I

j

I 1

A GORGIASZ FELEPITESE*

Beuezetes, 447 a - 449 C

Szokratesz () Khairephon talalkozik Kalliklesszef Megtudjak tole, hogy lemaradtak Gorgiasz nyilvanos eloadasarol. Kalliklesz folajanl]a, hogy az 0 hazanal, ahol Gorgiasz megszallt, akkor hallanak tole beszedet, amikor akarnak. De hallvan, hogy a sz6nok a hallgatosagat arra szokta folszolitani, tegyenek f61 neki kerdeseket, Szokratesz arra biztat]a Khaireph6nt, hogy kerdezze meg:

"Mi is Gorgiasz voltakeppen?". P610sz ajanlkozik ra, hogy megvalaszolja a kerdest, es bobeszedu eloadasba fog. Szokratesz kimutatja, hogy ez nem valasz, es folkeri Gorgiaszt, hogy vallalkozzek a valaszolo szerepere. Gorgiasz beleegyezik.

• A dial6gus szerkezeti vazlata E. R. Dodds: Gorgias. A Revised Text with Introduction and Commentary, Oxford, 1959. cirmi konyve alapjan keszult. A gondolatmenet eJemeinek lokalizalasa (peldaul: 451 a 3 - d 8) a szinte minden Platon-kiadasban foltuntetett U. n. Stephanusszam - azaz Henricus Stephanus Platon-kiadasanak (Parizs, 1578) lapszarna - szerint tortenik. Egy-egy Stephanus-oldal alta laban ot mez6re oszlik, amelyeket betuvel (a, b, c, d, e) szokas jelolnl. A gorog nyelvtl szovegkiadasok a mezokon beli.il a sorokat is sorszarnrnal latjak el. (A fontebbi peldaban szerepl6 451 a 3 - d 8 tehat ugy oldhat6 fol, hogy a kerdeses gondolat a 451. Stephanus oldal a mezejenek harmadik soratol a d mez6 nyolcadik soratg terjed6 reszeben talalhato.) Noha jelen kiadasunk a mezokon beluli sorok sorszamat nem ninteti fol, a szerkezeti vazlarhan meg is helyesnek tartom e sorszamok kozleset, amelyek tajekoztatjak az olvas6t, hogy az adott mez6n belul milyen magassagban keresse a sz6banforg6 gondolat kezdetet es veget.

Ugyancsak Dodds, vaJamint Terence Irwin: Plato: Gorgias, Oxford, 1979. clmfi munkajit hasznaltam a jegyzetek osszeallitasahoz. Dodds alapos kornmcntarja filo16giai jellegil, Irwin pedig analitikus filozofiai - Jogikai es etikai - szempontokat ervenyesft rendkivul reszletes rnagyarazataiban, Ezekb61 annyit vettem at a jelen kiadas [egyzetetbe; amennyit a dial6gus gondolatmenetenek megertesehez szuksegesnek tartottam. - Steiger Kamel

7

Elsa resz: Szoleratesz es Gorgiasz beszelgetese, 449c - 461 b

lehet az embereket a nepgyulesen es a torvenyszeken meggy6zni - azaz a szonoklas "a meggyozes letrehozoja".

449 c 9 - 450 b 5. Szokratesz ebb en a forrnaban teszi fol a kerdest: "Mivel foglalkozik a szonoklas?", a dia16gusban, amely a Kbarmidesz, Lahbesz, Nagyobbik Hippiasz stb. folepitesere hasonlit, valaszok sorozata hangzik el, amelyekr61 Szokratesz kimutatja, hogy nem megfelel6- ek. Az els6 valasz: a szonoklas beszedekkel (logoszokkal) foglalkozik. Ez a megfogalmazas tulsagosan tagnak tunik, mert minden mestersegre alkalmazhat6.

453 a 8 - 454 b 7. Szokratesz megmutatja, hogyez a rneghatarozas is tlilsagosan tag: vannak mas mestersegek is, amelyek a meggyozessel foglalkoznak. Ha a szonoklast tartjuk a rneggyozes letrehozojanak, az olyan, mintha Zeuxiszt tartanank a fest6nek. Meg kell hataroznunk, mifele meggyozest hoz letre a szonoklas, es milyen targyban, Gorgiasz otodik valasza: a szonoklas a tary~nyszeken es egyeb nyilvanos helyeken gyakorolt meggyozes milveszete a [ogos es a jogtalan kerdeseben.

450 b 6 - 451 a 2. Miutan targya alapjan Gorgiasznak nem sikerult a szonoklast a tobbi mestersegtol megkulonboztetnie, megprobal]a megkulonboztetni modszere alapjan. A masodik valasz: a szonoklas abban az ertelemben foglalkozik beszedekkel, hogy a beszedet eszkozkent hasznalja - szemben a tobbi rnesterseggel, amelyek rnanualis tevekenyseggel allitjak el6 targyukat. Szokratesz modositja a pontatlan altalanosnast. nem a szonoklas az egyetlen mesterseg, amely a beszedet hasznalja eszkozkent, hiszen a matematika es a csillagaszat is ilyen. A rneghatarozas ismet tulsagosan tag.

454 b 8 - 455 a 7. Szokratesz nem elegedett a valasszal, Elismerteti Gorgiasszal, hogy ha az embert meggy6zik valamirol, attol meg nem tesz szert tudasra (amely mindig igaz) , hanem velemenyre csupan (amely lehet igaz, es lehet hamis), Ez a valasz Szokratesznak arra a kerdesere, hogy .Milyen meggyozest kelt a szonoklas?" (454 a 8), es Igy jutunk el a vegso meghatarozashoz. "A szonoklas tehat, ugy latszik, az elhitet6, nem pedig a tanito meggyozes rmlveszete a jogos es a jogtalan targyaban" (454 e 9).

451 a 3 - d 8. Szokratesz peldak segitsegevel megmutatja, hogy a beszedeket alkalmaz6 mestersegek mindegyikenek megvan a maga targya. Ennek alapjan megisrnetli a kerdest: mire vonatkozik a szonoklas. Harmadik valasz. .az emberi elet legnagyobb es legjobb dolgaira"

vonatkozik. .

455 a 8 - d 5. Szokratesz kibontja a meghatarozas implikacioit: mit is allitunk a szonoklasrol, amikor Igy hatarozzuk meg. Lehataroljuk azt a teruletet, amelyen a sz6- nok tevekenysege hasznos lehet. Nem kerjuk ki a tanacsat olyan szakkerdesekben, amilyen az orvos, a haj6- acs vagy mas mesterember megvalasztasa, sem a hadvezetes kerdeseiben. Ezek a dolgok ugyanis pontos tudast igenyelnek, a szonok pedig nem rendelkezik ilyennel.

451 d 9 - 453 a 7. Szokratesz egy nepszeni dalra, valamint kulonbozo foglalkozasu emberek lehetseges allitasaira hivatkozik, hogy megmutassa. nines egyetertes ar-

ra vonatkoz6an, hogy melyek az emberi elet legjobb dolgai. Gorgiasznak pontosabban kell fogalmaznia. Negyedik valasz: a szonoklas annak a rmlveszete, hogyan , '

455 d 6 - 456c 6. Gorgiasz visszautasftja a sz6nok hataskorenek ilyen Iesztlkiteset, Szokratesz peldainal-rnaradva, az atheni hajogyarak es erodok epiteset Themisztoklesz es Periklesz hatarozta el, nem a mesteremberek. Al.litasa szerint a dontesekben altalabq_n a szonok szerepe a meghatarozo, Szokratesz ir6nikus csodalatatol ba-

8

9

toritva tovabbi petdCd<on mutatja meg, hogy a tanult sz6nok mind az egycs emberekre, mind az allamokra nagyobb befolyassal lehct, mint barrnely szakerto.

456 c 6 - 457 c 3. Gorgiasz meg hozzateszi, hogy ha nernely sz6nok visszael a hatalrnaval, az nem a sz6noklat mestersegenek hlba]a: nem hibazratjuk az okolvlvo mestert, ha valamelyik tanitvanya arra hasznalja a tudasat, hogy megusse az apjat.

457 c 4 - 458 e 2. Kozjatek: Szokratesz rovid eloadasa a dialektika tenneszeter61. Ennek elsa szabalya, hogy az embernek szemeIytelenlil kell gondolkodnia, uralkodnia kell indulatain, tekintet nelkul arra, hogy "gyozteskent" kerul-e ki a vitabol, vagy sem. Ha Gorgiasz nem akar ilyen korulmenyek kozott vitatkozni, Szokratesz folajanlja neki a vlsszavonulast (v. o. 506 a, Protagorasz 335 b-c). A szofista elobb hajlik ra, hogy elfogadja ezt, de Khaireph6n es Kalliklesz rabeszelik, hogy folytassa a,

beszelgetest,

458 e 3 - 459 c 5. A vita osszefoglalasa, Szokratesz rnegallapit]a, hogya sz6nok a tomeg elott, azaz a tudatlanok elott minosul hatasos rabeszelonek. Gorgiasznak a szonoklasrol alkotott nezete igy arra redukalhato, hogy a tudatlan a tudatlanok elott szavahihetobb, mint a hozzaertd. Gorgiasz eloszor csak az adott peldara tartja helyesnek a megallapltast, am Szokratesz ragaszkodik hozza, hogy az minden olyan dontesre igaz, amely szakertelmet igenyel. Ekkor Gorgiasz ebben [eloli meg a sz6- noklas nagy elonyet: .Semmi mast nem kell megtanulni, csak ezt az egy rmiveszetet, s nem foghat ki rajtunk egyetlen szakember sem".

459 c 6 - 460 a 4. Szokratesz azt kerdi, vajon az az ely, miszerint a sz6noknak nem kell ismernie a targyat, amelyr6l beszel, a jogos es a jogtalan ismeretere is kiterjed-e. Gorgiasz azt feleli, ha tanftvanyai nem ismerik ezeket, 6 kesz megtanitani nekik, mi a jogos es a jogtalan. Ebbol

10

ugytunlk, Gorgiasz muveszetenek normatfv funkci6ja van.

460 a 5 - c 6. Szokratesz azt a paradox konkluziot [0- gadtatja el Gorgiasszal, hogy aki szonoklast tanult, nem is akarhat olyasmit, ami erkolcsileg rossz.

460 c 7 - 461 b 2. Szokratesz kimutatja az elterest az utobbi konkluzio es Gorgiasz ama korabbi allaspontja kozott, amely szerint a sz6nok nem feleI6s azert, ha tanitvanya esetleg Imrnoralis m6don visszael a sz6noklci} sal. Itt a helyes nezet kialakitasahoz alapos vizsgalodasra volna szukseg.

Masodile resz: Szokratesz es Polosz, 461 b - 481 b

461 b 3 - 462 a 10. P610sz sajnalkozik, hogy Szokratesz kihasznalta Gorgiasz egy gyonge pillanatat, es ellentmondasba kergette ot. Szokratesz kifejezi oromet, hogy P610sz most a helyes iranyba fog]a terelni a beszelgetest. Hajlando az eddigi kovetkeztetesekbol barmit visszavonni, de figyelmezteti P6loszt, kerulje a bobeszeduseget.

462 b 1 - e 4. Polosz a kerdezo szerepet valasztja, es megkerdezi Szokrateszt, mit gondol, mi a szonoklas. Sz6kratesz ugy irja Ie, mint egyfajta keszseget, amely orornet es elvezetet szerez az embereknek. P6losz ezt el is fogadja meghatarozaskent, amig Szokratesz meg nememliti, hogya szakacsmestersegrol is ez a velernenye.

462 e 5 - 463 e 4. P610sz megkerdezi, mi kozos van a szonoklasban es a szakacs-mestersegben, Szokratesz szab6dik, mert nem akarja megbantani Gorgiaszt, majd elmondja, hogy mindkett6t a hizelges egy fajtajanak

11

tartja. De akkor mi a szonoklas specifikuma? Szokratesz ujabb lecket ad a dialektika modszerebol, maid azt mond[a, hogy a szonoklas a politika egyik reszenek az arnykepe. Ez a meghatarozas szandekosan homalyos, am az ifju es heves P610sz kesz elfogadni, es atter arra a kerdesre, hogy szep-e vagy csunya, Gorgiasz azonban kozbeszol es magyarazatot ker,

463 e 5 - 466 a 3. Szokratesz elmagyarazza meghatarozasat Gorgiasznak. Van ket val6di rmlveszet, amely a testet szolgalja, es kett6, ~Jfnely a lelket. Mind a negy rmlveszetnek megfelel egy-egy utanzat, amely a hizelgesnek egy fajtaja. Az utanzatok ketfelekeppen kulonboztethet6k meg a valodi rmlveszetektol: celkituzesuk szerint, amely nem egyeb, mint a puszta gyonyor, es keszsegjelleguk revert, ami azt jelenti, hogy nem tudjak esszenien megindokolni .eljarasaikat (465 a). Szokratesz aranyparokkal illusztralja e viszonyokat, es arra a vegeredmenyre jut, hogy a szonoklas ugyanaz a lelek szarnara, mint a szakacsmesterseg a test szamara. A teljes sema a kovetkezo:

a lelek gondozasa a test gondozasa
.
rmfveszet: szabdlyozo kiigazfto szabfllyozo kiigazft6
val6di: torvenyhozas lgazsagszol- torna orvostan
galtatas
utanzat: szofisztika szonoklas pipereszkedes szakacs-
rnesterseg 466 a 4 - 467 c 4. Polosz, akit bosszant foglalkozasanak Iebecsulese es unja az osztalyozist, folteszi a kerdest: vajon a sz6nokoknak nincs-e mindenki masenal nagyobb hatalmuk. Szokratesz azt feleli, hogy nines, mert nero azt teszik, amit akarnak, hanem csak azt, ami nekik a legjobbnak latszik. P6loszt zavarba ejti es felbosziti e latsz61ag ertelmetlen megkulonboztetes, Szokratesz atveszi ~ae a kerdezo szerepet, hogy kifejthesse allaspontjat.

12

1 I

467 c 5 - 468 e 5. Szokratesz harem lepesben adja magyarazatat paradox allitasanak:

(1) Kulonbseget kell tennunk cel-jellegii es eszkoz-jellegu cselekedeteink kozott. Az utobbi cselekedetek sem nem j6k, sem nem rosszak, hanern semlegesek.

(2) Semleges cselekvest csak valami j6 eszkozekent fejtunk ki. Ezert valamennyi akaratlagos cselekves kozvetve vagy kozvetlenul arra iranyul, arnirol a cselekv6 folteszi, hogy szarnara j6.

(3) Tehat az olyan cselekedetek, amelyek karosak a szamara, nern tukrozik az akaratat: az ilyen esetekben aztteszi ugyan,amit j6nak lat, de nem azt, amit akar.

468 e 6 - 469 c 7. P6losz egy argumentum ad hominem segitsegevel vag vissza: "Mintha nem irigykednel, amikor azt latod, hogy mas ember, ha j6nak lat]a, kivegeztethet egy masikat, vagy elkobozhatja vagyonat", Szokratesz azt valaszolja, hogy az ilyen ember nem irigylesre melto, ha jogosan eselekszik, sajnalatra melto, ha jogtalanul teszi. Megismetll azt az allitasat, hogy jogta- . lansagot elszenvedni jobb, mint elkovetni,

469 c 8 - 470 c 8. Szokratesz a kessel folszerelkezett amokfuto peldazataval illusztralja a11aspontjat. Esszeni volna azt alljtanunk, hogy az ilyen ernbernek hatalma van? - Nem - valaszolja P6losz -, mert az ilyen ember roeglakol a tetteert. Ezzel P6losz elismeri, hogy .azt tenni, amit az ember j6nak lat'' nem azonos azzal, hogy hatalma van valakinek, hacsak cselekvese .nem jar haszonnal". De mit jelent az, hogy egy cselekves "hasznos" vagy .jobb'? Szokratesz azt allitja, egy cselekves akkor hasznos, ha igazsagos. P6losz szerint ezt egy gyerrnek is meg tudja cafolni,

470 c 9 - 471 d 2. P6losz a maked6n uralkod6, Arkhelaosz esetere hivatkozik, aki j6 peldaja a [ogtalankodasok kozepette boldog embernek. Majdnem mindenki szfvesen cserelne vele.

13

471 d 3 - 472 d 1. Szokratesz elfogaclja, hogy P610sz sok tekintelyes tanut tuclna folsorakoztatni allitasa mellett. Am a dialektikai kerdesekben nem a tobbsegi szavazat dont, P610sz hiaba probalja ot a torvenyszeken szokasos eljarasok segitsegevel kiforgatni vagyonabol, az igazsagbol. A boldogsag kerdese lenyeges kerdes, Szokratesznak megvan a sajat m6dszere arra, hogy ezzel foglalkozzek,

472 d 1 - 474 c 3. Szokratesz, hogy megvilagitsa a P6- losz es kozte fonnallo nezetkulonbseget, teljesebb formabanfogalmazza meg kettetelet: (1) a jogtalankod6 ember szuksegkeppen boldogtalan, (2) ha buntetlen rnarad, meg boldogtalanabb. Polosz kineveti Szokrateszt, mert nezete teljesen elter a kozfelfogastol, Szokratesz dialektikai vizsgalodasra szolitja fol P6loszt.

474 c 4 - 476 a 2. A dialektikai vizsgalodas, P610sz elismeri, hogy jogtalansagot elkovetni csunyabb, mint elszenvedni, de fenntartja, hogy jogtalansagot elszenvedni rosszabb. Szokratesz bebizonyftja, hogy jogtalansagot elkovetni rosszabb:

- szepnek azert nevezunk valamit, mert vagy kellemes,

vagy hasznos, vagy mindketto; •

- ezert ha jogtalansagot elkovetni csiinyabb, mint elszenvedni, akkor jogtalansagot elkovetni vagy kellemetlenebb, vagy karosabb, mint elszenvedni;

- de nem kellemetlenebb;

- tehat karosabb,

- vagyis rosszabb.

476 a 2 - 477 a 4. Annak a tetelnek dialektikai bizonyitasa, hogy a jogtalankod6 szamara nagyobb rossz, ha elkeruli a buntetest, mint ha elnyeri bunteteset, Szokratesz elfogadtatja P6losszal azt az allitast, hogy "amilyen a cselekvo cselekvese, olyan a szenvedo szenvedese", majd Igy ervel:

- ha A bunter, akkor 13 buntetest kap;

14

"'I !

- ezert ha A igazsagosan bunter, akkor B igazsagosan kap buntetest,

- ami igazsagos, az - a sz6 rnoralis ertelmeben - szep,

- ami szep, az - ugyanebben az ertelernben - hasznos,

azaz j6;

- tehat B szarnara j6, ha buntetest kap.

477 a 5 - e 6. A bunhodes haszna az, hogy altala az ember megszabadul valamilyen lelki rosszt61. Szokratesz dialektikai bizonyitasat adja annak, hogy a lelki rossz a legnagyobb rossz:

- a lelki rossz a legcsunyabb,

- ezert vagy a legkellernetlenebb, vagy a legrosszabb;

- de szegenynek vagy betegnek lenni kellemetlenebb,

mint jogtalankodni;

- tehat jogtalankodni a legrosszabb.

477 e 7 - 479 e 9. Szokratesz analogiat allapit meg a testi es a moralis egeszseg kozott, Ahogy az orvos rmiveszete allitja he lyre a testi egeszseget, ugy az igazsagszolgaltatas gondoskodik a lelek egeszsegerol. Szerencsesebb az az ember, akinek meggyogyitjak a betegseget, mint akit nem gyogyitanak ki belole. Szerencsesebb az a vetkes, aki meglakol [ogtalankodasaiert. Ezert Arkhelaosz, a zsarnok, aki nem lakolt meg, nem hogy nem boldog, de egyenesen a legszerencsetlenebb,

480 a 1 - 481 b 5. A beszelgetes visszater az eredeti kerdesfelteveshez: miben all a szonoklas haszna. Az elozo beszelgetes vegeredmenyet felhasznalva Szokratesz azt az ir6nikus kovetkeztetest vonja Ie, hogy a szonoklas arra j6, hogy az ember a lelki egeszseg visszanyerese erdekeben bevadolhassa onmagat vagy baratjat, ha jogtalansagot kovetett el, illetve megakadalyozza ellensege megbunteteset, aki Igy buntetes - azaz gyogyitas - rielkul maradva a legnagyobb rosszat szenvedi el.

15

(]

16

Harmadik resz. Szolsratesz es Kalliklesz beszelgetese, 481 b - 522 e

481 b 6 - 482 c 3. Kalliklesz kozbeszol es megkerdezi: vajon trefalkozik-e Szokratesz vagy komolyan beszel, Ha komolyan beszel, akkor mi, emberek forditott eletet elunk, Szokratesz azt valaszolja, hogy Kalliklesznak es neki azonos erzeseik vannak: mindketten szerelmesek. Csakhogy amig Kallikleszt kedvesei - a Demosz nevu ifju es az atheni dernosz - arra kesztetik, hogy allandoan valtoztassa velemenyet, Szokrateszt az 0 kedvese, a Filoz6fia. allhatatossagra sarkallja. Vegul Szokratesz arra figyelmezteti Kallikleszt, hogy ha az ember onrnagaval nines osszhangban, az nagyobb rossz, mint ha a kozvelemennyel kerul osszeutkozesbe.

482 c 4 - 483 c 6. Kalliklesz beszedet tart: ramutat, hogy mind Gorgiasz, mind P6losz a sajat felenksegenek valt aldozatava, 6 maga nem ismeri el, hogy [ogtalanul cselekedni nitabb, mint elszenvedni a jogtalansagot. Javasolja ellenben, hogy tegyenek kulonbseget akozott, ami termeszettol fogva jogtalan, es ami csupan a torveny es a kozfelfogas szempontjibol az. Az elobbi kriterium szerint a jogtalansag elszenvedese a legnagyobb rossz. Csupan a torveny es a kozfelfogas vallja ennek az ellenkezojet, ugyanis a torvenyt es a kozfelfogast a gyongek alakitottak ki avegett, hogy megvedjek magukat az erosebbel szemben.

483 c 7 - 484 c 3. Kalliklesz folytatja beszedet, Azt a nezetet, amely szerint az eroszak a terrneszet torvenye, ket olyan teruletre - az allatok viselkedesere es a nepek kozotti viszonyokra - hivatkozvatamasztja ala, amelyeken nem ervenyesulnek emberalkotta torvenyek. Ugyanez az ely ervenyesul az egyennek a tarsadalomhoz val6 viszonyaban: ha akad egy val6ban eroteljes, nagyra hivatott ember, az lerazza magarol a torveny kotelekeit. Eh-

hez terrneszetadta joga van, es Pindarosz is errol beszel egykoltemenyeben,

484 c 4 - 485 e 2. A beszed folytatasa. Kalliklesz rarnutat, hogy Szokratesz jaratlan a kozugyekben. Ez a filoz6fia tulzasba vitt tanulmanyozasanak eredrnenye. A filoz6fia az ifjaknak val6, az erett ember ferfiatlanna valik ha sokat foglalkozik vele. '

485 e 3 - 486 d 1. A beszed befejezese. Kalliklesz folsz6lftja Szokrateszt, hagyjon fol a filozofalassal, amely vedtelenne tenne ot abban az esetben, ha hamis vad alapjin torveny ele ideznek,

486 d 2 - 488 b 1. Szokratesz kifejezi afolott erzett oromet, hogy Kallikleszben pr6bak6re talalt, amelynek segitsegevel ellenorizheti nezetei igazsagat. Harem tulajdonsaga kell, hogy legyen a j6 szellemi "pr6bakonek": tudas, j6indulat es oszinte, nyilt beszed. Gorgiaszb61 es P610szb61 a harmadik hianyzik (erre maga Kalliklesz mutatott ra 482 c - e), de Obenne mindharom megvan. Szokratesz remeli, hogy Kalliklesz utmutatasai alapjan valaszolni tud a legfontosabb kerdesre: hogyan alakitsa az ember az eletet.

488 b 2 - 489 b 6. Szokratesz megkerdi, vajon Kalliklesz, amikor a hatalmasabbr61 beszelt, az er6sebbre gondolt-e. Kalliklesz igenlo valasza utan egy dialektikai erv segftsegevel bebizonyitja, hogy jogtalankodni mind a termeszet, mind a torveny szerint rosszabb es nitabb mint elszenvedni a jogtalansagot.: ' - a tomeg terrneszettol fogva erosebb az egyennel,

- tehat a tomeg torvenye erosebb az egyen akaratanal;

- ezert a tomeg torvenye jobb is, ha a "jobb" azt jelenti,

hogy "erosebb"; \ - am a tbmeg torvenye szerint az egyenlo az igazsagose

- tehat az egyenloseget megserteni a terrneszet szerint

rossz.

17

489 b 7 - 491 a 3. Kalliklesz megvaltoztatja allaspontjat, Hatalmasabbnak nem a nagyobb testi er6vel rendelkezoket nevezi, hanern azokat, akik kivalobb emberek. Elfogadja Szokratesz [avaslatat: az okosabbak a kivalobb emberek. Szokratesz abbol kiindulva, hogy mindig a szakert6 az, aki okosabb, megmutatja, hogy a szakertot nem illeti meg nagyobb resz abb6l a termekbol, amely termek eloallitasanak <5 a szakertoje. a varga nem fogja a legnagyobb sarut a labara huzni. Kalliklesz kifogasolja a kozonseges es nem a targyhoz tartoz6 peldakat,

()J

491 a4 - 492 c 8. Kalliklesz tovabb finomftja a kivalobb emberek meghatarozasat. Ezek nem mesteremberek, hanem a kozugyek ertelmes, bator es elszant szakertoi, Szokratesz megkerdezi, vajon ezek az uralkodasra termett emberek kepesek-e uralkodni onrnagukon, azaz feken tudjak-e tartani szenvedelyeiket. Kalliklesz azt feleli, hogy az okossag es a batorsag eppen azt eredmenyezi, hogy az ember ki tudja elni e szenvedelyeket. A fektelenseget esak azok karhoztatjik, akiknek nem all m6djukban kielni a vagyaikat, Akinek hatalmaban all az ilyesmi, az nem torodik az igazsagossaggal es a mertekletesseggel, hanem szabadon kielegiti vagyait, his zen ebben all a val6di ereny es boldogsag.

492 d 1 - 493 d 4. Szokratesz ujra megdicseri Kalliklesz oszinteseget, majd az ovevel teljesen ellentetes nezetet fejt ki: a boldogsag a vagyak zsarnoksagatol val6 szabadsagban all. Kalliklesz szerint ez a kovek es a halottak boldogsaga volna. Szokratesz azonban ugy gondolja, a hedonistak boldogsaga sem jobb ennel. Idezi egy bolesnek a velemenyet, aki szerint mi most a Hadeszban vagyunk, es a legtobbetazok szenvednek, akik ki vannak szolgaltatva kielegithetetlen vagyaiknak. Ahhoz hasonlatosak 6k, akinek feneketlen hord6kat kell orokke tottogetnle.>

493 d 5 - 495 b 9. Kallikeszt nem gy6zi meg a peldazat, Akinek nem kell ujratoltenie hord6it, annak semrni oro-

18

me sines, es olyan, mint a k6. Szokratesz azt feleli,hogy Kalliklesz boldog embere meg olyan, mint a godeny. Meghokkent6 peldakon mutatja meg, mil yen kovetkezmenyekkel terhes Kallikleszriek a boldogsagr61alkotott felfogasa, Kalliklesz meginog, de a kovetkezetesseg kedveert tovabbra is fonntartja azt a velernenyet, hogy a j6 azonos a kellemessel.

495 c 3 - 495 e 2. Kalliklesz allitja, Szokratesz pedig tagadja, hogy a tudas es a batorsag kulonboznek mind egymastol, mind a j6t61 (amelyet Kalliklesz azonosnak tekinta gyonyorrel),

495 e 2 - 497 d 8. Els6 dialektikai bizonyitasa annak, hogy a gyonyor nern azonos a joval.

A j6 es ellentete nem lehet jelen egyidejuleg egyazon szemelyben.

A gyonyor es ellentete jelen lehet egyidejuleg egyazon szemeIybenj ha peldaul valaki szomjas es iszik, akkor egyidejtlleg erzi a szomjusag kinjat es az ivas gyonyoret. Tehat a gyonyor nem lehet azonos a joval.

Kalliklesz tiltakozik az erv ellen, es esak Gorgiasz keresere folytatja a beszeigetest.

497 d 8 - 499 b 3. Masodik dialektikai bizonyftasa annak, hogy a gyonyor nem azonos a j6val.

A j6 ember bator es okos (lasd 491 b - c);

Tehat a gyava es ostoba ember rosszabb, mint a bator es okos ember.

De a gyava es ostoba embernek epp annyi gyorryor es fajdalom jut osztalyreszul- s6t, talan meg tobb is -, mint a bator es okos embernek.

Kalliklesz nezete szerint az a j6 ember, akiben jelen van a gyonyor, es az a rossz, akiben a fajdalom van jelen. Tehat Kalliklesz nezete szerint a rosszabb ember ugyanolyan j6 es rossz, mint a jobb ember, s6t talan meg jobb is nala,

19

499 b 4 - 500 a 6. Kalliklesz megvaltoztatja allaspontjat es kijelenti: 0 is tudja, mint akarki mas, hogy vannak jobb es rosszabb gyonyorok. Szokratesz megr6ja ot az oszlnteseg hianya miatt, majd rabirja harem tetel elfogadasara: (1) j6 gyonyorok es fajdalmak azok, amelyek valami j6t eredmenyeznek; (2) mivel minden cselekedetunk celja valami jo, a gyonyorokre a j6 vegett torekszunk, nem pedig a j6ra torekszunk a gyonyorok vegett: (3) a j6 es rossz gyonyorok rnegkulonboztetesehez szakertelemre van szukseg.

500 a 7 - 501 e 8. Ki a szakertoje ennek? Szokratesz emlekezteti Kallikleszt a va16di mtiveszetek es az ugyessegek megkulonboztetesere (465). Hangsulyozza, hogy nagyon komoly kerdesrol van most sz6, arrol, hogy milyen eletet eljen azember: kozeleti tevekenyseggel, vagy filozofiaval foglalkozzek.

501 d 1 - 502 d 8. Szokratesz a zenei es dramai eloadasokr6l azt allitja - es Kalliklesz egyetert vele -, hogy

•

ezek a kozonseget pusztan gyonyorkodtetnl kivanjak.

Az ilyen gyonyorkodtetes hizelgesnek szarnit. A tragedia a szonoklas hizelgo fajtaja,

502 d 10 - 503 d 4. A politikai szonoklas is a hizelges egyik fajtaja. Kalliklesz ellene Yeti: nemely sz6nokok va- 16ban szivukon viselik a nep erdekeit. Ilyen volt Themisztoklesz, Kim6n, Miltiadesz es Periklesz, Ez akkor igaz - feleli Szokratesz -, ha abban all az igazi kivalosag, hogy a magunk es mas ok vagyait betoltsuk.

503 d 5 - 505 b 12. Szokratesz megmutatja, milyen volna a politika, ha valodi rmiveszet volna. Minden mesterember elmejeben megvan a kepe annak, amit letrehozni kivan, es igyekszik megfelelo alakot es szerkezetet adni milvenek. Ugyanigy az allamferflnak is rendet kell teremtenie polgartarsai elmejeben, megpedig az igazsagossag es a mertekletesseg segftsegevel, Ahogy az orvos

20

1

t

t

!

f

I -t I

!

I ,

j-

I

I

I

t

is dietara fogja beteget, az allarnferfinak is meg kell zabolaznia a polgarok lelkenek vagyait,

505 e 1 - 506 e 4. Kozjatek. Kalliklesz ismet megtagadja reszvetelet a beszelgetesben. Szokratesz folajanlja a jelenlevoknek, hogy befejezi egyedul a gondolatmenetet, annak rernenyeben, hogy hallgat6i figyelmeztetik, ha tevedne. Gorgiasz az egybegytlltek neveben elfogad]a Szokratesz ajanlatat.

506e 5 - 507 a 3. Szokratesz egyedul tf!szel. Dialektikai bizonyitasa annak, hogy ami az ember szamara j6, az a mertekletessegen alapul.

- Minden kivalosag - akar targy, akar test vagy lelek kivalosaga - a megfele16 renden alapul.

- Az emberi lelekben a mertekletesseg ez a rend.

- Tehat az embed kivalosag, es az, ami az ember szama-

ra j6, a mertekletessegen alapul.

507 a 4 - e 7. Szokratesz ket lepesben bebizonyftja, hogy a mertekletes ember boldog.

(1) A mertekletes ember [ambor, igazsagos es bator. 6 tehat tokeletesen j6.

(2) A ;6 ember j61 vegzi dolgat, Aki j61 vegzi dolgat, az boldog. Tehat a j6 ember boldog.

Az (1) alapjan: a mertekletes ember boldog.

507 c 8 - 508 e 3. Szokratesz kijelenti: most igazolta azokat a buntetessel kapcsolatos paradoxonokat, arnelyeket a P6losszal folytatott beszelgeteseben (472 d 1 - 474 c 3) fejtett ki. Ket uj gondolatot vezet be: (1) az erkolcsi erzek nelkuli embernek nines helye sernmifele kozossegben. egyedul, baratok nelkul marad, s igy nem lehet boldog. (2) A rendezettseg nemcsak az emberi kozossegek jellemz6je, hanern az egesz vilage, amelyet ezert neveznek kozmosznak. Ennek pedig nem a szer-

21

folottiseg az alapelve, mint Kalliklesz feltetelezi, hanem az aranyos mertani egyenloseg.

508 c 4 - 509 c 5. Szokratesz visszautal Kalliklesz vadjara (486 a - c), amely szerint a szokrateszi allaspont vedtelenne tesz a tamadasokkal szemben. Az imenti konkluzio alapjan azt allitja, nem az a legfontosabb, hogy az ember masok rossz eselekedeteivel szemben megvedje onrnagat, hanem hogy megakadalyozza masok rossz eselekedeit.

509 c 6. - 511 a 3. El kell kerulnunk, ha ez lehetseges, a [ogtalansagnak mind az elszenvedeset, mind az elk overeset. De hogyan? Nyilvanvalo, hogy a joszandek keyes az elszenvedes elkerulesehez, de keyes az elkovetes elkerulesehez is, hiszen abban allapodtunk meg, hogy aki jogtalankodik, akarata ellenere teszi. Ezeknek elkerulesehez bizonyos hatalomra vagy mtiveszetre van szuksegunk. A legkonnyebben ugy menekulhetunk meg a jogtalansag elszenvedesetol, ha azonosulunk a fennallo hatalommal. Am eppen ezaltal hajlamosak leszunk arra, hogy magunk kovessunk el jogtalansagokat. Szokratesz peldakon mutatja be, milyen ember az, aki a zsarnok hiveve szeg6dik.

511 a 4 - 513 c 3. Kalliklesz megjegyzi, hogy aki azonosul a zsarnokkal, megfoszthatja az eletetol azt, aki maskent viselkedik. Szokratesz azt feleli, hogy ennek a megjegyzesnek az ertelmeben a helyes eletmodra vonatkoz6 kerdes voltakeppen arra iranyul, hogyan 6vhatjuk meg az eletunket. A hajokormanyos is meg6vja utasai eletet, am ezzel megsem kerkedik sz6nokok modjara, A hadigepesz olykor egesz varosok eletet menti meg, Kalliklesz megis onmaganal alacsonyabbrendunek tekinti 6t. Az ertek igazi merceje az eletnek nem a me nynyisege, hanem a minosege. Aki a hatalom birtokesainak tetszese szerint akar elni; tul nagy arat fizet biztonsagaert.

22

513 c 4 - 515 b 5. Kalliklesz ugy erzi, Szokratesz ervei logikusak, de nem meggy6z6ek. Szokratesz megismetli allitasat: az allamferfinak az a feladata, hogy jobba tegye polgartarsait: gazdagsagot vagy hatalmat hiaba ad nekik, ha nem tudjak, hogyan eljenek vele. Ez a feladat komoly gyakorlatot igenyel. Az allam nem alkalmazna egy epiteszt vagy orvost anelkul, hogy meg ne bizonyosodnek jartassaga es sikeres tevekenysege felol. Tud-e Kalliklesz olyan embereket ernliteni, akik az 6 politikai tevekenysege reven jobbak lettek?

515 b 6 - 517 a 6. Vajon Periklesz, Kim6n, Miltiadesz es Themisztoklesz jobba tette-e polgartarsait? Szokratesz szerint egyikuk sem tette jobba 6ket, es az atheniak eppen ezert bantak olyan halatlanul veluk. A negy politikus nem volt sem j6 allarnferfi, sem j6 hizelg6. Athen egyetlen j6 allamferfit sem adott a vilagnak.

517 a 7 - 518 c 1. Kalliklesz szerintmegis nagy kulonbseg van a Negyek es a mai politikusok kozott. Szokratesz egyetert azzal, hogy 6k .jobb szolgai voltak az allamnak utodaiknal, am az igazi allamferfi gondvise16je, nem pedig szolgaja az allarnnak. nem azt kell adnia az embereknek, amit azok akamak, hanem a mi a javukra valik. Ha az atheni politikusokat osszetevesztjuk az allamferfival, az olyan, mintha a testedzest a szakacsok tevekenysegevel tevesztenenk ossze.

518 c 2 - 519 b 2. A Negyeket azert tekintettek az allam j6tev6inek, mert hamis politikai tevekenyseguk karos kovetkezrnenyei nem ttintek ki azonnal. Valojaban az atheni birodalom megalapitoi a felelosek Athen romlasaert.

519 b 3 - 521 a 1. A politikusoknak nines joguk panaszkodni a nep halatlansaga miatt, mert ha sikeriilt volna vegrehajtaniuk az erkolcsi reformot, a nep nem fordult volna ellenuk. Olyanok Ok, mint a szofistak, akik azt hi;detik magukr61, hogy az erenyt tanitjak, majd ut6bb

23

panaszkodnak, hogy hallgat6ik nem fizetik meg a belt a tanfolyam vegen. Kalliklesz megveti a szoflstakat, de csodalja a politikusokat. Valojaban a szofisztika eppen anynyival szebb a szonoklasnal, amennyivel a torvenyhozas szebb a biraskodasnal. A szofisztika az el6bbinek, a szonoklas az ut6bbinak a torzkepe.

521 a 2 - 522 e 8. Kalliklesz ujra figyelmezteti Sz6krateszt a veszelyre, aminek kiteszi magat. Szokratesz azt feleH, tudataban van ennek, his zen jelenleg 6 talan az egyetlen val6di allamferfi Athenban, s Igy epp oly ved- ()I telen volna az atheni torvenyszek el6tt, mint az orvos,

akit egy cukrasz a gyermekek torvenyszeke ele idez, Az

a fontos, hogy az ember ne kovessen el igazsagtalansa-

got. Ennek alatamasztasara el fog meselni Kalliklesznak

egy mitoszt.

l!

':1

~

I

II r

I

i !

Epil6gus. A mitosz es tanulsagai, 523 a -527e.

523 a 1 - 524 a 7. Az istenek 6si torvenye szerint halaluk utan a j6k a Boldogok Szigetere, a rosszak a Tartaroszba keriiltek. De regebben el6 bfrak tartottak torvenyt a meg ela embereken. Ez hamis Iteleteket eredmenyezett, mert hamis tanuk szavara hallgattak a birak, az emberek lelket pedig nem lathattak. Ezert Zeusz ugy rendelkezett, hogy a megholtak mezitelen lelket mezitelen, holt biraknak kelt megitelniuk. Sajat fiait, Min6szt, Rhadamantuszt es Aiakoszt jelolte ki biraknak, Ezek itelkeznek az Aszphodelosz-mezon,

524 a 8 - 525 a 7. Szokratesz kovetkezteteseket von le a mitoszbol. A halal utan a lelken, akarcsak ~ testen nyomot hagy a leelt elet, Igy a birak nem tevednek fteletukben.

24

525 b 1 - 526 d 2. Tovabbi kovetkeztetesek. A halal utani itelet igazsagos, mert hasznos celja van: akik orvosolhat6 hibat kovettek el, azokat a buntetes jobba teszi, akik meg javithatatlanok, azoknak a buntetese flgyelrneztetesul szolgal a tobbiek szarnara. Ez ut6bbi csoportba jobbara zsarnokok, kiralyok, allamferfiak tartoznak.

526 d 3 - 527 e 7. A vegso tanulsag levonasa. Szokratesz folszolitja Kallikleszt es mindenkit, hogy erre a vegso, isteni iteletre keszuljenek fol, amelyhez kepest baland6 emberi letunk dolgai csekely jelentosegilek. Lebet, hogy Kalliklesz ezt venasszonyos locsogasnak tartja, am 6k harman, a mostani gorogok kozt a: legbolcsebbek nem tudtak rnegdonteni Szokratesznak azt a tetelet, hogy jobban kell 6vakodnunk az Igazsagtalansag megteteletol, mint elszenvedesetol. Az embernek az erenyben kell gyakorolnia magat, miel6tt a politikahoz fordul. Akkor elunk a leghelyesebben, ha az igazsagossag es a tobbi ereny gyakorlasabanelunk es ugy is halunk meg.

25

T

PLATON

GORGIASZ

I. KALLIKLESZ: Csataba erdemes ilyenkor erkezni, a leg- 447 vegere, ahogy mondani szokas, kedves Szokratesz. SZOKRATESZ: Hogyhogy, talan kesanjOttU17,]? A kozrnondassal sz6lva, mar az unnep utan vagyunk?

KALLIKLESZ: S micsoda unnep utanl Gorgiasz eppen az iment szep hosszu beszedet adott elo.!

SZOKRATESZ: Ez a Khaireph6n tehet r6la, hogy elkestern, mert ott fogott a piacon.

KHAIREPHON: Semmi baj, Szokratesz, majd kijavitorn, b amit elrontottam. Gorgiasz j6 baratorn, es ha akarjuk, nekunk is tart egy beszedet, akar most rogton, akar maskor.

KALLIKLESZ: Mit mondtal, Khaireph6n? Gorgiaszt ohajtja hallgatni Szokratesz?

KHAIREPHON: Eppen ezert jottunk.

KALLIKLESZ: Hat akkor gyertek el hozzam, amikor akartok. Gorgiasz nalam szallt meg, majd ott megtartja nektek az eloadast,

SZOKRATESZ: Koszonjuk, Kalliklesz, De vajon hajland6 volna-e I beszelgetni is veltink?2 Szeretnern megkerdez- c

1 Az Athenba latogato szofistak hosszu beszedben mutattak be tudornanyukat a hallgatosagnak. A bemutat6 beszed gorog elnevezese: epideixisz. V. o, Nagyobbik Hippiasz. 282 b-e, Pr6tagorasz 310 b - 311a, Gorgiasz452 b. Ilyen epideixisz Gorgiasz ket fennmaradt beszede, a Helene es a Palamedesz, valamint a Prodikosznaktulajdonitott Herahlesz a ualaszuton (Xenoph6n: Emleheim Sz6krateszr612. 1. 21). Szokratesz nem becsulte sokra ezt a retorikus rmifajt a filoz6fiai vizsgalodas eszkozekent, <5 a beszelgetes; (dialegesztbai), a parbeszedet Cdialogosz) reszesitette elonyben. c

2 Szokratesz azt tudakolja, hajlando-e Gorgiasz bemutat6 beszed elmondasa helyett dial6gust folytatni egy adott temarol. A ket rmffa] szembeallitasat lasd Pr6tagorasz 329 b, 334 c - 336 d, 347 b, Kisebbik Hippiasz 364 b, Ion 530 d, Eutbupbron 6 c, Eutbudemosz 275 a. - A di-

27

ni tole, hogy tulajdonkeppen mire is val6 az a muveszete,3 es hogy a minek nevezi azt, amit tanit. Magar a beszedet - ezt te is felajanlottad - inkabb masker tartsa meg.

KALLIKLESZ: Nines is jobb doIog, mint at kerdezgetni, Szokratesz. Eloadasanak is az volt az egyik erdekessege, hogy felszolitotta a jelenlevoket, kerdezzenek tole barmit, a mindenre megfelel.f

SZOKRATESZ: Ez mar derek. Kerdezzel hat tole, Khaireph6n.

"'~,

KHAlREPliON: Mit kerdezzek?

d SZOKRA TESZ: Azt, hogy mi is a tulajdonkeppen?

KHAIREPHON: Ezt meg hogy erted?

SZOKRATESZ: Ha tortenetesen labbeli-keszitd volna, nyilvan azt felelne, hogycipesz. Erted mar, mire gondo- 10k?

II. KHAIREPHON: Ertern, es maris kerdezek, Mondd esak, Gorgiasz, igazat beszel ez a Kalliklesz? Tenyleg azt hangoztatod, hogy esak kerdezzen barki barmit, te mindenre valaszolsz?

448 GORGIASZ: fgy van, Khaireph6n. Az elobb is eppen ezt Igertem, s mondhatom, hosszu evek 6ta soha senki nem tudott zavarba hozni a kerdeseivel,

KHAlREPHON: Nyilvan most is konnyu lesz valaszolnod, Gorgiasz.

GORGIASZ: Probald ki, Khaireph6n.

alogust mint filoz6fiai m6dszert Plat6n az alabbi helyeken targyalja:

Eutbudemosz 290 c, Kratulosz 390 C, Menon 75 c-d, Allam 533 c - 534 b. 3 A .rmlveszet" (vagy .rnesterseg" - tekhn€) kifejezes alkalrnazasa a most kovetkezo analogiakat vezeti be. Szokratesz kerdese azt elofeltetelezi, hogy a szofisztika milveszet (mesterseg), amelynek megvan a maga sajatos targya, A kesobblekben (462 b, 466 b) mindket elofeltetelezest ketsegbe vonja.

4 v. O. Philosztratosz: A szcfistale eletrajza (Vita sopbistarum) I, 1.: "A regebbi szofiszrikat a leontinoi Gorgiasz kezdernenyezte L .. J, megpedig rogtonzott beszedekkel. Elment ugyanis az atheni szinhazba es magabiztosan azt mondta: Kerdezzetekl Elsdkent vallalkozott ilyesmi-

C re, bizonyitvan ezzel, hogy mindent tud, s hogy a megfele16 id6pontban mindenr61 kepes beszelni." - Lasd meg Menon 70 c, Kisebbik Hippiasz 363 d, Pr6tagorasz 315 c. - Kalliklesz ugy gondolja, Szokratesz egyetlen kerdest kivan intezni a szofistahoz, amelyre az hosszu beszedben valaszol,

28

rOLOSZ: Zeuszra, ha nines ellenedre, inkabb rajtarn probald ki, kedves Khaireph6n. Gorgiasz olyan sokat beszelt az elobb, hogy szerintem mar elege van. KHAlREPHON: Mit hallok, P610sz? Azt gondolocl,hogy te ugyesebben tudnal valaszolni, mint Gorgiasz?

POLOSZ: Ugyesebben vagy sem, lenyeg, hogy neked j6 b legyen.

KHAIREPHON: J6, j6, valaszolj bat, ha akarsz! POLOSZ: Kerdezz!

KHAlREPHON: Ime a kerdesl Ha Gorgiasz tortenetesen ugyanabban a rmiveszetben volna jartas.> amelyben a testvere, Herodikosz, minek kellene at neveznlink? Nemde ugyanannak, mint a testveret?

POLOSZ: Igen.

KHAIREPHON: Tehat ha orvosnak mondanank, helyesen jarnank el.

POLOSZ: Helyesen.

KHAlREPHON: Es ha ahhoz a rmiveszethez ertene, arnelyet Arisztoph6n, Aglaoph6n fia vagy az a testvere rmlvel, minek kellene at neveznunk?

POLOSZ: Nyilvan festonek.

KHAlREPHON: Marmost Gorgiasz melyik rrniveszetben jartas, es ot minek fogjuk nevezni?

POLOSZ: Khaireph6n baratorn! Igen sok rmiveszet letezik a vilagon, arnelyeket az emberek tapasztalataikb61 kiindulva es a tapasztalataiknak megfeleloen alakitottak

ki. Mert tapas?!(lJ~tok birtokaban eletunket a rmlveszet iranyitja, mig a tap~sztaiaiElnsaga-veletle-nre-brz;~-Ma~ mosiasok -muveszet·kozlir-egYlktinl{-ezt,m~sikli~kazt,

ki igy, ki ugy sajatitja el, a Iegkivalobbakat persze a legkivalobbak, Ezek koze tartozik Gorgiasz is, es neki a legszebb rmiveszet jutott osztalyreszeul.

c

5 Egy bizonyos rnestersegben az az ember jartas (episztemon), akinek tudasa, ismerete Cepiszteme) van az adott mestersegrol. A kovetkezokben P610sz a jartassagot a tapasztalattal (empeiria) azonositja. Szovegunkben tehat a jartassag, a tapasztalat, a gyakorlati es az elmeleti tudas nem kulonulnek el egyrnastol ugy, ahogy majd Arisztotelesz megkulonbozteti oket (Metafizilea A 1,981 a 1 - 12).

29

d III. SZOKRATESZ: Ugy latom, Gorgiasz, hogy P610sz egeszen kivaloan tud beszelni, csak eppen nem azt teszi, amit Khaireph6nnak igert.

GORGIASZ: Mire gondolsz, Szokratesz?

SZOKRATESZ: Nemigen Yettem eszre, hogy valaszolt volna a kerdesere.

GORGIASZ: Hat kerdezd te ot, ha ezt szeretned. SZOKRATESZ: Nem ezt szeretnem, inkabb azt, ha neked magadnak volna kedved felelgetni. Teged ugyanis sokkal szivesebben kerdeznelek. Mert mar az eddigiekbol is kiderult, hogy Polosznak inkabb az ugynevezett retorikaban van gyakorlata, semmint a beszelgetesben.

e POLOSZ: Mibol derult ki, Szokratesz?

SZOKRATESZ: Abb61, kedves P610sz, hogy Khaireph6n kerdesere, melyik muveszetben jartas Gorgiasz, te elkezdted magasztalni az 0 muveszetet, mintha bizony 6- csarolta volna valaki, de nem mondtad meg, hogy tulajdonkeppen mi is az.6

POLOSZ: Hat nem feleltem azt, hogy a legszebb? SZOKRATESZ: De igen. Csakhogy senki sem azt kerdezte, hogy milyen a Gorgiasz muveszete, hanem hogy melyik muveszetrol van sz6, s hogy minek kell neveznunk

449 Gorgiaszt. Annyira ugyesen es roviden feleltel Khaireph6n elso kerdeseirel Ugyanfgy felelj most is: miben all Gorgiasz rmiveszete, es hogyan nevezzuk ot magat? De inkabb te magad mondd meg nekunk, Gorgiasz, melyik rmlveszetben vagy jartas, es minek kell teged neveznunk? GORGIASZ: A szonoklasban, Szokrateszl

SZOKRATESZ: Tehat szonoknak mondjunk? GORGIASZ: Espedlg kivalo sz6noknak, kedvesem, ha mar olyannak akarsz nevezni, amilyennek - Homeroszszal sz6lva -lenni dicsekszem.

6 Szokratesz ket kerdest kulonboztet meg: (1) Micsoda a szobanforgo dolog?, (2) Milyen az? Az elsa kerdesre a valasz egy meghatarozas, a masodik kerdesre leirassal vagy ertekelessel valaszolunk. Khaireph6n Polosznak az elsa kerdest teUe fol, a azonban ugy valaszolt, mintha az ut6bbi kerdes hangzott volna el. Az elsa kerdesnek es a ra adott valasznak logikai elsobbsege van a masodikkal szemben, v. o. Men6n 71 b: "s amir61 nem tudom, hogy micsoda, hogyan is tudnam, hogy milyen?" (Kerenyi Gracia forditasa).

30

SZOKRA TESZ: mit hogyne akamalak' GORGIASZ: Csak rajta!

SZOKRATESZ: Es ez egyben azt is jelenti, ugye, hogy b kepes vagy masokbol is sz6nokot faragni?

GORGIASZ: Hiszen eppen ezt hirdetem itt is es mindenutt,

SZOKRA TESZ: Akkor most megkerlek, Gorgiasz, ugyanigy folytassuk a beszelgetest, ahogyan most beszelunk: egy kerdes, egy valasz. A hosszadalmas fejtegeteseket, amilyenbe P610sz fogott az iment, halaszd inkabb maskorra. De aztan alld am a szavad, es sziveskedjel roviden felelni a kerdeseimre!

GORGIASZ: Csakhogy nernely felelet, Szokratesz, hoszszabb kifejtest kivan. De mindegy, megprobalok I a le- c heto legrovidebb lenni. Mert azzal is szoktam dicsekedni, hogy nalam rovidebben senki nem tudja kifejezni rnagat.

SZOKRA TESZ: Eppen erre van szuksegunk, Gorgiasz! Adj most peldat szukszavusagodrol, a hosszabb beszedet pedig halaszd maskorra.

GORGIASZ: Rendben van. Meg fogod latni, hogy nalarn sziikszavubb emberrel meg az eletben nem talalkoztal,

IV. SZOKRA TESZ: Kezdjuk el. Azt allitod, hogy a szonoklas rmlveszetenek vagy I szakertoje es masokat is szo- d nokka tudsz kepezni. De mi a szonoklas targya? Ahogyanpeldaul a szoves ruhak keszitesere vonatkozik, Igy van?7

GORGIASZ: Arra.

SZOKRATESZ: A zenei rmlveszet dallamok szerzesere? GORGIASZ: Arra.

SZOKRATESZ: Herara mondom, Gorgiasz, el vagyok ragadtatva a valaszaidtoll Rovidebbek mar nem is lehetnenek.

GORGIASZ: Az az erzesem, Szokratesz, hogy nagyszenien vegzern a feladatomat.

7 Az anal6gia a kovetkezo. a szonoklas es a szoves egyarant mesterseg, A takacsmester ruhakat keszlt. Kerdes, mit keszit a sz6nok.

31

SZOKRATESZ: lgy van. Most akkor a szonoklasrol is moridd meg: mivel foglalkozik ez a tudornany?

e GORGIASZ: Beszedekkel."

SZOKRATESZ: Milyen beszedekkel? Olyanokkal, arnelyek megmutatjak, hogy a beteg milyen eletrnod mellett fog meggy6gyulni?

GQRGIASZ: Nem.

SZOKRATESZ: Tehat nem akarmilyen beszeddel foglalkozik a szonoklas.

GORGIASZ: Nem bizony.

SZOKRATESZ: Ugyanakkor megtanitja az embereket beszelni.

GORGIASZ: Meg.

SZOKRA TESZ: S gondolkodni? is arrol, amlrol besze-

lunk?

GORGIASZ: Hat persze.

450 SZOKRATESZ: Vajon az iment emlegetett orvosi rnesterseg megtanit-e a betegekr61 gondolkodni es beszelni? .GORGIASZ: Szuksegkeppen.

SZOKRATESZ: lgy hat az orvostudomany is heszedekre vonatkozik?

GORGIASZ: Igen.

SZOKRATESZ: Espedig a betegsegekrol sz616 beszedek-

re?

GORGIASZ: A legnagyobb rnertekben.

SZOKRATESZ: De nem vonatkozik-e a testneveles is beszedekre, olyanokra, amelyek a test j6 vagy rossz allapotarol sz61nak?

GORGIASZ: Dehogynem.

8 A gorog szovegben itt a logosz kifejezes szerepel, amely a kesobbiek soran negy kulonbozo ertelemben hasznalatos: (1) altalaban vett beszed; (2) megszerkesztett sz6noki beszed, sz6noklat, ilJetve dial6gus. Ezek a logosz mindennapi [elenteseben foglaltatnak benne. (3) Racionalis letrasa valaminek, szemben az illeto targyrol adhat6 meseszeni, mitikus beszarnoloval. Lasd 505 c, 523 a; (4) ertelmezes, megfontolas, magyarazo kifejtes, amely szamot tud adni arrol, hogy valaki mit miert tesz. Lasd 500 e - 501 a.

9 A 'gondolkodni' kifejezes gorog megfelel6je, a pbronein cgyldejuleg meg ezt is jeJenti: 'megerteni', 'tudni'. Peldaul az orvos megerti a gyogyaszati eldirasokat, azaz kepes megmagyarazni es megindokolni 6ket.

32

SZOKRATESZ: S bizony igy vagyunk a tobbi muve- b

szettel is, Gorgiasz. Mindegyikuk beszedekre vonatkozik,10 e beszedek pedig arr61 a dologr61 szolnak, amely

az illeto muveszet targya,

GORGIASZ: Alighanem.

SZOKRATESZ: Akkor viszont miert nem nevezed a tobbi rmiveszetet is, amelyek beszedekre vonatkoznak, szonoklasnak, ha egyszer azt a rmiveszetet nevezed szonoklasnak, ame1y beszedekre vonatkozik.

GORGIASZ: Azert, Szokratesz, mert a tobbi rnilveszet eseteben a szakertelern szinte kizarolag kezi munkaban

es effajta tevekenysegben jelentkezik, a szonoklasnal viszont az ilyen kezrnuvesseg fol sem rnerul, mert egyedul csak beszeddel tesz es er el I mindent. Ezert mondom, s c szerintem helyesen mondom, hogy a szonoklas beszedekre vonatkozik.

V. SZ6KRATESZ: Kezdem mar sejteni, hogy mit neveze1 szonoklasnak, s hamarosan meg vilagosabb lesz. Mondd csak: leteznek, ugyebar, miiveszetek?

GORGIASZ: Igen.

SZOKRATESZ; Marmost a muveszetek kozul nemelyek nagyreszt kezi munkabol allnak, s csak keyes vagy eppen semennyi beszedre sines szukseguk, ugyhogy munkajukat teljes csendben is e1 tudjak vegezni; ilyen I a d festeszet, a szobraszat es sok mas. Ugy latom, az ilyenfelekrol mondod, hogy a szonoklasnak semmi keresnivaloja kozottuk,

GORGIASZ: Igazan j61 rnegertettel, Szokratesz, SZOKRATESZ: Vannak azutan olyan rmiveszetek, arnelyek mindent sz6val vegeznek, s egyeb cselekvesre csak kis mertekben vagy szinte egyaltalan nem szorulnak. Ilyen a szamtan, a menan meg persze az ostablazas, es megsok mas rrnlveszet, ezek kozul egyesek egyforma mertekben folyamodnak a beszedhez es az egyeb cselekvesformakhoz, a legtobb azonban inkabb beszeddel

el, es tevekenyseguk es hatasuk I teljes egeszeben be-

e • ,:;

10 T. i. a logosz klfejezesnek az irnent (8. [egyzet) emlitett (3) es (4) ertelmeben.

33

szedhez kotodik, Ugy lat0111, ezek koze sorolocl a szonoklast.

GORGIASZ: jol latod.

SZOKRATESZ: De azert, gonclol 0111 , a felsoroltak egyiket se111 akarnad szonoklasnak nevezni. Igaz, hogy a meghatarozasod ugy hangzott, hogy az a rmiveszet, amely beszedben teljesiti a feladatat, szonoklas - tehat ha valaki bele akarna kotni a szavaiclba, Igy feleselhetne: "A szamtant tehat szonoklasnak nevezed, Gorgiasz?" Szerintem azonban te se a szamtant, se a mertant nem nevezned s~6noklasnak.

451 GORGIASZ: Igazad is van, Szokratesz, es nagyon j6l ertelmezed a szavaimat.

VI. SZOKRATESZ: Te meg most egeszitsd ki a valaszodat a kerdesern szerint. Mivel a szonoklas azon rrniveszetek egyike, amelyek f6leg beszeddel elnek, s mivel meg sok ilyen van, probald meghatarozni, milyen targyban hasznal]a rmfkodesehez a beszedet az a rmlveszet, amelyet te szonoklasnak nevezel. Ha engem kerdezne valaki a felsorolt mtiveszetek valamelyikerol: .Mi az,

b hogy szarntan, I Szokratesz?" Azt valaszolnarn neki, amit te az elobb nekem, hogy egyike azon nuiveszeteknek, amelyek feladatukat beszedben vegzik. Ha most tovabb kerdezne: "Es ezen belul?" Azok koze tartozik, valaszolnam, amelyek a pares es paratlan szamokkal foglalkoznak, fuggetlenul att6l, hogy melyik szam mekkora. Ha most ezt is megkerdezne: .Melyik muveszetet nevezed szamolastannak?" azt felelnem, hogy ez is a min dent beszeddel vegzo rmiveszetek koze tartozik. Es ha rakerdezne a targyara, ugy valaszolnek, mint a nepgyulesen

c a jegyz6k: minden egyeb szempontb6l ugyanaz vonatkozik a szamolastanra, mint a szamtanra, his zen mindkett6nek ugyanaz a targya, a pares es a paratlan; a kulonbseg mindossze abban all, hogy a szamolastan meg azt is vizsgalja, hogy mekkorak a pares es a paratlan szamok onmagukban illetve egymashoz kepest. Ha pedig valaki a csillagaszatrol kerdezoskodne, s feleletemre, hogy ez is beszeddel vegez mindent, azt mondana: .Dehat mire vonatkoznak a csillagaszat beszedei, Szok-

34

ratesz?" A csillagok, a Nap es a Holdmozgasara, valaszolnam, es egymashoz viszonyitott sebessegukre. GORGIASZ: jol valaszolnal, Szokratesz.

SZOKRATESZ: Te meg kovesd a peldarnat, Gorgiasz! d A szonoklas a min dent beszeddel vegzo s intezo rmiveszetek koze tartozik, nemde?

GORGIASZ: lgy van.

SZOKRATESZ: Es mi a targya? A letezok koreben mi az, amire a szonoklas alkalmazta beszedek vonatkoznak? GORGIASZ: Az emberi elet legnagyobb es legjobb dol-

gai, Szokratesz.l! 1'0 L' T! Li-

VII. SZOKRATESZ: Ej, Gorgiasz, megint olyat mondasz, ami nem egyertelrmi I es nem is vilagos. Nyilvan te is e hallottad mar, amikor a lakomakon azt eneklik, hogy legjobb az egeszseg, utana a szepseg, harmadik pedig, amint a dal kolto]e mondja, a csalas nelkiil szerzett gazdagsag.12

GORGIASZ: Hallottam hat; de mit akarsz vele?

SZOKRATESZ: Mindjart latni fogod. Ha ebben a pilla- 452 natban fellazadnanak ellened azoknak a javaknak a mesterei, amelyeket a dalkolto ugy megdicsert, az or-

vos, a tornamester es az i.izletember, es Igy szolna e16-

szor is az orvos: .Vigyazz, Szokratesz, Gorgiasz becsap teged. A legnagyobb jot nem az 6 rmiveszete nyujtja az embereknek, hanem az enyem." .Ki vagy te, hogy Igy beszelsz?" - kerdeznern. .Orvos" - felelne 6. .Hogyan?

Hat a te muveszeted nyujtja a legfobb j6t?" "Hat persze - valaszolna - , hiszen az egeszseg a celia. Ugyan mi lehetne nagyobb j6 I az embereknek, mint az egeszseg?" b Outana kovetkezne a tornamester: "En is meg volnek

11 Gorgiasz kifejezeshasznalatabol vilagos, hogy a politikai elet dolgaira gondo!.

12 A baland6 feifiu szdmdra legjobb az egeszseg, a mdsodih legjobb a szepseg,

a barmadih a csalas nelkal szerzett gazdagsag,

a negyedik, ba ifjusaga teljeben baratoh k6z6tt van. (Diehl: Antbologia Lyrica Graeca II. 6. 16.) Az elsa harem sor rendre az orvos, a tornamester es a vagyonszerzd (foldrmives vagy keresked6) mestersegere uta!. A oegyedik sort Platen azert oem idezi, mert az oem kapcsolatos rnesterseggel. A dal a T6rvenyekben (11,661 a - b) is szoba kerill.

35

lepve, ha Gorgiasz el tudna hitetni veled, hogy az 6 rmiveszetenagyobb j6t [elent, mint az enyem." En tole is megkerdeznern: "Hat te ki vagy, baratom, es mi a munkad?" .Tomamesrer - felelne -, es az a dolgom, hogy az emberek tester szeppe es erosse tegyem." A tornamester utan az uzletember sz61alna meg, nyilvan melyseges

c megvetessel: I "Gondold meg, Szokratesz, vajon talalhatunk-ea vagyonnal nagyobb j6t akar Gorgiasz, akar barki mas birtokaban?" .Miert mondod ezt? - kerdenern. - Talan te szerzed a gazdagsagot?" "En" - felelne, "Es te mi vagy?" "Dzletember." "Es a vagyont tartod az ernberek szamara a legfobb j6nak?" .Azt bizony" - mondana, S ha most erre ezt a valaszt adnank: .Ez a Gorgiasz viszont azt alHtja, hogy az 6 rmiveszete nagyobb j6nak okoz6ja, mint a tied", 6bizonyara ezt kerdezne: "Es mi-

d ben all az a I nagyobb j6? Mondja meg Gorgiasz!" Vedd ugy, kedves Gorgiasz, hgy ezt kerdezzuk t61ed ezek is es en is, es mondd meg, mi az, ami szerinted az ernberek szamara a legnagyobb j6, es aminek eppen te volnal a mestere.

GORGIASZ: Az, Szokratesz, ami tenyleg a legfobb j6, mert annak szamara, aki birtokolja, szabadsagot is nyujt, 13 ugyanakkor hatalmat is masok folott a nyilvanos eletben.

SZOKRATESZ: Es mi volna ez?

e GORGIASZ: Az a kepesseg, hogy szavainkkal meggy6zzuk a bfrakat a torvenyszeken, a tanacsnokokat a tanacsban, a polgarokat a nepgyulesen vagy barmilyen mas osszejovetelen, lenyeg, hogy nyilvanos legyen. A beszed hatalmaval szolgadda teszed az orvost, szolgadda a tornamestert, az uzletemberrol pedig ki fog derulni, hogy nem maganak szerzi a vagyont, hanem neked, aki

13 Ez a szabadsag tobb a szabad polgar statusanal: azt jelenti, hogy az ember nemesak hogy nines kiszolgaltatva masok hatalmanak vagy j6- akaratanak, de vezet6 szerepet jatszik varosallama politikai eleteben. Masutt (Menon 71 e, 73 e, 77 b, 91 a) Gorgiasz azt az embert nevezi erenyesnek, aki maga szabja a torvenyt varosa szamara.

36

ertesz hozza, hogyan kell sz6nokolni s a tomeget meggy6zni.

VIII. SZOKRATESZ: Ugy latom, Gorgiasz, most vegre pontosan meghataroztad, milyen muveszetnek tartod a 453 szonoklast. Ha j6l ertern, azt allftod, hogy a szonoklas meggyozodest-? hoz letre; erre iranyul egesz tevekeny-

sege es ebben all a lenyege. Vagy szerinted meg tobbre

is kepes, mint meggyozodest tamasztani a hallgat6k lelkeben?

GORGIASZ: Nem, nem kedves Szokratesz. Szerintem kielegito ez a meghatarUhs, es csakugyan ez a szonoklas lenyege.

SZOKRATESZ: Akkor hallgass ide, Gorgiasz. Tudd meg,

ha barki is azert beszelget, I hogy megertse azt, amir6l b eppen sz6 van, hat en - meggyozodesem szerint - biztosan ilyen vagyok. Szerintem egyebkent te is.

GORGIASZ: Ezt meg miert mondod?

SZOKRA TESZ: Mindjart meglatod. Meg nem ertem ugyan vilagosan, mi is az a szonoklas eredmenyezte meggyozodes, arnelyrol te ibeszelsz, es hogy milyen dolgokra vonatkozik, de mar sejtem, hogy te hogyan gondolod. Azert megis folteszem a kerdest: szerinted mi

az a bizonyos meggyozodes, amelyet a I szonoklas ered- c menyez es milyen dolgokra vonatkozik? Ha sejtem a valaszt es megsern mondom ki a velemenyernet, hanem teged kerdezlek, nem ellened teszem, hanem a beszelgetesunk erdekeben, azert, hogy ugy iranyitsam, hogy a legpontosabban megerthessuk bel61e, amir61 eppen szo van. De vajon szerinted helyenvalo ez a kerdes? Nezzuk csak! Ha peldaul azt kerdeznern toled, milyen festo Zeuxisz, s te azt valaszolnad, hogy alakok fest6je, nem volna-e helyes, ha tovabb kerdeznelek, hogy milyen alakokat festett es hova?

GORGIASZ: De helyes volna.

\ 14 Ez egybecseng Gorgiasznak azzal a nezetevel, miszerint a sz6noklas azert a legmagasabbrendu rnesterseg, mert er6szak nelkul, rabe\1" szeles segitsegevel h6doltat meg mindenkit (Phaidrosz 261 a - c, " PhiJebosz58 a - b).

37

d SZOKHATESZ: Es ugye azert, rnert vannak mas fest6k is, akik szinten alakokat festenek?

GORGIASZ: Azert.

SZ6KRATESZ: De ha Zeuxiszon kivu I mas nem festett volna, akkor kielegito volna a valaszod?

GORGIASZ: Akkor igen.

SZ6KRATESZ: Mondd meg tehat a szonoklasrol is: vajon egyedul esak a szonoklas eredmenyez meggy6z6- dest, vagy mas muveszetek is? Megrnondom, mire gondolok. Aki megtanit valamire, vajon meg is gy6z-e koz- Jl ben arrol, amit tanit vagy nem? c , GORGIASZ: De mennyire meggyoz, Szokrateszl

e SZ6KRATESZ: Hogy a mar emlitett rmlveszeteknel maradjunk: vajon a szamtan sa szamtantudos megtanitja-e az embert a szamokkal kapesolatos tudnival6kra? GORGIASZ: Persze.

SZ6KRATESZ: Tehat meg is gy6z minderr61? GORGIASZ: Meg.

SZ6KRATESZ: Akkor tehat a szamtan is meggyozodes letrehozoja?

GORGIASZ: Ugy latszik.

SZ6KRA TESZ: S ha megkerdezne valaki, hogy mifele ez a meggyozes es mire iranyul, azt felelnenk neki, hogy

454 tanitas altai val6 meggyozes, targya pedig valamennyi pares es paratlan szam. Es ugyanigy az osszes eddig ernlitett muveszetrol kimutathatjuk, hogy meggyozodest eredmenyez,es azt is, hogy mifelet es milyen targyban. Vagynem?

GORGIASZ: De igen.

SZOKRA TESZ: Akkor viszont nem egyedul a szonoklas lesz meggyozes-rmlveszet.

GORGIASZ: Igazad van.

IX. SZOKRA TESZ: Ha tehat nem egyedul a szonoklas eredmenyez meggyozodest, hanem egyeb rmiveszetek is, akkor ugyanugy, ahogy a fest6 eseteben, most is joggal kerdezhetunk tovabb: mifele meggyozodest kelt a

b szonoklas es milyen targyban? Vagy szerinted nem I helyenvalo ez a kerdes?

GORGIASZ: De igen.

38

SZ6KRATESZ: Ha neked is ez a velernenyed, akkor valaszolj a kerdesre, Gorgiasz.

GORGIASZ: A szonoklas azon meggyozes rmiveszete, amelyet, mint mar emlitettem, a torvenyszeken es egyeb nyilvanos gyiileseken gyakorolnak, targya pedig a jogos

es a jogtalan. __ I

SZ6KRATESZ: Sejtettem, Gorgiasz, hogy erre a meggy6- zesre es a meggyozesnek erre a targyara gondolsz. De azert ne csodalkozz, ha hamarosan megint olyan kerdest vetek fel, amelyreegeszen.egyertelrml I a valasz, c es en .megis felvetem. Nem ellened teszek Igy, hanem, ezt mar mondtam is, azert, hogy ervelesunk szep sorjaban haladjon, es hogy ne szokjunk hozza, hogy el6re kitalaljuk egymas gondolatait es kivesszuk egyrnas sza[abol a mondanival6t. Azert kerdezlek tehat, hogy te magad a sajat elkepzelesed alapjan jarhasd vegig a magad gondolatmenetet, ahogyan te akarod.

GORGIASZ: Nezetem szerint helyesen jarsz el, Sz6kratesz.

SZ6KRATESZ: Akkor menjunk tovabb. Szerinted van-e olyan, hogy valamit megtanultunk?

GORGIASZ: Szerintem van.

SZ6KRATESZ: Hat az, hogy elhittunk valamit?

GORGIASZ: Az is. d

SZOKRATESZ: Vajon egyet jelent-e az, hogy megtanultunk illetve hogy elhittunk valamit? Ugyanaz-e a tudas

es a velemeny, vagy nem?

GORGIASZ: Szerintem nem ugyanaz.l''

SZOKRATESZ: Helyesen gondolod. Es mindjart be is fogod latni. Ha valaki azt kerdezne t6led, hogy van-e igaz illetve hamis--:v.eTemeny,-nYilvanazt·feleiried, hogyvan:------

GORGit\.S.i~ Igen.--~~-------- - .. --- .---- -

SZOKRATESZ: Hat es hamis tudas van-e?

GORGIASZ: Nines. SZOKRATESZ: VIT~6s tehat, hogy_1!..ke.tt6_nem-azoI1Q$._

GORGIASZ: Vihigos. . ... ---- , --

15 Velemeny es tudas abban kulonbozik, hogy az ut6bbi: magyarazattal es indoklassal parosult meggyozes (465 a, 500 e - 501 a).

39

c SZOKHATESZ: De azert meggyozes kellett annak is, aki megtanult valamit, es annak is, aki elhitt valamit. GORGIASZ: Ugy van.

SZOKRA TESZ: Tehat, ha te is ugy gondolod, j\:~tJ<ljt~j~t kulonboztethetjuk meg a meggyozesnek: az egyik v~.:-_ leriienyferedmenyez tudasnelkul, a masik tudast, GORGIASZ:Igyvan.

SZOKRATESZ: Vajon melyik meggyozest gyakorolja a szonoklas a torvenyszeken s egyeb nyilvanos helyeken a jogos es a jogtalan targyaban? Azt-e, am~!yik velemenyt eredmenyez, de tudast nern, vagy a;;t, amelyik tudastr

GORGIASZ: Vilagos, Szokratesz: azt, amelyik velernenyt .. SZOKRATESZ: A szonoklas tehat, ugy latszik, az elhite-

455 t6, nem pedig a tanito meggyozes rrniveszete a jogos es a jogtalan targyaban.

GORGIASZ: Dgy van.

SZOKRATESZ: A szonok tehat nem tanitja meg a torvenyszeket es a tomeget arra, hogy mi jogos, mi jogtalan, han em ezt is, azt is esak elhiteti veluk, Annyinepet ily rovid id6 alatt oly nagy dologra meg sem tanithatnal GORGIASZ: Nem bizony.

X. SZOKRA rssz. Nezzuk esak, mit is mondunk ezzel a

b szonoklasrol? Egye16re magam sem latom tisztan, mit is allitok. Ha gyulest tartanak a varosban, hogy orvost valasszanak vagy hajoacsot vagy mas mesterembert, ugye a sz6nok ilyenkor nemigen fog tanacsot adni? Mert vilagos, hogy minden ilyen valasztasnal a legkepzettebbet kell kiszemelni. Ha pedig korfalak vagy kikotok vagy hajogyarak epiteserol van szo, akkor az epiteszek adnak tanacsot. Amikor pedig az a kerdes, hogy ki legyen a hadvezer, hogyan allitsuk fel a esapatokat, mi-

c lyen helyeket I szalljunk meg, akkor meg a hadvezersegben [aratosak szava dont, nem a szonoke.I'' Mit szolsz ehhez, Gorgiasz? Mivel azt allitod, hog magad is szonok vagy es masokat i~ szonokka kepezel, legjobb

16 A szonoknak nines kompetenciaja szakrnai kerdesekben, v. 0.514 a - 515 b, Laebesz 184 d - 185 e, Pr6tagorasz 319 a - 320 e.

lesz nalad erdeklodni a muveszeted fel6l. S tudd meg, hogy amit most csinalok, az neked is hasznos lehet. IHt-

ha akad itt kozottunk olyan, aki a tanitvanyod szeretne lenni - s ugy latorn, nincsenekis kevesen -, csakhogy nines merszuk kerdezni, I Vedcl hat ugy, mintha az6 d nevukben is kerdeznelek: "Mit nyerunk vele, Gorgiasz,

ha hozzad szegodunk? Miben tudunk majd tanacsot ad-

ni a varosnak? Vajon csupan a jogos es a jogtalan dolgaban, vagy mindabban is, amir61 Szokratesz az irnent beszeltr" Probal] meg valaszolni nekik.

GORGIASZ: Megprobalorn, Szokratesz, vilagosan feltar-

ni elotted a szonoklas hatalmat. Nagyon j6 nyomra vezettel. Bizonyara tudod, hogy az atheniek hajogyarai, falai meg kikotoi I Thernisztoklesznek es reszben Perik- e lesznek a tanacsara epultek, nem pedig a mesteremberek szavara,

SZOKRATESZ: Themisztokleszrol ez a hir jirja, Azt pedig a sajat fulemmel hallottam, amikor Periklesz inditvanyozta, hogy epitsuk fol a kozepso falat.

GORGIASZ: Es amikor az iment altalad emlegetett va- 456 lasztasokra kerul sor, barmelyikre, lathatod, hogy ott is mindig a szonokok aclnak tanacsot, az 0 szavuk dont, SZOKRATESZ: Dobbentem tapasztalom, Gorgiasz, es ezert is kerdezem ujra meg ujra, miben all tulajdonkep-

pen a szonoklas hatalma? Mert ahogy igy elnezern, szin-

te hihetetlenul nagy dolognak latszik.

XI. GORGIASZ: Hat meg ha igazabol ismerned, Szokratesz, ha tudnad, hogy ugyszolvan az osszes tobbi muveszet minden kepessege a rendelkezesere all. I Fenyes b bizonyitekkal szolgalhatok erre. Testverern es mas orvosok kisereteben nemegyszer mentem el olyan beteghez, aki sem orvossagot nem akart bevenni, sem vagni vagy egetni nem engedte sebet. Ilyenkoraztan beszelhetett

az orvos! Nekem viszont sikerult rabeszelnern a beteget,

es nem mas rmiveszettel, hanem a puszta szonoklassal. Ha pedig egy varosba, barrnelyikbe, elvet6dne egy szonok es egy orvos, es ott a nepgyulesen vagy egyeb nyilvanes gyulesen beszeduk alapjan kellene eldonteni, hogy mel yikuket valasszak orvosnak, allitom neked, hogy

40

41

c az orvosra I ra se hederitenenek, hanem azt valasztanak meg, ha 6 is akarna, aki tud beszelni. Es ha barmilyen mas szakemberrel merkozne meg, rabeszelokepessegevel a sz6nok minden esetben elerne, hogy 6t valasszak, ne a masikat. Mert nines olyan, amir61 a sz6nok a sokasag el6tt ne tudna meggy6z6bben beszelni, mint barki ernberfia.lme ilyen es ekkora hatalma van a szonoklasnak. Csakhogy ugy kell am hasznalnunk, Szokratesz,

d mint I barrnely mas versenyzesi kepessegunket, hiszen azt sem kell azert minden ember ellen bevetnunk, Ha ugy megtanultunk okollel vivni, egesz testtel bfrkozni vagy teljes fegyverzettel sikra szallni, hogy tulteszunk baraton is, ellensegen is, ett61 meg nem kell a baratainkat titni, szurni, megolni. Masfelol, ha' valaki a tornaiskolaban izmos testa es kerneny okhi lett, es utana verni kezdi apjat, anyjat vagy valamelyik csaladtagjat vagy baratjat,

e Zeuszra, azert nem a I tornamesterekre es a fegyveres vivas tanitoira kell am megharagudni, s kiuzni 6ket a varosbol. Mert ezek azert adtak at tudasukat, hogy tanitvanyaik az ellenseggel es a bantalmazoikkal szemben, tehat jogosan hasznaljak, vedekezesre, nem pedig ta-

457 madasra. Az ilyen tanirvanyok viszont rosszra forditjak erejuket es tudasukat, vagyis visszaelnek vele. Nem a tanitok tehat a rosszak, s nem a rmlveszet a rossz, nem 6 az oka a bajnak, hanem azok, akik visszaelnek vele. Ugyanez a helyzet a szonoklassal is. Mert a sz6nok barkivel szemben barmirol kepes ugy beszelni, hogy a to-

b meg I neki fog hinni, mindegy, hogy mir61 van sz6. De ettol meg, habar megtehetne, megsincs joga megfosztani tekintelyetol sem az orvost, sem a tobbi szakembert. Hanem ugyanugy rneltanyosan kell hasznalnia a szonoki mesterseget, mint masnak a versenyzesi ugyesseget. Masfelol, ha szonokka lett valaki, es hatalmat es rmlveszetet rosszra hasznalja, azert nem a tanitojara kell meg-

c haragudni s a varosbol kitizni, his zen 6 I jogszeni hasznalatra adta at mtiveszetet, csakhogy a tanitvany visszael ezzel. Gyulolni, elkergetni, megolni a rmiveszetevel viszszaelo tanitvanyt kell, nem a tanit6t.

42

XII. SZOKRA TESZ: Ugy kepzelern, Gorgiasz, hogy te is szarnos vitaban vettel mar reszt, s ilyenkor tapasztalhattad, hogy a beszelgetok nemigen szoktak szabatosan meghatarozni a vita targyat, pedig akkor egyrnason okulva, egymast oktatval [uthatnanak a kerdes vege- d re.I7 Ehelyett, ha ellentmondas tamad kozottuk, s az egyik azt allitja, hogy ellenfelenek nines igaza, vagy nem vilagos, amit mond, osszezordulnek es rafogjak egymasra, hogy akadekoskodasbol allitjak, amit allftanak, esak hogy ovek legyen az utolso sz6, nem pedig a sz6ban forg6 targy kideritesere. V'Jlnnak, akik vegul csunyan osszevesznek, miutan mar annyit gyalaztak, szidalmaztak egymast, hogy a [elenlevok szinte restellkednek, hogy ilyen embereket I meltattak figyelmukre. S hogy miert e mondom mindezt? Mert ugy Iatom, hogy abb61, amit a szonoklasrol eloszor elmondtal, nemigen kovetkezik s azzal nehezen egyeztethet6 ossze az, amit most mondasz.18 Ugyanakkor nem szivesen dorgolom ezt az 01'rod ala, nehogy azt gondold, hogy kotekedesbol beszelek, es nem a targy megvilagitasara, hanem ellened.

Ha te is azon emberek soraba tartozol, ahova en, na- 458 gyon szfvesen keresztnizbe veszlek; de ha nem, inkabb abbahagyom. S hogy en milyen emberekhez tartozom? Azokhoz, akik szivesen veszik a cafolatot, ha tevednek valamiben, de szivesen cafolnak is, ha tortenetesen masvalaki teved; s azokhoz, akiknek, ha 6ket cafoljak,

az semmivel sem kellemetlenebb, mint ha 6k cafolnak masokat. S6t, ha engem er a cafolat, azt annyival [obb-

nak is tartom, amennyivel jobb, ha az ember maga szabadul meg a legnagyobb rosszt61, mint ha mast szabadit

meg. S azt hiszem, nagyobb rossz nem is erhetne az

17 Szokratesz kulonbseget tesz a helyesen vezetett dialektikus beszelgetes es az erisztika kozott, Ez a kulonbsegteves tobbszor elofordul, lasd 450 e, 453 b - c, 489 b - c, Pbaidrosz 91 a, Lusziss: 211 b, Menon 75 c - 'd, Az dllam 454 a. A dialektika ket szempontb61 kulonbozlk az erisrik~t61: (1) az Igazsag folfedezesere torekszik, nem pedig a gyozelemre; (2) nem elegszik meg a hamis elmeletek cafolataval, hanem konstruktiv allitasokat tesz.

18 Az ellentmondast, amelyre itt celoz, Szokratesz kesobb (460 c - 461 b) fejti ki.

43

b embert, mint a hamis I velerneny arrol, amirol most beszelunk. Ha te is ilyen embernek vallod magad, folytassuk a beszelgetest, ha azonban az a velernenyed, hogy abba kell hagyni, am legyen, hagyjuk abba.

GORGIASZ: Ami engem illet, Szokratesz baratom, en is olyan ember vagyok, amilyennek magadat leirtad. Csakhogy tekintetbe kellene vennunk a [elenlevoket is. Amikor ti meg nem voltatok itt, hosszu eloadast tartottam nekik, es ez a mostani beszelgetes is, ha folytatjuk, ki tudja, meI(.t;:\yire elhuzodhat. Legyunk hat rajuk is tekin-

c tettel, I esc~e tartsunk itt senkit, ha inkabb rnashoz volna kedve.

XIII. KHAlREPHON: A jelenlevok zajongasabol magatok is hallhatjatok, kedves Gorgiasz es Szokratesz, hogy mennyire szivesen vennek, ha tovabb beszelgetnetek, Ami engem illet, soha ne akadjon olyan elfoglaltsagorn, hogy Ie kelljen mondanom egy ilyen nagyszeni beszelgetesrol, valami surgosebb tenniva16 kedveert,

d KALLIKLESZ: Istenuccse, j61 mondod, Khaireph6n! Sok beszelgetest hallgattam mar vegig magam is, de nem emlekszem, hogy nagyobb oromem telt volna barmelyikben, mint eppen a mostaniban; ezert akar napestig vitatkozhattok, en szivesen veszem.l?

SZOKRATESZ: Reszernrol, Kallikleszem, semmi akadalya; csak Gorgiasz is akarja!

GORGIASZ: Nem volna szep tolem, ha ellenallnek, miutan en szolitottam fel mindenkit, hogy kerdezhet to-

e lem, I ami tetszik. Ha tarsainknak kedvuk van hozza, folytassuk a beszelgetest, es kerdezz, amit akarsz. SZOKRATESZ: Akkor hat elmondom, Gorgiasz, miry. akadtam fel beszededben, Lehetseges egyebkent, hogy te helyesen beszeltel es en ertettelek felre. Azt allitod, hogy kepes vagy sz6nokot faragni barkibol, aki hajland6 t61ed tanulni.

19 Sz6krate;z kesobb (462 c - d) eppen ebben az orornben es elvezetben [eloli meg a sz6noki beszed jelleget, Noha Kalliklesz ugy gondolja, a dialektikai erveles is ilyen hatast kelt, Szokratesz kimutatja, hogy ez ut6bbi nem az elvezetnek, hanem a leheto legnagyobb haszonnak a forrasa az ember szamara,

44

GORGIASZ: Igen, ezt allitom.

SZOKRATESZ: Olyan szonokot, akinek minden szavara 459 hajlani fog a tomeg, de nem a tanitasanak, hanem a rabeszelesenek koszonhetoen.

GORGIASZ: lgy van.

SZOKRATESZ: Azt mondtad, hogy meg az egeszseg kerdeseben is hatasosabb rabeszelolesz a sz6nok, mint az orvos.

GORGIASZ: Igen, ezt mondtam; ha a tomeg elott beszel. SZOKRATESZ: A torneg elott, mas sz6val a tudatlanok elott, ugye? Mert a hozzaertok elottcsak nem talalna tobb hitelre, mint az orvos.

GORGIASZ: Nyilvan nem.

SZOKRATESZ: Ha tehat inkabb hisznek neki, mint az orvosnak, ez azt jelenti, hogy inkabb hisznek neki, mint a szakertonek?

GORGIASZ: Igen. b

SZOKRATESZ: Anelkul, hogy orvos volna, ugye? GORGIASZ: Anelkul,

SZOKRATESZ: A nem orvos pedig bizonyara jaratlan abban, amiben az orvos jaratos,

GORGIASZ: Bizonyara,

SZOKRATESZ: Tehat a tudatlan a tudatlanok elott szavahihetobb, mint a hozzaerto - ezt jelenti az, hogy a sz6- nok szavahihetobb, mint az orvos. HeJyes ez a megfogalmazas vagy sem?

GORGIASZ: Erre a peldara foltetlenul helyes. SZOKRATESZ: De akkor a tobbi rmiveszettel szemben is hason16 helyzete van a sz6noknak es a szonoklasnak, Hogy mi tulajdonkeppen a dolgok termeszete, azt eppen nem kell tudnia, eleg, ha a meggyozesnek I valami c fortelyat kieszeli, hogy a tudatlanok elott ugy lassek, mintha jobban ertene hozza, mint a hozzaertok.

XIV. GORGIASZ: Hat nem kenyelmes Igy, Szokratesz? Semmi mast nem kell megtanulni, csak ezt az egy mtiveszetet, s nem foghat ki rajtunk egyetlen szakember sem. SZOKRATESZ: Hogy kifoghat-e ily m6don a tobbi szakember a sz6nokon vagy sem, majd megvizsgaljuk, ha a beszelgetesunkben szukseg lesz ra, EIObb azonban tisz-

45

d t{IZZLIk a kovetkezot. Vajon I a jogossal, a jogtaJannal, a csunyaval, a szeppel, a j6val es a rosszal kapcsolatban is olyan helyzetben van-e a sz6nok, mint az egeszseggel es a tobbi mesterseg targyaval? Maga ugyan nem tudja, mi voltakeppen a j6 es a rossz, a szep es a csunya, a jogos es a jogtalan.e" de olyan fortelyos rneggyozest rmivel, hogy a tudatlanok elott, bar 0 sem ert a dologhoz,

e olyannak ninik fel, mint aki I jobban erti a hozzaertoknel? Vagy mindezt mar tudnia kell? S csak ha mar tud]a, johet el hozzad, hogy megtanulja a szonoklast? Vagy ellenkezoleg, te, a szonoklas mestere ezekre nem tanitod meg a hozzad erkezot, hiszen nem is feladatod, es meg is elered, hogy a tomeg majd ugy latja, mintha mindezt tudna, pedig nem tudja, s j6 ember volna,21 pedig nem az? Vagy egyaltalan nem is tudod szonoklasra tanitani, amig nincsen tisztaban mindezekkel a dolgokkal?

460 Vagy hogy van ez, Gorgiasz? Az egekre! Lebbentsd fel a fatylat a szonoklasrol, es Ird le a hataskoretl

GORGIASZ: Ha a tanitvanyom tortenetesen nem tudna mindezt, en ezekre is megtanitom.

SZOKRATESZ: Itt alljunk is meg! Ez j6 valasz volt. Ha tehat szonokka akarsz kepezni valakit, annak tudnia kell, mi a jogos es mi a jogtalan, akar mar elobb rnegtanulta, akar ut6bb - toledo

GORGIASZ: Igen.

SZOKRATESZ: Menjunk tovabb, Aki kitanuIta az epiteszetet, az epitomester, ugye?

b GORGIASZ: Igen.

SZOKRATESZ: Saki a zenet, az zenesz? GORGIASZ: Igen.

SZOKRATESZ: Aki pedig az orvoslast, az orvos? Es ugyanigy tovabb, a tobbi mestersegben is: aki valamelyiket kitanuIta, olyanna lesz, amilyenne az illeto tudas teszi.

20 Nem tudja - azaz nem kepes definialni ezeket, V. O. 449 e.

21 Szokratesz ugy ervel, mintha "j6 embernek lenni" a mestersegek egyike volna, mint peldaul .orvosnak lenni". Ez azonban csak abban az esetben volna igaz, amennyiben egy ember akkor es csak akkor j6, ha tudja, mi a j6. A torteneti Szokratesznak ez volt az allaspont]a,

46

GORGIASZ: Ugy van.

SZOKRA TESZ: S ugyanezen az alapon nem lesz-e jogszereto az az ember, aki kitanulta a jogot?

GORGIASZ: De, hogyne.

SZOKRA TESZ: A jogszereto ember pedig igazsagosan cselekszik.

GORGIASZ: Ogy.

SZOKRATESZ: A sz6nok tehat szuksegkeppen jogszere- c to ember, a jogszereto ember pedig igazsagosan akar cselekedni.

GORGIASZ: Alighanem.

SZOKRA TESZ: Az igazsagos ember tehat sohasem akarhat igazsagtalansagot elkovetni.

GORGIASZ: Szuksegkeppen nem akarhat. SZOKRATESZ: Az elmondottakb61 kovetkezoen pedig a sz6nok igazsagos ember.

GORGIASZ: Igen.

SZOKRATESZ: A sz6nok tehat sohasem akarhat jogtalansagot elkovetni.

GORGIASZ: A jelek szerint nem.

XV. SZOKRATESZ: Emlekezz most vissza, mit mondtal nem sokkal ezelott: nem a I tornamestert kell vadolni s d a varosbol kitizni, ha az okolvivo jogtalan cselekvesre hasznalja a tudomanyat. Eppugy, ha a sz6nok jogtalanul visszael a szonoklassal, nem a mesteret kell vadolni s a varosbol kizavarni, hanem azt, aki jogtalankodasra hasznalja a szonoklast, Ezt allitottad vagy sem?

GORGIASZ: Ezt.

SZOKRATESZ: Az elobb pedig az derult kl, hogy a sz6- e nok sohasem kovethet el jogtalansagot, Vagy nem? GORGIASZ: Ez derult ki.

SZOKRATESZ: Beszelgetesunk elejen, Gorgiasz, azt alIitottad, hogy a szonoklas olyan beszedek korul forog, amelyeknek targya nem a pares es a paratlan, hanem a jogos es a jogtalan. Igy van?

GORGIASZ: lgy. , SZOKRATESZ: Amikor ezt kimondtad, en arra gondoltam, hogy ez a szonoklas sohasem lehet valami jogtalan dolog, ha egyszer beszedei min dig a jogossag korul

47

forognak. Miutan azonban kicsit kesobb azt {lllftottad,

461 hogy a szonok jogtalanul vissza is elhet a szonoklassal, csodalkozni kezdtem, s ugy goneloltam, hogy ezek az allitasok nem egyeztethetok ossze.22 Ezert moncltam akkor azt, amit mondtam, hogy ha hozzam hasonloan tc is nyeresegnek tartod, ha megcafolnak, akkor erdernes tovabb beszelgetnunk, ele ha nem, hagyjuk abba. Folytattuk a vizsgalodast, es most mar magad is lathatod, hova jutottunk: lehetetlen, hogy a sz6nok jogtalanul visszaeljen a szonoklassal es lehetetlen, hogy jogtaJan-

b sagot kovessen el. Bogy is van ez tehati A I kutvara mondom, keelves Gorgiasz, alapos vizsgalatra van szuksegunk, ha igazan a vegere akarunk jarni ennek a kerdesnek.

XVI. POLOSZ: Bogy ertsuk ezt, Szokratesz? Te va16ban ugy gondolkoelsz a szonoklasrol, ahogyan most beszeltel? Csak azert, mert Gorgiasz egy gyenge pillanataban belement abba, hogy a szonok persze hogy tuelja, mi az igazsagos, a szep, a j6, vagy ha eppenseggel nem tudna, es ugy keresne fel ot, 0, Gorgiasz majd megtanitja ra - tehat 0 belement ebbe es emiatt valami ellentmondas tamadt a gondolatmenetben, amit te annyira Imadsz, .

c belekergetni masokat ezekbe I a kerdesekbe: mert hat

(22 Szokratesz erve a kovetkezo. .

I (1) A szonoklas olyan beszedek korul forog, amelyeknek targya a lOgos es a jogtalan. Tehat

(2) A szonoklas sohasem lehet jogtalan, minthogy beszedei a jogossag

I korul forognak.

: Ezert az az allltas, hogy

(~(3) A sz6nok jogtalanul vissza is elhet a szonoklassal

ellentmond a (2) allitasnak.

Dodds szerint (220. old) itt Szokratesz a gorgiaszi allaspont val6di, bels6 ellentmondasara mutat d. IIWin ellenben ugy ervel (128. old.), hogy a (2) allitas nem Gorgiasz allaspontjat, hanern Szokratesz felteveset reprezental]a, ezert az ellentmondas kettejuk nezete kozon all fenn, es Gorgiasz csak "egy gyenge pillanataban" (461 b) fogadja el, hogy sajat allaspontja ellentmondasos, - Ehhez meg hozzatehetjuk, hogy a (2) allitasban Szokratesz hallgat6lagosan es jogosulatlanul korlatozza a sz6noki beszed targyat, Az (1) allitas szerint ez a targy: a jogos es a jogtalan. A (2) allftas szerint azonban "a szonoklas ... beszedei min dig a jogossag karol forognak" - a [ogtalansag hallgat6lagosan kimarad -, es ebb61 ki:ivetkezik az az implicit konkluzio, hogy a sz6nok csak targyanak megfelel6en, azaz jogosan alkalmazhatja a beszedet,

48

mit gondolsz, ki az, aki azt mondana, hogy (5 bizony nem tudja, mi az igazsagos, es rnasokat sem kepes megtanitani ra?23 Nem valami finorn viselkedes igy sarokba szoritani a masikat!

SZOKRA TI:SZ: Szep ifju Poloszom! Hiszen pontosan azert torjuk magunkat tarsak es utodok utan, hogy amikor mar korosabba valva meg-megingunk, ti, fiatalabbak mellettunk alljatok, s tetteinket, szavainkat a helyes utra tereljetek. Ha tehat Gorgiasz I vagy en hibat ejtunk, d itt vagy mellettunk, igazfts ki, ez a kotelesseged, En a magam reszerol hajland6 vagyok az eddigi kovetkeztetesekbol barmit visszavonni, amit te akarsz, ha ugy latod, hogy rosszul kovetkeztettunk. Csak egy dologra vigyazzt

POLOSZ: Mire?

SZOKRA TI:SZ: Fojtsd magadba a szoaradatotl Beszelgetesunk elejen nagyon nekiindultal.

POLOSZ: Ejnye! Ne beszelhessek annyit, amennyit akarok?

SZOKRATI:SZ~ Valoban hallatlan szerencsetlenseg vol-

na, kedvesem, ha idekerulve Athenba, ahol akkora szolasszabadsag uralkodik, mint sehol Gorogorszagban, egyedul te volnal az, akiben bennereked a szo. Csakhogy van a dolognak egy masik oldala is. Ha hosszan elnyujtod a mondanivalodat, ahelyett, hogy valaszolgat-

nal a kerdeseimre, nekem is szornyu volna, nem gondolod? Nem mehetnek am el, vegig kellene hallgatnom 462 tegedl lgy tehat, ha erdekel a beszelgetesunk, s a helyes

utra akarod terelni, kanyarodj vissza, ahogyan ajanlot-

tam, ahhoz a pontjahoz, amelyikhez akarsz, es annak rendje s modja szerint kerdezve-felelve, mint en es Gorgiasz, cafol] meg vagy fogadd el t61em a cafolatot, Hi-

szen allitolag te is ertesz ahhoz, amihez Gorgiasz, vagy nem?

POLOSZ: De igen.

23 Aki azt allftana, hogy nem tudja, mi az igazsagos, ezzel azt vallana be rnagarol, hogy nem erenyes ember.

49

SZOKRATESZ: Es te is fel szoktad szolitani az ernbereket, hogy kerdezzenek csak barmirol, te mindenre tudsz nekik fele1ni?

POLOSZ: Ugy van.

b SZOKRATESZ: Akkor most valassz: a kerdezo leszel vagy a felelget6?24

XVII. POLOSZ: Inkabb majd kerdezgetlek, te pedig valaszolj nekern, Szokratesz. Most, hogy azt gondolod, hogy Gorgiasz zsakutcaba kerult, mondd meg te, mi az a szonoklasl

G SZOKRA TESZ: Azt kerded, milyen rmiveszetnek tartom?

POLOSZ: Azt.

SZOKRATESZ: Az igazat megvallva, semmilyennek. POLOSZ: Akkor hat mi a szonoklas teszerinted?

SZOKRA TESZ: Az, amir6l az irasodban, amelyet nernreg

c olvastam, azt allitod, I hogy muveszette nyilvanitottad.25

POLOSZ: Azaz?

SZOKRATESZ: Egyfajta keszseg.26

POLOSZ: A szonoklas tehat szerinted keszseg? SZOKRATESZ: Szerintem igen, persze lehet, hogy te mast gondolsz.

POLOSZ: S mire iranyul ez a keszseg/

SZOKRATESZ: Elvezetet, oromot okozunk vele. POLOSZ: Es akkor szerinted nem szep dolog a sz6noklas, ha egyszer oromot tud szerezni az embereknek? SZOKRATESZ: Ez most hogy jon ide, P6losz? Meg meg

d sem hallgattad, hogy szerintem I mi a szonoklas, es mar

24 A szokrateszi dia16gus kerdesekbol es feleletekb61 all. A beszelgetest a kerdezo iranyltja, Szokratesz ezzel a kerdesevel megszabja a most kovetkezo eszmecsere mtifajat - t, i. hogy dial6gust folytatnak, nem pedig beszedeket tartanak a targyrol -, egyben felajanlja Polosznak a dia16gus iranylhisat.

25 Val6sziml1eg ugyanerre a rntlre hivatkozik Arisztotelesz is (Metafizika A 1, 981 a 4): .Mint P610sz helyesen mondotta, a tapasztalat [empeiria] hozza letre a rmiveszetet [tekbne], a tapasztalat hianya [apeiria] pedig a veletlent [takbe]".

26 Az empetria kifejezes nemcsak tapasztalatot jelent, hanem a tapasztalat eredrnenyet, a keszseget is [elenti, Szokratesznak ez a meghatarozisa, amelyben a mnveszetet (rnesterseget) szembeallitja a keszseggel, ellentetes a korabban (448 b- c) kifejtett allasponttal.

50

teszed fal a kovetkezo kerdest, hogy vajon nem tartorne szepnek.

POLOSZ: Hogyne hallgattam volna meg: valami keszsegnek nevezted.

SZOKRATESZ: Kedvesem, ha mar olyan nagyra vagy az oromszerzessel, akarsz-e nekem is egy kis oromot szerezni?

POLOSZ: Szivesen.

SZOKRATESZ: Akkor kerdezd meg tolern, hogy milyen rmiveszetnek tartom a szakacsmesterseget. 27

POLOSZ: Megkerdezlek: milyen rnfiveszet a szakacsmesterseg?

SZOKRATESZ: Semmilyen, P6losz. Kerdezz tovabb, hogy akkor micsoda.

POLOSZ: Akkor micsoda?

SZOKRATESZ: Egyfajta keszseg, Kerdezd meg, hogy mire vaI6.

POLOSZ: Mire vaI6?

SZOKRATESZ: Egyfajta gyonyor es elvezet I szerzesere. e POLOSZ: Ezek szerint a szonoklas es a szakacsmesterseg egyremegy?

SZ6KRATESZ: Azt azert nem allitanam, de egyazon tevekenyseg korebe tartoznak.

POLOSZ: Mire gondoIsz?

SZ6KRA TESZ: Lehet, hogy banto lesz, ha megmondom az igazat. Alig merem kimondani Gorgiasz elort. Meg majd azt hiszi, hogy az 6 foglalkozasat akarom kicsufol-

ni. Kulonben igazan nero tudom, azt a szonoklast gya- 463 korolja-e Gorgiasz, amelyr61 en beszelek, az eddig elhangzottakb61 meg egyaltalan nem vilagos e16ttem az 6 velemenye. Amit en nevezek szonoklasnak, az bizony

nem valami szep dolognak a resze.

GORGIASZ: Mondd csak meg, Szokratesz, minek a resze, miattam ne tartsd magad vissza.

XVIII. SZ6KRATESZ: Szerintem, Gorgiasz, egy olyan tevekenysege, amelynek a rmlveszethez semmi koze, in-

27 Szokratesz azaltal, hogy valaszolo letere maga sugallja a folteendd kerdeseket, Polosznak a dialektikai vizsgalodasokban val6 jaratlansagat teszi nevetsegesse,

51

k.ibb osztonos megerzes, vallalkozokedv, s az ernbe-

b rekkel va16 ugyes banasmod kell hozza. I Lenyege szerint ez az egesz - hizelges. Marrnost ez a tevekenyseg sok ktilonbozo reszre oszlik, es az egyik ilyen resz a szakacskodas is, amely muveszetszamba megy llgyan, szerintem azonban nem rmiveszet, csak keszseg es gyakorlat. Resze meg a szonoklas, azutan a piperezes es a szofisztika. E negy resz negy kulonbozo targyra von atkozik. Most megkerdezheti P6losz, ha akarja, hiszen

c meg nem hallotta, I hogy a hizelkedes melyik reszenek tartom a szonoklast, Eszre sem vette, hogy ezt meg nem mondtam meg, es mar azt kerdezne, hogy nem tartom-e szepnek a szonoklast. Marpedig en addig nem mondom meg neki, hogy szepnek vagy csunyanak tartom-e a szonoklast, amig nem mondtam meg, hogy egyaltalan micsoda. Maskepp nem volna rendjen, P6losz! Ha tehat tudni akarod, kerdezd meg, hogy a hizelkedes melyik reszenek tartom a szonoklast,

POLOSZ: J6l van, megkerdezlek, s te valaszolj: .melyik reszenek?

d SZOKRATESZ: Vajon fogod-e erteni a valaszomat? Szerintem ugyanis a szonoklas a politikai rmiveszet egyik reszenek az arnykepe.28

POLOSZ: Azaz? Szep vagy csunya szerinted? SZOKRATESZ: Csunya, Mert a rosszat csunya dolognak tartom - ha egyszer ugy kell valaszolnom, mintha mar tudnad, mit akarok mondani. 29

GORGIASZ: Zeuszra, Szokratesz, en magam sem ertem, mirol beszelsz.

e SZOKRA TESZ: Konnyen lehet, Gorgiasz, mert meg nem fejtettem ki vilagosan. Ez a P6losz meg nagyon fiatal es turelmetlen.

GORGIASZ: Akkor hagyd ot be ken, s nekem mondd meg, hogyan erred, amikor a szonoklast mint a politikai muveszet egyik reszenek az arnykepet hatarozod meg.

28 Az arnykep vagy kepmas (eid6Ion) az, ami Iatszik valaminek de valojiban nem az. Az allamban a fizikai vilag dolgai minosulnek az ~~eak arnykepelnek (Az dllam 476 c - d, 515 a - c, 520 c, 596 e - 598 d).

v. O. 448 e. .

52

SZOKRA TESZ: Megprobalom elmagyarazni, hogy szerintem mi a szonoklas, Ha nem az, P6losz majd meg- 461 cafol. Ugye, van. valami, amit testnek nevezel, es egy masvalarni, amit leleknek?

GORGIASZ: Igen.

SZOKRATESZ: S ugye mind a kettovel kapcsolatban be-

szelhetunk egeszsegrol? .

GORGIASZ: Beszelhetunk.

SZOKRATESZ: Menjiink tovabb. Van-e szerinted olyan allapot, amely latszolag egeszseg, de valojaban nem az? Mondok egy peldat: sokaknak latszolag j6 allapotb::'fl van a teste, s az orvoson es a .tornamesteren kivul senki sem venne egykonnyen eszre, hogy nincsenek j61. GORGIASZ: Van ilyen.

SZOKRA TESZ: Azt allitom tehat, hogy a testtel kapcsolatban is es a lelekkel kapcsolatban is kulon-kulon van valami, ami azt eredmenyezi, hogy latszolag j6l birja rnagat az egyik illetve a masik, I amikor valojaban nincse- b nekj61.

GORGIAS~: Van ilyen.

SZOKRATESZ: Amennyire tudom, meg vilagosabban kifejtem elotted, amit gondolok. Mivel a test es a lelek ketto, ket rmiveszetet kulonboztetek meg. Azt, amelyik

a lelekre vonatkozik, politikanak nevezem, a testre vonatkoz6t azonban nem tudom kapasbol egy nevvel megnevezni. Ezert - ambar a test apolasa egyseges - ket reszre osztom: a tornara es az orvostanra. A politikat is feloszthatom: a tornaval a torvenyhozast allitom parhuzamba, az orvostannal az igazsagszolgaltatast. I Mar- c most mindket paron belul az egyikben, mivel egyazon targyra vonatkoznak, van valami kozos a masikkal: az orvostanban a tornaval, az igazsagszolgaltatasban a torvenyhozassal, De valamiben kulonboznek is egymastol, Tehat ezek negyen vannak, es a legjobbat akarva gondozzak ketten a testet, ketten a lelket. Marmost a hfzelges ezt eszreveszi - nem megerti, csak-osztonosen megerzi -, maga is negy reszre valik, s ama masik negy resz moge bujva ugy tesz, mintha az lenne, I ami moge el- d bujtj-persze nem a legjobbat tartja szem elott, hanem a

53

pillanatnyi gyonyor csapdajaba ejti az ostobasagot, megteveszti es elhiteti vele, hogy 0 mindennel tobbet er. lgy bujik az orvostan ruhajiba a szakacsmesterseg, s ugy tesz, mintha tudna, melyek a test szarnara a legjobb etelek, s ha gyermekek vagy gyerekesen ostoba ernberek elott kellene megkuzdenie a szakacsnak es az or-

e vosnak, hogy ki ert kozuluk jobban a j6 es I rossz taplalekhoz, az orvos akar ehen is halhatna. Marrnost az ilyesmit hfzelgesnek nevezem es csunya dolognak tar-

465 tom, P6losz baratom - mert most hozzad beszelek -, mivel nem a legjobbat, hanem a krtlemest veszi celba. S muveszetnek sem mondom, esa:k keszsegnek, mert nines igazan fogalma sem arr6l, kinek adja, amit ad, sem arrol, mi az, amit ad, ugyhogy nem is tud semmit sem esszenien megindokolni. Marpedig az olyan cselekvest, amely kiviil esik az ertelern koren, nem nevezem rmiveszetnek. Ha vannak ellenveteseid, kesz vagyok vitatkozni veled.

b XX. Az orvostan kontoset tehat, ahogy mondtam, a szakacsmesteri hizelges olti magara, A tornaet pedig ugyanIgy a pipereszes mint karos, esal6, nemtelen, szabad ernberhez meltatlan gyakorlat, amely forrnas kulsovel, borre rakott festekkel, a rancok elsimitasaval, cifra ruhaval kapraztat el, es az ember kulso szepseget rakva rnagara tornaval edzett termeszetes szepseget elhanyagolja. Hogy ne nyujtsam tovabb a beszedernet, a matematika nyelven fogom kifejezni magam - mert most mar

c feltehet6en kovetni tudod okoskodasomat: ahogyan a piperezes a tornahoz, ugyanugy viszonyul a szakacsrnesterseg az orvostanhoz, vagy inkabb, ahogyan a piperezes a tornahoz, ugyanugy viszonyul a szofisztika a torvenyhozashoz, s ahogyan a szakacsmesterseg az orvostanhoz, ugyamigy viszonyul a szonoklas az igazsagszolgaltatashoz, Miridazonaltal, ahogyan mar mondtam, ezek a foglalkozasok kulonbozo termeszeniek ugyan, mivel azonban kozel is allnak egymashoz, ezert aztan a szofistak es a szonokok egy helyre keverednek es ugyanazzal foglalkoznak, es fogalmuk sines, mi a dolguk vaIojaban, es a tobbi ember sem tudja, hogy igazabol mire

54

va16k.30 Hiszen ha a lelek nem ugyelne I a testre, ha- d nem a test magara volna utalva, s a lelek nem isrnerne f61 s nem kulonboztetne meg egyrnastol a szakacsmesterseget es az orvostant, hanem a test dontenekozottuk

a toli.ik kapott gyonyorei merlegen, akkor nagyon is igaz volna Anaxagorasz mondasa - his zen j61 ismered, P610sz baratorn - es egy helyen kavarogna minden dolog,31 ugyhogy nem lehetne megkulonboztetni azt, ami egeszseges es gyogyito az Inycsiklandotol.

Hallhattad tehat, minek tartom a szonoklast: I a lelek e szarnara ugyanaz, ami a szakacsmesterseg a test szarna-

ra. Meglehet, furcsan jartam el, hogy oly hosszura nyu]tottam mondokamat, miutan neked megtiltottam a hoszszadalmas fejtegetest. De van rnentsegem. Mert amikor roviden sz6ltam, nem ertettel meg, s semmit nem tudtal kezdeni a valaszaimmal, sot, magyarazatot kertel, Ha majd en is igy jarok, ha majd en sem tudom hova tenni a 466 te valaszaidat, ereszd meg te is beszeded gyeplojet. De

ha elboldogulok veluk, hadd boldoguljak egyedul. Igy

van rendjen. Tehat: ha a mostani feleletemmel tudsz mit kezdeni, esak rajta!

XXI. POLOSZ: Hogyan is mondtad? Hizelgesnek tartod a szonoklast?

SZOKRATESZ: A hfzelges egy reszenek mondtam, igen. Fiatal letedre ilyen rosszul emlekszelr P6losz, P6losz, mi lesz veled kesobb?

POLOSZ: Azt gondolod tehat, hogy a jeles sz6nokok a varosban hitvany hizelgoknek szamitanak?

SZOKRATESZ: Azert kerded, mert kivancsi vagy ra, vagy b egy gondolatmenet kiindulopontjanak szanod?

POLOSZ: Kivancsi vagyok ra.

SZOKRATESZ: Azt gondolom, hogy egyaltalan nem szarnitanak.

30 Gorgiasz sajat tanitasa szerint (Helene dicserete, Diels - Kranz 82 B 11, 14) a sz6noki beszed ugyanaz a leleknek, mint a gy6gyszer a testnek. Masutt (Tbeaitetosz 167 b - c, Pbaidrosz 270 b) maga Plat6n is parhuzamba allftja a retorikat az orvostudomannyal,

31 Anaxagorasz B 1

55

POLOSZ: Hogyhogy? Hat nem nekik van a legnagyobb hatalmuk a nyilvanossag e16tt?32

SZOKRATESZ: Nem bizony, ha hatalomnak olyasmit nevezel, ami a hatalmasnak javara valik.33

POLOSZ: Hisz epp igy gondolom.

SZOKRATESZ: Akkor szerintem a polgarok kozul a szonokoknak van a legcsekelyebb hatalmuk.

POLOSZ: Hogyhogy? Hat nem olhetik meg, akit csak

c akarnak, I mint a zsarnokok? Nem foszthatjak meg a vagyonatol, nem uldozhetik el a varosbol azt, akit j6nak latnak?

SZOKRATESZ: Teringettet, P6losz! Minden egyes mondatodnal zavarban vagyok, mert nem tudom, vajon allitasz valamit s a sajat velernenyedet fejezed ki, vagy pedig engem kerdezel.

POLOSZ: Csak teged kerdezlek.

SZOKRATESZ: Rendben van. Es mindjart ket dolgot kerdezel?

POLOSZ: Hogyhogy kett6t?

SZOKRATESZ: A kerdesed Igy hangzott: hat nem olhetik

d meg I a sz6nokok, akit csak akarnak, ugyamigy, mint a zsarnokok, es nem foszthatjak meg vagyonatol, nem uldozhetik el a varosbol azt, akit j6nak latnak? Nem ezt kerdezted?

POLOSZ: De ezt kerdeztem,

XXII. SZOKRATESZ: En meg azt allitom, hogy ez ket kerdes, s en mind a kett6re valaszolok. Azt mondom, P61osz, amint az iment is megjegyeztem, hogy a szono-

32 V. o. 452 d. A beszelgetes targya eddig a szonoklas hivatasos tanara volt. Ennek alakja mostantol kezd attunni a hatalommal biro allamferfi figurajaba.

33 Az "ami a hatalmasnak javara vallk" kifeiezes ketfelekeppen ertheto, attol fuggoen, hogyan hatarozzuk meg a jOt. A beteg ember szemeben [onak nfnhet, ha nem yeti ala magat gyogykezelesnek, es rgy megmenekul az orvosi beavatkozas okozta kellernetlensegektol; de [onak lathatja azt is, hogy vallal]a a kezelessel jaro szenvedest annak erdekeben, hogy megszabaduljon betegsegetol, Szokratesz szandekosan paradox formaban fogalmazott ervelese Az til/am elsa konyvenek arra a gondolatmenetere emlekeztet, ahol Thraszurnakhosszal azt a tezist vitatja meg, amely szerint "igazsagos az, ami az erosebb erdeket szolgalla" (338 e - 354 e).

koknak is, a zsarnokoknak is a legcsekelyebb hatalmuk van a varosokban, mert I ugyszolvan semmi olyat nem e tesznek, amit akarnak, hanem csak azt teszik, ami nekik

a legjobbnak latszik.34

POLOSZ: Hat nerneppen ebben all a nagy hatalom? SZOKRATESZ: Nem, legalabbis Polosz szerint nem. POLOSZ: Nem? De hiszen eppen hogy ezt allitoml SZOKRATESZ: Zeuszra, te aztan nem, hiszen te azt allitottad, hogy a nagy hatalom javara valik a hatalmasnak. POLOSZ: Ezt allitom tovabbra is. SZOKRATESZ:Es(~erinted jo-e az valakinek, ha elment

. az esze, es igy cselekszik olyat, ami neki j6nak latszik?

Ezt nevezed te nagy hatalomnak? POLOSZ: Nem.

SZOKRATESZ: Akkor, ha meg akarsz cafolni, ki kell mutatnod, hogy a szonokoknak megvan a magukhoz

val6 eszuk, s szonoklasuk rmiveszet, nem pedig hizel- 467 kedes, Ha viszont nem cafolsz meg es mindent ram hagysz, akkor a sz6nokok, akik a nyilvanos eletben azt teszik, amit j6nak latnak, es ugyanigy a zsarnokok, ezzel semmi j6t nem okoznak maguknak. A hatalom szerinted

j6 dolog: de ha valaki esztelensegeben teszi azt, ami ne-

ki j6nak latszik, ez szerinted is rossz. Vagy nem?

POLOSZ: De igen.

SZOKRATESZ: Hogy volna a sz6nokoknak es a zsarnokoknak a varosokban nagy hatalmuk, amig P610sz nem tudja megcafolni Szokrateszt, bebizonyirva elotte, hogy a sz6nokok csakugyan azt teszik, amit akarnak?

POLOSZ: Micsoda ember! b

SZOKRATESZ: En azt allftom, hogy nem azt teszik, amit akarnak. Cafolj meg!

34 Az ellentet fgy ertendo: nem a val6di jot cselekszik, hanem a litszolagos j6t. Az ember akarata ugyanis mindig a j6ra icinyul (v. O. 468 e), de ha ertelme nines megfelel6 allaporban (v, O .• ha elment az esze", ha nines meg a magahoz valo esze, 466 e), akkor elveti a celt es c,lem azt teszi, amit akar, hanem amit [onak lit. Szokratesz ervelese persze paradox, hiszen a mindennapi nyelvhasznalatban az .Azt teszek, amit akarok" semmikeppen sem ugy ertendo, hogy "A rnoralisan legrnagasabbrendil dolgot cselekszem", hanem eppen ugy, hogy .Azt teszem, amit jonak latok".

56

57

POLOSZ: Nem fogadtad-e el az elobb, hogy azt teszik, ami nekik a legjobbnak latszik?

SZOKRA TESZ: Most is tartom.

POLOSZ: Akkor tehat nem azt teszik, amit akarnak? SZOKRATESZ: Nem.

POLOSZ: Pedig azt teszik, amit j6nak latnak? SZOKRATESZ: Igen.

POLOSZ: Hetyke, h6bortos beszed ez, Szokratesz. SZOKRATESZ: Ne ocsarol], aranyom, P6loszom, hogy a

c szajad Ize szerint I szolftsalak.J> Hanem ha van mit kerdezned, mutasd ki, hogy tevedek, ha nines, te felelj nekern.

POLOSZ: Nem banom, felelek. Legalabb megtudom, mit akarsz mondani. 36

XXIII. SZ6KRATESZ: Vajon az emberek mindig azt akarjak, amit eppen tesznek? Vagy inkabb azt, ami miatt teszik azt, amit eppen tesznek? Peldaul aki megissza az orvosa altal rendeIt gy6gyszert, vajon eppen azt akarja, amit ilyenkor tesz: orvossagot inni es szenvedni, vagy inkabb a gyogyulast, aminek erdekeben az orvossagot issza?

d POLOSZ: Vilagos, hogy I a gyogyulast akarja.F

35 A Szokratesz alkalmazta megszohtas (6 16szte P6le, 'legnagyszenibb Polosz') prozaban nern, esak emelkedett lirai es drarnai szovegben hasznalatos. Szokratesz megjegyzese - "hogy a szajad ize szerint szoIitsalak'' - ir6nikus utalas lehet mind P610sz hibas onertekelesere, mind a szavak ertekenek inflalodasara a szofisztikus retorikaban,

36 P6losz atengedi a kerdezo szerepet - azaz a beszelgetes vezeteset - Szokratesznak, Mivel egyazon dialektikus , vlzsgalodason belul nem szokas szerepet cserelni, ez a valtas P6losz veresegekent ertekelheto. 37 A Liisziszben (220 a - b) olvashatunk reszletesebben az (erkolcsileg) j6 eel, az elkerulcndo rossz, valamint a eel elereset, illetve a rossz elkeruleset szolgalo, onmagukban kozombos, eszkozjellegu dolgok es tevekenysegek megkulonbozteteserol, A. moralis eel, es az elereset szolgalo eszkozok fogalmi rnegkulonboztetesevel Arisztotelesz etika[aban is talalkozunk (Nikomakboszi Etika III, 4 1111 b 4 - 1113 a 14), lasd Sir David Ross: Arisztotelesz, Budapest, 1996. 257. old. Az erkolesileg j6, rossz es kozombos dolgok radikalis es szisztematikus megkulonboztetese a sztoikus etika egyik alapgondolata lesz, lasd Diogenesz Laertiosz VII 102; Sztobaiosz: Eclogae II 79 (magyarul: Sztoikus etikai antol6gia, Budapest, 1983. 138., 201 - 202. old.),

58

T

SZ6KRATESZ: S nemde a haj6sok es a masfele ugyekben eljarok sem foltetlenul azt akarjak, amit eppen tesznek? Ki aka rna esak ugy haj6ra szallni, veszellyel dacolni, ugyes-bajoskodni? Hanem nyilvan gazdagodni akarnak, azert haj6znak. A gazdagsagert indulnak tengeri utra.

POLOSZ: Nagyon is.

SZ6KRA TESZ: S nem all-e ez minden egyebre is? Ha valaki valamilyen celbol cselekszik, nem foltetlenul azt akarja, amit eppen tesz, hanem azt, I ami miatt cselek- e szik. (]

POLOSZ: lgy van.

SZ6KRATESZ: Ugye a vilagon minden vagy j6, vagy rossz, vagy e ketto kozott van, vagyis se nem j6, se nem rossz?

POLOSZ: Szuksegkeppen, Szokratesz.

SZ6KRATESZ: J6nak szamitod, ugye, a bolcsesseget, az egeszseget, a gazdagsagot s a tobbi ilyesmit, rossznak pedig mindezek ellenkezojet?

POLOSZ: Igen.

SZ6KRA TESZ: Se j6nak, se rossznak pedig olyasmit mondasz, aminek egyszer a j6ban, masszor a rosszban 468 van resze, olykor meg egyikben sem.38 Ilyen az ules, ja-

ras, futas, hajozas, ilyen a ko, a fa es mas ilyesmi. Ezt er-

ted rajta, vagy masfelekrol mondod, hogy se nem j6, se

nem rossz?

P6LOSZ: Nem masrol, errol.

SZ6KRATESZ: Vajon amikor egy ilyen semleges dolgot cselekszunk, a j6 erdekeben tesszuk, vagy a j6t a sernlegesert?

P6LOSZ: Termeszetesen I a semlegest a joert, b

SZ6KRATESZ: A j6t keressuk tehat, arnikor jarunk, mert ugy gondoljuk, hogy ez a jobb, es ugyanigy a joert al-

38 Szokratesz a .semleges dolgoknak" ketfele leirasat adja: (1) .se nem j6, se nem rossz"; (2) "aminek egyszer a j6ban, masszor a rosszban van resze", Ez a ketfele leiras ugy hozhat6 osszhangba, ha Igy ertjuk: az eszkozok onrnagukban nem j6k es nem rosszak, de j6 es rossz celoknak egyarant eszkozei lehetnek.

59

lunk meg, amikor az ellenkezojet tesszuk, vagyis megallunk. Vagy nem?

POLOSZ: De igen.

SZOKRA TESZ: Ha valakit megolunk, vagy szarmizunk es lefoglaljuk a vagyonat, ugye ezt is azert tesszuk, mert ugy gondoljuk, hogy jobb nekunk, ha Igy teszunk, mint ha nem?

POLOSZ: Azert.

SZOKRA TESZ: Ha tehat barmi ilyesmit teszunk, a joert tessziik?

POLOSZ: Igen.

XXIV. SZOKRATESZ: S abban is megegyeztunk, hogy ha valamit valamiert teszunk, mi nem azt akarjuk, amit ep-

e pen teszunk, hanem I azt, amiert tesszuk, ugye? e

POLOSZ: Teljes mertekben.

SZOKRATESZ: Nem egyszeruen gyilkolni akarunk tehat, nem szamtizni vagy vagyont elkobozni. Mindezt esak akkor akarjuk, ha j6 nekunk, ha rossz nekunk, nem akarjuk. Mert mi, ahogy ezt te is elfogadod, a j6t akarjuk, a se j6t, se rosszat nem, es a rosszat sem. Nos, igazam van P610sz, vagy nines? Miert nem felelsz?

POLOSZ: Igazad van.

d SZOKRA TESZ: Ha tehat ebben egyetertunk, akkor az a zsarnok vagy sz6nok, aki megol valakit, vagy szarmizi vagy elkobozza a vagyonat abban a hiszemben, hogy az j6 neki, pedig rossz neki - ugye ilyenkor a azt teszi, amit j6nak lat?

POLOSZ: Azt.

SZOKRATESZ: De vajon azt teszi-e egyben, amit akar, ha az, amit tesz, rossz neki? Miert nem fe1elsz?

POLOSZ: Ugy latom, nem azt teszi, amit akar. SZOKRATESZ: Lehetseges-e marmost, hogy az ilyen

e embernek I nagy hatalma van a varosaban, ha egyszer a nagy hatalom szerinted val ami j6 dolog?

POLOSZ: Nem lehetseges.

SZOKRATESZ: Igazam volt tehat, amikor azt allitottam, hogy van olyan, hogy valaki azt teszl a nyilvanos eletben, amit j6nak hit, es megsem rendelkezik nagy hatalommal, s nem is azt teszi, amit akar.

60

POLOSZ: Mintha bizony, Szokratesz, te magad is nem inkabb azt szeretned, hogy mindent, arnit jonak latsz, megtehess a nyilvanos eletben, mint hogy ne tehess meg. Mintha nem irigykednel, amikor azt latod, hogy mas ember, ha [onak latja, kivegeztethet egy masikat, vagy elkoboztathatja vagyonat, vagy tomlocbe vetheti.v? SZOKRATESZ: Jogosan vagy jogtalanul?

POLOSZ: Akar igy, akar ugy, nem lesz-e mindenkeppen 469 irigylesrernelto?

SZOKRATESZ: Vigyazz, mit beszelsz, P61osz! POLOSZ: Ugyan miert?

SZOKRATESZ: Azert, mert aki viszont nem irigylesre melto, azt ugyamigy sajnalni kell, mint a szerencsetleneket, nem pedig irigyelni.

POLOSZ: Hogyhogy? Szerinted ez all a peldamban szereplo emberekre?

SZOKRATESZ: Bizony.

POLOSZ: Aki tehat megoli azt, akit jonak lat es jogosan oli meg, az szerinted szerencsetlen es sajnalatra melto? SZOKRATESZ: Nem, de irigylesre sem melto,

POLOSZ: Nem azt mondtad az iment, hogy szerencsetlen?

SZOKRATESZ: Szerencsetlen az, baratom, aki jogtalanul b 61, saz ilyen emellett meg szanalomra melto is. Aki jogosan ol, arrol csak azt mondom, hogy nem irigylesre melto. POLOSZ: Inkabb a jogtalanul kivegzett a szanando es szerencsetlen ..

SZOKRA TESZ: Kevesbe, mint a gyilkos es kevesbe, mint a jogosan kivegzett.

POLOSZ: Ezt hogy erted, Szokratesz?

SZOKRATESZ: Ugy, hogy jogtalansagot elkovetni - ez a legnagyobb rossz.

POLOSZ: A legnagyobb? Nem nagyobb rossza jogtalansag elszenvedese?

SZOKRA TESZ: A legkevesbe sem.

39 P610sz argumentum ad bominemex alkalmaz, ami a dialektikai vitaban sulyos neveletlensegnek szarnit.

61

POLOSZ: A magad reszerol inkabb elszenvedni akarnad tehat a [ogtalansagot, mint megtenni?

c SZOKRATESZ: Akarni nem akarnarn egyiket sem, de ha kenytelen volnek valasztani, inkabb valasztanam, hogy elszenvedem a jogtalansagot, mints em megtegyem. POLOSZ: Ezek szerint te nern szeretnel zsarnok lenni? SZOKRATESZ: Nem en, ha zsarnokoskodason azt erred, amit en.

POLOSZ: Azt ertern rajta, amit az iment mondtam, hogy szabadsagunkban all a nyilvanos eletben mindazt megtenni, amit j6nak latunk: megolhetunk, szamuzhetunk barkit, s mindent ugy tehetunk, ahogy nekunk tetszik. XXV. SZOKRA TESZ: Kedvesem, hadd mondjak en egy

d peldat, es te majd elbiralod. I Ha a nepes piaeon, torrel a h6nom alatt Igy szolnek hozzad: .Polosz baratoml Csodalatos hatalomra tettem szert az iment, csodalatos zsarnoksagra. Ha j6nak talalnam, hogy ezek kozul az emberek kozul, akiket itt magad korul latsz, valamelyik most tustent meghaljon, nyomban meg is fog halni az, akit j6nak latok. Ha pedig azt latnam j6nak, hogy betorjem a fejet, be lesz torve a feje; ha azt, hogy szetszag-

e gassam a ruhajat, szet lesz szaggatva a ruhaja. I Ekkora hatalmam van ebben a varosban." Ha ketelyeid eloszlatasara elohuznam a toromet, talan fgy szolnal: .Jlyenfele hatalma, Szokratesz, barkinek lehet. Ezen a m6don felperzselheted azt az epuletet, amelyiket j6nak latod, langra lobbanthatod az atheniek hajogyarat es hadihaj6it s az all am es a maganemberek valamennyi naszadjat." Csakhogy nagy hatalommal rendelkezni - ez nem azt jelenti, hogy azt tesszuk, amit j6nak latunk. Vagy igen?

POLOSZ: lgy biztosan nem.

470 SZOKRATESZ: Meg tudnad mondani, mi a bajod az ilyen hatalommal?

POLOSZ: Igen.

SZOKRATESZ: Mi? Mondd esak ell

POLOSZ: Az, hogy aki Igy eselekszik, szuksegkeppen meglakol erte.

62

SZOKRATESZ: S meglakolni, az persze rossz dolog, ugye?

POLOSZ: Rossz bizony.

SZOKRATESZ: Ugye, draga baratorn, visszajutottal oda, hogy ha valaki azt teszi, amit j6nak lat es ebbol hasznot huz, az j6 dolog, es hat ugy latszik, ebben all a nagy hatalom. De ha nem jar haszonnal, az rossz dolog es gyenge hatalomra vall. I Akkor most vizsgaljuk meg a kovet- b kezot. Elfogadod-e, hogy neha jobb megtenni az iment emlitett dolgokat, olni, szamuzni, vagyont elkobozni,

neha meg nem? (.D

POLOSZ: Elfogadom.

SZOKRA TESZ: Ebben tehat, ugy latszik, egy velernenyen vagyunk te es en.

POLOSZ: Egyen.

SZOKRATESZ: Es mikor mondod azt, hogy jobb megtenni az ilyesmit? HoI huzod meg a hatartr

POLOSZ: Erre a kerdesre magad felelj magadnak, Sz6kratesz.

SZOKRA TESZ: En azt allitom, P610sz - ha mar sziveseb- c ben veszed tolem a valaszt -, hogy ha az igazsag szerint tesz ilyet valaki, az jobb, ha igazsagtalanul, az rosszabb. XXVI. POLOSZ: Ezt aztan nem nehez megcafolni, Sz6krateszl Meg egy gyermek is rad tudna bizonyitani, hogy nines igazad.

SZOKRATESZ: Akkor nagyon meg fogom koszonni a gyermeknek s neked is, ha most megcafolsz s megszabaditasz az ostoba locsogastol, Ne sajnald hat a faradsagot, tedd meg ezt a szivesseget a [obaratnak es cafolj meg.

POLOSZ: Nemigen kell regi peldakhoz visszanyulnom, hogy megcafoljalak, Szokratesz. I Megmutatja mar az is, d ami esak tegnap, tegnapelott torrent, hogy sok igazsagtalanul cselekvo ember van, aki rnegis boldog.

SZOKRA TESZ: Meselj!

63

POLOSZ: Lassuk csak! Itt van ez az Arkhelaosz, Perdikkasz fia, aki Makedoniaban uralkodik.j"

SZOKRA TESZ: Latni ugyan nem latom, de hallottam rolao

POLOSZ: Szerinted a boldog vagy boldogtalan? SZOKRA TESZ: Fogalmam sines, P610sz. Meg soha nem voltam vele egy tarsasagban.

POLOSZ: Hogyan? Ha tarsalogtal volna vele, tudnad? Magadt61 azonban nem tudod, hogy boldog-e?

SZOKRA TESZ: Az eg legyen a tanum, nem.

POLOSZ: Ej, ('fz6kratesz, rnindjart azt fogod mondani, hogy meg a perzsa kiralyrol sem tudhatod, hogy boldog-e.

SZOKRATESZ: Es ez az igazsag. Mert nem tudom, hogyan all neveles es igazsagszeretet dolgaban.

POLOSZ: Hogyhogy? Hat ebben rejlenek a boldogsag? SZOKRATESZ: Legalabbis szerintem ebben, P6losz. Mert boldognak a derek, tisztesseges ferfit vagy not mondom, az igazsagtalant es rosszat pedig boldogtalannak.

471 POLOSZ: Szavaid utan itelve tehat Arkhelaosz boldogtalan volna?

SZOKRATESZ: Ha egyszer, baratom, igazsagtalan. POLOSZ: Hogyan is ne volna igazsagtalan? Az uralom, amelynek most a birtokaban van, a legkevesbe sem illette meg, his zen Alketesznek, Perdikkasz testverenek egy rabszolganojetol szuletett, s a jog szerint Alketesz rabszolgajinak kellett volna lennie. Ha tehat igazsagosan akart volna eselekedni, Ime, most Alketesznek szolgalna, s allitasod szerint boldog ember volna. Ehelyett 0 nyomorult, m6dfelett nyomorult, mert hat a legnagyobb

b igazsagtalansagot I kovette eI. Eloszor is az urat, aki egyszersmind a nagybatyja volt, magahoz kerette azzal

40,:r:~;,

Lasd 525 0 .. _ Az igazsagtalan, es megis boldog ember alakja toposz

a korai irodalomban: Hesziodosz: Munkak es napok 2270; Szo16n 4, 9 - , 12 Diehl (magyarul: Gar6g kaltok antologiaja, Budapest, 1982. 65.

cold.); Theognisz 373 - 380 Diehl (magyarul: u. o. 76. old.), Arkhelaosz alakjanak az adja aktualitasat, hogy tobb neves atheni szemelyiseg _ igy Euripidesz is _ elfogadta meghivasat es megfordult udvaraban, mig Szokratesz (lasd Arisztotelesz: Retorika 1398 a 24) visszautasitotta a meghivast.

64

az uruggyel, hogy ujra a kezebe akarja adni azt a hatalmat, amelyet Perdikkasz elrabolt tole. A lakornanal azutan at is es fiat, Alexandroszt, a maga kozel egykoru unokatestveret is lereszegitette, mindkettot szekerre rakatta, ejjel elvitette, legyilkoltatta s eltetette lab al6I. Es e jogtalankodas utan eppenseggel nem vette eszre, rnenynyire boldogtalanna valt, meg sem banta tetter, hanem ahelyett, hogy boldog akart volna lenni azaltal, hogy testveret, Perdikkasz heteves torvenyes fiat annak rend- c je s m6dja szerint folneveli s atadja neki az ot jog szerint megilleto uralmat, belefullasztotta a fiut egy kutba, a fiu any jariak, Kleopatranak pedig meguzente, hogy fia ludat kergetve beleesett a kutba s megfulladt. lgy tehat, mivel Makedoniaban Arkhelaosznal nagyobb jogtalansagot senki sem kovetett el, a ott a legnyomorultabb, nem pedig a legboldogabb. S meglehet, nem is egy atheni, veled az I elukon, szivesebben volna a legutols6 d maked6niai helyeben, mint Arkhelaoszeban,

XXVII. SZOKRA TESZ: Mar beszelgetesunk legelejen megdicsertelek, P6losz, mennyire kepzettnek latszol a szo-. noklasban. De a parbeszed szabalyaival annal kevesebbet torodsz. Ez hat az a beszed, amellyel meg egy gyermek is megcafolhatna, amellyel, velemenyed szerint, mar meg is dontotted allitasomat, azt, hogy ajogtalansagot elkoveto ember boldogtalan? Ej, derek baratoml En bizony fejtegetesednek egyetlen szavaval sem ertek egyet.

POLOSZ: Azert nem, mert nem akarod. Hiszen egyeb- e kent ugyanugy gondolod, mint en.

SZOKRA TESZ: Sz6noki fogasokkal probalsz megcafolni engem, P6losz baratorn, ahogy a torvenyszeken szokas.

Ott is azzal gyozl le egyik a masikat, hogy allitasai bizonyitasara sok tekintelyes tanut tud idezni, ellenfele viszont Iegfoljebb egyet vagy annyit sem. Az ilyen cafolat azonban nem alkalmas az igazsag felderitesere, es nem 472 ritka, hogy az artatlan ember huzza a rovidebbet a sok tekintelyes tanu harnis tanusagara. igy a szobanforgo kerdesben is veled fognak tartani az atheniak es a nem atheniak csaknem valamennyien, s ha tanukat akarsz

65

ellenem allitani arra, hogy nem mondok igazat, tanuskodni fog melletted, ha kivanod, Nikeratosz fia, Nikiasz s vele egyutt a testverei, akiknek tripuszai ott sorakoz-

b nak Dionuszosz ternplomaban, vagy ha tetszik, I Szkelliosz fia, Arisztokratesz, akinek meg Apo1l6n ternplomahan lathato szep ajandeka, ha tetszik, Periklesz egesz hazanepe, vagy barrnelyik jelent6s atheni csalad.i! De en, bar egymagam vagyok ellened, nem tagitok. Nem tudsz meggy6zni, hiaba probalsz a sok hamis tanu felvonultatasaval kiforgatni vagyonomb61, az igazsagbol, Ami viszont engem illet, mindaddig, amig teged magad egy szernelyben meg nem nyerlek tanunak arra, amit mondok, eppen nem gondolom, hogy valami fontosat

c tettem l kerdesunk tisztazasara; es szerintem te is csak akkor, ha el tudod kuldeni a tobbi tanut, mert engem, eppen engem sikerult magad melle allitani. Ime, a cafolas ket m6dja: az egyikben te hiszel es veled egyutt sokan mas ok, a masikban meg en. Vessuk hat egybe a kett6t, s lassuk, miben kulonboznek egymastol, Hiszen nem eppen apr6cska targyrol vitatkozunk, hanem olyanr61, amit tudni a legszebb, nem tudni a legszegyenletesebb. Mert lenyegeben arr6l van szo, hogy megtudjuk-e,

d vagy nem sikerul megtudnunk, hogy ki boldog es I ki nem az.42 Itt van rogton, amir6l most beszelunk: te azt hiszed, hogy az ember boldog lehet, ha jogtalanul cselekszik s igazsagtalanul el, his zen Arkhelaoszt igazsagtalan ernbernek tartod, de boldognak is. Ez tehat a velemenyed? Ebb61 induljunk ki?

POLOSZ: Igen, ebb61.

XXVIII. SZOKRATESZ: En viszont lehetetlennek tartom, ugyhogy ebben marls nem ertunk egyet. De folytassuk: tehat szerinted igazsagtalan es megis boldog ember; es ha torveny ele allitjik es megbuntetik?

41 A folsorolt politikusok kulonbozo iranyzatok kepviseloi: Nikiasz konzervativ, Arisztokratesz a Negyszazak tagja, Periklesz a dernokracia hive.

42 Plat6n e kerdes fontossagat tobbszor hangsulyozza: Gorg. 487 b, e, 492 d, 500 c, 527 d, Az dllam 352 d, 578 c, Lakbesz 188 a, Kbarmidesz 167 e, Szohratesz ved6beszede 36 c - d, 38 a, Butbudemosz 278 e - 282 d.

66

POLOSZ: Akkor nem. Akkor 6 volna a legboldogtalanabb ember.

SZOKRATESZ: Ha azonban nem kerul torveny ele, ak- e kor velernenyed szerint boldog?

POLOSZ: Igen.

SZOKRATESZ: Szerintem viszont, kedves P6losz, aki rosszat tesz es igazsagtalan ember, az mindenkeppen nyomorult, es akkor a legnyomorultabb, ha rossztetteert nem fizet meg es nem kap buntetest, ha megfizet erte, s megkapja a bunteteset az istenekt61 is es az emberekt61 is, mar nem annyira nyomorult.

POLOSZ: Micsoda allitasokra vetemedsz, Szokratesz! 473

SZOKRATESZ: Rajta leszek. kedvesem, hogy teged is hason16 nezetekre birjalak, hiszen a baratorn vagy. Mind-

[art megmondom, hoi van kozottunk a nezetelteres, Fi-

gyelj csak: Az iment azt allitottam, hogy jogtalansagot elkovetni rosszabb, mint elszenvedni.

POLOSZ: Igen, azt.

SZOKRATESZ: Te pedig azt, hogy elszenvedni rosszabb. POLOSZ: Igen, rosszabb.

SZOKRATESZ: En azt mondtam, hogy aki jogtalansagot kovet el, az boldogtalan, te pedig cafoltad.

POLOSZ: Cafoltam am, Zeuszra!

SZOKRATESZ: Legalabbis te ezt hiszed, P6losz. b

POLOSZ: S igazam is van.

SZOKRATESZ: Talan. Te a magad reszerol boldognak tartod a jogtalansag elkovetoit, ha nem kapnak buntetest.

POLOSZ: Igen, annak.

SZOKRATESZ: En viszont a legboldogtalanabbnak tartom 6ket; de egy kicsit kevesbe boldogtalannak, ha rnegbuntetik oketo Ezt is szeretned megcafolni?

POLOSZ: Ezt aztan meg nehezebb megcafolni, Szokrateszl

SZOKRATESZ: Nemcsak nehezebb, hanem egyenesen lehetetlen, kedves P6losz! Az igazsagot nem lehet megcafolni.

POLOSZ: Mit is allitasz? Ha elfognak valakit, amikor eppen jogtalanula I zsarnoksagra tame, s aztan kinpadra c

67

feszitik, megcsonkitjak, szemet kiegetik, gyalazatrol gyalazatra hurcoljak, s6t vegig kell neznie, amint tulajdon feleseget es gyermekeit is hasonl6 kinzasoknak vetik ala, vegul keresztre feszitik vagy szurokkal leforrazzak: vajon boldogabb lesz-e igy, mint ha mindez nem tortenik meg vele, es megszerzi a zsarnoksagot, mint varosanak ura tolti el eJetet, kenye-kedve szerint cseleksztk.v'

d s I polgar es idegen egykent irigyli es csodalja? Sz6val?

Ezt volna olyan lehetetlen megcafolni?

XXIX. SZOKRATESZ: Csak ijesztgetsz, derek P610sz, de eppugy nem cafolsz meg, mint az elobb, amikor tanukat vonultattal fol ellenern.v' Hogy is mondtad? Olyanr61 beszeltel, aki jogtalanul tor a zsarnoksagra?

POLOSZ: Olyanr61.

SZOKRATESZ: Nos, boldogabb egyik sem lesz a rnasiknal, sem az, aki jogtalanul bitorolja a zsarnoksagot, sem az, akit rnegbuntetnek erte - mindkett6 nyomorult, egyik

e sem boldogabb, mint a masik, de megis boldogtalanabb az, aki meguszta a buntetest es zsarnok lett. Kinevetsz, P610sz? Talan ez is a cafolas egyik formaja? Kinevetjuk azt, aki allftott valamit, ahelyett, hogy megcafolnankj=> POLOSZ: Szerinted meg mindig van rajtad cafolnivalo, amikor pedig olyat allitasz, amit senki emberfia nem fogadna el? Kerdezd csak meg a jelenlevoketl SZOKRATESZ: En nem vagyok politikus, kedves P610sz. A mult evben is, amikor sorsolas utjan bekerultern a tanacsba es epp a torzsemen volt a prutaneia sora, es ne-

474 kern kellett volna megszavaztatnom a tobbieket, bizony kinevettek, mert nem tudtam, mit kell tennem. Ne kivand hat most se, hogy megszavaztassam a jelenlevoket, hanem ha a cafolasnak ennel jobb m6dja nem jut eszedbe,

43 P6losz megfeledkezik r6la, hogy korabban (468 b - c) maga is elfogadta Szokratesznak azt a tetelet, hogy "nem azt akarjuk, amit eppen tesziink, hanem azt, amiert tesszuk".

44 V. 5. Kriton 46 c: ott Szokratesz arr6l beszel, hogy a kozvelerneny (.a torneghatalma") ijesztgetessel probalja csorbitani tlsztanlatasat.

45 Arisztotelesz emliti (Retorika III. 18 1419 b 3 - 6), hogy Gorgiasz vitatkozasi m6dszere szerint az ellenfel komolysagat trefaval kell megzavarni.

68

engedd, hogy en vegyem kezembe a dolgot, s megmutassam, hogy szerintern hogyan kell megcafolni a masikat. A magam reszerol csak egyetlen tanut tudok allitasom mellett folvonultatni, azt, akivel eppenvitatkozom, tobbre nines is szuksegern. Csak egyetlenegyet tudok megszavaztatni, a nagy I tomeggel nem bocsatkozorn b vitaba. Hajlando vagy-e tehat felelgetni a kerdeseimre es ezzel megadni nekem az eselyt, hogy rnegcafoljalak? Merthogy en azt gondolom, hogy en is es te is es mindenki mas is rosszabbnak tartja, ha valaki igazsagtalansagot kovet el, mint ha elszenvedi, es rosszabbnak, ha nem fizet meg erte, mint ha megfizet.

POLOSZ: En pedig azt allitom, hogy sem en, sem mas nem gondolkodik Igy. Te talan inkabb elszenvedned az igazsagtalansagot, mintsem megtenned?

SZOKRATESZ: En is, te is, mindenki.

POLOSZ: Egyaltalan nem. Sem en, sem te, senki.

SZOKRA TESZ: Akkor hat hajland6 vagy valaszolgatni c nekem?

POLOSZ: Hogyne lennek! Nagyon is kivancsi vagyok, mit fogsz mondani.

SZOKRA TESZ: Ha meg akarod tudni, valaszolj nekem, espedig ugy, mintha most eloszor tennern fol a kerdest. Mit tartasz, P6losz, rosszabbnak, ha elkoveti valaki az igazsagtalansagot, vagy ha elszenvedi?

POLOSZ: Ha elszenvedi.

SZOKRA TESZ: Es mi csunyabb dolog, elkovetni vagy elszenvedni az igazsagtalansagot?

POLOSZ: Elkovetni.

xxx. SZOKRATESZ: Es ha csunyabb, nem rosszabb is egyben?

POLOSZ: A legkevesbe sem.

SZOKRATESZ: Ertern; ugy latszik, I a szepet es a j6t, va- d lamint a csunyat es a rosszat nem tekinted azonosnak. 46 POLOSZ: Nem bizony.

46 Szokratesz tanitasa szerint nem lehet szep az a tett, amely nem j6 is egyben, V. O. Kbarmidesz 160 e, Lakbesz 193 d - e, Pr6tagorasz 349 e - 350 b, 351 b - c, 359 e - 360 a, Kritiasz48 b.

69

SZOKRATESZ: Menjunk tovabb, Ha valamit szepnek mondasz, legyen az test, szin, alak, hang, foglalkozas, vajon nem valamilyen szempontb61 mondod-e szepnek? Vegyuk eloszor a szep testeket: ugye vagy a hasznuk miatt mondod oket szepnek - mindegyik abb61 a szempontb61 szep, amire alkalmas _,47 vagy valami ororn miatt, ha a latvanyuk gyonyort kelt abban, aki nezi 6ket? Vagy tudsz rnondani mas okot is, amiert egy test szep lehet?

e POLOSZ: Nem tudok.

SZOKRA1]SZ: A tobbl dologgal IS Igy vagy, ugye? A format is, a szint is vagy azert nevezed szepnek, mert orornet okoz vagy mert hasznot nyujt vagy mindkett6t? POLOSZ: Azert.

SZOKRATESZ: Es a hangot es egyaltalan a zenet? POLOSZ: Azert.

SZOKRATESZ: Es ugye a torvenyek es a kulonfele eletm6dok szepsege sem all masban, mint hogy vagy oromet okoznak vagy hasznot, vagy mindkett6t?

475 POLOSZ: Ugy latszik.

SZOKRATESZ: S ugye a tudornanyok szepsegevel is hasonl6 a helyzet?48

POLOSZ: Hasonl6. Nagyon tetszik ez a meghatarozas, Szokratesz, hogy szep az, ami oromet okoz, vagy ami j6 valamire.

SZOKRATESZ: Csunya pedig az, ami ellenkez61eg, roszszul esik es rosszat tesz.

POLOSZ: Szuksegkeppen,

SZOKRATESZ: Ha marmost ket szep dolog kozul az egyik szebb, az vagy azert szebb, mert kellemesebb, mint a rnasik, vagy mert hasznosabb, vagy mindkett6.

47 A gorog kalon kifejezes jelentestartomanyaba a 'szep', 'nernes', 'csodalatramelto' mellett a 'megfelel6' is beletartozik. Xenoph6n mutatja be (EmJekeim Sz6krateszr613. 8. 4 - 7, 4. 6. 9 - 11) Szokratesz vizsgalodasalt a 'szep' kifejezes tobbfele [elenteserol. HAz a pajzs szep - allapitja meg peldaul Szokratesz -, amellyel j61 lehet vedekezni, ez azonban egyaltalan nem hasonlit a landzsara, amely akkor szep, ha erosen es gyorsan lehet vele dofni" Cu. o. 3. 8. 4).

48 A szep dolgok hasonl6 folsorolasaval talalkozunk a Nagyobbik Hippias.zban (298 a - b) es a LakomtIDan (210 a - d).

70

POLOSZ: Igy van.

SZOKRATESZ: Ha pedig ket csunya dolog kozul I az egyik csunyabb, vagy azert csunyabb, mert kellernetlenebb, vagy mert kartekonyabb, Nem fgy van?

POLOSZ: De igy.

SZOKRATESZ: Nezzuk csak, mit is allltottunk arr61, ha valaki jogtalansagot kovet el vagy szenved el? Nem azt mondtad-e, hogy jogtalansagot elszenvedni rosszabb, elkovetni meg csunyabb dolog?

POLOSZ: Ezt mondtam.

SZOKRATESZ: Ha tehat csunyabb dolog elkovetni, mint elszenvedni, vagy azert csunyabb, mert kellemetlenebb es tobb fajdalommal jar, vagy azert, mert artalmasabb, vagy a kett6 egytitt? Nem igaz?

POLOSZ: De igaz.

XXXI. SZOKRATESZ: Vizsgaljuk meg I eloszor, vajon ' tobb fajdalommal jar-e a jogtalansag elkovetese, mint elszenvedese, ee nagyobb szenvedes sujtja-e a jogtalansag elkovetojet, mint elszenvedojet?

POLOSZ: Nem nagyobb, Szokratesz.

SZOKRATESZ: Tehat nem jar nagyobb fajdalommal a jogtalansag elkovetese?

POLOSZ: Nem.

SZOKRA TESZ: Ha tehat nem jar nagyobb fajdalommal, akkor az a lehetoseg is kiesik, hogy nagyobb fajdalommal is jar es tobb rosszat is okoz?

POLOSZ: A jelek szerint.

SZOKRATESZ: lgy hat csak a masodik lehetoseg marad fenn.

POLOSZ:Az.

SZOKRATESZ: Vagyis hogy tobb rosszat okoz. POLOSZ: Alighanem.

SZOKRA TESZ: De ha tobb rosszat okoz, akkor nagyobb rossz a jogtalan cselekves, mint a jogtalan szenvedes? POLOSZ: Nyilvan.

SZOKRATESZ: Ugye a legtobb ember ugy gondolja, s I magad is azt vallottad az iment, hogy csunyabb dolog jogtalansagot elkovetni, mint elszenvedni?

POLOSZ: lgy van.

71

SZ6KRATESZ: Most pedig azt latjuk, hogy rosszabb is.49 P6LOSZ: Alighanem.

SZ6KRATESZ: Marrnost el6nyben reszesitened-e a roszszabbat es csunyabbat azzal szemben, ami kevesbe az?

Szokratesz a (7b) konkluziora kivan jutni, ami pedig csak a (3b) tetelbol kiindulva a (4b) es (6b) terelekbol vezetheto le. Csakhogy a szepnek (vagy a megfelelonek) a korabbi Ielrasa inkabb a (3a) tetelnek felel meg, hiszen a (3b) ertelmeben csak akkor tekinthetnek valamit szepnek (vagy megfelelonek), ha az nekem szerez oromet, illetve szdmomra hasznos. Eldonthetetlen, hogy Plat6n tudataban van-e a tetelek ketertelnulsegenek.

Ne restellj felelni, P6losz, nem lesz t6le semmi bajod, batran bizd ra magacl a gonclolatmenetre, mint valami

orvosra, I s felelj igennel vagy nemme!. e

POLOSZ: Nem reszesitenern el6nyben.

SZOKRA TESZ: Hat mas ember?

POLOSZ: A mondottak utan mas sem.

SZOKRATESZ: Akkor hat igazarn volt. Sem en, sem te, senki nem akarhatja inkabb elkovetni az igazsagtalansagot, mint elszenvedni. Mert az nagyobb rossz.

POLOSZ: Alighanem.

, , ,.11

SZOKRATESZ: Latod mar, P6losz, hogy az en cafolasr''

m6dom semmiben sem hasonlit a tiedre, Nalad minclenki osztja a te allaspontodat, csak en nem; en viszont beerern egyedul a te vallomasoddal es tamiskodasod- 476 dal, en egyedul csak a te szavazatodat kerern, a tobbiek-

re futyulok. Az elsa kerdest ezzel be is fejeztuk. Vizsgaljuk most meg a masikat. Vajon annak, aki [ogtalansa-

got kovet el, az-e a legrosszabb, ha megfizet erte, ahogy

te gondolod, vagy rosszabb neki, ha nem fizet meg erte, ahogyan meg en gondolom. A valaszhoz induljunk ki a kovetkezobcl: ugyanazt jelenti-e szerinted, ha valaki jogtalankodasaert megfizet vagy ha jogos buntetesben reszesul?

POLOSZ: Ugyanazt.

SZOKRA TESZ: Marmost tagadhatod-e, hogy minden igaz- b sagos dolog, annyiban, amennyiben igazsagos, szep is? J61 gondold meg, s csak utana valaszolj ..

POLOSZ: Szerintem ez Igy van.

XXXII. SZ6KRATESZ: Ezt is gondold meg: ha valaki cselekszik valamit, ugye kell lennie valaminek, ami ezt elszenvedi?

POLOSZ: Azt hiszem, igen.

SZ6KRATESZ: Espedig eppen azt szenvedi el, amit a cselekvo cselekszik, es ugy szenvedi el, ahogyan az cselekszik? Megmondom, hogy ertem. Ha valaki ver, akkor biztos, hogy masvalaki megkapja a veresti'

POLOSZ: Szuksegkeppen. -

SZOKRATESZ: S ha a ver6 I erosen es siinln osztja az c uteseket, akkor eppen ilyeneket kap az, akit ver.

49 Az erv szerkezete a kovctkezo

(I) jogralansagot elkovetni hasznosabb, mint elszenvedni (P6losz allitasa).

(2) jogtalansagot elkovetnl csunyabb, mint elszenvedni (Polosz aIHtasa).

(3) Egy x dolog akkor es csak akkor szebb y-nal, ha x tobb orornet szerez, vagy nagyobb hasznot nyujt, mint y. (Megallapodason alapul6 tetel, lasd 474 e.)

(4) Tehat [ogtalansagot elkovetni vagy kellemetlenebb, vagy rosszabb (karosabb), mint elszenvedni. (Kovetkezik a 2. es 3. tetelbol.)

(5) Egy S szernely szarnara jogtalansagot elkovetni nem kellemetlenebb, mint elszenvedni. (Megallapodason alapul6 tetel, lasd 475 b - c.) (6) Tehat S szernely jogtalankodiisa nem kellemetlenebb, mint annak elszenvedese. (Kovetkezik az 5. tetelbol.)

(7) Tehat S szernely jogtalankodasa rosszabb kell, hogy legyen, mint annak elszenvedese. (Kovetkezik a 4.,5. es 6. tetelbol.)

A (3), (4), (6) es (7) tetel ketertelrrnl:

(3a) Helyesen itelek egy dolgot szepnek, ha az biirkinek orornet szerez.

(3b) Egy szep dolgot szernlelve akkor es csak akkor itelhctem azt szepnek, ha nekem oromet szerez.

(4a) Ha en jogtalankodom, az biirki szdmdra kellemetlenebb vagy rosszabb, mint ha jogtalansagot szenvedek el.

(4b) Ha en jogtalankodom, az szamomra kellemetlenebb, vagy roszszabb, mint ha [ogtalansagot szenvedek el.

(6a) Egy S szernely jogtalankodasa senki szamdra sem kellernetlenebb, mint ha S szernely szenvedi el a jogtalankodast,

(6b) Egy S szemely jogtalankodasa az {5 szdmdra nem kellemetlenebb, mint annak elszenvedese.

(7a) Tehat S szernely [ogtalankodasa biirki szdmara rosszabb kell, hogy legyen, mint ha S szernely szenvedi el a jogtalankodast.

(7b) Tehat S szernely jogtalankodasa az {5 szdmdra rosszabb kell, hogy legyen, mint a [ogtalankodas elszenvedese,

72

73

I

J I

rOLOSZ: Ugy van.

SZOKRATESZ: A verest kap6 szenvedese tehat oIyan, amilyen a veres volt.

POLOSZ: Egeszen oIyan.

SZOKRA TESZ: S ha valaki eget, akkor ugye eg is valami? POLOSZ: Terrneszetesen.

SZOKRATESZ: S ha sajg6n es fajdalmasan eget, akkor az egonek is ugyanigy kell egnie, ahogyan az egeto eget? POLOSZ: Ketsegkivul.

SZOKRATESZ: S hasonlokeppen, ha valaki vag, akkor

valamit er a vagas, (;D

POLOSZ: Igen.

d SZOKRATESZ: S ha a vagas nagy, mely es fajdalmas, I a vag ott seb min dig olyan lesz, mint a vagas.

POLOSZ: Alighanem.

SZOKRATESZ: Akkor most dontsd eI, hogy elfogadod-e altalaban is, amit az elobb mar megfogalmaztam, hogy amilyen a cselekv6 cselekvese, olyan a szenved6 szenvedese?50

POLOSZ: Elfogadom.

SZOKRATESZ: Most, hogy ebben megallapodtunk, azt mondd meg: cselekves-e a bunhodes vagy szenvedesr POLOSZ: Szuksegkeppen szenvedes.

SZOKRATESZ: Es ugye att61 jon, aki cselekszik? POLOSZ: Ugy van, attol, aki bunter.

e SZOKRATESZ: Aki pedig helyenvaloan bunter, I az igazsagos an bOntet?

POLOSZ: Igazsagosan,

SZOKRtATESZ: Tehat igazsagosan is cselekszik, vagy nem?

POLOSZ: Igazsagosan,

SZOKRATESZ: Akkor pedig az, akit megbuntetnek, igazsagosan bunhodik, ugye?

POLOSZ: Alighanem.

c

50 Ezzel az ervvel konnyen vissza lehet elni. Ha peldaul valaki ellopja egy tolvajtol, amit az lopott, akkor a tolvaj lgazsagosan szenved ugyan, de aki ot meglopta, megsern cselekedett igazsagosan, Ezzel a kerdessel Arlsztotelesz foglalkozik bovebben (Retoriea II 23, 1037 a - b).

74

SZOKRATESZ: Az e16bb mar megegyeztunk, hogyami igazsagos, az szep,

POLOSZ: Meg.

SZOKRATESZ: Ennelfogva a miesetOnkbcn az egyik szepet cselekszik, a masik pedig, a bCinh6d6, szepet szenved el.

POLOSZ:Ugy van.

XXXIII. SZOKRATESZ: Ha szepet, akkor j6t is, ugyebar? 477 Hiszen a szep vagy j61 esik es kellemes, vagy j6t tesz es hasznos.

POLOSZ: Szuksegkeppen,

SZOKRATESZ: Tehat a bCinh6d6 j6t szenved el. POLOSZ: Alighanem.

SZOKRATESZ: Es akkor hasznara is valik a bunhodes. POLOSZ: Hasznara,

SZOKRA TESZ: S vajon arra a haszonra gondolsz, amelyre en? A jogos bunhodestol megjavul a Ie Ike?

POLOSZ: Nyilvan.

SZOKRA TESZ: Tehat megszabadul vaiamilyen lelki rosszt61.

POLOSZ: Meg.

SZOKRATESZ: Espedig a legnagyobb I rosszt61, nem?51 b Figyelj csak! Vagyoni helyzeteben erheti-e mas rossz az embert, mint a szegenyseg?

POLOSZ: Nem erheti.

SZOKRATESZ: Hat a testetr A rossz itt nyilvan a gyongeseg, a betegseg, a csunyasag es mas effele, Szerinted is? POLOSZ: Igen.

SZOKRATESZ: S ugye szerinted is lehetnek a lelekben is hibak?

POLOSZ: Persze.

SZOKRATESZ: Ezeket igazsagtalansagnak, tudatlansagnak, gyavasagnak es hason16knak nevezed, ugye?52

51 Szokratesz - mint Plat6n es majd a sztoikusok is - a lelki rosszat nagyobb rossznak tekinti a testi rossznal, mivel a lelek ertekesebb a testnel.

52 Szokratesz lathatolag a kardinalis erenyek (lgazsagossag, bolcsesseg, mertekletesseg, batorsag, lasd Az dllarn IV, 427 e - 445 e) hianyara

75

I

r.

POLOSZ: Igen.

c SZOKRATESZ: E harem, I a vagyon, a test es a lelek korul tehat harem bajt kulonboztettel meg, a szegenyseget, a betegseget es az igazsagtalansagot?

POLOSZ: Igen.

SZOKRATESZ: Hat e bajok kozul melyik a legcsunyabb? Nem az igazsagtalansag-e, illetve altalanosabban az olyan baj, amelyik a lelekben jelentkezik?53

POLOSZ: De elsosorban az.

SZOKRA TESZ: S ha a legcsunyabb, akkor a legrosszabb is, ugye?

POLOSZ: Hogy erted ezt, Szokratesz?

SZOKRA TESZ: Megmondom. Elobbi rnegallapodasunk ertelmeben a legcsunyabb dolog att61 a legcsunyabb, hogy vagy a legtobb rossz erzessel jar, vagy a legtobb kart okozza, vagy ezt is azt is.

POLOSZ: Igy van.

SZOKRATESZ: Legcsunyabb dolognak pedig az iment a

d jogtalansagot, es altalaban a lelekben [elentkezo I bajokat mondtuk. .

POLOSZ: Igen.

SZOKRATESZ: Az ilyesmi pedig vagy azert a legcsunyabb, mert a legkellemetlenebb es kellemetlensegeben tesz tul a tobbin, vagy kartekonysagaban vagy mindkettoben, ugye?

POLOSZ: Szuksegkeppen.

SZOKRATESZ: Vajon kellernetlenebb-e igazsagtalannak, zabolatlannak, gyavanak, tudatlannak lenni, mint szegenynek vagy betegnek?

POLOSZ: A mondottak alapjan Iegalabbis azt mondanam, hogy nem.

celoz, ahol a tudatlansagon val6sziml1eg mind a bolcsesseg, mind a mertekletesseg hianyat kell ertenunk,

53 Szokratesz kerdesebol lathato, hogy6 az igazsagtalansagot itt az osszes ereny hianyaval azonositja; ebbol az kovetkezik, hogy szamara az igazsagossag az erenyek osszessegevel azonos. Noha Arisztotelesz is emlit olyan nezetet, amely szerint "az igazsagossagban minden ereny bennefoglaltatik" (Nikomakboszi Etika V, 3 1129 b 27), ezzel a gondolattal sem Plat6n mas dial6gusaiban, sem mas szerzok Szokrateszre vonatkoz6 beszamoloiban nem talalkozunk.

76

SZOKRATESZ: Ha tehat, mint mondod, nem a kellernetlensegevel tunik ki a lelek baja, I akkor bizony nines e mas hatra, mint hogy m6dfelett karos es kulonoskeppen artalmas, es ezert lesz minden mashoz kepest a legcsunyabb dolog.

POLOSZ; Dgy latszik.

SZOKRATESZ: Aminel pedig ninesen karosabb, az a legnagyobb rossz a vilagon,

POLOSZ: Az.

SZOKRATESZ: Tehat az igazsagtalansag, a zabolatlansag s a lelek egyeb hit5~ja a leheto legnagyobb rossz. POLOSZ: Igen.

XXXIV. SZOKRATESZ: Melyik mesterseg szabadit meg a szegenysegtol? A penzszerzes, ugye?

POLOSZ: Az.

SZOKRATESZ: Hat a betegsegtolr Nem az orvose?

POLOSZ: De az. 478

SZOKRATESZ: Hat a lelki nyavalyatol, az igazsagtalansagtol? Ha meg nem vagy nyomon, kovesd tovabb a kerdeseimet. Hova s kikhez visszuk a testi betegeket? POLOSZ: Orvoshoz, Szokratesz,

SZOKRATESZ: Hat a jogtalansagok elkovetoit s a zabolatlanokat?

POLOSZ: Azt akarod mondani, hogy a bir6hoz? SZOKRATESZ: Igen. Es ugye azert, hogy bunhodjenek? POLOSZ: Elfogadom.54

54 Ez az erv (477 e - 479 e) kett6s elofoltevesen alapul: (1) az allaml lgazsagszolgaltatas mindig jogosan bunteti az Igazsagtalansag elkovet6jet; (2) a buntetesnek mindig gyogyito hatasa van. Az els6 elofolteyes ket szempontb61 is problematikus: (a) ha az igazsagtalan ember jogosan btinh6dik is, ebb61 meg nem kovetkezik szuksegszenlen, hogy az igazsagszolgaltatas jogosan btintette (lasd az 50. [egyzetet). (b) A dia- 16gus vege fele (522 d - e) Szokratesz azt allitja, Athenban 6 az egyetlen, aki az igazi politikai rmlveszetet kepviseli es gyakorolja. Ez azt implikal]a, hogy az atheni igazsagszolgaltatast Szokratesz nem tartja Igazsagosnak. - A masodik elofoltevest, amely szerint a buntetesnek hlindiggy6gyit6 hatasa van, Dodds (254. old.) igy rnagyarazza: .Platon implicit ervelese az lehet, hogy a buntetes minden tarsadalomban szukseges intezmeny, am moralisan csak akkor igazolhat6, ha gyogyit6 hatasa van; tehat mindig gy6gyit6 hatasu kell, hogy legyen. Ebben

az ervelesben keveredik a -van- es a -kell lennie -. " GVl K~'~

0""0 " 'v., YV/'~\

~ ~,+'J_ $'Ea. )

1881 /

77

SZOKRATESZ: Es ugye, akik megfeleI6en buntetnek, azok az igazsagossag szerint jarnak eI?55

rOLOSZ: Igen.

h SZOKRATESZ: A penzszerzes tehat megszabadit I a szegenysegtol, az orvos rmiveszete a betegsegtol, az igazsagszolgaltatas pedig a zabolatlansagtol'v es az igazsagtalansagtol,

rOLOSZ: Ugy latszik.

SZOKRATESZ: Es melyik a legszebb kozuluk? rOLOSZ: Mik kozul?

SZOKRATESZ: A penzszerzes, az orvostan es az igazsagszolgaltatas kozul.

rOLOSZ: Mindegyiken tultesz az igazsagszolgaltatas, Szokratesz.V

SZOKRATESZ: Ugyebar vagy azert, mert a legnagyobb oromet okozza, vagy a legnagyobb hasznot nyujtja, vagy egyiitt mindkett6t, ha csakugyan a legszebb? rOLOSZ: Azert,

SZOKRATESZ: Hat a gyogykezeles kellemes dolog-e, orul-e a beteg, amikor az orvos gyogyitja?

POLOSZ: Ugy gondolom, hogy nem.

SZOKRATESZ: Megis hasznos dolog, nemde?

c POLOSZ: Hasznos.

SZOKRATESZ: Mert nagy rossztol rnenekul meg a beteg, ugyhogy erdernes elttimie a fajdalmat, hogy visszanyerje az egeszseget?

POLOSZ: Igen,

55 Szokratesz allaspontja azert nem vilagos, mert nem tudjuk, kik azok, akik szerinte .megfeleloen buntetnek": vajon sajat koranak atheni torvenykezeserol, vagy a torvenykezesnek az idealtlpusarol beszeI.

56 A .zabolatlansag" (akolaszia) kifejezes valoszimlleg azert kenil bele a gondolatmenetbe, mert a .buntetnt" (kolazein) igevel etimol6- giai rokonsagban all. Mintegy: aki bunter, az megzabolazza a zabolatlansagot,

57 P610sz bizonyara azert ert egyet az igazsagszolgaltatas vezetd szerepevel, mert Gorgiaszhoz hasonl6an <5 is nagy szerepet tulajdonit a szonoklasnak a torvenykezesben (v. O. 452 e).

78

SZOKRATESZ: Vajon a tester tekintve attol lesz-e az ember a legboldogabb, ha meggyogyltjak, vagy ha eleve meg se betegszik? .

rOLOSZ: Vilagos, hogy akkor, ha meg se betegszik. SZOKRATESZ: Mert hat a 'boldogsag, ugy latszik, nem abban all, hogy az ember megszabadul a rossztol, hanem abban, hogy ha nem is eri semmi rossz,

POLOSZ: Ugy van.

SZOKRATESZ: Menjunk tovabb, Ket ember kozul, akik d bajban vannak, akar lelekben, akar testben, melyik a szerencsetlenebb, ai~l akit meggyogyitanak, s megszabadul a bajtol, vagy az, akit nem gyogyftanak meg s fgy tovabbra is bajban marad?

POLOSZ: Ugy latom, hogy az, akit nem gyogyltanak. SZOKRATESZ: Lattuk, ugye, hogy a bunhodes a legnagyobb rosszt61, a lelki bajt6l val6 megszabadulasr POLOSZ: Lattuk.

SZOKRA TESZ: Mert a buntetes mertekre tanit, igazsagszeretobbe tesz, es egyaltalan, kigyogyit a lelki betegsegbol.

POLOSZ: Igy van.

SZOKRATESZ: A legboldogabb tehat az, akinek a lelkeben egyaltalan nines en hiba, I merthogy kiderult, hogy e a lelki baj a legnagyobb rossz.

POLOSZ: Vilagos,

SZOKRATESZ: Utana kovetkezik az, aki megszabadult a lelki bajatol.

POLOSZ: Igen.

SZOKRA TESZ: Espedig azaltal, hogy rendreutasitjak, megbuntetik, es 6 megbunhcdik.

POLOSZ: Azaltal.

SZOKRATESZ: A legrosszabb tehat annak, aki jogtalansagban szenved es nem is szabadul meg t6le.

POLOSZ: Alighanem.

SZOKRATESZ: Es nem eppen ilyen ember-e az, aki a legnagyobb [ogtalankodasai kozepette eleri, hogy f6- benjaro gonoszsagaiert rendre sem utasitjak, meg sem 479 fenyitik, meg sem buntetlk? Marpedig ezt tette - a sajat

79

bevallasod szerint - Arkhelaosz, es ezt teszi megannyi zsarnok, sz6nok es hatalmaskod6.

POLOSZ: Igen.

XXXV. SZOKRATESZ: Lenyegeben ugyanazt teszik mindezek, draga baratorn, mint ha egy igen sulyos betegsegben szenvedo ember elintezne, hogy testi hilxHert58 ne kelljen az orvos elott megbtlnhodnie, azaz alavetni rnagat a gyogykezelesnek, mert gyermek modjara irt6zik az

b egetestol es vagastol, mondvan, hogy I az fajdalmas.

Osztod a velernenyemet? POLOSZ: Osztom.

SZOKRATESZ: Az ilyen ember nyilvan nem tud]a, voltakeppen miben is all az egeszseg es a testi jolet. Es elobbi fejtegetesunk ertelrneben valami hasonl6t tesznek azok is, akik a buntetes al61 vonjak ki magukat, P610sz. Csak a dolog fajos oldalat latjak, de a haszna irant vakok, s nem tudjak, hogy az egeszsegtelen testnel meg sokkal nyomorultabb dolog, ha az embernek a lelke egeszsegtelen, vagyis rornlott, igazsagtalansagra hajlo,

c istentelen, s eppen ezert minden tolUk telhetot elkovetnek, csakhogy megmenekulhessenek a buntetestol es igy ne szabaduljanak meg a legnagyobb rossztol; ennek erdekeben penzt gyCijtenek, hiveket toboroznak es megprobalkoznak az ekesszolassal is.59 Marpedig ha igaz az, amiben megegyeztunk, tudod-e, P610sz, hogy mi kovetkezik belole? Vagy inkabb egyutt fogalmazzuk meg? POLOSZ: Ha nines ellenedre.

SZOKRATESZ: Az eddlgiekbol az kovetkezik, hogy a d legnagyobb rossz az I igazsagtalansag es a jogtalan cselekedet, ugye?60

58 A beteg test gyogyitasra szorul6 fogyatekossagairol van szo.

59 Az emberek azert felnek alavetni magukat a testi es lelki gyogyulast eredmenyezo fajdalmas tevekenysegeknek, mert nem ismerik a eeljellegu es az eszkoz-jellegil tevekenysegek rnegkulonbozteteset, lasd 468 a-b.

60 Allitasaval Szokratesz latszolag rnegsertikofabban (448 e) kifejtett elvet: egy dologr61, amelyet vizsgalunk, elobb azt kell megmondanunk, mi az, s csak ezutan beszelhetunk arrol, hogy milyen ez a dolog. Itt pedig a legnagyobb rossznak nevezi az igazsagtalansagot anelkill, hogy elobb meghatarozra volna, mi is az. Valojaban Szokratesz

80

POLOSZ: Igen.

SZOKRATESZ: Ett61 a rosszt61, mint lattuk, biinhodes utjan megszabadulhatunk.

POLOSZ: Ugy van.

SZOKRATESZ: Ha viszont nem bunhodunk meg, benni.ink marad a rossz.

POLOSZ: Igen.

SZOKRATESZ: Nagysagat tekintve tehat csak a masodik rossz a jogtalan cselekedet; a legnagyobb s legelso minden rosszkozott, ha jogtalanul cselekszunk es nem lakolunk meg erte,

POLOSZ: Alighanem.

SZOKRATESZ: Nos, kedves baratom, eppen ezen a ponton ter el a velernenyunk. Te boldognak tartod Arkhelaoszt, mert szomyu nagy jogtalansagaiert I nem kel- e lett meglakolnia; en meg ellenkezoleg, azt allitottam, hogy aki jogtalan cselekedeteiert nem fizet meg, legyen

az Arkhelaosz vagy barki mas, a legnyomorultabb a vilagon. Mert a jogtalansag elkovetoje mindig nyornorultabb, mint az elszenvedoje, 5 aki nem fizet meg erte, nyomorultabb, mint az, aki megfizet. Ugye igy mondtam?

POLOSZ: lgy,

SZOKRATESZ: S nemde bebizonyosodott, hogy igazam van?

POLOSZ: Ugy latszik.

XXXVI. SZOKRATESZ: Rendben van. De ha ez mind 480 igaz, miben lassuk, P610sz, a szonoklas nagy hasznat? Mert hat allitasunk szerint mindenekfolott a jogtalan cseIekvestol kell 6vakodnunk, kulonben sulyos kart okozunk a lelkunknek, Nem Igy van?

POLOSZ: De igen.

SZOKRATESZ: Ha pedig megis elkovetunk valami jogtalansagot, akar mi magunk, akar olyan ember, akinek a javat akarjuk, onkent kell jelentkezni ott, ahol a Ieheto leghamarabb igazsagot szolgaltatnak, vagyis a biro elort,

eljarasa azert nem jogosulatlan, mert a az erenyt a j6val, az ereny hlanyat pedig a rosszal szokta azonositani (lasd peldaul Az iillam I, 353 d - 354 c).

81

b mintha orvoshoz mennenk, I nehogy idultte valjon bennunk az igazsagtalansag rnetelye s lelkunket bels6leg romlotta, gyogyithatatlanna tegye. Vagy mi legyen az allaspontunk, P610sz, ha ki akarunk tartani el6bbi a111tasainknal? Ha kovetkezetesek akarunk maradni, szolhatunk-e maskeppen?

POLOSZ: Hogyan is szolhatnank maskeppen, Sz6kratesz?

SZOKRATESZ: Ennelfogva, P6losz baratorn, ha meg akarjuk vedeni akar magunkat, akar szuleinket, gyermekiinket, baratunkat vagy hazankat, rniutan jogtalansagot kovetett el, a szonoklas itt egyaltalan nem valik ja-

c vunkra - legfoljebb az ellenkez6 I celbol lehet hasznos: hogy bevadolhassuk legfokeppen sajat magunkat, azutan rokonainkat s minden olyan baratunkat, aki jogtaIansagot kovetett e1.61 Nem rejtegetni ke11 a bunt, hanem napvilagra hozni, hadd bunhodjek az illet6, hadd nyerje vissza egeszseget, es kenyszeritenunk kell magunkat is es masokat is, hogy ne gyavaskodjunk, hanem csukott szemmel, derekasan es batran a11junkoda - mint az orvos ele, ha vagni vagy egetnl akar -, csak a j6ra es a szepre gondolva, mit se torodve a fajdalommal. Ha hi-

d bank verest erdernel, I alljuk ki a verest; ha bilincset,

61 Ez a gondolatmenet velhetoleg ironikus, es igy foglalhat6 ossze: - ha a szonoklasnak van valami haszna (mint P6losz allitja),

- es ez a haszon - mint a 470 c - 479 e gondolatmenetebol kinlnt -

nem abban all, hogy buntetlcnul jogtalankodhatunk,

- akkor abban kell allnla, hogy jogos buntetest kerunk a magunk es szeretteink fejere jogtalankodasainkert.

Szokratesz kesobbi szavai CTehat vagy vissza kell vonnunk ... »480 e) ugy ertendoek, hogy vagy vallaljuk az olyan keptelensegeket, miszerint a fiunak fol kell jelentenie apjit (ami ellen nemcsak az ep rnoralis erzek tiltakozik, hanem maga Szokratesz is Plat6n Eutbupbron cirmi dialogusaban), vagy pedig rnegcafoltnak kell tekintenunk azt a premisszat, hogy a szonoklasnak van valami haszna.

Mind Dodds (257. old.), mind Irwin (259. old.) karikatura-ertekilnek tekinti a rokonok es onmagunk feljelentesere buzdito szavakat. Ha a fontebb vazolt gondolatmenetet tekintjuk, velemenyuk rneggyozonek nlnik. Am ha elfogacljuk a dial6gus Szokrateszenek azt a csoppet sem ir6nikus analogiajat, hogy az igazsagszolgaltatas ugyanugy gy6gyitja a lelket, ahogy az orvostudornany a testet orvosolja, akkor komolyan kell vennunk a rokonaink foljelentesere vonatkoz6, meghokkento gonclolatot.

82

veressuk bilincsbe magunkat, ha penzbuntctest. Tizessunk, ha szamuzetest, vonuljunk el, ha halalt, haljunk meg. Es mindenki onrnaga legyen a mag a es rokonai els6 vadlo]a, sarra hasznalja a szonoklast, hogy a rossz tetteket napfenyre deritve a legnagyobb rosszt6l, a jogtalansagtol megszabaditson, Nos, P610sz, mit szolsz hozza?

POLOSZ: Nekem keptelensegnek ninik, Szokratesz, de e az elozrnenyek utan valoszfnuleg ezt kellett mondanod. SZOKRA rtSZ: Tehat vagy vissza ke11 vonnunk az el6zmenyeket, vagy elfogadnunk ezeket a kovetkezrnenyeketo

POLOSZ: Ez igaz.

SZOKRATESZ: Most vegyuk az ellenkez6 esetet, tehat hogy rosszat akarunk valakinek, akar ellensegnek, akar masnak - felteve, hogy nem velunk szemben kovet el jogtalansagot az ellenseg, vigyazatl - tehat egyebkent, ha

az ellenseg valaki mas ellen kovetett el jogtalansagot, minden m6don, sz6val, tettel azon kell lennunk, hogy 481 ne bunhodjek meg; kozelebe se jusson a torvenyszek-

nek. Ha pedig megis megjelenne ott, azon kell ugyeskednunk, hogy folmentsek es ne btinhodjek az ellen-

seg. Ha sok a rablott aranya, vissza ne adja, hanem pazarolja csak magara es az oveire jogtalanul es istentele-

nul; ha halalos vetket kovetett el, csak kerulje el a halalt, halehet, orokre; legyen gonosz ember letere halhatat-

Ian, I vagy legalabbis hurcolja j6 hosszan gonosz eletet. b lme, P610sz, ilyesmire j6 szerintem a szonoklas. Aki nem akar [ogtalansagot elkovetni, az sok hasznat nem fogja latni, ha egyaltalan barmiben is j6t tud tenni a sz6- noklas. Az e16bbiekben mindenesetre az derult ki, hogy semmire sem j6.

XXXVII. KALLIKLESZ: Mondd csak, Khaireph6n, komolyan beszel ez a Szokratesz vagy csak trefal? KHAlREPHON: Ugy latom, komolyan beszel. De leg-

jobb lesz, ha 6t magat megkerdezed. c

KALLIKLESZ: Az egekre is, nagyon szivesen. Mondd csak, Szokratesz, trefara vegyuk vagy komolyan ertsuk a sza- c vaidat? Mert ha komolyan kell ertenunk, s az igazat

83

mondod, akkor rni, emberek, alighanem forditott eletet elunk, s mindenben az ellenkezojet tesszuk annak, am it kell,

SZOKRATESZ: Ha az embereknek, rnikozben persze az egyik igy erez, a masik meg ugy, nem lennenek kozos benyomasaik is, hanem arnit az egyik atel, ahhoz a tob-

d binek semmi koze sem volna, nemigen tudnak I megertetni egyrnassal a tapasztalataikat. Azert mondom ezt, mert eszrevettern, hogy mi mind a ketten ugyanazt erez:uk: mind a ketten szeretunk, es mindegyikunk kett6t. En Kleiniasz fiat, AJ~ibiadeszt es a filozofiat, te ket demoszt, az atheniaket es Purilampesz Dernoszat. Megfigyeitem, hogy akarmit beszelnek a kedveseid es akarmi a velernenyuk, te minden ekesszolasod ellenere soha

e nem tudsz nekik ellentmondani, hanem I ide-oda hajladozol. Ha felsz61alsz a nepgyulesen, s az atheni nep azt mondja, nem ugy van, te rogton koponyeget forgatsz, s ennek szaja ize szerint kezdesz beszelnl. lgy vagy ezzel a szep ifjuval, Purilampesz fiaval is. Kedvesed vagyaival, szavaival keptelen vagy ellenkezni, s ha valaki szova tenne, hogy kettojuk kedveert mennyi zagyvasagot beszelsz, akkor, ha oszinte aka rna 1 lenni, bizonyara igy

482 felelnel: .Akadalyozzatok meg kedveseimet abban, hogy Igy beszeljenek, akkor rnajd en is felhagyok az ilyen beszeddel." Tudd meg hat, hogy en is ugyanigy vagyok ezzel, tolern is csak ilyen szavakat hallhatsz, ugyhogy ne huledezz azallitasaimon, inkabb akadalyozd meg kedvesemet, a filozofiat, hogy igy beszeljen, Mert amit t6- lem hallasz, kedves baratom, azt mindig 6 mondja, de tavolrol sem olyan szeszelyesen, mint a masik pajtasom, Kleiniasz fia ugyanis egyszer Igy, masszor arnugy beszel,

b a filoz6fia I azonban min dig ugyanazt mondja. Amin annyira csodalkozol, az az 6 velemenye. Itt voltal, hallottad. Ot kell tehat megcafolnod abban, amit az iment en mondtam, es be kell bizonyftanod, hogy nem az a legnagyobb rossz, ha valaki jogtalansagot kovet el es nem fizet meg erte. Ha nem bizonyitod be, akkor, a kutyara, az egyiptomiak istenere mondom, Kalliklesz sohasem kerul osszhangba Kalliklesszel, hanem egy eleten at

84

. ellentmondasban lesz onmagaval, Pedig, kedves baratom, meg mindig jobb, ha lantom rosszul van hangolva

es hurjai nem hangzanak egybe, vagy a kar, amelynek vezetoje vagyok, hamisan enekel, I vagy ha az egvila- c gon senki sem ert velem egyet es az ellenkezojet mond-

ja, mint en - csak en magam onmagarnmal osszhangban legyek es sajat magamnak ne mondjak ellent.

XXXVIII. KALLIKLESZ: Ebbe a beszedbe aztan min dent beleadtal, Szokratesz, mint val ami igazi nepszonok, Es azert tartottad most ezt a sz6noklatot, mert Polosszal is megtortent ugyanaz, amit szerinte elozoleg Gorgiasz elr

at veled szemben. P610sz szerint amikor te megkerdez-

ted Gorgiaszt, vajon a sz6nokolni tanul6kat, ha meg

nem tudnak, megtanitja-e arra is, I mi az igazsagossag, d

e kerdesre Gorgiasz puszta felenksegbol igent mondott,

mert tartott a tobbiek velemenyetol, akik rossz neven vettek volna az ellenkezo valaszt. P610sz szerint Gorgi-

aszt ez az engedekenysege hozta onmagaval ellentmondasba, aminek viszont te annyira meg szoktal orul-

ni, P6losz ezert is nevetett, s nezetem szerint teljes jog-

gal. Csakhogy most vele is ugyanez esett meg. S ez az, amivel folbosszantotr engem P6losz, hogy elfogadta a te allaspontcdar, amely szerint jogtalansagot elkovetni csunyabb dolog, mint elszenvedni. I Azaltal, hogy elfogad- e ta, 6 is a szavaid halojaba kerult, s kenytelen volt hallgatni, mert most mar szegyellte volna bevallani a sajat velernenyet. S val6ban, Szokratesz, az igazsag keres ese-

nek urugye alatt te min dig ilyen elcsepelt es kozonseges kerdesekre tereled a sz6t, olyan dolgokra, amelyek termeszetuknel fogva nem volnanak helyesek, csak a torveny tartja Oket annak. A terrneszet es a torveny viszont tobbnyire ellenkeznek egymassal.v- Tehat ha valaki res- 483

62 A termeszet (Philszisz) es a torveny (nomosz) szembeallitasanak a gondolata az i. e. 5. szazad filozofusainal - Demokritosznal (B 69), a szofistaknal es a szokratikusoknal - jelenik meg. A termeszet ketfelekeppen allithato szembe a torvennyel:

(1) Termeszeten azt ertjuk, ahogyan a dolgok akkor viselkednek, amikor nem iranyul rajuk olyan emberi tevekenyseg., amely megvaltoztatja [elleguket,

85

telli kimondani, amit gondol, ellentrnondasokba bonyolodik. Hat ez az a nagy otlet, amelyre te rajottel, es rernekul tudsz csalni vele az ervelesben: ha valaki a torvenyszenlrol sz6l, te eszreverlenul a termeszetszerurol kerdezed, ha pedig a termeszetszenit emliti, te a torvenyszeni mage bujsz. Igy tettel az iment is az igazsagtalan cselekvess az igazsagtalan szenvedes kerdeseben. P6losz a torveny szerinti rutabbrol beszelt, te pedig a termeszet szernpontjabol folytattad az ervelest, Mert a termeszetes felfogas szerint mindig az a csufosabb, ami a ke11emetlenebb, peldaul a jogtalan szenvedes, a torveny szerint azonban a jogtalan cselekvesa csunyabb,

b Egy ferfihoz nem is illik a mas jogtalan eselekedeteit eltiirni, ez csak a rabszolganak va16, akinek jobb meghalni, mint elni, mert ha igazsagtalanul megtamadjak s labbal tiporjak, nem tud segiteni sem rnagan, sem mason, aki a szivehez kozel a11.63 Szerintem a gyonge emberek es a tomeg hozza a torvenyeket.vt es ok a maguk szempontjabol es a sajat hasznukrazillapitjak meg es

c dontik el, hogy mit kell dicserni, 1 mit kifogasolni. El

(2) Termeszeten azt ertjuk, ahogyan a dolgok valojiban - azaz a rajuk iranyulo emberi vagyaktol es hledelmektol fuggetlenul - vannak. Ugyanfgy a torveny is ketfelekeppen allithato szembe a terrneszettel: (1) Torvenyen azt az emberi kepesseget vagy intezmenyt ertjuk, amely megvaltoztatja a termeszetet.

(2) Torvenyen a dolgokra vonatkoz6 emberi hiedelmeket ertjuk, amelyeknek semmifele termeszetszeni alapjuk sines.

Ennek a kettds ertelemnek megfeleloen az emberi termeszet es az emberi torveny viszonya is ketfelekeppen ertelmezheto:

(a) A torveny megvaltoztatja az emberi termeszetet, amennyiben az eredendoen individualista es agressziv embereket kozossegl lenyekke teszi, akik lemondanak az agresszi6r61. (Ez a velemenye peldul az Anonymus Iamblichi-nek, lasd A szojistajiloz6Jia, Budapest, Atlantisz, 1993.97. es kov, old.)

(b) A torveny szerinti viselkedes kepmutato, semmi koze a termeszethez, sot terrneszetellenes. Kalliklesz a kovetkezckben ezt az allaspontot kepviseli.

63 Homerosztol kezdve resze a gorog felfogasnak, hogy a kivalo (azaz erenyes) ferflnak mind a haralma, mind a kepessege megvan baratai es csaladja vedelmehez,

64 Beszede eddigi reszeben Kalliklesz a 'torveny' kifejezest a termeszettel szembenallo 'konvenci6' ertelmeben hasznalta, mostant61 ellen ben a torvenyhozok altal megalkotott torvenyekrol sz61.

86

akarjak ijeszteni az erosebb s tehetosebb embereket, hogy ne torjenek naluk tobbre, es azert hangoztatjak, hogy a nagyravagyas csunya es jogtalan, es hogy a jogtalansag eppen abban all, ha valaki hatalomb61, vagyonb6l a tobbieknel nagyobb reszre tart igenyt. Ok maguk nyilvan boldogan elfogadnak az egyenloseget, tekintve, hogy ok vannak lejjebb.

XXXIX. lme, ezert jogtalan es csunya clolog a torveny sze-

rint, ha valaki a tomegnel tobbre tor, s ezert hivjak ezt jogtalansagnak. A termeszet ellenben, velernenyem szerint, eppen azt mutatja, 1 hogy ugy jogos, hogy a derekabb- d nak tobbje legyen, mint a hitvanynak, a hatalmasabbnak tobbje, mint a gyongenek. Es ezt latjuk rnindenutt: az allatoknal is, es az emberek osszes allarnaban es nemzetsegeben azt ismerik el igazsagosnak, hogy a hatalmasabb uralkodjek a gyongebben, s hogy ave legyen mindenbol a nagyobb resz. Ugyan milyen jogon tamadott Xerxesz Gorogorszagra vagy atyja a szkuthak ellen? 1- S e ezer mas ilyen peldat idezhetnek' Az ilyenek, az a velemenyern, mind a terrneszetes jog szerint jarnak el, sot, Zeuszra, valami torveny, a termeszet torvenye, esak ep-

pen nem a mi kim6dolt torvenyunk szerint, mert mi a legerosebbeket s Iegkivalobbakat mar gyermekkorukt6l neveles ala fogjuk, mint az oroszlankolykoket, es raolvasasokkal es varazslatokkal szolgava tesszuk oket, un- 484 talan azt hirdetve nekik, hogy egyenlo reszt kell birtokolni mindenkinek, mert igy szep es igazsagos. De az-

tan ha elolep egy nagyra termett ferfiu, lerazza magarol

ezt a nytigot, osszetori lancait es kiszabadul, labbal tapossa iromanyainkat, raolvasasainkat, varazsigeinket, termeszet ellen va16 torvenyeinket, s rabszolgankbol, aki

volt, urunkka lazad fel. Ime, ez I mar napnal vilagosab- b ban a terrneszet joga. Ogy Iatorn, Pindarosz is erre celoz dalaban, amikor Igy sz6l: "A torveny valamennyi haland6nak es halhatatlannak a kiralya; hatalmas kezevel maga utan vonja a legnagyobb eroszakot - folytatja -, es szentesiti azt. Heraklesz munkait hozom peldanak, aki,

87

bar nem vasarolta meg ... "65 Ezek Pindarosz szavai, csak ko ri.il bel Lil , mert konyv nelkul nem tuelom a kolternenyt. De ertelmuk az, hogy Heraklesz elhajtotta Geruonesz marhait, pedig nem vasarolta meg, s nern is kapta ajan-

c dekba, I Mert a termeszet joga az, hogy a gyangebbnek es hltvanyabbnak a marhaja es egyeb vagyona aze legyen, aki jobb es er6sebb.

XL Ez hat az igazsag, s magad is fel fogod ismerni, ha majd a fllozofiatol elfordulva fontosabb dolgokra adod fejed. Mert mulattat6 a filozofia, kedves Szokraesz, fiatal korunkban, rnertekkel uzve; de kesz veszedelem, ha a kelletenel tobbet bibelodunk vele. Hiaba kivalo tehetsegu valaki, ha egy meghatarozott koron tul is filozofiaval tolti meg az eletet, szuksegkeppen tapasztalatlan marad

d mindabban, I ami ben pedig jartasnak kell lennie, ha tisztesseges es megbecsult ember akar lenni. Nem fogja ismerni allama torvenyeit, nem fogja tudni, hogyan beszeljen az emberekkel magan- es kozugyekben, es az emberek oromeiben-vagyaiban, es egyaltalan emberis-

e meretben teljesen jaratlan marad.66 I Ha aztan val ami magan- vagy kozugyet kell elinteznie, nevetsegesse valik, mint ahogy kinevetni val6k a politikusok, amikor tarsasagotokban s beszelgeteseitekben vesznek reszt, Itt is ervenyes Euripidesz' megfogalmazasa:

Abban jeles mindenki s arra tor, s elte javat is abban tolti el,

miben erzi, hogy tultesz onmagan.f?

485 Amiben viszont gyonge, azt keruli, lesz6lja, de dicseri onszeretetbol az ellenkezojet, mert benne magarnagat dicseri, A legjobbnak azt tart om kulonben, ha az ember mindkett6ben jartas, A filozofiaval rmiveltsegunk celja-

b61 foglalkozni szep dolog, s eppen nem valik szegyenere az ifjunak. De mar nevetsegesnek tartom, ha valaki meg I meglett.koraban is filozofal, A bolcselkedokkel iJ ugy vagyok, mint azokkal, akik gligyagnek es idetlenkednek. Ha kisgyermek gugyog, akihez meg iIlik az ilyen beszed, s idetlenkedik akar - ezt szeretem, ez kedves, a gyermeki termeszettel osszhangban allo dolog. Mint ahogy van abban valami banto, fulserto es er6ltetett, ha egy ilyen kis fick6 tisztan, ertelmesen ejt minden sz6tagot. Ha ellenben I ferfiut hallunk gligyog- c ni, s latunkgyermeki m6dra jatszani, nevetsegesnek, ferfiatlannak fogjuk itelni s a Iegszivesebben j61 megvernenk, lgy vagyok a filozofalokkal is.68 Serdtiletlen ifjuban szeretem a filozofiat; itt helyen van, s szabad lelkilnek tartom az ilyesmivel foglalkoz6 fiatalt, mint ahogy szolgalelkunek, szep es nemes tettekre keptelennek azt, aki nem filozofal. I De ha erettebb ember foglalkozik d filozofiaval, s nem tudja abbahagyni, az ilyet, Sz6kratesz, meg kellene botozni. Mert ahogyan az el6bb mondtam, ha rnegakkora tehetsege van is az ilyennek, ferfiatlanna valik, egyre csak keriili a nyilvanos elet zajat s a piacot, ahol a kolto mondasa szerint a hirnevet szerzi az ember, elbujik egy rejtett zugba, harom-negy I ifju tar- e sasagaban ciripelve ott tolti hatralevo napjait, es soha nem hagyja el a szajat egyetlen nagyszeni, szabad, hatekony gondolat sem.

XLI. Barati szalak ruznek hozzad, Szokratesz, ezert ugyanazt erzern veled szemben, amit Euripidesznel, akit csak az iment ideztern, Zethosz erez Amphi6nnal szemben.69 Olyasfelet szeretnek mondani neked, mint amit Zethosz mondott a testverenek: Nem azzal torodsz, Szokratesz, amivel kellene, s lenyednek oly nemes ter-

65 Pindarosz 169. toredek,

66 Kalliklesz harorn allftast tesz: (1) Nem kell a konvencionalis igazsagossag parancsai szerint elnunk, (2) Felnott korunkban nem kell fllozofiaval foglalkoznunk; (3) Tevekenynek kell lennunk a kozeletben es a politikaban, - Beszede azt sugallja, hogy aki elfogadja a harmadik tetelt, az el fogja fogadni a masodikat is, es aki a masodikat, az elfogadja az elsa tetelt,

67 Euripidesz: Antiope (toredek).

68 v. o, Az ill/am VI, 487 b - e: Adeimantosz velemenye szerint a fllozofus ertektelen az allam szempontjabol.

69 Euripidesz dramajanak e toredekeben Zethosz, a pasztor vitazik ikerfiverevel, a zenesz Amphi6nnal a tevekeny es a rmlveszi, szernlelodo eletforma erteker61. A ket testver alakja mar koran a tevekeny es a szemlelodo eletmod szernbenallasanak, ugyanakkor egymasrautaltsaganak reprezentansava lett.

88

89

186 meszetet gyermekes viselkedessel elcsufitod, s nem tudruil sern a gyuleseken megfelelocr; beszelni, illd es meggyozo dolgokat mondani, sem bator tanaccsal mas ugyen lenditeni. S ugyan mondd meg, Szokratesz ban 'itom - de ne neheztelj ram, melt a j6 szandek sz61 bel6lem -, nem szegyenletes-e az ilyen allapot, amilyenben teged latlak, s azokat, akik folyton a filozofiat kergetik, Vegyukazt az esetet, hogy valaki teged vagy mas hozzad hasonl6t elfog, bortonbe hurcol, jogtalansaggal vadol, amikor semmit sem kovettel el. Nemde azt sem tudnad,

b hova legy, csak ajuldoznal, s ner;~ I zavarodban a szadat tatanad, Amikor azutan a torvenyszek ele ideznenek, legyen bar hitvany es rossz a vadlod, meg kellene halnod, ha az halalos buntetest kerne rad, Ugyan micsoda boles muveszet az, amely egy tehetseges ferfiut annyira hitvannya tehet, hogy sem magan nem tud segiteni, a legnagyobb veszelyekbol sem magat, sem ma-

c sokat nem kepes kimenteni, s emellett I ellensegei minden vagyonabol kiforgatharjak, es hazajiban megbecsules nelkul/" kell elnie? Az ilyen embert - bocsass meg a durva kifejezesert - barki buntetlenul kepen teremtheti. Ezert hat, j6 baratom, engedelmeskedj nekem, hagyd abba az okoskodast, tettekben keresd az elet szep osszhangjat, azt gyakorold, ami masok elott ertelmesnek mutat; (izze mas azt a diszes foglalkozast, nem tudom, fecsegesnek vagy butaskodasnak mondjam, amely miatt .hazad taja pusztul es neptelen marad", Ne azokat vedd hat peldakepul, akik ily csekelysegeken vitatkoznak,

d hanem azokat, akik hirt, vagyont es sok mas javat szereznek maguknak.

XLII. SZOKRATESZ: Ha veletlenul aranyb61 volna a lelkern, kepzelheted, Kalliklesz, mennyire orulnek, ha megtalalnam a legkitlinObb probakovet, amellyel az aranyat szoktak vizsgalni. Hozzaerintenern a lelkemet, es ha a k6 is azt jelezne, hogy j61 bantam vele, immar biztosan

70 A .megbecsGles ~elkUl" el6 embert (atimosz) az atheni jog szerint nem vedi a torveny es nem vehet reszt a kozeletben es a szertartasokon. Ez a csataban gyavan viselkedok, valamint a homoszexualis prostitualtak [ogallasa volt.

90

tudnam, hogy rendben vagyok es nines szuksegern tobb probara,

KALLIKLESZ: Miert mondod ezt, Szokratesz? e

SZOKRATESZ: Mindjart megtudod. Az az erzesern, hogy benned ilyen kincsre talaltam.

KALLIKLESZ: Hogyhogy?

SZOKRATESZ: Biztos vagyok benne, hogy lelkemnek azok a gondolatai, amelyeket te is elfogadsz, teljesen igazak. Mert harem dolog kell ahhoz, hogy valaki iga- 487 zan pontosan felmerhesse, j6 uton Fir-e a lelek vagy

sem, s benned mind a harom megvan: tudas, j6indulat

es 6szinte, nyilt beszed, Sokakkal talalkozom, akik lel-

kern vizsgalatara nem alkalmasak, mert nem olyan bolcsek, mint teo Masok bolcsek ugyan, de nem hajland6k szemembe mondani az igazat, mert nem viselnek ugy a szivukon, mint teo Ez a ket vendeg pedig, Gorgiasz es P610sz, boles is, I j6 baratom is, de nem eleg nyilt sza- b vuak s a kelletenel szegyenlosebbek. Tessek, az iment is mind a ketto annyira himezett-hamozott, hogy egyik is, masik is csupa szegyenlossegbol magamaganak mon-

dott ellent, espedig sok ember fule hallatara es a legnagyobb dolgokkal kapcsolatban. Benned azonban egye-

sul minden, ami a tobbiekbol hianyzik, Megfelelo nevelesben reszesultel, ezt a legtobb atheni is tanusitana, s j6akar6m is vagy. Megmondom azt is, mib61 kovetkez- c tetek erre. Tudom, Kalliklesz, hogy ti negyen, te, az aphidnai Teiszandrosz, Androti6n fia, Andron/! s a kholargeiszi Nauszikudesz egyutt tanultatok a filozofiat. Egyszer veletlenul fultanuja voltam, amint arr61 tanakodtatok, milyen fokig kell vele foglalkozni. Az a nezet gyozott, hogy nem j6 a vegletekig vinni a filozofalast,

s egymast I ovatossagra is intettetek, nehogy a szukse- d gesnel nagyobb bolcsesseg folytan akaratlanul kart okozzatok magatoknak. S mivel most, ahogy latom, nekem is ugyanezt tanacsolod, amit legmeghittebb barataidnak, megvan a kello bizonysagorn arrol, hogy iga-

71 Andr6n a Negyszazakhoz tartozott, ahhoz az oligarcha csoporthoz, amely 411-ben atvette a hatalmat Athenban, Kallikleszrdl sokat elarul, hogy Andr6n legmeghittebb baratai koze tartozik.

91

zan a java mat akarod. Hogy pedig 6szinte szavu vagy s nem jossz zavarba, magad is monclod es iment tartott

e beszeded is mutatja. I A helyzet tehat a kovetkezo. Ettol kezclve ha a beszelgetes folyaman valamiben egyetertesz vel em, arrol tuclhatjuk, hogy reszernrol is es reszedrol is alapos ellenorzesen esett at, es nines szukseg egyeb probata. Mert ki van zarva, hogy akar tudatlansagbol, akat tulzott felenksegbol fogadnad el valamelyik allftasomat, es beesapni sem akarnal az egyeterteseddel, hiszen magad monclod, hogy a baratom vagy. Ha tehat mi ketten, te es en egyetertunk, az azt jelenti, hogy eljutottunk az igazsaghoz, Szebbrol pedig nem is vitazhatnank, Kallikleszern, mint arr6l, ami miatt engem meg-

488 rottal: milyen legyen az ember, rnivel foglalkozzek s meddig a hatarig, ha fiatalabb, ha oregebb? Mert en, ha eletern soran rosszul csinalok valamit, tudd meg, sohasem keszakarva hibazom, hanem a tudatlansagom miatt. Folytascl hat tanacsaidat, ahogyan elkezcltecl, s mutasd meg annak rendje s m6dja szerint, mi az, s mi m6don erhetem el, amire .torekednem kell. Es ha most megegyezesre jutunk, es a kesobbiekben rajtakapsz, hogy

b nem azt teszem, amiben megallapodtunk, I tarts nyugocltan gyavanak, es ne is adj tobb tanacsot, mert nem erdemlem meg.

Most pedig kerlek, menjunk vissza az elejere: mit neveztek te es Pindarosz termeszet szerint igazsagosnak? Azt, ugyebar, ha a hatalmasabb erovel elveszi a gyongebb joszagat, ha a jobb uralkodik a rosszabbon es a nemesebbnek tobbje van, mint a hitvanyabbnak? J6l emlekszem, ezt mondod Igazsagosnak?

XLIII. KALLIKLESZ: Ezt mondtam akkor is, es ezt mondom most is.

SZOKRATESZ: Es kit nevezel jobbnak es kit hatalma-

c sabbnak? I Ugyanazt a szemelyt? Mert mar az el6bb sem ertettelek pontosan. Az erdsebbeket erted-e a hatalmasabbakon, s azt allitod, hogy a gyongebbnek meg kell hajolnia az erosebb elott? Legalabbis erre utalt az a megjegyzesed, hogy a nagy allamok a termeszet joga ertelmeben tamadnak a kicsinyek ellen, mert hatalmasabbak

92

es erosebbek: a hatalmasabb es erosebb pedig egyszersmind a jobb is? Vagy lehet valaki jobb, mikozben tehetetlenebb es gyongebb, vagyha hatalmasabb is, azert rosszabb? Vagy pedig a jobbnak es a hatalmasabbnak ugyanaz a meghatarozasarjelold ki vilagosan, ugyanazt d jelenti-e vagy mast es mast a hatalmasabb, a jobb es az eros ebb?

KALLIKLESZ: Megmondom nagyon egyszenien: ugyanazt.

SZOKRATESZ: S nem hatalmasabb-e a termeszet rendje szerint a tomeg az egyes ernbernel, hiszen - mint te magad allitottad - az egyes ellen torvenyeket is hoz? KALLIKLESZ: Nem banom.

SZOKRATESZ: A to meg torvenye tehat a hatalmasabbak torvenye is.

KALLIKLESZ:. Bizonyara,

SZOKRATESZ: Tehat a jobbak torvenye is. Mert a hatalmasabbak allitasod szerint ugyebar egyben jobbak is. KALLIKLESZ: Ugy van.

SZOKRATESZ: Tehat az 0 torvenyeik termeszettol fogva e szepek, his zen a hatalmasabbak torvenyei.

KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRATESZ: Marmost a tomeg nem azt gondolja-e, ahogy az el6bb te magad is mondtacl, hogy az egyenlo-

seg az igazsagos, es hogy csunyabb dolog elkovetni, 489 mint e1szenvedni a jogtalansagot? lgy van vagy nem? De nehogy aztan kideruljon, hogy most meg te [ottel zavar-

ba. Azt gondolja vagy nem gondolja azt a tomeg, hogy

ugy jogos, ha egyenlo resszel rendelkezunk, nem pedig nagyobbal, es hogy jogtalansagot elkovetni csunyabb dolog, mint meltatlanul szenvedni? Ne sajnald tolern a valaszt, Kalliklesz, Ha egyetertesz velem, hadd erosod-

jon a meggyozodesem egy hozzaerto ember helyeslese altaI.

KAllIKLESZ: A sokasag esakugyan Igy velekedik, SZOKRATESZ: De akkor nemesak a torveny szerirtt csunyabb dolog jogtalansagot elkovetni, I mint elszenvecl- b ni, s nemcsak a torveny szerint igazsagos az egyenloseg, hanem termeszet szerint is. Ugy latszik, nem j6l mond-

93

tad az iment, hogy a torveny es a termeszet ellenkezik egyrnassal: engem meg meltatlanul vadoltal, hogy ezt az ellentetet hasznalorn fol, hogy csaljak az ervelesben, es ha valaki a termeszetrol beszel, en a torvenyt ranthassam elo, ha pedig a torvenyszenirol, a termeszetet,

XLIV. KALLIKLESZ: Ez az ember keptelen lemondani a locsogasrol. Nem szegyellsz, Szokratesz, meg oreg korodra is szavakra vadaszni?72 Mint valami kincsnek, ugy

c megorulsz neki, I ha valaki rosszul fejezi ki magat. Szerinted en masokat tartok jobbaknak, mint a hatalmasokat? Hiszen mar reg megmondtam, hogy azonosnak tartom a hatalmasabbat es a jobbat. Csak nem kepzeled, hogy ha a rabszolganep es csocselekhad, amely testi erejen kivul semmit nem szamit, osszegytilik es kimond valamit, azt en torvenynek nevezem//f

SZOKRA TESZ: Rendben van, szazszor boles Kallikleszern. Ezek szerint fgy ertetted.

KALLIKLESZ: Egeszen fgy.

d SZOKRATESZ: Kulonben regota gyanitom, draga baratom, hogy ilyen ertelernben veszed a .hatalmasabbat", es csak azert faggattalak, mert pontosan akartam tudni, mire gondolsz. Ket embert csak nem fogsz jobbnak tartani egynel, sem rabszolgaidat jobbnak, mint magadat, csak azert mert erosebbek nalad. Kezdjuk el hat elolrol: mit ertesz a jobbakon, ha nem az erosebbeket? Csak arra kerlek, draga baratom, probal] szelidebb tanft6 lenni, kulonben elszokom az iskolabol.

e KALLIKLESZ: Hiszen te gunyolodsz, Szokratesz, SZOKRA TESZ: Nem, nem, Kalliklesz, Zethoszra mondom, akivel az iment annyit bosszantottal. Inkabb mondd meg, kiket tartasz te a jobbaknak?

KALLIKLESZ: En? A kivalobbakat.

72 Aki pusztan szavakra vadaszik, az nem az ertelme szerint biralja el, amit beszelgetotarsa mond, hanem az altala alkalmazott kifejezesekbe , kot be Ie (v. 6. Tbeaitetosz 166 c). c

73 EIObbi allltasaval szemben, amelyben azonosnak tartotta a hatalmasabbat, a [obbat es az erosebbet (488 c - d), Kalliklesz itt arra az allaspontra helyezkedik, hogy az erosebb nem azonos a hatalmasabbikkal

es a jobbikkal.

94

1

SZOKRATESZ: No lam, te is csak sz6t raksz sz6ra, S nem magyarazol meg semmit. Mondd meg, legy szives, vajon amikor a [obbakates a hatalmasabbakat emlegeted, vajon az okosabbakra 74 gondolsz?

KALLIKLESZ: Zeuszra, eltalaltadl Pontosan ezekre. SZOKRATESZ: Szerinted tehat egyetlen ertelmes ember gyakran hatalmasabb, mint tizezer ostoba. Neki val6 az 490 uralkodas, a tobbinek, hogy rajtuk uralkodjek; mint uralkod6, legyen gazdagabb, mint azok, akiken uralko-

dik. Ha j61 ertern, ezt akarocl mondani - Iathatod, nem s~]vakra vadaszom -, amikor azt mondod, hogy egyva-

laki hatalmasabb, mint tlzezer.Z>

KALLIKLESZ: Pontosan ezt. Azt gondolom, hogy a termeszet szerint osv jogos, hogy a jobb es eszesebb uralkodjek, es tobb jusson neki, mint a hitvanyabbnak. XLV.SZOKRATESZ: Volna egy kovetkezo kerdesern. Ha

j6 sokan osszgytilnenk, mint most, egy helyre, es boven b volna kozos enni-innivalonk, es aka dna kozottunk mindenfele: erosebbek is, gyengebbek is, az egyikunk pedig orvos volna es Igy az etelekhez mindenkinel jobban ertene, de maskulonben valoszfmileg nernelyeknel erasebb volna, masoknal eppenseggel gyengebb - ugye ez

az ember, ha egyszer okosabb nalunk ebben, vagyis a taplalkozasban, akkor szuksegkeppen jobb is volna ezen a teren es tobb hatalma is volna, mint nekiink?

KALLIKLESZ: Bizony tobb.

SZOKRATESZ: ES amiatt, hogy jobb, tobb is jut neki ezekbol az etelekbol, mint nekunk? Vagy a tekintelye c arra ugyan foljogositja, hogy a osszon el min dent, de mar a szernelyes fogyasztasra es a sajat teste taplalasara nem vehet maganak mindenkinel tobbet, ha nem akar p6rul jarni, hanem nernelyeknel tobb, masoknal kevesebb jutna neki. Ha pedig tortenetesen a volna a leg-

74 Okosabbak (pbronimoteroi) azok, akik megfeleld politikai kepzettseggel es ratermettseggel rendelkeznek. A kifejezes nem az elmeleti tudomanyokban val6 jirtassagra celoz,

75 Talan Herakleitosz mondasara utal: .Egy nekem tizezer, ha a legkulonb" (Herakleitosz B 49).

95

gyongebb, akkor a legjobbnak - a legkevesebb jutna. Vagy nem Igy van, Kalliklesz bani tom?

KALLIKLESZ: Etelrol, italrol, orvosrol, mindenfele badar-

d sagrol beszelsz. I En nem erre gondoltam.

SZOKRATESZ: Hat nem azt allitod, hogy az okosabb egyben jobb is? Igen vagy nem?

KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRATESZ: S a jobbnak ne jusson tobb? KALLIKLESZ: De ne etelbol es italbol,

SZOKRATESZ: Ertern, ertern. Nyilvan ruhabol. Es a legkitunobb takacs, ugyebar, a legnagyobb kopenyt olti rnagara, s a legtobb es legszebb ruhakban jarkal. KALLIKLESZ: Hogy jonnek ide a ruhakr

e SZOKRATESZ: Aki pedig cipok dolgaban I a legbolcsebb s a legjobb, az nyilvan szerit-szarnat se tudja saruinak. S a legtobb es legnagyobb sarukat huzza a labara, ha setara indul.

KALLIKLESZ: Mifele sarukat? Mit hordasz itt ossze? SZOKRATESZ: Ha nem ilyesmire gondolsz, akkor talan azt akarod mondani, hogy peldaul a jo foldmuvesnek, aki igazan ert a szantashoz-veteshez, tobb vet6magja legyen, mint a tobbieknek, s a lehet6 legtobb vet6magot szorhassa a foldjebe?

KALLIKLESZ: Mindig ugyanazt hajtogatod, Szokratesz. SZOKRATESZ: Ugyanazt es raadasul ugyanarr61, kedves Kalliklesz,

491 KALLIKLESZ: Istenemre! Mindig csak a cipesz, a cserz6- varga, a szakacs, az orvos! Mintha tenyleg r6luk kellene beszelnunk.

SZOKRATESZ: Akkor mondd meg, hogy kikr6l! Melyek azok a dolgok, amelyekbol a hatalmasabb, mas szoval az . ertelmesebb jogosan kap nagyobb reszt? En hiaba vezetlek ra, t61em nem fogadod el - akkor hat mondd meg tel

KALLIKLESZ: Mar reg megmondtam. E16szor is amikor a hatalmasabbakrol beszelek, nem a cipeszre es a sza-

b kacsra gondolok, hanem I a kozugyek szakertoire, akik tudjak, hogyan kell az allamot jol kormanyozni. S6t nemcsak ertelrnesek, hanem batrak is, vegre tudjak haj-

96

tani, arnit elhataroztak, es eleg elszantak ahhoz, hogy ne adjik [OJ.76

XLVI. SZOKRATESZ: Lam, lam, kedves baratorn, menynyire mast vetsz te az en szememre, mint en a tiedrel Te azt hanytorgatod fel, hogy en mindig ugyanazt hajtogatom, s ezert neheztelsz, en meg az ellenkezojet kifogasolom: keptelen vagy ugyanarrol a targyrol tobbszor ugyanazt mondani. Egyszer mint I er6sebbeket hataro- c zod meg a jobbakat s hatalmasabbakat, masszor mint ertelmesebbeket. Most ismet valami ujjal allsz elo, Valami bator ferfiakat emlegetsf~ezek volnanak a hatalmasabbak es a jobbak. Dontsd el vegre, kedvesem, kik szerinted a jobbak s a hatalmasabbak, es miben? KALLIKLESZ: Mondtam mar. Akik ertelmesek cs batrak, espedig az allam ugyeiben. Ezeket illeti meg I az allam d vezetese, s ugy jogos, hogy ezeknek, akik parancsolnak, tobb jusson, mint masoknak, akik engedelmeskednek. SZOKRA TESZ: S vajon mindekozben onmagukkal szemben mit tesznek, baratom?

KALLIKLESZ: Hogyhogy mit?

SZOKRA TESZ: Uralkodnak vagy engedelmeskednek? KALLIKLESZ: Hogy erted?

SZOKRATESZ: 0gy, hogy minden ember a sajat maga ura. Vagy az onuralom nem szukseges, eh~g ha masokon uralkodunk?

KALLIKLESZ: Mit ertesz bnuralmon?

SZOKRATESZ: Nem valami bonyolult dolgot. Amit az egesz vilag, azt mondom en I is onuralomnak: ha valaki e j6zanul mertektarto, tud maganak parancsolni es feken tartja magaban a gyonyoroket es a vagyakat.?? KALLIKLESZ: Milyen erdekes! Nalad a gyengeelmeju szamit j6zannak.

SZOKRATESZ: Micsoda? Mindenki lathatja, hogy nem ezt akartam mondani.

c

76 Ebb6l a leirasbol vilagos, hogy Kalliklesz a hagyomanyos arisztokrata ember-idcalra gondol.

77 Az okossag es a batorsag melle Szokratesz folsorakoztatja a harmadik kardinalis erenyt, a mertekletesseget is.

97

KALLIKLESZ: Marpedig ezt mondod, Szokrateszl Dehat hogyan lehetne az ember boldog, ha szolga]a valakinekr Nem, nem, a terrneszet rendje szerint nem ez a szep es jogos. Aki j61 akar elni - most kerteles nelkiil fogok beszelni -, az vagyait nem fekezi, hanem hagyja nagyra

492 noni; eleg bator es eleg okos ahhoz, hogy ki is tudja 6ket elegiteni, akarmilyen nagyok es eloteremtse nekik, amit csak kivannak. Mindez a tomeg szamara nem lehetseges. Ezert a tomeg megbelyegzi az ilyeneket: miveI szegyenli, hogy 0 nem kepes erre, megprobalja rejtegetni sajat tehetetlenseget, s ezert, mint mar ernlitettem, csunya dolognak nyilvanitja a fektelenseget, szolgasorba kenyszeritven ezaltal a termeszettol kivalobb ernbereket; tehat a tomeg, mivel vagyai betoltesere nem ke-

b pes, sajat tehetetlensege folytan I a [ozansagot es az igazsagossagot kenytelen dicserni. Azok szerneben, akiket a sors kiralyok fiava tett, vagy a termeszet eleve zsarnoksagra vagy uralkodasra alkotott, Ietezik-e igazab61 megalazobb s rosszabb dolog a j6zan onmersekletnel es az igazsagossagnal? Ha az elet java it minden korlat nelkul elvezhetik, csak nem fogjak onszantukbol urukka tenni a tomeg torvenyet, iteletet, gancsat? Milyen

c szanalmassa valtoztatna 6ket I a szepseges igazsagossag s a j6zan onrnerseklet, ha mint allamuk kormanyzoi nem juttathatnanak tobbet barataiknak, mint ellensegeiknek! Nos, Szokratesz, te azt allitod, hogy mindig az igazsagot kergeted, halljad hat, mi az igazsag! Bujasag, fektelenseg, szabadossag, ha van m6d kielni 6ket - ebben all az ereny, ebben a boldogsag. A tobbi mind csak szepelges, termeszetellenes nezetek, ertektelen locsogas,?8

d XLVII. SZOKRATESZ: Nyfltan s vitezul torsz el6re a beszededdel, Kallikleszem, Mert te vilagosan kimondod, amit mas ok is gondolnak, de nem mernek kimondani. Kerlek, tovabbra se tegy sernmi engedrnenyt, hadd las-

78 A Kalliklesz altai kepviselt allaspont nepszeru lehetett az 5. szazad vegen. Az Anonymus Iamblichi irata is ezzel a nezettel szemben sorakoztat fol erveket (lasd A szofista filozofia. Budapest, Atlantisz, 1993. 97. es kay. old.),

98

suk vegre tisztan, milyen a helyes elet. Azt mondod tehat, hogy vagyainkat, ha olyanok akarunk lenni, amilyeneknek lennunk kell, nem szabad.fekeznunk, hanem bagyni kell kibontakozni I oket, s gondoskodnunk kell, e barhonnan is, a kielegitesukrol. Ebben {dIna az ereny, ugye?

KALLIKLESZ: Igen ezt allftorn.

SZOKRA TESZ: Tehat helytelenul nevezik boldognak az olyanokat, akik semmire se szorulnak ra?79 KALLIKLESZ: Hiszen akkor a kovek meg a halortak vol-

rn

nanak a legboldogabbak. ,~

SZOKRATESZ: Kulonos egy elet am az is, amelyet te rajzolsz elenkl Eppen nem csodalkoznek, ha Euripidesz igazat mondana: .Ki tudja, eletunk nem meghalas-e, s halalunk elet?,,80 Es mi valojaban talan balottak vagyunk. 493 Hallottam is egyszer egy bolcstol, hogy a mostani eletunk valojaban halal, a testunk sirverern, es bogy lelkunknek az a resze, amelyben a vagyak rejtoznek, konnyen hajlik minden sz6ra es folyton ide-oda dillon-

gel es hogy egy szellemes mitoszrneselo, gondolom, valami sziciliai vagy italiai ember, a szavak hasonlosaga miatt hordonak (pithosz) nevezte el ezt a rabeszelheto (pithanon) es hiszekeny (peisztikon) lelekreszt, az esztelen Canoetosz) embereket beavatatlanoknak (amitetosz) , I a fektelen emberekben pedig azt a lelekreszt, b ahol a vagyak feszkelnek, mivelhogy egeszen zabolat-

Ian s mindenfele nyitott, telhetetlensege miatt feneket-

len hord6hoz hasonlitotta.s" Ellentetben veled, Kallik-

79 Ez az allaspont, amely szerint az az ember boldog, aki semmire sem szorul ra, a cinikus, majd kesobb a sztoikus moralfilozoflanak lesz az alaptetele,

80 Toredek Polueidosz cuuii, elveszett tragediajabol.

81 Szokratesz a beszedeben ket kulonbozo szernelyre hivatkozik: .Hallotram ... egy bolcstol, hogy ... egy szellemes mitoszrneselo ... hord6nak nevezte el ezt a ... Ielekreszt". - Sem a bolcset, sem a mftoszmeselot nem tudjuk azonosisani. Az a nezet, hogy mostani eletunk halal es testunk slrverem, az orphikusokra es a puthagoreusokra jellernzo, v. O. Platen, Kratulosz 400 b - C:, valamint Philolaosz B 14: .Azok a regl emberek, akik isteni dolgokkal foglalkoztak, valamint a regl j6sok is tanusitjak, hogy a lelek buntetesbol van osszekotve a testtel, es abban mint sirban van eltemetve."

99

Iesz, azt allitja, hogy az Alvilagban - a lathatatlan vilagot erti rajta - ezek a legszerencsetlenebbok, a beavatatlanok, es hogy a lyukas hord6ba egy masik, hasonl6an Iyukas valamivel, egy szitaval hordjak a vizet. A szitan pe-

e dig, mint megtudtam, I a lelket ertette, A lelket, az esztelenek lelket azert nevezte szitanak, mert at van lyuggatva, azaz megbizhatatlansaga es feledekenysege miatt semmit sem tud megorizni magaban. Nemileg kulonos beszed ez, de nagyon j61 bemutatja eppen azt, amit en szeretnek megertetnl veled, hogy ennek alapjan rabeszelhesselek, ha lehetseges, hogy valtoztasd meg allaspontodat, s a telhetetlen, zabolatlan eletrnod helyett valaszd azt, amely merteket tart, beeri a meglevovel, s j6l

d is lakik vele. De I vajon meggyoztelek-e? Valtozott-e az allaspontod? Boldogabbnak fogod-e tartani immar a mertektartokat, mint a fekteleneket? Vagy meselhetek neked, amennyit akarok, te egy tapodtat se mozdulsz? KALLIKLESZ: Egy tapodtat sem. Ezt helyesen mondtad, Szokratesz.

XLVIII. SZOKRATESZ: Var], e16veszek egy masik has onlatot is, onnan, ahonnan az elaz6t. Gondold at el tu-

,

dod-e fogadni, hogy a ket eletmodot, a rnertektartot es a fektelent, ket emberhez hasonlftsuk, akiknek sok hor-

e d6juk van. Az I egyik ember hordoi j6 karban vannak, szirniltig telve borral, mezzel, tejjel es Igy tovabb, soksok teli hord6, csupa ritka, nehezen kaphat6 es csak nagy faradsaggal, korultekintessel beszerezheto itallal. De amikor ernberunk megtoltotte hord6it, tobbe nem kell utanatoltogetnie, gond nelkul elhet, teljes nyugalomban. A masik ember ugyamigy be tudja szerezni az italokat, mint az elsa, persze a is nehezsegek aran, Edenyei azonban likacsosak s korhadtak, ugyhogy ejjel-

494 nappal toltogetnie kell, hacsak nem akar mar6 kfnokat kiallni, lme a ket eletmod: a fektelenet mondod-e boldogabbnak vagy a mertektartoet? Vajon sikerult-e ezz~l a beszedernmel meggyoznom teged arr61 , hogya mertekleteselet jobb a fektelennel? Vagy nem sikerult? KALLIKLESZ: Nem gyoztel meg, Szokratesz. Mert emberednek, ha megtoltotte hord6it, nines tobbe semmi oro-

100

me, hanem, ahogyan mar mondtam, llgy el, akar egy darab k6. I Ha tele van a hord6ja, nem orul es nem 5Z0- lJ morkodik. Marpedig az elet akkor kellemes, ha mine! jobban zajlik.

SZOKRATESZ: De ha az ember sokat tolt, szuksegkeppen sok ki is folyik, es nagy nyilasok kellenek, hogy legyen hoi kifolynia.

KALLIKLESZ: Ketsegtelenul,

SZOKRATESZ: Hiszen akkor amirol te beszelsz, az egy godeny, nem pedig egy halott es nem is egy darab ko. Mondd csak, olyasmire gondolsz, hogy az ember ehes, es ha ehes, akkor eszik?

KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRATESZ: Tovabba szomjas, es haszornjas, iszik? c

KALLIKLESZ: Igen es mindenfele mas vagy is tamad benne, es ha ezeket kielegfti, es ebben orornet leli, akkor boldogan el. 82

XLIX. SZOKRATESZ: Brav6, edeseml Csak folytasd ugyanigy, ahogy elkezdted, valahogy nehogy pironkodni kezdjell Terrneszetesen nekem sem szabad zavarba jonnom. Eloszor is arra valaszolj, hogy ha valaki ruhes es viszketest erez, es ha annyit vakar6dzhat, amennyit esak akar, es vakarodzasban tolti eletet, vajon boldog elet-e az ove?

KALLIKLESZ: Miket beszelsz itt, Szokratesz, s milyen ko- d zonsegesenl

SZOKRATESZ: Zavarba is hoztam P610szt is, Gorgiaszt is, es el is szegyelltek magukat. Te azonban, Kalliklesz, bator ember vagy, ugyhogy biztosan nem fogsz zavarba [onni, scm megbotrankozni,

KALLIKLESZ: J6, nem banorn. A vakar6dz6nak is edes az elet.

SZOKRATESZ: Ha edes, akkor ugyebar boldogan el? KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRATESZ: Vajon akkor is, ha csak a fejet vakarja? e Vagy kerdezzelek tovabb? Mit valaszolnal, Kalliklesz, ha

82 A boldogsagnak es a vagyak kielegftesenek viszonyat lasd meg Az dllam 584 b - 585 e, Philebosz 34 a - 35 d, 51 a-52 c.

101

szep sorjaban vegigrnennenk mindenen, amije csak van? Es hogy mindebbol csak a lenyeget erneljuk ki, mi a helyzet a fajtalankod6kkal? Nem szornyil, szegyenletes es rnegalazo az eletuk? Vagy merned azt allitani, hogy boldogok ezek is, ha boveben vannak annak, am it kivannak?

KALLIKLESZ: Nem szegyelled erre terelni a sz6t, Sz6kratcsz?

SZOKRATESZ: Vajon en terelem erre, baratorn, vagy inkabb az, aki minden megszoritas nelkul boldognak mondja azokat, akiknek gyonyorben van reszuk, mind-

495 egy, milyenben? Aki tehat nem kulonboztet meg j6 es rossz gyonyoroket?83 Mondd csak; meg mindig azt gondolod, hogy a kellemes es a j6 azonos? Vagy van olyan kellemes dolog, ami nem j6?

KALLIKLESZ: Hogy ne keruljek ellentmondasba korabbi allftasommal, ha most kulonbseget teszek kozottuk, inkabb azt mondom, hogy ugyanaz.

SZOKRATESZ: Semmibe veszed korabbi megallapodasunkat, Kalliklesz, es nem vizsgalhatod tovabb velem a dolgokat annak rendje es m6dja szerint, ha olyasmit mondasz, ami ellenkezik a sajat velemenyeddel.t'?

b KALLIKLESZ: Ez rad is ervenyes Szokrateszl SZOKRATESZ: En sem tennem j61, ha igy tennek, de te sem. Gondolkozz hat el, baratom, hatha nem abban all a j6, hogy mindenaron orulunk. Mert nagyon sok szegyenletes dolog kovetkezne ebb61, olyanok, amikre az elobb mar utaltam, es meg sok mas egyeb,

KALLIKLESZ: Marmint a te velernenyed szerint.

SZOKRA TESZ: Te pedig tenyleg megmaradsz az allitasod mellett, Kalliklesz?

KALLIKLESZ: Meg.

c L.SZOKRATESZ:TeM.t vegyern ugy, hogy komolyan beszelszr

83 A gyonyorok megkulonbozteteset lasd alabb (499 b - 500 a) vala-

mint Pbilebosz 32 d. .,

84 A szokrateszi dialektika szabalyai koze tartozik, hogy a valaszolonak nem szabad olyasmit valaszolnia, ami ellenkezik a sajat meggy6- zodesevel. V. o. Az til/am I 346 a.

102

KALLIKLESZ: Egeszen komolyan.

SZOKRA TESZ: Rendben van. Ha most 19y all a dolog, valaszol] a kovetkezo kerdesre. Van-e valami, arnit ugy nevezel, hogy tudas?

KALLIKLESZ: Van.

SZOKRATESZ: Es a tudassal egyutt valami batorsagot is emlegettel az e16bb?

KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRA TESZ: ES ha akkor ket dologr61 beszeltel, ez azt jelenti, hogy szerinted mas a batorsag es masvalami a tudas?

KALLIKLESZ: Bizony mas.

SZOKRA TESZ: Hat a gyonyor es a tudas ugyanaz vagy

kulonboznek egymastol? .

KALLIKLESZ: Nyilvan kulonboznek, te nagyokos! d

SZOKRATESZ: Sa batorsag is mas, mint a gyonyor? KALLIKLESZ: Terrneszetesen.

SZOKRATESZ: Megallj, ezt vessuk j6l az ernlekezetunkbe, hogy az akharnaibeli Kalliklesz a kellemest es a j6t azonosnak mondta, a tudast es a batorsagot pedig egymastol is es a j6t61 is kulonbozonek.

KALLIKLESZ: Az alopekebeli Szokratesz ellenben mas velernenyen van. Vagy elfogadja a velernenyunket? SZOKRATESZ: Nem fogadom el, de maga Kalliklesz sem e fogja elfogadni, ha j6l magaba nez. Mondd csak, akinek jol megy sora, ugye az ellenkezojet erzi, mint az, akinek rosszul?

KALLIKLESZ: Szerintem az ellenkezojet.

SZOKRA TESZ: Ha az ellenkezojet, akkor ugyanaz ervenyes itt is, mint az egeszsegre es a betegsegre. Nem lehet az ember egyszerre egeszseges es beteg, es nem is nelkiilozheti egyszerre az egeszseget es a betegseget, KALLIKLESZ: Hogy erred ezt?

SZOKRATESZ: Valasszuk ki valamelyik testreszt, arne- 496 lyiket akarod. Ugye van olyan, hogy valakinek beteg a szeme? Es ezt ugy hivjak, hogy szembaj, ugye?

KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRA TESZ: Es nyilvan nem lehet ugyanakkor egeszseges is a szeme?

103

KALLIKLESZ: Sernmikeppen sern.

SZOKRATESZ: Es mi tortenik olyankor, arnikor megszabadul a szembajatol? Vajon egyuttal szemenek egeszseget61 is megszabadul, ugyhogy vegul is minclkett6t elvesziti?

KALLIKLESZ: A legkevesbe sem.

b SZOKRATESZ: Kulonos es keptelen helyzet volna, nem?

KALLIKLESZ: Az.

SZOKRATESZ: Hanem felvaltva birtokolja es veszti el 6ket.

KALLIKLESZ: Igen. ()

SZOKRATESZ: Ugyanigy az erot es a gyongeseget? KALLIKLESZ: Ugyanigy.

SZOKRA TESZ: A gyorsasagot e.') a Iassusagotr KALLIKLESZ: Azt is Igy,

SZOKRATESZ: Vajon a j6 dolgokat es a boldogsagot, illetve ezek ellentetet, a rossz dolgokat es a boldogtalansa got is felvaltva birtokoljuk es veszitjuk el? KALLIKLESZ: Minden bizonnyal.

c SZOKRA TESZ: Ha tehat talalunk valamit, amit egyszerre birtokol es veszit el az ember, az nyilvanvaloan nem lehet a j6 es a rossz. Ezt elfogadod? J61 gondold at, mielott valaszolsz!

KALLIKLESZ: Minden megszoritas nelkul elfogadom.

LL SZOKRATESZ: Akkor terjunk vissza ana, amiben az el6bb mar megallapodtunk. Az ehezest emlegetted - ez szerinted keUemes vagy kellemetlen? Marmint maga az ehezes.

d KALLIKLESZ: Kellemetlen. De ehesen enni I kellemes.

SZOKRATESZ: Szerintem is. De maga az ehezes kellemetlen. Vagy nem?

KALLIKLESZ: Az.

SZOKRATESZ: Sa szomjusag?

KALLIKLESZ: Folottebb.

SZOKRA TESZ: Kerdezzek tovabb, vagy elfogadod, hogy mindenfele szukseg, minden vagy kellemetlen? KALLIKLESZ'f Elfogadom, csak ne kerdezz tovabbl SZOKRATESZ: De inni, amikor az ember szomjas, az kellemes, ugyebar?

KALLIKLESZ: Hogyne volna kellemes.

SZOKRATESZ: Ugye az el6bbi megfogalmazasban az, hogy az ember szomjas, azt is jelenti, hogy kellemetlenseget erez?

KALLIKLESZ: Azt is. e

SZOKRATESZ: Inni viszont, minthogy szuksegletet elegitki - gyonyoruseg?

KALLIKLESZ: Az.

SZOKRATESZ: Tehat az ivas orornet okoz? KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRATESZ:Akkor, amikor az ember szomjas? KALLIKLESZ: Akkor.

SZOKRATESZ: Tehat akkor, amikor kellernetlenseget erez?

KALLIKLESZ; Ugy van.

SZOKRATESZ: Latod mar, hova jutottunk? Amikor azt mondod, hogy az ember szomjasan iszik, annyi, mintha azt mondanad: a kellernetlenseget erz6 ugyanakkor gyonyonlseget is erez, Vagy talan nem egyszerre tortenik ez, ugyanazon helyen es oraban, akar a testben, akar a lelekben, mert itt az egyre megy? lgy van vagy sem?

KALLIKLESZ: fgy.85

SZOKRATESZ: Marmost te lehetetlennek mondtad, hogy

aki j61 van, ugyanakkor rosszul is legyen. 497

KALLIKLESZ: Lehetetlennek.

SZOKRATESZ: De lehetsegesnek, hogy a kellernetlenseget erzo egyszersmind gyonyoruseget is erezzen. KALLIKLESZ: ugy latszik. . SZOKRATESZ: Kovetkezeskeppen az orom nem azonos a boldogsaggal, sem a fajdalom a boldogtalansaggal. Mas a kellemes es mas a jo.

KALLIKLESZ: Nem ertern, merre csurod-csavarod a dolgot, Szokratesz.

SZOKRATESZ: Dehogynem erred, csak teszed magad. De menjlink csak tovabb,

85 v. O. Phaid6n 60 b; Az allam IV 436 a - 438 a.

104

105

KALLlKLESZ: Miert kell neked folyton csak ostobasagokat beszelned?

SZOKRATESZ: Azert, hogy lasd, hogy te viszont rnilyen

!J okos vagy, ahogy engem I rendreutasitasz. Sz6val: nern szunik-e megaz ivas altai minclenkiben a szomjusag is es a gyonyor erzese is?

KALLIKLESZ: Nem ertern, nem ertern, nern ertem. GORGIASZ: Ne hagycl abba, Kalliklesz, hanern felelj a mi kedvunkert is, hogy erjen mar veget ez a vita!86 KALLIKLESZ: Latod, Gorgiasz, mindig ilyen ez a Sz6kratesztjelentekrelen semmisegekrol faggat, azutan megcafol.

GORGIASZ: Ne torddj vele, ez nem a te dolgod! Hadd cafolgasson Szokratesz, ahogy neki j61esik.

c KALLIKLESZ: Faggass hat tovabb err61 a sok aprosagrol, ha egyszer Gorgiasz Igy latja j6nak.

LII. SZOKRA TESZ: Milyen boldog is lehetsz, Kalliklesz, hogy a kicsinyek helyett mindjart a nagy titkokba avattak be! Eddig azt hittern, hogy ez nem jarja. Felelj hat arra, ahol abbahagytad. Nem egyszerre szunik-e meg barkiben a szomjusag es az ivas okozta kellemes erzes? KALLIKLESZ: De egyszerre.

SZOKRATESZ: Ugyanfgy egyszerre az ehseg vagy barmelyik vagy es a hozzajuk kapcso16d6 kellemes erzes? KALLIKLESZ: Ugyanfgy.

d SZOKRATESZ: Tehat egyszerre rmilik el I a gyonyor es a fajdalom?

KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRATESZ: A j6 es a rossz azonban sajat bevallasod szerint nem egyszerre mulik el belolunk, Vagy most mar maskepp gondolod?

KALLIKLESZ: Nem, ugyanugy. De mit akarsz ezzel? SZOKRATESZ: Azt, hogy a j6 nem azonos, kedvesem, a gyonyorrel, se a rossz nem azonos a fajdalommal. A gyonyor es a fajdalom kepes egyszerre megszilnni benmink, a j6 es a rossz azonban, tekintve hogy ket kulon-

.:_;,

86 Kalliklesz ellenkezese es Gorgiasz kozbelepese a hedonlzmus ellenes erv fontossagara hivja fol a figyelmet. V. 6. 505 c - 506 c.

106

bozo valosagrol van sz6, erre nem kepes, Hogyan volna tehat a gyonyor a [oval, a fajdalorn a rosszal azonos? Ba van kedved, egy masik oldalrol is megvizsgalhatjuk. Szerintem akkor is az fog kiderulni, I bogy nem azono- e sak. Figyelj esak! J6nak, ugye,· azert mondasz valakit, melt van benne valami j6, mint abogy szepnek azert, mert van benne szepseg?

KALLIKLESZ: Azert.

SZOKRATESZ: Menjunk tovabb, J6nak nevezed-e azt, aki esztelen vagy gyava? Mindenesetre az e16bb nem tetted, hanem a batrakat es eszeseket mondtad j6nak. Vagy nem az ilyen emberekrol monclod, bogy j6k? KALLIKLESZ: Dehogynem.

SZOKRATESZ: Hat lattal-e mar butacska gyermeket orulni?

KALLIKLESZ: Lattam,

SZOKRA TESZ: Hat esztelen ferfit?

KALLIKLESZ: Nyilvan lattam, De miert kerdezed?

SZOKRATESZ: Ne torodj vele, csak valaszoljl 498

KALLIKLESZ: Lattam,

SZOKRATESZ: Menjunk tovabb. Eszes embert lattal-e mar orulni vagy szomorkoclni?

KALLlKLESZ: Hogyne!

SZOKRA TESZ: S kik szoktak jobban orulni vagy bank6dni, az eszesek vagy az esztelenek?

KALLIKLESZ: Azt hiszem, itt nines igazan kulonbseg. SZOKRATESZ: Ez nekem mar eleg is. Lattal-e mar haboruban gyava embert?

KALLIKLESZ: Hogyne lattam volna.

SZOKRA TESZ: Az ellenseg elvonultan ki orult jobban, a gyava vagy a bator?

KALLIKLESZ: Mind a kett6 orult, megis talan a gyava

[obban, I vagy talan korulbelul egyforrnan. b

SZOKRATESZ: Nern kivanok pontos valaszt, Tehat a gyavak is szoktak orulni?

KALLIKLESZ: De mennyire!

SZOKRATESZ: S az esztelenek is?

KALLIKLESZ: Azok is.

107

SZOKRATESZ: Hat az ellenseg kozeledten egyedul a gyavak busulnak vagy a batrak is?

KALLIKLESZ: Minclketten.

SZOKRATESZ: Egyforman?

KALLIKLESZ: Talan a gyavak jobban.

SZOKRATESZ: Az ellenseg elvonultan pedig 6k jobban orulnek, ugye?

KALLIKLESZ: Meglehet.

SZOKRATESZ: Ennelfogva az eszes es az esztelen, a gyava es a bator kozel egyforman orul es bankodik, sot,

c mint mondod, a gyavak meg inkabb, mint a batrak?

KALLIKLESZ: Ugy van.

SZOKRATESZ: Csakhogy az eszesek es a batrak j6k, az esztelenek es a gyavak rosszak?

KALLIKLESZ: Ugy van.

SZOKRATESZ: Kozel egyforman orulnek illetve bankednak tehat a j6k es a rosszak?

KALLIKLESZ: Kozel egyforman,

SZOKRATESZ: Igy hat kozel egyforman j6k is, rosszak is a j6k es a rosszak, s6t a rosszak meg nagyobb mertekben is j6k.

d LIII. KALLIKLESZ: Istenemre, nem ertem, mit mondasz.

SZOKRATESZ: Hat mar nem emlekszel, hogy a j6kat azert nevezted j6knak, mert van bennuk j6, a rosszakat azert rosszaknak, mert van bennuk rossz? S j6nak a gyonyoroket mondtad, rossznak a fajdalmakat, ugye? KALLIKLESZ: Igy van.

SZ6KRATESZ: Tehat aki orul, abban ott van egy j6 dolog, az orom, ha egyszer orul.

KALLIKLESZ: Hat persze.

SZ6KRATESZ: Tehat aki orul, az maga is j6, mivelhogy van benne valami j6, ugye?

KALLIKLESZ: Igen.

SZ6KRATESZ: Hat aki szomorkodik, abban talan nines ott valami rossz dolog, a fajdalom?

KALLIKLESZ: De ott van benne.

e SZ6KRA rssz, S rossznak ugye azert nevezel valakit, mert valami rossz van benne? Vagy mar nem Igy gondolod?

108

KALLIKLESZ: De igy.

SZ6KRATESZ: Tehat jok azok, akik orulnek, rosszak, akik szomorkodnak.

KALLIKLESZ: Eltalaltad,

SZOKRA TESZ: S akik nagyobb vagy kisebb mertekben orulnek vagy busulnak, azok nagyobb vagy kisebb mertekben j6k illetve rosszak, s a hasonlo mertekben orvendok vagy bankodok hason16 mertekben j6k illetve roszszak?

KALLIKLESZ: Ugy van.

SZOKRATESZ: Ugye azt allitod, hogy az eszes es az esztelen, a gyava es a bator hason16 mertekben orul es bankodik, de a gyava talan nagyobb mertekben? KALLIKLESZ: Azt.

SZOKRA TESZ: Foglaljuk most ossze kozosen, mi kovetkezik az eddigiekbol, hiszen a kozmondas is azt tartja, hogy erdernes ketszer, s6t harornszor is meghanyni-vetni

azt, ami szep. Az eszest es a batrat mondtuk j6nak, ugye? 499 KALLIKLESZ: Azt.

SZOKRATESZ: Rossznak pedig az esztelent es a gyavat? KALLIKLESZ: Dgy van.

SZ6KRA TESZ: Masfelol j6nak mondtuk azt, aki oromet erez.

KALLIKLESZ: Annak.

SZ6KRATESZ: Rossznak azt, aki fajdalmat. KALLIKLESZ: Szuksegkeppen,

SZOKRATESZ: S hogy a j6 es a rossz egyforma mertekben szokott orulni vagy bankodni. S6t a rossz tal an jobban.

KALLIKLESZ: Dgy van.

SZOKRATESZ: A rossz tehat eppen olyan j6 es rossz, mint a j6, s6t I meg inkabb j6, mint a j6. Nem kovetke- b zik-e ez is a mar elhangzottakon kivul abbol, ha azonosnak vesszuk a gyonyort a j6val? Nem igy kell-e lennie, Kalliklesz?

LIV. KALLIKLESZ: Mar j6 ideje esak hallgatlak, Sz6kratesz, es nem mondok ellent neked, mert latom, milyen orommel kapsz utana, mint a kisgyerek, ha valaki akar csak trefabol is radhagy valamit. Csak nem his zed, hogy

109

en vagy akarki mas ne tudna, hogya gyc)nyc)rc)k kozott is van jobb is, rosszabb is?87

SZOKRATESZ: Ej, ej, gonosz csontja, ugy jatszol velem,

c mint egy gyerekkel, s hogy lepre csalj, egyszer Igy, masszor ugy beszelsz. Pedig kezdetben nern hittem volna, hogy keszakarva be fogsz csapni, hiszen a baratorn vagy. Dehat csalodtarn, s ugy latszik, a reg! mondas szerint, kenytelen vagyok beerni azzal, ami van s elfogadni t6led az alamizsnat. Mit is mondasz most? Hogy a gyonyorok kozott vannak j6k es rosszak, ugye?

d KALLIKLESZ: Azt. . ()

SZOKRATESZ: A j6k, ugyebar, hasznosak, a rosszak karosak?

KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRATESZ: A hasznosak pedig j6t tesznek, a karosak rosszat?

KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRATESZ: Azokrol a testi gyonyorokrol beszelsz, ugye, arnelyekrol az e16bb volt sz6, az evessel es az ivassal kapcsolatban? Ha tehat ezek er6t, egeszseget vagy egyeb kivalosagot eredmenyeznek a testben, ak-

e kor j6k, I ha az ellenkezojet, akkor rosszak. Igy van?

KALLIKLESZ: Igy,

SZOKRATESZ: S ugyanez all a fajdalmakra is: nemelyek udvosek, nernelyek rosszak. Igy van?

KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRATESZ: Ugye a gyonyorok es a fajdalmak kozul a hasznosakat kell valasztanunk es azokat keresnunk? KALLIKLESZ: Ketsegtelenul,

SZOKRA TESZ: A karosakat pedig nem. KALLIKLESZ: Termeszetesen,

SZOKRA TESZ: Mert ha ernlekszel, P6losz es en abban egyetertettunk, hogy mindent a j6 erdekeben kell cselekednunk. Egyetertesz-e te is velunk, hogy minden cselekedetunk celja a j6, s hogy a j6 miatt teszunk minden

87 Szokratesz mar korabban (495 a) ajinlotta Kalliklesznek a j6 es rossz gyonyorok megkulonbozrereser.

110

mast, nem pedig a j6t valami mas miatt? Csatlakozol-e 'joe hozzank harrnadiknak a szavazatoddal?

KALLIKLESZ: Csatlakozom.

SZOKRATESZ: A j6 miatt kell tehat minden masra, igy a kellemes dolgokra is torekednunk, nern pec1ig a kellemesek miatt a j6ra.

KALLIKLESZ: Nyilvan.

SZOKRATESZ: De vajon minclenki kepes megkulonboztetni, hogy a kellemes clolgok kozul melyik j6, melyik rossz, vagy szakertelern is kell hOZZ{I?

KALLIKLESZ: Kell hozza szakertelern is.

LV. SZOKRATESZ: Idezzuk hat fel, mit is mondtam P6losznak es Gorgtasznak.f" Ha meg nem felejtetted el, arrol beszeltern, I hogy vannak foglalatossagok, arne- b lyek a gyonyorre iranyulnak, egyedul a gyonyort nezik,

s nem tudjak, mi j6 es mi rosszabb, s vannak rnasok, amelyek tudataban vannak a j6nak es a rossznak. A csakis

a testi gyonyorre figyelok koze szarnitottam a szakacs ugyesseget - s nem. rnuveszetet, azokhoz ellenben, amelyeknek a j6 a targya, az orvos muveszetet. S most a baratsag istenere kerlek, ne trefalkozz velem, ne mondj olyat, ami ellenkezik a nezeteiddel, csak mert eppen az jutott eszedbe, de az en allitasaimat se I vedd trefanak. c Hisz lathatod, hogy arr6l beszelgetunk, amine I nemigen talalhat komolyabb targyat senki, akinek csak egy csopp esze is van - tehat arr6l, hogy milyen eletet eljen az ember; vajon, amint te 6hajtod, a ferfi kotelesseget vegezze, beszeljen a nep elott, gyakorolja a szonoklast, vegyen reszt a kozugyekben, amint most ti teszitek, vagy inkabb forduljon a masik eletmod, a filoz6fia fele. Kerdes tovabba, mit6l jobb ez amannal? Talan I az lesz a d legokosabb, ha eloszor kulonvalasztjuk 6ket egymastol, ahogy en probaltam az irnent, s csak miutan ez megtortent, es egyetertesre is jutottunk abban, hogy ez val6ban ket kulon eletmod, akkor erdemes megvizsgalni, hogy miben is kulonboznek egymastol, s melyiket kell valasztanunk. Erted, mit akarok mondani?

88 463 e - 466 a.

111

KALLIKLESZ: Nern en.

SZOKRATESZ: Elmondom vil.igosabban. Megcgyeztunk abban, te es en, bogy van j6 es van kellerncs, s hogy a kellernes mas, mint a j6, s hogy mind a kettohoz tartozik egy-egy tevekenyseg, arnely a rnegszerzesukon dolgozik, az egyik a kellemest vadassza, a masik a jot - es

e most moncld meg, I bogy eddig egyetertesz-e velem vagy sem.

KALLIKLESZ: Egyetertek.

LVI. SZOKRATESZ: Nyilatkozz most meg m1'61 is, amit 6nekik mondtam. Szerinted igazam volt? Lenyegeben azt allftottam, hogy szerintem a szakacskodas csak kesz-

501 seg, nem peclig muveszet, az orvostan azonban rmiveszet, mert annak, akit gy6gyft, el6bb kivizsgalja a terrneszetet, tovabba tudja, miert teszi rnindazt, amit tesz, es minderrol szamot is tud adni, a masik viszont, a szakacskodas a gyonyorre figyel, kizarolag ennek szenteli tevekenyseget, de rnindenfele szakszeruseget nelkulozve indul fele, ugyhogy sem annak termeszetet nem tanulmanyozza, sem azt, hogy 6 maga mit miert tesz, hanem az ertelem bevonasa nelkul, ugyszolvan semmit sem rnerlegelve, meglevo tapasztalata es gyakorlata se-

b gitsegevel csupan az ernlekezetere tamaszkodik, I hogy mi is szokott tortenni, es ezen a medon probal elvezetet szerezni. El6szor nezd meg, hogy rendben van-e igy, es hogy szerinted is vannak-e a lelekkel kapcsolatban is hason16 tevekenysegek. nemelyek rmivesziek, belatassal parosulnak es a lelek igazi javat akarjak, de vannak olyanok, amelyek ezzel nem torodnek, hanem, mint elobbi peldamban, pusztan azt nezik, hogy barhogyan

c is oro met okozzanak neki, I arra azonban mar nem gondolnak, melyik jobb, melyik rosszabb gyonyor, csak kedveskedni, akarnak a leleknek, akar javara legyen, akar karara, En azt hiszem, vannak ilyen tevekenysegek, s az ilyesmit, Kalliklesz baratorn, mer6 hizelgesnek tartom, akar a testnek szol, akar a leleknek, vagy barmi masnak, aminek pusztan a ked vet keressuk, nem torodve azzal, jobb lesz-e igy, vagy rosszabb. Vajon osztod a velemenyernet vagy ellentmondasz?

112

KALLIKLESZ: Dehogy mondok ellent, inkabb radhagyorn, csak hogy befejezhessuk vegre ezt a beszelgetest, es Gorgiasznak is a kedveben jarjak.

SZOKRATESZ: S vajon mindez csak egy lelekrol igaz, d kett6r61 vagy tobbrol mar nem?

KALLIKLESZ: Nemcsak egyrol, kett6r61 es tobbrol is. SZOKRA TESZ; Igy hat a lelkeket tomegesen is lehet gyonyorkodtetni, anelkul, hogya javukat is figyelembe vennenk?

KALLIKLESZ: Lehet.

LVII. SZOKRATESZ: Meg tudnad-e nevezni, melyek ezek a gyonyorkodteto foglalkozasok? Vagy, ha jobb ugy, majd en sorra rajuk kerdezek, s te aztan tetszesed szerint mondj igent vagy nemet. I Kezdjuk a fuvolaza- e son. Nemde, Kalliklesz, ez csakis gyonyorkodtetni akar, massal nem torodik?

KALLIKLESZ: Ugy latorn.

SZOKRA TESZ: S nem ilyen-e a tobbi zeneles is? Peldaul a lantjatek a versenyeken?

KALLIKLESZ: De ilyen.

SZOKRATESZ: Hat a karok betanitasa vagy a dithurambosz-kolteszetr Ugye az is ilyen? Vagy azt hiszed, toro-

dik azzal Kinesziasz, Melesz fia, hogy olyan koltemenyeket irjon, amelyekt61 jobbak lesznek a hallgat6i? Nem 502 inkabb csak gyonyorkodtetni akarja a kozonsegetr''? KALLIKLESZ: Ami Kinesziaszt illeti, 6 ketsegkivul csak

ezt akarja, Szokratesz.

SZOKRATESZ: Hat atyja, Melesz? Talan 6 a legjobbat akarta, amikor a lantjat verte s enekelt hozza? Illetve 6 meg csak gyonyoniseget sem okozott, enekevel inkabb kinozta a hallgatosagot. Sz6val gondold meg: nem gyonyorkodtetesul talaltak fel az egesz lantkolteszetet es a dithurambosz-kolteszetet?

KALLIKLESZ: De igen,

89 Masutttpeldaul Pr6tagorasz326 a -b, Az allam 399 d, 401 d - 402 a);;; , Plat6n elismeri a zene es a kolteszet bizonyos fajtainak nevel6 hatasat, amelyet a lelek ertelmes reszere gyakorolnak. JeIenlegi sommas velernenyenek talan az az oka, hogy a Go~ias.zban nem kulonbozteti meg

a lelek ertelmes esertelemmel nem rendelkez6 reszet.

113

b SZOKRATESZ: Hat a tiszteletre s barnulatra melto tragediakolteszetnek mi a celja? Vajon kizarolag azon igyekszik, hogy a nezokben kellemes erzeseket keltsen, vagy esetleg fontos neki, hogy olyasmi, ami a nezoknek kedyes es [oleso ugyan, de rosszat tenne nekik, meg csak el se hangozzek, ami viszont kellernetlen, de jot tehet nekik, azt elszavalja es elenekli, akar tetszik nekik, akar nem? Szoval mi a helyzet a tragediakolteszettel?

c KALLIKLESZ: Ez egyertelrml, Szokratesz: f6leg I oromot akar okozni es kedvebe jarni a kozonsegnek. SZOKRATESZ: Az ilyesmit pedig hizelgesnek neveztuk az irnent, ugye, Kalliklesz?

KALLIKLESZ: Annak.

SZOKRA TESZ: Mondd csak, ha a kolteszet egeszebol kivonnak a dallamot, a ritmust es a rnerteket, ugye nem maradna mas, mint a szavak?

KALLIKLESZ: Nem.

SZOKRATESZ: Es ezeket a szavakat nem a nagy torneghez es a nephez intezik-e?

KALLIKLESZ: De ahhoz.

SZOKRATESZ: A kolteszet tehat nyilvanos beszedfele.

d KALLIKLESZ: 0lyasmi.

SZOKRA TESZ: S amennyiben nyilvanos beszed, szonoklas, A koltok a kozonseguk e16tt nem szoktak-e azt a benyomast kelteni, mintha szonokolnanak? KALLIKLESZ: De igen.

SZOKRATESZ: Rabukkantunk tehat a szonoklas egyik formajara, amely gyermekek, asszonyok, ferfiak, szolgak, szabad emberek tomegehez egyarant szol, de nemigen erzunk tiszteletet iranta, mert kenytelenek vagyunk hizelgesnek nevezni.

KALLIKLESZ: fgy van.

LVIII. SZOKRATESZ: De mit tartsunk arrol a rnasik szo-

e noklasrol, lamely az egesz atheni nepnek vagy egy rnasik varosban az ottani szabad ferfiak gyulekezetenek szol? Vajon a szonokok min dig a legjobb eel erdekeben szonokolnak, azert, hogy a polgarokat a beszed altal a lehet6 legjobbakka tegyek, vagy 6k is inkabb csak hizelegni akarnak polgartarsaiknak? A kozugy orve alatt

114

maganerdekeiket hajhasszak? Becezik a nepet, mint a kisgyermekeket szokas, kedveskednek neki, s cseppet

sem erdekli 6ket,hogy rontjak-e, javitjak-e 6ket ezen az 503 uton. Szoval?

KALLIKLESZ: Ez mar nern olyan egyszeru. Vannak szonokok, akik igazan a szivukon viselik a polgarok erdekeit, amikor beszelnek, vannak azutan olyanok is, akikr6l te beszelsz.

SZOKRATESZ: Koszonom, eleg. Mert ha tenyleg van ketfele szonoklas, akkor az egyik alighanem hizelges es kozonseges n6~amftas, a masik viszont nyilvan szep dolog, ha egyszer iparkodik a polgarok lelket mine! jobba tenni, fontos neki, hogy mindig a legjobb hangozzek el, akar kellernesen, akar kellernetlenul erinti a hallgato-

it. I Csakhogy ilyen szonoklast meg eletedben nem hall- b hattal, Vagy ha netan ismersz ilyen szonokot, mondd meg gyorsan nekem is, ki az.

KALLIKLESZ: Istenernre, a rnostaniak kozul nem tudok ilyet mondani.

SZOKRATESZ: Hat a regiek kozul tudsz-e egyet is, aki olyan lett volna, hogy amikor elkezdett szonokoskodni, az atheniak, akik azel6tt rosszabbak voltak, egybol jobbak lettek? Mert en nem ismerek ilyet.

KALLIKLESZ: Nern-e? Hat nem hallottad, hogy milyen c kivalo ferfiu volt Thernisztoklesz, valamint Kimon es Miltiadesz es - akit meg magad is szernelyesen hallhattal

- a minap elhunyt Periklesz?

SZOKRATESZ: Persze, persze, ha abban all az igazi kivalosag, hogy - mint korabban allitottad - a magunk es

a masok vagyait betoltsuk.P? De ha nem Igy van, ha igaz az, amit vitatkozasunk folyaman kenytelenek voltunk beismerni: hogy csak azokat a vagyakat kell kielegiteni, amelyek jobba teszik az ernbert, I de azokat, amelyek d rosszabba, nem, es hogy ez igy mar egyfajta rmiveszet - nos az el6bb ernlitettek kozul tudsz-e olyat mondani, aki ebben az ertelemben kivalo ferfiu volt?

90 Szokratesz (es Platen) elmarasztal6 velernenye a negy nagy atheni politikusr61 a maga koraban peldatlan volt. Iszokratesz es Dernoszthenesz is tisztelettel sz61 r6luk.

115

KALLIKLESZ: Fogalmam sines, mit valaszoljak.

LIX. SZOKRATESZ: Csak keresd ugyesen, s meglesz a valasz, Vizsgaljuk meg szep nyugodtan, hogy ilyen volte valamelyikuk? Sz6val: az erenyes ferfiu, aki szavaival a legjobbat akarja, ugye soha nem vaktaban mondja, amit

e monel, hanem mindig I valami celt tart a szeme elott> Ahogyan az osszes tobbi mesterember is lelki szemeit az elkeszitendo rmire fuggeszri.P! es nem talalomra valasztja ki eszkozeit, hanem annak erdekeben, hogy miive, amin eloigozik, megfelelo alakot nyerjen. Tekintsd peldaul a festot, a hazepitot, a hajoacsot vagy mas mesterembert tetszesed szerint, s latni fogoel, hogy minde-

504 gyikuk bizonyos renelben helyez el minelen reszletet, hozzaillesztl a masikhoz, osszehangol]a 6ket, s fgy all elo a rmi mint asszefiiggo, renelezett, szep egesz. S a tobbi mesteremberhez hason16an az iment ernlitett mesterek, a testedzok es az orvosok is szep renelet tererntenek az 0 rruivukben, a testben.92 Elfogaeljuk ezt vagy nem?

KALLIKLESZ: Elfogadhatjuk.

SZOKRATESZ: Tehat az a haz, amelyet rend es aranyossag jellemez, az j6 haz, amelyik ossze-vissza epult, az rossz haz.

KALLIKLESZ: Ugy van.

SZOKRATESZ: S all-e ez a haj6ra is?

b KALLIKLESZ: All.

SZOKRA TESZ: S a testunkre is? KALLIKLESZ: Bizony,

SZOKRATESZ: Hat a lelekre? Vele mi a helyzet? Vajon akkor j6, ha osszevisszasag uralkodik benne, vagy pedig ha rendezettseg es asszhang?93

91 Noha az Ideaelrnelet meg nem jelenik meg a Gor,giasman, az a tanitas, hogy a mesterember a tevekenysege soran nem pusztan ernlekezetere hagyatkozva dolgozik, hanem az elkeszitendo rmire, mint normativ entitasra fuggeszti lelki pillantasat, az idea tan elokeszitesenek tekinthet6. Ennek a gondolatnak idealmeleti szovegkornyezetben torteno elofordulasat lasd Kratulosz 389 a - c; Az til/am X. 596 b.

92 V. 6. 477 b - C.

93 V. 6.,477 e - 479 e.

116

KALLIKLESZ: Az ut6bbi esetben. Ez kovetkezik az eddigiekbol.

SZOKRA TESZ: Hogy hivjuk a testben azt a valamit, amit a rend es a reszek osszhang]a eredmenyez? KALLIKLESZ: Nyilvan az egeszsegre es az erore gondolsz.

SZOKRA TESZ: Igen. Hat a lelekben mi szuletik a rendbel es az osszhangbolr Probald ezt is kitalalni es meg- c nevezni, mint az elobbit,

KALLIKLESZ: Miert nem monelod meg inkabb te magad,

Szokratesz? (,U

SZOKRA TESZ: Ha jobb neked, megmonelom en, s ha aztan helyesnek tartoel a szavaimat, mondel is ki, ha nem, cafold meg es ne hagyel ram. En ugy gondolom, hogy a test rendezett allapotat egeszsegnek nevezzuk. Ilyenkor a test egeszseges es minden szempontb61 j61 van.

KALLIKLESZ: igy van.

SZOKRA TESZ: A lelek rendje es rendezett allapota pe- c dig a fegyelem es a mertek. Altaluk lesznek torvenyszeretove es mertektartova az emberek. lme, megerkeztunk az igazsagossaghoz es a mertekletesseghez. lgy van-e?94

KALLIKLESZ: Legyen igy,

LX. SZOKRATESZ: Az a bizonyos hozzaerto j6 sz6nok tehat mindig ezt a celt fogja szem elott tartani, akkor is, amikor hallgat6i lelkere beszel, akkor is, ha egyebet cselekszik.P> S ha ajandekot oszt a polgaroknak, vagy megvon toluk valamit, ezt is, azt is csak azzal a szandekkal teszi, hogy I lelkiikben folkeltse az igazsagossa- c got, ehizze a [ogtalansagot, belejuk oltsa a mertekletesseget, kiirtsa beloluk a zabolatlansagot, egysz6val folta-

94 Az allamferf es az orvos analogiajat lasd meg 518 a; Az til/am IV. 425 e, Az allamferfi 297 e, Hei'edik level 330 d - 331 a.

95 Ez a "hozzaert6 j6 sz6nok" nyilvan nem a hagyomanyos ertelemben vett szonoklas rmlveloje volna - hiszen korabban (463 e - 466 a) Sz6kratesz a szonoklas egeszetol elvitatta annak val6di mesterseg voltat -, hanem az Az tillamban (VI, 500 d) targyalt fllozofus-uralkodo elokepe,

117

masszon minden erenyt es kizarjon minden bunt. Elfogadod vagy sem?

KALLIKLESZ: Elfogadom.

SZOKRA TESZ: Mert ugyan mire jo, Kallikleszern, ha a beteg, sinylodo testnek sok etelt adunk, vagy a legfinomabb italokat es minden jot, ha egyszer mindez nernhogy hasznalna neki, ellenkezoleg, az igazat megvallva inkabb a karara van. Nem igaz?

505 KALLIKLESZ: De igaz.

SZOKRA TESZ: Mert szerintem nernerdernes az embernek beteges testtel elni. Maga az elet is esupa ba] es betegseg lesz. Nem Igy van?

KALLIKLESZ: De igen.

SZOKRA TESZ: S ugye az egeszseges embernek vagyai betolteset is inkabb meg szoktak engedni az orvosok: ha ehes, ehet, amennyi j61 esik, ha szomjas, ihat, amennyit akar. A betegnek azonban ugyszolvan sohasem engedik meg, hogy beteljek azzal, amire vagyakozik. Szerinted is igy van?

KALLIKLESZ: Szerintem is.

h SZOKRATESZ: Es nem ugyanez all-e a lelekre is, baratom? Mindaddig, amig rossz, akar tudatlansagbol, akar mert zabolatlan, igazsagtalan vagy istentelen, tavol kell tartani mindattol, amire vagyik, es csak olyat szabad tennie, amitdl megjavul. Igy van?

KALLIKLESZ: Igy.

SZOKRATESZ: Es azert, ugye, mert igy a jobb maganak a leleknek?

KALLIKLESZ: Igen, igen.

SZOKRATESZ: De ha eltiltjuk attol, amire vagyik, ezzel ugye megzabolazzuk>

KALLIKLESZ: Igen.

SZOKRATESZ: Igy hat a megzabolazas jobb a leleknek, mint a zabolatlansag, ahogy pedig te gondoltad?96

c KALLIKLESZ: Nem ertern, mirol beszelsz, Szokratesz.

Kerdezz valaki mast!

96492 e.

118

SZOKRATESZ: Ez az ember a sajat erdekeben sern hajland6 elturni azt, arnirol epperi szo van: a megzabolazast.

KALLIKLESZ: Egyaltalan nem erdekel, hogy mit rnondasz. Eddig is csak Gorgiasz kedveert valaszolgattam.P? SZOKRA TESZ: Hat jo! De akkor mi legyen velunk? Szakitsuk felbe a beszelgetest?

KALLIKLESZ: Te tudod!

SZOKRATESZ: Pedig meg a meset sem illik am a kozepenel I abbahagyni, vegig kell mondani, hogy legx_en d nekl fule-farka.if Azert csak felelgess a hatralevo kei8esekre is, hogy beszelgetesunknek legyen mar valami teteje.

LXI. KALLIKLESZ: Milyen eroszakos vagy, Szokrateszl Szerintern jobb, ha nem folytatjuk tovabb, vagy pedig keress magadnak masik vitatkozotarsat,

SZOKRATESZ: Nos, ki vallalkozik ra? Megiscsak kar volna felbehagyni a gondolatmenetet.

KALLIKLESZ: Egyedul nem tudod befejezni? Egyfolytaban is beszelhetsz, vagy valaszolgathatsz a sajat kerdeseidre.

SZOKRA TESZ: Hogy aztan ram olvashassatok Epikhar- e mosz mondasat: .Amit azelott ket ember mondott, most egymagam vegzem.T? Ugy latszik azonban, nem bujha-

tok ki a feladat a16l. Rendben van, de akkor a kovetkezokeppen jarjunk el. Szerintem mindnyajunknak azon

kell lennunk, hogy kideritsuk, mi az igazsag abban, amir61 beszelunk, es mi nem az. Ha kiderul, az mindenkinek egyforrnan j6. Most tehat kifejtem a sajat allas- 506 ponto mat , es ha valamelyikotok ugy latja, hogy az, ami-

re sajat magammal jutottam, nem ugy van, legyen sZI-

yes, szakitson felbe es cafoljon meg. Mert en egyaltalan

nem llgy beszelek, mintha a birtokomban volna az igaz-

97 Kalliklesz vonakodasanak dramaturgiai celja van: az orvostudomany es a helyes szonoklas analogiajat hangsulyozza, v. o. 497 b.

98 A megformalt beszed elolenyhez hasonlatos, megalkotasat nem lehet felbeszakitani, V. O. Phaidrosz 264 c; Pbilebosz 661 d; Timaiosz 69 b, T6rvenyek VI. 752 a.

99 Epikharmosz B 16 Diels - Kranz.

119

sag. Veletek egyutt en is csak keresem, es ha kiderul, hogy van valami elfogadhato az ellenvetesben, en leszek az elso, aki elfogadom. Mindezt arra az esetl'e javaslom, ha ti is ugy gondoljatok, hogy vegig kell kovetni a gondolatmenetet, Ha nern akarjatok, hagyjuk abba es menjunk el.

GORGIASZ: Nem ugy, Szokrateszl En azt szeretnern,

b hogy ne menjunk el, hanem fejezd be az ervelest. Szerintem a tobbiek is ezt akarjak, es en is szeretnern hallani azt, ami meg hatravan,

SZOKRATESZ: Hisz magam is szfvesen beszelgetnek, Gorgiasz baratorn, ezzel a Kalliklesszel, hogy Zethosz beszedet Amphi6n szavaval viszonozhassam.U'" Ha nem akarod, Kalliklesz, hogy -ketten vitatkozzunk tovabb, legalabb sz6lj kozbe, ha olyat mondok, arnit nem helyeseIsz. En biztosan nem fogok megharagudni rad,

c mint te enrarn, I s6t, ha rnegcafolsz, ugy foglak szamontartani, mint Iegnagyobb j6tev6met.

KALLIKLESZ: Mondd hat vegig, Szokratesz, a mondokadat.

LXII. SZOKRATESZ: Akkor figyelj. EIkezdem e161r6l. Vajon ugyanaz-e a kellemes es a j6? - Nem ugyanaz, amint ebben Kalliklesz es en megegyeztunk.l"! Vajon a kellemest tesszuk a joert vagy a j6t a kellemesert? - A kel-

d lemest a joert. - Kellemes az, I aminek a jelenlete oromet okoz, j6 az, aminek a jelenletetol j6k Ieszunk. Nemde? - Ketsegkivul. - Marpedig j6k akkor vagyunk, rni is, es minden mas is, ami j6, ha van bennunk ereny. En Iegalabbis maskeppen nern tartom lehetsegesnek, Kalliklesz baratorn. Marmost a kivalosag, az ereny, akar targyrol, akar testr61, lelekrol vagy barmilyen elolenyrol van sz6, jobbara nemcsak ugy veletlenul jelenik meg, hanem az illet6 terrneszetnek megfelel6 rend, osszhang yagy eppen rmiveszet eredmenyekeppcn. lgy van? -

e Igy. I - Az ereny tehat, mindenfajta ereny, vegso soron rendezettseg es szabalyossagr - Elfogadom. - Ennel-

fogva a benne kialakult s termeszetenek megfeIel6 rendtol lesz j6 minden egyes dolog? - Ugy latorn. - Az a lelek tehat, amelyben a terrneszetenek megfelel6 rend uralkodik, jobb, mint a rendezetlen lelek? - Szuksegkeppen, - Marmost ez a lelek, amelyben rend van, ren-

des? - Az. - A rendes lelek pedig mertektarto? - Szuk- 507 segkeppen, - Tehat a rnertektarto lelek j6. En legalabb-

is, kedves Kallikleszem, nem tudom rnaskepp gondolni.

Ha te igen, tudasd velem is.

KALpKLESZ: Csak beszel], beszel], baratorn.

SZ6'~RA TESZ: Beszelek. Ha a mertektarto lelek a j6, akkor az ellenkez6 allapotu, az esztelen, a zabolatlan a rossz, ugye? - Ketsegkivul. - A mertekletes ember mindig megfele16en cselekszik az istenekkeI es az emberekkeI szemben, his zen ha nem fgy tenne, nem voina mertektarto. I - Szuksegkeppen. - Amikor az ernberek- b keI szemben teszi azt, amit kell, igazsagosan, amikor az istenekkel szemben, akkor jamboran cselekszik. Az igazsagosan es jamboran cselekvo ember pedig igazsagoses jambor ember. - Az. - S szuksegkeppen bator is. Mert a mertekletes ember csak azt a cselekvest, azt az embert, azt a gyonyort vagy fajdalmat keresi, amelyet erdernes keresnie, s az eI61 fut, ami elol futnia illik, es nyugodtan helytall ott, ahol kell. Ebbdl pedig, I Kalliklesz baratom, c szuksegkeppen az kovetkezik, hogy a mertektarto ember, mint kimutattuk, bator, igazsagos, jambor, vagyis tokeletesen j6, s hogy a j6 ember szepen es j61 vegez mindent, amibe belefog. Aki pedig j61 vegzi a dolgat, az boldog es szerencses, a gonosz, aki rosszul vegzi, boldogtalan. Ez az ut6bbi pedig nem mas, mint a mertektart6 ellentete, a mertektelen, akit te annyira dlcsertel. 102

100485 e. 101499 b - 500 a.

102 Szokratesz itt valamennyi erenyt egyetlenre, a mertekletessegre vezet vissza. Plat6n erenyfelfogasaban harom nezet viltakozik:

1. Az egyes erenyek (batorsag, mertekletesseg, stb.) az egyetlen ereny reszei (Lahbesz 199 d; Pr6tagorasz 329 c).

2. Valamennyi ereny egyetlenre - a Gorgiasz szerint a mertekletessegre, a Menon (88 c) szerint a belatasra - vezetheto vissza.

120

121

I

I

~ .~

'i

LXIII. fme, ez az en allitasorn, es ezt vallom igaznak. Ha

d pedig igaz, akkor annak, I aki boldog akar lenni, mertektartasra kell torekednie s azt kell gyakorolnia: a zabolatlansag el61 azonban fusson, amennyire a laba birja. Eletet mindenekel6tt llgy intezze, hogy ne szoruljon buntetesre. Ha azonban megis buntetest erdernel akar 6 maga, akar valamelyik hozzatartozoja, akar maganernber, akar egy egesz varos, ereztetni kell vele a torveny szigorat s meg kell buntetni, ha boldog akar lenni.103 Ime, szerintem ez az a cel.amelyet eletunkben szem el6tt kell tartanunk, es minden er6nket, a sajatunkat is es a varoset is arra kell forditani, hogy meglegyen

e bennunk az igazsagszeretet es az onmerseklet, ha egyszer boldogok akarunk lenni, es minden ben ennek megfelel6en kell cselekedni, nem pedig szabadjara engedni a vagyainkat es csak azok betoltesen faradozni, mert az ilyen elet vegtelenul rossz es gonosztevohoz melto elet, A zabolatlan ember ugyanis sem embertarsa, sem az istenek el6tt nem lehet kedves. Keptelen kozossegben elni, ahol pedig nines kozosseg, nincsen barat-

508 sag sem.104 A bolcsek is azt mondjak, Kalliklesz, hogy a kozosseg, a baratsag, a rendezettseg, a j6zan mertek es az igazsagossag fiizik egybe az eget es a folder, az isteneket es az embereket.U'> Ezert hivjak a mindenseget is vilagrendnek, nem pedig vtlagrendetlensegnek.lvc Te el1enben bolcsesseged ellenere sem igen latszol erre ugyelni, es elfelejted, hogy milyen nagy hatalom az aranyos mertani egyenloseg-v? az emberek es istenek

3. Valamennyi ereny egyetlennek, az igazsagossagnak rendelheto ala (Az dllam IV. 433 a - c).

103 V. o. 472 d - 473 e.

104 V. o, Az dllam IX. 578 e - 579 c.

105 Valoszimlleg Empedokleszra celoz, aki szerint a Szeretet (vagy Baratsag, Pbilia) egyesiti a vilag alkot6eleme_it.

106 V. O. 482 c - 483 c.

107 Aranyos mertani egyenlosegnek a geometriai haladvanyt nevezi Plat6n, amelynek minden tagja annyiszorosa az elozo tagnak, ahanyszor kisebb az ot koveto tagnal, peldaul 2, 4, 8, 16. E haladvany tagjaira a kovetkezo egyenloseg Irhato f61: 2 : 4 .. 8 : 16. Ez az egyenloseg ervenyesul kesobb Arisztotelesznek az U. n. eloszt6 igazsagossagrol

122

kozott, Azt hiszed, a rnasiknal mindig tobbre kell vagyni

es nem torodsz a mertek tanaval, J61 van hat! De akkor cafold meg allitasomat, es blzonyitsd be, I hogy nem az b igazsagossag es a j6zan mertekletesseg birtokabanboldogul a boldog, s nern a rossz hatasara lesz boldogtalan, aki boldogtalan. Ha viszont igaz az allitasorn, akkor vizsgaljuk tovabb, mi kovetkezik bel6le. Kovetkezik, Kalliklesz, mindaz, am it az elobb mar elmondtam, s amir61 azt kerdezted, hogy komolyan beszelek-e, amikor kijelentettem, hogy be kell vadolnunk sajat magunkat is, gyerrnekunket es baratunkat is, ha igazsagtalansagot kovet el, es hogy a szonoklast eppen erre kell hasznalnunk.108 S igaz volt az is, amit hited szerint P610sz csak zavaraban hagyott ram, hogy a jogtalan cselekves anynyival I rosszabb is, amennyivel csunyabb dolog, mint c a jogtalan szenvedes.U'? S igaz az is, amit P610sz allitasa szerint viszont Gorgiasz is csak zavaraban ismert volna be, hogy annak, aki j6 sz6nok akar lenni, igazsagos embernek kell lennie 5 tudnia kell, mi az igazsag.U''

LXIV. Ezek titan vizsgaljuk meg szemrehanyasaidat, Joggal mondod-e vagy sem, hogy nem tudok sem a rnagam, sem a baratom, sem a hazam nepe bajan segiteni, sem megmenteni 6ket a legnagyobb veszelyekbol, hanem, mint a becsuletuket vesztett ernberek, predaja vagyok az els6 [ottmentnek, ha kedve tamad engem - a te kisse er6s kifejezeseddel elve - I kepen teremteni, va- d gyonomb61 kiturni, a varosbol szarmizni vagy vegso soron megolni, Szerinted ilyen allapotban lenni a legszegyenteljesebb dolog.U! A sajat nezetemet mar tobbszor kifejtettern, de miert is ne ismetelnem el? Nos, kedves Kalliklesz, en nem azt tartom a legnagyobb szegyennek,

alkotott elrneleteben: ha A es B szernelyek, C es D pedig javak, amelyeket osztalyreszul kapnak, az elosztas akkor igazsagos, ha C es D nagysaganak aranya megfelel A es B erdemel egyrnashoz valo aranyanak, azaz A: B = C: D (Nikomakboszi EtikaV, 7.1131 b 13).

108 V. o. 481 b.

109 v. o. 461 b.

110 V. o. 460 a-c.

111 V. o, 486 a-d.

123

e ha nlrnunk kell a [ogtalan arculutest, I a testunkben vagy a vagyonunkban tett kart; sokkal szegyenletesebb es rosszabb mag a a cselekves, ha valaki [ogtalanul megtarnad es testernben, vagyonomban megkarosit. Ha meglopnak, eladnak rabszolganak, betornek a hazamba, szoval ha valaki ellenem vagy a vagyonom ellen jogtalansagot kovet el, mindez szegyenleresebb es roszszabb annak, aki a jogtalansagot elkoveti, mint nekem, aki elszenvedem. Mar vitank el6bbi szakaszaban is ugy

509 lattam ezt a dolgot, ahogy most mondom, s hogy valami eros kifejezest hasznaljak, vasereju es rJremant kernenysegu okok kapcsa tartja ossze, legalabbis nekem ugy tunik. S ha nem tudjatok ezt a kapcsot szetfesziteni, akar te, akar valaki, aki naiad erosebb, beszelhettek akarmit, nem lesz igazatok, ha nem azt mondjitok, am it en. En tudniillik, hogy mindig ugyanazt ismeteljern, nem tudom, mi itt az igazsag, de akivel eddig beszelgettem, ahogyan most vel ed, mind nevetsegesse valt, ha mas

b velernenyen volt. Felteszem tehat, I hogy az en nezetern a helyes. De ha helyes, ha a jogtalan cselekves eppen annak szamara a legnagyobb rossz, aki elkoveti, es ha meg ennel a legnagyobb rossznal is nagyobb rossz - amennyiben ez egyaltalan lehetseges - az, ha a [ogtalansag elkovetoje nem lakol meg erte, sz6val ha mindez fgy van, a segitsegnek melyik formaja az, amely miatt, ha nem tudja maganak megadni az ember, akkor tenyleg nevetsegesse valik? Nyilvan az, amellyel a legsulyosabb bajt tudna magatol elharitani. Tagadhatatlanul az volna a legnagyobb szegyen, ha ezt a segitseget nem tudna megadni sem maganak, sem baratainak, sem a hazane-

c penek. A masodik, I ennel kisebb bajjal szemben mar csokkenne a szegyen, a harmadikkal szemben meg inkabb, s fgy tovabb, sorjaban. Mert minel nagyobb a baj, annal szebb, ha segiteni tudunk rajta, s annal szegyenletesebb, ha nem. Nos, Kalliklesz, Igy all a dolog, vagy maskepp?112

112 Szokratesz itt a Polosszal folytatott beszelgetesenek egy reszet (480 a - 481 b) foglalja ossze (Ijra. Dramaturgiailag az teszi Indokoltta

124

KALLIKLESZ: lgy.

LXV. SZOKRATESZ: jogtalans.igot cselekedni illetve elszenvedni tehat ketfele rossz, es mi azt allftjuk, bogy nagyobb rossz a jogtalan cselekves, kisebb rossz a jogtalan szenvedes, Kerdes, milyen uton-modon segithetnenk magunkon, I hogy mind a ket elonyunk megle- d gyen: ne is kovessunk el, es ne is szenvediunk el jogtalansagot. Hatalom kell hozza vagy akarat? Mas sz6val, pusztan azaltal, hogy nem akarunk [ogtalansagot elszenvedni, mar nem is fogunk, vagy pedig csak ugy kerulhetjuk el, ha hatalmunk van megakadalyozni? KALLlKLESZ: Vilagos dolog. Csak ha hatalmunk van. SZOKRATESZ: Hat a [ogtalan cselekvessel hogy allunk? Eleg-e pusztan nem akami, s mar nem is fogjuk elkovetni? Vagy ehhez I is kell valami hatalom, rruiveszet, e amelynek hianyaban, tehat ha nem tanuljuk meg es nem gyakoroljuk, am it kell, bizony elkovethetunk [ogtalansagot? Nem felelsz, Kalliklesz? Helyesnek tartod-e vagy sem, hogy az intent P6losz meg en abban voltunk kenytelenek megegyezni, hogy akarattal senki sem jogtalankodik, hanem akarata ellenere koveti el az igazsagtalansagot, aki elkovetL113

KALLIKLESZ: Nem mondok ellent, Szokratesz, csak 510

hogy a vegere erhess mar.

SZOKRATESZ: En llgy latom, bizonyos hatalom es rmiveszet ahhoz is kell, hogy ne kovessunk el [ogtalansagot.

KALLIKLESZ: Elfogadom.

SZOKRATESZ: Marmost milyen rmiveszet 6v meg bennunket att6l, hogy ne szenvedjunk el mastol [ogtalansagot, vagy csak a lehetc legkevesebbet? Elmondom a sajat velemenyernet, te pedig gondold at, hogy osztod-e. Szerintem a varos vezetojenek vagy zsarnokanak kell lennunk, vagy a hatalom hfvenek,

ezt a lepeset, hogy "a valodi allamferfi" tevekenysegenek, amely rnajd kesobb (517 a - 518 c) keri.il sz6ba, ez az erkolcsi elve.

113 v. o. 467 c - 468 e.

125

KALLIKLESZ: Lathatod, Szokratesz, milyen buzg6n elis-

/) merern, I ha valarni szepet mondasz. Szerintem most nagyon helyesen szoltal.

LA'VI. SZOKRA TESZ: Akkor folytatom, es gonclold meg, hogy azt is helyesnek talalod-e, Szerintern az a legjobb baratsag, ha a regiekkel s a bolcsekkel elmondhatjuk, hogy hason16 hason16val tarsult. Te mit tartasz errol? KALLIKLESZ: En is azt hiszem.

SZOKRATESZ: Ha marmost egy allamban vad, muveletlen zsarnok uralkodik, s ugyanott egy nala sokkal jobb ember is el, ugye a(,Dsarnok felni fog tole, es sohasem

c lesz szivvel-Ielekkel a baratja?

KALLIKLESZ: fgy van.

SZOKRA TESZ: De nem fog szeretni egy nala sokkal hitvanyabb ferfit sem. Az ilyet megveti es eppen nem fogja keresni a baratsagat.

KALLIKLESZ: Ez is igaz.

SZOKRA TESZ: A zsarnoknak tehat esak egy alkalmas baratja marad, a hason16 jellemCi, aki azt dicseri, azt gyalazza, amit 0, elfogadja, hogy uralkodjanak rajta, s alaveti magat az uralkocl6nak. Az ilyen embernek nagy hatalma lesz a varosban, senki sem fogja buntetlenul bantal-

d mazni. I Nem igy van?

KALLIKLESZ: De igy.

SZOKRATESZ: Ha tehat abban a varosban valamelyik fiatal ember azt fontolgatna magaban: "milyen m6don ernelkedhetnern hatalomra, s vedhetnem meg magam a jogtalansag ellen?", ugy latom, ez volna az utja: mar ifju koratol hozza kellene szoknia, hogy azt szeresse, azt gyiflolje, amit az ura, s torekednie kellene, hogy rninel jobban hasonlitson hozza, Nines igazam?

KALLIKLESZ: De igazacl van.

SZOKRATESZ: Igy aztan ot mar nem ernek igazsagtalan-

e sagok, s amit til annyira emlegettek, nagy hatalma volna a varosban.

KALLIKLESZ: Mindenesetre.

SZ6XRATESZ: De meg volna-e mentve a jogtalan eselekvestol is? A legkevesbe sern, ha egyszer hasonlit a jogtalankodast kedvelo urahoz s nagy kegyben all nala.

126

Inkabb azt gonclolom, ebben a helyzetben a legfobb torekvese az lesz, hogy mine! tobb [ogtalansag elkovetesere legyen kepes es ne kclljen erte bunhodnie. Nemcle? KALLIKLESZ: Igen, fgy van.

SZOKRATESZ: A legnagyobb rossz lesz tehat a resze, 511 mert hatalmaval visszaelve s urat utanozva lelkeben kart szenved es lezullik,

KALLIKLESZ: Fogalmam sines, hova cstirod-csavarod a szavakat, Szokrateszl Vagy nem tudod, hogy aki a zsarnokot utanozza, az, ha akarja, megfoszthatja eletetol es kiforgathatja vagyonabol azt, aki nem utanozza? SZOKRATESZ: Hogyne tudnam, derek Kallikleszern. b Suketnek kellene lennem, ha nem tudnarn, hisz csak az iment mar annyiszor hallottam toled meg P6loszt6l, es szoktam hallani a varos majd minden polgaratol, De te

is hallgass meg engem. Az ilyen, ha akarja, csakugyan megolhet mast, de csak mint gonosz, roSSZ ember a j6t,

a derekat.

KALLIKLESZ: Hisz epp ez a bosszant6!

SZOKRA TESZ: De nem az ertelmes ember szerneben, Mindjart rnegmagyarazorn, Vagy talan teszerinted arra kell torekednunk, hogy minel hosszabbra nyujtsuk eletunket, s megtanuljuk azokat a rmiveszeteket, amelyek veszely idejen kimentenek a bajb6l? Mint ahogy nekem c a szonoklas gyakorlatat ajanlottad, mondvan, hogy vedel met nyujthat a torvenyszek elott,

KALLIKLESZ: Zeuszra, helyes tanacsot adtam.

LXVII. SZOKRATESZ: Ej, baratom, te talan meg az uszas mesterseget is nagy becsben tartod?

KALLlKLESZ: Azt azert nem!

SZOKRATESZ: Pedig halaltol ment meg ez is, ha olyan helyzetbe jutunk, amelyben eppen ra van szuksegunk. De ha lekicsinyled, I mondok neked nagyobbat, a hajo- d kormanyzast, amely nemcsak lelkunket menti meg a legnagyobb veszelyektol, hanem a testunket es a vagyonunkat is, akarcsak a szonoklas. S emellett igen egyszerCi, szereny milveszet. Nem kerkedik, nem tesz ugy, mintha sosem latott dolgokat mCivelne. Ugyanazt teszi, mint a torvenyszeki szonoklas, s mindossze ket oboloszt

127

ker, ha Aigintibol epsegben hazaszalljt. Ha pedig Egyip-

e tomb6l vagy a Pontosz mellol szallit ide, I e nagy joteternenyert, hogy magunkat, gyermekeinket, vagyonunkat, asszonyainkat serretlenul revbe szallitja, sokat mondok, ha ket drachrnat kovetel. A korrnanyos, aki rrulveszetevel mindezt vegrehajtotta, megerkezes utan szerenyen jarkal fel-ala a parton, a baj6ja mellett. Mert nyilvan ki tudja szarnitani, mennyire bizonyta1an, hogy utitarsal kozul kinek hasznalt es kinek okozott kart midon

,

az elmerulestol megmentette. Pontosan tudja ugyanis,

512 (]ogy sern testben, sem lelekben nem tette jobba 6ket, mint amilyenek beszallaskor voltak. Kiszarnitja, hogy ha a sulyos, gyogyithatatlan bajban szenvedo nem meruit el, ezzel 6neki nemigen hasznalt, ez az ember inkabb szerencsetlenul jart, hogy nem halt meg. Vajon akkor annak, akinek a testenel becsesebbet, a lelket sujtja sok, gy6gyfthatatlan baj, annak talan erdernes elnie, annak talan hasznal, ha a tengerbol, a torveny kezebol vagy mas egyeb bajbol kimentik? Nem, nem, a kormanyos j61

b tudja, I hogy a rossz ember szarnara nem jobb az, ha e1, mert szuksegkeppen csakis rossz eletet elhet,

LXVIII. Hat ezert nem szokott buszkelkedni a kormanyos, akkor sem, ha megmenti az eletunket, De nem buszkelkedik, baratom, a hadigepesz sem, aki pedig neha nagyobb szolgalatot tehet nemhogy a kormanyosrial, de a hadvezernel es mindenki rnasnal is his zen

,

vannak esetek, amikor egesz varosokat ment meg. Vajon azonos mercevel mered-e azert a torvenyszeki szo-

e nokkal? I Pedig ha ugy beszelne, mint ti szoktatok, s magaszta1ni kezdene a maga rmiveszetet, bizony, KallikIesz baratom, 0 is elonthetne benneteket a sz6 arjaval, s buzdithatna, hogy legyetek gepeszek, mert annal kulonb foglalkozas nincsen. Ki nem fogyna az erveibol! Es te megis megveted ot is, a muveszetet is, sertegetesbol neve zed ot gepesznek, es sem a fiahoz nem adnad a leanyodat, sem az over el nem jegyezned a te fiaddal. Pedig azokat az okokat tekintve, ameIyek alapjan a magad muveszetet magasztaIod, milyen jogon gyalazhatod a

d gepeszet I es a tobbiet? Tudom, azt rnondanad, hogy te

128

kivalobb vagy es kivalobb csalad sarja. De ha a kivalo-

sag nem az, amit en tartok annak, hanern inkabb abban

all az ereny, hogy valaki sajat rnagat es vagyonat - akarmilyen emberr61 van is sz6 - megmentse: nos;. ak-

kor megvetesed a gepesszel, az orvossal es a tobbi muveszet kepviselojevel szemben nevetsegesse valik, hi-

szen ezeknek is ugyanaz a celja: a mentes. Vigyazz csak, baratom, hatha a nemeslelkuseg es a [osag nem abban

all, hogy masokat es sajat magunkat megvedunk a baj-

t61. Az igazi ferfinak valoszimileg nem azza1 kell torod-

nie, hogy minel tovabb eljen, I nem kell gorcsosen ra- e gaszkodnia az elethez, inkabb ezt az egeszet az istenek-

re bizza, es elhiszi az asszonyoknak, hogy a vegzete napjat senki sem kerulheti el. Ehelyett inkabb azza1 fog torodni, hogyan elje Ie 1egjobban a neki kiszabott id6t. Vajon ugy, ha mine! hasonlobba 1esz a fennallo hatalomhoz, amely alatt el? Mert akkor neked is minel ha- 513 sonlobba kell valnod az atheni nephez, ha kozkedveltsegre s nagy hatalomra akarsz szert tenni a nyilvanos eletben. Gondold meg, bogy jo-e ez neked es nekem, nehogy ugy jarjunk, mint a holdat igez6 thesszaliai aszszonyok, hogy mi is csak a szamunkra legdragabbnak

az elvesztesevel juthassunk hatalomhoz a nyilvanos eletben.U't Am ha azt hiszed, hogy megtanithat barki emberfia olyan muveszetre, amely altal I nagy hatalom- b hoz jutsz a varosban, s kozben megis megmaradhatsz joban-rosszban masnak, mint az atheniak - velemenyem szerint tevedesben elsz, Kalliklesz. Mert nem eleg utanozni 6ket, termeszettol hason16nak kell lenned hozzajuk, ha igazi baratsagot akarsz akar az atheni demossza1, akar ezze1 a Purilampesz Dernoszaval. S csak

aki megteremti benned ezt a hasonlosagot, csak az fog teged olyan politikussa es szonokka kepezni, amilyen te akarsz lenni. I Mert az embereknek csak a szajuk ize e szerinti beszed tetszik, a masfelet nagyon zokon veszik.

114 Boszorkany hireben alltak, varazserejiikert szernuk vilagaval vagy gyermekuk elvesztesevel fjzettek.

129

Persze lehet, hogy te maskepp latod, szivem Kalliklesze. Van valarni ellenvetesed?

LXIX. KALLIKLESZ: Nern tuclom, hogy van ez, Szokratesz, cle ugy erzern, igazacl van. Csakhogy ugy vagyok velecl, mint a legtobb hallgat6cl: nemigen tuclok hinni nekecl.

SZOKRA TESZ: Mert ellenem clolgozik a dernosz szeretete, Kalliklesz, amely a lelkeclben feszkel, De talan rnegis

d sikerulni fog meggyoznom teged, I ha tobbszor is alaposan rneghanyjuk-vetjuk a clolgot. Emlekezz csak, ket m6dszert ernlitettunk a test es a lelek gondozasara, Az egyik a gyonyort tartja szem e16tt, a masik a j6t, ez utobbi nem keclveskeclik, hanem harcias.U> lgy mondtuk?

KALLIKLESZ: Igy.

SZOKRATESZ: Az, arnelyiknek a gyonyor a fontos, kozonseges c1olog es nem egyeb puszta hizelgesnel, ugye? KALLIKLESZ: Ha akarocl, ezt is elfogaclom. SZOKRATESZ: A masik ellenben arra torekszik, hogy apoltja, akar a testr6l van szo, akar a lelekrol, a lehet6 legjobb legyen.

KALLIKLESZ: Igy van.

SZOKRATESZ: Ugye a varosnak es polgarainak ugyeben is eppen azon kell iparkoclnunk, hogy gondozasukkal a lehet6 legjobba tegyuk magukat a polgarokatr Hiszen az

514 el6bb mar lattuk, hogy enelkul mas jotetemeny sem fog hasznalnl.U'' Mert hat mit er a vagyon, a meltosag, a hatalom annak, aki nem joerzestl, nem becsuletesr Hat nem? KALLIKLESZ: Elfogaclom, ha nekecl Igy j6.

SZOKRA TESZ: Ha most elhataroznank, hogy kivesszuk a reszunket az allam ugyeiben es epftesi vallalkozasokra buzditanank egyrnast, moncljuk varosfalak, kikotok, templomok nagyszabasu megepftesere, nem kellene-e

b magunkba szallnunk es I eloszor is megvizsgalnunk, vajon ertjuk-e az epites mtiveszetet vagy sem, es hogy ki

115 V. o, 463 e - 466 a. 116 V. O. 504 d.

130

volt ebben a tanitomesterunk. lgy kellene tennunk vagy sem?

KALLIKLESZ: Nyilvan.

SZOKRATESZ: Masodszor annak kellene utana [arnunk, vajon maganember szarnara epitettunk-e mar yalaha hazat, akar baratunknak,akar sajat magunknak, es ha igen, szep lett-e a haz vagy csunya. S ha ugy talaljuk, hogy ugyes es hires mestereink voltak, I es vezetesuk c alatt mar sok szep epuletet erneltunk, s6t az6ta is, hogy elszakacltunk toluk, tehat ha ez a helyzet, akkor egeszen esszeni, hogy nyilvanos epjtkezesbe fogunk. Ha azonban sem mestert nem tuclunk felmutatni, sem epuletet, vagy csak olyat, ami rosszul sikerult, akkor tiszta esztelenseg volna kozvallalkozasokba fogni es egymast ilyes-

mire buzditani, I Igazam van?117 d

KALLIKLESZ: Igazad.

LXX. SZOKRATESZ: S Igy volna ez minden masban is. Ha kozorvoskent probalnank elhelyezkedni, es arra biztatnank egymast, hogy [elentkezzunk es hivatkozzunk a szakertelmunkre, nem vizsgalnank-e meg akkor

is egymast, en teged, te engem? Nezzuk csak, az istenekre, hogy is szolgal maganak Szokratesznak az egeszsege? Meg aztan kigyogyitott-e mar mast a betegsegebol

ez a Szokratesz, akar szabacl embert, akar rabszolgatr S en is eppigy puhatoloznek tenalad. Ha marmost azt talalnank, hogy eddig meg senki sem lett I egeszsegesse e altalunk, sem iclegen, sem varosunkbeli, sem ferfi, sem n6, Zeuszra, igazan nevetseges volna, ha akkora orultsegre veternednenk, hogy meg miel6tt szukebb korben probalkoztunk volna, hol eredmenytelenul, hoI sikeresen, s alaposan begyakoroItuk volna a mestersegunket, ahhoz az emberhez hasonl6an, aki a kozmondas szerint azonnal a nagy oblos edenyen kezdi tanulmanyozni a fazekassagot, mi is azonnal nyilvanos orvoskodasba kezdenenk, es masokat is erre buzditanank. Ugye ez szerinted is 6rtiltseg volna?

KALLIKLESZ: Igen.

117 V. o, Lakbesz 185 a - 187 b.

131

515 SZOKRATESZ: Nos bat, ferfiak legkivalobbika, miutan immaron te is a kozugyekbe avatkozol, es engem is erre buzdfranal es rosszallod, hogy nem teszem, ne vizsgaljuk-e meg kolcsonosen egyrnast. nezzuk csak, volt-e mar olyan, hogy Kalliklesz jobba tett egy polgart? Van-e olyan idegen vagy varosbeli, szolga vagy szabad, aki azel6tt gonosz, igazsagtalan, zabolatlan, esztelen volt, Kalliklesz reven azonban derek es j6 ember lett bel6le?

b Mit felelnel, Kalliklesz, ha valaki fgy puhatol6zna? MeIyik embert tudnad megnevezni, aki megjavult a tarsasagodban> Ne szegyelld, mondd csak el, ha mtlveltel ilyesmit meg maganernber korodban, miel6tt a kozugyekre adtad volna a fejed.

KALLIKLESZ: Kotekedsz velem, Szokratesz.

LXXI. SZOKRA TESZ: Pedig nem kotekedesbol kerdeztelek, tenyleg szeretnern tudni, hogyan kepzeled az atheni koztigyekben val6 reszvetelt, es hogy nyilvanos tevekenysegedben mas celt tuzol-e magad ele mint azt

c hogy minel jobb polgarok legyunk. Hiszen, 'amint ez~ mar miketten annyiszor elfogadtuk, ebben all az alIamferfi feladata. Elfogadtuk vagy sem? Nem valaszolsz? Majd en valaszolok helyetted. Igen, elfogadtuk. Ha tehat varosanak ezt kell hogy nyujtsa a derek ferfi, akkor most idezd fel, amiket azokrol a bizonyos allamferfiakrol mondtal, es valaszolj nekem, vajon meg mindig jeles

d allarnferfiunak tartod-e I Perikleszt, Kimont, Miltiadeszt es Themisztokleszrs

KALLIKLESZ: Annak.

SZOKRATESZ: Ha jeles allamferfiak voltak, akkor nyilvan mindegyiktik jobba tette polgartarsait, mint amilyenek azel6tt voltak. Megtortent ez vagy sem? KALLIKLESZ: Meg.

SZOKRATESZ: Amikor tehat Periklesz eloszor sz6lt a nephez, rosszabbak voltak a polgarok, mint amikor az utols6 beszedet tartotta?

KALLIKLESZ: Lehetseges.

SZOKRATESZ: Nemcsak lehetseges, draga baratom, hanem az elozmenyek utan egyenesen szuksegszeni, ha csakugyan derek allamferfl volt Periklesz.

132

KALLIKLESZ: De rniert mondod ezt?

SZOKRA TESZ: Csak ugy mondom. Es most erre is valaszolj: mit tart a kozvelerneny, jobba tette-e Periklesz gondoskodasa az atheniakat vagy ellenkez6leg, elrontotta 6ket? Azt hallom, hogy lustabbak, gyavabbak, fecsegobbek, kapzsibbak, amiota Periklesz a kozhivatalokban bevezette a fizetest.

KALLIKLESZ: Azoktol hallottad, Szokratesz, akik zuzott fullel jarnak.118

SZOKRATESZ: De azt mar nem hallomasbol, hanem pontosan tudom, s tudod te is, hogy Periklesz eleinte j6 hirben allt, s az atheniak, amikor meg rosszabbak voltak, semmi szegyenletes buntetest nem szabtak ki d. Amikor azonban vezetese alatt derek es j6 polgarok val-

tak beloluk, I akkor, az elete vege fele lop assai vadol- 516

_ tak, s kevesen mult, hogy halalra nem iteltek; nyilvan, mert rossz polgarnak tartottak, 119

LXXII. KALLIKLESZ: Talan csak nem volt ezert rossz allamferfi Periklesz?

SZOKRATESZ: Az az oszverhajcsarvcsikos vagy beres, aki az azel6tt szelid allatokat annyira elvaditja, hogy dofnek, rugnak, harapnak, holott korabban nem volt ilyen szokasuk - az ilyen ugye rossznak szamitana? Vagy szerinted nem rossz gondviseI6je barmilyen allatnak az olyan, I aki szeliden kapja keze ala s aztan vadabba te- b szi 6ket? Szerinted rossz vagy nem?120

KALLIKLESZ: Igent mondok, de csak a kedvedert.

SZOKRA TESZ: Felelj hat a kedvernert meg erre is: az e16lenyek soraba tartozik az allatokon kivul az ember is, vagynem?

118 A zuzott ful az okolvivds kovetkezmenye, Kalliklesz az ifju atheni oligarchakra celoz, akik sparta! szokas szerint gyakoroltak az okolvlvast.

119 Perikleszt ut6bb folmentettek a vad a161. Szokratesz sem gondolja, hogy Periklesz vaI6ban vetkes volt, hiszen ha igy lett voIna, akkor az

eIJene folhozott vad eppen azt bizonyitana, hogy az atheniak Periklesz:;_ alatt jobb polgarok lettek.

120 Szokratesz masutt (peldaul Xenoph6n: Mem. 1, 2, 32 - 37) is idezett analogiaja szerint az allarnferfi szerepe a nya], a csorda, a menes gondozojaehoz hasonlatos,

133

KALLIKLESZ: Oda hat,

SZ6KRA TESZ: S ernbereknek volt gondvisel6je Periklesz?

KALLIKLESZ: Azoknak.

SZOKRATESZ: Nos, nem kellett volna-e elobbi megallapodasunk ertelmeben igazsagtalanokbol igazsagosab-

c bakka valniuk, ha egyszer Periklesz, I ez a jeles allamferfiu viselte gondjukat?

KALLIKLESZ: De igen.

SZOKRATESZ: Az igazsagos pedig szelid, ahogy Homerosz mondja.l-! Hat szerinted? Nem Igy van? KALLIKLESZ: De Igy,

SZOKRATESZ: Periklesz ellenben vadabba tette, mint amilyenekakkor voltak, amikor atvette oket, espedig eppen sajat maga ellen vaditotta oket, ami a legkevesbe volt a szandekaban.

KALLIKLESZ: Akarod, hogy igazat adjak neked? SZOKRATESZ: Csak akkor, ha ugy gondolod, hogy igazat mondok.

KALLIKLESZ: Legyen hat igazad!

SZOKRA TESZ: De ha vadabba tette oket, akkor egyben igazsagtalanabba, rosszabba is?

d KALLIKLESZ: Persze.

SZ6KRATESZ: Ezeknek a rneggondolasoknak az alapjan Periklesz nem volt jeles allarnferfiu.

KALLIKLESZ: Legalabbis szerinted.

SZOKRA TESZ: Bizony teszerinted sem, ha 6szintek voltak a valaszaid, De folytassuk Kim6nnal. Nern tavolitottak-e el cserepszavazassal a gondjai ala vett polgarok, hogy tiz evig meg a hangjit se halljak? S nem ugyanezt tettek-e Thernisztoklesszal, s raadasul meg szarmiztek is? Miltiadeszrol, a marath6ni gyozresrol megszavaz-

e tak, hogy I sziklaOregbe kell vetni, soda is jutott volna, ha nem lep kozbe a prutanisz, Ha ezek a ferfiak olyan jelesek lettek volna, amint te mondod, mindez soha nem tortenik meg veluk. Talan a j6 kocsis nem inkabb

121 Plat6n valoszfrulleg erre a fordulatra celoz: .Dolyfosek-e, vadak-e, torvennyel mit se tor6d6k,l vagy vendegszeretok, s elmejuk fell az istent" (Od. VI 120 - 121, IX 175 - 176, XIII 201 - 202).

134

kezdetben esik le a kocsir61, hanem akkor, amikor a 10- vakat mar j61 betanitotta, es maga is j61 fogja a gyeplot? Nem, nem, bizony nem igy szokott lenni sem a kocsizasnal, sem masutt, Vagy szerinted igen?

KALLIKLESZ: Szerintem nem.

SZ6KRATESZ: Akkor, ugy latom, igaz az elobbi all ita-

som is, hogy nem tudunk olyan emberr61 a varosunk- 517 ban, aki jeles allamferfi lett volna, Azt te is elfogadod, hogy rna nincsenek ilyenek, de azt allftottad, hogy regebben igenis voltak, es peldakent idezted az ernlitett ferfiakat. Kiderult azonba,1; hogy ezek is olyanok vol-

tak, akar a maiak, es Igy, amikor szonokkent szerepel-

tek, nem az igazi szonoklast mtiveltek - kulonben nem buktak volna meg -, de nem eltek a hizelgo szonoklas-

sal sem.

LXXIII. KALLIKLESZ: Ugyanakkor nehez elkepzelni, hogy a mai politikusaink k6z01 barki is olyan tetteket

hajtson vegre, I mint azok a regiek. b

SZOKRATESZ: Hiszen, kedves baratorn, nem is ocsarlorn en a regieket abban, ahogyan az allam szolgai voltak, sot azt hiszem, a maiaknal sokkal tobbet buzgolkodtak, es ugyesebben meg tudtak szerezni azt, amire a nep vagyakozott, Amde a nep vagyainak ok sem adtak mas iranyt, nem korlatoztak 6ket, s a rabeszelest es a kenyszert ok sem arra hasznaltak, I hogy a polgarokat c jobba tegyek. Marpedig egyedul ez volna a j6 politikus kotelessege. Abban is egyetertek veled, hogy falak erneleseben, haj6k, hajogyarak epiteseben s tobb mas ilyen dologban messze tulszarnyaltak a maiakat. De egy kicsit nevetseges, ahogyan vitatkozunk. Ami6ta elkezdtuk a beszelgetest, egyfolytaban egyetlen pont korul forgunk, mikozben egyikunk sem erti, hogy a masik mit is mond. Mindenesetre szerintem te mar tobb izben megertetted

es elfogadtad, I hogy a testtel is es a lelekkel is ketfele d m6don lehet foglalkozni. Az egyik m6dszer a kiszolgalas, ennek reven, ha ehezik a testunk, etellel, ha szomjazik, itallal kinaljuk, ha pedig fazik, ruhat, takar6t, labbelit vagy egyebet adunk neki, amit eppen kivan. Szandekosan hozakodom ela megint ugyanezekkel a pel-

135

dakkal, azert, hogy konnyebben megerts. Egysz6val,

e mindezt a szat6cs, a nagykereskedo nyujtja nekunk, tovabba a kezmilvesek, a szakacs, a pek, a takacs, a timar, a cipesz. Igazan nem csoda, hogy ha egyszer ezt teszik, kozben maguk is azt gondoljak, es masok is azt gondoljik roluk, hogy tulajdonkeppen ok a test gondviseloL Azt gondoljik, mert nem tudjak, hogy ezeken a mestersegeken kivul ott van a testgyakorlas es az orvostudornany, ezek viselik igazan gondjat a testnek, es hogy ugy van rendjen, hogy ez a ketto rendelkezzek a tobbi

518 folott, es alkalmazza azok keszitmenyeit, mert csak ez a ketto tudja, hogy mi j6 es mi .rossz a test szernpontjabol, akar etelrol, akar italr61 van sz6, mig a tobbi mesterseg ezt nem tudja. Ezert joggal uraa tobbi mestersegnek a test apolasaban a testgyakorlas ee az orvostan, a tobbiek pedig csak alarendeltek, segitok, szolgak.122 fgy van ez a lelek koreben is, es amikor errol beszelek, olykor mintha ertened is, es amikor elfogadod, mintha tudnad, hogy mibe egyeztel bele. De a kovetkezo pillanatban mar azt

b hajtogatod, I hogy voltakkivalo es jeles polgarai varosunknak. S amikor megkerdem, hogy kicsodak, olyasfele embereket sorolsz fel a politikai .eletbol, mintha a testgyakorlassal kapcsolatban kerdeznelek, hogy kik voltak vagy kik meg most is a test alkalmas gondozoi, es te nagy garral igy valaszolnal: "Theari6n, a kenyersuto, Mithaikosz, aki sziciliai szakacskonyvet Irt es Szarambosz, a kocsmaros, ezek a test legkivalobb gondoz6i, mert jobbat nem kaphatunk sehol, mint naluk, az

c egyiknel kenyeret, I a masiknal cserneget, a harmadiknal bort."

LXXIV. Talan meg meg is haragudnal, ha erre azt mondanarn: Ember, azt sem tudod, mi az a testgyakorlasl Csupa szolgat ernlitesz, akik vagyaink kielegitesen faradoznak, es nem tudjak, hogy mi a szep es mi a j6 a dolgokban, hanem csak megtomik es felpuffasztjak mas emberek testet, es meg dicseretet is kapnak erte, aztan

meg lesorvasztjak roluk meg az egeszseges hust is. Az aldozataik viszont I tudatlansagukban nem az ilyen d vendeglatokat okoljak a betegsegeikert es ep husuk fonnyadasaert, hanem azokat, akik veletlenul epp a kezuk ugyebe esnek es tanacsokat adnak nekik akkor, amikor gyomruk egeszsegtelen tultomese egyszer csak meghozza a bajt - sz6val ilyenkor ezeket a tanacsadokat okoljak, ocsaroljak, s ha tehetik, meg artanak is nekik,

az elobbieket viszont, akik a bajt okoztak, csak dicserik. Eppen fgy cselekszel te is, Kalliklesz. Azo~~)f a ferfiakat e dicsered, akik mindent feltalaltak az atheniaknak, am it csak ezek kivantak, s torkig jollakattak oket. Azt rnond[ak roluk, hogy naggya tettek a varost, de akik mondjak, nem veszik eszre, hogy ez a novekves csak puffedes,

mert e regibb politikusok a j6zan mertekkel es az iga- 519 zsagossaggal mit sem torodve csak kikotokkel, hajogyarakkal, falakkal, varnokkal es mas ilyen haszontalansagokkal toltottek meg a varost. S ha majd bekovetkezik

a gyongules rohama, az eppen keznel leva tanacsad6kat fogjak okolni, a bajok val6di szerzoit pedig, Themisztokleszt, Kimont, Perikleszt csak dicserni. Meg majd teged is elorantanak - vigyazzl -, s baratornat, Alkibiadeszt, ha ujabb szerzemerryeiken kivul majd meg a regebbi birtokukat is I elvesztik, holott nem ti vagytok a b bajok okozoi, legfoljebb csak reszben. Ugyanakkor egy kulonos jelensegre figyeltem fol, es ugy hallom, mar korabban is lehetett tapasztalni. Azt veszem eszre, hogy ha

egy politikus rnegserti a jogot, es a varos ennek megfeleloen banik vele, a politikus kike1 magabol, jajveszekel

a szornyu banasmod miatt, s azt hajtogatja, hogy 0 mennyi j6t tett a varossal, es az most ime igazsagtalanul megoli. Ez az egesz, ugy ahogy van, hazugsag. Allarni eloljarot I soha nem olhet meg igazsagtalanul az az al- c lam, amelynek az den alit. A mondvacsinalt politikusokkal is alighanem ugy vagyunk, mint a szofistakkal.

A szofistak is, akik kulocben boles emberek, ugyanazt

az erthetetlen dolgot rmlvelik: egy lelegzettel az ereny tanitoinak mondjak magukat, es kozben azzal vadoljak tanitvanyaikat, hogy azok igazsagtalanul jamak el veluk

122 A mestersegeknek es keszsegeknek ez az osztalyozasa nernileg kulonbozik a korabban (463 e 5 - 466 a 3) laton felosztastol. ott val6di es latszclagos, itt pedig fole- es alarendelt rnestersegekrol esik sz6.

136

137

cI szernben, I amikor megtagadjak tollik a bert, s nem fizetnek j6val a joert, Milyen ertelmetlen vadl A tanitvany, akibol a tanfto j6 es igazsagszereto embert faragott, hiszen kivette belole az igazsagtalansagot es beleoltotta az igazsagossagot - nos ez a tanitvany hogyan kovethet el igazsagtalansagot, ha egyszer mar nines benne igazsagtalansag?123 Nem keptelenseg ez, baratom? Ej, Kalliklesz, ugy beszeltern, mint egy verbeli nepszonok, De te vagy az oka. Miert nem voltal hajlancl6 valaszolgatni? LXXV. KALLIKLESZ: Hat te csak ugy tuclsz beszelni, ha van valaki, aki fe!e!get a kerdeseidre?

e SZOKRATESZ: Ugy latszik, Minclenesetre most, hogy megtagadtacl a valaszokat, ugyanesak elnyujtottarn a sz6t. De baratorn, a baratsag istenere, mondd meg nekern: te nern tartod erthetetlennek, ha valaki azt allitja, hogy egy masvalakibol j6 ernbert faragott, es eppen ezt az illetot, akibol 0 csinalt j6 embert, es aki tenyleg j6, most azzal vadolja, hogy rossz?

KALLIKLESZ: De, erthetetlennek tartom.

SZOKRATESZ: S nem eppen Igy beszelnek azok, akik azt hirdetik magukr6!, hogy megtanitanak az erenyre?

520 KALLIKLESZ: De fgy. Csakhogy kar sz6t vesztegetni ezekre a senkikre.

SZOKRATESZ: Hat azokhoz mit sz6lsz akik azt hirdetik hogy az allarn elen allva egesz ereji.i:kel azon voltak: hogy a Ieheto legjobb allam valjek belole, s az elso adand6 alkalommal megis azza! vadoljak, hogy velejeig romlott? HoI itt a kulonbseg> Egy huron pendul, baratom, a szofista meg a szonok, vagy legalabbis nagyon kozel allnak egyrnashoz, amint P6losznak mar mond-

b tam.124 De mert te ezt nem tudod, I az egyiket, a sz6- noklast, valami gyonyonl .szep dolognak tartod, a mas ikat e11enben megveted. Pedig valojaban a szofisztika eppen annyival szebb a szonoklasnal, amennyivel a torvenyhozas szebb, mint a biraskodas, a testgyakorlas, mint az orvostan. En a magam reszerol azt hittem, hogy

123 V. o. 456 C - 457 C; 460 C - 461 b. 124 463 e - 466 a.

138

eppen a nepszonoknak es a szofistanak, egyedul nekik nines joguk azza! vadolni a novendekuket, hogy az roszszul viselkedik veluk. Nem vadoljak-e igy egyszersmincl onrnagukat is, hogy eppenseggel semmit sem hasznaltak annak, akinek pedig allitolag a hasznara voltak? Nines igazam?

KALLIKLESZ: De igazad van. c

SZOKRA rtSZ: S ha igazam van, egyedul ezek tehetik meg, hogy jotetemenyeiket ellenszolgaltatas nelkul ajanljak fel. Mert ha valaki .masfele j6ban reszesul, peldaul tornamestere segitsegevel j6 fut6 lesz, eppenseggel elofordulhat, hogy megtagadja a koszonetet, ha mestere megbizik benne, s nem kot vele szerzodest, amelynek ertelmeben mihelyt megtanitotta ot a gyorsasagra, I mar d kapja is a penzt, Mert nem a !omha mozgas, hanem az igazsagtalansag altal kovetnek el igazsagtalansagot az emberek. Vagy nem?

KALLIKLESZ: De igen.

SZOKRATESZ: De ha valaki eppen ezt az igazsagtalansagot tudja kiirtani, annak nemkell att6l tartania, hogy esetleg igazsagtalansag eri. 6 lesz az egyetlen, aki teljes biztonsaggal elolegezheti jotetemenyeit, ha tenyleg igaz az, hogy erenyesse tuclja tenni az embereket. Nines igazam?

KALLIKLESZ: De igazad van. e

LXXVI. SZOKRA TESZ: Eppen ezert szerintem egy csoppet sem szegyen, ha valaki mas dolgokban, peldaul az epiteszetben es egyeb rmiveszetekben adott tanacsaiert penzt fogad el.

KALLIKLESZ: En is ugy latorn.

SZOKRA rtSZ: De azt mondani, hogy amig nem kapunk penzt, addig nem adunk tanacsot abban a kerdesben, hogy hogyan valjek a lehet6 legjobba az ember, s hogyan kormanyozza leghelyesebben csaladjat, varosat, ezt mar gyalazatos dolognak tartjuk. Vagy nem?

KALLIKLESZ: De annak. 521

SZOKRATESZ: Az ok vilagos. Minden joteterneny kozt csak ez ut6bbi osztonzi a benne reszesulot, hogy j6val

139

viszonozza a j6t. Ha tehat ezt a jotevot j6 eri, ez j6 jel, mint ahogy az ellenkezoje rossz. Nem igy all a doIog? KALLIKLESZ: De igy.

SZOKRATESZ: Akkor most mondd meg, mit szeretnel, hogyan torodjern a varosunkkal? Inkabb harcoljak meg az atheniakkal, mint valami orvos, annak erdekeben, hogy a leheto legjobba tegyem oket? Vagy inkabb s2OIgaljarn ki oket, es udvaroljak nekik? Igazat beszelj am, Kalliklesz! Amilyen oszinte volta I velem az elejen, olyan legy most is. Csak azt mondd, amit vaI6ban gondoIsz. Ez fgy helyes. Valaszol] hat batranl

KALLIKLESZ: Valaszolok. Szolgald ki oket.

b SZOKRATESZ: Tehat hizelegjek. Ugye, erre biztatsz, nemes baratorn?

KALLIKLESZ: Hat igen, ha mar ragaszkodsz hozza, hogy neven nevezd, Szokratesz. Mert ha nem hizelegsz ... SZOKRA TESZ: Inkabb ne ismeteld el megint, amit mar annyiszor elmondtal, hogy akkor barki megolhet tetszese szerint, mert akkor en is elmondom, hogy igen, de engem, a j6 embert a gonosz ember. Azzal se hozakodj elo, hogy akkor elrabolhatjak a vagyonomat, mert erre azzal felelek, hogy nem fogjik hasznat latni, hanem aki

c jogtalanul elrabolta, I jogtalanul is fogja hasznalni, ha pedig jogtalanul, az csunya dolog, s ha csunya, akkor

rossz.

LXXVII. KALLIKLESZ: Ugy latorn, Szokratesz, nagyon bizol benne, hogy semmi ilyesmi nem eshet meg veled. Mintha val ami felreeso helyen laknal, s az elso jottment, persze rendivul gonosz es hitvany ember, nem hurcolhatna torvenyszek ele.

SZOKRATESZ: Ostoba volnek val6ban, Kalliklesz, ha azt hinnern, hogy Athenban ne eshetne meg barmi barkivel. De j6l tudom azt is, ha meg kellene jelennem a torveny-

d szek elott, es valami I olyan veszely fenyegetne, amilyenrol beszelsz, az biztos, hogy aki odahurcolt, csak valami gonosz ember lehetne. J6 ember ugyanis nem vadol be artatlant. Meg azon sem csodalkoznek, ha halalra itelnenek. Akarod tudni, hogy miert szarnitok ilyesmire?

140

KALLIKLESZ: Kivancsi vagyok.

SZOKRA TESZ: Szerintem rajtarn kivul csak kevesen, de lehet, hogy egyedul csak en vagyokaz, aki ma Athen-

ban az igazi politikai muveszetet kepviselern, es a gyakoriatban is alkalmazom.P> S mivel sohasem masok kegyeit keresem, amikor beszelek, hanem a Iegjobbat tartom szem elott, nem pedig a kellemeset, I s mivel e azokra a kedveskedesekre, amelyeket te ajanlgarsz, nem vagyok hajlando, igy hat a torvenyszek elott nemigen

lesz mondaniva16m. Ram is illik az, amit Polosznak mondtaiA: el fognak itelni, mint a gyermekek a szakacs vadjara az orvost. Ugyan mivel vedje rnagat ilyen birak

elott az ilyen ember, ha Igy vadolja valaki: "Gyermekek,

sok rosszat tett ez az ember nektek is, es a fiatalernbere-

ket is megrontja azzal, hogy vag es eget, tovabba tehetetlenseget okoz azzal, hogy lefogyaszt es fojtogat, to- 522 vabba keseni orvosaggal itat, eheztet, szomjaztat - en viszont csupa nyalanksaggal j61 tartalak benneteket."

Mit mondjon ilyenkor a csavaba kerult orvos? Az igazat? "Gyermekek! Csakis az egeszsegetek erdekeben tettem

igy!'' Bezzeg nagy zajt csapnanak erre a beszedre az ilyen birak, vagy nem?126

KALLIKLESZ: Talan.

SZOKRATESZ: Alighanem. Tehat szerinted is teljes ta-

nacstalansagban volna, hogy I mit is mondjon? b

KALLIKLESZ: Igen.

LXXVIII. SZOKRATESZ: A torvenyszek elott, tudom, en is fgy jarnek, Nem hivatkozhatnek a birak elott arra, hogy mennyi oro mot is szereztem nektek, amit ok a maguk reszerol joteternenynek es haszonnak tekintenek, en viszont nem szeretnek a helyebe lenni sem azoknak, akik okoztak, sem azoknak, akik elvezik

125 Ez elJentmond Szokratesz korabbi allitasanak: "En nem vagyok politikus, kedves P6losz" (473 e). Dodds amellett ervel, hogy a tortenelmi Szokratesz val6ban nem tartotta politikusnak rnagat, am Plat6n a mestere alakjiban es tanltasaban egy (Ij politikai eszmeny alapjait fedezte fol, amely azonban Athenban nem volt megval6sfthat6.

l26 A szoveg parodisztikus formaban el6revetfti azokat a vadakat, amelyek Szokratesz perenek szolgalnak alapjaul,

141

ezeket az orornoket. Ha pedig azzal vadolna valaki, hogy elrontom a fiatalembereket, mert ketsegeket ebresztek bennuk, vagy hogy rnegbantom az id6sebbeket, amikor negyszernkozt vagy nyilvanosan keseni dolgokat hanyok a szernukre, nem allhatnek el6 sem az iga-

c zsaggal, hogy "jogosan I szolok es jogosan cselekszem, bfrak" - hogy a ti kifejezeseteket hasznaljarn, sem mas egyebbel, Kenytelen leszek tehat elviselni, am it ram mer a sors.

KALLIKLESZ: Es azt hiszed, Szokratesz, szep dolog az, ha az ember ilyen helyzetbe jut es nem tud segiteni rnagan?

SZ6KRATESZ: Csak meglegyen bennunk az, Kalliklesz, aminek szukseget tobbszor is elisrnerted, csak megle-

d gyen bennunk segitsegul az a tudat, hogy sem I ember, sem isten ellen sem szoval, sem tettel semmi igazsagtalansagot el nem kovettunk, Hiszen mar tobbszor is megallapodtunk abban, hogy ennel hathat6sabb segitseg nem letezik. Ha valaki megis rarnbizonyftana, hogy ezt a segftseget en nem tudom biztositani magamnak vagy masnak, nagyon szegyellnern magam, akar nagy torneg el6tt, akar keyes ember el6tt, akar egyetlen ember el6tt derulne ki, es nagyon fajna, ha ez a tehetetlensegem okozna a halalornat. De ha azert kellene meghalnom, mert nem ertek a hizelg6 szonoklashoz, biztos vagyok benne, es magad is tapasztalhatnad, hogy konnye-

eden elviselnern I a halalbuntetest. Mert pusztan a halalt61 nem retteg senki, Iegfoljebb a tudatlanok es a gyayak. Felni attol felunk, hath a elkovettunk valami igazsagtalansagot, mert a legf6bb rossz az, ha a Ielek igazsagtalan cselekedetek alatt gornyedve szall Ie az Alvilagba. Ha akarod, elmeselek erre egy tortenetet. KALLIKLESZ: Ha mar ugyis vegigmondtad az osszes rnondokadat, mondd el ezt is.

523 LXXIX. SZ6KRATESZ: Hallgasd hat meg - valahogy igy szoktak kezdeni - ezt a szep tortenetet, Te valoszfrnlleg rnesenek fogod tartani, en viszont igaz tortenetnek

142

tekintem.l-? Amir61 ugyanis sz61,az szerintem szinigaz. Homerosz elbeszelese szerint Zeusz, Poszeid6n es Plut6n, miutan atyjukt61 atvettek az uralmat, megosztoztak rajta. Kronosz idejen az volt a torveny - az istenek kozt meg is maradt es rna is fennall -, hogy az az ember, aki igazsagosan es I jarnboran elte Ie az eletet, halala utan a b Boldogok Szigetere kerult, s ott minden bajtol tavol, zavartalan boldogsagban lakhatott, az igazsagtalan es istentelen viszont a bunhodes es lgazsagszolgaltatas bortonebe kerult, amelynek a neve Tartarosz. Kronosz alatt

es meg Zeusz uralkodasanak kezdeten is elo bfrak tartottak torvenyt a meg d6 embereken, aznap, amikor meg kellett halniuk. De rosszak voltak az iteletek, Plut6n is, a Boldogok Szigetenek eloljaroi is elmentek tehat Zeuszhoz es elmondtak neki, hogy I nem odava16 em- c berek erkeznek mind a ket helyre. Veget vetek ennek a dolognak, felelte Zeusz. Azert igazsagtalanok az iteletek, mert most ruhastul iteltetnek meg az emberek, amikor meg elnek, Sokan, folytatta, gonosz lelkuket szep testtel, nemes szarmazassal, gazdagsaggal fodik el, s amikor eljon iteletuk napja, egy sereg tanu bizonyitja, hogy igazsagosan I eltek. Ez megzavarja a bfrakat, akik d maguk is ruhastul itelnek, s az 6 lelkuket is elfatyolozza szernuk, fuluk es egesz testuk. Tehat a maguk burka is,

az iteletvarok ruhaja is csupa akadaly szamukra. Mindenekel6tt tehat, folytatta Zeusz, ne tudjak elore, mint most, halaluk 6rajat az emberek. Mar utasitottam is Prometheuszt, I hogy szuntesse meg elorelatasukat. Azutan e meg csupaszon, mindenfele ruha nelkul kell 6ket megItelni, es csak miutan mar meghaltak. Mezitelen es halott legyen maga a biro is, es kozvetlenul a lelkevel vizsgalja

a meghaltak lelket, tustent a halaluk utan, amikor mar nincsen korulottuk semmi rokonsag, es maguk mogott hagytak minden foldi diszuket. fgy lesz igazsagos az Itelet, Tudtam mar e zavarrol regebben, mint ti, es sajat fiaimat rendeltem biraknak, kett6t Azsiab61, Min6szt es

127 A most kovetkezo mitosz a Pbaidon (108 c 117 a) es az Az til/am ex, 614 a - 621 b) hasonl6 mitoszaval allithato parhuzamba.

143

521 Rhadarnantuszt, egyet Europabol, Aiakoszt. Halaluk utan majd ezek fognak Itelni az aszphodelosz-mezon, a harmas utnal, arnelynek egyik aga a Boldogok Szigetehez, a masik a Tartaroszba vezet. Az Azsiab61 erkezoket Rhadarnantusz fogja megitelni, az Europabol val6kat Aiakosz. Min6sznak az elnokseget adorn, 0 dontson, amikor a masik ketto nern tudna eligazodni, hogy minel igazsagosabb legyen az Itelet arrol, hogy melyik ember melyik utra terjen.

LXXX. lme, Kalliklesz, ezt a tortenetet hallottam, es hi-

b szek benne, I hog~£D igaz.128 Az elbeszelesbol pedig a kovetkezoket vonom le. A halal, velernenyem szerint, ket dolognak, a leleknek es a testnek a szetvalasa. A kulonvalas utan mindkett6 nagyjabol ugyanabban az allapotban marad, amilyenben az ember eleteben volt. A test megtartja sajat termeszetet, es magan hordja apolasanak

c es a kulonfele behatasoknak a nyomait. I Ha peldaul valakinek eleteben nagy teste volt - akar termeszettol, akar a taplalkozas kovekezteben -, annak halala utan is nagy lesz a teteme, ha kover volt, kover, s Igy tovabb. Az, aki nagy hajat novesztett, halala utan is furtos lesz. Ha esapnival6 szolga volt, es eleteben ostorutesnyornokat viselt a testen, vagy masfele sebhelyeket, ezek a halala utan is lathatok maradnak a testen, Ha valakinek eleteben eltorott a csontja, vagy megrandult valamelyik

d tagja, azt a I halala utan is meglatni rajta. Egysz6val, arnilyenne . az ember teste elete soran alakult, annak vagy minden vagy a legtobb nyoma lathato lesz a halala utan is meg egy ideig. Marrnost szerintem, Kalliklesz, a lelekkel hasonlokeppen all a dolog. Ha a test mezetol megszabadul, lathato lesz rajta minden: a termeszete is, azok a benyornasok is, amelyeket az ember eletmodja, foglalatossagai hagytak hatra benne. Amikor azutan a halottak a biro ele erkeznek - az Azsiab61 valok peldaul

e Rhadamantusz ele -, ez rnegallftja 6ket es egymas utan megvizsgalja lelkuket, anelkul, hogy tudna, melyik kie. Es::gyakran megesik, hogy a nagy kiralyra teszi d a ke-

128 Hi·nni valamiben nem ugyanaz, mint tudni valamit, v. o, 454 c - e.

144

zet, vagy egy masik kiralyra vagy fejedelemre, es nem

talal a lelkukben egyetlen egeszseges reszt sem, a sok hamis esku, a sok jogtalan tett megannyi sebet es ostor- 525 csapast hagyott rajta, a hazugsag es a hivalkodas meggorbitette, s mert igazsag nelkul n6tt fel, nines benne egyenesseg, vegul telhetetlen, elpuhult, gogos es zabolatlan viselkedese aranytalansaggal es utalatossaggal tol-

torte meg. I1yennek latja Rhadamantusz a lelket, s joga-

it61 megfosztva egyenesen a bortonbe kuldi, ahol megkezdi melto bunhodeset.

LXXXI. Mindenki, aki masvalakitol jogos buntetest kap, b az vagy megjavul, es Igy maga latja bunhodese hasznat, vagy legalabb peldaul szolgal rnasoknak, akik e szenvedesek lattan megrernulnek es jobb utra ternek. Akiknek

a bunhodes hasznara van, akar az istenektol, akar az emberekt61 szarmazott a buntetes, azok orvosolhat6 hibat kovettek el, de ezek is esak fajdalom es szenvedes aran ·juthatnak ehhez a haszonhoz a foldon csakugy, mint az Alvilagban. Kulonben nem gyogyulnanak ki az igazsagtalansag I betegsegebol, Azok ellenben, akik c iszonyu buneik miatt gy6gyithatatlanok, csak int6 peldaul szolgalhatnak, Maguknak semmi hasznuk nines a buntetesbol, mert gy6gyithatatlanok, de van a tobbieknek, arnikor vetkeikert a legnagyobb, legfajdalrnasabb, Iegszornyifbb kinok orokkevalosagaban latjak 6ket, mintegy kifuggesztve a Hadesz tomloceben I a szaka- d datlanul odat6du16 ujabb es ujabb bunosoknek, hogy lassak es okuljanak. Kozejuk fog tartozni - ha igazat beszelt r6la P610sz - Arkhelaosz is es sok mas, hozza hasonl6 zsarnok. Egyaltalan, azt hiszern, az ilyen peldak legnagyobb resze zsarnokokb61, kiralyokbol, hatalmasokbol, allamferflakbol kerul ki, mert korlatlan hatalmuk miatt ezek kovetik el a legnagyobb s legorvosolhatatlanabb biinoket, Bizonysagom erre Homerosz: az a abrazolasaban a kiralyokat, fejedelmeket, I Tantaloszt, Szi- e szuphoszt, Tituoszt sujtja orok buntetes a Hadeszban. Thersziteszrol vagy mas hitvany maganszemelyrol azonban nem halljuk, hogy orvosolhatatlan biinokert a vegso bunhodest szenvednek, Szerintem az ilyeneknek hi-

145

anyzott a hatalmuk a nagy bunok elkovetesehez, ennyiben szerencsesebbek voltak azoknal, akiknek ez meg-

526 volt. Igen, Kalliklesz, a hatalmasok koreb61 szoktak kikerulni a leghitvanyabb emberek, de azert persze semmr:-akad~.Tya:-hogy~ .. tmmrmk-ts··l~gyehek kivalo ferfiak, es bizony igen nagy csodalatot erdemelnek, ha vannak ilyenek. Mert vajrni nehez, Kalliklesz, es a legnagyobb dicseretre melto igazsagosan elni, amikor kenyiinkrekedvunkre kovethetunk el Igazsagtalansagot. Es bizony nem sok ilyen ember van. De azert akadtak itt Athenban es masutt is, s azt hiszefu, lesznek is mindig olyan emberek, akik rendelkeznek azzal az erennyel, hogy huen

b kezelik a rajuk bizott vagyont. Kozottuk is kiemelkedik Ariszteidesz, Luszimakhosz fia, akit aztan megismert egesz Gorogorszag. A legtobb hatalmas azonban rossz ember, baratom.

LXXXII. Tehat, ahogy mondtam, amikor Rhadamantusz a kezebe kap egy ilyen lelket, nem tud rola semmit, nem ismeri sem 6t, sem szarmazasat, csak azt tudja r6la, hogy gonosz. Erre a Tartaroszba kuldi, de el6tte jelet tesz ra, hogy orvosolhat6 vagy gy6gyfthatatlan. A lelek

c aztan a Tartaroszban elszenvedi I a ramert buntetest.

Ha viszont nagy neha Rhadamantusz olyan lelket pillant meg, amely jambor es igaz eletet elr, egyszeni polgaret vagy masvalakiet, f6leg - hogy kimondjam, Kalliklesz - filozofuset, aki eleteben csak a sajat dolgaval torodott, es nem bfbelodott hiabavalosagok halmazaval, nagyon megorul neki es elki.ildi a Boldogok Szigetere, lgy tesz Aiakosz is, mindkett6 palcaval a kezeben Itel, s ott ill Mi-

d n6sz is, a [OOiro, egyedul neki I van aranypalcaja, mint Homerosz Odusszeusza latta:

Tartva arany jogarat, hoItak kozt tette a torvenyt.129 Engem ez a tortenet meggyozotr, Kalliklesz, s azon igyekszem, hogy lelkemet a leginkabb ep allapotban alIithassam biram ele. Ezert nem torodorn azzal, hogy mit tartan~k rolam az emberek, han em az igazsagot szolgalorn, sarra torekszem, hogy t61em telhet6leg a legere-

129 Od. XI 569.

146

nyesebben eljek es ugy haljak is meg, I ha az idom be- e telt. Erre intern er6m szerint az osszes tobbi embert is, s

ime most teged is folszolitlak, hogy szemben mindazzal,

amit mondtal, inkabb ezt az eletrnodot kovesd, ezt a harcot vivd, amelynel- enszerintem - nincsen szebb fol-

di kuzdelern. Es en azt vetem a szemedre, hogykulon-

ben nem fogsz tudni segiteni magadon, ha majd elerke-

zik annak az lgazsagszolgaltatasnak es annak az itelet-

nek az ideje, amelyr61 en beszeltern az elobb. Amikor majd odaerkezel a te ottani birad, Aigina fia ele es 6 az 527 Iteloszeke ele hurcol, te csak a szadat tatod, elveszted a fejed, ahogyan en itt, a foldon, te ott, pontosan ugy, s

meg az is rnegtortenhetik, hogy szegyerrszemre arcul ut valaki, es minden m6don megalaz,

LXXXIII. Mondhatod erre, hogy affele venasszonyos 10- csogas, sz6ra sem erdernes, Es meg is tehetnenk minden tovabbi nelkul, hogy felvallrol vesszuk, ha sok kutatas utan bar, de tudnank val ami jobbat es igazabbat talalni helyette. De ime, itt vagytok ti harman, a mostani gorogok kozt a legbolcsebbek, te, P610sz es I Gorgiasz, es ti b sem tudjatok bebizorryltani, hogy mas eletet kellene elnunk, mint azt, amely odalent is hasznunkra lesz. S6t, a sok megcafolt gondolat kozul egyedul csak egy maradt megdontetlenul, az, hogy [obban kell 6vakodnunk megtenni az igazsagtalansagot, mint elszenvedni, es hogy mindenekel6tt arra kell torekednunk, maganemberkent

is es a kozeletben is, hogy j6 emberek legyilnk, arra kevesbe, hogy annak latsszunk. Ha pedig valami rosszat kovet el valaki, meg kell biintetni, mert a legf6bb jo az,

ha az ember igazsagos, a masodik j6 pedig, ha az ember megbtinhodik az elkovetett igazsagtalansagert es igazsa- c gos les:Z. Es ne hizelegjunk se magunknak, se mas oknak, se keveseknek, se a tornegnek. S hogy a szonoklasban is es minden mas ban is mindig az Igazsagossagot tartsuk szem el6tt.

Fogadd meg hat szavamat es kovess azon az uton, amely a boldogsaghoz vezet az eletben, halalban egyarant, amint beszelgetesunk megmutatta. Ne band, ha megvetnek, ha 6rilltnek tartanak, turd el, ha gyalaznak,

147

d s6t, istenernre, batran turd el meg azt a I szegyenletes arculutest is. Ha igazan j6 ember vagy es az erenyt gyakorlod, nem Iesz semmi bajod, Kesobb, ha te is meg en is eleget gyakoroltuk az erenyt, akkor rnajd, ha alkalmasnak latjuk, nem banorn, forduljunk a politikahoz. Vagy ha barmilyen otletunk tamad, majd akkor megtanacskozzuk, hisszen akkor mar erettebbek leszunk a dontesre, mint most. Mert szegyenletes volna, ha ebben a mostani allaporunkban megprobalnank ugy tenni, mintha komoly emberek volnank, mikozben folyton

e mast gondolunk ugyanazokr61 a dolgokrol, meg I a legnagyobb kerdesekben is. Ilyen hianyos a nevelesunk, Fogadjuk hat vezerul mai vitatkozasunk eredmenyet, amely szerint akkor elunk a legjobban, ha az igazsagossag es a tobbi ereny gyakorlasaban elunk s ugy is halunk meg. Ezt kovessuk mi is es a tobbieket is erre szolitsuk fol, arra pedig, ami ben te annyira bizol es amit nekem is ajanlottal, ne is gondoljunk, mert az, Kallikleszem, fabatkat sem er!

148

UTOSZO

A Go rgiasz - stilusabol, kompozfciojabol es ervelesi modjabol megitelhetoen - Plat6n atmeneti korszakahoz tartozik, amely az ifjukori sz6kratikus gondolkodas es az erett Plat6n ideaelmelete kozott all kozbul. Az idea tannal meg nem talalkozunk ebben a dial6gusban, am szerkezete dramaturgiailag bonyolultabb, tobbrenl, mint az olyan - vitathatatlanul ifjukori - rmiveke, amilyen a Szoleratesz uedobeszede, a Lalsbesz, Luszisz vagy Kbarrnidesz.

A hellenizmusbol szarmazo alcime szerint a Gorgiasz a retorikarol szol, Valojaban a dial6gus ket ternat taglal parhuzamosan: a retorika es az allampolgari boldogsag mibenletet, Ezekr61 beszelget Szokratesz Gorgiasszal, Polosszal es Kalliklesszel,

A retorika gorog foldon a Kr. e. 5. szazadban valik mestersegge. Ekkor lepnek fol elsa tanitoi, Korax es Tisziasz. Maga Gorgiasz a mesterseg megalapoz6inak rnasodik generaciojahoz tartozik. Arisztotelesz a mar meglev6 gyakorlatot kanonizal]a, amikor harem fajtajat kulonbozteti meg a szonoklatoknak: a tanacsado, torvenyszeki es bemutat6 beszedet (Retorika 13.). Ami a harem beszedfajtaban kozos, az a meggyozes szandeka: az al-

o lamferfi az altala tanacsolt megoldas hasznos es j6 voltar61 kivanja meggy6zni a nepgyiilest, a vadlo es a vedo a perbe fogott polgar tettenek jogtalan illetve jogos voltar61 a torvenyszeket, a bemutat6 beszed pedig a kozvelemenyt arrol igyekszik meggy6zni, hogy akir61 sz6 van, dicseretet (vagy feddest) erdernel. A j6 sz6nok meggy6- za erovel rendelkezik, s ezert mag a melle tudja allitani hallgatosagat, Aki pedig kepes erre, az hatalommal bir abban a tarsadalomban, amelyben kifejti tevekenyseget,

A hatalom: annak kepessege, hogy a sajat erdekeimet ervenyre juttassam. A gorog polgarnak az all az erdekeben, hogy eletet haznepevel egyutt anyagi joletben, biz-

149

tonsagban, tisztelett61 ovezve elje. E feltetelek osszessegenek teljesuleset nevezzuk boldogsagnak Ceudaimonid). Eppen ennek a gondolatmenetnek a menten, a hatalorn fogalrnanak kozvetftesevel kapcsol6dik ossze egymassal a Gorgiasz ket ternaja, a retorika es a boldogsag: az az ember boldog, akinek hatalma van, hatalomra pedig az tehet szert, aki birtokaban van a sz6noki rabeszeles kepessegenek. Ez az a tetel, amelyet Gorgiasz, P610sz es Kalliklesz allit, Szokratesz pedig vitat.

Aki az 5. szazadi Athenban ezt a tete It vedelmezi, latszolag a homeroszi heroikus moral allaspontjanak kepviseI6je. Hiszen Agamemn6n, Odusszeusz, Neszt6r es a tobbi Zeusz-taplalta kiraly ugyancsak ekesszolasaval tunik ki a hosok gyulekezetebol es viszi keresztul akaratat. Komoly kulonbseget jelent azonban, hogy a homeroszi h6snek a hatalom, amelyb61 boldogsaga taplalkozik, es amelyet ekesszolasaval es tetteivel gyakorol, a sajat, 6t szuletesenel fogva megillet6 szemelyes hatalma.

Az 5. szazadban egeszen mas a helyzet. A dernokracia ban a hatalom birtokosa a dernosz, az oligarchiaban az oligarcha, a turanniszban a zsarnok. A szonok-allarnferfi ugy tehet szert hatalomra, ha a nep azt raruhazza, illetve az oligarch a vagy a zsarnok reszelteti benne. Szokraresz harom beszelgetotarsa a hatalom effele ujraelosztasanak harem kulonbozo technikajat ismerteti, Gorgiasz szerint a sz6nok kepes meggy6zni a nepet, es ezaltalo a nep hatalmanak tenyleges rnukodtetoje (452 e). P610sz szerint a szonok-allamferfinak az a feladata, hogy barmilyen eszkozzel rnagahoz ragadja a hatalmat, ahogy azt a makedon Arkhelaosz tette (470 c - 471 d), Kalliklesz pedig amellett ervel, hogy a termeszetuknel fogva kivalo embereket eleve megilleti a hatalom. Ezert az ilyen embereknek el kell tekinteniuk a jogszeniseg konvencionalis (azaz nem termeszetadta) koncepciojit61 es hatalomra kell torniuk (491 a .492 c).

A harem allaspont mintha Arisztotelesz kormanyzati tipologiajat elolegezne meg, amely szerint a kormanyzast vagy egyetlen, vagy nehany, vagy sok ember gyakorolja. Ha az allam helyesen van megalkotva - tanitja

150

Arisztotelesz -, akkor ez a harem tipus rendre a monarchia, arisztokracia es tirnokracia (vagy pollteia) allamformajakent jelenik meg. Am ha az allam alkotrnanya romlott, akkor a tiirannisz, az oligarchia es a demokracia forrnaival talalkozunk (Politika III 7.). A Gorgiaszban P610sz a turannisz, Kalliklesz az oligarchia, Gorgiasz pedig a dernokracia sz6sz616ja.

A sziciliai Leontinoib61 szarrnazo Gorgiaszt (Kr. e. 480 k. - 380 k.) a kesobbi hagyomany jelent6s szofistanak, retornak es nihilista fllozofusnak tartja, Filozofiai nihilizmusa A nemtetez6r61, avagy a termeszetrtil cimf iratabol vilaglik ki.! szofista volta pedig abb6l a tenybol, hogy varosrol varosra jirva tanitott es tanitasaert fizetseget kert. A legtobb adat retorikai tevekenysegerol rnaradt fonn: ismerjuk ket beszedet (Helene dicserete, Palamedesz uedelmeben ), valamint azokat a retorikai eszkozoket, amelyek kidolgozasa az 0 nevehez filzodik. Dodds hivja fol ra a figyelmet, hogy a Gorgiasz-dial6gus cfrnszereplojenek karakterebol a szofisztika .es a filoz6fia teljesen hianyzik.2 A plat6ni Gorgiasz tekintelyes, tiszteletremelto, kicsit korlatolt gondolkodasu retor, aki - P6- losszal es Kalliklesszel ellentetben - meltosaggal kepes elviselni, hogy alul marad a vitaban,

P610szt a hagyornany Gorgiasz tanitvanyanak tartja,3 es ennel tobbet nem is tudunk r6la. Dial6gusbeli alakja a bobeszedtl, er6szakos sz6nok karikaturaja.

Kalliklesz never csak a Gorgiaszb6l ismerjuk. A dialogus j6 hazbol szarmazo, jelentos politikai es barati kapcsolatokkal rendelkezo fiatal allamferflnak rnutat]a be ot.4

1 Magyarul lasd: A szofista filozofia, Atlantisz, 1993. 29 - 34; 137 - 141. old.

2 E. R. Dodds: Plato: Gorgias. A Revised Text with Introduction and Commentary, Oxford, 1959.6 -10. old.

3 Suda: nGorgiasz" in: Diels - Kranz: Die Fragmente der Vorsokratiker 82 A 2. Magyarul lasd: A szcftsta ftlozofia, Atlantisz, 1993. 24. old.

4 EI6kel6 szarmazasara Szokratesz egyik megjegyzese utal: .Megfelelo nevelesben reszesultel" (487 c). Baratai koze tartozik Andren, 'Androtlon fia, aki kesobb.a Negyszazak tanacsanak tagja (487 c). Fiukedvese Demosz, aki Plat6n mostohaapjanak, Purilampesznak a fia (481 d).

151

Hogyan lehetseges, hogy egy ilyen [elentos ernberrol mas forrasbol semmit sem tudunk? Erre a kerdesre a dial6gus tobb elemzoje egy hipotezissel valaszol: Kalliklesz alakja maszk, mas rejtozik mogotte. Nernelyek Kritiaszra, rnasok Alkibiadeszra gondolnak, Festugiere foltevese szerint pedig Kalliklesz alakja nem mas, mint Plat6n szernelyisegenek az a formaja, amely akkor ment volna teljesedesbe, ha nem talalkozik ifjukoraban Sz6kratesszal.>

Kalliklesz tarsadalmi-tortenelmi helyzete es gondolkodasa kozott komoly ellentmondas feszul - ez teszi alakjat olyan erdekesse, A kivalo kepessegu es nagy politikai ambfci6val rendelkezo ifju allamferfl megveti az allarn demokratikus berendezkedeset, Ugy latja, az allam torvenyszabta - azaz konvencionalis - ertekrendje eppen azt szolgalja, hogy megakadalyozza a termeszetnel fogva kivaloak uralomrajutasat. A kivalo embernek az a feladata, hogy tullepjen a kozepszeniek konvenci- 6in, es sajat termeszetes ertekrendjet ervenyesitse (484 a - c).6 Ha ezeket a gondolatokat tortenelmi kozegukben szernleljuk, azt mondhatjuk, hogy Kalliklesz a kor nagy tarsadalomfilozoflal-etikai kerdeseben - .Vajon a konvenci6n alapulnak, vagy termeszettol val6k az erenyek?" - Antiphonhoz? hasonl6an naturalista allaspontra helyezkedik, szemben az Anonymus Iambllchi'' konvencionalizrnusaval.

Ertekszemlelete azonban ellentmondasba kerul helyzetevel, Kalliklesznek ugyanis olyanallamban kell politizalnia, ahol a hatalom a dernosz kezeben van. Ezert ha reszesulni kivan a hatalombol - azaz olyan pozfci6ra torekszik, amelyben m6d nyilik szamara arisztokratikus po-

litikai eszrnei megvalositasara -, akkor hizelegnie kell a nepnek, amelyet mel yen megvet. A korszak atheni arisztokratainak, akik politikaipalyara keszultek (mint Kritiasz, Alkibiadesz es Plat6n),eppen ezzel a feszultseggel terhes ellentmondassal kellett szernbenezniuk.

Kerdes persze, vajon Szokratesz tanitasa kinal-e politikai alternativat harom beszelgetotarsa allaspontjaval szemben. A dial6gus Szokrateszenek nezeteit kettosseg jellernzi. "En nem vagyok politikus, kedves P6losz" - jelenti ki egyhelyutt (473 e), es ez alkalmasint osszhangban van a tortenelmi Szokratesz onertekelesevel. Am kevessel elobb, amikor azt a kerdest fejtegeti, lehete boldog az igazsagtalan ember,azt mondja: ,,[A] szobanforg6 kerdesben ... veled fognak tartani az atheniak es a nem atheniak csaknem valamennyien, s ha tamikat akarsz ellenem allitani arra, hogy nem mondok igazat, tamiskodni fog melletted, ha kivanod, Nikeratosz fia, Nikiasz s vele egyutt testverei ... ; vagy ha tetszik, Szkelliosz fia, Arisztokratesz ... ; ha tetszik, Periklesz egesz hazanepe, vagy barmely jelentos atheni csalad, De en, bar egymagam vagyok ellened, nemtagitok" (472 a - b). Ez ertheto ugy, hogy Szokratesz a sajat allaspontjat a konzervativ arisztokrata Nikiasz, az oligarcha Arisztokratesz es a demokrata Periklesz politikai felfogasaval szembeszegezheto politikai allaspontnak tekinti. Ezt az ertelmezest erositi meg, hogy Kalliklesszel beszelve Szokratesz ezt mondja: .Szerintem rajtam kivul csak kevesen, de lehet, hogy egyedul csak en vagyok az, aki rna Athenban az igazi politikai rmiveszetet kepviselem, es a gyakorlatban is alkalmazom" (521 d). Ez pedig mar Az allamnak azt a gondolatat vetiti elore, hogy a filoz6fusnak, aki termeszetenel fogva az allam iranyitasara van hivatva, a kor korulmenyei miatt megvetessel kell elfordulnia a kozelettolOtz' dllam VI 496 b - c).

De milyen is a kozelet abban a korszakban, amikor Szokratesz, Gorgiasz, P6losz es Kalliklesz beszelgetese zajlik? A dial6gus cselekmenye valamikor 429~ es 404 kozott jatszodik. Erre az alabbi utalasokbol kovetkeztethetunk:

Kalliklesz mar megkezdte politikusi palyafutasat, . ugyanis rendszeresen folszolal a nepgyillesben (481 e).

5 A hlpotezlseket reszletesen ismerteti Dodds, i. m. 14. es kay. old.

6 Kalliklesznek ez a gondolata kimutathat6an hatott Nietzsche gondolkodasara, Erre vonatkozoan lasd Dodds, i. m. 387 - 391. old.

7 Diels - Kranz: Die Fragmente der Vorsokratiker 87 B 44. Magyarul lasd: A szofista filczofia, Atlantisz, 1993.61 - 64. old.

8 DieIs - Kranz: Die Fragmente der Vorsokratiker89. Magyarul lasd: A szcfista filozofia, Atlantisz, 1993.97 - 103. old.

152

153

- Periklesz a minap hunyt el (502 a) - Periklesz 429-ben halt meg.

- Gorgiasz Athenban van. - Gorgiasz 427-ben latogatott a varosba,

- "Meg majd teged is elorantanak ... , s baratomat, Alkibiadeszt" (519 a) - e szavak arra utalnak, hogy 415 el6tt vagyunk: Alkibiadesznak abban az evben kellett menekulnie Athenbol,

- "Itt van ez az Arkhelaosz, ... aki Makedonian uralkodik" (470 d). - Arkhelaosz 413-ban kerult uralomra.

- A beszelgetok utalnak Euripidesz Antiope cimti tragediajara (485 e es tobbszor). - Ezt a darabot forrasaink szerint 411 es 408 kozott mutattak be.

- Szokratesz ernliti, hogy "a mult evben" volt tagja a tanacsnak, es szavazasra kellett bocsatania egy kerdest (473 e). - Szokratesz 405-ben volt prutanisz, amikor a tanacsnak az arginuszai csata hadvezereinek elitelese ugyeben kellett dontenie,

Ket korulmenyre erdemes itt folfigyelnunk: igen sok a datalhato esemenyretorteno utalas, am megsern tudjuk pontosan rnegjelolni - alulrol es felulrol szukitve az idohatarokat - azt az esztenc!6t, amelyben zajlik a beszelgetes. Mintha Plat6n szerkesztesi m6dszere azt sugallna, hogy egy egesz tortenelmi korszakon keresztul folyik ez a dialogus - barrnikor es mindig -, amely korszakra az jellernzo, hogy benne valamennyi lehetseges politikai allaspont kudarcot vaIlott, es eltiint az ido linearis elorehaladasa, amely valtoztatni es megoldani kepes a dolgokat. Megbukott a perikleszi demokracia, de eletkeptelennek bizonyult a Periklesz halala utani ket versengo iranyzat, Nikiasz konzervativ arisztokrata politikaja es Kle6n radikalis demokratizmusa is. Csodot mondott a termeszetenel fogva kivalo, a konvencionalis ertekeket felresopro Alkibiadesz, Megbukott a radikalis arisztokrata Negyszazak uralma. A dial6gus bels6 idejenek horizontjan - a Szokratesz perere torteno utalas (522 a) forrnajaban - lathatova valik a Harmine Zsarnok

154

rnajdani uralma, bukasa es a restauralt dernokracia kudarea is?

Az ernlitett politikai allaspontok es megoldasok bukasa persze nem ugy ertendo, hogy ezek idejuk beteltevel elnintek, iIIetve el fognak nlnni, hanem osv. hogya plat6ni latoszogbol tekintve 6ket - megmutatkozott az ertektelenseguk.

Szokratesz halottakkal vitazik.

Budapest, 1998. majus 3.

Steiger Kamel

9 A Harmincak es a dernokracia restauracioja Plat6n els6 politikai elmenye es szellemi oneletrajzanak kezd6pontja (Hetedik level 324 b - 325 d).

155