alapjn a XVI-XVII. szzadi erdlyi trsadalom etnikai, vallsi s rendi tagoldst! Hasznlja a kzpiskolai trtnelmi atlaszt!
Erdly a XVI.-XVII. szzadban nll fejedelemsgknt mkdtt. Hrom nemzet ngy
etnikum s t valls jellemezte. A magyaroknak (kzigazgatsi egysgk a megye) a szszoknak (kzigazgatsi egysgk a szk) s a szkelyeknek (kzigazgatsi egysgk a szk) voltak politikai jogai (hrom nemzet), teht k rendelkeztek azzal a lehetsggel, hogy rszt vehettek a fejedelemsg orszggylsn s nmaguk irnytst is ellthattk. A romn npessg csak a XIII. szzadtl kezd bevndorolni Erdlybe, k nem rendelkeznek politikai jogokkal, de ltszmuk fokozatosan nvekszik ebben az idszakban (325.000 f, fleg az erlyi vrmegykben). Vallsukat tekintve k fleg grgkeletiek. A magyarok zmben katolikusok, de jellemz kzttk az unitrius valls s a reformtus valls is. A szszok alkotjk a legkisebb ltszm kzssget (85.000 f), viszont gazdasgi slyuk annl nagyobb, k fleg az evanglikus vallst kvetik. A szkelyek magyarul beszlnek, eredetk bizonytalan, vezetik a lfk, hatrr feladatokat ltnak el, ezrt klnleges szabadsgjogokkal rendelkeznek, ltszmuk ebben az idben (150.000 f).