Egy Az Isten

EGY AZ ISTEN
EGY AZ ISTEN
MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ
2005. BUDAPEST
TARTALOMJEGYZÉK:
1. Szerkesztői előszó - Rázmány Csaba püspök

2. Hitelvek és eszmerendszer - Czire Szabolcs teológiai tanár
3. Unitárius Egyháztörténeti áttekintő - Dr.Erdő János: Útmutató évszámok az Unitárius Egyház
múltjából
4. Az Unitárius Egyház története a mai Magyarország területén - Kelemen Miklós lelkész
5. A Magyarországi Unitárius Egyház szertartásrendje
6. A Magyarországi Unitárius Egyház Vezetősége 1902-2004-között
Táblázat – Püspökök és főgondnokok névsora /Összeállította: Léta Sándor lelkész/
7. Unitárius vallás Pállasz lexikon 1893-1896
8. Unitárius vallás Nagy Magyar Lexikon 1995-2004
9. Heltai Gáspár Unitárius Könyvesbolt
10. Unitárius Könyvtár-levéltár
11. EGYHÁZKÖZSÉGEK
- Budapesti Unitárius Egyházközség
- Bartók Béla Unitárius Egyházközség
- Pestszentlőrinci Unitárius Egyházközség
- Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség
- Győri Unitárius Egyházközség
- Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyházközség
- Kocsordi Unitárius Egyházközség
- Debreceni Unitárius Egyházközség
- Dunántúli Unitárius Szórványegyházközség
- Duna-Tiszaközi Unitárius Szórványegyházközség
- Miskolci Unitárius Egyházközség
- Beregi Unitárius Szórvány
SZERKESZTŐI AJÁNLÁS
Vallani szeretnék, személyesen, emberien.

Naponta találkozom olyan emberekkel, akik egész életükkel benne vannak a társadalom lüktetésében, mindenre
odafigyelnek, minden érdekli őket, s ha véletlenül a beszélgetés a vallásra terelődik, kiderül, hogy soha nem
hallottak a Reformáció „természetes következménye” – ként, született egyetlen magyar alapítású vallásról, az
Unitárius vallásról, melynek még ma is ,négy és fél évszázad, távlatából, egyetlen célja, hogy helyre állítsa a
tiszta jézusi kereszténységet.
Unitárius vallásunk megszületése, két hatalmas szellemiség, tökéletes összefonódásának köszönhető, mégpedig
teljesen demokratikusan, az állami és egyházi erőké, melyek közül az elsőt János Zsigmond, Erdély első
felvilágosult fejedelme, a másikat Dávid Ferenc az Erdélyi reformáció legkimagaslóbb egyénisége, a magyar
evangélikus, református és unitárius Egyházak első püspöke képviselte.
Ők voltak, akik vallásunknak egy olyan megbonthatatlan alapot készítettek, melyre, mint egy „Erős vár” –
file:///D|/Saját%20webhelyek/www.unitar.hu/egy/egy.htm[2010.11.15. 21:36:43]
EGY AZ ISTEN
épült fel az unitárius vallás és egyház, és amelyet sem a 300 éven át tartó üldöztetés, ellenreformáció,
rekatolizáció, és a jelenkori agyonhallgatás sem tudott, kikezdeni, elnémítani.
Igaz, hogy ma is érezzük kirekesztésünket, az un. történelmi egyházak sorából, 450 éves múltunk ellenére, és az
is igaz, hogy más egyházakkal ellentétben, mi vagyunk az egyetlenek, akiknek 15 év elteltével egyik
létfontosságú ingatlanát, a missziós házunkat társas házzá alakították, a másiknak csupán 51%-át birtokoljuk.
Mindennek ellenére hitünk nem lankad, hanem Egy Istenünkbe, és Jézus evangéliumába vetett mélységes hittel,
imádságos érzéssel munkálkodunk, hogy szerény eszközeink és lehetőségeink ellenére, minden keresztény
embert lelki gondozásban részesítve Istenközelbe juttassunk!
Jelen kiadványunknak tehát az a célja, hogy azok, akik hallanak rólunk, és megismerni szeretnék vallásunkat,
lehetőséget kapjanak, hogy a Magyarországon már a XVI-ik században, a reformáció korában Erdélyből
átterjedt, aztán gyorsan a keleti végekig visszaszorított, unitárius vallást megismerhessék, a maga történelmével,
hit és eszmerendszerével, szertartásrendjével, valamint tájékoztatást kapjanak a Magyarország területén
működő egyházközségeinkről és a jelenben szolgáló lelkészekről.
„Kicsi egyház vagyunk, maroknyi nép. A jövő nagy feladataival szemben állva megrendült bennünk sokszor az
önbizalom, az önértéktudat. Feladat-óriásokkal tele a jövő. Istenem vajon meg tudunk-e birkózni velük? E tépő
kérdésekre nem lehet más a válaszunk, mint a Mózesé: ne féljetek, az Úr velünk. A jövő nem azt kérdezi tőlünk,
hogy hányan vagyunk, hanem azt, hogy milyen fajsúlyú eszméket képviseltek, és mekkora a hitetek? - és, hogy
mit hoztatok magatokkal négy és fél évszázadon át a jelenbe?
Mi unitáriusok, hoztuk magunkkal az Egy Istenbe vetett hitünket, mely eredeti szín a vallások történetében.
Hoztuk az ember-Jézus ősfogalmát, akit nem imádni, hanem követni kell. Hoztuk az emberbe vetett hitünket,
ezt a sajátosan unitárius humanizmust, az első, vallásos talajból kinőtt humanizmust Európában. Hoztuk a
kinyilatkoztatás egyetemességének és folytonosságának a gondolatát. Hoztuk az ész szerepét és jogát az
eszmélkedésben. Hoztuk a világ egységének és egylényegűségé-nek a hitét. Hoztuk a túlvilágiság helyébe az
evilágiságot. Nem a síron túli minősítés az elsődleges – nem attól függ ez, hanem ettől az! Hoztuk az emberrel
szemben támasztott igényességünket.
Hoztuk továbbá a soha meg nem szűnő újítás törvényét, a fejlődés eszméjét; a gépies üdvözülés helyébe az
üdvözítő jótett értékét. És végül hoztuk a lételméleti (ontológiai) kereszténység fogalma mellé, az
értékkereszténység fogalmát”! (Gellérd Imre)
Hiszem és meg vagyok győződve, hogy azok a nagy emberek, akik önkéntesen lettek unitáriusok, mint: Orbán
Balázs, vagy Bartók Béla, a fentiek ismeretében tették.
És végül egy rövid idézet, Jókai Mór: Egy az Isten c. könyvéből:
„Az én templomom (természetesen az unitárius templomról van szó) nem átjáróház egymással találkozni vágyó
szerelmesek számára. Az én eklézsiám nem azilum más vallás elítéltjeinek, kik oda bíráik elől menekülnek. Az
én templomom tornyán a gömb nem azt hirdeti, hogy „Jertek ide! Itt szabadabb az erkölcs, könnyebb az élet, itt
nem kell keresztet viselni.” Neked előbb meg kell szeretned azt az Istent, akit én követek.
- S hogyan ismerem meg őt?
- Azokból az emberekből, akik az ő hívei. Nem az igékből, nem a szent könyvekből, hanem a tettekből: az
emberek életéből. Majd ha megtudod, hogy mit tesznek azok, akik nem halasztják az Istennel és emberekkel
való kibékülést a másvilágra, hanem cselekszik azt itt ezen a földön, akik elkezdik a szentek országát építeni
már itt a nap alatt, akik megmutatják, hogyan kell embernek az embert eltűrni, igazságosnak lenni,
bántalmakat megbocsátani, dolgozni föld fölött és föld alatt, hűségért hűséggel fizetni, szenvedőkkel jót tenni,
mívelni a lelket a tudás által; s mindezekért nem zúgolódni, hanem örülni az életnek és mindannak, ami benne
van; örülni a munkának, a hűségnek, a megbocsátásnak, a jóltevésnek, a tanulásnak, s mindezekért áldani azt
az egy Istent, aki mindezt nem csapásul mérte reánk az eredendő bűnért, hanem saját lelkét lehelte belénk ,
hogy legyünk „boldog emberek” abban, amiben ő „boldog Isten”! Akkor szeretni fogod az én atyámfiait; akkor
szeretni fogod azt az egy Istent, aki a béke Istene…
- Szólj, mind ilyenek a te atyádfiai, mint te vagy?
- Mind jobbak ők nálamnál egytől egyig.
- Akkor már szeretem őket.
S most aztán súghatta a nő: „Ed io sono la beata.”
***
Ajánlom tehát e kis könyvet mindazoknak, akik megismerni szeretnék a tolerancia és a türelem vallását, akik
vágynak az Isteni tisztaságra, nyugalomra, egyszerűségre és nem utolsó sorban erős hitre és békességre!
EGY AZ ISTEN
Budapest, 2004. december 4.

Rázmány Csaba
püspök
Tartalom
HITELVEK ÉS ESZMERENDSZER (Czire Szabolcs, teológiai előadó tanár)
Bevezető kérdések
• Miért olvassam el?

– Azért, hogy megismerd az egyik legegyszerűbb és emiatt a legnehezebb vallást: az unitárius vallást.
• Meg akar téríteni?
– Nem.
• Nem értem, ez idáig mindenik meg akart... (?)
– Az unitárius vallás 430 évvel ezelőtti születését egy igen fényes csillag adta hírül: a lelkiismeret- és
vallásszabadság törvényének a világon először történő kihirdetése 1568-ban, a tordai országgyűlésen. E törvény
előkészítője és szorgalmazója Dávid Ferenc volt, az egyház megalapítója. S bár az unitárius vallás az időtől
bevett vallássá vált, történelme során csaknem mindvégig kegyetlen üldözést kellett elszenvednie. De az
üldözések ellenére is mindvégig következetesen kitartott a lelkiismeret és a hit szabadságának eszméje mellet.
Térítés helyett azt valljuk, hogy minden lelkileg, szellemileg felnőtt ember sajátja, sőt kötelessége, hogy vallását
öntudatosan válassza és élje meg.
• E térítésmentes türelem nem vezet létszámcsökkenéshez?
– Sosem volt célja az unitárius egyháznak, hogy világi hatalmat kovácsoljon magának. Mi máshoz kellene a
tömeg? A minőség és a mennyiség ritkán jár együtt, különösen a vallás világában. Nálunk azonban sajnos még
nem érett meg az idő arra, hogy az emberek öntudatosan válasszák meg vallásukat, alakítsák ki hitüket. Ezt az
éretlenséget jelzi azoknak a nagy száma, akik bár rég nem értenek egyet vallásuk tanaival, megnyilvánulásaival,
mégis megmaradnak benne, mert, ahogy mondják, “abban születtem, abban is kell meghalnom”.
• Mi (volt) az üldözés oka?
– Az unitárius vallás mássága. E vallás a kereszténység reformáció korában történt megújulásának az
eredménye. Ezért a katolikus egyház ellenreformációs törekvései őt is sújtották. De legalább olyan kegyetlenül
üldözte és törekedett megsemmisítésére a múltban az épp hatalmon levő más protestáns egyház és uralkodó is.
• Az unitáriusok mégis protestánsok?
– Történeti eredetünket és eszmei gyökereinket tekintve, egyértelműen protestáns egyháznak valljuk magunkat,
hisz a reformáció által kitermelt protestáns megújulási folyamat szükséges és logikus következményeként
született ez a vallás Jézus tanainak legkövetkezetesebb érvényesítése által. A radikális reformáció eredménye.
• Radikális reformáció... ?!
– A 16. századra a katolikus egyház olyan fokú megromlása következett be, ami maga után vonta a megújulás
szükségességét. E megújulás mintáját a reformáció vezéregyéniségei, majd létrejött egyházai az őskeresztény
egyház hitében, vallásos életében, egyházszervezetében találták meg. Ezeknek az őskeresztény gyülekezeteknek a
többsége azonban Pál apostolnak a hatására formálódott, aki közvetlenül nem ismerte sem Jézust, sem az ő
tanítását (az evangéliumok is csak később íródnak), s azokat utólag saját elképzelései szerint sajátosan
értelmezte.
Dávid Ferenc, az egyház megalapítója, hat évi külföldi tanulmányútjáról hazatérve katolikus plébános
Kolozsváron, de csakhamar csatlakozik a reformáció első ágához, és lutheránus püspök (superintendens) lesz.
Szenvedélyesen kutat, hitvitázik, s a megújulás újabb lépcsőjére lép: a helvét reformáció hirdetőjévé, majd
püspökévé válik (református superintendens). Tekintélye óriási, a fejedelem (János Zsigmond) támogatását
teljes mértékben élvezi, de az igazság iránti tisztelete nem hagyja megállni: “Akiket Isten lelke megvilágosított,
nem szabad hallgatniuk, sem az igazságot el nem rejthetik”. Elégtelennek érzi a kereszténység megújítását, és
radikális lépést tesz: az őskeresztényen túl a tiszta jézusi kereszténységet kívánja helyreállítani. Elutasít minden
olyan dogmát, tanítást, hagyományt, amelyet Jézus nem tanított (Szentháromság, csodálatos szűzi születés,
Jézus istensége, az ingyen kegyelem tana, eredendő bűn stb.), és a lelkiismeret- és vallásszabadsági törvény
EGY AZ ISTEN
meghirdetésével életre hívja az unitárius vallást, egyházat.

Hálával gondolunk egyházalapító püspökünkre, Dávid Ferencre, mert amikor lehetősége lett volna arra, hogy
Erdély első fejedelmének teljes támogatásával, a hatalom eszközeivel vallását erőszakkal terjessze, nem tette:
“Sehol sem tanuljuk Isten igéjéből, hogy az Isten igéjét és a vallást tűzzel-vassal kell terjeszteni”; “Az Istennek
önmagának eleitől fogva gondja volt és lesz az ő igazságára”. S mindezt akkor tanítja, amikor Európa testét
keresztül-kasul vallásháborúk szaggatják, egét pedig a másként gondolkodók (eretnekek) máglyái festik
vörösre.
• E dávidferenci mindig-továbblépni-tudás az unitarizmus lényege?
– Azt hiszem igen. Istent egészen sosem lehet elérni. Egyet mindig kell még lépni. Isten = Élet. Élet = változás.
Változás = vallás. A vallás tehát: Isten állandó tetten érése az itt és most-ban.
• A vallások a kultúrák szüleményei. Az unitárius vallás az erdélyi lelkület vallása?
– Tudomásunk szerint ez az eszme egyházzá először Erdélyben szerveződött, s mint (az egyetlen) magyar
alapítású vallás, tagadhatatlanul erős nemzeti vonásokat is hordoz magában. Erdélyi változata a székely lelkület
sajátos megnyilvánulása. Az unitárius eszme azonban minden térítés nélkül a világ legtávolabbi helyein
felbukkant. A belőle sugárzó erkölcsi/etikai magatartás, életstílus elég rugalmas ahhoz, hogy minden kultúrában
otthonra találjon, s minden nemzet és minden hitvallású nép fiaiban és leányaiban az igaz emberit megszólítva
az istenit hozza felszínre.
• Néha hallani, hogy az unitáriusok nem keresztények... (?)
– A vád egyfelől rosszindulatból táplálkozik, másfelől tudatlanságból. De az unitáriusok különböznek a legtöbb
magukat kereszténynek nevezőtől abban, hogy a Jézus tanítása szellemének való engedelmességet sokkal
fontosabbnak tartják, mint egy később megállapított, egyedül üdvözítőnek kikiáltott hitet az ő természetéről
vagy egy bizonyos egyház tantételéről. Ne feledjük el, hogy az utóbbiak alapján Jézus is eretneknek bizonyulna!
Véglegesen tisztázni kellene, hogy a 4. századtól fokozatosan kialakuló egyházi dogmák elfogadóit, vagy Jézus
követőit jelöli-e a keresztény megnevezés. Mi Istenhez Jézus példájának saját életünkbeni megvalósításával
törekszünk eljutni, azaz Jézus követői vagyunk. Amennyiben a keresztény Jézus-követőt jelent, az unitáriusok
keresztények.
Az unitarizmus kereszténységen belüli helyzete igen emlékeztet a buddhizmuson belül kialakult helyzetre, ahol a
vallásalapító eredeti eszméit és tanait következetesen csak egy parányi kisebbség őrizte meg. Mindkét esetben a
többség az alapítóból istent csinált, és ezáltal a transzcendentális, dogmatizáló spekuláció véget nem érő útjára
lépett.
Az unitárius kereszténység önmegjelölés e másságot (nem a Páli, hanem a jézusi eredetet) hivatott kifejezni.
• Pontosabban mit?
– Hadd meséljek el egy történetet, amely talán a legérthetőbben fejezi ki a lényeget. Jellemző módon, egy olyan
jezsuita írja le könyvében, aki Indiában született s többnyire ott is tevékenykedett, így nemcsak a belül élők
elfogultságával, hanem a külsők objektívebb látásával is szemlélni tudta a kereszténységet.
A történet így hangzik:
“Sok évi munka után a feltaláló felfedezte a tűzgyújtás titkát. Szerszámait elvitte a hóval borított északi
területekre, s megtanított egy ottani törzset a tűzgyújtásra és annak előnyeire. Azok aztán annyira megörültek
ennek az újdonságnak, hogy még csak eszükbe sem jutott, hogy köszönetet mondjanak a feltalálónak, aki egy
nap szép csendesen továbbállt. Azok közül a nagy jellemek közül való volt, aki nem vágyott tiszteletre vagy
hírnévre; elég volt neki az az öröm, hogy tudta, valaki hasznát vette találmányának.
A következő törzs lakói, akikhez ment, éppoly lelkesedéssel tanultak, mint az előzőé. De a helyi papok,
féltékenységükben az idegen népszerűségére, megölették őt. Hogy a bűnténynek még a gyanúját is eloszlassák, a
Nagy Felfedezőnek a képét a templom főoltárára helyezték, valamint külön liturgiát terveztek nevének
tiszteletére és emlékének életben tartására. A lehető legnagyobb gonddal ügyeltek arra, hogy a szertartás
legkisebb része se változzon, vagy maradjon el. A tűzgyújtó szerszámokat ereklyeként egy ékszeres ládikába
helyezték, és azt tartották, hogy gyógyulást hoznak annak, aki hittel teszi rájuk kezét.
A főpap maga vállalta, hogy összeszedje és megírja a Felfedező életét. Ez aztán szent könyvvé vált, amiben a
Felfedező szerető kedvességét követendő példaként ajánlották, csodálatos tetteit dicsőítették, emberfeletti
természetét pedig hittétellé emelték. A papok gondoskodtak arról, hogy a Könyvet a jövő nemzedékei is
megismerjék, miközben tekintéllyel magyarázták szavait, szentséges életének és halálának jelentőségét. És
könyörtelenül halállal büntették, vagy kiközösítették azokat, akik eltértek tanításuktól. S minthogy ezzel a
vallásos tevékenységgel voltak elfoglalva, a nép közben teljesen elfelejtette a tűzgyújtás módját.” (Anthony de
Mello: Szárnyalás)
EGY AZ ISTEN
Az unitárius kereszténység azt szorgalmazza, hogy mindannyian, egyénileg fedezzük fel a tűzgyújtás titkát,
legyünk felfedezői mindannak, amit Isten belénk elhelyezett (végső soron Isten felfedezői), vallásosságunk
semmiképpen ne merüljön ki a/egy Felfedező imádásában.
• Honnan ered az unitárius elnevezés?
– A latin unus (est Deus) – Egy (az Isten) – szóból képzett nevet századokkal ezelőtt feltételezhetően gúnyolódó
érzülettel adták az ellenfelek. A név azonban tartalmilag annyira kifejező, hogy az unitáriusok már a legkorábbi
időszakban azonosultak vele.
• Mire vonatkozik ez az egység ?
– Mindenekelőtt Istenre. De Istenen keresztül mindenre: a világra, az emberre, a törvényre, a közös célra. Az
ember esetében ez elsősorban azonos értékadottságot, minden emberre egységesen érvényes jogi és etikai
kötelesség elismerését jelenti.
• Mi az egység feltétele?
– A különbözők zavartalan egymásmellettisége. Ezek közösen alkotják az egységet. Az unitáriusok az egység
hirdetésével együtt tisztelnek minden embert, minden kultúrát és vallást, mert azok mindenike az isteni
kijelentés egy-egy töredékét őrzi.
• E gondolkodás szabadelvűséget tükröz. Hogyan lehetne az unitarizmus szabadelvűségét összefoglalni?
– Íme egy töredékes összefoglalás:
• Az egyetlen dogma, hogy nem létezik dogma. Tévesen ezért beszélnek úgy valamely liberális vallásról, mint
visszájára fordított dogmatizmusról, amely csak azzal jellemezhető, amit nem hisz.
• A jellem a vezéreszme, nem a hitvallás. Van ugyan egy közösen megfogalmazott hitvallás, de minden hívő
maga alakíthatja hitét. Ezért kötelező a vallási türelem, a másság elfogadása.
• Az értelem és a lelkiismeret felelős szabadsága fontosabb minden külső tekintélynél vagy hagyománynál. Így
lesz az a személyes Isten személyes megtapasztalásának vallása.
• Az időszerűség: az Evangélium kijelentéseiben azt keressük, ami a mai gondokat érinti, mintsem a
hagyományokat. Ez az időszerűség állandó párbeszédre kötelez a világgal, az idővel, a kultúrával és a
tudománnyal. A tenger felé haladva marad hű a folyó a forrásához (Garaudy), a vallás pedig a világgal, a
civilizációval való találkozásban maradhat hű az Evangéliumhoz.
• Még egy utolsó kérdés a részletezés előtt: igazabb ez más vallásnál ?
– Nem. Nincs egyedül igaz vallás, mint ahogy a csúcsra sem egyetlen ösvény vezet fel. Az ösvények járhatósága,
egyenessége között azonban van némi különbség. A vallások esetében ezt követelményként talán úgy lehetne
megfogalmazni, hogy a vallás legyen egyszerű, tehát az Istenhez emelkedni vágyó lélek elé ne gördítse az
átláthatatlanság, a teológiai körmönfontság akadályát, a lényegest a lényegtelentől jól különítse el, az értékek
világában adjon határozott eligazítást, követőinek adjon erőt és bizalmat, derűt és ne félelmet ébresszen
bennük, az emberi természetből azt hozza felszínre, ami benne a legjobb és legnemesebb: az istenit. Mindezt a jó
Istenhez való hasonlóvá válás vágya mozgassa és ne a büntető Istentől való félelem. Az unitárius kereszténység a
fentieknek igyekszik megfelelni.
Tekintély
• Miért kell e kérdéssel foglalkoznunk?

– Mert a vallások esetében ez kulcskérdés, megközelítése legtöbbször szándékosan mellőzött. Az unitarizmus
megértésének talán a legjobb lámpása. Története leírja a vallás fejlődését. A fejlődés a kultúra és a tudomány
világában is azért valósulhatott meg, mert a tudósok a külső tekintély helyett a tapasztalatot és az értelmet
fogadták el irányítóul, így a vallás világában is a fejlődést a külsőről a belső tekintély irányába való elmozdulás
jelzi.
• Jézus milyen tekintélynek engedelmeskedett?
– Jézus korában a Törvény és a Próféták jelentették a legfőbb tekintélyt. ő az evangélium követőit
felszabadította az evangélium betűinek tekintélye alól, és helyette szellemük betöltését kívánta, amivel e külső
tekintélyeket belső tekintéllyé alakította. (Mt 5,17; 18,20) Istent állítja a legfőbb tekintély helyére, akit azonban
nem valahol kívül, hanem belül, lélekben kell imádni. (Jn 4,24) Mindenkor Istennek önmagában felismert
akaratára hivatkozik, egyedül annak akar megfelelni. A külső és belső tekintélynek engedelmeskedők közti
EGY AZ ISTEN
különbséget jól szemlélteti Jézus az irgalmas szamaritánusról mondott példázatában. (Lk 10,25-37)
• A kereszténység...?
– Kialakulásától napjainkig olyan külső tekintélyeket szentesített, mint a Szentírás, egyház, papság (pápaság),
hagyomány. A reformáció is a Bibliát helyezte a tekintély fő forrásává.
• E külső tekintély szentesítése milyen következményekkel jár(t)?
– A külső tekintély bármilyen forrásból származott is, megkötötte az Istenországa igazságát keresők szellemét,
és igazolta a kényszer alkalmazásának jogosultságát a vallásban. Mindenekelőtt az emberektől engedelmességet
kívánt, és csak másodsorban vallásosságot. A hitet nem mint lelki élményt, hanem mint a dogmák, a hitvallások
és az egyházi hatalom elfogadását fogta fel. Jézus követése helyett Krisztus imádását követelte, ettől tette
függővé az egyháztagságot és üdvözülést. Így alakult át a kereszténység dogmatikus tekintélyvallássá és
egyházzá, aminek logikus következménye volt a lelkiismereti és vallásszabadság korlátozása. Az általa igaznak
nyilvánított vallást rákényszerítette az emberekre, annak bírálóit, illetve tagadóit mint eretnekeket üldözte és
büntette.
• Mit képvisel az unitárius vallás?
– A vallás nem metafizikai dogmák és hitvallások elfogadásában áll, hanem a lélek erkölcsi életében
megnyilatkozó vallásos magatartásban, életvitelben. Ennek a belső megismerése és a külső kifejezése bennünk és
általunk történik. Az ember a maga képességével az egyedüli alkotó és ellenőr is. A tekintély forrása így nem
rajtunk kívül, hanem bennünk van. Ez minden külső tekintélynél nagyobb és parancsolóbb. (Dr. Erdő János)
E belső tekintély forrása tulajdonképpen Isten, aki az emberben az értelem megismerő, igazoló és a lelkiismeret
helyeslő tevékenységében alakítja ki a vallás tartalmát s annak külső kifejezését. Így az értelem és a lelkiismeret
őrzi azokat az ösvényeket, amelyeken minden ember eljuthat Istenhez. A belső tekintély ítéletét mellőzni
nemcsak gyávaság, hanem egyenesen árulás végső tekintélyünk, Isten ellen.
Értelem
• Az unitarizmust gyakran vádolják túlzott racionalizmussal?

– E vád félreértésből származik, ami a következőkből kiderül. Tanításunk szerint az értelem nemcsak racionális
tevékenységet jelöl, hanem a szellemi tevékenység egészét jelölő fogalom, amely magába foglalja az intuitív
gondolkodást, az esztétikai és a tudományos elképzelést, az érzelem magasabb szintjét, valamint a vallási és
erkölcsi hitet. Így mondhatta Boros György püspökünk, hogy “közelebbről ismerve, azt kell mondanunk, hogy
az unitárius nagy gondolkodók inkább voltak misztikusok, mint racionalisták... nem(csak) az ész jogát keresték,
hanem a hit igazságait védelmezték az elhomályosító dogmák ellen, amelyek végső soron racionális spekulációk
szüleményei”.
Az értelem “Isten lényegének egy szikrája az emberben” (Channing), a lélek megismerő képessége, az ember
szellemiségének mutatója és felemelkedésének egyik tényezője.
Jézus vallása megegyezett az értelemmel, az ember megértésében, felszabadulásában és kötelességei
teljesítésében a gondolkodás mozgató erőt jelent. Egész működésében arra törekedett, hogy az embereket
felszabadítsa a külső tekintély uralma alól, és gondolkodásuk szabadságát helyreállítsa.
• A vallásban az értelemé az utolsó szó?
– Értelmünknek mint belső tekintélyünknek joga és kötelessége, hogy kutassa a kijelentést, vizsgálja a vallásos
élményeinket, és értékelje a hitelveket, hogy azok összhangban vannak-e a tudással, s ennek során tisztítsa meg
az idők folyamán rárakódott idegen elemektől. Nincs joga azonban elvetni vagy megtagadni a vallás egyetlen
hitelvét vagy megállapítását sem, pusztán azon az alapon, hogy az észfeletti, s mint ilyen meghaladja az értelem
megismerő képességét. A hit meghaladhatja és meg is kell, hogy haladja az ésszerűség határát, de sohasem lehet
tudásunkkal ellentétes előjelű, értelmünknek ellentmondó. (Varga Béla)
• Mindez hogyan valósulhat meg?
– Az értelem zavartalan működésének feltétele a szabadság. Az unitárius kereszténység biztosítja az értelem
teljes szabadságát, lehetővé teszi, hogy az ember szabadon használja értelmét a vallás és az erkölcs igazságainak
keresésében. Az értelem elnyomását vagy megtagadását önmagunk megtagadásának tekintjük, mely egyet jelent
a bennünk levő világosság kitiltásával, véka alá rejtésével.
EGY AZ ISTEN
A lelkiismeret
• Isten hangja bennünk?

– Pontosan. De amit az emberek általában lelkiismeretnek éreznek és neveznek, az nem más, mint a társadalmi
normáknak, erkölcsi szabályoknak való megfelelés kényszerérzete. Ez ama valódi benső tudatosságnak,
istenismeretnek legfeljebb az előfutára, gyakran legnagyobb akadálya.
Magunkban sokféle hangot hallhatunk, Isten hangjának felismerése gyakorlatot, önismeretet igényel. Ezért
mondhatjuk, hogy Istent olyan mértékben ismerjük, amilyen mértékben önmagunkat megismerjük.
• Miben segít ez a hang?
– Mindenben, ha figyelni tudunk rá. A jóban támogatásával, biztatásával (bennünk nyugalom, melegérzet árad
szét), a rosszban ellenkezésével. Szüntelenül mérlegelő tevékenységével pillanatnyi valónkat az Örökkévaló
tükrében állítja elénk. Lényegében szándékainkat és erkölcsi eszményeinket önbírálat formájában hasonlítja
össze. Megvilágítja előttünk a véglegességi értékeket, és az erkölcsiség követelményeit kötelességként állítja
elénk.
• A lelkiismeret minden emberben azonos?
– Az erkölcsi törvény egyetemes, de az a lelkiismeretben mindenkor személyes formát kap.
• Tehát nevelhető?
– Igen. Az ember állandó változásával, fejlődésével együtt növekszik, tehát a belső, szellemi növekedés
tulajdonképpen a lelkiismeret minőségi növekedését is jelenti. A kettő nem választható el egymástól. Éppen ezért
nevelésében kiemelkednek a vallási gyakorlatok, a rendszeres lelkiismeretvizsgálat, az imádkozás, az abszolút
értékek gyűjtése és megélési lehetőségük keresése, a jó gyakorlása, a próféták, vallásalapítók és kiemelkedő
szellemiségű emberek életének megismerése és hasonlók.
• Kényszeríthető-e?
– “Nincs nagyobb esztelenség, sőt lehetetlenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet s a lelket, aki
felett hatalommal csak teremtője bír.” (Dávid Ferenc)
• Hogyan nyilvánul meg az ember életében a szabad lelkiismeret?
– Kettős síkon: egyik vonatkozik a személyessé tett hitre, a másik az erkölcs megvalósítására. Korunk nagy
tragédiája, hogy a tudás elszakadt az életviteltől, az erkölcs a gyakorlattól. A szabad lelkiismeret által
kialakított hit az autonóm (öntörvényű) erkölcsi felelősség érzetét is létrehozza. Unitárius eszmény a hit és
cselekedet, a tudás és életvitel egysége.
Isten
• Ki Isten?
– Isten a világ szellemi lényege.
Keresztényibben: Isten személyes létező valóság.
• Mi az Isten név?
– Az Isten név – mint vallási szimbólum – közös értékeinket és vallásos életünk céljait egyesítő fogalom.
• Hány Isten van?
– Egy, aki számtalan szinten és formában nyilvánul meg. Egységét tanítja a Biblia is, de az értelem és a vallásos
tapasztalás is ezt igazolja.
• Bizonyítható-e Isten létezése?
– Nem, de nem is szükséges. Aki nem hisz Istenben, azt úgysem győznék meg az észérvek. Nemléte sem
EGY AZ ISTEN
bizonyítható. Isten lényegéhez tartozik ez a bizonyíthatóság-fölöttiség.

• Milyen Isten?
– Minden vallás megpróbálja megfogalmazni Isten tulajdonságait, jellemzőit. Ezek emberi kategóriák, de
emberként csak ezekkel írhatjuk körül azt, akiről hiteles ismerettel csak a belső megtapasztalás után
rendelkezhetünk. Íme néhány megállapítás, amely Jézus tanításából leszűrhető:
• Isten létezése önmagából ered, önmagának az oka és a célja;
• Isten szellemi, lelki valóság, nem anyagi (Jn 4,24). Ezért láthatatlan és kiábrázolhatatlan, tökéletes, szent,
öntudatos, élő személy;
• Isten szeretet (1Jn 4,16);
• Isten Atya, ezért minden ember egymásnak testvére.
• Beszélj róla!
– Isten a gondolat és a szeretet tengere, Aki úgy foglal magába minket, mint a tenger a hullámait. ő nem a
világon kívülálló uralkodó, nem elmélet, száraz dogma, hanem élő valóság. Az isteni szellem jelenvalóságát
tapasztaljuk mindenütt, a természetben, a történelemben, a gondolatban. Isten testet ölt bennünk. Ezért mi
“benne élünk, mozgunk és vagyunk”. (ApCsel 17,28) Minden az isteni szellem kifejeződése, s így a fizikai
törvényeknek is erkölcsi értéke van (Emerson). Isten nemcsak a múltban jelentette ki magát, hanem ő ma is szól
hozzánk, aktivitása egy pillanatra sem szűnik meg.
Éppen ezért helyesebb, ha nem azt mondjuk, hogy Isten van, hanem inkább valamely aktivitást kifejező igét kell
használnunk: pl. Isten történik, Isten teremt(ődik)...
• Isten aktivitása miben nyilvánul meg?
– A teremtésben, gondviselésben, a mindenséget megtöltő szentlelkében. Hitünk szerint ezek feltételezik
egymást. Isten teremtett minden létezőt, de teremtése inkább tekinthető egy útraindításnak, kezdetnek, mintsem
megérkezésnek, befejezettségnek. Isten nem egyszerre, nem késznek, tökéletesnek teremtette a világot, hanem
fejlődőképesnek, s így az gondviselése (lelki jelenléte) mellett szüntelen tökéletesedésre hivatott.
• Mi a gondviselés?
– Istennek azt a szeretetteljes törődését, gondoskodását értjük ezen, amellyel az állandó fejlődésben levő világ
összhangos működését fenntartja. Isten nem hagyta magára a megteremtett világot, hanem szüntelenül
gondoskodik róla. A gondviselés tulajdonképpen Isten jelenbeli teremtő munkájának a megnevezése.
• Mire visel gondot Isten?
– Mindenre és mindenkire. A legparányibb teremtménytől a legértékesebbig, hisz Isten gondviselése egyetemes
és egyéni egyszerre.
• Megszűnhet-e Isten gondviselése irántunk?
– Jóllehet az ember úgy érzi, hogy Isten némely pillanatban közelebb van hozzá, máskor meg elviselhetetlenül
távol, mégis fel kell adnunk a vallások különös gondoskodásról szóló gondolatát. Isten nincs közelebb hozzám az
örömben, mint a sötétségben... Isten mindenkor tökéletesen gondot visel minden teremtményére. Nincs arra
szükség, hogy irányítsuk, miképpen bánjon velünk. Csak arra a tudásra van szükségünk, hogy miképpen éljünk
az örökkévaló erővel, hogyan hangoljuk rá arra önmagunkat.
• Mi a mi feladatunk?
– A teremtett világban mindennek megvan a maga szerepe, célja és hivatása. Ez fokozottan érvényes az
emberre. Az ember hivatása, hogy a világ tökéletesedésében, fejlődésében aktív szerepet vállaljon, Isten
munkatársává nemesedjék. Ezért elítélünk minden olyan megnyilvánulást, amely a világ, az élet rombolását,
pusztítását eredményezi.
Ha bármely vallás életellenes, akkor elkerülhetetlenül életellenes az általa hirdetett isten is.
• Ha Isten mindenre gondot visel, az ember munkájára nincs szükség?!
– A munka az ember emberré válásának eszköze, amellyel részt vehet a világot szüntelenül teremtő, tökéletesítő
isteni aktivitásban.
Isten gondviselése nem helyettesíti az ember öngondoskodását. Mi több, Isten azzal az ember szabadságát
biztosítja, amelyet Jézus is kihangsúlyozott: “Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, és én is munkálkodom”.
(Jn 5,17) Ebben a meggyőződésben nyer értelmet az ősi népi életbölcsesség is: segíts magadon s az Isten is
megsegít.
• Valóban a szenvedés helye ez a világ, ahogy azt sokan gondolják?
– Mivel a világ az Istentől származik, a jóság jegyeit hordozza magán. Így az hivatásunk megélésének áldott
helye, és nem büntetésünk lerovásának színtere.
• Miért van mégis a rossz, a szenvedés?
EGY AZ ISTEN
– Gyakran kérdezzük, hogy ha Isten jó, miért engedi meg a rosszat, miért nem szünteti meg a szenvedést?
Meggyőződésünk, hogy nem Isten adja a rosszat, a szenvedést gyermekének, az embernek. Azoknak érzete
sokkal inkább helytelen életvitelünk, téves szabad akarati választásunk eredménye, valamint a növekedés, a
fejlődés velejárója.
Éppen ezért, ha a világ rosszaságát meg akarjuk változtatni, mindenekelőtt saját magunkat kell
megváltoztatnunk, s a világban egyszerre mindennek helye és értelme lesz, megszűnik a rossz.
• Tehát nem a beletörődés az, amit tennünk kell?

– Nem, fokozott tudatosságra kell törekednünk. Minden pillanatban – s így a megpróbáló élethelyzetekben is –
unitárius szellemiség szerint arra kell figyelünk, hogy miként van velünk Isten! Átéljük, hogy a nehéz
helyzetekben is velünk van, hisz megsokszorozza lelki erőnket, növeli türelmünket, kitartásunkat, segítő
társakat rendel mellénk, s így szeretettel övez, valamint növeli tudásvágyunkat, hogy felszámolhassuk a
szenvedés forrását.
• Istennel való kapcsolatunknak milyen formái vannak?
– Istennel való kapcsolatunk formák felett áll, ő mindig velünk van úgy, ahogy nappal a fény, éjszaka a sötétség.
Ha mégis részletezésre törekszünk, azt mondhatjuk, hogy őt a gondolat és érzés szintjén tetten érhetjük az
értelemben és a lelkiismeretben – belső tekintélyünk két forrásában – érvényre jutó isteni kijelentésben. A
szavak szintjén Istennel az imádkozás köthet össze.
• Mit kell érteni az isteni kijelentésen?
– Isten szüntelen teremtő/gondviselő tevékenységének azt a megnyilvánulását, amely által egyre jobban
megismerteti magát az emberrel, s ezáltal az ember tökéletesedését segíti. A kijelentést az ember vallási élmény
formájában éli át.
• Egyedül Krisztusban jelentette ki magát Isten?
– Akik azt állítják, hogy Jézusban Isten a maga teljességében megjelent a földön, s hogy Jézus Istennek egyetlen
fia, magát Istent szorítják korlátok közé. Ez nem állítása, hanem tagadása Isten gondviselő atyaságának. E
szerint a “Mi Atyánk” megszólítás csupán tényleges tartalom nélküli üres szó. Csak egyetlen pont (Jézus) volna,
ahol Isten találkozik és érintkezik az emberrel?
• Mit tanítanak hát az unitáriusok a kijelentésről?
– Isten minden pillanatban és minden gyermeke számára szüntelenül kijelenti magát. Az ember azonban a
valláserkölcsi igazságokat csak fokozatosan, az alacsonyabb fokról a magasabb fele haladva tudja felfogni. Így
azt mondhatjuk, hogy Isten kijelentéseiben nem kész igazságokat közöl, hanem olyanokat, amelyek az ember
belső növekedésének, önmegvalósításának arányában tudatosulnak. Az isteni igazságok felismerése történhet
közvetlenül a szentlélek munkája által és közvetetten a Szentírás(ok), a természet, a történelem, a művészi
alkotások által.
• Mi a szentlélek?
– Istennek azon tevékenységét jelöljük e fogalommal, amikor teremtményeivel közvetlen kapcsolatot teremt. “A
szentlélek Istennek reánk ható, bennünk működő, minket felemelő és hatásaiban megszentelő ereje.” (Varga
Béla)
• Ki lehet részese?
– Mindenki, hisz Isten tevékenysége (= szentlélek) állandó, egyetemes. Tehát bárhol, bármikor, bárki részese
lehet ajándékának, olyan mértékben, amilyen mértékben azt megvalósítja. “Isten bennünk lakozó erejét
valóban akkor tapasztaljuk és érezzük, ha Istennek fiai vagyunk.” (Dávid Ferenc)
• Hogyan segítheti ezt az ember?

– Ha igyekszik akaratát összhangba hozni, ráhangolni Isten akaratára. Isten akaratának megismerését – s így
az azzal való azonosulást – segíti a tanulás, az elmélkedés és a vallásos gyakorlatok, mint az imádkozás, a
jócselekedetek gyakorlása és a böjtölés (!).
• Mi az imádkozás?
– Hagyományos értelemben: beszélgetés Istennel, mennyei Atyánkkal. Istennel való legszemélyesebb
kapcsolatunk megnyilvánulása. “Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva
EGY AZ ISTEN
imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked.” (Mt 6,6) Jézus
tanítása alapján az unitáriusok elutasítanak minden közbenjárót Isten és ember között.
Isten mindent tud, még mielőtt kimondanánk (Mt 6,32), ezért imánkkal nem Istent kívánjuk megváltoztatni,
befolyásolni, hanem önmagunkat. Imádkozásunktól nem a feladatok lesznek könnyebbek, hanem mi leszünk
erősebbek azok teljesítéséhez. Tágabb értelemben: imádkozás minden olyan emberi megnyilvánulás (gondolat,
szó és tett), amely az Örökkévaló jelenvalóságának tudatából fakad.
Hit
• Mi a hit?
– “A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1)
“A hit bizalom Istenben, mely által gyermeki kapcsolatot teremtünk Istennel, gondviselő Atyánkkal.” (Unitárius
Káté, 48. válasz)
Hinni csak abban lehet, ami (még) nincs. De ha hiszünk benne, azonnal létezővé válik, mert a hit az ember
legerősebb teremtő funkciója. Hatékonysága egyenes arányban áll a megalkotott kép tisztaságával. A hit tehát
inkább érthető igeként, mint főnévként; folyamatként, semmint állapotként. Inkább újra és újra, mint most
vagy soha. Hinni annyi, mint nem tudni biztosan hová, de mégis menni – bizalommal. Egy utazás térkép nélkül.
(Buechner)
A hit legerősebb formája az Istenben való hit, mert ő az ember által felfogható leghatalmasabb nem létező
létező. Így a hit voltaképpen életstílus, olyan életvitel, amellyel Isten szeretetére válaszolunk. Ez nem hiedelmek
gyűjteménye, hanem személyes hit.
• S a kétség... ?
– A kétség nem jelenti a hit ellentétét, annak része. (Paul Tillich) Valójában a kétségeken, szárnyalásokon és
zuhanásokon megedzett hit az igazi hit. A személyessé tett, megküzdött hit igazabb minden örökölt vagy
másoktól készen kapott hitnél. A hit lehetősége Isten ajándéka bennünk (Ef 2,8), amelyet szabadon
elfogadhatunk vagy elutasíthatunk.
• Miben higgyünk?
– Hinni mindenben lehet, de a hit olyan, mint az útjelző: amiben hiszünk, arra tartunk. Mi unitáriusok arra
törekszünk, hogy hitünk Istenben való bizalommá váljon, mert bízni csak abban lehet, aminek létezéséről
meggyőződtünk. Az ilyen hit nem szemlélődő, kontemplatív, hanem aktív, cselekvő hit: “Ugyanígy a hit is, ha
cselekedetei nincsenek, halott önmagában”. (Jk 2,17)
• A hit esetében hogyan érvényesül az unitáriusokra oly jellemző arany középút?
– A vallások nagy többségénél találkozunk a hit eldogmatizálásával vagy elracionalizálásával. Mi mindkét
törekvést, a vallásosság változatlan dogmákban való megmerevítését és a túlzott ésszerűvé tételét is
szélsőségesnek tekintjük. Az ész világosságával átvilágított, de misztériumától meg nem fosztott hit útja
számunkra az arany középút.
Ember
• Bűnben fogantatott-e az ember?

– Ellenkezőleg, minden gyermek tisztának, jóra való képességgel születik.
• Mi a helyzet akkor az eredendő bűnnel?
– Ádám és Éva bűnbeesésének bibliai történetét úgy tekintjük, mint az akkori ember próbálkozását, amellyel a
bűn és más emberi kérdések (miért kell dolgozni, miért fájdalmas a szülés, miért gyűlöli a kígyó az embert és
fordítva stb.) eredetét kívánta megmagyarázni. A bűn mindenkinek személyes rossz cselekedete. Ellentétbe állna
Isten szeretetével és igazságosságával, hogy az első emberpár bűnét a mi bűnünknek tekintse.
A gyermek tisztaságát, jóságát, Istenre való nyitottságát Jézus példaként állította tanítványai elé: “Engedjétek
hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom
EGY AZ ISTEN
néktek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem jut be abba.” (Lk
18,16-17)
• Ki hát az ember?
– Az Ég és a Föld, az anyag és a szellem gyermeke. Fizikai létadottságai a létezők világába sorolják, a természet
törvényei alá rendelik. Az emberben azonban a lényegadó a lelki, szellemi adottság. Isten lelkét viseljük
magunkban, amelyet az anyagi valóság és az idő törvényei nem uralnak.
Egyedül az ember rendelkezik tudatos szellemmel. Így arra hivatott, hogy létfenntartásán túl keresse és
szolgálja az értékek világát, Isten országát. Ehhez az emberhez intézte Jézus felhívását: “Legyetek tökéletesek,
miként a ti mennyei atyátok tökéletes”. (Mt 5,48)
• Miért vétkezünk mégis?
– Növekedése során minden gyermek követ el hibákat, így Isten gyermeke, az ember is. Olyankor is velünk van
Isten.
• Bűneinket ember (pap) is megbocsáthatja?
– Csak az bocsáthat meg, aki ellen vétkeztünk: ha Isten ellen, akkor Isten, ha önmagunk ellen, mi magunk, ha
felebarátunk ellen, felebarátunk. Isten előtt megbánni vétkeinket nem jelenti azt, hogy előtte ismeretlent
tárnánk fel. Mégis, amíg meg nem bánjuk, elválasztó szakadék az köztünk és Isten között. Ha felismerjük és
feltárjuk, hidat építünk, amely összeköt.
• Honnan tudhatjuk, hogy Isten megbocsátott?
– Onnan, hogy többé nem követjük el azt a vétket.
• Tehát nincs kiskapu. Ennyire felelősek vagyunk önmagunkért?
– Nemcsak önmagunkért, de embertársainkért és a világért is. Mindenért és mindenkiért. E felelősségtudat
határozza meg emberségünk mértékét, mert embernek lenni nem állapot, hanem nehéz feladat.
Így egyetlen találkozás, egyetlen élethelyzet, történés sem lesz véletlen számunkra, hanem olyan ajándék,
amelyben fejlődésünk lehetősége van elrejtve.
Jézus
• Isten fia ő?
– Igen, hisz minden ember Isten gyermeke az őt éltető örökkévaló lélek által.
• Jézus emberségének tanítása nem jelenti az ő lefokozását?
– Ellenkezőleg. Ha mindazt, amit tett, Istenként tette volna, megcsodálnánk, de nem lenne számunkra követhető
példa “út, igazság és élet”. (Jn 14,6) De emberként győzve le azokat a kétségeket, kísértéseket, halálfélelmet, és
emberként azonosulva oly mértékben Isten akaratával, ahogy az sem azelőtt sem azután senkinek nem sikerült:
örök követendő példa számunkra. Az emberség hangsúlyozása nem jelent lefokozást a többi nagy
vallásalapító/vallástanító: Zoroaszter, Konfuciusz, Lao-ce, Buddha, Mohamed vagy Rámakrisna esetében sem.
• Az unitáriusok tehát...?
– Követik Jézust és nem imádják. Példája szerint saját egyéni sorsunk felismerésével és felvállalásával ugyanúgy
igyekszünk Isten küldötteivé (= krisztus) válni.
• Hogyan lehet őt ma követni?
– Jézus a vallást mint radikális emberséget élte meg korának ellentmondásokkal teljes körülményei között. (Mk
2,27) Ha önmagunk és embertársaink felemeléséért, boldogulásáért, Istenre találásáért teszünk, követjük őt.
• Mi tanításának központi tartalma?
– Isten országa fogalmában jelölte meg, amiről hasonlatokban és példázatokban tanított. Ennek megvalósulását
önmagunkban kell keresnünk: “Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: Ímé itt,
vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.” (Lk 17,20-21 – Károli-fordítás) Úgy lehetne
összefoglalni, mint Isten gondviselése alatt teljessé váló szeretet uralma a Földön. Ez egyben az üdvösséget is
jelenti.
• Az üdvözülés a halál után valósul meg?

– Az üdvösség nemcsak eljövendő, hanem jelenlevő valóság is. Jézus tanítása szerint Isten országának
megvalósulása jelenvaló, közeli és távoli egy időben. Az unitáriusok ezt egy találó párhuzammal fejezik ki: az
ember jellembeli növekedésével, ami az Isten akaratával való azonosulás fokát fejezi ki. Ez jelenvaló (most is
bennem van a jó, az eszményi), közeli (minden pillanatban, minden helyzetben lehetek jobb is) és távoli, mintegy
EGY AZ ISTEN
végső cél (mindig tudom, hogy a tökéletesség eléréséig még egy teljes élet sem elegendő). Az unitáriusok a jellem
általi üdvözülést vallják. Alapja a belső békénk s az abból fakadó boldogság, amely nem cél, hanem az úton
levés állapota.
A lelki béke kizárólagos keresése azonban egy igazságtalan társadalmi rendben ellentmond a vallás lényegének.
Ezért minden áron törekednünk kell arra, hogy az igazságosság és szeretet követelményeinek érvényt
szerezzünk. A lelki béke és a másokért tevés egységére utal Jézus a názáreti zsinagógában mondott beszédében:
“Az Úr lelke van énrajtam, mert felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek, azért küldött el,
hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a
megkínzottakat.” (Lk 4,18-19)
• Tehát nem vagyunk determináltak az üdvözülésben?
– Az üdvözülés Isten és ember közös ügye. Isten minden gyermekét egyformán szereti és segíti: ő “azt akarja,
hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság ismeretére”. (1Tim 2,4) E közös munkában mindenkor
csak az ember lehet az, aki nem teljesíti az őrá háruló részt, és sohasem Isten.
• S az örökélet?
– Az emberben (is) levő, tér- és időkategóriák felett álló isteni lélek életére utal, amely a születés előtt is élt, és
halál után is tovább él. A halál életünknek azt az elkerülhetetlen eseményét jelzi, amikor a testünk és a lelkünk
végleg különválnak, miként a születés azok összekapcsolódásában testesül meg.
• Mi vár ránk a halál után?
– A halál utáni élet milyenségéről szóló spekulációkat elutasítjuk, akárcsak Jézus is tette. Aki igazán hisz
Istenben, az nem tépelődik azon, hogy hova kerül a halála után, mennybe-e vagy pokolba. Ha a mennyország
(Isten országa) most van, és bennünk van és Isten jó, miért kellene azon tépelődni?
Elég a bizonyosság, hogy ott is Isten vár ránk, és mivel megszűnnek a Tőle elválasztó földi, anyagi körülmények,
nagyobb közelségben élünk ott Istennel. (1Jn 4,16) Mivel a jézusi felhívás szerinti tökéletességet (Mt 5,48) a földi
életen belül nem érjük el, feltételezzük, hogy lelki fejlődésünk a halálunk után sem ér véget.
Figyelmünket inkább a halál előtti, mint a halál utáni életre összpontosítjuk.
• Mi lesz a testtel?
– A lélek távozása után a test halottá válik. Mint anyag, a természet biológiai törvényei szerint folytatja életét. A
Biblia szerint: porból lett és porrá lesz. (Préd 12,9)
• A lélek tehát felsőbbrendű, mint a test?
– Értelmetlen ez a megkülönböztetés, hiszen földi életünkben a testen keresztül vezet az út a lélekhez.
Növekedésünk legmegbízhatóbb visszajelzéseit testünktől nyerjük (pl. betegség, biológiai alkatunk és
működésünk a lelki/szellemi valónk megnyilvánulásai), állapota lelkiállapotunkra is nagy befolyással van.
Lelkünk csak testünkkel összhangban fejlődhet. Ezért testünk épségének, egészségének megőrzéséért felelősek
vagyunk, értelmetlen rombolása Isten elleni vétek. “Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a
bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok?” (1Kor 6,19)
• Krisztus vált meg bennünket?
– Mindenki csak önmagát válthatja meg Istennel való személyes kapcsolata által. Jézus nem vérével mosott
tisztára minket, hanem tanítása és példája az az út, amely segít minket Istennel ily megváltói kapcsolatba
kerülni. Az az üdvösség, hogy mentesek vagyunk itt a bűntől és nem a büntetéstől halálunk után.
Biblia
• Szent könyv?
– A vallások alapiratát gyakran nevezik így. A Biblia a keresztény és – részben – a zsidó vallás alapirata, ősi
forrása. Az unitárius egyház is biblikus egyház, ami azt jelenti, hogy bibliai alapon áll, értékeli és tiszteli azt.
• Isten szava?
– Mi nem valljuk, hogy Isten diktálta volna azt szóról-szóra. Az ihlet forrása azonban mindig Isten, és így a
Biblia felbecsülhetetlen érték számunkra, mert az nagyobbrészt nem más, mint az isteni kijelentésnek emberi
lelkekben való visszhangra találása és annak írásba foglalása. Istenkereső utunkon éppen ezért nélkülözhetetlen
jelentőséggel bír. Mint emberi munka, természetesen magán viseli azoknak a koroknak és szerzőknek a
tévedéseit is, amelyek és akik megalkották. Lukács evangélista erről az emberi tényezőről nyíltan beszél. (Lk
1,1-4)
EGY AZ ISTEN
• Hogyan kell hát olvasni?

– A Bibliában saját korunk és életünk kérdéseire keresünk érvényes feleletet. Ezért különbséget kell tenni az
örök érvényű és az esetleges között. Ebben a szétválasztásban segíthetnek minket a bibliatudomány eredményei.
De a cél mindenkor a személyes olvasat megtalálása. Éppen ezért nyitott értelemmel és tiszta lélekkel kell azt
tanulmányozni, úgy olvasva, mintha az személyesen nekünk íródott volna. “Nincs olyan keresztény, kinek az
Isten annyi lelket nem adna, hogy a szentírásból nem érthetné, mi szükséges az ő üdvösségére. Csak a szentírást
meg ne vesse, mert igaz a Krisztus ígérete: Keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek.” (Dávid
Ferenc)
Egyház
• Mi az egyház?
Nem kő, nem falak, nem üveg, hanem az a lelki közösség, amelyet mi emberek egymással és Istennel alkotunk.
Látható formája azt a közösséget jelenti, amely időről-időre egybegyűl Isten nevében. De valójában jelenti
mindazokat, akiket Isten akaratának megvalósítására világszerte felhasznál. E két kör a túlzott optimisták (és
némely szekta) szerint fedi egymást, a pesszimisták szerint még csak nem is érintkezik. Jóllehet az unitáriusok
általában tántoríthatatlan optimisták, e kérdésben mégis inkább realista állásponton állunk: a két kör
alkalmanként találkozik.
• Szükséges-e hát az egyház?
– Ha az embert egyedül Istennel való kapcsolata határozná meg, akkor nem lenne szükség egyházra. Az embert
azonban embertársai irányában is alapvető kapcsolat határozza meg. Ezt fejezi ki Jézus is a szeretet Istenre és
emberre irányuló kettős parancsolatával (Mk 12,28-34) E kettős kötődés összhangos megélésére nevel az egyház.
Természetesen nemcsak az egyházban kell és lehet gyakorolni Istenre és emberre vonatkozó kötelességeinket, de
az egyház olyan külső, intézményes keretet is biztosít, amelyben teljesebb és hatékonyabb lehet az Istenért és
emberért élés egyidejűségének megvalósítása.
• A szabadelvűség nem zárja ki az intézményes jelleget?
– A léleknek testre van szüksége, a tartalomnak formára. A vallás is igényli a külső szervezett keretet,
intézményként tudja csak fenntartani magát és gyakorolni sajátos hivatását. A szélsőséges individualizmusból
fakadó intézményellenesség régi liberális tévedés.
• Ki előtt nyitott az unitárius egyház?
– Egyházunk a lélek egyháza, minden ember előtt nyitott. (Elutasítjuk a kizárólagosság vagy a felekezetiség
szűkkeblű eszméjét.) A szolgáló szeretet otthona s mint ilyen, a hatalmat csak lelki tekintély formájában
gyakorolhatja.
• Állandó?
– Szüntelenül változó. Állandó feladatunknak tartjuk a vallási szervezetek reformálását, hogy azok minden
korban megfelelhessenek annak az örök tartalomnak, amely legtisztábban az evangéliumokban mutatkozott
meg, kielégíthessék a mindenkori ember hitszükségleteit és szolgálják az ember szabadságát. Az örökkévaló
tartalmat kornak és időnek megfelelő formában lehet és kell eljuttatni az emberhez. Szolgálatát az ember és a
társadalom konkrét egzisztenciális helyzetében végzi. Részt kell vállalnia az ember minden problémájának
megoldásában: “Egymás terhét hordozzátok, és így tölthetitek be a Krisztus törvényét.” (Gal 2,6)
• Miért nincs unitárius szerzetesrend?
– Az egyház nem élhet légüres térben remetekereszténységet, hanem benne kell élnie a társadalomban, a
világban, de mégis másnak kell lennie, mint az. Jézus sem maradt egész életében a pusztában. A (lelkészi)
szolgálatra való felkészülésben az időszakosan alkalmazott szerzetesi gyakorlatok, életforma hasznos lehet.
• Az istentisztelet helye a templom?
– Noha vallásunk egyik fő tanítása, hogy Isten nem kézzel csinált templomokban lakik (ApCsel 17,24), hanem
lélekben és igazságban imádandó (Jn 4,24), mégis az unitárius istentisztelet és szertartások sajátos helyének a
templomot tekintjük.
• Miért olyan egyszerű az unitárius templom?
– A látványosság vonzza az embereket, ezt mi is tudjuk. De a templom az Isten és a gyülekezet találkozásának
helye, ezért elutasítunk minden olyan képet, szobrot, látványosságot, ami ezt a közvetlen kapcsolatot akár
külsőségekben is megzavarhatná: “Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot... ne imádd és ne tiszteld
azokat” (2Móz 20,4-5)
EGY AZ ISTEN
Így templomaink fehér falaikkal, széles ablakaikkal általában kifejezik vallásunk lényeges jellemvonását, a
világosságot. Stílus szempontjából az ősszékely fatornyos templomtól a gótikán keresztül a legmodernebb
szabad stílusig mindenfajta megtalálható. A templom részei között nem állítunk fel fontossági sorrendet, mint:
hajó, kar, tornác stb. Mivel protestáns jellegünkből kifolyólag istentiszteleteink gerincét a tanító szónoklat
képezi, ezért templomaink középpontjában a szószék és az úrasztala állnak.
• Milyen az istentisztelet?
Az istentisztelet számunkra az Istennel és embertársainkkal való lelki közösségünk megélésének áldott alkalma.
Ezért szükségesnek tartjuk annak rendszeres és gyakori látogatását. Mivel e kettős kapcsolat éltető valóságát
egyre tudatosabban kívánjuk megélni, ezért istentiszteletünk kerüli az extatikus megnyilvánulásokat, hisz az
ember számára csak az válik valósággá, amit tudatossá tud tenni. Így tartózkodunk a túlzott ceremoniális
megnyilvánulásoktól is, de az istenit közelebb hozó “szakrális színjáték” teljes racionalizálásától is: a kettő
között helyezkedik el az unitárius istentiszteleti gyakorlat, amely nem arra hivatott, hogy gépiesen közvetítse
Isten kegyelmi erejét, hanem hogy kötelességeinkre figyelmeztetve Jézus követésére, a jócselekedetek
gyakorlására és emberségünk teljesebb megélésére buzdítson. Általuk nem Isten akaratát kívánjuk befolyásolni,
ellenkezőleg, ahogy Ferencz József püspökünk is tanította: “A szertartás az Isten akarata iránti keresztény
önmegtagadás jellegével bír”.
Célja tehát az ember jellemi megváltoztatása, tökéletesítése. Éppen ezért a tanítvánnyá nevelést tekintjük
elsőrendűnek, amelyet aztán követhet a szertartás, amely egy sajátos lelki-erkölcsi folyamatot jelenít meg.
• A prédikáció... ?
– A mindennapi élet valósága által kínált konkrét kérdéseket, helyzeteket, amelyekkel mindenki találkozhat
életútja folyamán, úgy mutatja fel, hogy azokra a hallgatók maguk találják meg a leghelyesebb megoldást,
viszonyulást, amely összhangban áll a jézusi lelkülettel, magatartással, tanítással.
• Milyen szertartásokat gyakorol az unitárius egyház?
– A keresztelést és az úrvacsorát. Mi nem használjuk ezekre a sacramentum, szentségek kifejezést, amely a

katonai élet kötelező eskütételét jelölte, s amelyet a középkori egyház aztán az egész életet átölelő bűnbocsánatot
és üdvözítő kegyelmet közvetítő csatornának tekintett. (Ezen szentségek száma hét.)
• Mi a keresztelés?
– Három mozzanatot különítünk el a keresztelés szertartásában: hálaadás az Isten legnagyobb ajándékáért, a

gyermekért; fogadalomtétel a szülők, keresztszülők és a gyülekezet részéről, hogy a gyermeknek gondját viselve
őt Jézus tanításának szellemében igaz, jellemes embernek nevelik; az unitárius egyházba való külső, jelképes
beavatás, amely az akkorra már nagykorúvá váló ifjú konfirmálásával, öntudatos vallástételével válik teljessé.
• Az úrvacsora: Jézus valóságos testének és vérének fogyasztása?
– Mi az úrvacsora szertartásával Jézus halálára, de főleg életére és tanítására emlékezünk: “Ez az én testem,
mely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. (Lk 22,19) Lényege az a lelki közösség, amely
Isten, Jézus, felebarátunk és önmagunk négyes síkján valósul meg, s amelyen keresztül az emlékezés sokkal
inkább bizonyságtétellé válik. Ezt megfelelő lelki felkészülésnek, önvizsgálatnak kell megelőznie. “Az úrvacsora
csak elindít egy folyamatot, amelyet nekünk kell kiteljesítenünk, egészen a megvalósulásig.” (Kriza János
püspök)
A kenyér és bor formájában gyakorolt úrvacsora számunkra is üdvözítő cselekmény, de abban az értelemben,
ahogy Jézus is számunkra út az üdvösség felé, Isten felé, a tökéletesség felé. Azonban nem mozgólépcső, amely
magától visz, hanem olyan, amelyen nekünk kell járnunk.
EGY AZ ISTEN
Összefoglaló
• Néhány pontban össze tudnád foglalni, hogy ennek a vallásnak melyek azok a sajátosságai, amelyek
létjogosultságát igazolják?
– A legszomorúbb, hogy ezeket sajátságoknak kell nevezni. Íme néhány:
• A megvalósíthatóságig egyszerűsített, de a nagy vallási hagyományok tanításával harmonizáló vallás. Ez azt
jelenti, hogy nem állít elődbe teljesíthetetlen követeléseket, átláthatatlan dogmatikai csapdába nem csal. Hitedet,
tudásodat megvalósíthatod. Azt mutatja fel, ami Isten megtalálásához és a vele való éléshez elégséges és
szükséges.
• Embereszménye a normális ember, nem a megszállott, nem az elhúzódó, a különc, a tudós, hanem az ember a
maga teremtett egységében és egy-szerűségében.
• A célt felmutatja: a bennünk levő isteni természetet kimunkálni, vallási nyelven: Isten fiává válni. Az út: Jézus
példája. De ami a legfontosabb: az úton önmagad lehetsz. Nem kell semmilyen álarcot, hitvallást vagy
magatartást kényszerből magadra öltened. Sőt arra kötelez, hogy valódi önmagad légy ezen az Isten felé vezető
úton.
• Tudatosítja benned, hogy felbecsülhetetlen értékkel bírsz: az ég és a föld benned érhet össze, a jóság általad
nyilvánulhat meg. Nem kíván az egyház rabságába kötni azáltal, hogy bűnben fogantnak, kárhozatra ítéltnek
stb. nevez, aki bűnbocsánatot csak az egyházon keresztül nyerhet.
• Így növekedésed felelősségével személyesen állhatsz Istened előtt. Nem papoknak gyónsz, és nem egy olyan
Krisztushoz könyörögsz, aki bűneidet már előre magára vette és vérével tisztára mosott téged, hanem arra a
felelősségre tanít, hogy saját életeddel kapott küldetésedet ismerd fel és teljesítsed – ahogyan Jézus is felismerte
és teljesítette a magáét. Te vagy az anyag és te vagy a művész is: önmagadat kimunkálni igazi hivatásod. Ebben
Isten az erőt adó forrás és a mintát adó cél.
• Az istentisztelet nem kiragad életünk valóságából, hanem éppen abba próbál behelyezni, és az adott
léthelyzetünk megoldására ébreszti fel bennünk a jézusi szellemiséget. Nem azzal áltat, hogy az isteni akaratot
számunkra előnyös módon befolyásolja, hanem azt mutatja fel, hogy saját akaratunkat miként hangolhatjuk rá
az Örökkévaló akaratára.
• Tiszteletben tartja a Kimondhatatlant. Nem tesz úgy, mintha ismerné mindazokat a kérdéseket, amelyeket
ember nem ismerhet.
• A türelem vallása: általa felül emelkedhetsz az egyedül üdvözítő hit elvakultságán, amely az igazság nevében
és terjesztése érdekében Isten teremtményeit is képes elpusztítani. Megérted, hogy Isten a végső szintézis,
Akiben a különbözőség Egységgé olvad. Egy az Isten!
Tartalom
UNITÁRIUS EGYHÁZTÖRTÉNETI ÁTTEKINTŐ
(Dr. Erdő János: Útmutató évszámok az Unitárius Egyház múltjából c. kiadványból)
1510-1579 Dávid Ferenc.
Kolozsváron született. Apja Hertel Dávid, szász, anyja kolozsvári magyar. Nevét tanuló korában, "Franciscus
Davidis"-re latinosította, később a "Dávid" vezetéknevet vette fel.
EGY AZ ISTEN
1545-1551 Külföldi tanulmányi évei.

Miután iskoláit Kolozsváron és Gyulafehérváron elvégezte, Medgyesi Ferenc és Pesti Gáspár jótevői
támogatásával, hat évig Németországban tanult, a wittenbergi és az Odera menti frankfurti egyetemeken. A
teológia és a bölcselet terén kiváló tudást szerzett. Ugyanakkor közvetlenül tájékozódott a reformáció
mozgalmáról és elért eredményeiről.
1551-1552. Egyházi szolgálatának kezdete.
Miután külföldről hazatért, 1551-ben Besztercén, mint iskolaigazgató, 1552-ben, Péterfalván lelkész, ezt
követően Kolozsváron iskolaigazgató.
1555. Október 9.-én, megválasztják szülővárosa főlelkészévé. Ettől kezdve az erdélyi reformáció
kibontakozásában és irányításában vezető szerepet töltött be.
1565. Az unitárius reformáció kezdete.
1566. Dávid Ferenc nyilvánosan hirdeti az unitárius reformációt.
Január 20.-án mondta a kolozsvári nagytemplom szószékén az első unitárius szellemű prédikációt. Ezzel
megkezdődött a hitviták sora.
Március 15.-én, Torda az első hitvitázó zsinat színhelye, a lutheri-kálvini valamint a Dávid Ferenc által
képviselt szabadelvű reformációi irány között. A zsinat kimondta, hogy a keresztény hitnek egyedüli alapja az
"apostoli hitvallás", mely Isten igéjével megegyezik és a keresztény ember üdvösségére szükséges ismereteket
magába, foglalja. Ez a határozat az új reformációi irány első tárgyi megnyilatkozásának tekinthető.
Április 24-27. Gyulafehérváron hitvita, a fejedelem és tanácsosainak jelenlétében. Itt tették először nyilvánosan
vita tárgyává az Isten egységét és háromságát.
Május 19.-én tartották a marosvásárhelyi hitvitát, ami után Dávid Ferenc a gyulafehérvári és marosvásárhelyi
hitviták határozatait feldolgozva kátét dolgozott ki és jelentetett meg.
1567. János Zsigmond fejedelem , az unitárius reformáció terjesztésére átadta Dávid Ferencnek a
gyulafehérvári nyomdát. Itt jelentek meg az első unitárius teológiai munkák, magyar és latin nyelven. 1567-ben
Dávid Ferencnek három műve jelent meg: "Rövid magyarázat miképpen az igaz Istenről való tudomány
meghomályosíttatott", "Rövid útmutatás az Istennek igaz értelmére, a mostani szentháromságról támadott
vélekedések megfejtésére és ítélésére..." (magyar nyelven), "Méliusz Péter iratainak megcáfolása" (latin
nyelven).
1568. Az Unitárius Egyház alpításának éve.
Január 6-13. napjain Tordán tartott országgyűlés , az unitárius reformáció
szellemében, határozatot hozott a vallási türelem és a lelkiismereti szabadság biztosítására: A prédikátorok

minden helyen hirdessék az evangéliumot, ki ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem,
senki rá ne kényszerítse, az ö lelke azon meg nem nyugodván, de tarthasson olyan prédikátort, akinek tanítása
őneki tetszik. Ezért pedig senki a superintendensek közül, se mások a prédikátorokat meg ne bánthassák, a
religióért senki se szidalmaztassék, az előbbi konstitúciók szerint. Nem engedtetik meg senkinek, hogy a
tanításért bárkit is fogsággal vagy helyétől való megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, az
hallásból lesz, mely hallás Isten igéje által van.
A tordai országgyűlésnek eme végzése alapján szerveződött meg az Unitárius Egyház.
Az új egyháznak kezdetben nem volt hivatalosan elfogadott, neve. Dávid Ferenc és követői kiadványaikban a
következő neveket használták: "Az egy értelmen levő erdélyi eklézsiák", vagy a lelkészek esetében: "Erdélyi
EGY AZ ISTEN
lelkipásztorok, akik az egy Atya Isten felöl és az ö áldott szent fia a Jézus Krisztus, felöl és ezeknek szent lelke,
felöl a szentírás szerint egy értelemben vannak." Dávid Ferenc, követőit leginkább: "keresztények"-nek,
önmagát pedig "a megfeszült Jézus Krisztus szolgájának" nevezte. A később közkeletűvé váló "unitárius"
elnevezés az unitárius reformáció tartalmát tükrözi, azt tudniillik, hogy Isten, mind lényegében mind
személyében egyetlen-egy. Tehát az UNITÁRIUS elnevezés a latin: unus, unitas, (egy, egység) – (egységhívő)
fogalmakból vezethető le.
Március 8-18. A Gyulafehérvári második hitvita után, az Erdélyi Egyház elvesztette kálvinista jellegét, és
túlnyomó részben, vagyis maga a fejedelem: János Zsigmond, az ország főrendjeinek többsége, és a városok
nagy része az unitárius reformációhoz csatlakozott, és vette fel az unitárius vallást.
A hagyomány szerint, a zsinatról győztesen hazatérő Dávid Ferencnek, az akkori Tordai utca szegletén a "kerek
kőről" elmondott beszéde hallatán az egész Kolozsvár lakossága áttért az unitárius vallásra.
1569. Ez év elején Heltai Gáspár kolozsvári prédikátor unitárius lett.
Prédikátor, bibliafordító, író és könyvnyomtató volt egy személyben. Híven követte Dávid Ferencet a fejlődés
útján, egészen az unitárius vallásig. Nyomdájával jó szolgálatot tett az unitárius reformációnak. 1570-ben már,
mint unitárius adta ki a gyulafehérvári második hitvita jegyzőkönyveit.
Október 20-25. napjaiban volt a nagyváradi hitvita. A hitvitát magyar nyelven tartották, hogy a nép is érthesse.
Unitárius vonatkozású sikerét bizonyította, hogy egyedül Nagyváradon mintegy háromezren tértek az unitárius
vallásra. Az unitáriusok 1570 elején a hitvita jegyzőkönyvét eredeti párbeszédes formában kiadták. Ennek
anyagát később hitvitázó komédia alakjában is feldolgozták.
1570. A hagyomány szerint ez év táján jelent meg az első unitárius énekeskönyv. Az unitáriusok 1665-ig
Bogáti Fazekas Mihály, majd Tordai János zsoltárfordításait használták, aztán a Szenczi Molnár Albert féle
fordítást fogadták el.
1571. A marosvásárhelyi országgyűlés kimondta, hogy: "Az Isten igéje mindenütt szabadon prédikáltassék, a
confessioért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgató".
Március 14.-én meghalt János Zsigmond, az unitárius reformáció pártfogója és nagy jótevője. Halála után az
ellenreformáció és a vele párhuzamos ortodox protestáns reakció, az unitarizmus térhódítását megállította.
János Zsigmond halála után jelent meg Dávid Ferenc két nagy műve: "Az egy ö magától való Felséges Istenről"
és "Az egy Atya Istennek és az ö áldott szent fiának Istenségéről" címen.
Szeptember 17.-én Báthory István az új fejedelem, elveszi az unitáriusoktól a nyomdát, ami nem más mint az
unitáriusok háttérbeszorításának a kezdete.
1572. Május 25-29. napjain tartott tordai országgyűlés megerősítette az ország vallásügyi törvényeit, de
kimondtak egy hitújítást tiltó újabb törvényt.
1574. Alvinczi György unitárius lelkészt, a Nagyharsányi hitvita résztvevőjét, református ellenfelei halálra
ítélték és kivégeztették. Ez a hitvita a vallási türelmetlenség kirívó esete a 16. században. Ezzel szemben az
unitáriusok, az ítéletet meghozó, és végrehajtó reformátusokra halált kérő Budai basánál kikönyörögték a
csupán vagyonelkobzással járó büntetést. (Unitárius tolerancia).
1576. Január 28.-i medgyesi országgyűlés hivatalosan is elismeri Dávid Ferenc Unitárius püspöki tisztségét és
megerősítette, az egyház püspökválasztói jogát.
1578. Március havában, a tordai zsinat, melyen 322 unitárius lelkész jelent meg, kimondta, hogy mindazokról a
EGY AZ ISTEN
vallási kérdésekről, amelyek felöl a zsinat még nem határozott, szabadon lehet vitatkozni, anélkül, hogy a
hitújítást tiltó törvényt megsértenék.
Novemberben Socinus Faustus, szabadelvű teológus, megpróbálja Dávid Ferencet a Jézusról vallott felfogásától
eltéríteni, de ő hitfelfogása mellett szilárdan kitartott.
1579. Az unitarizmus megpróbáltatásokkal teljes éve.
Dávid Ferenc, a lelkészek túlnyomó többségével együtt azt tanította, hogy Jézust, mint embert nem kell imádni.
Ez a tanítás nem volt újítás, ugyanis az „egy Istenről” vallott hitfelfogásból, és a Bibliából egyenesen
következett. Blandrata György, aki Jézus imádását vallotta és az új valláspolitikát folytató
államhatalommal való kiegyezést, kereste, szembefordult Dávid Ferenccel és bevádolta a fejedelemnél, mint
hitújítót. Báthory Kristóf fejedelem Dávid Ferencet a prédikálástól eltiltotta, és házi őrizetbe helyeztette. Ezzel
megkezdődött Dávid Ferenc pere.
1579. Június 1-2. A gyulafehérvári országgyűlés a fejedelem, Dávid Ferencet hitújítónak mondta ki, holtig tartó
börtönbüntetésre ítélte és Déva várába záratta.
A kolozsvári zsinat, Blandrata György és párthívei sugallatára, egy olyan hitvallást fogadtattak el, amelyben
Jézus imádása és segítségül hívása is szerepelt. A megüresedett püspöki tisztségre Hunyadi Demeter kolozsvári
lelkészt választották.
November 15.-én Dávid Ferenc töretlen lélekkel, a dévai vár börtönében, meghalt. Halálának körülményei és
temetési helye ismeretlen.
Dávid Ferenc személyében az unitáriusok a tiszta jézusi kereszténység helyreállítóját, a lelkiismereti szabadság
és vallási türelem prófétáját, az unitárius reformáció mártírját és egyházalapítójukat tisztelik.
1582. Ez év táján készítette el Bogáti Fazekas Miklós (1548-1592) lelkész híres zsoltárfordítását. Ö ültette át
először magyar versekbe az egész zsoltárkönyvet.
1592. Ebben az évben választották püspöknek Enyedi Györgyöt (1555-1597).
Dávid Ferenc mellett ö az Unitárius Egyház második nagy teológusa a 16. században. A kolozsvári főiskola
tudós tanára, híres prédikátor és író volt. Öt tekintjük az unitárius hitelvek ésszerű és tudományos alapon való
értelmezése megalapítójának. Életművét halála után 1598-ban adták ki Kolozsvárt latin nyelven. Magyarul
1619-ben jelent meg "A szentháromságot bizonyító ó- és újszövetségi helyek magyarázatai" címen, Toroczkai
Máté püspök fordításában. Munkájában nagy tudományos felkészültséggel mutatta ki, hogy a szentháromság
dogmáját a Bibliából nem lehet bizonyítani. Ugyanakkor megmagyarázta azoknak a bibliai helyeknek igaz
jelentését is, amelyekkel a szentháromságot igazolni szokták. A vallási türelmetlenség következtében könyvét a
forgalomból kitiltották és 1599-ben sok példányát nyilvánosan, elégették. 1670-ben a németalföldi Gröningenben
munkáját másodszor is kiadták. Enyedi György műve, mely Európa-szerte nagy érdeklődést és vitát váltott ki, a
16. század bibliatudományának magas fokán állott, s mint ilyen fontos szerepet töltött be az unitárius vallás
védelmében és ismertetésében.
EGY AZ ISTEN
1600. Október 25. és November 4. között tartott lécfalvi tábori országgyűlés vallásügyi határozatában
találkozunk először vallásunk "unitárius" elnevezésével. Egyházunk az "unitárius" nevet hivatalosan az 1638.
évi ún. "dési egyezségben" fogadta el és használta először.
1618. A november 11.-i , erdőszentgyörgyi zsinaton az unitáriusok tisztázták magukat a szombatosság gyanúja
alól., amit szinte erőszakkal akartak rájuk bizonyítani!
A szombatos vallásos mozgalomnak megalapítója Ősi András, szervezője Pécsi Simon volt.
1626. Radeczki Bálint püspök összeállította és kiadta az első egyházi rendtartást, melyet Almási Gergely
Mihály püspök átdolgozva 1694-ben újra kiadott.
1638. A dési egyezség (Complenatio Desiana) éve. Ez az egyezség arra kötelezte az unitáriusokat, hogy Jézust
istenként imádják, az Atya, Fiú és Szentlélek nevében kereszteljenek, vallási könyveiket pedig bocsássák
fejedelmi cenzúra alá.
1691. A Lipót-féle hitlevél kihirdetése. Ennek alapján indult meg az ellenreformációnak és a Habsburg
uralkodóháznak az a közös támadása, amelynek célja az Unitárius Egyház megsemmisítése volt. Ez az
egyenlőtlen küzdelem több mint másfélszáz évig tartott és egyházunkra súlyos megpróbáltatásokat hozott.
1696. Február 6.-án, özv. Kamita Andrásné szül. Wilhelm Krisztina nyomdát adományoz az unitáriusoknak. A
nyomda első kiadványa Koncz Boldizsár kátéja és az egyházi énekeskönyv voltak. A nyomdát 1716-ban, a többi
egyházi javakkal együtt elvették.
1716. Március 30.-án a Habsburg hatalom katonai erővel elfoglaltatta a kolozsvári Szent Mihály templomot
mely 150 éven át volt az az Istentől megáldott drága hajlék, ahol az unitáriusok hitük gyakorlása közben
tisztelhették példaadó őseiket, és Egy Istenüket egyaránt. A templomaitól megfosztott kolozsvári unitáriusok
közel 80 éven keresztül csak magánházaknál és imaházakban tarthattak istentiszteleteket.
1767. Ebben az évben kezdte írni Kénisi Tőzsér János bágyoni lelkész az "Erdélyi Unitárius Egyház története"
c. munkáját. Mivel 1772-ben elhunyt, munkáját újraírta és továbbfolytatta Uzoni Fosztó István lelkész, akinek
1778-ban bekövetkezett halála után Kozma Mihály szentgericei és fia Kozma János csókfalvi lelkészek
folytatták ezt a hatalmas történeti munkát. A munka mégis befejezetlen maradt.
1773. Június 26.-án, Agh István püspök, és Kovács Tamás főjegyző, kihallgatásra jelentkezett a Kolozsváron
tartózkodó József trónörökösnél. A püspök előadta a sok sérelmet és bántalmazást, mely az unitáriusokat érte.
A kihallgatás során József ezt a nyilatkozatot tette: "Mi azt mondjuk, hogy senki sem üdvözülhet, aki nem él a
római hitben, de nem lenne rossz megengedni azt a képességet, hogy mindenki választhassa azt az utat a
mennybemenetelre, mely neki tetszik."
1781. A "Türelmi rendelet" megjelenésének éve. II. József ezzel a rendelettel az-ellenreformáció
önkényeskedéseit kívánta korlátozni és a felekezetek közötti békét, szolgálni.
1786. A nagyajtai zsinat, Lázár István (1742-1811) rektort választotta püspöknek.
Püspöksége alatt az évszázados elnyomás és megfélemlítés után eleven élet és céltudatos egyházépítői munka
indult meg. 25 évi püspöki munkásságának nagyszerű eredménye: 38 új unitárius templom, torony és iskola
építése, nagyobb méretű javítások, természetesen mind a hívek önkéntes adakozásából.
1791. Február 14. és április 16.-án kelt ajándéklevelében, és végrendeletében Suki László (1741-1792) a
kolozsvári főiskola felügyelőgondnoka, minden vagyonát a főiskolára hagyta. Elhatározását a következőképpen
indokolta: "látván és tapasztalván, hogy az ezelőtti mostoha időkben törvényesen bevett unitárius valláson levő
egész közönségünk, nevezetesen pedig Kolozsvár városában levő unitárius kollégiumunk, melynek jó állapotban
való léte az egész közönség megmaradására múlhatatlanul szükséges, mindenféle javaiból annyira kifordult,
hogy annak elöljáróit, rektorait, professzorait és felsőbb s alsóbb tanítóit közönségünk csaknem szüntelen való
koldulással s gyűjtéssel kénytelenített igen csekélyül tartani és táplálni, eleitől fogva való célom és szándékom az
volt, hogy ha az Úr Isten gyenge igyekezetemet megáldja, nevezett közönségünk és abban az említett kolozsvári
EGY AZ ISTEN
kollégium számára egy olyan állandó alapot adjak és hagyjak, mely után való jövedelemből a kollégium
nemcsak jó karba és állapotba helyeztessék, hanem azután is annak dolga jobb móddal folytathassák." Suki
László alapítványa tette lehetővé a főiskola harmadik épületének a felépítését. A 18. század nagy jótevőjét
tiszteljük személyében.
1793. Július 10.-i homoródalmási zsinat kimondja egy középfokú iskola felállítását, határozta el
Székelykeresztúron. Az iskola jórészt közadakozásból 1804-ben épült fel és kezdte meg működését. Az
iskolaépítés lelke Szabó Sámuel igazgató volt.
1792-1796-évek között, természetesen közadakozásból felépült a kolozsvári egyházközség új temploma.
1821. Április 30. Az angol Unitárius Egyházzal való kapcsolat kezdete. Ebben az évben az angol unitáriusok
levelet küldtek egyházunknak, amelyben ismertették történetüket, vallásukat és helyzetüket. Egyházunk
vezetősége válaszlevelében hasonlóképpen ismertette az erdélyi unitáriusok történetét és hitelveit. A szórványos
érintkezés 1858-tól vált rendszeressé. A két egyház közötti kapcsolat kiépítésén munkálkodtak: E.Tagart és
S.H.Steinhal lelkészek, Paget János angol születésű hazánkban letelepedett hitrokonunk,
valamint Kriza János és Ferencz József.

1831. Az amerikai Unitárius Egyházzal való kapcsolat kezdete. Bölöni Farkas Sándor észak-amerikai utazása
során az ottani unitáriusokkal ismertette az erdélyi Unitárius Egyház történetét és hitelveit. Az ö közvetítésével
indult meg a levelezés a két egyház között. A rendszeres kapcsolat 1868-ban kezdődött, létrehozói: C.H.Dall és
E.Hale lelkészek, J.Fretwell, A.Richmond és E.Southworth amerikai unitáriusok, valamint Kriza János és
Ferencz József. Az amerikai Unitárius Egyház lehetővé tette, hogy lelkészjelöltjeink az amerikai unitárius
teológiai intézetben tovább tanulhassanak.
1832. Augusztus 20.-i nyárádszentlászlói zsinat Augusztinovics Pált (1763-1837) főgondnokká választotta, aki
1837. október 1.-én kelt végrendeletében könyvtárát és minden vagyonát az Unitárius Egyházra hagyta.
Augusztinovics Pál a 19. század nagy egyházi jótevője.
1837. Brassai Sámuelt (1800-1897) előbb főiskolai tanárnak, majd rektornak
választottak. Ebben az évben jelent meg, "Istent dicsőítő magasztalások és esedezések" címen egyházunk új
énekeskönyve, Aranyosrákosi Székely Sándor (1797-1852) szerkesztésében.
1839. Aranyosrákosi Székely Sándor "Az unitária vallás kezdetei Erdélyben" című
munkájának kiadási éve. Ez az első nyomtatásban megjelent unitárius egyháztörténet.
EGY AZ ISTEN
1841. Augusztus 22.-i végrendeletében Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) felvilágosult,
haladó szellemű író és öntudatos unitárius, nagy értékű könyvtárát az egyház kollégiumi könyvtárára hagyta. A
könyvtár gyarapítására jelentékeny pénzösszeget is adományozott.
Augusztus 23.-i korondi zsinat elfogadta a Brassai Sámuel által kidolgozott tervezetet a nevelésügy
korszerűsítésére.
1860. Ez évben küldötte ki egyházunk Simén Domokost, az első lelkészjelöltet továbbképzésre a londoni
unitárius teológiai intézetbe.
A "Keresztény Magvető" című teológiai folyóirat megjelenése, Kriza János és
Nagy Lajos szerkesztésében. Célja: "a keresztény eszmék s általában az erkölcsileg szép, jó, igaz magvainak
vetése és fejlesztése" volt. A folyóirat mozgósította a 19. és 20. század unitárius teológusait, tudósait és íróit,
akiknek segítségével virágzó teológiai irodalmat teremtett. A Keresztény Magvető felbecsülhetetlen értékű
szolgálatot végzett a valláserkölcsi élet mélyítése és az unitárius vallás megismertetése, és elismertetése terén.
Július 1-én tartott tordai zsinat Kriza János (1811-1875) kolozsvári lelkészt és tanárt
püspöknek választotta. 14 évre terjedő püspöksége alatt fő gondjául a belső megújhodást, a vallásos élet ápolását
és az unitárius hitelveknek tudományos szinten való kifejtését tekintette. Irodalmi tevékenységének becses
eredménye a Vadrózsák című népköltészeti gyűjtemény, melynek széleskörű gyűjtőmunkájának anyagát adta
közre.
1864. Ferencz József kolozsvári lelkész kátéjának megjelenési éve. Ez a káté 20 kiadást ért meg, az utolsó
1991-ben jelent meg. A különböző kiadások az unitárius hitelvek fejlődését tükrözik. A káté 1892-ben Graz
Mór kolozsvári ev.lelkész fordításában német nyelven is megjelent, angol nyelvre Andrási György, előadó-
tanácsos fordította 1994-ben.
1865. Orbán Balázs író A Székelyföld leírása c. hatalmas és felbecsülhetetlen értékű
munka szerzője, saját elhatározásból felveszi az unitárius vallást. Egyházunk buzgó tagja és jótevője volt, aki
1876. és 1890.-ben alapítványt tett a székelykeresztúri gimnázium tanulóinak, nemzetiségi és felekezeti
megkülönböztetés nélküli segélyezésére.
1868. Augusztus 30-31.-i tordai zsinaton ünnepelte az egyház fennállásának 300. évfordulóját. Az ünnepélyen
az angol Unitárius Egyház képviselői is számosan megjelentek. Ez volt az első történeti évforduló, melyet az
unitáriusok nyilvánosan megünnepelhettek. Erre az alkalomra írta Kriza János unitárius püspök "Szent
örömérzésre gyűl, Isten, e ház népe" kezdetű éneket (Énekeskönyvünk 215. számú éneke.)
EGY AZ ISTEN
1870. Channing Vilmos híres amerikai untárus teológus válogatott művei első kötetének
megjelenése magyar nyelven. A fordítást Kriza János püspök kezdeményezte a kolozsvári lelkészek és főiskolai
tanárok közreműködésével. Channing művei elősegítették a vallásos élet és teológiai irodalmunk fejlődését.
1875. Ferencz József kolozsvári lelkész Unitárius Kis Tükör c. munkájának megjelenése.
Ez a munka egyházunk történetének, hitelveinek, szertartásainak és szervezetének rövid összefoglalása. 1930-

ban, Vári Albert dolgozta át.
1879. Dávid Ferenc halálának 300. évfordulója.
Az augusztus 24-26.-án tartott székelykeresztúri zsinaton ünnepelte egyházunk először nyilvánosan Dávid
Ferenc emlékét, halálának 300. évfordulója alkalmából.
Ez ünnepre jelent meg Jakab Elek (1820-1897) történettudós munkája "Dávid Ferenc
emléke" címen, egyházalapítónk életéről és reformátori munkájáról. Jakab Elek levéltári kutatásai,
egyháztörténelmi munkái és közéleti tevékenysége nagyméretű szolgálatot jelentett egyházunknak. Dávid
Ferencről írott munkájával kiváló nevet szerzett egyházunk történetében. Jakab Elek az újkori unitárius
egyháztörténet írás megalapítója és legnagyobb képviselője. Életének főműve "Kolozsvár története". Életrajzát
az Unitárius Irodalmi Társaság megbízásából Gál Kelemen írta meg: "Jakab Elek élet- és
EGY AZ ISTEN
jellemrajza" címen. A munka 1938-ban jelent meg.
1885. Augusztus 29.-én, Boros György indítványára megalakul a "Dávid Ferenc Egylet".
1888. Az "Unitárius Közlöny" megjelenési éve. Első szerkesztői Nagy Lajos és Boros György voltak.
Szeptember 10.-én kelt végrendeletében Berde Mózes (1815-1893) egyházi tanácsos vagyonát
az Unitárius Egyházra hagyta. Berde Mózsa nemes célt tűzött ki maga elé: "Egész életemben egy szent célért
küzdöttem. Meg akartam mutatni, hogy szegény legény is hasznára lehet a társadalomnak, az emberiségnek,
nemzetének erős akarattal. Kora fiatalságomtól szívem egy érzést, agyam egy gondolatot táplált: felsegíteni
szegény vallásközösségemet, könnyíteni az utat a tanuló fiatalságnak a tudományok megszerzésére és segélyezni
elaggott szolgáit és tanárait." Berde Mózes célját megvalósította. Páratlan szorgalommal és önmegtagadó
takarékossággal gyűjtött vagyona, egyházának hasznára és boldogítására vált. Gondoskodása külön is kiterjedt
a tanuló ifjúságra az ún. "Berde-cipó-alapítvány" létesítésével. Ez az alapítvány a szegény sorsú, jó erkölcsű és
szorgalmas ifjakat segélyezte. Berde Mózest az "unitárius jótevők fejedelmének" szokták nevezni. Életrajzát
Bencédi Gergely írta meg "Berde Mózsa életrajza" címen.
1890. október 26-án Budapesten felavatják az első fővárosi unitárius templomot a város vezetősége által
ajándékozott telken. A hajdani Koháry és Alkotmány utca szegletén álló díszes épület Petz Samu tervei alapján
épült.
1898-1901. években épült fel az Unitárius Egyház székháza, melyben a kollégium, a teológia és más egyházi
intézmények kaptak helyet. Az épület Pákei Lajos építészmérnök műve. Alkotásai közé
EGY AZ ISTEN
tartozó jelentősebb egyházi épületek: a Bölöni, székelyudvarhelyi, firtosmartonosi és magyarsárosi templomok.

Ugyancsak az ö nevéhez főződik a Brassai Sámuel és Berde Mózes síremléke is a kolozsvári Házsongárdi
temetőben.
1900. Május 25. Az unitárius és szabadelvű vallások és egyházak világszövetségének a megalakulása Bostonban
(USA), melynek a mi egyházunk is kezdettől fogva tagja.
1907. Az "Unitárius Szószék" című folyóirat megjelenése. Szerkesztői: Vári Albert, Deák Miklós és Balázs
András lelkészek voltak. A folyóirat a lelkészek szószéki szolgálatának támogatását és az egyházi
beszédirodalom fejlesztését tűzte ki célul.
1910. Augusztus 20-23. napjain, Kolozsváron és Déván tartott zsinat keretében emlékezett meg újból egyházunk
Dávid Ferencről, születésének 400. évfordulója alkalmából. A zsinaton a külföldi unitárius egyházak nagyszámú
képviselője vett részt. Egyházunk a zsinati ünnepélyre megjelentette Dávid Ferenc " Rövid Magyarázat" című
művét, kiadta Kiss Ernő által népszerű formában irt Dávid Ferenc életrajzát ,és elkészíttette a lelkészek által az
egyházközségek rövid történetét. Ez az emlékünnepély nagyobb és örömteljesebb volt az előbbieknél, mert ezen
a többi keresztény felekezetek is részt vettek, velünk együtt ünnepeltek, elégtételt szolgáltatva Dávid Ferenc
emlékének. Az egyház ez alkalommal a dévai várban egy emléktáblát állított fel a következő felírással: "Déva
vára börtönében szenvedett ki 1579-ben vallásos meggyőződésének hirdetéséért halálig tartó fogságra ítélt
Dávid Ferenc, az Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke. A nagy reformátor születésének 400.-ik
évfordulóján kegyelettel állította ez emléktáblát szellemének örököse, az Unitárius Egyház 1910-ben."
Ebben az évben alakult meg a Dávid Ferenc Egylet keretében az Unitárius Nőszövetség.
1915. Ez évi Főtanács a lelkészképzés fejlesztése érdekében a meglévő "Papnevelő Intézetet" átszervezte
"Unitárius Teológiai Akadémiává". A lelkésznevelés új szervezeti és tanulmányi szabályzata, kisebb
módosításokkal, 1948-ig maradt érvényben.
1920. A trianoni ún. békeszerződés Erdélyt Romániának juttatja, majd az 1940-es bécsi döntés Erdélyt két
részre szakítja. A második bécsi döntésig a román nyelvű görög katolikus egyház az unitárius többségű
falvakban a lakosokkal, erőszakkal templomot építtet, híveket térít, névelemzéssel és más módszerekkel
elrománosít. Az oktatást, az elnyomást szolgáló állami törvények hatására románosítják, a magyar nyelv
többnyire csak a vallásos nevelésben marad meg tanítási nyelvként. Védekezésképpen egyházközségeink új
felekezeti iskolákat állítanak fel.
1924. Az egyház új (harmadik) énekeskönyvének megjelenési éve. Az énekeskönyvet Pálfi Márton tanár
állította össze Vári Albert, Régeni Áron, Sándor János és Pap Domokos segítségével. A jelenleg használatban
levő énekeskönyvünknek ez az első kiadása napjainkig 14 kiadást ért meg, az utolsó 1994-böl való.
1928. Február 19.-én halt meg Ferencz József püspök. Az 52 évre kiterjedő püspöksége egyházunkra nézve a
fejlődés és virágzás kora volt. Az egyház megújhodása, szervezeti felépítése, az unitárius hitelvek ismertetése és
az egyházi irodalom fejlesztése terén felbecsülhetetlen értékű szolgálatot végzett. Éterrajzát Gál kelemen írta
meg "Kilyéni Ferencz József élete és kora" címen, mely 1936-ban jelent meg.
Július 10-15. napjain tartotta az unitárius ifjúság az első tanácskozását Székelykeresztúron.
1930. Április 6.-án Kezdte meg Balázs Ferenc (1900-1937) a mészkői egyházközségben
lelkészi működését. Miután 1923-ban a teológiát elvégezte, 2-2 évet töltött az angol unitáriusok oxfordi és az
amerikai Berkeley-i teológiáján, ahol magisteri fokozatot is szerzett. Ezután világkörüli útra indult, hogy
megismerje a különböző népek társadalmi, politikai és vallási intézményeit. 1928-ban, 5 évi távollét után tért
haza. Utazását és tapasztalatait a "Bejárom a kerek világot" című 1929-ben megjelent művében írta le. Balázs
Ferenc unitárius lelkész és író volt, aki egész életén át a nép és a falú felemelését szolgálta. Önfeláldozó
munkájának szellemi útleírását a "Közérthető Evangélium" és a "Rög alatt" című műveiben hagyta hátra. Nem
EGY AZ ISTEN
volt még e században unitárius lelkész, aki olyan nagy körben tudta volna felkelteni maga iránt az érdeklődést,
a szeretetet és bírálatot, aki annyi embert tudott volna követésre vagy ellenzésre bírni, mint Balázs Ferenc.
1948. A tanügyi reform éve. A kultusztörvény 49. szakasza értelmében, a négy protestáns egyház (ágostai
evangélikus, zsinatpresbiteri evangélikus, református és unitárius) "Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai
Intézetet" szervezett. Az intézet a protestáns lelkészképzés munkáját 1949 január 1.-én kezdte meg. Azóta
mindegyik egyház hitvallásbeli sajátosságainak tiszteletben tartásával és a testvéri együttműködés szellemében
folyik itt az unitárius teológiai hallgatók lelkészi hivatásra való nevelése.
1952: a kommunizmus első áldozata Rázmány Mór unitárius lelkész az Egyház későbbi főszámvevője, 46 éven
át.
1956. A magyarországi forradalom és szabadságharc után elrettentő példaként egyházunk vezetőnek,
lelkészeinek és teológiai hallgatóinak 10%-át börtönre, kényszermunkára ítélik. Álljon itt azok névsora, akik
meggyőződésükért ártatlanul meghurcoltattak, börtönbüntetést szenvedtek:
Dr. Erdő János , Dr. Lőrinci Mihály, Dr. Simén Dániel tanárok, Végh Mihály, Nyitrai
Mózes, Deák Berta, Gellérd Imre , Székely László, Szabó Dezső, Pálfi Albert lelkészek és
Léta Áron, Sándor Balázs, Benedek Ágoston, Nyitrai Levente, Kelemen Csongor teológiai hallgatók. A lelkészi
karba a Kommunista Párt beépíti a maga embereit; miattuk a bizalom meglazul, a félelem visszafogja a közös
tetteket. Az államvédelmi szervek többé-kevésbé nyilvánvaló formában ellenőrzik a lelkészeket és a
szolgálatokat. Mindenki a maga helyén és felelősségére tevékenykedik. A templomok javítása, lelkészi lakok
építése, harangvásárlás az elnyomás és általános szegénység ellenére is napirenden van.
1970-1989. Az Unitárius Egyház a szétriasztott és városokba beköltözött híveire figyel. Új egyházközségek
alakulnak Kolozsváron, Csíkszeredában, Kőhalomban, Homoródon, Brassóban és Székelyudvarhelyen.
1989-1990 után, a kommunista elnyomás alóli felszabadulás eredményeképpen felelevenednek a külföldi
kapcsolatok, fellendül a templomok és a lelkészi hivatalok építése, beindul a földtulajdonok és épületek
visszaadásának folyamata, az egyházközségekben újjászerveződnek az ifjúsági egyletek és a nőszövetségek,
1993-ban Kolozsváron és Székelykeresztúron újraindulnak az unitárius kollégiumok; a megváltozott viszonyok
függvényében egyházi alaptörvényünk is alapvető változáson megy át (1996). Az egyház rendeltetésszerű
működésében teljesen új távlatok nyílnak.
Tartalom
EGY AZ ISTEN
AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE A MAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN
A mai Magyarország területén az unitárizmushoz vezető vallásos nézet az 1560-as években, Egerben jelentkezik,
a Wittenbergben tanuló, Jézus isteni személlyel való azonosítása ellen föllépő Egri Lukács személyében, akit
1566-ban a gönci, - 1568-ban a kassai zsinat hallgattat el. Az Erdély területén l567-ben, lezajló nagyváradi
hitvita után, Basilius- Balázs István és lelkésztársai közreműködésével jelenik meg- a mai Magyarország
területén - a Dávid Ferenc által megalapozódó unitarizmus. E misszió résztvevői Alvinczi György, Jászberényi
György, Válaszúti György, Tolnai Ambrus Lukács és Tóth Miklós, akik a " hódoltsági területen" - a Tisza és a
Maros szögében- és a Dunántúlon terjesztik az unitarizmust. Balázs-Basilius István, Békésen, Belényesen,
Hódmezővásárhelyen, Makón és Szegeden,- Tóth Miklós Békésen, Alvinczi György Nagyharsányban,- Válaszúti
György Pécsen, -Tolnai Ambrus Lukács Pécsen, Ráckevén és Polgárdiban. Később csatlakozik hozzájuk Tordai
Máté Makón szolgáló lelkész. Az említetteken túlmenően, a Dunántúlon szolgáló lelkészek: Acsádi Gergely /
Pécs körül/, Aranyosi István / ismeretlen helyen /, Tolnai Ambrus Lukács /Laskó /, Bereczki András /ismeretlen
helyen /, -Bereki András /Tolna/, Borovius János /Baranya /, Gratianus Máté/Székesfehérvár/, Gyulai
Menyhárt /Néma /, Némai Demeter /Baranya/, Szabó János /Pécs /, Peterdi András /Veresegyháza /, Siklósi
Máté /Pécs körül /,Vásárhelyi Mihály /Pécs/, Olcsárdi Gergely /Pécs körül/.
Az említett települések közül Pécs válik az unitarizmus központjává. Ma már csak itt található az egyetlen, a
XVI. sz-ban már unitárius használatban levő u.n „Mindenszentek" temploma, melyben 1570-től -169l-ig
tartanak unitárius istentiszteletet. Itt működik unitárius főiskola is, melyben lelkészképzés folyik. Középfokú
iskola működik még Nagyharsányban és Nagymaroson. Pécsen zajlik le az írásban is föntmarad6 „Pécsi hitvita”
/1588/,
melyen az unitárius papok mellett részt vesznek a polgárok is, és amelynek megörökítője a szépirodalmi
hajlamú, jó megfigyelőképességű és kiváló jellemábrázoló Válaszúti György. Hitvita folyik még
Nagyharsányban / 1574/, ahol a magukat győztesnek tekintő reformátusok a vitát ellenőrző török béggel
Alvinczi Györgyöt halálra ítéltetik, és a Kopár nevű hegyen felakasztják. Van még tudomásunk Békésen / 1570/ ,
Belényesen /1570/, Simándon /157l/ Küllődön, Kozáron, Tolnán, Laskón, és Budán zajló, többnyire helyi jellegű
hitvitákról is. A békési hitvitának szenvedő alanya a hamis vádak alapján bebörtönzött Tóth Miklós. A budai
hitvita Alvinczi Györgynek szolgál elégtételt.
A török megszállás felszámolásával és a katolicizmust képviselő Habsburg uralommal, a volt hódoltsági
területen az unitárius egyházközségekre vonatkozó iratok megsemmisülnek. Az újabbkori kutatások alapján,
tudott, hogy az unitáriusoknak van még templommal is rendelkező kb. 62 egyházközségük. Ezek közül 15 neve
ismert: Aranyosfalva, Barczaszöllős, Bakonya, Baksa, Bánfalva, Bod, Egerág, Görcsöny, Köszü,
Kisasszonyfalva, Málom, Pellérd, Simony, Szentdienes és Ürző. A templomok többnyire sárból és vesszőből
készültek és zsindellyel voltak fedve. A hódoltsági terület ismert unitárius vezéregyénisége a kereskedő-
földbirtokos, Dávid Ferenccel levelezést folytató Trombitás János, kinek nagymarosi udvari papja Csapó
György.
Dávid Ferenc elítélésével a mai Magyarország területén szolgáló akkori lelkészek külön püspökséget hívnak
életre. A püspöki tisztség betöltője Karádi Pál.
A XVII. sz-ból ismert a pécsi születésű, az ottani főiskolán tanuló és ugyanott lelkészkedő Szabó Saltorius
János, aki jól beszél latin, görög-és héber nyelven, l608-ban lemásolja a "Pécsi disputa” szövegét, és Mohácsi
Mihály Baranyában 1632-től szolgáló, esperesi tisztséget betöltő lelkész.
A XVIII. sz-ból ismert unitárius lelkész az l725-ben születő 1790-ig élő, Hódmezővásárhelyen tanuló, 1754-től
Harkányban, l758-tól Piskon, majd l76l-től 1768-ig ismét Harkányban szolgáló Járdánházi Sámuel, ki
szentháromság-ellenes nézete miatt 6 évi börtönbüntetést szenved. Ő a dunántúli unitarizmus utolsó képviselője.
A XIX. sz.-tól - a mai Magyarország területén- az Unitárius Egyház létét az 1848. évi pozsonyi országgyűlés
biztosítja. Az unitárizmusnak Erdélyből, a mai Magyarország területére történő átáramlása, az 1867 évi
"kiegyezés „után ölt nagyobb méretet.
Budapesten l876-ban fiók,- majd l88l-ben anyaegyházközség alakul, mely az első világháborút követő „trianoni
békéig”, a mai Magyarországon működő Unitárius Egyház képviselete.
1881 és a trianoni békekötés közötti 39 év leforgása alatt a mai Magyarország majdnem minden jelentősebb
városában szórványegyházközségek alakulnak, melyek központja a budapesti egyházközség. Az itteni lelkészek
látják el a szórványegyházközségek lelki gondozását. 1902-ben a Királyhágón inneni egyházközségekből alakul
meg az Unitárius Egyház 9-ik „Duna - Tiszamenti Egyházköre” mely szerves része az Erdélyben levő,
kolozsvári központtal működő, akkori nevén "Magyarországi Unitárius Egyháznak."
EGY AZ ISTEN
A 9-ik Egyházkör esperese Józan Miklós budapesti lelkész. Főgondnoka: br. Daniel Gábor, a képviselőház
akkori elnöke és Kovács József, hódmezővásárhelyi földbirtokos, téglagyáros. 192o-ban Budapesten,
Hódmezővásárhelyen, Füzesgyarmaton és Polgárdiban van anyaegyházközség, a hozzájuk és felügyeletük alá
tartozó nagykiterjedésű szórvánnyal. 192o-tól az esperes püspökhelyettesi hatáskörrel rendelkezik, amit a
Csonkaország területére áttelepülő egyházi tanácsosokból álló „Intéző Bizottság” segít.
1921-ben, Debrecenben Szabó József és testvére épület, és alapítványi birtokadományával leányegyházközség
alakul. Ez évben fölvetődik egy Misszióház létesítésének gondolata, mely 5 év múlva az angol és amerikai
unitáriusok segítségével valósul meg!
1921-ben - a mai Magyarország terület én - az unitáriusok 5 anyaegyházközségben és 7 filiában élik életüket.
Van 6 rendes lelkészük, 3 tanítójuk és 1 lévitájuk. Ennek hatására 1922-ben fokozódik a missziós tevékenység. A
lelkészek Hatvanban, Szolnokon, Kaposváron és Felsőigerben gyűjtik össze a szétszórtan élő unitárius híveket.
1923-ban a Kolozsváron levő Egyházi Főtanács jóváhagyásával az Intéző Bizottság "Egyházi Igazgató
Tanáccsá" alakul, mely egyedül jogosu1t a mai Magyarország terület én -egyházi törvények meghozatalára. Az
Egyházi Igazgató Tanács /EI.T./ feladata az itteni egyházközségek támogatása, az anyagi erőforrások
megteremtése, a hívek nyilvántartásba vétele és a csonka ország területére menekülő hívek gyámolítása. Az E.
I.T. létrejöttét a történelmi kényszer idézi elő. Életre hívása nem a kolozsvári anyaegyháztól való elszakadást
célozza, hanem a Csonka- Magyarországon élő unitáriusok egyházi szervezetbe tömörülését kívánja törvényessé
tenni. Így a Magyar Állam területén levő unitáriusok kormányzati és képviseleti hatáskörét gyakorolja. Szerepe
azonos az addigi kolozsvári központú Egyházi Képviselő Tanácséval.
Az Egyházi Igazgató Tanács egyházi elnöke Józan Miklós esperes, világi elnöke -
főgondnoki hatáskörrel - dr. Hajós Béla miniszteri tanácsos, titkára Bíró Lajos lelkész, jegyzője egyházi részről
Barabás István lelkész, világi részről dr. Dési Ferenc táblabíró, jogtanácsosa br. dr. Daniel Gábor ügyvéd. Az
E.I.T mellett három: pénzügyi, nevelésügyi és jogügyi bizottság alakul, a nevükben hordozott munkakör
betö1tésére.
Az E.I.T megalakulását, feladatát és hatáskörét tartalmazó jegyzőkönyvet tudomásul és jóváhagyás végett
megküldik a Kormánynak, a miniszterelnöknek, a székesfővárosi Polgármesternek és az összes felekezet
főhatóságának. Ez év missziósmunkája kibővül Miskolccal és Szegeddel is. Az év nagy sikere az orosházi
„templomalap” létesítése és a Nőszövetség megalakulása- a budapesti egyházközség kebelében. 1924-ben az
egyházköri közgyűlés helye az a Dévaványa, melynek unitárius vallású lakói - akkori - legfőbb törekvése egy
olyan tanítói állás megszervezése, mely komoly lépést jelentene egy orosházi lelkészi állás létesítésére. E
dévaványai köri gyűlés foglalkozik egy leendő Misszióház létesítésének várható előnyeivel, a lelkészi fizetések
megállapításával és azokkal, segélyekkel, amelyek lehetővé teszik egyfelől egyházi kiadványok megjelentetését,
másfelől az Egyház fenntartását biztosítani. E kiadványok sorában megemlítendő az 1922-ben megjelenő
egyházközségi lap, az Unitárius Értesítő megjelentetésének biztosítása, az Egyházkör kiadványaként napvilágot
látó „Channing szelleme” című munka, majd a Nőszövetség kiadványa, mely Kis-biblia" címen a 3- 4. osztályos
elemi iskolások valláserkölcsi nevelésének segédeszkö
lelkészek „Nyugdíjalapja”. Ez évben is nagy lendülettel folyik a belmissziós munka. Így kerül sor a miskolci, a
szolnoki, a debreceni, a szegedi, a gyulai és a zalaegerszegi unitáriusok fölkeresésére és körükben istentiszteletek
tartására. A belmisszió erősödését jelenti a rendőrségi állományba tartozó unitáriusoknak tartandó
istentiszteletek.
1925-ben a köri közgyűlés helye Füzesgyarmat. A mezőberényi unitáriusok építkezési tervekkel, foglalkoznak. E
EGY AZ ISTEN
közgyűlés jegyzőkönyve örökíti meg azoknak nevét, akik a szórványokban élő unitárius tanulók hitoktatását
végzik. Ezek: Budapesten Bíró Lajos lelkész, Makón Gál Zsigmond tanár, Szegeden - dr. Borbély Andor
egyetemi tanársegéd, Debrecenben Gál Dezső ny. igazgató, Szolnokon Botár Imre tanár, Kaposváron Vass
Miklós tanár, Gyulán József Dezső tanár, Kecskeméten Buzogány Lajos tisztviselő, Rákospalotán Jancsi László
/később Iván / teol. hallgató (Magyarországon Iván László fejtett ki értékes irodalmi és
vallásoktatói tevékenységet, aki az Unitárius Irodalmi Társaság tagja, elnöke, és az Unitárius Értesítő
szerkesztője volt). Működési helyük meghatározza azokat a városokat, amelyekben lehetőség nyílhat önálló
egyházközség létesítésére.
A „nagy politika” alakulása kedvezőtlenül hat az unitárius egyház életére. A román kormány nem engedélyezi a
kolozsvári püspökségnek a Magyarország területén levő egyházközségek adminisztrálását és a Magyar
Külügyminisztérium, sincs olyan helyzetben, hogy e téren kezdeményező lépést tehessen. Így mindinkább
erősödik az erdélyi egyháztól való különválás kényszerűsége, mely az I világháborút lezáró békekötés
területváltozásaival ténylegesen be is következik.
Ez évben örvendetesen érlelődik a Misszióház létesítése. Az Angol - Amerikai Unitárius Társulat megküldi az e
tárgyban hozott irányelveit, mely komoly lépésnek számit a Misszióház megvalósulása felé. A lelkesedés oly
nagy, hogy az Igazgató Tanács megbízást ad dr. Tóth György atyánkfiának, egy olyan szabály tervezet
készítésére, mely meghatározná a leendő Misszióház rendeltetését, célját és a budapesti egyházközséghez való
viszonyát. A belmisszió kérdésében megismétlődnek a múlt évi szórványlátogatások, és nagyobb súlyt kap a
főváros közelében levő Pestlőrinc, Kispest és Rákospalota unitáriusainak az egyházi életbe való bevonása.
A belmisszió során 7 vidéki szórvány meglátogatására kerül sor. Ingyenes angol nyelvtanfolyam indul be heti 4
órában.
Józan Miklós püspöki vikárius szerepkörének elismeréseként meghívást kap a magyar Felsőház tagjainak
sorába és kitüntetik a „Polgári Signum Laudis „érdemrenddel. Ugyanakkor az Országgyűlés két házának
ünnepélyes megnyitásakor a szokásos istentiszteleten egyházi beszéd tartására kérik föl. A Kör és az Állam jó
viszonyát tükrözi az unitárius dr. Kozma Jenő alsóházi tagsága is.
A Dunántúlon megalakul - 72 lélekkel- a Baranya-somogyi szórvány. A böhönyi leányegyházközség imaház
építésére készül. A debreceni leányegyházközség 3 évre bérbe adja 20 holdas birtokát, és imaház építésére kér
engedélyt. Füzesgyarmat kap a kormánytól a templom és az iskola fenntartására 2. 000,- pengőt, felszenteli
harangját és megünnepli fennállásának 25 -ik évfordulóját. Hódmezővásárhelyen özv. Kovács Józsefné 8 mázsás
harangot öntet 5. 000, - Pengő értékben. A kormány föl vállalja Pethő István hitoktató fizetését. A november 6-
iki kolozsvári Főtanácson sor kerül Jancsi László /Iván/ lelkész fölszentelésére.
1928-ban a köri gyűlést Debrecenben tartják, ahol ismét előtérbe kerül a magyarországi unitáriusok önálló egy-
házkerületbe szerveződésének kérdése. Elkészül a lelkészi nyugdíjintézet szabályzata, és sor kerül Debrecenben
az imaház fölszentelésére.
1932-ben a Misszióház gondozása alatt álló körlelkészség alakul a Duna -Tisza közén és a Dunántúlon lakó
szórványívek bevonásával. Az erdélyi „Anyaegyház” s benne a székelykeresztúri főgimnázium felső tagozatának
előmozdítására gyűjtést rendeznek. Július 6-án megünneplik Józan Miklós 40 éves lelkészi jubileumát.
1933-ban a püspöki vikárius tagja lesz az országgyűlés felsőháza közjogi -külügyi és közoktatási bizottságának.
EGY AZ ISTEN
Csíki Gábor pedig kormányfőtanácsosi címet kap.
1934-ben javaslat készül az Új Egyházi Szervezeti Törvény készítésére és Unitárius Lexikon kiadására. Baja és
Cegléd besorolásával elkészül az új szórványbeosztás. Kimondják egyhangúlag, hogy a lelkészek kinevezési joga
kimondottan a püspöki vikáriusé!
A szükségessé váló központi missziós lelkészi állásra Ferencz József jelentkezik.
1936-be.n a júliusi rendkívüli közgyűlésen bemutatásra kerül az Új Egyházi Szervezeti Törvény tervezete.
Fölszentelik Pestszentlőrincen az új templomot.
Kereki Gábor ötödik éves teológus gyakorlati évét Budapesten tölti. Kocsord Budapest filiájaként
leányegyházközséggé alakul és engedélyt kap templomépítésre.
1940-ben a püspöki vikárius Kereki Gábort Budapestre nevezi ki segédlelkésznek. Feladata Dunapatajon
vallástanítás és istentiszteletek tartása. Bartók Géza lelkész elhalálozásával megüresedik a Polgárdiban a lelkészi
állás.
Az ez évi augusztus 30.-i "Bécsi döntés" északerdélyt visszacsatolja Magyarországhoz.
Maga az a tény, hogy a mai Magyarország területén élő, részben az első világháborút követő politikai változás
után Erdélyből áttelepülő és részben az itt más egyházakból áttérő unitáriusok szervezett formában gyakorolják
vallásukat, az egyfelől az unitarizmusban rejlő összefogó erőnek, másrészt a hivatásérzetből áthatott lelkészi
munkának tudható be.
A második világháború után visszaálló határok következtében a mai Magyarország területén élő unitáriusok
ismét kénytelenek önálló egyházi életet gyakorolni.
1944 októberében az Erdélyből menekült Egyházi Képviselő Tanácsi tagokból megalakul az Unitárius Egyház
Ideiglenesen Budapesten működő Képviselő Tanácsa, mely első tevékenységéül számba veszi az Erdélyből
menekült egyházi alkalmazottakat (kb. 60 fő), segélyeket utal ki, és fizetés előlegeket folyósít.
1945-ben megalakul a (Csonka) Magyarországon lakó egyházi tanácsosokból az Egyházi Intéző Bizottság, mely
- átmenetileg - magára vállalja az Egyház kormányzását, képviseletét és ügyeinek intézését. Végrehajtó testülete
az Egyházi Képviselő Tanács. A március 13.-án alakuló Egyházi Intéző Bizottság felfüggeszti a Duna-
Tiszamenti Egyházkör (9. Kör) közigazgatási autonómiáját és megválasztja tisztségviselőit.
Egyházi elnök: Szent-Ivánnyi Sándor püspököt helyettesítő megbízással. Világi elnök:
br.dr. Daniel Gábor. Egyházi titkár: Ferencz József. Jogtanácsos: dr. Gyarmathy László és dr. Kozma Jenő
ügyvédek. Pénztárnok: dr. Bölöni András. Egyházi Képviselő Tanácsi tagok: Barabás István, Bencédi László,
dr. Bródy László, dr. Csíki Gábor, Győrfi István, Gyulai Tibor, dr. Málasíts Géza, Supka Géza, Szent-Ivánnyi
József és dr. Veres Gábor.
1945 szeptember 26-án meghal egyházunk kiemelkedő unitárius egyénisége, aki saját meggyőződéséből lett
EGY AZ ISTEN
unitárius Bartók Béla zeneszerző!
1947-ben a kolozsvári Egyházi Főtanács szentesíti a Magyarországi Unitárius Egyházalkotmány magyarországi

érvényességét és annak alkalmazási módját. A volt Magyarországi Egyházkör széleskörű autonómiát kap. A
kolozsvári Zsinat csupán a hittani kérdésekben való döntés, a papnevelés és a 3.-ad fokú fegyelmi bíráskodás
jogát tartja fenn magának. Ez évben (november 2.) megszűnik az Egyházi Intéző Bizottság, a budapesti
ideiglenes Egyházköri Tanács és a már 1945-ben felfüggesztett Duna-Tiszamenti Egyházkör.
Az egyház új vezetőtestülete (elnökség): Csíki Gábor, esperes, püspöki helynök, dr. Gál Jenő és Imreh Dénes
egyházköri főgondnokok, Barabás István és Szent-Iványi Sándor tb.esperes, püspöki helynök címet, dr. Kozma
György tb. egyházköri főgondnoki címet kap. Nagyjelentőségű eseménynek számít, hogy a magyar
törvényhozás elfogadja a felekezetek egyénjogosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez év március 15.-én
megjelenik az Unitárius Élet című egyházi folyóirat, melynek felelős szerkesztői az Egyházban vezető tisztséget
betöltő lelkészek.
1948-ban Egyházunk is felújítja a szabadságharc emlékét. Előadássorozat hangzik el a nagy idők nagy
unitáriusairól. Az Egyház jövőjét formáló nagy esemény az Egyház és az Állam különválasztását szentesítő
"Egyezmény" aláírása. Ennek egyházunk részéről aláírói: dr. Csíki Gábor, dr. Gálfalvi István és Gyallay Pap
Domokos . Az Egyezmény értelmében: közös bizottság jön létre a vallásügyi törvények
kidolgozására az Egyezmény bitsít-ja a szabad vallásgyakorlatot, illetve annak feltételeit, az Egyház elismeri,
hogy a Köztársaság törvényhozása mindezideig biztosította és bővítette a szabad vallásgyakorlatot, a Kormány a
vallásgyakorlathoz tartozó jogoknak tekinti az istentiszteleteket, a bibliaórákat, a tanácskozásokat, az
evangelizációkat, a sajtó-missziót, a biblia- és iratterjesztést és a szeretetmunkát.
Az Egyezmény értelmében az Egyház az istentisztelet rendjébe beiktatja a Magyar Köztársaságért, az
államférfiakért, a kormányért, az egész magyar nép jólétéért és a békéért való könyörgést. Államosítják a
közoktatási jellegű iskolákat, az addigi egyházi jellegű tanárokat és tanítókat az állam átveszi, a füzesgyarmati
iskola tanterme gyülekezeti célokat szolgál, az iskolában kötelező vallástanítás szabadon történhet. Az
Egyezménynek anyagi kitételei a következő években az Egyház biztos anyagi feltétellét jelentik. Több pontjának
betartására mindkét fél nagy súlyt helyez. Az Egyezmény biztosítéka az Unitárius Egyház további működésének.
Ez időtől kezdve az Unitárius Egyház is az Állam felügyelete alatt működik. Ennek következménye az állami
szervekkel való szoros együttműködés, illetve az állam politikájának egyházi keretek közötti elfogadása. Az
Egyezmény az 1971-es évektől a 80-as évek végéig mind nagyobb mértékben érezhető, úgy pozitív, mint negatív
hatásában. Pozitív hatása az egyház működhetősége, negatív a cselekvési és szólási szabadság csökkenése. Ide
sorolható az egyház korabeli jegyzőkönyveinek eltüntetése, ami az egyház történetének megírásánál az
Unitárius Élet c. lap közlésére történő támaszkodást igényli. Ez évben, egyházunkban Lelkészképző Intézet
létesül. Előadássorozat indul "Világiak teológiája" címen. Az évi közgyűlés kimondja a nők egyénjogosítását és
kijelenti, hogy a közgyűlés nem lehet személyek harca.
EGY AZ ISTEN
1950-ben az egyház lelkészszentelő Zsinati Közgyűlést tart. Ezen felszentelik Bencze Márton Duna-Tiszaközi,
Bajor János füzesgyarmati, Szász János polgárdi, Huszti János szintén Duna-Tiszaközi és dr. Jakab Jenő
Kocsordi lelkészt.
1951-ben a Köri Tanács megállapítja, hogy, mert a Misszióházban nem folyik missziói tevékenység, ezért annak
missziói jellegét hatályon kívül helyezi. Érvényben hagyja a Hőgyes Endre utcai ház (Misszióház) vagyonjogi
helyzetét és a használatát szabályozó megállapodást és az épületben levő templomot, gyülekezeti termet, két
lelkészi lakást és az irodákat átadja a budapesti egyházközségnek azzal, hogy azok egységes intézkedésekkel
kezeltessenek
1952-ben előtérbe kerül a lelkészi utánpótlás kérdése. Ezt a kérdést a Köri Tanács "Egyházi és Vallástudományi
Bizottság" létesítésével kívánja megoldani. Tehermentesítés céljából napirendre kerül a magyarkúti egyik
beépítetlen telek értékesítésének kérdése. Kimondják, hogy az esperes-püspöki helynök ne legyen parókus
lelkész. Az év folyamán, sajnálatos módon nem folyik rendszeres vallásoktatás. A november 16.-i Köri Tanács
meghatározza a magyarországi anya-, társ-, leány- és szórványegyházközségek helyét. Anyaegyházközség
Budapesten, Debrecenben, Füzesgyarmaton, Hódmezővásárhelyen, Kocsordon és Pestlőrincen van, de ide
sorolódik a Duna-Tiszaközi és Dunántúli szórványegyházközség is. Leányegyházközségek Szegeden,
Orosházán, Miskolcon és Pécs környékén vannak. Társegyházközség Dévaványa és Dunapataj.
Szórványegyházközség egy van: Eger.
1953-ban sor kerül a Hőgyes Endre utcai épület államosítására. Az épület 25 %-a marad egyházi tulajdonban.
1955-ben megállapítást nyert, hogy az államsegélyen kívül nincs az egyháznak semmi jövedelme. 1956-ban a
politikai eseményekre való tekintettel az egyházban Elnöki Tanács alakul Csíki Gábor, Ferencz József, Pethő
István, R.Filep Imre, dr. Kozma Jenő és dr. Nyiredy Géza részvételével. Számbaveszik az egyházat ért
veszteségeket.
1957-ben Csíki Gábor esperes-püspöki helynök nyugalomba vonul. Az Egyház megválasztja az egyház új
tisztikarát, 6 évre: Esperes-püspöki helynök: Pethő István, Köri jegyző: R.Filep Imre, Főgondnok: dr. Gálfalvi
István és Ferencz József, Közügyigazgató: Győrfi István, titkár-előadó: dr. Nyiredy Géza, Pénztáros: Miklós
Károly, Számvevő: Simon András, Jogtanácsos: dr. Kozma Jenő.
1956- ban egyházi szolgálatra jelentkezik a szegedi származású átmenetileg Erdélyben szolgált Kelemen Miklós
lelkész.
1966-ban Pethő István püspöki helynök nyugdíjba vonul. A "lelkészi Kollégium"
javaslata alapján az új esperes-püspöki helynök: R.Filep Imre . Köri felügyelő gondnok:
Ferencz József, Főjegyző: Bencze Márton, Közügyigazgató: Bajor János, Számvevő: Józan György, Pénztáros:
Győrfi István, Jogtanácsos: dr. Kozma Jenő. Teológiai Intézet Igazgatója: Győrfi István, az Állandó Vegyes
Bizottság elnöke: dr. Bartalis Ákos. Az új egyházvezetőség mindent elkövet az állammal való jó viszony
EGY AZ ISTEN
megtartására, az egyházi törvények korszerűsítésére és a külföldi kapcsolatok elmélyítésére

1971-ben Zsinati Főtanács tartására kerül sor. R.Filep Imre elhalálozásával időszerűvé válik az egyház újabb
vezetőségének választása. Miután az Állam hozzájárul a Magyarországon élő unitáriusok püspökséggé
szerveződéséhez, az októberi Zsinati Főtanács az Állami Egyházügyi Hivatal előzetes hozzájárulásával
püspöknek a lelkészi képesítéssel rendelkező, jelenlegi főgondnokot, dr. Ferencz Józsefet
választja. Főgondnok: Bartók Béla ifj , Főjegyző: Bajor János, Főgondnokhelyettes: Dr.
Gyarmathy László, Közügyigazgató: Huszti János, Előadó-titkár: Bencze Márton, Pénztáros: Mátéffy Géza,
Számvevő: Józan György, Jogtanácsos: dr. Kozma Jenő, a Teológiai Intézet igazgatója: Győrfi István,
Könyvtáros-levéltáros: Szász János.
1977-ben sor kerül a mai Magyarország területén a második püspökválasztási Zsinatra. 1977 szeptember 18.-i
Budapesten zajló püspökválasztó Zsinat püspöknek, újabb hat évre dr. Ferencz József addigi püspököt választja
meg. Főgondnok: Bartók Béla.
A püspök jelen van az Országos Béketanács parlamenti ülésén.
1979-ben egyházunk jelen van az Ökumenikus Tanács munkájában, az angliai unitáriusok Manchaster-i
Főtanácsi ülésén, a hollandiai IARF értekezletén, Budapesten a Dávid Ferenc utcában (2.sz.) Dávid Ferenc
emléktáblája leleplezésén, a MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz Kutató Csoportjának Baranya
megyei siklósi tudományos tanácskozásán (május 15-19).
A siklósi tanácskozáson résztvevő külföldi unitáriusok tiszteletére fogadást ad az Állami Egyházügyi Hivatal
elnöke. A MTA közgyűlése (május) rendes tagjai sorába választ két unitáriust: dr. Borbély Samu nyugalmazott
matematikai és dr. Szent-Iványi Tamás, állatorvos-tudományi tanár személyében. Augusztus 9.-én lezajlik a
Dávid Ferenc emlékév jegyében rendezésre kerülő Zsinat.
1980-ban egyházunk részt vesz a magyarországi egyházak Ökumenikus Tanácsülésén, az Országos Béketanács
ülésén (január 18).
Az egyház kiadja néhai dr. Varga Béla kolozsvári teológiai püspök tanulmányát "Dávid Ferenc és az unitárius
vallás" címen. Mozgalom indul "plusz egy példány" címen az Unitárius Élet c. lap kiadási költségeinek
fedezésére. Az Országos Béketanács Bartók Béla főgondnokot kitünteti a "Magyar Népköztársaság
Zászlórend"-jével.
1982-ben a Magyarországi Unitárius Egyház "Újesztendei nyilatkozatában" elítéli a nukleáris háború
fenyegetését és állást foglal az egyenlő feltételek melletti leszerelés mielőbbi megvalósulás mellett
1983-ban kiadásra kerül Szász János Dávid Ferenc munkásságát ismertető tanulmánya. Az idei könyvhét Kálvin
téren felállított protestáns könyvpavilonjában ismét árusítanak unitárius kiadványokat. Ez évben a püspököt 75.
életéve alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság zászlórendjével tünteti
ki, a főgondnok pedig 50 évvel ezelőtti mérnöki diplomája megszerzésének emlékére arany diplomát kap.
Október 15-16. napján az egyház Zsinatot tart Budapesten. Ezen hat éves időtartamra újra választja püspöknek
dr. Ferencz Józsefet, főgondnok: Bartók Béla, főjegyző-püspökhelyettes: Huszti János és Bajor János,
főgondnok-helyettes: dr. Kiss József és dr. Nyiredy Szabolcs, Teológiai Intézet igazgatója: Szász János,
közügyigazgató: Bencze Márton, számvevő: Latin György, pénztáros: Balázs Károlyné, jogtanácsos: dr. Szent-
EGY AZ ISTEN
Iványi Csaba és dr. Jakab Jenő, könyvtáros: dr. Kaplayné Schey Ilona, levéltáros: Szász János.
1984-ben az Országos Béketanács vezető testületébe beválasztják alelnöki tisztségbe Ferencz József püspököt.
1985-évtől egyházunk teljes jogú tagja az Országos Béketanács Egyházközi Bizottságának. A Teológiai Intézet
levelező tagozatot indít.
85'évben a püspök az Amerikai Unitárius és Univerzalista Egyház meghívására három hetet tölt az Egyesült
Államokban. Kocsordon elvégzik a templomtorony felújítását. Megjelenik Török Tamás "A vértanú" című
unitárius témájú regénye. Dr. Nyiredy Szabolcs Főgondnokhelyettest a Kőbányai Gyógyszerárúgyár műszaki
főtanácsadóját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tünteti ki. Kiss Mihály
volt csókfalvi (Erdély) lelkész, augusztus 24.-én köszönt be a hódmezővásárhelyi egyházközség lelkészi állásába.
Az idei Egyházi Főtanács helye a pestlőrinci gyülekezet temploma.
1988-ban sok erdélyi unitárius hagyja el ismét szülőföldjét. Ezeknek kérdéseivel a püspök az Unitárius Élet c.
lap áprilisi számában foglalkozik. Hazahozzák, és egyházunk szertartásával helyezik el a farkasréti temetőben
néhai Bartók Béla zeneszerző hamvait (július 7.).
Az október 15-16. napján tartott Zsinati Főtanács a nyugalomba vonuló Ferencz József püspök
utódjául Huszti János budapesti lelkészt választja meg. Püspök helyettes: Bencze Márton,
főgondnok: Bartók Béla, főgondnok helyettes: dr. Nyiredy Szabolcs, közügyigazgató: Orbókné Szent-Iványi
Ilona, számvevő: Fülöp Julianna és Kiss István, a Teológiai Intézet igazgatója: Szász János, a Teológiai Intézet
felügyelő gondnoka: Mikó István, pénztáros: Balázs Károlyné, könyvtáros: Kaplayné dr. Sey Ilona, levéltáros:
Szász János, jogtanácsos: dr. Szent-Iványi Csaba és dr. Jakab Jenő.
Ez évben a Kocsordi egyházközség megünnepli temploma építésének 50. évfordulóját
Ismét megalakul a Magyar Cserkész Szövetség melynek országos társelnöke dr. Nyiredy Szabolcs figondnok-
helyettes.
Kocsord új lelkészt kap: Nyitrai Levente, Erdélyből áttelepülő lelkész személyében1991-ben egyházunk
részvételével zajlik a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának erdélyi biblia adományozó körútja, az
IARF Végrehajtó Bizottsága közös összejövetele, az angliai Unitárius Egyház évi közgyűlése, és Göncz Árpád
köztársasági elnök egyházi vezetőkkel történt találkozása.
Ez év Húsvét hétfőjén kerül sor a János Zsigmond Unitárius Cserkészcsapat ünnepélyes fogadalomtételére.
Füzesgyarmaton felszentelik a megújított templomot. Az Egyház Dunafüreden egy 300 négyszögöles beépített
telket vásárol Szociális Otthon céljaira. Újra indul az ifjúsági Bibliakör. A Dávid Ferenc Egylet ünnepi ülése
Orbán Balázsnak és Kriza Jánosnak szentel emlékünnepet. A Képviselő tanács megbízza a Köri Tanácsot, hogy
készítse el a teológiai Intézet Működési Szabályzatát.
Szeptember 30-án Huszti János püspök lemond püspöki állásáról. A Képviselő tanács elfogadja a lemondást
A Budapesti Egyházközség új lelkészt választ Orbókné Szent-Iványi Ilona személyében.
Elnökség a titkári teendők elvégzésére megbízza ifj. Bencze Márton afiát.
Győr még ebben az évben önálló egyházközséggé alakul köszönhetően Göncz Mihály nyugalmazott lelkész
lelkiismeretes, egyházszerető munkájának.
1993-ban, elhalálozik a Dávid Ferenc Egylet elnöke, Török Tamás.
Az Egyház a tordai Országgyűlés 425 éves évfordulója emlékére teológiai Konferenciát rendez, melyen meghívás
folytán részt vett Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke is.
1994 március 26-án megtartott Képviselő Tanácsi ülés kimondja, hogy a MUEgyház lelkészt csakis a Romániai
Unitárius Egyház hozzájárulásával fogadhat. Magyarországon unitárius lelkész csak az lehet, aki a Kolozsvári
Protestáns teológiai Intézet Unitárius karán végzi el tanulmányait, vagy ott érvényesíti valamely más egyetemen
megszerzett diplomáját.
Július 17-én elhalálozik Bartók Béla, a magyarországi Unitárius Egyház tiszteletreméltó főgondnoka.
EGY AZ ISTEN
A júliusi Képviselő tanács előkészületeket tesz a közelgő zsinat megszervezésére, megbízza az Unitárius Élet
szerkesztésével Bencze Franciskát, bizottságot jelöl ki a teológiai Intézet Szabályzatának kidolgozására.,
továbbá javasolja anyagi bázisok létesítését.
Elhalálozik Dr. Ferencz József püspök.
Egyházunk november 12-13 napjain tisztújító Zsinatot tart, mely alkalommal megválasztja az Egyház új
vezetőségét. Püspök: Bencze Márton , főgondnok: Dr. Múrvay Sámuel, főgondnok
helyettes Mikó István, egyházi főjegyző: Orbókné Szent-Iványi Ilona, közügyigazgató: Nyitray Levente,
jogtanácsos: Dr. Kaszai Csaba, könyvtáros: Muszka Ibolya.
Az egyházközségek közös megegyezéssel létrehozzák az Unitárius Alapítványt.
A Hőgyes Endre utcai gyülekezet új lelkésze: Kászoni József, aki a romániai homoródszentmártoni
gyülekezetből érkezik.
A Romániai Unitárius Egyház vállalja a Magyarországi Unitárius Egyház részére a lelkészképzést.
1996-97-98-99 –2000 években az Egyház ügyeit Elnökség végzi.
Dr. Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság Elnöke látogatás tesz Rázmány Csaba lelkész meghívására a
Pestszentlőrinci unitárius Egyházközség templomában, ahol beszédében nehezményezi, hogy a Magyarországi
Unitárius Egyház mindannak ellenére, hogy rengeteget tett hazánk nemzetmegtartó erejének növelésért, a
valláserkölcsi élet maradandóvá tételéért, mégsem szerepel a történelmi egyházak sorában. Reményét fejezte ki,
hogy ez a tévedés hamarosan kijavításra kerül, ami sajnos azonban mindmáig nem történt meg.
2000-ben az Egyházi Képviselő Tanács elhatározza a Budapesti Egyházközség megosztását, vagyis
szétválasztását, két templom két egyházközség státusra.
2001-ben Püspökválasztó Zsinatra, új tisztségviselők megválasztására, valamint lelkészszentelésre (Szász
Adrienne, Sándor Gy. Mátyás, Miklósi-vári Katalin) és az egyházközségi zászlók, átadására kerül sor. A
választások eredményeként az új püspök: Rázmány Csaba, egyházi főjegyző: Balázsi László, főgondnok: Mikó
István, főgondnok helyettes: Demján Sándor, közügyigazgató: Nyitray Levente, főszámvevő: Fülöp Júlia, Teol
Intézet főgondnoka: Gergely Felicián, Könyvtáros: Muszka Ibolya, Gazdabizottsági tagok: Romvári Etelka,
Demján Sándor, Pálffy László, Gergely Felicián, nyugdíjbizottsági tagok: Balázsi László és Nyitray Levente.
Zsinat tudomásul veszi és elfogadja a Budapesti Egyházközség kettéválasztását, döntést hoz Dunafüred és
Magyarkút kérdésében. Végezetül tudomásul veszi és támogatja Léta Sándor erdélyi lelkész Magyarországra
való áttelepülését, és másodlelkészkénti foglalkoztatását.
A vezetőségében is megújuló Egyház igyekszik mindenben visszatérni a tőrvényesség útjára, és megvetni
keresztény Unitárius Egyházunk életének új alapjait, mely annak megerősödéséhez, elismeréséhez, és
felvirágoztatásához vezethet.
Kelemen Miklós, lelkész közlésének rövidített változata.
Tartalom
A MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ ISTENTISZTELETI ÉS

SZERTARTÁS RENDJE
a NÉGYSZÁZ ÉV 1568-1968 felhasználásával.
Istentiszteletünk és szertartásaink, hitelveink fejlodésével párhuzamosan alakultak. Ez alól kivételt képeznek
EGY AZ ISTEN
történelmünknek azon korszakai, midőn idegen hatalmi tényezők istentiszteletünkre és szertartásainkra tőlünk távolálló
hitelvek megvallását kényszerítették. Első liturgusunk Dávid Ferenc, aki az istentiszteletet és a szertartásokat, "az
emberhez nem illő, és nem üdvösséges ceremóniáktól" megtisztítva, a lehető legegyszerűbb formában és
mozzanatokban állapította meg. Az istentisztelet éneklésből, imádságból, bibliaolvasásból és írásmagyarázatból állott,
és áll ma is. Az istentisztelet főbb mozzanatai: ének, könyörgés, egyházi beszéd, könyörgés, megáldás és énekű A
szomorú emlékű 1638. évi dési egyezség őrzi azt az erőszakkal ellenünk hozott határozatot, mely szerint az unitáriusok
Krisztus imádására és segítségül hívására köteleztetnek. Az 1671. évi Kövendi zsinat megtiltja, hogy "az eklézsiákban
babonáskodások gyakoroltassanak".
Általában a 17. és 18. században több zsinat foglalkozik istentiszteleti és szertartási kérdésekkel. A Habsburgok
elnyomó politikája azonban e nemes terv keresztülvitelét megakadályozta. Az 1857. évi Főtanács ágendáskönyv
összeállításával bízza meg Székely Mózest, aki el is készíti azt. Sajnos ez a munka is csak kéziratban van meg. Kis
szertartási könyvet állított össze később Kriza János püspök. 1875-ban Ferencz József kiadja az unitárius
ágendáskönyvet, majd az "Unitárius kis tükör" c. 1878-ben megjelent munkájában röviden ismertette az Unitárius
Egyház istentiszteletét és szertartásait.
Az unitárius istentisztelet és szertartások célja
Az Unitárius Egyház, mint az egyetemes keresztény egyháznak egy része, elismeri az istentisztelet és szertartások
gyakorlásának a szükségességét, azonban a cél megjelölését illetően a többi felekezetektől eltér. Istentiszteletünk és
szertársaink célját Jézus példájára két szélsőség között jelöljük ki: az egyik a szertartási formalizmus, mely a
ceremóniáknak nagy szerepet biztosít, sőt az egész vallásos életet a szertartások (szentségek) gyakorlásában jelöli meg;
a másik a túlzott racionalizmus, mely a legjelentékenyebb szertartásnak sem tulajdonít fontosságot. A két szélsőség
között állva azt valljuk, hogy a szertartás szükséges, de nem egyedüli és kizárólagos eszköze az üdvösségnek. A
szertartások nem arra valók, hogy gépiesen közvetítsék az isteni kegyelmet és az ezzel összekötött üdvösséget, amint
liturgiai szaknyelven mondjuk: nem opus operarum jellegűek. A szertartások nem csatornák, amelyeken át gépiesen
közvetítődik Isten kegyelmi ereje, hanem amint káténk mondja: kötelességeinkre figyelmeztető eszközök, hogy általuk
Jézus példája követésére és a jó cselekedetek gyakorlására buzduljunk. Mi unitáriusok az ún. értékkereszténység
álláspontján vagyunk. Jézus az ember szellemi és jellemi megváltozását akarta. Ezért élt, tanított, és halt meg a
keresztfán, hogy példát állítson élénkbe, miképpen kell állati természetünket leküzdeni és emberi természetünk
nagyszerű eszményeit, megvalósítani, más szóval nemesíteni, igazán emberré válni. A szertartás ennél fogva nem lehet
cél, csupán eszköz, út a cél felé. Az eszközt, pedig soha nem szabad a céllal felcserélni. Első tehát a nevelés, s az után
jöhet a szertartás, mely ábrázol egy szellem-erkölcsi folyamatot, de nem helyettesíti. Innen következik, hogy a
szertartás önmagában senkit sem üdvözít; ez az embernek magának tudata, valláserkölcsi átalakítására irányuló
erőfeszítése, tevékenysége nélkül semmit sem ér. A szertartás tehát nevelő eszköz út Jézuson keresztül a tökéletesség
felé, Isten felé, az ő országa felé. Célja kifejezni, ápolni, fokozni, teremteni, építeni az emberben a tanítványt. Hatni az
értelemre, a szívre és az akaratra egyaránt; munkálni a keresztény személyiség kialakulását az emberben. Ilyenformán,
az istentiszteletnek és a szertartásoknak nem tulajdonítunk csodatevő erőt, és azt sem valljuk, hogy ez által Isten
akaratát megváltoztathatjuk. Ellenkezőleg, amint Ferencz József is tanította: "A szertartás az Isten akarata iránti
keresztény önmegtagadás jellegével bír."
Szertartásaink alapelvei
a) A szertartás emberi cselekmény isteni célkitűzéssel.

b) Liturgiai cselekményeink folytonos fejlődési lehetősége biztosított.
c) Alapelvünk az egyéni és közösségi szempontok figyelembe vétele.
d) Az unitárius szertartásnak összhangban kell állania a kultúra követelményeivel.
e) Szertartásainkban, anélkül, hogy egységük megbomlanék, érvényesülnek a történelmi, hagyományos és népi
tartalmak.
f) Haladó tartalmuknál, és humanista jellegüknél fogva szertartásaink nem ütköznek az állami törvényekkel.
g) Szertartásainkban a fő cél, hogy az egyetemes papság elve, valamint a papi kizárólagosság elve között a helyes
középút létrejöjjön.
A templom
EGY AZ ISTEN
Noha vallásunk egyik fő tanítása, hogy Isten nem kézzel csinált templomban lakik (Ap Csel 17: 24), hanem lélekben és
igazságban imádandó (Ján 4: 24), mégis az istentisztelet és a szertartások sajátos helyének a templomot tekintjük.
Templomaink fehér falaikkal, széles ablakaikkal általában kifejezik vallásunk lényeges jellemvonását: a világosságot.
Építészeti stílusukat illetően igen tarka kép áll előttünk. Az ősszékely fatornyos stílustól a gótikán át, a legmodernebb
szabad stílusig mindenfajta templomunk van. Templomaink főbb részei: a torony a harangokkal, a szószék (legtöbb
helyen a koronának nevezett dísszel), úrasztala, ülőpadok, valamint a karzat az orgonával. A berendezés alapelvéül az
a protestáns gondolat szolgál, mely szerint az istentisztelet középpontjában a tanító szónoklat áll. Ezért templomaink
központját a szószék és az úrasztala képezik.
Istentiszteleti és szertartási tárgyak
Istentiszteleti és szertartási tárgyaink a következők: Biblia, imakönyv, énekeskönyv, orgona, úrvacsorai edények,
keresztelő pohár, harang, palást és gyászlobogó. Szertartásainkban három szimbólumunk van: a kenyér és a bor az
úrvacsoránál és a tiszta víz a keresztelésnél. Előbbiek Jézus megtöretett testét és kiontott vérét, utóbbi a lélek
tisztaságát és ártatlanságát jelképezik. Az istentisztelet és szertartások végzésekor kétféle testtartás szerepel: állás (ima
és alapige felolvasás közben), és ülés (prédikáció hallgatás közben).
Egyházi éneklés
Az éneklés az istentiszteletnek az a mozzanata, mely által a hívek cselekvőleg bekapcsolódnak az istentiszteletbe. Az

éneklés elsegítését szolgálják énekeskönyveink, amelyek néhol a templom padjaira is kitéve várják az énekelni szerető
híveket. Énekeskönyvünk története hitelveink kialakulásának történetével párhuzamos. Uzoni Fosztó szerint az első
énekeskönyv az 1566 körül szerkesztett német nyelvű zsoltároskönyv. A második énekeskönyvünk az 1582 táján
Bogáti Fazekas Miklós által készített zsoltárfordítás, melyet az unitáriusok hosszú időn át használtak, csak kéziratban
maradt fenn. A jelenleg használatban levő énekeskönyvünk első kiadása, napjainkig nyolc kiadást ért meg, és 320
éneket tartalmaz. Az énekek a következő szempontok szerint csoportosulnak: kezdő, köz, vasárnapi, hétköznapi,
töredelmes, ünnepi, úrvacsorai, zsoltárok, alkalmi, vigasztaló, záró és temetési énekek, valamint az új énekek.
Ima, imádkozás
Az ima Istennel való személyes kapcsolatunk élményeinek emberi szavakban való kifejezése. Az unitárius embernek
olyan imára van szüksége, mely az o sajátos hitélményét fejezi ki. Minthogy ez az élmény egyéni, az imádságnak is
többé-kevésbe egyéninek, azaz szabadnak kell lennie. Mi unitáriusok a szabad, kötetlen imádkozásnak vagyunk a
hívei. Úgy imádkozunk, ahogyan a lélek adja nekünk imádkozni. Imáinkban a gyülekezet lelki állapotát,
szükségérzetét, lelkiismereti, Isten utáni vágyakozását igyekszünk kifejezni. Vallomásainkban nem annyira a bűnt, az
elesettséget, mint inkább a megjavulás, felemelkedés lehetőségét hangoztatjuk. Imáink hangulata pozitív, építő és
optimista hangulat. Istenhez nem úgy fordulunk, mint abszolút szuverén úrhoz a rab, hanem mint szerető jó atyához a
bízó lelki gyermek. Tartózkodunk attól, hogy a természeti és társadalmi törvényekkel ellenkező dolgokat kérjünk
Istentől. Kéréseink tárgya nem a vágy, vagy szükségérzet tényleges tárgya, hanem olyan személyes képességek,
melyekkel óhajunk tárgyát elérhetjük, megvalósíthatjuk. Így pl. nem kenyeret kérünk, hanem erőt és képességet ahhoz,
hogy a kenyérért dolgozhassunk. Imádkozunk egymásért, családunkért, egyházunkért, hazánkért és a világ békéjéért.
Prédikáció
Istentiszteletünk legfőbb cselekménye az egyházi beszéd vagy prédikáció. Az unitárius prédikáció nem puszta
igehirdetés, vagyis nem az "öntevékeny", az ember cselekvő magatartása nélkül is ható ige gépies közvetítése; nem
propaganda vagy reklámtevékenység az egyház és szertartásai mellett; nem közismereteket terjesztő előadás; nem
szórakoztató vagy esztétikai élményt nyújtó megnyilatkozás; nem a moralizálás eszköze; nem teológiai álláspontok
szócsöve; nem vallási polémiák módszere; nem is írásmagyarázat, és nem politikai disszertáció. Az unitárius egyházi
beszéd nevel, keresztény jellemet formáló, jézusi személyiséget építő tevékenység. Eszköze a nyelv, módszere a tiszta
EGY AZ ISTEN
és érthető magyar nyelven való közlés, célja az értelem felvilágosítása, a hit és lelkiismeret felébresztése, a cselekvő
akarat Istenországa irányába való megindítása. Egyházi beszédeink bibliai textusból indulnak ki, de felölelik az
egyetemes isteni kinyilatkoztatás egyéb területeit is.
Istentisztelet
Az istentisztelet, négy évszázad alatt szerkezetében alig változott. Alapelemei: ének, ima, bibliaolvasás, és prédikáció.
Mozzanatainak sorrendje megfelel a logika és a valláslélektan törvényeinek: kezdőének, derekas ének, ima, úri ima,
közének, textusolvasás, prédikáció, csendes ima, áldás és ének.
Keresztelés
A keresztelés káténk megállapítása szerint az a vallásos szertartás, amellyel az embert a keresztény egyház tagjai közé
felvesszük. A keresztelés tehát nem ördögűzés, nem az eredeti bűn lemosása, nem üdvszerző eljárás, nem is babonás
ténykedés, hanem egyszerűen és világosan: felvételi, beiktatási szertartás. Célja: megköszönni Istennek a
gyermekáldást, kifejezni ünnepélyes formában a szülők örömét és boldogságát; figyelmeztetni a szülőket,
keresztszülőket és a gyülekezetet azokra a kötelességekre, melyek teljesítése által a gyermek ténylegesen kereszténnyé,
azaz Jézus tanítványává válik. A gyermeket kereszténnyé nem a szertartás ténye teszi, hanem az a nevelő tevékenység,
mely a keresztelés alkalmával kezdetét veszi, s amelynek vállalására a gyermek hozzátartozóit ünnepélyesen
elkötelezzük. A kereszte1ésnek lehetőleg a templomban kell történnie a következő szertartásrend szerint: ének,
előfohász, textus, ágenda, ima, úri ima, a keresztelés cselekménye és áldás.
Úrvacsora
Az úrvacsora Jézus által rendelt szertartás. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Jézus emlékként hagyta tanítványaira és
követőire. "Valahányszor ezt cselekszitek, az én emlékezetemre tegyétek". Kár, hogy a történelmi kereszténység a
Jézusra való emlékezésnek ebből a páratlanul szép eszközéből dogmát készített, az átlényegülés dogmáját. Az
úrvacsora a dogmakereszténység felfogásában a leghathatósabb üdvszerző cselekmény. Szerintünk is tekinthető
üdvszerző szertartásnak, csakhogy egészen más értelemben. Hitünk szerint az úrvacsora Jézusra emlékeztet, példája
követésére buzdít, s ennek rendjén megteremti a lelek, alanyi feltételét, hogy bűneinket elhagyjuk, megjavuljunk,
megtisztuljunk, Istenhez jussunk, azaz üdvözüljünk. Jézussal együtt mi sem tulajdonítunk az úrvacsorának csodatevő
képességet, és gépiesen ható erőt. Az úrvacsora, mint maga Jézus is, út az üdvösség felé, Isten felé, a tökéletesség felé.
Ez az út nem visz minket olyan értelemben, mint a mozgólépcső, ugyanis nekünk haladnunk kell, mert amennyit
megyünk Isten felé, annyit fog Ő is felénk jönni.. Az út csak elhatárol a térben, és irányt mutat, de magát a mozgást a
cél felé, magunk kell, megtegyük. Az úrvacsora kenyérből és borból áll. A kenyér Jézus megtöretett testét, a bor Jézus
kiontatott vérét, jelképezi vagy ábrázolja. Az úrvacsora anyagi feltételei ennélfogva nem hordozói, hanem ábrázolói
Jézusnak, nem őt magát adják nekünk, hanem utat mutatnak feléje. E cselekményben a legfontosabb az előkészület,
valamint az úrvacsora felvételének pillanatában saját lelkiismeretünk, és Isten előtt vállalt erkölcsi kötelezettségünk
betartása. Az előkészület főbb mozzanatai: őszinte önvizsgálat, illetve hibáink, bűneink számbavétele, elítélése,
megbánása; fogadalomtétel arra, hogy soha többé hibát, bűnt nem követünk el; az ellenünk vétkezőknek megbocsátunk,
akiknek mi vétettünk, azoktól bocsánatot kérünk; sokat és szívünkből imádkozunk, mindenekkel jót teszünk; s hogy
mindezt minél hathatósabban gyakorolhassuk, Jézusra gondolunk, evangéliumának berkeiben járunk. Mi unitáriusok
évenként négyszer veszünk úrvacsorát: karácsony, húsvét, pünkösd, valamint az őszi hálaadás ünnepén, szeptember
utolsó vasárnapján. Az úrvacsoraosztás szertartási sorrendje: istentisztelet, úrvacsorai felhívás, úrvacsorai ének, textus,
ágenda, úri ima, úrvacsoraosztás, záró ima, áldás és záróének.
Konfirmáció
Amint neve is mutatja ez a szertartás a hitben való megerősödés szertartása, a gyermek ünnepélyes átlépése az
ifjúkorba, s ezzel kapcsolatban keresztény elveinek öntudatossá válása. A konfirmáció lényeges mozzanata:
fogadalomtétel és az úrvacsora. Szertartási sorrendje: istentisztelet, ima, ének, kikérdezés, fogadalomtétel, úrvacsora,
egyháztaggá fogadás, megáldás és záróének.
Esketés
EGY AZ ISTEN
A család mint a társadalom alapszervezete, igen fontos, hogy az valláserkölcsi keretek között induljon el. Az esketési
szertartás lehetőleg a templomban (de történhet máshol is), ünnepélyes keretek között megy végbe. Mi unitáriusok az
esketésnek sem tulajdonítunk misztikus, vagy szentség jelleget. Célunk az, hogy a házasulandók előtt a családi életre
vonatkozó isteni kinyilatkoztatást előtárjuk, azt megmagyarázzuk, s az abból folyó kötelességeik teljesítésére
figyelmüket felhívjuk, és a hűségeskü szövegében foglaltakat a lelkükre kössük. Az esketés szertartási sorrendje:
alkalmi ének, előfohász, majd textus, esketési ágenda, ima, úri ima, az esketési formula és a megáldás.
Temetés
A temetés hitfelfogásunk szerint nem arra való, hogy a halott síron túli állapotát befolyásolja. A temetés a halott
koporsója mellett, nem a halottnak, hanem az élőknek szól. Célja: a halál fogalmának helyes értelmezése; a halott
életének pozitív kiértékelése, nevelőértékű tartalmának kiaknázása; a gyászolók vigasztalása; Isten hatalmának
érzékeltetése; az örökéletbe vetett hit elmélyítése; a végbúcsú megrendítő hangulatának pozitív és építő mederbe való
terelése. A temetési szertartás menete: ének, ima, közének, textus, halotti beszéd, búcsúztató, ima, áldás és ének.
Temetéseinken számos népi szokás is érvényesül. Az unitárius istentisztelet és szertartás lényegét legjobban Jézusnak a
következő tanítása foglalja össze: "Az Isten lélek; és a kik ot imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják."
(Ján 4: 24.)
Tartalom
MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ VEZETŐSÉGE 1902-2004 KÖZÖTT:
1902-ig, mint egy egyházközség közvetlenül Kolozsvárról volt irányítva.

1902-től 1920-ig, a jelenlegi Magyarország területén élő unitáriusok, mint az Unitárius Egyház 9-ik „Duna -
Tiszamenti Egyházköre”, szerves része volt az Erdélyben levő, kolozsvári központtal működő, akkori nevén
"Magyarországi Unitárius Egyháznak". Ennek a körnek a következő vezetősége volt:
Józan Miklós budapesti lelkész. Főgondnokok: br. Daniel Gábor, a képviselőház akkori elnöke és Kovács József,
hódmezővásárhelyi földbirtokos, téglagyáros.
1920-tól az esperes püspökhelyettesi hatáskörrel rendelkezik.
A Trianoni békeszerződés után, 1923-ban megalakult az Egyházi Igazgató Tanács, melynek egyházi elnöke Józan
Miklós esperes, püspöki vikárius; világi elnöke - főgondnoki hatáskörrel - dr. Hajós Béla miniszteri tanácsos,
titkára Bíró Lajos lelkész, jegyzője egyházi részről Barabás István lelkész, világi részről dr. Dési Ferenc táblabíró,
jogtanácsosa br. dr. Daniel Gábor ügyvéd.
1925-ben Józan Miklós püspöki vikárius szerepkörének elismeréseként meghívást kap a magyar Felsőház tagjainak
sorába és kitüntetik a „Polgári Signum Laudis „érdemrenddel.
1940. év augusztus 30.-i, az „első Bécsi döntés" során Észak-Erdélyt visszacsatolja Magyarországhoz, így a
Magyarországi vezetés is Kolozsvárra tevődik vissza.
1944-ben, a második világháború után visszaálló határok következtében a „második Bécsi döntés” utána mai
Magyarország területén élő unitáriusok ismét kénytelenek önálló egyházi életet gyakorolni.
1944 októberében az Erdélyből menekült Egyházi Képviselő Tanácsi tagokból megalakul az Unitárius Egyház
Ideiglenesen Budapesten működő Képviselő Tanácsa.
Egyházi elnök: Szent-Iványi Sándor - püspököt helyettesítő megbízással.
EGY AZ ISTEN
Világi elnök: br. dr. Daniel Gábor.
1947-ben a Kolozsvári Egyházi Főtanács szentesíti a Magyarországi Unitárius Egyházalkotmány magyarországi

érvényességét és annak alkalmazási módját. Ez évben (november 2.) megszűnik az Egyházi Intéző Bizottság, a
budapesti ideiglenes Egyházköri Tanács és a már 1945-ben felfüggesztett Duna-Tiszamenti Egyházkör.
A Magyarországi Unitárius Egyház új vezetőtestülete (elnökség): Csíki Gábor, esperes, püspöki helynök, dr. Gál
Jenő és Imreh Dénes egyházköri főgondnokok, Barabás István és Szent-Iványi Sándor tb.esperes, püspöki helynök
címet, dr. Kozma György tb. egyházköri főgondnoki címet kap.
1957-ben Csíki Gábor esperes-püspöki helynök nyugalomba vonul. Az Egyház megválasztja az új tisztikarát, 6 évre:
Esperes-püspöki helynök: Pethö István, Köri jegyző: R.Filep Imre, Főgondnok: dr. Gálfalvi István és Ferencz
József.
1966-ban Pethö István püspöki helynök nyugdíjba vonul. A "Lelkészi Kollégium" javaslata alapján az új esperes-
püspöki helynök: R.Filep Imre, Köri felügyelő gondnok: Ferencz József.
1971-ben Zsinati Főtanács tartására kerül sor. R.Filep Imre elhalálozásával időszerűvé válik az egyház újabb
vezetőségének választása. Miután az Állam hozzájárul a Magyarországon élő unitáriusok püspökséggé
szerveződéséhez, az októberi Zsinati Főtanács az Állami Egyházügyi Hivatal előzetes hozzájárulásával püspöknek a
lelkészi képesítéssel rendelkező, jelenlegi főgondnokot, dr. Ferencz Józsefet választja. Főgondnok: Bartók Béla ifj,
Főjegyző: Bajor János, Főgondnokhelyettes: Dr. Gyarmathy László, Közügyigazgató: Huszti János.
1977-ben sor kerül a mai Magyarország területén a második püspökválasztási Zsinatra.

1977 szeptember 18.-i Budapesten zajló püspökválasztó Zsinat püspöknek, újabb hat évre dr. Ferenc József addigi
püspököt választja meg. Főgondnok: Bartók Béla.
1983. Október 15-16. napján az Egyház Zsinatot tart Budapesten. Ezen hat éves időtartamra újra választja
püspöknek dr. Ferencz Józsefet, főgondnok: Bartók Béla, főjegyző-püspökhelyettes: Huszti János és Bajor János,
főgondnok-helyettes: dr. Kiss József és dr. Nyiredy Szabolcs.
1988. október 15-16. napján tartott Zsinati Főtanács a nyugalomba vonuló Ferencz József püspök utódjául Huszti
János budapesti lelkészt választja meg. Püspök helyettes: Bencze Márton, főgondnok: Bartók Béla, főgondnok
helyettes: dr. Nyiredy Szabolcs.
1994. november 12-13 napjain a Magyarországi Unitárius Egyház tisztújító Zsinatot tart, mely alkalommal
megválasztja az Egyház új vezetőségét. Püspök: Bencze Márton, főgondnok: Dr. Múrvay Sámuel, főgondnok
helyettes Mikó István.
2001-ben a Püspökválasztó Zsinaton sor kerül az új tisztségviselők megválasztására.

Püspök: Rázmány Csaba, egyházi főjegyző: Balázsi László, főgondnok: Mikó István,
Főgondnokhelyettes: Demján Sándor, aki két év után lemond, helyébe a csonka ciklusra a Főtanács Kálnoki Kiss
Sándort választja.
Püspökök Főgondnokok
1. Homoródszentmártoni Bíró Sámuel 1718-1721
1. Dávid Ferenc 1568 - 1579. 2. Désfalvi Simon Mihály 1718-1723
2. Hunyadi Demeter 1579-1592. 3. Vargyasi Daniel Ferenc 1718-1747
3. Enyedi György 1592-1597. 4. Kénosi Sándor Gergely 1718-1728
4. Kósa János 1597-1601. 5. Gidófalvi Gábor 1718-?
5. Toroczkai Máté 1601-1616. 6. Bongardus János 1718-?
EGY AZ ISTEN
6. Radeczki Bálint 1616-1632. 7. Teleki Ferenc 1718-?

7. Csanádi Pál 1632-1636. 8. Vargyasi Daniel Péter 1723-1741
8. Beke Dániel 1636-1661. 9. Káli Kun István 1723-1736
9. Járai János 1661. április 7 - június 3. 10. Désfalvi Simon János 1732-1765
11. Szentiványi Henter János 1747-1752
(Két évig a püspöki tisztség betöltetlen maradt, 12. Petrichevich Horváth Boldizsár 1753-1778
mivel a háború miatt püspökválasztói zsinatot 13. Árkosi Benkő Rafay 1753-1761
nem lehetett tartani.) 14. Árkosi Benkő Ferenc 1761-1771
15. Ürmösi Maurer Sámuel 1771-1786
10. Koncz Boldizsár 1663-1684. 16. Petrichevich Horváth Ferenc 1778-1804
11. Szentiványi Márkos Dániel 1684-1689. 17. Ürmösi Maurer László 1786-1789
12. Bedő Pál 1689-1690. 18. Toroczkai Mihály 1789-1802
13. Nagy Mihály 1691-1692. 19. Vargyasi Daniel Elek 1802-1812
14. Almási Gergely Mihály 1692-1724. 20. Petrichevich Horváth Miklós 1805-1814
15. Pálfi Zsigmond 1724-1737. 21. S.Szentiványi Sámuel 1811-1817
16. Szentábrahámi Lombárd Mihály 1737-1758. 22. Petrichevich Horváth Károly 1815-1830
17. Agh István 1758-1786. 23. Vargyasi Daniel Elek 1820-1848
18. Lázár István 1786-1811. 24. Augusztinovics Pál 1832-1837
19. Körmöczi János 1812-1836. 25. Káli Nagy Elek 1854-1878
20. Székely Miklós 1838-1843. 26. Harczói Gálfalvi Imre 1862-1875
21. Székely Sándor 1845-1852. 27. Vargyasi Daniel Gábor 1876-1905
28. Laborfalvi Dr. Berde Áron 1876-1892
(Kilenc évig a püspöki tisztség betöltetlen maradt, 29. Petrichevich Horváth Kálmán 1892-1925
mivel a kormány nem ismerte el az egyház 30. Nagyfalusi Fekete Gábor 1907-1917
püspökválasztói jogát. Ezen idő alatt a püspöki 31. Árkosi Ferenczy Géza 1920-1938
teendőket Székely Mózes egyházi főjegyző 32. Dr. Szent-Iványi József 1925-1938
végezte.) 33. Dr. Gál Miklós 1938-1951
34. Dr. Elekes Domokos 1938-1941
22. Kriza János 1861-1875. 35. Dr. Gelei József 1941-1945
23. Ferencz József 1876-1928. 36. Dr. Mikó Lőrincz 1946-1952
24. Dr. Boros György 1928-1938. 37. Ferencz József 1953-1960
25. Dr. Varga Béla 1938-1941. 38. Kereki András 1953-1968
26. Józan Miklós 1941-1946. 39. Kelemen Lajos 1960-1963
27. Dr. Kiss Elek 1946-1971. 40. Dr. Mikó Imre 1964-1968; 1975-1977
28. Dr. Kovács Lajos 1972-1994. 41. Székely János 1970-1975
29. Dr. Erdő János 1994-1996. 42. Dr. Barabássy László 1969-1991
30. Dr. Szabó Árpád 1996- 43. Dr. Gyarmathy Árpád 1978-1989
44. Jenei Dezső 1990-1996
45. Gálfalvi Sándor 1992-1996
46. Dr. Szabó Pál 1996-2000.
47. Balogh Ferenc 2000. - 2002.
48. Dr. Kisgyörgy Árpád 2000. - 2003.
49. Máté Dénes 2003. -
50. Kolumbán Gábor 2003. -
1918, Trianon után Erdélyt Romániához csatolják. De

lényegében, csak a második bécsi döntés után, 1945
1918, Trianon után Erdélyt Romániához csatolják. De után alakult ki önálló egyházi vezetés
lényegében, csak a második bécsi döntés után, 1945 Magyarországon.
után alakult ki önálló egyházi vezetés
Magyarországon. Így választottak főgondnokokat is:
Így választottak a lelkészek közül vezetőket: 1. Dr. Báró Daniel Gábor - világi elnök, Duna-Tisza
menti egyházkör főgondnoka, 1902 - 1919.
EGY AZ ISTEN
Szent-Iványi Sándor - egyházi elnök, püspököt 2. Hajós Béla - főgondnok, 1923 - 1936.
helyettesítő megbízással, 1945 - 1947 3. Vargyasi Daniel Gábor - főgondnok, 19?? - 1957.
4. Gál Jenő - főgondnok, 1947 - 1961.
Dr. Csíki Gábor - esperes püspöki helynök, 1947 - 1957, 5. Imre Dénes - főgondnok, 1947 - 1975.
nyugdíjazásáig. 6. Gálfalvi István - főgondnok, 1957 - 19??
7. Ferencz József - főgondnok, 1957 - 1971.
Pethő István - püspöki helynök, 1957 - 1966. 8. Bartók Béla ifj. - főgondnok, 1971 - 1994.
9. Gyarmathy László - főgondnok, 1971 - 1992.
R.Filep Imre - esperes püspöki helynök, 1966 - 1970. 10. Mikó István - főgondnok, 19?? - 1977.
11. Kiss József - főgondnok, 1982 - 1983.
1. Dr. Ferencz József - püspök, 1971 - 1988. 12. Dr. Nyiredy Szabolcs - főgondnok helyettes, 1988 -
2. Huszti János - püspök, 1988 - 1994. 19??
3. Bencze Márton - püspök, 1994 - 2001. 13. Múrvay Sámuel - főgondnok, 1994 - 2001.
4. Rázmány Csaba - püspök, 2001. - 14. Mikó István - főgondnok helyettes, 1994 - 2001.
15. Mikó István - főgondnok, 2001.-
Tartalom
UNITÁRIUSOK:
/A Pallas Nagy Lexikona szerint, 1893-1896/.
- a XVI. sz.-ban Erdélyben törvényesen bevett négy vallásfelekezet egyikének neve. Ebben az alakjában először
1600. az akkor tartott országgyűlés végzésében fordul elő. A XVI. sz.-ban dávidistáknak nevezték Dávid
Ferencről (l. o.).
A reformáció idejében antitrinitáriusoknak nevezték a trinitas (l. o.) tagadóit. Különösen Denk János és Frank
Sebestyén küzdöttek a trinitás tana ellen. Az antitrinitárius mozgalom hazája Olaszország, s midőn az inquizició
hazájuk elhagyására kényszeríté az ilyen elveket, hirdető férfiakat, magukkal vitték tanaikat Európa többi
országaiba, különösen Svájcba. Híres antitrinitárius apostolok: Szervet Mihály, Szavójai Claudius, aki 1534 óta
Bernben, Baselben és Vittenbergában hirdette, hogy Krisztus csak ember volt; Bartolomeo Maturo, cremonai
dominikánus-rendi főnök, később veltlini hitszónok; Mainardo Ágoston Saluzzóból, szerzetes és a teologia
doktora, 1539-ben chiavennai hitszónok; Blandrata György (l. o.) stb. Csak Socinus (l. Sociniánusok) által
nyerte ezen irányzat dogmatikai kiképződését. Svájcban és Németországban kegyetlenül üldözték őket,
Lengyelországban és Erdélyben szíves fogadásra találtak. V. ö. Wallace R., Antitrinitarian Biography (London
1850); Bonot-Maury, Origine du christianisme unitaire (Páris 1881).
UNITÁRIUS VALLÁS
a reformáció korában, Erdélyben bevett és törvényes joggal felruházott négy vallás közül a negyedik. Alapelve:
az Isten lélek, és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják. Isten lélek, tehát személy, és
úgy személyére, mint lényére nézve oszthatatlan egység; mindenható erő, akarat, bölcsesség, igazság, jóság,
szeretet; aki teremt, táplál, fenntart és a tökéletesedés útján vezérel mindent, minthogy célja az, hogy minden
tökéletes és boldog legyen. Az isteni cél megvalósítását míveli minden lény úgy is mint Isten teremtménye, úgy is
mint önálló egyed, de nem egyenlő mértékben, mivel erre legelső helyen hivatott az ember. Némelyik ember
mintegy elhívásból működik az isteni cél megvalósításán. Ilyen ember volt Jézus, kinek az isteni lélek mérték
fölött adatott, aki az ő atyja akaratához hű volt mindhalálig. Jézus példás életével, bölcs és isteni eszméivel az
emberiségnek legnagyobb jótevője, az Isten országának itt a földön megalapítója volt, ki ezért nemcsak
követésre, hanem hálás tiszteletre méltó. Az unitáriusok Jézus természetfölötti származását és testi föltámadását
nem tanítják, mert nem tartják az evangéliumok tanításával és a józan ésszel összhangzónak, ellenben tanítják,
hogy Jézus személyében bebizonyult, hogy az ember a test gyarlóságait legyőzheti és tökéletes emberré lehet.
Jézus a legtökéletesebb példánykép minden embernek az életre, a munkásságra, az erkölcsi fönségre és a halálra
is. Jézus a keresztény egyház megalapítója, mely méltán neveztetetik az ő nevéről (Christianus). Jézusban az
EGY AZ ISTEN
Isten lelke munkálkodott, ugyanaz munkálkodik az emberben is, míg ez el nem homályosítja. Lélek az, amely
megelevenít, de e lélek nem személy, hanem az az isteni erő, amely minket minden jóra vezérel. A lélek
szünetlen küzdelemben van a testtel s igen gyakran ennek a vágyai, kívánságai és ösztönei legyőzik és
megsemmisítik a lélek működését. Így származnak a hibák, vétkek és bűnök, tehát ezekért mindenki maga
felelős. A bűn senkinek másnak be nem tudható, azt senki el nem veheti, de mindenki megjobbulhat, ha megtér,
s kegyes és istenes életet folytat. Az istenes életnek számos eszköze van. Ilyen első helyen az egyház, mely a
hivőknek önkéntes egyesülete a saját lelki javukra és az Isten dicsőségére. Az egyház szervezett testület,
melynek megvannak a kormányzó közegei és eszközei. A magyarországi unitárius egyház szervezete
episzkopális-presbiteri. Feje a püspök, kit egyházi férfiak közül választanak és felszentelnek, vagy hivatalba
iktatnak élethossziglan. Az egyháznak van két világi feje: főgondnokok, kiket a zsinat választ. A püspök a
legújabb időkig szuperintendens címet viselt, de a hazai alkotmány helyreállítása óta a közéletben és kormányi
iratokon is a püspök cím használtatik. A püspök az egyház kormányzó testületeinek egyházi, az idősebb
főgondnok világi elnöke. A püspök jogkörébe tartozik a lelkészek rendelése, az egyházközségek és iskolák
főfelügyelete. A főrendiház reformja óta a püspök v. a főgondnok főrend.
Az unitárius egyház legfőbb hatósága az egyházi vagy zsinati főtanács, melynek jogkörébe tartozik az egyházi
törvények alkotása, a püspök és főgondnokok választása, a lelkészek fölszentelése. Zsinati főtanács négy
évenkint egyszer, egyházi főtanács évenkint egyszer tartatik. Központi hatóság az egyházi képviselőtanács, mely
állandóan Kolozsváron székel, s a folyó ügyeket intézi. Mindenik tanácsot választott egyháztanácsosok alkotják.
Az unitárius egyház összes egyházközségei Magyarországon egy egyházkerületbe vannak beosztva: magyar
unitárius vallásközönség címen, ez ismét feloszlik nyolc esperesi egyházkörre, melyeknek élén egy-egy esperes és
két világi gondnok áll. Az egyházkörök saját belügyeiket közgyűléseiken intézik. Az egyházközségek száma 110
anya- és 50 leányegyházközség. Az előbbiek magok választják lelkészeiket és a püspök nevezi ki. Mindenik
egyházközségnek van temploma (imaház), iskolája, lelkészi és tanítói lakása s némi fekvő birtoka. Az
egyházközségek fekvő birtoka mintegy 10,000 hold. Az egyház egyetemének van mintegy 6000 hold birtoka,
amely kegyes alapítványokból áll. Az unitáriusok egyházi szertartása egyszerű, melyben fő súly a közös
imádkozásra, szónoklásra és éneklésre van fordítva. A hét köznapjain reggel és este ének és rövid imádság,
vasárnap délelőtt és délután istentisztelet tartatik. A templom dísze a szószék, úrasztala és az orgona, mely
utóbbit azonban csak mintegy száz éve vették be. Négy fő ünnepet tartanak: karácsony, húsvétot, pünkösdöt, és
az őszi hálaadás ünnepét. Rendesen négyszer élnek úrvacsorával, melyet két szín alatt vesznek: karácsonkor,
húsvétkor, pünkösdkor és ősszel. Templomszentelés és zsinat alkalmával szintén élnek úrvacsorával.
Tanintézeteik: Kolozsváron papnevelő intézet 5 tanárral, 13 növendékkel; főgimnázium 14 rendes és 3 helyettes
tanárral, 362 növendékkel; Székely-keresztúron algimnázium 7 tanárral, 185 növendékkel.
Az U. történelme a reformációval kezdődik, ámbár a IV. és V. sz.-ban a Sabellius és Arius nevéhez fűzött vallási
áramlatok ugyanily jellegűek voltak. Kevéssel a reformáció kezdete után Olaszországban, Svájcban,
Németalföldön, Lengyelországban, Erdélyben és Magyarországon is jelentkeztek e hitnézet vallói.
Magyarországon, a Tisza partján, a felvidéken, a Dunán túl több helyen s főleg Nagyvárad, Debrecen, Békés,
Makó, Hódmező-Vásárhely, Temesvár, Pécs városokban és környékén voltak unitáriusok. Nevezetes vezérei
voltak: köröspeterdi Arany Tamás, Egri Lukács, Alvinczi György, Karádi Pál stb., kiket sokszor üldöztek és
bebörtönöztek. A magyarországi unitárizmusnak értékes maradványa a Pécsi disputatio magyar nyelven.
Erdélyben az országgyűléseken folyt hitviták alatt érlelődött meg az unitárius eszme. Először 1566. kezdette
hirdetni Dávid Ferenc (l. o.) kolozsvári pap és első püspök. A külföldről ide menekült kitűnő tudósok: Blandrata
György, Palaiologos Jakab, Sommer János stb. és János Zsigmond fejedelem támogatása mellett oly gyorsan
terjedt, hogy 1568. törvényesen bevétetett. A terjesztés munkájában fő része volt Dávid Ferencnek a szószék, a
sajtó és a nyilvános hitviták útján, melyek közül nevezetesebb a gyulafehérvári, mely négy napig, a nagyváradi,
mely nyolc napig tartott a fejedelem és főrendek gyakori részvétele mellett. 1571., midőn János Zsigmond (l. o.),
az alig 31 éves fejedelem meghalt, Erdély magyarsága nagy részben, Kolozsvár, Brassó, Szeben városok német
lakosságának nagy száma követője volt az U.-nak, de a katolikus Báthoryak alatt jogaik megrövidítése,
gyulafehérvári nyomdájuk elvétele, a cenzúra behozatala következtében terjedésük megakadályoztatott és Dávid
Ferenc elitélésével (1579) erejük megtöretett. Innen kezdve csaknem 300 esztendeig folytonos önvédelem,
gyakran élethalálharc volt sorsuk. A XVI. sz. végén, az ifjú jeles püspök Enyedi György (l. o.) idejében
lendületet nyert, miután a fejedelemnek a lengyel trónhoz való viszonya némi pihenőt engedett, de ugyanekkor
már jelentkezett a szombatosság, mely egyelőre a Krisztus imádása elleni reakció volt, de azután zsidózó
tévelygéssé fajult. Bethlen Gábor és Rákóczi György fejdelmek alatt a szombatosok miatt sokat zaklatták az
unitáriusokat és a dési egyezség (Complantio deesiana, 1638) alapján Dajka Keserű János püspök vezetése alatt
EGY AZ ISTEN
számos egyházuk elvétetett, az ev. ref. egyházhoz csatoltatott és a háromszéki egyházak látogatása az unitárius
püspöknek eltiltatott. A XVII. sz. irodalmilag is fölötte terméketlen volt. Enyedi György munkájának: Az ó- és
újtestamentomi helyek magyarázatának magyar kiadásán kívül néhány káté és halotti beszéd látott napvilágot.
A XVIII. sz.-ban II. Lipót alatt lábra kapott és Mária Terézia alatt hatalmaskodó kat. reakció megsemmisítéssel
fenyegette. 1848. a szabadelvű pozsonyi országgyűlés a XX. t.-c. 1. §-ában az U.-t Magyarországra nézve is
törvényesen bevett vallásnak nyilvánítja. Közvagyonunk, tanintézeteink, egyházi és iskolai épületeik nagy része
az utóbbi 30 év alatt megújult. Az egyház híveinek száma jelenleg 85, 000. A magyarországi részekben, az
utóbbi években Hódmezővásárhelyen, Mező-Berényben, Orosházán, Polgárdiban és Budapesten alakultak
gyülekezetek. A külföldi unitáriusokkal élénk összekötésben állanak és azoktól úgy szellemi mint anyagi
támogatást bő mértékben nyernek. Irodalmi munkásságuk élénk. Kéthavi folyóiratuk a Keresztény Magvető
(1861 óta), egyhavi az Unitárius Közlöny, időszaki a Fiatalság Barátja. UNITAS - (lat.) a. m. egység,
osztatlanság, közösség.
Tartalom
UNITÁRIUSOK MA: A Magyar Nagylexikon szerint /1995-2004/.
UNITÁRIUSOK dat.>, antitrinitáriusok <gör.+lat.>: a --7Szentháromságot tagadó ker. vallási közösségek egyike.
Tanításuk lényege már az 1. sz.-i zsidóker. --7ebionitáknál megtalálható, akiket az ősker. egyház eretnekeknek
nyilvánított. Szélesebb körben a 2-3. sz.-ban Arius presbiter követői között terjedt el (--7arianizmus, --
7monarchianizmus). A 16. sz.-ban, a --7reformáció idején az - törekedtek a vallási életben is az emberi értelem
előtérbe helyezésére, és az Isten egy voltát hirdették. Egy részük az inkvizíció elől Genfbe menekült (ahol
szellemi vezérüket, M. Servet-t máglyán megégették). Faustus Socinus Lengyelo.-ba, majd Erdélybe ment, és
tovább hirdette tanait (--7socinianusok). Blandrata György János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari
orvosaként a fejedelmet is megnyerte tanításuk támogatására. Erdélyben Dávid Ferenc szervezte meg az -at,
miután a hitvitákban (1566, 1568, Gyulafehérvár) és zsinatokon (1566, Marosvásárhely, 1567, Debrecen) saját
tanaikat megfogalmazva elszakadtak a ref.-októl. Az 1568. évi tordai, majd az 1571. évi marosvásárhelyi ogy.
teljes vallásszabadságot biztosított számukra. Dávid F. az - radikálisabb irányzatát vallotta, amely szerint
Krisztus nem imádandó. A János Zsigmondot követő kat. Báthori István fejedelemsége idején a
Blandrata képviselte mérsékeltebb irányzat terjedt el, amely elismerte Krisztus istenné válását. Dávid F. hívei
hozták létre később a -szombatosok csoportját. Az - Magyaro.-on is megjelentek a 16. sz. b. an, főként a
hódoltság területén, a törökök kiűzése után azonban az ellenreformáció hatására elj elentéktelenedett az
irányzat. Az 1848. évi XX. tc. biztosította az - számára a teljes vallásszabadságot. Az I. vh. után a Magyaro.- i
Unit. Egyház közösségeinek nagy része Romániához került. Bp. csak lassan vált egyházi központtá. Az 1944-ben,
az Erdélyből menekült Egyházi Képviselő Tanács tagjaiból alakult Unit. Egyház Ideiglenesen Bp.-en Működő
Képviselő Tanácsa 1947. nov. 2-án megszűnt. Az Unit. Egyház a magyar állammal 1948. okt. 7-én egyezményt
kötött, amely 1990. márc. 19-ig volt érvényben. A Bp.-i Unit. Püspökség 1971-benjött létre, kettős elnökség
(püspök és főgondnok) vezetésével. Az - Magyaro.-on 12 egyházközségben és mintegy 50 szórványban élnek (kb.
25000 fő). Teológiai lelkészképző int.-et, könyvtárat és levéltárat tartanak fenn, társadalmi szervezetük a Dávid
Ferenc Egyesület, kéthavi folyóiratuk az 1947 óta megjelenő Unitárius Élet. A Magyaro.-i Unit. Egyház tagja a
Magyaro.-i Egyházak Ökumenikus Tanácsának, az Unit. Világszöv.-nek, valamint a Szabadelvű Egyházak
Nemzetközi Szöv.-ének.
Tartalom
HELTAI GÁSPÁR UNITÁRIUS KÖNYVESBOLT

1054. BUDAPEST, Alkotmány u. 12. szám Tel/Fax: 311.22.41
heltai.konyvesbolt@unitarius.hu
EGY AZ ISTEN
Tíz évvel ezelőtt 1994-ben született az ötlet ifj. Bencze Mártonnal beszélgetve, hogy az –1890-ben Petz Samu
által megálmodott– unitárius székház épületének, az Alkotmány utcai oldalon visszakapott
helyiségcsoportjában, a többi egyházhoz hasonlóan az unitáriusoknak is legyen könyvesboltjuk. Még abban az
évben, lehetőségem nyílt az ötlet megvalósításához szükséges nem csekély anyagi fedezet megszerzéséhez, az
egyház számára. És így 1995 tavaszán megnyílt az unitárius könyvesbolt.
Az elképzelés az volt, hogy elsősorban a magyarországi és az erdélyi unitárius kiadványokat fogja
népszerűsíteni az üzlet, illetve olyan könyveket árusítunk, ami bármilyen módon köthető az unitarizmushoz,
vagy az unitáriusokhoz, bárhol is éljenek a világon. A mi vallásunk nyitottságának megfelelően, más egyházak
kiadványainak és hangzó anyagainak is méltó helyet biztosítunk könyvesboltunk polcain. Vallási témájú
könyveken kívül Erdélyt, Kárpátalját, Felvidéket és az ott élő embereket bemutató kiadványokat, illetve ehhez
kapcsolódó térképeket is árusítunk. A könyvesbolt könyveinek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy a
határon túl élő magyarok gondjaival, örömeivel, életével foglalkozzanak a kiadványok, és itt a magyar a
hangsúlyos szó, hiszen az unitárius egyház az egyetlen magyar alapítású egyház.
Nyitás óta az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem könyveinek fő terjesztői vagyunk, és azóta részt
veszünk az évenkénti konferenciájukon, amely mindig más helyszínen ill. országban kerül megrendezésre. Itt
egy héten keresztül, mintegy vándor könyvmutató, kb. százötven könyvcímmel, (amelynek jelentős része
unitárius kiadvány) Európa számos országában és a Kárpát-medence szinte minden államában költjük jó hírét
a magyarországi unitáriusoknak.
Minden esztendőben részt veszünk könyves összejöveteleken, amelyek közül a legnagyobb az Ünnepi Könyvhét,
ahol többszázezer ember fordul meg. A pavilonunknál, évről évre nagyobb az érdeklődés. Dedikációkat
szervezünk, írók, költők, lelkészek, közéleti emberek közreműködésével. Itt nagyon jó unitáriusnak lenni,
megmutatni kincseinket, bemutatni egyházunkat és vallásunkat.
2004-ben először meghívtak bennünket a Szent István Keresztény Könyvhétre is, ahol minden tekintetben
eredményes hetet töltöttünk el a többi keresztény egyházzal együtt.
Ebben az évben új helyiségbe költöztünk, és Budapest egyik legszebb könyvesboltja lett az „új” üzlet, ahol az
unitárius jelleget nem csak a könyv választéka és szellemisége mutatja, hanem egy emlékhely is, ahol Filep
Imre, Ferencz József, Huszti János és Bencze Márton püspökök arcképe és az utolsó elhunyt püspök palástja
látható. Az emlékhelyet azért valósítottuk meg, mert nélkülük nem jött volna létre, és nem működne a
Magyarországi Unitárius Egyház.
A szorosan vett könyvesbolt jelleget kibővítettük, és kiállításokat, tárlatokat, könyvbemutatókat, előadásokat is
tartunk. Kettőre különösen büszkék vagyunk, egyik az Unitárius Alkotók Társaságának őszi tárlata, másik
Szinte Gábor unitárius festőművész 13 darab freskóképéről készült nagyméretű fotó sorozat kiállítása. A
freskók amelyek a franciaországi Saint-Simon templomában kerülnek felszerelésre,
II. Szilveszter pápa életének fontos állomásait, álmát – ahol Gábriel arkangyal arra inti, hogy küldjön koronát a
magyaroknak – és az esztergomi koronázást mutatja be. Ez a kiállítás 2005. karácsonyáig lesz nyitva.
Természetesen az új üzletben is helyet adunk a már két éve működő „Dinnyés klubnak”, amely szeptembertől-
májusig szerda esténként van, ahol Dinnyés József daltulajdonos a házigazda.
A könyvesbolt irodájában üzemel a Heltai Kft is, amely az egyház működését segíti. A Heltai Kft eddigi
ügyvezető igazgatói voltak, ifj. Bencze Márton, Demján Sándor. A jelenlegi ügyvezető Kelemen Attila, aki
EGY AZ ISTEN
nélkül az új szépséges könyvesboltunk nem jöhetett volna létre, és nem tudnánk működtetni a régihez képest
többszörös sikerrel.
A könyvesbolt fenntartásához mindig szükséges volt a Magyarországi Unitárius Egyház vezetőségének erkölcsi
és anyagi támogatása, amit ezután is szeretnénk megkapni. A egyház mindenkori vezetői, Bencze Márton és
Rázmány Csaba püspökök, dr. Murvay Sámuel és Mikó István főgondnokok mindig segítették munkánkat.
Köszönjük.
Továbbá, köszönettel tartozunk mindazoknak, akik az elmúlt tíz évben munkánkat támogatták, és bízunk
benne, hogy ez a jövőben is így lesz.
Heltai Gáspár Unitárius Könyvesbolt

1054 Budapest, Alkotmány utca 12.
Tel:/Fax: 311 – 2241
Email: heltai@unitarius.hu
Nyitvatartás: H-P: 10-18 óráig
Üzletvezető: Gergely Feliciánné
Gergely Felicián
mentor
Tartalom
UNITÁRIUS EGYHÁZ KÖNYVTÁR-LEVÉLTÁRA
Cím: 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 4.

Tel./fax:(1) 311-4237
E-mail: muekonyv@freemail.hu
Honlap: www.unitar.hu
Fenntartó: Magyarországi Unitárius Egyház
Kutathatóság: Előzetes bejelentéssel látogatható.
Nyilvános könyvtár nyitva tartása: kedd : 9-13 óráig
péntek : 9-12 óráig
Vezető: Muszka Ibolya könyvtáros
Az állomány jellege és feltártsága:
6000 kötet. Unitárius szerzők művei, unitárius és protestáns periodikák. Idegen és magyar nyelvű könyvek.
Cédulakatalógus, szerzői betűrendes.(számítógépes feldolgozás alatt)
Szolgáltatások: könyvtárközi kölcsönzés, helyben olvasás, másolatok készítése.
Mai gyűjtőkör: Unitárius tárgyú vagy azzal kapcsolatos könyvek és folyóiratok. Általános teológiai és
társadalomtudományi témájú könyvek.
Tartalom
EGY AZ ISTEN
EGYHÁZKÖZSÉGEK
A Budapesti Unitárius Egyházközség
Lelkész: Kászoni József

email: uuuu@axelero.hu
Elérhetőség:
1055 Budapest, Nagy Ignác utca 2-4 sz.
Telefon/Fax: 3113094
Az egyházközség rövid története
1869 / Június 10-én Ferencz József kolozsvári lelkész unitárius istentiszteletet tart a Kálvin téri református
templomban Buzogány Áron miniszteri titkár gyermekének megkeresztelése alkalmából.
1876 / A kolozsvári püspökség jóváhagyása után húsvét 1. napján hivatalosan megalakul a budapesti
unitáriusok fiók-egyházközsége. A budapesti fiók-egyházközség része a kolozsvári egyházközségnek, mely
gondoskodik adminisztrációjáról és az istentiszteleti szolgálatokról. Lelkész titkár: Buzogány Áron miniszteri
titkár, gondnok: Hajós János belügyminiszteri osztálytanácsos, pénztáros: Végh József országos allevéltáros. Az
alapító tagok száma 66 fő. A fiók-egyházközség anyagi alapját az alapító tagoktól befolyó önkéntes adomány
képezi.
1881 / A fiók-egyházközség április 14-én anyaegyházközséggé alakult. Első lelkésze Derzsi Károly. A Deák téri
evangélikus iskola dísztermében ez év őszén tartott beiktató istentiszteleten 202 fő vett részt, úrvacsorával élt 70
fő. Derzsi Károly az egyházközség által biztosított Víziváros Fő út 8. sz. 3. emeletén lévő 4 szobás bérlakásban
rendezi be lelkészi irodáját. Istentiszteleteket - melynek helye a Luther gimnázium terme - havonként csak
kétszer: a hó első és harmadik vasárnapján tartanak, de. 11 órai kezdettel. Az egyházközség pénze önként
megajánlott adóból és a különböző helyekről kapott segélyekből tevődik össze. Az önkéntes adóból és az
áttértektől befolyó ún. "beiratkozási díj"-ból alapokat létesítenek.
1882 / Az egyházközség kéréssel fordul a Főváros előljáróságához, egy templom
építésére alkalmas telek adományozása tárgyában. A kérés teljesítéséül az
egyházközség megkapja az Alkotmány, a Koháry és a Szalai utcák által
közrefogott 600 négyszögöles telket azzal, hogy arra köteles 5 éven belül
templomot és paplakot építeni.
1890 / Október 26-án felavatják az új templomot. Az Angol Unitárius Társulat
részéről Jenson Henrik mond üdvözlő beszédet. Az ünnepséget követően a
Vigadóban lezajló díszebéden 124-en vesznek részt.
1895 / Derzsi Károly lelkészt - erősödő gégebaja miatt - a lelkészi szolgálat alól
EGY AZ ISTEN
fölmentik.
1896 / Február 13-án Gál Miklós tordai lelkész püspöki kinevezéssel elfoglalja új
állását. Ez évben az egyházközség híveinek száma 706 fő. A keblitanács úgy
határoz, hogy minden vasárnap és a nagy ünnepek 2. napján tartsanak
istentiszteletet.
1899 / Áprilisban - egészségi okokra hivatkozva - felmond Gál Miklós. Október elsején a torockói lelkész Józan
Miklós nyer kinevezést. 1920-ig ő Budapest egyetlen lelkésze.
1901 / Megalakul Józan Miklós javaslatára a Dávid Ferenc Egylet. Célja az egyházi és hazafias érzés ápolása,
az unitárius és szabadelvű mozgalmak megismerése, tudományos, nevelésügyi és társadalmi kérdések
megvitatása, a szépirodalom, ének és zene művelése.
1920 / Józan Miklós püspökhelyettesi címet kap.
1921 / Ugrásszerűen megnő a hitoktatásra járó növendékek száma. Az egyházközségi statisztika szerint ez
évben 200 növendék részesül valláserkölcsi nevelésben. A vallásoktatás a város különböző területén az e célra
átengedett iskolai tantermekben 7 csoportban folyik. Józan Miklós munkáját másodlelkész-hitoktató
minőségben előbb Bíró Lajos, majd Barabás István, 1921-től körlelkészi minőségben Csíki Gábor is segíti.
1922 / Áprilisban megalakul a Magyar Unitárius Nők Szövetsége majd a Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület.
Június 15-én megjelenik az Unitárius Értesítő című lap. Felelős szerkesztő Józan Miklós: "... békés
együttműködést óhajtunk a többi egyházakkal s az egyenlő elbánás, kölcsönösség és viszonosság elvét
hangoztatva nem csak az országos törvényre hivatkozunk, hanem a krisztusi szeretetnek örökkévaló érzésére...
Ettől várjuk és reméljük a felekezeti béke és összhang helyreállítását az egész vonalon."
1923 / Józan Miklós 1922-ben tett javaslatára ez évben Budapestre jön dr. Drummond az angol-amerikai
egyház képviseletében és júliusban megvásárolják a Rákos utca (ma Hőgyes Endre utca) 3. sz. alatti épületet a
szórványgondozási központ céljára. Az önkéntes adófizetés csökkenése miatt kimondják az adófizetés
kötelezettségét.
1928 / Csíki Gábor a Rákos utcai imaház lelkészeként szolgál. Ez évtől (Bíró Lajos helyett) Barabás István is
segíti Józan Miklóst lelkészi munkájában.
1929 / Február 10-én felavatják a Rákos utcai templomot. E szórványgondozási központ irányítását kezdetben
egy Bizottság végzi. Ennek elnöke dr. Nyiredy Jenő ny. egyetemi tanár.
1936 / Az egyházközség szórvány gondozása kiterjed Pestszentlőrincre, Sashalomra, Budafokra, Nyíregyházára,
Szombathelyre, Szolnokra, Gyulára, Debrecenre, Bajára, Győrre, Egerre, Kaposvárra, Miskolcra és Pécsre. A
szórvány gondozás székhelye 1929-től a Rákos utcai (ma Hőgyes Endre utca) imaház. Ez évtől a Manchesterben
végzett Pethő István is végez lelkészi szolgálatot.
1937 / Az egyházközség életében januártól Ferencz József előadó titkár és lelkész is részt vesz, 1939-től Kereki
Gábor ifjúsági lelkészként működik. Elemi iskolákba járók száma 165, polgári iskolába 85, gimnáziumba 96,
felsőkereskedelmi iskolába 22, tanítóképzőbe 33, felsőipari iskolába 6, ipari iskolába 17. Ez összesen 424 ifjú
vallásoktatásban való részesítését jelenti 20 iskola e célra kijelölt termében.
1942 / A marosvásárhelyi zsinat Józan Miklóst püspöknek választja és Kolozsvárra távozik.
1943 / Július 1-én kezdi meg lelkészi szolgálatát Budapesten Bencze Márton.
1953 / November 14-től R. Filep Imre áll a budapesti egyházközség élén. Nevéhez fűződik a Magyarországi
Unitárius Egyház püspökséggé szervezése.
1971 / Huszti János a főlelkész.
1992 / Április 16-tól Orbókné Szent-Iványi Ilona.
1994 / Július 30-tól Kászoni József a Hőgyes Endre utcai templom, 1998. június 1-től pedig a Budapesti
Unitárius Egyház vezető lelkésze.
EGY AZ ISTEN
A templom építésének leírása:

1882-ben írásban fordult a budapesti unitárius egyházközség presbitériuma nevében Hajós János gondnok,
Derzsi Károly lelkész Budapest Főváros vezetőihez, hogy adományozzon egy telket, mely alkalmas lenne az
építendő templom számára. A Tanács a pesti oldalon kijelöli az Alkotmány utca és Koháry utca sarkán levő 600
négyszögöles területet. (...)
1889. III. 5-én az egyházközség építési engedélyt kér a Fővárostól. A kapott engedélyhez a Közmunkák Tanácsa
is hozzájárul. 1889. április végén fogtak hozzá Pecz Samu II. számú terve alapján az építéshez, és 1890. október
hó 26-ára a templom felszentelését is kitűzhették.
Pecz Samu műépítésznek nem volt könnyű feladat megoldani a főváros
hatóságának azt a kívánságát, hogy a templom jelleg a majdani épület
külsejében határozottan kifejezésre jusson. Összhangba kellett hozni ugyanis
a templom rendeltetésének megfelelő stílusát a hozzá kapcsolt bérház világi
formáival. A terv szerint az épület főhomlokzata a Koháry utcára került, a
templom pedig a 2. emeletre. A főhomlokzat közepén kellett kiemelni a
templomjelleget, míg a másik két utcára szóló rész tisztán bérház képét
mutatja. Tehát építészeti eszközökkel fejezi ki az épület két funkcióját.
Támpillérekkel keretezve emelkedik ki a homlokzat közepe, melyen hatalmas,
gazdagon tagolt gótikus színes ablak tölti ki a teret. Fölötte az oromzatban
pedig a rozetta. Végül a tetőből kiemelkedő huszártornyok jelzik
egyértelműen, hogy mögötte templom helyezkedik el. Ugyanakkor a templom
és bérház szerves egészet képez. A templom mérete szerény, 200 személy
befogadására készült. Miután az építőművész a fővárosban többféle
templomépületet is tervezett, tanulmányokat végzett a különféle liturgiai
eljárások terén. Így jutott arra az elhatározásra, hogy tapasztalatait egy
írásos tanulmányban foglalja össze. A Hollán-díjjal jutalmazott munka a
protestáns templomok építéséről szól. A reformáció révén ugyanis bizonyos
változások váltak szükségessé a templomépítészet terén. A hagyományos
keresztény templomépítészet jellegének megőrzése mellett, a leegyszerűsödés
jelei mutatkoznak. A liturgia főkövetelménye itt a prédikáció és az
úrvacsoraosztás. Ezek érdekében szükségessé váltak bizonyos építészeti
átrendezések. A szószéket úgy kellett elhelyezni, hogy a hívek a prédikációt
teljes mértékben követni tudják, az úrasztalát pedig körülvehessék. A
prédikációt hallani, a lelkészt pedig látni kell. Ezért kell a szószéket és az úrasztalát a központba helyezni.
Építészetileg ezért a centrális elrendezést tartja ideálisnak. Megjegyzi azonban, hogy a kis méretű templomok
esetében a hosszhajó-alaprajz is alkalmazható, hiszen a fenti két fontos követelménynek is eleget tud tenni. A
Koháry utcai templom tervezésében az utóbbi megoldást választotta. Az egyhajós templom sokszögű
lezáródással végződik. Itt áll a szószék és előtte az úrasztala, falaiba pedig öt, gótikus ívelésű színes ablak került.
Szemben vele, a hosszhajó másik végében, az utcai homlokzat felől az orgonakarzat épült, a nagyméretű színes
ablakkal és a rozettával.
A francia koragótika szellemében készült templom a maga egyszerűségében, ablakain beáramló egyenletes
világításával harmonikus egységet teremt. Az épületet sajtolt téglaburkolat borítja, és a nemes sóskúti, piszkei
kövek felhasználásával változatosságot nyújt.
A templomhoz feljárás a nyílt előtérrel bíró Koháry utcai bejáraton át történik. A bejárattal szemben, bent a
falon, egy márványtábla örökíti meg Dávid Ferenc emlékét, mely Iván László kezdeményezésére 1929-ben,
Dávid Ferenc halálának 350. évfordulója (1579-1929) alkalmából készült. Innen jobbra és balra, kétkarú
lépcsőház vezet az emeletekre. A jobb oldali lépcsőház 2. félemeleti fordulójában Dávid Ferenc vallásalapító,
első püspök mellszobra Szamosi Soós Vilmos szobrász műve. A templomhoz vezető lépcsőknek megfelelően két
bejárás vezet a templom hajójának oldalfalaiban. A lépcsőházak egyben a bérlakásokhoz is vezetnek. Az épület
belsejének felszerelése az egész elrendezés építészeti hangulatának is megfelel.
Az építkezésnél, a berendezésnél a főváros legjobb nevű iparosai működtek közre. A Holtspach cég vállalta az
építést, és végezte a föld- és közműves munkát. Az összes munkálatok kivitelének vezetését Majorossy Géza
helybeli építőmester teljesítette.
EGY AZ ISTEN
A templom berendezése Pecz Samu tervei alapján történt. Az asztalos munkák (szószék, úrasztala, padsorok,
karzat) Thék Endre végezte. Az orgonaházat Ruprecht Károly, az orgonát Dangel Antal és fiai készítették,
Aradról.
Tartalom
BARTÓK BÉLA UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG
Templom: Címer:
Lelkészek: I. Rázmány Csaba püspök

Iroda: Tel. (0036-1) 311-3595
Otthon: Tel/Fax. (0036-1) 322-3702 Mo: 0620/3937269
Email: razcsaba@unitarius.hu
II. Léta Sándor lelkész

Iroda: (0036-1) 2176171
Email: leta@unitarius.hu
Elérhetőség:
1092 Budapest, Hőgyes Endre utca 3 sz.
Tel/Fax 2176171
Budapesti Misszióház története

(a Budapesti Bartók Béla Unitárius Egyházközségről).
1899 október 1.-én került sor Józan Miklósnak a budapesti lelkészi állásásba való beiktatásra. 1920.-ig Józan
Miklós az egyetlen unitárius lelkész Budapesten. 1921.-töl a „püspöki vikáriusi" szolgálatot is végzi. Ez évben
javaslat történt egy lelkészi vagy hitoktatói lelkészi állás létrehozására. Így Józan Miklós munkáját
másodlelkészi-hitoktatói minőségben előbb Bíró Lajos, majd Barabás István segíti. 1921.-töl a körlelkészi
minőségbe Csíki Gábort választották. Csíki Gábor, mint körlelkész az Erdélyből menekült és áttelepülő hívek
lelki gondozását végzi.
1921.-ben Csíki Gábor körutat tett Angliában, ahol az unitárius érdekeket
képviselve előterjeszti egy külföldi mintára megtervezett Unitárius
Misszióház gondolatát. A következő évben felveszik a kapcsolatot egy
angol-amerikai bizottsággal, amelyik az erdélyi és magyarországi
unitáriusok sorsának gondozását felvállalta, megvásárolja a Misszióház
céljára a Rákos (ma Hőgyes Endre) utca 3.szám alatt levő épületet. A
fizetést a Brit és Külföldi Unitárius Társulat vállalja magára. Az épület
EGY AZ ISTEN
telekkönyvileg a Társulat tulajdona lesz. Bevételének tiszta jövedelmét a

magyar unitárius misszióra fordítják. Egyik részét templommá alakítják
át, létesítenek egy lelkészi lakást, a többi részt felosztják részben az erdélyi
menekültek, egyetemi hallgatók és a főiskolai növendékek részére
diákotthonként használják, a másik részét hivatalos helyiségeket
létesítenek. Az épületet, mint alapítványt a Magyar Unitárius Egyháznak
adták át, azzal, hogy a megnevezett célokat megvalósítsa. A Misszióház
gondozta Budapest IV., VIII., IX., X. kerületeiben lakó, valamint a vidéki
unitárius lakósságot.
A templom tervrajzát ifj. Gotthárd János unitárius építészmérnök
készítette el. A Misszióház javára Csíki Gábor 1927.-ben Amerikában 4.980
pengőt gyűjt. 1928.-ban megkezdődik a templom kialakítása az épületen
belül. A templom és a gyülekezeti terem felavatása 1929. Február 10.-én
volt megtartva.
A Misszióház vezetését és irányítását egy Bizottság végzi. Ennek világi elnöke Dr. Nyiredy Jenő Ny.
egyetemi tanár. 1923.-tól a Misszióház világi irányítója dr. Mikó Gábor kincstári főtanácsos. A Misszióház ad
otthont az Istentiszteletek tartásának, a valláserkölcsi nevelésnek, az egyleti életnek és az egész ország területére
kiható missziónak. Helyet kap az épületben a Dávid Ferenc Egylet, a Nőszövetség, és az Ifjúsági Egylet,
előadásokat, összejöveteleket és szeretetvendégségeket tartottak. Több Erdélyből áttelepült fiatalnak és
egyetemistának biztosított otthont, bentlakást, valamint kosztot is biztosított.
A Misszióház lelkészeként 1928 óta Csíki Gábor szolgál egészen nyugdíjba vonulásáig, 1953-ig. Ekkor az
Amerikai Unitárius Társulat támogatásával vonult nyugdíjba.
A következő lelkész Pethő István lesz, aki 1953-tól szintén nyugdíjba vonulásáig, 1966-ig szolgált a Misszióház
lelkészeként.
1966.-tól egészen 1997.-ig Bencze Márton a lelkész, aki közben püspöki helyettes is volt, majd a püspöki
tisztséget is betöltötte nyugdíjba vonulásáig, 1997.-ig.
Utána a lelkészi állást 1993 és 2000 között Kászoni József töltötte be, amikor meghívták lelkésznek a Budapesti
Unitárius Egyházközség Nagy Ignác utcai templomába.
A Budapesti Unitárius Egyházközség egy keblitanácsal és vezetőséggel, de két templommal, a Nagy Ignác utcai
és a Hőgyes Endre (Missziósház) utcai templomokkal működik egészen 2001.-ig, amikor hivatalosan is szétválik,
és két templom köré két önálló gyülekezet szerveződik.
2000. október 29.-én tartott rendkívüli közgyűlésen a budapesti Unitárius Egyházközség megválasztotta
lelkésznek a Hőgyes Endre utcai templomába Rázmány Csaba lelkészt, aki addig a pestszentlőrinci Unitárius
templom és gyülekezet lelkésze volt. Bencze Márton püspök a lelkészi kinevezést 2001.január 1.-vel léptette
életbe.
2001 február 3.-án a Magyarországi Unitárius Egyház Zsinata Rázmány Csabát püspökké választotta.
Felszentelése 2001. Június 10.-én tartott zsinati ülésen történt. (Lásd az Unitárius Élet című folyóirat 2001.
Január-február számát.)
Ugyanakkor az Egyház Elnöksége 2001. Május 14.-én foglalkozott a Budapesti Unitárius Egyházközség
megosztásával, ami meg is történt. E határozat szerint a Nagy Ignác utca 2-4. Szám alatt levő templom és
gyülekezeti központhoz tartoznak az: 1,2,3,4,5,6,7,12,13,14,15,16 –os kerületek; a Hőgyes Endre utca 3. Szám
alatti templomhoz tartoznak a: 8,9,11,21,22,23-as kerületek, valamint a már létező és működő Pestszentlőrinci,
Szervét Mihály téren levő templomhoz tartoznak a: 10,17,18,19,20-as kerületek.
Ezzel megkezdődött a Hőgyes Endre utcai, volt Misszióház és
templom körüli önálló gyülekezeti élet megszervezése. Első lépésként az új
gyülekezetnek nevet adnak: a Budapesti Bartók Béla Unitárius
Egyházközség nevet, melynek a névadó ünnepsége 2001. Szeptember 22.-én
EGY AZ ISTEN
szombaton történt meg. 2001.szeptember 30.-án pedig az őszi hálaadó

istentisztelet után megválasztották a gyülekezet gondnokát és vezetőségét.
Ugyankor fogadta el a gyülekezet a másodlelkészi állás betöltésére, Léta
Sándor lelkész kinevezését, melyet Rázmány Csaba püspök úr 2001.
Október 1.-i hatállyal adott ki. Így a Budapesti Bartók Béla Unitárius
Egyházközség megkezdi önálló gyülekezeti életét két lelkésszel és az
újonnan megválasztott vezetőséggel.
Forrásirodalom:
1. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok Regnum, 1998/1-2. számában: Kelemen Miklós: A Budapesti Unitárius
Egyházközség története.
2. Az egyházközségi és egyházi levéltárban 2000 és 2001-ben iktatott iratok.
3. Unitárius Értesítő című havilap, 1926-1937 közötti számok.
Tartalom
Pestszentlőrinc
Lelkész: Szász Adrienne

Email: adri@levele.com
Elérhetőség:
1181 Budapest, Szervét Mihály tér 1.
Tel: (0036-1) 297.55.05, (0036-1) 297.55.06
Az Egyházközség története
Magyarországra nézve tragikus esemény az 1920. június 4.-én aláirt Trianoni Békeszerződés, amikor az elcsatolt
országrészek területéről nagyon sokan átmenekültek Magyarország területére. Nehéz helyzet teremtődött az
országban, de főként Budapesten. A menekülteknek meg kellett ismerkedniük a vagonlakással, az alkalmi
munkával, sőt a munkanélküliséggel is.
Trianon után sok erdélyi család került át Budapestre, vagy jó
szándékból, vagy elküldték, vagy menekülniük kellett. Sok család
részére megoldhatatlan volt a lakás kérdés. Így került több
menekült család a pestszentlőrinci vasútállomásra vagonlakóként.
Az állam úgy igyekezett a kérdést megoldani, hogy a háború után
csődbe ment Lipták gyár külső területén levő raktár épületekből
EGY AZ ISTEN
egyszerű lakásokat alakítottak ki. Így jött létre az Állami Lakótelep,

ahol több unitárius család is otthonra lelt. Ekkor kapott lelkészi
lakást Pethő István lelkész és családja is, így könnyebben tudta a
templom építését szervezni
A menekültek nemcsak erdélyiek és unitáriusok voltak. Jöttek a
Felvidékről, a délvidékről, unitáriusok és nem unitáriusok. A közös
sors összekapcsolta őket és a lakók szorgalma, összefogása kedves
kisvárost varázsolt az egykori gyártelepből.
Az unitárius lelkészi munkát: istentiszteletek tartását, a hitoktatási feladatokat a budapesti egyházközség
lelkészei végezték.
1928-ban új, fiatal hitoktató, Pethő István került Budapestre Erdélyből Mint lelkész összefogta kis létszámú
gyülekezetét.. 7-8 helyen tartott rendszeresen istentiszteletet.
Pestszentlőrincen egy kultúrházzá előléptetett barakk nedves termébe jártak
istentiszteletre s ott tartottak időnként családi összejöveteleket. De a vágy egyre nagyobb
volt egy templom építése után. Kezdetben kaptak egy 10x10 méteres barakképületet
templomcélra. Máthé Géza építészmérnök díjtalanul elkészítette a templomtervet. A
többit elvégezte a gyülekezet közmunkával. 1935. október 3.-án volt az alapkőletétel.
Február 19.-én volt az első istentisztelet a belül kész, de kívül még vakolatlan
templomban. Április16.-án megkezdik a gyülekezeti ház és tanácsterem építését. 1936.
Június 17.-én, felszentelik a teljesen kész templomot és a hozzáépített gyülekezeti termet.
A templom padjait, csillárjait, a szószék faburkolatát Damonkos Albert műbútorasztalos
presbiter készítette. Az első kis harmóniumot a Kispesti lakosú Czirmay György
harmóniumkészítő presbiter készítette.
Megindult egy eredményes egyházi élet. A második világháború korai eseményei, a
bombázások, sajnos nagy törést okoztak az egyházi életben. Az élet, a sok bánat,
veszteség után lassan megindult. Minden család számot vetett: ki maradt meg, ki vett vándorbotot a kezébe? A
gyülekezet a háború után újra talpra állott. Ismét sokan Erdélyből elszakadva itt találták meg az otthonukat, a
baráti szeretetet. A háborús idők miatt a még hiányzó lelkeket hívó harang hiányzott csak.
1948-ban Pethő István lelkészünk kisebbik fia súlyos betegségben
szenvedett. A lelkészi család megfogadta, hogy gyermekük
felépültével hálából harangot ajándékoz a templomnak. A szószéki
kihirdetést tett követte. A gyülekezet is megkezdte a gyűjtést. Így
közös összefogással a harang elkészült. A harangot méltó nagy
ünnepléssel 1949 nyarán avattuk fel.
A templomépítő Pethő Istvánt, - Huszti János, László Andor
lelkészek követték, majd Jakab Jenő lett a gyülekezet lelkésze
egészen 1995-ig nyugdíjba vonulásáig. Ezt követően Rázmány
Csaba vette át a gyülekezet lelkészi tisztjét, aki 2000-ig eredményes,
egyházépítő munkát végzett. Őt követte Szász Adrienne, aki jelenleg
is a gyülekezet lelkipásztora.
Tartalom
EGY AZ ISTEN
Füzesgyarmat
Lelkész: Balázsi László
Cím:
5525 Füzesgyarmat, Széchenyi u. 77.
Telefon: 0036-66-491-894
A reformáció óta jelen van az unitarizmus a Nagyalföldön is. Ismeretes, hogy Karádi Pál vezetésével Temesvár
központtal új püspökség is alakul a kolozsvári mellé, amelyik e tájak unitáriusait fogja össze és gondozza. A
történelem mostohasága pusztulásra ítéli, előbb a Báthoriak restaurációja, majd a protestánsok térhódítása, de
kiírtani nem tudja teljesen. Átéli a sok nehéz korszakot és megéri az 1848/49-es forradalom elismertető
törvényeit. A 19.század második fele felvirágzást hoz, sok új - előbb szórványos, majd önálló - gyülekezet alakul.
A lendületet a nagy egyházak kemény támadása töri meg, de így is megmarad néhány erős gyülekezet, amelyek
némelyikét csak a kommunizmus tud szinte teljesen tönkretenni.
A Füzesgyarmati Unitárius Egyházközséget is az unitárius eszmék
hatása hozza létre. Egy papválasztás körüli villongás a 20. század
elején arra indít mintegy 150 jómódú gazdát, hogy kiváljanak a
nagy református gyülekezetből és 1902-ben megalapítsák az
unitárius gyülekezetet, unitárius beszolgáló papot hozván. Majd
erdélyi lévita tanítóval erősítik a gyülekezetet. 1903 őszére már fel is
építik gyönyörű stílusú templomukat és Ferencz József erdélyi
püspök fel is szenteli. 1911-ben tornyot is emelnek a templom
bejáratához. A háború előtt és után szép harangokat öntetnek.
Közben felekezeti iskolát hoznak létre egy paplaknak megvásárolt
régi épület egyik részében, amely egészen az államosításig szép
munkát végez.
A két háború között visszaesést jelent egy kommunista beállítottságú pap tevékenysége, akit aztán az Egyház
eltávolít. A második világháború után ismét fellendül az élet egészen az erőszakos kolhozosításig, amikor is a
tehetősebb gazdákat elűzik, vagy megnyomorítják életüket. A 60-as évekre szinte kihal a gyülekezet, temploma,
paplakja romlik, a lelkészek csak beszolgálnak, temetgetni járnak, nincs keresztelés, konfirmálás, esketés vagy
csak elvétve. A rendszerváltás papot is hoz Balázsi László lelkész személyében és megindul a talpraállás.
Ma Egyházközségünk Egyházunk egyik legelevenebb gyülekezete. Szinte minden évben van valami nagyobb
ünnepség. Konfirmálásokkal egybekötött emlékmű avatások (honfoglalás, aradi 13) és évfordulós
megemlékezések. Többet kereszteltünk 10 év alatt és konfirmáltunk, mint a megelőző 35 évben összesen. 200-nál
több temetési szertartást végeztünk, mert szeretik a mi egyszerű, érthető, vallható és vállalható hitelveinken
alapuló szertartásainkat. Jó hírnevet, elismerést szereztünk megyeszerte közösségünknek, sokszor írnak rólunk,
sok helyre hívják szolgálni a lelkészt, akit az ezredfordulón az Egyház püspökhelyettes főjegyzővé választott
EGY AZ ISTEN
eddigi munkája elismeréseként.

Szórványmunkánk eredményeként Gyulán újjáalakult a szórványgyülekezet, ahol életerős munka folyik. Most
kaptunk egy ideiglenes, de szép, imateremnek szolgáló helyiséget. Gyula és vidéke unitáriusai szívesen
kapcsolódnak be gyülekezetünkbe. Erdélyben testvéregyházközségünk van, ahova gyakran eljárunk és jönnek
időnként a Nyárádszereda-Jobbágyfalvi gyülekezet hívei is hozzánk. Ugyancsak van testvérgyülekezetünk a
kanadai Olindában is, amellyel szintén szívélyes a kapcsolatunk. Minden vasárnap délelőtt van istentisztelet
templomunkban, sok az emlékistentiszteletünk. Gyulán mindig meghirdetett időpontban templomozunk a
szokásos nagy ünnepek délutánjain kívül. Időnként a helyi rádióban unitárius imaperceket tartunk.
Tartalom
Győr
Temploma nincs, csak lelkészi lakása.
Lelkész. Sándor Gy. Mátyás

Email: amatthias@freemail.hu
Cím:
9027 Győr, Szittya u. 2.
Telefon: 36-96-324796
A győri Unitárius Egyházközség 1992-ben alakult, de mint szórványterület már az 1920-as esztendőktől létezett
és kezdetben a Budapesti Unitárius Püspökség, később a Polgárdi székhellyel tevékenykedő Dunántúli
Egyházközséghez tartozott.
Az első világháborút követő trianoni döntés, a második világháborúban való szerencsétlen részvétel, majd az
1989-es esztendő romániai, illetve erdélyi eseményei exodusra kényszerítették az erdélyi magyarságot. Ennek
következtében a Győr és Győr környékén élő unitárius családok száma jelentős mértékben megnő. Ez tette
szükségessé, hogy az egyház unitárius központot hozzon létre Győrben.
1996-ban önerőből vásároltunk a Szittya utca 2. szám alatt egy ingatlant akkora telekkel, ahová reményeink
szerint templomot is tudunk majd a későbbiek során építeni. Nagy erőfeszítések árán rendbe hoztuk az
ingatlant és kialakítottunk egy istentisztelet tartására alkalmas helyet, ami átlag vasárnapokon kielégíti az
igényt, de nagyobb ünnepeinken kiszorulunk a szabad ég alá az udvarra, illetve kénytelenek vagyunk termet
bérelni, ha az időjárási viszonyok nem kedveznek. A Győri Unitárius Egyházközség régiós központ, innen látjuk
el a Pápán, Veszprémben, Sopronban, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Tatán, Tatabányán, Komáromban
élő hívek lelkipásztori gondozását.
1997-ben hoztuk létre a Bölöni Farkas Sándor nevével fémjelzett alapítványunkat,
melynek fő célja a templomépítés megvalósítása, illetve átmenetileg egy gyülekezeti
terem kialakítása.
1998-ban egy lelkes adományozónak köszönhetően harangot avathattunk az 1848-
49-es forradalom tiszteletére. A Magyarországi Unitárius Egyházban 1956 óta
nem volt harangavatás.
1999-ben történt meg először a második világháború óta, hogy a Győri
konfirmációs ünnepélyen együtt áldotta meg a konfirmáló ifjakat Magyarország és
Erdély legfőbb egyházi méltósága.
Már évek óta hagyománnyá vált, hogy az istentiszteleteket követően kávé, tea,
sütemény mellett elbeszélgetnek a hívek. Ezen kívül, minden évben igyekszünk
EGY AZ ISTEN
megszervezni a farsangi, az anyák napi, a halottak napi, a Dávid Ferenc valamint

a karácsonyi ünnepélyeket. Folyamatosan havi egyszeri találkozással tartunk
bibliaórákat és ugyancsak havonta találkozik az Orbán Balázs Ifjúsági Kör is.
A valláserkölcsi nevelés a lelkészi parókián történik két csoportban istentiszteletek
előtt és után. A körzetekben mindenütt tartunk hittanórákat bevonva a szülőket is hittani anyagok átadásával a
folyamatos tanításba.
A Győri Unitárius Egyházközséghez tartoznak:
Győr-Mosonmagyaróvár és környéke
Pápa-Veszprém és környéke
Sopron és környéke
Szombathely-Sárvár és környéke
Tata-Tatabánya és környéke
Komárom-Esztergom és környéke
Tartalom
Hódmezővásárhely
Lelkész. Kiss Mihály

Email: unitar@axelero.hu
Cím:
6800 Hódmezővásárhely, Vöröskereszt u. 16/a.
Telefon: 36-66-371894
A XVI. századi reformációban az önálló erdélyi fejedelemség területén megindult unitárius mozgalmak a török
EGY AZ ISTEN
által megszállott területekre is eljutottak és így az Alföldön erős mozgalmak fejlődtek ki, amelynek eredménye
több virágzó unitárius egyházközség megalakulása volt. Dávid Ferenc munkatársában Basilius Balás Istvánban,
aki a hitvitákon is részt vett égett a tettvágy, hogy az unitárius eszméket kivigye az Alföldre. Ennek a buzgó
unitárius léleknek a munkája volt kilenc alföldi unitárius egyházközség megszervezése. Ezek között volt Makó-
vásárhely ma Hódmezővásárhely. Az alföldi gyülekezetek a XVII. század első felében lassan elnéptelenedtek.
Hódmezővásárhelyen az unitarizmus újbóli életre kelése 1879. tavaszán kezdődött. Ekkor néhány evangélikus és
református földműves, iparos és tisztviselő kilépett addigi egyházából és foglalkozni kezdett az unitárius vallás
felvételével. Tanítójuk egy erdélyi unitárius, Nagy Tamás iskolai tanár volt. 1879-ben a hívek száma annyira
gyarapodott, hogy ez év május 5-én megalapították a fiók egyházközséget.
Az első istentiszteletet 1880. május 17-én tartotta meg Nagy Lajos kolozsvári esperes. Az érdeklődők száma
nagy volt. Az unitáriusok nagy pártfogója Kovács József téglagyáros volt.
Kezdetben, évente csak három alkalommal tartottak istentiszteletet. Később 1884-ben tizenkettőre növelték ezek
számát. Derzsi Károly budapesti lelkész volt a beszolgáló. Nagy volt az érdeklődés a hívek körében
Az egyházközség fejlődésének lendületet adott az az örvendetes esemény is, amikor Kovács József az
egyházközség nagynevű pártfogója és támogatója, 1890. június 21-én családjával együtt az unitárius vallást
felvette. Az ő belépésével kezdődött meg az egyházközség életében az építkezések kora.
Az első unitárius imaház és iskola 1891-ben nyitotta meg kapuit a már 70 főre növekedett tanulói előtt.
1893-ban már 527 lelket számlált az egyházközösség.
A második nagy építkezés: az 1910-ben a csúcsíves gót stílusban
épült templom. A 32 méter magas tornyú templom a legelső teljesen
felszerelt unitárius templom volt Magyarországon.
Az I. világháború azonban megtépázta az egyházközséget. A
templom megmaradt, de a harangot és az orgonasípok egy részét a
hadsereg elvitte.
Az 1920-as években azonban a "magból" újra élet serkent. Új
harangot öntettek és a hiányzó orgonasípokat is pótolták. Az
egyházközség anyagi megszilárdítására 60 hold földbirtokot
vásároltak. Bíró Lajos lelkész vezetésével újra megindult az
egyházközség fejlődése. Missziós tevékenysége kiterjedt a
szomszédos városokra: Szegedre, Békésre, Békéscsabára, Gyulára,
és Orosházára.
1945-1953 között R.Filep Imre végezte a lelkészi szolgálatot.
Az egyházközség 1957-ben elveszítette földbirtokát s ettől kezdve papjai megélhetési gondokkal küzdöttek.
Jakab Jenő nyolcévi szolgálat után lemondott, utóda Kelemen Miklós volt. Ezután tíz évig nem volt önálló
lelkésze Hódmezővásárhelynek.
1986-ban állandó lelkészt hívtak Hódmezővásárhelyre Kiss Mihály személyében. Kezdetben a szellemi és lelki
újépítés nehéz volt. De ma már nagy ünnepeken ismét megtelik a templom, épül, erősödik az egyházközség.
2004 szeptemberében újból ünnepségre került sor a templomban, miután a templom felújítása befejeződött,
amikor a gyülekezet 125. éves évfordulóját ünnepelte..
Tartalom
Kocsord
Lelkész: Nyitrai Levente
Cím:
4751 Kocsord, Szent István u. 30.
EGY AZ ISTEN
Telefon: 36-44-717161
A kocsordi Unitárius Egyházközség 1938-ban létesült, amely év folyamán lelkészt alkalmaztak, harangot
öntettek és templomot építettek. A gyülekezeti tagok az Unitárius Egyház intézményei támogatása mellett óriási
anyagi terheket vállalt.
A templom épületegyüttesét Dr. Szente László sepsiszentgyörgyi származású
unitárius műépítész tervezte népi stílusban. Az építést Kereki Gábor első
lelkész vezette és saját kezűleg festette a mennyezet 104 kazettáját
aranyosmenti, főleg mészkői bútormintákkal. A szószéket és irodaszekrényt
Dr. ifj. Ferencz József segédlelkész, későbbi budapesti unitárius püspök festette
népi mintákkal. A hívek székely faragású csillárt, 11 fali virágtartót rendeltek.
Végh Mihály lelkész virágvázát, Nyitrai Levente lelkész lámpatartót faragott
népi stílusban.
A 27 méteres tornyot eredetileg zsindellyel fedték, faragott gerendákkal,
deszkacsipkével díszítették. A belépő melletti és az iroda előtti 3 tornácot,
valamint a székely kaput szintén faragott gerendákból építették.
A templom mellé lelkészi lakást és gyülekezeti termet építettek ugyanabban az
erdélyi stílusban. A templomot faragott padokkal bútorozták be és népi stílusú
kerítéssel kerítették el. Ezüst klenódiumokat (úrvacsorai és keresztelő
kellékeket) adományoztak ötvös díszítésekkel. Az asszonyok hímzett kelmékből
állították össze az úrasztali és szószéki takarókészletet, saját munkákból. A
templom betonpadlóját szőnyegekkel fedték, az ablakokat függönyökkel látták
el. Ezeket a konfirmálók évente újabb adományokkal egészítik ki.
Csajági híveink az 5 mázsás nagyharang mellé 3 mázsás kisharangot öntettek,
ami külön haranglábon áll. Templomunkban gázfűtés és villanyvilágítás van,
vízvezetéssel. Klasszikus orgona hiányát elektronikus orgonával, illetve a
gyülekezeti teremben harmóniummal pótoljuk. A templom virágoskertjét
asszonyaink gondozzák, az egyházi sírokat pedig növendékeink. Az angol
unitárius testvéregyháztól több száz kötetnyi könyvadományt kaptunk.
A templomban faragott emléktáblát helyeztünk el Dr. Abrudbányai János
lelkész, 56-os mártír emlékére, aki a község h. állatorvosa is volt és az első
kultúrházat is ő létesítette filmvetítő géppel. Kereki Gábor lelkész özvegye is
emléktáblát állíttatott templomfestő és építő férje emlékére, valamint felújíttatta
saját költségén, illetve a londoni unitárius hívek hozzájárulásával a templom
tetőhéjazatát, illetve mennyezetét.
A kocsordi hívek közadakozásból több felújítást végeztek, toldást vásároltak a
telekhez. Bajor János lelkész 1965-ben a templom elé fenyőfákat ültetett, melyek
EGY AZ ISTEN
a harmadik évezredet 20 méteres magasságukkal köszöntötték.

Jelenlegi lelkész Nyitrai Levente.
Tartalom
Debrecen
Lelkész: Miklósi-Vári Katalin
Cím:
4025 Debrecen, Hatvan u. 24.
Telefon: 0036-52-535-378
Az egyházközség története
Az unitárius egyházközség megalakulása Szabó József személyéhez vezethető vissza. Debreceni Szabó József
(1826-1892), „aki megismerve a szabad Erdélyt és annak földjén a nép szívéből sarjadzó, egyszerű unitárius
vallást, maga is tagjává lesz és végrendeletében bölcs előrelátással biztosítja a leendő debreceni unitárius
egyházközség anyagi alapját, akkor amikor Debrecenben rajta kívül alig 2-3 unitárius élt.” (olvassuk a
Ferencz-Szentiványi: „Az unitárius élet munkatársai” 1940. c. könyvben.)
Szabó József végrendelete 1887 november 16-án kelt, mely világosan kimondja, hogy a Hatvan utca 24. szám
alatt levő telekre csakis unitárius imaházat /templomot/ szabad építeni, a telken levő épületeket csakis egyházi
és iskolai célokra lehet felhasználni.
Szabó József előrelátása meghozta a maga gyümölcsét. 1921 őszén, az első világháború utáni székely
menekültekből és áttérőkből megalakult a debreceni unitárius egyházközség, különösen Józan Miklós püspöki
vikárius (püspöki helynök) látogatásának a hatására. Az anyagiakat az adományozott házastelek és 20 holdas
alapítványi birtokadomány fedezte.
A gazdag hagyaték jövedelméből és a szegény unitáriusok filléreiből 1928-ban megépült az imahát is, melynek
EGY AZ ISTEN
falán márványtábla örökíti meg a nemes adományozó emlékét.

Kezdetben beszolgáló lelkészek jártak Debrecenbe, többnyire Budapestről, havonta az első vasárnap, sátoros
ünnepeken másodnapján és hazafias ünnepeken beszolgáló lelkészek tartották az istentiszteleteket.
Az első kinevezett lelkész Ferenc József missziós lelkész volt, aki Budapestről járt le Debrecenbe, a második
világháború alatt.
Az első Debrecenben letelepedett lelkész Buzogány Kálmán volt, aki 1945
augusztus elsejétől 1951-ig szolgált a gyülekezetben.
1951-52-ben Szolga Ferenc beszolgáló lelkészként végezte a lelkészi
tevékenységet.
Szász János, 1952-től szolgált 1960-ig
1961-ben Füzesgyarmatról beszolgált Kelemen Miklós egy évig.
1961-68 között szintén beszolgálással oldották meg a lelkészi feladatok
végzését.
Bajor János 1968-tól 1998-ig, nyugdíjazásáig szolgált.
Közben betegsége miatt az utolsó két évben beszolgáló lelkész járt
Debrecenbe elvégezni a szolgálatokat: 1997-98-ban Rázmány Csaba Pestszentlőrincről
Bajor János halála után még két évig, 1999-2000-ben Kiss Mihály szolgált Hódmezővásárhelyről.
A jelenlegi lelkész Miklósi-Vári Katalin 2000-től a gyülekezet lelkésze.
Tartalom
Dunántúli Unitárius Szórványegyházközség
Temploma nincsen. Lelkészi-szolgálati lakás van.
Lelkésze: Máté Ernő

Email: mateerno@yahoo.com
Cím:
7623 Pécs, Madách Imre u. 9/A. III. 11.
Telefonszám: 06-30-2821-665
A szórványegyházközség rövid története.
A Dunántúli Unitárius Egyházközséget két részre lehetne osztani: Közép- és Dél-Dunántúlra. A Közép-
Dunántúl központja Polgárdi, 1886-ban alakult. A Dél-Dunántúl központja Pécs (híres esemény fűződik hozzá:
a Pécsi Disputa), s bár 1570 körül már jön itt létre unitárius gyülekezet, az ellenreformáció következtében
eltűnik. Tulajdonképpen 1990 óta működik Pécsen életképes unitárius gyülekezet. 2001-től válik a Dunántúli
Unitárius Egyházközség központjává Pécs. Bár a lelkész Pécsen tartózkodik, rendszeresen pasztorálja a
Polgárdiban élő, valamint ennek környékén levő unitárius hívekből álló gyülekezeteket is. Saját ingatlannal az
egyházközség egyelőre csak Polgárdiban és Pécsen rendelkezik (1, 5 szobás kis lelkészi lakással, irodával).
Istentiszteleteket rendszeresen Pécsen, Szekszárdon, Székesfehérváron és Polgárdiban tartanak. A közeljövőben
feltehetően Kaposváron is.
Az istentiszteletek pontos időpontjáról a hívek meghívó levél által szereznek tudomást. A pécsi istentiszteletek
előtt hitoktatására kerül sor.
Lelkész: Máté Ernő, aki 2000 Szeptember 1-től kezdte el segédlelkészi szolgálatát a Dunántúli Unitárius
Egyházközségben. 2002-ben véglegesítő vizsgát tett a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán,
miután egyházunk püspöke kinevezte rendes lelkésznek a Dunántúli Unitárius Egyházközségbe.
Máté Ernő
EGY AZ ISTEN
Tartalom
Duna-Tiszaközi Unitárius Szórványegyházközség
Temploma nincsen.
Lelkész: Kelemen Miklós

Saját lakásának címe:
1131 Budapest, Mosoly u. 20-26.
Tel: 06-1-3207-399
A mai Duna-Tiszaközi Unitárius Szórványegyházközség – régi nevén Duna-Tiszaközi Szórvány – megalakulási

terve először 1902-ben, a Királyhágón inneni egyházközségekből, az akkori Magyarországi Unitárius Egyház 9.
körének szerves részeként, az úgynevezett Misszióház létesítésével merült fel.
1929-ben a magyarországi unitárius szórványélet szükségessé teszi a Duna és a Tisza között élő unitáriusok lelki
igényeinek kielégítését és az ennek való eleget tétel a Misszióház lelkészére, illetve lelkészeire bízatott. Az 1920-
as években még nincsen szervezett Duna-Tiszaközi szórvány. A budapesti unitárius egyházközség jegyzőkönyvi
bejegyzései szerint azonban Kecskeméten már – az említett időszakban az ott lakó P. Buzogány Lajos atyánkfia
foglalkozik a városban lakó néhány unitárius ifjú valláserkölcsi nevelésével. A Duna-Tiszaközén, a Misszióház
gondozása alatt, 1932-ben alakuló körlelkészségig végzi az említett területen lakó unitáriusok lelki gondozását.
1943-ban kerül sor a Misszióház templomához tartozó szórványok megszervezésére.
A Duna-Tiszaközi Szórványegyházközség alakuló közgyűlése 1944 márciusában megy végbe. A lelkészi teendők
végzésére a Misszióház lelkészei kapnak megbízást. A szórvány gondnokául P. Buzogány Lajost (Kecskemét) és
H. Fejér Domokost (Rákospalota) választják meg. Munkájukat a 12 tagú presbitérium segíti. A Szórvány
központi települései: Kecskemét, Szolnok, Rákospalota, Újpest, Sashalom, Rákosszentmihály, Gödöllő, Hatvan,
Pestújhely, Zugló.
1946-ban a fenti településeken kívül Mátyásföldön, Rákoshegyen, Rákoskeresztúron, Rákosligeten és Rákoscsabán
élő hívek is rendszeres istentiszteleti szolgálatban részesültek. Az istentisztelteket különböző alkalmas helyeken
tartják.
1951-ben a Misszióház jellegének hatályon kívüli helyezését követő években (1952), a Duna-Tiszaközi szórvány
újból anyaegyházközséggé alakul.
1975. december 1.-vel egy püspöki határozat értelmében, mint akkori szegedi lelkész, Kelemen Miklós
meghívást kapott a Duna-Tiszaközi Szórványegyházközség területén levő Kecskemét, Szolnok, Nagykőrös,
Cegléd és Hatvan híveinek gondozására. 1992-től pedig végzi a Duna-Tiszaközi Szórványegyházközség egész
területének lelki gondozását.
Kecskeméten az 1990-es évek erdélyi áttelepülési folyamatával az egyházi élet fellendült. Az áttelepültek
igénylik az egyházi szolgálatot. A nagy ünnepeken a templomlátogatók száma megnövekedik. Van konfirmálás
és keresztelő. Ma a Szórványegyházközség területei: Kecskemét, Veresegyháza, Budakalász, Ladánybene és
Ásotthalom.
Tartalom
Miskolci Unitárius Szórványegyházközség
Újonnan megalakult gyülekezet. 2004-ig a debreceni egyházközséghez tartozott. Önálló egyházközséggé

alakulását elősegítette az az örvendetes tényező, hogy új lelkész költözött Miskolcra, Lakatos Csilla lelkésznő
személyében, aki nemcsak a miskolci hívek kelkigondozását végzi, hanem hozzá tartozik még Eger és környéke,
valamint Szolnok és környéke.
Elérhetőség:
Lakatos Adél Csilla lelkésznő
Cím: 3532 Miskolc Daru utca 30. szám
EGY AZ ISTEN
Telefon: 0620-538.6612
Tartalom
A Beregi Unitárius Szórvány története
Szellemi és lelki igény keltette életre az 1970-es évek végén a beregi unitárius ébredést. 1975-78-ig tartott a
kibontakozás. Felhős Szabolcs vásárosnaményi középiskolai tanár 1975 pünkösdjén Debrecenben Bajor János
lelkész úr közreműködésével megismerkedik az unitárius hitelvekkel.
Bereg központjában a vásárosnaményi gimnáziumban terjeszti az unitárius hitet. 1985-re már négy család és tíz
ifjú vallja az unitárius hitet. Ekkor választják meg Felhős Szabolcsot szórványgondnoknak.
1985-89-ig a csendes építkezés folyik. A beregi szolgálatot a kocsordi lelkész végzi. A nyolcvanas évek végére
már tíz család tartozik a szórványhoz.
1988-ban a megerősödő szórvány aktívabban bekapcsolódik a beregi közéletbe. Érződik a rendszerváltozás
szele. Életre hívják a Balázs Ferenc Beregi Népfőiskolát.
1989-ben a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület vidéki tagszervezeteként Vásárosnaményban a beregi
unitáriusok kezdeményezésére megalakult a Kelet-Magyarországi Szabadelvű Protestáns Kör. Az alapító tagok
között debreceni atyafiak is jelen vannak / Ószabó István, Matkó László, Dusa Lajos /
Kiemelkedőbb rendezvények és események
- A Reformáció emléknapja /a mátészalkai protestáns köri tagokkal karöltve /

- A kolozsvári passió bemutatása a vásárosnaményi gimnázium aulájában és a helyi művelődési
házban.
- A beregi cserkészmozgalom beindítása
A tiszaadonyi 1923.sz. Brassai Sámuel cserkészcsapat megszervezése
- A Partium műhely megalakulása és a Partium folyóirat újraindítása / 1995 /
- A Dandos Gyula Cigányegylet létrejötte / 1996 /
- A Balázs Ferenc Beregi Ifjúsági Cigányegylet /1999/
1995 után a beregi unitárius szórvány lélekszáma megsokszorozódott.
1997 telén megalakult a BUNIK/ Beregi Unitárius Ifjúsági Közösség / a beregi unitárius szórvány ifjúsági
szervezete. A BUNIK aktívan bekapcsolódott az erdélyi kapcsolatok építésébe. Testvérkapcsolatot alakítottak ki
az ODFIE-vel. /unitárius ifjúsági tábor, színjátszás/ A BUSZ / Beregi Unit. Szórvány / is kapcsolatot épített ki a
Nagyváradi-Bihari Unitárius Egyházközséggel és a szovátai unitárius presbitériummal.
A kezdeti időszak 25-30 lélekszámról a kilencvenes évek végére 60-80 főre nőtt a szórvány lélekszáma.
Minden évben keresztelők, esküvők, konfirmációk és felnőtt áttérések zajlottak.
A régebbi rendezvények közül csak a Reformáció ünnepe maradt meg és a Partium folyóirat évenkénti
megjelenése folyamatos.
Új rendezvény a Dandos Gyula cigányforradalmár okt. 23-i megünneplése, a betlehemezés és a cigányfarsang.
Jelenleg a beregi unitárius szórvány létszáma: 88 fő. 2002-tó1 a gondnoki teendőket: Jóni Jenő látta el.
A presbitérium összetétele is megváltozott. A családi közösségek éléről 1-1 presbiter került ki. /Balogh Tibor,
Demeter István, Balogh Sándor, Lakatos Lászlóné/
A magyar atyafiakat Felhős Szabolcs presbiter képviseli a presbitériumban.
2003. március 9-én a BUSZ közgyűlése új gondnokot és ifjúsági vezetőt választott. A gondnok Demeter István,
az ifjúsági vezető Virágh Tibor, a titkár pedig Tóth Miklós lett.
Az új gondnok javaslatára a közgyűlés egyhangúlag Felhős Szabolcsot, tiszteletbeli szórványgondnoknak
választotta.
Bízunk benne, hogy 2005-ben már az új presbitérium segíti majd a szórványlelkész szolgálatát és Isten
segítségével közösen őrködnek a Kelet-Magyarországi Unitárius Szórvány életén.
EGY AZ ISTEN
Felhős Szabolcs
Tartalom
www.unitarius.hu / http://unitarius.lap.hu

Egy Az Isten

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Egy Az Isten

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Egy Az Isten

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

EGY AZ ISTEN

MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ

1. Szerkesztői előszó - Rázmány Csaba püspök

Vallani szeretnék, személyesen, emberien.

Budapest, 2004. december 4.

HITELVEK ÉS ESZMERENDSZER (Czire Szabolcs, teológiai előadó tanár)

• Miért olvassam el?

meghirdetésével életre hívja az unitárius vallást, egyházat.

• Miért kell e kérdéssel foglalkoznunk?

• Az unitarizmust gyakran vádolják túlzott racionalizmussal?

• Isten hangja bennünk?

bizonyítható. Isten lényegéhez tartozik ez a bizonyíthatóság-fölöttiség.

• Tehát nem a beletörődés az, amit tennünk kell?

• Hogyan segítheti ezt az ember?

• Bűnben fogantatott-e az ember?

• Az üdvözülés a halál után valósul meg?

• Hogyan kell hát olvasni?

• Milyen szertartásokat gyakorol az unitárius egyház?

– A keresztelést és az úrvacsorát. Mi nem használjuk ezekre a sacramentum, szentségek kifejezést, amely a

– Három mozzanatot különítünk el a keresztelés szertartásában: hálaadás az Isten legnagyobb ajándékáért, a

• Az úrvacsora: Jézus valóságos testének és vérének fogyasztása?

UNITÁRIUS EGYHÁZTÖRTÉNETI ÁTTEKINTŐ

(Dr. Erdő János: Útmutató évszámok az Unitárius Egyház múltjából c. kiadványból)

1510-1579 Dávid Ferenc.

1545-1551 Külföldi tanulmányi évei.

Január 6-13. napjain Tordán tartott országgyűlés , az unitárius reformáció

szellemében, határozatot hozott a vallási türelem és a lelkiismereti szabadság biztosítására: A prédikátorok

következett. Blandrata György, aki Jézus imádását vallotta és az új valláspolitikát folytató

1786. A nagyajtai zsinat, Lázár István (1742-1811) rektort választotta püspöknek.

S.H.Steinhal lelkészek, Paget János angol születésű hazánkban letelepedett hitrokonunk,

valamint Kriza János és Ferencz József.

1837. Brassai Sámuelt (1800-1897) előbb főiskolai tanárnak, majd rektornak

munkájának kiadási éve. Ez az első nyomtatásban megjelent unitárius egyháztörténet.

1841. Augusztus 22.-i végrendeletében Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) felvilágosult,

1865. Orbán Balázs író A Székelyföld leírása c. hatalmas és felbecsülhetetlen értékű

Ez a munka egyházunk történetének, hitelveinek, szertartásainak és szervezetének rövid összefoglalása. 1930-

jellemrajza" címen. A munka 1938-ban jelent meg.

tartozó jelentősebb egyházi épületek: a Bölöni, székelyudvarhelyi, firtosmartonosi és magyarsárosi templomok.

AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE A MAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN

Csíki Gábor pedig kormányfőtanácsosi címet kap.

Egyházi elnök: Szent-Ivánnyi Sándor püspököt helyettesítő megbízással. Világi elnök:

unitárius Bartók Béla zeneszerző!

1947-ben a kolozsvári Egyházi Főtanács szentesíti a Magyarországi Unitárius Egyházalkotmány magyarországi

Domokos . Az Egyezmény értelmében: közös bizottság jön létre a vallásügyi törvények

1966-ban Pethő István püspöki helynök nyugdíjba vonul. A "lelkészi Kollégium"

javaslata alapján az új esperes-püspöki helynök: R.Filep Imre . Köri felügyelő gondnok:

megtartására, az egyházi törvények korszerűsítésére és a külföldi kapcsolatok elmélyítésére

püspöknek a lelkészi képesítéssel rendelkező, jelenlegi főgondnokot, dr. Ferencz Józsefet

vezetőségét. Püspök: Bencze Márton , főgondnok: Dr. Múrvay Sámuel, főgondnok

Kelemen Miklós, lelkész közlésének rövidített változata.

A MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ ISTENTISZTELETI ÉS

a NÉGYSZÁZ ÉV 1568-1968 felhasználásával.

Istentiszteletünk és szertartásaink, hitelveink fejlodésével párhuzamosan alakultak. Ez alól kivételt képeznek

Az unitárius istentisztelet és szertartások célja

a) A szertartás emberi cselekmény isteni célkitűzéssel.

Istentiszteleti és szertartási tárgyak

Az éneklés az istentiszteletnek az a mozzanata, mely által a hívek cselekvőleg bekapcsolódnak az istentiszteletbe. Az

MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ VEZETŐSÉGE 1902-2004 KÖZÖTT: