llandsult szkapcsolatok

A. Az llandsult szkapcsolatok: A sznl nagyobb, kttt formk. Ms elnevezssel: sz

rtk nyelvi elemek, frazeolgiai egysgek, frazmk.
B. Legfontosabb jellemzi:
a. Alaki s jelentsbeli sszeforrottsg
b. Jelentsk nem sz szerinti, hanem tvitt (tlt a szitn, cstrtkt mond)
c. Egy rszk nem, ms rszk csak kismrtkben vltoztathat meg (A kancs fenekre
nzett. A kancs fenekre nztek.) DE: Addig jr a kors a ktra, amg el nem trik
NEM vltoztathat meg.
C. Fajti:
a. Szokvnyos kifejezsmdok: trsalgsi fordulatok (Hogy van?), krlrsok
(szmolja a napokat), npmesei fordulatok (itt a vge, fuss el vle).
b. Szlshasonlatok: egy fmondatbl s egy hinyos szerkezet mellkmondatbl
llnak (Szegny, mint a templom egere.).
c. Kzmondsok: ltalnos rvny megfigyels, letigazsg, lettapasztalat
fogalmazdik meg bennk. Nemcsak egy fogalom helyettesti, hanem tletet is
tartalmaznak. (Ki korn kel, aranyat lel.).
d. Szllige: szerzjt rendszerint nem ismerjk, irodalmi eredete kimutathat. (Lesz
mg egyszer nnep a vilgon. /Vrsmarty/)
e. Egyb frazeolgiai szerkezetek:
1.Ksznsformk: Plinks j reggelt!
2.Szitkozdsok, kromkodsok, tkozdsok
3.Babonk, rolvassok
4.Idjrsi, mezgazdasgi megfigyelsek: Ha Katalin kopok, karcsony
locsog.
5.Kzleti, politikai jelszk: Munkt, kenyeret!
6.Feliratok, graffitik: Itt jrtam
D. Stilris erejk van, sznestik, gazdagtjk, lnktik a stlust.
E. Nyelvhelyessgileg akadnak kifogsolhat dolgok, mint a szlskeveredsek,
szlstorztsok: Nem enged a huszonegybl. Plct tr mellette. A tisztasg fl az
egszsgtl. Kln mist rdemelne, stb.