,. .

~---iiiiiiii8i

1\

KORBUL\{-C51\1d
D.
CSI\LAD-TÖRTÉNELMI
TI\NULMANV.

IRTI\:

SZONGOTT KRISTÓF
I\Z "I\RMENII\" SZERKESZTOJE.

Illustri magis, quam nobili esse

familia. Svetnnius :
A nemes csalddnál nevezetesebb a
Mrneves csaldd.

- 12 KÉPPELIIbUSZT~Al\7l\. _

'fl

SZI\MOSÚJ\7A~ 1906.
TODORAN ENDRE "I\URORI\" KONY\7NYOMDAJfI
 ,;
...

f\ hazai örménység nagy tiszteletre méltó legidösebbtagjának,

a legfényesebberedettel biró magyar-örménynek,a nemes-
ség szerzö

LOMPERDI

KORBUL~BOGDAN
úrnak, SzamosújlJárlJárosegyik kilJálóérdemes fiának, a bökezü
és áldozatkész hasznos honpolgárnak, ki 1906. október 6-án
tartotta meg gyémánt-menyekzöjét, - ezen menyekzö alkal-
mából irt dolgozatát ajánlja igaz tisztelete jeleül
a .szerzo.

1
 A KORBULY-CSALÁDVÁZLATOSTÖRTÉNETE.
ELSO SZAKASZ.SZüKSÉGESELOZMÉNYEK.
1. Czikkely. Szennékhárim utódai.
1. Fejezet. Az Árdzruni-család.

K risztus elott, midon a szép Örményors~ágban a hos Hájg

derék utódai királykodtak: tehát az elso uralkodó-
ház (Hájg-ház, Domus Haicana, ~llIJl{UJ'l.ÚUlUU
U1~-{InL[iJI1LU
[Hájgá-
zéánczh deruthiun]) idejében az ország két részre volt
osztva. Az egyik rész Nagy-Örményország nevet viselt,
míg a másikat Kis-Örményországnak nevezték az idegenek.1
De Válárság (Vaghárság, Valarsaces, Kr. e. 150), a má-
sodik uralkodóház (Arsacidák, Ársugunikh, Ull/.llIl{nLU/!Il)
ala-
pitója megszüntette ezt a felosztást... és az országot
helytartóságokra (satrapia) osztotta, melyeknek élére hely-
tartókat állitott. Az újonnan kinevezett helytartók között
volt Válárság királynak egyik legkedvesebb embere:
Ár d z run i is. Errol ChoreneP ezeket mondja: "Az Árdz-
runiak - tudom, hogy nem Árdzruniak, hanem - Árdziv-
uni-ak3 voltak o elotte4 is a sashordozók. Elhallgatom
a Hátámágérdben elmondatni szokott mesék hiábavaló el-
beszélését. ,A míg a gyermek szendergett, az eso és nap
ellenkeztek; de egy madár árnyéka kedvezett5 az eltikkadt
1 L. ChoreneiMózes, Nagy-Örményországtörténete. Eredeti
örményböl forditotta és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szongott
Kristóf. 1892., 2. Iap. ..
2 L. Choreneí-Szongott, Nagy-Orményország története, má-
sodik könyv, 7. fejezet,8. Iap.
a Ardzu, vagy árdziv (UJ{I~IIL:
sas) és uni (nLu/!:van, bír, hordoz)
örmény szavakból. Árdzivuni: sastartó, sassal ékített zászlótartó;
aquilifer: der den Adler, d. h. die Hauptfahne der Legion triigt.
4 Válárságelott is ez a család zászlótartó volt.
á Befödte a madár szárnyaival.
 :2 - 3 "-

gyermeknek' . .. Ez a két ház: az Árdzruniak és Kcnuniak A világhirü Chorenei és a nagytudományú Mechithár

Szenn ékh ári m u tó d ai tóI sz árm az tak". De mivel müveibol merített hiteles idézetekkel bizonyitottam be tehát
Szennékhárim1 király volt: az asszirok királya volt, ki azt, hogy a nagyon jelentékeny, kiváló Ár d z l' uni család;
Ninivében székelt, bátran állithatom, hogy a híres Á l' d z- mely több igen nagy és vitéz fejedelmet és sok uralkodót
run i örmény család kir á 1y i v é l' b o 1 származott. És adott az Öl' m ény nemzetnek, maga is királyi vérbol
állitásom helyességérol maga Chorenei, az örmény Herodot származott utódoktói vette eredetét . . .
tesz kétségbevonhatlan tanuságot. Árdzruni Leon, ki mint császár kormányozta Byzancz
Errol a királyi vérbol származott Á l' d z l'uni családról trónjáról a kelet-római birodalmat, - szintén ezen híres
a szerzetalapitó Mechithár, fölötte becses, nagy alapossággal családból származott.
irott munkájában (második rész, 286. lap) ezeket irja: És itt - mielott általmennék az Árdzruniak azon szár-
"Az Árdzruni család Nagy-Örményország egyik hely- mazékaira, kik e hazában telepedtek le, - bemutatok
tartó (satrap) családja volt; ez a család azért kapott irásban és képben egy Árdzrunit, ki nemcsak eredetre nézve
Árdzruni [mi azt jelenti: sassal biró (PP!I En u/[1/Jmpuna/Pl!: Árdzruni, hanem viselte a díszes Árdzruni nevet is!
iper the árdzuisz' unikh]) nevet, mert ezen család osei
vitték Valárság örmény király elott a sast. 2 Az Árdzruni
család Álcznikh (örmény) tartomány Szászun kerületében 2. Fejezet. Árdzruni Gergely.
lakott. Ebbol a családból nemcsak igen nagy és vitéz
ö l' m ény fej ed elm ek származtak, dc sok (örmény) "Vagyonos szülok gyer-
kir á 1y is ebbol vette eredetét (!'n!IIIU lilfJU ill,,)wúl,,) III pUlt. pz{UUI'/JJl meke volt, kik Perzsa-
)UlJnfJ, 1/[jIu liL (iJUlqulLn!lJ! pUIf/..nu/j): horoch élin médzámédz jév Örményországból kivándo-
khács is-chánkh hájoczh, élin jév thákávorkh pázumkh); rolván, Tiflisben telepedtek
ezek elobb Vászpurágán földjétil birták, késobb a nyugoti le. Atyja Árdrzuni Jeremiás
vidékekre mentek. Ebbol a családból eredt Szenekhárim mint önkénytes, orosz ka-
uralkodó is, ki Szebásztebe ment lakozni." tonai szolgálatba lépett és
Errol a Szenekhárim királyról Mechithár idézett mun- felvitte a tábornokságig;
kája (második rész) 345. lapján ezeket mondja: "Szene- bizonyos ideig volt Tims
khárim örmény uralkodó az Árdzruni családból származott, fopolgármestere is. Nagy
ki a keresztségben János nevet kapott. Ez elobb Nagy- ,", háza, mely a legszebb ut-
Örményország, Vászpurágán tartományában királykodott; czában a foherczegi palota
de midon látta, hogya Keleten elhatalmasodott török mellett épült, Tiflis ritkasá-
népnek ellent nem állhat, ott hagyta tartományát, melybol gai közé tartozik; egyik
átadott tiz várost, 62 vár-t és négyezer nagy falut Vászil része szinházi épület. Árdz-
görög császárnak, - maga pedig négyszázezer férfiúval runi tábornok "Jérázáhán"
Nyugat felé ment és Elso-Örményország fovárosában:
Szebászteben lakott". ~ ~.~
r (Álmoskönyv) czímü müve
séket szép
igen örmény népme-
tartalmaz.
1 L. Mechithár, második rész, 206. Iap. Errol tesz említést a
Szentirás is (4. Királyok, 18, 13). Á r d zr uni Gergely a gymnasiumi tanfolyamot Tiflis-
2 Sassal ékitett zászlót. SZ. K. ben tanulta, egyetemi tanulmányait Szt-Pétervárt kezdette
3 Nagy-Örményország egyik tartománya. és Németországban végezte. Mint bölcsészettudor rövid
 --4'
ideig tartózkodott Bécsben is a mechitháristáknál, innen
Szt-Lázár (Velencze) szigetére ment, hogy ott ~ég jobban
tökéletesitse magát az örmény irodalomban, nyelv- és
történelemben.
Már egyetemi hallgató korában küldözgetett tudósítá-
sokat Szt-Pétervárról a tiflisi "Meghu Hájászdáni" (lJ'Ú'lnL
Örményországi méh)
:'WJIJJIIUlW'/J/1: czímü lapnak. Már akkor
foglalkozott azon tervvel, hogy majd tanulmányai befeje-
zése után Tiflisben "Meság" (lJ'lU/!J:
Munkás) czím alatt
lapot alapítand . . .
És alig tért vissza Tiflisbe, midön - sokaknak meg-
lepetésére - 1865.ben meginditotta dr. Árdzruni Gergely,
mint szerkesztö-kiadó "Meság" czímü irodalmi, közgazda-
sági és politikai lapját. Ez a nagyon müvelt férfiú, kinek
gazdag apja igen befolyásos tábornok és föpolgármester
volt, nem fogadja el a magas állami hivatalt, hanem be-
huzódik a szerkesztöség szobáiba.
Árdzruni tudta a módját, hogy miként kell lapjával
hatást idézni. Ugy lépett fel, mint népének és országának
erélyes védöje. Mindjárt kezdetben erösen kikelt azok ellen,
kik hivatva voltak a nemzet és ország érdekében cselekedni
és még sem töröd tek - kötelességeik teljesitésével. Minden
mulasztásból és rendetlenségböl, mind abból, mi az iskola,
egyház, színház, egyletek és intézetek szÍnfalai mögött
történt, Árdzruni égetö napi kérdést csinált. Polgáriasitó
eszméit röviden, világosan és érthetöen adta elö vezér-
czikkeiben, melyeknek rendesen olyan érdekes czímeket
adott, hogy mindenki sietett azokat elolvasni. Ezáltal
megnyerte a közönség érdeklödését.
A nagy közönség igen meg volt elégedve a "Meság"-
ban használt pártatlan hanggal, mely gazdagnak, befolyá-
sosnak ép úgy megmondotta az igazat, mint az oroszositó
rendszabálynak, mely azt követelte, hogy az örmény tulaj-
donnevek mellöl ezután hagyják el a jelentéssei biró
örmény -j á n szótagot és a helyett az orosz -o ff szótagot
használják ... Ekkor sokan olvastak lapot - hazafiságból
és sokan olvasták Árdzruni hazafias lapját.
Árdzruni merészelt nemcsak kiadni egy ilyen lapot,
hanem volt bátorsága lapjában mindazt pártfogása alá
- 5 -
venni, ami - örmény. Bátorságáért mindenki becsülte.
I
E nagyrabecsülés azonban akkor érte el tetöpóntját, midon
" a "Kawkas" czímü orosz hivatalos lappal folytatott polemia
miatt a törvényszék elé idéztetvén, ott a pert -- meg-
nyerte. "Hogy mer egy örmény lap - mondták a per
elött - a hivatalos lappal polemiába bocsátkozni". És a
per után ezek mind elnémultak.
Az ilyen meglepetések elterjedést szereztek a nép-
szezerÜ "Meság"-nak, mely nagy befolyást gyakorolt a
népre. Mivel e lap a szenvedöket pártfogás alá vette,
azért ezek elnyomóikat eszavakkal fenyegették: "Ha tovább
is folytatja gyalázatos tettét, neve meg fog jelenni a Me-
ságban". És az elyomók féltek e fenyegetéstöl! Kiváncsian
várja mindenki a "Meság" megjelenését; az olvasó újságot
keres. - Az iparos azt az idöt, míg inasa a mühelyt ki-
takaritja, Meság-olvasásra forditja. Még a hordár sem ül az
utczán tétlenül, hanem - lapot olvas. lU mindenki tudja,
hogy az olvasás hasznos.
De a "Meság" még mélyebb gyökereket vert. A tiflisi
salon-okban, hol ezelott az orosz és franczia nyelv ural-
kodott, az örmény foglalta el a tért. Most itt az örmény
nyelv a divatos . .. És Árdzruni - hogy elkerülje az
egyoldalúságot -- munkatársakúl megszerezte a legjobb
eröket: a búsvíg Ámerikiánt, a humoros tárr.zaczíkk- és
szÍnmüiró Szuntugiánt, a regényiró Ráffi-t, Ághájánt és a -
t. Ezen irókkal együtt megnyerte ezeknek párthiveit is.
Sok tehetséges embert ö segített az irói pályára; bárkinek
szivesen szolgált tanácscsal. Ö buzditotta a híres örmény
regényirót, Ráffit is az irás ra. Ha lapjában Ráffinak tért és
alkalmat nem nyújt, ez a kitünö ember máshelyütt fényes
tehetségeit talán nem is érvényesitheUe volna. - Egyik
legderekabb és legtehetségesebb munkatársa fivére: dr.
Árdzruni András, az ismert mineralog. ki Berlinben elhire-
sült egyetemi tanár. NépRzerü leveleit szivesen olvassák.
I Nagy érdekkel olvasta a közönség a "Meság" külföldi
I közleményeit, Orosz-, Török- és Perzsa-Örményvrszágból s
I Európa némely fövárosaiból hozott leveleit. E közlemények
I
egyrészröl Örményország ezen vflgy másik részének belsö
-1 életéröl, pénzügyi vagy helyi viszonyairól, iskolaügyéröl és
.
~--
-6 - 7
a t. szólanak, másrészröl az európai Jevelezöka tudomány
állásáról, a inuvelödés haladásáról és egyéb ujdonságokról
hoznak tudósitást.
Ezeknek a levelezöknek lehet föleg köszönni azt, hogy
az örmény olvasóközönség kezdett az iránt is érdeklödni,
mi házán kivül történik. A "Meság" elött Orosz-, Perzsa-
és Török-Örményország egészen elkülönözve élt a nélkül,
hogy egyik rész tudott volna valamit a másikról. Ebböl
magyarázható meg az is, hogy Orosz-Örményország iro-
dalmi nyelve egészen külön, önállóan fejlödött, úgy, hogy
most két irodalmi örmény nyelv van: az orosz- és török-
örményországi, noha a két irodalmi nyelv között nincs
nagy különbség.
Árdzruni levelezöi Perzsa- és Törok-Örményország
helyi viszonyairól értesitették az olvasót ; másrészröl maga
a szerkesz.tö nem egyszer fejezte ki sajnálatát a fölött,
hogy egy nemzet, mely habár politikailag három részre
van osztva, de egyazon nyelvet beszéli, egy országban
lakik, miért érdeklodik oly kevéssé a másik részben lakó
testvérek helyzetével. Ily módon terjedt el a "Meság"
Orosz-Örményország határain túl is. Czikkei mindenütt
érdeklödést keltettek. A "Meság" példáját kezdették a többi
(különösen a török-örményországi) lapok is követni és
foglalkoztak Örményország többi részeiben lakó testvéreik-
kel is és igyekeztek köztük és azok között legalább iro-
dalmi összeköttetést létesiteni.
Árdzruni mindig arra törekedett, hogy eszméivel nem-
zetét nemzeti öntudatra keltse. Ezen eszmék különösen
Török-Örményországban találtak meleg fogadtatásra; a
"Méság" itt oly élénk mozgalmat keltett, oly nagy befo-
lyást gyakorolt az olvasóközönségre, hogya török kor-
mány tanácsosnak találta a "Meság"-ot Törökországból
kitiltani.
Annak bebizonyitására, hogy mekkora befolyást képes
a "Meság" olvasóira gyakorolni, ime egy példa. Az orosz-
török háború ,után kiüt Török-Örményország egy részében
az éh-inség. Ardzruni ezek érdekében egy felszólítást tett
közzé -. és a segélyezö bizottság nem kapott annyi venni-
való gabonát, mennyi segélypénz gyült ös,=;ze.
." ,
Nem kisebb a befolyás, mit a "Meságll Örményor-
szág szomszéd népeire, egész Kaukazusra gyakorolt. Elsö
volt Georgia, mely Árdzrunitól felbátoritva kezet fogott az
1, örményekkel. hogy küzdjenek az elohaladás- és miveltségért
úgy, mint egykor e két nemzet osei tettek. El is kezdettek
a georgiaiak e szellemben dolgozni és követték az örmények
páldáját, kiktol rendes en elfogadják mindazt, mi új, de jó.
A mohamedánok is akarták e példát követni. Egy
mívelt perzsa inditott is Bakuban egy perzsa lapot ,.Akindsi"
név alatt (minek jelentése: Meság, Munkás); programmjá-
ban nyiltan vallotta is, hogy Árdzruni elveit, irányzatát
akarja követni, de elofizetok hiányában a lap rövid ido
mulva megszünt élni.
A "Meságll a külföldön is ismeretes; az európai lapok
gyakran idézik különösen azóta, hogy Tifli::;ben és Kon-
stantinápolyban sajtópere volt. Ánlzruni folyton arra töre-
kedett, hogya "Meság"-ot azon a szinvonalon tartsa, melyen
az európai lapok állanak. Lapja is hozott eredeti, sot távirati
tudósításokat azokról az eseményekrol, melyekröl az euró.,
pai sajtó is megemlékezett. Bármely világ-eseménynél lapja
képviselte az örmény sajtót. A bécsi villamos kiállítás al-.
kalmával is ott volt a "Meság" képviselöje. A kiállitást
tudvalevoleg boldogult trónörökösünk: Hudolf Ö Fensége
nyitotta meg, ki a többek között ezeket mondotta: ,.Arról,
hogy mily nagy érdeklodést tan usit a mivelt világ a bécsi
villamos kiállítás iránt, tanuskodik az a körülmény is, hogy
a sajtó számtalan képviseloi között van egy örmény is, ki
az örmények távolfekvo hazájából jött ide". - A párisi
irodalmi kongresszuson maga Árdzruni képviselte az ör-
mény sajtót". (Cselingárián Jakab).
*
Á r d z run i Gergely, kinek atyja Árdzruni Jérémiás,
a. híres tábornok, sok vagyonnal birt -- ott hagyja a fényt,
a gazdagságot és atyja akarata ellenére az irói pályára
lép. E pályán, hol annyi érdemet szerzett, már 25 évet
töltött. Tiszteloi 1890. máj. l8-án .ünnepelték 25 éves irói
munkásságának jubileumát. Az üdvözletek és arany-ezüst
ajándékok,. miket különbözo helyekrol küldöttek tiszteloi:
 - 8
öregek, ifjak, asszonyok, leányok, örmények, georgiaiak,
sot még zsidók is, az "Ághpiur" czimü örmény folyóirat
szerkeszto.ségében voltak szemlére kitéve. Jelentékeny
férfiak több mint 200 távira,tot küldöttek. Tisztelgésekkel
telt a nap elso fele. Délben 250-en ültek asztalhoz. A
terem fel volt ékesitve: ott volt látható Árdzruni arczképe
és a falokon ez a felirás "Meság" és ,,25." Bízottság ment
ünnepelthez, mely ot ebédre hivta. Á m á dun i ö r m ény
herczeg, ki a rendezo bizottságnak elnöke, ült az asztal-
fon. Ebéd alatt felolvastak ugyan nehány táviratot, de a
többit nem gyozték. Elobb a czár- és katholikoszért üri-
tettek poharat; felköszöntették aztán Ár d z run it. Most
ünnepelt vett kezébe poharat; szépen beszélt. "Eszméim
..,- mondá a többek között - melyeknek kifejezést adtam,
közösek az emberiséggel. 1865-ben kezdettem irni, 45
éves vagyok, gyöngülni kezdettem és féltem, hogy nem
leszek képes mindvégig a zászlót kezemben tartani; de
tanusitott rokonszenvetek új erot kölcsönöz nekem, hogy
a zászlót ki ne ejtsem kezembol..." Estve Árdzruni
tiszteletére az örmény szinészek Der-Krikoreáncz "Nino
eljegyzése" czimü darabját játszodták. Feláldozta ünnepelt
ifjú korában millióit, nyugalmát és jövendo állását, de
ezek helyett ezer meg ezer szív rokonszenvét kapta. Az
ünnepély alkalmából Málucheán nevü iró egy 96 lapra
terjedo füzetet adott ki "Medkhi Meság" (Az ész míveloje)
czím alatt, melyben elmondja, hogy ki Árdzruni, mit
mívelt és mit szándékszik még tenni. Ezen lélekemelo
ünnepélyrol az ,ásugh'-ok (népdalnok) sem hiányoztak.
Örmény szokás szerint ugyanis minden felköszöntés után
vagy zene vagy ének következik. Ritka eset, midon az
ásugh akkor rögtönzi dalának szövegét: ez az eset meg-
történt Árdzruni jubileuma alkalmával." Árdzruni Gergely
Moszkvában született 1845. febr. 27-én. Kitüno tanárok
vezetése mellett jó nevelésben részesült. Gyermekkorában
franczia nyelven már lapot szerkesztett, melynek olvasói:
fivérei és novérei voltak, A középiskolát Tifliszben tanulta,
az egyetemi tanfolyamot Moszkvában és Szent-Pétervárott
végezte. 1867-ben Heidelbergben bölcsészetet hallgatott,
itt nyert doktori oklevelet is. Hallgatott 1869-ben Párisban
9 -
és Bécsben nemzetgazdasági eloadásokat is. Az örmény
nyelv körébe vágó tanulmányait a bécsi és velenczei
, mechitháristáknál egészitette ki.
JY\ÁSODIK SZAKASZ.
ÁRDZRUNIAK MAGY ARORSZÁOON.
~
1. Czikkely. Az Árdzruni-család elágazásai.
1. Fejezet. Hány Árdzruni eredetü örmény család
van Magya1'országon?
A nemzeti kiralyok bö.~cskormányzata nagygyá, gazdaggá,
ft hatalmassá tette Orményországot; fejlodött az ipar,
virágzott a kereskedelem, szaporodott a tanint~zetek száma,
az irodalom elérte aranykorát... De szaporodott ~z irigy
ellenségek' száma is, melyek egyetlen egy kedvezo alkalmat
sem szalasztottak el felhasználatlanúl: a termékeny országra
rontottak és hol egyik, hol másik vidékét tüzzel-vassal
pusztitották. Kipótolhatlan károkat, veszteségeket okoztak
a századokig tartott vallási háborúk, melyek megtizedelték
a kereszténység megtartásáért küzdo vitéz örmény nem-
zetet. A hos Vártánok elvérzettek a csatatéren, de vallá-
sukat el nem hagyták. És az Egyház a szentek közé
sorozta oket. Volt ido, midon a római legiokat is vissza-
verték az örmények; de most a vad hordák roppant
számának nem tudtak ellentállani. A hosi elszántság már
nem használt semmit; azért némely város lakossága
összeállott ... és vezetot választott magának. Ez, üldözött,
vérig kinzott testvéreihez a többek között így szólott:
"Ha kiköltözünk, itt hagyjuk terjedelmes birtokainkat.
fényeR palotáinkat, marha-nyájainkat, a drága hazát, a
i~\ nemzetet; de megmentjük életünket... és ingó vagyonunk
I egy kis részét és megtartjuk üdvözito vallásunkat is!"...
Igy szólott... és rögtön csomagol ni kezdettek: gondosan
elrakták az örmény szent-ereklyéket, az egyházi könyveket,
drága nemzeti viseletök egyes darabjait, a becses köveket,
az arany- és ezüst-nemüt, a szent-olvasót (rózsafüzér)...
II:
és - elobb megcsókolták a hazai földet - azután útra
keltek könytelt szemekkel...
 -- 10
A hazai örmények ösei elöbb Krimben, Lengyel-
országban)és Moldva-Oláhországban laktak; végre 1672-ben
apáink I. Apafi fejedelem alatt bejöttek Erdélybe. Ezek
között van elég Árdzruni-származék is! A hazai örmény
családok közül a következö négy család vette eredetét az
Árdzruniaktól: Esztegár-, Zászlóffi-, Hollósi- és Korbuly-
család. Ezekröl alább egyenként szólok.
II. Czikkely. Az Esztegár-család.
1. Fejezet. Az ,Esztegár'-családnév jelpntése.
. . . Apafi alatt több mint háromezer örmény család
jött be Erdélybe. Az elpusztult országrész igen jelentékeny
kárpotlást nyert a szorgalmas, gazdag, értelmes, müvelt,
becsületes. .. örményekben, kiknek az ország bár földet
(habár volt elég pusztán maradt birtok) nem adott - ingyen
- hová letelepedhessenek...
Az Árdzruniak szárma~ékai Korbul és Esztegár név
alatt jöttek be. A Korbul név eredetéröl hátrább fogok
szólani. M03t lásimk, hogy mit jelent az Esztegár név?
Az Esztegár család abeköltözés elött ho~szabb ideig
Moldva-Oláhországban lakott, melynek eröszakos ,despotá'-i
arra kényszeritették országuk idegen ajkú lakosait, hogy
vegyék fel a görög szertartást,... söt családi neveiket is
cseréljék fel román nevekkel. Igy forditotta le az Árdzruni-
család is örmény nevét románra. Árdzruni tehát = Esztegár. 1)
2. Ff'jezet. Eszlegár Vrírtán érsek.
1843-1886.
Az Esztegár család legkiemelkedettebb tagja Esztegár Vár-
tán, ki a mult század ötvenes éveiben ezen dolgozat irójával
nemcsak egy osztályban járt, de söt egy padban is ült;
azért fölötte örvendek a jó alkalomnak, hogy gyermekkori
1) ~szteag román szó: zászló, az -ár pedig román névképzo,
mely má!:, különösen a latinból átvett román szóban is elofordul
és megfelel az örmény ,uni' szónak: Árdzr-uni = Esztegár. Ez az
-ár képzo megvan számos latin szóban is, igy: faber ferr-a r-ius.
lign-ar-ius . .. Ardzruni = Esztegár (~steg-ár): zászlós. . nyai a föapáti széken oly férfiút kivántak, kiben a tudo-
- 11 -
volt jó barátomnak és tanulótársamnak áldott emlékét e
helyen is mpgörökithetem. Élet- és szellemrajzát igen
szépen irta meg derék föesperes-plébánosunk, Bár á n y
Lukács az "Ármenia" ötödik évfolyamában (1891, 97 - 100
lap). A csinos munkálatot itt is közre adom: .
Azon idö óta, hogy a magyar nemzet bennünket ör-
ményeket szives vendégszeretettel befogadott, a magyar-
honi örmény kolóniák sok jeles férfiút adtak a magyar
hazának s az egyháznak, kik kiváló képességeik által fényt
árasztottak az örmény névre. Ily jeles férfiú volt dr.
Esztegár Vártán József, a bécsi mechitháristarend föapátja
és selimbriai érsek, kinek életrajzát e néhány sorban adjuk.
Dr. Esztegár Vártán József született 1843. áug.
13-án Magyarhonban Szamosújvárt örmény kath. szülöktöl.
A keresztségben Adeodat - Bogdán - nevet nyert. Szülöi:
Esztegár László és Korbuly Mária gyermeköket vallásos
nevelésben részesiték; tanulótársai szerették és korát meg-
haladó komolysága miatt tisztelték. Hajlama a papi pálya
iránt korán kitünt, úgy, hogy lllár tI éves korában Bécsbe
vitetett fel a mechitháristák zál'dájába, hol gyors felfogásával,
kitartó szorgalmával, kötelességeinek pontos teljesiléséveI
tünt ki többi társai közül. A szerzetesi fogadalmat 1859.
áug. 24-én tette le és 1862. szeptember ()-án - habár
csak 19 éves volt - pappá szenteltetett. Felszentelése után
széles müködési kör jutott osztályrészeül; mint a szer-
zetesi jelöltek mestere, theologiai tanÚr, igazgató, helyettes
fötitkár, kormány tanácsos, a szerzet ügyeiben tekintélyes
és kiváló részt vett. 18HB-ban dr. Hosági Jakab föapátját
Rómába kisérte és itt tudományos képzettsége, a tárgyalt
ügyekben tanusitott teljes tájékozottsága által az illetok
figyelmét magára vonta. l\1indenki úgy nézte ötet, mint
a szerzet jövendö apátját.
Az 1883. évi október elseje gyászba ölté a bécsi mechl-
thárista rendet. A rend föapátja dr. Bosági Jakab jobb-
létre szenderült. P. Limondsián Timotheus, mint legidösebb
kormány tanácsos vette át a rend kormányát s vezette az
ügyeket az új föapát választásáig.
Nagy felelösség várt a rend tagjaira. A rend viszo-
1\
- 12
mányos képzettség, szeplötlen élet és kormányzási képes-
ség egyesüljön. Több tudományos és valóban szentéletü
tagja volt a rendnek, kik hivatottsággal birtak a rend kor-
mányát vezetni; de a rend tagjai a föapátra várakozó nagy
feladatok' tudatában a szavazatok kétharmadával 1884. jú-
lius 12-én dr. Esz t e g árV árt á n t választák meg fö-
apátjuknak.
A káptalani gyü1és, melyen Vannutelli bécsi apostoli
nunczius elnökölt s melynek fötárgya a föapát választása
volt, a rend történetében más tekintetben is igen emlé-
kezetreméltó volt; mert mint elsö tárgy együlésben olvas-
tatott í'~l és vétetett tudomásul a rend új szabályzata, a
mikor dr. Esztegár Vártán határozott nyiltsággal a rendi
szabályok szigora mellett foglalt állást.
Dr. Esztegár Vártánnak föapáttá lett megválasztása
örömet hOL:ott a rend tagjainak; szülovárosa: Szamos-
újvár távirat útján fejezte ki szerencse. kivánatait és XIII.
Leo szentséges atyánk ugyanazon év szeptember havában
sei i m b l' i a i érs e k kénezezte ki.
Várva várt ünnepe volt a rendnek az 1884. év nov.
9-ike is, midön a köz-szeretetben álló föapát az állami
hivatalok képviselöi jelenlétében Vannutelli érsek által ér-
sekké szenteltetett föl. A rend házában adott lakomán több
udvari, követségi kiváló egyéniség s magas állású egy-
házi személy jelent meg. A lelkesedés tetöpontját érte
el, midön a föapát o szentségét: a pápát olasz és ö
felségét: az apostoli magyar királyt német nyelven
köszönté fel...
Az ünnepélyek lefolyása után a föapát törhetlen aka-
rattal a szerzet ügyeinek rendezéséhez fogott; akadályt
nem ismerö munkásságának tisztelettel és elismeréssel adóz-
tak a rend tagjai. Rövid ideig tartó kormányzata alatt a
pápa ö szentsége s apostoli magyar királyunk rokonszen-
vével dicsekedhetett; miért müködése reményt nyujtott,
hogy a rend ügyei elönyös lendületet fognak venni.
Már 1885. pünkösd napján a XIII. Leo pápa ö szent-
sége által 1885. január 23-án helybenhagyott rendi szabá-
lyokat közzéteszi remek elöszóval, melyben felszólítja a rend
i3
tagjait, hogyaszabályokban kijelölt úton haladjanak, mert
csak úgy juthatnak ci hivatásLJ.~ czéljához 1).
1885. június havában 1I1~látogalla a magyarhoni
örmény kolóniákal: Szamosújvárt, Erzsébetvárost, a Kolozs-
várt lakó örményeket s mindenütt lelkesült fogadtatásra
talált. Szamosújvárt az indóháznál beláthatlan sokaság
várta a vasúton érkezö föapátot, ki is a plébánia-lakban
a papság és a város üdvözletét szeretettel viszonozta. A
szamosújvári örmény kath. egyház évkönyveiben kitöröl-
hetlen betükkel van beirva az 1885. évi Világositó-Szent-
Gergely-napja, midön a föapát teljes segédlettel és díszben
az ünnepi nDgymisét tartá... Ily szivesen s örömmel
fogadták Erzsébetvároson, Kolozsvárt. hol midön a tiszte-
letére adott lakomán magyar nyelven' mondott felköszöntöt,
a lelkesedés határt nem ismert. . .
Becsbe visszatérvén újra útra kelt "Kelet" felé,
mert semélyesen akarta látni kolostorait; a kolostorok
ügyeit maga ak~rta megvizsgálni, hogy igazságosan kor-
mányozhasson. Utja Konstantinápoly-, Aidyn-, Smyrnába
valóságos diadalmenet volt; mindenütt gyüjtött rendje
érdekében - tapasztalokat.
1886 év május havában Rómába érkezett, hogy ma-
gát pápa ö szentségének bemutassa és a rend ügyeiben
tárgyaljon; dc nem hitte, hogy a bécsi anyakolostort többé
nem fogja látni és nem fogja fogadni a bécsi rendtársak
üdvözletét! Rómából visszatértében 1886. június 23-án
érte utól a halál Triestben.
Az általánosan kedvelt föapát váratlan halála nemcsak
a rend tagjait renditette meg, hanem mindazokat, kik
a föapátot a közelben s a távolban ismerték. A föapát
szülövárosa : Szamosújvár föegyházának nagy harangja
búsan hirdeté a nagy veszteséget. A rend kormányához
intézett szám os részvétirat fényesen igazolta, hogy mennyire
szeteUék az elhunytat. A rend elveszté benne édes atyját,
büszke~égét! Porait Bécsbe hozták, nehány napig a temp-
lomban ravatalra helyezték és 1886. július 1-én dr. An-
1) Constitutiones congregationis mechitaristarum Viennensium
approbatae a Leone XIII. Pontificeoptimo maximo,Viennae 1885.
 ..,

15
i4 -
gerer Eduard által tartott halotti gyászszertartás után a
templom sirboltjába helyezték el a feltámadás nagy nap- ESZTEGAR
\lARTAN ÉRSEK
jáig. Szamosújvár város közönsége jegyzökönyvileg fejezte Hf\LÁLf\ É'VFORDULÓJÁN.
ki részvétét s fájdalmát és elhatározta, hogy arczképét
(t 23/91.1886.)
megörökitteti. Sikerült arczképe, mely a plebánialak termét
disziti órök idökl'e hirdetni fogja, hogy Szamosújvár, e Ösi szokások közt, de magyarként él e hazában
nagy fiának emlékét méltó tiszteletben tartja! Az a marok kis nép, melyre Te büszke valál.
* Elhagytad honodat, mint gyermek s férfi korodban
* * Már tudomány s hivatás érseki polczra emelt.
S mint f o r>apj u k térve meg Erdélyben feleidhez,
Dolgozatom teljessége megkivánja azt, hogy itt is Szent hona földjére sirva borult a fiú.
közzé tegyem azt a szépen sikerült költeményt, melyet Eljöttél mi közénk buzditva vigaszszal a lelket,
1893-ban az "Armenia" hasábjain gyönyörködve olvastunk: Hisz vigaszúl szolgált ez a szó Mechithár.
S már hét éve, hogy élte delén megtört a nemes szív,
r- I És vele annyi remény csillaga áldoza le.
I Pár év is nagy ido az öröklét végtelenében,
Gyászemléke, ha él, annak a kit szerettél.
S hogy még nem feledénk, ime Érted kél ma fohászunk:
"Hájk népének, Uram, sok ilyen hu fiat adj!lI
MERZI\ 6YULI\.

3. Fejezet. Dr. Esztegár László.

Az Isten intézkedéseit keresztényi türelemmel, zugo-
lodás nélkül kell elviselnünk; de azért még most is
'1
mélyen fájlaljuk, hogy oly korán költözött el az élök
közül dr. Esz te g á r László, ki elöbb szorgalmas tanit-
ványunk volt, késöbb - mint az "Armenia " tehetséges,
derék munkatársa igen talpraesett czikkeket irt folyó-
iratunkban. Tanulmányainak nagyon sikeres befejezése
után egy évig a szamosújvári állami fögymnasiumnál
müködött, mint gyakorló tanár, innen azután Budapestre
ment a Magyar Nemzeti Múzeumhoz - tisztviselönek.
Kiváló iró lett volna belöle, ha életben marad. De a
Gondviselés másképpen intézkedett. Abbaziában halt el,
holttestét azonban onnan Szamosújvárra szállitották.
Temetésén a Nemzeti Múzeumot két kiváló magyar iró:
.Esztegár lJártán érsek. dr. Fehérpataki László és dr. Sebestyén Gyula képviselték.
 16 -
Állandó emlékezetben tartjuk egyik becses dolgozatá-
nak ezen, nemcsak megfigyelésre, de követésre is méltó,
értékes szavait: "Mi ifjabb nemzedék, büszkén vallhatjuk
meg a világnak, hogy ö r m ény e k vagyunk; mert meg-
szerezték e névnek a tiszteletet azon derék férfiak, kik
közé Dán i e l Pál is tartozott." (L. "Armenia, " 1890.
negyedik é\Tfolyam, 68 lap.)
Ill. Czikkely. A Zászlóffy-család.
A beköltözött örmények közt egyetlen egy család sem
volt, mely ,Zászlóffy' nevet viselt volna: itt képzodött ez
a családnév - Magyarországon. Ugyanis az örmény
Esztegár-család egyik ága, román jelentésu nevN szó
szerint leforditotta magyarra és magát Zászlóffy-nak
nevezte. A mondottak szerint tehát: Árdzruni, Esztegár
és Zászlóffy egy ugyanazon család, avval a különbséggel,
hogy egyiknek örmény (Árdzruni), másiknak román (Esztegár)
és a harmadiknak magyar jelentésu családneve (Zász-
lóffy 1) van.
,/
1) Van elég hibásan képezett, vagy hiányosan képzodött
családnevünk ; ilyen pl. a Zászlóffy-családnév is. Az örmény
,árdziv' szó az Árdzruni és az ,esteág' az Esztegár családnévben
ugyan zászló-t jelent, de ott van az örményben az ,uni' (bir, van)
és a románban az -ar képzö (-as, -os, -es, -ös), tehát ezt is le
kellett volna forditani. Árdzruni és Esztegár családnév helyes
magyar forditása nem Zászlóffy (mert a zászló-nak, a tárgynak fia
nem is lehet), hanem Zászlósfy (az apa zászlós [zászlótartój volt,
tehát a fia is a zászlósfi [-= Zászlósfi]).
IV. Czikkely. A Hollósy-család. *)
1. Fejezet. "A magyar nemzet csalogánya."
- LONOVICS-HOLLÓSYKORNELlA. -
AZöegykor hazánkban s a kUlföldön is annyira ünnepelt
r m ény sz üle t é s U Jn agyar ctalm u v ész nö,
kit páratlan szép, ezüstcsengésu hangjáért mindenütt
"magyar csalogány"-nak neveztek, a jubilált Lonovics
József csanádmegyei föispánnak országszerte köztisztelet-
ben állott neje, - Marczibányi-Dombegyházán hunyt el
1890. febr. 10-én nehány napi szenvedés után...
H o II ó s y Kor n eli a szamosújvári jómódú örmény
szülöktol származott. Atyja Korbuly Bogdán és anyja .
Csáusz Magdolna volt. Nagyapja, ki göndörhajÚ (Kreczul)
Korbuly Bogdánnak neveztetett, Szamosújvárt Alsó-viz-
útcza 56. szám alatt fekvo házban lakott. E házban látott
napvilágot apja is. Szülei Gertenyesen birtokot vettek, azért
Szamosújvárról Temesmegyébe költöztek. Kornelia Gerte-
nyesen született. Itt atyja magyar nemességetnyert, ki
Korbuly nevét Hollósy-ra magyarosította **) . .
Hollósy Kornelia nevének emlitésére önkéntelenül
feltárul elottünk emléke a fényes müvészeti pályának,
melyet az elhunyt dicsosége és népszerusége tetopontján
cserélt fel - szive gyöngéd érzelmeit követve - a családi
élet szerény, de boldogitú körével.
*) L. "Armenia" 1906. évfolyam,deczemberhavi füzet.
**) A "Hollósy"-családnévaz örmény Árdzruniés a latinos
Korbuly-családnévnekegyjelentésümagyar fordítása; tehát: Árdz-
runi = Korbul =.. Hollósy.
2

-- 18 - - 19-
Utolsó föllépte után Kolozsvárról átjött Szamosújvárra
is. Itt a plébániai örmény templomban, elhalt szüleiért
engesztelö szent misét mondatott. Azután énekelt a fiú-
árvaház javára. Más nap (1862. október 23-án) tisztelöi
ezüst-tálczán értékes ajándékot nyujtottak át neki. A
szónok Gopcsa Jóachim tanácsnok volt, ki a következö
szép beszéddel üdvözölte az ünnepelt müvésznöt: "Szamos-
újvár fiai és leányai, kiknek dicsösége vagy, nyujtják át
általam neked e csekélységet, melyet öszinte sziv és
osztatlan szeretet hoz. - Fogadd kis körünkben óhajtva
várt kedves megjelenésedért tiszteletünk és forró köszö-
netünk ezen zálogát. Nagy és örökké emlékezetes leend
elöttünk e nap, melyet te, dalok királynéja, bájos müvésznö
szereztél nekünk. - Az árvák intézete, melynek alapját
mívelt lelked nemes ösztönéböl gazdagitád, az idök hosszú
során hálásan fogja jótékonyságodat emliteni. -- Magyar-
hon csalogánya! Dicsö és elöttünk mindig kedves neved
- míg csak csalogány dalol - keblünkben élni fog
kiolthatlanÚI. Tarts meg te is nÚnket szives emlékedben
és babér-dicsöségteljes pályád hervad hatlan koszorújába
tüzz számunkra is egy nefelejtset. " Három napot töltött
e város falai között. Placsintál' Dávid vendégszeretö
házánál volt szállva. Még más rokonai is vannak e városban.
Haza ment.
A mióta a magánéletbe visszavonult, fenkölt lelküle-
tének minden erélyét, melyet elöbb müvészetében érez-
tetett, a jótékonyság gyakorlására forditotta.
Halálu is önfeláldozó jóságának volt következménye;
mert egy beteg, kis unokájának ápolá:-;áraáldozta\ még
éjjeleit is, mígnem megtört a saját ereje. Ö ama ritka
kiváltságoltak egyike volt, a kikben a müvésznö, az igazi
nö, a családanya é5 a magyar honleány bensö összhang-
ban állt. A mai híthideg korban dicséretül azt is külön
kiemelendönek tartjuk: hogy L. Hollósy Kornelia, a vallás-
erki}1csiérziJlettöl áthatottan, a hal dok l ó k sze nt ség e i-
nek áhitatos fölvételével fejezte be, földi
pál Yáj á t! '" Temetése il1lpoz:.LI1S részvét mellett ment
végbe adolllegyházi pusztáll, hol a megboldogullat a
családi sírboltba helyezték örök nyugalomra. A ravatalt az
--
..
ország minden részéböl érkezett szárnos koszorú bodtotta
el. A részvéttáviratok egész halmaza érkezett a mélyen
sujtott családhoz; többek között a miniszterelnöktöl, Mihaj-
lovics zágrábi bíbornok-érsektöl, Dessewffy csanádi püs-
pöktöl és még sokaktól.
Csanádmegye szegényeinek osztatlan hálája bizonyára
áldólag emlitendi az ünnepelt müvésznö könyörületes,
nagy szivét!...
Méltányosan nyilatkozott boldogultról az egész magyar
sajtó. Igen érdekes czikkeket közöltek a néhai müvész-
nöröl különösen a "Fövárosi Lapok," "Pesti Napló,"
"Pesti Hírlap ;,' arczképét is közreadta a "Vasárnapi
Ujság," a "Hét" és az "Ország-Világ." A sok. szép
nyilatkozat közül azt, mi a kedvelt "Magyar-Szemlé"-ben
jelent meg, mi is átvp-szszük:
"Hollósy Kornelia, a magyar müvészet e fényes csil-
laga is eltünt, s a magyar szellemi élet krónikása szomo-
rúan adja tudtúl a magyar közönségnek e gyászos ese-
ményt. Kell-e hosszasan magyarázni, hogy ki volt Hollósy
Kornelia? 'Mi ifjú nemzedék is, kik soha sem gyönyör-
ködhettünk világhirü müvészetében, jól tudjuk, hogy ki
volt Ö. A magyar nemzeti köztudatba oly mélyen be volt
vésödve a Hollósy Kornelia neve, hogy az apa, midön
gyermekének a nemzet kiválóbb szellemeiröl beszélt,
okvetetlenül felemlitette azt. Énekesnö volt Hollósy Kornelia ;
müvészetének hire elterjedt egész Európában s mindenütt,
a hol föllépett, dicsöséget szerzett magának s nemzetének.
; Apáink a legnagyobb elragadtatással emlitik nevét; müvé-
szetének hatalmát, erejét. Salvi és Lamberti voltak mesterei,
s Korfuban lépett fel "Ernani " szerepében elöször. Azóta
többször fordult meg Európa nagyobb városaiban; kapott
is többféle elönyös meghivást, de ö csak haza vágyott.
A nemzeti színházban eltöltött idök képezik Hollósy
Kornelia müvészi pályájának fénykorát. Volt része ez idö
alatt dicsöségben, ünnepeltetésben, népszerüségben annyi,
mint kevés müvésznönek. 1852.ben lett igaz vonzalomból
Lonovics József nejévé, kivel aztán utolsó perczeig boldogan
élt. Mert nemcsak a szinpadon ragadta cI a közönséget,
hanem bámulták az életben is erényességéért, szeretetre-
2.
- - - --

- 20-
méltóságáért. Lonovics József érsek jegyezte meg róla:
,,,Nemcsak szeretni, hanem igen sokra is lehet becsülni
Nellit, ki a sikamlós pályán soha sem csúszott el." Hollósy
Kornelia fovárosi szalonja nevezetes dolog volt annak
idején s Vadnay Károly "Elmult idok" czimü müvében
igen szépen fejti ki, hogy mily jótékony hatással volt e
.szalon a fovárosi irodalmi és poJitikai életre. 1862-ben
vett bucsút a nemzeti színház tói lélekemelo tüntetések
mellett. Azóta adombegyházai joszágán élt emlékeinek
é8 a gazdálkodásnak" ."
A mondottakhoz még hozzáadok néhány sort.
Hollósy Kornelia elso kiképeztetését Temesvártt nyerte,
majd Bécsben az olasz Salvi, késobb Milánóban Lamber-
ttinitöl . tanult. Nyilvánosan legeloször Görögországban,
Korfuban lépett fel, mint Elvira Ernani-operájában és oly
sikert aratott, hogy e vendégszereplése után azonnal
Turinba kapott meghivást. Innen 1846-ban a román fo-
VJárosha, Bukarestbe szerzodött, de a Dimbovicza partjáról
még azon év nyarán haza tért, s a pesti nemzeti szín-
háznak lett tagja: hol csakhamar a "magyar nemzet
osalQgányá"-nak nevezték el, rendkivüli kedves énekeért
s gyönyörü hangjáért. Tizenöt évig volt a magyar operának
liegelso csillaga s 1862. július 29-én lépett fel utoljára,
Erkel "Bánk-bán "-jában, Melinda szerepében. Az ünnepelt
müvészno hangja teljében vált meg a pályától, melynek
ma minden fénye és dicsosége elhalván~ul azen erkölcsi
érdem mellett, hogy noi önérzetét a sokakra nézve oly
végzetessé lett színpadi élet örvényei sem szédithették
meg. Ö a nagyvilág zaját a kisvilág csöndes otthonával
cserélvén föl, neje lett Lokovics József csanádmegyei
foispánnak. (Ez a nagyhirü Lonovics József csanádi
püspök unokaöcscse volt. A hatvanas évek elején meg-
látogatta Szamosújvárt is s városunk örmény lakosságának
szivélyes rokonszenvvel köszönte meg az ünnepélyes és
vendégszereto fogadtatást, melyben részesült. ("Armenia"
1887. évfolyam 365-366 lap). Fivérei közül kivált H.
Mihály, kit Szamosújvár város diszpolgárai sorába választott.
,.........
- 21-
2. Fejezet. A Hollósy-család nemp.sí czímere. '/
't
A (Korbuly-) Hollósy-családnak
adományozott nemesi czímer leirása
következo.
Négyelt paizs, melynek elso kék
mezejében szélesen végzödo egyenlo-
szárú aranykereszt, a második és
harmadik vörös mezejében oldalról ki-
nyuló pánczélos jobb kar aranymar-
kolatú kivont görbe kardot tart, a
negyedik kék mezoben végül össze-
kötött arany-gabonacsomó látható.
Sisakdisz koronán nyugvó, fészkében
AHollósr-család
czimere természetes szinü, kiterjesztett szár-
nyú gödény (pelican) csorével mellét
tépve, vérével táplálja kicsinyeit. Foszladékok jobbról:
vörös-arany, balról kék-ezüst.
3. Fejezet. Hollóssy Simon festömúvész.
A Korbuly család egy másik ága, mely Szamosújvár-
ról Mármaros-Szigetre szakadt, nevét szintén HolIósyra
magyarositotta. Ebbol származott dr. Hollósy István író
és bátyja: Hollósy Simon festo...
" Rollósy Simon Mármaros-Szigeten született 1857.
január havában. Apja vagyonos ember volt, azérf fiait
kiváló nevelésben részeltette. Minden Hollósybnn volt
hajlam a szépmüvészetek iránt. Simon iskoláit Mármaros-
Szigeten és Budapesten végezte. Müvészi érzéke még az
iskola padjai közt sem hagyta nyugodni. Korán fejlodött;
,! érezte, hogy nem való sem papnak, sem birónak, hanem
csak - müvésznek. Iskoláinak befejezése után a világhírü
m ü n ch eni festo akadémiára ment; kitüno tanárai közül
ma csak L ö f sch él.
Hollósy müvészi talentuma mindjárt kitünt; túltett
pályatársain; tanárai a legszebb jövovel biztatták. Öt évig
volt ezen akadémiának szorgalmas növendéke.De csak
 - 22-
azután, hogy szárnyra kelt, fejlodött egyénisége, muvészi
ereje. Nemcsak' szereti, de érzi és érti is a - magyar
HollósyiSimon festo.]München).
nótát. Ez a muvész csupán érzés; muvein minden vonás
- magyar és egyéni. Müveinek egy része Ámerikába
- 23-
vándorolt: magán emberek birtokába ment át. Sok szép
.1 tanulmányát mukereskedok vették meg és elvitték azokat
a szélrózsa különbözo irányába. Nagy feltunést keltett
azon noi arczképével, mit a nyolczvanas évek elején a
"Kunstverein"-ban állitott ki. Legnagyobb mÜvészek cso-
dálták ezt a muvet; ezt a gyönyörÜ, szolid noi arczot,
melyek szemeiben annyi báj és kellem volt, hogy csoda-
számba ment. E mu emelte Hollósyt a legnagyobb mu-
II
vészek sorába, kik úgy nyilatkoztak, hogy szemet, szájat,
fület képen Úgy megfestve még nem láttak. E kép a leg-
nagyobb egyszeruséggel, de biztos tudással, lélekkel volt
festve (csak kár, hogy magán tulajdonba ment át.)
E remekmu megalkotása uLán arra szólitották fel a
muvészek, hogy iskolát: privát akadémiáL nyisson. Enge-
dett a felszólitásnak: tiz évig taniLotta a fjatals~got a leg-
nagyobb kedvvel és odaadással. Egy egész fiatal festo
nemzedéket Lanilott; száz meg szítZ taniLványa küzül nem
egy-ketto teLt már muvészi hírnévre szert. Ezek között a
párisi "Salon menLior honorabi " nyertesei is vallnak.
l\Hívei közul kiyáló emlitést érdemel a "Kukoricza-
hántás, " mely 1885 évi országos kiílllitáson éremmel
tüntettetett ki. Tárgya a népéletbol van meritve, gyönyö-
ruen festett kép, tele lélekkel. Az a kis nép-életképe, mit
évekkel ezelott a magyar nemzeti múzeum vett meg,
gyöngye a magyar muvészetnek. Sokat mond az a képe
is, melynek czime az "Ország bajai." Azt hiszi a szem-
lélo, hogy levegojében oda vannak festve a bús magyar
nóta - hangjai is! Beh pompás rajta az a Tóni, úgy
búsul. Akárhányan úgy nyilatkoztak, hogy "még nem
láttam hegedut így megfestve, talán még most is
zokog. "
Azon szép müvei közül, melyek mütermében készülo
félben állványokon hevernek, csak keLtorol teszünk emli-
tést. Egy "a falú végén kullogó furulyás czigányok. .. Ez
a gyönyöruen indult, nagyszabású kép egy darab természet;
ha elkészül egy remekmuvel gazdagabba~ leszünk. A
másik, mely egy jól sikerüIt, nagyméretü vázlatban van
meg, a mi leg<:;zebbnótánkat: a .,Rákóczy induló "-t festi
!f meg mesteri kézzel... .
 = ..I
Iskolájának hírneve elhatott messze földre. Európa-,
Ámerikából küldenek hozzá tanítványokat. Nyers tehetsé-
geket vesz által kiképzés végett és kész müvészeket küld
vissza haza... Jött legyen tanitványa a föld bármely
zugából, azért sorsát szivén hordja. MÜvészete, kifogy-
hatatlan humora, kedélye és atyai jó tanácsai azok a
megbecsülheUen tulajdonságok, melyekért tanitványai oly
annyira szeretik.
Még csak negyenkilencz tavaszt látott; azért - ha
Isten kedvez életének, - még sok remek alkotást várhat
töle a magyar festömüvészet! ("Armenia" 1896.9 füzet.)
V. Czikkely. A Korbuly-család.
1. Fejezet. .A Korbuly-család eredete.
. .
A Z Árdzruni család egyik tagja beáll a római legioba,
hol felviszi a hadvezérségig. Ekkor örmény nevét
elhagyja és helyébe a majdnem egyjelentésü Corbulo1)
nevet veszi fel. Erröl egy német iró ezeket mondja: "Cn.
Domitius Corbulo, Casonia, Caligula (római) császár nejé-
nek fivére és kitünö hadvezér volt. Corbulo Germaniában
a Gennascus által vezetett chauc-ok felett aVeseI' torko-
latánál 47-ben Kr. U. és Örményországban Tiridátes és
1) Ez a kiváló hadfi, ki habár tudta, hogy örmény nevének
jelentése latinul aquilifer, mégis akkor, midon nevét latinra fordi-
totta, választása nem az aquilifer szóra, hanem a corvus-ból alakitott
Corbulo névszóra esett.Azonban "annak most is még elegen, kik a két
szót aquila é.8 corvus gyakran felcserélik. Egy példát itt is fel-
hozok. Az "Örmény Akadémiai Szótár" (1. rész) 362 lapján, az
árdzui (= sas) szó végén ezt az örmény idézetet olvasom: "Ur
kesen íczhe, ánter zsoghovészczhin árdzuikh." Ezt magyarúl így
szoktuk lefordítani: "A hol a dog van; ott gyUlnek össze a
h o II ó k"; pedig ,árdzuikh' szónak jelentése nem hollók, hanem
,sasok'. Azt, hogya ,corvus' szóból lett a Corbul-o családnév
(így .corvus, corb us, corbul..,o), mutatja ez a román közmondás is :
"Corb la corbnu scóle ochiI": holló a hollónak nem vájja ki a
. . . .
szemét. Ez a példa is azt tanúsitja~ hogy a latin corvus szóból
csinálta a román .corb" szavát.
"
- 25..:...
ennek fivére Vologeses, a parthusok királya felett 58-ban
II és 63-ban Kr. u. nagy gyözelmet nyert." (Lübker, Real-
lexicon, 285 lap). - A magyar Kuzsinszky Bálint
pedig a következöket mondja: "Corbuló Cn. Domitius,
. Catigula császár feleségének testvére, .híres hadvezér, kit
Claudius Kr. u. 47-ben az alsó Rajna vidékére küld,
hogy a chaukokat és frizeket fékezze meg. Nagy szeren-
1.
csével megkezdett háborújának befejezését megakadályozta
azonban Claudius féltékenysége. Hogy csapatait foglalkoz-
tassa, egy csatornát és egy erodítményt épittetett. Nero
58-ban (Kr. u.) Al' IIIeni á b a küldötte, hol a partusok
királyát Vologesest és ennek testvérét Tiridátest több had-
járatban legyözte." (Pallas-Lexicon, 4. köt. 516 lap.)
A hazai tekintélyes Korbul (Korbuly) család ösei ezen
Corbul-o-tól, ki az örmény Árdzruni-család egyik viruló
ágát képezte, vették eredetöket és kaptak nevet.
. A szamosújvári anyakönyvekböl és a városi levél-
tárból a Korbul-ok-ra vonatkozótag ezeket irtam ki: Ezen
családnak egyik jelentékeny tagja 1773-ban (Kereszteltek
anyakönyve, II. kötet 421 lap, 90 tételszám) így irta
nevét: Clemens Antonius Korbul; ellenben 1781. jáno
10-én ezt irta az anyakönyvbe: "Ego Clemens Korbully."
Czetz pap 1806-ban (Ker. II. köt. 118 lap, 27 tételszám
alatt) e nevet így irta: "Martinus Korbuly." - Albert
Chácshigi Korbul-ián: Korbul Kristóf fia Albert. (Szam.
Ker. II. köt. 719 1., 121 t., 1781 év. Azelött Albert helyett,
az örmény Edelbej keresztnév volt használatban.) Korbuj
Jánosné (Szamosújvár városi levéltár 1764év.) Christophorus
Korbuly senior... és mellette örményül: Chácshig Horop-
szimei: Horopszime (Ripsima) Kristóf (Idösebb [senior]
Korbuly Kristóf, megkülönböztetöleg a fiatalabb [junior]
Korbuly Kristóftól, az anyja nevéröl még Ripsima Kristóf-
nak is neveztetett). Kirkosa Korbuly Kristóf (Szam. városi
levéltár, 1821-679 sz.). Ezt igy kell érteni: Korbuly
Gergely fia, Kristóf. Ioannes Korbuly alias Czitram. (Szam.
városi lev. 1809-674 sz.). Korbuly János abusive Szosz-
kere. (Szam. vár. lev. 1813 év, 295-301 sz.). Korbuly
(Czuczug) Kristóf. (Szam. vár. lev. 1828-1007 sz.)
Korbuly Kristóf vulgo Ecclesia (Szam. vár. lev.. 1831 évj;
 - 26-
Korbuly Simon alias Ortniál (Szam. vár. lev. 1833 év).
r khághin the hokevor, jév the mármnávor hácsoghutheáne
Az 1738. évi összeirásban (Szam. vár. lev.) ezt találtam:
Ágopsá Korbul-i (itt a végso i.=-=nak, nek, tehát Korbul-
nak [fia] Jakab,' vagy röviden Korbul Jakab) és mellette
latinul: Iacobus KOI:buly. Késobb az y-ról elhagyták a két
pontot; így lett a Korbuli szóból Korbuly...
* "Nos Magistratus Liberae Regiaeque Civitatis Arme-
Ezen nevezetes örmény család is több kiváló férfiút
adott a magyar hazának. Én ezen munka keretében öt
kitünö Korbulyról fogok megemlékezni, kik közül a két
elso egyházi férfiú volt, a három utóbbi pedig a világi
rendhez tartozott...
1. Fejezet. Dr. Korbuly Kelemen.
1746-ban született, atyja neve Korbuly Emanuel volt.
A keresztségben Antal nevet nyert, de mint pap a bérma-
nevét (Kelemen ~ Clemens) használta. Ugy mint többi
pap elodei, Ö is Rómában tanult. Az "Örök város"-ból
1769. máj. 6-án városunk föbirájához ("Spectabili ac Ge-
neroso Domino Christophoro Jakabft, Privilegiati Oppidi
Armenopolitani Judici Primario mihi plurimum colendo.
Per Mantuam, Viennarn Austriae, Budam, Claudiopolim
- Szamosújvár in Transylvania") irt örmény levelében a
többek között ezeket mondja: "Reméllem, hogy három
hét mulva felveszem - lsten segitségével - a szent fo-
kozatokat és ha Istennek véghetetlen jósága méltóvá tesz
engemet arra, hogy az egyházi rendbe felvétessem, úgy'
az elso olvasó misémet Szt-Péter templomában fogom
elmondani a mi tekintetes városunk lelki és testi javáért"
(1//1 jl/lIllIlI/; fl!. /it,li/! (.tllllllb71 1/{11l1 COlllj'''I,
l"III/l/ll1l.-[lII, III N/'-I/f/ UJ 1"'/1)/11'11 11Ulllnl{rJ /talt!
lilllf,!!/"ll, 7J/lI qlUl/fll P/tl/ llillJtn/l.//IU/fIJ1U
lIrlfl 1Ill/lllI/flil/1 /l1U'/Jl/tU [rJ!.-ioq/;/l111 III
Gi huszám, the irékh sáptén verá Ászduádzájin oknuthe-
ámpen bi szgeszim ez szurp ászdidsánkhe entunelu, jév
theol' Ászduádzájin ánhun páruthiune zisz árzsáni áne
kháhánájágán gárkin, ná zárcsi thiv bádárákhész Szurp~.
- 27-
Bedroszá Jégéghéc~hun mecs bi ászim mér bádvéli
hámár).
Korbuly Kelemen részére, kit a nép Der-Géghmosz-
nak nevezett, a város a következo kitünö bizonyitványt
adta ki:
nopolis, vigore praesentium damus pro memoria, signifi-
cantes quibus expedit universis, A. R. D. Clementem
Korbul curatum hujus Civitatis Capellanum, per 20 annos
in cura animarum isthic posito" talem se se tulisse sem-
per, ut incumbentibus obi iga t ion i bus sui spe rf e c-
ti s sim ere spo n der it, et in spargendo Divino ex
cathedris Templorum ad populi concionem semine, non
modo facundum, sed in fructu operis, messeque spirituali
colligenda foecundum quoque cum lucro animarum, Divi-
nae gloriae zp.lotem semet probaverit, in laboribus spiri-
tualibus invicto semper et infracto spiritu praecedens, in cura
animarurn disponendisque moribundis nochl diuque de-
sudans, .bonum odorem, exemplum perfectionis aedifica-
tionis normam ubique relinquens, Lucernam virtutum ar-
dentem et lucentem se se exhibuerit adeo, ut coram Deo
et hominibus merito dilectus habeatur, insuper promptitu-
dinem et dexteritatem suam ad cuncta Ecclesiastica negotia
cooperando Magistratui in Altissimis, praesertim circa Ec-
clesiastica jussis quandocunque requisitus extitit exten-
disse. Super quibus modo praevio recensitis praesentes
Litteras nostras testimoniales, futura A R. D. Clementis
Korbul sui pro legitimatione deservituras authentici sigilli
nostri munimine roboratas dedimus, " (Vár. lev. 1789. aug.
19. 230 jk. sz.).
o,,'lllIl lillJ71 /lib IIliU//lr 'L 1111IlJUIII!It)iIÍI1/W A derék Jakabffy János után a híres Kor b u ly Ke-
q /tII IUlHJ/líllf1 /I;II/'- l'W)lIílltlljl1l1ll1l11 lement választották a hívek plebÚnossá. Az új plebánosról
Ufl-fll.-IJ1/IIIUIII lJfJl[~liflI/lU IfI./' IIf/t WU/ltr' ezt mondja gróf Battyáni Ignácz püspök: Megválasztottak
NI.- ú'/l/f/lfúl/lU/fl jlU!fII/l/ljultIllU{1 'ill/ÜUlll; valóban egy tiszta, feddhetetlen életü, a lelkipásztorkodás
terheinek viselésére hasonló (olyan, mint a néhai Jal\abffy)
férfiút, ki az én ítéletem szerint is az Isten egyháza körül
érdemeket szerzett." A megválasztást megerösítö püspöki
irat szó szerint a következö: "AmpHssime Magistratus ! Dilecti
 - 28-
in Christo filii: Redditae sunt mihi Amplissimi Magistratus
litterae, quibus electionem Honorabilis Clementis Korbuly
in Parochum suum mihi significat, confirmandumque pro-
ponit. Elegerunt sane virum int egr um, one r ipa s t 0-
rali ferendo parem, et meo quoque judicio de
E c ele s i a Dei ben emeritum, Cujus electio sicut mihi
accepta est, ita eandem accepto et confirmo, subin. Inves-
tifura, hane meam voluntatem testaturus. Iisdem Honorum
gradibus, quibus Admodum Reverendus condarn Joannes
Jakabffy, dum viveret Parochus Armenopolitanus gavi~us
est, titulis, insignibus et praerogativis novum hunc Parochum
suum ornare non deero; Amplissimum itaque Magistratum
Paterne hortor, ut praedictum Honorabilem Clementem
Korbuly, donec haec omnia suo modo expediantur, et
deinceps etiam Pastorem suum audiat, reversatUI', ac etiam
protegat, et ab ils, quo'rum interest, omnem reverentiam
et obedientiam postrari fadat. Caeterum Paternam Epis-
copalem meam benedictionem impertiens, maneo Amplis-
simi Magistratus Claudiopoli 18. 7bris 1791. verus Pater:
Ignatius Episcopus Trans. Comes de Battyán." (Vár. lev.
1791-130. sz.)
1791. szept. 18-án erösitette meg a püspök Korbuly
Kelement) megválasztását és ugyanazon év decz. ll-én
már kinevezi f ö es per ess é és tiszteletbeli kan o n o k k á.
Ezen kinevezés vonatkozó része így szól: "Amplissime
Magistratus ! Plura pro sua pietate DVtras in Bonum Ec-
clesiae praestitisse quoties apud me tacitus recolo, toties
loetitia perfundor, spemque concipio fore, ut ampliora in
Ecclesiam conferant pietatis documenta, non ultimo loco
commemorandum mihi illud est, quod nuper absque ulla
acceptatione personae libera suffrag~ sua in hodieruum
contulerint Parochum intuitu cuius liberalitatem DVrum
1) 1792-benezek voltaka segédlelkészek:KáringetzBogdán,
Moldován Kajtán (Adeodat), Novák Péter, Verzár Auxentius, Kor-
buly Simon, An.talffyMihály, Mártonfi Kristóf, Simai Luká\:s, Bog:-
dánffi Kristóf. (Ormény prot. Ill. köt. 490 lap). Oe már 1799-beri
csak hat segédlelkészünk van: Novák Péter, Verzár Auxentius,
Korbuly Simon, Miron Mihály, Simai Lukács és Czetz Kristóf
(Mártonfi). - -
- 29 -
modo maiori spe fretus etiam provocare debeo; perspicuum
quip pe est, quod quidquid in Eum collaturi sunt, in Bonum
Ecclesiae, cui propterea deservit quodamm odo redundabit,
Eum per me hon ore C a non ici Ecclesiae meae Cathe-
dralis auctum, atque etiam munere Archidiaconi ornatum. .64
A város Korbuly Kelemen számára ismét egy szép
bizonyitványt állitott, melyböl a következöket közöljük:
Rssimus Dnus CJeme n s Kor bull y SSae Theol. doctor.
Cathedr. Eccl. Albo. Carolinensis canonicus, Archidiaconus
SzoJnokiensis et Parochus... Quapropter Rssimum Dnum,
qua capellanum et per quatuor annorum curriculum scola-
rum hujatum Latino-hungaricarum professorem, quam qua
Archidiaconum et parochurn muniis sibi concreditis lauda-
bili cum dexteritate, zelo indefessa, sedulitate muneris
omnibus absoluta, ex asse absque ullo defectu, - ad om-
nium et singulorum usque complacentiam quoad functiones
Archidiaconales et parochiales, quam quoad regimen scho-
larum - satisfecisse adeo, ut quamvis circa promovendam
Parochialis Ecclesiae fabricam ad solatium singulorum oc-
cuparetur, nihil tamen eorum, que ad praealtactas parochi-
ales functiones et scholarum directionem attinent, prae-
termittat. Unde eundem Rssimum Dnum Clementem Kor-
bully quoad omnem rationem praecipuo amore, favore,
hono re ac muniis eidem collatis omnino dignissimum esse.
Sllper quibus praerecensitis qualitatibus ac caeteris etiam
peculiaris animi dotibus, eximiis item virtutibus et exelll-
plariter traducta eiusdem vitae ratione vere ac conscien-
tiose attestari non dubitamus." (Vár. lev. 1800-734 sz.
1800. júl. 26-án tartott városi közgyulés jegyzökönyvéböl).
"A fötisztelendö esperest urnak az eddigelé esztendön-
ként adni szokott (habár canonica portio-adással nem tar-
tozik) négy boglya szénán kivül a város ex consideratione
meritorum esztendönként négy öl fát is önként applacidál."
-(Vár. lev. 1801-617). Tizennyolcz évig, 3 hónapig és 20
napig volt plebános, 64 évet élt. Meghalt 1810. jáno 7-én.
(L. Szamosújvári halottak, II. köt. 457 lap.
3. Fejezet. Korbuly János helyettes plébános.
Kiváló képzettséggel, nagy tudománynyal birt ez a
Krisztus szelleme szerint élt pap. Volt theologiai tanár
 - 30
r
GyulafehérváJ't. Irt dogmatikai munkát, melylyel szemé-
lyesen ment el Nagy-Váradra Szaniszló Ferencz lat. szert.
püspökhez, ki hajlandó volt a munka kiadási költségeihez
hozzájárulni. A kézirat Fogarasi Mihálynál, ki késöbb
erdélyi püspök lett, - maradt Váradon, hol idövei - a
theologiai irodalom kárára - elveszett. Mondják azok, kik
a derék munkát átlapozták, hogy az hézagpótló mü volt.
Szabad ideje alatt nagy eloszeretettel foglalkozott a
méhekkel is. A méhészetröl magyar nyelven irt könyve
nyomtatásban is megjelent. Ha jól tudom, ez az elsö (?)
mü, mit a méhekröl magyarul irtak...
* *
Kor hul Y J á nos idevaló örmény szert. papot egy
Szt.István-napi praedicatiójáért a tanács nemcsak tizeté~é-
töl fosztotta meg, hanem még fel adta a püspöknek és
a fökormányszéknek is. A fökormányszék helytelenitette a
tanács eljárását és úgy nyilatkozott, hogya püspök eliga-
zítja a dolgot. A püspök pedig, kitöl azt kérték volt, hogy
mozditsa el innen, így irt a tanácsnak: "Nehezteléssei vet-
tem azon cselekedetét a tekintetes Tanácsnak, mely sze-
rint ugyan akkor, midön tiszt. Korbuly János ellen nálam
panaszt tett, feleletem el sem várván, a fels. kir. fökor-
mányszéknél is alkalmatlankodott... hivatala folytatásában
és fizetése vételében (melyet csakugyan ezelött sem vesz-
tett volt el) tökéletesen megerösitettem, feletébb nagy
illetlenségnek találván azt, hogy egy ily dic s ére tes m a-
g a vis ele t ü és jeles tudományú férfiú ellen egy csekély
megbotlásért, mi inkább onnan származott, mivel a máte-
riát Szt-István napjára magam rendeltem és nem ö maga
választotta, hogy az elöljárók és alattvalók kötelességeiröl,
melyekröl a Szt-Irásban nem egyszer vagyon emlékezet
- szóljon (Vár. lev. 1821-2105 sz.).
* a háromnak segitségre vagyon szüksége;
A gyergyó-szt-miklósi küldöttek ide jöttek 1838-ban
és elhalt papjuk helyébe Korbuly Jánost hivták meg. Erre
a választott közönség ezt határozta: "Mivel a helybeli
klerusban nillcsenek számon felül levö káplányok, hogy
azokból valakit valahova lehetne elrendelni, annál fogva szi.
vére vevén a vál. közönség tiszt. Korbuly Jánosnak azon
- St -
szándékát (ki késznek nyilatkozott az elmenetelre, ha a
püspök elren.?elmé), a vál. közönség jó elöre találja meg
püspök úr O ExceJJencziáját, és kérje meg, hogy tiszt.
Korbuly János elmenetelét ne confirmálja, miután vannak
itt más papi személyek, kiket a deputatusok által kivánt
hivatalra ajánlani lehetne. -- Mivel Korbuly J. a tanács-
ban személyesen azt felelte, hogy "bizonyosan elnH;gy, ha
a püspök elrendeli - a dolog függöben maradt, mig e
tárgyban a püspök nem intézkedik." (Vár. lev. 1828-300
sz. Tempora muta.ntur: 1821-ben azt irták a pü::;pöknek,
hogy rendelje el innen és most nem akarták elbocsátani!)
A püspökhez pedig a következö iratot intézte a tanács:
Erdélyi püspök csiktusnádi K o v ács 1\1i k l ó s úr Ö
Excellentiájáb oz.
Bizonyosan tudjuk mostan azt, hogy Excellentiád hely-
beli káplányt : tiszt. Korbuly János úrat gyergyó-szt-miklósi
örmény ritusú plehánosnak választani és kirendelni mél-
tóztatott. Mi ugyan végtelenül tiszteljük Excellentiádnak
apostoli bölcs intézkedését, mcly szerit Exccllentiád a meg-
nevezett helységhen
lakozó felekezetünkbeli római katho-
likus hivei számára egy ilyen min den tek int et ben
é r d eme sle l ki Pá szt o ff ó 1 gondoskodni méltóztatott;
de mivel patronatus jussán sok esztendötöl fogva állod.
kassánkból systemisalt fizetéssel provideált helybeli káplá-
nyaink népességéhez és az a szerint való szükséghez
alkalmaztatólag hat személyre megállapitva levö száma
most is bijános, csak 4 káplányaink lévén Jnostanság; és
ezek közül egyik öreg, másik beteges; a harmadik a
kegyes hagyományok felvigyázója (Bárány István) 6s az
evvel járó terhes hivatal miatt el van foglalva, azért mind
mivel mostani
plcbánosunk szolnoki föesperes föt. Simay Lukács úrat
koros ideje testében elgyengitette - és egyedül a nevezett
pap úr a7.,a ki ilyen helyeztetésünkben sikeres segítségünkre
vagyon, követke~öleg reája, mint különben is pél d á s és
sz o r gal Hl a lo s lelkipásztol'ra mind mostan, mind pedig
- az öregebbek valamelyikének közben jöheto halála
 - 32 -
e~etében - jövendöre még nagyobb szükségünk vagyon;
-- különben is iránta városi népünk, különösön a sze-
génység, kit a dicséretes közönséges tudás szerint nem-
csak p él d á val, okt a tás sal, hanem vag yo n a egy
részének segélyezésre való önkéntes feláldozásával gyámo-
lítani szokott, ige n nag y biz a lom mal viseltetik.-
Végre nyomos. tekintetet édemel az is, hogy tulajdon pa-
trimoniumának titulusára szenteltetett pappá és egy 80
esztendös idös atyát és koros anyát táplálnia és gyámo-
litania kelletik, kiket éltök, vagy legalább egészségök
veszedelmeztetése nélkül oly messze és fáradságos utra
nehezen vihetne el; ezen okoknál fogva mai napon hütös
közönségünkkel együtt tartott tanácsi közgyülésünkböl
égyesitett kéréssel esdeklünk Excellentiádnak az iránt, hogy
a mi szükségünket is e részben kegyesen általlátni és az
érdeklett pap úr iránt tett rendelését ennyiben megváltoz-
tatva sem ötet, sem többi káplányainak egyikét sem innen
máshova ne méltúztassék elrendelai. (Vár, lev. 1828-
395 sz.),
Erre a püspök Így válaszolt :
Tekintetes nemes Tanács! Noha nagy örömemre szol-
gál nekem a tek.' nemes Magistratusnak folyó hoJdnak
24-én hozzám intézett becses leveléböl érteni, hogy: Ko r-
b ul y János szamosújvári segédpap pél d á s mag a v i-
sei e t e, f ára d hat 1an sz o r gal m a tos s ága, b u z g Ó
okt a tás a i és más dic:=;ére tes tul a j don s ága i által
teljes mértékben megnyerte légyen a hivek-
nek sze r e tet é t és ti szt ele t é t; mindazonáltal, mivel
épen e volt inditó ok arra, hogy eredményeit némiképen
megjutalmazzam és a gyergyó-szt-miklósi örmény ritusú
róm. kath. hiveknek ily példás életu lelkipásztorra levén
szükségek, oda plebánosnak nevezzem. Azért a tekintetes
Magistratus kérését nem teljesithetem, hanem az emlitett
pap iránt tett rendelésemet újitva megerösitem.
A tek. nemes Tanácsnak Károlyfehérvártt, 27. máj.
1828. Köteles szolgája: Kovács Miklós m. k. erd". püspök.
(Vár. lev. 1828-408 sz.).
* utasítást követte. Azonba~ a megyei gyulés kimondotta,
33
Elment" és több évig volt ótt plebános; de évek mulva
ott hagyta a parochiát és - haza jött. Az eltávozás okát
és körülményeit igen szépen irja Kritsa Klára "Az átok"
cZÍmu elbeszélésében, mely az "Armenia" IV. évfolyamá-
ban (1890) jelent meg.
Mikor Korbuly János (Der-Ohánnesz) visszajött, ple-
bánosunk: Gajzágó Kristóf ágyban fekvö beteg volt; azért
a város Korbulyt bizta meg a helyettesitéssel (administra-
tor), ki a plebános halála után is teljesitette a plebánosi
teendöket - Lukácsi Kristóf megválasztásáig (1855).
1850-ben már helyettes plebános (: ,,1850-ben Korbuly
János helyettes plebános." Vár. lev. 1850-30 sz.).
4. Fejezet. Ko'rbuly Bogdán országgyülési ,követ.'
Korbuly Bogdán Szamosújvártt született 1803. jáno
9-én. Tanult szülövárosában és Kolozsvártt, a jogból
Maros-Vásárhelyt tett vizsgálatot. Van kezeim közt egy
egykorú irat, mit néhai hátrahagyott iratai között találtak.
Ebben (az irás nem a Korbulyé) szó szerint ezeket
olvasom: "Korbuly Bogdán 1840-ben doktori dissertacioját
Kossuthnak ajánlotta, de Reisinger tanár és a censor nem
engedték meg a kiadást; midön Korbuly az ok után
tudakozódott, tanára ezt felelte: "Kossuth iránt tiszteletet
érezni, még inkább tanusítani - tilos." Tanulmányai be-
fejezése után nem keresett kenyeret. "Ne vállalj hivatalt
- mondá apja - van mibö] megélned. " De helyet fog-
lalt az esküdt közönség (communitas) tagjai közt.
Ezen idö tájban (1840) történt, hogy Dobokamegye,
mely hol Széken, hol Bonczidán székeit, praetoriumát
Szamosújvárra akarta áttenni. Szamosújvár város köz-
gyulése is tárgyalta e kérdést. Egy kisebb párt be akarta
fogadni a megyét, de az ellenpárt gyözött. Most amegye
hirdetett gyulést, melyre e város, mint birtokos, szintén
küldött biztosokat. Korbuly Bogdán és egy esküdt ment a
gyulésre. A küldöttek utasitásában ki volt mondva, hogyha
a megyei gyulés azt határozná el, hogy székhelyét Szamos-
újvárra teszi át, a biztosok mondjanak ellent. Korbuly az
8
 -
-34-
hogy a székhely Szamosújvár és küldött is rögtön a
gyülés szinhelyéröl Szamosújvárra embereket, hogy megye-
háznak alkalmas épületet vegyenek. Megvették a Felsö-
vizutczában a dr. Demsik-féle házat (most dr. Zakariás
lakik ebben a házban). A gyülés addig el sem oszlott,
míg a kiküldöttek vissza nem jöttek és jelentést nem
tettek eljárásuk sikeres eredményéröl.
De a város többségének nem kellett a megye. Mivel
pedig a fökormányszék, mely a házvásárlást is helyben
hagyta, Dobokamegyét pártolta, - a város Ö Felségéhez,
a magyar királyhoz folyamodott: Korbuly Bogdánt és
Duha Kristóf tanácsost Bécsbe kÜldötte. Voltak azonban
közöttünk olyanok is, kik Úgy vélekedtek, hogy ilyen
fontos ügyben egy kéttagú bizottság sikerrel nem müköd~
hetik; azért azl indilványozták, hogy küldjön ki a köz-
gyülés még bár kél tagol. A választás" Bogdánffi Gábor
helyettes föbiróra és Bárány István (Der-Esztephán) örmény
szerlartású kath. papra. eselt . . .
Alig ment fel a bizottság, a folyamodvány fegfelsöbb
kézjegygyel ellálva leküldetett az udvari kanczelláriához.
Erre csak Korbuly maradt fenn, a bizottság többi három
tagja leutazolt. Bárány pap Pesten kiszállott és elment a
gazdag Jakabffy Gergelyhez s megkérte, hogy csináltasson
a szamosújvári nagytenJplolll számára egy föoltárt. Csinál-
tatolt; 20000 (huszezcr) forintba került a díszes föoltár.
Azalatt Korbuly levéllel értesítette a várost az ügy
állásáról. Erre a közgyülés ] ~-lO.áug. 19-én tartott .Üléséböl
a többek közölt ezeket irta a "kedves esküdt úr"-nak:
"Öszintén hÍ!;zi a közgyülés, hogy azon bizalomnál fogva,
miszerinl ezcn bizott!:iági USidclmegnyerte, valamint eddig
mindent meglelt, úgy ezután sem mulaszt el semmit, mi
a kérdés alatti ügynek kedvezö ellátására czélarányos
leend. "
Nemsokára Ö Felsége, az udvari kanczellária felter-
jesztése alapján, azt határozta, hogy a l11ügyeházmaradjon
az eddigi székhelyen.
És itt talán kérdi a tisztelt olvasó, hogy vajjon miért
nem fogadta be SzamosÚjvár város polgársága Doboka.
megye székházát, holott mai napság nem egy város, még
-
- 35 -
áldozatok árán is szeretne megyei központtá válni? Talán
Rzükkörü felfogás, vagy szeparatikus irányzat? A ki ismeri
a hazai örménységet, az evvel nem vádolhatja elödeinket,
kik latba vetve minden körülményt, úgy találták, hogy
alig áll arányban az a szellemi elöny és anyagi haszon,
mit egy megyei központ nyujt, avval a sok eshetöleges
kellemetlenséggel, melyekben részeltetné öket némely
áristokráta önkénye, kinek hite szerint »az ember a báró-
nál kezdödik" .. .
Azonban "tempora mutantur et nos mutamul' in
illis". A 48-iki nevezetes korszaknak, mely lerontotta a
nemes és nem-nemes között fennállott válaszfalat,-
mondhatni legszebb vivmánya lett, hogy azóta e hazában
minden ember - em ber é s mag y a r. Szamosújvár is
szivesen adott helyett a 60-as évek elején amegye szék-
házának, melytöl azelött annyira idegenkedett; söt utóbb
valódi veszteséget látott abban, ha a székhely átvitetnék...
és mindent elkövetett, hogy itt maradjon a központ, de
most már - hasztalan. . .
Korbuly lejött Bécsböl... és azután hivatalba lépett.
A polgárság pedig azt a sikert, melyet bécsi küldetésében
elért, azzal jutalmazta, hogy megválasztotta országgyülési
követjévé elöbb a kolozsvári és kesöbb a pesti ország-
gyülésre. Jelen is volt 1848/49- iki országgyülésen Pesten
és folytatólag Debreczenben, a hol fel is szótalt . . .
1875-ben, mint városi tanácsnok ment nyugalomba.
A nyugalom boldog napjai alatt gyakran mondogatta
Horae-cai: "Beatus ille, qui procui negotiis". . .
5. Fejezet. Dr. Korbuly Imre.
Midön a hetvenes évek elsö felében dr. Kor b ul y
Imre a magyar közjogról irt müvét közrebocsátotta, -
rendszeres, a magyar államjog egész anyagára kiterjedö
újabb munka, ez irá k y, Vir oz sil és R é esi müvein
kivül nem létezett s az örmény születésü Korbuly Imre
egyszerre közjogi iroda.lmunk legjelesebb szerzöi sorába
emelkedett, maig is egyetemi használatban levö könyvével;
melybén ö a korábbi rendszeres müvek-, egyes államjogi
3-
 36
kérdésekrol jogtudósaink legjelesebbjei által irt. monog-
rafiák, értekezések és vitairatok fejtegetéseire is tekintettel
volt, s azokat könyvészetileg rendszeresen egybefoglalta.
Sot azóta is, hogy Kor b ul y muve megjelent, alig
egy pár ily rendszeres munka látott még napvilágot e
kiválólag hazai szakában a jogtudománynak s a Korbuly
után következett Bon cz-, Kis s- és Nag y-, Hor v á t h-
és Mariassy-féle közjogon kivül újabbi rendszeres tárgyalá-
sát a magyar államjog egész anyagának maig sem birjuk.
. C z i'r á k y latinul irt
magyal' közjogának meg-
jelen(~se úta tehát mind-
össze a fentebb elosorolt
munkák foglalják maguk-
ban lübbé-kevésbbé a
Inagyar államjog egész
rcndszeJ'(~t, s e müvek
szerzoi ::;orÚbanis (köz-
elislllcrés ::;zcrint) méltó
helyet foglal el a jeles
magyar-örmény jogtudós:
KOl'buly.
1\orbuly Imre 1844.
nov. !)-én született Nagy
Dersidán (Szilágyvárm.)
Atyja viLézségiéremrend-
det kilÜntetett részese
volltlz 18..J-8-tls
nagy idok-
lIf!k. Fiát kezdetWl gon-
dos nevelésben kivánta
Dr. Korbul'lImre. részesíteni; azonban e
sí'Jllldéka 185;~-ban bdllott munkak(~ptelensége folytán meg-
hiúsúll s így li jelzeLLidolöl a szorgalma::;fiú neveltetését atyai
nagybátyja KOl'buly LÚzÚr vette kezébe, ki fogadott fiát
elöbb Debreczenben a kcgyesrendieknél, majd Nagyváradon,
majd ismét Debreczenben taníttatta, hol is 1861. jún.
30-án az ev. ref. focollegiumban dicséretes érettségi
vizsgálatot tett, mi azonban természetesnek is látszott;
mert Korhuly már mint megyedik gymnasiális osztályú
- 37 -
tanuló meglepte tanárait egy hírneves dolgozattal, mint
felsobb osztályú tanuló pedig Teleki és Széchenyi halálára
i!t politikai költeményeivel vonta magára a figyelmet.
Erettségi vizsgálata után pappá akart lenni s mint nagy-
váradi papnövendéket Nogáll kanonok ajánlatára a buda-
pesti hittudományi karhoz küldötték. De betegeskedése miatt
a papnöveldei pályát abbanhagyta s a budapesti egyetemen
1 a jogi tanszakra iratkozott be, hol is mint harmad éves
.~
joghallgató 1863-ban történelmi fejtegelésekben bövelkedo
közjogi pályakérdést nyert meg, melynek mpgirásához
Paul er Tivadar saját nagybecsü könyvtárát bocsátotta
rendelkezésére. Befejezvén jogi tanulmányait 1868. szept.
29-én a gyori akadémiához tanársegéddé és könyvtárnokká
nevezték ki, 18()9. júl. 14-én ugyanoda helyettes rend-
kivüli tanárnak, 18()9. nov. 1!)-én a tudod oklevél ki-
érdemlése után pedig ezen minöségben a pozsonyi jog-
akadémiához helyezték át. Hi/O. márc. 10-én ugyanitt
nyilvános rendkivüli, 1871-ben pedig rendes tanár lett.
l8/l-ben okt. 5-én a létesült kolozsvári kir. tudomány-
egyetem rendes tanárává neveztetett ki s mint ilyen az
emlitett év okt. 1!)-én tette le a hivatalos esküt. Ezen
idotöl kezdve 1876. évi márczius 5-én bekövetkezett
hlllálÚig a kolozsvári egyetemen tanította a magyal' köz-
jogot és magyar közigazgatitsi jogot.
Hogy mily fényes sikerrel mukÖdött l(orbuly a tanári
pályán, azt legszebben igazolhatják nemcsak az országban
szétszórva élo kiváló jogásztanitványai, hanem irodalmi
müvei is, melyekbol igazán maradandó emléket biztositott
nevénel\. "Közjog"-át 1871-ben tette közzé oly kelendö-
séggel, hogy a következo évben új kiadást kellett abból
sajtó alá rendeznie. E kiadást Újabb meg újabb átdolgozás
követte annyira, hogy még Illa is, majdnem :W évvel a
szerzö halála után, a Korbuly név ott ragyog a magyar
közjogi tankönyvek homlokán és említtetik e név nem
egyszer a magyar parlamentben is a közjogi fejtegetések-
nél. Nem kevésbbé nevezetes Korbulynak 18ö8-ban meg-
jelent és akadémiailag koszorúzott következo p~lyamun-
kája: "A báni méltóság tekintettel horvát-, dalmát- és
tótországi, nem különben a szöl'ényi, bosnyákországi, a
 - 38 - -
r l'
macsói, sói, ozorai, bronchi, kruchói, boIgárországi,
nándorfehérvári, zreberniki, jajczai, szabácsi és szerémi
bánságok történelmi és közjogi viszonyaira, " E müvét
s~erzö hálás kegyelettel az öt felnevelö nagybátyjának
ajánlotta. E két munkáján kivül pár jogi értekezés és
több vers jelent még meg tollából, mely utóbbiak a szép-
irodalmi lapok hasábjain láttak annak idején napvilágot.
A tanszéken szigorú, de igazságos, a közéletben le-
ereszkedö, de bizalmat keltö, az irodalmi téren pedig
kimagasló tanár 1876. márczius 5-én hunyt el élete 35-,
tanárságának 8-, házasságának 7-ik évében, mélyen el-
szomoritva az egyetemet, - mely arczképét olajba festet-
ten örzi, - a már idöközben elhalt özvegyet és a már
felnevelkedö árva gyermekeket. Korbulyról az 1861-ben
érettségi vizsgálatot tett tanulótársak 1881.ben, a husz
éves találkozás emlékére kiadott Emlékkönyvben azt irták,
hogy "jelen emJekkönyvünk körét túlhaladná elhunyt
jelesünk társadalmi állásáról és irodalmi müködéséröl
kimeritöleg megemlékezni; ez úgy is közönségesen tudva
van. Ennélfogva kötelességünknek tartjuk csak annak
megemlékezésére szoritkozni, hogy halálával legjelesebb
társunkat vesztettük el."
E sorokat több mint 10 év után mi is ismételjük,
azon hozzáadással. hogy jó emlékét mindig tiszteletben
fogjuk tartani s azon leszünk, hogy kimagasló alakját a
törekvök elébe követendö példányképül állitsuk ! ("A1menia"
1895. évfolyam. Dr. Gopcsa László.)
6. Fejezet. Lornperdi Korbuly Bogdán.
A hazai Korbuly-család 1e g kit ü n öbb és a magyar-
örménység egyik 1e g nem ese bb tagját mutatom be mé-
lyen tisztelt olvasóimnak, midön "lomperdi" Kor b ul y
Bogdánról a következö -- öszinte, tisztelö szív szózalta
- méltányos sorokat irom Habár nehány ízben köte-
lességszerüen már szólottunk e folyóirat hasábjain a hazai
örménység tiszteletre méltó Nesztoráról elismerö czikkek-
ben; de eleget nem szólottunk. A ki sok jót tesz, arról
sokszor kell a nyilvánosság elött)s - megemlékezni. Az
,~:
,~
39
áldott jótékonyságot követésre mélló példa gyanánt oda
kell állitanunk a nagyközönség elébe - gyakran; mert
"Exempla trahunt: A példa vonz".. . . A most mult év október
6-ika, midön a bökezü Úr gy é mán tm en y e k z ö j é t,
tartotta, kedvezö alkalmat nyujtott nekem arra, hogy ü d-
v ö z 1e t ü Imegirjam ezt a szükséges dolgozatot, melyböl
látszik, hogy a derék Kor hul v-család felviszi családfáját.
az elsö században (Kr. u.) élt Ardr.runi-Corbulo római
hadvp-zérig, ki Caligula római császárnak sógora volt.
Kor b u 1y Bogdán SzamosújvárLL született lSH\..
máj. 24. én. Korbllly V[tI'táJ)pap, ki köz"li I'okona volt, keresz-
telte és bérmálta meg. Atyja Korbuly Kristóf és nagyatyja
Korbuly Gergelyvolt. Anyja kcresídncve Anna volt; kereszt-
anyja híres [i;hiránk : NovÚk M;trtollllak niivére: Jakab1l'y
Emanuelllé, Novoík .Margit voll. l\'lillt;1IJa helyheli "privata
scola," melynek egyik fütáJ'gyÚt- ar. akko)' dívott tan-
rendszer szerint - az Alvari-rélc latill ver'sek (Quae ma-
ribus solum tribuuntur, mascula sunto" ) képezték, - osz-
tályait elvégezte, szüWi a néhai Misug Káluszd szamos-
újvári kereskedöhez adták, innen Gyulafehérvárra ment
Bublig kereskedöhez; harmadik fönÜke a jónevií kolozs-
vári üzletlulajdonos Pattan tyus voll, Ismeretei gyarapítása
végeLLmásfél évet Wltött Bécsbcll, azutÚn visszatér't I\olozs-
várra, hol KOl'huly é8 Mártonfi t;u'sas czég alaH 1~45-ben
kereskedést nyitott. Nemsokára Mártonli Bl'ünhe ment;
Korbllly egyedül maradt kereskedésében ]!:s ezt a
szolid czéget, melyet most a megnyero és finom bánás-
móddal biró KOJ'buly vezetett, a fönemesség. mely ezen
új kereskedés tulajdonosát még a Pattantyus-féle kereske-
désböl jól ismerte, - sürÜn látogatta.
KOJ'buly ezen idötöl kezdve nemcsak az anyagi va-
gyonoskodás terén haladt elöre, hanem öntallulással napról
napra szellemi ismereteit is inkább meg inkább gyarapi-
totta. Tekintélye nöttön nött.
1846. október 6-án vette el nöül Bogdántry Gábór
postamester egyetlen leányát Margitot, ki boldog férjét két
gyermekkel ajándékozta meg. Fia Géza jogi tanulmányai-
nak befejezése után házassági frigyre lépett Korbuly Iloná-
val, azután Lompérdre ment gazdálkodni. Habár szereto
__1
 -40
szülei ekkor már igen gazdagok voltak, még sem akart a
jól nevelt fiú készböl élni, hanem elkezdett dolgozni; de
házasságának ötödik évében - a derék szülök kimond-
hatatlan nagy fájdalmára, kiragadta a kérlelhetlen halál
az eszes fiút mívelt nejének ölelo karjai közül. 1890. decz.
25-én vert utóljára jó szive. Két fiúgyermeket hagyott
hátra vigaszúl. - Korbuly Bogdán egyetlen leánya Ida a
fejedelmi nemzetségbol eredt nagybarcsai Barcsay Domo-
koshoz ment férjhez. E házassági frigyet Isten nem ál-
dotta meg gyermekekkel.
Korbuly késobb fel-
hagyott a kereskedéssei
és bankot alapitott ; 28
év óta áll két tekintélyes
pénzintézet élén az, ki a
szamosújvári tanoda be-
fejezése után a világ leg-
. híresebb akadémiájára :
,~~. az élet iskolájába
-:."~
. - iratkozott yoH. Nem egy
örmény ífjú végezte el
már ezen híres iskolát
kiváló eredménynyel ! Av-
val a kitüno diplomával,
','mit ezen hírneves aka-
démiától kapott, lépett
Korbuly az élet szin-
padára . " és Istcn a be-
csületes, fáradhatatlan,
szorgalmas munkát igen
'. '<~~.~,~: <~ szép sikerrel jutalmazta
LomperdiKorbuly Bogdán szinházi intendáns. meg: a szellemi téren
felvitte az intendánsságig, az anyagiakban pedig a
BánfIy-Hunyadon és Lompérden levo két nagy uradalom
tulajdonos úra lett. És Korbuly vagyonát nem használja
egyedül a maga kényelmére, juttat abból a szegényeknek
is ele get. Arról, mit a közintézeteknek ad, nem is szólok,
mert ez úgyis ismeretes. Ezen kivül lelkes pártolója az
irodalomnak és müvészetnek is!
- 41
A "Magyarország és Nagyvilág" (XV. évfolyam. 1878.
27. szám) Korbuly Bogdánról a többek közt ezeket mondja:
"A nemzet a közügyekért áldozó fiai számát szaporitja,
hiveinek sorát neveli, sot önmagát becsüli meg, ha eli s-
mero azokhoz, kik különbözo munkássági téreken szol-
gálva, a haza javát és a közmüveltség ügyét elomozditották ;
a sajtó akkor valódi képviseloje a közvéleménynek s tisz-
tét úgy teljesiti hiven, ha az érdemes hazafiak iránti el-
ismerésnek méltó kifejezést ad, erkölcsi elégtételül azért;
hogy jót míveltek s így buzdit hasonlóra másokat is. E
kötelességet teljesitem én azon férfi irányában, a ki huza-
mos gon.d, hív fáradozás és nagy áldozatok által a magyar
nyelv és színügy s
ekképen míveltsé-
günk gyarapodására
évek folytán oly
mérvü befolyástgya-
korolt, hogy azáltal
míveltség történe-
tünk tárgyává lett.
Kolozsvár egyik k i-
v á I ó pol g árá t,
az ottaQi nemzeti
színház volt inten-
,.1 dánsát értem, a ki
négy évelott (1874),
midon a legrégibb
állandó magyarszín -
ház fennállása -
a felséges királyné Korbulyné:Bogdánfy margit.
fényes segélye mel-
lett is - kétségessé vált,: s Erdély forangúi közt gróf Mikó
áldozatainak folytatója nem akadt :: egy színház-
választmányi gyülésen,! hazafias hévvel lelkesülve, azon
ajánlatot tette: "H ogy has e n kis em, o á t ves zia
fenyegetett létü színház ügyét oly módon,
hog y a 1e het o nye res é g asz í n ház é, a le het o
ves zte ség o v éle gye n" . . . és -e kimondott szó
után négy évig biztositotta -a gondjai alá vett intézet
 42 - 43 -
fennállását, szervezte ott a fövárosi után a legjobb magyar nemzeti színház körül, a riyári színház épittetése,
vidéki színtársulatot ; a színházakra nézve egész Európá- a mutatkozott hiányoknak sajátjából pótlása, a ruha-, vala-
ban legnehezebb idökben nem hagyta elesni, de fen- mint a szer- és könyvtárnak új, költséges szerekkel való
tartva eröteljes kézzel s látható lendületet adva kivált gazdagitása, a muvészi erök - csoportositása és az elö-
a komoly drámai és népszínmüveknek, nem kivánt érette adások technikai diszének fejlesztése által magának
intendánsi tiszteletdíjt, nem hasznot, de ha szükség volt, szerzett, nevezett Kor b u 1y Bog dán t és általa hites
pótolta a miiködö személyzet fizetését, költve sajátjából a neje született Bogdánfi l\Iargitttól származott Géza
ruhatárra és fizetéspótlásul 55.000 forintnál többet... nevu fiát és Ida nevu leányát sIsten áldásából
És az iránt, ki a nemzeti ügyért ily nagy áldozatot netán ezután születendö mindkét nem beli valamennyi tör-
hozott, nemcsak az erdélyrészi közvélemény fejezte ki vényes ivadékát és maradékát, mind az imént emlitetl
legmelegebb elismerését, hanem az Uralkodó, ki az érde- kiváló érdemekért, mind pedig királyi kegyelmünk és ke-
meket nem szokta jutalmazatlanúl hagyni, "lompérdi" gyelmességünknél fogva, melylyel dicsö emlékezetü Elödeink
elönévvel a magyar nemesek sor~ba emelte. - K:orbuly a boldogult magyar ,~ =_
pedig, ki majdnem minden kolozsvári közintézménynek királyok példájára
lelkiismeretes, munkás tagja, tovább dolgozott; mert ö, mind azt, ki Fcl-
ki soha sem kért nemességet, a valódi nemességet az er- ségünk és Felséges
nyedetlen munkában kereste.... UI'alkodó Házunk
ésMagyarországunk
7. Fejezet. A lomperdi Korbuly-család czimerlevek szent karonája iránt
szép, jó és nemes
tettek által magának
Mi elsö Ferencz József stb. érdemeket szerezni
Emlékezetül adjuk, ezennel tu- és az erény ösvé-
datván mindenekkel, kiket HIet, nyét követni törek-
hogy a lYIi személyünk körüli szik, jutalmazni és
Miniszterünk elöterjesztése foly- hathaLós buzditásúl
tán kegyelmes tekintetbe és figye- a jutalom kitünö és
lembe vevén hivünk Kor b u 1y maradandó jelével
Bo g dán kolozsvári nemzeti és emlékével föl-
színház-választmányi tag Felsé- diszíteni szoktuk, ki- Korbuly Géza.
günk és Felséges Uralkodó Há- rályi hatalmunkból
zunk iránti tántorithatlan hüségét és különös kegyelmünk- és kegyelmességünkböl ~Magyar-
és azon érdemeit, melyeket országunk és társországai valóságos, igaz, régi és kétség-
Felségünk és Felséges Uralkodó telen nemesei közé és sorába már 1878 évi pünkösd hó
Kor buIv-csa Ia' d cZlmere.
' Házunk érdekében, nemkülön- l-én kelt legfelsöbb határozványunkkal felveendönek
.'
ben Magyarhon és tarsországm- tartottuk, királyi kegyelmünk és kegyelmességünk bövebb
nak javára az idö különbözösége és alkalom szerinti tanuságául neki még a lom per d i elönév használ-
hazafias tevékenysége és áldozatkészsége, - továbbá a hatását megengedvén úgy, hogy ezentúl jövendö örök
magyar nyelv és színmuvészet, de különösen a kolozsvári ldökig fennevezett Kor b u 1y Bog dán s mindkét nem-
 - 44 -
beli valamennyi törvényes ivadéka és maradéka a lomperdi ivadékai- és maradékaival együtt Magyarországunk s birs-
elönév használata mellett mindazon jogokkal élhessen országai valóságos, igaz, gyökeres és kétségtelen többi
és birhasson, melyekkel emlitett Magyarországunk és nemeseiként mindazon joggal, melylyel ugyanazok törvény
társországaillak valóságos, igaz, régi és kétségtelen nemesei vagy hajdani szokás szerint éltel( és birtak, vagy élnek és
eddigelé törvény, vagy hajdani szokás szerint bármikép birnak, viselhesse és használhassa ezen valóságos, igaz
éltek és birtak, vagy élnek és birnak. Mely iránta és kétségtelen nemesi czímmel, hogy Ot és mindkét nem-
tanusitott legfelsöbb királyi kegyelmünk és kegyelmes- beli valamennyi törvényes ivadékát és maradékát minden
ségünk bövebb tanuságáúl s a valóságos, igaz, kétség- rendü, állapotú, hivatalú, méltóságú és tekintetü egyének
telen nemesség örök idökig fenmaradandó jeléül neki felruházottnak s diszesítettnek tartsák és ismerjék nemcsak
és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékának akarjuk, de kegyelmesen parancsoljuk. Minek emlékeül és
és maradékának következö czimert vagy nemesi díszjelt örök jeléül többször emlitett lornperdi Korbuly Bogdánnak
adtunk és engedtünk: Egy álló arany-vitéz-vért, jobbra s mindkét nernbell valamennyi törvényes ivadékának és
'1 kek félszög vonal által keresztül húzva, melyen két arany- maradék{1I1akapostoll magyar királyi függö pecsétünkkel
gabona-kéve fekszik, a vonal feletti mezöben, a vért bal- megerösltett jelen ezimeres nemesi kiváltság-levelünket
szögletében tCTIIH~szetesszinii ;'darcz alálebegö kék szala- tartottuk kegyelmesen kiadandónak é8 engcdendönek. Kelt
gokkal, az alsó me- a Mi ö8zlntén kedvelt Hivünk nagyságos Báró Wenkheim
zÖben pedig egye- Béla valóság08 bolsö titkos tunác80sunk, Szent-István
nesen felállitott hor- magyal' királyi jeles
gony látható. A rendünk nagy ke-
vért felsö föszélén resztes vitéze, LI-
koronázott nyilt ]0- pót-rendünk és az
fl'
vagsisak nyugszik, olasz királyi Móritz
jobbra, balra kék és Lázár-rend nagy-
arany-sisak takarók- keresztese, a török
kaI, a sisak koro- császári 1-sö osz-
nájából két arany- tályú Medjidie-rend
hegyü kékszinü bi- birtokosa és Sze-
valy szarv között mélyünk körüli ma-
I egyenesen felálli-
II gyar miniszterünk
tott fekete horgony- kezei által Bécsben,
emelkedik, - a két Ausztriában böjt-
szarv felsö nyilásá- máshava harmincz-
nak mindegyikében egyedik napján, az
Kurbuly veje]: :Barcsay:Domokos három arany buza- Ur ezernyolczszáz-
kalász van tüzve. hetvenkilenczedik,
Uralkodásunk har- Barcsayné Korbul'l Ida.
Kegyelmesen elhatározván és megengedvén továbbá,
miszerint ezen czimert vagy nemesi díszjelt jövendö örök minczegyedik évében.
idökig többször nevezett és ezentúl már nemes lomperdi
Korhuly Bogdán mindkét nem beli valamennyi törvényes Ferencz József s. k. Báró WenkheimBéla s. k.
II<
 - 46 -
Hasznos életet élt. az, ki idejét folytonos munkásság- J
ban töltötte. A mi méltóságos *) Urunk becses idejéböl -
leszámitva a gyermekkort - egy percz sem telt el mun-
kátlanul ("Multi juvant homini nonaginta in assiduo labore
exacti anni:" Nagy gyönyörüségére van az embernek a
szakadatlan munkában eltöltött kilenczven év). De a mi,
förendü származással biró Urunk boldog napjait nemcsak
munkával töltötte, hanem ezenkivül még im á d ko z ott
és jót is tet t: életének legnagyobb része tehát im á d-
s á g, m u n ka és a jó cselekedet gyakorlásában telt el
("Oravit, labora vit" et virtutem coluit). Mind a három itt
emlitett nagyrabecsülendö szép tulajdonság arról tesz
hangos tanuságot, hogy jubilált mélyen tisztelt Nesztorunk
örmény szülöktöl sajátitotta el azokat....
Befejezésül ama nevezetes magyal' püspök szavait
hozom fel, ki egy ízromban így szólott: "Ha a jó Isten
egy zsidónak (Mathuzálem) oly sok évet adott, egy derék
magyar-örménynek: a kitünö eredettel biró, bökezÜ
Kor b u l y Bog dán nak is fog legalább százhusz évet
adni."
Éljen jó egészségben az emberi kor legvégsö hatá-
ráig: "Vivat ad summ am senectutem." (Cicero).

*) Habár megérdemlett magyar nemessége ,nagyságos' czimet

hozott a házhoz, de forendü (aristokrata, mágnás) örmény szár-
mazásánál fogva megilleti a ,méltóságos' czim. - Nagyságos
czimet viseltek ugyan Erdély fejedelmei is, de mivel korunk a
forendüeket méltóságolja, mi is jogosan a ,méltóságos' czimmel
tiszteljük született aristokrátánkat, kinek hírneves Árdzruni család-
jából nemcsak fejedelmek és uralkodók vették eredetöket, de egy
kelet-római császár is : Árdzruni Leó, ki Bizáncz trónján uralkodott,
méltóságos Korbuly Bogdán törzsfájáról szakadt le. . .. És itt kér-
dem, hogy van-e valaki széles e hazában, ki törzsfáját olymesz-
szire felvihetné, mint Korbuly Bogdán, kinek egyik ose Kr. elott
ISO-ben.már helytartó-uralkodó volt. A Korbuly Bogdán osei tehát
2055 éves multtal dicsekedhetne~!