A meizis csak a ktszeres genetikai llomny sejtek valsthatjk meg.

Az
ilyen sejtek a diploidok. Ezeket jelljk 2n-vel. A meizis eredmnyeknt ngy
olyan utdsejt keletkezik, amelynek genetikai llomnya fele a kiindulsi
sejtre jellemz genetikai llomnynak. Azaz ha ktszeres volt a sejt (2n),
akkor vgeredmnyben ngy egyszeres genetikai informcit hordoz sejt
keletkezik. Az ilyen sejtek haploidok. Ezek jelljk n-vel.
A mitzist egyszeres s ktszeres genetikai llomny sejtek is
megvalsthatjk, teht egyarnt haploidok s diploidok. A mitzis
eredmnyeknt kt olyan utdsejt keletkezik, amelynek gnllomnya
egyenl a kiindulsi sejtvel. Azaz, ha diploid (2n) volt a kt utdsejt is
doploid (2n), ha haploid (n), akkor a kt utdsejt is haploid (n).

A nvnyek egyedfejldse sorn ezen osztdsok eredmnyeknt alakulnak

ki az ivarsejtek.
A portokban trtnik a pollen kialakulsa. A diploid (2n) virgporszem
anyasejt meizissal osztdik s ngy utdsejtet (n) hoz ltre. Ezek kzl egyik
a virgporszem kezdemny (n), amely mitzissal kt haploid (n) utdsejtet
hoz ltre: vegetatv s generatv sejtet. k ketten alkotjk a pollent.
A maghzban trtnik a petesejt kialakulsa. A diploid (2n) embrizsk
anyasejt meizissal osztdik s ngy utdsejtet (n) hoz ltre, melyek kzl
csak egy marad meg s hromszoros mitzissal 8 db utdsejtet hoz ltre (2 a
harmadikon) kialaktva az embrizskot. Ez a 8 sejt kzl az egyik a petesejt,
kt sejt alkot egy kzponti sejtet, a maradkok ellenlbas ill. ksr sejtek.
Miutn ksz a pollen vmilyen ton rkerl a bibre. A pollent alkot vegetatv
sejt pollentmlt hoz ltre, a generatv sejt pedig ekzben mitzissal
hmivarsejteket. A pollentml egy csatorna, amin a hmivarsejtek
lecsusszannak a magkezdemnyben tallhat embrizskhoz. Az ott tallhat
petesejt s hmivarsejt egyeslsvel jn ltre a zigta, ami mr diploid lesz.