Kertész Imre: Sorstalanság

http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/
http://nobelprize.org/nobel_prizes/literature/articles/gustafsson/index.html
http://nobelprize.org/nobel_prizes/literature/laureates/2002/kertesz-bio.html
Generálszósz
Kertész Imre magyar irodalom egyik jelentős alakja
műfordító és írói munkásságával
első olyan magyar, aki magyarországi munkásságáért kapja meg az Irodalomi Nobel-díjat
I. Kertész élete, pályája
Született 1929 November 9. asszimilálódott zsidó család, származás
1944 Június 30. Csendőrség Budapest környéki akciójának áldozata
Több koncentrációs tábor, fogság
1945 szabadulás, hazatért, 1948-ban leérettségizett, majd újságírás, fizikai munka
1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító
1955-60 ötletek, alapok az 1. regényhez, majd 1960-73-ig írja a Sorstalanságot
a táborokban megélt események szolgálnak alapjául
Megélte! Önéletrajzi forma, de nem önéletrajz!
1975 nyomtatásban, csend, mérsékelt fogadtatás, csak később ismerik el a mű jelentőségét!
80-as 90-es évek kritikái, posztmodern irodalom alapművei közé sorolja
(II. kiadáskor figyeltek csak fel rá)
Sorstalanság egy trilógia első része: (!)
1.Sorstalanság (1975)
2.A kudarc (1988)
3.Kaddis a meg nem született gyermekért (1990)
További írásai még:
Gályanapló(A Sorstalanság megírásának körülményiről)
Az angol lobogó
A rendszerváltás után több publikálás, lehetőség
2001-ben már jelölték Nobel-díjra, majd 2002-ben megkapta a műért a világ egyik legrangosabb
kitüntetését, az Irodalmi Nobel-díjat.
II. Történelmi, társadalmi háttér, a mű cselekménye
Hitler: Mein Kampf (magyarul Harcom) a zsidó nép mint kijelölt bűnbak
Magyarországon jogok korlátozása
1920 Numerus Clausus (oktatási törvény)
1938,1939,1941 Magyarországon I., II. és III. zsidótörvény
!emberi szabadság korlátozása, erkölcsi megsemmisülés,emberi méltóság sárba tiprása!
1941 július 31. Göring megbízza Heydrichet „a zsidókérdés végső megoldásának" előkészítésével
1942 január 25. Wannsee tó melletti titkos konferencia, a zsidóság teljes megsemmisítésének
elhatározása és technikájának kidolgozása
1944 március 19. Magyarország német megszállása
Eichmann-kommandó felelős a magyar zsidók deportálásáért, kis létszám miatt a rendőrség és
csendőrség segítségére támaszkodtak
1944 április 5. a zsidóknak kötelező a 6 ágú sárga csillag viselése
gettósítás, begyűjtések, deportálás
1945 május-június végére 437 ezer zsidót gyűjtöttek össze gettókban és gyüjtőtáborokban
A mű cselekménye:
(jobb ha tudod: 9 fejezetre tagolódik, Daniel Craig nem menti meg Gyurkát, illetve ő sem tud
angolul, a legnagyobb szenvedésen nem Auswitzban megy át, hanem Zeitz táborában, egy kis
táborban!, ez itt nagyon dijóhély, a Seres adta vázlatban le van írva részletesen a cselekmény!)
Itthon apa munkaszolgálat, búcsúzás, utolsó nap, értékek átmentése, Sütő úr, vacsora a családdal,
beszélgetés a háború eseményeiről, a zsidók helyzetéről
Imádkozás az apáért, de nem tud héberül, a szent nyelven!
Első csók egy légitámadás alatt, Annamária első szerelme, nővérek, a nagyobbik nővér kérdése:
Miért gyűlölik, és mi az, hogy zsidó? Identitászavar!
Shell kőolajfinomító munka, javítás Csepelen, városon kívül, papír arról, hogy dolgozik!
Busz, rendőr leszállítja, Vámház begyűjtés, Csendőrség, majd Téglagyár (begyűjtőhely, gettó,
elhagyott hely) deportálás, csali, rémhírek
vonatra szállás, Auswitz (mindössze 3 nap itt) Buchenwald majd Zeitz tábora
zeitzi táborban: fegyelem, apró boldogság, Citrom Bandi, fegyelem, jó rabnak kell lenni!
A 3 lehetséges menekülési mód
Változások, elgyengülés, mentális összeomlás, Citrom Bandi elmarása maga mellől, majd seb a
lábán, elgennyesedik a seb, kórház Gleina, majd vissza a Zeitzi kórházba ami eközben épült.
Innen Buchenwald, azt hiszik halott, de megszólal
Kórház, jó ellátás, azt hiszi éheztetni akarják, kísérletezni fognak vele (állati létre alacsonyították, ez
itt látszik) Pjetyka lengyel ápoló, közösségi élet, látogatók
változások a kórházon kívül, harcok, lövések, rádió este is beszél, felszabadítják a tábort, 1 év telt el
a fogságban.
Gyalogosan elindulnak hazafelé, megérkezés Nyugati pályaudvar, segélyhely a keletinél, lakásában
mások laknak, emberek nem tudják felfogni azt, amit átélt, senki sem érti meg. Sorstalanság
kifejtése!
Befejezés
Abszurd= lehetetlen, képtelenség
A műben az abszurditás:
→ A népirtás egy olajozottan, óramű pontossággal működő iparág, minden az utolsó részletig ki van
dolgozva: virágágyások, szép füves focipálya, a németek atyaias tekintete, külleme, Gyurka szinte
sikert érez, mikor az alkalmasok közé kerül, előzetes hírek, németek szeretik a jó munkaerőt, ha jól
dolgoznak jó ellátást kapnak, röntgen kapu, krematórium furcsa kéményei, emberek elégetése;
→ Mikor már nincs menekülés akkor érti meg, hogy mi is ez valójában, mint egy rémálom, hirtelen
mindenre fény derül.

→ Továbbá az állandó szóhasználat „természetesen” és az a gyermeki naívitás, ismeretlen számára a

világ, máshogy látja mint egy felnőtt, szubjektív látásmód!
az olvasó erkölcsi érzékét sértik a könyv látszólag erkölcstelen, hideg sorai, provokálja az olvasót,
mert a valóságban nem éppen természetes mindaz, ami egy fogolytáborban történik.
→ Sorstalanság kifejtése → megélte ezt a sorsot, pedig nem az ő sorsa volt, ő számára a zsidóság
semmi, mert nem gyakorolta a vallást, nem tette meg a saját lépéseit. Minden lépésekből áll
→ A saját életét nem tudja újra kezdeni, nem lehet egyszerűen elfelejteni mindazt, ami történt →
a történelem folyamatos, lezárhatatlan

Az Auswitzi haláltáborokban megtörtént eseményeket nem tudják elképzelni az emberek, ezért

mondják rá egyszerűen azt, hogy pokol.
Auswitz a történelem felhalmozódása, a kor abszurditásának materializálódása, megtestesülése, és ez
az abszurditás még ma is tart Kertész szerint. Ezért nem tud múlt időben beszélni Auswitzról.
Ezért, az abszurditás és a szubjektív látásmód miatt érdemelte is ki végeredményben a Nobel-díjat.
Nem ez volt az egyelten lágerregény!