Ford 02 Nyar

FORDULAT
A Társdalomelméleti Kollégium
Szakmai Folyóirata
ZÖLD ÉS ETIKAI
KÖZGAZDASÁGTAN
2002 NYÁR
Fordulat 2002 nyár
Készült az Aula Kiadó nyomdájában
150 példányban
Szerkesztő: Orbán Gábor, Szabó Adrienne

Számítógépes munka: Harasztosi Péter
Kiadja a Társadalomelméleti Kollégium
A szerkesztőség e-mail címe: fordulat@tek.bke.hu
Honlap: http://tek.bke.hu
ISSN 1 585 0560

TANSEGÉDLET, KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM HOZHATÓ
TARTALOMJEGYZÉK
MŰHELY
KACSUK ZOLTÁN:
Zöldségek nyersen 5
VARSÁNYI KORNÉL:
Modern és modern-bíráló ökológia 24
TUKACS ANDRÁS:
Mivel érték-el? 39
BODORKÓS BARBARA:
A TEK újrafelfedezése 67
KOMMENTÁR
HELTAI LÁSZLÓ:
Vadászó-gyűjtögető társadalmak 83
SZEMELVÉNYEK A ZÖLD ALAPOZÓ KÖRDOLGOZATAIBÓL

KOVÁCS TAMÁS:
A Kis Herceg Csodaországban 100
BODORKÓS EDINA:
Zöld építészet és az autonóm ház 106
ZÁMBÓ TIBOR:
Mire jó a szabadság? 118
TEMESI DÁNIEL:
Az *** társadalmi tanítása 126
SOÓS GERGELY TAMÁS:
Démon Lord és Fél Erik meg a legelő 132
VITA
HERTZ ISTVÁN ÉS BARÁTAI:
Mai kedvenc Tájbeszólásom 135
KRÓNIKA 141
MŰHELY
ZÖLDSÉGEK NYERSEN
KACSUK ZOLTÁN
Zöldmozgalmak a hálón Kizárólag angol nyelvű olda-

lakat néztem meg. Nagyjából 40-
Az írásom célja alapvetően 50 linket jártam be, ez elég ke-
leíró jellegű, megpróbálom vésnek tűnik számomra is. Mégis
összefoglalni az egyes irányzatok úgy érzem egy jelentős szeletet
lényegét, alapvető értékeit és sikerült áttekintenem a témából,
egymáshoz való viszonyukat. Ez két okból is, egyrészt mivel az
egy igen problémás vállalkozás, egyes oldalakról továbblépve
figyelembe véve, hogy az egyes sikerült elég gyakran visszatér-
irányzatokon belül sincs egyér- nem már látogatott más oldalak-
telmű konszenzus ezekben a ra, ez számomra egy fajta lezárt-
kérdésekben; a megállapításaim ságot jelzett. Másrészt az általam
felületessége a kifejtés terjedel- összegyűjtött és feldolgozott
mével arányos. szövegek kereszt-hivatkozása-
A hálón néztem utána a té- iban sem találkoztam igazán más
mának, mert itt remélhettem, mozgalommal, mint az általam
hogy mennyiségileg feldolgoz- már beazonosítottak. Ez termé-
ható anyagot találok, ami ugya- szetesen nem jelenti azt, hogy
nakkor széles látószögű, sokszí- nincsenek más jelentős zöld
nű lesz. Bevallom ez a dolgozat mozgalmak és elméletek akár a
is a „gyorsétterem - gyors tudás” világban akár a világhálón, csu-
hagyomány követője. Előre hát pán arra enged következtetni,
az ismeretterjesztés fodros hul- hogy egy klasztert sikerült úgy-
lámain. ahogy bejárnom, reményeim
szerint persze egy releváns hal-
2002 NYÁR FORDULAT 5

MŰHELY
5-82. OLDAL
mazra bukkantam. Itt szeretném Környezeti Etika

azonban azt is jelezni, hogy az
alábbi felsorolás elemei közül a A filozófiai problémákkal,
WWF és a Greenpeace nem al- azon belül is az etikai kérdések-
kotta a halmaz részét: ezeket én kel való foglalkozás komoly sze-
vettem be a vizsgálati körbe, repet játszik a zöld mozgalmak
illetve az emberiség felszámolá- elméleteiben. A céljaik megindo-
sára irányuló csoportosulások és kolásához szinte mindig felsora-
az ökofasiszták sem a vizsgált koztatnak etikai érveket is. Most
klaszterben voltak – létükről az környezeti etika alatt szigorúan
index.hu egy szélsőséges zöld az egyetemi diszciplínára kon-
mozgalmakról szóló cikkében centrálok, hiszen korábban is
olvastam. Ez utóbbi cikk nem létezett számos természeti irá-
kis mértékben befolyásolta kuta- nyultságú gondolatrendszer.
kodási vágyam fellobbanását (ez Egy környezeti etika kidolgo-
a köszönetnyilvánítás volt). zására a hatvanas évek végén és a
A szövegben a felhasznált hetvenes évek elején egyre na-
irodalmat mindig a releváns ré- gyobb igény jelentkezett a zöld
szeknél található linkről lehet aktivisták részéről a mozgalom-
elérni. Például a zöld témában a ban szintén részt vállaló filozó-
leghasznosabb általános kiindu- fusok irányába. Különböző ele-
lási pontnak az alábbi link bizo- mek járultak hozzá a probléma
nyult: felvetéséhez és tárgyalásához,
ezek között a legjelentősebbek
http://www.baobabcomputing.c Lynn White a The Historical
om/naturalphilosophy/ Roots of our Ecological Crisis
című műve (1967), Garett
Hardin The Tragedy of the
Elméleti irányzatok Commons című műve (1968) ás
az 1970-es első Föld nap voltak,
Ide azokat az irányzatokat so- valamint még Aldo Leopold The
roltam, amelyek komoly elméleti Land Ethic című esszéje. Ez az
alappal is rendelkeznek, (ennek esszé az A Sand County
megállapítása az én részemről Almanac című kötetben 1949-
természetesen teljesen önkényes ben jelent meg először; Aldo
volt); illetve azokat a diszciplíná- Leopoldnak ezt a könyvét ismét
kat soroltam ide, amelyek a fel- kiadták 1970-ben. Ez az esszé az
sőoktatásban is megjelennek egyik kulcsszövege a környezeti
valamilyen formában. etikának: a kötet az egyik alap-
6 FORDULAT 2002 NYÁR
ZÖLDSÉGEK NYERSEN
KACSUK ZOLTÁN
műnek számít az ökokriticisták fognak jelenni az ember és kör-

most formálódó kánonjában is, nyezetének kapcsolatát szabályo-
és csak ráadásként jegyezném zó morális törvények (Aldo sze-
meg, hogy a következő két mon- rint hamarosan...). Ezt a folya-
dat volt a legtöbbet idézett az matot a kölcsönös függőség egy-
általam feldolgozott írásokban: re szélesebb körének felismerése
“Egy dolog akkor helyes, ha a jellemzi, és a környezeti etika
biotikus közösség integritásának, lényegében az emberi közösség
stabilitásának és szépségének határainak a környezetünkre való
megőrzése felé hat. Helytelen, ha kiterjesztését, és ezáltal a termé-
más irányba hat.”1 szethez való viszonyunk meg-
Az Aldo Leopold által hirde- változását jelentené. Eredetileg
tett álláspontot nevezik ökocen- mint hódítókra tekintettünk ma-
trizmusnak, ennek a szónak a je- gunkra, és most fel kell ismer-
lentéstartalmát két oldalról lehet nünk, hogy nem leigázói, csupán
megközelíteni. Az első nézőpont részei vagyunk a környezet egé-
alapvetően az antropocen- szének.
trizmussal való szembehelyez- 1973-ban Arne Naess norvég
kedés: a természetnek vannak filozófus, az Inquiry című folyó-
közvetlen belső jogai, és a róla irat alapítója, megjelentette a
való moralizálás nem alapulhat “The Shallow and the Deep,
pusztán az emberhez (vagy állat- Long-Range Ecology Move-
hoz, bizonyos progresszívebb ment” című cikkét, ez volt a
irányzatok szerint) való viszo- mély ökológiai irányzat kezdete.
nyán, például, hogy mennyire Az Inquiry volt a környezeti
hasznos az ember számára. A etika legfontosabb folyóirata
másik megközelítés, melyet Aldo egészen 1979-ig, amikor aztán
Leopold fejt ki a következő: az Eugene C. Hargrove megalapí-
első morális törvények az ember totta az Enviromental Ethics
és ember közötti viszonyt sza- című folyóiratot. Az első öt év
bályozták (pl. Tízparancsolat), során az állati jogokkal foglalko-
aztán megjelentek az ember és zó cikkek is ebben a folyóiratban
közösség viszonyát szabályozó jelentek meg, majd a két terület
morális parancsok, és végül meg szétvált, és az állati jogokról a
vita külön folyóiratban folytató-
1 “A thing is right when it tends to dott (először az Ethics and
preserve the integrity, stability and Animals majd később a Between
beauty of the biotic community. It is
wrong when it tends otherwise.”

MŰHELY
5-82. OLDAL
the Species volt a terület legje- adott válaszként kidolgozta az

lentősebb fóruma). úgynevezett dialektikus natura-
Az 1980-as években kialakult lizmust (dialectic naturalism), a-
az ökofeminizmus, majd később hol naturalizmus alatt a környe-
a Murray Bookchin nézetein zethez való viszonyunk értendő.
alapuló társadalmi ökológia. Az Az ökológiai problémáknak
1990-es évek elején alakult meg társadalmi problémákban kell
az International Society for keresni a gyökereit csakúgy,
Enviromental Ethics. ahogy a társadalmi evolúció gyö-
kereit a természetes evolúcióban.
http://www.cep.unt.edu/novice. Ez tulajdonképpen a legfonto-
html sabb üzenete a társadalmi ökoló-
http://www.utm.edu/research/i giának; az ember a természet
ep/e/environm.htm része, de egyben igen különleges
helyzetben is van.
Az emberi társadalmak meg-
Társadalmi Ökológia jelenése logikus folyományai
azoknak a viselkedési mintáknak
Ezt az irányzatot az 1921- – együttműködés, szolidaritás és
ben, New York Cityben született gyermekgondozás –, amik hoz-
Murray Bookchin hívta életre. zásegítették az emberek őseit az
Bookchin már első világháborút életben maradáshoz.
megelőzően lelkes kommunista, Nem szabad szembeállítani az
majd trockista, anarchista, mun- emberiséget a természettel, mert
kásmozgalmi mozgalmár és anti- abból vagy a természet leigázása
fasiszta volt, az 1950-es évektől vagy az ember természetnek
kezdte el baloldali gondolatait történő alávetése következik. Az
szélesebb környezeti perspektí- első végletet képviselte például a
vába helyezni. Marxizmus-kriti- marxizmus is, míg a másodikat a
kája jelentős hatással volt az különböző misztikus és „mély”
amerikai új baloldal alakulására, a ökológiai irányzatok vallják. Az
társadalmi ökológia gondolatait ember feladata a tudatos és fele-
boncolgató írásai pedig a zöld lősségteljes viszony saját társa-
mozgalomra. Bookchin számos dalmi berendezkedéséhez és az
könyv szerzője és egyben 1974- őt körülvevő élővilághoz. A sze-
ben az Institute for Social Eco- lekciót nem szabad egy passzívan
logy egyik alapító tagja, Hegel elszenvedendő külső erőnek
dialektikus idealizmusára és Marx tekinteni, a bonyolult idegrend-
dialektikus materializmusára szerrel rendelkező egyedek már
ZÖLDSÉGEK NYERSEN
KACSUK ZOLTÁN
maguk döntéseket hozhatnak, amely sokkal erősebben hangsú-

amivel befolyásolhatják a saját lyozza minden dolog kölcsönös
túlélési esélyeiket, és ez az embe- függőségét, így az emberét is a
rekre fokozottan igaz. Ha az világban; másrészt az embernek
emberiségre, mint a természet meg kell tanulnia egy újfajta öko-
részére gondolunk, a szemünk öntudatot, amely egy sokkal tá-
elé tárul egy öntudatára ébredt gabb azonosulást feltételez a
természet kialakulásának lehető- környezetünkkel, mint amelyek
sége (hasonló gondolatot talál- idáig az identitásunkat formálták.
hatunk az ökopszichológiánál is). A mély ökológia szerint az
Noé szerepet kell felvállal- ökofeministák nézeteivel az a
nunk, aminek során mi vigyáz- probléma, hogy bár igaz, hogy a
zuk az élő természetet, nehogy patriarchátus rendszere nagyon
valami értelmetlen csapás végez- sok kárt és szenvedést okozott,
zen vele. könnyen el lehet képzelni egy
olyan testvériségen alapuló tár-
http://www.social-ecology.org/ sadalmi szerveződést (erről lásd
később), amely a környezettel
szemben ugyanolyan kíméletlen.
Mély Ökológia Hasonló kritikát fogalmaznak
meg a mély ökológia képviselői a
Ezt a környezeti mozgalmat, társadalmi ökológiával szemben:
amint már korábban szó volt lehetséges egy olyan egyenlősé-
róla, Arnie Naess, norvég filozó- gen alapuló és hierarchiamentes
fus kezdeményezte 1972-ben, társadalmat létrehozni, mely to-
természetesen nem ő volt az vábbra sem veszi figyelembe a
első, akiben felmerült a környe- környezeti szempontokat. Ter-
zethez való teljesen újfajta vi- mészetesen a három nézetrend-
szony gondolata, azonban az szer abból a szempontból roko-
elnevezés mindenképpen tőle nítható, hogy ellene vannak a
származik. Az alábbiakban egy központosításnak és a nagy hie-
Michael E. Zimmermannal ké- rarchiáknak. A mély ökológia
szített riport alapján foglalom hívei is gyakran beszélnek a de-
össze a mozgalom lényegét. centralizáció, a biorégiók kiala-
A mély ökológia két alapvető kításának és az ipari termelés
nézete, hogy az antropocentrikus parancsuralmának megtörésének
világnézet hibás, és helyette egy szükségszerűségéről.
olyan szemléletre van szükség,

MŰHELY
5-82. OLDAL
A társadalmi ökológia hívei nem egyenlő a mizantrópiával, az

gyakran azzal vádolják a mély emberek gyűlöletével. A mély
ökológiát, hogy a fasizmus esz- ökológia szerint az ember, az
mevilágával flörtöl, amikor arról emberi test is a természet része;
beszél, hogy vissza kell térni egy ezzel szemben az emberiség ki-
organikus társadalmi rendhez. A irtását célul kitűző szervezetek,
szélsőjobb teoretikusai gyakran mint a GLF (lásd később), hatá-
állítják szembe a természetes rozottan idegen és kóros testnek
életmódot a modernitással, ahol tartják az emberiséget a Földön.
számukra az első szociáldarwin- A mély ökológia hívei azon-
izmust és parancsuralmi társa- ban a mélyre hatoló kérdéseken
dalmi szerveződéseket, míg a túl szeretnék látni a gyakorlati
második haladó társadalmi moz- hatásait is nézeteiknek. Egyrészt
galmakat jelöl, mint a marxizmus a feminizmushoz, vagy más ha-
vagy a liberalizmus. Zimmerman sonló radikális mozgalmakhoz
szerint azonban a mozgalom hasonlóan az oktatási rendszeren
tisztában van ezzel a veszéllyel, keresztül az emberek gondolko-
és valójában nem a visszatérést dására való hatással. Ez azért is
sürgetik egy korábbi állapothoz, fontos, mert a mély ökológia
hanem a jelen meghaladását egy hívei nagyon gyakran az akadé-
olyan társadalmi rend felé, miai szinten nem nyúlnak túl
amelyben nem lehetséges sem- tevékenységükben. Másrészt
miféle parancsuralmi elnyomás. vannak a mély ökológiát vallók
Ez utóbbi megállapítás a társa- közül azok, akik tesznek is elveik
dalmi ökológia gondolatrendsze- megvalósulásáért, például Dave
rében is fellelhető. Foreman, aki az Earth First!
Filozófiai szempontból a egyik alapító tagja. Harmadrészt
posztmodernhez kapcsolódik a az olyan szervezeteknek, mint az
mély ökológia, egyrészt a nagy Earth First! és az ELF, az elmé-
narratívák (különösen például a leti alapvetéseihez járul hozzá a
tudományos és technikai fejlődés mély ökológia.
narratíváinak) megkérdőjelezésé- Arra a kérdésre, hogy milyen
ben, másrészt emberközpontú- a viszonya a mély ökológiának a
ság-ellenessége a fehér angol- civilizációs fejlődéshez, Zimmer-
szász protestáns férfi (WASP) man azt válaszolta, hogy bár
szemszögével szakító irányzatok sokan a mozgalomból úgy gon-
legradikálisabbjaként fogható fel. dolják, hogy a legjobb az lenne,
Fontos kiemelni, hogy ez az ha az ipari társadalom összeom-
antropo-centrizmus-ellenesség lana, és bár szerinte is ez egy
ZÖLDSÉGEK NYERSEN
KACSUK ZOLTÁN
elképzelhető veszély, ő mégsem megváltoztatásán, céljaik között

ezt a lehetőséget szeretné. A szerepel a rasszizmus, imperia-
fejlődés azonban semmilyen lizmus, a faj (speciesism) és osz-
körülmények között sem reked- tály szerinti hátrányos megkü-
het meg a jelen szinten, mivel a lönböztetés elleni harc.
szennyezés és fogyasztás olyan A spirituális oldalon a kör-
mértéktelen az aktuális techno- nyezet miszticizmus különböző
lógiák mellett, hogy biztos formáiból táplálkoznak, és eluta-
összeomláshoz fog vezetni, he- sítják az egy (hím) isten gondo-
lyette folytatni kell a fejlődést és latát, mivel szerintük az élet
a technológiai problémákra mindent átsző a világban. Az
technológiai válaszokat kell adni. interdiszciplinaritás, a holisztikus
szemlélet és ez a fajta spirituális
http://home.c2i.net/dei/ szemlélet, mind abból a gondo-
http://www.haven.net/deep/co latból származnak, hogy a parti-
uncil/eight.htm kularitások megragadása elégte-
http://www.context.org/ICLIB len még a vizsgált probléma
/IC22/Zimmrman.htm megoldására. Ez a szemlélet elég
sok zöld gondolatkörre jellemző.
Természetesen az ökofemi-
Ökofeminizmus nizmus, csakúgy, mint a femi-
nizmus, elég széles spektrumot
Az ökofeminizmus abból az ölel fel mind a radikalizmus,
alapgondolatból táplálkozik, mind pedig a gyakorlathoz való
hogy a férfiak uralta társadalom viszony alapján.
ugyanúgy veti alá és zsák- Az ökofeminizmuson belül az
mányolja ki a természetet (és az a felismerés vezetett az állatok
állatokat), mint a nőket. A patri- jogaival való foglalkozáshoz,
archális társadalmi beren- hogy ugyanaz a hierarchikus
dezkedésre való visszavezetése a társadalmi rend felelős az állatok
környezeti problémáknak a tár- és a nők eltárgyiasításáért és ki-
sadalmi ökológia gondolatrend- zsákmányolásáért. A nők és ál-
szerében is megjelenik. latok közötti párhuzam három
Az ökofeminizmusnak van- szinten is jelentkezik:
nak politikai, környezeti és spi- 1, az állatok és nők közös el-
rituális aspektusai. A politikai nyomásában, kizsákmányolásá-
oldalához tartozik, hogy túl a ban, bántalmazásában
környezet és a nők helyzetének

MŰHELY
5-82. OLDAL
2, az állatokhoz és a nőkhöz emberek vagyunk hivatva (ha-

egyaránt a következő jellemzőket sonló elképzelést találunk a tár-
társítják: alacsonyabb rendű, sadalmi ökológiában).
cuki, gyerekes, irányíthatatlan, Az előbbi gondolat Theodore
érzelmi beállítottságú, impulzív, Roszak írásából származik, és
ösztönös, irracionális, gonosz... csupán az írója nagyszabású látó-
3, a nyelvhasználat szintjén: a szögét szerettem volna vele jel-
nőket és állatokat szokták hívni lemezni, mielőtt ismertetem az
pipiknek, cicusoknak, nyuszikák- említett szerző gondolatait az
nak, báránykáknak... öko-pszichológia, mint diszciplí-
A Feminists for Animal na mibenlétéről.
Rights (Feministák az Állatok Az agy legmélyén helyezkedik
Jogaiért) szervezet például a nők el az ökológiai tudattalan, és en-
és állatok mindenfajta bántalma- nek az elnyomása az ipari társa-
zásának megszüntetését tűzte ki dalomban az őrület legmélyebb
célul. gyökere. Az ökológiai tudatta-
lanban található a kozmikus
http://www.enviroweb.org/eve evolúció élő emléke egészen a
/what_is/index.html kezdeti időkig. Amíg más pszic-
http://www.envirolink.org/envi hoterápiák az ember és ember,
roethics/ecofemindex.html ember és család valamint ember
http://www.ecofem.org/ és társadalom közötti konfliktu-
sokat igyekeznek feloldani, addig
az ökopszichológia a mostaná-
Ökopszichológia ban létrehozott városi tudat és az
ősöreg környezet közötti elide-
Az ökopszichológia egyszerre genedést próbálja meg gyógyíta-
igen elvont és igen gyakorlatias ni.
terület. Szellemi és misztikus Az ökopszichológia számára
rejtelmek kavarognak a diszciplí- is a gyermekkor a fejlődés ki-
na körül, amikor a világminden- emelten fontos szakasza. A
ség mibenlétét boncolva, olyan gyermekben még ép a világhoz
gondolatok fogalmazódnak újra való viszony és ez az az élmény,
John Wheeler fizikus nyomán, amit a funkcionálisan “épelméjű”
hogy az emberiség nem más, felnőttekben helyre akar állítani a
mint az anyag önmegismerésé- diszciplína. Ehhez különböző
nek csatornája: a világmindenség forrásokhoz nyúl: természetes
szomjazza az értelmet, ami őt népek hagyományos gyógymód-
befogadja, és erre a feladatra mi jaihoz, a vallásokban és művé-
ZÖLDSÉGEK NYERSEN
KACSUK ZOLTÁN
szetekben kifejeződő természet Ezek az állítások Theodor

miszticizmushoz, a vadon élmé- Roszak professzor, a CSU Öko-
nyéhez és a mély ökológia meg- pszichológiai Intézete2 igazga-
látásaihoz. Az ökológiai egoban tójának nézetei az ökopszi-
kialakul az etikai felelősség a chológiáról.
bolygó iránt, és ezt a felelősséget A gyakorlatiasságra a követ-
az ökopszichológia bele szeretné kezőkben szeretnék kitérni. Az
szőni a mindennapi társadalmi Ökopszichológiai Intézet céljai
kapcsolatok szövetébe, valamint közé tartozik, hogy elfogadtas-
a politikai döntéshozatalba. son egy olyan környezet alapú
A legfontosabb terápiás ter- definíciót az épelméjűségről, ami
vek közé tartozik azon férfiasnak aztán jogilag értelmezhető és
tartott személyiség jegyek újra- alkalmazható, valamint hatással
értékelése, melyek erősen jelen lehetne a közpolitikai döntések-
vannak politikai struktúráinkban, re. Ehhez szükség lenne egy
és melyek arra ösztökélnek ben- széleskörű megállapodásra, e-
nünket, hogy a természetet le- gyetértésre pszichológusok és
igázzuk, idegenként, tárgyként pszichiáterek között arról, hogy
kezeljük; ebből a szempontból az egyrészt a kiegyensúlyozott kör-
ökopszichológia jelentősen tá- nyezeti kapcsolatok meghatározó
maszkodik az ökofeminizmus érzelmi tényezők az emberek
nézeteire. életében. Másrészt pedig arról,
Minden, ami a kisléptékű tár- hogy a környezettel való disz-
sadalmi szerveződések és az funkcionális viszony károsíthatja
egyének hatalommal való felru- az egyének és közösségek men-
házása felé hat, az táplálja az tális egészségét. Az intézet célja,
ökológiai egót, minden, ami hogy támogasson olyan kutatá-
nagyméretű uralomra tör és az sokat, amelyek ennek a konszen-
egyén elnyomására, az az ökoló- zusnak a kialakulását segítik elő.
giai egó ellen hat. Ilyen kutatás például az, amelyik
Az ökopszichológia poszt-in- a természetben eltöltött idő sze-
dusztriális és nem anti-induszt- mélyiségre gyakorolt pozitív ha-
riális nézeteket vall. tásait vizsgálja.
Az ökopszichológia úgy gon- Az ökopszichológia tehát egy-
dolja, hogy egyfajta szinergikus részt az épelméjűség újradefiniá-
kölcsönhatás van az egyéni és a
bolygónk jóléte között. 2 Ecopsychology Institute of California
State University, Hayward; alapítva
1994-ben

MŰHELY
5-82. OLDAL
lásával kíván hozzájárulni a zöl- zatokhoz, mint a feminizmus

dek küzdelméhez, másrészt vi- vagy a dekonstrukció, illetve a
szont ennél közvetlenebb mó- kritikai kultúrakutatáshoz, vagy
don is segíteni kíván a zöld akti- magához a zöldmozgalomhoz,
vistáknak. Hozzá szeretnék se- arról már megoszlanak a véle-
gíteni a zöld aktivistákat a mun- mények. A mozgalom az Egye-
kájuk pszichológiai aspektusai- sült Államokból indult el, ezért
nak jobb megértéséhez, ezáltal is nem meglepő, hogy kulcsszöve-
segítve őket a hatékonyabb kam- gei is többnyire amerikai szerzők
pányolásban. tollából származnak.
A különböző szerzők egészen
http://isis.csuhayward.edu/ALS más olvasatait adják az ökokriti-
S/ECO/index.html cizmus mibenlétének. Van, aki
szerint a hangsúly azon van,
hogy a lokalitást is figyelembe
Ökokriticizmus vegye az egyes művek olvasata,
és így tágabb értelmezési kon-
Az ökokriticizmus nagyon textus nyíljon meg. Mások úgy
hangzatos név, kiváló hívószó gondolják, hogy egyfajta kritikai
(ezt hívei is így gondolják), tar- olvasat is lehetséges, ahol a sze-
talma azonban még csak most replőknek a környezethez és a
kezd kirajzolódni, és sokan sok- környezeti rendhez való viszo-
féleképpen gondolkodnak arról, nyát is figyelemmel kísérik, a
hogy mit fejez ki, illetve mi a feminista és más kritikai olvasási
feladata ennek az igen fiatal módok mintájára.
irányzatnak. Abban szinte min- Többen hangsúlyozták, hogy
den írás egyetértett az általam a posztmodern nyelvjátékok és a
vizsgáltak közül, hogy ennek egy dekonstrukció után az ökokri-
inkluzív kategóriának kell lennie, ticizmus visszaviszi a műveket a
alapvetően interdiszciplináris valós világba, szó szerint a reali-
megközelítésű, és tárgya az em- tás talaján alapozva meg azok
ber környezete, illetve az ember olvasatait.
viszonya ehhez a környezethez. Több szerző fejezte ki sajná-
Arról, hogy az ökokriticiz- latát, hogy a természettudo-
musnak hogyan kell viszonyulnia mányok és a humán tudományok
az irodalomtudomány többi ré- között még mindig merev elhatá-
széhez (ha egyáltalán van még rolódás található, és hangsú-
irodalom a természeti irodalmon lyozták, hogy az ökokriticizmus
kívül...), a korábbi kritikai irány- lehetne az egyik olyan fórum,
ZÖLDSÉGEK NYERSEN
KACSUK ZOLTÁN
ahol a széttagolt tudományok Az állatok kizsákmányolása

egysége ismét helyreáll. Több (munkaerejük eltulajdonítása,
egyetemen létezik már természeti fogyasztásuk, stb.), embertelen
olvasás, ökokriticizmus vagy más bánásmódunk irányukba (pl.
néven olyan tanfolyam, ahol az factory farming – nagyüzemű
irodalom órák mellett különböző állattenyésztés és tartás), vala-
természettudományos, főleg bio- mint a természetes élőhelyeik
lógiaórák is szerepelnek a tan- eltulajdonítása, populációik ki-
rendben. irtása, mind-mind súlyos etikai
Több szerző jelezte, hogy az kérdéseket vetnek fel. Felmerül-
ökokriticizmus létjogosultságát nek ökológiai problémák is az
abban látja, hogy az emberek utóbbival kapcsolatban, például a
gondolkodásmódjának megvál- biodiverzitás csökkenése, de a
toztatásához az irodalmon ke- kérdésnek ez a szintje nem jele-
resztül is vezet út. A környezet- nik meg az állati jogokról folyó
tudatos irodalom illetve iroda- beszédben.
lomkritika segíthet az emberek Az állatok egyenlő félként
értékeinek újragondolásához, és való kezelése az emberszabású
így segítve a zöld gondolkodás majmok esetén az ember kategó-
térnyerését, hozzájárulhat a zöld ria újraértelmezését feszegeti.
mozgalom sikeréhez. Igen gyakran találkozni az alábbi
fordulattal: „állatok (emberi és
http://www.asle.umn.edu/archi nem emberi)”, ez a kifejezés is
ve/intro/intro.html azt kívánja kiemelni, hogy sokkal
több mindenben vagyunk ha-
sonlatosak a többi állathoz, mint
Állatok jogai amennyire különbözünk tőlük.
Az állatjogi mozgalom három
Az állati jogok kérdése kü- fő irányzata:
lönböző szinteken kapcsolódik a 1, állatok jólétéért (Animal
zöld problémakörhöz. Mint eti- Welfare): ez az irányzat nem
kai kérdés illeszkedik a környe- helyezkedik szembe az állatok
zeti etika problémakörébe, radi- kizsákmányolásával, csupán azért
kálisabb formában az antropo- küzd, hogy az állatok a lehető
centrikus világszemlélet, vala- leghumánusabb bánásmódban
mint a faji alapú megkülönböze- részesüljenek. Tehát a kutyának
tés (speciesism) ellen indított például joga van, hogy ne rúgják
háború egyik terepe. meg, ebben az értelemben te-

MŰHELY
5-82. OLDAL
kinthetjük ezt a mozgalmat ál- barát módon készült, az ilyen

latjoginak. termékeket használó személyt is
2, állatok felszabadításáért veganusnak hívják. A vegánusok
(Animal Liberation): Peter Singer általában vegetáriánusok is.
könyve, az Animal Liberation Vadászatszabotőrök: A vadá-
egyrészt a legolvasottabb könyv szatszabotőrök tevékenysége leg-
állatjogi témában, másrészt be- inkább Nagy-Britanniára jellem-
vitte a témát az akadémiai dis- ző, ahol a hajtóvadászatnak, mint
kurzus terébe. Álláspontja utilita- az arisztokratikus elfoglaltságok
rista vonásai miatt nem a legra- egyikének, komoly hagyományai
dikálisabb, hiszen bizonyos kö- vannak. A hajtóvadászatok során
rülmények között elfogadható- az állatokat olyan kínzásnak te-
nak tartja az állatok fel- és ki- szik ki, ami teljesen embertelen,
használását. és a sport fogalmával össze nem
3, állatok jogaiért (Animal egyeztethető. A vadászat mellett
Rights): Tom Regan mozgalma a szóló különböző érvek (ritkítani
legradikálisabb, az állatok teljes kell a rókapopulációt, munkát
felszabadítása mellett száll síkra. teremt vidéken, stb.) hamisságá-
ra, valamint a hajtóvadászatok
http://hedweb.com/alffaq.htm különböző embertelen aspektu-
http://www.animal- saira (nem csak a rókákat illető-
rights.com/arpage.htm en, hanem például a hajtó kutyák
bánásmódjával kapcsolatban is)
Az állati jogok kérdéshez próbálják felhívni a figyelmet,
kapcsolódó gyakorlati irányza- lobbiznak az ilyen típusú tevé-
tok, tevékenységek még az aláb- kenységek törvény általi beszün-
biak. tetéséért, valamint aktívan pró-
Vegetáriánusok: akik nem fo- bálják megakadályozni az ilyen
gyasztanak állati eredetű táplálé- vadászatok sikerét.
kot, ennek különbözően erős
fokozatai vannak (halott állatot
nem fogyaszt, annak tejét és to- Szervezetek & egyéb
jását sem, stb.).
WWF & Greenpeace
http://triroc.com/caroladams/
Érdekes, hogy ez a két jól is-
Veganusok: A veganus (vegan), mert “zöld márkanévvé” vált
olyan termék, amely állatok fel- szervezet mennyire felületesen és
használása nélkül és környezet- semmitmondóan jelenik meg a
ZÖLDSÉGEK NYERSEN
KACSUK ZOLTÁN
hálón. Nem is hivatkoztak a globális felelősség, a változatos-

honlapjaikra más oldalakon (he- ság tisz-telete, alulról építkező
lyesebben: a WWF-hez vezetett demokrácia (grassroots democra-
egy darab link). A kivitelezés cy), ökológiai bölcsesség.
természetesen nagyon szép, de http://www.greens.org/
nem lehet használható informá-
ciót kicsikarni a céljaikat, prog- Earth First!
ramjukat és értékeiket illetően.
Ennyire kevés utánajárás alapján A „Föld Először!”, vagy még
nem akarok messzemenő követ- inkább „Föld Mindenek Előtt!”,
keztetéseket levonni arra nézve, szervezet autonóm helyi cso-
hogy vajon miért nincsenek portok hálózatából áll, nincs
meghivatkozva ezek a szerveze- központi hivatala vagy döntés-
tek a többi zöld oldalon. hozó szerve, nincsenek fizetett
hivatalnokai. Az EF! tizenhárom
http://www.wwf.org/ országban van jelen. Nem sza-
http://greenpeace.org/ bad azonban összekeverni az
ELF-fel (lásd alább), amelynek
hivatalosan még csoportjai sem
Zöld pártok léteznek. Természetesen nem
kizárt, hogy az egyik szervezet
Helyesebb lett volna az Egye- tagjai egyben a másiknak is tagjai
sült Államok zöld pártját írni, (lásd az ökoterrorról szóló részt).
mivel az ő honlapjukon jártam „Nincs kompromisszum a
kizárólag (ide vezetett link, meg- Föld védelmében”3 – ez az EF!
jegyzem ide is csak egy darab). szlogenje, ők is a közvetlen akci-
A „hálóélet” szépsége, hogy ót hirdetik, kiemelve annak kö-
dolgozatom írása közben zösségformáló és önbecsülést
visszatérve az említett linkre, egy növelő erejét. Nem riadnak
másik oldalt találtam ott. Ez már vissza a törvényszegéstől a cél-
a világ zöld pártjainak oldala jaik elérése érdekében. A kiáltvá-
volt, innen szeretném idézni a tíz nyuk igen harcias, a benne emlí-
kulcsfontosságúként megjelölt tett példák, annak ellenére, hogy
értéküket: társadalmi igazságos- illegális cselekedeteket is említe-
ság, közösség-alapú gazdálkodás, nek, azért messze állnak az ELF
erőszakmentesség, decentralizá- módszereitől. Itt nem terrorcse-
ció, jövőbe tekintés/fenntartha-
tóság, feminizmus, személyes és 3 “No compromise in defence of the
earth”

MŰHELY
5-82. OLDAL
lekményekről, inkább igen erős egyébként szándékosan rájátsza-

civil engedetlenségről beszélnék, nak), a hálón hirdetik létüket,
bár kiáltványuk hirdeti, hogy programjukat és eddig elkövetett
nem riadnak vissza semmilyen akcióikat.
eszköz alkalmazásától sem. Egyik kiáltványuk szerint
A küzdelmüket globálisnak 1992-ben alakult a csoport, ami-
tartják, az akcióikat azonban kor az addig radikálisnak számító
lokálisan szervezik, mindig a Earth First! csoport a moderál-
helyi csoport által meghatározva. tabb irányba kívánt elmozdulni
A szolidaritás jelentős az egyes Nagy Britanniában (ez aztán
csoportok között, így az együtt- 1994-ben az Egyesült Államok-
működés nem ritka, még akár ban is bekövetkezett). Az ELF
nemzetközi szinten sem. Itt lát- nem volt hajlandó szakítani a
szik igazán a különbség a hiva- közvetlen akció (direct action)
talosan nem létező ELF-hez módszerével, melynek alapelve
képest, mivel az EF! szervezetei az ő értelmezésükben, hogy a
nyilvánosan léteznek, ezért sok- környezet védelmének érdeké-
kal nagyobb mértékű a kommu- ben minden módszer megenge-
nikáció az egyes csoportok kö- dett és szükséges.
zött. Egy másik felhívásukban, arra
szólítanak fel, hogy támadjuk
http://www.snet.co.uk/ef/ meg az elektromos vezetékeket,
http://www.earthfirstjournal.org a transzformátor állomásokat és
/frontcover.cfm a számítógépeket, természetesen
mindez a világhálón van közzé-
Earth Liberation Front téve.
Ugyanebben az írásban a tár-
A Föld Felszabadítási Front sadalmi és mély ökológiát neve-
nem létezik. Mégis számtalan zik meg szellemi bázisukként,
ökoterror-cselekményért vállal- illetve a Luddistákat, Levellere-
tak már felelősséget a 1992-től ket, Diggereket, ALF-ot, Zapa-
napjainkig, igen gyakran az ALF- tistákat és a csintalan kis tündé-
fal (lásd alább) együtt, sőt közös reket jelölik meg, mint fő inspi-
együttműködési és szolidaritási rálóikat.
kiáltványt is kiadtak. Bár sokáig
kételkedtek/nek még ma is az http://www.cdfe.org/earth.htm
ELF létezésében, (miként a haj- http://www.iiipublishing.com/el
dani emberek a tündérekben; f.htm
erre a szójátékra „elf = tündér”
ZÖLDSÉGEK NYERSEN
KACSUK ZOLTÁN
http://abcnews.go.com/sections Valóban létező szervezet az

/us/DailyNews/elf981022.ht ALF Supporters Group (ALF
ml Támogatók Csoportja), ennek a
csoportnak a fő céljai:
Animal Liberation Front - a bebörtönzött aktivisták
támogatása,
Az Állatfelszabadítási Front - az ALF támogatása és vé-
felépítésében, működésében és delme,
taktikáiban nagyon hasonló az - a közvélemény felvilágosítá-
ELF-hez (kapcsolatukról lásd sa a közvetlen cselekvés szüksé-
ott). Az ember nem léphet be a gességéről és racionalitásáról,
szervezetbe, mindenki tag, aki az - kommunikációs fórum biz-
ALF iránymutatását követve tosítása az ALFSG hírlevélen
akciókat hajt végre, ezek a kö- keresztül,
vetkezők: - forrásokat szerzése a fenti
- Felszabadítani az állatokat a tevékenységekre.
kizsákmányolás és bántalmazás Az általam olvasott ALF faq-
helyszíneiről, és elhelyezni őket ot is az ALFSG tette közzé a
olyan biztonságos otthonokban, hálón. Nem tartom valószínűt-
ahol leélhetik természetes életük lennek, hogy nem egy ALFSG
hátralevő részét. tag egyben ALF tevékenységek-
- Anyagi kárt okozni azoknak, ben is részt vesz (erről a problé-
akik az állatok kizsákmányolásá- máról lásd még az
ból és szenvedéséből profitálnak. ökoterrorizmusnál).
- Feltárni a szörnyűségeket,
amiket zárt ajtók mögött követ- http://hedweb.com/alffaq.htm
nek el állatokkal szemben.
- Minden lehetséges óvintéz-
kedést meghozni az állatoknak Az emberi faj felszámolása
(ember és nem ember) okozott
bántalom elkerülése érdekében. Ezen csoport a környezet
Mint látható az ALF is a köz- problémáinak megoldására e-
vetlen akció és az erőszakmen- gyetlen járható utat lát, ez pedig
tesség elveit követi, rövid távú az emberi faj egészének eltávolí-
célja minél több állat megmenté- tása a bioszférából. A radikáli-
se, és az állatokkal visszaélő cé- sabb irányzatok az azonnali
gek kiszorítása a piacról. pusztítást szorgalmazzák, míg a
moderáltabb irányzatok az em-

MŰHELY
5-82. OLDAL
berek fokozatos kihalása mellett Ez az elképzelés véleményem

érvelnek. Megjegyezném, hogy szerint a legradikálisabb megfo-
ezekhez az oldalakhoz nem a galmazását adja annak, hogy
többi zöld mozgalomtól vezető ember és környezetének viszo-
linken keresztül jutottam el. nya felborult. A GLF azonban
nem csak megfogalmazásában,
Gaia Liberation Front de szándékolt cselekvéseiben is
igen szélsőséges, igaziból az em-
A Gaia Felszabadítási Front beriség teljes és minél hamarabbi
nem egy szervezet, hanem egy kiirtásánál kevesebbel nem érik
koncepció, a GLF tagja az, aki be.
ezt követi (idáig erősen emlé-
keztet az ALF&ELF párosra). http://www.churchofeuthanasia.
Röviden és tömören: org/resources/glf/glfsop.html
- Meg kell őrizni Gaiat, azaz a
bolygó ökoszisztémáját a lehető
legteljesebb és legváltozatosabb Zero Population Growth
formájában.
- Az ember idegenné vált a Sokkal moderáltabb állás-
környezet számára, mint egy pontot képvisel a Nulla Népes-
rákos daganat a szervezetben. ség Növekedés, ami egy nemzet-
Sőt az ember eleve genetikusan közi nonprofit szervezet. Célja a
kódolva van erre az idegenségre, népesség növekedésének lassítá-
mivel a génjeiben van a techno- sa, és a Föld népeinek és erőfor-
lógiai érzék, és ezt bizonyítja az, rásainak egyensúlyba hozása.
hogy többször és egymástól füg-
getlenül bekövetkeztek ugyana- http://www.zpg.org/
zon technológiai vívmányok
felfedezései.
- Az ökoszisztéma eltartó ké- Voluntary Human Extinction Move-
pessége egyes fajok számára csak ment
más fajok kárára növelhető, és
végső soron a túlterhelés össze- Ennek a mozgalomnak (ez sem
omláshoz fog vezetni. Számos jel egy szervezet), az álláspontja
utal arra, hogy közel vagyunk egy átmenet az előbbi két mozgalom
ilyen összeomláshoz. nézetei között. Sok-sok faj
- Gaia túlélését csak az embe- fennmaradásának biztosít lehető-
riség, mint faj megsemmisítésé- séget egyetlen faj, a Homo Sapi-
vel garantálhatjuk. ens kihalása. Ugyanakkor ezt a
ZÖLDSÉGEK NYERSEN
KACSUK ZOLTÁN
célt nem az emberiség azonnali ugyanígy beszélhetünk ökokom-

tömeges pusztításával kívánják munizmusról is.
elérni, hanem a fokozatos kiha- Az ökopszichológia törekvé-
lással. Mindenki a mozgalom se, hogy újradefiniálja az épel-
tagja lehet, aki lemond arról, méjűséget a környezethez való
hogy még egy emberrel tovább viszony alapján, véleményem
terhelje a Földet. Ennyi az egész, szerint jelentős veszélyeket rejt
az is lehet tag, akinek már gyere- magában. Lehetséges, hogy ha
kei vannak, ha elhatározza, hogy egy ilyen konszenzus valóban
több nem lesz neki. És így szép kialakulna a pszichológia világá-
fokozatosan, ha mindenki le- ban, és törvényre emelnék, akkor
mond az utódnemzésről, kihal az lennének alacsonyabb rendű
emberiség. Magukat nem tartják (potenciálisan urbánus) és maga-
mizantrópnak, csupán felelősen sabb rendű pszichével rendelke-
gondolkodóknak. ző emberek (valószínűleg termé-
szeti emberek). Nem azt akarom
http://www.vhemt.org/ mondani, hogy a környezethez
való viszony, illetve az ökotuda-
Ökofasizmus tosság nem fontos dolgok, de
egy ilyen felosztás kísértetiesen
Maga a kifejezés önellent- az emberek közötti faji megkü-
mondásnak tűnhet, hiszen a zöld lönböztetés gondolatának egy új
gondolkodás alapvetően globális dimenzió mentén történő felidé-
(miközben egyben lokális is…) zése.
és nem nacionalista. Nem lehet a Bár kimondottan ökofasiszta
Föld problémáit azzal megolda- oldalt nem találtam, Charles
ni, ha a szomszéd kertjébe pisz- Manson a híres amerikai soro-
kítunk, ugyanakkor mindenki zatgyilkos által alapított ATWA
felelős a saját környezetében (air, trees, water, animals) nevű
megtenni a szükséges lépéseket. szervezet esetleg ebbe a kategó-
Honnan tehát az ökofasizmus? riába sorolható. A Manson hon-
Az ökológiai problémák lapján felvázolt nézetek, elég
megoldására a radikális mozgal- zavarosak: egyfajta vallásos vi-
mak közül sokan sürgetnek olyan szony jelenik meg a természet
intézkedéseket, amelyek tartalma irányába; két alternatíva van,
és végrehajtási módjai miatt a tenni a környezetért vagy meg-
szélsőjobb parancsuralmi rend- halni; valakinek fel kell vállalni,
szerekre emlékeztetnek. Persze hogy a világban rendet tegyen,

MŰHELY
5-82. OLDAL
stb. Ehhez még hozzá tenném, elől, mekkora ereje van ezeknek
hogy a szervezet logója egy stili- a csoportoknak, ha ez kitudódik,
zált horogkereszt benne az többen fognak csatalakozni az
ATWA betűivel. ügyhöz a mozgalmárok szerint.
http://www.atwa.com/ http://www.cdfe.org/ecoterror.ht
ml
Ökoterror http://www.spiritoffreedom.org.u
k/
Az egyik alapvető probléma a
zöld mozgalmak felmérésénél az,
hogy nemigen lehet tudni, hogy Az ellenzöldek:
egy radikális szervezet csupán Wise Use movement
egy mainstream szervezetnek egy
kisebb csoportja, vagy egy Az ökoterrorizmus kapcsán
mainstream szervezet másik arca, jutottam el ehhez a mozgalom-
vagy akár egy olyan csoport, hoz. Érdekessége, hogy a zöl-
amelynek igazi célja a zöld radi- dekkel szembehelyezi magát,
kálisok lejáratása. Előfordulhat, viszont a környezet mellett áll ki.
hogy olyan cselekményekért vál- Az USA-ban létezik és egyre
lalnak felelősséget, amik tőlük több helyi kezdeményezésű szer-
függetlenül következtek be. Sőt vezete van, erősen kapcsolódik a
annak hangoztatása, hogy a ha- liberális eszmevilághoz. A zölde-
tóságok nem hajlandók elismerni ket alapvetően városi idealisták-
a zöldek felelősségét sok eset- nak tartják, akik semmit sem
ben, tovább növelheti a szemlélő tudnak a vidéki életről, szemben
médiaközönségben ezen moz- a Gondos Használókkal, akik ott
galmak jelenlétének súlyát. Per- élnek, és gondozzák a környe-
sze a kettős tagságok, több né- zetüket. Nevük is erre utal: a
ven futó szervezetek stb. nem környezetet bölcsen, gondosan
meglepő jelenségek, hiszen a használók. Ez a szembenállás
radikális zöld mozgalmak, majd- sok esetben jogosnak tűnik, pél-
nem mind önszerveződő decent- dául farmerek esetén, ám elégé
ralizáltan kapcsolódó, és főleg furcsa például a természetben
szabotázzsal foglalkozó csopor- motorsportokat űzök jelenléte a
tok. Ugyanakkor a zöld csopor- mozgalmon belül.
tok azzal indokolják az akcióik A zöldeket és az őket pénzelő
eltusolását, hogy a hatóságok így alapítványokat, mint a környezeti
próbálják elrejteni a nyilvánosság témákban monopol hatalomra
ZÖLDSÉGEK NYERSEN
KACSUK ZOLTÁN
törőket leplezik le, akik azért http://www.cdfe.org/menu.htm

félnek a Gondos Használóktól, l
mivel azok ugyanazt a területet
képviselik, mint ők (környezet- Záró megjegyzések
védelem), és ráadásul nincs meg
velük szemben a zöldek dédel- Nem túlságosan meglepő az
getett morális felsőbbsége (tud- előzőek ismeretében, hogy a
niillik, hogy a zöld mozgalom különböző oldalakon a baloldal-
alulról szerveződik, és mentes az inak címkézett mozgalmak min-
üzleti érdekektől), mivel a GH is degyikéhez vezető linkekkel ta-
egy helyi kezdeményezésekből lálkoztam: például feministák,
álló mozgalom. anarchisták, zapatisták. Jellemző
A GH hisznek a természet volt a szerzői jogokkal szembeni
robosztus (beavatkozásokkal ellenérzés, valamint a terrorista
szembeni tág tűrőképesség) vol- módszertan és lobbizás általános
tában, a technológiai fejlődésben ismereteinek felbukkanása. A
és a környezeti problémák meg- zöld pártok értékei is a politikai
oldhatóságában. Úgy gondolják, spektrum baloldalához kötőd-
hogy a földhöz és a környezet- nek.
hez azok értenek, akik benne Érdekes volt, hogy több kü-
élnek és azt gondozzák, és a vá- lönböző mozgalom, gondolatvi-
rosi szájtépés, vagy még lág esetében találkoztam olyan
rosszabb esetben a kertvárosi utópikus gondolatokkal, amelyek
fiatalok véletlenszerű terrortá- a jelenlegi tendenciákat, techno-
madásai a környezet nevében, lógiát stb. kritikátlanul ünnepelve
nem sokban könnyítik meg az fogalmazták meg a „ha erőseb-
ökológiailag megfelelő ember- ben pedálozunk, biztos sikerül”
föld viszony kialakítását. elvét. Ezek néha egészen kör-
mönfont módon forgatták ki az
http://www.cdfe.org/ecoterror. eredeti elképzeléseit annak a
html gondolatvilágnak, amelynek szel-
lemiségében elvileg születtek.

MODERN ÉS MODERN-BÍRÁLÓ ÖKOLÓGIA
VARSÁNYI KORNÉL
HA az ember beleolvas az is – csak a vita néhány jellegze-

ökológiai közgazdaságtan egyre tességét igyekszünk felvillanta-
szélesedő irodalmába, hamar ni.
kitűnik, hogy nagyon leegyszerű-
sítve kétféle hozzáállással lehet 1. A felvilágosodás hagyományára
találkozni. Az első végig a mo- épülő ökológia
dernen, a felvilágosodás hagyo-
mányán belül marad, amikor Talán a dolgok közepébe
kezelni akarja a környezeti vágva azzal kezdhetnénk, hogy
problémákat. A másik viszont minden a természet és az em-
kilép ebből a hagyományból, és ber viszonyáról (illetve magáról
sokszor nem egyszerűen más a természetről illetve az ember-
jellegű válaszokat keres a ökoló- ről) vallott felfogáson múlik. A
giai problémákra, hanem nyíltan modernre ebből a szempontból
és eleve a modernizmust kriti- az jellemező, hogy addig soha
zálja, s eközben a természet és nem látott mértékben elvá-
ember viszonyának defektusait lasztja egymástól e két szférát: a
érvként használja fel. természetét és a társadalomét.
Arra túlzás lenne vállal- A természetre úgy tekint, mint
kozni, hogy az ökológiában, az emberi társadalmat körülve-
ökológiai közgazdaságtanban vő valóságra – nemhiába hasz-
megjelenő vitákat a modernség – nálja szívesebben a természet
modernség-kritika szempontjá- helyett a környezet szót –, mely
ból részletesen és teljességre egyrészt háttérként szolgál az
törekedve feldolgozzuk. Ehelyett emberi célok eléréséhez, más-
– igazodva egy rövidebb cikk részt korlátozza is azokat. A
keretei nyújtotta lehetőségekhez természetnek tulajdonított min-
den további, a fentieken túl-
VARSÁNYI KORNÉL
mutató szerepet és értéket hatá- nyek felismerhetők (a tudo-

lyon kívül helyez a (metafizikus) mány szerepe).4
humanizmussal és antro- Mindezt jól összefoglalja a
pocentrizmussal (illetve a ráció következő megállapítás: „Bizo-
hatalmával) összhangban. Ahogy nyos értelemben a Modernitás
Luc Ferry, a modern mai védel- az emberi zsenialitást igyekszik
mezője írja: „Számunkra [a mo- nekiszegezni a ’külső korlátok-
dernek számára] a természet holt nak’, Prométheusz szellemé-
betű. Szó szerint: a természet ben” [Redclift, 1993].
nem beszél már hozzánk, mert Hogy is néz ki mindez az
régóta – legalább Descartes óta – ökológiai közgazdaságtan felé
nem tulajdonítunk neki lelket, közelítve?
nem hiszünk abban, hogy isme- A modern egyik, a fentiek-
retlen, titkos erők népesítik be.” ben még nem említett jellem-
A természet ebben a hagyo- zője a fejlődés-koncepció. A
mányban lényegében a termé- felvilágosodás után tapasztalt
szeti törvények halmazát jelenti, gazdasági fejlődés, mely az em-
mely minden természeti jelensé- beri szükségletkielégítés egyre
get és természeti lényt meghatá- magasabb szintjét tette lehető-
roz. Ebben a természetfelfogás- vé, egyfajta igazolását adta
ban, felosztásban az egyedüli mindannak, amit a descartes-i
nem természeti lény az ember. fordulat és a francia forradalom
Ez a fentiek miatt azt is jelenti, jelentett. Az alapvetően célok-
hogy az ember természet-ellenes ban és hozzá rendelhető eszkö-
lény: képes a természeti törvé- zökben gondolkodó moder-
nyek vagyis a természet ellené- nitás számára így a gazdasági
ben cselekedni. Ez adja a huma- fejlődés, az állandó növekedés
nizmus és az antropocentrizmus központi jelentőségű lett, s így
alapját.
A fentiek alapján a ter- 4 Az eddigiek egészen Descartes illet-
ve Bacon világnézetéig nyúlnak
mészeti törvények felismerése vissza: a világ feloldhatatlan felosz-
egyenlő a természet megértésé- tására Res Cogitansra és Res
vel, s ezzel együtt a természet Extensára, a természet gépként,
(át)alakításának képességével. puszta mechanizmusként való fel-
Márpedig a felvilágosodás ha- fogására, melyet a matematika se-
gítségével megismerhető törvények
gyománya szerint a fenti törvé- szabályoznak illetve arra a felfogás-
ra, miszerint a természetet a szol-
gálatunka kell állítani. Bővebben ld.
Capra (1994).
MŰHELY
5-82. OLDAL
ennek (mint célnak) rendelt s runk lenni, azt mondhatnánk,

rendel alá szinte mindent. Ebből hogy hiányzott belőle a felvilá-
a szempontból a környezetnek gosodás tudományba és az em-
két szerepe van: egyrészt alap- beri zsenialitásba vetett erős
anyagot és erőforrást biztosít a hite, miszerint minden korlát
termeléshez (és annak bővülésé- csak ma tűnik annak, s holnap-
hez) vagyis eszközül szolgál, ra eltűnik.
másrészt a természeti törvénye- A fenntartható fejlődést,
ken illetve a végességen keresztül pontosabban a körötte folyó, a
korlátozza azt. Ez utóbbi korlá- modernen belül maradó vitákat
tozó funkció kapcsán merült fel és gondolatokat ma az ismert
a fenntartható fejlődés fogal- hajó-hasonlattal lehetne jól
ma. Ez a kulcsszava a modern- összefoglalni. Ezek szerint
hez kötődő ökológiának, ponto- adott a Föld (környezet) mint
sabban ökológiai közgazdaság- hajó, és a gazdaság mint teher.
tannak.5 A cél továbbra is az, hogy a
Maga a koncepció egyáltalán lehető legmagasabb anyagi élet-
nem új dolog. Elég csak Ma- színvonalat biztosítsuk ma-
lthusra gondolni, aki az emberi gunknak, vagyis hogy minél
népesség exponenciális növeke- inkább megterheljük a hajót, s
dését vetette egybe a termelés két fő korlátot kell figyelembe
lineáris növekedésével, és jósolt venni. Egyrészt van egy abszo-
katasztrófát6. Ha ironikusak aka- lút mérce, egy abszolút terhel-
hetőség, mely felé nem lehet
5 Az ökológia jóval túlnyúlik a közgaz- menni. Ez a termelésnagyság
daságtan területén, társadalomelmé- adott időpontban értelmezhető,
leti, filozófiai vonatkozásai is vannak de nagysága időben változhat (a
de még vallásiak is lehetnek. A technológiai fejlődés követ-
modernitáshoz való kötödés viszont
keztében). Ezzel a korláttal a
szükségtelenné és lehetetlenné teszi
ezen területek érintését, újragondolá- makroökonómia lenne hivatott
sát. Épp az a lényeg, hogy csupán a
közgazdaságtanon és más, a témához vannak összefoglalva: a természeti
kötődő diszciplínákon belül, vagyis törvények és az adott tudásszint
pusztán a tudomány segítségével meghatározza, hogy bizonyos
oldja meg a kérdéseket, hogy maga a mennyiségű inputtal mennyit lehet
felvilágosodás hagyománya érintetlen termelni. S a cél – hogy minél töb-
maradhasson. bet – a korláttal közösen megadja,
6 A cél és az eszköz illetve a korlátozó hogy hogyan lehet növelni a ter-
természeti törvények itt a termelés- melést. Malthus szerint legfeljebb
ben, az alkalmazott technológiában líneárisan.

VARSÁNYI KORNÉL
foglalkozni. A másik korlát a az ózonlyuk elvékonyodását

teher elosztása a hajón. Ha a vagy az üvegázhatást okozó
terhek egyenlőtlenül oszlanak el, anyagok kibocsátása visszaüthet
akkor a hajó elsüllyedhet, vagyis az emberre, vagyis korlátozó
ökológiai katasztrófa fenyeget. tényezőt jelent, addig mindez
Ezen korlát a mikroökonómia figyelmen kívül hagyható. Úgy
területébe vág [Kerekes, 1993]. is mondhatnánk, hogy ami ma a
Ha végignézzük a mikroöko- zöld mikroökonómia területén folyik,
nómia e téren mutatott eredmé- az nem az eddigi gazdasági beren-
nyeit, akkor újból a modernitás dezkedés és a világhoz való eddigi
jellemző vízjeleire bukkanha- hozzáállás újragondolása és reform-
tunk. Már a szóhasználatból és ja, hanem a környezet határainak
kérdésfeltevésekből alapvetően kitolása, a természet újabb területei-
kitűnik a felvilágosodás hagyo- nek bevonása az emberi kalkuláció
mányának természetszemlélete. körébe. Ennek legalábbis nem
Az egyik alapvető kérdéskör mondanak ellent a következő
az externáliák kérdése. Az a kér- példaszerű kérdések: „Kinek a
dés, hogy hogyan lehetne a ter- tulajdona a friss levegő, a tiszta
melés externális hatásait interna- folyó?” Itt az ember a termé-
lizálni, vagyis elérni, hogy a ter- szet újabb régióinak birtokosa-
melési döntés során költségnek ként jelenik meg. A tulajdonjog
tekintsenek olyan dolgokat, amik kapcsán: „ki fizessen kinek a jó
korábban kívül estek a gazdasági levegőért?” A környezet ezen
kalkuláción (pl. környezetszeny- újabb részei tehát most sem
nyezés). Ez egyrészt felveti – mások, mint adás-vétel tárgyai.
Pigou-nál nem annyira, de Ehhez kötődhet a közlegelő
Coase-nál már egyértelműen – a tragédiája, s vele a természeti
tulajdonjog kérdését. A helyzet erőforrásokhoz való hozzáférés
vagy annak legalábbis egy lehet- szabályozása. Eszerint a termé-
séges olvasata az, hogy mivel a szet részei továbbra sem te-
természetet a modern csak mint kinthetők másnak, mint a erő-
az emberi társadalom környeze- forrásoknak, eszközöknek.7 Ezt
tét jelenti, így csak annyiban van a végletekig a természeti erő-
igazán jelen, amíg hatással van,
korlátozni képes a társadalmat 7 Természetesen ebbe a sorba illesz-
célja elérésében. Amíg nem vált kedik a veszélyeztetett fajok meg-
világossá, hogy az őserdők irtása, mentésének vagy bizonyos termé-
a folyók és a tenger szennyezése, szeti szépségek megőrzése azáltal,
hogy „beárazzuk” őket.

MŰHELY
5-82. OLDAL
források menedzsmentje mint új a Napból érkező sugaraknak

tudományterület fokozza: már felel meg. A sugarakkal „meg-
magában a névben minden felelően” érintkező dolgok ent-
megtalálható: természet mint rópiája tehát csökken, illetve az
puszta instrumentum az ember ezen dolgokkal érintkező to-
számára, s az a hit, hogy az em- vábbi dolgok entrópiája is. Így
ber a tudomány segítségével a válhatnak hasznosítható ener-
tulajdonának vallott környezetet giaforrássá az élőlények, illetve
nem csupán megérti, de igazgatni az élettelen dolgok közül pl. a
is képes azt – a maga céljainak szél-, és vízenergia, vagy egy
alárendelve. más csoportjuk, az alacsony
A zöld makroökonómia mint entrópiát konzervként megőrző
a fenntartható fejlődés nehezebb szénhidrogének. Az egész lé-
feltételének vizsgálója szemléle- nyegében nem vezet máshová,
tében szintén erősen magán hor- mint az erőforrások szokásos
dozza a fentebb már sűrűn em- felosztásához megújuló és nem
legetett jegyeket. Csak épp a megújuló erőforrásokra. Vagyis
modern számára optimista vála- a környezet elemei itt is csak
szokkal marad adós (egyelőre?). emberi felhasználásra való al-
Az egyik legfőbb gondot, kalmasságuk és korlátozó vol-
mellyel a makroökonómia szem- tuk alapján kerülnek megítélés-
benéz, Georgescu-Roegen (1971) re. A modernitás szemszögéből
az entrópiatörvény problémája- nézve a társadalmi céloknak
ként nevezi meg. Ezt tömören (konkrétan a magas és növekvő
talán úgy lehetne összefoglalni, de egyben fenntartható élet-
hogy az ember számára csak az színvonal biztosításának) egy
alacsony entrópiájú („rendezett”) újabb korlátozó feltétel mellett
energiaforrások felhasználhatók, kell teljesülniük. Ez konkrétan
amelyek aztán a felhasználás után azt jelenti, hogy ha a gazdaság
magas entrópiájú anyagként ke- akkor lesz hosszútávon fenn-
rülnek vissza környezetbe. Egy tartható, ha teljes egészében
zárt rendszer entrópiája az ala- visszatér a megújuló erőforrás-
csony szinttől a magas szintig (a ok használatára, s erre annyi idő
teljes rendezetlenség felé) halad. áll rendelkezésre, amíg a szén-
Az entrópia szintje tehát akkor hidrogén- és uránérc-készletek
csökkenhet, ha a rendszerbe tartanak.8
kívülről egy alacsony entrópiájú
dolog kerül. Ez a Föld esetében 8 S akkor még mindig ott van a kor-
látos nyersanyagbázis kérdése is.

VARSÁNYI KORNÉL
Hogy ez az átmenet hogyan szei csupán. Tehát nem feltét-

zajlik le, és miért zajlana le, arra lenül valamilyen ökológiai ka-
nincs egyértelmű válasza a tasztrófától való félelem szüli
makroökonómiának. Nagyjából őket.
csak a modernség azon opti- A modernt sokféle irányból
mizmusa marad, miszerint ami és különböző intenzitással lehet
ma megoldhatatlan problémának kritizálni. Miután mindezek a
látszik, az holnapra eltűnik, kö- kritikák ökológiai vetületében is
szönhetően az emberi zseniali- megjelennek, így nem lehet
tásnak és a tudománynak. Ez egységesen beszélni egy egysé-
viszont egyelőre egy utópikus, ges mélyökológiáról. Sok eset-
optimista jövőkép. A tudomány- ben jóval nagyobb a szakadék
ba vetett hiten kívül most semmi két modernkritikus ökológiai
sem látszik alátámasztani azt, irányzat közt, mint amekkora
hogy az ökológiai katasztrófa szakadék a moderntől elvá-
elkerülhetővé, állandóan elodáz- lasztja őket.
hatóvá válik. Vagyis éppúgy Nagy vonalakban a követke-
gondolkodhatnánk negatív for- ző típusok nevezhetők meg.
gatókönyvekben is9. Ez átvezet Egyrészt lehet támadni a
bennünket a modernizmust kri- modernt a premodern szem-
tizáló ökológiai irányzatokra. szögéből: egy romantikus né-
zőpontból, mely egy szélsősé-
ges változatban szélsőjobbos
2. A modernkritikus ökológiák irányt vehet. Hasonlóképp lehet
támadni egy posztmodern
A modernitáson kívül álló szemszögből (mely eleve nem
ökológiai irányzatok, (melyeket takar egy egységes irányzatot)
szokás radikális vagy mélyökoló- vagy egy progresszív baloldali
giának is nevezni) általában egy szemszögből, mely szintén le-
átfogóbb modernségkritika ré- het szélsőséges is. De talán
nincs is értelme az efféle tipi-
9 Különböző forgatókönyveket mutat zálásnak, s most nem is lehet
be például Somogyi (1997). Szerepel célunk, hogy akárcsak néhányat
köztük a tudományba vetett opti- is részleteiben bemutassunk.
mizmus is „kolumbuszi út” néven. Ehelyett a felvilágosodás ha-
Emellett azonban leír három másik
jövőképet, melyek között szerepelnek
gyományát féltő Ferry 1994-es
negatívak is, s közös jellemzőjük a könyvére reagálva néhány kér-
moderntől való eltávolodás valami- dés esetén azt próbáljuk meg-
lyen irányban.

MŰHELY
5-82. OLDAL
nézni, mennyire lehetnek jogosak együtt, a különbözőségek di-

Ferry aggályai az ún. mélyökoló- csőítése gyakran ellenséges a
giával szemben. köztársasági közösségformával
Ferry lényegében annak a fé- stb.” [Ferry, 1994. 267. o.]
lelmének ad hangot, hogy a fel- Mindezzel kapcsolatban a
világosodás humanizmusát és következő aggályok merülhet-
absztrakt emberképét megkér- nek fel, amiket később igyek-
dőjelező ökológiai irányzatok szem majd kifejteni: már első
egyrészt veszélyeztetik a demok- pillantásra gyanús, hogy Ferry
ráciát, mivel vagy absztrakt em- sok – mint fentebb láttuk –
berkép híján – állítása szerint – egymástól távol álló és ellent-
eleve kizárja a társadalmi párbe- mondó irányzatot mos össze,
széd és konszenzus lehetőségét, méghozzá tendenciózusan: a
vagy olyan emberképe van, mely negatív lehetőségeket kiemelve.
az embert újra a természet részé- Másrészt sok kritika azon ter-
vé teszi, s lemond szabadságáról, mészet-ember kettősség néző-
s így megszűnik etikai lény lenni. pontjából fogalmazódik meg,
Illetve fél attól, hogy a túlzott amely csak a modernista szem-
(romantikus) természetszeretet léletnek része.
együtt jár a hasonlóan intenzív Az első kritika előzetes és
embergyűlölettel, vagyis újból nem elégséges alátámasztására
tért nyer a szélsőjobb (és szélső- álljon itt néhány sor a könyv
bal), s a felsorolást még alig azon fejezetéből, mely a náci
kezdtük el. De idézzünk is a ökologizmust mutatja be: „A
könyvből: „a mély-ökológia ide- liberalizmus ideológiájára utal [a
áltípusának bemutatásakor al- náci] Schoenichen az 1935-ös
kalmam volt azt kifejteni, melyek [természetvédelmi] törvény
a legnyilvánvalóbb torzulásai védésekor: ’A kultúra általában
ennek az új hitvallásnak: a radi- és a városiasodás elmossa a
kális antimodernizmus a tekin- különbségeket, szakadatlanul
télyelvű politikai modellek tér- visszafojtja a tiszta és eredeti
hódításának készíti elő a terepet, nemzeti lényeg érvényesülését,
az erkölcs tudományosítása elke- a gazdaság racionalizálása pedig
rülhetetlenül dogmatizmushoz lassanként eltünteti a tájak ere-
vezet, a természet istenné ma- deti jellemvonásait.’ Szükséges
gasztosítása az embert gyökerei tehát – e megoldást egyaránt
megfosztásával gyanúsított mo- átveszik a hagyományőrző for-
dern kultúra elvetésével jár radalmárok és a hatvanas évek

VARSÁNYI KORNÉL
baloldali mozgalmai, Heidegger Mindezzel azonban egy ko-

és Marcuse, Alain de Benoist és moly gond van. A jog alapvető-
Félix Guattari – visszahozni a en emberi fogalom, az emberek
többes számot és a csoportok, közti viszonyok szabályozására
egyének közötti különbségtételt. lett „kitalálva”. Itt egyet kell
Így lehet szembeszállni a Világ- értenünk Ferry-vel, miszerint
kapitalizmus mozgatóerejével, a azt a jogot, ami alapvetően épít
hatalmas egységesítéssel, az a felelősség elvére, s így döntési
’elamerikaiasítással’.” [Ferry, szabadságot feltételez, nehezen
1994., 222. o.] Látható, hogy terjeszthető ki az emberen túl-
nem csupán egymással egyébként ra.
szembenálló csoportokat sikerült A mély-ökológia számára
azonos nevezőre hoznia, de azonban a jogalanyiság kiter-
olyan embereket is, mint a náci jesztése csak egy konkrét út
Schoenichent (illetve a szóban lehet a karteziánus humanizmus
forgó törvény alapelveit lefektető meghaladására. Ferry viszont
Hitlert is!) és Marcuse-t.10 No de ezt fordítva állítja be: úgy építi
ne menjünk ennyire előre. fel ellenérveit, mintha a mély-
A könyv mintegy felében ama ökológia elsősorban a jogok
kérdés van terítéken, miszerint kiterjesztésében lenne érdekelt,
adhatók-e jogok az állatoknak ami mellesleg a karteziánus
vagy akár az azon túli természeti emberközpontúságról való
lényeknek és dolgoknak vagy lemondást is jelenti. Úgy tűn-
sem. A Ferry által idézett mély- het, hogy a modernhez kritiku-
ökológus szerzők természetesen san álló ökológia itt csapdába
a jogok megadása mellett van- került. Elfogadta egy olyan jog-
nak, legalább az állatok számára, rendszer alapjait, mely alapve-
s a jelenlegi elfogadhatatlan hely- tően a felvilágosodás hagyomá-
zetet, ahol a jog és az érték kizá- nyára épült, s ezt próbálta ki-
rólag az ember privilégiuma, a terjeszteni a természet felé. Ezt
karteziánus hagyomány huma- a „fából vaskarika”-stratégiát
nizmusának és antropocent- azonban valószínűleg az az
rizmusának tudják be. igény tette szükségessé, hogy
konkrét ügyekben eredményt
10 Mellesleg kicsit később Habermasról lehessen elérni. Az Egyesült
pozitívan nyilatkozik, ezzel – kicsit
ironikusan szólva – a szokásosnál
Államokban ugyanis – mint
jobban elválasztja egymástól a frank- Ferry is írja – csak az indíthat
furti iskola két generációját egymás- pert, akinek érdekei közvetlenül
tól.

MŰHELY
5-82. OLDAL
sérülnek. Ha tehát egy embertől Ferry a két szféra egyesíté-

távoli vidéken egy ökoszisztémát sének kapcsán félti a modern
megbontanak, pl. egy ipartelep „gyökértelenségre” alapuló
odatelepítésével, akkor ez ellen kultúrát, ahol gyökértelenség
nem lehet jogi úton fellépni, alatt valami olyasmit ért, hogy
hiszen egyetlen ember érdeke nincs determinálva egy kötelező
sem sérül közvetlenül, az öko- jellegű hagyomány, például egy
szisztéma pedig nem jogalany. Itt nemzeti jelleg alapján, vagyis az
két út lehet: vagy az egész termé- emberi szabadságban (s nem
szethez való hozzáállást s vele a meghatározottságban) gyökere-
jogrendszert alapjaiban és egy zik. Márpedig a természethez
lépéssel megváltoztatni, vagy való visszatérést – mint emlí-
csak egyszerűen a meglévő jog- tettük – ennek feladásaként, az
rendszerbe becsempészni azzal ember természeti lényként való
nem teljesen koherens, de a cél- elismeréseként tudja csak ér-
nak megfelelő kiegészítéseket (ti. telmezni.
a természet jogalanyiságát). Nyil- Nos egy ellenpéldaként fel-
ván az utóbbi a könnyebben hozhatjuk Cézanne, Rilke, és a
keresztülvihető, így a gyakorlat hozzájuk kötődő Heidegger
szempontjából jobb az elsőnél. néhány gondolatát.
Viszont alkalmat nyújt a „Van Gogh mellett ma Cé-
modernitás védelmezőinek az zanne-t emlegetik a ’modern
ökologizmus rossz színben való művészet atyjaként’. Ő fektette
feltüntetésére. le a képi közeg autonómiájának
Nézzük azonban, hogy mi végső alapjait. A XX. század
történik, ha a karteziánus ember- művészei, főleg Picasso, végte-
központúság kritikája nem lép lenül sokat tanultak Cézanne
bele a fenti csapdába, és eleve azt formanyelvéből – de költők és
a fajta dichotómiára épülő filozófusok is merítettek tőle.”
szemléletmódot kérdőjelezi meg, [Jamme, 1991] Ez alapján Cé-
mely az emberi társadalmat és a zanne-t nem érheti olyan vád,
természetet Descartes óta a nyu- hogy „veszélyes” nézeteivel és
gati világban elválasztja. Ekkor, működésével „bomlasztotta”
mint mindjárt látjuk, a karte- volna a nyugati kultúrát, s még
ziánus felosztás megkérdőjelezé- csak az sem vethető a szemére,
se nem feltétlenül azonos a két hogy romantikus érzelmektől
szféra teljes egységesítésével. fűtve a múltba, a premodernbe
menekült volna.

VARSÁNYI KORNÉL
Idézzük tovább Jammét: belül marad, megőrzi annak

„1877 után Cézanne […] túllép sajátos humanizmusát és em-
az impresszionisztikusan barát- berközpontúságát. Konkrétan
ságos tárgyakon és felfedez egy azt állítja, hogy ha nem is tulaj-
másik, nem embernek szolgáló termé- donítunk belső értéket, sőt lel-
szetet [kiemelés V.K.]”, majd egy ket a természet egyes részeinek,
idézet következik a festő egy attól még kiválthatnak belőlünk
leveléből: „Nem tudom meg- érzelmeket, azokat szépnek,
valósítani azt az intenzitást, kellemesnek, szeretetreméltó-
amely érzékeim előtt kifejlik, nak találhatjuk, vagy épp ellen-
nem vagyok birtokában a termé- szenvesnek, de csak annyiban,
szetet éltető csodás színgazdag- amennyiben visszatükrözik sa-
ságnak”. Majd ismét Jamme in- játosan emberi jellegünket,
terpretálásában: „A művészet, amennyiben hasonlítanak ránk.
hangzik hitvallása, a természetet S ezen az alapon azt javasolja,
nem utánozza; a művészet a hogy a természet azon részeit
természet és a szellem saját tör- kell megőriznünk, amik szá-
vényszerűségekkel bíró szintézi- munkra rokonszenvesek. Eh-
se.” hez képest lehet majd értel-
Nos mit jelenthet az, hogy mezni Cézanne „nem ember-
nem embernek szolgáló termé- nek szolgáló” természetét. Mint
szet, s ennek fényében mit ért- majd a további idézetekből
hetünk „impresszionisztikusan kiviláglik, ez gyökeresen más
barátságos” tárgyakon? természetkép és így természet-
A „barátságos” tárgyakon ember viszony, mint amit a
minden bizonnyal az embernek modern kapcsán megismer-
szolgáló természetet kell érteni, tünk.
vagyis azt a természet-ember Itt még két dolgot érdemes
felosztást, melyet az eddigiekben megjegyezni: az egyik, hogy
Redclifttel egyetértve a modern- Cézanne láthatólag lemond
hez kötöttünk. Ezen felosztás az arról a nagyfokú önbizalomról,
eddigiekben elég rideg képet hogy úgy gondolja, a termé-
festett a természetről: csupán szetet teljes egészében képes
mint anyagi szükségletek kielé- befogadni és megérteni11. A
gítésének eszközei jelentek meg a
környezet tárgyai. Ehhez a 11 Az is kiérezhető azonban, hogy
szemlélethez képest Ferry is el- Cézanne a természetet jóval gazda-
mozdul, de végig a modernen gabban hagyja megjelenni, mint a
modern tudomány.

MŰHELY
5-82. OLDAL
másik hogy ez a váltás, a korábbi nincs lelke. De ez naponta vál-

természet-ember kettősség elha- tozik. Tudni kell fogni őket,
gyása nem jelenti Cézanne-nál a körül kell hízelegni őket, ezeket
természet és ember teljes össze- az urakat. – Ezek a poharak,
mosását, egy szintre helyezését. ezek a tányérok, ezek beszél-
Erre utal a művészet, mely sajá- getnek egymással, meghitt sza-
tosan emberi tevékenység, s mely vakat váltanak egyre’. […] A
Cézanne felfogásában összeköti dolgok az ő szemében nem egyszerű-
a természetet és szellemet. en a rendelkezési állományába utalt
„Cézanne a ’látás megválto- eszközök: ’[…] Miért szabdaljuk
zatását’ kezdeményezi, aminek az föl a világot? Önzésünk tükröződik
a lényege, hogy ’a valóságot kizá- ebben? Mindent használatba aka-
rólag mint a szem történését kell runk venni.’ [kiemelés V.K.]”.
megragadni, minden állítólagos Az utóbbi idézetekben hem-
tudást ki kell iktatni’.” zsegnek az olyan gondolatok,
Cézanne tehát azt kívánja el- melyeket Ferry könyvében ve-
érni, hogy más is lássa ezt a má- szélyesen antihumanista, a fel-
sik, az ember nélküli természetet. világosodás minden eredmé-
Ezt kívánja képein elérni a színek nyét nivelláló és így demokrá-
sajátos használatával. A látás ciaellenes gondolatoknak titu-
megváltoztatásának szükségessé- lált. Azt azonban már érezhet-
gét egyrészt magára érti, de tük korábban is, hogy itt szó
ugyanúgy a nézőre is, aki képei sincs antihumanizmusról, em-
előtt áll. „Minden állítólagos berellenességről. Ha már min-
tudást ki kell iktatni.” Másképp: denképp ezt a szót kell hasz-
le kell magunkban bontani a nálni, egy másfajta, nem a mo-
modern világ által belénk nevelt dern alapjául szolgáló, „min-
látásmódot. Ha engedjük, hogy dent használatba venni akaró”
sajátosan humanistára és ember- humanizmusról van itt szó,
központúra nevelt tudatunk ér- hanem olyanról, amely képes a
telmezze a látottakat, nem lát- dolgokkal más jellegű, – Rilke
hatjuk másképp a természetet, kifejezésével – belső kapcsola-
mint eddig. Ki kell hát iktatnunk tot teremteni: nem tárgyként,
állítólagos tudásainkat. Erre utal hanem dolgokként tekinti a
Cézanne. dolgokat.12
„A dolgok ’lelkének’ kibontá-
sa izgatta: ’Azt hiszik, hogy egy 12 Rilke Cézanne-ról írt leveleiben a
cukortartónak nincs arculata, képek kapcsán a „megjelenő
dologgáválást” ünnepli. S a dolgok-

VARSÁNYI KORNÉL
„Rilke abban a képben fog- pük nem absztrakt. Maga Ferry

lalja össze Cézanne művészeté- is idéz például Sartre Az egzisz-
nek reá tett hatását, hogy legszí- tencializmus humanizmus című
vesebben ’minden pillanatban a röpiratából, konkrétan annak
földre tennénk a kezünk, mint az alátámasztására, hogy az ember
első ember’; […] mindez nagyon több, minőségileg más, mint az
közel áll Merleau-Ponty érzésé- állatok vagy a más természeti
hez, aki négy évtizeddel később lények és dolgok, s ez a mássá-
azt írja, hogy Cézanne az első ga abból fakad, hogy alapvető-
szót kimondó ember nehézségeit en szabad, míg a többi létező
élte át.” eleve meghatározott. Azonban
Vagyis Cézanne modernség- Ferry itt véleményem szerint
ellenessége korántsem jelentette csúsztat, vagy legalábbis elhall-
az emberi szabadság feladását. gat dolgokat. Az egzisztencia-
Sőt sokkal szabadabb embert lizmus ugyanis a felvilágosodás
képzelte el, mint a modern. hagyományát kritizálja, ebből
S végül térjünk rá még két született. Ráadásul az emberi
fontos kérdésre: az absztrakt szabadság az egzisztencialisták-
emberképre és ennek kapcsán az nál éppen azzal függ össze,
emberi különbözőség és a de- abból következik, hogy elveti az
mokrácia kérdésére. absztrakt emberképet. Sartre is
Cézanne (és részben Rilke is), úgy véli, hogy az ember nem
mint már utaltunk rá, a XX. szá- eleve valamilyen, hanem maga
zad több filozófusára is hatással dönt arról hogy milyen lesz.
volt, mindenekelőtt Heideggerre Ahogy Kierkegaard mondja:
és Merleau-Pontyra.13 Velük a minden pillanatban választjuk
filozófia több „ága” is bekerül önmagunkat. Vagyis döntéseink
látószögünkbe, úgymint feno- összessége vagyunk. Heidegger
menológia, hermeneutikai feno- úgy ír erről, hogy az ember
menológia, egzisztencializmus. mindig csak a konkrét helyze-
Mindezen „szellemi áramla- tekben, vagyis csak a világba
tokban” közös, hogy emberké- belehelyezve létezik [Dasein
mint világban-benne-lét]. Az
ról mint „az élő, a megélt, a minket is ettől elvonatkoztató vagyis
tudó” dolgokról beszélt. [Jamme, absztrakt emberkép csak konst-
1991].
13 Heidegger Cézanne kapcsán egyene-
rukció.14
sen arról beszélt, hogy „az ő gondo-
lati útja a maga módján megfelel Cé- 14 Ennek fényében még világosabb,
zanne művészeti útjának”. [uo.] hogy Cézanne számára miért sokkal

MŰHELY
5-82. OLDAL
Az absztrakt emberkép hiánya Ferry által védelmezett modern

mintegy maga után vonja az hagyományból.
absztrakt, objektív erkölcs létjo- Mindezzel talán sikerült
gosultságának megkérdőjelezé- megmutatni, hogy létezhet vagy
sét, ami szintén épp a nyugati kifejthető egy olyan ökológiai
filozófiai hagyománnyal áll gondolat – az egzisztencializ-
szemben, azzal a hagyománnyal, mussal valamiképp rokon her-
amire a tudomány mellett legin- meneutikai fenomenológia
kább épít a modern.15 Az erköl- alapjain –, mely elveti a modern
csi megfontoláso teljes egészé- ember-természet felosztását, a
ben az egyén szintjére kerülnek. karteziánus humanizmust, s
Ez épp a dogmatizmus illetve a mégsem foglalja magában –
tudományos erkölcs ellentéte. legalábbis nem lényegéből fa-
Már csak arra térünk ki, hogy kadóan – azon veszélyeket,
az absztrakt emberkép és objek- melyeket a modern védelmezői,
tív erkölcs hiánya nem jelent azt, mint Luc Ferry általában a
hogy azt mindenféle emberi pár- mély-ökológiához kapcsolhat-
beszéd és így társadalmi meg- nak.
egyezés lehetetlen. A kommuni-
káció éppen egy fontos kulcsszó. Összefoglalás
Az egzisztencialistáknál említ-
hetnénk itt például Jasperst, aki A zöld közgazdaságtan
mint mondja, nem élhet ki-ki a irányzatai általában csak megle-
maga elszigeteltségében. Vagy hetősen szűk értelemben tar-
hivatkozhatnánk Buber, illetve talmaznak alternatív gondola-
tanítványa, a fenomenológus tokat: betagozódnak abba a
Lévinas, s mellette a Heidegger- karteziánus hagyományba, mely
tanítvány hermeneuta Gadamer a természetet és az embert
életművére is, ahol középponti végletesen szétválasztja, s a
helyen szerepel többek közt a természetet csak mint az embe-
Másik illetve a párbeszéd (nyelv) ri társadalom környezetét képes
kérdése. Természetesen fel le- értelmezni. S maga a kérdés-
hetne hozni negatív példákat is, feltevés, hogy miként lehet
de ilyen példákat mi is említhet- fenntarthatóvá tenni a fejlődést,
nénk – talán könnyebben is – a szintén a felvilágosodás ha-
gyományából ered.
szabadabb az ember, mint a modern A valódi alternatívának te-
szemében. kinthető irányzatok ezért magát
15 Vö. Redclift (1993)

VARSÁNYI KORNÉL
a fenti felosztást kell, hogy felül- modernitás-kritikát, melynek

vizsgálják, vagyis kritikusnak kell ökológiai mondanivalója is van,
lenniük a modernnel szemben. s mégsem kell, hogy önkény-
Tény, hogy a modern-ellenesség uralmi rendszerhez vezessen;
akár szélsőséges, pl. ökofasiszta amely nem antihumánus, és az
formában is jelentkezhet, de ez emberi szabadságot (melyet a
alapján nem vethető el a felvilágosodás hívei a legjobban
modernt kritizáló ökológia min- féltenek) inkább kiterjeszti,
den irányzata. E dolgozat igye- mintsem szűkítené.
kezett felvillantani egy olyan

MŰHELY
5-82. OLDAL
IRODALOM
CAPRA, Fritjof: A newtoni világgé- CÉZANNE – RILKE –

pezet HEIDEGGER. In: Utak és
FERRY, Luc: Új rend: Ökológia. tévutak. A budapesti Hei-
Mérleg-sorozat, Budapest degger-konferencia előadá-
1994. sai. (Szerk. Fehér M. Ist-
GEORGESCU-ROEGEN, Nicolas: ván.) Atlantisz, 1991.
The entropy Law and the REDCLIFT, Michael: Sustainable
Economic Problem. The Deve- Development: Needs, Values,
lopment in Ecological Rights. Environmental
Economics 1971 pp. 237- Values 2 (1993) pp. 3-20.
246. SOMOGYI Ferenc: A vegyes-
KEREKES Sándor: A Janus-arcú gazdaság evolúciós perspektívái.
közgazdaságtan. Ökotáj 4. Veszprémi Egyetemi Kia-
1993. nyár 15-19. o. dó, Veszprém, 1997.
JAMME, Christoph: Ahogy a dol-
gok veszendőbe mennek.

MIVEL ÉRTÉK-EL?
A döntéshozásról és a környezetgazdaságtani
értékelési eljárásokról
TUKACS ANDRÁS
A NAPJAINKBAN egyre fokozódó születnek megoldási javaslatok a

környezeti terhelés eredménye- természet megóvása érdekében.
képpen a politikában, a gazda- Ám így a piaci logika egyre több
ságban és a civil társadalomban tényezőre (természeti javak) ki-
egyaránt előtérbe került a kör- terjed, amelynek célja a mennyi-
nyezetvédelem kérdése. Ezzel ségileg, monetáris egységekben
kapcsolatban számos kérdés meghatározható nettó haszon
fogalmazódhat meg: Mit kell elérése. Vannak közgazdászok,
tennünk? Valóban katasztrófával akik a megoldást a természet
fenyeget-e a jelenlegi életmódunk nyújtotta szolgáltatások számsze-
folytatása? Ha igen, hogyan ke- rűsítésében vélik felfedezni. Azaz
rülhetjük ezt el? Kinek mit kell ha megfelelően, pénzben kifeje-
tennie, kié a felelősség? zünk minden költséget és hasz-
A közgazdaságtan főárama16 not, ami a környezethez kap-
úgy tűnik, megpróbál reagálni az csolódik, akkor már a piaci fo-
új helyzetre, és például az lyamatokon keresztül eljutunk a
externáliák (Pigou [1920]), illetve kívánt eredményhez (Holland
a tulajdonjogok kérdésére (Coase [1995]). A környezetpolitikai
[1960]) vezet vissza néhány kérdések viszont sokkal össze-
problémát. Új és szerencsére tettebbek ennél, számos más,
egyre szélesebb skálán mozogva nehezen strukturálható hetero-
gén célt kell megvalósítaniuk,
16 Továbbiakban, amikor a közgazda- ezért csupán a piacra hagyatkoz-
ságtanra vagy a közgazdászokra hiva nem juthatunk megfelelő
vatkozok az itt említett neoklasszikus eredményekre. Ehhez a piacon
hagyományra épülő főáramú közgaz- kívüli társadalmi értékbecslésre
daságtanra, illetve annak követőire
gondolok.

MŰHELY
5-82. OLDAL
/egyeztetésre/ van szükség. bír. Ha az értékelést elválasztjuk

(Kapp [1983]) magától az aktuális döntéstől,
A kérdés tehát adott: Szabad- akkor az ott nyert eredmény a
e a környezetgazdaságtan kínálta politikusok számára inputot je-
módszertannal pénzbeli értéket lent, amely alapján döntéseket
adnunk a természeti erőforrás- hozhatnak.
oknak17? A következő írás arra „A közgazdaságtan a választás
vállalkozik, hogy megmutassa tudománya” (Kerekes [1998]),
mik azok az okok, amelyek „el- tehát egy módszert kínál, ami
torzíthatják” az értékelés ered- megkönnyíti az értékelést, illetve
ményét, és a neoklasszikus el- lehetővé teszi a monetarizált
méletből levezetett környezetér- formában való kifejezést, élesen
tékelési módszerek a gyakorlat- elválasztva ezzel a döntéshoza-
ban milyen gondokkal szembe- taltól az értékelési procedúrát.
sülnek, ugyanakkor megpróbál Azonban meg kell jegyezni, hogy
betekintést nyújtani egy más a tudomány a választáshoz kínál
jellegű döntési eljárásba. egyfajta eszköztárat, és ennek
elfogadása szintén politikai kér-
Értékeléssel elérendő cél dés.
Lényeges pont még a természet-
A környezetértékelés első- hez való viszonyunk. Bárhogyan
sorban a döntéshozatalon ke- is nézzük – akármennyire
resztül járulhat hozzá a természet ökocentrikusan is – semmikép-
megóvásához. Mivel az életünk pen nem szabadulhatunk a saját
során folyton választásra kény- nézőpontunktól a természet fel-
szerülünk, a döntések elkerülhe- becsülésénél. Ha túlzás lenne is
tetlenek. A döntési folyamat azt állítani, hogy az ember gene-
részeként kiértékeljük a külön- rálja egyedül az értékeket, vi-
böző lehetőségeket, és utána ez szont sok minden tűnhet az em-
alapján választunk közülük. Az bernek értékesnek, ami az ember
értékelés során megállapítjuk mi megjelenése előtt nem számított
az, ami fontos számunkra és az, annak, tehát valójában egy telje-
milyen jelentősséggel (értékkel) sen új értékstruktúrát állítunk fel,
ami sokkal inkább kezelhetővé
17 A környezeti javak, természeti erő- teszi a döntéseket, mintha meg-
források fogalmát szinonimaként próbálnánk a természetben meg-
használom, ide értve mindent ami a levő értékeket fellelni. Lévén a
természeti környezetünk része (álla- döntéseket mi hozzuk, csak érté-
tok, növények, tájak, ásványok stb.)

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
kekkel átitatott mérlegelés során gálnunk, vajon mennyire szabad

kerülhet erre sor. Ám lehet, hogy a gazdaság válaszait elfogadnunk
kifejezhetjük az értékeket embe- vagy elvetnünk. Tudatosítanunk
rek által anélkül, hogy homo- kell, hogy különböző felfogással,
centrikusak volnánk: felismerni, céllal tevékenykednek az egyes
hogy egy organizmusnak van tudományágak: a biológusok ér-
belső értéke, nem jelenti azt, tékeléskor például az ökoszisz-
hogy nem bánhatunk vele bizo- téma funkcióira összpontosíta-
nyos esetekben úgy, ahogy cél- nak, a szociológusok vagy pszic-
jainknak megfelel. Ez a felisme- hológusok a természet érték-
rés csupán azt mutatja meg, hogy konstrukcióira és esztétikai érté-
lehetnek olyan helyzetek, amikor keire koncentrálnak, míg a köz-
nem szabad úgy bánni az orga- gazdászok a természet produktív
nizmussal, mintha pusztán a saját szolgáltatásaira és fogyasztói
érdekünket szolgálná (Lee preferenciákra fókuszálnak
[1996]). Tehát fontos, hogy ne (O’Hara [1996]). Ezeket kellene
keverjük össze az ember néző- valamilyen módon integrálni,
pontját az emberi önérdekköve- melyhez segítséget a deliberatív
téssel, mert „emberi” nézőpon- demokrácia nyújthat.
tunktól nem, de kizárólag önző A környezetgazdaságtani elmélet
célokat szem előtt tartó ember- főbb jellemzői
képünktől megszabadulhatunk.
Az értékek meghatározásánál a Célszerű a közgazdaságtanról
legnagyobb problémát a hatások alkotott képet árnyalni. A rész-
kimutatása okozza, ez vonatko- letes történeti fejlődés pontos
zik mind a gazdasági, mind az elemezése nélkül, fontos némi
egyéb módszerekre, ettől lesz megjegyzést tenni a neoklasszi-
igen bonyolult és nehézkes az kus alapból táplálkozó környe-
értékelés. A természettel kap- zetgazdaságtanról. Az utilitarista
csolatos kérdések igen sokrétűek, etika megalapozta a közgazda-
nem lehet pusztán gazdasági ságtani gondolkodást, két leg-
problémaként kezelni azokat, fontosabb jellemzője a követ-
hiszen ugyanúgy hatással vannak kezmény- és a haszonelvűség. Az
a kultúrára, egészségre, politikára előző szerint egy cselekedet he-
és általában véve az egész társa- lyességét vagy helytelenségét a
dalomra. Ezért sokkal szélesebb belőle következő eredmény hatá-
körű megoldásokban kell gon- rozza meg, az utóbbi alapján
dolkodni, illetve felül kell vizs- pedig valamilyen végső állapot –

MŰHELY
5-82. OLDAL
boldogság, jólét, öröm – számít sajátos újításokkal gazdagította a

önmagában véve jónak. A szűk neoklasszikus gazdaságtant. A
értelemben vett utilitarista etiká- modern környezetgazdaságtan
ban csak az egyén hasznossága fontos eredményei közé tartozik,
(jóléte) marad célnak, míg az hogy elismeri a nem-használati
igazságosság vagy a méltányosság érték fontosságát, a bizonytalan-
akár teljesen eltűnhet. A közgaz- ság és irreverzibilitás meglétét.
daságtanban ezek kiegészülnek Elfogadja még, hogy az opti-
még a paretoi elvekkel, melyek malitás nem azonos a társadal-
szerint, ha senkinek nem csök- milag optimálissal (Pearce et al.
ken a hasznossága és az [1989]). Ráadásul a létezési érté-
összhasznosság növekszik, akkor kek elfogadásával szakít a ha-
optimális az elmozdulás, azaz szonmaximalizáló emberképpel.
előtérbe kerül egyfajta igazságos- Viszont a modellekben mégis a
sági szempont. Továbbá felme- társadalmi összhasznosságot
rült még az externáliák inter- próbálja kifejezni, azzal hogy a
nalizálása (Pigou [1920]), amely a preferenciákat aggregálja, ám a
közösségre gyakorolt nem-szán- jólét maximalizálás nem azonos a
dékolt hatást próbálja kiküszö- hasznosságmaximalizálással.
bölni. A idő során számos válto- Ugyanakkor ezek az előbb emlí-
záson ment keresztül az elmélet, tett szempontok döntően befo-
azonban egy sarkalatos pont, az lyásolják a környezeti politikák
egyéni szintre delegált döntés irányát, így azzal, hogy a kör-
továbbra is fontos jellemzője nyezetgazdaságtan eltekint a bi-
maradt a neoklasszikus paradig- zonytalanság és a társadalmi op-
mának. Kapp [1983] például az timum kiszámításától, egyben
etikai redukcionalizmus ellen kétségessé teszi az értékelés
érvel: szerinte a gazdaság leg- eredményének alkalmazhatósá-
fontosabb problémái kollektív gát.
döntéshozatali kérdések, ame-
lyekkel nem lehet az egyéni raci- Környezetértékelés pénzben
onalitásból levezetett kifejezések
alapján foglalkozni. (az utilita- A természeti javak gazdasági
rizmussal kapcsolatos további értékelésével már felismertük a
észrevételekért lásd Sen-Williams javak szűkösségét és jelentőségét,
[1982]) ugyanis a közgazdaságtan nem
A környezetgazdságtan egy spe- kezeli többé ezeket az erőforrá-
ciális területre szakosodott, ezért sokat szabadon kihasználható

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
adottságokként. A környezetgaz- Az előnyök és hátrányok mérle-

daságtan célja, hogy monetarizált gelése önmagában nem okoz
formában jelenítse meg a termé- gondot, viszont az a módszer,
szet értékét. Ezáltal a döntésho- ahogy a közgazdaságtan azokat
zatalhoz egy világos, könnyen használja, illetve a hasznok és a
kezelhető, a politikusok számára költségek meghatározása, ame-
érthető eredmény kerül. Továb- lyekből végül monetáris formá-
bá a közös mértékegységben ban megjeleníthető eredményt
kifejezett érték egyben jó össze- von le, számos elméleti, illetve
hasonlíthatóságot jelent, tehát az gyakorlati problémát hordoz.
alternatívák közötti választás A környezeti problémák megol-
leegyszerűsödik. (Kerekes dásáért a neoklasszikus közgaz-
[1998]) daságtan a standard kereslet-
Ilyen monetáris értékelésre kínálat görbékhez fordul, tehát
kerülhet sor, amikor bizonyos piaci műveletekben részt vevő
környezetet érintő kérdésben egyének segítségével jeleníti meg
döntéshozásra kényszerülünk, a társadalom akaratát. A kereslet
amelyhez pontosan fel kell tud- és kínálat automatikus alkalmaz-
nunk mérni a hasznokat és a vele kodása során kialakul egy egyen-
járó költségeket. Olyan helyze- súlyi helyzet, amelyhez egy adott
tekről van szó, mint például a ár tartozik. Napjainkban a kör-
tiszai ciánszennyezés okozta kár, nyezeti javak esetében ez nyilvá-
egyes gyárépítésekhez szükséges nul meg az igen elterjedt költség-
környezeti változtatással járó haszon elemzésekben (Cost-
károk és hasznok. A közgazda- Benefit Analysis, továbbiakban
ságtan megpróbálja ezeket a CBA). A népszerű döntéssegítő
hasznokat és költségeket mérni, eljárás összeveti a projektben
és ezek alapján döntési eszközö- felmerülő költségeket, az azoktól
ket nyújtani a politikának. Az elvárt haszonnal, és amennyiben
értékelés tehát irányulhat: a hasznok meghaladják a költsé-
• A környezetet és a termé- geket, a projektet érdemes meg-
szetet érintő beruházások valósítani. Ekkor a környezet-
költség-haszon elemzésére; gazdaságtan megpróbálja kife-
• Környezetvédelmi szabályo- jezni a társadalom értékrendjét,
zók bevezetésére; és ennek segítségével pénzegysé-
• Természeti vagyon felméré- geket rendel a természeti javak-
sére. hoz, amely kifejezi, mekkora
Marjainé [2001] hasznossággal bírnak a társada-

MŰHELY
5-82. OLDAL
lom számára. Az elérni szándé- kitermelés vagy károkozás során

kolt cél egyértelmű, de felveti a előálló költségeket, és így szem-
kérdést, hogy egyáltalán ki lehet- beállíthatók a hasznok és költsé-
e fejezni a társadalom gek. A CBA eljáráshoz tehát
összhasznosságát. célszerű különválasztani a hasz-
A közgazdaságtan alapján a ter- nokat a költségektől.
mészet értéke az egyéneknek A környezetértékelési mód-
nyújtott hasznosságon keresztül szerek egy lehetséges felosztását
alakul ki. A gyakorlati alkalmaz- mutatja be az 1. táblázat
hatóság miatt ki kell számolni a
A pénzbeli értékelési módszerek összefoglaló felosztása
Keresleti görbe alapján becsülõ módszerek

Feltárt preferencia Kinyilvánított preferencia
Közvetett Közvetlen Közvetett Közvetlen
Feltételes Feltételes Utazási költség Piaci árak
választás értékelés módszer
Feltételes Hedonikus ármódszer Mestersé-
rangsorolás ges piac
Kereseti különbségek
Megelõzési költségek
Jólétmértékek Fogyasztói többlet
Nem keresleti görbe szerint értékelõ módszerek

(hatás–válasz)
Kiesett jövedelem
Helyettesítési költségek
Védekezési költségek
Helyettesítõ piaci javak
Árnyékberuházás módszere
A termelékenység változása
Nem származtatható keresleti görbe
Valódi jólétmérték nem határozható meg
Információ a döntéshozóknak
1. táblázat, Forrás: Marjainé [2001]

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
A tipológia alapján megkülön- Az értékelés - abban az értelem-

böztetjük a keresleti görbe alap- ben, mint a természeti javakból
ján becsülő módszereket azoktól, nyerhető hasznok meghatározá-
amelyekből nem származtatható sa, és a jólétmértékek nagyságá-
keresleti görbe. Ez utóbbi mód- nak társítása – viszont sokkal
szerek csupán a környezeti vál- több módszertani kérdést vet fel,
tozások hatásának következmé- azonban a döntéshozáshoz(kor)
nyeit bizonyos előre meghatáro- alapvető fontossággal bír. A
zott szempontok alapján mérik. környezetgazdaságtan a környe-
Tehát a vizsgálat tárgya annak a zeti erőforrások nyújtotta hasz-
pénzbeli értéknek a meghatáro- nokat az egyéni fogyasztók fize-
zása, amelyet a természet javulá- tési hajlandóságán keresztül vizs-
sa vagy romlása okozott. Például gálja. Ez alapján az értékek az
az egészségügyi költségek csök- ember számára a teljes gazdasági
kenése, vagy a javuló levegő mi- értékben (TGÉ) öltenek testet,
nőség miatti termelékenység amely használattal (Use Value) és
növekedés. Ezek a módszerek nem használattal (Non-Use
nem adnak választ arra, milyen Value) összefüggő értékeket tar-
jólétszint változás történt, hanem talmaz (lásd 1. ábra). Ezeken
csak egy pénzbeli értéket kalku- belül a közvetlen használati érték
lálnak, amely a döntéshozóknak monetárisan is könnyen kifejez-
szolgál segítségül. Ez a terület hető, hiszen a javakat, szolgálta-
rendkívül hasznos információkat tásokat áru formájában piacon
szolgáltathat, és itt sokat tehet a mérhetjük. A közvetett haszná-
közgazdaságtan. Ide tartozik még lati érték, már nem jelenik meg
a helyreállítási költség (restorati- azonnal, legfeljebb a természeti
on) és a helyettesítési (replace- tőke hiányakor. A választási le-
ment) költség mérése, amelyek hetőség a számunkra nyújtott
azt mutatják, mennyibe kerülne későbbi szolgáltatások értéke,
az okozott kár eltüntetése, vagy egyfajta opciót jelent. A nem
az eredeti állapot helyreállítása. használattal összefüggő értékek
Ha ezeket, illetve egyéb ráfordí- közé az örökölhetőség és a léte-
tásokat valóban és pontosan meg zési érték tartozik, azt fejezi ki,
lehetne határozni, akkor ezen a hogy magával a létezésével pl.
téren tudna a gazdaságtan a talán valamilyen növény, mekkora
a legjobban hozzájárulni a ter- hasznosságot nyújt.
mészet értékeléséhez.

MŰHELY
5-82. OLDAL
1. Ábra, Forrás: Kerekes[1998] 29. o
Ezek az értékek szinte mindent tások során fejezik ki a preferen-

magukban foglalnak, a nehezeb- ciájukat (például vásárlás alkal-
bik rész viszont a mérésük, kü- mával), akkor kinyilvánított pre-
lönösen monetáris formában ferenciáról beszélünk. A feltéte-
kifejezve. Erre több elfogadott les értékelést (Contingent Valua-
módszer van (lásd 1. táblázat tion) alkalmazzák a „rejtőzkö-
keresleti görbe alapján becsülő dő”18 preferenciák kimutatására,
módszerek). A teljes gazdasági tehát arra, amit az illető személy
érték elkülönített alkotórészen- választani szándékozik a felsorolt
kénti becslése szinte lehetetlen, lehetőségek közül. A kinyilvání-
azonban a TGÉ egészét lehetsé- tott preferenciákat ún. élvezeti ár
ges (Cummings-Harrison (hedonic price) és utazási költség
[1995]). Célszerű megkülönböz- (travel cost) módszerrel mérik.
tetni a feltárt (stated) és a kinyil-
vánított (revealed) preferenciá- 18 A ki nem nyilvánított preferenciák
kat. Ha az egyének valós válasz- feltárására

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
Az élvezeti ár megméri, mekkora emberek értékeiről, és ezt lehe-

árkülönbség van például a kü- tőleg pontosan, monetáris for-
lönböző természeti helyen fekvő mában megragadják. Előnye,
ingatlanok között, amiből követ- hogy világosan strukturált rend-
keztetéseket lehet levonni adott- szert állít fel, amely megkönnyíti
ságokra vonatkozó emberi ér- a döntéshozatal számára az in-
tékítéleteket illetően. Hasonló az formációszolgáltatást, és a pénz-
utazási költség módszer, amely ben kifejezett értékek és költsé-
egy természeti látványossághoz gek alapján kézzelfoghatóvá válik
való utazás összes költségét ki- más alternatívákkal való összeha-
számolja, így mutatva meg sonlítás. Sokan, akik helytelenítik
mennyit hajlandóak az emberek a pénzbeli értékelést, gyakran
a kikapcsolódás érdekében kifi- elfogadják a gyakorlati alkalma-
zetni. Legfőbb hiányossága a zását, hogy biztosítsák valame-
kinyilvánított preferencián ala- lyest a kompenzációt (például
puló módszereknek, hogy több- természeti katasztrófák után).
nyire csak a használati értékek További érv a pénzbeli értékelés
kifejezésére alkalmasak (további mellett, hogy magas árakkal va-
módszertani elemzésről lásd lóban megmutatható legyen,
Marjainé [2001]). A létezési érté- mennyire fontos a természet
ket a közgazdászok megpróbál- megóvása, de nem biztos, hogy
ják a feltételes értékeléssel kife- ez a módszer garantálja a cél
jezni, ennek technikai megvaló- megvalósulását, illetve a célok
sítása többnyire fizetési hajlan- meghatározása is értékválasztás
dóság (Willingness-To-Pay) vagy kérdése. Marjainé [1999] szerint
elfogadási hajlandóság (Willing- úgy tűnik megszüntethetetlen az
ness-To-Accept) kérdőíveken a konvenció, hogy a pénz a kör-
alapul. Az előbbi esetekben az nyezeti kérdések megoldásának
érintetteket arról kérdezik, közös eszköze maradjon, lehet,
mennyit volnának hajlandók hogy további erőfeszítések szük-
fizetni, hogy megmaradjon pél- ségesek, hogy a pénzbeli értéke-
dául az erdő, vagy mennyi pén- lés nagyobb szerepet kapjon.
zért hajlandók elfogadni, hogy
például tovább romoljon a leve- Ahol nehézségek adódhatnak a pénz-
gő állapota. beli értékeléssel
Mindezek alapján a köz-
gazdaságtani modellek lényege, Szándékom az alapvető neok-
hogy átfogó képet mutassanak az lasszikus téziseken alapuló érté-

MŰHELY
5-82. OLDAL
kelési, illetve döntés-elősegítő egymáshoz. Ezeket az ato-

eljárások elméleti és gyakorlati misztikus-mechanisztikus
problémáinak feltárása. modelleket stabil egyensúlyi
Alaptézisek helyzetek és a rendszer rever-
Az egyszerűsítések kezelhetővé zibilitása jellemzi. (Norgaard
teszik a modelleket, ugyanakkor [1985])
behatárolják alkalmazhatóságu-
kat, ezért az adott probléma Világosan látszik, hogy az ilyen
vizsgálatához kellő körültekintés- egyszerűsítések bevezetésével a
sel kell hozzáállni. közgazdaságtan megkönnyíti az
Nem elhanyagolhatóak azok a elemzést, és a gazdaság lényeges
kiindulópontok, amelyeken a mozgatórugóira koncentrál.
neoklasszikus közgazdaságtan Ugyanakkor a gyakorlatban
alapul: megkérdőjelezhető az alkalmaz-
hatóságuk:
1. A társadalmi viselkedésben,
az emberi lét elkülönült, Arrow [1963] például meg-
önálló individuumként van mutatta, hogy nem lehet de-
jelen, amely megpróbálja ki- mokratikusan és egyben kon-
elégíteni a preferenciáit. zisztensen aggregálni az egyé-
2. Ezek a preferenciák exogének ni preferenciákat egy plurális
és etikailag nem vitathatók. társadalomban
3. A közösségi választás intéz- A piacon nem lehetséges a
ményének az a szerepe, hogy hatékony allokáció, mert a
megmutassa ezeket a prefe- természeti erőforrások nem
renciákat, és aggregálja azo- oszthatóak. (Norgaard [1985])
kat, amivel megadhatja a tár-
sadalom összpreferenciáját.. „A közgazdaságtan a mérhető-
4. Az optimális közösségi dön- ségre tett megállapításaira építi az
tés az, amelyik maximalizálja egész munkáját, mert olyan
az individuumok összes hasz- mozgatórugókkal foglalkozik,
nosságát. (Jacobs [1997]) amelyek mennyiségileg összeha-
5. A természeti szolgáltatások és sonlíthatók” (Marshall [1890]).
erőforrások egymástól jól el- Ahol viszont madarakról, fákról
különíthető komponensekre és természeti értékekről van szó,
bonthatók, és azok csak a cse- ott vitathatóvá válik egy ilyen
re során meghatározott relatív gondolkodásmód kiterjesztése.
áruk alapján viszonyulnak

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
A preferenciák szerepe külö- gán javak, ugyanis olyan jelleg-

nösen hangsúlyos a neoklasszi- zetességeket visel bizonyos faj-
kus modellben, hiszen az érték tájuk, hogy oszthatatlanok, illetve
az egyének számára nyújtott fogyasztásukból nem zárható ki
hasznosságok alapján körvonala- senki. A tulajdonjogi felosztás
zódik. Sen [1977] szerint meg- önmagában számos. nehézséget
különböztethetünk legalább két- hordoz: mi alapján, kinek, milyen
féle preferenciarendezést, egyik döntési joggal kaphasson valaki
esetben az egyén a saját szem- tulajdont. „A társadalom gazdag-
pontjából, másikban a társada- ságának megosztása az emberek
lom szempontjából állapítja meg között erkölcsi, nem ipari jelen-
szerinte mi a jó. Ez utóbbiról a ség” – állította Walras [2000] is, a
közgazdaságtan egyáltalán nem ’marginalista forradalom’ egyik
vesz tudomást. vezéralakja.
A fizetési hajlandósági felméré-
További észrevételek: sekben az emberek külön nyilvá-
nítják ki a véleményüket a saját,
• A preferenciák nemcsak ön- számukra fontos szempontok
magukban léteznek, amit egy szerint. Az ilyen elemzések arra
felmérés alapján meg lehet buzdítanak, hogy magunkat fo-
állapítani, hanem az emberek gyasztóként lássuk, és a termé-
ízlése, gondolkodása, prefe- szethez való viszony is a fo-
renciái folyamatosan változ- gyasztáson alapuljon. Így, amikor
nak és adott helyzetben kü- az emberi preferenciák tükrében
lönbözőképpen konstruálód- vizsgáljuk a környezetet, akkor a
nak (Norton et al. [1998]); természetre adott emberi reakci-
• a preferenciák aggregálása ókat eltorzítjuk. Az emberek
nem vezet az összhasznos- különbözőképpen döntenek
sághoz vagy a társadalom jó- fogyasztóként és állampolgár-
létéhez, hiszen olyan fontos ként, amikor az egész közösség
tényezők, mint például az iga- érdekében lépnek fel (Sagoff
zságosság kimaradnak; [1998]). Ez a fajta szétválasztás
nem könnyű, és talán nem is
Piacosítás és a tulajdon szerepe lehetséges egyértelműen, de a
tiszta fogyasztói választástól lé-
A természeti javak talán legfon- nyegesen különbözik az, amikor
tosabb tulajdonsága, hogy nem közös normák és értékek szerint
egyértelmű vajon köz vagy ma- választunk. Természetesen min-

MŰHELY
5-82. OLDAL
den döntésünk során szerepet hogy független egyének megkér-

játszanak a normák, de nem dezése alapján szabad-e.
mindegy, hogy miről hozunk
döntést, és az kiket érint. A ter-
mészet esetében mindannyiunkat A teljes gazdasági érték becslése
– jelen és jövő generációt egya-
ránt – sújtja a következmény, A teljes gazdasági érték (1. ábra)
ezért igen kérdéses egy fogyasz- fogalmát több felől is érik kriti-
tói döntési modell alkalmazása. kák. Először is nem tartalmazza
Vannak, akik gyakran állítanak az úgynevezett funkcionális érté-
fel párhuzamot a felbecsülhetet- ket („functional value” Vatn-
len művészeti alkotások kereske- Bromley [1994]), amely egyálta-
delmével és a természeti javak lán nem fér bele a használati és
pénzbeli értékelése között, azon- nem-használati érték felosztásba.
ban ez könnyen téves következ- Tehát van egy alapvető létmeg-
tetésekre vezet. Hiszen a műal- őrző szerepe, amely biztosítja
kotásoknál a kizárólagos birtok- nekünk a megélhetést, ezért ér-
lás jogát cserélik, amelyet a kör- téke megfoghatatlanul magas.
nyezet esetében nem nagyon Ezt természetesen nem is kalku-
lehet, viszont a piacosítással itt a lálhatjuk semmilyen módon,
rombolás jogát adják-veszik. viszont figyelembe kell vennünk,
(Holland [1995]) valahányszor döntéseket hozunk
A közgazdászok könnyen át- vele kapcsolatban. Ezt a fajta
siklanak az egyéni preferenciák értéket hívja közgazdaságtan
kontextuális keretein, az indivi- elsődleges értéknek, amely a má-
duum ugyanis a preferenciáit, sodlagos értékek (köztük a TGÉ)
társadalmi csoporthoz szorosan előtt van, mert a természet épsé-
kötődő tagként alakítja. Ebből ge feltétele annak, hogy a má-
következően nem a fizetési haj- sodlagos értékeket élvezni tudjuk
landóság mérése a feladat, ha- (Marjainé [2001]). A természet
nem a diskurzus kialakítása arról, számunkra olyasmit jelent, ami
hogy mit érdemes individuu- túl van az értékelésen, nélküle
mokkal értékelni és miért (Vatn- nem maradhat fenn az emberi-
Bromley [1994]). A közösséggel ség, ezért olyan felbecsülhetetlen
kapcsolatos döntéseket a közös- életfenntartó funkciót lát el, amit
ség által lehet meghozni, de hogy nem lehet semmilyen mértékben
milyen formában, az nem min- kifejezni.
degy, mindenesetre kétséges

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
A teljes gazdasági érték által rek (élvezeti ár, utazási költség)

kijelölt keret elméletileg jó vizs- hátránya, hogy bár nagymérték-
gálati alapot nyújthat, azonban a ben kiszűri a választásban szere-
használata és mérése igen sok pet játszó több különböző té-
gondot okoz. A közvetlen hasz- nyező hatását, nem feltétlen lehet
nálattal járó gazdasági érték a biztos következtetést levonni.
legkézzelfoghatóbb, itt viszony- Házvásárlásnál előfordulhat,
lag egyértelmű a meghatározása, hogy zajon és áron kívül más,
legfeljebb az nehezíti meg az esztétikai tulajdonságok is szere-
értékelést, ha nem piacon jutunk pet kapnak a döntésben, ezért a
a természeti jószághoz. A köz- csendes környék értéke nem
vetett használati érték vizsgálata állapítható meg tökéletesen. Mé-
már nehezebb terület, mert nem gis, legnagyobb hiányosságuk,
ismerjük teljes mértékben az hogy nem a természetet magát
ökoszisztéma hatásait, így nem értékeli, hanem csak egy hozzá-
tudhatjuk pontosan, egyes fűződő szolgáltatást, és pusztán
összetevői mekkora értéket fe- használati értékeket fejeznek ki.
jeznek ki számunkra (lásd ké- (Bingham [1995]) Azért, hogy
sőbb az ökológiai bírálatnál). A sikerüljön megragadni az embe-
választási lehetőség szorosan rek által hordozott teljes értéket,
kapcsolódik az előző problémá- szükség volt a feltételes értékelés
hoz, csak itt még élesebben me- befogadására, ami azonban na-
rül fel a kérdés, hogy mi közül gyon megosztotta a szakembere-
lehet majd választani, és az mi- ket. Bár sokan azt mondják,
lyen értéket fog képviselni. Végül hogy megfelelő odafigyeléssel és
a legnehezebben mérhető terület gondos felméréssel ki lehet kü-
a használattal nem összefüggő szöbölni a különböző, mérésből
értékek, tehát mit jelent szá- fakadó eltéréseket, (Carson
munkra a természet, milyen érté- [1995]) de bizonyos hibák meg-
ket tulajdonítunk a létezésének, szüntetéséhez nem elégséges az
milyen kulturális viszonyban alapos munka.
vagyunk vele. Ez a fajta érték A feltételes értékeléssel rengeteg
kétségkívül létezik, és igen sok irodalom foglalkozik (Carson
szempontot foglal magában. [1995], Keat [1997], Sagoff
Mérési gondok adódnak az [1998], Norton et al. [1998],
előző fejezetben említett mód- Marjainé [1999]), ezek alapján a
szereknél: a kinyilvánított prefe- teljesség igénye nélkül kiemel-
renciákhoz kapcsolódó módsze- hetők a legfontosabb pontok.

MŰHELY
5-82. OLDAL
Feltételes értékelési módszerek- • Az úgynevezett beágyazódási

kel már sok felmérés készült, hatás (embedding effect)
mégis ezek leginkább kutatási fennállása, ami azt jelenti,
célokat szolgáltak, fontosságát az hogy „morális kielégülés” mi-
is mutatja, hogy képes a passzív att az emberek ugyanannyit
használati érték kifejezésére. hajlandók fizetni egy elefánt
(Marjainé [2001]) megőrzéséért, mint százért.
Tehát nem lehet egyszerűen
Alkalmazói viszont számos áruként kezelni, és ugyano-
problémával szembesülnek: lyan aggregálással kalkulálni
az értékét, mint a boltban vá-
• a környezettel kapcsolatos sárolt kenyérét. (Holland
értékek nem jól meghatáro- [1995])
zott formában léteznek, ha- • A fizetési hajlandóságot mérő
nem a feltett kérdések, és vizsgálatok nem képesek
kontextus alapján formálód- megszüntetni a létezési érték
nak mérésével kapcsolatos legje-
• a válaszadók jövedelmi hely- lentősebb gondot, miszerint
zete kihat az emberek mérle- az emberek nem hajlandók
gelésére pénzért átváltani bizonyos ja-
• az új helyzet, ráadásul a ren- vakat (Vatn-Bromley [1994]),
delkezésre bocsátott informá- ami szemléletesen a
ció erősen befolyásolja a lexikografikus preferenciák-
megkérdezetteket (Vatn- ban jelenik meg (Spash-
Bromley [1994]) Hanley [1995]), tehát a prefe-
renciarendezés nem folyto-
Ezeket megfelelő eszközökkel nos, és az egyik jószág nem
mérsékelni lehet, viszont vannak képes a másik helyettesítésére.
kiküszöbölhetetlen velejárók: Például ha valaki eggyel több
farkas megvédéséről se-
• A fizetési hajlandósági kérdés mennyi pénzért nem hajlandó
egyetlen fizetési megoldásba lemondani. A lexikografikus
kényszeríti az értékelőt, azaz preferenciák a felmérések so-
csak egy pénzbeli értéket ad- rán a visszautasított (protest
hat a válaszadó, és alternatí- bids), vagy végtelen értéket
vák, javaslatok megfogalma- adó feleletek során válnak
zására nincs mód. nyilvánvalóvá, amelyek je-

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
lentős részt képviselnek. kb. „ ...tudni az árát mindennek és az

20-25%, Spash-Hanley [1995] értékét semminek” (Oscar Wilde –
Lady Windermere’s Fan)
Ha elfogadjuk a financiális kárté-
rítést, akkor is lényeges különb- A piacgazdaság önmaga is
ségeket mutat a feltételes értéke- nem csereképes morális értéke-
lés során meghatározott monetá- ken nyugszik, mint például a
ris cseréhez képest. Ugyanis a bizalom vagy hűség, ami azonnal
feltételes értékelésnél a kérdést elveszti értékét mihelyt megvásá-
az esemény bekövetkezése előtt rolhatóvá válik, tehát mi alapján
teszik fel, és a válaszadó önkén- próbál meg a közgazdaságtan
tesen fogadja azt el. Tehát a kár- más morális értékeken nyugvó
okozás kompenzációja és az dolgokhoz árat rendelni? (Hod-
értékelés azonos szintre hozása, gson [1997])
a csere (előzetesen, önkéntes A döntési fajták egy lehetsé-
alapon) és az igazságosság (utó- ges csoportosítása szerint meg-
lagos kompenzáció) rendszeré- különböztetünk nem racionális,
nek összekeverése. (Holland gyengén összehasonlítható, nem
[1995]) kompenzálható és kompenzál-
ható preferenciák alapján történő
A környezetgazdaságtan sok, az választást. (Lásd 2. Ábra) Ez a
ember számára fontos értéket kategorizálás szemléletessé teheti
meg tud mérni, de a fentiek az emberek által kifejezett érté-
alapján, még közel sem ért a kek és a választás összefüggését.
tökéletes értékeléshez, és jelenle- A gyenge összehasonlíthatóság
gi feltételezései, módszertana fontos szerepet kap a környezet-
alapján ennek megvalósulása értékelésben: ide tartoznak azok
nagyon kétséges. a választások, amikor általános
értéksorrend nélkül képes valaki
Helyes monetáris értékmérők? az alternatívák közül választani.
Az erős összehasonlíthatóság,
A természetvédők és filozófusok azt jelenti, hogy az tulajdonságai
által leginkább vitatott a „rendel- alapján valaki tökéletesen képes
hetünk-e pénzértéket a termé- rangsorolni a lehetőségeket. Eb-
szethez” kérdéskör. Az alábbiak- ben az esetben lehet beszélni
ban felsorolom az ellenérveiket, preferenciákról, amelyek az egyik
bemutatva ezzel a közgazdaság- alternatívát a másik elé helyezik.
tani elmélet korlátait. Ez további részekre bontható,

MŰHELY
5-82. OLDAL
kompenzálható és nem-kom- A hagyományos árukat a csere-

penzálható preferenciákra. A értékük alapján jellemezzük, míg
nem-kompenzálható vagy lexiko- az ökológiai javak és szolgáltatá-
grafikus preferenciák, azt jelen- sok nem léteznek elkülöníthető
tik, hogy tökéletes sorrend állít- diszkrét formában, és értékük
ható fel a lehetőségek között, de elsősorban az egymással való
az értékelő nem hajlandó átváltá- funkcionális kapcsolatból szár-
sokra (tradeoff). A kompenzál- mazik (Vatn-Bromley [1994]). A
ható preferenciák, pedig csere- természeti javak monetáris érté-
értéket jelentenek, tehát megfe- kelésénél rögtön felmerül a he-
lelő átváltás arányában az egyik lyettesíthetőség kérdése, ami
áruval kompenzálható a másik. önmagában kétségessé teszi ezek
Ez az utóbbi képezi a közgazda- áruként való megragadását. A
ságtani értékelmélet magját. természeti tőke olyan egyedi
(Lockwood [1997]) A tökéletes tulajdonsággal rendelkezik, mint
helyettesíthetőség tehát a piaci a multifunkcionalitás (életfenn-
folyamatok ideális működésének tartó funkciók), amellyel az em-
az alapja, ennek az eszköze a ber készítette eszközök nem. Az
pénz, mert minden áru átvált- élethez nélkülözhetetlen funkció
ható pénzre és viszont. ellátása és komplex struktúrába
való beágyazódás mellett a ter-
Döntések fajtái mészeti javak pótolhatatlanságát
bizonyítják a hozzájuk társított
Racionális Nem racio- morális ítéletek is. (Munda
nális [1997])
Az eddigekből kifolyólag a
lexikografikus preferenciák miatt
pénzbeli értéket nem mindig
Erősen összeha- Gyengén össze-
sonlítható hasonlítható lehet társítani a környezeti erő-
forrásokhoz. Az a világos cél,
hogy az egyes alternatívákat a
pénz által összehasonlíthassuk
összeütközésbe kerül azzal, hogy
Kompenzál- Nem kom- vannak, akik nem tudnak (nem-
ható penzálható kompenzálható, gyengén össze-
hasonlítható preferenciák), illetve
2. Ábra, Forrás: Lockwood léteznek bizonyos javak vagy
[1997] szolgáltatások, amiket egyszerű-

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
en nem lehet összehasonlítani alapja hosszabb alkalmazás alatt

közös mértékegységen. (Redclift alakul ki. A preferenciák egysze-
[1993]) Még jobban nehezíti a rű felfedése nem lehetséges, azok
pénzbeli összehasonlítást, hogy folyamatos konstruálás során
kardinális szemléletet feltételez, formálódnak a körülmények
nem csupán ordinálisat, mert az hatására. (Vatn-Bromley [1994])
érték rangsorolásánál megköve- Tehát csak miután az elfogadott
teli az eltérés mértékének meg- szabályok kialakultak, válhat a
határozását, és nem elégszik meg monetáris értékelés tanult visel-
az egyszerű sorbaállítással. Rá- kedéssé, ami magában hordozza
adásul ez fényt derít a közgazda- azt a veszélyt, hogy valóban az
ságtan egyik belső ellentmondás- lesz, és úgy fogjuk magunkat
ára, hiszen a modelleket ordinális látni, mint ahogy a közgazda-
szemlélet jellemzi, az értékelés ságtan megköveteli tőlünk.
során mégis kardinálisat alkal-
maz.
Továbbá az embereknek gondot Ökológiai bírálat
okoz eltérő skálákon értékelni,
különféle tulajdonságokat össze- Amikor értékkel ruházzuk fel a
hasonlítani, és azokat közös természetet, nem hagyhatjuk
mértékegységben kifejezni. Más figyelmen kívül, hogy a biológiai
dimenziót jelent az egészséggel rendszer (genetikai diverzitás,
kapcsolatos hatás és megint mást rugalmasság, biológiai produkti-
az életkörülményre vonatkozó, vitás), a gazdasági rendszer,
ugyanakkor egy vizes terület amelyhez a termelés, fogyasztás
értékes lehet például élőhely és csere tartozik (alap szükségle-
szempontjából, de tájként már tek kielégítése, hasznos termékek
annál kevésbé, így igen problé- és szolgáltatások növelése) és a
más ezeket az eltérő értékeket társadalmi rendszer (kulturális
egy monetáris formába kénysze- diverzitás, társadalmi igazságos-
ríteni. A monetáris mértékben ság, résztvétel) céljainak eleget
való kifejezés másik akadálya, kell tennünk. A különböző célok
hogy az emberek azt csak egy maradéktalan kielégítése egyszer-
tanult folyamat során tudják el- re lehetetlen, de megfelelő mér-
sajátítani, így egy ismeretlen legelés során ki lehet alakítani
forma (környezet monetáris ki- egy társadalmilag elfogadott ál-
fejezése) csak tetszőleges értéke- láspontot, amely alapján dönté-
ket tükröz, és a viszonyítási seket lehet hozni. (Munda
[1997])
MŰHELY
5-82. OLDAL
Az általánosan elfogadott vi- hez való viszonyt a bizonytalan-

lágkép része, amely áthatja a tu- ság és a megismerés korlátai jel-
dományos gondolkodást is, a lemzik.
természet feletti uralom, ám a A természeti javak nem elha-
környezeti károsodások fokozó- nyagolható sajátosságai, hogy
dásával a hatalom csökkenése komplex, egymással szoros köl-
mind inkább nyilvánvalóvá válik, csönhatásban álló rendszert al-
ami azt jelzi, hogy a környezet- kotnak. Ebből számos
következtetést lehet levonni: bár gyobb mértékű a változás, ezért
megvan az a tudományos törek- tehát a helyreállítási költségek
vés, hogy a lehető legjobban szinte hasznavehetetlenek. (Bing-
megismerjük a világunkat, ez ham et al. [1995]) Végül pedig a
jelenleg még közel sem valósult közgazdaságtan oly szívesen
meg, ezért nem kezelhetjük kör- alkalmazott ceteris paribus elvé-
nyezetünket kiszámítható törvé- nek alkalmazása teljességgel le-
nyek alapján, és mindig fennáll a hetetlen ilyen szoros összefüg-
bizonytalanság. Számunkra olyan gésben lévő rendszerek között.
előre nem látható folyamatokat A vizsgálat tárgya nem lehet az
okozhat bármely tevékenysé- egésztől független rész, mert
günk, amely teljesen megváltoz- bármilyen változás a részben,
tatja a hasznokat és költségeket, szétgyűrűző hatásokat fejthet ki
ilyen környezetben tehát nem az egészre, amellyel a közgazda-
működőképesek a gazdasági ságtan nem számol. Ha egyes
modellek. Próba-szerencse (trial részeket külön vizsgálunk, és
and error) sorozatok során de- nem vesszük figyelembe a hoz-
rülnek ki, hogy valójában hogyan zájárulásukat az egészhez, akkor
kapcsolódnak egyes funkciók az a struktúra teljes felbomlásá-
egymáshoz. (functional trans- hoz vezet.(Vatn-Bromley [1994])
parency – Vatn-Bromley [1994])
A következő jellegzetes tulaj- Ilyen jellemzők mellett tehát
donság, a visszafordíthatatlan fo- az elméleti modellek alkalmaz-
lyamatok megléte, amely a rend- hatósága kétségbe vonható. A
kívül bonyolult és érzékeny öko- költség-haszon elemzések kiegé-
szisztémák meglétéből fakad. szítéseként a biztonságos mini-
Semmilyen létrehozott változást mum elve (Safe Minimum Stan-
nem lehet tökéletesen helyreállí- dards, továbbiakban SMS) jelent
tani, és a helyreállítás annál ke- meg, amely biztonságra törek-
vésbé valósítható meg minél na- szik, és a társadalmi költségeket

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
próbálja minimalizálni (Crowards [1998]). Az SMS működési elve,

hogy minimalizálja a maximáli- kijelöléséhez. Nem feltétlen kell
san lehetséges költségeket: tehát egy határozott értéket társíta-
ha a megőrzésből eredő lehetsé- nunk a természethez, hanem
ges jövőbeni haszon nagyobb, célunk lehet maguknak a döntési
mint a megőrzés költsége, akkor alternatíváknak a felvázolása,
a megőrzést kell választani, ha- illetve javaslatok nyújtása. Ezek-
csak nem elfogadhatatlanul nagy hez segíthet hozzá a deliberáció.
költséggel jár a társadalom szá- A költség-haszon elemzés
mára (Bishop [1978]). Bishop csak a megvizsgálható követ-
még azt is hozzáteszi, hogy bár- kezményeket veszi figyelembe, és
milyen irreverzibilis folyamatnál nem foglalkozik az emberek által
SMS-t kell alkalmazni. kinyilvánított preferenciák mö-
A jövőbeli hasznok és költségek götti okokkal, tulajdonképpen
mérlegelése tehát a bizonytalan- semlegesnek tüntetve fel magát
ság és az irreverzibilitás figye- egy adott elemzési keretet hasz-
lembevételével történhet. A rész nál ahelyett, hogy nyíltan foglal-
és egész elválasztásának megkér- kozna a háttérben meglévő érté-
dőjelezése pedig feltámasztja az kek vizsgálatával. Ahol a meg-
igényt egy átfogó szemléletmód győződés megkérdőjelezhető, ott
iránt, amelynek domináns szere- nem a vágyakat kell mérni, ha-
pet kell szánni a döntéshozatal nem a mögöttük lévő vélemé-
során. nyekről kell kérdezni. (Keat
[1997])
Deliberatív19 demokrácia, mint alter- Valójában maga az elképzelés,

natív eljárás hogy stratégiai, politikai és etikai
megfontolások alapján hozzanak
Kapp [1983] szerint a környezeti döntést, a politikában minden-
céloknak nyilvános jellege van és napos, amivel azonban a
hosszútávú jelentősége a társa- deliberatív demokrácia mégis
dalom számára közvetlen társa- többet nyújthat, az az elvek nyílt
dalmi értékelést igényel, amely- előtérbe helyezése és a tudomá-
nek az emberi igények felméré- nyos tényekbe vetett hit meg-
sével kell kezdődnie, majd eljutni szüntetése. A koncepció alapját
az interdiszciplináris együttmű- Habermas [2001] kommunikatív
ködés során egészen a feladatok etikája képezi, ahol racionális
19 tanácskozó, megvitató, megfontoló
MŰHELY
5-82. OLDAL
diskurzus keretében ki lehet ala- son keresztül az emberek üt-

kítani a normákat. köztethetik, és kialakíthatják a
A preferenciákat, értékeket közösen elfogadott értékeket,
politikai, szociális és gazdasági vagy az elérhető célokat. Az ed-
tényezők formálják, így nem dig felsorolt problémák nyíltan
lehet az intézményi háttérrel előkerülhetnek, és számolhatnak
szemben exogén preferenciákról vele a résztvevők, amikor kiala-
beszélni, tehát nem pusztán a kítják döntésüket.
preferenciák aggregálásával kell
törődni, hanem a folyamattal, A gyakorlat
amelyen keresztül kialakulnak. A
deliberatív demokrácia előtérbe A gyakorlati megvalósítás azon-
hozza az állampolgárok résztvé- ban korántsem egyszerű. Jelenleg
telét, és a hangsúlyt a döntésho- a szakirodalomban talán a legna-
zatali folyamatra, az intézmé- gyobb figyelmet az úgynevezett
nyekre helyezi. A politikai hata- citizen jury (állampolgári esküdt-
lom legitimációja a résztvételen szék) kapja, ezek hasonlóak az
és a demokratikus párbeszéden USA-ban a bírósági eljárásoknál
nyugszik, ahol mindenkinek alkalmazott jól bevált intézmé-
egyenlő joga és szavazata van. nyekhez. A környezet értékelése
Fontos szerepe van a diskurzus- során ezek értékelővé válnának,
nak, mert a részvevőket a közös társadalmi értékeket artikuláló
jó felé orientálja, az önérdekkö- intézménnyé. Az adott probléma
vetés háttérbe szorul. (Graham - megoldására 15-30 főből álló
Corinne [2000]) esküdtszéket állítanának fel, hogy
A természeti javak értékelésé- az alacsony létszám hatékonyabb
hez szorosan kapcsolódik ez a működést eredményezzen. Az
fajta megközelítés, hiszen etikai esküdtek válogatása itt véletlen-
kérdések, társadalmi normák szerűen menne végbe, mivel őket
helyessége kerül központba. A a társadalom, mint egész vagy az
bizonyítás kötelezettsége kapja összes érdekcsoport képviseleté-
hangsúlyt, ellentétben a tények re kérnék fel.
egyszerű felhasználásával, nem Amikor a tudomány alkalmazása
annyira az egyetlen jó megtalálás- megjelenik a politikában, kiderül,
ra koncentrál, mint inkább a hogy a kulcsszereplők (bírók,
megvitatásra és gyakorlati alkal- újságírók, tudósok különböző
mazás kialakítására (Funtowitz területekről vagy egyszerű állam-
[1994]). A deliberatív diskurzu- polgárok) a módszertant megfe-

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
lelően elsajátíthatják, hogy sike- szabhat ki, mint amit a közgaz-

resen vegyenek részt a dialógus- dasági értékelés megállapít.
ban. Az ügyek megvitatása a (Brown et al. [1995])
legitim perspektívák sokfélesé- A deliberatív demokrácia elő-
gén alapul, melyek speciális el- segíti, hogy az egész közösség
köteleződések és hitek mentén számára jó eredményt érjenek el,
tagolódnak. (Funtowitz [1994]) mert:
1. Az érveket a közjó szem-

Miben nyújt többet? pontjából kell kifejezniük,
nem pedig önérdekre hivat-
A deliberatív demokrácia legna- kozva, előtérbe kerülhetnek
gyobb előnye, hogy mind a az egyén társadalom számára
fenntarthatóság, mind a bizony- fontos preferenciái (Sen
talanság, mind a jövő nemzedék [1977]).
helyzete és akármilyen értékelés- 2. Szélesebb látókör kerül a
sel kapcsolatos probléma nyíltan részvevők elé, és kénytelenek
be vihető a vitába, hogy azokat abban gondolkodni.
mérlegelhessék a résztvevők. 3. Kialakulhat mások iránti tö-
Akár közgazdaságtani módsze- rődés, és a diskurzus során
rekkel megállapított eredménye- akár közösséggé kovácsolód-
ket is bemutathatnak a felek a hatnak, ami elősegíti a másik
diskurzus során, csak világossá álláspont jobb megértését.
kell tenni a korlátait, ugyanilyen (Jacobs [1997])
módon bármilyen másfajta mu-
tatókat is ütköztethetnek. A szereplők egészében lát-
Különösen hasznos lehet hatják, és hozhatnak döntést a
olyan esetekben, amikor átfogó, problémákról, tehát nem kell
összetett problémákat kell kiér- különválasztaniuk a hatékonysági
tékelni, és nagy segítséget nyújt- és igazságossági kritériumokat,
hat, ha a (fizetési hajlandósági) vagy a környezeti hatásokat
mérésekben feltárt értékek nem együtt vizsgálhatják. Így bár ne-
tükrözik megfelelően az emberek hezíti az átláthatóságot, egyben
értékítéleteit. Az esküdtszék akár lehetővé teszi a különböző célok
kártérítési javaslatot is hozhat együttes mérlegelését, illetve
különböző ügyekben, ezáltal eltérő tudományterületek integ-
ugyanúgy monetáris összegeket rálását.(O’Hara [1996])
vagy más kártérítési eljárásokat

MŰHELY
5-82. OLDAL
Amiben különbözik a neok- esküdtszék szereplői szakítottak

lasszikus értékeléstől (Brown et a hagyományos kutatási módsze-
al. [1995]): rekkel, azaz lehetséges az inno-
vatív, más alapokra épülő dön-
• Csoportos döntési szabályt téshozás is. Szerintük a résztve-
alkalmaz, nem elkülönült in- vők komolyan vették a munkáju-
dividuumok preferenciáit. kat és aktívan részt vettek a
• Ha monetáris értéket becsül, döntési folyamatban. A szerep-
akkor nem értékek szétszórt lők érdeklődését sikerült felkel-
csoportját (nem több száz teni a környezeti problémák
ember különféle fizetési haj- iránt, és később is figyelemmel
landóságát), hanem egyetlen kísérték az eseményeket. Ez az
pénzértéket fejez ki. intézményi megoldás segítheti
• Az igazságosság, méltányos- azt a további célkitűzést is, hogy
ság és más morális értékek az állampolgárok közelebb ke-
nyílt szerepet kapnak. rüljenek a döntésekhez, és elő-
mozdítsa a résztvételi hajlandó-
• Ellentétben a monetáris mé-
ságot.
réssel, a csoport megoldási ja-
vaslatokat tehet, és nem szük-
séges konkrét értékeket ren-
Új problémák és orvoslásuk
delnie a természeti javakhoz.
Bár a deliberatív intézmények
A résztvevők kikerülik az infor- alkalmazása során újabb gon-
mációhiány okozta gondokat: dokkal szembesülünk, látni kell,
Rendelkezésükre bocsáthatók hogy milyen megoldási lehetősé-
különféle anyagok, bármilyen get kínálnak a környezetértéke-
szakértőt, érintettet meghallgat- lésben.
hatnak vagy kérdéseket tehetnek Egyik kulcsfeladat a technok-
fel neki a felmerült problémával rata világkép lebontása, ahol
kapcsolatban. szakemberekhez nem fűződnek
A modell figyelembe veszi, mítoszok, és a döntésben az ál-
hogy az emberek preferenciái lampolgárokkal egyenrangú sze-
folyamatosan alakulnak és a repet kapnak. Fontos, hogy a
meggyőzés, tanulás kulcs fontos- szereplők között a szakértők
ságúak lesznek. véleménye megnyilvánulhasson,
Az Aldred és Jacobs [2000] de nem szabad nekik kizárólagos
által elemzett esetből világosan hatalmat tulajdonítani. Maga a
kiderül, hogy az állampolgári
MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
szakértői tudás rendkívüli jelen- Tehát a meghozott egyezmény-

tősséggel bír, különösen a termé- nek legyen hatása, és bár válasz-
szeti kérdésekben, így nagy a tott döntéshozó szervek hozzák
veszélye, hogy kisajátítva azt meg a végső döntést, de egy jól
visszaélnek vele. Ezért minél működő demokratikus rendszer-
több szakember véleményét kell ben, ha felülbírálják a javaslatot,
ütköztetni, majd megfelelő mér- arra alapos okot kell adniuk.
legelés alapján dönteni. (Jacobs Részben ezért, illetve egyfajta
[1997]) A gyakorlat azonban azt ellenőrzés kialakítása miatt az
mutatja, hogy a szakértői véle- egyik legfontosabb biztosítéka a
mény továbbra is meghatározó. nyilvánosság, bármilyen ítéletet,
(O’Hara [1996]) döntést és az azt alátámasztó
Nagy hátránya, hogy nem ga- érveket nyilvánossá kell tenni.
rantált a megegyezés. Legfonto- (Brown et al. [1995])
sabb, hogy javaslatot tudjon Ugyanakkor felvet olyan kérdé-
nyújtani a döntéshozás számára, seket, hogy mikor alkalmazzunk
amit elő lehet segíteni a döntési ilyen deliberatív gyűléseket (Va-
szabály mérséklésével (legitimá- lószínűleg az erre kijelölt illetékes
ció csökkentése mellett), illetve szervhez lehetne fordulni kére-
megfelelően képzett levezető lemmel, hogy állítson fel adott
elnök alkalmazásával. kérdésben egy ilyen gyűlést).
A viszonylag önálló döntés- Szintén gondot okoz a nem helyi
hozás során előjöhet a standard szintű döntések meghozatala
értelemben vett racionalitás meg- (ekkor akár részekre bontva,
szűnése (Aldred – Jacobs vagy képviselők küldése által
[2000]), ami nem feltétlen ered- lehetne alkalmazni a deliberatív
ményez téves következtetéseket, demokráciát). Ezen kívül még
legfeljebb az elvárt logikus gon- több nehézség merül fel (részt-
dolatmenet nem érvényesül. Ha- vevők jutalmazása, moderátor
sonló következetlenségeket a személye, retorikai képességek
politikában is találhatunk, min- előtérbe kerülése), de a legtöbb
denesetre világossá kell tennünk lényegi felvetést alapos odafi-
a deliberáció korlátait. gyeléssel és gondos előkészítéssel
A deliberatív demokrácia jó ki lehet küszöbölni.
működéséhez elengedhetetlen,
hogy a deliberatív intézmények Úgy gondolom, hogy a neok-
munkája meghatározó szerephez lasszikus értékelést lehetne integ-
jusson. (Aldred – Jacobs [2000]) rálni, vagy akár felülbírálni egy

MŰHELY
5-82. OLDAL
ilyen demokratikus folyamat ján információt szolgáltatnak a

során, és nyílttá lehetne tenni az politikusoknak. Tehát a döntés-
alapvető érték- különbségeinket. hozatal számára inputot jelente-
A párbeszédben a minőség kapja nek a pénzbeli értékelés eredmé-
a szerepet az „igazság” megtalá- nyei, amelyet természetesen kü-
lása helyett, ami a gyakorlatban a lönböző szempontok figyelembe
kompetenciák és nézőpontok vételével egészíthetnek ki az il-
sokféleségében jelenik meg. Ha letékesek (korrigálva így a kapott
nem is sikerül morális meggyő- eredményt). Azonban nehéz
ződéseinket közös nevezőre elkerülni, hogy szakértők (jelen-
hozni, de adott kérdésben lehet- esetben a közgazdászok) meg-
séges közös megegyezésre jutni határozó szerepe döntően befo-
(O’Hara [1996]), és a deliberatív lyásoljon, illetve világosan kell
demokrácia intézménye elősegít- látni az értékelési eljárások me-
heti egy jobb értékelési rendszer netét, és a hátterükben álló fel-
kialakítását. tételezéseket. Olyan szemponto-
kat, mint például az ökológiai
Összefoglalás bizonytalanság (lásd SMS) és
szociális, kulturális célok utólag
A dolgozatommal a jelenleg al- talán bele lehet kalkulálni a dön-
kalmazott gazdasági környezet- tésbe, azonban a módszertani
értékelési módszerek főbb hiá- gondok (pl.: pénzbeli értékelés)
nyosságaira próbáltam rávilágíta- és az alapvető feltételezések
ni. A téma kapcsán a legfonto- (egyéni döntéshozás, környezet
sabb pont maga a döntéshozás, áruvá redukálása) rányomja bé-
hiszen az értékelés is része az lyegét az értékelés eredményére.
egész döntéshozatali mechaniz- Az előző okokból kifolyólag
musnak. Pénzbeli értékeléssel bemutattam egy olyan megköze-
tulajdonképpen bizonyos mérté- lítést, ahol a döntéshozatal és az
kig leválik az értékelési feladat a értékelés nem válik el élesen
tényleges döntésekről, hiszen a egymástól. Tehát az előbb leírt
keresleti görbe alapján becsülő folyamat az érintettek és a szak-
módszerek a jólétszint, a hasz- értők bevonásával zajlik, és
nok meghatározására törekszik együttesen több szempontból
ezzel véve le a terhet a döntés- mérlegelhető az adott kérdésben
hozókról. Emellett a nem keres- meghozandó döntés. A vita ki-
leti görbén alapuló eljárások csu- alakulása ugyanakkor elősegíti,
pán bizonyos szempontok alap- hogy ne csak a vélemények fel-

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
mérése, hanem a mögöttük hú- lehetséges környezetértékelési

zódó okok feltárása, és ütközte- alkalmazást helyeztem előtérbe.
tése is megvalósuljon, ami egy A feladat tehát egy olyan elgon-
egységes álláspont kialakítása felé dolásokat és gyakorlatokat ma-
vihet. gában foglaló rendszer kialakítá-
Összességében egy gyakorlatori- sa, amelyben több perspektíva
entált koncepciót vázoltam fel, jelenhet meg egy racionális dia-
és a közgazdaságtani módszertan lógus keretében, és az etikai el-
bírálatán keresztül egy kommu- kötelezettség kifejeződhet.
nikáción és résztvételen alapuló
IRODALOMJEGYZÉK
ALDRED, JONATHAN – JACOBS, Resource Decisions; Land
MICHAEL [2000]: Citizens Economics 71(2), 250-260.
and wetlands: evaluating the o.
Ely citizens’ jury; Ecological CARSON, R. T. – FLORES, N. E.
Economics 34, 217-232. o. – MEADE, N. F. [2000]:
ARROW, Kenneth J. [1963]: So- Contingent Valuation: Evi-
cial Choice and Individual dence and Controversies;
Values, New Yorrk: Wiley University of California, San
BINGHAM et al. [1995]: Issues in Diego, Discussion Paper 96-
ecosystem valuation: im- 36R
proving information for de- COASE, R. M. [1960] - The
cision making; Ecological Problem of Social Cost, Jo-
Economics 14, 73-90. o. urnal of Law and
BISHOP, R. C. [1978]: Endan- Economics
gered species and uncer- CROWARDS, T. M. [1998]: Safe
tainty: The economics of a Minimum Standards: costs
Safe Minimum Standard; and opportunities; Ecologi-
American Journal of Agri- cal Economics 25, 303-314.
cultural Economics 60, 10- o.
18. o. CUMMINGS, R. – HARRISON, G.
BROWN, T. C. – PETERSON, G. [1995]: The Measurement
L. - Tonn, B. E. [1995]: The and Decomposition of
Values Jury to Aid Natural Nonuse Values: A Critical

MŰHELY
5-82. OLDAL
Review; Environmental and ics, economics and the envi-

Resource Economics 5, ronment., Routledge (EE)
225-247. o. London and New York,
FUNTOWITZ, S. O. – RAVETZ, J. 211-231.o.
R. [1994]: The worth of a LEE, KEEKOK [1996]: Source
songbird: ecological eco- and locus of intrinsic value;
nomics as a post-normal Environmental Ethics 18,
science 297-309. o.
GRAHAM, S. – CORINNE WALES LOCKWOOD, MICHAEL [1997]:
[2000]: Citizens’ Juries and Integrated value theory for
Deliberative Democracy; natural areas; Ecological
Political Studies Vol. 48 Is- Economics 20, 83-93. o.
sue 1, p51, 15p KAPP, WILLIAM K. [1970,
HABERMAS, JÜRGEN [2001]: A újranyomás: 1983]: Social
kommunikatív etika; Új Costs, Economic Develop-
Mandátum Könyvkiadó, ment and Environmental
Budapest Disruption, University Press
HODGSON, GEOFFREY [1997]: of America
Economics, environmental KEAT, RUSSEL [1997]: Values
policy and the transcen- and preferences in neo-
dence of utilitarianism; classical environmental eco-
Valuing Nature? Ethics, nomics; Valuing Nature?
economics and the envi- Ethics, economics and the
ronment., Routledge (EE) environment., Routledge
London and New York, 48- (EE), 32-47.o.
65. o. KEREKES SÁNDOR [1998]: A
HOLLAND, ALAN [1995]: The környezetgazdaságtan alap-
Assumptions of Cost- jai; BKÁE Egyetemi Jegyzet
Benefit Analysis: Philoso- MARJAINÉ SZERÉNYI
pher’s View; Environmental ZSUZSANNA [1999 Ősz]:
Valuation: New Perspec- Megfizethető-e a megfizet-
tives. CAB International, hetetlen? – A természet
Wallingford, 21-38. o. pénzbeli értékeléséről az
JACOBS, MICHAEL [1997]: Envi- ökológiai közgazdaságtan és
ronmental valuation, delib- egy hazai felmérés tükrében;
erative democracy and pub- Kovász, III. évfolyam, 3.
lic decision-making institu- Szám, 188-198. o.
tions; Valuing Nature? Eth-

MIVEL ÉRTÉK–EL?
TUKACS ANDRÁS
MARJAINÉ SZERÉNYI ZSU- PEARCE, D. – BARBIER, E. –

ZSANNA [2001 Február]: A MARKANDYDA, A. [1989]:
természeti erőforrások Sustainable Development:
pénzbeli értékelése; Köz- Economics and Environ-
gazdasági Szemle, XLVIII. ment in the Third World;
Évf., 114-129. o. London, Earthscan
MARSHALL, ALFRED [1890]: PIGOU, A.C. [1920] - The
Principles of Economics; Economics of Welfare,
London, Macmillan – VII. McGraw-Hill Book
fejezet Company, New York
MUNDA, GIUSEPPE [1997]: En- REDCLIFT, MICHAEL [1993]:
vironmental economics, Sustainable Development:
ecological economics, and Needs, Values, Rights; En-
the concept of sustainable vironmental Values, Vol. 2,
development; Environ- 3–20. o.
mental Values 6, 213-233. o. SAGOFF, M [1998]: Aggregation
NORGAARD, RICHARD B. [1985]: and deliberation in valuing
Environmental Economics: environmental public goods:
An Evolutionary Critque A look beyond contingent
and a Plea for Pluralism; pricing; Ecological Eco-
Journal of Environmental nomics 24, 213-230. o.
Economics and Manage- SEN, AMARTYA K. [1977]: Ra-
ment 12, 382-394. o. tional Fools: A Critique of
NORTON, BRYAN – the Behavioral Foundations
CONSTANZA, ROBERT – of Economic Theory; Phi-
BISHOP, RICHARD C. [1998]: losophy and Public Affairs
The evolution of prefer- 6, 317-344. o.
ences. Why ’sovereign’ pref- SEN, AMARTYA K. [1982]: Ap-
erences may not lead to proaches to the Choice of
sustainable policies and Discount Rates for Social
what to do about it; Eco- Benefit-Cost Analysis; R. C.
logical Economics 24, 193- Lind, ed, Discounting for
211. o. Time and Risk in Energy
O’HARA, SABINE [1996]: Discur- Policy
sive ethics in ecosystems SEN, AMARTYA – WILLIAMS,
valuation and environmental BERNARD [1982]: Útilita-
policy; Ecological Eco- rism and Beyond; Cambrid-
nomics 16, 95-107. o. ge University Press, 1-22. o.

MŰHELY
5-82. OLDAL
SPASH, CLIVE – HANLEY, NICK ronmental Economics and

[1995]: Preferences, infor- Management 26, 129-148. o.
mation and biodiversity WALRAS, LEON [2000]: A tiszta
preservation; Ecological politikai gazdaságtan elemei,
Economics 12, 191-208. o. avagy a társadalmi gazdagság
VATN, ARILD – BROMLEY, elmélete; Bekker Zsuzsa
DANIEL W. [1994]: Choices (szerk.) – Alapművek, alap-
without Prices without irányzatok; Aula
Apologies; Journal of Envi-

A TEK ÚJRAFELFEDEZÉSE
BODORKÓS BARBARA
A CÍMBEN sugalltakkal ellentét- tudnak szolgálni az utóbbiak

ben az alábbi dolgozat nem kol- környezeti problémáira. Sokszor
légiumunkat hivatott dicsőíteni úgy tűnt, hogy hiába jönnek jó
(legalábbis nem ilyen közvetle- szándékkal, tevékenységük gyak-
nül), hanem egy olyan, nem ran többet árt, mint használ. A
újkeletű, sokkal inkább újra fel- helyismeret, a helyi kultúra és
fedezett ökológiai adaptációs ökológiai tudás ismeretének hiá-
rendszer bemutatását célozza nya nem várt következményekkel
meg, amely nagyban hozzájárul- jár, és az Északon oly jól bevált
hat az erőforrások és az öko- megoldások Délen számos eset-
szisztémák fenntartható haszná- ben csődöt mondanak.
latához (ez a TEK a hagyomá- Célom az, hogy ismertessem a
nyos ökológiai tudás angol rövi- kutatásunk során azonosított
dítése). Írásom egy diákok által hagyományos indiai ökológiai
végzett nemzetközi kutatássoro- tudás elemei közül a legfonto-
zat indiai fejezetének rövid, tö- sabbakat, persze a teljesség és a
mörített kivonatát tartalmazza, részletesség igénye nélkül. Be-
amelynek fő célja az volt, hogy mutatásuk előtt igyekeztem na-
feltárja a vállalati, az állami, a gyon röviden magát az alap-
civil szféra szerepét az ökológiai problémát is felvázolni, hely
fenntarthatóság kritériumainak hiányában ez természetesen csak
megvalósításában. A tapasztala- igen kis mértékben sikerülhetett.
tok megvitatása során többek Fontosnak tartottam a hagyomá-
között felmerült az a kérdés is, nyos tudásról szóló elmélet rövid
hogy az iparilag fejlett országok bemutatását is, hiszen segítségé-
(„gazdag Észak”) hogyan segítik, vel a gyakorlatban alkalmazott
és hogyan segíthetnék az úgyne- koncepciók is könynyebben
vezett fejlődőket („szegény megragadhatóvá válnak. Mindezt
Dél”), és milyen megoldásokkal az Észak-Dél problematika tár-

MŰHELY
5-82. OLDAL
gyalása vezeti fel, némi kontex- hogy a környezetszennyezés a

tust adva a tradicionális ökológiai fejlett országok múltbéli és je-
tudás jelentőségének felismeré- lenlegi tevékenységének a követ-
séhez. kezménye, így a környezetvéde-
lem költségeit is az Északnak kell
1. Az Észak-Dél problematika viselnie (Boda-Pataki 1998).
Észak szerint a környezetvéde-
A fejlett országok gazdaságuk lem hiánya Délen versenyképes-
méreténél fogva jóval nagyobb ségi előnyökké változhat: a fejlő-
részben járulnak hozzá a globális dők tudatosan laza környezetvé-
környezeti problémák kialakulá- delmi és biztonsági előírásokat
sához, mint a fejlődők. Ugya- juttatnak érvényre, hogy minél
nakkor a fejlődő országok is kedvezőbb feltételeket teremtse-
egyre nagyobb mértékben veszik nek a külföldi befektetők számá-
ki részüket a környezeti problé- ra, és hogy mérsékeljék termelési
mák termeléséből, a fejlődő or- költségeiket, ezáltal is növelve
szágok, az északiéhoz képest versenyképességüket (Sachs
többnyire érintetlenebb, gazda- 1995). A fejlődők ezzel szemben
gabb és ökológiailag értékesebb azzal vádolják Északot, hogy a
környezete is mind gyorsabban környezetvédelmi teljesítményre
degradálódik. Ezt Észak sem való hivatkozás csupán arra szol-
tekintheti csupán lokális problé- gál, hogy leplezze Észak protek-
mának, hiszen hosszú távon ezek cionista gazdaságpolitikáját, hi-
globális hatásai számára is érez- szen a környezetvédelmi okok-
hető válnak (Sachs 2001), (pl. ból bevezetett kereskedelmi
esőerdők kipusztulása, rohamos korlátozások elsősorban a fejlő-
motorizáció káros következmé- dő országokat érinthetik. Az
nyei). UNCED Agenda 21 elnevezésű
A fejlett országok szigorú programja kettébontja a világot
környezetpolitikája azt eredmé- ökológiai deficites (Dél) illetve
nyezte az elmúlt egy-két évtized- ökológiailag magas teljesítményű
ben, hogy a helyi és regionális országokra (Észak). Előbbiek
szintű környezeti problémák környezeti problémáinak okai
bizonyos mértékben enyhültek. közé sorolja a megfelelő mennyi-
A fejlett országok éppen ezért a ségű tőke hiányát, az elmaradt
déliektől is szigorúbb környezeti technológiát, megfelelő szakem-
szabályozást várnak el, amellyel berek hiányát és a gazdasági nö-
szemben a déliek azzal érvelnek, vekedés alacsony mértékét.

BODORKÓS BARBARA
(Sachs 2001)Ebből már szinte kenteni lehet a szennyezést, a

automatikusan következik, hogy nyersanyag- illetve energia fel-
Északnak növelnie kell befekte- használást. (Kerekes 1998) Ez a
téseit Délen, lehetővé kell tennie folyamat azonban - legalábbis
a technológia transzfert illetve egyelőre - lényegesen lassúbb az
hogy Dél gazdasági növekedésé- előzőnél. A görbe így azt sugallja,
nek motorjául szolgáljon. „Eb- hogy a környezeti problémák
ben az értelemben a fenntartható mérséklésére a gazdasági növe-
fejlődés szlogenje sem jelent kedés szolgál gyógyírként.
mást, mint a szegényebb orszá- A későbbiekben felvázolt
gok fejlődésének befagyasztását, TEK-re alapuló megoldások
hiszen a fenntarthatóság kritéri- ismertetésével, remélem, lega-
umának számító minőségi fejlő- lább részben sikerül megmutat-
désre elsősorban az északi gaz- nom, hogy a környezet védelme
daságok képesek.” (Boda-Pataki nem feltétlenül pénz kérdése.
1998)
Egyes megközelítések szerint
a fejlődők nem lehetnek környe- 2. A szubkontinens környezeti prob-
zetvédők, mert leköti őket a túl- lémáiról és környezetvédő mozgal-
élés pillanatnyi, sürgető feladata, mairól röviden
és nincs pénzük arra, hogy be-
fektessenek a környezetvéde- A népességnövekedés, a sze-
lembe és a fenntarthatóság krité- génység, a gazdasági fejlődés és a
riumainak teljesítésébe. Az oly környezeti kérdések nem kezel-
sokat idézett, ám igen sokfelől hetőek külön-külön, hiszen azok
bírálható környezeti Kuznyetz- egy összefüggő rendszert alkot-
görbe mögött is ez a gondolat nak. A problémák az elkövetke-
bújik meg. Ez a görbe azt mu- ző években ráadásul sokasodni
tatja meg, hogy a környezet- fognak, hiszen jelenleg a szub-
szennyezés és a nyersanyag fel- kontinens gazdasága és népessé-
használás mértéke általában ge a világon a leggyorsabban
együtt növekszik az ország gaz- növekvők egyike. A népességnö-
dagodásával, azonban az anyagi vekedés két fő paraméteren ke-
és a tudásbeli gazdagodás elérhet resztül befolyásolja az ország
egy olyan szintet20, ahol a fejlett életét: a szegénység illetve a fo-
technológia alkalmazásával csök- gyasztással járó káros környezeti
hatások révén. A népesség a
20 ez évi kb. 10 000 dollár egy főre eső gazdasági növekedés egyik elő-
GDP-t jelent

MŰHELY
5-82. OLDAL
feltétele, másrészt pedig a kör- elsősorban az emberi jogokkal,

nyezeti pusztítások egy részének etnikai problémákkal, az anyagi
okozója. A szegény lakosságnak javak igazságosabb elosztásának
gyakran az egyes természeti erő- igényével kapcsolódnak össze. A
források jelentik a közvetlen mozgalmak általában feladatuk-
megélhetést, emiatt azok hasz- nak tekintik, hogy képviseljék
nálatában a rövidtávú szemlélet azokat az embereket, akik önál-
az uralkodó. A népesség további lóan nem képesek az érdekeik
növekedése folytán szükség lesz érvényesítésére. Azért tiltakoz-
a mezőgazdasági korlátok átlépé- nak egyes tevékenységek ellen,
sére is, újabb területeket kell mert azok a területén élő embe-
művelés alá vonni, amely várha- rek életét, egészségét vagy meg-
tóan tovább degradálja a környe- élhetését veszélyeztetik. (Guha-
zetet. A környezetvédelmi prob- Alier 1997)
lémák hátterében a szegénységen
kívül a gyors iparosodás áll.
Indiában a helyi környezetvé- 3. A tradicionális ökológiai tudás
dő mozgalmak az 1970-es évek-
től kezdve indultak a területén A hagyományos ökológiai tu-
bányászatot, kőolaj kitermelést, dás (Traditional Ecological
ipari vagy monokultúrás mező- Knowledge-angol rövidítés sze-
gazdasági termelést folytató gaz- rint TEK) alatt az emberek egy-
dag helyi vagy multinacionális más közötti illetve környezetük-
vállalatokkal szemben, amelyek kel való kapcsolatára, azokhoz
tönkretették a környezetet. Az új való alkalmazkodására vonatko-
beruházások hasznát ugyanis a zó tudást és hiedelmeket értünk,
multinacionális nagyvállatok fö- amelyek a kulturális hagyomá-
lözték le, míg a káros környezeti nyok által öröklődtek generáció-
hatásokat - a nagyon gyorsan ról generációra. (Holling-Folke-
növekvő lég- és vízszennyező- Berkes 1993) A tradicionális
dést, a vízerőművek működésé- tudás önmagáért és társadalmi-
hez szükséges erdőirtások és az kulturális értékéért is igen fontos:
azt követő talajerózió következ- újfajta biológiai tudást biztosít,
ményeit - a helyi parasztok és ökológiai szempontokat láttat,
halászok viselték. (Guha-Alier elősegíti az erőforrások és az
1997) ökoszisztémák fenntartható
Az indiai környezetvédő moz- használatát és kulcsfontosságú
galmakban az ökológiai kérdések

BODORKÓS BARBARA
szerepet tölt be a védett területek szerint válaszolnia kell a környe-

megőrzésében is. zetből érkező visszajelzésekre
A tudományos tudástól első- (pl. talaj kimerülése, erdők után-
sorban holisztikussága, ösztö- pótlása, stb.). A nemzetközi
nössége, spiritualitása és széles szervezetek mint például a
társadalmi kontextusa külön- WWF, a UNEP vagy az IUCN is
bözteti meg. Ez utóbbi azt jelen- egyre jobban kezdik felismerni a
ti, hogy a társadalmi kapcsolatok hagyományos ökológiai tudás
nemcsak az emberek egymás jelentőségét, ám még mindig
közötti, hanem a többi élő- méltánytalanul kevés figyelem-
lénnyel való kapcsolatát is ma- ben részesül mind az elméletben
gukba foglalják: az egyént nem mind a gyakorlatban.
válik el élesen a természettől. A A TEK megragadása rendkí-
TEK nem törekszik minél több vül nehéz, hiszen az nem egy jól
adat minél gyorsabb összegyűjté- strukturálható rendszer, amely
sére, inkább lassítja ezt a folya- könnyen leírható lenne. Ugya-
matot, és a próbálgatásokra ha- nakkor – a könnyebb elemzést
gyatkozik. Nem célja általános elősegítendő - érdemes a TEK-et
elvek alkalmazása vagy elméletek több szintről megközelíteni.
építése. A TEK fő erőssége ab- (Holling-Folke-Berkes 1993) Az
ban rejlik, hogy hosszú időkre első szinten a helyi állatokra,
visszamenőleg rendelkezik meg- növényekre, talajra és tájra vo-
figyelési tapasztalatokkal a helyi natkozó tudás található. Ezek a
és regionális ökoszisztémákról, túlélés szempontjából kulcsfon-
szemben a tudományos tudással, tosságúak, ám önmagukban nem
amely elsősorban szinkronikus, elegendőek az erőforrások fenn-
vagyis rövid időszakra visszate- tartható használatához. A máso-
kintő, nagy területeket átölelő dik szinten a tradicionális erőfor-
adatokkal és tudással operál. rás gazdálkodási rendszereket
(Holling-Folke-Berkes 1993) A találhatjuk, amelyek a helyi tu-
TEK-et semmiképpen sem sza- dásra épülnek, különféle techni-
bad egyfajta kuriózumként ke- kák, technológiák, eszközök és
zelni; közrejátszik abban, hogy praktikák együttes felhasználásá-
régi-új elveket fedezzünk fel újra val. A második szinten említett
a természeti környezet fenntart- erőforrás gazdálkodási rendsze-
ható használatára. A TEK létre- rek megfelelő intézményeket
jötte a társadalmak azon szük- igényelnek, amelyek biztosítják a
ségletéhez kapcsolódik, mely koordinációt, a kooperációt, a

MŰHELY
5-82. OLDAL
szabályok kialakítását és betarta- méretekben egyaránt alkalmaz-

tását, ez a TEK harmadik szintje. ható technológiát fejlesztett ki a
A negyedik szintet a világnézet spirulina ehető alga termesztésé-
alkotja, amely a környezetről re. Ez a fajta alga magas A-
alkotott felfogást alakítja, és vitamin, ásványi anyag és fehérje
amely egyben értelmet is ad a tartalma következtében kiváló
társas és társadalmi kapcsolatok- táplálék-kiegészítőként használ-
nak. A TEK egyes szintjeit ható a falusi lakosság étkezésé-
együttesen kell kezelni. ben, ellentétben a hasonló célo-
Kutatásunk során az indiai kat felvállaló, nemzetközi szer-
hagyományos tudás fő elemei vezetek által támogatott, geneti-
közül többet is azonosítottunk, kailag manipulált „aranyrizzsel”22
amelyek közül itt most a teljesség nem jelent veszélyt a környezet-
és részletezettség igénye nélkül re. A kutatóközpont abban is
villantom fel a legmeghatáro- segít, hogy a falvak női lakossága
zóbbakat. Mindezek a TEK számára megtanítsa az algater-
előbbiekben felvázolt rendszeré- mesztés módszerét.
nek megfelelően kerülnek be-
mutatásra. A fenntartható erő-
forrás-gazdálkodást célzó prog- Az időjárási és természeti megfigyelé-
ramoknak a jövőben is ezekre, seken alapuló tradicionális öntözési
illetve ehhez hasonló elemekre módszerek
érdemes alapoznia az ázsiai or-
szágban. A vízhasználat decentralizált,
és így a vízgazdálkodási problé-
3.1. TEK 1. szint: Természetre vo- mákat enyhítő megoldásoknak is
natkozó tudás célszerű annak kell lenniük. Az
indiai civil szervezetek által tá-
Ehető algák, mint táplálékkiegészítők mogatott tervezetek bizonyítják a
kisléptékű megoldások23 sikerét,
A helyi ökológiai tudás első
szintjére kiváló példa a Shri 22 német és svájci tudósok kutatócso-
Murugappa Research Centre által portja fejlesztette ki ezt az A-vitamin
előanyagot tartalmazó rizsfajtát, ide-
kifejlesztett úgynevezett spirulina
gen gének beültetésével
alga biotechnológia.21 A kutató- 23 a kisléptékű, az alternatív technológi-
központ kisléptékben illetve ipari ák egyik nagy hatású teoretikusa
Ernst Schumacher alapgondolata,
21 forrás: a kutatóintézet honlapja hogy az ökológiai és szociális prob-
http://www.education.com/mcrc lémákkal küzdő modern ipari társa-

BODORKÓS BARBARA
például kutak és városi ciszternák veszélye, hogy a globális piac-

„újjáélesztése” révén. Az elmúlt gazdaság létrejötte következté-
száz év időjárási adatai azt mu- ben a biológiai sokféleség drá-
tatják, hogy egy szárazabb év maian csökken. A gazdasági
után erős monszun következik, munkamegosztás a természeti
és ez a tendencia az utóbbi erőforrások használatában is
években sem változott, így az specializációhoz25 vezet. A világ-
esővíz és a talajvíz ügyes vissza- gazdaságba való bekapcsolódást
tartása és kiaknázása megakadá- segítendő, nemzetközi kölcsö-
lyozhatná a vízhiányt. Az erre nökkel finanszírozott infrast-
szolgáló tradicionális módszere- rukturális fejlesztések arra ösz-
ket már évszázadok óta használ- tönzik a fejlődő Dél mezőgazda-
ják, ám a vezetékes vízellátás sági termelőit, hogy csupán né-
elterjedésével egyre jobban fele- hány haszonnövény termesztésé-
désbe merültek: az öntözésnél re specializálódjanak, a piaci
sajnos a világbanki pénzzel tá- árakhoz alkalmazkodva. Ezzel
mogatott nagy duzzasztók hasz- pedig nem pusztán a fenntart-
nálata került előtérbe. hatóság kritériuma kerül ki fi-
Az öntözési problémák meg- gyelmük köréből, hanem tradici-
oldásában szerepet kapnak a onális gazdálkodási és életfor-
tengervizes öntözést, vagyis a sós májuk is elveszik. A hagyomá-
vizet jól tűrő fa-és növényfajták, nyos ökológiai tudásra építő
amelyek a falusi lakosság megél- gazdálkodók, akik korábban sok-
hetéséhez nélkülözhetetlenek24. féle növényt termesztettek és
gondoztak létfenntartásuk érde-
kében, most a globális verseny-
Génbankok által hordozott tudás gazdaság nyomása alatt élnek és
termelnek. A termesztett növé-
A nemzetközi specializáción nyek számának drámai csökke-
alapuló kereskedelem és gazda- nése az egész ökoszisztéma át-
sági tevékenység egy igen súlyos alakulásával jár, a többi állat- és
és napjainkban egyre fokozódó növényfaj visszaszorulásához,
eltűnéséhez, a biodiverzitás
dalmaknak a jelenlegi gigantománia csökkenéséhez vezet. Mindez
helyett, kis, nem erőszakos, emberi pedig az ökoszisztémák
méretű technológiákra és szervezeti
formákra kell átállniuk fennmaradá-
ellenállóképességének gyengülé-
suk és emberibb életük érdekében sét eredményezi. A mezőgazda-
(Schumacher, 1991)
24 Ryan (1999) 25 Boda-Pataki (1998)
MŰHELY
5-82. OLDAL
sági termelés iránti növekvő 3.2. TEK 2.szint-Erőforrásgaz-

igény következtében a mezőgaz- dálkodási rendszerek
daságban is mérséklődött a ge-
netikai diverzitás. Becslések sze- Fenntartható erdőgazdálkodás: joint
rint India 2005-re rizstermelésé- forest management és a szent erdők
nek 75 százalékát mindössze
tízféle rizsfaj fogja adni. Hagyo- Régóta bizonyított, hogy a tulaj-
mányos mezőgazdálkodás kere- donjogok jelentős szerepet ját-
tében legalább harmincezer féle szanak az erdőgazdálkodási és
rizst kultiváltak a szubkontinen- más természeti erőforrásokkal
sen. kapcsolatos döntésekben. Az
Egy helyileg kifejlesztett meg- indiai falvak körüli erdők a kor-
oldás a veszélyeztetett fajok vé- mányzat gazdálkodási körébe
delmére és a biológiai sokféleség tartoznak, amely nem veszi fi-
megőrzésére a génbankok léte- gyelembe sem a jelen, sem a jövő
sítése. Ez az országban található igényeit, így az erdők mindenki
állat és növényfajok összeírását, garázdálkodási terepévé váltak. A
tanulmányozását, a mezőgazda- falusiak, akiknek megélhetése
sági növények különböző fajtái- nagyban függ az erdőktől, élete
nak és termelőinek összegyűjté- ezzel igen nagy veszélybe került.
sét és a jövő számára való meg- Erre a problémára nyújt megol-
őrzését jelenti. A génbankok ezt dást az úgynevezett joint forest
úgy érik el, hogy a kihalóban lévő management, amely közös erdő-
növényfajták termesztését pro- gazdálkodást jelent. Lényege,
pagálják. A génbankkal együtt- hogy a helyi közösségek fenn-
működő parasztok vetőmagokat tartható, tartamos erdőgazdálko-
és szakmai segítséget kapnak. A dásukból származó hasznokat
termésből visszamaradt magok megtarthatják, félretéve azonban
egy részét a gazdák visszaadják a bizonyos összeget az erdők
banknak, hogy azokat további fenntartására és ápolására, jövő-
gazdálkodás céljára mások is jük biztosítására. A közös erdő-
felhasználhassák. gazdálkodás legfőbb sikere ab-
ban rejlik, hogy autonómiát biz-
tosít a közösségnek, ezzel lénye-
gében kvázi magántulajdon jön
létre, így hosszú távú szemlélet
alakul ki az erdővel szemben. A
gazdálkodás a hagyományos kö-

BODORKÓS BARBARA
zösségi normákon alapul. A annak elosztásában és hozzáfér-

kormány csak mint facilitátor hetőségében van. A belterjes
jelenik meg a programban és mezőgazdaság által kínált egyol-
egyben technikai segítséget nyújt. dalú termelésnövelés ezért nem
A szent erdők kisebb területű oldhatja meg a gondot, ugyanak-
erdőségek, amelyek a helyi iste- kor súlyos környezeti és társa-
nek tiszteletét szolgálják.26 Ilyen dalmi károkat okoz. Egy alterna-
erdőket India szinte minden tív megközelítés a helyi gazdál-
részén találhatunk. Az indiai kodási tudáson és technikákon
hagyomány ősidők óta azt tartja nyugvó, a helyi viszonyokat fi-
róluk, hogy a különféle falvak gyelembe vevő, a modern bioló-
isteneinek illetve istennőinek a gia eredményeit is beépítő agro-
lakhelyei, amelyeket meg kell ökológia. Ez a módszer környe-
védeni és megőrizni a jövő szá- zetkímélő és a kisgazdálkodók
mára. Számos olyan állatfaj él számára is elérhető módon nö-
ezen erdőkben, amelyek más veli a termelékenységet, elősegíti
erdőkben már kipusztultak egész a belterjes gazdálkodás által le-
India szerte. A szent erdők ha- rontott talajok helyreállítását, és
gyománya olyannyira erős, hogy az emberekre összpontosít a
egyes helyeken az informális tőke és a gép helyett. A csak
falusi közösségi intézmények terméseredményekre összponto-
révén a falu társadalmi esemé- sító modern megközelítés azon-
nyeiből való kizárásra, a falu ban elfelejtkezik a fenntartható-
lakosainak haragjára esetleg ság más mércéiről. A hagyomá-
száműzetésre számíthatnak azok, nyos mezőgazdaságban a talaj
akik bármiféle módon is vétenek javítását és megújulását például
a szent erdők ellen. tehéntrágya, gabonamaradékok
szolgálják. Ebben a rendszerben
a földigiliszták, baktériumok,
Fenntartható mezőgazdasági rend- gombák, rovarok, pókok egés-
szerek zséges, egyensúlyi rendszert al-
kotnak a talajban, és ezzel segí-
Számos szakember egyetért tenek megőrizni a talaj minősé-
abban, hogy az éhezés oka nem gét.
az élelmiszertermelés mennyisé- A hagyományos indiai mező-
gének elégtelenségében, hanem gazdaságban a kártevők elleni
harcban természetes növényeket
26 Krishna (2000), illetve interjú a szer- alkalmaztak, illetve a kártevők
zővel

MŰHELY
5-82. OLDAL
természetes ellenségeit telepítet- 3.3. TEK 3. szint-Az intézmé-

ték oda. Így került be a mező- nyek
gazdaságba "növényvédő szer-
ként" a nímfa, a farkasmaszlag Erős civil szervezeti és önszerveződési
magja, a dohány, a ricinusolaj, hagyományok
különböző baktériumkultúrák
illetve természetes ragadozók, A fenntartható gazdálkodás
mint például egyes pókfajták27. A gyakorlati megvalósításában te-
gyapot ellenségeinek elűzésére vékeny részt vállalnak a civil
olyan növényeket- mint például a szervezetek, amelyeknek a szere-
napraforgó- telepítettek a gyapot pe jelentősen megváltozott az
növények közötti résekbe, ame- elmúlt években. Kinőtték magu-
lyek magukhoz csalogatják a kat segélyeket nyújtó és szét-
gyapot legnagyobb kártevőit. osztó, illetve rehabilitációs sze-
Ezenkívül fontos még meg- repkörükből, és mára már a szé-
említeni a Vrkshayurveda-t, lesebb értelemben vett illetve
amely a tradicionális indiai me- életminőséget javító fejlődés
zőgazdasági technikák elnevezé- zászlóvivőivé váltak29. A kor-
sére szolgál: ez nemcsak a növé- mány és a civil szervezetek kö-
nyek különböző betegségek ke- zött gyakran egészen élénk pár-
zelésének módjaira nyújt termé- beszéd és kapcsolat alakul ki:
szetes megoldásokat, hanem számos kormányzati fejlesztési
átfedi magának a termesztésnek programot a civil szervezeteken
az egész folyamatát, a talaj tesz- keresztül valósítanak meg, ezzel
telésétől kezdve, a vetőmagok biztosítva a problémák hatéko-
megőrzésén át a terméshozamot nyabb, helyi kezelését. A civil
növelő természetes eszközökig28. szervezetek által végzett munka
A Vrkshayurveda rendszer fel- ugyanakkor a kormányzat tevé-
térképezésével egyre több civil kenységére is kihat, hiszen látják
szervezet foglalkozik és a nem- módszereiket, céljaikat, terveiket,
zetközi érdeklődés is egyre nő amelyeket a későbbiekben a
iránta. kormányzat is beépít fejlesztési
programjaiba.
A civil szervezetek növekvő
27 forrás: Interjú Vijayalakshmi kihívásoknak néznek elébe a
asszonnyal, illetve a CIKS honlapja:
http://www.ciks.org
28 forrás: CIKS honlapja: 29 forrás: interjúk civil szervezetek
http://www.ciks.org dolgozóival, vezetőivel

BODORKÓS BARBARA
jövőben, hiszen a népesség drá- A mikrohitelek

mai növekedése, az erőforrások
degradálódása, a szegények egyre A mai világgazdaság egyik jellem-
erősebb marginalizálódása, az vonása a hitel, mint piacteremtő
ipar gyors növekedése, a földek eszköz. A hitelen alapuló növek-
termékenységének csökkenése vő fogyasztás a gazdasági növe-
következtében sokak helyzete kedés egyik fő motorja, és az
egyre reménytelenebbé válik. emberek jólétét is egyre inkább
hitelképességükön mérik le. A
hitel üzletág terjesztéséhez azon-
A nők szerepe ban új vásárlóerő megteremtésé-
re van szükség. Ezzel párhuza-
A fentebb már említett civil mosan a fejlődésről alkotott kép
szervezeti hagyományokat legin- is átalakul. Míg korábban a fej-
kább a nők ápolják. Fogéko- lesztést a jótékonyság és a társa-
nyabbak a természeti problémák- dalmi gondoskodás keverékének
ra, hiszen nap-mint nap szoros látták, a hetvenes években a ké-
kapcsolatban állnak velük: ők pességnövelés és a tervek meg-
viselik a háztartás gondját: a víz- valósításának szakmaisága lépett
hiány vagy vízszennyezés, a tűzi- előtérbe, mára pedig maga a fej-
fa hiánya őket érinti közvetle- lesztés is üzletté vált. Mindez
nül30. (Ezt a jelenséget a szakiro- életre hívta a mikrohitel megkö-
dalomban „ökofeminizmus” zelítést, amelynek legsikeresebb
néven találhatjuk meg, utalva megalapítója a bangladeshi
arra, hogy a nők és a természet Muhammad Yanus által megál-
„leigázása” némileg hasonló vo- modott és vezetett Grameen
násokat mutat31). Ezenkívül Bank. Ez bebizonyította, hogy a
számos olyan hagyományos, ősi társadalom legalsó rétegeiben élő
mezőgazdasági tudáson alapuló nők is hitelképesek lehetnek, és
technikát ismernek, amelyek az megfelelő segítséggel képesek
állam és a piacgazdaság terjedé- lehetnek a kapott kölcsönök
sével egyre inkább leértékelőd- visszafizetésére is. Ha a szegény
nek. nők hozzáférhetnek egy vállalko-
zás beindításához szükséges in-
dító tőkéhez, az nemcsak a sze-
génység felszámolásában, de a
nők társadalmi szerepének javítá-
30 forrás: interjúk
31 Guha-Alier (1997)
MŰHELY
5-82. OLDAL
sában is komoly szerepet játsz- 3.4. TEK 4.szint: A világnézet

hat.
A tartós sikerhez az is szük- Hinduizmus
séges, hogy a közösségek maguk
alkossák meg terveiket, képessé A szubkontinens fő vallása, a
váljanak a döntéshozatalra és így hinduizmus, a gyakorlatban so-
visszaszerezhessék az életük fe- kat segített az erdők, illetve a
letti társadalmi és gazdasági elle- folyók védelmében. A hindu
nőrzés egy részét. Ezt jól mutatja vallás fontosnak tartja a termé-
az indiai Önfoglalkoztató szet megbecsülését és védelmét.33
Asszonyok Egyesületének 25 A hinduizmus szerint csak Is-
éves története (SEWA). A tennek van korlátlan hatalma az
SEWA esetében maguk az élő és az élettelen természet fö-
asszonyok kezdeményezték a lött, az embernek a Földön nincs
közösségi intézmények, közöttük nagyobb hatalma, mint a többi
egy szövetkezeti bank felállítását élőlénynek. A hinduizmus egyik
is. Tevékenységüknek csak egy legfőbb tanítása: az emberek és
része a mikrohitelezés, ami mel- egyes állatok egyaránt a legfel-
lett a közösségszervezés a hatal- sőbb lény reinkarnációi. A hin-
mi viszonyok átszabása, az ön- duk szerint a fák ültetése is vallá-
azonosság megtartása éppolyan si kötelesség. A fák vagy más
fontos. A mikrohitel rendszer- növények tönkretétele pedig
ben a falusi bank összekötő ka- bűnös cselekedetnek minősül.
pocs szerepet játszik a nagybank Már az i.e. 200-ból származó
és a falusi lakosság között és hindu írásokban is úgy írnak a
felügyeli a kölcsönök visszafize- levegő- és a vízszennyezésekről,
tését, ezenkívül mobilizálja a mint a betegségek okozóiról. A
megtakarításokat.32 Ezzel csök- hindu vallás a földi javakról való
kenti a kölcsönt biztosító bank lemondást tanítja, a materializ-
kockázatát, valamint maguk a mus és a fogyasztói társadalom
falusi bankok is tőkét halmoz- ellen "prédikál". Ezek a tanítások
hatnak fel a kamatok visszafize- nagy erőt adhatnak a hindu kö-
tése révén. zösségeknek abban a harcban,
amelyet a környezeti problémák
ellen vívnak. A hindu vallás
azonban igen gyakran súlyos
32 Felix Ryan (1989) 33 Gottlieb (1999)

BODORKÓS BARBARA
környezetszennyezőnek is minő- Levonhatjuk tehát azt a kö-

sül34. Elég, ha csak az ország vetkeztetést, hogy az ökológiai
életében igen gyakran előforduló, tudás megszervezésének szám-
különböző vallási ünnepek kör- talan útja létezik, amelyek kultú-
nyezeti hatásaira gondolunk ránként, közösségenként jelentő-
(például a hindu újév tűzijáték- sen eltérnek, ezeket a különbsé-
okkal való ünneplése során fel- geket és a velük együtt járó sok-
tűnően magas a kén-dioxid, nit- színűséget pedig fenn kell tartani.
rogén-oxid és szén-monoxid Remélem arról is megbizonyo-
koncentráció; a Holi, a színek sodhattunk, hogy a TEK-ben
fesztiválja mára már a kemikáliák rejlő lehetőségek kihasználása
kavalkádjává alakult, a Gangesz- nem (vagy legalábbis csak kis
ben való szent fürdőzések pedig részben) pénz vagy technológia
kolera, tífusz és vérhas betegsé- kérdése.
gek táptalajai).
Összefoglalás
Interjúink során egyértelműen

fény derült arra, hogy a nyugati
tudástól jelentősen különböző
hagyományos, indiai ökológiai
tudásnak az erőforrások és öko-
szisztémák fenntartható haszná-
latában és megőrzésében jelentős
szerepe van, vonatkozzon az
akár a mezőgazdaságra, az erdő-
gazdálkodásra, vagy az ember-
természet viszonyának integrált
koncepciójára. A TEK feltérké-
pezését és gyakorlatban való,
mind több helyütt való megvaló-
sítását egyre több indiai illetve
nemzetközi fejlesztési csoport
tűzi zászlajára, ezen az úton a
jövőben is érdemes továbbha-
ladniuk.
34 Down to Earth (2000)
MŰHELY
5-82. OLDAL
IRODALOMJEGYZÉK
BODA ZSOLT-PATAKI GYÖRGY: ience. Cambridge Univer-

Szabadkereskedelem és sity Press, Cambridge
természeti környezet Mű- 1998: 342–362
helytanulmánysorozat,
1998/1, Budapesti Köz- KEREKES SÁNDOR: A környezet-
gazdaságtudományi Egye- gazdaságtan alapjai Aula
tem, Vállalatgazdaságtan Kiadó, Budapest, 1998
Tanszék
KRISHNA, NANDITHA: Ecol-
DOWN TO EARTH: Pollution of ogical traditions of Tamil
hinduism 2000. január NaduCentral for
Environmental Education
GOTTLIEB, ROGER S.: This Research Centre, Chennai,
Sacred Earth. Religion, 2000
Nature, Environment
London, Routledge, 1999 RYAN, FELIX: Rural credit
systems that work Felix
GUHA, RAMACHANDRA-ALIER, Ryan Foundation,
JUAN MARTINEZ-: Chennai, India, 1989
Varieties of
Environmentalism Lon- RYAN, FELIX: Saline Agriculture
don, Earthscan, 1997 for food security Felix
Ryan Foundation,
HOLLING, C. S., BERKES, F., Chennai, India, 1999
FOLKE, C.: Science,
sustainability and resource RYAN, FELIX: Sustainability and
management. In Berkes, survival Felix Ryan
F., Folke, C. (eds) Linking Foundation, Chennai, In-
Social and Ecological Sys- dia, 1999
tems. Managament Prac-
tices and Social Mecha- RYAN, FELIX: Sustainable Water
nisms for Building Resil- Supply Felix Ryan

BODORKÓS BARBARA
Foundation, Chennai, In- sustainability in the post-

dia, 1999 development era 2001
SACHS, WOLFGANG: Global SCHUMACHER, ERNST: A kicsi

ecology and the shadow of szép Közgazdasági és Jogi
‘development’ In Sachs, Könyvkiadó, Budapest
W. (ed) Global Ecology: A 1991
New Arena of Political
Conflict. Zed Books, Lon- SZABÓ MÁTÉ: Zöldek, alternatí-
don, 1995: 3–21 vok, környezetvédők
Gondolat Kiadó, Buda-
SACHS, WOLFGANG: Social jus- pest, 1985
tice and environmental

MŰHELY
5-82. OLDAL
HONLAPOK
Centre for Indian Knowledge http://www.foek.hu/gaia

Systems honlap
Samuel, John: The holy cow of
http://www.ciks.org microcredit-Third World
Resurgence, 112.szám. 112-113o.
Community-based Forestry Fordítás: Gaia Online Sajtó-
Management in Orissa szemle
http://www.wri.org http://www.foek.hu/gaia
Koechlin, Florianne: The Shri Murugappa Chettiar

Golden Rice-a big illusion, Third Research Centre honlapja
World Resurgence, 114.szám, 33.
oldal, fordítás: Gaia Online Saj- http://www.education.com/mcrc
tószemle
INTERJÚK
MITA BANERJEE-WILDLIFE FELIX RYAN - FELIX RYAN

WARDEN Chennai mun- Foundation elnöke,
katársa, Chennai, 2000. Chennai, 2000. február
március
VIJAYALAKSHMI ASSZONY -
DR. NANDITHA Krishna-Centre Centre for Indian
for Environmental Knowledge Systems ve-
Education Research Cent- zetője, Chennai, 2000. feb-
re vezetője, Chennai, 2000. ruár
január

KOMMENTÁR
Az alábbiakban részleteket közlünk John Gowdy: Limited Wants, Un-
limited Means – A Reader on Hunter-Gatherer Economics and the
Environment c. könyvének előszavából, majd ezután a könyvhöz
fűzött jegyzetek olvashatók.
VADÁSZÓ-GYŰJTÖGETŐ
TÁRSADALMAK
HELTAI LÁSZLÓ
I. John Gowdy: Vissza a jövőbe és ilyen gyászos állása mellett ne-

előre a múltba (részletek) künk, mint gazdasági lényeknek
az a dolgunk, hogy allokáljuk
A KÖZGAZDASÁGTANT a leg- korlátozott jövedelmünket úgy,
több tankönyvben úgy definiál- hogy a lehető legnagyobb élve-
ják, mint „szűkös erőforrások zetet szerezzük meg a relatíve
alternatív célok közötti allokálá- kevés dologból, amit vásárolni
sának tudománya”. Az emberek- tudunk.
nek, mondják, korlátlan szük- Ennek a könyvnek a legna-
ségleteik vannak, és korlátozott gyobb iróniája az, hogy a vadá-
eszközeik ezen szükségletek ki- szó-gyűjtögetők, azok az embe-
elégítésére, ennek pedig logikus rek, akik több százezer évig éltek
következménye a szűkösség. szinte minden anyagi tulajdon
Nem kaphatunk meg mindent, nélkül, sok tekintetben haszno-
amit akarunk, tehát választanunk sabb és gazdagabb életet éltek,
kell, hogy mink legyen. Így min- mint mi. Össze sem hasonlítha-
den fogyasztási aktus egyben egy tóan azzal a róluk festett képpel,
elutasítás is, ami végső soron miszerint primitív vadak voltak,
hiányérzetet okoz. A dolgok akik ébrenlétük minden egyes

KOMMENTÁR
83-99. OLDAL
pillanatában a túlélésért harcol- tízezredekig éljenek egyensúly-

tak, ezek az emberek úgy ren- ban a környezetükkel, anélkül,
dezték be az életüket, hogy ke- hogy a gazdaságaik alapjául szol-
vésre volt szükségük, keveset gáló erőforrásokat lerombolták
akartak, és legnagyobbrészt min- volna.
den eszköz azonnal rendelkezé- Úgy tanultuk, hogy csak a
sükre állt szükségleteik kielégíté- mezőgazdaság „felfedezése” u-
sére. A dél-afrikai !Kungok pél- tán lett az embereknek annyi
dául mindössze heti tizenkét- ideje, hogy kultúrát és civilizációt
tizennégy órát töltöttek élelem- építsen; csak ekkor váltunk iga-
szerzéssel. A fiataloktól, míg zából emberré. Ám minél többet
jóval el nem múltak húszévesek, tudunk meg a vadászó-gyűjtöge-
nem várták el, hogy dolgozza- tő kultúrákról, annál inkább rá-
nak; sem a negyven évesnél idő- jövünk, hogy a modern piaci
sebbektől. Bőséges szabadide- kapitalizmus értékrendszere nem
jükben ettek, ittak, játszottak, és az „emberi természetet” tükrözi.
társasági életet éltek – röviden Azok az emberi viselkedésről
csupa olyasmit csináltak, amiket alkotott feltételezések, melyekről
mi a bősséggel kapcsolunk össze. a piaci társadalmak tagjai azt
Bőséges szabadidejükön túl hiszik, hogy univerzális igazsá-
(vagy talán ezzel együtt), a vadá- gok – hogy az emberek termé-
szó-gyűjtögetők elképesztő mér- szettől fogva versengők és kap-
tékű személyes szabadságot is zsik, és a társadalmi rétegződés
élveztek. A !Kungok és a tanzá- természetes –, nem érvényesek a
niai Hadza nép körében vagy vadászó és gyűjtögető emberek-
egyáltalán nem volt vezető, vagy re. Sőt abban az értelemben,
időleges vezetők voltak, akiknek hogy bőséges szabadidejük és
a hatalma szigorúan korlátozva minden szükségeshez való kor-
volt. Ezekben a társadalmakban látlan hozzáférésük volt, ezek a
nem voltak társadalmi osztályok, vadászó-gyűjtögető társadalmak
sem nemi alapú diszkrimináció. gazdagabbak voltak a maiaknál.
Ezek a társadalmak környezetileg
is fenntarthatóak voltak. Az A piac kultúrája
ausztrál őslakosoknak, a
Hadzáknak és a !Kungoknak Minden kultúrának van egy sor
olyan technológiájuk és társa- hiedelme vagy szervező elve,
dalmi rendszerük volt, amely melyek nem csak a viselkedés
lehetővé tette számukra, hogy év irányítására szolgálnak, hanem a

VADÁSZÓ-GYŰJTÖGETŐ TÁRSADALMAK
HELTAI LÁSZLÓ
világ fennálló rendjének magya- csak egy kulturális hiedelemnek,

rázatára és igazolására is. A nyu- ami szemben áll egy egyetemes
gati kulturális hiedelmek különö- valósággal, mivel legtöbbünket
sen erősen szolgálnak arra, hogy igen pontosan leír. Viccelődhe-
igazolják azt a sajátos anyagi tünk fajunk irracionalitásán, de
viszonyt, ami a társadalmunk mint egyének mind mélyen
tagjai között, valamint az ember hisszük, hogy egészen racionáli-
és a világ többi része között ki- sak és következetesek vagyunk
alakult. A mi kultúránk az osz- választásainkban.
tálytagozódást elkerülhetetlennek Hisszük, hogy mindig több és
látja, sőt kívánatosnak, és úgy több dolgot akarni természetes
tekinti a természetet, mint „ter- emberi vonás. Az egyént a társa-
mészeti erőforrások” gyűjtemé- dalom fölé helyezzük. Verseny és
nyét, amelyeket a gazdasági nö- terjeszkedés, nem-kooperálás és
vekedés és a technológiai fejlő- stabilitás írják le a szabályokat,
dés motorjának üzemanyagaként melyek szerint világunk műkö-
kell használni. dik. Már mindannyian gazdasági
Az én saját törzsemnek, az személyek vagyunk: korlátozott
elméleti közgazdászoknak is erőforrásaink (jövedelmeink)
megvan a saját hiedelemrendsze- vannak, és van egy hosszú listánk
rük, amivel magyarázzák és iga- azokról a dolgokról, amelyeket
zolják az általunk létrehozott szeretnénk megszerezni.
világot; ennek középpontjában a Az ortodox (hagyományos)
„homo oeconomicus” fogalma közgazdasági elmélet többet tar-
áll. Ez az „ember” természettől talmaz az emberi természetről
fogva haszonleső, versengő, ra- alkotott hiedelmeknél. Egy ide-
cionális, számol és örökké azt ológia is, amely a jelen gazdasági
keresi, hogyan növelhetné anyagi szerveződést, erőforrás haszná-
jólétét. Idejét már fiatal korától latot és a gazdagság elosztását
kezdve arra fordítja, hogy a jö- igazolja. Nem csak az egyének
vedelem kereséséhez szükséges preferálják a többet a kevesebbel
gyakorlatot megszerezze, és szemben, de a több tulajdonnal
gondosan felosztja ezt a jöve- rendelkezők is magasabb társa-
delmet a piacon elérhető javak és dalmi státusszal rendelkeznek a
szolgáltatások szédítő választé- piaci társadalmakban. „Sikeres-
kán. nek” lenni azt jelenti, hogy ma-
Ma, mi itt a Nyugaton nemigen gasabb a jövedelme és magasabb
gondoljuk a homo oeconomicust a fogyasztási szintje is. Sőt mi

KOMMENTÁR
83-99. OLDAL
több azok, akik sikeresek, akik többet adnak hozzá a társa-

mondja az alapul szolgáló ideo- dalom össztermeléséhez, azok
lógia, éppen azok, akik bebizo- nagyobb részt kell kapjanak
nyították értéküket a versengő azoknál, akik kevesebbet adtak
piacokon való küzdelemben. A bele. A közgazdászok tovább is
közgazdasági elmélet nem csak érvelnek, hogy a verseny garan-
azt írja le, hogyan allokálják az tálja azt, hogy a bér egyenlő le-
erőforrásokat; a gazdagság, sze- gyen a munka határtermékével.
génység és kizsákmányolás iga- A határtermelékenység elmélet
zolásául is szolgál. ideológiai következtetése az,
A szabadpiaci gazdaság végső hogy egy versengő gazdaságban
célja az erőforrások „Pareto- minden munkásnak annyit fizet-
optimálisnak” nevezett hatékony nek, amennyit megérdemel.
elosztása, ami olyan helyzetet A piaci csere neoklasszikus
jelent, amikor a gazdasági javak közgazdasági elméletében azon-
további cseréje már nem javít- ban nem veszik figyelembe azo-
hatja egy ember helyzetét sem kat a történelmi és társadalmi
anélkül, hogy egy másikét ne körülményeket, melyek lehetővé
rontaná. A csere kiindulópontja teszik az egyik személy számára,
nem képezi kérdés tárgyát, nem hogy többet termeljen a másik-
számít, hogy a javak kezdeti el- nál. Az öröklött vagyon például
osztása mennyire volt egyenlőt- egy személynek számára több
len a cserélő felek közt. Lénye- tőkéhez enged hozzáférést, és így
gében tehát a hatékonyság az ő határterméke magasabb
Pareto-féle definíciója a status lesz, mint a kevésbé előnyös
quo védelmét jelenti. körülmények közé születő sze-
A javak egyének közti elosztá- mélyé. Általában, egy iskolázot-
sának egyenlőtlenségét egy kapi- tabb személy – legtöbbször me-
talista gazdaságban az „elosztás gint csak a családi körülmények
határtermelékenységi elmélete” miatt – határterméke és így jöve-
alapján indokolják. A munkáso- delme magasabb lesz, mint a
kat az összkibocsátáshoz való kevésbé iskolázotté. A neok-
hozzájárulásuk szerint díjazzák. lasszikus elmélet úgy tekinti az
Például, ha egy cég felvesz egy egyéneket, mint piaci javak el-
plusz munkást, és a cég termelé- különült termelőit és elkülönült
se napi 100 dollárral nő, annak a fogyasztóit, akik versenyeznek
munkásnak a napi bére 100 dol- egymással. Valakinek az értéke,
lár kellene hogy legyen. Azok, mint egyén nagy részben a gaz-

HELTAI LÁSZLÓ
dasági siker függvénye, és annak, nyeket keresve sokat tanulhatunk

hogy nagyobb gazdagságot tud a jövő lehetőségeiről, ha a múlt-
felhalmozni (és elfogyasztani), ba nézünk. A vadászó-gyűjtögető
mint a szomszédja. társadalmak lehetőséget kínálnak
Az emberi természetnek az a arra, hogy az emberi természet
képe, mely a nyugati közgazda- egy igen különböző formája fel-
ságtani elméletbe van ágyazva, tűnjön szemünk előtt egy pilla-
egy történelmi anomália. Valójá- natra, még mielőtt a piaci kap-
ban piacgazdaságunk fő szervező csolatok és a modern gazdasági
elve – hogy az embereket a mo- eszmék deformálták. Lehet, hogy
hóság vezérli és a több mindig a nyugati ipari gazdaság jelenlegi
jobb, mint a kevesebb – epszilon keretei közt társadalmi korlátai
méretű kisebbségi vélemény volt vannak a kooperációnak, a fo-
a tízezernyi kultúrában, melyek a gyasztás csökkentésének és álta-
Homo sapiens 200000 évvel lában a fenntartható módon való
ezelőtti megjelenése óta kiala- életnek; ám tudva azt, hogy az
kultak. A Hadzák között például emberi lét 99 százalékában ezek
bonyolult szabályok vannak an- a korlátok nem léteztek, lehetet-
nak biztosítására, hogy minden len arra a következtetésre jutni,
húst egyenlően osszanak fel. A hogy van bennük valami „termé-
felhalmozás, vagy akár csak má- szetes". A vadászó-gyűjtögető
soknál nagyobb adag szerzése társadalmaknak már puszta léte,
elfogadhatatlan. Az olyan sze- de különösen sikerük bizonyítja,
mélyes tárgyakon túl, mint szer- hogy termelést és az elosztást
számok, fegyverek, vagy pipák, a más módon is meg lehet szer-
tulajdon felhalmozását szankciók vezni, mint a piacokon keresztül.
gátolják. Sőt, a vadászó-gyűjtö- (...)
getők állandó mozgása miatt a
tulajdon csak kényelmetlenséget A témák áttekintése
jelent. James Woodburn a !Kun-
gok és a Hadzák között az éle- Nekem, mint közgazdásznak
lem felhalmozása akkor, mikor a vadászó-gyűjtögetőkről szóló
valaki más éhes, elképzelhetetlen. irodalom áttekintése után a leg-
A vadászó-gyűjtögetők a „homo fontosabb üzenetek azok, hogy
non-oeconomicust” (1) a szűkösség gazdasági fogal-
(uneconomic man) képviselik. ma nagy részben társadalmi
A környezeti és társadalmi konstrukció, nem az emberi lét-
fenntarthatósághoz vezető ösvé- tel járó tulajdonság;

KOMMENTÁR
83-99. OLDAL
(2) a munka és a társadalmi élet ségvágyó, a vadászó-gyűjtögetők,

elválasztása nem szükségszerű úgy tűnik, ugyanolyan fogéko-
jellemzője a gazdasági termelés- nyak a konzumerizmus csábítá-
nek; sára, mint mi többiek. Hogy ez
(3) az egyéni jólét és az egyéni mennyire a meghódított népek
termelés összekapcsolása nem gyarmati mentalitásának ered-
szükségszerű jellemzője a gazda- ménye, és mennyire valami em-
sági szerveződésnek; beri alaphajlam, az egy döntő
(4) az önzés és a nyereségvágy kérdés.
nem fajunk természetes vonása;
és A munka természete
(5) az osztályon és a nemen ala-
puló egyenlőtlenség nem szük- A vadászó-gyűjtögetők életének
ségszerű jellemzője az emberi másik alapvető ténye az, hogy a
társadalomnak. munka társadalmi és kooperatív.
Szűkösség Az azonnali viszonzású társadal-
makban az emberek átlagosan
A szűkösség fogalma nagy- három-négy órát foglalkoztak
részt egy társadalmi konstrukció, azzal, amit mi gazdasági tevé-
nem az emberi lét egy alapvető kenységnek neveznénk. Ez a
jellemzője. A vadászó-gyűjtöge- munka nagyon sok fajta állat
tőket bőségben élőnek lehet te- vadászatából és rengetegféle
kinteni, mert egyensúlyt értek el növény gyűjtögetéséből állt. A
eszközeik és céljaik között azzal, terepkutatást végző tudósok
hogy keveset akarnak. Ezzel elképedtek annak a tudásnak a
szemben a modern ipari rend- nagyságán és részletességén,
szer szűkösséget teremt azzal, amivel a vadászó-gyűjtögetők
hogy határtalan vágyakat generál. rendelkeztek azon növények és
A fogyasztók rabjai a fogyasztási állatok tulajdonságairól és életé-
javak állandó áramának, és fo- ről, melyektől túlélésük függött.
lyamatosan depriválva érzik ma- A munka a mai nyugati emberek
gukat, mert az addiktív ember többsége számára ismeretlen
soha nem tud kielégülni. (...) Az mértékben volt integrálva a ritu-
anyagi dolgoktól való modern álékba, szocializációba és a mű-
függés világszerte pszichológiai vészi önkifejezésbe. Az a gon-
jólétünket és biofizikai alapjain- dolat, hogy a munka csak robo-
kat fenyegeti. Bár az ember talán tolás, melynek egyetlen célja,
nem természettől fogva nyere- hogy az emberek képesek legye-

HELTAI LÁSZLÓ
nek aztán az „igazi” életet élni, ben. Sok Hadza férfi játszik sze-
nincs jelen a vadászó-gyűjtögető rencsejátékot dárdahegyekkel, és
társadalmakban. A közgazdasági sok vonakodik vadászni, mert
tankönyvekben tárgyalt munka- félnek „játékzsetonjaik” sérülé-
szabadidő trade-off itt teljesen sétől, ám ezek az emberek to-
hiányzik. vábbra is megkapták teljes részü-
ket a megölt vadból. Érdekes,
Termelés és elosztás hogy a kölcsönösség ilyen hiá-
nyát megfigyelték olyan nem
Egy harmadik tény a vadászó- emberi ragadozóknál is, mint az
gyűjtögető gazdaságokkal kap- oroszlánok. A termelő tevékeny-
csolatban szintén homlokegye- ségben részt nem vevők megve-
nest ellenkezik a modern gazda- tése egy kulturálisan egyedi érzés.
ságelmélet középpontjában álló A vadászó-gyűjtögetők bősé-
homo oeconomicusszal: nincs gének lényege egy olyan alapvető
szükségszerű kapcsolat az egyé- vonásban van, mely tökéletesen
nek általi termelés és az egyé- ellentétes a modern kapitalizmus
neknek való elosztás között. A ideológiai alapjaival: ez az egyéni
közgazdászok úgy érvelnek, hogy termelés és az egyén gazdasági
a megosztásnak van egy gazdasá- biztonsága közötti kapcsolat
gilag racionális alapja. Az a sze- hiánya. A termelés és elosztás
mély, akivel ma megosztjuk a közötti közvetlen kapcsolat nem
zsákmányt, holnap etethet min- csak minden nem vadászó-
ket, ha elhagy a szerencsénk vagy gyűjtögető társadalom meghatá-
tudásunk. A hagyományos gaz- rozó vonása, hanem egyúttal a
dasági szemléletben a megosztás modern kapitalizmus morális
egyfajta biztosítási politika, mely bázisának is a lényege. A bérek,
racionálisan szétteríti az éhen profitok és a jövedelem szokásos
maradás kockázatát. A megosz- közgazdasági magyarázata (va-
tás a vadászó-gyűjtögető társa- gyis az elosztás határtermelé-
dalmakban azonban ennél sokkal kenységi elmélete) szerint egy
mélyebb. Legalábbis sok ilyen versenyző gazdaságban a munká-
társadalomban nincs kapcsolat sok és a termelési tényezők tulaj-
aközött, hogy ki termel és ki donosai aszerint kapják a jöve-
kapja a gazdasági terméket. Pél- delmüket, hogy mennyivel járul-
dául James Woodburn szerint (4. nak hozzá az összkibocsátáshoz.
fejezet) a tanzániai Hadzák né- A „határra” vagy a fokozatos
hány tagja jóformán semmilyen változásra való koncentrálással
munkát nem végez egész életé-
KOMMENTÁR
83-99. OLDAL
figyelmen kívül lehet hagyni a gyűjthet gyökereket, bogyókat,

tényt, hogy a tőke, a technológia, mézet és vehet vizet bárhonnan
a természeti erőforrások és a a Hadza „országban” minden
tudás, melyek minden gazdasági megkötés nélkül. A Hadzák nem
tevékenységet lehetővé tesznek, csak hogy saját maguk között
az emberi kultúra több tízezer nem parcellázzák fel a földeket
évnyi evolúciójának eredményei. és az erőforrásokat, de még csak
Miért kellene, hogy ezt a közös, nem is akarnak az általuk elfog-
eónok alatt felhalmozott terme- lalt földön másokat sem korlá-
lőerőt egy adott időpillanatban tozni.
élő emberek kis csoportja kisajá-
títsa? Azzal érvelni, hogy a gaz- Az olyan próbálkozások, melyek
dasági tevékenységgel járó ered- a vadászó-gyűjtögetők és a föld
mény minden egyénnek a kibo- közötti kapcsolatot tulajdonként
csátáshoz való saját hozzájárulá- jellemzik, annak az esetei, amikor
sának arányában való elosztása nyugati elképzeléseket erőltetünk
„etikus” és „természetes”, a tör- olyan emberekre, akik egészen
ténelem, az összefüggések és – különböző dolgokat hisznek az
nyilvánvalóan – az emberi ter- emberek közötti, illetve az ember
mészet semmibevételét jelenti és a természet közötti viszonyról.
David Riches (1995) úgy véli,
Tulajdon és tőke hogy a tulajdon fogalma csak
olyan esetekben alkalmazható,
A korai európai felfedezők és amikor a megfigyelt emberek
antropológiai kutatások beszá- másokat kizárnak egy adott erő-
molói azt jelzik, hogy a megosz- forrás használatának jogából. Az
tás és a személyes tulajdon hiá- engedélykérés puszta aktusa in-
nya közös jellemzői a vadászó- kább egy, a barátságos szándékot
gyűjtögető társadalmaknak. A kifejező társadalmi konvenció,
dolgok magántulajdonának hiá- mint az erőforrás feletti „törvé-
nya az erőforrásokra is vonatko- nyes” hatalomra utaló jel. Vilá-
zik. James Woodburn (1968:50) gos, hogy a magántulajdon in-
írja: tézménye nem az egyetlen alter-
natíva a hatékony erőforrás-hasz-
A keleti Hadzák nem rendelnek nálat előmozdítására.
jogokat a földhöz és a begyűj- A közgazdász Nicholas Geor-
tetlen terméshez. Minden egyén gescu-Roegen (1971) hangsú-
ott élhet, ahol akar és vadászhat, lyozza azt kritikus a különbséget,

HELTAI LÁSZLÓ
mely az állományból (stock) il- denki számára elérhető. Ezzel a

letve a jövedelemből (flow) való tudással a vadászó-gyűjtögetők
élés között van. A stock valami gyorsan elkészíthetik anyagi esz-
olyasmi, amit bármilyen sebes- közeiket. Colin Turnbull
séggel el lehet fogyasztani: pél- (1965:19) azt írja a közép-afrikai
dául egy tonna szenet el lehet pigmeusokról: „a lakóhelyhez, a
égetni egy nap alatt, de több év ruházathoz és az anyagi kultúra
alatt is. A flow fogalma valami más dolgaihoz szükséges anya-
olyasmire vonatkozik, amit csak gok egy szempillantás alatt meg-
korlátozott sebességgel lehet szerezhetők, mindig kéznél van-
használni. Míg az ipari gazdasá- nak”. Az ipari társadalmak gyá-
gok növekedését a Föld olyan rilag készített tőkéjétől eltérően a
nem megújuló erőforrásainak, vadászó-gyűjtögetők tőkeállo-
mint a fosszilis tüzelőanyagok mánya a tudás, mely szabadon
stockjainak használata teszi le- adott és lehetetlen az egyéni elő-
hetővé, a vadászó-gyűjtögetők nyök érdekében kontrollálni. Az
megújuló biológiai erőforrások anyagi javak szerzésével való
flowjából és az ökoszisztémákon foglalkozás hiánya szabaddá teszi
keresztül a napenergiából élnek. a vadászó-gyűjtögetőket, hogy
Ez a tény fontos ezeknek a tár- élvezzék az életet. A vadászó-
sadalmaknak az egalitáriánus és gyűjtögetők életük nagy részét
kooperatív természetét illetően. nem a munkahelyen töltik, távol
Amit a közgazdászok „tőkeállo- a barátoktól és a családtól, ha-
mány”-nak neveznek, csak kis nem beszélgetéssel, pihenéssel,
szerepet játszik az azonnali vi- osztozkodással és ünnepléssel;
szonzású társadalmakban, mint a röviden emberi életet élnek. Ez a
természeti erőforrások és a végső fajta élet a nyugati világban egy, a
fogyasztás közötti közvetítő. nagy vallások és a népi kultúra
A vadászó-gyűjtögetők nagy- által is megfogalmazott eszmény,
részt csak testüktől és eszüktől ami azonban távol áll a megvaló-
függtek, hogy a napi betevőt sulástól.
megtermeljék. A mobilitás el-
sődleges fontosságú, és a fizikai Egyenlőtlenség
tőke szükségszerűen egyszerű. A
tőke a vadászó-gyűjtögetőknél Végül pedig, az egyenlőtlenség
nem egy fizikai dolog, amit ke- nem az emberi társadalmak ter-
zelni és ellenőrizni lehet, hanem mészetes jellemzője. Az azonnali
inkább tudás, ami közös és min- viszonzású vadászó-gyűjtögető
társadalmak „agresszíven egalitá-
KOMMENTÁR
83-99. OLDAL
riánusok” voltak. Ezek a társa- elvét magyarázza, se többet, se

dalmak azért – és nem annak kevesebbet. Semmivel sem raci-
ellenére – voltak működőképe- onálisabb, mint azok a hiedel-
sek, mert a hatalmat kordában mek, amik a Hadza, az ausztrál
tartották. Az egyenlőtlenség, őslakos vagy a !Kung társadal-
mint az emberi természet követ- makat működtetik. Csak éppen
kezménye csak a homo oecono- ahogy a homo oeconomicus
micus mítoszának egy újabb ré- mítosza igazolja az évezredek
sze. A gazdasági racionalitás lo- alatt felhalmozódott anyagi kul-
gikája az osztály, rassz vagy nem túra kevesek általi kisajátítását,
alapú jövedelem különbségeket ugyanúgy igazolja az évmilliók
igazolja, és elkerülhetetlennek evolúciójának eredményeként
tünteti fel. Néha ez az igazolás létrejött természeti világ kisajátí-
nyílt, ám rendszerint (és ez a tását és rombolását is.
veszélyesebb) inkább a gazdasági
hatékonyságra való hivatkozással Mit tanulhatunk a vadászó-gyűtöge-
történik. A gazdasági növekedés tőktől?
és az egyenlőség közötti trade-
off a legtöbb kezdő közgazdasági A vadászó és gyűjtögető tár-
tankönyvben szerepel. Ha a nyu- sadalmak ma ismeretlen mértékű
gati társadalom a túlzott egyenlő- ökológiai és társadalmi harmóni-
ség útjára téved (így a mese), a ában éltek. Ez önmagában már
munkára való ösztönzés elvész, a érdekes, minthogy az ember,
termelés esik, és végül a helyzet amióta fajként megjelent, szinte a
még a megnövekedett jövedelem teljes időben vadászó-gyűjtö-
egyenlőség időleges hasznával getőként élt. Ugyanazok a jel-
együtt is rosszabb lesz, mint ko- lemzők, melyek a környezeti
rábban. harmóniát biztosították, az
A vadászó-gyűjtögető iroda- egalitárius társadalmi szerkezetet
lom azt mutatja, hogy a „racio- is elősegítették. Ezek a jellemzők
nális gazdasági viselkedés” csak a nem egy magas szintű etikai tu-
piaci kapitalizmusra jellemző sa- datosság átgondolt gyakorlásán
játosság, és csak beágyazódott alapultak; az azonnali viszonzású
kulturális hiedelmek összessége, gazdaságok anyagi viszonyaiba
nem pedig egy objektív és uni- voltak beágyazódva. A Föld je-
verzális természeti törvény. A lenlegi, 6 milliárdot közelítő né-
homo oeconomicus mítosza csak pességével nem térhetünk vissza
a jelenkori kapitalizmus szervező a vadászó és gyűjtögető élet-

HELTAI LÁSZLÓ
módhoz, kivéve, a népesség ka- nek csökkenésében. Úgy érvel,

tasztrofális csökkenésének esetét. hogy ha az emberek biztonság-
Azonban dolgozhatunk azon, ban tudják az életüket, nincs
hogy átvegyük a vadászó- szükségük nagy családra ahhoz,
gyűjtögető társadalmak olyan hogy idős korukban valaki
sajátosságait, amelyek a környe- gondjukat viselje.
zeti és társadalmi harmóniát se-
gítették elő. Ezek közé tartozik a
társadalmi biztonság; a kimerülő A kimerülő stock-ok helyett a meg-
stock-ok helyett a megújuló újuló flow-k használata. Ez az olyan
flow-k használata a létfenntar- közgazdászok, mint Nicholas
táshoz; nemek közötti egyenlő- Georgescu-Roegen (1977) leg-
ség; bioregionalizmuson alapuló fontosabb javaslata. A megújuló
ökológiai és kulturális sokszínű- erőforrások flow-jának haszná-
ség; valamint inkább társadalmi, lata nem csak a fenntartható
mint magántőke. gazdaság kialakulását segíti elő,
Társadalmi biztonság. Ahogy a hanem a tulajdonnak, mint a
kötet tanulmányai rávilágítanak, hatalomszerzés eszközének sze-
az azonnali viszonzású társadal- repét is csökkenti. Még fonto-
makban minden egyén kap egy sabb, a flow-k használata megtö-
részt a társadalmi termékből ri az erőforrás-kimerülés, he-
függetlenül attól, hogy ő milyen lyettesítés, technológiai változás,
mértékben járult hozzá. A társa- még több erőforrás kimerülése,
dalmi biztonság fontos szerepet stb. ördögi körét, ami úgy tűnik,
játszhat a modern társadalmak az emberi társadalmak sorsa volt
fenntarthatóságában is. Frances az elmúlt mintegy tízezer évben.
Moore Lappe és Rachel Schur- A hagyományos közgazdasági
man úgy vélik, hogy Kínában a elméletben a megújuló és nem-
modern társadalombiztosításnak megújuló erőforrások közti kü-
nagyobb volt a szerepe a születé- lönbségtétel lényegtelen a töké-
si ráta csökkenésében, mint az letes helyettesíthetőség feltétele-
egyke-politikának (Gordon és zése miatt, ahogy az a „gyenge
Suzuki 1990:104). John Caldwell fenntarthatóság” fogalmában
(1984) rámutat arra, hogy a tár- testet öltött (Pearce és Atkinson
sadalombiztosítási programok és 1993). Ám a fenntarthatóság eme
az időskori nyugdíjak döntő sze- kritériumával teljesen összefér az
repet játszanak Kerala (India) és esőerdők kivágása (amit a köz-
Sri Lanka népességnövekedésé- gazdászok „természeti tőkének”

KOMMENTÁR
83-99. OLDAL
hívnak), hogyha az ebből szár- eltérően elismeri, hogy a helyet-

mazó pénzösszeget a jövő gene- tesítésnek vannak korlátai, ám
rációk javára fektetik be. A be- lényegében ez is csak a neok-
fektetés formája nem számít: lasszikus közgazdasági elmélet
lehet egy másik erdő, egy autó- egy változata, mely visszaemeli a
gyár, vagy akár nem anyagi (pl. „föld” (vagyis természeti erőfor-
szellemi tulajdonjogba való) be- rás) termelési tényezőt az elsőd-
fektetés. A hagyományos köz- leges gazdasági inputok (föld,
gazdasági elméletben (és az el- munka, tőke) közé. A vadászó-
mélet által leírt piacgazdaságban) gyűjtögetőknek olyan technoló-
minden redukálható egy giájuk volt, amit Georgescu-
pénzbeni értékre, így minden Roegen életképes technológiának
helyettesíthető. A stock és flow nevezett: amelyek képesek voltak
közötti különbség eltűnik, mint korlátlan ideig fenntartani magu-
ahogy a tőke, a munka és a ter- kat anélkül, hogy pótolhatatlan
mészeti erőforrások közti kü- természeti erőforrás stock-okat
lönbség is. A világ ilyen módon használtak volna fel.
való szemlélete elfedi azt a tényt,
hogy múló gazdasági előnyökért Nemi egyenlőség. Bár a gyűjtögető
feláldozzuk azoknak az erőfor- nő, vadászó férfi különbség ma
rásoknak a használhatóságát, me- már nem olyan egyértelmű, mint
lyektől végső soron mint faj füg- egykor hitték, a nők a vadászó-
günk. gyűjtögető társadalmakban az
Néhány ökológiai közgazdász élelem zömét gyűjtögetéssel sze-
az „erős fenntarthatóság” köve- rezték. Ez minden bizonnyal
telményét szorgalmazza. A meg- hozzájárult a vadászó-gyűjtögető
újuló erőforrásokat (mint az er- társadalmakra általánosan jellem-
dők vagy halászterületek) csak a ző nemi egyenlőséghez. A köz-
természetes megújulási rátájuk elmúltban, amikor vadászó-
alatti arányban szabad kihasznál- gyűjtögetők földművelőkké vál-
ni, a nem megújuló erőforrásokat tak, a nők státusza drasztikusan
pedig (például a fosszilis tüzelő- romlott. A nők sok országban
anyagokat) csak a technológiai alacsony társadalmi helyzetét
fejlődés – például a hatékony- gyakran mint a népességrobba-
ságnövekedés vagy a helyettesítő nás fő okát emlegetik (Jacobson
termékek felfedezése - üteménél 1987). Még a földművelő társa-
lassabban. Az erős fenntartható- dalmakban is a nők domináns
ság, a gyenge fenntarthatóságtól szerepet játszanak az ökoszisz-

HELTAI LÁSZLÓ
témák diverzitásának és fenn- tozatos életformák és változatos kultú-

tarthatóságának gondozásában. rák alakulnak ki. A kultúrák, élet-
Néhányat a legfontosabb öko- formák és a természetes környezet
politikai mozgalmak közül, mint koevolúciója őrizte meg a biológiai
amilyen a Garhwal Himalaya-beli sokszínűséget ezen a bolygón. A kul-
Chipko mozgalom, nők vezetik turális és a biológiai sokszínűség kéz a
(Shiva 1993). kézben járnak.
Bioregionalizmuson alapuló ökológiai Az életmódok változatosságával

és kulturális sokszínűség. A vadá- az emberi fajok jobban ellent
szok és gyűjtögetők a föld mo- tudnak állni a klimatikus vagy
dern ember által lakott terület egyéb sokkoknak. Warren Hern
egészét benépesítették, és legna- (1990) és Robert Allen (1977)
gyobbrészt ezt fenntartható rámutattak, hogy a modern ho-
technológiával tették. Az észak- mogén világgazdaság különösen
amerikai Inuitok és az ausztrál védtelen a környezeti és társa-
sivatag őslakosai képesek voltak dalmi törések esetében.
fenntarthatóan élni olyan éghaj-
lati viszonyok között, ahol az Társadalmi versus magántőke. Az a
ipari társadalom embere képtelen tény, hogy a vadászó és gyűjtö-
lenne túlélni kívülről jövő gető társadalmakban a tőke leg-
masszív erőforrás-áramlás nélkül. fontosabb formája a közös tulaj-
A vadászó és gyűjtögető életmód don volt, a könnyen megosztott
fontos és változatos választ je- tudás azt jelentette, hogy a tőke
lentett az eltérő környezeti vi- közös volt, nem magánjellegű.
szonyokra. Az emberiség több Még komplex vadászó-
mint 2 millió éves létének nagy gyűjtögető kultúrákban is a tő-
része alatt az életmódok és gaz- kejavak, mint csónakok vagy
dasági alapok széles skálája léte- hálók nem voltak magántulaj-
zett a különböző ökosziszté- donban abban a formában,
mákban, a sivatagtól a tundráig ahogy azt ma ismerjük. A több
és az esőerdőig. Az ilyen válto- közös és kevesebb magántőke
zatosság döntő a természeti képzésére vonatkozó javaslatok
rendszerek védelmében. Vanda- gyakoriak saját gazdaságunkban
na Shiva (1993:65) írja: is – például tömegközlekedés a
A diverzitás a természet ismerte- magán személygépkocsik helyett,
tőjele és az ökológiai stabilitás alapja. vagy nyilvános bérelhető házak
A változatos ökoszisztémákban vál-

KOMMENTÁR
83-99. OLDAL
magán-nyaralók helyett termé- frusztrálta a sok munka, és ezért

szetes vidékeken. agresszívabbak, harciasabbak
voltak? Vagy egyszerűen na-
II. FELVETÉSEK gyobb volt a népszaporulatuk? A
kialakuló társadalmi rétegződés
Hogyan és miért történt az átté- miatt megjelent gazdagság volt
rés a földművelésre, állatte- olyan csábító? Ez utóbbi, ha igaz
nyésztésre? lenne, amellett lenne érv, hogy az
Erről a cikk nem mond semmit, emberi természet igenis önző és
Gowdy másik könyvében vi- becsvágyó: nem tud a csábítás-
szont több szó esik róla. Ebben nak ellenállni.
a cikkben csak annyit említenek Úgy tűnik, hogy a mezőgaz-
meg, hogy hiába éltek vadászó- daság uralkodóvá válásával kap-
gyűjtögető törzsek hosszú időn csolatban csak kérdések vannak,
keresztül földművelők szom- válasz alig. Ennek az is oka lehet,
szédságában, nem éreztek kész- hogy míg vadászó-gyűjtögető
tetést, hogy áttérjenek. Ez alap- társadalmak fennmaradtak, tehát
jában cáfolja a földművelő (és lehet őket vizsgálni, az áttérést,
állattenyésztő) életmódba vettet mint folyamatot nem ismerhet-
hitet, miszerint az hatékonyabb, jük meg ma, csak következtetni
és csak fel kellett fedezni, azután tudunk mindabból, amit ma a
mindenki áttért. Gowdy inkább különböző típusú társadalmakról
azt az álláspontot képviseli, hogy tudunk. Biztosnak mondható
az áttérés, kb. 10-12 ezer évvel tudásunk nem is lesz soha.
ezelőtt olyan területeken kezdő-
dött, ahol a jégkorszak elmúltá- Mennyire releváns tudást kap-
val eltűntek azok a nagyvadak, hatunk a mai természeti népek
melyek bizonyos társadalmak vizsgálatából a régiekre nézve?
létalapjául szolgáltak, ezért voltak Minden részletes tudás, amit a
kénytelenek áttérni a sokkal ke- vadászó-gyűjtögető társadalmak-
vésbé hatékony, kétszer annyi ról tudunk, XX. századi antro-
munkával járó földművelésre. E pológiai kutatások eredménye.
szemlélet szerint tehát a földmű- Vannak korábbi megfigyelések
velésre való áttérés éppen hogy is, egészen a gyarmatosítás kez-
visszafejlődés, kényszer szülte detétől, de ezek sokkal kevésbé
váltás. megbízhatóak. Ez a tény felvet
Kérdés, hogy akkor miért terjedt egy fontos problémát: vajon a
el? Talán mert a földművelőket XX. századig fennmaradt ilyen

HELTAI LÁSZLÓ
társadalmak vizsgálatából meny- „csak” társadalmi rétegződést

nyire releváns tudást nyerhetünk jelenthetett.
a százezer-egymillió évvel eze-
lőtti emberi társadalmakról? 2. Van valami, amit nem említ
Több gond is felmerül: szó szerint a cikk, de benne van
implicite a szövegben: a vadászó-
1. A modern korig csak a Föld- gyűjtögető népek békések voltak.
nek csak olyan tájain tudtak ilyen Nem háborúztak egymással,
társadalmak fennmaradni, me- hiszen a földet nem tartották
lyek barátságtalan voltukkal és magukénak, vagyonuk nem volt,
szegényes erőforrásaikkal nem stb. Mégis ismerünk olyan, pl.
vonzották a gyarmatosítókat. dél-amerikai őserdei törzseket,
Tehát, sokszínűségük ellenére az melyek a vadászó-halászó élet-
esőerdő-lakók, az eszkimók és a forma mellett rendkívül harcia-
félsivatagi busmanok annyiban sak, és kedvenc időtöltésük a
hasonlítanak, hogy az élhető szomszédok gyilkolászása (Szil-
világ határán élnek. Ebből kö- ágyi László közlése, 2001). Vajon
vetkezik, hogy számos olyan ez belefér-e a sokszínűség ka-
tulajdonság, amit általában a va- lapja alá, vagy valami torz kultu-
dászó-gyűjtögető életmódra tar- rális képződmény, ami csak erő-
tunk jellemzőnek, lehet, hogy síti a szabályt?
csak a szélsőséges éghajlat alatt
élőkre igaz. Például honnan le- Homo oeconomicus – van-e olyan, hogy
hetünk biztosak abban, hogy egy emberi jellem?
halban, vadban gazdag vidéken
élő törzsben ugyanolyan ega- A könyv bevezetője a vadászó-
litáriánus volt az elosztás, ugya- gyűjtögető társadalmak vizsgála-
nolyan ellenőrzött volt a hata- tában az egyik legnagyobb tanul-
lom? Hiszen a bőség bűnre csá- ságnak azt tartja, hogy bebizo-
bít. És a modern korban is van nyítja a közgazdaságtani ember-
arra példa, hogy szükség vagy képről, a homo oeconomicusról,
vész esetén csökken az egyéni hogy az nem az embert írja le,
érdekek fontossága, és előtérbe hanem egy speciális kulturális
kerül a közösség, az egyenlősítő közegben létező embert. Ha ez
eszmék, ilyen pl. a jegyrendszer. így van, felmerül a nagy kérdés,
Vad vidékeken a zsákmány felé- hogy van-e egyáltalán olyan,
nek kisajátítása a többiek éhen- hogy emberi jellem? Vannak-e
halását, míg bőséges vidékeken

KOMMENTÁR
83-99. OLDAL
olyan tulajdonságok, melyek tény, biztos, hogy hiányzik.

minden emberre jellemzőek? Ugyanígy nem jellemző az ag-
Egyértelműnek tűnik, hogy ne- resszió manifesztálódása – ha
héz vizsgálni az emberi jellemet a csak a rituális vadász-táncokat,
környezettől függetlenül. Poszt- vagy egyéb ünnepi szétcsúszáso-
modern álláspontról nézve nyil- kat nem tekintjük annak. A ver-
vánvaló a válasz: nincs olyan, sengésnek pedig éppen az ellen-
hogy emberi természet, minden a kezője, a teljes körű kooperáció
kultúrától és a társadalmi viszo- jellemző.
nyoktól függ, önálló emberi jel- Van-e tehát olyan, hogy em-
lemről értelmetlen beszélni. Ez- beri jellem? Én a fenti ellent-
zel szemben áll egyes etológusok mondások ellenére azt gondo-
véleménye, miszerint az ember a lom, hogy van. Az ember önző
legagresszívabb állat, a hierarchia és empatikus, agresszív és segí-
természetes egy emberi közös- tőkész, versengő és kooperáló,
ségben, a versengés a dominan- stb. De van-e vajon annak értel-
ciáért szintén a vérünkben van, me, hogy ilyen ellentétpárokat
ugyanúgy, mint az, hogy a domi- fogalmazunk meg, hiszen ez
náns egyedek gondoskodnak az egyenértékű azzal, mintha azt
egész közösségről, vagyis felelős- mondanánk, hogy nincs állandó
séget éreznek. Ebből kirajzolódik emberi jellem. Erre azt lehet
egy markáns kép: az ember ag- mondani, hogy az emberi jelle-
resszív, versengő, ám felelősség- met mindig a körülmények, a
érzettel rendelkező lény. E kép természeti és kulturális közeg
alapján a jóléti kapitalizmust még formálta: egy gazdasági rendszer
az emberi természetnek legin- például az alapjául szolgáló tulaj-
kább megfelelő gazdasági rend- donságokat erősíti. Tehát például
szernek is gondolhatnánk. A az, hogy a kapitalizmusban ön-
probléma ezzel az emberképpel zőbbek az emberek, mint az
ugyanaz, mint a homo oeco- őskorban, az intézmények hatá-
nomicusszal: a vadászó-gyűjtö- sa. Egy dolgot azonban fontos-
gető társadalmakban ezek a jel- nak tartok megjegyezni: bármi-
lemvonások nem jelennek meg lyen legyen is a kultúra, bármit
szignifikánsan. A társadalmakon erősítsenek is az intézmények, az
belüli hierarchia a beszámolók ellentétpárok nem támogatott
szerint gyenge volt, de a hierarc- felét sehol nem sikerült kiiktatni.
hia állatvilágbeli végső szerepe, Hiába erősíti már 500 éve a ka-
ti. a legerősebbé minden nős- pitalista szellem önmagát, az

HELTAI LÁSZLÓ
empátia érzését nem tudta kiölni. meglévő vágyakra, törekvésekre

Ugyanerre a jelenségre utal az, alapultak.
hogy az egyik vadászó- Szóval az ember ilyen is, olyan is,
gyűjtögető törzsben azzal magya- csak a társadalmi intézményektől
rázták a zsákmány elosztásának függ, mely tulajdonságok jelennek meg?
rendszerét (hogy a vadat elejtő Azt gondolom, hogy nem egészen. A
nem kap a zsákmányból), hogy fentebb leírt ellentétpárok esetén eltoló-
nem akarják, hogy a vadat elejtő dik a súly az empatikus, segítőkész,
vadász „többnek képzelje magát, kooperáló, felelősségérző, stb. oldal felé.
és gőgös legyen”. Ez arra utal, Ezt logikus gondolatmenettel alátá-
hogy ebben a törzsben ismerték masztani nem tudom, csak pár gon-
az emberi természetnek azt a dolat jut eszembe.
vonását, mely a dicsőségre vá- „Az ember nem az, ami, ha-
gyik, verseng az elismerésért, és a nem ami lenni akar” – mondta
többiek fölé akar kerekedni – egyszer egy egzisztencialista. Itt
csak éppen hatékony társadalmi elég élesen elválnak a modern
intézményekkel megakadályozták társadalmak és az ősi törzsek:
ennek a vonásnak a manifesztá- antropológusok leírásai alapján a
cióját. Méghozzá, ha hihetünk a vadászó-gyűjtögetők tökéletesen
könyvben szereplő tanulmá- elégedettek voltak magukkal,
nyoknak, több mint egymillió sorsukkal és a rendszerrel. Ezzel
éven keresztül. szemben a mezőgazdálkodó kor-
Az ember létező, csak elnyo- tól kezdve állandóak a mozgal-
mott önző felének meglétére mak a rendszer jobbítására: ezek
utalnak azok a beszámolók is, a mozgalmak, a nagy világvallá-
melyek felfedezőktől, gyarmato- sok vagy a modern kori társa-
sítóktól származnak. A korábban dalmi mozgalmak mind-mind
jól működő kis társadalmakat arra helyezték a hangsúlyt, hogy
valósággal szétrobbantotta a a világ (vagyis a társadalmi rend-
gazdagság, a bőség megjelenése, szer) embertelen, kapzsi, elnyomó,
a főnök kiemelkedése (az euró- és az embereknek jobbaknak
paiak mindig nyilván a „főnök- kellene lenniük. Egyszóval úgy
kel” akartak tárgyalni). Ez sze- tűnik, hogy az ember „jó” oldala
rintem nem tudható be csak a újra és újra fellázad az ezt el-
gyarmatosítók erőszakosságának, nyomó rendszerek ellen.
ezek a változások az emberekben

A KIS HERCEG CSODAORSZÁGBAN

MESE AZ EMBERRŐL, A TUDOMÁNYRÓL
ÉS A B-612-ES KISBOLYGÓRÓL
KOVÁCS TAMÁS
A KIS HERCEG becsomagolta hajlott a szkepticizmusra, így

egyetlen virágját, kipucolta a inkább tovább utazott.
vulkánjait, megnézett két naple- A következő bolygón egy
mentét, majd útnak indult. Elő- kolostort talált, amiben egy püs-
ször a türkök bolygójára utazott. pök lakott. A püspök elmondta
Itt találkozott egy sámánnal, aki neki, hogy létezik egy Isten, aki a
elmesélte neki, hogy a bolygó világ korlátlan ura és teremtője.
legnagyobb fájának gyökerei alatt Fenn a csillagokon túl van a
az alvilág van ártó szellemekkel, mennyek országa, a Föld alatt
ez a föld alatti alvilág, a lombjá- pedig a pokol. Az ember célja
ban pedig a csillagok világa az égi hogy Istenhez jusson a mennyek
világ, mely a jó szellemek lakhe- országába. A püspök azt állította,
lye. A sámán azt állította magá- hogy ő napi kapcsolatban áll
ról, hogy vissza tudja űzni a go- Istennel, és segíteni tud a Kis
nosz szellemeket az alvilágba, a Hercegnek a lelke megmentésé-
jókat pedig ide tudja csalogatni ben némi csekély ellenszolgálta-
és ezzel a problémák megoldha- tás fejében. Ezenkívül, a prob-
tók. Egy különös szertartás ke- lémák megoldhatók Isten segít-
retében ezt be is kívánta mutatni, ségével. A Kis Herceg elcsodál-
és megígérte a Kis Hercegnek, kozott, majd tovább utazott.
hogy kiűzi belőle a gonosz szel- A harmadik bolygón egy
lemeket. A türkök láthatóan szí- mérnököt talált, aki hatalmas
vesen rábízták magukat egy ilyen gépeket épített. Megtudta tőle,
nagy hatalmú vezetőre, a Kis hogy a bolygó amin lakik, olyan
Herceg azonban eredendően mint egy óramű: pontos és meg-

KIS HERCEG CSODAORSZÁGBAN
KOVÁCS TAMÁS
bízható, kiszámítható a pályája, verzum tágul, és a többi bolygó

sebessége. Ehhez a törvények távolodik tőlük, mint ahogy azt a
ismeretére van szükség, melyek- Kis Herceg is láthatja. Ezen kívül
nek ő, a mérnök a tudója. Aki beszélt még egy evolúció nevű
ismeri a törvényeket az gépeket furcsaságról, amit a Kis Herceg
tervezhet, és ezekkel a gépekkel a nem teljesen értett, de szívesen
problémák megoldhatók. hallgatott. A tudós törvényeket is
A Kis Herceget lenyűgözte talált, mérőszalagokat és furcsa
az, amit látott. A saját bolygója műszereket vett elő, melyek ki-
szinte lakatlannak tűnt az előző- jelzőin érthetetlen jelek villogtak,
ekhez képest. Alig tudott róla és azt mondta, hogy ezekkel a
valamit, és még nem alakított át bolygó felszíne már alakítható. A
rajta semmit. Ezt végül is ebből Kis Herceg nagyon elégedett
következőnek vélte, mert ugye az volt. Most már bármit átalakít-
ember nem változtathatja meg hatott kedvére, csak éppen ta-
azt, amiről semmit nem tud. nácstalan volt, hogy mit is vál-
Elhatározta, hogy segítőtársakat toztasson meg. A közgazdász
keres a nagy vállalkozáshoz. Be- tanácsát kérte, aki ez irányú bi-
járta a fél univerzumot és talált zonytalanságát is feloldotta.
egy tudóst és egy közgazdászt A következő héten a Kis
akik vele tartottak. Hazarepültek, Herceg pénzt és piacot teremtett.
és munkához láttak. A majomkenyérfák helyére pad-
Most már tudta, hogy minden lizsánt ültetett, mert azok nem
bolygón először be kell rendez- voltak elég termelékenyek, és jó
kednie. Tudnia kell a bolygó haszonnal eladhatta a kivágott
nevét, méreteit, saját pozícióját a faanyagot is. A Kis Herceg nem
felszínen, nevet kell adnia az ott tudta pontosan, hogy mi is az a
élő rókáknak, hogy azok meg- termelékenység, bár jó hangzású
szelídüljenek. Ez nélkülözhetet- szónak találta. A padlizsánt nem
len ahhoz, hogy a bolygó barát- szerette túlzottan, de kétségtele-
ságossá és biztonságossá váljon. nül többet termett mint a ma-
A tudósra bízta mindezen dol- jomkenyérfa. Lízingelt még két
gok meghatározását. A tudós egy vulkánt, vett három rókát opció-
heti gondolkodási időt kért, majd san, és elgondolkozott, hogyan
a következőket állapította meg: a hasznosíthatna egy értéktelennek
B-612 kisbolygó ötmilliárd évvel látszó virágot, ami mellesleg tel-
ezelőtt keletkezett egy ősrobba- jesen irracionális módon min-
nás nevű folyamatban. Az uni- denfajta ellenszolgáltatás nélkül

100-134. OLDAL
fotoszintetizált egész nap. Le- hez vezetett. A Kis Herceg egyre

mondott vulkánja többségi tulaj- bánatosabb lett, és fizetésképte-
donáról a szomszéd bolygón élő lenné vált. A szomszéd bolygón
iszákos javára, aki időzíthető élő iszákos mérgelődött, neki is
elektromos naplementéket ígért jelentős veszteségei voltak, a
cserébe. Miután BPR szakértőket tudós és a közgazdász hitetlen-
is alkalmazott, kartondobozban kedve szemlélték az eseménye-
élő bárányait egy csekély génma- ket. Mivel senki nem tudott ma-
nipuláció segítségével átalakítot- gyarázatot adni a történtekre, a
ta. Ezután könnyedén fel- Kis Herceg elhatározta hogy
hízlalhatta őket a kókadozó vi- útnak indul, hátha választ kap
rággal, és egy ínyenc bolygójára valakitől arra, mit rontott el.
exportálhatta nagy haszonnal. A Először az univerzum egyik
Kis Herceg birodalma szépen legöregebb lakóját kereste fel,
gyarapodott. Napról napra több akit „a görög”-ként emlegettek,
padlizsán termett, híztak a bárá- azonban világegyetemszerte nagy
nyok, működtek a vulkánok, ha tiszteletnek örvendett, (bár egye-
kicsit köhögve is, de dőlt belőlük sek mindenféle kétes ügyletekről
a forróság. A kisbolygó szorgal- véltek tudni vele kapcsolatban).
masan és pontosan keringett a A görög érdeklődve hallgatta a
táguló világegyetemben. A Kis Kis Herceg történetét, alaposan
Herceg elégedetten hátradőlt kikérdezte mindenről. Hi-
karosszékében, és távirányítóval tetlenkedve kérdezte, vajon a Kis
kapcsolgatta a naplementét, fel- Herceg minden szabályt betar-
le, fel-le. tott-e, nem talált-e esetleg né-
Néhány hét múlva azonban hány viszonylagos dolgot kevés-
szörnyű tragédia történt. A ge- bé vagy inkább annak ami, ez
netikailag módosított bárányok persze nem baj, de hát túlzások-
képessé váltak a papír meg- ba nem szabad esni. De a Kis
emésztésére is, így elfogyasztot- Herceg jól vizsgázott, sehol nem
ták a kartondobozt, kiszabadul- lehetett megfogni. A görög fur-
tak és megették a virág maradvá- csállt ugyan néhány dolgot, de be
nyait. A rókák kezdtek újra elva- kellett látnia, hogy itt mindössze
dulni, és sorban szökdöstek a valamifajta generációs ellentétről
szomszéd bolygókra. A Kis Her- lehet szó, és kénytelen volt elis-
ceg bánatában egyre több nap- merni, hogy nem talál lényegi
lementét nézett, ez a vulkánok kivetnivalót.
energiatartalékainak kimerülésé-

KOVÁCS TAMÁS
A Kis Herceg csalódottan maximalizálása a bolygóján, ő

utazott tovább a következő sem tudott neki segíteni. Minde-
bolygóra, ahol a részecskefizikus nesetre, mivel nagyon megked-
lakott. A részecskefizikus szo- velte a Kis Herceget, megajándé-
morú volt, és a Kis Herceg meg kozta egy születőben lévő csillag
is kérdezte, hogy miért szomorú. és egy üstökös tulajdonjogával.
A részecskefizikus elpanaszolta, A Kis Herceg utolsó útja kö-
hogy két napja felkereste néhány vetkezett, mert az univerzum
egyetemista, és elmesélték neki, már olyan hatalmasra dagadt,
hogy jártak a türkök bolygóján, hogy nem lehetett benne több
és látták az életfát. Azóta nem bolygóközi utat tenni. A V-856
tudják, miért is helyesebb a ré- kisbolygóra érkezett. Itt találko-
szecskefizikus elmélete mint a zott egy német egyetem nyugal-
sámánoké. Bár érzik a különbsé- mazott tanárával, aki ugyan nem
get, mégsem tudnák azt ponto- volt túl kedves hozzá, de mivel a
san megfogalmazni. A részecske- Kis Herceg nem tudott tovább
fizikus megnyugtatta őket, hogy utazni, kénytelen volt elviselni
gondoljanak csak arra, hogy a hosszú monológjait. A német
primitív türkök soha nem tudná- folyamatosan hangsúlyozta a Kis
nak eljutni a bolygójuk holdjának Herceg alacsonyabbrendűségét,
felszínére, vagy műholdas TV- de azért engedte, hogy az Fri-
adásokat nézni. Az egyetemisták gyesnek szólítsa. A Kis Herceg
meg is nyugodtak, ő azonban nem szerette túlzottan Frigyes
sokat gondolkodott azóta, és társaságát, mivel rengeteget be-
szomorú, mert nem tudott ennél szélt, és állandóan a személyes
többet mondani. A Kis Herceg problémáival traktálta. Egy na-
tovább utazott, bár ezt egyre pon azonban a Kis Herceg is
nehezebb volt megtennie, mivel elmesélte a maga történetét. Fri-
a világegyetem fokozatosan tá- gyes az öntelt fölényesség ellen-
volodott tőle. szenves pózában hallgatta végig.
Találkozott még egy üzletem- A Kis Herceg elmondta, hogy
berrel, akinek szigorúan mono- szerinte egy bolygót a lakói min-
ton és konvex preferenciái vol- dig szeretnének uralni, teljesen
tak. Miután a Kis Herceg is szi- birtokba venni, ez ugye megis-
gorú rangsort tudott felállítani a merést és alakítást jelent. Ezt
majomkenyér, a bárány és a virág Frigyes nagyon is helyeselte,
között, illetve határozott célja hosszan és unalmasan beszélt
volt a naplementék számának róla német kifejezésekkel tele-

100-134. OLDAL
tűzdelve, amitől a Kis Herceg kat is jól megmagyarázta. A köz-

egészen elálmosodott. gazdász is újabb mechanizmuso-
Egyszer a Kis Herceg mintha kat alkotott, új modellje most a
azt vette volna ki a szavaiból, bárányokon, virágokon és vulká-
hogy amit az ember megért, azt nokon kívül már a kartonpapírt
hajlamos igazságként elfogadni. is figyelembe vette, bár a rókákat
Egy másik alkalommal Frigyes még mindig nem tudta beillesz-
egészen nyíltan azt mondta a teni. A Kis Herceg megsajnálta a
logikáról, hogy csak könnyítés- tudóst, mert látta, hogy
ként találták ki, aztán később amennyiben csak a fél univerzu-
igazságnak tűnt. A Kis Herceg mot hagyja neki megmagyarázni,
lassanként megértette, hogy a az félni fog a másik felétől. A
bolygója feletti uralom, a meg- közgazdásznak azonban kényte-
ismerés mértékétől függ ez az len volt megtiltani, hogy a virá-
egész viszont sajnos az ész gokat megetesse a birkákkal, és
korlátaiba és preferenciáiba üt- az egész bolygót beültesse padli-
közik. A maga gyermeki eszével zsánnal. A közgazdász teljesen
arra jutott hogy a tudás egyfajta fel volt háborodva az alacsony
hatalom, és a hatalom könnyen hatékonyságon és a vesztesége-
rabul ejti az embert. A korlátokat ken. A Kis Herceg megnyugtatta,
illetően semmi értelmes nem hogy csak azokon a dolgokon
jutott eszébe, de ezt csekély fog változtatni, amin feltétlenül
gyermeki képességeinek tulajdo- muszáj, még ha kétségei is van-
nította. Az ész preferenciáiról nak a felől, melyek ezek. Elma-
végképp nem tudta, mit gon- gyarázta a tudósnak és a közgaz-
doljon, hiszen bárányra és padli- dásznak, hogy nem a munkájuk-
zsánra vonatkozó preferenciák- kal elégedetlen, egyszerű gyer-
ról már sokat hallott, de ilyesmi- meki eszével ezt nehezen is kriti-
ről még sohasem. Mindenesetre zálhatná. A baj az, hogy nem érzi
sokat gondolkozott mindezeken. már magát bolygója elégedett,
Végül még egy utolsó nagy útra biztos kezű tulajdonosának. Vég-
szánta el magát: minden energi- leg otthonossá akarta tenni, de
áját összegyűjtötte és hazarepült már belátta, hogy ez öncsalás.
a B-612 kisbolygóra. Sétái közben, ahogy követi a
Időközben a tudós otthon to- naplementéket, érzi hogy még
vábbfejlesztette az elméletét, mindig nagyon is idegen. Nem
most már párhuzamos világ- igaz, hogy mindent ismer, min-
egyetemeket is tételezett, és azo- dent kézben tart.

KOVÁCS TAMÁS
A közgazdász azzal vádolta, ceg szeszélyeit, így inkább meg-

hogy félelmei alaptalanok, újabb próbálta leszoktatni a furcsa
átfogó rendszer megalkotásába gondolatokról. A Kis Herceg
fogott, reménykedve a sikerben. azonban ezt nem hagyta, így
Sehogy nem tudta azonban meg- kevésbé boldogan éltek amíg
érteni és belefoglalni a Kis Her- meg nem haltak.

ZÖLD ÉPÍTÉSZET ÉS AZ AUTONÓM
HÁZ
BODORKÓS EDINA
Mottó: „...az építész a tervezői teamben vezető és kezdeményező szerepet

játszik. Mindazonáltal, ahogy egyre több épület egyre bonyolultabbá válik,
egyre inkább feladják e szerepet és a dolog egyre zavarosabb lesz: ellentétes
szempontok ütköznek a végső megoldás meghatározó szerepéért. És mi az
eredmény? Egy épület-gép, amelyet a látható és nem látható… épületgépé-
szeti rendszerek uralnak, amelyek nagyrészt csak azért szükségesek, hogy
helyrehozzák, gyógyítsák a kezdet kezdetén hozott rossz tervezői döntése-
ket.” (Tombazis)
A FÖLD népességének gyors zeti javak felélésén túlmenően a

növekedése miatt egy évszáza- tőke-és hatalomkoncentráció is.
don belül meg kellene kétszerez- A gazdasági-társadalmi rendsze-
ni a Föld épületállományát – az rek komplexitásával párhuzamo-
eddiginél kisebb energiafogyasz- san növekszik az ökológiai rend-
tás és környezetszennyezés mel- szerek entrópiája. Ezeknek a
lett. Nem először az építészet jelenségeknek a hatása az építé-
történetében azonban, az építé- szetben is jelentkezik:
szetet hatalma alá hajtotta az
ipar. Ennek mozgatórugója az • Az ember és a környezet tel-
iparral összefonódó profitorien- jes elidegenedése
tált tőke, mely a technológiai • A fosszilis energiaforrások
fejlődés gyorsításában, a növeke- hozzáférhetősége, az energia
dés fenntartásában érdekelt, ami alacsony ára és a divatirány-
csak tartós környezetrombolás zatok miatt a környezeti fel-
árán lehetséges. A növekedési tételekhez nem igazodó, a-
hajsza következménye a környe-

A ZÖLD ÉPÍTÉSZET ÉS AZ AUTONÓM HÁZ
BODORKÓS EDINA
zoktól „független” épületek Az ember és a környezet közti vi-

sokasága jött létre. szony szemléletében három áramlatot
• Az ember és a természeti- különböztethetünk meg:
kozmikus környezet közti
teljes elszigetelődés, a „ház, HIGH TECH: Az uralkodó irány-
mint gép” ideológiája, ez má- zat, fő motívuma a növekedés
ra a „ház, mint űrhajó” jel- ideológiája: a környezeti kataszt-
szóval valósággá vált rófa megoldását a technológiai
• A 100%-ig mesterséges kör- fejlődéstől várja. Ez azonban
nyezet eredménye: a „beteg fokozódó környezetrombolást és
ház szindróma” kialakulása az emberi élet minden területére
• A természetes anyagok kiterjedő második, technológiai
visszaszorulása természetet, metatermészetet
hoz létre, így az ember és a kör-
• Az életminőség romlása egyé-
nyezet közötti kapcsolat egyre
ni és össztársadalmi szinten
közvetettebbé válik. Építészeti
• Centralizáció a közművesítés- előképe a lakógép, ami a környe-
ben, infrastruktúrában, gazda- zettől teljesen elszigetelt, űrhajó-
sági-szellemi-politikai téren szerű épületet hoz létre. („A ház
• Az önigazgatás gyengülése voltaképpen egy lakógép. Fürdő,
• Felfokozott urbanizáció és nap, hideg víz, meleg víz, tetszés
közlekedés szerinti hõmérséklet, higiénia,
arányok alkotta szépség.”) Az
Ehhez még hozzávehetjük azt alkalmazott technológiák már
is, hogy az építés és az ahhoz áttekinthetetlenek, az emberi
kapcsolodó kiegészítő tevékeny- ellenőrzés alól kikerült „fekete
ségek jelentik az egyik legna- dobozok”.
gyobb arányú beavatkozást a
Föld természetes életterébe NO TECH: A technika teljes el-
(építőanyag-bányák, zöldterüle- utasítása („Vissza a természet-
tek beépítése, erdők kiirtás, mik- hez”). Építészeti megjelenése a
rokörnyezet megváltoztatása, radikális ökofalu-elgondolások-
egészségre káros anyagok beépí- ban jelenik meg.
tése stb.). A világ energiafo-
gyasztásának 45%-át az épületek SOFT TECH: A környezeti egyen-
üzemeltetése, 5%-át pedig az súly megőrzését lehetővé tevő
építőipar adja. A technológiai „szelíd” technológiák alkalmazá-
robbanás veszélyei sát jelenti. Célja a környezet-

100-134 OLDAL
rombolás olymértékű csökken- Schumacher alapgondolata,

tése - a természet megújuló ener- hogy az ökológiai és szociális
giáit kihasználva-, hogy az be- problémákkal küzdő modern
gyógyítható, regenerálható le- ipari társadalmaknak a jelenlegi
gyen. Kísérletet tesz a technika gigantománia helyett kis, nem
feletti uralom visszaszerzésére a erőszakos, emberi méretű tech-
környezettel újra összefüggésbe nológiákra és szervezeti formák-
kerülő megoldások választásával. ra kell átállniuk fennmaradásuk
Az építészeti gyakorlatban mind- és emberibb életük érdekében.
három megközelítés megfigyel- Sokfajta választási lehetőség léte-
hető. A High Tech vonalnak is zik, éppen ezért nem lehet felté-
vannak előnyei (nagyobb haté- telezni, hogy a bőség társadal-
konyság, kisebb emisszió), de mainak technológiái képezik az
leginkább az automatizálással egyetlen lehetséges fejlesztési
járó, iparosított megoldások a utat, vagy hogy szükségképpen
jellemzők, önkorlátozásra nem ezek a legjobbak a szegény társa-
képes. A No Tech útja is vá- dalmak számára.
lasztható. A száz évvel ezelőtti „Ez az ipar olyan társadal-
parasztgazdaság megvalósította a makban alakult ki, amelyek tőké-
teljes ökológiai egyensúlyt, a mai ben gazdagok és munkaerőben
életmóddal viszont ez nem szegények, következésképpen
összeegyeztethető. Az akkor élő valószínűleg nem ültethető át
földműves a környezetnek telje- olyan társadalmakba, amelyek
sen alá volt vetve. A környezettől tőkében szegények és munka-
történő emancipálódás kényel- erőben gazdagok” (Szabó, 1985).
met, szabadságot jelent, de en- Szerinte a gazdasági fejlesztés a
nek ára van. A Soft Tech jelenti a szegénység sújtotta övezetekben
középutat. Ha a technológiához csak akkor lehet gyümölcsöző,
nyúlunk, tisztában kell lenni an- ha azt „köztes technológiákra”
nak környezeti hatásaival. Ha a alapozzuk
választott megoldás környezetká- „Ha a technika színvonalát a
rosító, törekedni kell a kár csök- felszerelés munkahelyenkénti
kentésére, a technológia meg- költségével határozzuk meg, egy
változtatására, vagy kiegyensú- tipikus fejlődő ország őshonos
lyozásra. Ez az irányzat lényegé- technikáját – jelképesen – 1 fon-
ben a schumacheri köztes tos technikának nevezhetnénk, a
technológia elméletének felel fejlett országokét pedig 1000
meg. fontos technikának. Az e kétféle

BODORKÓS EDINA
technika közti szakadék olyan Schumacher gyakori hivatko-

óriási, hogy egyszerűen lehetet- zási alapja a prekapitalista ma-
len áttérni egyikről a másikra. radványokat őrző harmadik vi-
Valójában a fejlődő országok lágbeli gazdaság, így például a
jelenlegi kísérletei, amelyekkel "buddhista gazdaság", valamint
megpróbálják az 1000 fontos Mahatma Gandhi indiai moz-
technológiát beszivárogtatni saját galma. Schumacher ez utóbbia-
országukba, elkerülhetetlenül az- kat állítja szembe az ipari társa-
zal járnak, hogy ijesztő mérték- dalommal, amelyben a piac el-
ben kipusztítják az 1 fontos szakadt a társadalmi-kulturális
technikát, és jóval gyorsabban rendszer intézményes ellenőrzé-
tönkreteszik a hagyományos sétől.
munkahelyeket, mint hogy mo-
dern munkahelyeket lehetne
teremteni helyükben. Ily módon Ökologikus építészet
a szegényeket kétségbeejtőbb és
kiszolgáltatottabb helyzetbe so- Magyarországon Ertsey Attila foglal-
dorják, mint valaha. Amennyiben kozik ökologikus építészettel. 1999-
azoknak kell hatékony segítséget ben részt vett az Autonóm kisrégió
nyújtani, akik erre a leginkább javaslatának kidolgozásában: a Dö-
rászorulnak, akkor olyan techni- rögdi-medencében öt falu részvételével a
kákra van szükség, amely vala- fenntartható tájegység megvalósítását
milyen köztes helyet foglal el az célozták meg. Ertsey szerint nem
1 fontos technika és az 1000 katasztrófa előtt vagyunk, hanem fo-
fontos technika között.” Schu- lyamatos környezeti katasztrófában
macher ezt jelképesen 100 fon- létezünk. „Nincs értelme a krízistü-
tos technikának, köztes techni- netek sorolásával való ijesztegetésnek.
kának nevezi. Ez a technika A materializmus korszaka véget ért.
összehasonlíthatatlanul termelé- Nap mint nap új tapasztalatokkal
kenyebb volna, mint az őshonos szembesülünk. Az építészet biznisz.
technika, ugyanakkor összeha- Egyike azoknak a csúcstechnológiák-
sonlíthatatlanul olcsóbb volna, nak, melyek hozzájárulnak ahhoz a
mint a modern ipar bonyolult, pusztuláshoz, ami felé tartunk. Az
erősen tőkeintenzív technikája. építészet nem áru. Ha az építészet
Ilyen tőkebefektetéssel megle- lemond legmagasabbrendű feladatáról,
hetősen rövid idő alatt igen a katasztrófa bekövetkezik.
nagyszámú munkahelyet lehetne Az építészetnek ki kell lépnie ed-
teremteni. digi kereteiből. Az épület egy tágabb,
környezeti-kozmikus és szociális
100-134 OLDAL
összefüggésbe kell ágyazni, melyben napfény lélektani, élettani, hőér-

továbbépíti a teremtett világot, párbe- zeti hatása nagyobb hangsúlyt
szédbe elegyed a kövekben, a fákban, kap.
a földben, a vizekben lakó apró lé- A klímatudatos építészet egyben
nyekkel.” (Ertsey, 2001) szoláris is, hiszen az éghajlat
Ertsey úgy véli, hogy helyre egyik legfontosabb eleme a su-
kell állítani a természeti környe- gárzás. Figyelmet fordít a termé-
zettel való viszonyunkat: a szetes hatások tudatos kihaszná-
hellyel, a tájjal és a kozmikus lására (például nemcsak a szelet,
összefüggésekkel. „Helyre kell hanem a vizet és a növényzetet is
állítani a szociális viszonyokat: a a nyári természetes szellőztetés
tömegember helyébe az individualitás céljára).
szabadságát, s az őrá épülő közösségi A szoláris építészet egyben
tereket, településeket. Újra kell érté- energiatudatos is, mivel épületei-
kelni az alkalmazott technológiákat ben a sugárzási energia fedezi a
és anyagokat.” (Uo.) fűtési, világítási energiaigények
jelentős részét. Az energiatuda-
Ökológiai szempontok az építészetben tos építészet azonban jelenthet
mást is, magas hatásfokú épület-
A szakirodalomban többféle gépészeti rendszert is, tehát az
fogalommal találkozhatunk: léte- energiatudatos jelző nem feltét-
zik szoláris, bioszoláris, klímatu- lenül egyenlő a szolárissal.
datos, zöld, környezetbarát, A zöld építészet lényege a nö-
ökocentrikus (átvitt értelemben vényzet célszerű alkalmazása az
zöld) építés. épületen (zöld tető, kúszónövé-
A szoláris építészet azt jelenti, nyek a homlokzaton) és az épü-
hogy az épület energiamérlegé- let közvetlen környezetében az
ben kiemelt jelentősége van a energiaforgalom és a hőérzet
napsugárzás energiájának mind a befolyásolása céljából. Mivel
fűtési energiamérleg, mind a ter- természetes eszközökről, árnyé-
mészetes világítás szempontjá- kolásról, a szél hatása elleni vé-
ból, a szoláris energia hasznosí- delemről vagy a szél tereléséről
tása pedig elsősorban építészeti, van szó, az irányzat leginkább a
épületszerkezeti eszközökkel klímatudatos és a bioszoláris
történik. építészettel rokonítható.
Lényegében hasonló a A szoláris építészet egyben
bioszoláris építészet, azzal a kü- környezetbarát vagy ökocentrikus
lönbséggel, hogy a tervezésben a (átvitt értelemben zöld) is, hiszen

BODORKÓS EDINA
az energiafogyasztás csökkenése - Kis energiatartalmú, helyben

a környezetszennyezés csökken- található, a természetbe vissza-
tését is jelenti. A környezetbarát forgatható vagy tartós, újrafel-
jelző azonban ennél többet je- használható építőanyagok alkal-
lent: víztakarékos épületgépészeti mazása, egészségre káros gyárt-
rendszert, szennyvíz- és csapa- mányok kerülése
dékvízhasznosítást, környezet- - A kiegyensúlyozott térklíma
kímélő szemétkezelést, kevés kialakítása a természetes körfo-
energiával előállítható és a ter- lyamatok, a helyi, megújuló ener-
mészetbe visszaforgatható építő- giaforrások, a szerkezetek meg-
anyagokat. felelő hőszigetelésének, hőtárolá-
Ezenkívül létezik még organi- sának figyelembevételével
kus (szerves) építés. Ez nem - Az energia-, víz- és anyag-
azonos az ökologikus építéssel. háztartás, hulladékkezelés, azaz a
Organikus lehet az az épület, használat megtervezése, amely a
amelyet kifinomult formaérzék- takarékosságot, a fogyasztói
kel illesztenek a tájba, természeti szemlélet feladását, új, a környe-
(növényi, emberi) vagy ősi, sok- zet és a közösség iránti felelős
szor kultikus elemeket utánozva magatartás kialakulását feltétele-
formálnak meg, és természetes zi. (Családi ház, 2001/4)
anyagok felhasználásával (első-
sorban fa, kő) készítenek. Ezek
az épületek inkább képzőművé- Nincs új a nap alatt: történeti adalé-
szeti alkotások, amelyek üzenetet kok
hordoznak vagy csak gyönyör-
ködtetnek. Ezek a gondolatok egyáltalán
nem újak. Az építészet történetét
Az ökologikus építés alapelvei figyelve látható, hogy az épületek
tehát a következő pontokban kialakításánál a környezetben fel-
foglalható össze: lelhető anyagokat használták fel
(eszkimó jégkunyhók, finn házak
- Áttekinthető méretű és lélek- vagy a magyar tanyák vályoghá-
számú települések (közösségek) zai), és az épületek kialakításánál
létrehozása az uralkodó klimatikus viszo-
- A lakás, munka, szabadidő és nyokat tartották szem előtt
ellátás épített tereinek helyi, le- (Pataky, 1994/22).
hetőleg a központi ellátórendsze- Minden éghajlati övezetben
rektől független megteremtése kialakult a felmerülő követelmé-
nyeknek megfelelő lakóalkalma-
100-134 OLDAL
tosság. Az északi sarkkör köze- ket (Zöld, 2000). Ezért máshol

lébe más építőanyag, mint az bevált megoldások átgondolás
eljegesedett hó, a firn, nem volt nélkül nem másolhatók.
elérhető. Délebbre rendelkezésre
állt a fa. A mérsékelt égöv no- Kitágított építészet
mád népei könnyen áttelepíthető
sátrakban (tipi, jurta) laktak. Frank Lloyd Wright alkotta meg
A mediterrán éghajlat a tájo- a „természetes ház” és „organi-
lás-benapozás az enyhe téli hó- kus építészet” fogalmait. Épülete
napokban a napsugárzás energi- a passzív szoláris rendszer egyik
ájának fűtési célú hasznosítása, legjobb példája.
nyáron az épület túlzott felmele- A harmincas években érzé-
gedésének megakadályozása kelte a nagyváros túlnövekedését
szempontjából fontos. Az ókori és a vele járó centralizációt. A
Görögországban Szókratész nagyváros csak növeli a saját
rögzítette az alapvetően egyterű maga által okozott problémát,
épületek kialakításának elveit. A egyre nagyobb környzetterhelést
benapozást nem zavaró beépítés- okoz. Egyik válasza az Usonian
re vonatkozó szabályozás már House volt, mely szabad indivi-
Justinianus kódexében megtalál- duum számára tervezett lakóház
ható (Zöld, 2000). volt, amely olcsón megépíthető,
Az árnyékolás, a természetes a tulajdonos által karbantartahtó,
szellőzés, a sugárzó hűtés eszkö- a környezethez simuló épület.
ze megtalálható a mediterrán Le Corbusier máson törte a
övezet több évszázados épüle- fejét. Corbusier és a Bauhaus
teiben. A ma passzív hűtésnek szociális érzékenysége a tömeg-
nevezett technikák lényegében emberért hevült. Modern vizió-
ezekre épülnek. A vályog jó jában az ötmillió lakosú várost
hőtechnikai tulajdonságai miatt látjuk, 40m2-es alapegységekből
ma is reális alternatíva. álló lakáscellákkal, autópályák
A helyi adottságokhoz való által összekötött zónákkal. Ez a
illeszkedés az energiatudatos vízió valósult meg, és épül
tervezés fontos alapkövetelmé- mindmáig. Gyár-logisztika-lakó-
nye. Az az épület, amely (kellő telep vagy irodaház-logisztika-la-
épületgépészeti „támogatással”) kópark, egyremegy.
akárhol üzemeltethető, az való- Wright figyelmeztetett: ezt a
jában sehol sem igazán jó, „szür- nagyvárost nem terveztük meg.
ke”, nélkülözi a regionális jegye- Megpróbálta helyreállítani az

BODORKÓS EDINA
urbanizált ember és a föld közti kat? Ki tudjuk-e tágítani eddig az

már félig elveszett kapcsolatot. építészetet?” (Ertsey, Kitágított
Hasonlóan vélekedett Ford, aki építészet).
szerint az iparosítás kényszerí-
tette az embereket a városokba, Az Autonóm épület
ma a technológiai fejlődés lehe-
tővé teszi, hogy decentralizáltan, A dolgozat következő részé-
hálózatban termeljünk, s így a ben az Ertsey-féle Autonóm Ház
környezeti terhelés eloszlik. modelljét mutatnám be részlete-
A 30-as években jelentkezett sebben. Az Autonóm Ház a tel-
„Broadacre city” koncepciójával. jesen önálló lakóház modellje,
Amerikát decentralizált települé- amely az ellátó rendszerektől
sek hálózataként gondolta el, függetlenül az autonómia elvén
amelynek egysége ez az 5000 fős működik.
város. A település közepén he- A autonómia elsősorban
lyezkednek el a 4000 m2-es la- önállóságot, önrendelkezést, akár
kótelkek. Ezeket övezik gyalogos önigazgatást jelent. Ez viszont
és kerékpáros távolságokban a Ertsey szerint nem jelenthet el-
közigazgatás, a szolgáltatások, az szigetelődést, önző önellátást,
oktatás, kereskedelem, és a ter- hanem ahhoz van joga, hogy
melés létesítményei. A mezőgaz- maga döntse el, kíván-e kapcso-
daság és az ipar helyben termel lódni másokhoz szabad megálla-
és az országos hálózattal áll kap- podás alapján, egyenrangú part-
csolatban. nerként vagy sem (Ertsey, 2000).
Ez a vízió nem valósult meg. Az autonóm ház modelljének
Ertsey szerint a katasztrófa fel- megvalósítása szélsőérték, ext-
ismeréséhez és a helyreállítási rém példa arra, hogy lehetséges a
törekvésekhez a ráció útján is centralizált rendszerektől füg-
lehet jutni, ő azonban egy egy- getlenül is létezni. A teljes önel-
szerű példával a tapasztalás él- látás nem zárjai ki viszont a koo-
ményét hangsúlyozza. Ha egy jó perációt, ez azonban szabadon,
házba lépünk, érezzük, hogy ott egyenrangú partnerek együttmű-
jó lenni; ha nem tudunk aludni ködéseként jön létre, nem aláve-
egy házban, akkor érezzük, hogy tettség alapján.
valami nem stimmel. Ertsey sze-
rint ez a képesség távol van tő- Autonómia+Szelíd Technológia
lünk, és mégis közel. „Fel tud-
nánk-e ismerni e tapasztalásain- Többféle megoldással is elér-
hető az autonómia, de nem kö-
100-134 OLDAL
zömbös milyen áron. Sokféle ami önmagában az autonómia

anyag és eszköz áll rendelkezés- ellenpéldája – részlegesen auto-
re. Célszerű az alkalmazott meg- nómmá tehető. Építészeti és
oldásokat megvizsgálni azok városépítési szempontból az
tulajdonságait, környezetterhelé- embertől elidegenedett városi
sük mértékét, és hogy mennyi- struktúrák emberközelibb alter-
ben felelnek meg a Szelíd Tech- natíváját teremti meg.
nológia szemléletének. Az auto- Az Autonóm Ház ideálisan
nómia tehát önmagában korláto- tájolt, lakóterei a passzív nap-
zott érték, a környezet iránti energia hasznosításra alkalmasan
felelőséggel és a Szelíd Techno- helyezkednek el. Tetőidomai és
lógiával együtt azonban értelmet más felületei az aktív napenergia-
nyer. hasznosítás céljára alkalmasak.
Az autonómai által nyújtott Alaprajzi elrendezése a szél és
előnyök környezeti, gazdaságos- a hideg elleni védelemre alkal-
sági és szociális jellegűek. A ház mas, a fő szélirány felől védett, a
működése a természeti folya- nappal ellentétes oldalon passzív,
matokba illeszkedik, részévé hővédő zóna helyezkedhet el. A
válik az anyagok teljes körforgá- ház belsejében foglal helyet a
sának anélkül, hogy maradandó tűz, a hőforrás, és hőtároló kö-
károkat okozna. Működése költ- zeg. Az építészeti kialakításnak a
ségtakarékos, sőt elérhetővé válik nyári hővédelemre is megoldást
a „0-rezsi-ház” is. kell adnia. Ezek a szempontok
A cél egy általános helyszínen azonban az épület építészeti
(a préri közepén stb.) épülő, tel- koncepciójának lehetnek közép-
jesen önellátó épület létrehozása. ponti vagy alárendelt részei is.
Ez nyilván absztrakció, mert egy Az autonóm, decentralizált
feladat mindig konkrét adottsá- megoldások, különösen a koope-
gokkal bíró hellyel és konkrét ratív, közösségi rendszerek a
személyekkel rendelkezik, ahová helyi, saját tulajdonra épülnek,
és akiknek építenek. Kevés az gyártásukat kis- és középvállal-
olyan hely, ahol semmilyen köz- kozások végzik.
mű nem áll rendelkezésre. Az A helyi energiatermelés or-
autonómiát nem lehet és nem szágos erőművi kapacitást he-
kell mindig és teljes mértékig lyettesít. Az autonóm megoldá-
megvalósítani. Megközelíteni a sok kizárják a külső hatalmi be-
legkisebb beavatkozással érde- folyást, hozzájárulnak a mono-
mes. Egy panelos lakótömb –

BODORKÓS EDINA
póliumok lebontásához, erősítik anyagait használja, majd vissza-

az önigazgatást (Ertsey, 2000). juttatja a környezetbe a hulladé-
kot. Ez az épületműködtetéssel
kapcsolódik össze.
Építés és használat Ha egy átlagos lakóház esetét
nézzük, az Autonóm Ház ren-
Ha az ember és a környezet delkezik azzal a kényelemmel,
közti megszakadt kapcsolat és melyet egy mai átlagos-nem lu-
egyensúly helyreállítása a cél, xus-igényszintű, összkomfortos
akkor Ertsey úgy gondolja, hogy városi lakástól elvárunk. A példa
a következő problémákat érde- természetesen tágítható.
mes felvetni:
Az épület megjelenésével táji, Az Autonóm Ház sémája egy
településképi, kulturális össze- röntgenkép, mely a ház anyag-
függésbe kerül a környezetével. csere-rendszerét ábrázolja.
Ez építészeti-településtervezési Elmondható, hogy:
kérdéseket, részben az épületek
közti viszonyt érinti. Innen ága- - a mindennapokban használt
zik el az autonóm település kér- házak röntgenképe sem egysze-
dése is. rűbb, csak nem látszik.
Az épület továbbá térbeli ki- - Az Autonóm Házban minden
alakításával életteret nyújt, a kül- benne van, ami egy lakóházban
ső (kozmikus-földi) ártó vagy nincs benne, hanem tőle jókora
gyógyító hatásokat jellegüknek távolságban egy másik, óriási
megfelelően beengedi, létesítményben található.
távoltartja, szűri vagy felerősíti. - A fúrt kút, ill. ciszterna he-
Ez az építészeti tér titkait, az lyett a Vízművek létesítményeit
építészet-biológiát, a képzeljük oda: a napelem vagy
radiesztéziát és az egyéb ismere- szélmotor helyett a paksi atom-
teket (pl. Feng Shui) fogja át. erőművet.
Anyaghasználatával építése, - A gyökérzónás tisztító helyére
élettartama, majd bontása alkal- egy óriási tisztítótelepet, vagy
mával a környezetet terheli, ha- ennek hiányában a Dunát.
tást gyakorol a környezetre és a - A bioszolár fűtés helyébe a
használóra. Ide tartozik a kör- gázvezetékeket
nyezetbarát építés és az építé- - A ház helyett egy lakótelep X-
szet-biológia kérdésköre. edik emeletét
Működéséhez a környezet
erőforrásait, energiáit, nyers-
100-134 OLDAL
Fontos, környezeti szem- Egyedi és kollektív alkalmazások,

pontból releváns kérdés az, hogy kooperáció, tulajdon
milyen építőanyagok használha-
tók az Autonóm ház létrehozásá- Az Autonóm Ház, mint minden
ra. egyedi megoldás költségesebb és
- Falak: földből (vályog, égetett pazarlóbb a kollekektívnál. E
agyag), kőből, fából, növények- kollektív megoldás azonban mi-
ből nőségileg különbözik a centrali-
- Tetőhájazat: fazsindely, zált rendszerektől, mivel önkén-
agyagcserép, természetes pala, tes, másrészt itt a környezeti
nád, zsúp stb. összefüggés, a méreteknek az
- Hőszigetelés: parafa, nád, emberhez igazított aránya döntő.
cellulóz, fagyapot stb. Erre példa a kistelepülések
- Burkolatok: linóleum, parafa, bioszolár fűtőművének elve: egy
fa stb. kémény sok helyett. A távhőmű
- Természetes favédőszerek gazdaságosságának lényeges ele-
- Újrafeldolgozott anyagok me a hozzá csatlakozó lakóhá-
zakból elmaradó kazán, kémény.
Az alkalmazott technológiák Az autonóm ház helyére az au-
átláthatóak és némi személyes tonóm falu lép. Az autonóm falu
közreműködést igényelnek. Ez nem utópia: Burgenland falvai-
viszont nem jelenti azt, hogy a ban valóság. A távhőellátó rend-
használónak állandóan az épü- szer tulajdonosai a rácsatlakozó
lettel kell foglalkoznia. Minden házak lakói, mint szövetkezeti
tevékenység részvétel a termé- résztulajdonosok. A fűtőműhöz
szettel helyreállított viszonyban. szükséges tűzifát a helyben lakók
Aki szolárházban lakik, tudja, saját erdeiből biztosítják. A helyi
mikor süt a nap, milyen évszak tulajdonú fűtőmű felszámolta a
van és nem csupán a haszonel- gázhálózatnak való kiszolgálta-
vűség szempontjából. A technika tottságot. A fűtőmű üzemelése a
által nyert szabadság, és a mellőle világpiaci árváltozásoktól füg-
időközben elveszett felelősség getlen, stabil.
összetartozása helyreállítható.
Az Autonóm Ház perspektívái: az
Autonóm Település
Az Autonóm Ház elve kiter-

jeszthető településléptékig, az
BODORKÓS EDINA
Autonóm Település pedig a tele- Minden épület és település

pülések feletti léptékre, a régióra, esetében van esély az autonómia
amely tetszőleges területet foghat elvének érvényesítésére. „Ez
át, ahová a kooperatív együttmű- csak az építtető szándékán múlik.
ködés kiterjed. Az építész felelőssége a felvilá-
A megvalósulás finanszírozá- gosítás, a nem ismert lehetőségek
sa nem kizárólag helyi források- megismertetése, elfogadtatása a
ból fedezhető, mivel minden rutinszerűen alkalmazott megol-
decentralizált megoldás a köz- dásokkal szemben. Ez az építtető
ponti erőforrásokat és kapacitá- való érdekeinek és szükségletei-
sokat mentesíti. Az autonóm nek képviseletet, amelyet gyakran
megoldások támogatása kedvező üzleti megfontolásokkal és a
kamatozású, a megtérülési idő csúcstechnológia csábításával
végéig tartó (10-15 éves) futam- szemben kell felvállalni. Ezzel
idejű hitelekkel, vagy közvetett azonban a tervező a Föld egé-
módon, azaz jogi, szabályozási szének gyógyításához járul hoz-
eszközökkel, a bürokratikus aka- zá, amelynek mellékterméke az
dályok elhárításával lehetséges építtető függetlenségének növe-
lenne. kedése.”
IRODALOM
ZÖLD ANDRÁS [2000]: Energia- Ertsey Attila [2001. június 16]:

tudatos építészet, Bp. Nádasdy Alapítvány szá-
PATAKY RITA [1994/22]: Bioépí- mára tartott előadás
tészet: Építkezés a termé- nyomtatott változata
szet anyagaival, Környe- ÉPÍTÉSZET: Belső terek és a ter-
zetvédelmi füzetek mészet, szimpózium
NOVÁK ÁGNES [1996]: Zöld CSALÁDI HÁZ [2001/4], 59. Ol-
anyagok, Bp. dal
ERTSEY ATTILA [2000]: Az au- SZABÓ MÁTÉ [1985]: Zöldek,
tonóm ház, Ybl Miklós alternatívok, környezetvé-
Főiskolai Kar, ökologikus dők, Gondolat, Bp.
építészet

MIRE JÓ A SZABADSÁG?
Amartya Sen társadalometikai elkép-
zeléseinek rekonstrukciója
ZÁMBÓ TIBOR
Ez a dolgozat egy szövegértel- írom az ezen elméleten alapuló

mezés, a kirakósjáték elemeivel értékelési lehetőségeket.
vegyítve. Amartya Sen társada-
lometikai elméletének rekonstru- Az elődök
álására teszek itt kísérletet: az ő –
e témában írott – gondolatait A társadalom megismerésének és
próbálom meg alakítgatni, össze- alakításának a felvilágosodásban
rakosgatni, egymáshoz illeszteni, gyökerező igénye hozta magával
hogy egy számomra konzisz- az utilitarizmus kialakulását,
tensnek és egésznek tűnő képet amely aztán a formálódó köz-
kapjak. Szóval Amartya Sen eze- gazdaságtani diszciplína etikai
ket gondolta – szerintem. alapjává vált. Az utilitarizmus
Sen elképzeléseit az alternatív útmutatást ad a különböző tár-
etikai elméletek tükrében lehet sadalmi állapotok közötti vá-
igazán értelmezni, hiszen ezekre lasztáshoz, így a szükséges kö-
reflektálva formálódott ki. Így zösségi döntések meghozatalá-
dolgozatom első részében ezeket hoz is. Lényege az egyének által
a gondolatokat ismertetem az megélt hasznosság, illetve ezek
utilitarizmus kritikájából kiindul- társadalmi jólétté való összegzé-
va. Ezt követően az általa hasz- se. Ezek az elképzelések saját
nált fogalmakat egymásra építve korukban forradalmian újként
bemutatom koncepcióját, hang- hathattak, hiszen racionálisnak
súlyozva válaszait a rivális elkép- tűnő alapot nyújtottak a külön-
zelések által nyitva hagyott kér- böző intézmények a társadalom
désekre, majd vázolom a sze- jólétét szem előtt tartó megítélé-
génység értelmezését ebben a séhez. Három fő, az utilitarizmus
rendszerben. Végül röviden le- minden változatára jellemző
összetevője a konzekvencializmus
ZÁMBÓ TIBOR
(a cselekvések megítélésekor a döntések következtében vál-

kizárólag a következmények „jó- tozhatnak. Továbbá ez az elkép-
ságára” támaszkodhatunk), a zelés érzéketlen a társadalmon
jólétcentrikusság (hasznossági in- belüli elosztási viszonyokra,
formációk alapul vétele), vala- egyenlőtlenségekre: a hasznossá-
mint a hasznosságösszegek alapján gok összegzésében ezek a ténye-
történő rangsorolás. (Sen,1999/II.) zők nem jelennek meg. (Sen-
Lényeges hiányosságai vannak Williams,1982)
azonban ennek az irányzatnak a Az utilitarizmus után kialakuló
máig tartó megújítási törekvések elméletek megőriztek, illetve
ellenére is. Sen kritikájának egyik elvetettek egyet s mást a
fő iránya az elmélet szűk infor- konzekvencializmus, jólétcentrikusság,
mációs bázisa. Minden etikai hasznosságösszegek alapján történő
elképzelésnek jellemzője a morá- rangsorolás hármasából, továbbá
lis ítélet meghozatalához fel- eltérő információs bázisra épül-
használt információk mennyisé- tek.
ge, minősége. Az utilitarista ala- Az egyik korai alternatíva a
pon meghozott döntések csupán maximin elv, illetve ennek leximin
egyetlen információegységet változata. Ezek szerint egy társa-
használnak fel, ez pedig a miszti- dalom minőségét a legrosszabb
kusnak és definiálatlannak tűnő helyzetű egyén (vagy csoport)
„hasznosság”: az egyén csupán hasznossági szintje alapján ítéljük
mint hasznosságok „gyűjtőhelye” meg (maximin elv). Elképzelhető
jelenik meg. Az információs bá- persze, hogy két társadalmi álla-
zis ilyen mértékű leszűkítése pot összehasonlításakor a leg-
torzulásokhoz vezethet, hiszen rosszabb helyzetűek azonos ha-
figyelmen kívül hagy minden szonszintet élnek meg. Ekkor a
egyéb tényezőt. Így a társadalmi második legrosszabb helyzetűe-
döntés esetleg alapvetőnek tűnő ket hasonlítjuk össze és így to-
jogokat, egyéni autonómiát sért- vább felfelé egész addig, míg
het, ha azt a társadalom egy része eltérést nem találunk és így dön-
nagy hasznosságúnak éli meg. tésre nem jutunk (leximin elv). A
Másrészt az egyének hasznossá- három alapelvből tehát oda a
gok révén kifejezésre jutó prefe- harmadik (hasznosságösszegek
renciáit a döntés alapjának tekin- alapján történő rangsorolás), de itt is
ti, miközben azok nem eleve a hasznosság az alapvető fel-
adottak, hanem maguk is a társa- használt információ. Ha pedig
dalom által befolyásoltak, illetve egy kicsit jobban utánagondo-

100-134. OLDAL
lunk, el tudunk képzelni olyan – nyos speciális javak elfogyasztá-

ugyan meglehetősen valószínűt- sával érnek el (például az ínyen-
len – szituációkat, amikor ez a cek). Nem befolyásolják továbbá
fajta értékelés kudarcot vall. Pél- döntésünket azok a torzítások
dául azt, amikor a társadalomban sem, melyek akkor keletkeznek
egy nagyon rossz helyzetű amikor a hasznosság mentális
egyénnel vagy szűk csoporttal képzeteit mélyen rögzült egyen-
szemben állnak a nagy jólétben lőtlenségek mellett alkalmazzuk:
élők milliói. A leghátrányosabb amikor tehát a helyzetébe bele-
helyzete alapján ítélünk ekkor – szokott, deprivált egyén nem éli
meglehetősen tévesen. Előnye meg különösebben rosszként
viszont ezen elképzeléseknek, ilyen állapotát, illetve nagy hasz-
hogy kis mértékben ugyan, de nosságot tulajdonít annak, ha az
érzékenyek az egyének közti kismértékben javul. Az ilyen
hasznosság elosztására. problémák megoldásának azon-
(Sen,1999/II.) ban nagy ára van. Az elmélet
Elképzelhető, hogy a fent érzéketlenné vált a különböző
részletezett eljárásokat alkalmaz- társadalmi csoportok speciális
zuk azzal a különbséggel, hogy szükségleteire (öregek, betegek
nem hasznosságokat, hanem az stb.), hiszen ők az elsődleges
„elsődleges javakkal”35 való ellá- javakat másként vagy kevésbé
tottságot mérjük össze, s a tudják szükségleteik kielégítésére
depriváltságot ezek hiányaként használni, így helyzetük rosszabb
értelmezzük. Ez megold több lesz, mint az ugyanolyan mennyi-
olyan problémát, amelyek a ségű jószággal ellátott többieké.
hasznosság, mint alapelv alkal- Általában is elmondható, hogy az
mazásához kapcsolódtak. Például emberek életét, szükségleteit
a költséges ízlésű emberek rendkívül sok olyan tényező is
problémáját, azaz azokét, akik befolyásolja, amelyek eltérővé
ízlése olyan, hogy egy adott teszik az elsődleges javak hasz-
hasznossági szintet csak bizo- nosításának lehetőségeit. Ilyenek
például a társadalmi körülmé-
35 Az “elsődleges javak” köre nem nyek, munkakörülmények, kör-
tisztázott pontosan, az minden esetre
biztos, hogy nem korlátozódik a
nyezeti viszonyok, urbanizáltság
materiális javakra. Rawls szerint ez a foka, fizikai jellemzők, stb. Meg-
racionális ember szükségleteihez állapíthatjuk tehát, hogy az el-
tartozó dolgok köre, így ide sorolta sődleges javakat valójában min-
például a jogokat, szabadságokat, le-
hetőségeket is.

ZÁMBÓ TIBOR
denki más mértékben tudja negatív kategóriára, a szükséglet-

hasznosítani (Sen,1999/II.). re (vagy igényre) épül. Mind a
hasznosság, mind az „elsődleges
A képesség (ability), mint a javak javak” fogalma pozitív jellegű:
tulajdonsága kiinduló szintem a nulla, és a
különböző javak ehhez képest
Sen elméletének lehetőleg valami többletet jelentenek (nő a
megoldást kell találnia az imént hasznosságom vagy az elsődleges
felvetett problémákra. Megpró- javakkal való ellátottságom). A
bálom tehát elképzeléseit a fenti- Sen-féle megközelítésben azon-
ekben kifeszített problématérben ban az igény az elsődleges, (az
elhelyezni, illetve értelmezni. igények köre pedig – mint azt a
Láttuk tehát, hogy milyen későbbiekben látni fogjuk – je-
problémákba ütközünk, amikor lentős mértékben a társadalom
az életszínvonal elemi össze- által meghatározott) és a külön-
tevőit próbáljuk különböző kon- féle javak képessé tesznek ennek
cepciókkal megragadni. Gondok kielégítésére. Az igények és a
voltak a hasznosság fogalmával, javak közti megfeleltetés tehát
és a javak birtoklásának önmagá- mindkét irányba többelemű: egy
ban való értelmezése sem vitt adott igényt többféle jószág ké-
eléggé előre. Sen e problémákat a pes kielégíteni, illetve egy jószág
képesség (ability) fogalmával véli többféle igényt képes kielégíteni.
megoldani. A képesség nem más Egy adott jószág tehát szükség-
mint életszínvonalunk legele- let-kielégítési képességek gyűjtő-
mibb alkotója, a javakra jellemző helye és az egyén határozza meg
tulajdonság, azaz a funkció, mely a hozzá rendelt ilyen képességek
lehetővé teszi, hogy a javak va- individuális mértékeit. Látható az
lamilyen szükségletünket kielégít- is, hogy ez egy meglehetősen
sék: „Ezért az életszínvonal leg- szubjektív értelmezés, hiszen
fontosabb alkotóelemének... azt nagymértékben függ attól, hogy
a képességet (ability) tekintjük, az egyén miként éli meg a jószá-
hogy különböző dolgokat csi- gok által neki nyújtott lehetősé-
náljunk a dolgok vagy tulajdon- geket, miként realizálja a benne
ságaik használatával” (Sen., rejlő képességeket. Ez ugyanis
1999/I). függhet az egyéni heterogeni-
Lényegi eltérése ennek a kon- tástól, a környezet sokféleségé-
cepciónak az előzőekben látot- től, a társadalmi környezet variá-
takhoz képest, hogy alapvetően cióitól, illetve a társadalomban

100-134. OLDAL
szokásos fogyasztási mintáktól. működési módok megvalósításá-

(Sen, 1999/III.) Itt tehát az hoz konkrétan milyen szükség-
„elsődleges javakhoz” képest egy letek kielégítése szükséges a ja-
átfogóbb megközelítésről van vak által nyújtott képességek
szó, amennyiben figyelembe révén.36 A működési módok
vettük, hogy a javak különböző- tehát a társadalom által fordítód-
képpen hasznosulhatnak, egyút- nak le a kielégítendő szükségle-
tal kivédtük a költséges ízlésűek tek egy meghatározott körére.
problémáját is, hiszen őket egy Természetesen itt is áll, hogy egy
adott jószágmennyiség képessé adott igény kielégülése többféle
teszi szükségletük kielégítésére, működési mód megvalósulását
más kérdés, hogy ezt nem így segítheti elő.
élik meg. A különböző működési módok
közt nincsenek éles határok:
A működési módok azok sokszor egymást részben
átfedő, magában foglaló bonyo-
A képességek javakon ke- lult struktúrát alkotnak.
resztüli megvalósulása lehetővé
teszi számunkra különböző po- A működési módok megvalósításának
tenciális célok elérését, különbö- képessége (capability)
ző cselekvés- és létmódok ún.
„működési módok” megvalósítá- A működési módok egyén ál-
sát. Ilyen lehet például – az egy- tali megvalósításának lehetőségét
szerűbbek közül – a megfelelő hívja Sen képességnek (capabi-
táplálkozás, az egészség, de el- lity).37 (Sen,1993) Ha képes (ca-
képzelhetők összetettebb műkö- pable) vagyok különböző létmó-
dési módok is, mint például az
önbecsülés megszerzése vagy a 36 Például a közösségi életben való
részvételhez ma mindenképpen szük-
közösségi életben való részvétel séges az írni-olvasni tudás, illetve az
(Sen,1993). Tehát ezek egyfajta oktatás által nyújtott ismeretek vala-
általános lehetőségek, célok, milyen szintje, így megjelenik az ezek
amelyeket az egyének saját cél- megszerzésére irányuló szükséglet,
rendszereiken belül különféle- míg az archaikus társadalmakban va-
lószínűleg egész más volt e téren a
képpen súlyozhatnak, így külön- helyzet.
böző mértékben törekedhetnek 37 Az azonos magyar kifejezés eltérő
egyik vagy másik elérésére. Az angol szavakat takar: a képesség ko-
azonban már a társadalom által rábbi értelmében az “ability”, míg
determinált, hogy a különböző ebben a jelentésében a “capability”
angol kifejezés megfelelője.

ZÁMBÓ TIBOR
dokat megvalósítani, akkor elér- Megjegyezném, hogy a fentiek-

hetem ezek saját preferenciáim ben vázolt összefüggések közt a
alapján súlyozott kombinációit jog fogalma is könnyen elhelyez-
is, de ez már elvezet minket a hető: jog alatt érthetjük az egyén-
szabadság pozitív fogalmához. re nézve mindenképpen eléren-
dőnek és biztosítandónak tartott
Szabadság negatív illetve pozitív szabadsá-
gok körét.
Sen megkülönbözteti a szabad-
ság fogalmának két értelmezését: Szegénység, gazdagság
a negatív és a pozitív szabadsá-
got. A negatív szabadság lényege A szegénység, illetve gazdagság
röviden a korlátozásoktól való ezen rendszerben való értelme-
szabadság, azaz hogy cselekede- zése tovább árnyalhatja eddig
teimnek nincs valaki vagy valami felvázolt képünket. A szegény-
által felállított korlátja. A pozitív ség-gazdagság skála mértékegy-
szabadság ezzel szemben a „va- sége az egyén rendelkezésre álló
lamire való szabadság”, az, hogy képességek (capabilities) mennyi-
lehetőségem van valamit meg- sége. Szegénység ebben a meg-
tenni, szabadságom van a lehető- közelítésben bizonyos alapvető
ségeimből kifolyólag egy bizo- képességektől való megfosztott-
nyos alternatíva mellett dönteni ság állapota. (Sen,1999/III.) Azt
(Sen,1993). Látjuk tehát, hogy a azonban pontosabban is meg-
képesség, hogy különböző élet- határozhatjuk, hogy mik ezek a
viteleket válasszak a pozitív sza- képességek: ezek ahhoz szüksé-
badság egy megnyilvánulási for- gesek, hogy valaki a „közösség
mája. A pozitív szabadság lénye- szokásos életében részt vegyen”.
ge tehát, hogy elérhetem az álta- (Sen,1999/I.) A lényeg tehát
lam kitűzött célokat a különböző ennek az átfogó működési mód-
létmódok megvalósítására vo- nak a realizálhatósága. Az termé-
natkozó képességeim révén, szetesen – mint már láttuk –
hogy lehetőségem van a létmó- társadalom- illetve egyénfüggő,
dok általam súlyozott kombiná- hogy ez az átfogó működési mód
cióját megvalósítani. Így végső milyen konkrét szükségletek
soron „az elsődleges javakat e elvárt kielégülését takarja, és erre
szabadságjogok megvalósításá- milyen javak teszik képessé (able)
nak eszközeiként tekintjük” az egyént. Így „a szegénység egy
(Sen-Williams,1982). abszolút kategória a lehetőségek

100-134. OLDAL
mezőjében, de igen gyakran rela- előnyeiről és hátrányairól tudó-

tív formát ölt a javak vagy tulaj- sítanak.
donságok mezőjében.” (Sen, Az ideális társadalomban a
1999/I.) szabadság kiterjesztése deklarált
Ez alapján lehetséges, hogy két céllá, társadalmi elkötelezettséggé
olyan személy közt, akik saját válik: „Az egyéni szabadság
társadalmaikban épp, hogy csak melletti társadalmi elkötelezett-
átlépik a szegénységi küszöböt, séghez hozzá tartozik, hogy
valójában lényeges gazdagságbeli fontosnak tekintsük az egyének
különbségek állnak fent. által birtokolt „képességek” nö-
velését: társadalmi intézmények
Szabadság, mint társadalmi elkötele- megválasztásának attól kell füg-
zettség genie, hogy milyen mértékben
mozdítja elő az emberi képessé-
A képességek, illetve a szabadság gek javítását” (Sen, 1993).
fentiekben vázolt fogalma egy
társadalom illetve intézményei- Zárszó
nek értékelési alapját alkothatja.
Az egyén helyzete a társadalom- Az itt vázolt koncepció alapját
ban annál jobb, minél nagyobb a véleményem szerint két idea
képességeinek köre, azaz minél alkotja. Egyrészt az egyenlőség a
inkább lehetősége van különféle lehetőségek dimenziójában, más-
életmódokat választani. Egy tár- részt az egyén autonómiája, vá-
sadalom vagy egy intézmény lasztási szabadsága. Az ilyen el-
annál jobb, igazságosabb, méltá- vekre épülő társadalom tehát úgy
nyosabb, stb., minél inkább elő- tartja tiszteletben az egyén auto-
segíti tagjai képességeinek bővü- nómiáját, életvitelére, céljaira
lését, pozitív szabadságainak vonatkozó döntéseit, hogy köz-
kiterjesztését. Látható tehát, ben a lehetőséget is megadja
hogy az értékelés elvi megvaló- ezek megvalósításához. Amikor
sításában a korábban bemutatott tehát egy adott intézmény meg-
elméleteknél szélesebb informá- ítélését az itt vázolt rendszerben
ciós bázisra támaszkodik, fel- végezzük, tisztában kell lennünk
használva az olyan információk ennek a normatív bázisnak a
sokaságát, melyek az egyének meglétével. Ez azonban szerin-
lényegi jólétéről, szabadságok tem teljességgel vállalható.
vagy lehetőségek terén élvezett

ZÁMBÓ TIBOR
IRODALOM
SEN, AMARTYA (1993): Az egyé-

ni szabadság, mint társadal- SEN, AMARTYA (1999/II.): A
mi elkötelezettség in.: jövedelemelosztás etikai
Kindler J. – Zsolnai L. : Eti- kérdései in.: Csaba I.-Tóth
ka a gazdaságban (Bp., I.Gy. (szerk.): A jóléti ál-
Keraban) lam politikai gazdaságtana
(Bp., Osiris)
SEN, AMARTYA (1999/I.): A
relatív szegény in.: Esély 2.-
3.szám

AZ *** TÁRSADALMI TANÍTÁSA
(meg egy csomó minden más)
TEMESI DÁNIEL
EBBEN a dolgozatban eredetileg élet ama feltételeinek összessége,

az egyház* gazdasággal kapcso- amelyek segítségével az emberek
latos állásfoglalásainak egyfajta a maguk tökéletességét teljeseb-
összegzését szerettem volna ben és tökéletesebben elérhetik.”
nyújtani. Az anyaggyűjtés során (Dignitis Humanae #6) A közjó
azonban túlságosan sok más tehát a társadalom általános ér-
témájú, de érdekes kijelentésre deke, amely magában foglalja
találtam, ezért aztán az általam minden egyes ember érdekét is.
leginkább meglepőnek (vagy Ez azonban semmi esetre sem
radikálisnak) vélt gondolatokat valamifajta számszerűsíthető,
gyűjtöttem össze. „szummálható” vagy átlagolható
Az egyház szerint a társada- kvázi-utilitarista definíció. Vilá-
lom** - és minden szervezet – gosabb lesz a kép, ha a keresz-
valamilyen meghatározható, vagy tény emberképet is figyelembe
éppenséggel összetett cél érde- vesszük. Az ember eszerint te-
kében jött létre. A társadalom remtett lény (ennek pontos
esetében ez a cél a „közjó” elő- részletei vitatottak, ld. Michelan-
mozdítása. Ebben a felfogásban gelo vs. Darwin), amelynek célja
a közjó nem más, mint „a társas Istent felismerni és annak folya-
matos hívására válaszolni. Így az
* Praktikus és érzékenységkímélő okok emberi élet kiindulópontja és
miatt az “egyház” megnevezést hasz- végcélja is Isten. A közjó ezért
nálom a “római katolikus egyház”
helyett. A KEK pedig a Katolikus
nem csupán az anyagi javakat
Egyház Katekizmusának rövidítése. jelenti, hanem mindazokat a fel-
** “A társadalom azon személyek tételeket is, amelyek a teljes em-
együttese, akiket szervezett formában beri élethez (beleértve ebbe a
összeköt az egységnek olyan alapelve, szellemi és lelki életet is) szüksé-
amely az egyedek felett áll.” (KEK
1880)
gesek. A közjó megvalósítása a

TEMESI DÁNIEL
társadalom révén a politikai kö- mat” hirdeti; a koncepció lénye-

zösség, az állam feladata (Gaudi- gét az ember kettős jellegének
um et Spes). Ide szokás sorolni: (individuum és közösségi lény)
„[A közjó] először is feltételezi a összhangja, összerendezése je-
személy tiszteletét, úgy, ahogy az lenti. Ennek tükrében feltehetjük
van… Másodszor: a közjó kö- a kérdést: akkor mi történik a
veteli a helyes társadalmi rendet gazdasággal? Az egyház állás-
és a szervezetek kibontakozá- pontja röviden: „Elfogadhatat-
sát… A hatalomnak lehetővé kell lan, hogy a kommunizmus buká-
tenni mindenki számára mindazt, sa után az egyetlen alternatíva a
ami a tényleges emberi életfor- kapitalizmus.” (II. János Pál) A
mához hozzátartozik: a táplálé- közjóról szóló katolikus tanítás
kot, a ruházatot, az egészséget, a nem egyeztethető össze a kor-
munkát, a nevelést, a kultúrát, a látlan szabadpiaci kapitalizmus-
megfelelő tájékoztatást, a család- sal. Az egyház mint különösen
alapítás lehetőségét, stb. És vé- veszélyes gazdálkodási formát
gül: a közjó magában foglalja a elítéli a beavatkozástól mentes, a
békét, vagyis az igazságos rend piaci erők automatizmusára bí-
állandóságát és biztonságát.” zott kapitalizmust. A piacot per-
(KEK 1907-1909) sze elismeri, de csak a maga he-
Praktikusan szemlélve a kér- lyén: ha a piac a közjó érdekében
dést, az egyház társadalmi tanítá- megfelelően szabályozott, akkor
sának két alapelve segít a közjó a piaci automatizmusok egy
megvalósításában: a „fejlett” társadalomban hatékony
szubszidiaritás és a szolidaritás. eszközei lehetnek az erőforrások
Hogy ezt milyen államforma, és a szükségletek összehangolá-
politikai rendszer segíti elő legin- sának. A piac megfelelő műkö-
kább? Erről az egyház sokáig déséhez azonban elengedhetetlen
nem nyilatkozott, végül arra a az etikus magatartás a piaci sze-
megállapításra jutott, hogy a de- replők részéről – a szolidaritás
mokrácia áll leginkább össz- elvének aprópénzre váltásaként -,
hangban az emberi szabadsággal, és némely etikai normának érvé-
önállósággal és a közjóval. (A nyesülnie kell a jogi szabályozás-
demokrácia azonban itt önmagá- ban is.
ban még nem jelent értékválasz- A kapitalista ethoszt minden
tást, csupán keretet.) Elveti a vonatkozásában negatívan érté-
kollektivizmust, az individualiz- keli az egyház. Az a keresztény
must, és a „közösségi társadal- tanítás, miszerint mások szolgá-

100-134. OLDAL
lata értékesebb saját magunk kaptak hivatást, hogy folytassák a

szolgálatánál, nem felel meg a teremtés művét egymással és
kapitalizmus szellemiségének. egymásért, miközben uralmuk
Ennek a szellemiségnek eredmé- alá hajtják a földet.” (KEK 2427)
nye az önzetlen cselekedetek Nem nehéz belátni, hogy ez a
általános helytelenítése, valamint felfogás mennyire embertelennek
annak a cinikus feltevésnek a ítéli a közgazdaságtan absztrakt
hirdetése, hogy az önzetlenül szemléletét, amely a munkát
cselekvőket valójában leplezett pusztán a termelési tényezők
önző érdekek vezérlik (The egyikeként fogja fel. A munká-
Common Good #80). Az nak személyes jellegűnek kell
egyénnek tehát mindezt figye- lennie, ezzel szemben a tőkének
lembe véve abszolút elsőbbsége eszköz jellegűnek. Az egyház a
van minden gazdasági folyamat- munka ezen megítélésében a
tal szemben: a gazdaság célja az gazdasági gondolkodás végzetes
emberek megélhetésének bizto- tévedését látja: ha az „ökono-
sítása. (Ez a gondolat rímel mizmus” nem a munkát tekin-
Polányi szubsztantív gazdaság tette volna eszköznek, hanem a
értelmezésére.) Az ember el- tőkét, akkor az elnyomás, a ki-
sőbbséget élvez a termeléssel zsákmányolás sem következett
szemben, hiszen az őérte van – volna be. (Sőt, hogy az idők
ami a fogyasztói (termelői) társa- változását jobban érezzük az
dalom radikális kritikáját jelenti. egyház gazdasági tanításában,
A munka szerepe is egészen más megjegyzem, hogy az egyház
a katolikus értelmezésben: egy- nemcsak elismeri az osztályharc
részt a munka van az emberért, létét, hanem azért is ezt a szem-
nem pedig fordítva; másrészt léletet teszi felelőssé – Laborem
pedig a munka az egyéni jellem- exercens, 1981)
formálás (keresztényeknél a Ezekkel a ma tipikusnak ne-
„személyes megszentelődés”) vezhető bűnökkel kapcsolatban
eszköze – a nap mint nap végzett fogalmazódott meg a „bűn
munka arra emlékezteti az em- struktúráiról” szóló tanítás. Ezek
bert, hogy Krisztus is ácsként a személyes bűnökből erednek,
kereste kenyerét, teológiailag és konkrét személyek tetteihez
még mélyebbre ásva pedig felfe- kötődnek (Sollicitudo rei socialis,
dezhetjük a közösséget Isten 1987). Ennek két legfőbb gyöke-
teremtő tevékenysége és a mun- re a profit utáni kizárólagos vágy
ka között. „Az emberek arra és a hatalomvágy – „minden

TEMESI DÁNIEL
áron”. Mindkettő magában fog- fajta megnyilvánulását. (Ez egy

lalja a másik személy jogainak negatív parancs: tartózkodás a
megsértését, saját akaratunk má- túlfogyasztástól; pozitív megfe-
sokra kényszerítését. Ezek a lelője a konkrét, gyakorlatban
„struktúrák” aztán megszilár- megvalósuló alamizsnálkodás: az
dultak, olyannyira, hogy ma már ember feladata az önmérséklet és
általánossá vált a belenyugvó- az ennek révén megtakarított
lemondó magatartás („ilyen az javak szegényeknek juttatása.) A
élet”). Én a magam részéről ezt mértékletesség tehát egy bibliai
az elidegenedés és intézménye- erény, amely talán még sosem
sülés jelenségeivel magyarázom. volt annyira releváns, mint nap-
Ez a fajta fatalizmus keresztény jainkban. A közgazdaságtan ko-
szempontból elfogadhatatlan, rábbi feltevéseivel szemben az
legyen ez akár a mai társadalmi erőforrások nem kimeríthetetle-
berendezkedésbe, akár például a nek, azaz szűkösség van. Ez pe-
közgazdaságtan homo dig ahhoz a gondolathoz vezet,
oeconomicusának fogyatékossá- hogy ha a világ egyik „fele” saját
gaiba való beletörődés. (Ehhez részarányánál messze többet
kapcsolhatjuk azt a jézusi kije- használ fel ezekből az erőforrás-
lentést, amely szerint az egyház okból, ezzel tulajdonképpen a
„a világ világossága”, ami nyil- többi ember elől veszi el azokat,
vánvalóan ellentétben áll a társa- ami lopásnak tekinthető. Az
dalom organikus fejlődésének ökológiai korlátok szintén az
koncepciójával, hiszen a keresz- önmérséklet mellett szólnak. De
tények nemcsak útmutatásra, ma már az Evangélium magyará-
hanem cselekvésre is felszólítást zata is kitér a környezeti problé-
kaptak. Így az egyház ma arra mára, hangsúlyozva, hogy noha a
biztatja a hívőket, hogy töreked- világ az emberért lett teremtve,
jenek a társadalom jobbá tételére, az ember e világnak őrizője is.
evangelizálására.) Az uralom a természeti környe-
A fennálló gazdasági rend- zet fölött nem abszolút: „mérté-
szer alternatívájaként a mérték- ke a törődés az iránt, hogy mi-
letesség említhető. Ez nem lyen lesz az élet minősége a jö-
pusztán önkorlátozást, és sem- vőben” (KEK 2415) Különösen
miképpen sem önsanyargató igaz ez az állatokra: ők is Isten
aszkézist jelent, sokkal inkább teremtményei, „már puszta lé-
tudatosan vállalt áldozatot, a tükkel is Õt dicsőítik”, az ember
másik ember iránti szeretet egy- is jóindulattal tartozik hát nekik.

100-134. OLDAL
Jogos azonban őket élelmezésre, való szükség esetében, amikor az

ruházkodásra, „ésszerű keretek azonnali vagy lényeges szükség-
között maradva” orvosi és tu- letekről (élelem, hajlék, ruhá-
dományos kísérletekre felhasz- zat…) való gondoskodás egye-
nálni. „Emberi méltóság ellen düli lehetősége a mások javaival
való, ha fölöslegesen szenvedni való rendelkezés és azok hasz-
hagyjuk az állatokat és elpaza- nálatba vétele.” (KEK 2408) Ez
roljuk az életüket. Ugyanígy nagyjából az abszolút szegénysé-
méltatlan, ha olyan összegeket get fedi le. Ennél sokkal kemé-
fordítunk rájuk, amelyekkel első- nyebb megfogalmazásokat* is
sorban az emberek nyomorát lehetne példaként említeni, de
kellene enyhíteni.” (KEK 2418) már így is világos, hogy pl. a jólét
Különösen tanulságos, hogy a leszivárgásának elmélete (amely
KEK mindezt a hetedik paran- szerint a „gazdagok” további
csolat – „ne lopj” – kifejtésénél gazdagodása végső soron a sze-
tárgyalja. gények és a kevésbé jómódúak
A mértékletességhez kap- sorsát is javítja) tarthatatlan az
csolódik a szegényekkel való egyház szemszögéből. Ugyanak-
törődés, a „szegények szeretete”. kor a harcos radikalizmus sem áll
Kitüntetett helyen említi a sze- összhangban a kereszténységgel
gényeket a Biblia – hiszen Jézus (bár némely szélsőséges szerve-
is szegénnyé lett, és többször zet, például az Opus Dei mintha
kijelentette, hogy abból ismeri fel ilyen felfogásban tevékenyked-
a választottait, hogy mit tettek a ne…), mivel a szegényeken való
szegényekért. Az egyház munká- segítés mindig összekapcsolódik
ról alkotott felfogásából kiderül, a szeretettel.
hogy a szegények szeretete kell
hogy legyen a munka egyik moz-
gatója is. A szegények iránti el-
kötelezettség mutatkozik meg a
javakról, illetve a tulajdonról
szóló tanításban is: a javaknak
általános rendeltetése van – ab-
ban az értelemben, hogy ne csak * Például a KEK is idézi Aranyszájú
Szent János szavait: “Nem osztani
birtokosának, hanem másoknak
meg a szegényekkel a saját javainkat
is hasznára lehessen. Ezért a annyi, mint őket meglopni és meg-
lopás tilalma ellenére: „nincs szó fosztani az életüktől. Nem a mi ja-
lopásról a sürgős vagy nyilván- vainkat birtokoljuk, hanem az övé-
két.” (KEK 2446)

TEMESI DÁNIEL
IRODALOM
A KATOLIKUS EGYHÁZ KATE- című körlevele és tanul-
KIZMUSA [1994] Szent ságai,
István Társulat, Budapest http://korny10.bke.hu/k
JAMES A. NASH: A mértékletes- ovasz/kov8/korlevel.htm
ség felforgató erényének l
felelevenítéseés megújítá- GAUDIUM ET SPES,
sa felé, http://www.katolikus.hu
http://korny10.bke.hu/k /hpage.cgi?doc=/zsinat/
ovasz/kov9/nash.html zs_16.html
DABÓCZI KÁLMÁN: „Így be- LABOREM EXERCENS,
széljetek inkább: az igen http://www.katolikus.hu
igen, a nem nem” – Ang- /hpage.cgi?doc=/roma/
lia és Wales Katolikus pe04.html
Püspöki Karának A közjó

DÉMON LORD ÉS FÉL ERIK MEG A
LEGELŐ
SOÓS GERGELY TAMÁS
FÉL ERIK a tisztáson heveré- - Kicsit tompa vagyok,

szett, kalász lógott a szájából, tegnap sok volt a fagyi, de men-
nézte az eget, ha elunta, akkor ten teszek valamit ellene…
meg a legelésző teheneket. Weö- Erik erre még jobban felült,
res Sándorra gondolt, hogy lám, feszülten figyelt, ekkor a Lord
ő is mindig ilyen lustán-látszón megrázta magát, de annyira,
heverészett, aztán meg felkelt, és hogy kiszállt belőle az összes
mindenki csak nézett, hogy hir- démon, ami egész nap (sőt, volt,
telen papírra vetett egy újabb amelyik ki tudja mikor, észrevét-
verset. Ilyen megnyugtató, lenül) belészivárgott. Miután így
könnyed gondolatok szaladgáltak megszabadult az árnyaktól, a
Fél Erik fejében, amikor feltűnt közlegelő tragédiájáról kezdett el
balról barátja: Démon Lord. beszélni Fél Eriknek (általában
-Grrr, Démon! nagy mesélőkedve volt):
-Grrrrrr! – viszonozta a kö- - János a megengedettnél
szönést a Lord. eggyel többet hajtatott ki, de én
Neki épp borús gondolatok hamar túltettem magam a dol-
szálltak át ki-be az agyán, tovább gon; csak közben volt nagyon
sűrítve és keverve az egyébként rossz, utólag úgy érzem jobb volt
is baljós ködöt, ami állandóan úgy nekem… Vajon a lustaság
körbevette. Most még ráadásul korrumpál vagy csak a mával
az orra is el volt dugulva, de mé- vagyok megint elégedetlen?
gis mosolygott Erikre: - Ugyan… Téged mindig
emészt a lelkiismeret, hogy miért
nem tudtad ma sem megváltani a

DÉMON LORD FÉL ERIK MEG A LEGELŐ
SOÓS GERGELY TAMÁS
világot, József Attilára emlékez- tör, sőt nem is tör, csak könnye-
tetsz, igaz, te sokkal brutálisabb dén áramlik, nincs benne harcos
vagy, na, hát kapd össze magad, erő, csak passzívan esik – és
egyetlen cimborám, a baj az ilyen közben egyre nagyobb lesz!
Jánosokkal, Pálokkal meg Mihá- Egyesül az áramban sok-sok
lyokkal van – János Pál persze kicsi csermely, melyek mind bol-
oké. Etika a gazdaságban, hol, dogan futnak kis Túrként a nagy
mikor még a mindennapokban folyóba bele, hozzásimulni,
sem megy? Illetve menni menne, eggyéválni – szétválaszthatatla-
mert hát nem olyan nehéz az, nul…
csak a fáradtság, a tenniakarás,
meg a szeretet, az a szép zöld - Beleszólhatok? – mondja a
szeretet, na az hiányzik! Lord. – Tudod, szerintem a lavi-
- Szóval azt mondja János: ő na is ilyen, vagy inkább a hógo-
itt csal egy kicsit, mert kell a tő- lyó, ahogy megindul a lejtőn, és
ke, hogy jobbítsa a világot – a bitang hógörgeteggé válik, mely
nagy célra! Hogy majd politikus legboldogabb, ha hóember teste-
lesz – ami a legnemesebb szakma ként pihenhet meg, s féljünk,
(!) – és aztán meg hatalmat sze- nehogy a másik vég, a tragédia
rez, és végre megválthatja az legyen: viszi a graviti, s már nem
országot, aztán meg a Földet, és tudja fékezni magát: egy kis
a világot: ami a Föld mint „test” kunyhót betemet!… Szóval min-
és a levegő mint „lélek”, együtt! dig többet-jobbat-hasznosabbat
Szóval így beszélt János… Na de akarunk a társadalomnak, de az
most eltapossa a néhány gazdát, érdekek oly gyakran ütköznek és
de mindig lesznek újabb gazdák, egymásbavágnak. Hol van már
akiket el kell sepernie, fel kell Pareto, a tavalyi hó, Godot -
használnia, míg végre a fő- valami várban, vagy inkább bár-
hatalom közelébe kerül. Csak- ban? – Figyelj! Megint szimboli-
hogy a főhatalom még olyan záltam!
messze van! Időben, tettben és Így beszélgettek a Lord és Fél
tönkretett életekben számolva is. Erik.
Kérdezem hát: jó ez így? Megéri - Látod a gulyát és itt ezt a
neki és megéri-e a sokaknak is? könyvet, amiben Garrett Hardin
- Mégfentebb, mégfentebb! van? A gulya a távolban, mégis
Létezik-e ez a hierarchia?! A melyik van közelebb? Az írás
patak is folyik amott, és suhan a mint toronyból közelít a tájra, és
folyó – de mindig lefelé! Lefelé a messzebbi, általánosabb, ha

100-134. OLDAL
meggondolod: a szöveg dekó- (Egy darabig nem beszélnek,

dolása során nem csak betűt csak boldogok.)
fejtesz képpé, hanem bejársz egy - Megehette volna valaki, ha
másik, hosszabb utat: amit az író meghal - szólt Erik -, csak hogy
is bejárt, mikor papírra vetette a lássuk, nem teljes az érdekegye-
gondolatokat. Beszéljek általáno- zés…
san vagy keressem a konkrétat? - Én ilyen húst nem kívánok,
Nézzem a játszó borjakat vagy és hidd el nekem, neked sem
hagyjam, hogy műveltségem ízlene! Mikor eszed érzed benne
legyen a szemfedőm?! még a félelmet, az egész hús egy
- A kérdés érdekes és jogos, görcs, és adrenalin a fűszer a
itt ülünk most e puha-zöld óriás megőszült rostokon… Na de
tisztáson, a világ közepén, ott visszatérve örülök, mert segítet-
csorog, látjuk, a szelíd-kék patak, tünk-tettünk is a bölcselkedés
friss, és csodásnak hittük még mellett, úgy tűnik a kettőt sikere-
egy perce, de épp egy kis tinó sen összeegyeztettük, de eme élet
fulladozik benne! adta példa is jól megmutatta,
- Erről van szó, igen, míg hogy amit szándékszol, és amit
előbb beszéltem etikáról és csinálsz, aközött koherenciának
szálltak a szép szavak, szegény kell lennie. S hogy koherens le-
tinó nem fért a tőgyhöz, pedig hess, légy óvatos! Világot mente-
kínzón szomjas volt – jó (?), ni könyvekkel, míg a patakban
hogy ott volt a kispatak. De egy élet süllyed el?
megbotlott, megsérült, beleesett - És zen-zen! – emelte poha-
a mély részbe, most szenved és rát Fél Erik.
fáj, szemében halálfélelem… - Öblítsük torkunkat, és tisz-
- Menjünk gyorsan segíteni! títsuk meg az olajtól a partokat! –
Futás! Ó, édes istenem! tósztolt Démon Lord.
(…) Erre koccintottak és megitták
- Megmentettük, lám, a kis ti- a bort.
nót, most boldog és boldogak
vagyunk!

VITA
MAI KEDVENC TÁJBESZÓLÁSOM
Hertz István
Wed, 12 Jun 2002
Idézet a Magyar Horgászból:

„Rugany mögötti langós vizeken snecik ezrei élvezik a limány kényelmét.”
Szabó Zsolt
Wed, 12 Jun 2002
tök jó, egyedül a ~limány~ szó feküdte meg a gyomrom - az mi???

orvpecás joe
Hertz István
Wed, 12 Jun 2002
joe b+, ha így folytatod, megkérem a kezed, de asszem inkább meghívlak egy sörre.
a limány arra utal, amikor a víz gyors folyású, és a rugany (kis felszigetbizbasz)
mögötti partszakaszon a víz kvázi visszafelé folyik. hogy ez miért kényelmes a
sneciknek (kis bizbaszhal-fajta), azt nemtom (talán azért, mert a víz ott langós,
azaz lassan kavarog), de lehet benne valami, mert csukázni ilyen helyeken lehet a
legjobban, márpedig én is a kocsmába megyek, ha szomjas vagyok.

VITA
135-140. OLDAL
Szabó Zsolt
Wed, 12 Jun 2002
kösz. én is kidegitelek : azért kényelmes a sneciknek talán, mert ott jobban össze-
kavarodik a folyó alja, ezáltal több a kaja-bizbasz, amit komáll a banda, és ké-
nyelmesen eszegethet mindenféle külön erőbedobás nélkül.
Hertz István
Wed, 12 Jun 2002
köszi a kidegitést, de vitába szállnék az elméleteddel.

1. a sneci-gép alapvetően vízfelszin-közeli táplálkozásra van optimalizálva, ezt
bizonyítja a felfelé csucsorodó szájnyílása is. mindenki tudja, milyen felhőtlen szó-
rakozást, felejthetetlen perceket jelent a látvány, amint egy vidám sneci-csapat egy
frissen használt óvszerből lakmározik. márpedig az óvszer nem bír lemerülni a viz
alá, mint azt empirikus tesztjeim igazolják. az evolúciós mechanizmus teleologikus
voltának mondana ellent, ha a snecik kifejezetten a folyó alján kavargó kis
bizbaszgenyakra és mütyürkékre utaznának, miközben fizikai adottságuk más
célfüggvényt maximalizál.
2. másrészt - és ezen a ponton ismét az empíriára hivatkoznék - ha a víz kavarog,

akkor nem lehet lelátni az aljára. márpedig, feltételezve, hogy az idézet szerzője a
partról csodálta a természet szépségét, ebből az következik, hogy a megfigyelt több
ezer sneci közvetlenül a vízfelszín közelében élvezte a limány kényelmét. ez viszont
felveti a kérdést, miért jó ennek a több ezer, vízfelszín közelében úszkáló snecinek,
hogy a víz alján sok kis bizbaszgenya, ill. mütyürbaszás kavarog?
Szabó Zsolt
Wed, 12 Jun 2002
1.a, nincs kavar a vizben:

sneci lent van, ott úszkálgat - ergo nemigen látni a felszin közelében
b, kavarog a víz, kaja kerül alulról a vízbe, akár magasra is sodorhatja a víz,
sneci rakétaként rámegy. a víz zavarosabb persze, mint 1a esetben. de zavarosabb
vízben felszínközelben mégis több halat látsz, mint nyugis, ám így is elég mocskos
vízben lent, messzebb.

HERTZ ISTVÁN ÉS BARÁTAI
2. az elmélet persze onnan támadható, hogy a limány a nyugis, sziget utáni sza-
kasz, vagy pedig az a rész, ahol a sok ellenhullám épp hullámokat kavar
3.na, megyek, eszek 1 kis füstölt sprotnit :)
Kővári Gábor
Thu, 13 Jun 2002
nem birom tovább, mer' nemhogy hüjék vagytok, de még tudatlanok is, ezen viszont
talán tudok segiteni.
a sneci (szélhajtó küsz) alapvetően (mint p [Hertz István] jól látja) a vízfelszín
közelében táplálkozik. teszi ezt márpedig azért, mert a levegőégből a vízfelszinre
esett, és onnan a felületi feszültség miatt (meg a nedves hártyasszárnyak röpkép-
telensége miatt, de ez tényleg zárójelben értendő) szabadulni képtelen legyek, musli-
cák, nünükék és egyéb hártyásszárnyúak osztályába (rendjébe?) tartozó
bizbaszokra fáj a foguk. persze bármi mást is megesznek, ha már ott vannak (pl.
a csalit a horgon).
a limányban (aka [sic!] örvény, abból is a legkisebb) a víz áramlása lelassul,
ergo kevesebb energia szükségeltetik a part inerciarendszerében értelmezett úgy-
nevezett „helybenmaradás” elvégzéséhez. rögzített játékhelyzetben pedig jobban lehet
célozni, mint menetközben, nemdebár.
nna.
Törzsök Árpád
Mon, 17 Jun 2002
a nünüke nem hártyásszárnyú, hanem recésszárnyú, pontosabban a nünükefélék

családja a recésszárnyúak rendjében található. Csakúgy, mint a futrinkák, csíkbo-
garak, karmosbogarak, pattanóbogarak, stb.
Azt meg nem magyarázta meg senki, hogy a lingós víz mit jelent. Azért, mert azt
mindenki tudja?

VITA
135-140. OLDAL
Törzsök Árpád
Mon, 17 Jun 2002
Ja, bocs, már rájöttem, hogy a langós viszont már valahol az elején megmagyaráz-
tatott. A lingós ezzel szemben sehol nem szerepelt, csak az én levelemben.
Hüjéje
Hertz István
Mon, 17 Jun 2002
minden elismerésem az árpié, aki képes volt ilyen őszintén beismerni azt, hogy
milyen hatalmasat hibázott. bevallom, számítottam arra, hogy kőarc [Kővári Gá-
bor] is előáll valami hasonlóval, de csalódnom kellett. az a szemantikailag nehezen
értelmezhető áltudományos okostojáskodás, mellyel megtisztelt minket, olyan szintű
magas labda, mellyel vitába szállni már-már nemtelen feladat egy pallérozott elme
számára. vártam, hogy valaki elvégzi a piszkos munkát helyettem, de úgy tűnik,
kénytelen leszek magam reflektálni e silány fércmunkára, a tudományosság védel-
mében, mintegy.
(árpinak minden köszönet a próbálkozásért, de sajnos ő is tévedett, erre egy kesőbbi
levelemben térek ki). [lásd. következő levél - a szerk.]
először is, a stílus. gábor pecatárs tanulmánya első ránézésre terminus technicusok
dadaizmus szellemében született permutációja: a szerző a formával akarja kom-
penzálni a tartalmat; gyenge próbálkozás ez a kompetencia demonstrálására. Di-
agnózisom ennek fényében: tudományos kispénisz-komplexus kiváltotta frusztráció.
persze, gábor helyesen látja, hogy a sneci kevésbé pórias megnevezése szélhajtó küsz.
Kérdés viszont, hogy milyen jelentősége van ennek a vitában azon túl, hogy implicite
azt sugalmazza, hogy a vitapartnerek nincsenek tudatában e meglehetősen közis-
mert ténynek.
ha gábor nem pusztán csak átfutotta volna a „retorika rászorulóknak” c. kézi-
könyvből a „másik fél kompetenciájának megkérdőjelezése” fejezetet (lehet, hogy
nem pontosan ez a címe, én még nem nyitottam ki), egy fokkal hatékonyabb megol-
dást is talált volna, pl. utalhatott volna a sneci latin nevére is, mely természetesen
nem más, mint alburnus alburnus. Említhette volna, hogy bár angolszász nyelvte-
rületen a „bleak” kifejezés használatos, Walesben minden bizonnyal hülyének
néznék, hacsak nem „gorwyniad” néven hivatkoz[i]k e halfajtára. Végül, de nem

HERTZ ISTVÁN ÉS BARÁTAI
utolsósorban, respektnövelő tényező lett volna, ha felhivja a figyelmünket arra, mi-

lyen súlyos félreértéseket kerülhetünk el, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a csehek
a szlovák "Belicka"-val szemben az "Ouklej obecná" elnevezést preferálják; no de
hagyjuk ezt, maradt meg 999 vérző seb, melyben páros lábbal ugrálhatunk.
gábor azt állítja, hogy „a limányban („aka örvény, abból is a legkisebb”) a víz
áramlása lelassul, ergo kevesebb energia szükségeltetik a part inerciarendszerében
értelmezett úgynevezett „helybenmaradás elvégzéséhez”. Nos, az állítás jelen for-
májában igaz, de kérdés, hogy mi a frász köze van a bizonyítandóhoz. Ha ugyanis
a víz gyorsan folyik, és a sneci mellúszójának a síkja 0-tól szignifikánsan külön-
böző szöget zár be a víz sebességének vektorával (melyet a szélhajtó küsz minimális
energiafelhasználással megtehet), akkor bár a part egy kiválasztott pontjához tar-
tozó inerciarendszerben a sneci elmozdul, de teszi ezt a zsákmányállattal ill. a
vízzel együtt, és nagyjából ugyanolyan sebességgel (hivatkozhatunk itt a közegellen-
állásra ill. a klasszikus newtoni mechanikára, de arra a népi bölcsességre is, mely a
széllel szemben történő hugyozás veszélyeire hívja fel a figyelmet), feltéve, hogy nem
mozgatja az úszóit. úgyhogy az álló helyzetből való tüzelés kényelmes volta érvény-
ben marad akkor is, ha a víz folyása gyors: ez semmiképp sem indokolja, hogy
miért élvezik snecik ezrei rugany mögötti langós vizeken a limány kényelmét.
én viszont rájöttem a tudományos megoldásra! a faj szintjen értelmezett optimalitás
azt követeli meg, hogy az adott folyóban elő snecik napi elmozdulásvektorainak
összege várható értékben 0 legyen. ha ugyanis nem ez lenne a helyzet, akkor 1
valószínűséggel, véges időn belül vagy kimásznak a partra (itt cseszik el egyébként a
bálnák, szóljon már valaki az állatvédőknek), vagy belefolynak a sós vízbe, vagy
beleütik a fejüket a barlang falába – bármelyik megoldás öngyilkosság a faj szint-
jén, figyelembe véve a snecik fiziológiai adottságait.
Mivel a snecik közti kommunikációtól (te úszol lefelé, én úszok felfelé) nyugodt
szívvel eltekinthetünk, a fenti összefüggés az egyes egyedek szintjén is érvényes kell,
hogy legyen. ebből következik, hogy egy sneci átlagosan (várható értékben) annyit
úszik lefelé, mint felfelé. namármost, ha a sneci sodródik az árral, pl. azért, hogy
az őhozzá viszonyított inerciarendszerben a zsákmányállat ne mozogjon elfelé,
akkor ennek megfelelő ideig visszafelé kell úsznia. Ha viszont a limányban teszi
ugyanezt, akkor nincs szükség felfelé úszásra, ily módon kb. ugyanannyi bizbaszt
vadászik le kisebb energiafelvétel mellett. el kell tehát ismerni, hogy gábor ráérzett a
helyes megoldás nyitjára, csak éppen az érvelés volt eleve elhibázott.

VITA
135-140. OLDAL
Hertz István
Mon, 17 Jun 2002
mindketten tévedtek.
a hártyásszárnyúak nem osztály, hanem rend, és olyan jeles képviselői vannak,
mint pl. a „golyógubacs”, „gyapjaslepke-fürkész” vagy a „ritka gatyásméh”. a
nünükefélék családja ezzel szemben – mint az közismert – a bogarak rendjében
található, ami nem olyan meglepő, tekintve, hogy a nünüke (melyből két olyan fajta
is van, melyekre büszkék lehetünk, természetesen a „magyar nünüke”-ről és a
„pannon hólyaghúzó”-ról van szó) tényleg olyan rovar, mely egyben bogár is. hason-
lóan, a recésszárnyúak sem bogarak, hanem „csak” rovarok, a fent kifejtett logika
alapján tehát sem a nünüke, sem a csíkbogár, sem a karmosbogár, sem a pattanó-
bogár nem minősül recésszárnyúnak. végül, a muslicák és legyek a kétszárnyúak
rendjében és nem a hártyásszárnyúaknál találhatók, mint azt gábor tévesen tudni
vélte.

KRÓNIKA
KOLLÁNYI ZSÓFIA
ELŐADÁSOK
2002. feb. 12. 19:00 Földes György: Miért épül a Terror Háza?
2002. feb. 19. 19:00 Tamás Pál: A világrend átalakulása
2002. feb. 26. 19:00 Szalai Erzsébet: Új gazdasági elit
2002. már. 12. 19:30 Tímár János - Lukács Péter: Tudásgyár vagy
papírgyár?
2002. ápr. 02. 19:00 Lakatos László - Csányi Vilmos: A biológia és a
társadalomtudományok határán
2002. ápr. 09. 19:00 Ferge Zsuzsa - Király Júlia: A hárommillió sze-
gény országa?
2002. ápr. 16. 19:00 Gyáni Gábor: Történelem és a posztmodern
2002. máj. 21. 19:00 Závada Pál: Milota bemutatása
TEK7
2002. ápr. 23. 13:00 Balázs Péter: Az EU külpolitikája

2002. ápr. 23. 14:00 Halpern László: Balassa-Samuelson hatás es az
EU-csatlakozás
2002. ápr. 24. 14:00 Juhász Pál - Kovách Imre: EU agrárpolitikája és
a vidéki népesség
2002. ápr. 24. 16:00 Forman Balázs: Az EU regionális politikája

KRÓNIKA
141-148. OLDAL
KÖRÖK
° Andor László: A huszadik század

° Kiss Áron: Igazság és Módszer a társadalomtudományokban
° Balogh István: A Frankfurti Iskola 1.
° Boros János: Pragmatikus filozófia
° Gedeon Péter: Társadalmi változás - társadalmi evolúció
° Kacsuk Zoltán: Nesze Nektek Kritikai Kultúrakutatás
° Kemény Vagyim - Kiss Károly Miklós: Tört-ÉN-e-tek - Identitás és
narrativitás I.
° Kiss Olga: Tudományfilozófia
° Lakatos László: Összeesküvéselméletek
° Pataki György - Takács-Sánta András: Ökológiai gazdaságtan
° Perger István - Schönbaum Attila: Kisebbségek Európában egykor
és ma
° Pálvölgyi Balázs - Szajp Szabolcs: Újabb nagy átalakulás?
° Takács Ádám: Jelenkor és történeti tapasztalat - Michel Foucault
történelemfilozófiája
° Tanyi Attila: Politikai legitimáció
° Gervai Pál - Trautmann László: A magyar gazdaságpolitika XX.
századi története és útja a globalizációban II.
° Antal László: Gazdasági fejlődés, gazdaságpolitika az átmenet idő-
szakában Magyarországon (1990-2000) II.
° Koroncai András: Filozófiai hozzáolvasó II.
° Zsinka László: Európán kívüli civilizációk
° Ludassy Mária: Angolszász parlamentarizmus
° Vígh László: Beveztés a marxi gazdaságelméletbe II.

TÖRTÉNÉSEK 2002 TAVASZI FÉLÉV - NYÁR
TEK
ELSŐS KÖRÖK
° Balázs Dóra - Révész Éva: Civil társadalom értelmezések

° Nagy Orsolya - Domokos László: Bűnözés az élet?
° Boros Csaba: A 6. Napon
° Gedeon Béla - Ördög László: K mint Kurt
° Szabó Zsolt - Horváth Gergely: Modern Talking
° Kemény Vagyim - Kiss Károly Miklós: Tört-ÉN-e-tek - Identitás és
narrativitás I.
° Kodaj Dániel: Zenebutik-Zenehíd
° Szabó Melinda - Szabó Adrienn: Mese habbal
° Varsányi Kornél: Shakespeare ürügyén
° Mészáros Ádám: Gyarmatosítástól a posztmodern vállalatig
° Gergely Vera - Kollányi Zsófia: Tudatállapotok és egyéb devianciák
° Dombos Tamás - Kodaj Dániel: PULPitus - A tudás, a morál és az
ellenállás kérdései az angolszász
° krimi-irodalomban
MESTERKURZUS:
° Karácsony András: Tudásszociológia

° Radnóti Sándor: Walter Benjamin
TEAHÁZAK:
° A Tek értékeiről
° Hadas Miklós
° Horn Gergő: Közlekedés és
° Győri Csaba
° Balogh István: Rendszerdifferenciálódás
° Milton Fisk: Globalizáció
° Koltay Gábor: Senbesítés

KRÓNIKA
141-148. OLDAL
TEKLISTA VÁLOGATÁS
Kodaj Dániel Szabó Linda

TUE, 5 FEB 2002 00:39:20 THU, 7 FEB 2002 12:54:37
Zselés szaloncukrot Aranká-
az 511-es vegyvédelmi brigád nak!(holnap lesz a névnapja:)
hosszas és kemény
vita után meghozta a döntést a Heltai László
legutóbbi, igen SAT, 09 FEB 2002 13:04:01
színvonalas versengést hozó
konyhamocsok-derbiről. Kedves Bálint Viktor és Gede-
on Béla szenyorok (és Győry
Csaba tekes)! Szép ez a hétfő
Nagy Gábor esi borozgatás
TUE, 5 FEB 2002 15:42:31 (szarvasporkolttel), de KOBra
ki a faszom fog járni, ami a
ezek az emberek tényleg matáv szenyoroknak ugye kotelezo??
telefont akarnak rakni a szo- Heltai László
bámba? ügyvezető kobtitkár
hééééééééééééééééééééééééé.
én nem akarom!!!!!
Heltai László
Csikai Laszlo SAT, 09 FEB 2002 14:14:23
WED, 06 FEB 2002 22:37:18
Elnézést, az előző levelet a
Örömmel közölhetjük, hogy a robotpilóta küldte(ebéd előtt),
TEK könyvtára ismét gyarapo- és motivációja tisztán az irigy-
dott. ség volt. Hétfőn egyébként
KOGY lesz, nem is KOB.
Hekka
Győry Csaba
Tue, 26 Feb 2002 21:35:52

TEK
Sallay Zoltán
Holnap, szerdán este kilenckor Wed, 6 Mar 2002 19:42:13
újra borkör. sommelier: Van új SZMSZ-ünk
Harasztosi P. Győry Cs. A sár- (T:\szmsz\szmsz.doc).
gamuskotály rejtelmeibe hato-
lunk be. Hatolj velünk! [TEK] enter sandman
Rácz Márton Sallay Zoltán

Mon, 4 Mar 2002 18:55:41 Mon, 11 Mar 2002 10:50:39
A homokmanó egyedül jött,
Holnap kedden este 7-től lesz mondta hogy nem segít cipelni.
teaház valahol!!! Gyere te is! Nemgond, mondom, mi vol-
Lesz minden, előadó nánk a Társadalomerőnléti
Miszemszáj Nakingere (japán). Kollégijum.
És arról is beszélni fog, hogy
lehet hozzájuk eljutni vonaton,
meg busszal, meg kocsival és
milyenek az utak és a telefon- [TEK] Tobin halott
vezetékek, merre folyik az Domokos László
áram, hadzsime. Mindenkit vár Tue, 12 Mar 2002 19:03:51
Horn Gergő! Ü M. Ui. aki
megtalálja az agyam, az hozza
vissza! Győry Csaba
Tue, 5 Mar 2002 21:54:45
[március első hete: féléves
értékelések] időpont: március 23-24-25
szállás: Répáshután (Eger és
[TEK] [texemet] Arpi es a Miskolc között félúton) egy
balaton 1.resz erdészeti vendégházban, 900
Ft/fő/éjszaka Főzni az óvodá-
Hertz István
ban fognak nekünk. Az
Wed, 6 Mar 2002 18:18:49
unokatesóm lehúzott ott négy
évet, azt mondja, nem rosszul,
[TEK] [texemet] Arpi es a és különben is csak 400 forintot
balaton 2.resz kérnek érte, bár az asztalok
Hertz István méretével lehet hogy probléma
Wed, 6 Mar 2002 18:36:14 lesz : )

KRÓNIKA
141-148. OLDAL
TEK] Falak Solondz: Helyzetek es gyakor-

Nagy Orsolya latok
Fri, 29 Mar 2002 15:29:05
Nagy örömömre szolgál, hogy [TEK] möggyütt

én gratulálhatok levélben első- Rubicsek Ádám
ként a HIHETETLENÜL, Tue, 23 Apr 2002 14:31:04
ÁLLATI, CSÚCSSZUPER
falfestéshez! kétdimenziós nájlonteknős és
hierokalligrafikus jelezetek
Horváth Gergely (megfeszítendő) asknownas:
Thu, 4 Apr 2002 15:44:50 MOLINÓ
Kedves Mindenki! Készülőben
van a TEK-film, Géza készíti. teklista@tek.bke.hu
Thu, 25 Apr 2002 13:58:05
Boros Csaba ...bár sokan vagyunk, még min-
Wed, 27 Feb 2002 10:09:04 dig nem vagyunk elegen... de ha
összefogunk, akkor meg-
Közel minden szoba megkapta tudjuk-csinálni...
a kódjait, mely egy vékony --------
papírfecni, három számmal. Ezt az üzenetet a Pannon GSM
Amint megjegyeztük, égessük MobilPosta szolgáltatása köz-
el, a hamut pedig nyeljük le. vetítette. A küldő nem képes
Március 1-től élesítés, addig email üzenetek fogadására!
lehet gyakorolgatni, bemész a [Ádám üzenete a tekeseknek a
klubba, bekapcsolod, megnézed TEK7-ről]
mennyi időd van, kikapcsolod
stb.
[TEK] Nem lesz a Bevonó-
ban se pia,
Megellai Orsolya Megellai Orsolya
Wed, 17 Apr 2002 15:26:16 Tue, 23 Apr 2002 13:11:30
Hogy mindenki reszt tudjon se ennivaló, se zene, egyébként
venni, az idopont ma este 7 is semmi jó
ora, Muvesz mozi Todd

TEK
ha sürgősen nem jelentkezik Kovács Tamás

legalább két autós ember Wed, 1 May 2002 00:10:02
[mj. jelentkezett]
(…) TEKes elő-TDK, amely-
ben a TEKes TDK irók az
egyetemi konferenciához ha-
Győry Csaba sonlóan beszámolnak a dolgo-
Tue, 30 Apr 2002 13:34:20 zataikról május 2-án csütörtö-
+0200 kön és május 6-án hétfőn (…)
MA, kedden este, a méhek vi-

lágnapjáról megemlékező mű- [TEK] kobnyúz 2002.04.29.
soros est után, fél kilenckor a
Sallay Zoltán
könyvtárban szeretettel várok
Tue, 30 Apr 2002 18:26:22
mindenkit a teaházamban,
melynek címe : A vision of a
Kogy volt! Kogy volt! Brávóó!
grundbreaking pradigm: the
Nem volt semmi. Nem is lesz
main issues of the omittorical
semmi. Vagy csak az lesz. Van.
economics in respect of the
Mármint a semmi. És semmi-
krankenschwesterverkleidungve
zik. zik-zik.
rkaufbarkeitsgesetz, mit
besonderer Hinsicht auf die
rechtliche und moralische
Bezüge; [TEK] Klónozott mozijegyek
(…) A méhek világnapját ün- a 602-ben általvehetők!
neplő barátainknak pedig azt Gedeon Béla
üzenjük, hogy az önfeledt ün- Tue, 07 May 2002 19:11:09
neplésben is tartsák emlékeze-
tükben Win Ni Ile Pu kínai Klónozott csujogatós
bölcs mondását, melyet immár Megjöttek a mozijegyek,
kétezer éve érlel az a kultúra, 602-be felmegyek,
amely a rakétát, a postaszolgá- kifizetem és átveszem,
latot, az édes-savanyút és a van magamhoz való eszem.
karezza-társaságokat kitalálta:
"De apibus semper
dubitandum est" [TEK] felvételi beosztás
Kodaj Dániel
Tue, 7 May 2002 21:56:11

KRÓNIKA
141-148. OLDAL
[itt 49 név következik] Tisztelt Demokraciakozpont,

Barataimmal arra gondoltunk,
[TEK] a tek uj tagjai hogy csatlakozva az
orszagszerte gomba modra
Rövid Márton László szaporodo polgari korokhoz,
Tue, 14 May 2002 03:47:46 megalakitjuk a
[itt 20 név következik] Tarsadalomvedelmi Egyletet.
[TEK] jokivansag [TEK] BEJELENTÉS

teklista@tek.bke.hu Győry Csaba
Fri, 31 May 2002 10:55:52 Fri, 21 Jun 2002 00:18:22
+0200 Kedves barátaink, Mi, Győry
tanujjatok nagyon hujek! Csaba és Koltay Gábor beje-
p+koarc+tanyiattis lentjük, hogy a mai napon,
[Üzenet Firenzéből] hosszas előkészítő munka után,
megkezdtük az omittorikus
közgazdaságtan elméleti tézi-
[TEK] [texemet] mai ked- seinek írásbeli kidolgozását.
venc tájbeszólás
Hertz István
Sebők Miklós
Wed, 12 Jun 2002 19:02:44
Sat, 22 Jun 2002 04:05:00
(…)
Idézet a Magyar Horgász -ból:
Mit kíván a tekes szerzet?
"Rugany mögötti langós vize-
Tekes kritikai hip-hop rapet!
ken snecik ezrei élvezik a li-
Mit kíván a tekes szerzet?
mány kényelmét." p
Tekes-totális-kritikai-történeti
hip-hop rapet!
(…)
[TEK] /texemet/
tarsadalomvedelmi egylet
Sebők Miklós
Mon, 17 Jun 2002 17:47:17

A KIADVÁNYT TÁMOGATTA:

Ford 02 Nyar

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ford 02 Nyar

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

FORDULAT

Szerkesztő: Orbán Gábor, Szabó Adrienne

ISSN 1 585 0560

SZEMELVÉNYEK A ZÖLD ALAPOZÓ KÖRDOLGOZATAIBÓL

Zöldmozgalmak a hálón Kizárólag angol nyelvű olda-

2002 NYÁR FORDULAT 5

mazra bukkantam. Itt szeretném Környezeti Etika

műnek számít az ökokriticisták fognak jelenni az ember és kör-

2002 NYÁR FORDULAT 7

the Species volt a terület legje- adott válaszként kidolgozta az

maguk döntéseket hozhatnak, amely sokkal erősebben hangsú-

2002 NYÁR FORDULAT 9

A társadalmi ökológia hívei nem egyenlő a mizantrópiával, az

elképzelhető veszély, ő mégsem megváltoztatásán, céljaik között

2002 NYÁR FORDULAT 11

2, az állatokhoz és a nőkhöz emberek vagyunk hivatva (ha-

szetekben kifejeződő természet Ezek az állítások Theodor

2002 NYÁR FORDULAT 13

lásával kíván hozzájárulni a zöl- zatokhoz, mint a feminizmus

ahol a széttagolt tudományok Az állatok kizsákmányolása

2002 NYÁR FORDULAT 15

kinthetjük ezt a mozgalmat ál- barát módon készült, az ilyen

hálón. Nem is hivatkoztak a globális felelősség, a változatos-

2002 NYÁR FORDULAT 17

lekményekről, inkább igen erős egyébként szándékosan rájátsza-

http://abcnews.go.com/sections Valóban létező szervezet az

2002 NYÁR FORDULAT 19

berek fokozatos kihalása mellett Ez az elképzelés véleményem

célt nem az emberiség azonnali ugyanígy beszélhetünk ökokom-

2002 NYÁR FORDULAT 21

törőket leplezik le, akik azért http://www.cdfe.org/menu.htm

2002 NYÁR FORDULAT 23

HA az ember beleolvas az is – csak a vita néhány jellegze-

mutató szerepet és értéket hatá- nyek felismerhetők (a tudo-

ennek (mint célnak) rendelt s runk lenni, azt mondhatnánk,

26 FORDULAT 2002 NYÁR

foglalkozni. A másik korlát a az ózonlyuk elvékonyodását

2002 NYÁR FORDULAT 27

források menedzsmentje mint új a Napból érkező sugaraknak

28 FORDULAT 2002 NYÁR

Hogy ez az átmenet hogyan szei csupán. Tehát nem feltét-

2002 NYÁR FORDULAT 29

nézni, mennyire lehetnek jogosak együtt, a különbözőségek di-

30 FORDULAT 2002 NYÁR

baloldali mozgalmai, Heidegger Mindezzel azonban egy ko-

2002 NYÁR FORDULAT 31

sérülnek. Ha tehát egy embertől Ferry a két szféra egyesíté-

32 FORDULAT 2002 NYÁR

Idézzük tovább Jammét: belül marad, megőrzi annak

2002 NYÁR FORDULAT 33

másik hogy ez a váltás, a korábbi nincs lelke. De ez naponta vál-

34 FORDULAT 2002 NYÁR

„Rilke abban a képben fog- pük nem absztrakt. Maga Ferry

2002 NYÁR FORDULAT 35

Az absztrakt emberkép hiánya Ferry által védelmezett modern

36 FORDULAT 2002 NYÁR

a fenti felosztást kell, hogy felül- modernitás-kritikát, melynek

2002 NYÁR FORDULAT 37

CAPRA, Fritjof: A newtoni világgé- CÉZANNE – RILKE –

38 FORDULAT 2002 NYÁR

A NAPJAINKBAN egyre fokozódó születnek megoldási javaslatok a

2002 NYÁR FORDULAT 39

/egyeztetésre/ van szükség. bír. Ha az értékelést elválasztjuk