A HELYES MUNKAVÉDELMI

GYAKORLAT AZ
ÉPÍTŐIPARBAN

„ A prevenció elvének érvényesítése az

építőiparban”

Konferencia sorozat: 2009. november 18-19-20.

Budapest – Dunaújváros – Szekszárd
 1., Az építőipar munkavédelmi
helyzete. A többlépcsős vállalkozási
hierarchia és ennek a
munkavédelemre gyakorolt hatása
a) Az építőiparban Magyarországon túl sok a
vállalkozás.

• Kb.98.000 vállalkozás, mintegy 300.000

dolgozóval
• Ausztriában az építőiparban:
- Kb.10.000 vállalkozás
- 4-szeres árbevétel Magyarországhoz képest

b) A Magyarországi építőipari vállalkozások döntő

többsége kisvállalkozás.

c) Az építőiparban „többlépcsős” vállalkozási gyakorlat

alakult ki.
Mi jellemzi a munkavédelmi helyzetet az építőiparban?
• A nemzetgazdaság egészéhez, sőt Európa egészéhez
hasonlóan is a kis cégek többségükben elhanyagolják
dolgozóik biztonságának és egészségének védelmét.
Az Európai kis és középvállalkozások baleseti statisztikája, a
Magyarországi hatósági ellenőrzések is ezt bizonyítják.

Kis és középvállalkozásokban foglalkoztatottak aránya:

Régi EU tagállamok: Új tagországok:

66% 72%

A tíz új tagországban a baleseti arány háromszorosa az EU 15-ök

országainak.
• A többlépcsős vállalkozásoknál kevés kivétellel nincs a
munkahelyen az alvállalkozóknak, de még inkább a
„szub” alvállalkozóknak felelős munkahelyi vezetője.
Ezek után hol van a munkavédelem?

• Nincs a kisvállalkozások többségénél munkavédelmi és

munkaegészségügyi szakember foglalkoztatva.

• Az Mvt. és a kémiai biztonsági törvény előírásai ellenére

nincs ezen vállalkozásoknál munkavédelmi
kockázatértékelés, kockázatbecslés sem.

• Az a tapasztalatom, hogy a kisvállalkozások egy

részénél nincs, nem marad pénz a munkavédelemre.
• A baleseti statisztika is azt bizonyítja, hogy az
építőipar élen van a munkabalesetekben-
főleg a halálos munkabalesetekben.

Eltitkolt munkabalesetek becsült aránya

országosan 30%, az építőiparban ennél is
több.
• OMMF egyes szakemberei nagyon gyatrának
látják az építőipar munkavédelmi helyzetét.
Nevezetesen:

• A folyamatos ellenőrzések ellenére a

munkavédelmi helyzet az építőiparban csak
kismértékben javult.

• Néhány nagyberuházásnál a generálkivitelezők

szakmai felkészültsége, a területükön folyó
munkavédelmi koordináció pozitívan értékelhető,
ez azonban általánosan nem jellemző.
 A kivitelezési munkahelyeken tapasztalt
hiányosságok típus hibaként definiálhatók:

• MAGASÉPÍTÉS:

Még mindig sok a hiányosság az ideiglenes

elektromos hálózatok telepítésében és főleg
üzemeltetésében. (lásd részletesen később)

Egyéni védőeszközök hiánya, nem viselése.

Munkahelyi rend és közlekedési utak

szabadon hagyásának hiánya – főleg a
szerkezetépítési munkáknál.

Leesés elleni védelem, védőkorlátok hiánya
illetve meglévők elbontása helyreállítás
nélkül.

Födémáttörés lefedés és azok elmozdulás

ellni rögzítésének hiánya. (pl.trapézlemez
tetőfedés és felülvilágító ablak.)

Nagycsarnok trapézlemez tetőszerkezet

építése építési lépcső nélkül.

Szabálytalan guruló állványok.

• ÚTÉPÍTÉS:

Leesés, beesés elleni védelem hiánya.

Egyéni védőeszköz nélküli

munkavégzés.

Gépkezelői jogosítvány nélküli

munkavégzés.

Dúcolás nélküli munkagödrök,

munkaárkok.

Forgalom szabályozási tervek be nem

tartása, rutin táblakihelyezés.

Munkaterület átadás-átvétel hiánya.

 2., A munkavédelem helye a
gazdálkodó szervezetnél. A
munkavédelem vállalati irányítása.
Mit értünk a munkavédelem irányításán?
● Feladatok egyértelmű meghatározását, feladsat és felelősségi körök
rendszerét?
● Egyéni védőeszközök biztosítását, használatának megkövetelését?
● Munkavédelmi oktatást?
● Biztonságos eljárások kidolgozását, alkalmazását?
● Szigorú ellenőrzést, számonkérést, ha kell büntetést?
● Balesetek kivizsgálását, megelőző intézkedéseket?
● Jó munkavédelmi szakemberek alkalmazását?
● Javító intézkedések sorozatát?, stb.

Milyen dokumentumokban határozzák meg ezeket egy munkavédelmileg

is jól működő vállalkozásnál?
● Munkavédelmi Szabályzat
● MEBIR
Kiknek kell egy szervezeten belül irányítani és
végezni a munkavédelmet?
1. Első számú vezető felelősége és
elkötelezettsége.
2. Valamennyi vezetőnek van feladata és
felelősége a munkavédelemben, ezt
szabályozni kell.
3. A munkavédelmi szakember a szakmai
irányítást, az organizálást látja el.
4. Valamennyi dolgozó felel a veszélytelen
eljárások és környezet kialakításáért.
A munkavédelem irányítása hasonló a minőség
biztosítási rendszerhez (ISO 9001)
Az irányítás célja :
♦ hibátlan termék, vagy szolgáltatás
( ISO 9001)
♦ veszélytelen munkahelyek és eljárások
„hibátlan” emberek ( MEBIR)
Az irányítás módja:
A folyamatokat, eljárásokat standardizálni,
dokumentálni.
Javító intézkedésekkel a hibákat kiszűrni.
A munkavédelem irányításnak célja, hogy
csökkentsük a veszélyhelyzetek számát.
1
halálos
baleset

30 > súlyos baleset

300 > baleset

3000 > majdnem baleset

30000 > veszélyhelyzet

Kockázati piramis
A munkavédelem irányításának alapja a
kockázatok felismerése, kezelése.

A kockázat annyit jelent, hogy ha az

eljárásokat, gépeket, anyagokat nem
kontroláljuk megfelelően, akkor egy
bizonyos valószínűséggel és adott
súlyossággal a baleset bekövetkezik.
3., Kockázatértékelés,
kockázatbecslés.
 Kockázat fogalma:

A veszélyhelyzetben a sérülés vagy az

egészségkárosodás valószínűségének és
súlyosságának együttes hatása.

Kockázatértékelés fogalma:

A kockázatértékelés nem más, mint gondos

áttekintése annak, hogy egy adott munkahelyen mi
károsíthatja , veszélyeztetheti a munkavállalókat
és milyen óvintézkedések szükségesek az
egészségkárosodás ,a baleset megelőzésére.
MVT A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSRŐL:
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség
esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók
egészségét és biztonságát veszélyeztető
kockázatokat,
különös tekintettel:

● az alkalmazott munkaeszközökre,
● veszélyes anyagokra és készítményekre,
● a munkavállalókat érő terhelésekre,
● a munkahelyek kialakítására.
 Kémiai biztonsági törvény a
kockázatbecslésről:
A veszélyes anyag életciklusa alatt a
veszélyes anyagokkal, veszélyes
készítményekkel végzendő tevékenység
megkezdése előtt a tevékenységet végző
az adott tevékenység emberi egészséget
és környezetet károsító kockázatairól
becslést készít, a munkavédelemről szóló
1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire
figyelemmel.
 Kockázatértékelés alaplépései:

• a veszélyek azonosítása,
• a munkavállalók és érintettek csoportjának
meghatározása, akik valamilyen veszélynek vannak
kitéve,
• a kockázat mértékének becslése, mérése,
• a kockázat megszüntetési lehetőségeinek vizsgálata
(vagy ha nem lehet megszüntetni, akkor),
• annak elbírálása, hogy kell-e további intézkedéseket
hozni a kockázat megelőzése vagy csökkentése
érdekében.
• Kockázatértékelés, kockázatbecslés folyamata:

• a szükséges információk összegyűjtése,

• a veszélyelemzés és kockázatértékelés megtervezése,
• a vizsgálatok elvégzése,
• a veszélyek meghatározás, azonosítása,
• a kockázatnak kitett munkavállalók meghatározása,
• a kockázat becslése, mérése,
• döntés a teendő intézkedésekről és ezek rangsorolása,
• döntés további vizsgálatokról, esetleg külső szolgáltató bevonása
a kockázatértékelésbe,
• a szükséges feljegyzések (vagy utasítások) készítése,
• a munkavállalók és az érintett személyek tájékoztatása, illetve
képzése,
• a meghatározott intézkedések megvalósulásának ellenőrzése.
A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI GYAKORLATI
JÓ MÓDSZEREK ISMERTETÉSE NEM
FÉR BELE JELEN ELŐADÁSBA,
EZÉRT BELE SEM KEZDEK.
 4., A le és beesés elleni védelem
lényege és gyakorlati tapasztalatai
• A magasból leesést alkalmas berendezéssel, így különösen
megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet
alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak
szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább
egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal, vagy
azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük.

• Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas

berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem
biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil
szerelőállvány) szabad végezni.
• Amennyiben a munka természete miatt ilyen berendezések
alkalmazása nem lehetséges, megfelelő hozzáférési
megoldásról kell gondoskodni, és a munkát végző részére a
magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított egyéni
védőeszközöket kell biztosítani.

• A munkavállalók lezuhanása és a felhasznált anyagok

leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó
berendezésekkel kell a védelmet kialakítani.
Amennyiben erre nincs mód, akkor egyéni védőeszközt
kell alkalmazni.
• A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített
lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,5 m-nél
nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával,
valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet
nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács
alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 cm x 10 cm-t
nem haladhatja meg.

Földmunkák végzésekor:

• munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között

jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot,
• vonalas létesítmény esetén, lakott területen belül 0,25 m és
1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó
mélységnél védőkorlátot,
• lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt jelzőkorlátot kell
létesíteni.
Egy méter magas, háromsoros, 0,5 m-nél nem nagyobb
osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával és korláttal
kiépített leesés elleni védelmet kell alkalmazni:

• azokban az esetekben, amikor a munkavégzés

magassága meghaladja a 2 m-t;
• ha a munkahely vagy a közlekedési út víz vagy más
olyan anyag fölött vagy mellett oly módon helyezkedik el,
hogy a belefulladás lehetősége fennáll;
• födémek, tetők, mennyezetek, felülvilágítók, aknák
megnyitásakor vagy építésekor;
• a 2 m magasságot meghaladó tetőn végzendő
munkáknál és a hozzá vezető utakon;
• a földmunkák végzése során .
Jelzőkorlát is alkalmazható:

• munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között;

• Lapos és alacsony hajlású (20°alatti) tet ők esetében,

amennyiben a munkavégzés helyszíne a
szintkülönbség szélétől 2 m-nél távolabb van, a
kétméteres határvonalra jelzőkorlát is elegendő.
Tapasztalataim:

Mind magas, mind mélyépítésben:

• Nincs védőkorlát vagy nem megfelelő időben - későn -

van kiépítve.

• Munkavégzés miatt meg van bontva a védőkorlát, és

befejezés után nincs helyreállítva.

• Hiányos a védőkorlát.

• Nem megfelelő a védőkorlát anyaga.

• Nem megfelelő a védőkorlát kitámasztása, szilárdsága.

• Szalag helyettesíti a védőkorlátot.

• Rossz helyen- nem kitámasztásnál - toldott a védőkorlát

• Zsaluzásnál van védőkorlát, de nincs a járófelülete

lefedve.

• Nincs lábdeszka vagy úgy van szerelve, hogy nem tölti

be a fő funkcióját.

• Nincsenek a födémáttörések lefedve.

• Le vannak fedve, de nem megfelelő anyaggal. (fólia,
gipszkarton, fém trapézlemez darab, stb.)

• Nincsenek a munkagödrök, munkaárkok védőkorlátozva,

jelzőkorlátozva, stb.

• Nincs leesés elleni egyéni védőeszköz. (hevederzet,

zuhanás gátló, mentőkötél) tetőn végzett munkáknál,
födémzsaluzat építésénél, hídpillér építésénél, mély
munkagödörnél végzett munkáknál.

• Mentőövet használnak hevederzet helyett.

• Nincs a vezető által meghatározva a kikötési pont.

Mi a jó megoldás?

• Olyan leesés elleni védelem biztosítása, amely nem a

dolgozóra bízza, hogy védekezik-e a le és beesés
ellen. ( műszaki megoldás- állványozás, védőkorlát,
védő állványzat)

• Ha műszaki vagy kollektív védelem kiépítése nem

lehetséges, akkor megfelelő, biztonságos egyéni
védelem. (rossz példák :pl. Strang szellőhöz
kikötés!?, hevederzet használata kikötés nélkül, stb.)
• Olyan munkaszervezés, amely biztosítja, hogy a
legkevesebb ember dolgozzon a veszélyzónában (pl.
födémzsaluzás)

• Födémzsaluzásnál eleve négysoros korlát telepítése,

megfelelő szélességű járófelülettel.

• „ Öszvér „ építési állványnál a csőállványnál is

kiépített három soros korlát.

• Szabványos guruló állvány használata.

• Mély munkagödröknél egyéni védelem és kikötés.

• Védőháló alkalmazása.

• Technológiai nyílások munkakezdés előtti befedése

kazánlemezzel.

• DOKA, PERI korláttartó elemek használata.

• Gyári korlátdeszkák használata.

• Ha az építési állvány homlokzattól mért távolsága

több mint 30 centiméter, akkor a követendő védelmi
sorrend: belső pallóterítés, belső védőkorlátozás,
egyéni védőeszköz használatának előírása.
5., Tárgyak esése, védelmi
megoldások és tapasztalatok
Tárgyak esésekor védelem szempontjából a következő
lehetőségek vannak: ( Jó megoldások)

• Megtiltani a veszélyzónába illetéktelenek

bejutását, és elkorlátozni a veszélyzónát.
• Védőtetőt telepíteni.
• Fedett gyalogos közlekedőt telepíteni.
• Lábdeszkát telepíteni.
• Tetőn végzett munkáknál védőkorlátot,
védőpalánkot telepíteni.
• Védőhálót telepíteni.
• Őrt állítani.
• Egyéni védőeszközt viselni.
Tapasztalataim:

• Nagyon sok esetben a tárgyak esésének veszélyével

járó munkát végző nem törődik mások
veszélyeztetésével.

• Épülő épületeknél nincs telepítve a bejáratnál védőtető,

ha van, akkor is számos más helyen be lehet jutni az
épületbe.

• Nincs telepítve gyalogos közlekedő, közlekedjen a

gyalogos ott, ahol tud.
• Magasra van telepítve a lábdeszka.

• Nincs a tetőn, födémen végzett munkáknál tárgyak

esése nélküli védelem.

• Nincs a munkaárkoknál megfelelő gyalogos átjáró

telepítve.

• Nincs védősisak, ha van, akkor nem viselik a

védősisakot.
6.,BIZTONSÁGOS EMELÉS
DARUVAL
•ORGANIZÁCIÓS HELYSZÍNRAJZ
– Minél kevesebb daruval fedjük le a daruzandó
területet.
– Lehetőleg széltől óvott helyre telepítsük a darut.
– A megengedett fordulási sugarat szűkítsük le az
emelési területre.
– Lehetőleg a daru fordulási sugarában ne legyen
közterület.
– Emelendő terhet csak külön szervezési intézkedéssel
engedjük közterület, közút fölé, amennyiben ez
elkerülhetetlen.
– A gémek magasságának megállapításánál ügyeljünk
az összeakadás elkerülésére.
– Törekedjünk arra, hogy a darukezelő minden esetben
lássa az emelt terhet.
– Repülőtér közelében fel kell venni a kapcsolatot a
légügyi hatósággal. Szükség esetén engedélyt kell
tőlük kérni.
•TELEPÍTÉS FOLYAMÁN ELKÉSZÍTENDŐ DOKUMENTÁCIÓK

•Daru elhelyezésének, fajtájának kiválasztása.

•Alapozási terv elkésztése.
•Kivitelezői nyilatkozatot kell kérni a kivitelezőtől a darualapra
vonatkozóan.
•Alap szintezés elvégeztetése, szintezési jegyzőkönyv beszerzése.
•Daru üzemeltetéséhez elektromos energiát biztosítani kell.
•Szerelési megbízás beszerzése.
•Fővizsgálati jegyzőkönyv beszerzése.
•Kockázatértékelés elkészíttetése, beleértve a daru környezetét is.
•Terhelési próba jegyzőkönyv beszerzése.
•Villám-és érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálati
jegyzőkönyv beszerzése.
•Daru munkavédelmi üzembe helyezése.
•Veszélymentes üzemmód szabályzat elkészíttetése, aláírattatása.
•Teherkötözői vizsgák meglétének ellenőrzése.
•Ha nem dolgozom vele, mint generálkivitelező, akkor a daru átadása
az alvállalkozónak.
 VESZÉLYMENTES ÜZEMMÓD
SZABÁLYAI
Tartalmazza a helyi sajátosságok, alapvető
előírásokat, veszélyek elhárítására hozott
intézkedéseket. Például a fordulási
sugarakat, a több daru irányításának
előírásait, valamint a két daruval történő
emelés kockázatainak csökkentését.
Mint minden munkahelyen, az emelőgépek
munkaterületein is el kell készíteni a
kockázatértékelést.

Ennek ki kell térnie mind a munkahely, mind a

munkaeszközök felülvizsgálatára, a veszélyek
feltárására, azok bekövetkezésének megelőzésére
teendő intézkedések meghatározására, határidő és
felelős meghatározásával.

A kockázatértékelést írásban kell foglalni és

legalább évente vagy a technológia
megváltozásakor, munkabaleset
bekövetkezésekor felül kell vizsgálni.
A DARUK LEGFONTOSABB KOCKÁZATAI:

– a daru és a teher által okozott mechanikai veszélyek

– nem megfelelő állékonyság
– ütközési veszély
– mechanikai feszültség
– a villamos berendezések és áramkörök
meghibásodása miatti veszélyek
– ergonómiai követelmények elhanyagolása
– személyi hiba, jogosulatlan tevékenység
– biztonsági jelzések hiánya
– hiányzó ellenőrző vizsgálatok
AZ ELLENŐRZÉSEK LEGGYAKORIBB
HIÁNYOSSÁGAI:
• A darulétra megközelítése nincs megoldva.
• A darukezelő részére nem biztosítanak ideiglenes
építési lépcsőt, átjárót.
Daruszekrény nyitva van.
• A daruszekrény nem közelíthető meg biztonságosan.
• A darukezelőnek nincs meg az adott típusra a kezelői
igazolványa.
• A kötözők nem rendelkeznek teherkötözői igazolással.
• A teherkötöző eszközök sérültek, nincs rajtuk az
érvényességet igazoló bárca.
• Az áramvédő kapcsoló értéke nagyobb a
megengedettnél (max. 300 mA lehet, ha gyártói
nyilatkozat nem ír elő nagyobb értéket)
• A daruszekrényen lévő elektromos dugaljakat nem védik
le 30 mA-es áramvédő kapcsolóval.
 TÖBB DARU HASZNÁLATA ESETÉN

Ki kell jelölni egy daruirányítót is, akit más feladattal

megbízni nem szabad.

A daruirányítónak jól láthatóan el kell különülnie a többi

dolgozótól, például más színű sisak, vagy jól láthatósági
mellény viselésével.

Az irányító feladata a daruk mozgásának összehangolása.

Ehhez el kell látni az irányítót kézi rádióvevővel.
 SZEMÉLYEMELÉS DARUVAL:

• Minősített teherfelvevő eszközzel és daruval lehet csak

személyt emelni.

• Ritkán alkalmazzuk, mert kerülni kell, ha van más

megoldás.

• Csúszózsalus építésnél, vagy nagy mélységű

munkagödröknél alkalmazunk emelőketrecet, mellyel a
sérültet és a kísérő mentőorvos is fel lehet emelni.
Néhány baleset tanulságai:

▼
Nem volt kötözői jogosultság – lezuhant a teher
Előzmény:
•DOKA zsalugerendákat emeltek, kötözéshez hevedert
használtak.
•Az egyik heveder lecsúszott az emelőkötél horgáról, mert
a kiakadásgátló szerkezet elé, az emelőhorog hegyére
akasztották az emelőhevedert.
•A 6 méter magas zsalugerenda kicsúszott és leesett.
•A lezuhanó teher az egyik dolgozóra esett.
Tanulság:
•Szabálytalan volt a kötözés.
•Hiányzott a teherkötözői igazolás.
•A dolgozó az emelt teher alatt tartózkodott.
•A munkáltató eltűrte a jogosulatlan tevékenységet.
 Nem feszültségmentesítettek – meghalt két ember
Előzmények:
• Bontott vasúti talpfák emelését végezték a vasúti vágányokon.
• A közeli légvezetéket nem áramtalanították.
• Emelés közben a daru gémje elérte a légvezetéket, ami leszakadt.
• A földzárlati áram a daru fémszerkezetén záródott.
• A zárlat időpontjában a 2 fő kötöző a rakfelületen állva a függő terhet még érintették,
ezért testükön is keresztül folyt az áram. A helyszínen életüket vesztették.
• Tanulság:
• Feszültségmentesíteni kellett volna a légvezetéket, vagy elkerítéssel gondoskodni a
védelemről.
• Emelés közben nem tartották be az Emelőgép Biztonsági Szabályzatban foglalt 3
méteres biztonsági távolságot a légvezetéktől.
• Rosszul szervezték meg a munkát, mert más helyszínről is el lehetett volna végezni
az emelést.
• Nem készítették Emelési utasítást.
• Az emelőgép irányítására nem jelöltek ki irányítót, illetve jelzőőrt.
• Hiányzott a munkavédelmi oktatás.
 Nem működött a nyomatékhatároló a toronydarun – dőléses baleset

Előzmények:
• A toronydaru 5,5 tonnás építési törmelékkel teli konténert emelt a
belvárosban.
• Az eredeti organizációs helyszínrajz szerint 2 db toronydarut kellett volna
telepíteni.
• A konténer a toronydaruhoz képest 40 méterre volt. Ennél a távolságnál a
teherbírás 2,2 tonna.
• A toronydaru az emelés közben felborult.
• A nyomatékhatároló nem működött.
• Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés,
illetőleg tömegkatasztrófa.
Tanulság:
• A kezelőfülkében lévő felső fedélzáró kulcsának a műszerfalban történő
hagyása lehetővé tette, hogy a kezelő beavatkozzon, esetleg a
nyomatékhatárolót kiiktassa.
• A nyomatékhatároló a beleset időpontjában ki volt kapcsolva.
• A darupálya egyik vége 80 mm-re meg volt süllyedve.
• A darukezelő rosszul mérte fel a gém kinyúlásához képest a teherbírást.
7., Az ideiglenes elektromos
hálózatok telepítésének és
használatának gyakorlata,
hiányosságok
Előírás: MSZ 2364 - 704:2004 szabvány az ideiglenes
elektromos hálózatok telepítéséről és üzemeltetéséről.

Ez váltotta ki a korábbi szabványt ( MSZ 04-94)

Előírások:
• Telepítési terv
• Telepítési vázlat (blokkséma)
• Szerelői szabványossági nyilatkozat
• Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat.
• Rendszeres hálózat ellenőrzés, karbantartás,
havonta dokumentált szerelői ellenőrzés az
áramvédő kapcsoló működéséről.
Gyakorlat, hiányosságok:

• telepítési terv hiánya,

• rendszeres karbantartó hiánya,
• karbantartási napló és karbantartás hiánya,
• nyitott kapcsolószekrények,
• védőföldelés hiánya,
• nem megfelelő biztosítékok és áramvédő
kapcsolók,
• egy áramvédő kapcsolóról a megengedettnél
több csatlakozás kiépítése.
• narancssárga hosszabbítók,
• szabálytalan kábelvezetés.
 8., A kivitelezői biztonsági és
egészségvédelmi koordinátor
feladata, gyakorlati tapasztalatok
4/2002. (II.20.) SzCsM – EüM együttes rendelet

BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOR:

Az a természetes személy, akit megbíztak vagy

foglalkoztatnak a fenti rendeletben előírt feladatok
teljesítésére, és aki jogosult munkabiztonsági
szaktevékenységre.

A kivitelező munkáltató köteles biztonsági és

egészségvédelmi koordinátort igénybe venni a kivitelezési
munkák alatt.
8. § A koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel
összefüggésben a következők:
• a) a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása
annak érdekében, hogy a munkáltató és - amennyiben a munkavállalók
érdekében ez szükséges - a munkát személyesen végző önálló
vállalkozók a fenti rendeletben meghatározottakat, továbbá a biztonsági
és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák;
• b) indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és
egészségvédelmi tervhez, valamint a rendeletben meghatározott
dokumentációhoz annak érdekében, hogy azok folyamatosan
tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények
változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés
követelményeit;
• c) közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő,
illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek
összehangolásában, figyelemmel az Mvt.-ben az összehangolásra
megfogalmazott felelősségi szabályokra;
• d) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása;
• e) a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az
építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.
 Gyakorlati tapasztalatok:

• Kevés a koordinátor nincs betartva az e

vonatkozásban betarthatatlan rendelet.
• Nem érdekes az építőipari szakma ismerete, a
fontos a munkavédelmi képesítés.
• Kevés a megbízott koordinátor, a nagy cégeknél
a munkavédelmi vezetők végzik ezt a feladatot
is néha több tucat munkahelyen.
• A vállalkozó koordinátorok inkább
munkavédelmi vezetők, mint koordinátorok.
• Nem kap a kivitelező a tervezőtől BET- et, ha
kap, az használhatatlan.

• Ahol állandó koordinátor van, a műszaki vezetők

munkavédelemből elkényelmesednek.

• Még mindig van zavar a felügyelőknél is, mit

várnak a koordinátortól és a koordinációtól.

• Várhatóan az átdolgozott jogszabály tervezet is

„magyar módi” lesz.
Köszönöm a figyelmet!