-tenger szigetviliga és Kis-Azsia nyugati partvidéke. E terile- tet lakoirdl (hellének) Hellasznak is nevezték. Eghaj lata mediterran, de dntdzéses féldmiivelésre nincs Iehetéség, mert e vidék rendkivil tagolt, nincsenek nagy folyovolgyek. Hellasz — melyet a tenger és a hegylancok kis egységekre bontanak ~ stigetek, ab- Tok, volgyek és medencék halmaza. A hegyes vidék ércekben (éleg vasban) és t6kBvekben (marvany) gazdag, de termétoldben sze- gény. A koves domboldalakon elterjedt az olajfa és a s2616. A gyér legelokin elsdsorban kecskét é juhot tenyésztetiek. A foldrajzi adottsagok miatt a tenger fontos szerepet jatszott a gordgség életében. A KRETAI KULTURA Kréta szigete a gordg szigetvilig él részén fekszik. Alland6 dsszekit6 kapesot jelen- tett a Kizel-Kelet és a girigség kézétt. Neolitikus kultiraj: bevandorlok alapitottak Kré- tan az els6 varosokat (Kr. e. 3. évezred), kéztik az északi parti Knésszoszt. E varosok a 2. évezred ele- jén élték virdgkorukat. A vérosok élén kirdlyok alltak (Knésszoszban mindsz volt a cimok). Tobbemeletes palotakat épittettek, melyek csodélatos gazdagsé; a freskok, oszlopsorok szépsége hatalmuk nagy: jelképezte. A romok al6l vizvezetékek, csatornak, szkOkutak maradvanyai keriiltek el6. A palotakhoz raktarak, mihelyek is csatlakoztak, bizonyftva azt, hogy a kirélyok nemesak a katonasag és a kbzigazga- tas, de a gazdasdgi élet irdnyitdi is voltak. A palota- ban raktatoztak a felesleget és a behozott nyersanya- gokat (pl. réz, 6n, dlom). A fentiekbol kittinik, hogy a Keleten mar megismert irdnyitasi rendszer és gazdal- kodas alakult ki Krétén is A tarsadalom ellkel6 réteget alkot6 hajétulajcono- sok 6s kereskedk palotakban éltek. A kirdlyok vezet6- sével 6k hoztak leétre az erGs krétai flottat, mely bizto- sitotta a Foldkézi-tengeren kereskedelmi hatalmukat A kézrendiiek miivelték a foldeket, gabonat, s kivitel- re olajat, bort termeltek. Gk készitették a kézm@ipari termékeket: a magas szinvonali fazekas- és fémarut. Az Egei-tenger vidékén gyakoriak voltak a foldren- gések, és az itteni Théra-sziget vulkanja tobbszor ki- t6rt, pusztit6 tengerart is okozva. Atudomany azonban még nem tisztazta e természeti katasztr6fak szerepét a sziget torténelmében. Egy ilyen vulkankitorés utan (kr. €. 1600 t4jan) Knosszosz Gjjaépalt, s valdszinitleg az egész sziget a fennhatdsdiga alé keri, sit kiterjesz~ tette hatalmat a gordg szarazfold egyes részeire is. Am Kr. e. 1450 kori -talan egy djabb természeti kataszt- rofat kovetden ~mar a gdrdg akhdj trzsek foglaltak el Krétdt. Az ide érkezdk els6 hullama még megkimélte Kndsszos2t, sét megtelepecttek it. Masodik tamada- suk mér romba dént6tte a knésszoszi palotat. A krétai civilizacio azonban kitordlhetetlen nyomot hagyott a _g6r6g mlivelddésben. A MUKENEI KULTURA (Kr. e. XVI-XIIL. szazad) Az indoeurdpai eredeti gordg trzsek t6bb hulkimban érkeztek a Balkan déli részére (kr. e. 2. évezred ele- je). KozulUk az egyik, a hédit6 akhajok letelepedtek, és erddiket (fellegvarakat) épitettek: pl. Mukénét, amelyr6l a korszak a nevét kapta. Az erddok a gazda- sAgi és a politikai irdnyitas kézpontjai lettek. A fellegvarakat vastag falak véckék. Az Oridsi ké- tombOkbGI_emelt falakrol (melyet nem tartott dssze kotéanyag) késobb a gorog mitoszok azttartottak, hogy azokat csak az egyszemt Gridsok, a kiklopszok épit- hették (kiklopikus falak). A fellegvérak raktarkészletét agyagtablakon tartottak nyilvan: a feljegyzések a kré- taiakt6l dtvett szétagirdssal késziiltek (linedris B (rds). ‘Az akhdj kirdlyok a katonai vezet6 rétegzel egyit iranyftottak az dllamok életét, szervezték a védekezést 6s a zsakmanyszerzé hadjératokat. Bronzfegyverek- kel és harci szekerekkel harcoltak. A kirdlyok kalbn részt kaptak a k6z6s foldekbdl, melyet a kozrendiiek miiveltek meg. A rabszolgik szdma alacsony volt, elsdisorban a palotakban alkalmaztik ket, ami a rab- szolgasag kezdetleges szintjére utal.48 / Az okori Hellasz A kézmtivesek is az erddokben végerték munkaju- kat, itt voltak a mithelyek és a nyersanyagraktarak. Ez a rendszer, melyet uralkod6i haztartésnak neveziink, kisebb méretben a nagy keleti birodalmak templom- gazdasiganak masa. A kis terilet, Kevés megmtivelhet6 folddel rendet- kezé allamok zsikmany- é foldszerz6 habortik sorat inditottak. Harcoltak egymas ellen, és elfoglaltdk Kré- tat, am leghiresebb vallalkozasuk a trojai habord volt. {Az egymds elleni harcok kimeritették a mikénéi dlla- mokat, amelyek a Kr. e. XIII. szdzadban hanyatlasnak indultak. Terdletaket kés6bb elfoglaltak a — szintén gordg - dér torzsek. A korszak értékes forrésa a mitol6gia. A gorig mi- tolbgia szerepléi a mikénéi korban éltek. Bar a szdve- ek késobb keletkeztek, a tudomany szamara értékes adatokat szolgaltattak err a korszakral Kiemelked6 jelent6ség_ a Homérosz nevéhez {tiz6d6 ket nagy hOskoltemény: az llidsz és az Odusz szeia, melyek a trojai habortirdl és a hazatéré gordg harcosok viszontagségair6lsz6lnak. Ahéskiltemények szinhelyeit kovetve asta ki Troja romjait a XIX. sz4 zad masodik felében egy milkedvelé német régész, Heinrich Schliemann [slimann]. A mitoszok nyoman jutott el Mukéné romjaihoz, s tarta fel a fellegvarat, a hires kincsleletekkel. ee) A girig fe Elemezze Hellisz foldrajzi helyzetét (lekvése a Fold- kazictengerben, tavolsiga mas ivilzaci6kt6))! A. térkepvdzlat alapjan llapitsa mega térség legjellemzGbb_természetioldraj- 2i sajatossdgait! Milyen hatissal lehettek e tényezk a torténelmi ‘ejlidésre? [82] Nan bizonyos Kiéta, sziget ez, kizepében a borszin tengernek, s2ép diis partjat a habok kéraléntik; rajta kileneven varos, azokban szmtalan ember. Nyelve kevert, mindnek mas és mast ott az akhi Ott a vitéz 6s-krétalak, s ott él a kudén nép, S harom dor torzs,isten-szilte pelaszgoszok is s Knosszosz nagy vara, kilenc évig hol a legibbb Zeusszal tarsalg6 Mindsz gyakorolta uralmét...” (Homeérose: Odiisszeia) Jellemezzik Kréta_gazda- sig és kulturdlis szerepeét a forts segytségével! Hatérozzuk mega tanultak alapjan a for ris eletkezésének idee! Mely adatok vezethetnek bennunket riyomra? [$2]kori Hellsz ‘Aknéssz0szpalota alapraza s rekonstrukcoja. Hatal- mas troldedények a palotakeet szaryabol alaprajzot és a rekonstruk i6t! Milyen funkcidkat litott el a palot Milyen Allamtipusra kovetkeztethetink ebbél? Mi az osszefuggés az alaprajz és Mindtaurosz imitosza kézo? [F] Kréta hajok egy Théra sige felt —a vk hau at — freshen a hajozas Kréta letében? Hasonliisa dssze a krétai hajo: kat a mar megismert hajétipusokkal! [F] v50_/ Az 6kori Hellasz ‘Agamemnén arany halt masekja Mire utal a maszk anyaga? Nézzen uténa, ki volt Aga~ »Mindsz kirdlyt szoros baratsaglizte Poszeidénhoz,a ten- geristenchez. Egyszeraztan nagyot vetett partfogoja ellen Poszeidén ugyaniskérésére egy tengeri bikat ajandékozott neki. Mindsz ahelyett, hogy—mintigerte—felaldozta volna az allatot az istennek, megtartotta maganak. Poszeidon ezért a szdszegésért tigy biintette meg Minészt, hogy felesegének félig ember, félig bika fia sziletett, az emberevé Minétaurosz. A kiraly Dai- dalosszal, a hires épitésszel hatalmas palotat épittetett a szémy Mindtaurosz szamata, fold alatti kamrakkal, rejtekutakkal. £2 volt a labirintus. Aki egyszer ide kerilt, soha tobbé nem talalta meg a kijérast, 6s zsakmanya lett a leselked6 Minotaurosznak (..) Mindsz arra kotelezte a gor6g kirilyokat, hogy idénként het ifjit és het lanyt kuldjenek a Minotaurosznak dldozatul. Az athéni kirdly fia, Thészeusz, kerte atyjat, hogy vegyék be Ot is a hét ifjé k6z6. Elhatarozta, hogy megili az emberevé szimyeteget. A kirdly nagy nehezen beleegyezett, szomortian bi- csuizott el fistol Thészeusz jelentkezett a kiralynal, é megmondta neki, hogy meg akar birk6z- ni Minotaurosszal. Mindsz nem ellenkezett, tudta, hogy a Minstauroszt ember nem gydzheti le, de ha mégis sikeriilne, Thészeusz a labirintusbil sohasem fog kitalaini ‘A mikénei elegy (akrooolisz)bejrata, az Orosznos kapu, mogitte a kirdlysiro at rot aknasirokbojératai Bp) Alaptsa meg, hogy milyen médszerel emelték Mi Oo ‘hata Tanulmanyozza a kapuzat faragisait! Mely kul ismeri fel?Az 6kori Hellisz / 51 Minész lednya, Ariadné megszerette Thészeuszt, és titokban egy gombolyag fonalat adott neki. Mikor Thészeusz tarsaival belépett a labirintusba, a zegzugos folyosokon és szobskon at gombolyftani kezcte a fonalat. Csakhamar ratalalt a szdmyetegre, é Athéné segitségével megolte. Igy megmentette tarsait a halal, s a fonal mentén megtalalta a kijratot is. Thészeusz tarsaival hajéra szallt Hellasz felé.” (Gérdg mitosz) Nézzen uténa az egyik gdrog mondagytijteményben, hogy mi tortént a labi- Fintus tervez6jével, Daidalosszall Ismertesse toméren a mitosz_torténe- tet! Allapitsa meg, hogy a mondaban hogyan, é miért vsltozik meg Knésszosz és Athén viszonyal Milyen torténeti_eseményeket drizhetett meg a mondai hagyo- many? [F] A tenger istene lednyanak lakodalmara minden istent meghivott, kivéve a vie szalykodés istenn6jét, aki ezért bosszab6l elhatarozta, hogy viszélyt szit a vendé- ek k6zot Spy is Wrtét. Amikor az istenek asztalhor tltek, az itenn6 aranyalmdt do- bott az istennok kézé ezzel a felirattal: »A legszebbneke. Azok tistént Gsszevesz- tek, kié legyen az alma. Harom istenné: Héra, Zeusznak, a féistennek a felesége, Pallasz Athéné, a balcsesség és Aphrodite, a szépség és szerelem istenndje vetel- kedett egymassal. Végal isa trdja kil fidhoz, Pariszhoz fordultak, dintse el, kié legyen az alma. “thera az Azsia fli urlmat, Athéné bolesességet, Aprodité a vl legszebo asszonyat igérte Parisznak, ha neki itéli az almat. Parisz Aphroditénak adta az almat. Héra ezért megharagudott Pariszra, és elhatérozta Troja pusztulasat. A vilag legszebb asszonya a spartai kirdly felesége, a szép Heléna volt. Parisz, bizva az istennd igéretében, felkereste a spartai kirilyt, aki nagy vendégbardtsig- gal fogadta. Parisz azonban ritul visszaélt a vendégjoggal, és elrabolta Helénat. Parisz tette nagy felhaborodst valtott ki a gorogok kozbtt. A gordg kirdlyok sere- geikkel Troja ellen vonultak.” (Gordg mitos2) [G5] Monsiaelroviden a habors kitorésének mitikus magya- razatat! Hogyan dénthetett volna masként Parisz? Milyen kép jelenik meg elotink a rovid részletalapjan? Gybjtse Ossze az istenek és az emberck viszonyé- nak jellemz6it! Mi lehet a mitosz forrdsértcke? [F] A foldrajzi kirnyezet nyilvanvaloan hat az emberi kizisségek életére, s igy trténelmére is, Nagy kérdés azon- ban, hogy mekkora a foldrajzi kimyezet hatasa. Voltak iszakok, amikor a tud6sok figyelembe se vették a ter- mészeti adottsigok hatasait, maskor egyenesen ezekbél vezették le egyes terdiletek, népek trténelmét, Ez utdbbi megkézelitést nevezzik fbldrajzi determinizmusnak (eleve meghatarozottsag, eleve elrendelés). Begin szreetjtszoak a ohare az lam Kaakulisdbane Hogyan hatott Fonicia gazdasagara a toldraj2i helyzete? ElomezzUk a foldraj2i zansig szerepét Egyiptom, India vagy Kina esetében! (NézzUk meg a tankonyv 25. oldalnta- lalhaté képet is!) Milyen kovetkezményei voltaka gordg fold tagoltsiginak az dllamok kialakulisira? (F] Vitassuk meg a fbldrajzi té- nyez6k hatasit_az emberi torténelemre! Keresstink_ peldi- kat, amelyek igazoljak a foldrajzi Aényezdk meghatéroz6 szerepét, & keressink olyanokat is, ame- Iyek ellentmondanak ennek! [$2] ‘A Théra-sigetivulknkitrés hats ‘A.vulkankitorés mely kovet- kezményei olvashatok le a Aérképrdl?. Milyen_ kOvetkezmé- nnyeivoltak a vulkankitorésnek Krétan? Mennyiben befolyasol- hata ez a sziget orténelmét? [F] | Nézépontok52_/ Az okori Hellasz 10. A polisz sziiletése és a gérég gyarmatositas A makénéi kultdra pusztulésdval elttintek a keleti tipust dllamok, s kialakultak a poliszok. A poliszt kezdetben szérmazasi alapon az arisztokratak iranyftottdk: ezt a berendezkedést arisztokrati- kus kéztarsasagnak nevezziik. A kr. e. Vill. szézadra Helldsz tilnépesedett. Emiatt, s részben az elszegényedés el6l a lakossig egy része kivandorolt, s Uj varosokat hozott létre. A gyarmatvarosokkal folytatott kereskedelem fejlesztette az anyavarosok meziigazdasagat, ipardt & kereskedelmét. Megjelent a pénz. A tarsadalomban megnott a démosz (a keresked6- és iparosréteg) befolyasa. Sok varosallamban egyed- turalom (zsarnoksag) jott létre. AZ ATMENETI KORSZAK (Kr. €. XILVIII. szizad) A Kr. e. XI. szazadot kévetéien a makénéi fellegvarak- kal egydtt az uralkod6i héztartasok rendszere is rom- ba doit. A mtihelyek elpusztultak, megsztint az alam Ailtal biztositott nyersanyagelltas (bronz). A hanyat- lis azonban magaban hordka a fejl6dés lehet6ségét, hiszen az addigi hatalmi szervezet folbomlasa le- hetéiséget biztositott egy dj rendszer kialakulaséra ‘A kozponti irdnyités nélkil maradt emberek kény- telenek voltak helyben megszervezni a termelést. A foldmiivel6k maguk lattak hozzd (csaliconként) a gazdalkodashoz, és megmiivelt foldjeiket a sajat- juknak tekintették. Ugyeik intézésére kis koz6ssége- ket hoztak Iétre, de ezek alapvetéen kulinbdztek a korabbiaktol. Mig addig a kozdsségtl kaptak foldet, azon az alapon, hogy a kéz6sséghez tartoznak, most &ppen forditva, esak azok lehettek a kozOsség teljes jogs tagiai, akik flddel rendelkeztek, ‘A valtozas jelentés, hiszen a keleti tipusti rend- szertel szemben az emberek érdekeltté valtak a jobb munkaban. Az uralkod6i gazdasdg, mivel a felesleget kisajatitotta, nem dsztindzte a termeloket. Az Gj rend- szerben azonban a gazdalkodoknak érdekében allt minél tbbet termelni, mivel a termés a sajatjuk volt, a felesleget pedig a piacon értékesithették. A termelés fejlédléset a vaseszk6z0k elterjedése is eldsegitette ‘A POLISZ A megszilleté Gj llamokat poliszoknak, varosallamoknak nevezziik. E sajétos pol val- lasi és kulturalis kézésség tagjai a féldtulajdonosok, akik polgarjoggal rendelkeztek. A polisz a varost és kézvetlen komyezetét foglalta magaba. Terillete val- 1026 (a legnagyobb, Sparta kb. 6000 km, a legkisebb, Délosz kb. 3,6 km’). A poliszok (sz4muk meghaladta az atszazat) dndll6 allamokként mékédtek, sajét tor- venykezéssel 6s igazgatassal. lyok vezették a poliszokat. Hatalmuk rovidesen megsziint vagy néviegessé valt. Az iranyitas a nagyobb birtokokkal rendelkez6 arisztokracia (arisztoi = legjobbak) kezébe kerUt. Ezt a hatalmi berendez~ kedést arisztokratikus kéztérsasignak nevezzik. A kézmiivesek, kereskedok, parasztok alkottak a szabad lakossag nagyobb részét, a démoszt (démosz = nép). A GOROG GYARMATOSITAS (kr. e. VIIL-VIL. szézad). A megertisod6 g6r6g varosallamokban a lakosség s24- manak novekedésével nem tartott lépést a gazdasag, fejléidése. A polisz fldje egyre kevésbé tudta eltar- tani a népességet, ttilnépesedés jelentkezett. Fokozta a problémat, hogy a rossz termések miatt egyre tb kis. és kézépbirtokos paraszt eladésodott, majd el- vesztette a foldjét. Az adéssagba sillyedikre az adés- rabszolgasg réme leselkedet. A kenyertiket vesztett foldmtivesek, az Gj lehe- tWségeket keresG iparosok tengerre szalltak, hogy Gj hazat talaljanak, Ahol kik6téste és fdldmtivelésre al kalmas szabad teriletet talaltak, ott j varost alapitot- tak. A folyamatot girdg gyarmatositasnak nevezzik ‘A gyarmatosttas harom 16 iranya: északkelet (Darda- nellak, Marvany-tenger, Boszporusz, Fekete-tenger), nyugat (DéL-ttalia, Szictlia) és del (Arka). A gyarmatvarosok Snélléak voliak, de anyava- rosukkal szoros gazdasdigi kapcsolatban alltak. A j6 mindségti foldeken megtermelt gabonat az anyavro- sokbaszllitotték. Onnan kézmiiipari termékeket (s23- vetek, keramiak, szerszdmok, fegyverek), feldolgozott élelmiszereket (olaj, bor) fuvaroztak a gyarmatvaro- sokba, amelyek ezeket az drukat részben tovabbadtak abarbéroknak. A barbaroktdl cserébe nyersanyagokat (fémek, szérme, gabona) és rabszolgakat szereztek be, s szallitottak Hellaszba. A girdg gyarmatositis a Kr. e. VI. szazadra lezé- rult. Gorog foldrdl kivandorolt a népességfelesteg, és a gabonabehozatal miatt megnétt a poliszok népes- ségeltarts ereje. A tovabbi terjeszkedésnek keleten a megerdsid6 Perzsa Birodalom, nyugaton Karthago vvarosa is gatat szabott ‘A GYARMATOSITAS HATASAI A gyarmatvarosokbol bedraml6 oles6 gabona foldslegesé tette, hogy a rossz mindségti foldeken gabonat termesszenek. Attérhet- tek a sokkal jvedelmezébb 63 a természeti adottsé goknak jobban megielelé sz616-, olajbogyé- és z6ld- ségtermesztésre, Avaltozésoka térsadalom felépi tak. Csbkkent a gabonatermels arisztokracia gazdaséj siilya. A gyarmatvarosokkal folytatott kereskedelem 16 vén fejlédott az ipar (fémmegmunkalas, fazekassig, ha- jogyartas), not az export. Megerdsddott az iparos- és akereskeddréteg. A iejl6cs kereskedelem szilksegessé tette a pénz megjelenését. A gordg poliszok a Kr. e. VIL 65 VI. szazadban sorra ack ki pénzérméiket, Elsoként a fejlédés élvonalaban halad6 Joniaban vertek pénzt (kis-Azsiabl vették 4). A piacokon elssorban kis és re is hatassal vol-Az Okori Hellasz / 53 kézepes cimletekre volt szukség, ezért eziist- és réz- | A ZSARNOKSAG A valtozasok sok poliszban pénzek keriltek forgalomba. A gorégoknél az arany- pénzek csak kés6bb jelentek meg. Tokéletesedett a hajézas is. A hagyomanyos ot- veneveriis hajokat felvaltottik az egymas folott elhelyezkedé evezdpadokkal rendelkez6 két-, majd haromevez6soros hajdk. Megielentek a szélesebb, sak vitorlakkal rendelkez6 teherhajok A Kr. e. Vill. szazadt6l terjedt el ismét a a gordgoknél. A faniciaiaktél vették at a hangjelélé frast. Ezt tovabbiejlesztették, és mar a maganhangz6- kat is jeldlték. (gy irasuk gyorsan és konnyen megta~ nulhaté volt, ugyanakkor pontosan és egyértelmtien jegyezte le a nyelvet. (f6leg a fejlettebbekben) megingattak a féldbirtokos arisztokracia gazdaségi erétolényén alapulé arisz- tokratikus kéztarsasdgot. A démoszhoz_ tartoz6k (kalondsen a gazdagabbak) is bele akartak s26Ini a politikaba. A foldjét és hatalmat félté hagyomanyos vezet6 réteg és az Gjonnan meggazdagoddk kéz6tti cllentéteket egyes politikusok (tobbséguk a vallal- kozasokkal is foglalkoz6 arisztokrata csalédok tag- ja) kihasznaltak. A torvényeket folriigya, erdszakkal szerezték meg a hatalmat, és egyeduralmat vezet- tek be. Ezt a rendszert, amely mas volt, mint a ki- ralység, zsarmoksagnak (trannisz), vezet6jét zsar- noknak (tiirannosz) nevezték a gorogok. Piueraibensact ,Otven szolgal né él a magas palotaban, van, ki arany gabonat drélget a kézimalommal, mas szovetet szOvoget, vagy az orsot porgeti, dInek sorban, mint a sudar nyarfan levelek sokasiga, 6 szorosan szAtt vasznaikon cs6p6g6 olajillan. Mint ahogyan legjobban a phaiak férfiak értik ‘urge hajéval a tengert szelni, az asszonyok éppagy legszebben szinek: megajandékozta Athéné ‘ket a sz6p munkshoz Ugyességgel, jeles ésszel.” Flaps mes, Kline, (Homérosz: Odtisszeta. Devecseri Gabor forditésa) ely tevékenységet tirja clénk a forris! Hol folyik a mun- ka? [$2] Asszonyt hozz hazadhoz eldsz6r s szantani Oktot, nem hitvest, rabnét, ki az okr&t hajtani tudja, s minden szerszimod készenlétben legyen otthon, hogy ne te kér mast6l, s ha nem ad, szenvedj a hiénytol(..) (..1 [a vetélkedés) a resteket is gyakran serkenti dologra megkivanja a munkat mind, latvan, hogy a masik széntani-vetni igyekszik, rendben tarija a haat, éppen ezért gazdag, Verseng szomszéddal a szomszéd, s boldogul az, ki igyekszik: Erisz jot gy tesz a néppel. Es feltekeny az dcsta az cs, fazekas a fazekasra, koldus a koldus irigye, a dalnok irigye a dalnok.” (Hésziodosz, Kr. e. Vil. szaizadban élt K6It6) Fogalmazza meg, hogy mi lyen jelenséget ie le Heszio- dosz? Miér tartja ezt elényésnek a gazdasigrat Vessik Ossze az Odiisszeia és a Hésziodosz l- tal bemutatott vilagok gazdalko- sit! Mely korszakoknak lehet megfeleltetni az egyes szivege- ket? (F] aalThészeusz] nagy és csodélatra mélt6 dolgot icnelve ti egy versa tlpetetesze Ata lakoit, és egy alam egységes népéve tette azokat, akik eddig szétsz6rtan éltek, 6s nehezen voltak dsszefoghatok mindnydjuk k6zs java érdekében, sot eléfordult, hogy viszalykodtak és haboriztak egymassal. Elmenve tehat, meggyzte Oket kiz- ségenkent és nemzetségenként, amikor is a kzsorsG és szegény emberek gyorsan celiogactak felhivasat, a hatalmasoknak pedig kiraly nélkuli alkotmanyt ajaniott, 6s colyan demokraciat fgért, ahol esak a hadvezetést é a torvények feliigyeletet lat jel, egyéb Ugyekben pedig mindegyikikk szamara egyenl6 részesedest biztosi.” (Plutarkhosz: Parhuzamos életrajzok) Mit hozott létre Thészeusz? Kik és miért csatlakoztak hozza? Milyen rendszertalakitott Ki? Melyek a mondai elemek a torténetben? [F]54 | Az kori Hellisz o a PO HI 4 90705 gyarmatositas teruiete, EE Bi 1 orc cramacstis ote ‘air avarmatostis Sera nosy meek otk a gor gyarmatostis (rma Gy oxsze, hogy milyen vnyezdk efolys soliak a kivindorlis célpontjainak kivilasztasat! A torténelmi atlasz segisegevel vizsgaljuk meg, miért maradtak ki a yarmatositsbol mas ~ a megélhetés szempontjsbol kedvez6 ~ terletek(természet és politkai okok)t Miést nem hatoltak mélyen a szérazfold belsejébe a goroyok? [F] Ee ee nei eae eee Atérkép alapjn mutasson ré a vontatépalya elGnyeite! A gig hajézas mely jellegzetességére vilagit 14 ez a terkép ea key [F] kKalozok tamaclsa gbrg kereskedelmihaj een [@]tlien tamenvetet leet jon sal tani? Mi hajtotta, és hogyan korményoz- 1ak a hajokat Jellemezze a képen Latha ket hajét! Mi az oka a kéztUk lev6 eltéréseknek? Hogyan zajltt egy tengeri dsszecsapis? [F]Az Gkori Hellisz | 55 ,Pszammétikhosz fira6_ az egyiptomiak legcsalhatatlanabb jéshelyétol azt a i6slatot kapta, hogy akkor fog bosszt alli ellenségein, ha a tenger fell ércembe- tek jelennok meg. Nem sok id malva a s2akség atra kényszertet egy csoportnyi 2sikmany uti jar in és kar féfit, hogy Egyiptomban kossenek ki. Amikor ezek axciegyverzetbe dltézve partta szilltak, egy egyiptomi jelentette a mocsarak kizé hizédott Pszammétikhosznak, hogy ércemberek jottek a tenger fell, es puszttjk a siksigot. O ebben a jéslat tljesiléset lta, szivesen fogadta az idnokat és kiro- kat, majd nagy (geretekkel ravette Gket ara, csatlakozzanak ho774. Az fgy szerzett segitokkel logy6izte a tobbi kiralyt.(..) “Amita ezek otthonva talaltak Egyiptomban, a gor®gok sllandéan fonntartottsk velik az éritkezést. Gk voltak Egyiptomban az els idegen ajktiak, akik itt lte- lepedtek Pamaszsz[kirdly] Kedvelte a gbrogoket, sezt ki fs mutta, Wbbek Kiz0itaz- 2al, hogy az Egyiptomba mendknek lakohelyil adta Naukratis2 varosat. Azoknak pedig, akik nem akartak ott megtelepedni, hanem csak arra hajéztak, helyet biz~ tostott, hogy az isteneknek oltirokatallitsanak, és szentélyekettartsanak. Legna- _ayobb, leghiresebb és leglitogatottabb szentélyiiket Hellénionnak hivtik.” (Héro- dotosz: A gorig-perzsa habort) ene Hekataiose gg fldeztudisviotérképe (Kee.M. szzad) [Bie mes my reteet ab tizolja pontosan a térkép! Mivel magyardzhatok ezek az ismeretek? [F] ‘509 fi vas tan [@) Mie Kee. Vi. s2ézadban terjedt el a gorogség Ktreben az Agieg gyarmatoits @Miden aa jak ea tom parjainal a gorogok? Keresstink kapcsolatot e célok é a gorog gyarmatositas folyamata kozont! Miét csak egy gyarmat: ros tt létre Egyiptom teri leténe Milyen szerepet jatszott Naukratsz’ a hellén vilig életé ben? [F] ‘rasbeliség? A jelek alapjan Allapitsa Elemezze az abrat! Milyen jellegti arukat szallitotiak Hellaszba, és milye- meg, hogy az Irasfejl jellemzi a word rast! tott az oktatist[F] jes mely szintie rneket onnan vissza, a gyarmatvarosokba? Milyen szerepet tlttek be a fogyan folyha- _Kereskedelemben a gyarmatvarosok? Milyen hatist gyakorolt ez az anyavéro- sok mezégazdasigara, pardra és kereskedelmére? [F] 056 / Az okori Hellasz slon) Amikor Sztrakuszai urdva lett, Gelaval mar keveseb- a set torodon, kormanyeast a tester, Hierdnra st és minden gondja Sziirakuszai volt. A varos idével egyre nétt és egyre jobban felvirdgzott. Gelon eldsz6r Kamarina varosat rombolta le, s lakoit Szurakuszaiba attelepitette, majd ugyanezt tette Gela polgarainak tb mint a felével is. Késobb strom ala vette a sziciliai Megarat, 6s amikor a varos megadta magat, azokat a va- gyonosabb polgarokat, akik a habori kezdeményezsiként halalbimntetésre szdmi- tottak, attelepitette Szirakuszaiba, de még polgarjogot is adott nekik, a kiznépet Viszont, amely vétlen volt a habord meginditésaban, ezért nem is tartott a megtor: 1ist61, Szuirakuszaiba hurcoltata, és eladatta idegenbe rabszolganak. Ugyanigy jart el a Sziciliaban 16 euboiaiakkal is, mert azokat is kétlelé osztotta, mind a Akét fori alapjén jlleme- _két esethen az a meggondolis vezette, hogy mindig a koznép okozza a legtsbb Ze a \hrannoszok viszonyst bonyodalmat.” (Hérodotosz: A gérdg-perzsa habori) a kéznéphez és az arisztokr’- Cishoz! Emelje kia tivannoszok —__ »Periandros volt az els6, aki megvaltoztatta az dllamformat; mivel testoreivoltak, intézkedései kozal azokat, ame- nem engedte, hogy [az emberek] a vrosban éljenek, s megsztintette a rabszolga~ Iyek a varos gazdasig) Aletére —tartast 6s a fénylizést. Ms dolgokban mértéktart6 volt ~ aban, hogy nem vetett ki hatottak, é magyarazza meg ha~ _vémot senkire, mivel elég volt neki a piacrél é a kik6t6kb6l befolyé [vam], s aban, ‘3sukat! A forrasok alapjan tarja ogy nem volt sem igazsagtalan, sem ‘elfuvalkodott, de gyilalte a gazembereket fol a tWrannisz pozitivumait és Végezetil tandcsot hozott létre, s annak tagjai nem engedték, hogy valaki tobbet nregativumait! [F] koltsn, mint amennyi a bevétele.” (Herakleidés Lembos: Korinthos2r60) r 1 Tanulményaink sorén tbbszir lattuk keletitpust dllamok szétesését, majd Gijééledését, Egyiptomban a két étmeneti orszakot ismételten a despotikus hatalom vjledése kivette, Hasonlokkaltalélkoztunk Mezopotamiaban, Indiaban Vagy Kindban is ‘Ahhoz, hogy gordg folddn ez masképp alakuljon, tabb ténye76 szerencsés Osszjatéka szikségeltetett. Kedvez6 volt a foldrajzi kornyezet, a tagolt tj, ami nem kényszentett ki Gjra a kozmunksn alapule alam létrejotet Segytette az Gj kazdssegek megerbsodéset az oles6 és (gy kOnnyen beszerezhet6 alapanyag, a vas elterjedése, Hiszen (gy nem kellet kialakitani olyan nyersanyag-utanpotlis! rendszert, amely megkivanta az uralkodoi haztartisok iranyito szerepet. A nemzetkizi viszonyok is kedvezéen alakultak, mivel az atmeneti kor végén héditottsk meg az asszirok Faniciat, ami dtmenetileg visszavetette a foniciai kereskedelmet,s iy lehetOséget biztosfott a goriygok szimara a tengeren. 3 S| 3 Vegylik szimba a forrisok alapjin, hogy mely tényezGk osszjatéka segitette a viltozisok kibontakozasit és megerdsédését az étmeneti korszakban! Vitassuk meg az egyes tényezdk hatisait az atlasz segitségével! Masoljuk le a fuizetunkbe és toltsuk ki a tablazatot! [1] Girg pénzek Jéniabsl (Ke Vk szazad) & then (Kr. V. szazad). ‘Anyagui elektron(arany és eist texmészotes dtvizet),iletveezist Mien valt s2ukségesse a pénz bevezetése? Miért kestlhetekelktronb6l. és existbdl a pénzek? Milyen jeleket, jelképeket latunk a Peiaerraten Agata Funkcié mele mien funk ibi ehettek a pénzénnck- nek? Miben Iétunk fllSdés VIL 6s az V. szdzacl érmeék Fémmegmunkasvizatestményen mene Mitkésztenek a vizafestményen? Mely exzk’z0 ket 6 szerszimokat fsmer felt Milyen gazdasé gf & politika felentge lehettt a vas lterjedés mek? [82] ‘A VALTOZASOKAT SEGITO TENYEZOK ES HATASAIK Tenyez6k Gazdasagi hatasok “Tarsadalmi hatésok tagoltsag éghailat Féldrajzi adottsagok vas elterjadése Asszir terjeszkedésAz Okori Hellasz | 57 11. A gorégséget dsszek6té kapocs: a hitvilag A gordgok vallisa sokistenbfv6. Az istenek ember alaktiak és ember’ tulajdonsagokkal rendelkeztek, Nem alakult ki merev vallasi rendszer és papi szervezet. A szertartisok elsésorban a poliszhoz tartozast fejezték ki. A gordgoket a kézis nyely, a vallés és a valldsi eredettl sportversenyek kovacsolték dssze. A sportverse- nyek kozill kiemelkedtek az ollimpiak. AHITVILAG A gordg ember elsésorban varosa polga- ranak tartotta magat, és csak azutan gordgnek (hellén). Egységes Gordgorszag (Hellas2) a valbsigban nem is leétezett. A tobb s2z 6nallé polisz lakossagat azonban Ssszekitatte a kizds nyelv és a hitvilég. ‘A gordg vallds istenei nem egyszerre, s nem is egy helyen alakultak ki. A bevandorl6 akhj pasztorok is- tene volt Zeusz, a késbbbi villamokat sz6ré féisten. A foldmiivel6 dslakok termékenységistene lehetett Gaia, Kis-dzsiai eredett isten Apoll6n. A grog vallasban a totemizmus maradvanyai is fellelhetGek, hiszen az is- tenek gyakran szerepeltek Allat alakjaban (pl. Zeusz bika képében jelent meg, Pallasz Athéné jelképe a bagoly) A girdigk szmos istent tiszteltek (sokistenhit). Is teneiket ember alakiinak képzelték. Nemcsak kils6re hasonlitottak az égiek a fdldiekre, természetitk, va- gyaik is megegyeztek az emberekével. Az istenek sze- rettek, gyGloltek, csaltak, loptak, féltékenyek voltak ‘egymdsra: ez mind-mind emberi tulajdonsdg. Nagy- reszt fen laktak az Oliimposz felhokbe burkolédz6 sticsan, s az emberekhez hasonléan élték napjaikat Az istenek k6z6it is voltak kilénbségek éppigy, mint a féldi tarsadalomban, Zeusz a féisten, é Ot kovették a2 el6kel6, majd a szerényebb rangé istenek. Am ki zs benntik, hogy halhatatlanok voltak, és csodas tu- lajdonsagokkal rendelkeztek. A Sorssal (Moira) azon- ban az istenek sem szegilhettek szembe. Minden istennek megvolt a sajat hatdskére, amely széles tevékenységi kért jelentett. Példaul Poszeidén, a félelmetes erdk (toldrengés, tengeri vihar) ura, s csak leegyszeriisitve nevezzuk a tenger istenének. Pallasz Athéné, Athén vérosénak védelmezéje, de a céltuda- tos tevékenységek partoléja, igy a mesterségek és a bolesesség istene, s6t az okosan vezetett habordk is- tene is. Az istenek szamét nem lehet pontosan meghata- rozni, hiszen a t6luk s7616 elbeszélések, a mitoszok tb valtozatban maradtak fenn. A szerz6k szabadon mesélték el, valtoztathattak a torténeteket. A mitoszok valaszt adtak az embereket foglalkoztat6 alapvets kér- désekre (pl. a vildg keletkezése, az ember szarmazésa, élet és halal viszonya). A girdgok tilviligképe nem til vigasztalé. Az em- berek lelke a halal utén leszéil az alviligha, Hadész birodalmaba. Aki a fbldén gonosz életet élt, arra itt szenvedések vartak. A hésok a napfényes mez6kon, 6rHk boldogséghan tolthették napjaikat. A tobbség sor- saazonban lehangol6, céltalanul, 6rémtelentil bolyon- ganak az alviligban, A SZERTARTASOK Az istenek a segitségért_,meghd- veteltek” a tiszteletet az emberektol. A gorogok Un- nepeken, aldozatok bemutatasaval ezt meg is adtak nekik. A szertartasokat nem papok, hanem valasztott Aillami tisztségvisel6k irdnyitottak. Ezek a rendezvé- nyek a poliszhoz valé tartozas érzésct is kifejeztek. igy Hellaszban nem alakult ki egységes papi testi. ‘Athénban a Panathénaia Unnepségein egyszerre nnepelték Athénét 6s az athéni allamot. Az dldozatot a templom eldit végezték, ahol az dldozati llat egy részét vagy az isteneknek szant ndvényeket elégették A templomban csak az istenné szobra allt, ezért nem kellett a gordg templomokban nagy bels6 teret kiala- kita Voltak szentélyek, amelyek sajétos feladatokat lattak ek: ilyen a j6slas vagy a gydgyttés. Ezek sajat, Ailland6 papi testiletekkel rendelkeztek. Hyen jéshely (j6sda) Delphoi [delti], mely Apollénhoz kothet, és kétértelmtf jovendoléseir6l volt hires, vagy Zeusz Dédénéban lévs szentélye, ahol hangokbol jésoltak {a szent tlgy lombjanak susogasa, a forrés csobo- isa stb.). Mas szerepkort taltatt be Apollén finak, Aszklépiosznak, a gyégyités istenének temploma A gyéayuldsravér6kat a templomban eltottott 6j- szaka alatt dlmukban ,szabaditotta’ meg kinjaiktol Aszklépiosz. A késObbiekben is Aszklépiosz. papjai voltak az orvosok, munkajukban azonban egyre na- gyobb szerepet jatszott a felhalmozéds tapasztalat és tudas. A GOROG HITVILAG SAJATOS TERMEKE, A SPORT A gorgok isteneik iranti hédolatukat versenyekkel is kifejezték. Ezeken a viadalokon minden szabad girig polgar szerepelhetett, ami ndvelte a gordgség dssze- tartozasanak érzését. Egylitt tisztelegtek Apollénnak Delphoiban, Poszeidonnak Korinthoszban, Pallasz Athénének Athénban. Zeusznak, a hellének féistenének Oliimpidban alakitottak ki szent ligetet, ahol négyévenként ren- deztek versenyeket. Az elsé ollimpiai eredmények feliegyzésére Kr. €. 776-ban kerilt sor. Az ollimpiak jelentéségét mutatja, hogy ez az idépont lett a gorbg id6szamitas kezdete. A szent hely neve abb6l ered, hogy a héfédte Oltimposzon székelés Zeuszt gyakran -oltimposzi”-nak nevezték, A versenyre igyekvok sérthetetlenséget élveztek, és a habortiz6 poliszok nem kiildhettek versenyz6ket a ja- tékokra. Kezdethen sak futésban mérték dssze tuclasu- kat. Kés6bb az oltimpiak djabb sportagakkal béviltek, gy az dtprobaval, amely stadionfutésb6l, tavolugras58 / Az okori Hellasz bal, diszkoszvetésboil és gerelyhajftésbol, valamint bir- kézasbl allt. Szerepelt még dkdlvivas, pankrécis (a bitk6zas és az Okilvivas keveréke), fegyveres fut, ko- csiverseny, l6verseny. Az ifjaknak kaldn versenyek vol- tak. A jatékok idétartama egy naprol dtre névekedett. Az kori oltimpiak sokban kilonboztek a maiak- LOL. Az Okolvivak nem kesztyiiben, hanem szijakkal felszerelve kiizdattek. A mérkizések véresek voltak: a kortarsak ezt a versenyszamot tartottak a legveszé- lyesebbnek. Nem ismerték a stilycsoportokra valé A versenyeken csak szabad girig polgérok és sak férfiak vehettek részt. Minden versenyz6 mez- teleniil kiizdott. Sot — miutan az egyik jatékos édes- anyja latni kivanta fia diadalat, és edz6nek oltozve bejutott a viadalokra ~ a kizd6k kiséréi is csak ruha nélkiil jelenhettek meg. Az egyének kuizdelme folyt, csapatversenyeket nem rendeztek. Csak az els6 he- lyezést jutalmaztak. A jétékok végén kaptak meg a gyOztesek a szent olajfardl metszett koszortit. Ha- zatéréstik utan hdsoknek kijar6 tisztelet dvezte dket bontast, és nem idére, hanem gyézelemig jatszottak a mérkézéseket. sziil6varosukban, és szobrot allithatiak maguknak Olampiaban. ‘Ni pnzek a Ke Vera Nézzen tina, hogy az athé- nak mién bagollyal dfszi- tetté penztket! A vallasfjlédes melyik korszakinak emlékét 6rzi a bagolyabrazolas?[6¥] Jellemezze az istenek vie Iigit!_Milyen jellervon: sokkal -rendelkeznek? Hogyan rnéznek ki? Mekkora a hatalmuk? Hogyan viszonyulnak az embe- rekhez, 6 hogyan egymishoz? Az olvasmany alapjan_probalja nomaedékekre osziani a gorog istenviligot! Készitsen errél abrat [ov _Kezdetben csak Khaosz, a tatongo dresség létezett. Az tan mogezilete Cala, 2 szdles ell Fold, a vig denség megingathatatlan alapja, s nmagabol hivta létre Urdnoszt, az Eget. Akkor mar megjelent minden élet Osforrasa, a Szerelem a viligon, az fg a Fold utin kivankozott, s Gaia vilagea hozta a titénokat. Kronosz volt a legfiatalabb a titanok kozil, s kbz6jUk tartozott Prométheusz és Rheia is. De Urinosz féltékeny volt gyermekeire, ezért ellaszitotta dket. Kronosz, a legfiatalabb fordult szembe atyjaval, sszabaditotta ki tesivér Kronosznak és Rheidnak harom lanya szdletett, Hesztia, Déméter és Héra, meg harom fia, Hadész, Poszeidén és Zeusz. De Kronosznak atyja, Urdnosz tka jart eszében, amely kimondta, hogy dt is sajat gyermeke fogia legy6zni Ezért gyermekeit sorra lenyelte. Nem tudott ebbe belenyugodni Rhela. Mikor legkisebb fiat, Zeuszt a vildgra hozta, kivet pdlyalt be ujszulatt gyermeke he- Iyett. Zeuszt elrejtette Kréta szigetén, Zeuszra vart a legnagyobb hatalom, 6 lett az istenek és az emberek alyja, és miutan felndt, beteljesitette az atkot, amelyet Kronoszra kimondott Urdnosz. Legydzte apjat, s testvérei sorra ki is léptek atyjuk /omrabél or dromszdz évig szeretékegymést Zeusz és Héra, az 6 gyermekd volt Arész, 2 habord istene. Héra hi feleség volt, sféltékenyen nézte, ha Zeusz istenndket vagy éppen halands lednyokat ajandékozott meg szerelmével ‘Anya nélkill sziletett Zeusz legkedvesebb gyermeke, a bagolyszemii Pallas Athéné, az okos s2tiz, a virosok védéje, minden szép mesterség tud6ja, és min- den tudomany partiogsja. Apja fejéb6l patiant ki teljes fegyverzethen, sugarz6 szépségben. A titanok gyermeke volt Lét6, engedett Zeusz csibitasanak, é evel Héra ha- ragiat vonta magara. Szive alatt hordta mar Zeusz iketmagzatat, Apollont és Arte miszt, de megszUletéstkig még sokat kellett szenvednie Héra bosszjat6l. Igy jue totta kietlen Délosz szigetére. ts Léto Déloszban szilte meg gyermekeit. Az tke gyermekek hamar megtanultak a messzeldvé fj kezelését, Artemisz. nem is torsd0tt egyébbel, egész nap csak az erdét-mezot jarta a vad utin. Apollon ujjai nemesak az (j idegehez, hanem a lant harjaihoz is értettek. Az 6 birodalma a messzeség, a messze jovendd, amelynek ttkalt az & joslatai tarjak fe. Miutdn a joslds miivészetét mar megtanulta, hatra volt még, hogy alkalmas szentélyt keressen maginak. [gy jutott Delphoiba, a Fold koldokehez. De a nyilast, amelyen kereszttl a jslatok feltortek a mélyb6, Puthdn, a hatalmas sirkanykigy6 Grizte. Az if isten megktizdott a sirkénnyal, fat emelte 14 és leteritette. lddvel sok mas szeniély is 6pult Apollon tisteletére, ahova joslatét fordultak az embe- rek, de legtekintélyesebb jéshelye Delphoi maradi ‘Messze foldrél zarandokoltak el ide tandcsén. A haromlabd széken alt a szen- télyben a papn6, a Pithia, és Apollin nevében hirdetie ki kétértelmtijdslatait. Aki eltalalta a helyes értelmet, sikerrel jat, és fenyes fogadalmi ajéndékat helyezte el halgja jeléil a szentélyben, aki pedig félreértette a homalyos szavaka, s villalko- Zsa balul Utott ki, csak sajat ostobasagat okolhatta érte.” (Az istemek szuletése, A gorig istenckral 52616 elbeszéléseket a Kr. e. VI, szdizadban élt Hésziodosz Is- tenek szuletése cimii munkaja toglalta rendszerbe. A szoveg Hésziodosz miive és Trencsényi-Waldaptel Imre Gérog mitolégia cimii kényve alapjan készilt.)Az bkori Hellisz / 59 A pita istenek leagyzersett ccalécia [@] Mi iellemezte a gorog ist (} rekkapcsolatate Mi az, ami szokatlan az emberek vigaban? Milyen feladatkoroket ta az ab- rn lev Gres rovatokbat Késtse el fazetében a tejesen kitoltst brat [ mee Jes Pith, Apalion papndje, sent réxi- em ar eee ltben, roma sdxen. Szavat 2 EY) ebsimeesciss c pT panok dave a lato Adri. [Asatok gyakran hterteiek vac ,A halanték deres immar, a haj észuil a koponyémon, Fiatalsagom elilant, feketéllenek a fogaim mar, a (da van multam az édes,rovid és csi, ami jon még imal eed eine Remegek mar a halaltal, hisz a Hadészban a szoglet, plone Pench acter la fred var ideg ese oleae, Yay es gr seme 5 aki egyszer lemegy, az mar soha fel nem jon a fényre.” y g (Anakreon Kr. e. VI. szdzadi gordg kolt6 a tulvilagrol. Radnoti Miklos forcisa) [@| lemezzerovden a gorogok al lsgkpett Mifefezi Kl az dre ember a halaltl és mia gordgok féleimét Anakredn versében? [SZ y-=-mint csak birja vagyonkid, dldozz isteneidnek, q tiszian, jambor szivvel pompas combokat égess. Engeszteld maskor tomjénnel,itallal az istent, Este ha var nyoszolyad s ha a Nap szent fénye ragyog rad, cigy lesznek mindig kegyesek lelkukben irantad, s folvasdrolod a mas foldjét, nem mas a tiedet.” (Hésziodosz) Jellemezze a vers alapjin az istenek és az emberek viszonystl ‘Atemiszistennének lazatot mutatnak be (kt e.N. szézadi domborms) Hésziodosz szovege és a dombormit alapjin készitsen frasbeli heszmol6t az aldozati szertartisokrol! Hasoniiisa ‘ssze a dombormivet a hasonlé témajii sumer dbrézoléssal (21. oldal)!60_/ Az 6kori Hellasz Delph, Apolin jéshelyének sziklaba vat szinhza, Kezdetben a sportversenyek mellet a szntiz eliadésok, dial versenyek is az itenek tseteletét szolgatak Atrakhion a2 54, ollrpiasz (Kr. €, 564] eld két Olumpiai gybzelmet aratot,s ezen is Ove lett a gySzelem a bfrak méltinyosséga és sajat dercksége folytan, Amikor mar utols6 ellentelével viaskodott a vadolajagert, ellenfele (..) elkapta és labaival kovalfonva tartotta, ugyanakkor nyakat kezével nyomorgatta Allapitsa” meg, hogy mi- Artakhién viszont kite ellenfele labuijat, Arrakhion megfulladt és fey acta ki Dyer sponges! cRor'be a lek, de megioioja,lbulja miati Knjaban, ugyanakior fladia a versenyt 2a szerz6! Mennyiben kulonbozik Az éliszick megkoszorOztak és gyGzteskent hirdették ki ArrakhiGn holttesét 2 mai valtozatatak ( (Pauszaniasz a Kr. u. I. szazadban élt gordi iG) loo) ésszel orményozza a gyors barkatis a borszin tengeri aron a kormanyos, ha szelek duhe tombol; ésszel ver kocsihajtt is lea jo kocsihajt6. ‘Mig aki télontul bizik kocsiban, paripaban, s velik vaktaban szaguldozik, erre meg arra, annak a palyan kovalyog lova, féktelenti fut j6 szorosan mellette suhanj szekeren paripakkal délj oldaltkissé a remek fonadekt ulesben, storral, rivalogva riaszd s engedd meg a gyepl6t. és a bal oldali [6 a covek kozelébe suhanjon, Hogy mar-mar sirolja a cél szélét a kerékagy, arra vigyazz sak, hogy ne akad) bele megse a kobe, mert kocsid dsszetrik, paripaid megsebesulnek: ennek a tobi éril, téged pedig eltog a szegyen hat, kedves fiam, 6vatosan s okosan cselekedjel. Mesélje el, hogyan zajlottak Mert miutan a cdlépnel furgén elkanyarodtal a kocsiversenyek! Mire kel: senki se vagtat elébed a palyan, senki sem ér el.” lett vigyéznia a versenyzoknek? (Reszlet a2 llidszb6)Az okori Hellasz / 61 ‘Azolimpiatliget makettje és alarajza [@hp] Azonosisa a maketten az alapraj ©) zon’ szerepié épuleteket! Milyen funkcigja epaleteket lta képen? Muta meg az alaprajzon azokat az epee melyek nem lathate a makesten! [82 Futas és kv gbrbg vizeképeken ‘kori és az djkoriolimpiai versenyek kézotikilnbségekb6l melyek mutathatdk be a vizaké- jen a sporteszkozokre is!) Milyen technikaval készultek a vazak? [SZNéz6pontok 62_/ Az 6kori Hellasz r A XIX, szdzad végén mozgalom indult az Okori olimpiaik Gjraélesztésére. A tervet siker korondzta: 1896-ban Athénban megrendezték a7 els6 jétékokat, E21 kivetGen négyévente — leszamfiva a habordkat 6 a politika jellegG bojkottokat - megrendezésre keriilnek a viadalok. A siker jelentés részben Coubertin biro tevekeny ségének kOszinhet6, A forrasrészlet és a képek segitségével vessik Ossze az Okori és az djkori jatékok céljait, meprendezését és a versenyszamokat! iL Vitassuk meg, mennyiben A mademn sport tab is és kevesebb is, mint az dkor sponta. Tobb, mert pél- valosult meg Coubertin daul takéletesebbek az eszkézei. De hidnyzik a filozéfiatalap, a rete cél, az elképzelése! Gondoliuk véxig, a7 egész hazafias és vallsi szemiélet, amely akkoriban a fiatalok Unnepi jtekait Couorin elkepzeléschon meny Kérblvette.(-) nyiben jatszott szerepet az kori elyik mode olimpiak uijélesztésenck vagya és 2 sajatkoranak. ehivasaira adand6 valasz! a jelenkori igényeknek megielelé gondolkodasi rendszerben talaljuk meg azt az erkdlesi ellenstilyt, amely a moder atletizmust megévhatnd alt6l, hogy bevonjak az Uzletcsinalasba, és fgy végil mocsokban végezze? (...) ‘Az kGvetelni a népekt6l, hogy egymast kilesdndsen szeressék, egyfajta gyere kesség. Am felsz6litani ket, hogy figyeljenek egymasra, ez mar nem ut6pia. De hogy figyeljenek egymasra, ahhoz eldbb ismemiuk kell egymast. Ebb6l az okbél az Ujelesztett olimpiai jatékoknak négyévenként alkalmat kell adniuk a vilig jusdganak egy felemel6, testvéri talalkozasta, amelynek sordn fokozatosan elttinik majd az a tudatlansag (...) amely elevenen tarja a gytilolet érzését, amely félre- sseket halmoz, és az eseményeket szédii6 gyorsasaggal hajszolja egy barbir és kegyetlen habord iranyaba.” (Coubertin nyilatkazatabol, 1895) Gerelyraitok vazaképen Geralynajtés 22 1908-28 london’ oma Gerais a7 1988-28 szbul oman Allapitsa meg a rom kép alapjan, hogy miben valto- Zot e spor a2 kort napjain, tig!Az kori Hellasz / 63 12. A démosz polgarjogi kiizdelme Athénban Drak6n a torvények frasba foglalisaval korlétozta a szokasjog Onkényes alkalmazésat. Szol6n vagyoni beosztésa a démosz gazdagabb, mig az adésrabszolgasdg megsziintetése a szegényebb rétegének érdekeit szolgalta. Peiszisztratosz a démosz és az arisztokrécia kiizdelmét kihaszndlva szerezte meg az egyeduralmat. A turannisz (zsamokség) végs6' soron a démosz megerdsdésének kedvezett. Kleiszthenész a terilleti elv bevezetésével szélesebb alapokra helyezte a Szol6n éital kialakitott demok- ratikus berendezkedést. ATHEN A varos a gérég fold jénok lakta videkén, az Attikai-félszigeten teril el. A bronzkori (mukénéi) gordgség egyik kozpontja volt. £165 falai (az liasz- han ,j6lépiltald varos’) megvédték a pusztulastol a. mukénéi kor végén, és menedéket nydjtottak At. tika lakoinak a dor térzsekkel szemben. Polissza szerverddott, amelyben egy ideig kirdlyok uralkod- tak, majd az arisztokracia vette at a hatalmat (Kr. . VIL. szazad). Athén nem vett részt a g6rdg gyarmato- sftésban, de j6l kihaszndlta az ekkor feltérul6 keres- kedelmi lehetdségeket, ami fejléd6 kézmtfiparnak és a hajézashoz kedvez6 foldrajzi fekvésének is koszonhet6 (kikbt6je Pireusz), AZ ARISZTOKRACIA £5 A DEMOSZ SZEMBENAL- LASA A kirdlysag megsziinését kovetGen Athénban az arkhénok (eloszir egy, majd harom, s végil kilenc) rendelkeztek a legiébb hatalommal. Kezdetben éle- tk végéig, majd tiz évre, késébb évente valasztottak Gket. Az arkhéni tisztséget csak arisztokratak tlthet- ték be. A legfébb birdi testiiletet, az Arész-domb tand- sat (Areioszpagosz) is az egykori atkhonok alkottak. kai jogokat a démosz széméra, ‘gy a meggazcagodott kereskeddknek és iparosoknak sem. Ez belsé ellen- térekhez vezetett. A foldmtivesek.jelent6s csopontjai tovébbra is nehéz helyzetben éltek, & az adésrab- szolgasig réme fenyegette dket. Igy — bar mas és mas okbol —a démosz médosabb és szegényebb rétegei is szembekeriiltek az arisztokraciaval. Az ellentétek csillapitasat szolgélta a szokasjog frasba foglaldsa, ami a torvényhozissal_megbizott Drakén (magyarul sarkény) nevéhe7 ftizGdik kr. e. 621). A rendkivil szigord rendelkezések — innen a dr3k6i szigor” kifejezés ~ tovabbra is elsésorban az arisztokricia érdekeit védték. A torvényesség kiala- Kitasa azonban gatat szabott a politikai hatalmat bir- tokl6 arisztokracia Onkényének (mindenki hivatkoz- hatott az frott torvényekre). SZOLON A harcmodor atalakulasa is erdsitette a dé- ‘mosz vagyonos tagjait. Az arisztokricianak fészerepet biztosité lovas harcrnodorral szemben a Kr. e. VI. sza zadra megnétt a démosz soraibél toborz6d6 nehéz- fegyveres gyalogosok (hoplitak) és a flotta szerepe. ‘A tovabbra is fennall6 bels6 ellentétek levezetése Szol6n arkhén nevéhez fliz6dik (kr. €. 594). Szolén torvényeiben teljesitette a szegények legfontosabb ét: eltbrdlte az adésrabszolgasagot, és elen- gedte az adéssdgokat, Ez sok paraszt széméra a fold megtartésat jelentette. A pr jogok alapjéva a szarmazas helyett a vagyont tette. A lakossigot vagyoni helyzet alapjan csoportokba osztotta. Meghatérozta az egyes csopor- tokba tartoz6k katonai szerepét (fegyvernemek) és az, hogy milyen hivatalokat tlthetnek be. fgy a démos7 vagyonos tagiai is jelentés politikai szerephez jut- hattak, Ugyanakkor névelte a népgyiilés hatskéré cezen a legszegényebb polgarok is 16571 vehettek, aho- sgyan az dltala létrehozott népbirésagok tagjai kOzé is bekeriithettek Intézkedeéseivel Szolén megteremtette a demokr- cia (népuralom) alapjét. A demokricia olyan poli kai berendezkedés, amelyben az llamhatalom (tor- ‘vényhozas, kormanyzas, biraskodas) nem az uralkod6 vagy egy kivaltsagos réteg, hanem a nép kezében van. Csak az athéni sziiletésii férfiak vehettek részt a po- litikai életben, az egyre nagyobb szamban betelepil idegenek (metoikoszok) nem. PEISZISZTRATOSZ Szol6n reformjait kovetéen az ellentétek nem csitultak. Az arisztokratik til soknak, mig a démosz vezet6i tal kevésnek tartoiték az en- gedményeket. Az egyre élesebb politikai kiizdelmet Athénban az arisztokrata szdrmazasti Peiszisztratosz haszndlta ki. Fegyvereseket toborzott és megszerezte az egyeduralmat (Kt. e. 560-527). Athénban dtven vig maradk fonn a zsarnoksag rendszere (tirannisz) Peisrisztratosz elsdsorban a szegényebb rétegek- re tamaszkodott. Az ellendllé arisztokratak foldjeit akiket megoltek vagy kulidldre menekiltek ~ ki- osztotta a fdldnélkiliek k6z0tt, hogy tamogatoinak szémat ndvelje. A jOvedelem alapjan évi adot veze- tett be, amelybol fedezte nagyszabést épitkezéscit (A trannoszok nagy épittet6k voltak, templomok, kikotok, vizvezetékek, varosfalak hirdetik ma is tevé- kenységuket.) Az épitkezések erdsitették tekintelyét, 4s novelték tamogatdi sz4mat a démosz korében, mi- vel megrendeléseket jelentetiek a kézmtiveseknek é munkat a szegényeknek Peiszisztratosz idején jelentésen fejlédott Athén gaz- dasaga. Ezt segitették a tirannosz intézkedései is (ke- reskedelmi kapesolatok kigpitése, j6 mindset pénz ki- adsa). Athén ekkor emelkedett a legtekintélyesebb go- rig poliszok kize. A gazdasag fejlédése megerdsitette a démoszt, amelynek egyre terhesebbé valt az egyed- uralom. Peiszisztratosz halala utan fiai mar nem tudtake sokaig megorizni a hatalmat (Kr. €. 510).64 {Az 6kori Hellasz KLEISZTHENESZ REFORMYJAI (Kr. e. 508) A turannisz folszamolasa utan a démosz hangad6i olyan intéz- ményrendszer kialakitasat szorgalmaztik, amely zarja a zsarnoksag visszatérését, és minden szabad athéni polgarnak esélyt ad a hatalom ellendrzésére A valtoztatés joga ismét egy tekintélyes férfid, Kleiszthenész kezébe kerilt. Az tj berendezkedés az uj elvek szerint kialakitott teriileti egységeken nyugodott. A lakossig kordbbi szarmazasi, majd_vagyoni_alapon t6rténd besoro- lisa helyett ezek valtak a tisztségek betdltésének, a katonaskodasnak és a kézigazgatasnak az alapjava. A tetiletifelosztas biztosttotta a szélesebb demokra- it, mivel megsziintette a szabad polgérok kézdtti jogi killinbségeket. A legfébb hatalom a népgyiilés kezébe kerilt, mely- nek munk§jaban minden teljes jogé athéni polgar részt vehetett. A népgyilés hozta a torvényeket, dontitt a habor és a béke kérdéséril. Altalaban minden fontos igyben a dinté sz6t e szervezet mondta ki. Amikor a népgytilés nem iilésezett, akkor ~ a mar kordbban lét- rejott — tanacs vitte az Ugyeket, amelynek letszamat felemeltek (@tszdzak tandcsa), s tagiait a terileti fel- oszias alapjan sorsolték. A tandcs torvényjavaslatokat lett a népgyilésnek, s kisebb jelentéségti kérdések ben ondiléan donthetett. Nem szuntették meg a volt arkh6nok tandcsat, az Ateioszpagoszt sem, de feladata a tisztviselok ellendrzésére szkilt, Akkatonai vezetdk (sztratégoszok), akiket nem sorsol- tak, hanem valasztottak, az athéni dllam tényleges ird- nyitéilettek, mivel a mas tisztségekkel szemben egyéves hivatal idejak tsbbsz6r meghosszabbithat6 volt. Kleiszthenész a zsarnoksag ujjaéledését a eserép- szavaris beveretésével kfvinta megakadalyozni, Ha valakirél a polgarok tgy vélték, hogy zsarnoksdgra tor, cserépszavazassal tiz évre eltizhették Athénbol ‘A korabeliAtién rekonstrukcids rea. A Kizéps® nagy tér a ‘lac (agora), obra a felegvar (Akrools, Aresz dombja és a népgyilésnek helyet adé dom Tie a ep (Gt) Grdg nehéztegyveres gyalagosok (hpltak) harca vizafestményrészeten W]e ge hAz okori Hellisz / 65 PSTN sickening NESTE iyebb bincselekményeket is. igy a munkakeril6k, a z6ldség- 6s gytimélestolvajok ugyanolyan biintetést szenvediek el, mint a templomrablok és a gyilkosok. Késébb sokszor idé7ték Démadész birdlatat, hogy Drakén nem tintaval, hanem vérrel irta torvényeit. Mikor megkérdezték tle, miért sijtott halalbiintetés- sel oly sok vetséget, Drakon allit6lag azt felelte, hogy szerinte a kis biindk is megérdemlik a haldlbiintetést, a nagyobbakra pedig nem talalt salyosabbat(...!" (Platarkhosz) Fal tame 2 forts alain Drakon irényokt it hangsyoz Drakén torvényei kapesin a szer26? Hol talilkoztunk mar hasonlé jelenséggel? Mi ennek az oka? [F] ‘ath trsadalom a Kr. VWI szdzadban @] esvGk szémba Athen trsadalmi réteget! Milyenalapon Kan jek el egymast6l az egyes csoportok? Milyen tevékenységekhez, foglalkozdsokhoz kothetjuk az egyes rétegeket? Gytiise Ossze az dbrin megfigyelhet6 vallozisokat, és magyardzza meg ezek okait! [F] RE ce ert. A gazdagoat negro ta, amikor érvénytelenitette az adésleveleket, de még inkabb séette a szegényeket, mert remenyeikellenére nem rendelt el foldosztst(..) Szolin az dsszes vezet6 tisetséget, ahogy addig is volt, a jémédéaknak kivanta fenntartani, az éllamagyek egyeb intézesét azonban, amelyben a nép addig nem vett részt, Koziissé tette. Bevezette a polgarok vagyonbecslését. Az elsé csoportba sorolta azokat, akiknek szilard termekbol [gabonal és csepptolydsbol [olaj és bor] Ssszesen 500 méréjiik terem, s ezeket 500-mérdsoknek nevezte, Mésodiknak azo- kat elolte ki, akik lovat tudtak tartani, vagy legalabb 300 mérdttermeinek. Ezeket lovasoknak nevezték. Okdrfogatosoknak neveziék a harmadik vagyoni csoporthoz tartoz6kat, akik a kettle termékb6l Osszesen 200 mérét termeltek. Valamennyi tobi polgart napszémosnak neverte el, és semmilyen tisztséget nem bizott rajuk, supan a népgyillés és az itélkezés citjan vettek részt az dllamagyekben (...) Miutan felalitotta a volt arkhénokbol alakult tanacsot Arész dombjan, amely- nek arkhoni méltésagénal fogva is tagja volt, és Latta, hogy a nép még mindig for- rong és nyugtalan az adossagelengedés miatt, egy tovabbi tanacsot is szervezett a négy torzsbol oly médon, hogy mindegyik 100-100 tagot valasztott. Ezek feladata a2 volt, hogy a népgytilést megel6zéen tanacskozzanak, és eldzetes javaslatuk nélkil semmit se engedjenek a népgyGlés elé terjeszteni, Az elobbi tanacsot pedig, legidbb feligyelove s a torvenyek Greve rendelte.” (Plutarkhosz) vélasztas u 20 6+ folottiok Gytijise kia. szévegbol Szol6n intézkedéseit! Miért volt fontos szerv atanacs, kik ve- hettek rés2t munkajban, és hany tagja volt? Mely tarsadalmi réteg- nek kedvezett Szol6n az adossi- sgok elengedésével, skiknek a va- gyoni besorolés.bevezetésével? iF Athén trsadalma és dla feléptése Szolinidején Hasonlitsuk dssze a Solin 4iltal_létrehozott —politikai rendszerta korabbi viszonyokkal! Allapitsa meg, hogy mely szervek kezében dsszpontosul a legfobb hatalom®? Milyen rendezé elve- ket ismertink fel az athe’ tarsa- dalomban? Vitassuk meg, hogy ‘mennyiben demokricia a Szolén ‘ital létrehozott rendszer! Biz0- nyitsuk az abra alapjan, hogy a legkisebb vagyoniiak Kevesebb politika joggal rendetkeztek! [F]66 / Az 6kori Hellasz Vegyiik szimba a forrés alapjan Pei osz inézkedéseit! Milyen célok annoszt? Milyen hatasai lehettek intézkedéseinek? Hogyan értékeli Arisztote- lész a turannis2 intézrnényét és Peiszisztvatosz tevékenységet? [F] | Hatsrozza meg, hogy mikor vol érvsnyes (Ds cserepszavazss! Mi volta cljaacsorep szavazisnak? Milyen polikai célokra lehett még felhaszndlni a cserépszavazist [$2] Cerépdarabok (osztrakorok), amelybdl 2 cserépsza vvazés (oscrakiszmosz) elnevezése ered. Az eayiken ‘Arise, a mskon Themiszoklsz neve obvashat ‘Aépaisztosz-templom, a Peszsztatosz dal ¢pitetettnatalmas dé sist tempom ‘Az ogyiklogépobben mogmaradtathéni miomlék Tarja fel, hogy miért voltak a 2samokok nagy épittetdk! Fogalmazza meg. hogy szerencsés véletlenek mellett mi seggtheti egy 6palet iennmaradsat! [F] -Peiszisetratosz (...) az_dllam dgyeit mérték- fangan vezete, és inkabb alkotmdnyosan, mint tirannosz médjéra; mert egyébként is emberszeret6 és szelid volt. A vétkesek irinydban is megbocsat6, de ezen tlmenden az in séges helyzetben levoknek pénzt is adott kéleséin munkajukhoz, hogy a fldmivelésbol meg tudjanak élni.(..) Egyital at is elérte, hogy & bevételek nagyobbak lettek, mert a fold meg volt mivelve, és a ter- mények tizedrészét beszedte. Ezért rendelt a kozségekbe is brrakat, 5 ‘ment maga is gyakran kia videkre, hogy felulvizsgalja a helyzetet és kibekitse a peres feleket, nehogy azok felmenve a varosba, elhanya goljak munkajukat. (...) Egyébkent sem terhelte meg a tmegeket semmivel uralkodasa idejen, hanem mindig beket teremtett szamukra, és biztositotta a bels6 nyugalmat (...) Mindabbol, amit rola mondtak, a legnagyobb jelentéségti az, hogy népbaratlelkiletd volt és emberséges.” (Ariszto- telész: Az athéni dllam) prea tessik,ilyesforma volt. Minden egyes ember akar eltavolitani a polgarok k6zUl, majd odavitte az agora egy bizo- nyos helyére, amely korlattal volt korulkerftve. Az arkhénok eben cldszir a cserepek mennyiséget szamlaltak dssze; ha ugyanis hatezer rnél kevesebben voltak a szavazok, a cserépszavazas érvénytelennek szémitott. Azutin kiln raktak mindegyik nevet, és azt, akit a legtob- ben frtak fel, tiz évre kiutasttottak, de dgy, hogy az illetés megmaradt javai élvezetében.” (Plutarkhosz) 1A dolgok lefolyasa, hogy nagyjabol ismerKeiszthenése tere beosztisa Hogyan Ichetett egy athéni polgir az ‘tszézak tanacsinak tagja? Korabban milyen alapon t6rtént ez? Az uj rendszer me- Iyiktdrsadalmi esoporinak kedvezett? Az abra alapjan hatérozza meg a keralet (phale) fogal- ‘mat 6s szerepet! [6¥] ‘alin trsadalom rbtegabdése 6s az dam szerveztifeléitéseKleiscthenész idején [Syst osze hogy kik vee rs a politkai életben! Keressik meg az bran azokat a részleteket, amelyek Kleiszihenész reformjaival alakultak ki! Vitassuk meg, hogy a sorsolés vagy a valasztas felel meg jobban a demokricidnak! Mi hatirozta meg, hogy me- Iyiktisziséget milyen médon Iehetet elnyerni? Hasonlitsuk dssze a két elt médszer alap- jan keszult abrit! Melyik miben pontosabb, Erthetébb, részletesebb stb.? [F] Az 6kori Hellisz / 67 Athénban a teljes jogs polgérok iranyftasa ald kerGlt az allam, A torténelem folyaman az athéni demokracia nemzedékek hosz- 524 sordn keresztl egy eléthetetlen abrandképként lebegett. S valoban, korunk llamai sem biztosftanak olyan kzvetlen rész- vetelt a dintésekben és ellendrzést az dillamhatalom felett, me- Iyet az dkori Athénban tapasztalhattunk. __ Nézépontok Vitassuk meg, milyen korlatai voltak a demokriciénak Athénban! kikre nem terjedtek ki a politika’ jogok? Tarjuk fel az llamhatalom 6 a polgarok viszonyst! Vizsgiljuk meg a trvényhozds, a bi6i szervezet vagy a hadsereg példajan keresztl a problémat! [$2] Atta és Athén IMilyen mérett viros volt Athén? Egy varos mérete, lakéinak szma mennyiben befolyésolja. politika jogok gyakorlésdnak lehetaég6t? ‘A tankényvi térképen bemutatott terletet nézze meg a torténelmi atlasz terkepén is! [F]68 / Az okori Hellasz 13. Egy masik gérég ut: Sparta Spirtaban a szabad spartaiak els6sorban katonaskodtak, a nagyszim6 helota elnyomasa érdekében, A spirtai dllam arisztokratikus jelleg(i volt. A szabad polgarok egyenléségének fenntartasdra térekedtek, azonban a politikaba a polgarok csak korlétozottan szlhattak bele. A spartaiak a kizosség, a szigor és a nélkiildzések révén neveltek faikb6l j6 katonakat. A TARSADALOM Spartat a dérok alapitottak, megho- ditva a Peloponnészosz-félsziget deli részén él6 akha- jokat. A dorok a sajat Iétszamuknal tzszer nagyobb akhdj népességet taszitottak szolgasdgba. Féken tar- tasuk érdekeben a héditdknak meg kellett ériznik a belsé egységet. Ezért minden spartai polgar egyenlé részt kapott az dllami fldekbél. Teljes egyenldségrél azonban ~ az kori hagyomannyal ellentétben ~ nem beszélhetiink, mert Spartaban is egy birtokos arisztok- rata réteg allt a tarsadalom élén. Fontos volt, hogy a spairtaiak gyakorlott harcosokka valjanak, hiszen csak fgy tudkak fenntartani a hatalmat a leigazottak feet. Temészetes tehat, hogy a teljes jog polgirok legfobb tevékenysége a katondskodis lett, s a kétkezi munka becsillete nem alakult ki. Spartaban is Iéteztek olyan szabad jogallésiak, akik nem rendelkeztek polgarjoggal (mint Athénban a meto- ikos7ok). Kériillakoknak neveziék dket, mivel Sparta pe~ remteriletein éltek. A dr eredetti korillakok létszdma haromszorosa volt a polgarjoggal rendelkezdkének. Ok Littak el Spartat kézmipari termékekkel, s a komnyer6s hegyek (pla Tatigetosz) vasércét banyasztak. Nem voltak politika’ jogaik (pl. nem vehettek részt a népgytilésent, adt fizettek, és csak nagy veszély esetén vonulhattak harcba, mint segédhadak. A spartai tarsadalom legnépesebb héditott akhaj dslakosok ut6dai, a hel Foldmiivesek voltak, akik azokon a fldterileteken (parcellakon) éltek, amelyeket kiosztottak a. spartai polgarok szmara. A hel6ték helyzete emlékeztet a rabszolgakéra, de olyan jogokkal rendelkeztek, ame- lyek nem jellemzek a rabszolgakra. A foldhéz hason- I6an nem gazdaik, hanem az allam tulajdonat képez~ ték, eladni nem lehetett ket. Parcellaikat mivelték, 65 a termésnek csak a felét Kellett beszolgaltatniuk a foldeket bittokl6 spértai_polgdroknak. Csaladokban éltek, volt sajat hdzuk, ingosdgaikat apar6l fidra Ord- kithetiék, vagyis nem rabszolgak, hanem jogfosztott 6slak6k voltak. Nem voltak politikai jogaik, és bar- mely spartai megolhette, megszégyentthette dket AZ ALLAM A. politikai egyenléséget a. polgarjoggal rendelkez6k szamara is csak részben biztostottak. A népgyiilés munkajaban minden 30. életévét betaltett spartai polgar részt vehetett, azonban e tesillet szerep- kare j6val korlatozottabb volt az athénindl. Gyakorlati- lag csupan elfogadhatta vagy elutasithatta a7 elé terjesz- tett javaslatokat. A szavazas kézfelkisltassal tortént, A hatalmat val6jiban a tekiniélyes arisztokrata nemzetségek birtokoltak. KOzilik kerilt kia két ki- rly, akik elsdsorban hadvezérek, s egyebekben jog- korak korlétozott volt A vének tandesa a két kiralybol és 28 olyan férfibol Ait, akik betdltottek a 60. életévaket (Oket a népgyiilés valasztotta, kozielkidltéssal). F testilet hatérozta meg, hogy a népgyiilés mirél targyalhat. Amennyiben a népayiilés dntése a vének szerint nem volt kedvez6, feloszlathatiak azt ‘Az alam életének tényleges irdnyitja az dt feliigyel6 volt. Etisztséget valasztas alapjan a 30. élet éviket elért polgarok tolthették be egy évre. Feladatuk a biréskodas, a kiralyok 6s a tisztvisel6k ellendrzése, a kalpolitika irdnyitasa, A spartaiak a tekintély és az életkor alapjan valasz. tottak ki vezetiket, sa népgytilés jogkorét korlatoz- tak. Az ilyen szervezéidést dllamot arisztokratikusriak nevezzik. Sparta egy varosszbvetséget is létrehozott (pelo- ponnészoszi szivetség, a Kr. ¢. VI. szdzad kozepe). Ez elsdsorban a Peloponnészoszi-félsziget fol6tti hatalmi silyat biztositotta, de egész Hellészban tamogatta az arisztokratikus berendezkedést dllamokat. A SPARTAI NEVELES &S ELETMOD A spartai neve- lés £6 célja az volt, hogy a fiék j6 katondkkd, a la- nyok pedig j6 katondkat szulé anyakké valjanak Hogy j6 katondkat tudjanak nevelni, a kevésbé élet- képes csecseméket pusztulisra itélték, kitették a Taiigetoszra, Acgyerek nevelése nem a szilék, hanem az Allam feladata volt. A fitkkat mar hétéves korban elszakitot- tak csalédjukt6l. Kézisségekben, katonai fegyelem alatt nevelték ket a nehéz életkoriilmények elvise- lésére. Nemcsak a testi megprobaltatésokhoz, de az ellenséggel valo konydrtelenséghez is hozzszoktat- tak az ifjakat A felnétt spartai férfi sem vonhatta ki magat a kézisségi életméd aldl. 30 éves kordig a csalidjat6l kiln, harcosok kézésségében élt. (Ha megndsilt feleségét csak titokban latogathatta.) Ezutén énall6 haztartast alapithatott, de tovabbra is részt kellett vennie a kizis étkezéseken, ahol harcostarsaival (altaléban 10-15 16) egyitt fogyasztotta el a szerény Gteleket (ezek eldteremtéséhez mindenki_ hozzaja- ult). A felugyelok figyeltek életmodjat, és tiltoitak minden ,puhasagot". A spartai férfiak egészen hat- vanéves korukig katonakételesek voltak. Kivalé har- cosokka valtak, a csataban inkabb életket aldoztak, mintsem meghatraltak volna. A ndk nevelésében is fontos volt a testedzés, a da- lok, tancok megtanulasa. Az anyaszerep miatt a ndket Spartaban nagyobb tisztelet évezte, mint a gordg po: liszok tobbségében. Mas poliszokkal ellentétben a lé- nyok itt szabadon valaszthattak meg férjuiketAz okori Hellisz / 69 EEE . Lukurgosz masodik és legmerészebb politi- i refrmyaa fold floss vol.) Rabi tehat polgartarsait, hogy minden megmiivelhets foldet nyilvanitsa- nak koztulajdonnak, é ossz3k fel wjra olyan médon, hogy a teljes, egyenliség és kéz6sség alapjan éljenek. A legerényesebb ember le- yen egyszersmind a legels6, s ne legyen mas kalonbségtétel, mint a2 aljassag,eltorlése és a jo tettekért kijar6 dicséret. Szavait valora valtotta, s Lakénia [Sparta] tobi részén harminc- ezer parcellat osztott ki a perioikoszoknak kOrillakok], a Spartahoz tartoz6 terdleteken pedig kilencezret, ennyi volt ugyanis a spértai [polgarl igényjogosultak szama. (...) Minden parcella akkora volt, hogy hetven méré pat teremjen a fer és tizenkét mérdt a feleség, rész6re, ezenteliil pedig ugyanilyen mennyiségti s2616t és olajbogydt. Lukurgosz gy gondolkodott, hogy ennyi fold elegend minden em- bemek ahhoz, hogy jolétben és egeszsegben éljen, masra pedig Ugy- sincs sztiksége. (..) Megkisrete a ngo vagyon felosztsat hogy tejesen megszun- tessen minden egyeniétlenséget és ardnytalanségot. Amikor azonban latta, hogy az emberek képtelenek elviselni vagyonuk kéztulajdonba vételét, mas megoldast keresett, és dllami intézkedésekkel kisérelte meg a kapzsisag lekiizdéset. El6sz6r is minden arany- és ezustpénzt kivont a forgalombal, 6 elrendelte, hogy fizetési eszkéziil csak a va- sat szabad hasznalni. (...) A foldeket a heldtak miivelté, és (...) szolgaltatésokkal tartortak." (Plutarkhosz: Parhuzamos életvajzok. Lakurgosz élete) Fag 2 228 stalin vzola fe a spa trsadalom tagolost Ma Byardzza meg, hogy mely célok vezették Likurgos2t intézkedései sorin, 65 ria fel a7 okokat is! [F] [A Pelopoméscosz-flziget és Sdrta ‘A torténelmi ailasz felhasznslasaval ha- tirozza_meg. Sparta Hellaszon_beluli foldrajzi helyzet6t! Melyek az dltalinos gorog jellegzetességek, és melyek a csak Spirtira jellemz6 sajstossigok a varos foldrajz! elhe- Iyeakedéseben? [F] A spirtatarsacalom Hasoniitsuk ossze a spattai és az athéni tarsadalom tagozédasat! Melyek az elté- rések & a hasonlosigok (a kaldnbiiz6 tarsa- dalmi rétegek aranya, szerepkore)? Vitassuk meg, mennyiben befolyésolhatja az ‘Tanulmanyaink soran természetesen csak a malt egy-egy pillanatardl alkothatunk képet, & még errdl is csak keveset tudhatunk meg. Tudataban kell lenntink annak, hogy a torténelem rendkfvil bonyolult valdsagat a nyo- mon kovethetség, a megerthetdség és a tanulhatosag kedvéért leegyszertisitve ismerjuk meg. fgy orszagokrol, eseményekrél vagy akar személyiségekrdl, a legjellemzébb és legismertebb vondsaik alapjan alakitunk ki képet. ‘Atankonyvekben Spaita a arisztokratikus, csak a katondskodassal tor6d6 allam, mig Athén a demokracia haza- ja, a kultura varosa. A valdsagban mindkét polisz torténetében ktilénb6z6 korszakok valtottak egymast. A Spartarolkialakult egyoldald kép egyik oka — Athénnal ellentétben ~ a forrasok szegenysége. Emiatt nem tudjuk felvazolni a valtozasokat Sparta torténetében: olyan ez, mintha Athénrél csak Drakén korabél maradtak volna fenn forrasaink. ‘A tud6sok kézvetett forrdsok segitségével megprobalnak Spartardl is érnyaltabb képet kialakitani. Az oltimpiai kocsiversenyek gyGzteseinek szérmazési helyéhol peldaul megallapitottak, hogy valaha Spartanak is volt egy diisgazdag arisztokrata rétege. A csecsem@k kirakasa Taiigetoszra is mas megitélés ala esik, ha tudjuk, hogy mas poliszokban a nem kivant gyermekeket az utcasarokra tették ki. Onnan barki elvihette Oket, 6 akar rab- szolganak is eladhatta, A helotak életkoriilményei sem voltak olyan kegyetlenck, mint azt néhany okori szer26 Alita, hiszen az Allam tulajdonat képezték. A merev spartai térsadalomrdl kialakult képnek ellentmond a nok helyzete. Mig a poliszok tobbségeben alarendelt szerepet jatszottak, addig Spartaban a csaladon belil szinte cegyenrangéak voltak a férfiakkal. 4 x 2 3 i Vitassukmega trténclem leegyszerisitésénekeldinycit és hatranyait! Hasonlitsuksszeaspértaiésazathénitarsadalom, illetvedllam felépitését! Vessuksszea spartai és az athéni modelltakeleten megismerttarsadalmakkal ésllamokkal![F] _Lokurgoszrél, a torvényhoz6r6l dgyszélvin egyetlen adat sincs, amely ne vol- na vitds. A legieltindbb torténetek maradtak fenn sziletésérdl, utazasair6l, hala- lar6l, torvenyhozéi és éllamférfidi tevekenységérdt; de foként abban nem tudnak megegyezni a torténetirok, hogy mikor ét. (..) Timaiosz elmélete szerint kulnbdz6 id6ben két Lakurgosz élt Spdrtiban, de mindketi6juk tetteit az egyiknek, a hiresebbnek tulajdonitjak. Az idésebb ail lag nem sok idével Homérosz utan élt, sot némelyek szerint Homéroszt szemé- Iyesen ismerte. De azt mar egyiigytiségnek kell tekintentink, amit Xenophén ail cegyik mivében, hogy Lakurgosz a Hérakleidak koraban él. A spartai uralkod6- haz természetesen a legkésobbi kiralyokig Hérakleidknak neverte magat, de Xenophon a Hérakleida elnevezést nyilvanvaloan Héraklész kozvetlen utédaira Ent.” (Plutarkhosz: Pathuzamos életrajzok. Likurgos2) ‘Sparta nehéategyverzet gyalogost hop brézol6 szobor (Ko V. szizad) 68 ekonstrukcés raz Jellemezze a spértai katona felszerelé- IO) cat esse ossze az exedetsbrizolist a rekonstrukciés rajzzal! Mennyiben egyezik a ket? Mi lehet az eltérések oka? Milyen tenyez6kt fgg, hogy egy korszakrl amyalt képet lehessen alkotni? Szituaci6s jaték: Alkossunk véleményt vala- mely torténelmi eseményrdl dgy, hogy egyre kevesebb tényt(ismeretet) vesatnk figyelembe vvéleménytink kialakitasakor! Mit figyelhetdink meg? IF] Figyelidk meg Plutarkhosz pontréjat a tankényy 85. ol- daldn! Mikor élt aténténetiré? Ele- ‘mezzk Plutarkhosz viszonyat a trténeti forrssokho és a korabbii ‘orténetirokhoz! [$2]72 | Az 6kori Hellasz 14. A gérég-perzsa habortk (Kr. e. 492-448) A hatalmas Perzsa Birodalom hadjératai kudarcot vallottak a hazéjukat ved gorogok hisiesellenllisa miatt A haborit Athén é5 a keleti kereskedelemben ércekelt poliszok folytatni kivantak, igy megkotoitek a déloszi szvetséget. A habonit lezér6 béke biztosftotta a gordgség tovabbi fejlédéset, elsdsorban a kereskeclelem virdgzésat. AHABORU ELS SZAKASZA (kr. e. 492-490) Elész0r akis-Azsiai g6rdg varosok keriltek az el6ret6r6 perzsak uuralma ala. A perzsa terjeszkedés a Fekete-tenger men- ti kereskedelemben érintett poliszok, igy elsosorban Athén széméra voll veszélyes, mivel elvagtaa {6 keres- kedelmi dtvonalakat. Athén akkor kerilt szembe a per- 2s4kkal, amikor timogatist nyditott az |. Dateiosz ellen fellazadt kis-azsiai gordg (j6n lakossaga) varosoknak, Az Athén megbiinietésére késziil6d6 perzsak azonban elvéreztek a vad thrak trzsek elleni harcokban (Kr. e 492). Hajohadukat vihar szérta szét. Kr. e. 490-ben az égei szigetvilgon at, hajokon ki zeledett a 20-25 000 fds perzsa sereg Athén felé. Atti- kaban, Marathénnal szalliak partra, ahol megiclel6 stk teriiletettalaltak lovassaguk szémara. A szemben all6 hadseregek létszamra és mindségre egyarant kilénbézéek voltak. Az athéniak 9000 nehézfegyverzetti gyalogost tudtak szembedllitani a perzsakkal. Zart hadrendben, cin. falanxban harcol- tak. Pajzsukkal nemcsak magukat, hanem csapattarsai- kat is védték. Hadseregiiknek a kézelhare kedvezett Ezzel szemben a perzsak lovas és gyalogos csapatai elsésorban nyilaikban bi2tak. Az ellenséget lehetdleg tavolrdl, nyilzporokkal semmisttettsk meg. Két ilyen kalonbiz6 felépitést sereg esetében az kerilhet folény- be, melynek vezetése rd tudja kényszeriteni a masik fre a sajat harcmodorat. Véghl Miltiadész vezetésével a hazdjukat védelmezé athéniak gyézedelmeskedtek. BELSO VALTOZASOK ATHENBAN A gorogok tudisk, hogy az ers Perzsa Birodalom ismét tmadhni fog. Athén- ban a felkésziiléste vonatkozoan két tery allt szemben egymassal: a széraztldi és a tengeri fegywverkezés terve. ‘A szérazidldi hadsereg erdsitése mégott az arisz- tokracia és a. parasztsig” sorakozott fel. Habordban foldjeik védelmet, bekében pedig politikai befolyasuk novekedését vartik e tervt6l, mivel 6k adiak a gyalogos katonak zémét. Az iranyzat élére Ariszteidész allt, aki a marath6ni csata egyik hadvezéreként mar bebizonyt- totta ritermetségét A hajéhad (flota) fejlesztése a kereskedelem fellen- dilését és hatalmas megrendeléseket is jelentett volna, eén akeresked6., kézmiivesrétegek érdekeit szolgalta Ennek a csoportnak is egy marathoni sztratégosz volt a vezetije: Themisztoklész. A politikai kiizdelem Themisztoklész javéra dot el, Ariszteidészt cserépszavazassal szamiiziék. Athén jelentés tengeri haderdt épitett ki Floitsja négyszer-ot- s2ér tb hajabdl allt, mint a masodik gordg hajohad, a korinthoszi. ‘A HABORU MASODIK SZAKASZA (kr. ¢. 480-479) Az ij perzsa nagykirily, Xerxész csapatai Kr. €, 480-ban a Dardanellakon atkelve, kézelediek Hellasz kozponti teriiletei felé. A perzsa had (kb. 200 000 katona és 650 hhaj6) ezen a tajon soha nem latott ert képviselt. Sok varoséllam a megmarads érdlekében a behGdolést vi- lasztotta. Sparta é Athén az ellenallas mellett dénté tek. A Kizép-Gorogorszag kapujatjelent6 Thermopiia szorosnal Leénidisz spartai kiraly (kb. 7000 harcossal) megkisérelte Xerxész fetartéztatasat. A perzsa tiles’ és az érulas miatt ez nem sikerlt. Leéniddsz és héromszaz spartai azonban hdsiesen, az utols6 Ieheletéig harcolt, {gy a gorog had tobbsége A gordg szérazfdldi erék egészen Peloponnészosz kapujaig, a félszigetet a szarazidlddel dsszekat6 Iszth- mosz-foldszorosig. vonultak vissza. Feladtak Athént, melynek lakossagat Themiszioklész Szalamisz szigeté- re vitette at. (A varost a perzsak elpusziftottak) A tengeri haderiit is az Iszthmoszig akartik visz: szavonni, Themisztoklésznak azonban sikerilt esatat KierGszakolnia Szalamisznél. A keskeny tengerszoros- ban a mozgékonyabb gordg hajok legyézték a — fons- Cai és kis-dzsiai grog hajOkb6l All6 — perzsa flottat. A csata dont6 jelentoségii volt a habort kimenetele szemponijabol. Xerxész a tengeren elvesztette (516. nyét, ezaltal az utanpotlés és a biztos visszavonulas Iehetdségét. Nem kockaztatta, hogy elvaigjak a biroda- lomtal, ezért csapatai egy részével visszatert Azsiaba. A sgorg foldin maradt perzsa erdket a koveikez6 évben a fegyelmezettebb és jobb fegyverzett gordg hoplitak Sparta vezetésével legyézték (Plataia, Kr. e. 479). Ugyanebben az évben a gordg hajéhad is diadalt aratatt a perzsékon Kis-Azsia partvidékén, a Miléiosz elit fekvé Makalé-hegyfoknal. Ezaltal az Egei-tengeren biztositottak a gordg folenyt, 6s elharitottak a kozvetlen perzsa hodltas veszélyét. A HABORU BEFEJEZO SZAKASZA (Kr. e. 479-448) A perzsa szoritastol szabadulva Athén és a szigetvilig poliszai — kereskedelmi érdekeikt6l hajtva — a habort folytatésa mellett foglaltak allast. Kr. e. 478-ban meg- alakitottak a déloszi szivetséget. A szdvetségben a legerdsebb polisz, Athén ragadta magshoz a vezetést A sziivetségesek hajokkal vagy pénzzel jatultak hozz4 a habordhoz, Pénztérukat Délosz szigetén Grizték, Sparta ellenezte a habord iolytatasit. Tudta, hogy gySzelem esetén Athén tovabb erdsidik ‘A perzsik elleni hébord a kezdeli gorig sikerek uutén valtakoz6 eredménnyel folyt. Végill mindkét fél belatta, hogy alapvetden nem tudjak az eréviszonyokat megvaltoztatni. Igy Kr. e. 448-ban békét katdttek. A perzsik lemondtak az égei-tengeri jelenlétrdl, a ten- gerszorosokrél és a kis-dzsiai j6n virosok f6l6tti ura- lomrdl, Athen pedig a birodalom elleni timadasokrolAz okori Hellisz / 73 nENNnEaNe S| ARCHIVUM | Oreos ‘A girbg-peresa haborik isS szakasza BA west atin atau meg, mely tenyez6k jeloltek i a perzsa timadasok dtvonalat! Mién Athén allt legélesebben szemben a perzsa tamadokkal? Fl ‘Amaratnon csata Figyeljuk meg a csatatér. kép sajatos abrézolasméd: jit! Gyajtsuk ossze a térkép alapjin megismerhet6 adatokat, tényeket! Hogyan érzékeleti az események idérendyet? [F] @] Yesokcaybe a esta tras (O's a terképvaizlatot! Melyik fel tudta a misikra kényszeriteni sajat_harcmodorat? Mennyiben hhasznaltak ki a gordg6k a termé szeti adotisagokat? Hogyan neve- 21 Hérodotos2 a perzsakat? [F] 1A perzsik] hajdikkal dtkeltek Atika fOldjére |.) Attikaban Marathon volt a lovassag bevetésére a legalkalmasabb hely, |...) liz sztratégosz vezette dket [az athéniakatl, kéztik a tizedik Miltiadész. (...) Amint tehat az athéniak (...) feb sorakoztak, a helyzet dgy alakult, hogy hadrendjak hosszusagban megfelelt a médekének, de mig a kozép csak néhany somyi mélységben tagozodott, és itt volt a hadrend leggyengebb pontja, addig mindkét szamy alaposan meg volt erdsitve. Amint elrendezddtek, és az ldozat kedvezének mutatkozotl, az athéniak a tamadasi parancs elhangzasa utan futva rohantak meg a barbarokat; a ket fél kOzt a tavolsag mintegy nyolc stadion volt (..) ‘Marathén {mezején} sokaig tartott a hare. A harcrend kzepén, ahol maguk a perzsik és szkitak voltakfelallitva, a barbirok gydztek; at is tortek, és la gorogoket] a szarariold felé kezdték szoritani, de a két szmyon az athéniak és a plataiaiak kerekedtek felil. Az athéniak, amint gySzelmiket lattik, a megfutamods barbd- rokat hagytak futn, viszont a két szamyat egyesttve, a kozépen aitont. (erGk] ellen fordultak, s itt is gyéztek. A menekilé perzsakat kaszabolva, egészen a tengerig, ‘aldoték, it tazet keltettek, 6 megkamadtak a hajdkat (...) Ebben a marathoni csataban a barbairok k6ziil kOrilbelil 6400 ember esett el, mig az athéniak kézul mindissze szazkilencvenketté (...)" (Hérodotosz: A go- rog-perzsa haboru)i 74 | Az kori Hellasz -Atnén fegyverkezési trv ‘Mey kt try allt egymas- sal szemben? Az abra alap- jan készitse el felsz6lalasinak szovegét a népgyiilésen, eldsz6r az egyik, majd a masik allaspont mellett! Mindkét esetben térjen ki az ellentétes allaspont hibaira is! Mely tarsadalmi csoportokat sejthettink az egyes allaspontok mogott? Valaszatrvekkel ti rmassza alat [S2] PU A perzsa csapatvezérek ostorral veriék hatul a katonakat, s mindig elite tusz~ koltak. Sokan a tengerbe estek kazilaik, s (gy pusztultak el, de még tabbet gézol- tak le oveik elevenen. Mert a gorogok belatvan, hogy Ok a halalnal egyebet ner varhatnak, miutén az ellenség megkerilte a hegyet: féktelen dihikkben a lehet legnagyobb erdfeszitessel kuzdottek a barbarok ellen. Minthogy e napon a leg- tobbnek mar csak tort lindzsdja volt, karddal kaszaboltak a perzsakat. Eben az lutk6zetben esett el hdsi kuzdelem utén Lednidasz [spartai kyl, 5 vele egyutt ‘mas hires spartaiak.” (Hérodotosz) Jollemezzuk a spartaiak magatartasat! Vessuk (ss7e tetiket a spartai nevelésrél tanultakkal! [82] ltt fekszink, Vandor, vidd hiral a spartaiaknak: Megcselekedtik, amit megkovetelt a haza.” (A spértai hbk siverse a thermopilainal emelt emlékmif oldalén) Peres harcos é org holta Hasonlitsa ossze a két katona fegyverzetét! Mennyiben kavet- keztethettinka fegyverzetbél az elt hharemodorra? [$2]Az okori Hellisz / 75 Agtirdg-perasa hborik mésodk szakasza Kovesstk nyomon a perzsa hadjé- rat ttvonalat! Mi volta jelentésége a thermopillai csatanak? A térkép alap- jn bizonyitsa be, hogy Szalamisznal a habort dents esatsja zajltt lel Mt tWrténhetett volna, ha a perzsa hajohad sy6z?)[F] _Themisztoklész latva, hogy a flotta paranesnoka nem tud dra lenni a timeg in- dulatin, masfel6l viszont, hogy a Szalamisz melletti szik tér nagyban eldsegitené a gydzelmet, ilyesmit eszelt ki magaban: rabeszélt valakit, sz0kjék at Xerxész- hez, és ailitsa hatarozottan, hogy a Szalamisznal lev hajok arra késziilnek, hogy elmenekiiljenek a helyakrl, é Iszthmosznl gytilekezzenek. A kirily a hiradés valoszintisége miatt hitelt adott a himek, és természetesen azon volt, hogy meg- akadalyozza a grog tengeri erdknek a gyalogos sereggel val6 egyesiilését. Tistént elkiildte hat az egyiptomi flottat azzal a paranccsal, hogy zarja el a Szalamisz és a imegarai terilet kozt a kizlekedést (..) A kiraly elrendelte a flottaparancsnoknak, hogy a hajék tamadjak meg az ellen- séget(...) A perzsak eldszir, mikor még széles tér dllott rendelkezésikre, szabi Iyos tendben hajéztak, amint azonban a szorosba értek, kénytelenek voltak tb hajét a rendbs! leszakitani, 65 ez nagy kavarodast okozott. A flottaparancsnok, aki a hadrend élén haladt, 6 elsoként bocsatkozott harcha, dicséségesen harcolva esett el, hajoja elsillyedtével azonban Sltalanos zGrzavar lett red a barb- rok hajohadin, Sokan voltak ugyanis, akik parancsoltak, é nem mindegyik parancsolta ugyanazt, ezért_félbe- hagytik a tovabbi eldrehajézast, és megallva, visszafelé hiizodtak vole nna_a széles térség felé. Az athéniak, mikor lattak a barbarok zavarit, ne~ kihajéztak az ellenségnek, é egyes hhajokat a hajGorral rongiltak meg, masoknak pedig az evezdsorat so- dortak le. Mikor azutin az evezisok nem miakédtek, sok perzsa hadihajé keresztbe fordult, mire az oldalukat 615 lkésekt6!. egyre-mésra_kaptak sebeket. Ezért abba is hagytak a faro- last, és meghatrdlva, hanyatt-homlok menekiltek." (Diod6rosz leirésa a szalamiszi csatirol) Mely tényezGknek koszénhették a g6rogok gyézelmiket? Hogyan vi szonyult a'szer76 a perzsikhoz? Allité- sit szdvegrészletekkel indokolja! Vesse Sssze a csata leirdsat a térképvazlattal 6 a tengeri hadviselésr6l készilt dbr’- val (76. oldal! [F] = ¢ o scales esata A sroweges iors. segisege- vel kévesse a vizlaton a sata rmenetét! Nevezze meg a perzssk- PY kal egyat harcol6 népeket, és mu- Sor hae ances perzsik oldalin! [F]76 | Az 6kori Hellasz i ‘A. gotbgok kemény hare ban visszaverték a perzsak timadisit. Kizdelmak egy- szerre volt honvédelem & a gazdasigi érdekekért foly- tatott habord, a zsarnoksig ellen vivott’ élethalalharc 65 a_masok feletti_uralom megszerzésének isérlete ‘A goto sikereknek szimos oka Iehetett: tarsadalmi be- rendezkedésik, gazdasigi fejletségik vagy akar had- viselésik folenye. a Vitassukmeg, hogy a gérog— perzsahaboriban milyen célok vezették a szemben ll6 felekett Ertékeljik a kiizdelmek jogossigat! Vitassuk meg, mely Aényezdk vezetick a gOrgok gyGzelméher! [$2] Gy viz, hoya fn ti keérdéseket hogyan lattsk maguik a gorégok! Forskent Hé- rodotosz munkajénak (A gérég- perzsa habord) egy részletet né 2uk. Ebben a szer26 egy elképzelt beszélgetésben feti ki vélemé- nyét. A parbeszéd Xersész perzsa uralkod6 és Démaratosz spartai kirdly kot folyik. A sparta ural- kod6 bels6 vitik Kovetkeztében elvesztette a trinjat, A perzsa tudvarba menekilt, ahol a perzsa uralkod6k tandcsad6ja let. [F] ‘Az Oko tongeri advises és a hdrom ever6soras gbrdghadinalé Az Abra alapjan mesélje el, mi tonténik a kizdelem egyes szakaszaiban! Mire Kellett trekednie a hajéhad parancsnokinak a gyézelem érdekében? Mi volt a jelentésége az evezdsorok novelésének? Hogyan helyezkedtek el az evezdsik? [$2] _Kirdly! Mivel azt paranesolod, hogy a szintiszta igazsigot mondjam, nehogy késobb ram siisd a hazugsig bélyeget: annyit mondhatok, hogy a gordgok gyer- mekkoruktl kezdve hozzaszoktak a szegénységhez, mig az erényt a veluk szile- tett okossig és a szigord torvény sajatittatta el velak. Gordgorszag ennek segits- gével védekezik a szegénység é a szolgasag ellen. Minden gordgat diesérheinék Ugyan, aki csak azokon a dor foldeken lakik, de most nem valamennyitikrél mon- dom, hanem esak a lakedaiméniakrol [spartaiakrdll, hogy el6sz6r is biztosan nem fogadjak el a feltételeidet, amelyek Gorogorszag szamara szolgasigot jelentenek, azutan pedig, hogy ki fognak ellened lini, még ha a tobi gordg mind veled tartana is. Sz4mukat se kérdezd, hogy ugyan hanyan tudnak ezt megtenni, mert lehet, hogy ezten lesznek, lehet, hogy tobben vagy kevesebben, de ezek harcolni ognak ellened, Ennek hallatara Xerxész elmosolyodott, és igy s76lt: Démaratosz, mit beszélsz te, hogy ezer ember harcba szall ekkora sereggel? Hat akkor rajta, hiszen azt mon: dod, hogy kirdlyuk voll; hajland6 vagy-e most mindjért kiallni tfz ember ellen? Mert ha dllami berendezkedésetek csakugyan olyan, amilyennek bizonygatod, ak- kor neked mint kiralyuknak, torvényetek szerint [Spartaban a kiralyokat kétszeres dag élelem illette meg] kétszer annyi ember ellen illik kiallnod.(...) Mert Lissuk a legvaliszintibb esetet: hogy szallhatna szembe ezer vagy tizezer, vagy akar otven- ezer ember ekkora sereggel, még ha mindnyajan egyiorman szabadok lennének is, és nem egy embernek a szolgai? Hiszen mindegyikre tabben jutndnk ezernél is, ha Ok dtezren vannak. Ha csak egy uruk volna, mint nalunk, tle rettegve — ter mészetiket tGihalad6 méxon — derekabba valnanak, és bar kevesebben vannak, a korbacs kényszere alatt szembeszélinanak a tulerével; de (gy, hogy szabadjara vannak hagyva, egyiket sem teszik. Sét azt hiszem, hogy a girogok aligha kaz~ denének meg a perzsakkal, ha ugyanannyian volnénak is. Mert amit te beszélsz nalunk is csak rtkén fordul el6, Perzsa test6reim kéz0tt akadnak, akik egyszerre harom gordggel is hajlandék meghiizdeni, De te ezeket nem ismered, azért fe: csegsz olyan sok mindent. Erre Démaratosz gy valaszolt:(...) a spartaiak (...) a vilig legktilnb katona Mert szabadok ugyan, de nem mindenben szabadok. Nagy tr all folottike a tor- vény, melyt6l sokkal inkabb tartanak, mint alattvaldid t6led.” (Hérodotosz: A go- rig-perzsa habori) Magyarizza meg, mién nem érti meg a perzsa kirély Démaratosz szavait! Ho- gyan vélekedik a spartai kitdly a clemokricisr6l? [$2]‘Az okori Hellasz | 77 15. Az athéni demokracia fénykora és hanyatlasa Az athéni polgarok szamara a perzsa habordk utan a jogi és a viszonylagos vagyoni egyenléség tényleges demokraciat biztositott. A poliszok egymés elleni kiizdelme a piacokért a varoséllamok hanyatlaséhoz vezetett. A polisz sem gazdasigilag, sem katonailag, sem politikailag nem volt mar megtelel6 kerete a gorogség fejlédésének. ‘A PERIKLESZI DEMOKRACIA A Kr. e. V. szazad ké- zepe a demokricia virégkora Athénban. A fénykor asszekapcsolédik Periklész nevével, aki 15 éven at Athén tényleges vezetéje volt - évrél évre megvalasz- tottak sztratégosznak. Periklész korara a jog egyenliség a szabad polgarok széméra mar megvaldsult. A tovabbfejlédést az jelen- tette, hogy a politikaban, a kézéletben valé részvételt a gyakorlatban is biztositottak mindenki szémara. A szegényebbek ugyanis korabban nem engedhetiék meg maguknak az iddigényes kozéleti szereplést, mert dolgozniuk Kellett a mindennapi- megethetésért. (A tisztségviselék nem kaptak fizetést.) Ezért bevezették a napidijat. Napicl jart az esktictbirosagokon végzett munkaért, majd késobb a gordg politikai életben saja- tos szerepet jatsz6 szinhazi eldadasok latogatésaert is. GAZDASAGI FELLENDULES - TARSADALMI ATREN- DEZODES A Kr. e. V. szazad kizepén Athén gazdasé- a virdgzott. Fejl6détt a fazekassag, a fémipar, a ha- idépités, és a nagy épitkezések az épitészetet is onallo iparagga tették. A leggyorsabban fejl6d6 agazatié a kereskedelem valt. Novekedett az athéni behozatal és a kivitel, de fontos volt a kézvetité kereskedelem is, amelyet Athén tengeri folénye biztosftott. Az iparban a fejlédés egyitt jart a szakosoddssal é a nagyobb ithhelyek Ictrejdtovel. Ezekben egyre nétt a rabszol- gamunka aranya. Igy az athéni allamnak nem okozott nagy megter- helest a napidijak rendszere. A polgarok nem fizettek adét, de a felszabaditott rabszolgsk és a polgarjog- gal nem rendelkez6 szabadok {metoikoszok) igen. Jelentés jOvedelem folyt be a kereskedelembét, a kik6téi forgalombsl, a birsagokbol és a laurioni ezust- banyakbol Athén lakossdgénak kézel felét a virdgkorban is a polgarjoggal rendelkez6k és csaladtagjaik tették ki. ‘Ama gazdasigi fejlédés a vagyoni kiilinbségek ni- vekedésével jart. £2 veszélyeztette azt a viszonylagos vagyoni egyenstilyt (nincsenck nagyon gazdagok, de nagyon szegények sem), amely a politikai jogok egyenldsége mellett lehetévé tette, hogy az athéni al- lam egy-két nemzedek idejére ténylegesen biztositsa a demokraci A PELOPONNESZOSZI HABORU (Kr. e. 431-404) A perzsa haborikat kovetden a déloszi szivetség dtalakult. Mar nem védelmi szervezet volt, hanem Athén gyarmatbirodalma, melyben a szévetségesek adéfizetokké valtak. Azokat a poliszokat, melyek ki akartak Iépni ebbdl a nem kivant szévetségbdl, Athén fegyverrel kényszeritette maradsra. Nem riadt vissza varosok (pl. Naxosz) lerombolAsétl, lakéinak lemé- szarlasat6l, vagy rabszolgasorba taszitasatél sem. A kereskedlelemben is élesedett a verseny a pol szok kézétt, mivel a belsé piacok mar nem tudtak tobb drut felvenni, Féleg Athén és az iparban, ke~ reskedelemben masodik helyre szorulé. Korinthosz kozitt élezédtek ki az ellentétek. frdekesen fond- dott Ossze ezzel a problémaval az_arisztokratikus berendezkedést szarazfoldi hatalom, Sparta és a d mokratikus berendezkedesti tengeri hatalom, Athén ellentéte, Miutin Athén kereskedelmi versenytarsai- nak és Spartinak egybeestek az érdekei, egyiit vettek részt az Athén ellen vivott habortiban Athén Gjabb varosokraakartarétenni kezét. Korinthosz Spartatol kert segitseget, 6s Kr. 431-ben kitdrt a habo- ri. A hadi események a varakozasoknak megieleléen alakultak: az athén’flotta Peloponnészosz parijait pusz~ ttotta, a spartaiak pedig Atika foldjét tamadtak, Egyik fél sem tudott donté gyézelmet aratni. A kolesonds kértevések kimeritették mindkét hadviselis vvarost. Attika lakossagat Periklész tanacsdra Athén fa- lai mogé vontak vissza. A tulzsafolt Athénban jarvany tort ki, amely Periklészt is elragadta. A kimerilt felek békét katdttek, a hdbord elétt dllapotok alapjan (Kr. 421). A habora kirobbanasshoz vezet6 ellentétek azonban tovabbra is fennalltak. Egy tehetséges, nagy- ravagy6 politikus (Alkibiédész) ismét haboraba sodor- ta Athent. Ama Szicilia megszerzésére inditott athéni hadjératteljes kudarceal vegz6dot Athénban bels harcok trtek ki, A kegyelem- dofést azonban az adta a varosnak, hogy Sparta az Gsellenséghez, a perzsdkhoz fordult. Szerzédést ki- ttt velUk, és jelentds dsszegért lemondott a kis-di jon varosok fiiggetlenségérdl. Az igy kapott pénzen fitképes tengeri haderdt szerelt fel. A meggyengalt Athént — kordbban a tengerek urdt ~ a tengeren is megverték (a Dardanellaknal). A spartaiak mar Athént ‘ostromoltak, amikor a varos békét kért. Kr. e, 404-ben katdtték meg a békét. Ennek ér- telmében Athén szdvetségi rendszere felbomlott, le- szerelték flottajat, leromboltak a varosfalakat. Athén megsziint nagyhatalom lenni. ‘A POLISZRENDSZER VALSAGA A habord nem oldot- ta meg a problémakat, s6t a tobb évtizedes pusztitas csak jelerdsttette azokat. A haborak éllandésultak, a poliszok mar nem tudtak biztositani a gazdasig fejlddését. Athen hanyatlasa utn Spartié let a vezet678 | Az okori Hellasz szerep. Am ekkor volt szévelségesei ellene fordultak, s révid idére Thébai emelkedet il. A tobi varosallamban is valtozésok zajlottak le. Kialakultak a rabszolgamunkat alkalmaz6 nagyiize- mek, s eréséd6 versenyuk miatt a szabad kézmtivesek megélhetése bizonytalanna valt. Az Gjonnan meggaz~ dagodok folvaséroltak a foldeket is. A demokracia {6 tamaszat jelenté kOzéprétegek (a parasztok és a Kézmiivesel) elszegényedtek. A dlemokracia jog) ke- retei a vagyoni kulnbségek novekedésével kiuresed- tek. A demokracia dltal biztositottjogokat kihasznalva es ec Peritésa. Az atin egymés utén tzenbszirvilasctotiie meg sz tégosszd. Nove Ossefonédik a. de- mokrécia fénykoraval. A perzsak dital lerombolt Athent csodalatos épiiletek- el eset. volta pelopoonés20z abr’ earl. Habla a ko tz varosban kt pets okota H] viasek_ me. besztne tinkee valédi demokric ral, ha egy vezetd 15 eg hata ee GAZDASAGI FELLENDOLES Geet vagyonukat vesztett polgarok az Allam juttatasaibol kezaitek ini. A korabban varosukért feleldsséget ér26 polgérokbél szavazataikat druld, az elvtelen igéretek- kel (demagégiaval) is iranyithaté tmeg valt. A valtozasok a poliszok hadserey Az énmagukat felfegyverezni képes polgérok széma csokkent, ezértfizetségért harcold zsoldosoka tobo: roztak kozUlUk. A 2soldosok mar nem varosukért, ha- rnem a nekik fizet6 politikusok akarata szerint indultak sataba. A katonaskod6 polgarok serege helyett a pol- garok ellen is bevethet6 haders jattlétre. Az ath trsadalom lan Pris koran [sents oz a svat a Klenk apo tsadlomszekee a tisetequiselbk kivalasztis, a kilinb26 tisztségek é testletek jog! st. Melek lehettek a vltozSsok oka? [$2] WAZ iuluisziak tandcsa és népgytilése hataroza- tol hozott aban az dgyben, melye6l az athéni- ak kévetei tirgyaltak. Az iuluisziak tandcsa és népgyiilése elhatérozta: legyen szabad az okker kivitele Athénba, mashova azon- ban sehova, ettl a napt6l kezdve. Ha pedig valaki mashova szallit ki, kobozzak el a hajot és a hajon levis javakat; a bejelent6e vagy feljelent6é legyen fele; ha rabszolga a feljelenté, legyen szabadda (..) ‘Az aki Kedszbol szlit ki, szilltson azon a hajén, amelyet az athéniak kijeldil- nek; ha valaki mas hajén szallitja ki, biintetése legyen (...) Ha pedig valami mast hatéroznak az athéniak az okker ellenrzés6r6l(,..)egyen érvényes, amit az athé- niak hataroztak (...) Akikre rabizonyul, hogy torvenyellenesen szalitottak ki, azok vagyondnak fele legyen az iuluiszi népé, ‘ele pedi a fejelent66. Jegyeztesse fel eta hatarozatot a tandes, és allitassa ki a kiktben.” (Kr. e, IV. szdzadi felirat) ATHEN TARSADALMI TAGOZODASA A KR. E. V. SZAZADBAN Taliesjogi | Ateljesjogu pol- | Bevandoriok polgérok | gérok csalddtagiai | _ és csalédjuk 13.9% 41.1% 93% mon van! [$2] B] Mien, eles szereztek az Milyen gazdasigi é politkai fe6viszonyokra tal a felirat tartalma? [F] [B] Mid jeteat asada tagozédast mutat a tab- lizat? Migr fontos a tablazat adatainak ismerete? Abrézoliuk grafikysan mine! tabb formaban 4 tablézat adatait! [F] Rabszoigék 35,6%Az okori Hellisz / 79 ‘Az thé kivtel epyk egfébb terméke a fazekaséru voll, A Féldkéz-tenger szémos hajé rakoményat refi ma is, mint ezeket a Ciprus partiai mentén fev amforakat.A Kr. VL. szézadig fokotoalakos vzak votak divatban: a vicis alapszinre feketvelfesett&k az alakokat (bb oldali kp) Majd aK. \. szizactl a vids alakos vazdk ter jedtek el: a hatteret festetiek teketére, 6s ar alakoknal meghagytak a viza irs alapszin (bal oda kp) fp Az clet ely terete hasznsltak keramiakat? Vesse oxz (Ol repiink vacematval Mibjen fordsdesibel la a gordg keramisk? Allitasanak aldtamasztasara gytijtson pel dlakat a tankényvb6l és a gordg mivészettel foglalkoz6 egyéb kiadvanyokbol! (PI. Alan Johnston: Az archaikus Gordgorszag felikon Kiad, 1984; Roger Ling: A klasszikus gorog vilig. He ikon kiad6, 1986) [@Y) .Miutan a pénzverdék atvették a pénzt, nem keve- Sabet ita fet vere ra Ki hogy a vrosok nak legyen megfelel6 pénzak; a feligyelUk mindig vonjanak le minnként {kb [@) Téa fel, hogy a delosei 0,44 kg] harom drachmat [kb. 13 gl. A masik felet ot honapon bell cseréliék szovetség mely jelle ki, (..) Ha pedig valaki [a déloszi szOvetség varosaiban) javaslatot nyGijt be vagy ségeite utal a forris! Enékelje a bocsat szavazasra arrol, hogy idegen pénzt hasznaljanak (...) buntess¢k halallal _Halaozatot Athén szévetségese- az illet." (Athéni hatérozat a kilkereskedelemben hasznalt ezistpénzek déloszi Nek szemszogeb6I (el6nyok, hat szovetségen belili egységestteséro) ranyok)! [F] (..)atanacsnak azonnal be kell terjeszteni egy hatarozatjavaslatota népgytlés clé'az ads és a kiegeszité ad6 Ugyében, hogy a szbvetségesek az adétartozasukat teljes egeszéhen kiegyenlitsék, 6a. peloponnészosziak ellen vivott haboraban részt vegyenek, amint ez szikséges \...) A tandcsnak ebben az iigyben azonnal be kell terjeszteni egy hatirozati javaslatat a népgytlés elé, és tandeskoznia kell a satratégoszokkal, ha szukségesnek latjak. A sztratégoszok valasszanak ki szaz6t- ven tengerészgyalogost (..) 6a leet leghamarabb bacsissanak vizze harminc twierészt [haromevez6soros hadihajé]." (Hatarozat a szévetségesek adojanak be- hajtasérdl. Kr. . 430 kil athéni felirat az Akropoliszr6)) jatszott a szovetség LA tozoit e2 a peloponnészoszi habord kavetkeztében? Milyen médon hajtjak be a sii imaradt szolgaltatasait? A tankényvi dba (az athéni dllam felépitése) és 1 forras seqjtségével Kévessik nyomon egy déntés megszaletését és végrehajtisat! [F]80_/ Az okori Hellasz HEE Deloss: szivetseg © Porrsa Brosaiom IIE Poopornészossi szovetség => Spiral timactis > Athéni tamadis — Keoroskodei’ stvonalak ‘A pelopannészosz abort Jellemezze 22 ex6viszonyokat! [F] enophdn (kr, ¢, 430-354), Szerény és Kivtelesen déleeg termetd fd ‘vot (.)Eayébkéntis tind, de kt képp a linewelésben, 2 vadészattan és hadasczati tren, mint ahogy isa tanisitjak. Xenophen bor ff vot, szoette az Aloczatkat, ret bélés- lishoz és buzgé tanivérya vot So ralésmek. Negyven kényvet it (..° (@iogenész Lactose) [B] Xenopnde_mely_tulaidon- sigat 6s tettet tania emli- tésre mélténak a szerz6? Milyen személyiségjegyeket hangsilyoz a szobor [1] Milyen jellegti varosok témariltek a két sz6vetségbe? Mutassa meg egy Faldkdzi-tenger medencéjét abrazol6 falitér- képen, hogy mekkora terdletre terjedt ki a habori! Kovetkeztessen a hadmiiveletekbdl a szemben allé felek céljairal Mikor [az athéni kovetek Spartaba] megerkeztek, a (spartaiak] népgyilést tar- tottak, amelynek sorén foleg a korinthosziak é a thébaiak, de més gordgok is ellenezték az athéniakkal val6 bekekotést, inkabb javasoltak a varos elpusztitsit A spartaiak azonban kijelentették, hogy nem fognak rabszolgasorba taszitani egy olyan varost, amely a Hellaszt ért legnagyobb veszélyek kozt akkora érdemeket szerzett, hanem a kOvetke76 feltételek mellett szindékoznak békét kOtni: az athé- niak romboljak le a nagy falakat és a Peraieusz (Athén kik®tdje falait,tizenkett6 kivételével adjak at hajoikat, engedjék vissza a menekilteket,ellenségnek és ba- ratnak ugyanazt tekintsék, mint a spartaiak s kovessék Gket szarazon és tengeren, baithova is vezetnek hadat.” (Xenophon) Mi verette a szévetségesek, é mi Sparta politikajat? Mit rt el Sparta a béké- vel? Hogyan viszonyul a szerz6 a spartaiakhoz? Vesse dssze a forrist a sparta Allamszervezete6ltanultakkalt (F] »Ahatminc tistviselét kozvetlentl a hosszi falak és Pireuszfalainak lerombo- lisa utan valasztottik meg azért, hogy megszivegezzék az dllam alkotmanyanak rendezésére hivatott torvényeket. A torvények dsszerrasait és bemutatisat azon- ban allandéan halogattak, viszont a tanaes [6tszazak tandcsal tagjait és a tob- bi tisztvisel6t gy cserélték ki, ahogyan magukra nézve kedveznek talaltsk. Ezt kovetden mindenekeldt elfogattak azokat, akik koztudomasian feljelentésekbo! éltek a demokricia idejében 5 uldozték az arisztokratdkat, és halélos téletet kér- tek ellenak, Ezeket a tanacs is készségesen itélte el, de a tobbi polgarok, akik tudtak, hogy nem tartoznak a feljelentdk kézé, szintén nem nehezményezték ‘A kovetkezikben azonban mar azt kezdték fontolgatni, hogyan rendelkezhet- rnének teljesen sajat belatasuk szerint a varos polgéraival. Eppen ezén els lépés- kent [koveteiket] Spartaba kuldve jgyekeztek (elemil egy megszall6 kulonitmény odairényftasat Iti. Athénba} arraaz idtartamra, mig a vétkeseketeltavolitak, ésaz allamrendet megszilarditjak.(..) Mikor aztén a harmincak megkaptak a esapato- kat.) most mar tetszésik szerint fogathattak el barkit(..)" (Xenophdn: Hellénika, Az din. harminc zsarnok uralmérol. A harminc torvényhoz6t a peloponnészoszi haboraban gy6ztes Sparta nyomaséra dllitotta a népgytilés Athén élére.) [@p elemezze a for aapjn az athe lam kapolita ely! A demokrcia rely intézményeit emifti meg a forris? Gyjise ki azokat a szdvegrészeket, ame- Iyek a demokracia hidnyéra utalnak! Tarja fel, hogy az athéni demokracia hanyatlo idészakinak mely jllegzetességér6ltaniskodikaforris!Az okori Hellisz / 81 P Azathéni demokracia ~ mint lattuk — nem egyik napr6l a mastkra alakult ki, Athénban demokraciénak nevezhetjuk a Szolént6l egészen a makedén hod ig terjed iddszakot (Kr. e. V-IV. szazad). Ebben az iddben a demokracia kalonbo26 menekben érvényesilt, eltéré mértékhen juttatott belesz6last a hatalomba Athén lak6inak. Mivel az athéni demokracidnak kiilonbéz6 korszakai voltak, a demokracia hivei mast és mast emeltek ki e berendezkedés eldinyeként, Ugyanakkor a demokracia ellenteleinek a véleménye is eltéré aszerint, hogy milyen alaprdil, mivel i [] Elemezztk a forsokat Tajuk fel a kalonbd26 lléspontok mogott retz6s eszményi allammodellt! [F] k el a tabbségi elven nyugy6 rendszert. Olyan alkotmannyal élink, amely nem igazodik szomszédaink torvényei utin, s inkbb mi magunk szolgélunk példéul, mintsem hogy uténoznnk masokat. A neve pedig, mivel nem kevesekre, ha- nem a tobbségre tamaszkodik: demokricia, Torvényeink szerint a személyes digyeket tekintve, mindenki egyenjogd, de ami a megbe- csuléstileti, hogy a k6z5sség elott kinek miben van jo hire, itt nem a tarsadalmi helyzet, hanem a kivilosdg ér tobbet, é ha valaki olyas- mire képes, ami a VSros javara van, szegeny sorsa 6s (gy jelentéktelen tirsadalmi rangja nem all ttjaban. A szabadsag szellemeében intézzuk el kozigyeinket, és mindennapi tevékenységeink sorin nem valunk gyanakvokké. egyméssal szemben, nem haragudva meg. szomszé- dunkra, ha egyszer a maga kedve szerint cselekszik (..., azt azonban, amit az éllam parancsol, elsésorban tiszteletb! nem merjak athagni, engedelmeskedve azoknak, akik éppen az élen llnak, & a torvé rnyeknok, Kiiléndsképpen azoknak, amelyek az igazsigtalansiggal sijtottakat védik, é azoknak, amelyek bar irallanok, megsériésiket agyalizatnak tekintik Ugyanigy, ami a neveléstilleti ellenfeleink mar ifjékoruktdl farad- sagos gyakorlatokkal tOrekszenek a fértias keménységre, mi ped bar életmédunk szabadabb, semmivel sem vagyunk kevésbé eltkél- tek, mikor ugyanolyan veszedelmekkel szembeszallunk. Bizonyitja ext, hogy a spartaiak sohasem egyedil, hanem mindig valamilyen szovetségesikkel egyuitt vezetnek habortt a mi foldunk ellen, mi vi- szont, ha valamelyik szomszédunk foldjére tamadunk, idegen terile- ten 6s az otthonukat védelmez6k felett magunkban csaknem mindig gy6zelmet aratunk. (...) Szereijik a szépet ~ mértékletességgel, és szeretjk a bdlesességet ~ elpuhultsag nélkil. A gazdagsdgot inkabb idejénvalé tettek végre- hajtésira, mint semmittevis nagyzolasta hasznaljuk, A szegénység megvallasat nem tartjuk szégyennek, sokkal szégyenletesebbnek azt, ha valaki nem igyekszik munkajaval kikerdlni belle.” (Thuktididész- A peloponnészoszi haboni. Periklész beszéde) FT Jellemezzik a cemokraciét Thukidiclész mtive alapjén (térsadalmi [IND hazis, éntkek, egyenléség, térvények tisztolete, az allam szerepe, rnevelés)! Hogyan viszonyul a szerzé a demokraciahoz? Allitasainkat s26- vegrészletekkel timasszuk al! Hol taldlkozunk a beszéd aktudlpolitkai vonatkozdsaival? [F] nile mert nem volt annyi pénze é vagyona, mint Kimonnak [Periklész politikai ellenfele], aki pénzt osztogatott a szegényebbek- nek, naponként vencégil latta asztalanal a raszorulé atheniakat, a2 idésebbeknek ruhat adott, és leromboltatta birtoka keritéseit, hogy fairl az szedhessen gyamolesot, aki akar, a nép kegyeinek hajhasza- saban alulmaradt, (...) ezért folyamodott az allami juttatasok rend- szeréhez. [gy azutin a szinhazi pénzekkel, a torvényszéki napidijak- kal s a mas cimeken kifizetett dsszegekkel (...) megnyerte magénak a népet, és felhaszndlta az Areioszpagosz tandcsa ellen, amelynek 6 ‘maga nem volt tagia (..) et6rte a tanacs hatalmt,s (..) megfosztot- ta.a legfobb gyekben addig gyakorolt bir6sdgi jogkorétdl. Ezenteldl Kimont, mint Sparta baratjat és a nép ellenséget, osztrakiszmosszal [cserépszavazas] szémtizette..” (Plutarkhosz: Parhuzamos életraj- 20k, Perikiés2) (Gz shh otiat alain teins st az athéni demokricia fejlidésének ki- Tonbéz6 idészakatt Allaptsuk meg, hogy az cegyes idészakokban kik lmely rétegek), 65 mi- Iyen alapon (miért éppen 6ki szolhattak bele a poliikaba! Masoljuk ata tablazatot a fizetink be, és taltstk kil [1] Kik? Kik? Kik? Kik? Kik? Mityen alapon? Milyen alapon? Milyen alapon? Milyen alapon? Milyen alapon? [@] ven ois mbzerehcl nat 0 formas? Vessik dssze Plutarkhosz szove- get Periklész lltisaival! [SZ] ml j=82_/_ Az okori Hellasz _-Sorsol6gép" a Kr. I. szdzad thénbdl ekonstruk- is raz 6 ogy eredettoredéke). Az lad c3tvin erostilfokete és fehér gohyokat Gntttek a szer- kezetbe, melyek vélelenszerien hatérorték meg, ki ‘bltet be tisztséget és ki nom. Az jlentette a polar kisorsolésit, ha az 6tazonositlapocskinr fei go- ye gut, Maly tisztségekre vélasztottak ki sorso- Lissa a polgarokat? Vitassuk meg, milyen ‘elényei és milyen hatranyai vannak a tisztsé iek sorsolassal val6 betoitésének! [$2] Hérodotosz a girdg-perzsa habordk tnténetérdl frott miiveben a perzsa elokeldkkel ,jétszatja el” a vitst a demokratikus és az arisztok- ratikus dllamberendezked6se6l: |...) nincsen értelmetlenebb é ratar- tibb a haszontalan tmegnél. Ezért elviselhetetlen volna, ha mi most a tdrannoszi gigtél megszabadulvan, a féktelen nép gogjének esnénk Jldozatul. Mert ha az Iti. a zsamok] tesz valamit, tudatosan teszi, eben [ti.a népben] viszont semmi belatas nines, Hogyan is bithatnia tudatial az, akit nem tanitottak, aki nem tudja sem azt, hogy mi a szép, sem azt, hogy mi az illendé, é megiontolas nélkal nekiesve, nyakra-fore siettetné a dolgokat, mint egy vadul dradé hegyi patak? Valasszak hat a népuralmat azok, akik (...) rosszat akarnak, mi pedig 4 legkivilabb emberekbdl vilasszunk egy csoportot, és bizzuk arra a hatalmat.” (Hérodotosz) Folytassuk a Hérodotosz tal leit vitit! Sorakoztassunk fel érveket a demokratikus berendezkedés mellett, és az ellen! Keresstink pél- ddakatalltasaink bizonyitasira a gorog torténelembol! [$2] Ami az athéni kormanytilleti, azt ugyan nem helyeslem, hogy az alkotmanynak ezt a formajat valasztottak, mert ezzel a valasrtasukkal cegyuittal azt is valasztottak, hogy a hitvanyaknak jobban menjen a dolguk, mint az elokeléknek, ezért tehat nem helyeslem. De viszont hogy — ha egyszer (gy hatéroztak — alkotmanyukat jol Grzik, 65 egyéb- kent helyesen jamak el, még ha a tbbi gorbgok Ggy latjak is, hogy hilbéznak — ezt fogom kimutatni.” (Pszeudo{All-Nenophon: Az athéni dillamn) (| Miveratapon asia az ani borondrkedest az ismeratien szerz6 Kr. €. 443 kéril keletkezett miive? Milyen hangvételre trek- svik a szer76? [SZ] sEgyik fajtdja tehait a demokrécidnak a kovetkezs: a vezets tisztsé- sgek cenzushoz [csak meghatérozott vagyonnal rendelkez6k tolthetik be a hivatalt} vannak kétve, ez azonban alacsony, aki ezt meg- szerzi, az a kormanyzasban résat vehet, aki elveszti, az nem vehet részt; egy mésik formdja a demokricidnak, mikor mindenki, akinek polgarsiga nem vonhat6 kétségbe, részt vesz az dllamigyek intézé- sében, de a hatalom a torvényé, megint mas formaja az, mikor min- dnki, aki polgar, jogosult a vezet6 tisztségekre, a hatalom azonban itt is a térvény. Ismét mas fajtsja demokricia az, amely egyébként colyan, mint az elébbiek, de a hatalom birtokosa a nép, nem pedig a térvény, Mas sz6val ez az, mikor mindenben a népszavazis dint, nem pedig a torvény. Ezt a helyzetet a demagogok teremtik meg. Egy ‘oly demokratikus éllamban, mely a torvényen nyugszik, nem tama hat népvezér, mert ott a polgarok legjelesebbjet foglaljak el az els helyet; ahol azonban nem a térvény az uralkods, ott felbukkannak a népvezérek. Mintegy egyeduralkodéva valik a kéznép, sok egyes ‘emberbvil tevédve dssze, a tmeg nem egyénenként, hanem egyitte- sen gyakorolja a hatalmat....) A demokratikus dllamforma alapelve a szabadsag (..) a szabadség enyik feltétele pedig az, hogy a polgarok felvaltva legyenek alattvaldk és vezetdk. S a demokratikus értelemben vett igazség sem més, mint hogy mindenki egyenlé részhez jusson, szm szerint érive, nem érdem szerint; (...) fgy természetes, hogy a Latnivalé hat, hogy nem kell flnink a halatol, Mert aki nincs, nem szenved, s nem szémit neki sernmit, Hogyha vilgra se jn soha, mer hisz e kurta, halandé Lett vég nélkali enyészet valtja fel ugys. pen ezén, ha olyana talalsz, ki azént zdgolodik, Hogy hulljat flebresztik sot vérja a bom, 2énén, a sch floréiia megan Vagy tz és vadak foga dltal vész el ateste, tia 38 2) A ap Tudhalew, nem zl dzinté,s ben a szveben Se aera conser: eer Van bizonyos rejtet kétely, bir nem hiszi, mondja, = orzlopsamok Hogy kepes legyen érezni még.a halal utan i, Mert maga sem hiszi azt, mit mond, és valtig erdsit (..” (Lucretius: A természetr6l) [@] tasonlsuk ase a filozaius€s az 6 gondolatait hifet6 KOI szavatt Vessik ‘ssze a misztériumvall3srOl tanultakat a szoveggel! A nyilvanwal6 kulonbsegek ellenéce milyen kapesolatot fedezhetiink fel a két jelenség kézott? [$2] 119. Gyézhetetlen lehetsz, ha nem bocsatkozol olyan kizdelmekbe, amelyek- ben a gydzelem nem tled fgg Ha valaha nagy tiszteletben all6, vagy hatalmas, vagy mas okb6l nagyon te- kintélyes embert litsz ~ vigyazz, a latszat hatdsa alatt ne tartsd &t boldognak. Az igazi jo azokban a dolgokban van, melyek tlunk fiiggenek, nincsen tehat helye 2 tekintélyes emberekkel szemben sem az irigységnek, sem a féltékenységnek, Te nem hadvezér, elndk vagy consul akarsz lenni, hanem szabad ember. Ehhez pedig csak egy ut vezet: azoknak a dolgoknak a megvetése, amelyek nincsenek hatalmunkban.” (Epiktétosz: KézikOnyvecske, Kr. u. |. szazad) ‘A cimoldal Epiktétosz Kézikinyvecs- nek ob60-magyar melt Kaede] A forrs alain llapuk mex, hogy a szoikusok szerint maz lt ell Ho> ‘sib (Budapest, 1843) ‘gyan érhetjak el ezt a céht? [$2]Az 6kori R6ma FEJEZET 20. Réma térténete a kezdetektél a kiztarsasag kordig Rémat latin foldmtivelé és Allattenyészto kozdsségek alapitottdk Kr. e. 753 kort. A tOmaiak fejl6désére a gordgok és az etruszkok gyakorolték a legnagyobb hatést. A tarsadalom élén a tolddel és politikai jogokkal rendelkez6 patriciusok dlltak, a tobbséget a szabad, de politikai jogokkal nem rendelkez6 plebejusok alkottak. Sajatos helyzetti réteg a cliensek. Roma az etruszk kirdlyok eltizése utén arisztokratikus kGztarsasdg lett. ITALIA FOLDJE — VAROSALAPITAS Itélia a FOldke: tengerbe ékeléd6 félsziget, amely szinte kettévigia a Foldkézi-tengert egy nyugati és egy keleti medencére, Fekvése kedvezé, mert kézponti helyet foglal el az kor {6 kbzlekedési és kereskedelmi titvonalén. Az itt 616 népek szamara mégis a szarazfold volt a fon- tosabb. Hiszen Ilia tagolatlan partvidékei kevésbé kedveztek a hajézasnak, a télsziget kiterjedt meden- cei (pl. Etruria, Latium) viszont j6 lehetoséget biztost- tottak a foldmtivelésre. Az indoeurépai_nyelvesaldba tartoz6 latinok a Kr. e. 2. évezred végi nagy népességmozgasok (ilyen volt pl. a dr vandorlés) idején érkeztek Italidba. A Tiberis foly6t6l délre elteril6 Latiumban telepediek le. A Tiberis menti dombokon a mondai hagyomany szerint Kr. e. 753-ban alapitottak R6mat. GOROG £5 ETRUSZK HATASOK Roma fejl6désére ket nép gyakorolt jelentésebb hatast: az etruszkok és a gordgok. A gérdgdk a gyarmatositas soran telepediek le DéL-talidban és Sziciliaban (kr. e. VII-VI. szazad). A grog kultura hatasa kozvetlenil csak a rémai hédt- tas utén érvényestilt, de kizvetetten, az ettuszkokon keresztill mar korébban is, ‘Az etruszkok viszont Kézép-Itlidban éltek, Roma szomszédsigaban, Varosallamokat alapitottak, és fejlett varosi kultira jellemezte dket. Lecsapoltak a mocsarakat, s az fgy nyert terdleten virigzolt a foldmiivelés. Fémmtivességik is magas szinten ll. Az épitészet mesterei voltak. Ok alkalmaztak elészér nagyobb méretekben a boltozatot, s a romaiak t61uk sajatitottak el ezt a technikat. A gorogoktl atvett fi sukbl fejlesztették ki a rémaiak a latin abécét ((oni- ciai-gordg-etruszk-latin ira) Varosaik élén (pl. Veii) kirdlyok Alltak, akik az er6s arisziokriciéval egylitt kormanyoztak. A rémai ha- talmi jelvények jelentos része etruszk eredetii (pl. biborszegélyii toga, vessz6nyalabba szurt bard, sassal diszitettelefantcsont jogar, tronszék). Vallési életik is hatott Roméra. Az etruszkok temeté- sek alkalmaval viadalokattartottak, s késobb a romaiak — mar vallasi tartalom nélkil ~ ezek mintajéra szervez- tek a gladidtor jatékokat. Euuszk eléizményre vezethels vissza a j6slés hangstlyos szerepe Romaban Az etruszkok hatalma a Kr. e. Vill. szézadban megerdsiddtt, kultirdjuk virdgkoraa kr. e. VI. szézad- ra esett. Ebben az idében Réma élén is etruszk ural kodok alltak. A kr. e. VI. szzad végén a gorogok mér- tek csapdsokat az etruszkokra, s ezzel megkezdddott hanyatlasuk ROMA A KIRALYOK KORABAN A mondék szerint Roma elsé kirélyat, Romulust még hat kévette, Kozii- ak az utols6 harom etruszk kiralyt valos személynek tartjak. A r6mai tarsadalom Osi nemzetségi szervezetébe ket réteg tartozott. A vezetd réteget a féldbirtokos csalédok, a patriciusok (jelentése: j6 apatol szérma- 76) alkottak. Soraikbdl kerilt kia kirdlyok tandcsad6 testilete, a senatus (vének tandicsa). Gk katondskod- tak, mert a hadi felszerelés (lovak, harci kocsi) dra- ga volt. Sajatos helyzetif réteget jelentettek a kisebb vagyonti cliensek (partiogoltak), akik a patriciusoktél figgtek és azok tamogatasat élvezték, Partfogojuknak engedelmességgel tartoziak és kilénféle feladatokat végeztek el szmukra. ‘A nemzetségeken kivilliek a plebejusok (tomes). Nem rendelkeztek polgdrjoggal, nem tekintették Gket a rémai nép (Populus Romanus) részének. fgy poli- tikai jogokkal sem bittak. Ok a kis parcellakon dol- 076 parasztok, s kOzilik kerillt ki a kevés szami kézmiives és kereskedss Az etruszk kirdlyok kora kedvezett a plebejusok- nak. A nagy épitkezések (varosfal, mocsarak lecs polasa) megrendeléseket, munkaalkalmat, fgy anyagi biztonsagot adtak. A hadaszati valtozasok (a gyalog- sag jelentéségének novekedése) és az olcsobb vas- fegyverek elterjedése katonai szerepiiket erdsitette106 / Az bkori R6ma A KOZTARSASAG ES ALLAMSZERVEZETE Az etruszk uralkod6k a plebejusokra kivantak tamaszkodni a pat riciusokkal szemben. Valaszként - kihaszndlva az et- ruszkok megayengulését— Kr. e, 510 kéril a patriciu- sok eltizték a kirdlyt (Tarquinius Superbust). Romaban arisztokratikus kéztérsasdg jot letre A kéztérsasagot a rémai polgarok, vagyis a patri- jusok altal valasztott tisztségviseldk (magistratusok) oltak. A visszaélések elkerilése végett a go- régokhéz hasonléan ugyanazt a tisztséget tib- ben (Altaléban ketten) is betdltétték, (gy egymast ellendrizhették. A megbizasi id6 tobbnyire egy évre korlétozédott, Fizetés nem jart, ezért csak vagyonos polgarok vallalhattak a sok kiaclssal jér6 hivatalokat.. Emialt viszont a megvesztegetés esélye kisebb voll Az dilam élén a két consul allt. Bekében Ok gya- korolték a leg(bb hatalmat, habordban a hadsereget vezették. Az Ugyeket a senatussal egyetértésben in- tézték. A senatus tagjai a legtekintélyesebb patricius csaladtok, létszéma kezdetben 100, majd 300 f6 volt a koztarsasag idéiszakaban, Végveszély esetén — legieljebb hat hénapra ~ dik- tatort valasztottak, aki minden igyben sajat belatasa szerint dnthetett. Mindenki koteles volt neki ellent- mondas nélkill engedelmeskedni. A diktatort késbb sem vonhattak felelésségre azért, amit hivatali ideje alait tet. A kéztarsasig kezdetén Romaban csak a patriciu- soknak volt népgyiiléstik. Fz azonban a senatus mel- lett jelentés befolyassal nem rendelkezett Ct tens VAROSALAPITAS megiosztott Vesta-papné ikreknek adott életet, és bizonytalan szérmaza De azt hiszem, hogy a vegzet gondoskodott ennek az ily hagy varosnak a létrejottérdl és az istenek utan leghatalma sabb birodalom kezdeteirs. A sziizességet6l erdszakkal gyer Meséljuk el a forris alapjan Romulus és Remus megme niektlésének torténetét!_ Milyen kultikus hagyomany tovabbélése ‘mutathat6 ki a torténetben? Mely kultirakban talalkoztunk hason- 16 csodas megmenckulésekkel? Hogyan viszonyul a szerzé a mondai_hagyomanyhoz, annak mekeinek apjaként ~ akar mert csakugyan azt hitte, akar pedig, mivel egy isten tisztesebb csabitonak tetszett ~ Marsot nevezte meg. De a kirdly kegyetlenségét6l sem az istenek, sem az emberek nem véeiék meg az anyat és gyermekeit: a papnot megk6tézve borténbe vetették, a gyetmekeket pedig a kirdly az ott folyo vizbe dobatta. Isteni végzés folytan a Tiberis kilépett medrébsl, igyhogy a valodi folyot a lassan hompalyg vadvizek miatt sehol sem lehetett megk6zeliteni, ugyanakkor {a parancs végrehajt6i joggal gondolhattak, hogy a csecsemok az akarmennyire lass folyasd vizbe is belefilhatnak. fgy tehat, mintha ezzel eleget is tettek volna a kirdly parancsanak, az arterilet legsz6lén, ahol most a Ruminalis-iigefa [Rumina a szoptaté anyak istennéje] van ~ a hagyomény szerint eredetileg Romularisnak mondottk -, kitették a gyermekeket. Akkoriban roppant pusztasagok teriltek el ezen a videken, Azt beszélték, hogy mikor az ide-oda hanyéd6 teknd, amelyben a gyermekeket kitették, a sekély vizben fennakadt, a kisdedek sirisara a kérnyez6 hegyekbél egy szomjas ndstény farkas vetédott arra; ez az dllat oly szeliden ki nalta lelog6 emldit a csecsemoknek, hogy Faustulus, a kirdlyi nyaj drz6je Ggy talalta, amint a nyelvével nyalogatta Gket. [Faustulus] hazavitle és feleségének, Larentidnak adta oda, hogy nevelje dket. (..)" (Livius: A rémai nép térténete a hitelességéher? [$2] BD cxeronsin oni) akes uss tin cee, varos alapnasanil, Kr. e. lszazad) Romulust és Rermust tpl farkas szobra. Mindkét alkotis magassaga, in 80cm hid emote eal eat. ple vgen he nal aso Hasonisa se a ke srbrall MiyenKovetkezeésekt wd levonn? [2] ) :‘Az 6kori Roma / 107 Tirrén-tenger Birkdzik Kizdelme egy erusck sitkamrafafestményén. A kizdelem a halt szertatisrésze volt @] Hoavan ete tovabh a romaiaknl era szertartisos kizdelem? [82] Ila a kezdet idokben Hasonlitsuk ossze Hellas 5 Italia foldrajzi adottsé gait (domborzat, éghajlat, ta- goltsag stb)! Milyen kovetkez- iményei Iehetnek az eltérésck- nek? Mikor és honnan érkeztek ide a latinok? Gyjtsik ossze, hogy a latinok vandorlisa mely népmozgasokkal hozhat6 6s2~ szefiiggesbe! Milyen kulturalis hatasok érhették a romaiakat a kezdeti idokber? [F108 / Az kori Roma Pea ted [i Aranylomezok: rajtuk ugyanaz a szdveg otruszk és fOnicialirisal, A rosette-i kohdz hasonio szerepik lehetett volna. de sajnos a rossz fords 6 a szdveg rvidsége miattesak részben sikerlt megtejten. (seer sek ce sone tate Lz] Al «a eG tm hy s a ee | mo 7) - 4 - 6 4} o a Ss q\ie : re am 7 av a ws jee Y oz fem oo fm S Bu |) 9) e |O) ew ‘Azetuszk 6s a latin abécé Az abra alapjs rmely szintj az etruszk és a latin apitsa meg, hogy az rastejlicés Aillt az etruszk tras! Mi a kapesolat asjelek kézout? [6 usc ska 6 egy his szarktiga [GB] A Kpek alapjan koverkertessen a2 oO ttkultuszra! Milyen for- 2 sarah? ‘ize Vn, fia vt eet sta lata Tet nam ros fejlédésében?Az okori Roma _/ 109 pererrrian «Ailiintiammon a sxfrmerdink & ttl ie erényik szerint tiszteletre mélt6, saz akkori koralményekhez képest vagyonuk szerint is j6- 6d & egyben gyermektel is rendelkez6 féfiakat a nemteleneltcl, Nitvanyaktol és szegényelt6l. Ez ut6bbi, kedvezdllencbb helyzetben levket plebejusoknak neverte; ami ugyanazt jelenti, mintha gord- gUl azt mondjuk: a démoszhoz tntozOK". Az eldkelObb helyzetben Tevet ,atyaknak” (patres) nevezte,talén azért, mer talaban koro- sabbak Voltak a tobbiekndl,talén gyetmeleik mia, de lehet, hogy remzetségik eldkel6 volta vagy mindezen karalmények talalkozésa mat.) MMiutin Romulus igy kikinalasztotta a hatalmasakat a hitvinyak- 16l, orvényekkel szabalyozta mindegyik fel teenddit. A patilusok omy SZeint Roma lak fellemeze az dldozat kutusat ltjak el, viselk a tisztségcket,igazsdgot szol- horas svcatuist enn eles ooteotiet Béltamak, s a véros agyein Srkodven, vele egyut intézik a KOzagye- Soros mesfe ti! Meanyice hile clots Ket. A plebejusok mentesck e k5z0s feladatoktl, hiszen nem is 6. feloetss slapatrtkelie czer: wempontok tenek hozzi, ¢ szegenységok miatt nincs is idejUke a kbzUgyekkel for asenet! Valasszuk el» valosend es foglalkozni, chelyett azonban mivelik a foldet, elt a nydjakat alossintien eleanoket a forrdsbant Nulyen és vegzik a jOvedelemmel bles ipari teendéket (.." (Diondszios2 jelzevel illet a szer26 a paicivsoka, Ml Mely csoportokra osztotta Romulus. a forras szerint Roma lak? Jellemezze Halikamasszeusz) Iyennel a plebejusokat? [$2] tandesacis ‘lererzes remtin ‘Arma tirsadalom és lam feléptése im | —akirdyok kordban ‘readaiom Mi volt az alapja a rémai térsadalom tagoz6disinak? Melyek voltak a fontos déntéshoz6 testiletek, és kik vehettek részt a rmunkajukban? A kirdlyok mely tirsadalmi cso- —=p aa portokkal kerultek szembe, és kikre timasz- [_nonaetntonk— __ Nézépontok zm sla) Cicero. mindenkinél viligosabban megmutatta a rémaiaknak, hogy mennyire kellemessé teszi az ékess76- |és a j6 Ogyet, és az igazsig legytizhetetlen, ha_helyesen adjak eld; hogy lelkiismere- tes dllamférfid a jo és nem a tetszetds gy mellé all.) Saj- nos azonban sok ember sze- mében ellenszenvessé valt, mert belefaradiak abba, ogy folyton hallgassak, mint magasztalja magat és kival6 tettei.” (Plutarkhosz) Y) Ciceromérvanyszobra,amelyet Augus- tus koréban késctetek egy korabbi szobor alapjén [B] See me vont emel Kia sz0bor? Milyen es2k5- 20kkel éete el az alkot6 a kivint hatést? Hogyan lehetséges, hogy Cicero Augustus koraban’ ismet népszertive lt [F] A hiirom forrisalapjin tarjuk fel, milyennek tart ja Cicero a kéztirsasig helyze- 1ét Caesar haléla utén! Milyen viselkedésrl tudésit az els6 le- vel? Milyen veszedelemre utal masodik levelében? Milyen Ié- péseket hidnyol? Milyen ellent- Imondas fedezhets fel a hidnyolt intézkodésok & Ciceré politkai hitvallasa kbzott? Van-e kilnb- 6g a harom forras koz6tt a hely- zeimeggiéés szempontab6l? Me- Iyik forrs a leginkab bizakod6, ¢ melyik a legbordlatobb? [F]132 / Az okori Roma 25. Augustus 6néletrajza A forts nem sokkal Augustus halala eléitt keletkezett | A XVI. szzadban a keleten harcolé szultan utén utaz6 65 Osszefoglalja a politikus életét,tevekenységét. Erede- | Habsburg csészéri kovetség fedezte fel Ankara kOzelé- tileg Augustus Mars mez6n felalltott mauzdleumaban | ben, kobe vésve a feliratot. {gy nyilvanval6an propa- volt bronztablira vésve, késObb a birodalom tobb pont- | gandisatikus. szdvegrdl van s26. Figyelmes elolvasasi- jan is felallotak. Ennek kéiszénhet6 fennmaradsa. | val pontos képet kapunk a principatus rendszerérdl. —q—~—~Es—_ Ee —_—_~—&=&<___={_<_ 6) | ban? ra kel jane | a jat! | 6 6) mert 6 | ket (F] Mit rt parturalmon Augus- tus? Milyen erdt jeldl meg hratalma forrisaul? [$2] Mivel_bizonytthat6, hogy a fenti hivatkozacok félre- vvezet6k? [$2] Mely kéztérsasigi hivatalo- kat szerezte meg Augustus? Ezeket hogyan Iehetett elnyeri 6s gyakorolni a kéztarsasig ko (ov) Milyen Gj efmeket hi zott létre Augustus? Ezek- milyen jellegi hatalom [ev] Az iillamhatalom megeré- sitésének és a bels6 rend megteremtésének ely tényeit emit Augustus? [1] A forras alapjén jellemez- Zuk Augustus kalpoliiks- Emitsdnke konkrétumokat! Hogyan értelmezték a rémaiak a beket [GY] A. feladatok _ megoldasa- nak mely médjat emeli ki Augustus? Milyen célbdl keral ez a valtozat elotérbe? (1 Milyen erkolesi éntékeket cemel ki a fords? Miért? [F] Hogyan viszonyul az. 6n- életrajz az. altalunk meg torténeti tényekhez? Mely ‘események maradnak ki és mi okbol? [82] GyGjstink ki a forrdsbal r6- mai szokésokat, hiedelme- 11. Tizenkilenc éves koromban a magam elhatérozsab6l és a magam kalt- ségén hadsereget szerveztem, amelynek segitségével a parturalomtdl einyomott 4llamot felszabaditottam. Ezen a cimen a senatus (..) engem és a consulokat byzott meg azzal, legyen gondunk 14, hogy az dllam semi kart ne szenvedien. A nép pedig ugyanebben az évben, miutan a habord soran mindkét consul el- eset, consullé és triumvirré vélasztott az dllam digyeinek rendbehozatalara 2. Atydm gyilkosainak istentelen tettéttorvényes itélettel megtoroltam: szm. Gizettem, majd — amikor fegyvertel timadtak az dllam ellen — nyfit csataban kétszer is legyéiztem oket. 3, Sokszor viseltem hadat szarazon és vizen, bels6 és kils6 ellenség ellen az egés7 foldkerekségen, és gyGzelmeim utan minden kegyelmet kéré polgarnak megkegyelmeztem. Az idegen népeket nem irtottam ki, ha biztonsigunk veszé- lyeztetése nélkal meg lehetett nekik bocsdtani, inkébl megoltalmaztam Oke, Kérilbelil 500 ezer romai polgar tette le kezembe az eskiit. Ezek kézil szolg; lati éveik leteltével colonidkba telepitettem (..) FOldet utaltam ki a szémukra, vagy katonaskodasuk jutalmaul pénzt adtam nekik. 4, Kétszer vonultam be oviciéval, haromszor tinnepélyes diadalmenetben, 65 huszonegyszer kidltottak ki imperdtorré. A senatus tb diadalmenetet is szavazott. meg szimomra, de én nem fogadtam el. Tizenhromszor voltam ‘consul, mikor ezeket rtam, és harminchétszer nyerter el a tribunusi hatalmat 5.A dictaturat, amelyet a nép és a senatus mind tavol-, mind jelenlétemben megszavazott(..) nem fogadtam el. Nem utasftottam azonban vissza a nagy inség idején a gabonaellatasr6l val6 gondoskodast. Az akkor egyszer s minden- korra félajantott consulsagot szintén nem fogadtam el 6. (0). senatus és a r6mai nép egyetértéleg azzal bizott meg, hogy korlatlan hatalommal egyedill legyek a tOrvenyek és erkolcsbk felvigyazoja, de én egy olyan tisztséget sem fogadtam el, amelyet dseink szokasa ellenére ruhdztak ram. Azt, aminek végrehajtasra a senatus megkért,tribunusi felhatalmazésom birtokaban hajtottam végre. Eben a hataskorben magam kértem ot fzben a senatustlhivatalitarsat, és meg is kaptam, 7. Tiz esztendén keresztiil egyfolytaban voltam az allamiigyek rendbehoza- taléra kikildott haromtagé bizottsdg tagia. A senatus feje voltam addig a napig, amikor ezeket leirtam, negyven éven keresztil. Pontifex maximus, augur [ma- drjés}, a kultusz feldgyeletére rendelttizendt taga bizottsag (..] tagja vollam. 8, Ot6dik consulsigom évében a nép és a senatus parancséra ndveltem a patriciusok szdmat. A senatust haromszor is Gjonnan allitottam dssze. Az én kezdeményezésemre hozott uj torvényekkel Gseinknek sok, a mi korunkbol mar-mér kives26 példajat cleventtettem fel, és én magam is sok mindenben hagytam kovetend6 peéldat az ut6dok szamara,(..) 9. (..)senatusi hatarozat alapjan (..) Orvényt hoztak, hogy személyem egy- szer's mindenkorra szent és séthetetlen legyen, és hogy életem fogytaig megil- lessen a tribunusi hatalom. (..) 13, lanus (..) kapujat, amelyet Gseink akarata szerint csak akkor lehetett zirva tartani, amikor a romai nép hatalma ald es6 terdleteken, szirazon és vizen, mindenait gyézelmek ran kivivott béke uralkodik, bar a hagyomany szerint szaletésem elit, a varos alapttasatol fogva mindassze kétszer volt zAr- va, f6s6gem évei alata senatus héromszor zératta be.Az okori Roma _/ 133 21. A Bosszul6 Mars templomat és a Forum Augustumot a hadizsakmanyb6l vasdrolt sajattelkeimen épittettem fel. Az Apollo-templom melletti szinhazat nagyrészt maganosokt6l vasarolt telkeken épitiettem (..) 25. A tengert megtisztitottam a kal6zokt6l. Azoknak a rabszolgaknak a leve- rése utan, akik megszktek uraiktol 6 fegyvert fogtak az allam ellen, kOrulbell 30 ezer foglyot adtam at uraiknak bintetés végett 26. A r6mai nép valamennyi provinciajanak teriletét megndveltem, amely- nek csak szomszédsazaban hatalmunkat el nem ismeré népek éltek, 27. A r6mai nép fennhatosigat Egyiptomra is kiterjesztettem. Armeniat (..) kirdlyanak (.) halala utan provinciva tehetter voina, de inkabb Gseink példa- jat kovettem, és ezt az orszaigot |.) atadtam [a] kidly fidnak (.) 34. Hatodik és hetedik consulsgom idején, miutin a polgérhabordinak vé- get vetettem, a legfobb hatalom koz6s egyetértéssel ramruhazott birtokaban az dllam Ggyeinek intézését a magam hatalmab6l a senatus és a romai nép kezébe tettem le. Ezért az érdememeért senatusi hatarozat alapjan Augustusnak, nevertek, (..) 35. Tizenharmadik consulsagom évében a senatus és a lovagrend és az egész r6mai nép a haza atyjanak jelentett ki (..) Amikor ezeket leftam, hetvenhatodik évemet éltem.” Dragakébél késziltalakos dombormai (in. gemma). A dombormévén Augustus Jupterként tno (a foje Flot babérkoszord),korloteistonok,hacvezérek, alata rma katonak _flete utols6 napjan érdeklédott, vajon a rola s2616 hirek nyugtalansagot kel- tenek-e mar az utcan; wkrot kért, é megigazitotta hajét és megereszkedett dll- kapesat. Majd beengedie szobajaba baratait, és azt kérdezte t6lUk: nem gondol- jak-e, hogy 6 az élet komédiajat elég jol végigiatszotta....” (Suetonius: A csaszarok élete) iif tiled ke rsh Vso Bn i berafval (O) kept forssokkal! (61 - i ‘if Octavianus * cw Vy Augustus babérkoszorival DIMA ‘Augustus fOpapkeént. A kendvel fedet fj utal a valli funkciéra ‘Augustus mint hadvezér A szoveges forris. mellett O) Augustus tobb abrézolasst is lathaja, Hasonlisa Ossze a ké peket! Mia kézés bennuk? mit all Kivannak kézvetiteni, 3 ezt mi Iyen eszkozokkel érk el? Allapit son meg kilenbségeket is! [6]134 / Az okori Roma 26. Rémai hétkéznapok, iinnepek A romaiak kiz0ss6gi élete elsosorban a kéztereken, ftirdokben, szinhazakban zajlott A tomegek sz6rakoztatasa egyre inkabb politikai kérdéssé valt. A rémai vallds hellenizdlédott, és szorosan kapesolédott az allami élethez. LAKASKORULMENYEK A lakohaz nagysaga és mi- nésége tulajdonosuk anyagi helyzetét6l figgott. A gazdagok lakohaza, a villa kitelé zart épiilet volt. A bejaraton at egy kozponti, részben fedetlen ud- varba, az atriumba lehetett jutni. Ennek a kbzéps6, nyitott részén_ kis medence helyezkedett el, mely felfogta az esdvizet, és nyaron hisitette kornyezetét. Az dtriumban zajlott a csalid élete. itt dllt a hizi is- tenek oltéra, itt étkeztek, és it fogadtak a vendégeket. Innen nyfltak a haz egyéb helyisegei, a haloszobak, a kamrak, a konyha és a csalédtés szobaia. Mig a jméddak a kertvarosokban, sajt tulajcondi hazakban (domus) éltek, s egyre fényiiz6bb villakat emeltek, addig a novekvé létszamii varosi kéznép (a plebs) tabbemeletes bérhazakban lakott. Szigetként emelkedtek ki az Gket minden oldalr6l korilvevé si- katorokbol, amit nevak is tukrész (insula = sziget). A bérhazakban alacsony volt a belmagassag, télen a kasok fsttelteltek meg, s csak elvéive akadt foly6 65 csatoma. A faépitésti részek miatt gyakoriak voltak atizvészek. ‘A VAROS ES A SZORAKOZASI LEHETOSEGEK A modosabbak gyakran rendeztek nagy lakomakat A tarsasig az asztalt harom oldalrdl korulvevé kereve- teken heverve fogyasztott a hizigazda vagyonarol és leleményességérél taniskod6 fogisokbol. A hosszt étkezés szineteiben komédiasok, cirkuszi mutatvanyo- sok, tancosok szorakoztattak a résztvevOket. Minden tarsadalmi réteg kirében népszertiségnek rvendtek a fiird6k. A rémai varosképhez hozzatartoz~ tak a hatalmas fardéépUletek, a szikséges vizet bizt 16 boltozatos vizvezetékekkel egyit. A plebs joindula- Lira szamité politikusok és csiszarok sok firdét emel- tek. A rémaiak nem Gszni jtak ide, hanem elssorban a tarsas egyiitt6t és az élvezetek kedvéért. A furdok nyiizsg6 életében a sz6rakozds sokiéle format lehe- tett megtalalni. ‘A berhdzak lak6i nem szivesen tartézkodtak nyo- masz16otthonaikban. A kézdsségi let a pompas Epiletekkel Gvezett kéztereken, a cirkuszokban és az amfiteatrumokban zajlott. A polgarok jelentés ré- sze sok szabadidével rendelkezett. Ennek eltoltése jelentésen hatott kozérzetére, cde még politika allasiog- lalisara is. Az 6kori mondas szerint a tmeg ,Kenyeret 6s cirkuszi jatékokat” akart. Ezért a politikusok igye- keztek gondoskodni a kiznép sz6rakoztatasérél. ‘Atmeg leginkabb az tinnepi jatékokat, versenyeket kedvelte. Ezek a rendezvények nem csak a szabadidot toltottek ki, de levezették a plebs indulataitis: a sokszor {db napon at tart6 jatekokon mindenki kitombolhatta magi. ‘Aromaiaknél a sz6rakozas cstiespontjata gladiatori jatékok jelentették. Kil6n épiileteket emeltek e véres rendezvények szaméra: a kérszinhazakat (amfiteat- rumokat). Ezek olyanok, mint két egymasnak forditott, rémai szfnhaz. Ma is dll6 amfitestrum a Colosseum RO- maban, melynek lelatéin kézel 50.000 ember foglalha- tott helyet. Tabbtéle véres és kegyetlen latvanyossdggal sz6rakoztattak itt a népet. Kedvelték az allatviadalokat, a ,tengeri csatakat’, de kiemelkedtek a gladidtorok egymés elleni vagy vadillatokkal vivott ktizdelmei is, A sinhazakat kevesebben latogattak. Ellentétben a gbrdg szinhazzal, a nép az egyszert jeleneteket é a vaskos humort kedvelte, Pompeius épittette Rémaban az els6 alland6 szinhazat, a Kr. e. |. szazadban. Sven volt része a népnek a cirkuszi jatékokban. Azezeknek helyet ad hatalmas épitmények, mint pl. a rémai Circus Maximus, 6ridsi tomeget tudtak befogadhi. A kocsiverseny volt a legkedveltebb. Mar az okorban is léteztek szurkol6taborok, Egyesek a zéldeket, masok kékeket vagy a masik négy nagyobb istallot biztattak Sokszor politikai tartalom is keveredett a szurkolsba: a csdszarkorban az uralkodd és a tmeg a z6ldeket az arisztokrdcia a kékeket tamogatta. A versenyek utin az ellentétes taborok kizott id@nként tomegverekedés robbant ki, £2 a val6sdgos tét nélkali hare alkalmasnak_ bizonyult a politikai indulatok levezetésére, VALLASI ELET A romaiak Osi hitviligat ~ mas népe- kéhez hasonléan ~ kezdetben a totemizmus jellemez- te. Fontos szerepet jatszott az sdk tisztelete. Ahogy fejlddott a varos, az etruszk korban fokozatosan létre- joitek a személyiséggel rendelkez6, ember alaktiiste- nek. Az eredet latin istenek mellé (pl. Janus = kezdet és vvég; Mars = habort) az etruszkokiol atvettek tijakat (ph. Minerva = balesesség). Az etruszkok hatisa a szertarté- sok alakulasin még erdteljesebb érzédtt. TOlUk veitek ata jéslas tudomanyat. Josoltak a madarak roptébol, a szent csirkek étvagyab6l, Allatok beleib6l, majabdl, a mennydorgésbé ‘A gordgokkel val6 szorosabb kapcsolat kialakulisa utin megkezd6dott a rémai_ vallds hellenizalédasa. A hasonl6 feladatkort) rémai isteneket megfeleltették a gorbg isteneknek (pl. Zeusz = Jupiter, Héra = Juno, Poszeidén = Neptunus, Athéné = Minerva). A mitol6g 4t, az istenekril s7616.torténeteket mesének is lehetett tekinteni, amelyeket szintén a gordgkt6l tanultak el ‘Az llam és a vallisiéletteljesen dsszeforrt. Mivel a szertartisokon val6 részvétel az allamhoz val6tartozast fejezte ki, zokat nagyobbrészt az lami tisztségviselOk magistratusok) végezt6k. Léteztek emellett papi testi- letek is. ilyen pélcaul az Osi vesta sztizeke, akik a tiizet 6rizték éjjel-nappal, s barkinek barmikor szolgaltattak belle, vagy a kalonbéz6 josok, akik kozul az etrusz- kok dlltak nagy becsben,Az okori Roma / 135 Rémi bérhvizak (insula) dombormivn és rekonstrukcis razon Milyen életfeltételeket biztosttottak az insuldk? Hog folydsolta a varos mindennapjait az, hogy a lakossag nagy béthazakban lakott? Hasoniltsa dssze a rekonstrukcios rajz a dombormi forraserteket! «ltt ma a Varos legtobb hazat gyenge gerenda dic tamasztja: csak igy akadalyozhatja a gondnok omlasuk. $ ha a rég tatongé rést befalazta, Biztat aludni, habsr az egész rank délhet azonnal, Ott kell élni, ahol nincs tuzvesz, s ejszaka pantk! Ucalegon vizért ordit mar, s menti kacatjat Mar emelet harom filstol ndlad, de te nem tudsz semmil; mert ha az als6 lépeskén lerohantak, az sill utolsénak meg, akit csak a puszia eserép 6v fent az esot6l, hol fészkelnek a gyenge galambok.” Guvenalis, 3. szatira) uA Cispius-hegyen felfelé kaptatva, area letink figyelmesek, hogy egy sok- cemeletes, magasha nyulo herhaz lobogva ég, és mar az egész kornyéken felcsap- tak a tiavész ldngji. Ekkor valaki Julianus Kiséréi kézll megiegyezte: | Tara fel, milyen_proble- = Nagy jovedelmet hoznak a varosi ingatlanok, viszont a kockazat is sokkal [O} mairot tuddsit 2 ket tors! nagyobb. De csak volna valamiellenszere annak, hogy ne gyulladnénak ki mind- Vane kulnbsés koz6itka era émai hazak, én bizony rég tuladtam volna falusi birlokomon, és varosi _emutatasaban’ Ha igen, mi az? ingatlanokat véséroltam volnal” (Gelli: Attikai &szakak)136 / Az okori Roma Rémi villa alaprajza é5 rekonstruk- citja Rendszerezze tablazatban, hogy mit tudhat meg a r6- mai villaol az alaprajz, és mit a rekonstrukcids rajz alapjan! Ha- sonlitsa 6ssze a romai és a gbrdg haz felepteset! Melyck az azo- rnossigok és melyek a kulonbsé- sgek? Tarja fel ezek okit! [GY] [By Alpes ee, hoy rien ccélokat szolgalt a roma vil- lal Milyen eszkizokkel értek el ‘ezt? Hasonlitsa Ossze a villa loa- sit a eémai haz alaprajzavall! [F] Miben killanbézik Strabén szerint a gordg és a rémai vvatostervezést Mit tart a szerz6 a rémai varos legfontosabb jelle zetességének? Mennyiben hata- rozta e7 meg. a mindennapokat? FI zLaurentumi villim csak tizenhét mérfoldnyire van Romatol, s az ember oda juthat, amikor minden igyét elintézte, anélkil hogy napjat megroviditené. Ket Ut vezet oda |...) mindenfel6l mas é mas tajkép gyonyorkidtet. Hol erdok kizé szorul az Gt, hol meg hatalmas rétekre nyilik. (...) A villa kényelmes, bar nem koltséges a fenntartisa, Az elegans egyszerdségi bejarattal szemkizt van egy D formaban hajlé porticus [oszlopesarnok), amely bajos kis udvart fog kvl. Sokat 616 menedék ez rossz idében, mert oltalmaznak az ablakok, amelyek bezarjak, é5 a tetdk, amelyek befedik. Ez a porticus egy igen derts bels6 udvarba vezet. Innen egy elég szép ebédliibe jutunk ~ ez kiugrk a tengerre, amelynek hullamai a fal tovet mossdk, ha deli sz¢! fj. Ennek a teremnek mindentel6l kétszémyt ajt6i vannak, s az ajtoknal nem kisebb ablakal, gy, hogy jobbra, balra és szem- kozt mintha harom kulnbdz6 tengert latna az ember. MogottUk pedig a litohatar: a belsé udvar, a porticus, a zart udvar, aztén ismét a porticus, végil a bejéral, sa messzeségben erdok, hegyek.” (if. Plinius) Azokat az elGinydket, amelyekkel a természeti kor- Bc aaa ts hhyezet ajandékozta meg Rémat, a lakosok még alko- tasaikkal is megtoldottak. A g6rdgok dgy vélik, hogy biztos alapokat teremtettek a varosalapstashoz, ha biztositottak a szép fekvest, a ‘védettséget, a kikOtoket és a megfelel6 kémnyezetet. A rémaiaknak viszont az volt a legdbb gondjuk, amire a gorogok csak kevés slyt fektettek: hogy utakat éprt- senek, bevezessék a vizet, é5 olyan csatornarendszert hozzanak Iétre, amely az legés7 vatos vizét le tudja vezeini a Tiberisbe. (...) A esatornak boltozata egymas- hoz simulé kévekbél késziilt: némelyik akkora, hogy egy szénasszekér is kzle kedhetne benne. A vizvezetékek meg annyi vizet szallitanak a varosba, hogy @ ‘varoson keresztil 6s lent a csatornakban valésigos foly6k ramlanak: majd min- den haz kizelében van bivizttartily, szOkGktit és vizcsap. (...) Azt mondhatndk, hogy a régiek nem sokat t6rddtek Roma killemével, mert Gket még fontosabb és sUrgetbbb teendék foglalkoztattik; a késGbbi nemzedékek azonban, kalonisen kortarsaink, ezen a téren sem maradtak le, és sok szép alkotassal gazdagitottak a vatost.” (Strabén gordg foldrajzi fro)Az okori Roma _/ 137 ,Josztbk-e Stella, Nepos, Flacus, Canius, Certais? Lsdernerneahiea a e.-eztraed Szamunk hat, Lupusom, fgy te vagy a hetedik Kertem termését majorosném mar ide horta, 5 malyvat, mely a belet konnyfti nagyszertien; Itt. salata, fejes, hasadékony hagymaguméval Menta, bofgnivalé és buja éruka-ft Ruta tengeri hal, koszonizva tojis-szeletekkel, S tintahal s6s levitél csepegt kocatdigy, Eddig az izelit6, Asztalra fogas csakis egy jon; Egy gida, a farkas sz4ja el menekilt Es apro kolbasz, amit folszeletelni nem is kell, ‘Véle kovacsoknak babja, sa gyOnge kel is. Csirke jn és sédar, hérom tomak maradéka, Hogy mar jollaktunk, gydnge gytimlesot adok. Seprinélkilli bort ad Nomentum csoboly6ja, Frontum consul alatt harmadik éves iat. ‘Tréfa kiséritorunk, nem epés bitorszave sz6ls Reggel amit nem bansz, hogy kibeszélte a szad. Szoljon a 26ld parirdl, vendlégem, széljon a kékré, ‘Vadlotta nem tesz senkit az ily borozas.” A tis mest lapjin azonosisunk mine! tabbet 2 mai lokoma jllegzotességei oral! Beszéjak meg, milyen étclekre ismertink ri, 5 melyeket fogyasztanank el szivesen! Erté- keljkaforrst a mai ,taplalkozis- tudominy” szempontai. szerint! Milyen torténelmi kévetkeztetés Vonhats le a freishot? [6] (Martalis: Epigrammak 10. 52) A vendégek szma legkevesebb harom, legtéibb kilenc legyen. (...) Maganak a fakomanak négy kelléke van: akkor lesz minden tekintetben tokéletes, ha kel- lemes modort embereket vilogatunk 6ssze, ha alkalmas helyet valasztunk, ha jl valasztjuk meg az idépontjat, és ha a valasztékos télalasrl sem feledkeziink meg. Nem szabad sem fecseg6, sem szofukar vendégeket hivni, mert a sok beszéd a forumon 65 a térvényszéken, a hallgatés pedig nem vendégségben, hanem a halészobaban helyénvalé. A lakoman kellemes és vonz6 témakrol kell tarsalog- ni, amelyek lekotnek és elsz6rakoztatnak. A hazigazda pedig ne legyen fénytiz6, eetecia? Menino mag inkabb dvakodjek a fosvénységl. § végezetal pedig ne valogassunk dssz6 57 nly rsadalnl roles cod mindenfélét az étrendbe, hanem elsdsorban olyan ételeket, amelyek izletesek, de mara szoinak a tansceok? Mire cegyiittal taplaléak is.” (Gellius rémai ird) ital a md megsztleése? [$2] Hogyan illett_ vendégséget »Haliszok! Vilasszétok aedilisszé Popidius Rufust!” Egy bronziisteltint az dzletb6l, aki visszahozza, 65 sestertius jutalom- ban részesil!” Cn. Allius Nigidius Maius Arria Pollia uteai bérh: us 15461 arkédos zlethelyiségek, lovagi igenyeknek megtelelé emeleti szo- bk és egész lakasok kiadok. Aki bérbe Shajtja venni, forduljon Primushoz, Cn. Allius Nigidius Maius szolgajahoz.” _Samius Comeliusnak: Akaszd fel magad!” Hiv) meg ebédre, az isten is megald!” Nézztink uténa, milyen sze- , Ladicula, tolvaj vagy!" repet jatszott a birodalom _.Egyedill aludt itt Vibius Restitutus, és Urbanaja utén sovargott.” iyerneairaaki essere wetilsh Milyen tarsadalmirétegekre és (Romai falfrkak") mien élakorlményee ise. tink ra flfelratokbo [F] Ovvel kotittek at a menyasszony derekat, s ezt férje a naszagyon bontotta ki Juh gyapjabol késziilt az Gv, annak jeléail, hogy az asszony Ggy van férjével ‘sszekdtve-dsszekapcsolva, mint ahogyan az egymassal Osszecsomozolt gyapjd- szalak is egybefonddnak. Az vet Hercules csomojaval bogozzik meg, melyet a {rj som6z ki, annak az dhajénak szent nyilvanttésaként, hogy 6 is olyan gazdag gyermekaldsban részesaljin, mint Hercules, aki hetven gyermeket hagyott hat- ra." (Festus: A szavak jelentése) oMién emelik at a Kiszdbin a menyasszonyt, miért nem hagyjak, hogy 6 evens Waray Bee lépje at? Talin mest eldsz6rrabolaka elesegiket, fg kllet ket hevinni, maguk- [QD] Nevers. 8 Mee tol nem mentek be. Vagy azt a latszatot akatjak kelteni, hogy kényszerb6l és Nem —Gcemnenyt.amelyidil a ket fore ‘nként mennek be oda, ahol lénysdgukat elvesztik. Vagy annak jelképe ez, hogy “pel A’ smai tirsadalom mely kitelé sem lépi majd at a kasz6bat, nem fogja elhagyni a hazat, csak kényszerbol, _jellemasire kivetkertethet a for “mint kényszerb6l is ment be oda, Nalunk, Boidtiaban is elégetik a szekér tengelyét rasokbl? Nezzen utina, elnek-c a kapu elt, ezzel mutatjak, hogy a menyasszonynak ott kell maradnia, met tonk- ma a forrésokban bemutatott szo- rement a kocsi, amivel elvihetnék.” (Plutarkhosz: Aetia Romana (Romai okok}) sok! (82)138 / Az okori Roma ats most képzelj el magadnak mindentéle zajt, ami csak a fulnek gytloletes lehet. Mikor példaul az edzet- tebbek tornasznak és kinyomjak a vaskos silyz6t, amikor erslkdnek vagy megjatssz3k az erélkodot, én hallom ‘a nyogést, valahdnyszor meg kieresztik a visszatartott levegét, a’ sziszegé és sipit6 kilégzést. Mikor egy pety- hiidt és olcs6 bedorzs6lésre fanyalod6 vendéget kild a sors, hallom a tagjait paskolo kezek csattogasat, amelyek hangszine aszerint valtozik, hogy feszes-e avagy Oblos a lecsapé tenyér, Ha még betut egy labdaz6 is, és elkezdi hangosan szdmlaini az ditéseit ~ az mindennek a teteje! Vedd aztan a kotekeddi, a tetten ért tolvat, §azt, aki a firdben énekesnek képzeli magat. Vedd aztin azokat, ‘kik hatalmas csobbanassal ugranak a medence vizébe. De ezek legalabb természetes hangok! Csakhogy gondold még hozzéjuk a szdirtelenit6t, aki — hogy felhivja magara a figyelmet ~ szintelenil les, rikacsolo hangot hallat, s legleljebb addig marad csendben, mig a szérszélakat tép- desi, vagy ha éppen valaki magahoz szolitja. Ott van meg, a lepényérusok tarka zsivaja, a lacikonyhas, a cukrész, s ‘a sok szatécs, kocsmai aus, aki mind a maga egészen jel- legzetes hanghordozésaval kindlia portékajat.” (Seneca, romai filozétus a rémai tirdééletr6}) imal vizvzet. Az dramlsthor legend ett bcos it én tarot a loess vezeteket (ots alpine a ort tt sons Milyen épftészeti megoldéstalkalmaztaka vivezeték [Ji Vesse dseze napjaink hasonlé intézményeivel! Mic kialaktisokor? Migs tekintetékfontosnak arémaiak a Iyen funkci¢kat lato el ar6mai ford? Hogyan viszonyul a vivezetéek megeptest [SZ] firdéethez a szerz6t [F] -Azantk Rima rekonstukeids raja ‘A rajz alapjan vazoljuk fel a korabeli viligvros szerkezotét! JellemezzUk Roma természeti komyezetét! Keressik meg, a kivetkez6 épitményeket a térképen: Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, Pompeius szinh- za, vizveretékek, Caracalla fOrd6t, Pantheon! Hasznaljuk fel az azonosiuishoz a leckében talalhat6 képeket! Keresstink a rajzon a felsoroltakhoz hasonlé funkciojd épileteket! Melyekbdl talalunk a legtbbbet? [FAz okori Roma _/ 139 Caracalla frdének romjal 6s a frd6rekonstrukcis raza [@ | Becstlie meg a létesttmény méretét! Hany em [O) bert fogadhatot ber wit epitetek a politkusok furdéket? Milyen feladatokat litott el a fard6? Hason lisa bssze ezeket napjaink uszodainak, strandjainak a foladataival ‘AColosseum, Rima hatalmas ‘amfietruma fldnézetbd ‘Anézétéren 50.000 ember tte a kOzins6g a - é bejratokon néhany pec lat efoglahata a helyét Keészitsen heti mi losseum szmaral A tervbe ve- gyen bele minden lehetséges ,produk- clot"! Romal sind Hasonlitsa 6:s2e a rémai és a gordg s2fn: haz felepitéset! Milyen épiteszeti lat van a szinhaz (testrum) és az ami kozoiNézépontok 140 / Az okori Roma ‘ACircus Maximus rekonsrukcidja rnyek? [$2] ‘Az antik Roma lakéinak életét meglehetisen ponto- san ismerjuk. Az élet apr mozzanatainak — ielidéz6 séhez kilondsen Pompei maradvanyai—nytijtanak nagy segitséget. Kr. u. 79- kitorése a boritotia el. [gy maig fen maradtak uteai, hazai, s a hazakban lév6 hasznalati targyak, sok helyitt_ még az aszialon hagyott ételek maradvanyai is. Keresstink konytari gyi: munkaval a pompejihez ha- sonl6,a természet atl konzervalt leletegyitteseket! [GY A rajz alapjan ismertesse az épitmény jellegzetességeit! Milyen versenyeket tartottak itt? Hogyan zajlottak a verse- »Felszolitasodra levélben szémoltam be nagybatyam halélardl; s azt mondod, ez keltette fel benned a vagyat, hogy megtudd, milyen félelmet alltam ki, sot mic Iyen viszontagségokon mentem dt, amg Misenumban idéiztem, (...) Mar jo néhany napja érezheté volt a foldrengés, de nem keltett kulondsebb félelmet, mert Campaniaban ezt megszokték. Ezen az éjszakan azonban olyan 16s volt, hogy szinie mar nem is mozgott, hanem felfordult minden. Anyam be- sietett hal6szobamba; ugyanakkor mar én is talpon voltam, hogy felkeltsem, ha torténetesen még aluct voina. Letitiink a haz eldterében, amely Keskeny csikban hiizédott a tenger és az épiletek kizott(...) Mar reggel hathét dra felé jért az id6, s mégis mindig bizonytalan s valéséggal bagyadt volt a viligités. A kOrul6t- twnk levé épiletek a folytonos foldlikések kévetkeztében annyira megrongalid- tak, hogy ezen a nyflt és mégis csak s7%k helyen nagy okunk volt rettegni biztos beomlasuktol. Ekkor végre jonak lattuk tavozni a varosbol. Nyomunkba szegodik a megrémiilt sokasig, & ami félelmes helyzetekben okossigszamba megy, mas meggondolasit tobbre tara, mint a magaét; Oridsi tomegevel szorongat és szinte taszigal benntinket dtkézben. Amint kijutottunk a hazak kozul, megéllapodtunk Itt sok csodilatos, sok félelmetes élmenyben volt részink, Mert azok a kocsik, amelyeket elalitottunk, hidba voltak egészen sik terepen, egyszer erte, méssz0r arra gurultak, és még akkor sem maradtak egy helyben, ha kerekeiket kOvel alati- masztottak. Aztin lattuk, hogy a tenger visszaszivédik, é a foldrengést6 mintegy visszahompolydg. Valdban a partszegély kiszélesedett, 6s sok tengeri dllat ott re- kedt a szérazzé valt fovenyen, A mésik oldalon a borzalmas fekete felhitide-oda cik8z6 villimok megszaggattak, amikor meghasadt, hossz4 ldngnyelvek csaptak fl benne, ezek hasonlitottak ugyan villimokra, de nagyobbak voltak (...) Nem sokkal késibb ez a bizonyos felhi leereszkedett a foldre, elboritotta a tenger, kordlvette és elrejtette Capreae szigetét, a Misenumi fok kiugré sziklsit szintén eltakarta szemiink eldl (..) Ekkor hamues6 kezd hullani, egyeldre csak ritkasan, Hatrapillantok: mogottunk str sotetség terjengett, elborftotta a foldet, rohané dradat médjéra hompolygitt utanunk.” (if. Plinius levele)Az okori Réma_/ 141 Pompe utcarészet ‘Avulkini hamu mogérizto az egykori vrost,igy a flirt rook jelentis segitségetnyifotak rma Set meaismerésében A kbzet6-saiirdulb wuikéni nama mogérizte az elpusztitot emberi tes- tk alakjat. Az elporadttestekireget ipsszel ont ki ‘Apo nyakék 8 gyOngy fllbevalox ‘»Manaosig az emberek Kinaba men: hek ruhdzatér, gyéngyéket keresnek 1 Vorés-tenger mélyen és smaragdot afd melyeben. Sit, a flcimpa atti- A‘ rasénak szokésat is kitalaltak” — inte J irene Pompe} dota a megmaadt allestmények env, és egy meg- wo vsedet ins [|] Masvarizza meg, hogy mig kiemetked Pompei a () ramat emlgkele Kz! ra lea vulkankitoréshatasat az emberekrel[§ Kigyt formaz6 arany karperecek Pom- pi. rémaiak gy gondoltk, hogy visel6jét mepivia a veszelyektl142 | Az okori Roma 27. A csaszarsag els6 szazadai A Kr. us|. szazadban a csaszari hatalom megerdsédott, a birodalom névekedett. Egyes hatalomitias csi- szarok tilkapasai csak a fels6 réteget érintettek. A Il. szazad a csdszérkori Réma virigkora: ekkor volt legnagyobb kiterjedésti a birodalom, és a legerdteljesebb a romanizaci6. A héditasok kora azonban lezérult, a birodalom a limes kiépitésével védekezésre rendezkedett be. All. szazad végén még visszaverték a kils6 témadésokat, de a pusztitésok alddstak a birodalom erejét A CSASZARI DINASZTIAK Rémaban az egyedural- kodok hatalmukat a Caesar dltal hasznalt imperator cimmel fejezték ki, de szivesen neveztették magukat cavsarnak is, amib6l a esdszar $26 szatmazik. Jorészt mar életUkben kijelolték utédukat, akihez az esetek tobbségében nem fiizte dket kozvetlen vérségi kéte- lek. Ennek ellenére egy uralkodshazhoz, dinasztiahoz tartoz6nak szamitottak. Augustus utédai, a Julius Claudius-dinasztia tag ‘A Julius-Claudius-dinasztia kordban (Kr. u. 14-68) megkezdédatt a csészari kézigazgatas ki Claudius létrehozta a esaszari kincstarat, a fiscust. Mar a principatus koraban sem minden uralkodé kovette Augustus politikajét. Tébben nem torbctek a keztérsaségi hagyoményokkal, s énkényuralkodéként kormanyoztak (pl. Caligula, Nero). A cselszivések, ayilkossagok azonban ekkor még csak a vezetd ré- leget érintették. A meggyilélt csszarokat sokszor a Romaban Allomasozé testérség (praetoridnusok) gyil- kolta meg, s a test6rok valasztottak Uj uralkod6t. A Nero bukasdt koveté zUrzavarban a jideai légiok tamogataséval kertilt hatalomra Vespasianus, a Flavius-dinasztia (Kr. u. 69-96) megalapitoja, Ujja- 6pittetie Romait, s visszatért Augustus politikajshoz. Egyiittmiikédott a senatussal, megszilarditotta az alla- mot és ismét normalis politikai légkort teremtett. Ural- kodasa alatt zajlott a jtideai felkelés (Kr. u. 66-70), melyet hadvezére és utéda, Titus vert le, végleg el- pusztitva a jeruzsalemi templomot. VIRAGZO GAZDASAG A birodalom teriilete niive- kedett, lakossiga nyugalomban élt, gyarapodott. Kr. u. 1 65 Il, szazadban az Gj teriletektol bearam- 6 zsikmany, majd a provinciék béval6 piaca valt a fejlédés motorjava.. ‘A provincidkban teret héditott a romanizaci a rémai miiveltség és a latin nyely atvétele. Utak és hidak épilltek, vérosokat alapitottak Roma min- tajéra. Fokozatosan jelentek meg a romai civilizé- ci6 egyéb vivmanyai is (vizvezetékek, szinhazak, amfitedtrumok stb.). Mindez egységesebbé tette a birodalmat. AZ ANTONINUSOK SZAZADA ll. szzad) Az dj kor- szak uralkod6i bels6 nyugalmat teremtettek. Vissza- tértek Augustus politikajahoz, a tulkapasok nélkili, szelidebb egyeduralomhoz. A birodalom Traianus (kr. u. 98-117) esdszér héditésai nyomén érte el leg- nagyobb kiterjedését. Keleten Mezopotamiat foglalta el, északon pedig a Duna vonalétél mar nem védett Daciat. ‘A Duna 6s a Karpatok videkén 616 dak torzsek ugyanis veszélyertették a dunai provinciakat. Tama- dsuk megelézésén kivill a rémaiakat vonzotték a dikok fdldjének (a mai Erdély) banydi, elsésorban a gazdag aranylelohelyek. A meghdditott terbileten ki alakitottak Dacia provinciat (Kr. u. 107), ‘ birodalom katonai ereje azonban_elégtelen- nek bizonyult valamennyi hédités megtartasara. A Traianust koveté Hadrianusnak (Kr. u. 117-138) fel Kellett adnia Mezopotimiat. A védekezés keriilt elétérbe, megkezdték a limes kiépitését: a hatarok megerdsitését Grtornyok, arkok, erddik rendszerével Aleginkabb veszélyeztetett hatarszakaszokon (pl. Bri- tanniaban) falat is emeltek. Hadrianus szervezte meg az egész birodalomra kiterjedé csaszdri Kizigazga- tast. Megsziintek a kiln kéztarsasdgi hivatalok, a senatus hataskre ROma varosdra szUkult ‘A nyugodt évtizedek utan északrél és keletrél egy- arant erds tamadas érte a birodalmat. A germanok {markomannok} attorték a limest a Dunanal. Marcus Aurelius (Kr. u, 161-180), a nagy miiveltségti filoz6fus csdszar csapatainak csak elkeseredett kiizdelemben sikerGlt visszaszoritani a getménokat a Kérpt-me- dencében. Ket évszazados virdgzas utan a birodalom nagy veszteségek drdn még ki tudta védeni a tamada- sokat. A katonak aital keletrél behurcolt betegség, a pestis azonban driasi pusztitast okozott | ARCHIVUM sss Milyen erényekkel rendel- kezett Vespasianus? Mi tette az egyik esiszart gyilkoss4, a ma- sikat bolcesé? Miben hasoniftott és miben kuldnbozott a kétiéle ‘esaszar uralma? [SZ] sohasem akart (, »lVespasianus] Szeliden tirte ce 8 jogiszok célozgatisat é a dottsigit.(...] Sérelmeket, ellenséges indulatokat szivesen felejtett, megbosszulni ). Tavol allt t6le, hogy gyand vagy bar félelem alapjan valakinek drtalmara legyen arétai sz6kimondsat, lozdfusok megatalko- iéle veszelyt6\ val6 (Suetonius: A csaszarok élete)Az kori Roma / 143 leszarmazott, 14 nazassag | Grexberogagou ‘A Julus-Claudius-tinaszta esataja Milyen kapcsolat figyelheti meg az egymast valt6 csiszarok kozom? A tankonyvi szoveg segitségével karikazzuk be azokat a csaszarokat, akik rémuralmat gyakoroltak! Milyen kavetkeztetéseket tudunk ebb le vvonni? [F] Vespasanus. (69-79) ,Betogsége els6ronamaindl megiogyezte: (jal at hiszem, stn lesz bee” (Sueionis) [@] Miven rato lent mag a tnkony vi szBvegbél Vespasianust? Mennyiben ta- maszija ald a portré és. a Suetonius dltal frottak a \Vespasianusedl kialakult képet? (F] berre? [F] 2 (HE A Rome: Birodalom Augustus haidiakor Tiberius 68 Claudius heiies! IM Remi tigg8 trtletek [EE] Sivatag ae ie ‘Abicodalom tejeszkedése a Julus-Claudlus-cinasztiaiején BD] Sorolia Gl, hogy mely terdletekkel gyarapodott a birodalom! Mennyiber | szerkezete? [F} ult At a hédltdsok hatsdra a birodalom144 | Az okori Roma [ETT Jetents gabonaterms videk | Jotontés otajterms videk Mely rendelkezését indokol- jamega csiszar? Miériacen- sori tisatségére hivatkozik a ren- delkezés kapesén? Kikkel szemben <érvel? Milyen folyamat egyik sllo- Imasit ismerhetjk fel a forssban? Miért érdekelt eben a folyamat- ban a esiszari hatalonv? [F] Print Arettegett,toknésbéka" Milyen szerepe volta képen lathat6 alakzatnak? Mi kel- lett ahhoz, hogy egy alakulat vég- re tudja hajtani ezt a mandvert? Nézzen utina, hogyan lehetett ellene védekezni! [$2] ® Bibor © weg & vaszon — @ Borostyan SH Soiyon—< Eretintceont WT Korania Ma Fa Wl Arany Ml Rézére = Drdgakd east Odom Os Mee © On Asch O Ken af LG A Vesérc Mavany € Gyapid FP Vader ‘ARémal Birodalom gazdasdga a Kru. Hl. szazadban Hogyan hatottakitlia gazdasigara a héditisok? Milyen szerepet ttt be az uthsl6zat a birodalom életében? Ismer- tessuk a irodalmon belli munkamegosztisjellem: sit [F) ,Elére latom az embereknek azt a bizonyos els6 gondola- tt, amalye leglosrrfognakellnem szegezn nagyon kérlek benneteket, ne féljetek ennek a dolognak, mint valami ujdonsignak a bevezetésétd, hanem inkabb arta gondoljatok, mily sok ajitas tortént mar eben az Allamban. (...) Igenis Gj szokist honosftott meg az isteni Augustus, az én nagybatym és Tiberius Caesar, atyém batyja akkor, amikor Ggy rendelkezett, hogy ebben a curiaban valamennyi colonianak é municipiumnak, tehat derék és tehetds fér- fiaknak szine-viraga helyet foglaljon. Tehat akkor az italiai senator nem elabbre valo a tartomanybelinél? Errdl a dologidl val6 vélekedésemet tényekkel fogom elétek timi, ha majd censori tisztemnek e részben eleget teszek. A tartomanybe- lieket semmi esetre sem tartom elutasftandénak, ha egyébként alkalmasak arra hogy a curianak diszei legyenek. (2) Utedaik koztink maradnak, é hazaszeretetben sem dllnak magottdink.” (Claudius beszéde, lyoni tabla)Az okori Roma _/ 145 {A Rémai Birodalom Traianus hatalomra jutisa eit Traianus hiditésai Hadrianus alla krletteruetek Ettentétek a germénok és a rémaiak kbzétt Kereskedetrs itvonaiak Aary 6 ‘A Rémai Birodalom Trsianus 6s Hadranus csdszar koréban Gytftse dssze, hogy mely terdleteket héditottsk meg a r6maiak yy nus csészér uralornra jutésdigt Valtoztak-e a [221 hadite politika elvei? Soralja fel, hogy mely teruleteket csatolt a birodalomhoz Traianus csiszar! Milyen célok ve- zethették? Miért Uritette ki Hadrianus a meghdcltott terlletek egy részét? KOvesse nyomon a german népek mozgisét! Mi befolyésolhatia e népek vonulisat? Minden Graban szigortian tedd fel, hogy mindenkori Ugyeidben rémai és férfimédra pontossigra trekv6, mesterkéletien méltésaggal, szeretettel, figge lenséggel és igazsagossiggal jarsz el, s hogy minden mas elfogultsagtol megsza- baditod magad. E2t eléred, ha minden mas tetteidet Ggy intézed, mintha az lenne az élethen a7 utols6. Vigyazz, el ne csaszarosodjal, fel ne vedd szokasaikat, mert az ilyesmi eldtordul. Légy tovabbra is egyszert, tevékeny, tantorithatatlanul kite- lességtud6.” (Marcus Aurelius csdszar a kormanyzésr6l) re B ¥ mS aise Avs ie coe Sea Hadrianus fala. ‘A veszélyetetett pontokon a limestfa- lakkal is megersitettéx | Keresson még a tonénelmi (O) stiaszban olyan hatarszaka szokat, amelyek vedelmére fal kat emeltekt |3 = 3 146 / Az okori Roma ‘A csiszarok kezében roppant hatalom osszpontosult. Nehéz teher volta hatalom, sokan nem birtak a leiki stlyo- kat, és személyiségik eltorzult. A hirhedt Nevst (Kr. u, 54-68) kezdetben anyja és nevelje, Seneca iranyftotta Késobb azonban a hatalomtol megittasult csaszar vette kezébe a gyeplot, s megolette vagy halilba kergette kor niyezetének szinte minden tagjat. A beteges szereplési vagy kolt6i és sportversenyeken val6 részvételre késztette Nett, ahol természetesen mindig 6 gyGzitt. A Nero elleni gyiilolet kovetkeztében a fékevesztett uralkod6t a kozvélemény Roma ielgytjtisaval is megvddolta egy nagy tizvész alkalmaval. Mennyiben torzithatja az ember személyiségét a hatalom? Mely tényezOk segithetik eld a torzulasokat? Elemezzik és vitassuk meg e problémat a Tiberius, Nevo és Caligula kicsapongasait bemutats forrisok segitségével! lon) az egyik népes lakoman, amelyen maga is részt velt, egy tr pe a tobi tréfacsinalé kéizt az asztal mellett varatlanul és hangosan megkérdezte Tiberiust, vajon miért él még mindig. a felségsértessel vadolt Paconius. Tiberius akkor megszidta, amiért oly szemtelentl jaratja a szdjat, néhany nap malva mégis int a senatusnak, hogy Paconius kivégzésér6l mielabb hatirozzon.” (Suetonius: A esaszirok élete, Tiberius) Milyen politikai médszereknek adottteret a korlitlan hatalom? Mely tarsadalmi rétegeket érinthette a csaszarok szeszélye 6s az intika? [sz] su) Kivalk6l nyugalom, de bent szégyenletes gardzdasig uralko- dott, mivel Nero a varos sikatorat, bordelyhazait és kocsmiit sat sze- mélyének elttkolésa végert szolgai ruhaba dltdzve barangolta végig, kiseréivel, kik az elacksrakitett trgyakat elraboltik, a szembejavokel megsebestetté, és annyira ment a dolog, hogy az emberek nem tud- van, kivel dllnak szemben, magit Nerét is megutotték, minek nyornat arcin is viselte, Mikor aztin megtudtak, hogy maga a esiszar is részt, vesz ezekben a kilengésekben, s eldkeld frfiakkal 6 ndkkel szemben is egyre gyakoribbak lettek a bantalmazasok, némelyek sajat bands ikkal hasonlo kihdgésokat KGvettek el Nero neve alatt bosszulatlanul hha mar egyszer szabad folyast nyert a fektelenkedés. Az éjszakik dy Tioerus, Augustus Kordban nevétgermania 6s pan-_teltek, mintha ellenség tartotta volna megszallva a varost.” (Tacitus) nal yale Uk mer. 8s Kabah 2 60- — imnozz6 Rema kdzbistonssgit Mi okozta et elyzetet? Ho- i iets oe] tem ns nen oe a dation a sonatssalegittkoményzot, mad Capri szietro tab, 6s inet Kite Rémaba eoyTe atti kegytlenségétleginkabb llyen dolgok bizonyitjak: egy- ‘nkényesebb parancsatt szer ey latvia ‘lokészulete! kozben kideralt, hogy sokba Kerala [@ Lienezz heey mien szomelyieet sb- ds a vadalatok eteteschez, Eze ijelentette, hogy a bindz0k Koz razola szobor'indokoljaallitasait [F] kit kell felfalatni a vadallatokkal. Valakt6, aki az 6 gy6gyuléséértan- nak idején fogadalmat tet, hogy fellép, mint gladiator, most kicsikar- ta igérete teljesitéset, Egy masik embert, aki ugyanezen okbol életét, ajanlotta fl, letaszitiatot egy sziklarél, Sok magas rangi frit banya- munkira, Gtépitésre vagy allaviadal megyivasara ‘tél, 6s ketrecbe Zant vagy kewtéllreszelttet. Egyszer névcsere folytan mast végeztek ki, nema kijeldt sldozatot. Caligula csak annyit mondott, hogy €2 is Ugyanazt érdemelte, Egyszer a citkuszban a tomeg ellen haragra ger- jedve felkisltott: Barcsak egy nyaka lenne az eyész rémai népnek! Nemesak gégsen és kegyetlentl, hanem irigyen és rosszindula- tian is bint szinte minden idék minden szilttevel, Hires emberek szobrait ledontette és szétverete, a legelGkelGbb csaladoktol pedig, elvette 6si ktntetéseiket, Nem elt olyan alacsony szarmazasti, nyo rmoriisigos ember Rémaban, akinek Caligula szives 6rOmestdrtalma- rane lett volna, Pazarlasban a leghikeztibb tékozlok képzeletét is felilmilta ecetben feloldott dragakovet ivott, vendégel elé aranykenyeret é Nero, Kamaszként let csiszér,miutn nevelbapit, -cledelekettalalt. Palotak és vllak épitésekor a legbuzgobban mindig Cast az anya meggyikotata Késfioo mepolate —alyasmitakart, amit mindenki lehetetlennek tarot. Igy aztin egy év nyt, bay, novel 6 ters elségétis sem telt ele, sa Tiberiustél dBkélt hatalmas vagyonnak a nyakira BIA size may jlemvonisait hangt- gO” Suetonius: A esszdak lete.Caligulad Iyozza a porte? [82] Kiket érintettek elsdcorban a esaszarok kicsapongisai? Caligula tet tei milyen személyiségzavarokrdldrulkodnak? Mice vezethet5 vise sza, hogy szmos uralkod6 valt Caligulahoz hasonl6va [F]Az kori Roma / 147 28. A valsag szazada, a dominatus kialakulasa A esaiszansdg Ill szazadban kezdd6 vals ‘még dirrd tudott lenni (Aurelianus, Diocletianus). an a hadsereg megerdsitésével egy-egy tehetséges uralkod6 A csaszari hatalom erdsitése (dominatus), idélegesen megszilarditotta a birodalmat, de a gazdasagi val- sdgot tovabb mélyitette. A birodalom mélyiil6 valsagat az is jelezte, hogy a tomegek elhagytak a régi kultuszokat, és a miszté- riumvallasok istenei felé fordultak. POLGARHABORUK Az utols6 Antoninus halala utén véres polgéthaborti tort ki, A haboribél a dunai pro- vincidk jeldlije, Septimius Severus, Panndnia_hely- tartoja Kerult ki gyéztesen (193-211). A hadsereg megeriisitéséhez penzre volt szaksége, amit csak az addk névelésével tudott eldteremteni. A kincstar jove- cdelmei néttek, de a birodalom gazdasaga szamara az ‘adok egyre nagyobb terhet jelentettek. Septimius Severus politikajét fia, Caracalla (211— 217) folytatta, aki a rémai polgarjogot kiterjesztette a birodalom minden szabad lakosara (212). A kézvetlen él az dllami bevételek novelése volt, hiszen példul az orWkdsHdés illetéket csak a polgarjoggal rendelkez6k fizették. A rendelet ugyanakkor jelezie a provinciak gazdasigi és katonai jelentoségének novekedését. A Severusok utén a kills timadasok felerdsidtek, és a gyengulé limes miatt egyre nagyobb pusztitést okoztak. A helyzetet tovabb rontottak a belharcok A mélypontra jutott birodalmat Aurelianus csaszar (kr. u, 270-275) kemeény fellépése mentette meg. Meg- novelt létszamci hadseregével visszaverte a tamadékat, és legyézte a lazadékat. A hatar biztosabb védelme ér- dekében feladta Daciat, s fgy a limes djra a Dunanal hizédott. & birodalom erejének megrendilését mutat- ja, hogy Aurelianus Romat eré fallal vetette kori A GAZDASAG VALSAGA Az I. és a Il. szazad gaz dasigi virigzdsa kovetkeztében a provincidk meg- erdsddtek. Italia gazdasagi szerepe cskkent, 65 a gazdasigi kiegyenIndés Kovetkeziében a birodal- ‘mon belill kereskedelem veszitett jelentéségébi. A tamad6 hadjératok megsztinésével_kevesebb rabszolga kerUlt a birodalomba, igy az aruk nétt. Emi- att a nagybirtokok (latifundiumok) kézpontjatél tavol es6 birtokrészeket kis parcellanként, terményhényad fejében szabad bérl6knek (colonusoknak), itksbban Gin, hzas rabszolgaknak adtak ki miivelésre. A bérlok alkalmazasa enyhftette_a_munkaerOhidnyt. Ugyan- akkor a colonus é5 csaladja jéval tbbet fogyasztott, mint a rabszolga, (gy a piacra keriild aruk mennyisé- ge csbkkent. A folyamat hozzajarult a varosok roml6 élelemellatésahoz A kiilkereskedelem tovabbra is elssorban luxus- cikkek: borostyan (Borostyanut), selyem (Selyemiit), Lémjén (Témjeniit) behozatalara szoriikozot. Ezekért 22 Srukért a birodalom nem tudott hasonléan értékes termékekkel fizetni. [gy arannyal egyenlitetiék ki a szallitasokat, s a nemesfém folyamatosan kidramlott a birodalombél. Ezltal a piac besztikilt, a vérosok hanyatlasnak indultak. A gazdasagi valtozasok révén kisebb lett az addalap (pl. csokkentek a megadéztat- haté jOvedelmek). A csészérok az adk emelésével csak tovabb rontottak a gazdasdg helyzeté' A DOMINATUS A valségot kiséré_belhabordkban gyztes Diocletianus (Kr. u. 284-305) nyilt egyed- uralmat épitett ki, melyet az uralkod6 cimérol dor nétusnak neveznek (dominus = Gr). Felismerte, hogy a birodalom iranyitasa és ellendrzése egy kozpontbol mar nem lehetséges. Diocletianus tarscsaszart valasz~ lott, s mindkett6jaknek helyettest. A négyes uralom (tetrarchia) révén a kibzponti hatalom mincendtt kiz- vetlenebbiil volt jelen, s szemmel tarthatta az egym hoz egyre lazabban kapcsoléd6 tartomanyokat Uj kozigazgatast vezetett be: a régi provincidk he- Iyén kisebb egységeket alakitoit ki (ezeket is provine ‘iknak neveztéh), és Itilidt is provincidkra osztotta. [gy 101, azonos elvek alapjan kormanyzott kozigazgatasi egység jottletre, Ezzel a volt koztarsasagi cimek még meglév6 tartalma is semmivé valt. A hadsereg létsz- mat névelte, elhelyezkedését megvaltoztatta. A lim nnél csak kisebb erdket hagyott. A birodalom belsejé- ben itéképes seregeket vont bssze, melyek azonnal a veszélyeztetett teriletre vonulhattak. Reformjai megvalositasahoz pénzre volt sziksége, melyet az adorendszer atalakitasaval, vagyis adéeme- leéssel biztositott. Minden rémai polgarra fejadét és foldad6t vetett ki. A lakossgot igyekezett helyhez katni, hogy biztositsa az dllandé adéjévedelmet. Ezek az intézkedések atmenetileg orvosoltak a bajokat, de felgyorsitottak a gazdaség hanyatlasat. A MISZTERIUMVALLASOK TERHODITASA A grdg- rémai vallési gyakorlat az egyént6l csak a szertar- tasokon valé részvételt kvetelte meg, az istenekkel valé szoros kapcsolatot és a hitet nem. Baj esetén nem nyGjtott vigaszt az embereknek, s nem kindlta a val- lisos dhitat dtélésének élményét. Nem adott bizton- sdgot a foldén, s nem (gért boldogsdgot karpétlésul a {Oldi szenvedésekért a talvilagon, Pedig a polgarhaborik, a kuls6 betorések, a roml6 életkarillmények, s a katonak alial keletr6l behurcolt pestis noveltek a kiszolgslatottsig érzéset az emberek- ben. Nagyobb szikséguk volt timaszra mint valaha. ‘Tomegek fordultak a biztonsagot, vigaszt nydjt6 kel kultuszok, a misztériumvallasok felé (Mithrész, [zis ‘Az Allamhataloma esészérok istenné nyilvanitasaval kisérletezett. Kezdetben — fleg a keleti tartomanyok- ban — ez bevalt, de a esészrok se j6létet, se biztonsa- got nem teremtettek, ezértistenftésik hiteltelenné val.148 / Az kori Roma Caracall {Mivel senkinek sem illendébb szamot adnunk cselekvé- ‘lama Sink olarl és meggondldsileh, én fs mein adhe Eniékel- tok halat a halhatatlan isteneknek, hogy amikor ilyen merénylet [Caracalla dcesét merényletre hivatkozva megolette] t6riént, engem épségben megériztek. Eppen ezért Ugy vélem, hogy akkor tehetek eleget nagysagomhoz és istenféleimemhez méltéan az 6 nagysguknak, ha annyiszor szazezer embert emelek a rémai iste- nal nek kultuszanak részesei k626, ahany szazezren alattvaldim k6z6 emelkednek adét_Adomanyozom tehat az én vilégom valamennyi emberének a rémai polgarjogot, tigy, hogy (...) senki se maradjon ki adomanyaimbél, mert a sokassgnak nemcsak Viselnie kell mindent egyitt, hanem immér a gyzelemben is részesednie (...)" Septimius Severus csészir telesdge és két fla, Cara- calla, iletve Geta tarsasigaban. Késébb a hatalomra keri Caracalla levakartatlatestvérearcdta ra festett ‘salad Képr ol Bq Witsrsst a 0 én6 be peldakat! [F] (Caracalla rendelete, 212) ‘Aurelianus falénak maradvényal Réméban. Az uralkoc a german betrések ellen vet Kiril eds falrondszerolavarost. A falrondszerbe egy Kr... szi- zaadoan emel piramis alaki sremiéket is beéptettek konnyen rakadhat. [F] FETTER ° v0! es6 birtokon, ahova a tulajdonos nem latogat ki gyakran, egydltalin mindenféle fold tébb hasznot hajt 1.4 szabad bérlék kezén, mint ha rabszolga tisztanok gondozzak, kivaltképpen azon- ‘et ban a gabonatermé féld, amelyet a bérlé a legkevésbé sem tud dy tonkretenni, mint példsul a s76l6ket vagy a sz6l6lugasokat, a rabszolgak viszont a legnagyobb meértékben: az UkrGket bérbe adjak, ezeket is, az egyéh jészigokat is rosszul tartjak, nem elég, igyekezettel forgatjék meg a foldet, sokkal tb: bet szamolnak el vetmag cfmén, mint ameny- nyit valoban elvetettek, de még a vetést sem Ugy ‘gondozzak, hogy abbol jé termes legyen, és meg zt is, amit a szértibe hordanak a cséplés soran, naprol napra megdézsmaljak vagy csalafinta- Siggal vagy nemtorédomséggel.” (Columella: A mezéigazdasdgrol, Kr. u. |. szazad) Abirodalom vatsigaAz okori Roma _/ 149 Wary S Porcatin § GH Seyom () Oveg W ronjin Gf Rabszign es AD Iparckkek : \ br Kereskedelmdtvonalak a Ku Il. szdzadban Olvassa le a térképrGl, hogy milyen birodalmakat kot6ttek Ossze a kereskedelmi ctvonalak! Mely terdletnek volt it rucikkeket! kittntetettszerepe a kereskedelem szempontjabdl? Nevezze meg a kereskedelmi titvonalakon s2 kat? Keressen dsszefiggést a szllitttdrucikkek és a birodalom gazdasagi Mivel tudta ellentételezni Roma a kelti sz viszonyal koz6tt! [F] ‘A RémaiBirodalom Diocetianus koréban Hogyan valtozott meg a birodalom kézigazgatasi beosztdsa? Milyen célokat szolgilhatott az stszervezés? Mennyiben valtozott meg a hadsereg elhelyezkedése? Magyarizza meg ennek politikal és stratégiai okait! [F]150 / Az okori Roma ‘Adomindts rendszere Atetrarchak: a kétesdszir és trscsiszéraik szobra [D]Manmiten voz meg a lam fees a prncpaushoz Mit jelképez a szobor? Hasonlitsa dssze a sz0- kepest? Vitassuk meg, miém lthatjok a dominatusrol, hogy a bor emberabrizolasat az eddlig megisment 6 Kordbbiaknal nagyobb kézpontositst jelentett! Fogalmazzon meg mai alkotésokkal! Mi a valtozas lényege, iranya és cllenérveket ezen alitssal szemben! Milyen szerepe maradt a sena- oka? [$2] tusnak? (F] Diocetianus adra-tenger-partipaltajénak romjai Spliben, 6 a palta rekonstukcids rajza.A mai Spit roséban sétava az egykori palotbanjérunk, mivel az Gviros a plotra én, vcd napjainkig, mmeggxzték anak szerkezetét Nézze meg a tdrténelmi atlaszban Split kori nevét! Keresse meg a tankinyvben, hogy milyen épitményt mintaz a palota! Mire kovet- keztethetunk ebbél? Azonositsa a romokat a rajzon! [GYAz okori Roma _/ 151 .Akiknek [colonusoknak] a Villa Magna terdiletén bérleményak van vagy lesz, katelesek lesznek (...] barminemd gabona- és szdldtermésik megielelé hanyadat 2 torvény elrdsai szerint hidnytalanul beszolgaltatni: bazabél a szértt6l az egy- harmadat, drpabol a szérti6l az egyharmadat, babs! a szértil az egynegyedét, borbdl a prés aldl az egyharmadat, az Osszegytitott olajtermésbol az egyharma- dat, mézb6I minden kasbol egy fél liter.” (Diocletianus rendelete) .flrendeljak tehat, hogy azokat az arakat, amelyeket a (...) jegyzék feltntet, egész birodalmunkban gondos figyelemmel tartsik meg (...] Persze ott, ahol nyil- vanvaloan arubéség van, hadd érvényesiljon az aldott olcsdsag (...) Mivel pedig Gseink kétségteleniil azzal a szandékkal alkottak torvényeinket, hogy a megszabott biintetés majd elijeszti a bUnosoket, (...) elrendeljk, hogy aki ezeket a rendelkezéseket vakmerden megszegi, halillal binhédjék (...) Ugyan- ccsak biincselekmenyt kovet el az is, aki ezek utan arra vetemedik, hogy elrejt a birtokaban lévé élelmiszereket é kizsziikségleti cikkeket (...)" (Diocletianus rendelete) _Kénydrgokként folyamodunk, minden csaszarok leg- RSM tnbije, at tn'esoimcihaalon wkd ml t6sigotokhoz, hogy féldmtives munkak elvégzésében ‘akadalyoztatva vagyunk. Ugyanis a rendorigynokok és megbizottjaik minket élet- vveszélyesen fenyegeinek; minap is dsszefogtak és bilincsbe vertek kilenc embert, .azt hangoztattak, hogy a tartomanyi eldljarokhoz fogjak kuldeni Gket. (gy akada Iyoztatasunk folytén sem a foldet megmtivelni, sem urainknak a jovoben esedékes, fizetésoket és kotelezettségeketteestteni nem tudjuk. Konyorgunk hozzatok, hall- gassatok meg kegyesen kéréstinket, és rendeljétek el a tartomany helytartéjanak, hogy a torvenyeknek megielelGen toroljak meg a merényletet, akadalyozzak meg, a csiszari birtokra val6 bejarést, valamint azt, hogy a rendériigynokok és egyéb személyek minket, ati foldmiveseiteket molesztaljanak. Mert ha a ti égi jobbotok e2t a sok erdszakoskodast nem torolja meg és a jOvOben nem segtt rajtunk, akkor mi kényszeritve leszunk apaink tzhelyeit és dseink sirjait elhagyni, é maganfol- dlekre atkiltézni, met az ott lak6kat ezek a hitvany életet él6k inkabb kimélik, mint a ti fOldmdveseiteket. El kell menekulniink a esaszari birtokr6l, ahol szulet- tink, és nemzedékek dta a ti foldmiiveseitekként hivei voltunk a csészéri igazga- tasnak.” (Egy esaszan birtok szabad berloinek panasza a Kr. u. I. szazadbol) Milyen formaban 16ttak le tartozasaikat a colonusok? Tarja fel ennek gazdasigi hata- rait! Korabbi tanulmanyai_alap- jin hasonlitsa dssze a colonusok 65 a jobbigyok szolgéltatasainak ‘mennyiséget [F] Mit tartalmaz a fortis? Mi kényszeritette kia rendelke- zest? Hogyan hatott a gazdasaigra Diocletianus intézkedése? Mi- lyon szerepet tulajdonit a csiszar 2 batetésnek? Hasonlitsa ossze cet korunk felfogasaval! [F] qin, potitat ety fe utal_a panasz? Migr akarnak magnbirtokra koltézni a bérlok? Lepésuk milyen tar- sadalmi_ dtalakulas_velejér6ja? Jellemezzuk az uralkodé és az alattval6k viszonyat! Tarja fel hogyan kapcsolédik a forrds a vallastonénethez! [F] Mithras, az kori peresa napisten leddfi a sététséget jeképezd kat. ‘2 Aldazattesteb6l dllatok és nové- ryek sziletnek [BM oex 2 ita toys. 260 6 a testébdl avezoige-terechedeln itvonaak TB Arary WY Fiszor | Fogyer oH ‘A tvolsaigiKereskodelom a koa Kézépkorban 22) Nyugat-Curopaa, és viszat lellomozze a KOzel-Kelt gazdasigl szerepét a korszakban! [82]186 / Akora kézépkor Nevezze meg egy sz6val hogy milyen kotelezenseg r6l s26l afore! Allaptsa meg, hogy kikre vonatkozot ez a ko- telezetségt Ki, és miei tude eat egyre nchezebben tljsiteni? Milyen folyamat ismerhets fel a szivegrésclethen? [F] Magyarizza el, hogy Vall szikségess6é a hi eck! Milyen kotelezettségeket Villaltak a hubéresek?_Figyelie meg, mit nem tehetet a hibéres! Mire kivetkertethet ebbol? [F] Airline ‘Az Abra alapjan meséljeel a hiibérirendszer mikes Habori esetén hogyan vett részt a harcokban egy kishibéres? Me- lok voltak a rendszer gyenge ppontjai? [82] BH] cwrtk sei, jee mezzik a hiibéres kételes- ségeit! Mi minden kototte egy- mishoz a hulbérest és hibérurat? (6y] Minden szabad ffi, akinek négy megmiivelt fold- je som, akar satjakent, kar obec adomanyakgnt, szerelje fel magat, és induljon az ellenség ellen, vagy pedig hibéruraval, ha az elindul, vagy a megye grofjaval. Akinek pedig sajatjakent hérom foldje van, ahhoz tarsuljon valaki, akinek egy faldje van, 6 segftse az eldbbit, hogy kettejak helyett lathassa el a szolgalatot. Akinek csak két sajat foldje van, ahhoz egy hasonlokép- pen két folddel bits tarsuljon, & kozilak az egyik menjen az elienség ellen, a masik meg tmogassa. Akinek pedig csak egy sajatfoldje van, ahhoz harom, ha- sonldképpen egy-egy sajt folddel biro ember tarsulion, timogassa Gt, aki egyedtl induljon el, a segitséget nyGjt6 masik harom pedig maradjon otthon.” (Capitularia Francorum, 808-b61 szérmaz6 kirdlyi utasités) A jelen oratol kezdve én, Rajmond, Hercend fia Berard algeofot, Reinhard fiat csalardul el nem hagyom sem abban, ami életére vonatkozik, sem aban, ami testének tagjaira vonatkozik, nem fosztom meg ot eletet, fogsdigha nem ejtem, és cegyetlen férfi, sem pedig egyetlen né ilyet az én tanacsomra el nem kévet ellene, Nem veszem el sem varosaidat, sem varaidat, sem huibérbirtokaidat, amelyeket most birsz és a j6vdben segitségemmel megszerzel(...) é ha barmely férfi vagy asszony azt tenné, én Rajmond, becsuletesen 65 dnoksag. néIkil segitéid leszek, mielyt te magad személyesen vagy meghatalmazottaid utjan felszolitasz (..." (1, szazadi hoberi esku) ree UUUTUUTUY vazallisok —varallusok allusok Annak, aki uranak hdséget eskiszik, a kévetkez6 hat dolgot kell mindig em: lekezetében tartania: sértetlenség, megbizhatdsdg, becsiletesség, hasznossag, konnyedség, lehetdség. Sértetlenlenség, hogy ura testében kar ne essék. Megbiz- hatosag, azaz hogy a tabizotttitokkal vagy azokkal az intézkedésekkel Kapcsolat- ban, amelyek ura biztonsagat szolgaljak, hiba ne legyen. Becsilletesség, hogy az igazsagszolgaltatas terén vagy mas Ugyekben, melyek becsiletét érintk, kara ne essek. Hasznossag, hogy birtokain kar ne érje. Kinnyedség vagy lehet6ség, azaz az a j6 dolog, amit ura konnyen megiehetne, Gmiatia ne legyen nehézzé, sem az, amit meg Iehet tenni, ne valjék lehetetlenné. Meltanyos legyen, hogy az, aki hiibéres, ezeket az art6 dolgokat elkerilje, de ezért még nem érdemeiné meg. a hiiberbirtokot: mert nem elegendd a rosszt6l tartzkodni, ha nem teszdink jot is (...) htfbérér pedig szintén tartozik mindezeket megtenni hibéresével szemben. ‘Mert ha valaki ezt nem tes2i, joggal tekintik hitlennek és eskuszegonek.” (Fulbert, Chatres puspokenek leveléb6, 1020)Akkora kézépkor / 187, wAz én SrokOs uramnak X-nek Y. Minthogy na~ fonkéne saukesgetsrenvedtem, és ide-ods vin- doroltam, hogy valami megélhetést keressek, és egyéltalan nem taléltam, végil is urasagod kegyes joindulatahoz folyamodtam, kérven, hogy nekem Z nevii helységhen precariusi {irdsban rgzitett fldbirtoklasi] jogon miivelésre foldet adass; kérésemet urasigod helybenhagyta és eredményre is juttatta igy, hogy az emiitett helyen annyi modiusra [titmérték] val6 féldet, amint kértem, (...) Nekem adni méltéztatott. Ezért ezen oklevél szavaival fogadom, hogy a foldek miatt neked soha semmiféle nehézséget vagy kart okozni nem fogok, hanem igé rem, hogy minden tekintetben a ti hasznotokat munkalom é a nekem nygjtott védelmet szolgalataimmal viszonozni fogom. A dézsmakat pedig igérem, hogy pénzben vagy természetben, mint a colonusok szokiak, évenként beszAilitom. Ha pedig errol megfeledkezném és a jelen oklevélben foglaltakat akar teljes egé- sziikben, akir csak kis részben is meg merném szegni, megeskiiszom, minden isteni dologra és legdicsdségesebb urunk, X kirdly uralkodssdra, hogy neked korlatlan hatalmat engedek, hogy engem az emiftett fldekr6l eltizz, & jogod szerint, mint illik, azokat masnak add. Ebben az oklevélben, mint jelenlev jelenlevével allapodtam meg, és tettem fgéretet, kezem vondsat alul réjegyez- tem, és a tolem megkért tanukat nagyobb hitelesség okabol megerdsitésre atad- tam." (VI. szézadi oklevélminta) »Asina birtokon, Szent Péter egyhaza mellett, a nyilvanossdg elit a jeles Teuthold grof jelenlétében, én, Berterius szabad elhatarozasombol, kényszer és csalirdsag nélkil, akaratom szabad birtokaban, az igat nyakamra véve, a romai torvény szerint Alaviadus és felesége, Ermengardis kezébe adtam magamat, mest a szabad ember személyes allapotat jobbra vagy rosszabbra egyarant viltoztat- hatja, E naptol kezcve tehat ti és GrokOseitek azt tesztek velem és leszarmazot- taimmal, amit akartok. Jogotok lesz minket birtokolni, eladni, elajandékozni vagy szabaddla tenni. Ha akar magam, akar gonosz emberek tanacsara szolgala- totokbdl ki akardm vonni magamat, fogsigha vethettek engem, és megbiintet- hettek ti, vagy a megbizottaitok, mint minden més szolgat, aki szolgadllapotban sziletett." (Oklevél a IX. szazadbol) lsmertessik roviden, miréil s261 az oklevél! Allapitsuk meg, hogy hny személy szerepel az oklevélben, és hatarozzuk meg rangjukat,tarsadaimi helyzetGiket! Milyen kotelezettségeket rogzit az oklevél, és milyen idotartamra? Jeloljak ki azokat a szovegrészekel, amelyekbél kovetkeztetni lehet a hiibériségre! Indokoljuk meg va- lasztésunkat! (F] Teimeny —= pent termeny ajandeh biraskodas D] Miren,esemeénnt rot az oklevél? Milyen tarsadalmi Stalakulist jelez? Mire kovet- kkeztethettink abbél, hogy nem konkrét oklevélrél, hanem egy «formanyomtatvanyrol” van s26? [sz] Ajobbéoystg ialekuldsa és szolgtatésa ‘Mely rétegekbol alakult ki a jobbagysag? Hasonlitsuk ‘5576 a jobbagy é a korabbi dol goz6 rétegek helyzetét! Kinek, 6s tmilyen szolgaltatésokkal_ tarto- ott a jobbagy? Idében hogyan Yltozhatott a szolgaitatasok os2- szetétele? Mely tenyezdk befo- Iyasoltak e valtozast? [GY]188 / Akora kézépkor | A hiibérbirtok fogalmabdl, a feudumbdl alkotték késdbb a korszak egyik elnevezését, a feudalizmust, melyet B | sitalaban kézépkorsal azonos énelemben hasznalunk. Szinténe fogalombol ered a hibérség elnevezes, amelyet & | a kizépkor els6 szakaszara alkalmazunk. A kOzépkor Kifejezés tigabb értelmG, és nem utal a tarsadalmi viszo- 83 | nyokra. Mennyiben azonosithat6 a kozépkor és a feudalizmus? A kérdés végiggondolasa és megvitatésa azé 3B nem haszontalan, ment a kilénbdz6 idészakokb6! és mas fellogassal int konyvek a feudalizmus fogalmat eltérs = jelentessel hasznaljsk Els6kéntolvassuk el a Magyar Nagylexikon sz6cikkét a feudalizmusrol! Majd ez alapjan allapitsuk meg, hogy a két Kézélt forrésrészlet hogyan értelmezi a feuda- lizmus fogalrt! [F] sfeudalizmus: altalénossagban olyan tirsadalmi és politikai rendszerek meg- jeldlése, amelyekre sfeudalise viszonyok jellemz6k. A kitejezés a kézépkori latin feudum ‘hiibérbirtok’ sz6b6l ered, és a trancia forradalom (1789) idején publicisz- tikai fogalomként keletkezett mindazoknak a rendszereknek a jelolésére, amelyek a polgati atalakulast kézvetleniil megelézték (mint Franciaorszagban az ancien régime). Ma fként két értelemben hasznalatos. 1. A leggyakrabban egy meghatarozott korszakra, elssorban a nyugat-eur6pai kozépkorra jellemz6 politikai (és tarsadalmi) berendezkedés, a hiibériség szino- nimaja. 2. Egyes torténetir6iirdnyzatok értelmezésében minden olyan rendszer gyi neve, amelyre jellemz6 a foldestiri hatalomnak alavetet, jaradékotfizet6 parasz- tok tmege. (..!" (Magyar Nagylexikon, VI. tet, 1998) leudalizmus: a fdldesGri féldtulajdonon alapulé gazdasdgi-tarsadalmi alaku- lat. Nyugat-Eurdpaban a rabszolgatars tarsadalom felbomla felvaltva kalonbdz6 iddszakokban alakult ki. Két slopes osztlya a feuda- lis nemesség és az eltéré jogi helyzetii jobbagysag, (...!" (Altalinos torténelmi togalomgyéjtemény, 1992) «A feudalis rendszer nem egyéb, mint a kézhatalom felaprézédésa e hatalom kozegei kozott, akik annak kovetkeztében, hogy a foldnek egy-egy részét birto- koljak, figgetlenekké valnak, é5 a redjuk ruhizott hatéskort csaladi birtokuk egy reszének tekintik. Mindent Osszevéve, a feudalizmus megjelenése Nyugat-Eurd- paban a IX. szazad folyaman nem egyéb, mint annak a ténynek visszahatasa. a politikai rendben, hogy a tatsadalom visszatért egy tisztin mezigazdasdgi civil zicidba, ahol a fold a megélhetés egyetlen forrasa és a gazdasig egyedili feltetele. (.) Gazdasagi szemponibal e civilizici6 legszembedtlobb és legjellegzetesebb jelensége a nagybirtok.(..) Azt a politikai rendszert, amely Eurpaban a Karolingok elttinése utén uralko- dott, feudalisnak szokis nevezni. €2 az elnevezés a francia forradalomra megy vissza. A francia forradalom a feudalizmus terhére rta kulonbségtétel nélkgl mind- azokat a jogokal, kivaltsagokat, szokésokat és hagyomanyokat, amelyek a modemn allam alkotményaval é5 a modem tarsadalom felépitésével ellentéthen dlltak. Ha azonban e7t a s76t pontosan akarjuk értelmezni, feudalizmus és feudalis rend- ‘Ahiibériségabcdzolisa a szdsz kréni--szer alatt esak azokat a jogi vonatkozasokat érthetjak, amelyek a hibérbél vagy a ka uszrcian (XN, szazad) hiibéndr és a vazallus kz6itti kapcsolath6! adédinak. Visszaélink a nyelvvel, ha a Gyjtsik ki az illasztrscis $28 tartalmi jelentését oly szelesre kiterjesziiUk, hogy a feudalizmus és a feudslis fiber! kapesolatot abrise. tendszer fogalmakba egy egész poliikal rendet beleériank, amelyben a feuds, [6 résrleteit! Hogyan exaekeltety elem ténylegesen csak egy mésodlagos tényez6t alkotott. Ha mégis tartjuk magun- 2 tajzol6, hogy a hiber render Kata szokisos szohasznalathoz, akkor hangstlyoznunk kell, hogy a legfontosabb roktGl fogva létezének kepzeli KOvetkezmény és a legjelent6sebb karakterisztikum [jellemz6 sajstossag] az dllam ol? [F] felbomlasa volt.” (Henri Pirenne francia torténész a XX. szazad els6 felében) kor Kézépkor Ujkor Jelenkor Kora Erett Kora ujkor Ke, 3000 tog Xszazad xIVewteas 1759 sdig ‘AtGrténelom szakaszokisa Bild ae As ee ei ite feat cared lee eitnalasicn és tarjuk fel anak okait! Mit frnank az dbraba a kérdéjel helyére? [F]Akora kozépkor / 189 35. Bizanc és a szlav népek A Keletrmai Birodalom vilsdgok és bels6 dtalakulas utin a kora kézépkori Eurdpa jelent6s hatalmava valt. A szlav népek a VI. szézadban rajzottak szét. A VIII-X. szézadban sorra alapitottik allamaikat. Ennek mindenitt fontos allomasa volt a kereszténység felvétele. A nyugati szlavok és a horvatok a latin, mig a keleti 6s a déli szlavok a keleti kereszténységhez csatla- koztak. A KOZEL-KELET GAZDASAGA Mig Nyugat-u- ropaban visszaesett a gazdasig, addig a Keletrém Birodalom és a Kézel-Kelet meg6tizte az dkorifejlett- zintet. [gy a VI-X. sz4zad k6zott ismét vildg gazdasagi, méivészeti és tudomanyos kbzpontia. Virdgzasat elsdsorban a teriletet érint6, 6s tovabra is élénk tavolsdgi kereskedelemnek kiszonhette. A ke- reskedelem tovabb éltette a nagyvdrosokat és a pénz~ gazdalkodést. (gy a fdldmiivesek termékeiket el tud- tak adni a varosokban. Ennek kovetkeztében az allam megadsrtathatta Gket, és tovabbra is fenntarthatta a hadsereget, a hivatalnokréteget. Az allam megrende- léset hozzajarultak a varosok fejlodeschez. ‘A KELETROMAI BIRODALOM Justinianus csészér (527-505) még hatékonyabba tette a kozponti hiva- talokat, és novelte az allami bevételeket. Erés zsol- dosseregére timaszkodva megkisérelte az egységes R6mai Birodalom feltimasztasat. Iddlegesen sikerilt is visszafoglalnia Itligt, Eszak-Afrika és Hispania egy részét, Hadjératai azonban aldastak a keleti biroda- fom erejét. Justinianus volt az utols6 latin nyelven kormanyz6 csaszar. Halala utén a birodalomban a gbrdg valt a hivatalos nyelvvé. A tehetséges csiszar elkészittette a rémai jog gyiijteményes dsszefoglalé- sat (Corpus Juris Civilis). ‘A hanyatlo birodalom kivédte a Kézel-Kelet masik nagyhatalma, az Ujperzsa Birodalom (kr. u. 226-651) ‘témadasat, majcl a nomad avarok benyomulasat. Igaz, a Balkant egy idére elveszitette. Az egymas elleni harcban kimerult két kozel-kele- ti nagyhatalmat a Vil. szdzadban az Gj vallés, az isz- lam dltal egységbe fogott arabok témadésa razta meg (717-ben megostromoltak Konstantinapolytis). Bizanc nagy veszteségek Aran (Egyiptom, Palesztina, Fontcia feladsa) t0lélte az arabok rohamat, és 740-ben csa- patai Kis-Azsiéban megallitotték az arab eldret Az évezred végére abirodalomismét megerdsidtt. Egy tj, tehetséges uralkodécsaladl (a Maked6 tia) ismét meghéditotta a Balkén-félszigetet. Jelents bels6 atalakulds trtént, amelynek lényege a Kézép- korra jellemz6 birtokszerkezet és foldhasznositas térhéditasa: itt azonban parasztok tobbsége a csészar tamogatasaval megorizte szabadsagat (ad6t fizettek é katonaskoctak). A folyamatot a torténeti munkdkban néwvaltozas is jelzi: a Keletrémai Birodalombdl Bi- z4nci Birodalom lett ASZLAVOK Az indoeurdpai eredettl szlavok 6shazaja a Karpatokt6l északra, az Oderat6l a Dnyeperig hiiz6 d6 erdéis videk. A VI. szézadban megindult a torzsi szervezetben 616. szlavok szétrajzisa. E mozgisok eredményeként a szlav torzsek fejlodése szetvalt, s harom esoportjuk alakult ki: nyugati, keleti és deli. Nyucan saiavox: Elsoként a morvak hoztak létre lart6s allamot (IX. sz4zad) a Frank Birodalom hat teriiletén, a Morva foly6 vélgyében. A morva dllam fénykorat Szvatopluk (870-894) fejedelem alatt élte, aki orszagaval egyitt a nyugati keresztény egyhazhoz csatlakozott, Hatalmat kiterjesztette a kornyez6 szlav terilletekre: a Cseh-medencére és a Karpat-medence északnyugali részére. Szvatopluk halalat kovetGen fiai kozott hare indult a hatalomért, s a magyarok és fran- kok egyiittes timadisa elsptirte Allamukat ‘A Cseh-medence szlav torzseit a Premysl vezért6l szaimaz6 fejedelmek egyesttették a X. szézadban. Csehorszag fejedelme (I. Boleszlav) népével egyitt a nyugati kereszténységhez csatlakozott. Tamogatla az egyhazat, mely hatalménak tamaszéva valt. A cseh ‘egyhazszervezet azonban nem tudott fiiggetlenedni a német egyhaztsl, és évszazadokig. a mainzi érsekség ala tartozott ‘A Visztula menti szlav trzseket kiséretére tamasz- kodva a normann Piast vezér nemzetségebal kikeril6 fejedelem (Mieszko) fogta 0ssze. 966-ban beengedte Lengyelorszagba a német hittéritoket, s csatlakozott a nyugati keresztény egyhazhoz. fia, I. (Vitéz) Boleszlav a németekkel szemben sikereket ért el, s 1000-ben Gniezndban dndllé lengyel érsekséget hozott létre Ennek készénhetéen a lengyel egyhaz kézvetlentl a papa felgyelete ala kerUlt. Bar Boleszlév 1025-ben kirdlly koronaztatta magat, a lengyel_uralkodok késbb kénytelenek voltak elismemi a megerdsodo német csiszérok fennhatésagat. Dau saisvor: Az els szldv dllamalakulat a Balké- non jatt létre, a VIL. szzad végén. Az itt él6 szlav torzseket a nomad bolgar torzsek meghéditottak, s ezzel egységbe vontik. A tordk eredeti bolgarok letszma azonban csekély volt, ezért rbvid id6 alatt teljesen beolvadtak a szlav népességbe. A bolgsrok a keleti kereszténységhez csatlakoztak. Cirill és Me- t6d hittérit6 munkaja révén kialakult a szlav egyhazi nyelv é5 a cirll bécé. A bolgér dllam els fénykora ‘Simeon uralkodasa (893-927). Szinte az egész Bal- kan-félsziget Simeon birodalmahoz tartozott. Felvette a cari (csaszari) cimet, és mar Konstantinapoly elfogla- lisat terverte. Haldla utan azonban belviszély tort ki190 /Akkora kézépkor A makedin csaszarok idején megerésod6 Bizne a XI. szazad kozepére meghéditotta Bulgariat. Az Adria és a Szava kozotti hegyes, erdés vidéken telepedtek le a Vil. szézadban a horvatok. Elész6r az avarok alattvaldi voltak, ebbél a korb6l s7ai zik a ban mélidsignév (Bajén avar vezér nevél ‘A horvatok frank hatasra a nyugati kereszténységhez csatlakoztak, s ezzel bekerdltek a nyugati kulttirkor vonzasdba. A X. szazadban a papasagra timaszkodva hoztak létre éllamukat. Kruen saiavox: A Kelet-Eurdpa erdés vidékein 616 szlay torzsek még korszakunkban is halész6-vadas76 népek. Megszervezésiikben fontos szerepet jatszot- tak a folyok (Dnyeper, Don, Volga) mentén keres- kedé és kalézkodé normannok, akiket itt varé- goknak neveztek. A varégok telepei (Kijev, Novgo- rod) képezték a keleti szlav allamok magyait. Ar egész. térséget a novgorodi_ varég, Rurik-esalad egyesitette (Oleg, 879-912). Az tj orosz sllam kézpont- ja Kijev lett (kijevi Rusz). A Kijevi Fejedelemség a Ka ar Birodalom és a Volga vidékét uralé bolgarok mel- lett Kelet-Eurdpa jelentés hatalmavé emelkedett. Az Allamhatalom megszilarditasdban nagy szerepet jatszott a kereszténység felvétele. Fejedelmik (Vlagyimir, 980 1015) bizanci hercegnoit vet feleségul, es népevel egyut a keleti egyhazhoz csallakozott. [gy a kijevi dllamban a szlév nyelvi liturgia (szertartasrend) terjedt el. eee ‘A Kézel-Keletelelyezkedése 2 tévolsgi kereskedelemben AA térkép alapjan llapttsa meg, milyen szerepet jat- szott a KOzel-Kelet a vildgkeres kedlelemben! Minek koszOnhette eat a szerepét? Milyen hatassal volta kereskedelem a térség gaz- dasigara? Vesce ossze a2 Abra és a térkép alapjan levonhaté kavet keztetéseket! [F] AKézel-Koletgazdaségcnak mmikdése lemezze az drat! Indul- jon el a. gazdasdg_négy Tényer6jének (vilagkereskedelem, Allam, varos, paraszt egyiket és kovesse nyomon a folyamatokat! AAtérségben mely tényez6k tartot- tak életben a pénzgazdélkodast? ee iF)Akkora kézépkor / 191 -Akkoriban pedig, amikor az aithiopszok letiopokl BE .sz6tt Hellesztheaiosz (...) uralkodott, Justinianus csaszar Julianust kildte el k6vetként, és arra kérte a kirdlyt, hogy azonos hitheli meggyézédésik miatt [az etiopok is keresztények] tamogassak a perzsikkal har- col6 rémaiakat. Az aithiopszok azzal, hogy az indiaiaktol dtveszik és a rémaiak- nak eladjak a nyers selymet, egyreszt maguk nagy pénzdsszeg uraiva lehetnek, masrészt pedig hozzasegithetik a rémaiakat ahhoz, hogy ezek ne legyenek kény- telenek pénzikket az ellenségnek atadni.” (Proképiosz, VI. szazad) LA csiszamnéhoz azonban még. a thivatalnokok sem jutottak be, legrljebb hosszii varakozis és tobbszri kisérlet utdn. Ott eldszobizott nila mindig mind: eegyik, akira varakozé rabszolga, egy szik 6s fojt6 levegoil helyiséghen, idétlen idokig. Kiszamithatatlan kockazat lett volna ugyanis egy fShivatalnok szimara, hha tavol marad, (...) Aztin nagy nehezen, tabb nap utan szoltottak néhanyukat: beléptek, épp csak hogy leborultak eldtte, és ajkukkal érintették jobb és bal lab- fejét, s maris nagy rettegve a lehet6 leggyorsabban tavoztak. Az 6 engedélye nél- kul ugyanis nem volt szabad megszolainiuk vagy valamit kémniuk. Szolgalelkiiség lett Gira a bitodalomban (...)”. (Proképiosz Justinianus feleségérél, Theodéra ccsaszamér6l, VI. szdzad) Mit kért Justinianus az eti6- pokisl? Mi volt a. céljaz Milyen szerepet jétszott a KOzel Kelet életében a tivolsigi keres- Kedelem? A kereskedelem mely fajtajat képviselik az etiépok a forrisban? [Tuetanezz0 a biznes var légkorétl A foreas alap jn hatérozzuk mega bizanci udvarban szokisos magatartist jel616 bizantinizmus. foxalms Nézziink tina egy értelme srotarban a fogalomnak, s ke- ressikk meg a kifejezésnek a for tésban nem szerepl6 jellersit! Milyen hatassal lehetett a biro- dalom kornanyzésira a. leit legkor? [82] sJstnianus osaszér, aki meghisérelte a Rémai Birodalom fokamasztésat Keressen mag) atlasz 2) alapjan area, no Zalk Ravennabant kik slnak az uralkodo tell? Melytirsadalmicsoportkra ko Netkertetebhol? Mien tér el 2 ravenna Uralkod6abrizolis a vezet6_politkusok kori (grb 6 Smal) dbnSzolssaitl [Fl Jstinianus éntete mény alapjan milyen, Seay WU Key Rm pagowmy spakveei ver Kare yn cae tyne ae yoeedagy Gerba akalmazisa tener tzetien Az otatatan tz bevetéséve aliotak meg a2 rabokat ize flail Jab] A kee alapin mesélje ela jelenetet! () mrennyiben valosight 2 sbrizolis? Nézzen utina, hogy mulyen anyagokbdl Alt a gorogle! Hoyyan juhattak hazed tzekhes az sszetevOKNO? a BorgOK? [@ Bizinc hatalmas (336 oszlopos) fle alattviztrozdja egy XX. szzadi angol meszeten Allapitsa meg, milyen stilust oszlopok tartjak a boltozatokat! Az épit- pet leet alkotni a inianus kori Bizancrol? weet mee |192 / Akora kézépkor {BE A Banc: Birodalom a Vil. s24zad masodlk felében ‘ABizénci Biodalom aX. szazad végén A ‘ABizénci Birdalom a kora kzépkorban J} smertesse hogyan valtozott a birodalom terilete! Tarja fl a valtozsok okait!Jellemezze a Bizinci Birodalom helyét XI. szazadi Europaban! [F] fear Aszlévok szételepilése Hatarozzuk meg a térkép alapjén a szlv éshaza teriletet! Mely irnyokba_vandoroltak szét a szliv torzsek a VI. szaizadban? Hasoniitsa ‘ss2¢ a szlavok szétrajzast a korab- ban megismert népességmozgisokkal (kulonbségek, hasonl6sigok, foldrajzi 5 politikai helyzet stb)! Milyen kap- csolat mutathat6 ki a flerajzi komye- zet és a szlav vandorlas iranya kézott? Kovetkeztessen ebbél a szliv népek <életmécjara! (F] Mely orszagok otek létre a LX, szdizad Kozo a rséghen? Allapitsa meg a tankényy felekezeti térképe alapjan (178. oldal azt, hogy melyek a nyugatiémelyek a keleti ke- resatény dillamok! Milyen hatisai vol- tak a vallisi hovatartozasnak a polit- kai és tarsadalmi fejlidésre? Keressen a tankinyvi szdiveg alapjan kizds és eltér6 vonasokat a2 Uj allamok kiala- kuldsdnak torténetében! [$2]Akora kizépkor / 193 afzeken a népeken, a szklavinokon és antokon [szlévok] nem egy ember ural kodik, hanem régt6l fogva népuralomban élnek, é ezért mind szerencsés, mind rnehéz dolgaikat kozdsen intézik, Ennél a két emiltett barbar népnél minden szo- kas, az életnek Ggysz6ivan minden megnyilvanulasa hasonl6. Mert azt tartjik, hogy az isten, a villam létrehoz6ja, egymaga ura mindennek, Bikakat és mindenté- le dldozati barmokat dldoznak neki. A végzetet azonban nem ismerik, segyébként sem gondoljdk, hogy az emberek életére valamitéle befolyéssal lenne, hanem ha a halal szinte mar a sarkukban van, vagy betegségbe esnek, vagy haboris veszede- lembe sodrodnak, meglogadjak, hogy ha megmenekGlnek, legott aldozatot mutat- nak be életik fejében az istennek. Ha megmenekiltek, valdban be is mutatjak azt az dlddozatot, amelyet megfogactak, s meggyéz6désUk, hogy megmenekolésiket ezen az dldozaton vaséroltdk meg. Mindazonaltal folyokat, nimfakat és némely mas szellemet is tisztelnek, ezek kozil valamennyinek dldoznak is, és joslasaikat is aldozataik kozben végzik. Nyomortisagos kunyhokban laknak, egymastl nagy tavolsagra tanyaznak, sigy is mindnyajan igen sokszor valtoztatjak lakohelyaket.” (Proképiosz bizénci torténetive) Van pedig neki [Mieszko fejedelemnek] 3000 kiséraje, ezek katonak, akikbét egy szazad annyit ér, mint mas katondkbol tiz szazad. Ezek tole kapjak a ruhat, a lovat, a fegyvert és mindazt, amire sziikségik van. Amikor pedig valamelyikisknek agyereke s7tletik, akkor Mieszko a gyermek szamara tartast utal ki, fggetlentl att6l, hogy a gyermek fiti-e vagy ledny. Es amikor a gyermek nagykord lesz, kihé- Zasitja és megfizeti érte a jegyajandékot a menyasszony apjanak |...) ‘A hazassag a fejedelem kivansiga szerint és nem szabad akaratukbél torténik A fejedelem gondoskodik kiadasaikral, 6s mogtériti a hazassagi koltségeket. Alatt- valdival szemben gondos atyaként viselkedik.” (Ibrahim ibn Jakub letrsa) -Amikor a szlivok fejedelmiikkel egytitt_ megkeresztelkedtek, Rasztiszlav, ‘savjatopolk és Kocel e szavakkal fordultak Mihaly csaszéthoz: »Orszgunk meg keresztelkedett, de nincs mesteriink, hogy prédikaljon nekiink, tanitson benniinket, 65 magyarazza a szent konyveket. Nem érijuk sem a gordg, sem a latin nyelvet, cegyesek igy, masok ismét mas médon tanitanak benniinket, (gy aztan nem értjik a szent konyvek értelmét 6s erejét. Kuld) hat hozzank olyan mestereket, akik meg tudjak magyardzni nekiink a szent kinyvek bettjét és szellemét.« Ezt hallva Mi- haly esszar dsszegyGjtote bolcseit, 6s elismételte elottuk a szlav fejedelmek sza- vait; és a bilesek ezt mondltak: »Van Thesszalonikaban egy Leé nevi férfi, ennek fiai jol tudjak a szlav nyelvet, ket fa [Ciil 6s Met6d] jaratos a tudomanyokban...« Ezek megérkezve megalkottak a szlav abécé betiit, 6s leforditottak az Apostolok csolekedeteit meg az Evangéliumot.” (Az tin. orosz dskronikabo!) FR Allapitsa meg, hogy milyen UB) jellegii tarsacalom képe bon- takozik ki a leirsbol! Mi elem a2 si salav hitviligot? Hogyan viszonyul a szerz6 a szlévokhoz? Mi alapjn kovetkeztethetink a iene m [B] Miden a wiszony a fojede- lem és a Kisérete kozott? Hasonlitsa ossze ext a htberi fg séssel! Hogyan Ichetséges, hogy a lengyel torténelemrél egy arab ia forrash6l szerezhetUink ismerete- ket? [F] [GH] ewlain ozo coven a forras ital bemutatott ese- ménytorénetet! Minck a meg- s7uletésérél szimol be a krénikat Miéithajlott a esiszar a seldv fe- jedlelmek kerésénck teljesitesére az anyanyelvi igehirdetesen tlt Indokolja valaszat a forés rove IBY sgévelt [82] Vlagyimir megkeresztelkedése (998). Viagyimir ezutin hdzassigt ktétt egy bizincihercegnével Mi volt a bel- és a Kulpolitika’ jelentésége Vlagyimir megkeresztelkedésérek? ‘A kép alapjan mesélje el a szertartast! Keressen a tankonyvhen keresztelést abr- 0l6 képeket, és hasonlitsa dssze ezeket! [F] Acitl btis sziveg kinagyitisa akeprd Miért a cirill abd terjedt cl a kijevi allamban? Me- Iyik nyelvb6l fejlédont ki a cirill abéce? [$2]194 / Akkora kézépkor A Kaxpat-medencében, az egykori torténelmi Magyarorszag terdletén él) népek torténetirsa sok ponton egy- mast6l eltérd nézeteket val, misképp értékel folyamatokat,jelenségeket. fay van, s6t fokozoltan igaz ez a térseg kora kizépkori torténelme esetében. A kutatast rend¥villi mértékben megneheztti, hogy viszonylag kevés forrés, maradt rank. fay a kilonféle t6rlénészi munkak a gyér forrasanyagot fellevésekkel egészitik ki, rendszerbe agyaz~ zk, Am éppen emiatt egyméstleltéré eredményekre juthatnak. A vitatott kérdéseknek politika vonatkozzsal is vannak, és mivel ésszettiggenek az it él népek nemzettudataval, sérelmeket okozhatnak minden oldalon. A korszak tirténeti problémainak megoldasihoz rivid kitérét kell tenndnk az tjkorba. A mai értelemben vett nemzet és nemzettudat kialakulasa a XVIIL. szdzad vége és a XIX. szdzad kozepe kézétt zajlott le Europaban, vagyis ekkortol valt dont6vé a nemzethez val6 tartozas érzése. Kozép-EurGpaban a sajatos torténelii fejlides kavetkeztében (soknemzetiségi birodalmak, a figgetlenség hidnyal e folyamatban fontos szerepet kapott a tor teénelmi malt. A megszileté nemzetek Onbizalma a hidnyz6 allamisag és a gazdasagi fejletség helyert a dics mith! taplalkozott. Ha ilyen nem Iétezett, megalmodtak azt. A mitra vonatkoz6 kiilinféle elméletek segitsé get adtak a szOleté nemzettudat megerdsbdéschez. 3 z 3 2 [Dy Aionsck satacuevel tuk fe, mye a vitattt potok a Karten él népek Kora Kbzépkori tel rmebent Keressuk meg az ellentetes ériékelésok jellemz6 vonasait, 65 trjuk fel ezek oat! [F] Szewevinvex wAcvak —_,Megjegyzend6, hogy ama a Karpat-medlencében él népekeegyike sem verethets TORTENESZEKTOL: —vissza a 899-0t megel6z6 idére, az europai népek kiformalddasa ezt kOvetGen vette kezdetét, sa néppé vilés folyamataban a X. szazadh6llétrejous politikai kereteknek volt dont szerepe. ‘Az a felismerés, hogy Europa etnikai képe a kizépkorban az uralmi kozpontok katonai kiséret (.) tal létrehozottallamokban tormalodott ki, még kevéssé hatotta 4t a szaktucdomanyokat, és a kilnbiz6 tudomanyok mtivel6i a ma él6 népeket ke- resik egy olyan korban, amikor azok még nem alakultak ki. A nemzetik mutt vizs- gilo torténészek zime (..) nem tud szabaduini a gondolattl, hogy a kora kézépkort abrazol6 térképeken a lengyelek, or0szok, szlovakok, romanok, bolgarok, horvtok, losztrdk-bajorok tobbnyire mai teriletik birtokosaikent szerepelnek, ugyanakkor a forrasokban emiitett, de az etnikai integraldds soran eltGint tehér horvatok, dunai szlovének, karantanok és szimos kisebb t6rzs alig fordul el6, a sztyeppei népek pedig a minimalis teriletre Osszeszoritva jelennek meg. A kozépkor azonban a nyelvi nemzet modern fogalmat nem ismerte. A tobb torzset dsszelog6 kizOsségek szakségszertien heterogen alakulatok voltak, nemzetek feletti »szupranacionalise intézményekkel.” (Gydrtiy Gyorgy: Istvan kirdly &s mUve, 1977) -féle Nyitrai Fejedelemség — bar minden bizonnyal az elicé évszi- zzadlok soran kialakult torzsek kézotti szlav egyiittmikédésre és hierarchiara épillt, 6 terdlete is tobb szlav torzs kizis széllésteriletétfoglalta magaba — valbjéban egy olyan protofeudilis [6sfeudalis] kepzddmeny volt, amelyben a fejecelm: hatalom jorészt a fejedelem katonai erejére, a torzsek kéizitt kotitt alkalmi szOvetségre, a hiiségért jaro részleges figgetlenségre épilhetett. Mindebbal kvetkezik, hogy a nyitrai szlav fejedelermség—kivalt a keresztény hit- re valo attérést megel6z6 idokben ~ aligha volt teruletileg, kézigazgatasilag ponto- san kirlhatérolhat6 »éllamx, A szlovak etnogenezis szempontjabal fontos, torzsek ‘lott etnikai fejl6dés alapjainak megteremtese ketsegkivul ebben a periddusban kezddhetett el, még ha az dllandé bel- és kalviszélyok, valamint Pribina 833-ban torténd eliizése és a Mojmir-féle morva dinasztia hatalomatvétele miatt ez a folya- mat meglehetisen nehezen bontakozott ki.” (Szarka Laszl6: A szlovak torténet) Szevewvinver sa10vak ——(..) € nélkil a megkilnbéztet6 alap nélkiil, melyet mar a Pribina-féle fejede- Torrenes7ee76: _lemség megteremtett, semmiképpen sem tudnank megmagyarazni és meguilagytani annak a szlovak etnikai sajatossignak a keletkezését és fejlédését, ami a szlovak nemzet kialakulasdnak bazisatjelentette.” (Kucera: Historicky casopis, 1985) A Nagymona Birodalom a Frank Birodalom oldalara allt, mint egyenl6 az egyenlével, és olyan helyzetre tet szert, amelyet a magyar és a lengyel llam csak szz evel késib, a cseh dllam peclig csak a 14. szaizadban ért el. A morva fejedel- mek ily médon a tobi eurdpai uralkodéval egyenrangiva valtak.” (Kucera: Vel ké ‘Morava, Bratislava, 1985) -ippen ez a kor volt az, amely a szlovékok nemzet-tténet fel6désének olyan szilrd alapjitralta le, hogy hoss2, csaknem ezer évig tat jog nélkdli helyzetik a soknemzetséy magyar alam keretel kt sem tudta ezeket az alapokatkikezdeni w hiszen ezekre éptkezve alakul ki a feudalis, majd pedig az ojkori polgii szlovak nvemzet is” (Kucera: Histricky casopis, 1985)Akkora kézépkor / 195 36. Az iszlam megjelenése és térhéditasa Az iszlimot Mohamed a zsid6, a keresztény és a pogany arab hitviléghdl alakitotta ki. Egyistenhive vallas, de nem alakult ki bonyolult hittana és er6s papi szervezete. Az iszldm egyesitette az arab tirzseket, igy lehet6vé tette a héditésokat: a Kézel-Keleten kialakult hatalmi Girt az arabok wltették ki. A hoditasokkal parhuzamosan kialakult az arab Allam, melynek élén a korlatlan hatalmu kalifa allt, aki a szolgélati bistokokkal rendelkez6 fOldbirtokos arisztokraciara témaszkodott. Az iszldm magaba olvasztotta a Kizel-Kelet kultirdjat, ezaltal a késobbiekben az antik mtiveltség egyik kézvetitojévé valhatott. AZ ISZLAM KIALAKULASA Az Arab-félsziget je- lentés részét_noméd arabok (beduiinok) laktak A beduin torzsek a széraz, sivatagos terileteken egy- mis ellen harcoltak az életet ado vizért, az oazisok legeloiért és az Allatallomanyert. A Témjéndt men- én virigz6 kereskedvarosok jéttek Iétre. Kéziilk a legjelentésebb Mekka, amely egy uj vallas, az isz- lam boles6jévé valt. A varos Osi zarndokhely volt: itt Grizték egy kocka alakti épilethen (Kaba) a Fekete Kovet — ez egy meteoritdarab, amelynek a pogény arabok isteni erdt tulajdonitottak. Mekkaban élt a tevehajcsarbl hazassaga révén ke- reskeddvé valt Mohamed (kb. 570-632), aki latoma- sai hataséra tj tanokkal lépett fel. Azt hirdette, hogy Isten (Allah), Gabriel arkangyal ttjan kinyilatkoztatta széméra igazsagait, parancsait. Elgondolasai az arab hagyoményok mellett jelentés részben az utazasai so- rn megismert zsid6 és keresztény vallasra épultek. Mohamed a végitéletrél beszélt és az egyetlen Isten (Allah) hatalmérdl. (Az iszlém jelentése: teljes meghddolas, engedelmesség Istennek.) Ostorozta a kapzsi kereskedket, az uzsorat, és isteni parancs- kent hirdette az elesettek gyémolitasat. Tanitasaban kozponti szerepet kap az egység gondolata: az egy istenben val6 hit kbzissége fontosabb a vérségi kOte- lékeknél, ezért a torzsi ellentéteket be kell szUintetn Mohamedet a szegények tamogattak, a kereskedok azonban elfizték Mekkabil. Egy kézeli varosban, me- Iyet késébb Medinanak (Medinat-al-Nabi = a protéta varosa) neveztek el, menedékre és timogatokra ta- lalt. A Mekkab6l valé kivonulas, a hidzsra éve (622), valt a mohamedan idészmitas kezdetévé. Medind- ban megerdsédétt az dj hit. Mohamed rovidesen ki- egyezett a mekkai kereskedokkel, és miutan vallisi cldirassa tette a Kaba tiszteletét (e7 a vilig kizepe & elsé szent helye) és a mekkai zarandoklatot, visszatér- hetett a varosba. ‘A TANOK Az iszlim hittételei szent kényvében, a Koranban (hirdetés, zsolozsmazés) keriltek kifejtés- re. Szivegét Mohamed tanftvnyai kizvetleniil mes- teriik haléla utan jegyezték le, Az iszlim lényege a szigord monoteizmus. Istenképe egyszerlibb, mint a keresztényeké: nines Szenthdromsag. (Ugyanakkor ézust, Maria fidt, a profétak egyikének ismeri el.) A Koran alapjan a hive moszlimnak a kovetkez6 ot parancsolat szerint kell élnie: 1. Allahban, az egyetlen istenben, s profétajaban, Mo- hamedben val6 hit. 2. Napi dtsz6ri ima a szent varos, Mekka felé fordul- va. Ezt rtudlis mosakodés elzi meg. 3. Kételez6 alamizsnaosztas a szegények tamogata- sara 4. A Ramadan havi béjt betartasa, mikor napkeltétél napnyugtaig tilos enni és inni 5. Minden igazhitt életében legalabb egyszer zaran- dokoljon el a szent varosba, Mekkaba, Az iszlim még szamos, a mindennapi életet sza- bilyoz6 eléirést tartalmaz: ilyen pl. a sertéshiis és a szeszes italok fogyasztasinak tilalma, a tobbnejtiség korlétozasa (esak négy feleséget engedélyez). Fon- tos eléfrds a hit terjesztése minden eszkizzel, (gy ‘erdszakkal is. Ez a szent habord, a dzsihad. A har- cosokat lelkesttette, hogy a dzsihad sordn elesettek azonnal a Paradicsomba (a tilvilig, a végs6 és tokéle- tes boldogsag helyszine) keriilnek. Aziszlamnak nem alakult ki bonyolult hittana. Ezért a papsagnak nincs olyan kituntetett szerepe a vallasi életben, mint példaul a keresztényeknél, nem kézve- tit Isten é az emberek kézétt, a pap (imam) csupan vereti a k6z6s imat. Ugyanakkor a moszlim vilaghan az élet szinte minden megnyilvanulasat szabdlyozta a vallis, Az iszlm dsszeolvadt dllamhatalommal is: Mohamed utodai, a kalifak (jelentése: helyettes) egy személyben vallasi és dllami vezetdk. Nem voltak kil- lon vilagi torvények, a birok (kak) a Koran alapjin itélkeztek. AZ ARAB BIRODALOM Az iszlam egyesitette a ko- rabban egymassal harcold arab toraseket. Oriasi ert szabacitott fel, mely a dzsihad nevében a Kozel-Ke- letre rontott, és rovid id6 alatt elfoglalta. A sikerhez hozzajanult az_is, hogy a térség két nagyhatalma, Bizanc és az Ujperzsa Birodalom a VI. szazad els6 felének egymas elleni harcaiban kimerillt. A terilet érett gyimolesként hullott az arabok kezébe. Gyors terhdditésukat eldseg/tette az agyonadéztatott téme- gek elégedetlensége, 6k szinte szabaditénak tekin- tették az arabokat é a virosok Onként nyitottak meg kapuikat. lig egy Evszézad alattletrejtt a Hispdnitol In- diig terjedé Arab Birodalom. A Vil. szazad végére az Omajjac-dinasztia hadai keleten mar az Indus volgyé- ben jartak. Koz6p-Azsidban behédolt Szamarkand, a196 / Akkora kézépkor Selyemiit_menti gazdag_kereskedévaros. Nyugaton Tarik vez6r7 11-ben atkelta Gibraltéri-szoroson (Gebel al Tarik = Tarik szikldja), é5 Hispania nagy része az arabok fennhatosaga ala kerilt. Az arab eldretirést a frankok (Poitiers, 732) és Bizanc (740) Allitottak meg, megmentve ezzel a keresztény Europa. ‘A kalifdk despotikus uralkod6kka valtak, akik megkozelithetetlenek voltak hatalmas palotéikban. Az arab katonai vezet6 réteg foldbirtokos arisztokré- iva alakult. Igaz a kalifak elvben minden fold bir- tokosai lettek, s igy akar a birtokaikat is elvehették A szolgilati birtokok rendszere biztositotta a kiz- ponti hatalom erejét. A foldeket szabadok és részben rabszolgak miivelték meg. A varosok fennmaradtak, s6t virdgzasnak indultak, miutan a kézvetité kereske- delem jelentés része az arabok kezébe keri. A VIIL. szazad kozepétdl (az Abbaszida-dinasztia idején) virdgz6 korszak kezdédétt. A hatalmas biro- dalomban fellendult a kereskedelem, a Kelet varosai ismét mesés gazdagsdgukkal kapraztattak el az ide- geneket. Rendkivil fejlett volt a kézmifipar, exy-ezy varos sajatos tetmékei messzi vidékekre eljutotiak (pl Damaszkusz: damaszkuszi acél, Cordoba: kordovan csizma, Moszul: muszlin sz6vei) AZ ARAB KULTURA Az iszlim tiirelmes volt més kul- ttirakkal szemben. Arab forcitas keszilt az kori gorog- r6mai (antik), a zsid6 és mas keleti kultdirdk alkotasai bol. Ezek hatasa eredményezte az arab tudomanyossag fellendilését a csillagiszatban, a kémiaban (alkimia, elixit) és a matematikaban (algebra). Az arab kultdra megirizte az antik miiveltséget, é késobb kizvetit- hette az ismét felemelkedé Eurépa felé, ‘A hatalmas birodalom keresked6i bejértak a vild- got Kinat6l Afrika kizepéig. Néhanyan feljegyzéseket készitettek, jelentésen gyarapitva ezzel a foldrajzi is- mereteket. [gy valhattak az arab tudésok mtivei a ma- gyar Ostorténet forrasaiva is. ‘Az rab-lziget a VL szzadoan Diver, flat vszonyok how tek az arab torzsek? Mi volt a2 taluk lakot teriletck gazdasigi és politika’ jelentésége? Mely_kultirakkal kerulhettek: kapesolatba 32 arabok [F] Mea korabel erzotsa aaron ‘Amecsetutvardnak kozepén hele ol a Kaba-o- ‘vet, melynek tabbszéri megkerlilése a mekkai zaran- dokttesiesponatjletete [Jptisstorsa me, ect toplist A A mecset mely jllegretessegeitlthatjuk a kepent Milyen hagyomanyokra ual a meteoit- darab, a Kabarko? [82Akora kézépkor / 197 .£s Allah ezt mondta: »Ne vegyetek magatoknak kétistent! 6 csupsn egyetlen isten. En vagyok az, akit6l felnetek kell.e ‘Ové mindaz, ami az egekben és a fldén van, és 6tilleti meg a vallasiItisztelet] mindérokké, Vajon Allah helyett mast féltek? Barmi kegyben van részetek, az Allaht6l val6. Aztn, ha balsors sijt bennete- ket, hoz7a kialtotok segttségert Aztn, amikor elharitotta feldletek a balsorsot, egyesek kézdttetek [mas istene- ket] tisitanak [Allah mellé], Hogy halatlannak mutatkoznak azért, amit actunk nekik. Elvezzétek csak [ro- vid e vildgi életeteket}! Majd megtudjatok!” (Korn, 190. szdra lfejezetl, Simon Robert forditasa) Ti hivok! El6iratott nektek a b6jt6lés, amiként eldiratott azoknak, akik eldttetek éltek. Talan istenfélok lesztek. [Bojtoljetek] bizonyos szamd napig! Ha valaki koziletek beteg, vagy titon van, akkor [azonos] szaimui napig {kell bojtolniel! Akik pedig képesek fennének [bojtol- ni de nem teszikl, azok megvaltassal tartoznak,[s e7] egy szegénynek a taplaleka. ‘Aki pedig onkéntesen valami [nagyobbl jt cselekszik, az javara valik, Jobb nektek a7, hogy bojtoljetek, ha kulonbséget tudtok tenni [A béjt ideje] a ramadan hénap, amikor a Koran mint ctmutatas [els6 fzben) Kaldetett le az emberek szamara, s [nyilatkoztatott kil az Gtmutatis és a megki- lonbztetés nyilvanvalé bizonyitékai gyanant. Aki kéziiletek © honap idején la ‘maga helyénl jelen van, az bojtolje végig! Ha pedig valaki beteg, vagy titon van, akkor [azonos] szémi napig [kell bojtoiniel! Allah konnyebbséget akar nektek, n pedig nehézséget, Toltsétek hat be [az eldirt napok] szamat és magasztal- jatok Allahot azért, hogy az igaz Gton vezérelt benneteket! Talan [még] halasak lesztek." (Korén, 2. szura) Végezzétek el az istentiszteletet és adjatok oda a zakatot [alamizsna].” (Korén, 58. szura) \Végezzétek el a zarandoklatot és az umrat (kis zardndoklat] Allahnak! Ha aka- dalyozva lennétek, akkor [engesztelésképpen ajanljanak tol] dldozati allatot, ami konnyen eldieremtheté nektek!” (Korén, 2. szira) (@| ™ icézet Korin-észeteklapjén dllpitsuk meg, melyek az ism alapvets lanai! Valaszuk ki az erkolesi-etikai jellegt és a gyakorlatias {a mindennapi életre vonatkoz6) elofrisokat! Vitassuk meg, hogy konnyen vagy nehezen teiesithetbk e ezek az eloirésok! Milyen hatasok mutathatok ki az iszlim alapvet6 tanaiban? [GY] Harcoljatok Allah dsvényén azzal, aki harcol veletek; csak ne lépjétek tl az cl6trast gy, hogy ti kezditek elsének a harcot; lathatjétok: Allah nem szereti a tullépoket, &s dljétek ket, ahol csak rajuk taldltok, és Gizzétek ket onnan, ahon- nan Gk eliznek benneteket. A szent mecseinél mégse harcoljatok, hacsak dk nem hharcolnak bene veletek, Ussétek ket agyon, ez a hitetlenek jutalma. Ha azonban abbahagytak, akkor latjatok, Allah megbocsdto és irgalmas. Megyan irva, hogy harcolnotok kell, és mégis vonakodtok De talén olyasmitél vonakodtok, ami j6 nektek, és taldn olyasmit szerettek, ami rossz nektek; 6 Allah tudja et, ti azonban nem tudjatok, Nézzétek azokat, akik hisznek ebben, és elmentek, és Allah dijan kizdenek: Sk bizhatnak Allah konyériletességében. Harcoljatok ellenaik, amig nem szGnik a kisériés, 6 Allah hite nem gyz, akkor viszont mar nincs tobb ellenségeskedés, csak az igazsdgtalanok ellen. Allab utjan harcolnia kell anak, aki oldi életét adja a talvilagert. Aki Allah Aijan kiizdve elesik vagy gyGz, annak valoban roppant jutalmat adunk. Allah azokat, akik javaikat és életaket harcban kockaztatjak, a2 otthondlok tole emelte Ha hitetlenekkel taldljétok szemben magatokat, fejet leszegve kuzdjetek, mig ‘ldoklést nem rendeztetek kéztik; majd fiizzétek szijra a bandit. S azutan vagy kegyelem (a megtéroknek), vagy elads, amfg a haboru le nem tette terheit. ‘Azokat, akik Allah dijan hulltak el, sohasem viszi 6 téves Gton, 6 vezeti dket, szfvikbe beket hoz, és a paradicsomba viszi majd Sket, amelyet megismertetett velik.” (Részlet a Korsinbél) [| feet a forest a kesobb hoisok szempontabs Allapitsa meg, hogy menny- (9) bem kortatozza a Koran a harcot! Milyen jutalmatfgée a7 igaz hit harcosainak? [F] rn ‘Allah az egyetlen és orok isten. Nem nemz, és nem nemzették, és egyetlen lény sem hasonlé hozza.” (Koran, 112. szara) Allapitsuk meg, hogy mely vallas.istenkepének taga- ddisa fogalmazédik meg eben a részletben! [82] Mohamed a twonon, a Kalk térsasé- géban. Vl szazaa salam miniatira Magyarizza meg, mi a kap- csolat Mohamed és kalifik Koz6tt! Tarja fel, hogy mit akar kifejezni a miniatura! Gyéjse ki a keprél az iszlim abrizol6 mi ‘észetjellemait! [6]198 / Akora kézépkor Kétoldal az ised szont Kinyvébél, a Korénb6t A kép alapjan jellemezze az arab irist! Az irasfejlclés mely szakaszat tkrdzl az arab tras? [82 | Beszélik, hogy a muszlimok (...) visszafordultak Damasz- ier flan, eoglafak Damesziusz karst temp lomait. A varos lak6i az eréditmények mogé vonultak és bezartak a varos kaput. Khélid-ibn-al-Walid a varos keleti kapujaval szemben sorakoztatta fel Abu-Ubejdatol kapott 6tezer emberét. |...) A pUspok, aki Khalid szimara még. a hadmiiveletek megindulésakor mindenféle hadianyagot biztositott, gyakran megjelent a. bastyé- kon, mire kihivtak Khalidot, 6s mikor kjoit, a puspok Udvozolte és targyalisokat folytatot vee. Egyszer a puspok (gy sz6it hozzé: »Abu-Szulejman! Kozeledik ate diadalmad. En fogadalmat tetier neked. Kiss hat bekeszerzdidést varosomra vonatkoz6lag.« Erre khalidtintat 6s papirt ket 6s ezeket ita: »A legkegyelmesebb és legkonyoruletesebb Isten nevében! Khalid-ibn-Walid ime, ezt adta Damaszkusz lak6inak, mikor bevo- nut a varosba: megadta, hogy életik, vagyonuik, templomuk és varosfaluk sértetlen Hogyan kerilt muzulmin maradjon. Egyetlen egy hazukat sem fogja lerombolni. Ezt eskivel biztositom az kézte Damaszkusz virosa? _ isten el6tt, valamint a protétanak, helytart6inak és minden igazhittinek a nevében ‘Milyen politikat foiytatott amusz~ A damaszkusziakkal semmit sem fognak tenni, csak jot, ha megfizetik az adét.« lim vezér és a patriarka? [F] (Balazuri perzsa it, IX. szazad) .-Amikor al-Mutaszim a romaiak orszaga ellen vonult, magaval vitte Job antiochiai patridrkat is. Ankara ostroma kézben Job gordgiil kezdett beszélgetni a romaiak: kal és ezt mondia nekik: sJobb, ha meghadoliok é megfizetitek a fejadt, mint hha megélnek, vagy fogsigha hurcolnak benneteket.« A romaiak pedig a bastyik Newezze mega fords ital ttejét szitokkal halmoztak el & kovekkel dobsltak meg. Al-Mutaszim pedig eliog- FeSO ee te Na reg Milyen médsserekkel fogialtak el ostromzar ala tarttta, J6b antiochiai patrigrka mindennap odament a falak alé az arabok a kis-Azsiai varosokat? @S gor6g nyelven beszédet intézett a rémaiakhoz. ijeszigetéseivel a fejad6 megti- iwi tortént a lakossaggal? Milyen — ZetGsére akarta Oket révenni, hogy fgy al-Mutaszim elvonuljon varosuk all. Azok Szerepet jatszott az események- pedig szitokkal halmoztak el és kovekkel dobaltak meg. igy folyt ez mindaddig, ben a pairirka? Ertékelje maga- amg csak al-Mutaszim be nem vette a varost. Akkor nagyon sok férfit lt meg, sok Iartasat! A szerzé hogyan véleke- asszonyt és gyermeket hurcolt el fogsagba.” (Eurokhhios? alexandriai patiarka arab alike kérdésben? [F] nyelvis konyvébol, IX. szézad)Akora kozépkor / 199 Ty TS. RN: = —Abetisi vititérkéne (KI szdzad kizepe) sours ve ABI A térkép alapjén allapitsa meg, mely Ae tren ead trina 22 sg sat portonan mer trltekt Cyc bse yen (B] Mey iegyvememekbe sorthatk a sei kato- _kUlonbséyek tgylhtk me Aki & Polemalon rképe nie [82] kozoit! Milyen valtozisokra kovetkeztethetebbal? [$2] Mm -020 I 630-660 (680-720 > rab tanosckoses X Arab woraségek — Kereskedetni utvonalak ‘Az ara tejeszkeds go tse 0ssze, hogy mely tényez6k hatatoztak meg az arab héditis hatarait! A térkép alapjan dllapitsa meg, mi éltette ab gazdasigot és kultdrat! Hogyan viszonyul egymishoz az Arab Birodalom és az iszlém vilig hatara? [F]200 / A-kora kézépkor PEDO 1, ey 2 ese oa Merk sirsa tek ben nézeteltérés van a matematikusok idsebbjei kézott hogy vajon a Nap felett, vagy a Nap alatt vannak-e? Mert nem létezik bizonyiték, mely a ket gomb rendjére nézve benniinket tiba igazitana, Valamennyi idosebb nézete az volt, hogy a Vénusz és a Merkiir gmbjei a Napon felil vannak. ( Aztan jott Ptelemeus [Ptolemaiosz], aki azon nézet felé hajolt, hogy lent vannak, és azt mond, hogy természetszertibb, miszerint a Nap a kozépen legyen, harom csillag pedig.nalanal feljebb, harom pedig alant. Ere jttek aztan kesébb embe- rek, Andalusiabol (..) s aztfejtegették, Ptelemeus nézetei alapjan, hogy a Vénusz 5 Merkiira Napon fell vannak.” (Majmonidész, masképpen Mose-ben vagy Mb- es, Xl. szdzadi cOrdobai tudés A tévelygok Gitmutatdja cimii mivébol) Milyen kérdéseket fejteget a szer26? Mire kvetkeztethetiink a témavalasztisbol? Kikre hivatkozik a szerz6, s ez mire utal? [SZ] A tama ages Cannan oy sae 5 tyen ulurlis toma: HogjarkapeseltltakapaNes ppontokban_ megiogalmazott kér deskerhiz? [6Y A cordobai nagymecset belsé tere és acento eva res ieeameceben Fy] Grivel akeetaranb szitsen vazlatrajzot ezekr6i! [i] ‘Torténelmi tanulmanyaink soran sokszor talalkozunk azzal, hogy hosszu ideig, akar évezredeken at létez6 népeke6 vallasi kzdsségekrl vagy politkai irényzatokrol egyiéle, egy rBvidebb idészak alapjan alkotott vélemény, riéletet tekintenek drok érvénytinek. Megfigyelhetjuk e7t az iszlim esetdhen is, amelyet erdszakosan terjeszkedé vallésnak tartanak l) Vitasuk meg, hogy Wrel — 4Ez az oklevél, amelyet Omar adott Jeruzsalem lakosainak és amelyben biz res vagy areimetion vallés tosftja szdmukra vérUk, gyermekeik, vagyonuk, templomaik sérthetetlenségét, to- ae islam! Végez2tink. kuat6- _vabbs, hogy templomakat nem fogjak lerombolni meg akkor sem, ha lakas célja munkit! Vessuk éssze az isz- ra szolgalnak (...) lam} € mas tents jelles val- "Omar elot kinytottak a varos kapuit, mire bevonult és a Feltimadis temp Issokrol (pl. 2 kereszténysé3°6)) Joménak udvarin telepedett meg. Amikor elit az imédkozas ideje, (gy szclt szerzet_ismereteinket!_Vegy0k Szophroniosz ptriarkanak: »Imackozni akaroks. Az égy felelt »Hiv6k paran- szdmba e kérdés szempontjab6l — esoléja, imédkozzél azon a helyen, ahol vagy«. Omar erre (gy sz6lt: sltt én nem a2 fel kalonboz6 horszakail! ego tndckounis Rendszererzik adatainkat, sme- "Ekkor a patriérka bevezette Constantinus templomaba és gyékénytertét fekte- mimi 2 tett le neki a templom kézepén, Omar fgy sz6lt: » Nem, én itt sem fogok imadkos ni. €s kiment Omar a feljrahoz és egyedal végezte imajat a lépeskdn, Azutin igy s26ht Szophronioseho7: sTudodke, patriérka, miért nem imadkoztam bent a Hogyan ker muzulman templombant« Az gy valaszolt: »Nem tudom, 6 hivék parancsoldjal« Ekkor Omar Lene jenecilom? Milyen (By S26its »Ha én bent imadkoztam volna a templomban, akkor ez a templom voll» vistony a muculmin —elveszettvolna a szdmoda, kikerdlt volna a kezedb6l, és a muszlimok elvettek Wezets és 9 patiisrka kézen? —volna tled, mondvan: It imadkozott Omar. De most hozz nekem papi, é én Mennyibenbefolyasoljaa eirss frasba adom parancsolataimat:e Es megita Omar a parancsot, hogy egy muszlim forrisetéket, hogy muszlim ase végezze imadsigit ezen a lépcsén, sak egymagaban, és hogy it ne gytljenck BED secs tFi Beeze imackozas veget.” Abu usc bn brah f Kul, Vil s2dzad) NézépontokWA 37. A magyar Gstérténet kérdései A magyarsag torténete az allamalapitasig FEJEZET Az Gstorténetet elsosorban a régészet és a nyelvészet kutatja, Am e tudomanyok eredményei nehezen feleltethetk meg egymasnak. Népiink dstérténetére vonatkoz6an ~ tb més népéhez hasonléan — ma is sok a vitatott kérdés Torekedni kell arra, hogy Ostérténetiink kutatasdhoz nyitottan, szenvedélyekt6l mentesen kézeledjtink. OSTORTENET — NEP Egy nép kialakuldsét, életének korai eseményeit dstdrténetnek nevezzuk. Azonban nem egyszerii meghatérozni a nép fogalmat! Fon- tos jellemz6 a nép altal beszéht kézés nyelv, amely a legtovabb megérzi az 6si elemeket a térténelem vi haraiban. Szerepet jatszanak még a kdz6s hagyoma- nyok, a hitvildg és az anyagi kultdra, Ezek azonban sokkal kevésbeé Alliak ellen a kills hatasoknak, s egy nép életében korszakonként jelent@sen megvaltoztak. A leglényegesebb az azonossigtudat, melyet erdsit a kozds OsOKt6L val6 szarmazas, a feltételezett vérségi kapesolat AL OSTORTENET FORRASAL A magyar dstorténet kutatas‘nak legnagyobb nehérségét a forrdsok hid- nya jelenti. Torténetiink hajnalan dseink nem készi- tettek irésos feljegyzéseket. A komyezetiikben sem éltek trastudé népek, ezért nem dtinak rendelkezésre sos emiékek. Csak sztyeppei vindorlésunk utols6 Allomésait elérve keriltiink Bizinc é az arab vilig Litokirdbe. Ett6l kezdve (IX. szazad) sz6rvanyosan, pillanatképeket felvillantva rendelkeziink (résos for- rasokkal frott forrésok hiényaban az Ostdrténet-kutatésban elétérbe keriiltek mas tudomanyok, elsdsorban a nyelvészet és a régészet diltal feltart ismeretek. A nyelvészet az élé nyelv és a nyelvemiékek el zése alapjin felvizolja a nyelv torténeti fejlédését. Kisérletet tesz a nyelvet beszélok anyagi és szelle- imi fejl6désének rekonstrualaséra is (pl. az eke, biza, sarl6 szavakbél Kovetkeztet a mez6gazdasig szinvona- lira). A nyelvtani szerkezet 6 a szdkincs hasonlosiga alapjin e tudomany nyelvesaladokba osztja a népeket. A\torténettudomany azonban csak korlétozott mér- tékben tudja fethaszndini a nyelvészet megallapitésait. Anyelv torténete nem minden esetben egyezik a nép Gstrténetével, s kiilindsen nem a sztyepp dvezeté- ben, ahol népiink kialakult. A folyamatosan vandorl6, szétval6 65 egyesiilé nomad torzseknél gyakori volt a nyelvesere. £2 dvatossagra int a nyelvészet megallapr- saival szemben. Neheziti a tisztanlatast, hogy eben a térségben szinte minden nép tsbb népesoport &s2- szeolvadésdb6l jot Iéire. {gy egy nemzet Ostorténete nem azonostthats kizarélag, az egyik alkotelem tor- ténetével. Az anyagi miiveltség emiékeit a régészet hozza felszinte, elssorban a temetik feltérdsaval. A tér- gyakbol kévetkeztetni lehet_hajdani tulajdonosaik életkérulményeire, miivészetére, tarsadalmuk felépi- tésére stb. Egy régészeti kulttirshoz azonban tobb nép is tartozhatott. Anal inkabb, mivel a sztyeppei nomadoknal dltalaban hasonl6 volt a fegyverzet és a diszitémiivészet. A noméd torzsek kalonboz6 térzs- szdvetségeket alkottak, melyek nem azonosithatdk a mai nép vagy nemzet fogalmaval. Az ebben részt vev6 torzsek akar killonboz6 nyelveket is beszélhet- tek. Gyakran a név tb nép keveredését takarja, letve egy népesség uj torzsszOvetségbe keriilve mas elnevezéssel jelenhet meg A nyelvészet és a régészet eredményei tehat nem feltétleniil feleltethetok meg egymasnak. A nyelve- szet csak a nyely torténetét vazolja fel, és nem a né- pét. A régészet pedig (résos forrésok hijan nem tudja megmondani, hogy a leletek ,tulajdonosai” milyen nyelven beszéltek VITAK A fentick figyelembevételével természetes, hogy Gstrténetiink alapveté kérdéseiben (nyelvro- konsag, az dshaza helye) folyamatos vitak jellemzik a tudomanyt A vitét, amely dontéen a finnugor vagy a térdk szarmazas kérdése koril zajlik, politikai felhangok is szinezték. A finnugor partiaknl az Eurbpahoz tar- lozas, az_,Gseurdpaisdg’” hangstilyozasa szémitott. A 1610k rokonsag hiveinél a dics6 és komoly torténe- ti malttal rendelkez6 keleti népekkel val6 rokonsag tudata jatszott szerepet. A két ellentétes tabor érvei természetesen korszakrol korszakra valtoztak, a tudo- manyos ismeretek valtozasénak megielelden ‘A vita ma is tart, és e tankonyvnek sem feladata le-202 / A magyarsdg torténete az dllamalapitasig, zatni, Inkabb a kérdések nyitottsagara kivanjuk felhivni | (finnugor nyelv, tdrdk nyelvi hatasok, keleties zene a figyelmet. Talan nem is kel feltétleniil szembeailitani | stb.), Torekedniink kell ~ mint minden t6rténeti kérdés ‘a két nézetet, hiszen a magyarsdg sok mas néphez ha- | ben ~ az Onall6 vélemény kialakftaséra. Kritikéval kell sonléan (iranciak: gallok, latinok, germanok; angolok: | kezelniink a mas felfogasokat egyértelmcien elutasttd keltdk, germanok sth.) tabbgydkerd. Kulttirank magé- | sokszor érzelmekt6l ftett vagy érvek helyett a tudomd- ban hordozza mindegyik Osszetev6 jellegzetesseget | nyos tekintélyekkel takar6z6 nézeteket. QL Skt crmacl Anonym RMR Mestemek mondt P 3 nha 6 emlekt,dessseges Be: szerint a magyarsig? Me- MAAMUACARRSI fsnak, Magyarorszdg kirdlyanak jegyzéje, (..) a kilnbizé Iyik ket hagyomny keveredését torténetirok példaja szerint, az isteni kegyelem segedelmére tamaszkodva, magam lathatjuk Anonymusnal? Emelje jg jénak lattam, hogy mindezt utédainknak legvegs6 nemzedékeig feledésnek ne kia ket hagyomanyt aszovegbél!_engedjem. Tehat legiobbnak tartottam, hogy igazan és egyszerien irjam meg Ne- Honnan szarmaztatja Anonymus ed, s igy aki olvassa, tisztan léthassa, miképpen estek meg a dolgok. Ha az oly a magyarok vezéreit és krdlyait? ems magyar nemzet az 6 szdrmazSsanak Kezdetét és az 6 egyes hdsi cseleke- Hogyan hasznalhats Anonymus deteit a parasztok hamis meséibél vagy a regésik csacsogé énekébél mintegy torténeti fomrisként? Vizsgilluk Slomban hallan, nagyon is nem szép és elgg illetlen volna meg a Kérdst a magyar nepney "Sata teat igen nagy (id, melyet Denti-mogyemck hivnak, Keletfelé az mmagyarazatin kewesclll Ketes gay egal egészen a Fekete-engerg terjed. Magote pedig ft van 2 Don ev forrisban ce tink il jelentesét!_ 1Y8 nagy mocsaraival, ahol szerfol6tt boven talalni nyestet, igyhogy nemcsak re a nemesek ruhazkodnak vee (... Szkitidval szomszédos keleti tajon pedig ott voltak Gog és Magog [a Bibliaban No€ egyik gyermekének, jafetnek fia Magdg, akit6l a kozépkor felfogas a lovas népeket szarmaztattal nemzetei, akiket Nagy Sandor elzart a viligtol. A szittya foldnek széle hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, KOzonsé- gesen dentu magyamak nevezik a mai napig, &8 soha semmiféle uralkod6 hatal anak az igajat nem viselték. A szkitiaiak Ugyanis j6 rég) népek, s van hatalma Szkitiénak Keleten, mint fentebb mondtuk. Szkitia els6 kirdlya Magog volt, a Jafet fia, és a nemzet Magog kirdlyt6l nyerte a magyar nevet. Ennek a kirdlynak az ivadékaitl sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalma Atila kirdly. O az Ur megtestesulésének négyszazotvenedik esztendejében a szittya foldc6l kiszdllva hatalmas sereggel Panndnia foldjére jott, és a romaiakat elkergetve, az orszégot birtokba vette. Majd kirdlyi székhelyet alitott maganak a Duna mellett a hévizek folo1t: minden régi épilletet, amit ott taldlt, megujftott, és az egészet igen exis fallal vette kérul. E2t magyar nyelven most Budavarnak mond...) Hossz4 id6 milva pedig ugyanazon Magog kirdly ivadékabol eredt Ugyek, Almos vezér apja kinek Magyarorszag kirdlyai és vez6rei a leszérmazottai ...!" (Anonymus: Gesta ‘Hungarorum, Xil. szazad) ‘Anonymus varosigeiszobra Ligeti Mikiés alkotasa meny- ryiben ll Gsszhanghan a esata alakjaval? [$2] ‘Anonymus mivének, a Gesta Hungarocumnak a Kezdisoral.A geszta olyan trténeti6i mat), amely ~ellentétben az idGrendoen halado, szivegdben tényszertisére torekv6 krGnikkkal 6 évkdnywek- kel tematikus rendben, szinesen mesél el az eseményeket. Anonymus is regényes trténett ita 2 szzad gen, melynek toob kize vata Xl szézadivizonyokhz, mint a honfoglaiéskorahoz Milyen frdsmédra emlékeztet a széveg? Anonymus (névtelen) P mestemek, Béla kirdly jegyzdjének nevezi magat a gesztdban, Keresse meg a szdvegben Béla ly és P mester nevét! [SZ]A magyarsig t6rténete az Allamalapitasig /- 203 «Ha a Tanaisz [Don] folyén dikel az ember, mar nem szkita fd jar, hanem az els6 teriletsdv a szarmataké, akik a Mestisz-t6 [Azovi-tenger] végét6l kezdve tizen6t napi jardfdldet laknak észak felé, sem erdei, sem gytimdlestermé fak ccsenek egés7 féldjak6n. Ezen tal a masodik teriletsavot a budinok lakjsk, egész foldjaket mindenielé sid erd6 bortja. A budinokon til észak felé el6sz6r hetnapi jarotold pusztasig van, a pusztaség utin pedig ~ ha az ember jobban kelet felé fordul ~ a thusszagetak laknak, nagyszamd 6s kalondll6 nép, vadaszatbol élnek. Kozvetlen seomszédsdgukban ugyanazon a vidéken laknak azok, akiket jirkaknak neveznek: ezek is vadaszatbél élnek a kovetkez6 médon: fara maszva [ami sok van az egész videken] lesbe all, mindegyik készenlétben tartja lovat — amelyet be- tan‘tott hasra fekudni, hogy alacsonyabb legyen ~ és kutyjt; ha meglatjaa fardl a vada, rnyilazva és l6ra lve tldézi, a kutya pedig kiséri. Ezen til ~ ha az ember keletfelé fordul ~ mas sakrtak laknak, akik a kirdlyi szkitaktol szakadtak el, 6s gy jutottak el erre a videékre.” (Hérodotosz) Mien azonosttotta egy idében tbb kutaté isa jarkékat a magyarokkal? Keressen rveket a foltovés meet és az ellen (hasznalja a torténelmi atlaszat is)! [F] Protea ‘A nyelvrokonség Ssszetevi TE A nyelvek mely sajatossagaiban fedezhets fel a nyelvrokonsig? Melyek a nyely legmaradandébb clemei? Mién kényszerillnek felhaszndini a nyelvészetet az Gstorténettel foglalkoz6 kutatok? Mik ennek a veszélyei? [$2] Honfoglas kori sir fetirsa. sir ember- és lacsontok kertek 6, Milyen informciokat szerezhettink a régészeti anyagb6l? Milyen tények felt ra nem, vagy esak nagyon nehezen alkalmas a régészeti anyag? [F] Inicialé az 1358-bél val6 Képes Kr nikabol. A képen kink szerzetes tathato (TR A 2 seve foalmazza az inicidlé! Me- ismeri fel a pen? jellemezze a képet (téma élethiség, uralkod6 Juans ofs5 ja a Xi, sztzadban [|] Taga (CE) shatag [ZZ Satyepp (77) Eris sztyepp —[,""",] Lombos és vegyes erat nbnnek az otszégnak [volgai Bolgarorszag] egyik nagy varosaban, mely allit6- lag dtvenezer harcost tud kiallitani, a barat egy magyar nét taldlt, aki a keresett {oldrol erre a videkre ment férjhez. Ez megmagyarazta a barétnak az utat, hogy merre menjen, s azt alitotta, hogy kétnapi jarotoldre megtalalja azokat a magya- rokat, akiket kereset.igy is torent, Megtalalta pedig dket a nagy Ell foly6 [Volga] mellet. Kik latvan 6t, s megért- ven, hogy keresztény magyar, nagyon orvendeztek megérkezése felett. Korulve- zették 6 hazaikon és falvaikon, és keresztény magyar véreik kirdlyir6l és orsz- .git6l behatoan tudakozédtak. Barmit mondott nekik a hitrdl vagy egyebekré, a legfigyelmesebben hallgattsk, mivel teljesen magyar a nyelviak: megértették dt, és Sis azokat. Poganyok, akiknek semmi tudomasuk nincs Istenrél, de balvanyt nem imad- nak, hanem gy élnek, mint az allatok. Foldet nem miivelnek, lahuist, farkashist esznek, kancatejet és vért isznak. Lovakban és fegyverekben bévelkednek, és igen bitrak a harcban. A régiek hagyoményaibol tudjak, hogy azok a magyarok tollkk szatmaznak, de hogy hol vannak, nem volt tudomasuk rola.” (Riccardus jelemtése Julianus barat ctjsrol, XM. szazad els6 fele) {rjuk le a forrés alapjin azt a természeti_ kimyezetet, amelyben a magyarok éltek! Mi- Iyen életméd jellemezte dseinket? Indokoljuk alltésunkat! Mely né- ek éltek kémyezetiinkben, és ‘ezek milyen szerepet jatszottak Glettinkben a fortas szerint? Mi Iyen fontos bevétli forse tesz cemitést a forrés? Becstiljak meg ‘seink létszmat! Hogyan lehet- séges e2? Milyen feltevéseink be- ‘olyasolhatjak becslésinket2 Mit tudunk mega magyarok vallisi elképzeléseirél? Nézziink utana, ki volt tbn Ruszta, é ki Gardézi! Hogyan lehetséges, hogy mind- ketten e fortis szer26it [F] A magyarok pedig a tirkok egyik fataja. Féndkik 20 000 fovassal vonul ki, Fondkik neve Kindb. Ez azonban esak névleges cfme kirdlyuknak, minthogy azt az embert, aki kilyként uralkodik felet- tk, Gyulinak hivjak. Minden magyar a Gyula neva fondkuk parancsait kOveti a habord dolgaban, a vedelemben és mas dgyekben. Satraik vannak, és egyott vonulnak a sarjad6 fivel és a zold vegeticiéval. Bar- hova is mennek, egydtt utaznak egész rakoményukkal és raktérukkal [az ural- kod6l, kisérdivel és a tronussal, a sdtrakkal és az dllatokkal. (...) Lakhelyetk (..) két folyé kozitt vannak. Amikor eljénnek a téli napok, mindegyikéjuk ahhoz a folyohoz huizédik, amelyikhez éppen kizelebb van. Ott marad télire, és halszik (1A magyarok orsziga bovelkedik fakban és vizekben. Talaja nedves. Sok szan- tofdldjak van. {Allandéan] legy6zik azokat a szlavokat, akik kézel laknak hozzdjuk. Stlyos élelmiszeradokat vetnek ki rdjuk, és Ugy kezelik dket, mint foglyokat. A magyarok ‘zimadk.(...) Amikor a magyarok Kercsbe émek, az elébuk mend bizanciakkal vasdrt tartanak. (..) eladjak nekik a rabszolgakat, é vesznek bizanci brokato, Byapjdszoveteket és mas bizanci arukat, [Ezek] a magyarok szemrevalé és s2ép kilsejti emberek. Ruhdjuk brokatbol keszil. Fegyvereik ezusttel vannak kiverve és gydnggyel berakottak (..) Leanykérés alkalmaval ndluk az a szokas, hogy amikor a lednyt megkérik, vé- telarat visznek a ledny gazdagsagaval ardnyban, tobb vagy kevesebb dllatot.” (bn Ruszta és Gardizileirdsa a magyarokrol, X-XI. szazad)A magyarsag torténete az allamalapitisig / 209 XM. szizadi rovasirésos flirt egy sz6kelyfold templombdl Enlaka) Rovasirsos abéct Fejtse meg a széveg tartalmat a meliékelt dbécé seghtségével!. Az frasfjlodés melyik szinijn Alita rovasiras? Mely tényekre jelent kbavetett bizonyitékot a s2ékelyek rovasrsa? [$2] Amde sz6ini fogunk a tirkok szervezetéré Ge harernder ml Kevest vagy sori sem kilénbézik a bolgérokét6l; hogy férfiakban gazdag és szabad ez anép, segyéb pompat, a béséget mellzvén, csupan arra van gondja, hogy vitezil viselkediék a maga ellenségeivel szemben. Fz a nép tehat, amely egy f6 alatt él, fellebbvaloit6l kemény és siilyos biintetéseket ll ki elkovetett vétkeiért, s nem szeretet, hanem ‘leler tarja 6tfoken, a faradalmat és nehézsegeket derekasan tik, dacolnak a héséggel és faggyal és a sziikségekben val6 egyéb nélki- lozéssel, mint afiéle nomad nép. (..) Ugyesen kilesik a kedvez6 alkalmat, és ellenségeiket nem annyira karcjukkal és haderejukkel igyekeznek leverni, mint inkabb csel, raj- taiités és a szikségekben valo megszoritas Gtjan. Fegyverzotuk kard, bérpanceél, 6s kopja,s igy a harchan legtbb- jak ketféle fegyvert visel, vallukon kopjat hordanak, kezakben éjat tartanak, és amint a szUkség megkivanja, hol az egyiket, hol amasikat hasznaljak. Uldéztetés kézben azonban inkabb ijukkal szerzik meg az ol6nyt. (..) Gyakran egy katélre vevén a felesleges lovakat, hatul, azaz a csa- tasor mogott annak védelmére helyezik el. A harcvonal rendjének mélységét, azaz a sorokat nem egylorman alakitjak, inkabb a mély- ségre forditvan a gondot, hogy a harcvonal vastag legyen, és az arc- vonalat egyenletessé és tomorré teszik, Jobbara a tavolharcban, a lesvetésokben, az ellenség bekeritésé ben, a szinlelt meghatrdlasban és visszafordulasban és a szétsz6r6d6 harci alakulatokban lelik kedviket. Hogyha pedig megfutamitottak ellenieleiket, minden egyebet fél- retesznek, és kiméletlenil utanuk vetik magukat, masra nem gondol- vva, mint az dldézésre. Mert nem elégednek meg, miként a romaiak 6s a tObbi nép, idelg-oraig val6 Uldozéssel és zs3kmanyszerzessel, hanem mindaddig szoritjak, amg csak teljesen fel nem morzsoljak az ellenséget, minden eszkoztfelhasznalva e célb6l.” (Boles Leo bizanci csdszar Taktika cimd miiveb6l, amelyet 900 koi it.) ‘Avérszerz6dés, Lasl6 Gyula rajza igyelidk meg a vezérek olzetét! GyGitsak Ossze, mi minden mutatja a képen, hogy nomad vezérek szavetkezésérél van sz6! Mit jelképeznek az Osszefogott nytlveszk? [F] ‘Mely népek jellegzetes harcmodort irja lea forrd? Jellemezze ext a harcmodort! yijse kia forrdsbol a fegywereket! Készitsen sematikus rajzot a széveg alapin a magyarok hai taktkajarélt Hany fazisra bontana az ab- razolast? Mit tudunk meg dseink tarsadalms- rol TF]Nézépontok 210 / A magyarsdg torténete az dllamalapitasig, in qT -Megallapitottuk, hogy dstorténetnkben kevésabiztostény, ésfeltartukennekokait. Tudjuk, hogyaz6storténetunkre ‘vonatkoz6 megillapitisok jelentis része feltételezés, és a tények egy részének dtrendezésével egy Ujabb elmélet Allthats fel. Vizsgaljunk meg és vitassunk meg most két problémat: az Gshaza elhelyezkedésének kérdését és a magyarsig vandorlasénak Allomasait! ‘Az elmilt tél évszazadban a tudomany kulnbdz6 vidékeken vélte felfedezni az Gshaza teruletét. Az 1950-05, években Kizép-Azsiatfeltételezték, majd a Volga-Kama-kOnydk valtelismertté. Ma leginkabb az Iszim és a Tobol vidéke az elfogadott. A torténészek egy része Ftelkizt é Levédiat nem tartja vindorlasunk kiilin-kildn dllomasénak. Feltételezé- sik szerint eleink mar a Vil. szazad végen megszaltak a Fekete-tengertol északra fekvo sztyeppét. Erre utal az a kontilmény is, hogy nincs nyoma a IX. szazad els6 felében (830-as évek) kils6 tmacsnak se a Balkénon, se a Karpat-medencében. Marpedig, ha dseink ebben az idoben atkoltéztek volna a Duna és a Dnyeper videkére, az ott 6 lakossagnak menekiilnie kellett vlna lL 2 ee Kama-viaes Ge= Nyugat sciberia és baskital = Nyugat-sziberiat Feltételezett magyar éshazaie [BB Nonezztk mega skp alapina eter dsardka! Keresank ret lyn garcia, mal soak cllenérveket is! Mely problémak nehezitik a vandorlas néhany dllomasinak pontos azonositisit? Mi magyardzhatja hogy a magyar torzsek kuldnbaz6 terlleteken bukkantak fel? Mennyiben neheztti ez a tény az 6storténet kutalsat? [F]A magyarsag térténete az Allamalapitasig / 211 39. A honfoglalas A hunok bukésa utén a Kérpat-medence tovabbra is a népek orszdgdtja maradt. Arpad vezetésével eink Etelk6zb61 kiindulva két szakaszban foglaltak el a Karpat-medencét. A bajor ellentémadasok visszaverésével vélt befejezetté a Kérpat-medence meghéditasa. A KARPAT-MEDENCE A HONFOGLALAS ELOTT Attila halla utén (453) a Hun Birodalom szétesett, sa Karpat-medence a german népek (g6tok, majd longo- bardok, gepidak) hazajava valt. A germanokat a Bajan kagan vezetésével érkez6 avarok Uz1ék el (568), és az Alildet birodalmuk kozpontjav4 tették A noméd avarokat a népyandorlés vihara vetette Koz6p-Azsiab6l a Karpat-medencébe. Eur6pa ¢ felte- hetsen tordk népnek koszonhette a kengyel megisme- rését (enélkil nem alakult volna ki a pancélos lovagi haremodor). Uj hazéjukbél kiindulva végigoortyaz- tak, raboltak a kornyez6 terilleteket. Kalandozésaik nyoman szinte kipusztult a Balkin lakossga, ami lehet6ve teite a szlévok nagyarany bekoliozését Az avar kagénok hatalma hanyatlani kezdett, de 680 tajan a bolgar-t6rdkok birodalmanak felbomlasa- kor djabb nomadok érkeztek avar fOldre, ezént ismét megerdsOdétt bitodalmuk. Nagy Karoly 800 kori tobb hadjaratban szétverte az avar tirzsszévetséget, s Pannénia teriletén érgréfsagot szervezett. Az ava- rok egy része frank fennhatosig ala kerilt és megke- resztelkedett. Masik részk a Kérpat-medence keleti felére hz6dot. Az avar uralom dsszeomlasaval egyre nagyobb szamban érkeztek szlivok a Karpat-medencébe, A Dunéntalon kisebb szlav fejedelemségek alakultak, mint Pribina Allama, Zalavr kézponttal. A szkivok elismerték a frank fennhatdsagot, hibéresekként bir- tokoltk a vidéket. Harcban ailiak a morvakkal, akik a Karpat-medence északnyugati részét tartottak kezUk- ben, 862-161 mindket fél az Etelkdzben lako magya- rokat hivta segitségil. Szvatopluk halilat kovetGen (894) a morva allam szétesett, gy a Karpat-medencé- ben nem Iétezett jelentésebb dllamalakulat. A HONFOGLALAS ELSG SZAKASZA Gseink zsak- manyszerzé hadjarataik soran megismerték a Karpat- medencét. A hegyekt6l védett pusztékat alkalmasnak talaltdk a letelepedésre. Ezért donthettek Ugy, hogy Ftelkizb6l ide kolkoznek a veszedelmes keleti szom- széd, a besenydk eld A honfogialis valésziniileg tervszerii_vallalko- zasnak indult. Nem egyszerre kelt tra az egész né- pesség az dillatokkal 65 minden felszereléssel egyit. 895-ben Arpad vezetésével a magyarok tébbsége a Vereckei-hagén keresztiil benyomult a Gj haza ter- letére, Ugyanekkor az Al-Dunanal egy kisebb magyar sereg (Arpad fiénak a parancsnoksagaval) a bizénci- akkal szévetségben timadta a gordg csaszarsagot sz0- rongato bolgar cart, Simeont. Idok6zben a besenyok ratOrtek az etelkizi szAllasokon maradt magyarokra. ‘A megtémadottak a Kérpatok hagéin keresztiil Er- délybe menekiiltek. Abbesenyok azért tamadtak, mert ket is szorongat- Lik mas népek. A sztyeppel orszagitra oly jellemz6 lncreakcié kovetkezelt be. Az arabok az Aral-t6 kor nyéki pusztékon leverték az dzokat, akik a besenyik teruletével karpotoltak magukat. A besenyok pedig a magyarokat szonitoitak ki korabbi hazajukbol. A régészet leletek taniisaga szerint az etelkozi szal- lishelyeken maradt ndket és gyerekeket mégse irtot tak ki teljesen, mint azt a forrasok allitjak. Am Oseink veszteségei nagyok lehettek, emberben is, de féleg az Allatéllomanyban. A Karpat-medencébe betelepilé torzsek gyorsan lejutottak az Alféldre, és a Garam-Duna vonalaig megszalltik a vidéket. Ezen a terilleten, a bolgsro- kon kivill nem talalkoziak szémottev6 ellensilassal A kovetkez6 évektol nem szélnak a forrésok, de nyil vanvaléan a sorok rendezése, az éj hazaban valé berendezkedés katotie le erejuket. Ezt igazolja, hogy tdbb évig nem inditottak hadjaratot nyugatfelé A HONFOGLALAS MASODIK SZAKASZA 898-ban a keleti frank uralkod6 magyar hadak segitségét kerte italia ellenfele visszaszoritasara. A magyarok Eszak-Italidra timadtak, ahol pusztitottak, varoso- kat raboltak ki. Miutén kiteleltek ott, hazatértek. Ezt kovetGen eldszir a morvakat verték ki a Kar- pat-medencébdl, majd a bajorokra tamadtak, és el- foglaltak Pannéniat (Dunantil, Drava-Szava kize, Bécsi-medence, elsoparték a kis szlav hibéres fe- jedelemségeket (900) Tovabbi harcokat igényelt a megszerzett ij haza biztositasa. A bajorok nem nyugodtak bele gazdag tartomanyuk elvesztésébe. Nagy ertkkel timadtak a Duna vonalan, de Pozsony kézelében siilyos vere- séget szenvedtek (907). Ezzel a gyzelemmel a ma- gyarsdg megvédte honat, megteremive a lehetGséget nemzettink megmaradésara.212 / A magyarsdg torténete az dllamalapitasig, Mia fonasértéke szé- munkra a. rovid idézet- nek? Mely kérdésekre kapunk beléile vilaszt? Kiknek a kezé- ben volt a Dundntil nyugati ré- sze? Hova tartozott egyhazilag? ely etnikumfoldho7 kothetjik Zalavr lak6it? Kikkel Alltak el- lenséges viszonyban? [82] Keleti got eiszosat ‘Akérpat-medence aM, szézadban, C8 ‘var elk filbevaéja A Kérpat-medence VIL, szazadban Akérpét-medence ak. szézadban Kovessik nyomon a Kérpat- rmedence korakészépkoritr- \énetét! Mely terileteket szltsk meg az avarok? Hany hullamban ‘érkertek a7 avarok ere a trilet- re? Milyen népmozgasok zajottak lea Karpat-medence kérzetében a VEMIML szazadban? Jellemezzik a honfoglalas eldestéjén a Karpat- medence hatalmi és népesedési viszonyait![F] »Az Umak tehdt a 865, esztendejében Adalwinus, set Chezilénak a varaban Gnnepelte, amelyet djabban Mosaburcnak [Moosaburg = Mocsarvar a Zala mentén, a mai Zalavar helyén] hivnak, amely atyjdnak, Pribinanak a halalaval Grea szalt. Pribinat a morvak dltek meg.” (A bajorok és karantanok megiérése cimti munkabol)A magyarsag térténete az allamalapitasig / 213 ‘Ava fejedelem nyeregverete Haifonatot cist korong Rakamazrél | Milyen, mar ismort mort (Or) vemokatfedezhotank fel a nyergen? Anagyszentmikés!aranykincs egy darabia ‘Ama Romanian tartozé kézség hatéraban 1799-ben tata a tz klogramm silya aranykines loltot. Az avar fejodelmi udvarbol seérmazb, 23 edéayb6l al éészletetfeltenetleg a frank vagy bolgér ‘tamads idején Astak ol. A korsdk, ivbedények, kelyhek,tikak gzzdagon disztettek keletesindk, pancéos vitéz, sas stb), némelyikikn rovésirds, az egyiken girig feat és bizénci kerestis that ‘Apéiratlan kncsleletet ma a bécsi Szépmivészeti Mazeumban 6zik Hogyan kerulhettek az avar fejedelmi udvarba ezek a kin- sek? Milyen események jarulhattak hozza a jelent6s pénz- éskincsleletek keletkezéschez? Miért nem egyértelmi, hogy me- Iyik néphez kapcsolédnak ezek az Otvosremekek? uErre Arpad és a hét vezér benyo- ‘mult Pannoniaba, nem mint jove vény, hanem mint a fold Grokos jogt birtokosa. Ekkor masik kovetet klldtek a fejedelemhez {Szvatopluk] és ezzel az Uzenettel bocsdtottak el: »Arpaid és emberei azt mondjak neked, hogy azon a foldon, amelyet megvettek, ne marad tovabb semmiképpen, mivel a folde- det lovon, fuivedet feken, vizedet nyergen megvették, és te szegenységed és kapzsisigod miatt a foldet, fuvet é vizet nekik engedted!« Midon a fejedelemnek elmondtak az Uze- netet, igy szolt: »Azt a loval tissék agyon bunkdsbottal, a feket dobjak a rétre, a nyerget pedig vessek a Duna vizébe.« Mire a kOvet fgy sz6lt: »S aztan az én uramnak [Arpadnak) mi kara lesz bel6le? Ha lovat agyonitod, az 6 lovanak adsz celedelt, ha az aranyos féket a flbe dobod, kaszalaskor az 6 ‘emberei lelik meg, ha az aranyos nyerget Dunaba veted, az 6 halaszai vonjak ki a partra, s azok viszik haza! Akié a fold, afi, a viz, azé mindents” (Reszlet a Gesta Ungarorumnak nevezett XI. szdzadi dskrénikab6l, a Budai Krénika alapjén) sok atk fl seve ‘A hunok, avarok, magyarok, besenyok 8 mas nomad népek félelmetes fegyere a nagyiabétazonos szerkezeti in vissza- sap fj vot. raz azt szemieti, hogy a rugalmas fab, l- lat anyagokbl Keszitj kitesztve hogyan viszonyul nyuge ‘lapotaz, Az i felhizisatoz nagy ed Kellett, és a Kilt ny nagy tavoisAgh is halilos sebet tudo thi Dear nike anton ves 68 eeed napeh viszonylag egységes kultaraja?214 / A magyarsag trténete az dllamalapitasig, ‘Ahonfoolaiés Monga el sat szavaival reviden az Anonymus al- tal eldadott eseményeket! Ke- ressen arra utalé jeleket, hogy kitalalt tortenetrl van 261A Aérkép_ is segitséginkre lehet Woldrajzi nevek evedete! [$2] Honfogals kor ni kszer [BBA tte? alain rasan be honogalis meet Mey nye fly scik az exert, s azo riya F] Reggelre kelve hajnal elétt Tétény két részre osztotta re 4 Sereget. Az egyik részt kissé felfelé kiildte, hogy a fo- Se SEES iycn atkelve majd Gyalu katondinak a meglepetésére avatkozzék bele a harcha. Ez igy is tortént. Mégpedig, mivel atkelésuk konnyen ‘ment, mindkét csapat egyszerre bocsdtkozolt harcba. Heves kiizdelem kerekedett, azonban Gyalu vezér katonai maradtak alul, s kOzUluk sokan elestek, sokan pedig, ‘ogsdgba jutottak. Mikor vezériik, Gyalu latta ezt, hogy életét megmentse, kevesed- ‘magaval futasnak eredt. De mikézben a Szamos folyé mellettfekvé vara felé sietwe menekiilt, Tétény vitézei merészen futtatva nyomaba szegéidtek, és a Kapus patak mellett megalték. Mikor a fold lakosai lattak uruk halalat, onként békejobbot nydj- toltak, és urukka vilasztottak Tétényt, Horka apjat. A helyen, amelyet Eskillonek mondanak, eskivel erdsttették meg hiiségiket. $aitol a naptsl kezdve hivtdk azt a helyet Eskillonek, mert ott eskidtek, Tétény pedig onnantol fogva bekével és sze rencsével birtokolta e2t a foldet, ivadeéka pedig egészen Szent Istvan kirdly idejéig tartotta meg.” (Anonymus Erdély meghaditsér6)) Tarslylemez. A honfoglas kr tvs remekmvek a trik deréhszira erditet, kisméretd (10-15 centmeteresoldali,bérbal, ‘vagy text készit tarsoiyt esate Atarslyban szeméiys targyakat, tay esckézdket tartotak Magyarazza meg, hogy miért vilhattak 2 el omeze a nko sie legismertebb térgyaiva! Hasoniisuk éssze a lemez motfvurnait az eddig megismertlele- tek motfvumaival! [GY]A magyarsag térténete az dllamalapitasig / 215 ‘A honfogiais, ahogyan a Képes Krénika iluszirdtora (Herta zat a XIX. szzad végén o oe 3 lo! Kl spn» pn,» Kop nok men 3 wal hi [ovNézépontok 216 / A magyarsdg torténete az dllamalapitasig, A honfoglalis kordnak a tudomanyban ma elfogadottl ete értelmezése a kettds honfoglalas elmélete. Nemesak a legkidolgozottabb elgondolés, hanem a legnagyobb hatist is ez viltotta ki a kaloniéle elméletek kzil. Az elmé- let kidolgoz6ja Laszlo Gyula régészprofesszor volt, aki az avar régeszetileletek kutatasa soran jutott tj megallapr- tésokra. Eszerint az avarok Karpat-medencébe érkez masodik hullémat (680) nem tordk, hanem magyar népesség alkotta, s ezek megeliék Arpad magyarjainak a honfoglalasat (895-900). Es6 lépésként sikerdlt elkildniteni a ,masodik hullimmal” ide érkez6 népesség régészeti anyagat. Majd a temetik részletesfeltarasa utin kidenilt, hogy a ,kés6 avarok” és Arpad magyarjainak a leletei terletleg kiegés7i- tik egymast, és mindkett6terilet az Arpad-korban mind helyneveiben, mind népességében magyar. ‘A magyarsag.idegen nyelveken ismert neve (Ungaren, Hungarie tb), mely az onogurbol (= itz 012s, a bolgar- tordk torzsszvetség neve) szarmazik, szintén utal a 680 tajan bekslt6z6 nomadok és a magyarsig kézeli kapcso- latara. A kets hontoglalas elméletét timogatja az a felfogas is, melyet az etelkizi szalléshely(inkkel kapesolatban mar megismertiink: eszerint Gseink mar a Vil. szazad végen megvetették ott labukat. {résos bizonyftékok nincsenek, A toriéneti forrésokat azonban lehet Lészi6 Gyula nézete szerint is értelmezni Napjainkban tijabb kés6 avar temetok keriiinek felszinre, melyekbe az Arpid-korban is temetkeztek: ez folyamato- san Tako telepolre ual A nggszatilletekidl azonban nec megilapta, hogy az azokat tahagyé embe- rek milyen nyelven beszéltek. [gy a torténettudomanyban ma is vita folyik a kettds honfoglalas elméletérol ‘A. Koss avarko eet 1 hye ‘Avar és honfoglalés kon tometik eelyezkedése ‘a karpat-medencében Milyon sajatossag figyelhet6 meg a két_nép_ temetkezése kézot? Hasonlitsa sz sze a temetkezési he- Iyek elhelyezkedioset a XI. szazadi etnikai ter- képpel! [F] ME bor npesio IB Ria mag npacay i sures (Hi east pasty (EE i ena eaepe esata re Magyarorszég Xl. sat etnikaiviszonyal Mely népek (etnikumok) él- tek a XI. szizadi Mas ‘orszaigon’ Nevezze meg telepi- lési terdleteiket! Milyen fldrajzi jellegzetességei vannak az egyes népek telepilésiterleteinek? Hogyan jeldli a vegyes lakossigit teriletcket a érkcp? Menayiben valtoztatna meg a kialakult ké- pet, ha a térkép nem tintetné fel a lakatlan videkeket? [F]A magyarsag térténete az dllamalapitasig / 217 40. A letelepedéstél az allamalapitasig A kalandozasok zsikmanyszer26 hadjaratok voltak. Sikereiket a felbomlott Frank Birodalom utédéllamainak széttagoltsdga tette lehet6vé. A Német-rmai Birodalom megerdsodése véget vetett a kalandozasoknak. AX. szdzad végén a magyarsag szimara a fennmaradast a keresztény, feudailis Europahoz vald csatlakozas jelentette. Géza iejedelem nevéher fi kezdése . lik a torzsfok hatalmanak megtorése és a kereszténység felvételének meg- Géza miivét Szent Istvan fejezte be. A hatalom megszerzésével, a katolikus egyhaz 6 a kézigazgatés alap- Jainak lerakdsaval hazankat a keresziény Eurbpishoz kapesolta AKALANDOZASOK A nomad magyarsig —_mint min- | den nomad nép ~ mar kordbbi szAllishelyeirsl por- tyakat inditott szomszédai ellen, llyen kalandozasok a honfoglalas elékészitésdben is szerepet jatszottak. A portyak a Kérpat-medence megszerzése utin is szinte évente ismétlédtek. ‘A magyarok leggyakrabban nyugat felé timadtak. Fszak-ltalia, Bajororszag, Szaszorszag. volt legtbb- szir a célpont. Gyors mozgésti lovas csapataikk azonban eljutottak Dél-ttalidba, Franciaorszagba, sot Atkeltek a Pireneusokon. Témadasokat inditottak dé! felé, Bizanc ellen ‘A hadjaratok elséidleges célja a zsakmanyszerzés volt. Portyiz6 dseink elsdsorban a gazdag templomo- kat, kolostorokat raboltak ki és aranyat, ezUstot, draga szaveteket zsikményoltak. Foglyok tomegét hurcoltak el. Nagy résziket eladtak rabszolganak, vagy szolga- népeiket ayarapitottak veluk A kalandozasok sikerei dintéen a hiibéri beren- dezkedésti orszdgok széttagoltsaginak koszonhetok. Bels6 harcaik miatt nem tudtak eredményesen ellen- lini, Gyakran a magyar seregek ,megrendelésre” érkeztek: egy-egy uralkod6 vagy tartomanyi veretd ellenségei_meggyengitésére hasznélta jel eleinket. A gyézelmekben szerepet jatszott a nyugatiak széma- ra szokatlan noméd haremodor. A fegyelmezett ma- yar csapatok heves tmadasai, szinlelt menekaléset megbontoiték a fegyelmezetlen nyugati alakulatokat. Sorozatos vereségeket mértek rajuk. ‘A magyar témadasok dsszefogisra sarkallték a nyu- gatiakat. 1. (Madardsz ) Henrik szsz uralkod6 adofi- zetéssel vasérolt békét a magyaroktol, s a nyugalmat erdigyGijtésre hasznalta fel. Kés6bb megtagadta az adot, és {itoképes pancélos seregével Merseburg kiizelében legydzte a betdré magyarokat (933). A rablé hadjéra- tok egy ideig folytatédak, ce Henrik fia 1. (Nagy) Otto donté csapast mért eleinkre Augsburgnal (955), ami a nyugati kalandozasok lezdrulisat jelentette. ‘A MAGYAR TARSADALOM A X. SZAZADBAN A hid- nyos forrésok miatt kétféle térsadalomszerkezetet is felvazolhatunk. Feltételezhetjik azt is, hogy @ no- mad tirzsi szervezet bomlasa még kezdeti fokon allt, vagyisa tarsadalom a torzsi elokelokre és szabad har- cosok csoporijira oszlott. Eszerint a fegyveres nomad pasztorok tmegei vettek részt a kalandozésokban a zsdkmany reményében. Nem zérhaté ki az sem, hogy 6seink mar a boml6 térzsi(félnoméd) térsadalomban éltek: mar kialakult a torzstdk-nemzetségiok (biiség) hatalmat biztosit6 tegyveres Kiséret (jobbagyok) és mellettk a mindinkabb szolgélatra kényszeritett sza- badok (inség) tmegei. Ez esetben a torzs{ok és a kato- nai kfséret alkoitak a kalandozé6 hadakat. A kalandoz6 hadjaratok célja pedig épp a fegyveres kiséret eltarta- sahoz sziikséges javak biztosftasa lehetet GEZA Es ISTVAN MOVE: AZ ALLAMALAPITAS A kalan- dozasok lezérulisa utin a magyarsig valaszut elé ke- Tilt. Az egyik lehet@séget a nomad életmoclot megérz6 rnépek (hunok, avarok) sorsa jelentette: rdvid tinddklés utan a szétsz6rédas, az enyészet. A masik lehetdseg csatlakozds a kialakul6 keresztény, feudélis Eurdpa- hoz, a keresztény magyar kirilysag megszervezése. Ez biztosithatta a megmaradast Atorzsszivetség élén két méltésig (Fejedelem) allt ‘A tudésok vitatkoznak arrél, hogy Arpad vajon a Kandi vagy a gyula tisziséget toltotte be. Tény, hogy vezértatsa (Kurszdn) halala utan (904), megszGint a kettés fejedelemség. A vezetés Arpad és utédainak a keébe keriilt. A szegényes forrasanyag nem teszi lehetivé, hogy a honfoglalast kivet6 évtizedekben a fejedelmi hatalom alakulasst pontosan rekonstrualjuk Arpad ut6dai a noméd drdklési rend szerint kovettok egymast. Mindig a nemzetség legiddsebb férfitagja or0kdlte a hatalmat (szenioratus). Igy kerillt a fejedel- mi székbe 972-ben Arpad dédunokaja, Géza. Géza nevehez ftizddik a torzsfok hatalmnak fegy- veres megtirése. A céltudatos fejedelem hazassazaval is hatalma megszilarditasat segitette el6. Az erdélyi Gyula lednyat, Saroltat vette feleségiil, megszerezve exzel a keleti orszagrészek tamogatasat Felmérve orszaga valtoz6 kilpolitikai helyzetét, a keresztény szomszédok megerdsidését, igyekezett kivedeni a varhato nyugati tamadasokat. 973-ban el- ldte kéveteit a Német-rémai Birodalom csasza hoz, I. (Nagy) Ott6hoz Quedlinburgba. Hittéritiket kéet az uralkod6tol népenek, majd lemondott a Lajtan {li magyar terUletekrdt. Az engedmények meghoztak a Kivant eredményt. Fia, Vajk, a késbbi Szent Istvén szaméra sikeriilt megszerezni feleségiil Gizella bajor hercegnét. A hercegné réven az Arpadok rokonsagba keriltek a csaszari uralkodéesaladdal (Szasz dinasz- lia). A Gizellval magyar fldre érkez6 lovagok to- vabb erdsitették a fejedelmi hatalmat.218 / A magyarsdg torténete az dllamalapitasig, Géza halalakor (997) mar az Arpadok kezében volt az orszig nagy része. Azonban a csalidon be- lal Géza fiéval szemben hatalmi igényekkel Iépett fel Koppany, aki Istvan nagybétyja volt. A Géza ltal bevezetett dj Srdklési rend ellen lazad6 Koppanyt az degen lovagok segitségével Istvan legySzte, fgy ha- talma megszilardult. A helyzet megérett arra, hogy a fejedelem a nagyobb tekintélyt biztosft6 kirdlyi cimért folyamodjon. Il. Szilveszter papat6l koronat kapott, amellyel 1000 és 1001 fordulgjan Istvant Esztergom- ban megkorondztik. Magyarorszag a keresztény ki- Az if kirélynak azonban tovabbi harcokat kel- lett vivnia azért, hogy az orszdg egész terilete az ellendrzése ald kertljon. Erdélybol kiszorftoita anyai nagybatyjat, Gyulat. Majd a Temes és a Maros vi dékének birtokosat, Ajtonyt gyézte le. Ezzel Istvan az egész Karpat-medence egyedilli urava valt. Ha- talma az orszag kétharmadara kiterjed6 foldbirtokain nyugodott ~ ez volt az alapja az aj, feudalis allam miikodésének is. A kovetkez6 évtizedekben Istvin kigpttette a magyar dllamszervezetet és - ezzel sz0- ros dsszeftiggésben — megszervezte a magyar katoli ralysdgok kozossegébe lépett. kus egyhazat. Lh ii Hatratelé nytazd magyar harcos. az aquilei dé freskj [@B] Keresse mes 2 tonénelm atlaszban Aquileat! Milyen fontos dt vezet at a viroson? A nomad harcmodor mely fonts taktikal clemét abrazolja a fres- kot F] lon @ magyarok népe dldokléste szomjasan, és vigyodva Sharer, megleia meg stro keresrtnyeket, me Ob- beket a nyil eldbb ébresztet fel, mint a kialtozas; masokat pedig, akiket dgyukban doitek keresztil, sem a zaj, sem a sebek nem ébresztettek mar fel, mivel eldbb szallott el beldluk a lélek, mint az dlom. Tehat innét is, onnét is silyos kiizde- Jem kerekedik: a tirkok hatat forditva, mintha megfutamodndnak, serényen kil6tt nyilaikkal igen sokat letentenek. |...) aljas természetiiket mégsem elégitette ki a keresztények ily mérhetetlen legyilkolésa, hanem, hogy dlnoksdguk duhét jilla- kassak, keresztilszaguldoznak a bajorok, svabok, frankok és szaszok orszagan, rmindent elperzselve. Nem is akadt senki, aki megjelenésaket barhol, mint a nagy firadsiggal vagy a természett6l megerdstett helyeken bevarta volna. A nép itt jo niéhany éven keresztil adofizet6juk lett.” (Liutprand krénikéjabol, X. szdzad) [Dy utassuk be Sein arcmin: Vessk sz Listprand ltt Boles Le tu dsitasival! Minek koszonhetdk a magyarok katonai sikerei? Hogyan vélekedik a szerzé Gseinkr6l? Hasonitsuk dssze magyarsagképét az arab 65 gore szerzik il val! Mely tényez6k hatarozhatjak meg egy szer26 véleményét egy néprd [$2] -krisztus hitvalléja, isten szolgdja, 6, Germinianus, imédkozva kinydrig), hogy ezt az ostort, amelyet mi, nyomorultak megérdemlunk, az egek kirdlyanak kegyébdl elkerdljuk (... kérink téged, bar hitvany szolgaid vagyunk, védj meg minket a magyarok nyilaitol.” (Templomi konyérges Modenabol, 924) [By a seymiyen hats oh kalandozs clink a magimadot vtosk ako sigéra! [$2] —+ Magyarok HERE Nyvaat Frank Biodalom IN) Burqund Kids [HD Kees Frank Birosaiom lh nas Kialysig ‘A kalandozisok By Mes oak 2 talandors- Sok Bidnyai? Mely tenyezdk ‘segftetté el6 a hadjaratok sikeret? Milyen hatisokat valthattak ki a kalandozé portyik Nyugat-Euré- ppdban? Mutassuk ki ezen hatiso- kata térkép alapjan! [F]A magyarsag torténete az allamalapitasig / 219 alee) Alltottak maguk Koza egy bir6t, (..) hogy 6 az eldntse. Ugy azonban, hogy ha a biré mértektelen it~ letet hozna, a kéz6sség megsemmisitve visszavonhassa, a vétkes kapitanyt és birot peedig leteheti, amikor akarja. Ez a jogszokas a. hunok, vagyis a magyarok kézot egészen Taksony fia, Géza vezér idejéig sértetlenil érvenyben volt. Mig tehat a magyarok meg nem kereszielkedtek és keresztényekké nem lettek, a kikialtk a ta- borokban ily szavakkal hivtik fegyverbe a magyarokat:Isten és a magyar nép szava az, hogy ezen 6 ezen a napon és ezen a helyen mindenki fegyveresen pontosan megielenjek, és ott a kéz6sség tandcsat és parancsit meghallgassa. Aki pedig elég- sé ges ok nell a parancsot semmibe vette, az a szkitiaitorvény értelmeben karddal kettghasitottk, vagy torvényen kivilllénak nyilvan\tottsk, vagy kézszolgasigba ta- szitottak. Valaszialat magyar 6s magyar koz0ttcsak efféle binok és kihagasok emel- tek. Egyebként pedi, mivel az dsszes magyar egy apatol és egy anyatol szarmazott, hogy mondhainank az egyiket nemesnek, hacsak nem ily bunokert elmarasztalva jutottak volna szolgasigra (...!"(Kézai Simon: Gesta Hungarorum) Tarja fol, hogy milyen val. tozast 6rzékeltet sajstos mo- don a krénika a tirsadalomban 65 az allamszerveretben! Mivel indokolja a tirsadalmi kuldnbsé- sek letrejonére Mely nép trténe- Xénél talalkoztunk hasonl6 valto- zist lefr6 forrdssal? Keresse meg 2 forrast a tankonyvben! [F] AX. sug magyar tarsadalom Jellemezze a magyar tirsa- dalom tagoz6dasit az abra alapjn! Mi a kulénbség a be- multatot ket trsadalmi szerkezet koz0tt? A tankényyi szoveg alap- jan nevezze meg a ket tirsadalm szetkezetet! (F] o Eat Cae Istvin harca a hatalomért kovesse nyomon Istvan bel- 6s klpolitkai lopéseit! Tarja fel a kil- és belpolitikai lépésck im kort osszefuggéseket! [F]220 / A magyarsdg torténete az dllamalapitasig, _Akkoriban volt Marosvict egy Ajtony nevi nagyon hatalmas fejedelem. Aki Bodony [Vidin] varosaban a gorogok szertartasa szerint keresztelkedett meg, Ez felettefRogtatta erejt és hatalat. Tovabbs het felesége volt, mert em volt tké- letes a keresztény hitben. Istvan kralynak pecig nem acta mega tiszteletet semm|- crit Atneal make die ben, ment brzott Katonsinak és nemes embereinck seregében, akik feet uralkadot erestan alt Mi jolene atalma teljében, Szilaj paripaja szérmalan sok volt, mindegyik esordajénak kan SNonfoglaicutan eclepultnen gulyésa, s Voltak azontelal majorsagai és udvarhazai. Még a kirdlynak a Maroson secu paedaseanait Emel ki ledsztatot s6ja folot is hatalmat btorol, a folyé révhelyein egészen a Tiszsig vi- fiszéveebol, hogy leginkabb min mosokat és Groket tarot, és mindent megvimoltatot. A g6régoktalfelhatalmazist Slapalt Ajtony hatalma! ni alap- Kapout, é az emlfet Marosvavott Keresztel6 Szent Janos tsztletére monostort Janlehet eldgnten, hogy a forts épitet, + abba apatot helyezett gordg szerzetesekkel...” (Szent Gellert nagyobb Szerz6je Istvan pantjan ale [F].legendsjabo0) ‘Sze Istvan koronézisijlvényeivel a korondzsipaléston. A Gizellakrdhné tal himzett ~ miserunnak készit ~paléston Isvén egyetlen kor- és valdsighd abrézokétlatnatuk Soroljuk fel a paldston lathaté hatalmi jelvényeket! (Harmat emlitsink.) Hasonlfisuk Ossze Istvan korondjat a késObbi Szent Korondval! Mi a legiGbb kulonbség? [F] x 1 3 1 AQUILEAI PATRIARKA (7) Scone stn natita wart alpitva Katothus terletek Goro gkelet tertietek 1 Erecksig & Puspokség t Apéitsig SPALATOI mT ERSEK | BOL 4 Magyarrszag isn kialykoraban Soroljuk fel, hogy kiknek a legytizése révén szerezte meg Istvin az orszég felett a fennhatésigot! Magyarorszaig mely felekezethe7 kapcsolédott Istvan idején? Nézziink uténa, milyen sorrendben alapftota Isvan a plispokségeket! Ho- yan takrzik ezt a puspokségek hatarai? [F] AR PATRIARKATUSA magyarsig t6rténete az allamalapitisig | 221 sl.) hatalmat adok neked, hogy orszdgomban barhol az igéthitdesd, kiserket adok melléd, akik éjjel-nappal szolgalnak neked. Te csak nyisd ki a szédat, és vesd el ennek a népnek a s7ivébe az élet magvat,(..) meghagyom ispanjaimnak, hogy a népt6l a maga idejében megélhetésedre tizedet szedjenek gabonabél. Azt akarom pedig, hogy senki se maradjon, aki ezt nem fizeiné, Ne szenvedjenek ugyanis fold: szakségleteKben semmi hianyt, csak gyakoroljatok hivatisotokat Kriszius szolgalatéban, az ige hirdetésében, a keresztelésben 6s a hitetleneknek Krisztushoz téritésében.” (Szent Gellért nagyabb legendjabol) [GH] ives feadatoka jelemtet a kerestémyselvételet Mi vot eben az alam (OQ) ccereper (F} [mits #6) ‘Ahonfogalés korénak népességszama (oecsiés) 1 hogy mekkora volt a hontoglal6 magyar: sig lélekszama! Keressik meg a tankényvben 0,5 azt_a forrasréscletet, melynek értelmezése sogithet az adatok hitelességenek eldéntesé- ben! Mi lehet az oka az eltéré becsléseknek? Milyen belsé Osszeflggést fedezhettink fel az ° Abra adataiban? (F ie / 4 ft Pr Istvan kialy kézjogye ‘Olvassa ki a kirdly nevet az (©) seorsbati Mire tala torr? Keresse meg, melyik. uralkod6 ézjegye szerepel még e tan konyvbent (F] 4 Mai koronazasi jelvényeink (a korona, a jogar, az orszagalma és a palast) kizil csak a paldst valé Istvan koraby ‘A magyar llamisigot is jelképez6 Szent Korona nem azonos azzal a koronaval, amelyet az esztergomi érsek illesztett Iivan fejére, A ma isment Szent Korona a legeliogadottabb feltevés szerint a XII. szazadban Készilt, Két rész, az also gdrdg és a fels6 latin korona dsszeillesztésébAl. A korona eredete és az dsszeallitas ténye is vitak kereszttizében dll ma is, A kép és ismereteink alapjan tarjuk fel, melyek lehetnek a vitatott pontok! Miért olyan kiélezett a vita? A honfoglald magyarsag népességszmanak meg(téléséhen is jelentOsek az eltérések (lsd a Ont diagramo. A torzsenként és nemzetségenként letelepil6 magyarsdg létszamardl nincsenek adataink. A torténetiras biztosan csak a7 alithatja, hogy tobben voliak, mint az itt lakok, mivel nem olvadtak be a sZlav népességhe. Azok a tirté- rnészek, akik eleinket nomadoknak tartjik, 90-110 000 fére teszik Iétszdmukat. Azok, akik félnomad tarsadalmat feltételeznek, j6val magasabb, 400-500 000 fis népességrdl beszélnek, b& ‘A Szent Korona,dlamiségunk jelkége, és két részlet a koronébel: kizépen a f6ls, dn. atin korona, a jobb oldalon pedig az als, tn. g6rOg orona, A korona eredetr6lszimos eiméletsziletet, melyekkel még tObbszr talikozunk [@] Nezzen uti, mityen elméletk latak napviligot a Szent Korona eredetéve kapesolatban! Irom: Mémokok és tarténészek Zsoldos Attila: A'S ent Korona, Historia, 2000/5-6. 21-28. oldal. [GY] aja. Historia, 1984/3. 14-18. oldal; Vaczy Péter: Els6 kiralyunk korondja, Historia, 1988/4. 6, old; Nézépontokfoe crgecnand ‘ajapzay seyopuen reimnajezneoeyespione | SMRERy HOPE 29-007 59 Z3NIDNYLON pena 1Dz5980}028 soyeje oy © pony joqzsoytusoy ‘Uegpipor 2und youn 49759)9 eseatew © ypAupaA duno azkoa} Qsja 70922 9 “1y asaianzs yorsoda sos9u0y & ‘2saulo wojduas auajeszmat © ARAN AZON 8 ppaLOID AE 7 ojorefuey LwequordtAsy aupsazarog worth Ze p90) ‘ueqgury asunjaFow ovens © eeysezey o1& UeUOIIATS aRpUDyaTRa aS Ze akuguoupAsidupniot emu, aR RO SERA BUYOUTS ‘sour YOIEIZ 04 1ofruuy RIAA OT Body SAUCE TWeGOTATART Os exe S070) HERRUONTTAT sUZSHAROAN espImereny SeuMP Ze 9 AEG e TAWA HPAII ZTE spo uonyseyoz © oniein a1s-095 9 uojors pos 2 ay woyeia 19°14 erie euoy £62 9 2 seyopuen 9p 19109 0061 ‘ewonso ofout upp oleure ese MyEIENY SANNUPIDJ SOs9ZOUO 78 AVZyTAL LONI]worepouis sepopuerdoa rewonedindn © 924 aoe — wunune|eIe) 15 wojepong ewoaenaN ‘Wojeponig TeUIORS-RN oo oe ves 90 52 ps un Et (Ze tou) agen vung, y ee cane seupye lepine Sled uns eve Q mn Suis sect i esrapoou ec : aun eA yay Pye woyesn z poate, (ia aq zs Sees ee = “SMIPHAWANL || 09 2 JN Fs eds 1-€2 2 9 = e 7 png 991-325 a Shien oa = a on ONRT aspusjaiou edule ze Lor-aiz 22 oa uae Fe ee ee po ums _eurepong mpzss9qeH ete aay ea ROA ZOE TT Ho ay aati tee idee “en | Amara a9, —_ pee ese aothiy | otomneoe oy : gee 4 osopoqauopy wepoNEN a ca 5 Rear g) wie 3 ETAT, PRRETR Sar =9922075 npion Fe Uegeruouuey Seupoy queH, (10-992) onpfona un exezquoioyow uiddid 3x52 somo 762 anny {r09-065) eded Appian wozs MeN | 1A 0-04 coererenr) mye sana oun oN ONTe ea eeu eae An cise ee Cae UM aod POMC ee eN a aes re UE au es ey eco Asorozat nem azért Ujdonsdg, mert a kétetek béséggel tartalmaznak forrdsokat, hanem azért, Gre CUCM Uc CO a es ec eee ca Penn eRe esa DSC so Te Woe Cn gna aCe a POOL D EE Rue ec eOM Dh ened e Lemeea ae ca cue cod sziikséges alapismeretoket. ‘Az Archivum leckénként legalabb 10-12 kiilénbéz6 forrdst (szévegeket, képeket, rekonstrukcids a a CUO ae Ne CDE Pte oe aa RON se Mera oe eee or tact es ees aR CE rece No ION ee ices ro cutest a Clear aca Mec ce a fd if See Mee CeO RC eC em ae Pra CUE a a CeCe sae ees eC eee ee oe ecte cits Daca a CeO aa cn CE et ar ee ea Re or as ue CUCL BOER cee oe a On ce Néhény adat a 9. évfolyamos kétetrél oe ccc OCU Pacer Pade eR Sa cee Segre szinjelélés mutatja a forrds tartalmat ae a one ee MS Me aCe crs betiljelzések tajékoztatnak arr6l, hogy milyen formaban ajénlott a forrds feldolgozésa rténelem Il pests IP. FI | \ | Pekar