Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Guénon - Bevezetés A Hindu (Nyája, Vaisésika - Szken) (2014!07!24 08-51-19 UTC)

    Uploaded by

    Szőcs Gergely
    159 views8 pages
    Részlet az Általános bevezetés a hindu doktrínák tanulmányozásához

    Original Title

    Guénon - Bevezetés a Hindu (Nyája, Vaisésika - Szken) (2014!07!24 08-51-19 UTC)

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    Részlet az Általános bevezetés a hindu doktrínák tanulmányozásához

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    159 views8 pages

    Guénon - Bevezetés A Hindu (Nyája, Vaisésika - Szken) (2014!07!24 08-51-19 UTC)

    Uploaded by

    Szőcs Gergely
    Részlet az Általános bevezetés a hindu doktrínák tanulmányozásához

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    Download as pdf
    of 8
    180 tn many powTaINAK sega eredeisegét kez el diesémnis a Kenyegileg tradicional hiliedcioke jelegzetessége elegendS abo, hogy az efléleide- Shoe minden Litseblagos éiemiktsl megfossza. A dardandkat tanulményord seemélyck kézdtt a magyarzatak bizonyos pont {airs vonatkozdan alkimasin kétségtlentil kiformslédhat egy, rabbits! némileg etd vélemény, ebben az irényban azonbin tilzottan messzire nem lehet elmenni anélkil, hogy az orodo- tia hatiait tne hajgnnk;¢ minthogy rendszerin esak masod: Tagor tényezdkkel dllnak dsszeluggésben, ezck a KGlonbségek fGkéne hilejezésbeliek,»inkibb felszinick, semmint mélyecha. tak, és alkalmazisuk a kiléntéle inteligencistipusok figeve nye, Ugyanakkor nyihinvals, hogy egy .n€zSpont” soha nem Tehot pusetan egyetten partikuliisiskola sojiga, j6llect azok ova, kik megekégszenck egy feldletes megkbzelitéssel,20- postal Litszhat a7 e2tleginkabb tkéletesité skola koncepeii- dntnaneiléle daveetévesztés a nyogatiaknak gy litszik onkén- {clenilis megy kik inden Koncepci6tamirdlvalaba is hallo tak aktudlis slelledezésekként” KUl8nbbz5 individeumoknak Colajdonitandk, F posztuldtum nagy méstékben hozzatartozik incl médscerikhi",é jelenley mara vallisi nézdpont Tem menekilhet ¢sa}tos elgondolis kovetkezményeit6l,amely Cera mir emlitet antitradicionslis szdvegmagyaticat llem ryeshez vez "A bat dariona: a myya € a vaifeiba, a stidhya & 8 yoga, « mamaria és a vedanta; 4 rokonséguk jlzése céjabél rendsze~ Fine chen a sorrendben é pronknt sors fel ket; egymora kivctkers meghelenéseik iddrendyét meghatarozni wz eddigick Gnclmehen tehesen érdektclen és hidbavalé feladat,nem beszeve fred hogy a tirgyalt nézdpontok a primondidis doktrinsban ienetcktdlfogva tokéletes egyideyGségben benne foglaltatnak, Rovid yellemaeskénc at lehet mondani, hogy az els ket né26 pont smalitikus, mig a anisik négy szintetikus; mseésar6t 22 trols ert leven magsinak a Veddnak Kizvetlen értelmezdse, a Tedilioz kivecettchb mon kapesol6ds masik négy kz ki cemelkedik; a7 utols6 ket darfandbs heterodox nézetek ~ les rick csak egyesclemeikben ilyenek - sohasem eredtek, mig. agukat « msik négy tanuliminyordeinak szentel6 iskolikl heterodox nézetek idénként fel-felbukkantak. Mivel a dc. tilzottan lergviditete meghatirozisa elkerilhetetlentl hu lenne, s megénésk fokozott nehézségekkel jérna, kovetke képpen esekély hasznotjelentene, égy gondoliuk, el lesz valamennyjiikkel kiln fejeztben foglalkozni, (REM tis, mer a jelen tanulmsny edi lesen téma elle ies ahhoz, hogy hosszabban tirgraljuk, 9. fejecet NYAYA A nyaya lent "Logie mezerein viscandis mepjeense, mkt ete nghdngo ellis se feline, hogy € 26 kezdetben gy kt jel mad cash Kesbbiccn vit a loge sinensis, fy a dolgl tr tacts vende megfordl; oy llinak uganis Salim Géjllemvondsirs wal jen soli nel ada, yin tal tnynck eh mya eredete pontosan az ellen cml ie al vem szabad enegfledkezi ogy oy daria er hat egyetenikola monopAliumivd, At ina va hoy ke ségileni slog sadn orgs dariona rs aan, Sine Kinds Gaamadnakssjdonie neve 708 iam nem oxy valerie individu nevekén kell lige ox 26a loddbanszemely és calsdnevkentepyardathasendl tosvolsjelen ean néwelapeolatoan még leghom- Iyonbb lett atl sem meres. Ez sami a Keen shen xn pn zen lr n,n dividvumok om odmaanae Természeteen ey iol meg. hateoshatatlaniponton egy tude logit alkoeteraleeh 182 i. HINDU DOF RNA tanulenényorééstanid, Gatamanakhivt ember tere ey annem iz; de bithogyan i lgyen unde leek Iybb len xegel semi, solalvltindbb ony neve pustdnjelkepes sind as wv bb» cb, hwy ty olyanolt ls oclleuslis ggg lon kik ¢y meghatrozatlan idSeakban maga cy x ugyanszon dlumnak szntlih Emel ea faa, Yate eset nt pel daken ive holley enti" nem a 92 szos Gcné- ten vet sol hep, haner iD ey eet tlie fants Obi daandeal asefiggetben merit sera ncvedl ogyanez nondhaGel Ezcka megiryatie egsrer trindenkorafelmentenck benndnket a la hogy © hdc Ketismeicken gyal keen Anna chit Knyegben log chee azonban hon kl teoni hogy logit jelenesetben sok Kev Koon felon ell eligi, mint smclyet a nygatiak ada nei inert amie! olla az nem egyzeren oa ful chet hanem gy peer dena ele yoninak A hind log menter ayugatilogina aad Jinn elkerlhelnil bekinetKeat ek ke opie SiuL és mine pyanaklor nyupat logindl soa elects tebe el fey tendezer hot he scm sorta be pont ilgos megerescher ea ra kl inaemlchezn i Kordban + meatzkasjtosdgasl mondousnk; ey el Kess mepllléiegyita vrsgiland6 dk hye nk 3 agli, hoon ceektanulmdoyordsrakelnek Alogi i tiként sea emtatunk, 42 embers megs flee Tpsoltos: inden, an lgiaiig vat atenoyen tenvegesen lglg sg ~allalas arts ogy a2 ee bert megéns ingya legen. Ravetkezéskeppen szemeletmdd- fan a ogi bongs Uyak, es a disehre Een alapulb ais tigaiként Rac enact og tibun: ea padintna kien tele maybsn, cx bizonyos {héntck lends a Ny Kors loka basandlton sma 183 ‘eyGridknak” vagy spredikitumoknak" is 2 « vali jelentése Ha logika ltl felillios felosacisok és oxztélyoedsak egy ital vals ontolégiai Exteel lelkeznek, ez onnan szérinzi, hogy a Logika seemléletméala és wz ontoldgia kite leeznie kell egy meglelelésnek, ami a modern filozéfidban felbukkant lay 6s Lirgy ki2dut endiklisszembesllitss pusctin mesterse ges jellegétfetételezi. Tovabb a logikai nézépont snalitikes, ‘mer individuslis és raconalis: valéjaban zon logikat printpi ‘umok individuilis rendre vonatkoeé alkalmazisitfejezi ki, amelyek ~a legshakinosabloakat i idegrve ~ a metafizika vagy Uuniverzilis prinefpiumokbsl vezethetdk le ‘A nyaya tizenhat padarthit hasznal, amelyek bi pramandnak hivja. E826 dhalinosylentése 'bizonyitek rn ‘bizonyoss a2 lst "de pyak- at’ is fonts; €2 wt6bbi fordités azonban sokesetben flrevezet6, 6 tovabbi hitrsnya, hogy a bizonyossg karezidnus elképrelése idézi, amely valban esaka matema tika terletén readelkeask némi rvénnyel. & prama sib Iyes jelemésének meghatirozissnl ei kell mutatni, hogy exe det tele ‘ménck’ volt; len esetben ez a racionlis renden. bell ds legit eszkizeire vagy foresaira wal inden ilyen ceszhiz valjaban esak bizonyos lokig és esakis egyes specislis Felételeknek megtelelen alkalmazhatd, vagy mis szavakkal olyan pantikuliisterleten belil, amelynek a kitejedése meg- hhavirozza az emltett esakizdk Grvényets axel padatha slose talyaita helyes tus vagy bizonyitek ezen exzkizeinck felsoro lisa képezi, A misodk a prameya, sez nem mis, mint "az, am igazolands’, nevezetesen, ami az iment emltetteszktizik vl melvike révén megismerhetd;slosztilyaiban ez minannak a osctalyozisitfelblli, amit az emberi megézés individuslis lapotiban elérhet A lennmaradé padarthak kevésbé lnyegesek, 6: kuléndisen az oklejtés és a bizonyités Kilintele médozataira vonatkozmak ¢ helyltt nem eelunk celies list nya, hanem -megelégsztink a2zal hogy lként a szablyszer bizonyitis ki fejezéseivel kapesolatosakat emis meg. st nn aso Poa Aszdban forg6bizonyitis, amit ugyancssk niydnak hivnak, noha pusetdn ase6 msisodhigos & Korlitozott xtelmét hasznal- aaalbidban egy médszenani bemutat6tipusa, teljesen Ki- Uelgozottformsjaban St anayandt, azaz alkotGeleret vagy tagot foglal ma iguvolands prabléma vagy alts; Wena, cata lich igazolo ev; a. uditharana, a flltozont érw tegalapozicira egy pekla, amely vatamely jl ismert eset fl eadscvel mintegy sremleketésként szolgil: az wpanaya, a pél- Ha alkalmazdsa egy partikulsrs esetre, mégpedig wz elején em: Tie litdora; él a nigamana, a kovetkezmény vagy kovet- ewtetés, arly ay evedeti és az iment felvizakt médon igwzolt tle ball megismetlés. Ez a bizonyté érvelés tees forms- Jian avonban gyakran svitett vagy egyszeristet forma- Tj Rtejedare csak az els hirom vagy a misoik hirom Taleerést tatalmazza: ez visbbi forma kilindsen a Arisztote [esr altalclmélet ton kialakton szillogizmussal mutat fet tnd hasonlésigot. Tova az érvelésszllogizmushoz, némileg hasonid. ids megflelsi a eyapaka, tartalmaes é ep tr tatmnacext clneverésselsvantén megtalathatdak, amelyek 3 log tes ugyanezen szemiléltére vonatkoznak: a Kizvetit funk jit a ingdinak, azz jelnek is nevezctt het, éev th bey atl vesgn » spdp, vagyis a tanalmaz6t és a aralmazottt exyest altovattan kapesolat felismerhetS, Mindazondltal a hasonl6sig Ciketsggiclenelemei~amelyek az a felevést ctetik, hogy Aris fotelesy nyaydt bizonyos méntig ismerhette ~ a ket szemet Iain alapvets etérések figyelmen kivl hagyésihoz nem ve etheinck:hiszen mig a fellivon gordg 7illogizmuscsaka dol ok koncepeigjta vagy elképrelésére vonatkozik, dig hin A érvelés magokkal a dolgokkal sll Kozvetlenehb kapesolat baw. "Ac utabbi megjegy2és néhainy tovabbi magya elderor in 7 a bizonyitse mélyén hGz6d6 taralom val6si mee ina forina kileitstiinyorza el, fnését, nem pedig pus Tehet ezek adottexerben egymsesal tljes megtelelésben slhat- suse 185 raak. Mér kitérink ri, hogy’ av alany é a ergy elkilonitése és szembeillitiss 4 modern lilo2étia jellem25 sajstossiga: de a dlolog é aninak fogalma kéziti megkilonbiztetés nie a ge igbknel is kiesé el messzire ment abban x2 éctelemben, hogy 3 Toggka csak a fogalmak kit kapesolatokkal foglalkozot, rant hha a dolgok kizvdlag a fogalmakon keresztillennének megis methetdk. A raciondlisismeret kétségtelendl csak kizvetet tu ‘Nis, és emiatt kinnyen tvedhet, 4m ha bizonyos mértckig nem. Jenne képes magukat a dolgokat megragadni, akkor telesen illuzdrius lenne és tudsenak 2 #26 semmiléle éelmében nem Jenne nevezhetd. Ennck folytin vat lehet mondani, hogy araci- ondlis megisinerés szerint egy angyatexak fogalminak kizvet {ése rev leet megismern, am viszont hzdedaga7én Tehet~ séges, met logalom magabl a tirgybsl is teadelkezik valam vel, sennck természetdhs.a megismerd aan’ megismesSaktusa sorin tészesedik, Ainds logika emiatt nemesak a dolgokfelto- ‘xfs mod, haem amennyireazokalfellogivk, magukat x dol igokat i figyelembe veszi, minthogy felfogssunk nem lene v Tosigos, ha Lrgy.téltejescn elkilontett& eltés lenne: ¢ vo- nathozislan a Nyugaton a Keleti tadicionslis doktrinsk méz6- pontjtho legkizelebb 7 igarssignaks tudis valamenayi sin te adequatio et inellectusként val skola aks meghairo I, ert a satin metafizkai koncepcishor leginksble ez fkalinazkodik Emel Arisatotelés tamil irinyvonalaiban folytatéskolaszaikus dokteinae tradicidtszimos pont helyes- biette& kiegéveitette;sajnos e doktsina azonban a hellén gon- Aolkowsiamacban gydkere2 korkitoktsl nem volt képes teljesen. imegszabadulniz éaz is sajndlatos, hogy Ggy litszik a skolasz kusoka tuilis eévén megualosuld azonossig alapelvénck —ame yet mir Ariszotelés is kimondott ~ mélyrehats kBvetkezen nyeie hignytalanulsohasem fogtak fel Pontosan ennél a principiuma logy, aul « plana, hogy 2 akany megismer egy Lirgya,legyen e tudis birmennyi- res tiredckes vagy fletes, az alunyban i térgybl valsmi je 186 tn araser orsRINAK srabok mondsk, ne annua foglal egy €3 vgyanazon principiam, a2 Univerzalis Tetimegwokszoror6dett mévdon val6 megnyilvanulsa 10, fejeset VAISESIKA, tossigo, Kvet- A raise elnevents «egktbonbinesssstoesgo, ee oe ndwidais dlgo lems resus red aes epee kilonvet msn seal individ dogo a eepenedjokban vale megismerdsvel foglalkoz Serre remember megénés vnathoesshantaniSnyor wn. vasesisa 187 2a adolgokst, addig a euivyita kbzvetlenebl médlon magukaca ‘olgokat vizsgiay kénny megh tai a kildnbseget a ket pont kite, noha ex 1 egyidey Sieg szoros kapesolatukis ny al, hisven a véged analizisben egy dolog megismerése vo taképpen azonos magéval a dologgal: mindemellett mind né Zzopont transzeendilsakor eltinik 9 kit LG kulonbsé Tigyhogy megkuldabéztetésik mindig ama terlet batérai Ki |. amelyre helyesen vonatkoznak, ‘en a megnyilvinulé Te p magatsl ets szet teres amelyen kivUl a2 € kétdariana ital képviset individuslis néz6pont értelmetlen. Az tniverzilis megnyilvinuli viszont kételtéS médon vizsg hhatdsegyfeldtszintetikusan, «principiumokbél kiindulva, ame- kb szirmazik és amelyek Ssszes médoratsban determing 2.4 sinkliya néz6ponta, mist az KEsSbb lithat6vs valk masfeldlanaltikussn, szaz-a megnyilvinulis kuléntéle ako lemeinck meghiilinbiztctéserévén, &ezta megkizeliés wat kivetiavaiene, Ez utsbbi néedpont yrészt az univerzils meg- ayilsimulis valamely egyedi médozatinak specisls vizsgilati- ra szoritkorik, shogyan v2 a2 érzékevilig lal lelépal val6jban ‘saknea teljecqgéezeben ere a viigea kell orltozénia, ugyan Jsmis mnédozatok fetetlei meghaladik az emberi lée2 indi viduals képessgei sal lehetdvé tet megenést; € médozatok ‘igyszdivin esa felbledl érhecdk el, jelesil azon clem révén, amely individuumbaa re korlitokat és viszonylagossigo= kat meghaladj, Ez nyilvSnvaléan tGlmutat a most leit anal kei és megkilinbizcet6 néz6ponton; ugyanakkor egy partiku- laris néedpomt sem énthecS meg teljes egészében transzeenzigja elk hiszen ezck nem énslléak, teles gazolisukat nem &n ‘magukon belil hordoz2k, hanem azoktdl a principiumoktsl fggnck, amelyckb eredack, lévén a magasabb rencGnck esak cay esetleges rendre valéallalmazssi Litt, hogy e2 a principiumokra valé hagyatkozds, amely tminden Jg tekintetcben a doktrina csszencslisexységét bizto- sit, a7 indiaitraiciondlis wads 6sszesforinsjinak kézs jl 18s ta sbu DORTRISAK semabjeser sole magyarzaul as arody lobo wate taming nce ant, ke gelatin aashogy etl eves ntl mt Tao ee nk valiant Kren rms aoa en ncedponthon al kizelebb; bs analy Me anmst sperinal m osny we Me ae texeacnek aver eG. wae Fe taatiar ami leyegeen rainy aoa pan one sora Elden ves el ang ner turnny aonb, mer bit 22 a sap bll ara mine empitizzn ind esa met shane ves sem el Moe under unser prinipumok es toa sz esl etn hina se egtgabb terilete simak szen- 10. vASESIRA 189 gokncl; ilewe » naturalizmus iednydban legmesszcbbre esak 2 buddhizmos legeltorzultabb forméihoz tartozs iskolik jutotea, ami leginkabb azént volt lohetséges, ment ezek x2 iskolaka hin. uizmus tradicionslis egységén nyilvinvaléan kival Alla Ugyanakkorjoggal mondhaté, hogy ez az atomista elképzeks ben viligosan elixérbe kertlS tendencia mi a oateike alta fos tanitanaban is megtalithat6, miathogy az atomizmus ere dlete, hetero jellege ellenére, fSként 4 eaieahe kifejtésével ‘sezefiiggésben Kanadénak tilajdonsthats noha a2 6 elképze lesei és az e dardendoan loglaltak nem saukségszertien fggnek ‘sve, Exenlelill gy litszik, a Kapila néy bizonyos uta je- lent etednira, anit ha el6sz0r egy individumbor tartozext k pusztin vezetékneve Ichetet az a tény hogy eyed esak ce maralt a2 utGkort, iswnét az eqyes individuwmok hindu korchen horozatt csekely jelentdségér mutata. Birhogyan is legyen, enév jelemtéschen is mir olyasvalamizejlik, ami sz sla la jelzet devieié mint inksb a nyugatiantikvtds iskolsia”, setnminta tb dardandban tldlhatd mnie sajtossdgokra ern kezte. Alkiresak a nyaya, 9 eaifyie is bizonyos szsima padarthat kiln el, de természetesen exeket mis nézponbsl hatirozza meg; e padarehdk chat egydltalan acm egyeznck meg a ayaydei- vl legtelicbb ez wdbbialosetélyai kil a pameyiba, a2 "iga- ‘ale tirgyslo’ éthetdek bele. E padavihik kozil, melyek s2i- tn hat a ela draeyénak neverih ¢s261 rendszerint ‘szubsz~ lanciaként’ fordijsk, amely voltaképpen elfog felive, hogy’ fogalmnat nem metatizika illetéleg univer: hance csak egy selatiy, logika Krcben megnyilatkord te lemben kezeliky a kategétidk arisztotelészi elmélete kapesin tigyancezel fenntarssal kell Cndink. A mésodik pudavzha a _guninak nevezett‘mindség¢ sz6t a ékdydban is viszontlit- Jk, de clas értelemben alkalmaza; ita szdban forgs min6: Séack « megnyilvsnuls lte2dk aetaibatumnitlejezik ki, vagyis wat anit skolaszikusok akeidencisknak” hivtak, amikoreze- 190 1. soe ORRIN ket szubsztancia vagy —a megnyilvdnulis individ pathel rendigben az exck timasetékiul szolgal6 — szubjekturn Givonylatiban vizsgitak. Ha ugyanezek a mindségek e pati- Kulirs médozat Olé leangnck helyezve é megnyilvinulsuk igari principiumaban lennének szetlélve,akkoF 22 univeredtis estate viszonylogosan és analdgiarévén az individuals ren ‘aubsztanciival” Kblesbn- é kiegészts viszonyban sll6 principiura, az yesszencia" alkotdelemeinek kellene Sketcckin- Roni avonban az atebxitumokat yeminensen” é nem form’ tattalmaré esszencia, ideéatve még az individuals it legsedkebb érgelemben vet exisztencival fog fatkouS ouizeike nézdpontin Kivil van; ex a magyarizata an- hak, hogy seaméva az ateibituenok valéjsban miéet mem COb- teks mint sakcidencisk™ ‘Ar elicéckben szandékosan hasznstunkolyan nyelvezctet, ami Arisaoteléer és skolasztikusok doktringjban jarasak s- a crn ilesét Konnyen éethetSv€ tes; mondanivalonk tudedza a Nyugaton talalbatéak Kz még ex a nyelvezct Teghevtsbé alhalenatia. A 26 sta felvehet kets ételemben Hlehet Gmaga nem sett svubsctancia megayildnulis gyike Nyibenul meg, megnyilvinulté sak attibitumaiban, iletwe ack dlal lesz, melyck # médozatai é amelyeknek viszont a snegayilvsnuli esettges rendjéden nincsredlis exisztencisiuk, vere a szubsetanciiban,iletve az sta; ez utabbi az, amiben fi mindségek lakoznak, & amin Keres tren a esclekvés, A harunadik pedavtha tulaydonképpen a arma, vagyis“eslekeés : birmenyire is kilonbzzek e7 a minds cgyitt beleénik a attibduumok steals hk valdjsban semmai ras, mint a szubszta sets java nyelek feleptéscben ¢ tényte az ual hogy mind a mind ag. amind a cslekvés a kis melléknési igenév alakokal fe Malik kA caclekvés kinyegében mozgibo l6nak ekinthet ppontosabban valtordssh,rudnilike se¢tesebb kori elgond Tie amelyben a mozgis csak egy villajt Képer, alkalmarcsa a vo waste mt legmegtlel6b ere az eset, pig nin ig iia nag ieencepcigjta. Kovethentetésgyandt a2 monudhaté hogy acse= Ices Ttlogosepllnsny amas mi cleo anne sseonslagosin maradande es bizonyoe meri Tanda ban. ha aselelves a bel cr nem il Kovthezmenyek letssegtben ene seemlehe, igyemegklinrcts seinen ‘iténnemikém er le litho ak rn god, hogy in un gy pron an ik. = is Rovidebben lehet sudlni a Kivetke26 hiérom padarthée aamelyek imieen a kapesolatok kategsrisit hépviselik, vagy Ggy- ‘edlvin a2 individuslis s2ubsztancisk bizonyos mis atnibitu- thait Uletve azon relat prineipiumokéit, amelyek a megoyil ‘vinuldsukat kizvetleniil meghatiro26 feltétclekr6l gondoskod! 1k. A negyedik padartha a many, nevezetesen a "mindségek irsulés’yamia killnbo26 szintek dsses leherségesén a gen s7ok” fokozatait hozza Ire; ae Stidik, a s26kebb ételemben vett vidya, a 'sajstossig” vagy “kilnb2Gxéy' ez esak wz alot, szubsetancishor hozztaroz6 olyan egyéni elles, amely v0 4 tibbi seubsetanciatsl megkblonbiztethet6; égil a hatodik ‘amivaya, vagyis aggregicis' ami a szubsztancist a benne rl6 satribstamokkal egyesitd, ensSséges kapesolattjelent, ami ‘maga isa szubsetanciénak egy attribtuma, F,hat padavthe tire sulisa, helegrvea seubsrtancidk rsulisit dsszesattibsuutnoke kal, alkotja meg a Bhdvdt vagyis az ‘exisatencist’; viszonossig alapjdn, exzel ellentéthen sz abhava, a "nem étez6s fill, amelyet rendszevin hetedik padrehdnaks vesznek, annakeellenére, hogy tiszuén negativ koncepcié: ex valdjaban a2. arisztotelésalérte lembin vet ,privicidval” azonos Ik ‘Ami c kategSrisk sloatalyait lei ezeket most nem fog ingyali, kivéve az. els6 padartahor taroz6kat: ezek x2 inv sluslis szubsztancisk médozataié sltalinos felt hhelyen a korpordls vilsgotalkots ot Daun, clei. Tt els ia ‘clean tala 192 1 a HINDU DOKEINA as nevezetesens prthut ~ Told’ ap ~ "vir teas ayn - “Mevcgs és ahaa ~ ter’ exek folyamatszenien vannak felsorol- va, kezdve szal,amelyik megoyilvénulis ezen médozatinak \egad eagyéval dl szeliggésben, vagyis € lelsorolés egy olyan vena everint,amely dgyszéivin a vaiesa analtikus nézpon jinak felel meg, ezzel szemben a sadly az cleracket czzel qenndtesen rendez el, mégpedig eredenik vagy megiclenést sor remdjk szerit. Az telem kilon-kilin 4 nckik megtelel6 és Tenn res it érzekelheté mindsé sal nylvénal meg, ame- tihor tastoznak. E-mindsé- ek a misortk kategsria aloset soksvubsatancilisdeterminsci6k,ideéree minda7t, ami x2 6 ekilagha tartozik ilys téveds lenne ezckben a moder ke aimmerdben hipoetikus,egyszertesteinek” Kizelebi-tivolabbi Mnegteledi Lites, netalin » Fizika slapotokkal” rokonsigha hhozni dket,kivetve a gorogik Kozmol6giai e6ridinak meglehe- {Soe clterjed, minclazonsital helytelen interpeeticiat Az ele theken Kivi a durya kategéridja foglalja magsban a ‘dot tala} és tere’ (diff-ezeka korporlisexsztencia alapvet6el- legesen jegyechets meg, hogy czckav.éraékszervi Wiig alkotta megnyilwdnulis specilis madozatabn Kiln-ki Jon ama ket prineipium aktivitésai, amelyeket a2 univers tmegnyilefnulis birdalmaban Siednak és Vikwanak neveziink The alosuily kizstSlag 4 kosporsis exisatencidval Kapesol tost azonban ha egy individuslis ltezGt ~ amilyen az emberi Teny is teljessegkentvescink szemigyre za testi médozatin inal mis rendher tartoz6 clemeket is magiban hordoz, amne- Iyeket ¢ helynt ugyanezen kategéria két utolséalosatilya, inna €x- mamas kepvisel. Egy azon0s sZGtdba sednmyz6 mask acvalaz ‘lenéve Torihats manasa individuilsKenyber mint Sihanhor tartozs lelki képesséek tclessépéttartalmaz2s, me Iyek Kazi leginksb sz és. jellenzd az emberre. Ami uma itt, aat a kilejezést, aminck ércelmeta ,lélek" sea Tegtket- fenebball ejezt hi, e voltakeppen a transzcenclens principitm, tmihes 42 individaur kapesoldik és ami felette 40, egy prin- Wecel sri ve vases 198

    You might also like