Download as pptx, pdf, or txt
Download as pptx, pdf, or txt
You are on page 1of 27

Pengenalan Sistem Ejaan Rumi Dan

Jawi
Kod Kursus: BMM1064
Tajuk: Sejarah Perkembangan
Sistem Ejaan Rumi (Sistem Ejaan
Terkini)
Nama Pensyarah: Cik Asniza Zakaria
Dibentang oleh: Soh Yan Ling
Chia Huey Ying
Low Jia Wen

Sistem Ejaan Rumi Bahasa Melayu


1972
Terdapat

dua tulisan dalam Bahasa Melayu iaitu


Tulisan Rumi dan Tulisan Jawi.
Rancangan pembakuan Sistem Ejaan Rumi
Bahasa Melayu bermula pada tahun 1904.
Berjaya disempurnakan pada tahun 1972.
Satu kenyataan bersama tentang Ejaan Baru
dan Ejaan yang disempurnakan telah
ditandatangani oleh Tun Hussain Onn, Menteri
Pelajaran Malaysia pada waktu itu dengan
Bapak Mahsuri, Menteri Pendidikan dan
Kebudayaan Indonesia pada 23 Mei 1972.

Sistem Ejaan Rumi Bahasa Melayu


1972
Sistem

ejaan ini diisytiharkan secara rasmi serentak di


kedua-dua buah negara pada 16 Ogos 1972 dan
dilancarkan oleh Tun Abdul Razak di Dewan Bahasa dan
Pustaka, Kuala Lumpur.
Sistem ejaan baru bersama ini dirujuk sebagai Ejaan Rumi
Bersama (ERB) yang digunapakai sehingga kini.
Keperluan kepada sistem ejaan Rumi menjadi penting pada
awal abad ke-20 kerana ejaan Jawi tidak dapat
menggambarkan sistem bunyi bahasa Melayu yang
sebenar.

Sistem Ejaan Rumi Bahasa Melayu 1972


Tulisan

Jawi menjadi lebih penting apabila bahasa Melayu


menjadikan sebagai bahasa pengantar dalam sistem
sekolah rendah atau sekolah dasar.
Penyusunan satu sistem ejaan Rumi yang seragam dan
lebih mudah diperlukan untuk menggantikan tulisan Jawi
pada masa itu.

Link Pedoman Ejaan Bahasa Malaysia


DBP
http://laman.dbp.gov.my/lamandbp/m
ain.php?
Content=vertsections&SubVertSectio
nID=39&VertSectionID=25&CurLocat
ion=25&IID=&Page=1

3.FAKTOR-FAKTOR YANG
MEMPENGARUHI PERUBAHAN
SISTEM EJAAN RUMI BAHASA
MELAYU
DISEDIAKAN OLEH CHIA HUEY YING

Mewujudkan bahasa Melayu standard yang boleh digunakan


sebagai bahasa perantaraan bagi negara-negara yang
mengamalkan bahasa Melayu.

3.1 MENYESUAIKAN SISTEM EJAAN


MENYESUAIKAN

SISTEM EJAAN DENGAN


PERKEMBANGAN SEMASA YANG PESAT

BOLEH

DITERIMA PAKAI DI DALAM MANA-MANA


BIDANG

MENCIPTAKAN

ISTILAH-ISTILAH BARU
BERPANDUKAN SISTEM EJAAN YANG TERSUSUN

3.2 KEPENTINGAN EJAAN DALAM PENDIDIKAN


MENYAMAKAN

SISTEM EJAAN RUMI MELAYU MALAYSIA DAN


INDONESIA SEJAJAR DENGAN DASAR NEGARA YANG
MELETAKKAN PENDIDIKAN PADA KEDUDUKAN YANG PENTING
UNTUK KEMAJUAN NEGARA

MENYELESAIKAN

MASALAH KEFAHAMAN ANTARA BAHANBAHAN ILMIAH YANG DITIMBUL

MENENTUKAN

ALIRAN ILMU ANTARA KEDUA-DUA NEGARA

SUMBER-SUMBER

TIDAK PERLU DITERJERMAHKAN DAPAT


MEMAHAMI DENGAN JELAS DAN TERATUR KERJASAMA DAPAT
MEMBANTU NEGARA BERKEMBANG

PENGUNAAN

SISTEM EJAAN RUMI BAHARU


SECARA MELUAS DI

1. AKHBAR-AKHBAR
2. SURAT RASMI
3. UNDANG-UNDANG
4. DOKUMEN-DOKUMEN
5. BUKU

TEKS

3.3 MEMPERBAIKI KEKURANGAN

PERUBAHAN YANG DIBUAT :


BEBERAPA TANDA BACA YANG

LAZIM DIGUNAKAN
SEMASA SISTEM EJAAN ZABA TELAH DIMANSUHKAN.
CONTOH :

1.

PENGGUNAAN TANDA DIAKRITIS PADA HURUF E UNTUK


MEMBEZAKAN SEBUTAN E PEPET DAN E TALING TELAH
DIMANSUHKAN

.TIDAK

SESUAI

MELAMBATKAN PROSES PENULISAN DAN PROSES


PENCETAKAN

3.3.1 KELEMAHAN DARI ASPEK FONEM


PENGEJAAN KATA TIDAK TEPAT

TIDAK BERDASARKAN SEBUTAN PENUTUR ASLI YANG SEBENAR ATAU


TERPELAJAR

BERDASARKAN BAHASA PASAR

PERLAKUAN TERHADAP FONEM ASING, KHUSUSNYA KONSONAN


DARIPADA BAHASA ARAB, TIDAK SERAGAM DAN TIDAK JELAS
DALAM KEBANYAKAN SUMBER

PENULIS/ PENYUSUN TIDAK MEMAHAMI DAN TIDAK DAPAT


MENYEBUT BUNYI KONSONAN ASING DENGAN BETUL SEPERTI
BAHASA ARAB

MEMBERI PETUA SEBUTAN YANG TIDAK TEPAT DAN


MELAMBANGKANNYA DENGAN GRAFEM YANG JANGGAL PULA

PENULISAN KATA BANYAK YANG TIDAK SERAGAM , TIDAK


BERASASKAN , MENGIKUT PRINSIP-PRINSIP NAHU ATAU
TATABAHASA YANG BETUL

KEJAHILAN PENULIS/ PENYUSUN TENTANG PERKARA BERKENAAN

HAL INI MERANGKUMI ASPEK PEMBENTUKAN KATA, FUNGSI SERTA


KELAS KATA

PELAMBANGAN FONEM DIBUAT DENGAN PELBAGAI GRAFEM

MENGGUNAKAN SATU GRAFEM BAGI LEBIH DARIPADA SATU FONEM

MELAMBANGKAN SATU FONEM DENGAN LEBIH DARIPADA SATU


GRAFEM

BANYAK MENGGUNAKAN DIGRAF DAN GEMINASI

BANYAK MENGGUNAKAN TANDA DIAKRITIK

Grafem adalah lambang huruf, grafem merujuk


ke huruf atau gabungan huruf sebagai satuan
pelambang fonem di dalam satu ejaan.
Contoh: kata tanggal terdiri dari tujuh huruf,
yaitu t-a-n-g-g-a-l, tetapi grafemnya hanya enam,
iaitu <t>, <a>, <ng>, <g>, <a>, <l>.

KODIFIKASI FONEM MELAYU TIDAK TEPAT DAN TIDAK JELAS

PENULIS/ PENYUSUN TIDAK MENGETAHHUI SISTEM BUNYI ATAU


FONOLOGI MELAYU YANG SEBENAR

PENDEKATAN YANG MENCAMPURADUKKAN ANTARA BUNYI, FONEM


DAN HURUF ATAU EJAAN

DIPERLAKUKAN BERDASARKAN NILAI SEBUTAN BAHASA ASAL


PENYUSUN/ PENULIS YANG BERKENAAN

DILAMBANGKAN DENGAN HURUF YANG TERDAPAT DALAM SISTEM


EJAAN BAHASA PENULIS TERBABIT

PERUMIAN ATAU PENGEJAAN VOKAL TIDAK TEPAT

BERDASARKAN PROSES PENUKARAN HURUF DARIPADA TULISAN JAWI


YANG SISTEMNYA TIDAK DAPAT MENGGAMBARKAN KESEMUA BUNYI
ENAM VOKAL MELAYU BAKU DENGAN SAHIH

3.3.2 KELEMAHAN DARI ASPEK LAIN


TIADA EKONOMIS
BANYAK

MENGGUNAKAN DIGRAF

PENGGUNAAN

TANDA SEMPANG DALAM PENULISAN

IMBUHAN
PENGGUNAAN

GRAFEM BARU TERUTAMANYA DALAM


TULISAN ZABA MEMERLUKAN BIAYA YANG BESAR

Tanda sempang pada awalan di dalam ejaan lama digugurkan dan


awalan itu ditulis serangkai dengan kata dasar atau bentuk dasar yang
ada selepasnya dalam ejaan sekarang.

Tanda sempang (-) pada awalan sa-dalam ejaan lama digugurkan dan awalan
itu digugurkan dan awalan itu dieja se dan ditulis serangkai dengan kata dasar
atau bentuk dasar yang ada selepasnya dalam ejaan sekarang.

TIADA PRAKTIS

PENGGUNAAN GRAFEM BARU YANG JANGGAL

SUKAR

DITULIS

MEMBEBANKAN

INGATAN PENGGUNA

PENGGUNAAN TANDA DIAKRITIK

MENYUKARKANPENULISAN DAN PERCETAKAN

DIAKRITIK : tanda bacatambahan pada huruf


yang sedikit sebanyak mengubah nilaifonetik
huruf tersebut, contoh tandapada

TIDAK MENYELURUH

SENARAI FUNGSI ATAU KEGUNAAN BAGI TANDA BACA, PENULISAN


HURUF,LAMBANG DAN ANGKA TIDAK LENGKAP

TIDAK FLEKSIBEL

PENOLAKAN FONEM ASING : /f/ , /v/ , /s/

PENULISAN KATA YANG MENCAMPURADUKKAN UNSUR BENTUK


TERIKAT DENGAN UNIT BENTUK BEBAS
TIDAK FONEMIK

PENGGUNAAN SATU GRAFEM BAGI SATU FUNGSI

PENGGUNAAN DIGRAF YANG TIDAK SESUAI DENGAN FONEM

TRANSKRIPSI SATU FONEM DENGAN DUA GRAFEM

TIDAK JELAS

PENULISAN KATA ULANG BERIMBUHAN DENGAN


MENGGUNAKAN ANGKA DUA

PENULISAN KATA DEPAN <di> DAN <ke> YANG SERUPA


DENGAN <di> DAN <ke>

PENULISAN FRASA DAN KATA MAJMUK YANG TIDAK TETAP


BENTUKNYA KERANA TIDAK JELAS KATEGORINYA

TIDAK SERAGAM

MENGGUNAKAN DUA CARA BAGI PENULISAN KATA DEPAN


<di> DAN <ke>

PENULISAN KATA DEPAN <di> YANG BERBEZA DARIPADA <ke>

PENULISAN KATA ULANG DILAKUKAN DENGAN


MENGGUNAKAN TANDA SEMPANG DI SAMPING DENGAN
PENGGUNAAN ANGKA DUA. CONTOH :
EJAAN LAMA

EJAAN SEKARANG

ber-ulang2

berulang-ulang

di-paksa2kan

dipaksa-paksakan

di-marah2i

dimarah-marahi

TIDAK SIMPLE
PENULISAN

TANDA TREMA <> DI ATAS <i> SEBAGAI


AKHIRAN SELEPAS <a>

PENGGUNAAN
PERATURAN

TANDA KOMA DI ATAS <>

PENGEJAAN KESELARASAN VOKAL YANG


BERBAGAI-BAGAI

You might also like