Legenda neposredno ‘obraéanje persiranje Padnja! zvudni materijal, razumevanje govoravon: Udebenikza udenje madarskog jezika je namenjenvima koji Zele da steknu osnavno znanjeizovegza nas u mnogome razlicitog jezika, poste madarskt i srpski kako tipoloski,tako i geneoloski spadaju u sasvim -druge grupe jezika, Leksi¢kl fond koji €e polaznic! kurseva savladati tokom uéenja spada u osnownu leksiku -savremenog madarskog govorag jezika, a poste svake lekcije datasu osnovna gramaticka uputstvai reénigki deo, koji sadrtireéiizodredene lekeije ‘Madarski jezik geneolatki spada w uaro-finsku grupu. Najblii srodici su im vogul | ostaci koji, u ‘malom broju: dedute. ali jo uvek Zive na obalama reke Ob (2ato Ih | nazivaju obi-ugarima). Madar su $3 ‘padina Urala u Panonsku nizijy stig 895. godine. Tokom seobe su se sretali sa raznim plemenimainarodima koji su ostavili traga u leksidhom fondu madarskog jezika. Danas su Madari okrudeni slovenskim narodima, [potpuno se izolujuci od svojih jezigkih srodnika. Tipoloéki, madarski jezik spada u pretedno aglutinativne Jezike, To znati da se na osnovu reti dodoju razni nastavc. potev od sufiksa za gradenye reti(glagolskih imenigkih), znakova (koji indukuju kvantitativne i kvalitativnu promenu kod redi) kao i odnosnih i liénih nastavaka (padedni nastavci, prisvojni én glagalski léni nastave Najenaéajnije Karakteristike madarskog jezika Glagoli ureénicima stoje u 3.licu jednine subjekatske promene ito se zave retnicka osnova glagola Imenithe reenigke osnove su w nominativajednine, 2. Osim retnicke osnove mnoge reei posed i tz. relativne osnove, koje nisu samostaine, vee stoje samo ispred nastavaka (alszik, alv-ds, alud-ni, abvé..}. 3. _Aglutinativno svojstvo mia darskog jezika ge agleda u tome sto nastavci koji se dodaju osnovama imaju uvek-samo jednu, edredenu funkiju (npr. ako imenici dadama nastavak -t 2namo da se rai cakuzativu, odnosno objektu, ii nastavak -K koji kod imenica izrazava mnodinu). 4. Ukoliko nam s@ utini da neki nastavak ima vie cazliitih funkeja, ada $e zapravo radi @ posebnim rnastavcima koji su slu¢ajno homonimai (npr. pamenuti nastavak za akuzativ iznak za prose vreme kaje se dodaje glagolima). 5S. lz aglutinativneg svojstva madarskog jezika proizilaze i njene sinteticke karaktesistike, Jednom leksickom jedinicom se mode iaraitiéitaw niz gramatigkih 2natenja koje se u sepskom ispoljavaju Pomodu “pasebnih revi: rowar-talamit-ésarkor - ‘prillkom njegove — dezinsekcj kert-ész-ked-het-link —"motemno se baviti battovanstvorn), 6. U madarskom postoji princip harmonije samoglasnika, éto anaéi da jezik teti da osnovama redi pripoji varijante nastavaka koji odgovaraju vokalnom skiopu osnove (naime, vetina nastavaka oseduje varjante sa visokim i niskim sameglasnkom: -ba-be, -val-vel, -mak/-nek itd), ili se fastavak oi se sastoji od suglasnika pripaja pomacu samoglasnika za olakéavanje izgavora (madarski jezik ne trpi gomilanje suglesnika), opet u zavisnostl od toga koje samoglasnike sadcii -odredena ree. 7. Glagolitmajudve vrstekanjugacij:subjekatskuilineodredenui objekatsku il odregenu kenjugaeiju. 8. Umadarskom postoji imenizki predikat, koji ne posed glagolski deo, kopulu (taje oblik u 3. lcu Jedning: Anna did, A kave meleg). 9. Imenicama se mogu dodati posesivni lieni nastavci, te se tako na pojmu koji irazava posed ‘abelezava i lice kome on pripada: kBnyvem = "moja knjiga 10. Pastoje dve viste nastavaka za mnoginu: opstiznak (-K) iznak za mnozinu poseda (i 11, Pridevi u madarskom imaju éetiri stepena komparacije: posit, komparatiy, superativ i ekstremno isticanje. 12. Umadarskom postoje kategorije réti kajh u srpskom nema (2lan, postpozicija) ali iste take, nema predioga, vee samo odnasnih nastavaka koji samestalno irazavaju padedne ednose. ‘Madarski jezik se slut latinignim pismom, lsko posteje nagoveitali da su svoje specifidne pismo posedovali vee u vieme doseljavanja u Panonsku niziju.‘where pamaika ore Madarska abeceda. = Slova 1A Pordeaiinje prance TUEabvagyak (ed sogy | pore lanje B Rastanak 2. (Te) éhes vagy? { predstvlanje . Nagyon oraiokt 3. Akcenatintonacia D Hogy vagy? sis E. Kewonom! F ocsina! G.Teselt ina ko ve Kote HLM ii? svakodnevno} kom 1 fiat niki U Seretlkt ‘A Wonaporhivinok! Mian [+o Tr Envagpaicte vagy [+ epomavanie sgvok +n 5 1 predstaljanj ree 8 Nagyon érdlokt ‘dete imacie [2.Te6 On ‘sobe (obracanje sat} 5. Sammogasnict + neposrednoobrats: CNagyon oralok (persiranje) Hol? Londoaban, ne persieanje D.OChristine, 6 Susan Berlinben tokam {geformalno) 5. mie. On, 6 upocnavania féRed etitintomeia J Tesel? 7: Besnéek/tanatok angoluléenémetil 8. ns te is seen ebro Tae Traimenjvanje adres, B Mi acimes? vjstad pita 2.0 telsfonsrimod, imei adresa, brojeva C. Mennyibe kerdla scene ‘acimed telefona csokitora? bro) telefon radenje informaciyeo D_Miaze-mailcimed? ime adress ‘eenama E, Miatelefonszsmod? het es ‘A. Milana buithen van. 1 ela pea TDM ez? Bila? + pitanja va imeniced B, Nagyon hes. 2 Milyen a(2) 2 ]2-Milvenate) ..2 prdeve 3.Milyen szing 3. Milvena szendvics? | tradenjeinfoeracia i ala)? van, nines opisivanie 4 Milyen ave? van, nines ‘ stuacije ubifew T Mires? [8 ‘ narativanje a kafica 2K MIP (Gonjugacs gagotaw | poetranfe, pivots Rouse |, came | Seca tives 2. Mie + pitanja odgovori 3.Egy almakétalma |” sa jednostaynijimn ‘4 deka, kl6 lagolima 5.65, de,vagy.mert, | sopsivanje zee ha wie (kicsit,nagrom, eg, ‘al nem ui 7. ‘A. Zauealvendlgeket vier T Mik? Rik + Stan i podstanarski Abizibuliban |] B Zsursis Tom beszelgcinek 2 Mitesiniltok? ‘odnos ‘3. Vannincs pohir ar |. Predetavjanje drugih, asztalon? inihow opis 4 Mivana lakishan? (mameitay) | 5. aki, ami, kik, ami 6. A hivdnel bari kosir(posporicii) - Hol? -n,-an, ven, vontekstitema eksikia /gramatika: ‘govorna situacija he ‘A. Bemegyiink a viiros! 1. Honnan? Hol? | 1, Honnan? Hol? Hovi? | + Sta se i ge kupuje? Hemegyiink a B.Gde se vode ovakvi Hovi? (mestau | 2. jn, van, megy + Spisak za mabavku ‘virosbal ‘dijalozit gradu) 5 lagotski prefkst + Upotreba glagola 3.(3, grupa), As red ret informacija o tome Hanyadikon? + Omiljeniafo ...? Nagonelgit ff Rzatumnelaanisy | 2 sobemnae burck rsipored age os ee ae i re me ees ie See cay ais ace a /B. Ki mit seeret, szokott. tud, tud, saeret, fog, szokott + « + Ko sta voli, ne voli szcretne/akar, fog csindlni?. | 3. Milyen gyakran saoktil i? radii Migr? + Ko ita ume, nc ume da i estat 3. Milyen sting | 3, Milyen'a szendvics? + Rezervisanje stola w 4. Milyen a huiwe? }* Eza hajo megy ...? Tradenje informacia sgde se ta nalazi + U restora rs A Dekoieca Delowtela 1. Bijan = Uapotesh Fj fem! 2, Minden beg! + Simptomi + Otkarivanie dogo CLacta gyigywertisban |" botest vorenog program: + Opisivanie na ostow ‘spon Karakterstka ry A Acsalid + Poroaica 1-Kinek mie van? = Predstvlanje Acsalidom B.Rikicsodaa csalidban? |e odnost }2.Anyim.anyid.anyja | anova porodice 5. Nan kedved ni? Nan kedved, ‘dd je 2adataka na osnowu tekstova, ReSenja za zadatke u veri sa razumevani Retnik svih redi Lista audio snimaka na CD-wraabo) Tisikle bik baka Dzs, dzs ‘ithe dovek, eters Bé dh ‘domind domino ‘devo rmadeag odzils ‘diem Ff i film ota Gg ‘wombs ‘ea gum gyara Madar deram Seren neg. Jj Kk ee ipa fale Tykes sok junak,squash ar Ty, ty | Uw yuk éebe pide Zs, zs SB) ‘senile teton i fabsAbeceda madarskog jezika Madarski fonoloski sistem sadrdi 40 glasova. Najveca razlika u glasownom sistemu madarskog i srpskog jezika se ogleda u velikam broju samoglasnika, U madarskom postoji 14 vokala, kojise medusobne razlikuju po kvalitetu ali i pe-dutini. Dutina svih glasova (kako sonanta tako i konsonanta) je veorna znatajna, jer moze da uti¢e na znacenje reti. Samoglasnici kala e [io 6 uu dugi__ [a é eo 0 1a ~iako se grafema madarskog samioglasnika @ podudara sa stpskim slavom a, ne radi seo istom -glasu, jet je madarski glas labijalna varijanta samoglasnika a (jezik je w polozaju kao kod izgovora srpskog samogiasnika, ali se usne zaokrugljuju kao kad izgavora glasa 0) 4-vilo je sliéna samoglasniku a u srpskom ali je poloaj usana atvarenif ‘¢- je ilabijana varijanta srpskog samoglasnika e(usne su potpuno razvucene, u Sirokom su polotaju je zanijansu zatvorenije od srpskog ¢ i ~ kratko i se identicno izgovara kao glas /usrpskom; ~ duga varijanta sameglasnika f 9 - se artikuliSeisto kao-u stpskorn; 6 —je duga varijanta samoglasnikao; 8 —je kratak glas kojeg nema u srpskom (izqovara se tako Sto-se usne nameste u polozaj kac da elimo izgovoriti oa trudimo se da proizvedemo samoglasnike) 6 je duga varijanta vokala d; 1u= je glas koji se izgovara kao i srpskorn; je duga varijanta samoglasnika u; i — je kratak glas kojeq nema u srpskom \iagovara se tako Sto se usne nameste u polota) kao da 4telimo izgovoriti ua trudima se da proizvedemo samoglasniki) -jeduga varijanta vakala @, Kao ito se vidi grafeme kratkih sarnoglasnika su bez pomotnog znaka ili poseduju pomokne _2nake u vidu jedine il dve tadkiee. Ougi suglasnici pak, imaju jednu ili dve ertice nad esnevnim znakom. Suglasnici ‘Suglasnika ima ukupno 26 u madarskom jeziku. Vedina se stvara na slitan nadin kao konsonanti u srpskom jeziku, jedino se palatalizovani suglasnici ty, gy. ny izgovaraju .mek3e" od sglasova ¢ di nj u sepskom, kojirsa su | nablizi, Sugtasnik kojeg nema u srpskom je dz, nastao Je stapanjem glasova di z. Postoji jedna grafema ¢\j glas se izqubio tokom istorije, ali ga oS ravopisu Koristimo u pojedinim retina, to jedy.a i2govara Se kao Suglasnikj. Graferne q; xi w se pojavijuju samo u retima stranog porekla, a y'samo u kombinacijisa glasovima koje na taj nagin ini palatalizovanim, ‘Vetina suglasnika se pide pomotu jedne grafeme, | one su skora identiéne sa srpskim 1 a.seb b.zseb 6 b hat 2 a.6t bot 7. brész 3 alap blop 3 b. RIKA 4 allapot b.lopat 9 b.kapa 5 papa b. papa 10. b.mig 1/2. Pravopis S Lets 2 a 3 10. 4 i & 12, 6 8B. 7. iM % Is, 1/3. tmena BO 0 Nagy ctor 6 1 * 2 8. 3. 9. 4 5.ee ee Fy Szia! Jé napot! Viszlat! eae 2/A. Pozdravijanje prisusretu gO © Sciasztok! © Jo gjszakit (kivanok)! / 16 éjt! Viszontlitésrat = Viszlit ‘* Csokolom! 2/C. Nagyon dri! Se ® En Peti vagyok. Este? Tedisk vagy? @ @ Susan vagyok @ igen. Bs te? ‘= Nagyon drildk! = Enis diak vagyok. En ist2/0. Hogy vagy? & a) @ Jél vagyok, kosz6ném. b)® Megvagyok, koszonom, ©) @ Nem vagyok til jo, | Ehes vagyok. & Bhes vagy? s@ Nem, nem vagyok ches. @ Igen, ches vagyok. 2/E. Készéném! SS ‘@ Koszindm (s2épen)! = (Nagyon) szivesen.2/F. Bocsanatt ae Taj, bocsénat/elnézést! y ‘Semmi baj./Nem probléma, 2/G. Tessék?t a.Tessék? = ne razumem, nisam dobro éuo © Hogy vagy? sm Tessék? Nem értem. s@ HOGY VAGY? = A, mir értem! Jl vagyok, Készndm, b. Tessék! = odgover .Tessékt = davanje, nucenje, na kucanje prepustanje npr. mesta u autobusu, ili hemijske olovke > F d. Tessék! = propustanje2/1. Mi djség? a. Minden rendben! b, Semmmi kulénds! 2/1. 36 étvagyat! @ Ja ervdgyat! = Kasrénom. 2/J, Egészségiinkre! (=uz nazdravijanje} 2/L. Szeretlek! @ Sueretlek! > En is (szeretlek)!NYELVTAN 1. (én) vagyok - (te) vagy Ligne zamenice za prvo lice (1 - ja) idrugo lice (te ~ ti) se ne upotrebliavaju ukoliko ne Zelimo da naglasimo lice u reéenici (posto glagalski ablik nedvasmisteno ukazuje na lice subjekta), zbog toga u tabeli stoje w zagea Pomoéni glagol u prvom liew jednine glasi vagyok (sam), odnosno u drugom licu jednine vagy (si). Ako delimo da upotrebimo i gnu zamenicu, red regi ée biti kao u gornjoj tabeli. Ispred. pomoénog glagola stojiimenica ili pridev, da bi se izrazilo ko ili ita, odnosnio kakav je neko. 2. (Te) éhes vagy? (Te) hes “gen, thes ‘Nem, rem vagyok Red re¢i u upitnoj revenici na koju se ogekuje potvrdan ili odrigan adgovor je isi kao w izjavno} re¢enici: (zamenica) + pridev ili imenica + pomoéni glagol wedgovarajuéem obliku. Kod potvrdnog odgovora prvo ide reéca igen, zatim pridevlimenicai pamoéni glagol. Kod odriénog odgovora posle reéce za negaciju sledi negirani oblik pomoénog glagola ina kraju pridev/imenica, 3. Naglasaki intonacija (Te), Tgen, Naglasak u madarskom jeriku pada na prvi slog reéi, Inage, w madarskom jeziku reéi memaju akcenate koji utiéu na njihovo znacenie4 is" Igen, én is faradt vagyok. Veznik is povezuje reti ali i recenice, prevodni ckvivalent u srpskom je fili takade, Moze da stoji ‘samostalno ii u paru, ali wvek iza jedinica koje povezuje, KOMMUNIKACIO 1. Kako glasi otpozdrav ili odgovor? Raspravite u parovima sledete sluéajeve! 1 Sail 9. Bocsdnat! 2. J6 reggelt kivénok! 10, Készndmt 3 Viszlst! 11, Egészségedret 4. Nagyon aralak! 12. Midjsig? 5. Hogy vagy? 13. Szamjas vagy? 6 Féradt vagy? 14, Egészségiinkre! 7. SShétvéger! 15. Ehes vagy? 8 Jb étvagyat! 16, Szeretlek! Il, Sta ¢eé reei u sledetim situacijama?Tessék? 2/1. Kojijeodgovor pravilan? GO Pl: 0, Boesdnatt a. Semmi ba}. b. Megvagyok. «. Enis, A.__Prisusretu sa drugom: Enis! Viszlat! 36 reggelt! Hogy vagy? Jélvagyok, készéném. ts te? gen, jol vagyok. Nagyon Srilok! Jobbuldst! Egészséguinkre! Minden rendbent Tesseh? Egészségedre! age pogewoge Nose Hogy vagy? 5. a. Bacsdnat, én... b, & —Nagyon &rutokt 6 a. Nagyon szivesen. b. Semmikitlénds. Nem probléma. 7. a Szial bb Viszlatt <— Seivesen! £._Urestoranu a a Enis! b, Nem, készbnémt & ‘Készndm! % a Enis, b. Készdindm, neked ist cTessek! 10. a 361, kosz6ndm._ b, Neked ist << — Egészségiinkret 2/2. Hogy vagy? Ss PLO. Jol vagyok, kész6ném. yrepee ecco ef] €eee08 ®©G8006 20SZAVAK ES KIFEJEZESEK Bocsinat! ‘Nagyon aralok! Bai se radujem! ADrrago mi je! Nagyon szivesen, | Vrlo rado. “dik Neked is! Tebi takode! Egésrségedrel hem ne Egésrségiinkre! Nem értem: Ne razumem “sy jedan Nem probléma, Nije problem, Shes gladan, «dna, -dno ‘Nem vagyok jal. Elnézést! Oprosti/Oprostite! Pl: én ip problema problem & i Seni bajl Nije nistal ‘firadt ‘umoran, -rha, -rm0 Nema problema! Hells! Coot Semmi Kiln Nita posebno! “Hogy vagy? Voli tet Hogy? Nema na éemu! is eda, -dna, -dno i w 16 zat! Taku noe! “Tesstki Tzvolil/izvolite! West Dobro veée! “Tesstk? Molim? 16 etvagyat! Prijatno! tesa test 16 hetwéget! Lep vikend! va st J6 napot! Dobar dan! vagyak sam 16 reggelt! Dobro jutro! Visalat! Dovidenjal Jobbulist! Brz oporavak! Jol vagyok! Dobrosamt Keresetrejtvény ukrStene rei kis mali, -a,-0 Kola Koka Kola Kszndm! Fralat ma danas mir vee Megragyok. Dobro sam. Mi djsig? Sta ima novo? Minden rendben! | Sve je wredul nagyon jako, veomaNagyon Oriilék! a 3/A. Jénapot kivanok! Milan vagyok. Ss ‘ 3 a Jo napot kivénok! Milan vagyo! Szerb vagyok, Szerbidban, Ujvideken Alek. Tanat vagyok. Beszélek szerbil, angolul és németil, most magyarul tanulok. Nagyonsrilékt ) gO 2‘ Szia! En Milan vagyok. © Stia! Kati vagyok © Nagyon oralok! & En isdrildk! Te horvit vagy? @ Nem, szerb vagyok. Es te? © En magyar vagyok. Te hol élsz? ® Ujvideken dek, © Jol beszélse magyarul! ‘@ Készéném! Most tanulok. “Te besadlse sverbail? @ Igen, beszélek, valamint beszélek angolul egy kicsit németii is, 3/D. O Christine, 6 Susan... SS > Szia, Christine! @ Sziasatok! © Christine, Susan, Oamerikai, New Yorkban él, Susan, 6 Christine, énémet, Berlinben él. © Nagyon driilak! @ Enis oralokt 2 B/C. Nagyon driitokt Ae ‘& J6 napot kivinok! Milan Petrovié vagyok. © J6 napot kivinok! Kovacs Katalin vagyok. ‘@ Nagyon oralok! ® En isoralokt On horvat? “Nem, szerb vagyok. Es On? © En magyar vagyok. On hol él? @ Ujvideken lek. @ Jél beszél magyarul! @ Koszonom! Most tanulok On besvél szerbuil? ® Igen, beszélek, vala angolul és egy kiesit németil is. int beszélekSIE. Tessekt > gO? ates A ® Hogy vagy? ; om Tesch? Nem értem. me Hogan HOGY VAGY? ™@ Tessék? Nem értem. " @ A, mar értem! J6l vagyok, © HOGY VAN? ; ksziniim, Bs te? Hogy vagy? = A, mir értem! Jol vagyok, Tessekt készdniim. Bs On? Hogy vant @Hocy vaGYt om Tesstk? Al él vagyok, késznom. s@ HOGY VAN? © AtJol vagyok, készbnom, SZOKINCS I. Orszagok és nemzetiségek ‘magyar, angol, spanyol, roman, g6rdg, japan, francia, szerb, német, olasz, osztraik, horvat, amerikai, kinai, orosz, bolgér “Magyarorszig, magyar Franciaorszag, B2 ‘én vagyok, te vagy, 6... Kovaes Péter magyar Milan Petrovié (Tey Ana ‘Ligna zamenica 2a tree live jednine je 6,U madarskom nema gramatighih radova, pa se ova zamenica odnosi na fica u muskom, Zenskom i srednjem rodu. U tresem lieu jednine pomoeni glagol se ne pojavljuje uz imenice i prideve, zbog toga w tabeltstoji znak za nulta morfemu, . Ba’ iz tih razloga se ligna zamenica u treéem licu u gore pomenutim reéenicama ne izostavlja, ‘vet je moramo izraziti, posto nema Sta da upucuie na lice subjekta. U tekstu se veé pomenuti, iz konteksta nedvosmisleno identifikovani subjekat moze izostaviti i u trecem licu. Uz priloge, _medutim, imamo oblik pomognog glagola, odnosno javlja se glagol vaz u treéem licu ‘Ligna 2amenica a nam sludi 2a persiranje. JoS jedna specifignost madarskog jezika lett u tome Sto us persiranje predikat stoji u trecem licu, 2 ne u drugom, fako se logicki radi o drugom licu, ooslovljavanju, Te/tin(oslovijavanje sa ti/persiranje) te (Te) ches vagy? (Gn) ches? (Te) francia vagy? (On) francia? (Te) tanar vagy? (On) tandr? (Te) hogy vagy? (On) hogy van? (ie) jl vagy? (Gn) j6l van? U gornjoj tabeli vidimo razliku izmedu drugog lia jednine kada nekog oslovljavamo sat i persiranja u jednini. I ovde vadi pravilo da se pomoéni glagol izradava pored priloga, isto kao Kod oblika za 3, lice jednine. 243. Samoglasaie! Veé smo pomenuli da u madarskom jeziku ima 14 samoglasnika. Jedna od najznaéajniity podela samoglasnika jeste na niske i visoke, odnosno na palatalne i velarne vokale. Ta podela je bitna zbog principa harmonije samoglasnika koja vazi u madarskom jeziku, Reéi teze dau vom sklopu imaju samoglesnike istog (niskog ili visokog) reda, 3to je znagajno kod odabira varijante nastavaka, koje dadajemo recima, Naime, veéina nastavaka madarskoms jeziku ima dve varijante, jednu sa niskim ijednu sa visokim samoglasnikom, Kod odabira varijante, opredeljujemo se uvek prema tome kakve vee vokale imamo wosnovi reei 4. Hol? - Londonban, Berlinben. Tokié >Tokidban | Koln > Kolnben Japinsyapinban | Munchen > aa: Kanada — Kanadéban, ‘Miinchgnben e—+6: Firenze —-Firenzében Berlin » Berlinben DE! Siadrid > Madridban Magyarorszig + Magyarorszdgon JAthgn > Athénban Budapest — Budapesten Jedan od velo Zestih nastavaka, koji izradava mesno znaéenje upravo ima dve varjjante: -ban/ ben, Ovaj nastavak slu#i za oznagavanje unutrainjeg prostornog odnosa, taénije izrazava da se neSio nalazi w nekom zatvorenom prostoru, da se radnja odviia u okviru zatvorenog prostora ili s¢ Zak neito kreve ali samo w-okvirima tog prostora, Ako w osnovi imamo niske samoglas ‘opredeligemo se 2a nastavak -bar, ako su u redi visoki samoglasnici koristigemo varijantu -ben. Postoje i reti gde imamo izmesane samoglasnike, u tom sluéaju éemo se opredeliti za nastavak ban. Kada se imenice zavrSavajus na samoglasnike -a ii e, pre nego Sto im prikljuéimo odgevarajuce nastavke, ti glasavi se menjaju wu ~d, odnasno -é Tako se dobijajs relative osnove roti koje ne mogu samostalno da stoje, veé samo ispred nastavaka, ALI! Kod geografskih imena madarskog porekla i 2a izraZavanje unutrasnjeg prastornog odnasa “upotrebiéemo nastavke 2a spoljni mesni adnos. Magyarorszdgon doslovno zna¢i ‘na Madarskoj: iako Zelimo da naglasimo da se neito detava u Madarskoj. To vali iza ona strana geografika imena za koje pastoje druga¢iji nazivina madarskom, pa ée biti Ujvidéken (doslovno: ‘na Novo Sadu’), Escéken (na Osijeku'), Kod samo delimigne izmenjenih imena ove ne vad Belerddban, Zagrabban, Szarajevsban.. 25| Ligne zamentice u jednini znati glase: én, te, in, 6. Glagoli se koriste sa oxlgovarajucim nnastaveima a liea. Nastavak za prve lice je: -k (odnosno -ok/-ek/-ik), za drugo lice -. U tregem licu jednine glagoli nemaju nastavke, imaju nultu morfemu, isto kao Sto smo videli da se ni pomoéni glagol ne upotrebljava u treéem licu uz imenice i prideve. Ovaj oblik se zave i reénigka osnova glagola, jer glagoliu tom obliku stoje w reénicima (a ne w infinitivu kao w srpskom jezik), Red reti jintonacija Tgen, beszélek magyaral Nem, nem besedick | magyarul 2: Igen, Berlinben lek. Nem, nem Berlinben | élek. Razlikujemo dve vrste upitnih regenica u madarskom jeziku, One na koje se odekuje potwrdan ilk odrigan odgovor i one na koje se odekuje odgovor u vidu dopunea u vezi sa postarlienim pitanjem. Kod prve viste se red regi ne razlikuje od onog koji va2i w igjavnim reéenicama. Samo intonacija ukazuje na to da se radio upitnoj recenici. Iu odgovoru na takva pitanja se ne menja red re¢i, samo 5to im prethodi reéca za afirmaciju ili negaciju Druga vrsta upitnih reéenica poeinje upitnim regima (hol, miker, merre, mititd.). U odgovoru red redi se zadréava,s tim Sto se upitna reéca zamenjuje nepoznatom informacijom u vezi koje se pitanje postavlja, Upitne reti su uvek naglasene i stoje na podethu regenice, pa samim tim i nova informacija koja se pruda sagovorniku. 26Beszélek/tanulok angolul és németiil ul “il (mély) (magas) magyarul szerbiil angolut németil Sufiks -ul/-iil se dodaje regima (opet u zavisnosti kakve samoglasnike imama u osnovi reti) da bbismo izrazli kojim jezikom neko govori. 8. Enis,teis, németilis Beszélsz angolul? > | igen, beszélek, és beszéiek németil is. Tis beszdlsz magyarul? > igen, gnis beszélek magyarul. nam slui kod dopunskog ili nadovezanog nabrajanja, Uvek ide iza imenice sa kojim se rnekakay niz dopunjava; ij, iti, i nemacki Igen, beszéick, &s bessélek mémetil is. Da, govorim, a gavorim i nemacki Teds beszélse magyarulé Iti govorié madarski? Igen, én ds beszélek magyar, Da, ija govorim madarski.KOMMUNIKACIO |. Razgovarajmo! 1. Konstruigite dijalog pomocu slede¢ih pitanja! a. Mia neved?/Hogy hivnak? 'b. Mia nemzetiséged? Hol élsz? 4. Mia foglalkozisod? . Milyen nyelven beszélsz? f Milyen nyelven tanulsz? - Hogy vagy? 2, Sada predstavi svog prijatelja iz grape teedoj osabil Il. Situacije— Odgiumite u parovima sledeée situacije! 28[RAS L Predstavi se! Napigi sve Sto umes 0 sebi namadarskom! Predstavi nekoga iz svoje grupe!Tessék? 3/1. Koji jezik kalike dobro govoris? Upisi slovo odgovarajuée dréave ispod bro} PL: 0. Nagyon jol beszélek németal Se VO ri j s VISE b & vee e | z f a a. v e : Dallijedno drugom govore tiilise persiraju? PL: 0. Hogy vagy? Se =)s]2)= 30SZAVAK ES KIFEJEZESEK “Amerika Amerika, Mia neved? Kako tije ime? amerikat americki, Ameri Milyen nyelven Kojim jezikom govoris? /Amerikanka besrélsz? Anglia Engleska Milyen nyehen Koji jezik wai? angol engleski, Engler tanulsa? Engleskinja most sada ‘Ausatria Austrija német nematki, Nemae! Nemica Beszél "govoriti Nemetorszg Nematka bolgar ‘bugarski, Bugarin nemectiseg nacionalnost JBugarka las italijansie, Ralijané Bulgaria Bugarska i a ‘tiveth Olaszorseag Tealija Francia francuski, orosz uski, Rus/Ruskinja JPrancu Orossorseig Rusija Franconia Francuska orsaig zeralja dba gtk, GrldGrkinja oszirak austrijeki, Austrjanacl Grtka Austrijanka ogy hivnakt Kako se zovei? ical radovatise Hogy van? Kako ste? roman rumunski, Ramen? Hol éisz? Gide fii? Rumunka Hol? Gade? Rominia Rumunija hee havaLtiet spanyol Spanski, Spanac? Tievatica Spanjolka Horvatorsaig Hrvatska Spanyolorezig Spanija Tepin Tepan seer srpski, Sebin/Sepkinia japan Japanski, Japanac sau Sebija Thapanka tanar nastavnik, profesor Kanada Kanada tan uit cst saa [tegex oslouljavatl sat Kina Kina tegerds oslouljavanje sath inal Sune tenisvat teniskireket UKineskinja [van [biti irmat magizis pevsiranje magyar ‘maddarski, Madar JMadarica Magaronzig Madarska Mi Mia foglalkozisod? twoje zanimanje? Mia nemzetiséged? | Koje si nacionalnosti? Mianeved? ‘Kako tijeime? 314/A. Brojevi GO 0 nulla Legy 11 tizenegy 2 ketté* 12 tizenkettd* 22 huszonkett5" 20 hiisz 3 harom 13 tizenhirom 23 huszonharom 30 harminc 4 négy 4 tizennégy 2 huszonnégy 40 _negyven 5 tt 1S tizendt 25 huszondt 50 dtyen Chat 16 tizenhat 26 huszonbat ‘60 hatvan 7 het 17 tizenhét 27 huszonhet 70 hetven 8 nyole 18 tizennyole 28 huszonnyole 80 nyolcvan: 9 killenc 19 tizenkilene 29 huszonkilenc 90 kilencven 10 tiz 20 hisz 30 harmine | 100 seaz wecsBible 1000 ezer + két forint + hdéromszézkét forint + 2007: kétezer-hét Bees a el + Lajos utca ketté + héromszazketté O + 2002: kétezer-ketté Broj dva ima dva oblika: kada stofi samostalno, koristimo oblik keftd, a Rada stoji uz iment ‘ij bro} odreduje upotrebljavamo két.. 4B. Macnee? GO Andrdssy ut 34. ra S Kossuth utca 10.AIC. Mennyibe keri acsokitortat/Hény forint acsokitorta? & Mennyibe keril a csokitorta? = 285 forint. forrd csoki tea kéla almalé sor bor asvanyvie, (eudasavas, ments) desszert csokoladétorta 4/D. Miaze-mailcimed? GO “© Mi az e-mail cimed? ‘& anita:nagy2012@reemail hu onan grb teem pnb 4/E, Miatelefonszimod? gO @ Miatelefonszimod? > 06-20-2345-678 = 06:20-234-5678 mia bt ~bas-scoheson eat —Bews — "tegyrent ha hence armiccedgy eres ~ been 3B anita-nagy_2012@yahoocam ConitakotOjel nagy alulwonas, 2012 kukse yahoo pont com)NYELVTAN waz bor, sr tea az [aimalg, asvinyviz U madarskom jeziku postoji kategorija lana. Odredeni dan je a, odnosno az. Kada imenica ispred koje stoji pozinje suglasnikem, upotrebigemo élan a, a kada podine samoglasnikom, koristiéemo odredeni dan a2, 2. atelefonszimod, a cimed ‘Mi atelefonszamod? ~ A telefonszimom 06-20-123-4556. ‘Mi acimed? ~ A cimem: Hésdk tere 1. ‘Mi az e-mail cimed? ~ Az e-mail cimem: john.brown23@hotmail.com, telefonszimom_ telefonszamod U madarskom jeziku se imenicama mogu dodati lini nastavci, da bi se izrazilo kom licu ona pripada, Ti se nastavci zovu prisvojn ill posesivni ign nastav nastavcima koje dadajemo glagolima, Prisvojni nastavak za pevo lice je -na (sa samoglasnikorn za olakSavanje izgovora -om/-an/-em/-Gm) aza drugo lice -d (-od/-ad/-ed/-6d). KOMMUNIKACIO. |. Odgovori na pitanja, zatim ih postavi i drugima iz svoje grupe! Zabelezi adrese i brojeve telefonat Mia neved? Mi eiined?/ | Nj az-e-mail cimed? | Mi a telefonszimod? 34adresu i broj telefona! »adoo cca) Muoutersap Tiege 35Tessék? 4/1. Koja je prava adresa? & a. Dedk tér 11. b. Deak tér 4, ¢, Dedktér 1. ¥ 1 4 zi 2. Kossuth Lajos utea 12. a. Alich utca 24. 4. Erasébet kort 39 b. Kossuth Lajos utca 17. —b. Aulich utca 21 >. Braséber kart 19. ¢. Kossuth Lajos utea 16. cc. Aulich utea 42. c. Erasébet kértit 93. 5. 8. a. Ferencick tere7. a. Blaha Lujza tér 1. b.Ferenciek tere 8. ’. Blaha Lujzatér 4 ¢, Rakéczi Gt 56, ¢, Ferenciek tere 6. ‘¢, Blaha Lujea ter 8, 3% 6 » a. Vas utea 12. a Riday utea 48 4. Sas.utca 41 b. Vas utca 18, b. Raday utca3. 1b. Sacutca 44. -c. Vas utea 19. c. Raday utca 46, ¢ Sasutca 14. 4/2. Hany forinta...? Se PL: 0. A kavé 410 forint, “el[are | ‘es |e AIO Ft 4/3. Telefonszamok & PL: 0. A mentOk telefonszima 104. 364/4, — Milyen a teszt? Hany szdzalék? Se PL: 0. Magnus: 879 (sraizalék) 0. Magnus: 87% 1. Andrea: % 2. Alain: % 3. Christine: 5% 4. Arnold: % 5. Eva % 6 Maria: % a ‘odredeni Gan [ly krevet Kosta alma jabuka Kruzni put, keuzni bulevar lial ‘sok od jabuke krompir asvanyvis mineralna voda, ukac cnr a ‘odredeni dan matematika matematika bor vino mentes bez cim adresa mentok hitna pomoe [esoki Yokolada Mia telefonseamod? | Koji je two) broj telefona? csokitorta ‘Zokoladna torta Miaz e-mail cimed? | Koja je tvoja imejl adresa? 2a ca csokolidétorta | torta od fokolade de all pont tatka desszert ezert rendOrség policiia [egyetem universitet repilitér aerodrorn ‘e-mail cim_ imejl adresa sajtburger ciaburger eelek ‘ela sir vo | étlap “jelovnikk spagetti Spagete. urd evo silt keumpl pomfrit, peéeni Krompir forint forinta szam Torts ‘yreo, vrela, velo, ‘topao, topla, toplo fort es0k 1opla Eokotada szendvics Ft skragenica za forintu szénsavas ‘gazirano fliggileges ‘uspravan,-vna, -vn0, a yertikalan,-Ina, -Ino telefonszim byroj telefona hamburger hamburger er u Hany’ Koliko? neti try Hol laksz? ‘Gde stanujed? it put italok pica utca ulica itt ovde vinszintes horizontalan, -Ina, Ino 0A biifében S/A.. Milan a biitében van. Nagyon shes, Ss © Elnézést, nincs leves? De van! Gyuimalesleves. x @ Hideg vagy melegt > Elnézést, ex marhahis? @ Nem, az is marha. @ Bocsanat, mi ez? ® Csirke van? em 2? Tésota, @ Sajnos nines. = Esmiar? =» Es pulyka vant Naranestorta? @ Igen, van. @ Nem, az nem narancstorta, hanem citromtarta, @ Nagyon édes? @ Nem, nem til édes. Nagyon finom, © Elnézést, e2 paprikis esirke? @ Igen. ® Es nem csipds? © De igen, egy Kicsitcsipds, @ Es an? Azis csirket = Nem, az hal, Ukom dijalogu se nalaze sledeéa jela? Upisi broj! 38SZOKINCS L Etelek és itatok ® keke fagylat fagyi)_ | sitemény (ith) i A ae o|@|o >= Soe esokitorta Om oe e\s '|8l@ 4 esokolidé (eso)2. Milyen ale) . f hideg > 865, ‘esipos 100F ; 000% olesé > © driga icsi > Kozepes > mnagy 3. Milyen szind a(z) ...? lila sziirke scines 4. Milyenakave? DRAGA se Leurd 3eurd Seurd 10 eurd. nem til draga kicsit driga clég/nagyon driga 401. Miez? Mi az? a & > Pulyka Eresirke? ® Az pulykat & © Igen, ex esirke, ® Igen, az pulyka. = (igen, az) = (gen, az.) om Exesirke? = Ar pulyka? 2 Nee cette ates 2 Nena palls, = (igen), van. + (Nem), nines Nines pizza? > ~ Devan. + Nines, ‘Glagol wan nije samo pomoéni glagol. On izradava i postojanje, bitisanje. Odritni oblik ovaj glagol ne gradi kao isvi ostali-sa reécom za negaciju (emt van), vec ima svoj paseban oblik: 'U madarskom se pitanje mote pastaviti isa negiranim predznakom. Ako je odgovor odrigan, samo se upotrebi odritni oblik glagola van (mincs). Ako s¢, medutim, Zeli potvedne odgoveriti ‘na negativno postavljeno pitanje,umesto potvrdne rei fgen koristi se potvedna reé de iza koje sledi paturdni ablik glagols: de van. aKOMMUNIKACIO |. Radite u paru! 1. Skupite koliko modete! a. gytimdles b. roldség, hiss al tejtermek. evital f édesség & pékairu 2, Milyen szindilehet a(z) 4.2 a. kenyér b. bor tea a sor ©-soki f.cukor gris 3. Milyen ... lehet a biifében? a, szendvies ‘b kenyér +c palacsinta 4. sitemény -e kekse Ltészta ive “Millen ... Iehet az étteremben? a. fagyi by, fozelék ¢.torta ae «. saléta fleves g.tea 5. Szerinted milyena ...? a. trappista sajt bb. Tare Rudi c. krumplifielék d. Pick szalimi e.tejfol £ Piléta keksz ge gyamilesleves 6, Szerinted a. olasz kav b. girdgsalita c-angol tea d. olase tészta e.francia bor f. néimet ive g. holland sajt Il. Pomisli na jednu od dole navedenih redi i neka tvoj par pogodi na Sta mislist naranes marha, gylimblesteves. ‘borka banda PBldségleves paradiesom eper Npre = Gylimile? © igen, ‘Gel, ial, 20ldség, gyOmbles, Jhideg, meleg, sds, édes, his, teftermék, desszert Teh, fekete, words, naranessarga,szines, sirga, lila, rézsaszin, kek, s2Urke, zd, bama, piros sips © Piros? = Nem. © Sirga? Igen. © Citrom? = Nem. © Akko bandn! & Igen! BIIL, Situacije u bifeu- Odglumite u paru sledece situacije! Na slikama se nalaze razna jela. Postavite pitanje ita je toi kakvo je! iRAS ae Navedi nekoliko jela tipiénth za tvoju zemlju! Navedi koje je to jelo i opigi ga kakvo je? Tessék? 5/1. Mennyibekeriil? es Pls A kela 350 forint, . iL 2 3 4 2.530 forint ]a.376forint a. 240forint a. 315 forim — | 2. 330 forint b.280 forint |b 740 forint |b. 395forint |b. 230 forint c.37Sforint |. 640 forint ]c. 385 forint —}c. 320 forint5/2. Mi mennyibe keri Se Ph: A kakaé- 150 fori, @|# > ee s\¢t a 130 Ft Fi Ft Ft Ft Fi Fi Fi ft Ft Ft Fi Fi 5/3. Vegetarijanski meni Se 2Zs6fi vegetdriénus, Melyik mendben van hus? Melyik mendben nines? Pl: A ment: hagymaleves, krumplifSzelék, fagylalt. van nincs. van nines 5/4, Ustanovi o kom jelu je reé i kakvo je to jelo! ee Npr. ® Elnézest, ez hal? @ Nem, e2 csirke. & Csips? @ Nem. Kicsit sés, de nem csipés. Nagyon finam, 1 agyon 86s nem til des kicsit csipés kicsit sds : = sips hideg Kicsit esipos 45akkor tada, onda kaka kek arany lato keksz beandin banana kenyér bbarna bbraon Meal Boss! Tavinil Tar : kolbisz Kobasica burgonya krompie aA ae Kezepes ‘osrednji, a, © = ay Krumplifozelék ‘varive od krompira ae eter krumplileves Krompir Gorba csipds Jut/-al-o leves. supa, Corba esirke pile, piletina Tubitast, -a,-0 solid Kokolada, Timunada raga skup, -a. 0, drag. -a.-0 govedo, govedina des sladab/slatka/slatko Topao, topla, opto dosta, dovolina & Koje je baje? Tagylalt fehér cm, ema, erno, ukusan, -sna, -sno ‘velik, -a, -0 naranes narand7a) narancelé ‘sok od narandze nines nema less jefin, palacsinta paladinka paprika paprika paradiesom paradajz paradiesomsalita paradajz salata peékira peciva hiladan, -dna, -dno piros even, “0 holandski, Holandanin JHolandanka ‘ervena paprika pulyka urka, Curetina rantott pohovan, =a, -0| Fépa repa mesna supa, 46ize pirinag rozsasiin rutigast a, sat sir (ved) sailleves, Torba sa sirom salt ‘alata Sirgarépa Sargarepa sents ‘vinja, svinjetina 6 30 sonka Sunk 36s sian, sihemény, kolat alin salama ‘szerinted po tebi, po wvem mislienj ‘zerintem po meni, po mem misljenju szines Saren,-a,-0, u boji ‘ziirke iv, -a,-0 igh milcko ‘eit pavlaka tejtenmek miletni proizvod “esata testo ‘ojis| jaie tojisleves torte krastavae vagy vai puter, maslac Vegetarianus, ‘vegetarijanski, ‘vegetarijanac vies virsla, voriis srven, -a,-0. iste zastava ald zelen, -a,-0 wade, povrée aakdsegleves Sorbaod povréa zsemle zemigka 47=r a i eee (ral Kérek egy kavet! a 6/A. Akavézéban Se Ma szombat van, Susan nem dolgozik. Egy kévéz6ban ill és kényvet olvas. on a pincér, Susan kér egy étlapot. Nagyon éhes, tortat és kavét rendel. Pincér: J6 napot kivanok! Mit parancsol? Susan: J6 napot! Egy kavet kérek. Pincér: Milyen kévet kér? Van hoss2u v6, tefeskave.. Susan: Tejeskévét. Pincér: Kicsit vagy nagyot? ‘Susan: Nagyot kérek szépen. Pincér: Még valamit? Susan: Valami édeset is szeretnék. Csokitorta van? Pincér: Sajnos nincs, de nagyon finom a sajttorta. Susan: J6, akkor egy szelet sajttortat kérek. Susan vir. Telefonal, SMS-t ir, azutén tanul egy kicsit. Magyarul tanul egy nyelviskolaban, ezért mosthézifeladatot ir.Jén a pincér. Pincér: Tesséka sajttorta és a tejeskavé. J6 étvagyat kivinok! Susan: Koszéndm szépen, Susan még mindig nagyon éhes, eszik még egy szendvicset ésiszik egy limonddétis. Azutén fizet. ‘Susan: Elnézést, fizetnék! Pincér: Tessék a sz4mla. Egy szelet sajttorta, egy szendvics, egy nagy teleskave és egy limonddé, Ssszesen 1500 forint, ‘Susan: Tessék! Koszbnémt Pincér: Késztiném! Viszlat!GiB, vendessten ‘Anna: Szia, Tom! Tom: Siia, Annal ‘Anna: Gyere be! Mit kérsz? Iszol valamit? Van narancsié, asvanyviz, srs ber, Kévé nincs, de f6z5k szivesen, ha kérsz! Tom: Nem, késznom. Egy kis bort kérek. ‘Anna: Vérdset vagy fehéret? Tom: Vérdset szeretnék, és egy kis dsvinyvizet is. Te is bort iszol?” Anna: igen. de én fehéret iszom. Nem vagy éhes? Van pizza és palacsinta is. Tom: De igen, nagyon éhes vagyok, Te miteszel? Anna: En pizzat eszem. Tom: 16, akkor énis. ‘Anna: Na, €5 mii djsda? Tom: Minden rendben. Kicsit féradt vagyok, ‘mert mostandban sokat dolgozom és sportolok is. Anna: Mit sportols2? Futok és Gszom. Nem tanulszmagyarul? Tom: Nem, de akarok! Most keresek nnyelviskolat. Nem ismersz egy 6 tanart?... gaz vagy hamis?/ Istina ili laz? 1.Annaa vendég, 2.Tom vérdsbortiszik. 3.Tom nem kér dsvanyvizet. 4.Tam nem éhes. 5, Anna palacsintat eszik, 6. Anna faradt, mert sokat dolgozik. 7. Anna nyelviskolat keres, mert magyarul tanul, 49SZOKINCS Ls Mitesinarr a|% | @\ ef tanul (valamit) rendel (valamit) fizet fut sportol (valamit) a var (valakit,walamit) telefonal Aa | we & i (valamit) olvas (valamit) a (valamit) & ae ey = -eszik (vit) iszik (vi) Solgorik ry Bet) | ivézd pincér pineérnd telefon SMS nyelviskola tanir | taniirnd IM, szelet, dobo2, dveg,... ij sb | @le egy dobortey | egy aves bor ekse ‘egy szelet torta 50NYELVTAN 1. Mitesinalsz? 1.1. asnovni tip glagola én tanulok rendelek lke 0k, 0k, -8K te tanulsz rendelsz _ulsz “sz 6 tanul rendel i @ 125,52, 2 olvasok __keresek 13k én iszom eset sdrizém __|-om,-em, te iszol eszel sirGzol | -ol, el, BL, 52") 6 iszik esrike sorbzik “ik “ik te | Konjugacija glagola. U madarskom jeziku postoje dve vrste konjugacije. Prvo éemo pomenuti ‘nu, koju nazivamo subjekatskom ili neodredenom konjugacijom. Po njoj se menjaju glagoli tux koje ne stoji objekat (intranzitivni glagoli ili uz koje stoji neociredeni objekat. Lieni glagolski nastavak 2a prvo lice je -k (sa samoglasnikom za olaksavanje izgovora -aki/-ek/-dk), a drugo-se, a za treée lice nemamo nastavak, veé nultu morfemu Ovo je zapravo reénigka osnova glagola, jer u ovom obliku glagoli stoje u reénicima. ‘Ukoliko se osnova glagola zavrsava na suglasnike -s, -s ii -z, nastavak za drugo lice umesto -s5jeste - (odnosmo -0/-el/-80). Postoji jedan bro) intranzitivnih glagala koji se ra nastavaku treéem licu jednine. Taj nastavak je ik, izbog toga se ova grupa glagola naziva .glagoli na -ik” Taki glagoli se u reénicima nalaze zajedno sa syojim nastavkom. Osnovu ovih glagola dobijamo tako, sto oxbijemo pomenuti nastavak. Konjugacija glagola na -ik se danekle radlikuje od Konjugacije ostalth glagola ito u trecem licu jednine (po tome sto poseduju nastavak -7k) iu prvom licu jednine, Nastavak za prvo lice je -ra (-omm/-emy/-dm). Vecina ovakvih glagola se po odbitku nastavka zavréava na -<= 1-2, pa je samim tim nastavak za drugo ce ol ikuju od ostalih po tome sto imaju 1.4. Tabelami prikaz nastavaka subjekatske konjugacije: osnavnitip [63a ik én ok, -ek, «dk te = 6 o Glagol jém je napravilan, jer ima relativne osnove nak * koja se prodiruje suglasnikom -v i kenju osnovu, oda |e 31kivéskivet fagyiofagyit patadicsom tejtejet paradicsomot ir>sirt bandnsbandnt levesslevest sajtsajtot borssborsot vajovajat al->halat Nastavak za akuzativ jet (-of/-et/-t). Ako se dodaje imenici koja se zavréava na samoglasnik, prikljucuje se bez samoglasnika za olakéavanje izgovora. Ponekad se na isti naéin dodaje i imenict koja se zavrava na suglasnik (to su izuzec), ali je uobigajenife da se retima na suglasnike dodaje-t sa samoglasnikom za alakSavanje izgovora, i to u zavisnosti od toga koje vokale imamo u osnavi (princip harmonije samoglasnika), Ako w osnovi imamo samo labijalne visoke samoglasnike (- ili -) nastavak e biti-8t. Samoglasnik sa -a ili ena kraju reéi se pre dodavanja nastavka menja u ~d, odnosno -6 (relativna osnova koja ne moze da stojl samostalno). kenyér > kenyeret sisvinyvie» dsvinyvizet = cukor > cukret 3 « naraneslé > narancsléUnarancslevet Painjal Neke asnove reci se menjaju pre dodavanja nastavaka, Njth nazivamo relativnim ‘osnovama redi. Ra: ase ogleda u skraéivanju ae Egyet Kai, hiro... almit Kettdt,hirmat... Fel kilé srumpli Fal bilot 20 deka sajlot deka keel 2 liter tejet 2 liter svereinék katt VAGY ert Keveset Egy kicsit Hiinyat tejet Mennyit Mennyi ‘Ako koliéinu nekog objekta i2ratavamo odredenim ili neodredenim brojem taj determinativ ne dobija nastavak koji poseduje imenica, pa tako ni akuzativni nastavak. Isto tako i upitna reé kojom se raspitujemo za koli¢inu neGega ne dobija nastavak. Ukoliko, pak, iostavimo imenicu sa akuzativnim nastavkom, sam determinativ preuzima ulogu imenice i tada mu dodajemo nastavke koje ta imenica poseduje, 525. és, de, vagy, mort, exért, ha, azutin deka, kilo Kérek 10 dkg (deka) sajtot. Keene 06g {gramm}-sgjtot: Kérek 50 dig sajtot./Kérek fe kid sajtot Kérek: S00 (gram) sajtol: Koligine namirnica manje od kilograma se u madarskom izratava u dekagramima ane w gramima + e soem srenvicet és torts og, seem szendvicet de tortt nem. 2 6 Srendviset vagy vst estem, nem tudom, « | Bszem egy magy szendvicst, mert hes vagyok. > YD | reo rays ext eseem egy nagy sendvicst i . Gp [eter eigenicr com 1. BP 2s _| Bswem oxy szendvicset,azatin iscom egy bine Veanici. lamedu regeniénih delova i klauza stavljamo veenike koji th spajaju. Veznik és ('2) je sastavni, de Cali’) suprotni, vagy (‘ili’) izhorni, mert (jer’) eksplikativni, ezért (zbog toga, “zato’) zakljucni, ha (ako) uslovni, azutdm (zatim’) vremenski Sz6rend : Red reéi u igjavnim recenicama zavisi od toga da lise radi o neutralno} ili naglasena} reéenic. Naglaseni deo revenice stojl ispred predikata, [=] ba Retca za negaciju uvek stoji ispred dela tedenice koju negiramo:u prvoj regenici 1 drugo) objekat. 2 Mit se Egy kivet kérek. egy Kivet, et tee hanem tei) to predikat, 3 lanyok ‘szemiveg > parfum > parfumak fi > fake ablak > ablakok —_| szemtvegek flizet > fizetek konyv > konyvek 0k k angi kanalak ‘aobg > saobak [hr Raak ter tere d lampa>lémpak ——_| toll > toltak level > levelek zsemle > rsemlék étterem + éttermek -1+ 9k tUKOr > 10k arf > ferflak dolog > dolgok Mnoiina imenica. Nastavak koji koristime za gradenje mnozine kod imenskih redi se zove ‘opiti znak 2a mnodinu, to je -k (ednosno -ek/-ek/-dk), | tu ima izuzetaka od pravila principa hharmontje samoglasnika, Nastavak se dodaje na relativnu osnovu imenice ukoliko je ona poseduje (varijanta sa kratkim samoglasnikom, sa izbagenim samoglasnikorn zadnjem slogu, sa inverzijom samoglasnika, protirenom osnovom suglasnikom -v itd). Mit esinaitok? mi tanulunk —rendeliink —Gillink [-unk, -Unk tt tanultok ——rendeltek ——_altk | -toky tek, 6k 5k, Onok tanuiinak ——rendelnek tlmek | -nak, -nek ‘Glagolski liéni nastavci neodredene promene u mnotini glase: |. lice -nk/-iimk; 2, lice -foké -tek/-t8k; 3. lice -nak/-arek. U drugom licu mnofine znaéi imamo tri varijante nastavka, trecu ‘koristimo kada wosnovi glagola imamo labijalne visoke samoglasnike Van/nines pohdr az asztalon? es ‘Van egy pohar az aszialon. = ‘Van két pohar az. asztalon, ‘Van néhany/par pohar az asztalon, Vannak poharak az asztalon, S pohir ar asa FP __| Ninesenek poharak az asealon Postojanje negega u prostoru, u vremenu, u nekakvom stanju i2radavamo pomoéu glagola, van. Negirani oblik je nines. Pastojanje koligine moZemo da izrazimo odredenim ili neodredenim brojem (néhany. pir, sok..). Ukoliko upotrebimo bilo odredeni, bilo neadredeni ‘broj uaz imenieu, i ona i glagol van su u jednini, Cim izostavimo bro}, imenica i glagol mogu dastojei wmnozini, ot= (©) Kati. (©) Zsuesi Kieza liny? > BH | Ee tiny) Kath Kiazaliny? > fy | (Az a liny) Zoucsi Upitna reé za lica, osobe je ki? (’ko?’). Koristimo je sa pokaznim zamenicama kada se interesujemo za identitet nekoga: ki e2? ("ko je ovat’), ki az? (‘ko je ono?’), Mozemo upitne regenice tog tipa da progirimo i imenicom: ki-ez a ldny? (ko je ova devojka?’). Na ovako nje odgovaramo tako Sto na mestu subjekta stoji pokazna zamenica, zamenica imenicom ili ligna camenica, a w funkciji predikata ligna ii zajednizka 5. aki, ami, akik, amike Ki az (a liny), aki Miaz(adolog)ami.? [Az Mik azok (a dolgok), amik. Akifakik ili amti/amik su odnosne zamenice (prevode s¢ sa "Koji, Kaja, koje’), najéeSée stoje kao ‘veunici w zavisnim regenicarna, 6. Alkivnesi bari“, és akosér { ) ‘Absria Wayiben van Postpozicije. Mesni-ednes se osim lokativnim odnosnim nastaveina | prilozinsa za mesto- umadarskom najéeke izraZava postpozicijama, Postpozicije su nesamostalne reei koje stoje ek iza imenice, uglavnom bez ikakvih nastavaka, 7. Hol?-n,-on,-en,-én Cyn -on avéeén az asztalon alimpdn a2 Sgyon 1 méy + ‘a tinyéron ‘a mgbilon Spolini prostorni odnos, kada se nesto nalazi na povrsini negega u stanju mirovanja, kada se nesto deSava na povrSini ili se kreée povrsinom negega izrazava se lokativnim nastavkom n/-an-er/-te 65KOMMUNIKACIO 1. Razgovarajmo! Satinite dijaloge pomoéu slede¢ih pitanja! 1. Milyen a lakisod/hazad? a. Lakisban wagy hdzban élsz? b. Hol van? &. Milyen nagy? Hany négyzetméter? 4. Hany szoba van? ¢. Milyen szebak vannakt f Holeszelt g. Hol alvasol? h. Hol tévézel? 2. Mi van a tiskédban? Isprigaj svom paru 3ta imad u torbi, ta uvek nosil sa sobom! Modete i da postavljate pitanja jedni drugimal Npts © Van ndlad ...2 ‘& Igen, van nélam ... Nem, nincs nélam a.eserny6 b. smink . naptir a. napseemiiveg ekules f. pénstirca UW. Sta je uzenskoj taéni, asta u muskoj torbi? Napravite dijalog o tome ita se obiéno nalazi w mugkoj asta u Zensko} taénil gorje slike! 6 = 66IML, Situacije - Odglumite u paru sledece situacije! Kiadé a VIL keriiletben egy masfél szobas, 40 m*-es lakas. Az ablakok ar utcira néznek, de a lakis csendes! A metes és abuse kizel van. A lakis biitorozott, héité, mosdgép vant Erdeklddni: 0036207875566. WV. Vendégségben, hézibuliban Sta obiéno kazeS u ponudenim situacijama? Sadk 60 Andi, aza laity, aki ott baira tincol. 7/2. Trai stan za iznajmljivanje! Ispuni tabelu na osnovu datih informacija! S Sandra vagyok és albérletet keresek, mert a lakaisom nagyon kicsi és nem a belvérosban van. Egy lakist szeretnék, ami ~ a belvarosban van, ~ esendes, - 45 és 60 négyzetméter kggdtti, ~ ket szobit szeretnek, ~ erkélyt, ~ nagy konyhit, ~ kiildn vécét é furdészobat, Beseélek tébb baritommal. és késtitek egy listit, hogy mij (+), mi nem j6 (~) é amit nem tudok (2), P10. Bva telefonlt: Van egy seép lakis, kétszobas, esendes, kicsit nagy, 100 m?. A telefonszam: 0630 123456. 0, Eva [1. Artir]2. Anita [3, Aron [4 Baldzs = 0|a\3/@| & belvéros ‘csendes lak:is erkély 2 nagy konyha 2 a WC nema fllrdéseobaban van ? 1 687/3. Ko govori o kojem stanu? Upiii isped imena osoba oznaku stana. Upisi podatak o veligini stana u kvadratnim metrim: at go TV 2. Mate 3.Néraablak prow fst eel dgy Krevet fit detak até vrata fotel fotelja aki Koji (za osobu), eon iznad aktiv aktivan, -vna, -vno_ ‘nbk ‘ef alatt ‘ispod furdszoba Kupatilo albérlet odstanarski stan fiizet sveska all saat [ garkzs. garaza ami Koji (za stvari) ayermek dete asztal sto [ gydgyszer lek az utcira nea sa pogledom na uliew_| | hal6szoba spavaéa soba azok ti, oni (mnazina) haz kuda baba beba, lutka hazibuli kuéna Farka bie kal hits fridider bara tna}levo. informacié informacija bank banka ancelarija kartica (banke} prijatejica, drugaric jagnie bankkartya baritnd centar grada razgovarati Kaul diezva ta kal Soja, londe urka biti na durci, prisustvowati Zuret namestap kvart, okrug gotovo. dvosoban, -bna, -bno, namesten (stan) miran, -rna, «ro Ko? radna soba cco, cela, celo jedno drugo Ko? Koji? Koji? (mnozina) predsoblje kisi ‘detak ispred [Kistiny devojtica ember Zovek Kite Koga? érdekldni interesovati se, kivanesi radoznao, -nala, nao aspitivat se Kolléga kolega erkély terasa Kollégané koleginiea esernyé kiobran onyha este vete Kosar felett ianad Konyy fecf mugkarae Konyvespole olica za kniige 70har ental kozel rigégumi ivakaca guma aaa izmedu rovid Keratak, tka, -tko alles Kijue smink Eminka [ara stran, strange sealvéta salveta [kalén ascbno, odvoieno szamitégep raéunar Takis. stan) seek stolica Tapa Tampa sxekxény orman liny’ devojla seemélyi igazalviny | liena kata [aptop Taptop szemiiveg naoéare lesz bite szeretnék voleo/votela Bi level pismo soba soba lista spisak sromstéd omilja, sused maja & tinea! lesa mista jedan, dna, dnoipo_| Ltinyér tanjir elle pored a torba,taina meted metro) telefon telefonirati [Lil famenicay mi seve televizor Mik? Sta? (umnotini) tevénik pledati televizor rik mikrotalasna peénica_| | ti vi mobil mobilni t6 jevero i ‘madina ca pranje veSa_| | toll nalivpero dgott waa koe ogledalo nalad od tebe iil sedeti nappali dnevna (soba) walasz odgovor napszemiveg naogare 2a sunce wéct vece naptir Kalendar vendéy, post, négyzetmeer Kvadratni metar vila svetao, ta, to Beni etka villa viljuska ez pledati vir evete ni dena We Wo nd densi zene muzika Teto) olyan taka, takva, takvo tamo kod kude’ ‘otthon ‘Ondk Vi fpersiranjew mnovini) ‘Ssszesen ‘ukupne ok papiresebkendé parfim pene mova pectic novwanik 1es (Ex Bemegyiink a varosba! eee SIA. Bemegylinka vérosba! Mary é Anna bardtnék, Mary Londonban él, Anna Budapesten. Mary Londonban egy oliban tanul magyarul, A hétwégén Budapestre utazik, mert még nem valt Magyarorszagon, ‘A Linyok sokat e-maileznek, Mary mindig kérdez valamit: Gestitssok —Szovegformaras —_kowektirs senetéte valaszol. Kattintson tae annak megnyitazsnoz = seats ea kiidés = Taro RE asia Anna! From: maryOmary com Sent: Manday. Apel 2%, 2019 10:17 Pm Ta: “anna@enne. hy! ‘Subject: tle Annet Sia Annal Negyon érdltk, hogy teléikozunk péntoken! Remélem, jé idé less! Mit exindlunk @ hétudgén? Imi leas @ program? Have mesyink? Elmegyink firdébe? Fézink veloni fiom magyar ételt? Sria Mary ‘Sze Mary! En is drUlbk, hogy j@sez! Biztos, hogy [6 id8 lesz! Pereze, hegy megyUnk frdabe é2 flclnk is, poprikés esirkét és uborkasaléeét. Mi terse program? A repllétéredl eléssir hesamegyink, é he nem leszel til féredt, ckker este simegyink egy keneertre Szombat reggel placra megyink, ott reggalicink é: bovdsdrolunk, mert vesdenap ¢ pice wérva van, Veaaink ésirkét @ hentesnél, ubsckét és hegymét @ séldségesnél. Azutén vérost nézink, felmegyink « vérbe, bemegyink ¢ Métyés-templombe é: « Nemseti Galériéba. Azutén visszamegyiink belvéro:ba és « kedvene éttermamben ebédelin. Ebéd utin sétdlenk @ véresban, és ha ckares, elmegytnk néhdny {6 beltbe is, vagy egy bevdsdnlékizpontbe, vésdrolunk, vagy beUlink ogy kévézdba. Este « Széchenyi-firdsben pihenlink, A fOrdsbal vagy hazomegyirk, vagy iszunk valamit egy keczméban. Negyan jé heeemék vennek Budepesten, Vesdenap itthen meradunk 82 #ésink. én egy-Két barétem, ogyitt ezzink J magyarul boszélgetirk! Remélem, tetzzik © program! Pénteken telélkozurk! maryOmary.com nS/B. Meri je veé u Budimpeiti. Gde onai Ana izgovarajusledeée regenice? 2 4 ~ Felmegyiink az emeletre is? Ottis vannak sxép képek! = J6 menjiink fel! ~ Iszunk egy kaver? ~ Igen,j6 otlet! Nem lnk lea teraszon? ~ Iscunk még egy pohar bort, vagy hazamegyiinkt ~ Szerinter menjiink haza! iért nem megyiink be a seaundba? Majd kés6bb, 0? ~ Most a 2ildségesher megyiink? = Igen, azutan a zildségestél dtmegytink a hentesher, j6? = Elmegyiink a koncertre? ~ Nem baj ha nem megytink el? Nagyon faradt vagyok, ~ A teraszon van egy szabad asztal. Nem dlink ki? ~ De igen. En mir nagyon éhes vagyok! = Nincs ndlam a.mobilom! Visszamegyek, j4? = Megyek én is!of Sry) Qe BU ee | se) ae at { mal 0b 2h eg |B | ee Ceol GS somIl, Honnan? Hol? Howa? (-ré¥/-16l,-n/-on/-en/-in, -raf-re) 3.emelet 2.emelet lemelet féldszint Ill. Honnan? Hol? Hova?/Kitél? Kinél? Kihez? (-t6/-tdl, -nail/-nél, -hoz/-hez/-héz)NYELVTAN s Honnan? Hol? Hova? Honnan? Hol? [++ 2 -bolr-bét sbani-ben a bankbol, ‘bankban, azétterembs! | az étteremben 2 16-161 -nv-oni-end-on apiacrdl, ‘piacon a koncertré akoncerten L E ee] Foglalkozasnevek -t0-464 -n8l/-nél pine Katitel Keating! + kozmetikus abarstnémtsl | abarétnémnél + 28ldséges apalyaudvart6l |apsiyaudvarnal | »palyaudvarhoz shentes + tijsdzos + {fog)orves. Személyek + Kati +a bardtnom Tithonrély Helyek orthonnst + pilyaudvar Kite? segyetem (Gn) totem (te) ted Mesni odnos se u madarskom jeziku izraZava prilogom, lokativnim adnosnim nastaveima (ili padeinim nastavcima) koji se dodaju imenicama, kao i postpozicijama. U madarskom jezik ne postoje predlozi kao u srpskom, veé postoji deset primarno lokativnih nastavaka, koji svaki ponaosob izrazava po jedno mesno znagenje. U madarskom je izrazavanje trojnosti pravea posebno izrazeno, Pomenuti nastavei se dele po tome da li zraéavaju unutraéngi ili spoljni mesni ‘odnos i po tome na koje pitanje se odgovara oblikom koji poseduje ove nastavke, 76‘Unutrainji prostorni odnos: ~ Za izralavanje da se neéto nalazi uw neCemu, u unutrainjosti negega ito u stanju mirovanja odnosno da se kreée, ili da se neka radnja odvija u granicama nekog zatvorenog prostora, u madarskom se koristi nastavak ’-ban/-bea. Ovim oblikom se odgovara na pitanje hol?/gde? ~ Za izradavanje da se neste iz spoljnjeg prostora krece ka unutraénjosti pojma koristimo nastavak '-ba/-be. Imenice sa ovim nastavkem ve¢inom stoje uz dinamigne glagole, uglavnom uz glagole Kretanja ili pokretanja. Pitanje na koje sled edgovor u ovom obliku jeste hovaf/kuda? ~ Za izrazavanje da se neéto ix unuteasnjosti prostora kre¢e ka spoljainjasti, napusta ga, tala koristimo nastavak "sbdl/-BéP: Kao i prethodni, i ovaj preteino stoji uz glagole kretanja, Pitanje na koje se odgovara imenicom u ovom obliku je honnan?/odakle? Spoljni prostorni odtnos: = Za oanatavanje povrsine na kojoj se nesto nalazi u stanju mirovanja, da se radnja odigrava na povrdini necega ili da se tom povréinom neko kreée upotrebljavamo nastavak “-m/-on/-enf-din: Pitanje na koje se odgovara imenicom u ovom obliku je hol2/gde? ~ Oblik kofi odgovara na pitanje hova2/kuda? oznaéava da se neito kreée, da je usmereno ka povrsini pojma, ali izeazava i krajnji cil kretanja. Nastavak je’-ra/-re’ ~ Na pitanje honnant/edable?, odgovora i oblik koji oznagava pravac kretanja sa povrsine nekog pojima, a nastavak je "ril-r67” = Poticioni mesni odnos, da se neito nalazi u stan) mirovanja ili se odigrava u blizini, adnosno pored pojma u ovom obliku izrazava nastavak '-ndl/-néf. Pitanje na koje mozemo odgovoriti imenicom sa ovim nastavkom je hol2/gde? = Usmerenost kretanja ii vrsenja neke radnje ka blizint nekog pojma, u madarskom jeziku izratavamo nastavkom '-ho2/-hez/-héz, ko)i odgovara na pitanje hova?/kuda? = Spoljasnje mesno znaéenje, koje od govara na pitanje honnant/adakle? odreduje sa kag mesta, ir die blizine radnja poti¢e, odakle kre¢e izratavamo nastavkom "t6l/t60. Unutrai- [Pitanje | Nastavak Madarski—-[Prevodna | Srpski ali primer orpaki ckvivalent eda ~ban/-ben ‘skrényben_[wormanu | uslekatie ) || | hyIV. Situacije - Odglumite u paru sledeée situacijet rimer: Van itt kizelben egy j6 kivérs? “gen, ha kimész, jobbra, azutin egyenesen és ot lesz balra, a park elott,fRAS Napisi imejl prijatelju iz inostranstva! Pozivaé ga da za vikend dode kod tebe. Napisi Sta éete raditit ed . Nestelen = Uzenet (HTML) tayTessék? 8/1, Stase gde nalazi usoping centru? Se PL: A mori fent van a harmadikon, adiseké mellett balra, f = 8/2, Kaje na kojem spratu? Upi3i u tabelu ispod imena ko se na kojem spratunalazi! PI, Betti: It vagyok a kavézéban, (BO 2m 7 em |] ae. feet. BEIARAT KUARAT 15 Bet Kati i fst ese: | Andris: Gabi é Andi: = 8/3, Afidiés aliny a bevasérlékézpontban:Igaz vagy hamis? GO 85 A liny az elsén van, __ 4. A fd hes. ‘A fii 2 mésodiken van, 5.A fid és liny eukriszdiba mennek, 3.A fia felmegy a linyhoz. 6. Az éttermek a negyediken Vannak,a kozelben wu blizini hava uci ahol tame hazamegy igi kuci ‘akar Thtett ely esto angoléra as engleskog jezika hentes mesar ‘itmegy predi hétvégen a vikend aztin pase, zatim hid most ejérat vulaz Honnan? dale? bejon di hossri dugaéak, -tka, -tko bemegy ud Hova? Kuda? Bett stove ib, vreme bei ‘esti iskola Sola bevisieldkozpont | Soping centar itthon kod kude kupovati ir codlaziti Gh ‘iguran, -rna,-rno kérder pitath busemegallo autobuska stanica Kihez? Kod koga? ips cipela kijon izai fagyieik piezaik kirtydre Totibcik & & |F |@ bicikli > bicillizike motorozik teniszezik focizik sal a ee oes Tntemneterik, ees (enapeny 8 | ene Ov % rata a - & # |@ nap napozik izik bulizik iégazikGlagol sseret i aker su modalni glagali, oni se menjaju po licima. U gornjoj tabeli glagol szeret se nalazi'u Kondicionala sadasnjem. 2. Szeretnék, akarok, megyek ...-ni! Seeretnék tincolni Ki akar jonni? Szeretnél fGzni? Szeretnek olvasni, ‘Szeretnénk it ll ‘Tiis akartok utaznit Hoa akartok meni? Szeretnénk aludni, ‘Mit akarsz venni?, Szeretnék otthon len ‘Mikor jéssz enni? ‘Mit szeretnél inni? ‘Megyiink jatszani, Sueretnek tanitani Segiteni akarok, {Us modalne glagole ali ponekad i uz glagol megy koristimo objekat u obliku infinitiva, kada delimo da izrazimo ta je precimet naSih namera ili Elja, Takve sintagme se iu srpskor izratavaju modalnim glagolom u pratnji konstrukeije da + prezent: szeretn ck dencalni “zelela bih dla pleSem mit akarss venni 3ta hoces da kupi itd, a1Infinitiv se u madarskom jeziku gradi tako ito se na osnovu glagola dodaje nastavak -mi. Ako glagol ima samo retnigku osnovy, tada se ovaj suiks jednostavno prikliucuje tom obliku (primeri pod 1). Ako glagel poseduje i relativne osnove, onda se prikljucuie na jednu od moguéih relativnih osnova. Kod glagola na ik’ prve se odbija ovaj zavrSetak pase dodaje -aui (primeri pod 2), Kaa sto smo to vet videi, glagol megy je nepravilan, infinitivni nastavak se prikljueuje osnovi men-. Glagoli kao Sto su alszik, fekscik itd, ima)w i relativma osnowu alude, fekiid- kojima se dodaje -ni. Postoji sedam glagola u madarskom jesiku (tes, vesz, hisz, vis, lsc, esc, iscik) koji osim reénigke imaju jo¥ tri relativne osnove:jednu, koja se prosiruje suglasnikom 'y (fev, vers hiv viv lev evs iv), drugu, Kenji osnovu sa Jeratkim samoglasnikom na kraj (te ¥e- hi > i) itreéu, krnju osnove sa dugim samoglasnikom na kraju (16, 98, i, wh, 18, 6 £). Infinitivnt nastavak se kod ovih glagola dodaje krnjo) osnovi na krataksamoglasnik i pri tom se suglasnik ‘x’ na koji potinje sufiks, uudvostruzava (primeri pod 4), DeSava se da se izmedu osnave i sufiksa ubacuje samoglasnik za olakSavanje izgovora (primeri pod 5). 3, Hany 6ta (van)?/Mennyi az id6? = 16ra #60 perc = rivgyardta Hany 6ra van? Mennytazid6? ieggell nyale rs van HOD = (delelotttie ra van 1200 = delvan 1300. — (delutiniegy 6a vaniltizenhitom dra van, 2000. ~ (este) nyelcér vanill husz ora van 2408 = efelvan y= negyed 4—hiromnegyed t 815 need nyoledrs tizenot pere van 830-44 a Qvant: yale dra hasminepere van 8.45 shiromnegyed nyolcdra negyvendtpercvan Koliko je sati? Leksema 6ra u madarskom jeziku ima ¢ak tri znagenja: oznatava predmet, éasovnik, zatim sat kao jedinicu za merenje vremena, i na kraju Skolski as iz nekog nastavnog predmeta, Na pitanie Héiny éra van? odgovara se identignim redam ret, stim, 3 se upitna zamenica zamenjuje brojem sati, Ako je pun sat i 15 minuta, to umadarskom znaci da je getvrtina sledeceg sata, 8.15 je znaéi megyed kifenc (daslovno: Betvrtina devet sat’, ali se mode reél i nyole éra 15 per. 8.20.se mode izrazti isto kao u srpskom: nyole 6ra hnisz perc, 8.30 je fél kitenc ‘pola devet’ kao i u srpskom. Ako je pun éas 145 minuta to je u madarskom tri €etwrtina sledeéeg sata: 8.45 je hdramnegyed kilexc (doslovno: ‘wigetvrtina devet sat’) iako se rede kade i nnyole éra negyvenst pere.4, Many Grakor kezd6dik? Hany éréra mész? ‘Mikor/Htiny Grakor kezd6dik a film? > 8 brakor/20 drakor +8-kor (nyolckor) > hiromnegyed nyolekor Hiiny érira mész fodrischozt > 6 6rara (hatra) Jedini padeéni nastavak u madarskom jeziku éija je iskljugiva funkcija da izrazava tagno vreme radnje je -kor. Nastao je od imenice koja znati doba. Dodaje se imenici koja oznaéava jedinicu u vremenus... drakor (‘Sati’), AKo imenicu izostavimo, tada se nastavak dodaje broju koji sluzi 2a obeledavanje sati: 8-kor/nyelekor ('u osam). (Osim ovog nastavka i neki primarno lokativni nastavct sluge 2a izradavanje vremenskog odno: vveé pomenuti nastavak za izrazavanje spolinog prostornog odnosa -ra/-re takode moze izraziti razlidite vremenske odnose: vreme kada se neka radnja desava, tadku u vremenu do kada neku radnju treba izvriti, ili vreme kada se neka radnja desava.a ujedno i zavrdava. 5. Egynap délben délelite délutin este falker 6. Egyhét=7nap MELYIK NAP? ‘MIKOR? shétié + hetféin eked +kedden +szerda + szerdin + esiitértbk + csitrtokin + péntek + pénteken + szombat + szombaton + vasienap + vasdienap (-)OKTOBER ‘malt héten “TegnapelOtt vasirnap volt. Holnap szerda lesa. Holnaputan csiitértik lesz, ezen a héten Navivima za dane dodajemo primarno mesni nastavak -m/-on/-en/-Bn kada Zelime da izrazimo dda se radnja odigrava tog odredenog dana. Jedini izuzetak je naziv za nedel, on ne dobija ppomenuiti nastavak, jer i bee njega mote ~ osim naziva za dan = da izrazi ida se tog dana radnja detava, ‘Osim imenica sa nastaveima, vremenski odnos se mode izrazitt i prilozima za vreme: tegnap, tegnapelétt, ma, holnap itd. Proslo vreme glagola van je volt, a buduée vreme lesz. 7% A12hénap MELYIK HONAP# MIKOR? + januir + janmudeban + februie + februérban + mérciusban + Gprilisban ‘+ majusban + jimiusban + jiliusban + augusetus + augusztusban + seeptember + sceplemberben + oktéber + oktoberben + november + novemberben + december + decemberben Nazivima za mesece dodajemo primarno mesni nastavak -ban/-bem kaa Zel jada izrazimo dda se radnja odigrava tog odredenog meseca. Prilozima tavaly i tavalyel6tt,jSvére, kao i pospozicionom konstrukcijom ... évmuilva se izrazava da s¢ radnja deSavala u proslosti, ‘odnosno da ese desiti u buduénosti 948. Anégy évszak # tawase nya tél tavasseal nyron asszel idlen Da se radnja odigrava u odredeno godinje doba imenici za oznagavanje tog perioda se dodaju padedni nastavci -val/-vel (instrumentalni nastavak): tavasz+-val wasszal, Gsz+-vel = dsszel, ‘odnosno -en/-en(mesni nastavak): mpair+-on = nysiron, tél+-en = télen. 9. Hany érétél hany 6rdig? Metts! meddig? 10 ig 8 Gril 10 drdig (8-461 9 Gritol 11 drdig (9-t8l 1 > reggeltlestig > hetfOt8l pémtekig > janudrtél decembe > tavasetdl télig + 2010-161 2013-ig Za izratavanje perioda u kojem se radnja bez prekida odigrava, koriste s¢ slodene priloske odredbe, koje se sastoje iz dve veemenske odrednice, Prva izradava pogetnu tacky od kada se raguna veeme, a druga krajnju tacku, do kada se radnja sprovodi. Za to nam siuze padezni nastavei koji se javljju u paru: prvi je mastavak -t61/-t0f (primarno mesninastavak) a drugt je terminativn, takode lokativni nastavak -ig (koji izrazava krajnju tatku u prostoru i vemens do koje se radnja izvod 10. Mikor? reggel délelont februarban, delutin este i] decemberben @szaka iegnapelon détben tegnap ‘amalt héten ma a jv hétem holnap jezen a héten holnaputin Wen vasirnap_—— nyfron tavaly tavalyelott, 95\Vremenski odnos se, znaéi, u madarskom jeziku mode izraziti imenicama bez ikakvog nastavka, prilozima takode bez nastavaka, kao | imenicama kojima se prikljuduju adverbijalni nastavei: primarno vremenski -kar, primarno mesni -ban/-Ben, -n/-on/-en/-dn { instrumentalni -val/-vel. nh al?! Mivel? metroval dikval fad alma > almgval asemlg > zsemlgvel Bence > Bencével sajt+ -val > sajttal a baritom + «mal > abaritommal tavak kojim se u madarskom jeciku izrazava sredstvo ili druStvo (instrumentalni nastavak) je -val-veb. Iprilikom dodavanja jedne od varijante nastavka (u skladu sa principe hharmonije samoglasnika) vaze one napomene koje smo veé opisal: ukoliko se imenica zavriava, samoglasnikom «a ili -e, ta) samoglasnik se pre dodavanja nastavka menja ud, odnosno -é. ‘A ako se imenica zavréava suglasnikom, dolazi do potpunog jednagenja. Naime, suglasnik - na patetku nastavka se u potpunost izjednagava sa suglasnikom na koji se zavréava imenica, stvarajuci tako dug suglasnik, 12. Kivel? Velem, veled... Kad éelimo da saznamo sa kien u drustva se radnja sprovodi, upitno} zamenici takode dodajemo nastavak za instrumental: ki + -vel. Lidné zamenice u instrumentalu se grade tako Sto se za ‘osnovu uzima varijanta nastavka sa visokim samoglasnikom (-¥¢l) kojo) dodajemo ligne nastavke: vel + -emp, vel + ed, vel + -eitd.[zuzeci su oblici za persiranje koji se grade redovno: ‘bn -vel = dunel, Sndk + -vel = bndkkel. 96