A Póker Titkai - Mike Caro

E
...

- -- - - _-

- -- - --- - -

- ---- - --

- - - - -

( "1'\" ~hl .' !tltI \ hy Mike Caro TARTALOM.JEGYZEK
I, r,'< kt I '11Il t <II'" n .. ok ( )1' Poker Tells

, (11"1",,, I'uhli~hing ASZERZORL>L 7
w w ... nul< ulIruh ,COIll
1. BEVEZETES 11
, .'()lI"! IA'I l(ulIl,',
11l1.llhul"l'nl,llrsl;lghil"u.13, 2. HOGYAN OLVASSUK EZT A KCNYVET? 15
Il'I<'Il1tl Ill. \U.,)~ I u·~~~
Mindcu lug krmlartva . 3. AZ MCU POKER TABLAzATOK
HASZNALATA 19
ISIIN ·'PH·'U,I- 1'7·71 (',1-(, 4. "CARO TCRVENYE A lAZA
OSSZEFOGGESEKROL"
ES AZ ARULKOOO JELEK A POKERBEN 31
5. ONKENTELEN ARULKOOO JELEK 45
I. HARCON KivOLI ARULKOD6 JELEK 47
Forditotta: II. LAPOK MUTOGATASA 63
Szi lasi Viktoria III. KARTyAK KEVERESE 67
IV. IOEGESSEG 71
V. ELLENORZES 87
VI. BATORSAG 95
VII. ZSETONOKRA PILLANTAs 101
VIII. HIRTELEN ERDEKLOOES 109
IX. NEHEZ OONTESEK 113
X. AZONNALI REAKCI6 119
Nyomdai munkalatok: XI. LAPOK VEOELMEZESE 129
Kinizsi Nyomda, Dcbrecen
Felclos vezeto:
Bordas Janos, iigyvczeto igazgat6 6. SZINESZKEOOK ARULKOOO J ElEI 133
XII. A GYENGE EROSET JELENT 135
XIII. AZ EROS GYENG~T JELENT 167
'I ASZERZOROL
XlV. LAPOK MEGMUTATAsA 187 f.
I
xv. NYITASRQL ARULKOOO JELEK 193 Mike Caro ~ akit legendasan a "Poker Orult Zseni-
XVI. NYITASRA OSzrONZES 197 jekent" tartanak szamon ~ eveken keresztul tisztazta es
XVII. NYITAS MEGAKAOAL YOzASA 213 forradalmasftotta a szerencsejatekkal kapcsolatban valaha
papirra vetett legfontosabb gondolatok egy reszet, Caro
XVIII. LlCITALQ MOZOULATOK 217 a vilag tobb vezeto kaszinojanak es pokerjatekosanak ta-
XIX. TROKKOK 229 nacsadoja; a kaszino- es szerencsejatekokkal kapcsolatos
tanacsait vilagszerte tiszteletben tartjak,
7. NEHANY AlTALANOS ARUlKODO JEl 241 Caro-t elsosorban tanarkent es elmeleti szakemberkent
XX. OLOHELYONK MEGV ALASZT ASA 243 ismerik, emellett azonban a ketszeres vilagbajnok, Doyle
Brunson, "a legjobb elo draw (cserelos) pokerjatekosnak"
.. XXI. EGYMASNAK ELLENTMONOO tartja; a nehai szerencsejatek-szakerto, John Scame szinten
I ' ARULKODQ JELEK 247 a vilag 5t legjobbja koze soroIta; mig az elismert poker-
! szerzo, David Sklansky velemenye szerint is vilagelso
I XXII. INFORMAclDSZERZES 253 ebben a kategoriaban, Ma mar azonban nem is a cserelos
XXIII. MAs ELLEN IRANYULD LlCITALAs 263 poker Mike Caro erossege, Legtobb attoro jelentosegu
kutatasat iij abban hold' emben, hetlapos studban, es a poker
8. AZ ARULKOOO JElEK HANGJAI 267 mostanaban nepszeni formaiban publikalta.
9. A FONTOS ARULKOD6 KUTATAs IES MEG ANNAL IS TOBB
JELEK ISMETLESE 271 Caro reszletes pokeres szerencsejatek-statisztikai
a legtobbet hivatkozott forrasok koze tartoznak.
10. CARO TCRVENYEI Caro a szamltastechnika megszallottja, aki specialis
AZ ARUlKODO JElEKROl 285 programjait kutatasai alatamasztasara hasznalja. Emellett
JATSSZUNK FOTO KviZTI 289 a szerencsejatek pszichologiai es filozofiai vonatkozasait
11. vizsgalo munkajarol hires. Sajat keszitesu, mesterseges
12. zAROGONDOLATOK 309 intelligenciaju, pokert jatszo programja ~ arnelynek
neve Orac (Caro visszafcle Icirva) ~ arnulatba ejtette
KOSZONET-NYiLVANITAs 312 a tudomanyos-, a szerencscjatckos- es a pokerjatekos
FOGGELEK 315
7 --_.
- - _- _._-- .- --_._-- CARDOZA SOROZAT • MIKE CARO

tarsadalmat, amikor 1984-ben kepes volt vilagszinvonalu parbajt jatszanl Limit nelkuli hcldemben a legjobb 1516 jatekosok ellen. Ezt a televizioban is kozvetitert, nagy nyilvanossagot kapott teljesitmenyt az6ta sern sikerult senkinek megisrnetelni.

Caro szeminariumai sokszor tobb mint 400 komoly pokerjatekost vonzanak a vilag minden reszerol. Alapltoja a Mike Caro Poker, Szerencsejatek €is Eletstrategia Egyeternnek, szakertelmet es eredmenyeit a Newsweek-tel a Playboy-ig ktilonbozo kiadvanyokban ideztek, valamint saja:Ljan klvul tovabbi 50 konyvben,

Caro-t )lOrnU zsenikent' tartjak szamon, nem veletlenul.

Tanitasai nagy resze nem szokvanyos es nagyon melyrehato, Ettol fuggetlenul ertheto es tiszta nyelvezettel rnagyaraz, amely izgatotta teszi az ember. mikozben a nyereseges jatek titkait megismeri,

1. kep:

Mike Caro, az "orillt zseni" az asztal fble hajol a hat jOlozas egyiken, 1983. koriil. Osszesen tobb, mini 100 jatekos, menedzser; szakertd es kaszino-alkalmazott vett reszt az eredeti kiinyv elkesziteseben.

Ezt a /olozoSI a Bingo Palace-ban

(rna Palace Station) tartottak Las Vegas-ban. Jobbra Steve Schlemmer leremjonok lathato.

8

ASZERZOROL

2. kip:

Itt Caro az addigi legnepesebb k6zljnsegnek tart elGadciSl, akik asertfizettek, hogy egyetlen ember poker-szeminariumat meghaflgassak. A Las Vegas-i Poker Station-ben lorton e/fiadas clme "Minden

arulkodo jelro', kizarolag az orulkod6 jelekriil" volt.

Mik6~ben Caro mal mercejevel merve ennyi nezo (158) szereny eredmenynek tiinik, ez a me1foldkonek szamito szemiruiritun egyre n6vekvo erdek/fideSI jelzett a poker

tudomanya inJIII. Cora enuck a: ujjaeledesnek az ,Wova.WI lmnuiron kii: -/ hU.\·zoI761 eve.

•

•

BEVEZETES

Ha mar elsajatitottuk a nyerf pokerstrategia alapveto clemeit, akkor a pszichologia valik kulcsfontossagu elemme, umcly megkulonbozteti a nullszaldos jatekosokat azokt61, akik f lyamatosan nyemi tudnak. A leghasznosabb pokerpszichelogia liZ cllenfelek megfejtesenek kepessege. Kepzeljnk el, milyen 'l&nyh6zjultatna minket ez a kepesseg, majd kepzeljnk hozza,

hogy milyen sok penzt nyerhetnenk velel Pontosan ezt fogom ( uoknck rnegmutatni ebben a k6nyvben. Vigyiik ezt a tudast a p6kcrosztaUlOz os nyerni fogunk altala-> ez ermyire egyszenil

Azt a viselkedest, amely segit szamunkra ellenfelunkkezenek IIlkuit meghatarozni, arulkodo jelnek nevezik, Ha alaposabban megnezzak, lathatjuk, hogy ellenfelernk viselkedesukkel IlIllljak keziik (lapjaik) erosseget. Nehany evvel ezelottig senki 111 • rtctte pontosan az arulkodo jeleket. A tapasztalt jatekosok III 'gpr6biiJ lak megfejleni ellenfeleik viselkedesenek jellemzoit. Hva~rnikct fedeztek fel, hogy az egyik ellenfeliik mindig In gln/llja nyakkendojet otperccel azelott, mielon nagy bloffel I h1h:llkmdk Ezek a felfedezesek fontosak, de van sokkal jobb II l I 'f ni, hogy megfejtsiik: ellenfeliinket - es ezt tanulhatjak I I ' bb I a k6nyvbol.

II katalogus; zeretnenk kesziteni arr61 bogy milyen hCbcgcs aru lkcdo jeleket adnak ellenfeleink, a lista a I kuscgig nyulhatna. Ha leiHUnk, es nehany napot raszanunk, I h zcr dolgot frbatunk OSSZC amit ellenfeleink stressz hatasa

II til tl""'.n ·k.

~.IIIIOS mind zen rnunka utan listank meg rnindigszanalmasan I k I .rleu lcnnc Allllk d jel k milli6it gyOjthetnenk egybe, ha

n llitl I SIC tuun{lIlk imi,

11

CARDOZA SOROZAT • MIKE CARO

Van azonban el1enfeleink rnegfejtesenek egy konnyebb modja. Ra kell jonnunk a tetteik mogott rejLo motivaciora. 19y meg ha olyan arulkodo jellel talalkozunk is, arnellyel azelott sohasern szembesultnnk, Iesz fogalmunk arrol, mit is jelenthet, Amikor ennek a konyvnek a vegere ertmk, nem kell minden egyes ellenfelilnkminden mozdulatat megjegyeznunk. Ehelyett kepesek Ieszunk viselkedesuket az arulkodo jelek altalanos kategoriainak egyikebe sorolni. Gyakran pontosan tudni fogjuk, bogy mi van naluk, es meg ennel is fonrosabb, bogy tudni fogjuk, rniert viselkednek ugy, ahogy. Agyuk melyebe latunk majd. Neha pedig egeszen biztosak leszunk benne, hogy mit yen Iapok vannak ellenfelunknel=- mintha rejtett Japjait felfele fordltotta volna az asztalonl

Arnikor erre kepesek lessunk, nyeresegtmk megugrik. Velemonyem szerint egy nyeresegesjatekos legalabb megharornszorozza profitjat, ha elsajali~a az arulkodo jelek tudomanyat,

Nagyon fontos, bogy megertstik az okot ami kivaltja ezeket az arulkodo jeleket. A legtobb arulkodo jel azert keletkezik, mert a jatekosok megprobaljak eltitkolni kezuk (lapjaik) va16di erejet, A legvaloszintibb rnodja ennek bogy megprobalnak ugy viselkedni, bogy az ellenkezojet sejtessek annak, mint ami valojaban a kezukben van. Ha keznk gyenge, megprebalnak miaket meggy6zni annak erossegeroL Ha kezuk eros, rnegprobalnak minket meggyozni annak gyengesegerol. Ebben az ertelernben ellenfeleink szfueszkednek,

Ez elvezet minket..

Caro Nagysze,U Tiirvb,yelrez az Arllikodo Jelekrdl A jatekosok vagy szineszkednek. vagy nem.

Ha szineszkednek, akkor taldljuk. ki, mire szeretnenek minket ravenni, es okozzunk csolodast!

12

BEVEZETES

,N,e feledjuk, hogy hflvos erdektelen magatartast kell tanusLtanunk! Ugyanolyan tirommel keU okot talal ,~l.

d ba , mUlA

a or asr~, mint a. ~legadasra. Koncentraljunk, es hagyjuk,

hogy az arulkodo jelek beszeljenek]

. Amiko,r az arulk,od6 jelek tananyagat megtanultuk, mar blZonyossaggal fogjuk tudni, hogy ez az ember ...

3. kep:

... m! 'rl nem jelent soha tJ~Vtm komotv l'(!s;:,l/yl ...

1

CARDOZA SOROZAT· MIKE. CARO

4. kep:

... mint ez az ember.

14

•

HOGYAN OLVASSUK EZT A KONYVET?

A konyvben elore kidoJgozott fof1l:lAturnban Irtarn Ie az arulkodo jeleket, Ime:

KEP:

Alaposan nezzuk meg a fenykepet! elM:

Egy megjeloles, bogy fogalmunk legyen rola, mirdl szol az arulkodo jel.

KATEGclRIA:

Megmutatja az <irulkod6 jel ttpusar, LEfRAs:

Elrnagyanizza, mit mutat a fenykep, MOTIVAclcl:

Leirja, hogy rni okbo] cselekszik a jatekos ugy. ahcgy,

MEGSfZHATOSAG:

Gyenge jatekosok = [ ]% ozepe jateko ok = [ ]% J6 jatckosok = [ ]%

A mcgbizhat6sag cgy durva, de Il1cgalapozott becsles arr I, hogy milyen h'YO k ran rncgb] .... hot(l n adou {lnllkod6jel.


A becsles alapja tobb tanulmany, es nagy adag szemelyes megiteles, Ne feledjuk, hogy nem szukseges a 100%-08 rnegbizhatosag, ami meglehetosen ritka is!

Az arulkodo jelek olyan jelzeseket adnak, amelyeket az osszes tobbi tenyezovel ossze kelt vetntmk, Ha peldaul elcsipunk egy kozepesen eros jelet arrol, hogy ellenfelunk bJOffol, de tudjuk, bogy az jIleta sohasem b15ff61, akkor gond van. Figyelembe kell venntmk, bogy sosem bloffol, de azt is, bogy ugy nez ki, most igen. Egy dolog biztos: sokkal valoszintibb, hogy akkor bloffol, arnikor az arulkodo jclc1 elcslptuk, mint egyebkent,

Ahhoz, hogy sikeresen alkalmazzuk az arulkodo jclek tudornanyat, mindig meg kell becsulnunk a jel 111 gbizhato 'agat az adott helyzetnez vi.szonyitva. 'rdcke megjegyezni, hogy egy jelnek meg 50%-os rnegbizhatosaggal semkellrendelkeznie ahhoz, bogy ertekes legyen, Tegytlk Iel, hogy a kassza 400$, es csak 100$-ba kernl megadni a tetet. Tegyuk fel tovabba, hogy egy bloffot Ie tudunk gyozn! de kizarolag egy bloffot. Ha ugyanez a helyzet ad6dna otszor, es minden alkalommal rnegadmink: a tetet, csak egyszer kellene bloffon kapnunk ellenfelunket ahhoz, bogy nullszaldosak legytmk, Elveszitenenk ugyani a 100 dollarunkat negyszer (osszesen 400$-t), egyszer viszont megnyernenk a kasszaban h~vo 400$-t. Mas szoval, az esetek mindossze 20%-aban kell nyemLink .. Ha ekkor egy arulkodo jelbol arra a koverkeztetesre jutnank, bogy 40% szazalek esellyel bloffol ellenfeltmk, akkor nyilvanvaloan megerne tartani a tetet.

Vannak olyan jelek, amelyek kczel 100%-osan megbfzhatoak. Masek csak eros sejtesek, amelyeket a Labbi t6nyezo figyelembe vetelevel egytiU kell merlcgclntmk dontestmk meghozatalakor,

1

HOGYAN OLVASSUK EZT A KOfllYVET7

ORANKENTI HOZAM:

I -os teten = $[ ]

I 0 -0 teten = $ [ ]

I ~OS-os teten = $[ J

\,t; ,6rankenti hozam durva becslest ad arrol, hogy III nnyrt er az adott arulkodo jel killOnbozo szintu 1 'kukb~_. ~t feltetelezziik, hogy nagyreszt gyengetol kl I"CpuSlg .terje,d ~,z elJenfelek skalaja. Nem adhatjuk

17 71 han szimplan osszc az osszes arulkodo je1 6rinkenti h 7.all1a~ a~hoz, hogy kapjunk egy altaJanos oninkenti 'I 'lllll-c~ek~t, rnert ezek kozul sokkal nem is fogunk I tI "IW~nI, Illig masok - amikor egyaltalan latjuk azokat

II 'dlk .egymast, egyszerre figyelhetok meg, es igy

I "llkcntJ ertekiik csokken. Ezekkel az ertekekkel durva lcskenr szamolhatunk, hogy egy adoU arulkodo jel n lilly II rhet szamunkra, ba sok ellenfel ellen jatszva f r 'IJUllosan elcsfpjUk:, es megfeleloen aikalmazkodunk. 7.1I110mraezekajelektobbet emekaz inenj becsleseknc!

J1Il~ szakc~5k szamara is -, de egy tapasztalatlanjatekos, I Ill'I11 VCSZI eszre olyan konnyen, vagy nem ertelmezi

h J CII, kcvosebbet profital beloluk. Sot az arulk do

I J.: k· , , 0 a

" • CI seges, hogy lesz-e hozamuk azok szamara akik

nn cc.h:n cszrcveszik., es helyesen ertelmezik azokat de lui dknlmazkodnak hozzajuk. '

I kil1lsllk inkabb azt, bogy egy adott jolnek mekk

t. ora

I l mn mas jclckhez viszonyftva., ezaltal a VI· J

I • ,., . szony agos

III gc hgyclve, es ne hagyatkozzunk a pontes dollar krc

"/. III Iko<16 jelbc cnged rnelyebh beteJdntest.

JOBB STRATEGIA:

I ;11, Ill; (I tc '111..10.

,

17


PARTIROL .. PARTIRA (AHOL VAN):

Ez a kateg6ria bemutat egy peldat, ho~. hogyan a~:!~

mazkodhatunk nyeresegesen az.Arulkodo Jelh~z .. E1Z t!l..

, ttuk be es Je en os

a eldakat alapos valogatas utan te. '

er~t\ket adnak hozza a lelrashoz, rnivel utal ~ulatn:h an hasznalhatjuk a gyakorlatban az arulkodo jele t. :~:tir61-parrira peldak mind MCU poker tablazatokat hasznalnak. A kovetkezo fejezetben elmagyarazom, hogyan ertelmezhetok ezek a tablazatok,

•

AZ MCU POKER TABLAZATOK HASZNALATA

zcrt talaltam ki az Mev poker tablazatokat, mert II Ilvanval6 sZilksegvolt egy altalanos modszerre, amel1yeJ fll"lkcr partikat Ie lehet imi nyomtatasban es az intemeten.

I Zl'KCl a tablazatokat balr6} jobbra, fentrdl Iefele kell h '\111, mint ahogy ezt a konyvet,

csclckmcnyek sorrendben kovetkeznek egyrnas JI II l ehat arnikor latunk egy tetet, dobast, vagy kartyakat u "i ilenni, az akkor tortenik, Minden, ami a tabIaz:atban I I hb van - balr6l jobbra, fentrel lefele baladva k rihhan 15rtcnt. Minden, ami utana van-ba1r61jobbra, r nllc)llcfde olvasva - kesobb torrent.

'I ilva: a megkonnyitese erdekeben minden MCU I II Z II uljan talalhato egy jelmagyariizat, amely roviden , I hogyan koll ertelmezni azt, ha clfelejtenenk, Ebben a n h en az MCU p6ker tablAzatok harem fajtajat fogjuk

IJI Ini gyel a hold'emhez, egyet a hetlapos studhoz,

I 'sl'rcll)s p6kerhez.

ko 'r.;lkc70 oldalakon ezek mindegyikehez lathatnak I rill hold'emmel kezdve.

1


VlCU P6ker Tablazat ,
/I!Jtek: Hold'em Struktu,nJ: 25$ as 50$-05 vakok, 50$ nYltas a flop elott €IS
Han, 100$ an k6vetoen T~t
"1* 2 3 4 5 6 7 8 9 10
• v25 v50 75$
IJ·JI ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ I.,duI6-
lapok
rn 8 8 8 8 8 8 8 8 8 «<
111
--
~- - - - -
=501 =1od =100' - =100'
:100' 425$
Flop
~
-
~
. '" 12.21
"'. 50 "'50 - «<
_507~ 575$
Torn
tJ
.", !,II 100' «<
, 775$
-100 -~
River
r;]
.... 100 <..:<;
.. " 12 1,175$
200 1=200~
~ r·KI Rejtett
lapok be-
11~ I ~ mutatasa
10 «<
NYER 20

AZ MCU POKER TABLAzATOK HASZNALATA

KUlcs: Az. esemenyek balr61 jobbra, felOlrol lefele kovetkeznek. MUlden licftkor a ... [ellel kezdodik, as a .... [ellal vegz5dlk. Tovabbi J"lok as szimb6lumok: a (alaptel): v (vaktel); Y (psssz): = (megadas); '" (emeles); - (dobas); • (oszt6 pozlcio, vagyis ,8 gomb").

A (.sillagokkaljel6lt pozici6ban (pl. *1~) OIOnk mi. Minden tat, amelyet " In el6z meg szimb6lum, 6nkentes elso tet. A tetek az adott kOrben zesen befektetett penzt jelzik. A jobb szelso oszlopban fellOntetett

0', zeg a kassza nagysagat Jelzi a IIcftkor vegan.

imc a teljes rnagyarazat, A tetejen Iathatjuk, hogy lUil en jatekot jatszunk, es milyen licitalasi strukturava]. kLlvI.!lkez6 sorban lathatjuk az uh~sszamokat. AmeJyik dlagokkaljeloJt. mintpeldanl az " 1 * az irnenti peldaban,

J I I konccntnHunk straregiankkal. Gyakran megmutatjuk 11Ilt.:I-. a jatekosnak a rejtett lapjait, de a tobbieket csak obb, 1,,1 strategiai elemzes saran. A rejtett, csak az

It " ,. tckos szamar8 Iathato lapokat alah6zas jelzi, hogy til' kLllUnb6ztessiik a mindenki szamara lathato Iapoktol. i ilk~s zamok alatt az indulolapok sora kovetkezik, I I II I" LI k, hogy esetunkben tele van egy tizfos asztal, II Inlh gy mindenki kapottlapokat. Mi az 1. szeken ulunk, II ml csak azokat a lapokat latjuk, A • jelzi, hogy a 3,

kn 1 van az oszt6 gomb, tehat a licitalas attol jobbra 1111 ik, 11 25$-08 kis vakkal, amelyet "v25" jelez, rnajd az IS lid 'Y akkal folytat6dik melyet ,v50"-neljelOltilnk.

I hr:l is bttlr61 jobbra olvasva az indu161apok sorat (a ldsLl SOl' jelzi, hogy rnelyik Ilcitkorben tartunk), a

j ICII:ilhaljuk. a 6. szek eI5tt,jelezve, hogy az onkentes I I chbcn a korben itt kezdodik. A kezd6nyil utan III uunk egy gcndolatjelei (-), amely azt jelenti, hogy a I \ dobou. Minden osz.lopban barmikor megnezhetiUk "I I ktntv , hOb')' rnikor szall; ki egy adott jatekos a ., I I. J cit ba. t.;elz5 gondolatjeJ alatti licitkorokben nem Ihlll~ I bb Itcilallist az adoujatekost61.

7., ~ .. 9, cs [0. szek szi nten deb (13tha16 a vlzszintes II II'. H~I\O u kOvotkczl) sorra ugrunk (ah gy egy 'I 111\ rsuunk. mil1dlg hair I [obbra, fcliHrollcfcl~).

21


A he lyunkon , az 1. szekenaz au ,,=50 ", ezt akovetkezokeppen kell ertelmezni: az egyenleseg jel azt jelenti, megadas, az ,,50" jelzi annak osszeget (amely egyenlo a nagy vakkal), es az ! szarnjeloli, hogy a tablazatot keveto rnegjegyze ek kozul a megfelelo szamu tartalmazza az adott dentes strategiai rnagyarazatat (ebbol a tablazatb61 kihagyva).

A 2. szeknel ,,£. 100' lathato, ami annyit tesz, bogy a jatekos osszesen 1 OO$-ea emelt az adott licitkorben (ami 50$-os emeles), es bogy a 2. szamri strategiai megjegyzes kovetkezik a tablazat utan. Gondolorn, a Iicitkor tovabbi esemenyeit tudjak kovetni. A ..... jelzes a licitkor utolso e ernenye utan kovetkezik, A jobb szelsf oszlopban a kassza teljes osszege lathato a licitkort kovetoen, Itt ez 425$. A kassza meretet minden licitkor vegen megadjuk.

Mo t atterunk a masodik licitkorre, a flopra, Eloszor IS, ajobb oldalon lathatjuk a flop lapjait, Ezt koveti a licitalas. Az egyetlen dolog itt, amit tudni kell, hogy a pipa (v") azt jelenti, bogy a jatekos passzolL

A negyedik (torn) es az otodik (river) kozos lapot kovetti licitalas kulon sorban olvashat6. A legals6 sorban lathatjuk a teritest, amelynek soran kid erul , ki nyert - a gyoztes kezet a "NYER" sz6 jelzi. (Ha valaki az MGU p6ker tablazatot szeretne alkalmazni, hasznalhatja az als6 sort arra is, hogy oktatasi celzattal megmutatja azokat a rejtett lapokat amelyek nem jutottak eJ a teritesig, Ezekct nem-teritett lapokkent kell megjelolni, peldaul ugy, hogy a ,;OOBOTT" sz6t ala irjuk. Anem-teritett rejtett lapokat a tablazatot koveto szovegben is Ielfedhetjuk, vagy akar mar az elejen, az osztasnal megmutatbatjuk. Hasznaljuk 8Zt a modszert, amely celunknak leginkabb megfelell)

Ismetlem, bogy a labjegyzetekhez tartoz6 strategiai megjegyzesek ebben a peldaban nem szerepelnek. Az cbbcn a konyvben letrt arulkodo jelekct bernutato tabhizatoknul minden labjegyzethez tartozik rnagyarazat :1 lnbl~zat l kovcteen.

2

AZ MCU POKER TABLAzATOK HASZNALATA

Miutan egy adott jatekos kiszallt a partibol, elsotetlllietjUk:

I1s/lopat a. kesobbi Jicitkorokben. tgy k6nnyebben lathat6, hogy kik: aktivak meg a partiban, Mi is ezt a m6dszert II I sznaljuk ebben a kOllyvben.

Most nezzunk egy h6tlapos stud MeV p6ker t;lbI6zatot ...

23


MCU P6ker Tablazat
Jatek: Hstlapos stud Struktura: 10$ alaptet, 15$ kotelezo
kezdotet az alacsony lapnak, 50$ tat az osztas utan
es a 4. utcaban 100 t(~t azt k15vetoen
1 2 3 4 5 6 *1''' 8 Tat
a10 a10 a10 a10 a10 a10 a10 a10 80$
8 8 8 8 8 8 18.81 8 Indul6-
lapok
EJ E3 EJ EJ E3 E3 ~. EJ «<
~ [3.3] 1444] ~ r¥7] -- E;]
m 18+8]
0
~ k15 =15 - =15 - .... 50' .... 100'
- - ~100' =100' i='100~ 495$
~ IJ·JI 16+81 17+71 4. utca
«<
.... "" ... 506
- =50 =50-4 645$
~ L:;] 12.21 5. utca
«<
.100' =100i
=100-4 945$
15.5] ~ .~ 6. ute a
«<
..... ...
...~ 945$
8 UJ 8 River
-- .100'0 - «<
-
..... 200 ~200'~ 1345$
L!;] ~ ReJtett
0 lapok be-
E:J ~ rnutatasa
(utolJara
rn ~ a river)
«<
10
NYFR 24

AZ MCU POKER TABi.AzATOK HASZNALATA

Kulcs. A:z. esemEmyek bair61 jobbra. felmrol lefele kovetkeznek. nden IIcltkor a • Jellel kezdodlk, es a .... jellel vegzodlk. Tovabbl

I es szimb6Jumok: a (alaptet); v (vaktet); ...J (passz): ::. (megadas); • ( mills); - (dobas); • (oszto pozlclo, vagyls "a 90mb").

III gokkal Jelolt pozfci6ban (pI. ·1*) mOnk mi. Minden tet,.amelyet n III aiM meg szlrnbolurn, onk{mtes elso tat. A tetek az adolt korbsn " n befektetett penzt jelzik .. A jobb szelso oszlopban feftOntetett 9 n kassza nagysagat jelzi a IicLtkOr vegen.

IOSI, hogy a hold'ern tablazatotmar kozosen vegignez• lal. n mar tudjakis, hogyan kell ertelmezni a hetlapos tu crziot. Mivel nincsenek k52DS Iapok, mindenjatekos PI Ii cgyenenkent kerulnek kiosztasra, es igy jelennek ) l [li luzatban is .

;\7. .,010" a JO dollaros alaptetet jelzi. A."k15" az aLa-

11 lop SZRl11ara kotelezo kezdotet, vagy ha ugy tetszik, I I.

Vcgill pcdig hasznalunk otlapos cserelos pokerre is II I' IS cS alacsony) MCU tablazatokat, true egy otlapos r I, s pokeres tablazat:

CU Poker Tablazat

, /(. Bubl vagy jobb draw (cserelos), jokerrel Struktura: 5$ a e 91 5 elott 50 u ana

Lapok a csertHes elott <<;<

... 25

=50'

165

2


Csereles «<

Kezek

~1 lap (2",2

cserelve)

~ IK·KI

~ EJ

Csereles utim «< 365$

bemutatasa

«<

Kulcs: Az esarnenyek balr61 [obbra, felOlrOI lefele kovetkeznek. Minden licitkor a .. jellel kezdodlk, as a .. Jellel vegzodik. Tovilbbl jelek es szimb6lumok: a (alaplet): v (Vaklet); " (passz); = (megadllls): .. (emeles); - (dobas); • (oszt6 pozlci6, vagyis .8 90mb").

A csillagokkal JelOll pozle 6ban (pI. ·1') OIOnk mi Minden Illt, amelyel nem el02 meg szimb6lum, onkantss elsO leI. A lalek 5Z adoit korben osszesen befektetell panzt jelzlk A jobb 5z6150 osztcpban raltOnt I tI Osszeg a kassza nagysegat jelzl IiCllkor v~g{m

2

AZ MCU POKER TABi.AzATOK HASZNALATA

to. lama mar ez a tablazat is bizonyara konnyen tell. Az indulolapokat lathatjuk, amint osztasra kernlnek Is' licitkort rnegelozden. Majd lathatjuk a megtartott I I Ik it cgy + jellel alattuk. A + jel valasztja el a megtartott I II az ujaktol, ameJyeket a csereles soran kaptunk, Ha

I r, kjuk oket, akkor a + jet feletti es alatti (ha vannak) ~ .1 ,1jeik ki a vegso pokerkezet. A terftes (amennyiben 'fll ra), az utolso licitkor utani sorban lathato.

Y B TUDNIVALOK

\ M U poker tablazatokhoz nines szukseg a Iapok I 11 mcgjelenftesere, mint a fenti peldakban. HasznalI II k Inns grafikus vagy szoveges megj elcnitest is a I apok I .' chat az indu161apot igy is jelolhetjilk: ~J +10.

Il bbi jelzest sem kotelezo hasznalni, ha nines ra , g. Elkepzelheto peldaul, hogy bizonyos webol- 11 m: ssal kell helyettesiteni, Ezekben az esetekben tk ,/" altoztatasokat javasoljuk:

ZIII UlInk *-t a • helyett az oszt6 pozfcio jeloleserel 7.11, ljunk > -t a .... belyett az elso onkentes cselekves I ~.l-r .!

zlI.i.ljunk <-t a .... belyett a l icitkor utolso I kvcscnek jeloleserel

zn, Ijunk c -1 a .& belyett az emeles es visszaemeles Nere!

lll,il"unk -- -I (ket kotojelet) a-(gondolaljel) helyett

[llss/uhis jelclesere:

II .1II!Hjlmk l ka k p -t a .. + • ~ helyett, ha nines I h Itl cglll1k a sviueket saimbulumokkal megI I 11 r 'nil

lln :r.nal i link ( l), (2 . ( ) szamozast a 1,2, (labjegyzet) I 11 m 'grcgYl.csck h 7.zafuzcsehez az M U poker • IILill Lit. II!

27


A tablazat jelleget a szegelyezett sorokkal es oszlopokkal meg kell orizni. Erre lehetesegvan az intemetes weboldalakon csakugy, mint a legtobb szovegszcrkesztc programban.

MINDENKlszAMARA ~NGVENES

Vegul, az MCU poker tablazarok egesz modszeret es megjelenfteset szabadon felhasznalhatova teszem a nagykozonseg szamara. Semmifele jogot nem tartok fent ezekkel kapcsolatban. Barki hasznalhatja 5ket. Remelern, hogy altalanosan elfogadotta valnak. Azt is remelern, hogy senki sem valtoztatja meg az alap elkepzelest, vagy ahogy az informacio megjelenitesre kerul, Lehet, bogy bizonyos pont kon lehetne javitani ezeken a tablazatokon de ha rnindcnki a sajat feje utan megy, akkor nem lesz egyetemes formaja a poker strategia bemuratasanak, Marpedig erre szuksegunk van.

Letezik egy TI. tipusu MCU p6ker tablazat (amit itt hasznalunk, az L tipusu), amelyet itt nem mutatok be reszletesen. Ez az oramutato jarasava] megegyezo iranyu spiralos savbol all, arnely a kozepen talalhato kassza iranyaba fut. A spiralra egy geometriai "pitet" rajzolunk, amelynek minden szel ete egy p6ker ti lest j e161. A cselekves sorrendben tortenik, a megfelelo jatekos szeleten belul, beleertve a licitalast es a lapok kiosztasat is, es a spiral rnenten gondolatban haladunk a kassza fele. A jovoben felhasznalhato rnajd, de rut bonyolult ahhoz, hogy ebben a konyvben alkalmazzuk,

Szivesen veszek barrnilyen javaslatot az MCU p6ker tablazatok szabvanyanak jovobeni fejlcsztcsehez, Minden e1fogadott fejlesztes idorol idore hivatalo an bejelcntesre kerul, es egyik sem Iesz annyira radikalis, hogy a regebbi tablazatokat clvasok De ertenek meg konnycden az (tim Ez az almom, RcmeICJ1l, hogy mas s'&cl7ok is elkezdik

AZ MCU POKER TAaLAzATOK HASZNALATA

zal vanykent hasznalni az MCU poker tablazatokat, II aslatokat tesznek a megjelenitessel kapcsolatban, es r\'slcve va lnak annak a csa patnak, arnel y ezt a kis fej lesztest wg/.i a poker vilagviszonylatban torMno nepszenlsiteset (L'I/O kozos erofeszitesunk reszekent.

f •• <'I(~,l.l': Szenok. ok/a/ok, es bark! !luis. aid szeretne szahvti,rykbll has::milni

I III '( J fmkt:r /obldzalokol, Microsoft Woni sablnn: raid! (J wwwplanetpoker. com 1I .. /./ulwl

2

•

"CARO TORVENYE ALAZA SZEFOGGESEKROL" AZ ARULKODO JELEK

A PCKERBEN

1hz r is megosztok Onokkel egy titkot. Majd l dll'-\juk fejtmket es kitalaljuk, hogy mi koze van I Jl' keres arulkodo jelekbez. A titok annyirajelentos, \ .tl6s elethelyzetekrc is jellernzo, amelyekkel nt.1 okszor talalkozunk, A p6kerben altalanossagban k( It II . n a p6keres arulkodo jelek teren azonban

III "s Iontossaggal bir- amint kesobb latni fogjuk. 1111dcn 'k elott nezzuk azt a valtozatot - specialisan I cszi \ c ennek a konyvnek a kedveert, MeV poker l I Hal kiegeszltve=, amely 1999. elejenjelent meg

r I Plnvcr magazinban publikalt lrasomban, A ctme az It

,( Itro Wrvenye a laza osszefiiggesekrol"-

IJbk or tulan legkevesbe megertett koncepciOja

lillI, hosszu idejc b zelek mar errol a koncepciorol, II mk, hogy .sak kevesen ertik jelentoseget,

1


Sot, sok jatekos l'lgy allitja ossze straregiajat, mintha a jelenseg, amelyrol beszelni Iogok, nem is letezne.

Amir ol b esz e l ek , az Ca r o torvenye a laza osszefuggesekrel. Ez egy rendkivul fontos torveny, de bizniuk kell bennem, amikor azt allltom, hogy erdemes a kovetkez5 ertekezest meghallgatniuk. Vegeredmenyben osszeall majd a kep, Eloszor azonban vegig kell neznunk ket hold'em partit a vakokt61 kezdve, egeszen a teritesig,

1. parti 75$/150$ hold 'em

Elso Iicitkor: 1. szeken filo jatekos beteszi az 50$-05 kis vakot; 2. szek beteszi a 75$-08 nagy vakot; 3. szek 150$ra emel: 4. szek dab; 5. szek megadja a 150$-t; 6. szek vi szaeme1225$-ra; 7. szek dob; 8. szek dob; 9. szek dob:

I. szek megadja a 225$-t; 2. szek dob; 3. szek megadja a 225$-t; 5. szek megadja a 225$-t.

4 jatekos marad 225$-ert, ezzeJ 975$ a kassza, beleertve a nagy vakot, aki kiszallt,

IJ:] r \11\ 41

Masodik licitkor: 1. szek passzol; 3. szek nyit 75$crt (megkerdojelezheto, de agressziv es nem zokatlan nyitas, mint latni fogjuk); 5. szek megadja a 75$ l (megkerdojelezheto, de nem szokatlan rncgada ); 6, '/c-k emel150$-ra; l . szek visszaemel 225$-ra; 3. szek dob; 5 szek megadja a 225$-t (talan ketsegbeeseseben - ki tudja? ; 6. szek 300$~ra a maximumig emeli a tctct; 1. szek megadja a 300$-t; 5. szek megadja a 300$-l.

Harornjatekos marad, Ha osszcadjuk, ez ujabb 975 -os kor, A kassza jel nlcg 1950$.

2

"CARO TORVENYE A lAZA OSSZEFOGGESEKR6L"

~lap ...

L~

F:l ~

Hnrmadik licitkor: 1. szek passzol; 5. szek 150$-ra1 II retck megduplazodtak); 6. szek megadja a lSO$-t; I k elg ndolkodik, ugy tiinik, dobni akar, aztan ugy

I nicgndju a tetet vegul hirtelen 300$-ra erne); 5. szek ...... _. ... , Ill' I 450$-ra; 6. szek megadja a 450$-t; 1. rnegadja I.

bbra is harom jatekos van partiban, A kassza IMl1lh"lI ~ ~OO .

i I kor: I. szek passzo I, 5, sz6k 150$-ra1 nyit; -ra ernel; I. zek dob; 5, szek megadja a

., it I sor az 5. es 6. szek kozoU az 1. kassza Itlllllcscrc. A 6. szek nyeri a kasszat, arnely n mondorn meg cl, mile voltak a teritett lapok, n "l7. Ink Il1L'g III g cgy partit.

3


2. pard 75$/150$ hold 'em

Ezt a partit csak roviden ismertetem, hogy rogWn a targyra terhessunk,

Elso licitkor: 1. szeken illo jatekos beteszi az 50$-05 kis vakot; 2. szek beteszi a 75$-05 nagy vakot; 3. szek 150$- ra emel; 4. szek dob; 5. szek dob; 6. szek dob; 7. szek megadja a 150$-t; 8. szek dob; 9. szek dob; L szek dob; 2. szek (a nagy vak) megadja a 150$-t (meg 75$-t).

3 jatekos marad 150$-ert, ezze1500$ a kassza, beleertve a leis vakot, aki kiszallt, Ezuttal a osata a 2., 3. es 7. szeken lilo jatekos kozott zajlik. Az I. partiban a csataban az 1., a 3., az 5. es a 6. szeken tHo jatekos vett reszt.

f:] 19• 9114.41

ugyanaz, mint az 1. partiban. Masodik licitkor: mindenki passzol,

Harom jatekos marad. A kassza meg mindig 500$. A tom lap ...

r~ol

Egyebkent annak eselye, hogy ket egymast koveto partiban ugyanaz legyen a flop es a torn is, 1: 1 082 899. Vannak azonban olyan flop-tom kombinaciok, amelyek - gyakorlatilag azono ak bar kUlonbozQ szinekb61 allnak,

ezzel az asztal ...

~~G

34

3

."CARO TORVENYE A LAZA OSSZEFOGGESEKROL"

Peldaul:

tJ8G

r:l Q

ugyanez lenne logikai ertelemben, feltetelezve, hogy nem ismerjiik a jatekosok rejtett Iapjait, Szoval, hal is tartottam?

Harmadik licitkor: 2. szek passzol; 3. szek passzol; 7. szek 150$-ral nyit; 2. szek dob; 3, szek megadj a a lS0$-t.

Parbaj alakul ki a 3. es 7. szekenulo jatekos kozott. A kassza jelenleg 800$.

jriI lap.

Csoda tortent! Sokaig tartott, mire megtanultam ezt a

l;'IY: aw:ri.{n~·1

J 9 4 10 10

U tolso licitkor: 3. szek passzo I, 7. szek 150$~ ral nyit; 3. szek dob. Nines terites, es a 7. szek bezsebeli a 950$-08 kasszat, benne a 150$-08 meg nem adott tetjevel,

Kezek feltedese

Most fedjuk fel az 1. parti jatekosainak kezeben leva indulolapokat:

L ,zoJ· JI9 \1

2. zeJ\W·J


Mielott tovabb 01 vasnank, terjunkvissza a cselekvesekhcz ennek tudatabanl Hasznaljunk MCU poker tablazatot az esemenyek visszaporgetesenek megkonnyltescrcl Megteszem azt a szfvesseget, hogy minden rejteU lap' felfele forditva mutatok mar a flop elott,

.CARO TORVENYE A LAZA OSSZEFOGGESEKROL"

Indul6- lapok «<

975$

Flop

L:J 19 ·91 r;]

«< 1950$

TiSrn

«< 3300$

River

rn

«< 3900$

RejteU

7


Nezzukvegig ezt az MCU poker tablazatot, es lathatunk nehany gyenge megadast, talan egy-ket varatlan emelest, es tobb hatareset dontest, 1gen, sok ellenfelunk val6ban Igy jatszik - eleg gyakran!

Oke, akkor most nezzuk a 2. parti rejtett lapjait,

1. ~eJ 4 JII" 4 .1

~r:l

2.szelCOU

3 szek 1\ J [\ QI

4. szek: [7 .. Ir \1

5. szek IQ • J 4 81 ~F:l

6.szek:UU

rr=lro:l

7.szek:UU

8. szek:I"· 81 [6. 61

r:l.r:l

9.SZek:UU

Hoboco! Ujra kinyomtattak ugyanazokat a kezeket.

38

"CARO TORVENYE A LAZA OSSZEFOGGESEKROL"

Hadd beszeljek az osszes uyomdasz-kiado-tipusu emberrel, hogy helyre tudjak-e hozni a do lgokatl Mans jovok a 2. parti lapjaival ...

A LAZA OSSZEFOGGESEK MAGYARAZATA

Az en hibam, Ezek valoban a 2. parti kezei. De meg ennel is furabb a helyzet. Nem csak. hogy minden egyes jatekos ugyanazokat a lapokat kapta, ugyanolyan magasat es ugyanabbol a szinbol, de mindket partiban az0008 volt a flop, a torn es a river is! Ez aztan a csillagaszati esely - nem hiszern, hogy yalaha lattam mar ilyet.

Nezzunk egy MeV poker tablazatot a 2. partihoz .. ,

D

CARDOZA SOROZAT· MIKE C.ARO

I I

McU P6ker Ubh~zat
Jatek: Hold'em Strul<tura: 50$ as 75$-os vakok, 75$ nyltas a nop elOtt es
utan, 150$ azt kovetOen
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tat
v50 v75 • 125$
IJ·JI E;] ~ 17-71 ~ 5J ~ IS-81 r;] Indul6-
-.- -- -- -- -- -- lapok
19.91 19-91 ~ 14-41 IS·81 1\41 rn 16-61 12421 «<
0
-- -- -- ~ -- ~
~150 - - - =150 - - 500$
:001504
Flop
!J·JI
19 '91
[SJ
«<
• 'tI 'J .;~ 500.$
Torn
~
0
" «<
~ .... F150~ 150 800$
-
River
ru
0
~'tI 150 «<
-4 NYER 950$ Kulcs: Az esernenysk balrol jobbra, felOlrol lefele kovetkemek. Minden licilkOr a ... [ellel k.ezdodik, as a ... jellel vegzodlk_ Tovabbl jelek as szimb6lumok: a (alaptet): v (vaktst): <J (passz); = (megadas): ... (emeles): - (dobas): • (Osti6 pozlci6, vagyis ,a gomb").

A csUlagokkal j81511 pozfci6ban (pl. *1') OIOnk mi. Minden tet, amelyet nem el6z meg szimb6lum, onksntes els6 leI. A tstek az adott kOrben Qsszesen befektetett penzt jelzik. A [obb szelso oszlopban fellOntetett bsszeg a kassza nagysagatjelzl a IIcltkor vegan.

40

.,CARD TORVENYE A LAZA OSSZEFOGGESEKROL"

Ez a ket parti bemutatja Caro tdrvenye; a laza osszejUggesekrol ...

Caro torvenye a Iata oS8zefiiggesekro1

Ha a vdlasztasi lehetdsegek nem kapcsolodnak egyerlelmz7en a haszonhoz, az emberek altaldban ugv cselekszenek, hogy a vegeredmeny kiszamithatatlan.

Ha a vdlasztasi leheto egek egyertelmilen kapcsolodnak a haszonhoz, akkor az emberek neha ugy cselekszenek, hogy Q vegeredmeny kiszamithatatlan, "

Amint Iathatjuk, pokeres ellenfeleink intuitiv lenyek, Lehetnek befolyasolhatok, bosszanthatok, jatekosak, szeszdlyesek, stb, Sohasem tudhatjuk, mikor kovetkezik be naluk rovidzarlat, vagy mikor teszik a Iegbutabb, esetleg Iegbriliansabb dolgokat, Ez minden pokerjatekosra igaz, a leggyengebb kezdoktol a legtapasztaltabb profikig.'

A helyzet az, hogy meg amikor eilenfeleink a legfegyelmezettebb jatekot jatsszak, akkor is olyan sok hatareset dontest kell meghozn ink, hogy csak tal al gatha lj uk, mit fognak tenni, A pelda partikban nem csak hogy mas jatekosok jutottak fontos szerephez, de meg a gyoztes is mas lett. Az egyik kasszaban koze14000$ gyillt ossze, mig a masi kban J 000$ sern, Es arnikor vegiggondo ljuk, minden tokeletesen logikus.

Meg valami, csak hogy tenyleg meg tudjam ertetni Caro laza osszejii.ggesekr61 sz616 t6rV(?nyenekfontossagat. Ezek mind ugyanazok a jatekosok voltak, ugyanabban a kornyezetben, ugyanolyan erzelmi allapotban, egeszen addig, mig cseJekedniilk nem kellett. Csak annyit tettem, hogy kitoroltem az emlekezetunkbol az elsa partit, es lejatszattam vcluk az ege zel meg egyszer,

41


AZ IGAZSAG A POKERJATEKOSOKR6L

Szeretnem, ha tudnak:

1) A legt5bb parti amelyet ellenfeleink lejatszanak, hasra utes-szeruen zajlik! Mindez azert van, mert aranylag keves az olyan nyilvanvalcan eros vagy gyenge kez, amely egyertelmu taktikat kivan,

2) Nehany partiban, amelyben ellenfeleink hasra ntesszenien jatszanak, spontan donteseket hoznak a dobasrol, megadasrol es emelesrol.

3) Azt, hogy ellenfeleink a kezek nagy skahljat jatsszak hasra tltes-szertien, nem feltetlenul hatranyos szamukra. Neha egeszen j61 megkozelitheti a jatekelmeletet es segithet hatekonyan "veletlenszerusiteni" donteseiket.

4) Amikor poker strategiat probalunk elemezni, fontos tudnunk, hogy egyszertien nem meghatarozhato, hogy ellenfeleink nagy resze hogyan jatszana lapjaival, illetve - sok esetben - hogy egyaltalan jatszana-e veluk. Gyakran ezt maguk sem tudjak a legutols6 pillanatig!

5) Ha On gyakorl6 pokerjatekos, aki nyeresegesenjatszik, akkor az On jatszani-vagy-nem-jatszani dontesei koztil is sok hasra utes-szertien szulerik az utolso pillanatban,

6) Az On utols6 pillanatban, hasra utes-szeruen hozott dontesei nem feltetlenul hatranyosak az On szamara sem!

MAsOK HASRA OTES~SZERO DONTESEINEK KIHASZNALASA

Amikor az igazsag ezen darabjait osszerakjuk, oly m6don kezdjuk el rnegerteni a pokert, ahogyan sosem tudnank rnegerteni ha ugy gondolnank ni, mint egy sakk me rkozesre, Elkezdiuk majd rnegerteni, hogy miert olyan valtozatosak a cselekvesek es a reakci6k a p6kerben. Es elkezditnkmajd raebredni, hogy ellenfeleink gyakran barmibe belekapaszkodnak, ami segit hatareset donteseiket [gy vagy ugy meghozni.

4

"CARO TORVENYE A LAZA OSSZE·fUGGESEKR6L"

Igen, hasra utes-szeruen dontenek, de ami feladatunk, hogy az 0 hasra utesuket a sajat javunkra forditsuk. Meg kell ertentmk, hogy rnennyire befolyasolhatok ellenfeleink azaltal, hogy mit rnondunk, vagy hogyan viselkedunk. Es akkor a vegso szintre fejleszthetjuk pokertudasunkat,

Es eb bo I a tanu I sagos Ieckebo 1, arne Iy Caro I aza iissze.fiiggesekr{jl sz616 torvenyet magyarazta, elkezdhetjuk megerteni az arulkodo jelek fontossagat. Mivelolyan sok ellenfelunk doni gyakran hasra utes-szeruen, robber kell tennunk annal, minthogy pusztan strategiai szempontb61 elemezziik cselekveseiket osszehasonlitva azzal, amit tenniiik kellene. Figyelnunk kell, fulelnunk, es eldonteni, hogy valojaban mit is tesznek.

4

•

QNKENTELE ARULKODO JELEK

Mire mindennek a vegere erunk, az arulkodo jelek csodaja eletre sz616 nyeresegunk kulcsa lesz. Nyeresegunk nagy resze olyan jatekosoktol szarmazik majd, akik megprobalnak atejteni minket. Ok a szlneszkedok, akik tisztahan vannak vele, hogy mit tesznek, A I talaban lapjaik valodi ercssegevcl ellentetesen fognak viselkedni, Ha keziik fortelmes, megprobalnak.meggyozni minket, hogy felelmetes lapjuk van. 1-Ia kezuk eros, megprobaljak elhitetni, hogy ccska lapjaik vannak. A szlneszkedok vilagara a 6.jejezetben ternnk ki - Szineszkedok arulkodo jelei.

Most az arulkodo jelek egy masik fontos kategoriajaval foglalkozunk. A kovetkezo fenykepeken lathato fick6k ertekes informaciokat adnak szarnunkra, annak ellenere, hogy nem probalnak atejteni.

Att61 fuggetlenul, hogy ezek ajeleknem szineszked6ktol szarmaznak, elkepz e Uleta , hogy ugyanezek az emberek masker szineszkednek. Mindossze annyit tudunk, bogy cbben az adott pillanatban nem veszik a faradsagot, bogy szfneszkedjenek, Lassuk tehat, hogy mi mondani val6juk

an zamunkra ...

45

HARCON KivOLI ARULKODO JELEK

Mikozben az arulkodo jelek tobbsege egy kasszaert folytatott barcban figyelheto meg, van nehany ertekes informacio, amelyet akkor tudhatunk meg ellenfeleinkrol, amikor nem erdekeltek a partiban,

A poker teszteli megfigyelf kepessegunket, Probara teszi logikankat es versenyzoi megerzeseinket is. B izonyos ertelemben a habonr biztonsagos es esszeni formaja, A pokerhaboni nem esak minden kasszaert folytatott versenges, egyik parti a masik utan, A pokerhaboru tobb, mint egyszeru hare partircl partira, mert fontos dolgok tortennek ket parti kozott is - amelyeket meg kell figyelnnnk,

Az ebben a fejezetben lelrt harcon kfviUi arulkodo jelek mellett minden olyan dologra fel kell figyelntmk egycgy jatekos megjeleneseben, ami tippeket adhat jovobeni pokeres viselkedesukre vonatkoz6an.

A j61 6lt6z6tt emberek peldaul hajlamosak konzervativan iatszaui. Egy gytirott oltonyt es meglazitott nyakkendot isola ferf azonban valoszinuleg kockaztato kedveben van, t's lazabban fog jatszani, rnintha ugyanaz az oltony frissen vasalt lenne, es a nyakkendo tokeletesen allna,

John Fox poker szakerto azt ltllitja, bogy akik vallasi szimbolumokat vi elnek, azok babonasak, nehez aket !...ib16ff6IIl1, CS ILII sok partiban ve .znck rcszt. ox atya

A7

CARDOZA SOROZAT • MIKE CARD

nyilvanvaloan banto szandek nelkul fogalmazta meg elmeletet, es elkepzelheto, hogy van is benne igazsag, Termeszetesen a szerencset boz6 kellekeket felvillanto jatekosok, vagy akik babonasan viselkednek, szabadabban barn:;akjJ6ker dollarjaikkal, mint az atlagos jatekosok.

lme nehany szemelyes megfigyelescrn, illetve tanltvanyairne. (Tanitvanyaim kczort sok a no es a kisebbsegekhez tartozo, tehat ezeket a megjegyzeseket semmilyen ertelemben nem szanom szexistanak, rasszistanak vagy baratsagtalannak.) Nagy altalanossagban a noket nehezebb kibloffolni, mint a ferfiakat. A tavol-keletiek vagy nagyon sokat tndnak, vagy nagyon szerencse-kozpontuak. Aranylag keyes fekete jatszik a peuzrryeremenyert; legtobbjuk sokkal szabadabban kockaztat, mint a tobbi jatekos, Amikor ismeretlen jatekos az ellenfelunk, extra nyeresegre tebetiink szert ha azt feltetelezzuk, bogy ezek szerint a sztereotipiak szerint jatszik, amig bizonyitekot nem Iatunk az ellenkezojere.

Nezzunk nehany harcon kivuli arulkodo jelet, ..

48

ONKENTIELEN ARULKODO JELEK

1. ARULKODO JEL

CiM:

Amikor kissrac voJtam, szerettem legozni.

KATEGORIA:

Harcon kivuli.

LEiRAs:

Az ilyen emberek.hatalmas energiat fektetnek bele, hogy zsetonjaikat takarosan elrendezzek, Meg arra is figyelnek, hogy a zsetonok oldalso csfkjai egymas ala essenek.

MOTIVAclC):

A jateko szemelyisege - mindig, vagy csak Jelen pillanatban - nem fcle15t1en. A szabalyosan rendezett zsetonok segltik biztonsagerzetet,

MEGBiZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 88% Kczepes jatekosok = 68% 16 jatekosok = 59%

DRANKENTI HOZAM: ] $-os teten = 0.33$

I OS-os teten = 1. 14$ 100$-05 teten = 3.15$

RESZLETEK:

A zsetonok elrendezesct nagyon ritkan hasznaljak a latekosok megteveszteskent. A legtobb jatekos csak akkor vlncszkedik. arnikor annak hozama azonnal erezheto (pl. cgy ka za amelyert meg folyamatban van a kuzdelem). Ivllcn clunk 016di tcrmeszcrcbc g akran bepillantast

4

CARDOZA SOROZAT .. MIKE CARO

nyerhetunk, ha megnezzuk, hogyan rendezi el zsetonjait. A reudkivuli fegyelmezettseg, amellyel ezeket a zsetonokat elrendeztek, azt sejteti, hogy ez a jatekos valoszinuleg megfontoltan valcgatia meg indulolapjait, ritkan bloffol, es nem nagyon vallal kockazatot,

Termeszetesen bangulata megvaltozhat a jatek folyaman, de ebben az esetben elkepzelheto, hogy a zsetonjai i rendezetlenebbekke valnak, Vegyiik eszre, hogy van nehany extra zseton a nagy kupacok tetejen. Ez lehet a nyeremenye. Ezt fontos tudnunk, mert gyakran sikeresen bloffolhetunk, ha csak egy kicsivel tobbet licitalunk, mint a nyerernenye.

Sok jatekos kevesbe ad meg egy hlvast, ha uyeresben van, de ha megadasa sikertelen, akkor vesztesbe kerulne, VegyGk eszre azt is, hogy ez a fick6 nagyonjel oltozott. Ez gyakran - de nem rnindig - konzervativ stilust jelez.

LEGJOBB STRATEGIA:

N e menjunk be kozepes erossegillapokkal, ha ez a fern beszall a partiba! Bloffdljunk ellene kicsit gyakrabban, mint mas jatekosok ellen! Ne tartsuk a tetet olyan lazan, ahogy szoktuk, amikor nyit!

5. kip:

Szami: a jol szitualtsag?

ONKENTELEN ARULKOD6 JELEK

2. ARULKODO JEL

elM:

Epiteszeti szabalyok megszegese,

KATEGORIA:

Harcon kivuli.

LEIRAs:

Ezt a j a tek o st nem nagyon izgatja, bogy milyennek latszanak a zsetonjai. Rendezetlenek es megszarnolhatatl anok,

MOTIVAcIO:

Ajatekos kockaztato hangulatban van, alig varja, hogy akcioba lephessen, es nem gondol a penzre.

MEGBIZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 79% Kozepes jatekosok = 62% J6 jatekosok = 53%

ORANKENTI HOZAM: 1 $-os teten = 0.27$ 10$-os teten = 0.90$ 100$-os teten = 2.70$

RESZLETEK:

Ugyan a jatekosok ueha atverhetik az embert, az osszed 0 balt zs etonok 3.1 talaban fe I e lem nel kill i j atekot rclentenek. Ez ajatekos valoszlruileg liberalisabbanjatszik, ·de az is scjtheto, hogy a nagy lapj Bit agresszlv jateka miatt boscgc en ki fogjak fizetni. J6 cscly vall ra, bogy ez a fern kesz elves ziteni osszcs zset njal, es ~akr< 11 ezt meg is teszi,

1


LEGJOBB STRATEGIA:

Adj uk meg gyakrabban az emeleseit: B Loff'61j link ellene kevesebbet, mint mas jatekosok ellen szoktunk!

Caro 1. SztVlllj torvenye az arulkodo jelekr61 Ajalekosok gyakran jafekstflusukarjel/emzo medon rendezik el zsetonjaikat. Ha konzervativan.

az konzervativizmust jelent; ha hanyagul,

az hanyagstigot.

6. kip:

Ezt a jatekost, llgy tiinik, hogy nem irdekli, menn i zsetonja van ...

ONKENTELEN ARULKOD6 .JELEK

3. ARULKODQ JEL

elM:

Gyertmk, siessunk, jatszani akarokl

KATEGORIA:

HarCOD kivnli.

LEIRAsc

A balra ilia ferfinek el£ogytak a zsetonjai, 65 ujabbakat akar, Biztos akar lenni benne, hogy azonnali tigyelmet kap, ezert penzet a levegoben lobalja,

MOT.vAeIO:

Ezt a jatekost nem zavarja, ha az emberek megtudjak, hogy - legalabbis ideiglenesen - van eljatszani va16 penze. Gyakran azzal kompenzalja a "megaUiztatast", ami zsetonjainak elvesztesevel jar, hogy mindenki tudornasara hozza, hogy van meg penze. Lehet, hogy jatekos hangulatban van, es alig varja, !logy a korabbinal szabadabban kockaztathasson. Nagyon ritkan fordul d5 olyan, hogy egy konzervattv jatekos azertvesz latvanyosan zsetonokat, bogy atverjen minket; ez szokatlan gyenge es atlagos jatekosok kozott.

MEGB(ZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 75 % Kozepes jatekosok = 72% J6 jatekosok = 55%

ORANKENTI HOZAM: ] $-os teten = 0.24$ 10$-0' tet n = .75$ 100$- . teton - 20$

CARDOZA SOROZAT • MIKE CA~O

RESZLETEK:

Annak ellenere, bogy ez az arulkodo jeI nem mindig megbizhat6 amikor valaki Iarvanyosan ker zsetonokat, sokkal nagyobb a valoszimisege, hogy agresszivan es gyakran 6vaUanul fog jatszani,

LEGJOBB STRATEGIA:

~g ,az ellenkezojercl meg nem bizonyosodunk, kezeljuk ugy ezt az embert, abogyan barmelyik masik laza jatekost! Tartsuk a tetet gyakrabban, es bloffoljunk kevesebbetl

7. kep:

Ez afet:fi zsetonokat ker: es szeretne, ha errol mindenki tudna.

54

ONKENTELEN ARULKODO .JELEK

4. ARULKODQ JEL

elM:

HoI van az a 100$, amit 1976-ban ide rejtettem?

KATEGORIA:

Harcon kivuli.

LEIRAs:

Ez a fern zsetonokat vasarol, de nero akarja, hogy barki

lass a mi van a tarcajaban,

MOTIVAcI6:

Termeszetenel fogva konzervativ a penzt illetoen,

Elkepzelhetd, hogy nines sok penz a tarcajaban, es keUemetlennek erzi ezt megmutatni. Lehet, hogy nagyon sok penz van a tarcajaban, es nem akarja, hogy masok meglassak. Altalanos igazsag viszonl, hogy egyszertien nern keresi a feltunest.

M.EGBiZHATOsAG:

Gyenge j atekosok = 80% Kozepes jatekosok = 65 % J6 jatekosok = 60%

6RANKENTI HOZAM: 1$-os teten = 0.15$ 10$-08 teten = 0.33$ 100$-0 teten = 0.90$

RESZLETEK:

Ez pontosan az eiozQ arulkodo jel ellentete. Amikor azt

la~uk hogy egy jatekos rejlegeti p6kert6kejet, nagyon j6 esely van rn, hogy k nzervatlvan fog jatszani, Altalaban


meg az asztal fole sem emeli penztarcajat, amikor zsetonokat vasarol, Inkabb az oleben orizgeti.

LEGJOBB STRATEGIA:

Kevesebbszer adjuk meg emeleseit, blcffcljunk el1ene tobbetl

Caro 2. szamu tiirvillye az arlllkod6 jelekro1

A jatekoso]: gyakran ja leks tllusukat jellemzd modon vesznek zsetonokat, Ha Iatvanyosan. az avatlansdgot jelent; ha ovatosan, az megfontoltsagot. .

8. kep:

Ez a ferfi kipreseli a penz: farcajdb61, amikor zsetonokat vasarol.

S6

()NKENTELENARULKODO JELEK

5. ARULKODO JEL

eiM:

Fogadjunk, hogy tovabb tudok varni, mint tel

KATEGORIA:

Harcon kivuli.

LEIRAs:

Ennek ajatekosnak az arckifejezese azt sugal1ja, bogy valami mason jar az esze, nem a pokeren. Hatradelve supped szekebe, osszekulcsolt karokkal,

MOTIVAcIO:

Ez a jatekos nines kockaztato hangulatban, es egyszenien pihen, mikozben turelmesen vir egy j6 pokerkezre.

MEGBIZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 90% Kozepes jatekosok = 85 % J6 jatekosok = 78%

ORANKENTI HOZAM: 1$-os teten = 0.30$ 10$-os teten 0: 0.54$ 100$-os teten = 1.32$

RESZLETEK:

Ez a testbeszed turelmet sugall, es a jatekos valoban rurelmesen VaL Itt lathatjuk, hogy eppen rnegkapta a ncgyedik lapjat hetlapos studban. Nyilvanvalcan kevesse erdekli ez a patti. Lehetseges, bogy ingyen kapta a negycdik lapot, rnert senki nem nyitott a harmadik utcan. Mindenesctrc cz a parti nem l(1l fontos szarnara.

7

CARDOZA SOftOZAT • MIKE CARO

Azok a jatekosok, akik nyeresben vannak, es szeretnek megorizni nyeremenyuket gyakran egyszertien hatradolnek, es vamak a jo Iehetcaegekrc. Igaz ugyan, hogy ajatekosok gyalcran tesznek ugy, mintha nem erdekelne oket a parti, de itt nem ez a helyzet. Ha ez a ferfi felre ak:ama minket vezetni, akkor valoszinuleg tobbet tenne, nem csak hatradolne, es rnaga ele meredne, Valoszinuleg akkor elfordulna az asztaltol, vagy meg ugy is tenne, mintha ida elott el akarna dobni a lapjait, Ezeket az arulkodo jeleket kesobb elemezzuk, Amikor v alaki t ehhez hason16an latunk hatradolni, meglehetosen biztosra vehetjuk, hogy csak minosegi kezekkel bocsatkozik jatekba,

LEGJOBB STRATEGIA:

Ritkan keveredjunk jatekba ezzel az emberrell

9. kep:

Ez a ferfi karba telt kezzel, hatradolve pihen.

58

ONKENTELEN ARULKODO JELEK

6. ARULKODO JEL

eiM:

Van jobb dolgom is, mint p6kerezni.

KATEGORIA:

Harcon kivtili,

LEIRAs:

Ismet erdektelenul hatradolni Iatunk egy jatekost.

Ezuttal nem teszi karba a kezet,

MOTIVAcIO= Turelmesen vir.

MEGBIZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 88% Kozepes jatekosok = 78% J6 jatekosok = 68C%

OR.ANKENTI HOZAM: 1 $-OB teten = 0.24$ 10$-os teten = 0.5 L$ 100$-05 teten = 1 .05$

RESZLETEK:

Ez hasonlo az elozo jelhez. Arnikor azonban egy jatekos karba teszi a kezet, akkor altalaban hosszu tavon varakozo i.1zemm6dba kapcso It. N ehany jatekos ki sse elore dOl, amikor erdekli egy parti, egyebkent viszont (mint ezen a kepen), hatra supped. A jatekosok neha meg tisztaban is vannak vele, hogy ezt teszik, de nil nagyerofeszitest igenyelne reszukrel, hogy alcazzak viselkede uket - kulonosen, ha azt gondoljak, hogy senki scm figyeli okct.

59

CARDOZA SOROZAT· MIKE CARO

LEGJOBB STRATEGIA:

Ha ezen jatekos elott cselekszunk.jatszhatunk nehany gyeugebb lappa! is, amelyet egyebkent eldobnank. Ez a jatekos ugyanis nem jelent veszelyt, Megkonnylti az alaptetek ellopasat.

10. kep:

Ez a Jerfi is hatradol, es tiirelmesnek ldtszik.

80


7. ARULKODO JEL

elM;

Mikor lesz vegre idem elrendezni ezeket a zsetonokat?

KATEGORIA:

Harcon kivuli.

LEiMS:

Rengeteg zseton tornyosul a no elott. Hz nem azert van, mert rendetlen termeszetu, hanem mert eppen most nyert egy batalmas kasszn es nem volt 11U::g ideje clrendezni oket.

MOTIVAcIO:

Megnyerte az elozo kasszat.

MEGBIZHATOsAG:


ORANKENTI HOZAM: 1$-os reten = 0.12$ 10$-os tcten = 0.27$ 100$-08 teten = 0.63$

RESZl.ETEK:

A legtobb jatekos szereti elrendezni zsetonjait, mielott ujabb partiba keveredik. Ez nero jclenti azt, hogy nem fognak era kezckkel jarszani, Az is Iehet hogy a jatekos kozcpcsen cr' kczzel betel nch ny z ctont, mikozben az utolso kas: '/. t r ndezgcti. Egy alamit az nban szinte soha

1


nem tesznek a jatekosok ebben a helyzetben, nem bloffolnek kezdettol fogva. Lehet, hogy vegul rakenyszerulnek a bloffolesre a parti soran, de amikor beszallaak a jatekba, azt szinte mindig azert teszik, mert a lapjaik indokoljak,

LEGJOiB'8. STRATEGIA:

Ha ez a. no jatekba bocsatkozik, mikozben meg mindig rendezgeti az el6z6 hatalrnas kasszabol szerzett zsetonjait, akkor higgyuk el, hogy Iegalabb kozepes lapjai vannak! Ne fektessunk be penzt abban a remenyben, hogy csak bloffolni Slant be a partiba!

11. kep:

A no eppe« most nyert egy nagy kasszat,es kezdiJdik a k6vetkezo parti.

:z

+

+

Lapok mutogatasa

Neha a jatekosok megmutatjak lapjaikat olyanoknak, akik nem erdekeltek a partiban .. A kibic Iehet egy ja tekostars, aki mar e Idobta lapjait, Lehet baret vagy rokon is, aki eppen most erkezett az asztalhoz, N eha a ba ratok a j atekos mellett ulnek, hogy Iassak kedvenc p6ker hostiket csatazni.

Fantasztikus nyomra vezeto Informaciekat kaphatunk cllenfeltmk kezenekerossegercl, amikor ket jatekos megosztj a egyrnassal lap j a i t. Ha a nezQ mal' a parti kozben erkezett meg, akkor fit kell figyelni, Valoszirrtileg finom ovodas szintf pszichologiat fog alkalmazni, amikor megprobal segiteni pokerjatekos baratjanak, Ha peldaul a kibic egy parti kozepen erkezett, akkor lehet, hogy szomoruan sohajt, hogyha nagyon eros lapot bit. Ha a kez nagyon gyenge, Iehet, hogy tovabb bamulja, csodalva, Ebben a tekintetben a kibic altalaban cllenkezoleg cselekszik, mint az altala laton kez erossege. Nagyon sok jel megfelel a 6. fejezetben (Szineszkedok aruikodc jelei) Icirtaknak - erosnek tettetik magukat, ha gyengek, es gyengenek, ha erosek,

Am i kor azonba n a lapokat a parti e lejeto'7/ogva tudj ak, akkor a jatekosokaltalaban anelkul viselkednek, hogy tudnanak rola. Ekkor nem szineszek, hanem tudatlanok. Peldaul erreaz arulkodo jelre gondolok:

J


8. ARULKODO ,JEL

CiM:

Nye:rj ilk ezt meg egyutt, edesl

KATEGORIA:

Kez megmutatasa masoknak.

LEiRAs:

Akozepen larhato ferfi versenyben van ezert a kasszaert.

Miutan beszallt a partiba, a baratnoje odajott, Ekkor a ferfi ugy dontott, bogy megmutatja neki a lapjait.

MOTIVAcI6:

Lehet, bogy szeretne, ha baratnoje tudna, 110gy megalapozottan szallt be a partiba, es nero kockaztat mertektelenul. Az is elkepzelheto, hogy buszkelkedni akar kartyajatekosi kepessegeivel, mikozben biztos abban, hogy keze eleg eros a kassza megnyeresehez.

MEGBIZHAT6sAG:


6RANKENTI HOZAM: 1 $-os teten = 0.21 $

] OS-os teten = 0.60$ 100$-os teten = 0.66$

RESZLETEK:

AItalaban ba egy fern olyan partiban van benne, amelyrol tudja, hogy nem szabadna benne jatszania nem fogja megmutatni lapjait havcrjanak, felesegenck, htlrt'1lnojenck,

ONKEHTELEN ARULKOD6 JELEK

i a p6kercsata kozben arra jar, Ha megis me~utatj~ nkk r keze valoszinuleg eleg eros ahhoz, hogy indokolja h -fckteteset, Ha rossz lapjailennenek, vagy bloffolne, akkor ~ct kb61 is felne megmutatni lapjait. Eloszor is, lehet, bogy .ikurata ellenere azt a benyomast keltene a megfigye18ben, hugy gyengen jatszik, Masreszt, a megfigyelo vel,etlen?! r avezetheti ellenfeleit ana, bogy keze gyenge, marpedig 1/ u kasszaba kerulne. J6 jatekosokt61 kevesbe valoszinu, hogy ta.tjukezt az arulkodo jelet, m!hAnyukmeg trukkent is alkahnazhatja ezt ellenunk, hogy megkisereljen egy bloffot. I· r )s ellenfelek eseten figyeljUk a kibic arulkodo jeleit.

LEGJOBB STRATEGIA:

N e licitaljunk ez ellen a jatekos ellen, es csak nagyon

I.!r6 lapokkal adjuk meg a tetjet!

C(lTO 3. szanul torvenye az drulkod6 jelekrb1 Azok a kevesbe .16 .1atekosok. akik licitalnak, majd megmutatjtik lapjaikat, mikozben a megadasra vamak, valoszinilleg' nem bl6ffolnek.

12. kep:

A kozepen iUo/elfi Iwgyja, hOK,l' CI no megnezze lapjait,

+

+

Kart yak keverese

Ajatekosok sokfelekeppen mutatjak ki turelmetlensegilkel vagy aggodalmukat. Sok ideges szokast megfigyelhctunk, es ellenfeleink ritkan vannak tudataban, hogy ilyen potcselekveseket vesznek fel.

Errol a IV., Idegesseg cimf fejezetben beszelunk b5- vcbben. E15szor is, tudjunkr6la, hogy- ktilonosen cserelos pokerben es neha hetlapos studban - a jatekosok megkeverik lapjaikat, mielott rnegnezik 5ketl Nezzuk csak, hogyan mukodik ez, es mit is jelent. ..

7


9. ARULKODO JEL

CIMc

N e kenyszeritsetek ra, hogy megnezzem, amfg nem muszaj!

KATEG6RIA:

Kartyak keverese.

LEfRAs:

Arnit itt Iathatunk, az gyakran megtortenik otlapos cserelos pokerben. Kepzeljuk el, hogy a no egy lapot cserelt a flosshoz. Mindig Ieemeli a felsd Iapjat, es alulra te zi. Addig folytatja ezt, amig rei nem kertil a sor, es meg nero kell neznie.

MOTIVAcI6:

Kezenekjavulnia kell ahhoz, hogy nye:rjen, es cgyelore meg nem akarja latni, hogy sikerult-e, Az izgalom fokozasa gyakori szokasa nehany jatekosnak; ezt altalaban akkor teszik, ha ugy gondoljak, hogy nern ovek a legerosebb kez, es szerencsere van szuksegtlk a cserelesnel.

MEGBfZHAT()sAG:



B

ONKENTELEN ARULKODQ .lELEK

RESZLETEK:

Amikor azt latjuk, hogy egy jatekos keveri a kartyait (altalaban cserelos pokerben), akkor legtobbszor kezenek segltsegre van sznksege, Az attagosnal tobb esely van arra is, hogy a jatekos knlcnosen eros kezhez kert lapot. Cserelos p6kerben, ahol a legalacsonyabb kez Dyer sok jatekos csak akkor kevergeti Iapjait, ha a Iegerosebb kezet, az un. biciklit (5~4-3-2-A) probalja osszeallltani, vagy maximum hates magasat.

Ajatekosok ritkan keverik kartyaikatkevesbe izgalmas csereknel olyan jatekban, abol az alacsony lap nyer: peldaul ha egy lapot cserelnek kilences rnagashoz, A magas tapas eserelos p6kerben komoly esely van ra, hogy barki, aki rdohuzassal fokozza az izgalmat, sorral vagy flossel probalkozik (vagy aka! szinsorral is). Neha azt is lathatjuk, hogy hetlapos studjatekosok keverik harom rejtett lapjukat, mielott megneznck a hetedik (utolso) kartyajukat .. Ahogy az varhato, gyenge jatekosok eseten ez altalaban aztjelenti, bogy keztiknek javulnia kell a gytizelemhez.

LEG.JOBB STRATEGIA:

GondoLkodjunk Iogikusan. Tegyuk fel, hogy bubi-parvagy-jobb-nyithat cserelos pokert jatszunk, Asz parral nyitunk. Egy ellenfel megadja, Harem lapot kerunk, 0 pedig egyet. Megnezzuk lapjainkat, es harem aszt latunk,

Altalaban ebben a helyzetben hajlamosak vagyunk nyitni, mert ha ellenfelunk ket parral oserelt es nem kapott segit: cget (ami 12 esetbol l l-szer fordul elo), akkor is megadja a nyitasunkat. Amikor azonban ez az ellenfelunk keveri kartyait, gyanltanunk kell, bogy j6 esellyel sorhoz vagy flos hoz kert lapot, es ezert inkabb passzoljunk, ne nyissunk, Ha olyan jatekot jarszunk, ahol az alacsony lap nyer, es ellenfeltink egy lapot ker, megkeveri kartyait, majd nyit, akkor tie emcljunk tokeleies hetcssel (arnilyen peldaul


a 7-4-3-2-A), annak ellenere, hogy ha nem keveri meg kartyait, akkor va16szinilleg emelti.ink: volna.

13. kep:

A no keveri kartyait, mieldtt megnezi.

Leveszi afelso lapot ...

14. kip:

... es az aljara rakja, majd megismetli a miiveletet.

70

Idegesseg

A valodi idegesseget nehez megjatszani, Altalaban ugy kell ertelmeznunk, ahogy jelentese diktalja.Igen am. de mit is jelent? Ha egy pokerjatekos ideges, ez azert van, mert eros a keze, vagy mert bloffol?

Sok ember azt feltetelezi, hogy a jatekosok tobb idegesseget mutatnak, amikor bloffolnek. V6giil is j6 adag feszultseg halmoz6dik fel bloffoleskor es tudjuk, hogy rnindenki figyelme rank iranyul. Nehany jatekos annyira megijed amikor bloffol, hogy szinte alig lelegzik,

Tehat a gyenge kezzel licitalo jatekosok tobb esellyel mutatnak idegesseget, mint az erossel? Altalaban nem! Es knlonoson nem fix limit p6kerben. Limit nelkuli jatekban, ahol egynagy kasszara blo£f6Les feszultsege val6s idegesseget hozhat a felszinre, ervelhetunk azzal, bogy a jatekosok nagyobb valoszinuseggel tudjak megorizni nyugalmukat, ha eros a kezuk, mint ha bloffolnek.

Am ez nem igaz. Meg limit nelkuli jatekban is elsopro az a trend, rniszerint ajatekosok nyugodtnakliinnek, amikor bloffolnek. Bizonyos ertelemben ez szineszkedes, tehat lehet, bogy ezt az ervelest a 6. fejezetben (Szfne:szk:edok arulkodd jelei) kellene megvitatnunk. Az idegesseg eltitkolasa a nyugalom megorzese erdekeben azonbau nem rnindig tudatos c elckves. Gyakran ezt a blOff610 jatekos osztonosen teszi attol val6 felelmeben, bogy leleplezik.

7 idegesi eg clrcertclrnezes nagy n draga p6keres

71

CARDOZA SORDZAT • MIKE CARD

mba lehet, Ezert szeretnem, ha nyereseget termelnenek azal tal, hogy megertik, £nita 1 remeg, izgul vagy ttrrelmetl en egy jateko .

Amikor valakinek nagy on eros keze alakul ki, elkepzelheto, bogy eszrevehetoen remegni kezd, AltaJaban ez ajesziiltseg levezetese, es nem szabad a kimenetel rniatti aggodalomnak ertelmeznunk. Sokmillio dollart vesztenek el evente (es eznem tulzas) azzal, hogy tartjak a tetet olyan jatekos ellen, aki hirtelen remegni kezd.

Van val ami, ami meg ennel is fontosabb. Ha egy jatekosnak nagyon eros keze van, mar Iicitalt, es a rnegadasra var, lehet, hogy ritmikusan elkezd kopogni az ujjaval. Altalaban nines tisztaban vele, hogy jelet adja turelmetlensegenek, Sok - akar a vilag elvonalahoz tartoz6 - jatekostol is csak akkor lailialj uk ezt (alta laban fix limiten), amikor meglehetosen biztos benne, bogy elnyeri a kasszat, es az egyeUen nyitott kerdes az, hogy tartjuk-e a tetet vagy sem, Ha valakinek ez a szokasa, es egyszeregyszer azt latjuk, hogy nyit, de nem dobol az ujjaval, akkor szinte 100%-osan biztosak leheti:ink benne, bogy yagy bloffo), vagy ugy erzi, hogy keze serulekeny,

Ne feledjuk, bogy a legtobb jatekos csak akkor mutat idegesscget a kulvilag fele, amikor vajmi keyes veszely fenyegeti .. Ha nagy veszelynek van kiteve, akkor kuzd idegessege elfojtasaert, mig sorsa el nem dol. Igen, idegcs, de hacsak kepes ni, nem mutatja ki, Az egyik idegesseggel kapcsolatos jele lehet a bloffnek, ha valaki alig lelegzik, vagy meg vissza is fojtja a lelegzetet.

Emellett elkepzelheto, hogy a jatekos nem mer rank vagy a kasszara nezni, Masreszt viszont, nem kizart, hogy olvastak valahol, hogy aki bloffol, az nem nez ellenfele szemebe, es ezt ugy kompenzaljak, hogy otrornban rank bamulnak, Gyozodjunk meg rola, hogy ellenfeliink nem probat-e atverni minkct, nehogy hibas kovctkezteresre

72

6NKENTELEN A.RULKODCJ JELEK

jussunk viselkedesevel kapesolatban! Ha elhataroztuk, hogy feltetlenul kovetkeztetest szeretnenk levonni a szemkontaktusbcl, akkor a leggyakoribb jele annak, hogy ellenfelunk bloffol, ha roviden rank nez, elereszt egy felrnosoly-felet, majd gyorsan e1kapja a tekintetet, Ez egy kiserlet arra, hcgy a szemunkbe nezzen, es ugy tegyen, mintha nem feme. A eselekedet azert ilyen rovid, inert a jatekos nem tudja fenntartani a szemkontaktnst nagy nyomas alatt. Ebben az esetben tartsuk a tetet,

Ne feledjuk, bogy azok a jatekosok, akik bloffdlnek, erosen fegyelmezik magukat, esmi nimalisra csokkentik mozdulataikat (kiveve nehany tudatos szineszkedest, amit eszrevehetove akarnak tenni). Ez azt jelenti, hogy ha egy jatekos emel, es a terde remeg az asztal alatt (altalaban ez lathato vagy erezheto), akkor nagyon valoszintitlen, bogy bloffol, Ha altalaban fel-le rangatja terdet parti kozben es aJatt, akkor szarnitsunk fa, hogy abba fagja ezt hagyni; amikor bloffol. Ez nagyon fontos arulkodo jel, Ennek orankentt erteke sokkalnagyobb, mint a legtobb onkentelen arulkodo jele: meghaladhatja a 3 dollart egy atlagos 10 dollaros fix limit jatekban,

Vannak az idcgessegnek es turelrnetlensegnek mas jelei, arnelyek nero lathatoak. Ezeket a 8. fejezetben (Az arulkodo jelek hangjai) targyaljuk.

N ezzunk ket olyan arulkodo jelet, ameJy az idegessegboL fakad ...

7


10. ARULKODO JEL

CIM:

Izgalmas dolog harcolnil

KATEGORIA:

Idegesseg,

LEIRA.S:

A 15. kepen ajatekos megnezi utolso kartyajathetlapos studban. Az asztalon treffharmasa, kor nyolcasa, pik:k otose es kat hatosa van. Lehet, hogy kivancsiak ra, mi az elsa ket rejtett lapja, ezert elarulom: kor otos es kOT negyes. Ez azt jelenti, hogy arnikor megnezi a over lapjat (a hetediket) 6t6s parja van, lehetosege sorra, flossre es szinsorra.

A 16. kepen eppen felfogjakezenekerosseget es elkezd remegni. Z onnan lathato, bogy a kepen kicsit homalyos a jobb keze. Mire befejezi a licitalast (17. kep), jobb keze mar igazan remeg.

Gondolom, kitalaltak szinsora lett! Vegyi.ik eszre azt is, bogy baJ kezevel tovabb szorongatja a river lapot, Mar nem nezi a kartyat. Csak azert szoritja eresen, mert rnegprobalja megakadalyozni, hogy bal keze is remegjen. Ez nemikepp szokatlan. Ebben a helyzetben ajatekosok gyakran lerakjak a river lapot az asztalra, es ott orizgetik .

.

MOTIVAClCl:

Kesz pokerkez, A kontroll hianya,

MEGBfZHATOSAG:



ORANKENTI HOZAM: l$-os teten = 1.50$ 10$-08 teten = 5.20$ 100$-05 teten = 49.50$

RESZLETEK:

A remeges kontrollalhatatlan. Ne feledjuk, hogy a feszultseg kiengedese es nern a felelem az oka annak, hogy a jatekos remeg, amikor nyit.

LEGJOBB STRATEGIA:

Dobjunk, hacsak nines nalunk is valami szenzacios kez,

Caro 4. $zamu. torvenye az arulkodo jelekro7 Ovakodjunk a rem ego jdteko» nyitastit61!

15. kip:

Ez a jatekos ax utolso lapjat nezi meg hetiapos studban.


16. kip:

Zsetonjaiert nyul. es enyhen remegni kezd.

17. kip:

Mire tetje megteteleig jut, mar erdsen remeg.


PART. ROL-PARTlRA:

Gyozodjiink meg rola, hogy mar rnagabiztosan tudjuk ertelmezni a kovetkezo diagramot, mielott tovabblepunkl Lehet, hogy erdernes atneznunk a 3. fejezetet (Az MeV poker tablazatok hasznalata).

Nezzunk egy masik peldat arra, hogyan miik5dik ez az arulkodo jel hetlapos studbanl A 2. szeken illiink

CARDOZA. SOROZAT • MIKE CAR.O

MCU P6ker Tablazat
Jate~: Hatlapos stud Struktura: 10$ kezdotet. 15$ a k01elezo
a!aptet a legalacsonyabb lapnak, 50$ nyitas az indul61apok
klosztasakor es a ne~yedik utean 100$ azt kavetoen.
1 ~2· 3 4 5 6 7 8 Tat
a10 a10 a10 a10 a10 a10 a10 a10 80$
§ !J·JI § § § § § § Indul6-
lapok
e= E;] e= e= e= e= e= e= «<
17.71 !J·JI 1121 12.21 ~ ~ 11~ I ~
10 10
~k15 =15 - - -
..... 50 =501 - - =50~ 245$
~ 14.41 ~ 4. utea
«<
=50 =50~ ~ 50
395$
r:J ~ 19.91 5. utca
...... ...9 100 «<
=100 ~200 =200
=200~ , 995$
LiJ 14.41 11+71 6. utca
«<
.... 100 =100
=100~ 1295$
§ 18.81 § River
-- - «<
~100' - s f*.200e
~300 F300~ 1895$
1\41 IJ·JI I:J Rejtett
lapok be-
13.31 ~ IA+AI m utata sa
(utals6-
15.51 18.81 1Sl kent
a river
lap)
NYER «< 78

ONKEN'I'ELEN ARULKOOO J.ELEK

Kulcs: Az esemenyek baltOI [obbra, felUlral lefele kOvetkezi1ek. Minden IIcltkor a II> jellel kezd6dlk, es a ... jellel vegz6dik. Tovabbi [elek as szlrnbolurrrok: a (alaplet); v (vaktet); ~ (passz); = [rnegadas); ... (emeh~s); - (dooas); • (oszt6 poztcto, vagyis .a gomb').

A csillagokkal jelol1 pozlci6ban (pl. -1 *) i.iIOnk mi. Minden lei, arnetyet nern eloz meg szimb6lum, Onkentes elso tet. A tetek az adott kOrben osszessn befektetett penzt jelzlk. A jobb szelso oszlopban felti.intetett Qsszeg a kassza nagysagat jelzi a licitkor vegen.

MCU POKER TABLAzAT MEGJEGYZESEK

(A tablazatban taldlhato szamokhoz tartoso jegyzetek.)

1) Csak ket ellenfelnek van magasabb lapja, mint a mi bubink - rnindkettojiiknel kiraly van. Az e1so kiraly megadja a 15$-os kotelezo kezdotetet. Ez jelenthet barmit, harem trefftOl kezdve a csupa figuras lapokig, amelyekbol sor alakulhat ki; egyetlen rej tett asztol kezdve Iris rejtett parig, kiraly partol kezdve a semmiig. Ajatekosok sokfele okbol adjak meg a kezdotetet. Osztonbol, spontan reakciokent, sore lhatnam,

Ekkor az 1. szeken ilia jatekos .. kiegesziti a tetet", ezzel 50$-ra emel, ami ebben a korben a licitalas merteke. Mi megadjuk. Ha megfordul a fejUnkben itt a dobas lehetosege, valoszintileg tulsagosan feszesen jatszunk, Ne feledjiik, hogy ugyanakkora hiba eldobni egy kezet, amelynek eselye van nyereseget tennelni, mint jatszani olyannal, amelynek nines! Mas szoval, nyeresegunket csokkenti, ba nem hasznaljuk ki azokat a kezeket, amelyek eleg erosek, es nyeresegunket csokkenti az is, ha olyan kezekkel jatszunk, amelyek nem eleg erosek, Miutan a kiraly csak megadta a kezdotetet, egy masikkiraly mar nemjatszik, egy heres lalliat6 lap emelt, es nines kim magasabb lap. amely veszelyt jelenthetne, ez a parti nyilvanvaloan nyereseggel kecsegtet, Meg csak nem is nehez ezt eldonteni, es ha ugy veljuk, hogy igen, akkor ujra kelJ gondolnunk, hogyan is jats zuk a hetlapos sludot,

7


Tehat a kiraly is tartja a tetet, a kassza most 245$.

2) A kovetkezo l icitkorben erkezo negyes semmilyenm6don nem egit. Az 5. szek nyit kiraly-bubi Iathato lapokkal. Ez kicsit meglepo, ugye? Lehet, hogy rnegis csak volt kiraly parja. N em valoszinu, hogy bubi parja alakult lei, mert abbol keuo nalunk van. Lehet, hogy dama-tizes a rejtett lapja, es most nyitou sorbuzoja van. Az is elkepzelheto, hogy csak: ket magas lapjara probal rajatszani, azt remelve, hogy kidz minket is es a masik jatekost is a partibol,

Ezeket a dolgokat sosem tudhatjuk biztosan arulkodo j elek ne lku 1. Es barki, aki azt all i tj a, ho gy kepes megmondani, mi van ellenfeleinel a stud poker ezen korai licitkoreben, atlagos jatekosok ellen, akik gyakran basra utes-szerfien dontenek, egyszertien teved. Az J. jatekos gondolkodas nelkul tarija a tetet. Mi is tartjuk.

3) A tetek most megduplazodtak, 50$-r61 100$-ra. Az 1. szeken iiln jatekosnak lathato hates parja alakul ki es passzol.lll erdemes a nyitason gondolkodnunk. Mi tobb, en legtobbszor nyitok ebben a helyzetben. A:z 5. jatekos kilencest kapott es sora alakulhatott ki, de nero ez a legvaloszinubb. Nagyobb esely van ra, hogy rnegerkezett a negyedik treffje, de az sem kizart, hogy vegig volt egy kiraly parja, Vagy lehet mila mas. Nekunk epp most alakult ki BSZOS ket parunk az erkezo asz rev en, es amikor ez megtortenik velem, nem akarorn, hogy ellenfeleirn ingyenjussanak tovabbi kartyakhoz, Valoszintileg enyem a legerosebb kez, es azt akarom bogy ezert fizessenek, Tehat en altalaban nyitok. De mostugy dontunk, bogy passzolunk, Es tudjak mit? Ez sem rossz otlet,

A pokerben varialnunk kell jatekunkat, es bizouytalansagban kell tartanunk ellenfeleinket, Ezen kivlil az 5. szek nyitott az elozQ korben, es mivel agressziv jatekos, lehet, hogy ebben a korben is nyit. Megprobaljuk. Ahogy azt kell, az 5, jatekos bele is durrant cgy 100$-os nyitast.

()NKENTELEN ARULKODO JE1.EK

I I. jatekos megadja, Ezt siman meg is adhatjuk,. ha -ondoljuk, es neha en is ezt tennem. Ha csak megad~uk, .kkor nem aruljuk el az 5. jatekosnak, hogy van valamink. lla bloffol, vagy gyenge kezzel licital, lehet, h?gy l'16nyosebb szamunkra, ha nem gondolja meg maga: a ~Iivetkezo kerre. Elkepzelbeto, bogy passz-megadast \ Jb'Y passz-emelest terveztmk a kavet~ez5 lici~~oTben:. de hu most passz-ernellink, akkor till koran felfedJ~ kezu~ l',6sseget, es nem hagyjuk, hogy ellenfeltmk sajat mag~! \ cgezze ki azzal, hogy folytatja a nyitast a kovetkezo

).,,' rben is.

Termeszetesen mas gondolatok is megfordull1atnak

junkben. Lehetseges peldaul, hogy ~em ~al:unk van ;1 legerosebb kez, Az 1. jatekosnak szinte kizart, hogy hurom hatosa van, tehat eleg biztosak Iehetunk benne, hogy csapdsba csaltuk. Ugy sejtji.i.k, hogy talan Ross- va~ ~()rhuz6ja van. Esetleg hetesekkel ket parja. Vagy valami mas. Ugy dontimk, bogy emelunk, amire valoszlnilleg mar a passzolasnil is kesznltunk. Ket rnegadast kapunk. Scmrni gond,

4) • gy esemenyteien hatodik lap utan, amikor is az 5. jatekos lllllbb treffet kapott egy nem tM val6szfnfi - de lebe~~~es

Ilosshoz, nyitunk, es ket megadassal talalkozuak. Lepjunk tovabb az utolso korre, ariverre (utolso lap, lefele forditva). A rni lapunk nem javlt kezunkon, es meg mindig aszos kCl parunk van (illetvc harom parunk, de a hannadik nem

szarnlt).

l lirtelen az 1. jateko nyit.A kassza hatalmas nagy, es tobb

III int 13: 1 fizet 'get kapunk a megadasert. Termeszetesen ez lICIl1 olynn J6, mert az 5. jatekos mostanra mar megverb~t uunkct meg ha a liciL:ctl6mil erosebbck is vagyunk. ~~~l I11ggcllcnt1i az I. jatekos gyakran bloffol, es neha 2 p~rJat i~ rosen ltcilalja tchat czt a tctct dltalaban m gadnank,

CARDOZASORO.ZAT • MIKE CARO

Az esetek nagy reszeben nem szamitanank gyezelemre, de ahhoz varharoan elegszer nyernenk, bogy szep nyereseget hOZZOTI. Senki sem gondolja komolyan, bogy aszos ket parunk van, mert nines Iathato parunk, Elkepzelheto, hogy Iehetosegkent felmerul bennuk, de nem erre szamitanak,

AZ ARULKOD6 JEL. A2 1. jatekos, aki korabban uralkodott magan, remegni kezd, amint zsetonjait a kasszaba teszi. Tudjuk:, bogy ez mit jelent. Most beszelttmk rola, Nem azt jelenti, bogy bloffol es ideges. A bloffolck alcazzak magukat. Ez a feszultseg kiengcdese. Az izgatott varakozasnak vege. Nagyon eros keze alakult ki, es ez puszta ideges izgalom. Nem tud uralkodni rajta. De, figyeljiik csakl Van valami, ami meg a kovetkczo fenykepeken sern latszik. Kemenyen megragadja az asztal szelet, megprobalva leplezni a rernegest, Miert? Zavarba ejtette, ezert biztosak lebetunk benne, hogy a remegest nem megjatszotta. Es teny, hogy az szinte sohasem megjatszas - hacsak: a jatekos nero olvasta ezt a konyvet.

5) Tehat az 1. jatekosnak nagyon er6s keze alakult ki, ez ilyen egyszerli. N em vagyunk benne biztosak, hogy mi az, Barmi lehet egy nagy fi08stO) kezdve, Elkepzelheto, bogy full. Netan poker, Az biztos, hogy rendkivul eros. Az nyilvanvalo, bogy jobb, mint aszos ket par, tehat dobunk, Remek!

6) Az 5. jatekos azonban nem ismeri ezt az arulkodo jelet, Kiegeszult a flosse es emel. Visszaemelnek fa, 0 megadja. Talan jogos volt megadni az eredeti tetet az asz vezetesu flossere, de nem szabadott volna visszaemelnie, Ez a hiba most tovabbi 200 dol larjaba kerult. Az 1. jatckosnal szinsor volt - de mi ezt gyanftottuk, ugye?

ONKENTELEN A.RULKODO JELEK

11. ARULKODO JEL

CIMc

E1 sem hiszem, hogy licitalok! Hova hujjak?

KATEG6RIA: ldegesseg.

LEiRAs:

Itt ket dolgot kell eszrevennunk. A licitalc jatekos (bal-

m) kezevel eltakarja a szajat. Ezt az arulko.d6 jelet fogjuk most rnegvizsgalni. De figyeljuk meg azt IS, hogy a jobb ldali jatekos zsetonjaiert nyul, es a licitalora bamull E~ IIL6bbi arulkodo jelet a 6.Jejezetben (Szim?szkedlJk arulkodo

jelei) vizsgaljuk meg.

MOTIVAclCl:

Realis esely van ra, hogy a licitalo azerttakarja el a szajci:t,

hogy megnehezitse arcanak kozelebbi tan~manyozas~t Azonban nines tudataban annak, hogy mit tesz, Azert akarja ontudarlanul megakadalyozni a rnegfigyelest, mert valoszintileg b16tfdl.

MEGsiZHAT6sAG:


6RANKENTI HOZAM:

I $-os teten = 0.27$ 10$-os teten = 0.54$ 100$-08 teten =- 1.35$


RESZLETEK:

Aki jartas a testbeszed vilagaban, talan mar rajott, rniert valoszlnti, hogy a licita16 blOffol. Sokan, akik szajuk ele vagy annak kozelebe teszik kezuket, nem mondanak teljesen igazat. Vannak, akiknel f6J6nksegbol kialakul ez a szokas meg akkor is, amikor a szmtiszta igazat mondjak, tehat ez a jet nem lDO%-osan megbizhat6, de eleg j6 jelzesul szolgal.

] 980-ban tanulnuinyoztam a lowball jatekosokat a kaliforn iai Gardenaban, es rnersekelt hizonyftekot kaptam csak ennek a jelnek az alatamasztasara, 67 -szer figyelrem meg, bogy a jatekos keze nyilvanvaloan szaja kozeleben volt. 44-szer adtak meg a licitalo t6tj6t, es csak 12-szer nyert. Haromszor raemeltek a licitalora, aki eldobta lapjait. Annale ellenere, bogy ebbcl arra k6vetkeztethetnenk, hogy ez a kis jelecske hatekorryan basznosiibato a poker aszta lnal, legyi.ink 6vatosak!

Elosz6r is, a 32 alkalombol, amikor a licitalo elvesztette a partit, nem feltetelezhetiuk, bogy mindegyikben bloffolt. Neha elofordulhatott, hogy nem mutatta be lapjat, amellyel indokoltan emelt, mert a megad6 erosebb kezet mutatott be. Masodszor, matematikailag nem kizart, hogy a licitalo egyszer sem blO{folt abb6l a 20 esetbol, amikor tetjM nem tartotta senki.

Ezek a korulmenyek dramaiau megvalroztatnak a tanulmany eredmenyet, Sot, egyszer meg is jegyeztem, bogy senki nern adta meg a tetet, a licitalo rnegis bemutatta hatos-negyese1- ami a masodik lehcto legerosebb kez volt -, csak rnert buszke volt ra. Ezen ovatossagra into szavak ellenere, azok a jatekosok, akik szajuk kozelebe tettek kezuket, az csctek nagy reszeben vagy bloffoltck, vagy nagyon gyenge lapokkal licitaltak. Hz egyike azoknak a nepszeru testbeszedjelze eknek, amelyck zoic' nyilvan s-

ago: kaptak. P6ker ertekc kevcs be ttinik c uk jelcntosnc k.

ONKENTELEH ARULKOD6 JELEK

l'no1 fuggetleaul, azok a jatekosok, akik kezuket a szaj~tk koze lebe rak jak, nagyobb valoszfnnseggel b loffolnek, rmnt izok, akik nem.

LEGJOBB STRATEGIA:

Amikor ketsegunk tamad, adjuk meg a tetet hatareset ~s meg gyenge lapokkal is.

Caro 5. szamu torvhlye ez tirll.lkodoielekroi Ellenkezdjere utalo jelek hianydban adjuk meg minden olyan ZicUdl6 fetjet, akinek keze eltakarja a sz4idtl

18. kep:

A balra filii jateko« bloffo]. HoI a bal keze?

•

Ellenorzes

Sokfele oka lehet annak, ha egyjatekos ellenorzi lapjait.

I la mar licitalt, majd a megadastol fenyegetve visszanez Japjaira, esJolyamatosan bamulja kartyait, akkor keze nagy esellyel gyenge, vagy bloffol. Ez szineszkedes, ameJ1yel azt probalja elhitetni, hogy egy igazan eros kezet tanulmanyoz, AI; ehhez kapcso16d6 arulkodo jeleket a 6. fejezetben (Szfneszked6k arulkod6 jelei) targyaljuk, U gyszinten sz6ba kerul a 7. fejezetben (Nehany altalano: arulkoda jel), a XXII. szakaszban, amelynek Informaci6gylijtes a cime. Mo t valami egeszen massal foglalkozunk,

liz a fejezet az oszinte, osztonos ellenorzesrol szol.

Ezekot megkulonboztethetjuk a szlneszkedett eUenoIZest61, mert az oszinte esetben a jatekos esak annyi ideig nezi a lapjat, amig le nem ellenorzi, amire kivancsi. Ezt kovetoen altalaban fclnez, es orizgeti lapjait, Amikor azonban az osziute masodik pillantas a lapokra rossz kezre Iel, lehet, hogy a jatekos ugy dent, hogy tovabb bamulja a lapokat (a zineszkedeshez kapcsol6d6 okok miatt), Fuggetlenul attol, hogy az ellenorzes eredeti szandeka oszinte volt-e ha a jatckos tovabb rnered lapjaira, akkor keze gyenge.

Ha roviden lapjaiba pillant, majd felrenez, meg kell kerdeznunk magunktol: mit ellendrizhetett ellenfelunk? AI talaban a valasz egyertelrrui, Ha hetlapos studotjatszunk, es az otodik utcanal jarunk (kiosztottak az otodik lapokat), CS mindharorn lathato lapja gyszlnti, akkor a gyors pilluntas a r ULclllap kra val szlnillcg azt jclenti, hogy a

87


jatekos ellenorzi, hogy van-e meg egy olyan szinfi lapja. Ez az arulkodo jel azert fontos, mert rogton megtudhatjuk belolo, hogy nines kit lapja abb61 a szfnbol, tehat meg nines flosse. Ha kISt egyszimi lapja lenne, akkor azonnal tudna, minthogy az otodik lappal kiegeszult volna a flosse, amelyben remenykedett, Ha egy jatekos megkapja harmadik egyszlnu lapjat, majd gyorsan megnezi rejtett lapjait, akkor arra a kovetkeztetesrejuthatunk hogy nines flosse, es magabiztosan lieitalhatunk olyan lapokkal, ameJyekkel egyebkent passzoltunk volna,

Tegyuk fel, bogy csereles pokert jatszunk, ahol az alacsony kez nyer, majd gyors erneleseket kovetoen ellenfelunk egy lapot cserel, Tegyuk fel tovabba, hogy maradek negy lapjat egy kezben tartja es orizgeti. Masik kezevel nyiil a lapert, amelyet kapott, es csak roviden rapillant. Ezt kovetoen azonnal a tobbi lapja fele fordul figyelme, es roviden ellenorzi azokat. Ebb61 arra kovetkeztethetunk, hogy alacsony lapot kapott, es vagy nagyon eros keze alakult ki, vagy parja. Ezert felul ken vizsgalnunk szokasos strategiankat, es csak elsorangu kezzel szabad licitalnunk. Semmikeppen se licitaljnnk tokeletes nyolcassal (mint peldaul 8-4-3-2-A). mert ellenfelunk vagy sokkal eros ebb kezet kapott es emclni fog, vagy parja alakult ki, es nem adja meg a tetet. Tehat passzolnunk kell. Ha ezt kovetoen {) nyit, csak akkor adjuk meg nyolcas magasunkkal, he kiraly magassal is megadnank, Ennek oka, hogy nyolcas magasunk csak akkor nyerhet, ha parja alakult ki, es bloffol. Ha a nyoleas nyer, mar a kiraly is nyeme.

Ne feledjuk, a jatekosok okkal ellenorzik lapjaikat!

Ami feladatunk, hogy kitalaljuk, mi ez az ok, Ime nehany kep ...

8

ONKENTELEN ARULKODO JELEJ(

12. ARULKODO JEL

CIM~

Mi volt a masik laporn?

KATEGORlA:

Ellenorzes.

LEiRAs: 'h

A 19. kepen a balra lathat6 fer_fl ragad,ta maga oz

,I kezdemenyezest azzal, bogy nyitott. Hetlapos, stud I,Hekot jatszanak, es lftthat6 lapja kir~ly. ~I~enfele lathato

I . b bi A 20 kepen a fern elte-To sZlnu nyolcast kap aPJa U 1. . • . £ 'b'l klriLlyaboz, Azonnal (es csak ro\~i~en, aID) ugyan a oto a

nom latszik) tnegm::zj rejtett lapjait,

MOTIVAcu)::

Csak ellenorizni szereine arejtctt lapjait, hogy a nyolcas

javftott-e kezen,

MEGsiZHAT6sAG:

Gyenge jatekosok = 70 % Kozepes jatekosok = 6S % J6 jatekosok = 52%

ORANKENTIHOZAM: 1 $~os teten = 0.1 S$ lO$-os reten = 1 .20$ 100$-os teten = 1.50$

RESZLETEK: . . , .

Amikor ez a jatekos megkapja kis lapjat, es ellenoIZI

rcjtctt kartyait, biztosak tchetunk benne, hog)' v~ egy Iacsony rcjtett lapja, ~nnck <17 nlacsony lapnak eddig nem

19. kip:

Hetlapos studj{ttek. A kOzepen iilo /erfi

nyit a harmadik utcat: .. Ldthat6 lapja kiraly: Ellenjelenek lathat6 [apja bubi.

C.ARDOZA SOROZAT • MIKE C.ARO

volt jelentesege .. Miert? Talan, mert eleve voltegy kiraly parja 'kezdesnek, es melle val ami masodtang6 lap, amelyet nem volt erdemes megjegyezni, A nyolcas rnegjelenese miatt elleneriznie kellett, hogy nem alakult-e ki kef parja, Ha mindket lathato lapja azonos szinu lenne, az ellenorzes aka Iehetne az, hogy lassa, van-e meg egy ugyanolyan

, ". , .. tt I . .. .

szinu rejte .apJa.

LEGJOBB STRATE.OIA:

A2 .atlagosnal tobb esely V(lJlra~ hogy-ellenfelunk kiraly parral indult, es valoszinulegkiralyos ket parja alakult ki. Szinte semmi eselye annak.hogy harom kir~lya vagy harom nyolcasa van. A:z is nagyon kevesse va16szin:u,. hogy magas segedje van akiralysi melle, VegyUk figyelembe ezeketa tenyeket, ertekeljUk sajat ld~zUnket,es ennek megfeleleen cselekedjunk,

20 k" .

' ... ep.

Mar a negyedik 'utcanal tartunk:

A kozepso j(.itekos nyolcast leap a kiraZya melle, es ellenorzi rejtett iopjait.

()NKENTELEN ARULKODO JELEK

13. ARULKODC JEL

clM:

Vajon az egyik lapom piros volt?

KATEGOR:IA; Ellenorzes ..

LE'RAS:

A 21. kepen a jatekos a flopot figyeli, .A 22,. kepen taj0fi, hogy a flop mindharom ,kartyaja Ita.r6, es elkezdi ujra megnezni hold'em Iapjait,

MOTIVAcI6:

Szeretne megtudni, hogy van-e kar6ja.

MEGBiZHATQsAG:

Gyenge jat6kosok "" 90% Kozepes jatekosok = 85 % 16 jatekosok =; 75 %

ORANKENTIHO.ZAM: 1 $-os teten = 0.20$ 10$-08 teten = 3 .. 00$ 100$-os teten = 13.50$

RESZLETEK:

Ajateknsokjobban emlekeznek a lapok magassagara (mint peldaul kiraly, hetes, kettes), mint a szfnekre. A kevesbe tapasztalt hold' em jatekosok hajlamosakcsak akkor tudni biztosra a flop e16tt pontes lapjaikat, amikor azok egyszinuek. Ezert ha a flop egys.zintiJaj.atekosoknak ellenorizniuk kell, hogy van-e olyan szin(\ Japjuk. Amikor an latiuk,. hogyegy jatekos tljm rnegnezi lapjait, szamunkra

B1

CARDOZA SOROZAT • MikE CARO

azt jelenti, hogy meg nines kesz flosse. Elkepzelheto azonban, hogy van egy olyan s.zinii lapja. Ellenorzese an is elarulja szamunkra, hogy nines ket parja vagy drillje, mert akkor tudna, es nern kellene ujra megneznie,

Ez utobbi kovetkeztetes kicsit veszelyes nehany jatekos eseteben, mert lebet, hogy treff kiraly-hetes-szerf lapjuk van, es amikor meglatjak a karo kiraly, dama, hetes flopot, akkor meg keli nezniuk, bogy a hetessel is parjuk alakult-e ki (arra altalaban emlekeznek, bogy a kirallyal parjuk lett). Mindenesetre ez az arulkodo jel szinte biztosan rnegmutatja szamunkra hogy ellenfelunknek nines flosse, Ez ax egyik oka annale. hogy ellenfelunket keU neznunk, arnikor a f1opot osztjak. Az asztalt mindig megnezhetjuk kesobb is; nem fog valtozni,

LEGJOBB· STRATEGIA:

Ha kiraly-bubink van (Iegmagasabb par masodik segeddel) es nyitnank, ha a flop nem lenne egyszinu, akkor erdemes fontolora venni a nyitast ezen ellenfel eI1en. Ha kiraly-damank van (ket nagy par) limit nelktlli jatekban, es ez az ellenfel all-in megy ellenunk, az atlagosnal nagyobb esellyel adjuk meg licitjetl Ennek oka, hogy valosziutileg nem floss van nala,

Elkepzelheto •. hogy nala van a treff dama a kar6 asszal, ami nagy parja melle a tuti fi5sshirz6t is a kezebe adja. Pontes dontesunk egy limit nelkuii jatekban sok mas tenyezotdl is fijggne. Ne feledjtik, hogy minden gyenge es atlagos jatokos, aid ellenorzi lapjait a flop leosztasa utan fontos informacioval hit el rrrinket, amelyet figyelembe kell vennunk dontesunk meghozatalakor!

2


21. kip:

A 'atekos az oszt6tfigyeli, amlnt leasztja afiapot

J hold 'em ben.

22. ke,p: , .

Aflop harem egyszlnii lap, mil~d ~ar~. Amin~ t~leglal]a, a ;ciu?kos elkezdi megnezm re)telliap)al .

•

•

Batorsag

Ha elarulom, hogy a tuti nyero lapokat tarto jatekosok nem felnek semmitol, akkor Onok azt mondhatjak: Na es? Ezt mindenki tudjal Ez Igaz, De nem mindenki tudja, hogy hogyan viselkednek a jatekosok a p6ker asztalnal, amikor nem tartanak semmitol. Egyreszt, aki nem fel, az konnyebben bocsatkozik termeszetes parbeszedbe. Ha valakinel rojal floss van, nyugodtan rnegkerdezhetjuk a velemenyet a nap! politikarol es kepes Jesz fesztelen, esszeni beszelgetest folytatni r61a. Ha bloffolne, akkor vagy csondben maradna, vagy valamifele homalyos parbeszedbe keveredne. Amit mondana, az kevesbe lenne esszeru, mint ahalaban. Nem.hisznek nekem? Probaljanak meg kerdeseket feltenni a jatekosoknak, miutan egy nagy kasszara licitaltak! Azok, akiknek bombaeros kezuk van, szabadon fognak beszelni, a gyengebb kezek tulajdonosai vagy csondben maradnak, vagy elkezdenek eroltetetten osszevissza beszelni,

Mi mast mondhatnek meg a nyertes kezet birtoklo, semmitol nem tart6 jatekosokrol? Nos, kideru It, hogy neha szelesen mosolyognak. Amikor oszmte mosolyt larunk, akkor elhihetjuk, hogy a jatekos elegedett a lapjaival, Amikor azt latjuk, bogy egy jatekos magara erclteti a rno lyt licitalas utan, jo esely van ra, hogy bloffol.

Ugyanlgy az a jatekos, ski oszinten kuncog, szinte sohascm bloffol (k iveve nagyon kis teten, ahol nem szamil ncki a vcgk imenercl), Az O. zint kuncoga t nchez me .j{llszani. -<;tcnkivlll a j t kosoknr k nines inditokuk

CARDOZA SOR.OZAT • MIKE CARO

kuncogast rnegjatszani, mert fum m6don a lruncogas nem dobasra osztQnzj eUenfeleiket, hanem felhlvja a figyelmet es gyamu kelt.

Ne feledjilk, mit mondtunk a rv. fejezetben az idegessegrdt. Azok az ernberek, akik Iicitalas Ut.3D tiirelmctlentil mozdulnak tovabb, valoszlnuleg eros lapokkal rendelkeznek. Azok a jatekosok, akik bloffolnek, nem akarnak semmi olyat tenni ami kivatlhatja a megadast. Sok bloffolo osztonosen, kezenekleleplezesetol es a megadastol vald f61elm6ben azt erzi, hogy szinte mozdulatlannak kell maradnia. Ezert van az, hogy amikor nagyon felszabadult jatekost Iatunk licitalni, ana kell gondolnunk hogy ero

k· ,

. e~zel r:ndelkezik. Van azonban egy kivete]: nehany

jatekos kimondottan azzal a cellal tervezett mozdulatokat es megjegyzeseket fog hasznalnt, hogy dobjuk el a lap~at. Amikor a jatekosok tigy tesznek, mintba nagy lapjuk lenne, megerdemlik. hogy megadjuk teljLiket, meet alt,~hiban gyenge.k. Amikor azonban csak onmagukar adjak, mozdulatalkat nem pr6ba]jak visszafogni akkor val6szinutJen, hogy bIOfftilnek,. vagy agg6dnak. '

Van egy jellernzr; szokas, arnelyetazokt61 ajatekosoJctoI latunk, akik nem felnek, Ezek altalaban banitsagos jatekosok, akik IicitaIas utan barstsagtalan megjegyzest tesznek. Lehet peldaul, hogy nyiltan rnegkerdeztu k, bogy bloffol-o, es azt valaszolja, hogy "Te csak jatsszal!" FeltUnik, bogy ez a goromba megjegyzes nem Illik a karakterehez, Mit legyunk? Inkabb dobjunk! A bJoffdlo jat6kosok iillalaban nem mernek eUensegeskedesbe keveredni. Nem akarjak bogy diihbo] megadjuk a te0iiket Ha olyantol kerdezzuk meg, hogy bloffol-e, aki valoban bloffol, akkor sokkal val6szintibb, bogy valami olyasmir hallunk, bogy .Jiadd nezzern csak meg egyszer", erolteten ~osollyal fUszerezve, vagy egyszcruen azt, hogy ligen", direkt nem Illeggyozoen mondva


Caro 6. szam,i torvenye az tirulkod6 jelekr61 Az oszinte mosoly it/tataban eros kezet jelent; az eroltetett mosoly blOilQt.

Caro 7. sztimll torvinye az arlilkodo je/ekrIJ1 MimH kedvesebb a Iicitd.16, annalvo16szini;bb, hogy blofjo/.

A 6, es 7, torveny fenyeben ne feledjuk hogy a lcgtobb jatekos csak akkor kepes oszinten mosolyogni, urnikor nines felelemerzete. Es a. jatekosok altalaban azert nem felnek, men ovek a gyoztes kez. A blOffolok azert hajlamosak kedveskedni, mertnem akarnak provokativnak latszani. Kedvesen viselkednek, hogy ne tartsuk a tetet, 'Z ellenkezoleg is igaz, neb any jatekos esetleg megprcbal kiprovokalni egy mcgadast azzal, hogy a szokasosnal gorombabban viselkedik, amik:or nala van a gyoztes kez.

Megertettiik? Remek! hne egyfenykep egy cigarettaval kapcsolatos arulkodo jelrol ...

\ I


14. ARULKODO JEL

elM;

A gyozelem es a cigaretta ize.

KATEG6RIA:

Batorsag.

LEjRA.S:

Licitje megtetele utan az oltonyos ferf megragadja cigarettajat, es melyen belesziv (23. kep). A 24. kepen lathatjuk, amint a rnegadasra var, es eszrevehetoen kifujja a fustot,

MOTIVAcI6:

Semmi felelem. Turelmetlenseg,

NlEGBiZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 60% Kozepes jatekosok = 60% Jo jatekosok= 60%


RESZLETEK:

Azok a jatekosok, akik bloffolnek, es czert felnek, nem merik felnlnoen kifujni a cigarettafustot. Emlekezzunk ra, bogy a bloff616k megprobalnak minden olyan tevekenyseget elkerulni, ami fclhtvna rajuk a figyelmet, es ezzel a tet tartasahoz vezethctne! lcgtobh blofi616 olyan lathatatlan szeretne maradni, amcnnyire csnk Ichet. Amikor cgy j~l.lckos


hatalmas fustfelhot f6j ki, akkor nem valoszinfi, hogy fel a megadastol. Ez egy ,,6ntudatlan·' arulkodo jel, amely szinte ugyamigy ervenyes az eros jatekosokra, mint a gyengekre. Kisebb teten azonban orankent gyakrabban fordul ela. Miutan ez az arulkodo jet csak 60%-osan megblzhat6, ne feledjuk, hogy gyakran az ellenkezoje fog tortenni annale; mint amire szamltunkl Neha azt fogjuk tapasztalni, hogy fustfelh6 kiseri a bloffot, annak ellenere, hogy a tippiink ennek eppen az ellenkezoje Ienne.

LEGJOBB STRATEGIA:

Ha ketsegeink vannak, akkor inkabb dobjunk.

23. kep:

Az 6lt6ny6s jate.kos eppen licitdlt, es most belesziv a cigarettdjdba.

24. kep:

Nagy fostfelh8t fi'4 ki.

+

+

Zsetonokra plllantas

Ez a legertekesebb tipp, amelyet felfedezhetiink: azoknal, akik nincsenek tudataban viselkedesuknek,

Vegyi.ik peldaul a kezdo jatekosokat, rajtuk megfigyelhetol Meg az atlagosjatekosok is csinaljak, Ezt az arulkodo jelet olyan jatekosoktol is lathatjuk, akik hosszu, hosszu evek eta pokereznek, De nern ez a legszebb. Hanem hogy meg vilagklasszis jatekosoknal is rnegfigyelhetjukl Mi tobbet kivanhatnank meg? Nos, van meg mas is. Sok vilagbajnok is rendszeresen megajandekoz minket ezzel az arulkodo jellel (vagy legalabbis eddig igy volt - amig cz a konyv meg nem jelent).

Az alapelv eleg egyszeru, ugyhogy keszitsunk beldle to.rvenyt ...

Caro 8. sr,amu torvenye at drulkodo jeiekrfJ7 Egy jCJleko csak akkor pillant titokban zsetonjaifele, amikor llcitdlason fori a fejet - es szinte mindig azert, mer' keze javult.

--losz6r is azt kell eldentenunk, bogy a pillantas nem s:tim!szkedcs volt-e. Ha a jatekos hosszasan bamulja zsetonjait, mlkbzhen azt gondolja, hogy nezzuk, akkor liZ valosztntileg megjatszas - de ezzel nem fogunk tul 'yuhan talalkozni. Altaliban megnezik lapjaikat (vagy I fil pol, vngy H tud lapot, arnit kaptr k), majd cgy rovid illunatra uz nnal zsetonjaikra ncznck, utan pcdig masfcle.

101


Ez gyakorlatilag sohasem rnegjatszas, mert nem gondoljak, hogy pont akkor figyeljuk oketo

Michael Wiesen berg, elismert p6ker es szamftastechnikai szaktekintely egy ebhez kapcsol6d6 arulkodo jelet figyelt meg. Egyes jatekosok a mi zsetonjainkra pillantanak, amikor licitalni szandekoznak, Ez sokkal kevesbe gyakori mint hogy sajat zsetonjaikra neznek. Gyakran ez is ugyanazt jelenti (vagyis hogy ajatekos elegedett a kezevel es licitalasra kesziil),kUlonosen, ha a pillantas gyors, es utana azonnal elkapja tekinretet, add figyelmeztessek azonban arra, hogy ha ellenfelunk hosszan zsetonjainkat nezi, miutan sajat Iapjait felmerte, lehet, hogy azt probalja megtippelni, hogy sikeresen kivitelezhet-e egy bloffot. Tudnia kell, bogy mennyi zsetonunk van, mielott felmeri bloffolesi lehetosegeit. Ezert nebezebb helyesen ertelmezni ezt az arulkodo jelet, ha ellenfelunk a rni zsetonjainkra .nez,es .nem a sajatjara. De azert ne feledjuk, hogy limit nelkuli jatekokban az ellenfelek feltunoen barnulhatjak zsetonjainkat, miel6tt bloffolni probalnakl Ahhoz, hogy a mi zsetonjainkra vetett pillantast megbizhat6 arulkodo jelkentkezelhessuk arra vonatkoz61ag, bogy ellenfelnnknek eros keze van, cbs licitalni szeretne, a pillantasnak rovidnek kell lennie, es a jatekos nem tudhatja, bogy figyeljuk.

Legtobbszor arra szamlthatunk, bogy a jatekos sajat zsetonjaira pillant. Idozztmk meg ennel a pcntnal kicsit, mert nagyon fontos.

Ha fel szeretnenk hasznalni ezt az arulkodo jelet, kovetnunk kell az alabbi tanacsokat:

• Ne nezzuk meg lapjain kat, amikor kiosztasra keri1lnek!

Nezzuk ellenfeleinket!

• Amikor hold'emben a flopot leosztjak, ne a lapokat nezzukl Nezzuk elienfeleinket!

• Amikor a kovetkezo lap rnegerkeziks tudban, ne nezzuk meg! Nezzuk cllcnfclclnkctl


15. ARULKODO JEL

elM:

Szeresd a lapod, sok zseton, ada nezzl

KATEGGRIA:

Zsetonokra pillantas,

LErRAs:

Ez egy nagy on fontos arulkodo jel. Nehol az atlagos jatekosok is nagy nyereseget erhetnenek el, ha semmi mast nem tennenek, csak erreaz arulkodo jelre figyelnenek, es szokasos jatekukat jatszanak, Eloszor a jatekos rneglatja uj kartyajat hetlapos studban. Szep fogasl Ebben a pillanatban agya vidaman bizsereg. Szeme automatikusan zsetonjaira teved. Neha reviden leereszti fejer, ami konnyebben eszrevehetove tesz:i a rnozdulatot. A kepen is ez tortenik, Gyakrabban feje csak ruse mozdul, es a szemeivel tnegkeresi zsetonjait, Ebben az esetben jobban kellfigyelnunk.Az utolso kepen ajatekos ellenkezo iranyba nez, mintha nem erdekelne az utols6 lapja. Ez a tipikus .. a gyenge eroset jelent" jelzes amelyet a 6. fejezetben (Szineszkedok arulkodo jelei) targyalunk.

MOTIVAcIO:

A zsetonokra pillantas osztonos.

MEGBIZHAT6sAG:


CARDOZASOROZAT • MIKE CARO

6RANK~NT'1 HO.ZAM: l$~QS teten = 2,60$ 10$·08 teten = 8.00$ 100$-05 teten = 41 ,00$

R~SZLETEK:

A jatekosok csak roviden pillantanak zsetonjaikra, rnajd elneznek, Neki.ink pontosan abban a pillanatban kell figyelnunk oket,. amikor ez megtortenik. Nagyon nagy hiba nem ellenfeltmket nezni, amikor az uj lapok megerkeznek, Sajat lap] a inkat mindig megnezhetj uk kesobb is. Ha gyorsan zsetonjaikra pilla ntanak, azt j elenti, kezuk j avul.t.

LEGJOBB STRATiEGIA:

Keressuk a lehetoseget a passz-ernelesre! A passzemeles hatekony poker fegyver lehet, de meg elonyosebb, ha szinte biztosan tudjuk, hogy ellenfeltmk nyitni fog, marpedig ebbol az arulkodo jelbol ez kidernl. Ha nines eros kezunk.ne remenykedjunk benne, hogy ellenfelunket bloffon kaphatjukl Nem b15ff51. Es semmikeppen se probaljuk. meg kibloffolnil

25. kip:

Hetlapos stud jatekban as:!t IraI' (I kdzepen iillf ferfi.

()NKENTELENA'RULKODO JELE'K

26. kip:

Azonnal zsetonjaira pillant.

27. kep:

Most pedig ellenkezii iranyba nex, mintha nem erdekelne, mi liirtenik.


16. ARULKODO JEL

CiM:

. R.ernek flop. jobb, ha meggyozcdok rola, hogy meg mindig megvannak-e a zsetonjaiml

KATEGORIA:

Zsetonokra pillantas.

LE(RAs:

A roviden a zsetonokra pillantas jel nagyon gyakran fordul. e15 hold'e~ben. A 28. kepen a jatekos eppen felfogja a flopot. Osztonosen zsetonjaira nez (29. kep), De nagyon kell figyelnunk, kulonben n.em vesszuk eszre ~ert kevesebb, mint egy rnasodperc rnulva (30. kep) roW: ismet a flopot nezi.

MOTIVAcIO:

Osztonos reakcio, miutan a flop javitott kezen.

M.EGBiZHATOsAG:


ORANKENTI HOZAM: 1$-05 teten = 2.75$ 10$-08 teten = 9.50$ 100$-05 teten = 40.00$

RESZLETEK:

Ez nagyon hasonlo az cl5zQ arulkodo jelhcz - es gyakorlatiJag lenycget tekintvc azonos azzal Ez a 110 azonban nem fordul cl Ut as"lallllt l-hetycu ugy tesz,

ONKENTELEN ARULKOD6 .JELEK

rnintha a flopot tanulmarryozna. Termeszetesen mar jot tudja, bogy a flop segitett kezen, tehat nem szukseges tanulrnanyoznia. Csak azt probalja elhitetni velunk, hogy keze gyengebb, mint valojaban, Ha afiopot figyeltilk volna - ahogy meg a legtobb hivatasos jatekos is rnindig teszi

-, elszalasztottuk volna ezt a remek lehetoseget, es nem

tudnank, bogy a nonel eros kez van.

LEG.JOBB STRATEGIA:

Az atlagosnal erosebb kezre "an szuksegnnk, hogy versenybe szalljunk, Ne probaljuk meg kibloffolni ezt a not! Ne remenykedjunk, hogy bJoffOn kaphatjukl Ha passzeme1n:i szeretnenk, akkorez jo lehetoseg,

28. kip:

Hold'emet jdtszunk; es jon aflop.

07


29. kip:

Afatekas azonnal zsetonjaira nez.

30. kip:

De a pillantas rovid, es marts Llgll tesz, mintha a flopot I anu lmdnyoznti.

08

Hirtelen erdeklodes

Mindig iigyeljUnk az olyan jat.ekosokra, akik hirtelen

c)elenkiilnek, es beszallnak a partiba. Altalaban nagyon J6 lapra van ahhoz szukseg, hogy felriasszon egy jatekost 1I lehangoltsagabcl, e elkezdje erdekelni a jatek. Gyakran a jatekos almodozik, vagy hatr"ado), elegedetten varva a j6 lapra (altalaban azert mert nyeresben van), FigyeljUnk: csakl Hirtelen eloredol, es testtartast valtoztat. Lehet, hogy pusztan addig feszkelOdik a szekeben, amig kicsit cgyenesebben oe111 til. Ez a fajta visclkedes aztjelenti, hogy a jatekosnak eros keze van, es jatszani keszul,

Hadudol vagy futyill (arnirtil a 8.jejezetben-Azarulkod6 [elek. hangjai - lesz 8z6), majd rejteJyesen abbahagyja, nagyon valoszinu, hogy olyan lapja van, amelynek oru], Altalaban azok a jatekosok, akik beszelgetuck, majd hirtelen e1hallgatnak:, vagy nem tudnak ertelmes mondatokat mondani, eppen partiba klvannak szallni.

Ezek a hirtclen erdeklodes jelei.

N ezznk meg a 9. kepet az 1. !ejezetben (Harcon kividi arulkod6jelek). Az a ferf hatradoi, pihen. Nem valoszinii, hogy beszall a kovetkezo partiba, Vessuk ossze azt a

Ie uartast a kovetkezOvel. ..

10


17. ARULKODO .JEL

CIM:

Ezzel a kezzel erdemes lehet foglaLkozni.

KATEGORIA:

Hirtelen erdeklodes.

LEIRAs:

Ez a jatekos eddig hatradolve ult, karba tett kezzel, a vilag folyasat szemlelve, Nyeresben van, es nem akar n:ere~enyebol sokat kockara tenni, Hirtelen bubit kap la~~o lapnak hetlapos studban. Karjat kinyujtva, es meg mmdig hatraddlve, megnezirejtett lapjait. Majd .hirtelen elkezdi modositani testtartasat, addig feszkelodve, mig egyenesebben nem ttl, es kicsit elorebb nem dol.

MOTIVACIG:

Tudat alatt arra keszul, bogy beszall,

MEGBfZHATGsAG:


ORANKENTI HOZAM: l$~os teten = 0.15$

I OS-os teten = 0.33$ 100$-05 teten = 0.75$

RESZLETEK:

Hiba azt kepzclni, h gy az a jateko , aki hirtelen megvaltoztatja tcsttarta ai, azert szlncszkcdik, mcrt Iclrc akar rninket vczctru, okkal gyakorihh, bogy L1 jutckos


D incs tisztaban mozdulataival, kuloncsen, ha kezdo. Ezt alatamaszthatjuk azzal hogy rnegfigyeljuk, mikor valtoztatnak a jatekosok testhelyzetukon. Eazre fogjuk venni, hogy altalaban akkor teszik ezt, amikor nem tudjak, hogy figyeljuk 5ket, ezert nem valoszinti, hogy szineszkcdnek, Ezenkivtil a valtoztatas altalaban gyorsan tortenik - szinten aztjelezve, hogy ajatekos nero szandekosan akarja magara vonni a figyelmet. Ezen hetlapos stud jatekos kezenek a pontos erossege azon is mulik, hogy milyen lapokat kaptak eJ lenfelei, rnilyen pozici 6ban van az el so licitalohoz kepest, es milyen eros licitalas folyt eddig, Amit biztosan tudunk, az az, hogy elegedett a lapjaival.

LEGJOBB STRATEGIA:

Ha nem eros spekulativ lapjai vannak ennek a jatekosnak - mint peldaul egyszinf kiraly, dama es bubi -, akkor valoszlmileg Iegalabb bubi parral indul. J6 esely van ra, hogy a bubinal magasabb rejtett part szorongat vagy akar harem bubit. Ennek megfeleloen alakitsuk taktikankat, ovatosan lepjunk partiba, es ne probaljunk bloffolnil

31. kep:

Ez a ferfi modosltja testhelyzetet

es egyenesebben ill, mint korabban.

Nehez dontesek

Az egyik fura dolog efix limit jatekosokkal kapcsolatban - kezdok es kivalo jatekosok eseteben egyarant -, bogy nem banjak, ha tudjuk, bogy nehez dentes elottallnak.

Ugyanez azonban nem igaz a Limit uelkulijatekosokra.

Fix limit jatekokban teljesen altalanos, hogy ha valak:i ellen I icitaltak, es nehez dentes elott all, akkor morrnog, hangosan megvitatja a partit vagy 6bajt, es olyasmit mond, hogy "a kutya rajat, bar ne emeltel volna! most mit tegyek?". Gyakran hatradolnek szekukben, es eltnelkednek.

Mindig tartsuk eszben a. kovctkezo igazsagot: ugyan sok jMekos valtozatlanul szineszkedik neha, ritkan pazaroljak idonket es sajat idejuket, amikor nem allnak valodi dentes eleu, Ne varjuk, hogy valaki fel percig gondolkodik, hogy mcgadja-e a tetet, majd ugy dont, hogy emell Azilyen tlpusu trukkoket nem kedvolik a jatekostarsak fix limit jatckban, es kevesen teszik kockara nepszerusegukot azaltal, hogy ehhez folyamodnak. (Kezdok neha megteszik, melt nern tudjak, hogy udvariatlansag.) Meglehetosenegyszerti, h()gy miert nem tesznek llg)' fix limiten a jatekosok, mintha bizonytalanok lennenek, majd emelnek. A kockan forgo osszcg ugyanis ritkan jelentds a kassza meretehez kepest. Limit nelkuli jatckban elkepzelheto, hogy eddig 500$ kerult :J knsszabn, C a jatekos most tovabbi 5 O$-t tesz kockara. Fkk r az ellcnfel mcrlegclni kczd. 16 esely van ra, hogy csak s/incs:t'kf..:dik. eN vCgi.lI cmclru I g.

11

CARPOZA SOROZAT· MIKE CARO

Ha ugy dont, hogy tovabbi 5000$-t tesz a kasszaba, akkor elkepzelheto, hogy az eredeti licitalo is sokaig gondolkodik, mire meghozza donteset. fgy mfikodik a limit nelkuli poker; a Iatolgatas ertheto.

Tegyuk fel azonban, bogy 20$-os sima fix limitet jatszunk (ahol minden tetnek pont 20$-nak kell lennie). 100$ van mar akasszaban, es valaki 20$-ral nyit. Ellenfele reakcioja, hogy monnog, hatradol es elmelkedik. Ez az oszinte bizonytalansagjele. Valoszintileg azongondolkodik, hogymegadja-e; az emeles nem tartozik: a lehetseges opciok koze, Ne feledjuk, hogy a fix limit jatekok temp6ja sokkal gyorsabb a limit nelkuli jatekokenal! Tehat a fix limit jatekokban hozott dontesek sulya aranyosan kisebb, Ezen ket dolog eszben tartasa mellett konnyti belatni, hogy miert jelent a fix. limit jatekokban a merlegeles va16ban nehez dontest,

Mit tegyunk tehat, ha ellenfelunk bizonytalansagot sugaroz, hogy megadja-e tetiinket vagy sern?

Eloszor is vizsgaljuk meg, miert Iehetnek a jatekosnak ketsegei, A Iegtobb esszenlen gondolkodo ellenfeliink: nyilvanvaloan azert bizonytalanodik el, mert nem tudja, hogy a megadas j6 befektetes-e. Amelyrehato rnatematikai elemzesek nem tartoznak ennek a korryvnek a targykorebe, mindenesetre, ha a kassza 80$ es a megadas lO$-ba kerul, akkor a jatekosnak e1 kell dontenie, bogy van-e eselye kilencbollegalabb egyszer nyerni, Ha ugy gondolja, hogy tobb, mintegyalkalommal tud nyerni kilenc ilyen partibol, akkor j6 befektetest csinal - higgyek ezt el nekem! Egy bizonytalan jatekos valosziniileg azt erzi, bogy szinte pontosan kilencbol egy eselye van nyerni, meg akkor is, ha szamltasai nem tudatosak, esetleg osztonosek. Strategiank cgyszcni. Ha indokoltan emeltunk, ertelmes kezzel, akkor valoszfnuleg szeretnenk, ha tartans a tetet, fa bloffolunk, ill r nyilvan nern.

14

ONKENTELEN ARULKOPD JELE;K

Ne feledjuk, hogy tipikus ellenfeleinkkcl szemben szinte barmilyen fizikai cseJekedet batoritja a megadast, A jatekosok azert jarnak p6kerezni, mert be szeretnek lenni penzuket a kasszaba, Ha nalunk van az erosebb kez, akkor szolgaltassunk urngyet ellenfeleink szamara, hogy vesztesegesen tartsak a tetetl Kevergessuk kartyainkat, heszeljunk osszefUggestelenUl, moso\yogjunk bolondul, Ologessiik az asztalt! Ezek mind rank: osszpontositjak a flgyelmet, gyauakvova teszik ellenfelunket, es urugyul szolgalnak a megadashoz.

Tehat megtudtuk a kovetkezoket: (L) Ha ellenfelunk fix limit jatekban sokaig gondolkodik, vagy barmi mas jclet adja annak hogy nem ortil licittinknek, valoszintileg oszinten bizonytalan, hogytartsa-e a tetet; (2) Ha eros kezzel emeltunk, nyuzsogjtmk, bogy ellenfeltmket megadasra csabltsuk; (3) Ha gyenge kezzel Iicitaltunk, maradjunk aranylag nyugodtan, es ez altai dobasra osztonozhetjuk

cllenfehmket!

Fontos megjegyeznunk, hogy legtobb ellenfelunk

szinten mozdulatlan marad, amikor bloffol, es elenkebb, baratsagosabb lesz, amikor etos keze van. Annak ellenere, hogy ezt az ismeretet felhaszrullhatjuk ellenuk, ne agg6djunk amiatt, bogy ugyanezekkel az arulkodo jelekkel 8z01- gal aD k mi is. N agyon val6sziniHlen, hogy ellenfel eink eleg figyelmesek ahhoz, hogy helyesen tippeljek meg kezunk era eget, tehat tobbet nyerheti.ink. ha a legprimiuvebb manipulacios modszereket hasznaljuk, mintha magunkra Olljilk a p6kerarcot.

Most lassunk nehany oszinte bizonytalansagot. ..


18. ARULKODO JEL

ClM:

Hadd gondolkodjam kicsit!

KATEGORIA:

Nehez dontesek.

LEfRAs:

Mind a het lapot kiosztottak mar ebben a stud partiban.

Eddig nagyreszt a balra lila ferf emelt, Az utolso licitkorben azonban a no nyit (32. kep), Ezen a ponton a forti oszinte dilemma elott all, es ujra ken ertekelnie kezet, Hatradol, hogy vegiggondolja (33. kep),

MOT.vAc.o:

Oszinte bizonytalansag,

MEGB[ZHATGsAG:

Gyengc jatekosok = 65% Kozepes jatekosok = 70% J6 jatekosok = 70%

6RANKENTI HOZAM: 1$-08 teten = 0.18$

1 OS-os teten = J .20$ 100$-os teten = 6.30$

RESZLETEK:

A jatekosck ritkan tartjak Fe] a fix limit partikat azzal, hogy hosszabban gondolkodnak. Amikor ez a ferf hatradol es vegiggondolja a helyzetct, valoszintilcg tcnylcg hatare ettel all szcmbcn,

6NKENTELEN ARULKODO .JELEK

LEGJOBB STRATEGIA:

Ha licitalokent ezzel areakci6val talalkozunk es kezunk va16ban eros, oszt5nozzuk megadasra ellenfelunket! Ha bloffolunk probaljuk tole eltantoritani! A manipulacio ezekben a helyzetekben - amikor ellenfelunknek oSzlntc ketsegei tamadnak -l1liikodik a legjobban. Ha ellenfeltink hosszu bizonytalansag utan fix limit jatekban ernel, kozel 50% esely van ra, hogy b15ff51, ezert helyes megadni a tetet.

32. kep:

A no nyit hetlapos studban a balra uliifbji ellen.

33.kep:

Valaszul afbfi luitrad81 es elmelkedik.

•

Azonnali reakci6

Mielott egy jatekos bloffol, altalaban idore van szuksege, bogy kigondolja. Fix limit jatekban a keslekedes elkepzelhetc, bogy mindossze nebauy masodperc, de VCln keslekedes. A jatekosnak idore van szuksege, hogy kiszamolja eselyeit, es batorsagot gyiijtson a bloifoles e16ti. Ezenfelul a b 16ffolok nern mernek sernmi szokatl ant tenni, ami megadast eredmenyezhetne. Meg ha nem is tudatosan teszik, felmerik, bogy nem j6 till gyorsan bloffo1ni. A tapasztalat a [egtobb jatekosnak megtanitotta hogy egy azonnali emeles gyalllisnak ttinik, es nem valoszinii, bogy b16ftk6nt

sikeres lesz.

Ezert amikor egy jatekos 3 lapot cserel, rnegnezi oket,

azonnal a zsetoujaira pillant es licitalni kezd gondolkod:is nelkul, akkor biztosra vebetjiik, bogy olyan eros keze alakult 10, bogy nem igenyel komolyabb megfontolast.

Bnnek ellenkezcje i.s igaz, ha azonnal passzol, biztosra vehetjiik, hogy keze nom javult. Arnikor keze javul, es rnegis passzol, az gondolkodast igenyel, es a belyzet fel-

merese id5be telik,

Elofordul, h gy a jatekosok azonnal nyitnak, a ko-

vetkezc sima reakci6sorozat utan: lapok megnezese, zsetonokra pillantas, zsetonoken fly6las. Mindig emlekczzUnk, nogy ez csak akkor t6rteruk, ha a kialakult kez nagyon t:ros. es nines sztik eg megfontolasral Ritkan lalhatjuk, h gy valakinck aszos kel parja alakul ki, es azonnal


nyi~. Ennek o~a .h~gy csere15s p6kerben az aszos kef par hatareset lap, es idore van szukseg a vegiggondolasahoz, Ugyanez a torveny igaz a poker minden forrnajara,

Caro 9. szamii torvbtye ax arulkodo jelekro1 Ha egy jatekos megnezi lapjait, tis azonnal passzol, akkor nem valoszlnii, hogy keze javult.

Caro 10. sztimu torvenye ax arulkodo je/ekrh1 Ha egy jdtekos megnezi lapjait, es azonnal licital, akkor nem valoszinil. hogy bID/fal.

ONKENTELEN ARULKQDQ JELEK

19. ARULKODO ..JEL

CiM:

Nem kaptam segitseget, varok.

KATEG6RIA: )lzolluali realtci6.

LEIRAs:

Cserelos pokerben a kozepen tHo jatekos harmat

cserel az asz parjahoz (34. keep). A 35. kepen megnezi, es _ szinte ezzel egy idoben - az asztalra koppint ujjaval,

hogy passzoljon.

MOTIVAcIO:

Nines ok bizonytalankodni.

MEGBiZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 94% Kozepes jatekosok = 87% Jo jatekosok = 60%

ORANKENTI HOZAM= ' 1$*05 teten = 0.45$ 10$-os teten = 3.00$ 100$-os teten = 7.50$

RESZLETEK:

Ha ez a jatekos aszo ket part vagy harem aszt

kapott volna vegig kellene gondolnia a part it kezenek Illcgerosodesc fenyebcn. Ez altataban tobb masodpereet vesz igcnybe. Arnikor nern gondolkodik el, egyertehnil, hogy keze 110m javult,

CARDOZA SOROZAT. M[KE CARD

LEGJOBB STRATEGIA:

1-1a ~armilyen kel parnnk vagy annal erosebb lapunk van, nyrssunk: Meg egy asz parr" al torte er Ii . '"I' .

, " "vena etta as IS

nyereseges lesz, ha a segedtink kiraly.

34. kip:

Csere/{Js p6kerben a kazeoen la'fha"~o' "" ~1. ha

:r " ja,ettOS annat

cserel,

35. kept

Megnez! lapjait, h szinte uzywlabban a pillanatban passzol is,

ONKENTELEN ARULKODO .lELEK

20. ARULKODO JEL

elM:

Valosziniileg nines szuksegem javulasra,

KATEGORJA:

Azonnali reakei6.

LEIRAs:

Cserelos p6kerben a kalapot viselo ferfi nem arulja el, m nnyit cserel, mig az elBo cselekvo (balr61 a masodik) he netn jelenti, bogy harmat cserel (36. kep), Reakciokent u kalapos ferf egyet cserel, amit a 37. kepen lathatnnk, A 38~as kepen megnezi az eppen most kapott lapjat. h'L az eMtt teszi, hogy az elso jatekos bejelenti hogy nyit

agy passzol.

MOTIVACIfJ:

Egy lap cserelese nem eleg izgalrnas ahhoz, hogy crdemes legyen kesleltetni a megnezest,

MEGB(ZHATOsAG:

Gyenge jatekosok == 62% Kozepes jatekosok = 58% J6 jatekosok = 55%

ORANKENTI HOZAM: 1 $-08 teten = 0.54$

I O$-os teton = 2.40$ 100$-08 teten = 11.70$

RESZLETEK=

Ez cgy masik lipu, II azonnali reakcio. Cserelos p6kert jat zunk, Amikor u:t cl~o bcszelo harem lapot cserel,


a kalapos ferfi rajon, bogy a ket par valcszlniileg a Iegerosebb kez, Tehat ha ket parja van, akkor azonnal tudja, hogy a csereles elott ave a jobb lap. Azt gondolja magaban, hogy ugyan elkepze ill eto, ho gy fu Llj a alakuJ ki, de valosziniileg erre nem lesz szuksege a gyozelemhez. Ebben a helyzetben valoszfniileg kevesbe izgatott, ezert hajlarnos megnezni lapjat, arnint megkapja, Ha azonban orhoz vagy flosshoz cserelt egyet, akkor javulnia kell kezenek, hogy nyerni tudjon. Ekkor hatranyban van.

Ilyen helyzetben sokkal nagyobb a feszultseg, Az izgal mas mindent-vagy-semmit helyzetekben sok jatekos elvezi, ha az utolso pillanatig nem nezi meg lapjait, Ezert amikor ez a jatekos azonnal megnezi egyetlen cserelt lapjat, kitalalhatjuk, hogy valosziniileg ket parja van, es nem SOITa vagy flossre VaT.

Ez az arulkodo jet nem cgeszen 100%-08, mint lathatjuk, de uehany jatekosnal nagyon kovotkezetesen megfigyelheto, AZOll ellenfelek kozott, akik neha azonnal rnegnezik lapjaikat, neha viszont az utols6 pillanatig varnak, nagysagrendekkel tobb az eselye, hogy ket parjuk van (vagy akar drilljuk jo segeddel), ha azonnal megnezik, Ez nem csak cserelos pokerre vonatkoz6 arulkcdo je1. A poker minden formajaban szamolhatunk azzal, bogy azoknak a jatekosoknak, akik uem nezik meg a lapot, arnig nem muszaj. a keze segitsegre szorul,

LEGJOBB STRATEGIA:

Ha mi kezdunk es harem lapot cserelnnk, nyissunk, ha lcgalabb aszos vagy damas ket parunk alakul ki! Valoszlmrleg meg fogja acini egy kisebb ket par - olyan ket par, amellyel ellenfelunk szinte biztosan nern nyitna, ha passzolnank.


36. kep:

A halral masodik he/yen iiliJ jatekos harem lapot cserel, mikozben kozepen ii,1O ellenfele nezi.

37. kip:

A k6zepso jatekos egyet cserel ...

.~8. kep:

... es uzonnal mez» tzi.


21. ARULKODO JEL

eiM:

Elobb te josszl

KATEGORIA:

Azonnali reakcio (ellentete).

LEtRAs:

Ez a pelda az elozonek pont az ellenkezojet mutatja.

Ahelyett, hogy egy lap cserelese ntan azonnal megnezne kartyajat, a kozepso jatekos var, es ezzel fokozza az izgalmat.

MOTIVAcIO:

Spekulatfv lapjai vannak, es a mindent-vagy-semmit sorsa meg nem dolt el.

MEGS(ZHATOsAG= Gyenge jatekosok = 62% Kozepes jatekosok = 56% J6 jatekosok = 54%

ORANKENTI HOZAM: 1 $-08 teten = 0.60$ 10$-os teten = 2.85$ 100$-os teten = 12.00$

RESZLETEK:

Fuggetlennl attol, hogy a poker melyik fajrajdtjatsszuk, amikor meg tudjuk hatarozni bogy mely jatekosok rendclkeznek kesz lappal, cs kiknek van zuk cgUk javulasra, magabiztosan nyithatunk, arnikor egycbkcnt pa szolnank, e. IpClS zolhatjuk vcszclyes kezcmket,

128

ONKENTELEN ARULKODCt JELEK

amelyekkel egyebkent nyitnank, Nezzuk meg a20. arulkodo jelet, es ernlekezzunk ra, hogy azok a jarekosok, akiknek javulasra van szukseguk, izgalmasabb helyzetben vannak, mint akik ugy erzik, hogy uyerni fognak! Ez azert fontos, rnert izgalmas helyzetben a jatekosok szeretnek varni, rnielott rnegneznek lapjaikat; akikre kis nyomas nehezedik, azok pedig hajlamosak azonnal rnegnezni kartyaikat,

LEGJOBB STRATEGIA:

Minden kozepesen eros lapot dobjunk.!

39. kip:

A.z elsa cselekvd (balral a mdsadtk jatekos) harem lapot cserel.

40. kip: /i.ulaposJ,;,fi (wok egyet,

12.1


41. kep:

Az elsa cselekvd nezi, hOg)! aki csak egy kartyd: cserelt, nem hajlando megnezni a lapjat egyeldre.

42. kep;

Most az egy Iapot esere/6 orizget/ lapjait es arra var; hogy az elsa beszel6 cselekedjen.

1

•

•

Lapok vedelmezese

A legtobb jatekos ontudatlanul is erosebben orzi j6 Iapjait, mint a rosszakat. Mikozben ez gyakrabban fordnl eIa gyenge jatekosok koreben, a poker minden fajtajaban cs minden szinten megfigyelheto,

Meg a ritkan jatszott orlapos stud is szolgal peldakkal erre az arulkodo j elre, mert az eros kezzel rendelkezo jatekosokat jobban zavarja, ha rejtett lapjuk fele nyulunk, Termeszetesen nem szabad megerintenunk vagy akar fizikailag kozelitenunk ellenfeltmk rejtett Iapjahoz - ezt nem illik a poker asztalnal, De tehettink egy felreertheto mozdulatot, amelyet ellenfelunk sajat reruletere torteno hehatolaskent ertelmezhet. Valaszul egy eros kezzel rcndelkezo ellenfel altalaban onrudatlanul eLtaszit es merevebb testtartast vesz fel. Meg az is elofordulhat, hogy hararvonalnak odarakja merev karjat, es azzal probal cltolni minket. Azok a jatekosok, akiknek a keze gyenge, banyagabbak. Az sem erdekelne oket, ha teljesen atnyulnank, es felforditanank rejtett lapjukat. Akkor ugyanis azzal ervelhetnenek, bogy megilleti oket a kassza hizonyos reszc.

Ez a fajta vedelrnezo reakcio a poker minden fajtajara irvcnye . Nero kell azonban fenyegeto rnozdulatokat tcnntmk ellenfelunk lapjai Iele ahhoz, bogy felhasznaljuk czt az arulkodo jclct, A lcgtobb ellenfel provokacio nelkul is ad tippekct, amclyeket kulonosen konnyen megerthetunk, III I cscrclos p kerrc k nccntralunk.

12


22. ARULKODO JEL

elM:

Nero hagyhatom, hogy ezek megszokjenek.

KATEGORIA:

Lapok v6deLmezese.

LEhtAs:

F' A I~gtOb~ j,citekos, aki cserelos p6kert jatszik, a 43. k,epee ratb~t~~~ nagyobb titokban nezi meg lapjait. Kis terti otthoni Jatekokban es nyilvanos kaszin6kban ahol mgalmas, rnfianyag kartyakat hasznalnak, a kepen IAthat6 m6dsz~~ 1~ roe~gyelhe~o neh~ .. Mindenesetre az a fontos, ho,ro-: ajatekos v~delmeZ1-e Iapjait miutan megnezte azokat. Ket aS2 es egy kiraly clso harem lapnak: eleg blztato ezert a 4~. kepen lathato jatekos biztonsagba helyezi aket a bal ~ezebe·~f45. kepen az utols6 ket Iapot tekinri meg: egy asz es egy ~raly., EzzeJ aszos full j a alakul ki, A 46. kep rnu tatja abogy kincset nagyon erosen ujjai koze szoritja. '

MOTIVACIO:

I Az emberek nagy resze vigyaz a szamara fontos targyakra.

MEGBIZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 90% Kozepes jatekosok = 80% J6 jat6kosok = 70%

VALUE PER HOUR: l$-os teten = 1.10$

I O$-os teten - 4, 0$

1 OO$-o~ letcll 16.00.

ONKENTELJ:N ARULKQDO .JELEK

R~SZLETt=K:

Legyunk ovatosak ennek az arulkodo jelnek a husznalataval, mert nehany jatekos minden lapjat igy orizgeti, Vannak, akik meg meg is probalnak felrevezetni azzal, hogy gyenge kezuket alaposan orizgetik, hogy ali hjggyiik, milyen uagyszeru, Ez azonban ritka, mivel u legtobb jatekos tisztaban van vele, hogy az ellenfelek nagy resze nem figyeli, hogyan orizgetik lapjaikat. Ennek tudataban egy gyenge kezet tart6 jatekos altalaban nem veszi a faradsagot, bogy becsapaskent 6rizgesse kartyait. Ezcrt a Iapok orizgetese olyan arulkodo jel, amely szepen beleillik ebbe a fejezetbe.

Az igazsag az, bogy a nagyon erosen vedelmezett lapok nltalaban erosek, Neha meg osszefugges is megfigyelheto a kez pontos erosscge es a vedelmezes intenzitasa kozott, Ezen a fotosorozaton a jatekos fullt kap, es biztonsagba helyezi. Megfigyelhetunk itt meg egy arulkodo jelet, de cz a 6. fejezethez (SzineszkedOk arulkodo jelei) tartozik. liz pedig a kovetkezo: az utolso kepen (46.) a jatekos ugy tesz, mintha szinte soron kivUI el akarna dobni lapjait. Amint hamarosan latni fogjuk, ez szinte rnindig aztjelenti, hogy keze eros.

Ha mar a szineszkedesnel tartunk, hamarosan azt is meglatjuk, hogyan viselkedik egy atlagos jatekos, ha rossz Lapokat kap full helyett. Ahelyett, hogy orizgetue, val6szfnilleg inkabb bamulja azckat, Ezzel a temaval a kesobbi fejezetekben foglalkozunk, amikor atterunk az ontudatlan jelekrol azokra, amelyeket szineszkedok eseteben figyelbetiiuk meg, akik megprobalnak atverni minket.

LEGJOBB STRATEGIAc

Iegyuk fcl, hogy kcttovel UlUnkjobbra etta) a jatekostol.

EI ilcg n In IntLuk. h gy A! I s Iullja van, de tudjuk, hogy


va]amilyen nagyon eros lapot kapott. Inkabb ne licitaljunk bat~e et lapokkal! Ha ellenfelunk nyit, akkor minden hatareset Japot dobjunk: be! Ha sajat kezunk dobbenetesen ~ras (rnondjuk s~[~sor) olyaujatekban, ahol bubikkal vagy jobbal lehet nyitni, akkor elpasszolhatjuk, tudvan, bogy ellenfeltlnk nyitni fog helyettttnk,

43. kip:

Cserekis pokerben, mikozben az osztds meg zajlik, a jatekos megnezi elsa hdrom lapjat.

44. kip:

Bal kezebe rejti Iapfait.

45. kip:

Megnez: kovetkezo kef lapjat, amelyekkelfullja alakul ki.

46. kip:

Ezeket is azonnal bizlonsagha helyezt.

•

•

SZiNESZKEDOK ARULKODQ JELEI

1977 -ben a kovetkezo szavakat irtarn Doyle Brunson klasszikus konyveben, melynek cime Super/System ~ Utmutato a nyero p6kerhez.

, A legtobb ember nem elhet olyan eletet, amilyet szeretne, Gyerekkorukban olyan kotelessegeket kell teljesiteniuk amelyeket utalnak, Ugy nonek fel, hogy be kell illeszkedniuk az iskolaban. Felnottkent olyan emberekkel kcll kezet razniuk, akikkel nem akarnak, olyanokkaJ kell egyutt lenniuk akiket nem kedvelnek, ugy kell tenniuk, mintha ,joI" lennenek, arnikor nyomorultul erzik magukat, es tigy kelt tenniuk, mintha urai lennenek bizorryos helyzeteknek, peclig ijedtek es bizonytalauok.

Ezek az ernberek - es azok nagy resze, akikkel naponta talalkozunk, ilyen - szineszkednek. Masmilyen embernek rnutatjak magukat, mint amilyenek valojaban.

A lelknk melyen tudjak, hogy nem olyanok, mint amilyennek mutatjak magukat, Tudat alatt azt gondoljak, hogy .. he, annyira atlatsz6 vagyok, hogy ha nem szineszkedern, hogy leplezzem kezem ertisseget, akkor mindenki tudni fogjal"

Ezert fordul ela, hogy ezen szanalmas emberek nagy rcsze nekuni adja !lenzel azzal, hogy gyengenek tetteti magat, amik r r55, e crcsnek, amikor gycnge.

bbbcli a Icjezctbcn hut t ~m:'tkor talalhato II ket lcgf bb


rnellett: A gyenge erdset jelent es Az eros gyenger jelent, De ne hagyjuk magunkat ferrevezetni! Minden itt t~rgyalt arulkodo jel kapcsol6dik ehhez az elso ket temakoriloz. Miutan megertj1.ik az alapveto elgondolasr, es tudjuk alkalmazni is, konnyen uralkodbatunk a poker asztalnal, es penztarcank: dagadni kezd majd.

Mieldrt fel tudjuk hasznalni a szineszkedok altal mutatott arulkodo jeleket, meg kell r61a gyozodnuuk, hogy biztosan szfIH!szkednek, es nem osztonosen cselekszenek. Ennek kideritese altalaban nern nehez. Valoszinfileg szlneszkedcssel allunk szemben, ha a jatekosnak van oka feltetelezJ1i, hogy figyeljuk viselkedeser, es nyilvanval6 elonye szarmazik belole, ha hibas kovetk:eztetesre jutunk, Elmondom meg egyszer, hogy nehogy elsikkadjon ez a fontos igazsag. Ellenfeltinkva16sziniileg szineszkedik, ha: (1) azt gondolja, hogy Iatjuk vagy halljuk; es (2) fontos szamara, milyen donrest hozunk,

Mivel altalaban mindket feltetelnek teljesillnie kell ahhoz, bogy egy jatekos szineszkedjen, neha elofordul, hogy kezdok soron kivnl dobnak:, amikor va16ban nem erdekli aket a pam. Leb et, hogy tudj ak, bogy figyeljuk oket (elso feltetel), de donresunk nem fontos szamukra (masodik feltetel), mert egyebkent is dobni akamak, De nem mindig ilyen egyertelmiiek az arulkodo jelek, mint hamarosan latni fogjuk, A legtobb jatekos felelosseger erez a jatek irant es - a peldancil maradva - nem dab soron kfvul. Ezert amikor ugy tesznek, mintha dobni akarnanak, es tisztaban vannak vele, bogy figyeljiik oket, akkor j6 esely van ra, hogy nyitni vagy emelni fognak,

Minthogy a jatekosok kis hanyada nem esik a gyenge eroset ielent, eros gyenge: jelent kateg6riaba jegyezztlk. meg, hogy kik ezek, nehogy Iolyamatosan hibakat kovessunk el azaltal, h gy ez ekben a special! c. otckben is forditottan crt Imc.:niik /. arulk 1.16 jeleket.

+

A gyenge eroset jelent

A pokerjatekosok szeretnek m~el atejteni. Ugy gondoljak, hogy ba meggyoznek minket, hogy kezuk gyenge, amikor valojaban eros, akkor nye~hetnek nehany extra megadast, es ezzel nehany extra do~lart.

Ez az erveles hajszalpontos, Ha hagyjuk, hogy ezek a szineszek sikeresen atverjenek, akkor elnye:ik penzunket, arnikor eros lapjaik vannak. Ne hagyjuk, hogy ez rnegtortenjen. Ugyanezek a szineszkedese~, amel~~~nek celja penzunk ellopasa, olyan ertekes tnforma:l~:al lathatnak el, amely kiszolgaltatja neki.:ink ellenfelunk

pokerre szant penzet, "

Amikor a jatekosok tulzasba vi szik a gy~ngene~ tette.~est. akkor biztosan eros kezilk van. EITe mindig emlekezzunk, Ira egy jatekos keze val6ban gyen~e, s~amjtha~-e arra, hogy ezt szamunkra nyilvanvalova teszi? Ez but~sag l~~e rc zerol, V arhato-e, hogy egy bJofio16 elmondja ne~nk, hogy bloffol? En ugyan nem tennem! Ha gyengenek szlnlelik magukat, az csak azert lehet, mert erosek.

Corn 11. szum'llorvenye a; tirulkodo jelekriJ1 Okazzun]: csalodast minden olyan jatekosnak. aki gyeHKenck tettetl magd/. es azt zeretne, hogy tartsuk a Jerel!


23. ARULKODO JEL

elM:

All, mit szamit? Nyitok!

KATEGORIA:

A gyenge eroset jelent,

LEjRAs=

Ez a jatekos hetlapos stud ban nyitasat vallranditassal toldja meg.

MOTIVAc I 0.:

Szeretne, ha azt gOD dolnank, bogy bizonytalan a nyitast illeteen.

MEGBIZHATOsAG:


ORANK(:NTI HOZAM: ] $-08 teten = 0.55$ 10$-os teten = 3.20$ lOO$-os teten = 11.00$

RESZLETEK:

Mi ujdonsagot mondhatnek egy vallranditasrol? Ha egy baratunkat megkerdezzuk, hogy van, e udvarias vallranditast kapunk valaszul, az annyit tesz, hogy

.nem is tudorn, lehetnek jobban j ", Es pontosan ezt probalja a pokerjatekos is erzekeltetni, arnikor megrantja a vallat, es nyit, An sugalljn, hogy nern biztos a licitet illetoen, e hogy. zercrne, ha kczc s kkal eroscbb lcnne.

13

SZINESZKEDOK ARUt..KDDO JELEI

Nos, ne higgyunk neki! Egyetlen oka lehet ennek a ~ok~nak, hogy veszi a faradsagot, es megprobal meggyozru minket arr61, hogy ketseges kezenek erossege. Meghozza az, hogy szinte biztosan nala van a gyoztes kez!

LEGJOB·B STRATEGIA:

Csak eros kezzel tartsuk a tetet; sot, csak tartsuk a tetet a legtobb olyan lappal, amellyel egyebkent emelnenk! Ne probaljunk bloffolni!

47. kip:

A kiizepen ala fer:fi megvonja a willat.

PARTIROL-PARTIRA:

A kepcn peldakent herlapos studot lathatunk .

kovctkezf MCU poker tablazat bold'ernet rnutat, Ebben a konyvbcn a legtohb arulkodc jel a pokernek nem csak cgyctlcn fajtajaban alkalrnazhato. Szinte mindenhol 11 Ih, ljuk ezck 'l. aha I jatszunk, Micnk <17. I. szek,

1 1


MCU Poker rabluat

Jatek: Hold 'em Stlulctura: 25$-05 €I $

utan, '00$ azt koveti5en. s 50 -os vakok, 50$ tat a flop elatt as

*1* 2 3 4 5 6 7 8 9

v25 v50 10 Tat

50

Flop
I' ~
~
10491
=50 <c<
800$
Torn
~
100 «<
~200~ 1200$
River
~
<C"<
10~ 1400$
1\1 ReJtett
--Ia pok be
!J4JI m utatasa
«< ~100

sziNESZKEDOK ARULkODO JE:LEI

Kulcs: Az esemenyek balral jobbra, felUlr6\ lefela kovetkeznek. Minden licitkor a ... Jenel kezd6dik, as a ... leUel v9gzodik. Tovabbl lelek €IS szimb6lumok: a (alaptet); v (vaktet); ~ (passz); = (megadas): ~ (emeles); _ (dobBS); • (05zt6 pozlclo, vagyis .a gomb").

A csillagokkal jeh511 poz!ci6ban (pl. *1 *) nlunk mi. Minden tet. amelyet nem 616z meg szlmb6lum, OnkEmte5 elsa tel. A tetek az adott korben osszesen befektetett penzt jelzik. A jobo szalsa oszlopban feltOntetett OS5zeg a kassza nagysagal jelzi a Iicitkor vegan.

MCU POKER TABLAzAT MEGJEGYZESEK

(A tablcizatban talalhal6 szamokhoz tartozo jegyzetek.j

I) Kis vakban i.lltink. Egyszinii kilences-tizestink olyan kcz, amelyet neha eldobnfuik. Most azonban va)oszipi.Ueg nyereseges. Rossz a pozicionk, mert elsokent kell majd I.:selekednunk minden kovetkezQ licitkorben, de az, hogy 111. elso beszelo gyengesegetjelzett, amikornem emelt, csak megadta a nagy vakot, blztato. Az fontos, hogy kapunk 15%-0 arengedroenyt, mert csak 75$-t kell beraknunk a l11~gadasboz, nem t OO$-t, es ez szinte biztosan eleg ahhoz, hogy jAtszhatolegyen lapunk. Ne szfunitsunk nagy arlagos Ilyeresegre, amikor ilyen lapokkal szallunk be kis vakrol, de nemi nyereseget va16szJnul.eg felmutathatunk!

1) A nagy vaknak lehet6sege van tartani a tetet, passzolni vagy emelni. Vegyuk eszre, hogy itt a tet tartasa, azzal ,I sz:andekkal, hogy ingyen lassuk a fiopot, nem olyan bil'.lonsagos, mint amilyennek latszik,

Ez azert van, mert a megad.8s nem fogia lezarni a

lic.:ilkorl. A licitkor lezarasa kifejezest arra ertem, bogy ha \ n I uk i tartj a a t etet, akkor sen ki mas nem emelhet mogotte. 1.,. Jenne a helyzet akkor ha a 3. jat6KoS emelt volna es a 6 CS 10. szeken ala ellenfel csak megadta volna a tetet.

J) Amikcr a cs slckvcs visszaer hozzank, ez automatikus In '~udus. Mar 600$ an a ku '. zaban, es csak 50$-ba kcrul

CARDOZA SOROZAT· MIKE CARO

a tet tartasa. Szerencses flopra van szuksegunk, de nern ~obbatjuk el lapjainkat, amikor 12: I aranyban fizet a kassza. Es ne felcdjuk az alapelvet amirol az iment beszelttmk! Ez egy biztonsagos megadas, mert lezarja a licitkort,

4) Nem a flopot nezzuk, az ebb en a konyvben levQ tanacsnak mcgfeleloen. Azert, mert szeretnenk arulkodc jeleket felfedezni es ezt gyakran megtehetjuk, ha ellenfeleinket figyeljuk, amikor rneglatjak a fiopot. Itt azonban semmit .nem vesznnk eszre, Elsckentkell cselekednunk. Komolyan fontolcra vesszuk a nyitast,

. Miv~1 ellenfeleink agresszivak, Iehetseges, hogy mindenki magas Iapokkal jatszik, de nines naluk dama, vagy kisebb parokkal indultak, mint a kilences, amit mi fiopoltunk - netan egeszen mas fajta lapjaik vannak, Ha ez a helyzet, nem kizart, hogy most elvihetjuk a kasszat, kihasznalhatjuk, ha tartjak a tetet, vagy egyszeruen knizhetunk lehetseges gyozteseket a partib61. Ezek mind szamnnkra kedvezo kimenetelek. De sokkal szivesebben nyitnank ilyen meres zen egy vagy ket ellenfellel szemben. Harem mar ~csit problemassa teszi, Ugy dontunk, hogy passzolunk, En altalaban ezt tennem, bar gyakran nyitnek, A 2. jatekos szinten passzol. A 6. jatekos 50$-ral nyit. "~i ne szamitott volna erre?" - kerdezzuk rnagunkban, mivel a. 6. szeken ill 0 ell enfel unk az egyi k Iegmegrogzottebb bJoff'616, akit yalaha lattunk, Minden lehetoseget megragad arra, bogy betolja zsetonjait, lathatoan figyelrnen kfvtll hagyva lapjai erosseget,

AZ ARULKODO JEL. De varjunk csak! Nero csak 50$-ral nyitott, tett valarni mast is - valamit, amit eszrevetttink. Kicsit megrantotta a vallat nyitas kozben. Nem olyan nyilvanvalo vtHln'lIlditUs volt, mint a kcpen, de ahhoz eleg volt 11 gy vegyuk /. (11. netet, z a j~ljcko pr6bal bizonytalansagot slIpallni kczevcl kapcsolatban,

5zlNESZKEDOK ARULKODO JELEl

pedig neki nines ketsege. Ez szineszk~des. Dam~~a van! Szinte semmi mas nem okozhatna ilyen reakciot. Nem eme1t tovabb a flop elott, tehar nero valoszlnii, hogy kiralyai vagy aszai vannak kezben, ameLyekre szin~en buszke lehetne. Persze, 15: 1 fizetseget kapunk, ha tartjuk a tetet, de ez nem sokat segit rajtunk, ha eUenfelunkn61 dama van. Ez a klasszikus arulkode jel pedig rendkivul valoszinusiti, hogy az van nala, ezert dobunk. Es mint lathatjuk, helyesen tettuk,


24. ARULKODO JEL

CfM:

Talan eldoborn a I apjaimat, de lebet, hogy emelek, ..

KATEGORIA:

A gyenge eroset j elent.

LEtRAs:

Hetlapos studot jatszunk es a balra ti10 jatekos tizes lathato lappal nyit ellenfelc kiralyaval szemben. Valaszul ellenfele ugy tesz, Mintha dobasra keszulne, es elkezdi JefeJe fordftani kiralyar,

MOTIVAcIO:

Ellenfelunk azt akarja bogy biztonsagosnak tiinjon a lie itai::l s.

MEGBfZHATOsAG:


ORANKENTI HOZAM: l$-os teten = 0.18$ LO$-os teten = 0.83$ 100$-05 teten = I. 05$

RESZLETEK:

Tegyuk fel, hogy herlapos studot jatszunk, es kiraiy a ~athat6 lapunk, Ket jatekos kovetkezik meg mogottunk. Kiraly es dams a rejtett lapunk, ezzel kiraly part tartunk kezben. Amikor a nzc rtytlntt lappal ellen dunk megkezdi a 1ici{alas, 6rOli.ink vagy . Ill? [errneszctescn orulunk.

SZINESZKED6K ARULKonD JIELEI

De mintbogy a pokerjatekosok mar csak pokerjaiekosok, nern lehetunk 100%- ig biztosak benne, ho gy a fern valoban vegig is viszi a licitet. Valoszlmileg legjobb esetben tizesei vannak, tehat mindenkeppen azt rem elj uk, bogy be is teszi a tetet,

Amiteszreveszunk, es a legtobb jatekos eszrevesz, hogy elonyos szamunkra, ha bebiztositjuk, hogy val6ban megtegye tetjet. Ennek egyik legegyszenibb m6dja, ha ugy teszunk, mintha oron kivul dobni kezdenenk, Amikor a bal

1 dali j atekos befej ezi a lici talast, a j obb oldali valoszinfileg ugy csinal majd, mintha csak megigazitotta volna lapjat. Visszateszi helyere, es j6 esely van ra, bogy utana ernel, A teljesen kezdokon es az udvariatlan jatekosokon kivul kcvesen dobnak soron kiVUI, ha lapjuk gyenge. Ezert ha cllcnfelunk ugy tesz, mintha dobasra keszulne, jobb, ha vigyazunk!

LEGJOBB STRATEGIA:

Ha a bal oldalijatekos helyeben vagyunk, passzoljunk,

48. kip:

Mik6zbell a hal oldall hetlapo tud jaleKos nylt, '"el!fel kezdi It!fel.J forditani nyilltapja,.

43


25. ARULKODO JEL

CiM:

Lehet, hogy vegul megse kelJene cserelnem ebbol a fullbol.

KATEGclRIA:

A gyenge eroset jelent.

LEfRAs:

Gyak:r~ hithatjuk, amint tapasztalatlan jatekosok ugy tesznek, mlllthacserelni szeretnenek, mielolt tlgy dontenek hogy megtartj ak lapj aikat, Pontosan ez tortenik a kovetkez6 ket kepen.

MOTIVACI6:

Szinte osztonos tett, hogy osszezavarjuj, az elsokent oselekvot.

MEGBlZHATclSAG:

Gyenge jatekosok = 77% Kozepes jatekosok = 59% J6 jcitekosok = 54%

ORANKENTI HOZAM: [$-05 teten = 0.17$ 10$-os teten = 0.85$ 100$-os teten = 0.90$

RESZLETEK:

Neh,any jatekosnak zinte kenyszere van, hogy cltitkolja keze erosseget, Meg ha vajrni keyes logikus elonye van is ~ak, hogy. ~ adort h,cJYZl!lbl:r1 atvcrnck, leh t, hogy akkor IS rn gpr6bil~ak. Amll..m I.:gy (I an j 'lekos, ak i altai ban

SZJNESZKEDOK ARULKODD JELEI

nemjelzi elore, hogy hanyat szeretne cserelni, hirtelen ugy dent, bogy "tudtunkra adja", hogy tovabbi lapokra van szuksege, j6 esely van ra, hogy vegul nem fog cserelni. Azert van ennek az arulkodo jelnek aranylag kis erteke dollarban, mert nagyon keveset tehetunk, bogy kihasznaljuk az lnformaciot. Ha mi kezdunk, es dama parunk van kezben, arruigy is harmat kell cserelnunk (kiveve, ha tudunk flossel

agy sorral probalkozni). Nemi elonyre tehetunk szert azaltal, bogy tudjuk, ellenfelunk cserelne, ha nem lenne kcsz keze- Ugy erzi, hogy gyanakvast ebresztett azzal, h gy ugy tett, mintha soron kivul arra keszulne, hogy egy lapot kerjen, majd meggondolta magat,es ezerr nagyobb valcszinflseggel fogjuk tartani a tetct.

LEGJOBB STRATEGIA:

Cserelos pokertjatszunkjokerrel, es egy lapot kertunk, Nat unk:

ondolkodjunk el rajta, hogy erdemes lehet eldobni u karo kettest, es flossel pr6 balkozni. Meg ennek is van hatranya, mert elkepzelheto, hogy ellenfelunk fullt kapott kezbe, es holtan huzunk, Ha harmat kertnnk egy kiraly parhoz, akkor meglehetosen keveset tehettmk ezen u ponton; kiveve azt, hogy ha drillunk alakul ki, es ellenlclunk nem c erel, akkor sem szabad rnegadnunk tetjet, ha ezek utan nyit.


49. kip:

Cserelds pokert jat zunk: Az elsa cselekvd (balra) harem lapot cserel, mikozben ellen/de (balrdl a masodik) lJgy tesz, mintha egyet akarna cserelni.

50. ktJp:

De most, hogy az '/,\'If cseh'kl'a nuir megkapta harom lapjd/, ellen/ell! .. 111 J!.J.!olldo/illl1lagcil ", e.\' nem cser 'I.

SziNESZKEDOK ARULKOD6 JELEI

26. ARULKODO JEL

CIM:

Miattam De agg6dj ... egyelorel

KATEGORIA:


LEiRAs:

Az egyikjatekos (balrol a masodik) nyit, Ami erdekes, hogy ellenfele (kozepen) nem nez ada.

MOTIVAcIO:

Ellenfele nem akarja elbizorrytalanitani vagy kihivas eie allftani a licitalot,

MEGBIZHATOS.AG:


6RANKENTI HOZAM:

l $-os teten = ] .85$

10 -os teton = 10.30$ 100$-05 teten = 62. 00$

RESZLETEK:

Alaposan tanulmanyozzuk ezt a fot6tl Sose feledjuk, I logy azok a j aH~kosok, akiknern neznek ada, veszelyesebbek, mint akik nczik vagyfigyelik a licitalot! Akozepen tilo ferfi ucrn ukar semmi olyat tenni, arnivel elbizonytalanltana a iicitalot. Szamltsunk ra, hogy ernclni fogl Ez egy nagyon 1,"'los arulk d6 j I.


LEG,JOBB STRAT~GIA:

Ne tegyunk tobb penzt a kasszaba, hacsak nines nagyon eros lapunk! Ha mi kezdmk a licitalast, lehet, hogy erderne feladni a barcot!

51. kip:

A k6zepso ferfire kellfigyelnimk!

SZiNESZKEOOK ARULKDD6 JELEI

27. ARULKODO JEL

elM:

Unottnak probalok tunni, rnielott lecsapok,

KATEGORIA:

A gyenge er6, et jelent,

LElRAs:

Ezen a fot6sorozaton lathatjuk, hogy az elorerben levQ jatekos fum kapott, eloszor asz-asz-hetest, aztan asz-hetest. Ez dobbenetesen eros kez, es abogy az 5.Jejezet (6sztonos arulkodo jelek) alapjan varhato, szorosan orzi lapjait. De most nem erre osszpontositunk, Itt valami ennel is l'eltUllobb tortenik. Miutan megkapta aszos fulljat, ajatekos most halra nez, a kozeledo akcioval ellenkezo iranyba,

MOTIVAcIO:

N em akar veszelyesnek tiinni.

MEGBIZHAT6sAG:

Gyenge jatekosok = 92% Kozepes jatekosok = 90% 16 jatekosok = 78%

6RANKENTI HOZAM: 1 $-08 teten = l. 00$ 10$-os teten = 5.50$

1 OO$-os teten = 43. 00$

RESZLETEK:

sz bason16 az cloZQ aru lkodo jelhez, azzal a kulonbscggcl, hogy cz 'en!18 poker, e ajatekos ellenkezo Irlinyba JIb, miclou i.I kasszal barki megnyitotta volna.


Hozzateve azt, bogy szorosan orizgeti lapjait (egy dsztnte arulkodo jel), ez a helyzet nagy on kiszamlthato. A fern ugy tesz, mintha nero erdekelne, rni torterrik, tchat crdekli, I1yen egyszerfi.

LEGJOBB STRATEGIA:

Ha olyan Iapunk van, a:mellyel nyithatnank, es ezen jatekos elott kell cselekednunk, akkor altalaban csak passzoljunk, es hagyjuk, hogy I) nyisson. Ha keziink mindossze k6zepesen eros, akkor ne szalljunk be!

52. kep:

Ez a fotosorozat azzal kezdodik, hogy cserelos pokerben az elffterben lathato jatekos (arcdnak egy resze ;8 ldtszik jobbra) megnezi lapjait,

53. kip:

A kozepen ii/o ferfi cselekszik.

54. kip:

Minden lapjcit szorosan orzi, es ellenkezo iranyba nez, amint a cselekves k6zeledik/eJe.

1 0

SZINESZKEDOK ARULKODO JELEI

PARTIROL PART.RAc

fme egy, a kepeken latotthoz hasonl6 helyzet. A 7. szeken ulunk.

MCU P6ker TablAzat
Jatek: Bubik-vagy-jobb cserelos p6ker, jokerrel. Struktura:
5$ ala! let 25:t1-os te a cssreles el5tt 50$-os azt kovetoen. .
1 2 3 4 5 6 rr 8 Tet
a5 a5 a5 a5 a5 a5 a5 a5 40$
a a a a 9 a L:J a
f3 § 8 § § § IK·KI 8 Kezeka
a 9 a 9 a ~ 9 cserelils
a e16tt.
«<
f3 § § § § § 12.21 §
9 9 9 a 9 a ~ 9
• h ... oJ .... vi .... 1 25
'"'50 - - - - - - =50~ 140$
1 ~ ~3
lap lap
a a
e3 e3
- ~
a [3
8 -
8
+
§ Csereles
«<
- ---- CARDOZA SOROZAT • MIKE CARO

~v Csereles utan

«<

240$

50

=50 ~

IA·AI 11~ I

10

r~ I

10

11~ I

10

~

NVER

~ ~ !7·71

14..,j ~apok ,be- 4 mutatasa

- «<

~

Kulcs: Az esernenyek balrel [obbra, felUlr61 lefele kOvetkeznek. Minden licitkOr a II> jellel ke:zdodik,. as a .... jellel vegzodl~. Tovabb! [elek es ~zimb6Iumok: a (alaptet); v (vaktet); ,,; (passz): = (megadas); .. (ameles); - (dobas): • (oszt6 pozlcio, vagyis ,,8 gomb·).

A csillagokkal 1elol\ poz.ici6ban (pi. "1*) Oh:lnk mi. Minden let, amelyet nem eloz meg sztrnbolum, onkfmtes also tet. A tetek az aoott korben osszessn befektetett penzt jelzik. A jobb 5zelso oszlopban feltuntetett Osszeg a kassza nagysagat jelzl a Iicllklir vegan.

MCU POKER TABLAzAT MEG,JEGYZESEK

(A tabkizatban taldlhata szdmokhoz tartozo jegyzetek.)

1) Ahetes szeken ulnnk, Senki sem kezdte meg meg a licitalast, Kiraly parunk vall, asz segeddel. Az asz seged fontos, de nem azert, mert megtevesztesi szandekkal megtarthatjuk, vagy mert aszos ket parra van eselyunk, Aszos ket parral probalkozni altalaban nemjo otlet, moo csokkentjuk annak az eselyet, hogy drillunk alakuljon ki. Az asz azert fonlos, mert 19y kevesbe valoszfnii, hogy valaki masnal asz par van, amivel rnegverhet minket.

Mar csak harman kovetkeznek utanunk. A kiraly par asszal (vagy anelkul) altnlaban eldg eros ahh z, hogy nyissunk

2

szlNESZKEDOK ARULKODG JELE.

l'gy aJyan cserelos jatekban, ahal minimum bubi par kell ,I nyitashoz fiiggetlenUl alto I, hogy van-e joker a pakliban

b k kaszin6ban van).

AZ ARUKOD6 JEL. Ebben az esetben azonban valami

tontosat vettuuk eszre az 1. jatekossal kapcsolatban, aki meg utanunk kovetkezik. Am ikor lapj ai gyengek, altalaban harnulja 5ket, es ugy tesz, rointba erdekelne, mi tortenik.

I. I uual azonban megnezte lapjait, gYOl'san lerakta, es

I r san 5rizgeti oket. Most ellenkezd iranyba nez, arnint .1 csclekves kozeledik. Tehat nyitas helyett passzolunk.

I It kovetoen a t51iink balra iilo holgy nyit. Termeszetesen II I. jatekos raemel, ahogy arra szamttottunk. Debunk.

2) Mint kiderult, az 1. jatekosnak harem tizese volt. Egyet cscrelt, rnegtartva az asz segedet, hogy ugy tGnjon, 1D intha 'oIIlTaI vagy flossel pr6balkozna. A holgy Mnnat cscrelt, c. passzolt. Az I. jatekos ezek utan nyitott, ~ a dama p~r urcgadta. A darnakat meg tudtuk volna verm, de a partrt

cl esztettuk volna.

lcnyeg: ha a . jatekos is olyanj6 megfigyelo lenne, mint

1111, akkor dobhatott volna, es megsp6rolt volna lOO$-t.

CAR_DOZA SOROZAT • MIKE CARO

28. ARULKODO JEL

elM:

Miattam ne agg6dj .... en csak emelni fogok!

KATEGORJA:

A gyenge erosetjelent,

LEiRAs:

Az 55. kepen a noa ftopot tanulmanyozza, Nagyon keves hold'emjatekos van, aki nem azasztaltnezi, amikor a flopot osztjak, Ez egy kulcsfontossagu, izgalmas pillanat, es emberi tulajdonsag, hogy a pokerjatekosck latni akarj ale, L11 i kertil e16 a paklibol. A no szinte azonnal elfordul a flopt61, a kasszatol es a cselekvestol (56. kep).

MOTIVAcIO:

Kedvere val6a flop, de nem akar veszelyesnek tunni,

MEGBiZHATOsAG:

Gyengejatekosok= 96% Kozepes jatekosok = 94% J6 jatekosok = 77%

ORANkENTI .HOZAM: 1$-os teten = 1. 45$ 10$-os teten = 7.25$ 100$-os teten = 38 .. 00$

RESZLETEK:

Ezegy rendkivul jelentos arulkodo jel hold'emben, Ahogy ow megtanultuk, azok a j Iilekosok, akik ell enkezo iranyba neznek, olyan inforrnaciot adnak szamunkrn a p6ker minden fajtajaban, amely nyereseget hoz,

154

S.ZINESZKEDCK ARULKODO JELEI

De amikor hold'emben lejon a flop, ezt azarulkodo J let kulonosen egyszerii eszrevenni,

LEGJOBB STRATEGIA:

Csak nagyon eros kezekkel ma:radjunk jatekbanl Ha folvnmatos licitalas tortenik, akkor dobjunk minden olyan ~cl.t.:l, amelyet normalis esetben hataresetnek, vagy kicsit II eresegesnek gondoluukl Ha eros Iapjaink vannak, h yjuk, hogy ez a no nyisson helyettunkl Ne prebaljunk hi lIOln11

55. kep:

Hold'em jatekban a n/inek tetszik a fiop.

56. kip:

Mos: gY0/,sGl1l11as (eM nez.

155


29. ARULKODO JEL

elM:

Gyerunk, nyissal a paroddal, balfekl

KATEGORIA:

A gyenge erosetjelent,

LEtRAs:

Az e~Dterben levQ (nem teljesen Iathato) jatekosra koncen~alva megfigyelhetjuk, bogy sorban remenykedik ~ 57. k~pen. Az 58: foton megerkezik a sora, az 59. kepen bl~onsa~ba hely.ezJ, ma~d vegul a 60. felvetelen ugy tesz, mintha harom rejtett lapja eldobasara keszulne.

MOTlvAe16~

Ugy e,:~.?~la va.n a legerosebb kez es azt akarja, hogy ellenfele licitalasa bizronsagcsnak tiinjon.

MEGBiZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 73% Kozepes jatekosok = 65% 16 jatekosok = 55%

6RANKENTI HOZAMc 1 $-08 teten = 0.35$ 10$-08 teten = 2.1 0$

1 OO$-os teten = 8.50$

RESZLETEK:

. :'~gyelji~k meg az utolsc kepet! A poker barrnely faJtaJa~an mJnd~~ olyanjatekos fenyegetestjelern, aki ugy tesz, mintha lapjai eldobasara kesztllnc, miclou a csclekves h0225. cr. Ha nern akarnanak atverni. nern lcnne errelme czt

1

SZlNESZKED6K ARULkOOO JELEI

a lrtikkot bevetni. Ez mindenk6ppen olyan arulkodo jel, ahol a jatekos megprobal gyengenek Ifltszanl. mert eros. Itt ket oka is van erre, Nem csak azt pr6b6]ja jelezn.i a balta uto jatekos fele, hogy biztonsagos licitalni, de masik

'1Ienfelt~t (aki utana kovetkezik) is probalja bszionozni a

let tartasara.

LEGJOBB ST~TEGIA:

Ne cmeljUnk! Meg ha nagyon eros lapunk van is,

{dlDIa.ban jobb, ha hagyjuk, hogy elLenfelOnk uyiSSOD nclyettunk. Kesobb raemelheWnk a ful1unkkal. Ne hI6f!bljtink, es ne remenykedjiink abban, hogy az eloterben levo jatekost bloffon kaphatjuk! Ezuttal nem.

57. kip:

: eliilrfrhen volgki az utolso lapjat kapja meg hetlapos 'I1I1dbon. Oto,'isel VQg}1 tlzessel sora lehetne.


58:. kip:

Otos.

59. kip:

Ajatekos ovatosan masik kef lapjahoz teszi ae otoset.

60. kip:

Mikozben balta alii ellenfele nyit, zlgy tesz, mintha el akarna mojd dobni tapjait.

SZiN~SZKEDOK ARULKODO JELEI

30. ARULKODO JEL

elM:

Ne aggodj miattam, oda sem nezekl

KATEGORIA:

A gyenge er6set jelent.

LEiRAs=

Nezzuk meg a szemben tilo jatekost! Hz egy nagyon cllemzo mozdulat. Igaz, hogy a legtobb gyenge es kozepes iuckos, akinel nagyon eros kez van, tulzasba viszi annak ldtctcsct, bogy keze gyenge, a jobb jatekosok nagy resze '}l nem teszi. Amit itt Iatunk, az, bogy a ferfi egy kicsil I cngenek mutatja magat, mert keze eros. Elfele nez, de

S rk kicsit, Mozdulata kifinomultabb, mint amilyenckrol ddig szo volt.

MOTIVAcIO:

Nem akar minket elbizonytalanltani. mert azt szeretne, h.1 nyitnank,

MEGBiZHATOsAG:

(; yenge j atekosok = 80% KOl.cpes jatekosok = 74% J6 jalekosok = 78%

ORANKENTIHOZAM:

I. os tctcn=O.15$ 10$- 10i teten = 7.25$

I OO$~o' tcten = 0.00$

ESZLETEK:

I' '/ (Imlk 16jd nem okl an kiil"l1bozik attol, amikor


az ellenfelnel [uti van, es ures tekintettel bamul az asztallal cllenkezo iranyba, Figyeljuk alaposan a szemben iilo ferfit, es lathatjuk, bogy kicsit mas iranyba nez, mikozben a tet bekerul a kasszabal Miutan j6 jatekos, nem viszi tulzasba a tettetest, megis felhasznalja ezt az egyetemes A gyenge erdse: jelent trukkot, kicsit kifinornultabb formaban. Megprobal atverni minket, es {lgy nez lei, mint aki ugrasra keszen all ... azert, mert tenyleg ugrasra keszen all!

LEGJOBB STRATEGIA:

Ne nyissunk kozepesen eros kezzel azt remelve, hogy egy gyenge kez tartja a tetetl Keze egyaltalan nem gyenge, tehat Iehetetlon gyenge keztol megadast kicsikarnil Eros kezre van szuksegunk a tet tartasahoz, ha ez a ferfi nyit. Ez nem rnegfelelo alk:alom a bloffolesre, es minket sern fognak kibloffolni.

61. kep:

A bal alul ii/(Jler(i nyit. A= asztal fli/n/dalim iilojr'ilelws vlll; es nent ne: ada

SZINESZKEDClK ARULKODO JELEJ

31. ARULKOD6 JEL

1M:

Monnyit kell meg varnom, rnielott emelhetek?

:TEGORIA:


IHAs:

I ix limit jatekokban a jatekosok gyorsan dontenck,

limit nelkuli jatekokban megszoko1t, hogy tobb idot \ 111ek igenybe. A kovetkezf kepsorozat nagyon I ntos, A 62. kepen a jatekos nyit, de ez nem minden! A2 Ilal niloldalan ilia ellenfele meg sem mozdul, nehogy n1l'~,!:Ikadalyozza a nyitast, Ahhoz, hogy helyesen ertekeijuk 1 -nfelunk kezenek vegso erosseget, ezt mindig fejben kell I manunk' Meg aj6limit 116lkUli jatekosok is gyakran tesznek \ lumilycn apr6 mozdulatot, hogy megakadalyozzanak I olyan tetet, amelynek nem orulnek, Ennek egyik Illd.Jll. bogy rank bamulnak, zsetonjaik fele nyulnak, vagy I .lllIlilycn olyan mozdulatot tesznek, amelyrol a kovetkezo

] Ictb n (Az eras gyengetjelent) sz6t ejtilnk. Az eredeti 1\ w'\S utan a jatekos hosszan gondolkodik, mig vegill- mint ,(;h kc pen latha tj uk - "dontesre jut". Ekkor "aU ~ in" megy ze: z ctonjaval.

MOTIVAcUl=

A hosszu bizonytalankodas celja, hogy az eredeti

II iL:iio azt gondolja, az emeles nehez dentes.

MEGBIZHATOSAG:

Gycnge jatekosok = 80% h. /cpcs jalekosok = 75% J J lck R k 6';%

,. .'~', N' ~ ITI HI_ . . :

kis tt r limit nlldili Jitl . kban =:;;' 1.S -$1

ko zep 1 " te e,D limit nelktlli jatekban == 12~OO,

magas t" 'ten limit nelkftli j atekb;aD =- '90~ 00·

IRIE_IZLETE_· _=

Amikor limit nelktlli j atekb,an valaki 1 • emmit ne In tesz,

hogy megakadalyozzon ' gy jokora let 1. majd soksig gondoll odik v I gill ugy d~:,nt~ hogy nagyot em 'II akkor

keves esely van ria bogy bleffol. A uosszas tetovaza

. '·61 pr6b,al minket m g' y'ozni hogy az emeles hata eset dont.W's~ ezert gyenge. N6hany hivatasosjatekos azzal ervel, hogy bdrki a-· ~ hataln asat em l,a16,'zifniiig nagyon

eros lapokat tart kez'b m filggetlenttl attol, bogy sokaig gendolkodik- VIBgy sem, Mikozben I·Z igaz lehet, az i

~ny" hogy a' jateko-, akinek a szokaso uti tovabb tart dont se meghozatala m J'g va 10 1 -/niJbh, 110gy: l' ge' 0, ebb kezz 1 licital, Ne feledjt '_ azonban, 110,GY limit nelkuli p6 -~, rben az allag()~ idotiarlam hJhelel p - TC ', u agy ak ~ , tobb

is, mikozbenfix Iimitjatekokban a legtobb dentes nebllnY masodperc alatt s,zfil, tik,

L O,_I=IBIB, T " . E',IAI

A Bop karo o"'gy "~' J oikk ny ilea ,m'~ bubi, H a ba!

1'" t b - - 1 ~ 11" '" . '. .t 1 r h· I b - f

1 0 - r ',en, c· 0 -Clt'cuO e ye . en lena nk nagyon eros . e

tellene a, tet t- rt!.saho,z, Elkepz 1 ~. to peldau! 11,GY Dynie' ra lenn ,. sznksegunk . amely ekkel nyolcas drilltmk alakulna ki) ahho: , hogy a Ie t, rta ~t f _' tolora VI ,gyUk, 'nn:-_ oka, hogy a lege ·ose b ke ~ am ly t '~, nd Ilk

.. ke J' If

vermv ket negyes (amelye .kel llen elunkn k n'"g"

drillje lenn ~ )t, _ :'_ '. ' .. ,~ digket n ~ _'~ , :_, I, nn - alb' .. ' ,-ne '

kez a ellyel n 'htiny ,~,- 'nZI ti '_ j I tel I' itt m 1 I,,~ ~I I

k' ,II t nnunk In _,' tu J:_ n I lun

m gkoeks .. , tt I In "j

ZKl!D,'


63. kip:

Az asztal tuloldalan aM jat£ikos elkezd gondalwdni.

64. kip:

Tiz mdsodperc mtdva meg mindig gondolkodik:

65. kip:

Most ujja: a fejehez teszi, hogy segitse konaentraciojat.

SZ(NESZKEOClK ARULKODO .lELEI

66. kip:

Vegal megsziJletik a diintes, es jelzi, hogy ,. megvan ".

1

67. kip:

Zsetonjaien nyul ...


16

68. kip:

... es mindetjelleszi/

+

Az eros gyenget jelent

Gyakran arra tanitom diakjairnat, hogy az arulkodo jeleknek erre a vonatkozasara koncentraljanak eloszor. Pokerben sok jatekost hatalmaba kerit a kenyszer, hogy eresnek latsszon, amikor gyenge.

Lathattuk, hogy dollarokra vetitve mennyit kereshetunk orankent, ha j6 jatekosokat kapunk rajta, amiut faradhatatlanul gyengenek tettetik magukat, Azon jatekosok leleplezese azonban, akik erosnek akarnak Iatszani, meg ertekesebb, Ha az arulkodo jelek muveszeter annak megallapltasara hasznaljuk, hogy egy jatekos eros, akkor gyakran dobunk olyan esetben, amikor egyebkent tartottuk volna a tetet, Egy atlagos fix Iimit jatekban a kassza lehet 100$ nagysagu, es csak 20$-ba kerulne a tet tartasa, Ha rajovunk, hogy ellenfeltink keze eros, rnagabiztosan dobharunk. A Iegtobb, arnit kereshetunk egyetlen aru Ikod6 jel reven talan 20$, a megtakaritott tet uagysaga, Termeszetesen esetenkent megsporolhatunk ket vagy meg tobb tetet is azzal, hogy a patti soran esetleg mar korabban debunk, De azokban a peldakban, amelyeknel egy kesoi terre koncentralunk, es eJdontjuk, hogy rnegadjuk-e vagy sem, 20$ altalaban a maximum, amit megtakaritbatunk azzal, ha dobunk.

Valos nyeresegunk azonban meg 20$-naI is kevesebb.

Ennek aka, hagy az arulkodo je1 eszreveteie nelkul is clkepz alhcto, bogy a doba mellen dontottunk volna. A~ arulk d6 jcl nem 100%-osan megbizhato, ezert elkep-

1 7


zelheto, hogy neha uyero lapokat dobunk el, amelyekkel egyebkent tartottuk volna a tetet. Mindent osszeverve, az informaciok, amelyekhez az arulkodo jelek megfigyeleseb51 jutunk, jot tesznek a pokertokenknek, de Iegytmk tisztaban azzal, bogy az elmeleti erteke minden arulkodo jelhez kapcsol6d6 dontesnek csak bizonyos szazaleka annak amit feltetelezunk, Amikor megallapitjuk, hogy

,

egy jatekos gyengenek tetteti magat, pedig eros, gyakran megsporolunk egy megadast, de ennek erteke altalaban a tetnek csak elmeleti szazaleka. Ha egy jatekost azon kapunk, hogy erosnek mutatja magat, pedig gyenge, az mar rnasik tortenet, Ezt az informaciot gyakran ana hasznaljuk, bogy batran megadjunk olyan tereket, amelyeken egyebkem el sem gondolkodtunk: volna. Ilyen esetekben gyakran megnyerunk egy egesz kasszdt, amelyet egyebkcnt elvesztettnnk volna. A dollar erteket, amelyet egy-egy arulkodo jelbez rendeltem, 6vatosan kell kezelni. Eloszor is, ne feledjtik, hogy az ertek.mindossze becsles, es jatektol fuggoen valtozhat! Masodszor, a 8Z8m a maximum erteke: jelzi, amennyir kereshetnenk, ha minden egyes alkalommal eszrevennenk az adott jelet, amikor csak elofordul, A gyakorlatban senki sem tudhat mindenrol, ami a poker aszta lnal tortenik. Harmadszor, bizonyos tekintetben a dollar ertek nagyobb, mint gondolnank mert a megadott ertek az eppen viz galt arulkodo jelre vonatkozik, es nem tartalrnazza a kapcsolodo arulkodo jeleket.

Most fedezzuk fel az arulkodo jelek egyik legfontosabb kategoriajatl Ne feledjuk, hogy a jatekosok nem fognak energiat pazarolni arra, bogy erosnek higgyuk oket, amikor valobanerosek. M iert is tennek?

Caro ]2. sztimu torvenye az arlllkod6 jelekr(ff Okozzunk csalddast minden olyan jtuekosnak. aki erdsnek tetteti magdt, es aZI szeretn " hOb1')1 dobjunk!

108


32. ARULKODO JEL

elM:

Ha ezek a lapok megvaltoznak, en leszek a szemtamrl

KATEG6RIA:

Az eros gyenget jelent.

LEfRAs:

Ajatekos szemet a flopra szegezi a 69. kepen. Ez nem mond sokat szamunkra, mert szinte minden hold' em j atekos a flopot nezi, A 70. kepen azonban ajatekos szeme a flopon marad, es ez a teny fontos lehet.

MOTIVAcIO:

Veszelyesnek probal latszani azzal, hogy ugy tesz, mintha erdckelne a flop.

MEGBiZHATCsAG:


ORANKENTI HOZAM:

1 $-0 teten = 1.40$ 10$-os teton = 2.90$ 100$-08 teten = 14.00$

RESZLETEK:

A legtobb jatekosnak az 8 szokasa, hogy tovabb hlimulja a flopot, amelynek nem onn. Azt gondolja, hogy miv I crdcklodcst rnutat, cz cltantorithaija az ellenfeleket Ii nyita t6l. Lchet, bogy ez fgy is van - kivev ellenunk. M mthogy ismerjuk az arulk d6 jclek tudomanyat, ti ztahan

1 9

CARDOZA SOROZAY • MIKE CARO

vagyunk: ve le, hogy azok a j at6kosok~ aki k orulnek a flopnak, valoszintileg ellenkezo iranyba neznek Ha eszrevesszuk, hogy egy jatekos neha gyorsan elfordltja fejet a floprol, neha pedig uern, akkor rajo]]etiink, bogy amikor tovabb bamulja a flopot, akkor keze gyenge,

LEGJOBB STRATEGIA:

Ezjo lehetoseg szamunkra a bloffolesre. Ezenkivul, ha ez a jatekos nyit, akkor adjuk meg a tetet kicsit lazabban, mint egyebkent, mert jo esely van ra, hogy keze gyenge, vagy bloffoll

69. kip:

A balra iilO hold'em jatekos nezi, amint leosztjak a flapot.

---.

70. kep:

'zemet tovdbbra is a floprcl zegezi.

70

SZINe.SZKEDOKARULKODO JELEI

33. ARULKODO JEL

elM:

Figyeld, okolbe szoritom a kezem I

KATEGORIA:

Az eros gyenget jelent.

LEfRAs:

Sok kezdo, es nehany kozepes jatekos js megprobalja atejteni az ellenfelet azzal, hogy ugy tesz, mintha nern akama cserelni, rnielott 0 kovetkezik, Lathatjuk, amint iobbrol a masodik jarekos eppen igy cselekszik, Nern jl.'lr buntetes erte, ha meggondoJja magat, mert a poker szabalyok szerint "a soron kivul cselekves nem kotelezd ervenyti".

MOT1VAcu):

Azt rerne li, hogy az elotte kovetkezo jatekost felrevezeti.

MEGB(ZHATOsAG:


ORANKENTI HOZAM: 1 $-08 teten = 0.18$

I OS-os teton = l.lO$ 100$-08 teten = 9.50$

RESZLETEK:

Meg be helyesen ludjuk is ertelmezni ezt az arulkodo i 'let. riikan hOI ha zn I azokban a cs relos jatekokban,

171


ahol a legerosebb kez nyer. Igaz, hogy ellenfelunk megprcbal felrevezetni azaltal, bogyiigy tesz, mintha nell aka rna cserelni, de az indoka meglehetosen hornalyos. At akar verni minket, de szinte 0 maga sem tudja, rniert. Aranylag biztosra vehetjuk, bogy fog cserelni, de mi basznunklebet ebbol? Ahol az alae sony kez nyer, azokban a jatekokban kifizetodobb ez az arulkodo jet.

LEGJOBB STRAT~GIA:

Ha ellenfelunkugy tesz mogottunk, mintha nem akarna cserelni, es olyan jatekot jatszunk, ahol bubikkal vagy jobbal lehet nyitni lapjaink pedig ...

8GGGG

... rnindenkeppen csereljunk harmat az asz parunkhoz, as ne d61jiink be annak, hogy szetszedjuk a nyitasra alkalmas lapunkat, as megprobaljuk a flosstl Ha olyan jatekot jatszunk, ahol az alacsony lap nyer, akkor sokkal nagyobb eselyunk van ra, bogy nyereseget terrnelhetunk itt. Ha olyan keztmk van, mint peldaul 9-7-6-4-2 es csabito a gondolat, hogy csereljunk egyet, inkabb ne tegyuk, tudvan, bogy ellenfelunk cserelni fog.

--

71. kip:

Cserelos pokert latunk. Az elsa he zeta (bald)! a masodik) egy lapot cserel. miAo:'./)c'l1 egyik ellenfele 1lgl' tesz, mlntha 11 111 akarna iser J/lli.

172

SZINESZKEDOK ARULKOD6 JELEI

34. ARULKODO JEL

elM:

Figyelek, ugyhogy jobban teszed, ha tudod, mit

csinalszl

KATEGORIA:

Az eros gyenget jelent,

LEiRAs:

Ne feledjilk, bogy azok a jatekosok, akik a licitdlot

nczik, kevesbe veszelyesek, mint akik ellenkez6 iranyba 11 ·zoek. Itt a kozepso jatekos a Iicitalast figyeli,

MOTIVAcIO:

Azzal, hogy erdeklodest rnutat, azt probalja erzekeltetni

cllenfelevel, hogy a nyitas nem biztonsagos.

MEGBiZHATOsAG:

Gyenge jateko ok = 70% Kozepes jatekosok = 65% J6 jatekosok = 58%

6RANK~NT. HOZAM:

I $~os teten = 1.30$ lOS-os teten = 9.85$ 100$-os teton = 58.50$

RESZLETEK:

Mikozben ez meglebetosen eros arulkodo jel, vannak

.JI.~rt g ndok vele . .; gy6rteimii, hogy azok a jatekosok, akik r( Ilk barnulnak, altalaban gyengebbek, mint akik ellenkezo iranyba n ~zn ek, De az a helyzet, hogy - ki.il5nosen fix limrt Fhckban en meg cgy aka, amiert az ellcnfelek

17

CARDOZA SOROZAT • MIKE CARQ

nyitasunkat figyelik: meg szeretnenek gyoz6dni rola hogy a megfelelo tetet tesszuk be, es fgy nem Jcirositj uk meg oketo Neha rnegteveszthet minket, ha azt gondoljuk, bogy ellenfelnnk erosnek probalja mutatni magat, mikozben a valosagban csak tettmk nagysaga t ellenorzi. Ha a (kozepen tHo) jatekos kozvetlennl a Iicitalo arcaba nezne nem leone semmi gondunk, Abban az esetben eleg nyilvanvalo leone, hogy a licitalasnak nem Drill. De meg ezen a kepen is feltetelezhetjuk, hogy a licitalast n6zo ellenfel keze dltalaban gyenge. Csak az osszehasonlitas kedveert.nezzuk meg az 51. kepet a XII. reszben (A gyenge eroset jelent),

LEGJOBB STRATEGIA:

Nyithatunk kozepesen eros kezzel a kozepen ti16 jatekos ellen, azt remelve, hogy gyengebb kezzel megadja. Ha kezunk remenytelenul gyenge, akkor megprobalhatunk bloffolni.

Caro 13. szamu torwinye az tirlllkod6 jelekrfll A rank bamulo jate,kosok altalaban kisebb veszelyt jelentenek; mint az ellenkezd iranyba mereddk!

72. kep:

Figyeljuk a kozepen ii/a jtuekast. amint ellenfele (haldJI a masodtk) licita}!

174

SZ(NESZKED6K ARULKODG JELEI

35. ARULKODO JEL

elM:

Addig fogom okct bamulni, amig nem javulnak!

KATJ:GORIA:

Az eros gyengM jelent.

LEiRAs:

Ha jatszottunk mar cserelos p6kert ~~~ge e~lem:elek c lien, akkor ta Ian mar megfigye ltuk ezt. A J atekos altalab~n Mizgeti lapjait, ha orill nekik, Mo t azonban cs~ ~amu~a :11 erkezo lapokat, es veglll, a 75. kepen zsetonjaiert nyul,

mintha Iicitalni szeretne.

MOTIVAcIO:

Azt remeli, hogy kozepes lapoka: tart6 el~enfelei ~e;,o

ognak nyitni, (Ha senki sem nyit bubik-va~-Jo~b cse(e,los pokerben, akkor a hagyomany szerint e~ .mas~dik alaptetet l sznek, es minden jatekos kap egy UJ eselyt a kassza mcgnyeresere, tij osztas kovetkezik.)

MEGBIZHATOsAG: .Tyenge jatckasok = 88% Kozcpes jat6kosok = 73% 10 jatekosok = 62%

ORANKENTI HOZAM:

1 $-08 ieien = 2.74$

10 -0. teten = l8.50$ 100$-os teton = 128.00$

RESZLETEK:

A cserell) p k rben, uhol ubikkal vagy j?bbal

I Ii L nyitni, mi idcn j{ltCk.OS kup l:'Y ~Iyt a nyll, sra.

175


Ha senki nem nyit, akkor az alaptetek a kasszaban maradnak, es altalaban ujabb alapteteket tesznek be. Az egesz partit ujraosztjak, es min.denki vadonanij eselyt kap a gyozelemre, Ha hasznalhatatlan lapjaink vannak, akkor termeszetesen elonytinkre valik, ha senki sem nyit, Es pontosan erre gondol a (jobb eloterben uld) jatekos. Azzal, hogy soron kivtil zsetonjaiert nyul, es lapjaira bamul, azt remeli, hogy meggyozi e llenfeleit arrol, hogy fenyegetest jelent. Ez talan megakadalyozza, hogy hatareset lapokkal nyissanak. Meglehetoscn ritkan ruiikodik, de a jatekosok megis rnegprobaljak, Az informacio, amelyhez hiabavalo probalkozasaikmegfigyelese revenjutunk, nagyon ertekes lehet, Osszehasonlftaskeppen nezzuk meg az 52., 53. es 54. kepet a XII. reszben (A gyenge erdset jelent).

LEG.JOBB STRATEGIA:

Nern csak hogy nyitnunk kell minden hataresetnek tuna [appal, de nyissunk nehany olyan kezzel is, amelyen egyebkent e1 sem gondolkodtunk voJna! Ennek oka, hogy a poker minden formajaban, minel tobb jatekos cselekszik utanunk, annal nagyobb veszelynek vagyunk kiteve, Minel kevesebb jatekos marad, annal szabadabban nyithatunk. Amikor azt latjuk, hogy mogottunk egy jatekos lapjait bamulja, es zsetonjaiertnyul, akkor ugy kell tennunk, mintha Q ott sem lenne! Kevesebb ellenfellel kell megkuzdemlnk, es olyan kezekkel termelbetunk nyereseget, amelyekkel egyebkent nem is jatszottunk volna.

Caro 14. SZam" forvenye 01. urNlkudo jelekro1 A lapjaikat bamulojatekosok altalaban gyengek.

Caro 15. szaml; torvinye az arlilkod6 jelekrffl

A soron kfviil zsetonjaikert nyrUo iatekosok tilt a/ohm! gyengek.

7

SZjNESZKEDOK ARULKODO JELEJ

177

73. kep:

Cserelos pokerben, ahol a legerosebb k& nyer; a jobb eloterben {dthat6 jatekas harom sz6rnyii kinezefll lapot emel fel.

74. kip:

Tovabb nezve az elso harom kdrtyal a bal kezeben, tovdbbi kit, meg szornyiibb lapot

veszfel.

75. kip:

Most mind az ot lapra mered, es zsetonjalert nyul..

CAitDOZA SOROZAT • MIKE cAItO

36. ARULKODO JEL

CIM:

Azt hittem, mar dobtal.

KATEGORIA:

Az eros gyengetjelent,

LE.RAs:

Ajatekos a zsetonokert nyul, mielott ellenfele feladta volna a partit.

MOTIVAcIO:

Erat akar mutatni azzal, hogy jelzi, a parti kimenetele eldolt,

MEGBiZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 85% Kozepes j atekosok = 81 % J6 jatekosok = 54%

ORANKENTI HOZAM: 1$-os teten = 0.90$ lOS-os teten = 8.10$ 100$-os teten = 7.50$

RESZLETEK:

16 jatekosok neha azert alkalmazzak azt a trukkot, hogy ida elott nyulnak a kasszaert, mert ki akarjak provokalni a tet tartasat. (Ezert van aranylag kis hozama ennek az arulkodo jelnek nagyobb teten.) Gyakran ezt feltiinoen teszik amikor ellenfeluk eppen csak elkezd gondolkodni. Ha azonban a jatekos akkor nyul a ka zaert, amikor ellenfele eppen dobni kesziil. azt 1m} hogy kell crtelmezni.

17

SZlNESZKED6K ARULKODO JELEI

A I lata ban a Iicrtalo biztositani szeretne, hogy megnyeri .1 kasszat azaltal, hogy az utolso apr6 ketseget is kitizi a mar dobasra keszOlo ellenfel fej6bol. Mikozben ezt elsore esctleg nehez megmagyarazni, ne feledjuk, bogy barki, •• "'incH va16ban nyero Iapok vannak, minden lehetoseget megadna szamunkra, hogy tartsuk a tetet! Ha ez a jatekos

zeretne, bogy megadjuk a licitet, nem nyulna a kasszaert .uldig, amig barmifele esely van Hi, bogy meggondoljuk magunkat.

LEGJOBB STRATEGIA:

Ha eppen be akartuk dobni lapjainkat vegytik fontoJ6ra I tet tartasat - meg aranylag gyenge kezzel is 1 Ha lapjaink .mnyira gyengek, hogy semmit sem tudunk rnegvemi, akkor 1'1 (b{lljunkmeg bloffbol emelnil Irne egy esely bekebelezni . y eges z kasszat, amely mase lett volna.

Caro 16. szamll tiirvenye az arulkodo jelekrlfl }\'engejalekosok, aktk idiJ elOtt siiprik be a kasszat, altalaban b16.f}Olnek.

76. kip:

1J(J nyitott es most, mikiizben bulra ii/a ellerfele eppen tlobasra kesziil. 'Ikezdi begYl~iteni a kasszat.

79

CARDOZA SOROZAT • MlKE CARD

37. ARULKODO JEL

CIM:

Biztos, hogy tartani akarod a tetet?

KATEGORIA:


LEiRAs:

A 77. kepen lathatunk egy nyitast. A 78. kepen a licitalo Iapjaira mered, Amikor eUenfele rnegadasra keszul a 79. kepen, akkor a Iicitalo hirtelen ugy tesz, mintha nyeroIapjai bemutatasara keszulne.

MOTIVAcIO:

Ketsegbe esetten remeli, hogy megakadalyozhatja a

tet tartasat.

MEGsiZHATOS.AG:

Gyenge jatekosok = 99% Kozepes jatekosok = 89% J6 jatekosok= 78%

ORANKENTI HOZAM: 1$-08 teten = 1.32$

I O$-os teten = 9.04$ 100$-08 teten = 52.00$

RESZLETEK:

Utolso mentsvarkent a tet tartasanak megakadalyozasara sok jatekos elkezdi kireriteni gyenge lapjait (vagy a totalis bloffot) az asztalra, Ezt az arulkodo jelet magunk is ki tudjuk valtani azzal ha zsetonjainkert nyulunk, es kozben figyeljiik a licita16 jatekos reakciojat. Ha elkezdi

180

SziNESZKED(iK ARULKODO JELEI

id6 elott szetterlteni lapjait, akkor meglehetosen biztosra vehetjuk, hogy nyereseges a tet tartasa. Szeretem ezt a taktikat alkalrnazni, amikor inkabb a dobas fele hajlok, Ha zsetonjaimert nyulok, es a licitalo elkezdi szetterlteni lapjait, akkor egyszenien folytatom a megadast, Egyebkent dobok, Gyakran az egesz kasszat begytijthetjuk, mert egy jatekos ezt a rneglehetosen gyakori mozdulatot alkalmazza annale erdekeben, bogy megakadalyozza licitalasunkat,

LEGJOBB STRATEGIA:

Tartsuk a tetetl Ha ezzel nem nyerbeti.ink, akkor emeljnnkl

Caro 17 .. ~zdm" torvenye az drulkod6 jelekrfll Amikor egy jatekos llgy tesz, mintha ida elfJtf teriteni szeretne lapjait, akkor ezt altalaban azert teszi, mer! bloff6l.

77. kep:

A kalapban leithalo jritcikos licital, mikiizben ellenfele (balra) Vat:


78. kep:

A licitalo most lapjaira mered.

79. kip:

Ahogy ellenfele elkezdi megadni a tetet, a lieila/a mar terfti is lapjau az asztalra.

1B2

SZINESZKEDCK ARULKODO JELEI

38. ARULKODO JEL

elM:

Sorhuzom van. Hogy mersz ernelni?

KATEGOl{IA:


LEtRAs:

Biztos, hogy lattak mar ilyet korabban, A 80. kepen megfigyelhetjuk, hogy az eloterben levQ hetlapos stud jatekos sorra var, A 81. kepen lathatjuk, hogy nero erkezett meg a sora, majd a 82. kepen zsetonjaiert nyul, mikozben lapjaira bamul.

MOTIVAcIO:

Azt r eme li , bogy a fo lyamatbau 16vc3 Iicitet megakadalyozhatja,

MEGBiZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 93% Kozepes jatekosok = 84% J6 jatekosok= 72%

ORANKE"TI HOZAM: 1$-os teten = 1.55$ to$-os teten = 9.00$ 100$-os teten = 96.00$

RESZLETEK=

Hetlapos studban ritka, hogy val aki 11 yilvano s kaszinoban a Japjaira mered, de uhoni jatckokban okszor elOfordul. Arnirc fontosabb odafigyclntlnk, h gy az eloterben leva jatekos zsetonjaidrt nyld. Mostunrn 111M crtjttk, hogy cz

1


pusztan arra L6rteno kiserlet, bogy megakadalyozza a nyitast. A kepcn lathato arulkodo jelet sokfele medon alkalmazzak, att61 fuggoen, hogy rni nyitottunk, vagy mi ulunk az oszt6 jobbjan, De varj unk csakl Van itt egy masik komoly arulkodo jel, amelyet esetleg nem vettunk eszre, A:z 08ztO jobbjan ilia jatekos visszanez lapjaira, mikozben az emeles tdrtenik. Ez szinte rnindig gyengeseget jelent,

Nagyon eros kezzel reudelkezo jatekosok is leellenorzik lapjaikat csetenkent, de csak roviden, Ha egy jatekos, aki addig nem barnulta lapjait elkezdi meredten nezni oket, mikozben ellenfele nyit, azt azert teszi, mert szererne, ha eszrevennek. Kimondottan ijesztonek szeretne tiinni. Ebbol az alapelvbol kiindulva tovabbi kovetkczteteseket is levonhatunk, Ha valaki nyitott, majd utana visszanez lapjaira, arnikor zsetonjaink utan nyulunk, hogy tartsuk a tetet, nagyon j6 esely van ra. bogy bloffol.

LEG.JOBB STRATEGIA:

Ha mi nyitottunk, akkor folytassuk a licitalast, Lehet, hogy az eloterben Ievf jatekos - akinek nem erkezen meg a sora- tartja tettmket (van egy kilences parja is). Lehetseges rnegoldas a passzolas is, ha azt gondoljuk, hogy kicsi az eselye annale, hogy valaki tartja a tetunket, 11a nyitunk, igy viszont egyik ellenfelunk megprobalhat bloffdlni, Azt megadva nyerhe1iink egy extra tetet.

Caro 18. szaml' tiirvenye az arulkodo jelekr{i/ Ha egyjdtekos nyit; majd visszanez lapjaira, amikor zsetonjainkert nyulunk; akkor vaI6szin.{[/eg Moffal.

184

SZ(NESZKED6K ARULKOD6 .JELEI

80. kep:

Az ellJterben iJliJ hetlapos stud jtitekosnak tizesre vagy otosre van szuksege ahhoz, hogy kiegeszu?j6n a sora.

81. kep:

Nem erkezet: segitseg.

82. kip ..

Ahogy ellenfele nyit, a jatekos rejtett lapjaira mered,

es zsetonjaiert nyu].

+

+

Lapok megmutatasa

Figyelmetlen jatekosok neha veletlenul megmutatnak lapokat. Ez altalaban olyankor fordul ela, ha nero erdekli oket a parti. Az a jatekos, aki erdekelt a licithaboniban vagy barmilyen mas medon harcban all a kasszaert, <'iltalilban gondosan arzi lapjait,

Amikor azt latjuk, hogy egy jatekos egy vagy tobb eros lapot lathatova tesz, vigyazzunkl Az is elofordu1Jlat - bar ez ritka - hogy egy jatekos megmutat egy gyenge lapot, mikozben keze nagyon eros. Az azonban mindket esetre igaz, bogy a lapok megmutatasa ritkan veletlen,

Helyesen feltetelezhetjuk, bogy az ajatekos aki direkt megmutat egy vagy tobb eros lapot, a valosagban gyenge. Nezzunk egy peldat ...

CARDOZA SOHOZAT • MIKE CARO

39. ARULKODO JEL

elM:

Probald meg kitalalni, mi a masik harem lapoml

iKATEGORIA:

Lapok megmutatasa,

LEiRAs:

Cserelos pokert jatszunk, aho1 bubikkal vagy jobbal lehet nyitni. Akozepso jatekos nyitott. Ellenfele, aki eloszor passzolt, majd megadta a nyitast, balra ul, Amikorez a kip keszult, a megad6 mar cserelt harom lapot, val6szinilleg egy bubiknal kisebb parhoz. A nyit6 jatekos ket lapot ker, mikozben .veletlenul" lathatjuk egy tizeset.

MOTIVAcIO:

Azt szeretne, ha ellenfele azt gondolna, hogy harem tizese van.

MEGBIZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 92% Kozepes jatekosok = 83% J6 jatekosok = 71 %

ORANKENTIHOZAM: l$~os teten = 0.30$ 10$-08 teten = 1.50$ 100$-08 teten = 8.00$

RES.ZLETEK:

A Iicitalo jatekos azt retneli, hogy a megad6 nemi egyszeru logikaval rnegprobalja kitalalni, rnije lehct. Minthogy Iegalabb bubi par kell a Iicilah\s megkezdesehez,

180


sokkal valcszlntibbnek ninik, hogy a rnegmutatott tizes harem tizest jelent, mint nagyobb part tizes segeddel. De ha ennel a fickonal val6ban harem tfzes lenne, akkor nem aka:rnii, hogy batki tudja - kulonosen nem az ellenfele, Inkabb azt remelne, hogy ellenfelenek kis parja javul (peldaul harom n.yo lcass a)., es tanana a kescbbi teteket, Fontes megerteni, bogy a licitalo mil szeretne elemi, Lehet, hogy bubi, dama vagy kiraly parja van, esnem akarja, hogy ellenfele k6t parral vagy akar drillel nylsson.

Ha eHenfele javul, e.s nem nyit, az eredeti licitalo akkor is elveszti a partit, de nem kerul neki meg tobb penzbe, Az egesz mutatvany a tizes felvillantasaval, arra szolgal, hogy az ellenfelet eltantoritsa a nyitastol. Ezert a megmutatott tizes eros lapot akar jelezni, amirol tudjuk, bogy az ellenkezojet jelenti,

MAs korulmenyek kaza£! - haellenfele nem passzolt volna eloszor, utana megadasba .,,menekiilve" - a licitalo azt gyanithatna, hogy a megadonak erosebb keze van, mint az 0 gyenge nyitolapjai. Ebben az esetben lehet, bogy rnegmutatja tizeset, majd nyu, azt remelve, bogy ellenfele eldobja az erosebb kezet, Ezen a kepen ketsegtelen, hogy passzolni fog, hacsak nem javul, Ne feledjtik, hogy a nyito azt gondol] a, egyelore ave az erosebb kez, de keze serulekeny ~8 nem akarja, bogy egy ujabb tit megadasan kcLljen gondolkodnial

LEGJOBB STRATEGIA:

Mit is moudhatnek? Ha a bal oldali jatekos helyeben vagyunk, es tartottuk a tetet nyolcas parral, va16sziniHeg hibaztunkl Kis parral megadni a liciter egyszeruen nem kifizetodo a legtobb helyzetben, Most megis harcban allunk a kasszaert, tdult mit tehetunk most? Nos, ha az eredeti liciltU6 rmSS7(li.i.!s bClrmil-l'ell ket parunk alakul ki, nyi SSUI1 k ' A I l'l ,""dc, I Ill: II, I h\ punt cgy ny ita st probal

CARDOZA. SOROZAT· MIKE CARD

megakadalyozni, tehat miert okoznank neki orornet? Ez egy remek lehetoseg a bloffolesrc is; ha nem javul keztlnk.

83. kip:

A k.6zepen iito jatekos ket lapot key, es a harem megtartott lapja k6ziil!athat6vQ test em' tlzest.

o

SZINESZKEDOK ARULKOOO JELEI

40. ARULKODO JEL

CiM:

Tul maceras a bal kezemmel licitalni.

KATEG6RIA:

Lapok megmutatasa,

LEfRAs:

Az eloterben levo jarekos ugyanabban a kezeben tartja Iapjait, mint arnellyel licital, Ez okozza a joker "v6Ietlen" megmutatasa t.

MOTIVACU):

Er5t szeretne sugaUni.

MEGsIZHATOSAG:

Gyenge jatekosok = 84% Kozepes jatekosok= 75% J 6 jatekosok = 61 %

ORANKENTI HOZAM: 1$-05 teten = 0.90$ 10$-08 teten = 3.00$ 100$-os teten = 14.00$

RESZLETEK:

Cserelos p6kerben gyakori a joker hasznalata, amive153 lapossa valik a pakli, Neha szabadlapkent hasznaljak, amely barmilyen lapot helyettesithet, amilyet a jatekos szeretne; neha (mint peldaul a kaliforniai kaszinokban) hasznalata korlatozott, es csak 087.1 hely ttesithet, illetve flosst vagy sort egeszlthct ki AkilnlU.dyik szabalyt ha znaljak is, a j kef cro. lop re' uk I I Il'\i runknnk a kerd ist, hogy miert

CARDOZA SOROZAT • MI~E CARO

akarna ellenfelunk rnegmutatni nekunkjokerct, mikozben Iicital, Valami nern stimrnel, ugye? B iztos hogy rnegprobal atvemi minket, hogy azt higgyuk, eros keze van, mikozben nines. Ez valoszinfileg bloff

U5GJOBB STRATEGIA:

Tartsuk a tetetl

84. kep:

Az eloterben levojateko ' nyit,

es ezzel egy idoben megmutatja a jokert.

1 2

Nyitasr61 arulkod6 jelek

Az arulkodo jelek egyik legkifizetodobb alkalmazasa, ha meg tudjuk mondani, lei fog nyitni es ki nem. Azokban a jatekokban, abol passzolas utan megadhatjuk a tetet vagy emelhetunk, ritkan van okunk elsokent licitalni, ba tudjuk, hogy valaki mas ezt megteszi helyettunk,

Sok elorrye van annak, ha tudjuk., hogy valaki nyitni fog-e. Ha azon gondolkodtunk, hogy gyenge kezzel partiba szallunk, akkor buszken meghatralhatunk ugy, hogy elobb passzolunk, majd dobunk. Ha kezunk eros, akkor altalaban elonyosebb passzolni, hagyni, hogy ellenfelunk nyisson es rnegnezni, hanyan tartjak a tetet, mire a cselekves visszaer hozzank, Ekkor rnegadhatjuk a lieitet, vagy emelhetunk. Sot, lehet, hogy tobb emeles is lesz, mire a cselekves ujra hozzank er, es ez azt is jelezheti, hogy kezunkkel nern erdemes csataba szallni, Ebben az esetben dobhatunk anelkul, hogy akar esak a nyit6 tetet elvesztettuk volna.

A nyitasrol arulkodo jelek a poker sok valtozataban nagyon jelentosek, A Leggyakrabbak cserelos pokerben, Ennek oka, hogy azokban a csereles jatekokban, abol a Iegerosebb kez nyer, a jatekosoknak akkor is erdekukben all eltitkolni kezOk erosseget, ha nines eselyuk a gyozelemre. Ha senki sem nyit, akkor az eredeti alaptet nem vesz el - dupla alaptetet tesznek, e. llj osztas kovetkezik. Ez clog osztonzo ero az knak, akik gyenge lapokat kaptak, hogy llgy tcgycn k , minlhu k '"Uk eras lcnnc, es ezzel rncgakada IYCl.Zl k, hu 'Y uyissuuk. i me hCl jLl.Lckns.


41. ARULKODO JEL

CIM:

Nyitni vagy nem nyitni ...

KATEGORIA:

Nyitasr61 arulkodo jelek.

DESCRIPTION:

Cserelos p6kert jatszunk, ahol bubikkal vagy jobbal lehet nyitni. Az eloterben leva jatekosnal (balra) harem asz van, de orommel hagyja, hogy mas nyisson he I yette. Valaki mas fog is. Melyik jatekos az?

MOTIVAcu):

Aki nyitni fog, rnegprobal ugy tenni, mintha nem jelentene veszelyt.

MEGBIZHATOsAG:

Gyenge jatekosok = 98% Kozepes jatekosok = 91 % J6 jatekosok = 80%

ORANKENTI HOZAM: 1$-os teten = 2.18$ LOS-os teten = 11.20$ 100$-os teten = 85.00$

RESZLETEK:

A harem asszal rendelkezo, eleterben ulo jatekoson mulik, bogy passzol vagy nyit. Szeretne tudni, hogy valaki mas nyit-e helyette, ugybogy menjunk az oramutato jarasanak rnegfelelo iranyba, es dedtsnk ki. Elsokent ott az a ferf aki soron kivul z etonjaiert DyU!. Azt probalja sugallni,

1 4

SZ(NESZKED6K ARULKODO .JELEI

hogy keze eleg eros a nyitashoz ezert valcszlndleg nem az. Utana kovetkezik egy no, ski lapjaira mered, hogy azt higgyiik, annyira erosek, Minthogy az eros gyenget jelent, keze biztosan gyengebb, minta bubi par, am eJy a nyitashoz kovetelmeny, 6t kaveti egy ferfi, aki a cselekvessel ellenkezo iranyba nez, es meg ugy is tesz, mintha mar dobna el a lapjait. Nagyon j6 esely van ra, hogy 0 nyitni fog. Emlekezzunk, agyenge erosetjelentl Ha nalunk lenne a harom asz akkor tudnank, hogy jobb, ha nem nyitunk, melt ez a ferfi megteszi helyettunk.Az utolso haromjatekos mind a lapjat nezi, kezuk valosztnuleg gyenge.

LEG.JOBB STRATEGIA:

Ha rni UlUM az eloterben a harem asszal, passzolj unk, es hagyjuk, hogy a bordzsekis ferfi nyisson! Mellesleg viselkedesebol az derul ki, bogy keze meglehetosen eros, ezert nehez lesz eldonteni, hogy csak tarts uk a tetet, vagy emeljunk.

8. kip:

Eppen 11'10 t osztottak Id tt lcljmkOf. tis ~z CI het jalekos ver,~ Jn~ a bublk \'(1' • /01" j,ilt'! .. h 111 CI kusszaert.

+

Nyitiis bcitoritiisa

Amikor eUenfeleink nyitasra biztatnak, azt altalaban azert teszik, mert ugy gondoljak, hugy ovek a gy5ztes kez, A nyitasra csabltasnak nehany szokasos 1I16dja nem Iathato, hanem hallhato. Ahhoz kapcsol6dik, amikor gyengeseget tettetnek a: hangsuly, s6bajok vagy mas hangok kiadasaval. Ezzel a 8. fejezetben (Az arulkodo jelek hangjai) foglaIkozunk reszletesen,

A leggyakoribb vizualis m6d zerek, amelyeke1 ellenfeleink felhasznalnak arra, hogy biztonsagosnak tUn jon a nyitasunk: (1) erdektelennl ellenkezo iranyba neznek; (2) ugy tesznek, mintha dobni kesznlnenek; (3) zsetonjaiktol messze rakjak kezuket,

A Póker Titkai - Mike Caro

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

A Póker Titkai - Mike Caro

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Póker Titkai - Mike Caro

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

E

You might also like

A Póker Titkai - Mike Caro

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

A Póker Titkai - Mike Caro

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Póker Titkai - Mike Caro

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

﻿E

You might also like

E