A vajsav (butnsav)

A vajsav egy szerves vegylet, azon bell is egy teltett

monokarbonsav. Sinak s szereinek neve a
butirt.
Molekulakplete: C4H8O2

Ellltsa
- termszetes ton vajsavas erjesztssel valsthat meg (vajsav
baktriumok rvn: pl. Clostridium butyricum) cukrok, kemnyt vagy
glicerin jelenltben. A vajsav mellett ecetsav, szndioxid s
hidrogngz is keletkezik.
Az erjeds egyenlete: C6H12O6 = C3H7COOH + 2CO2 + 2H2
- szintetikusan n-butanol oxidcijval.

Fizikai tulajdonsgai
- szntelen, kellemetlen (avas) szag, mar folyadk;
- olvadspontja: -5 C ; forrspontja: 163 C ;
- savas kmhats;
- vzzel elegyedik, de ha vizes vajsavoldathoz vzben jl oldd skat
adnak, a vajsav cseppekknt kivlik;
- olajsrsg.

Kmiai tulajdonsgai
-

kkes szn lnggal g;

bizonyos fmekkel hidrognt fejleszt;
bzisokkal st kpez;
alkohollal reagltatva szter jn ltre.

Elfordulsa a termszetben
- 3-4%-ban megtallhat a vajban. Avasodsakor szabadd vlik ez a
vajsavmennyisg s ez okozza a kellemetlen szagot;
- elfordul az izzadtsgban, a lbszagot is a vajsav baktrium okozza;
- a hsban is fellelhet;
- a Ginkgo biloba erjed termse vajsavat szabadt fel.

Mindennapi felhasznlsa
- az illatszeriparban vajsavsztereket lltanak el belle, melyek
kellemes illatak;
- vajsavszter formjban, mely kevesebb szenet tartalmaz,
oldszerknt is szolglhat;
- gygyszerek s krtevrt szerek ellltsra is hasznljk;
- a horgszok gyakran hasznljk a csalik vonzerejnek fokozsra,
nhny cseppet hasznlnak az anyagbl. Fzs esetn desks zt vesz
fel a vajsavas csali s erre rkapnak a halak. ze s szaga sokig
megmarad.