pte DRE ED) Q10Zs s MSTA CNT Te ee eet Ta ess mo ooo § peers Reece na eco comet e Tae eg Rierocolir sob ron Does Cob CU oc iacto eae i ps baG Bromo mnre ceatt sabe err oe Oren Seo eS Pens Cok eon ete Inne Coat a Pree Tc Teton co Onno Econ Tec cae See tr smn Rott ee a Ra nos eT ence Onc RO NeTSSO UCP cos es ee ee tects CSc a Ee MES Tan Coe ont crn it PU CE Connie ie B Doo nately rem Nea) Peer ot irene Rico NESE Sst ao eae SINIANVLOAW LIDSS AANOM V ZA Sree ua RCC eer Jordeujoy 21nfpeSoyFaur soypye “J>P}2S2POHS “TEPIOseled frasaw1a ADOH G pra eae eee AON CM ONO ne a] gid Gere eelers! i) Pence ri i) Prolene con eds! AON (14AZSA4d cane WED eh ecole) g| ‘non f1azsagA forditas alapjéul szolgalé mai Adele Faber, Elaine Mazlish TARTALOM How to Talk So Kids Will Listen and Listen So Kids will Talk Perennial Currents, An imprint of HarperCollins Publishers, 2004 ‘Az oloasdhoz ? Originally published by Rawson, Wade Publishers, Inc. | Utmutats a kinyo olvasésihr & hasendlatdhoz 9 Forditotta Els6 fejezet n KOS KRISZTINA Hogyan segitsiink gyermekeinknek érzéscik feldolgozésban? Misodik fejezet 54 Maikédjiink egyiit! Copyright®1980, 1999. All rights reserved. Original title: How To Talk So Kids Will Listen | Harmadik fejezet 2 And Listen So Kids Will Talk, | Biintetési alternativak | | Negyedik fejezet 135 Az bnéllésig timogatasa Kiadta a Reneszansz KOxywx1An6 Ker, 1037 Budapest, Szépvilgyi tit 105 Otdik fejezet 168 infogreneszanszkiado.hu Dicséret Felel6s kiadé Hatodik fejezet 194 a Reneszénsz Kit. iigyvezetije Hogy ne kelljen tbbé szerepet jétszaniuk } Szerkeszt6 Hetedik fejezet 218 Dietz-Blaské Judit Es minden ésszeaill Aboritét tervezte Mégis mivét sal ex az egis:? 23 Cae-action Ker 4 Utés26 Nyomta: Hiisz évvel késobb 224 Perno-Lanp RexiAn és Nyomba Kr | L Alevelek 228 | IL Igen, de... Mi van akkor, ha...s azzal mi van, hogy...? 241 ISBN 978 963 06 0742 1 INL A gyerekek anyanyelve 252 ‘Hungarian Translation © Kos Krisztina.-Csupan lehetdséget kapunk, hogy magunkat ilyenné vagy olyannd tegyith.” Jose Ortega y Gasset, spanyol filozéfus 10 HoGyan seGitsiiNK GYERMEKEINKNEK ERZESEIK FELDOLGOZASABAN? ELs6 rész Csodélatos sziil6 voltam, mielstt gyermekeim sziilettek volna. Nagy szak- Grtelemmel tuctam megmondani, hogy masok milyen hibakat kévetnek el gyerekeik nevelésekor. Aztin megsaiiletett a harom gyerekem. A gyerekekkel valé egyittélés szerénységre neveli az embert. Minden reg- gel azt mondtam magamnak, hogy ez a nap més lesz, mint a tabbi, de aztén az a nap is olyan volt, mint az 6t megeléz6k. - Neki tabbet adtalt~ Bz a rézsaszin bégre. En a kéket akarom! - A zabkasa tigy néz ki, mintha valaki kihanyta volna. - 6 iitétt meg engem! — En hozz sem értem. - Nem megyek be a s20- bamba! Te nem parancsolhatsz.nekem! Ejott egy pont, amikor mar nem birtam tovabb, és esatlakoztam egy szillé- segit6 csoporthoz, habir sohasem gondoltam, hogy egyszer ilyet teszek. A esoport az. egyik helyi tanacsad6 kézpontban tartotta a talalkozdit. A vezetdje egy fiatal pszicholégus volt, bizonyos Dr. Haim Ginott ‘Az elsé talilkoz6t nagyon élvezetesnek taldltam. A gyermekek érzéseir6l volt s26, és igy elrepiilt a két Gra, hogy észre sem vettem. A fejem zigott a vvégén a sok Gj gondolatis, a jegyzetfiizetem pedig tele volt még, emésztésre vr6 dtletekkel: Kézvetlen kapesolat van a gyermekek érzései és cselekedetei kizit Ha egy gyerek jl érzi magét, akkor jl i fog viselkedni Hogyan segithetiink nekik, hogy jit érezzék magukat? Ugy, hogy komolyan vessik az érsésciket! uProbléma: a szil6k sokszor nem veszik komolyan gyermekeik érzéseit Peldaul: “aUgyan, nem is vagy dihsiszomors st.” “Csak azért mondod et, mert frat vagy. Set okod ré, hogy ilyen dias legyél.” He esiknydsen nem fogadjuk el az érzéscikvalédisigal, azzal dsszezavarjuk és el- mérgesitjik gyermekeinket, Aztérjik el hogy nem fog tui, mit is éreznek, nem {fognak bizni a saat érzéseikben. Emiékszem, mikor vége lett a talilkozénak, az jart a fejemben, hogy talin iis sziildk igy tesznek, de én biztosan nem. Aztin elkezdtem odafigyelni arra, amit mondok. ime néhény parbeszéd a sajat otthonombsl. Egyetlen nap termése. Gyerex: Anya, faradt vagyok. Ex: Nem Iehetsz.faradt, most keltél fel a détutani alvésbol Gyerex: (hangosabban) De faradt vagyok. Ex: Nem vagy faradt, csak egy kicsit élmos. Oltézziink fel. Gyerex: (ébégaton) Nem akarok, féradt vagyok! Gonnex: Anya, meleg van, Ex: Hideg van. Ne vedd le a pulesid! GGrnnex: De nekem melegem van. Ex: Aztmondtam, ne vedd le a pulcsid! Gvenex: De melegem van! Grane: Unaimas volt ex a tévémiisor x: Nemisigaz, nagyon is érdekes vol Grane: Hilyestg volt Ex: Sokat lehetett belle tanulni. Granex: Baromsig volt Ex: Ne hasznaljiyen szavakat! Latja, mi trtént itt? Nem elég, hogy minden egyes beszélgetésiink vitiba torkollt, de riadasul még azt az iizenetet is kézvetitettem a gyerekeimnek, hogy ne bizzanak a sajat érzéscikben, hanem hagyatkozzanak rim Amint viligoss4 vilt szamomra, hogy igy viselkedem, elhataroztam, hogy véltoztatni fogok. Azt viszont nem tudtam, hogyan is kellene et esinélnom, ‘Vegi aztan a legnagyobb segitséget az adta, hogy a gyerekeim helyébe kép- 2 zeltem magam. Képzaljak csak el, hogy én vagyok a gyerek, aki fradl, akinek rmelege van vagy unatkozik, Es tegyik fel hogy a szdmomira legfontosabb fel- nétt tudomasara akarom hozni, mit érzek. Azeelkivetkez6 hetekben megprébiltam réhangolédni a gyerekeim érzése- ire, Megprdbaltam elképzelni, hogy mit érezhetnek, és amikor ez mar ment, a szavaim is valahogy megvaltoztak. Nemesak egy médszert alkalmaztam, hanem valéban komolyan gondoltam, amikor azt mondtam: ,Szoval még mindig féradtnak érzed magad, pedig most aludtal.” Vagy: ,tin fézom, dene. ked meleged van.” Vagy: ,Sz6val nem nagyon tetszett neked ez a program.” ‘Végiil is két dndllé személy vagyunk, akik érezhetnek eltérden ugyanabban a helyzetben. Nem Iehet azt mondani, hogy egyikiiknek vagy mésikunknak van igaza. Igy éreztiink és kész. Egy darabig nagy segitséget jelentett nekem ez az tionnan elsajatitott ké- pesség, Eszrevehetden csidkkent a veszekedések szaima kiztem és a gyereke- im k6z6tt. Aztan egy napon a lanyom kijelentette, hogy utélja a nagymaméjat. Méghozza az én anyémat. Egyetlen pillanatig sem tétovaztam:~ Hogy mond- hatsz ilyen szdrnytiséget? ~ Kiestem a szerepembél. ~ Biztos vagyok benne, hogy nem gondolod e7t komolyan. Soha tabbé meg ne halljam, hogy ilyes- mit mondasz! Ebb6I a jelenetbo! megtanultam valamit sajét magamrél. Nagyon elfogadé tudok lenni a gyerekeim érzéseivel kapcsolatban egészen addig, amig valami olyasmit nem mondanak, ami felbosszant vagy nyugtalanné tesz, Eben az esetben azonnal a régi médon beszélek veliik, Azéta megtudtam, hogy a reakciém egysltalin nem mondhaté szokat- Jannak. Alabb olyan gyermeki kijelentéseket soroltunk fel, amelyek gyakran azonnali tagadast vsltanak kia szil6kb6I. Olvassa ela kijelentéseket, 6 frja le, hogy én szerint milyen szavakkal reagalna ré a szil6, aki nem tudja elfogadni agyermeke érzéseit I. Gvenex: Nem szeretem a kistestvéremet, ‘S216: (nem fogadia el a gyerek érzését)IL. Gvexex: Unalmas volt a sziiletésnapi zstirom. (Mondja ezt azutin, hogy a sziilé mindent megtett, hogy csodilatossé tegye.) Sziiu6: (nem fogadja el a gyerek érzéseit) IL. Gvenex: Soha tbbé nem veszem be az éjszakai fogszabilyzémat! Fj t6le a szdm. Nem érdekel, hogy mit fog sz6Ini a fogorvos. Szit6: (nem fogadja el a gyerek éraéselt) IV. Gyerex: Mérges vagyok! Osszesen két percet késtem a tornadrardl, és meégis kirdigott a tesitanar esapatbol. S2i6: (nem fogada el a gyerck érzéscit) Tyesmiketirf? ,Dehogynem. Tudlom, hogy a szived mélyén szereted a test- véredet.” »Unalmas? Hiszen csodas sziilinapi zstirod volt. Kaptil fagyit, tortat, Jufikat. Jol van, akkor soha tdbbé nem csinélunk neked zstirt!” ‘»Ugyan, nem fajhat annyira az a fogszabélyoz6. Tudod, milyen sokba ke- rile? Marpedig,hordani fogod, akar tetszik, akaér nem!" ‘Nines jogod mérgesnek lenni, hiszen a te hibéd volt. Pontosan kellett vol- na odaémed.” Valamilyen okbsl nagyon kénnyen mondunk ilyeneket a gyerekeinknek. De vajon mit éreznek a gyerekeink, amikor ezeket halljsk? A kavetkez6 fel- adat azt probalja érzékeltetni, hogy milyen érzés, amikor valakinek semmibe veszik az érzéseit. Képzelje el, hogy a munkahelyén van. A fOndke dnre biz egy soron ki- viili munkat, Azt akarja, hogy a munkaidé végére végezzen vele. Azonnal neki akar éllni a feladatnak, de aztén annyi siirgés munka jn, hogy teljesen sapien r6la. Olyan sok a tennivald, hogy még ebédelni sines nagyon je. 4 Eppen hazafelé indulnak a kollégaival, amikor megjelenik a fondk, és kéri a kész munkst. Erre 6 megprabalja elmondani neki, milyen elfoglalt volt a mai napon. A féndke félbeszakitja. Diihdsen kiabdlni kezd dnnel. - Nem érdekel- nek a kifogdsai! Mégis mit képzel, miértfizetjik? Talin azért, hogy egész nap esak a fenekén ijn? ~ Kinyitja a sz4jat, hogy vlaszoljon, mire 6 csak annyit ‘mond, ,Tartsa meg a magyarézatat magénak", és elindul a lift felé, ‘Amunkatarsai tigy tesznek, mintha semmit sem hallottak volna. Osszepa- kol és hazaindul. Hazafelé menet taldlkozik egy baratjaval. Még, annyira fel van diilva, hogy nyomban el is meséli neki, mi tOrtént. ime nyole méd, ahogy a baritja ,segiteni” probal nnek. Minden egyes ehetséges valasznal jegyezze fel az. azonnali, ds2tinds reakciGiat. (Nines j6 vagy rossz reakcid, Minden érzés helyes.) 1. Az ér2ések tagadésa. ,Semmi okod, hogy diihs legyél. Csak a bolond kap- ja fel ezen a vizet. Nyilvan csak féradt vagy, és azért fijod fel ezt a dolgot ennyire. Szerintem fele annyira sem komoly az tigy, mint ahogy eldadtad. Ugyan mar, mosolyogi... Olyan jél all neked, amikor mosolyogsz.” Azn reakcigja: ILA filozofkus vilasz. Nos, az élet mar esak ilyen. A dolgok nem mindig, alakulnak az elképzeléseink szerint. Meg kell tanulned elfogadni a dolgo- kat, Semmi sem tkéletes ezen a féldén.” Az iin reakcigja ~ Ill. Tanécs. , Megmondom, mit kellene tenned. Holnap reggel az els6 dol- god az legyen, hogy bemész a fnikddhiz, és beismered, hogy hibit Artén leilsz az asztalodhoz, és befejezed azt a munkat, amit tegnap egész ‘nap elhanyagoltal. Ne hagyd, hogy az apré-eseprs siirgés feladatok elterel- {ék a figyelmedet. Ha van eszed, és meg akarod tartani a munkadat, akkor figyelj oda, hogy ilyesmi soha tabbé ne forduljon els.”IV. Kérdések. , Mégis miféle siirgés munkak miatt feledkeztél meg a fGndkod kiildin kérésérSI?” _,Eszedbe sem jutott, hogy fel fogod azzal dithiteni, ha nem csinélod meg?” , Mar maskor is el6fordull ilyesmi veled?” ,Miért nem mentél utana, amikor kiment a szobabol, hogy tijra elmagyarazd neki, mi- ért nem végezted el a munkat?” Az 6n reakcigja: Vil. Az egyitiércé vilasz. (A mésik érzéseice val6 réhangolédasi kisérlet) LHiG, ez vacak egy nap Iehetett, Nem Iehetett kinnyd elviselni, hogy fgy Jetdmadnak masok el6tt, fSleg azok utin, hogy amugy is annyi feladat zi: dulta nyakadba.” Azén reakcidja: _ V. A misik saemély védelmezése. ,Meg tudom érteni a {6ndkid reakcigit. Nyilvn rettenetesen nagy nyomds alatt van. Szerencsésnek mondhatod magad, amiért tabbnyire képes megorizni a hidegvérét.” Vi. Sajnilat. aj, szegénykém, Ez borzaszt6! Annyira sajndllak, még a kénnyeim is kicsordulnak.” - Azdn reakcidja: Vil. Amatér pszichoanalizis. ,Gondoltal mar arra, hogy talan azért zaklat fel ennyire ez.az eset, mert a féndkéd az apafigura él t ‘kd az apafigurat testesiti meg az életedben? Gyerekkorodban nyilvan retegtéatt6l, nchogy esalod.ist okozzazapadnak, és amikor most a féndkid ita a é Inept er a gyermekor visseatassdlmény jétt el6 benned. Nem?” . ssinesy 16 |Az elzé feladat sorin megtigyelhette, milyen érzések tomnek fel onben, amikor az emberck ital oly gyakran alkalmazott vilaszokat hallgatja. Ami engem ilet, ha valami miattideges vagyok vagy szomori, akkor a legutolse olog, amit hallani akarok, aa tandcs, a flozatalis, a pszichologizalis vagy a mévik néz6pontjénak taglalisa, Ha valakiilyeneket mond nekem, csak még osszabbul érzem magam. A sajnélattél csak szerencsétlennek érzem magam. Ha kérdéseket tesznek fel, elkezdek védekezni, De mind kéziil a legidege tébb, amikor azt mondidk, nines jogom gy érezni, ahogy érzek. A legtobb vvlaszra csak legyintek egyet, 6s maskor inkabb nem osztom meg azilletovel az érzéseimet. Viszont ha valaki valoban meghallgat, elfogadja a fajdalmamat, 65 lehet6- séget ad ré, hogy kibeszéljem magambsl, amit érzek, akkor maris kevésbé ér- zem magam diihdsnek, zavarodotinak, és kénnyebben meg tudok kitzdeni az érzéseimmel. TEbben az esethen még azt is elismerem talin, hogy a fOndkim tbbnyire igazsigos szokottlenni, és Iehet, hogy hibis vagyok, amiért nem végeztem 1 azonnal a feladatot. De akkor sem tudom megbocsatani neki, amit tett Mindenesetre holnap jé koran bemegyek a munkahelyemre, és azonnal meg- {rom a jelentést... De azért, amikor leadom neki, a tudomdsara hozom, hogy ennyice feldiiitett, ahogy beszelt velem... Es megkérem r4, hogy a jvaben pnégyszemkizt hozza tudomdsomra, ha kritikai megjegyzése van velem kap- csolatban‘A gyermekeinkben is hasonls folyamat megy végbe. Ok is képesek segitent smagukon, ha valaki meghallgatjadket, 6 egyuttérzden reagél a problémsjuk- ta. Azempatikus beszédmedot viszont tanulni kell hiszen nem része anya- nyelviinknek”. Nevelkedésiink sorén sokunknak utasitottk el az érzéseit- Hogy az elfogadis nyelvét folyékonyan beszéljik, eldbb meg kell tanulnunk és gyekorolnunk kell az. Ime nchany példa, hogyan segithetink gyerme- keinknek érzelmeik feldolgozasaban. SEGITSEG AZ ERZELMEK FELDOLGOZASABAN Figyelmesen hallgassa meg, a gyermekét. [éhiny epyitér s2dcska (6, nahit, tem) segisyévelfogad el érset 76 oldalakon azt demonstraljuk, mekkora kiilénbség van eme méd- 6s az elkeseredett gyerek szaméra a felndttek dltal hagyoményosan ott vélaszok kizit. 4. a AHELYETT, HOGY FELFULLEL FIGYEL CSAK ODA. BIZTOSETSA OKET TELJES FIGYELMEROL Batt bx vigundlstlon. Bre 8 mg a sr mezisth porafe grok! Nem valami lelkesité dotog, olyan emberhez beszélni, aki csak feliletesen Sokkal kénnyebb egy olyan szillével beszéini, aki tényleg odafigyel. Sokszor figyel rank. em is kell a sziilénck semmit sem mondania, mert a gyermek csak annyit Szeretne, hogy valaki egyiittérezzen vele és meghallgasoa. . A ’MAGYARAZAT ES OKOSKODAS HELYETT.. _-TELJESITSE A GYEREK VAGYAT KEPZELETBEN: Gnas most nines Hoon Mast monclon, hogy) Oe Mares Scag poce area eae’ N gha az is elég, ha valaki megérti, mennyire szeretne a gyerek valamit, maris Ha a gyerek valami olyasmit akar, amit nem kaphat meg, a sziil6k tobbnyire bb elviselni a valisdigot. logikus magyardzatot adnak neki, miért nem kaphatja meg az adott dolgot Sokszor minél logikusabban magyardzzuk, 6k annal jobban ellenkeznek. 27OO ——— ime a négy Iehetséges méd, ahogy segithetiink egy elkeseredett gyerme- ken: teles figyelmiinkrél biztositjuk, elfogadjuk az érzéseit az egyiittérzést ki- fejez6 szavak segitségével, nevet adunk az érzéseinek és teljesitiik a vigyait képzeletben, De minden szénél fontosabb a hozzAéllis és viselkedésméd, ami kisé- 1 Oket. Ha nem vagyunk Gszintén egyiittérzéek, akkor barmit is mondunk, gyermekiink Alsgosnak és manipulativnak fogja érezni. Csak akkor jutnak el szavaink a gyerek szivéhez, ha dszinte egyiittérzés itatja dt Ske. ‘Az eldbbickben megismert négy készség kézil talén az a legnehezebb, amikor nevet probdlunk adni gyermekiink érzelmi kitérésének. Gyakorlds és Ssszpontositas szitkséges ahhoz, hogy gyermekiink mondandéjénak mélyére nézziink, és megprobiljuk kitaldlni, mit is érezhet. De barmilyen nehéz is ez, fontos, hogy segitsiink gyermekiinknek bels6 vilégdnak szavakba dntésében, hhiszen csak akkor tudnak segiteni sajét magukon, ha szavakkal is képesek ki- fejezni, amit éreznek, ‘A kivetkez6 feladatban hat olyan kijelentést soroltunk fel, amely elhangoz- hat gyermekiink sz4jab6l. Olvassa el ket, 1. probalja meg leimni egy-két szdval, hogy mit érezhet a gyermeke, 2. irjon egy mondatot, amelybdl kideril a gyerek szdméra, hogy megérti, mit érezhet! AZ ERZESEK TUDOMASULVETELE: Agyermek mondja _—_Egy-két sz, amely——_-Hasznilja az eldbbi leirja, mit érezhet sz6t egy mondatban, amelybél kideril, megérti, hogyan érez~ het (ne kérdezzen és PELDA ne adjon tandesot) Ram kiabalt a busz- sofdr és mindenki nevetett rajtam eames erat 1. Legszivesebben be- Inéiznék egyet Misinek! 28 “Leesett egy kis es5, rre a tandr lefijta a juldst. Tok hiilye. meghivott a bu- \. Nem is tudom. ., Miért 6 az.a tandrok- hogy ilyen ren- leckét sznak a inkba a hétvégére? mai kosiredzésen, en egy kosarat ‘tudtam dobni, I AL e milyen sokat kellett gondolkodnia rajtuk? Nem kénnyti dolog gyer- tudoméséra hozni, hogy érijik, hogyan érezhetik magukat. Nem ‘lyasmit mondanunk, hogy: 1G, gy atom, mérges vagy” vagy aztin csal6dst okozhatott neked” vagy Ugy litom, utélod az egész hazifeladatosdit” vagy de elkeserit6 lehetett” vagy lagyon szomoni dolog, ha az ember jé baratja elkiltdzik" irpedig az ezekhez hasonls kijelentésekkel tudjuk gyermekeinket igazin gtatni, Segitségiikkel talan képessé valnak feldolgozni a sajét érzése- t (a, és ne ijedjen meg a magasztos kifejezések hasznalatatél. Ugy lehet in megtanulni egy szdt, ha kontextusban hasznéljuk,)‘Az el626 feladattal kapesolatban talén az jar a feiében, hogy az.els6 valasz. ~amely megmutatja, hogy tbbé-kevésbé érti gyermekei érzéseit - még nem minden. Vajon hogyan fog folytatédni a beszélgetés? Hogyan kellene foly- tatni? A kévetkez6 lépésben mar adhatunk tandcsot? Azzal még, virjunk egy kicsit. Tudom j6l, hogy nagy a kisértés, Az ember legszivesebben egyetlen mondattal megoldané a gyermeke problémait. ‘Anya, firadt vagyok.” wAkkor délj le, és pihen(!” thes vagyok” _ Hat akkor egyél valamit!” ‘Nem vagyok ches.” wAkkor ne egyéll” Alljon ellen a kisértésnek, amely arra csabit, hogy azonnal javitson a dol- gokon. Ehelyett tovabbra is prébalja meg elfogadni és reakcidival timogatni a gyermek érzéseit. ‘ime egy példa, hogy mire is gondolok. A csoportunkban az. egyik apuka ‘mesélte, hogy a fia egyik alkalommal beviharzott a lakasba, és azzal a mon- dattal nyitott, amellyel a feladatban is talélkozhattunk: , Legszivesebben be- hiiznék egyet Misinek!” Normal esetben a beszélgetés igy zajlottvolna le: Fil: Legszivesebben behiiznék egyet Misinek! Miért? Mi tértént? : Beledobta a fiizetemet a sérba ‘Ara: Es te semmit nem csindltél, ami ezt kiprovokalta? Fit: Nem! ‘Ava: Biztos vagy benne? Fi: Eskiiszém, egy ual sem értem hozza. ‘Ava: Misi a bardtod. Ha rim hallgatsz, gyorsan elfelejted az egész tigyet. Te sem vagy tikéletes, Neha te provokilod a masikat, és mégis 6t okolod. Ahogy az dséd esetében is szoktad. Fi: Nem is gaz, O szokta kezdeni. A, te semmit nem értesz meg. apa azonban hasznositotta, amit a csoportfoglalkozés sorén tanultunk hogyan segithetiink a gyermekeinknek érzelmeik feldolgozdsaban. ‘valésighan igy zajlott le a beszélgetés: “Legszivesebben behiiznék egyet Misinek! ‘Ara: Hi, litom mérges vagy! Fi: Ugy bemosnék egyet abba a kover kepébe! ‘Apa: Ennyire dithés vagy ra? i Tudod, mit csindlt az.a vadallat? A buszmegélléban élltunk, amikor elvete t6lem a fiizetemet, és beledobta a sirba. Minden ok nélkiill : Hmmm. Fogadok, hogy azt hitte, én tortem el a hilye agyagmadarat rajzéran, : Vagy tgy: gen, mert sirés kézben végig engem nézett. : O Denem én tirtem el! Nem én voltam! ¢ Te mar csak tudod, hogy nem te voltil ‘Vagyis nem direkt volt. Az a hiilye Zsuzsi nekilOkétt az asztalnak. Széval Zsuzsi ldkott meg. _Igen. Egy csomé dolog leesett, de csak az a madar trt el. Nem volt ‘szandékos. Szép madarat csindlt. «: Latom, tényleg nem direkt tirted el. _ Nem, de Misi tigysem hinn¢ el inted nem hinné el, ha elmondandd neki az igazat? Nem is tudom... De én akkor is elmondom neki, akar elhiszi, akiir "nem. Cserébe 6 pedig bocsdnatot kéne, hogy kérjen, amirt a sirba - dobta a fiizetemet. teljesen megdbbent. Egyetlen kérdést sem tett fel, a fia mégis el- neki az egész tdrténetet. Nem adott a gyereknek tandcsot, és az mégis sajit maga egy megoldési lehetSséggel elllni. Szinte el sem akar- ‘hogy csupan a hallgatisaval és a fia érzelmeinek az. elfogadasaval tudott segiteni. feladatokat megoldani, és példa-parbeszédeket elolvasni egy do- meg, egy egészen masik dolog, hogy képesek vagyunk-e valédi élet- is ilyen médon meghallgatni gyermekiinket. A csoportos foglal- Sorin a sziilékt6l megtudtuk, hogy a szerepjatékokat hasznosnak Ezek sorin némi gyakorlatra tehettek szert, még micl6tt élesben is déttek volna odahaza a problémakkal.me ogy szereptek, amelyet egy bartjval vagy a hézastarséval kiprobsl- hat, Egyikéjik lesa sz, a masik a gyerek. Mindenki csaka sat részétol- vassa el! A gyerek szemszigébsl (szerepjaték) 1. Az orvos azt mondta dnnek, hogy allergias, ezért minden héten injekci6t kell kapnia, hogy ne kohSgj6n és tiisszgjén annyit. Néha igen féjdalmasak ‘ezek az injekcidk, maskor meg sem érzi dket. A mai nagyon féjdalmas volt. Ahogy kijén az orvostol, a sziilei tudtéra akarja adni, hogyan érez. Kétiéleképpen fog a s7ilé valaszolni. Flészr nem fogadja el az érzéseit, de ‘n akkor is prébalkozzon tovabb. Amikor a beszélgetés a végéhez ér, nézzen magaba, és mondja el a trsdnak is, milyen érzések toltotték el. Kezdie a jelenetet azzal, hogy megdiirzsbli a karjt, és azt mondja: Majdnem belehaltam a mai injekciéba! IL Ahelyzet az el6bbi, de a szil6é most masképpen fog reagalni. A beszélge- {és lezarultival ismét nézzen magaba, és ossza meg a tarsaval az érzéseit Ugyantigy kezdie a jelenetet, mint az el6bb: ‘Majdnem belehaltam a mai injekcidbat A jelenet kétszeri eljatszsa utin esetleg szerepet is cserélhetnek, hogy a saiild szemszigéb61 is megtapasztalja a torténteket. A sri sremszigéb61 (szerepjaték) |. Minden héten injekciézni Kell hordania a gyermekét az allergiéja miatt. Habar tudja, hogy a gyerek retteg az injekci6tdl, azzal is tisztaban vagy; hogy az injekcié altaldban csak egyetlen masodpercig fj. A mai szuri utén a gyerek keservesen panaszkodni ke7d. Kétszer fogidk eljatszani a jelenetet. Az els6 alkalommal utasitsa el a gyerck érzéseit, és arta trekedjen, hogy minél hamarabb abbahagyja a gyerek a pa- naszkodist. Hasznélja az aldbbi mondatokat (persze sajétokat is kitalélhat): Ugyan, nem is fajt az enncyire. Egy apr kis semmiséget ij fel ekkoréra. A biétyad soha nem sirénkozott az oltésok uti. 32 iselkedsz, mint egy csecsemé. " . i, gins ines a seo abesaéigetésa vegdher ér, nézzen maga, és mondja el. tirsinak milyen érzések toltottek el “Agyermek kezdi a jelenetet cde most valdban oda fog figyelni a gyerekre. jak tiikrdzni, hogy valban odafigyel ri, és elfogadja a 6, ilyen rossz volt. a : Frit lyan fdas vol, hogy még a egédza ellenségedinek sem K- kinnyt dolog minden hétenilyeninjekcidt kapni. Gondolom, nagyor Oils jt ; ae ‘végével proba megfogalmazni, mit érzett, és eta tarsival za meg, fittal is a gyerek kezdi a jelenetet. enet kétszeri eljatszasa utén esetleg szerepet is cserélhetnek, hogy & ‘svemszdgébél is megtapasztalja a torténteket. a érezte magét egyre és egyre mérgesebbnek, amikor azt a kisgyereket Mtovania aknek feresapork és megkérd6jlectck az eats Nem mnt, hogy injekci6 mia dh hamarosan aszil6 ellen ford? ikor acta zit jtszotta,akinek egyetlen of}, hogy gyorsan leilitsa reke panasz\odasit, nem érezte egyre ineriltebbnek magat, amiéet sk olyan értetlenil viselkediK? ‘ fan ez trténik, amikor a gyerck érzéseit semmibs gyre ellenségesebbé valik egymassal szemben. kant amikor efogadta a gyermek ézéseit érezte, hogy a beszélgts myugodtabh vill? Eezte, hogy képes Gszntin segien a yee yercKként, amikorelfogadtak az éraisit, meghecsltebbnek éren BA Mlyebb scereteel érzet a sz irant? KOnnyebb volt elviseln 9) fgy, hogy valaki mis is tudta, mennyire szenved? Ugy érezte aid kéinnyebb lesz a kivetke76 injekcit is elviselni? ye veszik. A szil6Nagy szolgélatot tesziink gyermekiinknek, ha elismerjik az érzéseit. Hagyjuk, hogy kapcsolatot teremtsen bels6 vildgaval. Ha pedig a kapcsolat létrejtt, és a gyermek tisztan latja bels6 vildgat, képes dsszeszedni az erejét és ‘megkiizdeni a problémaival. FELADAT 1. Legalabb egyszer ezen a héten folytasson beszélgetést gyerekével, amely- nek soran elfogadja az érzéseit. Az aldbbi tires részre még frissiben irja le, ho- sgyan zajlott az.esemény. Gyenex: Szine: Grerex: Sas: Gverex: Sains: Gyerex: 2, Olvassa el a fejezet mésodik részét, amelyben részletesebben beszéliink ezekril a készségekrdl, felsoroljuk a leggyakrabban elhangzé kérdéseket. Itt olvashat maja személyes beszimolkatolyan szil6kt,akik a gyakorlatban is hasznositottdk ezeket a készségeket emlékeztet6... Segitségnyajtis gyermekeinknek ‘az érzéseik feldolgozésiban ‘A gyerekeknek sziikségik van ri, hogy érzéseiket elfogadjak és tiszteliék. 3A MEG GT CSENDBEN £8 FICYELMESEN. Jérzést el lehet fogadni. eselekedeteket korlétozni kell. hogy nagyon dihés vagy a btyédtra, Szavakkal, és ne pedis, Jhozd a tudoméséra, amit akarsz."nnn nnn MAsonix rész: VéLeménve, KERDESEK és szUL61 TORTENETEK Seilldk kérdései 1. Fontos, hogy mindig egyiittérz6en viselkedjek a gyerekemmel? Nem. A gyermekeinkkel folytatott beszélgetéseink jelentés része laza, hétkéz~ rnapi esemény. Ha a gyerek azt mondia: ,,Anya, tigy dntéttem, hogy ma isko- Ja.utan atugrom Davidho2’, teljesen felesleges a kovetkezSképpen valaszolni: sTehat hoztdl egy dintést, hogy meglétogatod egy barétodat ma délutén. Ha egyszertien annyit mondunk ,.Készi, hogy sz6ltl”, az éppen elegend6 tu- domiésulvétel. Egyiittérzésre akkor van sziikség, amikor a gyermek szeretné érzéseit veliink kizini. A povitiv érzésekre valé reagélés nem szokott til sok gondot okozni. Ha boldogan felkidlt a gyerek, hogy ,Otést kaptam a matek- dolgozatomrat”, erre igazdn nem nehéz lelkesen azt vilaszolni, hogy .(tdst! ‘Akkor most nagyon boldog Iehets2!” A negativ érzései esetén kell a készségeinket munkiba dllitani. llyenkor {ell ellendlini a figyelmen kiviil hagyas, tagadas és erkdlcsi tanmese kisértésé- nek. Egy édesapa arrél szdmolt be, hogy fia érzelmi sziikségletei irint akkor vat fogékonyabbé, amikor azokat fizikai sériiléseknek feleltette meg. A vagaés vagy horzsolis képe segitett neki felismerni, hogy a fia ugyanolyan gyors és komoly segitséget igenyel akkor is, amikor a lelke séril, mint amikor a téydét iti be 2, Mia baj azzal, ha egyenesen nekiszegezziik a gyereknek a kérdést: «Mitél érzed magad igy?” ‘Vannak gyerekek, akik képesek megmondani, hogy mit6l félnek, miért mér- ‘gesek vagy szomoriiak. A tdbbség szdméra azonban a ,miért” kérdés csak tovabb neheziti a helyzetet. Az eredeti rossz.érzésiik mellé most még annak okait is elemeznitik kell, és el6 kellene dllniuk egy értelmes magyarazattal. A gyerekek nagyon sokszor nem tudjék, hogy miért érzik magukat igy vagy ‘igy. Maskor azért hezitdlnak, hogy elmondjék-e, mert attdl tartanak, a felnétt Szdmara nem lesz elég j6 a magyardzat (,Ugyan, ezért sirtal?”) Sokkal nagyobb segitség egy boldogtalan gyerkée szméra, ha valaki azt mongja, ,Litom, valami nagyon elszomoritott”, mintha nekiall Ot faggatni (Mi trtént?”, ,Miért vagy szomori2”). Kénnyebb egy olyan felnéttel beszél- ‘aki elfogadja a gyerek érzéseit, mint egy olyannal, aki mindendron ma- ytakar hallani. szerint a gyermekeink tudomésara kell hoznunk, hogy jévihagy- ahogy éreznek? Jknek nem arra van s2iikségiik, hogy jovahagyjuk az érzéseiket, ha- ‘arra, hogy elismerjik dket. Talin az adott helyzetben jélesik a gyereknek, ‘mondjuk ,Teljesen igazad van", viszont ez a késbbbiekben gatat vethet hogy a gyerek végiggondolja a dolgokat magaban. : Mégsem fogiuk eldadni a darabot az osztillyal. Szemét ez a tans! Pedig mennyit probaltatok! Egyetértek veled. Tényleg szemét dolog ez a tandrotoktl -véget is éra beszélgetés, ‘pedig figyelje meg, mennyivel konnyebb a gyerek széméra a konst- -gondolkodés, ha elfogadjak az érzelmeit! = Mégsem fogjuk eladni a darabot az osztallyal. Szemét ez a tandr! Ez aztin nagy csalédas Iehet neked. Pedig mennyire szamitottél ¢ Igen. is mindezt azért, mert néhany gyerek hiilyéskedett a proba alatt. Ok tehetnek réla. (csendben hallgatja a gyereket) i ‘Meg azért is dishés volt rank, mert senki nem tanulta még meg a ese :Azt-_mondta, hogyha dsszeszedjiik magunkat, akkor lehet, hogy kapunk még egy esélyt... Jobban teszem, ha még egyszer ‘tolvasom a szvegemet. Segitené! ma este a végszavakkal? lalva: Nehéz pillanatainkban ~ fiiggetlentil attol, hogy fiatalok va- ‘vagy dregek ~ nem arra van sziikségiink, hogy valaki egyetértsen hhanem arra, hogy valaki felismerje, mit is tink st.seit, akkkor mi a baj azzal, ha egyszertien azt mondjuk neki ,Megértem az érzéseidet”? Azilyen kijelentésekkel esak az a baj, hogy vannak olyan gyerekek, akik nem hiszik el, hogy komolyan gondolod, és azt vélaszoljék, hogy ,.Nem, nem érted meg.” De ha veszed a faradsigot, és részletekbe menéen valaszolsz. (,Félel- metes lehet az els6 nap az iskoldban, Annyi tj dolog van, amit meg kell szok- ni), akkor a gyerek tudni fogja, hogy valbban megérted 6t 5. Tegyiik fel, hogy azonosulni probilok a gyerek érzésével, és kiderii, hogy tévedtem, 6 nem is azt érzi. Akkor mi a teend6? ‘Semi baj. A gyerek hamar helyre fog igazitani, Pela: Grenex: Apa, a tandr dttette a dolgozatot ajévé heétre. Ara: Eznagy megkénnyebbiilés lehetett a szdmodra. Gverex: Nem, mérges voltam! Most majd tanulhatok mindent ijra a jv héten. Ara: Ertem, sz6val mér till akartal lenni az egészen. (Gverex: Aha, Nagyképii dolog lenne azt hinni, hogy mindig tudjuk, mit érez a msik. A. legtobb, amit tehetiink, hogy megprdbaljuk megérteni gyermekeink érzéseit. Nem fogunk mindig sikerreljémi, de a probalkozasainkat akkor is nagyra ér- tékelik. 6. Tudom, hogy az lenne a j6, ha elfogadnam a gyerek érzéseit, de nehezen tudok mit kezdeni az olyan helyzetekkel, amikor a gyerekem azt mondja nekem, hogy ,Olyan gonosz vagy” vagy hogy ,Utillak”. Ha felzaklat, amikor a gyereked azt mondja neked, hogy uta, akkor hozd ezta tudomasara: ,Nem tetszett, amit most mondtal. Ha mérges vagy valami ‘iatt, akkor azt hozd a tudomdsomra valamilyen mas médon. Akkor talin a segitségedre tudok lenni.” 7. Van barmi més médja annak, hogy segitsiink egy zaklatott gyermeken azon kiviil, hogy a tudtira hozzuk, megértjtik az érzéseit? A fiam nagyon 4, Ha olyan fontos, hogy a gyerek tudomasira hozzuk, megértjiik az érzé- vviselia frusztrici6t. Néha segit, ha megértem az érzéseit, de tobb- ‘annyira fel van zaklatva, hogy meg sem hallja, amit mondok. x szil6 arrél szmolt be a csoportfoglalkozdsokon, hogy a nagyon fel- “gyerek esetében segithet, ha valamiféle cselekvéssel vezeti le a feszilt- ‘sok térténetet hallottunk mérges gyerekektdl, akik nyugodtabbé val “miutén parnakat piiflhettek, régi tejesdobozokat iitogethettek, gyurmat tak és gytchattak, tivélthettek, mint az oroszlin vagy darts nyi- idobalhattak. Azonban a rajzolés az a tevékenység, amelyet a szild is a Spben néz, és a gyerek is a legszivesebben végez. Az aldbbi két példa beliil tortént: lott csoportfoglalkozasrol mentem haza, amikor a hirom fiamat a dn ldo. a hisztirohama volt. A férjem ott allt mel- sundorral az arcin felém fordult:’Na, te specialist, lassuk, mit kezdesz, igy éreztem, bizonyitanom kell. Répillantottam a foldén rigkapals, fiamra, majd a kezembe vettem a telefon melletttartott jegyzetf ceruzat, Aztin letérdeltem, Tomi felé nyitottam a jegyzetfizetet és és azt mondtam: "Tessék, ezen mutasd meg, milyen mérges vagy. le, mit érzell’ azonnal felpattant, és diihisen kordket kezdett rajzolni. Aztan felém a rajzot, és azt mondta: ‘yen mérges vagyok!’ “Te aztén igazin mérges vagy’ Letéptem még egy darab papirt, és hogy még tobbet rajzoljon. iihddten firkini kezdett, mire én azt mondtam: ‘Azt a mindenit, fre mérges vagy!’ Aztin még egyszer megismeételtik az egészet. Ami- negyedik papirlapot odaadtam neki, mar egyértelmien nyugodtabb asan néztealapot, maj zt mondta:’Akkor most megmutaton ¢ 65 rajzolt egy Kirt, bele két pontot és egy mosolyg6 szajat. Alig /elhinni. Két percen beliil a hisztis gyerek mar mosolygottis. Es ‘mind- sikerilt elémi, hogy kifejezhette az érzéseit. Az eset utin a férjem azt ta: Tessék csak tovabb jémni abba a csoportba’.” kévetkez6 csoportioglalkozis alkalméval egy anyuka hasonlé esetr6l be.Amikor a miilt héten elmeséited a rajzos esetet Tomival én arra gondol- tam, baresak az én Akos fiamnél is hasznalhatnim ezt a médszert, Akos szin- tén harom éves, de fel6dési rendellenességben szenved. Ami mas gyercknek egy természetes fejlédési lépes6 volt ~ megallni elesés nélktil, megtartani a fejét-, az Akosnal hatalmas eseménynek szdmitott. Fantasztikusan sokat fe- 16ditt, de még most is kénnyen frusztréltté valik, ha valami nem sikeriil neki ‘Ha megprébal valamit, de nem jér sikerrel, képes utana drakig sikitozva sirni, Olyankor teljesen megkézelithetetlen. A legrosszabb, amikor meg akar rigni, é belém akar harapni. Talin azt gondolja, hogy a nehézségeirdl én tehetek, & tudnom Kellene segiteni rajta valahogy. Szinte allanddan mérges rim, A muiltkori foglalkozsr6l hazafelé tartva azon tprengtem, mi lenne, ha még azelétt kizel tudnék keriilni hozz4, miel6t teljesen felhergeli magét. Aznap délutin az tj kirakés jétékéval jatszott. Nem bonyolult,csak néhiny nagyobb darabbol ail, de az utolsé darabot sehogy sem tudta a helyére illeszteni, Né- any prébalkozés utdn megléttam az arcén a jl ismert kifejezést. Megijedtem, hogy mér megint kezd6dik, és gyorsan odaszaladtam hozzd. - Vir, vj egy Picit! Ne mozdul}!- mondtam neki. Meglepetten nézett rim. Idegesen kutatni Kezdtem a kinyvespolcén, mig végre taldltam egy nagy lila zsirkrétat és égy ‘ajatémbot. Leiiltem mellé a fSldre. ~ Akos, ilyen mérges vagy? ~ kérdeztem, é cikkcakkvonalakat kezdtem rajzolni a papirra. =Igen- valaszolta, majd kikapta a krétat a kezemb6\, és dsszevissza vonala- Kat kezdett rajzolni. Majd szurkalni kezdte vele a papirt, mig teljesen tele nem lett lyukakkal. A fény felé tartottam a papirt. - Hi, de ménges vagy... Sdin- te tajtékzol a diiht6i! — Kikapta a papirt a kezembsl, 6s apré darabkakra tép- Kedte, mikizben folyamatosan sirt. Amikor végzett vele,rémn nézett.— Anya, Szeretlek. - Ez volt az els6 alkalom, hogy ezt mondta nekem, Azéta_ még_egyszer_megprobdltam ezt, de nem miikédik minden ‘syes alkalommal. Azt hiszem, talétnom kell szdméra valamilyen més fesriiliséplevezetést, mint amilyen példéul a boks2zsék. Lassan kezdem meg: Extent, hogy a legfontosabb az egészben, hogy amig 6 pifli a zsikot vagy ra 01 én ott legyek mellette. A tudomaséra kell hoznom, hogy a legdiihisebb ér- 2éseit is megértem és elfogadom.” 8. Haa gyerek minden érzését elfogadom, azzal nem azt az iizenetet adom neki, hogy birmit megengedek neki? Nem akarok nagyon engedékeny sziil6lenni, lalom benniink is felmerilt, De lassan rajattink, hogy ez a meg. ts ombonegedhenyaneryon minder es et me jul: »Ltom, nagy drmet okoz neked, hogy a vafba rajzolgassél a vil- ("De ez még nem jelentiazt, hogy meg is engedjik a gyereknek ezt a Jkedést. Mikézben elveszed a vajat a kis miivésctél, hozd a tudoméséra, a vaj nem arra van, hogy mindenféle formiikat faragjunk belole, é add maja. * col Hr tpessaltle hogy amennyibenelfogadak ayermekeink eats Skis Jpen elfogadtak az éltalunk sllitott korlatokat ‘a baj azzal, hogy tandcsot adunk a problémaval ktizd6 gyereknek? % fst kindlunk a gyerekiinknek, azzal meg sot vagy azonnali megoldést kinélunk a gyere! 2 stows tapasztalattél, ami a problémaval val6 megktizdést jelenti, ‘van egyaltalan olyan helyzet, amikor j6, ha tandcsot adnunk? Természe- 6 161 oldalon, Meg nny su tanesohr” cl résrben ta -részletes leirdst arrél, hogy mikor és hogyan érdemes tandcsokat adni. Jehet tenni, ha utélag arra jOviink ra, a vilasz, amit gyermekiinknek nem volt igazdn a segitségére? ,Tegnap a lanyom nagyon feldaltan az iskolabél. El akarta mesélni nekem, hogy néhany gyerek ho- piszkalta 6t a jétsz6téren. Féradt voltam, és méssal voltam elfoglalva, syorsan el akartam ot hesegetni, azt mondtam, hogy hagyia A siristex még nem a vilig vege, Nagyon suomorsinak ltsot, fl a szobijaba. Tudom, hogy elszirtam, de mit tehetek igy ut6lag’ alkalommal, amikor a s2il6 réjin, hogy hibazott, mert mashogy Kel- reap, ezzel mis kapepy i etiyt A gyerokekkel val egy: ig nyitotlehetdgeket tartogat. Nehiny Grivalnappal vagy he s6bb birmikor azt mondhatjuk: ,Gondolkexdtam azon, amit a muiltkor a piszkélédés gyerekekrl a jatsz6téren, Most fogtam csak fel, men nt teed az eset.” ; expr rai nage ig kris ha een Figyelmeztetés aPétda: (Gyrrex: Mar nem kedvelem Davidot. ‘S216: Mar nem kedveled Davidot. Gyrrex: (nyiigisen) Igen, ezt mondtam. jobban drilt volna, st sjszeri Peas issircia gyerek, haegy kevésbé papagéjszerti vélaszt kap, mint Nalami nem tetszik neked David viselkedésében” vagy /Usy litom, komolyan megharagudtal ré.” IL, Vannak gyerekek, akik jobban szeretik, ha egy ltala i gyerekel, a Sn sgyaltaln semmit nem mond a sziild, amikor 6k mérgesek. Az anya vagy az apa jelenléte éppen eléggé vigasztalé a sz4mukra. = Az egyik anyuka elmesélte, hogy egy nap arra ment be a nappaliba, hogy a to zune Konnyes szemmel ila kanapén, Leilt a gyerek mel, dtkarolta, ta: alam trtént”, majd dt percig szétlanl ita lanya melt. Végil a lénya sdhajtott egyet, és azt mondta: ,Készi, anya, mar jobban va- YOK". Az anya soha nem tudta meg, mi okozta a linya szomoriisigat. Azt iszonttudta, hogy a vigasztaléjeleniéte segitet a linysnak, mert egy Grival késbb mar jokedviien dudolgatott a gyerek a szobdjéban. ean IIL Vannak gyerekek, akiket feldithit je 4 7 it, ha erdteljes érzelemnyilva eS helyes, de érzelemmentes valaszt kapnak. ; jemmrieealties tay haat -mesélte az. egyik foglalkozason, hogy egy napon rettent6 feldil- ton ment haza,mert a legjobb basta erulta az egyk kit mésoknak El ao anyja tak. hogy ‘mi trtént, mire az semleges hangsiillyal kézélte: Wy erre nem tudta megallni, adjon szar 5 tN \egillni, hogy ne adjon szarkasztikus erect tle, hogy milyen vélaszt szeretett volna kapni'az anyjétél fBondolkodott Nem annyiaaszavaval volt ba hanem azzal,ahogy rea Skat Ugy hangzot, minta olyan valaki ér2éseirdl beszne, aki ko eae sel. Azt hiszem, at sevetiem volna, ha kimutata, hogy egytitérez velem. Ha nyt mondot volna, hogy «Hi, kislényom, el tudom képzelni milyen dihés 4”, akkor méris gy éreztem volna, hogy megért en- ‘Az sem j6, ha a szil6 reakcidja hevesebb a gyermek eredeti éraésénél- = (morogoa) Fél brat vartam Pistire a sarkon, majd el6sllt egy légh6! kapott sztorival, hogy miért is késett el. Ez megbocsithatatlan! Hogy tehetet ilyet veled? Nem t8r6dik a smisik érzéseivel és felel6tlen. Gondolom, soha tobbé nem akars2 taldlkozni vele. ‘amasznak valésziniileg eszébe sem jutottilyen hevesen reagélni a ba- ia viselkedésére, és eszébe sem jutott, hogy ilyen drasztikus lépést tegyen. Jett volna minddssze sziiksége, hogy az. édesanyja egylittérzben morgo- on vele, és helytelenitéleg megrizza a fejét,ezzel fejezve ki, hogy dtérzi fia rods. Semmi sziiksége nem volt ré a gyereknek, hogy tovabbi terhet ‘avallara, és még anyja heves érzelmeivel is meg kelljen kiizdenie. sy kek nem szeretik, ha visszahalljak szilleik szajabél azokat a jel- famelyeket 6k hasznalnak sajat magukra. gy gyerek azzal jin, hogy 6 buta, csinya vagy kévér, akkor nem segitiink hha elismételjik ezt (,,A, ezek szerint butinak tartod magad” vagy fényleg digy étzed, hogy Kovér vagy”). Ne mikédjiink egyiite a gyerek- or ilyen jelzOket hasznél magéra. Usy is elfogadhatjuk a fajdalmat, ben nem ismételjik meg ezeket a jelzdket. eaux: A tandr azt mondta, hogy tizendt perc elegend6 a matek hazira. Ne- ikem egy egész dria telt, mire befejeztem. Nyilvan buta vagyok. Nagyon el tudja kedvetleniteni az embert, amikor tobb idt tlt valamivel, mint szdmitott r8. Gyenex: Sziinyen nézek ki, amikor mosolygok. Mar messzirél virit a fosza- bbilyzém. Ronda vagyok. [Nem tetszel magadnak a fogszabilyzdban. Es gondolom, az. sem sokat segit, hogy nekem fogszabilyzéval vagy anélkil is egyfor- man szép vagy.Remélem, nem rémitettik meg a figyelmeztetéseinkkel. Gondolom, mos- fanra mar kiderilt, hogy az érzelmek kezelése sokkal inkbb miivészet, mint tudomény. De hisziink benne ~ ugyanis ezt igazoljék a hosszia évek dta tart megfigyeléseink -; hogy sok-sok gyakorléssal, 6 persze sok hibds lépés utan, a sailok képesek mesterfokon tizni ext a mivészetet. Egy id6 utén meg fogia érezni, hogy az dn gyereke eselgben mi mikadik és mi nem. Ha eleget gya- Korol,ré fog jénni, hogy mi nytt vigaszt és mi jelent csak olajat a tizre, mitél tivolodik ela gyerek, és mi az, aminek a segitségével igazdn intim viszonyba Kerilhetnek, mi et sebet és mi gydgyit. Az On érzékenységét semmi nem pd tolhatja, Szill6k torténetei nagy}dbol tigy adjuk kézre, ahogy a sziilék megirtik dket. A legtbb esetben megviltoztattuk a gyerekek nevét. Létni fogja, hogy nem minden vilasz te Kinthet6 ,mintavélasznak". De ami igazin sedmit, az az odafigyelé és elfoga- 6 attitdd. r Az els6 ket trténetet elmesél6 sdk alig akarték elhinn, hogy a gyerek ekkerdett a sajét megoldésén dolgozni, amint a szil6-mogillta, hogy tand. GSokat osziogasson. - Hallgassétok, milyen keveset mondtam - vezette be a rténetét az els6 anyuka, A nyolcéves Miki ezekkel a szavakkal lép be a lakésba iskola utén: Leg. szivesebben pofin vignim Akost”, Ex: J6 diihds vagy Akosra! Mra Aha. Foci kizben, amikor hozzim keri alabda, mindig azt mondja: ~Passzold ide, Miki! En jobban focizom, mint te.” Te nem lennél mér, es, ha valaki ilyet mondana neked? De. Murs: Pedig Akos nem mindig ilyen. Elsen mindig olyan rendes volt. Sverintem Krisztiént uténozza, aki masodikban jétt hozzénk Ertem. Ms: Felhivom Akost, és megkérdezem nincs-e kedve kijénni a parkba A fiam els. Nem agressziv gyerek, nem szokott verekedni. Eppen ezért tuilsdgosan is féltem 6t, mert olyan gydmoltalannak Iétom. Hétf6n azzal jit az iskolabdL hogy az egyik osztilytarsa~ aki sokkal nagyobb néla ~azt neki az egyik , kévetével’, hogy meg fogik verni holnap. Else pénik irr rajtam. Otthon akartam tartani, vagy legalibbis Gnvédelmi fogasokat tanitani neki egy éjszaka alatt, hogy megkiméljem a {sjdalomtél és tl, yztam, hogy nem mutatom ki, mennyire megijedtem, hanem figyel- alga pale es ee ca sey hae gba kezdett. - Ugyhogy hirom Snvédelmi stratégidt dolgoztam Bi cgprbdin cnt wach gyrtane sc nem civilizslt dolog verekedni. Ha ez nem hasznal, akkor felveszem a ivegem. Bir (itt szinetettartott és elgondolkodot), ha igazin vereke- akkor ez nem fogia visszatartani. Marpedig az lehet, hiszen én még soha is beszéltem vele, 6 meg meg akar verni Ha minden esd6t mond, akkor sm Tomit, hogy 6 tamadja meg. Tomi olyan ends, hogy afi mar a lst {tél meg fog ijedni. ~ Meg voltam dbbenve. - © — mondtam. - Jl van, rendben lesz. Most mar tudom, mit fogok tenni -mondta, és bement jaba pihenni Nagyon biiszke voltam a fiama. Fogalmam sem volt, ilyenbitran és letesen tuda a sat problémtkezelni. fs mindezt az el6 beldle, hogy esendben meghallgattam, é nem széltam bele. azért nem hagytam annyiban a dolgot. A fiamnak nem mondtam sem- de felhivtam a tanit6t, és elmondtam neki, mi késziil. Azt mondta, jél hogy felhivtam, mert a mai vilégban nem szabad a fenyegetéseket E as suisse saiikségem volt, hogy ne kérdezzek ri, mi {az iskolaban. Szerencsére a fiam magatel is elmondta. - Képzeld, anyu, a jk, akikart6l szAmoltak be, mennyire megnyugtatta a gyereki- a7 6 lfogadé valaszuk. A , Nyugod} mir meg” vagy a »Hagyd ezt abba sak tovabb hergeli a gyereket. De sokszor néhény elfogadé 526 is legvadabb érzések megnyugtatdséra, a gyerek hangulaténak drasztikus Itoztatdséra. Az els6 példat egy apa mesélte Nori, a linyom bejétt a szobaba.A tomatandr ma rim orditott. -6. ~Kiabalt velem. —Nagyon mérges lehetett. ~ Azt orditotta, hogy ,.Nem igy kell a réplabdaban a labdét megiitni! Ha- xnem igy.” Honnan tudném, hogy kell csindlni, amikor sosem mutatta még meg? ~ Dithds voltal ré, amiért kiabalt veled ~ Nagyon feldihitett. —Nagyon rossz érzés, ha ok nélkiil kiabélnak az emberrel Nem volt hozzé joga. ~ Ugy érzed, hogy jogtalanul orditott veled. ~ Olyan dithis vagyok ra, hogy legszivesebben megtaposndm... Szeretnék | csinalni egy babat a képével, és j61 megszurkilnim, hogy szenvedjen, ~ Fellégatnad a kislibuijanal fogva, } ~ Kistitném olajban. ~ Megfojtanim egy kanal vizben. Abeszélgetésnek ezen a pontjén Nori elmosolyodott. En is elmosolyodtam. Mindketten nevetni kezaltiink. Aztén azt mondta, hogy milyen hilyeség volt a tanar részérél igy orditani vele. ~ De most aztén tényleg tudom, hogyan kell megiitni a labdat. Kordbban biztos azt mondtam volna neki, hogy nyilvén okot adott az or- ditozdsra, és jobban teszi, ha legkzelebb odafigyel a tandrra, amikor az ki- Javitia 6, és alkkor majd tudn fogja, mit hogyan kell sind, Erre 6 bevagta volna a szabsjaajtajat, és ott dahongétt volna, hogy a hilye andr mellett még egy ididta apaval is megverte a sors. Helyszin: a konyhank. Eppen letettem a kisbabankat aludni. Peti ‘izgatottan jén haza az ovibél, mert a baratja, Laci meghivta magukhoz jatszani. Pert: Szia, anyu, menjiink Laciékhoz jétszani Anva: Petra (a niga) most éppen alszik, de majd késdbb dtmegyiink, Pen: (kezd bedihdni) En most akarok menni. Azt mondtad, hogy ovi utin -t usszallistfogja a nevével Osszekapcsoln Beszél 416 szdméra jelent megkénnyebbiilést, aésein6). Sok sziil6 sziméra jelent megkor ae ema wal6di érzéseit, és ex még segit is a prob- srtyedban, Orilnek, hogy nem kell a végtclenséBig ncaa seelcnem annyia trékenyek. Képesek arra, hogy meBPiFkO? 1m arra, hogy elolvassam a fogalma- jobb pillanat neke ego a Jacsora atin majd a munkdnak Kj f- Tdeges vagyok és feszilt. Vacsor tudok leiilni veled.” Tesz, ha az elkivetkez6 kis iddben senki nem ide ennek semmi kze tehozzéd.” keriil az utamba, Ideges nevel6 édesanya mesélte, hogy régebben iért sokszor nem volt trelme a aja jobban elfogadni a sajstéraéseit é vetitenia szamukra is érthet6 mo kkét kisgyereket egyediil haragudott magara, ami¢ ‘elhatarozta, hogy megprobé fagyerekeinck isigyekszik majd Ko : a f It egy médszert. - Nagyjabdl dinnye mérel tiple van Tost tar Most a tirelmem mar csak akkora, mint egy Nar Tedbb._- Most mar csak akkora a tirelmem mint 67 nomad Sbbahagyri, miclttteljesen dsszezsugorodik = ae eas oe fe : a tiirelmed, anya? Olv a fia odament hozz. ~ Mekkora most a seat east? _ wérderte te. Ebb6l tudta, hogy @ sgyerekek komolyan ot te lyanok is, akiknek problémijuk volt e22¢) poten ee is nota, ha feltarjak valodi érzéseiket @ BY°! : at Kents oa sribnszantengen” mia ‘annyit mond: , Kit érdekel?”‘Tapasztalataink szerint azok a gyerekek, akiknek tiszteletben tartjik az ér- _2éseit, maguk is elfogad6ak a felnéttek érzéseiirdnt, Ugyanakkor elképzethe- 16, hogy lesz egy dtmeneti id6szak, mikor hallani fogja a bosszanto , kit érde- kel?” kérdést. Ha ezzel talalja szemben magat, hozza a gyerek tudoméséra, hogy dnt érdekli. ~ Engem érdekel, hogy mit érzek. Bs az is érdekel, hogy te mit érzel. Es elvarom, hogy a csaladunkban mindenkinek fontosak legyenek a mésik ér2ései Figuelmeztetés. Vannak gyerekek, akiket nagyon érzékenyen érint a szil6i rosszallas, Ok rosszul viselik, ha olyasmit hallanak, hogy ,mérges vagyok” vagy ,e2 nagyon felbosszant’, és elképzelhet5, hogy ellenségesen valaszol- nak: ,J6l van, akkor én is mérges vagyok rad!” Az ilyen gyerekek esetében jobb, ha egyszertien kizli velik az elvardsait. Ahelyett, hogy ,,ménges vagyok rid, amiért meghtiztad a macska farkét", mondja azt, hogy ,elvérom téled, hogy kedvesen banjal az dllatokkal”. V. Uzenjen irésban. A gyerekek Altaldban nagyon szeretnek iizeneteket apni figgetlentil att, hogy tudnak-e olvasni vagy sem. A kicsiket tabbnyire nagyon felvillanyozza, ha nyomlatott izenetet kapnak a szileikt6l. Ez arra Ssztinzi ket, hogy maguk is készitsenek irott vagy rajzolt tizeneteket leiknek. Anagyobbak szintén szeretik az ilyen tipusti kommunikéciét, Azok a ka- maszok, akikkel az egyik csoportunkban foglalkoztunk, azt mondtak, hogy j6 éraéssel t6lti el 6ket, ha irotttizenetet kapnak, .mintha csak levelet kapnal egy baritodtét”, Egészen meghatotta dket, hogy a szileik vették a faradtsigot és Uzenetet tak nekik. Az egyik fiatalember szerint az irotttizenetekben az a legjobb, hogy nem lesznek egyre hangosabbak”. Assaiil6k is arrol szdmoltak be, hogy szeretik ezt a médszert. Gyors, konnyti ‘médja annak, hogy hatist érink el gyerekeinknél, 6s tébbnyire j6 szajizt hagy hogy 6 egy jegyzettimbat és egy ceruzékkal libdint Hetente tbbsziiris el6fordul, hogy a gyere- kei semmit sem reagalnak a sokadszorismételt kéréseire, vagy mar 6 érzi igy, hogy feladja, és maga végzi el a hazimunkst, amit tlk akart kérni lyenkor kevesebbet vesz ki beléle, ha megragadja a ceruzat, mintha kinyit- nda szdjat. eas i 88 {me néhiny példaiizenct tle: KEDVES TOMI! REGGEL OTA NEM VOLTAM KINT, SEGITS RAJTAM. AKUTYAD, SAMU KEDVES ZSU! ‘A KONYHARA RAFER EGY RENDRAKAS. KERLEK TEGY VALAMIT, MERT: 4. KONYVEK VANNAK A TUZHELYEN. A BEJARATNAL EGY CSIZMA HEVER. AFOLDON VAN EGY KABAT. MORZSA VAN AZ ASZTALON. ORE IS KOSZI. A -YELEM! JOLVASAS MA ESTE FEL NYOLCKOR. ‘TETTEL VARUNK MINDEN GYEREKET, "MAR BELEBUIT A PIZSAMAJABA ES MEGMOSTA A FOGAT. izenetoknek nem fltétleniil kell kénayednek lennitik, de azilyen ban: it jhol a humor egyalta~ t&bbnyire segit. Vannak azonban olyan helyzetek, a Telyénvalé és elravezet6, Példéul az epyik édesapa esetdben,akinek a lanya a vadonatij CD-ét, ugyanis a foldon hagyta, é réléptek: hogy ha nem adhatta volna ki magab6la dtihétfrdsban, akkorbiz- ‘megbiintette volna a gyereket. Ezt irta: "EKZOM! Alyem nélkil elvetted a CD-met! tele van karcokkal, és niem mikidik. JOS APAD sokkal késbb az apa ezt az iizenetet kapta a linyat6l:Driga Apa! Bocsdnatot kérek. Veszek ne®ked egy tijat szombaton, &birmilyen draga is, leoonthatod a zsebpénzembsl. Eszter ‘Mindig megdébbeniink raita, hogy az olvasni még nem tudé gyerekek ho- tyan képesek mégis ,elolvaasni” a sziileik nekik irt tizeneteit. ime egy fiatal, olgoz6 anyuka beszimoléji: ‘Anapom legnehezebb sz?akasza az, amikor hazaérek a munkabl és meg- rdbalok hisz perc alatt valdamiféle vacsorat 6sszeiitni, mialatta gyerekek ide- sda szaladgélnak a hiitdszekkrény és kenyértarté doboz kbzitt. Mire a vacsora wasztalra keriil, mar egyaltltalan nem éhesek. ‘Mailt hétfon egy tablat tetittem a konyha ajtajara: VACSORAIG A KONYH/A ZARVA! ‘A négyéves gyerekem a#zonnal tudni akarta, mi van oda iva. Mikor el hondtam neki, olyan tisztetletel viseltetett az tizenet indnt, hogy még a labat ‘em tette be a konyhaba, A y mésik szobsban jétszottak a hiigaval egészen ad- 8g miglenem veer a bbl, be nem hvtam det ap este megint felteettem a tablét. Mialatt a hamburgert készitett Ullotam hogy a négyévers Ham akétéves higdt tania a ssavak eteniéooe, Aztan lattam, ahogy a linyoo™ rémutat a seavakra egyenként, és ,olvas": ,Va- ‘sordig... a... konyha... zaréva”. bs Az irott iizenet legszokatttlanabb felhasznlisi médjét egy olyan any tallottuk, aki esti iskoldba ids jart: liaklaicomacs Egy gyenge pillanatombaa elvillaltam, hogy m wegszervezek a lakésunkban ‘By htiszfSs megbeszélést. ‘Annyira ideges voltam, hogy minden jél menjen, ogy hamarabb hazamenterim az iskolébol ‘Abogy hazaértem és kértlilnéztem, teljesen kétségbe estem, Minden a feje = allt. Ujsgkupacok, nmagazinok, kinyvek mindeniit, a flirddszoba egy nero moesok, az gyak bevetetlenii. Alig tGbb mint ket im volt, ogy min- lent rendbe tegyek, és érezetem, hogy kezdem elveszteni a fejem. Kzeledett tz id6, amikor a gyerekek h\azaérnek az iskolébdl, és éreztem, hogy arra mar régképp nines energidm, hiogy az 6 kaveteléseikkel va oe kel vagy veszekedéseikkel De magyarizkodni sem volt kedvem. Elhatéroztam hat, hogy tizenetet irok rnekik. Igen dm, de a lakasban egyetlen olyan pont sem volt, ahové le tudtam ‘yolna tenni a papirt. [gy hat fogtam egy darab kartont, vagtam bele két lyu- “kat, madzagot haztam at rajta, és a nyakamba akasztottam: 1DO6ziTETT BOMBA! HA IDEGESITIK VAGY PISZKALJAK, FELROBBAN!!! VENDEGEK JONNEK. AZONNALISEGITSEGET KEREK! Aztén rohamtempéban nekislltam pakolni. Amikor a gyerekek hazaértek clolvastak a tablat, 6 maguk ajanikoztak, hogy elpakoljak a kinyveiket és a kat. Aztn anélkiil, hogy én barmit is mondtam volna, bedgyaztak. Né- lam is! Hihetetien volt Eppen a fiirdészobanak késziiltem nekidllni, amikor csengettek. Kivert a de szerencsére csak a megbeszéléshez sziikséges székeket szallitottak ki. ‘az embemek, hogy jojjan be, és nem értettem, miért nem mozdul. A lkasomat bamulta meredten. éztem, és észrevettem, hogy a tabla még mindig a nyakamban légott. el akartam magyarazni, mirél van 76, de 6 kizbevagott. - Ne ide- fel magat, hélgyem. Nyugodjon meg, Csak mondja meg, hova tegyem és majd én szépen felallitom dket. ‘Sokszor nekiink szegezték a kérdést: , Ha megfelel6 médon hasznélom eze- ‘amédszereket, akkor a gyermekeim mindig dgy fognak reagalni, ahogy sretném?” A valaszunk erre az, hogy dszintén reméljik, nem. A gyerekek .gépek. Es killénben sem az volt a célunk, hogy olyan technikakat tanit- ik, amelyyek segitségével manipuldini lehet a gyerekeket. ‘Ami célunk az, hogy megszélitsuk a gyermekeinkben rejlé legjobb tulaj- de skat: az intelligencidjukat, a kezdeményezdkészségiiket, a feleldsség, etiiket, a humorérzékiiket, a mésok igényeire val6 ér2ékenységiiket. " Pontot akarunk tenn a lelket sebz kommunikicié végére, és olyan nyelvet esiink, amely az énbizalmat téplalja. érzelmi légkért akarunk teremteni, amelyben a gyermekeink készte- éreznck arra, hogy egyiittmiikidjenek veliink, mégpedig azért, mert fon- ‘Snmaguk szdmara, és mi is fontosak vagyunk nekik, |Most kisgyerekkent, tek lesznek a kamaszéveik alatt, és végiil 2 ‘4ci6t mutassunk be, ame iinénak a mi irdnyunkba, akkor, amikor mér felnét- 3 e Biinrerést ALTERNATIVAK lta, milyen nehéz megallni, hogy ne azokat a dolgokat mondjuk, {ltaldban szoktunk? Sokunk szamara a szarkazmus, a kioktatés, a tés, a sértegetés és a fenyegetés mind-mind bele voltak sz6ve abba be, amelyet nevelkedésiink sorén hallottunk. Nem kénny{i a megszo- feladni. s2iil6 diihdsen mesélte, hogy milyen elkeserité, hogy a foglalkozésok ‘olyan dolgokat mond sokszor a gyerekeinek, amiket nem szeretne, Az en kilnbség, hogy most mar képesek voltak hallani magukat kiviilrl ‘mir egytajta fejl6dést jelent. A valtoztatas felé vezet titon megtett els6 snek tekinthets. sajét példdmbél is tudom, hogy a véltozas nem jén olyan kénnyen. Még, is hallom magam: ,Miért vagytok mindig ilyenek? Orikké elfeletitek pesolni a fiirdészobai lamps.” Aztan réuntam a sajat szvegemre. Meg- itam, hogy soha tébbé nem mondok ilyet. Aztén csak mondtam. Es Irdalds. ,Sosem leszek képes megtanulni ezeket az tj médszereket... fan mAshogy Kellett volna ezt mondani? ... Tudom, persze. ‘Gyerekek, a 64, limps’, ezt kellett volna mondanom. Vagy még inkibb: ‘Gye- ek, a limpat’” Aztin meg azon kezdtem el mindig izgulni, hogy nem sza~ a cla lehetiséget. Persze feleslegesen aggédtam. A gyerekeim min- gve hagytak a limpat a fiirddben. A kévetke76 ilyen alkalommal mar Ailltam. ,Gyerekek, a limpal” Erre valamelyikiik beszaladt, és lekap- csolta. Sikes! __ Aztén persze olyan is volt, hogy hidba mondtam én a, megfelelé mondato- mégsem ment a dolog. A gyerekek vagy a filak botjét sem mozditottik,vagy, ami még rosszabb, egyenesen ellenszegiltek. lyenkor egyetlen dologr vgytam: MEGBUNTETNI OKET! Hogy mélyebben megérsik, mi is zalk le két ember kizit, amikor az cegyik megbiinteti a mésikat, kérem olvassa el az albbi kétjelenetet, majd vi. laszoljon a kérdésekre. Els jelenet| Anya: Elég volt a rohangélasbél.... Azt akarom, hogy fogd a bevisérléko- «sit, amig vasirolunk... Miért kell neked mindent dsszefogdosni? Azt mondtam, hogy fogd meg a kocsit!... Tedd vissza a bandit... Nem, nem vessziik meg. Van otthon rengeteg... Ne nyomkodd a paradicsomot! Utoljéra figyelmeztetlek, hogyha nem fogod a kocsit, bbaj lesz... Vedd mar ki onnan a kezed! En veszem ki a jégkrém Nem igaz, hogy mar megint rohangélsz. El akarsz.esni? Rendben, ezzel betelt a pohar. Majdnem felldkted azt az dreg nénit. Evért biintetést érdemelsz. Egyetten kandllal sem kapsz ajégkrémbét. Talan igy majd megtanulod, hogy ne rohangalj eszetlenil bssze-vis- saa. ‘Misodik jelenet ‘Ava: Feri, te hasznéltad a fiirészemet? Feri: Nem. ‘Ara: Biztos? ent: Esktiszdm, hozzé sem nyiiltam. ‘Aa: Akkor hogy lehet, hogy a gokart melletttalaltam ra, amit a bardtoddal csinltok? Es csupa rozsda, Font Ja, tényleg! Hasznéltuk a miilt héten, aztén esni kezdett, 6s mi bemen- link a hazba. Megfeledkeztem ra Ara: Sz6val hazudtl nekem. Frnt: Nem hazudtam. Tényleg elfelejtettem. ‘Ara: Amiilthéten meg a kalapécsomat, az azel6tti héten pedig.a csavarhii- zémat felejtetted ugyanigy el ext: Jaj apa, tudod, hogy nem szandeékos volt. Néha elfelejtek dolgokat. ‘Ara: Taln majd ez segit neked, hogy emlékezz. Soha tibbé nem hasznl- hatod a szerszdimaimat, és réadsul holnap itthon maradsz, amig mi moziba megyiink. "lsd kérdés. Mi motivalta a szilét arra az egyes jeleneteknél, hogy meg tesse a gyereket? Els6 jelenet: Misodik jetent: ‘Misodik kérdés. Mit gondol, mit érezhetett a megbiintetett gyerek? Els6 jelenet: siink vagy ne biintessiink? mikor ez a kérdés felmeriil a csoportfoglalkozisok soran, mindig meg- ezem: Vajon miért biintetiink? ime néhany valasz: intetsz, akkor a gyereket semmi nem dllitja meg. Még azt is Ind eltusolni, hogy megiit valakit.” ; ‘annyira tandcstalan és mérges vagyok, hogy nem tudom, mi mast yan tanulja meg a gyerekem, hogy rosszat ttt, és nem szabad tbbet -esindlnia, ha nem biintetem meg?” zért biintetem a fiamat, mert csak ebbdl ért.” Amikor arra kértem a sziildket, hogy idézzék fel, mit éreztek, amikor gyer- rukban megbiintették ket, az alébbi vilaszokat kaptam: Utdltam az anyémat olyankor. Azt gondoltam "Milyen rohadék’, és utdna g lelkiismeret furdalisom volt.” gondoltam: ‘Apémnak igaza van. Rossz vagyok. Megérdemlem a e : spzeltem, hogy majd egyszer nagyon beteg leszek, 6s akkor megban- amit velem tettek.” "Arra gondoltam: ‘Milyen szemetek. De rajtam nem fognak ki. Legkize- Gjra megcsinslom, de akkor majd nem kapnak el.” a ‘Minél tbbet beszélgettiink, a szilk annl inkabb raébredtek, hogy a biin- gyiilélethe7, bossziihoz, ellenszegiiléshez, dnsajnilathoz és Snleértéke- ‘vezethet. De hisba, tovabbra is aggodalmaskodtak: ; ‘eHa tébbé nem biintetek, az nem olyan, mintha a gyerekeim kezébe adnam ‘gyeplst?”a _ Pélek, hogy igy az utols6 eszkizdmt6l valnék meg, és nem lenne hatal- mam felettil Tudtam, hogy mit éreznek. Emiékszem, én is hasonlékat kérdeztem Dr, Ginott-t6t: »Meddig,hagyjam a gyerekeimet elmenni? Ha nem fogadnak sz6t és direkt szembeszegiilnek velem, mikor jn el a pillanat, hogy helyes a biintetés? Ne legyen a rossz viselkedésnek semmiféle kivetkezménye?” Gerre azt vilaszolta, hogy egy gyereknek igenis meg kell tapasztalni a cse- lekedeteinek a kivetkezményeit, de nem a biintetést. Ugy gondolta, hogy egy szeretettelies kapesolatban nincsen helye a biintetésnek. Nem hagytam annyiban: ,Tegyik fel, hogy a gyerek tovabbra sem hajlandé sz6t fogadni. Akkor mar megbiintethetem?” Dr. Ginott szerint a biintetéssel az az alapvet6 baj, hogy nem miikidik. Ahe- lyett, hogy a gyerek sajndlnd, amit tett, és azon gondotkodina, hogyan tehetné jov4, a biintetés eltereli a figyelmét, és bosszaibeteliesité fantazidlasra késztet. Mas sz6val, a biintetéssel éppen hogy megakaddlyozzuk annak a nagyon fon- tos bels6 folyamatnak a makdését, melynek sordn a gyermekiink saat hely- telen viselkedésével szembenéz. , Ez az elgondolis — hogy a biintetés nem mikddik, mert figyelemelterel6 ~nagyon tj volt nekem. Egy iijabb kérdés merilt fel bennem. Mit tegyek a biintetés helyett? Szanjon egy kis idét az el6z6 helyzetek tanulmanyozasara. Milyen més mé- don kezelhették volna a szil6k a problémat? 1. Milyen mas médszereket lehet elképzelni a biintetés helyett a boltos eset- ben? 2. Milyen mas médszereket lehet elképzelni annak a kisgyereknek az ‘esetében, aki elvette az apja szerszmait és nem tette vissza Sket? Mindig lenytigz a szilldk taldlékonysdga. Ha kapnak egy kis idét és nyu- galmat, akkor dltaldban j6 par dtletiik van a problémak kezelésére a biinte- tés helyett. Nézziik csak az alébbi tandcsokat, amelyek egyetlen csoportb6l valk: _ anyuka és a gyerek olthon tarthatnénak f6prdbat” egy képzeletbeli Tmindenféle eszkézdkkel. Az egyiittjétszas sordn az anya megtanit- igyereknek néhany fontosabb bolt illemszabilyt ec apotharnnak egit ogy KEnyvetJanci a boltban cine ‘zerepelnének Jancsinak - a bevasirl6 csapat fontos taginak ~ a fel- segit tolni a kocsit, bepakol, kipakol, rendszerez. ; og Jancsi az. anyukja segitségével készithetne egy bevisérllistat wy, hogy frottat vagy képesel) Ezen olyan élelmiszerek szerepetnének, Jancsinak kell megtaléinia és dsszegyéjtenie a boltban pa 6a fia kidolgozhatndnak egy Konyvtéri kbleinzésherhasonlo “Aszerszdmokat mindig vissza kell vinni, mielétt a kivetkez6t kol- afi. "vehetne a fidnak egy kezd6” szerszdmkészletet a kivetkez6 szit- ‘Vagy a fit elkezdhetne gydijteni egy ilyenre. fc hhogy valamennyi esetben a megelézésen volt a hangstily? Nem ‘ha minden problémat meg tudnank elézni az eldrelét6 terve- ‘az esetre, amikor nem tudunk igy elre latni, és energiank sines me néhany tovabbi Ichetség a biintetés elkerilésére. BUNTETES HELYETT ria gyereket, hogyan Ichetne a segitségére. térozottan fejezze ki rosszallasdt (anélkiil, hogy a gyerek jellemeét t&- ‘meg, mik az elvirdsai a meg, hogyan tehetné a gyerek j6va a hibajat.BONTETES HELYETT BONTETES HELYETT Vezesse rita gyermeket, ho- Ahelytt, hogy Adjon vélasztdi lehetdséget Ahelyett, hogy. _gyan Iehetne a segitségére: Hatérozottan fejezze ki rosszallését (anélill, hogy @ syerekjellemét témadrd) snak ki kell menniee a bolt tats nélktil - az anya ik fel, hogy a gyerek viselkedése miatt az anya BOL. Akkor mi a teend6? Masnap ~ kisel6adés és ki a ‘ in ‘™Megmutathatja, hogy milyen kévetkezményekkel jér az ilyen viselkedés. 98,ENGEDJE, HOGY A GYEREK MEGTAPASZTALJA HELYTELEN VISELKEDESENEK KOVETKEZMENYEIT! BUNTETES HELYETT Hatirozottan fejezze ki rosszallést: Momdja meg, mik az eleirsai:BUNTETES HELYETT (folytatas) De tegyiik fel, hogy a gyerek tovabbra is KOlesSnkéri a szerszamokat, és elfelejtkezik réluk. Adjon vilasztisiIehetdséget: Es Ha Mic MinDIG FoLYrar}A? Cselekedjen: 102 1 pedig vessiink egy pillantist egy mésik médszerre, amellyel a sz fasxtinni nem akaré magatartdsi problémskat kezelik. Az egyik workshop in egy anyuka elmesélte, mennyi problémaja van a fia, Csaba pontatlan- Wwal_ A fia 6rdkOsen kifogdsokat keres, nem tartja be az igéreteit, és eltéri jt AbbdI, ahogy a tbbick reagaltak az elbeszélésre, viligossd valt szé- 1, hogy nem egyedi esetrél van s26. Tkdvetker6 alkalomra eldalltam egy gyakorlattal. Az eredeti trénetre vrtam, de megprébaltam Csaba néz6pontjébsl wjragondolni. Aztin le- m hirom lehetséges médjat az drdkis késések kezelésének ‘végezze el most dn is ezt a gyakorlatot. Olvassa el Csaba tOrténetét, érezhet a fit az egyes médszerek azasa esetén. ba tirténete, Szeretek iskola utan a tobbiekkel az udvaron jétszani, Tu- hhogy haromnegyed hatra haza kell nem, de néha megfeledkezem réla p és tegnapeldtt késve értem haza. Anya annyira mérges volt, hogy ma jutott megkérdezni az egyik barétomt6l, hogy mennyi az id6. Nem hhogy anya megint igy kiabéljon velem. Mondta a baritom, hogy Ihét van, Erre én azonnal abbahagytam a jétékot, és hazarohantam. anyénak, hogy ma nem felejtetem el megkérdezni az id6t, de ak- amar késé volt, és hogy egészen hazaig rohantam. szil6treakci: m van a kifogésaidbol! Most mér létom, hogy benned nem lehet ‘Nos, eziital nem tiszod meg, biintetés nélkil. Jové héten minden hhazajssz iskola utén, és nem mehetsz sehoval De nehogy aban ikedj, hogy majd egész délutan tévézhets2! A nagyinak is meg fogom hogy ne hagyjon tévét nézni, Most pedig azonnal nyomas a s20- Vege a vacsorinak.” ‘gondothat Csaba? odik sili reakcié: i, Istenem, teljesen kiizzadtal a futdstél. Mindjért hozok egy torolkbzt, flim az arcodat. igérd meg, hogy tébbé nem késel el! egyszer biztosan idegisszeroppandst fogok kapni miattad, Na meni; d meg a kezed, és légy szives siess, mert kihdl a vacsordd... Tudod mity Anya megmelegiti neked.”TT Mit gondothat Csaba? Harmadik szildi reakci6: Azt mondod, hogy igyekertél haza, és ennek brilk. De attol még mérges vagyok. Nem akarok tbbet jgy izgulni miattad. Elvérom, hogy ha azt mon- dod, héromnegyed hatra hazaérsz, akkor itthon is legyél addigra, Mér megvacsordztunk. A csirke mar elfogyott, de ha akarod, csinélhatsz magadnak egy szendvicset.” Mit gondolhat Csaba? ‘Természetesen arra nines médunk, hogy kitaléljuk, a valédi Csaba mit is gondolna, de taldn érdekes lehet néhany sziilének a wéleménye, akik elvégez- ték ezt a gyakorlatot. Ugy gondoltak, hogy az elsé szilbi reakcié tulsdgosan biinteté volt. (A gyerek azt gondolhatja: , Milyen szemét, Majd j61 megbosszu- lom.”) A masodik esetben nem volt a sziilbnek semmi tekintélye. (A gyerek azt gondolhatja: ,Mindent megtiszok, akarmit is csindlok.”) A harmadik szii- 1éireakci6 ,éppen jo” volt. Hatarozott volt, anélkiil, hogy tilsdgosan is a biin- tetésre tette volna a hangstilyt. (A gyerek eben az esetben azt gondolhatja: wAnya igazin diihés volt. Jobban teszem, ha legkézelebb idében hazaérek. Meg aztin meg is bizik bennem. Nem hagyhatom eserben... Es nem szeretek szendvieset vacsorézni.” Ezzel a feladattal felvértezve az anyuka hazament az 6 Csabijéhoz, és ki- probilta a harmadik médszert. Es mikéd6tt ~ harom hétig, Aztén megint minden a régi volt. Az anya ereje végére ért. Sok kérdés meriit fel a csoport- tagokban az anya elkeseredet beszamoléja utén: pllyen esetben mi a tends?” +» allegyiik fel, hogy a sziil6 tényleg mindent megprdbalt, de mégsem sztint ‘meg a probléma?” ... ,Mit tehetiink, amikor gy latjuk, mar tényleg nines mis lehetdség, mint a biintetés?” Ha egy ilyen makacs probléméval talaljuk szembe magunkat, akkor tdbb mint valészind, hogy dsszetettebb a dolog, mint ahogy els6re gondoltuk. Az Ssszetett problémak kezeléssher dsszetett készségekre van sziikség. A csalid- segitik, a szakszervezeti vezetOk és a hazassigi tandcsadék kival6 médszere- 104 dolgortakki az bsseteteb problema kezelésére. En azalibbi meghsr=- ‘multattam be acsoportnak: Problémamegoldéshoz Beszaljen a gyerek érzéseit6l és szikségleteirdl Beszéljon a sajit érzésein6l és sziikségleteird Diuglk dase a fejke, és heressenck egy olyan megoldést amely stejik szdmara megielels. fra le az Ssszes ett rangsorolis nik Dantsék el, melyik dtlet tetszik, melyik nem, és melyiket fogjske megvalésitani. sare a fejinket, 6 prdbaljunk meg olyan megoldésokat tani, ami ‘meggfelel6 lenne! lépés az dsszes dtletet rangsorolas nélkil: javok haza, és te meg nem idegeskeds?. Mis otlet?PROBLEMAMEGOLDAS PROBLEMAMEGOLDAS (folytatés) Hanapre Léres Beszéljen a gyerek {ikségleteirdl: asc lpraipiicy Tale ios ea OEY) a aT peered, ay Ge {Si 4 OT SSeSPROBLEMAMEGOLDAS (folytatis) Groom Lévés Déintse el, melyik dtlet tetszik, melyik nem, 6s melyiket fogiak probilni megvalésitani: CANN ih 108 futan stekintettik a esoporttal a problémamegoldas lépéseit, gy dén- ogy el kellenejitszani az esetetszerepjtek forméjaban. En Stszot- ae nyu, az igazi anyuka pedig a fist, CsbitFelvetik a besctlgetést ar Mint lati fogja, az anya tellesen beleéle magatafiaszerepébe. “anvat Caabi, beszéini szeretndk veled valamirSl, Rgrsz: most? {Csasa: (gyanakvoan) Persze. Mirsl van s26? “Anya: Az iddben valé hazaérésrél ‘Ceana: Mondtam mar neked, hogy én igyekszem. De mindig.olyankor kell celjénném, amikor a jéték kozepén vagyunk. Axwa: O! ‘Cana: Senki masnak nem kell olyan koran hazamennie. Senkinek! Axya: Hmm. Femindig.atabbiekt6l kell az idét megkérdeznem, mert ahiilye rim eltérdtt, 6s 6k meg folyton azt mondjék, hogy ,pofa be, majom” ya: O, ez rosszul eshet. a: Igen, és kisbabanak is szoktak nevezni. ; Még annak is! Ha jol értem tehat, akkor a tdbbiek arra akamak ré- venni, hogy maradjal \: Pontosan. ‘Anva: Csabi, bele tudod képzelni egy kicsit magad az. én helyembe? ¢ Igen. Azt akarod, hogy idében érjek haza. wx: Részben. A nagyobbik baj, hogy mindig izgulok, amikor késel ‘Csana: Hat akkor ne izguljl! ‘Ayya: Barcsak meg tudnam éllni... Tudod mit? Dugjuk &ssze a fejtinket é probaljunk meg gy tekinteni erre a problémara, mintha most latnank el6szir. Hatha lesz néhany olyan dtletink, amely mindket- ténknek j6. (Az anya eldvesz egy ceruzit.) Te kezded, “Cana: Késdbb jovdk haza, és te meg nem izgulsz. "Anya: Rendben, leirom. Més étlet? ‘Csana:Nem tom, ‘Anya: Figyelj csak, van egy dtletem. Mi lenne, ha eléd mennék a jatszotér- , re? ‘Csana: Nem, az nem lene j. Axva: Most minden dtletet leirunk. Majd késbb eldéntjik, hogy melyik tetszik nekiink és melyik nem, Mas valami? Cava: (hosszi sciinet utén) Talan megesinéltathatnam az drémat ‘Ana: (leirja: ,Orat megesindltatni”) Még valami? 109a | ‘Cana: Miért kell nekiink mindig egyiitt vaesoraznunk? Nem tudinal hagy- ninekem kajét? ‘Ana: (leirja: , Hagyni a vacsoribét”) Egyre hosszabbak a nappalok. Esctleg ‘ehetnénk tizendt perccel késSbb. ‘Csama: Ceak tizendttel? Anya: Azt szeretnéd, hogy még késGbb egyiink, (eira: »Tizendt perccel ki sdbb enni”) Van még mas dtleted, vagy inkabb nézziik at a lista, és ” ON hogy a. sordin edn AM Hey a folyematsorin bérmikoragyermeke dnt okoli vagy Grenux: Igen, de ex azért nem miikédne, mert te mindig... te soha, Fontos, hogy ilyen esetben hatérozottak legyiink, ‘Szii.6: Felejtstik el a miiltat, és ne védaskodj é tat, funk. Most éppen azon va sytmk ogy a jive nézve kidolgrmank egy megeldoce on Kérdések a problémamegolddssal kapesolatban 1. Tegyiik fel, hogy a sziil6 és a i gyerek dltal kézésen kidol darabig mikodik, de aztin kudarcotvall. Ekkor mia teendée Az ilyen alkalmak teszik probéra az eltdkéltségtinket, Vagy visszatériink a kkioktataéshoz és a biintetésher, va i a ae intetéshez, vagy megint visszatériink a tervezdasztalhor, Stllué: Csalédott vagyok, amiért a médszeriink mar nem mikidik ‘Azon ‘Yeszem észre magam, hogy én végzem el a te munkadat is, é er Sdmomra elfogadhatatlan. Adunk esetleg a tervinknek még egy sdlyt? Beszéjinktalén arr, hogy mi al az utunkban? Vagy dol, Bozzunk ki egy masik megoldasi lehetdséget? 124 ‘A probléma a folyamat birmelyik pontjin megoldédhat. Néha elég, faz egymésnak fesziil6 igényeket réviden dttekintik. Példéul: "Axvai Komoly gondunk van. Azt akarod, hogy vigyelek el edz6cipét venni. En viszont el6bb a helyére akarom tenia mosott ruhét, tutina viszont vacsorat kell készitenem, ‘Grenex: Esetleg befejezhetném az elpakolast, amig te dsszekésziilédsz, és amikor hazaériink, segitenék vacsorat esindlni. ‘Ayva: Rendben van fel, hogy valamennyi lépésen végigmegyiink, de mégsem tu- egy olyan megoldast talalni, ami mindkettnknek megfelel. Akkor ateends? smegtrténhet. De semmmi sincs veszve, Ha megheszélik a problémat, mar is éraékenyebbé valnak a masik igényei irént, Nehéz helyzetekben sok- ‘ez a legtabb, amiben bizhatunk. Es néha csupan egy kis idére van még ‘mielétt megoldast taldlnank. ik fel, hogy a gyerek nem hajland6 leiilni a sziilével a probléma- . Akkor mitévk legytink? ‘olyan gyerckek, akik kinosan érzik magukat ilyen helyzetben. Szé- hhasznos lehet egy irotttizenet, amely a mar megtargyalt megkézelité- alapul. ives Jancsi! ém a véleményedet kémi a .... Megoldasaban. Valészindileg azt sze- /igy érzed / azt akarod.. at szeretném | tigy érzem / azt akarom... * ivdnesian vérom minden olyan dtletedet, amely mindketténk széméra el- t6 lene. Ape Ez a megkézelités az idésebb gyerekek esetében bizonyul igazan haté- nem igaz? bb gyerekek sziilei is komoly sikerekr6l szmoltak be. A kivetkez6 olda- kilnbizé koru gyerekek sziilei szémolnak be a problémamegoldassal ‘Kapesolatos tapasztalataikrél.»Milyen lépéseket kell tenniink azért, hogy mikédjn is ez a terv?” Ki miért lesz felel6s?” Mi legyen a hatéridé?” & Ne hagyjt hogy a folyamat sorén birmikor a gyermeke dnt okolja vagy védolja. Gvanex:Igen, de ez azért nem miikdne, mert te mindig... te soha... Fontos, hogy ilyen esetben hatarozottak legyiink, Sein6: Feletskk el a miltat, és ne véidaskodjunk. Most éppen azon va- Syunk, hogy a jovére nézve kidolgozzunk egy megoldast. Kérdések a problémamegoldéssal kapcsolatban 41 Teeyik fel, hogy a szilé és a gyerek dltal kbzisen kidolgozott terv egy darabig mikédik, de aztin kudarcot vall. Ekkor mia teendé? Az ilyen alkalmak teszik prébira az eltbkeltségiinket. Vagy visszatériink a Hoktatéshoz é a bintetéshez, vagy megint visszatérink a terverSasztalhox Példdul: Stiv6: Csalédott vagyok, amiést a médszertink mar nem makidik. Azon veszem észre magam, hogy én végzem el a te munkédat is, é us szimomta elfogadhatatlan. Adunk eselleg a terviinknek még esély#? Beszéjink talén arrol, hogy mi dll az utunkban? Vagy dol. Bozzunk ki egy mésik megoldasi lehetdsiget? anéttként pontosan tudjuk; hogy kevés olyan megoldés van, ami rdkké muktdik. Ami a gyerek négyéves kordban miki az nem bistos, hogy &t- guesen is fog. Ami 6 volt tdle, nem biztos, hogy 6 lesz tavaseral Ae élot- ben folyton szitkség van az adott helyzether vaio igazodasra. A fontos az, ogy a gyermekiink tovabbra is ig tekintsen magire mint aki s megoldas- nak; és nem pedig a probléménak a része 2 Minden esetben végig kell menni az bsszes épésena problémamegoldis soran? 124 papel tckyaiun bhp piles megoldéchat. Neha edg, mnak esl geek iden Steinke Pada ashi) gosiuiniciven’Az> akeroll; hogy-viayelek'ch edoSictpe Peiibe is GatsiosccteiSbben hel ylre! baron terica modotbcrahi utana viszont vacsorat kell készitenem. Ay " IGeoune Ely beter az palo, amit Ousokésilods,é amikor hazaériink, segitenék vacsorit csindlni Anya: Rendben van. k, de mégsem tu- gyiik fel, hogy valamennyi lépésen végigmegyiin| sy Biya mmegoldiettaldini, aml mindkeWGnknek megfelel. Akar ateend6? i élik a problémat, mar megtOrténhet. De semmisincs veszve. Ha megbeszélika p zal is érzékenyebbé vilnak a masik igényeiirant. Nehéz helyzetekben sale ez a legtabb, amiben bizhatunk. Fs néha csupan egy kis idére van még ‘mielétt megoldast taldlnank. ik fel, hogy a gyerek nem hajlandé ledini a szill6vel a probléma- hoz, Akkor mitévok legyiink? syerel fi lyzetben. Szi- fan gyerekek, akik kinosan érzik magukat ilyen helyzetber Bacos chet ot zenet aly «nds egargya mega a véleményedet kémi a... Megoldsiban. Valészingileg azt sze- éd J igy érzed | azt akarod. ne jeretném / tigy érzem / azt akarom. i . Is cdrom inden olyan étletedet, amely mindketténk széméra el dhaté lenne. szit Apa B.Ez a mepkdzeliis az idésebb gyerekek esetében bizonyul igazdn haté- wynak, nem igaz? _Kisebb gyerekek sziilei is komoly sikerekrél szémoltak be. A iret a iilénbizé kord gyerekek sziilei szamolnak be a problémamegs Kapesolatos tapasztalataikro. é 125Problémamegoldas élesben A helyzet: A bilesénket visszakaptuk él : egy baritunktsl, akinél kites hlészobaba tetem. A kétéves Gabor érdcklSdve vizapilja és le ven nant. ve a mozgé kosér léttin, ao Givor: Anya, belemiszok blesobe. wwya: Kicsim, mér tl nagy 4 ‘ vagy hozzi. Ganon: De belemészok (etkezd belemészni) ‘Anna: (visszatartaa gyereket) Gabor, anya azt mondta, hogy til nagy vagy Ganon: Anya, legyszil! Belemészok most! lemészok most! (nyafogni kezd) Avva: je nas ‘Rat mondtam, hogy NEM! (Nem j6 has vot. Et abbanapllanatban Ana: nea létom, hogy mennyire szeretnél most azonnal belemész- ana Nalin izginek litszik. J6 lehet benne hintézni. En is retnék hintézni benne. Csak az a baj, hogy 1 n ‘i Es téged sem bimna ki. Til nagy vagy nan, Bue: se faye nay, ‘mint Gaba. (Gitborkimegy a cobb, és Vackora, a pli ___Stacioaltér vissa, Beteszia macit abi a ee Rename csibe, maj elkezdi hintaztatni,) Asya: Vackor pont jé méretti hozzé. A vécére szoktatis nélunk Szoktatds ndlunk rengeteg sikertelen probilkozdssal jért, 6 Presetaae elt mindketténket. Ethatéroztam, hogy kiprdbalom a ee Aztinarra pane a hogy hozzon nekem zsirkrétat és papirt, hogy felithas- It eRY Slings came Pek esetleg segithetnének. Bescaladt a seobdjéba, éo hozot "BA Papirt é piros krétét. Leiltiink éselkezdtiink imi, 126 Anya megkérdezi majd Davidt6l, hogy nem kell pisilnie. ‘kor David is bekapesolédott. - Barbi és Péter is segithetnek. (Péter a ba- aki mér szobatiszta, Barbi pedig Péter anyukaja,) Péter nagyfiiknak valé alsénadrgot hord ~_mondta. Nagyfitiknak valé als6t venni Davidnak” ~ irtam. 3p elszaladtam a boltba, és hoztam neki fellépst és vécére szoktatd David nagyon boldog volt, és meg is mutatatta Oket Péternek és Bar- aakik szintén nagyon timogattik. tén tijra megbeszéltiik, mibél is lehet tudni, hogy pisilni kell (a haséban ‘nyomasrél). Megbeszéltik azt is, hogy fontos, hogy iddben kimenjen a gre és lehtizza a nadragjat. érezhelte, hogy térzem a nehézségeit nek igy hérom hénapja, és David mar szinte teljesen szobatiszta. Es mi- fiszke magaira! eniil vartam a kévetkez5 csoportfoglalkozast. Izgalmas beszd- fm volt. Felszabadultam! Es a hérom és fél éves Linyom, Rael is. en kedden kora reggel kezd6dott, amikor megsz6lalta telefon. tudnal vigyézni ma Gabira? lit persze ~ vélaszoltam, ma telefont, és aban a pillanatban réjéttem, hogy vasérolnom is is igy ket gyereket kell majd magammal rncigélnom (Gabit és Rahelt). Ya masik lehetéség, a héromnegyed éris, délel6tti, szabadtéri Svodaelé- ‘csoportfoglalkozs ~ ahova a lanyom mar jér egy ideje ~alatt intézem Réhel viszont esak akkor hajlandé ott maradni, ha én is vele mi & a palya szélérdl figyelem. Mas anyukik csak leadjak a gyerekeiket, is. Bezzeg én maradok. kell ma mennem vasdrolni, amig a te az évodaelbkészitén vagy. Gabi lesz egész délutan, és akkor nem lesz. idm elmenni a boltba ~ mond- elnek. jelentek meg a szemében. Eljétt az én idém, hogy kiprobaljam émamegoldast. ~ Létom, szomori vagy. Hogy oldhatnank meg ezt a Iijuk lea IchesSedgeket - mondtam. nek felesillant a szeme, amikor elkezdtem irniProbléma: Anyénak tejet kell vennie. Nem less ri észit6 utdn, ezért ovi alatt kell elmennie a boltba, OMT Nehény javaslat a probléma megoldésc (Envéu) ‘1. Elszaladok a boltba ovi alat, és igyekszem vissza, (Rinne) 2. Ne vegyiink tejet. syd aetinas (RaweL#) 3. Menjiink ovi ut Cxvia) 4. Amig anya vésérol, Rahel énekelhet, rajzolhat és étszhat CGvvdst) 5, Rabel ott marad az oviel6késcitén, amig anya véeérol, (Rann) 6. Anya csak egy dolgot vesz, és nagyon siet viewa, (Rms) 7. Régst majd egyit vesziink holnap. 5 (Réstet#) 8, Ha Rael sieni akar, akkor sirhat. a tbbi gyerekkel a kérbe. Elrohantam a boltba, é még béven volt id E tba, és még boven volt icdém ré, hogy léssam a li Amint a tdbbiekkel vidéman jtszik. Vége lett a foglalkordsnah mers ¢ boltba? — kérdezte Rahel, amikor kj. ; = Bizony hogy elmentem, Te . radtél nde nem Te Pedig biszke lehetsz magadra, amiért itt ma- Réel bélintot Szerda reggel. itm: Gessiinck itseik) Ma lesz vi? IN: (arra a kénlésre szdmitok, hogy ,akkor ma a i oakkor maradse majd?”) igen. én: Ja, anya... Js, ha sim akarok, akkor simi fogok. He nem akarok, Be Extifukle Ee is irtam. Rahel még hozzétette, hogy az egyik baratja mellé fog iilni pe Bier Fr 2a es tem, hogy scale Fuss ~ mondta Rahel. az oviba. Bucsiiz6ul megé é aoe & Mesieéul megblely adott egy puszit, és a le Negyvenét perc miilva mentem érte, 128 Itt maradtal egyediil! 1: Igen, biszke vagyok magamra reggel. ; Anya, ma is van ovi? Igen. ) jt: Jo, akkor ird le, hogy egy barétom mellé fogok ini. )blémat megoldottuk. Réhel oviba jér. Anya vasarol. Most, hogy tek a folyamatba, létom, hogy az keriilt nagy eréfeszitésbe, hogy Rahellel, és kidolgozzuk a megoldast. Orildk, hogy igy tettem. Es is bri. Bence dt és fél éves 6vods. Mar hatodikosoknak valé kinyveket is gy aszdkincse, és tigy dintdtt, plasztikai sebész lesz. Szereti, ha or- vekbél olvasok neki az emberi testrl. Elég gyakran jin at éjszaka ‘Mar sok mindennel probalkoztam, hogy lebeszéljem errdl ané! hogy tigy érezné, nem akarom ét. Megprébaltam ébren maradni hajnali ‘Amikor mélyen elaludtam, Bence atjétt hozzm kéntisben, héna pamdjaval, labin papuccsal, és bemaszott a takar6 ala a nagy francia- Reggel ott taléltam magam mellett. Még azt is javasolta, hogy altdjak yaban, 65 majd 6 alszik az enyémben. Az egyik foglalkozds utin tigy més médszerrel rébalkozom. a fiamat, hogy mit kéne tenniink azért, hogy éjel ne jojidn at gyamba. ~ Hadd gondolkodjak ezen ~ mondta, és bement a szobsjaba, tz perc milva egy sérga jegyzettombbel és egy tollal tért vissza. Apa, ey lapot, és ird le a kivetkez6t. EDVES BENCE! RLEK, NE GYERE BE HOZZAM EJJEL. iment, majd egy mérdszalaggal és cellux-szal jtt vissza, 6s egy mé- agassighan réragasztotta a cédulat az ajt6mra. ~ Ha nem akarod, hogy k, akkor hagyd a papirt lefelé, ha viszont bejohetek, akkor az als6 csiics-rr két ragased fel a tetejére (a papir alsé sar \ i Papir als6 sarkdn is volt ragaszts) — mondta, - ‘Mar két hete, hogy ez a médszer h: 2 a tilyba Képett ; ozo Era jobb médszer Kenzi, “Pett NOBYOn 6 eredményeket MONI EJSZAKAI DILEMMAJA. ‘Ana: Van idéd most beszéigetni Mont: Igen, : ‘Asya: A mi kis éjszakai problémankré Aiea: Ami fom Problémédnkr6l szeretnék beszéini, ‘Anya: Elmondandd, hogy te mit é yi 7 mit érzel ezzel a dol es. ae lyon boldogtalannd ear? es sPoslaban-amely pe ion anya (grimaszol,dkilbe szorita a kezét), oe ‘maradni. At kell mennem hozzéd. felébresztesz, nem v Mone Tidom, 87K Valami boldog, Anya: Lassuk a csak, hogy ki tudunk-e valamit talilni, ami ‘mindkettnknek Anos lgen Elkezded? ir Szeretnékéjsakaatnni anya és apa égysba, 130 J6 (érok). Mas valami? Vagy egyszertien csak felébresztelek, Mmmm... (irok) nt: Ha mélyen lehajolok az dgy mellé, akkor esetleg tudnék az éjeli fénynélolvasni. 7 : Biztos tudnal. Mx: De ha lenne egy limpam... Kaphatok egy limpat? (roa) Es mit csindlndl, ha lenne egy limpad? Gxt: (head izgatott lenni) Olvashatnék, jatszhatnék a nyelvlenyomé palci- aval (az aja orvos), levelet irhatnél \: Latom valaki nagyon belemelegedett. 6: J6, és akkor mi legyen a negyedik (a listin)? : Van még itleted? i: (hadaroa) Kérhetnék egy pohar vizet. Mmmm (ok) : Bs az. tds legyen az, hogy évatosan dtlesek hozzéd, hogy jél vagy-e. eva: J6 kis listank lett. Most nézziik at! gyorsan kihiizta az els6 és a masodik dtletet. Masnap arrél beszélt, ‘egy limpat, egy jegyzettiimbdt és zsirkrétdkat. Egy borzalmas ldmpat vettiink (6 valasztotta), hogy jl menjen (2) a piros-fehér Pompésan alakult az els6 éjszaka, reggel pedig kaptam egy ci- A rajzot (az 6 dtlete volt). Mar egy hete hagy aludni. Nagyon szo- ogy igy maradjon. k.a szil6k, hogy miutin a gyerekeik hozzszoktak a probléma- a testvéreikkel is kinnyebben oldottak meg a problémaikat. Ez \uszt jelentett a sziiléknek. Nem kellett kézbeavatkozni, valakinek a Allni, birdt jétszani, hanem egyszertien dtfogalmazzak a problémat, oldasat visszahelyezik oda, ahova valé: a gyerekek kezébe. Az alabbi ‘megfelelének latszik arra, hogy a gyerekek felelésségérzetét felkelt- Ssztiindzze Sket, hogy maguk oldjak meg a konfliktusaikat: ,Gye- 2 nehéz.di6. De én hiszek bene, hogy ha dsszedugjatok a fejeteket, i tudtok taldini valamit, ami mindkett6tiknek j6. Az els6 példat egy mesélte: 131aKrist6f (négy éves) és Rebeka (két és f6l éves) kint jétszottak. Kristof Re- beka triciklijén tekert, és Rebeka is szeretett volna meni vele. Rebeka kezdett Kiborulni, de Krist6f nem volt hajlandé leszsllni. Korébban gondolkodas nélkiil kézbeléptem volna, ~ Kristaf, szAllj le! Az a hiigodé. Neked is megvan a sajat biciklid. Most azonban nem alltam Rebeka partjéra, ~ Latom, problémétok van. Rebeka, te szeretnél triciklizni. Kristof, te is Rebeka triciklijét szeretnéd haszndlni, de 6 e2t nem akarja - mondtam. = Szerintem taldinotok kéne egy olyan megoldast, amely mindkett6toknek ‘megtele! ~ mondtam mindkett6jikhiz fordulva Rebeka tovabbra is sirt, Kristof viszont elgondolkodott. ~ Szerintem Re- bbekénak a tricikli hatuljéra kellene Allnia, 6s belém kapaszkodhatna, tigy me- hhetnénk - mondta aztén hozzam fordulva. = Ext Rebekaval kell megbeszéined, nem velem ~ mondtam. Kristof ekkor megkérdezte Rebekét, és 6 belement! Es boldogan beletricik- liztek a naplementeébe.” ‘Aggyerekek mindig képesek meglepni minket az dtleteikkel. Altalaban na- gyon eredeti dtleteik vannak, és sokkal kielégitdbbek, mint amivel a felndttek épesek el6allni. Amikor a legutdbbi foglalkozésrél hazamentem, a gyerekeim éppen egy piros kabat miattvitatkoztak, amit mind a ketten fel szerettek volna venni. Ré- geben a hatéves linyom hordta azt a kabatot, de mostandban a héroméves fiam viseli. Eppen arra késziiltek, hogy kimennek, és hatalmas veszekedésbe é ordibalasba torkollott a dolog, Elértem, hogy ram figyeljenek. - Két gyereket litok, akik ugyanazt a ka- ‘batot akarjék viselni ~ mondtam. ~ Az egyikiik régebben hordta a kabatot, 6s ‘most is szeretné. A mésik pedig azért akarja hordani, mert az 8vé. Szerintem ‘ki tudtok talaini egy olyan megoldést, ami mindkett6tknek j6. A konyhaban leszek, szdljatok, ha kitaldltatok valamit Bementem a konyhaba, majd a férjemmel débbenten hallgattuk a beszélge- {ést, ami kibontakozott a gyerekeink kizétt. Ot perc sem telt el. ~ Kitaléltuk a ‘megoldast. Tomin lesz a kabat az étteremig, uténa viszont rajtam lesz, amiga vasérba megyiink. 6 pedig felveheti majd az én tj sirga kabatomat. 132 tos trtdnetben egy fi sat ends érzeimeivel probsl meghizdeni. em tudja, hogyan is fejezhetné ki a dit. Azon a bi- eatin valami miatt nagyon feldandt, és Skilbe szoritot kézzel el Ne ta vacsoraasztalt6l. Nem/tudta, hogyan is adhatna ki a mérgét ma- Ji valamilyen elfogadhat6 médon. ‘ arazabujiba igyekezett, yéetlenil leverte az egyik kedvene vizimat Ba foldve evet és darabokra tt, nagyon merges lttem, & jos hint egy drt Maté berohant a szobsjsba, és bevégta az _nyoloéves Mite n item orditani, a férjem dsszeragasctolta a vézat, 6s az én mérgem is elparolgot va- ,odamentem Maté szobsjahoz, 6s bekopogtam. ~Mi az? —sz6lt ki Kénmeg megkérdeztem te, hogy bejohetek-e, hogy beszéljink: Hhildcan nézett rim, és igent mondott. Mintha mar a pusztajelenlétem iette volna 6t abban, hogy szeretem, és tovabbra is ember lényként ok ri, és nem pedig egy tigyetlen, kontrollalhatatlan gyerekkent. kezdtem, hogy megkérdeztem t6le, mit érez, amikor olyan naggegyon "Azt mondta, hogy legszivesebben megiitne valakit vagy beleitne va- "és tombolni akar. piifdlni dolgokat olyan erdsen, ahogy esak bir. Erre hatam neki, hogy amikor igy feezi kia diihét, akkor én legyszivesebben de a szobijaba, fogndm a kedvenc jatékat, és darabokra szaggatndm. sra néztiink, és a tekintetink azt mondta: ,vagy «gy. stan megkérdeztem tle (papirral és ceruzavala kezemben), hogy ki tud= taldini Kbvdsen olyan feszltséglevezetési médszereket, amivel mind- att tudunk élni. Erre Maté sorolni kezdte az. dtleteit erelhetné a bokszzsékomat. a ‘alam a fala, aminck nekidobhatni a obdémat. ink a babesdot a ridit tljes hanger egy hizhdsckodrudat gasbadobdlhatnck egy prt. esapkodhatnck ihatnéka padi. atnek az égyon csolgathatnim a vllanyt. hati a hdzat Keser tepkhetnck fném magam. 133OE Egyetlen s26t sem széltam, csak mindent leirtam szépen. Erdek i 1. Erdekes volt Peeyacier olyat mondott, amirst tudta, hogy nem fogom megengedni neki, akkor kuncogot egy Kes, minha ezzal elon hogy ez az, amitigazan sre. Aztén végigmentiink a listin, és kihiiztam néhény tételt. Elmagyaré Imagyaréztam Miténak, hogy azok migrt nem feleinek meg nekem, Négy lehetdescer ea 8 légy lehetéséet tar- ‘Apa majd megmondja, hogy mikorra tudja megjavitani "| inne ja. megjavitani és felszerelni a Ahiizédszkodrudat az ajtajaba szereljik fel Csak nappal szaladhat a héz kai = Ezzel a papirtépkedésselcsak egy baj van ~ mondtam. Ossze ; ~Ja, tudom. fogom szedni utélag - vilaszolta, ie yon nyugodtan beszélgetink. - Egyetiend ami 4@ rendelkerésedre Al, ha mérgesnek érzed magad - mendtam -mindig magad ~ mondtam végil Maténak.~ Azt, hogy beseélhetek réla- vagta ria ham Mindketten nagyon j6 ér2ésekke fekidtink le aludns, 134 4, Az 6NALLOSAG TAMOGATASA gyerekneveléssel foglalkozé kényv szerint a sziil6k egyik legfon- hogy segitsék gyerm« evalni magukr6l, timogassak Sket ‘boldogulhn. Arra biztatnak minket, hogy ne tigy gondoljunk gyere- sjesztésére, hanem i emberi lenyekre, akiknek a mignkt6l eltérd vérmérsékletik, ié- vvagyaik 6s élmaik vannak. de hogyan segitsik gyermekeinket az dnallé,figgetlen emberré yamataban? Ugy, hogy dndllé cselekvést engediink nekik, hagyjuk, e fjenek a sajit problémaikkal és tanuljanak a hibaikbél., ezt kinnyebb mondani, mint véghezvinni. Még ma is emlékszem, egiddsebb gyerekem azzal kiizdéit, hogy bekbsse a cipofizéjét. Tiz Imesen néztem, aztin lehajoltam, és megcsinaltam helyette. pedig csak annyit kellett mondania, hogy sszeveszett az al 6s én mars tandcsokkal halmoztam el. Snben is, hogy hagyhatnm, hogy a gyermekeim hibskat kovessenck ‘meg a Kovetkezményeit, amikor annyit kellene esupan ten- ogy rm hallgatnak? ‘most azt gondolja az olvas6: »Mi a rossz. abban, ha bekitjak a gye- ip6tiz6jét, ha megmondjuk neki, hogyan oldja meg a barstjéval ki ‘Konfliktust, vagy ha odafigyeliink rd, hogy ne Kévessen el hibakat? a gyerekeink fiatalabbak és tapasztalatlanabbak, mint mi. Igazén ni sszorulva az ket kirilvev6 felnéttekre.” PPen ez a probléma. Ha egy ember dlland6 fliggéségben van egy mé- bizonyos ér7ések alakulnak ki benne. Hogy viligos legyen szmunkra, milyen é 2ésekr6lis van s26, kérem, olvassa el az alébbi kijelentése- ket, 6s irja le a sajat reakcigjét. I Képzelje el, hogy négyéves. A nap folyamin a kovetkez6 mondatokat hallja a szileits: Edd meg a zldbabot. A »Mutasd, majd Iségek egészségesek.” én felhiizom a cipziradat.” »Féradt vagy. Fekiidj le, és pihenj.” Nem akarom, hogy azzal a fiivaljitssz4l. Catinyén bez.” ‘Biztos vagy benne, hogy nem kell vécére menned?” Azén reakcidja: peat Seite tain dn ee ON I. Képzeli el, hogy kilencéves, A nap folyamén a kivetkez6 mondatokat hallja a szileit6t: ~Jobb, ha fel sem probilod azt a kabstot. A zéld nem dl neked.” wAdd ide a bef ttestiveget. Majd én kinyitom neked.” wKikészitettem a mai ruhddat.” ‘Segitsek a leckeirésban?” Azén teakcidja: " ames el, hogy tizenheét éves, Ezt hallja a sziileit6l: freson any mestanuilni vezetni. Olyan sok a baleset,folyton aggéxinék. Szivesen elviszlek, Aziin reakcigja ahovd csak akarod. Csak kérned kell.” 136 J Képzelie el, hogy felnbt. A fondke azt mondja dnnek: lok magénak valamit a sajét érdekében. Hagyjon fel azzal, hogy foly- lesztési itletekkel dll el. Egyszertien csak végezze a munkajt. Nem azért pay minitentéle Gjletei legyenel, hanem azézt, hogy dolgoazort” fn reakeidja je el, hogy dn egy «i nemzet polgara. Egy gytilésen vesz részt, ahol hatalmas orszag prominens személyisége a kivetkezSket mondja: ivel az dndk nemzete még kiskort és feletlen, az igényeiket nem vessziik e. Szakértoket és szakkdnyveket fogunk kiildeni Sndknek, amelyek= tanulhatjék, hogyan kell a farmokat miikGdtetni, az iskoldikat, a c&- 65a korményukat vezetni. Csalédtervezési szakembereket is kiildiink i, hogy esikkentsék a sziiletések szdmst.” 6n reakcidja: jolom, batran éilithatjuk, hogy nem szeretné, ha a gyerekeiben olyan +k alakulnénak ki Gnnel szemben, mint amiket az imént leirt. Pedig, ha i fiigg6 helyzetben van, és hélat is esak igen kis mértékben érez, akkor an tehetetlennek, értéktelennek érzi magat, diihds, neheztel a masik frusztrélt. Ez a szomori tény komoly dilemma elé dllithatja a sziilbket. észt gyermekeink egyértelmien fiiggnek tSliink. A zsenge koruk és ta- latlansdiguk miatt nagyon sok mindent meg kell mondanunk, mutat- nekik, és el kell végezniink helyettiik. Masrészt viszont éppen a fiigg6 reetiik az, amely ellenséges érzéseket valthat ki benniik. Van valami méd arra, hogy esbkkentsiik gyermeink fiiggdség, érzését? Ho- segithettink nekik olyan fiiggetlen emberré valni, aki meg tud allni a li- 1? Szerencsére nap mint nap taldlkozunk olyan lehetdségekkel, amelyekkel +kiink autondmisjat erdsithetjik. ime néhany olyan készség, amellyel Segithettink gyermekeinknek abban, hogy Onmagukra, é ne pedig rank té- ‘maszkodjanak.AZONALLOSAG TAMOGATASA 1. Hagyja gyermekét déntést hozni, 2, Mutasson tszteletet gyermeke erdfescitésetinint 3. Ne tegyen fel tl sok kérdést, 4. Ne siesse el a vilaszadést Byermekeit az otthonukon kivili eszkb2dk és forrisok hasznila- 5. Batoritsa 6. Ne vegye el a reményt. taban.MUTASSON TISZTELETET GYERMEKE EROFESZ{TESEI IRANT Alielyet, hogy Haa gyermek erste telet vezi, akkor 6 €$ megkiizd maga a problémaivalNE SIESSE BL A VALASZADAST Ahelyet, hogy. ee ‘Serer nda Ya gure dnd ne fgg teliesen tlk. A Kilsbvldg— a Kslat kesh, «fgoroes tbbik az tskoban, egy idbsebb did stb. ~is segitségil hivhatdk, ha gondjuk van.NE VEGYE ELA REMENYT Ahelyett, hogy eleve esalddasra késziti engedje, hogy kiprébajon 5 tapasztaljon dolgokat. A nat a fonagpel Bis ingly tga! Azza, hogy megprébiljuk megs , 1 hogy megprébuk megoni gyerekiinke a esalddstl,sokszor a reménytél, az ‘karst, az élmodozasté és bizonyos esetekben az dlmai elé 44 Al is megfosztjuk dt. alébbi feladatban hat gyakori sziil6i et, hogy az eldbbiekben trgyalt készségek nagyon maguktsl érte- Titeranak, mégsem azok. Elhatérozas és gyakorlés sziikséges ahhoz, igyermekeink faggetlenséget timogassuk minden megnyilvanuldsunk- Iijelentést fog olvasni. Valtoztassa voket digy, hogy a gyermek Snéllsagat timogassik- sziil6 eredetileg azt mondja: el fiirdeni most. okoz neked ekkora gondot felvétele? Add ide a labad, volta taborban? Usztal? Aranyo- ‘a tbbiek? Es milyen a ta- 2 +x: Miért kell apénak minden vania? Azért, hogy legyen pénziink @ a, finom ennival6ra, ¢si- sruhakra és... ‘Az Gnéll6ségot timogat6, meguiiltoztatott kijelentés: 1. (Kinaljon vélasztasi lehetdséget.) it aie soikle teehee Maar aa ecoesinn 1a oh 2. (Mutasson tiszteletet a gyerek er6= feszitése int.) junit ve cansapd sali” ————————— OO a ———— 3, (Ne tegyen fel til sok kérdést) a baie a Lo i 7 he Lathan aa raolgl {anal ot ag l ae or ’ 4, (Ne siesse el a vilaszadast.) 45ll 5. Kaaasz: Egyre dagadtabb vagyok. 5. (Batoritsa a gyereket az otthonan Segits kitaldlni egy diétét. Mit kéne kivili eszkizdk és forrdsok haszné- ‘ennem? latéra) SziL6: Mar évek dta mondom ne- kked, hogy ne egyél annyi édességet, és hogy egyél tbb zildséget és gyi milesbt 6. Gvenrx: Apa, tandr leszek, ha fel- 6. (Ne vegye el a reményt,) novik, ‘Ara: Arran ugyan ne szdmits. Az cegyetem tele van olyan jovend6 tané- rokkal, akik nem kapnak sllast dip- Jomazas utdn. Ha az jr a fejében, hogy nem kizérdlag az. eddig gyakorolt hat készség, segiti a gyermek dnéllésodisat, akkor igaza van. Az igazsig az, hogy a kény- viinkben eddig targyalt valamennyi készség és médszer arra szolgal, hogy gyerekeink Gnallo, feleldsségteljes és kompetens személyiségnek léssik ma- gukat. Ha odafigyeliink gyermekeink érzéseire, megosztjuk veltik a sajat ér- zéseinket, vagy bevonjuk Oket a problémak megoldasaba, azzal mindig arra batoritjuk dket, hogy tmaszkodjanak sajét magukra. ‘Szémomra forradalmian ij volt az az elgondolas, hogy bizzam a gyereke- ime életiik apré részleteinek irdnyitését. Még ma is hallom, ahogy a nagy- anyém elismerden nyilatkozik az egyik szomszédjérsl: Nines is néla cso- dalatosabb anya. Mit meg nem tesz a gyerekeiért!” Abban a hitben néttem fel, hogy a j6 anyék mindent megtesznek a gyerekeikért. Csakhogy én ezt még egy fokkal tovabb vittem. Nemesak mindent megtettem nekik, de még helyettiik is gondolkodtam. Es mi volt az eredmény? Minden egyes nap, a egkisebb dolgok is erdprobit jelentettek, és rendszeresen rossz érzéssel 2- rrultak le a esatdk. Amikor végre megtanultam dtengedni a gyerekeimnek azt a feleldsséget, amely jogosan megillette ket, mindenki kezcte sokkal jobban érezni magat. ‘Nekem az segitett, hogy minden olyan esetben, amikor felbosszantott valami, vagy amikor tlsigosan is belehergeltem magam egy adott helyzetbe, feltet- tem magamnak a kérdést: ,Van valasztésom? ... Muszaj étvennem az irdnyi- ‘ast? ... Vagy tadhatom az irdnyitast a gyerekeknek?” 46 olyan helyzeteket értunk Ie, amelyekben a sziil6k gyakran valnak ‘vagy amelyek érzelmileg nagyon megterhelik ket. A helyzetek s¢ utan tegye fel magdnak a kérdést: 'mondjak vagy tegyek, hogy gyermekem tovabbra is figg6 viszony- djon tle? sere it mondhatnék vagy tehetnék, hogy gyermekem néllosagat tamogas- Uj Részsigek Regi készseigek ion valasztasi lehetdséget Fogadja el gyermeke érzéseit son tiszteletet gyermeke ‘Mondja el, mit érez irint Adjon informacit fel til sok kérdést ‘Alkalmazza a problémamegoldast ela vilaszadést gyermekeit az otthonu- ‘eszkizik és forrasok Néhdny készség, amely hasznunkra tele: gex: Elkéstem ma az iskolabdl. Hotnap korsbban ébress fel enintartjaa fiigg6 viszonyt) x: Nem szeretem a tojist, és elegem van a zabpehelybél. Ezentiil nem reggelizem. E (fenntartja a fliggd viszonyt)rrr Gvenex: Hideg van? Vegyek pulbvert? Sei16: (fenntarta a figgs visconyt) S216: (timogatja az Snéllosigot) Gyene: A fenébe, soha nem leszek ke " pes ezt a gombot begombolni Sain: (fenntartja a figg6 visconyt) as Saiir6: (témogatja az dndllbségot) Gvenex: Tudod, mit? Elkezdek gydjteni egy I i egy Hora, 2016: (ferntartja a fiigg6 viszony!) (timogatja az énéitisigot), Gvexex: Bea meghivott a bulijéra, de én nem szere “ ; tem azokat = aie azokat a gyerekeket, Sxii.O: (ferntartja a figg6 viszonyt) Seiiu6: (tamogatja az énillésigot) Gyanitom, hogy bizonyos valaszok 3 valaszok nagyon kénnyen jattek, mig maso- on oszsn et toi Koy nt lett olyan nyelv elsajatitasa, ame! Ssségérzetét timo eo ajétitésa, amellyel gyermeke feleldsségérzetét timo- ‘Az igazsig az, hogy az dnall6saj A : sig, tmogatasa igen bonyolult iigy. Hidba is a meg, hogy ie fontos, hogy gyermekeink fiiggetlenek legyenek t6- : para egy eré benniink ez ellen dolgozik. Elds2ér is ott van a kényelem isi ebsink nagyon elias llandan rohan. Altaliban mi resztjik reggel a gyerekeket, begomboljuk a gombjukat, megmondjuk nekik, us. mit egyerek és milyen ruhat vegyenck fel. Ugyanis sokkal egyszerdibb- Msg gyorsabbnak érezzik, ha mindezt elvégezziik helyetik oa ott van a szoros kétédés érzése, amellyel szintén meg kell kiiz~ ‘Meg Kell dllnunk, hogy a hibéikat a sajat hibsinkként léssuk, Ikénny’ hagynunk, hogy valak, aki ennyire kedves a szivinknek kiz~ is hubékat kivessen el Féleg ha tigy érezziik, hogy néhany bales 326 ket a fajdalomtol és csal6dastsl. pTondsen nagy Snmegtartéztatést é nfegyelmet igényel, hogy ne akar- vnnal tanacsokat osztogatni, f6leg, ha biztosak vagyunk bene, hogy fa valaszt. Nekem a mai napig be kell cipzdraznom a szémat, amikor megkérdik, ,anya, szerinted mit Kellene tenner’, nehogy meg- m nekik azonnal, mi is a teend6. fennel valami nagyobb gat, amely az utunkban ail, és neheziti gyer- Tevilasénak tamogatését. Emlékszem, milyen elégedettség t6lt6t el, ‘azt éreztem, hogy ennek a harom apré emberkéknek sziiksége van May hit vegyes érzésekkel vettem tudomésul, hogy egy ébresztGbra haté- pan tudja felébreszteni a gyerckeimet, mint az én anyai keltegetésem. Festi mescolvasé szerepérdl is vonakodva mondtam le, amikor a BYE ‘megtanultak olvasti, gyre nivé figgetlenségiik miatt érzett vegyes érzelmeim segitettek i azta térténetet, amit egy blesidei dadustol hallottam. Elmesélte, it kiizkdétt egy fatal anyukaval, aki folyton ott dilta gyerekkel mire elhitette vele, hogy minden rendben lesz a kisfival akkor gy. Ot perccel azutén, hogy az anyulka elment, a kis Jancsikanalk Kellett mennie. Amikor a dadus mondta neki, hogy akkor menjen ki a rosszkedviien annyit mormogot, hogy -nem tdok". gy nem? — kérdezte a dadus. any nines itt - magyardzta Jancsi. ~ O mindig tapsol nekem, ami- dus elgondolkodott. - Jancsi, azt is tapsolsz magadnak - mondta aztan ‘isfiti szeme elkerekedett. ‘dadus kiment a kisfiaval a vécére, majd vrt. Néhany hhallott a esukottajté mogul. ‘a nap folyamén az anyuka felhivta, hazaért, azzal fogadta &t, hogy ,anya, most olni, nines réd sziikségem’. Jehetne, hogy kimész a vécére, 68 8 perccel késbb tap elmondta neki, hogy a fia, ‘mar tudok magamnak istudod ezt képzelni? ~ kérderte a dadus. — Az anyuka azt mondta, hogy 6tez Iehangolta. Fl tudtam képzelni. Hiszen a gyerekiink fejlédése feletti biiszkeség és a ‘egyre nagyobb fiiggetlenségiik miatt érzett dréim mellett ott van a fijdalom é az iiresség érzése is, amiért tobbé nem lesz sziikségiik rink. Kesenédles a szil6k dlete. Kezdetben teljesen elkotelezziik magunkat egy apré,tehetetlen emberi Iénynek. Az évek sordn aggédunk, terveziink, vigasy- talunk és probiljuk ket megérteni. Minden szeretetiinket, munkankat, tu. désunkat és tapasztalatunkat nekik adjuk, hogy egy napon legyen majd ere- jiik és dnbizalmuk elhagyni minket. FELADAT 1. Vessen be legalabb két ti készséget,amely arrabétorita gyermekst, hogy Gnall6 és kompetens ember legyen, 2. Mivolt a gyerek reakcigja? 3. Van olyan dolog, amit edig én végzet el a gyereke helyet, és tigy gon- dolja, hogy most elkezdheti a gyereke is csinalni? 4. Hogyan tudné dtruhézni a felelésséget a gyermekére anélkil, hogy til terhelné? (A gyerekek tobbsége nem reaggljélarra, ha azt mondjuk neki amar nagy fii/iny vagy, itt az ideje, hogy egyedal dltézzél, egy, Sgyazz be stb. 5: Olvassa el az Gnallésig timogatasa cimii fejezet masodik részét 150 emlékeztet6. Az bndllésdg tamogatésa “Hac cvermexér powrést ocx iros nadrdgodat szeretnéd ma felvenni?” dirke vagy @ EASGON TISZTELETET GYERMEKS EROPESZiTESEI RANT nehéz a beféttesiivegeket kinyitni. Az szokott segiteni, ha megko- tetejét egy Kandla.” sTeGYEN FEL TOL SOK KéRDEST: hogy latlak. Isten hozott idehaza.” 185s FL. A VALASZADASTI kérdés. Te mit gondolsz errdl?” GYERMEKEIT AZ OTTHONUKON KiVULI ESZKOZOK ES FORRASOK sALATABAN! a kisillatkereskedé tudna valami jé dtletet adni.”Masonik réisz: Meayecyzésex, DESEK £s $2101 TORTENETEK Megjegyzésck az egyes készségekkel kapcsolatban 1. Hagyja gyermekét dontést hozni alan jelentéktelennek tiinik egy felndtt szaméra, ha olyan kérdésekben kei jik kia gyerek véleményét, mint hogy teli vagy fél pohar tejet kér-e vagy hogy pirultabbra vagy inkabb vilégosabbra kéri-e a piritést, de a gyerek samara minden ilyen aprésdg arra nyt lehetdséget, hogy valamiféle kontrollt gya- korothasson a sajat élete felett. Olyan sok mindent kell egy gyereknek meg- tennie, hogy nem csoda, ha rosszkedviivé és kezelhetetlenné valik. _/Be kell venned az orvossigot!” Ne dobolj az asztalon!” ‘»Most azonnal fektij let” Ha vélaszthat, hogy az elvégzend6 feladatot hogyan is csinélja meg, sok- szor mar maga a valasztés lehetdsége elegendd ahhoz, hogy a rosszkedvet el- vegytik. wLétom, nagyon nem izlik neked ez a gydgyszer. Almalével vagy gyri bbérrel tudnad kénnyebben bevenni?” »Nagyon zavar ez a dobolds. Itt maradhatsz, ha abbahagyod a dobolést. ‘Vagy bemehetsz a szobadba dobolni. A te dintésed. »Most anya és apa beszélgetni fognak, neked pedig itt az ideje lefekiidndd, Seeretnél most azonnal lefektidni, vagy inkabb jatszandl egy darabig az dgy- MG tice aid bony wenjrcbetsart??e nminion Vannak sctil6k, akik nem szivesen hasznaljak ezt a készséget. Azt allitjak, hogy a kikényszeritett vilaszts igaz4b6l nem is vélasztas, és ezzel is csak ka- lodaba zarjuk a gyereket. Teesen érthet6 ellenvélemény. Ezt azzal védhetjik ki, ha ee “Ss a gyereket, hogy 6 maga dlljon el6 olyan vilasztasi lehetéséggel, amely minden fél szdmara el 2 egyik apa ert a tor- fénetet mandi cl ices. _wA feleségemmel, a haroméves Antival 6s kisbabankkal éppen az uttesten észiltiink dtmenni. Anti utilja, ha megfogjuk a kezét, és mindendron ki aka szabadulni beléle, gyakran éppen az tittest kellés kézepén. Miel6t leléptiink volna a jérdarél, Antihoz fordultam. ~ Ahogy én latom, két lehetdség kiziil valaszthatsz. Vagy anya kezét fogod meg, vagy az enyémet. De az is lehet, hogy neked van egy harmadik itleted. Anti elgondolkodott. ~ A babakocsit fogom meg ~ mondta, Ezt a déntését imi is el tudtuk fogadni, 152 som tscteletet gyermeke erfesziése inint Been i I ey” mend sppen batorituk gyermekiinket. Mira régbredtiink, hogy a »Pr6- Tak meg, Kannyti” nem jelenta gyereknek segitséget, Ha valami olyatsi- eégher vinnie, ami amiigy is ,Kénnyi”, akkor semmifée sikerdiménye ese Ha viszont még ex sem sikeri, akkor valami Kinny dolgot bu- + mondjuk, hogy ,e2 nem konnyti” vagy ,e2 bizony nehéz i ytn nds bzeneter zvetink asker ako cha is sseeése, amiért valami bonyolult dolgot oldott meg. Ha viszont akkorlegalabb digy érezheti hogy egy nehéz dolgot bukot el Tr aatildk, akk nem érzik Gszintének magukat, mikor valamire azt that ex cha nehéz” De ha egy tapasztalatlan gyerek nézpontjabsl shan, akkor a legtbbb dolog bizony nehéz, amikor elészr vagy mé- ao kovik vele (Kere a ,hat ez biztos nehéz neked” fordulatot, mgyereka7t gondolhate,,migrtnekem”, it misnak nem?) ot aal ezdmoltak be, hogy nehéz volt igyelnitk a gyerek kiizdelmeit, ditéreésikan kivil massal nem segiteni. Ennek ellenére mi aztja~ hogy ne vege Kia gyerek kez6b6l a feladaot,hanem inkéb ssa gnos informacioval: segit ha tljesen letolod a cipzér kocsiat a végére, és csak tna hi segit, ha clabb egy puha labdat formalsza gyurmabot, 65 esak uténa xz el alkotn.” “ y segit ha elobb korbeforgatod a szémzéraslakatot néhnyszon, miele palkoznal a kombindciéval.” veljikezt a ,ncha segit” fordulatot, mert még ha nem is akkor sem érzi magat ‘igyetlennek. Jikeriil a feladat ‘tjelenti, hogy soha nem szabad elvégezniink a gyermekiink Meat magais med einai? Bizunka szilokben, ogy el ask imikor faradt a gyerek, vagy mikor van Kildn figyelemre, eselleg dara sziiksége. Vannak olyan pillanatok, amikor j6 ér2éssel 1018 el feet, ha valaki megfésili a hajat vagy felhzza a zoknijat még akkor {maga is tdkéletesen képes ere. Amennyiben nem téveszi}ik set i, hogy a {5 célunk, hogy segitsik gyermekeinket a sajt életk fl troll megszerzésében, akkor nyugodtan elvégezhetjk néha helyettile 2IIL Ne tegyen fel tl sok kérdést ‘Amindenki sziméra ismer6s , Hova més2?... El...” ,Mit fogsz csinélni? Semmit” parbeszéd nem a semmibal szilletett. A ,nem tom” és a ,hagyjél be. én szintén arra szolgal, hogy elhessegesse az olyan kérdéseket, amelyekre még vagy nem ail készen, vagy nem akar gyermekiink vélaszolni Egy édesanya azt mesélte nektink, hogy csak akkor érezte jé anyanak ma- Bt, ha kérdésekkel halmozta ela fit. Majd pedig megdbbenve tapasztalta, hogy amikor abbahagyta a fia nyaggatisat,illetve valdban odatigyelt, amikor a fiti meséIni kezdett, a gyereke elkezdett megnyilni elite. Akkor ez aztjelenti, hogy soha nem szabad kérdéseket feltenniink a gye- tekeinknek? Egyaltaldn nem. Csak az.a fontos, hogy legyiink tisztdban a kér. déseink lehetséges hatisaival Figyelmeztetés: Az egyik gyakori szil6i kérdés, amely nyomaszt6lag hat- hata gyerekre a és j6l érezted magad?”. Micsoda kivetelés ez egy gyerekkel szemben? Nem elég, hogy el kellett mennie a buliba (iskoléba, taborba, szi- nieléadasra, bilba), de még azt is elvarjdk tle, hogy jl érezze magat. Es ha miégsem fette, akkor nem elég, hogy a sajét esalédottsigaval meg kell kiiz denie, de még a sziileiével is. nem szérakozott jo. IM. Ne siesse ela vilaszadist Gyermekeink zavarbaejtéen sok kérdést tesznek fel cseperedésiik sorén: »Mia szivarvany?" »Miért nem tud a baba visszamenni oda, ahonnan jot?” »Miért nem csinélhatjék az emberek azt, amit akamak?” »Muszéj egyetemre menned?” A szill6k sokszor azonnali és kielégitd valaszokat keresnek ezekre a kérdé= Sekre, Teljesen sziikségtelen ilyen nyomasnak kitenniik magukat, Altaldban a Byerek akkor tesz fel egy kérdést, amikor mar 6 maga is gondolkodik egy ‘dejea témén, Amire igazén sziiksége van, az egy olyan felndt, aki segt neki & sajét gondolatait tovabbvinni. Késdbb mindig lesz lehetéség, hogy a szii- 16a.,helyes” valaszt megadja,feltéve ha tovabra is fontos: Nem tesatink jot gyerekeinkkel, ha azonnal vélaszolunk a kérdéseikre. Fz- zel mintegy az 6 mentalis munksjukat végezziik el helyettik, Sokkal has”. Rosabb, ha visszaforditjuk a kérdést az 6 irinyukba, hogy tovibb kisérletez- hessenek: »S2é6val ezen tiprengsz.” sie mit gondolsz?” 154 kérdést tettél fel. A filozéfusok évsz4zadok 6ta probalnak vélaszt ini szilkség elkapkodni a vilaszt. A valaszkeresés folyamata legalabb mn értékes, mint a vilasz. maga. egyszert a kérdést: wzertien meg is ismételhetjtik . it nem csinalhatjék az emberek azt, amit akarnak?’ is dicsérhetjiik a kérdez6t: ‘Tamogassa az otthonon kivili eszkizbk& forrdsok hascndlatét csaladjatol valé fiiggdség érzését azzal ‘cskkenthetjik a gyerekben, ha él dsség veszi Kérill, amely kiaknd- ki, hogy egy szélesebb kozisség veszi ki snluemdeid. és exkSzforréanak is tekinhetS. A vig nem egy idegen ly, Ha segitségre van sziikséged, megtalalhatod famédszernylvinvaléelonydkkel szolgs gyerek szimra, dea sie lar i leveszi a terhet, hiszen nem kell mindig neki villalnia a nehéz ‘A tiilslyos gyerek az iskolaorvossal is beszéthet ae ep a {ssal van a labra, ha 616} ‘elmagyarazhatja, milyen hatassal van a : : Pan bijatvars konyvtiossegitht a gyerkdonek megkizen) ahi 2 fogorvoselmondhata, mit tort ogakkal, ha a ; {viii informécioforrasok dltaldban sok- Frdekes médon ezek a hizon kiviili infor pbb atic vannak a gyerekzke, mint anya & apa sees okossign fe vegye ela reményt letben a legtdbb drm az élmodozdsbol, képzelidésbsl, varakoz4sb6l evergetésbél szirmazik. Ha mindendron probaljuk megvédeni gyerme- 1, azzal fonts tapasztalatoktlfoszthatuk meg Skt sy apa mesélte, hogy a kilencéves Linya beleszeretett a ony Fay MP Zllt e16, hogy nem venne-e az apja neki egy lovat. Az: oe beset sb hel, hogy ne mondja neki azonnal hogy sz sem ea és a wiroielidsok sem engedik.— A, sz6val at haere egy sat lovad. Na, mest} sak, hogy képzelted mond az apuka. Aztén hosizasan hallgatta,ahogy a Kisinya részleteke elmeséite, hogyan ettné és gondozé a Tova, és hogyan menne ele gon. Akslanynak elegend6 volt hogy beszlhetet az lms: sak, 6 soha tdbsé nem hozta fel a Lois tai. Dea ket kivetden elkezdett lovas kéinyveket kélesonézni a ere at kezdett rajzolni, és elkezdlte félretenni a zsebpénzét, hogy BY nines ri pénz, hely,