Professional Documents
Culture Documents
Szöveges Tartalom
Szöveges Tartalom
Miért ezt a témát választottam? Több szempont is erre késztetett. Az első talán az,
hogy ez a sportág méltán az egyik legnépszerűbb csapatsportágunk ma Magyarországon.
Az olimpiai és világbajnoki szerepléseinket vizsgálva messze a legeredményesebb
szárazföldi labdajáték. A férfi és a női nemzeti válogatottunk, valamint a klubcsapataink is
egyaránt a világ élvonalába tartoznak már hosszú évek óta. A megyeszékhelyünkön ennek
a sportnak nagyon mély gyökerei vannak. Már a „hőskorban”, a mai szabályok között
játszott kézilabda születésekor szép számmal alakultak csapatok és komoly bajnokságok
szerveződtek, kiváló szakemberek irányításával. A játék a mai napig szinte töretlen
népszerűségnek örvend, és most ismét igen széles alapokon építkezik a város kézilabdás
utánpótlása. Nagyon lényeges eleme a témaválasztásnak, hogy ezt a sportot művelem
magam is immár hosszú évek óta. A sportág szinte valamennyi lépcsőjét megjártam már.
Ennyi idő alatt rengeteg információhoz juthattam és nagyon sok nagy tudású, követendő
szakembert ismerhettem meg, akik példaképként utat mutatnak a felnövekvő
nemzedékeknek. Hiszem, hogy az embernek ismernie kell a múltját, hogy a jövőben
előbbre tudjon lépni. Mindezek mellett szeretnék méltó emléket állítani azoknak, akik az
úttörői voltak a sportágnak itt szűkebb hazánkban, Egerben, akik kitaposták azt az utat,
amin a mai kézilabdázók járnak. Szerénytelenül szeretnék belépni ebbe a halhatatlan
társaságba. Részben játékos pályafutásommal, hiszen többek között tagja voltam annak a
csapatnak, amelyik a mindenkori egri kézilabdázásban a férficsapatok közül a mai napig a
legmagasabb szintre jutott. Az a harminc év, amit aktív játékkal töltöttem eddig, már
önmagában is feljogosíthat erre. Másrészt azért is, mert csatlakozni szeretnék azokhoz,
akik szellemi termékeikkel is gazdagítják Eger város kézilabdaéletét.
Nem utolsósorban, azért is megérdemli a téma a figyelmemet, mert olyan
embereknek, sportolóknak állíthatok emléket, akik a sportág helyi fejlődéséért önzetlenül
olyan sokat tettek, és akik nélkül ez a szép sport Egerben nem lehetett volna ilyen sikeres.
Ezek az emberek ma is élő legendái a sportágnak. Sajnos többen vannak olyanok is, akik
már nem lehetnek közöttünk.
Ajánlom ezt a dolgozatot mindazoknak, akik szeretik a kézilabdát és érdeklődnek a sportág
helyi kialakulása és fejlődése iránt.
2. Egy rövid országos kitekintés
1. kép
Az Egri KC mérkőzése 1996-ből
3. Az egri férfi kézilabdázás történeti áttekintése
1949-1994-ig
Másnap Haladás-Diósgyőri Vasas bemutató mérkőzés után, úttörő fiú és lány összecsapás.
November 2-án a Törökszentmiklós mérkőzött az Egri Haladással.
Nagyon fontos momentum volt a sportág fejlődése, tömegesítése érdekében, hogy
kézilabda edzői, és játékvezetői tanfolyam indult novemberben a Kézilabda Társadalmi
Szövetség rendezésében. A következő év januárjában befejeződött tanfolyamon, a 61
résztvevőből 41 tanuló sikeres vizsgát tett.
November 16-án Egerben megkezdődött a férfi teremkézilabda bajnokság 10 csapattal,
megfelelő méretű sportcsarnok hiányában a bervai kultúrteremben. A bajnokságra 8 egri
csapat és az Egercsehi Bányász nevezett két csapattal.
Örömteli, hogy utánpótlás csapatok is bekapcsolódtak a küzdelembe, pl. a Tanítóképző és
a Közgazdasági Gimnázium.
A fellelt férfi mérkőzések eredményei:
• Egercsehi Bányász - MTH 11 : 1
• Egri Dózsa - Egri Vasas 5:4
• Egri Haladás 1 - Egri Dózsa 11 : 6
• Egri Haladás 2 - Egri Vasas 14 : 10
A félidőig a Vasas igen ötletesen játszott, de a forduló utána a cseresor gyakran hibázott,
ennek köszönhető a vereség. – vélekedtek a szemtanúk. A visszavágóra Debrecenben
került sor két hét elteltével.
Talán ebben az évben, amikor megindultak a megyében a kézilabda bajnokság
küzdelmei, kezdtek valóban elkülönülni egymástól a csapatok.
Egri csapatok, amelyek ebben a bajnokságban szerepeltek:
• Egri Haladás
• Egri Honvéd
• Vasas Finomszerelvénygyár
Az Egri Vasas 1953-ban felépítette a város ekkor egyetlen korszerűnek mondható
kisméretű kézilabdapályáját. Az építkezésen nemcsak a Vasas, de a helység többi
kézilabdásai is rengeteg munkaórát dolgoztak, így a Haladás sportkör játékosai is
tevékenyen kivették a részüket az építő folyamatból. Miért is ne dolgoztak volna, amikor
ők is ezt a pályát használták a továbbiakban, illetve egriek lévén egyszerűen magukénak
tekintették a város sportlétesítményeit.
Július 30-án az Egri Vasas kézilabda csapata Miskolcon, villámtornán vett részt.
A legmostohább körülmények között sportoló egri kézilabdások, igen szép játékkal
mutatkoztak be a miskolci közönségnek.
Eredmények:
• Diósgyőri Kohászat - Egri Vasas 5:4
• Diósgyőri Vasas(országos 3.helyezett) - Egri Vasas 15 : 11
Szeptember 19-20-án, nagy megtiszteltetés érte a város kézilabda sportját, hiszen Egerben
rendezhették meg az Országos Kézilabda Elődöntőt. Az Egri Vasas újonnan épült pályáján,
négy férfi csapat részvételével.
A helyezések :
1. Diósgyőri Vasas
2. Debreceni Lokomotív
3. Gödöllői Dózsa
4. Egri Haladás
A helyi Társadalmi Kézilabda Szövetség kiválóan ellátta a szervezéssel és lebonyolítással
járó feladatokat.
„Csapatunk mind három mérkőzését elveszítette ugyan, de soha nem játszott
alárendelt szerepet, annak ellenére, hogy mind a három ellenfele jóval színvonalasabb
bajnokságban játszik”.4 - írták a tudósítók.
„Le kell vonnunk a tanulságot, hogy igen nagy a lemaradásunk az ország legjobbjaival
szemben. A jelenlegi helyzetben az jelenthetne előrelépést, ha Heves és Borsod megye
bajnokságát össze lehetne vonni. Ezt kérvényezni is fogjuk az országos szövetségtől.” 5 -
nyilatkozott a Kézilabda Társadalmi Szövetség az eredmények tükrében.
November 7-én Lukács Sándor edző tollából részletes értékelést olvashattunk
megyénk kézilabda csapatainak játékáról a Heves megyei Népújság hasábjain. Elmondja,
hogy a technikai színvonal közel van az országos elit szinthez, de a taktikai képzettség
tekintetében még igen messze állnak az egri csapatok a sportág élvonalától. Az előrelépést
mindenképpen az jelentené, ha minél többet tudnának nívós csapatok ellen játszani
csapataink.
Az OTSB felkérte Tőrös Károlyt egy korszerű kézilabda szakkönyv megírására, amit ő el
is készített.
1954. április 4-én villámtornát rendezett a Társadalmi Szövetség a Vasas pályán:
• Egri Dobó Gimn. - Egri Haladás 6:9
• Egri Vasas - Egri Honvéd 8:2
• Egri úttörők - Egercsehi ifi 3:7
Augusztus 8-án hírverő mérkőzést szervezett a Társadalmi Szövetség.
• Budapesti Petőfi Híradástechnikum - Egri Haladás 12 : 11
Ez a színvonalas mérkőzés nagyban hozzájárult a sportág népszerűsítéséhez
3. kép
Heves megye válogatott
kézilabda csapata.
Középen Tőrös Károly.
Június 24-én a Társadalmi Szövetség meghívására egy nagyon nívós debreceni együttes
látogatott a hevesi megyeszékhelyre.
• Debreceni Törekvés - Egri Haladás 20 : 8
Június 30-án pedig a Budapesti Dózsa országos bajnokcsapata játszott Egerben, a Vasas
pályán Eger válogatottjával, ahol az eredmény 27 : 12 lett. A visszavágóra a fővárosban
került sor.
• Budapesti Dózsa - Egri Haladás 18 : 12
A mérkőzés után azt a megállapítást tették a sportág helyi és országos vezetői, felismerve a
fejlődés lehetséges irányát, hogy mindenképpen vissza kell állítani – az időközben
megszüntetett - kispályás országos bajnokságot. A megyei bajnokságok csak a mennyiségi
követelményeknek tudnak megfelelni, a minőség javítását önerőből nagyon nehéz
megoldani. Csak a jobb csapatokkal való rendszeres küzdelem emeli a játék színvonalát
megfelelő mértékben.
Megyei eredmények:
• Egri Haladás - Egercsehi Bányász 32 : 8
• Egri Haladás - Hevesi Bástya 30 : 10
Ekkor az országban már több mint 1000 kézilabda csapat működik, bennük csaknem
20.000 játékos vesz részt valamilyen bajnokságban. Ezzel a harmadik legnépesebb sportág
előkelő címét szerezte meg a kézilabda.
„A kispályás csapatok nagy száma, és a más sportágak példája megköveteli, hogy az
Országos Társadalmi Szövetség megtegye a javaslatát az Országos Bajnokság felállítására.
Fontos szempont az is, hogy 1958-ban női kispályás Világ Bajnokság lesz és a
felkészülésre a késlekedés esetén már nem lesz elegendő idő.” /Tőrös Károly/6
Október 2-án a II. Ifjúsági Béketalálkozó keretén belül most először került sor Eger
válogatott - Gyöngyös válogatott férfi kézilabda mérkőzésre. Az eredmény, 24 : 9 az
egriek javára.
A megyei bajnokság küzdelmei ekkor két csoportban folytak, a két győztesnek el kellett
döntenie, melyikük jogosult a következő, magasabb minősítésért játszani. Ez a megyei
csoportdöntő Gyöngyösön volt október 9-én.
Az Egri Haladás ekkor legyőzte az Abasári Honvédot, 22 : 18 arányban.
Október 23-án ismét megrendezik Egerben az Országos Kispálya Kézilabda
Bajnokság Területi Középdöntőt.
A résztvevő csapatok a végeredmény sorrendjében:
1. Budapesti Dózsa,
2. Debreceni Vörös Meteor,
3. Perecesi Bányász
4. Egri Haladás
Az év végén új vezetőséget választott az Egri Vasas Sportköre.
A tagság reményét fejezte ki, hogy rendeződnek a pénzügyi viszonyok, a labdarúgáson
kívül más is kaphat anyagi segítséget és megszűnik az-az áldatlan állapot, hogy pl. a
kézilabdások többnyire a Haladás színeiben kell, hogy játszanak, mivel a támogatás
hiányában ebben az évben a hivatalos bajnokságban a Vasas nem indított
kézilabdacsapatot.
1956. február 4-én a Heves megyei Népújságban megjelent részletes elemzés
rendkívül jól érzékelteti az elmúlt év megyei eredményeit és problémáit. Részletek Tőrös
Károly Társadalmi Elnök 1955-évi beszámolójából.
„Megyénkben 1951-óta beszélhetünk kézilabdázásról. Az első csapatok Egerben működtek
igen nagy nehézségek között. Elterjedését a nem eléggé következetes szervezőmunkán és
agitáción kívül az akadályozta, hogy a városban igen erős az érdeklődés a labdarúgás és a
kosárlabda iránt. Így az üzemeink jó részénél a labdarúgás, esetleg egy-két egyéb sportág,
iskoláinkban pedig az atlétika, torna és a kosárlabda sportágak voltak népszerűek. Oka
ennek, hogy testnevelőink hosszú évekre visszamenőleg e sportágakkal foglalkoztak
behatóbban. A Szövetség az Oktatási Osztállyal karöltve tett is kísérletet a kézilabdázás
népszerűsítésére és 1954-ben megrendezte a megye középiskolás bajnokságát. Sajnos a
folytatás 1955-ben elmaradt. Annál nagyobb volt a siker az általános iskoláknál. Idén már
54 úttörőcsapat vesz részt a járási bajnokágban. …Sikerült tehát a legfiatalabbak
érdeklődését felkelteni. …A felnőtteknél nem sikerült a csapatok számát szaporítani, sőt
olyan sportkörök, mint a Vasas, Traktor, Szpartakusz, Dózsa, stb. nem működtetnek
kézilabda szakosztályt, holott sportegyesületüknél komoly, minőségi kézilabdaélet folyik.
A fejlődést nagymértékben gátolja, hogy Egerben csak egy pálya áll rendelkezésre, az is
egyre elhanyagoltabb állapotban van. …A hibák ellenére, mind a tömegesség, mind a
minőség tekinttében fejlődött Heves megye kézilabda sportja. Ki kell emelnünk Lukács
Sándor, Gallai István, Bacsa Tibor, Fekete János, Óvári Gyula, Galambos János,
Noszticziusz Ferenc, Bonyhádi István sporttársak jó munkáját. …És végül szólni kell
Eger teremproblémájáról. ...Egyetlen szabályos terem sem áll rendelkezésre, ahol télen
kézilabda mérkőzéseket lehetne játszani … meg lehetne találni a megfelelő megoldást … a
Finomszerelvénygyár kultúrterme rejti magában a megoldást.”7
Egri Haladás - Ózdi Vasas barátságos mérkőzés volt 1956. március 24-én.
4. kép
A Vasas játékosok a város legkorszerűbb talajú pályáján a Hatvaniak ellen.
Balról: Lukács Sándor edző, Szőke László, Fodor „Öcsi”, Mucsi István,
Bereczki György, Ambrus Pál, Kormos Sándor, Pető Miklós.
Lukács Sándor ismét edzői tanfolyamot indított. Az érdeklődés ismét igen magasra csapott.
Az előző év tapasztalataiból okulva a megyei bajnokságot nem választották szét egri és
gyöngyösi csoportra, a csapatoknak így több mérkőzést volt alkalmuk játszani és nagyobb
eséllyel léphettek pályára a továbbjutásért vívott harc során.
1. Egri Haladás 101 : 52 16 p.
2. Gyöngyösi Vörös Meteor. 128 : 75 14 pont
3. Gyöngyösi Bástya 94 : 53 12 pont
4. Hevesi Bástya. 79 : 67 8 pont
5. Gyöngyössolymosi Bányász. 65 : 89 8 pont
6. Abasári Honvéd. 84 : 82 4 pont
7. Egercsehi Bányász. 76 : 105 4 pont
8. Gyöngyösi Traktor. 51 : 102 2 pont
9. Karácsondi FSK. 19 : 73 0 pont
5. kép
Az Egri Építők csapata a
Foglár-kerti pályán. Állnak:
Széphegyi János , Szabó
József, Pető Miklós, Bereczki
György, Prokai Ferenc. Ülnek:
Pogonyi Sándor, Kormos
Sándor, Szőke László, Oláh
Tóth Emil.
A képről hiányzik Fodor és
Karsai.
6. kép
Szimcsák kapura lő a Vasas pályán
Tavasszal úgy tűnik, talán végre megoldódik a Foglárkerti pálya hányatott sorsa. A
Vörös Csillag Diákotthon, amely eddig üzemeltette, hosszabb időre bérbe adja a
sportlétesítményt az Egri Építők Sportköre részére.
A megyei bajnokság mérkőzéseiről egyetlen konkrét tudósítás maradt fenn. A Gyöngyösi
Honvéd – Egri Építők megyei rangadóról megtudhatjuk, hogy az egri csapat nyerte 13 : 10
arányban, a mérkőzés legjobbjai Széphegyi és Bartók voltak.
A megyei küzdelmek ezek után már nem okozhattak nehézséget a tapasztalt egri
egyesületnek. Gond nélkül megnyerték a bajnokságot. A Nyíregyházán lebonyolított
osztályozón viszont a nagyon erős mezőnyben, nem tudták kiharcolni a felsőbb osztályba
lépést. 1959-ben ismét kútba esett az NB 2.
A Társadalmi Szövetség Magyar-Szovjet Társaság Kupát szervezett. Szinte már
természetes, hogy ezt is az Egri Építők nyerték.
1960-as év elején újraválasztották a megyei Kézilabda Szövetség vezetőségét.
Nagy Dezső helyére új elnök került. Említést érdemel, hogy a valamikori Vasas- Haladás
játékosok közül Nosztíciusz Ferenc elnökségi tag lett.
Ebben az évben ismét kísérlet történik az Egri Sportiskola megalakítására. A kézilabda
szakosztály munkájával most Galambos Jánost bízzák meg.
Április 4. tiszteletére felszabadulási emlékversenyt szervezett a Társadalmi Szövetség.
A megyéből nyolc egyesület nevezett a rendezvényre.
A torna végeredménye:
1. Honvéd Zalka SE
2. Egri Építők
3. Honvéd Dobó I.SE
A csapatban fiatal arcok tűnnek fel. A játékosok közül többen bevonultak katonának.
A szakma, fiatalításról beszél, pedig a „régi” játékosok sem idősek még a kézilabdázáshoz.
Az első mérkőzéseken nem is megy a gépezet olyan olajozottan, ahogyan azt
megszokhattuk az elmúlt időszakban.
• Zalka HSE - Egri Építők 22 : 5 !
Az egri összeállítás: Gyöngy, Szőke, Tóth, Szabó, Bartók, Szentesi, Medvecz, Bóna,
Sebestyén, Bóta Mihály. A találkozó érdekessége még, hogy a játékvezető Madarász István
volt, az Országos Kézilabda Szövetség Főtitkára. A krónikák szerint igen nagyvonalúan és
ezzel együtt kiválóan dirigálta a mérkőzést.
A megyei szövetség új vezetőségének nem egészen hat hónapja volt a ténykedésre,
júniusban Szabó József lett az új elnök, aki szintén játszott a Haladásban.
Júniusban lebonyolítottak egy oda-visszavágós rendszerű megyei válogatott mérkőzést
Csongrád megye válogatottjával. Az első mérkőzést Egerben játszották, a másodikat pedig
Makón. Heves megye válogatottjába az Építőkből Medvecz és Karsai került be.
1960. aug. 1-jén érvénybe lép az egységes tagsági könyv bevezetése, minden
sportegyesületi tag részére. Immár nem lehetséges egyszerre több egyesületben szerepelni.
Befejeződtek a Heves megyei 1960. évi szabadtéri kispályás férfi kézilabda bajnokság
küzdelmei.
1. Gyöngyösi Honvéd
2. Gyöngyössolymosi Medosz
1. Egri Építők
Az Egri Építők 18 mérkőzésből 13-at nyert, 5-öt vesztett. 266 : 158 26p.
Ebben a bajnokságban kezdett el játszani Karsai, Nagy L. Szentesi.
Az edző ismét Tőrös Károly.
A Gyöngyösi Zalka SE a bajnokság megnyerése után sikerrel vette az osztályozó
akadályait is és bejutott a felsőbb osztályba. Van már tehát NB 2-es csapata a megyének.
A Megyei Kézilabda Szövetség november 3-án ünnepi kézilabda tornát rendezett a Foglár-
kerti pályán, amelyen a megye hat csapata vett részt. A három férfi csapat az Egri „Öreg
fiúk”, Egri Építők, Novaji KSK volt. Az Egri „Öreg fiúk” megmutatták a fiatalabbaknak,
hogyan is kell kézilabdázni, és megnyerték a tornát.
A nyertes csapat legjobb góllövői Bartók, Széphegyi, Pető voltak. A fiatal Építősök közül
Bóta, Fehérvári, Karsai talált legtöbbször a hálóba.
7. kép
A Foglár-kerti pályán.
Balról: Pogonyi Sándor, Bartók
József, ?, Medvecz Ferenc, Prokai
Ferenc, Kormos Sándor, Széphegyi
János, Lukács Sándor edző.
A szabadtéri, megyei bajnokság néhány eredményét meg kell említeni, hogy a csapat
fölényét a többiekkel szemben érzékelni lehessen.
• Egri helyiipar - Honvéd Kinizsi 39 : 7
• Egri Helyiipar - Egri Honvéd 18 : 10
• Egri Helyiipar - Hatvani Kinizsi 31 : 10
• Egri Helyiipar - Hatvan 36 : 10
• Egri Helyiipar - Gyöngyössolymos 23 : 8
• Egri Helyiipar - Petőfibánya 29 : 7
• Egri Helyiipar - Füzesabony 43 : 4
Ilyen eredmények mellett nem volt meglepő, hogy a tavaszi bajnok veretlenül az Egri
Helyiipar gárdája lett.
A megyei bajnokság mérkőzései már nem jelentettek kihívást, ezért magasabb osztályú,
más megyékből való ellenfeleket kellett keresni folyamatosan.
Júliusban az egyesület barátságos mérkőzést szervez a Budapesti Ofotért ellen a Foglár-
kerti pályán. Az összecsapás végre valódi, színvonalas csatát hozott, és a hazaiak 16 : 14
arányú győzelmével végződött.
A nyár folyamán a Heves megyei válogatott – amely szinte teljes egészében erre a
csapatra épült - dunántúli körúton járt. Az utazás állomásaiként megmérkőztek az ottani
megyék válogatottjaival. Székesfehérváron Fejér, Balatonbogláron Somogy megye
válogatottját győzték le. Bélatelepen egy rövid edzőtáborozás, aztán irány Veszprém
megye. Hazatérve, és megerősödve barátságos mérkőzésre hívták ki a Miskolci VSC -NB
2-ben szereplő, jó játékerőt felvonultató együttesét. Kiváló játékkal diadalmaskodni tudtak
ellenfelük fölött 16 : 13 arányban.
A megyei bajnokság őszi fordulóinak forgatókönyve azonos volt a tavasszal
lejátszottakhoz. Néhány eredmény ennek a ténynek az alátámasztásához:
A Helyiipar legyőzte az Egri Honvédot 36 : 6-ra, a Hatvant 38 : 6-ra, a Gyöngyösi Előre
együttesét 19 : 7-re.
Közben a nézők kövekkel dobálták őket, a játékvezető pedig semmit sem tett ennek
megakadályozására. Így inkább a testi épségükre vigyáztak, nem erőltették a támadásokat
minden áron. A bajnokságot természetesen veretlenül nyerték meg, jöhetett a feljutásért az
osztályozó novemberben. Ezek az összecsapások is jól kezdődtek, nagyarányú vereséget
mértek a Salgótarjáni Építők gárdájára. A folytatás azonban megint nem sikerült fényesen,
ugyanis a Nyíregyházi Munkástól és a Debreceni GÖCS-től is kikaptak. Ismét nem sikerült
a feljutás! A kudarc legfőbb oka lehetett, hogy a Heves megye bajnokságának a színvonala
messze elmarad az országrész többi megyéjének kézilabdázásától. Hiába olyan jó ez az
együttes, ha igazi megmérettetésben csak ilyenkor van része. Mindezek ellenére bátran
állíthatjuk, hogy ezek a sportolók minden idők egyik legjobb kézilabda csapatát alkották a
megyeszékhelyen. Lukács Sándor edző irányítása alatt ekkor, Gyöngy István, Kormos
Sándor, Bereczki György, Széphegyi József (csk.) Prokai Ferenc, Medvecz Ferenc,
Pogonyi Sándor, Bartók József, Nagy László, Bóta Mihály, Kovács, Szőke László,
Sebestyén, Mezei, Vajk Miklós, Tóth Emil játszott.
Az 1962-es bajnoki küzdelmek előtt a Heves megyei TST kiírta a három város
tornáját. A Gyöngyös, Hatvan, Eger összecsapásból ismét az egriek kerültek ki győztesen.
A pontvadászat során ismét bebizonyosodott, hogy a Helyiipar teljesen kiemelkedik a
mezőnyből. Már a tavaszi forduló után le lehetett volna fújni a bajnokságot, olyan előnnyel
vezették a tabellát.
Július 25-én Heves megye válogatottja vendégszerepelt a Martfűi sportkör meghívására.
Az igen erős együttes komoly csatában 26 : 22 arányban győzte le a válogatottunkat. A
megyei válogatottban a Helyiiparból 11 játékos szerepelt.
Július 30-án új kézilabdapályát avattak Egerben, a Nagy János utcában. A Foglár-
kert területén ugyanis elkezdték az autóbusz pályaudvar kivitelezését. A város egyik
legszebb fekvésű sporttelepe számolódott fel ezzel az intézkedéssel. Az avató ünnepet
természetesen kézilabda villámtornával kötötték egybe, amit az Egri Helyiipar nyert meg.
Az 1962. évi Heves megyei férfi kézilabdabajnoka ismét az Egri Helyiipar együttese.
24 mérkőzésből 24-et nyert, ezzel 48 pontot gyűjtött. A csapat 606 gólt lőtt és 224-et
kapott. Az osztályozón azonban, talán már mondani sem kell, hogy a feljutás most sem
sikerült. Immár 10. alkalommal.
1963-ban a tavaszi fordulók után a bajnoki táblázaton első az Egri Helyiipar
10 mérkőzésből 9 nyert,1 vesztett. 206 lőtt, és 104 kapott gól, összesen 18 pont. Imponáló
eredmény, de egy vereség már becsúszott a Főiskola ellen.
Augusztus 3-án, Nyíregyházán 6 város kézilabda tornáját rendezték meg, ahol Eger
várost a válogatottja képviselte. Az Eger válogatottban Gyöngy , Kovács, Prokai, Bereczki,
Bóta, Bartók, Német, Sebestyén, Szántó, Farkas, Kiss és Medvecz szerepeltek. A csapat
csak a Nyíregyházi Munkástól kapott ki, így a második helyet szerezte meg.
Eredmények a megyei bajnokságból:
• E. Helyiipar - Hatvani VSE 34 : 16
• Egri Helyiipar - Gyöngyösi Mg. Technikum 37 : 12
• Egri Helyiipar - Hort TSz SK 25 : 13
8. kép
Egy kupagyőzelem után.
Állnak: Bóta Mihály,
Széphegyi János mint edző,
Kósa Géza, Balázs István,
Gáspár Imre.
Guggolnak: Kiss István,
Márton János, Boldizsár
Pál, Medvecz Ferenc,
Bordács
Egerben a dr. Nagy János utcai pályán április 11-én lebonyolított Felszabadulási
emlékversenynek egy népszerű, első osztályban szereplő együttes volt a vendégszereplője.
A Budapesti Szpartakusz férfi csapata-mely négyszeres országos bajnok volt-
természetesen a négy csapatos tornát meg is nyerte.
Áprilisban megkezdődtek a férfi megyei bajnokság küzdelmei. Néhány eredmény:
• Egri Helyiipar - Siroki Vasas 22 : 9
• Egri Helyi ipar - Egri Tanárképző Főiskola 14 : 13
Érdekesség, hogy a félidő 12:8 volt, de a második játékrészben összesen 7 gól esett.(2:5)
Góllövők: Bóta (4), Széphegyi (4), Porkaji (2), Kis (2)Pogonyi (2)
• Egri Helyiipar - Gyöngyösi Előre 28 : 12
Góllövők: Kis (3), Porkaji (7), Széphegyi (10), Pogonyi, Balázs , Gáspár, Bóta (5)
1964. május 28. „Az Egri Lendület Sport Kör tündérparti kézilabdapályája nemrégiben
készült el. Az új pályát az elmúlt napokban avatták fel a magyar női kézilabda válogatott
szereplésével”9.
Egri helyiipar - Gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum 24 : 20 félidő (11 : 9) 300 néző
előtt. A két csapat találkozója az idény legszínvonalasabb mérkőzését hozta. A nyári szünet
alatt sem állt meg a kézilabdás élet Egerben. A Helyiipar kézilabda szakosztályának
vezetői célul tűzték ki, hogy több jó képességű csapattal rendeznek barátságos találkozókat
a bajnoki fordulók szünetében, így került sor az NB1 4. helyén álló Martfű elleni
mérkőzésre. A Marfű természetesen győzött, (28 : 17) hiszen több válogatottal is
rendelkezett, de az egri csapat a mérkőzés során egyenrangú ellenfélnek bizonyult.
Góljainkat Berecki (5), Prokaji (3), Kovács (4), Széphegyi (3), Gáspár és Kosa lőtték.
Ebben az évben Eger volt a soros, hogy megrendezze a hat város tornáját.
A résztvevő csapatok-Eger, Debrecen, Nyíregyháza, Hódmezővásárhely Gyöngyös,
Törökszentmiklós- valamennyien elismerésüket fejezték ki a rendezés magas
színvonaláért.
A megyei bajnokság mindkét győztes csapata egri volt. Az Egri Lendület női, valamint az
Egri Helyiipar férfi együttese. A lányok szerepeltek jobban az osztályozón, valamennyi
ellenfelüket megelőzve visszaverekedték magukat a magasabb osztályba. A férfiak
teljesítménye nem volt ennyire dicsérhető, pedig eben az évben a mezőny jóval gyengébb
volt mint tavaly, de a feljutás most sem sikerült.
Az Eger város TS dec. 5-6-án, valamint dec. 12-13-án teremavató villámtornát rendezett
Egerben, a Szilágyi tornatermében. A tornán férfi és női csapatok vesznek részt. A férfiak
között az Egri Honvéd, a Főiskola, az ITSK és a Dobó mellett a Helyiipar három csapattal
is szerepeltette magát
1965-ben a Heves Megyei Kézilabda Szövetség a Szilágyi Erzsébet új tornatermét
kihasználva bonyolította le az 1965. évi kézilabda terembajnokságot. A mérkőzéseket
január utolsó, és február első két hetében játszották. A győztes az Egri Helyiipar. A férfiak
bajnoksága igen színvonalas, nagy iramú, izgalmas mérkőzéseket hozott. Különösen az
Egri Helyiipar, az Egri Honvéd és Gyöngyösi Vasas Izzó csapatai emelkedtek ki a
mezőnyből, az egymás elleni találkozóik rendszeresen lázba hozták a közönséget is.
A szabadtéri bajnokság fordulói április18-tól október 17-ig tartottak a nyári pihenő
közbeiktatásával. A férfiak mezőnye erősebbnek látszik, mint a tavalyi. A csapatok nagy
része átszerveződött, különösen a Helyiipar, a Gyöngyösi Vasas Izzó, az Egri Honvéd és az
Egri Főiskola játékos összetétele változott sokat.
Április 19-én a Nagy János utcai pályán villámtornát rendezett a három egri csapat.(Egri
Helyiipar , Siroki Vasas, Egri Honvéd)
A megyei bajnokság néhány érdekesebb mérkőzése:
• Egri Helyiipar - Petőfibánya 37 : 10
Góllövők: Medvecz 12, Prokai 9, Bóta 5, Márton 5, Kiss 4, Kósa 2
• Verpelét - Egri Helyiipar 37 : 5.(19-1)
Legjobb dobó: Prokai 13,
A megyei bajnokság tavaszi fordulóiban Prokai Ferenc az Egri Helyiipar játékosa lőtte a
legtöbb gólt, szám szerint 67-et.
Július1-én a Martfűi MSE NB 1-es csapata Egerben vendégszerepelt a Helyiipar
meghívására. Eredmény: Martfű MSE - Egri Helyi Ipar 32 : 31 (18 : 18)
Júliusban Heves, Szolnok és Hajdú megye válogatott kézilabdacsapatainak részvételeivel,
Hajdú Kupa néven rendeztek sportnapot Egerben, a Dohánygyár melletti pályán.
A hat város kézilabda tornája, ebben az évben Gyöngyösön bonyolódott. A férfiak
mezőnyében az erős sorrend így alakult:
1. Nyíregyháza,
2. Debrecen,
3. Gyöngyös,
4. Miskolc,
5. Eger
A bajnokcsapat :Balázs, Balla, Barta, Bodó, Bóta, Csáti, Kósa, Medvecz, Prokaj, Terenyei
összeállításban szerepelt a legtöbbször.
Az osztályozó előtt még további tétmérkőzéseken is tesztelhették magukat, ugyanis a Dobó
István Emlékversenyt ebben az évben novemberben rendezték meg.
Ennek a végeredménye:
1. Ózdi Kohász
2. Budapesti Mérőműszer
3. Dobó SE
4. Egri Finommechanikai SC
Tatán, az osztályozón azonban ennek ellenére nem alakultak olyan rózsásan a dolgok, mint
kellett volna. Mindhárom mérkőzésüket elvesztették, így megint csak ábránd maradt az NB
2. Lehet, hogy átok ül az egyesületen?
Az ellenfelek: Salgótarjáni Építők, Ceglédi Építők, Bajai Vasas voltak. Ekkor a Salgótarján
tudta kiharcolni a feljutást.
1971-ben a kézilabda sportág Heves megyében,- mint az egész országban- óriási
népszerűségnek örvendett. A Kézilabda Szövetség 18 női, és 27 férficsapatot tartott
számon, több mint 2760 igazolt taggal. Ezzel akkor a megyében a tömegesség
szempontjából a második helyen állt a sportág a labdarúgás mögött. A Nemzeti
Bajnokságon kívül a megyei, ez alatt a járási bajnokságokat is meg lehetett rendezni.
Különösen a füzesabonyi, gyöngyösi járásban szerepelt sok csapat.
Az év ismét a fogadkozás jegyében kezdődött, majd most sikerül a feljutást kiharcolni.
A Szilágyi Gimnázium tornatermében megrendezett megyei teremkupára ebben az évben
kifejezetten sokan neveztek. A 10 csapat közül kettő Finommechanikai érdekeltségű,
ugyanis pár régebbi játékos visszatérve, Finommechanika Öreg fiúk néven beszállt a
küzdelembe. A helyzet pikantériájához tartozik, hogy az „öregek” végig verve a mezőnyt
megnyerték a terembajnokságot.
Végeredmény:
1. Finommechanika Öreg fiúk
2. Gyöngyösi Építők
3. Siroki Vasas
4. Egri Finommechanikai SC
Ekkor szinte folyamatosan mérkőzhettek a csapatok, hiszen alig ért véget a városi terem
bajnokság, máris kezdődött a megyei szervezésű. Ez három hét szombatján és vasárnapján
zajlott, február végén és március elején.
A megyei terem bajnokság végeredménye:
2. EFSC
3. E. Öregfiúk
8. EFSC II
A végeredmény azt vetítette előre, idén sem lesz nagyon könnyű a szabad téri bajnokág
megnyerése. A mezőny tagjai közel azonos játékerőt képviseltek, és a mérkőzések
kimeneteléről inkább a pillanatnyi forma, mint a képességek döntöttek.
Márciusban a Megyei Kézilabda Szövetség új elnököt választott Csillag Béla
személyében. Hosszú évek óta most került megint a testület élére – a közvetlen elődök
megbántásának szándéka nélkül – olyan vezető, akit a szakma országosan is feltétel nélkül
elismert.
A szabadtéri küzdelmek eredményessége ott folytatódott, ahol tavaly ősszel befejeződött.
Hiába győzte le a gyengébb csapatokat sokszor rendkívüli gólkülönbséggel, Egerfarmost
24 : 4-re, Gy. FMGT-t 36 : 9-re, ha a rangadókat sorban elveszítette a Finommechanika
megfiatalított gárdája. A tavaszi végeredmény alapján igen-igen távolinak tűnt a felsőbb
osztályról szőtt ábránd megvalósulása. A bajnokságot az Egri Tanárképző vezette 20
ponttal. Miközben az Egri Finommechanikai SC csak a 7. helyen állt 10 pontot
gyűjtve.
A Nemzetközi Kézilabda Szövetség nagy eredményeként olimpiai sportággá vált a
kispályás kézilabdázás. Ezen a 72-es olimpián a magyar csapatnak is szurkolhatunk.
A válogatottak között ott találjuk Marosi Istvánt, aki az Ózdi Kohászból került
beválogatásra és a világválogatottságig vitte. Egerben katonáskodott, akkor a Dobó SE
csapatát erősítette, majd pár év elteltével, amikor segítni kellett az Egri
Finommechanikához igazolt. Erről azonban többet majd a későbbi időszak tárgyalásánál.
A nyár elmúltával visszatért néhány kézilabdás és az ifiből is lehetett végre hasznosítani
egy-két játékost. Így, ha nem is a bajnokság megnyerése, de a felzárkózás reális elvárásnak
tűnt. Ennek ellenére csupán egy hellyel sikerült előrébb lépni a táblázaton. A Főiskola rajt-
cél győzelemmel, utcahosszal nyerte a küzdelmeket. Az NB 2 azonban neki sem sikerült.
Az 1972-es évi bajnokság végeredménye:
5. Gyöngyösi Építők 14 1 7 433 : 328 29
6. Egri Finommechanikai SC 13 0 9 492 : 385 26
7. Gyöngyössolymos 11 1 10 432 : 403 20
Ez volt a mélypont. Ennyire hátul sem eddig, sem ez után nem kellett keresnünk ezt a
csapatot a bajnoki táblázatokban. Szerencsére nemcsak a megyei bajnokság az, ami számít.
A Magyar Népköztársasági Kupában még versenyben voltak. A csapatnak a Heves megyei
ellenfelek legyőzése után a Gyöngyösi Vasas Izzón kellett átverekednie magát, hogy
megyén kívüli ellenfelet kaphasson, és fölkerülhessen a fő táblára. Ez sikerült, várták a
sorsolás szeszélyét, kivel kell a továbbjutásért játszani.
A húsz éves jubileumot sikerült méltón ünnepelni, ugyanis a kosárlabdások megnyerték az
NB 1 b-t és feljutottak a legmagasabb osztályba. Az egyesület vezetésének nem kellett
bosszankodnia a kézilabdások sorozatos kudarcai miatt.
1973–ban a városi terem tornát január 30-án a Szilágyi Gimnáziumban nyitották
meg. Szinte már törvényszerűnek tűnt, hogy ezeken a téli felkészülési tornákon a
Finommechanika igen jól szerepel. Idén két csapatot is indítottak, szerették volna felmérni
a fiatalabb játékosok tudását, hadra foghatóságát. A népes mezőnyben jól megállta a helyét
mindkét társaság. A kupán szereplők végső sorrendje:
1. Finommechanika I.
2. Egri Főiskola
3. Finommechanika II.
4. Műszeripari Szakközép
5. Dobó Gimnázium
Az év közben történtekről alig maradt fenn valami, így csak a megyei végeredmény, ami
mindenképpen említésre méltó.
1. Honvéd Zalka SE 21 0 1 574 : 314 42 pont
5. Egri Finommechanikai SC 12 2 8 481 : 387 26 pont
Ha 1972-ben azt kellett mondani, hogy az a mélypont, bizony erre az évre is hasonló
jelzőkkel lehet csak emlékezni. A december talán az egész évi csendesség ellentételezése
érdekében nagy jelentőségűnek bizonyult. Elkezdődött a körcsarnok építése és lényeges,
nagy horderejű változásokat hozott a Megyei Kézilabda Szövetség közgyűlése is. Az
elnöki poszton ugyan nem történt változás, még mindig Csillag Béla tölti be ezt a
tisztséget, de az edző- és az ifjúsági–bizottság élére új agilis fiatalemberek kerültek. Az
előbbi feladatot Sütő László, a másodikat Miklós János látta el. Mind a ketten köthetők a
Finommechanikához. Az első szakember edzőként, a másik játékosként. Az elmúlt évek
negatív tapasztalatai, hogy a Heves megyei férfi bajnok gyakorlatilag sohasem kerül fel
magasabb osztályba, arra késztették a szövetség tagjait, hogy lényegi, mélyreható
változtatásokat hajtsanak végre. Meg kellett reformálni az egész bajnoki rendszert. A
legfontosabb változtatás az volt, hogy két csoportra osztották a megyei első osztályt, alsó–
és felsőházra. Ezzel megszűnhettek a 20 gólos, túl könnyű győzelmek, az egymással
versengő csapatok hasonlóbb képességűek lettek, így a bajnokság színvonala is
emelkedhetett. Természetesen a megfelelő mérkőzésszám biztosítása érdekében a csapatok
dupla fordulót játszottak, négyszer találkoztak egymással, azaz kétszer oda-vissza. Ahogy
lenni szokott, ez sem mehetett zökkenőmentesen, több egyesület kifejezte nemtetszését.
A cél viszont, hogy magasabbra lehessen emelni a megye férfi kézilabdázásának a
színvonalát, a többségben egyetértést váltott ki, így keresztül lehetett vinni a javaslatot. Az
1977-es bajnokságot már így is írták ki. Mint később kiderült, helyes volt az elhatározás,
1978-ban már feljutott a megyei bajnok.
Az 1977-es esztendő is úgy kezdődött, mint az előzőek, teremkézilabda tornákon
való szereplésekkel. Először a városi, aztán a megyei szervezésű bajnokságban kellett helyt
állni. A Finommechanika fiatal csapatának ezek a teremben lebonyolított versenyek
mindig jól sikerültek. Ebben az évben is így volt ez. A városi bajnokságban pontveszteség
nélkül lettek elsők, míg a megyein úgy lettek másodikak, hogy az összes saját
osztályukban játszó csapatot és a Gyöngyösi Vasas Izzót is megelőzték, csak a Gyöngyösi
Zalka tudott gólkülönbséggel eléjük kerülni. Külön örvendetes volt, hogy az ifjúságiak is a
dobogó legfelsőbb fokára állhattak a fiatalok versenyében. A szabadtéri bajnoki küzdelmek
tavaszi fordulói során látszott, a fiatalok játéktudása rohamosan nő. A Finommechanika
megkezdte a felkapaszkodást.
Július 23-24-én a Berva lakótelep új pályáján rendezték meg a Dobó István Emlékversenyt.
Ebben az évben is a Zalka nyert, második a Heves, harmadik az Egri Finommechanikai
SC, negyedik a TAURUSZ lett.
A fontosabb, szabad téri küzdelmek során azonban mindig becsúszott egy-egy be nem
tervezett vereség, amivel aztán a bajnokság elúszott. 1977-ben két csapat emelkedett ki a
mezőnyből. Az Egri Főiskola, és a szintén nagyon fiatal Finommechanika.
10. kép
Az Egri Finommechanikai SC megyei bajnokságot nyert csapata az NB 2 küszöbén
Állnak: Szabó Péter edző, Bodó József, Bóta Sándor, Madarász Béla, Kádár Károly,
Terenyei János, Kiss Jenő szakosztályvezető. Guggolnak:Lakatos László, Sajóvölgyi
Oszkár, Kiss Béla, Antók Gábor, Tollner László, Kormos Ferenc. A képről hiányzik:
Tóth, Hopka Csaba, Poczok Miklós, Olajos.
A vert mezőnyben olyan csapatok kaptak helyt, mint a Balassagyarmat, Borsodi Bányász,
vagy a Gyöngyösi Vasas Izzó és az STC.
A felkerülést követő év felkészülése egy hetes tardosi edzőtáborozással kezdődött,
majd a továbbiakban is igen erős fizikai terheléssel folytatódott. A programba a lehető
legtöbb mérkőzést iktatta be Szabó Péter edző, így a Népújság Kupával párhuzamosan a
Salgótarjánban zajló nemzetközi Karancs Kupán is szerepelt a csapat. Márciustól, ha lehet,
még inkább fokozták az iramot. Szerdán a Miskolci Vörös Meteor (NB 1b), pénteken a
Jászberényi Lehel SC volt az ellenfél barátságos mérkőzésen, aztán szombaton és vasárnap
a kupákon kellett helyt állni. Nagy volt a tét, a nehezen kiharcolt feljutást semmiképpen
nem akarták kockáztatni, ebben az évben pedig négy csapat fog kiesni az NB 2-ből. A cél
viszont nem lehet más, mint biztosan benn maradni ebben a bajnoki osztályban. Ennek
érdekében a rengeteg munkán felül új játékosokkal is sikerült erősíteni. Ózdról érkezett
Marosi István, aki 153 válogatottsággal rendelkezett, és Tiba István. A tanárképzőből
pedig Mán Géza kapus. Leigazolták ugyan Branstädter Gábort is, de ő csak a tél folyamán
tudott velük játszani, a bajnoki mérkőzéseken már nem szerepelt velük. A tanulmányai
befejeztével inkább az edzőség, a sportvezetőség érdekelte jobban.
Az NB 2-es játékos keret tehát a következőképpen alakult: Mán Géza, Kormos Ferenc,
Kiss Béla, kapusok. Tollner László, Veres, Bóta Sándor, Madarász Béla, Hopka Csaba,
Poczok Miklós, Tompos, Terenyei János, Kádár Károly, Marosi István, Tiba Imre.
11. Kép.
Felszabadulási emlékverseny a GMSZ pályán. Fehér mezben a csapat három gólfelelőse.
Bóta Sándor(a labdával), Terenyei János(a hatosnál) és Marosi István.
1980-ban az eddigi évekhez képest annyi volt a változás, hogy a városi rendezésű
kupa küzdelmeket csak akkor vette igénybe a csapat, ha erősebb ellenfeleket nem találtak.
Jellemzően rengeteg mérkőzésen vettek részt. Nem voltak igazán magasak, így inkább a
gyorsaság és a jó erőnlét lehetett a győzelmeik záloga. Ehhez azonban rengeteg munkára
volt szükség. Szerepeltek a gyöngyösi Mátra Kupán miskolci, debreceni, és természetesen
a gyöngyösi csapatok ellen. A Népújság Kupa is remek gyakorlási lehetőségnek bizonyult,
hiszen ide szívesen eljöttek a környék magasabb osztályban szereplő egyesületei, pl. az NB
1-es Ózdi Kohász.
A 70-es évek végének és a 80-as évek elejének a kézilabdázására jellemzővolt az
egyesületek kiegyenlített erőviszonya. A hazai mérkőzéseket kötelező jelleggel meg kellett
nyerni, ellenkező esetben könnyen a kiesés közelébe sodródhatott a csapat. Az 1980-as
bajnokságban a Finommechanikások a középmezőny elején végeztek.
4. Egri Finommechanika 22 12 1 9 528 : 491 25 pont
Az NB 2 1981-es végeredménye:
1. TFSE 37 pont
2. Nyírbátor 31 pont
3. E. Finommechanika 28 pont
13. kép
Esőben a Felszabadulási emlékverseny első meccse előtt.
Kékesi László, Hierman Attila, Havasi Csaba, Szabó Péter(edző), Bóta Sándor, Madarász
Béla, Lakatos Zoltán, Valyon Imre, Scheili Zsolt, Tollner László, Terenyei János.
Március hónaptól Szabó Péter a Gép és Műszeripari Szakközépiskola igazgatója lett, így az
edzőséget átadta Branstädter Gábornak. Nem fért bele a hivatali időbeosztásba.
Kellemetlenül érintette a csapatot, hogy ebben az évben már nem játszik Marosi Egerben.
A nagyszerű játékos visszavonult az aktív kézilabdázástól.
Május13-án a Nyíregyháza ellen elbúcsúzott Madarász Béla, majd május 20-án Antók
Gábor is. Hamarosan visszavonult Kádár Károly és Hopka Csaba. Sajóvölgyi csak ősztől
állhatott ismét az egyesület rendelkezésére. Néhány mérkőzésen játszott Réti Csaba
Ózdról, valamint két középiskolás játékos került be a keretbe a távozottak helyére: Lakatos
Zoltán és Scheili Zsolt. Mindketten a Dobó Erdészeti Szakközépiskolájába jártak.
Augusztusban edzőtábor Tardoson, aztán villámtornát szerveztek Egerben.
A helyezések:
1. MÉMTE
2. EFSC
3. Zalka,
4. Siroki Vasas
Új igazolás Kékesi László kapus.
Az NB 2-es bajnokságban, 1982-ben ismét a nagyon jó 3. helyezést sikerült megszerezni.
Végeredmény:
1. Tiszavasvári 34 pont
2. Taurus SE 25 pont
3. E. finommechanika 24 pont
4. Nyírbátor 24 pont
14. kép
Sajóvőlgyi szorongatott helyzetben
kapura lő.
15. kép
A meccs dokumentációinak borítója
Jenő Bácsi módra.
Az 1984-es Heves megyei férfi kézilabda bajnokság végeredménye:
1. Egri Finommechanikai SC 25 22 2 1 809 : 494 46 pont
2. Füzesabony 25 21 1 3 773 : 538 43 pont
16.kép
Az 1986-os év bajnoki táblázata
Akik pedig egyesületet váltottak: Jékli Csaba a Forgácsolóhoz, Fábián Gábor a főiskolára,
az ifj.Bereczki György Füzesabonyba ment játszani.
Ezzel együtt a csapat nem teljesített rosszul, az élmezőnyben szerepelt folyamatosan.
1989-ben a Dobó Kupa talán egy kicsit veszítve a népszerűségéből kevesebb
jelentkezőt vonzott. A Finommechanika mindenesetre azért begyűjtötte az arany érmet a
Balassagyarmat és az Egri Forgácsoló előtt.
Az ifjúságiakmezőnyében:
1. Ózdi Kohász,
2. Alsózsolca,
3. Finommechanika
Igen kemény nyári felkészülés után, az Ózdról visszatért Gulyás Istvánnal még tovább
erősödve az NB 2-s újoncok remekül helyt álltak. Talán ha nincs olyan nagy ellenállás a
játékvezetők irányából,(most kerültek föl, csak nem fogják megnyerni az NB2-t is?) a
dobogó legfelsőbb fokára is fölállhattak volna rögtön az első évben. Ehhez azonban kellett
volna egy kis szervezeti támogatás is. Hetente csupán egyszer tudtunk a Körcsarnokban
edzést tartani. A mérkőzések is a GMSZ pályán kellett lejátszani, pénzhiány miatt. Évek
óta nem kaptak MK versenykiírást. Így „csupán” a második helyezést szerezték meg úgy,
hogy a mezőnyben ők lőtték a legtöbb gólt, számszerűen 707-et.
1992-ben a hazai mérkőzéseket még mindig a GMSZ bitumenes pályáján
bonyolították le, de előfordult, hogy a siroki sportcentrum adott helyet a bajnoki
küzdelmeknek. Talán még nyertünk is ezzel. A Balmazújváros elleni bajnokin fordult elő,
hogy az alföldi csapat tagjai, amikor leszálltak a buszukról Sirokban azt hittük, hogy orvost
kell hívni hozzájuk olyan zöld arcszínnel botorkáltak az öltözőbe. A mérkőzés kimenetele
ezek után már nem is lehetett kétséges …
• Finommechanika GMSZ - Balmazújváros 29 : 18 (17 : 10)
19. kép
Az NB 2 Északkeleti csoportjának
1993-94-es férfi kézilabda bajnokságának
feljutást jelentő tabellája.
20. Kép
Az NB 1b-be jutó és ezzel sporttörténelmet író egri kézilabdások
Ezzel ismét egy új fejezet nyílt az egri kézilabdázás, fordulatokban bővelkedő
történelmében. Soha férfi kézilabdacsapat nem szerepelt eddig egri színekben a Nemzeti
Bajnokság első osztályának „b” csoportjában. A történet folytatása legalább olyan érdekes,
mint az eddig megismertek. Itt már a sport modernebb problémái is kiütköznek: pénz,
intrika, szakmai féltékenység, és megint a pénz… De az már egy új történet.
4. Összegzés
A gyűjtőmunkámat összességében eredményesnek ítéltem meg, hiszen a célul kitűzött
időszakból rengeteg adatot sikerült felkutatni, bár a források sokszor elég szűkösnek
mutatkoztak. A kérdéses egyesület történetét sikeresen fel tudtam idézni, az adott időszak
jelentősebb kézilabdás eseményeit maradéktalanul rögzíteni tudtam. A levéltárban szinte
kizárólag a nyomtatott sajtóra kellett támaszkodnom, egyéb írásos anyag alig volt. Nagy
segítséget jelentett,- és a legérdekesebbnek bizonyult a kutatás során- a régi játékosok
felkutatása, a velük való beszélgetés. A mindenkori napilapokban megjelent anyagokon
kívül az ő elbeszéléseik jelentették a dolgozat gerincét. A tényanyagon kívül számtalan
anekdotával ismertettek meg, amitől még inkább személyessé vált a feladat végrehajtása.
Szerencsére nagyszámú fényképet is tudtak a rendelkezésemre bocsátani. Érdekes volt
szembesülni az ötven évvel ezelőtti események dokumentációival. Mivel a kutatásom
tárgya elég régen történt, előfordult, hogy az érintettek nem egyformán emlékeztek és
egymásnak ellentmondó interjúk születtek, ezért néha nem volt egyszerű az igazság
kiderítése.
Az összegyűjtött dokumentációk mindenképpen érdemesnek bizonyulnak a további
kutatásokhoz. Ez jelenti az itt lévő anyag pontosítását és a fel nem dolgozott időszak
további feldolgozását is egyben. Hiszen az egyesület napjainkban is működik.
Remélhetőleg munkámmal sikerül másokat is bevonni a későbbiekben e történet
folytatásához.
5. Hivatkozások