Stlusrtegek

20. ttel

Az egyes stlusrtegek megklnbztetsnek alapjt a szvegek osztlyozsa adja.

Megklnbztetnk magnleti, kzleti, hivatalos, tudomnyos s publicisztikai
stlurtegeket. Ezeket tvzik a szpirodalmi szvegek.
Magnleti szvegek stlusa:

kl. szbeli s rsbeli szvegtpus: prbeszd, pletyka, levl

kommunikcis funkcik vltozatosak: szabad rzelemkifejezs
gyakoriak a tagolatlan mondatformk: kszns, megszlts
kevsb kttt kohzi, laza szvegek
kifejtetlensg, ismtlsek, terjengssg
vltozatos szkincs
nem nyelvi jelek hasznlata

Kzleti szvegek stlusa:

sznoki beszd, elads, felszlals, hozzszls

hangslyos a felhvs, a meggyz rvels
klnfle stluseszkzk hasznlata
(itt el lehetmodnani a sznoki beszd jellemzit a msik ttelbl)

Hivatalos szvegek stlusa:

klnfle intzmnyek hasznljk, pl. plyzat, rendelet, jegyzknyv

leginkbb tjkoztat cl
nem felttlenl vilgos, szemlletes, hanem terjedelmes, tbbszrsen sszetett
mondatok jellemzik
szkincse egy rsz a jogi szaknyelvbl mert
hangnemk szemlytelen
nyelvhelyessgi s szvegszerkesztsi hibk elfordulnak gyakran

A tudomnyos szveg stlusa:

clja a tjkoztats
gyakoriak a szakszk; pontos, ignyes szhasznlat jellemzi
gyakoriak a hivatkozsok s az idegen szavak is
ltalban jellemz r a vilgossg
gyakoriak az alrendel sszetett mondatok
fontosak a szvegkapcsolatokat jelz utalszk s ktszk
jellemzen kijelent mondatokbl ll

A publicisztikai szveg stlusa:

tmja tbbnyire valamilyen aktulis esemny

keverednek a kl. stlusrtegek
gyakoriak az llandsult szkapcsolatok s neologizmusok
felbukkannak a nyelv divatszi, kzhelyek is
ltalban ttekinthet, vilgos mondatformk
a szveg jl tagolt
nagyon fontos a cm

A szpirodalmi szveg stlusa:

a legegynibb stlus
nagyon sokszn, fontosak a stluseszkzk
eszttikai hatskelts, rzelemkifejezs jellemzi
stlusa fgg a hangnemtl s a mfajtl is
fontos a szavak tbbletjelentse
a szveg megfejtsben fontos szerepet kap az olvas

A stlusrtegeket tovbb rnyalhatjk a kl. stlusrnyalatok is. Ez lejet: vlasztkos,

patetikus, csaldia, npies, szlenges, rai, drmai, dai vagy akr pl. dalszer is.