Erdly egszen a XV.

szzad kzepig a Magyar Kirlysg tartomnynak

szmtott, amelynek ln az erdlyi vajda llt. XVI-XVII. szzadban viszont
mrnll llamknt tekinthetnk r. Ennek oka az orszg hrom rszre
szakadsa, amelyet a bels magyar ellenttek szltek a Vradi bke
semmibevtelt kveten. A trk gyes taktikval kaparintotta meg magnak
az orszg egyharmad rszt, miutn magyar segtsgnyjts gyannt 1541-ben
elzavarta Habsburg Ferdinndot, majd bevonult Buda vrba, azt kisajttva.
1541-tl a Keleti Kirlysg nven nevezett trk hbres tartomnyon Szapolyai
Jnos zvegye, Izabella uralkodott Frter Gyrgy kormnyzsval. Frternek
ksznhet a Fejedelemsg nll intzmnyeinek megszervezse, tovbb a
Tiszntl s a temesi rszek Erdlyhez csatolsa. Kzigazgatsilag Erdlyt tbb
rszre lehetett tagolni, melynek rszei a szsz, szkely szkek ill. a Partium
terlete volt.
Ksbb az akkor mr nagykor Jnos Zsigmond veszi t a hatalmat a Habsburg
kizsvel. Intzkedsei kzl a legfbb, mely a korabeli Eurpa szerte is
egyedlll, a kezdetleges vallsszabadsg. A tordai vgzs szerint minden
Erdlyben l ember szabadon s bntetlenl gyakorolhatta sajt hitt. Uralma
vgl 1571-es hallval rt vget, amely gy semlegestette a speyeri szerzdst,
melyben lemondott magyar kirlyi cmrl.
Ezt kveten ltek Erdly urai a trktl kapott szabad fejedelemvlaszts
jogval, gy az llam lre lltva Bthory Istvnt (1571-1586). Bthory legfbb
trekvse az volt, hogy az egymsra gyel Habsburg s trk kztt nyugalmat
szerezzen orszgnak. Ksbb a lengyel rendek vlasztott uralkodjaknt, arra
trekedett, hogy kiszortsa az Erdly terletein marakodkat, majd onnan
kiindulva egyestse az orszgot. Trekvseinek korai halla vetett gtat. Ezt
kveten a Bthory csald tagjai vltottk egymst a hatalmi pozciban egy kis
kitrvel, amikor is Bocskai Istvn vlt az j fejedelemm. tja rgs volt s
harcokkal tzdelt. A nevhez kapcsold Habsburg ellenes szabadsgharc
vezetse sorn teleptette le a hajdkat, amikor is Erdly s Magyarorszg
fejedelmv vlasztottk. Utbbirl lemondott a magyar rendi jogok s a
vallsszabadsg biztostsrt cserbe. A Rudolffal kttt bkt kveten
tovbbra is tmogatta a reformcit, valamint a Fejedelemsg fggetlensgt,
mindaddig mg a korona s a kirlyi cm jra magyar kzbe nem kerl. 1607-ben
hunyt el betegsgben.
1608-ban Bthory Gbor kerlt trnra, aki harcok rn szerezte meg a fejedelmi
cmet. Uralma 1613-mal rt vgett, amikor is hajdk vgeztek vele rezidencijn.
Ezzel a Bthory csald vgleg eltnt Erdly lrl.