SZABAD. GONDOLAT AZ ANTROPOZOFIA, NEVELESMOVESZET ES A SZOCIALIS ELET FOLYOIRATABEVEZETO i TARTALOM 1997/96 forduléjén, télen szdleteit meg ldthatatlan othonban: teremiSinek fe ol Jében a Srabac Gondoat cima vjség, ami most negyedik szimaval keek esztendét : ar, Az alkotok fontos cékitiizése volt az antropozéfianak, mint szellemi forrasnak, a Grell. felndvekS gyermetek nevelésének és a szocis hirmas tagorédécformaladace. ul Sener: Kriss Licfer és nok itfogé ésszeliggésekben val flmutatéea annck érdeksbon, hogy ezek botoit — Alién kSubtt_ 3 hesobk kultirét és civilizéci6t meguité feledatukat. Strdma Eva: Zuhanés; Delelin a tap Negyedevenként megjelené sedmin, valamint aszabad-szoleri letértkiadottk- —(Nersek) | z 4 Jonszdmunk egyarant abbol-a szandekbol irédott, hogy az éltalunk fellelt és megis- __Galéntsi Agnes: A legs6tétebb nepok § mort 6sszafiggéselet olvasSinknak stadjuk, eze| goniiolatok tallkozésit,kibrolé. A ayahorlati goncolhocdskilaitase sét seqitsik. Beszamolo a SZOF sz programjardl 6 Alapokhen megiolené 68 gondolatok héterétfelyematos egyéni és esoponmun Fisch Min kao Kopcoclotok épilnck ki egy-epy ij kerdeményezés érdckében, és bom. GondosatokfolySratune jovdéel 7 rok fl Gra, ha elaatukat DetGROUEH. Frisch Mihaly irése aro szOL mir feos. Th Mik i séget jelent ezeknek a munka-eredményelnek a kzzéiétele, hogyen talélhateé meg ee az emberiség f za forma, amely nyitottsdgban rai meg a kielontések tartelmat, és irkab tovaab- Gondolésta serkent, mint a memériaban valé tiroldsra. Csopartuk munkéjat most Téth Marinak A halélerék czoropér6l e28ld iréea képvicol. NEVELESMUVESZET oe Sojitos médon a cikkek és a felvetett témsk mintien alkelommal Osszerende- _Kiéllmén Istvan: A Waldort-pedagégie é¢ a zaaekgregy-oestergiston stoned esonspot oe areyetarove. Soe : ‘sohaz cimzett bevezetdk probaltak léthatéva tenni. Most is (gy van. Kristtus alakjé Christoph Strawe: : Abmcais es: seenoer 10 nak megragadisshoz ad segitséget egy eldadésrészlet. Ebden Rudolf Steiner eay szobor tervét vizolta fel halloatdinak, melyet eredatiag az els domacki él ki- ‘emelt holyére gondolt fetal A természet tetszhalélénak idojén a szellemi valésdgot kataja tekintetonk anki hogy egy pillanatra 's elszakadnank a gyakorlatlassag telajarl. A lathal6 és athatat lan vilag Osszefondcsarél és egymdsra hatésérél bexzélnak az irésok minden témé ban, Semmilyen erészakolt kGl6nvslasziés nem teheté e kett6 kazéit « valdség tor SLOCIALIS KERDES a Zitésa nélki. Ennek a gondolainak a megalaporiira utala gyzkerlati gondolkodis- Bela Monika: A t, mint atmoscléra 18 Karaly Sandor: Luca-nep (vers) 11 Mesterhary Maria: A magyero'szigi Bothmer-gimnasztka képrésr6l 14 Tall Tande: Esszondtostnevelés 16. 161261 re, Minden jlanay még6t well lényok aod gondoletihizédnok Vs Zs hitstk rapa - meg, 5 ha a jelerségeket éber-szem kutalja, az szerd me q nus wees 1g, 5 haa jlorsdgekot be tao a: egyzeré mozués mags ppuay abr Hab: Acres ee szellemi tertalmakra leet, mint egy tj, egy Osregi kultikus épitmény, egy techno- logia vagy egy torténeti esemény magott. lien saBles skdlt jér be viesgSlédésunk. , {A taj mint atmosziéra cimd irés egy Oreszorseéaan rendezett dkoldgiai vin- dlorkonferencia emlekképeltidézi elénk, és litésmédjaval eléisleteink fain tr At Wakovecz ie Az Wepensavstydl 27 Goeben ges: arson zene! 27 Pérban vele egy irorszagi litogotés gondolati deszofogloléca All Abel szigete cim Hel. beszdmal6k. kronika a mel. Azok kizott ez erdk kézdt, amelyek "passziv hitro" és 'aktiv tudasra’ Kivénjak az Cimiegyzéke wy ‘ember individuals tudatat szervelasztan, a golgotal miszteium teremtet egysoget ‘A szellem befogadase és a Komyezet atalaktésa egyformén az ember kapess6ae az “Tlenasins hited borin veroa 6ta, de hogy ezeket a Képosségait hasznélhassa, ahhoz még nagy ellendléstfellle. | srarepot a ENSZ nyiatlomt weaama aySenie, harcok sori kell megvisnia Helyesen: 1948110. 1998 bn az emberilélek bol szintorein prébiljuk meg tettonérri azokatajlensé- 2 geke, amelyek az ember tsza szandékai ellen hainak. EBbG! a szempontodl hiv fel SzABAD GonDoLAT 4 Gonoszelleni Kizdelemre A legsctétetb napok cima as, amely a2 x6rcked) a Go: ~anropoasta,revelesmiveszet, nose iranyel idejétmltsSgarafigyelmectet. sects ers wanes Ondtalakitisunk erdteszitéseihez egyedil szelemi fogékonyséqunk adhat erSt és hi- UNE ectiee DBbB ec eat: fet. Amig a szellem valésagét kézvetloni nam tuduk érzékeli, anyaghe szorul sch Miah, gondolkodssunk corssz01% kévotkazményet kell lazonvedndnk Galina Agnes Refi MG, don Agnae, ois Dabréniei Zo Tipageta: Eee Agnes: A kkovetkezé gonerdcidk talén mar a iscoldban egészséges karnyezetet talélnak szocidlis érzekOk kifellesztéséhez 6 megerdsitésehez. Az elsé Waldortskoléval - melyet s habori bofejezését Kovet6 évben, 1918-ben alapotak Stutgartban -min- {sear Mostertey Nara denesetre a szccals hérmas tagozédis értelmében toriéné nevels lenetdeBgétk Winia se TA WEGMAN SL-AEIFVANY vanték megteramteri. Hogyanillasskedik oz 2 torecvés a tantérgyoktetsrendjbo all ia: Fac Mily —errél s26| Christoph Straw irdea, |tt hivjuk fel a figyelmet az olvasci levélre, amely Sina eae et ax el6zd scamunkben felvettt,szocislpatoligal jelenség’-hez kapesolécik. Usy | oymaiieeea teed eters rezk, sokaknak segithet, Kédas Agnes Telefon: 303-7746 Azartropozétiaforasébel tab olyan kerdoményezés szietett anevelés teriletén, Fostecrn WB9Bosopes, | amelyek lassan magysrorszagi iskolakat is elémnek. A Bothmer-gimnasztikéval 6s a Bléthy On6 u. 41, haraikéoaés heyzetival Mestarhény Miia 6 Toll Tnce segts6g6vol ismerkedhe- ow 220 ‘Sink meg Kardcsonyi szémunkat egy izenet zarja, amely Kampis Mikiés segitségével jutott el sahil aha oer tlpetaee szerkesit6ségUnkhOr. Az rds ert 6 szépséget kivan acni minden kedves olvascié- aenmesimmre nak Gjra és tira, exért tovabbituk :Smmel mis. ROE -——_- —Rudolf Steiner KRISZTUS LUCIFER ES AHRIMAN KOZOTT* Fay nepon, ha majd ez ez épdlet,amita nya tr, ds Kény ksedib6n al szeka- Szelemi tudoményoknak szantunt, elké- deka zuhenésdt okozza, Mindezt latia- szil, amak egy kiemett helyén egy sz0- _t6yé tern egyfel6l fontos mivési fel- bor fog dri, melyet hérom alk ural. A adat les, &s létni foaiak hogy mien csoport kézéppantjaban lév6 alak kima- _kénnyen f€reérthetS vol ennet az egy- gesosik a t8bbi kézil, mintha megteste- _miasra hatsnak az ertelme. Képzelienek Silése lenne annak, amt én a legma el pédaul agy clyen miivészi Krszts- gasziosabb emberi elvnek neveznék, megformélast. ami azt mutetja, hogy 6 ami valaha is magnyiithozott a foldon, _Kezének pusztafelemelésével lyan erdt Ezentil az ember képes lesz tapesztala- _sugaroz a léryre, emellyel annak szar- totszerezni alegnagyobb emberielvnet _nyat tri erdvel tasztva Oia melyte. Eb- orl a képvisel6irsl, Krsztus foldjénet ben az esetben Krisatus maga lenne az, areldésében, ck enreka flidesnek a akinek a kisugarzott gybloleteemeln Ki sorén harom évig a nézéretiJézus teste» 4 masiklénv, és olozné anak vesztet, ben elt. A Krisztus-igura megtormalojé- llyen benyomast. semmiyen Korulmé- nak Klonleges feladate ax, nogy ket nyek K6zott nem szabad kelien. Inkébb gendoletot szemisitessen. El6sz6r: fon- ata lent hell sajat bukdsdnak az okozd- {os lesz megmutatn, hogy az alény, ak- jaként abrézorni, mivel act itt bemute- 6. 526 van, hogyen lakik egy ember tunk, aminttoroTtszirnyakkal a vesztebe tesiven, Masodseor: annaks ryiivanva- hulk, az Lucifer. l6va kel vain, ogy 22 az emberi est Most vigsydluk meg @ csoport mé- mincen arckifeezésében és minden sik oldaat, a Knszus.alek jotbjén wl ‘mozéulatéban, hogyan tkrézi aszelami Out a sdklének egy pereme lesz, exért kiinomultsig egy nagyszer fost, ami _alul homordvé vik Ebben e horpadés- kiiszussel eresekedett alé ekozmkus é ban egy mésikszérryas figura latszk, aki szzllemi magassagokb6l ebbe a testbe, _karszerd suerveivel a (Olébe hello par anna harmincedik évéber. Azén ott Kény felé fordul, A Kivetkez6x szerint Yan 2 csoport fennmaradé két figuréja, Kell eképzeniik ect. Jobbra van a szillé azegyik bala, amésikjovbra eKilszus- ban e horpadés, és abban Al a szérnyas aleKiOl, ha ez a megfelel6 név arre ax alah, akineh stéraya tellesen elticek a alakra,ckitazimént vézokam. Ee Krist szkla tetején I6v6 alak szérnyaitél. A lus-figura oly médon van chelyerve, —szklateején dé lak szdinysi egy sost mintia egy szikla létt dina, ami hoe hasonlatosat, mig a mélyedésben GszrevelielGen a2 6 bel oldelén emeke- _llgnak denevérsreri seérnyei vannak. Ez ait, csicsdval e fee FE nylve. A svkla a fgure gyekorlatlag énmagit temette ol letején egy misikfigurs lesz szémnyakkel, a. beriangbe; béliydba verten mindig e de seirnyal tGxdttek, €s emiett fog e sex fd birodslor albésdsin dojgozik kadékbe cuhanni. A Krisztus-alek egy tur ‘Akézépen él Krisctus-elak jobb ke- lajdonségét Kilenés rmivészi gonddal 261 lofelé, tol kexétFlielé iranyite. Ujra kell kimunkéini, azt a médot ahogyen « egy fortes mGvészi felacatot jelent bal kart emeli, mivel pontosan ez a — majd, hogy Krisetus ne olyan legyen, gesztusaz, ami sttstia szdrayek tirését mintha le ekerné béhlyézni a2 als6 figu: Nem szebed Ugy létszania azonban, mint rt, inkdibb a ny irint vigtolon ezdnal ho maga Krisetus torné el ennek a Iény- mat lisauk raj. Ez a Kény Abrimen, aki nek 2 srérnyait Inkibb a két figura egy. nem tudja elviselni ezt o részvétet, 63 _misra hatésétkell olyan mdvészien meg- _vonaglk atta iéjdalornt, amit Krsz formélni, hogy éraékeltesse azt, hogy tus keze kelt bonne. Kristus kezének su- Krisztus kerénok felomelésével, egyetien _girzdséira erany csordal a szikla mélyé- mozduletal Kejezi az & végiolen széna- bon, Ahviman tosto karé folyik, 68 mint ‘it, résavetér 2 irant 0 lény irént. Ez 9 mi orbs ket kérdj tokerodve mag Voy mégis képtelen olvisoei art 22 erét, béklyézza t. Ami Luciferrel tirténik, azt ami akaron 65 akézen dtkitrad, ez er6t. magénak Késznheti, 65 ugyoner igoz amit bizonyit az @ horpadés, amit ~ igy Abrimanra is, E: az elgondolée kée2il nik 0 kteresctet kéz ujal hagynek a formét lteni abban a szoborben, amely szklén magén. Amikor ez a lény © Kiise 92 Uj 6pilotkiolélt halyén foszfolalitva ‘tus-Jény kézoldbe ker, megérez valamit, A szoborceaportfelott ugyanozt a2 alap amita kivetke26 szzvakallenotkifejazni: _gondolatot prabljuk kifejezni a festészet Nem tudor elvigoini magarron agy yan _osakézévol, do ott az ollépralict méc- ‘iertandg sugéezisst. ként toll mogvalésitari, Osszogozve: 8 Ez a2 éreés eGrdcddlk olyan oréscbgivé, _csoport haérom alakja, Krisztus, Lucfor hogy onnck ¢ magasabb lénynok seér 68 Ahriman az alapzaton dllnak szobor- * GA 189, az 1915, majus 15-1 eldadés raszlete. Ford,: Galantai Agnes ként, 6s fOnt ugyanaz az alapgondolat Ninf, mint festmény. A Kiisztus, Lucfer és Ahriman i: rit kapesolatnat ezzel ar errendezésé- vol titi mag a mi dornachi épiietin. tet, mert a szellemtudamany egy bito- niyos médon viléatia meg a szémunira, hoay kévetkez6 feladatunk a Krisztus- impultus fefogdsit lletSen a” lesz. hogy végre megértessik az embarrel, hogy hoayan All ez a héom er6: Krisztusé, Luciferé és Ahrimané eqyméssal éssze- Kapesolédva 2 vildaban. Eaddig sokat Ddeszéltek a keresetényséarél és a Krisz- ‘us impulzusrél, de az embernek még- sem sikerilt tisetén megértenie azt, hogy mithazott a Krisztus:impuizus @ vi- {goa a colgotal misztérium eredménye- éppen. Bizonyéra altelénosan elfoged- 1k, hogy létevik egy Lucifer vagy eay Abriman, de oly médon tuntettek fel ket, hogy e eld! @ ket6 al6l az ember. nek ! kel menekilrve, mintha az ember azt alarna mondari: En semmit ser akerok Luciferral és Ahvimannal csindin. A tagnapi nyilvanos elbadésban bemu- ‘atiam a médjat, hogyan lehat a isten szellemi erdket megtallri, Ha ezak az rk nom akarnéak semmit sem kezde- ai Luciferrel és Abrimannal, akkor a vilég nem [tezhetne, Az ember nem keri @ megfeleld kapcsolatba Luciferrel és Abrimannal, ha ezt mondja: Lucifer, én megfutamodom el6ied! Ahriman, én el- menekUldk eléled! Inkébb mindenben arra kell trekednie az embernek, hogy a risztus-mpulzus segitsSgevel olyan helyzetbe kerilj6n, am’ egy inga egyen- slyi éllapotéhoz hasonithets. Kazep- pontjéban az ings tokéletes egyensily- ban van, de ehhez ingadoznie kell a2 egyik, majd a mask oldalra. Ugyenez vonattozk az ember fellbdésere a 1ol- «don. Az embernek az egyik cldelon alu ciferi ely iranyaban, a masikon az abri- mani elvirényaben fel kitérét tennie, de meg kell tartania az egyensilyat ezen- koaben, Szent Pal nyletkozate szerint oselekedve: "Nem én, hanem Krszus enbennem.' Hogy megérsik Kriszust a maga legoensébb ténykedeseben, agy Kell el- fognunk dt, mint valésagot, mint maco- 46 erst, Az kell mondan, ogy 1a Kell bredndink, hogyan sz6vi magéta mi ej- \édésunkbe itt foldon a golgotal misz- ‘érum aital, ami ténykent sll el6atink Nem az a fontos, hogy miyen jol és mennyire pontosan igazodott el eben az eseményben az emberiség napjein- Kig; ami fontos az az, amit ez az ese- imény edott nexank, befolydsolve az em- ber felodéset a foldin.”Strama Eva ‘ZUHANAS aj, a kines mire végytam mér meg nem lelom, smia ecfédb, hogy mi vol, imér nom omigkozem DELELON A NAP Delelén & Nap {dos méze 8 zeriten seétirad any és arnyék élesen kalénvalnak rninden helyen Nines szitkilet 6 f6lhomaly 6 nines remény 65 elretGznisincs esely Talén szereté! most mést halla de szint kell vara vallani Ures minden fecsogés és szinlelés Hiba 's mondanad nem lated, hogy émyékba lepsz Mr nines oho" 6 ines tlén? esd nog 319004» Fold ean fay tik mee Féry fe ‘afta Reese ae eget aioe esszoaran (98, jan.)Golantai Agnes 20, Uram, sokan vannak a kit kOril, am senki sines a kitban!” 1A Jézus logionokbs) Krisrtus magtestesilése egy emberi organizmusban kétféle iranybé! is ‘égiggondolends szellem folyamat ‘As ember! organisms teremtetségi Sllapctinak utols6, befejns megfor- mélésa, Az @ szellori tartalom, ami Enként az emberek ogyéni lkabe le “i lahet6v6 toes, hogy a Isak sajét 2rejévelformsliatovabb Snmegée. Ext 2 ezellemi tartaimet o Sront Lélek, @ Szent Siellem Kilatus ddozatéval smber lenrben heté ere jelent = ‘muniva. Ember’ Kénydnk egyetlen le= hetéstge ez arr, hogy elvascet 6sz- vone helyen irnytist kaphasson, 65 teremtéjenez, mint a leezes 8s rend ‘orrésahozajuthasson, ebten a rend- ben enmagahoz métié és onkent is valasztott helyét immaron_ szabad akaratbél betslthesse. Krisztus aldo- tatit azonban az emberiség megia- gadta, Az ember elszakadise a szel- ‘emi vilagt3l olyan helyzetbe hoz, hogy @ mai napig sem volt kepes 14, noay a szellem realtasét tudataban jelfogia - holott az legsajétabb belsé gondolataiban, beszédében és jarasé- ban benne 6 Kristus fla ijanak, Aldozetanak innen az ember feldinéz- ve azek a hatésa. Nem gondelunk azonban arta, hogy tetténck kévatkezményeit. a taellamvilégban ie hordeznia. Kel Hogyan ie tehetnénk, amikor még = bonnink 618 szalorél since tudo mésuink? Krigetus vélnotSen sigy tért vigeze 9 szellomvitagoa — ahol elt 160 nagyon is féjdalmas folismo- 16st jelentett~, mint egy “widguta~ 26 ali olyan képtelen hitekkel rke- 1ik meg, hogy minderkiben egye rane felebred a gyana, hogy nem igazat besiel és mar nem egy nor- malis leny, hanem egy elveszett, megzavaredott szemelyiseg. Mi emiberek kénnyen alkathatunk fogal- mat magunkrak e1r6l a jelerségrsl, ha felidezzik emlékezetiinkben, Iyen Kénnyen idegenediink el em- bertérsunkl, amint a megszokottl elteré médon visekedik. De mivel a tébbség oldalén allunk, elképzelé- siink sem lahetr6la, miyen iszonvis magaramaradotiség nehezedhet 22 iyen kikdzéattat lake. Vagy megis? Tandrember sréméra Kinda magt a Iahetéeég, hogy megfigvelie, mikén- por alakul Ka helves, sgyensilyos A LEGSOTETEBB NAPOK folndtt véleményalkorés képessége. Folyamatéban léthat egy kilonds valtozist, ami a telles azonosuléstal 2 telies elszakadésia, fUggetleneds- sig veret. Fl6szér feliétien bizalom- imal a feinéttek, kivatképpen a szii- lei, de késébb a vele egykoriak vé- leményét is valbsighént fogaci ayermok Kés6bb fontelgatni kezdi 422 slhangzottakst, egyre inkébb fel- tételesként kezelve masok mondata- inak igozoégét. Jollemeden 0 maszkorban egy —olabre szinte min- den hozebérksz6vel szembeni ~ el- len8llésban jelentkezik egy nogy for dulat. Seokték c2t igy emlegetni, hogy sajét vélenényalkotisra valid igény. Ez @ kOrbliés azonban ho- ‘malyban hagyje az ice vezeto uit fon- tos sajétossagat, hogy milyen keny- szerpélya a2, amit a gyermek' tiszta- sg, a minden irdnt valé szeretettel nyitotisag kénytelen kelletion végig- ifr, amnig a szinte teljes bizalmatian- ségig sodrécik. Valészindleg min- denki Gra emiéket arrél, milyen f8- dalmas elvesziteni a bizalmat a mi- sok igazsdgszeretetében, jészéndé- kaban és dszinteségében, Lassanként mindenki megprébal eligazodni a szavat, reftielek, ielen- ségek labirintuséban, j6l-rosszul el- valasztia maga széméra a hihet6t 2 hazugséatél ~ azaz ‘sejat vélemény- készletet halmoz fel. Ettél kezdve a éolgoknak, ha el akarnakjutni hezzs, meg kel vivniuk az elfogadésért, tat kell térnitik a mér megrgz5- ot, omiatt cajétunknak tartott ko- rbbi vélokodéssink kSzétt. Az ob- ten a harcban kivivott gy6zolem to hot egy gondolatot "meggyéz6dés 38! scémunkra, Hogy kiben milyen sgyorsan alakulnak ki és szlérdulnek meg a vélemények, iletve mennyi meggyoz6desevel szemben_ kell meggy6zni Ot valamirol, az egye- nnerkent vattozik. Altalanossagban azonban art mondjuk, hogy az egyensilyos fel- nti véleményallotist6l ogyarént e- vthato a sajat szempont megléte és eqy Uj szempont befogadaséra val6 nitotiség megléte, Azaz az egyén- nek Gira 6s tira lehetéséget kell ad- ria a véleménvek parviadaléra, méapedig olymédon, hogy 6. mint toljesen elfogulatian déntébird ve- ‘oyen részt a kizdelemben. Nem ad- hat eldjegokat sem sajét, sem egy ktilsé tekintély gondolatainake A sa. jst gondolat mogkilénboztatett sz retete épotigy akadélyozza, hogy fel szinre kerijOn 22 igezsag, mint az, ha a mas véleményenek Kedvezink felelembst vagy valamilyen velt é- dokd6.. Erezzuk, hogy igy lenne he- Iyes, és érezzik, hogy nem vagyunk képosek arre, Talan régi korok tisztasaga hatia at ézésinket, amikor elméletben elis- merjik, hogy {gy kellene tenniink, de telies mértékig sajét korunkbél adédik a nehézsége annak, hooy cselekediink. Mindenki Entudaténak képrézatatéli, seit vo- leményét pedig bntudatianul dssze- téveszti az igaesdggal, araz a szelle- mi valésagoal Most értem vissza condolatban oda, ahonnan lindultam, Krisztus jozatého2, a benniinket sagit8, ne- kink hatrahagyett erShéz: 9 Szont Lélekhoz, Ott hagytam el, hogy nem érezzik SAmagunkban ezt az edo: ményt, elhellgattatjuk @ beléle fako do késztetésoket, vagy hagyiuk, hogy elnyomja bennink « szokds- rend vagy egyéb kils6 hatasok. Ugyanakkor —dnhittségtinkoen mar évszézadokkal ezelott megKer- aBjelertOx, ogy vane, Ietezkce az Igazsag olyan messzire keratunk @ szeliemi valdsag érzékelésétol Ez a helyzet azonbon valtortat- hato. Igenis képes sajat magarél gy gondolkozni az ember, mintha egy kivilall6tszemiéine, Gondoljunk sak erre, hényszor mondjuk: ma- gam sem értern, miért tettem ez? Mar ezzel a mondattal is tévolséaot nnyertiink Snmacunktol, itéletalkots tudatos résziink értetiendl Al) a tu- dattalan rész tevékenységének ered- ménye léttén. Az a kércés, hogyan fogadja el az ember e7t ar iéletet, rmiként szembestti érzéseivel? Elhi sii, hogy a gandolatok solfélaség) bon létezk ogy kézéppont: a2 .igar sig’, amolyheza solféloséq marhoté, vagy szemiéletében © sokiéloségek eayenié jogeit dsszetéveszti azok egyeniS igazségtartalméval, é nem tud egyetlen viszonyitasi alop Iéte sérdl. Ha velaki e dolgokat iiyen el kézéppont nélkal lata ~ ezt nevezzok ‘materialisténak -, az az eligazodashoz semmi mast nem tud irenytakent hhasanaini, mint sajat érzelmeit. Sze- mara az a6, ami Denne jo érzést ket, 5 a2 a rossz, ami ellenszenvet, fajdal- rat. Ha szimpatikus neki valaki, atkor een keresctil nyitotté véik annck méssgéra, mas véleményére is, ha ‘azonben ugyane? a valaki nem viszo- nozza érzelmeit, atkor a megitélés hirtelen telies fordulatot vesz, ésnemesak azilleté lesz kellemetion é¢ Kizhrandé, Fanem véleménye, gon- dolatal is. A materializmnus lelki valo= saga ez. Nem att6l materialista val 1G, hoy Marx és Engels nézeteitt niulta vagy valja, hanem attl, hogy a szollom valbségérél valé tapaczta- lasét elveszitvén, ezt felismerni nem tugja, €s ez a hignyérzet nem készte- ti keresésre és erdfeszitésre, inkabo beéri azzal, hoay a mar meglévd, de alacsonyabb rendii képességére té maszkodik. |Nem tudhatja, hogy azt is el fogia veszitenil) Aki pedig a szellemet nem ismeri 6s nem keresi, annak az észérvek felettall6 valésag- rol nines tudomésa, A szellem irény/- tésa helyett tehat visszautalédik az érzbkok 65 a2 dltaluk keltott érzésok urelma alé, fOggetlendl ettdl, hogy ‘emeliet! mennyit hivatkozik az Isten- te, mint valakire, akinek a szolgalaté- ba akar szegScni. Ha az Istent énma- ‘unkban mikid6 szellemeént, igaz- sdgként, azez viszonyitési alapként nem ‘hasznéljuk’, akkor pusztén szé- val é5 noszialgikus visszsemlekezé- sebkel életben nem tarthatuk. (Rilke) ‘Az"idealista' ember végs6 soron a2 “ideal? elkdtelezett hive. Ez nem azt jolonti, hogy a valésigos ombor ez 5 széméra elfogadhatatlan. A var losigos ember aktor és annyiban rokonszenves szamara, amikor és amennyiben az ideal felé torekszik még ha ezt éntudatianul tsi is Masrésztollonszenves lesz 9zmére ami ettél az idealtél elrugaszkodik, szembehelyezkedik vele, még akkor is, Na az egy maskilonben szeretet! 45 elfogadott emberben jelenthezik Csupén az elfogulatlansag szakithat i benniinket a sors rebedgabél ‘A tudeti lélok hordozza azt a ké pességet, amellyel a tett 3 szandek milyensege szerintitlhet6 meg. A vi lag fétvoldt, a ‘maya’-t meg tell tud: unk kiléabéztetni 9 virwalis vilig clealeteit6l, maskilénben Krisetue él ozalare érdemtelenelké valunk, és sajet lenyink sulytalanna, inealissé ‘orp. Mert O az at, az igazség 6s az let. Eay dldozati élet Koti szellemvi- lagot az amberiséghes, s ha na 2zoljuk térokvseinkkel, a2 igazsagban vale hitintkel & ennek nevében for ‘malt eletankkel “a nagy utaz6" elbe- szélését az ember, nem fogiuk tud- 1 felmenteni az 6t fogads hitetlenke- dés all, A nagy magényban vérako- A GYAKORLATI GONDOLKODAS KIALAKITASA Beszamolé a SZOF és: Megszoktuk mér, hogy ¢ materialista tudoményos szemiélet korszakéban 2 racionalizmus €: @ gyakorlatias gondolkodés jelszavéval torik le kez deményexéseinket, emelyeket egy Hidolgozatian elkepzelés ols lepe- soként probilunk tenni annak érde- kében, hogy a vildgot emberibbs formaljuk. Azokat, akik szellemtudo- ménnyel foglalkoznak, kGlénésen gyakran éri a vaé, hogy gondolataik ‘gyakorlatiatianok, és semmi k6zuk nines az élethez, ‘A valéség azonban ennak pont 422 allonkezdje. Am ahhoz, hogy o2t ‘egyszers, mindenki szdméra belat- halé érveléssel megmutassuk, sok- Sor Sajat tudatossagunk kevesnek bizonyul. Foglalkoznunk kell tehat ezekkel a kritikdhkal, mart hozzése- sithotnek mindnydjunket 2 valésag felismeréeéhez 63 megfogalmezés6- hoz. A Szabad Oktatés| Forum 6s2i ciklusa ennek a téemanak a felvetésé- vel indult, programjarél A program témsi — A gyakoriati gondolkadés tialakitésa —AbolsS esend magteremtése AGonose ~ Az eredend6 bon 683 megvaltas A Tie paranosolat ~ A jénosi kereszténysig ~Krisztus Ahriman 6s Lucifer k6z6tt —Krisztus Steriadlédiéca A gyskorlati gondelkozishor szik- séges hozzdéllésr61 68 az akots sza- lem letabe vetett bizalom eluitetésé- rl sz516. gondolatokat emeltank ki az elsé alkalommal. (Ezek, és a gon- dolkodas iskoléedadhoz adott tovab- bi gyskorlatck megialéthatsk Rudolf Steiner: A gyskorlati gondolkodss kialakitdsa cimd eléaddséban, Ber- lin, 1912. nov. 5., GA 141) Ha alanosan megvirsgaliuk gondol- kodésunkat, észrevecsaik, hogy az gynevezett gyakorlatias gondolko- das gyairen egyaltalaban nem gon- dolkodas, hanem csupan tovabb- ‘Srditése a belénk neveltitéleteknek 26k omborfolotti orejével figyeli a megszblkdst, a felismerds AtU5 pilla- nnatat, de csek kevesen érkeznek ef od zben keményan bebetono- 2ottittstiinket igyeksziink egyre esz2- veszettebb_médon bombabiztosed tenri a vig és egyrnds ellendben, el- felekkeztnk ra, kik vagyunk, honnan Jovink és hova megyink. Folésleges tovabb énitendink a biziorsagi récsok erdejét, a farkas mar boldl van, iy ‘ceak deszezirjuk magunkat volo. El- mulasztottuk a megfelelé pilanaiben felismerni, hogy veltozott a parancsD- lat. Ma_mar nem elegend6, ha az "Orizkedj a Gonosztél’ nevében ja- runk, Mog kell kiizdentnk a Go- nosszel, hiszen énmagunkkal van halaszthatatlan elszamolssunk. Az, hogy ez a vilggban takrézve lathato- va valk, csupan nekink teremtett kénnyités. A lagsatétebb nepokhor érkezve Sljunk hat meg egy pillanstra, 68 pré- baliuk megkeresni nrmagunkban azt az erOt, amellyel vilagossagot gyut- hatunk e'sétetdlt bels6 vilagunkban, szoritsunk egy dlelésnyi_ helvet. amelyben megszOlethet a gyermek és gondolkadési szokéscknak. Egy. szariion cook megianukunk tanitoink vegy valaimelyik feltalsio gondolko- dasshoz igazodni. Ha pedig valak’ masként gondolkodik, arraazt mondjak, hogy nem praktikus, mert ekér az emberekbe ltalaban beld- nevelt gondokedési sémikt6l. Ex ez elutesiias anak ellenére Is tartja Mmagat, hogy amikor az emberi fel6- dés folyaman valami igazin prak- tikusat taldltat fel, az semmiképpen som szérmazott elismartan praktikus omberekiél Az igazi gyakorlati gondokodés els6 feitétele, hogy helyes magetar- tast és helyes érzéseket tandsitsunk 8 gondolkadéssal szemben. Aki art hiszi, hogy a gondolkodéc ceakis a2 ember fejében vagy lelkéven jétszo- dik le, az sohasem fog helyes érzé- seket téplaini a gondolkodassal szemben, Ha a gondolkodasra vo- nnatkoz6 helyes éraéseket akarjuk ki- follesztori, akkor igy kall vélokod nGnk: mivel az éselelt. térgyakral gondokkedni tudok, a gondolataim Segitségével megtudhatok valemit arrél, emit észlelek, tehat ezeknek agondolatoknak mér eleve benne kell fenniGk aban, amir6! gondokko- dom. A gondolatckat csak akkor hhozhatom ki gondolkodésom tar gyabol, ha az szikségképpen gon- dolatok szerint epi fel. Konnyd eszrevenni egy ember alkorasnal, mondjuk egy oranal, hogy az egy alkot6 mester gondola. tai szerint épil fe, ileszkednek egy- rmashoz kerekel, é8 ‘gy mOkédik. A természet akotdsait, a természetje- lenségeket is (gy kell elképzeinink! Ha valemin gondolkodunk, akkor tu- laidenképpen azon_gondolkodunk, ami gondolkodasunk térgyéba mér eleve beletétetett. Az igazi, bels6 oyakoriati gondokodast elsSsorban a2 @ megavérddés teszi termé- kennyé, hogy a vilégot a gondolko- dass horta létre. Mint ahogy vizet is csak 9 valé- ban vizot tartalmazé edénybél mer hetiink, gy gondalatokat is esak va loan gondolatokat tertalmazs tér gyakbél merithetink. A vilég gondo- latok szerint épalt fel; esak exért me- thetiink gondolatokot beldle. Ext az Grzést kell voges-végig étérezni ah- hoz, hogy eltéthessiink ez absztrakt gondokodéstél. Teljességgel_meg kell tanuni bizni abban, nogy a fizk kal Jelenségek mogott gondolatok Vannak, hogy az élet realis tenyei gondolatok szerint jonnek letre. Gondolkodasunkat a2 teszi gya korlatiatlanna, hogy tdlségosan haj- lamosak vagyunk arra, hogy a vilég egymést kévetd eseményeinek dita Janos és elmosédott képét tartsuk meg emlékezetiinkben, és a részle- teketelfeleitsik. A gondolkodést pe- dig éppen az termékenyiti meg, hogy az egymés utén kévetkezé eseményekrSl pontos Képet alko- tunkmagunknak. Nem szabad mind jart valamilyen kévetkeztetést levon- ni, nem kell rBgtén jésolgaini a ko- vetkexékr6l! Ez magrontja a gendol kedést! Bizrunk kell abban, hogy kint a valdsigban a jelonségek Ké: 28tt Sazzefiiggée van, 2 a mai velo imiképpen dsszefiigg 2 holnepival Megfigvelésinknek tehat csek Kép- seerinek seabed lennic, 68 @ gor: dolkodds kizardsdval kell veghemen- nie, Azi kell mondanunk: még nem ismerem az Osszefiiggést, de ha- gyom, hogy a latottak kialakitsanak valamit bennem, €s létre is hoznak bennem valamit, ha tartézkodom az elmékedéstél, mivel az ember Ié- nyének léthatatlan tegjaiban egy bi- zonyos folyamet megy végbe. Ami yen mértékben alkalmazkodunk megigyelésink pontossagaval a vi- 1g folyamataihoz, és amilyen mértdk- ben felvesszak gondolatainkba a vi- lagesemenyek tiszta Képét, olyan mertekben valunk lenyunk nem- {tudatos tagjaiban egyre okosabbakkd, Fegota probaljuk megtalaini a Férumon azt a helyzetet, azt a for- mit, amely lehetivé teszi egy-egy felvetés, téma vagy dsszeflggés mogértiset és feldolgozdsat. Az eld- adésos forma eldnyeit és hétranyait ugyantigy megtapasztaltuk, mint a kézbs beszélgetések lehet6ségeit 6s korlatiait. Hoayan érhet6 el az, hoay 2 talilkozas egy gondolattal ne le- ‘yen se teljesen varstlen. se nagyon elékésztet? Hogy érheté el, hogy minéenki késziljén is, de nyitott is maradjon? Hogy megnyilatkozzon, i hallgatni is tudjon? Ebbon az 6v- ben tapasztalatainkat Stvé2ve 6j munkaronddel kisérleteziink, Az Ssszejdveteleket egy-cgy mondat Frisch Mihaly Koti Gaze. Ext a mondatot, amit az elkOvetkezd alkalom seészéldja ad eldlegbe, mindenki forgata,izlelgeti ket héten keresztul, amikor a téma sldkerul egy rovid telvezetessel. A felvezetest hovaszolasok Kovelik, okkor van alkalom a ket het alattfel- halmozédott mondandék megbe- szélésére. Az egyméshoz kapcsok 6 témakndl el6szér felelevenitjak az addig elhangzottakat, ‘A gyakorlati gondolkoddshoz kep- esolédéan a kovetker6 eléadé a bel- 6 csond kalakitésér6l Kivant beszél- aii, ehhez adott egy mondatot iitra- valoul: “Nem azzal leszink segtséaére a magasabb hierarchisenak, ha a fi- zilai sikon serényen mikédiink, ha- nem ha elszbr bizonyos megértést szerzink arra_nézve, ami t6rénni ‘09, aztén pedig nyugalomben és |é lokSsezpontositasban kell mogvar rnunk a szollomi vilig megnyiiatkozs- st” (R. Steiner: ..) GONDOLATOK FOLYOIRATUNK J IVOJEROL, EGYSZERSMIND BESZAMOLO A MORALIS. EROK - HALALEROK KUTATASARA ALAKULT CSOPORT MUNKAJAROL Ordmmel szamolok be arr6l, hogy 8 mordlis technolégidval, a techniké- val, @ haldierSkkel kepcsolatos irésa- ink nyomén megalalult egy kis cso- port, amely célul tizt ki, hogy eqyé- ni és esoportmunkéval meakiséri ezt a témat megkézeliteri, ereiétal tee téen kutatni, kutatési eredményei nyilvinosséara hozni Elkénzelésiing szerint havonként egy- szer ‘aldlkozunk. amikor meghatéroz- 2uk akévetker5hénap munkéjat,illot- ve az ol626 hénap munkija alapjén beszimalékat, gondolati felvetésokot haligatunk meg, tovabb gendolko- unk. Eddig két alkalommal taldlko2- tunk {jolenieg hirman dolgozunk, de t8bben jleztek, hogy szereinének be- kapesolodni e csopori munkajba), és lassan Kalakultak az érdeki6dés alap- jan a vizsgilt teratetek. Negyon fontosnak tartottam, hogy ‘munkank soran az egyéni 65 koz6s munkatan megformalod6 keprdl le- nyomatot adjunk, irasos formaban is megsztllessen sz, ami gondolati for- maban mér megszilletett. Ennek én- magéban is fontcs szereper van a csoport életében. —Ugyanilyen fontosnak tartom, hogy e ki lenyo- metok, gondolati kristSlyformak nyil- ‘vanossagra keriljenek, de Ugy, hogy jab gondolatokat ébresszenek, gondolkozési erdket szabaditsanak fel. Hogyan lehetséaes ez, milyen lisSacike alkalmas erre, vaay a kér- dest altekanossa téve: milyen legyen a jvben a .Szabad Gondolat” tijsdqunk? Ahhor, hogy vélaszt adjunka .milyen legyen’-re, tudnunk kell, hogy milyen no legyen! Hihetetlen nehéz hiszen nem elégedhetank mog azzal a sztoreotip vilasszal, hogy ‘ieég- ik éltaléban manipuldlidk az embereket, félrevezetik, hemis infor- maéciékat adnak; métyebben kell vics- galunka jolenséget ahhor, hogy mi masképpen osindljuk. Mi, az djsig szerkeszi6l - és én magam is a kezdetén vagyunk ennek @ gondolatnak, igy csak fol- votéstént irok le nehény gondolatet Latnunk kell, hogy a mai lapok egy nap tortenete’ jellegd iraseiban vagy sjelenségelemz6" — gondolataiban nem az a legrosszabb, hogy hazu- gok, hamisak, értéktelenek, hanem hogy az emberben rombol6 erdket mozgésitanak.Ajéniok egy kisérletet, amelyben ezt az erStfelismerhetjOk. Ujsagot olvas- va sokszor tapaszialjuk, hogy a cikk elolvasisa erds érzelmeket valt ki. Nagyon fontos lenne eayszer véaig- gondolni, hogy hogyan sziletett ez az eis egyattérzés vagy éppen el- lenszeny. Amikor 2 ekk étzelmi beal- Iitottsagunkkal, sajat gondolatunknak hitt “politikal bedllitottsagunkket” megegyezé, akkor talan nem gondol- kezunkelaz eredeté, de bizonyosan mindenki tél — osak talén nom fi- gyelte meg ~ azokat az eseteket, ami- kor @ cikk elolvasasa mondjuk heves ellenérzést valtott ki, majd még eqy- sear végiggondalva rajattin, hogy a gondolat igenlése kézelebb ll hez- zénk Ennek ¢ jelenségnek @ megfi- gyelése, tovabbgondolass talan elve- zethot benninket annak felismerésé- hez, hogy az djs4q gondolatai legfel- jebb lényiink érzeimi tagiival “kom 3k", sz0k viszont ingstagok, befolyésothatek, nem tejesen étto kinghetk. ‘A valosagban pedig féltudatosan, tu- datosan ez a folyamat jatszddik le. Az ‘jsagirbk egy része talén nem is tud- va réla, masik része tudatosan, egyre magasabo szinvonalon mivelve gon- dolait lenyorataival manipulilja az embereket. A menipulacio lenyege nem a mechamisictt hif, a hezugsé- ‘gok. hanem annak elismerése, ho- gyan lehat gy cikket ini, hogy a2 a ern teliesen atlathaté érzelmi viligra hhasson, mikézben az olvas6 gondols- tierdi visszaszoruinak, megbénuinak, lay valk lehet6vé, hogy a2 djsdqban leirtak nem sajat balsé gondolati erd- inckol kordinok kapesolatba, hanen azzol a kényiagunklal, amelyben tulaj- donképpen nem vagyunkjelen, Hozzateszem, hogy ez a més szinten val6 kapcsolet teszi lehetévé, hogy ilyen mennyiséaa hirt, informaciot bofogadjunk. Ha a hir sajat boled gondolati eréinket_mozgésitans, 0 befogedés ezek segitsegével tortén- ‘ne, ako tizedanny hirt sem tudnank fogadni, de akkor nem is lenne mindre sziikségiine A fentigondolatek indkottak arra, hogy ksérletet tegyink olyan djsig megalkotasara, amely sajat belso gondolat erdinkre épit. Ent iy leitnitalén kénny6. de milyen iijsg, milyen cil a2, amely ext meg- vvalésitia; a cikket, a cajat véloménye- met dgy megimi, hogy az ne stly- kent ne Ugymong velemeryformalo cer6ként lépjen fel, hanem tovabbgon- dolkozist inditson, az olvasét rébiria ss) gondolati erSinek aktv Lohet, hogy azoka cikkok mar hagye- manyos értelemben nem lesznek ige- 21 cikkek, feldletesen nézve akar gor- ddolatfoszlanyok lesznek, amelyeket haayoményos médon olvasni sern le- het, moct ‘gy nem "értolmesek” Téth Mérk Amiker eeepertmunkénk gondii ké pet irés0s forméban_megiolentetk, erre a nehez, szinte teljesthetetienrek latsz6 feladatra tesztink kiséetet. AHALALEROK SZEREPE AZ EMBERISEG TORTENETEBEN Nepjainkban sqyre tab s76 esik olyan dolgokrél, amolyok az emborok figyelmét arra hivjék fel, hogy @ tet- mészeti vidg, mely életterkent nylivée nul meg szamunkra, hanyatlo tencen- vit mutat. Err6l szamol be a legtabd ftfogé kémyezetvédelmi tanulmany, de az eayeci ember is tapasztalhatia 2 a folyamatat, ha egy hosszabd idtavon beldl megfigyeli Kbrnye2eta alekuldsét. Emolltt a hanyallae mol- lett progresszlv fellédést mutat a technika vilaga, Ma mé szinte_min- den valamennyite is tudomanyosan goncolkou6 intellektus megegyezik aban, hogy ez e két folyamat szoros sszeftiggésben van egymassal, sét korunketudomanynak az a naiv vida @ technikai_ civilizéciéval. szomben, hogy az 2 kézvetlon oka a természeti vilig pusztuldsénak Ennek a felisme- sésnek az alapién az a paradox hely- zet alah ki, hogy egyre tobb techn kai-technolégiai fejlesztés irényul a teimészeli Kirnyezet megévaséra,in- tegritassnak visszailltdsara, Eszerint nem nchér delatni, hogy kSzel a2 ick amikor mar nem beezélhottink testi teimészeti vilégrél, mivel az magéba ogja Integréini & technika vildgat, ‘egyfelst mint olyan szférat, mely vee szmbiszisra lépve egy médosult to- vvabbmikadés lehet6ségét hozza ol, amely mikédést a techneléaia mint kilsé elem fogia uralni. Ez a gondo- latzor egy sGlyas feliemeréeher jut- tatja az ombort: az oredoti terméaz ti vilig egy olyen processzidra van itélve, maly elkerdlhetetlanal pusz- tulasit, ileive megmasulasst okoz- Ha a teahnikat mint tenyez6t viesaal- ju, felismerheté, hogy a2 az emberi gendokkedis materializslédett le- képz6dése. Minden egyos techrik vivminy, még a legegyszerdbb is, eldszdr embert gondolatként jelenik mag a vilagban; vagyis a termeszeti vilig et6z6ekben jellemzett halélfo- lyamatanak mélyebb okét magéban az emberben, az ember gondolko- dasban kell kerassik. Itt ki kell mon= danunk a keserd tonyt: a halal vagy pulstulés nern tartan teremtat Wiligjologéner, az ceak a2 ember he she eerie Ennél & gondoltnal egy jeleni6s megkolenboztetést kel tenndnk ara Voratiorblag, hogy vein # klento- lene sedmare ugyanazal elem téséagel bir-e az elmulas. ‘Szellemtudomanyos kézlésekbé! tud- Tee pies ere ey feot6ben nines érieime Oral tA! beseéni@ nbvény a tlie Fedora nies tale. Mondhatuk, hogy on very! let “ertelme” egy nagyodb egesscelfz6dik szervesen Ossze gy nem allithatjuk, hogy a ndvény szé- mara a halal uayanazt jelenti, mint az ember ezomara Ugyanest slmonchatiuk a2 Slatale! is. Onalld létként megnyilvanulé dllat inten nem letziy rive ae dit 6 {elme” az dla csoportélekben van, tamely a eiesteleniten ister Hs gy alt e)pusctl,esek a ssopore- lek egy levetett tagjanak tekinthetd, melvet a csoporiéek egy mésikcal OIL Ami tehit a revéry- 6s lai legban halt alan, csak ters fagos hal, Valsjsban a ald elms tere coek a idkallg indivi Got. ember pas. 2 tulejdonképpen at ele, hogy a hall cxakclyan le nyek szémara 6lhet6 at, akik létezési- ‘ket olyan formaban valésitiak meg, melvhen @ magi "ragasabb Sri née" lide. 2 Hala az emer eUlotb6til ker ‘ve megiben hordozz, 6 ezen a 6 ményen minden embernek egyster tell menne, Eoben rej az embe- rség nagy kérdése: vert szletk meq #2 ember, na mee kell ania? NM @ jelentésége vagy van-e jelentésége fx erber életnekonnaktakrsben? Fudol Stoner akovetieeSkdppen laszolla meg ext ekérdést A hall ez ember sce vale! egészen mis, mint a 960! leny ugyneveret hail, ‘A halal jlenseget csak ugy tuduk megismerni, ha bizonyos értelemben troknakar eke a hatereben fo. jokfol amelyeka vitagminderatgten tovikenykednok, be amelyak a2 omber széenéra~amennyiben az embert is megragadak ~ a fizkai halait hoz. 24k. A viligmindenségben bizonyos ‘16k. bizonyos impulzusok mdkid- nek; he ezek nem lennének, az ember nom tudna meghalni. Ezek az erbk mOkodnek e viégmindenségben, ax fombort is dthatiak, és amennyiben az emberben makédnek, elhozzsk s26- ‘mire a halt. Fel kell tehat tenndink a kérdést: ezok oz ordk, amelyok 9 vi légmindenségben mukédnek, mit ‘okoznek szon Kivi, hogy a2 ember seiméra @ halt hozzdi? Teljocen té vos lonne, ha esetieg azt condolnénk, hogy ezok sz omberok sziméra ha luithoz6 ordk aaért vannaka vilégmin denségben, hogy sz ember halilat elbicéze6h, hagy a haldlt hozzdk az ‘ombor szémara. Nom oz aholyzat. Az, hogy ezek az er6k az ember sziméra a haisit hozz4k, tulajdonképpen esak mellakhatie, valoban ceak mellékha- tés. Egyetlen embernek som fog leszébe jutni, hagy ez: manda: a maz dony feladata abbél dll hogy lassan- ként tonkrotegye a sinoket - ennek el- lenére a mazdeny magteszi azt, hogy lassanként tiniretesz] a sinaket 6: emis lehot masként. De ez minden- esetre nem faladata, a7 6 feladsta va- lami mas. Es ha valaki igy hatérozna meg: moxlony alyan gép, amaly- nek foladata a sinck ténlretétele, az termésretasen badarségot beezéine. annak ellenére. hogy nem lehet vitat- nil hogy a sinek tankremenetele min- denképpen Ssszefiigg @ mordony milkédésével. Eppoly kevéssé gon- dolkodik helyesen az, aki esetleg azt mondané: azokaz erdk, amolyek a vi légmindenségben az ember sziméra a halt hozzak, azért vannak, hogy a helalt hozzak a2 ember szdméra, Ezt a tulajdonképpeni feladatuk mellett okozzdk. Mi tehdt az ember sziméra halal hozé erSknek 2 tulajdonképpeni foladata? Az a feladatuk, hogy az em- bert megaiandékozzék @ tudati lélek teljes képességével. Latiak, milyen benséséaesen flag dssze a halal misz- tériume az Atlantise uténi dtédik kor. szak fellédésével; milyen jelent6s hogy ebben a korszakhan leleplezédik a halal misztériuma, Mert ezek az er6k amelyek melékhatésukban ez ember samara a halalt hozvék, tulaidonkép: pen azt a célt szolaéliak, hogy ez erm: berbe fejlédése folyaman belepiantal jk, beleoltsck 2 tudati élek képessé- get; nem a tudati lelket, hanam a tu- dati lek képességét”* ‘Tohét az ember let értelmét nem taal. hetjut meg, ha nem vesszik figyelembe az ember spirtuilis fejécésének tényét Enélkil az emberi_ gondokodés vég- paontként csak a hail iényével szembe- ‘Ui, mely szdmara a "létszatok viégabart az egyellen kézvellendl &éthet5, egyéb magyardzairarnem szorulo szellrri teny. \Vaahol ebben foghaljuk mey ez emiver hal olakitotttechrike’civiizdcié pus 16 voit: a mage ferrésérdl lev indivi duu a hell dlményére van itlve, mi- kédése, mely Snmega fenntartiséra jén léte, szikeéoszertien o halt terest ‘mage keri, (Wedres Séindor ext igy fo ‘gaimazta meg: “Minden pakollal tla oz, még akicor is, ha menny fol ni- verezik") Ennek a helaifolyamatnak az atéiése az ‘ember seaméra a reintegrécié leherS- ségét hezze el a maga eredetiforrésa felt, Ezért korunk nagy kérdése nem az, hogy milyen technolégigt alkalmaz~ zunk, hogy vilaguntat ne puszitsuk el hhanem inkébb azt a kérdést kell felten- rink, hogy milyen technolégiét alka mezzunk, amely Ichetivé teszi az om- ber sziméra, hogy a szolleri reintogrs cid tet végigir. "FR, Steiner: Térténelmi szimptomstolégia, Genius, Bp. 94-95. old. Kalmén Istvan NEVELESMOVESZET A WALDORF-PEDAGOGIA ES A SZOCIALIS KERDES 1019-ben a stutigarti Szabad Waldorf. iskola mogalapitisa — dsszefiiggés- ben ,A szocislis organizmus hérmas tagorédasaért” mozgalommal — az ls6 kisérlet volt arra, hogy a7 olta- ‘tdst a szabad ezollomi élet értelmé- ben megszabaditsa az dllam 6s. a gezdasag hefalyésétsl Az illam adia keretek kézbtta szelle- filet felndtt aszabadsaghor; s nem képes hlyasen dini vele, ha nem jut tees Gnrendelkezéshez. A szellemi élet a maga természete szerint azt igényli, hogy a szocdlis organizmus tejesen dndllé tagia leayen. A neve- lés- és oktatésaynek, emibél mécis- cesak minden szellemi élet kind, azok- nak az irényitisa ai kell kerini, akik evelnek, oktatnak, Ebbe semminek nem szabad beleszéinia vagy bel hetnia, ami az dllam vagy a gazdasag terlletén makédik. Minden oftaténak csupin annyi idbt kel ottatasra fordi- tania, hogy a maga terdletén irényité is lehessen; ezéltal van médon ird hnyit maid, ahogyan oktat és nevel.” (R, Steiner: A szociaiis Slet kérdései, Budapest, 1890, 17. oldal) Olvan énigazgatési intézmény meg- teremtésérdl van tehét s26, ahol nines szikség semmilyen kiis6 szabélyo- zésra és elendizésre, ahol az iskolé- ben foly6 nevelési munkaért az ott eqyittdalaoz5 emberek hordowak a teles feleldssécet. Csak eay ilyen is- koléban képesek a tandrok a ayerme- kek individuals képesséaeit a lehet6 egiobban époini és kfelleszteni, Mindebid) kévetkezikazis, hogy a ta- itis szabadségara és felelésségre 6pil6 kizdsségben @ szocidlis érzés- nek & képességeknek hulesszerapik van. Mistin a szacilis ér2ts nem normakon alapui, 22 iskoléknek pocig boldlré! Kell sajét magukat_ megfor- mélni, exért ¢ norméenal sokcal fon- fosabb az iskola organizmusénak és 2 munkatérsalnak a fejlSdése, folyama- tos alakuldsa. Ma éppen a személyi- 369 egyre arésebhen magnyilvanulé aszocialis, antiszacialis magatartaséra hivatkozva akarjik erésiteni a elsé szabélyozést, az alam ellendrzésének szigoritését. .Az antiszocidlis élapo- tokat azonoan a7 hozta hogy ‘nem olyan emberek kerinak a szoc- lis életbe, akik nevelésiknél foova szocidlisan éreznek,(..) Es antiszoc: lis, ha az iftisdg oftatasét é5 nevelé- sét olyan emberekre bizzak. atiket a2- altal tesznek életidegenné, hogy tevé- Kenységik irényat s tartalmat kival- rl ijdk el szdmukra” [R. Steiner: i m. 19-20. old) Egészséges socials érzések nem ke- letkezek megult6l, ezeket ébreszteni és Apolni kell. Az észtnzést shhez 2 nevelési és oktatési rendszernek kell megadhnia, éppen dgy, ahogy a néay alaomdvelet megtanulésshoz Hogy @ Waldortiskolak tentervében ma hogyan lehet megvalésitani azo- kataz dsztonzéseket, melyeke: Rudolf Steiner a szocialis kérdéssel dssze- fGggésben adott, errél_beszélt a Studienhaus Riispe-ben 1996 febru- arjaban Christoph Strawe. Elbadésé- nak egy részét Kadas Katalin fordité- séban adjuk kozre; tovAbbi, a 9-12. osztallyel foalalkoz6 részének fordité- sét pedig kovetkez6 szdmunkban foq- juk kéz6ii10 eh Christoph Strawe A SZOCIALIS KERDES A _,TANTERVBEN” Hogy a tantery fogaimat itt idézdjel-_hatBkonnyd, ha a tandr képes dttelin- Keri mogtolelé médon Seez0kdini betess2dk, annak az az oka, hogy nem toni egyk vagy mésik elemneka szoci _egyméssal @ betelé ~ ennak at intéz~ egy megszokott értelemben vett cur- dls kerdéssel val6, gyakran nem eyé- _meénynek a saat impulzuséra, melyben figulumrél van 25, Az ut6bbi évek viv zen Kkézonfokvé Osszefaggesét, Hogy _szakmnailag tevékenykednk és. litele 14i szoledlnat inditéeul, hooy emiéker- egy ilyen jelegG tudetossag adott-e - kémyezetre, vevékie stb, ~irinyuld tossek arra, amit annak idején Caroline vagy sem. annak nagyobb ajelentésé- _téiéhozidst. A leydtalénosabban: a von Hoydebrand irt ennek @ tantory- 2, mint elsére gondolnénk. A tovab: _ megszerzatt formaérzék kés6bb secitss- ek a sajétoosagérdl: Amit Rudolf —biokban magkiedilink a ,tantervbon’ get jelenthet a szocidis folyamatok bel- Steiner ere vonaikocéan mondott, —ilyen motivumeket liflrkdezni, bar itt €6 dinamikijanakfelismerésében hogy a Waldortiskola egyes osstalya- _természatesen csak eyes példék fol Az rds kifejlesztéeét a foat6eb4i, rajz0 ra hogyan tellene szétosztani az Un, _mutatasarel lehet s26. A toma rend: — lésb61 ugyancsak nem katjik egybét tananyegot, az mindig ezcn viasgélo- _ezeres feldolgozésa egy hosszabb tavu _Ossze a szocidlis kercéssel. Arm léteuik daso% véasé lezirésa volt, melyek a kutatémunka térgya lene, melynek itt egy ilyen kapesolat. Hiszen al van ayermeld fef6dée egyes fokozstanak esupén a kindulépontailezhetSk, 526, hay el6szdris egybefogiuk a bet Isnyegéreiranyutak. E vasgélédésot forméjitésjolentését iletvetartalmat, xa! hapesolatban, mintegy példatént = nem gy kezlisformakat mint a fekete Kia tancervee vonatkors eltép- Alapgondolatok, melyek fartelmon Kvil maradé, pusztan kene rodsolt ezeket vagy azokat atertiate- mar az 1. osztélyban venciondis ésegyben dnkényoa jolt. et kelane a gyatmexnek, fel6dsé- megfogelmazédnak Sova Gren mindig arte kércést hol rok megfaleléen a2 egyk vagy mask ‘megolianunk, hagy aformakat Jay ala- osztélyban megismernie. Az iskoléban Pékaként vegydk eldszor szemigyre _Kltsuk, hogy azok megteteljonek a2 let ‘veazett gyakoriati munksiuk sorén az- 22 1. osztaly ,tanterv nek, tamogassak az, ahelyett, hogy 98- tan 2 tandrok az ilyen példatat kidel- A fastés 6 rajzolds sorén a ayerek _tolnak vagy teljesen elnyomndk. Aki vi- gezhatték, kegéezithették Se eaj4t fel megtanulla a formét a szinek miive- _szont a Konvenciondls jelekre tértén6 lemerésoik ozorint kibévithettek, Igy Ként ezernilni, a vonallal a exinek ha. autematikus raagaldst Oszt6rzi. a2 Osz- lokult ki egy olyan tantery, mely els6- térakéntiemerkedik meg. Nom szabad __ténai a kenvonciék gondolstnlaili elio- Sorban minden program- @s dogma- _alaberslrnk, hogy mit jelont ez k& _gacisét, 6s eziltal » kanformizmnust is 9 szerdiségt6l tévol allt, Ezert mindazt, sObb, a szocldls Kerdesek megertése _Szociéls életben. amit a tananyag egyes osziélyokre va. tern. Mivel ebbél a kiindulopontbel Az Kdegennyelv oltatés egydoidleg I lebontéséréi kifeitink, szintén nem elézheté meg at élesen vonalszerd, _seghti olé idegen népek megerteset — kellene dogmatilusan felfegri. Az ide- _énkényes vagy formalisan elhatarolo 68 ezaltal a béke kopességét. Hasonlé 4ilistantervnakazt a7 alauld képat kell _gondolkodasra valé azon hailem,mely _okokb6l kerdlt 2 6. osztélyos német- Utinarsjzolnia, amolyet a Iéteedls em- 4 szoridls élethen oly végzates szere- _oktatés olvasés- és olbeszélésanyana beri tormészet mutat o Kilenbéx6 élet- pat jatesik. Ez a koxdet sogiti kesébb is tébbok kaz5tt az etnolégia tariler®- erokban, de mint minden idedl, 221s annak a folismerését, hogy az igasi rél kivilasztéora: és 0 6. osztélyos an- az élet telles valeségével ll szemben, _hatdrok, pl aszocidls organizmus tag gol- & frenciatanitésnil is figyelmet amelybe bele kell ileszkednie, (..) jal K6z0"lek S$ abb6l adodnak,ha akc- fordtunka honismeretre é aneprajza Mindezen edottsdgok mddosiiak az Gnb6z6 tevekenységi K6rdk sajat m> Azonban az idegen nyelv oktatas idadiis tantervet, Atalakitésotat 6s ndségiknek (sajat sziniknek) megfele _megkezdsekor az 1. osztalyban még magegveréseket kivénnak mag, 6 st Gen kibontekozhatnak. Az étfedésel- _valemi mas is szémitésba jén: miutén 4 novoldsi feladatet, mely elé = felnd- nok nam konfliktussal terhes .matszé- a gyersk eldszér az élé beszédet tanul- | VekvS ember lénye lit benninket, _seknek" all lonridk, hanem @ dolog ja, dma nyelvtant még nem saith el sak akkor tucluk megoldeni he atan- terméazetéb5! adédé Kovarodéanok. nyelvot mint belli! formaidé, terv maga valtoztathald, elaklthaid. |Hiszen a WaldorFiskola érigazgatésé- nem pedig Kivdiral formlison sxobé: ; Minden antropozéfus pedagogiaval ban is KOnnyebben meg lehetne olda- _lyozottjelenséget sli meg. A nyeivian dolgoz5 iskolaban 2 valocl emberi ni egyes problémakat, ha afestés p6!- _actén ehez johet hozza az id6k soren, lény 6rék képe hat meghstérozéen, dian tisztSmndnk magunkban, hogy _mintegy ezen belilrdltortén6 formaio- imikochk Sstépként, ém a nevelésmd- _hogyan adédnak mintegy az iskolai és ds szabélyszerdi médjanak megerté- vészat részlateinak kialekitésAban vil. pexlagéaial felelésséa salétosséadbél _saként. Ez 2 kindulas kés6bb seaitségct to26an." (J! tandrok és s7ildk kézétt egyrien vilé- _jelenthetatban, hogy elkeilldkaz acvik Ha ect e ytantervet“a szecidlis neve- gos ezinkilénbséyok, mésrészt viszont —_legnagycbb akadalyt, mely az eqs. les szempontjéb6l nézztk, akkor clyan a keveredS felelésség egy toriilete is) gos szocidlis caciohvés itjdban ill: ax 2 fefedezest tehetank, melynek jelenté- Epp ily kevéssé szabad alébecsilni —_vesediyt, hogy _megmerevedjank séget nem szabad alabecsuln': ez @ anak a beisd formaerzéhnek a jelentd- _Komplex szocialls valdsAggel seemben ‘szempont sammiképp nem esck bizo- 56961, melyet apolni kel, €s amely a a kuls0 szemielo tavolsdgtarto geszu- hyos tantéravakben iatszk szerepst, kéy, 22 ollipstis, alemnisakéta stb. le- _siban, aki a vAltozdsokat nem belts, sakkal ink4bb a2 egés2 tantervet en- _réssal tortnd gyekorlésa révén araizo- az emberi-ndividvalis kezdeményezé: nak tolles szerkeretét sz8vi dt oz amo- —_lashoz kell hogy vezessen. Aki egyszer _sekt6l, az Snszervezédestél és Sriga2- fivuml Ez 0 felfedezée rendkivil fon- _megarezte, hogy hogyan fardul a bel- _gatéstél, hanam kils6 szabélyozasok tos, Mert a tanterynek ex @ ,potencisi- 96 réaz egy lomniczkéta motezéspont- tl - pl. az llam 68 bilrokracia révén Ja" esac akkor vélhat tofjes mértékben nal kifelé, annek pl. Kénnychben si: vérja, ei Fie eric rant vo etn: Nav. Suatr ol Aner nls ane api na ce toon sor soon rohit nasnes at sles Whdte papers Uj achin neil Soran ageism[A szérntantanitésban ie talélunk elvan motivumekat, amelyek egyattal a seucidlis tanuldst is elésegitk.llyen Iotivum az, ariker az eg6ezt6l hala dunk a részek fol, tohat pl. az dssze adds! az ésszogbél, 2 szorzést © szor: zetbél stb.” foij0K ki. Mint mér C. Heyéobrand megiogy2i, lényages ke lenbség von ak826t, hogy valamit szétesziva elajandékozni vagy fokozs toaan ajdt magunknak begyiiteni ta rulunk-a meg. Az ogész exétosztées nek gosztueéval fligg éseze pl. ar @ kéedée, hegy hegyan jutunk a jévedol- rminkhée: azon igények Ssszeqzise révén, molyoket 22 érdekek hatalmdval kell érvenyesitani, vagy podig az érék- alkotisban valé becstiates részese. désrél térénd. magillspedés réven. Arréi van 826 példéul, hogy a bart ne 4rtetk (élro, mint a ,munka arst”, ha- nom gy fogiuk fel 6s oy kezehak. ‘mint ,s20r26déses osztéviszonyt ako. 268 munkaval megszerzettekre vonat- koaéan’ (R, Steiner). Masrészt arrdl is 26 van, hogy tisztézzuk: @ végs6 eb fdas dehél mindenkinek, aki egy ter- mok elsalitaséban és értékesitésében részt vett. mag kel éinie, fehat a rine denkor' Arkilonbozet” a v8as6 ar 0sz- réviszonyat jalent. Végul is az éllam, a kultira 6s a szocidis biztonséa rend- szereinek a7 sszértékalkotasban val6 részesedésére inyulé nagy kérdések is egy igazsdgos részosedésrél torténd mecayerds kérdései. Aki ezt egyszer megértette, az azt is be fogie létni, hogy gazdasdgi életinkben olyan szervekot kell létrehoznunk, melyek- bon lehetéve valk ezokr6la kérdések- rél megeayezni. lay fling éssze Rudo Steiner szémtantanttési koncepcidja 4s az ,asszociativ gazdasigrél” s26l6 eseméie. Hasonlé médon szemiéinetjak az euritmiatanitést is, histen az euritmia lehetévé testi, hogy incividuilisan be- leépjnk egy kéz6s mozgasfolyamet egészébe. (A 2, osztilyban aztén k6 vetlentl hangsilyozzuk ext @ szocialis oldatt olyan gyakorlatok révén, mint a jmaguakat keressik", ,&n és te" stb, hiszen ezoknél a formsknal yminden ‘egyes gyereket felszSlitunk arre, hogy sajét itjat, melyet meg kell tennie, ppontosan ismerje, és ugyanatkor {ébbi gyerekkel csoportformaban me- zogjon” A 4, osztaly ,tantorvébent az- tan agyenesan a ,tarsas élet apoldsét cble6 csoportgyakorlatokrél van s26.") Azene is a szocidis képességek fal rmatos alakitasanak roppant er6teljes ceszk6ze: a bet szerinti és az tviteér- telemben vet, oly fontos ésszhang az 4iltal in létre, hogy sajst muzsikalé- ‘sunkkal gyidojdleg a tébbiokat ie hall ‘gatjuk. A kézimunka nomesak a kezok igyoredgé' felloszt, hanom vags6 so- ron aymagéri6" gondolkodiie azon ru- galmaceigit ic, mely 2 sxosidie meg- Sriéchez olyan fontos. Es amikor a gyerek a tandr elbeszélésére figyel, maid ennek nyomén a hallottakat el meeéli, akkor 22 odafigyelés és a kom- munikélis képessége fejlécik Megkilénbéztatett helye van a hon= iemaretnek. ,A honismeretnak az a feladata, hogy a2 SImodé gyermeket ‘oly médon ébressze ré fokozatosan kémnyazetére, hogy megtanulion ezzel 1 kérnyazettel egyre tudatosabb kap~ ‘osolatat kislakitani.” Ez tOrténik az 1 osztaiyban, amennyiben .fantiziads - ‘mordlis modon” beszéliink a gyermek ital ismert ndvényekrd, dlatokrél és 4 hazai tara. Ezzel elltetink egy csi- rit a2 Bkoldgisi kérdésok és a 14) mint dlettée szeropénck a megértéssher is. Ez a csira aztan a tovAbbi osztéiyakban Ligy bontakozik li, hogy egyre inkabl Ibtrojahet a szociils kérryezet kézvet- lan megértése is, ‘A motivumok kibontakozisa A 3, osztélyban o2 a gyakorlati okta ‘téson (Sachunterricht) keresztil toré- nik, melynek anyaga a hézépites, a f0ld megmdvelése, a természet biro- dalmainak dsszefgaése; mindezeknél nagy stlyt helyezink arta, hoay a ~morélis-6r2606!" mindig visszater- itrk a .ayakorlati-valédiba". Eay meofelel6 ayakorlati oktatés révan mar most azt készitiik el6, ami a ké- Kéroly Séndor LUCA-NAP Mikor a tarayak measzblalnak = fany 6s homily 6ssze-veayill - s lelkiketlitod halladozva ‘tsGhajtni mas vilagba - Uijad ha éri némelyikuk, ‘mintha sikoltra,telzokogna '$D610d €g6 zibbedés -- Fol cea |, mint bosséinek 6 iemars, de mordhatatlan igékcal ' hogy matoz 8 méivban benned Velami emiék, valami 2songé sain-szBvevéry: osengé hépak volt - lesz - iia; s elotted, nézel esakl, fenyié arc figyel rad; de esit, na széisz, mér flsunany kerjed ot tecineteddel, rd 1 oziv exavivel Hol vaavok, jj. hol vagvok? ~ kia a szek most bélogatvs hintabekkent; ayorsan, ayorsan! 26] az asztal,hajnal elt fda érink: ne hagyiatok egymagambs! -Kenyérgl az doy vacogva, hoinap en Is hazabrek, nolnap é7 is Ast» fécylt flethatndenl, ant alingos szold arcot: ‘itis mordott, mit kérdezett? Csndten dlek; nézem, nézem, rrilyen némak rind a térgyak. (77. doe, 13.) ‘TLE tenet Sti: Ener der padancindlachen Kut eh Gasnnwsonche, (2), GA 20, Sores, 558, od lds, 162 sis12 ‘86nbi évekbon egyszert Urleti lavalek e dialeti fogalmazvnyok anyagst ad. hj. Negyen fontes, hogy e tanér f- gyaljen atra, hogy minden kés6bbi ft {adatot 2 Korabblak sorén gondosan el6- készitsen” Azilyen intencidk vilsaos ellentétben 4linak arzal a s26les kérben eltarjec fel- fogdseal, mely szerint a Waldor ‘gholshos k8zolobb van a magas ezoll milebegés, mint a vaskos syekeratias- sg. A svamtentanitésban is kovatel meny @ szamias| modok alkalmavasa 12 gyakorati élet egyszerd dolgaira", a kézimunka tanitésdval_kepesolatban ‘pedi nagyon fontosnek tartotta Rudolf Steinar; hogy az ne .'art pour l'art” ta- ‘véconységetielortsen, hanern a gyerok haszndlati cazkéeéket késziteen. Az ‘euritmidban tébbek kizétt olyan gya- korlatok ajaniotiak, melyek réven a gyé Tek szlard leptekeel a folate altnat, ¢s Snérete egeszségesen alakuihat. A 3. osztilyban kezd6dé testnevelés-okta- ‘és tartalmazza a gimnasitita részoként 1Bbhek kézétt .ar embert munks maz dulatainak’ (pl. os6plés, vetés, balapé i) utdnzisét A 4. osztaly németianitésdvan min- den irasbell elbeszélést és leirast aleg- KGl6nf6lebb levolek megirasa felé ird- fyitunk lay kisebb dzlati levelek is sziletnek, és e2 « téma innentdl kezd- ve mindig ¢jra felbukkan a ,tantery- ben”. A honismerat most vilik 2 gyormek hazijénak torténolmévé be ‘ldrajziva... Elmondjuk példul, hosy hogyan kerdlt ere a videkre a gy molcs- és a szolbtermesztés, hogyen keletteztex az egyes hazal iparagak stb."> Ez a motivum artén a kevettex6 osztélyok féldrajctanitaséban bontako- Zik ki, arikor ig rendeivil nagy silyt halyezink a gazdasagi feldrajzra. In- nontél kezdve mindig vjra viligossé valk, hogy Rudoif Steiner mllyen fon- tosnek tarja a modern gazdasdgi élet anti valddi 6rdekibdss és megertés Kialakulasit, | természetismeret oktatésa sorén az dllatok most keadéd6, a2 emberral mindig kapcsolatba hezctt sbjektivebb ‘magfigyléas fokozatooan kialakitha 2 harmas tagozédas, mint a vilég stfo- 96 fedést elve iru érzéket (az em- losalistok harmas tagozodasa 6s ha- sonls teak Az5. osztélyos némettanttés kovetke- 26 motivumériak a jelentésége a szocié- li letben k6rvetlentl kézentekv6: .Fon- tos, hogy abben a korban Kialakuljon a ayerek rake a2 int, hogy milyon ki surat rte \ehpitenston rier 19 an norean Su, : ‘ agen Nach sarc GA to ss Sarason BldengSieapbl en’ Unerichspoche in Sena ie Fen Nato nleotnnick Jbniség van a sajét és a2 idagenvéle- mony visezasdéca ké26tt akéz6st, ha ‘olyasmirél szdmol be, amit sajst maga gondol, tot és hallo, vagy olyasi amit mésoktal vet t. A gyereknet. meg ‘el tanuinia, hogy beszéd- és irasmédja egésziben ere tekintetallegyen.” ‘Az ,itzietilevelerés” témakor artén 6, osztdlyban ismét nepicandie keri Rudolf Steiner a nyelvoktatas terén az {aloti lovololben az atkeriban czoké: 08 szentimentilis, moralizl5 foga! imavas aternativajét sta. A kOverkeo- hetmondta errGl: Ha a gyereket 13-15 ves Kordban elészoretettel tlteltet- tak szontimentals ideaizmussal, akkor hésbb megesémsrlk tdle és meteria- lista ember villc heldle."" Ha maguk kr6 akariék gysiteni 2 gyerekoker szért, hogy valcos meggyStédéetdl athatva a vilagoan Iéte26 ‘stent erdk nagyszerdségér6! beszéljenck nekik, akkor Gnek ... Ugy bestélnek maja, hogy az a gyerek egyik folén be-, a ‘mésikon kimegy, és egyaltalén nem jut el az ézelmaiig. Ha. azonban olyan ayerecetet, akik délelétt egy izltlle- volatirtak, délutén Gjra magkapnak a2. zal, ami a gyerekek tudatalattjéban az {zletilevélielkeletkezott, 6s most aka nak ezelkel 2 gyerekelKel vallisos fo- galmakat mogértetni, akkor Ondk ma- ‘guk hoztdklétre azt a valésos hangu: latot, mely ellenpSlusével sker kiené- sri" ‘Az. ostily térténelemtanitéséian a {oriénotokbS! imméir ,tért6nolom lesz, ‘a tértenelem egyes alain télmenéen 2 kulturdlis Korszakok meglstaset ala Hitjuk ki~ 65 ezzel egyott ezen korsza: ok gazdasagi es sz0ciéls jellernzdire rairanyitjuk a figyelmet. A térténslem: tanitds ettél kezdve sokrétd lehetésé- ‘ot nytt ahho2, hogy a szocislis for. mék slapkérdéseinek mogértését megkbzolietk. A szeciilie organizmus hirmas tagocédasa megériésénok le hetéségeit nyditja peldéul a régi kunt rak teokratlkus szellemi életénok aba zolasmédja, a reg) Romaban ez énallo jogi _aligérintet ero. Es ahogy # nepcatckre erat tpiks elrendexées, 4 ke ceopor. tink. Msjd kilt nyditbeunk,fellunk és gondolunk, ezaka gondolatek sence Ese toktan ildogai6 vagy éppen a padién —kindatink az ablakon revétlendl cgységbe éradnak 2 Kerekel {88-guogolé, nyilvinvaléan végtelen tl- _Gnkéntelandl mogdBreedijik @ exemGn- _hallhateritmusével, az ehionulé tj line Felemmel meaaldott, valarlyen csatla- kat» oft lajuk Gib! Stszae végi iemerd. _tatlan képove. Mot ez oroez népdalot kozésra varé utez6 emberet. Leatobbitk sinket a7 alomasSpilletetipicus elven. tabbnyira nem Glnak meg eséndesen ~ gy tink ~ vidékr6j69; hofmijuk dur- _dezésével, a varakoz6 emberetet szirke- _azon a halyen, ahal vletlenszercen span va, szirke zsdkokba ayamosz6lve, me- zsdkiaktal, a mivészl alakzatokba seért énaklk kel. Maguk s kérainak até, Iyekre rédinek, nekidéinek. Sokal rikab-makukehjat, az dllomss vékozatlan hét- _messze a horizanton il tinnek tova Felte ban ehet nyugat-eurépal formsjdbérén- terét, a valtozalan kaze 6s tévolebti _hetGen sokuk ajamsssi,apostakocsslel Bt sti; s he méais, ekkor gazdja jogos kérnyezetet. Semi, de sommri nar hi- _kében saletet: meq amit Git a bekon, & ‘bzaimatianséggal spargaval tbbszGrd- _anyzk. Fejinket fogivk: csak lem lett trojkén, 6s szomorien vagy vdéman zaty: sen atkotezte, Ha mkébb deli vicékeken _volna az egész wtazis? Valdjaban & lagel- _KAdSt a végtelen utakon. Gérngyos ‘vagyunk,fetnie, hogy az élidegaié vagy sé lloméson maredtunk? A beszéd is, poros utaken nyaron, afolyokjegén teen, guggold emberek setntelen régnak vale amit hallunk, ugyanolvan; semmt nem Esahogy az let hozia magaval -tobbszo1 rit. De nem régégumit, hanem epré, f- _veltozott. Mig Nemetorszagban vagy Ita: _szomaran, mint vidérran, letes nepraforgémagol, melynek e téol- ban elég néhény oranyit uteznk hogy Lx) koaésfisiologueck szerint jolentée vite- tejesen mis nyslwarassal salaikczzunk Nem, a2 orose tér sem mivota, sem mi: rmintartaime van. Az emberoknek feti- itt sx emberek beszéde totéletesen _Kenlje szerint nem hasonithato egyetien nen jé fogut. vagy legalébbis agyszori —_ugyanoiyan maradt. igen, day tGnik més térhex sum. (..) Es ha hezintke| ez patlésoklal teljessé tett fogsoruk van, rmintha kedvas-mognyarS, ueyanatkor _oroaz néplélek partalt probljuk topo: (Csak éntizades ayekorléssal mogszere: makacsul magérzst médjan e2ak drad- gaini, akkor croratk, hogy semmilyen het viduoritissal k@pkécik maguk tOr6 na, mestze-messze ki ata. Hitelon bi mie tSrbon nem tude tljagon Islay: ‘2 magick Méiét. Masok othonosan s2visk 2enyoss4gua valk berniink: el fog kisér- casks abben rmahorkijucat~ abizonyos fata dohény le nj utunkon, alkor js ha még napokig ha- ( velenek ereib6i maguk sodorta saivarkét. _ladunk keletfele. smi fog tortinni evzs) _Azoroszott aholtermészetes adotséaat Stakavatotiak csakrem egyhangi dlitésa a2 dlloméssal, az emberakikel, cgomagia _kBvetheb, nem szareti at kcsivel, kes: Szernt ezek amehorkerudak vagy cigaret- ikial, az egész sirgésforgéssal! Nos, nyassel beérn.. A dolgoket nem filérek ‘tk atkerilenek a legicbban,hae dohényt —rrindez biztos ugyanigy it lesz - holnap’ Kel, érével, centiel méri ~ sem fzial ‘segpepiroa csavarjak. A mahorke stags és holnaputdn is. Csodalkozunk fogjuk s sam mordlis értelemben. Negyban, ele lerhataian és helyettestretetien. Akio: fejanket; azutin azt érezzik, hogy atme- _mentérisan terver, 2 esupén ‘Jllkuset zészokolt ¢ mahorkahoz, az ex @ mags legectlnk ~ a Szvuink Korul, Mert hise'- _tlsdgosan polgérinak tara. Aho vsltoz ‘sodorta vignstalt és dset6ra6t.a legino- (gy kell gondoinunk mindez olyan szep, _tatasokrel van $20, ennek meriékst so- rmebb dohinybéi késeiltcigerett&e xem 5 tulajdonkémpen szereindnk Kell, Mr _ sem Tokokban mer - aot esetoen egy- cserciné el €2 abi osak egysteris ¢rexte 2 Iyen csoddiatos: az ember wtazk és uta- 01 szaznyolovan Totkal fordtja el 3 ten- szagit, se oklor is fogje rezni, ha volshel _zik, és csupa jéismerds6t, sot, alsn be gelvi.A zkigombeltIslekel” kifejezesben rt abiakok mégétt maherkiz6kat Ist, rétokekieémek, varnak minder dit! # kocvotlen,visszafogottsag nell meg- Tébbnyire nem til sckat kall bolyongs- mint jamét tovébbindul a vonet, més, nyilathozishor val6 vonalma ayilvénul rnunk hogy mahortaszagra buklanjunk _Ulénée gondoletok lepnak meg. Eape meg: éppensbggel Kériiményeshedss, Anogy Itélaban a bor. ola. 6 kévéilat dig -mandjuk -, hegy miyen pentotan _Kimélat (tain tapintat) nélkil, nem Gey, rmindenemberienyittélést Stat ‘gy kis& _ézlevecnak itt a vonatok A tox 6ven st mint akik ybagambolt ruhdval" bosrél Tik6nnyd mahorkaiz az orosz népet sz _gyermeli vagy kamas? dllapotban lévé nak. Alkslamadtén porsze ernok most les ai vasiitigaziszemélyiséou6érett: Demit is _leléen hanyag is. Nezzik esak még egyszer Mindezen jelentenek ebben azorszdaban a parcek; |.) cemberek beszélgetése, akar egyiitt dll mit az érdk vagy ala félnapok! Az uta- _Deegy olvan térnek. amit kimerithetation nek, akér egyitt régnak, teljesen més z6knak mindenesetre nem sckat. Ehiz- _s6kekent algndékba kap valaki. megvan- jellesd, mint amit egy olesz piazzérél zuk at érénka, skicsitekcsinyiéen mo- nak @ maca veszéiyes, irnyoldalai is; vagy galleriérolismerine. Nines benne _solygunk. Ugyanesak idegesnek taldjuk _azek abtan a letegadhatallan kapcsol Semmi hirelen t6liangol6, semmi rob- _elérenyomulé tikakcolését; nemigen fe- an rejlenek, mely teret és idét bssrokot. benesony. Kedétyesen hullamaik le és lel meg sajt sivink ritmusdnak Aridét. Olyan népek, melyek szak térben dssze {0,@5 legfeliebb az asszonyok kort jutel _lenséy érzése kelt lave benniink, ami- _vannak szoritva, hamiar megianulnak ta nneha egy-2gy prestolg vagy prestissi- ben van valami vidam és ragnyugtatd. karSkosan anni az vel, mintegy attic moig. AKI Ki tudnd oket hallgaini, az Mig a vonst tovabogordul, kinyujtozunk vitésra, intenaitésravanrak felszoliva, mindenatt és minder idében porpds —_helydnkén, Ez itt napkozden Is megen- Olan népek, melyek .tekozolhatjsk” 324 teret, Konnyen tékorl6vé vainak a id it letéen is. Az a veszély fenyegeti dket, hogy szétfolynak az extencivitésban, és hogy ne tartsak be pontosan az id6t Szicsész ~ annyt jelent, hogy szonnal antosabben forditve: még eben az éraban. Még nornrigiven is milyan kin rnyen eléfordult, hogy egy mestaremier megigtrte, hogy régtin j6n, hogy meg: javiisa, renebe hozza ezt vagy oat, De ez ar éra" napokra, hetelve, néha hénapok ‘2 bévGk. Es mikor emberink vagre megieient, vidér volt, inden telkisma- retfurcalas nékul, mint egy Kics! gyer- mek Kapzeletében az re hietetlendl nytithaté volt. Generécidk neve'6 és 6n- nevelé munkgjéra vot szOkséa, hogy a prosztrénszivo nénét hozészoktassa ab hoz, hogy valéiaban mi a2 6ra 65 a pero. Ez 2 probléma taldn még ma sem tele. son magoldott. eh ost ezonban forduliunk a légkérban to- vaéramlé titélinkdbb magéhar a feld. ‘Slomhoz. Hogy van az Kérdozhetnénk hogy emberok,akik mogiomerték Oreee orszdgot, @ tavobbél egyfata henvégyat Geanek ez int a fd irdnt? Varna Flank olyan terete - gondolnatnank e6sz0r ~, melyek soktal jooban kenyez- ‘tik 9 szamet, Nemosak azért, mert it = 1), ahogy az el6r6kben atéltik, hosszd, stinle tiségosan is hosszt ciszakesz- ‘okon mincig ugyanazokat a motivumo- kat isméti. Azis, ami szhnbanyomésként {llep,els6 pilanatra servmniképpen sare valami képréztaté. A virég. a cvetdk Lavan ~ mint a tobbi szlav nyelben is ~ a szin (= cvet) hordozéjaként ajénla ma- ‘git. Mégis, art e virégokon szintént at- hatunk, ae nem tizotten hangsilyozze rragét; inkébb enyhén letorpifott te- nyomast tek. Mindez a7 oresz 4 Kézép- 86 terCletoire vonatkesik; mossze 682a- kon vagy t6volabb, déion ogdez me mi nnéségek lépnek fi. Minél intimedbon keezd azonbon valaki SsszenSri ex orcer ‘hal, anndl ink’ foligysthet agy mésik jsenségre: meg a legsotéiebb és lege sdinteleneby fOldrétegek f6I0t Is lobeg 9y llekony, épphogy észlelneté regyo- 948. Eralial a sttai(seg) melag tenust kap.Es of, ahol a feny a szinekben s26, Ligy tik, nem tapad er 6taljasan a tarcy- ‘szerihéz. Egy kisséelolddik és konnyc vissahangot kalt, amit fEnyuisszhangnak nevezhetnénk. lly médon az enész tdiat sejétos raayogés ti he. saiftosen szévi ‘ita fény. Caak ext a ragyngast os art a {ényt nam szabad tilesgosan kévzelfog haténak olképaoir. Finom Se logfinomabb drnyslatkrs| van ‘e25, 9 mér tebbezir erifet! mivéezi saligalig'rél, vagy hogy az erosz men Gand: esutyresity. fs eben 9 cattyban nyflt tok rojtSzk. Cel — mondja az ‘rose, ha valakit arre_akar osaolélni, hhogy tihoman tuleljen, negyezze a tet, De ft nem csaka flre apeldinak, hanem egy finoman tapegatédzé, mélyabb ész- lelésre, malyben 2 kilenfele érzéki mind- ‘sé gek egybefolynak. Es most kemondhat- jul azt a teliesen abszurdn esenoé mon- tot: Oroszorszagot és a2 orosz emba~ ‘rake! meg kell tanuini a fink lini Birmily absaurdan is e¢eng #2. mondat, valami egészen kenkéira vonatkezik eégebbi korok emberei ezt a Féid altal visszasuaérzottfényt nylvanvaloan tlie- sen lényszerdnek grezték. Mint a Fd le rnyagas elernit st, mint A lényeges ele ‘met tk 2, hasonléan a tSbbi sliv tos vémnéphaz. De amig példaul a longyel any 60 vide ezavek ki slteréat mutar- fa, adcig az oroseban a szvjot seh fenyt 6 viligot is jelent. Von az oroszban ogy més s26 se vildgra, de it most exe sa Jato Kettésség éidekel minket. Mert a end nyllvanvaléan mindig egyuhu- larmak, arikor az orosz Ki aka tejezni, hogy torténil valami ebben a vilagban Es akkor azt 2 lifejezést hasznalja, hogy. na szjete, vagyis a visgon, fényen. lay Zt hagy @ vildgon dick Gy aca vissz: Beka fony-vlagon. Itt magint olyan je lerségge! fillunk szomban, melynek kap- ‘stn lesordilkszva emiékssink viseon tra, hogy s sratom hutaté Rudolf Steiner 8116s0} monynyira kenkrStak volta. Biz. nyos deszeAiggécbon arél boszét,hogya kUBnbdz6 néplollok egyik vagy sie lemme! kilénésen szcros kapesclatben, illnak, Az clase elevegSvel, a trancia a vie el, az angol ¢fOidoel, 8 emer arden Az orosznépleletrcl art moncta: bensSsege sen Ossiekaposolodik a feldrol visszasu~ garzott térnyel. Ex szelemi tenyalés alighe juhatra plasztkusabban kifeiexés- re, mint abban, hogy a2 orosz az mondie a villgon, vagyis a finyen, 6s nem az, hogy a viléaban vagy fényen.”25 Ertsey Attila ABEL SZIGETE Az itt kbzbltirés egy e2 &7 ougusztusi ‘orszagi tanulmanyit nyoman sztle- te, Az uiazas soran a szerzcnek alkal- ‘ma nylt a legrontosabn pogany és ke- restény kultuszhelyek bejardsara, A chk a Seabad Gondolet eldsd azsmi rrak hasabjain megjclont A Fatima je foneég Ge 2 [énoe korecttényéa Pay nolo” c. cikther kivan kapesolédni. I ‘rszig e iordulspontsan jatszott szere- ‘pére irényitva az olvasé flayelmét, Korszekok fordulojén ll Eurépa. A [peter Keresztenyseg Korszaka a végd- hez ktzeleg, s egy Uj id6 kezddik, 3 janosi kerescténység horszeka. E tor ténésben kevéssé ismert, de komoly szerape van egy eurépai szgetnek, © ez a holy irorszag, A ld sziget, a szontek szigete, Hybernia.... Neve szamosak, mind- ‘egyk s26) valamirdl, és egyik som tel- jes, egyatt adjk a Valodit. Meséh, le- ‘gendak overik e2t a foldet. Egyik sze- Fit ez a hely az esillyedt foldrese, ‘Allantisz ama_sarks, mely egyedil megmaredt, s melyen keresztil « n= ok Eurépan dr Azsia folé monokiltck fa katas2trofa ld, Masok s2erint 02 @ sziget a Paradicsom {Sidi masa Megint mésok Abel szigeteként ernle- ‘gait, mely titokzatos dsszefigyésben Al ellenparjaval, a Kain-sziget Sziciia- val Mi ez a hely valojaban, mirél beszél a ‘Sziget, ahol a finoman permetez6 eso Kedliiggényében feloldédnak a tée- gyak Kontirjai, elmossdk a hatir ld. 6s 6gi vildg kat; ahel az égan ro- hhan$ felhsk allanddan valtox6 fénye- ket szillnek, mint eay szdinni nem aka- 19 691 beszéd mondateit? lrorszig mély zenetet hordoz a jalen sedmara, Ez az Gzenet szinet nélkil 261, solyan bébeszédden, hogy lehe- tetlen egy pillantassal attekintent. Pro- balkozasunkkal taldn addig tudunk el- jutni, hogy egy kérdést pontosabben Fogunk feltean,, 8 62 az Ujonnan sz0r zatt tuddeurk dj fényben tntothot fol Europa sorsat, melynek részesel va- covunk. Ama rok a kekék leszarmazatta, az6a eps, mely Eurdpa kézepéb6! sugér- Zatt Sokfelé, a Kérodtmedencétil Ske- ‘ig, ¢ torténetik sok szallal kancsolé- ‘dik Kozép-Eurépa sorsahoz. ‘Az it sziget tartomadnyainak kirdlyal 10- lott az altaluk vslasztott «Magas Kirdly” ualkodott. A kirdly meet dltok a £6 popok - 2 druidak -, ¢ kot kBvettik a Sorban a vateszek ée a bardok. Figh nan Dul - a2 Elemek Kirdlya, foy naverték Krisztust a legendak. Honinan e név? A megértéshez a régi kelta pa- ppok ~ tiszténldtok ~ szernlélidésenek médjén at juthatunk, ‘A druidék a Nap fényében nemesak a firkai fenyt lattdk, s az érnyékban sem sak a sctétseget A fenyben a sze'- lemisnyek beszédst latiak, sa parany! elemi Knyetet, melyek a fényoen, & levegében, a tz langjaiban élnck. A sététnégbon a Féld belaoj6bél foltr ferdket littl. Amikor a fSpap a hatal- mas kéaszial, adalmen ala alt kilé- ‘nds fajtju KS szGrGként visekedett. A Nap fényéb6l kiszirto a fiikal fonyt, s ‘a druida ekkor azt szemiélhette, amit az égiek Gzentek neki. Ha a tenger- parva ment, hogy a hullémverest stemigje, akkor nem csupan szkiakat, ize, fenyjdiekot Iétott, hanem mince fezokben olemi lényok kizdelmét ie, Litta, smint 2 napsugéron érkex6 ole. mi lanyak dsszecsapnak a nohérkedé- si erSnek mér alévetett légszellemek- kel, atta @ viz ogniuszai, amint a sz leékban lak6 féldszelemetkel jatékba rmerilnek. Ex inspiraita Ot, s 22, volt az a forrds, amin keresztil az Ertelem hozzaaramlott. Ez nem ember érte- Jem vot, hanem a kozrvikus intelligen- cia, melyet 6 kint, @ kaWviléghan eee kelt, ner a sajit fojébon. Tudta azt ic, hogy © stellamek nemoeak a termé- sszethen mikécinek, hanem az ember sorsoan is. Ha valakit vildm sujot, ebben nem a vak természet csapisat létta, hanem az egységben létez6 ter- ‘mészeti 6s mordlis rand Osszhangit. Napfeelte fa Felhék fa, Cslagok, tomo fa, Aradbs fi, Horrot fa, Vilagok fia, Menmyok ia! 1A meseai Tf, 3 Lingok fia, Fény fia, Egi sziérék, Bolyaok fia, Holdnak fa, Napfal® igy kosrontiKriectus ecbotést egy réi ir karacsony nepdal. Knsztust, 2 vl6g {Gy0gyio|te2 ek a7 6950\atoreseke- i aaknak eta, a2 elemek uaa, ai rregle tcreare reovacti ‘regi Kulirdk velomennyion Képek bon beszéinek a bGneestrsl, melynok sordn 2 Paradicsombél kihullé orbor 2 Termésastet is magaval réntotta. Ar irtistnlat6k a Paracicsombl valo ki- ‘zotbs faidalmét nemesak saidt, em- beri mivoltuk révén éliék 4t, hanem abbél az évezredek ota zengé panasz- ‘bol, mely a megvaltasra varo, alahul- lott természet szenvecieséd6l aract. A hnybernial beavatottek régota varidk igh nen Dul, az Elemek Kirdiya og: Srkoxét. Mindernél boszédesobben Atéihots ez. varekozés mindszok szamara akiknek alkaima nyiik mealétogatni azt_a kultuszhelyet, mely az ir Magashirélyok széchelye, Tara melltt, @ Boinne foly6 parijan taléthat6, ¢ melynek neve Bra na Boinne. Ez volta mindenkori Magaskiraly {6papjainak sziknelye. Itt lathatd az a harom dombsit, melyek legnagyobbikst Newgrange névvel illeti. Az Stez0r ves masterséges domb, mely ériési faragott kivek goncosan rakort hal: maze, foldde! takarva, egy kereszt ala kG karat rejt kSzepen. A hozzé veze- 16 keskeny, alacsony folycs6 a domb dali oldalan, a kor alaprajz deli tenge- Iyében incul, a domo Kelettol nyuge: tig tart6 oldaifalt borité kvarckristaly fal kézepén nyilé kapuzathsl. A domb gyomréban rejiS kamrdban éllandé, ‘SGrd sBtéts6g honol. Egyetion rapon, december 21-én, a télinapfordulé napjin, azonban megielerik egy vé- kony fénysugar, mely egyre erésodik és hamarosan aranyszint fenyézon. ben fardeti a kamrat.Tizenhét percig tart e tunemeny, majd 2 feny elnaiva nyul 4s eltanik ismeét, atadva helt ra egy tees evre @ sbtétnek. llyen mély vérakozésban toltattsk Hyberis lakéi a Fény fan 26 duszizadokat, Taldn mir kissé k6 hoz a kérdéshez, miként volt lehetsé- ges az, hoay a Romabol elsdkért irr. szhgba érkezS térit6k mar taialtak ott kerosztényeket. E tenyrél tObb doku: mentum is tudost, mégis elgondol- kodtat6, mikent szerechettek tudo: mist a golgotai eseményrSl, és mi ar @ tartalom, mely akkor lelkikbe vés6: att. He a2 oknyomaz6 kutatés doku. Newgrange, bojérat26 ‘mentumait itt nines is méd idézni, @ egendak tudésitésal k6z0l érdemes kiemeini eayet. ujabb seaitséail ¢ megéntéshez: A legenda szerint Conchobar kirély egy varboseat Kévetkertében siiyas fojs0- thet kapott Connachti Ceattél. A sebet ‘ogy mécagolydbis okazta, mely olyan mélen hatolt a koponyajaba, hogy rem lehetatteltaveitani ane, hogy # lirdly sete veszalyae ne kerilt valine. A golyst ey kerdbbi ceatéban logydzott llenfél agydbst készitetéh, mészporral kevarve 6s ilymédon exilirdda teve. A kerdly folgyégyuit, azorban a golyb = koponydiaban maract tovabbi hét Svig, ‘@ balezorences egy nep be nom t5tt. Ee nap a mai naptir szerinti 33 1s év nagypéntekére eset, Krsztus ke resuthalélénak nepjére. A tegendét Kealing idézi* Amint 2 krdly, akit meglepet!a feel nes. 6s természetfelesti sotétség, akit megréott rettenetes homaly és fa termeszet megzavarodisa, mely az Istenfignek halalét kovento, Bachrachhoz, egy hires leinstert drul ahoz fordult tanacsért, hogy meg: ‘udia e esodaiatos események oka és caljst.A pogany protéta azt vaiaszovta, hogy a termeszet e szokatlan és er teljes megvaltozasanak alapla ogy tel jesen artatlan es isteni eredetu sze- mmelynek, Jézus Krisztusnak, az orok Isten fianak barbar megayikclasaban keresend6, akit a mai nappal adtak at fa gonosr zsidoknek. A kirdly ezen em- bertelanség hallatan Ugy meregbe gu- rult hogy hangosan felkialtott, mond- van: ha e gazsagnak szemtanuja lett volna, bosszut slit volna © barbar 26 dokon, amiértilyen felfuvalkodottsig- ‘a votemedtek, hogy az Unt, az egész Fold nagy istenének fiat elpusztitottak Ott helyben iréntotta kerdjat é egy k6zal igetbe rohant, s egy ekkora al- sss4q Gondolatat6l az értletia feliz. ‘atta magat. Csepkodta, apritota a f- ket, mintegy tiltakozvan, mintha osak a zSidék foldjén lett volna, ahol ¢ szent szeméiyt kivégezt6k. Bosszit kart all- ni rajtuk gyilkossig miatt. 65 dara- bokta apritotta volna dket, mint azt a fiickal tote! Dihének eraje kévarker- tében elvasztette uralmat véra 65 s70l- lome felett, 6s clyan feiindultsag vett rata erdt, hogy sebe folszakadt, és a ‘golyé kiugrott helyabéi, 6 pedig azon yomban moghalt. A igetet, ahol & baleser tértént, Coill Lamhruache-nak Ha elogonds eredotségét mag is kérd6- jaleahotjak, miszorint ogy karesztény ‘20126 szilaménye volns, mégie algon- dolkodtats, mrt tulsidenitor ogy ko- fesziény szerzé egy druidénak ilyen ké- ességoket? Akérdéste Rudolf Steiner kutatisai vo- tettek Gj fenyt: «Es ers magébezsrt- ségban, a legragyobb komolyséy ot- moszférgjéba turkolézye voltak © hhyberviai risatériumok, Es ott volak & golgotal misetériumot megeléz6 eveed- Zadlokbar, ott voltak a golgotal misctéri= lm idelében is. Ovaat Azsiaban zajlot- tak & golgotal misztérium eseménys, Jeruzsalemben bjatsz6don az, ami késébb tortenelm! hagyomanyként az fevangéliumok tudésitottak. Azonban anéku, hogy darmitéle emberi sza hire vit yolna réla, ane, hogy barmiyen, legyeb kaposoiat rencaikezésre allt vol- na, a hybemnial misziérumokban tsz- tanlato modon tudkak — abban a pili rnatban, amint @ golgotal misterium tragkusan véeghement ~ hogy Paleszi- nnaban a valbsigos golgotai misztérium. zal. A hybernial misztsriumhelyeken ‘ezzel egyidejdieg ennek szimbolkus ké- pe zalott le. Ott nem a hagyorsry 16- vven szareztek tudamést ra, oft a gol- gotal misetérlumotszellemi dion ismer- tek meg, Es midatt a legnagyszerditb, leqmagasztosabb esemeny Palesating- leézea Hans Georiee: rnd bban kdls6 fizka tényszeriiségként adé- dott, Hyberniaban olyan kultuszcsele- kedetek mentek végbe, melyek révén ott asztriis férybon volt jelen a goigc- jai misziérium eleven képe,” ‘rorszioban Krisztus nyének eleven szemiélete At, j6val azel6t, hoay ke- esztény misszionériusok lébukat {@ldre teték volna, Ext a szemeletet = 'r szerzetosek megbriziék agészen a IX. szézaig, Az 0ls6 keresztény szaradol- ban frorsz4gban 4 keresztényséa igen sisrta formdja terjadt el, s ez sugarott szét Eurépaha az ir azarsetnsek révén, Hatdsa hovzank is autor, alegkeletibo ir lapjtiaié Lolastor Szent Gallon vol, Eza hate azonban lassan alhalvinvul, ‘2 ér2bki vidgban megiolont Krisztus, 2 terténolmi Krieztus ezomidleto vat uralkodévs. Ha ésszo akarjuk foglani, mit tudtak a irok Righ nan Dull és a Foldén vas tozott Krisztusr6l, ext képszerii form: ban ailthatjuk magunk elé A NapbilleereszkedS Krisztus megtos- ‘esill és foldi véndorlisa utén mogfe sateth, mad lesedllt @ Fold mélysbe Ssazclemi vilggban lsthetova val. Eza hép dt a tisetanlto irszentek letke- ben. Ezaz,amnia termeéscet megvaltass- val fgg éssze. Azon emberek, akk a golgotal misztérium hirét kelet fd vi- ek nyugetra, az ember Krisctus ital torénd megveltasanak reményet hor doztak lelkukben, A két kep ugyanan- nak. tartalomnak ket oldale Eriol a kulonbozcsegrol beszel az alte- lnk ssmert, a megfesztett Kristust ab- rzolb keresit, 88 az Europa innensé te- Jen nem jaratos Kelt Kereszt. A feszilet az 6rz6li vlaghan magieleno, szenvedo Krisztus halt testet sbrazolja. A ketta Kereszt mast mutat: kézepén a Napko- rong, eldte a feltamadt Krisztus lebeg, fegyik kezeben Kereszt, masik kezéven lett. «Kezdetben vala az ge, 4s a2 loe vala azistennél, Ss sien vale ar Ige. Ezkezdetben az Istenné! vala. Mingen 6 alata lett fs nila nélkil sem) sem lett, 2 mi lett 6 benne vala az set, 6s az 6let vala az emberek vilagossa- ga: igosedg 2 eététebgbon fénylit, do a eétéieég nom fogadta be azt ban vok 62 # vilig dts lot de a vilig nem ismorte meg {gy széinak a Jénos-ovangélium ker dé sorai. Ha e sorokat komolyan vess2Uk, akkor kerdhetjak megérte- ni, mit jelent az, amit nosi heresr- ténysdgnek hivnak ‘A vildgot_@ Logosz teremtette, aki Krisztusban a Foire ereszkedet, It a7 Idaje Krisztus arzéki képérél figyel minket a kozmibus riszusra, a Logeszra27 eee nx At Wdegensziviséget nen ogy él {alénos, meglohatatian, hanom na {ven ia konkrét dolognak totintem 66 fSrzem. Havalaki Magyarors:agot am- bciéi véorehaltisi terepének, az itt 616 emberekst pedig nem egészen fembernek hanem egy arctalan to: ‘megnet tekinti, amellyel aztlehet ten fi, amitaz6 ambieis| megkaveteinet 4 rincsenek egyéd szemponiia, ak- kor én ext az embertidegensdivGnek tartorn. He egy ember tatdsan képte- len arrs (ée ez élote sorén az mar ke dort, viltezéera nines remény), hogy filfedezze, 2 sajéi terméscete (nem lelk, szellem’ dolcokra gondo- lok esupén, hanem a fizksi ieére is) 66 a korildte lévé terertett vig ke att azonessag van, ekkor 22 idegen szivi. Ha nem jon r@ arra, hogy f2jé- tas viliglatast Kapot Grokal, mivel ‘eob5l a vilagbol szérmazk, hanem ‘gy gondolja, hogy ez se egész rita kivls helyeakedic 0, de mindannek &t tall szolgiinia, akkor az idogonszivé Nem atarom fovabbi példdkkal koze- literi a dolgot, mert az az éreésern, hogy amt mondtam, elée a dolog ‘megvilighéséra, Majdnem azt mond= hatnam, hogy olyan az Idegensva tember, mintha egy idegen Dolygo le koje fenne, Minthogyha ern ugye= nabs! az emberiséghsl és nom vildgban, hoay 6 minteay Ki zalitiletve nem is Kozel, hanem ma- ‘pthaz dhajta vonzani és At akara ale kitani a set képére és hasonlatosss: ira ext a Komyezetet, amelybe 6 maga is bolesziletet, do azt a Kor ryezelat nem telja azonos rangunck £3 exonos termbszstinek sajst ma hoa. 62 a2 amber tvolodik a vidgea. Kéznen magshaz vonzza a dolgokat. és ataria zalitani azokat a szélakat 5 koteldtekat, amelvek Sbenne ter- mészetezerdleg megvennak. Tehit | nem a Kézltés, haner a tivolodés Jallemad ra, Ezt én idagennek tartom, fs ex nem fai Kero, merta magyac- ban vagy @romanban vagy @ szlovak- ban vagy @ esidéban vegy az angel bon lohetnek yen szomolicégek ée jcégok ogymiers tal nak Ert nom tudom méshogy meg- Sézoliteni, int térténetileg. Ez 3 ma- gatartis a felviagosodés magatart 8, Az illumindtorokrak a magatarti- sa, Egymisra ismernek, 65 mis flis- merjok 6tet. Erre mégiscsek mondok ‘gy peldat. Ha vaiaki sok ember elé hal, mer a2 a felaaste, hogy beszel jan a tObbiekhez, és ha act akaris, ‘AZ IDEGENSZIVUSEGROL (résdletek Gerle Janosnak Mekovecz imrével 1998 Januérjaban készitettinterjujsbol, megl.: MAKOVECZ IMRE, Mundus Kiadd, 1936 Budapest, 395-267, oldolak) hogy mogérisék 2 sahbiek, amit mond, akkoredfigyel, hogy tagotan és vilégosan beszalen. He act akata, hogy 2 tObbiek esupsn éré figyele- ek, eo Kisisen és esdnyén beseel magyar, hamis hengetésel, mert fem azt tara fontosnek, hogy 9 tob- bak megensek, amt 6 mond harem az kala, hogy 9 tobbiek_vésséke soystbe 5 lsvhnySt. Akous WBz5tt alepwetéleildnbeég van. E2 ogy 19 tort vonis. Lehet, hogy alike én bes ‘zit. ner ia tuidnek ord. vagy csak Keamertekben tusnak rola. Vogyharé- Sbresztenss, 22 hova sorlja het, hogy ilyenek, leet, hogy esak aktor Teanénax képesek ezen elgondolkod- 1, bar tapasealatam aol gyéznek ‘meg, ezek az emberek nem alll Sok are, hogy slgondolkozzanak tmondotakon. (a) w 98 8 protléma, hogy Ii a8 iagonsaied &s Ki nam, hegy &n-nem vagyok idegenssht. 4 rmésit meg idogeneavi, nines az én fgendolkodsser Kezeppontaban. Ake Ker hesanétam ten sravakat,erikor heragudtam, amitora meg nem értist, a reszvelensigat akanam mesfogak ‘raani. Amo lata, nogy nem mMo- Keck @ Simone viele gondela, hogy o heeétrészwétel boll szoren ‘Amikor se yan mondat sokat ‘leks {aK haezdtam haragomban ext a2 idepensevdfepzst, met ze azt rmonatam, hoay mist nem stk iis mellem. A kellaboransokat nevezter idegensevielnek, aki boldogan és s2imorra undorité médon Kepesek woltae parttan sertepenni, heave ieszolgan a2 idegen uralmet Megye- Ferseagjon, és uténe hihetetlen amie ‘ral kapnyaget vétoni és tovdbbra ie sboes mogerSeddéetgéol Nemtitolor,gyilelam ezehot az om boreiat, 6 rem is vagyok halandé imdskéne gondoln uk, mer ideger ‘SivGok, mart nem esikneg a sdvuk = mésion, met ram melegit ta gon dolatatat semi, 6s én Ugy gordo tom, hogy 8 2. szétad vegen a zo rmintineextals ert asandi kel. Nem elig a valdadgottsztén mogfo: galmaci, hogy © gégot® elnyerje 0: Irtolokudie ‘ovikanyeégben 9 mage funksigat, Mig nom eg, a sv see siges hoz, Es naval a sivit nam tude. fasendln ahhoz 2 vilghoz amelyban megsziletet,¢ amelyoen fat aBledeta, hogy ster réként elon Tegyen, 68 rlésson ee a viagra, ha nomtud ina, « betogsége, a orale 0 rant roxavitet 6s egyurtrzost rez rh abba nar wu betemenn he at fem vudje magéra vata, a mata ten « mogyélsaro.” Galantai Agnes KARACSONYI UZENET Stéiadunk utolsé éveiher 4ézaledve trinden visazatekintbe okozoredotten 4 Tapia meg, hogy 22 embariség XX. s72- zada 2 sorsesapésok sorozataként Al ‘@éttink ~ pontosebban mi alunk értet Tenil ezekoen a sorscsapdsokban. A re tenet érz6sét: oly korban atom én €f0- don, mikor az ember igy elaljesut” nem apes a tisztan sligazodo gondolatfelo= ddan) bensSnkben, 5 ax éetesziin a fee eaten keres orvosesgot éa madet 2G rakezdée bizedelmre Ent a2 der1énds allendlésuntat a seorbe nézéssol nagy er6ve timogatiae 6s kiszol- ‘lik s hekGzlés hatalmi szolgetba sze- ‘g6dbtt esckézei. De elkulénathete az ember, akar sak gondolatban is, a sorsét6l? Elhe= {ee val0ah eta sors lgyeten kivil he ‘yasvel? Ugyon mi maradne didelge fot 62 dvot éndnkbs}, ha a sors ala eldeldhazonakat Koltanink Sietinkbs? Ha a tertenetem eny felvilane pllanati- ban vaiki a szomélyi szsbadségértszal harcba, sét képes a mésokon elkOvetett trdszak eller titakozasert az eletet kos kaztati, «2 rem mindnyajunk sors for maja? Es megfordite is, he kényelman hoe regaszkodve almulesziuk, hogy 9 terra érdomes ‘Grekvéocket tényiogossn pirfogéeuniba vegyik, az parm mind. nydiunk ecot és lehetSséget vet vissza? Hoayan feleithetnénk atkor? Személyes. problémanak kell 6reznunk 32 ember szollem Kizdelmét jogaiért, ekérhol, fkarkiben is jelentsezz6k az. A matt gor folataba apuk matan vajon mi almo- ddunkce kUISnD jovdt # gyermekeinknek? [Ac Ur 1945:ik esrtondejének Kark coonyira vokenyka kétetet jelenietett meg # Génkist Kads." A kiadas Rudolf Steine kit eldadésat tataimazta, felels- se Nagy Emilng, az els6 magyar Wardor?-skela létrehozoja vol. A fuzetet a kavetkez6 ajsnlassal acta at az olve- oka: sEnérilott hangot hellhetnak me tiral Olyen valekinak a szavét kinot mG ‘eit — mort az ogéa: embariségart kiz- tiek namesak agy rétegér ~ a néo2- mus é fasizmus elkobo2ta, slénete és yomtalanui kiakart ian. ‘Aairt sabniuk karécsonyi aldndébul Steiner szavait, mert be‘lok minden megszenvedeti ember -s kine voins ma megszenveden? — ‘ell tud6vel saiviat magaba erot anhoz, hogy e2ta mel de ‘et egyélislin elvisehnitucja. Es szépsé get, hogy érezze: érdorvoe végightzaent 2 let hareat De tirvény volt minden idében, hogy 8 kSt adoményért erdert és szép- ségért faradsagot kollettvallalri. Annyi faradségot esupin, arennyivel kistiy- tisata levegéjd és nagy téviati hogytets- Fe el lehet jutni €s az atorveny meg ma 's ervenyben van‘A Ini c6m 1945-ben ‘Tudnuni kell, hogy voltak 6s vanrakem- _jémborségot, azez 3 bens6 én jirvorsé- berek, kitre gondolva létirk messre az gt lahat odaadaonat is nevezni~a torr- anvagi valésig £616 emelkecik célisival, jen, 65 a én tokbletosadésst, az én felé- éshoay a mulandSsig hazugsig. se, vagy akdr a2 Brokkévalinak az én Veaviic é az Gzanetet a halottektél, ben valé megSraését: a mira, hogy erét és szénseget taldlurk és érez- _Hodyan lehetséges, hogy adn lirdy eze- 20k, érdemes veginkizdenl az élet harcét ket az erényeket e mask vilgbol, mint ‘azUr 1996-dik evenek karacsonyén tilis, _ajéadékokat_megkaphatta?. Uny, hogy Etbél akétetbél most eqvaondolatot-@ megprébélkozott enészlelkével behatoini hérom kirdlyok signdkérél szol6t* ~ azokba e ml tkokba, amelyaket@ Krst- aunt clvaséinnak. ‘us Jezusnak aisndékokat idozb harom Kiraly szeméye stimbolikisan magéba Aki ma éiel@ Ini démban jért,hérom, _ioglal. {féanyel irott bet lthatott ott: C. MB. |.) Ez a hérom bet, mint ismeretes, 2 ke- Aol s keresatényséuet, mint a fold har~ resztény egyhéz hasyerdnyai szerint a —_ménia vallisit skarek meaérteni, ott a charom —szent kirdlyok", Caspar, _hatom krélyban 63 hécolatukban mind- Monyhart és Boldiasir nevét jetertiKéln_jobban a viég kilénb5z6 dramletanak és szinndra ezek ave mélyséaesjelenté- _valésos principlumainak az Egy prinelp~ sségi1emlékeket hivnak etre. Régi mon- urban. a Krisitus-prinpiumban valb die s26l arrél hogy a hérom szent kité- agvestilset las. yok csontait, miutén puisp8ko« lettek 6S. |.) ‘maghaital. bizonyos idé milva idehoz- tie Kélnbe. Ezzal Lapesoletban egy masik _Léthajul, minden tiny, emely kilséfickal ‘monda elmasél, hogy agy dar kialyj6tt_ _srelétakarja kbontani a tavasszal emelke- ‘egyszer Kalina & Pérom korenét hozott 6 Napra teknt, s ara trekszl. hogy ‘3 hor szent birdlynak. Amor bl ha- Nap Uils6 faka erejt fogadia magiba. 2abrt, dimot latott: megicient almaban a Amikor azonban a nyéridelicdben a nap Inérom lrily, de hiram saelaget nyijtott ziesiersjea legeréseoben aramik a Fle fib £2 sigs sorlaghen arany vot, = ra, szallem’ ere akkoraleggyangéb Da ‘editban tSmjén, = hermadkicoan pedig _kardcsony éjfelan, ariker 2 Nap leggyer- ‘rhs, Avriker # din kirlyfel@bredt, a - gob fiskat erojét supdrozza la a FBlHre, ‘iyol eltintak, @ hérom serlog szonban ator Itja az amber a Nap szalmiséget fot volt: Eck mapmaradtak az sombél. az Atlater6v val lelén kerosatil. Az 20 torkue keroszény Ugy Sree, hogy Elen a mendéban randkivili mélyesg _ketasrtény ezoterikdbs valé sim Toll Adin krsly sknaben a azalersi vi -mindig jobban ée jobban «breed = laghe valé betosintécig emolcedik aholie dened téerak aton erajshox, malyan tudoméedva jut,hogy ahérom krdlyaak- _korosattl_—Graéest, _ gondolkedécdt, Yogys ennek « harom kelati méguanek, akeratimpulsusot talon tudja « ezolomi alk Jéoue Keiestue eziletSeénél aranyat, bel maradande j6 exirmatik bseéro: 02 9 hhérom erdny, amitaz ran, tren 6 mi hejeképer. Az Snmegismarést az aranya de az egyesité 4atelde hinyaik. Elezértok az egyes TRIGRT als, nitna” cn etait ree ‘omer feok, mint 3 Him, elszortak az ‘emer vélemiényak a Foldon, deez ossre- até tag hidnyzik. Azonban aban a mér. tékben, shogy az emberek kerk a lats bbons6 arejealtal a Falddn kereszil tri a ‘Napot, abben a mértétben, ahogyan se rmukra a ,csllag” a Foldon keresal meg jelenik: az emberivallésok nagy, egyseges ‘estveriséggS egyesilnek Azok, aka tl lonéllé nagy embetémegeker 2 maga sabb sok igazsdgahor, a macasabb vis- ‘gokba val beevatashr vezettek, .mgu Soknak" nevazetek. Harmen votal, mi valhogy a Féld kilénbézé helyan iulon- bbbzd erék jutnak Kijezésre. Ezért litt arembersgeikil6nbizé médon veretni ‘mint egyasté azonban mecjelsnik a csi fea, mely a F8li mogétt tink fl.O vezet Gasze a zéisz6rt amberckot, ak a beke csllagskért reaielené vapcsllag fizka: ‘megtestesbiése elétt Adoznak. lay hozdk kozmikusan és emberileg a béke, a harms- ia.a testvérisig valdsat SsszefUnaesbe = régi magusoktal, akik az errbeiseanek sefot legooth aidndskaikat a tostt Stott Fiinak a béiesdie oé helyerté. ‘A mondiban szépan jut ez kifiexésre, amikor art mond hogy ama din kirly folomelkedet a hérom kialyok mecisme- rosehez és felemelkecvén Hozéiuk. azck hhfrom ajandakukat nagytak visa neki: & balesesség ajgndakat az bnismoretben. 32 edad jamborsig ajindékit az Onoda» fadésban, s végil az dist gyézalménck ‘andéidt 4 fold foltt 2 beanink lévé BrBkkdvatérak oraje 6s rcivelése atl Mindavok, ake » kerosztinysdget fay 6 telmoxék: maglittik benne 2 valasok opyoeilésénak méyssgas saollertudo: many earmdjst, mer az volta nézetik— romesak nézetih, de ord= meggyézése 8k, hogy a2, aki a kareszérysagst gy fogie fo, oluthat az ombericég lagmaga sab follédéi fokéra."Szeretettel készéntjiik Jochen Bockemahit hetvenedik sziiletésnapja alkalmabél! Jochen Bockemihi 1928-ban szilletett_Drezdéban, 1941- ben, majd 1948-ben tértént betiltasaig a Rudolf Steiner Schule tanuléja voit, majd zo- olégiai, botarikei, kémiai és geolégial tanuiményoket foly- fatott Drezdaban és Tubin- genben. 1955-ben avatték doktorra. (Téméja: A talaiban 816 rovarok dkolégidja.) Rovid pedagégiai ténykedés utan 1956-ban a Goetheanum Ku- tatSlaboratériumanak munka- tarsa lett, 1971-161 1997-ig a Goetheanum Természettudo- manyi Szekeiéjénak vezetéje volt. Magyarul is megjelent kény- vo: ,£letdsszefliggések meg- ismerése, &télése, alakitasa” (Bp., 1995. NWA). 1993-ban egyhetes kurzust vezetett Kapolcson, 1995-ben szokésos éves_nemzetk6zi konferencidjét is Magyaror- szdgon tartotta. {Kalman Istvan 68 Dieter Brill kapesén) Tisztolt Szorkosztéeeg! ‘A boleevik hatelom Seszeomléisa Sto colt ti: év alait 2 nyugati gazdasdg olkupdita Kelet-Europat. A politike fennek az j hatalomnak a s2olgalatd- bb alt. Mislétt 02 szellemileg is mag- torténne, Kelet Kéz6p-Eurépanak mag kell talainia az utat = szellemi let megiijitasshoz, Nyilvénvald, hogy ehhez a2 eleé Ié- pés a nevelés és oltatas ij formai- nak a megtalalisa, mivel a jSvét a2 Gj generéci5 hordozza_magiban’ Magyarorszig szellemi Klimaja, a2 femberek Kiclthatetlan szabededgvé- gya attérést hozhat ezen a teriaten, Ext muta az a técténetis, hogy Ma- ‘gyarorszgon a kilencvenes. évak- ben milyen gyorsan és milyan negy szimban jsttok létre szabad Waldorf- Svodik, iskolak és képzések, még- hozz4 tigy, hogy nem volt tapasstalst, nam vottak képzett tandrok, hidnyzott a pénz, de volt egy szellemi ckarat 65 jgény. Kézép- és NyugatEurépabél embe- ‘ek jottek, hogy emberekkel talilkoz- zanak, akikkel szollomi tuddsukat 6 tapasrtalatallat megosztottdk. Az 6 segitségak nélkilézhetetlen volt. Annette Stroteich nélkil nagyon ne- héz lett volna elinditani a solymari Svodat. De olyan emberek is tek és vannak itt me is, akiknek intellektualis és dog- matikus gondokodésa idegen azok szémére, akik még nem vesztteték el spiritudis érzékenységaket. Ok jelent- tikma a szellemi okkupécié veszslyét, akik @ maguk arisztckratikus, hierar chikus modeljét ~financidlisan meg- témogatva — akarjék Woldort-intéz- maényoinkro adaptdlni. Még ma is jén- nek Gj misszionériusok, akik ezzal 2 foladattal vannak megtizwa, hogy a Waldorf iskolak szervezetét 62 peda: a6gioi tovékenységét irényktosk és ‘kontrollaljax. [A Waldort és Rudo Stoiner nav lové- déso -Alitélag a szollemi Get tieztosé. anak védelmaébon (WA pokol ttn’ j6- széndékkal_vannak kik3vozve..") — nem més, mint s20ci-patolégiai jo- lonség, shogyan oct Dietor Brill kény- véb6lvilégosan mogismerhetjik, melynek ogy fontos fojozotét a Szabad Gondalat lagut6bbi, harmadik ezdmnd- ban olvashattuk. Ma kod! 16g van id6nk zon olgondal- M.b.s.30 HIREK - BESZAMOLOK - KRONIKA ) 1998, december 4-5-6-8n héivegl ten- folyamot tartott Elsabeth Beringer 2 Sabad Gondolatok Hazaben az emberi folddes és a téplalkozés Osszeftgee- seirdl, illotve a téplalkozss mélyeob Grtelmérdl, Az eldadésok grandiézus képben allitotték a hallgatdk lS az ember kozmikus létesilés flyamatit, kéxépponijaban a Golgotai Misztéium- mal, az egész torténés téolélkozésnak nevezhetd vatiletét. a Féld-organizmus &e az ombor sokrétii kapocolatait. Kivételos ogyéniségetismerhettok meg, ‘kik rmeghaligattsk az eldadésokat ~ &3 ‘ami tolan még fontosabb, sejét tanul- manyaik, kutetésak folytatésdhoz oj szempontokat, OsztDneéseket merther tek az elhangzottekbol. 1998 december 8 és 11 Kozétt Kritius ‘dSszakok, krticus kordlmények atvésze- \ése a gyermekkorban cimmel négy na bos iréninget tartott az ausztrél szérma- zési, jelenleg az USAban 66 Kim Brocklin-Payne. A kurzis vezetbje ma- gyarorszégi Bothmargimnasrtiba kép- 26s egyik tandea, pszicholégus, tapasz- tat waldorf skola tanér 65 nevelési ta nnécsad6, oki vidgszorte tart kurzucokat. ‘A.30 érésa tréning okkreditst tenéri to- vabbképzts volt ‘Az eldadd e2i kOvetGen legkdzelebb 1998 mérclus §-6-4n és majus 1-2-0 tart smaje Ismét réninget, A aték és a gyer- mek személység tell6d8se cimmel. A program a tavaly marciusi igen nagy si- kerd program folytetasa. A ket hétvegét sragaba foolalb 30 érds kurzus szintén

You might also like

• Szabad Gondolat 2001 1

  

  Document34 pages

  Szabad Gondolat 2001 1

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 2000 3

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 2000 3

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1998 3

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 1998 3

  ozsvi

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Szabad Gondolat 1999 2

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 1999 2

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Lépések A Hosszú Élet Felé 2

  

  Document7 pages

  Géczy Gábor - Lépések A Hosszú Élet Felé 2

  ozsvi

  0% (1)
• Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 7

  

  Document6 pages

  Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 7

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1998 1

  

  Document28 pages

  Szabad Gondolat 1998 1

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 6

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 6

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Érelmeszesedés 3

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - Érelmeszesedés 3

  ozsvi

  100% (1)
• Géczy Gábor - Vészjelek A Titanicró 10

  

  Document6 pages

  Géczy Gábor - Vészjelek A Titanicró 10

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Levél A Sírgödörből 9

  

  Document7 pages

  Géczy Gábor - Levél A Sírgödörből 9

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - A Halál A Belekben Lakozik 12

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - A Halál A Belekben Lakozik 12

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Tisztaság Fél Egészség 11

  

  Document3 pages

  Géczy Gábor - Tisztaság Fél Egészség 11

  ozsvi

  No ratings yet
• Méhlepény Elixr Készítés - Somlósi Lajos

  

  Document2 pages

  Méhlepény Elixr Készítés - Somlósi Lajos

  ozsvi

  100% (1)