19

A HAGYOMANYOS JATEK

A jatek fogalma
ifit is nevezunk jateknak? A koznyelv ezt a szot igen tagan ertelmezi: ,,(gyermeknek)
ittBkesal. szorakozaskepp vegzett szabad tevekenysege", de beletartozik tobbfajta
drake
rlkedo stb. is.1 Jelent kulonfele jatekcsoportokat, de jelent jatekszert,
hat, i ij ml in ..szinesznek a szerepet alakito szinpadi munkaja"-t, szindarabot, ,,nep^/mt^ifnt eloadoti jelenetek sora"-t, es meg sok mindent.2 Hasznaljuk a ,,komoly" szo
rffcaetekent is: _Ez csak jatek!", vagyis olyasmi, amit nem kell komolyan venni. A jatek
^ftji ebben az ertelemben ,,nem jatek"...
Ha ezt a szot halljuk, mindannyian tudjuk, Jiogy mit ertstink rajta, megsem konnyii
pasDsan meghaiarozni, hogy a neprajzban mit jelent; talan leginkabb a munkaval es a
rimsal valo osszevetes a celravezeto. A munka ,,gyakorlati kOtelesseg", azaz a megelfeefcs erdekeben sziikseges tevekenyseg. A rftus ,,moralis kStelesseg", megtartasa tulajkeppen nem letkerdes, de magaban foglalja a tarsadalom, a kozosseg azon iratlan
szabah^ii. amelyeket az adott csoport tagjainak be kell tartaniuk.3 Ezek a szabalyok
ss^enkent masok es masok lehetnek: gondoljunk pi. a katolikusok es a reformatuk cfcero unnepeire, a mohamedanoknak a keresztenyeketdl eltero hazasodasi szokasaira
Egves ritualis cselekvesek mara eltiintek, ill. babonakent maradtak form (pi. az Andrir wnfi ferijoslas), masok atalakultak (az eredetileg evkezdo es termekenysegvarazslo
n> ritus ma kereszteny biizaszenteles), ismet masok azonban maig fonnmaradtak,
qjpcnseggel ujabb keletiiek (gondoljunk pi. a karacsonyfa-allitasra, amely nalunk a
L sooad ebo feleig nem volt szokasban).
A unkavaJ es a ritussal szemben a jatek ,,minden kiilso kenyszerito koriilmenyt nelfeHtafi szabad cselekves".4 Ez a meghatarozas is azt sugallja, hogy tulajdonkeppen nem
ms. i nem tortenik semmi baj, ha eletunkbol kimarad. Kijelenthetjuk azonban, hogy
Hd a jateknak igen fontos pszichologiai es tarsadalmi szerepe van (ahogy a kesobbiekKX lami fogjuk). arra kell tSrekedniink, hogy a gyerekek es a felnottek eleteben egyarant
mdto helyet foglalhasson el.
r> meghatarozott jatek azonban meg mindig nagyon sok mindent magaban foglal,
efis bohockodastol kezdve a sportokon, kartyajatekokon, tablas tarsasjatekokon,
SHBHiibeepes jatekokon keresztiil a fogocskakig, korjatekokig es gyermekmondokakig.
Mcs kell tehat hataroznunk azt is, hogy milyen fajta jatekokkal kivanunk foglalkozni. A
jl koriilhatarolhato csoportjat alkotjak a nepi jatekok, amelyeket kialakulasuk es
Aoojuk (utobbi csak bizonyos mertekig) megkiilonboztet mas jatekfajtaktol. Figyelricet a tovabbiakban az e korbe tartozo jatekokra fordftjuk; megvizsgaljuk, hogy indo; szerint (...) vegzett (...) ilyen teveteiys^g", ,,kartyaval, sakkal v. mas kellekkel folytatott (...)
::' ;;; -i- snnek egy szakasza, menete"; ,,labdaval, golyoval, koronggal szabalyok szerint iiz5tt
- :Ek 1975, 617. o.)
:lt 19~?. 617. o. jatek cimszo

.:-:-. F J eter, 1990.

i Peter, 1990. 538-539. o.

A NEPI JATEKOKROL

20

kolt-e tovabbelesiik, megorzesuk, van-e helyuk mai tarsadalmunkban a sakk, a vetelkedok, a szerencsejatekok es a szamitogepes jatekprogramok mellett.
Az altalunk vizsgalt jatekok korenek kijelolese utan kovetkezo kerdesunk az, hogy
hogyan hatarozhatjuk meg a hagyomanyos nepi jatekokat. Segitsegunkre van ebben a
magyar nepzenekutatasban elfogadott nepdal-fogalom. Bartok Bela ugy hatarozta meg a
nepdalt, hogy azt a nepessegnek a varosi kultiiratol legkevesbe befolyasolt retege (azaz a
parasztsag) enekli vagy enekelte, az 6 zenei izlesuknek felel meg, terbeli es idobeli kiterjedtsege kisebb vagy nagyobb lehet.5 A nepi jatekrol hasonlokeppen azt mondhatjuk,
hogy terben es idoben egyarant elterjedt, azaz sokan jatszottak, hosszu idon keresztul:
hozzatehetjuk meg ehhez, hogy meghatarozott szereppel bir a hagyomanyos kulturaban.

A nepi jatek szerepe a gyerekek fejlodeseben

A nepi jatekok a folklor egyeb alkotasaihoz hasonloan hosszu ido alatt formalodtak,
csiszolodtak olyanna, amilyeneknek ma ismerjuk oket. Kulonbozo korokbol szarmazo
elemek keveredtek bennuk, nem mai tarsadalmunkban keletkeztek. Jogos hat a kerdes:
alkalmazhatok-e napjainkban is, nyujthatnak-e valamit a mai gyerekeknek, s ha igen,
mit?
A nepi jateknak lenyegeben ketfele szereperol beszelhetunk: arrol, hogy hogyan hat
az egyenre (lelektani szerep), s arrol, hogy hogyan alakitja, befolyasolja a tarsadalmi
kapcsolatokat (tarsadalmi szerep).
Lelektani szerep
Hogyan hat a jatek az egyenre? A hagyomanyos falusi tarsadalomban a kisbabat gyakorlatilag megszuletesetol fogva korulvette a jatek. A szulok, nagyszulok, idosebb testverek bolcsodalokkal altattak, mondokakat mondtak, mikozben arcat cirogattak, ujjait
szamlaltak, tenyeret, nyakat, hona aljat csiklandoztak, labat logaztak, tornaztattak, tapsoltattak, tancoltattak, terden, haton, nyakban lovagoltattak stb. E jatekok segitsegevel
tanulta meg, hogy hoi vannak testenek hatarai, hoi vegzodik 6 es hoi kezdodik a kornyezo vilag. Arra is rajott, hogyan tudja testreszeit hasznalni, mozgatni.
Amikor a mar jarai tudo kicsi kitotyogott a falusi haz udvarara, a kulvilaggal valo ismerkedeseben is jelentos szerepet kapott a jatek. Mondokakkal hivogatta a napot, biztatta
az esot, mondokakat mondott nemcsak egyes novenyeknek, hanem a katicanak, csiganak,
bekana'k, lepkenek, pulykanak, tyuknak, kakasnak, disznonak is, minden vad- es haziallatnak, ,,akivel" csak talalkozott. A targyakkal, anyagokkal is a jatekok altal ismerkedett:
jatszott homokkal, agyaggal, a szo szoros ertelmeben fuvel-faval. Szinte eszrevetleniil
tanulta meg, melyik anyag mire alkalmas, melyikkel hogyan kell banni, hogyan lehet
alakitani. Mindebben persze a felnottek (elsosorban a nagyszulok), esetleg a nagyobb
gyerekek is segitsegere voltak: toliik tanulta a mondokakat es a homokvarepitest, a viragkoszoru-fonast es a fuzfasip-keszitest egyarant.
A falusi kornyezetben e!6 kisgyereket jatekai nemcsak megismertettek a kulvilaggal,
hanem segitettek is abban, hogy bizonyos keszsegeket, tevekenysegeket elsajatltson es
begyakoroljon. A jateknak ez a funkciqja az allatvilagban is folfedezheto. A kiscica,
mikozben a pamutgombolyaggal jatszik, a vadaszas mozdulatait gyakorolja, s ezzel eppligy a felnott eletre keszul, mint a nyilazo kisfiii vagy a babazo kislany.
s

VO. BART6K B^la, 1966. 579. o.

A HAGYOMANYOS JATEK

21

A jatekok olyan feladatokat allitottak a gyerekek ele, amelyeket 6k meg is tudtak oldani, s ennek segftsegevel kialakult onertekelesiik. Ha valami nem sikerult, senki nem
keseredett el tulsagosan, hiszen tudta, hogy masban 6 az ugyesebb: igaz, nem tud mindent, de sok mindenre kepes. Kialakult benne az egeszseges onbizalom, ami szinten
nagyon fontos a szemelyiseg fejlodeseben.
Tarsadalmi szerep
Az emberaek szuksege van tarsakra, a tarsakkal valo egyutteles viszont azt jelenti,
hogy alkalmazkodnunk kell egymashoz, es be kell tartanunk az egyiitteles szabalyait.
A jateknak komoly szerepe van-a szabalytudat kialakitasaban, mely a kfizossegi viselkedes fontos eleme. Egyik sem szilletik veliink, a kozossegi viselkedest is, a szabalyokat is meg kell tanulnunk. A kicsiknel lathatjuk, hogy 6k meg nem erettek erre, nincsen
szabalytudatuk: inkabb egyedul, illetve egymas mellett, de meg nem egymassal jatszanak,
s jatekaik olyanok, amelyekben nemigen fordulnak elo szabalyok. Probaljunk csak egy
haromeves kisgyereket niegtanftani sakkozni! Sehogyan sem fogja megerteni, hogy a
kiraly miert csak egyet lephet, vagy hogy a futo miert nem ugorhatja at az utjaban allo
figurat. A szabalytudat a gyerekekben csak kesobb, 5-6 eves korban alakul ki.
A jatek arra is alkalmas, hogy a gyerek megtanuljon kapcsolatokat kialakitani a tobbiekkel, elsosorban a kortarsakkal - vagyis a jatek segit a tarsadalomba valo beilleszkedesben. A nagyobbak jatekai falun mar csapatjatekok voltak, olykor igen bonyolult szabalyokkal, melyekben sziikseg volt a masik gyerekre, akar ellenfelkent, akar szovetsegeskent. A csapatban egyszeriibb vagy bonyolultabb hierarchia alakult ki, voltak hangadok es voltak ,,k6zlegenyek", egyesek iranyitottak, masok engedelmeskedtek - akarcsak
a felnott tarsadalomban/' A gyerek mindenkeppen megtanulta azt, hogy celjai eleresehez
fontos a csapatmunka, megtanult kapcsolatokat kialakitani es a kozossegben viselkedni,
ami hozzatartozik az adott tarsadalom kulturajanak elsajatitasahoz; ezt nevezzuk a tarsadalomba valo beilleszkedesnek, idegen szoval szocializacionak.
,,A szocialpszichologiai kutatasok egyertelmuen kimutattak, hogy a
szocializacio fogalma individuum es kultiira viszonyara vonatkozik, s ez a
viszony mindig egy adott csoport keretein belill realizalodik. Ez azt jelenti,
hogy az individuum egy meghatarozott csoport tagjakent ismeri meg es
sajatitja el a kultiira kulonbozo tartalmait es szabalyait. (...) Tehat a jatekok tarsadalmi vonatkozasai a jatektevekenyseg lenyeget jelentik. A jatekok nem vagy nem csak kulturalis jelensegek, kulturtorteneti emlekek, hanem elsosorban tarsadalmi tenyek. E szempont kovetkezetes ervenyesftese
nelkul a jatekok, fSleg a nepi gyermekjatekok aligha ertelmezhetok megfelelo modon."7

A sziilok tarsadalmi helyzete befolyasolhatta a szerepeket ugy is, hogy a tekinteiyesebb csaladbol szarmazo
gyerek eleve nagyobb tiszteletnek orvendett, de egyszeriien ligy is, hogy neki volt nagyobb az onbizalma. A
felnottek tarsadalmi retegzodese azonban nem mindig tUkrOzodott a gyerekek csoportjaiban.
7 NIEDERMOLLER Peter, 1990, 542., 543. o.
fl

22

A NEPI JATEKOKROL

A nepi jatek szerepe ma

Az elmondottak utan konnyii belatnunk, hogy a parasztsag altal orzott nepi jatekok
nem tekinthetdk a feudalizmus tarsadalmi termekenek, amelyek igy a feudalizmus (s igy
a parasztsag mint osztaly) megszunesevel magatol ertetodoen kihalnanak. Az egeszseges
egyeni fejlodest szolgalo tenyezok az ember pszichologiajaban gyokereznek. A mai varosi kultura termeszetesen sok mindenben kiilonbozik a regebbi falusi kulturatol, de
akkor is kultura. Mas jellegii kozOsse'gek tagjai vagyunk, maskeppen elunk, maskeppen
viselkedilnk, masok a Iehet6segeink es mas a kornyezerunk, mint regebben, de ezekbe a
kozossegekbe is be kell illeszkedniink, ezeket a viselkedesi normakat is el kell sajatitanunk, ehhez a kornyezethez is alkalmazkodnunk kell. A nepi jatekok egyik fontos szerepe eppen az, hogy erre megtanitson mindenkit; a feladat tehat megmaradt, csak a koriilmenyek valtoztak.
A kisbabaknak ma is sziiksegtik van arra, hogy megismerkedjenek sajat testiikkel,
megtanuljak elhatarolni magukat a kornyezo vilagtol, nem beszelve a jatek reszekent (is)
megjeleno erintesrol, cirogatasrol, olbeulesrdl. (MegfigyelhetjUk, hogy a kisbaba legtobb
jdtekanak fontos eleme a cirogatas es a csiklandozas, vagyis az erintes, a testkozelseg,
amely a pszichologiai kutatas bizonysaga szerint sziikseges az egeszseges szemelyisegfejlodeshez.) Tetszenek nekik es megnyugtato hatassal vannak rajuk a ritmikus-dallamos
mondokak, kesobb pedig nagy oromet okoz nekik az az erz^s, hogy beszelgetni tudnak
az allatokkal, novenyekkel, megprobalhatjak befolyasolni a termeszetet.
Mai vilagunkban is sziiksegiik van a gyerekeknek arra, hogy megismerkedjenek a
termeszettel, a kiilonfele novenyekkel, allatokkal. A varosiak ma mar nemigen latnak
bekat, csigat, cinket, katicabogarat, s pulykaval, libaval, kacsaval is inkabb csak az allatkertben talalkoznak. A viragokat, novenyeket altalaban leszedve, csokorba kotve latjak, a
soskat szosz formajaban ismerik. Kirandulasok alkalmaval azonban 6k is talalkozhatnak
lepkevel, szarkaval, szedhetnek gyermeklancfuvet nyaklancnak, mezei viragot koszoninak, ki'serletezhetnek a ragados boganccsal. Igy aztan hihetik azt, hogy a vilagot olykor
6k is iranyithatjak. Az allatokkal, novenyekkel ,,beszelgethetnek" is, eppiigy, mint a
nappal vagy az esovel.
A jatek a mai gyerekeknek is segit abban, hogy kialakuljon onertekelesiik, hogy tudjak: nem mindenben 6k a legjobbak, de nem is ugyetlen fajank6k. Igy volt ez a hagyomanyban is, s ma sines maskepp. Jatek kozben mindenki raj on, hogy miben ilgyes, miben
kevesbe az.
A gyerekeknek ma is szuksegtik van arra az erzesre, hogy 6k is alakithatjak a vilagot,
nem pedig elore meghatarozott, eldontort, megvaltoztathatatlan utakat kell vegigjarniuk,
melyek ki- ^s atalakitasaban semmi szerepuk nines. Sziiksegiik van arra az elmenyre is,
hogy sajdt keziikkel letre tudnak hozni kiilonb6z6 targyakat es jatekszereket, s arra, hogy
kOriilottuk ne minden csak miianyagbol legyen, hanem mas anyagokkal (textillel, faval,
borrel, szorrel, papirral stb.) is megismerkedjenek.
Nem veletlen, hogy a gyerekek szeretik a maguk keszftette jatekszereket, s az sem,
hogy bizonyos jatekokat olyan hamar elrontanak, foleg a kisebbek. Milyen fajta jatekok
mennek tonkre rendszeresen? Olyanok, amelyeket a gyerekek keszen kaptak, es nem
alakithatok, vagy nem tartos anyagbol keszultek. Nem romlik el a lego vagy az epitokocka, a festek es a szines ceruza. A rongy- vagy csutkababat, bojtorjanbutort, fuzfasipot,
szorlabdat sem rontjak el gazdaik, legfoljebb egy ido utan anyaguk mar nem birja a megprobaltatast. A torekeny babak vagy a draga elektromos jatekszerek, peldaul a taviranyitasii autok konnyebben tonkremennek.

A HAGYOMANYOS JATEK

23

A gyerekek nem elrontani, hanem csak alakitani akarjak jatekaikat: a legjamborabb

kislannyal is elofordul, hogy levagja kedvenc babaja hajat. Nem gondol bele, hogy az
nem no vissza, hanem ugy jatszik a babaval, ahogy vele foglalkoznak a felnottek, s ebbe
beletartozik a hajvagas is. Celszeru tehat, ha maguk is csinalnak jatekokat maguknak
(legjobb, ha a sziilokkel egytitt). A boltban veheto jatekok kozul - foleg a kisebbeknek olyanokat vegyiink, amelyek alakithatok. Ez a titka valamennyi epito- es konstrukcios
jatek nepszeriisegenek, s ezekkel jatszva a gyerekek kezdemenyezo es a vilagot alakito
hajland6saga es igenye is megmarad.
A jateknak az iigyesseget fejleszto funkciojat mara az ovodai ,,abrazolas" es az iskolai technika-ora vette at, s tanrendbe valo illesztese meggyozoen bizonyitja, hogy ma is
van igenyunk a keziigyesseg fejlesztesere, az anyagokkal valo banni tudasra. A felnott
eletre valo felkeszites azonban nem meriil ki ennyiben. Gondoljunk csak a fozocskezo, az
ovonenit, fodraszt, doktor bacsit, pilotat, bolti eladot jatszo gyerekekre, s rogton vilagossa valik, hogy ma is igenylik az utanzast, aminek nem kis szerepe van a felnott eletre valo
felkeszulesben.
Manapsag maskepp alakulnak ki a gyerekcsoportok (,,bandak") is, mint regen. Nem
az egymas kozeleben lako gyerekek spontan letrejovo kozdsse'gei az elsodlegesek (bar
ezek is leteznek), hanem az ovodai csoportok, iskolai osztalyok, esetleg egyes szakkorok.
A baratsagok letrejottenek ezek az elsodleges szinterei, itt alakulnak ki azok a kapcsolatok, melyek egy-egy csoport kialakulasat eredmenyezhetik. Ez azonban a lenyeget nem
erinti! A nepi jateknak ma is ugyanaz a szerepe a gyerekek egyeni es tarsadalmi fejlodeseben, mint amit a hagyomanyos kultiiraban, a hagyomanyos modon kialakult csoportokban betoltott.
Az egyik ilyen szerep az aktivitas, a kreativitas kialakitasa, fejlesztese. A hagyomanyos kultiiraban voltak ugyan szinjatekszerii nepszokasok (pi. a hazrol hazra jaro bosegvarazslo, adomanygyujto szokasok), amelyeknek volt hallgatosaguk, de rajtuk ki'vill
legfoljebb a mese volt olyan miifaj, amelynek lenyegehez tartozott, hogy egy ember adta
elo, a tobbiek pedig hallgattak. Az altalanos azonban a szorakozasban is az aktivitas, az
,,onellatas" volt. A tanc, a dal, a jatek, a szokasok aktivitast igenyeltek. Mindenki tancolt,
mindenki dalolt, mindenki jatszott, nem a nezoteren tilve figyeltek a tancokat, nem a
radiokeszulek elott ulve hallgattak a dalokat. Lenyeges kulonbseg ez a nepi es az un.
,,magaskultura" kozott: mig az elobbi elsosorban aktivitast jelent, az utobbira a befogadasjellemzo.
Ma - foleg a varosban - tulsagosan keves lehetosege nyilik a gyereknek az aktivitasra. Az atlaggyerektol (es az atlagfelnottol) a tarsadalom szinte semmi Onallo, kezdemenyezo, alkoto tevekenyseget nem var. A gyerek elmegy az iskolaba, meghallgatja a tanitot vagy tanart, megtanulja a lecket es megkapja erte az osztalyzatot. Szabad idejet nagyreszt tevezessel, olvasassal tolti, esetleg elmegy szinhazba, koncertre, moziba, muzeumba. Nem besziikiilt emberekrol, csaladokrol beszelilnk tehat, akik ertelmes szorakozasra
keptelenek, inkabb arrol, hogy a felsorolt szorakozasformak befogado jellegiiek. Egyre
tobb gyerek es felnott erzi, hogy ez igy nincsen rendjen, s igyekszik maga is valamit
csinalni a sportolastol a barkacsolast vagy modellezeset is beleertve a kiilonfele miikedvelo csoportok munkajaban valo reszvetelig.
Igy valik rogton vilagossa, miert olyan fontosak (es szerencsere egyre nepszeriibbek)
a kreativ nevelest megvalosito iskolak. Hiszen mar nemcsak a pszichologusok, hanem a
pedagogusok es a sztilok is tudjak, mennyire fontos a gyerekek szamara az aktivitas.
Kezdemenyezokeszsegukre, talalekonysagukra, onallosagukra jo hatassal van a jatek,

24

A NEPI JATEKOKROL

mely pontosan ezeket a tulajdonsagokat fejleszti minden gyerekben, megpedig a leheto

legkevesbe didaktikus modon.
A masik szerep a csoporttudat kialakftasanak elosegitese. Ez tobbek kozott azert nagyon fontos, mert ez az alapja a kesobbi, nagyobb csoportokhoz valo tartozas tudatositasanak. A csalad utan kovetkezik az egy helyen lako vagy egy iskolaba, osztalyba jaro
gyerekek kozossege, majd kialakul az egy utcahoz, egy varos- vagy falureszhez, egy
telepilleshez, egy videkhez, egy orszaghoz tartozas tudata. Itt talaljuk meg a csaladszeretet, a lokalpatriotizmus, sot a nemzettudat, a hazafisag gyokereit is. A nemzet is kozosseg, s akkor tudunk a nemzethez tartozni, ha van csoporttudatunk. Igy telhet meg tartalommal az a teny, hogy magyarok vagyunk, hiszen nemcsak a Magyarorszagon elo emberek kozossegehez tartozunk, hanem magyarul beszeliink, jatszunk, enekliink, tancolunk.
Magyarsagunk igy nem marad tires szolam, de magyarkodassa vagy idegengyiilolette sem
valik.
A gyerekeknek meg keil tanulniuk azt is, hogy sajat helyiiket megtalaljak a kiilonfele
kozossegekben. Az elso kozosseg (idorendben es fontossagban egyarant) a csalad,
amelynek tagjai leszunk. A kovetkezo a hagyomanyos tarsadalomban a jatszocsoport
volt, mely az egymashoz kozel lako, nagyjabol azonos koru gyerekekbol alakult ki. Ma a
nagyobb varosokban, lakotelepeken a forgalmas utca nem alkalmas arra, hogy ott a gyerekek ,,tarsadalmi eletet" eljenek, s ugy tiinik, ehhez a jatszoterek sem megfelelo szinterek.
Ha mindehhez az is hozzajarul, hogy a gyerek nem jar bolcsodebe, ovodaba, vele
nagyjabol egykoru gyerekek kozossegebe (sot esetleg testvere sines), es nem tanul meg
kapcsolatokat teremteni es beilleszkedni, akkor konnyen elofordulhat, hogy maganyos
marad; at kell elnie azt a csoppet sem kellemes erzest, hogy nem tartozik sehova, semmilyen csoport szamara nem fontos. Kialakulhat benne a foloslegesseg erzese, marpedig
ezt minden eszkozzel meg kell probalnunk megakadalyozni, nehogy kesobb depresszios,
kisebbsegi erzesekkel kuszkodo felnott valjek a maganyos kisgyerekbol.
A hagyomanyos nepi jatekok segitenek abban, hogy a gyerekek ne legyenek se felenkek, visszahuzodok, se ellenkezoleg, agresszivak, masokkal szemben intoleransak,
egyiittmukodesre keptelenek, vagy legalabbis e teren nehezsegekkel kuszkodok. Ezek a
szemelyisegvonasok a mai, modern tarsadalomban sem kfvanatosak.
A fentiekbol kovetkezik, hogy a jatek szerepe nagyonis sokoldalu; nem emelhetjuk ki
egyetlen osszetevqjet a tobbi rovasara. A jatek nem tekintheto sem kezdetleges eneknek,
sem kezdetleges tancnak, sem kezdetleges sportnak vagy kezmuvessegnek. Mindegyik
teriilethez tud adni valamit, de igazan akkor tolti be funkciojat, ha nem tanc-, enek- vagy
sportelokepzonek tekintjiik. Elegedjiink meg annyival, hogy a gyerekek - mintegy mellekesen - elsajatitanak kiilonfele kepessegeket, melyekre sziikseg van a sportokban, a zeneben vagy a tancban is, s ezt termeszetesen ki lehet hasznalni, de soha ne tevesszuk
szem elol, hogy a jatektanftas celja nem ez! Tanitsuk a jatekot a maga komplexitasaban a
gyerekeknek, s ha elmenyt adunk neki es mi is vele jatszunk, tobbet kap, mint a tiszta
dallam-intonalas vagy a paros csardas alaplepesenek elsajati'tasa.
Lathattuk tehat, hogy a jatekok lelektani szerepe ma sem valtozott: az erintes, a simogatas, a ritmikus szovegek, a kozben vegzett mozdulatok eppiigy nem ,,mennek ki" a
divatbol, mint az egy-egy feladat teljesitesekor erzett sikerelmeny. A jatekokkai tehat
nem a poros, elavult, regi vilagot akarjuk visszahozni, hanem kimenteni belole azt, ami
altalanos sziiksegletet elegit ki, s ezert ma is szuksegiink van ra. Celkitiizesunk hasonlo a
tanchaz-mozgalomehoz: ott is az egyuttlet, az egyiitt szorakozas a lenyeg, anelkul, hogy a

A HAGYOMANYOS JATEK

25

kiilsosegek utanzasara vagy a regi keretek ujrateremtesere8 szukseg volna. A lenyeg a

jatekokban is az elmenyszeruseg: ahhoz, hogy nepi jatekokat jatsszunk, nem kell nepviseletbe oltozniink, s arra sines szukseg, hogy valyoghazban, petroleumlampa fenyenel
vagy kukoricafosztas, netan fonas kozben keruljon rajuk a sor.
Ma is fontos tehat a jatekok lelektani szerepe (az onismeret es az egeszseges onertekeles kialakl'tasa, az aktivitasra valo serkentes) es tarsadalmi szerepe (a csoporttudat, a
kapcsolatteremtesre es a masokkal valo egyuttmukodesre valo keszseg kialakl'tasa). Gyerekeinket termeszetesen a mai, megvaltozott vilagba valo illeszkedesre kell nevelniink, s
ez kizarja azt, hogy csakis a hagyomanyos jatekokra tamaszkodjunk. Igenis tanuljanak
meg sakkozni (ha van kedvtik), jatsszanak tarsasjatekokat es szamitogepes jatekok , - de
ne maradjon ki az eletukbol az sem, amit a hagyomanyos nepi jatek tud nyiijtam!

Nines szukseg sem arra, hogy csiirben tancoljuk, sem arra, hogy a tanchaz legyen fiuk es lanyok egyetlen
talalkozasi, ismerkedesi, udvarlasi alkalma, egyetlen szorakozasi formaja. Ez ma nem is lenne megvalosithato.

26

ROVIDEN A MAGYAR JATEKKUTATASROL

A magyar nepi jatekok tudatos kutatasa mintegy 200 evre tekinthet vissza. Mas folklormufajokhoz hasonloan a jatek (gyakran csak a szovege) is alkalmasnak bizonyult a
nemzettudat erositesere, a magyarsag onallo szellemi arculatanak hangsulyozasara. Ilyen
jatekszb'vegek talalhatok a 19. szazad elejen mar megjeleno folyoiratokban9 es a kesobbi
nepkoltesi gyujtemenyekben.10
A jatekok pedagogiai celu kutatasa szinten a 19. szazadban kezdodott. Kiilonbozo
szfnvonalu, celu, jellegii, ertekujatekgyujtemenyek sorajelentmeg, melyek azonban igen
fontosak a jatekkutatas szempontjabol meg akkor is, ha olykor csupan jatekszo'vegek
leirasait ko'zlik."
A 20. szazad els6 feleben visszaeses kOvetkezett be: a megjeleno nuivek neprajzi es
filologiai pontossaga is hagyott maga utan kivannival6kat, raadasul tobbnyire mar kiadott
jatekokat kozoltek ujra. A masodik vilaghaboni utan azonban ismet follendillt a jatekkutatas: tanulmanyok, neprajzi tenileti es nagymonografiak sora latott napvilagot.12 Megjelentek olyan konyvek is, amelyeknek celja az volt, hogy jatektanitasra alkalmas eredeti
nepi jatekokat kozoljon.13
A kutatasban az 1990-es evek elejetol ismet egyre inkabb eloterbe kertil a pedagogiai
felhasznalas. Nem veletlen, hogy ebben az idoszakban egyre tobb tanterv, tankonyv es
oktatasi segedanyag keszill el a megjelenes remenyeben. Szinvonaluk, temajuk es felfogasuk egyarant killonbozik egymastol. Sajnos eredeti, tanitasra alkalmas jatekanyag
kb'zlesenek tekinteteben rosszul allunk, pedig az MTA Zenetudomanyi Intezeteben, a
Neprajzi Miizeum Etnologiai Adattaraban es mashol tetemes mennyisegu nepi jatekanyag gyult ossze.

9 Tudomanyos Gyujtemeny, Hasznos Mulattato, Mulattato, Regelo, kdsobb a Magyar Nyelvor, Ethnographia,
Neprajzi Ertesito stb. Vo. NIEDERMOLLER Peter, 1990, 532-534. o.
10 ERDELYI Janos, 1846-48; KRIZA Janos, 1863; KALMANY Lajos, 1877-78; MNGY stb.
1' A tucatnyi megjelent gyermekjatek-gyujtemdny kozul kiemelkedik Kiss Aron nagyszerii konyve (Kiss Aron,
1891), amely 1984-ben reprint kiadasban ujra megjelent.
12 MNT I.; BAKOS J6zsef, 1953; LAJOS Arpad, 1957; a k6sobbi evekb61: HAJDU Gyula, 1971; LAJOS Arpad,
1974; GAZDA Klara, 1980; Gyermekjatekok, 1980; GAGYOR Jozsef, 1982; FARAGO Jozsef-FAsiAN Imre, 1982;
BORSAI Ilona, 1984; LAzAR Katalin, 1990; NIEDERMULLER Peter, 1990.
13

Ld. az irodalomjegyzdket.

illeszttaei&l
Amikor;
dallam
szovege. a ism
kiolvaso es act
Az
Am meg zz
Lipem-lopom ft
szetszaladnak.
bizonyos kc
Az eletkor
kokkal
pedagogusnak;
celszerii tanirar_
14 A jatekdal azert i
terjedelmu, pentat>enekelt dallamok
vagy hexachord 1

27

A JATEKOK RENDSZEREZESE
E16bb-utobb minden tudomanyag eljut oda, hogy Osszegyiilt adat- es tenyanyagat valamilyen modon rendszereznie kell. Igy tortent ez a nepi jatekok eseteben is.

Kiilonfele kiserletek
A jatekok torte~netisegenek kutatasa meglehetosen egyenetlen. Egyes jatekszerek tartos anyagbol (pi. cserepbol) keszttltek, es telepiilesek romjai kozott vagy sirokban evszazadokig fennmaradtak. A jatekok tobbsege azonban jatekszer vagy -eszkoz nelkuli cselekves, melynek torteneterol legfbljebb akkor tudhatunk, ha valahol emlites tortenik rola,
vagy esetleg valamifele abrazolas targya. Legfontosabb kepzomiiveszeti forrasunk idosebb Pieter Brueghel (1525-1569) Gyermekjdtekok cimii festmenye, mely szinte a korabeli jatekok enciklopediajanak tekinthetS. A rajta szereplo jatekokat ma is jatsszuk, s
tudjuk roluk, hogy mar tobb mint 400 evvel ezelott is ismertek 6ket. Irodahni miivekben,
leirasokban is szerepelnek jatekok, ez azonban keves ahhoz, hogy a rendszerezesben
torteneti szempontokat erv&iyesithessiink.
A letrejott rendszerek tehat leiro jellegiiek. A jat^k kiilonbOzo elemeit veszik figyelembe aszerint, hogy milyen cellal rendszereznek. Nyilvanvaloan mas erdekli azt, aki
nepkolteszettel foglalkozik, mint a nepzene- vagy neptanckutatot, a kezmiivest, illetve a
pedagogust.
A szoveg szerinti rendszerezes mindig fontos volt a jatekokban, ami nem veletlen, hiszen sok olyan jatekadatunk van (elsdsorban a r^gebben gyiijtOttek kozott), amelybol
csak a szoveget jegyezte fol a gyiijto. Nines azonban minden jateknak szovege, az ezen
az alapon kesziilt rendszerbe pi. a botos pasztorjat^kok (bigezes, tekezes, csiilkozes) nem
illeszthetok be.
Amikor a nepi jatek a nepzenekutatas erdeklodes^nek eloterebe keriilt, Jardanyi Pal
dallam szerint rendszerezte 6ket.14 Dallama azonban meg kevesebb jateknak van, mint
szSvege, a zenei rendbol kimarad tehat pi. a fogocskak sok valtozata, szinte valamennyi
kiolvaso es az eszkozos jatekok tobbsege is.
Az enekes-tancos jatekok terforma szerinti csoportositasat Igaz Maria dolgozta ki.
Am meg az enekes jatekok kOzott sines mindegyiknek meghatarozott terformaja (a
Lipem-lopom a dinnyet kezdetii fogocskaban az elejen levo kis dalocska utan egyszeriien
szetszaladnak), ez a modszer tehat eredeti celjanak megfeleloen - csak a jatekok egy
bizonyos korenek rendszerezesere alkalmas.
Az eletkor kerdese komoly probl^makat vet fol. Ha ugyanis ovodasoknak valo jat^kokkal untatunk 8-10 eveseket, eppen ellenkezo hatast erunk el, mint ami a celunk. A
pedagogusnak tehat feltetleniil tudnia kell, hogy melyik jatekot milyen koru gyerekeknek
celszerii tanitani, s neki az volna a legegyszeriibb, ha eletkor szerinti csoportositasban
14 A jatekdal azdrt valt ^rdekesse, mert kiilOnbOzik a feln6ttek strofikus, tobbnyire oktav vagy nagyobb hangterjedelmu, pentaton vagy diaton hangkeszletu dalait61, azoknal archaikusabb. A gyerekek Altai jatek kOzben
enekelt dallamok ugyanis tulnyom6reszt iltemparos szerkezetiiek, legfoljebb 5-6 hang terjedelmiiek, pentavagy hexachord hangkeszletuek.

28

A NEPIJATEKOKROL

kaphatna meg a jatekleirasokat. Csakhogy viszonylag keves adatunk van arrol, hogy egyegy jatekot hany evesek jatszottak, s ha a gyiijtesben szerepel az erre a kerdesre adott
valasz, akkor is igen tarka lehet a kep.
Abban mondjuk mindenki egyetert, hogy a guggolos korjatekokat kicsik, 3-6 evesek
jatszottak. Az egyik adatkozlo ugyan 4-5 eveseket, a masik 4-6 eveseket, a harmadik 35 eveseket mond, de ezek az adatok jol behatarolhatok, s konnyen eldontheto, hogy ovodas koniak jatekarol van szo. Nem ilyen egyszeril azonban a helyzet mondjuk a bigezes
eseteben, mely egyes adatok szerint ,,nagyobb fiuk" jateka volt, masok szerint mar 8-10
eves korban is jatszottak, megpedig fiuk es lanyok egyarant, sot egyiitt. Tovabb bonyolitja a kepet, hogy mondjuk a fogocskakat jatszottak kicsik-nagyok, 6 es 16 eves korban
is. Ami pedig valamikor nagyobbak jateka volt, kesobb valhatott a kisebbek szorakozasava. Jo pelda erre a leanykero jatekok csoportja, melyeket annak idejen kifejezetten a
nagyobb, 12-14 eves lanyok jatszottak, mara azonban - ahol meg egyaltalan elofordulnak - kisebbek, 6-8 evesek kozott nepszeruek, sot, az ovodas gyerekek is szeretik oket.
Eletkor szerint tehat nem lehet egyertelmuen rendezni a jatekanyagot.
Fontos a fb'ldrajzi szempont is, vagyis hogy a jatekokat melyik videken ismerik, hoi
jatsszak: ha nincsenek is nagy kulonbsegek a kulonbozo tajak jatekvaltozatai kozott, a
meglevo eltereseket, a taji izeket erdemes megorizni, hogy megelozzuk az elszegenyedest, ne alakuljon ki valamifele uniformizalt jatekkultlira. A szarmazasi hely szinte minden jatekkal kapcsolatban ismert, de arra termeszetesen nem alkalmas, hogy a jatekok
kulonbozo valtozatait osszehozza, fenyt deritsen egyes formak csonka, teves vagy keveredett voltara, es lehetoseget teremtsen kiigazitasukra. Marpedig ez is fontos a felhasznalok es kutatok szamara egyarant.
Valamennyi rendszernek megvan a maga letjogosultsaga, de lathattuk, hogy (a fo'ldrajzi rendszer kivetelevel, mely azonban nem felel meg tudomanyos celra) egyik sem
alkalmas arra, hogy a hagyomanyos nepi jatekanyag egeszet atfogja.
Igy hat olyan elvet kellett keresni, amely alapjan a nepi jatekok minden fajtaja egyseges rendszerbe foglalhato: ez a jatekcselekmeny szerinti rendszerezes elve, melyet
Kerenyi Gyorgy valositott meg eloszor. Az MNT I. koteteben a Jardanyi Pal altal kialakitott zenei rend utan az 6 rendszere is szerepel.
A jatekgyujtemeny gyarapodasa azonban egy ido miilva vilagossa tette, hogy a rendszer finomitasra, pontositasra szorul. Az 1980-as evek elejen az MTA Zenetudomanyi
Intezet (ZTI) archivumanak tobb mint 16.000 jatekleirast tartalmazo anyagat ujra kellett
rendszerezni." A jatekcselekmenynek - mivel az sok esetben tb'bbszalu es meglehetosen
bonyolult - a lenyeget, a jatek legfontosabb mozzanatat tekintettem a rendszerezes alapjanak; ez pedig a jatekmag. A leirasbol kimaradtak a focsoport-elnevezesek (Egyik a
masik mellett, Egyik a masik helyebe stb.), melyek, ugy tiinik, sem a hagyomanyorzok,
sem a felhasznalok szempontjabol nem birnak jelentoseggel. A tobbi valtozas nagyreszt
abbol adodik, hogy Kerenyi Gyorgy nem mindig ervenyesitette kovetkezetesen a jatekcselekmeny szerinti rendszerezes elvet, illetve lenyegesen kevesebb adat alapjan dolgozott, mint amennyit most ismeriink.
Jelenleg az MTA ZTI archivumaban olyan tipusrend talalhato, melynek alapja a jatekmag szerinti csoportositas. Letrehozasaval az volt a c^lom, hogy a nepzenei tipusrendhez hasonloan a jatekokat is olyan rendszerbe foglaljam, melyben a hason 16 jatekok
egymas kozeleben talalhatok. A tudomanyos munkat es a felhasznalast segiti, hogy elke-

' A szamadat 1996-ra vonatkozik.

szur

e\ :
tobb szaz aa
desc
folidezrr
egyeb ok nil
ziink. mashoi
nye:
mok. to\a

Ahc.
tovabb a tip-s
nak szorosabc
tipuscsoportokjc
Az e.
hogy min
valo jateka. Ini
a fogocsk:
terformaja
Lathatjuk
bek lehernek:
jatekanyagban
kitott tipusokc-.
szOveg, a dallar-_
A tipuscs
ket alkotnak: az:
terminologia a
kitalalni, de aho!.
Ket tovabbi
vegere. Mivel ezet i
1 Vo.

TATRAI Zsi

A JATEKOK RENDSZEREZESE

29

sziilt a jatekanyag szamitogepes nyilvantartasa: ez azt jelenti, hogy a tipusrendben levo

adatok kikereshetok a szarmazasi hely (falu, megye) szerint is.

A tipus fogalma
A folklor valamennyi nnifajara az a jellemzo, hogy szajhagyomany utjan maradnak
fenn, s hogy valtozatokban nyilvanulnak meg. Petofi verset csak ligy mondhatjuk el,
ahogyan 6 megfrta, a jatekok szovege, dallama azonban egyazon adatkozlo eloadasaban
is idorol idore valtozhat, a nyelvteriilet kiilonbozo reszein pedig altalaban egymastol
eltero formak talalhatok. A nepzenei tipusok mintajara jatektlpusokat is ki lehet alakitani;
egy tipus egy jatek valamennyi valtozatat jelenti.
Vannak olyan tipusaink, melyekben mindossze ket-harom leiras talalhato, de vannak
tobb szaz adatot, valtozatot tartalmazok is. (Ennek oka reszben a gyujtok eltero erdeklodese, reszben az, hogy nem minden jatek egyforman nepszeru; egyesek konnyebben
folidezhetok, ezert tobb valtozatat jegyeztek fol, masokat ritkabban jatszanak, vagy
egyeb ok miatt nehezebb gyiijteni. Egyes tipusok, melyekbol mi csak nehany adatot 6rzllnk, mashol, pi. egy muzeumban esetleg nagyobb szamban talalhatok meg.) A magyar
nyelvterilletrol szarmazo leirasok kiboviilnek a magyarorszagi nemzetisegek es etnikumok, tovabba mas nepek hasonlo jatekaival.

Tipuscsoportok, tombok
Ahogy az egymashoz hasonlo jatekvaltozatokbol kialakultak a tipusok, ugy epiiltek
tovabb a tipusrend magasabb szintjei. Vannak ,,maganyos" tipusok, melyek nem mutatnak szorosabb kotodest a tobbihez, de vannak olyanok is, melyek nagyobb egysegeket,
tipuscsoportokat alkotnak.
Az egyik ilyen csoportot pi. az olbeli gyermek jatekai adjak, melyeket az tart ossze,
hogy mindegyik a legkisebb gyerekeknek a felndttekkel (esetleg nagyobb gyerekekkel)
valo jateka. Itt tehat az eletkor jatszott meghatarozo szerepet. Tipuscsoportba tomorillnek
a fogocskak is, melyekben a jatekmag kozos, vagy a parvalaszto korjatekok, melyeknek
terformaja azonos.
Lathatjuk tehat, hogy a tipuscsoportokat osszetarto jellegzetessegek a legkiilonfelebbek lehetnek; nem elore meghatarozott skatulyakba kellett belehelyezkedniuk, hanem a
jatekanyagban letezo kapcsolatoknak megfeleloen alakultak ki. A jatekmag szerint kiakkitott tipusokon beliil ervenyesiilnek a (regebben is hasznalt) egyeb rendezo elvek, pi. a
szoveg, a dallam, a terforma, v^gul pedig a lelohely.
A tipuscsoportok az odatartozo jatekok legfontosabb jellegzetessegei alapjan to'mboket alkotnak: az eszkozos, mozgasos, szellemi es parvalaszto jatekok tombjeit. Egyseges
termino!6gia a jatekkutatasban maig sem alakult ki, tobb esetben uj kifejezeseket kellett
kitalalni, de ahol csak lehetett, megtartottam a mar megszokott neveket.
Ket tovabbi tomb, a mondokak es a kiolvasok fuggelekszerfien kerultek a jatekanyag
vegeYe. Mivel ezek is a gyermekfolklor reszei,16 indokolt, hogy foglalkozzunk velilk, de
' Vo. TATRAI Zsuzsanna, 1988.

30

ANEPIJATEKOKROL

ugyanakkor lenyegesen el is ternek a jatekoktol. Borsai Ilona megallapftasa szerint17 a

mondokaknak nem cselekmenyiik, hanem funkciojuk van (a nepzeneben hasznalatos
kifejezessel ,,alkalomhoz kotottek"), vagyis egy golyamondokat akkor mondanak a gyerekek, ha golyat latnak. Ugyanez vonatkozik a kiolvasokra is, melyeknek az a funkciojuk,
hogy kijeloljek egy-egy jatek foszereplojet - ebben a szerepkorben azonban jelentoseguk
lenyegesen kisebb, mint korabban gondoltuk.

A jatekoi
zel/jatekszern
hanem arroL
Hog>ar i
szerepet az i
konn\~u ektM
dobokc^e; 'c
netan epooH
;:t-

BORSAI Ilona, 1981,3. o.

31

A TEPUSREND

Eszkozos jatekok
A jatekok egy reszeben a legfontosabb az, hogy mi tortenik a jatekeszkozzel/jatekszerrel.18 Nem csupan arrol van tehat szo, hogy a jatekban szerepeljen eszkoz,
hanem arrol, hogy az legyen a jatek kozpontja, magva.
Hogyan lehet megallapitani, hogy a jatekeszkoz, jatekszer mennyire jatszik kozponti
szerepet az adott jat6kban? Vannak olyan jatekok, melyekkel kapcsolatban ezt nem
konnyu eldSnteni, segft azonban a tipusokon belilli kulonbozo valtozatok osszevetese.
Ez tOrtent peldaul az ugroiskola eseteben, ahol a jatszok a rajzolt abra kockaiba egy
dobokovet (kis kavicsot, cser^pdarabot stb.) dobnak. Ha az nem a megfelelo kockaba,
netan eppenseggel vonalra esik, a sikertelen dobonak at kell adnia a helyet a kOvetkezo
jatekosnak; ugyanez a helyzet, ha pi. nem tudja a kovet az eloirt modon folvenni. Megallapithatjuk tehat, hogy a jatekeszkoz, a ko meglehetosen fontos szerepet tolt be a jatekban, s ilyen modon az ugroiskola az eszkozos jatekok ko'ze kerulhetett vohia. A tipusrendben azonban szerepelnek olyan valtozatai (altipusai) is, amelyeket doboko nelkul
jatszanak: a megrajzolt abra kockaiba sorban vagy a szamozas sorrendjeben kell beleugrani. Ezeknek az adatoknak a tamisaga szerint tehat megsem az eszkoz (a doboko), hanem a mozgas (az ugralas) a jatek legfontosabb eleme: erre utalnak newaltozatai is.
Uj tipus kialakitasanal, beosztasanal tehat minden alkalommal merlegelni kell, vajon
az eszkoz valoban kOzponti eleme-e a jateknak, s ha igen, akkor ebbe a tombbe keriil.
Targykeszito jatekok
Valamennyi jatekfajta ko'ziil ennek a csoportnak a tipusaiban a legnyilvanvalobb,
hogy az eszkozOs jatekok koze tartoznak. Mindegyiknek a lenyege egy-egy jatekszer
elkeszitese, ezenkivtil ide tartoznak az ,,epftkezesek" is: a homokvar, kemence, kiit, haz,
karam stb. kialakitasa sdrbol, foldbol, agyagbol.
A targykeszito jatekokon beliil is elkulb'nithetunk kisebb csoportokat.
A felnottek eletet utdnzo jdtekok
A fontebb emlitett jatekok elsosorban a felnottek eletet utanzo jatekok koriilmenyeit
teremtik meg, azok szintereiil szolgalnak: a varban katonasdit, haborusdit jatszanak, a
karamban agyagbol vagy masbol keszitett allatokat tartanak, a kemenceben homoktortat,
homokpogacsat stltnek, a kiitbol ,,vizet meritenek" stb.

18 A jatekeszkoz es a jatekszer nem azonos. Jatekszernek azokat a targyakat nevezzuk, amelyeket a gyerekek
vagy felnottek tudatosan formaltak ugy, hogy alkalmasak legyenek ajatekra (csutkababa, bodzapuska, facsiga
stb.). A jatekeszkozOk nem kifejezetten a jatekhoz va!6 targyak, nincsenek megformalva, csak a jatektevekenyseg soran toltik be funkciojukat: szolokarot hasznalunk a csillkOzeshez, lapos kavicsot a kacsazashoz,
kotelet az ugr6kOtelezeshez stb. (VO. LAZAR Katalin, 1990, 546. o.) Ez a megkulOnbOztetes az alabbiakban
kifejtett gondolatmenetet nem befolyasolja.

A NEPI JATEKOKROL_

32
Figurakelsosorban allatfigurakat keszitenek: agyagbol okrot, tehenet, kecsket, birA kisfmk
kat gyurnak, csontbol csikot, makkbol, tokbol, burgonyabol, vadgesztenyebol, illetve a
legkiilonbozobb termenyekbol mindenfele allatot sikeritenek. Emberfigurat is keszitenek,
megpedig tdklampat, amellyel tobbnyire este ijesztgetik a lanyokat.
Az emberfigurak keszitese azonban inkabb a lanyok dolga. A babak nepes csaladjarol
van szo: egy resziiknek csak az elkeszitese erdekes, mint a pipacs- vagy margaretababak,
a bojtbabak, a makkbol, gesztenyebol stb. kesziilo babak, ket fajtajuk azonban tartosabb.
A kukorica- es a rongybabakkal jatszani is lehet; a kislanyok etetik, oltoztetik, furdetik,
altatjak, nevelik oket.
Diszeknagy iigyesseggel es sok lelemennyel hasznaljak fel a legkulonfelebb anyaA lanyok
gokat (elsosorban novenyeket, viragokat) a maguk felekesitesere. Gyermeklancffibol
nyaklancot, mezei viragbol koves gyiiriit, orat keszitenek, koszorut fonnak. Telen sem
jonnek zavarba: pattogatott kukoricabol tiivel-cernaval csinalnak nyaklancot. Az ilyen
fuzerek lijabban karacsonyfadiszkent is megjelennek.
Jdrmuvekaltal ismert valamennyi jarmii kicsinyitett masa megtalalhato a jatekszeA gyerekek
rek kozott. Fabol negyszSgletes ,,kerek(i" szekeret keszitenek, de cernagurigat is hasznalnak kereknek. Van kicsi szanjuk is, az egymasba tologatott gyufaskatulyakat kinevezik
vonatnak, repulogepet es hajot pedig papirbol hajtogatnak.
Fegyverek
A kisfiuk
eletebol nem maradhatnak ki a fegyverek sem. Egy resziik elso pillantasra
nem is tunik fegyvernek, csak durrano hangjaval ijesztget; a btikkmakkot pi. egyszeriien
bedobjak a ttizbe, ahol nagyot 16. Aktivabb reszvetelt kivan a levellel valo durrantas: a
levelet osszeszoritott Skliikre teszik, es masik keziikkel racsapnak, hogy durranjon. (Mai
varosi valtozata a papirzacskoval valo durrantas.) Ma mar keves helyen talalhato olyan
nagy pincekulcs, melybol kulcspuskat lehet kesziteni: a preselt biztonsagi kulcsok erre a
celraAnem
alkalmasak.
fegyverek
mas resze hajitasra valo. A sarpuska hajlekony bot vegere szurt sargolyo,
melyet a bottal hajitanak messzire. Mindenfele ismert volt a csuzli es a parittya, amelyeknek nepszeriisiteset mindazonaltal nem ajanlom.
Olykor a gyerekek egy-egy botot, faagat neveznek ki kardnak, puskanak. Keszitenek
azonban ijat es nyilat is, mellyel celbalonek. A valodi puskahoz hasonloan siiritett levegovel mukodik a gyerekek krumpli- es bodzapuskaja. Az utobbinak a ket vegebe egy-egy
kenderbol ragott golyot tettek.
Hangszerek
A gyerekek
altal keszitett zajkelto eszkozok kozOtt is megtalaljuk a felnottek hasonlo
eszkozeinek
valtozatait.
Az un. idiofon
hangszerek sajat anyaguk rezgese altal keltenek zajt; ebbe a csoportba
tartozik a drungattyuk-bugattyuk-zugattyuk csaladja. A madzagra kotott lecdarab ziigo
hangot ad, amikor korbeforgatjak, a cernara fiizott gomb fmoman ,,drung", a kereplo
pedig eles hangon szol, amikor a hajlekony nyelv vegigpattog a fogaskerek fogain.
A membranofon hangszerek koze tartoznak a kiilonfele dobok es a kocsQgduda, ahol
a rezgesbe hozott hartya (membran) ad hangot.

A kordofor. ~JB
hangado. A feir/rc
pengetoseket a pen
Legnepszer.rc
nak (a csoben ini
keszulteknek er- s
utan tonkremennci.
Eszkozos ug>e^>e
Az eszkozos l|
kello tigyesse^^;
igy termesze:;:;- ;
mint pi. a k a ; ; ^ _
csigazas (faci.^i -_
versenyszeru-.fdldfoglalos \aiio
golyoval (vag> kai
portosan is jatszha
tobbnyire csoponna
Az eszkozos ir
mos tipusuk kozo
koze tartozik az eg
terits", a cica:
ket mindenki j 2:1523
reszeben ket csapai
lalnak, altalaban kaj
Sport jellegu nepi j
A sportokto; eza
elfogadott szabahTB
nines, hogy - a :coc
tozatot talalni. \"ac
ilyen peldaul a
amelyet a meltan i
Sport jellegu
mutatja ezt a cs
,,Nepkl
mindac.
pasztorkodo
jatszottak
vagy a
merkozte...
kijelolt

19 Ez aztjelenti, hog;.
van egy iskolaja.
ugrdiskola.

A TIPUSREND

33

A kordofon hangszerek eseteben a megpendftett vagy vonoval megszolaltatott hur a

hangado. A felnottek vonos hangszereit utanozza a kukoricamuzsika vagy nadihegedii, a
pengetoseket a pengettyii.
Legnepszeriibbek a kiilonfele sipok, melyek az aerofon hangszerek csaladjaba tartoznak (a csoben levo levego rezgese kelt hangot). A biiza, gyermeklancfu, hagyma szarabol
kesziilteknek egyszeruen beharapjak az egyik veget; ezek nem tiil tartosak, nehany fujas
utan tonkremennek. Az ugyesebb fiiik regebben fuzfasipot, bodzafurulyat keszitettek.
Eszkozos iigyessegi jatekok
Az eszkozos iigyessegi jatekokban az a lenyeg, hogy valamely eszkozzel a jatszo
kello iigyesseggel tudjon banni. Az eszkoz egyertelmiien meghatarozza a jatek modjat,
fgy termeszetesen a tfpusok is eszerint alakultak ki. Vannak koztilk egyedill jatszhatoak,
mint pi. a kacsazas (lapos kavics ugratasa a viz felszinen), a szappanbuborek-fujas vagy a
csigazas (facsiga hajtasa madzagostorral), es vannak, amelyeket csoportosan, leginkabb
versenyszeriien jatszanak. Ez utobbiakhoz tartozik pi. a bicskazas (,,iskolaszerii"19 es
fc5ldfoglalos valtozataiban egyarant), a penzezes-golyozas-gombozas es a kapozas 5
golyoval (vagy kaviccsal, illetve mas apro targgyal). Az ugrokotelezes egyediil is, csoportosan is jatszhato; a vele sok szempontbol rokonsagot mutato, ujabb keletii gumizast
tobbnyire csoportosan, iskolaszeruen jatsszak.
Az eszkozos iigyessegi jatekok legnagyobb csoportjat a labdajatekok alkotjak. Szamos tipusuk kozott elkapos es kidobos formakat talalhatunk. Az elkapos labdajatekok
koze tartozik az egyediil es csoportosan egyarant jatszhato sima elkapason kivtil a ,,foldre
terits", a cicazas es a falhoz vero is. A kidobosoknak is sok fajtajat ismerjiik, egy resziiket mindenki jatssza mindenki ellen (ilyen pi. az igen nepszerii ,,nemzetes" jatek), mas
reszeben ket csapatot alakitanak (hosszuvarazas, lovasdi, dugosdi). Akit a labdaval eltalalnak, altalaban kiall, vagy a masik csapat tagja lesz.
Sport jellegu nepi jatekok
A sportoktol ezek a jatekok csak annyiban kiilonboznek, hogy nincsen nemzetkozileg
elfogadott szabalyrendszeruk, mint mondjuk a futballnak vagy a kosarlabdanak. Annyira
nines, hogy - a tobbi folklormufajhoz hasonloan - egy-egy falun beliil is lehet tobb valtozatot talalni. Van azonban szep szammal olyan sport, melynek nepi jatek az alapja;
ilyen peldaul a Magyarorszagon kevesbe, az angolok kozott inkabb elterjedt baseball,
amelyet a meltan nepszeru, nalunk is jol ismert metajatekbol alakitottak ki.
Sport jellegu nepi jatekaink egy resze a pasztorkultiiraban gyokerezik. Neveben is
mutatja ezt a csulkozes es a kanaszos jatek.
,,Nepiink felto gonddal es ragaszkodassal orizte meg a pasztorjatekokat
mindaddig, mig jatszasukra alkalom kinalkozott. Kezdetben a legelteto,
pasztorkodo gyerekek vagy idosebb ferfiak unalomiizesbol, idotoltesbol
jatszottak egymas kozott. Kesobb csapatformaban (bandaban) az utcak
vagy a falureszek kepviseleteben (alveg-felveg) kihivas alapjan, virtusbol
merkoztek meg egymassal a csapatok. Szokassa valt a szervezert forma:
kijelolt helyen, meghatarozott ideig vagy eredmenyig, azonos letszammal

19 Ez azt jelenti, hogy egyre nehezebb feladatok sorat kell megoldani, s ha a jatszo sikeresen a vegere jutott,
van egy iskolaja. Hasonlo formaban sok mas jatek is elofordul, pi. a kap6zas, a falhoz vero labdajat^k es az
ugr6iskola.

34

ANEPIJATEKOKROL

jatszottak. Biro nem volt, az eredmenyt a bandavezerek tartottak szamon,

bekes egyezseg vagy hosszan tarto vita kisereteben."20
Vannak olyan sport jellegii nepi jatekaink is, melyek a gorog-romai eredetu metajatekokbol eredeztethetok. EszkOziik egy iitofa es egy labda, ezert gyakran emlegetik oket
labdajatekokkent.
,,Hazankban e labdajatekok legviragzobb kora Matyas es II. Lajos kiraly uralkodasanak idejere esett (1458-1526). A jatekot az idegen fourakkal egyiitt a kiralyok es fourak is uztek.
(...) A meta kedvelt jateka volt Petofi kortarsainak is. Merkozo csapatformajat foleg akollegiumi diakokkedveltek. (...)
Hogyan valt a tortenelmi m6ta nepi jatekka?
A diakok nemcsak a kollegiumban jatszottak a metat, de a szilnidore
hazaterve falujuk, varosuk itjiisaganak is megtanitottak a jatekot. A kollegiumi diakok tanitasa nyoman alakult ki faluhelyen is a merkozo jatekok
sportos formaja, csak sokkal lazabb keretek kozott, mint a varosban.
A metat a gyermekek es felnottek egyarant megtanultak, de nem egyforman jatszottak. Egyik helyen a gyermekek jateka volt primitivebb, mas
helyen a felnotteke. Minden korosztaly jatszotta szorakozasbol, foleg tavasszal. A szabalyok igy evrol evre valtoztak, alakultak. Megindult a variacio lanca, es a fiatalsag valamilyen formaban orokolte a jatekot az idosebbektol. (...)
A diaksag terjesztette, de nem orizte, a falu nepe megorizte es alakitotta, tovabb formalta a tanult jatekokat. Igy a metanak nagyon sok
kapos es kirutos valtozata szilletett es orOklodott tovabb. A tortenelmi
jatek tovabb elt a nepi jatekokban."21
A sport jellegii nepi jatekok alapformai ko'ziil a legismertebbek es legnepszeriibbek
koze tartozik a bigezes, a csiilkOzes, a kanaszos, a gOrcfiles, a tekezes (nem Ssszetevesztendo a kuglijatekkal!) es a metazas; a mancsozast elsosorban Eszak-Magyarorszagon
ismertek. Az alapformak kombinalasabol kevert, illetve osszetett jatekok is letrejottek.

Mozgasos jatekok
Termeszetesen valamennyi jatekban elofordul valamifele mozgas, meg az illve jatszottakban is. A jatekok egy tekintelyes reszeben azonban a mozgas a kozponti elem,
annak elvegzese a jatek lenyege es celja. Ebben a tombben talalhato a legtobb tipus, es az
uj adatok beosztasanal itt a leggyakoribb, hogy uj tipusok keletkeznek.
Olbeli gyermek jatekai
A legkisebbek jatekaihoz mindig szukseg van jatszotarsra egy felnott, vagy nagyobb
gyerek szemelyeben. Ez6rt, s mert e jatekokat tobbnyire a nagyobbak kezdemenyezik,
ennek a csoportnak az elnevezese Felnottek jatekai olbeli gyermekekkel volt. Igy szere-

20

HAJDU Gyula, 1980, 86. o.

21

HAJDU Gyula, 1980, 85-86. o.

A TIPUSREND

35

pel Kiss Aronnal,22 de ott meg a jatekanyag elejen, az ,,elso szakasz"-ban. Valoszinuleg
az 6 nyoman olvashatunk ilyen fejezetcimet a Magyar Nepzene Tara pontosan 60 ewel
kes6bb megjelent elso koteteben23 is. Pedig konnyii belatnunk, hogy itt nem a felnottek
jatekairol van szo: az arcsimogatok (Ciroka-maroka), arcmutogatok (Suru erdo, kopasz
mezo; Itt az oltdr; Cukor, kdve, tea, rum, bumm), etetok (Adam, Eva), tapsoltatok (Suti,
suti pogdcsdt; Tapsi, baba, tapsi), letyegetok (Gyirsen-gyorsan), kezcsipkedok (Csipcsip csdka), tenyeres- es ujjasdik (Kerekecske, dombocska; Bezere, bezere; Ez elment
vadaszni; Huvelykujjam kortefa), okoliitogetok (Tdrdm-tdrom a mdkot), lablobalok (Log
a laba, loga), tornaztatok (Szdntsunk, vessunk, borondljunk), hocogtetok (Hoc, hoc,
katona; Csett, Pdpdra, pillangdra; Gyi, pad paripa), tancoltatok (Hopp, cine, cineci;
Tdnci, baba, tdnci), almi es jarni tanitok (All a baba, all; Jar a baba, jar) stb. szovegei,
dallamvilaga es cselekmenyei mind a kisbabahoz, az olbeli gyermekhez alkalmazkodnak,
az 6 szokincsenek, befogadokeszsegenek felelnek meg, az 6 tanitasat es szorakoztatasat
szolgaljak.
E jatekok a kisbaba elso segitoi abban, hogy megtanulja sajat testet, testreszeit elkiiloniteni a kiilvilagtol es egymastol, folfedezze, hogyan lehet oket hasznalni, mozgatni,
elsajatitsa az elso mozdulatokat. Gyakran talalkozhatunk a mondoka megjelolessel is, am
Borsai Ilona mar idezett megallapitasa ertelmeben (hogy ti. a mondokaknak nem cselekmenyuk, hanem funkciojuk van, azaz bizonyos alkalmakkor hangzanak el) ez nem pontos
megfogalmazas, hiszen ezeknek a kis jatekoknak van cselekmenyiik, es alkalomtol fuggetlenill barmikor jatszhatok.
Ugyessegi es erojatekok
A mozgasos jatekok kozott meglehetosen sok a maganyos tipus, mely nem mutat kiilonosebb rokonsagot semelyik mas tipussal vagy tipuscsoporttal sem. Ezek kerultek ebbe
a csoportba, mely a fentiek kovetkezteben teljesen heterogen. Az itt talalhato tipusok egy
re'szeben valamilyen mozgasban tanusitott iigyesseg, mas reszeben az ero a legfontosabb.
Az elso fajtahoz tartoznak pi. a guggolos es kifordulos kdrjatekok (Eg a gyertya, eg; Mit
jdtsszunk, Idnyok; Lane, lane, eszterldnc; Ispildng, ispildng; Kis kacsa furdik), a paros
szokdelo (Enten-titiom; Babot foztem) es a paros forgo (Turot ettem; Kocsit, kocsit, komdmasszony; Pdrom, pdrom, Papddine), az ugroiskola, a versenyfutas (Hogy a kakas;
Komdmasszony, hogy a turd stb. kezdetii arus jatekok korbefiitassal), a ,,paratlan" (Hoi
az olid, komdmasszony; Mokusok, ki a hdzbol; Kdcsa, kdcsa, ozvegy kdcsa; Hatan vannak a mi ludaink), a kend6s jatek (Tuzet viszek; Ne nezz hdtra) es az ostorcsapo, a masodikhoz pedig tobbek kozott a lobalo (Zsipp-zsupp), a hordozo (Gdlya viszi a fiat), a talicskazas, a bakugras, a hosszu bakugras, a sotores (Igndc, mil Idtsz) es a lancszakitas
(Adj, kirdly, katondt).
Fogocskak
A fogocskak kozott sok es valtozatos tipust talalhatunk. Valamennyinek az a lenyege,
hogy az egyik gyerek megfogja a masikat, de ez a jatekmag a legkulonbozobb szovegekkel, dallamokkal, terformakkal, kiegeszito mozzanatokkal tarsulhat. Az alapformat jatszhatjak ,,hazzal" (menedekkel) vagy anelkill, a ,,haz" lehet a jatekter valamelyik pontja,
egy szo vagy mondat (,,S6s a helyem"), vagy akar egy cselekves (kopes, leguggolds).
Korlatozhato a fogo mozgasa (arokcica; santa roka); akit megfogtak, szabadulhat, ha van
22 KlssAron,

1891, XIX.

r 'MNTI., 1951.

36

ANEPIJATEKOKROL

egy bizonyos szinu ruhadarabja (szin-fogo); a jatszok akadalyozhatjak a fogot es segithetik az elole futot (Kinn a barany, benn a farkas); bekothetik a fogo szemet
(Szembekotos); mondhatnak elotte parbeszedet vagy egesz kis szinjatekot kerekithetnek
(Tyukozds; Libdsdi; Lipem-lopom); jatszhatjak oszlopba allva (Hdtulso par, elore fuss)
vagy ket csoportban (Fekete-feher); akit megfognak, vagy cserel a fogoval, vagy 6 is
fogo lesz (paros fogo; halaszas), vagy kiall a jatekbol. A fogocska valamennyi foldreszen
ismert es elterjedt jatek, termeszetesen a kiilonbOzo nepek kiilonbozo formakat ismernek,
de a jatek lenyege mindenhol ugyanaz.
Vonulasok
Elsosorban nagylanyok jatekai tartoznak ide. Regebben tavasszal vagy vasaraap delutanonkent vegigmentek a falun (innen a ,,faluhossza" nev), kiilonfele terformakban
vonultak vagy szaladtak. A neprajzkutatok megallapitasai szerint ezekben a jatekokban
az osi vilagkep, hitvilag elemei maradtak fenn toredekes, atteteles formaban, s termeszetesen anelkill, hogy a gyerekeknek a leghalvanyabb sejtelmuk lenne arrol, hogy jatekuknak mi volt a jelentosege regen. A labirintustancokrol ide soroljak a retes-jatekot
(Tekeredik a kigyo; Csivirintem-csavarintom szomszedasszony kontydt) vagy a harom
lany koriili kanyargos jarast (Hej, piliga tdncom, piliga; Egy szege, ket szege) - pi. ezt
olvashatjuk:
... utanozzak a nap, az egitestek mozgasat, a madarak reptileset: a labirintusba valo bejutas jelkepezi az anyamehbe juto magot es a labirintusbol valo kijutas a szuleto gyermek litjat: illetoleg mindez az avatasi szertartasokra, az avatando jelkepes halalara es ujjaszuletesere is utal".24
A biijo-vonulo jatek (Bujj, bujj, zold dg; Hold, hold, fenyes lane; Jojj dtul, jo'jj dtul,
te szep aranybuza) olyan, mint a vasarnap delutani leanyseta kotottebb formaban, de
szinten az osi pogany hitvilag fontos elemet orzi. A keresztenyseg elotti idokbol is ismert
a tavaszi hatarkerilles szertartasa, melyben magikus cselekmenyekkel igyekeznek segiteni
a novenyzet megujulasat, s a kortiljart terilleten a tavaszi vetest megvedeni a fagytol,
jegverestol es a rontastol.25 A kozben enekelt ,,Bujj, bujj, zold ag" szoveg is utal a termekenysegvarazslo funkciora. A szokast a keresztenyseg hiisveti hatarjaraskent orizte meg.
Ez az oka annak, hogy egyes videkeken, ahol meg erosebben elt a szokas-jelleg, a Bujj,
bujj, zOld ag jatekot csak viragvasarnap, husvet vasarnapjan vagy ptinkosd vasarnapjan
jatszottak.
Ugyanennek a jateknak nem falukerillo, hanem kapus-hidas formaja is van, ahol nines
folyamatos haladas, hanem a dallam vegeztevel a kaput lecsukjak.
,,Ebben a jatektipusban igen sok archaikus elem talalhato. A hidas jatekoknak osi mitikus vonatkozasaik vannak: hid vagy aranykapu vezet az
egbe vagy a pokolba, az angyalhoz vagy az ordoghoz. Ugyanakkor a hid es
a vam emlitese arra a kozepkori szokasra is utal, hogy a hidon valo atkeleskor vamot kell fizetni. A vam egy szep leany, aki vagy az egbe, vagy a
pokolba jut aszerint, hogy az angyalt vagy az ordogot valasztja. A kapcsolodd zarqjatekokban a kOzepkori isteniteletek emlekeit talalhatjuk. Sok
lakodalmi szokas es torteneti emlek is tapadt ehhez a jatektipushoz. A Ki
24
25

DOMOTOR Tekla, 1974, 151. o.

Ld. pi. MNL, 2, 606. o. (,,husvet" szocikk)

A TIPUSREND

37

nepei vagytok?-kal kezdodo parbeszed peldaul akkor hallhato, mikor a

nasznep a volegenyes hazhoz erkezik. Egyes valtozatokban elofordul Szent
Erzsebet neve, akit a hazassagok elosegitqjenek tartanak, s aki a leanykero
jatekokban is gyakran szerepel. Lengyel Laszlot Szent Laszloval, I. es II.
Ulaszlo val azonositottak a kiilonbozo kutatok. Meszaros Istvan szerint I.
Ulaszlo uralkodasanak az a versbe szedett epizodja olvadhatott az osi
hidasjatekba, amikor I. Ulaszlo es a magyar part osszecsapott az ozvegy
Erzsebet kiralyneval es a nemet partial. A jatek szovegeben a legfeltilnobb a samanisztikus varazslas emlekeit orzo Szita, szita, pentek, szerelem csiitortok, dob szerda resz (a zab szerda torzulas). A visszafele
mondas a varazslasok alkalmaval volt szokasos; a dob es a szita a samankodas kell^kei, a szerda es a pentek a szerelem es a tuzhely koriili tennivalok napja, a szerda a lakodalom napja is. A jatek egesz Europaban elterjedt, mar a kozepkorban is kedvelt volt."26

Szellemi jatekok
A jatekok egy reszehez az szukseges, hogy a resztvevok jo memoriaval, gyors reagalasi kepesseggel, elegendo lelemenyesseggel, furfanggal, onuralommal, tudassal rendelkezzenek, vagy is az eszuket kell hasznalniuk. Szellemi jatekok mindenfele korosztalyban
elofordulnak. A tombon beliil ot tipuscsoportot kulonboztetilnk meg.
Szellemi iigyessegi jdtekok
Az emlekezokepesseget, a gyors tanulasi keszseget teszik probara a kiilonfele, gyakran meglehetosen hosszii mondokak, felelgetok es lancversek (Volt egyszer egy ember;
Adjon Istenjo napot; Cinegemadar, hoi voltdl). Vannak koztilk olyanok is, melyek celja
kifejezetten valamely ismeret kozlese, pi. a szamokat soroljak fdl egytol tizig (Egy, megerett a meggy), vagy a het napjait hetfotol vasarnapig (Hetfo hetibe). A beszedgyakorlok
a kicsik jatekai, egy-egy hang (tobbnyire azr) helyes kiejteset segitik elsajatitani (Repa,
retek, mogyoro). A nyelvtoroket a nagyobbak is kedvelik, a nehezen kimondhato szovegek sok mulatsagot szereznek (Sdrga bogre, gorbe bogre; Uj kokut koriil; Sdrga csikos
cintdnyerban cukros csirkecomb; Cseresznyemag meg meggymag stb.). Az alliteralo
mondokak olykor egeszen hosszii tortenetek, melyekben minden szo ugyanazzal a hanggal kezdodik: kitalalasuk nem keves lelemenyt igenyel, de a gyujtott anyag tanusaga
szerint inkabb nehany valtozat megtanulasa a szokasos (Kedden kedvem herekedett kocsikdzni; Mikor mentem Mdrmaros megyebe). A rajzolok es a vonashiizogatok is ide
tartoznak (Pont, pont, vesszocske; Egyest kaptam, megortiltem; Egy, ketto, hdrom), ligyszinten a ,,tan-mondokaknak"27 elnevezett, az iskolasokrol, iskolai eletrol szolo, illetve
ahhoz kapcsolodo szovegek.

27

LAzAR Katalin, 1990. 618-619. o.

A ,,mond6ka"kifejezds ellenere ezek nem valodi mondokak, hiszen nem alkalomhoz kotottek, barmikor
elmondhat6k.

38

A NEPI JATEKOKROL

Beugratasok
Elkepzelheto, hogy a beugratasok a folklorban ismert avatasi szertartasoknak jatekvaltozatai. Az avatashoz hasonldan a beugratasokat is csak egyszer lehet eljatszani egy
gyerekkel; ha ugyanis mar tudja, mirol van szo, nem hagyja, hogy a tObbiek ujra megtrefaljak. Az ugratas olykor meglehetosen vaskos, s a jatekot meg nem ismerot vegtil alaposan elagyabugyaljak, leOntik vizzel vagy szemet-szajat telefujjak a gyermeklancfu repii!6
magvaival. A legenyavatasnak gyakori velejarqja volt a lovagga titest parodisztikusan
utanzo pofoniites, feliit^s, illetve a fizikai erot es ugyesseget bizonyitando birkozas (vo. a
beugratasoknal az elveressel), az ujonnan legennye avatott pedig a kocsmaban aldomast
fizetett a legenyeknek, s ez alkalommal leo'ntOttek egy pohar borral (vo. a beugratasokban gyakori vizzel valo leontessel).28
A beugratasok altalanos jellemzqje, hogy valamivel elterelik a figyelmet a jatek valodi lenyegerol: az ujonc mindig azt hiszi, hogy valoban kincset keresnek, fogorvosost
jatszanak, telefonalnak, az ing ujjat levagjak, majd tu es cerna nelkiil visszavarrjak stb. A
valosagban ezek mind csak megteremtik a lehetoseget, hogy a ,,beavatottak" rafujjak
tarsukra a gyermeklancfu bugajat, pokrocba csavarva elpaholjak vagy leontsek vizzel.29
Kitalalos jatekok
Meglehetosen valtozatos azoknak a jatekoknak a keszlete, amelyekben valamit ki kell
talalni. Elofordulnak koztiik enekes korjatekok eppiigy, mint a kerdes-felelet modszeren
alapulo kitalalosdik, vaktaban talalgatasok es a megfigyelo- es utanzokeszseget is probaratevo jatekok.
A kitalalos korjatekok (Hej, koszoru, koszorii) hasonloak a szembekotosdihez, de
amig ott a kitalalas csak a jatek befejezo mozzanata (a valtozatok egy reszeben el is marad), itt ez a lenyeg. Termeszetesen csak olyan kdzossegekben jatszhato, melyeknek
tagjai ismerik egymast. Ugyanez vonatkozik mindazokra a jdtektipusokra, melyekben az
egyik jatszo fdlismerese a feladat (hatba bo'ko, seggreveros).
A kerdes-felelet jatekot valamennyien ismerjilk barkochba neven: falun es varosban
mindenfele korosztaly kedveli. (Lehet, hogy ebben a teve nepszeriisito hatasa is kozrejatszik.) Jatek-archivumunkban Mi van a Idddban cimmel nepi valtozata is talalhato.
A vaktaban valo talalgatas legismertebb tipusa a viragneves; egesz Kozep-Europaban
elterjedt, s mint sok mas jatekban, itt is az angyal es az ordo'g a ket foszereplo.
Az egesz vilagon elterjedt az utanzo- es megfigyelokeszsegen alapulo Amerikdbol
jottem, elsosorban a kisebb iskolas gyerekek kozo'tt nepszerii evtizedek ota. Talalunk
hasonlot a nephagyomanyban is: ez a Fozocske jatek, amelyben a mozdulatok alapjan azt
kell fdlismerni, hogy a mutogato milyen etelt keszit. A megfigyelokepesseget teszi probara a Ki a mester jatek is, ahol azt kell megallapitania a talalgatonak, hogy a tobbiek kit
utanoznak, illetve ki iranyitja a ,,zenekart", a kiabalast stb.
Mb
Rejto-kereso jatekok
Szellemi erofeszitest, jo megfigyelokepesseget, koncentralast igenyel az eldugott
targy vagy az elbiijt jatszok megtalalasa is. A legegyszeriibb forma itt is a vaktaban talalgatas (dugos: melyik kezemben van?), de ha tObben jatszanak es csak egyvalaki keresgel,
segitenek neki (tuz-viz vagy hideg-meleg jatek); a szavakbol tudja, hogy kozeledik celjaVo. MNL, 3,426-427. o. (,,legenyavatas" szocikk)
A fent emlitett jatekok (es masok) szekelyfoldi valtozatainak reszletesebb leirasat Id. GAZDA Klara, 1980,
364-367. o.
28

29

A TIPUSREND

39

hoz, vagy eppen tavolodik tole. Ebbe a csoportba tartozik a nagyon nepszerii, rengeteg
valtozatban ismert es lefrt gyiirusdi is (Cson-cson gyiirii; Kullan-kullan gyiirii; Gyiirii,
gyiirii, aranygyiirii es egye"b szovegvaltozatok, osztoval, aki eszrevetlenul valamelyik
gyerek kezebe pottyantja a gyuriit).30
A biijocskak lenyege az elbujt jatszok megkeresese. Az alapformanak tobb valtozatat
jatsszak a gyerekek (pi. ipi-apacs), van olyan, amelyet ket csapatban (szamhaboru, katonazas, rablo-pandur). Az egesz vilagon ismert es elterjedt, nehol - pi. Hollandiaban szertartas-eredetu jatektipus.
Tilto jatekok
A tiltasnak mindenhol jelentos szerep jutott a hagyomanyos eletformaban is, hiszen
ahol sok ember el egyutt, ott tiltasokkal es kotelezettsegekkel szabalyozzak a viselkedest
es a kapcsolatokat. Ez ma sines maskepp, s ervenyes falun es varoson egyarant.
,,A magyar - es europai - nepi hitvildgban igen jellemzo a hiedehnek
tilalom formajaban valo megfogalmazasa, illetve hagyomanyozodasa. Altalaban arra vonatkoznak, hogy valakinek valamit nem szabad csinahiia,
mert annak valamilyen karos ko'vetkezmenye lenne. (...) A viselkedesi
normakat kialakito tenyezok ko'zt is volt szerepiik, sokszor azok
hiedelmesitett megfogalmazasai. Lehetett munkaritmust szabalyozo szerepiik is. Betartasuk merteke valtozo volt, nemelyiket orszagszerte egyontetiien kotelezo ervennyel betartottak, masok csak a hagyomanyos hit reszei voltak. Szamuk nagy, tematikajuk igen valtozatos, a mindennapi elet
szinte minden teruletet atszottek."31
Bizonyos idoszakokban ma is vannak olyan viselkedesi szabalyok, amelyekhez a
legtobb ember tartja magat. Gondolhatunk itt az etkezesi szabalyokra, pi. arra, hogy a
husvet elotti negyven napos idoszakban sokan bqjtolnek, vagy az ujev napjan szokasos
lencsere (a hiedelem szerint ez segit abban, hogy a kovetkezo evben megszaporodjon a
penzuk). A szabalyok egy resze tiltas: ujev napjan pi. nem esznek baromfit, hisz az hatrafele kapar, illetve kikaparja a kovetkezo evi szerencset. Ma mar kevesen tartjak magukat szigonian a husvet elotti negyven napos bojthoz, de a katolikusok legalabbis nagypenteken nem esznek hust. Ezek altalanosan ismert tilalmak, masokra mar csak hagyomanyorzobb videkeken emlekeznek. Ilyen pi., hogy Luca napjan nem szabad varrni, mert
akkor bevarrjak a tyiikok feneket, s azok nem fognak tojni.
Talan hasonlo tilalmak jelennek meg a jatekoknak abban a csoportjaban, melyben
valamit nem szabad csinalni. E16fordul a pislogas tilahna (farkasszemnezes), a megmozdulas tilalma (szobrosdi), a megsz61alas tilalma (csendkiraly), olykor egyes szavakat nem
szabad kimondani (Fekete-feher-igen-nem), a legaltalanosabb pedig a nevetestilalom
(Mely kutba tekintek, Csepu, lapu, gongyola, Ne nevess).
A nevetestilalomnal szerepel a Santapipds jatek is, melyben azonban ezen a kozponti
magon kivtil sokfele elemet talalunk. Az irodalomban hasznalatos elnevezeset a foszereplorol kapta, akinek fel labon kell a tobbiek sora korttl vagy mellett vegigugralni. Ez
utan egyes adatok szerint parbeszed kfivetkezett kozte es a sorban elol allo kozott, mely

30
31

Ms neptol szarmazo valtozat a Megy a gyiirii vandorutra: ezt a format terjesztdsre nem ajanljuk.
MNL, 5., 285-286. o. (,,ti!alom" szocikk)

40

ANEPIJATEKOKROL

azonban mara a legtobb jatekvaltozatbol elriint.32 Motivumai vilagosan utalnak a leanykeresre. Az ez utan kovetkezo parbeszed (,,Min allsz?") mar a santa pipas es a tobbiek
kozott folyik: egymas utan minden jatszo sorra keriil, s a pipas kerdeseire felelget. Ez a
jatek kozponti resze, s itt is ketfele a feladat: a kerdesekre tudni kell a feleletet, es nem
szabad nevetni.33 Aki a vegen nem nevet, angyal lesz, aki igen, ordog, s a tilalom be nem
tartasa eseten a jatszo elnyeri ,,melto bunteteset": az angyalok megcsipkedik az ordogoket, vagy tuzes (szoges) hidon futtatjak oket at.

Parvalaszto jatekok
A gyerekek eleteben ugyanolyan fontosak voltak az erzelmi kapcsolatok, mint a nagyobbak vagy a felnottek eseteben. A legkisebbek szeretete nyilvanvaloan elsosorban a
csaladtagokra iranyult, ez az erzes azonban koran attevodott a baratokra (is), hiszen regebben a gyerekek kisebb korban keriiltek ki a szukebb ertelemben vett csalad kotelekebol a tagabb kozossegbe.
A parvalaszto jatekok altalaban az erzelmi kapcsolatokat tiikrozik. A fentiekbol kovetkezik, hogy nemcsak a fiuk es lanyok, hanem - fokent a kisebbek kozott - a lanyok es
lanyok kozotti barati vonzodasok is kifejezodnek benniik. Erdekes modon a fiiik nem
jatszottak ilyesmit - talan tiilsagosan szentimentalisnak, ferfihoz nem illonek tartottak,
mindenesetre a lanyok parvalaszto jatekaiba sem alltak be soha: a tobbi fiu is, a lanyok is
rurcsanak talaltak volna, ha egy fm Feher liliomszalat jatszik! A parvalaszto jatekok a 812 evesek jatekai voltak, ebben a korban erosodott a nemek kozti elkulonules: a kicsik
meg, az ennel nagyobbak mar szivesen voltak egyiitt, de az ebbe a korosztalyba tartozo
fiiik es lanyok inkabb killon jatszottak.
A parvalaszto jatekokat gyakran parcserelo, illetve szerepjatszo es valto jatekokkent
emlitik. Az elso megjeloles azert nem pontos, mert nem egyvalaki cserelgeti a parjat
mindig ujabbat es ujabbat valasztva, hanem mindig mas valaszt part; a masodik pedig
azert nem, mert e jatekok tobbsegeben nincsen szerepjatszas, illetve nem az a lenyeg; s
van itt olyan tipuscsoport is, amelyben nincsen valtas.34
Parvalaszto korjatekok
Tulajdonkeppen valamennyi parvalaszto korjatek egyetlen tipusba tartozik, hiszen a
jatekmod mindegyiknel ugyanaz: korbeallnak, valaki kozepre megy, a dal megfelelo
helyenel part valaszt, s vagy rogton kiall az 6 helyere, vagy eloszor tancolnak. A lenyeg,
hogy az marad bent, akit valasztott.
Ezt a jatekmodot sok tucatnyi szovegtipussal talalhatjuk meg, s ez mutatja, mennyire
fontos itt a szoveg. Igy hat nem csupan tekintetbe vettem oket a rendszerezes folyaman,35
hanem az egyes szovegtipusok kiilon szamokat is kaptak. A Hajlik a meggyfa es a RepiilA santa pipas kezdi, az elol allo pedig felelget: - Van-e kendnek szep iyanya? - Van bizony. - Jo suto-fozoe? - Jo bizony. - Nem korpaba habaro? - Nem bizony. - Mek iskolaba jart? - A rezbe (Debrecen, Hajdu
megye. Gy. Illesy Gy., 1861-1871).
33 A jateknak ez a resze talan az avatasi szertartasra utal, ez esetben osszefuggesben a leanykeressel; ki kell
ugyanis deriteni, hogy a leany melto-e, folkeszult-e arra, hogy ferjhez menjen.
34 A leanykero jatekokban pi. a kero vegig kero marad, de mindig ujabb es ujabb lanyt valaszt es visz el.
35 Ez mas jatektipusokon belill is elofordul, pi. a guggolos es a kifordulos korjatekoknal, a biijo-vonulo es
kapus-hidas jatekoknal, aKinn a Aaranyjatdknal stb.
32

ATIPUSREND

41

vejon egy maddrka akkor sem tekintheto ugyanannak a jateknak, ha jatekmodjuk lenyege nem kiilonbozik; itt tehat a szokasosnal nagyobb szerepet jatszik a szoveg es dallam.
Ezert is ereztem jogosnak kiilon kezelni az eltero szovegii jatekokat.
A parvalaszto kOrjatekok szftvegei a legkiilOnbozdbb eredetuek, sok mindent elarulnak nemcsak arrol, hogy nepi jatekrol, mudalrol vagy idegen atvetelrol van-e szo, hanem
a folklor egyeb vonatkozasairol is; babonak, hiedelmek, szokasok tored6kei elnek benniik tovabb, tobbe-kevesbe" torzult formaban. Mas nepek jatekaibol valo atvetel a Repiiivejon egy maddrka, a Csakvaron volt egy kapolna, a Nyuszi til afiiben stb., nepies miidal pi. az Ajto, ablak nyitva van vagy a Korben all egy kisldnyka. Terjesztesre elsosorban
a Feher liliomszal, a Haj, szendja, szendja, a Hajlik a meggyfa, a Kis kacsa furdik, a
Cickom, cickom es a Csillag Boris kezdetii szovegeket szoktuk ajanlani.36
A Feher liliomszdl-m\i Ilona a kovetkezdkeppen fr:
,,Ez a szflvegtfpus az osi hiedelemvilag analogias szepseg-varazslasanak es viz-tiszteletenek emleket orzi. Ezutobbi egyik megnyilvanulasa volt
az un. ,,lustratio", azaz: megtisztulas vizben ftirdes, mosdas altal. A szepseg- es szerelmi varazsldst illetden pedig egyes kozsegekben meg az utobbi
evtizedekben is szokasban volt, hogy nagypentek hajnalan a lanyok megmosdottak a kozeli patak vagy folyo vizeben, hogy szepek legyenek; s hittek, hogy akivel ez utan talalkoznak vagy akinek a kendqjet megszereztek s
abba torulko'ztek, az lesz a ferjiik."37
A Haj, szendja, szendja kezdo szovegmoti'vuma a lakodalomra utal, mely termeszetesen kapcsolodik a parvalasztas temajahoz. Mar Kiss Aronnal olvashatjuk, hogy arrdl a
szenakotelrol van szo, mellyel a mas faluba vagy falureszbe ferjhez meno menyasszony
utjat elkStik. Ami a szokast illeti, hagyomanySrzobb videkeken a mai napig fennmaradt,
bar mar nem szenakOtelet, hanem rendes ko'telet vagy lancot huznak keresztbe a lakodalmas menet utjan.
A Hajlik a meggyfa szinten tartalmaz a lakodalomra utalo, parosito, termekenysegvarazsld elemeket.
,,Egyes kutatok szerint a meggyfa vagy mas gyiimolcsfak emlitese
szimbolikus jelentesii es hajdani parosito dalokbol keriilt a jatekdalokba.
Az ezt szeretem... sorpar (...) e jatektfpus parvalaszto mozzanatanak
egyik legjellegzetesebb kiserfi-szOvege."38
A ,,Kis kacsa furdik" szoveggel mar talalkoztunk a mozgasos jatekok kozott, a kifordulos jatekok egyik szovegtipusakent. Mig azonban ott ,,Fordulj ki, fordulj ki, aranyos
Mariska"-fele befejezessel eneklik, parvalaszto formajaban ,,Akit szeretsz, kapd be" vagy
,,Oleld, akit szeretsz" szoveg szerepel, majd az enek iiizerszeriien folytatodik mas motfvumokkal.
,,A toban flirdo kis kacsa motivumot Ipolyi Arnold reszint a vizben
hattyualakban furdozo tiinderlanyok hiedelem-kepzetehez kapcsolja, masreszt utal a Kalevalaban megnyilatkozo finn mftoszra, mely szerint kacsa
repiil elo a teremtes alkalmaval, es a tengerbe hullo tojasa reszleteibol ala36 Ezek nepi eredetii jatekszovegek, dallamuk es jatekmodjuk is megfelel a magyar nepi izlesnek, es szamtalan
valtozatuk kielegfti az ilyen jatekok iranti ige'nyt.
37 BORSAI Ilona, 1984,51.0.
38 BORSAI Ilona, 1984, 68. o.

42

A NEPIJATEKOKROL

kul a vilag; valamint: hattyu uszkal ... a halal fekete vizenek hullamain.
Lengyelorszag emlitese a szovegben a lengyel-magyar tort6nelmi kapcsolatok emleke"t idezi - Kiss Aron szerint I. Laszlo koraig visszamenoen."39
Tarsulhatnak hozza olyan szOvegek is, melyek mas kezdo szovegtipusokhoz, sot otykor mas jate"ktipusokhoz kapcsolodva is elofordulnak: ,,Eg a gyertya,ha meggyujtjak";
,,Jarjad, jarjad, jo katona"; ,,Adjon Isten lassu esot"; ,,Terem ameggyfa"; ,,Haj szenalja";
,,Nyisd ki, rozsam, kapudat, kapudat"; ,,Talat tSrtem" stb.
A Cickom, cickom fokent a magyar nyelvterillet eszaki re'szen kedvelt jatekdal. Szovege"nek eleje leanykero motivumokat oriz. A ,,Szita-szita pentek, szerelem csiltortok,
dob szerda" szovegrol mar volt sz6 a ,,Bujj, bujj, zold ag" jateknal, az ,,A legenyek regjmentje" pedig ,,regi katona-tancdal toredek, sok torzult valtozattal".40 Dallamat Bartok
Bela is feldolgozta.
A Csillag Boris szinten az eszaki reszeken, elsosorban a Palocfbldon elterjedt, kedvelt daltipus. Borsai Ilona A, B es C reszekre osztja:41 az elso a ,,Csillag Boris" kezdetti
resz, a masodik a ,,Konkolylevel, tiszta biiza", a harmadik pedig az altala kozolt valtozatban ,,T6ke, toke, szennyes t6ke" szoveggel kezdodik. Az elso ket resz lenyegeben
minden valto zatban elofordul, a harmadik mas jatekokbol kolcsonzott, esetleges szoveg.
,,E jatekdal szOvege voltakeppen regi lirai dalok sorozata. Az A szb'veg
pi. lenyegeben azonos azzal a dallal, amelyet Erdelyi Janos 1847-ben az
alabbi formaban kozfilt a szinten eszaki GOmOr megyebdl: Maris, Maris,
magyar Maris, tudom a neved; erted vagyok halalos beteg. Tedd ram mar
most, tedd ram mar most mind a ket kezed, hadd tudjak meg, hadd tudjak
meg: igazan szeretsz. (...) A B-sz5veg elso versszakanak gyokerei meg
melyebbre nyiilnak vissza. Harmadik-negyedik soranak valtozatat mar
1670 koriil feljegyeztek a Vasarhelyi Daloskonyvben: Az violat akkor
szedik, mikor reggel hajnal fenlik, de azutan elvaltozik, nem is kedves,
nem is szedik. Masik valtozata, 1801-bol: A viola akkor nyilik, mikor
reggel harmatozik, az en szivem akkor nyugszik, mikor veled mulatozik.
Jatekdalainkban e regi kezdo sorpar ele egy jellegzetes termeszeti kep kerult, nepdalkusz6b-kent: Konkoly level, tiszta biiza... A tovabbi sorok
(ven az uram...): lakodalmakban gyakran felhangzo, trefas ,,felesegpanasz" emleket orzik, mint amilyent pi. Kodaly Zoltan jegyzett fel a szazad elejen: Ven az uram, v6n a csokja, utalatos minden dolga, ifju legeny
szeret engem, annak csokja illet engem. (...) A harom haznal... resz
ertelme meglehetosen homalyos; a ha nines este... sortipus azonban
szinten a lakodalom kolteszetere utal. Az egesz dalfuzerbol egyebkent ez
az egyetlen sor, amely azonos modon szerepel minden egyes valtozatban."42

BORSAI Ilona, 1984,40. o.

BORSAI Ilona, 1984, 71.0.
41 BORSAI Ilona, 1984, 73. o.
42 BORSAI Ilona, 1984,73.0.
39

40

Leanykero jatdLi
A leanykerc a
haztuznezore. -,^ilres, mas reszer-f
ki'vtil pedig k^r^B
ezeket a jatekotx
kero is mindig MI
ohajtottak bealin.!

masod-.!
Laszlo Gys
mar Borsai
inkabb a
inkabb az esza
keriil a leaml
dogasszony"
cimu kor
,,Szeredan
Mas a!
azok ne~
Jelleg:

A TIPUSREND

43

Leanykerojatekok
A leanykero jatekok tulnyomo to'bbsege varkorjatek, s a cselekmeny is, a szo'veg is a
haztiiznezore, leanykeresre utal. A jatszok korbeallnak; a valtozatok egy reszeben a kor
(ires, mas reszeben bent all az anya (Danikane, Uborkane, Boldogasszony, kiralyne),
kiviil pedig kOrbejar a kero, aki aztan egymas utan elviszi a lanyokat. A hagyomanyban
ezeket a jatekokat mindig csak lanyok jatszottak, megpedig nagyobbak, 8-12 evesek: a
kero is mindig lany volt, hiszen sem a lanyok nem akartak fiut bevenni, sem a fiuk nem
ohajtottak beallni ezekbe a lanyjatekokba.
,,A lakadalmas hazat kiralyi haznak, vagy varnak hivtak s az orOmanyat
kiralynenak. Ezert a haztuznezes varjaras, melyet eloszOr egymaga, azutan
masod-, harmad- stb. magaval tesz meg a volegeny."43
Laszlo Gyula szerint a hazkeriiles regi honfoglalaskori szertartas emleket 6rzi. Mint
mar Borsai Ilona is megallapitotta, a ,,Jarom az uj varnak az aljat" kezdetii szOvegtipus
inkabb a Dunanrulon, a ,,Hol jarsz, hova mesz, Szent Erzsebet asszony" kezdetii pedig
inkabb az eszaki es keleti reszeken nepszerii. (Szent Erzsebet a hazassag vedoszentje, igy
kerul a leanykero jatekokba.) Csak a Dunantiilon maradt fenn a ,,Boldogasszony, Boldogasszony" kezdetu szoveg: egyik vdltozatat Bartok Bela is feldolgozta a Leanykero
cimii korusmuveben. Eszakon, eszakkeleten nepszerii az ,,Itt ill egy kis kosarba" es a
,,Szeredan viszik a lanyokat"44 szovegtipus.
Mas a leanykero sorjatekok terformaja: a kero ezekben is rendre elviszi a lanyokat, de
azok nem korben, hanem egymas mellett egy sorban allnak, szembefordulva a kerovel.
Jellegzetes valtozata, melyet mindig igyjatszanak, aNinive.
,,A kovetkezo, Europa-szerte jol ismert jateknak szovegeben es cselekmenyeben a regi menyasszonyrablas szokasanak emleke el. A magyar
valtozatok a nemet-osztrak valtozatokhoz (Es kommen zwei Herren aus
Ninive) allnak legkozelebb. Elsosorban a Dunantiilon es az eszaki teriileteken honosodtak meg."45
A jatek, ha idegen eredetu is, klasszikus peldaja a magyar jatekanyagba szovegeben,
dallamaban es szellemeben egyarant J61 beilleszkedo atvetelnek, s ezert hagyomanyos
elterjedesi teruletein terjesztesre, nepszerusitesre alkalmas.
Parvalaszto tarsasjatekok
Az ide tartozo tipusok tobbnyire ismertek az egesz nyelvteriileten, es meglepo modon
viszonylag kevess6 varialodnak. Lehetseges, hogy ennek polgari eredetiik az oka. Regebben leginkabb ,,fonojatekoknak" neveztek ezeket, mert leggyakrabban ott jatszottak oket,
leven a fono a legfobb alkalom, ahol fiuk es lanyok talalkozhattak. Megsem szerencses
az elnevezes, mert egyreszt nemcsak a fonoban jatszhattak ilyeneket, masreszt a fonoban
nemcsak ilyeneket jatszottak. Sot, gyakoribbak voltak ott a ktilonfele beugratasok, vizzel
valo leontesek, amelyek nem tartoznak az altalaban ,,fonojatekoknak" nevezett csoportba.
A parvalaszto tarsasjatekok kozott a Kutba estem, a Fordulj, bolha, a Megy a kosdr, a
Tetszik-e a szomszed, a Hoppon maradt volegeny stb. jatektipusokat talalhatjuk meg.
43 KissAron,

1891,517.0.
Az eskuvdre a menyasszonyt szerdai napon k^rtek ki.
45 BORSAI Ilona, 1984, 85. o.
44

44

A NEPIJATEKOKROL

Valamennyinek a lenyege, hogy most mar a fiuk es lanyok kozott kialakult vonzodasok
valjanak nyilvanvalova.

Mondokak
Az elozo negy csoportban a jatekok torzsanyagarol volt szo: az eszkozos, a mozgasos, a szellemi es a parvalaszto jatekok koze valamennyi jatektipus es jatekvaltozat besorolhato. Nem talalkoztunk azonban ket nagy csoporttal, a mondokakkal es a kiolvasokkal, melyeket a gyermekfolklorral, jatekokkal foglalkozo irodalom joggal emlit a fenti
jat6ktipusokkal egyutt, hiszen ezek is a gyermekkultura reszei. Van azonban egy fontos
kulonbseg, melyre szinten Borsai Ilona vilagitott ra a legpontosabban (bar hasonlo utalasokat Szendrey Zsigmondnak a Magyarsag Neprajza III. koteteben megjelent tanulmanyaban is talalunk):
,,A nepi gyermekmondoka elso jellegzetessegekent emlithetjuk, hogy
mindig valamilyen konkret alkalomhoz vagy szandekhoz kapcsolodik, sajatos, massal fel nem cserelheto szerepe, funkciqja van. (...) A kornyezo
vilag jelensegeivel kapcsolatos mondokakat (...) rendszerint valamilyen
meghatarozott alkalom valtja ki (...). A jatekok cselekmenye helyett tehat
a mondokaknak pontosan koriilhatarolt funkcioja van - s mindegyik funkciohoz a legtobb esetben egy vagy tobb jellegzetes mozdulat is hozzatartozik."46
Borsai Ilona a mondokak kozott emliti a kisgyermekek jatekait is, melyeket en a
mozgasos jatekokhoz soroltam Olbeli gyermek jdtekai cimmel. A legfobb killonbseget
koztuk es a ,,valodi" mondokak kozt abban latom, hogy az elobbiek igazabol nem alkalomhoz kotottek: barmikor lehet oket jatszani, amikor csak eszebe jut a kicsinek vagy a
nagyobb gyereknek, illetve felnottnek. A mondokaknak ellenben csakis akkor van ertelmuk, ha az a bizonyos alkalom eljon, melyhez kapcsolodnak: naphivogatot csak akkor
mondanak, ha rossz ido van, es elo akarjak csalogatni a napot, esobiztatot csak akkor, ha
esik az eso, csigamondokat csak akkor, ha csigat talaltak, Joska-csiifolot csak akkor, ha
arra megy egy Joska nevu gyerek, s a ,,Cserebere, fogadom" is csak akkor hangzik el,
amikor eppen csereltek valamit. Ugyanaz tehat a kulonbseg, mint a nepzeneben az alkalomhoz kotott es az alkalomhoz nem kotott dalok eseteben.
Mig tehat az olbeli gyermek jatekai a jatekok kozott talalhatok, az alkalomhoz kotott
mondokak killon tombot alkotva, fuggelek-szeriien kapcsolodnak a jatekanyaghoz. A
mondokak kozott is tobb csoportot lehet megkulonboztetni aszerint, hogy kihez vagy
mihez szolnak: vannak termeszet-, nOveny- es allatmondokak, bolcsodalok, csufolok es
egyeb mondokak.
Termeszetmondokak
A termeszetben a gyerekek a naphoz es az esohoz fordulnak mondokakkal. Mindoszsze egy-ket olyat ismerilnk, amelyik a holdhoz szol, s barmennyire is furcsanak tiinhet,
nincsen peldank arra, hogy megszolitanak a szelet, a havat vagy a csillagokat.
A naphoz szolo mondokak nagy tobbsege naphivogato. Magikus jelentosegiikrol ma
mar nem tudnak a gyerekek, de regen a saman vagy a taltos feladata volt a megfelelo
;

BORSAI Ilona, 1981,. 2. o.

idojaras bizic
meskednie k;
gato tehat ih
Mindez 2
pogany mag>

A TIPUSREND

45

idqjaras biztositasa, s ugy gondoltak, hogy ha a szertartast elvegzik, a napnak engedelmeskednie kell. Ennek maradvanya hallhato a mai napig a gyerekek kbzbtt; a naphivogato tehat ily modon az osi pogany hitvilag emleket orzi.
Mindez azonban - a kutatas szerint - nem jelenti valamifele napkultusz megletet a
pogany magyar hitvilagban.
,,Bar nehany raolvasas-szbvegunk es naphivogato gyermekmondokank
latszolag erre utal, nines nyoma a nap termeszetfeletti lenykent valo tiszteletenek. (...) A raolvaso gyakorlatban szokasos a gyogyito szituaciok, idopontok megszemelyesitese; egesz Europabol ismertek a napot es a holdat
kbszontb raolvasasok, sot fohasszeril szbvegek is, ezek azonban a raolvasasokra jellemzo megszolito, megszemelyesito torekvesnek koszOnhetik
letilket, es nem jelentenek tisztelt lenyeket, akikhez szolnak e szovegek: sem nap-anyat, sem fold-anyat, sem hold-istenseget".47
A mondokakra ugyaniigy jellemzo a ko'rnyezo vilaggal valo ,,beszelgetes", a nap, eso,
a killonfele allatok megszolitasa, a targyak megszemelyesitese, mint a fenti idezet tanusaga szerint a raolvasasokra.
Nehany olyan mondokat is ismerunk, mely a nap lemeneset igyekszik siettetni (Told
le, trucsok, a napot): ennek az az oka, hogy a summasoknak napkeltetol napnyugtaig
kellett dolgozniuk, s a hosszii nyari napok vegere igencsak elfaradtak. Ilyenkor alig vartak, hogy lemenjen a nap, s vege legyen a munkanak. (A funkcio egyertelmiien utal arra,
hogy nap-mondokarol es nem tucsok-mondokarol van szo, hiszen nem akkor mondjak,
amikor tiicskot latnak!)
Erdekes modon gyakorlatilag nincsenek a holdhoz szolo gyermekmondokak. Az
egyetlen, melybol nehany adatunk van, az ujholdhoz szol, s az analogias varazslas nyomait orzi: ahogy az ujhold novekszik, ugy legyen egyre tb'bb penz a hazban.
Mas a helyzet az esovel, melynek fontos szerepe volt a parasztsag eleteben: nelkiile
nem lett volna termes. Nem csoda hat, hogy az eso biztatasara tb'bbfele mondokat ismertek. Ezekben is fblfedezhetjuk az analogias magia nyomait: ugy gondoltak, hogy az eso
nemcsak a biizat, a zabot noveszti meg, hanem - a nb'venyekhez hasonloan - a gyerekeket, valamint a lanyok hajat is. Ezert aztan szivesen kialltak az esobe, s nemcsak azt
enekeltek, hogy ,,zab szaporodjon, buza bokrosodjon", hanem azt is, hogy ,,az en hajam
olyan legyen, mint a csiko farka, meg annal is hosszabb, mint a Duna hossza!" Ez a fajta
analogias varazslas jellemzo volt a termeszeti nepekre, s a mondokaszb'vegekben, mint
latruk, maig megorzodbtt.
Novenymondokak
Meghatarozasunk szerint ide azok a mondokak tartoznak, melyek egy bizonyos nbvenyhez szolnak, elmondasuk alkalma az, hogy azzal a nbvennyel ,,talalkoznak". Nem
kerttlt hat ide minden olyan mondoka, melyben nbvenyek forduhiak elo. A tipuscsoport
nem tiil nagy, annal is kevesbe, mivel a fuzfasipkeszltok, melyek itt szoktak szerepehli, a
mi rendszeriinkben a targykeszito jatekok kbzbtt talalhatok (az elobbiek ertelmeben,
hiszen nem arrol van szo, hogy amikor meglatnak egy fuzfat, annak eneklik, hanem egy
targykeszito jatekhoz csatlakozo enekrol).
Nehany soska-mondoka es egyeb szorvanyos adat mellett a legismertebb idetartozo
mondokatipus az akaclevel-tepdesb (akaclevelen kiviil mas tbbblevelii vagy tobbszirmu
'PocsEva, 1990, 532. o.

46

A NEPIJATEKOKROL

novennyel, viraggal is jatszhato). Ket jellegzetes szovege az ,,Elek, halok", illetve a

,,Szeret, nem szeret", tobbfele valtozatban.
Allatmondokak
Az allatmondokak akkor hangzanak el, amikor a gyerekek megldtjak az illeto allatot.
Ket fo csoportjuk van, az dllatokhoz (vagy roluk) szolo es a hangutanzo mondokak.
Megis celszerubbnek tiint a benntik szereplo allatok szerinti csoportositasuk, hiszen azok
jelentik az els6dleges es legfontosabb funkciot.
A kolto'zo madarakhoz fuzodo mondokak akkor hangzottak el, amikor tavasszal e!6szo'r meglattak oket. KSzilluk a fecske- es a golyamondokdk voltak a legismertebbek.
,,A fecske Isten madara volt altaMnosan ismert hit szerint. (...) Arra
is van adat, hogy az els6 fecsket kalapleveve ko'szOnto'ttek (Kalotaszeg),
vagy megjelene'sukkor tenyertikbe fujtak, hogy egesz evben szerencsesek
legyenek. Altalanos volt az els6 fecske megjelenesekor szeploelviteto
mondokat mondani, arcot lemoso mozdulatok kisereteben: Fecske"t latok, szeplot hanyok."48
Talan me"g a fecskenel is nagyobb nepszeriisegnek orvendett a gdlya.
,,A teli elvandorlasbol visszaerkezo golyakat igen sokfe'le mondokaval
szoktak fogadni. Egyesekben az a hiedelem tiikrozodik, hogy ha a golya
megkeriili a hazat, szerencset hoz. (...) A mult szazad 70-es eveinek elejen
Csalloko'zben a gyermekek ,tavasz ko'zeledtevel, Jozsef-nap tajan, ezzel a
kis versikevel szoktak golydt vdrni: - Golya, g61ya, gilice, mer v^res a labad? TOro'k gyerek vagta, magyar gyerek gyogyitgassa, sfppal, dobbal, nadi hegeduvel'.49 (...) Mar Ernyei Pdl is valoszfniinek tartotta, s azota to'bb
mds kutato is megerosftette, hogy e versikeben a hangszerekkel vald saman-gyogyitas 6sregi emleke maradt reank. (...) A mit61 v^res a ldbad
formula utalas a golya labanak piros szinere. A ,,torok gyerek emlegetese
pedig a 150 evig tartd torOk uralmat idezi."50
Erdekes modon a fenti idezetet tartalmazo miib61 (is) kimaradtak azok a golyamondokak, melyek a golyahoz mint gyerekhozd madarhoz fiizodnek, s nem szerepel ez a
hiedelem a Magyar neprajz VII. kotetenek nephitrol szolo fejezetdben es a Magyar Neprajzi Lexikonban sem. Pedig a golyanak ez a szerepe maig ko'zismert, ugy tartjak, hogy
akinek a hazan feszket rak, ott gyermekaldas varhatd, s a kisgyerekek meg az 50-es
evekben is igy vdrtak Hevfzgyorko'n (Pestt61 nem egeszen 60 km-nyire) a golyat: ,,G61ya,
golya, vaslapat, hozzal nektink kisbabat!". Ha pedig maY sok volt a kistestver, ezt kellett
mondani: ,,G61ya, g61ya, vakulj meg, hogy a hazunk ne lasd meg!".
A madarakhoz szolo mondokakon kfvUl szep szammal ismeriink olyanokat is, amelyek hangjukat utanozzak. Leggyakrabban a cinke es a sargarigo jellegzetes hangjara ismerhetiink: ,,Nyitnikek, nyitnikek!", ,,Kicsit er, kicsit er!", illetve ,,Huncut a biro!" es
,,Kell-e dio, fiu?" A hangutanzas mas allatokkal kapcsolatban is elofordul, s itt elsosorban a bekat kell megemlitenunk: a bekamondokak csaknem mind hangutanzok, legjellegzetesebb szovegtipusuk a ,,Mit varrsz, mit varrsz?".
48P6csEva,

1990,540.0.
Ernyei Paltol, 1901-bol.
50 BORSAI Ilona, 1984,22.0.
49 Idezve

A TIPUSREND

47

Nepszeruek meg a katicabogar-roppentok (Katalina, szdllj el; Buda-buda bdcsi), a

csigacsalogatok (Csigabiga, gyere ki; Told, told, kdgyula), es erdemes megemliteni a
tiicsokhivogatokat (Tucsok koma, gyere ki) is.
A katicabogarnak sokfele neve ismeretes a nephagyomanyban: katalinbogar,
ilonabogar, kis pettyeske, bodebogar, bilibancs, budabacsi, peterke. A hozza szolo mondokak ket fo tipusat ismerjilk: az egyik kiilonfe'le kinzasokkal fenyeget (,,J6'nnek a toroko'k"), a masik a joslo, jo'vot tudakolo valtozat (,,Merre visznek ferjhez?"). Kiss Aronnal
ezt olvashatjuk rola:
() ez az allat a ne'metekne'l Frouwa istennonek, a kellemes levego
istennqjenek volt szentelve, azutan sziiz Maria szolgalataba allott. A gyermekek azt hiszik, hogy ha kezeiken maszatjak s onnan felrepiil, meleg lesz.
Nehol szuz Maria anyja utan Anna Katalinabogarnak vagy Katalinbogarnak is nevezik. A magyar neve is ilyen vonatkozasu lehet, a magyar mondoka 6'sszekottetesbe hozza a hazassaggal is es ebben a lanygyermek azt
kerdi a kezerol felroppeno bogartol, merre viszik 6t vagy a ladajat? Arra
megy ferjhez. (...) Ha aztan a bogar leesik a foldre, ketsegbe vannak esve,
mert az azt jelenti, hogy meghal, a ki kerdezte a bogarat."51
A csiga - szinten Kiss Aron konyve szerint - a termekenyseg elohirnoke, a rola, ill
hozza szolo mondokak mas nepeknel, pi. a nemeteknel is megtalalhatok. Kagyulanak a
hazatlan csigat nevezik a Dunantulon: hozza is sz61hat a mondoka, persze 6t nem fenyegetik hazanak az osszetOresevel, hanem analogias biztatassal igyekeznek ravenni, hogy
tolja ki a szarvat (,,En is tolom talicskamat, te is told szarvadat!").
A tiicsokhivogatokat erdemes 6'sszevetni azokkal a mondokakkal, amelyek a napmondokaknal szerepeltek a naphivogatoknak mintegy ellentetekent. Annak ellenere,
hogy mindket fajta mondokaban szerepel a tilcso'k, igazabol csak az itteniek szolnak
ohozza: ezeket akkor mondjak, amikor tucsoklyukat talalnak, s lakqjat megprobaljak
szalmaszalon kihuzni.
A haziallatokhoz, illetve roluk is szolnak mondokak. Elsosorban a libafurdetoket es
-legeltetoket kell itt megemlitenunk, amelyeket vagy akkor mondtak, amikor furdettek a
libakat a patakban (Furdik, fiirdik a libdm, Bukik, bukik a liba), vagy este, hazamenes
elott, biztatva oket, hogy meg egyszer gyorsan lakjanak jol (Siess enni, papikdm, Siess,
libdm, begyet rakni). A to'bbi haziallat kozill szivesen utanozzak a tyiik, a kakas hangjat,
bosszantjak a pulykat, s mondokat mondanak, amikor meglatjak a hazatero csordat (a
teheneket gyakran bikanak emlegetik). A kutyarol, macskarol, malacrol szolo ismert
versikek inkabb miikQlteszeti termekek.
Egyeb hangutanzo mondokak
A jarmuvek ko'ziil regebben a szeker, ma egyre inkabb a vonat hangjat utanozzak:
utobbinal jol erzekeltetik, hogyan maszik fbl a dombra, majd a tetejere fblerve milyen
megko'nnyebbulten rut le a vo'lgybe (,,Jajj, mekk-szakka-dokk", illetve ,,Mosma-csakkibirom, mosma-csakkibirom"). Szerepel meg mondokakban a malom es a harangok hangja:
az utobbiakban megjelennek a tarsadalmi kiilonbsegek is a falvak vagy az egyes emberek
kflzOtt (hogyan szol a szegeny es a gazdag falu harangja, illetve szegeny ember vagy
gazdag ember temetesekor mil mondanak a harangok).

51

Kiss Aron, 1891, 504-505. o.

48

ANEPIJATEKOKROL

Bolcsodalok
A bolcsodalok szinten meghatarozott alkalommal hangzanak el, megpedig akkor,
amikor a kisbabat elaltatjak. Igy hat helyiik itt van a mondokak kozott.
Sokaig ligy latszott, hogy nalunk nincsenek sajatos bolcsodalok. Ezt a szerepet
ugyanis mas mufajii dalok is betolthetik a tancdaloktol a balladakig. Bartok Bela 1936banmegallapitja:
,,Hogy nalunk valamikor bolcsodalok is lehettek, azt pi. csupan abbol a
specialisan gyermekrengeto szobol kb'vetkeztethetjilk, amely egyik erdelyi balladank szovegenek kezdo soraiban fennmaradt: Beli fiam, beli,
nem apadtol lettek."52
A mi rengetoszavaink koziil meg ismertek a csicsijja, tente, buva es hajde. Bolcsodalokat mas nepektol is ismerilnk. Katona Imre megallapitasa szerint:
:.::-:

,,Az europai bolcsodalokon erosen erezheto az egyhazi befolyas, nalunk inkabb iskolas es irodalmi hatasok ervenyesiilnek."53
Csufolok
A csufolokat aszerint csoportosithatjuk, hogy kit vagy mit csufolnak veltik. Eszerint
megkillonboztethetiink nev-, tulajdonsag-, foglalkozas-, nemzetiseg-, falu- es mas csufolokat. Legtobbet a nevcsufolokbol ismeriink, szinte minden keresztnevre van legalabb
egy-ket durvabb-szelidebb rim, s egyes vezeteknevekre is, igaz, ezek tobbnyire nehezen
elvalaszthatok a foglalkozascsufoloktol (pi. a Kovdcs, kalapdcs eseteben). Nepszeriiek a
Joska, a Boske (Orzse), Gyurka, Julcsa, Anna, Sandor stb. nevekre mondott csufolok,
ami nem feltetlentil fiigg 6'ssze a nevek nepszeriisegevel, hiszen pi. a szinten gyakori
Istvanra vagy Mariara alig van egy-ketto. A tulajdonsagok kozul egyarant csufoltak egymast ktilso es belso tulajdonsagaikert (sovany, kover, voroshajii, szeplos, fogatlan, illetve
rendetlen, hazudos, arulkodo, hiszekeny, merges, nyafogos stb). A foglalkozasok kozul
leginkabb a katonara, a kovacsra es a papra mondtak csufolokat, a nemzetisegek kozott
pedig a ciganyokra. Az egyeb csufolok kozOtt olyanokat talalunk, mint pi. a harom
egyuttjaro kozul a ket szelsot, vagy eppen a kozepsot csufolok (,,Ket szelrol fakanal";
,,Ket szelen angyal"), vagy ha valaki nem veszi eszre a fejere, hatara ,,ragasztott" papirdarabot, madartollat (,,Minden ember latja").34
,,A gyermekkorban a csufolok, giinyolok a bizonyos foku gatlastalansag, szokimondas kSvetkezteben a gyermekkor kolteszetenek egyik jellegzetes vonasat jelentik. A tarsadalmi kornyezettel valo ismerkedes, kiilb'nosen az ember- es foglalkozastipusokkal, a csufolokon keresztul tortent. A
csufolok, giinyolok meg a legujabb gyiijtemenyekben is kiilon fejezetben
szerepelnek, s igy nem lehet szetvalasztani, hogy ko'zuluk mi tartozik a felnott-, s mi a gyermekfolklor korebe. A nemzetiseg-, nep-, mesterseg-, fogBARTOK Bela, 1936, 10. o.
DOMOTOR Tekla-KATONA Imre-ORTUTAY Gyula-VoiGT Vilmos, 1971. 230. o. A bolcsodalok elemzeserol
es rendszerezeserol Id. pi. LAzAR Katalin, 1979.
54 Mivel a csufolokat velemenyem szerint nem szukseges terjeszteni tapasztalataim szerint a gyerekek eppen
eleget tanulnak egymasto! -, az anyagot kozlo fuzetek kozul egyikben sines koziiluk pelda. Ez nem azt jelenti,
hogy ne volna ilyen adatunk: kulonosen a nevcsufolokbol van igen nagy gyujtemenyunk, bar az egyes keresztnevek kozott keves az, amelyre 3-4-nel tobb valtozatunk van.
52

gyar
mondokakat;
A kiolvasek
Antanten:
melynek meg
mindegy;
ciqjaban fblh:
ktilonbozhe: i

53

TATRAI Zsuzsama
1891.3
57 BOLTON, Henr> C
58 Kiss Aron, 1891.
35

56 KissAron,

**m-

A TIPUSREND

49

lalkozascsufolok kifigurazzak peldaul a nyelvi idegenseget, (...) vagy az

eloiteletek taplalta tulajdonsagokat, eletmodot (.. .)."55

Egy6b mondokak
Egyes mondokatipusok nem tartoznak az elozo csoportok egyikehez sem. Ilyen pi. a
Cserebere, fogadom vagy az Orok harag, melyeket akkor mondanak, amikor elcserelnek
valamit, vagy megharagszanak valakire. Itt szerepelnek az egyedi mondokak is, melyekbol egyelore csak egyet-egyet ismerlink, ilyenforman nem dontheto el, hogy letezo, a
hagyomanyban elofordulo mondokarol, vagy valamely adatkozlo ,,taMlmanyar61" van
szo. Gyakori, hogy az itt levo adatokbol uj tipusok keletkeznek, ha a mar meglevo
egyetlen valtozathoz ujabbak keriilnek elo valahonnan: ilyen esetben mar tudjuk, hogy a
mondoka letezett a hagyomanyban, csak a gyiijtes hianyossaganak kovetkezteben nem
volt belole tflbb valtozatunk.

Kiolvasok, kisorsolok
A jatekanyaghoz fuggelekkent kapcsolodo masik nagy csoport a kiolvasoke, melyek
szinte"n mondokak, de bizonyos jellegzetessegeik miatt indokoltnak tunt ktllon kezelni
oket. A kiolvasoknak Is funkciqjuk van, eppugy, mint a tobbi mondokanak, am ez a
ftmkcio meghatarozott, es mindig ugyanaz: mindig jatekok elott es azokhoz szorosan
kapcsolodva fordumak elo. Altalanosan elterjedtek mindenhol (mas nepek kozott is), es
igen sok szovegtipussal, sok valtozatban ismertek.
A kiolvaso mondokakrol a kovetkezoket olvashatjuk:
,,Ezek bizonynyal osi vallasi szokasok maradvanyai, s ha az ember sokat foglalkozik velok, a kezdetet tevo ertelmetlen szavakban szinte latni
veli a boszorkanymester invocatioit, majd a kenyszerito biibajos szavakat s
vegiil a kivetest."56
Kiss Aron a tovabbiakban Henry Carrington Bolton konyverol" es az abban kozolt
kiolvaso-csoportokrdl szol, majd - az angol szerzo eredmenyeit osszehasonlitva a magyar anyaggal - emliti a szamlalassal (,,Egy, ketto, harom, negy") kezdodo kiolvaso
mondokakat; ide tartozik az Egyedem, begyedem rendkivill sokfele valtozata is.58
A kiolvasok legtObbjenek dallama mar eltunt, lekopott. Kivetelkent emlithetjiik pi. az
Antantenuszt, mely nehol dallammal is hallhato, vagy a ,,Lementem a pincebe" kezdetut,
melynek meg sikerult talalni dallamos hanglejtesii valtozatat. Valoszinii, hogy eredetileg
mindegyik (vagy csaknem mindegyik) kiolvaso dallamos volt. A jatek elott valodi ftmkciqjaban folhangzo kiolvaso azonban legalabb ritmusat megorizte, mely nagymertekben
kiilonbozhet az ertelmes hangsiilyozastol.
' TATRAI Zsuzsanna ,1988, 593. o.
' Kiss Aron, 1891,509.0.
' BOLTON, Henry Carrington, 1988.
'Kiss Aron, 1891,509.0.

50

ANEPIJATEKOKROL

,,A kiolvasok - mint a sors utjan valo dontes szokasanak tovabbelese

minden nep gyermekeinel - szo'vegiikben is sok archaikus elemet oriznek:
raolvaso, varazsformulakat, regies szamolasi modot, ertelmetlenne torzult,
gyakran idegen eredetii szavakat. Kiserojiik egy-egy jellegzetes kiolvasomozdulat; eloadasmodjuk jellemzqje pedig mind a mai napig: sajatos, a
szb'veg ertelmetol es a szo terme'szetes hangsulyatol fuggetlen, negyed ertekenkent egyenletesen liikteto hangsulyozas. Hagyomanyorzobb teriileteken (...) jol megfigyelheto: hogyan parosul ez az egyenletes liiktetesu
hangsulyozas valosagos zenei hangokon tOrteno dallamos hanglejtessel
(...). A kiolvasok dallamos hanglejtesenek lenyege: egy tengelyhang valtogatasa egy vagy tobb also vagy felso hangko'zzel. Egyik leggyakoribb
valto hangkb'z az also nagyszekund, s ha ez idonkent Ossze is sziikiil kicsive, a jellegzetes zaromoti'vum - hacsak nem alakul at deklamalo hanglejtesse, felkialtassa - rendszerint az also nagyszekundra valo leereszkedes."59
A kisorsolok szerepe a kiolvasokehoz hasonloan szinten a kijelb'les, itt azonban ket
csapat koziil jelolik ki, hogy melyik milyen szerepet kap kezdetben a jatekban. Rendszerint a ket csapatkapitany merkozik, s a gyoztes csapatanak jut az elonyb'sebb szerep.
Csapatjatekok e!6tt tehat gyakrabban talalkozunk kisorsolokkal, mint az egyeb jatekfajtak elott a kiolvaso mondokakkal. A kisorsolok kozott is emlithetimk kivetelt, pi. a botnigast, mely azt donti el, hogy az 6'sszes gyerek koziil ki legyen a csosz: ez funkciojaban
jobban hasonlit a kiolvasokra, mint a tobbi kisorsolo (botfogas, fiiszal- vagy gyufaszalhiizas, fej vagy iras stb.). Kiss Aron meg kiolvasokent emliti a fentebb kisorsolonak nevezett jatekokat is, s a gyufaszalhuzasr61 a regebbi formanak megfeleloen nyilveteskent
fr.
,,A kiolvasasnak nalunk legre'gibb alakja talan a nyilvetes. Ezt a kb'zeletben a kozos birtok muveles ala valo kiosztasakor hasznaltak. Szatmarban a holt Szamos 6s az uj Szamos kOzti fogas is ily nyilasokra volt osztva
s a sors db'ntotte el, melyik nyilas kie legyen. (...) Az is ilyen fajta, mikor a
gyermekek kulOnbb'zo hosszusagii szalmaszalat fognak az ujjaik koze,
azutan markukat beszoritjak s a masik felnek ki kell talalni, hogy melyik
szalmaszal hosszabb.60 (...) A legregibb nepek mind eltek vele, a gorogok
Agamemnon sisakjabol ep ugy hiiztak a sorsot, mint a hogy a mai gyermekek egymas sipkajabol huzzak ki, hogy ki megy le s ki marad fent."61
A kisorsolokat tehat velhetoleg altaldnosan hasznaltak, a kiolvasokat azonban kevesbe, mint regebben felteteleztiik. A nagy mennyisegii gyiijtott anyag es a nemzetkozi elterjedtseg ellenere ugy latjuk, hogy korantsem nelkiilb'zhetetlenek: egy-egy jatekban a
foszereplo kijelolese kiolvaso nelkill is megoldhato.
A jatszocsoportok a hagyomanyos faluban meglehetosen allandoak voltak, s mint
minden csoportban, ezekben is kialakult a tagok rangsora. Altalaban a vezeto szerepii
gyerekek hataroztak meg, hogy mit jatsszanak, s egyuttal gyakran ki is jelo'ltek a szerepBORSAI Ilona, 1981,14. o.
,,6 hiizta a rflvidebbet" szolasunknak is ez az eredete: aki a rOvidebb nyilat vagy szalmaszalat huzza, az a
vesztes.
61 Kiss Aron, 1891, 507, 508. o.
59
60

A TIPUSREND

51

loket. Ez killonosen akkor volt celszeru, ha keves idejiik volt (pi. iskolai sziinetben), es
nem akartak az idejilket kiolvasora ,,pazarolni". Igy szoltak tehat: ,,Jatsszunk Mez, mez,
mez-et, majd en leszek az anya, te meg legyel a kero!" S mar lehetett is kezdeni.
Termeszetesen nem mindig ez volt a helyzet, mert voltak kevesbe kivanatos szerepek
is, pi. a fogoe vagy hunyoe, vagy esetleg a seggreverosben aze, aki eloszor talalgat. Az is
elofordulhatott, hogy a kijelolt gyerek nem akarta elfogadni a szerepet. A veszekedes
megelozesere nyilvan jo volt az a javaslat, hogy: ,,olvassuk ki, ki legyen!"