Holokauszt

Az 1930-as vekben kialakult nci ideolgia egyik alapja a fajelmlet volt, az embereket als
illetve fels rtegekbe helyeztk. A felsbb rend nmetek, magukat rjknak hvk gy vltk,
csak k rdemesek a nmet polgrjogokra, a zsidsgot, mint bnbakot lltottk be.
Nmetorszgban fokozatosan kezddtt meg a zsidsg jogainak s rtkeinek elvtele, majd
meggyilkolsa. Az els erre irnyul trekvs az 1935-s nmbergi trvny volt, melynek
rtelmben a zsidkat megfosztottk llampolgrsguktl. Az 1938-as Kristly jszakn betrtk
majd kiraboltk zleteiket. Ez utn kezddtt meg a zsidk gettba zrsa, illetve deportlsuk,
marha vagonokon szlltottk ket a klnbz munkatborokba, ahol a csecsemket, anykat s
idseket rgtn legyilkoltk, a tbbsget pedig embertelen krlmnyek kztt dolgoztattk
ameddig erejk brta.
Ahogy ntt a ncik befolysa Eurpban, gy kezdtk el terjeszteni eszmjket, cljuk az egsz
eurpai zsidsg megsemmistse volt. A legjelentsebb munkatborokat Lengyelorszgban
ptettk, ilyen volt pl. az auschwitzi koncentrcis tbor, ahol tbb mint 4 milli zsid vesztette
lett.
A holokauszt jelentse g ldozat- Magyarorszgot is rintette. A nvekv nci befolysra
kezdetbe zsidtrvnyeket hoztak, melyek korltoztk, vgl megszntettk az elhelyezkedsket
az rtelmisgi plykon, illetve tiltottk a zsid, nem zsidval ktend hzassgt, azonban ekkor
mg mdszeres gyilkolsuk nem kezddtt el. Ennek az 1944-es nmet megszlls vetett vget,
amikor is Magyarorszgon is fellltottk a Gestapot, elkezddtt a zsidk gettba zrsa, majd
tborokba deportlsa, valamint ktelezv vlt a srga csillag viselse.
A holokauszt nem csak a zsidsgot rintette, hiszen a fajelmlet szerint alsbb rendnek
szmtottak a cignyok, a homoszexulisok illetve az rtelmi fogyatkkal lk, kzlk is tbb
szzezer ember vesztette lett. 1945 vgre az eurpai zsidsg tbb mint fele kb. 6 milli
ember- megsemmislt.