Tth rpd Lng cm impresszionista verse egy eldobott kis gyufaszlrl szl, aki

tzvszt, valamint piros csodt akart, de a csoda sajnos elveszet, hiszen a

ggs fk sem vettk szre, s a kis gyufa csaldottan kialudt. A lng csak az
utols llegzettel huny ki. Eltte van hogy elhalvnyul, de prszor viszont jra led
a lobogs. A klt megragadta a ml pillanatot, ahogy a lng felkap, majd kialszik.
A cm szoros kapcsolatban ll a szvegrsszel, hisz a lng kifejezs az egyik
legfontosabb kulcsszava a versnek. A cm objektv megfogalmzsban egy kmiai
folyamat, egy vges reakci. Tkletes hasonlat lehet egy hirtelen jv, viszonlag
intenzv, de hamar ml rzsnek is, mint pldul egy idegen irnt rzett
vgyakozs vagy egy furcsa gondolat, minek egy id utn nem tulajdontunk
klnsebb jelentsget.
A vershelyzet azon krlmnyek sszessge, ahol elhangzik a versbeszd. Az g
erdrl , a fkrl, valamint a szraz frl kvetkeztetve egy erd a helyszn. A
szraz kifejezs az szre is utal. A kltemny a mltat idzi fel, ezt bizonytja a
rengeteg mlt idej ige is, mint pldul az eldobtam, fogott vagy a
nyjtzott.
A versbeszd az a md, ahogyan megszlal a lrai n. A versbeszd felhvja a
figyelmet egy bizonyos llapotra, rzelmekre a klti eszkzk segtsgvel ppen
emiatt a versbeszd kdokat tartalmaz. Jelen esetben a kd a lng, amivel a klt az
elhagyatottsgra utal. Klti eszkzknt a gyufaszl megszemlyestst vehetjk, hisz
ez a kis trgy lbhegyre llt , s tncolt is.
Az impresszionizmus a 19. szzad vgnek. legnagyobb hats mvszeti mozgalma, viszont az
impresszionista stlus nem volt olyan jellemz korstlus, mint a barokk vagy a renesznsz. Az
impresszionizmus igazi irodalmi terlete a lra s a ler prza. Stluseszkzei kztt ott tallhatak
a sznes, varzslatos kpek, a metafora, a szinesztzia, pldul a piros csoda. ,Megszemlyests
is gyakori, pldul szraz f se vette szre. Szvesen l zenei hatsokkal, pldul a tncolt ige.
Szneket, rnyalatokat is hasznl ,pldul a kltemnyben is elhangzott srga lng vagy zldbe
mart .