A szolotoke reszei

A kb. 4050 cm hosszu dugvanynak vagy oltvanynak

a felso resze telepiteskor a fold felszine fole, az also
resze a foldbe keriil.
A szolotoke fold folotti reszeit osszefoglaloan
szarrendszernek nevezziik. A fold ala keriilo reszekbol
alakul ki a gyokerzet.
A szarrendszer reszben fas, reszben /old reszekbol all.

A gyokerek fokozatosan elagaznak, ilyenforman els6-, masod-,

harmad-, negyedrendii es tovabbi elagazasok alakulnak ki.
Milyen a sz616 gyokerzetcnck a belseje?

A fiatal gybkeren harom ov alakult ki: a novekedesi 6v, a felsziv66v es a szallit66v.

A novekedesi ov
25 mm hosszti, csucsi reszen az ujabb es ujabb sejteket Ietrehoz6
tenyeszokiip
talalhat6. Puha ailomanyat
gyokersiiveg
vedi, melynek segitsegevel a talajba hatol.

A felszivdov

atereszto sejtjei szivjak fel a talajnedvesseget es a benne oldott tapanyagokat. A felszivoov feliiletet olykor gybkerszorok novelik. Ezek
a felszini retegbol nonek ki, de nem minden esetben alakulnak ki.
Nedves talajban alig vagy egyaltalan nem kepzodnek, szaraz korulmenyek kozott eilenben tobb talalhat6 belSliik.
A szallitoov
kiilso sejtjei mar nem ateresztoek. A felszivoov feher, a szallit66v
pedig barna szinii.

A gyok^rzet kiterjedese

A gyokerzet zome altalaban a forgatas melysegeben helyezkedik

el, zommel 4060 cm-es retegekben. Egyes gyokerek azonban sokkal melyebbre is lejutnak. A magas talajvizszintu alfoldi szolokben
a gyokerzet gyakran csak az egy-ket meternyire levo talajvizszintig
hatolhat le. K.6tott talajon vagy melyebb retegii homoktalajon ha
kopad nem akadalyozza a gyokerzet 1213 meterig is lejuthat.
Oldaliranyban a gyokerek 68 m-nyi tavolsagig terjedhetnek.

A gyokif hosszmetszete
I. y6kr0veg, 2. ncivekedfei ftv, 3. flzlv<iOv, 4. szillddflv.
5. ybkwsi6rok. 6. rej

10

A gyokerzet tnelysegbeli elhelyezkedese

.
A szoldgyoker mtgujult csucsi reszei
I. az oiztddii bezdettn. 2. Isttdbbi dllapniban

knyszernyugalomr61
A gyokerzet kiterjedtse oldalirdnyban

A gyokerzet novekedeset a fold folotti reszek is befolyasoijak.

Egy J6kora, egyediil al!6 lugastoke termeszetesen nagyobb gyokerzetetfejleszt. A magasmiivelesii tokenek is kiterjedtebb a gyokerzete,
mint a fej-, illetve bakmiivelesue.

beszeliink.
A gyoker a tenyeszid6szak folyaman a
legeroteljesebfoen
keso tavasszal es junius elejen fejlSdik, Iegkevesb6 pedig a nyari szd
razsagok idejen, Julius vegen, augusztusban. Szeptember vegen, okt6ber elejen ujra megindul a novekedes. Kedvezo idojaras eseten,
amennyiben nincsenek tul nagy hidegek es elegend6 a csapadek,
a gydkerek novekedese
decemberig elhuz6dhat.

A gyoker elete
Tavasszal, amikor a talajhomerseklet eleri az 56 C-ot, a gyokerek is novekedesnek indulnak. A gyokervegeken feher, ujonnan
keletkezett szalak jelennek meg, melyek egyre hosszabbodnak.
A gyoker fejludesc a tenyeszido fulyaraan

A sz616 gyokere, amennyiben a kiilso idojarasi koriilmenyek engedik, egesz even At folytathatja eiettevekenyseget. Ezert a gyokernel
csak

12

13

Tavasztol tavaszig
A kovetkezo fejezetben a szrrendszer tovabbi reszeit
es egyevi eletmilkodeset mutatjuk be. A homersekletnek es a csapadeknak az 19011950 kozotti 50 eves
atlagat is kozoljuk.

MARCIUS
megindul a nedvkeringes
: 6,2
Csapa&kosszeg; 43 mm

Tavasszal, marcius kozepen, az atmetszett vesszo sebfeluleten

egy vi'zcsepp jelenik meg, amelyik egyre no, majd kesobb vegigfolyik
a vesszon. A jelenseget
konnyezes nek
nevezzuk. E?, a nedvkeringes megindulasanak a jele.

* rne^mduidsahnz szuk**%<?
talajhfimerseklet

A metszett vesszdn megjelend konnyezes

A nedvkeringes kezdete a talaj homersekletetol fiigg. Akkor k6vetkezik be, ha a talaj 20 cm melysegben 8 C-ra melegszik fel, 50 cm
melysegben pedig 6 C-ra. Meleg idojaras eseten a konnyezes erosebb.
A konnyezesi nedv sokfele
dsvdnyi anyagot
tartalmaz. A keletkezo tapanyagveszteseg gyakorlati szempontb61
nem jelentos, mivel csak kis mennyiseget tesz ki.
A konnyezes hatasara azonban a riigyek
bevakulhatnak.

A hetytelenul metszett vesszo. A nedv a

rugyetcrefolyik. mttyek btvakulhatnak

Htlyeaen meiszett vesszo. A ttfolyo

nedv flkeruli u rugyekft

17
16

A rijgyekre rafoly6 nedvben nyalkagombak telepedhetnek meg.

Bevonhatjak a rugyet es annak pusztulasat okozhatjak.
Kulonosen nagy karok keletkezhetnek a fiatal, harom-negy eves
szolokben. A foriigy nem hajt ki, csak a mellekriigyek fakadnak ki,
ami ket hettel keslelteti a szolo z61d hajtasainak novekedeset es beereset.
A riigyeket meg erosebben bevakfthatja a konnyezes a homokteriileteken, ahol a szel altal felkavart homok ratapad a nedves nyalkagombakra es kemeny bevonatot kepez.

10 'C

APRILIS
fakadnak a rugyek
AtlaghdmMklet: 11,4 C
Csapadtkosszeg: 52 mm

Duzzodd rugyek. A rugypikkelyek

felpattannak, de csak szorokkel
horitott hajtdscsucs IdtHato

A riigyfakadas kb. aprilis kozepen kezdodik. Melegebb vagy

huvosebb idojaras eseten ket hettel korabban vagy kesobben is indulhat.
A bevezeto szakaszban a rugyek duzzadni kezdenek. Ha a leghomerseklet atlaga tobb napon at eleri a 10 C-ot, a rugypikkelyek
meg jobban szetnyilnak, es lathatova valik a suru szorokkel boritott
hajtas. Ezt az idopontot nevezik a szakemberek
rugyfakadasnak.
A konnyezesre a talajhomerseklet hatott dontoen, itt pedig
a levego felmelegedese
a fontos. J61 bizonyitja ezt egy regi kiserlet. A novenyhazba bevezetett szolovesszo bent levo riigyei kifakadnak, a kint levok alva maradnak.
Az alanyfajtak, valamint a direkt termok kb. I hettel korabban
fakadnak, mint a nemes szolo. A nemes szolonel a korabban erok
fakadnak hamarabb.

A novtnyhdzbu bevezvtett

IK

A kifakadt rugyek. Ldlhatovd

vdtnak a kix levelek is

A hajts res/ci

MAJUS
a hajt&sok gyors novekedesnck indulnak,
kialakul a viragzat

Atlaghdmerstklet: 16,8 C
Csapadtkosszeg: 69 mm
A riigyfakadas utan a hajtasok eleinte lassan novekednek. Kb.
majus 510. kozott azonban mar ,,sorlik" a szolo, ami azt jelenti,
hogy a 1015 cm-es hajtasok megzolditik a sorokat.
A gyorsabb novekedes a felmelegedo idojaras hatasara majus
derekan indul meg es Julius elejen fejezodik be.

A legfelso reszen levo tenyesz6csiics hozza letre a kiilonbozo

szerveket. Ilyenek a
levelek, virdgzatok,
a hajtas tengelye, amelyen
izkozok (intern6diumok) es csomdk
(noduszok) vannak.
A kacsok
kapaszkodasra szolgalnak, es ha nem tudnak semmire se ratekeredni, akkor elszaradnak. Ha tavasszal nedves az idojaras, a hajtasokon
gyongyszorok jelennek meg.

Milyen a hajtas heliilrol ?

A fiatal hajtas keresztmetszetet mikroszkop alatt vizsgalva kozepen a
belszovetet
tataljuk, koriilotte helyezkednek el az
edenynyalabok.
Ennek belso reszen van a
fa,

A fiatal hajlda szovetifettpitese

Fiaial, gyongysziirdkkel borltott hajtas

20

Fiatal hajtds majus kozeptn, jdl Idthatd

virdgzatokkal

I. bor;./i;vct. 2. kereit, J sziUrdit6 sejtnyaUbuk, 4. h^noi,

s . fareaz a IWJenytkkci. 6, Mlau^r, 7. Ml, 8 kumbium

21

amely egyreszt szilardlt6sz6vet, masreszt pedig benne vannak az llto

mm atmerot is elero
faedenyek,
amelyek folfele szailitjak a gydker altal felszivott nedvet.
A hancsban
talalhatok az lin.
rostacsovek,
amelyek a levelek altal eloallitott tapanyagot szailitjak a gy6ke"r 6s a
fiirt fele.
Az edenynyalabok kozott helyezkednek el a
belsugarak.
A hancs kiilso reszen is talalhat6
szilardit6szovet,
valamint a keregben is.

Teljesen kifejletl szololevtl majus mfaodik felebcn

I. levelnyil.Z vallis villobol, 3. oldaiabol,
4. oldalkarej, 5. csiic^karej

A level

A level a szolo taplalkozasanak legfontosabb szerve. Egyreszt

tiido, amin keresztiil lelegzik, masreszt pedig egy vegyi laboratdrium,
ahol a gyokerek altal felszivott tapanyagokbol es a levegobol felvett
szen-dioxidbol eletfontossagu tapanyagok kesziilnek.
Ha a level keresztmetszetet mikroszkdp alatt vizsgaljuk, als6 es
felso reszen
borszovetet
talalunk, alatta vannak a hosszan megnyult
osziopos sejtek.
Ezekben igen sok a zold szintestecske, ami a tapanyagk^sziteshez
szukseges. Az. alatta levo kerek sejtek kozStt sok a jarat. Ezert nevezik
szivacsos retegoek.
A jaratok kozott szabadon aramlanak a gazok.
A level also reszen mm2-enkent 100300 legzSnyilas van. A level felszinen csak igen keves 16gzonyilas talalhat6. Ezert fert6z a peronoszpora a level fonakan keresztiil.

22

A levtl szovetifelepiltse
I. felso hfirszdvet, 2. osziopos sejtek, 3. szivacsos sejtek,
4, also bfirszovet, 5. Iegzdnyfl6s

A viragzat

Majus vegere kifejlodik a viragzat. A szolonek

fiirtviragzata
van, benne allag 300400 virag talalhato. A nagy ftirtii fajtaknak
ennel nagyobb, a kisebb fiirtueknek kisebb viragzata van.
23

A szdlfl

furtvirdgzata

kinyilt rtytiri rugyMI hAntiljhajtds keltikezett

A rogj k ti a boaaljbajtasok kialakulfaa

A tialal hajtascsucs Ievelh6naljaban csak egy riigyet Idtuok. Ez

az un.
nydri rugy.

Beloie fejlodik ki a
honaljhajfjis.
A nyari riigy kihajtasa utan lathatova valik a
teli rugy
is. A leli rugy rendes koriilmenyek kozott csak a kovetkezo evben
hajt ki. A foly6 evben legfeljebb csak a hajtas seriilese, eros visszacsipese keszteti kihajtasra.

JUNIUS
virag/ik a szolo,
megindul a bogy6ndveked^st
fejlodnek a teli riigyek
Attaghtimersftklet: 19,9 aC
C$apadkosszeg: 67 mm
/I y*/7iWd n vdri rugy

A aydri rugy kifakadte eldtt

I hiti". i. nySri rQBykenJemtiny, ^. Uvilny*!

/. a .>j-j.: rOgy fellevele (pikkeiy*). J1. a ki .MDI

(wttaot nyari nigy, f.

4. * Imtinyil

A sz6lo viragzasa altalaban junius elso 10 napjara esik. Ha meleg az idojaras, mar majus vegen megkezdSdik. Hfivos idojaras eseten junius masodik felere is kitolodhat.

24

25

A szolo virdga
I. c v . i , e i6it, 2. ny(16fdbeh, 3. nyltas man

Kiilonhozt) virugtipusvk
1. WrnvtrSg, 2. nfivirig, 3. hfmnfri vtriji

A S7olovirag reszei
A novirag

A szolo viragat kinyilas elott a

sziromlevelek
takarjak, amelyek majd egyiittesen hullanak le. Ezt nevezziik
sapkanak.
A szolo viraganak kiviil alig Iathat6
cseszelevelei
vannak, ezen beliil helyezkednek el a
mezfejtok,
amelyek a jellegzetes finom illatot adjak, Az 6t
porzo koriilveszi a maghdzat,
amelynek csiicsi resze a
bibe.

eseteben a maghaz eroteljesen kifejlfidik, de a porz6k csSkevenyesek.

! A viragpor nem kepes
megtermekeny itlsre.
! Ilyen viraga van a Keknyellinek es tobb, ma mar kevesse elterjedt
j csemegeszolo-fajtanak (Kecskecsocsu feher, Genuai zamatos).
A szolovirag megterm^kenyiilese

A viragok altaldban a reggeli es a delutani 6rakban nyilnak ki.

A viragnyilas utan felrepednek a portokok, es a kirepiilo viragporszemek rarak6dnak
a bibere.

KUlonbozo sz6lti> iraok

A termesztett szoionek altalaban rendesen kifejiodott maghaza

es porz6i vannak, amelyek megtermekenyitik a viragot. Ez a
himnos vir^g.

Ha a termoresz csokevenyes, a porzok eroteljesebben fejlodtek,

akkor
himviragrol

beszeliink. Ilyen nehany alanyfajtanal talalhato, de a Kadarkanal es

a Furmintnal is elSfordul.
26

A bibecsopp

27

A szdlovirdg belsd sivrktzete

I. Wbt, 2. HbKMtorna, 3. maghizfiren, 4. e maghii fIn.
5. maghezdemdny, '- vack

A csirdzv pollen

A biben valo megtapadast egy vizcsepphcz hason!6 kepz6dme"ny,

a bibccsopp
is elosegiti.
A nedves biben a viragporszem csirazni kezd es tdmlot fejleszt,
ami a megtermekenyiteshez szukseges.
A maghdz keresztmelszete
I. mtighaz, .' maghdzUreg, ' . 4.. .V. f>, maKk

Milyen a virag belso szerkezete?

A megtermekenyiiles megertesehez meg kell neznunk a virag
belso szerkezetet is.
A viragkocsany kiszelesedo reszen,
a vackon
nyugvo virag maghazanak
negy Urege

van. A benne Iev6 magkezdemenyekhez a bibecsatornan keresztul

jut et a viragporszem tomlqje. Az ebben levo
sejtmagok
termekenyitik meg a magkezdemenyben levo petesejtet.

A szdl&viragzast kedvezden befolyasolo idojaras

A viragzashoz legkedvezobb feltetelek: a 2026 C-os atlaghomers^klet, a deriilt ido es az 55%-os relativ paratartalom. A hideg es

28

29

a tul meleg szaraz levegdt okozo idqjaras egyarant karosan befolyasolja a termekenyulest.
A megtermekenyules utan megindul a
bogy6 novekedese.
Ha mind a negy magkezdemeny megterrnekenyiil, a bogy6kban
negy mag
alakul ki. Igen sokszor azonban csak ket-harom magot talalunk.
A levelek honaljaban junius honapban tovabb folytatodik a teli
rugyek kialakulasa.

JULIUS
megszunik a gyors hajtasnovekedes,
a bogydk novekszenek,
a korai fajtak zsendiilnek
Attaghtimtrstklet: 21,9 C
Csapadtkosszeg: 50 mm
Foglaljuk ossze a hajtasnovekedes tudnival6it.
A gyors hajtasnovekedes
idoszaka majus kozepetol Julius kozepeig tart. Elotte es utana
a hajtasnovekedes
j6val kisebb, augusztus 15-re teljesen megszunik.
Ez a jelenseg csak akkor figyelheto meg, ha a hajtas
szabadon,
fiiggolegesen novekedhet. A termesztett szolonel a hajtasnovekedest a termeszthetoseg celjab6l visszavagassal (csonkazas) korlatoznunk kell.
Az egy napra eso hajtasnovekedes juniusban a legeroteljesebb.
Ilyenkor 24 ora alatt a szolo hajtasa 15, sot 20 cm-t is hosszabbodhat.
A hajtasnovekedes napi iiteme termeszetesen csak
atlagos idojaras
eseten szabalyos megoszlasu. A hiivos, borus vagy tul szaraz id5
visszatartja a novekedest.

30

(V. 15.

V.I.

V. 15.

VI. 1.

VI 15.

V I I . 1.

V I I . 15.

V I I I . 1.

V I I I . 15.

A szoWhajtds egynapi novekedese a vegetdcids idoszak folyamdn

A bogy6k novekedese
A szolobogyok novekedese Julius folyaman a leggyorsabb. A jol
megtermekenyult viragokb6l normalis nagysaguak lesznek, benniik
harom-negy mag talalhato.
A hianyosan megtermekenyult viragok egy reszebol apro, egymagvu vagy mag nelkuli bogyok keletkeznek. Ezt nevezztik
madarkassagnak.

Eltlro bogyonagysdgok

Rtndfsfn

termekenyultfurtok

1. normals bogy6, 2. m.itl,nk,i-. bogyo,

3. elnigas (apro zold bogy6), 4. magh^z

31

I-iirt

fiirl

Hgyes viragok meg hianyosabban vagy egyaltalan nem termekenyiilnek meg. Ilyenkor a maghaz lehullik vagy csak egeszen apro
zold bogyo kepzodik. Ez az
elrugas jelensege.
Ugyanazon fiirton beliil elofordulhatnak normalis nagysagu bogyok, mellettiik azonban lehetnek hianyosan megtermekenyiiltek is.
Juliusra mar jol Iathat6 a fiirtok teltsege.

Teli rugy felepitfse

I. riiyalap. 23. riigypikkelyek, 4. rugyfiyapor,
5. forttgy, ft7. meUekrugyek

fedik, belu!
talalhato, ami
a foriigyet es a mellekriigyeket vedi.
A foriigy oldalaban kialakuinak a jovo evi
fiirtkezdemenyek is.
Egyes fajtaknal a mellekriigyek is termekenyek lehetnek.

Az eres kezdete

AUGUSZTUS
Juliusban mar igen sok fajta erese megkezdodik. Ennek elso jele, hogy az addig zold szfnii bogyok megszinesednek. Ekkorra mar
majdnem elerik teljes nagysagukat, allomanyuk megpuhul es cukortartalmuk novekszik. Ezt a jelenseget
zsendiilesnek nevezziik.

A riigyek kiaiakutasa
Az also izkozokon kialakuinak a
feli riigyek.
Ezeket kfvulrdl
pikkelylevelek

32

kialakul a fiirt es a bogy6,

erik a szolo,
fasodik a vess/o
AtlagMmtrsfldet: 21,2 C
Csapadtkdsszeg: 48 mm
A zsendiiles idejere kialakul az egyes szolofajtakra jellemzd
ftirtnagysag.
Kis fiirtje van a Tramininak, kozepes az Ezerj6nak, nagy a Gloria
Hungariaenak, igen nagy az Afuz Alinak.
A bogyot kiviilrol a hej
boritja, az alatta levo sejtek hosszanti iranyba fokozatosan megnyulnak, majd a mag kozeleben keresztben hosszabbodnak. A bogyd

33

sejtnedveiben levo nedv adja a termeles vegceljat, a s/6lolevet. A bogyo alakja fajtak szerint eltero alaku es nagysagu.
A bogy6fejlodes folyaman a
cukor es a sav
mennyisege ellentetesen valtozik. Igy alakulnak ki azerettseg kiilonbozo fokozatai.

ai bngyb reszei: /. bogybkocsany, 2. kocsanykorunit, 3. bogyA

hi a bogyd szovet

Kulonbozo furtnagysdgok

Augusztus vegen barnulni kezdenek a vesszok. Ekkor a

kambiumgyiirun
kivtil, amely a fat es a hancsot hozza letre, egy uj oszt6d6 szdvet jclenik meg, a
parakambium.
ECialakitja a
paraszovetet,
a kiviil eso szovetreszek elhalnak, es ez okozza a vesszS barnulasat.

/. filleng (milling), 2. kicsi, 3. k&7epes, 4. nasy, .' igen rmg

A szolovesszo szovetifelepitese

A fiirt felt pilose

I . holtkereg, benne 2. a paraszovel, .*. es szilardlto sejtnyaldbok

(hancskorona), mellette clhalt azovetreszek; 4. hdncs, benne a
6s a rostacsovek, 5. tare,: a faedenyckkel,
t>. kambium. 7. maodlago$ Mlsugdr. S. elsfidleges MUugar, 9. betwvrt. 10.
(= a hancs gyakorlati elnevezcse)

I. fflrtnyil, 2. fOrttengely. 3. bogydkocaAny, 4. bogy6k

34

35

SZEPTEMBER
tovabb erik a sz615 es a vess/o,
kezdSdik a borszfilofajtak sziirete,
elkezdodott a KM rugyek mely nyugalma
Atlagh6m6rs6klet: 16,9 C
Csapadtkosszeg: 45 mm
Szeptemberben mar nemcsak a
csemegeszolo-fajtakat

- 60
-50
40
-30

20
10

IX.1 X I I . 1

1.1

IV. 1

mely nyuga!om-k6nyszernyugalom
A kemtnyitofd lerakoddhelyei a vesszoben
(feketfveljelolt rtsz);
kb. l/30'asjddtinkttiraotdat hatdsdra a megktkiilt rfszt
a kfainagyitd
jdl Idthatdvd teszi

(Chasselas, Gloria), hanem egyes

borszoiofajtakat
is szuretelhetiink. Ilyenek pi. az Ottonel muskotaly, Leanyka, Rizlingszilvani, Piros tramini.
A borsz616fajta"k beerese egy honapot is ingadozhat.
A szololevel altal kepzett
szenhidrAtok
egy resze legzesre haszna!6dik fel, masik resze a furtokbe megy, a
harmadik resze atvdltozik kemenyitove es a vesszobe rak6dik le.
Szeptember elejetol hiaba vagjuk vissza a szolovesszot, a teli
rugyek mar nem fakadnak ki. Januar elejeig meg hajtatas eseten is
igen vontatott a riigyfakadas. Kesobb a rugyek a kiilso homerseklet
hatasara mar konnyen kifakadnak. Az elozo allapotot

36

KulonlM2i> idopontban vegzett vesszohajtatdshoz szukstges napok szdma

mely nyugalomnak.
ut6bbit
k^nyszernyugalomnak nevezziik.

OKTOBER
a sziiret fo iddszaka,
a szdlo mar tiilerhet,
a lomb elszinezSdik,
a vesszoeres folytatodik
Atlaghdmtrstklet: 11,2 C
Csapadtkmennyistg: 54 mm

37

Borszolof ajtak before s6nek ingadozasa

Oktdberben mar a kesei eresii szolofajtak is szedhetok. Egyes

fajtak erese kedvezotlen evjaratokban oktober legvegere, s6t novemberelejere is athuzbdhat, ami fokozzaa rothadast. Egyesesetekben a kesei fajtak nem is tudnak rendesen beerni.

Rizlingszilvani

Ottonelmuskotaly

Leanyka

ix in

<*

Mi jellemzi a szoloeres egyes szakaszait?

<k

**

IX. 20.

IX. 30.

X. 10.

Piros tramini
,x 1

legkorabbi (fc Atlag

r.

&

X. 20.

legkfesobbi beer^s

Borsz6l8faitak \9fokos beeresenek ingadozasa evjaratuk szerint

(NimethM. utAn)

Min6s6gi fajtak 19 cukorfok e!6res6nek id6pontjai

Harslevelu
Olasz rizling

(V(

Kekfrankos
Cabernet
sauvignon

4
<fr'
rt

r'

a
6

Kovidinka
Izsaki sarfeher
IX.10

d"
f li
<t

A
IX 20.

IX 30.

^>*

II. Tomeglerma N 16 cukorf jka

Piros szlanka

4*

X. 10.

X. 20.

-30

X. 30.

Meghattrozott miatfok eltrtstnek ingadozasa tvjaraiok szerint

(Ntnuth M, Man. JtlmagyarAzatat 1. az clSzo dbrdndl.)

38

A bogyofejlodes folyaman
a cukor es a sav mennyisege
ellentetesen valtozik. Ennek merteke szerint aiakuinak ki az eres fokozatai.
A zsendiiles
az eres kezdete. Az eddig zold szinii bogyo a fajtara jellemzo szinii
lesz (feher, piros, kek). A feliiieten
viaszreteg
alakul ki. A bogyohus megpuhul. Ebben az idoszakban igen gyors a
cukoroldatok bevandorlasa.
A teljes eres
idoszakaban mar nem aramlik tobb cukor a bogy6kba. A fajta ele>te
a teriiletegysegre szamitott
legnagyobb cukcrmennyis^get.
A tuleres
folyaman a cukortartalom tovabb no, de ez mar nem a bearamlas

XI. 10.

szept. 1.

okt. 1.

A cukor- es a savtartalom eUenieles alakulfaa az eres folyaman

39

NOVEMBER
lehuliik a lomb,
a vesszS felfe^sziil a t^lre
X. 15.
2,4 g

Atlaghtimfrstklet: 5,6 C
Csapadtkosszeg: 61 mm
A tenneszetes lombhulUs
iddpontja noveniber elejen van. Hazankban igen gyakrait m&r elSbb-

X. 20.
0.7 g

A bogydtomeg vdltozdsa a zsendiites. teljes Ms, ttiterts

4s aszfaodds fotyamdn

kovetkezteben jon letre, hanem a toppedo bogyok vizleadasa tblytan. Ilyenkor javul a minoseg, de csokken a termes mennyisege.
Az asziisodas
a tulere~snek az az allapota, amit a szurkepenesz hatasara fellepo toppedes idez elo. Rendszeresen csak Tokaj-Hegyaljan kovetkezik be.
A fogyas/tasi erettseg
a csemegeszoloknel hasznalt megjeloles. Az az allapot, amikor a szo16 cukortartalma mar elegendS ahhoz, hogy fogyaszthato legyen.
A zsenduies es a teljes er6s kozotti idoszakban kovetkezik be.
Oktdber h6nap folyaman a levelek cukortermelo kepesseg-.:
egyre
csokken,
mert a zold szintestecskek fokozatosan elbomlanak. Ennek kiils-J
jelekent a feher es a piros bogy6ju fajtak levele megsargul, a kek
bogy6juak6 voros szinii lesz.
A h6nap vegere a vesszo felso resze is megbarnul.

40

A tOke jareszei iombhullds uldn

I. is 2. . i l l . . . - , rugyek, j. s.irszcm. 4. alapl
rdgyek, S. cser (2 ive rfaz), 6. h&romivcs r*M

A vesszd hosszmetsiete
I. (xkfiz. 2. teijc-.cn Itifejlelt bilrekcsz,
-'

.: .:!r '.!;.:.-

.. & 5. Ml rttgyek

az 5szi fagyok hatasara hullanak fe a levelek. Rendes kortilmSnyek

kozott ekkorra
beerik a szolSvesszo
es felveszi a fajtara jellerazo szmt. Az Olaszrizlinge pi. szalmasdrga,
a Chasselas-e pirosbarna.
A vesszo hosszmetszetnl Uthatd, hogy a

ndduszoknril (biityok) a b^lszovetet a blrekesi (diafiragma)

szakftja meg. Ennek foilettsege elteio. Azoknal a ndduszoknal, ahol
kacs van, teljesen kifejlodik (csumas butyok), ott, ahol nines kacs,
rendszerint csak hianyosan talalhatd meg. Min61 t6bb a j61 kifejlett
diafragma, annal erettebb a vess/6.
41

chet6ve teszik, hogy a tapanyagok ha csdkkentebb m&te'kben

s
telen is vandorolhassanak.
A rostacsovekben levo szigete!6r6teg a konnyez6s idej^n tClife el.

DECEMBERJANUARFEBRUAR
a lomb nelkuli szdiotokek teli
almukat alusszak,
ha csokkentett mertekben is, de
folytatjak eletmukodesiiket
Atlaghdmtrstklet:
1. Rostacsovek hosszmetszete a vegeidtios idoszak alatt
2. Rostacsovek telen

Osszel a szolo szoveti reszein is

elvaltozasok
keletkeznek. fgy pi. a hancsban talalhato rostacsoveket az ugynevezett rostalemezek szelik at. A rostalemezek atereszto reszeire szigeteloreteg rakodik le, ami gatolja a tapanyagforgalmat.
Az elektronmikroszkoppal vegzett legujabb vizsgalatok kideritettek, hogy a rostalemezeket elzaro anyagban igen vekony, 50 nanometer (1 mm huszezred resze) szelessegii repedesek vannak, melyek

Repedtsek a rostacsovek elzdr6d6sain

42

Csapadkosszeg:

XII.

I.
hdnapban
1,3C
~0,8C

1,1 C

59 mm

39 mm

39 mm

II.

A jol beerett vesszo felkeszult a telre. A legfobb tarta!6k anyaga

szenhidrat, ami joreszt
kemenyitoszemcsek
ilakjaban raktarozodott a sejtekben.

Gyengtn tren vrxszti ktmtnyitSszemcsti

43

A cukoroldat tomenyebbe teszi a sejtek nedvdt, es igy a vessz6

jobban ellenall a teli fagyoknak. Ha tobb a szenhidrit, tom6nyebb
lesz a sejtnedv cukortartalma, a? erett vesszot a hideg kevesbe"
karositja.
A nedvkeringes megindulasa elott a cukrok ismet visszaalakulnak kemenyi'tove.

A jot beerett vesszo kemenyitoszemcsei

A J61 beerett vesszokben a kemenyitoszemcsek

sQrfibben
helyezkednek el, mint az eretlenben.
A hideg hatasara a kemenyito lebomlik es atalakul
cukorr&.

XI

XII

I.

M.

Ill

IV

A szenhidrdtok vdltozdsa dsztdl tavaszi'n

44

Mtgjegyzts: a H6m6rs6klei- & csapaddcadatokat haztnk cgyik igen neves term6hctycn, Tarcalon mertek 19011950 kdzdlt.

45

Kornyezeti feltetelek
A s/olo akkor fejlodik jol, ha a feny, a ho, a csapadek, a talaj, a novenyi, az allati es az emberi kornyezet
kedvezo szamara. A kornyezeti adottsagokat idegen
szoval okologiai viszonyoknak nevezziik.

VII.

A napxiilesfs ordk szama a tenyesziddszak egyes hdnapjaiban

(Tarcal. 40 tves tit lag)

nek. Ennek modozatait kesobb a muvelesmodoknal fogjuk

targyalni.
A nagyobb
vizfeliiletek

kozelsege fokozza a megvilagitottsagot. Ilyen kedvez6 helyzetben

vannak a Balaton eszaki partjan, a vizpartt61 12 km tavolsagra
levo szoloultetvenyek. A jobb megvilagitottsag hozzajarul az itt termett borok kivalo minosegehez. A vizfeliiletrol visszaverodo feny
elosegiti a levelek ass/imilaciojat, a cukorkcpzodest.
Az evi
napsuteses

orak szama borvidekeinken kb. 18002070. Ebbol a tenyeszidSszakra (aprilis t.okt6ber 31.) 12501500 jut.
A napsuteses orak szama az ev egyes honapjaiban termeszetesen
nem egyenlo. A legtobb juliusban, a legkevesebb decemberben. Ez
egyuttal azt is jelenti, hogy nyaron hosszabb ideig tudunk dolgozni
a szoloben.

Az tv egyes honapjainak dtlaghomerseklete t Tarcal, 1901 1950S.

A sotettel jelolt rfsz a rugyfakaddstol a lomhhulldsiK terjedo idfiszak

Mil>en karokat okozhat a teli fagy ?

Az egyes eletfolyamatok szamara sziikseges homerseklettel

az elozo fejezetben foglalkoztunk. Ezeket az ismereteket ki kell
eges/iteniink a
karos homersekleli
hatasokkal.
Az eros tcli fagykarok
rendszerint 20 C alatt kovetkeznek be, de
az erzekenyebb fajtak

A ho hatasa
A szolotermeszteshez sztikseges homennyiseg hazankban kielegito. A havi atlagok megoszlasat az 51. oldalon levo abra szemlelteti. Az idojaras azonban gyakran elter az atlagtol. Vannak olyan evek.
amikor a keson ero szolofajtak nem tudnak kelloen beerni.
50

mar -18 C-nal is karosodnak. Ha a vesszobeeres kedvezo volt,

akkor az edzettebb szolofajtak -20 C-nal hidegebbet is kibirnak.
Ilyenek pi. a Chasselas, Olaszrizling, Sziirkebarat, Piros tramini,
Ottonel muskotaly, Kekfrankos stb.
A nemes sz616 gyokerei 5
6 C-os talajhomersekletnel
karosodnak. Ez csak a hotakaro nelkiili, igen kemeny, kb. -30 UCos lehuleskor kovetkezik be. Szerencsere szazadunkban nagymertekli
gyokerfagykar csak egyszer fordult elo 192829 telen. Az oltvany51

ilomb- is

bo(yo -

i.eniklet (+ 10 C)

(old ftletli rnek

A magas hnmerseklel
miatti karosodas hazai koriilmenyek kozott csak
ritk;in kovetkezik be.
A lejtos teruletek jobban felmelegszenek, mivel itt a nap sugarai merdlegesen erik a felszint.
Ugyancsak befolyasoljak a felmelegedest a kiilonbozo
talajf^lesegek
is. A homoktalajok koanyebben, az agyagos talajok nehezebben
melegszenek fel.

eroi till

-20 C aUtt

A csapadek
A ha hatasa
a szoli> eletftilyamataira

szolo gyokerei -9
10 uC-nal fagynak el, Hazankban ez meg
sohasem kovetkezett be.
A legnagyobb fagykarok az Alfoldon, a dombvideki szolok
melyebb volgyeiben es az aljszolokben fordulnak elo. A tavaszi, oszi
fagykarok a lombozatot karositjak, de az erosebb oszi fagykarok
-4
5 C-nal oktoberben a riigyeket is elpusztithatjak.

A If JIM terutetek a nap.tugdrzds beesesi szoge miatt mddositjdk afdny- <*s hoviszonyokai

52

Ahol a tobb evi csapadek mennyisege eleri az 500600 mm-t,

ott a szolo mar sikeresen termesztheto. 400450 mm alatt rendszeresen
ontdzni kell.
A 800 mm feletti csapadekmennyisegnel novekszik a
gombasbetegsegek
veszelye. Magyarorszag legtobb szolotermo teriileten a csapadek
500 --600 mm kozott van. Csak a Nyugat-Dunantulon, pi. a soproni
borvideken haladja meg a 700 mm-t.
A szolo eletfolyamatai szempontjabol, mint a mellekell abrabol
Iathat6, a napi 10 ('C feletti ertekek a fontosak. A napi 10 "T-os
atlaghomerseklet feletti osszeget nevezik
aktiv honek.
fgy pi., ha a napi atlag 16 C, akkor az aktiv ho 6 "C. Az egyes
napok aktiv homersekletenek
osszeadasa
idja az evi aktiv hoosszeget. A koran ero Csabagyongyenek a be'reshez 960, a keson ero Afuz Alinak 1460 aktiv hoosszegre van
Eiiksege. Az ilyen kesei fajtak nem is tudnak minden evben beerni,
csak igen kedvezo melegebb videkcn termeszthetok.
A nagyobb vizfeliiletek
fokozzak a levego paratartalmat. A tokaj-hegyaljai aszusodashoz,
& a nemespenesz kifejltidesehez erre van sziikseg. A Bodrog es a

53

Tisza kozelsege, az arteriileteiken es a szomszedsagukban levfl

vizenyos teriiletek, mocsarak, holtagak novelik a Ieveg6 paratartalmat.

A talajtani tenyezok befolyasa

Szoloteruleteink ket nagy csoportra oszthatok: homok- es
kotott talajokra. Keves kiveteltol eltekintve a homoki szolok a?.
Alfoldon, a kotott talajuak a dombvideken talalhatok.
A homok talajokon
beliil uzemi telepitesre
a nem mely fekvesu,
kiegyenlitett felszinu teriiletek alkalmasak. Azokban a homoktalajokban, amelyeknek kvarctartalma legal&bb 85%, nem tud
megelni a filoxera, ezert sajat gyokeren levo szolo" telepit6sere alkalmasak. Ezeket nevezziik
immunis homokoknak.
Mivel gyokeres vesszovel ultethetiink, az ilyen talajon kevesebbe
kerul a telepites. A jo minosegii
barna homoktalajok
jo vizgazdalkodasuak, nagyobb termeseket adnak, de itt mar oltvannyal kell telepitenunk, ami noveli a telepitesi koltsegeket,
A kotott talajokon
valo uzemi szoloteiepitesre az enyhe lejtok a legalkalmasabbak.
A meredek lejtokon iizemi szolot csak
kiemelkedo minoseget ado teriileteken
szabad telepiteni, igy pi. Tokaj-Hegyaljan vagy Badacsonyban
es a Balaton kornyeken. A lejtos teriileteken sulyos karokat okoz
a talaj lemosodasa (erozi6). Ellene vizvezetokkel, teraszirozassal
vedekezhetunk, ami erosen megdragitja a telepitest.
Egeszen mas a helyzet a kis teruletii, kert jellegutelepiteseknel.
Ez esetben meg a kiugro minoseget nem ado teriiletek is megfelelhetnek. A sikeres termeleshez azonban kertszovetkezeti osszefogas
sziikseges, mert a teriiletrendezes, az utak kiepitese itt sem nelkiilozheto.
56

A talajok termokepesseget es a tapanyagok ertekesiteset befolyasolja a

viztaro!6 kepessegiik is.

Legtobb vizet az erosen kotott agyagtalajok tudnak tarolni, de nagyon nagy a vizmegtarto kepesseguk is. Jo vizgazdalkodasuak
a valyog- es a barna homoktalajok. Sok vizet ad a keszletebol a noveny szamara a futohomok, de csak kis mennyiseget tud tarolni.

A homok teriiletek minii.\ilexe

{Lasd a kovetkezo oldalon leviS tablizatot)

57

A tengerszint feletti magassag szerepe

Az eghajlat m6dositasaban
nagy szerepet jatszik a tengerszint feletti magassag.
Az Alfoldon a tengerszint feletti magassag a legtobb helyen
100 m koruli. A kornyezo

40

36%

30
24%

holt viz

20
12%
5%

hasznos!
i;V:-wz ;;;

magasabb helyekrol
itt gyulik ossze a Karpat-medence
hideg levegoje.
Ezert gyakoriak a teli es a tavaszi fagykarok. A dombvidek mely
fekvesu reszei ugyancsak fagyveszelyesek.
Magasabban fekvo helyeken jovai
kisebb a fagyveszely.
A tengerszint feletti magassag lOOm-enkent kb. 0,5 C-kalcsokkenti
az evi atlaghomersekletet. Magyarorszagon 300 m feiett mar nemigen talalhato szolo, mivel ott keson erik be.
A 150200 m kozotti tengerszint feletti
magassag a legkedvezobb.
A magasabb fekvesben, meredek lejtokon az erozio miatt gyakran
keves koves termotalaj talalhat6. Ilyen helyeken a szolo keveset
terem, nehezen miivelheto, es szaraz evekben a beerese sem tokeletes.

60

Az emberi es egyeb el6 kornyezet hatasa

Sokfelekeppen hat a szolore
az elo biotikus kornyezet.
A novenyi kornyezet, igy az erdo kozelsege mersekeini tudja a homerseklel ingadozasat. A benne levo vadallomany viszont karositja
a szolot.
A szolo joval korabban erik
az epiiletek, a falak deli oldalahoz telepitett lugasokon.
Hazikerti telepitesekben ezt feltetleniil hasznaljuk ki.
A talajban levo rovarok mint pi. a nagy mennyisegu cserebogarpajor - sulyos karokat okozhatnak, kiilonosen az uj telepitesekben.
Az ember kornyezetet
alakitd tevekenys^ge
sokszor hasznos a szolotermesztes szamara, de ugyanakkor karokat
is okozhat. Az ipari iizemek egestermekei a leveleket megperzselhetik, vagy a szolo es a bor izet, zamatat elvaltoztathatjak.

62

Metszes

A metszetlen szoldtoke is terem, de nem ntiivelheto.

A termese szakaszos lesz, vagyis egyik evben alig vagy
egyaltalan nem, a masikban tul sok termest hoz es gyenge minoseget ad. A fur (ok tiilsagosan aprok lesznek.
A szolo erdei kusz6noveny mivoltabol adodoan mindig a csiicsi res/en fakad ki. A kus/an novekedo hajtasok erosen bearnyekoljak a furtoket. Ha a
novekedeset nem iranyitjuk, akkor gondozasa nehany
even beliil lehetetlenne vah'k.

A vessz6 megvastagodott reszeit, ahol a vilagos riigyek helyezkednek el

szarcsomdnak, nodusznak
(illetve nepiesen biityoknek) nevezziik, a kozottuk Iev6 vesszdresz
pedig az
izkoz (intern6dium).

A mets/es celja

Metszeskor
tavolitjuk el
az egy ev alatt kepzodott vesszomennyiseg nagy reszet. Ezzel
szabalyozzuk
a termes mennyiseget es minoseget. Masreszt a metszessel
iranyitjuk
a megfelelo tokeforma kialakitasat es fenntartasat. Mindket miivelet hosszu ido alatt letrejott termelesi tapasztalatokon es a kiserleti
munka folyaman kialakitott szabalyokon alapul.

Milyen alapfogabnakat kell ismerniink

a helyes metszeshez?
Az evente novekedett vesszok visszavagasat nevezziik
metszesm6dnak.
A tobb eves reszek kialakitasat es fenntartasat pedig
muvelesmodnak (tokemuvelesm6dnak) hivjuk.
A helyes metszeshez vissza kell idezniink a szolovesszorol
tanultakat.
A sz31ovesszo reszei
Metszeskor az eves vesszot vagjuk vissza, reszei:
a) vilagos riigyek,
b) sarszem (sarriigy),
c) aiapi riigyek,
d) szarcsom6 (n6dusz),
e) izkoz (intern6dium).

A szolovtsszo reszei
at vilajjos rtigy, bl sarszem (tSrrasy), < I alpi rOgyek

Az eves vesszok Iegals6 reszen gyakran szabad szemmel alig

lathato apr6 rugyek helyezkednek el, ezek az ugynevezett
alapi rugyek.
Felettuk egy vagy ket felig fejlett riigy talalhat6, amelyeket
sarszemeknek
(sarriigynek) nevezunk. Meg feljebb vannak a rendesen kifejlett
rugyek, az un,
vilagos rugyek.
A tegals6 szarcsomok (noduszok)a tenyeszidoszak elejen fej!6dnek ki, amikor gyenge a hajtasnovekedes. Ezert j6val rSvidebbck,

65
64

mint a magasabban Iev6, kesfibben kialakulok. Rajtuk helyezkednek el a sarszemek. A vilagos riigy a legelso normalisan fejlett izkoz
utdn taldlhatd.
A szolo termese majdnem kizarolag a vilagos rugyekbol fakad6
hajtasok on tala"lhato. Ezert a metszes hosszusagat az egy vesszon
meghagyott vilagos rugyek szamaval jeloljiik. Az 1 2 vilagos riigygyel rendelkezd vesszoreszt
rovidcsapnak,
a 35 riigyest

hosszticsapnak,
a 68 riigyest
flszalvessz5nek,
a 9 riigyest es az ennel hosszabbat
szalvesszonek

nevezziik. A token metszeskor meghagyott vilagos riigyek osszesseget

A tokek felkopaszod&s&nak megakadalyoz^sa

A sarkossag vagy polaritas

a novenyi reszeknek az a tulajdonsaga, hogy a felso reszen hajtast,
az also resziikon gyokereket hoznak letre. A kuszonovenyeknel ez
a tulajdonsag fokozottabban megnyilvanul. A szolo mint erdei kuszonoveny a leheto leggyorsabban el akarja erni a fak csucsi reszet,
hogy kello mennyisegu fenyhez jusson. Ez a tulajdonsag a
termesztett szolonel

is megtalalhato. A metszetlenul hagyott, fiiggolegesen al!6 vesszonek az also riigyei alva maradnak, csak a felsokbol kapunk eroteljes
hajtasok at.
A negyriigyes csap eseteben csak a felso ket rugy kifakadasara
szamithatunk biztosan. A ketrugyes csapon ha nem serultek
mindket rugy kihajt.

terhelesnek
hivjuk. Att6I fiiggoen, hogy a tok^re vagy teriiletre szamitva hany riigyet hagyunk meg, beszelhetiink kicsi, kozepes es nagy megterheIesr6i.

A feli rugy (crraekenysege

A vessz6 hosszaban eltero ^rteku rugyek vannak, termekenyseguk nem egyforma. Az als6 rugyekbol fejlodik a legkevesebb term^s, a kozepso rugyekbol a legtobb. Ezenkiviil az als6 rugyekbol
kisebb, a felsokbol nagyobb furtSk keletkeznek. Ha az elozo evben

meleg volt,
az idojaras es a vesszok j61 beertek, akkor a kovetkezo evben a teli
rugyekbol termekenyebb hajtasok fejlodnek.
A kedvezotlen id5jdris

fe a tul nagy termes csokkenti a rugyek termekenyseget. Elobbiekt61 fiiggoen a teli riigybol mdsfel-ket fiirt varhato.
Mfiszetleniil hagyott szdlovesszd
fakaddsa

66

A hosszucsap 4s a rovidcsap kifakaddsa

I. bouzOcup, 2. rflvldcwp

67

Mi tort&ine, ha mets/cssol nem akadalyoznank meg

a felkopaszodast?

\a metszessel nem akadalyoznank meg a felkopaszodst, a

tokek nem lennenek muvelhetok, es tcrmekenyseguk is erosen csCkkenne. Mindezek figyelembevetelevel alakultak ki a
kiilonbozS netszfea64ok:
a rSvidcsapos, a hosszucsapos, a felszalvesszos es szalvessz6s.
A rovidcwpos metsz&

Rovidcsapra a kovetkezok szerint metszunk.

/. Az elso ev tavaszin egy-ket vildgos rugybol al!6 rovidcsapot
hagyunk.
2. A masodik ev tavaszdn a fels6 vesszot eltavolitjuk, az als6t
ket vila~gos rugyre metssziik.
3. Metszes ut4n a msodik ev tavaszan ismet ket rugyet hagyunk.

-*T A

Rovidcsapos metszes
I5. a metszcs egyes fazisai

Ha a csercsap is idosebb lesz egy evvel, akkor mar termoreszeket

! is hordozhat (rovidcsapot, hosszucsapot, felszalvesszot, szalvesszot).
A szolotokenek azokat a tobb eves reszeit, amelyek a termoreszeket
hordozzak,
termoalapoknak nevezziik.

4. A harmadik ev tavaszan a felso vesszot ismet eltavolitjuk,

az alsot ket rugyre metssziik.
5. A metszes utan a harmadik ev tavaszan ugyancsak ket rugyet
hagyunk.

A hosszucsapos valtumetszes

Rovidcsapos metszessel muveljiik

azokat a fajt&kat,
amelyeknek az als6 riigyei is termekenyek, kozepes vagy ennel
nagyobb fiirtiiek es botermoek. A rovidcsapos metszessel a toker&zek csak
lassan kopaszodnak fel.
Rendszerint rovidcsappal kezdjOk a fiatal toke alakitometszeset.
A mdsodik dvben a k6t rugyre visszametszett eves vesszo
egy k6t^ves re^zen helyezkedik el. Ezt nevezziik
csercsapnak.

A hosszucsapos metszes szabalyai a kovetkezok.

/. Az elso evben ketriigyes csapot hagyunk, amelyb61 kesobb
cser es termoalap lesz (a).
23. Masodik ev. Az elso evi csap mindket riigye kifakadt,
az also vesszot ketriigyes rdvidcsapra (b), a felsot negyriigyes
hosszucsapra (c) metssziik meg.
45. Harmadik ev. A hosszucsapot tobol eltavolitjuk, az elSzo
evi rovidcsap felso vesszejet hosszucsapra (d), az alsot rovidcsapra
(e) metssziik.
67. A negyedik evben az elozo evihez hasonloan metszunk.
A hosszucsapot ismet eltavolitjuk, majd az eloz5 evi rovidcsap (4)

68

69

Hosszucsapos vdltometszes kialakitdsa

I -3. \s fizisai, a> termfialap, 6> ugarcsap, c

ket vesszejet feihasznalva hagyjuk meg az uj rbvid- (f) es hosszucsapokat (g).

Hosszucsapos metszest nem vegezhetiink ugarcsap nelkul, mert
akkor a toke egykettore felkopaszodik.

vdltometszex a negyedik evben

6 -7. H metszes fazisai, a} term6alap, di rovidcsap./j rovidcsap, / howzuciip

Ugarcsapnak

nevezzuk a hosszucsap alatt hagyott 12 riigyes rovidcsapot. Rajta

termes is kepzodhet, de elsodleges celja a
hosszucsap Icvaltasa

6s a felkopaszodas megakadalyozasa. Metszeskor a cser egy reszet

is eltavolitjuk, ezert ezt a metszest
csercsapos valt6metszesnek

is nevezzuk. A hosszucsapos metszessel jobban megterheljiik a toket,

egyreszt tobb hajtas kepzodik, masreszt a felsobb heiyzetu (35)
vilagos riigyekbol termekenyebb hajtasok kepzodnek. A hosszucsapos metszes termekenyebb talajon, jo tapanyagellatas eseten
ajanlhato.
A hosszucsapos valt6metszeshez hasonloan rovidcsapokbdl is
kialakithatunk
valt6 metszest.
Hossz&csapos vdlldmetsiis a harmudik evben
45. a meiszes fSzisai, a) lermCaUp, itf hosankaap, e) r6vidcp

70

Ez a toke szamara kisebb megterheles, mint ha hosszucsapokat

hagynank.
71

Sz&lvessz6s v61tometszsek kozos termdalappal

A szalvesszos valt6metszes szabalyai hasonlitanak a hosszucsapos valt6metsz6seihez.

/. A termoalapot ketriigyes rovidcsapbol kezdjiik kialakitani.
2. A k^triigyes rovidcsapon 6sszel ket jol fejlett vesszd" taldlhat6.
3. A masodik ev tavaszan a felso vesszot szalvesszore (912 rugyre) metssziik, az alsdt rovidcsapra. Ez lesz az ugarcsap.
A szalvesszot kikotjuk, mert igy jobban fakadnak a rugyek.
A kovetkezd tavasszal meghagyott szAlvesszo ts riividcsap
3. nuUodik ivl Uvuzi illapol

A szdlvesszos vdttdmetszts kialakitdsdnak kezdete

I. rovidcaapia visszavigott vessz8 tavasszal, 2. osszel

72

4. A masodik ev oszen az ugarcsapon ket eroteljes vesszot

es egy keves termest is kapunk. A meghagyott szalvesszS termekeny
riigyei sok fiirtot hoznak.
5. A harmadik ev tavaszan toben eltdvolitjuk az el6zo evi szalvesszot (az un. letermett szalvesszot). Az uj szalvessz6t az el6zo evi
rovidcsap felso vesszojebol alakitjuk ki, az also vesszobfil ismet
rovidcsapot (ugarcsapot) hagyunk.
6. A harmadik ev oszen ismet b8 termest kapunk a szalvesszobol, az ugarcsapon pedig ket eroteljes vessz6 fejlodik.
A negyedik ev tavaszan es az utana kovetkezd evekben a harmadik evhez hason!6an metsziink.
A felszalvesszos valtometszes
szabalyai
ugyanazok, mint a szalvesszos valtdmetszese.
A szalvesszot feltetlenul vizszintes irdnyba IchajHtva kell kikotni. Ennek megfele!6
idopontja
a riigyfakadas elotti idoszak. Utana a hajtasok konnyen letdrnek.
A sarkossag (polaritas)
elettani torvenyebol
kovetkezik, hogy a ki nem kotott, fiiggfileges helyzetben maradb
szalvesszonek csak a felso riigyei fakadnak ki. Ezenfeliil a magasan
73

A szdlvessztihdl 4s rovidcsapbdl keletkezfi vesxzdk

4. m&odik evi 6szi :ilkipm

levo hajtasok novekedese eroteljesebb lesz, mint az alsobb helyzetueke. A mellette levo ugarcsapon tehat
gyengcn fejlctt vesszoket kapunk,
es az a t6ke felkopaszodasahoz vezet.

A szdlvesszfibdl 4s rtividcsapMI keletkezti vesszdk

6. lumudik tvi ficd illapol

Szalvessz6s metszest hasznalunk az apr6 fiirtu (Piros tramini,

Szurkebarat)fajtakon, vagy olyan esetekben, amikor az also rugyek
keves termest hoznak (Afuz Ali).
A nagyiizemekben a Moser-fele magasmuvelesben gyakran
hasznalnak ki nem kotbzott, un.
lengo vagy csiingo szalvesszot.
Ebben az esetben a szalvessz6t a termes sulya hajlitja le. Ez az eljar&s
nem bio!6giai elonyei miatt hasznalatos, hanem a nagyuzemek
k6zimunka-ero hianya alakitotta ki. Ha~zikertben, haztdjiban
nem clunyos.
A rendszertelenul csOng6, gyakran osszeakaszkodo szalvesszokon
a lombozat megvilagitasa sem a legjobb, ezenkiviil az ilyen t6kek
nem nyujtanak szep latvanyt e"s konnyen le is torhetnek.
A szalvesszos metszes az a metszesmdd, amellyel a
leggyorsabban felkopaszodhatnak
a tokek. Ezert gondosan ugyeljiink az ugarcsap meghagyasara
6s ha modunkban all a szaSvesszo idejeben valo lekdtozesere.

A kovttkeid tvbert meghagyolt szdtvesszti 4s rovidcsap

5. huniiitdik evi (avttszt dllupol

74

75

A kiVcixs termSalflp nelkiili vallomt'fs/.es

A j6 kondici6ban levo magasmuvelesii tokeken a karokbol eleg

nagy szamban keletkeznek
fattyuhajtasok.
Sok uzemben beloluk kepeznek ugarcsapot.
Az eljaras
elonye,

hogy a karon nem kepzodnek tobb eves elagazasok, es nines sziikseg ifjitasra, a metsz.es konnyebb.
Hfttranya,
hogy a fattyuhajtasok nem mindig jelennek meg kello helyen, a karokon a termoreszek megoszlasa egyenetlenne valhat.

Kiizos termoalap n^lkiiti

vdltometsztfi az elxo ev oszen

Kozos termoalap ndikuli vdltdmelszis a mdsodik

ev tavaszdn

A leiveles a szalvesszos metszes egyik kiilonleges valtozata,

ahol az eddigiekto! elteroen a felkopaszodas elleni kuzdelmet nem
ugarcsappal, hanem a szalvesszo lehajlitasaval oldjuk meg. Menete
a kovetkezo.
/. A szalvesszot tavasszal megropogtatjuk, es a tart6huzal
alatti segedhuzalhoz kotjiik.
A megropogtatas miivelete abbdl all, hogy ket keziinkben fogva
a vesszot, izkozrol izkozre haludva ovatosan megtorjiik es kozben
lefele hajlitjuk. Ellenkezo esetben a szalvesszo letorne.
2. A leivelt szalvesszo riigyei majdnem teljes egeszeben kifakadnak es boseges termest adnak. A szalvesszo tovenel novo hajtasok
fuggoleges iranyban novekednek 6s erosebbek lesznek, mint a lefele
hajlok.
3. A kovetkezo ev tavaszan a letermett szalvesszot az alapi
reszhez legkozelebb levo eroteljes vessz6ig visszavagjuk. Belole lesz
az uj szalvesszo, amit ismet leiveliink.
4. Oszre ujra a leivelt szalvesszo alapi reszen talalhat6k a legerosebb vesszok. Kovetkezo tavasszal ism6t hasonlokeppen met-

Kozos termoalap ntlkuli

vdltometszts az etso ev tavasz&n

76

77

A lelveles elso 6v4ben, tavasszal

A leivelts elxii eveben. <>sszel

A leivetes mdsodik ivtben, dsszel

sztink, mint az elozo evben. Az tij leivelt szalvesszot a Iegals6 erfiteljes vesszobol kapjuk.
A biztonsagosabb levaltas erdekeben a szalvesszo mellett a leivcles ellenere ugarcsapot is hagyhatunk.
A fetmagasodott rfevzek Ifftttea

A rovidcsapos metszes es a vdltometszes v6d a felkopaszodas

ellen, de teljesen nem akadalyozza meg. Noha csak egy izkoznyivel,
de a termoalapok minden evben fokozatosan magasodnak. A felkopaszodott reszeket ket vagy harom 6v alatt ifjithatjuk.
Ket ev alatt az idos reszek ifjitasat a k&vetkezo m6don oldhatjuk meg.
A leivetes mdsodik 4vben. tavasszal

78

79

Felmagasodott hosszucsapos
valtdmetszts. Alsd rtszdn
kttrugyes biztositdcsappai.
tavasszal

Az elozo tokeresz a ktivetkezfi tv ta\'a.szdn.

metszts eloti
bgyriigyes biztositui'sappul megkezdett
ifjitds. tisszel es a kovetkezo evi
tavaszi visszametszes helye
a > bizlisltocsap, hi megerosodoll ve^zo

A biztvsitocsap segftstgevel
megfittalitott lokertsz

80

Egyrugyfs biz
ifjitds. tavasszal

A mdsodik evben tavasszai ketriixye

biztositocsapot hagyunk
a i hi/lnsilocsap, hi megerosotlotl vess/o,
r I a felso iermoreszek

/. A tobb eves fas reszrol kinovo fattyuvesszot ketrijgyes biztositocsapra metsszuk vissza.
2. Cszre a biztositocsapon ket eroteljes vesszot kapunk.
3. A termoalap felmagasodott reszet eltavolitjuk, es a biztositocsapon levo ket vesszon valtometszest vegziink.
Ha az alulrol elotoro vesszo gyenge (nem eri el a ceruza vastagsagot), akkor csak 3 ev alatt ifjithatunk.
1. Az idosebb reszbol elotoro gyengebb fattyuvesszot egyrvigyes biztositocsapra vagjuk vissza (a).
81

2. Oszre az egyriigyes biztositocsapb61 (a) mar erosebb veszszot (b) kapunk.

3. A megerosodott vesszot (b) most ketriigyes biztosit6csapra
vagjuk vissza. A felsobb reszekben (c) meg a szokasos modon metsziink.
4. A masodik evben megkapjuk a ket eroteljes vesszot.
J. A harmadik ev tavaszan az also reszeken nevelt ket vesszo
segitsegevel a mar ismert modon ifjithatunk.
A haromevesnel idosebb reszeket kezifiiresszel vagy csonkvag6
olloval tavolitsuk el.

IJ'jitdst igenvto, reszbenfelkopaszodott kar

A megertis<M<iit bizfusitocnapon ket crfc

vesszo fejlodik. A kovelkezo tvi
tavaszi visszametszfs helve

82

A megifjitott tokeresz a Harmadik

ev tavaszan

Ifjitaskor nagy
sebek keletkeznek,
amelyek, ha beszaradnak,
akaddlyozzak a neclvkcringest.
Ezert jo, ha a sebek szelet oltokessel vagykacorralsimara faragjuk,
j6s oltoviasszal vagy feher olajfestekkel bekenjuk.
A bcszaradas elleni vedeke/es
Ha atalakitaskor nagy sebeket ejttink, kezeletlen seb eseten a
, gombas betegsegek a toke pusztulasat is okozhatjak.
Karok if jitasa
Az idosebb karok, kiilonosen a kozepso vagy az alapi reszen
gyakran csak keves termest ado vesszoket nevelnek. Ilyenkor meg
kell ifjitanunk. Ha a toke eros novekedesii, a kar levaltasara egy
120 cm hosszu vesszot kotiink ki vizszintes helyzetbe, sovanyabb
83

Tamberendezesek

120

A levdltott kar helyere vizszintes iranyba 120 cm-es szdlvesszfit

vagy 60 cm hosszu f6lsz6lvessz<">t kotiink ki

teruleten vagy gyengebb novekcd^sa fajtandl a/onban ket r6szlctbcn,

60 cm-enkent kell ujranevelni.
Ogyeljiink arra, hogy a
vessziiket riigyfakad^s elott
kotozziik le, mert kulSnben az als6 rugyck nem fakadnak ki.

R4

Hazai viszonyaink kozott a s/olot a regi kisuzemben tamasz nelkiil is neveltek. Ma mar a fejlettebb
termeles eeljabolkaros, huzalos, vasbeton vagyjfaoszlopos tamberende/essel latjak el. Kis tenyesztertiletii illtetvenyekben gyakran tamberendezes nelkiili vagy karos
tamasszal ellatott telepitesek talalhatok. A gepesitesre
is alkalmas s/eles son'i telepitesekben a huzalos es a
beton- vagy faoszlopos tamberendezeseket hasznaljuk.

Gyalogmiivelesu szSlok

Gyalogmuvelesii szoloket
homoki szoloiiltetvenyekben
talalunk. Ezeket sovany homoktalajokra telepitettek, kevesse tragyaztak, gyenge volt a hajtasnovekedesiik. Gyalogmiivelesre kiilonosen ket fajta alkalmas: a Kadarka es a Kovidinka. Mind a kettonek merev a hajtasrendszere, s ha 6080 cm magassagban vegezzuk a csonkazast, nem dolnek el. Kisebb mertekben alkalmasak
meg gyalogmlivelesre az Ezerj6, a Piros szlankamenka es a Mezesfeher szolofajtak is. Egyaltalan nem felel meg viszont a vekonyabb,
elfekvo hajtasrendszeru Olaszrizling es a Chasselas.
Miivelesiik sok kezi munkaerot kivant, de a tamberendezes
nelkuli, olcso telepites nagy elonyt jelentett a regi kisiizemnek. Ma
mar gyalogmiivelesii szolflt
nem telepitenek.

Karos tdmberendezes
Regen a hegy- es dombvideki szolok es a szakszeruhben kezelt
homoki sz516ultetvenyek
legelterjedtebb tamberendezese volt.
A karokat
a bakmuvelesii es a fejmiivelesu tokek
melle helyeztek. Szalvesszos metszeskor a tokek koze meg egy
gyengebb karot, un. segedkarot tettek, es ehhe?. kotoztek ki a szalvesszorol novo hajtasokat.

\7
Gyalogmuvetesu szt'ilo
I. kotozessel,,' kotozes nelkii!

86

OSZLOPOK. Rendeltetesuk szerint megkulonboztetiink

vegoszlopokat
(teherviselo vegoszlop) es
tartdoszlopokat
(kozbiilso tamoszlop). A vegoszlopoknak nagyobb terhet kell viselniuk, ezert vastagabbak, mint a tartooszlopok.
Az oszlopok fabol, vasbetonbol es fembol kesziilhetnek. A regebbi kozepmagas es magasmiivelesii szolokben a

Karos tamasznak legjobb a

tolgy- es az akackaro.
Tartossagukat impregnalassal (telitessel) fokozzak. Regen rezgalicoldat vagy karbolineum segitsegevel haziiag tart6sitottak a kar6kat.
Ma mar a MAY fatelito iizemei vegzik dinitro-ortokrezol- es fluortartalmu vegyiiletek felhasznaiasaval.
A fakarok lehetnek
hasitottak es fiireszeltek.
Az utobbiak konnyebben tornek es gorbulnek. Mivel konnyebben
keszithetok, majdnem kizarolag fiireszelt karok keriilnek forgalomba.
A karok hosszusaga 160, 170, esetleg 200 cm, keresztmetszete
felkor (felfa) vagy korcikk (negyedfa) alaku lehet. A felkor atmeroje
legalabb 5 cm, a korcikk legkisebb hossza pedig 44,5 cm. Torzsneveles celjabol karokat hasznalunk ma is a
magasmiivelesii huzalos t^mberendezeshez.

\\

g\

/ \

tdnihereticJezex elemei
I -- ve^oszliipok, 2

tartdoszlnpok, 3
horgonyiohcrendeics. 4
.5
kartarlrt hu7jl

p^iros hu/alok,

10cm _J5ern

10cm

Izsdki sadronymuveles

14cm

Az izsaki sodronymuveles
atmenet a gyalogmuveles, a huzalos es a karos tamberendezes kozott. Minden 10. toke utan szolokarokat vernek le, es kb. 6070cm
magasan egy huzalt feszftenek ki. Ehhez kotozik a tokek hajtasait,
majd a huzal folott 20 cm-re csonkazzak. A felmerev hajtasrendszerii izsaki sarfeher szolofajtanal alkalmaztak.
Homoki szolokben
meg ma is megtalalhato.
A huzalos tamberendezes elemei
~

A huzalos tamberendezesek oszlopokbol, huzalokbol es horgonyzoberendezesekbol allnak. A kovetkezokben csak a termoszcilovel kapcsolatos legfobb ismereteket kozoljuk.
88

4 huzalos ttitnberendtzes us?.lu/HJi

m-/,

I kozepmagas muveletjmodok oszlopa; maga^muveles oszlupui: 2

vasheiori vennsilop
j vasbeton tartooszlop, 4 - fa vigoszlop, J fa tartooszli>p

89

betonoszlop
hasznalata volt az altaianos.
Kozepmagas kordonok mellett altalaban 2,40 m magas, 14 x
10cm keresztmetszetii
vasbeton oszlopokat
talalunk. Magasmiivelesnel a vegoszlopok 3,20 m hosszuak es 15x
10cm keresztmetszetiiek; a tart6oszlopok 3 m hosszuak es 9x8 cm
keresztmetszetiiek.
Az ujabb telepitesekben akacfabol keszitett
faoszlopokat
hasznalnak. Elonyiik, hogy konnyebben szallithatok, konnyebben
bealli'thatok, mint a betonoszlopok es nem torekenyek. A faoszlopokat impregnalni vagy a kiilso reszet egetni kell.
1018 cm atmerqju faoszlopok kaphatok. A vekonyabbdl
tartooszlopot,
a vastagabbol
vegoszlopot
keszitenek. Magassaguk megegyezik a betonoszlopeval.
Az egysi'ku ftiggony torzsei melle gyakran olyan oszlopokat
helyeznek, amelyek vastagsaga mindossze 78 cm. Ezek hasitottak
vagy fiireszeltek legyenek, mert a hasonlo vastagsagu nott oszlopok
nem bizonyulnak tartosaknak.
FfiMOSZLOPOK. A vasbeton oszlopok szallitasa, felallitasa
- tetemes sulyuk es a toresi veszely miatt igen nehezkes volt.
Joval konnyebb a faoszlopokkal dolgozni, de meg elonyosebb ebbol
a szempontbol a femoszlop. Magyarorszagon a
korro/iomenk's korellacel oszlopok
hasznalata terjedt el. Jelenleg dragabb, mint a fa, viszont kisebbek
a szallitas, a felallitas koltsegei, igy a jovoben szamolni lehet az elterjedesiikkel.
HUZALOK. A huzaloknak harom rendeltetesuk van: 1. az idosebb vazreszek (karok) es szalvessz6k tartasa, 2. a hajtasok rogzitese, 3. a tamberendezes kihorgonyzasa. Az else es harmadik esetben 35 mm vastag huzalokra van szukseg, a hajtasok tartasahoz
2,2 mm atmerqju is elegendo. A horgonyzasra szolgd!6
huzalnak kell a legnagyobb terhet viselnie,
ezert ket-harom szalat is ossze szoktak sodorni,

90

A huzalokat a korrozio ellen a

horganyzas vedi.
A huzalokat a betonoszlopoknal a rajta levo lyukakba hiizzuk
bele, vagy kereszttart6kat alkalmazunk. Ezek
femlemezek,
amelyeknek segitsegevel novelhetjiik a huzalparok kozotti tavolsagot. Ennek a zoldmunkak megkonnyitese szempontjabol van
nagy jelentosege. A femlemezeket az oszlopokban levo resben helyezziik el, es
faszegekkel
rogzitjiik. Ha az oszlop nines kilyukasztva, a huzalokat egy meghajlitott drottal rogzithetjiik.
A faoszlopokba U szegeket verunk, es ezek tartjak a huzalokat.
A femoszlopokat
rogzitoelemekkel
latjak el. A tartohuzal teherbirasat jelentosen fokozhatjuk, ha
minden harmadik karo tetejere U szeggel rogzitjuk.
HORGONYZ6BERENDEZSEK. A vegoszlopokat konyoktamasz, betontusko (kolonc) vagy horgonyzocsiga segitsegevel kotjiik ki.
A kdnyoktamasznal
a sor felol egy rovidebb oszlop tamasztja ki a fuggolegesen allo veg-

Huzalos tdmberendezes konyoktdmasszal

oszlopot. J6I hasznalhato a hazikert jellegii telepftesek rovidebb

sorainal, Elonye, hogy kevesebb helyet foglal el, mint a tobbi horgon yzobe ten d ezes.
A betontusko

(kolonc) egy trapez hosszmetszetii, kb. 4050 cm magas idom,

amelyen gombvasbol kesziilt horog vagy karika ta!alhat6, vagy
amelynek a felso, keskenyebb resze at van furva. A vegoszlopok
kihorgonyzasara a kamp6ba vagy a lyukba fiizik be a kb. 5 mm-es
vagy ket-harom szalbol osszesodort
feszitohuzalt.

Horgonyzobtrendezes elemei
trapiz lnku betonluskb, 2. hizilug k&ziletl, hcnger a l a k u heioniu.skn nonibv^sa
3. rdgzilocsiga

'**w: w*^?3***
hetuntuxkdval

A huzalok
I.

92

bcttm tartooszlopcn, 2. ~ betonoszlopon vas kercszttartoval, 3. U szoggel fauulopon

Rendkiviil fontos a j6 horgonyzoberendezes keszftese. A betontuskos megoldasnak az a

ha tr any a,
hogy barmilyen eros huzallai vegzik a kikotest, a fold felszfnenel a
korr6zi6 nehany i\t torekennye teszi a feszitohuzalt, annak
ellenere, hogy miniummal vagy aszfaltlakkal kenik be. Ujabban sokfele
hizilag
ke~szitenek horgonyz6berendezest. A talajba kezifiir6va! lyukat
keszitenek, ebbe cementet ontenek, amibe egy 8-as vagy 10-es
gombvasat helyeznek el. A gombvas karikaja hatrafele hajlik es kb
10 cm-rel a fold felszine felett talalhato. Ehhez kotik ki a vegoszlopot, kb. 34 szal 3 mm-es huzallai, amit egy vasruddal megsodorva
: feszitenek meg.
*
Nagy elSnye,
hogy a gombvas vastagsaga kovetkezteben az ultetveny elet) tartama alatt nem korrodal, a feszit6huzalt pedig konnyen ki lehet
cserelni.

93

I gen kenyelmes
a rogzitocsiga
hasznalata. Fembol es muanyagb61 is keszitik. Konnyen elhelyezheto a foldben egy csavaroszerkezet segitsegevei, a feszitohuzal elszakadasaval azonban itt is szamolnunk kell.
A huzalokat evente ajanlatos
megfesziteni.
Ehhez a kiilonbozo csigas huzalfeszito berende^esek alkalmasak.
Az elozoknel joval fejlettebb eljaras a Felgyoi A. G.-ban keszitett MTZ50 traktorra szerelheto huzalfeszito.
A telepites es a tamberendezes keszitesehez a nagyuzemek nagy
teljesitmenyu gepeket alkalmaznak, es az ehhez szukseges szemelyzet is rendelkezesiikre all. Ezek a haztaji, szakcsoporti telepiteshez
is segitseget nyujtanak. Ha erre mod es lehetoseg nyllik, minden
nagyobbszoloiiltetveny letesitesenel igyekezzunk igenybevenni.
A tamberendezes keszitesekor, tervezesekor a szuretelogepek
terjedesevel szamolva egyre nagyobb kovetelmenyeknek kell eleget tenni. Ezeknek a munkalatoknak az iranyitasa ma mar
nms/aki kepzettseget igenyel.
A tamberendezes letesfteset a
telepites utani evben
mar be kell fejezni.
Mivel jelen konyvnek a termo szolo gondozasa a celja, csak
a tamberendezesek ktilonbozo tipusait ismertettiik, letesitesenek
technologiajara nem teriink ki.
Az un. ketsiku muvelesmodok (duplex, GDC) kiilonleges tamberendezest kivannak, ezert a jobb megertes celjab61 celszerii a tokeformak leirasaval egyiitt ismertetni.

94

Muvelesmodok

A s/olo miivelesniodjait (a toke muvelesmodjait) elsosorban a tobb eves reszek es a hajtasok terbeli elrendezese, tovabba az alkalmazott tamberendezes es tenyeszterulet szerint csoportosithatjuk.
A terbeli elrendezes alapjan korkoros, egysiku es
ketsiku muvelesmodokat kiilonbdztetiink meg.

Korkoros muvelesmodok

Legismertebbek az 1,2 m-nel nem szelesebb sorii ultetvenyek

hagyomanyos tokeformai, vagyis a rovidre metszett
fejmiiveles es a bakmuveles.
A toke reszei minden iranyba kiterjedoen helyezkednek el. Az ultetvenyek tamberendezes nelkiiliek vagy karos tamaszuak.
Ide tartozik a helyenkent megtalalhato nagyobb tenyeszteruletu
fiiggoleges kordon, ahol a termoreszek a bakmCivelestol es a fejmuvelestol elteroleg magasabban helyezkednek el.

Egysiku miivelesmodok
Huzalos oszlopos tamberendezesiik van.

Szeles sortavolsaguak
A sorok 33,5 m-re talalhatok. A tamberendezes huzalos.
Ismert miivelodesmodjai
a Moser-fele magasmiiveles (magas kordon), a Sylvoz-kordon,
az ernyomuveles, a fiiggoleges kordon es az egyes fiiggony.
Elsosorban a nagyiizemek tokeformaikent terjedtek el.
A nagyiizemi tokeformak sokszor meg a kerti telepitesekben is
uralkodokka valtak, bar ott univerzaltraktor soha nem jarhatott.
Itt a konnyebb telepilhetoseg miatt ma is helye van a kozepmagas
miiveleseknek.

Ketsiku muvelesmodok
A sortavolsaguk 3,54m.Ezeknelamagasmuvelesi modoknal
kit p^rhuzamos tartdhuzal van,
ami ketteosztja a lombozatot.
A ketsiku muvelesmodokat hazankban most kezdik kipr6balni.

A hajt&srendszer

az elozotol elteroen nem korkorosen, hanem a sor hosszaban kiteritve talalhato.

Kozepes sortavolsagiiak
A sorok 1,52,4 m-re vannak egymastol. Ide tartoznak
a szelessoros s/alvess/os fejmuveles, a tegyezo-, a Giiyot-fele.
az atacsony es a kozepmagas kordon miivelodesm6dok.
Valamennyi oszlopos, huzalos tamberendezesu.

96

97

A gyakorlatban
legelterjedtebb
muvelesmodok
A legelterjedtebbek es legismertebbek a fejmuveles, a
bakniiivclcs, a legyezomiiveles, az alacsony es kozepmagas kordon, valamint a Guyot-miiveles, a Moser-fele
magasmuveles, az ernyomiiveles es a Sylvoz-kordon.
Az elso kcttot mar kevesse telepitik. tJjabban elterjedoben vannak a fuggoleges kordon, az egyes fiiggony es
amelyek egesz kiilon csoportot kepviselnek a ketsiku rauvclesmodok (GDC, duplex).

Fejmuveles

A fejmfiveles az Alf61d6n 6rcg kisiizemi sz616kben, az ottani

nagyiizemek k6zpszeles sortavolsagO ultetvenyeiben, helyenk6nt
a m6ri 6s a soproni borvid^ken, tovabba az alanyvesszot termelo
anyatelepeken elterjedt mivele~sm6d.
T0BB EVES RKSZKK ALAKULASA. A rovid, alig lathato
t6ketorzson egy megvastagodott, tobbnyire szabalytalan alaku,
bunk6szerii kepzddmeny talalhat6, az ugynevezett
tokefej.
ALAKfT6METSZS. A tokf&et a telepites eveben egy rugyre
a k5vetkez6 6vben ket rugyre metsszuk vissza. A harmadik evben ke~t
ketrugyes, a negyedik evben negy ketrugyes csapot hagyunk. A fejmuvelesu tfiken
ketevesnel idosebb reszt

^-^tiUva JM J i <,v i.

take ktalakitdsa az ehd tfj mdsodik tvben

a) Uvuazal rocUzci uiin, b)

100

A Jejm&veltsil tdke kialakitAsa a 3. Js 4. tvben

a* tavasazal, b) fiuzel

nem hagyunk. Az evek folyaman a folytonos visszametszissel,

a csercsapok eltavolitasaval kialakul
a fejhez hasonld kepzodmeny.
Fejmiivelessel gyorsabb kialakulast, illetoleg korabbi term6re fordulast akkor erhetunk el, ha a jo min6segu homoktalajon nem az
Stodik evtol kezdve adunk nagyobb terhelest, hanem a tapanyagutanp6tlas lehetcisegeitol es a toke allapotatol fuggoen mar a
harmadik evt61
meghagyunk egy f^lsz^lvesszot,
sot esetleg egy szalvesszot is.
feVENTE ESEDEKES METSZfeS. Fejmuveleskor kopasz-,
rovid-, hosszucsapos, felszalvesszos vagy szalvesszos metszest vegziink.
Az abra alapjan Iathat6, hogy a harmadik-negyedik evben
a t6ke formaja meg a bakmtfveleshez hason!6.
; ,
A kopaszfejre va!6 metszes
regen igen gyakori volt. Ma mar a kisiizemi szolokben is
csak elvetve
talalkozunk vele, igy a Mdri es helyenkent az Alfoldi borvidikekcn.

101

Szalvesszos Jejmuveles az Alfoldon, /. ex 2. ev

Fejm8vetes8 tdke rovidcsapos metszese

lake vegyescsapus
metsz^se

A termo szolokon kivul a fejmuvelest es a kopaszfejre metszest az

alanyvesszot
termelo anyatelepeken is alkalmazzdk.
A kopaszfejre metszes a toke ktiszonoveny-termeszetenek
kevesse fetel meg.
A fej egyes reszei a siirun egymas mellett elhelyezkedo sebek miatt
kulonosen az Alfoidon hamar elhalnak, a termesatlag kicsi,
es sok a meddohajtas is.
A rovid- es hosszwcsapos metszesu fejmuveles
az Alfoldon kedvelt. Az els6 evben a tokefejbol fattyuhajtas tor elo.
A masodik evben a fattyuvesszot rovidcsapra (simacsapra) metssziik.
Ezen hajtasok fejlodnek, es a simacsap csercsappa alakul.
A harmadik evben a simacsapbdl alakult csercsapon egy-ket
termficsapot hagyunk.
A negyedik evben a termocsapot a csercsappal egyutt toben
eltavolitjuk. Ilyenformdn a fejmfivelesfi token a csercsapnal id6sebb
re^szek nincsenek.

102

A szalvesszos, esetleg fel szalvesszos fejmuveles az alfoldi borvideken terjedt el.

TAMBERENDEZfiS. A kisebb tenyeszteriiletu alfoldi homoki
szolokben altalanos volt es meg a mai napig is
gyakori
a tamberendezes nelkuli gyalogmuveles.
Az alfoldi, kis tenyeszteruletii szolokben
fakarok
talalhatok.
A szelessoros, alfoldi, szalvesszos fejmiivelesii szolokben mar
betonoszlopos
, huzalos tamberendezest talalunk. Itt alul kb. 40 cm magassagban
egy szal huzal van, ide kotozik ki a szalvesszot, es ehhez igazitjak
vagy kotozik a fejbol kitoro hajtasokat is. A folotte kb. 40 cm-enkent
elhelyezkedo ket paros huzalsor koze helyezik el a hajtastomeget.
A FEJMCVELfiSO TOKEK TENYESZTERULETE.
Az alfoldi gyalogmiivelesu szolokben
a talaj minosegetol fiiggden
a sortavolsag 100120 cm, a totavolsag pedig 6080 cm.
Az alfoldi szelessoros, huzalos tamberendezesu fejmuvelesu
tokeknek 2,40x0,600,80 m a tenyeszteriiletuk, de helyenkent
2,803,00 m sortavolsagok is talalhatok.

103

A fejmiivelcs jelentosege
Az anyatelepeket kiveve
kotott talajon
a fejmuveles ritkan fordul elo. Itt mar
elavult,

de megvan az a nagy elonye, hogy valamennyi tokemuvelesmdd kozott

a legjobban fedheto.
Ezert az Alfoldon, ahol gyakoriak a teli fagykarok
a biztonsagos termeles celjabol erosen elterjedt
es meg ma is sok teriileten megtalalhato. A kezi munkaero hianya,
a gepesites azonban egyre inkabb hatterbe szoritotta, de reszes
miivelesnel, egyeni gondozasu szolokben meg ma is jelentosege van.
A soproni borvidek regi ultetvenyeiben egy hagyomanyos szalvesszos tokemuvelesm6d, az un.
soproni fejmuveles
terjedt el.

Bakmiiveles

Bakmuvelesii ti'ike kialakitdsa az eisd 4$ masodik tvhen

a! Uviiss/jjl.A) Asszel

ha az elso evben ket eros vesszo fejlodik. A masodik evben mar ket
ketrugyes csapot hagyunk, a harmadik evben negy ketrtigyeset.
llyenforman egy evvel
megroviditheto
a toke kialakitasa.

A bakmuveles a kisiizemi gazdalkodas korszakaban a dombvideki sz616k legelterjedtebb tokemiivelesmodja volt.

A TOBB fiVES RESZEK ALAKULASA. A rovid toketorzsbol.
harom-6t, leggyakrabban negy tobb eves, 3040 cm-es resz, az un
bak, szarv, sarok agazik el.
ALAKiT6METSZS. Az iiltetes eveben egy rugyre metszunk
vissza. A masodik evben ket riigyet hagyunk es ket vesszot nevelunk.
A harmadik evben ket ketrugyes rovidcsapot hagyunk es negy
vessz6t nevelunk.
A negyedik evben az elozo evi negy vesszot ismet ketrugyes
csapokra metssziik vissza.
A kialakitast
meggyorsithatjuk,
104

Bakmuvettsu lake kialakitdsa a 3. ts 4. tvben

a} tavasszal, b) A&szcl

105

vegziink. A felso vesszfit a kovetkezo evben ledobjuk, az als6t pedig

ismet rovidcsapra metsszuk. Ezzel az eijarassal a szarv egy ev alatt
alig hosszabbodik, de tobb ev elmultdval megis felmagasodik. A tulsagosan felkopaszodott r^szeket
biztosit6csap

segitsegevel ifjithatjuk meg. Az eroteljesebben novekvd bakmuvelesu tokeken

hosszucsapokat

is hagyhatunk. Ilyenkor alattuk ugarcsapnak kell lennie. Ebben

az esetben a megterheles 16 riigy is lehet.
TAMBERENDEZfiS. A bakmuvelesu tokek mellctt szinte
mindeniitt
karos tamberendezest
Bakmuvelesu tt'ike klasszikus rovidcsupos meisze.se /
a I metazes elfiti. h> melszes ut&n

talalunk. Ha azonban a tokeket nem kehely alakban, hanem egy

sikban helyezztik el,
huzalos tamberendezest

fcVENKfiNT ESEDfiKES METSZES. A negy szarvon egy-egy

csercsap helyezkedik el. Ennek felso reszen egy ketrugyes rovidcsap
van. A klasszikus bakmuvelesu token tehat 8 vilagos rttgyes megterhelest talalunk. Jellegzetes
rovidcsapos metszest

is alkalmazhatunk. Ez az un. egysiku bakmuveles, ami majdnem

azonos a legyezomiivelessel.
TENYESZTERULET. Az 1 x 1 vagy az 1,20x1,00 m sores totavolsag terjedt el.

A bakmuveles Je)eat6age

A bakmuveles ma mar j6forman csak a regi kisiizemek vagy

a nem gepesitheto, meredek lejtSk tokeformaja. A minosegi kovetelmenyeknek megfelel, de sok kezi munkaerot kivan.

Bakmuvelesu lake vegyest'sapus melszese

al metszM clou, b) metszes ulin

106

107

A fcjmuveles es a bakmuveles kozotti

atmeneti fortnak
Namely borvidekeken
a metszesi szabalyokat
nem tartjak meg kovetkezetesen. A t6ke az egyik vagy masik oldalan hamar felkopaszodik, es ezeket a reszeket gyakran le kell valtani.
A tobb eves reszek a fejmiiveleshez hasonldkka valnak. A bakmuveles
legszabahosabb formait
a Balaton kSrnyeki sz616kben talaljuk (badacsonyi bakmuveles).
Tokaj-Hegyaljan e"s kiilonosen a Matraaljan, az oreg szolSkben
a fejmiiveleshez ko/el allo miivelesmodok
a gyakoriak.
A fiatal homoki iiltetv^nyekben
a tokek eleinte a bakmiivelesfiekhez hasonlitanak.
Kesobb egyre inkabb elvesztik szabalyos formajukat es
fejmuvele&ii tokeve alakulnak.

A ket miivel^smod atmeneti formait

mind a homoki, mind a fcotott talajon
Iev6 ultetvenyeinkben megtalaljuk.

IV

2 6v

3 *v

Legyezo alakti tSke kialakltdsa az elsd hdrom ivben

al lavawi. b'< flui illapot

ALAKlT6METSZS. Az els6 ket evben hason!6an metszunk,

mint a bakmuvelesu tok6nel. A harmadik 6vben jobbra 6s balra
ket felszalvesszot kbtiink ki.
Gyengebb tokek
| es kedvezdtlenebb kornyezeti adottsagok eset^n a harmadik eVben

Legyezomuveles
A legyezdmuveles hasonlit a bakmflveleshez. Helyenk6nt
a dombvideki szolokben fordul elo, mint a kozepszeles sortavolsagu
tiltetve~nyek egyik t6kemu"velesm6dja.
A TOBB EVES RfcSZEK ALAKJA S ELHELYEZKEDfiSE.
A legyezomuveles lenyege, hogy egy helyrol, egy sikban legalabb
harom tdbb eves resz agazik el.
A nalunk helyenk^nt taialhato alacsony formajunal a kozepso resz
rovid es fiiggolegesen helyezkedik el, a ket szelen levo V alaku pedig
ferd6n ivelfidik. A tobb eves reszek hosszabbak a bakmuveles szarvanal, kb. 4050 cm-esek, de rovidebbek, mint a kordonkarok.

108

Ugyezd alaku tOkt kiaiakitfaa a 4 5. tvben

a) Uvatll, bi tmxi Allapot

109

csak egy felszalvesszot hagyjunk. A kovetkezo evben a kialakult

rovid karokon fejlodott vesszokbol egymastol kb. 20 cm-es tavolsagban megkezdjuk a termoalapok kepzeset. Az elozo evi vesszok,et
rovidcsapra metssziik, az otodik evben mar csercsapokat is talalunk
a karokon, es ezen valtometszest vegziink.
EVENTE ESEDEKES METSZES. A legyezomuvelesii tokeken a szarvon es a rovidkarokon termoalapok heiyezkednek el.
Ezeken
a valtocsapos metszcs s/ubalyai
szerint rovid- vagy hosszucsapos metszest folytatunk.
TAMBERENDEZES. A iegyezomuveles tokeihez
fa- vagy betonoszlopos
huzalos tamberendezest alkalmazunk. Az also huzalnak olyan alacsonyan kell elhelyezkednie, hogy a kialakitando rovid karok csucsi
reszet kikothessiik. Ennek magassaga kb. 3035 cm lehet. Folotte
40 cm-es tavolsagra ket paros huzalsor helyezkedik el. Az also huzalt kenytelenek vagyunk az idosebb szoloben is ilyen alacsonyan
tartani, mivel a tokepotlasokbol kialakitando uj karok kikotozesekor erre feltetleniil sziikseg van.
TENYESZTERULET. Kozepes sortavolsagon talalhato 1,50
1,80 m sor- es 1,001,20 m totavolsag mellett.

A Jegyezomtiveles jelentosege
A legyezo alaku tokek
atmeneti format
jelentettek a bakrniiveles es a korszeriibb, szeles sortavolsagu kordonmuvelesu ultetvenyek kozott. Szolotermesztesunk kb. 2530 ev
elotti, atmeneti korszakanak tokeformaja volt, csak
hazi'c^rtekben lehet jovoje.
Hatranya, hogy fagy ellen nem tudjuk megfeleloen takarni, es termoreszei a talajhoz kozel, a fagytol erosen veszelyeztetett zonakban
heiyezkednek el.
Mint minden alacsony tokeformanal,
nehez a sorok megmuvelese.
110

;A

bakmlivelessel szemben az az e!6nye, hogy a legyezSmuveles szetteritett hajtasainak jobb a megvilagitottsaga, a hajtasok beheiyezese
a paros huzalok koze gyorsabb, mint a kar6hoz kotozes. A bak'muvelesu tokeknek viszont kbnnyebb a metszese, a kacsokkal raikapaszkodo vesszoket nem kell leszedni a huzalokrol.

Alacsony es kozepmagas vizszintes kordonmuveles

A kozepszeles sortavolsagu muvelesmodok
legelterjedtebb
;valtozata. A magasmiivelest megelozo korszak leggyakoribb t6keformaja a dombvideki szolokben, kesobb a Moser-muveles hatterbe szorilotta.
A TOBB VES RSZEK ELHELYEZKEDfiSE. A kordon: muveles lehet
egy- vagy ketkaru.
,Az alacsony kordonmuveles 3040 cm, a kozepmagas kordoni'miiveles 5060 cm magas. A karok ennek megfeleloen egy rovidebb
;vagy hosszabb fuggoleges torzsbol fejlodnek ki es vizszintesen he[lyezkednek el. Leggyakoribb az egykaru, kozepmagas kordon.
ALAKiT6METSZfiS. Az elso ket evben rovidre metszunk.
A harmadik evben megkezdjuk a
torzs es a kordonkarok kialakitasat.
Ennek az az elofeltetele, hogy a masodik evben legalabb ceruza
(vastagsagu, jol beerett vesszo fejlodjon. A karnak hagyando vesszot
a kivant torzsmagassagban vizszintesen elfektetjiik. A torzson kinovo hajtasokat eltavolitjuk. Egy evben 60 cm hosszusagu karreszt
neveljunk. A kovetkezo evben ismet 60 cm-rel hosszabbithatjuk. Az
cnnel gyorsabban alakitott karok a kivetelesen jo eroben levo
Oltetvenyeket nem tekintve felkopaszodnak. Ezcnkiviil az atmenet nelkiili,
hirtelen nagy terheles is karos lehet.
EVENTE ESEDEKES METSZES. A kordonkarokon termopok talalhatok, egymast61 kb. 20 cm tavolsagra, amelyeken

111

Kftkarti, egytorzsu kazepmugas kordonmuvetesu (like kialakitdsa

itl tavdss/iil mctszes utiin, hi ftsszel

valtocsapos metszest
I vegezhetiink. Ez lehet rovidcsapos, hosszucsapos vagy f61szall vesszos.
Merteket
Kozepmagas kurdonmuvelesii toke jurmai
I. eBykaru, 2. egytorzsu, keikaru. 3. kettorzsu

a fajta es a vegetacios lehetosegek szabjak meg.

TAMBERENDEZES. Kordonmuveles csak
oszlopos, huzalos tamberendezessel
folytathato. Az alacsony tamberendezesckhez rovidebb, a maga| sabbakhoz hosszabb oszlopok sziiksegesek. A karokat 5 mm v
tag huzalhoz kotozziik, ezek folott meg ket sor paros huzal is talalI hato, egymastol kb. 4040 cm tavolsagban.

r
Kozepmagas, egykarti kordonmuvelesu take kialakitdsa
a) tavasszal metszfa utan, hi 6sszel

112

KtttorzsS. kttkaru koz^pmagas kordonmuvelesG tfikt> kialakitdsa

a I tuvussTal, mi-is/cs i:i;n , r ' Asszel

TENYfcSZTEROLET. Az alacsony kordon muvelesfi tokeket

150180 cm-es sortavolsagra es 100120 cm-es totavolsagra telepitettek. A eel a meg
fedheto tokeforma
volt. A kordonkarokat osszel lefektettek a tamberendezesrol a fold
szinere es folddel takartak be. Ez azonban rendkivul
nehezkes miivelet
volt, fedeskor es nyitaskor a kordonkarok is konnyen megseriiltek.
A kozepmagas karu kordon sortavolsaga 240 cm, a totavolsag
100 120 cm. A kordonkarokat 5060 cm magasan nevelik.

Az alacsony es a kdzepmagas kordonmiivelcs jelentosege

Az alacsony kordonmiivetes atmeneti format jelent a magasabb
miivelesek fele. A tobb eves reszek foldkozeli elhelyezkedesenek
a miiveleskor ugyanolyan
hatranyai vannak,
mint a legyezomtivelesnek. Az alacsony kordonkarokon elhelyezkedo furtok hamar rothadasnak indulnak.
Fedese nehezkes,
ezert ez a muvelodesmod csak hazikertbe valo, annal is inkabb, mivel boseges tapanyag-utanpotlas eseten
a sorok tdvolsaga is szuknek bizonyul.
A kozepmagas kordon 240 cm-es sortavolsaga, a magasabban
fekvo kordonkar mar konnyebb muvelest es gepesitest biztosit.
Hatranya azonban, hogy
nem fedheto.
Ezert a kozepmagas kordonmiivelesnek csak az enyhebb lejtesii
dombvidekeinken van leijogosultsaga,
ahoi a fagyveszelytol nem kell tartani, es a minosegi kovetelmenyek
miatt a korszerubb magas kordonmiiveles nem alkalmazhat6.
Kedvezo talajadottsagokat kivan,
mivel a nagyobb tenyeszteriilet csak jo vegetacios lehetoseggel hasznalhato ki. Masfel-ketszerannyi termest is hozhat, mint a fej-esbak-

miivelesu szolo, es jobb minoseget ad, mint a Moser-miiveles vagy

az egyes fiiggony.

Alacsony es kozepmagas Guyot-muvetes

A Guyot-muveles ugyancsak a kozepszeles sortavoisagu miivelesmodokhoz tartozik. Tobbfele formaja ismeretes. Az alacsonyabb tulajdonkeppen a kozepmagas, a magasabb mar a magasmuvelesekhez all kozel.
A TOBB VES RESZEK ALAKULA3A. Az alacsony Guyotmiivelesnek kb. 2030 cm magas fiiggoleges torzse van. Ezen ket
rovid szarv helyezkedik el.
A kozepmagas Guyot-rmiveles torzse kb. 40--50 cm magas. Ezt
a fiiggoleges, tobb eves reszt
combnak nevez/iik,
ALAKlT6lVlETSZS. Az alacsony Guyot-mavelesu tokeket
a bakmuvelesfiekhez hasonloan az elso harom evben rovidre metszsziikesketszarvatalakitunk ki rajtuk. KozepmagasGuyot-muveleskor a harmadik evben egy 4050 cm hosszu, fiiggoleges vesszot
hagyunk, amelybol
a combof alakitjuk.

lake kialakitdsa az I 3. evhen

a I tuvasszal,

114

uldn, hi

115

Ji**W*MftJ*.^ . - - . - <
su toke kiatakitdna a 4. jvher>
a) tavasszal metszes utin, .'; . fisszel

Rugyfakadas utan csak a ket felso hajtast hagyjuk meg, ezekb61

alakitjuk ki majd a
s/.arvakat.
EVENKENT ESEDEKES METSZfcS. A Guyot-muvelesa tokeken
valt6metszest
vegzunk. Az egyik szarvon egy ketrugyes ugarcsapot hagyunk,
a masik szarvon egy szalvesszot es alatta egy biztositocsapot. A kovetke/6 evben azt a szalvesszot, amelyik termett, lemetssziik. A biz-

4J
Alacsony Guyot-muveiesii toke metsztse
a) harom 6ves korban, metszcs elfin, !>/ metszcs utan

116

Alacsony Guyot-muvelesii tiike inelszese

a I nigy eves korban metezes eltitl, It) metszis uliin

tositocsapon nott vesszon ketrugyes ugarcsapot hagyunk. A masik

oldalon az ugarcsapbol kinott felso vesszot szalvesszore, az also
vesszot biztosit6csapra metsszuk. A metszest
evrol evre hasonlo valtakozassal folytatjuk,
s a szalvesszot mindig az ellenkezo oldalon hagyjuk meg. Van egy
' un. kett6s Guyot-muveles is. Itt minden evben jobb es bal oldalon,
alatta ugarcsappal, egy-egy szalvesszot hagynak.
TAMBERENDEZfiS. A Guyot-fele metszest regebben egy
toke meletti kar6val es a tokek kozotti segedkar6val folytattak.
A szalvesszot a segedkarohoz kotottek ki. Ma mar
oszlopos, huzalos tdmberendezest
alkalmaznak, mint a kordonmuvelesnel.
TENYfiSZTERULET. A Guyot-muveleshez 1,5x2,4x1/1,2 m-es tenyeszteriilet szukseges. A 2,40-es sortavolsagnal
ketszalvesszos
Guyot-muveles ajanlatos.

A Guyot-fele lokcmiivelcsmod jelentosege

A Guyot-miivelesii tokek valamivel igenyesebbek a talaj irant,
mint a kozep- vagy alacsony kordonmiivelesuek. A Guyot-muveles
hazankban a kozepmagas kordonmuveleshez hasonloan a szo117

logepesites kezdeti idoszakanak egyik tokeformaja volt. Kisebb

szolotelepitesekben a jovoben is helye van. Hazai viszonyok kozbtt
leginkabb a fej- vagy bakmuveleshez kozel allo alakja terjedt el,
amelyen
kevesbe szabalyos valt6metszest folytatnak.

Moser-fele magasmuveles
A Mitser-fele magusmuveles kfilimhozti jormtii
I. csylnrz-sii, egykaru, 2. etiyiiir/.su, keikHfii

A legelterjedtebb szelessoros tokemiivelesmod. Hazai viszonyok kozott alkalmazasa a 60-as evek elejen kezdodott. Bevezetese
forradalmi valtozast jelentett
szolotermesztesunkben. Az eddig ismertetett miivelesmodoknal lenyegesen alkalmasabb a gepesitesre, es erosen csokkentette a kezimunkaero-szuksegletet. A Moser-fele magasmuveles nagytizemben,
kisiizemben egyarant elterjedt.
A TOBB EVES RESZEK ALAKULASA. A Moser-fele magasmiivelesu toke egy 120130 cm magas fiiggoleges torzsbol es egy
vfzszintes karbol all. Van kettorzsii es ketkarii, valamjnt fagycsapos
valtozata is. Ezt az utobbit fagyveszelyes helyeken alkalmaztak.
A t6ke also reszen elhelyezkedo fagycsap rovid szarv, amelyen rendszerint egy-ket vesszot nevelunk, amelyeket telen lehiazunk es befediink. Ezek segitsegevel levalthatjuk a kemeny telek utan fagykart
szenvedett torzseket es karokat. Jelentosen csokkentj ugyan a termelesi kockazatot, de mivel noveli a kezimunkaero-felhasznalast
a fagycsapot nagyobb teriileten ma mar nem alkalmazz&k,
legfeljebb csak hazikertben talalhato.
ALAKlTOMETSZES. Nagyon fontos a torzs gondos kialakitasa. Ezt csak ligy erhetjuk el, ha
minden tiike metle karnl tesziink,
es a tartohuzalt jol kifeszitjiik. A leendo torzset legalabb 6t helyen
kosstik a karohoz. A termes siilya alatt elgorbtilt torzsek maskiilonben behajolnak a sorkozbe es akadalyozzak a gepek munkajat.
A szolot a telepites utani evben ket rugyre metssziik. Ket eroteljes hajtast nevelunk, ezek hossza a tenyeszidoszak vegere meg-

118

haladhatja a 22,5 m-t is. A hajtasokat nem csonkazzuk. A masodik evben tehat foltetleniil sziiksegiink van mar huzaltamaszra is.
EGYTORZSC, EGYKARU TOKE KIALAKlTASA. A harmadik evben a metszes hosszusaga, vagyis a kialakitas gyorsasaga
az elozo evi fejlodestol fiigg. Ha a vesszo 120130 cm-en tul is eleri
a ceruzavastagsagot, akkor
a kar kialakftasat is megkezdhetjiik.
Ha ez a vastagsag csak 120130 cm magassagig terjed, akkor
ebben a magassagban v^gjuk vissza.
Ha a harmadik ev tavaszan ennel gyengebbek a vesszoink, akkor
vagy a szaporitoanyag megvalasztasakor, vagy a telepitesi es gondozasi munkak kozben, esetleg a kornyezeti adottsagok elbiralasakor

A Moser-fele magasmuvetes kiilonbozi) Jurnidt

I. kelliir/.x:. kelkiiru, 2. kettorwu. kelkaru
fa^yus'tppti

119

A Moser-fele magaitmuveles aiakito metszese, Ef-ytorzsii, egykaru take

kialakitdsa az elsi'i es a mdsodik evben
II

I.U.I-./I

l ! l . ! [ V . t , hi us.'

'11.1151"

A Mo.\er~fele ma^axmuvelt-x ulakilu nitlxzcAt-. hf>yti>r:su. ketkuru lake

kialakittisa a 3 4. evben
at tavaszi allnpot, hi 6szi allapot

hibat kovettiink el. A kar kialakitasakor tartsuk szem elott a kozepmagas kordonnal elmondottakat. tehat egy evben
60 cm-nel hosszabb reszt ne alakitsunk ki.
A torzsbol kinovo hajtasokat 1015 cm-es hosszusagnal tavolitsuk el.
Ha a vesszot 120130 cm magassagban vagjuk vissza, akkor a
felso reszen harom hajtast hagyunk, a tobbit toben eltavolitjuk. Ha
esetleg fagycsapot kivanunk nevelni, a masik vesszot ket riigyre vagjuk viss/.a. A kovetkezo evben az egyik felso vesszot vizszintesen lehajlitjuk es megkezdjuk a kar kialakitasat, megpedig 60 cm-es szakaszokban, mint a kordonkar kialakitasakor. A telepites utani otodik
evben a karok mar osszeernek a szomszedos tokek karjaiva!. A karokat egy iranyba vezessiik.

(LJ

',/

Egytorzsii, ketkaru toke

eseten a masodik kart a negyedik evben alakitjuk ki.
Ha kettorzsu toket alakitunk,
;a tokek karjai mar a harmadik evben talalkoznak, es az iiltetveny hamarabb fordul termore.
Celszeriibb egytorzsu toket nevelni, mert
konnyebb a kialakitasa,
az ilyen iiltetveny tetszetosebb is.
A torzsek csak akkor lesznek egyenesek, ha a hajtasokat 20cmkent rogzitjuk. Kiilonosen iigyeljiink erre a kettorzsu tokek eseteben. Ket torzs eseten a kinevelest kozel egy magassagbol inditsuk.
Erre egyenlo erossegu hajtasokat hasznaljunk, mert kulonben a leend6 tokevaz egyenetleniil az egyik resz a masik rovasara fejlodik.

- 60 : 60 1

A Momfr-fele magaxmfiveies alakitd metsztse, EgytorzsQ, egykaru

kialakitdsa a 3-4. tvben
a) t3Vaszi allapr-t. t> < flszi iillapol

L20

A Moser-J^le magasrniiveles ulakitv rueiszese. KeltvrzAti, kelhuni Itike

kialakitdsa a 3 -4, 4s 5, gvben
ID tavaszi allapot, b) 6sii allapot

121

A Muser-ti'k' mOgastttStfltf alukilo niet.\:ese. KetK'irzxu, kelkuru

fogycs&ppal a 3. es 4. evben
ai luvawi illopot, '>< oszi allapot

Kisiizemi koriilmenyek kozott, olyan helyen, ahol gyakoriak

a teli fagyok, kulonosen erzekenyebb fajta eseten gyakrabban szukseges a
to bb eves reszek levaltasa.
Ket kar, ket torzs eseten ezt konnyebben megtehetjiik. Meg nagyobb
biztonsagot jelent, ha fagyveszelyes tertileten
fagycsapot
is hagyunk, es errol szalvesszot huzunk le.
A kordonkarokat kovetkezetesen
egy iranyba neveljlik.
Enetkiil a-soron beliil nem tudjuk a kello termofeluletet kialakitani,
s az ultetveny is rendetlen kinezesu.
A torzsbol kinovo hajtasokat
evente el kel tavolitani,
kiilonben, a toke elseprosodik.
EVENJCENT ESEDEKES METSZES. A karokon elhelyezkedo termoalapokon -- a vegetacios lehetosegektol es a fajtatulajdonsagoktol fiiggoen
hosszucsapos, felszalvesszos vagy szalvesszos metszest
vegziink. Hosszucsapos metszessel is elerhetjuk a kello mennyisegii
lerhelest, sot akar siiriin elhelyezett rovidcsapokkal is, de ilyenkor a
hajtasok tulzsufoltak. Felszalvesszok, szalvesszok alkalmazasaval a
toke lombozatat jobban
szethuzhatjuk,
Az esetleges fagycsapon egy ketrugyes csapot hagyunk.

122

TAMBERENDEZfiS. A Moser-fele magasmuveleskor minden

toke melle karot kell tennunk. Magassaga a fold szinetol szamitva
legalabb 130cm legyen. Minthogy a karot kb. 40 cm-re kell lehelyezii a foldbe, hosszuk legalabb 1,70 m legyen.
A 120130cm-es magassagban, vagyis a karok magassagaban,
''legalabb egy 5 mm vastag huzalra van szukseg, amelyen a kart kiala|rfthatjuk.
A kartarto huzal felett ket 2,8, ill. 3,1 mm vastag paros huzal
iclyezkedik el.
A soron belul az oszlopok egymastol kb. 10 m-re legyenek.
TENYESZTERULET. A magasmuvelesii ultetveny sortavolsaga legalabb 3 m legyen, de gazdag talajon ajanlatosabb a 3,5 m.
A totavolsag 1,001,20 m. A szelesebb sor
nagyobb erogepek
lalkalmazasat teszi lehetove, s a tokek megvilagitasa is jobb igy. Leginkabb a 3,5 x 1,2 m-es tenyeszterulet terjedt el.
A kisiizemi szolokben, ahol univerzaltraktort nem alkalmaznak,
La jobb teruletkihasznalas miatt maradjunk meg a 3 m-es sortavolsagnal.

Magasitott \loser-miiveles
A magasitott vagy javitott Moser-miivelesnel
a torzs es a kar 150 cm magas.
3elette 40 cm-re! csak
egy paros huzal talalhato.
[A ket paros huzalu, hagyomanyos Moser-miivelessel szemben
konnyebben miivelheto.
Metszeskor a vesszoket egyszeriibb kiszedni a paros huzalok
[koziil, szalvesszonek valot lehetoleg a lefele novo vesszok kozul vapasszunk, igy azok lehajlitaskor nem torhetnek le.
A szalvesszok magasabbrol indulnak ki, a beloltik kinovo hajtasok lassabban ernek le a foldre.
Az utobbi evekben a magasitott Moser-muveles egyre inkabb
terjed.

123

Mugasitvtt Moser-ntuveles

Any kenyszerito hatasara az Alfoldon is elterjedt. A nagyiizem hatasa

folytan meg az olyan kisiizemben is elterjedt, ahol a munkaerohiany
kevesbe jelentkezik. Itt a fagyveszely a termelesi kockazatot gyakran
' feleslegesen noveli. A telepiteskori fajtamegvalasztaskor a
telal!6sagot
vegyiik figyelembe, mert ezzel megakadalyozhatjuk, hogy csokkenjen a termes.
A dombvidek also fekveseiben fagykarokra ugyancsak szamithatunk.
Magasmfiveles telepitesekor a leheto legjobb felteteleket teremtsiik meg. Gondosan vegezziik az alaptragyazast, s a leheto legmelyebben forgassunk.
A szaporitdanyag
kivalasztasakor is fokozott gonddal kell eljarnunk. Hektaronkent a
24002800 toke csak akkor ad megfelelo mennyisegu termest, ha
valamennyi egyed botermo es jo eroben van.

A Moser-fele miivelesm6d jelentosege

ErnyS- (leivelt szalvesszos) miiveles
Nagyobb teli fagykarok elsosorban a sik videki telepiteseinkben
fordulnak elo. Az Alfoldon tehatcsak fedeses miivelesm6d nyujthat
a teli fagykarok ellen biztonsagos termelest.
Meredek lejtokon hiaba telepitiink magasmuvelesii tokeket, az
itteni
talajadottsagok
nem biztositjak a kello
vegetacitis lehetosegeket
es a tokek a nagyobb tenyeszteruletet nem tudjak hasznositani. Ezenki'viil
gepesiteni sem lehet.
Lejtosebb teriileteken csak
tereprendezes es teraszirozas ufan.
valamint megfelelo melysegii talajreteg eseten gondolhatunk a magasmiiveles bevezetesere.
A Moser-fele miiveles legjobban a
dombvideken valik be.
Az elozoekben emlitettek ellenere a magasmuveles a munkaer6hi-

124

Ezt a muvelesm6dot olykor

Sylvoz-muvelesnek
hivjak. Az igazi Sylvoz-miiveles valojaban kordonkarhoz kotott.
Az ernyomuvelesnel
csak torzs van,
amelyen szalvesszoket hagyunk. Tenyesztertilete, tamberendezese a
Moser-muvelessel megegyezo, de a kartart6 huzal ala meg egy segedhuzalt helyeziink el.
Sovanyabb talajon, alacsonyabb torzzsel (80 cm) es kisebb sortavolsaggal (22,5 m) is nevelheto.

Hogyan kell vegezni a kialakit^st es a termo tokok metszeset?

Az alakitast
az elso ket evben a Moser-fele miiveleshez hasonloan vegzik. Atlagosan fejlett iiltetvenyben a harmadik evben alakitjuk ki a torzset,

125

Az ernydmtivels jelentos^ge

A: ernyii- teivelt xzdtvesszrtsI niuveles alakito tnetxzese kozeperos

dllomdnyndl a 3. es 4. evben
at lavas/i allapol, b' 6szi sillapot

melyen a ket felso hajtast hagyjuk meg. A negyedik evben az egyik

oldalonszalvesszot,a masik oldaton ketrugyes ugarcsapot hagyunk.
Az otodik evben mindket oldalon szalvesszot hagyunk. A tovabbiakban

A miivelesi mod
nagy elonye
a metszes egyszeriisege. A termoreszek es az ugarreszek jol el vannak
|; valasztva, ezenkiviil keskeny lombfal kepzodik, igy a toke lombozatanak jobb a megvilagitasa, mint a Moser-fele mCivelesnek.
Hatranya,
hogy a szalvesszo lekotozese tavasszal eleg rovid idohoz kotott.
Az ernyomiiveles gazdag talajon foleg kozepnagy furtii fajtak
metszesere alkalmas (pi. Chasselas, Rizlingszilvani).
Kevesbe j6 talajviszonyok mellett a szalvesszos muvelesu bor.' szolofajtaknal alkalmazhat6, mint pi. a Leanyka, a Piros tramini,
a Sziirkebarat, a Chardonnay es a Cabernet.

a ternio tokeket,

amennyiben nem hagyunk ugarcsapot, a leiveles vagy a szalvesszos

valtocsapos metszes szabalyai szerint neveljiik. (Ez utobbi esetben
a szalvesszo tove reszen ugarcsapot hagyunk, amibol evrol evre
ujabb ugarcsapot es szalvesszot neveliink.)
Erosebb iiltetvenynel mar a negyedik evben elerhetjuk
a teljes termore fordulast is.

Ekkor ket szalvesszfit hagyunk. Ebben az esetben a harmadik evben

negy hajtast nevelunk, ket hajtasbol ugarcsapot, kettobol pedig a
negyedik evben szalvesszot.

5 v

Az ernyii- ileiveli szdtvtuiszus j nwvetex alukitu metszese, Ugarcsapos vdhoatt

fi7 5.
^ dvben
Juhpn
az
a i tavaszi illapot, b>

126

Az ernyu- (leivelt szatvenxzos / muvele* ugan-sap nelkiili metszese

a) lavaszi allapol, b) &szi dllapol

127

A szalvesszok husszusaga minden esetben a toke kondiciojatol

is fugg.
Ernyomiiveleskor az aprobb ftirtu fajtakna! olykor harom, sot
riegy szalvesszo meghagyasat is ajanljak. Ezzel viszont a toke zsufoltahb lesz es a lombozat veszit a megvilagitottsagabol. Ha tobb hoszszabb termoresszel kivanunk lerhelni, akkor elonyosebb a Sylvozkordon alkalmazasa.
Sylvoz-kordon alakito nwtxzese es terhelese az 5. evben
a I tavdszi alliipol

Sylvoz-kordon
Sylvoz-kordon alakit6metszese es terhelrsc
A magas kordonmuvelesnek ez a formaja kulfoidon, Olaszorszagban lerjedt el, helyenkent azonban
nalunk is megtalalhat6.
Elkepzelheto egytorzsu egykaru, egytorzsu ketkaru es ketkaru kettorzsii valtozatban is. Az alakitometszesnel a negyedik ev utan hagyjuk az elso leivelt szalvesszoket. Az otodik evben negy leivelt szalvesszot hagyunk a token. A tovabbi metszes a leiveles szabalyai szerint tortenik. Ugarcsapol nem szokas hagyni.
A leivelesnek
az az elonye,
hogy a riigyek kifakadasahoz
jo felteteleket biztosit,

alakitu nunxzese ei terlwlese a 3. &s 4. tvben

u> tavaszi ^llaput, b) dszi ^llupol

128

j/ezenkiviil a termoreszek es az ugarreszek szetvalasztasaval

jolth a lombozat megvilagitottsaga is.
j| Igen alkalmas ez a miivelesmod gepi sziiretre is.

A Sylvoz-kordon jelentosege
Csak a szalvesszos metszest kivan6 fajtaknal es
gazdag talajon alkalmazhat6,
i mert a jol kifakado szalvesszo termekeny riigyei eros terhelest adnak.
Ennek a mCivelesmodnak is az a
hatranya,
j,hogy a szalvesszok lekotozese tavasszal
sok munkaval jar.
A Sylvoz-kordonnal es az ernyomuvelesnel a szalvesszoket
idoben (lehetoleg a rtigyfakadas elott) kossiik le,
I, mert ha nem hagyunk ugarcsapot, akkor szuks^g van az als6 riigyek
kifakadasara is. A be!61iik szdrmaz6 hajtasokb61 kell
kinevelnunk
a kovetkezo evi szalvesszfiket. A leiveles csak ebben az esetben hatkony a felkopaszodas ellen.
Az ernyomiivel^s es a Sylvoz-kordon
tamberendezese es tenyeszteriilete
1 lenyegeben azonos a Moser-fele magasmiivelessel. A tart6huzal alatt
kb. 50 cm-re meg egy huzalt feszitunk ki es ehhez kotjuk ki a szal' Vesszoket.

129

Fuggoleges kordonmtiveles
Eddig csak hazikertben ismertek, mint ritkan elofordul6 all6lugast, fuggoleges redelylugast. Arutermelo iiltetvenyben fuggoleges
kordon neven Amerikabol terjedt el.
A TOBB EVES RfcSZEK ALAKULASA. A toke tulajdonkeppen
egy fuggoleges torzsbol all,
melynek a felso harmadaban talalhat6k a rovidcsapok es ezt a reszet
neveztek el kordonkarnak.
ALAKiT6METSZS, Az elso ev utan ket riigyre metszunk es
a legerosebb hajtast a toke melle helyezett karohoz vagy 10 mm-es
gombvashoz rogzitjuk, a tobbit eltavolitjuk.
A hajtast a t&mberendezes tetejeig
engedjiik novekedni, utana visszacsipjiik.
A honaljhajtasokat a karreszen szabadon
engedjiik fejlodni, a torzson ket levelre csipjiik vissza. Az also 60 cmrol a vesszoket es a hajtasokat a harmadik evben eltavolitjuk.
A honaljhajtasbol szarmazo riigyekbol gazdagabb talajon mar rovidcsapokat hagyhatunk. Gyengebb novekedes eseten tavolitsuk el,
mert megeroltetne a fiatal toket.

Jf.

Fiiggoleges kordon kialakitdsa az 12. evben

a) tava.szi./.; 6szi alfaput

130

Fuggoleges kordon kialakitasa a 3

a) tavaszt, b> fiszi illapot

4. evben

fiVENKENT ESEDfiKES METSZES. A fuggoleges kordont csak

ketrugyes rovidcsapokra
, metssziik. A termoreszek a 60 cm folotti reszen izkozonkent egyese\. velkettesevel helyezkednek el. Termo- es ugarcsapot nem kiilonboztetiink meg.
TAMBERENDEZS. A sorokon beliil 6 m-enkent oszlopokat
helyeziink el, es a sorok vegen a vegoszlopokat a szokasos modon
rogzitjuk.
Az oszlopok tetejere
egy sz&l huzalt
feszitiink ki, melynek vastagsaga 5 mm.
A tokek melle fakarot, 10 mm-es gombvasat vagy meg el6ny6sebb, ha 5 mm vastag
tojjjr/sncvelo huzalt
helyeziink. Ennek hossza 210 cm legyen. Ebbol 25 cm-t szurjunk le
a foldbe, a fels6 veget vekony drottal a vizszintes, 5 mm-es huzalhoz
kossuk.
A soron belul az oszlopok kb. 10 m-re legyenek.

131

A Ft)GG0LEGES KORDONMtTVELfiSC TOKfiK TENYfiSZTERtJLETE.

Ha a sorok kozott nagyobb erogepeknek kell haladniuk, akkor

3x I m-re telepitsuk. Ha kisgepekkel vagy kezzel miiveljiik, akkor
mint elegge kis tokeforma szamara elonyosebb a
22, 5 x 1 m,
attol f uggoen, hogy gazdagabb vagy sovanyabb talajjal, er6sebb vagy
gyengebb novekedesii fajtaval allunk szemben.

A fiiggoleges knrdonrniivclcs jelentosege

Nagy elonye, hogy igen
konnyii a kialakitasa, mets/.cse es gondozasa.
Rovidcsapos metszes mellett es boven termo fajtak eseteben valik
be, kozepesen gazdag vagy sovanyabb talajokon. Ellenkezo esetben
mint azt a zoldmunkaknal fogjuk latni tul sok masodtermest hoz.
Fagyok vagy kb. 1520 ev utan bekovetkezheto felkopaszodas
eseten visszavagas utan

n
,

Egyesfuf?gony-m8vel4s8 take alakja

A karnak va!6 vesszot ketszer tekerjiik at a huzaion es igy kotozztik meg, kiilonben a termes siilya alatt konnyen leszakad,
\s az eddigi miivelesm6dokt61 elteroen itt a suly egy helyen osszpontosul.
A kar kialakitasat a negyedik evre fejezzuk be.

VENKNT ESEDKES METSZS. A kordonkarokon a ts-

ke erossegetol fiiggoen
34 szalvesszot es ugyanannyi ugarcsapot

gyorsan ujraalakfthatd.

Egyesfuggony
Mas neven egysiku fiiggony. Az utobbi evekben a kett6sfiiggony-muveles gondolatanak hatasara keriilt eloterbe. Igen sok uj
telepitesben megtalalhat6.
A TOBB fiVES RfcSZEK ALAKULASA. A Moser-muveleshe/
hasonl6an
egy torzsbol es egy karhol all.
A torzsmagassag ne legyen tobb 160cm-nel, mertkiilonben nehezkes
a metszese.
ALAK1T6 METSZfiS. Ugyancsak a Moser-muveleshez hasonldan tortenik.

132

i
u take alakito metszese az elso 4vben
tavaszi.Aj 6szidllapot

133

*.
Egyesfuggony-muvetesu take alakitdsa a 2. evben
a'} ta.\asn,b) osziallapot

Egyesfiiggony-muveles alakitdsa a 4, evben

a) tavaszi, hi (iszi illapiil

hagyjunk. A szalvesszoket a lombsator kulso reszen kepzodott veszszokbol hagyjuk, mert ezek erettebbek.
TAMBERENDEZfiS. Az oszlopokat egymastol 46 m-re telepitsiik. A tokek melle a
szokasosmil hosszabb, 2 m-es karokat

hasznaljuk, ebbol a foldben 40 cm legyen. Ha a karo a fold felett

nem er fel a kartarto huzalig, akkor a torzs elgorbiil.

A kartarto huzal 5 mm-es huzalb61 alljon es kifeszites utan

U szegekkel az oszlopok es a karok tetejere szoge^zijk,
TENYESZTERULET. 33, 5xl,2-re telepitik. Mivel a szokottnal magasabb kitrok es a siiriibben elhelyezett oszlopok tobbe
keriilnek, ezek szamat iigy lehet csokkenteni, hogy
a tokeket kettesvel iiltcljiik. egymastol 40 cm-re,
es az oszlop, illetve a karo kozejuk kertiljon (ikertokes telepites). Ekikor a karokat ellentetes iranyban kell kinevelnunk.

Az egyesfiiggony-muveles jetentosege

Egyesfiiggony-mGvetesu toke alakitdsa a 3. tvben

a) tavaszi, b> 6szi dllapot

134

Az egyesfiiggony-muveles
tamberendezese egyszerubb,
mivel csak egyetlen huzalbol all.
Konnyebb a metszes,
mivel a vesszok nem akaszkodnak ra a felso huzalokra.
A tobb huzalu, egysiku muveleseknel a termo- es az ugarresz
135

hajtasait jobban el lehet egymast6l valasztani. Azegyesfuggony egy

szal huzaljan levo karrol es szalvesszokrol
Icliiijlo hajtasok egymast arn>ckoljak.
Ez a hatrany foleg gazdag talaj es bujan novekedd fajtak eseteben jelentkezik. Kiilonosen akkor nyilvanul meg erosen, ha a sorok
az uralkodo szeliranyra keresztben helyezkednek el es egy oldalra
fordulnak at.
Sovanyabb talajon, szabalyosabban novekedS fajtaknal kevesbe
jeientkeznek a hatranyok.
A bearnyekolas csokkentesere a zoldmunkak soran legyiink tekintettel.
Az egyesfiiggony-muveles e!6nyeit az elobbiek figyelembevetelevel ott lehet felhasznalni, ahol kevesebb munkat tudnak forditani a szolo letesitesere es muvelesere, mint amennyit az egyeb
egysiku muvelesm6dok megkivannak.

136

Ketsiku muveJesmodok

A ketsiku miivelcsmodok jelentosen kiilonboznek az

eddig tsmertetettcktol. Eltero tamberendezesiik segitsegevel a toko lombozata vizszintes iranyban kette
van valasztva, ami jobb megvilagitottsagot biztosit es
erosen fokozza a gepesites lehetoseget.
Biol6giai elonycik es kisebb kezimunka-igenyuk
miatt kisuzemben is erdemes veltik foglalkozni.

A kelsiku miivelesmodok fogalma

1 x 1 m-es tenyeszteriiletii bakmiivelesnel ha-onkent 10000,

2,4 x 1 m-es kozepmagaskordonnal4168,3,5x 1,2 m-esmagasmuvelesnel 2381 toke talalhato. Ahhoz, hogy a sortavolsag novelesevel ne
csokkenjen a termes, 1 ha-on kb.
ugyanannyi bajtust kell nevelniink
valamennyi muvelesmodnal. Ennek kovetkezteben ahogyan szelesednek a sorok, ugy zsufolodnak a hajt^sok.
A Moser-fele magasmuvelesnel a lombbzat erosen
arnyekolja
onmagat. A toke belso reszen a megvilagitottsag a fenyero egytizedere csokkenhel. Ezzel
romlik

A Moser-muveles me%vil6gitott!idga

138

A ketsiku muvetesmodok

HtegvitAf(fMtt6gQ

a levelek asszimilacios tevekenysege. A vesszSk

rosszabbul ernek,
a rtigyek, kulonosen az alapi reszen
kevesbe termekenyek,
csokken a megtermekenyult viragok szama, kisebb lesz a bogy6k cukortartalma, es
a rothadas is erosebbe valik,
mint a regebbi muvelesmodoknal. Oriasi elonyei ellenere a Moserfele magasmiivelesnek tehat hatranyai is vannak. A szalvesszok segedhuzalhoz valo lekotozese javitja a hajtastomeg elhelyezeset, de
tobb kezi munkaerot igenyel.
A Moser-fele magasmiivelesen kivannak segiteni az un.
ketsiku muvelesm6dok,
ahol a lombozatot ketteosztjak, es igy
a megvilagitottsag erosen javul.
Itt a magasmiivelesnek ket tartohuzala van, es innen szabadon csiingenek le a hajtasok.

A ketsiku muvelesmodok fo sajatossagai

A ketsiku muvelesmodoknak ket formaja ismertebb. A kettosfiiggony egy parhuzamos magaskordon , melyet az amerikai elnevezes alapjan roviden
GDC-muvelesnek
- :
is hivnak, tovabba a parhuzamos, magas szalvesszokbol allo
duplex miiveles.
Hajtasaik szabadon csiingenek le
a karokat, illetve a szalvesszoket tart6 huzalokr61.
A tamberendezes kiilonleges formaja folytan szetvalasztott
lombozat jobb megvilagitast
kap, mint a szelessoros egysiku miivelesm6dok eseten, nagyobb a teriiletrejuto termofeliilet.
A biologiai elony6k mellett nagy elony az
eddigieknel nagyobb gepesithetoseg,
ami uj tavlatokat nyithat a szolotermesztes jovqje szamara.

139

Baloldalt a duplex, jobbnldalt a GDC-mUvel^s vdzlata

A szolotermesztes jovojenek lehetosege: hdrom irdnyban mukodd

fukaszaszeru vdgdszerkezet a gepi metszes szdmdra. Mds dllitdsban
csonkdzdsra is haszndlhatd

A sziiret az elmozdithato kereszttart6kon nyugvo tart6huzalok

razasaval oldhat6 meg. A kereszttart6kon nyugvo vegetaciohoz
konnyu hozzaferni, ami a csonkazast es a GDC-muvelesnel a gepi
metszest teszi lehetove.
Kisiizemi, hazikerti koriilmenyek kozott a duplex es a GDCmtivelesnek termeszetesen nem a gepesites, hanem a biologiai elonyok folytan van jetent6sege, es ez6rt mindenkeppen foglalkoznunk
kell vele.

Kettfeduggdny- (GDC-) muveles

Jovobeni tehetoseg a szolotermesztes szdmdra: afuggiileges

rdzdrendszerQ sziiretelSgtp mSkodtstt teszi lehetove az elmozdithato kereszttartd
Olaszorszdgban

140

A ketsiku miivelesm6dok Iegismertebb valtozata, ami Magyarorszagon az utolso evtizedben valt ismertte. Nagyobb iizemi teruleteken is megtalalhato, helyenkent kisiizemekben is elofordul.
Az ut6bbi helyekre ajanlhat6 vdJtozatat ismertetjiik.
141

A TOBB VESRSZEKELHELYEZKEDSE. Lehetsegesek

ikertokes

egytorzsu es egykaru, egytorzsu es ketkaru, kettorzsii es ketkaru

valtozatai.
A torzs magassaga 150 cm.
Innen enyhen felfele lejto, 6070 cm hosszu
kivezeto karok
talalhatok, majd a tartohuzatokon fekvo karok, melyeken a termoreszek helyezkednek el.
A termokarok
hossza 0,6 m-to"! 1,4 m-ig terjed. feek merete a tetavolsagt61 fiigg.
ALAKlTC METSZfiS. Valamennyi tokeformanal
a tekpites utani evben ket riigyre
metszlink. .
Ikertokes es egytorzsu, egykaru toke.
A masodik evben ket hajtast rieveliink. Az egyiket a kar6 magassagaban visszacsipjuk, a masodikat kivezetjiik a tartohuzalra.
A harmadik evben kb. 6070 cm-re metsziink, a csucshajtast
vizszintesen vezetjiik tovabb a kovetkezo karig.
A negyedik evben a keteves karon rovid (23 rtigy) termoreszeket hagyunk, a kar hosszabbitasa amugy is elegendo" terhelest
biztosit.
A kisebb totavolsagra telepitett egytorzsu, egykaru toke

A GDC-muveles vdltozatai
I. ikertfikes telepiles cgy torzzscl 6s cgy karral, 2, egytorzsQ, kelkaru, 3. kittomu, keik.iru

142

Ikertokts es egytorzsu, egykaru GDC-mSvefes alakitdsd a mdsodik evben

a) lavaszi, h) fna.\t

konnyebben es gyorsabban alakithato

|: ki, mint a ketkaru valtozat.
Egytorzsu, ketkaru toke
A karok kialakitasa ket reszletben tortenik. A masodik karnak
valo hajtas kivalasztasanal ugyeljiink arra, hogy megfelelo helyzetu
es eroteljes novekedesu legyen, kiilonben nem kapunk aranyos formaju
* tokeket.

Ikertdkes GDC-muveles alakltdsa a harmadik, negyedik tvben

a) lavaszi, b) fan dllapot

143

Egytorzsu, ketkaru GDC-muveles alakitasu

al a masodik ev tavaszan, b ) -A harmadik ev oszen

Ketttirzsii. ketkaru ti'ike alakito metszese a harmadik e\ ik evhen

11 1 tavaszi, /i I nszi ii

Lassabban alakithatd ki.

mint az egytorzsu, egykaru toke, de gazdagabb kotott talajon ez i)
valtozat ajanlhato, mert a sorokban kevesebb termo tokere van
sziikseg.

EgytorzsQ, kttkaru GDC alakitdsa a negyedik ts Utodik ivben

a I tavas/i, ': oszi Allapot

144

Kctlor/su. ketkaru toke

A kettosfiiggony-muvelesnek ez a valtozata
gyorsabban alakifhato,
de ugyeljiink arra, hogy a fiatal tokeket tul ne terheljiik. Ezert csak
gazdag talajra, eroteljesen ndvekvo fajtak kinevelesere ajanlhat6.
A torzsnevelesre nagyobb gondot kell forditani.

Szempimtok a GDC-muvetesii tokek kitilukitaaanal. Huhtdalt: a hajtdsok

kivezetesenek megkonnyitese; kozepen: ha a kurturtd huzahk meg nincsenek
felszerelve; johbotdalt: ha a kivezetest t-sak a harmadik evhen tudjuk eikezdeni

145

A kettos torzshoz egyenlo erossegii hajtasokat valasszunk ki, 6s

kineveleskor igen nagy gondot forditsunk az egyenes torzsalakitasra, mert ket egyenes torzset nehezebb kinevelni, mint egyet.

Mire vigyazzunk a GDC-t6kek kialakit&sakor?

A tokealakitas kenyes idoszaka a

hajtasok kivezetese

a kartarto huzalra. Ha nem vegezziik el idejekoran, akkor a szel

konnyen letorheti azokat.
Ezt ugyelozhetjiik meg, ha majus vegeelottakarotetejetoleros
miianyag

A karneveles szempontjai. f-'ent: a kar akkor all biztosan, ha hdronwzor

ratekerjiik a tartohuzalra, lent: amennyiben csak rdkotjiik. a termes
aiatt fe fog xzakadni

sodrott ratial

(zsakkoto zsineget) kotiink ki a kartarto huzalhoz es erre konnyen

ratekerjiik a hajtast. Erre a celra huzalt is hasznalhatunk.
Ha a masodik ev elejere meg kesik a tamberendezes befejezesc,
akkor a karok magassagaban egy huzalt feszitunk es atmenetileg
ezen vezetjiik a hajtasokat. Csak szuksegmegoldaskent alkalmazhatjuk, mert amikor a kartarto huzalra kotjiik at, konnyen eltorhetnek,
nehezebben hajlithatok, mint a zoldhajtas.
Ha a karok kialakitasat a vesszok csucsi reszebol kinovo hajtasokkal
a Iiarmadik evben ke/dik.

akkor a vesszo felso reszen kepzodo termes tomege konnyen elgfirbiti a leendo torzset. Ellene a karohoz valo gondos kotozessel vedekezhetiink.
A termessel megrakott kar csak akkor all szilardan, ha kinevcleskor
tdbbszor ratekerjiik
a kartarto huzalra.

A kivezeto karreszek ne alljanak derekszogben,

mert kesobb visszahajlanak es fokozzak a fattyuhajtas kepzod&et.
Ezert 140150 cm-rol induljunk ki, a karok 160170 cm magasan
legyenek.
fcVENTE ESEDEKES METSZfeS. A kettosfuggony-mflvelfe
sok tekintetben elter az eddig megszokottaktol, igy a metszesevel kicsit reszletesebben kell foglalkoznunk. Ne feledjiik: a jobb megviligitottsag folytan
az also riigyek termekenyebbek,

146

mint mas tokeformanal, ezert ez a miivelesmod rovidebb metszest

kivan.
Az eltero tamberendezes es novekedes folytan
a termoreszeket sajatsagosan helyezziik el.

A kialakftas szakaszaban a novekedesi esely nagy, a hosszu

vesszok a karr61 fiiggolegesen csiingenek le.
A kialakitas eveiben
a karok meghosszabbitasan kivul hosszu termoreszt ne hagyjunk.
A tulterheles veszelye miatt csak rovidcsapra metsziink.
A sarkossag (polaritas)

a lecsiingo vesszokon is ervenyesul.

A kialakitas eveitol eltekintve a miivelesmod nevere uta!6 szep
fuggonyforma csak a koran lefele
csiingo hajtasu fajtaknul
k6pz6dik, mint pi. a Zalagyongye.
A merev, felmerev hajtasu
fajtk tovabbra is felfele igyekeznek novekedni. Termeszetes fej!6d^siiket ne igyekezzunk megvaltoztatni, hanem arra hasznaljuk fel,
hogy egy
s/6rt hajt6stomeget
kapjunk, ahova a feny es a levego j61 behatol. Az ilyen fajtaknal tulajdonkeppen meg jobb megvilagitas alakul ki.
A tulterheles elkeriilese celjabol csak
hosszucsapos, fels/alvtsszos termoreszeket
147

h'iatat. 3

4 evcx G'/X'-/iHVA vessztn metxzes elott

A termiikuru, GDC-ntuvflesu toke
fceresztmetszete metsz&s utdn, kifett dtlo
termurtszekkel. amelvek szdrtan dlld, }<)!
megvildgitott hmbozatut kepeznek

hagyjunk. Szalvesszok csak igen eros novekedesii toke eseten lehetnek jogosultak (pi. Leanyka). llyenkor jobban szethuzzak a lombtomeget.
A metszeskor meghagyott r&zek
befele ne alljanak,
inert a toke megvilagitottsagat nehezitik.

f-'iaitil. 3

148

4 even GIX'-tMtk termoreszeimetszts utdn

Meg a lefe/e dllo hosszahb vessztikbtil is a

rtszbfii kinovo hajtdsok fejlodnek a
A ravitlcxap erosebb hajtdsokat nevei

149

TAMBERENDEZfiS.

A torzseket a talajbol 150 cm-re kiallo karo

mellett nevelhetjiik. Olcs6bb megoldas, ha a toke melle 5 mm-es huzalt szurunk le kb. 20 cm-re a foldbe, es a csucsi reszet a tokek sora
felett allo 150 cm magasan kifeszitett huzalhoz rogzitjuk. Nem kell
att61 tartanunk, hogy el fog gorbiilni, mivel ennel a muvelesnel a termes tomege a kartarto huzalokon helyezkedik el.
A tartooszlopokat egymastdl 4,64,8 m-re
helyezzuk el ugy, hogy egyben torzsneveles celjara is szolgaljanak.
Laza talajon 80, kototton 6070 cm melyre siillyessziik.
A kereszttartdk 120140 cm hosszuak
legyenek, attol fiiggoen, hogy erosebb vagy gyengebb novekedesu
fajtakrol van-e szo. Ennel terjedelmesebbek feleslegesek, csak nehezitik a toke kialakitasat, fenntartasat es gyengitik a tamberendezes
stabilitasat. Ne legyenek mozgathatoak, mintegyes nagyiizemekben,
mert keszitestik nehezebb es kisiizemben ugysem fognak geppel szuretelni.
Legink&bb kemenyfabdl keszithetok,
de ha valaki T vashoz vagy colos csohoz jut konnyebben, akkor
meg szebb kiallitasuak is lehetnek.
A fa kereszttartok meghajlitott gombvassal es 5 mm-es vagy

Balottlalt a kereszttartdk elhetyezese Jelso rogzltessel.jobbuldalt az oszlop

dtftirdsdval vald riigzites 10-es gombvassal

150

Baloldalt: kereszttariti colon csfibtil. Statikai ohuk miatt 120 i-m-wl hoaszabb
ne legyen. Jobboldalt: also rogzitessel kikotottja kereszltarto. Ennel a megolddsndl
20 cm-ret rovidebb oszlop is elegendt'i

osszesodrott 3 mm-es huzallal rogzithetok. A racsavarozas ido- es

koltsegigenyes tmivelete elhagyhato.
A kereszttart6kat
160170 cm magasra tegyiik.
Ezt a soron beliili aprobb talajegyenetlensegek miatt eleg nehez
pontosan kiszamitani, de feljebb semmi esetre se, mert neheziti az
evi munkakat.
A vegoszlopokra a kozbensoknel kb. meg egyszer olyan eros
kereszttartokat tegytink.
A kartarto huzalok
5 mm vastagok legyenek, vagy helyette ket 3 mm-eset hasznaljunk.
Az utobbiakat kisiizemben, kiskertben hazilag konnyebb kifesziteni:
A kartarto huzalokat
egyszerre es fokozatosan feszitsiik ki.
kiilonben a tamberendezes elfordul.
A kartarto huzalokat a kereszttarto szeletol befele 5 cm-re helyezziik el.
A vegoszlop kikotesekor
a horgonyzoberendezestol (csiga, betontusko) egy 10-es gombvasat
vezessiink fel, es ehhez a fold felett 20 cm-re harom pontban rogzitsiik a vegso kereszttartot: kozepen es a ket szelen.
151

A GDC-MOVELfiS TENYSZTERt)LETE. A legujabb tapasztalatok szerint a hazai koriilmenyek kozott, a szolotermesztes

eszaki hataran, tovabba a minosegi koveteltnenyeket is figyelembe
veve a GDC-muvelesnel is
elonyosebb a kisebb tenyeszterulet.
Ilyenforman kisiizemi korulmenyek kozott
3,54 m-es sortavolsag ajanlhalo.
3,5 m csak kisgepekkel valo muveles, kozepes novekedes eseten fclel
meg. Ilyenkor a kereszttarto 1,2 m legyen.
4 m-es sortavolsagnal mar univerzaltraktort is igenybe vehetiink. Itt 1,4 m-es kereszttartokat hasznaljunk.
A totavolsag a kornyezeti viszonyokt6I fiigg.
Ha fagyokra szamitunk vagy gyengebb novekede"sre, akkor az ikertokes (1,20-1,40 m-es) telepites ajanlhato, vagy a 0,6 m-es telepites
egytorzsii, egykaru tokekkel.
Az egytorzsii, ketkaru, k^ttorzsii, ketkaru tokeforma a J6 talaju, biztonsagos fekvesekbe ajanlhato.

elhelyezhetok a szalvesszok, de ezzel nem szabad visszaelni, mert akkor ez a minoseg es a tokekondicio rovasara megy,
Fentieket egybevetve, a kettosfiiggony-muveles jo termeszeti
kSriilmenyek mellett tobbet tud nyujtani, mint a tobbi muvelesmod,
de nagyobb anyagj es szakmai felkesziiltseget kivan.

A duplex muveles
A kettosfuggony-mtiveleshez hasonloan ennel a tokeformanal
is a kisiizemben es hazikertben hasznosithato valtozatot irjuk le.
Lehetseges ket szalvesszos es ket felszalvesszos valtozat.

A GDC-mfivelesm6d jelentfis^ge
A GDC-miivelest legvilagosabban a napjainkban legelfogadottabb tokeformaval, a Moser-muvelessel osszehasonlitva erte"kelhetjtik.
A tamberendezes kb. 30%-ka! keriil tobbe,
mint a Moser eseteben.
Ezzel szemben, szereny szamitasok szerint is
a termo tokek miivelese 3040%-kal kevesebb
kezimunkaero-felhasznalast kivan. Konnyebb a metszes es a sziiret,
csokken a zoldmunkak szama.
A GDC- es Moser-muveles mennyisege es minosege.
Amennyiben a teriiletre juto termes egyenlo, a GDC-mQvclis
12 mustfokkal jobbat terem,
2030%-os termestobbletkor a minoseg egyen!6.
A GDC-nuivelest nagy feliilete miatt konnyebb terhelni, jobban

Az egytorzsii, ktt szdlvesszos duplex muveli's alakito metxz^f u hurmadik 4s

a rtegyedik Jvben
a) tavaszi, b) 6zi ;ill,*pnt

152

153

A TOBB EVES RfcSZEK ELHELYEZKEDfcSE. A 150 cm

magas torzson ket
6060 cm hosszu kivezeto kar
talalhato, melynek vege a 170 cm magasan levo tart6huzalokon
nyugszik. Rajta talalhatok a termoalapok.
ALAKITOMETSZES. A duplex muveles mindket valtozatanal
a kivezetes 3 eves korban kezdodik.
A ket szalvesszos valtozat kialakitasa a negyedik evre be is fejezodik, a negy felszalvesszose egy evvel tovabb tart.
EVENTE ESED^KES METSZES. A kivezeto karokon levo
termoalapok on
Termore fordult negy/ilszdlvtsszfa

duplex muveles

a) tavaszi, h) 6szi dllaput

Ntgyfelszdlvcsszos duplex muveles felulnezethen

egy ugarcsapot es egy sz&lvesszot, illetve ket felszalvesszot

hagyunk.
Az apr6bb fiirtu fajtak tokein ket szalvessz6, a nagyobbakat
termoknel negy szalvesszo szukseges.
A ket felszalvesszos valtozat ajanlatos sovanyabb talajon is.
A TAMBERENDEZfcS teljesen megegyezik a GDC-muvelesevel.
TENYSZTERt)LET tekinteteben is altalaban a kettosfuggdnyn^l elmondottak az iranyadok, de a duplexnel inkabb
ajanlhato a 3,50 m-es sortavolsa,
mivel kisebb t5keformar61 van sz6.

Ket szdlvesszi'is duple*

vdzlata felulnezetben

Negy fetszdlvesszds duplex muveles

kialakitdsa a 3. 4s 4. 4vben
a) lnvaszi, b) oszi illapot

154

155

A duplex muveles jelentoscge

A duplex a ketsiku muveles egyszertibb valtozata. A kordonkarok fenntartasa helyett a szalvesszos metszes konnyebb. A kezimunka-raforditas a szalvesszok kotozese miatt nagyobb, mint a GDC
eseteben.
Mind a GDC-, mind a duplex muveles fenyhasznositasanak elonyeit akkor erthetjiik meg igazan, ha feliilrol, egy magaslati pontr6l
vagy egy Ietrar6l nezziik meg. Szemmagassagbol nezve ezek a t6keformak kevesse rendezettnek tiinnek, mint az egysiku muvelesm6dok, viszont a napsugarzas fentroi jon, es kedvez6bb a levellemezen
a feny beesesi szoge.

Amit meg a
metszes- es muvelesmodokrol
tudni kell
A muvelesmodok kialakilasan. fenntartasan, alapfogalmain kiviil ismerniink kell a metszes eszkozeit, a
metszes kiegeszito munkait (alulrol es torzsbol elotoro
vesszok eltavoiitasa, harmatgyokerezes, szalvesszok
kikotozese), a metszes helyes idopontj^t, a riigyvizsgalatot, a tokeerosseg elbiralasat, a terheles pontos kiszamftasat is.

A metszes eszkozei

A metszetlen toke is terem, de gyenge minoseget ad. Metszeskor

tavolitjuk el az egy ev alatt novekedett vesszomennyiseg egy r6szet,
es ezzel szabalyozzuk a termes mennyiseget es minoseget. A metszest
ketfelekeppen vegezhetjiik: kezi eszkozokkel es gepi eszkozokkel.

Kezi eszkozok
Regen a szolot kulon erre a celra szolgalo
kesekkel
(metszokesek) vagy
kacorokkal
metszettek. Ma mar erre a celra
metszooll6t hasznalnak.
Az olloval vegzett miiveletet helyesen vagasnak kellene nevezni, de a nyelvhasznalat az ujabb munkaeszkozokkel kapcsolatban is
megorizte a metszes szot.
Kiilonfeletipusii metszoollok vannakforgalomban. A J6munka
celjabol ezeket rendszeresen kell tisztitani, olajozni es elesiteni.
A 23 evesnel idosebb reszeket
furesszel
kell eltavolitani. Ha erre a celra is metszooll6t hasznalnank, az olio
hamar tonkremenne. Keret nelkiili vagy keretes fureszek egyarant
megfelelnek. Ha egy tablan beliil sok helyen kell idosebb reszeket
eltavolitani, erre a csonkvago olio alkalmas.
A gyokerezdkapa
a homoki sz616kben hasznalatos. Ezzei a rbvid nyelu, kbnnyen hor-

K4zi metszoollo

t:\nnk \'df>i> j

dozhat6 szerszammal
az eliilt tSket
zabaditjuk ki, vagy a melyebbro! elotoro
fattyuvesszoket
bontjuk ki tovig. A gyokerezokapat hazilag csakanybol is elkeszithetjuk.

(jyokereztikapu

158

159

Gepi eszkcizok

A metszes sok kezi munkat es szakkepzettseget is kivano miivelet, aniely a nagyiizemekben egyre nehezebben oldbato meg. Gepesitese nehez, de mar ezen a teren is megtortentek az else lepesek. Nehany szot a jovo lehetosegeirol:
METSZdGfiPEK. A jelenlegi gepek meg csak elometszest
tudnak vegezni. Fiikaszaszeru vagoszerkezettik van.
Az egysiku muvelesmodoknal (kordon, egyesfiiggony), a tamberendezes folotti, alatti es az oldalra novo vesszoket vagjak le.
Utana konnyebb a kezi metszes.
A metszes jelenlegi tudasunk szerint
a kett6sfiigg6n>-muvelesnel
gepesitheto a legjobban. A metszogep harorn vagoszerkezettel miikodik, es igy az alul, feliil es oldalt ncivo vesszoket tudja bekurtitani.
Ezt a metszest is kezzel kell kiigazitani, de ennel .a miivelesmodnal
van a legkevesebb sziikseg a kezi munkaerore. Olasz tapasztalatok
szerint utanigazftas 34 evenkent is elegseges lehet.

A gepi metszessel jelenleg meg vilagszerte

csak kiserleteznek.
PNEUMATIKUS METSZOOLLO. Suritett levegovel, gomblyomassal mukodik.
Eloaye,
logy a kezi metszes teljesitmenyet kb. 3050%-kal noveli. A sorok
cozott halado traktor tetejen egy femvaz talalhato. A femvazon
levo csSvekbol elagazo gumitomlon keresztul jut el a suritett levego
metszoollohoz.
gepi elometszest, kulonosen a kettosfuggony-miivelesnel,
a pneumatikus metszoolld igen J61 kiegeszitheti.

A metszes muvelete
A metszest mindig a letermett reszek (rovid- vagy hosszucsap,
jfelszalvesszo, szalvesszo)
eltavolitasaval
kezdjiik. llyenkor latjuk, hogy mennyi vesszo
maradt
a token. A metszest vegzo most mar el tudja
donteni,
"hogy a megadott terhelesi rugyszam es a toke erossege alapjan
imennyit hagyjon meg a token. A metszest a kordonkarok eseten
mindig a kar vegerol kezdjuk, hogy az esetleges karhosszabbitasokat el tudjuk vegezni.

Mire ugyeljiink a termoreszek kialakitasakor?

Pneumatikus metszvollo

160

Mind a termoreszek, mind az ugar- es biztosit6csap

kialakitasara az alsobb helyzetu vesszoket
hasznaljuk fel. Ezen beliil az ugar- es biztositocsapok mindig alsobb
/szinten helyezkednek el, mint a termoreszek. A token
ne hagyjunk

161

annak, hogy a konnyezesi nedv megvakitja a riigyet (lasd a konnyezesrol elmondottakat a Tavaszt61 tavaszig c, fejezetben).
Metszeskor a ket-harom eves megvastagodott reszeket, tovabba az elhalt reszeket es a beszaradt csonkokat is el kell tavolitanunk. Az utobbihozfureszt vagy csonkvago ollot hasznaljunk.

A metszest kiegesziio inunkak

A metszest szamos kiegeszito munka kiseri. Ezeknek az elvegzese rendkivul fontos, mivel nagyban befolyasoljak a termes mennyis^get es minoseget.

Az ululrol elotoro vesszok eltavolitasa

Ktt-hdrom ives vastag rtsz eltdvolitdsa metszdolldval

Kotott talajon a kellokeppen nem riigytelenitett (kivakitott)

alanyvesszokbol az oltasi hely alatt
hajtasok torhetnek elo.

sok elagazast, Az eros token a terhelest ne a csapok szamaval,

hanem felszalvesszokkel, szalvesszokkel noveljiik, kulonben tulzsiifolt lesz a lombozat (A jobb megerteshez olvassuk at ujra a Milyen alapfogalmakat kell isrnerniink a metszeshez? c. fejezetet.)
A folosleges vesszoket
tohol
tavolitsuk el. Ennek elmulasztasa a toke
elsepriisodesehez

vezethet. Az egyeves vesszo visszavagasakor legalabb 3 cm hosszu

csonkot hagyjunk. Ezaltal elkeruljiik, hogy a meghagyott vilagos
riigy diafragmaja megseriilj6n, beszaradjon.
Az eves vesszot mindig
ferde metszlappal
vagjuk vissza. A metszlap
lejtese
ne a riigyek sikja fele essen. Igy lesz a
legkisebb a veszelye

162

Ha ezeket csak a talajszinten metssziik el, tovabbi elagazasokra

serkentjiik oket, es

le is gyokeresednek.

Ez a kesobbi evekben meg tovabb fokozza novekedesiiket. Ha a

toket magara hagyjuk,
a nemes resz elgyengul

es kesobb el is pusztulhat. Az ilyen vesszfiket fejlodesvik kezdeten,

a toket kibontva,
tdben el kell tavolitani.

Kiilonosen sok alanyhajtas torhet e!6 a regi szolok Rupestris

du Lot-ra vagy Rupestris keresztezesii alanyaira oltott tokein. Ezekjre az alanyfajtakra
ma mar nem oltunk.
de szamos idosebb kisuzemi szoloben meg megtalalhatok.
A homoki szdlok szaporitoanyagat netn riigyezik ki, mint az
alanyvesszot. Ezert gyakori a

fattyuhajtas kepzddese.
163

Homoki szi'ili'iben a fattytivesszo meghagydsdval kesziiliink Jel

a gyengulo tokej'ej levdltdsdra
a! metszes elfitt, h) metszes utan

Atulrdl elotorn' vesszdk oltvdnyszoldkben

a) alulr61 elotoro alitnyhajtfi, / alanyhajtas eltdvolitasa, c) az el nem tavolltutt ,il,invh.iju,
legydkeresedik es raeger6addllc

Torzsneveleskor mindig a token kepzodott

legerosebb
vesszot kell meghagyni, meg akkor is, ha alulrol tor elo.
A homoki szolokben a nyakhajtsok megjelenese kiilonosen az
alacsony muvelesmodoknal
gyakori. Igen hajlamos erre az Olaszrizling es aChasselas. Az Alfoldon ezt a jelensdget
csicskurasodasnak nevezik.

Alulrol elotoro vesszok eltdvolitdsa hdromeves homoki szoldben

magasm&vetes kialakltdsakor
af elfitflrd fattytiveuzfi, b) ** e) a kialaldtandd tdrzsnek, fQggetlenai att6I, hugy honnan tor tfi,
a tegerfisebb hajtaat tiagyjuk meg

164

Eloregedett ttikefej levdltdsa homoki szoloben

165

Elsosorban a sovanyabb homoktalajokon fordul elo. A magara

hagyott tokek elseprusodnek es nehany even beliil teljesen elvesztik
termok epesseguk et.
Termo szoloben fattyuvesszokbol legfeljebb csak akkor hagyunk, ha a felso resz valamilyen ok miatt elgyengiil, es uj tokefejet
kell kinevelnunk.

A harmatgyokerezes
ii ' i

A harmatgyokereket a fattyiivesszok|kel
egyszerre
kavolithatjuk el.
||'..
f
Kotott talajon a harmatgyokerezesre nagy gondot forditsunk,
[inert az elhanyagolt tokenel
,
'
a fej levalik

A tdrzsbol clfitoro vcsszok eltavolitasa

A tbrzs kialakitasakor a felesleges vesszot igen gondosan,
tobol
tavolitsuk el, mivel a csonkbol kitoro hajtasok kesobb sok gondot
okoznak.
Ugyanez vonatkozik a kesobbi evekben kinovo fattyuvesszokre
is. Elofordulhat az is, hogy a torzsbol fakado fattyuhajtasokat leszedjuk, a nyar folyaman azonban egy resziik ujb6I elotor es Sszre
elfasodnak. Az igy keletkezett fattyiivesszoket metszeskor gondosan,
tobol vagjuk le.

alanyrol, a nemesbol kinovo gyokeret pedig

megtamadja a filoxera.
Homoki szoleinkben
a harmatgydkerek
iologiai szempontbol nem karosak. A szolo gondozasa szempontibol azonban nehezseget okoznak. Meghagyasuk egyenlo a nyaknajtasok el nem tavolitasaval, ami a toke elseprusodeset okozza.

A harmatgyoker-kepzodest befolydsolja a telepites

a i a melyen lelepitetl loke nemes rcsze konnyen legyokeresedik, b) helyes magassagbu Olteive
nines harmalgyiikir-kepz6des

A torzsbol eldtord vesszQk eltdvolitdsa

a) a tflrzs megtiutfUM klalaldtAikor,
b> a tofzabSl clfltfirA vcwzOk elUvolfUUa

166

Ha a harmatgyokereket
nem tavolitottuk el,
tkkor ezt a mulasztast kesobb (ha ujjnyi vastag gyokerekrol van
>) a visszaeses veszelye nelkiil csak fokozatosan, tobb even at
irt6 munkaval potolhatjuk.

167

A szdlveazd megropogtatdsa

A harmatgyokerek eltdvoliftisa

Oltvanyszoloben a harmatgyokerek elleni legjobb

vedekezes,
ha az oltasi helyel telepiteskor legalabb 1015 cm-rel magasabbni
helyezziik a talaj szine fole. Gepi muvelesnel, vegyszeres gyomirtasnal ugyanis a sorokban a talaj konnyen felmagasodik. A sorokban
a talaj kihuzasara csak kezi mGveleskor van lehetSseg.

Homoki szolokben a kikotozest helyesebb

riigyfakadas utn,
>. majus kozepen vegezni. A fuggoleges helyzetben levo szalvesz6n a hajtasok nagyobb biztonsagban vannak a talajmenti fagyok^al szemben. Kezi munkaer6 hianyaban azonban nagyuzemeink
a
metszes befejezcse utan
tenytelenek elkezdeni a lekotozest.

A szalvcsszok kikotozcse
Ha a szalvesszoket ftiggolegescn hagynank, akkor csak a felso
reszen hajtananak ki a rugyek. Ennek elkeriilesere
ivszeruen
meghajHtjuk es meg riigyfakadas e!6tt kikotozzuk. K.aros tarnberendezes eseten vendegkar6hoz, huzalos tamasz eseten az also
vagy a masodik huzalhoz rogzitjuk oket. A vesszoket eros term^szctes vagy rnuanyag rafiaval, perforalt muanyag szalagokkal, vekony
drottal, esetleg nemes fiizzel kotjiik ki. fveles elott a szalvesszot
meg kell ropogtatni,
^s az idosebb resz iranyaba kell hajlftani, mert kulonben konnyen
ietorik.

168

A szdhtss:6t Myes irAnyba kell hojlitani.'

169

Ha a karok ala nem egy, hanem egymastol kb. 2 cm-re levo ket
segedhuzalt tesziink, akkor a szalvesszok veget konnyen es gyorsan
kozejiik tudjuk helyezni, es ez feleslegesse teszi a lekotozest.
Nagyon leegyszerusiti a szalvesszok rogziteset a MaxTapener
kotozopisztoly is.

A metszest a
rugyfakadas elott
kell befejezni, mivel utana a pattano riigyek kSziil sok lepereghet,
ami erzekeny veszteseget okoz a termesben.
Az oszi es teli metszes
elonye,
hogy tavasszal egyaltalan nines konnyezes, es a riigyek korabban
fakadnak, mint tavaszi metszeskor.

A szakszerii metszest befolyasolo tenyezok

Mielott hozzafognank a metszeshez, szamos tenyezot kell figyelembe venniink.
A metszes idopontja
Hazankban regen kizarolag
tavasszal
metszettek. A kisuzemi, hazikerti szolokben, napjainkban is igy szokas. Mivel tavasszal megsokasodnak a tennivalok, a nagyiizemek
az egesz
nyugalmi idoszak
alatt metszenek.
Teli metszeskor azonban szamolnunk kell a
fagykarokkal.
A legnagyobb teli lehulesek januarban es februarban vannak. Biztonsagi okokbol telen csak
elSmetszest
ajanlatos vegezni, vagyis a letermett reszeket kell eltavolitani.
Dombvideken, magasabban fekvo reszeken, fagyallo fajtaknal
a teli fagykarok csak igen kiveteles esetben fordulhatnak elo. A?
Alfoldon sajnos gyakoriak a rugypusztulasok.
Fedeses miiveles eseten csak
tavasszal,
nyitas vagy elonyitas utan metszhetunk. Elonyitaskor (pirkalaskor)
a bakhatat nem bontjuk le, csak a tokenyak mellol huzzuk el a fSldet.

170

A metszes elotti riigyvizsgalar

A magyarorszagi eghajlati viszonyok kozott a riigyvizsgalat
elsosorban
a fedes nelkiili
muvelesi modoknal sziikseges, de az Alfoldon meg

takards mellett
j i is ajanlatos elvegezni. Itt ugyanis elofordulhat, hogy a be nem fedett
reszek fagykart szenvednek, a fedettek pedig egy enyhe es csapade[. kos telen esetleg kipallhatnak. A tfikeknek csak akkor szakszerii a
[! metszese es a terhelese, ha tudjuk, hogy mennyi ep termoriigyre szamithatunk.

A szotfriigyek metszes eldtti hajtatdsa

nedves homokban va

Teljes rugyfagykdr. A rugy.

a riigyalap 6s a diafragnta is
elfagyotl

171

A tdkek erobeli iUapotinak elbiralasa

Megfelel6 metszdst csak akkor vegezhetunk, ha ez a t6ke Alla)tanak megfelel. Akkor jarunk el helyesen, ha a tokek
vesszohozamat
figyelemmel kiserjiik. Ha a tokk szemmel !dthat6an gyengiilnek,
csokkenteniink kell az evi terhelest, a riigyek szamat.
A tulzott megterheles
jele
jaz is, ha bar nem volt t61i riigypusztulas sok riigy alva marad.
A sok fattyuhajtas es a tiil buja fejlodes az elegtelen megterhe: 16s jele.

i
Rtszleges riigyfagykdr. Csak a joriigy fagyott */.
a melltkriigyek egtszsegesek

A riigyek epseget
hajtatassal es atmetszessel

vizsgalhatjuk, A hajtatas nehezkesebb, hosszabb ideig tart. A riigyek atvagasa gyorsabb es nagyobb szamban vegezheto. A riigyeket
hosszaban vagjuk at. Az elfagyott resz sotetbarna. Meg kell nezniink es fel kell jegyeznunk a forugy es a mellekriigyek pusztulasanak merteket. Csak akkor
egeszseges
a riigy, ha a riigyalap is epen maradt, Ezenkiviil meg kell gyozodni
arr61 is, hogy a vessz6 elo kerge, azaz a hancs nem szenvedett-e
fagykart.
Nagy hidegek eseten a vesszoket ne vigyiik azonnal futott helyise"gbe, mert
az karos lehet.
Ha a foriigyek elpusztulnak, a jo allapotban levo ultetvenyekben kiilonosen a tomegtermo fajtacsoport eseteben a mellekrugyekbol is kaphatunk termest, de kevesebbet.

172

A vesszok vastagsaga

szerint megallapithatjuk a metszes hosszusagat is. fgy pi. a 6 mmne~l vekonyabb vesszoket legfeljebb egy riigyre metsszuk, a 68 mm
Ikozottieket 2 riigyre, az ennel vastagabbakat pedig hosszucsapra
Ihagyhatjuk. Szalvesszonek a kozepes erossegu vesszok a legalkalimasabbak. A tul vastag szalvesszok meghagyasa egyreszt azert nem
|ajanlatos, mert a riigyei kevesbe termekenyek, masreszt kikot^skor
ikonnyen letorhetnek.

A tokek terhelesenek kiszamftasa

Metszes e!6tt tobb tenyez6t kell figyelembe venniink. Ha elmlasztjuk:
tul keves termest kaphatunk mar metszeskor szuretelunk;
tul sok lehet a termes gyenge minoseg, a kovetkezo evben
keves lesz a termes,
Tervszeru metszeskor evrol evre joval kiegyenlitettebb minoes mennyiseget kapunk. Ehhez a kovetkezoket vegyiik figyelembe.
/. Egy ha-on mekkora termest kivanunk elerni?
2. Ehhez egy tokenek mennyit kell teremnie?
5. Hogyan metsszuk a t5ket, hogy a kivant termest kapjuk?
173

Vildgos rugyekbSl szdmithatd termts

(Rugyenk6nt 1,2 fiirtot szamitva)

Mennyi termes legyen egy token?

Egy jo atlagtermes eleresehez egy token 45 kg szolonek kell
lennie;
3x 1,2 m-es sor- es totavolsagnal
1 ha-ra jut 2779 toke (kereken 2780 toke),
3,5x 1,2 m-es sor- es totavolsagnal
1 ha-ra jut 2381 toke (kereken 2380 toke).
Ha egy token 4 kg szolo terem, akkor az 1 ha-ra eso termes:
2780 tokevel- 11 120 kg-= 11,12 t,
2380tokevel= 9520kg- 9,52 t.
Ha egy token 5 kg szolo terem, akkor az 1 ha-ra eso termes:
2780 tokevel- 13 900 kg = 13,90 t,
2380 tokevel-11 900 kg = 11,90 t$

I vildgos rugyre
es6 termes
dkg

1 flirt adaKtomege
dkg

6,0
7,2
8,4
9,6
10,8
12,0
13,2
14,4
15,6
16,8
18,0
19,2

5
6

7
8
9
10
11
12
13
14
15
16

1 furl itlagtomege
dkg

1 vildgos rugyre
esfi tcrmis
dkg

17

20,4
21,6
22,8
24,0
25,2
26,4
27,6
28,8
30,0
36,0
48,0
60,0

18
19

20
21

22
23
24
25
30
40
50

Hogyan erhetiink el 45 kg termest egy token?

A kovetkezokre kell figyelniink.
Egy vilagos rugybol egy hajtas, azon ket flirt fejlodhet, de
a gyakorlatban egy rugybol kb. 1,2 ftirtatlagot varhatunk, mivel
meddo vagy kevesbe termekeny hajtasok is akadnak es nem minden
riigy fakad ki.
A kis fiirtii fajtak furtatlagtomege kb. 10 dkg.
Nagy fiirtu fajtak furtatlagtomege kb. 20 dkg.
E tenyezoket figyelembe veve szamoljunk visszafele: a kis
furtu fajtaknal 5 kg termest 50 fiirtbol kaphatok (50 dbx 10 dkg).
A metszeskor meghagyando vilagos riigyek szamat
terhelesnek nevezzuk.
A mellekelt tablazatok tampontot nyujtanak ennek meghatarozasara.
Az elmondottakon kivul tekintetbe veendo meg a fajta metszesi
igenye, a toke erossege, a kornyezeti adottsagok, a riigyek aliapota is.
A fajta metszesi igenye
a fiirttdmeg mellett a riigyek termekenyseget veszi figyelembe. Egyszerubb szavakkal kifejezve, vannak fajtak, ahol az also riigyek is

174

A terhetts kiszdmitdsa ha-onkint 2779 take esettn

(3X 1,2 m-es teny&zteriilet)
Magyarazat
ha-onkenti
termis
I

lokenkenti
termes
kg

Furtitlagtomeg, dkg esetn

6

10

12

14

16

18

20

ti totcnLcnt mcgbagyandd rQgyek sz^ma

2,80

25

2,16

30

7
8
9
10
11
12

2,52
2,88

40

3,24

45

18
22
26
30
33

3,60

50

37

3,96

55

41

4,32

60

45

13

4,68

14

5,04

15

5,40

65
70
75

48

35

52
56

15
18
21
24
27
30
33
36
39
42
45

12
15
17
20
22
25

27
30
32
35
37

10
~ 12
15
17

9 _____
8
11
13

11

7
9
10

15
16

13

12

15

18

16
18
20

13
15
16
18

21
23
25

21
22

19
21
23
25

20
22

27

24

30

26

32

28

19

175

A terhetts fciszdmitdsa ha-onkenl 2381 tuktvel

(3,5X1,2 m-es tenyeszteriilet)
FurUtlaglomeg, (Iks eseten

Magyarazat
tokenkenti
termes
kg

2,10

29

6~
7

2,52
2,94

35

8
9

3,36
3,78

10

4,20

ha-onkenti
termes
1

10

12

,4

12

10

15
17

13

It

20

15

13

28

23

20

17

31

26

35

29

22
25

15
"~17

10
12
T4
15

32

27

35
37

21
26

17

21

14
17

30

24

52

35
39

58
64

43
~4JF~

38

40
46

12

70

52

42

13

5,46

75

56

45

14
15

5,88

81
87

61
65

49

40

30
32
35

52

43

37

6,30

20

a l6kenkenl meghagyando riigyek siama

4,62
5,04

11

IB

16

19

21
24
26
28

19

17

21

19

23

21

25

~~22
24

30

2?

32

29"

26

ruletre szamitva mekkora terhelest erhetiink el. Ennek mennyiseget

bontsuk le tokekre, majd a metszes megvalositasara szamitsuk ki
a terhelest. Vigyazzunk:
a GDC- es a duplex mfivelesu tokek rugyei termekenyebbek.
Arra kell szamitanunk, hogy az ilyen muvelesii tokek rugyei
kb. 2030%-kal tobbet hoznak, mint az egysiku miivelesu tokek
riigyei. Tovabba: a tokek nem egyformak, es azatlagos terhelest kiilonbozokeppen fejlett tokekre kell szetosztani. A kozepesen eros
tokeket a megadott riigyszammal terheljiik, az erosebbeket jobban,
a gyengebbeket kevesbe, kozben ugyelni kell arra is, hogy a megadott atlag kijojjon.
A kovetkezokben peldat mutatunk be a terheles tervezett
megoszlasara a magasmiiveles kordonkarjan (a nagyobb szam a
termoreszt, a mellette levo az ugarcsapot jelenti).
50 riigyes terheles elosztasa:
10 + 2, 9 + 2, 7 + 2, 6 + 2, 9 + 2-51 riigy,
60 riigyes terheles eloszlasa:
10+2, 8 + 2, 12 + 2, 13 + 2, 7 + 2 = 60 riigy,
70 rugyes terheles elosztasa:

termekenyek, a furtjeik kozepesek vagy nagyok. Ezek a fajtak rovidebb metszes mellett is elegendo termest hoznak. Ilyenek pi. a K6vidinka, Harslevelii, Zold veltelini. Mas fajtaknal az also riigyek
kevesse termekenyek (pi. Afuz Ali) vagy apro furtjeik vannak
(Chardonnay, Sziirkebarat), ezert csak hosszura metszve teremnek
eleget.
A kdrnyezeti adotts&gok
azt jelentik, hogy nagyobb termest varhatunk j6 vizgazdalkodasu,
mely retegu talajon es jo tapanyag-ellatottsag mellett.
A riigyeknek
egeszsegeseknek kell lenniiik. 1020%-os fagykar eseten ennyive!
tobb riigyet hagyunk meg.
A felsoroltakat tekintetbe veve
a kisebb vagy nagyobb tenyeszteriiletQ t6kekre ezzel a gondolatmenettel szamitsuk ki a terhelest. Abb61 induljunk ki, hogy a te176

8 + 2, 10+2, 10+2, 14 + 2, 10 + 2, 4 + 2-70 rugy.

Az elso pillanatban az ismertetett
tervszerii
tudatos metszes neheznek tiinik, a gyakorlatban azonban egyszeriibb a feladat. Kezdetben lassan szamolva dolgozzunk. Par toke
utan a metszo mar ,,erzi" a terheles nagysagat, a meghagyando szalvesszok szamat es hosszusagat. Idokozonkent azonban ellenorizziik
munkankat.
Tobb nagyiizemben mikroszkop segitsegevel megfigyelik, hogy
a rugyekben hany fiirtkezdemeny talalhat6 es
a terheles
pontos kiszamitasakor ezt is figyelembe veszik. Ezzel joreszt e!keriilhetjiik, hogy egyik evben tul sok, a masik evben meg keves
termest kapjunk. Ha erre lehetoseg van, kerjiink toluk tanacsot!
177

A teli fagykart szenvedett s/olo metszese

Az elso teendo a riigyes vesszok atmetszesevel es hajtatasaval
a fagykar pontos megallapitasa.
Az evi terhelest ugyanis ehhez kell igazitani. Kulonfele fokozatok
lehetsegesek.
1. Ha kisebb a fagykar (1020%), akkor az evi terhelest ilyen
mertekben noveljiik. Tehat a 40 rtigyre metszendo toket 20%-os
fagykar eseten 48 riigyre metsszuk.
2. Ha 20%-nal nagyobb a fagykar, akkor a termoreszeket
hosszabbra metsszuk vagy az eredetileg tervezettnel tobb hosszu
termoreszt hagyunk.
Ha valamennyi eves vesszo riigye elfagyott, akkor csak
a rejtett riigyek
termesere szamithatunk. Ha lehuzott szalvesszoink vannak, ezeket
teljes hosszusagban hagyjuk meg. Magasmiivelesu tokerol a karokat tavasszal ne tavolitsuk el, mert regeneralodhatnak.
Ha a tobb eves reszek is elfagytak, akkor
a tokeket meg kell ifjitani.
Ennek modozata a zoldmunkakrol szolo fejezetben megismerheto,
A teli fagy nem minden toket karosit egyforman. Nagy hidegek utan mint pi. 1929-ben es 1942-ben homoki szolfiinkben,
a dombvidekek melyebb fekvesii reszein meg a tobb eves reszek is
elfagytak. Kevesbe kem^ny teleken a tobb eves reszek karosoddsa
kiilonbozo merteku lehet. Ilyenkor elofordulhat az is, hogy nemely
toke idos reszei egyaltalan nem hajtanak ki, masok eroteljes fejlodesnek indulnak. Akadnak azonban olyan tokek is, amelyeken a hajtasok elotornek ugyan, de vekonyak, cseneveszek maradnak. Ebben az esetben az idosebb reszek
reszleges fagykart
szenvedtek, es a kovetkezo evekben teljesen el fognak halni. A fagykarok erossege ugyanazon tablan beliil is eltero lehet. Mar 0,5 es
1 m-es hajlatok is igen nagy kiilonbsegeket okozhatnak.

I7S

A lugasmiiveles fo format
A miiveles- es metszesmodokr61 szolo resz nem lenne teljes, ha
roviden nem ismertetnenk a fobb
, lugasvaltozatokat.
Mi jellemzi a szololugast?
Sz6161ugasnak nevezztik az u'zemi termesztesben el6Tordul6 szokasos tokeformaknal nagyobb terjedelmu, fokeppen hazikertben nevelt szolotokeket. A csemegeszolo jelentos hanyada hazankban
ma mar lugasokon terem, igy nagy gazdasagi jelentosege miatt is
megerdemli, hogy foglalkozzunk vele.
A szololugas rendszerint a kordonmiiveles vatamelyik
valtozata,
es annak szabalyai szerint alakitjuk ki. J61 hasznositjak a keritesek,
utak, epuletek melletti teriiletet.
Tenyeszteruletiik kb. 3 x 1 m. Ettol a kertben valo elhelyezestol fuggoen kb. 10%-os lehet az elteres. A karok (emeletek) egymastol valo tavolsaga legalabb 90 cm legyen, kiilonben tiil zsufolt lesz
a toke.
EGYTORZSC, KETKARU EMELETES KORDON. Konynyen alakithatd lugasforma, de egyoldaluan terheli a tok6t.
EGYTORZSCf, NfiGYKARU KORDON. Az elobbinel tetszetosebb tokealak. A megterheles egyenletesebb, de alakitasa nagyobb gondot kfvan.
VALTOTT KARU REDfiLYLUGAS. A valtakozva elhelyezkedo karok ugyancsak egyenletes terhelest biztositanak. Az also kar
legyengiile'senek veszelye kevesbe fenyeget, mint az e!6zo k6t lugasformanal.
KfiTSZINTES THOMERY-LUGAS. Ezt ajanljuk leginkabb.
Tetszetos, gyorsan termore fordul, mivel egy idoben alakithato ki
valamennyi kar. Az also es felso karok nem nyomjak el egymast.
HAROMSZINTES THOMERY-LUGAS. A karokat 60, 150
es 240 cm magasan alakitjuk ki. Igen alkalmas nagy falfeliiletek
befuttatasara.
179

fcfc.1., >.-li

I-*-*"*

.fcjHi j-L-fci

L*_u

y*^-*.

>**^

X*"^"*

y>-*-*

^"*-*

If1 -*

L. i L-> L-JU.! L*-k* L.*-^. UJ-fcj.

I I lit *-* '

V*"* *'

n ''

jj-j

i_t, > iitnL^.iid fc.i t iL *-* i.

J-J-i-i
11

r-

i-i1- T" '-' i"

*'^f-^-

Kulonhiizi) luKtisfonnak: kiizepmagas ulaknk. Pent: egytorzsu, ktlkaru

emeletes konitm: ktizepen: egytorzsu. negykari* kordon; lent: vdltott kar&
redtlylugas

ROVIDCSAPOS METSZfiSC, FtJGG^LEGES KORDONLUGAS. Torzse alakitasakor csak 60 cm-enkent hosszabbithat6.

Kisebb falfeliiletek befuttatasara alkalmas. Kezelese igen gondos
munkat kivan, mert kulonben konnyen felkopaszodik.
A lugasoknal igen fontos kovetelmeny
a tobb eves reszek

szep, szabalyos kialakitasa, mert igy a nyugalmi id6ben, lombtalan

allapotban is diszitik a kertet es tobbet is teremnek. Sajnos a legtobb esetben osszevissza metszett tokeket lathatunk, amelyeknek
csak u tamberendezes ad nemi format.

< ^gfli

'.VM tuj'w'ilcxet k rdon. Jaime lie tt alakltva

A satorszeru, zart lugasok tulsagosan arnyekoljak onmagukat.

A lugasoknak nagy termofeluletiik van, ezert rcivid- vagy
hosszucsapos mels/esben reszesitsiik.

^-j^J * t

Kiilonbi>zt> luf>axjonnfik

magas alakok

hent; kcls/inies Thomery-lugas; lent: harumszintes Thumery-luitas

180

181

Zoldmunkak
A szolotokek kialakitasanak es evi fenntartasanak, a
termes szabalyozasanak fontos kiegeszito munkaja
a zoldhajtasok kezelese. Ezeket a miiveleteket nevezziik osszefoglaloan zoldmunkaknak.

A zoldmunka jclcntosege

A szolo hajtasai evente sokkal hosszabbra nyulnak, mint a gyiimolcslake. igy pi. az alma- es kortefan a hajtasok termokorban
evente nem nonek hosszabbra 6070 cm-nel, a szoloe 23 m-t is
elerhet. Termeszetes tehat, hogy itt a miivelhetoseg vegett gyakori
beavalkozasra van sziikseg.
A zoldmunka a keskeny soru szolokben elengedhetetlen, a szelesebb soru szolokhen azonban kevesbe fontos.

A csonkazas elettani hatasa

A cstrnk dztis elettant tiutasa

A leggyakoribb zoldmunka
a csonkazas.
Ennek folyaman a hajtas csucsi reszet tavolitjuk el.
Ha a token egy hajtast nem vagunk vissza es egy magas kar6
mellett szabadon hagyjuk novekedni, akkor a tobbinel jobban megvastagszik, ezenkiviil a rajta levo riigyek is fejlettebbek lesznek.
A koran es erosen visszavagott hajtas gyengebb marad. Elmeletileg
tehat a csonkazas elhagyasa lenne elonyos. A gyakorlatban viszont,
ha valamennyi
hajtas szabadon novekszik,
akkor a toket erosen bearnyekoljak, a fiirtok, a vesszok rosszabbul
ernek, gyakoribb a rothadas, nehezebb a novenyvedelem,
Ebbol azt a kovetkeztetest vonhatjuk le, hogy
csak a sziikseges mertekben csonkazzunk.

K6to/cs es hajtasvezetes
A novekedo hajtasokat a miivelhetoseg cejlabol a muvelesmodok zornene!
rogziteniiuk kell.
Ezt a celt a hajtasok kbtozesevel es a hajtasvezetessel oldjuk meg.
R^gebben a gyalogmiivelesii es a karos tamberendezessel ellatott szoloben rafiaval, esetleg zsuppal (rozsszalmaval) kotoztek.
Cjabban miianyagot hasznalnak.

Hajtasvalogat&s
A hajtasvalogatas a felesleges, nem termo vagy nemkivanatos
helycn novo hajtasok
eltavolitasat

IR4

185

jelenti. 1020 cm-es allapotban vegzendo. Ozemi szolokben csak

tokealakitaskor es a termotoke torzsebol feleslegesen kinovo hajtasok eltavolitasakor alkalmazzak. A hazikertekben a kovetkezo evi
metszes szempontjabol felesleges meddo hajtasokat, tul nagy termes eseten a termohajtasok egy reszet is eltavolithatjuk.

A kiilonbozo miivelesmodok zoldmunkai

A zoldmunkak merteke a miivelesmodokhoz igazodik. Ezert
ugyanolyan csoportosltasban targyaljuk oket.

Fejmiivelesii szolok zoldmunkai

GYALOGMCVELESC SZ^LOK ZOLDMUNKAI. Az orszag sovany homokteriiletein meg ma is sok gyalogmiiveiesii sz616t
lathatunk. A tokek a kedvezotlen vegetacios lehetosegek miatt keves vesszot hoznak.
ZOLDVALOGATAS. A keves vesszore tekintettel nem sziikseges.
CSONKAZAS. Eleg, ha 6080 cm magassagban vegezziik.
Ezt a miiveletet a toke erossegetol fuggoen az ev folyaman ketszerharomszor is meg kell ismetelni. A hajtasokat csak egyetlen alkalommal juniusban kotik ossze.

A gyalogmiivelesu tokek hajtdsainak

elhelyeztse

Karos ntuvetesii tokek luijtdsuinak

elrendezese

Az also kotozesek lazabbak, a felsok szorosabbak legyenek.

Evente altalaban harom-negy kotozes sziikseges.
CSONKAZAS. Ezt a miiveletet a karo folott kb. 2030 cmre szokas vegezni, es erosebb tokeken ketszer-haromszor meg kel!
ismetelni.

Homoki karos tdmberendezesfi szdlok zoldmunkai

HAJTASVALOGATAS. Az alulrol elotoro hajtasok eltavoh'tasa

a toke elsepriisodesenek megakadalyoz^sa
celjabol ajanlatos. Ha azonban metszeskor a mely kitanyerozast
es a nyakvesszok toben eltavolitasat gondosan vegeztuk, erre mar
nemigen van sziikseg.
KOlOZESI MUNKAK. A hajtasokat a karohoz rogzitjuk.

186

A s/elcs soros, huzals tamaszu szoldk zoldmunkai

HAJTASVEZETES. Kbtozni csak a szalvesszoket vagy felszalvcssz6ket kell.

A hajtasokat
a huzalparok
koze igazitjuk. A kacsok segitsegevel a hajtasok egy resze onmagat
[ rogziti a huzalokhoz.

187

CSONKAZAS. A fiiggolegesen novo hajtasokat

a tamberendezes folott
2030 cm-re visszavagjuk. Azok a hajtasok, amelyek ferde szogben
novekszenek, J6reszt maguktol is ratekerednek a felso huzalra. Ezeket csak akkor csonkazzuk le, ha a tamberendezes folott visszahajlanak es akadalyozzak a sorkozi munkakat.

A bakmiivelesu lokek zoldmunkai

HAJTASVALOGATAS. Kisuzemi, haztaji szolokben
23 evenkent ajanlhato,
mivei csak igy nyerhetiink szabalyos tokeformat.
KOTOZESI MUNKAK. Az elobbiekben emlitett kar6s tamberendezesnel
s/ok ;i sos
modon kotozziink. Bakmiiveleskor kijlonosen ugyeljunk arra, hogy
az elso kotozes (az un. aggatas) laza legyen, Ezaltal jobb megvilagitast biztositunk a leveleknek es a novenyvedeimi munkakat is megkonnyitjiik. A gondos kotozesre
a kotott talajon
levo baknuivelesii szolokben nagyobb szukseg van, mint a homoki
fejmuvelesu tokek eseteben, mert a kotott talajon levo bakmuvelesii
tokeknek rendszerint jobbak a vegetacios lehetosegeik.
CSONKAZAS. Ugyancsak a karos tamberendezesii szolokben
szokasos modon vegezzuk.

K6/epmagas kordon, legyezo- es Guyot-mtivelesii tokek

zoldmunkai

hajtaselrendezese

tamberendezessel kell ellatni. Hajtasvezetesiiket, csonkazasukat a

szeles soru homoki fejmiivelesii tokekre vonatkozo szabalyok szerint
kell vegezni. Mivel azonban az emlitett miivelodesmodokkal kotott
talajon talalkozunk, ahol a tokeknek erosebb vegetacios lehetosegeik vannak, ezert a hajtasok tulzsufoltsagara fokozottabban kell
ugyelnunk.

Magasmuvelesfi szolok zoldmunkai

HAJTASVALOGATAS. Magasmuvelesu szolokben a tokealakitas eveiben a hajtasvalogatas
nelkulozhetetlen muvelet.
A telepites utani evben a token ket hajtast hagyunk, melyeket
szabadon hagyunk novekedni. Itt meg nem alakulhat ki az onarnyekolas, 6s a csonkazas elhagyasanak elonyei ervenyesulnek. A jol
telepitett ultetvenyben 2^3 meteres hajtasok nonek, melyeket gondosan rogzitunk, es
a harmadik vben

ZOLDVALOGATAS. Erre csak alakitometszeskor van szukseg. A karok kinevelesekor a termoalapok 2025 cm tavolsagra
va!6 elhelyezesere is gondolnunk kell.
A legyezo- es kozepmagas kordonmuvel^su tokeket huzalos

188

elkezdhetjiik a torzs es a kar kialakitasat is. A torzsrol eltavolitjuk

a hajtasokat. Ezt a miiveletet jo allapotban levo iiltetveny eseteben
a kdvetkezS 6vekben is
meg kell ismetelni.

189

A zoldvalogatast a fejlodes kezdeti szakaszaban ajanlatos elvegezni, amikor a hajtasok ledorzsolessel konnyeden eltavolithatok
es sebet sem okoznak.
Moser-miivelesu tokek zoldmunkai hosszucsapos muvelesnet

HAJTASVEZETfiS. Magasmiiveleskor a zoldmunkak

csokkentesere
toreksziink. A klasszikus formaju Moser-fele miivelesmodnal a hajtasok harom szintben helyezkednek el. A leggyengebbek, legvekonyabbak nem erik el az also huzalpart sem. Az erosebbek- merevebbek, s csak az elso huzalpar utan hajlanak ki. A legerotetjesebbek
elerik a masodik huzalpart, reszben ezen futnak, reszben pedig
belognak a sorkozokbe.
Ennek az elkepzelesnek a megvalositasa a gyakorlatban nem
ilyen konnyu, mivel egyik fajtanak merevebb, a masiknak elfekvobb
hajtasai vannak.
A novekedes
Moser-J^le magasm&velesu tokek
tui rovidre csonkdzva

Lombhullds utdrti dllapot

190

Moser muveteg csonkdzas nelkiil

Mttxer-jele mutfiixmiirelexu tokek

mersekelten csonkazva

a termohelytol es a tapanyag-ellatottsagtol is fiigg. A legtobb esetben a hajtasigazitas elkerulhetetlen. Nagy elony viszont az alacsony
es kozepmagas miivelesmodokkal szemben, hogy a zoldmunkak
kesesekor a hajtasok nem fekszenek a foldon, es igy
nem g&tolj&k
a talajmunkakat es a permetezest. A hajtasigazitas a magasmiivelesnel mindenkeppen
kevesebb munkai
jelent, mint az alacsony es kozepmagas tokeformaknal.
Mine! tavolabb helyezkednek el a huzalparok, annal kevesbe
van szukseg
hajtasigazitasra.
Ebb61 a celb61 helyenkent a betonoszlopos tamberendezesre kereszttart6kat is felszereltek. Ahhoz, hogy a sorba belogo hajtasok ne
191

akadalyozzak a miivelest, legalabb 3 m-es sortavolsag sziikseges, de

meg elonyosebb 3,5 m.
CSONKAZAS. A csonkazast a Moser-fele magasmiivelesu tokek eseteben igyekeznek
csokkenteni.
Ha a hajtasok szabadon fejlodnek, az erosebb iiltetvenyekben nyar
vegere mar elerik a fold szinet. A furtok er6sen be vannak arnyekolva, ezert sziikseg van csonkazasra is.
Ha csonkazaskor olyan rovidre kurtitjuk be a hajtasokat, mint
a kozepmagas muvelesnel,
tul keves lomb marad a token.
A levelfeliilet csokkenese gyengiti az ultetveny termokepesseget.
A hajtasok mersekelt csonkazasaval mindket hatranyt elkeriilhetjiik.
IMoser-muvclesii tokek ziildmunkai szdlvesszos miivelesnil

Moser-muvelesnel a szalvesszoket sokfele nem kotik ki, hanem

szabadon hagyjak. Ezt nevezik
lengo szalvesszos muvelesnek.
A lehajlo reszek szethuzzak a lombozatot, ami
javitja a megviUgitdst.
Ha a toket a rovidcsapok szamanak novelese helyett szalvesszokkel
terheljiik, akkor a furtok tobb fenyt kapnak. Az ugarreszekbol kinovci hajtasokat a paros huzalok koze igazithatjuk.
A lengo szalvesszos muveles eseten
elmarad a lekotozes.
Hatranya, hogy egyes szalvesszok elerik a foldet.
Ahol a munkaerohelyzet lehetove teszi, a szalvesszoket a kartarto huzal alatt 50 cm-re kihuzott segedhuzalhoz kotozziik. A megvilagitottsag meg jobb lesz, ami
a termes mustfokat noveli.
Csokken a rothadas veszelye, a szel nem torhet le szalvesszoket.
A csonkazasnal az elobb elmondottak ervenyesek.
A leivelt szalvesszos Moser-miiveles mar nagyon
hasonlit
a Sylvoz-kordonhoz. Annyi kozottiik az elteres, hogy a Sylvoz-kordonnal nem talalhatok ugarcsapok.

192

A Moser-fele niagasmureiesu tokek

vessztiinek helyzete a tiike
keresztmetszeteben rugyfakadds utdn,
iengo szdlvessztivel

tiitif>ustnuvelesti tiikek lengo

szdlvesszoi virdgzdskor

193

Igen rossz gyakorlat, hogy helyenkent a Moser-muveles szalvesszoit nem huzzak ki a paros huzalok kozul, s igy az
ugar es a termohajtasok osszezsiifolodva egymast arnyekoljak.
Ilyenkor sok rosszul termekenyiilt, csak keves bogy6b61 allo fiirl
keletkezik, a levelek egy resze a nyar vegen elsargul, sot lehullva
a fiirtoket takarja.
Meg rosszabb, ha a szalvesszSket
rakotik a kordonkarokra.
Ilyenkor a tobbletmunka mellett meg kart is okozunk* Ha a szalvesszo lekotbzesere van munkaero, akkor gondoskodjunk a sziiksges segedhuzalrol is. Megeri!
Az igy keletkezett zsufoltsag ellen

tiil rovid csonkazassal

vedekeznek. Valo igaz, hogy ezzel elkeruljuk az eros bearny^koliist, de a
levelfeliilet is a termesmennyiscg
nincsenek aranyban, ami hatranyos a t6ke eletere es a term6s minosegere is.

Erny<imuvelesu tokek vesszoinek helyzete lombhullds utdn

A Sylvoz-kordon s az ornyr>mu*clesu loke zoldmunk^i

Az egysiku muvelesmodok kbziil a keskeny es fuggoleges iranyba erosen kiterjedo lombfallal rendelkezok
hasznositjak legjobban a fenyviszonyokat.

Sylvoz-kordon metszes utdn tavasszal

194

Kbziiluk az ernyo- es a Sylvoz-kordon felelnek meg a legjobban

ennek a kovetelmenynek. Ennek megvalositasara termeszetesen sok,
idejeben vegzett kezi munkara van sziikseg.
HAJTASVEZETfiS. Mindket muvelesmodnal tavasszal
lekotjiik
a szalvesszoket a segedhuzalhoz. A kartarto huzal feletti hajtasokat
paros huzalok
koze igazitjuk. Az alatta levok szabadon lognak.
CSONKAZAS. A sorokba logo hajtasokat, a tamberendezes
fole novoket es a foldre hajlokat kurtitjuk be.
A lekotozott szalvesszos Moser-, a Sylvoz-kordon es az erny6miivelesnel szet vannak valasztva a termo- es ugarreszek.
TORZSTISZTiTAS. Akarcsak valamennyi mas magasmfivelesi m6dnal, itt is evente sziikseg van ra.

Sytvoz-kordon osszel

195

A fuggoleges kordomnQveles zoldmunkai

Az egyesfiiggony-miiveles zoldmunkai

A HAJTASOK KEZELfeSE. A hajtasokat

nem kotozziik,
hanem szabadon lognak, novekedesuk merteket a csonkazassal szabalyozzuk. A
torzstisztitasra is alig van sziiksg,
hiszen a foldmagassagt61 60 cm-re mar kezdodnek a termoreszek.
A torzsnek ezen a reszen keves fattyuhajtas kepzodik.
CSONKAZAS. A fuggoleges kordonndl ennek a zoldmunkanak nagyobb jelentosege van, mint a tobbi tokeformanal.
Az elso csonkazas id6pontja kozvetleniil
a virag/as utan
van. Masodszor a kifejlodott, a tokebol kial!6
hdnaljhajtasokat
kurtitjuk be akkor, amikor a sulyuk kezdi lenyomni a fohajtast.
Ekkor a hajtasokat kb. 60 cm-re kurtitsuk be. Ennek idopontja
a viragkotodes utan kb. egy h6nappal van. Kb. ket level fdlott csipjiik vissza. Ha a csonkazas idopontjat tul koran kezdjiik, tul er6s
lesz a h6naljhatas kepzodese. Ha elkesunk vele, akkor a felso hajtasok elnyomjak az als6kat, ezenkiviil valamennyi
konnyen letorhet.
Felesleges, idot rabl6 ^s karos mfivelet lenne a
honaljhajtasok elt&volftdsa.
A rajtuk kepzodo lombozat sokat segit a cukorkepzodesben, p6tolja
a rovidre csonkazaskor eltavolitott asszimilaci6s feluletet.
Fentiekb61 kitunik, hogy a fuggoleges kordon a
keves honnljliajtast
hoz6 fajtak, tovabba az als6 riigyekbol is ke!16 termest hoz6k szamara felel meg a legjobban.

Ennel a muvelesm6dnal az egy turtohuzalbol allo lamberendezes keves lehetoseget nyujt a zold hajtasok elhelyezesere, ezert megtortenhet, hogy erosen
zsiifolt hajtastomeg
alakul ki. Ennek megakadalyozasara ne letesitsunk ilyen miivelesmodot gazdag talajon es erosen novo fajtakkal (pi. Leanyka, Tramini). Ugyeljtink tovabba arra, hogy a sorok ne alljanak keresztbe
az uralkodo szeliranyra, mert akkor a
lombozat egy oldalra
hajlik at.
Ha rendezetlen novo,
ritka lombozatu fajtakkal
letesitjuk(pl. Rizlingszilvani, Keki'rankos), akkor jelentkezik ennck
a muvelesmodnak a legnagyobb elonye,
a kisebb keziinunka-raforditas.
HAJTASIGAZiTAS. Azegyesfuggony-muvelesnek az lenne az
elve, hogy a szabadon csiingo hajtasokat nem kell beigazitani a huzalok koze,
szabadon nonek.
es fgy jelentos munkaraforditast takaritunk meg. Termeszetesen elmarad a szalvesszok kikotese is. Ez az idealis allapot csak a fenti
feltetelek mellett jon letre.
HAJTASVALOGATAS. Ha eros a hajtasnovekedes, akkor a
hajtasok osszefonodnak, sot visszafele nonek. Ez esetben tavasszal
el kell vegeznunk ezt a muvele'tet.
FEsOLES. Az ev folyaman ketszer fesuljiik szet.
Haateriiletenerosoldalszelrekell szamitani, akkor a kartarto
huzalt 150 cm magasra helyezziik, foleje attol ftiggoen, hogy
merev vagy elfekvo hajtasu fajtar61 van szo 3040 cm-re egy
segedhuzalt
helyezzunk el, ami megakadalyozza a lombozat egy oldalra fordulasat.

1%

197

A ternio szfilo zoldmunkainak eszkozei

Csonkazasra igen sokan a
metszooll6t
hasznaljak, ami egyreszt eleg lassu, de foleg azert nem ajanlhato,
mert a zoidhajtasban levo savak erosen rongaljak a pengejet.
Joval gyorsabb a hajtasok bekurtitasat egy jol kielezett, nagyobb meretii
konyhakessel vagy sarldval
vegezni. Ennek fenese es tisztitasa is konnyebb, mint a metszooll6e.
Nagyobb iizemi feluleteken itt is
lehetseges a gepesites,
melyet fiikaszaszeru vagy forgokeses megoldassal oldanak meg.
Termeszetesen so'kkal gyorsabb eljaras, de a toke egyedi sajatossagait nem lehet figyelembe venni.

Az alakit6metszes gyorsitasn /nldniunkaval

Zoidhajtds nevetese torzsnek

A tokealakitast a gondosan vegzett

zoldmunka eldsegiti.
A torzsnek valo hajtast egyenes karo mellett neveljiik es 30 cm-enkent kotozziik. A kbtozesre vekony zsineg vagy rafia nem alkalmas.
Sziiksegkeppen megfelelo a sodrott muanyag rafia, de meg alkalmasabb a rugalmas muanyag cso. Mindig
nyolcas alakban kotozzunk,
ami evente szelesedo kotest ad es jobban rogzit.
Ha sodrott rafiat hasznalunk, ne kotozzunk tul szorosan, mert
akkor a hajtas vastagodasakor a kotozoanyag erosen bevag.
A szep, egyenes torzs kialakitasanak
feltetelei
a zoldmunkaknal kezdodnek. Majdnem egy evet nyerhetiink a term6re fordulaskor, ha
elosegitjiik
a h6naljhajtasok kialakulasat. Ilyenkor a zoldhajtast a tart6huzalKarljos

202

Karnevttts zoldhajtds lekotoztstvel

kar nevelese zoldhajtds lekotozesdvet

A tt'ltfagvok utani alakltdsndl ntgy
hajtdst nevelunk

nal ovatosan lehajlitjuk es 30 cm-enkenti kotozessel tovabbneveljiik a kivant hosszusagig. Utana lecsonkazzuk, es ezzel a h6naljhajtasok eroteljesebben fejlodnek. Ha jol be tudnak erni, a kovetkezo
evi metszeskor mar termoreszeket kepezhetiink beloliik.

A fe!i fagyok utani ulakitas

Ha a kemeny tel utani elfagyas miatt el kell tavolitani a torzset

6s a kart,
az ujraalakitast
zoldmunkakkal gyorsithatjuk.
Helyreallitas celjab61 az else evben
negy hajtast

hagyjunk meg, meg abban az esetben is, ha a tovabbi nevcleshez

csak egyre van szukseg. A gyokerzet taplalasara
nagyobb lombtomeg
kinevelese ajanlatos, mivel ha csak egyet-kettot hagynank meg,
tulhizott vesszoket kapnank, amelyek meg egy kozepes tel eseten is
204

A ttlifagyok utdtti alakitdstidl egy

menetben nevelhetunk torzset is kart

konnyen karosodnak. A kovetkcz6 evben torzset es kart is nevelhetiink. Eros tokeknel egy reszletben nevelhetjUk ki a 120 cm-es kart.
Itt ugyanis erosebben novekszik a toke, mint a telepites utani alakitaskor. A 120 cm-es kar egy menetben va!6 kialakitasat azonban
a zoldhajtas lekoto/csevel
biztosabban meg lehet oldaoi;
A tok6k fagy utani kinevelesekor a hajtasokat fokozott gonddal kotozziik, mert rendszerint hizottak 6s konnyen letornek. Kiilonosen hamar karosodnak a tdbb eves tokereszekbol elotoro hajtasok.
Az id6s t6ker6szeket
furesszel

vagjuk vissza. A fas r6sz a nagy scbcken keresztul konnyen fertozodhet, ami a toke pusztulasat okozza. Ezert ajanlatos a sebek szeleit
eles oltdkessel vagy kacorral simara faragni, majd oltdviasszal, Santarral, Silvasennal, Cellciddel vagy fehe> olajfestekkel bekenni.
Ha korny^kiinkon a fas reszeket pusztit6 gombak feliepeset
205

Gondosan es idejeben csonkazzunk. Ha a munkaero-ellatottsag

engedi, valogassuk meg a hajtasokat. A meddohajtasokb61 csak
azokat hagyjuk meg, amelyek karhosszabbitashoz vagy a kovetkezo evi metszeshez sziiksegesek.
A megritkitott
toket a kovetkezo evben konnyebb metszeni.
Vannak fajtak, mint pi. a Harslevelii, a Zenit, amelyek er6teljes, szabalyosan novekedo vesszoket es keves honaljhajtast hoznak. Tokeiket konnyii kialakftani es fenntartani.
HaJtasvalogatNs termfi sz5ISben

.4 tilifagyok utdn a zolden void

lekotoztsntl a hdnaljhajtdsok mar rovidvagy hossz&csapra metszhetok

A ttlifagyok utdni alakitds gyorsltdsa

zoldhajtds lekotozestvel. Oszi dllapot

tapasztaljuk, melyek a szolotoken a kajszi gutautesehez hasonlo

jelensegeket okoznak, akkor mindenkeppen ajanlatos a
sebek fert6tlenitese,
mivel a korokozok ezeken keresztiil fertoznek.

A zoldmunkak es a fajtak hajtasnovekedese

Egyes apr6 fiirtii fajtak, mint pi. a Leanyka, a Piros tramini,
a Sauvignon, a Szurkebarat, az elso termoevekben, 610 eves korban gyorsan novekednek es sok
honaljhajtast
hoznak. Hamar elsurusodnek, es a nagy bearnyekolas miatt

A zoldmunkak es a fajtak hajtasnftvekedese" c. fejezetben

mar emlitettiik, hogy a meddohajtasok eltavolitasa a megvilagitas
felteteleit javitja.
A meddShajtasokat e!6szor a meghagyott
termoreszekrol
tavolitjuk el, mert itt nines rajuk sziikseg.
Az ugarcsapokb61 .es a t6bb eves fas reszekbol kitor6 meddohajtasok koziil azokat tavolitjuk el, melyek a
kovetkezo evi metszes
(ifjitas, leendo ugar) szempontjab61 feleslegesek.
Altalaban nem szamolunk a meddohajtasokb61 meghagyand6
termoreszekkel.

Ha a toke seriilese vagy valamilyen mas ok (tulzottan eros novekedes) erre kenyszerit, az elozo evi meddohajtasok bo! hosszabb termoreszeket hagyhatunk.
Rendszeresen es egyenletesen terhelt, J61 tragyazott tokeken
csak ritkan van szukseg hajtasvalogatasra.
Kiilonleges jelentosege van a hajtasvalogatasnak fagy- vagy
jegkar utan.
Esos idqjaras eseten, rothadasra erzekeny fajtaknal, borszoloknel is alkalmazhatjuk.

keveset teremnek.

206

207

KUlonleges esetekben vegzendo zoldmunkak

Sok olyan zoldmunka van, amelyet
a nagyiizem
munkaerohiany miatt nem tud elvegezni, de elonyosek a toke szamara. Alkalmazasukra csak kivelelesen keriilhet sor, igen hasznosak lehetnek viszont
a haztaji gazdasagokban es a hazikertekben.
Ide tartozik a hajtasvalogatas, a honaljhatasok kezelese, a levelezes, a gyuruzes, a flirt- \agy bogyoritkitas, valamint a tavaszi
fagytol es a jegtol karosult szolok kulonleges kezelese.
A zoldmunkaknak a termo szoloben
kiilonosen a csemegeszolc-termesztesben van igen nagy jelentosege.
A borszolokkel ellentetben itt a fiirtoknek minel szebbnek, egeszsegesebbeknek, piacosabbaknak kell lennitik.
Kis tertileten folytatott szoloteimesztes szamara a zoldmunkaknak meg egy le nem becsiilendo nagy jelentosege van. A lakohaz,
nyara!6 kozeleben levo gondozott szolo nemcsak az arutermelest,
hanem szemet gyonyorkodteto latvanyaval szeperzekiinket is szolgalja. Az okortol kezdve napjainkig a kepzomiiveszetek szamtalanszor felhasznaltak a szolot diszitoelemkent. Az elo, eleven noveny
azonban meg szebb ennel!
A lioiuljti.titusnk kezelese

A h6naljhajtasok
novelik
a toviikben elhelyezkedo teli riigy termekenyseget es a fiirt cukortartalmat is. A keskenysoros szolokben viszont tul zsufoltta teszik
a tokeket. Ezert a kiallo honaljhatasokat kb. 24 levelre csipjiik
vissza. Szelessoros szolokben a honaljhajtasok kezelesere
csak csemegeszoloknel van sziikseg.

208

Letevelezs

A fiirt kozeldben levo levelek kozul kozvetlen eres elott kettotharmat eltavoh'tanak, hogy a fiirtoket
jobban erje
a napsugar es a levego, Kulfoldon a csemegeszolo-ultetvenyekben
(pi. Olaszorszagban) szokasos eljaras. Ennek a miiveletnek
a celja
a korabbi eres, a szebb szinezodes, igy az aru piaci ertekenek novelese. A lelevelezes esos idojaraskor csokkenti a rothadas veszelyet is.
A termdhajtdsMk bekurtitdsa

Ha viragzas idejen a hajtasok csucsi reszet

visszacsipjiik,
a fiirtok jobban termekenyiilnek. A szolotoke
energiaja
ugyanis a hajtasnovekedes helyett a megtermekenyulesre iranyul.
GyQruzes

A gyuruzes miiveletet foleg ott hasznositjak, ahol

mag nelkiili
szoloket termesztenek, tovabba ahol kulonleges minosegu csemegesz616t kivannak termeszteni. Gyuruzeskor a szolohajtas
hancsres/et
egeszen a fas reszekig korben bevagjuk, folotte kb. fel cm-re egy
masik parhuzamos bevagast vegziink, aztan a kozte levo reszen
a hejat gyuruszeruen leszedjiik. A faedenyek miikodese zavartalan
marad, a hancsnyalabok folytonossaga azonban megszakad, igy
a levelekbol a gyokerek fele vandorlo tapanyag a bevagas helyen
osszetorlodik.
A tapanyag osszetorlodasa miatt a gyuruzes folotti resz megvastagszik, a fiirtok korabban ernek.es a bogy6k nagyobbak lesznek. A gyuruzes legmegfelelobb idopontja a viragzas elott van.

209

Hog van hat a gyiiruzes a tokere?

A gyuruzes gyengiti a t6ket, mivel a gyokerzet kevesebb asszimilatat kap. Ezert csak igen J6 eroben levo tokeken vegezhet6.
Fiirt- vagy bogy6rltkftas

A bogyoritkitas a fiirt
egesz reszere
kiterjedhet. Maskor csak a fiirt
egyes reszeit
tavolitjuk el. Az elso kezeles rendkiviil munkaigenyes, csak hazikertekben vagy esetleg sz616hajtataskor vegezheto. A fiirtok szebbek es lazabbak lesznek, de a raforditott munka borszolo eseteben
nines aranyban a raforditassal.
Ha konnyebb munkaval
szep furlii csemegeszSlot
akarunk, akkor inkabb a hajtasok masodik, esetleg harmadik fiirtjet vagy az egyeb fejletleneket szedjiik le, es akkor a tobbiek jobban
kifejlodnek.
A Pannonia kincse, Szoloskertek kiralynoje vagy a Cardinal
h6naljhajtasain rendszeresen be tudnak erni a
masodtermesek.
Ha sok van beloliik, akkor ezeket is valogassuk meg, es a lombozat
megfelelo kezelesevel biztositsuk a j6 megvilagitasukat.
A fiirtok egy reszet a kulfoldi csemegeszolo-termeszto uzemekben eltavolitjak. A legtobb esetben a viragzat
csucsi res/vt
csipik le. Ezaltal a fiirtok egyenletesebben ernek, szogletesebb formajuak es konnyebben csomagolhatok lesznek. A bogy6k is jobban
fejlodnek es
tetszetosebbek lesznek.

210

A kcsi tavaszi fagykart szenvedett szolSk zdldmunkai

Tavaszi fagykarok utan sok fattyuhajtas es honaljhajtas tor

elo. Ennek kovetkezteben a token megjeleno vesszok vekonyak lesznek, ami a kovetkezo termest is csokkenti.
A tavaszi fagykart szenvedett tokek eseteben a legfontosabb
a toke regenera)6dasa
es a kovetkezo evi termeleshez a megfelelo vesszohozam biztositasa. Ezt
hajtasvalogatassal
erhetjiik el. A fattyuhajtasok koziil csak azokat hagyjuk meg, amelyekre a jovo evi metszeshez szukseg van. Szebb vesszoket kapunk,
ha a honaljhajtasok jo reszet bekurtitjuk. (Tartsuk szem elott a
honaljhajtasok kezeleserol mondottakat! A fiirt felett legalabb 4 levelet hagyjunk!)
Vannak fajtak, amelyek ha jok a vegetacios lehetosegek
a honaljhajtasokon a tavaszi fagykarok utan
masod termest
adnak. Ilyenek pi. a Szoloskertek kiralynoje, a Pannonia kincse,
a Cardinal, a Mezesfeher, a Piros cirfandli, a Chasselas.Kedvezo
idojaras eseten a masodtermes meg a
kozeperesii
fajtakon is beerhet. Az igen eros tokek honaljhajtasan sokszor tul
sok a termes, ilyenkor fiirtritkitast kell vegezni.
A jtgesti verte sz3ldk kezel^se

Ez egyreszt a letorott hajtasreszek

eltavolitasfttxiK
masreszt a fdloslegesen elotoro fattyuhajtasok
megvalogatasabol
all. Elso teendo a jegveres utan a gyors
permetezes,
a fak6rothadas es a peronoszpora kartetelenek megakadalyozasara.
A novenyi sejtekbe gyorsan felszivodo, kaptantartalmu szerekkel
celszeru permetezni (pi, Orthocid).

211

Nehany szo

a reszesmuvelesrol
es az illetmenyszolorol

Ez a termelesi forma ma mr orszagosan elterjedt. Sok szep

sikert, de nem keves gondot mutat fel.
Az ilyen vallalkozas csak
tobb evre szdljon.

Az elso evben ne csak a jovedelemre gondoljunk, hanem a

Fiiggelek

tSkek es az iiltetveny rendbehozatalara is.

Az idos, elveniilt reszeket tvolitsuk el, es a tokeket szukseg

szerint ifjitsuk meg. Ugyancsak hozzuk rendbe a tamberendezest.
A sorokat az elso evben a szokottnal
gyakrabban kapaljuk meg,

hogy az elszaporodott gyomokat gondosan irtsuk ki. A kovetkezo

ev mar konnyebb lesz!
A terheleskor ne essunk tulzasba es gondoljunk a minosegre,
valamint a kovetkezo evi termesre is.
A teruletert felelos iizem sajat erdekei mellett vigyazzon arra is,
hogy a lelkiismeretes vallalo ne veszitse el a munkakedvet masok
hanyagsaganak elturese miatt.
Mivel tobb eves munkarol van sz6, potoljuk a tokehianyokat.
Meg kotott talajon is keszitsunk melybujtast. Ezt ne vagjuk el az
anyatoketol, mert igy nines kiteve a filoxera esetleges pusztitasanak.

A termo szolo gondozasat akkor tudjuk teljesen attekinteni, ha a tragyazassal, a talajmunkakkal es a novenyvedelemmel is foglalkozunk.
A konyv terjedelme nem teszi lehetove e targykorok
reszletes ismerteteset, ezert csak vazlatos attekintesre
szoritkozhatunk.
Vegtil megprobaljuk egybevetni a szolo evi fejlodeset es a termo szolo gondozasi munkait.

A sz515 tr&gy&z&sa

es sulyos karokat okozhat. Ennek elkeriilese vegett az uzemek talajes levelvizsgalat alapjan szamitjak ki a helyes mennyiseget.
A tapanyagszuksegletnel tekintetbe kell venni meg a
lermcs nagysig&t is.

J6, ha a kisterme!6 a kozeli hason!6 talajon gazdalkod6 nagyGzemben erdeklodik, s ebben az esetben mar nem kovethet el sulyos
hibat.
A kulonbozo novenyi szervek felepitesehez a szolotoke

Az dsvdnyi elemek t&hott bostytnek vagy hidnydnak tunetei

asvanyi elemeket

vesz fel a talajbol. Ha ezek p6tlasarol, illetoleg a tapanyagkeszlet

noveleserol nem gondoskodnak, szoloiiltetvenyeink nem hoznak
megfele!6 termest. Ezenkivul lehetove kell tenni azt is, hogy a tapanyagokat
konnyen felszivhassa

a szolotoke. Ez joreszt a talaj szervesanyag-tartalmat61 fiigg, de

szerepe van a talaj szerkezetenek, valamint a talajbakteriumoknak ist

Asvdnyi elem
(vegyjele)

Nitrogen
<N)

Foszfor

Iuntci

buja n&vekcdes, s&tetziild levc'zei, Minyos

term^enyules, rossz
vesszobeires
lasd a cinkhianyna)

(P)

K&iium
A tapanyagsziikseglet pontos roeghatarozasanak jelentosege

A szol6termesztesben a tragyazas megfelelo rendszerenek kidolgozasa nem konnyii. A regi szolokben foleg
ist U6t rag) aval

tragyiztak, amelyben valamennyi szukseges tapanyag megtalalhato,

megpedig a megfelelo aranyban. Masreszt a regi miivelesi es metszesi
modok is egyszerubbek vokak. fippen ezert a tragyazas nem jelentett nagyobb nehezseget.
A mutrdgyakban

sokkal tomenyebb tapanyag talalhat6, mint az ista!16tragyiban,

hasznalatuk ezert nagyobb koriiltekintent igenyel. Egy-egy dsvanyi
elembol, mint pi. a nitrogenbol, a foszforb6I vagy a kaliumbol olyan
mennyiseget juttathatunk a talajba, ami felborithatja a szolo
anyagellatasanak
egyensiilyat,

216

(K)
Magnizium
(Mg>
Mangan
(Mn)
Cink

(Zn)

B6r
(B)

lli.inv^ii] ik

B6*^TKk

tasd a magn&r.iumhianynal

gyenge hajt^snovekedes, apro sapadtzold levelek

sima, m^lyen kardjos, sdtetzold

levelek, rossz vessz6eris, a levc*
iek z51den hutlanak le
a leveltemez s/ele visszahajlik,
perzseleshez hasonlo foltok jelennek meg
a levelcrek kdzotti risz megsargut

a level s^rgul
az atlagnal kisebb level, a fderek
kozoit mozaikosan sargult foltok; vekony f6hajtas, eros honaljhajtas; kis madarkas flirt
a f6erek kozotti resz elsargul;
a mellekerek sotetzoldek, benniik atletszo f^nyben barna elzar6das; levelszaradas; rossz term6kenyiil6s; madarkas bogy6k

A miioytn, a foszfor, a Ulium. a majtnwium un. makroelemek. BclfilOk nagyobb mennyi. AmangAnbAI,acinkb6I.ab6rb61,anMlykmtkrueleinck, csak u;tn kcv
ntikfildzbctetlcnck.

217

Meg jobb, ha szeret ejti annak, hogy szoloje szamara is

laboratoriumi vizsgalatot
vegeztessen. A kisiizemi szolo tapanyag-egyensulyat aranylag kis
mennyiseggel is fel lehet boritani. Vigyazzunk a tiil buja fej!6dest
okoz6 nitrogentragyara.
A szolonek legnagyobb mennyisegben kaliumra, kevesebb nitrogenre, legkisebb mennyisegben foszforra van sziiksege.

<N

vo

4
w
-

?>
-i
S
<N

S
V
1

*gN
W
J

I
i
^

A fontosabb szervex trAgydk tdpanyagtartalma

itdanyagut

Viz

(nedves)
Venyige (szaraz)
Sz61otork61y
(nedves)
Sz6l6torkoly
(szaraz)
Zoldtragya

S
in

1
B

0,90

1
g

?
vo

1 Si
x

1
^

-2

-
52 i!
C
Cw
*o
_o, o

s
-v< *
3_
^ o*o, o

i
3
!.5

B
*N
S
w

n
S
&
*

1
g

I
u

-n

i
2

4J

sg

a.

"O
o
JJ

S
t
^

e
u

"S
w

-o

fl

?>

-2
x

S'Q

e ? e \

"2
iS
r*
**
S
.3O x
"j 3."
*j
^ 'S
t/t

*
B

^5^3"^

1
>
1
'O

-- g .d o
^

c
a

9
"3

*-

.^

j.
JB

Pt

cereskedelmi .

"o

-1

(Kozma utan)
&

u.

*
5
2

13
trt
^
*E
L4

K.

S
n

h
fli

&
3

s^-

B
B
3

-K g 3
S 1 -S
S oo rt

"

H
VI

'

P
0-

X
^v

.&
Jj

-S s3

x o S on

ix
^5i S

* 1
oM

-rt

*;

*2

Ivll*

2S

**1 rt

1c 1
S1
s g H 6.
C

<:

f- r fi

<

N *V

5 S^

/J

c
JS

1 5
S 3
3

-o
03

2^

S- b

"^

218

^'

to

c
S,

49

&

*Q

: A izcrves Iragyak (jpanyagtHrulniii ctoscn val(oz6. Ef6en fugs pi. *f illutok l.ikjirnan
A szerves (rugyat szaluzeruen keU tafolni.f^lddet fedjQk b, kOldoben nokat veszft tapanyag-

^, <N (M <N

oM
<.J
.

1 S

*f>
*J

1,50
0,46

^^ n y- ,.

-O
C
oo
A

ai*
\p
^i*.
3
E

*t oe o

ifgcL.cSSss

*:

Vegyes islalto
Sertcstrayya
Juhtragya

9,

^*
*

1
S

-i-

Megnevezis

.,

2
9
?
*

iS
^
V

"I

B
a

S
S

2
>
a

O
60

jt
^

~a

*x S"

^ V

S
T3
"5
JJ

B
-i S
o

efl
u
B
**
a
I

^ Tl
.2, u
c "
v n
>. .S.
^5

S3

Q JiS

o S
S -s

S
i^ g

.t o

"siS

li?i
. -o3 *0 ?
-

c 2 'S * 2
F o 3 n 15
S S * -3

S q . ^
^g |
i |
E ^? S < B

219

It?

>

| |
- **B

1. "

Ji

^!
S

- 1
fO

OC

^ 2 :

<

Op

3
A
S

EF
^I'

S A2

f B
a
*

OC

*^J

.^

LJ

to

**
S'
n2
T

" S-

CD
Ul

: i-

TO

^*
^

-^
OO

^
O t**
(O N^
J*

-^
(^

ff
?

^
^
i
p ^
o2
&
c* S w -i

J?

>r1
5

E| 3 |
1
E
a

i"S
E sr
3
| N

^ Br

a *

o o !

5" a"
t 5S 5

g
S.
-

3
^ ft

in O
O 0 C
**
OQ

3 C1.
rt
n

S 0 C

US

DO
^

z3

n ra<

NJ ht

g
1

3 *
6^

5.

tS

CD

Ci

OP

g|

Jr

r*'

| E

nl 3 It'
1 *

|
<.

^* K* O 00 ^ ^
S O S O S 5

O |

3
a

*.!

B.

o _.
cr Z
^* j

i"-1
- fr 3
P

OQ
3
ft-

c"
3

^'
f^\
S3i

o_

"1

3
3

3
o P
P^ N

S 3
-t P
T

x- h

c' S, o Q.
3 S S.

"*

E3-

f^

i
^p~ 3 "o"E. 2.

S'

^~

rtCT
O
3
CA

^
3
fc.

N
Wl

S.

*?

T3

i
n

:l
^? ^ 5r

K_

of 1 cr

< s3
3"
ft

ft"

K'

ft

D.
ft (JQ
3 O

ftt fia
***

CL

!I^ ^
O^
r-C- "*) t-t-

fF p)-

C^
N'

cr*
P
3

cr T3
P P c'

5*

3- <, 3
ft
ft CO* C3

>-
fi>

o*
i
-I
f?N

7T

3
o_
cr
a.
fto-

Crt

P ?
A
ft

00

S-

c- ft ft
3
3

?! o"3

i. j cr
3

<

2. 5" ^

n" 5* ft-

N
P
r^

i"
r 1
y& p n
f>

n
n
. ^-. 3 <"
W

i^i^B

sz5l$tr&gyfa& technoldgidjdnak dttekinttse

m6dok

- VAGY INDtTOTRAGYAzAS
Telcpitcs elfitt olyan melysegbe juttatjuk le a lapanyagokat,

ahova az evi utanp6Uassal mar nem tudjuk levinni, ami kiilonosen

a foszfornal es a kaliumnal fontos.
Adagok: ha-onk^nt 60 t szerves tragya, 45 t mutragya,
ametynek ponlos menn> ise^et, megoszlasat talajvizsgalal allapitja
meg.

A forgatassal egyidejuleg juttatjuk a taiajba.

Jobb, ha a sziiks^ges mutragyak fel^t a telepites
eldtti e'vbt-n adagoljuk.

hozzavetfile
zamkva:

TERM6 SZOlO TRAGYAZASA (tapanyag-utanpotlas, fenntarto

iragyazas)

A szerves tragyat szervestragya-szoroval juttatjuk ki.

Talaj-, level vizsgaiat, termesmennyis^g alapjan ha-onkent evi

atlagban kb.
101 szerves tragyat,
t1,5 t vegyes mutragyat adagolunk.
A foszfort, kaliumot m61yen juttassuk a taiajba, mert nehezen
mosodnak le a kello mctysegbe.

A mutragyakat
sekilyen RCV tipusii mutragyaszoroval; melyen
Vicon, USM II.. MM 120-as gepekkel adagoljuk.
Kis tenyesztertilet eseten sorkozi arokba szorjuk
ki a tragyat.

PERMETTRAGYAZAS
Nyomelemhiany, szarazsag idcjen gyors segelyt jelent. A Wuxal
ncvu szer tobb nyomelemet is tartalmaz.

n! .

CM

A permetezessel egyidejuteg juttathato ki.

er

^r
A

S
r&*
f
t

*j
K *3 " *
' -O !u

c5. i:O -nl

**

>
_^.
7

E e
5 8 1-

-2
-2 S

EX
j

U
^.

3
\

:O

If 11 ill ll
j-

-^

Ji
>.

[*3

1
f
00

g
o
o
E

>
X)
:g
V
hi

>^
CT1 V

3
1

: 1
I

js

'3

'!'

E
Bi

J
-s

^
^

"u
&

*O
i-

1
m l
K

*o 3
&
IS X

*;

"s 3,

sumegi
ktagii
sarabolo

s1

szolgaltal
A kisiizem
kisgep jel

^ 43 S
^
S
> S t>

ss ~
I_

HH 2

*5
(21
rj
&
CN ^*

>

B
B
flk

"s.
t4*

4)

munkag

222

:D

&

e
t-i

A talaj evi rendszeres megmunkal^s^t,

az idoszakos meh munkakat
soroljuk ide.
A talajt kezzet, erogepekkel, munkagepekkel (6sszefoglal6an
mechanikai talajmunkakkal), tovabba gyomirtd vegyszerek felhasznalasaval muveljiik.

E
S

-S

E 8
ff
N -sc :o 6
13
'. S ^o -~
.. 1?

(5 3 iC P
'E* "(3

A szolo talajmunkai

A taiajmimkak csoportositiisa

'&

fe

A szolo talajmuvelese folyaman a kovetkezo celokat igyeksziink

elerni.
1. A nedvesseg megorzese es tarotasa. A J61 megmunkalt talaj
tobb nedvesseget fogad be, ugyanakkor kevesebb parolog el belole.
2. A taJaj szellozottsegenek biztositasa. Ez a gyoker es a hasznos bakteriumok szempontjabol egyarant fontos.
3. A tragya foldbe juttatasa es elkeverese.
4. A gyomok irtasa. A gyomnovenyek a talaj tapanyagkeszletet
hasznaljak fel, igen elelmesek, sot valosaggal zsaroljak a talajt. E16segitik a betegsegek follepeset es a talajnedvesseg nagy reszet elparologtatjak.
5. A teli idojaras elleni vedelem. Alacsony muvelesm6dnal,
szalvesszo lehuzasanal alkalmazzak.
6. Talajvedelem. Mivel aj61 miivelt talaj konnyebben befogadja a csapadekot, csokken a lemosodas (er6zio). Dombvideken
a lejtore keresztben muveljiik a talajt.

kezikapak

Kfikromix
vas-, cink-, mangan-, b6r-, rez-, molibdentartalmu.
Peretrix I.
N-, P-, K.-, magnezium-, vas-, cink-, mangan-, b6r-, re"z-, molibden- es kobalttartalmu.
/

\ \.

,*
c
a

1 sl

1=

g "*
*
S

^^
Is

^ ig

111
a 1 1"1 81 -fi

5 rt ws

SM

-, '3 g

1;!
W ^j '

^
3

4u

"S

'

3
3
> S

P
c
"
n
'>

u
V.

'>

aX S -S

7>

22

Vegyszeres gyomirtas
A szolotermesztesben szeles korben terjed a vegyszeres gyomirtas. A gyomirt6 szereket ket csoportra osztjuk:
a) totalis (kontakt) hatasu szerek,
b) szelektfv gyomirt6 szerek.
A totalis (kontakt) szerek nemcsak a gyomokat perzselik le,
hanem
/
a szolfi lombozatat is.
De mivel csak a fold feletti reszeket pusztitjak el, az evel gyomok
eseteben hatasuk nem tart soka.
A szelektiv hatasu gyomirt6 szerek nem irrjak ki az
osszes gyomnovenyeket.
Azok, amelyek megmaradnak, lenyegesen gyorsabban szaporodnak,
mivel a tobbi gyomnoveny nem gatolja a terjeszkedesiiket. Legelonyosebb,
ha keverten
alkalmazzuk vagy pedig evrol evre felvaltva tobb gyomirtd szert
hasznalunk.

A szdldben haszndit gyomirtd szerek

Megnevn^s

Mennyi*g ha-nnknt
Totalis gyomirtd szer

Gfamoxone

4.31

Szelektiv gyotnittd uerek

Aktikon
Aresin
Buvinol 50 WP
Caragard Combi A 50 WP
Casoron G
Glialka
Hungazin DT
Hungazin PK
Maloran 50 WP
Roundup

224

2,64,6 kg
10,4 14 kg
10--17.5 kg

816 kg
60 -80kg
8121
5,28 kg
5,28 kg
46kg
6141

A gyomirto szerek ma meg meglehet6sen dragak. Ezert a gyakorlatban kb. 60 cm szeles savban csak a szolo soraira permetezzuk.
A sorkozokben
gepi erSvel
vegezziik a gyomirtast.
A gyomirto szerek hasznalatakor
ugyelniink kell
az eloirt 6v6 rendszabalyok es etoirasok megtartasara. Akarcsak a
novenyvedo szerek eseteben, evrdl evre uj gyartmanyok jelenhetnek meg.

A sz6lo novenyvedelme
A novenyvedelmi munkat tobb tenyezo is befolyasolja. Az
egyes munkalatok gyakorisaga is elter egymastol. Itt azokra a betegsegekre, kulso kornyezeti artalmakra hivjuk fel a figyelmet,
amelyek ellen a leggyakrabban kell vedekezni:
- gombas, bakt^riumos betegsegek ellen,
rovar kartevok ellen,
viruses megbetegedesek ellen,
idpjaras okozta karok ellen.
Mire kell figyelnunk?
Az uzemekben a nGvenyvedelmi munkalatokat, tekintettel a szerek sokasagara, a bonyolult gepekre, az egeszsegiigyi szabalyokra,
erre a celra kikepzett
szakmunkasok
vegzik novenyvedelmi szakmernokok iranyitasavai. (Sz616peronoszpora ellen l983-ban45szerhasznalatatengedelyeztek! Az osszefogIal6 tablazatban csak az ismertebb szereket kozoljuk.)
A tobbi szakmunkasnak is el kell sajatitania viszont a novenyvedelem alapveto ismereteit, mivel ezek az egyeb termesztesi kerd6sektol elvalaszthatatlanok.
Kisiizemben, hazikertben bizzuk magunkat
a szakfoly6iratokra es szakkonyvekre.

225

Tartsuk meg a szerekre irt litmutatasokat!

Kornyezetiink es a magunk vedelm^ben
iigycljunk
a mergeze"s-, olykor a tiiz- es robbanasveszelyre!
Egyes szerek hasznalatat be kell jelenteni a tanacsnal! (Mehek
^yedelme.)
Ne feledkezzunk el arr61, hogy a n6v6nyvedelmi munka

'N

.-

ed

.s~ S

balesetveszelyes!
upesi

MindebbSl az kovetkezik, hogy a novenyvedelemmel kapcsolatos

eldir&sokat
szigoruan meg kell tartani. Ezeket reszletesen az evr61 evre megjelen6
Engedelyezett novenyvedo szerek c. kiadvny tartalmazza. Hazikertek, kisuzemek tulajdonosai szamara dr. Farkas Kdroly: Novenyvedo' szerekrol kertbaritoknak, Bp., 1977. c. konyvet ajdn^uk.
Mil kell tudnunk?

, N:O

u 6
-rt

o>

? M

S " .5 U 2 3

"5

22

'

^ 5 'u
^

'>

liOIIlilitlljH

' aS ^ * .S *j -o " a s -i -S ^ -

E |

- oo

g B

~ N X) S

'B. - JS ^ .

Ket dologrol azonban a novenyvedelemmel kozvetleniil nem

foglalkoz6knak is okvetleniil tudnia kell.
AZ LELMEZS-EGSZSfeGt)GYI VARAKOZASI IDO
azt jelenti, hogy a lepermetezett vagy porozott szolo hany nap elmtiltaval fogyaszthat6, illetve hany nappal lehet utoljdra vMekezni a
szuret elott.
A MUNKA-EGSZSGt)GYI VARAKOZASIID6 azazidotartam, melynek eltelte utn a kezelt tiltetvenyben vedofelszereles
ne~lkiil dolgozhatunk.
AZ 6VO RENDSZABALYOKAT SZIGORtJAN TARTSUK
BE!
Sok olyan eros hatasu szer van forgalomban, melyet csak iizemi kbriilmenyek kozott, specials vedofelszerel^ssel szabad hasznalni. Tilos a hazikerti alkalmazasuk! Ennek figyelmen kiviil hagyasa
stilyosan mergezheti a felhaszna!6t es a kornyezetet. Sajnos a konynyelmuseg nem egy
tragikus baJeselet
okozott.
226

yl|l|1
C

iQ

a* *ea o

**5

I J3 > c a

i."

1) O

(5 3
.i, o
J2 ^

'S -a -8 ^

S &

1 I S f S ^

1
N

o
o

5 =*
^<
fl ^L.
N
f

&
n 2 c
S - SJ
I B

p J2

--fi
^

227

/. Gombds is bakteriumos betegstgek

Magyar
(latin, tudominyoa)

Karorflis

Vtdekezts

Kornye/eti fetieielek

megnevcxti

Szdldlisztharmat
(Unicula
necator)

minden zold reszt megtamad ;

jettemzo a dohos
szagu iisztss penszbcvonat, a felrepedi
bogyobol kilogo
magok;
a beteg reszek megbarnutnak, elhalnak

2025 C-os vagy

annal nagyobb
meleg;
magas paratartalom
(es6 nem kelH);
enyhe tel

1. Permetezts
Enyhe til useten riigyfakadas utan 1,5%-os
Thiovittal. Peronoszp6ra elleni vedekezessel
egyidejuleg: Thiovit 0,30,5%, Cosan 0,2
0,4%, KarathaneO,l%.
2. Porozds (Csak a betegsig fel!6pese utan)
Ventillatl Wnpor, Rezk6npor, Dithane D8,
K 50.

1L Gombas es bakteriumos betegsegek

Magyar
(latin, tudomanyoi)
megnevezes

Kornyezeti feUetelelt

Videkezes

Szurkerothadds
(Botrylis cinerea)

Jelento^ge napjainkban
a nagyobb adagu mutragyak, a hajtast jobban
osszezsufolc magasmuveles
beve?-elese utan megnott.
Az 6relt szSIS rothadasa
okozza a legnagyobb kart,
de minden zoldr6szt, tarolaskor a szaporitdanyag fas
rtsztt is megtamadja.

Esos idpjaras. Legkedvezobb

a 70% feletti paratartalom
6s 15--26 C h&merseklet.
Ha az oszi esos ido tartos
szaraz meleggd alakul at,
megkezdodik a nemesrothadas (aszusodas).
A szolomoly karositasa
elosegiti a fel!epest.

1. Megelozts
Szellds altomany,
szolomoly elieni v6delem,
gyommen tesseg,
kevesb6 erzekeny fajtak telepitese.
2. Vegyszeres vedekezts
I^rmetezes: Ortho-Phaitan 0,25%,
Ronilan 50 WP, Topsin M70
M 70 WP 0,651,2 kg/ha. Porozas:
Ortho-Phaltan FL, Buvicid F.
Figyelem.1 A termfi szoloben a jelenleg
forgalomban levo szerek koztil egy sem
nyiijt teljes v6delmet. de jelenlosen csokkentik a karokat.
Szaporltdanyag termesztsnl a vessz6
0,5% Solvochin uldatban va!6 aztatasa.

Szdldorbdnc
(Pseudopeziza
tracheiphila)

A levelekenjellegzeles,
erekkel hatarolt sarga
vagy voros foltok, korai
lombhullas.

Tbbb egymast kovetfi esos

tobb napos 10 - 20 mm-es
csapadek, 1020 C

Permetez^s a peronoszpora elleni vedelemmel egyiitt.

Esetleges sulyos fer!6zs eseten oktober
vig^n 2%-os sargamereggel permetezziink
A kovetkez6 6vi permetezest inar haromleveles korban kezdjuk.

//. Gombds is baktiriumos betegsigtk

Magyar
(latin, tudominyos)
megnevezis

Baktfriumos
gotyvdsodds
(Agrobacteterium tumefaciens)

Karosltas

Kdrnyezeti feltetelek

A g> okeren, rnajd a tdke

tobb eves reszein karfiolszeru daganatok keletkeznek. Ennek kovetkezt6ben
a tdke egyes reszei, sfit
az egesz toke is fokozatosan leromlik, majd elpusztul.

Er6s t61i fagyok (ezert nevezik

fagykarnak is).

Vertekezes

Egeszseges szaporit6anyag.
2. Kozvetlen vtdekezts
Nem Iehets6ges.
Atmeneti tiinetf kezel6st jelent a beteg f
r6szek levagasa, ecsetelfe 0,5%-os Ceresan-oldattal.

Virusos betegsdgek
Megnevezes

Berio... --rndf-.
15s (r5yidszartagiisag)

\.
Levelsudrodas
Sarga mozaikvirus

B,^

Karosltas

Szata^osodas. keltfei^S^^^
(rovid szartagii vessz6>.
Mu_,--cTa;eaz^s,
ro&sz teni]6kcn>1il*s,
-'"termokepess^g csokkenfee, t$k&pusztulas.
A levelek szele visszafele hdjlik,
a iermokepess6g csokken.
A levelek megsargulnak, a termfik^pesseg csokken, tokepusztulas.

KOroyezeti feltelelek

Vedekezes

Virushordozo fonalfergek
jelen!6le,
fert6z6tt szaporitoanyag.

Fertflzott szaporitoanyag.
Terjedese kevfebe ismert.
Fertozott szaporitoanyag.
Terjed&e kevesse ismert.

1. Megeldzts
Egeszseges szaporitoanyag,
telepites elotti talajpihentetes
vagy talajfertoileniles
(Schell-DD, Telone IK
2. Termo szoloben mar nem lehet vedekezni !

Megjtgyzfa: bar tennfi sz6I6bcn mar nem Ichet vedekezni a vfrusos betegsegek ellen. megis ismernQnk kell, merl mar elegge elEerjcdiek. LassA lefolyasuak es
legldbbazfir csak a tfikek egy reszen talalhat6k. Megts nagy a gazdasagi jelentdseguk, mert egy korszerii magasmuvelcsij Qltetvenyben, 3,50 x 1.20 m es terallainil 1 ha-on 2380 Idke lalalhald. a regi 10 000-rel szcmben, mindegyiknek botermooek kell lennie.
Elfivfgyizatossagbdl gyenge i6kekr61 ne szedjunk vesszAt! Biionytalan szarmazasu szaporitoanyagot meg nazikertben se telepitsunk!

Kdrtevtik
Magyar
(latin, tudom6nyos)
megnevezes

Kdrosllas

Filoxdra vagy
' Eurdpai szSlon: ha kotott talajon
gyokfrfetB
sajat gyokeru anyagot lelepitunk,
(Viteus vitifoa gyokeren daganatok kepzodnek,
1U)
rnajd az cgesz tdke ethal.
Az alanyfajidfi levelen gubacskepzodes, levelsodrodas, gyenge
hajtasnovekedes.

Keresztes (larka) szSlSmoly

(Lobesia
botrana)
Nyerges szdlSmoly
(Eupoecilia
ambiguella)
SzdlSihnca
(Sparganothis
dnlleriana)

K&rnyeii felttelck

Gyok6rlak6 alakja csak

kotott talajon il meg;
a 85%-nal pagyobb
kvarctartaloniinal rendelkezo homoktalajon
immiinisak a Bloxerava!
szemben.

Mindkit szoldmulynak azonos a kar- Paras, meleg iddjaras

titele. A fiirtot karositjak a herny6k,
eset^n a keresztes szd!6molynak harom nemzemar a bimbokat megragjak,
dike is kifejlddik.
a bogy6kat ktodvasttjak. Szaradast
vagy rothadast okoznak.

Herny6ja a riigyeket, a hajtasvig

leveleit, kisdbb a viragzatot pusztflja.

Homoki sz6!6ben karosit.

CserebogdrA majusi es a kallo cserebogarak

Mtk
larvaja a tatajban a gyokertdrzset
[Majusi, ka!16,
ragja, a zold 6s rezes cserebogarnak*a kifejlett alakja a lombot ka-

V< rv-.':>

!. Megelfats
i .otott tatajon filoxiranak ellenaU6
amerikai alanyokra valo oltas, telepltfc 85%-os kvarclartalommal rendel
kez6 immunius homoklalajon.
2. Alanyvesszdt termeld anyatelepen
T6H permetezfc, riigyfakadas eI6tt
2%-os Novendaval, nyari permetezes:
Foszfotion 0,150,3%-

Permetezfs
Bi 58 0,1%, Unitron 40 EC 0,2%,
Unifosz 50 EC.
A permetezesek idfipontjat a rajzasok
iddpontjat61 tesszuk fiiggSvi.

Permetezts
td. szdldmolynal

Megeldzes
Pajorral crosen fertdzott teriileten
ne telepitsiink. Telepit^s elotti talajfertotlcnitSs nagyiizemben foszforsaveszteres kfezitm6nyekkel. Rajzo cserebogarak ellen Bi 58 EC 0,1 es Foszfotion 0,3%.

KenfJermag
bog&r

A bogar a*riigyek belsejft ragja Id.

Homokon szaraz, meieg

; v-kben jelentkezik.

Foszfotion 0,3%, Lebaycid 50 EC 0,2%.

Atkdk

A szololevcUtka szivogatasa jellegzetes, apr6, sarg4s folu>cskakat

okoz, a hajtasok novefced^se megall, a tokclc elbokrosodnak t61c

Fiatal telepitesben a leggyakoribb.

Riigyfakadas utan: Bi 58 EC 0,1%,

Foszfotion 0,150,3%.
Nyugalmi allapotban: Novenda 2%.

gubaesatka.
takfasatka

Kornyezeti feltetelek okozta kdrok

Megnevezti

Karositis

Alacsony ho- ; Riigyek. vesszo'k, karok, tSrzsek elfagyasa,

merseklet: ; gyokergolyva (fagyrak) fokozott fellepese.
161 i fagy

A vedekeies lehetftsegei

1. Megelozes
A telepites helye"nek megvalasztasa, fedes, fagynak jobban
ellenalio fajtak telepitese, hazikertben lugastorzsek, karok
bekotoz&e,
2. Kdrok csokkenttse
A t6kk terhelesenek novelese, torzsek, karok levaltasa eseten gyorsitott neveles.

1. Megelozes
Fagyzugos helyekre ne telepitsiink, alacsony muvel^smodoknal a sxalvesszo kisei lekotoz&e.
2. Kdrok csokkenttse
Sugarzo fagyoknai kodgyertyakkal vagy fiist616ssei (szaltitott fagynal hatastalan), csozieto ontozds; zoldvalogatas.

Koi a dszi
fagyok

Korai lombhullas, term6s6rfa 6s vesszo^res

akadalyozasa, term6smennyis6g csokkenise
(teljes irfe utan gyor&itja a tuler^st. ami
egyes esetekben hasznos is lehet).

j 1. Megelozes
Fagyzugos helyekre ne telepitsiink.
2. Kdrok csokkentese
Fagy utani gyors sziiret.

Magas

Aszalykar, ritkan perzseles.

1. Megelozes
Szaraz, siilevdnyes helyre ne telepiisiink, ontozes.
2. Kdrok csokkentese
Gondos ralajmunka, szakszerQ tragyazas, permettragyazas.

Sz6l

Homokverds, hajtasok, szatvesszdk letorese,

Mite.

1. Megelozes
Rozsvetes a sorkozben.

Zdldreszek, termte karositasa; anyatelepen

a vess7,6k ott&sra alkalmatlannd valnak.

1. Megelozes
V^dekezes raketaval.
2. Kdrok csokkentese
0,3%-os Orthociddal valo permelezes.

riieitani zavarok, perzseUs, rontja a csemegeszoio aruerldkdt, izbeli elv&Itozasok, erjeddsi

zavarok.

1, Megelozes
Meglevo ipari letesitmenyek kbzelebe ne telepiisiink, uj
ipari Ietesitmenyekn61 a kornyezetvidelmi eldirasok megtartasa.

Ipari
szennyezddes (fust,
gfiz, por)

.rat* kirok tdjcscn nem kOtzdbdlhetfik ki, de kellfi relkeszQltsiggel, J61 uervezetl munkival a kSros kovctlcezminyek jelenl6sen csdkkenthetOk.

A s/olo fejlodesi szakaszainak es evi munkiinak

osszefoglalasa
A szolo evi munkait csak akkor tudjuk igazan lelkiismeretesen
elvegezni, ha mindig szem elott tartjuk a tennivaldkat.
Az egyes munkaknak a noveny
fejlodesehe/

kell igazodniuk. fgy a metszest legkesobb a rugyfakadasig el kell ve"gezniink, de meg jobb, ha mar a konnyezes kezdete elott sikeriil befejezniink.
Az osszefoglalo tablazat adataiban kozolt
idopontok

2^

^ !

E ~a
C ^
2

II
*%

tem/6).

Si

C rt
'c
IC

Qvds. nedves iddjdrds

ettenesstg
(kiiKmosen a szelekt
6s Kadarkara tovabi

ti

"S
I

evrfil evre valtozhatnak. A rugyfakadas, viragzas stb. vegbemehet

ket hettei elobb vae' utobb is, de csak az atlagos idopontok alapjan
tajekozodhatunk.
Az vi niunkak
megoszlisa
nem egyenletes. A legtobb teendo kulonosen a bakmuvelesu sz5loben a gyors hajtasnovekedes id6szakaban van.
A tablazatban kozolt evi munkdk koziil
nem kell elvegezni

felt^tleniil mindegyiket. fgy pi. a nagyiizemek egyre gyakrabban

hagyjak el a zoldvalogatast, a hajtasvezet^st, a csonkazast. A sz516
meghalalja a gondozast, de hogy milyen eredmennyel, az a
szakertelemtS! fugg.

A novenyvedelmi munkak szama az egyes betegsegek es kartevok ^Iharitasanak korulmenyeit61 fugg. A szolomoly ellen pi. nem
kell minden evben vedekezni. A peronoszp6ra 6s a Hsztharmat elleni
rendszeres elozetes vedelem nelktil nem biztonsagos a szolotermesztes. Egyik evben hat, a masikban tizenket permetezes szvikseges.

2 -
S ?

faj rt
236

237

A szolS fejlodtsi szakaszainak (6vi bioldgiai

H6nap ok

Harmadok

Fejtddesi szakaszok

ciklusainak) is tvi munkdinak ostzefoglaldsa

T5keapolas
(metszes, zoldmunkak stb.)

Tatajmunk&k
TrAgyAzas

1
bakmuvelis

magasmuveles

magaimQv.

nyitas

1,

1 gybkSrmukode's
2.

kbnnyezes

N6vtnyvtJelem

Rgyeb munkak

bakmtiv.

tragyazas
bcfejczese

esetleges teli
permetezis

kezdete

111.

metszes, szalvessz6 lekotbzese

3.
1.

IV.

V.

2.

rugyfakadas
a hajtas-

a rilgyfejtodes

3.

novekedes
kezdeti

kezdete
(also riigyck-

1.

lassu
nel)
szakasza
*
gyors hajtasndvekedes
kezdete

2.

szalvesszo lekotozese

tdkenyakba
oltas
liajtasval, tbrzstisztitas
hajtasvezeies

virdgzas
ineytermekenyijlc.s

~ 3~.

VII.

1.

gyors hajtdsnovckedfe

vege

"3.
1.
VIII.

2.
3.

238

hajtasvezetfe
a riigy teljes
kitejldd^se
lalso riigynfl )
zbld bogyo
noveke

esetleges
permettragyasckclv
. talajm.

3. koto/e^

sekily talajmunka
1. csonkazas

csonkazas

2. csonkazas

dese
lujtasnovekedes
befejezodese
vessz6er6s
kezdeie

sckely talajmunka

i< 1. koiozes
2. kotoztis

1.
~"2.

venyigezuzas
vagy -kihordas

mely lalajmunka

3.

VI.

tamberend.
javltasa

sekely
talajmunka

a
ndv^nyvedelemmel egybekotve

6 -I2kombinalt
pernietezes
peronoszpora
is lifztharmat,
zdldoltas
esetkg $z&}&moly vagy mas
kartevflk ellen
zoldoltasok
gondozasa

csemegeszdldszilrct kezd.

1
L'^endiiles,
eres kezdeie
(fajtankent erdsen elter)

leszakadi karok, tOrz.sek

felkotozise

leszakadi
hajtasok
fclkiitozese

sekily talajmunka

239

H6napok

IX.

Harmadok

Tfikeapolas
(metszcs, zdldmunkak stb.)

Pejl&tei szaluuzok

rn.iK.iimt j v c It",

1.

bogyoeres

2.

rugyek

'

Talajmunkak
Tragyazas
magasmuv.

bakm&veles

Novenyveilelem

Egycb munkak

bakm&v.
:

i
1

borszolofajtak

3.

vesszo'

1.

crcs

metynyugalmanak

2.

'

lombhullas

2.

gybkermukodes
befejezese
1
kemenyito lebomlasa

I.

1.

3.

XII.

..-,. - .-..- ,?,

Iombszinez6d6s

3.

XI.

kezdele

X.

sziiretenek
ke7.dete

s/iiret
befejezese
metszes
kezdete

mely talajmunka

fedes

(ragyazas
kezdete

esetleges
teli lemoso

dbnles

permetezes

cukorr& a vesszokben

2.
3.
1.

I.

2.

a vesszfik
legmagasabb
cukor-

a riigyek mely-

tartalnia

nyugalmanak
befejezfittese

IT
1

II.

i.

a cukor
vissza

a rugyek
kinyszer-

2.

alakulasa
kem6nyit6v6

nyugalma

3.

240

241

I armloinjfgy/t-k

MagyarAzat

nyugalmi idii

ttmvtszeti idft

lombhulldstdl konnyeztsig
konnyezst3l rugyfakaddsig
hajtdsnovekedes kezdeti, lassti szakasza
- gyors HajtAsnovekedes id&szaka
- hajtdsnovekedts lassii, befejezd jzakasza
termtseris, vesszdtres
hmbhulIdsttH konnyezesig
EI88Z6

A szdldtiike reszei

A szolotoke fas reszei

A szolotoke gyokerzete , . . . ,
Milyen a szolo gyokerzetenek a belseje?
A gyokerzet kiterjedese . . .
A gyoker elete
A gyoker fejlodese a tenyeszido folyaman
lavas/tot tavaszig
Mardus
Aprilis
Majus
A hajtas reszei
Milyen a hajtas belulroi?
A level
A viragzat
A rugyek es a h6naljhajtasok kialakuldsa
Jiinius
A szolovirag reszei
Ktilonbozo" szoloviragok
A szolovirag megtermekenyutese
Milyen a virag belso szerkezete?
A sz616viragzast kedvezoen befolyasolo idojaras . . .
Julius
A bogyok novekedese
Az eres kezdete
A rligyek kialakulasa . . .
', . . .

8
9
10
U
12
12
15
16
18
20
21
21
22
23
24
25
26
26
27
28
29
30
31
32
32
243

Augusztus
Szeptember
Oktober
Mi jellemzi a szoloeres egyes szakaszait?
November
DecemberJanuarFebruar
Kornyezeti feltetelek
A feny hatasa
A ho hatasa
Milyen karokat okozhat a teli fagy?
A csapadek
A talajtani tenyezok befolyasa . . . .
A tengerszint feletti magassag szerepe .
Az emberi es egyeb elo kornyezet hatasa
Metszes
A metszes celja
Milyen alapfogalmakat kell ismerniink a helyes metszeshez?
A szolovesszo reszei
A teli riigy termekenysege
A tokek felkopaszodasanak megakadalyozasa
Mi tortenne, ha metszessel nem akadalyoznank meg a felkopaszodast?
A rovidcsapos metszes
A hossziicsapos valtometszes
Szalvesszos valtometszesek kozos termoalappal
. .
A kozos termoalap nelkiili vaU6metszes
A leiveles
A felmagasodott reszek ifjitasa
T&mberendezesek
Gyalogmtivelesu szolok . . .
Kar6s tamberendezes . . . .
A huzalos tamberendezes elemei
244

33
36
37
39
41
43

Muvelesmodok

47

A gyakorlatban legelterjedtebb mlivelesmodok . . . . . . .

99

48
50
51
53
56
60
62

Fejmuveles
A fejmiiveles jelentosege
Bakmiiveles
A bakmiiveles jelentosege
A fejmiiveles es a bakmiiveles kozotti atmeneti formak . .
Legyezomiiveles
A legyezomiiveles jelentosege
Alacsony es kozepmagas vizszintes kordonmiiveles . . .
Az alacsony es kozepmagas kordonmiiveles jelentosege .
Alacsony es kozepmagas Guyot-miiveles
A Guyot-fele tokemiivelesmod jelentosege
Moscr-fele magasmiiveles
Magasitott Moser-miiveles
A Moser-fele muvelesmod jelentosege
Ernyo- (leivelt szalvess/os) muveles
Hogyan kell vegezni a kialakitast es a termo tokek metszeset?
Az ernyomiiveles jelentosege
Sylvoz-kordon
Sylvoz-kordon alakitometszese es terhelese
A Sylvoz-kordon jelentosege
Fiiggoleges kordonmiiveles
A fiiggfileges kordonmiiveles jelentosege
Egyesfuggony
Az egyesfiiggony-miiveles jelentosege

100
104
104
107
108
108
110
111
114
115
117
118
123
124
125

63
64
64
64
66
67

68
68
69
72
76
77
79
85

86
87
88

Korkoros mlivelesmodok
Egysiku miivelesm6dok .
Kozepes sortavolsaguak
Szeles sortavolsaguak .
Ketsiku mlivelesmodok

Ketsiku mlivelesmodok .
A ketsiku miivelesm6dok fogalma
. .
A ketsiku mlivelesmodok fo sajatossagai

95
96
96
96
97
97

125
127
128
128
129
130
132
132
135
137
138
139
245

Kettosfuggony- (GDC-) muveles

A GDC-rnuvelesmod jelentosege
A duplex muveles
A duplex muveles jelentosege.
Amit meg a metszes- es miivelesm6dokr6l tudni kell!
A metszes eszkozei
Kezi eszkozok
Gepi eszkozfik
A metszes miivelete
Mire ugyeljiink a termoreszek kialakitasakor?
A metszest kiegeszito munkak
Az alulrol elotdro vesszok eltavolitasa . . . .
A torzsbol elotoro vesszok eltavolitasa
. . .
A harmatgyokerezes
A szalvesszok kikotozese
A szakszerii metszest befolyasolo tenyezok . . .
A rnetszes idopontja
A metszes elotti riigyvizsgalat
A tokek erobeli allapotanak elbiralasa . . . .
A tokek terhelesenek kiszamitasa
Mennyi termes legyen egy token?
Hogyan erhetiink el 45 kg termest egy token?
A teli fagykart szenvedett szolo metszese . . . .
A lugasmuveles fo formal
Mi jellemzi a szololugast?
Zoldmunkik

A zoldmunka jelentosege
A csonkazas elettani hatasa
Kotozes es hajtasvezetes
Hajtasvalogatas
A kiilonbozo miivelesm6dok zoldmunkai
Fejmuvelesu szolok zoldmunkai
Homoki karos tamberendezesli szolok zoldmunkai
A szeles soros, huzalos tamaszu sz616k zoldmunkai
A bakmuvelesii tokek zoldmunkai
246

141
152
153
156
157

158
158
160
161

161
163
163
166
167
168
170
170

171
173
173
174
174

178
179
179
183
184
184
185
185
186
186
186
187
188

Kozepmagas kordon-, legyezo- es Guyot-tnuvelesti tokek

zoldmunkai
Magasmiivelesu szolok zoldmunkai
Moser-miivelesu" tokek zoldmunkai hosszucsapos m(ivelesnel
Moser-muvelesii tokek zoldmunkai szalvesszos muvelesnel
A Sylvoz-kordon es az ernyomuvelesii toke zoldmunkai
A fiiggoleges kordonmiiveles zoldmunkai
Az egyesfuggony-muveles zoldmunkai
A ketsfku muvelesm6dok zoldmunkai
A GDC muveles zoldmunkai
A duplex muveles zoldmunkai
A termo szolo zoldmunkainak eszkozei
Az alakit6metszes gyorsitasa zoldmunkaval
A teli fagyok utani alakitas
A zoldmunkak es a fajtak hajtasnovekedese
Hajtasvalogatas a termo szoloben
Kiilonleges esetekben vegzendo zoldmunkak
A hdnaljhajtasok kezelese
Lelevelezes
A termohajtasok bekurtitasa
Gyuriizes
Hogyan hal a gyuruzes a tokere?
Fiirt- vagy bogyoritkitas
. .
A keso tavaszi fagykart szenvedett szolok zoldmunkai
A jegeso verte sz616k kezetese

!88
189
190
192
194
196
197
198
198
201
202
202
204
206
207
208
208
209
209
209
210
210
211
211

Nehany sz6 a reszesmGvel^srdl es az illetmenyszolorol

213

Fuggel^k

215

A szolo tragyazasa
216
A tapanyagsziikseglet pontos meghatarozasanak jelentosege
216
Fontosabb leveltragyak
220
A sz616 talajmunkai
. . , ,
, . 222

247