Nmet nyelvtan Mondat szrend

1.

A nmet fmondati szrend

1.1.

A nmet fmondati szrend ltalnos szablyai

A rvidebb mondatrsz megelzi a hosszabbat.

Minl hangslyosabb egy mondatrsz az annl inkbb a mondat vgn helyezkedik el.
Trgy s rszesetben ll fnevek esetn a sorrend attl fgg, hogy fnvi vagy nvms
alakban vannak-e a mondatban.

A fnvi alak rszes eset megelzi a mondatban a fnvi alak trgy esetet: Pl.: Ich gebe
der Mutter das Geschenk. (Oda adom anynak az ajndkot)
A nvmsi alak rszes eset megelzi a mondatban a fnvi alak trgy esetet: Pl.: Ich
gebe ihr das Geschenk. (Odaadom neki az ajndkot)
A nvmsi trgy eset megelzi a fnvi rszes esetet: Pl.: Ich gebe es der Mutter.
(Odaadom anynak azt)
A nvmsi trgy eset megelzi a nvmsi rszes esetet: Pl.: Ich gebe es ihr. (Odaadom azt
neki)

Hatrozk sorrendje: id ok eszkz md hely

1.2.

Nmet fmondati szrend kiemels esetn

Egyb mondatelemek, hatroz szavak

Kiemels Ige

Alany

id

ok eszkz md

hely

lltmnyhoz
kapcsold
mondatelemek

Pl.: Heutzutage gibt es viele Autos in der Stadt. (Manapsg sok aut van a vrosban)

1.3.

Nmet fmondati szrend kiemels nlkl

Egyb mondatelemek, hatroz
Ige szavak

Alany

id

ok eszkz

md

lltmnyhoz kapcsold mondatelemek

hely

Pl.: Viele Autos gibt es heutzutage in der Stadt. (Sok aut van manapsg a vrosban)

2.

Nmet mellkmondati szrend

2.1

Nmet mellkmondati szrend ltalnos tudnivalk

A mellkmondat a fmondat egyik rszt fejezi ki mondat formjban.

A mellkmondat megelzheti a fmondatot.
A nmet nyelvben a mellkmondati szrendnek 3 tpusa lehet:

2.2.

A nmet mellkmondati egyenes szrend

A ktsz utni mondat egyenrang a fmondattal, ezrt a ktsz gy kapcsolja ket ssze,
hogy egymst kvet mondatrszekre bonthatak.

Egyenes szrend hasznlatos a kvetkez ktszavak esetben:

und s
aber de
denn mert
sondern hanem
oder vagy
sowohlals auch is-is, mind-mind
nicht nursondern auch nemcsak-hanem is
entwederoder vagy-vagy
wedernoch sem-sem
Egyb mondatelemek, hatroz szavak

Ktsz Alany

Ige

id

ok eszkz md

hely

lltmnyhoz
kapcsold
mondatelemek

2.3. A nmet mellkmondati fordtott szrend

Fordtott szrend hasznlatos a kvetkez ktszavak esetben:

so gy
dann azutn, akkor
deshalb ezrt
trotzdem annak ellenre
als mint
also teht
erst elbb
folglich kvetkeztben
daher ennl fogva
endlich vgre
ferner tovbb
auerdem azonkvl
dennoch mgis
jedesto minl, annl

A ktsz utni mondat nem egyenrang a fmondattal, alrendel viszonyban llnak.

Egyb mondatelemek, hatroz szavak
Ktsz Ige Alany

id

ok eszkz md

2.4. A nmet mellkmondati KATI szrend

KATI szrend hasznlatos a kvetkez ktszavak esetben:

als amikor (mltban egyszer)

wenn ha, amikor (mltban tbbszr)
obwohl mbr, habr
ob vajon, hogy-e
als ob/als wenn mintha
da mivel
damit azrt, hogy
dass hogy
ohne dass anlkl, hogy
anstatt dass ahelyett, hogy

hely

lltmnyhoz
kapcsold
mondatelemek

Ktsz

3.

auer dass kivve

wann hogy mikor
bis amg (fmondat cselekvse tart, addig el sem kezddik a mellkmondat)
solange amg (fmondat s mellkmondat cselekvse egybeesik)
whrend amg (fmondat s mellkmondat cselekvse egybeesik)
seit ta
bevor mieltt
seitdem mita, amita
wie mint
was ami
wer aki
wo ahol
woher ahonnan
indem mikzben
falls abban az esetben
sszes vonatkoz nvmsbl kpzett ktsz esetben (pl.: dessen, denen, dem)
sszes krd nvmsbl kpzett ktsz esetben (pl.: wo, wann, wohin, woher)
Alany

Tbbi mondatrsz, hatroz szavak

id

ok

eszkz

md

hely

Ige

Nmet krdmondati szrend

A nmet nyelvben a krdmondatok kialaktsnak kt f tpusa lehet: krd szval trtn
ltrehozs vagy az llt mondat igjvel val direkt rkrdezs.

3.1. Szrend, krdszavas mondatok

Krdsz Ige Alany

Tbbi mondatrsz, hatroz szavak

id

ok eszkz

md

lltmnyhoz kapcsold mondatelemek

hely

Pl.: Warum hast du gestern im Restaurant eine Pizza gegessen? (Mirt ettl tegnap egy pizzt
az tteremben?)
Tovbbi krdszavak a teljessg ignye nlkl:

Warum? Mirt?
Wo? Hol?
Wie viel? Mennyi?
Wie alt? Mennyi ids?
Welcher/Welche/Welches? Melyik? Milyen?
Was fr ein/eine/ein? Melyik? Milyen
Was? Mi?
Woher? Honnan?
Wohin? Hov?
Wann? Mikor?
Von wann? Mikortl?

3.2. Szrend direkt rkrdezs (igen-nem vlaszlehetsgekkel korltozott)

Ige Alany

Tbbi mondatrsz, hatroz szavak

id

ok

eszkz

md

hely

lltmnyhoz kapcsold mondatelemek

Pl.: Ich bin gestern nach Frankfurt gefahren Bist du gestern nach Frankfurt gefahren? (Tegnap
Frankfurtba utaztl?)

4. Pldamondatok (jelents alkalmazott szrend)

Wir gehen ins Kino, denn wir mchten einen Film sehen. (Moziba megynk, mert egy filmet
szeretnnk megnzni Egyenes szrend)
Ich bin nicht hungrig, denn ich habe sowohl die Fleischsuppe als auch das Brot gegessen. (Nem
vagyok hes, mert a hs levest s a kenyeret is megettem Egyenes szrend)
Ich habe das Geschenk gekauft und ich gehe nach Hause. (Megvettem az ajndkot s
hazajttem Egyenes szrend)
Er/sie sieht so aus als er/sie krank wre. (gy nz ki, mintha beteg lenne Fordtott szrend)
Wir gehen ins Kino, deshalb bringen wir mehr Geld mit uns. (Moziba megynk, ezrt tbb pnzt
visznk magunkkal Fordtott szrend)
Ich gehe ins Kino, dann trinke ich einen Tee. (Moziba megyek, utna iszok egy tet Fordtott
szrend)
Sie kann nicht einkommen, bis ich die Tr ffnet. (Nem tud bejnni, amg az ajtt ki nem nyitom
KATI szrend)
Wir helfen dir, ohne dass ich es sage. (Segtnk neked, anlkl, hogy mondanm KATI szrend)
Ich gehe ins Kino, obwohl ich kein Geld habe. (Moziba megyek, habr nincs pnzem KATI
szrend)