TÁMOP 3.1.

4-08/2 -2008-
0089

II. RÁKÓCZI FERENC BÖLCSŐDE, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA,

GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

3170 SZÉCSÉNY
CSEPEREDŐ ÓVODA
MAGYAR ÚT 13.

Saját innováció:

„Zöld napok a környezeti nevelésben”

Környezettudatos magatartás kialakítása

Készítette: Havasiné Földi Zsuzsanna

 Szécsény, 2010
T A R T A L O M

Bevezető…………………………………………………………………… 3

1. Környezeti nevelésünk célja, feladata………………………….........4

1.1.Környezeti nevelésünk célja…………………………………… 4

1.2. Mire tanítanak ma bennünket az őselemek?..................................5
1.3. Környezeti nevelésünk feladata………………………………… 8

2. Környezetmegismerő, környezetvédő óvodai programunk………… 9

2.1 Óvodánk hagyományos ünnepei …………………………………… .9

2.2 Jeles napok a környezetvédelemben……………………………… 16

2.3 Környezetvédelmi napok óvodánkban …………………………… 16

3 ÓVODÁSAINK ERDEI TÁBOROZÁSA RÁRÓSPUSZTÁN …… 25

3.1 Erdei óvodai tábor szervezése …………………………………… 26

3.2 Mit vigyünk magunkkal a táborozásra?..............................................27

3.3 Mitől lesz igazi természetjáró, táborozó óvodás…………………… 28

3.4 A ráróspusztai táborban szervezett erdei óvoda programja……… 29

3.5 A tábor napirendje………………………………………………… 30

3.6 Terepséták………………………………………………………… 31

3.6.1 Terepséták helyszíne, célja………………………………… 31

3.6.2 A terepséta állomásai ……………………………………… 32

4 Táborozás Ráróspusztán a szülőkkel együtt……………………… 37

2
Záró gondolatok az erdei óvodai táborunkról………………………… 40

Mellékletek: Tábori életünk képekben

Bevezető:

A környezettudatos magatartás kialakításához az óvodai környezet alakítása, a

berendezés, a különféle eszközök, és nem utolsó sorban a gyermeket körülvevő
felnőttek pozitív példával szolgáló jelenléte, segítőkészsége a legfontosabb.
Ebben a korban a leginkább fogékonyak a gyermekek-nekik később már nem
kell magyarázni, hogy miért kell védeni az erdőket, az állatokat, a vizet és a
levegőt.

„A TERMÉSZET VARÁZSÁT ONTJA BŐVEN:

A FŰBEN, A VIRÁGBAN ÉS A KŐBEN,
Ó, NINCS A FÖLDÖN OLY SILÁNY ANYAG,
MELY ÍGY VAGY ÚGY, NE SZOLGÁLNÁ JAVAD,
DE NINCS OLY JÓ, MELYBEN NE VOLNA VÉSZ,
HA BALGA MÓDRA VÉLE VISSZAÉLSZ!”
/SHAKESPEARE/

A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy, a gyermek születése

pillanatától működik, óvodás korban szervezett keretek között folytatódik. A
gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és
tágabb környezetéről. A gyermeki jellemző: rácsodálkozás, erős közlési vágy, a
kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet
szépségeire, az élőlények jelenségeire a személyes kipróbálási vágy az állandó
cselekvőkészség mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő
tapasztalatszerzésnek.

3
Az ismeretek gyarapítása közben fejlesztjük a gyermekek értelmi képességeit
(érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodás, képzelet, emlékezet) nyelvi
kifejező-készségét, társas magatartását, matematikai tartalmú
tapasztalatszerzéseit.

Környezeti nevelésünk segíti a gyermekeket önálló véleményalkotásukban,

probléma helyzetek teremtésével megalapozzuk döntési képességeiket.
A gyermekek a természeti és társadalmi környezetben szerzett ismereteiket
felhasználják kortárs kapcsolataikban és megfelelően alkalmazzák az óvodai élet
során.

1. Környezeti nevelésünk célja, feladata:

1.1. Környezeti nevelésünk célja

Környezeti nevelésünk célja a négy őselem (Föld, Levegő, Tűz, Víz) köré
történő csoportosítással:
• a gyermekek közvetlen és szűkebb természeti és társadalmi környezetének
megismertetése, amely az életkoruknak megfelelő biztonságos
eligazodáshoz nélkülözhetetlen
• a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakítása a
természethez, környezethez, népi értékekhez, emberi alkotásokhoz:
• tanulja ezek védelmét, értékének megőrzését
a családokkal való kapcsolattartás és együttműködés elmélyítése

Általános elveink a programokkal kapcsolatosan:

• Úgy szervezzük a programokat, hogy megfigyelésekre, gyűjtésre,

játékokra, túrára legyen lehetőség.
• Mind a két nap élmény legyen a gyermekek számára.
• Jelenjen meg a „régi” táborozási program, pl. reggeli torna, tábortűz,
nyársalás, elemlámpás túra, stb.
• A két nap során a napszakok nyújtotta lehetőségeket maradéktalanul
használjuk ki a természeti környezet megismerésére.

4
1.2. Mire tanítanak ma bennünket az őselemek?

• A levegő áttetsző, a felhők mintha árnyékot vetnének.

• A tűz valóban lobog, alatta izzik és szunnyad a parázs.
• A víz megnyugtatóan fodroz, kéklik a partok között.
• A föld a legmegbízhatóbb mindegyik közül.

5
Mire tanít a levegő?

• Éltető erő, meg kell becsülnünk.

• Nem mi hozzuk létre.
• Nem ismer határokat.
• Nem lehet kisajátítani.
• Be kell lélegeznünk, hogy kiadhassuk.
• Először mindig kapunk valamit (például az életünket), hogy aztán
adhassunk!

Mire tanít a tűz?

• Az ember, életben maradásához elengedhetetlen.

• A világ világossága általa biztosított.
• Ellentéteket, feszültségeket szíthat, de az otthon melegét is adja. A döntés
a mi kezünkben van, hogy melyiket választjuk!

Mire tanít a víz?

• Minden irányból körülvesz bennünket.

• Alakját képes változtatni.
• Ne magadat tartsad a legfontosabbnak, hanem azt, ami általad lesz!

Mire tanít a föld?

• Szükségünk van rá, mert hordoz, mert megtart.

• Az egész föld sohasem lehet a miénk.
• Kell lennie egy helynek, amely az otthonunk, ahol megtelepedhetünk.
• Földön járó emberek legyünk, de soha ne földhöz ragadtak!
Ezek az elemek át tudnak egymásba alakulni, sőt egyesek gátolhatják, mások
pedig segítik egy adott elem létét.

6
A levegő elfújja a földet, felszárítja a vizet, ám a tűz elemészti a levegőt.
A tűz elégeti a levegőt, elpárologtatja a vizet, de a föld eloltja a tüzet.
A víz eláztatja a földet, kioltja a tüzet, de a levegő felszárítja a vizet.

7
A föld felszívja a vizet, eloltja a tüzet, de a levegő elsöpri a földet.
Minden ember magában hordozza mind a négy elemet, ezek kombinációit is, és
egymáshoz való viszonyukat is. Arra kell törekednünk, hogy ezek az elemek
harmonikus egységet alkossanak a mindennapjainkban.
Labáth Ferencné

1.3. Környezeti nevelésünk feladata:

• tapasztalatszerzés a közvetlen és tágabb környezetről

• élményszerzési lehetőség biztosítása
• szülőföldhöz való kötődés - hazai táj ismerete
• népszokások, tárgyi kultúra értékeinek megismertetése,
felfedeztetése
• olyan hagyományok beépítése az óvodai életbe, amely változatosabbá,
gazdagabbá teszi a gyermekek életét - jeles napok (Víz világnapja, Föld
napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap, Takarítási
világnap, Állatok világnapja)
• környezetvédelem, környezet higiénia megalapozása
• a mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggések felfedezése,
megtapasztalása
• spontán és irányított beszélgetéssel az információ szerzés sokoldalú
biztosításával, a gyermekek aktív és passzív szókincsének mennyiségi és
minőségi gyarapításával, új fogalomrendszer kialakításával a gyermekek
beszédkészségének fejlesztése.
• a speciális ellátást igénylő gyermekek is kapjanak megfelelő ellátást
( beszédhiba, magatartászavar, eltérő értelmi képesség, HHH s gyermekek)

Óvónői feladatok:

• Megismerteti a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a

növény és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét.
• Környezetbarát szokások megalapozása Pl. takarékoskodás a vízzel,
árammal, papírral, ill. hulladékkezelés, szelektálás.
• Terepgyakorlatokat szervez, természeti kincsek gyűjtésére motivál
• Élő természetsarok kialakítása stb…

8
A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelésünk egész évben érvényesülő
folyamat.
Tudjuk azt, hogy a gyermekkorban átélt élmények döntően befolyásolják a
gyermekek későbbi értékrendjének alakulását.

Minden egyes napot egy hosszabb előkészület vezet be, melyhez változatos
tevékenységek kapcsolódnak. A hagyományok ápolása közben történő együtt
játszás, együttmunkálkodás, tervezgetés, örömtelivé, izgalmassá teszik a
várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett,
betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy
legyen.

2.Környezetmegismerő, környezetvédő óvodai programunk

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelésünk egészében érvényesülő

folyamat.
Ebben ötvöződik:
• A természet, környezet szeretetére, tiszteletére nevelés

A gyermekek a természeti és társadalmi környezetben szerzett ismereteiket

játékban felhasználják, folyamatosan gyakorolják, munkatevékenységben
alkalmazzák.
• Ébren tartja kíváncsiságukat, érdeklődésüket
• Fontos a felfedezés öröme, amely táplálja az ismeretszerzést
• Lehetőséget ad minél több érzékszervvel való tapasztalásra, élmények
felidézésére, állandó előhívásra.

„ Barátsággal, környezetünkkel” programunk fontos eleme a

természetszeretet, jeles napokat megelőző közös készülődések,
néphagyományok ápolása.

Tevékenységünk célja:

 a gyermekek közvetlen és tágabb természeti és társadalmi környezetének

megismertetése, mely az életkoruknak megfelelő biztonságos
eligazodáshoz nélkülözhetetlen.
 a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakítása a
természethez, környezethez, népi értékekhez, emberi alkotásokhoz.
 tanulja ezek védelmét, értékének megőrzését.

2.1. Óvodánk hagyományos ünnepei:

9
December:

Mikulás:
 Ajándékkészítés a gyermekek számára (óvónők).
 Ajándékkészítés a Mikulásnak (gyermekek rajzai, munkái).
 Mikulás köszöntése verssel, dallal.
 Óvónők bábelőadása a gyermekeknek és a Mikulásnak.

Mikulás leves készül

Karácsony:
 Adventi naptár kihelyezése a falra.
 Karácsonyfadíszek készítése, beszerzése.
 Fenyőfa állítása
 Teremdíszítés.
 Dalok, versek tanulása.
 Mézeskalácssütés.

10
 Karácsonyi áhítat

Február:

Farsang:

 Dekorálás.
 Rövid műsor összeállítása, előadása. (csúfolók, dalok, versek…)
 Jelmezek bemutatkozása.
 Farsangi kavalkád (játékok, tánc, tombola…)
 Eszem-iszom (sütemények, üdítők…)

11
 Ez aztán a jelmez

Március 15.

Nemzeti ünnep:
(megemlékezés szintjén tartjuk)
 Magyar zászló, kokárda készítése. (festés, színezés, nyomatok…)
 Csákó hajtogatása.
 Séta a felzászlózott városban.

Kokárda huszár

12
Április:

Húsvét:
 Ajándékkészítés a gyermekek számára. (óvónők)
 Locsolóversek tanulása. (fiúk)
 Teremdíszítése.
 Tojásfestése, díszítése.
 Locsolkodás

Szép lett?

Május:

Anyák napja:
 Ajándékkészítés az anyukáknak, nagymamáknak.
 Meghitt sarok kialakítása az ajándékozáshoz.
 Versek, dalok tanulása.
(Ezen a napon mind a két óvónő jelen van a csoportban.)

13
 Nyaklánc készül Anyukámnak

Ovi nap:
 Kirándulás a Várkertbe. (Egész napos program)
 Játékos programok szervezése, lebonyolítása.

Játék túra
Akcióterv

Példa egy délelőtti program lebonyolításához.

Játékos tevékenység

Hat helyszínen – hat állomáson – folyik a játék-tevékenység

• Egy-egy állomásnál óvodapedagógusok, szülők, várják az érkezőket.

14
• A tájékozódást egyszerű térkép segíti, melyet egyedül vagy (gyermeki,
felnőtt-) segítséggel is használhatnak az óvodások. [Ld. a mellékelt térképet!]
• Az egyes helyszíneken más-más pecsét bizonyítja, hogy valaki ott már járt,
elvégezte a feladatot.

Helyszínek:
1. helyszín: „Milyen állat látható a képen?” – puzzle
Saját készítésűek a kirakók, melyek szétvágásuk szerint különböző nehézségűek.
Az egy képhez tartozó részeket egy-egy tornakarikába, a földre helyezzük el.
2. helyszín: „Mi tartozik össze?” – párkereső játék
Állatképek párosítása különböző szempontok szerint, pl. hogy vízben élnek,
madarak, négylábúak, anya és kicsinye.
3. helyszín: „Hogyan mozog?”
Különböző állatok jellegzetes mozgásának utánzása (pl. gólya, veréb, medve,
béka stb.).
4. helyszín: „Hová ment a…(valamilyen állat)?”
Állatlábnyomok követése az adott állatot ábrázoló képig. A lábnyomot sablon
segítségével festjük fel.
5. helyszín: „Keresem a testvérem!” – párkeresés
Állathangok utánzásával találják meg az egymáshoz tartozók a másikat.
6. helyszín: „Hová bújt?” – a rejtő szín felfedezése
Többféle színű fonaldarab elszórása természetes környezetben (fűben, avarban,
bokorban), ezeket kell a gyerekeknek összegyűjteni. A feladat azzal lesz
nehezebb, hogy ezt csak különféle csipeszek segítségével tehetik meg. Ehhez
egy kerettörténetet mondunk, pl. a madármama a fiókáinak csak a csőrével
(csipesz) tudja a hernyókat (fonaldarabok) összeszedni, melyek nagyon elbújtak.

Vélemények, jókívánságok, fogadalmak

• A program befejezéseként mindenki együtt ünnepel, állatokról. növényekről,

madarakról szóló dalokkal, mondókákkal és versekkel

Búcsú
Személyre szóló emléklap.

15
 A munka lázában

Június:

Évzáró, ballagás: „Búcsúhét”

 Ballagó tarisznyák készítése, vásárlása.
 Csoportszobák díszítése
 Műsor összeállítása, lebonyolítása.
 Ünnepi terítés, uzsonna

Május - Június:

 Csoportos kirándulások szervezése, lebonyolítása.

16
  Táborozás

A felfedezés öröme

Az év folyamán:

Születésnap

 Szeptembertől májusig havonta egy alkalommal tartjuk, a nyári

névnapos gyermekeket évközben beosztva ünnepeljük.
 Ajándékkészítés a gyermekeknek:
 Gyermek- gyermeknek: (rajzok, barkácsolások…)
 Óvónők-gyermeknek: (mindenkinek egyformát, csoporton-
ként változóan)
 Gyümölccsel, süteménnyel, üdítővel, szörppel… köszöntjük a
gyermekeket
 Kívánságukra énekelünk, mondókázunk, verset mondunk.
 „Jelképes” tortán gyertyát gyújtunk.

Munkadélután:

 Tavasszal a szülők segítségével az udvar rendezése, díszítése.

(virágok ültetés, játékeszközök festése, felújítása,)
Ünnepek előtti munkadélutánok szervezés

17
 2.2. Jeles napok a környezetvédelemben:

A környezetvédelem óvodáskorban az ismerkedéssel, környezetünk

megszerettetésével kezdődik.

Fontosnak tartjuk, hogy közvetlen módon találkozzanak a természet-

védelemmel. Mindezt változatos módszerekkel, tapasztalatszerzéssel, a
tevékenységek összekapcsolásával érjük el.

A természet és környezetvédelem megismerése évszakokhoz kapcsolódik.

Tudjuk, hogy a gyermekkorban átélt élmények döntően befolyásolják a

gyermekek későbbi értékrendjének alakulását.

Célunk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában,

magatartásjegyeik, értelmi képességeik, a világról szerzett helyes ismereteik
megerősítést kapjanak.

Hisszük, hogy a játékos foglalkozások, az érdekes játékok, tevékenységek

olyan tudást és tevékenységvágyat alapoznak meg, amelyek játékosan is
elvezetnek a világ, környezetünk globális problémáinak majd felnőttként való
megoldásához.

Környezeti nevelésünk a szülők, gyermekek, és óvónők együttes

közreműködésével válhat csak eredményessé.

2.3.Környezetvédelmi napok óvodánkban:

1.Takarítási világnap: (szeptember 23.)

 Sétáljunk környékünkön, kísérjük figyelemmel a városunkat!

 Van-e szemetes kirakva az utcára?
 Milyen típusú szemetek találhatóak az utcán?
 Kik szemetelhetnek?
 Mi történik a hulladékokkal?
 Szemeteskocsi figyelemmel kísérése.
 Hová szállítják a szemetet? Miért?

18
 Mit csinálnak ott a szeméttel?
 Szelektív hulladékgyűjtés az óvodában!
 4 db. Tárolóedény elhelyezése – emblémával való ellátása
 Hetente csoportonként váltakozva a tárolóedények ürítése a
városban erre kialakított szelektív hulladékgyűjtőbe.
 Hogyan hasznosíthatóak a hulladékok?
 Újra papír készítése! (folyamatos)
 Újságpapír gyűjtése. (fekete-fehér)

Takarítok

2. Állatok világnapja: (október első vasárnapja)

 Ancsa major Kirándulás szervezése csoportonként a

választott
 Majoros tanya helyre.
 Annus tanya

19
  Házi állatok megfigyelése: (kutya, ló, szamár, kecske, bárány, tyúk,
pulyka…)
 Az állatok lakhelyének megtekintése.
 Beszélgetés gondozásukról.
 Állatok etetésének megfigyelése állatok etetése.
 Állatok simogatása.
 Lovaglás,
hintózás, lovas
kocsizás…

Ancsa tanya

Etetni indulunk

November hónapban:

 Beszélgetés az erdőben élő állatokról.

 Vadászok segítségével erdőben élő állatok lakhelyeinek felderítés.
 Sózó, vadetető megtekintése, etető eledellel való feltöltése.

20
  Állatok lábnyomainak felismerése.
 Miért fontos gondoskodni az erdőben élő állatokról?

3. víz világnapja: (március 22.)

 Csoportszobában:
 Patak, folyó, tó fogalmának tisztázása.
 Vízparti kép színezése.
 Papírcsónak készítése.
 Mikroszkóp segítségével vízminta megtekintése.

 Szabadban:
 Séta a gyermekekkel a Szentlélek patakhoz.
 Víz minta a hídnál. (üvegben történik)
 Milyen a víz színe, szaga?
 Merre folyik a patak?
 Kísérjük figyelemmel a bal, ill. a jobb partot. A folyásirány a
mérvadó.
 Kísérjük figyelemmel, hogy milyen növényeket látunk a vízparton.
 Visszafelé megállunk a Várkerti tónál.
 Állóvíz fogalmának felelevenítése.
 Milyen növényeket látni a tóban?

 Látogatás a Robinson szigetre. (vízi világ megtekintése)

 Tanösvény megtekintése. (madárvilág megtekintése)

4. Műemlékvédelmi világnap: (április 18.)

 Szécsény nevezetes épületeinek a megtekintése.

(múzeum, tűztorony, hivatal, bástya, templom, romtemplom,)

21
 Múzeumban vagyunk

5. Föld napja: (április 22.)

 Termőföld vizsgálata:
 Több edénybe magot ültetünk.
Az egyiket tiszta vízzel, a másikat mosószeres vízzel locsoljuk. Mit
veszünk észre a növényeknél?

 Séták során vakondtúrás keresése.

 Beszélgetés a földben élő állatokról.
 Látogatás Hollókőre. A múzeum, és környékének megtekintése.
(Mind a három óvodai csoportban közös programként szerepel.)

 Látogatás Balassagyarmatra, Ipolytarnócra.

Hol lakunk?

6. Madarak és fák napja: (május 10.)

22
  Ovi nap!
 KIRÁNDULÁS a Várkertbe! (Egész napos program)
 Akadályverseny szervezése, zenés torna, foci… stb.

Ezek a programok jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a gyermekek tisztában

legyenek
az erdő, állat, madár, növényvilággal.

 Tudjanak megnevezni, felismerni erdőben élő állatokat, madarakat.

 Ismerjenek és tudjanak megkülönböztetni fát, bokrot, virágot.
 Beszélgessenek a költöző és itthon maradt madarakról.

Fontos tudatosítani bennük, hogy az erdőben minden érték!

 Ne tépjék le a virágokat!
 Ne törjék le a fák ágait!
 Ne szemeteljenek

A mottónk:
„Ha valaki szeret egy virágot, amely csak
egyetlen példányban létezik a csillag milliókon:
ez épp elég neki, hogy boldog legyen,
ha a csillagokra pillant”

23
24
 Projekthét
Környezetvédelmi világnap
(Akcióterv)

Szemét vagy hulladék?

Megfulladunk saját szemetünkben!

Nem hasznosítható Újra hasznosítható

Újrapapír-készítés Komposztálás

1. Egy család egy napi szemete , akcióhirdetés(szórólapok,plakátok)

Háztartásokban felhalmozódott hulladék összegyűjtése szelektíven, .konténerekbe
gyűjtése.

Papír - Üveg - Műanyag - Szerves hulladék

(zöldség, gyümölcs)

MÉH - Saját újrahasznosítás

Elszállítás

Újrapapír- készítés
Komposztálás

2. Mennyiségileg összehasonlítható, kb. ? család

? mennyiségű szemetet, hulladékot termel, s ebből
? az a mennyiség, ami újra felhasználható!

Újrahasznosítási lehetőség
Szülő + gyermek részvétel

Résztvevők: óvodák, iskolák, családok

25
3.
Újrahasznosítás

Újrapapír-készítés Komposztáló készítése

Körös-Maros Nemzeti Park

4-5 helyszínen szakembere segítségével
Gyermek+ szülő
Szükséges eszközök: levelek konyhai hulladék
2 db turmixgép
30 db 30x40-es komposztálása komposztálása
Keret, tálca, újságpapír
(szerves)
Zöldség, gyümölcs
Eszközigény: gyermektalicska,
kerti szerszámok,
faanyag

4. Hulladékos játékok- résztvevő: szülő+ gyermek

 Újrapapírra festés, rajzolás, képeslapkészítés
 Hulladékos zsákbamacska
 Bevásárlós játék (hulladékgazdálkodási problémákkal kapcsolatos kérdések,
3 lehetséges válasszal)
Téma: háztartási (és csomagolási) hulladékok mennyisége és keletkezése,
Megelőzése, újrahasznosítása, ártalmatlanítása stb.

5. Kiállítás összeállítása
Családok által behozott, otthon használt környezetbarát termékekből.

Projekthét célja:
1. Hulladéktermelés csökkentése.
2. Vásárlási szokások formálása (környezetbarát termék, csomagolás)
3. Komposztálás népszerűsítése, hasznosítása.
4. Attitűdformálás, mozgósítás (óvodák, iskolák,).

26
 Készíts újrapapírt!

Mi a teendő?
1. Tépd össze a két és féloldalnyi újságpapírt apró darabokra.
2. Dobd a darabokat a turmixba.
3. Önts rá 5 csésze vizet.
4. Fedd le a turmixgépet, s pár másodpercig kapcsold be a gépet, addig, amíg a papírból
pép nem lesz.
5. Tölts 2- 3 cm-nyi vizet a tepsibe.
6. Tedd a hálót a tepsibe.
7. Önts a hálóra egy mérőcsészényi pépet.
8. Keverd el pépet egyenletesen a vízbe.
9. Emeld fel a hálót, és hagyd kifolyni a vizet.
10. Nyisd ki középen a nagy újságot.
11. Tedd a hálót a péppel együtt a papírra, csukd be az újságot.
12. Óvatosan fordítsd meg az egész újságot, hogy a háló a pép tetején legyen.(ez nagyon
fontos)
13. Rakd a falapot az újságpapírra, és nyomd le, hogy a felesleges víz kijöjjön. Tehetsz a
papírra egy újabb kartont, és sodrófa segítségével minél több vizet préselj ki belőle.
14. Nyisd ki az újságot, és vedd ki a hálót.
15. Hagyd nyitva az újságot, és szárítsd a pépet legalább 24 órán át.
16. Másnap nézd meg, megszáradt-e a pép, ha igen, óvatosan szedd le az újságpapírról.
17. Most már használhatod íráshoz, rajzoláshoz, festéshez.

Kísérletezhetsz egy kicsit azzal, hogy mi történik, ha

 Több pépet merünk a szitára

 Ha merítés alatt festéket cseppentünk a papírra,
 Ha merítés előtt szárított és préselt virágokat, faleveleket helyezünk a szitára stb.

Mire volt szükséged?

 Két és féloldalnyi újságpapírra

 Egy egész újságra
 Egy turmixgépre
 Öt csésze vízre
 Egy nagyobb tepsire
 Egy darab szúnyoghálóra, ami beleillik a tepsibe
 Egy mérőedényre
 Egy falapra vagy kartonra, sodrófára

27
 Most, hogy már tudod, milyen egyszerű dolog, segíthetsz
megmenteni a fákat, csökkenteni a hulladékproblémát

3.Ővodásaink erdei táborozása Ráróspusztán

Ráróspuszta Nógrád megye északi részén az Ipoly folyó völgyében

fekszik. Üdülő helyként már régóta ismert. Vasútállomáson illetve közúton
egyaránt könnyen megközelíthető.

A Gyermek és Ifjúsági tábor természetvédelmi környezetben üzemel. A

táborba szívesen fogadják az ország egész területéről a környezet iránt érdeklődő
tanulócsoportokat.

Erdei óvoda –iskola program keretében a résztvevők közvetlen közelről

ismerkedhetnek az erdő nyújtotta gazdag növény –és állatvilággal.

28
Tapasztalatokat szerezhetnek, élményekkel gazdagodhatnak. A faházakban való
elhelyezés biztosítja jó- és rossz idő esetén is a programok lebonyolítását. A

természeti értékek védelmét segíti, hogy ezen a tájon nincsenek nagyobb

ipari üzemek, bányák, ill. jelentős tájképi változást okozó kőfejtők.

A vidék csapadékos, köszönhető ez a hegyeknek, amelyek magukhoz

vonzzák az esőfelhőket. A hőmérséklet is alacsonyabb egy-két oC –kal, mint az
ország délebbre fekvő tájain.

3.1. Erdei óvodai tábor szervezése:

Főcél:
A gyermekek eddig szerzett tapasztalatainak rögzítése, bővítése.
Érzelmeiken keresztül megismertetni a természet szépségét és rávezetni
őket arra, mit is tehetnek e szépség megőrzéséért.
Egy ilyen jellegű tábor ideje alatt a gyermekek átélik a közvetlen
tapasztalás és megismerés élményét.

A tábor ideje:
Június hónapban 2 nap.

Résztvevők:
Vegyes korosztályú óvodás gyermekek. (kb. 20-25 fő)
A 24 órás szolgálat miatt a felnőttek számát a gyermekek létszámához
igazítjuk.
Egy felnőttre 5-6 gyermeknél több ne jusson.

Elhelyezés:
Faházakban, ahol minden faházban felnőtt felügyelete biztosított.

A táborozásra szülők kísérete nélkül visszük a gyermekeket. Reggel az

óvodában gyülekezünk, ahol külön autó vár a gyermekek csomagjaira. A
csomagok bepakolása után a gyermekek búcsút vesznek szüleiktől és gyalog
indulunk a vasútállomásra, ahol vonatra szállva érkezünk meg a táborozás
helyszínére.
A táborban a programokat mi magunk szervezzük. Az ehhez szükséges
feltételeket és eszközöket biztosítjuk a gyermekek számára. Mivel az időjárás
befolyásoló tényező, ezért úgy alakítjuk programjainkat, hogy eső esetén is
megfelelő foglalkozást tudjunk biztosítani.

29
 A táborban a gyermekek teljes ellátásban részesülnek. A táborozás előtt a
gyermekeket és a szülőket egyaránt felkészítjük a két napra, illetve tájékoztatjuk
az ehhez szükséges feltételekről.

3.2.Mit vigyünk magunkkal a táborozásra:

A táborozás alkalmával sem maradhatnak el azok a tárgyak, eszközök,

amelyek otthon a mindennapi óvoda időszak alatt is nélkülözhetetlenek a
környezeti neveléshez!

• - hátizsák - kosár („kincsek gyűjtéséhez”)

• - nagyító - fényképezőgép (emlékek n megörökítésére)
• - távcső - videó kamera
• - növény-és állathatározó - elemlámpa
• - esőkabát - gumicsizma

Mind ezeken kívül természetesen a gyermekek személyes dolgai is

összepakolásra kerülnek. Ezeket otthon a szülők egy külön utazótáskába
helyezik el.

A felszabadult táborozáshoz nélkülözhetetlenek a játékeszközök, és

minden olyan eszközök, (labda, ugrókötél, hullahopp karika, társasjáték,
memória játék, ceruza, zsírkréta, rajzlap, barkácsoláshoz olló, színes papír,
hurkapálca, fonál, ragasztó) amelyekkel a gyermekek szabadidős tevékenységét
gazdagíthatjuk.

3.3. Mitől lesz igazi természetjáró, táborozó óvodás

10 alapszabály

A KÖRNYEZETI-, KÖRNYEZETVÉDELMI NEVELÉSBEN:

BECSÜLJÜK ÉS ÓVJUK A TERMÉSZET ÉRTÉKEIT.

ISMERKEDÜNK A TERMÉSZETBEN ÉLŐ NÖVÉNYEKKEL,

ÁLLATOKKAL.

MEGTANULJUK TISZTELNI, ÉS VÉDENI ÉLŐHELYEIKET.

VÉDNÖKSÉG ALÁ VESZÜNK EGY TERMÉSZETI ÉRTÉKET: RÉT, FA,

ERDŐRÉSZ, MEZŐRÉSZ, UDVARRÉSZT STB.

30
NEM SZENNYEZZÜK AZ ÉLŐVIZEKET.

BECSÜLJÜK A TISZTA, JÓ LEVEGŐT.

ŐRIZZÜK A TERMÉSZET ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

TISZTASÁGÁT. A LEHETŐSÉGEINK SZERINT SZELEKTÁLJUK A
HULLADÉKOT.

NÖVÉNYEKET ÜLTETÜNK ÉS GONDOZZUK AZOKAT.

ARRA TÖREKSZÜNK, HOGY TEVÉKENYSÉGEINKKEL NE ZAVARJUK

A TERMÉSZETET.

ARRA TÖREKSZÜNK, HOGY MINÉL TÖBB VÉDETT FAJT MEGISMERJÜNK, CSAK

A TERMÉSZET „ ELENGEDETT” KINCSEIT GYŰJTJÜK.

3.4. A ráróspusztai táborban szervezett erdei óvoda programja

A kötött időpontokon túl szervezzük a gyermekek számára a különböző

programokat: mozgásos tevékenységeket, felfedező túrákat, kézműves
tevékenységeket, vetélkedőket, játékokat.
Minden tevékenységet úgy kínálunk a gyermekek számára, hogy az ülős
és mozgásos tevékenységek váltakozzanak. Időtartamát a gyermekek
érdeklődéséhez igazítjuk. Fontosnak tartjuk az összetartozást, a közös élmények
szerepét.

A táborozási lehetőség számos ismerettel gazdagítja személyiségüket,

fejleszti értelmi képességüket. Szem előtt tartjuk „mottónkat”, melyre felhívjuk
gyermekeink figyelmét is, amely a természet iránti odafigyelésre irányul:

„lehajolok hozzád, hogy a vendéged lehessek!”

Tudjuk, hogy óvni, védeni csak úgy lehet, ha ismerik az adott hely
életközösségét. Ezért készülünk olyan feladatokkal, amelyből megismerhetik a
tábor közelében lévő élővilágot.

Szeretnénk, ha betartanák a természet írott és íratlan szabályát!

• Ne tépjék le a virágokat!
• Ne törjék le a fék ágait!
• Figyeljenek az állatvilágra!
• Ne szemeteljenek!

31
 Hisszük, hogy a játékos foglalkozások, tevékenységek olyan tudást és
tevékenységvágyakat alapoznak meg, amelyek a gyermekek szemléletét pozitív
irányba fogják befolyásolni, és felnőve természetszerető és természetvédő
emberré válhatnak.

3.5. A tábor napirendje

1. nap
:
8.00. Indulás Ráróspusztára vonattal.
8.30. Érkezés a táborba, szálláshely elfoglalása, csomagok elhelyezése,
ágyhúzás.
9.00. Reggeli, szabad program.

11.00. Tízórai
13.00. Ebéd, pihenés.
15.30. Uzsonna
18.00. Vacsora vagy nyársalás.
19.30. Tábortűz
20.30. Szentjánosbogár túra. (elemlámpával)
21.00. Gyertyafényes vacsora, tisztálkodás, készülődés a lefekvéshez.

2. nap
:
7.30. Ébredés, reggeli torna.
8.00. Reggeli, szabad tevékenység.
10.30. Tízórai
13.00. Ebéd, pihenés.
14.30. Bepakolás, készülődés haza.
16.15. Hazautazás
(Amennyiben az időjárás engedi a tízórait és az uzsonnát a szabadban
fogyasztjuk.)

TÁBOROZÁSI PILLANAT KÉPEK

32
3.6. Terepséták

3.6.1. Terepséták helyszíne, célja

Helyszíne: Rárósi tábor és környéke

33
 Célja :

• Megtapasztalja, megismerhesse, megszerethesse a természetet.

• .Tanítsuk meg látni, és észrevenni, megfigyelni, hallani, hallgatni,
tapasztalni.
• .Szerezzen saját tapasztalatot a természetről, öröm hassa át a
tevékenységeket.
• Cselekedjen, tapasztaljon, érezzen.
• Nézz, kérdezz, találgass, érezd jól magad!
• .Olyat játszunk, ami a környezeti nevelés szempontjából is tartalmaz
valamit.
• Tapasztalást, megismerést segítő hatása legyen.
• Fejlessze a gyermekek érzékelését, érzelmeit, a természet iránti
fogékonyságát.

Módszertani tanács a terepgyakorlat vezetéséhez:

• .Óvodás korban érzelem- orientált legyen! Az életkor előrehaladtával a

stílus
fokozatosan tolódhat az értelmi megközelítés felé. (Egymás mellett, és
egyszerre is élhet a kétféle megközelítés.)
• Tudni feleannyira se fontos, mint érezni!
• Taníts kevesebbet, ossz meg többet!
• .Nyitottság, érzékenység, élményszerűség jellemezze.

Feltételei:

• érdeklődés, lelkesedés felébresztése.

 Alaphangulat megadása a kirándulás elején.
 Személyes, őszinte érdeklődés. Éreztesd velük, téged is érdekel,
amit találtak, amit megláttak.
 Fogadj be!
●Tevékenységek biztosítása, közvetlen tapasztalás.
 Öröm hassa át! ( Lelkesedés ragadós, felnőtt példája,)
 Először nézz, tapasztalj, azután beszélj, érezd jól magad!
 Tanítsuk meg figyelni ----------------------

Analítikus és Holisztikus megközelítés

34
 Pl. nagyítóval nézzük, meg a virág Élvezzük a virág szépségét,
egy részét, szirmait. sokféleségét,
színárnyalatait,

● Figyelj arra, ami körülötted történik!

 Gyerek megjegyzése, kérdése- válaszolj rá!
 Kommunikációra ad alkalmat, használd ki!

●Élményeidet oszd meg másokkal!

Így tudatosul igazán az átélt élmény.

Hallottam és elfelejtettem.
Láttam és emlékszem rá.
Csináltam és megértettem. (kínai közmondás)

3.6.2. A terepséta állomásai

1. Fa a házban (Bejárat)
 Természetvédő magatartás rögzítése, tábla, térkép ismerete.
 Bottérkép készítése- Mi is készíthetünk térképet a tájékozódáshoz!
(levelek, növényi részek)
• tölgy (levél)
• Sima fenyő (toboz)
• akác (legidősebb)
• Diófa a tisztáson (burok)
• Mamutfenyő (tűlevél)
• faazonosítás-milyen tapintású a kérge, formája, színe, van-e illata,
termése, lakója? Mi a neve?
• Visszafelé mindent oda teszünk vissza, ahol találtuk!
Eszköz: ágdarab, növényi részek.

2. Girbegurba (Az erdő legöregebb fája)

Természet kincsei, Memória játék, Pontos megfigyelés gyakorlása.

Cél: Figyelem összpontosítás, emlékezet, tudatos látás, Fokozódik koncentrációs

képességük, Fejlődik emlékezetük.

Játékleírás: A környéken található természeti kincsek összegyűjtése titokban

( 10 db), majd a Gyerekeknek megmutatom. 20- 25 mp. ig megfigyelik, majd
kendővel letakarom.
( Kisebbeknél 5 db tárgy elegendő.)

35
 A gyerekek szétszóródva, mindenki megpróbálja megkeresni, összeszedni a
Bemutatott kincseket.
A kendő alól egyenként előhúzva, azonosítom a talált tárgyakat.
Ki talált hasonlót?
Nem vihetjük el! – védett terület, szabályok!
Agyaglapba lenyomat készítése, majd a növényi részeket vigyék
oda, ahol találták!
Sorrend lehet: felület minősége szerint, növényi rész szerint- kompozícióba
rendezés. Mindenki választ egyet, s annak a lenyomatát készíti el.

Eszköz: kendő, agyagtábla vagy gyurma téglák

3. levelek ezerféle alakja- kandikáló előtti tisztás

Cél: Megfigyelőképesség, figyelemösszpontosítás, koncentrációs

képesség,
Levelek sokféleségének megfigyelése.

Rajz- levelek alakja, szélmintázata, formája.

Játékleírás. Gyűjtsenek a tisztáson levelet (1- 1 db- ot ), hasonlítsuk össze ki

milyet talált.
(nagyság, szín, forma, levélszél)

Mennyi volt azonos, mennyi különböző? ( Matematikai tartalom is

lehet benne!
Valóban csak ennyiféle levél van?

Papír, ceruza kiosztása után egymástól kb. 2-3 m- re helyezkedjenek

el,
s keressenek maguk körül különböző formájú leveleket. Rajzoljátok
le a papírra
ki mennyit talált? Elmozdulni nem lehet az adott helyről!

Letépni nem szabad, másolja le, vagy tegye alá a papírt és rajzolja
körül.
Eszköz: tábla, papír, ceruza.

4. Erdő- a, hangtérkép készítése - fülelés!

Cél: Az erdő hangjainak megfigyelése, elmélyedési gyakorlat.

Figyelemösszpontosítás.

36
 Tudatosodik a gyermekben a természet hangja ( csendje).

Játékleírás:
Kis területen leülnek a fűbe, farönkre, hogy ne zavarják egymást, mindenki el
tudjon mélyülni a természetben.
Papírlapjuk közepére tegyenek X- et , ami őket jelzi, s jelöljék be a lapra,
honnan és milyen
Hangokat hallanak. 5- 10 perc múlva mindenki visszajön és megbeszéljük az
élményeiket.
Mit hallott?- Madárfütty. ágcsörgés, szél, lehullott levél.

Kisebbeknél: csukott szemmel ülünk, fülelünk.

Mindkét kezünket ökölbe tartják, aki új madárhangot hall, emelje
fel az ujját.
(Meddig tudunk számolni, amíg madárhangot hallunk?)
Figyelhetünk más szempont szerint is! ( Lehullott levél,
ágreccsenés stb.)

Eszköz: táblák, lapok, ceruza.

5. Keresd meg a kortársadat- fák.

Cél: Közvetlen tapasztalatszerzés, fák felismerése, biológiája, empátia.

Fejleszti a gyerekek beleélő- képességét, fák iránti megbecsülésüket.
Mit tudnak meg fájukról, hogyan éreznek iránta,

Játékleírás: Keressenek magukkal egykorú fát!

Meséljük, el hogyan növekszenek a fenyőfélék!
Beszélgessen, el a fával- Mit tud róla elmondani?
Az egy évben kialakuló ágak, mind egy örvben növekszenek. Örvöket
megszámolják, megkapják a fák korát. ( A levágott ágakat be kell számolni a
törzsnél, kb. 5 évet kell hozzáadni!) 25 éves korig használható, utána nehéz
megbecsülni!
Mit mond el a fa életéről, növekedéséről,
 Erős és száraz évek- növekedés mértéke.
 Ha a vezérág megsérül, egy oldalági veszi át a szerepét. ( A törzs itt
meggörbül, vagy megkettőződik.)
 Mindig a csúcsnál növekednek, törzsük szélesedik. A törzs nem nyúlik,
csak vastagodik.
 Új ágörvök minden évben, az előző évi csúcs körül alakulnak ki. ( A
gyökerek és ágak a csúcsánál növekednek, törzsük minden évben egy
keveset vastagszik.)

37
 6. Tarkabarka bokrok
A nyár színei

Cél: A természet színgazdagságának felfedeztetése. Színárnyalatok keresése.

Színpaletta kirakása.
Játékleírás:
Csoportalakítás , körbe állnak, hátra tett kezükbe színes papírlapok kiosztása
(sárga, piros, barna).
Azonos színűek alkotnak egy csoportot.

Keressenek hozzá hasonlókat, rakják színsorrendbe.

5- 10 perc múlva összegyűlünk a kiinduló helyen, s megnézzük
egymás színpalettáját.
Színgazdagság, színárnyalatok sorrendje.

Lehetőség: Rajzolják körül a leveleket, színezzék ki vagy fényképezzék le! – Így

Elvihetjük.

A gyűjtött leveleket a földről szedjük, visszavisszük, ahol találtuk, ott korhadjon

el!-
Javítja a talaj szerkezetét!
- Ősszel a levelek elszíneződnek, a zöld klorofill elbomlik, láthatóvá válik alatta
a sárga, narancssárga színanyag, ami addig takarva, rejtve volt.

Eszköz: tábla, színes ceruza vagy fényképezőgép.

7.Melyik az én fám?

Cél: Fák alakjának megfigyelése, alkalmazkodás.

Játékleírás:
A csoportok választanak fát. Próbálják testüket a kiválasztott fa alakjához
hasonlóvá formálni!
Mozgásukat is utánozhatják, ágak hajladozását, levelek rezgését.
Jelenítsék meg.
Próbálják kitalálni melyik fát utánozták, jelenítették meg .- Egyik
csoport a másikét.

8.Hernyóséta

38
Cél: Figyelem összpontosítása, felfedezés és tudatos érzékelés segítségével.
észlelése összekapcsolása, bizalom.

Játékleírás:
5 fős csoportok kendővel bekötött szemmel, egymás vállát fogják libasorban.
Hallás, szaglás, tapintás útján kell felfedezni, merre járunk. Kezük is
Segíthet a felfedezésben.(Napos, árnyékos hely, avarba járás,
fenyőillat között.)
Levéve a kendőt találjanak vissza a kiinduló helyhez.
Kérdezzük meg mit éreztek, visszatalálnak-e a kiinduló helyhez.

Eszköz: 5 db kendő.

Kisebbeknél: Párok alkotása (ők választanak párt! Bizalomjáték)

Egyiknek bekötjük a szemét. A látó 2-3 dolgot kiválaszt, és társát
odavezeti, megérezteti vele a kiválasztott tárgyat ( illat, tapintás).
Visszatérnek a kiinduló helyre. Társuknak meg kell találni a
kitapogatott tárgyat.
Feltétlenül mondja el miről ismert rá a tárgyra, milyennek érezte.

9. Séta más nézetből- Tükörséta

Játékleírás:
Mindenki egy tükröt tart az álla alá, amibe fentről bele tud nézni.
Végig a tükörbe nézve, a vezető által kijelölt útvonalat követi
(azelőbb vakon bejárt útvonalat).
Az új perspektíva sok meglepetést tartogat. A séta végén az élmények
meghallgatása.

Eszköz. Tükrök.

10. Fényképezés- párokban

Játékleírás
: Becsukott szemű társ vezetése, beállítása adott irányban ( test, fej).
Pici fülhúzás a kattintás- szemét kinyitja, s elmondja, mit lát.
Társa ugyanazt akarta-e észrevetetni?

39
 4. Táborozás Ráróspusztán szülőkkel együtt

Időpont: Május vége – június eleje, péntek – szombat

Részt vevők: Mesekuckó Óvoda szamóca csoport

Program
1. nap:
 Gyülekezés a vasútállomáson, búcsú a szülőktől, utazás vonattal
Ráróspusztára
 érkezés után a tábor felfedezése, elhelyezkedés, szabályok
ismertetése
 tisztálkodás, reggeli
 közös játék: versenyjátékok
labdajátékok
szabad játék a játszótéren, futballpályán
 erdei séta: kincseket gyűjtünk
madarak hangját hallgatjuk
tájékozódunk / északi irány megkeresése /
megtanuljuk, hogyan kell viselkedni az erdőben
 tisztálkodás, ebéd
 csendes pihenő: mese, könyvnézegetés, pihenés / min.:1 óra /
 Ipoly- parti séta: átnézünk Szlovákiába
megfigyeljük a folyó folyását, irányát, fodrozódását
fogójátékok
 uzsonna a táborban, vagy az Ipoly partján
 visszatérés a táborba, várjuk a szülőket: rajzolás papírra, aszfaltra
színezés: előre nyomtatott képek
homokvár építés
 megérkeznek az anyukák, apukák, testvérek: bemutatjuk a tábort,
élménybeszámoló
 közös játék a nagy pályán: körjátékok, különböző sor- és
váltóversenyek csapatokban, szabad tevékenység

40
  rőzsegyűjtés a tábortűzhöz, közben valami „furcsaság” történhet/pl.:
elvesznek az óvó nénik /, tábortűz meggyújtása
 vacsora
 nyársalás, beszélgetés, tánc a tűz körül, malomkalács sütés

 éjjeli séta elemlámpával az erdőben, vagy az Ipoly- partra

 tisztálkodás, jó éjszakát a szülőknek, lefekvés az óvó nénikkel
 a szülők a tábortűz mellett beszélgetnek, ismerkednek, az óvónők is
csatlakoznak, ha a gyerekek elaludtak

A szükséges eszközöket összegyűjtjük, megvásároljuk / játékokhoz:

kötelet, labdát, rajzoláshoz: papírt, zsírkrétát, színes ceruzát, nyársaláshoz:
kenyeret, szalonnát, zöldséget/. Autóval juttatjuk a táborba.
A gyerekek csomagjában csak üdítő, némi elemózsia, esőkabát van, a
ruhákat, tisztálkodó felszerelést este a szülők hozzák autóval.

2. nap:
 ébredés után reggeli, zenés torna, tisztálkodás, reggeli
 közös tevékenység: első évben kirándulás Ipolytarnócra
 katonás „harci”feladatok csapatokban
 kézműves foglalkozás / origami, gyöngyfűzés, vágás,
 ragasztás, rajzolás, stb./ szülőkkel
 akadályverseny csapatokban, különböző feladatokkal
 szabadjáték
 ebéd
 a két nap értékelése, élmények megbeszélése
 csomagolás, indulás haza

Minden évben valamilyen apró emléktárgyat készítünk minden

gyermeknek, pl.: jelvény, kendő, forgó, stb. Sok – sok apróságot,
édességet vásárolunk, egy-egy feladat végrehajtásáért, versenyjáték
győztesének, helyezettjeinek. Gondoskodunk az időjárásnak megfelelő
programról, készülünk „esőnapra” is. Igyekszünk tartalmas tevékenységet
biztosítani úgy a gyerekeknek, mint a szülőknek, elsősorban a közös
programokkal.
A tábortűz körül jó lehetőség nyílik egymás mélyebb megismerésére,
nevelési problémák megbeszélésére, jó kedvű, vidám társalgásra.

41
 Eredményként értékeljük, hogy a gyermekek révén több barátság is
kötődött a szülők körében, amit ez a két napos együttlét is erősített.
Gyermekeink és a szülők is minden évben várják ezt a két napos
táborozást. A mai egyre szegényedő világban nem igénylik a „nagy”
kirándulásokat Budapestre vagy egyéb messzebb nagyvárosba, hiszen

Ráróspusztán ez a két nap kevesebbe kerül, több élményt és ellátást nyújt,

tartalmasabb, mint egy egynapos buszos kirándulás.
Mi szívesen szervezzük meg és vezetjük ezt a tábort, míg a gyerekek és
szülők igénylik. A 2010. májusi táborozás már az ötödik alkalom lesz,
amire újra nagyon készülünk, és megpróbáljuk igai jubiláló
rendezvényként megrendezni.

Záró gondolatok az erdei óvodai táborunkról

A környezetmegismerő, környezetvédő óvodai programunk célja az, hogy a

gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a
maga egészében. A természet szeretetére természet közeli élettel, a környezet
szeretetének bizonyításával lehet nevelni, példát mutatva a gyermekek számára.
A környezeti nevelés interaktív, folyamatos összefogással működő
tevékenységrendszer.
El kell érnünk, hogy a környezeti nevelés-oktatás céljaként:

• a környezethez kapcsolódó ismeretek bővüljenek

• egy környezettudatos magatartásban
• egy környezetbarát életvitelben valósuljanak meg

A kirándulások, felfedező séták alkalmával kincseket keresünk és találunk.

Az erdőn, mezőn gyűjthető kincseket a csoportszobában használjuk fel
(barkácsolás, dekorálás, terepasztal készítés stb.).
A szabadban történő megfigyeléseket változatos, komplex formában dolgozzuk
fel, kiegészítve a kompetencia alapú óvodai programcsomag terveivel, a
tématerv javaslatokkal( Felfedezések a természetben, Játszunk? Természetesen!
Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez.
A családokkal való kapcsolattartás és együttműködés elmélyítése, szabadidő
hasznos eltöltésére is kapnak mintát a családok.

42
 A helyi programunk szerint, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel
szokásainak alakításával a környezettudatos magatartást alapozzuk az „erdei
óvodában”-
Olyan viselkedésformákat gyakorolhatnak a gyerekek, melyek segítségével
elsajátíthatják az élő természet megfigyelésének módját. A gyerekek közötti
kapcsolatok erősítése, az együttérzés, a beleélő, beleérző képesség, az empátia
fejlesztése, az együttműködés képesség fokozása
Olyan ökológiai szemléletmód megalapozása mely rávilágít a „természetben
mindenre szükség van, nincsenek káros és hasznos élőlények – elvek elfogadása.
Olyan aktivitásra, felelős cselekvésre nevelés, melyben a legfontosabb elv az
élet védelme és tisztelete. A természetben való mozgással az egészséges
életmódra nevelés erősítése. Végül, de nem utolsó sorban szülőföldünk,
lakóhelyünk iránti szeretet mélyítése, a kötődés erősítése.
Ezeknek a céloknak a gyakorlására ideális lehetőség a már hagyománnyá vált
„erdei óvoda”.

Sokoldalú megtapasztalást elősegítjük.

Kihasználjuk a helyi adottságokat és környezet adta lehetőségeket (Kiserdő,
halastó,.)
Építünk a gyermek élményeire, tapasztalataira.
Fontos feladatnak tartjuk a szülőföld megismerését, hazaszeretetre nevelést.
Megtanítjuk látni őket, eligazodni a környezetünkben.
Megismertetjük a gyermekkel a társadalom résztvevőit, magát az embert,
önmagukat, testüket, nemi szerepüket.
Mindent a saját környezetében figyeltetünk meg, ezért igyekszünk minél több
időt tölteni a szabadban való megfigyelésre, megtapasztalására (udvar,
akvárium, kiskert, kirándulások). S amit nem tudunk saját környezetében
megfigyelni, könyvekkel, videokazettákkal ismertetjük meg. .
fejlesztjük közlekedési kultúrájukat.

Már óvodáskorban el kell kezdenünk a környezetvédő, természetszerető ember

személyiségének kialakítását. Ebben az életkorban teremtjük meg az érzelmi
vonzódást a természet iránt, s ekkor alakítjuk azoknak a szokásoknak a körét,
amelyek szilárd alapot adhatnak a további életkorokra.

Az önfeledt rácsodálkozás mellett észrevétlenül tanítjuk meg a gyerekeknek,

hogyan védjék a természet tisztaságát, szépségét.

A környezet szeretetére, gondozására való nevelésünk áthatja az egész óvodai

életet.

43
Szécsény 2010.május 05.

Havasiné Földi Zsuzsanna

Melléklet

A táborozás pillanatai szülőkkel együtt

Képek a tábor életéből

Ég a tűz

Sül a szalonna

44
 A tábor

A focicsapat

Szorgalmas szülők

45
 Rőzsegyűjtés

Indiántánc

Mindenki táncol

46
 És csak jönnek, jönnek...

Túra és tánc

Terülj, terülj asztalkám!

47
Éjszakai túra fáradtan

Álmosan

Másnap, frissen

48