Professional Documents
Culture Documents
Suba Könyv Alap 01 80
Suba Könyv Alap 01 80
Molnár Tamás
2010.
Múlt nélkül nincs jövő
S minél gazdagabb a múltad,
Annál több fonálon
Kapaszkodhatsz a jövőbe.
/Babits Mihály/
/Krúdy Gyula/
2
A TISZANÁNAI SUBA CSALÁD
3
dokumentum1 másolat, melyen a Suba név szerepel. Hanva település
is megtalálható a mellékelt térképrészleten. Még egy településnév
utal a rimai járás és Tiszanána kapcsolatára. Szútor település is itt
található Rimaszombathoz közel és Tiszanánán régóta élnek Szútor
nevű személyek.
4
vannak, a többi földesúrral birtokközösségben
-compossessoratusban- él. Ez is birtokközpontjában, kúriájában,
kastélyában lakik, a faluközösséggel a helyi gondviselőn és
falubírón keresztül, csak közvetett módon érintkezik. A többuras
falvakban esetleg minden földesúrnak külön bírája van.
3. Kevés, 2-10, jobbággyal rendelkező kisbirtokos nemes már a
faluban lakik, külön gondviselőre nem telik neki, jobbágyaival,
zselléreivel közvetlen kapcsolata van, bár a földesuraság jogán
a parancsolás hangján szólhat velük.
4. Végül a jobbágytalan nemes maga műveli meg az egyetlen
telekhez, nemesi kúriához tartozó kis földterületet, ezért
egytelkes nemesnek, kurialistának, a csupán nemesek lakta
falut kurialista falunak nevezték (1675-ben Besenyőtelek teljes
egészében nemes kurialisták által lakott falu). Amelyik faluban
az egytelkes nemesek mellett jobbágyok is éltek, ezekhez sok
szál kötötte az egytelkest, velük egyformán élvezte a falu közös
jövedelmeit, néha meg is adóztatták, viselte a falu közös
terheit. Parasztmódra élt ő is fából, sárból épített házában,
összeházasodott a jobbágyokkal, s miután a gyermek jogállása
az apáét követte, a nemes férfi és jobbágy nő házasságából
született gyermekek Werbőczi törvénykönyve szerint is
valóságos nemesek voltak. Ha viszont jobbágylegény
nemeslányt vett feleségül, gyermekeik személyükben nem
lehettek nemesek, de a feleség részére a „leánynegyedet”
apjának nemesi birtokából ilyen esetben is ki kellett adni és ez
az ingatlan a jobbágyállapotú férjnek, meg gyermekeinek
birtokában is adómentes nemesi föld maradt. Miután így a nem
nemes férj és gyermekei nemesi birtokhoz és ezen keresztül
korlátozott nemesi kiváltságok élvezetéhez jutottak, az ilyen
személyt félnemesnek, agilisnek kezdték nevezni. Heves
megyében az egytelkes nemesek száma a török menekülés
folytán megcsappant, de a XVII. század közepén, a tömeges
nemesítések következtében az armalistákkal3 1675-ig közel
300-ra növekedett.
3
Armális nemesnek nevezték azt a nemest, aki csak címert és nemesi oklevelet kapott, de
nemesi adománybirtokot nem.
5
Technikai részletek
Ennek megfelelően :
o első generáció: V.
o második generáció: VI.
o harmadik generáció: VII.
o negyedik generáció: VIII.
o ötödik generáció: IX.
o hatodik generáció: X.
o hetedik generáció: XI.
o nyolcadik generáció: XII.
Életrajzok
6
Pál születési évét a halotti anyakönyv bejegyzéséből tudom: 68 évet élt.
Születésének helyét és pontos dátumát, szüleinek nevét nem sikerült megtudni.
Feltételezésem szerint nem Tiszanánán született és Ő lehet az első Suba aki
letelepedett a faluban. Felesége Harangozó Anna (1739 – 1817.01.29.) 21 évvel
élte túl férje halálát. Hét gyermekük született.
7
Imre, édesanyja Prokai Julianna. Suba Máriának [VIII.1.] két gyermeke
született: Csontos János (1862-1864. május 8.), és Csontos Julianna (1862.
január 13 – 1880. március 10.). Csontos Julianna 18 évesen bekövetkezett
halálának oka az anyakönyv szerint: „hirtelen meghalt”.
8
Tiszapüspöki,
Tiszanána,
1878.05.23. - 1961
1878.11.13.-1968
Tiszanána, Tiszanána,
1900.04.29. 1903.03.23. – 1904.
9
Orosz Villangó
Dávid Katalin
1852 1855-
1885
Suba
Orosz Rozália
János 1874
1
0
Ipacs Varga
János Rozál
1822-
1819-1851 1892
Suba
Ipacs
István Rozália
1844
1
1
Királyi Csendőr őrsvezető szolgált. A két esküvői tanú: Suba Pál és Tasi Dániel
voltak.
1
2
Teréz. 1905-ben gyermekük születésekor az 558-as sz. házban laktak Tiszanánán.
Ugyanebben az évben a minisztérium földnélküli családok jelentkezését várta, hogy
Erdélyben telepítse le őket. Suba Máriáék4 [IX.29.] úgy döntöttek, hogy élnek a
lehetőséggel és a Kolozsvárhoz közeli Hagymádfalván5 telepedtek le. Összesen hat
gyermekük született, köztük egy ikerpár is volt. Gyermekeik közül Kis Mária és Kis
Ilona később hazatelepültek Egerbe. Kis Mária Cseh Józsefhez ment feleségül.
Nekik két gyermekük született, Cseh Magdolna és Cseh József.
1857- 1851
1904
VIII..1
4.
1886.09.08. 1883.02.26.
IX.29.
Suba Kis
Mária János
1904.11.1
4.
1
3
véget. Az első Világháború elszólította Ferencet [IX.4.] terhes felesége mellől, aki a
negyedik hónapban elvetélt. (Férje erről csak öt év múlva szerzett tudomást.)
Ferenc [IX.4.] 1915-ben vonult be és Galícia legészakibb erődítményéhez (Premysl)
vezénylik, hogy bevegyék az erődöt. A három napos hosszú menetelés után a
fáradtságtól kimerült csapaton éjjel rajtaütöttek az oroszok a vár melletti völgyben.
Ferencet [IX.4.] puskatussal ütötték le. Az ütéstől letörött a nyaki csigolya egy
darabja, egészéletében emlékeztetve a háborúra. A sérült foglyot először
Murmanszkba, majd Omszk-ba viszik. A halott foglyokat fogvatartóik egyszerűen a
tengerbe lökték, vagy elégették. A fogságban megtanulja az orosz táncot,
beilleszkedik és egy pékmester özvegy feleségénél kap munkát társával. Száraz
kenyeret és kétszersültet kezdenek gyűjteni és titokban szökést terveznek. 1919-
ben a tavasz beálltával egy vonat tetején sikerül elbújniuk, miután okmányaiktól
megszabadulnak. Nem számoltak azonban a tavaszi áradással, mely a vonatok
számára is természetes akadályt képezett. Az élelem fogytával éhezve vergődnek
át sokszor úszva, ruháikat fejükre kötve a hatalmas vízzel elárasztott területeken.
Végre melléjük szegődött a szerencse és egy vasútállomáson veszteglő
vöröskeresztes vagonra kapaszkodnak fel, ami éppen magyar foglyokat szállított a
csóti lágerbe. Itt ellenőrizték a foglyok politikai hovatartozását s a gyanús elemeket
nem engedték tovább. Az öt évi fogság 1920. augusztusában ért véget, amikor
végre hazatért szülőfalujába Tiszanánára. Később is gyakran énekelte a szomorú
dalt: „úgy őszi időben, amikor a madarak felhők fölött szállnak, elfog a vágy
halvány arcod után”.
Suba Ferenc [IX.4.] minden fogságban töltött év után egy hold földet kap, így
hazatérte után már 23 holdon gazdálkodhat.
1
4
[XI.17.] Mariann, Szolnok 1961. február 13.
István [X.28.] és Holló Szabó Mária leánya. Férje Molnár Károly. Egy
gyermekük van Molnár Tamás. Solymáron él.
1
5
pileum oblongum turbinatum, pennis ardearum in manipulo complicitis conspicuum
et candida tela suffultum proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis sive lemniscis utrinque albis et rubris in scuti oram defluentibus…”
Egyszerű XIX. századi másolat11 a címerkép színes12 másával. Az
oklevél eredetije13 Pest-Pilis-Solt, Kiskun vármegye levéltárában.
11
Dr. Áldásy Antal (1937) A Magyar Nemzeti Múzeum címereslevelei
12
Színes másolatot nem sikerült szerezni.
13
1937-es adat.
1
6
5. A Turul folyóirat 1886. évi negyedik számában közzétette a Bereg
megyei levéltárban őrzött, eredeti nemeslevelek listáját, melyek még
az 1793. évben 1424. szám alatt jegyzékbe vétettek. A jegyzék
tartalmaz egy Suba Pál részére adományozott nemesi oklevelet is.
II. Ferdinánd (*1578; †1637) Sopronban 1635. január 29.
nemességet adományozott Suba Pál-nak, nejének Soós
Magdolnának, fiainak Istvánnak, Jánosnak, Pálnak és
Györgynek, valamint leányának Erzsébetnek, továbbá unokáinak
Györgynek, Mihálynak és Péternek. Kihirdettetett Beregmegyében
1635. november 19-én. A Suba Pál részére adományozott oklevél,
ismereteim szerint az egyetlen, amely eredeti formájában még ma is
hozzáférhető és megtekinthető a Magyar Országos Levéltár Bécsi
kapu téren található részlegében. Az iniciálé a nemesi címer rajza,
melyet a borítón is elhelyeztem.
Suba András nemesi oklevele esetében a lakóhely (Martonfalva-
Rimaszécs) sugallja, hogy esetleg az elődeink között tarthatjuk
számon a család tagjait, míg Suba Pál nemesi oklevele esetében a
keresztnév gyakorisága a családfában utalhat arra, hogy esetleg van
kapcsolat elődeink és az oklevelet elnyerő Suba Pál között. 2003-ban
könyv és CD formájában is kiadták a Magyar Országos Levéltárban
őrzött 1246 címereslevél heraldikai rajzát és a legjelentősebbnek
tartott 100 darabnak az eredetiről készült színes másolatát. A
százezerre becsült magyar uralkodói címeradomány közül a Magyar
Országos Levéltárban eredetiben vagy korabeli formahű, hitelesített
másolatban őrzött címereslevelekből kiválogatott 100 darab színes
képanyagot úgy állították össze, hogy címertani, művészettörténeti
és történeti érték szempontjából a legjelentősebbek kerüljenek
bemutatásra. A válogatási szempontok összetetten jelentkeznek, a
művészi kivitel értéke mellett figyelve arra is, hogy az illusztrációs
anyag megfelelően mutassa be a heraldikai és a címerfestészeti
fejlődést. A színes táblák zöme a 15—17. századból került ki, mivel a
címerképek jelentős heraldikai változásai e 300 év alatt mentek
végbe. A kiadvány tartalmazza a Suba Pálnak adományozott címert
az alábbi kivitelben, de az oklevél másolatát nem.
1
7
A címerről az eredeti címer megismerése előtt színes elektronikus
rajzot készítettem, talán érdemes itt összevetni az eredeti rajzzal és
színezéssel.
14
Az eredeti ármális az oklevéltárban 30/1256 jelzet alatt őriztetik. Leírta: Dr. Áldásy Antal,
Sajtó alá rendezte: Dr. Czobor Alfréd 1937-ben.
1
8
77 Az 1754-55. évi országos nemesi összeíráskor Bereg
megyében Suba Péter és testvére, Borsod megyében Suba
János, Gömör megyében Suba Gergely, Suba István és
Suba Pál igazolják nemességüket. Ez az utolsó évszám azért is
bírhat különös jelentőséggel, mert a Gömör megyében
nemességét igazoló Suba Pál, akár a családfa legtetején lévő
ősünk is lehetett, 26-27 évesen.
Források a családfakutatáshoz :
- Szülők, nagyszülők, rokonok visszaemlékezései alapján
- Családi dokumentumok alapján
- Temetői sírkövek feliratai
- Országos és megyei levéltári dokumentumok alapján
- Anyakönyv
- Országos Széchenyi Könyvtár, Szabó Ervin Könyvtár
- Internet
Bibliográfia
1
9
1. Dr. Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum czímereslevelei
2. Baán Kálmán (Kóczy T. László - Gazda István): Magyar családtörténeti és
címertani irodalom (Reprint). Budapest, 1984. Tudománytár sorozat.
2
0